* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 28.89 MB | |
| 2015-01-27 12:55:41 | |
 | |||||||
Nyilvános  1891 | 6120 | Rövid leírás | Teljes leírás (552.14 KB) | Zalai Közlöny Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap Zalai Közlöny 1880. január - 1-9. szám A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével. f- líAOY-KASJZM, 1880. január. 1-én. i-ső azétna.. JY Tlzenkilenezedlk évfolyam. ElHntitlir: él* 6m . . 9 írt.l Í«1 évre . B.gJ.d 8TT0 . . 3 . Egy Mám 10 kr Hlrdatétak 6 hklábos petitaorbtn 7, májodnor 6 ■ minden toTibbi torért 5 kr. NYÍLTTÉRIJÉN oronként 10 krért tí- tetoek fel. Kioeattri illeték minden egyei hirdetőiért 30 kr fiietendS. aw minden. : kalsnf ZALAI HOZLOHY el óbb: .ZALA-SO M OGYX KÚZLÖ ZXT T.< p I lap nellami r4i.it I illeti közlemények • ! nerkee>t5b5s, »nya^i rénét illet! j kOilemények pedig a j I kiadóhos hftrmer.tr» intiaendfik: NAST-KANIZSi WltnloiHz. Bérmentetlen levelek. I eaak ismert munkatérül ■aktéi fogadtatnak el.j t ¿»iratok tíiisi nem küldetnek. S-K.niM.T4ro. helyhatóságinak, „„.-kanizsai önk. tüzoltó-egylet«, . „n-kanizoal kere.kedelmi . ip.rb.nk«, ,n.-k.nizMi Uk.rékpénztír-, . ,i»l«meeyei maUnoa Unítétea tóiét«, . .n.-kanizsai kiaded-nevelé egyenlet«, a „soproni kereskedelmi • ip.rk.nt.r. n.-kaoizs.i kült41«ztmánr.« , több megyei é. rírosi eWe»ület hif.t.los értwiUje Hetenhiiit kétszer, vasamap- s csütörtökül! meaeleuö vegyes tartalmú la». Előfizetési felhívás a ,.Zalai Közlöny" 1880 dik évi 19-dik folyamára. Daczára az idö moatohaságának, egy jobb jővö reményében folytatólagosan kiadom az általam alapított, s nem csekély áldozattal fenntartott s 19-dik évfolyamába lépő .Zalai Közlönyt\' hasonló alakban s független szellemben szerkesztettem A megye minden részében van e lapnak önzetlen munkatársa és azért minden nevezetesebb mozzanat gyorsan és hitelesen közöltetik s minden más helyi lapot jelentékenyen megelőz azáltal, hogy hetenkint kétszer adatik ki, mi a hirdetésekre nézve is sokka\\. előnyösebb\' és méltán figyelembe vehető. Bizva tehát a mélyen tisztelt közönség hazafias érzületébe, törekvésemben lelkes pártolásával fog továbbra is buzdítani s csüggedést nem ismerve, tömeges részvétével, szellemi és anyagi pártfogásával lelkesíteni. Előfizetési ár: 1880. január —márt. évnegyedre 2 .frt. , január —jnnius félévre 4 frt. , január —decz. egész évre 8 frt. Az előfizetések idejekorán való megtételét kérem, miután feles példányokat nem nyomatok. A vidéki előfizetések eszközlése legczélszeríibb postai utalványon, melyek egyenesen hozzám intézendők. WAJDITS JÓZSEF kiadó laptulajiionoa könyvkereskedése Nagy-Kanizsa. Az uj év küszöbén. Ismét egy év tűnik el a semmiségbe. A forduló pontnál öröm és fájdalom, félelem és remény rezeg át a szivén. Ezer és ezer kérdés merül fel a lélekben, melyekre csak a jövó adja meg a választ, annak a fátyolát pedig halandó nem lebbenti fel soha. De nem a jövőről van szó. E sorok czélja néhány vonásban ecsetelni az elhaló évet. Lássuk, könynyel a szemben vagy örömmel a szívben jelenjünk-e meg ravatalánál ? Amerre a szem tekint, hó bontja a láthatárt. A tél egész erővel tartja ma gát A zord idö kezd tarhetetlen lenni. Rosz volt a termés. A hideg mellé társul szegődött az anyagi szükség, a nyomor. Az ország egyes részein rémít az ínség. Tavaszszal árvíz dult 3 a legnagyobb magyar várost dönté hullámsirjába ; télnek idején is ár borult az alföldi rónára s tizezer embert tett hajléktalan koldussá. Emellett súlyos terhek nyomják a nép vállát. Az adó nagy; nő inkább, mint fogy. A reszketeg tagok ingadoznak a suly alatt. Szomorú kép ! Iparunk gyermekkorát éli. Nem tud talpra állani, nem képes megizmosodni. Hogy erőre kapjon, olcsó tókére volna szüksége; pedig a pénz a legdrágább. Nincs; — a hitel is veszőben. A kereskedelem pang, szomorú idők vaskeze bilincselte le. A földnek okszerű müvelése lassan hódit. A szőlőtermelést a phillo-xera végenyészettel fenyegeti. Az uzsora gyökeret vert. Még szomorúbb kép I Az erkölcsök lazulnak. Méreg és tőr ártatlan fegyverek, öngyilkosságok, csalások és sikkasztások napi renden. Rágalom és becsületsértés kellemes időtöltés. A legjobb honfiakat sárral dobálni olcsó dicsőség. A párbaj életszükség. Kegy- és hivatalvadászat férfias dolog. A jellemte-lenség virágzó éveit éli. A legszomorúbb képi Maga a "társadalom forrongásban. A nihihsmus merészen lép fel. A socialis-mus nagy tereket hódit meg. A commu-nismns izzik hamvaiban. Egy erősebb lökés és birodalmak dőlnek romba. 3 ha megindul az áradat, hol fog megállani? Gátot nem ismerve rohan át bérczen és völgyön s.szennyes hullámaiba temeti\'az anyagi jólét s a szabadság vihartépte roogyait De hagyjuk magára e jelzótlen képet ; talán egy szerencsés véletlen közbe lép s a belső forrongás rendes kimenetet nyer. Ugy legyen 1 * Búra nincs ok; örüljünk, hogy vége szakadt az évnek. A hit, remény és szeretet tüze éledjen fel minden szívben s akkor a megpróbáltatások nagy napjaiban csüggedést nem ismerve fogunk harczolni a győzelmi babérért A beálló év áraszszon békét és áldást az imádott hazára! PH1LOS. _ Boldog uj évet! A földi kincsek között legbecsesebb az egészség. Palingenius mondja: „Colonns sanus, rege est felicior aegro.« (Az egészséges pórember, boldogabb a beteg királynál.) Ki e tekintetben haszonvehető adalékkal járul, jó szolgálatot tesz az emberiségnek. Mit mondandunk nem uj, <csak tapasztaláson alapuló régi igazságot ismétlünk, ez pedig akkor, midón a legbecsesebb kincs forog kérdésben, kétszeres figyelmet érdemel. Szabad levegő, mozgás, a friss víznek italra, mosakodásrai használata, rendes életmód, ezek képezik azon talizmánt, mely az egészségnek arany bányájába vezet. Kelj fel állhatatos kitartással naponként korán, az évi időszakhoz mérve reggel 5, illetőleg 6 órakor, öltözködéseddel elkészülvén, egy pohár friss kut-viznek vétele után eredj a szabadba, egy óra folyásig járj s ekkor reggelizz. Napközben 3—4 pohár friss vizet költs el, sőt éjjel is ha felébrednél, egy pohárral igyál. Ehetsz ami tetszik, csak gyomrodat ne terheld meg, — a szeszes italokat igen mérsékelten élvezd. Mikor csak lehet, estve felé szinte tégy a szabadban egy órai mozgást — korán menj az éji nyugalomra, de mindenesetre 10 órakor add át magadat az édes álomnak. Mi a hat X-et régen túlhaladok, — ezen életrendhezi alkalmazkodásunkban két TÁRCZA. Imám! (Uj óv reggelén). Emitt egy kő, amott egy emlék A mait idők bom&lyibul ; Mit a jelenkor nemzedéke Bámul, s titokban elpirul. Mig leiké titkon »ejtve jár. kutat Keservének könyben remél utat. Mi dúlta azét a fény e csarnokát? Mit nép, h.ixának csak sok s*áz.id ád ; „Egység-hiányu kiált a siribaug. „Egység-hiány" erről gondolkodom; Megcsendül hCn imára a harang: „Egységedért" harám imádkosom. Emiit rgy kard, amott >*gy zászló Hajdan vitéz kar emelé; Azon a rozsda vett erSt, s ezt . . . A moly sereg rongygyá tévé. Hogy béke lón a gyáva nemzedék Erőtlen magzatai megvetők. Kutatja lelkem, bogy történhetett? őn véike tán sujtá e nemzetet? „Rut árulás* kiált egy síri hang Mig e szavak fölött gondolkodom, Megcsendül hőn imára a harang Szent békédért hazám imádkozom Itt könyv hever, ott széttörött lant Erény, szabadság irva rá; Ezt zengedezte hőn a költő A nép a sárba tiporá. A könyv betéve, összetörve lant Egyikre kS, másikra vetve hant. Miért tevék kutatom fennt a alant? Maradjon zárva könyv, némán a lant. »K\'ált a nép" nyögé a síri hang. Kik éltek érted, nem tudád honom Megcsendül lön imára a harang As eltiportakért imádkozom. Odább kereszt hever, hitünk jele Ez legtovább állt e helyen: Előbb az árva, váador itt pihent, Minek? ledCnté a jelon Mért állna itt még roskadozva j)ár ? Hol most enyészet dűlő árnya jár. így szől a század hitlen embere Javitni nem tud, ront tehát keze .... »Imádjad Istent4 szól a >íri hang Mig e szavak fölött gondolkodom, Még »gyre szől imára a harang Vallásodért hazám imádkozom. GYÚROM ANTAL A férjek. (Életképek.) Irta: ifj. Donábzy Ferenoz. I. A féltékeny férj. A téltékeny férj, átka a nőnek. Ha kimegy, megkérdi hová megy ; ki vei akar. beszélni, mit vásári, hol fog vásárolni. Számitja a percze-ket, megnevezi az u\'czákat merre menjen, kiszámítja mennyi idő kell ebhez. Ha a no pár perczet tovább marad, vagy vele egy más utczában találkozik, rá fogja, hogy légyottja volt, s szerelmi kalandokban járt. Ha az ebédnél nem eszik, vagy ha tó étvágygyal eszik, mind a kettő gyanús! egyix hol evett? és kinél ? másik, mit csinált? hogy oly jó étvágya van ? Ha ferjének kimeneteit ajánl, biztos hogy valakit vár, vagy ha férjét honmarasztalja, ez alattomosság; mivel minden gyanat el akar távolítani..... Ha férjének jó kedve van, ez simogatja s ölelgeti, s nő mindezt egykedvűen fogadja, a&kcr ez már kétszer kettője a nő hűtlenségének ; világos egészen, mást szeret, és férjét gyűlöli. — Ha pedig a nő gyöngéd, férjét muczikám-nak, Vagy egyetlenemnek nevezi, czirógatja, csókolgatja, ez csak szinészkedés, hogy a férj szemeit beköthesse. Ha férfiakról beszél, ez mindig gyanús, miköze egy férjes nőnek ezekhez? ha pedig nem beszél, akkor alattomosság megint, nehogy . férje a szer elem fél» es gondolatára jöjjön. Ha vörös virágot tűz a hajba zöld levelekkel: »virág nyelv*! égőn szeretlek, remélj; ha zsebkendőjét leejti és felhagyja máásal venni, biztos lehet a férj abban, hogy neje szerelmes leveleket csempész . . . És igy tovább tovább, lehetne nyújtani, bőviteni, húzni, egész a végtelenig mint a szent Iván éneket, az ily férj mellétt a nő élete pokol, nincs egy nyugodt percze, mosolyogjon, sírjon, örüljön, bánkódjék, a térj szemei előtt gyanús ez mind, mert miért nevet, miért sir, minők örül, min szomorkodik?? Mintha nem volna mindenkinek valami oka, a sírásra, a nevetésre, *z örömre, vagy a bánkódásra? ! * * * Gazdag bútorzatú hálószoba, függönyös ágyak, remek mívű inga óra, faragólt kandalló, aranyos rácsozattal. A szobába félhomály dereng, a nehéz függönyök elfódik az ablakokat . , . Egy óriási tükör előtt egy fiatal, s igen szép arczu nő öltözködik, mindenhez lassau óvatosan nyul, s többször vigyázva alvó férjére tekint és lassan, óvatosan, fonja hosszú haját két *.ekeresbe, lassan, zaj nélkül, nehogy férjét felébreszsze. A báróné mindent, maga végez, a kq-morna zajt csinál, férje igen ébren alszik, min-den ajtó nyílásra felébred. A báróné, értékes csipkékkel szegélyzett fehér alpakka reggeli köntöst visel, fekete fiir-tejre pedig, egy csinos kék szalagokkal kaczéran díszített kis főkötőt helyez. A férj mind ezt félig csukott szemekkel észleli az ágyból; agyában dzázféle eszme forrón», ugy tetszik neki, neje máskor nem szokott ilyen nagy gonddal öltözködni; miért éppen ma? mikor ő nem lesz hon? A nő, a pompás virágtartóból egy félig nyílt thea rózsát vett ki és azt keblére tűzte, mind ezt csendesen, zaj nélkül, z a férj ezt már szó nélkül nem álhatta. Ah jó reggelt asszonyom, ma nagyon óva-toB, oly lassan öltözködik mint egy szellem. Nem akartalak felkelteni igen jól aludtál* Mióta lett ön oly elő vigyázó? Természetes, hogy az a férj, ki alszik sokkal kellemesebb; minta ki ébren van. Miért kelt fök oly korán ? Nem tudtam aludni tovább 1 Helyes kifogás, húzza félre a függönyöket. A férj az ágyból nejét tetőtől talpig viza» gálja, először öltözetét kritizálja, azután ráfogja, hogy rosszul néz ki benne. Ugyancsak pompásan öltözött ma, ah most jut eszembe, távoznom kell hazulról ma, ezt emiitettem tegnap asszonyom. Keljen hát fel! fél kíleoczre ott kell lennie, már nyolc* óra van. Igen 1 ós ön felöltözött, hogy szép, bájos legyen, ön valakit fogadni akar awzonjom ; ki az, nevezze meg? azért küld hát hazulról eh ZALAI K Ö-Z L ö N Y. TIZENKILENOkEMf fcVí\'OEYAM. év óta csekély kivétellel egy napot sem mulasztottunk el, — sétánkat esőben, szélben, metsző hidegben is megteszszük, de mindez csekély ár azon kedvező eredményért, melylyel jutalmaztatunk. Évtizedek óta sinlódö, közbenrközben Bulvos betegséggel párosult állapotunk teljcen megjavult. Ezen életrendnek jótékony hatása könnyen magyarázható. — A mozgás által előidézett sebesebb vérkeringés nem csak a vérsürttsödést akadályozza, de a testben gerjesztett nagyobb foka meleg -\' ség csodás erővel hat a belrészekre, gyomor^, lép-, máj-, vesére,, tőrre sat. — a friss vizitálnák segélyével rendes emésztést, párolgást eszközöl, a szabad levegő edz, erősít, szóval az organismusban szabályszerű működés áll be. Ezen életrend mellett az egészséges ember állandó egészséget biztosithat magának, s hosszú életre tarthat számot, — a fennjáró betegek megszámlálhatatlan seregének nagyobb része pedig felüdül, s bajaira nézve lassankint gyökeres gyógyulást nyer. Ámde télen öt vagy fél hatkor — b pedig amikor a szoba még elflltve sincs felkelni, még gondolatnak is rettenetes! igy beszél a kényesség. Erre csak azt jegyezzük meg, hogy a felkelés csekély óvatosság .mellett mi veszélylyel sem jár, itt csak akarni kell. Midőn felébredsz, mond: ,te kényes, lomha test, te engedelmeskedni és szolgálni fogsz* 8 a nehézség gombolyagja azonnal megoldatott. De miért kelljen éppen kora reggel történni a mozgásnak ? Azért, mert a reggel , a czélra leghatásosabbnak tapasztaltatott, s mert az embereknek igen nagy része hivatásszerű elfoglaltsága folytán ha kora reggel nem tehet mozgást, napközben már ideje erre nincsen. Természetes, hogy a gazdagokat itt is, mint másutt kivételesség illeti, ők a pénz segélyével mindenütt szabadabban mozoghatnak, mint mások. Az általunk ecsetelt életrend mellett arezodon a beteges kinézést majd üde egészséges szin váltandja fel, idegességed nagy mérvben lelohad, az epésséget elveszted, lesz jó étvágyad, tartós jó alvásod, — menekülsz az elhízástól, a szédülés távol marad tőled, testben lélekben növekszik a ruganyosság, tevékenység, Tévedsz, tegnap hozta e ruhát haza a szabó. — És e főkötő? Önnek ma tervei vannak. Hogyan nem értem, miféle tervek? Tudhatja szokásom mindennap főkötőt viselni. Igen, de az ív modor, a mivel felteszi, az elent valamit .... A nő vállat von, az ablakhoz megy és kitekint. A férj felkel, öltözködni kezd, és nejét eközben folyvást szemmel tartja . . . A nő még mindig kitekint és az ablakon dobol ujjaival, a férj közeledik, ő is ki akar tekinteni. Amit ön tesi asszonyom, az kiállhatatlan; kire mosolyog ki ? amit ma tesz, az szerfelett gyanús, miféle kopogtatás az, áll ott valaki ? Igen férjem, a tejes asszony egy szamárral .. . Asszonyom, az elfogadó terem fűtve van ée a szakács kérdezteti, miijen lével csinálja a fáczánt ? jelenti egy csinos komorna — fejét az ajtón bedugva — és a madeira megérkezett 1 Mit hallok, asszonyom ön őrülté teáz, a nagy sálon fűtve, s ma fáczán? ... én a fáczánt imádom, ön pedig gyűlöli, hogy van, hogy ma mégis aat csináltat? mikor én nem ebédelek honn. — Istenem, tudod, hogy a fáczánt szeretem I Most hallom ezt először, mindig azt mondá : kiállhatatlan. Miért fűtteti > salont, ki jön ? kit fogad? A nagy sálon nem volt fűtve rég, oly rideg mint egy medve barlang, minden perezbe jöhet valaki, az ön ismerősei közöl. És az önéiből? gúnyolódik a férji Báró Átokházy mondá, hogy jön, megígérte még a herczegnő estélyén 1 lelkiéberség, tagjaidban fürge könnyűséget nyersz, — s mindezt még fűszere-zendi a jó kedély, s nagyobb életkedv. Ezen életrend regenerálná az elpuhult emberiséget, áldás lenne különösen a hivatalnokoknak lázárseregére. Vé3se mindenki jól emlékezetébe, hogy a mutatkozó bajnak orvoslását nem kell odáig halogatni, hogy az mély gyökeret verjen, amidőn azután bárminemű segély is hatásával elkésik. Principiis obsta. — Szó sincs arról, hogy mi ezen életrendet minden nyavalyákban panacéenak (átalános gyógyszernek) állitanók ; — azért is a szőnyegen levő egészséges eszme felett, a netaláni elménczkedések merőben feleslegesek. Igen jol tudjuk, hogy vannak emberek, kik ezen életrendet teljes szigorúsággal nem is követhetik, ámde ezek csak a »kivételt* képezik. Legfőbb az, hogy ezen életrend egy árva fillérbe sem kerül. Karlsbadba, Isrhlbe, Gasteinba, Emsbe, Ostendébe sat. ritka, aki mehet. Az égnek bölcsesége, jósága ugy intézkedett, hogy a szegény ember itthon is könnyen feltalálhassa azt, mi az egészségnek fenntartására szükséges. De kifogyhatatlanok lennénk, ha ezen életrendnek a családra, államra háramló üdvös eredményeit felsorolni akarnók. — Edzett, s akaraterővel biró nemzet önsor-sának ura, s az ilyen, ha mindjárt egy némely politikai vagy financiaüs botláso kat követett is el, sebaj! ez igy szokott lenni, — s ezen sebek behegeszthetek, de az elsatnyult nemzedékre a szolgaságnak bilincsei méltán várnak. Fogadja a tisztelt közönség uj évi üdvözletünket azon kívánattal, vajha az 1880. évben a körülirt életrendnek, mely a tenger nyomorúságok között az emberiségnek szabadító j a-ként tekinthető, minél számosabb követői találkoznának. GÓZONY FERENCZ. Jegyzőkönyv. Felvétetett a nagy-kanizsai polgári egylet 1879. évi deczember hó 26-án tartott évi rendes közgyűléséből. I. Darás Zsigmond egyleti elnök ur meleg szavakban üdvözölvén a szép számban megjelent tagokat, a közgyűlés határozatainak érvényességéhez megkívántató összes egyleti tagok létszáma J/3-ad része jelenlétének consta- Nagyon kedves lehet önnek a báró, egy nap legalább is hússzor emlegeti, ugy látszik érdekli önt, asszonyom kíméljen még. Istenem, ön oly különös. A férjek mindig különösek; különösen, ha nőiktől kérdezősködnek. Holt volt ön tegnap asszonyom ? B . . . . herczegné fogadott, ott voltam ! Különös, ön két éráig künn maradt Azt hiszem uram...... Én is azt hiszem asszonyom, gunyolédék a férj, hogy máshol volt. Én azt hiszem neje vagyok, nem rabja uram ! Éppen ez, hogy csak nőm ! s tegnap alig evett valamit ebédnél, hol evett ? kinél volt? azt hiszem valami szellemdus matinéén A , . . k-nál, hol az efféle aabálások igen gyakoriak, és reménylem a művészek között ott volt, D. boffo énekes is 1 Az ön méltatlan gyanúsításaira nem adok feleletet, s nem is tisztázom magam. Ez a legkellemesebb megoldása az ilyen kényes kérdéseknek. A férj a szobalánytól kalapját és kez-tyüít kéri ... Ideje, hogy megy, 9 óra már, szóit a ni! Ugy látszik szeretné, ha már elmennek ! A férj megy, a nő könyebülten felsóhajt. Kevés idő malva visszajön 1 Asszonyom, a sálon ablakai nyitva vannak, és egy függöny bojt lóg ki rajtok, miért lóg ki az asszonyom? Ej Istenem tudom én, kérdezze a széltől, vagy Bettitől. A férj morog és megy, a dolog szerfelett gyanús; a bojtot és az ablakokat beteteti. táláss után a közgyűlést határozatképesnek kijelentvén, azt megayitottnak nyilvánítja. — Egyúttal felkéri a közgyűlést, hogy a jelen jegyzőkönyv hitelesítésére ssját kebeléből 2 tagot küldjön ki. A jkSnyv hitelesítésére közfelkiáltás mellett dr. Benczik Ferenci és Kováts János arak küldettek ki. II. Nyuli György egyleti titkár a választmány múlt évi működéséről a as egylet életében előfordult mozgalomról részletes jelentést terjeszt elő,*) melyből kitűnik, hogy az egyleti tagok száma ez év folytán 70 el szaporodván, a tagok száma 198-ra emelkedett. — Egyszer* -mint az egylet anyagi helyzete is teljesen kielégítő, a mennyiben az összes pénztári állapot 3672 írt 08 krárt tüntet fel, melyből az év folytán felmerült egyleti beruházások költségeit levonván, a pénztári maradvány 1583 írt 34 krárt tesz. — Az év folytán tartott 14 választmányi ülésen szintén több fontos intézkedés történt, melyek az egylet előrehaladásának félreismerhetlen jelét nyújtják ; ilyenek a könyvtár felállítása s jótékony czélu társas összejövetelek s vigalmak rendezésére szervezett állandó vigalom rendező bizottság, mely bizottság működésének köszönhető, a könyvtári pénzalap gyarapodása s a szegedi árvízkárosultaknak gyűjtött 70 frtnyi könyöradomány ; végre az eddig majdnem teljesen elhanyagolt polgár egyleti kert is lényeges beruházások mellett kényelmes s kellemes szórakozási helylyé alakíttatott át; s bár tetemes költségei az egylet ez évi jövedelmét eléggé megapasztották : ozéljá-hoz hiven, a jótékonyság terén sem maradt teljesen hátra, a mennyiben a szegedi árvízkárosultak javára saját egyleti pénztárából 50 frtot utalt ki. Titkár jelentése helyeslő tudomásul vétetett 8 Kováts János tag ur indítványára a választmány odaadó, helyes működéséért jegyzőkönyvileg köszönet szavaztatván, ennek, valamint az egylet összes tisztviselőinek eddigi működésükre nézve a felmentés megadatott. III. Ezek után a mult évi tisztviselők visszalépésével koreloöknek Ujváry Illés ur közfelkiáltással megválasztatott s az ülés további folyamára a jegyzőkönyv vezetésére Nyuli György ur felkéretvén, — Ujváry Illés korelnök ur az uj tisztviselők választásinak megejtésére hívja fel a közgyűlést, mely czél-bdl a ezavazatszedő bizottságba Hertelendy Béla ur elnöklete alatt Orojzváry Gyula, Ba-boss László, Knausz Boldizsár és Kováts János urak közfelkiáltással kiküldettek s a szavazatok eredményének összeállításáig az ülést korelnök ur felfüggeszté. (Miután a szavazatok eredményének összeállítása déli 12 érán tul terjedett, ennek teljes befejezésével a gyűlés folytatásának megnyíltáig a szavazatok eredménye két kulcs által zárható szekrénybe helyeztetett) (Folytatás 1879. évi deczemb. hó 26 án délután 2 órakor,) *) Moly titkári jelentei alább egéíz terjedelmében közöltetik. Szerk. A kapus páholya előtt elhaladva bekiáilt és a kapust kihívja. A bárónénak a feje fáj, senkit sem fogad, én meg nem leszek honn, bárki jön utasítsa el, értette? Ezzel egy kissé megnyugodva el megy, . . A nő pedig, pár könnyet morzsolt el szemeiben, s nagyot sóhajt és egy könyv ulán nyul, hogy szórakozzék. Kevés idő múlva a férj viaszatér megint; benyit a szobába hol neje van, ez a könyvet becsapja és összerezzen . . . Valamit itthon feledtem ; oh asszonyom, ma ön szerfelett ideges, én vagyok férje, senki más, ugy-e nem engem várt most ? nagyon izgatott ma, hm, hm. Ezzel megint el megy, de mielőtt elmenne még körül nézi az egész házat, hogy nincs e valami gyanús jel, vagy értesítés, valahol . . . A báróné becsengette komornáját; tűzze fel hajamat Netti, fürödni akarok . . Asszonyom, a baromorvos szolgája van itt, meghozta a kis kutyát, egészen meggyógyult, oly friss és vig, hogy egész öröm nézni. Hozza utánam Netti, ennek igazán örvendek, legalább lesz ami egy kissé megvigasztal. Ugy tizenegy ór* tájban a báró hazajött, mogorván, roszkedvüen. Barátja táviratot kapott, el kellett utaznia; igy a tervezett összejövetel meghiusult. Kereste és volt nőmnél valaki?, kérdé a kapust . . . Senki méltóságos ur! feleié gyorsan. Ez gyanús,mormogá a báró gyorsan szólt; szélvészként toppant be a szobába, hol a szobaleány töiölgetés közben egy szerelmes levelet olvasott, mit 1* gtcl ktZLcrntkától kapott. JANUÁR l ón 1880; __r- Ujváry Illés korelnök ur az ülést ujbí megnyitván, ennek felhívására Hertelendy Bél» szavazatszedő bizottsági elnök ur felolvass» a szavazatok eredményét. Beadatott összesen 71 szavazat. MegváJasstattak: elnöknek : Darás Zsigmond 49 , alelnöknek: Sanweber Józef 52-, titkárnak : Nyuli György 46-, pénztárnoknak : Bottfy Károly 66-, könyvtárnoknak: Németh Ignácz 62-, háznagynak: Tomsits József 41 szavazattal. Bizottmányi tagoknak: Gutmann S. H. 63-, Csemits Károly 41-, llenoz Antal 38-, dr. Benczik Ferenc* 38-, Ujváry Illés 37-, Bencsik József 34-, Fesselhofer József 30-, Albánicb József 30-, Berényi József 29-, Ba-bochay György 27-, Hirschl Ede 26-, dr. Tu-boly Gyula 24 szavazattal. Választmányi póttagoknak : Kovács Béla 23-, Lendvay József 22-, Bartoss János 22 szavazatul. Számvizsgálóknak : Knausz Boldizsár 23-, Juhász György 22-, Oszeszly Antal 21 szavazattal. Azon kérdéire váljon a 12 megválasztott választmányi tag után legtöbb szavazatot nyert rendes választmányi jelöltek vétessenek-e tel a póttagok közé, v»gy azon legtöbb szavazatot nyert póttagok, kikre, mint ilyenekre, külön szavazatok adattak be, — az alapszabályok határozott eljárást ki nem jelölnek, ennélfogva feállás általi szavazás történvén, a 12 megválasztott választmányi tag után legtöbb szavazatot nyert három választmányi jelölt, raist pótválasztmányi tag, szavazattöbbséggel igazoltaknak kimondatott. IV. Ujváry Illés korelnök ur elnöki szé-\' két a közgyűlés zajos éljenzése köst újból megválasztott elnök urnák átadván Darás Zsigmond elnök ur ugy saját, mint a többi tisztviselő nevében is köszönetet mond a közgyűlés bizalmáért, a kijelölt tárgy sorozathoz képest miot az építkezési bizottság elnöke előadja az ezen bizottság által készített építési javaslatról szóló jelentését, bematatván egyszersmint as építési tervet, a költségvetés és terv magyarázattal együtt. A költség beszerzési módjára nézve azon esetre, ha a kölcsön szükséglet, mely az építkezési költségvetés alapján tizenötezer forintban állapíttatott meg, valamely pénzintézettő! törlesztés mellet\' beszerezhető nem volna, ennek egy telekkönyvi bekebelezéssel biztosított tizenötezer forint, kamatozó köl.-sönt képező és 300 darao, egyenkint 50 frtról szóló, 6%-it kamatozó, és legkésőbb 16 év alatt, évenkénti kisorsolással visszafizetendő kölcsön — kötvény kibocaájtása és ezeknek elsőben az egyleti tagok — mennyi* ben pedig igy el nem kelnének — a városi közönség közti aláírás utjáni elhelyezés általi beszerzését javasolja, megjegyezvén, hogy az uj építkezés esetén, a tagsági díjnak, as alapszabályok engedte maximumra, vagyis éven-kinti 6 frtra kellene emeltetnie, mely esetben az egyletnek biztoB 1600 forint évi jövedelem többlete származnék s ha az 15000 forint kölcsön után 6\'/, kamat fejében 900 frt. számita-tik, az első évben 700forint, a későbbi években pedig fokozatosan mindig nagyobb összeg volna fordítható a kölcsön ietörlesztésére. Az építési tervrajz » közgyűlés által betekintetvén s miután az Hencz Antal építési Meglátva a bárót, elsápadt és zavarba jött ... Hol van nőm, kérdé a báró. A fürdő szobában, dadogá zavartan . , . A báró most már bizonyos volt 1 A kapus gyors felelete, éz a sápadtság és zavar, a füidőssoba terhelő gyanús körülmények . . . Itt marad, nem szabad távoznia megtiltom, sultogá rekedten s szobájába rohant, és pisztolyt Kapott fel. Szikrázó szem és macska lépésekkel közeledett a fürdőszoba felé . . . Az ajtónál megállott és hallgatódzott. — Hangokat hallott és e hangok* neje hangjai voltak . . . t ,Te vagy csak az én egyedüli hü barátom\'. .. Benézett a kulcslyukon, belülről benne volt a kulcs, nem látott semmit. Oh asszonyom, mormogá dühösen, tehát bedugta a lyukat. Téged szeretlek, s nem adnálak semmiért történjék bármi, többé nem válunk el . . . Ez sok, megölöm őket, hörgé. — Neje ezüst csengésű hangja újólag hangzott ... Jer hozzám ids a fürdőbe Auguit, tedd fejedet keblemre, igy ni, férjem nincs hon, maradhatunk itt sokáig . . . A báró vérbe borult szemekkel hallgatódzott, ugy t6tssett neki, hogy egy pár csók is csattant ... Ne félj, simulj hozzám kedvesem egészen, Játod hogy szeretlek. Megfognak halni asszonyom mindketten, dörgé a báró, s megrázta az ajtót vad dühében. TIZBNKILESbZËDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZUOKY JAHÜÍKl-<5n 1880. terv készitŐ által is bőven megm agyaráztatott, elnök ur felteszi a kérdést, váljon a bemutatott tervraj* szerinti ópitóat elfogadj a-e a közgyűlés? Mire általános többséggel az építkezési terv azon módosítással, hogy az építendő egyleti ház homlokzata a Lovák-fóle ház homlokzatával egy vonalba hozassék ki — elfogadtatott s határozatilag kimondatott, miszerint az épület tervrajza már mint ilyen mutattassák be a város szép építészeti bizottságának s bár a költség előirányzat az épület kiljebb hozatala által 3000 frttal szaporodik, a közgyűlés mindent elkövetend, hogy ugy az épület kiljebb hozatalát a város szépépitészeti bizottságánál, mint a felmerülendő nagyobb összeg beszerzését is keresztül vihesse. —; Az ^pitési költségek fedezésére szükséges 18Ó00 frt. beszerzése körüli módozatok határozottabb megállapításával pedig a választmány megbizatik oly formán, hogy az építkezési bizottság által ajánlott módok közül ■ a legelőnyösebbet kipuhatolva, erre vonatkozó jelentését a jövő évi márczius hó 15-ére egybehívandó közgyűlésnek terjessze elő. V. Knausz Boldizsár egyl. tag ur indítványozza, hogy a könyvtári pénzalapból fennmaradt 170 frt 33 kr. még ez év folytán a szükséges könyvek beszerzésére fordittassék; — Indítványa helyesléssel fogadtatott s miutáa elnök ur felvilágosítása szerint ezen összeg tolyósitása 1830. január havára már korábban elhatároztatott, — ennek mielőbbi eszközlésével a választmány megbízatott. VI. Kováts János egyleti tag ur indítványára jelen jkönyv a helyi hírlapban közzététetni s a közlést tartalmazó hírlap száma ra-ndeu egyes egyleti tagnak megküldetni határozta tott. VII. Végre Darás Zsigmond ur indítványára a közgyűlést tapintattal vezetett Ujváry Illés korelnök urnák egyhangúlag ¡könyvi köszönet szavaztatott. Egyéb tárgy nem levén elnök ur az ülést feloszlatja. Kmf. DARÁS, elnök. Jegyezte: NYULI GYÖRGY. Hitelesitjük : Dr. BENTZIK FERENCZ, KOVÁTS JÁNOS. Polgár egyleti titkári jelentés. Mélyen tisztelt közgyűlés 1 Midőn a nagy-kanizaai polgári egylet életében előfordult mozgalomról s a választmány egy évi működéséről szóló tiszteletteljes jelentésemet előterjeszteni szerencsém van, nem mulaszthatom el ugy suját, mint választmánybeli társaim nevében is hálás köszönetemet fejezni ki ama megtisztelő bizalomért, melylyel bennünket egy tekintélyes egylet ügyeinek vezetésében a tisztviselői teendők felelősség terhes szerepével felruházni méltóztattak. Tekintélyesnek neveztem egyletünket, mert habár múltja eseményekben nem is oly gazdag a nincsenek is világra szóió intézményei Kiálltáaára egy ijedt sikoltás hangzott, a báró neki veié vállát az ajtónak és egy lökéssel betaszitá azt. A rémülettől tágra nyitott szemekkel állt a báróné miut egy Aphrodité, a tagjaihoz tapadt vi\'es ruhában , télkarjával egy fehér ebecskét szorított magához , . . Hol a csábító az August, hörgé a báró, előbb ő, azután ön asszonyom. Az August névre a kia eb örvendő szűkölést hallatott . . . Oh uram ez sok, az ön féltékenysége bor zasztó, zokogá a bárónő, ölje meg itt van August, és óijöu meg engem is, fuldoklá, igy nem akarok élni A bárót mintha hideg vizzel öntötték volna nyükön, ugy állt ott, a nő zokogott, a kis eb csaholt, csak a langyos víz hullámzott a kerek márvány medenczében csendesen. Cauk magad voltál? hebegé a báró! Szégyelje magát, szólt a báróné, esztelen féltékenységével, és most hagyjon magamra . . De megbocsátasz? Hagyjon magamra, én még ma visszamegyek anyámhoz . Da bocsáss meg 1 Szilárd elhatározásom, hagyjon öltözködni és távozzék. Margit, utolján történt .... Ma igen, hogy holnap újra kezdje, nem uram eddig is elég volt . . . A báróué végre is megbocsátott, a férj e napon példánya volt a férjeknek, kocsikáztatta nejét, ékszereket, csipkéket vásárolt, másnap már az idő beborult megint, harmadnap esett, s a negyedik nap, megint a régi nóta szólt, a férj ízetlen, epés, mogorva volt, féltékenykedett a báróné pedig könnyezett, August pedigcsaholt mégis a legközelebb lefolyt négy évtized alatt hazánkat ért jó és balsors között az egyenlőség zászlaját fennen lobogtatva, mint a polgári társasólet asylluma jellegének szilárd megtartásával, agy e város hason intézményei, mint általában az összes lakósság feltétlen tiszteletét méltán megérdemli 1 Negyvenhárom év vihara zajlott el egyletünk élete felett s mig ez idő alatt társalattársulat után szervezkedett s önkészitette zavarok által dölt ismét a feledékenység örvényébe, addig a nagy-kanizsai polgári egylet, melynek néhány lelkes honpolgár s munkás iparos adta meg a létezhetés alapteltételét, bár szintén küzdve a sors szeszélyeivel, ma is, elveihez híven, rendithetlen következetességgel halad megkezdett pályáján. As alapítás idejében uralgott társadalmi szellem gyökeres módosulásai időközönkint ennek létezhetése felett is komoly befolyást látszottak gyakorolni, de « kicsinyes törekvések csak pillanatnyi pangást szültek, szakadást előidézni azonban képesek nem valának. A külön alkotott kasztok, melyek századunk kórjelenségei közt ma is mint veszélyes fekélyek árasztják el a nemzettestet, jó ideig bizonyos tartózkodással ejték ki e két szót: „polgári egylet" mig nem a józan ész s az ezen egyletet uraló üdvös eszmék világa lehetővé tették azon válaszfalat megingatni s össze dőléssel fenyegetni, melyet a gőg és úrhatnám vágy, a fény es látszat utáni rajongás emelt a polgári összetartás megbontására. Midőn az atóbbi tény constatálásánál egyletünket, mint hatalmas tényezőt, az eddigi eredményben pedig mint a harcz győztes felét üdvözlöm s megtartott szilárd elveihez jövőre is kitartást kívánnék, áttérek előterjesztésem tulajdonképeni tárgyára. Örömmel jelenthetem, hogy a lefolyt év ismét olyan volt, melyben egyletünk a korszelleméhez mért előrehaladást tanúsított s hogy ezen téreni tevékenysége, melyet egyletünk követ, összhangzatooan gyarapodott ez évben is. — Még pedig növekedést tapasztalunk, a tagok számat s ezek szórakoztatására felállított egyleti könyvtárt illetőleg; nem kell azonban arról sem megfeledkeznünk, hogy a minden oldalról felmerült egyleti beruházások mellett egyletünk anyagi helyzete is teljesen kielégítő mely ismét kétségtelen tanulságául szolgál annak, hogy egyletünk nem a puszta divat, hiu ábránd vagy fényűzés múlékony alapjaira támaszkodik, hanem oly alapon nyugszik, melynek fő támaszát s ennélfogva szilárdságát társulatunk jó hírneve