A barokk kastélyegyüttes eredete a XV. század közepére vezethető vissza. Főépülete reneszánsz kastélynak épült. A XVII., majd a XVIII. század folyamán ennek egyes részeire alapozva építették meg a kastély maihoz hasonló barokk alakját. Az 1730 és 1745 közötti építkezéshez Batthyány Lajos, a későbbi országbíró megbízásából a neves olasz építész, Donato Felice Allio készítette a terveket. Az egy tengelyre felfűzött melléképületek között volt kocsiszín, istálló, lovarda, nyári nagyterem, azaz Sala terrena, de létesítettek levéltárat, könyvtárat és szolgálati lakásokat is. A XIX. század elején a klasszicizmus szellemében, Hefele Menyhért vagy az ő köréhez tartozó építész tervei szerint építették át a kastélyt: ekkor, 1800 körül készült a hatoszlopos erkély és fölötte a hat féloszlop által tartott timpanon. A belső átalakítások közül megőrződött az egykori kápolna–bástyában a stukkódíszítés, a díszteremben pedig a XIX. századi falfestés.
Batthyány Lajos másodszülött fia, gróf Batthyány József hercegprímás (1727–1799) idejében kastélyszínház működött - nagy valószínűséggel - a kastély képen látható melléképületében. Ugyancsak itt volt a Batthyány család levéltára és könyvtára.
Később ezt az épületet alakíttatta kórházzá 1920-ban a kastély utolsó tulajdonosa, a 2003-ban boldoggá avatott Batthyány–Strattmann László herceg (1870-1931), a "szegények orvosa".
A fénykép 2006 májusában készült.
Felh. irod.:
C. Harrach Erzsébet: Vas megyei műemlékek. Szombathely, 1984, Vas Megyei Tanács www.vendegvaro.hu
A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről
A barokk kastélyegyüttes eredete a XV. század közepére vezethető vissza. Főépülete reneszánsz kastélynak épült. A XVII., majd a XVIII. század folyamán ennek egyes részeire alapozva építették meg a kastély maihoz hasonló barokk alakját. Az 1730 és 1745 közötti építkezéshez Batthyány Lajos, a későbbi országbíró megbízásából a neves olasz építész, Donato Felice Allio készítette a terveket. Az egy tengelyre felfűzött melléképületek között volt kocsiszín, istálló, lovarda, nyári nagyterem, azaz Sala terrena, de létesítettek levéltárat, könyvtárat és szolgálati lakásokat is. A XIX. század elején a klasszicizmus szellemében, Hefele Menyhért vagy az ő köréhez tartozó építész tervei szerint építették át a kastélyt: ekkor, 1800 körül készült a hatoszlopos erkély és fölötte a hat féloszlop által tartott timpanon. A belső átalakítások közül megőrződött az egykori kápolna–bástyában a stukkódíszítés, a díszteremben pedig a XIX. századi falfestés.
Batthyány Lajos másodszülött fia, gróf Batthyány József hercegprímás (1727–1799) idejében kastélyszínház működött - nagy valószínűséggel - a kastély képen látható melléképületében. Ugyancsak itt volt a Batthyány család levéltára és könyvtára.
Később ezt az épületet alakíttatta kórházzá 1920-ban a kastély utolsó tulajdonosa, a 2003-ban boldoggá avatott Batthyány–Strattmann László herceg (1870-1931), a "szegények orvosa".
A fénykép 2006 májusában készült.
Felh. irod.:
C. Harrach Erzsébet: Vas megyei műemlékek. Szombathely, 1984, Vas Megyei Tanács
www.vendegvaro.hu