A klasszicista formáját ma is őrző földszintes iskolaépület falán két emléktábla is olvasható. A korábbi, 1924-ben avatott tábla Gárdonyi Géza írónak állít emléket, aki — még mint Ziegler Géza — itt kezdte tanítói pályafutását 1882-ben. Később írásaiban kissé keserűen, csalódottan örökítette meg ezt az időszakot. Az én falum című novelláskötete a karádi, nem éppen felhőtlenül boldog éveket, anyagi nyomorúságát idézi, ugyanakkor felejthetetlen képet rajzolt benne a környezetről és a falusi emberekről.
A másik emléktábla Kodály Zoltánt idézi, aki 1933 és 1938 között több alkalommal is járt a községben. Ide, az iskola épületébe hívta össze Happ József tanító az énekelni szerető falusiakat, s Kodály népdalokat gyűjtött tőlük. Happ József hamarosan Budapesti lakásán kereste fel Kodályt, s felkérte, hogy a gyűjtött dalokból állítson össze egy csokrot a falu fennállásának 1934-ben ünnepelt 800. évfordulójára. Így született meg Kodály nevezetes férfikari műve, a Karádi nóták – Karád 800 éves évfordulójának ünnepére, amellyel halhatatlanná tette a kis falu nevét.
A fénykép 2005 júliusában készült.
Felh. irod.:
Látnivalók Somogy megyében. Miskolc, Well-PRess, 2000 /Vendégváró/
Herke Mihály: „Kocsmárosné gyöngyviolám” – Kodály és Karád. = Somogy 1982. 6.
A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről
A klasszicista formáját ma is őrző földszintes iskolaépület falán két emléktábla is olvasható. A korábbi, 1924-ben avatott tábla Gárdonyi Géza írónak állít emléket, aki — még mint Ziegler Géza — itt kezdte tanítói pályafutását 1882-ben. Később írásaiban kissé keserűen, csalódottan örökítette meg ezt az időszakot. Az én falum című novelláskötete a karádi, nem éppen felhőtlenül boldog éveket, anyagi nyomorúságát idézi, ugyanakkor felejthetetlen képet rajzolt benne a környezetről és a falusi emberekről.
A másik emléktábla Kodály Zoltánt idézi, aki 1933 és 1938 között több alkalommal is járt a községben. Ide, az iskola épületébe hívta össze Happ József tanító az énekelni szerető falusiakat, s Kodály népdalokat gyűjtött tőlük. Happ József hamarosan Budapesti lakásán kereste fel Kodályt, s felkérte, hogy a gyűjtött dalokból állítson össze egy csokrot a falu fennállásának 1934-ben ünnepelt 800. évfordulójára. Így született meg Kodály nevezetes férfikari műve, a Karádi nóták – Karád 800 éves évfordulójának ünnepére, amellyel halhatatlanná tette a kis falu nevét.
A fénykép 2005 júliusában készült.
Felh. irod.:
Látnivalók Somogy megyében. Miskolc, Well-PRess, 2000 /Vendégváró/
Herke Mihály: „Kocsmárosné gyöngyviolám” – Kodály és Karád. = Somogy 1982. 6.