képezik. Kétségtelen, hogy egy egylet életrevalóságának félreismerhetlen jelét a tagok létszáma nyújtja, melynek számarányához viszonylik az egylet anyagi jótéte s fennállásáhozi biztos kilátás a jövőben. Hogy pedig egyletünk existen tiáját mennyire biztosítja a tagok létszámának rohamos felszaporodása, a következő adatok eléggé igazolják. — A tavaszi közgyűlésen a rendes tagok létszáma volt 130. Ez évben felvétetett összesen 70, s igy a jelenlegi létszám lenne 200 r. tag; de miután a mult évi kültagok száma is ez évben 8-ról 10ro szaporodott, e szerint az összes létszám 138-ról ¿10 re emelkedett. — Azonban elhalálozás és kilépés illetőleg eltávozás következtében elvesztett egyletünk ez év alatt 12 tagot, ezen szám tehát levonatván, a tagok jelenlegi létszáma 198, vagyis kerek számban 70-el több, mint a tavaii közgyűlésen. — E pontnál lehetetlen fel nem emliteni, hogy a tagok ilyetén számának az egylet jelenlegi hely ¡légei meg nem felölnek, mert ha az egyleti tagoknak csak */k része óhajtaná is az egylet által helyiségeiben nyújtott szórakozási eszközöket igénybe venni, az elégedetlenség és panasz hangjánál alig volna alkalmunk egye bet hallani! — A helyiségek nagyobbitása, illetőleg uj építkezések eszközlésére kiküldött bizottság e tekintetben már megkezdette működését, s ezek jelentéséből ki fog derülni, hogy a tagok jelenlegi száma az egylet locali-tási viszonyaihoz mérten szaporítható e, vagy sem. — Mint már előbbre bocsátám, az egylet anyagi jóléte a tagok számarányával függ szoros összeköttetésben s ha az egyleti bevételeket ez évben áttekintjük, azonnal szembetűnőnek fog mutatkozni az emelkedés, mely csakis oly tömeges pártolás mellett volt elérhető, mint a milyenben Nagy-Kanizsa város intelligens polgárai szerény egyletünket ez évben részeltetni s ezáltal az egylet ozéÍjait közös erővel elősegíteni szívesek valának. Az 1878. évi pénztári maradvány ugyan is 1937 frt 57 kr. volt, 63 frt 50 kr. hátralékos követelés mellett, mig a f. évi bevételek rovatán 1739 frt 51 kr. mutatkozik s a hátralék csak 90 frt 90 krt tüntet fel. Eszerint az ez évi bevétel majdnem a korábbi 3 év összes bevételeivel ér fel, mely emelkedés tisztán a tagok tömeges pártolásának köszönhető. A mult évi pénztári maradványhoz hozzászámítván a f. évi bevételeket, az egylet pénztári állapota 3672 frt 08 krt tüntet fel^ezen állapotból már most leszámítván a f. évi kiadások összegét, 2088 frt 74 krt. — a pénztári maradvány lesz tehát ez év végével 1583 frt 34 kr. vagyis a 2000 frtot meghaladó évi kiadás daczára alig 200 frttal kevesebb mint a mait évi közgyűlésen. — Az egylet, mint testület két fórum által képviselteti magát, a közgyűlés t. i. és a választmányi ülések álul. Közgyűlés ez évben összesen kettő tartatott, az évi rendes közgyűlés mult évi decz. hó 26 án s egy rendkívüli közgyűlés f. évi august 17-óu; az elsőnek kiváló tárgyát az uj választások s a könyvtár felállítása iránti határozat, a másodiknak pedig a pótlás végett leküldött alapszabály tervezet újbóli kiegészítése s az építkezési bizottság megválasztása képezték. — Választmányi ülés ez év folytán összesen 14, — tehát hárommal több tartatott, mint a mult évben. Ezen ülések intézkedései közt, mint fontoBabbak, felemlitésre méltók: a könyvtár felállítása, melyhsz a szükséges intézkedési jog az egylet ez évi rendes közgyűlése által adatott meg. — A polgári egyletben 43 óv óta fennállott hiányt e téren egy év alatt teljesen pótolni nem lehetett , nem lehetett pedig különösen azért, mert az egyleti pénztár minden oldalról tetemesen igénybe vétetvén, még a könyvtár számlájára befolyt alapok sem fordíttathattak e czélra, s igy az ez évi számlában felvett pénztári szám alap csak a jövő évi bevételek rovására értékesíthető. Beszereztetett ez óv folytán 120 kötet könyv 154 frt 64 kr értékben, melyeknek bekötése 41 frt 60 krba s a könyvtári szekrény felállítása 40 frtba kerülvén, az összes könyvtári kiadás tehát 236 frt 24 krt képvisel, a jövő év számláján pedig lennmarad könyvtári alapul még 170 frt 33 kr. A könyvtár áll 17 drb. költészeti, 22 drb. tudományos mü s 81 drb regényből. Ehhez járulnak még az év folytán megrendelt folyóiratok 8 szépirodalmi hírlapok. A könyvek beszerzésénél különös gond fordíttatott a regényirodalomra, mely irodalmi ág tapasztalat szerint az egylet tagjai által leginkább kedveltetik. — Az egylet választmánya tapasztalva az egyle: tagjainak az egylet helyiségeiben rendezendő társas összejövetelek s vigalmak iránti érdekeltségét, a választmányon kívül külön vigalom rendező bizottságot szervezett, mely bizottság az általa rendezett vigalmakból 96 frt 57 krt szolgáltatott át a könyvtár alap javára. Ugyancsak e bizottság rendezése mellett méltó érdekeltséggel tartatott meg az egylet alakulási ünnepe is, mely kegyeletes aktus lefolyása alatt az árvizzel sújtott szegedi károsultak javára mintegy 70 frtnyi könyöradomány gyűjtetett. — E körülményből kifolyólag van szerencsém felemlíteni, hogy az egylet által kitűzött czélok legnemesbike, t. i. a segélyezés is méltó nyilvánul ás1; nyert azon tényben, hogy Nagy-Kanizsa város polgármesteri hivatalának megkeresésére a földön futókká vált szegedi árvízkárosult polgártársak felsegély ezósóre egyleti pénztárából 50 frtot utalt ki. — A nyári vigalmak czélszerübb rendezhe-tése s azon körülményből indulva ki, hogy az e városban létező szórakozási helyek czélsze-rütlensége mellett a polgári egylet legalább saját tagjai számára ezek igényei s a kor kívánalmainak megfelelő nyári szórakozási hely-iyel rendelkezhessék, a választmány elhatározta az utóbbi években, majdnem teljesen el-hauyagolt polgár egyleti kertet betásitas, gyö-pözés és egy állandó tánczhelyiségnek felállítása által élvezhetőbbé alakítani át, mely átalakítási munkálatok a vigalom rendező bizottság által készített terv szerint már ez évben folyamatba tétettek s csak is a tökéletes befá-sitás keresztülvitele maradt részben a jövő év terhére, amennyiben ez az idő előrehaladottságánál fogva ez évben teljesen nem eszközöltethetett. A 3 évre kötött egyleti bérlet f. évi ok-tober hó 1-én lejárt s az a szabályszerű időben a választmány által felmondatván, az uj bérlethez szükséges nyilt pályázat ugy a helyi hírlapok, mint falragaszok által is közzététetvén, a beérkezett ajánlatok közül Eywack Károly jelenlegi bérlőjé fogadtatott el, kinek is az egylet bérhelyiségei s az italmérési jog szabályszerű szerződés mellett 3 évre és pedig az 1. évben 690, a 2.- és 3-ban pedig 680 frt évi bérért kiadatott. E helyütt van szerencsém felem-liteni, hogy a korábbi bérlő által épitett kerti saletli 10 évi haszonélvezetéből távozása folytán fennmaradt két évi haszonélveset 200 frt kártérítési ősszegért tőle megváltatott s igy ezen helyiség tehermentesen az egylet birtokába vétetett át, mely kártérítési összeg azonban uj bérlő által fedeztetik, amennyiben az eddig fizetett béröszszeg felemeltetett. Végül a mélyen t. közgyűlés szíves tudomására hozatik, hogy a közgyülésileg újból módosított alapszabályok f. évi október hóban a belügyminÍBzteriumhox felterjesztettek ugyan de onnét a mai napig le nem érkeztek. Ezzel jelentésem iránt tanúsított türelmét a mélyen t. közgyűlésnek megköszönvén, kérem, hogy az egylet válaszmánya és tisztviselőinek a felmentést megadni s ennek jkönyvileg is kifejezést adni méltóztassék!! NYULI GYÖRGY egyl. titkár. llelyi hirek. — Lapunk jelen számával a tizen- kilenczedik évfoly amba léptünk ; köszönet a tisztelt közönség pártfogásáért, maga-magát tiszteié meg, midőn lapunknak életerőt nyújtott b ily szép időn át edzetté tette. Köszö net kedves munkatársainknak, kik a sziv ós ész isteni erejével virágzóvá emelók e lapot, emberbaráti s hazafias érzelmének nyilt templomává avatá. Egyesüljünk továbbra ia, egyesülésben, tömörülésben lehetünk csak erősek, külön ben mint oldott kéve, szét hull nemzetünk.\' Örömekben gazdag a bubán szegény uj évet kívánunk lapunk tisztelt pártolóinak ós szeretve becsült munkatársainknak ! — Magasztos és nemes munka versenynek volt örömünnepe a „Polgári Egylet" helyiségében Karácson másnapján, mint azt lapunk előbbi számában röviden közöltük. Az élénk érdeklődés csak fokozta az örömet b pezsgő életet idézett elő ; a díszvacsorán fes«-telen jó kedv uralgott. A lelkesítő pohárköszön-tósek sorát Lendvay József kezdé meg, zajos éljenzés közt éltette az egylet érdemdús elnökét Darás Zsigmond urat, Kováts János szinte az elnököt óhette kiváló szép szavakkal ecsetelvén álláspontját, Hencz Antal a"kitüntetett polgárokért, Fóldy Ferencz nagy tetszéssel fogadott beszéddel a magyar ipar emelóseórt, Kováts János kiváná, hogy a magyar ipar fejlődését Kanizsán is láthassa, éltette továbbá Hencz Antal ipartársulati elnököt, majd a kiállításon részt nem vett kotélgyárosokról mondott elmés köszöntést, később Hertelendy Béla s családjaért. Ugyanezért Lendvay József,\' majd Kellerlgnáczért, ki az aranyérmet nyerte, Albanich József az egylet uj választmányaiért, Eger Ignácz az ipar előmenetelére buzdítja az iparosokat s élteté a hazát, Hencz Antal a polgári iskolára, Simon Gábor az egyleti összetartásért, majd Tomaics háznagyért, Szakonyi József az ügyvédi karért, Topolics Lendvayórt, Dr. Benczik a választmány bölcs váiaaztása-ért sat. — Felolvasás. Az I. nagy-kanizsai kereskedelmi ifjak öntcépző egyletében Weiss-meyer Henrik ur 1880. évi január hó 4 én esti 8\'/a órakor nyilvános felolvasást tart, melynek tárgya „A létérti küzdelem a természetben és a társadalomban" leend. A helyiség szűke végett csak körülbelül "300 jegy adatik ki, fel-kéretnek tehát mindazok kik erre igényt tartanak, ebbeni óhajukat mielőbb Stern Ignácz urnái a dohány főtőzsdében kijelenteni. Miután a terem ajtai a felolvasás kezdeténél lezáratnak, a t. közönség pouios megjelenésre kéretik fel. az egyleti elnökség. 1 — Helyre igazításul a székesfehérvári Országos ipar érdem kiosztásánál Eger Ignácz ur a nagy kanizsai ipartársulat tevékeny alelnöke, egyszersmind az érmek kiosztója, lapunk mult számában közlött sorrendből tévedésből kimaradván, közöljük, hogy ő is bronz éremmel lett kitüntetve. — Időjárásunk megenyhült s a hó olvadás tenger sárt idéz elő. — Gyászhír. Megdöbbentő hir szárnyalta be Nagy-Kanizsa városát; decz. 28-án Ilein Mihály kávés ur édes anyja Hein, született Mayer Mária éleiének 03 dik évében meghalt, és pedig rettentő kinok közt, a kályha ajtónál ruhája meggyuladt s mire eloltani sikerült, már égő seb volt az egész tetem. — Baán József soproni árvaszéki elnök emberbaráti szeretetből 50 frtot küldött\' a keszthelyi elemi iskolai tanulók közti 6 szegény g> érmek felruházására. A kiosztás deczember hó 24-én történt karácsonyi ajándékul. — A nemes lelkű ajándékozónak a tantestület egyrészt jegyzőkönyvileg, másrészt a nyilvános téren is köszönetet mond. — Zalamegye fiatalságának több tagja Nagy-Kanizsán a „Szarvas" szálloda termében 1880. évi február 7 én zártkörű tánczvigalmat rendez. Bizottság : Árvay Lajos, Baboss László, Báuffay József, Dr. Benczik Ferencz, Bezerédy Lajos, Botka Ferencz, Caesznyák József, Fülöp Kázmér, Gózony László, Gósony Sándor, Hanny Elek, Hertelendy József, Nunkovits Sándor, Oroszváry Gyula, Rajky Lajos, Sebestény Lajos, Simon Gábor, Skubl\'its Mihály, Szüts Dezső, Takáts Zsigmond, Dr. Tripammer Rudolf, Dr. Tuboly Gyula. A meghívó másra át nem ruházható s kívánatra felmutatandó. Belépti díj: üze-mélyjegy3 frt., Caaládjegy 6 frt., Karzatjegy 3 frt. Jegyek előre válthatók Belus J. ur gyógyszertárában. Kezdete 9 órakor. A tiszta jöve- TIZENKILENCZEMK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY JANUÁR Vén 1880 delem ZaUmegye Ínségeseinek segélyezésére fordíttatván, míg egyrészről elismeréssel adózunk a hazafias figyelemért, ugy más részről méltó sikert óhajtunk s felhívjuk a t. közönség buzgó pártfogását. — Á Balaton ugy be van fagyva, hogy Badacaonból Boglárra 30 — 40 raázaa terhet vivő kocsik járnak keresztül. A halászat pedig nehéz, mert léket nem lehet vágni. — Bosxuállók. Deczember hó \' 14 éta éjjeli 11 órakor, mint lapunknak írják, hároin ismeretlen és fegyveres egyén állított be Se-gesdi János ballahidai (Zalamegye) lakos gunyhójába, s megparancsolta a háziaknak, hogy gyújtsanak világot. A gyertya fényénél az egyik ember Segesdi feleségének ágyához ment, a takarót lerántotta róla, — s puskájából ráduplázott az asszonyra. Utána a másik ember ment sz ágyhoz, a szintén rá akart lőni az asszonyra, de fegyvere csütörtököt mondott. Ezzel távoztak. A házi gazda nem mert utánok menni. A puska szerencsére csak fojtásra volt töltve, s az asszony pusziáu ég_-si sebeket kapott. A gyilkossági kísérlet valószínűleg boszu-ból történt, mert az asszonyt az a gyanú terheli, hogy a szomszéi házakat több izben felgyújtotta. Az asszony ugy látszik gjujtogatási mániában szenved, mert már saját házát is háromszor felgyújtotta. A novai szolgabíró ál-til az éjjeli bosszúállók után megindított kutatások aligha vezetnek sikerre, mert azok a felismerhetlenségig el voltak kötözve kendőkkel ós be voltak kormozva. — Rövidhirek.özv Berecz Ferenczné Komáromnál megfagyott. — Egy orosz börtönben Mészáros nevü magyar nő örült meg. — Egy Délamerikába indult hajó 169 utassal el-BÜlyedt. — Hubay Jenő és Aggházy Károly művész hazánkfiai Páriából Algírba utaznak. — Királynénk ismét Irlandba utazik vadá szatra. — Végh Ignácz Somoskeői Nr. 2-vé vált, nem tudják Bpesten elfogni. Ki nyert? Bpest, decz. 27 én: 77. 9. 67. 64. 34. Trieszt , , 44. 40. 21. 11. 16. Lincz n , 62. 18. 4. 27. 44. Irodalom. (E rovat alatt megemlített munka Nagy-Ka-uisián Wajdits József könyvkereskedése által megrendelhető.) — Irodalmi -újdonság. Koboz Istvántól, a jáomogy" politikai lpp szerkesztő tulajdonosától egy érdekes mü jelent m»-g 20 iynyi nagy kötetben a dunántuli megjók politikai, társadalmi, irodalmi éd közgazdasági életéből, több arczképpel. A mü, mely a hazai köny várunknál kapható leszen, nagy csinnal jelent meg Jeiteles Hermán kaposvári cyomdájából következő gazdag tartalommal: Előszó. A megyékben. A megyeházak. VVrmegyéínk. A máglyán. Dicső kor. Kegyelem a halottaknak. Szamarak vitték ki. Somogy Szegedért. A Balaton. A balaton-füredi szeretetház. Irodalmunk a vidéken. Kolera. Pestis. Falusi képek: I. Póka Gergely. II. ***-i helységbiró. III. Egy telkes gazda a Dráva mellett. IV. Egy telkes gazda a Sió mellett. Kis tükör. I. Somogy megye II. Zalamegye. A bir okos osztály. Első a föld azután a politika. A holttetem. Isten keze a földön. Vigalmak a vidéken. Fegyver vaa elég, de kenyér nincs. Zala Egerszeg és Nagy Kanizsa. Harminczkét lakács. Mezőgazdaságunk. Gazdi-3ági egyleteink. A Krach. Bor és viz. Az apathia. Egy szép szó. Mennyi öngyilkosság. A polgárság. A vármegyék tisztviselői. Hivatalos statisztika. A Balaton és a halászati törvényjavaslat. Hogy néznek ki a kisvárosok. Midőn lánczon voltunk. Az ifjú nemzedék. Az uj evangelium. A színészet. Kisfaludy Atala. Kovács Zsigmond (veszprémi püspök) Jankovich L szló. Szögjényi-Marich László. B. Fiáth Ferencz. Caépán An\'al. Gróf Zichy Jenő. Gróf Somssich Imre. Gróf Széchenyi Pál. Szalay Imre. Á szivárvány. — A mü ára 1 frt 50 kr. 4 — „Magyar paedagogiai szemle" czim alatt Rill József jövő 18&0. januártól kezdve tanügyi havi közlönyt ad ki. Minden füzet egy kartársai körében tisztelt jeles tanember arcz-képét és életrajzát fogja hozni, hadd lássa a magyar tanítóság, hogy a becsületes törekvés a szellemi munkások respublikájában mindenkor megleli méltatását. Programmja az uj pae-dagogia folyóiratnak : közreműködés arra, hogy a nevelés tényezői: u. ra. az nllam, egyház, tanoda, község, és szülei ház, mindegyik a maga körében, vállvetve munkálkodjanak a népnevelés és ez által a haza felvirágoztatásán ugy, hogy az államé legyen a felügyelet, vezetés, irányítás és anyagi támogatás, a nevelés többi tényezői pe<*»g a törvényes korlátokon belül feleljenek meg feladatuknak. E programm kifolyása: az egyetemes tanitógyülés, a hazai janegyletek tömörülése, az .Eötvös al»pu ügye szakszerű tanfelügyelet, pontos iskoláztatás, ifjúsági és népkönyvtárak létesítése, a tanítók képzése, anyagi és társadalmi állásuk emelése, paedagogiai elvek megvitatása stb. — A „Magyar paedagogiai szemle" tehát közölni fog: irányczíkkeket, értekezéseket, met-hodikai munkálatokat, tárczát, könyvismertetéseket stb. Bővebb progframm a minisztérium álul kiadott „Néptanítók lapja" f. é. 22-ik számának 494 oldalát* található. Az előfizetés ára 2 írt 50 kij. mely összeg \'legczélszierübben postai utalványnyal küldhető be a „Magyar paedagodiai szemle" kiadóhivatalának Budapest, Státió ütcza 9. Ajánljuk e vállalatot olvasóink pártfogásába. — wKépet Családi Lapok.« Il-ik kötetének ötödik füzete megjelent. Alig egy éve, hogy Mehner Vilmos budapesti könyvkiadó ezen czim alatt, szépirodalmi és ismeretterjesztő képes lapot indított meg, — s az már is oly elterjedésnek örvend, minőnek hason irányú vállalat e honban eddig még nem örvendett. Dus tartalma, kitűnő kivitelű képei, változatossága és hasznos időtöltésül szolgáló különfaju talányai s általában kifogástalan aaerkesztése által oly helyet vívott ki magának, mely fennállását sok időre biztosítja. — Tekintve azon számos előny, mit e lap megrendelése nyújt, előfizetési árát mesés olcsónak nevezhetjük. — A most m-gindult uj évfolyam is a nők részére megbecsülhetien ingyenes divatlappal, színezett divatképekkel és szabásmintákkal bővít-tetett. E rendkívüli kedvezmény csupán azon nagymérvű pártolás által lón lehetővé, melyben e lap eddig is részesült. Első évfolyama 7000 példányban keli el, —de reméljük, miszerint előfizetőinek száma rövid idő múlva megkétszereződik. — Az uj évfolyam eddig megjelent számai valóságos minta példányok, ugy tartalom mint kivitel tekintetében. — A ki bővebben akarja e jeles, igazán pártolásra méltó szép irodalmi vállalatot megismerni, az ne sajnálja a fáradságot és forduljon akiadóhivatalhoz, mely készséggel küld mutatványszámot. Megjelenik Budapesten Mehner Vilmosnál. (Kalap utcza 4 8Z.) — Peterdi (Prém) József által szerkesztett képzőművészeti szemle Ildik évfolyamának 1-bő füzete igen szép és tartalmas kiállításban megjelent. Ára félévre 3 frt. — Vnrgyas Endre által irt „Magyar sza-badsflgharcz 1848 és 1849\' füzetes vállalat II. kiadásából Mehner Vilmosnál a 16—20 füzet megjelent, SzámoB képpel van illustrálva. Ára 20—20 kr. Beküldetett hozzánk a Vadászlap mutatvány száma. Tartalma : A szerkefztő eiőezavs. — Téli vadászatik az ország különböző részeiben és nagy vadas területein. — Kopáezat medvére és vsddisv-nókra a vároai erdőkben br. Ghillányinál. — Körültekintés a fővárosi vad huspiaczcn.— Tárcza czikk: Megyei farkas-vadaszat 1827-ben. — Rudolf főherczeg vadá 8zata medvére és vadkanra ¿jr. Schönborn-nál. — Vadászat akadályokkal (Humoreszk.) — Körültekintés a külföldi vadászatokon (Fr&u-czia és Németországban • amott Garabetta, Grévy az orleansi és bourbon herczeg vadászatai; emitt a rémet császári nagy vadászatok ismertetése.) — Mint egy szerkesztői megjegyzés tudatja velünk, a magyarországi vadászatokról szóló czik-kek mind eredetiek. — Szerkesztő Sárkány János Ferencz a Vadász és Verseny lap szerkesztője. A lap diszes kiállításban 12—16 negyed- rót oldalon jelenik meg minden szombaton. Előfizetési ára egész évre 5 frt félévre 2 frt. 60 kr, mely a szerkesztőséghez, Pest, Nemzeti Ca-sino II. em. intézendő. — Kitfaludi Tóbiás győri fógymn. tanár szerkesztésében s Griss Guaztáv és társa kiadásában „Magyar ifjúság s népkönyvtár" czimü füzetes vállalat indal meg. Egy füzet 15 Kr. y iV-egyes Mrek. — Az ezredévet ünnepély. A tudomány irodalom és politika tekintélyes köreiben már beszédtárgyát képezi az ezredéves fennállás ünnepélyes megülése. Több, a közéletben jelentékeny szerepet vivó férfiú már a módozatokról is váltott eszmecserét. Közelebb egy bizottság alakul, mely a történelmi társasággal 8 a hírlapirodalommal egyetértve, részletes javaslatot dolgozik ki, p azt megbirálás végett a sajtó utján a közvéleménynek adja át. — A hiúk ellen. Londonban jelenleg fur csa darabot játszanak egy café-chantant-ban. A darab a franczia becsületrend ellen van intézve. Egy franczia belép a szinpadra s készül lefeküdui. Hozzá fog a vetkőzéshez. — Leveti fölső ruháját, melynek gomblyukán ott díszeleg a rendjel szalagja; látható lesz alsó kabátja : azon is ott van a szalag; a mellényre kerül a sor, az is rendjel-szalagos; leveti a mellényt, s ime, az ing gomblyukában is ott látható a becsület-rend szalagja. A vetkőzés utolsó aktusa, hogy hálóinget vegyen — hát a bőrére ia oda van tapasztva a szalag. — A darab nagyon tetszik az angoloknak. — A findnczok egyenruhájában legközelebb fontos vált\'szas történik. A mostani ka-ná»z kalapot fö\'cserélik a csákóval, a melynek alakja egyenlő lesz a honvédekével. Színe sötétzöld, fedele fény bőr, mint szintén szemernyője és álladzója is. — A csákó homlokzatán a magyar czimer lesz fehér fémből ; tetején némzetí szinü fémből készített rózsa, közepén a magyar czimerrel fog alkalmaztatni — Gazdag külpncz halt meg a napokban Strassburgban. Fritz Vilmosnak hívták , s mint az „Elrásser Journái" irja, 40 háza volt, ugy élt és halt meg, mint igazi különcz. A Viehgasséban lakott egy 3 emeletes házban melynek ablakait 30 esztendő óta nem nyitották ki, s ugyanannyi idő óta a ház mellett levő nagy kert is parlagon hevert. Az öreg maga, kit az egész város „der Mtllio-nen Fritz" nek nevezett, nagyon szegényesen élt, kopott, szürke ruhát viselt, télen nyáron ugyanegyet, az embereket kerülte, ha valaki pÁnz kért tőle , dühbe jött, a hogy meghalt, egész vagyonát jótékony czéiokra hagyományozta. — Hány pap és hány apácza van Magyarországon V A legújabb évkönyv szerint van 7620 római katholikus pap és szerzetes, a 131 apácza; 2268 görög kath. és keleti szertartású pap és szerzetes; «47 lutheránus, 1999 református, 196 uniiáríus és 735 zsidó pap. Papírszeletek. kiáltott már ekkor Csányi. A hnszir megint kirneg * harmadszor is gombolatlan jő be. De már ekkor fölpattant Csányi 8 mérgesen rivall a haszárra: Miért nem gombolja be kend a dolmányát? — Azért mert nem lehet ! felelt szintén mérgesen a huszár. Csányi aztán jőt nevetett-Most látta, hogy kibizott a hnzsár a dolmánybői. — Mért nem biaik bennem a« nr? — Mert piros haja van ! — De ltíns önnek ia az van ! — Épen azért! Vizsga előtt. — Te mama 1 — Mit akarsz kis fiam? — Ne gyere ám el a vizsgára, mert akkor kikérdez a Unitő ur. — Uram, igen sajnálom, de nem fizethetem azt az öt hatost, a melyet tőlem elnyert. •— Micsoda szemtelenség az űrtől, hit én mivel fizetem ki a yacsorámat? Szerkesztői üzenet. 35*55. I. B. Gyarmat. Köszönet a küldött könyvért. 38">6. R. Csabrendek. Azonnal pótoltuk. 3357. P. 8. Zala-Egerszeg. A 4 frtot átadtuk a kiadóhivatalnak. ,A multak emlékeit\' mielőbb elolvassuk. Most nem érfink rá. Üdvözlet! 3858. L. Csabrendek. Igen sajnáljuk el késését jövőre maradt 3859. Kottori. Mihelyt időnk engedi válaszolni fogunk. 3860. Z. Sz. Gróth. A nyilvános köszönet jövő számra maradt. 3861. V. L Sopron. Köszönet a szires megemlékezésért. A 4 frtot átadtuk a kiadó urnák. 3862. Kr. Helyben. Jövő számra kelle hagynunk : megkésve kaptuk.. 3863. Békés-Csaba. Válaszolni fogunk. 3S6A. E. Bpest. Megérkeztek a azonnal azét-küldöttem. — — A Csányi László huszárja. A boldogult Bé- j nis Samu beszélte még ez adomát Csányi Lászlóról, j kit igen szeretett. Csányinak volt egy öreg huszárja I ki roppant elhizott. Egy ebédnél a véd haszár ki- j gombol .lulrainynyal seolgált föl. Csányi ax ily ren* | dcüons.\'.get neu tűrhette. — ÍJ.irabolja bo kend * dolmányát I mondá. A hns.ár kimegy s bejön ismét begombolatlan. — Qombolja be k.\'oil 8 dolmáoyit Vasúti menetrend A buda-pesti időmutató óra szerint, Indul KNiiiiH\'tról Von.t hova: Isám Ora Perc. Idő 205 Ksaúk, If i>h*r.,l)nmho«ár ■ Kiuntéha 4 18 reggel 2ió . . . . 2 30 délut. 212 Hndx-Pe.tr!. ... . 4 58 reggel 202 ... .26 dilnt 204 . .......II 30 Bitre 21\'ÍB4^.he (S«...iih«tl.ely, H-r. Ujhely í«lé>5 3 reggel 301 . .........lt 48 estre 315 Sopronba ........ 3 38 délül 303 Trieslbe és Prág-fbofoo keresztal firáca é. »ic.be......t 58 reggel 201 Trieatbe és Prágerhofon keretitől Grác. és Bécsbe...... 2 47 délat. Érkezik Kanizsára honnét : 216 Ksa.k, SlűhácJ, Doiaburár s Fiúméból 1 41 délut 206 » , , 11 11 estre 208 R.ids Pe.trSI........ 4 20 r.ggi-1 201 ..........2 5 délut 211 „ ......... 9 44 estre 314 lUoUI lüromb.Ui. Birs UjMjjf. löl 10 27 eitre 302 „ „ , .45 reggel 163 SopronybíH........11 53 délel. 211 HéesbRl Orác, Marbnrg. Prag.rhof f.líl ..........4 12 reggel 2\')\',\' Tri-.it- és Bécsből M.rbnrg, Prng.r- bof MSI.........1 21 délet. 2<>4 Trirs.t- és Villachbél Prágerhof felSI 11 — estre Marbnrgb. et.tlako^» YÍU.ch és Franc.afestből _ . PtanrwfestbM Felelős szerkesztő: Batorfi Lajos. XI X Ft D EJ T E S E E ca ~ 03 Ím - U " 2 s fc 13 | = N Sí ~ £ r s fc o a f « s tx I ^ 15 « ei 0 Jjí O iO O — t— M O P C5 7 cí N -1 33 rH t- OO m ca J3C - S. O \' r> s o> e. 1— p í Cfí 5 «2 =3 0 3 3 a "5« ■ ■ I >-> c 3 a <A >■ \'N -T. UJ J* •CD g -¿i CS 1 s Nj S M 5 • 2 w \'11» ® - f a S 33 O c5 - a -a c P< n -s H te a >r v CL ei a ; O 3 3 J "5 S .= -5 S ^ i H S 9 S — -ü a. ■3 tw Ti sí = i -5 5 ».52 » in S> a tau 3 £ £ - e; » 2 03 .a) -<u a. ^ 3 it • s 2 =5 T3 ZJ > -ŐT :Q « ^ -a „ -a 5b Jí aj I 3 i S N B a a >0 "S N O. o a ¿A a cc § u. > 2 M 2 . o >* g W 1 § ac Nagy-Kanizsán, nyomatott a kiadó tulajdonos Wajdits József gyorssajtójin. o RA6T-KA5IZ8A, 1880. január 4-én. 2-C51& s^ám. Tizenkilenezedik évfolyam. BHutial ir:\' f tm . . > frt-l r«I írre . . 4 , □egyed ¿«ra . . 2 \' By» t*ám 10 kr q B Hlrdatiitk \' 6 baaáboi petitaorban ^ 7, málodaaor 6 ■ mínilen I további lorért 5 kr. NYILTTÉKBEN \'soronként 10 krírt ?4- tetnek fal. ¡I Kincstári illeték minden ■ egye. hirdeUaért kfilfl á 30 kr ö.et.ndS el óbb : ,25 A Ha A. -Kanlzaaiftroa helyhatóságának, «n.-kanizsai önk. tűzoltó-egylet", a tölet", > „n.-kanizsai ki»d<xl-n«?«IA etrjnaaiet", • „soproni kereakedelmi a iparkamara n.-kanlzxal külrálaaztniiuija\' ▲ Imp Kellemi rittii illeti köílomécyek s MarkMTtffllSB, anyagi réwét ¡Uei5 köxleméiiyek padig a kiadóhoz bérraentT* intéaendök: NAGY-KANIZSA Wlaistotkéx. Bérmentetieu levelek, csak iámért mankatár-aaktói fogadtatnak el.! 1 Késiratok visase S O M OGYX KÓZLOX Y.\' J k«id.t».k. ,n.-kaolzaal kereakedelroi a iparbank«, „n.-kanizaai takarékpénztár", a „xalaiaegyel általános Unitétea á több megyei és városi eifj-esfilet hivatalos érteslUje. Hetenkliit kétszer, .vasárnap- s csuiünlökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Előfizetési felhívás a „Zalai Közlöny" 1880 dik évi 19-dik folyamára. Daczára az idő mostohaságának, egy jobb jövó reményében folytatólagosan kiadom az általam alapított, s nem csekély áldozattal fenntartott s 19 dik évfolyamába lépő , Zalai Közlönyt" hasonló alakban b független szellemben szerkesz-tetten. A megye minden részében van e lapnak önzetlen munkatársa és azért minden nevezetesebb mozzanat gyorsan és hitelesen közöltetik s minden más helyi lapot jelentékenyen megelőz azáltal, hogy hetenkint kétszer adatik ki, mi a hirdetésekre nézve is sokkal elónyösebb és méltán figyelembe vehető. Bízva tehát a mélyen tisztelt közönség hazafias érzületébe, törekvésemben lelkes pártolásával fog továbbra is buzdítani s csüggedést nem ismerve, tömeges részvétével, szellemi és anyagi pártfogásával lelkesíteni. Előfizetési ár: 1880. január —márt. évnegyedíe 2 frt. , január—junius félévre 4 frt. , január — decz. egész évre 8 frt. Az előfizetések idejekorán való megtételét kérem, miután feles példányokat nem nyomatok. A vidéki előfizetések eszközlése legczélszerübb postai utalványon, melyek egyenesen hozzám intézendók. WAJDITS JÓZSEF kiadó laplulajaonos könyvkereskedése Nagy-Kanizsa. A közraktárról. Ugy halljuk, hogy Kanizsa víaos területén egy közraktárnak felállítása czé-loztatik, ezen mozgalom Zalamegye gazdasági egyesülete és a kanizsai kereskedelmi testület küldöttei közt tárgyaltatik. Bár mi cse kély kezdeményezési alapon álljon ezen ügy keresztülvitele, mí azt nemzetgazdi-szati és pénzügyi okokból üdvözöljük és teljes keresztül vitelére a legjobb sikert óhajtjuk. Minden vállalat csak ugy felel meg a hozzá kötött várakozásnak, ha az azon alapon, melyen hivatva van az érdekek kölcsönös összesítésének megfelelni — létesíttetik, igaz ugyan, hogy bün volna a kanizsai közraktár érdemében előre is bírálatot mondani, mert minő stadiumbani állásáról biztos tudomással nem bírunk, így mi csak egy a közkivánalomnak megfelelő közraktárról kívánunk szóllani, nézeteinket a tárgyban elmondani, hogy az a helyi és vidéki gazda és kereskedő közönség várakozásának megfelelhessen. Mintán Kanizsa város érdekelt vidéke, mely a kanizsai nemzeti bank fiók keretéhez tartozik, gabna és( bortermelő közönséget ölel fel magában, így tehát az onnét vont következtetésnél fogva, mi-dón a raktár felállítása czéloztatik, az nem csak kizárólag gabna, de igen bortermelésre is irányoztassék és akként rendszeresittessék, mikép ez mindkét e nembeli terményt magába felölelni és befogadni képes legyen, s óhajtjuk, hogy ezen közraktár kezelésének felügyelete a nemzeti bank tanácsára bizassék nézetünk szerint, mert az esetben a bank mind a ke- reskedőt , mind a termelőt egyformán a raktárba szállított termény érték arányához netáni szükségei fedezése érdemében előleggel láthatja el és az ott elhelyezett s átvett terményt már mint kézi zálogot birván, értékesítés esetére saját követelésének biztosításával intézkednék. Állitásunk bebizonyítására a következőket hozzuk fel, feltéve, hogy a raktár nemcsak gabna, de ugyuttal borterményre is irányoztatik. — Vesszük, egy bortermelőnek 4, 5 vagy akármennyi mennyiségű bora van, melyet értékesíthet, ezen bor készletét eladni nem tudja, mert vevője nem jelentkezik, pénzre azonban, hogy adóját és más égető szükségét fedezhesse, mulhat-lan szüksége van, hogy ezen sorsán segíthessen, borkészletét a raktárba szállítja és a történt beszállítást igazoló okmánynyal a banknál jelentkezvén, váltóra a letett bor mennyiség értékéhez képest kölcsönt vesz fel és ebből szükségletét fedezvén, míg egyrészről az uzsora alul szabadul, addig tartozását leróván, két érdeknek felel meg, s így a bank, melynek hivatása az uzsora megtörésével a kereskedelmet s ezzel az ipart s nemzet-gazdászatot elósegitni van utalva, biztos alapon is kellő biztosíték mellett adván kölcsönt, mely kölcsöne a beszállított és raktározott bor eladásával nála törlesztetvén, a tulajdonos, kí a bor eladást foganatosítja, csak a kölcsönzött tőke ennek folyó kamatai ugy a kezelésre fordított költségek levonásával íennt maradó mennyiségnek felvételére szorítkozhatván, ezt nyerheti csak tulajdonul. így állunk a gabna és hasonnemű termények és kereskedelmi czikkek kezelésével, de egyúttal a közös pinczer keze léssel még azt is elérjük, hogy azon külföldi kereskedő, ki egyszer raktári pin-czéink borkészletét megismerte, mind biztos jó és egészséges borra számitváu, szivesebben adja pénzét, és értékesebb árt adhat, mert itt már a borok mint szinre mind tartósságra, ép ugy kellemess égre nézve osztályozást nyervén, mindig egyforma minőségű bort állíthat oda, hova azt értékesitni utaltatik. De ha tekintetbe vesszük a bor hamisítás tárgyában már eddig elkövetett merényletet és ezen a Kanizsa vidéke mint a bortermelő közönséget óriási csapással fenyegető katasztrófára kell, hogy necsak a döntőkörök nehézkes eljárását tekintsük, de saját jól felfogott helyzetünk parancsolta, eljárásnál fogva is oda kell hatnunk és mint egy test a kereskedelmi világgal össze forrni s így egyesitett erővel oly állapotot létesíteni, mely által mint a termelő, ép ugy a kereskedő osztály jóléte és előmenetele biztosíttassuk. — Nem szabaü szem elől tévesztenünk azt sem, hogy a már eddig észlelt borhamisítás tárgyában az országos gazdasági borászati szakosztály behatóan foglalkozik, tudjuk, hogy e tárgyban Jókai és Szalay Imre országgyűlési képviselők is a mi-nísterelnököt interpellálták, azt is tudjuk, hogy a miniszter ur válaszában a szigorú eljárást hangsúlyozván, állitá, hogy már a tulszigor a miatti felszóllalásra is okot adott. — Ha ezt csak átfutólag tekintjük, igen könnyen azt mondhatjuk, TÁRCZA. A férjek. (Életképek.) Irta: ifj. Donáhzy Ferenci. A kiállhatatlan férj. Ro&Bzabb a mesebeli sárkánynál, FaUtaíf, Otbello egy személyben, szarvakat lehet rakni neki, amennyi tetszik, de néha öntudat ós akaratlanul összeökleli velők környezőit. Az ily férj minden lében kanál. . . A felkeléstől, a lefekvéaig, mindig beszél, igazgat, mindig neki van igaza, bárminő képtelenségeket állit is, pedig legtöbbnyire azokat beszél össze . .. Neki mindegy, a pudding sütéstől a téglavetésig , az ananász termeléstől kezdve a krumpli kapálásig, a selyem hímzéstől a zsákvarrásig, mindenről beszél,mindent saját nézete szerint talál legjobbnak. Változik az idővel, valóságos április, egyik perezben epés, mogorva, másik perezben kicsapongó kedvű, de még akkor is kiállhatatlan, még jó kedvében is oly Ízetlen, esetlen, mint az éretlen vaczkor. * * * Kedélyes terem , a kandallóban vigan pattog a tüz, az asztalon párolgó kávé, az asztal mellett egy csinos arczu nő ül, nagy eleven szemekkel, egy divatlapban lapozgatva . . . Anna, szólt a rakosgató szobalányhoz, menjen bivja férjemet; a kávé egészen slhül. A férj azonban hívás nélkül is megjelent, még pedig a legki ál Ihatatlanabb kedélyben. Ugy