Az egri vár hazánk egyik legismertebb és leglátogatottabb műemléke.
Története Szent István koráig nyúlik vissza, amikor székesegyház építésébe kezdtek az Eger patak fölé magasodó domb teraszán. A vár ma látható része e köré a templom köré terebélyesedett, amikor a tatárjárás pusztításait követően Lambert püspök várépítési engedélyt kért IV. Béla királytól. Az erőd szerepe a XVI. század előtt is fontos volt, ám igazi hírét az 1552-es török ostrom során nyújtott világra szóló védelmével vívta ki.
1577–82 között az egri várban élte a végvári katonák nehéz, veszélyekkel teli életét Balassi Bálint. Többször is kérvényezte a bécsi udvartól, hogy nevezzék ki várkapitánnyá, ám csak hadnagyi rangot kapott, egy ötvenfős lovasegységnek parancsolt. Az itt eltöltött évek életének és költészetének meghatározó időszakát jelentik. Huszárjaival rendszeresen részt vett az egriek különféle hadi vállalkozásaiban. 1580. április 21-i hatvani rajtaütésen játszott szerepét egy verses krónika is megörökítette. 1578-ban itt ismerkedett meg Ungnád Kristóf várkapitány feleségével, Losonczi Annával, aki a Júlia–versek ihletője lett. Négy évi szolgálat után a költőnek távoznia kellett Egerből, mert szinte mindennaposak voltak viszályai a szomszédos nemesurakkal. Egyébként Balassit rokoni szálak fűzték a legendás várkapitányhoz, Dobó Istvánhoz: anyai nagynénje Dobó felesége volt, s ő maga Dobó lányát, Krisztinát vette feleségül.
Felh. irod.:
Wellner István: Eger. Bp. Panoráma, 1987 www.vendegvaro.hu
Az egri vár története. A gótikus palota kiállításának ismertetője. Eger, 2004, Dobó István Vármúzeum
A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről
Az egri vár hazánk egyik legismertebb és leglátogatottabb műemléke.
Története Szent István koráig nyúlik vissza, amikor székesegyház építésébe kezdtek az Eger patak fölé magasodó domb teraszán. A vár ma látható része e köré a templom köré terebélyesedett, amikor a tatárjárás pusztításait követően Lambert püspök várépítési engedélyt kért IV. Béla királytól. Az erőd szerepe a XVI. század előtt is fontos volt, ám igazi hírét az 1552-es török ostrom során nyújtott világra szóló védelmével vívta ki.
1577–82 között az egri várban élte a végvári katonák nehéz, veszélyekkel teli életét Balassi Bálint. Többször is kérvényezte a bécsi udvartól, hogy nevezzék ki várkapitánnyá, ám csak hadnagyi rangot kapott, egy ötvenfős lovasegységnek parancsolt. Az itt eltöltött évek életének és költészetének meghatározó időszakát jelentik. Huszárjaival rendszeresen részt vett az egriek különféle hadi vállalkozásaiban. 1580. április 21-i hatvani rajtaütésen játszott szerepét egy verses krónika is megörökítette. 1578-ban itt ismerkedett meg Ungnád Kristóf várkapitány feleségével, Losonczi Annával, aki a Júlia–versek ihletője lett. Négy évi szolgálat után a költőnek távoznia kellett Egerből, mert szinte mindennaposak voltak viszályai a szomszédos nemesurakkal. Egyébként Balassit rokoni szálak fűzték a legendás várkapitányhoz, Dobó Istvánhoz: anyai nagynénje Dobó felesége volt, s ő maga Dobó lányát, Krisztinát vette feleségül.
Felh. irod.:
Wellner István: Eger. Bp. Panoráma, 1987
www.vendegvaro.hu
Az egri vár története. A gótikus palota kiállításának ismertetője. Eger, 2004, Dobó István Vármúzeum