A bajai Szentháromság teret magyarországi Szent Márk térként emlegetik. Értékét nemcsak épületei, hanem kövezete is adja. A teret, amely három oldalról beépített, s nyitott negyedik oldala a Sugovicára néz, lóhere formában keresztezik az utak.
A klasszicista stílusú, műemlékké nyilvánított 11. házszámú lakóházat 1820 körül a bácskai Pilaszánovics család építtette. Később Fischer Sándor kereskedő tulajdonába került, aki a szegények és aggok gyámolítására az izraelita hitközségnek ajándékozta. Az ezt igazoló felirat az erkély felett olvasható. 1870 körül átépítették, 1989-ben újították fel. Jellegzetes romantikus motívumok díszítik. A kapunál látható vasrács még eredeti.
A fénykép 2007 októberében készült.
Felh. irod.:
Látnivalók Bács-Kiskun megyében. Miskolc, Well-PRess, 2002
Magyarország műemlékjegyzéke: Bács-Kiskun megye. Bp. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, 2006
A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről
A bajai Szentháromság teret magyarországi Szent Márk térként emlegetik. Értékét nemcsak épületei, hanem kövezete is adja. A teret, amely három oldalról beépített, s nyitott negyedik oldala a Sugovicára néz, lóhere formában keresztezik az utak.
A klasszicista stílusú, műemlékké nyilvánított 11. házszámú lakóházat 1820 körül a bácskai Pilaszánovics család építtette. Később Fischer Sándor kereskedő tulajdonába került, aki a szegények és aggok gyámolítására az izraelita hitközségnek ajándékozta. Az ezt igazoló felirat az erkély felett olvasható. 1870 körül átépítették, 1989-ben újították fel. Jellegzetes romantikus motívumok díszítik. A kapunál látható vasrács még eredeti.
A fénykép 2007 októberében készült.
Felh. irod.:
Látnivalók Bács-Kiskun megyében. Miskolc, Well-PRess, 2002
Magyarország műemlékjegyzéke: Bács-Kiskun megye. Bp. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, 2006