bepólyázta magát slawrokkjába, mintha Szibériába készülne, a vörös fez ugy fejébe volt húzva, hogy bojtja a háta közepét verte, nyaka pedig egy irgalmatlan nagy sálban veszett el, mely legalább is 8-szor volt nyaka köré csavarva. Istenem Aurél bajod van ? Azt hiszem asszonyom önnek mindegyi akár van bajom, akár nincs,viszonzá férje meglehetős ud vai iatlanul. A férj rettenetesen harákolni kezdett, s odamegy a kandallóhoz és felemelte a fáskosár födelét .... Mi az ára egy öl fának asszonyom? Azt hiszem 16 frt, de miért kérdezed édesem. — Semmi másért angyalom, szólt a férj gúnyosan, azt hitlem olcsóbb, legalább is két forint, mert a fás kosár tel« és a kályhában oly tüz van, hogy legalább is ökröt lehetne sütni, hány darab fát égetsz el naponként! Eh ne légy oly szőrszál hasogató mit tudom ón? — Mit,nem tudod ? no ez furcsa! A férj az asztalhoz ül és köhög, utóbb dörmögni kezd, nem csuda, ha egyik náthából a másikba esem, itt oly meleg van, hogy kiállhatatlan. Itt éppen nincs oly meleg mint gondolod, szólt a nő, mialatt töltött férjének. Mi et,kérdé a férj, szaga nem éppen kellemes, olyan mintha kozmás volna? Csokoládé, mit te éppen szeretsz . . Nagyon téved asszonyom, ha azt hiszi, hogy én szeretem, inkább húszszor iszom kávét mint csokoládét egyszer, és-és, pár kanállal szájába vesz, ez meg pláne imfamis rosz. Én inkább nagyon is kitűnőnek találom ! Persze csupán csak azért is, hogy nékem ellent mondhasson .... En szoktalak szekirozni ? ebben igazad van, szólt a nő, te csak ugyan napról napra kiállhatatlanabb kezdesz lenni. Hogy kozmás csokoládéját nem iszom; nem de? oh az ily férjek rendesen kiállhatatlanok,kik az elrontott reggelit rosznak találják. Ezzel a férj tovább issza csokoládéját; mellé kalácsot eszik. Torkom fáj ha nyelek , minek tettél kalácsot ide ? Hát ne egyél, különben a kalács kedven-czed, avagy tán ez is rosz? kérdé a nő gunyo san . . . Nem annyira rosz, mint a vaj avas benne, hogy veszi a vaj fontját asszonyom. Nem tudom, hagyj békét, hadd olvassam el e czikket . . . Nem tudja, de hisz igy tönkre kell mennem ! Gondolom, 48 kr. és ez a vaj a legjobb, a milyet valaha láttam, 48 kr., és ezt is csak gondolja, hát nem szokott a szakácsnéval számolni ? De igen, hanem tegnapról még nem számoltam . . . Hívassa be a szakácsnét. Anna hivja be a szakácsnét. A szakácsné bejött Lizi, hogy volt a vaj fontja? Negyvennyolc« krajezár asszonyom ! Különös, szólt az ur, Terebesiéknél tegnap előtt vajat vettem, az jobb volt sokkal ennél, és fontja 44 kr. volt csak; ilyen gazdálkodás, hm, hm . . Hozzon egy pohár vizet . . . A nő az asztalon álló üvegből férjéaek vizet töltött. Ez felemeli poharát, de elébb össze-vissza vizsgálja, nem uszkál-e benn valami, a azután iszik, rögtön mérgesen az asztalra csapja. Rettenetes, kiálltja harsányan, nekem a torkom fáj, s oly hideg vizet tölt nekem, majd a fogam kihull tőle, erővel azt akarja, hogy megbetegedjem ? Ugy látom uram ma terhére vagyok és semmi aem tetszik; jó, reggelizzen maga, ezzel a nő összecsapja a lapot, s a másik szobába távozik. — A férj pedig még egy jó csésze csokoládét tölt magának, s melléje pedig elfogyaszt még egy darab jókora kalácsot. Mikor a szobalány kiakarja vinni az edényeket azt megállítja: Anna, mondja meg a szakácsnénak, nem vagyok vele megelégedve, ma minden infámis rosz volt. Ezzel felkeresi nejét a másik szobában. Asszonyom, önnek a magaviselete borzasztó, kezdi epésen, erőnek erejével jeleneteket akar előidézni, bogy a városban nevünket a cselédek meghurczolják; tudja mi a jó hírnév asszonyom? itt a férj minden féle ügyetlenségekot beszél össze a jó hírnévről és kényszeriti nejét arra, hogy mindazt végig hallgassa. A nő unja magát halálosan, a férj sokat köhögd tüszköl, de azért folyvást beszél. Utóbb a ni virágait kezdi locsolgatni. TIZENKILENCZEDIK ÉVFOÍLYAM ZALAI KÖZLÖNY JANUIK ll*4fl 1880. hogy biz ez szomorú helyzet, hogy idejutottunk és ha behatóbban vizsgáljuk mind ezen kalamitásoknak tulajdonképen ki az okozója, önkénytelenül azon feleletet nyeijük, hogy mindezt a kormány gondatlan eljárása vonta maga után, mert mig egyfelől az adók különféle behozatala azoknak fokozatos emeléséről gyorsan gondoskodott, addig behunyt szemmel nézte azon vajúdást, mely a kereskedelem pangása által mint a kereskedő, ép ugy a termelő közönség telt erejének megbénítására okvetlen beállott, mert minden adó emelésnél megelőzőleg gondoskodni kellett volna terményünk biztos piarczárói, mert hisz mi termelő ország vagyunk, nálunk minden sorsú és rangú ember jóléte és boldogsága a termelő közönség jóléte és boldogságától feltéleztetvén, igy a kormány is innét meriti jólétét, és még is fájdalom, az legkevesebbet gondol oda, hol létele biztonságának alapköve letéve van. — Miután most már mindenki belátja és érzi, hogyha élni és mint szabad nemzet a világ kontinensén fent maradni akarunk erőink .egyesittésével s annak fokozatos gyarapításával oda kell hatni, hogyha gyökeres változást előidézni nem is, legalább az égető seb enyhítését lehetővé tenni iparkodjunk, innét van az, hogy e közraktár ügyében felszóllalunk s annak üdvös voltára a gazda közönségünk figyelmét felhívjuk, remélve, hogy általa megérteténk és felkarolva az eszmét, saját körében tömörülni és elkövetni fog mindent, hogy a szándokolt közraktár felállításával oly intézkedés jöjjön életbe, mely által a bortermelők igényei is kielégítve legyenek. Ennyit kívántunk egyelőre tájékozásul nyilvánosságra hozni, a későbbi fejleményekről gazda és kereskedő közönségünket értesíteni fogjuk. Jegyzőkönyv, mely „a zalamegyei ált. tanítótestület Nagy-Kanizsa járási köréneku 1879. évi nov. hó 20-áu Nagy-Kanizsán a polg. iskola rajzterviében megtartott évi ll.-ik közgyűléséről fölvétetett. Jelen voltak száma 41 — és pedig a nagykanizsai polgári, felső- és alsó népiskolai tanítók és tanítónők részéről 25-en, a vidéki tanítók közül 16 an vettek réazl a gyűlés értekezletében. Borzasztó, hát azt hiszi, hogy virágjainak káka természete van, hogy mindig öntözi. De hisz egy hete,hogy nem öntöztem őket! Az meg hanyagság, mit nem hiszek,\' ön sokkal bővebben bánik mindennel, sem hogy virágjait egy hétig ne öntözze. A virág ápoláshoz szakavatottság szükséges, legalább minden héten egyszer megkell gyökereik körül a földet szurkálni, igy ni, s a férj zsebkését veszi elő, 8 körül szurkálja a cserepekben a földet. Átkozott nátha, adjon egy zsebkendőt asszonyom! < A nő férjének egy csinos kék csiku kendőt ád! A férj nézi, vizsgálja, össze vissza! Ugy tetszik, ez nem az én zsebkendőim közül való ? Véletlenül az enyémekből adtam, de az nem tesz semmit. De ugy tetazik, hogy ezék a kendők "íjjak, mert még nálad nem láttam kék csiku kendőket. Igen, múltkor vettem őket, pár nappal ezelőtt. Különös, ét-te nekem nem szóltál erről semmit. Igazán furcsa vagy, hát ha én egy gombostűt veszek, azt néked mindjárt bejelentsem? De már mégis különös, azt csak megen geded ... Legyen hát, különös, viszonzá a nő ingerültén. Pár nappal később a férj az ebédnél jó kedvű volt, de azért minden tál ételt meg kritizált, s minden ócaárlása mellett is kétszer evett mindenből, még pedig tele tányérafckal. Ebéd közben a nő emlité, hogy gyönyörű téli kelméket látott a kirakatban és azon óhaját fejette ki, hogy szeretne belőlük választani. Kumszáuer Simon elnök d. e. 10 órakor bevezető beszéddel nyitá meg a gyűlést Üdvözölte a szép számmal megjelent kartársakat. — Hűen ecsetelve, tűntette fel a néptanító ténykedésével szoros összefüggésben álló helyi és egyéb viszonyokat, melyekre hivatkozva ajánlja a társulási szellem, mint egyik fóténye-zőnek fen tartását a legnemesb nevelészeti czé-Jok s a jövőhöa kötött remények elérése és megvalósulása végett* Elnöknek általános tetszéssel kisért és éljenzéssel fogadott beszéde után a gyűlésnek e napra kitűzött tárgyai vétet\'ek föl a következő sorrendben: 1. A nagy-kanizsai tanítótestületnek a járási körhöz való csatlakozása. E pont föltevése után először Sáringer Károly szólalt fél és indokolás mellett olvasta fel a járási kör többségének megbízásából következő javaslatát: „A nagy-kanizsai járás tanitóköre a következő föltételek alatt csatlakozhatik a nagykanizsai tanítótestülettel: a) a „nagy-kanizsai járás tanítói kör" czim megmaradjon; b) évenkint legalább egy értekezlet vidé ken is tartassék; c) a mi a jelenlegi tisztikart illeti, azok 1 évig hivatalukban meghagyassanak, mai nap pedig egy alelnök és másodjegyző Nagy-Kanizsáról választassék ; d) az ezután választandó tisztikar a várósi és vidéki tanítókból vegyesen választassék.\' A javaslat a), c) ós d) pontjaira néhány észrevétel tétetett; de már a b) alatti tétel élénkebb vita tárgya lőn, melyhez többen szóltak ugy a városi, mint szintén a vidéki tanítók közül. Végre, — különösen az ezen ügyben közelről érdekelt nagy-kanizsai tanítótestület a legszentebb tanügyi czélra való törekvés tekintetéből ebbe is beleegyezett. Tehát határoza-tilag kimondatott, miszerint: a nagy kanizsai tanító testület a járási körhöz csatlakozik a kör eddigi czimének fen-tartása mellett. Az évi 2 rendes gyűlés egyike, u. m. az őszi (esetleg téli) Nagy-Kanizsán, — a másik u. m. a tavaszi (esetleg nyári) pedig a járás valamelyik községében tartassék. A tisztikar városi és falusi tanítókból vegyest választandó. — az eddigi tisstikar még egy évre megíartatik ; kiegészítésül azonban ez alkalommal be választattak Nagy-Kanizsáról: alelnöknek Hoffmann Mór és másodjegyzőül Szalay Sáfador — egyhangúlag. 2. A nagy-kanizsai járás tanítói kör tagjainak névsor összeállítása. Ezzel a tisztikar bizaték meg. 3. Bánffy Alajosnak a tapolczai közgyűlés elé terjesztett ez indítványára vonatkozólag: „Állíttassák okadatolással egybe azon ábrák jegyzéke, melyek a népiskola (I—VI.) egyes osztályában a szemléltető oktatáshoz szükségesek.* — többek hozzászólása után Hoffmann Mórnak — ezen általa alapos érvelésekkel megvilágított — véleményét osztja és fogadta el a gyűlés többsége: A férj sietve evett, és tele szájjal kritizált; s több sületlen élczet mondott, min a nőnek nevetni kellett, hogy férje kedvét el ne rontsa, és ebéd után sietve távozott* Nem sokára nagy zajjal visszatért, ugy megrakódva különböző csomagokkal, mint valami áfrikai dromedár. S a hozott csomagokat neje elé tálalta . . A^t csak elismered, hogy bőkezű férj vagyok, szólt szeretetre méltó mosolylyal, te óhajodat fejezted ki és én három ruhát hoztam néked és két kalapot. A nő végig nézte a hozott tárgyakat, es nem birt egy fájó sóhajt visszatartani, a tárgyak mind a legrosszabb ízlésről tanúskodtak, és ő egyet sem talált ízlése szerintinek. Különös, szólt a férj, te még csak nem is örülsz, meg sem köszönöd, más nő az ily férjet, isteníti, aki oly bőkezű mint én vagyok. A nő pedig csak sóhajtott és minden kedvét elvesztette á hozott ruhákhoz. Pár nappal később a férj már ebéd után mindjárt neje nyakára ment; egy estélyre készültek, mit Terebesiné adott. A férj elkezdett prédikálni és erősen dohányzott neje öltözdéjében. Milyen ruhát veszel fel kedvesem ? Kék tarlatánt, rózsaszín virágokkal . . . Hm, hm szólt a férj, és hajad? Hajporozva lesz, rózsaszín virágdiszszel. Hm, hm dünynyögött a férj. A nő a fojtó füsttől erősen könögött, de az udvariatlan féri nem vette azt észre. Nem próbálnád fel ruhádat, hogy hadd látnám! Ne légy oly nevetséges, ugyan mit gondolsz ? még csak 3 óra és én már az estélyre öltözködjem? (Folyt következik.) „Miután ábrák és vezérkönyvek nagy számmal léteznek, a szemléltetésre a magas minisztérium által is elfogadva és jóváhagyva; ennélfogva Bánffy indítványát a jkör czél-sierűtlennek s általában kivihetetlennek tartja." 4. Olvastatott a zalamegyei ált. tanítótestület keszthelyi járás köre elnökétől 82/879. ss. a. küldött s a keszthelyi jkör 1879. évi okt 29-én tartott közgyűlés jegysőköny vének kivonatolt 6. és 15. pontjait tartalmazó átirat. Es átküldött jegyzőkönyvi kivonat 6-dik pontjára nézve határoztatott, — miszerint: a nagy-kanizsai járás-kör csatlakozik a keszthelyi járáskör abbeli óhajához, hogy a „Magyarországi tanító-egyletek szövetsége* alapszabályainak megerősítése végett a minis-teriumhoz újólag kérvény intéztessék. A 15-dik pont tartalmát illetőleg, a gyűlés nézete és elvi elhatározása a következőkben nyilvánul; u. m. 5. A nagy-kanizsai járási kör saját kebelében alapit segély-egyletet, melynek alapjául Hoffmann Mór 20 frtot, Schmidt Károly pedig 10 frtot ajánl fel. — A kör tagjai szintén e czélra félévenkint 25 kr. befizetésére kötelezik magukat. 6. Rosenblüh Lajos azon indítványa, hogy kerestessenek meg az összes magyarországi tanító egyletek azon kérvény pártolása végett, miszerint a nmlgu vall. és közokt. ministerium által az országos tanitói nyugdíj-alap kimutatása a megyei bizottságoknak megküldessék, — általános helyesléssel elfogadtatik. 7. Ujtagul belépett a körbe: Boronkay Károly nagy-kanizsai izr. elemi isk. tanító. 8. A jövő gyülédkor gyakorlati előadást tartani vállalkoztak : Sáringer Károly a földgömb ismertetése-, Kiss Ignácz az olvasmányok kezelése és Ma-gassy Mátyás a magyar történelemből, Lend-vay Ferencz szépirodalmi értekezést fog tartani. 9 A jövő évi I. (tavasz»\') közgyűlés helyéül Magyar-Szerdahely 1 űzetett ki. Több tárgy nem levén , elnök által a gyűlés befejezettnek nyilvnáittatik. Kmf. KUMSZÁUER SIMON, a kSr elnöke. Jegyzette: AMBRUS LAJOS, a kör jegyzője. BfinQgyi tárgyalások jegyzéke zala egerszegi kir. törvényszékiül 1880. évi január 8-án. 3225. B/879. Sz. 1. Kamarás János ét társa tolvajlással vádoltak elleni ügyben 3 ad bir. Ítélethirdetés. 32G3. B/87\'J. Ss. 1. Biró Jóisef és társa súlyos testi sértéstel vádoltak elleni ügyben 3 ad bir. ítélet hirdetés. 32C8. B/879. Sí. 1. Siabó Jóisef és társai lopással vádoltak elleni ügyben 3-ad bir. Ítélethirdetés. 3269. B/879. Se. I. Kis« Jóisef súlyos t, sértéssel vádolt elleni ügyben 3-ad bírósági ítélethirdetés. 3322.B/879. Sí. 1. Farkas Imre és társai lopással vádoltak elleni ügyben 2-od bírósági ítélethirdetés. 3323. B/879. Sí. 1. Hermán János és tár sai tolvajlással vádoltak elleni ügyben 3 ad bir. Ítélethirdetés. 33ÖG. B/879. S«. 1. Tórök (Olajo.) Péter) súlyos testi sértéssel vádolt elleni ügyben 2-od bir. ítélethirdetés. Január 15-én: 3320. B/879. Sí. 1. Pollák Albert ellenszegüléssel vádolt elleni ügyben 2 od bir, Ítélethirdetés. 3321. B/879. Sz. 1. Németh Ferenc/, és társai súlyos testi sértéssel vádoltak elleni ügyben 3 ad bírósági Ítélethirdetés. 352G. B/879. Sz. I. Bab.iti Jóisef életbíz tonság elleni vétséggel vádolt elleni ügyben 2 \'id bir. ítélethirdetés. 3559. B/879. Let Tarsoly Károly súlyos testi sértéssel vádolt elleni ügybeni 2-od bír. Ítélethirdetés. Január 22-én: 3262. B/879. Sí. 1. Cseke Imre és társa tolvajlással vádoltak elleni ügyben 3 ad bir. Ítélethirdetés. Január 29 én. 3341. B/879. Ss. I. Tóth Ferenci emberölés bűntettével vádolt ellőni ügyben 3-ad bir. ítélethirdetés. 3354,3359. B/879, Sz. 1. Füst Ferenci suly. t. sértéssel vádolt elleni Ügyben 3 ad bir. ítélet hirdetés. 3418. B/879. Ss. I. Redler Mihály suly. teití sértéssel vádolt elleni ügyben 3-ad bir. ítélet hirdetés. 3478. B/879. S«. I. Gelencsér Péter végrehajtás megakadályozásával vádolt elleni ügyben 3 ad bir. ítélet hirdetés. Kelt Zala-Egerszegen 1879. deci. 31-én. MUZSIK KÁLMÁN iroda igazgató. Helyi hírek. j. — A .Korona" vendéglő éttermében tartott társas estélyt a dalárda ai év utolsó estéjén; as étterem oly anfolt volt, hogy esti 9 órakor már siámosan visszamenni kényteleni-tettek. Élénk elismerést arattak Bereci Imre mesteri songara játéka mellett a dalárda mB-ködő tagjai. — Részvéttel vettük fit. Letlinger Kelemen szent-ferenczrendi kanizsai házfőnök nr balesetét, ki a jégeni elcsúszás folytán jobb keiének kisujját ugy megsérté, hogy aggodalomra adott okot, mult vasárnap tartott orvosi consi-lium után örömmel jelelhetjük a komoly veszély megszűntét. Adja Isten, hogy mielőbb szerencsésen felgyógyuljon a köztUzteletü férfiú 1 — — A Sxylvesxter estély a .Polgári Egylet"-ben fesztelen kedélyességgel tartatott meg. Szép számban lévén, daclára a felette olcsó belépti díjnak, mégis a könyvtár javára 15 frt. tiszta jövedelmet eredményezett; éjfél előtt és éifél után folyt a táncz vidáman és javában. Éjfélk or Hencz Antal ur üdvözölte sikerült -beszédben ai új évet. A hölgyek közt ott láttuk: Plihál Ferencsné, Svastics Károlyné, Knáuaz Boldiisárné, Osiesily Anlalné, Nyuli Györgyné, Zók Nándorné, Horváth Istvánné, Bartsné, Jungné, Tubolyné, Klinkerné, Mol-nárné, Kílikné sat. úrnőket, Svastics Margit, Szalmay Irén, Portier Julcsa, Zók Lenke, Wajdits Irma és Ilonka, Kapronciáról Szemerey Marcsa sat. kisasszonyokat. — A , Tárna* Kor\'-üvn évenkint megtartató i szokott .Szylveszter estély* az idéq is fényesen sikerült s vidám kedélyességgel felyt le. Heggel 4 óráig tartott; a tombola tárgyak értékesek és gyönyörűek valának. A kör buzgó elnökének neje Dr. Laky Kristófné urnő körül láttak, Blau Eugénia, Weisz Gutmann Hedvig, Clementné, Dauscháné, Varga Lajosné, Stem-merné sat. úrnőket, Gózony Marcsa, Weiss Sabina, Welisch Fáni és Zsófi, Dobrin Selina, Ditríchstein Ilka sat. kisasszonyokat. A franczia négyest 36 pár tánciolta. Bevétel 180 Irt. volt , — Műkedvelői előadás lesi ma, jaauár 4-én a .Szarvas" diaitermében ,A pénl szomj, vagy a segesvári vereségből menekült bujdok-lók" irta Orizágh István veterán színész, működők a polgári osztályból valók, a színlap igy mondja. A jótékonyczélu előadást ajánljuk a t. közönség pártfogásába; megvalljuk, hogy másnap is adhatták volna, miután a kereskedelmi ifjak felolvasási estélye is ép ez ídőbeu tartatik meg. — Közgyűlése leiz Nagy-Kanizsa város képviselő testületének január 5 én délután 3 órakor. Tárgy: Az 1880. évi városi magán költségvetési előirányzat előterjesztése és azzal kapcsolatban álló ügyek. — Lapunknak hirdetési és hírrovatában emiitett uj találmányú\' longora Berecz Imre zenetanár ur lakáján (Tersánczkyház) szemlélhető meg. — Nyilatkozat Több oldalról elterjedt azon teves vélelem folytán, hogy én a .Független Zala" czimmel Remete Géza ur áltat kiadni szándékolt lapnak munkatársa, vagy szerkesztőségi tagja lennék, ki kell jeleotenem, hogy czimaett hírlapi vállalatnak sem pro grammja, sem lapja szerkesztésébe be nem folytam, s be nem folyok és azzal semmi összeköttetésem egyáltalában nincs és nem is leszen. Nagy-Kanizsa, 1880. évi január 3-án. Tuboly Viktor ügyvéd, mint a „Zalai Közlöny" r. munkatársa. — Táncztanitás A szíves fogadtatásért, melylyel ittlétem alatt a nagyérdemű közönség szerencséltetett, köszöoe eraet nyilvánítván; van szerencsém tisztelettel jelenteni, hogy növendékeimmel a táncztan folyamot 1880. évi január hó 10 én bevégzendom. De miután több-részről figyelmeztettem, hogy egy második tánczfolyam megnyitása czélsierü volna, erre szívesen vállalkozom azon esetben, ha erre elegendő részvevőt nyerhetek. Felkérem ennélfogva a tisztelt szülőket, kik gyermekeiket az illem és táncztanban kiképeztetni óhajtják, ugy szinte a táncikedvelő ifjúságot, magukat nálam — városház utcza 2-ik szám I-ső emeletében — a távirdai hivatal átellenében — a fentemiitett napig előjegyeitetni. Előjegyzések elfogadtatnak naponkint d. e. 9—12. és d. u. 2—ü óráig. Krausz Gyula, táncz- éa íllemtanár. — A letenyei fiatalság 1880. január hó 24 én Letenyén .a nagy vendéglő-\' termében jótékonyczélu zártkörű táncivigalmat rendez. Személyjegy 1 forint. — Czaládjegy 3 forint. Kezdete 8 órakor. Szállásokról gondoskodva leend. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak, és hirlapilag nyugtáztatnak. — Nyilvános IcöxxOnet. Sí. Gróth deci. 30. 1879. Alulírottak ugy a magunk, valamint e város lakósainak körébőli nagyszámú megbízóink nevében \' azon meleg hála-érzettől indíttatva, melyet t. Tárnok Alajos árnak • TIZENKDLENCZEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY JÁNUjüU-én 1880. lapok m. évi i01 -)k számában megjelent és pedig beti vásárunk történetének közlése kapcsán Szt.-Gróth érdekét védelmező helyes nézete a illetve e város jólétét élénken pártoló rokonszenves sorai keltettek bennünk : ezennel a nyilvánosság előtt köszönetünket fejezzük ki fentebb tisztelettel emiitett tekintetes Tárnok Alajos urnák, kit is szivböl kívánjak — a Magyarok Istene sokáig éltessen I Berger János, Paraiz János, Küblin D., Pránger Sámuel, Márkus József, Hireehler Mór, Berger Jenő, Wiener Fülöp. — Árverések Zalamagyében. Somogyi József 550 frtra b. ing. jan. 5. Lesencze-To-majon. — Gal László 646 frtra b. ing. jan. ü. Felsú-Zaiden. — Zoider Károly 675 frtra b. ing. jan. 26. N.-Kanizsán. — Schlesinger Mátyás 1170 frtra b. ing. februárban Lesencze Istvándon. — Agg Rozi 255 frtra b. ing. jan. 9. Dedesen (Alsó-Lendva). — Tanügyi értesítés. A .Zalam. ált. tanitói-testület" központi választmánya bavi rendes ülését január 10-én d. u. 2 órakor Keszthelyen az elemi fiú iskola tanszertárában tartja; a közp. választ, ülések nyilvánosak s azokon a t. vendégek szivesen láttatnak A tantestület elnöksége. — Csáktornyái t. levelezőnk írja: A csákt. polg. egylet 1879. decz. 28-án tartott tisztujitó közgyűlésén megválasztatott: elnöknek : Szakonyi Zsigmond, alelnöknek : Hirschmann Sándor , jegyzőnek : Margitai József, pénztárnoknak: Fehér József, ügyésznek: Konyáry Mihály, könyvtárnoknak Szántó Károly. — A csákt. jótékony czélu nőegylet, cïimének megfelelőleg, szép jelét adá jótékonyságának Karácsonykor ; vagy 15—20 szegény között szép összeget osztott ki. A csákt. dal-egvesület Sylvester estéjét vígan ülte meg Baját körében. Volt dal, zene, toaszt és jókedv. A működő tagok által énekelt 6 dal jól sikerült. A vezénylő : Szikovits Ferencz dalegyl. alelnök volt. — Hymen- Január 18-án vezeti oltárhoz főtisztelendő Molnár Antal, domborui plébános ur kedves és szellemdus nővérét. Paulina kisasszonyt, ug^an Dombomból Hirschler Testvér urak szorgalmas és tevékeny könyvvezetője Kymlay Ágoston ur. Boldogság kisérje a szép frigyet ! — Cxigányhalnak nevezték el a balatoni balászok azt a halnemet, minőt ujabban tognak ki a Balatonból. Háta és oldala barnás fekete, a hasa pedig sárgás; nincsen sem pikkelye, sem szálkája s nagyon jó izü. — Rövidhírek. A czárnc haldoklik. — íjomoskeőit Bécsben elfogták. — A bécsi magyar bál febr. 9 én lesz. — Várady Gábort a rendjel perben a törvényszék felmentette. — A spanyol király s királynéra rá lőttek, a tettes fiatal ember, elfogatott. — A hírlapi hirdetések bélyegilletéke jelentékeny reform alá vétetik. — Ungban egy orosz papot ettek meg a farkasok. — Félegyh;ízán ujabban 4 gyermek halt meg toroklobbau, eddigi áldozat 1178. — Blabáné a P. Il.-ban czikksorozatot ír. — Ozigánybandát fogtak el Maros-Hlyén, mely hamis pénzt vert és terjesztett. — Nagy-Atádon polgári olvasó-kör alakult. Ki nyert? Prága, d*cu 31-én : 77. 57. 36. 42. 15. Lemberg, „ , 35. 41. 77. 69. 72. Szeben, „ . B 11.46. 1. 44. 83. Irodalom. (E rovat alatt megemlített munka Nagy-Kanizsán Wajdita József könyvkereskedése által megrendelhető.) — Uj zena müvek. Táboraikj és Parsch zenemukereskedésében Budapesten megjelent: Harmadik ábránd magyar dalok felett. 1. Lehullott a rezgő nyárfa. 2. Búra, búra bubá-natra születtem. 3. Fáj a szivem. Rács Páltól songora kísérettel hegedűre szerzé Huber Károly. Ára 1 frt 50 kr. — Kalauz s az összes adó éa jövedék , ügyekben" Dobos János m. kir. pénzügyi fogalmazó által Kaposvárott sajtó alá bocsájtott közérdekű, szertelett hasznos és olcsó fűzet (előfizetési ára 20 kr), a amely iránt az adózó és adóügyekkel bajlódó közönség részéről nagy az érdeklődés; hogy a kívánalomnak minden tekintetben megfelelhessen, az országgyűlés által megvitatandó adóemelési és az nj adó iránti törvényjavaslatok letárgyalása előtt a sajtót el nem hagyhatja, s igy előfizetések január közepéig elfogadtatnak szerző által. — Sopronban Bárczi Ivántól második bő-vitett és. javított kiadásban igen érdekes munka jelent meg: A német cultura befolyása Magyarországra. Társadalmi tanulmány. Ára 1 frt. Kiadják Keichard és Litfass könykereskedők. — 1880 ra szóló „Bolond Istók naptára4 megjelent elmés ellenzéki humorral és számos sikerült képpel. Ára 1 frt. Kiállítása díszes. — Ipolyvölgyi Béla, tisztelt munkatársunknak költeményei nAi én virágaim" czimen igen csinos kiállításban megjelentek ; Balassa-Gyarmaton Spitzer Mór bizományából kapható. Ára 80 kr. A tiszta jövedelem fele része a Madách szobor pénztőkéjének gyarapítására fordíttatván ajánljuk a t. közönség pártfogásába. Ami a költemények belbecsét illeti, lapunkból legnagyobbrészt ismeretes s nem szorulnak külön bírálatra. — ,Földgömbu czimen szép kiállítású s gazdag tartalmú képes heti lap indult meg Fülöp György szerkesztése alatt. Ara 15 kr. — Gróf Zichy Jenötöl megjelent az , Emlékirat a magyar ipar fejlesztése érdekében" czimü nagyhatású munka külön kiadásban. A nemes gróf e müvére visszatérünk. — A „Keszthely" kiadását uj évlől kezdve Pöltz Pál vette át. — Bálifi Jánnt szerkesztése és Nobel Ármin kiadásában Pápán „Ifjúsági és népkönyvtár" cz. vállalat indul meg. li$80 bau 6 füzet adatik ki, előfizetési ára 2 frt. Vegyes hirek. — Hadsi Lójáról Theresienstadtból Írják, hogy a titokszerü mekkai zarándok, felkelő-vezér és fegyencz láthatólag —kövéredík Midőa Theresienstadtba jött, az amputatitó, meg a sok utazási gyötrelmek folytán ugy nézett ki, mint egy éhenkórász; míg ma a rendes élet, a jó élelem és a szorgalmatos fürdés már az egészség rózsáit csalta arczára. Néhány nap előtt azt kérdezték tőle, hogy van? Hadsi mosolyogva azt felelte, hogy „az Allah jót küldött neki, mert szorgalmasan imádkozott, de ő még szorgalmasabban fog imádkozni, hogy a dolga még jobban menjen.0 — Qyilko» szarvcu. Bajorországban az anzingi erdőben szarvasvadászat volt a napokban, melyen Baecker tanár is résztvett. A kutyáktól űzött szarvas egyenesen Baecker felé rohant, aggancsával a tanár nyakát átszúrta, mire ez holtan rogyott össze. Papírszeletek. — Az Istenért 1 nem veszett a* ön kutyája? belém harapott ! — E tényből következtetve, csakugyan féltenem kell ilyesmitől. hirdetések. Sérv-szenvedőknek bérmentea megkeresés atin mindenki készséggel és ingyen kaplutja az alolirt czeg által, a használati módját, ai \'Hiraaai, a Svaiczi Stornnegger féle ártatlan alteati-kenócsnek. £ használati módhoz van temérdek bizonyítvány valamint köszönő irat csatolva a kigyógyultak állal a szétküldés egy edényben történik, a melynek ára 3 frt 20 kr. (926 5 -8) Kapható: FOSMAG TI FERENCZ, a Síüx Máriához csimzett gyógyszertárában Budapesten Második Lipót Clásxir szeretett fiótásni és kitűnően játszott rajta. Egykor as udvari karmester csodálkozva hallgatta, végre igy szólt : — Folség I Valóban sajnálom, hogy senész nem lett. — Ne sajnáljon kedves barátom I — feleié s császár — háta Istennek megvagyofc«légedve a mostani állásommal is. — Miért? Egy nr látván a másikat a Síkos havon elesni, nevet. Alig teas két lépést, lát egy lovat elesni. Ezen már nem nevet. 8 agyán miért? Bizonyosan azért, mert ha nevető nr esett volna el, az elesett ur is nevetett volna rajta. Mig ha a ló litta volna elesni as arat, a ló nem oevetett volna. Gőzfürdőben elesett egy kereskedő, két jelenlevő ügyvéd azonnal felemelt. . a patiens köszönet mellett naival megjegyzé : én .agyolt az első kereskedő, kit as Ügyvédek felemeltek. Vén diák Olvastad már Tinódi Sebestyént I\'jti diák. Nem tudom bizonyosan, de agy gondolom, mintha sebes tinót láttam volna Vasúti menetrend A buda-pesti időmutató óra szerint, Indul Katiizunröl Vonat hova : ■ zéro Ora Pere. Idő 206 Eszék, Mohié.,Domhovár ■ »\'loméba 4 4» reggel 215 . . . 2 :j0 délut. 21 \'2 Bniiz-Peetro ... . 4 58 r.ggel 202 ... .2 6 délat. 304 ..........11 30 ..tv. 21\'i Bécsbe (flzom b stliely, Hír. 1 Jjh.ly felé)5 S r.gg.l 301 . ......... 11 48 estve 315 Sopronba ........ 3 38 délnl 303 Triestbe és Prágerhofoo kere.stul Grácz é. Bécsbe...... 4 58 reggel 201 Triestbe és Prágerhofon keresztül Cl rács ós Bécsbe...... 2 47 délat. Érkezik Kanizsára honnét : 21$ Essék, Mohács, Dombovár s Fiaméból 1 41 délat 20« . , . 11 11 estve SW3 K.ids Pestről........4 20 reggel 201 „ . .... 2 5 délut 211 .......... 9 44 estve 314 Mécsből iJiih.tii. Bécs Ujl.eljjMől 10 27 estve 302 „ „ . , 4 5 r.ggel 163 ¡»opronjból.......11 53 délel. 214 Bécsből Grács, Marbnig, Pragorhof felől .........^ . -4 13 reggel 201 Trieszt é. Bée.ból Marburg, Prag.r- bof f.lől .........1 21 délot. 204 Tri«.«t és Villacliból Prigerhof (.151 11 - estve Msrborgba csatlakozás Villaeh és Praucesfestből _._._ - K.. n \'■■-.fe.tliú 1 Felelős szerkesztő: BátOrfl LajOS. Egy tisztességes magyar caaládnil egy éltesebb ur vagy asszony 600 forint tőkével élete hosszáig eltartatik, azonkívül a pénz biztosítható, minthogy egy uj telek vásárlására szükségeltetik, a bánásmód, melyben azon ur vagy asszony részesülni fog, atyai leend, ngy, hogy semmi gondja többé nem lesz, egy betegnek is jól volna itt, miután a hely nagyon egészséges és vidéke a legkiesebb Kntj-nának. Minden továbbit levélileg. Czimem Puszt Károly Franzdorf u. p. Franzdorf Laibaehnál Krajnában. Árlejtési hirdetés. Somogy Csurgó m. város képviselő testülete részéről ezennel közhírré téjetík, miszerint Csurgó m. város telkén újból építendő állami képezde, ehhez tartozó kertészlak és kútra árlejtés tartatik. Az árlejtésre határnapul kitüzetik 1880. január hó 15-én d. e. 11 órája Csurgó m. város községházánál. Árlejtési kikiáltási ár 19,500 frt. o. é., mely 6 évi törlesztéssel fizettetik. 8% kamatokkal együtt Csurgó m. város részéről. Miről az árlejteni kívánók oly megjegyzéssel értesíttetnek, miszerint a tervrajzokat — költségvetést, és egyéb közelebbi építészi és fizetési feltételeket a vállalkozni kívánók Csurgó m. városban a jegyzői irodában bármikor megtekinthetik, — meg is jegyeztetik, miszerint az építkezéshez szükséges tégla és cserép zsindelt, ugy 200 met. mázsa meszet a város természetben kiszolgáltatja, ..— az árlejtésen elérendő összegen felül. Bánatpénzül az áriejteni kivánok az árlejtés előtt a kikiáltási ár 10% letenni tartoznak. (975 1—2) SZŰKÍTS FERENC«, biró. HIRDETÉSEK ■BBESSSBSSS Van szerencsénk a n. é. közönségnek tisztelettel tudomására hozni miszerint: N AGY-K ÁNIZS AN LÖVINGER-féle háíban Knortzer szálloda mellett budapesti- bútor- gyári raktárt kapcsolatban egy papirkárpit (Tapeten) raktárral ellenberger * társa czég alatt nyitottunk Ajánljuk ezen mindennemű fa és kárpitozott bútorok — butorkelmók, valamint fali szőnyegek (Tapeten) és ehez való diszitményekl>en gazdagon felszerelt raktárunkat. <916 17-,7> Mindennemű kárpitos munkálatok ugy helyben mint vidéken az általunk e végre felállított kárpitos műhelyben jutányos árak mellett pontosan eszközöltetnek. Ellenberger és Társa, bndapfdti- bátor gyárosok. oftikdsJH Becsi Waldstein systemája szerint a távolrövid- nem különjben a gyengeszemünek lát-erejéhez szorosan illő szemüvegek nyújtatnak. A szemüvegek és csíptetők különféle foglalatban, nem kevésbé egyéb a látszerészetbe vágó czikkek valamint javitások is jutányos áron kaphatók (966 9-*) HELFY B.-nél N.-Kanizsán a „KORONA* átellenében. íííííííííííííííííííííí Sr Majdnem ingyen 35 a Számolás következtében a nem rég bukott nagy britaania-c*ö«t gyárban a következő 42 darab rendkívül tiszta brittanai*-ezüst tárgyak csak 6 frt 75 krba kerülnek, csak nem negyed része az előállítási árúak, tehát csaknem ingyen eladva, és pedig : 8 drb. kitűnő jó isztali-kéa Británia exüstnyél é* ^ * £ * valódi angol ezüstacxél pengével. 6 „ legfinomabb villák Británia esgubSl egy rirbban 6 , nebéx Británia ezUtt evikasát. 6 . biitania ezúst kávéskanál legjobb minSaég. i 1 , erős Británia ez(lst téjmeró | 1 „ nehéz Británia ezüst levesmir« 6 , Británia ezüst kéttarté-6 „ angol Viktória csésze finom vésősetel. 2 , hatásos Británia ezOst gyertya tárté. 1 , Britania ezüst éttermi asztali csengetyü ezüst hanggal. „ brittania ezüst theasattrő füllel vagy fogóval. *2 drb. (955 8—12) Mind ezen 42 drb. a legfinomabb Británia ezüstből vannak készítve mely egyei üli a világon létezendő érc, mely örökké fehér marad és a valódi ezüstól 30 éri hasznilat után külömbözhető meg, miért jitálva lesz. Czim és egyedüli rendelési hely a cs. kir. osztrák magyar ▼árosoknak. Generál-Depot derl. engl, Britania Silber Fabriken Biau & Kann, Wien, I. Elisabethstrasse Nr. 6. Szétküldés gyorsan utánvétellel. — Postadíj mind a 42 darabért Austria-Magyarorszigban összesen 36 kr. «« «o a iish \' ist\'Z 65--J, ! ï»S»i .5 o -íi a-S a : TIZENKILENCZEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY. JANUÁR i én 1880. .Megjelent ,000 példányban. Erzsébet a magvarok királynéja. wajdits józsef nagy- és kis képes magyar népnaptára 1880-ik évre. Kapható minden hazai könyvárus és könyvkötőnél Ara a keitől t és vonalozott irópapirral ellátott példánynak csak 50 kr. főzve 40 kr. kis képes népnaptárak csak 25 kr. Komárom kanizsai kalendáriumnak 20 kr, A J Szeretett jó atyámfiai 2 Szinezett czim kép, Szöged vésznapjai 3 Naptári rész veres nyomással 4 Felséges Uralkodó ház 5 Csillagvizsgáló észrevételei ti Száz éves jövendő mondó 7 Boldog uj évet költemény Vároai Mihály tói 8 A magyar Király és Királyné 2 képpel Za- lay Lajostól. 9 Hymous költemény Losonczy Lászlótól 10 Az ikikey tengeri csata P. N. 1 1 Szeged a szép magyar város pusztulása költemény 17 képpd irta Várossy Mihály. 12 Alar\'onfalvy Izidora budapesti nn-ggyil kolt ügyvéd, 2 képp.