2007. szeptember 21. 08:00 - 2007. október 12. 16:00
Batthyány Lajos emlékkiállítás
díjtalan
Szeptember 21.
Batthyány Lajos emlékkiállítás
Batthyány Lajos gróf, Magyarország első felelős miniszterelnöke nagy múltú, vagyonos mágnáscsaládból született 1807. február 10-én, Pozsonyban. Az 1848-as bécsi és a pesti forradalmak nyomán a birodalmi kormány engedett a reformköveteléseknek, és Batthyány Lajost, mint az Ellenzéki Párt elnökét, 1848. március 17-én miniszterelnökké nevezték ki. Kormánya, az első független, felelős magyar minisztérium, a vonatkozó törvények hatályba lépése után, április 11-én kezdte meg működését.
Batthyányra és kormányára várt a törvények hatályba léptetése, az új állami és társadalmi rendszer kiépítése, az 1848-as rendszerváltás megvalósítása, majd a vívmányok megvédelmezése. A rendkívül nehéz feltételek között Batthyány helytállt, sőt kortársai fölé magasodott. Állhatatossága, erkölcsi rendületlensége, szilárd meggyőződése és elvhűsége, szervezőkészsége, kitartása, rangjából fakadó és a reformkorban szerzett tekintélye, politikai érzéke, külpolitikai tájékozottsága emelte a legnagyobb magyar államférfiak sorába. Az ellenforradalom erői csak a kedvező alkalomra vártak, hogy a márciusi vívmányokat elsöpörjék. A miniszterelnök még megpróbált kompromisszumot keresni, ajánlatát azonban nem fogadták el, október 2-án végérvényesen lemondatták Batthyányt 1849. január 8-án letartóztatták, és hadbíróság elé állították, jóllehet Batthyány a király által kinevezett miniszterelnökként vezette az ország ügyeit, s a bécsi ellenforradalom felfogása szerint is Magyarország csak az 1848. október 3-i császári manifesztumok után számított „lázadó” országnak. Batthyánynak azonban nem volt kegyelem. A miniszterelnök előre megtervezett, koncepciós per áldozata lett. Kötél általi halálra ítélték, vagyonát elkobozták. A halálos ítéletet golyó által hajtották végre, 1849. október 6-án.
Földi maradványait előbb a Pest belvárosi ferencesek templomának kriptájába rejtették, majd 1870-ben ünnepélyesen újratemették a Kerepesi temetőben. A kivégzés színhelyére, a hajdani Új Épület udvarán, Pest belvárosában, örökmécses emlékeztet.
Megtekinthető: október 12-éig
Batthyány Lajos emlékkiállítás
Batthyány Lajos gróf, Magyarország első felelős miniszterelnöke nagy múltú, vagyonos mágnáscsaládból született 1807. február 10-én, Pozsonyban. Az 1848-as bécsi és a pesti forradalmak nyomán a birodalmi kormány engedett a reformköveteléseknek, és Batthyány Lajost, mint az Ellenzéki Párt elnökét, 1848. március 17-én miniszterelnökké nevezték ki. Kormánya, az első független, felelős magyar minisztérium, a vonatkozó törvények hatályba lépése után, április 11-én kezdte meg működését.
Batthyányra és kormányára várt a törvények hatályba léptetése, az új állami és társadalmi rendszer kiépítése, az 1848-as rendszerváltás megvalósítása, majd a vívmányok megvédelmezése. A rendkívül nehéz feltételek között Batthyány helytállt, sőt kortársai fölé magasodott. Állhatatossága, erkölcsi rendületlensége, szilárd meggyőződése és elvhűsége, szervezőkészsége, kitartása, rangjából fakadó és a reformkorban szerzett tekintélye, politikai érzéke, külpolitikai tájékozottsága emelte a legnagyobb magyar államférfiak sorába. Az ellenforradalom erői csak a kedvező alkalomra vártak, hogy a márciusi vívmányokat elsöpörjék. A miniszterelnök még megpróbált kompromisszumot keresni, ajánlatát azonban nem fogadták el, október 2-án végérvényesen lemondatták Batthyányt 1849. január 8-án letartóztatták, és hadbíróság elé állították, jóllehet Batthyány a király által kinevezett miniszterelnökként vezette az ország ügyeit, s a bécsi ellenforradalom felfogása szerint is Magyarország csak az 1848. október 3-i császári manifesztumok után számított „lázadó” országnak. Batthyánynak azonban nem volt kegyelem. A miniszterelnök előre megtervezett, koncepciós per áldozata lett. Kötél általi halálra ítélték, vagyonát elkobozták. A halálos ítéletet golyó által hajtották végre, 1849. október 6-án.
Földi maradványait előbb a Pest belvárosi ferencesek templomának kriptájába rejtették, majd 1870-ben ünnepélyesen újratemették a Kerepesi temetőben. A kivégzés színhelyére, a hajdani Új Épület udvarán, Pest belvárosában, örökmécses emlékeztet.
Megtekinthető: október 12-éig