A Csokonai Színház előtt helyezték el Horváth Árpád (1900-1944) rendező, színigazgató mellszobrát, Berky Nándor alkotását.
Horváth Árpád 1936–39 között igazgatta a színházat. Ez a néhány év az intézmény egyik fénykorát jelentette. Horváth Árpád a saját pénzén korszerűsítette a színpadi berendezéseket, s modern, nagyvonalú díszleteket terveztetett (legendás volt rendezésében Az ember tragédiája előadása). Felesége a volt kolozsvári és szegedi primadonna, a pesti Magyar Színház és az Operettszínház tagja, Neményi Lili. Férje kívánságára eredetileg nem akart Debrecenben színpadra lépni, de ez szerencsére másként alakult. Miután beugrásként hatalmas sikert aratott A néma levente Ziliájaként (Heltai Jenő szerint jobb volt, mint a szerepben legendás Bajor Gizi), visszatért a színpadra. Szerepei közül kiemelkedett férje rendezésében Kodály Székelyfonója, amelyben a Fiatal lányt énekelte. S bár Neményi Lili operettprimadonnaként már országszerte népszerű volt, Debrecenben komolyabb énektanulmányokba kezdett, s kiváló operaénekessé vált. Első igazi operaszerepét,a Bohémélet Mimijét is Debrecenben énekelte 1938 decemberében.
1939-ben a közismerten baloldali érzelmű színigazgatónak feleségével együtt menni kellett Debrecenből. Pesten bekapcsolódott az ellenállási mozgalomba. A nyilasok 1944 telén elfogták, és minden valószínűség szerint december első felében végeztek vele.
A fénykép 2006 júniusában készült.
Felh. irod.:
Papp Antal: Debrecen. Bp. Panoráma, 1976
Kovács Gergelyné: Debrecen. Bp. Panoráma, 1981
A debreceni színészet története. Szerk. Katona Ferenc. Debrecen, 1976
Kerényi Mária: Neményi Lili. Bp. Zeneműkiadó, 1986
A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről
A Csokonai Színház előtt helyezték el Horváth Árpád (1900-1944) rendező, színigazgató mellszobrát, Berky Nándor alkotását.
Horváth Árpád 1936–39 között igazgatta a színházat. Ez a néhány év az intézmény egyik fénykorát jelentette. Horváth Árpád a saját pénzén korszerűsítette a színpadi berendezéseket, s modern, nagyvonalú díszleteket terveztetett (legendás volt rendezésében Az ember tragédiája előadása). Felesége a volt kolozsvári és szegedi primadonna, a pesti Magyar Színház és az Operettszínház tagja, Neményi Lili. Férje kívánságára eredetileg nem akart Debrecenben színpadra lépni, de ez szerencsére másként alakult. Miután beugrásként hatalmas sikert aratott A néma levente Ziliájaként (Heltai Jenő szerint jobb volt, mint a szerepben legendás Bajor Gizi), visszatért a színpadra. Szerepei közül kiemelkedett férje rendezésében Kodály Székelyfonója, amelyben a Fiatal lányt énekelte. S bár Neményi Lili operettprimadonnaként már országszerte népszerű volt, Debrecenben komolyabb énektanulmányokba kezdett, s kiváló operaénekessé vált. Első igazi operaszerepét,a Bohémélet Mimijét is Debrecenben énekelte 1938 decemberében.
1939-ben a közismerten baloldali érzelmű színigazgatónak feleségével együtt menni kellett Debrecenből. Pesten bekapcsolódott az ellenállási mozgalomba. A nyilasok 1944 telén elfogták, és minden valószínűség szerint december első felében végeztek vele.
A fénykép 2006 júniusában készült.
Felh. irod.:
Papp Antal: Debrecen. Bp. Panoráma, 1976
Kovács Gergelyné: Debrecen. Bp. Panoráma, 1981
A debreceni színészet története. Szerk. Katona Ferenc. Debrecen, 1976
Kerényi Mária: Neményi Lili. Bp. Zeneműkiadó, 1986