-). nagy képes népnaptár tartalma: 13 Harcz egy óriáai kígyóval 14 A tartalék ezred csata dala, 15 Székesfehérvár 2 képpel, Zalay Lajostól 1(5 Mulattató ördögségek 3 képpel ] 7 Gyönyörűséggel tele való kénazenvedéu irta Mokány Bérezi költemény 8 képpel 18 Nevessünk 19 Magyar népdalok 20 Emlékeztető naptár mezei gazdák számára 21 Közgazdaság 22 II.ts7.nos tudnivalók 23 Italmérési jog gyakorlatáról, belügy miniszteri rendeletek 24 A ialu orvosa 25 Országos vásárok 2G Hirdetések Továbbá: WAJDITS JOZSKF 101 az az száz és egy éves naptára* 1880-tól kezdve egész 1980 év végéig. TARTALKA: 101 éves naptár. Az örökös naptár. A hold változása a ennek magyarázata ábrákkal A nap és h-.ld változások. A nap rendszer ábrákkal, a plánéták ábrákkal. Üstökösök. Naptár története. Chaldeai 19 éves holdkor vagy Cyklus. Julián-féle naptár. Gergely-féle vagy javított naptár. Kómái adószám és az uralkodó bolygó planéta. A négy évszak. 101 évea időjóslat. Északi télteke csillagzatai. Az állatöv csillagzatai. Az időjárás. Az ¡darás természete. Az állatok az idö változásának hirdetői. Paraszt regulák. A termékeny és terméketlen évek előjelei. A szerencse és nzencsétlenségi napok. A kath. egyház fl?enteinek névnaptára. Az ember természete. Az egészségtan vagy életrendi szabályok. Gazdászati teendők 12 hóra. A gyümiilcaök eltartása. Házi szerek, ember és allat külöoféle betegségeiben. Hasznos tudi.ivalók. Jó könyvek él magán hirdetések, és végre toldalékul álmoskönyv kivonata. Ara díszes nyomatú borítékban kötve csak 90 kr. Ismét eladók százalékban részesülnek, postai rendelések ennek fordultával küldetnek. Tisztelettel W aj d i t s J ó z s e f, Nagr-Kíniísán. Plútó ördög sánta fia. A jó három. A Széchenyi tér s a városháza az árriz elótt. Élelmi szer kiosztása. Nagy-Kanizsán, nyomatott a kiadó tulajdonos Wajdits József gyorssajtóján. Tizenkilenezedlk évfolyam. Elifizttétl ár: II ÍTT* negyed ¿»re . ■ 2 * EffV saáin 10 kr Hlrd«t«ek 6 hasábot p.tiuorban il 7 másodsaor 6 I min\'lan \'toTibbi sorért 5 kr. NYU.TTÉBBEN soronként 10 krért té- telnek fel. || Kineltiri illeték minden íl egyes hirdeti»Árt kalSn" « 30 kr fisetendí. ZALAI KÖZLÖNY előbb: ,Z AL A- O MOOYI ÖZLO 2M < A lap tzaUsmf rfeaát \' illet! ksrisminyak a \' nffkaiitnEl. anyagi részit Illeti kSal.sfay.k a 8 kiadóhoz bárasatt* inUaflQ4Sk *. SAQY-K4ÍMÍ81 Wlsisfeskál. Bérmentetlaa latal«k. csak iamart mtmkatáj-j laktól fogadtatnak el.j Kéairatok riaaaa S.-Kanl7.«»Táron helyhatóságinak, ,n.-kanizsai onk. tüzoltő-egylfct", a „n.-kanlikai kereskedelmi a Iparbank0, „n.-kanizaal takarékpénztár«, a „talamegyel általiao* Unitite« tület", B .n.-kanizsai kisded-neteló egyesület", a „soproni kereskedelmi i iparkamara n.-kanlzaai küliilaaztminya" a több megyei éa városi egyesület hivatalos értesltije, Hetenkint kétszer, vasarnap- s csütörtökön uiegjeleuo vegyes tartalmú lap. Előfizetési felhívás a , Zalai Közlöny" 1880 dik évi 19-dik folyamára. Daczára az idó mostohaságának, egy jobb jövó reményében folytatólagosan kiadom az általam alapított, s nem csekély áldozattal fenntartott s 19-dik évfolyamába lépó .Zalai Közlönyt* hasonló alakban s független szellemben szerkesz-tetten. A megye minden részében van e lapnak önzetlen munkatársa és azért minden nevezetesebb mozzanat gyorsan és hitelesen közöltetik s minden más helyi lapot jelentékenyen megelőz azáltal, hogy hetenkint kétszer adatik ki, mi a hirdetésekre nézve is sokkal elónyösebb és méltán figyelembe vehető. Bizva tehát a mélyen tisztelt közönség hazafias érzületébe, törekvésemben lelkes»pártolásával fog továbbra is buzdítani s csüggedést nem ismerve, tömeges részvéf&vel, szellemi és anyagi pártfogásával lelkesíteni. Előfizetési ár: 1880. január —márt. évnegyedre 2 frt. „ január—junius félévre 4 frt. jauuár- decz. egész évre 8 frt. Az előfizetések idejekorán való megtételét kér?m. miután feles példányokat nem nyomatok. A vidéki előfizetések eszközlése legczélszerübb postai utalványon, melvek egyenesen hozzám intézendók. WAJDITS JÓZSEF kiadó laptulajuonos könyvkereskedés« Nagy-Kanizsa. Kis iparosaink. Nem valami excellencziás helyzetnek örvendenek annyi bizonyos, különösen mai napság, mikor az elemi csapások egymást érik. Még kisem hevertük az egyiket, ime már ránk szakadt a másik, a harmadik. Az évi termés nagyon vékony volt, oly annyira, hogy bizony szomorú lesz fél Magyarországnak a jövő tavasz. Már magába véve ezen körülmény is elég szomorú, — hátha még tekintjük a korán beállt általános kemény hideget, az ebből származott, és még származható ár fiz károkat, bátran elmondhatjuk: szomorú farsangunk lesz. Az egész esztendő hü és következetes volt önmagához, veszedelemmel kezdődött, veszedelemmel végződött, mintha csak a Mózes haragos a boszuálló Jehovája emelte volna fel ellenünk sújtó kezét. Sujt az ég, állami önállásunk nagy áldozatokat kiván mindnyájunktól, nő a kiadás, apad a bevétel, pang az ipar, kevés a pénz, és ez mindent megmagyaráz. A hol kevés pénz van, ott minden mesterség pang, a kis iparosok tökéletesen elszegényednek, a tehetősebbek elbuknak, mart k.vés a fogyasztó, de az a kevés is a ki var, az meg nagyon is válogató. Itt a baj megvan, erős gyökereket vert fel társadalmi életünkben és én azt hiszem kényes természetű, itt a mester-vágás, azon egyszerű oknál fogva, mert kis iparosaink sok tekintetben önön magok elszegényedésének okai. És ez tagadhatatlan. Kis iparosaink, gyűjtött tapasztalataim szerint, nagyon is mellőzik, még az egyszerű földmiveiö osztálynál kifejlett igényeket is. Hogy többet ne emlitsek, ennek előtte csak két éy tizeddel is, a módos falusi biró szép takaros lánya megelégedett egy egyszerű piros csizmával, ma azonban már még a szőllő pásztor eladó lánya is ránezos és tulipánnal kivarrott sarkú kordován rámás csizmát keres, de még azt is csikorgót. Kis iparosaink pedig annak az ódon nagyapai elvnek hódolnak: ha apám meg tudott élni, én is meg élek majd valahogy. Az igaz, de csak is valahogy! Kezdik kis iparosaink nem szeretni a mesterséget, tudnék számtalan oly esetet felhozni, midőn a mesterségbe, egy kis Bzünetelés állván be, a család feje egész desperátus lett, kezdett korán lefeküdni, későn kelni, át-át nézett a szomszéd árendáshoz beszélgetni, elhanyagolta családját, következménye az lett, hogy egy esztendő alatt elbeszélte a házát, a mesterségét, családja a ki nem volt semminek az oka, a szabad ég alá került. A ki egyszer szögre akasztja a mesterségét, az veszve van, azon többet nem segithet senki. Nagy különbség van a hajdani és a mostani iparos segédek között is, mert hiszen öregeink mesélik, hogy mikor vándorolni jártak, annyit raktak össze kraj-czár, garasával, hogy könnyű volt beállni a czéhbe, de a mesterséget is megkezdhették. Ma a hetibér elmegy vasárnap mind, még az iparos segédek is gavallérok. Hja, hiába, ez már a mi természetünk, a vérünkben van! Van még kis iparosainknak ezen általános hibájokon kivül egy sokkal fon-tosabb, és ez az, hogy midőn úgyszólván kevés élettapasztalata fiatal ember megnőstü, hitellel kezdi el mesterségét Rosz kezdetnek rósz a vége mondja a példabeszéd. A haszonból élni, ruházkodni, legtöbb esetben drága lakást fizetni, adófeá-got törleszteni — nein lehet. Hit hogy ha a család megszaporodott, a kicsinyeket is kell nevelni. Kell hát, hanem sokszor sok szüle az Istenre bizza, és azért van annyi szerencsétlen fiatal emberünk, annyi elesett leány gyermekünk. Valljon mit mondnak erre kis iparosaink? mind igaz. Noha mind igaz, segítsetek magatokon, és szeressétek meg a mesterséget — mert többet ér az hoimi tarka sujtásos bekecsnél. VIDONYI JÓZSEF. Felhívás az országos nöipar-egylet érdekében Magyarország lelkes fiai és hölgyeibei! Azon állam, meiynek nincs kifejlett ipara a Dstn ia törekszik azt létesíteni: nem számit-tatbatik Európa azon államai közé, melyek önmagukban bírják a jövó garantiáját. Az ipar kifejlesztése nem egyedül állaa-kormányi föladat; e téren a kezdeményezés sa tova fejlesztés, iránti érdeklódéa ion tartása főleg a társadalmat terhelő kötelezettség. Ason társadalom, melynek kivülrül jövő erőre van sifik-sége, hogy mozgalmat mutasson, hasonló a gyermekhez, ki dajkája nélkül önmagával is tehetetlen semmi. Hazánkban az utóbbi időben fölösmertetstt a mondottak igazsága b a társadalom megkezdve a mozgalmat az iparfejlesztés terén, néhány év alatt oly haladást képes fölmutatni, mely alapos reményt nyújt trra. miszerint líagyarorsiág bizonyos idó multával ipar tekintetében sem lesz Európa nemzetcsaládai között a legutolsó TÁRCZA. Síabad lég . . .*) Szabad lég kell a madárnak, Szent hely a hó buzgalomnak ... S a dal fakadni fog . . . . Kabbilincsen hallgat a hon . . . Néma bánat ti 1 az ajkon, Csupán a s«iv d"bog\' A szív. mely a hazáért ver, Istent segélyül hiva fel Oh oly magába zárt! l>e ha lezúg a láucz, a vész, Sugalva jő: „im szabad léssx!\' Zeng istenük imát. \' Fel dalra ! fel ! bár itt a lég KSdfátyolán tal még a vég — l)e vonz, mert ünnepi ! Fel dal ra háti fakadjon az! Legyen virág : bár a tavasz Még csak most ülteti! Legyen dal hő, szivből jövő ! Közéig egy szép dicaő jövő ! Hallgatni nem lehet! K nemzetnek mindenkorán Dal verte szét későn, korán A sötét felleget! Fénye régi - dicsőségnek Volt az égbe szálló ének Merengve multakon . . . S tiszta lett rá fenn az égbolt! A dalban mint fénysugár volt: A király éa a hon! •) A korán elhalt ifjo költő kézirataiból. P % / % ^ ÁJ . \' \' S"fk-JYc * ) v ,■1 Uu ; A férjek. (Életképek.) Irta: iíj. Donábzy Ferenci. (Folytatás.) II. A kiállhatatlan férj. AzUtán levetheted megint, ezt nem ta gadhatod meg tóiem, több féle okból kivánom. A nó a végsőkig ingereltetve majd sirva fakadt, de mit volt tenni becsengette komor-náját. — A komorna fésülni kezdte úrnőjét. A férj nem állhatta sió nélkül. Rosszul fogja nőm haját, a fésűvel ügyet lenül bánik, én azt hiszem fájdalmakat szenvedsz édesem ? Én mi féle fájdalmakat? ellenkezőleg, igen jól érzem magamat. Nagyon halvány vagy, és komornád haja dat húzza, rettenetesen czibálhat, én ugy veszem észre. Ugyan hagyj békét, nekem kellene azt éreznem és én mit sem szólok ! A komornát pedig ette a méreg az ur kotnyelessége miatt A nő felvette a ruhát és elragadón nézett ki benne. A férj tetőtől talpig vizsgálta, elől, hátul. Azután felkiáltott 1 Ebben a ruhában nem vehetsz részt az eatélyeni Ugyan miért? e ruha igen szép és nekem nagyon jól ¿11, szólt a nő csudálkozva. Én pedig korodhoz képest nagyon Ízléstelennek találom, és nem akarom, hogy beteg légy, viszonzá a férj felhúzott szemöldökökkel, szorosan be vagy fűzve. llcUKS^ Nevetséges, próbáld meg, akár kezedet bedughatod övembe. Igen, mert összeszivod magadat, s azért lehet hallani mindennap, X. asszony meghalt, pedig fiatal volt, mert szorosan fűzte magát, túdóvészt kapott, Q. asszony sorvadásban, Z. asszony vérhányásban mind az összepréselt mellek miatt, mind természetes ez nagyon,, afficiálja a tüdőket, ezt a ruhát nem szabad felvenned, meg igen gyermekesen is nézeaz ki benne. Akkor inkább nem is megyek el, vi-szonsa a nő! Mit mondana a világ, tegnap még megígérted, jó vedd fel e ruhát, de ezzel as én kedvemet elrontod. — Legyen, viszonzá a nő lemondással, pedig ezzel a nó jó kedve teljesen el volt rontva. Hermin kitűnően tánczolja a keringőt, férje a mellékszobában kártyázik. A zene felharsant, Hermin szenvedélyesen szereti a keringőt, tova repült egy fiatal ember karján; as egész társaság örömére már egyszer körül lejtették a termet; de a férj előjött a mellékszobából . .. Belevegyül*© a tánezolók közé, kitéve magát annak a veszélynek, hogy fel tiporják, nejéhez megy. — Asszonyom, önnek ugy ég az arcza, hofy lehetetlen tovább néznem, megtiltom, hogy többet tánczoljon. — Hisz ez volt az első forduló, engedj még egyet! Ursm, kéri a fiatal ember is, neje ugy táncatol és oly könnyen, mint egy vilii, még egy fordulót csak ? Lehetetlen uram, lehetetlen, nőm szerfelett gyenge, nem szabad sokat tánczolnia és nejé; az egész társaság megütközésére egy pam-laghos vezeti. Ki kell magadat nyugodnod kedvesem ! A nó elfojtott könyökkel ül le és később kérdi a körül ülőktől, hogy osakugyan oly piros e mint férje állitja ? — Azok biztosítják, hogy rendes izine van. Eközben fagylaltot és egyéb frissítőket hordanak körűi, Hermin kedveli a fagylaltot es vágyva néz feléje . . . A férj vesz egyet, de igy szól nejéhez ! Bánt követnél el magad ellen, ha fagylaltot ennél, én inkább meghalok, hogy sem azt engedjem, fel vagy hevülve; ő pedig ek-közben tele szájjal e«sí, többször figyelmetlenül felkiáltva .kitűnő, nagyszerű te is igy csináltasd kedvesem." — Következik a vacsora, a férj szemközt ül nej évelj eszik és folyvást beszél, uramrne töltsön nőmnek malagát, ő nem szokott bort inni, asszonyom legyen szives nem kínálni nőmet, ő ugy sem fog abból enni, én ismerem Ízlését, s a nőnek helyben kell hagyni mindent, bár örömest innék és ennék,de nem akarja magát és férjét a világ előtt nevetségessé tenni. A férj pedig kettő helyett eszik és legalább hat féle bort iszik, mindent a legfigyel-metlenebbül dicsér és haza felé is az atban nem győzi neie előtt az étkek és italok jóságát dicsérni, ki énen maradt, mert alig izielt valamit. — A férj elhatározta, hogy estélyt ád, — Kedves Hermin te gondoskodni fogú mindenről, ugye bár? Természetesen, bízd rám aa egészet. TIZENKILENCZEDIK ÉVFOÍLYAM ZALAI KÖZLÖNY JANUIK ll*4fl 1880. helyen» ha a kezdet erélyéhez méltó kitartás -Bal halad a kitűzött czél felé. Az iparfejlesztés nagy horderejű mozgalma folyamatban van; hanem sajátságos tüneménynek tartjuk, hogy a mozgalom vezetői leginkább csak azon iparágak fejlesztésén foglalkoznak, melyek férfierőt, férfi kezet, férfi ellátást igényelnek. Nem akarjak tagadni,hogy nemzetgazdá-szati tekintetből ez a legjelentékenyebb; de midőn ezt megengedjük, figyelmeztetnünk kell egyszersmind az iparos mozgalom zászlóvivőit és barátait, hogy ne felejtkezzenek meg az általános mozgalom közepette azon iparágakról sem melyek női Ízlést, női tapintatot, női ellátást tesznek szükségessé. Ne feledkezzenek meg arról, hogy a társadalom egyik felét, — talán a munkaerőre a férfiaknál alantabb fokon álló, de a társadalom jövőjére mindenesetre óriási betolyással bíró felét — nők képezik. Az ipar általában, mint ipar fontos nemzetgazdasági tényező; e tekintetből véve a dolgot az iparágak között alig van különbség ; mert tény ugyan, hogy az egyes iparág — tekintettel a helyi viszonyok, a nemzet jelleme és szokásaira, — jövedelmezőbb, könnyebben fölvirá-goztatható lehet, mint a másik; — de az általános ipar csak az egyes iparágak egyenle tea cultiváláoa által fejlődhetik ki igazán. Vannak azonban más tekintetek, melyek bizonyos iparágaknak nagyobb gondozását, szeretetteljesebb ápolását teszik szükségessé. Ilyen tekintetek a társadalmi tisztesség ; az emberbaráti szeretet; a családi erkölcs. A nő ugy a társadalmi, mint a családi élet kovásza. A mely társadalomban nincs biztosítva az, hogy saját szorgalma után tisztességes uton, esetleg a szülei és férji támogatás nélkül is megélhessen; hol a nő rajta kivül álló egyének szorgalmának gyümölcseire van utalva, ott a társadalom ezen fele el van veszve. Ott a nő a társadalommal szemben csak tétlen bámaló, nem productiv elem ; a családban pedig gyámoltalan, mások kegyétói fiiggő lény, mely vagy zérussá válik, mely sokszoroz, de nem számit; vagy elvetemül. Ha azon fagytok, hogy kenyérkeresethez segítsétek az egyik ezeret, mely a társadalom ban az erősebb fél; — nem volna-e észszerű s az emberbaráti kötelességnek megfelelő a másik ezeret — mely a gyöngébb fél — szintén kenyérkeresethez segíteni? Ha önállóvá akarjátok tenni támogatásai De gondolod, hogy nem feledsz el semmit? az asszonyok igen szórakozottak 1 Ha olyanok volnának mint te, akkor igenl Tehát bízol magadban, hogy az estély sikerülni fog ? Ugyan hagyj békét örökös faggatásaiddal, ne légy mar olyan Bzőrszál hasogató ! A férj majd megőszül, annyit futkos a konyhaba, pinczébe, mindenhová; boszantja a szakácsnét, nejét, szobalányt Ízetlen kérdéseivel és tanácsaival. — A szakácsné Bzeretné leforrázni, a szobaleány görbén néz reá s neje? ha már unja, csak egy párt sóhajt. A vacsora pompás volt, a társaság fényes s a férj először életében talált kedve szerintinek mindent, és ezt mind saját ügyességének tulajdoni tjai Theára egy kisebb terembe vonult az egész társaság. A férj kezdett kiállhatatlan lenni, végig szánkázott a termen legalább százszor belené zegetve a csészékbe,\' hogy van e bennük elég czukor. — Leemelgette a thea üst fedelét, egy szóval oly türelmetlen volt mint egy oskolás gyermek ! A thea mennyiséget én teszem az üstbe édesem, suttogá nejéhez fontoskodó arczczal, e thea szerfelett erős, ti elhibázhatjátok . . . Hagyj békét, viszonzá a nő — ne tedd magadat nevetségessé. Fuicsa, előtted minden nevetséges amit én ¿eszek, eszmémtől el nem állok! \\ Jó, tégy amit akarsz, de annyit mondok Aurél, ha valami bolondságot csinálsz, akkor én teszlek nevetségeasé az egész társaság előtt. Bízd csak reám, azt hiszem eddig is si került minden ? 8 a nő ott hagyta férjét s bement vendégei közé . . . Az inasok óriási tálczákon kezdték a párolgó theát körülhordani. A-thea as óhajtott tetszés helyett általános visszatetszést szült. * A vendégek egy része az első kanál után otthagyta, másik része pedig már a szagával is jól lakott, emellé az egész társaság oly savanyu arczot csinált, mintha czukros mandula helyett éretlen vaczkorba harapott volna. — Hermin haragtól lángoló arczczal sietett s benyitó tzobába s ott megkóstolt* a theát; de tok által az erősebb felet; mért nem támogatjátok még inkább a gyöngébbet, hogy az is Önálló rá váljék? Ha módot nyújtok a férfinak, hogy a társadalom tisztes tagja lehessen; nem érdemelné-e meg a fáradságot: tízszeres gondot fordítni arra, hogy a nő is ilyenné válhassék, akkor, midőn tudjátok, hogy a nő a társadalmi élet irányadója. Ha jólétre segítitek a férfit, hogy családot alkothasson, nem volna-e szükséges a nőt is képessé tenni a jólét megszerzésére, mikor tudjátok, hogy a nő szolgasága, a nő gyámoltalansága, a nő nélkülözése: a család sülyedése, a család elerkölcstelenedéae ? Ezelőtt körülbelől nyolcz évvel egy számra nézve kicsi, de a nemesés hasznos iránt őszintén lelkesülni képes társaság alakított egy egyletet, melynek »Országos nőipar egylet\' czimet adott. Az egyletnek czélja — alapszabályainak második szakasza szerint: »Szóbeli előadások és a sajtó u\'ján eloszlatni azon előítéleteket s elhárítani azon akadályokat, melyek a női keresetképesség kifejtésének útjában állanak és előmozdítani a nők elméleti tovább képezését; valamint a nőnemnek munkaképességét külön ipír- és kereskedelmi szaktanitás által gyakorlatilag kifejteni ugy, hogy a nők magukat önerejükből tisztességesen fenntarthassák." A czél megvalósítása végett az egylet iskolát és női ipar műtermet állított föl, melyben a növendékek azon iparágakkal, melyek nők által elláthatók, nemcsak elméletileg, hanem gyakorlatilag is alaposan megösmerked tek s képesekké tétettek ösmereteiknek a társadalomban, a családban nemcsak hasznát venni, hanem azokat tanítás által másokkal is közölni. Nagy czéloK nagy mérvű kivitelére nagy anyagi erő szükségeltetik. A kevés számú tagjai áldozatkészségére támaszkodó egylet nem rendelkezett nagy anyagi erővel, annálfogva csak lassan, kicsi körre Bzoritkozva folytatta útját a DagJ> a magasztos czél felé, melyet maga elé tűzött. Munkálkodása nem volt zajos és nagy föltűnést provokáló, mindamellett a kivivett fontos eredmények által nemsokára magára vonta nemcsak az országos kormánynak, hanem egyes, a Bzép, a nemes és üdvösért lelkesülni tudó testületek és hatóságok figyelmét is. rögtön összerázkódott, oly fatális illata és i*e volt! — A theaüalhöz rohant s leemelte fedelét, s meglepetésében majd elájult. — Ob ez jó leczke lesz férjem uramra nézve mormogá haraggal s visszatért a terembe. — M-g bocsássanak uraim és hölgyeim, hogy férjem, ki háziasszonyi szerepemet elvállalta, chinai thea helyett canaster dohányt főzött és ez a leczke azt hiszem elveszi minden kedvét a további thea főzéstől. Harsogó kaczajba tört ki az egész társaság, a férj pedig rákvörösen állt ott, mint Fal staff a vig nők között. — Nem sokára valódi kitűnő illatú és za-matu thea mellett még sokáig kaczagott az egész társaság, s a férj pedig sohsem ivott még oly keserű theát mint ezen este, pedig neje ugyancsak megezukrozta neki. — III. A férj, ki nejét megcsalja. Az ily férjek a tetetés művészetében felülmulhatlanok, mindegyikben egy-egy tehetség vesz el a színpad számára, tudnak sírni, tudnak nevetni, ahogy jön, szavuk édes, tekintetük elbűvölő nőikkel szemközt, némelyek lovagiasak, gavallérok, de szemközt saját nejével gyáva mindegyik, mint a nyúl. * * * Georg, készen van a grófné podgyásza, minden fel van rakva ? Igen gróf ur, minden rendben van. — Ugy sietni kell, a vonat 9 órakor indal most már nyolcz óra. — A grófné a teremben várjJ méltóságodat, jelenté az inas. A gróf felugrott* s sietve ment le az ebédlőbe. A pompás terítékű asztalnál egy fiatal alig 28 éves nő várta teljes uti öltözetben. Jó reggelt barátom, lássa én már kész vagyok, jőjjőn,\' kávét vagy ; csokoládot tolt-sek. — Kedves amáliám, ön oly szeretetre méltó ma, hogy kétségbe kezdek esni, s megcsókolá neje kezét. — Ne mondja, mindössze csakis három hétig fogok oda lenni, addig kárpótolhatja magát, vagy tudja mit édes Octáv, tegyen boldoggá és jöjjön velem, viszonzá a nő mosolyogva ... 1 Az ország kormánya 8 az emiitett testületek éa hatóságok annálfogva siettek as egyletet némi évi segély ben részesíteni, hogy megköny-nyitsék a kevéa tagot számláló társaság nemes küzdelmét. A társaság pedig kitartó buzgalommal iparkodott kitűzött czélját elérni. A harcz, melyet az előítélettel, a részvétlenséggel, az anyagi akadályokkal folytatott — tekintve azt is, hogy úttörő volt e téren — nem volt köni-yü a az egylet mégis diadalt aratott, A magas kormány felösmerte az egylet által kitűzött czél nagy jelentőségét; iskolát alapított az „Országos nőipar-egylet" iskolájának mintájára a állami segélyben részesitvén az egyletet, följogositá azt, hogy növendékeit államérvényes tanítói oklevelekkel lássa el. Ezt nem, mint sikert hozzuk föl; ez csak állami elösmerése a sikernek, melyet a kisded társaság eddigelé kivívott. Az áldásdus eredmény, melyet az egylet eddig kivívott, ott észlelhető azon — fájdalom eddigelé nem országosan kiterjedt —• körben, melyre az egylet hatását, korlátolt anyagi viszonyai közölt kiterjeszteni képes volt. Az egyleti iskola számtalan növendéket b^csalott visz* már eddigelé is a családokba, kik a nyert iparoktatás után nemcsak a családnak hasznos tagjai, hanem alkalmilag, ha a sors ugyakarná, mint önálló kenyérkeresők is megfogják állani helyüket a társadalomban. Növendékei közöl többen különböző magán, egyleti és állami iskolában, mint kitűnő tanítónők lettek alkalmazva. Az egylet módot nyújt a lánynyal bíró, bármely anyagi viszonyok között élő családapának, hogy lányát tisztes jövője iránt saját erejének és tehetségeinek kifejtése által biztosítsa. Az egylet — eddigelé „Országos" czimé-nek nem megfelelő körbe ugyan — valósította a nő önállósítását. Hogy ez egylet „Országos" czimének megfeleljen ; hogy üdvös működését a korona minden területére kiterjeszthesse; hogy a nem-zetgazdászati , emberbaráti , társadalmi és csaladerkölcsi tekintetekből fölötte fontos czélt: a nőipar kifejlesztésé; nagyban és általában elérhesse, — az egyedül a társadalom lelkes fiai és leányai akaratától függ. Ha önök filléreikkel azon anyagi helyzetbe hozzák az egyletet, hogy azt tenni képes lesz, — ki fogja terjeszteni működését, az egész országra s productiv elemmé, önállóvá s a tár- Oh az teljességgel lehetlen édesem, lehetetlen, bármennyire szeretlek is, de nem tehetem, tudod ügyeim jelenlétemet igénylik. — De irni fogsz ugy e mindennap? Mindennap kétszer, délelőtt, délután angyalom, minden gondolatom nálad lesz. — Na, na, viszonzá a nő, nebánj oly pazarul velük, hsit akkor ügyeidnek mi marad . . . De indulj édesem, már fél kiiencz . . . Georg, kalapom és felöltönyömet . . . Be van fogva, jelenté a komorna. A gróf és a grófné az indóházhoz hajtattak. A gróf neje iránt a legkitűnőbb udvarias-sággal viseltetett, a legjobb coupét választotta, százszor és százszor biztosította arról, hogy minden gondolatja az övé lesz, alig tudott elválni tőle. Egy éles fütty, 8 a vonat elrobogott. * * * Három héttel később a grófot egy elegáns elfogadó salonban látjuk, egy vele hason-koru férfiú társaságában. A gróf beszél éppen. Koppant zavarban vagyok igazán, édes Györgyöm te Begithetsz rajtam. — Hogy ne, szivesen, pénz kell ? Ab dehogy pénz, csupán csak egy kis szivesség, minden anyagi áldozat nélkül. Te tudod ugy e, hogy nőmmel igen jó viszonyban élünk. Természetesen, nos hát mit akarsz mondani. — Borzasztó zavarban vagyok, tudod hogy nőm ezelőtt három héttel Dieppébe utazott. — Igen, tengeri fürdőbe. — Rábeszéltem, hogy menjen, te ismersz_, tudod, hogy minden évben egyszer szeretek fiatal ember lenni. Rosz csont vagy, ismerlek ! Ezalatt a három hét alatt egy kellemes ismeretségem támadt. — Egy barátom bemutatott Camillának, s mondhatom egészen elbűvölt. — Ki az a Camilla? Oh te remete, te, operánk első csillaga, az isteni hangú Camilla! Aha emlékszem, az a barna olasznő, kit a Normában láttam. — ó az, s mondhatom hatottam reá én is! Másnap boudoirjában fogadott és én megvallottam neki.-- Hogy szereled! te csábító, te ! sadalom minden tekintetben hasznos tagjaivá fogja tenni ama nőket, tik jövőjüket Önmaguk-b n akarják biztosítani. A czél, mely kormányzati uton sok ezerek kiadásával érhető csupán el, társadalmi uton csekély áldozattal elérhető. Az „Országos nőipar-egylet" alapszabályainak 5. §-a Bzerint az egylet alapító tagjaivá lehetnek azok, kik egyszer mindenkorra legalább 50 frt alapitványt tesznek s azt vagy készpénzben kifizetik, vagy kötvény által biztosítják az egylet részére 8 csak annak 6%-tóli kamatait fizetik éven kint. Rendes tagjaivá, kik 3 évre évenkénti 3, — pártoló tagjaivá, kik ugyan annyi időre 1 frt évi tagsági dijat kötelezik magukat az egylet pénztárába befizetni. Lá ható ebből, hogy a társadalom minden osztályának lehetővé van téve csekély adományával egy valóban nagy jelentőségű közérdek valósításához hozzájárulhatni. Az áldozat nem nagy a az eredmény nemzeti fontoság-gal biró. Ugyanazért bátorkodunk nagynevű főpapjainkat, jobbmódu lelkészeinket, főurainkat s nagybirtokosainkat, országgyűlési képviselőinket, köztörvényhatóságainkat, városainkat; a magán, egyleti és hatósági tisztviselőket, s általában minden lelkes honfit s honleányt fölkérni, hogy aláírásaikkal lépjenek az egylet tagjai közé 8 hassanak oda becses körükben, hogy a társadalom mentől több nemesen gondolkozó egyéne tömörüljön egygyé egyletünk kebelében a nagy, valóban nemzeti és emberbaráti czél valósítása végett! Budapesten, 1879. évi szeptember hóban. Hazafiúi tisztelettel : az „Országos nőipar-egylet" nevében : RUPRECHT DEM1DOFF CORNÉLIA, elnöknő. BÉKEY IMRÉNÉ. HALÁSZ DEZSÖNÉ, KUGLER MÁRIA, TARNOCZY GUSZTÁV, alelnökök MARGITAY DEZSÓ, egyleti titkár. A pénzküldemények — legczélszerübben postautalványnyal — „Békey Imréué úrnő ő nagyságának, Budapest, zöldfa-uteza, kecskeméti palota" czim alatt küldendők. A befolyt összegek a nevek kitételével nyilvánosan nyugtáztatnak. Hallgass, ő is viszont szeret, mi most már igen nagy baj; ha nőm megtudja, meg uem bocsát soha, és soha sem megy fürdőre. — Ekközben Oktáv gróf botjával játszott és egyszerre botját György elé tartotta. Nézd meg jól, hogy tetszik ? Igen szép és divatos. Gyöngéd emlék és figyelem Camillától ő mindig emlegette, hogy milyen csúnya vaskos botokat hordok és egyszer a kandalló mellett saját botom helyett ezt találtam, nemde gyöngéd!! Csakugyan igen is gyöngéd, bár a hátadra rakta volna, te házasságtörő, te!! Az Istenért ne tréfálj, mikor nekem a föld ég a lábam alatt. Én, mihelyt nőm hazajött, mindjárt irtam neki és megvallottam mindent és hozzá még azt is, hogy viszonyunknak meg kell szakadnia. — Tovább, tovább, ez érdekes. ó erre egy levelet irt, melyben irja, ha ma 4 órakor meg nem jelenek nala, mindent fel fog fedezni nőmnek, képzeld ijedtségemet, mert ma nőmmel 4 órakor hangversenybe kell mennem, lásd te segíthetsz rajtam. Hogyan, nem értem?? Te mégy el Camillához helyettem. Én? kérdé meglepetve György. Ez az a szívesség, amire kérlek, és hogy a sikert eiőre is biztosítsam, ezt még át kell adnod. Ezzel Octáv gróf egy barna maraquin ékszer tokot vett elő zsebéből és Györgynek nyujtá. Mi ez? Egy gyémántos karkötő, igen azép, ez hihetőleg kimenti távollétemet, viszonzá György nevetve. És hol lakik széped ? A tokban van egy papírra felírva, ugy-e megteszed ? de nekem sietnem kell, különben nőm megharagszik, a hangverseny után vissza jövünk ide, arra elvégezheted. Jó. úgyis ki akartam menni, éppen itt van felöltőm, ezzel az ékszer tokot felöltője zsebjébe dugta, mely egy széken hevert. Octáv eltávozott, s pár polka dallamot fütyörészve, az ajtóból még egyszer vissza kiálltott. György is a mellék szobába távozott, hogy egy fehér nyakkendőt kössön fel. Ez alatt György neje pedig a ssobába lépett, kezében egy kis csomagocskával, — egyenesen férje felöltönye felé sietett, 8 a kis csomagot annak »ebébe akarta dugni. TIZENKILENCZEDIK ÉVFOÍLYAM ZALAI KÖZLÖNY JANUIK ll*4fl 1880. Helyi liirek. — Kováts János ügyvéd ur, mint utólag értesülünk. Falini Inkey László ur lemondása folytán a Kanizsa kerületi kataszteri bizottság elnökének egyhangúlag megválasztatott. — Nagy Kanizsa város képviselő testületének héttőn tartott ülésében hosszabb meddó vita után a magán költségvetési előirányzat elfogadtatott. Vágóhid építésére pedig egy ü tagu bizottság küldetett ki. — MuU vasárnap folyó hó 4 tartá Weissmnyer Henrik oki. gazdász ur a helybeli kereskedelmi ifjak önképző egylete helyiségei-bon nagyszatnu és válogatott mindkét nembeli hallgatóság előtt, e lapok áltál ia előre jelentett felolvasását, melynek themája „A létérti küzdelem a természetben s a társadalomban" volt. Az érdeklődés a felolvasás iránt először is közönségünk számos megjelenése által nyilvánult, melyet Weissmeyer ur már előbbi, ugyanezen helyiségekben tartott felolvasása által teljesen meghódított magának. -- Szónok ur körül-be-lül 3/k órát igényeit szabad előadásában, felette érdekes s vonzó módon vázlá először is a szoros viszonosságot, melyben még állati és növényi szervezetek ia egymáshoz állnak ; továbbá pedig élénk színekben ecseteié, hjgy viseltetik az örök harcz, melyet a létérti küzdelemnek nevezünk, a miveltség legalsóbb fokán álló néptörzseknél, (néptörzseknél, melyek a miveltség legalacsonyabb fokán állanak,)s hogyan történik ez a modern államban, nem kerülvén a jelenkorban számtalanszor felszínre hozott sucialismus kérdésnek megvitatását sem. Mélyen átgondolt, többnyire a darvinísmuara támaszkodó eszméi, úgymint nyugodt, folyó előadása annyira elragndák a hallgató közönséget, hogy szűnni nem akaró viharos taps és éljenzés követé a felolvasást. Mint értesülünk a szép tehetségű ifjú tanulmányai folytatására elhagyja szülővárosát. Kísérje őt a Mindenha\'ó nehéz pályáján s adjon nemes törekvéseinek dus sikert. — — A nagy-kanizsai főgymn. ifjúság által az 1880. évi jan. 21 én tartandó táncz-vigalommal egybekötött hangversenyre a meghívók már azétküldettek. A kik azonban véletlenség vagy más ok folytán meghívót nem kaptak, de arra igényt tartanak, szíveskedjenek jan. 3-tól fogva a rendező bizotmányi elnöknél^a főgymnasiumi épületben jelentkezni. — Vasárnap polgári .osztályból alakult műkedvelők ürszágh István veterán szi- A zsebbe belenyúlt, észrevette az ékszertokot, kivette, felnyitotta ós gyönyörrel pihentette szemeit a pompás ékszeren, melynek kövei szikráztak és ragyogtak; amint pedig a benne levő czéduiácskán a nevet elolvasta, elsápadt, egyik támiányba fogódzott , hogy össze ne rogyjék. E perezben lépett be György . . . Mit csinálsz Aaéi ? kérdé nejétől, mi lelt? Még kérdheti uram és mer szemembe nézni, szólt a nó fojtott, remegő hangon szé-gyelje magát, oh Istenem és én hittem önnek ! De szólj kérlek, kiálltá György neje mellé sietve, mi lelt? 8 meglátva a tokot, mindent m-gértett. Adél, szólt nejéhez, hidd el. ón ebben a dologban egészen ártatlan vagyok, az egész Octáv barátom ügye ! Elég uram, szólt a nő, nem elég, hogy nejét megcsalja, még derék barátját is rágalmazni akarja, ki a férfi hűség példányképe, és nejét imádja, nem mint ön. De Adél ha mondom, ez Octáv .... Táiray grófné és a gróf, jelenté az inas és a szárnyas ajtókat kétfelé nyitotta. Adél pedig görcsös zokogásban tört ki s egy támiányba roskadt. A gróf ós a grófné belépett! Amália Adélhez sietett ... Adél az égre mi leit ? ! Octáv Györgyhöz futott és suttogva rohamosan kérdé, nos megvan ? Semmi, viszonza György, hanem szép galibába hoztál, az ékszer nőm kezébe jutott. Igazolj kérlek, mert nőm én rólam hiszi. Az égre György mindent, csak ezt nem nőm előtt? lehetetlen. De hát az én nőm ?! Gróf ur, szólt Amália Györgyhöz, ez még is csúnyaság, önnek oly kedves, oly szép neje van és még is egy Camílla kisasszonyt szeret, ezzel megvetőleg dobá az asztalra az ékszer tokot. De grófné nem én, hanem.....Octáv gróf, olyant csiptetett György felé szemével, s olyan kérő, kétségbeesett arezot vágott, hogy György önkénytelen elnevette magát. Octáv, szólt férjéhez a grófné, neked egy kis erkölcsi leczkét, kell adnod Völgyi grófnak, te meg édes Adélem vigasztalódjál. Szolgálatodra angyalom, szólt Octáv. Györgyöt karon fogva, leczkét . . . leczkét, szívesen. nész által irt darabot adtak elő. A darab jó-érzelem szüleménye ugyan, de scenirozása s irmodura hibás. A szereplők igyekezete megvolt s ezt méltányolni kell, a hosszú monologok azonban fárasztólag hatottak mind a szereplőkre, mind a közönségre nézve. Sajnálattal halljuk, hogy a költség sem folyt be egészen. — A „Vasárnapi Újság" 1877-ig szóló összes évfolyamai részint a »t közönség áldozatkészsége folytán, gyűjtés eredménye 65 frt, részint* az iskolai könyvtár alapból 85 frt, összesen 180 frt helyett 150 írtért a „Zalai Közlöny" szerkesztőjé Ől megvétetvén, a főgymn. iQusági könyvtár tulajdonává vált A t. közönség szíves buzgalmáért köszönetemet nyilvánítom. Nagy Kanizsa, jan. 3. 