Az ún. Fekete ház egyemeletes, angol romantikus stílusban készült épülete a város egyik jelentős műemléke. 1857-ben emelték Gerster Károly tervei szerint. Nevét falának korábbi sötétszürke vakolatszínéről kapta. Figyelemre méltó a ház kapuja, keresztbordás kapualja és zárt sarokerkélye.
1860 és 1865 között ez volt a belvárosi kaszinó, az önkényuralommal való szembenállás fészke. Építtetője Mayer Ferdinánd (1813-1903) vaskereskedő volt.
Lányai, akiknek szépségéről az akkoriban Szgeden újságíróskodó Mikszáth Kálmán azt írta, hogy még az óra is megáll, ha belépnek a szobába, a zárt erkélyen hímezgettek. S bár az öt romantikus ablakból minden irányba el lehetett látni, nekik szemlesütve kellett üldögélni. Csak férjes asszony korukban pillanthattak ki az utcára...
Itt született a háztulajdonos unokája, Endre Béla (1870-1928) festőművész, aki Tornyai Jánossal együtt a hódmezővásárhelyi művészeti élet virágkorának egyik szellemi serkentője, a Művészek Majolika Telepének egyik alapító tagja volt a XX. század elején.
1917 és 1919 tavasza között ebben az épületben volt a Munkásotthon. Könyvtárszobájában alakult meg 1918. október 22-én a szegedi Nemzeti Tanács, ezért nevezte Juhász Gyula "a szegedi Pilvax"-nak.
Ma a Móra Ferenc Múzeum történeti osztályának gyűjteményei és kiállításai tekinthetők meg itt.
A fénykép 2007 júliusában készült.
Felh. irod.:
Péter László: Szeged. Bp. Panoráma, 1981
Dombai Tünde: Idén százötven éves a szegedi Fekete ház. = www.delmagyar.hu 2007. 11. 15.
A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről
Az ún. Fekete ház egyemeletes, angol romantikus stílusban készült épülete a város egyik jelentős műemléke. 1857-ben emelték Gerster Károly tervei szerint. Nevét falának korábbi sötétszürke vakolatszínéről kapta. Figyelemre méltó a ház kapuja, keresztbordás kapualja és zárt sarokerkélye.
1860 és 1865 között ez volt a belvárosi kaszinó, az önkényuralommal való szembenállás fészke. Építtetője Mayer Ferdinánd (1813-1903) vaskereskedő volt.
Lányai, akiknek szépségéről az akkoriban Szgeden újságíróskodó Mikszáth Kálmán azt írta, hogy még az óra is megáll, ha belépnek a szobába, a zárt erkélyen hímezgettek. S bár az öt romantikus ablakból minden irányba el lehetett látni, nekik szemlesütve kellett üldögélni. Csak férjes asszony korukban pillanthattak ki az utcára...
Itt született a háztulajdonos unokája, Endre Béla (1870-1928) festőművész, aki Tornyai Jánossal együtt a hódmezővásárhelyi művészeti élet virágkorának egyik szellemi serkentője, a Művészek Majolika Telepének egyik alapító tagja volt a XX. század elején.
1917 és 1919 tavasza között ebben az épületben volt a Munkásotthon. Könyvtárszobájában alakult meg 1918. október 22-én a szegedi Nemzeti Tanács, ezért nevezte Juhász Gyula "a szegedi Pilvax"-nak.
Ma a Móra Ferenc Múzeum történeti osztályának gyűjteményei és kiállításai tekinthetők meg itt.
A fénykép 2007 júliusában készült.
Felh. irod.:
Péter László: Szeged. Bp. Panoráma, 1981
Dombai Tünde: Idén százötven éves a szegedi Fekete ház. = www.delmagyar.hu 2007. 11. 15.