A korábban ezen a helyen állott házban lakott 1892-től 1916-ban bekövetkezett haláláig Roboz István író, szerkesztő. Halála után az eredeti épületet emléktáblával jelölték meg, amelyet 1996-ban áthelyeztek az itt felépített új épületre, egy kiegészítő szöveges táblával együtt.
Roboz István (Kötcse, 1828. okt. 26. - Kaposvár, 1916. ápr. 11.): költő, író, újságíró. Pápán Petőfi és Jókai iskolatársa volt. Diákéveit "Petőfi Sándor és az én pápai emlékeim" című, forrásértékű visszaemlékezéseiben örökítette meg. A szabadságharc alatt kormánybiztosi titkár Kaposvárott. Végleg 1856-ban telepedett le a városban, ahol először törvényszéki bíróként, később főjegyzőként dolgozott. Nagy aktivitással kapcsolódott be a dél-dunántúli irodalmi életbe. 1866-ban megalapította a Somogy című lapot, amelyet haláláig szerkesztett. Elnöke volt a Somogy vármegyei Berzsenyi Társaságnak.
Ő írta - a hagyomány szerint az ádándi kastélyban - 1849-ben a később több nyelvre is lefordított "Kossuth imája a kápolnai csatában elesettek felett" című verset, amelyet a helyszínen felolvasott Wesselényi Miklósnak és Kemény Zsigmondnak. Az ima az 1850-es években a legismertebb hazafias fohász volt.
A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről
A korábban ezen a helyen állott házban lakott 1892-től 1916-ban bekövetkezett haláláig Roboz István író, szerkesztő. Halála után az eredeti épületet emléktáblával jelölték meg, amelyet 1996-ban áthelyeztek az itt felépített új épületre, egy kiegészítő szöveges táblával együtt.
Roboz István (Kötcse, 1828. okt. 26. - Kaposvár, 1916. ápr. 11.): költő, író, újságíró. Pápán Petőfi és Jókai iskolatársa volt. Diákéveit "Petőfi Sándor és az én pápai emlékeim" című, forrásértékű visszaemlékezéseiben örökítette meg. A szabadságharc alatt kormánybiztosi titkár Kaposvárott. Végleg 1856-ban telepedett le a városban, ahol először törvényszéki bíróként, később főjegyzőként dolgozott. Nagy aktivitással kapcsolódott be a dél-dunántúli irodalmi életbe. 1866-ban megalapította a Somogy című lapot, amelyet haláláig szerkesztett. Elnöke volt a Somogy vármegyei Berzsenyi Társaságnak.
Ő írta - a hagyomány szerint az ádándi kastélyban - 1849-ben a később több nyelvre is lefordított "Kossuth imája a kápolnai csatában elesettek felett" című verset, amelyet a helyszínen felolvasott Wesselényi Miklósnak és Kemény Zsigmondnak. Az ima az 1850-es években a legismertebb hazafias fohász volt.
A fénykép 2006 márciusában készült.
Felh. irod.:
Életrajzi lexikon
www.adand.hu