Az 1950-ben épült kocka alakú, háromszintes SZTK rendelőintézet helyén az 1773–1776 között épített Arany Sas vendégfogadó állott, amelyet a kecskemétiek csak Cserepes néven emlegettek. Udvari fészerében a XVIII. század legvégén alkalmi színpadot alakítottak ki, itt szerepeltek először a városban hivatásos magyar színjátszók, az Első Magyar Játékszíni Társaság. Vezetőjük a kecskeméti születésű Kelemen László volt.
Kelemen Lászlóék első kecskeméti előadását Liszka Béla helybeli főreáliskolai tanár keltezte 1796-ra. Újabb vélemények szerint azonban az első hivatásos magyar nyelvű színtársulat csak 1800 nyarán lépett fel Kecskeméten. 1800-ban még Kelemen társulatának tagja volt a szintén kecskeméti születésű és az 1780-as években a piarista gimnáziumban (lásd: Kecskemét, Jókai u. 1.) diákoskodott Szerelemhegyi András, aki színészként és/vagy zenei mindenesként valószínűleg közreműködött a „Cserepes” udvarán megtartott előadásokon.
Az Arany Sas fogadóban kecskeméti tanulmányainak megkezdésekor megszállt Jókai Mór, 1857-es országjárása idején pedig Ferenc József és felesége, Erzsébet királyné. Később az épület járásbíróság, majd kórház lett. 1948-ban lebontották s két év múlva emelték helyére a ma is álló épületet.
A rendelőintézet Piaristák terére néző falán 1962-ben emléktáblát helyeztek el.
A fénykép 2006 augusztusában készült.
Felh. irod.:
Heltai Nándor: Kecskemét. Kecskeméti Lapok, 1998
Bács-Kiskun megyei történeti és kegyeleti emlékhelyek számbavétele. Kecskemét, 1989.
Birck Edit: A Duna–Tisza köze irodalmi országútjain. = Honismeret 2001. 3.
A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről
Az 1950-ben épült kocka alakú, háromszintes SZTK rendelőintézet helyén az 1773–1776 között épített Arany Sas vendégfogadó állott, amelyet a kecskemétiek csak Cserepes néven emlegettek. Udvari fészerében a XVIII. század legvégén alkalmi színpadot alakítottak ki, itt szerepeltek először a városban hivatásos magyar színjátszók, az Első Magyar Játékszíni Társaság. Vezetőjük a kecskeméti születésű Kelemen László volt.
Kelemen Lászlóék első kecskeméti előadását Liszka Béla helybeli főreáliskolai tanár keltezte 1796-ra. Újabb vélemények szerint azonban az első hivatásos magyar nyelvű színtársulat csak 1800 nyarán lépett fel Kecskeméten. 1800-ban még Kelemen társulatának tagja volt a szintén kecskeméti születésű és az 1780-as években a piarista gimnáziumban (lásd: Kecskemét, Jókai u. 1.) diákoskodott Szerelemhegyi András, aki színészként és/vagy zenei mindenesként valószínűleg közreműködött a „Cserepes” udvarán megtartott előadásokon.
Az Arany Sas fogadóban kecskeméti tanulmányainak megkezdésekor megszállt Jókai Mór, 1857-es országjárása idején pedig Ferenc József és felesége, Erzsébet királyné. Később az épület járásbíróság, majd kórház lett. 1948-ban lebontották s két év múlva emelték helyére a ma is álló épületet.
A rendelőintézet Piaristák terére néző falán 1962-ben emléktáblát helyeztek el.
A fénykép 2006 augusztusában készült.
Felh. irod.:
Heltai Nándor: Kecskemét. Kecskeméti Lapok, 1998
Bács-Kiskun megyei történeti és kegyeleti emlékhelyek számbavétele. Kecskemét, 1989.
Birck Edit: A Duna–Tisza köze irodalmi országútjain. = Honismeret 2001. 3.