Zalai Hírlap 2009.10.08. 236. szám 9. oldal - Szkennelik a múlt értékeit
A cikk szövege:
Digitalizálják a nagykanizsai Halis István Városi Könyvtár könyvállományát. 9. oldal
Szkennelik a múlt értékeit
A könyvtári állomány digitalizálása roppant időigényes feladat. A könyvek, folyóiratok lapjait csak egyesével lehet beszkennelni
HOZZÁFÉRÉS A digitalizált állományokat egyszerre akar többen is használhatják
Nagykanizsa (pa) - A városi könyvtár által üzemeltetett portálrendszeren, azaz a nagykar oldalon ma már több ezer oldalnyi helyi és mikrorégiós vonatkozású dokumentum érhető el. Az intézményben tíz éve kezdődött ezen állomány digitalizálása, s archiválása.
A könyvtári állomány digitalizálásának története majdnem egyidős a személyi számítógépek elterjedésével. Tulajdonképpen azt is mondhatnánk, hogy a közgyűjteményi szakemberek már a kezdetek óta keresték az alkalmazás lehetőségét. Ennek eredményeként az 1970-es években idehaza is elkezdődött a könyvtári katalógusok digitalizálása, mely jelentősen könnyítette a szakemberek munkáját.
- A nagykanizsai könyvtárban tíz évvel ezelőtt egy pályázatnak köszönhetően kezdődhetett el az állomány digitalizálása, így a Zalai Közlöny két évfolyamát - az 1900-ast és 190l-est - sikerült archiválni - elevenítette fel Czupi Gyula igazgató, aki hozzátette: akkoriban elég kezdetleges volt a digitalizálás, a mikrofilmek konvertálására használható gépet nem is találtak Kanizsán, ezért Egerszegről kellett hozatni. - A digitalizáláshoz használt eszközállományt persze folyamatosan bővíteni kellett, a mikrofilmszkenner beszerzése után lapszkennereket, majd sarok- vagy más néven könyvszkennereket szereztünk be.
Az eszközbővítéssel párhuzamosan a hardver- és szoftverfejlesztésre is gondot kellett fordítani. Ebből a szempontból a 2004-es év jelentette az igazi áttörést, hiszen egy újabb pályázatnak köszönhetően egy digitális portálrendszert hozott létre az addigra már új épületbe költözött városi könyvtár. A nagykar.hu oldalra azóta már közel ezer helyi vonatkozású folyóirat, s könyv került fel digitális formában.
- Az állományok digitalizálása nem túl bonyolult, ám annál időigényesebb munka -árulta el az igazgató. - Először a könyv vagy a folyóirat lapjait beszkenneljük, ami tulajdonképpen egyfajta fénymásolást takar. Az így kapott digitális képeket aztán egybefűzzük, így oldalszám alapján is lehet keresgélni az adott dokumentumban. Ahhoz, hogy a képeken lévő szöveg is jól olvasható legyen, egy szövegfelismerő programot használunk, ami nyers szöveggé formázza a képet. A nagykar.hu oldalra az egybefűzött szkennert képfolyamot és a nyers szöveget is feltöltjük, így aztán az adott állomány virtuális átlapozására is van lehetőség, ugyanakkor a nyers szövegben a kereső funkciót is alkalmazhatják a látogatók.
Mint kiderült: a városi könyvtár elsősorban azokat a dokumentumokat digitalizálja és tölti fel a nagykar oldalra, amelyek Kanizsához vagy a környező településekhez köthetők, így szinte hiánytalanul megtalálhatók a helyi költők, írók munkái vagy azok a dokumentumok, melyekben szó esik a dél-zalai városról, illetve annak vonzáskörzetéről.
- Hogy miért éppen ezeket az anyagokat digitalizáljuk? -kérdezett vissza Czupi Gyula. Úgy gondolom: ezeket a helyi dokumentumokat soha senki nem fogja helyettünk archiválni, éppen ezért nekünk kell ezt megtenni. A megyei vagy országos intézményeknek erre nincs kapacitása, ugyanakkor ezeknek az anyagoknak a jelentős része csak a mi számunkra fontos.
S hogy milyen előnyöket jelent egy-egy dokumentum digitalizálása? Egyrészt az olvasók számára nincs helyhez
A Halis István Városi Könyvtárban jelenleg 16 fő foglalatoskodik az állományok digitalizálásával. Ezen munkatársak többségének a közfoglalkoztatás keretében tud munkát biztosítani a könyvtár. Ez idáig mintegy húszezer oldalnyi szöveget szkenneltek be. Az egyik legnépszerűbb digitális kiadvány a Kiskanizsai szótár, amelyet már több százan le is töltöttek.
és időhöz kötve a megtekintés, másrészt - azoknál az anyagoknál, melyek egy-egy példányban vannak csak meg - a hozzáférések száma is megsokszorozódik, nem kell arra várni, hogy valaki visszahozza a könyvet a könyvtárba.
