A Széchenyi teret déli oldalról az 1970-ben épült ún. csipkeházsor határolja, földszintjén üzletekkel.
A házsor előtti kis parksávban a makói születésű Pulitzer József (1847-1911) mellszobra áll (Kiss Jenő alkotása).
Az egyetemes sajtótörténet kiemelkedő alakja a makói városháza közelében, az Úri utca 4. számú, azóta emléktáblával megjelölt házban született (sajnos, amikor Makón jártam, ezt az információt még nem tudtam, ezért nincs róla kép - K.K.).
Elszegényedett kereskedőcsaládból származott, iskoláit Budapesten végezte. A katonai pálya iránt vonzódott, de gyenge egészsége, rossz szeme miatt sorra elutasította az osztrák hadsereg, a francia idegenlégió és az angol gyarmati hadsereg. Tizenhat évesen hajófűtőként vándorolt ki Amerikába, ahol még éppen részt vehetett a polgárháború utolsó szakaszában. A Vadnyugaton számos mesterséget megpróbált, volt sikertelen öszvérápoló, bálnavadász és temetőgondnok, végül bánatában újságírónak állt.
Egy St. Louis-i német laphoz szegődött el, ahol hamar kedveltté váltak színes, érdekes írásai. Fokozatosan egyre nagyobb részesedést vásárolt az újságban, végül tulajdonos lett, majd felvásárolta és egyesítette a város lapjait.
Miután 1869-ben megkapta az amerikai állampolgárságot, New Yorkba költözött, ahol - a Hearst-lapokkal rivalizálva - megalapította saját média-birodalmát.
Romló látása és gyengülő egészsége miatt 1887-től fokozatosan visszavonult a napi munkától, de az irányítást megtartotta. Jachtján hunyt el 1911-ben.
Benne tisztelik a modern hírlapírás atyját, aki azt vallotta: "a sajtó legfőbb küldetése nem csupán a hírközlés, hanem a közszolgálatiság".
Magyarságát soha nem tagadta meg, egyszer haza is látogatott. Ő volt az amerikai Kongresszus első magyar származású tagja. Nevét emléktábla őrzi a New York jelképének számító Szabadság-szobor alján: ő szervezte meg a szobor felállítását segítő sajtókampányt.
Hatalmas vagyonának nagy részét is jótékonysági célokra adományozta. Az általa létrehozott alapítvány kamataiból osztják 1917 óta minden évben a mára legendává vált Pulitzer-díjakat, az újságírók legnagyobb és legirigyeltebb kitüntetéseit. A díjazottak között olyan nagyságok szerepelnek, mint John Steinbeck, Ernest Hemingway vagy John F. Kennedy.
Hazánkban 1991 óta ítélik oda a Joseph Pulitzer-emlékdíjakat.
A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről
A Széchenyi teret déli oldalról az 1970-ben épült ún. csipkeházsor határolja, földszintjén üzletekkel.
A házsor előtti kis parksávban a makói születésű Pulitzer József (1847-1911) mellszobra áll (Kiss Jenő alkotása).
Az egyetemes sajtótörténet kiemelkedő alakja a makói városháza közelében, az Úri utca 4. számú, azóta emléktáblával megjelölt házban született (sajnos, amikor Makón jártam, ezt az információt még nem tudtam, ezért nincs róla kép - K.K.).
Elszegényedett kereskedőcsaládból származott, iskoláit Budapesten végezte. A katonai pálya iránt vonzódott, de gyenge egészsége, rossz szeme miatt sorra elutasította az osztrák hadsereg, a francia idegenlégió és az angol gyarmati hadsereg. Tizenhat évesen hajófűtőként vándorolt ki Amerikába, ahol még éppen részt vehetett a polgárháború utolsó szakaszában. A Vadnyugaton számos mesterséget megpróbált, volt sikertelen öszvérápoló, bálnavadász és temetőgondnok, végül bánatában újságírónak állt.
Egy St. Louis-i német laphoz szegődött el, ahol hamar kedveltté váltak színes, érdekes írásai. Fokozatosan egyre nagyobb részesedést vásárolt az újságban, végül tulajdonos lett, majd felvásárolta és egyesítette a város lapjait.
Miután 1869-ben megkapta az amerikai állampolgárságot, New Yorkba költözött, ahol - a Hearst-lapokkal rivalizálva - megalapította saját média-birodalmát.
Romló látása és gyengülő egészsége miatt 1887-től fokozatosan visszavonult a napi munkától, de az irányítást megtartotta. Jachtján hunyt el 1911-ben.
Benne tisztelik a modern hírlapírás atyját, aki azt vallotta: "a sajtó legfőbb küldetése nem csupán a hírközlés, hanem a közszolgálatiság".
Magyarságát soha nem tagadta meg, egyszer haza is látogatott. Ő volt az amerikai Kongresszus első magyar származású tagja. Nevét emléktábla őrzi a New York jelképének számító Szabadság-szobor alján: ő szervezte meg a szobor felállítását segítő sajtókampányt.
Hatalmas vagyonának nagy részét is jótékonysági célokra adományozta. Az általa létrehozott alapítvány kamataiból osztják 1917 óta minden évben a mára legendává vált Pulitzer-díjakat, az újságírók legnagyobb és legirigyeltebb kitüntetéseit. A díjazottak között olyan nagyságok szerepelnek, mint John Steinbeck, Ernest Hemingway vagy John F. Kennedy.
Hazánkban 1991 óta ítélik oda a Joseph Pulitzer-emlékdíjakat.
A fénykép 2007 júliusában készült.
Felh. irod.:
Barangolások Csongrád megyében. Miskolc, Well-PRess, 1997
www.mzsh.hu/pulitzer.html