Debrecen új köztemetőjét 1932-36 között alakították ki. A temetőkertet és a nagy művészettörténeti értéket képviselő ravatalozó épületét Borsos József tervezte. A temető a város történelmi emlékparkja is, ugyanis 1962-ben a régi, felekezeti temetők megszüntetése után ide kerültek a város nagy halottai.
A díszsírhelyek a főbejárattól jobbra helyezkednek el. Itt van Diószegi Sámuel sírja is.
Diószegi Sámuel (1760—1813) református lelkész, botanikus.
Sógorával, Fazekas Mihállyal a Magyar Fűvészkönyv (1807) szerzői. Ez a mű az első, Linné rendszerét követő magyarul megjelent botanikai rendszertan. Ők tekinthetők a magyar növénymorfológia-nyelv megalkotóinak. Sok ma is használt növénynevet ők jegyeztek le először, illetve a nyelvújítás keretében több új nevet alkottak. (Diószegi Sámuel közelében nyugszik Fazekas Mihály is - lásd a következő képet.)
A fénykép 2006 júniusában készült.
Felh. irod.:
Kovács Gergelyné: Debrecen. Bp. Panoráma, 1981
Magyar életrajzi lexikon
A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről
Debrecen új köztemetőjét 1932-36 között alakították ki. A temetőkertet és a nagy művészettörténeti értéket képviselő ravatalozó épületét Borsos József tervezte. A temető a város történelmi emlékparkja is, ugyanis 1962-ben a régi, felekezeti temetők megszüntetése után ide kerültek a város nagy halottai.
A díszsírhelyek a főbejárattól jobbra helyezkednek el. Itt van Diószegi Sámuel sírja is.
Diószegi Sámuel (1760—1813) református lelkész, botanikus.
Sógorával, Fazekas Mihállyal a Magyar Fűvészkönyv (1807) szerzői. Ez a mű az első, Linné rendszerét követő magyarul megjelent botanikai rendszertan. Ők tekinthetők a magyar növénymorfológia-nyelv megalkotóinak. Sok ma is használt növénynevet ők jegyeztek le először, illetve a nyelvújítás keretében több új nevet alkottak. (Diószegi Sámuel közelében nyugszik Fazekas Mihály is - lásd a következő képet.)
A fénykép 2006 júniusában készült.
Felh. irod.:
Kovács Gergelyné: Debrecen. Bp. Panoráma, 1981
Magyar életrajzi lexikon