1880. Pap János főgymn. igazgató. — Városunk szülöttje Tandor Ottó ur a kormány által a temesi vasúti töltés műszaki vezetőjeül neveztetett ki. — Vadászat. Január 3-án a nagy-kanizsai felső erdőben 21 puskás vadászátot tartott; elesett 2 őz, 5 róka és 32 nyul. Jövő szombaton az alsó erdőben lesz nagy vadászat. — Árverés Zalamegyében. Lakosy Ferencz 1050 írtra b. ingatLn jan. 22. Diszelen. (Tapolcza.) •- Benke Ferencz 785 frtra b. ing. marcz. 1. Nagy-Kanizsán. — Kékkúti Ferencz 332 frtra b. ing. jan. 19. Monostor-Apá-tiban. — Egyed Dániel 850 frtra b. ing. febr. 3. Hányon (Zala-Egerazeg.) — Kováta István 989 frtra b. ing. jan. 26. N.-Vitán. (Tapolcza.) — Kerecsen s vidékén a szőlőváltsági hátralék behajtásánál működő végrehajtók oly kegyetlenül járnak el, hogy hajmeresztő panaszok hallatszanak minden felől. Sőt törvénytelen működésük megvizsgálására a nagy-kanizsai királyi törvényszék részéről hivatalos intézkedés tétetett s a helyszínén vizsgálat rendeltetett. — Csitári Kálmán a .Székesfehérvár é3 vidéke" élénk tollú szerkesztőjének irodáját a hatóság felkutatta, elég helyesen tiltakozott e törvénytelen eljárás ellen s csak az erőszaknak engedett Valóban csodálatosnak kezd feltűnni, hogy az alkotmányos törvények által biztosított sajtószabadság magasztos eszményképe igy — arczul üttetik. — Meleg tó télen. A Balaton déli részén a berkekben oly meleg tavak képződ ek, melyek nem fagytak be. E tavakban annyi a szárcsa és récze, hogy sokszor nem látni a szárnyasoktól a viv.et. A befagyott vizek lakói, a zord idő folytán ide menekülnek. György kirántotta karját Octávóból, ha egy szót mersz szólni akkor . . . Hiszen csak azért, mert nőm akarja, viszonzá Octáv suttogva; már tégy amit akarsz édes György, de jó akaratú feddéseimet meg ketl hallgatnod. Kérlek Octáv ne ingerelj, különben . . . Vigasztalódjál Adél, férjed hibázott, de azért megbocsátható. Nem én Amália, férjem tegyen ugy amint akar, én nem fogom többé semmiben Bem korlátozni, én még ma megyek anyamhoz. De Adél, hadd moadjam el az igazat. Tudok mindent uram , kíméljen meg minden vallomástól , vigye el gyémantjait Camilla kisasszonynak, megmondhatja neki azt is, hogy én többé semmiben Bem korlátozom, akár ide jöhet lakni. Octav grófot, olyan gyenge hideglelés-féle bántotta e jelenet alatt. Ép az ellenkezőleg, vágott közbe Amáiia, Octáv, vedd az ékszer tokot, s elviszed az ola«z nőhöz és megmondod, hogy Völgyi gróf ós ó közötte mindennek vége, neje tud mindent, ugy-e Adél. Nem bánok én már semmit, nem törődöm ón semmivel, György tegyen ugy a mint tetszik. De Adél hallgass meg! Octáv gróf gyorsan közbe vágott, igen édea Amáliám megyek, mert parancsolod. De azután el ne csábitasd magadat, Camilla kisasszony szép szemeitől, Octáv! Légy nyugodt édesem, én nem vagyok György s a legnagyobb infámiával ennek vál Iára csapott „oh te csapodár kópé te," kiálltá nevetve . . . György szemei szikráztak; de most már csakugyan elég, mindent megmondok kiáltott dühösen. Ne ingerelje nejét uram, teddé Amália. Lásd még tagadja most is, zokogá Adél. Oh ezek a férfiak mind szörnyetegek. Üljön ide gróf ur, ide mellénk, szólt Amália, Györgynek egy széket mutatva, meg kell engem hallgatnia, mily férjnek kell ezután lenni. Először is nejét kell szeretnie, lesse el minden óhaját és teljesítse; amit a nő akar azt ne tagadja meg, legyenek együtt mindig, kocsizzanak ki, menjenek színházba, hangversenyekbe, de mindig együtt, ■ ha ki akar maradni,akkor azt alapos okokkal bizonyítsa be. — JBCahöton Botka László birtokos ur lakásán mult szombaton minden ezüstnemü el-tolvajoltatott. — A gelsei vadászatot Modrovics plébános ur vette ki 10 frt haszonbérért. Lesz dolga a hat erős kopónak. — Baán Kálmán szabari birtokos ur szép tettet tknusit, midőn egy szegedi volt tanító gyermekágyas nejét emberbaráti segélyben részesiti. — GyásuMr. A dunántuli ág. ev. gyülekezet egyik köztiszteletü s érdemes lelkésze Csápli István kemenesaijai esperes hunyt el jan. 2-án Nemes-Magasiban, élt 58 évet Lel-készkedett 32 évig. Áldás emlékezetén! — Megerősítés. Joós Anna csabrendeki állami népiskolai ideig], segédtanitóoőt a vallás és közokt. minister állomásán végleg megerősítette. — Rövid hirek. Écsen közelebb halt el egy 111 éves nő. — Holczer Jakab szegedi nagykereskedő elfogatott — WieniavBzky hegedűművész meghalt. — Bulgáriában nagy a zavar, a fejedelem lemondani készül a trónról. — Bécsben a Duna áradásától rettegnek. — Patti Sarolta beperelt egy amerikai szerkesztőt, mivel lapjában azt állitá, hogy fellépésekor részeg volt. — Edison villanylámpát talált fel. — A fuchsinnal hamisított veres borok rendőri vizsgálata országszerte elrendeltetett. — Köröm községben Auer uzsorás meggyilkoltatott. — Felső-Domonyán egy 53 éves nő esküdött örök hűséget egy 18 éves ifjúval. — Wagner Richárd veszélyesen beteg. — Körmöczbánya város elsülyedésétől rettegnek, egész vároB alatt bánya van, — 19 gazd. magyar szaklap van. — Verbácznál 5 egyén korczolyáeái közben a vizbe fuladt. — A románok Plevnánál emlékoszlopot állítanak. — A porta megszakította viszonyait Montenegróval. — Austriában kiöntött a Duna. — A szegediek javára a kormánynál eddig begyült 2.772.258 frt. — Tulok Zsigmond vasmegyei volt szolgabíró meghalt. — Mohácson a börtönőr szobájába jan. 1. este a villám lecsapott* — Bosniában rabló bandák alakulnak s a postakiséretet emiatt 3 egyénről 24-re emelték. — ki nyert? Bécs, jan. 3-án : 36. 78. 1. 48. 44. Grácz, , „ 68.78.72.37.26. Temesvár , „ 35. 71. 52. 80. 32. De hisz akkor egész iskolás gyermek leszek, tört ki keserűen György. Inkább iskolás gyermek, mint csapodár férj. oh gróf, vegyen példát Octávról, Ő igazán a férjek mintája mikor fürdőbe mentem, alig tudott elválni tőlem, ha távozik mindig megmondja hová és miért, oh az én férjem hűsége gyémánt szikla, melyről az én szerelmem sugárzik. Igazad van Amáliám, férjed mintaképe a férfiaknak, ő téged imád, istenit. György idegesen felkaczagott. Busgerlei ur, jelenté az inas! Elfogadjuk, szólt gyorsan Adél. Egy fiául ember lépett be s a legtökéletesebb attüdevel hajtá meg magát. Oly szerencsés vagyok aszonyom, hogy a kivánt páholy jegyet át nyújthatom. Ah köszönöm édes Busgerlei ur, ön lekötelezett nagyon, reményiem, hogj páholyunkban helyet foglalaud. E szerencsét nem tudom kellőleg megköszönni és leszek olyan bátor. Gondold meg Adél, szólt suttogva Amália e fiatal ember ós a világ. Nem törődöm vele, férjem megcsalt; Busgerlei ur foglaljon helyet. — S most kezdetét vette egyike ama társalgásoknak, mely csak a Balonokban otthonos, egy félóra alatt megfordultak: a dráma, balett, szép irodalom, politika, művészek, művésznők, versenyparipák. jockeyik, a szőnyegen s a beszéd közben Busgerlei egy szerre meglepetve felkiáltott Mi az, mi az, kérdé Amalia, önt valami meglepte ? Igen, hogy kerül ez a sétapálcsa ide, hisz ez az enyém. — Ah ez érdekes. — Én ezt a botot Camilla kisasszonynál fe ledtem, — Ah kiálltott Adél, megint ó! Felkérni voltaná egy jótékony czélu előadásban közreműködni, s botomat nála feledtem, párszor voltam ott, de nem találtam honn. Váljon csakugyan ez e az a bot, kérdé A mali a rohamosan. — Ismerem grófné — ezzel a botot kezébe vette, (a bot fekete ébenfa, a egy ezüst kigyő van reá tekerődve parányi piros szemekkel) mert a kígyónak egyik szeme hiányzik, és íme ugy is van! és botját körülmutatta az egész társaságban. Amália elhalványodott, e perezben lépett be Oktáv gróf s legjobb kedvben. A hiteUorsjegyek jan. 2-kihúzásában következő sorozatok nyertek: 65. 124. 341. 394. 605. 845. 970. 1191. 1589. 1628. 2222. 2590. 2860 és §138. _ Irodalom (£ rovat alatt megemlített munka Nagy-Ka-□iasán Wjydita Jómaef k5nyvkere»k®dé«o által megrendelhető.) —■ ElBfixetiti felhívd» a .Függatlen Zala" czimü megyei ¿rdekü, társadalmi ¿Mfte-retterjesztő heti lapra. Midőn jelen felhívásunkat a t. cz. közönség elé bocsájtjuk, azon szerencsés helyzetben vagyunk, hogy függetlenül elfogulatlanul jelenhetünk meg a nyilvánosság terén, s a lapunk homlokán viselt csimmel kifejezett irány eszmének annál is inkább életet adhatunk, mert a sajtó szabadság átkai: a sub-ventio s bár mi másnemű anyagi érdekek nem függnek Dámok les kardjaként fölöttünk. A sajtószabadság fő eriteriuma: a véleménynek és egyéni meggyőződésnek sajtó utjáni nyilvánítása lévén, tért engedünk lapunkban minden oly közleménynek, mely a köz-erkölcsiség és az államiság követelményeivel nem ellenkezik, pártfogoljuk mind azt a mi szépet, jót és szükségest a tudomány, művészet, názi s mezei ipar megteremt; ellenben kíméletlenül sujtandjuk a társadalmi élet ferde kinövéseit, eredjenek azok akár egyesektől akár testületektől. Közérdekű ügyeket tárgyasé vezér czikkeinken kivül közölni fogunk helyi- és megyei hireket, napi eseményeket; a „Heti szemle" rovat alatt minden nevezetesebb politikai s culturalís mozzanatot; 8 felemlítjük, hogy budapesti összeköttetéseink vannak országgyűlési képviselőkkel, kik e rovat számára a heti tudósítást röviden közlendik. Tárcsánk apróbb, de választékos szépirodalmi termékeket, koronként kisebb szabású rajzokat és elmefuttatásokat fog tartalmazni. A tárgy ilagosság terén maradó higgadt polémiának ia szívesen helyt adunk lapunk hasábjain s azt „Vita" czimü rovat alatt közlend-jük. Elfogadunk ezen kívül mindennemű hirdetést és kellő óvatosság mellett a közlő felelősségével járó nyílttéri közleményeket Vidéki bérmentes megkeresésekre a szerkesztői üzenetek rovatban válaszolunk. Előfizetési árak: egy évre 5 frt, fél évre 2 frt 50 kr., negyed évre 1 frt 25 kr. Az előfizetési pénzeket, a lap szellemi részét illető közlemények- és hirdetéseket czimem alatt Nagy-Kanizsára, ügyvédi irodámba kérem küldeni, az első lap megjelenik 1880. évi jan. hó 31-én, folytatva minden Grófnő, fordult Adélhez, a dolog rendben van, a nevezett hölgy nem volt otthon, a én az ékszert ott hagyám egy levélke kíséretében melyben mindent megírtam. Eb most engem is igazolj, szólt György komoran, mert már torkig vagyok. Valamint e bot körútját, szólt Busgerlei. Ah mit látok, az én betöm, az én kedves botom önuél . . . Mit, Oktáv ez a te botod, kiálltott Amália! Igen kedvesem, vettem még te távol valál, nemde gyönyörű ? ? Amália Adélhez fordult . . . Vigasztalódjál Adél s öleld meg férjedet, nem te vagy a megcsalt nő, hanem én. — György felkaczagott. — Octáv, tisztázd magad! Én önnek köszönöm uram, szólt Györgyhöz Amália, ön hü barát, csak hogy én ne szenvedjek ön szenvedett, és ön uram szólt férjéhez remegő bangón, hozzam ne közeledjék, mi mától fogva idegenek vagyunk egymáshoz I Amália kérlek csillapodjál, kérlelé Adél. Köszönöm Adél, nyugodt vagyok hidd el, — légy szíves rendeltesd elő kocsimat. Amál>a, mindent megvallok és te meg fogsz bocsátani. — Tartsa meg vallomásait uram, majd a törvény előtt igazolja magát, megbocsátom talán, de feledni nem tudok. Grófné, gondolja meg e .botrányt! foly-tatá György. Megvetek mindent és önt uram legjobban, fordult Octáv felé, s ezzel elhagyá a termet, szemeiben rejtett könnyeket, szivében égő sebet vitt, még arcza nyugodt volt mint a márvány. — Octáv gróf, mint a nyírott birka követte. Busgerlei, amint a jelenet kényesebb kezdett lenni, elpárolgott ügyesen, észre sem vették. Adél férjéhez ment és megcsókol á, meg-bocsátasz-e György ? Te bohó ón nem haragszom! De tudod mire kérlek még ? Hadd halljam ! Máskor ily asivességet egyik barátodnak "tógy. - • * • Pár hónap múlva, egy pompás fogat robogott ss utczákon végig, benne egy nő és férfin ült. Es Octáv gróf 1 még mindig s régi, s nó Amália, osak hogy egy kissé halványabb, és férjének most már csak kötve hisz. TIZENKILENCZEDIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. J ANTI AB 8 ia 1880. siómbaton. A lap Wajdits József ur jól berendezett nyomdájában fog a „Zalai Közlöny" nevű lapnak megfelelő nagyságban a azonos papíron nyomatni. A megrendeléseket 1880. évi janaár hó 15-ig kérjük beküldeni, hogy a lap megjelenése s szétküldésében késedelem ne történjék. Nagy Kanizsán, 1879. évi dectemb. hó 27-én. Remete Géza, felelős szerkeszti, ki adó s laptulajdonoB. — Csurgón Naíiluhácz Ödön ügyvéd szerkesztésében „Csurgó" ciimü lap indult meg," as első szám helyi érdekű közleményeket tartalmaz s igy fennállása biztos. Kiállítása csinos. Havonként 3-szor jelenik meg. Ára egész évre 4 frt Vegyes hírek. — Krajcxérokból lesz a forint. „A zöld hordóhoz* czimzett vendéglőben szokott egy társaság együtt vacsorálni, melynek az a hazafias szabálya, hogy az, a ki beszéd közben né- met bsőt talál kiejteni, tartozik minden német szó atán egy krajczárt fizetni büntetésként Az ily módon egybegyűlt pénzt valamely jótékony czélra szokták fordítani. ti társaság most a fővárosi szeretetház részére is karácsonyi ajándékai 10 forintot adományozott. —\'Az utolsó piarista fráter Makara János 64 éves korában ¿nejhalt. A kegyesrendiek épületén gyászlobogó lengése jelenté halálát A rend 1848. óta nem vett fel többé frátereket, s igy ezek száma évről évre csökkent Makara volt az atolsó, s szabó mestersége mellett elvégezte a sekrestyés teendőit is. A rend tagjai szerették a buzgó és hü atolsó frátert I Egyik bíróságnál roppant megdicsérték az ig- | tatét és épen felül volt as íráson a — lelát. — .Lopnak!* kiált a papagály, midőn az nj szobaleány asszonya fiókjába nynlt. .Ejnye nó! — felelt hirtelen a leány reá; nem is tudtam, hogy az én nagyságos asszonyom — madár." Kérdi a paj a czigányt: Mi kell a kereszt-«éghet ? Nemde viz. — Lehet ott egy tenger viz ia, bn nincs gyerek. Papírszeletek. Egyik biró : Miért búsulsz ? Másik biró : Hogyne, mikor as ember hivatalban is menageriában van ; felperes : Veréb Mátyás, alperes: Rigó Dani, tanuk: Sas Vendel, Varjú Gábor és Szarka Mihály voltak nálam. Üzleti szemle. N.-Kanizsán, 1880. január 6. Időjárásunk utóbbi időben nagyon enyhült; as eddigi jó azánut pusztulásnak indul. Üzletünknek utolsó tudósításunk óta, jórészt a közbeeső ünnepek okából, élénktelen s renyhe folyamata volt Heti vásárainkra nagyon gyér volt a hozatal s a felmerült csekély mennyiségek U nehézkesen keltek el. Buza nyugodt s forgalom nélkül; árak állandók. Eou iránt némi kereslet fejlődött; árak javulásnak indulnak. Árpa teljesen el van hanyagolva; árak csak névszerintiek. Zabban kevés üzlet volt; csak utolsó napokban támadt iránta némi érdeklődés, mely azonban az árakat mindeddig változatlanul hagyá. Tengeri bágyadt ; e czikkelyben naponta növekedik a kínálat a nélkül, hory benne jelentékenyebb kötések létesülhetnének — Arak az előbbiek. B*b a majdnem teljesen kimerült készletek végett megszüut gabnaüzletünkbeu czikfcet képviselni. Felmerülő csekély mennyiségek fogyasztóktói vétetnek össze. Bükköny a v. tési idény közelgőé folytán jobban kerestetik; árak 19—20 kiral felébb siáltak. Minőség szerint: Buza .... 12 60 — 13 f 0--.— kr Bozg .... 9.30 — 9 60 --— , Árpa ... 7-50 — 8 50 --•— „ Zab .... 7--7J0--, Kukoricsa 7.10 — 7.J0--•— „ Cinquantin . . 775 — 8\'----- „ Bükköny . . 6-80 — 7— , K. B. Felelős szerkesztő: Bátorfl Lajos. K I R D B T É 33 K Árlejíési hirdetés. Somogy Csnrgó m. város képviselő testülete részérói ezennel közhirré tétetik, miszerint Csurgó m. város telkén újból építendő állami képezde, ehhez tartozó kertész lak és kútra árlejtés tartatik. Az árlejtésre határnapul kitüzetik 1880. január hó 15-én d. e. 11 órája Csurgó m. város községházánál. Árlejtési kikiáltási ár 19.500 frt. o. é., mely 6 évi törlesztéssel fizettetik, 8% kamatokkal együtt Csurgó m. város részéről. Miről az áriejteni kívánóit oly megjegyzéssel értesíttetnek . miszerint a tervrajzokat — költségvetést, és egyéb közelebbi építészi és fizetési feltételeket a vállalkozni kivánók Csurgó m. városban a jegyzői irodában bármikor megtekinthetik, — meg is jegyeztetik, miszerint az építkezéshez szükséges tégla és cserép zsindelt, ugy 200 met. mázsa meszet a város természetben kiszolgáltatja, — az árlejtésen elérendő összegen felül. Bánatpénzül az áriejteni kívánok az árlejtés előtt a kikiáltási ár 10% letenni tartoznak. (975 2—2) SZŰKÍTS FERENCZ, >ooooooooooooooooooooo< Füstölt heringek legnagyobb minőségű egy ládával, csaknem 5 kiló, tartalmaz 40 drbot, 1 frt 80 kr. 3 ládánál 50 kr. leengedés. Fris, zöld sótalan heringek (sült, füstölt hering) 5 kilós láda körülbelül 30 — 40 drbot tartalmaz, 1 frt 60 kr. 3 ládánál 50 kr. leengedés. Minden ingyen (bérmentesen) minden osztr. magy. állomáshoz utánvétellel. A füstölt heringekért kilonkint 2 kr. vám fizetendő, a fris sótalan heringek vámmentesek. Egyszersmind bátor vagyok tisztelt vevőimnek tudtáraadni. hogy én 1879. évben fogyasztó áruimból egészben 112,000 csomagot a postával szétküldöttem. (977 1—1) A. L. MOHR. Ottensen Hamburgnál. SOOOOOOOOOOOOOOOOÍJOOOO«? A nagy-kanizsai t. egyleteknek tudomására adom, hogy 1880. évben, bárminő mulatságot rendezni akarnának, az üzleti helyiségemet a fehér hatyuhoz minden dij nélkül átadom, legyen az bál, vagy tombola, vagy koszorúcska, szóval bárminő legyen a mulatság, a helyiséget ingyen kapják nálam. — Ételeket és italokat ha tetszik tábletoba, vagy étlap folytán, a legjobb minőséggel és legolcsóbban kiszolgáltatandom. Tisztelettel Schwarz Jakab, (976 1 -2) vendéglős a fehér hatyuhoz. WAJDITS JÓZSEF könyvkereskedésében >~ agy-Kanizsán megjelent és minden könyvkereskedésben kapható : Halljuk a szép szót! Szegényből lesz gazdag Magyar felköszöntő (toast) könyv, szerkesztették: Wajdits József és Bátorfl Lajos. Harmadik javított és tetemesen bóvitett kiadás, mely kötött és kötetlen mindennemű felköszöntést tartalmazván, diszes kiállítása és tömött tartalma, ugy hasznos és mulattató voltánál fogva mindenkinek, de különöseu az ifj\'iaág figyelmébe ajánlható. 380 lapra terjed s diszes kiállítású. Az I-ső kiadás 1500 példány egy év alatt, a második 2000 példányban rövid időn kelt el, mely eléggé bizonyítja e könyv életrevalóságát. A keménykötésű könyvnek ára 1 frt. 80 kr. — Tartalom kivonata. Elószó. Költemény. A toaazt eredete. A hazára. Diszünnepélynél. Diszebédnél. Hölgyekre. Családi ünnepélyeknél. Keresztelőben Születésnapon. Névnapon. Eljegyzéskor. Menyegzóben. Beigtatásnál. Egyleti ünnepélynél. Vegyes köszöntések Összesen 243 felköszöntést tartalmaz. KJért emeljük a pohárt \\ Magyar felköszöntő könyv. Szerkesztette Hajgató Sándor. Ára disses kemény kötésben csak 1 frt Ezsn eredeti felkössöntéseket tartalmasé kötetet ajánljuk a n. é. közönség kiváló figyelmébe. Csokor és billikom magyar köszöntő és felköszöntő eredeti költemények. Irta: Városy Mihály. Második tetemesen bővített kiadás, ó félsége által 10 aranynyal kitüntetett mü ára igen diszes kiállításban kemény kötésben csakl frt 40 kr Díszkiadás arany metszésben 2 frt 40 kr. Rajta fluk vigadjunk! Közkedvességü dalkönyv, ötödik bóvitett kiadás. E nagy szorgalommal összeállított mű közel Í0Q0 válogatott dalt ultahnaz ; ujjonan feltalálható magyar opera és operette dalokkal bóvitett mű, színes borítékkal kötve, csinos kiállításánál fogva is kitűnő, mondhatni: a maga nemében páratlan mű, mely már több mint tizeunyolezezer példányban forog a közönség kezén. Ára a 800 lapra téridő könyvnek 1 frt 80 kr. aranymetszésti dizskötés 2.60 kr. Gyűjtötte Wajdíta József. Tartalma: Honfadalok, katonai dalok, indulók, terméazetdalok, románcsák, élez- és gunydalok, szerelemdalok, bordalok,tánezdalok, rab- és duhajdalok, idegen dalok, opera é> operette-dalok sat. Rajta üul£ vlffad]unH! Magyar dalkönyv olcsó kiadása, 96 kr. Bajta lányok mnlasank! mulattató kézikönyv, magyar hölgyek számára, gyűjtötte Wajdits József. Ajánlható mindkét nembeli mulatni vágyó közönségnek, mind béltartalmára, mind pedig külsejére figyelem fordíttatott, ára az 500 lapra terjedő, szinnyomatu borítékkal ellátott könyvnek 1 frt 60 kr. Aranymetssésü diízkiadáanak 2 frt 60 kr. — Tartatom kivonata: Hölgyeinkhez. Az egészségről. Pipere asztal. Öltözékszoba. Illemtan. Jeles mondatok. Nónevek. Virágnyelv. Szinnyelv. Szavalmányok Adomák. Kérdések s feleletek. Kártyavetés. Emlékkönyv. Névr^tő emlékversek. Társasjátékok. Tréfás mulatságok. Tánczkönyr é« záradék. Rajta párok táncioljank! Lakatos Sándor táncskönyve, mindkét nembeli ifjúság számára. Kiadta Bátorfi Lajos. Lakatos Sándor arczképével a a szöveg közé nyomott tánczábrákkal, disses czimborákkal. Keménykötésű mú ára 1 frt 40 kr. S ebelhango 2su Újévi, név- és születésnapi s as élet egyéb viszonyaira alkalmazott köszöntések, kötött és kötetlen bessédben. Irta: Hoffman Mór, diszez nyomata kemény kötésben, ára 1 frt. jó számvetéssel, gyors és biztos segítő minden adás- és vevésnél, \'/» krtól kezve 10 frtig. Évi jövedelem 1 frttól lOüO frtig. Teli és üres hordók megmérése kiszámítása. A gömbölyű fák kubik tartalmának meg-határoztathatásáróli táblázat. A salymértékek vámsulyra való átváltoxtatáaáróli táblázat. Cselédbért éa árendát mutató tábla Ellési éa kotlási idő ssámitása. Tónrényazerinti bélyegrovat. Táblázat a fatörzs kiszámításához. A lovak fedeztetése-, a birka üzetése-. és a göbék görgetésének eredményéróli táblázatok. Ára kölve e díszesen kiállított zsebkönyvnek 90 kr. Vedd szivemet szivedért! Szerelmi levelező könyT, alkalmi levelezések változatos gyűjteménye, szerelmes párok számára, SzivélyesitőL Csinos borítékba kötve, ára 1 frt 20 kr. W ran^sütés tltlta/ Irta : Fouquet Jaqnes III. Napóleon udvari főszakácsa néhány étkek készítési titkaival. Ára 60 kr. Egyiptomi almoskönyv. Nagy legújabb egyptomi álmoskönyv 192 lapra terjedő, 600 képpel, tartairaa : Álom magyarázata. Titkos kaballa, nagy művészet. Máltai kereszt. Lépcsős kaballa. Nagy kereszt. Sorsjáték-árszabály, Ára 50 kr. Lenormand A híres czigánynő igazmondó kártyája, 32 színezett kártyával, magyar aláírással és szöveggel, ára 50 kr. Egy tarisznya ostobaság! Humorisztikas eszmék, ötletek, élezek egyvelege. Gyűjt. Nevető Vilmos több felfedezetlen tndomány professora, irt díszesen kötve 1 frt 40 kr. (Jngarn im Spiegel deutseher Oichtung. Magyarország i német költésiét tükrében, díszes kiállításban fűzve l frt 30 kr., elegana diszkötésben aranyozva 2 frt 80 kr. Dr. Kriegler Mór: „Önmentő" vénjmintékkal mindkét nembeli betegek számira, ára 90 kr. Dr. Kriegler Mór: Ai elveszett idegeróoek visaxapótlừ, vénymintákkal orvosok és betegek számira, ára 90 kr. Mindkét füzet egy kötetben, díszét kiállításban, 1 frt 60 fa. Juhász: Siépirási mintalapok, közép, reál. polgári és féltőbb iskolák használatára, magyar és német, ára a 15 iratlapnak csak 28 kr. Gyönyörű magyar kath. imakönytek mint: Multakért. Qdvisség Stvtaye. lelki vezér tSbb-ftn kiadásba* 40 krtél kezdve B trtío, MPir, Mr, sely« ét káruay kitésekben. VidéKl megrendeléselE porta íorűultÉival gyorsan eazitózöltotnelt "M Wajdíta lózsef könyvkereskedő Nagy-Kanizsán. nnnnnnrannnpppprrnnnn^ f f f f * f f t t i Nagy-Kanizsán, nyomatott a kiadó tulajdonos Wajdits József gyorssajtóján. 3AGY-KAIÍTZ8A, 1880. január 11-én. 4-fllK szám Tiaenkllenezedlk évfolyam. SP^EMtatésI ár írr. . .\'8 frt.f Ettfzstásl ár: (M. írre "fél írre negyed évre . . 3 . Egy s*dm 10 kr filH ZALAI HOZLONY Mrittttsk 6 haaáboa p.titaorban I 7, máaodaaor 6 l minden \' további sorért 5 kr. I NYILTTÉBBEN soronként 10 krért vétetnek fal. 1 Kincatáti illetik minden . hirdeti.írt kQICoT 4 30 kr fiastandS. I V.-KaiilraaTÍÍros helyhalóaínának, „n.-kanlzfial önk. tűzoltó-egylet\', > „n. ,n.-kaniz»ai kUded-neveló dtjfimHet". a „soproni k«r*iik»d«li elóbb : ,Z AL A-S A lap aaallani rét.ét WetS kfia!emén7ak a *a«rka*rt6bSa. anyafi réaaét illetS közlemények padig a kiadóhoz bérme. c v intézaod&k : NAGY KANIZSA Vlaiatoskér Bérmeotetle. lévaiak, caak laoiart mnokatár-•aktél fogadtatnak rl iKéxiratok viaaaa b.dI i ktUdetaek. k tÜlKt", O M OGTI KÖZLŐN Y.1 kanizsai kere«k«delnii a iparliank", „n.-kanizsnl takarékpénztár", a ,7.alame?j«i általános tanltíte* li a iparkamara n. kani^ai külválaiiztiiiiknja- a több inesyei és vároxl n^janaiet hivatalos érte«lt4Je. IIeietiki»t kétszer, \\asarnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Előfizetési felhivás a , Zalai Közlöny" 1880 dik évi 19-dik folyamára. Daczára az idó moitohaságának, egy jobb jövő reményében folytatólagosan kiadom az általam alapitott, s nem csekély áldozattal fenntartott s 19 dik évfolyamába lépő .Zalai Közlönyt" hasonló alakban s független szellemben szerkesztettem . A megye minden részében van e lapnak önzetlen munkatársa és azért minden nevezetesebb mozzanat gyorsan és hitelesen közöltetik s minden más helyi lapot jelentékenyen megelőz azáltal, hogy hetenkint kétszer adatik ki, mi a hirdetései; re nézve is sokkal elönyösebb és méltán figyelembe vehető. Bízva tehát a mélyen tisztelt közönség hazafias érzületébe, törekvésemben lelkes pártolásával fog továbbra is buzdítani s csüggedést nem ismerve, tömeges részvétével, szellemi és anyagi pártfogásával lelkesíteni. Előfizetési ár: 1880. január - márt. évnegyedre 2 frt. január - június félévre 4 frt. , \' január - decz. egész évre 8 frt. Az előfizetések idejekorán váló megtételét kérem, miután feles példányokat nem nyomatok. A vidéki előfizetések eszközlése legczélszerübb postai utalványon, melvek egyenesen hozzám intézendők. WAJDITS JÓZSEF kiadó lapuilajüouoa könyvkereskedés« Nagy.Kanizsa. A nő hivatása és neveltetése. I. Századunk gőzerővel halad. A tudo-mánybau, az ipar terén, a társadalmi életben, szóval az emberi munkásság összes ágaiban oly lázas tevékenységet fejt ki, milyet eddig egy század sem bir felmutatni és uetu mondunk merészet ha azt állítjuk : jövőben sem fog egy is felmutathatni. Hisz némely szakokban már annyira előhaladottaknak hiszszük magunkat, hogy a jelen követelményeinek már megfeleltünk s most már a jövő számára készítünk munkaprogrammot és jelölünk irányi. Ki ne hallott volna már a „Zukunftsphilo-sophiáról". Zukunftsreligióról és a ..lövő század regényét" ugy hiszem mindegyikünk olvasta, ez utóbbi magyar termék, mely nem csekély mérvben szolgálja nemzeti önérzetünket, büszkeségünket, mert íme egy másik Petőfink nem fakadhat már ily keserű szavakra : Khredj, ébredj istenverte uenizd A ki ott a« elsők közt lehetőéi, S kárbozatn. liimha.ág által Mindig bálul és alant hevertél ! Mondom lázas munkásságot fejt ki századunk, de hogy is ne. mikor jelszava : „az idó pénz!" Egyfelől a „száiadok mulasztásait" . akarják pótolni, misfelöl meg a jövőnek is elébe vágni; s mindezek mellett meg a maga szénáját is rendbe rakni. S kinek mi kifogása ez ellen, ha megfelel az elvállalt feladatnak ? Akkor . . . akkor . . . senkinek nincs kifogása; de ha meg nem felel, ugy nem csak joga, hanem kötelessége is mindenkinek a korszellem ellen szavát hallatni. És hogy századunk nem feleit meg ezen elvállalt kötelezettségnek, sőt saját maga dolgait sem rendezte ugy, a hogy kellett volna, ezt bizonyítja a sok közül a „nőkérdés" is. Ezen ítéletre feljogosít bennünket részint a ténynyé vált „nő-emanc7.ipaczíó" Amerikában, részint az ez ügyben megtartott „conferencziák" és megjelent „broschürök." Idáig eljutva, korántsem kezdek az imént említettek ellen polemizálni, hanem elmondom szerény nézeteimet a „nőkérdés" megoldását illetőleg Szóltam már én e lap tárczarovatai-ban a nőkről s ígv ismerik az igen t. olvasók alapnézeteimet a nők felől, miért is ezekre utalva és építve folytatólagosan szólok a nó hivatásáról, neveltetéséről. Semmiből sem lehet jobban megtudni valamely létezőnek hivatását, mint annak lényegéből, mivoltából, ha ezt a maga valójában felfogjuk; mert ezzel felírtuk az ílletŐDek rendeltetési czélját, hivatását is. A nő lényegével, természetével megismerkedtünk már, ugy a hogy; s különben is minden elfogulatlan, természetes ész tisztában van e tekintetben önmagával, miért is egyenesen a nő hivatásának fejtegetésére áttérhetünk. Madách Imre: „Az ember tragö-diája" czimü müvében, fcva egy helyen ily szavakban ad érzületének kifejezést: Nekem tneg bdazkpargi-ni az rinpán. Hogy a világnak anyja én le.zek. Igen, anyának lenni legelső és legszebb hivatása minden nőnek, mert leg-természetesb is. A nó az anyai hivatást a természettől nyerte osztályrészül és ezen a természettől kitűzött czélt elérni, az adott feladatot megoldani, hivatását betölteni első és legszentebb kötelessége a nőnek. „Az emberben legszebb az a mi természetes." Mig az emberi nem jobbára csak ösztönszerűleg hódolt a természet szabta tör fényeknek, azaz teljesité azokat, mert belsejében érzé annak szükségét, minden utógondolat és okoskodás nélkül, akkor jobban tölté be hivatását; ellenben most, midőn már meg nem elégszünk az ösztönszerű cselekményekkel, hanem észieket követelünk azok helyébe, ugy látszik kevésbé felelünk meg természetünkbe oltott törvényszerűségnek, szükségességnek. Az eminczipált nó minden akar lenni, csak „anya" nem; vagy ha esetleg az, ugy minden másra ráér, csak anyai kötelességének teljesítésére nem. Midőn Napolcon Campon asszonynyal folytatott társalgása közben felcmüté, hogy a régi nevelési rendszerek nem érnek semmit sem, mire volna hit szükség, hogy az emberek helyesebb nevelésben részesülhessenek? „Anyákra" válaszolt Campon asszony. Nem ismerek nő-philosophust, de ha volna is, birmily kitűnő lett légyen az, Campon asszony ez egy Szavával elhomályosította volna azt, mert önismeretről tanúskodik, a mi pedig a legmagasabb phílosophia. 0 tisztán fogta fel társadalmunknak fogyatkozásait, valamint tisztában volt a nők hivatásával is és társadalmunk ezen baját minden baj kutforrásának mondja (Folyt, következik.) TÁRCZA. Irinának. i. Az én régi szép »zerelmpm Jut eszembe ha rád nézek. Ne is csodáld, hogy oly gyakran Szótalanul, merGn nézlek. Ajkam hallgat, de itt belől. De itt belől, itt beszélnek. Kebelemnek mnmiái Ébredeznek, a remények. S halkan, csendbe, csakúgy súgva, — Mint a sírból telkeit lelkek — Azt susogják, azt csevegik. Hogy imádlak, hogy szeretlek ! II. Szeretlek, szeretlek 1 Te vsgy életemnek Egyetlen reménye. Szemeidbál halkan Találgatom gyakran, Hogy szived enyóm-e ? S ba nem csal Bejtelmem, Te is szeretsz engem Édes gyöngyvirágom. Te vagy az én kincsem, — Másom ugy i» nincsen, — £ szélei világon. ra. Feledni vágytam est a szép nevet. Feledni? — soha! ob ez nem lehet! ÍE néven épült édes szerelmem, Melyet nem szabad soha feledne™ I Irma, Irma! E név szüle meg szép «sérelmemet, Mely életemnek később éjje lett; K névért hosszú kin fllt szivemben, Melyet csak kOnnyem árán feledtem : Irma. Irma ! E név most újra édes világom, E nevet újra, — njra imádom Most újra esdő imámba téved. Ha kulcsolt kézzel imázom érted : Irma, Irma ! SIÓ. „Leányok, ne kacérkodjatok!" — Karczolat. — Mari Unte! — Mari tan te ! — Mikor még léged „Mariska nagysád" nak hívtak ! — akkor, midőn még mindketten fiatalok, szerelmesek, ábrándosak voltunk, szép reményekkel nézve a jövő kiszinezett par adicaomába, — akkor midőn azok az összeránezosodott harisnya kötögető kezek még gyengéd kézszorításokat osztogató puha, gömbölyű kis kacsókák voltak s azokban az ók ulával felfegyverzett szemek-ben a mámorító kéj tüze lángolt! — akkor! . . akkor! . . És most!? Megöregedtünk, megvénültünk, eltűnt az ábrándos, képzelem-gazdag ifjúkor 8 maradt a rideg való, a sok csalódás s ezer meg ezer emlék ! Emlékszel e még arra a szabadházi ca-BÍnó-bAlra, midőn először láttuk egymást!? —-De hogyne emiékeznél, hisz a nők előtt örökre feledhet len as első bál-éj! — Igen, ott láttalak, s egy pillanat elég volt arra, hogy szeresselek, imádjalak oly hévvel, mint ahogy csak egy a karácsonyi vacátiókra hazatévedt dagadozó-szivü medicus képes szeretni — Rám néztél azokkal a tüzes fekete szemekkel s kábult aze- relemittas, boldog, boldogtalan lettem egy és ugyanazon pillanatban, s odaadtam volna egy csókodért életemet, lelkem üdvösségét a összes ingó ingatlan vagyonomat! — Az igaz, hogy realiter nem valami fényesen álltam, amennyiben ingatlanaim a telekkönyvben apám nevére voltak „intabulálva", ingóságaimat pedig néhány könyv s óriási visítkártyáim képezték, — miket pazar bőkezűséggel szórtam uton-ut-fé!en, hogy mindenki kellően 8 alaposan tájékozva legyen czimem. rangom, méltóságom a állásom mivolta felől — de nagy vigasztalá-somra szolgált, hogy az aoyagiak dolgában Mariska sem áll különben, lévén neki--- egy pensionált kapitány papája, egy pikáns mamája, s az a megdönthetlen igazságnak tartott elve, hogy „egyszerre többet is lehet szeretni." Megvallom, ez az axióma sehogy sem akart a fejembe menni, de végre is a szerelmes embert nagyon kévéssé genirozzák az ily csekélységek, én azért szerettem, imádtam a „ka-czér kapitány kisasszonyt" forrón lángolón s természetesen nem is volt egyéb vágyam, mint bírhatni, magaménak mondhatni. Szerettem s boldog valék! — A bált kö vető nap, addig mig a mama a konyhában C8Örolt-pörölt, Mariskám lábainál térdeltem s a vágytól, szerelmem egész hevétől elragadtatva, remegve esengtem a boldogító „igen" ért, b hogy elreppent az, azokról a rózsapiros kis ajkakról, — egy hosszú, végnélküli édes, forró csókba fulltak érzeményeínk, s végtelen boldogságomban a hetedik mennyben képzeltem magamat. :— Szenvedélyesen szorítám szívemhez a piczi kis kezeket s a rózsaszínű jövő édes reményeitől feltüzelve, pathossal ozavaltam azon epodve várt időről, midőn majd tanulmányaimat végezve, átveszem apám gazdaságát s az oltár zsámolyánál erősítjük meg azt az esküt, mit most tanuk nélkül ezerszer is .elrebegtünk" egymásnak, 8 az isten tudja, még hányszor nem ismétlünk , ha a mama a kedves Czenczi néni, a leendő napam asszony kedvére kiperelve magát, közénk nem ront. A pásztor óráknak tehát vége lőn s a boldog napok elmultával a karácsonyi szünidőnek is ! — Válni kellett! otthagyni Mariskát! Szivem t«Ie volt keserűséggel, átkoztam a sorsot, mely éppen akkor foszt meg imádásom tárgyától, midőn legboldogabb vagyok! De végre is mit tehettem!? A vacátiónak vége volt, s mennem kellett! Az utolsó nap egész délutánját természetesen kapitányéknál töltöttem. Láthattam, ölelhettem, csókolhattam tehát Mariskámat, de hi-ában boldog még sem valék, as a gondolat, hojy holnap már mindennek vége, szótlanná, lehangolttá tőn. — Marit azonban legkevésbé sem busitá e közeli elválás tudata. Tréfált, nevetett, vigasztalt, s megesküdött ezerszer is, ho^y soha feledni nem fog, hogy csak enyém lesz és senki másé e világon. — Hittem szavainak b végre is kezd\'em bele nyugodni sorsomba, ugy, hogy mikor búcsúzásra került a sor, fájó szivvel bár, da még is megkönnyülten szoritám meg a felém nyújtott kezecskéket, — mert bucsucsókról a mama árgus szeme elölt szó sem volt! — Azután még egy «isten hozzád" a mentem, siettem, rohantam haza felé, azaz dnhogy, a czigányokért o midőn éjjeli 11 et ütött az óra, már ott álltam Mariska ablakja flőtt. megzendült a »képeddel alszom el" mélabús tnel> diája sut-ua még MZ-UxeuÖ TIZENKILENCZEDIK ÉVFOÍLYAM ZALAI KÖZLÖNY JANUIK ll*4fl 1880. Statisztikai kimutatás a phyüoxeráról. A .Földgömb" czimü szépirodalmi képes hetilap a folyó évi első számában a következő statisztikai kimutatást hozta: 1. .Francziaországban a szőlőtermő terület 1874 ben 2.446.562 hektárt foglalt el. (Egy hektár tesz 1738 kataszter holdat) 1877-ben ¿.346.497, 1878-ban pedig 2.295.989 hektárt, tehát a phylloxera két év alatt 150;873 hektárnyi szőlőterületet pusztított ki." A .The Milvanke Weckly" .Sentinel" „Juesdiy" 1879 ik évi november hó 4-én megjelent araerikai lap szerint. 