Zalai Hírlap 2010. február 23. 45. szám 11. oldal - Sajtónapi ajándék
A cikk szövege:
Sajtónapi „ajándék"
ONLINE Teljes egészében a világhálón a Zalai Közlöny
Szabó Attila, a Halis-könyvtár egyik közmunkása fényképezőgéppel fotózza a mikrofilm-olvasó kivetített képét. Jobb, mint a szkennelés
Nagykanizsa (hba) - A Zalai Közlöny mikrofilmjeiből adatbázist állított össze a Halis István Városi Könyvtár, amely hamarosan mindenki számára tanulmányozható lesz, akár otthonról is.
A város bibliotékája 10 évvel ezelőtt kezdett hozzá a Zalai Közlöny mikrofilm-kockáinak digitalizálásához. Mára értek az óriási munka végére, közel 70 ezer oldalkép készült el. Most zajlik az anyag rendszerezése, melyet a szakemberek hamarosan egységesítve, a neten tárnak a nagyközönség elé.
- A Zalai Közlöny a megye első, legfontosabb és leghosszabb ideig élő napilap formátumú újságja volt. Az 1860-as években indult Zala-Somogyi Közlöny címmel, akkor még hetilapként - magyarázta Czupi Gyula, a Halis István Városi Könyvtár igazgatója. - Igazi kuriózum, hogy az 1944-ig megjelenő újság valamennyi oldala rendelkezésünkre áll digitális formátumban.
Az igazgató hozzátette: az általuk végzett digitalizálási folyamatnak egy saját pályázat, majd a Deák Ferenc Megyei Könyvtár nyertes pályázata adta a kezdő lökést. Azóta nyári gyakorlaton lévő diákok, könyvtárosok, valamint közcélú munkavégzés keretében a könyvtárban dolgozók gyarapították a szkennelt és feldolgozott oldalak számát.
- Nagykanizsán megsemmisült a levéltár, ezért a korszak feldolgozása szempontjából kardinális kérdés, hogy van-e más forrás, amire esetleg támaszkodhatnak a kutatók - így Czupi Gyula. - A legfontosabb információforrásnak e tekintetben az újságok számítanak. Külön aktualitást ad a munkának, hogy már készül a nagykanizsai monográfia harmadik kötete,
amely a város 1849 és 1945 közötti történelmét dolgozza fel. Mint mondtam, éppen erre az időszakra esik a Zalai Közlöny, illetve az 1870-es évektől 1922-ig működő Zala megjelenése is. Utóbbiról sem szabad megfeledkeznünk, mert gyökeresen megváltoztathatja a városról rendelkezésünkre álló információinkat. Fontos, hogy lehetőség szerint a Zala digitalizálása is mielőbb elkészüljön, s a kutatók már használhassák a monográfia írásakor. A lap várhatóan 48 ezer képkockába „fér bele" - bár a Zalai Közlöny 70 ezer kockájához 10 év kellett, szerencsére, sok közmunkás dolgozik nálunk, így előbbi közzétételével reméljük, gyorsabban végzünk.
Czupi Gyula jelezte: a Zalai Közlöny valamennyi digitalizált oldalát március 15-től, a Szabad Sajtó Napjától teszik bárki számára hozzáférhetővé és olvashatóvá a világhálón.
Akár karosszékből is böngészhetjük
A könyvtár egyetlen Zalai Közlöny mikrofilm-kópiával rendelkezik. Aki kíváncsi volt arra, mit írtak a városról anno, az egy speciális mikrofilm-néző készülékkel tudta olvasgatni az oldalakat. Az elmúlt időszakban a könyvtár közmunkásai az olvasó képernyőjén megjelenő kockákat, pontosabban oldalakat lefényképezték, a keletkezett torzulásokat pedig kijavították. A kész oldalképeket folyamatosan töltik fel az internetre.
A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről
A cikk szövege:
Sajtónapi „ajándék"
ONLINE Teljes egészében a világhálón a Zalai Közlöny
Szabó Attila, a Halis-könyvtár egyik közmunkása fényképezőgéppel fotózza a mikrofilm-olvasó kivetített képét. Jobb, mint a szkennelés
Nagykanizsa (hba) - A Zalai Közlöny mikrofilmjeiből adatbázist állított össze a Halis István Városi Könyvtár, amely hamarosan mindenki számára tanulmányozható lesz, akár otthonról is.
A város bibliotékája 10 évvel ezelőtt kezdett hozzá a Zalai Közlöny mikrofilm-kockáinak digitalizálásához. Mára értek az óriási munka végére, közel 70 ezer oldalkép készült el. Most zajlik az anyag rendszerezése, melyet a szakemberek hamarosan egységesítve, a neten tárnak a nagyközönség elé.
- A Zalai Közlöny a megye első, legfontosabb és leghosszabb ideig élő napilap formátumú újságja volt. Az 1860-as években indult Zala-Somogyi Közlöny címmel, akkor még hetilapként - magyarázta Czupi Gyula, a Halis István Városi Könyvtár igazgatója. - Igazi kuriózum, hogy az 1944-ig megjelenő újság valamennyi oldala rendelkezésünkre áll digitális formátumban.
Az igazgató hozzátette: az általuk végzett digitalizálási folyamatnak egy saját pályázat, majd a Deák Ferenc Megyei Könyvtár nyertes pályázata adta a kezdő lökést. Azóta nyári gyakorlaton lévő diákok, könyvtárosok, valamint közcélú munkavégzés keretében a könyvtárban dolgozók gyarapították a szkennelt és feldolgozott oldalak számát.
- Nagykanizsán megsemmisült a levéltár, ezért a korszak feldolgozása szempontjából kardinális kérdés, hogy van-e más forrás, amire esetleg támaszkodhatnak a kutatók - így Czupi Gyula. - A legfontosabb információforrásnak e tekintetben az újságok számítanak. Külön aktualitást ad a munkának, hogy már készül a nagykanizsai monográfia harmadik kötete,
amely a város 1849 és 1945 közötti történelmét dolgozza fel. Mint mondtam, éppen erre az időszakra esik a Zalai Közlöny, illetve az 1870-es évektől 1922-ig működő Zala megjelenése is. Utóbbiról sem szabad megfeledkeznünk, mert gyökeresen megváltoztathatja a városról rendelkezésünkre álló információinkat. Fontos, hogy lehetőség szerint a Zala digitalizálása is mielőbb elkészüljön, s a kutatók már használhassák a monográfia írásakor. A lap várhatóan 48 ezer képkockába „fér bele" - bár a Zalai Közlöny 70 ezer kockájához 10 év kellett, szerencsére, sok közmunkás dolgozik nálunk, így előbbi közzétételével reméljük, gyorsabban végzünk.
Czupi Gyula jelezte: a Zalai Közlöny valamennyi digitalizált oldalát március 15-től, a Szabad Sajtó Napjától teszik bárki számára hozzáférhetővé és olvashatóvá a világhálón.
Akár karosszékből is böngészhetjük
A könyvtár egyetlen Zalai Közlöny mikrofilm-kópiával rendelkezik. Aki kíváncsi volt arra, mit írtak a városról anno, az egy speciális mikrofilm-néző készülékkel tudta olvasgatni az oldalakat. Az elmúlt időszakban a könyvtár közmunkásai az olvasó képernyőjén megjelenő kockákat, pontosabban oldalakat lefényképezték, a keletkezett torzulásokat pedig kijavították. A kész oldalképeket folyamatosan töltik fel az internetre.