A volt József Kaszárnyát 1810 körül emelték késő barokk stílusban. Egyes feltételezések szerint körülbelül ezen a helyen volt a XIII-XIV. században a királyi pénzverde és a Nagy Kúria, amely 1301-ben Vencel király otthonául szolgált, 1354-ben pedig Nagy Lajos király városi kúriájaként említik.
A kaszárnyaépület udvarán két méter vastag falú emeletes ház áll, valószínűleg 1720 körül építették. Eredetileg puskaporraktár volt, majd a XIX. század elejétől börtönnek használták.
A főépületben, az első emeleten raboskodott Kossuth Lajos 1837-től 1840-ig, itt tanult meg angolul. Táncsics Mihály két alkalommal is lakója volt a börtönnek. Először 1848. márc. 4-től 1848. március 15-ig, amikoris Petőfi vezetésével Pest ifjúsága szabadította ki, majd 1860. március 15-től 1867. március 13-ig. Mindkét fogságáról részletesen írt Életpályám c. önéletrajzi művében). Portrédomborműves emléktábláikat Berán Lajos készítette.
Itt volt bebörtönözve 1839-től Wesselényi Miklós, akit három évi várfogságra ítéltek. Itt hatalmasodott el szembetegsége, ezért a csehországi grafenbergi gyógyintézetbe internálták.
Czuczor Gergelyt 1849. január 18-án Riadó c. verséért tartóztatták le és ide hozták vizsgálati fogságba. Írótársai közbenjárására a börtönben is dolgozhatott az Akadémia megbízásából készülő magyar nyelv szótárán. Buda visszavételekor, 1849. május 21-én a honvédek szabadították ki. Világos után újra bebörtönözték, ekkor Kufsteinben raboskodott.
A fénykép 2007 májusában készült.
Felh. irod.:
Somorjai Ferenc: Budapest. Bp. Medicina, 1996
Erős Zoltán: Magyar irodalmi helynevek A-tól Z-ig. 2. bőv. átd. kiad. Bp. Kis-Lant Kiadó, 1995
A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről
A volt József Kaszárnyát 1810 körül emelték késő barokk stílusban. Egyes feltételezések szerint körülbelül ezen a helyen volt a XIII-XIV. században a királyi pénzverde és a Nagy Kúria, amely 1301-ben Vencel király otthonául szolgált, 1354-ben pedig Nagy Lajos király városi kúriájaként említik.
A kaszárnyaépület udvarán két méter vastag falú emeletes ház áll, valószínűleg 1720 körül építették. Eredetileg puskaporraktár volt, majd a XIX. század elejétől börtönnek használták.
A főépületben, az első emeleten raboskodott Kossuth Lajos 1837-től 1840-ig, itt tanult meg angolul. Táncsics Mihály két alkalommal is lakója volt a börtönnek. Először 1848. márc. 4-től 1848. március 15-ig, amikoris Petőfi vezetésével Pest ifjúsága szabadította ki, majd 1860. március 15-től 1867. március 13-ig. Mindkét fogságáról részletesen írt Életpályám c. önéletrajzi művében). Portrédomborműves emléktábláikat Berán Lajos készítette.
Itt volt bebörtönözve 1839-től Wesselényi Miklós, akit három évi várfogságra ítéltek. Itt hatalmasodott el szembetegsége, ezért a csehországi grafenbergi gyógyintézetbe internálták.
Czuczor Gergelyt 1849. január 18-án Riadó c. verséért tartóztatták le és ide hozták vizsgálati fogságba. Írótársai közbenjárására a börtönben is dolgozhatott az Akadémia megbízásából készülő magyar nyelv szótárán. Buda visszavételekor, 1849. május 21-én a honvédek szabadították ki. Világos után újra bebörtönözték, ekkor Kufsteinben raboskodott.
A fénykép 2007 májusában készült.
Felh. irod.:
Somorjai Ferenc: Budapest. Bp. Medicina, 1996
Erős Zoltán: Magyar irodalmi helynevek A-tól Z-ig. 2. bőv. átd. kiad. Bp. Kis-Lant Kiadó, 1995