2. „Francziaorszásban a phy!lnxera oly mérvben pusztítja a szőlő tőkéket, hogy sok vidéken a szőlőtulajdonosoknak éa borbirálókuak már csak nevük ismeretes, mert tőkét, bort találni nem lehet." „Hertmitage, Cote Lotie megszűntek szőlőhegyek lenni." „Beanjolaís és Macesneria mindinkább pusztul." „A kitűnő Burgundi" „Golden slope", a Somance Conti s Chambertin, Mon\'rachet és Clos-Vanyoet pusztulnak, Charettte department borzasztó módon pusztul " „Ma már elterjedt Németországba, Svaicz ba, Austria-Magyarorazágba." „Malaga, Alto-Dauro, Madeira, sőt Australia is a legnagyobb pusztulás alatt áll." „Ujabban M e d o c vidékéről jelentik a következő pusztulásokat : u. m. „Chateau Lolajide, Colon-Segur, Chateau Lafitte" is nagyon megtámadtattak a phylloxera által. Utóbbi 180 hold hosszú hegy területet képez, melyet ezelőtt 10 évvel\' báró Kotschild 160,000 font sterlingen vásárolt me^, (mely a mi pénzünk szerint körül-belöl 2,(540,000 frtot tesz.) Az egész Medoci szőlőhegy terület 20 mértföldet tesz és ma az egészet a phylloxera prédálja." „1878-ik év végéig Francziaországban a phylloxera 1,600,000 holdat pusztít és ebből egészen tönkre tett 700,000 holdat. és irtómódot tud javaslatba hozni, mely ajánlat elég tanúság arra, hogy nagy a veszély. E statisztikai kimutatás buzdítson édes mindnyájunkat az összetartásra, szóval arra, hogy egymást ellenőrizzük, ovakodjunk bármiféle szőlőfajok beszerzésétől és ha tudorná-sankra esnék valamely kétes azőlőtelep, ne késsünk ilyennek azonnali feljelentésére, hogy a hatóság rögtönözhesse hatásos intézkedései foganatosítását. Szokás mondani: hogy némely viszonyok közt egyiknek a szerencsétlensége hozza a másik szerencséjét, bevalósul az ezúttal hazánkra nézve is, mennyiben Francziaország a nagy szőlő pusztítás miatt utalva van első sor ban a magyar borok bevásárlására és ez kikerülhetetlen, mely alkalom arra, hogy hazánk bortermelői ébredjenek, szervezkedjenek és induljanak Francziaország felé. Éppen nem volna felesleges bor kóstoló, bor bíráló, bor gyűjtő bízottságok segedelmével a francziák Ízlése szerint a hazai borokat vidékek szerint tömöríteni és saját közüleg azokkal Francziaország felé indulni, nem pedig oly bor szerzők kezébe letenni a vállalatot, kik a hasznot maguknak gyűjtik első sorban, a termelőknek csak a söprőjét hagyják. Ugy vélekedem, hogy e tekintetben az országháza adhatna legjobb irányt, olcsó és biztos eszközt, módot a bor kivitelre; a vidéki gazdasági egyesületek járulhatnának első sorban a foganatosításhoz. A legjobb, de egyszersmind legköltségesebb a következő jégsátor: (a mely a .Magyar Föld" mutatvány számában is ismertetve volt) áll egy négyszeres, — egymástól 6—7" deszka sorból, — nemkülönben a teteje is igy van alkotva. A négyszeres deszka fal három utczát alkot, melynek belső része hamuval, kölső köre fürészporral töltetik meg, a középső kör üresen marad. a második, melyet tapasztalásból merítek, lényegére az elsőhöz hasonlít. — Minden háznál — de különösen uradalmakban, van mindenesetre oly helyiségünk, melyet nem hasznosítunk kellőleg, tán csak olykor olykor vesszük igéuybe. Az ilyen helyek, ha északnak feküsz nek, kitűnő jégtartókul szolgálhatnak. Tél közepén, midőn a jég meglehetős vastag, koczkákra fürészelhetjük s a helyiség falától l\'/j lábnyira—a föld színére elhelyezett gerendákra rakhatjuk a koczka soroka!, oly magasan, a mint a körülmények engedik. A koczkák. közti üres hézagokat jégporral betömjük s az egész tömeget esténkint megöntözzük. — Az igy elrakott jég helyesen kezelve egy tömeget fog alkotni. A fal éa jég közti 17,\' nyi hézagot polyvával betömjük, úgyszintén a legfölsó jégrétegre 11ft4 magasan polyvát rakunk. — A fal legalján egy csövet hu-zunk át, a melyet kivülról S alakra meggörbítünk, a mely S-ben viz fog állani mindig b nem engedi, hogy a külső lég a jéggel érintkezzék. Igy kezelt jég évenkénti apudása jével, Hirschler Antal számtisstet (as osztrák földmivelési ministeriamban) a koronás arany érdemkereszttel, Hirschler Lipót és Jakab urakat pedig legfelsőbb elismerésével tüntette ki. Sok ily derék honpolgárt kivánunk a hasánaki — A nagy kanizsai főgymn. ifjoaág segély- és zene egylete javára 1880. január 21-én Nagy-Kanizsán, a .Szarvas" czimü vendéglő nagy termében tánczvigalommal egybekötött zártkörű hangversenyt rendez. A meghívó másra át nem ruházható és ennek elő-mutatása mellett névre szóló belépti-jegyek válthatók a .Szarvas" vendéglő I. emeletén, 18. sz. alatt január 19, 20 és 21-én d. e. 10—12, d. u. 4—6 óráig bezárólag és este a pénztárnál. Személy- és karzat-jegy 1 frt 50 kr. Felül fizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Kezdete 7 órakor. Műsorosat: 1.) ,A juhász vasárnapja.- Kreutzertől, vegyeskar. 2.) .Nyitány« Erkel .Hunyady László" czimü, dalmüvéből, zongorán 4 kézre előadják : Keiodl Ármin és Tóth Kir oly 8. oszt. tanulók. 3.) .Dalmű-egyveleg" összeállitá Berecz Imre, zenekar. 4.) .Magyar népdalok" átírta: Ta-riczky, vegyeskar. 5.) „Walesi bárdok" Arany Jánostól, szavalja: Kiss Gyula 7. oszt. tanuló. 6.) „Tihany oetroma" Themtől, férfiikar. 7.) „Fuvola-duette" Mendelssohntól, zongora kísérettel előadják: Godina Lajos 7. és Hajós F«ri 5. oszt. tanulók. 8.) .Kar" Gounod .Fau.-u" czimü dalmüvéből, ének- és zenekar. E statisztikai kimutatás valóságos rémkép, melytől hogy mindenki irtózzék, feltétlen szükséges, de szükséges az is, hogy a magas kormány hatóság által kiadott törvényhatósági rendeletek szorosan megtartassanak, ha erős akaratunk a francziák sorsára nem jutni. Senki se kicsinyelje a hozott kimutatást, bárha messze vagyunk is Francziaországtól, mert elég méltó aggodalmat okoz azon körülmény, hogy átkozott szapora és még eddig ki irthatlán rovarokat Magyarország is megkapta. Aggódik felette az országháza és ezen aggodalom édes mindnyájunké, mely arra utal. hogy készen legyünk a nagy ellenség vissza torolha-tására, esetlen kipusztítására. Francziaország fél. millió jutafmat tűzött ki annak, ki biztos óV- ke8ervesebbnél-ke8ervesebb nóta, melyeknek Bzivhez szóló hangjai mellett ugy elmerengtem imádottam ablakja előtt, hogy egyszer csak azt vettem észre, miszerint Pharao népe r faképnél hagyott, egyedül maradtam. — Isten veled Mariskám! Isten veled ! — dadogtam még egyszer, keservemben oda dőlve Mariska ablakja mellé. — Ákos! — sóhajtott e pillanatban a megnyíló ablakon át egy női hang. — Mariska! válaszoltam, szenvedélyeseu ragadva meg a piczl keheket. Isten veled! — Ne feledj el soha! — Soha; de soha! voli a vigasztalt vá lasz, azután meg egy forró kézszorítás meg egy hosszú, édes csók s bezáródtak az ablakok, eltűnt imádásom tárgya s vele együtt örömöm, boldogságom is! \' II. Máskor, ha a szünidők után visszatértem, „a tudományok szentelt csarnokába", mire a hazulról hozott sonka, kalács s egyéb deák-vigasztaló elfogyott, addig csak megjött a kedv is, s a vig barátok között csakhamar beleéltem magamat helyzetembe De nem ugy most! Szivem, lelkem folyton haza vágyódott, oda, abba a csendes kis városba, oda Mariskám mellé, ölelő karjaiba. — Néma, szótalan lettem, kerültem az embereket s legörömestcbb méláztam a magányban s Mariskáról sóhajtozva Írtam a verseket „hozzá" és ismét „hozzá!" — Igy mult az idő, midőn végre valahára ismét arra a boldog napra ébredtem, hogy me hetek, repülhetek haza, — kapitányékhoz. S mily nehezen, mily epedve vártam a viszontlátás édes perczeit, pedig ha tudtam volna mily keserűség várakozik rám ! Mariska mennyasz-szony volt, legalább igy beszélték az egész városban az .irányadó körök", melyek mindenről a legjobban szoktak értesülve lenni. Igen! Mariska menny asszony volt, a zsidó uraság is- I pánjának mennyasszonya. — Ha még e körülmény Bem elég riadó, hogy magunkon segítsünk, akkor jobb ha alszunk. mint szőlőt müvelünk, igy nem fog szégyenünkre válni, ha az élet nagy könyvébői kitöröltetünk, kifelejtetünk» Kelt Nagy Kanizsán, 1880. jan. hó 6-án. TERSANCZKY, m. orvos. xN\'éhány szó a jégsátrakról. Hogy háztartásunkban mily fontos szerepe van a jégnek, hogy némely iparágnak existentiáját a jég teszi függővé, azt fölösleges vitatnom. Képzeije csak magát valaki egy pusztára, hol napi szükségleteit, lényegesen a hust talán a negyedik faluból kell hordatnia; nyáron jég nélkül meg nem élhet, vagy le kell mondania a hus evésről. — A jég tartogatására jégvermet használnak. — A régi jégvermek nem sokat érnek, mert részint fekvésők, részint talajszerkezetük oly hiányos, hogy csekély kivétellel már junius közepe táján, sőt vannak esetek, hogy már május hóban is jégben szűkölködnek. Az ujabbak igaz ugyan szerencsésebben vannak elhelyezve; de tekintve költséges voltukat, — a mennyiben szivattyút kell beléjök alkalmazni, — félreteendók. A jég el ar áaának számos egyszerű\' módja vau — s ¡»z ujabb kivitelek oly tökéletesek, hogy évek során födozik szükségleteinket. Azt hittem, szivem szakad meg fájdalmában, midőn először hallottam e leverő hírt, mely egyszerre porba döuté szép rémé nyeim felleg várait, meg8emmisité a sokszor álmodott boldogságot! — Keserű szemrehányásokat tettem Mariskának s ő — csak nevetett mosolygott, megczirogatta arczomat, össze visz sza csókolt s vigasztalt, hogy ne busuljak, mert ő azért csak engem szeret igazán, b habár keze az ispáné lesz is, szive az enyim marad, hÍ8z ő az ispánt nem szereti s csak azért megy hozzá, mert a papa meg a mama ugy akarja, azután össze-vissza csókolt ismét s kért hogy ne búsítsam magamat. Hasztalan! — Kétségbe voltam esve, átkoztam a sorsot s a világon minden néven nevezendő zsidó uraságot és ispánt a már félve rettegve számítgattam a napot, melyen szivem válasz:ottját már vezeti oltárhoz. Éa e rám nézve elviselhetlennek látszó pillanat be is következett volna, ha az ispán — ki időközben, a kapitány ur aristocratikus hajlamaiból eredő határozott kivánaága folytán „rangot" cserélt s a szomszéd határban .hét szilvafát" árendálva, .bérnökké" avangirozott — egyik azáp napon bucaut nem mond a kapu félfának, ott hagyva Mariskáját b fizetetlen váltóit hitelezőinek — emlékbe. No, hanem volt is azután erre Szabadhá-záu meude-mouda, s Mariskáéknál olyan háború, milyent talán még a kapitány ur sem látott soha. — Czenczi uéni dult-fult mérgében a valóságOB statáriumot tartott a konyhában, a kapitáuy ur „iu príma fúria" háromszor felké pelte privatdienerjét és Mariska!!? — ő, csak mosolygott, nevetett ismét, hisz csak tréfa az egész s esze ágában aem volt, hogy férjhez menjen, még hozzá az Japánhoz, egy zsidó uraság ispánjához! ő s egy ispán! — Már azt 8oha aem tenné, mert ő. . — csak engem szeret éa — csak hűségemet akarta próbára tenni. S én, mint afféle éretlen Bzerelmes, hittem szavainak, ismét szent lett a béke s sierettem Maris- 2 — 4°/o — Megjegyzendő, hogy nyarantszakt szedése fölülről történjék s az üres koczka helyet szalma csutakkal gondosan betömendők A harmadik mód a legegyszerűbb b legkevesebb költséggel jár. A jeget apróra törjük 8 prismákba halmozzuk — mint a répát vagy burgonyát — tetejébe 1\' polyvát vagy nádat s 1\' földet rakunk. — Ilyetén a jég igaz ugyan, hogyha a prisma fel bon tátik — rohamosat» ol vadni kezd, de ezért tanácsosabb inkább több a kisebb prismát készíteni. E becses lapok igaz ugyan nem speciálisán gazdaságiak, de ily közhasznú czikkel némi szolgálatot vélünk teljesíteni a t. olvwsó közönséggel szemben, s ha szívesen veendik ily általános érdekű dolgokkal gyakrabban veszem igénybe szives türelmüket. Jatló, 1880. január hóban. R. Ilelyi hírek. — Legmogasb kitüntetés. Emlitettük a kottorii árvíz alkalmával mily fáradhatlan odaadás- és emberbaráti szent buzgalommal Baját életük koczkáztatásával mentettek, amit menteni lehetett a messze vidéken ismeretes alsó domborui Hirschler Testvér urak. Az érdem kgraagasb eliamerését hazafiúi örömmel üdvözöli ük. Ü feUége Uirachler Miksa domborui lakoat a Ferencz Józsefrend Uvagkereszt- kát talán jobban mint az előtt, s boldog is voltam egy (félévig, midőn szerelmem rózsaszínű láthatárán újra vészes fellegek mutatkoztak, egy „újdonsült" prókátor és egy .veterán* pat varísta képében. „A szabadházi utczákon felállított lámpák olajának beszerzésére szolgáló tőke gyarapítása czéljából rendezeti zártkörű bálban" láttam először ezt a két .uj" gavallért, kik addig míg én szülővárosomtól távol a tudományoknak éltem, Szabadházán ütöttek sátort és ugy látszott, hogy többet forgolódtak a „kapitány kisasszony" körül, mint Themis templomában s Mariska tulboldog volt körükben s alig méltatctt egy-egy fanyar mosolyra, hát még a kedves Czenczi néni! ő csak egy fél vállrói beszélt velem, de hogy is ne? hisz kedves leányának egy .keresett" ügyvéd s egy .gyakorlott" patvarÍBta udvarolt s én csak egy sentimentaiís deák: harmadéves medicua voltam b azzal kellett megelégednem, hogy egyik ablak mélyedésből nézhettem, mint lebeg el előttem imádáaom tárgya vetélytársaim karjain! Bubánatomban egészen etfásulva méláztam magányomban, midőn egyszer csak mellettem terem Mariska. — Ejnye, ejnye Ákos, azután maga nom is iánczol ? — szólt hozzám erőltetett mosolygással. — Nincs kedvem — válaszoltam lehangoltan. — De mondja csak kérem Mari, ki az a fiatal ember, kivel előbb a négyest tánczolta ? — Azután még nem is ismeri? Hát ő az „uj" fiskális: Kétnyári Dezső az én vőlegényem, az a magas szőke fiatal ember pedig ott mellette Szenyény Jenő patvaristája s az én titkos imádóm. — Vőlegénye!? - Titkos imádója!? dadogtam. — No bizony, mintha nem «s akarná elhinni, olyan arczot vág hozzá! — gúnyolódott a kaczér leány s 4 következő pillanatban már — Közegészségünk érdekében a következő megkeresést közöljük: „A pozsonyi m. k. bába képző intézetben a f. évi nyári magyar és tót nyelvű tanfolyam márczius 1-én kezdődik. A beiratások márczius 10-éig bezárólag tartatnak."Felvé\'eli feltételek: 20—40 éves kor; erkölcsi bizonyítvány; iráa s olvasás-bani jártasság; jó fgés^ségi állapot. Az intézetben 12 növendék számára 40 forint állami segélyezés van rendazeresitve; ennek elnyerése végett a nméltsgu közoktatásügyi ministerium-hoz czimzett, szegénységi s erkölcsi bizonyítványokkal ellátottbélyegtelen folyamodványok január hó 31-ig Dr. Ambro János pozsonyi bába képző intézet tanárához beküldendők." — Január 7-ke! sóhajokkal várt nap, mikor Dunántul egyik legszebb hölgyelite-világa ad édes-kedves találkát két megye fiatalságának. Alig volt év, melyben oly számosau a e vidék birtokos magyar osztálya csoportosult volna együvé, mint a .Társas Kör", társa dalmi életünk ez éber fel villany ozója által ta pintatosan » élénk figyelemmel rendezett első tánczvigalmán. Tulfeazitett luxus nem uralgott, de mindamellett csín, választékosság s általában magyar társadalmi szellem uralgott s ez dicséretes vivmány. A bájos hölgykoszorú elegáns, izlésteljes és nemes versenynyel díszítetten jelent meg. Elismeréssel adózunk a rende zőség ugybuzgalmának s amennyire lehet feljegyeztük a jelenvolt hölgykoszorú egyes virá- tulboldogan repült tova „titkos imádója" karjain a keringő sebes árjában. Soha, talán soha nem éreztem magamat oly boldogtalannak mint e pillanatban. — Vérig sebzett azivvel hagytam oda a báltermet s bár fájdalmam őrültté tett, mégis szerettem volna önmagamat kikaczagni, hogy Mariskát valaha bi;eretni tudtam. — De ettől az időtől fogva ki is ábrándultam egészen s midőn már mint szigorló orvos jutottam haza, sokkal boldogabbnak éreztem magamat, ha a mamák per „kis doctor" s a szabadházi szépek „kedves doctor" urnák titu-lálgattak, mintha égre-földre esküdözött volna örök szerelmet, pedig amint vettem észre, most ismét szívesen megtette volna; mert az udvar-lók dolgában rosszul kezdtek állni az .actiák." A fiskális ur már rég megházasodott, patvaristája, most már főbíró, most éli a „mézes heteket" 8 helyöket a jegyző-segéd ur, egy éretlen jogászocska s egy kikent bajuszu diurnista loglalták el, kik között az utolsó volt 8zerelem dolgában az első; mert a mint beszélték Mariska neki igérte kezét, ha biztos álláshoz juthat Mikor azonban már mint gyakorló orvos települtem meg Szabadházán ezek az imádók is eltűntek a láthatárról s a .kapitány kisaas-8zony", ki azóta már hatszor mennyasszony volt, már caak az esküdt ur hódolatát fogadhatta. A legényke maga ugyan nem valami sokat ért; de annál többet tüzes versei, „hozzá" irt érzelgős költeményei a neki köazönhette egyszeri imádottam, hogy daczára a 26 tavasznak, mit már látott; daczára annak, hogy már egy évtizede szerepelt a tánczterem .tündér-világában," nevét még mindig a bál királynők között olvashatta. Hanem féltette is ára as esküdt ur Mariskáját, mint valami török basa a feleségét a ha ugy néha-néha egy-két szót váltottam szive bálványával, olyan szemeket vetett rám, mintha csak valami „kapcza-betyár" állt volna magas színe előtt. No, de ezeket a gyilkos pillantásokat ellensúlyozta a kedves TIZENKILENCZEDIK ÉVFOÍLYAM ZALAI KÖZLÖNY JANUIK ll*4fl 1880. gait: A füzértánca helyes és szépfigyelmü rendeséi Vebtr Károly és Hanny Elek urak dicséretet vivtak ki, a jelvény k kitűnő szépek s nagy választékban valának. Janda mükertész meglepő szép virágcsoportozata közfigyelmet keltett A bájos hőlgykoszoruban láttuk helyből: Becsey századoané, Danneberg Janka, Gelsei Gutmann Vilmosné, Laky Kristófné, Lorenczné, Makay Dezsőné, Merkly Gabriella, Oszeszly Antalné, Plihál Ferenczné, Pleheisz Gusztávné, Weisz Samuné,. Weiss Sabina, Weiss Irén úrhölgyeket sat. Vidékről: Bezerédy Elekné, Ilona leányával Hencaéről, Botka Lászlóné 2 leányával Ilahótrél, Botka Jánosné Polín leányával Újfaluból, Clement Lipótné Palinból, Forintos Kálmánná Irma leányával Mihály fáról, Hanny nővérek Mariska, Vilma B.-Magyarodról, Hertelendy Imréné Josefa leányával Kustányból, Hetényi Flóra Egerszegről, Horváth Lászlóné Berta leányával Lentiből, Kiss Béláné leányával Lendváról, Laky Károly nó Körmendről, Lerch Mariska Kis Komáromból , Lengyel Károlyné leányával Baranyából, Nyáry Kálmánné Pölöskéről, Oszterhuber Lászlóné Ferike leányával P.-Edericsről, Szabó Imréné Emilia leányával Pusztakoveczről, Stefanics Ferenczuó Aranka kányával Hadáról, Vasdényey Antalné Cle-mentin leányával Rajkról, Vieber Flóra Palin-ból úrhölgyek sat Karzaton láttuk: Albanich Kálmánné, Babochay György né, Baán Kálmánné Margit lányával , Blau Pálné. Blau Eugénia , Erdődy Lajosné, Gózony Marcsa, Horváth Ferenczné, Lachenbacher Irma,Orosz váry Lujza, Rapoch Gyuláné, Schreyer Lajosné Berta leányával, Varga Lajosné, Zathureczky Zxigmondné sat. úrhölgyeket. — Vadászat. Pénteken az alsó erdőben 27 puskás 40 hajtóval tartotta ez idő szerinti utolsó hajtó-vadászatát. Elesett 7 őz, 34 nyul és 1 róka. — Árverés Zalamegyében. Buday Károly 240 írtra b. ing. febr. 18-án Gellérházán (Zala Egerszeg.) — Tar János 403 frtra b. ing. febr. 5-én Sándorházán. — Greidek Lénárd 957 frtra b. ing. jan. 13-án Csáktornyán. — j Pavlicz Lénárd 358 frtra b. ing. Szent-Márián (Muraköz) jaD. 15-én. — Bukovecz József 402 frtra b. ing. jan. 26. Kebelén (A.-Lendva.) — Beda József 468 frtra b. ing. jan. 23-án Galambokon. — Bittermann György 5399 írtra b. ing. jan. 19 én Csáktornyán. — A marhavész Horvát- és Szlavon-országok területén megszűnvén, mint értesülünk, a földmivelési minister a szoros határzár megszüntetése mellet*,, Csáktornyán, Dárdán, Galamboson és Zákányban belépti állomásokat engedélyezett, hol a Horvát és Szlavonországok, valamint a katonai őrvidékről származó állati nyers termények éa vágómarha behozatala az 1874. XX. tvcz.-ben megszabott rendszabályok figyelemben tartása mellett eszközölhe\'ő lesz. — Tajyolczán jan. 5-én halt meg Rit-ter Ferencz tüzér őrmester 95 éves korában, üzenczi néni irányomban tanúsított rendkívüli .. nyájassága s ugy látszott, hogy előtte, egyszerre nagyon is „grata persona\' lettpm, sőt később annyira leereszkedett hozzám , hogy még patiense:m sorába is beállt. Igen jól emlékszem rá, ő volt a második betegem, az első egy szegény muzsikus, kit azonban csak hamar a mennyei chorusba „gyógykezeltem." — Annál nagyobb buzgalmat fejtettem tehát ki, hogy uj betegein óriási mátkáját sikeresen kúráljam és fáradozásomat fényes sik-T koronázta: Czenczi néni kigyógy.iit veszélyes „idült* bajából s ez időtől fogva én voltam előtte a legjobb doctor nemcsak Szabad házán, hanem az egész vármegyében. Mikor azután a kapitány ur tyúkszemeit is briivourral operáltam, házi orvossá avangiroztam, s hogy az ezen minőségben húzott honoráriumot míg is szolgálhassam, erről Mariska gondoskodott. Jól emlékszem rá, egy szép téli estén, éppen Bertámtól jöttem haza, Bertától, kit oly végtelenül szerettem ! A kandalló lobogó tüzénél, a pamlagon végig nyújtózva szivar füst mellett ábrándoztam jövő boldogságomról, arról a legszentebb s legédesebb boldogságról, midőn majd két egymást igazán s forrón szerető szív, a legtisztább szerelem oltárán egy létté egyesül, hogy az önzetlen szeretet melegének sugáraival világítsa be egymás életének utait. — Majd a közel muhba szállt vissza lelkem, felidézve Bertánál tóliött boldog perczeimet, még ott égett arczomon az édes csók. mégéréztem azoknak a piczi gömbölyű kis bársony kacsóknak villanyos érintéseit, még fülemben csengtek a mámorító szerelem varázs hangjai, midőn egyszer csak n;.gj robujjal felnyílik szobám ajtaja • egy kétségbeesett alak áll előttem, az esküdt ur személyében. — Ur«m gyorsan 1 az istenért gyorsan ! hebegett vendégem. — Siessen kérem, a veszély elmondhailan ! — Egy negyed órája már, hogy magánkívül van, érverése elállt . . . uem ismer senkit! . . . . részt vett a 48-ki szabadságharcában a magyarok részén, később az o)n«z és porosz háborúban. — — Keszthelyen Keresztes József uradalmi hajdú a foglyárok laktanyáján esek revolverével meglőtte magát decz. 31-én. — Bál. Sümegh fiatalsága álul egy k. reál iskolai tápintézet alap-léteeitésre jan. 31-én rendeztetik vigalom. Folynak as előkészületek, várjak a legjobb sí tért! — Gr. Zichy Domokos végrendeletéből a „M. ÁH." közli azt a részt, mely a jótékony és egyházi czélu hagyományokra vonatkozik. E szerint a boldogult veszprémi püspök hagyományai a következők: A májért gör. kath. templomnak 100 frtot Ilva-miki gör. kath. templomnak 100 frtot Majéri szegényeknek 100 frtot. 12 sz. misére p. 5 frt. 60 frtot. Veszprémi sz. mise-fundaczio 1050 frtot. Esztergomi szemináriumnak 1500 frtot. Rév-almási templomnak 1200 forintot Szőnyi templomnak 1000 forintot Rozsnyói agg. papok segély pénztárának 2000 frtot Rozsnyói szegény sorsú lelkészeknek 2000 frtot. Rozsnyói kath. gymnasium szegény sorsú tanulóinak 2000 frtot. Rozsnyói egyházmegyei pénztárnak 2000 frtot Rozsnyói megtértek pénztárának 1000 frtot. Rozsnyói kórháznak 1000 frtot Rozsnyói szegények pénztárának 20U0 frtot. Veszprémi Domonkos intézetnek 5000 frtot. Veszprémi seminaríumnak 1000 frtot. Veszprémi egyházmegyei pénztárnak 4000 frtot Veszprémi Dávid árvaháznak 2000 frtot. Veszprémi kórháznak 2000 frtot. Zákányi templomnak 1500 frtot Gyékényesi templom nak 1500 frtot. Kajári kapolnának 1000 frtot. Zákányi káplánnak sz. mise-alapitvány 400 frt. Récseí plébániatemplomnak 200 fr\'ot. Veszprémi szegények pénztárának 5000 frtot. Pápai irgalmas ispotálynak 500 frtot. Pesti vakok intézetének 2000 frtot. Váczi süketnémák intézetének 2000 frtot. Tőttősi gör. kath. templomnak 400 frtot Szt.-István-társulatnak 400 frtot Szt -László társulatnak 400 frtot. Összesen 45,210 frt. Továbbá miseruháit hagyományozta következő templomoknak: A zákányi templomnak a veres, gyékényesinek a zöld, kájári kápolnának a fehérszínű miseruhákat; — a viola szint és feketét a révalmasi és szőnyi templomoknak. — Ezeken kívül uradalmi házi kápolnáiban található minden templomi ruhákat a zákányi ós gyékényesi templomok közt rendelte felosztatni. Végre hü tisztjei- és szolgáiról sem felejtkezett meg, ki ket részint egyszersmindeukorra kielégíttetni, részint évi nyugdíjjal ellátni rendelt, s ebbeli atyai gondoskodása 24,000 frtot vett igénybe. — Rövidhírek. Székesfehérvárott egy dragonyost akasztottak fel, mert egy szakasz-vezetőt megölt. — Putnokon Tóth Ede születési házára emléktábla állíttatik tel. — A királyné febr. 3*án utazik Írországba. — Budán a Király malom leégett, 320 ezer frtra volt biztosítva. — Sopronban Bolnai könyvivő és — A főbíró ur? — kérdem oly gyorsan felkelve helyemből, minő gyorsasággal csak egy kezdő orvos rendelkezik, kit beteghez hivnak. — Oh 1 dehogy . . . dehogy . . . hebegett emberem. — Ugy tehát a fóbiróné teiusasszony ? — szóltam gyorsan magamra véve felöltőmet. — Nem . . . nem! . . . Mariska, az imádandó Mari! akadozott az esküdt ur s karomba kapaszkodva sietett. rohant velem kapitány ék lakása felé, hol az első kivel találkoztam, Czenczi néni volt, — Az istenre kérem mentse meg szegény leányomat — rimánkodott nyakamba borulva. — Kedves doctor ur, édes Akos öcsém, mxgá ban van minden bizalmunk! — Oh szegény leányom, szegény Mariska, már félórája magán kivül van, félre beszél, nem ismer senkit! Ennyi kétségbeesés után magam is kezdtem aggódni, hogy talán még is komolyabb a baj, mint i-lső pillanatban a szerelmes esküdt szavai után hinni tudtam s megvallom egészen elfogulva közeledtem Mariska felé, ki mozdulatlanul, behunyt szemekkel feküdt ágyában. Figyelmesen megvizsgáltam tehát betegeme\'; de meglepetésemre komoly bajt constatálni képes nem valék. Egy kis láz volt az egész. Már éppen felkelni akartam helyemből, midón Mariska egy szenvedélyes mozdulatot tesz s lázasan megragadta kezemet. — Ákos, én nagyon beteg vagyok, meg kell halnom ! sóhaj:otl betegem s újra lezárta szemeit — De hát szóljon kérem mi baja? — Nagyon beteg vagyok ! — volta mély sóhajjal kisért válasz. — Bajoü okát csak ön tudhatja meg s csak ön képes meggyógyítani s más senki, de senki! — Ugy hát, légyen hozzám "géss bizalommal —- kezdém iámét — s én hiszem, hogy mire a gyógysserek..... Demling szakaszvezető szivén lőtték magákat — Oroszország mozgósít. — Bodolán Béldy Pálnak emlékszobrot emelni szándékoznak. — A bajor anyakirálynét egy őrült nó a templomban felpofozta. — A czár ellen ujabban merény letet követtek el. Posony vidékén s Vágvölgyén nagy vizáradás van. — Liszt Ferencz közelebb jő Budapestre. — Bismark beteg. — Perez el Béla egy new-yorki kereskedőháznál segéd. — KI nyelt ? Brünn, jan. 7-én: 21. 67. 27.52. 10. Irodalom (E rovat alatt megemlített munka Nagy-Ka-nizsáo Wajdita József könyvkereskedése által megrendelhető.) — .Képé* Családi Lapoku II-dík évfolyamának VI dik füzete gazdag tartalommal megjelent. Arany János és Kossuth Lajos jól sikerült arczképeit közli. Kiadja Mehner Vilmos. Ára 30 kr. — üj zenemű. Táborszky és Parsch urak nemzeti zenemű kereskedésében megjelent s i-gány négyes" párisi emlék. Zongorára szerzé Kecakeméthy Gyula. Ára 60.kr. Papírszeletek. Ssentgyörgyvárí szőlőhegyéről ittasan jött haza egy kanizsai lakos, találkozik vele egy ur s kérdi : No szomszéd, van-e as uj bornak ereje ? — Hsz láttya 1 — Igas, hogy megfagyott a bor ? — OhQm, a csaptya. Prédikált a ref. lelkész s pihenésül kérdőleg fejeié ki magát. Tudjátok® mit mondott Dávid? Felkiált a pap szolgálója: Dávid azt üzente: nem ad hitelben bust. Lévén egy Dávi d nevü mészáros a községben. Piaczi árak. 100 kilóg, számítva Nagy-Kanizsa : Ëuza 12 50—13-— Rozs 9*-9 50. Árpa 8-—8.50. Zab 6 50--7-— Kukoricza 7 50. Veszpréni : Buza 13.50—14-20 Rozs 9--9 40 Árpa 8.10-9 - Zab 7.40—7.50 Kukoricza 7.20-7.40 Ssproa : Buza 13.30.—14 40. Rozsl0-40.—10 80 Árp.8 75— 9.25 Zab 7 60.—7 70. Kukoricza 7.20 7 50. GyHr : Buza 14 10—14.20. Rom 9 90 —10 20. Árp* 8.50—8.80. Zab 7.10-7.20 Kukoricza 7.30—.7 35 Szombathely: Bu»a 13.--13 40 Rom 10.- 10 30 Árpa 7 60-8 10. Zab 7 — 7.20.Kukoricsa 7 60—8 — Pécs Buza 12 50-13 20 Rozs 9.70-10. Árpa 7.60.---a Zab 750—7.80 Kukoricaa 6.80—7.20. Bécs. Buza 14.70—14.75 Rozs 10.30—10 65 Árpa —.--.— Zab 7 80-7.90 Kukoricza 8.80.— 8.85 — Pápa : Buza 13 60 -13 70 Rozs 8 60—9 80 Árpa 8--9 — Zab 6 40-7«- Kuk. 5 60—6.20. Budapest: Bux* 14 50-14.90. Rozs 9«)—9 80 Árpa 7.75-7.90 Zab 7.40 7.65 Kukori<-za 7.70 7.75 Mohács : Buza 12.80--. Ror.s 10.50 .— Árpa 6 90—.— Zab ü.bO —.— Kukoricza 7__ Nem! — nem! — vágott közbe betegem — Szeressen Ákos oly forrón, oly végtelenül, mint én szeretem s én gyógyszerek nélkül is meggyógyulok! — — Szeressem!? — dadogtam, meglepetésem első pillanatában. — Igen Akos szerecsen ! — Szeresse Mariskát — folytatá csillogó szemekkel, miköz ben felült ágyában, lázasan szoritva szivéhez kezemet, — oh, szóljon, — szóljon kérem, mondja hogy szeret a éu boldog leszek, meg gyógyulok. — Lehetetlent kíván tőlem Mari!-- szóltam egészen elkomorodva, — mert — — Mert Bertát szereti ugy-e bár ? — vágott közbe betegein. — — Igen Bertát! — feleltem egész önkénytelenül. — Oh! ugy tehát igaz, mit már az egész város beszél 8 a mit én szerencsétlen mindeddig hinni nem akartam — szólt a beteg egészen elhaló hangon. — Igaz, hogy Berta mennyasszo nya, hogy forrón végtelenül szeretik egy maist, hogy — többet azután nem tudott szólni s bágyadtan hanyatlott vánkosai kosé. Mikorra pedig ismét feleszmélt, már nem voltunk egyedül, mert a mama is a szobába jött, hogy leá-ánya hogyléte felől tudakozódjék. Megnyugtattam tehát 8 miután a rendelt gyógyszerek használatára nézve a kellő utasítást megadtam volna azon ürügy alatt, hogy még ma este egy veszélyes betegemet is meg kell látogatnom , elhagytam kapitány ék házát, még pedig örökre, mert e napról kezdve megszűntem Mariakáék házi orvosa lenni, as esküdt ur pedig — a ,kapitány kisasszony" imádója. Kapitányékról ezután csak annyit tudtam, hogy Szabad házán laknak s hogy a Csenc/.i néni nagyon is sokat élesitgeti nyelvét csekély személyemen, Mariska azonban ugy látszott ismét igen hamar elfeledett mindent s maradt a régi „kaczér kapitány kisasszony" Gazdászat. — A gabnnilzUt menet« mindinkább ha-nyatlík, m lefolyt héten ugyan némi jobb vétel-kedv volt észlelhető, de ezen hangulat igen rövidéletünek mutatkozott, mintán az eddig tapasztalt p.ngás uralmát folytatja, sikeres kilitái nélkül, a helyzet javulására nézve, Esen körülmény annál nyomasztóbb, minthogy aeáltal az általános kereset gátoltatik, mert ha a földmivesnek jövedelme nincs, a többi források is kiapadnak; ezen általános bajon a jövő termésig alig less ««gitve, és csak azon reményt táplálhatjuk, miszerint ezen év a termés áldá sait nem fogja tőlünk megvonni, éa a mult éven rajtunk esett szenvedéseket kigyógyítja. Az időjárás rohamosan változott. A majdnem tűrhetetlen kemény fagy után az idő egéuen meglágyult, ha ez állandó maradna, a rósz utak miatt a közlekedés gátolva leend. — Januir havi gazdateendők. A szántó-földekre trágyát hordatunk. A gasdasigunk körül szükséges faanyagot e hónapban haza hordatjuk. A gazdasági eszközök javítását e hónapban be kell fejezni. A télire eltett zöldség és főzelékféléket megvizsgáljuk, a romlásnak indultakat kiválogatjuk. A burgonyát meg kell tisztítani a csirahajtásoktól. A gyümölcsöst és faiskolát illetőleg keresni és pusztítani kell a hangjafészkeket, különösen pedig a hernyófészkeket. A gyümölcsfákat tisztogatni kell mohától s más alkalmatlanságoktól. Legtaná-csosabb a nemesítő- éa oltógalyakat most beszerezni, melyeket használatig nedves pinczébe •essünk el. A szőlőt is trágyázni kell. Gondos-kodni kell, ha még nem volna elegendő, szőlő-karóról. A zöldséges kertben a trágyát szét kell teregetni. A meleg ágyakat déltájban szellőztetni kell, mig éjjelre gondosan befödni szalmával, gyékénynyel stb. A korai saláta, ezukorborsó, kalaráb. uborka magvait már e hónapban el lehet vetni. Az istállók szellőztetéséről ne feledkezzünk meg, A tyúkokat malátával, pörkölt zabbal etessUk, annál hamarább elkezdik a tojást, a méhesben a köpüket melegen kell turtani,az egereket szorgalmasan irtani, Feielós szerkesztő: Batorfi LajOS INTyUttór.