A Rab Ráby tér a dalmát betelepülők főtere volt. Itt sorakoznak a XVIII. századi szentendrei szőlősgazdák házai.
A helyi hagyomány szerint 1784-től "elűzetéséig" a ma 1. számot viselő házban élt Ráby Mátyás, akinek önéletírása alapján írta meg Jókai Mór: Rab Ráby című regényét.
1784-ben Ráby Mátyás császári tisztviselő Szentendrére érkezett, hogy megvizsgálja a magisztrátus számadásait. Súlyos visszaéléseket fedezett fel. Jelentései azonban nem jutottak el a császárhoz. A vármegye összejátszott a korrupt városi tisztviselőkkel. Vesztegetésekkel, majd fenyegetéssel akarták Rábyt rávenni, hogy feljelentéseit vonja vissza. Végül a vármegyei törvényszék Rábyt börtönbe záratta, sőt halálra is ítélte. Ráby kalandos úton Franciaországba menekült, ahol kiadta emlékiratait.
Regényében Ráby Mátyást Jókai Mór a szegények harcának vezéralakjává emelte. A könyvből készített film (címszereplője Kálmán György volt) hatására Szentendrén egyenesen szabadsághősként tisztelik, teret, sőt vendéglőt is elneveztek róla.
A fénykép 2005 szeptemberében készült.
Felh. irod.:
Szentendre. Szerk. Sándyné Wolf Katalin. Bp. Panoráma, 1985
Máté György: Szentendre régen és ma. Szentendre, 1999
A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről
A Rab Ráby tér a dalmát betelepülők főtere volt. Itt sorakoznak a XVIII. századi szentendrei szőlősgazdák házai.
A helyi hagyomány szerint 1784-től "elűzetéséig" a ma 1. számot viselő házban élt Ráby Mátyás, akinek önéletírása alapján írta meg Jókai Mór: Rab Ráby című regényét.
1784-ben Ráby Mátyás császári tisztviselő Szentendrére érkezett, hogy megvizsgálja a magisztrátus számadásait. Súlyos visszaéléseket fedezett fel. Jelentései azonban nem jutottak el a császárhoz. A vármegye összejátszott a korrupt városi tisztviselőkkel. Vesztegetésekkel, majd fenyegetéssel akarták Rábyt rávenni, hogy feljelentéseit vonja vissza. Végül a vármegyei törvényszék Rábyt börtönbe záratta, sőt halálra is ítélte. Ráby kalandos úton Franciaországba menekült, ahol kiadta emlékiratait.
Regényében Ráby Mátyást Jókai Mór a szegények harcának vezéralakjává emelte. A könyvből készített film (címszereplője Kálmán György volt) hatására Szentendrén egyenesen szabadsághősként tisztelik, teret, sőt vendéglőt is elneveztek róla.
A fénykép 2005 szeptemberében készült.
Felh. irod.:
Szentendre. Szerk. Sándyné Wolf Katalin. Bp. Panoráma, 1985
Máté György: Szentendre régen és ma. Szentendre, 1999