A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről
A cikk szövege:
Digitalizálják a nagykanizsai Halis István Városi Könyvtár könyvállományát. 9. oldal
Szkennelik a múlt értékeit
A könyvtári állomány digitalizálása roppant időigényes feladat. A könyvek, folyóiratok lapjait csak egyesével lehet beszkennelni
HOZZÁFÉRÉS A digitalizált állományokat egyszerre akar többen is használhatják
Nagykanizsa (pa) - A városi könyvtár által üzemeltetett portálrendszeren, azaz a nagykar oldalon ma már több ezer oldalnyi helyi és mikrorégiós vonatkozású dokumentum érhető el. Az intézményben tíz éve kezdődött ezen állomány digitalizálása, s archiválása.
A könyvtári állomány digitalizálásának története majdnem egyidős a személyi számítógépek elterjedésével. Tulajdonképpen azt is mondhatnánk, hogy a közgyűjteményi szakemberek már a kezdetek óta keresték az alkalmazás lehetőségét. Ennek eredményeként az 1970-es években idehaza is elkezdődött a könyvtári katalógusok digitalizálása, mely jelentősen könnyítette a szakemberek munkáját.
- A nagykanizsai könyvtárban tíz évvel ezelőtt egy pályázatnak köszönhetően kezdődhetett el az állomány digitalizálása, így a Zalai Közlöny két évfolyamát - az 1900-ast és 190l-est - sikerült archiválni - elevenítette fel Czupi Gyula igazgató, aki hozzátette: akkoriban elég kezdetleges volt a digitalizálás, a mikrofilmek konvertálására használható gépet nem is találtak Kanizsán, ezért Egerszegről kellett hozatni. - A digitalizáláshoz használt eszközállományt persze folyamatosan bővíteni kellett, a mikrofilmszkenner beszerzése után lapszkennereket, majd sarok- vagy más néven könyvszkennereket szereztünk be.
Az eszközbővítéssel párhuzamosan a hardver- és szoftverfejlesztésre is gondot kellett fordítani. Ebből a szempontból a 2004-es év jelentette az igazi áttörést, hiszen egy újabb pályázatnak köszönhetően egy digitális portálrendszert hozott létre az addigra már új épületbe költözött városi könyvtár. A nagykar.hu oldalra azóta már közel ezer helyi vonatkozású folyóirat, s könyv került fel digitális formában.
- Az állományok digitalizálása nem túl bonyolult, ám annál időigényesebb munka -árulta el az igazgató. - Először a könyv vagy a folyóirat lapjait beszkenneljük, ami tulajdonképpen egyfajta fénymásolást takar. Az így kapott digitális képeket aztán egybefűzzük, így oldalszám alapján is lehet keresgélni az adott dokumentumban. Ahhoz, hogy a képeken lévő szöveg is jól olvasható legyen, egy szövegfelismerő programot használunk, ami nyers szöveggé formázza a képet. A nagykar.hu oldalra az egybefűzött szkennert képfolyamot és a nyers szöveget is feltöltjük, így aztán az adott állomány virtuális átlapozására is van lehetőség, ugyanakkor a nyers szövegben a kereső funkciót is alkalmazhatják a látogatók.
Mint kiderült: a városi könyvtár elsősorban azokat a dokumentumokat digitalizálja és tölti fel a nagykar oldalra, amelyek Kanizsához vagy a környező településekhez köthetők, így szinte hiánytalanul megtalálhatók a helyi költők, írók munkái vagy azok a dokumentumok, melyekben szó esik a dél-zalai városról, illetve annak vonzáskörzetéről.
- Hogy miért éppen ezeket az anyagokat digitalizáljuk? -kérdezett vissza Czupi Gyula. Úgy gondolom: ezeket a helyi dokumentumokat soha senki nem fogja helyettünk archiválni, éppen ezért nekünk kell ezt megtenni. A megyei vagy országos intézményeknek erre nincs kapacitása, ugyanakkor ezeknek az anyagoknak a jelentős része csak a mi számunkra fontos.
S hogy milyen előnyöket jelent egy-egy dokumentum digitalizálása? Egyrészt az olvasók számára nincs helyhez
A Halis István Városi Könyvtárban jelenleg 16 fő foglalatoskodik az állományok digitalizálásával. Ezen munkatársak többségének a közfoglalkoztatás keretében tud munkát biztosítani a könyvtár. Ez idáig mintegy húszezer oldalnyi szöveget szkenneltek be. Az egyik legnépszerűbb digitális kiadvány a Kiskanizsai szótár, amelyet már több százan le is töltöttek.
és időhöz kötve a megtekintés, másrészt - azoknál az anyagoknál, melyek egy-egy példányban vannak csak meg - a hozzáférések száma is megsokszorozódik, nem kell arra várni, hogy valaki visszahozza a könyvet a könyvtárba.