*) Minthogy számtalan intés után sem elégiték ki adósaim követelésemet, tehát most nyilvánosa n felhivom fizetésre a következőket : * B P. ügyvéd Z.-Egerszegen 1873—75 57 frttal. Besenczy Emilné Lógrádon 1876 5 50 „ Hochrein Lajos tanító, Sólyom- Vámos 1867 35-70 „ Blasias János adóellenőr, Török-Kanizsa 1864-68 45 40 , Folytatása következik. Nagy-Kanizsa. KELLEK IGtfÁCZ, (981 l-l) czipész. ** A* eg«-sz nevek a jövő számban. * E rovat alatt kö»ltttt£rt foMlőnságet nem vállal a Sserk. s boldog volt, m< rt az esküdt ur helyét egyszerre három udvarló is igyekezett pótolni. ♦ # * A leirt eseméuyek után néhány évre végleg elköltöztem Szabadházárói s szülőföldemtől távol alapítottam meg ot\'honomat, azt a kedves „otthont", melyet imádott kis feleségem, igaz szerelmének soha ki nem alvó melegével s két aranyhajú kis angyalka kedves gsffyogá-sával valóságos földi mennyországgá varázsoltak. El is feledtük szépen Szabadházát 8 vele együtt kapitányékat, s talán soha eszünkbe sem jut a kaczér Mariska, ha egyik nap, a ki* leányaim mellé fogadott „bonne" meg nem érkezik s képzeld csak nyájas olvasó ki volt ez ? „nem más, mint Mariska as egykori „kaczér kapitány kisasszony !u — Igen Mariska — »óhajtott maga is a szegény leány, midőn először átlépte házam küszöbét s kis feleségem által azonnal felismertetett — Mariska, az egykori „kaczér kapitány kisasszony" ki mig fiatal volt, azt hitte, hogy minden férfi szív csak neki hódol, elérhetlen vágyakat kergetett f >lytou, a jövőért mindig feláldozta a jelent, s most — hogy árván egyedül áll a világban, csak most látja, mily keserűen megbőszülta magát az a csalhatatlannak vallott elv, hogy: „egyszerre többet ia lehet szeretni." — Vessünk fátyolt a múltra Mari — szóltam hozzá, egészen meghatva a sors e szeszélyes játéka felett. — tekintse kis családunkat uj otthonának s én hiszem, hogy ki fog békülni sorsával, — É* csakugyan ugy is iőn. Mari csakhamar megszokott körünkben, s minden öröme kis leányaimban van, kiket ugy szeret mint talán csak saját gyermekeit- szerethetné, egész nap eljátszik velők, ezer meg ezer mesét regél nekik ; de minden meséjének c**k egy a vége, egy a nefrainje : „Leányok, ne kaczérkodjatok!* jenvay géza. TIZENKILENCZEDIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. JANUAR 11 in 1880. BCIRDETÉSSK SEIDLITZ - PORA. akknr vnlnHí ha minden doboz CIimlaP\',án * ,M aK.tt.UI VdlUUl, ,?s ax ¿n sokíxorositott czégem van lenyomva, 30 óv óta a legjobb sikerek mellett fennáll mindennemű gyomor betegsegek és emésztési akadályok, (mint étvágyhiány, hasszornlás). vé- atloias és aranyér ellen. Különösen oly egyéneknek ajánlva, kik ülő élctr módot folytatnak. Hamisítások törvényileg büntettetnek. Egy lepecsételt eredeti doboz ára. I frt. o. é. ;ranczia borszesz sóval. A l.gmogbixliatóbb nitst (jéiyzo fl.er. * .zenva<i" emberi,t-pn-k _.. k.l.Á á. nvn!!.ili..iil n la.\'nkli Kvliurtn Fi\\ l.^mtlKUlXIlK.IIUU IMISl\'liDI J >U HCU\'IU" . n minden belső 6* küUő RyuÜJiUÁBilál. a leptóbb hetee^n pll<>n. min. rtennemil ..lte.üléBelc, fej-, fül- fogfájás. régi sérvek í. uyilt rákrekélyek. ilsxftk, nzemiryolladáii. miudennemQ hénnlá. éi ,érfl!A* «fii, tb. ellen. Üvegekben használati utasitással együtt 80 kr. o. é. A nagy-kanizsai t. egyleteknek tudomására adom, hogy 1880. évben, bárminő mulatságot rendezni akarnának, az üzleti helyiségemet a fehér hatyuhoz minden dij nélkül átadom, legyen az bál, vagy tombola, vagy koszorúcska, szóval bárminő legyen a mulatság, a,helyiséget ingyen kapják nálam. — Ételeket és italokat ha tet- V # szik tábletoba, vagy étlap folytán, a legjobb minőséggel és legolcsóbban kiszolgáltatandom. Tisztelettel Schwarz Jakab, • Zenélő játékok, mely 4—200 ¿¡rabot játszanak, disémflves harang. d»»b,&i man-dolin, hárfajáték m- nnjei bangókkal. 954 ! 4 — 4 Zenélő szelenczék melyek 2—16 darabot játszanak, továbbá necaissore, szivar-álvány, svájcxi káza«-skák, fényképalbumok, levélnéhezilfik sxivarkésxleteV. iró eszközök kextyUrtók, levé!nyomok, dohány és gyafatariók, dolgozó asztalok, pal.aczkok, tárczák, székek stb. mindenik xenével ellátva. .A legujabb ilynemű gyárt nányokat ajánlja J. H Heller, Bern. Csak egyenes megrendelés mutat valódiságot; vidéki gyártmány minden mű, mely nemaz én nevemet viseli. A gyár saját házamban van. nasajaorajöq ^a^j^ziSefjt? •ijsŐpA s^zsotozs tnojsjnf }niai Stsijuds zs?3e [9) -j&qui8Aoa 9|fa»z ozoij Spsngzo^ « n<jf uoqSazszBQ tXnon«Jj 000\'02 B® qqs.zsS©[ « 001 H;il-iiKijol;ij. K roh 11 M. és társátó Bergenben (Norvégiában 1. Exen halmáj zsirolaj valamennyi, a kereskedelemben előforduló faj között a7. egyedüli, mely orvosi cxélokra használható Ára egy üvegnek használati utasítással I frt o é. (976 2-2) vendéglős a fehér hatvuhoz. Moll P ő A. gyógyszerész. szállítás es. kir. udvari szállítónál, Bécs Tucblanben. Raktár az állam minden hírneves gyógyszertárában vagy füszer-kereskedésében. R:iktár nélküli helységek!)eu magánégyénrk nagyobb megrendelőiteknél megfelelő árleongedésben részesülnek. A t. CZ közönség kéretik határozottan Moll-léle készítményt rendelni és csak olyanokat elfogadni, melyek saját óvjegyem és xláirá-■ommal vannak ellátva Ríiktárak: Nagy-Kanizsa Práger Béla gyógysz. Bein* J. gyógy. Rosenberg Ferencz Fess. lhofer József Rosenfeld Adolf. — Zala-Egerszeg „Gyógyszertár a pz*nt lélekhez-. Barcs Dorner S. Csáktornya Gönrx L. v gyógyszeré** Kaposvár Kohn J. Bnbóchay Kálm. gyógy. Th. Ker»ké*sy gy-\'gy. Kaproncza Werli M. gyógy. Kőszeg Csxcsinovics- Int. gyógy. Küttel l«t. gyógy. Keszthely Schleifer A Wünsch F. Körmend Rátz .Ián. Zágráb Perklet Foroncz gyógy. Míttlbsch S. Jr»»lmxsho? gyógy Sopron Mez«y And. gyo^y. (ítöO 1—52) Majdnem ingyen ^S 1 Pzámo\'ás következtében a nem rég bnkott nagv britannía- fl ezflst gyárban a kővetkező 42 darab rendkívül tiszt 1 brittanni.i-ozüst tárgyak esxíc ti frt 75 krba kerülnek. r*.ak nem negyed része <17. eloáiiitási árnak,.tehát rsxknom ingyen riadva, >"s pedig « drh. kitűnő jó asztali-kés Británii exűstnyrl é.< 5 Z ~ valódi >aigól ezüstxezél pengével. ., legfinomabb villák Británia oxflt«hől pgv c\'rb\'-an ~ 6 . nehéz BriiánÍK ezflst evőkanál S T " = \'-2 \'» „ bíitania exiiat kávéskanál l«gj.»bb minunég ? ~ 2 = -- 1 „ erős Británia exüst téjmerö ^ í *K r j. 1 , neh^-z Británia ezüst levesmerő = * tí „ Británia exilst késtartó ~ "J ^ í ^ 6 r angol Viktoria cséaze finom vésŐH<-t«>l. „r 2 „ hatásos Británia ezüst gyertya tartó. s- x T ~ 1 „ Britania ozüst éttermi asztali csengetyö ezüst Ä x | hanggal. > ^ 1 „ brittania cxüst theaszQrS füllel vagy^fojppval. — •£ ® 1 : - 5: -c g > 42 drb. (955 9—12) __ Mind ezen 42 drb. a legfinomabb Británia ezüst!».\'»! vannak készítve mely egye-löli a világon létezendő érc, mely örökké iehér marad és a valódi e*üstől 30 évi basxnAlat nláu külömböxbetu meg, miért jótilvx lesz. Czim és egyedClli rendelési hely x rs kir osxtrák magyar városoknak. General-Depot der I. ciikK Britauia Silber Fabriken Blau & Kann, Wien, I. Elisabethstrassc Nr. 6. Szétkn\'dé"» gyorsin ntinvétcllel — Fostadij mind a 42 d.imhért Anstria-Magyarországban összesen XG kr o = c i. = 7. < •c. s J CC M c . - -J l\'X « I -ÍX, í « * - ; \' X -C ** c o s\' 7 éremmel és 6 tisztelet okmánynyal jutalmazott TRAGYA-GYPS, olcsón és béi .nte*en sxál.it minden vasúti áll-imáabox, a tczelési TczéBylct a „Vuriartribler gyps-báuy3mivclés." (97» 1 — 15) foitla: MMJtng Hrr* wcUeit. HALLATLAN OLCSOSAG. WAJDITS JÓZSEF könyv- tís papirkereskedésében Nagy-Kanizsán következő tárgyak feltűnő leszállított árért kaphatók, m u. m : mindennemű iró, rajzoló, és levélpapírok, borítékok, rajzeszközök,\'iró, rajzoló, valamint színes czeruzák, bel- és külföldi ruggyanta, (gumi) fekete, színes és ruhabeiró tinták, veres és színes peesétvíaszok, parafa, fa- és csont tollnyelek, bel- és külföldi irótollak, rajzdeszkák teljes kiállítással, bárom\'szeg és szegmérők, iró- és rajzminták, köszöntő kártyák és papírok; fehér és fekete rajzkréták, festékek egyenként, valamint dobozban, ecsetek, notízkönyvek, különösen figyelmébe ajánlom a hallatlan olcsóságot. Következő 10 czíkk egy díszes dobozban elhelyezve, úgymint 1. öO ív levélpapír. 2. 50 hozzá illő levélboriték. 3. egy teljes doboz kitűnő aczéltoll. 4. három tolltartó. 5. három igen jó irón. 6. egy vonallap. 7. egy la)) szivópapir. 8. egy. nagy darab pecsétvíaszk. 9 egy törlőgumi. 10. egy szép jegyzékkönyv aranynyomattal. Ára összesen Bécsben 1 frt. és /> kr. és Nagy-Kanizsán Wajdits József könyvkereskedésében c-ak 85 kr 10 angol levélpapír 10 borítékkal egy színes csomagban ára csak 15 kr. nagyobb 20 kr. színes monogrammal 25 kr., levélpapírok dobozban 40 kr. feljebb minden nagyságra, barna gyászpapírok. 50 gyász- papír és boríték dobozban 1 frt 00. 2 frt. Nyomtatványok nagy raktára. lelkészi-, községi-, ügyvédi-, jegyzői-, bírósági-, kereskedelmi- és iparüzleti-nyomtatványokat; továbbá étlapokat, árjegyzékeket, névjegyeket, meghívókat, körleveleket, gyászjelentéseket stb. stb. Pecsétvíaszk Különlegesség, (Specialitat) \'/, kilo pecsétvíaszk csak 40 kr \'/, kilo finom csak 70 kr (egyedül csak nálam kapható) továbbá disz pecsétviaszok 1 frttól kezdve 4 frtig. írónők 1 Dct. finom írón irodák számára 22, 33 és 70 kr. Tinták két liter egy üvegben csak 00 kr. egy liter 35 kr fél liter csak 25 kr. Irodapapirok 500 iv iroda papír csak — — — — — — — — 1 frt 70 kr. 500 iv „ finomabb — — _ — _ 220 3 frt. 500 iv finom \'/, miniszter csak — — — — — — — 4 frt. 500 r „ „ havana „ — — — 5 frt. Réztoll egész dobozban (144, tollal) 50-tói kezdve feljebb Postai megrendelések gyorsan és pontosan eszközöltetnek. tisztelettel Wajdits József Nagy-Kanizsán, nyomatott a kiadó tulajdonos "Wijdits József gyorssajtóján. S1GTÍKAÍÍIZ8A, 1880. Január 15-én. B-OIK az&m. Tlzenkilenezedik\'évfolyam. \' " \' \' ■■ \' ü ■ fX„nMi Hl Hl || ^^M | Hl H """UESr * m Hl Hl H II m ■ II Hl W / II II ■II #1 llll .őrért 5 MM HH ■ HH ■ ■ ■ V ■ H ■ H^H ■ wts.iic.uz NY1LTTÉRBEN V ■■ ■ BB ■ ■■ ■ ■ M ■ ■ ■ H^H ■ Bénn.ntetl.. soronként 10 krért ^^^^B ^H ^B ^B ^B^H M monk.tir- tetnek H^B ^TH ■ ■ ■ WV ■ M ■ .aktit fogadtatnak el. Kincstári illeték minden ^^^ ^ ™ ™ ™ ^^^ ^^ ™ ™ i _=_ eíjei hirdeti.ért kllanf lKésiratok rissaa nem i 30 kr 6»et«d&._| eljbb: ,Z ALA-BO M OQY1 KÖZLŐN Y." i ktud.taa. . a»-» - -- ■ —Kb" «——- —^»a y.-Kanlz*«Tároa helyhatéaágának, „n.-kanlzgal ónk. tüzoito-egjlet", a „n.-ka»lz«ai kereskedelmi a Iparbank", „n.-kanltaal takarékpénztár", a .zalamegyei általános Unitétea tttlet", • ,n.-kanliaai kladed-neveló egyesület", a ,soproni kereskedelmi a iparkamara n.-kanizsal külTálaaztmánya" a több megyei éa rárosl egyesület hirataios értesítője. Hetenkiüt kétszer, vasárnap- s csulőrtököii megjeleiiő vegyes tartalmú lap. Előfizetési felhívás a „Zalai Közlöny" 1880-dik évi 19-dik folyamára. Daczára az idő mostohaságának, egy jobb jövő reményében folytatólagosan kiadom az általam alapitott, s nem csekély áldozatul fenntartott s 19-dik évfolyamába lépő .Zalai Közlönyt" hasonló alakban s független szellemben szerkesztettem A megye minden részében van e lapnak önzetlen munkatársa és azért minden nevezetesebb nrtzzanat gyorsan és hitelesen közöltetik s minden más helyi lapot jeljatékenyen megelőz azáltal, hogy hetenkiM kétszer adatik ki, mi a hirdetésekre nézve is sokkal elónyösebb és méltán figyelembe vehető. Bízva tehát a mélyen tisztelt közönség hazafias érzületébe, törekvésemben lelkes pártolásával fog továbbra is buzdítani s csüggedést nem ismerve, tömeges részvétével, szellemi és anyagi pártfogásával lelkesíteni. Előfizetési ár: 1880. január —márt. évnegyedre 2 frt. , január — junius félévre 4 frt. „ január—decz. egész évre 8 frt Az előfizetések idejekorán való megtételét kérem, miután feles példányokat nem nyomatok. A vidéki előfizetések eszközlése legczélszerűbb postai utalványon, melyek egyenesen hozzám intézendók. WAJDITS JÓZSEF _ , kiadó laptulajüonoB könyvkereskedése Nagy-Kanizsa. A nő hivatása és neveltetése. n. Az anya a legelső és legtermésze-tesb nevelő és mint ilyen egyszersmind a leghivatottabb is. A gyermek szive egy tiszta lap, melyre az anya irja az abc-t és ha ezt hibásan jegyzé fel, ugy a gyermek egész életén át hibásan fog olvasni. Nem lehet feladatom itt az anya befolyását a gyermekre lélektanilag tárgyalni, hanem utalok néhány történeti tényadatra, ezekből kiki levonhatja magának a szabályt. Ha közelebbről vizsgáljuk a nagy férfiak életét, ugy azt fogjuk tapasztalni, hogy azok anyái jobbára elhatározó befolyással voltak reájok, ugy hogy sokan csak anyjuk befolyása, hatása folytán lettek nagyokká. — És most nézzünk kissé széjjel a történet lapjain s meggyőződhetünk állításom igaz voltáról. E részben K. Tóth Kálmán, .Jellem* czimü kitünó és eléggé nem ajánlható könyvéből kölcsönzöm a példákat. Ki csak kissé is jártas a hazai tár-saséletüukben, tisztelettel és büszkeséggel említi a Rákóczyakat és kegyelettel emlékszik meg egyszersmind II. Rákóczy anyjáról Zrínyi Ilonáról. Halljuk csak K. Tóth Kálmánt: .Hiában tépték le nevelő anyja kebléről, hiában nevezték ki gyámjául Kolonics bécsi püspököt, ki őt a jezsuitákhoz adá nevelésbe: az anya órszelleme lebegett fölötte, előtte az anyja mindvégig mint a szabadság őrangyala tünt fel. A miről a gyermek anyja köze- lében álmodott, a férfin későben azért küzdött, szenvedett és meghalt." Bonaparte Napóleon egyik életirója szerint .anyján kivül senki sem birt reá hatással, de ez szigorával s méltányosságával gyöngédséget párosítván, ki tudta vinni, hogy őt szeresse, tisztelje s iránta engedelmességet tanúsítson." Itt önkéntelenül Coriolánra kell gondolnunk, kinek boszujával csak az anyai köny és kérelem bírt gátot vetni. Mátyás királyunk mindvégig tiszteletben tartá jó anyját, mit az is bizonyít, hogy ót több ízben „Magyarország királynéjának" nevezte el. S most nézzük jeles íróinkat, mint emlékeznek meg anyjukról s mennyit köszönhettek az anya jótékony befolyásának. Toldy, midőn szülóí a magyar nyelv tanulására akarták küldeni, eleinte ellenszegült s azt mondá: ,én nem akarok magyar fin lenni.\' De anyja megcsókolá s így kérdezé: ,nem akarsz magyar fiu lenni? a ki Magyarországban születik az magyar s azért magyarul tudnia kell.* Hogy mi lett Toldyből, azt nem szükséges elmondanom s kinek köszönhetjük ezt, az említettekből világos. Jellemző, irja Gyulai, „hogy Vörösmarty valahányszor anyjáról ir, mindig megrezdül vallásos érzelme." Petőfi igy emlékezik meg anyjáról: Mert mindenik tűkftr volt A honnan IÁ:hatám. H ogy • földön nekem van Legkedvesebb anyám. Idézhetnők az anyai elhatározó befolyásnak számtalan példáját gyermekökre, de a felsoroltak is eléggé bizonyítják ál- lításunkat, de gróf Mikó Imre ide vágó remek szavait nem hallgathatom el. — Ö egyik irányezikkében igy szól az asszonyok 8 anyákhoz: .Asszonyok, anyák! tőletek függ nagy részben a hon jövője! Oh fogjátok fel hívatástokat. Ti vagytok, a családélet éltető gyökerei, a házi erények alkotói, a gyermekek lelki hajlamainak első idomitói . . . tőletek függ a jelen, a nemzet belső élete, a jövendő előkészítése." Jeles hazánkfia e szavai kalauzoló csillag gyanánt szolgálhatnak minden nőnek életpályáján, mint hajdan csillag ve-zérlé a három keleti királyt a Megváltó bölcsőjéhez és a tüzfelhó a zsidókat az az ígéret földére, ugy vezérlik majd ez arany mondatok a nőt legszebb hivatásához, boldogságához. De ha a nőnek elsó és legtermésze-tesb hivatása anyának lenni és ezen hivatással a nevelési teendők is elválaszthat-lanul egybeforrvák, ugy önként következik, hogy nőinket e kettős hivatásra elő kell készítenünk, a kellő készséggel el kell őket látnunk, hogy a reájok rótt feladatnak meg is felelhessenek. Ezt pedig csakis nevelés által érhetjük el, a jelenlegi nevelési rendszer reformálásával s egy oly rendszer életbeléptetésével, mint ezt Campon asszony megmondta és czik-künk czélozza. — Nem lehet tán nékem itt valami tantervvel elóállani, de egy—két megjegyzést mégis koczkáztatok e tekintetben. — (Vége köv.) TÁRCZA. Egy kaczér hölgyhöz! Megvetetted szerelmemet Szép ruháért, gyémántokért! Te lenéztél mint a győztes, Ki elnyeré a pilyabért. Mosolyomra gunynyal felelsz, Kérésemre megvetéssel! Hisz gazdag vagy, de én szegény! Kinek * sors csak bút növel! Egykor szilaj volt örömem. Szilaj! mint a vad fergeteg, Most, e vihar lecsendesült Mert a szívem te ölted meg! Láng az élet! . . . Addig láng csak Mig a halál el nem oltja . . . Ki ma gazdag, nem jöhet-e Holnap talán koldusbotra? . ■ . Dúsgazdag vagy, de az élet Lángja is egy végsőt lobban, Te is majd ily szegény leszcsz Sir alatt, a koporsóban! * HEBERLINQ DÉNE8. Az Unna partján. Egy tizedes elbeszélése után irta: Aurora. Midőn a felkelő herczegovinaiak hadat vizeltek a törökkel, az obítrák birodalom épségben tartása és a határszél megvédése miatt a leendő betörések ellen, az Ernő főherczeg nevét viselő 48 ik gyalogezred lett a birodalom szla-yoniai határára leküldve. A most emiitett ezredben szolgáltam én is. — Szlavónia egész déli határát elfoglaltuk és nem ritkán történt, hogy éjjel vettünk valami tudósitást a csapatok leendő összeütközéséről és ilyenkor néhány órajárásnyira is elgyalogoltunk, hogy az összeütközést — ha lehet — meggátoljuk, vagy annak hevét enyhitsük. Ilyenkor borzasztó jelenetek mutatkoztak. Kegyelem nélkül mészárolták egymást; ha a felkelők erősebbek voltak, akkor török foglyaik vagy a már holtak kopasz, de hosszú szakállú fejeit a testtől elvágták, kardjuk vagy handzsárjuk hegyére vonták és öröm kiálltások közepette hordozták a hareztéren; ós nem csekély borzalmat okozva nekünk a kopasz koponyájú, hosszú szakállú fő látásán, melynek Bzemei és szája rendesen nyitva maradtak. Gyakran egész családok menekültek át hozzánk, mert tudták, hogy nálunk pártfogás alá vétetnek. Ilyenkor ha szegények még a határon tul utolérettek a felkelők által, akkor bizonyos volt, hogy áldozatává lettek a kegyetleneknek. — Nők, gyermekek, öregek, gyönyörű fiatal leányok, mind mind oda lettek ; marháik és egyéb vagyonuk elvétettek és ők felkonczoltat-tak 5 némelyek az Unna folyóban kerestek menedéket és belefulladtak; mig mi nékünk egy szót sem szabadott szólni, mert az eset a határon tul volt De gyakran lett volna kedvem egy istentelen felkelőt lelőni, midőn egy gyönyörű felserdült leányt hajánál fogva a földhöz vágott, szablyáját egyszer megsuhogtatá a levegőben és a gyönyörű fő elvált a testtől; — de nekünk lövöldöznünk nem volt szabad. Itt az Unna folyó képezé a határt, mig néhol csak egy keskeny gyalogút. — Épen egy ilyen összeütközés után-tértünk haza szálláshelyünkre Slabinjába, hol az ut fáradalmait kipihenni szándékoztunk. 1877. óv kora tavasza volt elbeszélésem ideje, midőn még csak őrvezető voltam. — Az akkori gyakori csetepaték és az Unna habjain hozott véres jégtáblák, itt ott egy-egy úszkáló fő, egy kéz, egy lab, egy a hasán felhasított női test mutatkozván, mely miatt éjjeli őrökről is kellett gondoskodni és a hadnagy ur engem szemelt ki őrvezetőnek s igy az éjt is álmatlanul töltém. A vidéket azonban szerencsémre jól ismerém. Slabinjától mintegy negyedórányira az Unna folyó mentén egy malom volt épitve, melynek formátlan ablakai épen felénk ásitának. A malom épület deszkából volt ugy összeverve, hogy a Bzél — ugy mint minden e vidékbeli épületen — kénye-kedve szerint ki és besétálhatott. A malom és a vadregényes vidék már maga elég tanúság arra nézve, hogy e vidék csakugyan a rablás, gyilkosság és veszekedés hazája. A malom ugyan elhagyatottnak látszik, azonban azt egy oláh-féle koros ember bixja; néha néha a malom kerekeit is láthatjuk forogni. — Éjjel tizenegy óra volt, midőn embereimmel elhagytam\'Slabinját és az Unna partja felé haladtunk lassú, egyforma léptekkel. Már mintegy jó háromszáz lépést mehettünk, midőn a siri csendet, az Unna folyó felől jövő halk, alig hallható locsogás zavarta, mit a legénység észre venni nem látszott, mert nem lőn figyelmes. Én azonnal megálltam és hallgatództam. „Mi az őrvezető ur?" — kérdé tőlem egyik emberem. .Csendesen, valami neszt hallok — mondám halkan — én előre megyek és megnézem mi az; mindenki lövéskészen tartsa fegyverét, maradjatok itt mig visszajövök, vigyázzatok!" — mondám még halkabban. Ezzel embereimet hátrahagyván, én egyedül mentem valami husz lépést előre. De a természet is mintha ellenem esküdött volna, mert oly setét volt, hogy alig ha-1 gyám el társaimat három lépésnyire, már nem j is láttam őket. Letérdeltem és tovább hallgatództam ; a folyót csak egy, két száz lépésnyi távolságra hittem tőlem. — A locsogás ugyanazon mér-tékben mindinkább közelebb jött hozzám. Gyanakodni kezdék. Hol azt hittem, hogy taJán a törökök akarnak éjjel meglepni, hol pedig a felkelőket terhelém e gyanúval. Mintegy őt pefeznyi várakozás után a locsogás megszűnt és egy nehéz test a parthoz ütődve nagyot zökkent. — Az egész talány azonnal meg volt előttem fejtve; éa mindjár: gyanítottam, hogy a nehéz zökkenő test csol-nak lehet és a locsogást az evező lapát idézhette elő a vizben. De mégis gyanús voltam arra nézve, hogy ki jöhet most hozzánk lopva és épen éjjel 11 óra után, midőn nappal is minden jövevény a határon túlról, foglyunk. A folyó medrének innenső fala a víz színétől egészen fel a föld ezinéig lépcső alakura TIZENKILENCZEDIK ÉVFOÍLYAM ZALAI KÖZLÖNY JANUIK ll*4fl 1880. Nagy-Kanizsa, 1879. decz. Egy óriási vész-kiáltás nyargalt végig hazánkon. És a kik meghallották, elnémultak; minden idegük sajgani kezdett, mintha már tagjaikon érezték volna a polyp-karokat. Azt hangozá e vészkiáltás, hogy drága hazánk tőidére egy állat lépett. Miféle állat? Talán valami mesebeli szörny, talán egy uj Minotaunis ? Szörnyű dolgokat beszélnek róla. Azt mondják, hogy már egy országot elpusztított, egy igen-igen gazdag országot. Mesés jutalmat tűztek ki fejére. Es abban a gazdag országban nem volt egyetlen hős, ki ezt a szörnyet legyőzhette volna. Pedig hát minden ember szereti hinni, hogy korunk a lángelmék, a félistenek kora. A mit egykor a nyers erő kiküzdött, azt most százszoros nagyságban megteremti az isteni ész. Egykor az anyagban rejlett az erő; most az anyagnak is a szellem ád százszoros erőt. Tehát a hajdan csak az óriások kora volt; a jelen a valódi félisteneké. S íme, hajdan a szörnyeknek akadtak hőseik, s most egy fenyegető állatot nem képes semmivé tenni az egeket verdeső lángelmék, a könyvterhes elméjű tudósoknak foliana-szagu mennydörgése. Az a szörny nyugalmasan teszi körútját, most már nem is egyedül, hanem óriási haddal. És minő had ez? Ez talán nem homályosítaná be a napot. Nem is látható. Pokoli lappangással halad és pusztít. Nyomában milliók verejtékével szerzett vagyon, nagy, hosszú évtizedek szorgalma, milliókat érő vagyon rommá lesz. — És mf\'_- sincs hós, a ki e szörnyet legyőzze. Pedig ez nem tátogató szörny. A közeledőt nem szegzi le borzalmas tekintetével. Ez csak egy parányi, igen-igen parányi állatka. Emberi szem nem is képes észrevenni. Parányi, szelíd állat. Ha a nevét valami avatlan fül hallja, holmi kisasszonykának hiheti, oly kel lemesen hangzik. Phylloxera. Most már ezzel mindent kimondtunk. Ki ne ismerné a phylloxera-hadat és ír tóztató vérengzéseit ? Francziaországban belát-hatlan területű szőlőhegyeket tönkre. Most hazánk ellen izent irtó-háborut. — Azt mondtam : ki ne ismerné, pedig egész joggal kérdezhettem volna, hogy ki ismerné? Kérdezzétek meg azt a szegény földmives gazdác, tud-e felőle vaiamit. — Ha esetleg a nótárius ur vagy helység bölcs kántora amúgy félfogón mondott is róla valamit, hát mit ért abból a koma meg a sógor? ! Nehigyetek neki! Hunczfut a faranczia is mint a német. Ezzel aztán vége. Oda biz aztán millió számra vihetik a phylloxerát, az ugyan meg nem ijed tőle. íme itt van a tér, itf van az alkalom: most a kik a nemzet, a haza sorsát szivükön viselik, tehetnek. Meg kell a néppel ismertetni ezt a parányi szörnyet, módot kell neki adni, hogy ideje korán megtehesse óvintézkedését.— De fájdalom! nagyon kevés azok száma, kik jutalom, érdek nélkül tenni akarnak. Es hazafiúi örömmel dobban szivünk, ha egy-egy nemes példának tanúi lehe:ünk. Egy ily példf lelkesített c néhány sor megírására. Tudjás meg, hallják mások is és ha módjokban van,lelkesüljenek hasonló tettre« volt kivágva éa én ezen a lépcsőn hallottam nehéz tipegve és czammogva egy testet felfelé haladni. Ekkor már nem vettem tréfára a dolgot. Féltérdre ereszkedém, fegyveremet megvizsgáltam, a töltényt megtapogattam, mindennel megvalék elégedve. Puskámat lövéskészen illesztém ölembe és midőn gondolám, hogy a nehezen czammogó test körülbelül felért az utolsó lépcsőig, részint az elszántság, részint a bátorság és részint a közellevő segély sugallatára egy a torkom és Bzámon amennyire kiférő hataimas : „Halt, wer da!\'-t kiáltottam. A dörgő szózat a síró csendben az egész vidéket átjárta és az átellenben fekvő sziklás hegytetők viszonozták azt; sőt a tőlem mintegy háromszáz lépésnyire fekvő slabinjai. őr tanyáig is eljutott éa a közelemben ugy az őrtanyán levő legénység rögtön hozzám jött. A nehezen czammogó test azonban a hatalmas „halt wer da !" után amint hallottam, gurult lefelé és a gurulás egy hatalmas locscsa-násban végződött. A test a vizból kimászva káromkodó hangon lármázott; hogy mit beszélt azt nem értettem, annyit azonban tudok, hogy nem imádkozott. . A hadnagy ur azonnal nálam termett és kérdecé: „Mi az, mi történt?" „Nem tudom — mondám — egy testet hallottam ezen fel jönni és a „halt wer da!\' kiáltásomra ijedtében visszaesett a vizbe." Ennek kapcsán elmondám neki az egészet amit tudtam és hallottam. Városunkban van egy talpig becsületes, lelkes hazafi Tersanczky József orvos. A kik a szőlőszet és borászat iránt érdeklődnek, müvei után ismerhetik. Ennek a derék szakférfiúnak kedve van az istennek (az emberen kiv&l) egyéb teremtményeit is receptekkel ellátni. És azt hiszem, sőt bizton állithatom, hogy a korokkal és szőlőtőkkel szemben ép oly ügyes és lelkiismeretes diagnosisban, mint az embereknél. — Neki kedves gondolata volt phyiloxerát szerezni. Irt a magyar-óvári gazdasági tanintézet igazgatóságához, hogy küldjenek neki phylloxera példányt, mert ő meggyőzés okáért szeretné a néppel megismertetni. — Erre a nemes és jóakaratú felszólításra azzal feleltek három heti várakozás után, hogy — egy betűt \' Bem írtak, a phylloxera küldés eszökbe sem jutott. a doctor ur nem pihent. Irt a németnek Bécsbe. 48 óra alatt megküldték a kívánt szönyeteget egy górcsövi üveglapon, három példányban. — No most! Mit tett ezekkel a mi jó doctorunk. Persze, hogy ő is kérlelhetlen ellensége ennek a gonosz ásatnak. Ha elevenen a keze közé kerül, hát méltó jutalmát veszi, mert a doctor ur haragja kérlelhetetlen. Azért még se nyugodott, még koporsóikban sem hagyta pihenni e szörnyetegeket. Elvitte őket egyenesen az állam fogházba. Itt a fegyenczekiskolájában igazi szakavatottsággal ismertette. Megmondta, hogy mikép szaporodik, miként végzi romboló útját a szőlőtőben ; minő változásokon megy át, hogyan terjeszkedik, miként ismerhető meg a szőlőtőn rettenetes munkája. Végül bemutatta minden fegyencznek egyenkint górcsövön a pbylloxerát. — Érdekes volt látni azt a szemakasztó bámulatot, amint üvegfényü szemét egyik-másik fegyencz a górcsőhöz tette. Az egész előadást érdekkel hallgatták s különösen tetszett nekik az előadó által felhozott Mózes féle jóslat, mely inté népét, hogy „tartsák meg Isten törvényeit, mert ha azokat megtartják, kétszer terem számukra a föld, ha pedig Isten törvényeit megszegik, nagy idő múlva küldend Isten egy balhát, mely szőlőiket meaz-sze földön foleméaztendi.a Az előadáson egy intelligens vendég is volt jelen, s látszott arczán a benső öröm, mikor azt a meleg érdekeltséget látta azok részéről, kiknek lelkében csak sötét, pokoli vágyakat hiszünk rejleni. Ne átkozzuk el népünket! Ne szórjunk földet azokra a szegény fejekre, kiken óriási suly maga az élet is. Hordjátok inkább sziveteken ügyöket. A nyomor termi a kétségbeesést és gazságot. Gyújtsatok világot annak a szegény népnek, mely halvány mécsénél önmagát is alig ismeri fel. A gazdasági egyesületeknek volna feladatuk e vészkiáltás alkalmával, mely szőlősze-tünk veszedelmét hordja méhében, tért, módot nyújtani oly férfiaknak, kik e tekintetben igazi buzgósággal adnának tanácsot, fölvilágosítást a népnek. Csak ily módon győzhetjük le azt a 8zőrnyhadat, mely ha nem homályosítja ia el a napot, de nagyobb ínséget, több vészt hord magával, mint egykor Xerxesé. A bájos orditásról azonnal emberi áliatra ismertető ismeretlen ez alatt összeszedvén ma gát és a folyó lépcsőjén felfelé ha.adott. Egy nehéz zsákot hozott vállán. — Kato náink azonnal elfogták és bekísértük Slabinjába az őrtanyába. Itt, kérdéseinket nem érté, mi sem érténk feleleteit, egy köztünk levő határvidékbeli gyalogos tolmácsaágára bíztuk „Honnan jön? kérdé a hadnagy. „A malomból" — volt a válasz. „És hogyan mert éjnek idején hozzánk jönni ?" „Kegyelmes uraim! irgalmazzanak, én szerencsétlen benlakó vagyok, aki éjnek idején ia mer jönni emberbarátok közé kérésével." „Mit kíván?" „Ha meghallgatják kérésemet i....." „Beszéljen !* „Én, mint mondám — kezdé előadását — szegény benlakó vagyok, aki a kegyetlen felkelők haragja elől menekülni akartam egész családommal. Már útban voltunk midőn egy sógorom velem találkozva azon ajánlatot tette, hogy meneküljünk együtt. — Én beleegyeztem és együtt értünk el tegnap este a határig, egész az Unna folyóig, hol a vérszomjas nadály sógorom ekkor, a folyóhoz érve pihenést ajánlott, hogy ujult erővel menjünk át a folyón, nehogy belefulladjunk. Mi engedtünk kivánatának. Sógorom vizsgálódva járatá szemeit marháimon és egyéb vélem vitt vagyonomon, ami nekem azonnal gyanúsnak tünt fel. (Folyt, következik.) Helyi hírek. — A nagy\'kanizsai tiszti önsegélyző-szövetkezet 1880. évi január hó 24-én délután 6 órakor Nagy-Kanizsán a polgári iskola helyiségében tart&ndja évi rendes közgyűlését. A közgyűlés tárgyai: 1.) Az igazgatóságnak a lefolyt évrőli jelen téee s a mórlegelőterjesztése« 2.) A felügyelő-bizottságnak az évi számadások és mérleg iránti jelentése. 3.) A felügyelőbizottság vizsgálata alapján az osztalék iránti határozat. 4.) Az alapszabályok 15. §-a értelmében, vagy más okból kilépő igazgatósági tagok helyett ujjak választása, ugyszinte 3 felügyelő bizottsági tag választása. 5-) A köz gyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésére 2 tagnak megbízatása. 6.) A hivatalos lap iránti intézkedés. 