Az egykori Németgyula központja az Apor Vilmos mártír püspökről, az egykori gyulai plébánosról elnevezett tér. Meghatározó eleme a közepén álló Szent József-templom, illetve néhány körülötte álló XVIII-XIX. századi épület.
Ezek egyike, az egykori németgyulai városháza látható a képen. Régebbi szárnya 1820 körül épült klasszicista stílusban, s 1857-ig ebben működött a városháza. A bal oldali klasszicizáló szárnyat 1874-ben toldották hozzá. Gyula és Németgyula egyesítése óta iskola működik benne.
A bejárat mellett emléktábla jelzi, hogy itt, a tanítói lakban született dr. Scherer Ferenc (1889-1987), Gyula városának monográfusa, mely mindmáig az egyik legjobb magyarországi városmonográfia.
A másik, kétnyelvű emléktáblát a gyulai németek betelepítésének 270. évfordulója alkalmából helyezték el 1994-ben.
A fénykép 2007 júliusában készült.
Felh. irod.:
Czeglédi Imre: Gyula útikalauz. 2. bőv. kiad. Gyula, 1995
A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről
Az egykori Németgyula központja az Apor Vilmos mártír püspökről, az egykori gyulai plébánosról elnevezett tér. Meghatározó eleme a közepén álló Szent József-templom, illetve néhány körülötte álló XVIII-XIX. századi épület.
Ezek egyike, az egykori németgyulai városháza látható a képen. Régebbi szárnya 1820 körül épült klasszicista stílusban, s 1857-ig ebben működött a városháza. A bal oldali klasszicizáló szárnyat 1874-ben toldották hozzá. Gyula és Németgyula egyesítése óta iskola működik benne.
A bejárat mellett emléktábla jelzi, hogy itt, a tanítói lakban született dr. Scherer Ferenc (1889-1987), Gyula városának monográfusa, mely mindmáig az egyik legjobb magyarországi városmonográfia.
A másik, kétnyelvű emléktáblát a gyulai németek betelepítésének 270. évfordulója alkalmából helyezték el 1994-ben.
A fénykép 2007 júliusában készült.
Felh. irod.:
Czeglédi Imre: Gyula útikalauz. 2. bőv. kiad. Gyula, 1995