A Széchenyi teret déli oldalról az 1970-ben épült ún. csipkeházsor határolja, földszintjén üzletekkel.
Rajta feliratos tábla idézi Dobsa Lajos (1824-1902) emlékét. A drámaíró, a szabadságharc nemzetőrtisztje, Makó képviselője az egykor itt állott házban született.
Dobsa fordulatos életpályát járt be: végzett jogászként 1844-ben vándorszínésznek állt. Többször vendégszerepelt a Nemzeti Színházban, de nem szerződtették. 1846-ban nyugat-európai körútra indult. 1848-ban részt vett a párizsi forradalomban, amelynek hazai krónikása lett. Hazatérése után Radicalis álnéven újságíró, a szabadságharcban kormánybiztos, majd gerillakapitány. 1850-ben a Nemzeti Színházban egy vígjátékának bemutatóján elfogták és hathavi fogságra ítélték. 1874-ig Pesten élt, 1889-től szülővárosa képviselője volt. Miután hiába próbálta megszerezni a Nemzeti Színház intendánsi posztját, visszavonult az irodalmi élettől.
1848–1895 között 14 színpadi művet írt, több drámapályázat nyertese és jutalmazottja volt. I. István király című drámája lett a szövegkönyve Erkel Ferenc utolsó operájának.
A fénykép 2007 júliusában készült.
Felh. irod.:
Barangolások Csongrád megyében. Miskolc, Well-PRess, 1997
Magyar színházművészeti lexikon. Bp. Akadémiai Kiadó, 1994
A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről
A Széchenyi teret déli oldalról az 1970-ben épült ún. csipkeházsor határolja, földszintjén üzletekkel.
Rajta feliratos tábla idézi Dobsa Lajos (1824-1902) emlékét. A drámaíró, a szabadságharc nemzetőrtisztje, Makó képviselője az egykor itt állott házban született.
Dobsa fordulatos életpályát járt be: végzett jogászként 1844-ben vándorszínésznek állt. Többször vendégszerepelt a Nemzeti Színházban, de nem szerződtették. 1846-ban nyugat-európai körútra indult. 1848-ban részt vett a párizsi forradalomban, amelynek hazai krónikása lett. Hazatérése után Radicalis álnéven újságíró, a szabadságharcban kormánybiztos, majd gerillakapitány. 1850-ben a Nemzeti Színházban egy vígjátékának bemutatóján elfogták és hathavi fogságra ítélték. 1874-ig Pesten élt, 1889-től szülővárosa képviselője volt. Miután hiába próbálta megszerezni a Nemzeti Színház intendánsi posztját, visszavonult az irodalmi élettől.
1848–1895 között 14 színpadi művet írt, több drámapályázat nyertese és jutalmazottja volt. I. István király című drámája lett a szövegkönyve Erkel Ferenc utolsó operájának.
A fénykép 2007 júliusában készült.
Felh. irod.:
Barangolások Csongrád megyében. Miskolc, Well-PRess, 1997
Magyar színházművészeti lexikon. Bp. Akadémiai Kiadó, 1994