7 ) Netáni indítványok. Nagv-Kanizsán, 1880. január 5-én. Az igazgatósági Mérleg 1879. évről. Vagyon: Előleg kölcsön számlában 10556 frt 71 kr. Beruházási számlá ban 12 frt. Pénztár számlában 32 frt. 95 kr. Összesen: 10601 frt 66 kr. Teher: Üzletrész számlában 8681 frt. Tartalék alap számlában 372 frt 66 kr. Fel nem vett oszt-lékszámlában 15 frt 14 kr. Kölcsöntőke számlában 800 frt. Tiszta nyeremény mint egyenleg 732 frt 86 kr. Összesen: 10601 frt 66 kr. Kelt Nagy-Kanizsán, 1879. évi deczember 31-én. Manhardt Mihály m. k. azöv. elnök. Knortzer György m. k. szöv. kvvivő. Jelen mérleget a bemutatott fő- éa mellékkönyvekkel összehasonlítottuk b minden egyes tételben megegyezőnek találtuk. Nagy-Kanizsán 1880. január 8-án. Lendvay József m. k. felügy. biz. tag. Komlósy Ferencz m. k. felügy. biz. tag. Schmidt Károly m. k. felügy. biz. tag. Egyúttal köztudomássá tétetik, hogy a mult évben 23 tag 218 8 üzletrészszel kilépett, 15 tag 68 üzletrésszel pedig belépett 1879. decz. 31. állomány 868-1 üzletrész 132 tag által képviselve. — Zalamegye eltiltotta a szólópásztoroknak a fegyverviselést; közös aggodalmat szül, hogy majdan a seregélyek és kutyák ellen mikép oltalmazhatja meg a szőlőpusztitáat ? S mindez a szabad vadászaport előmozdítására történik. — Árverés Zalamegyében. Briglevica Lajos 19340 frtra b ingatlan jan. 22. Szent Mihályon (Zala Egerszeg.) — Meylander Lipót 7624 frtra b. ing;. j»n. 19. Gutorföldén. — Schiffer Jauoa 700 frtra b. ing j*n. 30. Zán-kán. — Soporics Bálint 2070 frtra b. ing. febr. 10. Csáktornyán. — Gáspár Istvánné 470 frtra b. ing. jan. 21. Kővágó-Eőrsön. — Gelencsér Pálné 2435 frtra b. ing, jan 23. Mindszentkállán. — Zachánetz Jakab 1469 írtra b. ing. f-brj 12. Pekleniczán. — — Qrszögos botrányt 8 közmegütközést szült Verhovay Gyula szerkesztőnek B. Majthényi Izidor által párbajban történt meg lövetése. Majthényi a legjobb czéllövők egyike s n- m csoda, hogy a lövés veszélyes. A főváros főbb lapjai azonnal testületileg tiltakoztak a cselekmény ellen & Verhovayhoz részvétiratot intéztek. Verhovay jobban van ugyan, de a kedd estei tüntetésnél már vér folyt. Hova vezst mindez ? — \\ adárSZati jegyzeteket hozunk ezen tul minden hónapra. Január: A medve és a borz odújában, a vaddisznó sürü bozótban, a szarvas és az őz szélfedte völgyekben, a nyul sürü bokrok, sövények között, vagy a hó alatt tartózkodik. A vadrécze éa vad lud a tavak vagy folyók jégmentes helyein vagy meleg források körül, a siketfajd éa nyír-fajd fényű-, bükk- vagy nyirbozrok közt, a fáczán a nagy sűrűkben, a fogoly szőlőmesgyék és bozótok közt tanyázik. A róka és a farkas e hóban sokat jár-kél és a majorok körül ólálko dik. A nyest dőlt falak, kazalok éa odúkban, a vidra part alatti üregében lakik. — Kis-Kanizsáról irják, hogy ott egy huszár őrmester rendeletére két tizedes éa két közvitéz egy eszteregnyei születésű ifjú leányt lopáai gyanúból kurtavasra vertek, ruháitól megfosztották s egész éjen át több- j félekép kínozták. A brutál is eset a szolga- | i bíróságnak teljelentetett. Óhajt andó, hogy az , illetők szigorúan megfenyitessenek. < — Zala- Egerszegen Horváth Ferencz | úrhoz, a vigkedélyü és közszeretetben álló ügy- i védjelölthöz több oldalról felszólítás intézte- , tett, hogy e rövid farsang idény alatt még egy \\ oly sikerült tánczmulatságot rendezzen, mint a \\ mily sikerült volt a Sylveszter estély. Meg i kell engednünk, Horváth ur a tánczestélyek j rendezésében kitünó szakavatot\'.ságot tanúsít; : egy hölgy sem távozik el az általa rendezett i mulatságokból anélküi, hogy teljes megelége- \\ désének kifejezést ne adjon. Nem csoda tehát, s hogy a szépek rajongnak az oly mulatságok ] után, melyeket Horváth Ferencz ur rendez. i — Vizner Pál kír. s. tanfelügyelő ur 1 e napokban oly tankerületet szerencséi\'e tett lá- j togatásával, melyben a tanítók tettek szemre- c hányást a tanfelügyelőnek a ritka iskolalátoga \\ tás miatt Ugyanis: midőn egy tani&óta miatt ( vont kérdőre, hogy iskolájában a földrajz, tör- { ténet, alkotmánytan stb. stb. mért nem tanitta e tik, holott az iskolai törvények határozottan előírják, a tanitó igy mentegetődzött: nA törvények előírják ast is, hogy a tanfelügyelők egy évben egyszer az iskolákat meglátogassák; tudtommal itt ezelőtt csak hat évvel volt tanfelügyelő és most; ha tehát a tanfelügyelők nem tartják meg a törvényeket, miért tartsuk meg mi. Én tehát nem fogom ezután sem tanítani azokat a tárgyakat." De a tanfelügyelő most erélyesen fellépett s sikerült a makranczos tanítót rendre utasítani. Ez a mulatságos eset a novai járásban történt. — 1 zala egerszegi kereskedő segédek segélyegyletök gyarapítása czéljából folyó hó 10 én a „Zöldfához" czimzett vendéglőben sikerült tánczestélyt adtak. A fiatalság kedélyes jó kedvvel reggeli 5 óráig tánczolt. A bevétel körül-belül 125 frt volt. Valóban dicséretet érdemel a rendezőség ezen tánczkoszoruért, melyre a dicséret minden szavát kiejthetjük, de köszönetet érdemel Zala-Egerszeg város közönsége is,midőn e jótékony czélra rendezett tánczkoszorun oly számosan jelent meg; különösen pedig a mélyen tisztelt nőkoszoru kik közt megemlítendő: Berger Irén, Buchler Clementina, Berger Ida, Berger Mariska, Goldner Mathilda, Grünwald Francziska, Kik-veker Mariska és Clementina, Scher Roza, Rechniczer Antónia, Grünwald Elis, Neufeld Anna és Taba Roza. — Szent-gróthi hírek. Tanfelügyelői látogatás. Tek. Krób Pál ur, megyénk buzgó tanfelügyelője mult hó 28. és 29 ik napjain látogatásával Bserencsélteté városunk midhárom telekezetü népiskoláját; ez alkalommal az izr. hitközség és tanítója közötti viszályt annyira sikerült kiegyenlíteni, hogy a tankötelesek ez ideig már majdnem teljes számmal küldetnek az iskolába s igy a tanitó működését megkezdve háborgatás nélkül békében folytatja azt. A buzgó s ezen hírhedt ügyben ki vált képen erélyesen sőt a megkívántató szigorral is fellépő 8 eljáró tanfelügyelő ur legfőbb, legnagyobb jutalmát ugyan az édes öntudatban leli; de nem mulaszthatjuk el a sajtó terén is elismerésünket a üdvözletünket nyilvánítani; a mihez az őt fontos és nagy horderejű állásában véglegesitö közelebb leérkezett ministeri leirat alkalmábóli gratulationkat csatolva kívánjuk: hogy a jeles tanférfiut, tanügyünk javára (ne ugyan mint a kellemetlen „zsidótaniió-míseriák" láradhatatlau elintézőjét ; mert ezek — óhajtjuk — hogy minél előbb országszerte sziinjeuek meg!) az Isten sokáig, az emberi életkor legvégsőbb határáig éltesse! — Táncz-vigalom. Kaptuk a következő meghívást: Z.-Szt. Gróth m. városban a „Magyar Koronához" czimzett vendégfogadónak díszített nagytermében 1880. évi jan. hó 18-án „Polgári táncz-vigalom" fog tartatni, melyre a n. ó. közönséget tisztelettel meghívja Berger János vendéglős. Belépti dij: 80 kr. Kezdete 8 órakor. A széles körben előnyösen ismert kedélyes „Berger bácsi" által minden évben adatni szokott s szépen sikerülő e farsangi vigalomra felhívjuk városunk s vidéke bálozó közönségét! — Sípoló bolt őrök Alkalmat veszünk ezúttal megemlékezni egy helyes intézkedéséről azon uraknak, kik Szt.-Gróihon nyílt-üzlettel bírnak; ugyanis: a tél elején városunkban több rendbeli feltörés és lopogatás történvén (köztük azon eiszomoritó b erkölcsi állapotunk- 0 viszonyainkra halvány fényt boritó tény is, hogy az itteni izr. imaházba is betörtek) : arra indította a kereskedő urakat, hogy tömörülés és a költségek rész arányos fedezése által 2 „boltiőrt" fogadtak, kiket is a néhány éve divatozott „krrikrri"-hez hasonló éles, rikító hangú sípokkal látván el, kötelességükké tevék minden órát sípolással jelezve jelenlétüket igazolni. Üdvözöljük ez?n tapintatos s közbiztonságunkat védő intézkedést! r. 1. — jBál. Ki ne hallotta volna hírét a hatvanas években Sümeghen megtartott csín, disz, kedély és elegáns vigalmaknak? az úgynevezett íakola bálok hiresek lettek Dunántu\', minek következtében gyarapodott a reál iskola alap vagyona. Visszatérni ígérkeznek ama évek, vissza óhajtja varázsolni az alább meghívó szövegben olvasható bizottság, mely szintén reáltanodánknak alapot s pedig szegény növendékeknek tápot kíván adni a vigalom által bejövendő összegből. Az előkészületek, a bizottság tevékeny működése előre szép reményt nyújt arra, miszerint a meg^lenők jól fognak mulatni, s a mulatság alapot fog teremteni! A meghívó tartalma : „Meghívó a sümegi nagyvendéglő helyiségeiben 1880. janaár 31-én a helybeli reáliskolai tápintézet javára rendezendő zártkörű tánczvigalomra. A bizottság: Ádám Iván, Eitner Zsigmond, Hetyey Lajos, Kolczo-nay Antal, Kijácz Elek, Dr. Lukonich Gábor, Mojzer Imre, Osztechuber Lajos, Schmidt Lajos, Skvarenina József, Székely Emil, Szmo-dice Károly, Szűcs Dezső, Takács Imre, Ta-kác* Zsiga. Belépti dijak: Személy jegy 2 frt, Családjegy 5 frt. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak s hirlapilag nyugtáztatnak. Jegyek előre válthatók Stambortzky László gyó^ysze- TÖENÖLENCZEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY JAmjlB 15-éa 1880 rész urnái. Kezdete 8 és fél órakor. A meghívó másra át nem ruházható éa kívánatra felmutatandó." — Meghívás. A pápa-keszthelyi széles vágányu Il-od rendű vasút létesítése ügyében f. é. tebr. 3-án d. e. 10 órakor Pápán a városház nagy termében tartandó értekezletre a környékbeli összes érdekeltek ezennel tisztelettel meghivatnak. Pápán január 8. 1880. Woita József polgármester. — Bál. Siimeghen ily tartalmú meghívók küldetnek szét: „A sümeghi polgári önképzőkör 1880. évi jan. hó 25-én saját könyv tára javára a helybeli nagyvendéglő termében zártkörű tánczvigalmat rendezend, Kezdete 8 órakor. Belépti dij személyenkint 80 kr. Jegyváltásnál a meghívó előmutatandó és másra át nem ruházható, akik pedig a tánczvigalomba résztvenni óhajtanak és tévedésből meghívót nem kaptak, a rendezőséghez fordulni méltóztassanak." — Csáktornyáról írják nekünk : F. hó 10-én városunk lakói egy ünnepély tanúi valának, mely mutatja, hogy korszakunk anyagi irányának daczára a haladatosság és kegyelet több üres fogalmaknál. Mint e lapokban már említve volt a heiybeii íz\'r. hiiközaée részér jl a legnagyobb előkészületek tétetlek, hogy Lustgarten 1. A. és Altmann I. tanítók 25 éves ju-biláuma iehetőleg fényesen ünnepeltessék. A rendező bizottmány, melynek élén Hirschmann A. hitközségi elnök állott, már hónapokkal az előtt e két tanférfi volt tanulói között gyűjtést rendezett és az ezen uton begyült összeghez a község tagjai is tetemes pénzadományokkal járultak, ez által egy nagyobb anyagi értéket képviselő diszadomány megszerzését lehetővé tévén. Az ezen ünnepély iránti mindig tágabb körökben mutatkozó részvét megengedé annak nagyobbsterü mérvben való megülését. Erre f. hó ÍO-ke volt kijelölve. Az iskolaépület ünnepnapi öltönyében mulatta magát. A kapu mögött egy hatalmas számtalan zászlókkal díszített diadalív volt felállítva, a díszterem pedig a legizlésesebben az ünnepélynek megfelelő módon ékesítve. Még jóval 2 óra előtt a város értelmiségéhez tartozó nagy közönség gyűlt egy be és miután Neumann N. ur elnöki megnyitó beszédében az ünnepély jelentését magyarázta volt, egy küldöttség hivta a jubilánsokat a terembe. itt a fiatalság nevében Hirschmann M. ur emelt Bzót, ki melegen érzett Bzavaiban hangsulyozá, mily örömmel tekint vissza azon időre az összes fiatalság, midőn még tanulói voltak a tisztelt férfiaknak. Azután átadá a jubilánsoknak egyenként a több száz forint értékű állampapirosokból álló diszadományt. Azután Altmaun 1. jubiláns foglalá el a szószéket, kit mély megindulása szóhoz jutni nem en-gede. Zokogástól elfojtott hangon mondá, hogy ezen egy nap őt teljesen kárpótolja mindazon kellemetlenségekért, melyekben a tanitói pálya annyira bővelkedik. Lustgarten 1. A. vála-Bzolá : Jogosult büszkeséggel tekint vissza az elmúlt 25 éves időszakra, melyben neki egy annyira a jó és nemesért lángolo fiatalságot ne vélni sikerült. 11a valaki, ugy ily fiatalság tanitói büszkék lehetnek művökre. Midőn még tisztelendő Schwarz J. rabbi ur beszélt volt, ki egyrészről boldognak nevezé a községet, ki oly tanitókka! dicsekedhetik, másrészről a fiatalságot magadziaiá, ki nevelőit ugy tisztelni tudja, a hallgatóság emelkedett hangulatban hagyá el a termet. Este pompás fáklyászene volt, melyen a varos legtekintélyesebb polgárai felekezeti különbség nélkül vettek részt. Két zenekar kíséretében ment a majdnem végnéliíüli vonat a város utczáin keresztül, mindig csak „Éljen Altmann, éljen Lustgarten" kiáltozva. Az ünnepeltek lakásai előtt megállt a vonat és Neumann B. és Mattersdorfer A. urak igen sikerült és zajos tetszéssel fogadott beszédeket tartottak, melyekre az illetők röviden, de tar-talomdudan válaszoltak. A szép napot egy bankett zárá be, hol szebbnél szebb topáztok nem hiányoztak, magától értetődik. Benső örömmel konstatálhatjuk e helyen, hogy ez alkalommal már magyar oeazédek is hallhatók voltak, különösen érdemel említést Hirschmann Leon ur elragadó ékes szólással előadott toásztja, melyben a lelkes fiatalságot,mint a haza oszlopait éltette és azon meggyőződésének adott kifejezést, hogy a kellő perezben ép oly ragaszkodással fognak a hon iránt viseltetni, mint möst ifjúkori tanitói iránt. Ezen szép ünnepély létrejöttét fől"g Neuwirth Samu, Neumann N. ós Hirschmann Leon önfeláldozó törekvésének köszönheti és minden jelenlevőben azon kivá-natot hagyták hátra, bár mindenütt ismernék el annyira a tanítás terén fáradozók érdemeit. G-d. B. — Rövidhírek. Bécsben 297 öngyilkosság történt a mult évben. — A török hadsereg reformja kihirdettetett. — A „Népnevelők Lapja" szerkesztését Steiner István vette át. — Végh lgnáczot jan. 12-én reggel "1 fogták egy kávéházban. — A párisi Mur-cia-ünnepéiy 35 ezer frank veszteséget eredményezett. — A nemzeti kaszinó előtt szom- baton ét hétfőn este tüntetés volt Verhovayt éltetve. — Szentesen Horváth Mihály püspöknek emlékszobrot állítanak. Bpest, Lincz, Triest, ki nyert? jan. 10 én: 35. 69. 51. 8.36. . . 1. 67. 70. 42. 30. , , 16. 9.41.87.63. Irodalom (E rovat alatt megemlített munka Nagy-Kanizsán Wajdits József könyvkereskedése által megrendelhető.) — Aigner Lajos fővárosi könyvkiadó hivatalában becses munkák jelentek meg: Petrarca és Kisfaludy Sándor. Rónyi Rezsőnek e mély figyelemmel, élénk tollal s vonzó modorral irt irodalomtörténeti tanulmányának ára 80 kr. — ,A palóczokról" népismertető tanulmány, irta Pintér Sándor. Ára 80 kr. Végül Balázs Sándornak „Tarka Képek* czimü beszély és rajzgyüjtaménye I-ső kötet, kiadja a Petőfi Társaság. Ára 1 frt 00 kr. Balázsnak kedves tolla van s a magyar hölgyvilág bizonyára szinte kedvesen fogadja. — „Kereskedelmi Lapolc* czvraen Debre-czenben Zalai Márk és Fazekas Sándor, a debreczem keresk. szaktanoda tanárai szerkesztése alatt és Kutasi Imre kiadásában megjelenik minden hét szombatján, egy a kereskedelmi és közgazdasági érdekeket felkaroló heti közlöny, trely kiválólag a kereskedelmi és közgazdasági ismeretek terjesztését tűzte ki czélul. A szépen kiállitott lap, (negyedrétü nagy iv) mely egy rég érzett szükségletet pótol s hazai irodalmunkban e nemben mintegyetlon kereskedelmi , szak , önképző- és társadalmi közlöny méltán megérdemli a kereskedők, valamint a kereskedelmi ifjúságnak tömeges pártolását. Előfizetési ára egész évre 6 frt. Nevezett lap a kereskedői segédszemélyzet hely eszközlésével és üzleti hirdetések felvételé vei is foglalkozik. Mutatványszám kívánatra megküldetik. — „Képes Családi Lapok.u Alig egy éve, hogy Mehner Vilmos budapesti könyvkiadó ezen czim alatt, szépirodalmi és ¡«meretterjeaztő képes lapot inditolt meg, — s az már is oly elterjedésnek örvend, minőnek hason irányú vállalat e honban eddig ínég nem örvendett. Dus tartalma, kitűnő kivitelű képei, változatos sága és hasznos időtöltésül szolgáló különfaju talányai s általában kifogástalan szerkesztése által oly helyet vívott ki magának, mely fennállását sok időre uiztositja. — Tekintve azun számos előnyt, mit e lap megrencelése nyújt, előfizetési árát mesés olcsónak nevezhetjük. — A most megindult uj évfolyam is a nők részére megbecsülhetlen ingyenes divatlappal, színezett divatképekkel és Bzabásmintakkal bővíttetett. E rendkívüli kedvezmény csupán azon nagymérvű pártolás által lón lehetővé, melyben e lap eddig is részesült. Első évfolyama 7000 példányban kelt el, — de reméljük, miszerint előfizetői uek száma rövid idő múlva megkétszereződik. — Az uj évfolyam eddig megjelent számai valósagos minta példányok, Ugy tartalom mint kivilel tekintetében. — Aki bővebben akarja e jeles, igazán pártolásra | méltó szépirodalmi vállalatot megismerni, az ne sajnálja a fáradságot és forduljon a kiadóhiva \' tálhoz, mely készséggel küld mutatvány szá mot. Megjelenik Budapesten Mehner Vilmosnál. (Kalap utcza 4. sz.) „Sz. K." — Somogyi Ede által szerkesztett »Magyar Lexikon" 44 és 45. füzete megjelent, Ciotat szóig terjed. Melléklete Ázsia térkép«? és gőzmozdonyok ábrája. — Üj zenemüv. Táborszky és Parsch zenemükereskedésében Budapesten megjelent: Rákóczy induló. Ábránd zongorára és hegedűre szerié Huber Károly. Ára 1 frt 50 kr. — „Apollo" zenemű folyóirat január havi füzete következő tartalommal jelent meg : Háborgó kedély, albumlap Goltz J.-tól. — Havasi rózsa, tipegő polka Reinprecht A-tól. — Sicílienne Wachtel A.-tól. — Andante Mozart „Varázs-sip" dalmüvéből. — Népdal gyöngyök, átirta Vághvölgyi M. Béla. Szerkeszti s kiadja Dr. Fellegi Viktor. Ára 1 frt. — Mehner Vilmosnál ujabban ismét egy igen nagy érdekű mü fog megjelenni füzetekben, t. i. „A r arany biblia" a szentirás feltüntetve a legnagyobb művészek képeiben. Az ószövetség 25 fűzetben jelenik meg s ára 1 frt 20 kr. A kath. kiadást Dr. Toldy László, a prot. kiadást Szász Károly rendezte sajtó alá. — A .Gazdasági Mérnök\' ez évi két első száma a következő gaadag éa változatos tartalommal jelent meg: Gazdasági érdekeink és a szak irodalom. — A mezei komócsinról (képpel) Dr. Rodicsky Jenőtől. — Adatok a kösvágóhidak építéséhez. — A napfoltok befolyása az áradásokra. — Egy modern franczia park (képpel.) — A mosonyi öntözött mű-rét (képpel) Gonda Bélától. — Porhanyitó és gyökérmetsző gép (képpel) Péter Dénes halasi földbirtokos találmánya. — A frankfurti uj vásárcsarnok. — Az építési modorokról Pfaff Ferencitől. — Termeljünk olcsón! Diószeghy Sándortól. — A péklai öntözési telep első évi tanulságai Pécb Józseftől. — A hamu, mint trágya-anyag Koritsánszky J.-tól. — Mi idézte elő a Kőrös és Maros legutóbbi áradását? — Jégház vagy jégverem?— A magvak réteg-zése. — A buza kapálásáról (6 képpel.) — Vegyes közlemények. Gabona ás terményüzlet basánk és a külföld piacsairóL — Építkezési vállalatok. — Bérlet és eladás. — Pályázatok. — Értékpapírok és pénznemek árfolyama stb. — A Gazdasági Mérnök megjelenik minden héten csütörtökön, disses kiállításban, képekkel, gazdag és változatos tartalommal. Előfizetési ára fél évre 4 frt. Mutatvány számmal kívánatra szívesen szolgál a kiadóhivatal (Budapest, üllői ut 24.) Vegyes hírek. — A spanyol királyról s királynéról Madridból, mult hó 13-ról a következőt jelenti az Ag. Havas: Alfonz király s neje, az osztrák főherczegnó, kocsin menve, az Atocha-utczában egy pappal találkoztak, ki a szentséggel kezében haldoklóhoz ment. Az ifjú királyi pár azonnal leszállt a kocsiról, átengedé azt a papnak s gyalog ment utánna. Látszik, hogy a királyné Habsburg Rudolf törzséből származik. •• — Bem lovagostora a muzeumban. Bem kezéből ritkán maradt el egy vékony, tarka lovagostor, melynek a többek között az a történeti emléke is van, hogy mikor az öreg ur <lévai visszavonulását csinálta, egy elhagyott ágy ujára reá ütött hét ellenséges lóval s Bem elég korán észrevette a bajt s oda nyargalt az ágyúhoz, melyre már rátették a dragonyosok kezüket. „Mit akartok itten ? — rivalt rájuk az öreg — végig verve lovagostorával az egyiken. „Semmirekellők! ez az én ágyúm, mars innét!" A lovasok zavarba jöttek a német megszólításra, azt hitték saját ágyúikat akarják elfogni, 8 vissza iramodtak. Mikor észrevették a baklövést, a honvédek már biztosságba helyezték az elhagyott ágyút. Évek multával előkerült az öreg urnák lovagostora, melyet ő Törökországban Kmettynek ajándékozott, a ki vele együtt az izlámra tért; Kmetty az ostort aztán testvérének küldötte be Magyarországra, ki ismét azon kéréssel adta át Zeyk József urnák, hogy juttassa a muzeumba. És Zeyk ur e becses ereklyét át is adta rendeltetési helyére. — Óvatosan bánjunk a fegyverrel. Bárán-don megrendítő esemény történt a mult szerdán. Falusi népünknél szokásban van, hogy lakodalmak alkalmával, mikor a menyasszonyt esküvőre viszik, pisztolyból durrogtatnak. Pálfi Sándor jómódú fiatal gazda is lőni akart egyet a menyasszony tiszteletére, de a pisztoly csütör tököt mondott ; midőn pedig okát akarta kikutatni a pisztoly el nem süléséuek, az egyszerre csak nagyot durrant a a fegyver szétszakadva Pálti Sándor lábán egy életeret annyira meg sértett, hogy segíteni nim lehetett a vigyázatlanon többé, 8 pár peres múlva megszűnt élni. Pálfi Sándor alig pár éves házas volt, fiatal asszonyt s egy kis gyermeket hagyott hátra. Intő példa, hogy a fegyverrel óvatosan kell bánni. — Cj adók. A bécsi „Figaro" legutóbbi számában a pénzügy mi nis\'.et nek a következő uj adók javasoltatnak: 1. Csőd adó. Mindenki, a ki megbukik, adósságaiból tiz perez-ínt adót tartozik fizetni. 2. Foglalási adó. Minden végrehajtástól a lefoglalt tárgyak értékének 20 perczenije mint adó fizetendő. 3. Szegénységi adó. Minden alamizsnából és minden egyéb segélyezésből őt percent mint Jótékonysági adó katonai czélokra" levonásba nozandó. 4. Veszteségi adó. Minden tőzsde veszteségért, valamint veszteségekért kártyajátékban, lutrin, fogadásban, stb. huszonöt perczent adó fizetendő. 5. Sóhaj adó. A ki a rengeteg uj adók miatt sóhajtozik, minden sóhajtásért 5 frt adót tartozik fizetni. Fizetésképtelenség esetében minden 5 frt adóért 24 órai fogságbüntetés számíttatik. — — Quidjuris ? Egy Debreczenhez közel eső vidéki városban történt ez a felette érdekes eset. B. urnák kedve kerekedett a házassághoz és elvett egy fiatal nőt, a ki csakhamar áldott állapotba jutott. B. ur beteges ember lévén, nehogy a halál véletlenül meglepje, a takarékpénztárba elhelyezett 30 ezer frtnyi vagyonáról oly formán végrendelkezett, hogy ha nejének fia születik vagyonából a fiút 20 ezer, özvegyét 10 ezer frt illette; ha pedig neje leány gyermeket szül, az esetben leányának tizézer, nejének húszezer frt adassék Azonban a gondviselés másképen intézte a dolgot; a gondos férj meghalt, végrendelete kihirdettetett s kevéssel ezatán az özvegy nő ikergyermeket szült, egy fiút s egy leányt. Most tehát as a kérdés, hogy miképen osztassák fel vagy általá ban felosztható-e a két gyermek s az anya közt a vagyon ? Papírszeletek. „Mért nem adja ön férjhez leányit, hisz szép, t>j\' ho& nem kapok hoz«* elég okos férjet, a fa elvegye.« .Hogy-hogy?" „Mert nincs hozománya." «1, „xZ: ¿0fi Vizsgáló: „líi a végrendelet főkelléke ?" — 8»gorió: „Halott és vagyon V t> . w. «TI.®"61.* Bir6 : -Vádlott I kendre tehát bebizonyult a falopás. Volt már egyébért büntetve ?" _ Vádlott: .Nem, járisbiró nr, hála Ieten-nek még nem bírtak egyszer sem rajtakapni." Szerénység. .Miért nem nősttl meg már ügyvéd ur?« — „Hja, látja kegyed, a házasság vagy menyország vagy pokol. És ón menvor»«ágot meg nem érdemlem, a pokol meg nem kell!" tízlet — Vegyes árak Kanizsán: Hajdina: 10 > klgr. 7 frt 20 kr. Repcze olaj 3150—3175. szesz: 37.-37 25. Petroleum: 17*75-18. Bab fehér: 11 25-11\'50. barna: 11.60-12.Borsó: 13-14 frt. Köles: 8.-8 25. Köles kása 1325 — 13-p0. Muharmag: 7.—7-20.Bükköny; 7 frt. Lenmag: 13, frt.. Kendermag: 10 frt 50 kr. Szürke mák: 26 frt. Kék mák: 33 írt \' Üzleti szemle. N.-Kanizsán, 1880. január 14. Időjárásunknak e héten normális folyamata volt. Országutaink, melyek pusztulásnak indultak volt, a beállott keményebb idő folytán ismét megjavultak. Üzletünk még mindig nem tért el * lanyha irányzattól, melyet mult todósitasunk jelzett. A hozatal hetivásárainkra lényegtelen volt, s a forgalom legszűkebb keretbe volt szoritva. A csekély kereslet folytán a legtöbb czikk árai nyomódtak. Buza iránt csekély kereslet mutatkozott. Árak csak a legfinomabb minőségeknél tarthaták fel magnkat, míg alárendelt fajoknál hanyatlottak. Rozs iránt is megszűnt a mult héti kedvezőbb hangulat; árak azonban nem változtak. Árpa ét zab el voltak hanyagolva, mig elsőbb czikkaek semmi kelendősége sem volt, utóbbi csak a belfogyasztó számára vétetett Tengeriben is lanyhább hangulat jutott érvényre. A kinálat e cxikkben nőttön nő, mig szállítások beune jelenleg majdnem a lehetetlen dolgok küsé tartoznak. Bükkönyben némi üzlet fejlődött, árak a mult hetiek. Minőség szerint: Buza 12-50—13 20 Rozs 940—9 75 Árpa 7-50—8 50 Zab 6 90-7 20. Kukoricza 715—7 25. Cinquantin 7 75—8 — Bükköny 6 90—7\'— __K. B. Szerkesztői üzenet. 3865. Bpest „A hold", „Téli gondolatok" nem közöltetnek, másikra nézve is sajnálkozásunkra tagadólag vagynnk kénytelenek válaszolni 3866. Bécs. Biz az szomorú dolog. Válaszunk megy. 3367. L. „Életbiztosítás*. Köszönettel vettük. 3868. O. P. A Badap^stról vett levélro válaszoltunk önnek. Sajnos, de e szerint nem cselekedhetünk. 3869. Sz—r. Bécs. A választ hozzuk. Másikra uézve, az illetőnek átadtuk a levelet. Egyébhez nincs közünk. Többire megirtuk rég és ime — ugy van. 3870. Podturen. Az egész ügy a kiadó urnái van. Szíveskedjék oda fordulni. 3871. Egerazeg. Tüzes leveledre személyesen- 3372. P. P. Budapest. Sajnos, mi nem tehetünk egyebet, mint közöljük ; nálonk nem ugy van, mint el3bb volt 3873. Cs. A. Keszthely. A küldeményeket bérmentesíteni kérjük, mindig büntetve küldi a hazafias érzésű keszthelyi posta hivatalos leveleiket. Valamint a jköuyyet, ugy a segélyegyleti közleményt adui fogjuk. 3874. Csáktornya. A fordítások mielóbb közöl-totúek. Az élénk tudósításért köszönet. 3875. U- M. Talán épen ugyanazon egy órában irtunk. Intézkedtünk. 3876. R. 8. Sajnálatunkra megkésett. Tudósításait szivesén vesszük s azon számot készséggel megküldjük. 3877. Z. istvánd. Kivánatod szerint intézkedünk. Üdvözlet! 3878. P. L Alsó-Lendva. Pályázatok a kiadóhoz küldendők, díjmentes közlést a szerkesztőség nem eszközölhet. Vasúti menetrend. A buda-pesti időmutató óra szerint, indul Kanizsáról Vouat hova: asám Ora Pere. Idő 205 Eszék, Mohára,Dombovár ■ Fiaméba 4 48 reggel 21& , „ „ 2 30 délut. 212 Bada-Pestro........ 4 58 reggel 202 ...........2 6 délut 204 „.........11 30 estre 213Bécsbe (Raotnbathely, Hécs-Ujhely felé)5 8 reggel 301 . ......... 11 48 estve 315 Sopronba ........ 3 38 délat 303 Triestbe és Prágerhofon keresztül Grácz é« Bécsbe...... 4 58 reggel 201 Triestbe és Prágerhofon keresztül Ürác* Bécsbe...... 2 47 délut. TIZENKILENCZEDIK ÉVFOLYAM- ZALAI KÖZLÖNY. JAírüAB/I$& 188a Érkezik Kanizsára honnét : 216 Essék, Mohács, Dombóvár » Fiúméból 1 II dítat 206 , .11 11 "tve 203 B.idj>-Pestr31........i 20 reggel 201 „ ........2 5 délnt 211 „ .........9 44 estre 314 Bécsből (Ssimbsth. R6es UjhelylMöl 10 27 estre 302 „ ,. . ,45 reggel 163 Sopronjhöl ...... . . 11 53 délel. 214 Bécsb">J Grics, M&rhurg Prsgerhof felSI ..........4 12 reggel 20« TrUsst- én Béeeból M.rbnrJ, Prscer- hof felől .........1 31 délut. •204 Trií-sst- és Villaehbél Prsjerl.oí (elől 11 — estve Msrbnrgbs csstUkoss. Vill.rii és Frsiiee.festből . B , Fisneesfestböl Felelős szerkesztő: BátOrfi Laj08. isryiittór.*) — Tanict titztviselo tdreainkhOM. Az életbiztosítási eszme üdvöB volta annyira ia meretes már minden müveit családapa eMtt, • E rovst sl&tt kflslBttért Íelel5sséget nem Tállal » Sserk. I , hogy annak lényegét itt fejtegetni feleslegeinek tartjuk. — Csak is a kivitel módjára óhajtunk egy kis útmutatást adni, mely annál fontosabb, mert a fővárostól távol székelő tisztviselő, a különféle biztositó társaságok megbízhatóságára nézve kellő tájékozással nem bir — Már pedig a fődolog az, hogy ha egy családapa eltökéli magát szeretett családja érdekében élet biztosítást kötni, és nehezen nélkülözött filléreit e csclra megtakarítani, ezt oly társaság pénztárába fizesse, melynél feltétlen biztonságot talál; mely pénzeit itt kezeli, és melynek évi mérlegeiből meggyőződést szereshet magának, hogy a családja részére fen tartott betételek csorbítatlanul őriztetnek. Külföldi táraasagok ügynökei barangolják be az országot. Biztatják, bnzditják az embert a biztosításra. Az ily magyarázatok, felvilágosítások hasznát nem lehet tagadásba venni, mert az életbiztosítás szép eszméjének terjesztésére is vezetnek. De gondolja meg mindenki jól, mielőtt kötelezettséget vállal magára, mily társasággal szemben teszi azt. Fogadja szívesen a felvilágosítást, de biztosítson ott, hol teljes biztosítékot talál, — A bizonyos jól a bizonytalannal felcserélni veszedelmes kísérlet marad mindig. — Volt alkalmunk egy tisztviselő társunkkal beszélni, ki az angol .Gresham" nél kötött biztosítást, és ki nagyon megrémült a hossaabb idő óta ezen Ursaság ellen az összes európai sajtóban felmerült jogosult — mert meg nem czáfolt — panaszok által. — Óvakodjék tehát mindenki, nehogy hasonló helyzetbe jusson; mert azon xedves és megnyugtató öntudat, melyet mint családapa nagy áldozatok árán vásárolt meg magának, a megkötött bistositás által könnyen megmételyestetik. — Egy másik barátunk már régebben van egy nagy triesti társaságnál, még pedig nevezetes összegre, biztosítva. — Az évi mérlegeket folytonos figyelemmel kiséri és habár nevezetes összegek vannak a mérlegben kimutatva, mégis aggódva nézi abban azon az összes biztosítottak vagyonának majdnem fele részét képező több millió forintot tevő tételt, mely olaszországi földbirtok és ingatlanokból áll. — Az életbiztosítás matematikai alapokon nyugszik, a kamatozáa itt nagy szerepet játszik, éa ba ez nem rendes arányban folyik, könnyen beállhatnak pótolhatlan hiányok. Már pedig az igen gyakran bekövetkező ós a jelenleg is fenálló rósz gazdasági viszonyok mellett kétséget sem szenved, hogy azon helytelenül befektetett óriási tőkék vagy semmi, vagy pedig csak igen csekély kamatozáat hoznak. — Hát ha még arra gondolunk, hogy ezen tőkéket majd egyszer folyóvá is ke\'lend tenni I Vájjon mily veszteség mellett less lehetséges azokat értékesíteni? Ki tudja ast megmondani? Mindezen példákat cssk azért hozzuk fel, hogy beigazoljuk, mily szükséges az elővigyázat annak elhatározásánál, hogy melyik társaaág-nál biztosítsunk. Ne rémkép legyen ezen intés, mert a biztosítástól visszariadni senkinek sem szabad. — Ösztönözni kívánjuk mi erre tisztviselő társainkat, és hogy némileg tájékozva legyenek a fizetendő dijakra nézve, elmondhatjuk, hogy e sorok irója, ki 37 éves korában kötött a legjobb hitelű és feltétlen bizalmat érdemlő hazafias szellemű első magyar általános biztositó társaságnál, kinek vagyona tudvalevőleg és az ország szemeláttára a legszilárdabb értékekben van elhelyezve — 1000 írtról szóló bistosítást halálesetre, negyedévenként 7 frt 78 krt fi- i zet be. 1 HIRDETÉSEK. Halljuk Halljuk ! FERENCZ JÓZSEF KESERÜVIZ-FORRÁS A tcrmczi«t által • Moared.» emb.rUíf >tirm teremtett mepboficüthetlen kwkeoy útifű mxon xnep eddi* fel nem dérit»« titkot fopUlJa indában, mkxennt a gófp ét lejjctó rt-ndazer jjrulladt a jak hurt raj ára raló azonnali pyor* i* enyhítő !wui* ír rak óriására! ai illet" brtef jzerrek (^-óirjTjláaá« minden tokintelben lehetőleg olősecítí. kröt kezeskedünk, különö* fliryelwnbe ajanljak hatóságilag rédjepyünket aa. dobozon leró aláírásunkat, mert csak ezek igazoljak annak ralódlaájjat. Schmidt Victor & fiai, <8 WAJDITS JÓZSEF könyvkereskedésében Jí agy-Kanizsán megjelent és minden könyvkereskedésben kapható : Halljuk a szép szótl Magyar felköszöntő (toast) könyv, szerkesztették: Wajdits József és Bátorfi Lajos. Harmadik javított és teamesen bővített kiadás, mely kötött és kötetlen mitfden-ffemü . félköszöntíst tartalmazván, diázes kialtitása és tq-mött tartalma, agy hasznos es mulattató roliánáh fogva mindenkinek, de különöseu az ifjúság figyelmébe ajánlható. 360 lapra terjed 3 diszes ¿állítású. -Az I-so kisdás 1500 példány egy év alatt, a második 2000 példányban rövid időn kelt el, mely eléfcgé bizonyítja e könyv életrevalóságát. A keménykötésű könyvnek ára 1 frt. 80 kr. — Tartalom kivonata: Klószó. Költemény. A toaszt eredete. A hazára. Diszünnepélynél. Diszebédnél. Hölgyekre. Családi ünnepélyeknél. Keresztelőben Születésnapon. Névnapon. Eljegyzéskor. Meuyegióben. Beigtatásnál. Kgyleti ünnepélynél. Vegyes köszöntések Összesen 243 felkflszöntést tartalmat. Kiért emeljük a pohárt ? Magyar felköszöntő könyv. .Szerkesztette Hajgató Sándor. Ara diszes kemény kötésben csak 1 frt. Ezen eredeti folköszöntéseket tartalmazó kötetet ajánljuk a n. é. közönség kiváló figyelmébe. Csokor és billikom .magyar köszöntő és felköszöntő eredeti költemények. Irta: Városy Mihály. Második tetemesen bővített kiadás. Ó félsége álul 10 aranynyal kitüntetett mü ára igen díszes kiállításban kemény kötésben csakl frt 40 kr Díszkiadás arany metszéaben 2 frt 40 kr. Rajta fiuk vigadjunk! Közkedvességü dalkönyv, ötödik bóvitett kiadás. E nagy szorgalommal összeállított mű közel 1000 válogatott dalt taltalmaz ; ujjonan feltalálható magyar opera és operetté dalokkal bővített mű, szines boritokkal kötve, csinos kialHtásánál fogva is kitűnő, mondhatni: a maga nemében páratlan mú. mely már több mint tizenny.Mezezer példányban forog a közönség kezén. Ára a 800 lapra terjedő könyvnek 1 frt 80 kr. aranymetszés« disxkötés 2.60 kr. Gyűjtötte Wajdits József. Tartalma: Honfidalok, katonai dalok, indulók, természetdalok, románciák, élez- és gunydalok, szerelemdalok, bordalok.tánezdalok, rab- és duhajdalok, idegen dalok, opera ós operettc-dalok sat Rajta nult vlgadjunlt! Magyar dalkönyv olcsó kiadása, 96 kr. Rajta lányok mulasunk! mulattató kézikönyv, magyar hölgyek számára, gyüjtötteWajdíts József. Ajánlható mindkét nembeli mulat-ni vágyó közönségnek, mind béltartalmára, mind pedig külsejére figyelem fordíttatott, ára az 500 lapra terjedő, szinnyomatu borítékkal ellátott könyvnek 1 frt 60 kr. Aranymetszésü diazkiadáanak 2 frt 60 kr. — Tartalom kivonata: Hölgyeinkhez. Az egészségről. Pipere asztal. Öltözékszoba. Illemtan. Jeles mondatok.\'Nónevek. Virágnyelv. Színnyelv. Szavalmányok Adomák. Kérdések s feleletek. Kártyavetés. Emlékkönyv. Névrejtő emlékyersek. Társasjátékok. Tréfás mulatságok. Táncxkönyrés záradék. Rajta párok tánexoljunk I Lakatos Sándor tánczkönyve, mindkét nembeli iQuság számára. Kiadta Bátorfi Lajos. Lakatos Sándor arczképével s a szöveg közé nyomott táncaábrákkal, diszes czimborákkaL Keménykötésű . mú ára 1 frt 40 kr. K ebelhangok. Újévi, név- és születésnapi s az élet egyéb viszonyaira alkalmazott köszöntések, kötött és köteti en beszédben. Irta; Hoffman Mór, diszes nyomatú kemény kötésben, ára 1 frt. Szegényből lesz gazdag jó számvetéssel, gyors és\' biztos se£itő minden adás- és vésnél, \'/» krtól kezVe 10 frtig. Évi jövedelem 1 frtiól ;1000 frtig. Teli ósJlres hordók megmérése kiszámítása. A gömbölyű fák Icubik tartalmának meg-határoztathatásáróli táblázat A salymértékei vámsulyra való átváltoxtatásáróli táblázat Cselédbért és árendát ¡]J f^ mutató tábla Elléai és kotlási idő »»ámítása. Törvényszerinti bélyegrovat. Táblázat a fatör*8 kiszámításához. A lovak fedeztetése-, a birka üzetése-, és & göbék görgetésének eredményéróli táblázatok. Ára kötve e di&zesen kiállított zsebkönyvnek 90 kr. Vedd Msiveniet szívedért! Szerelmi levelező könyv, alkalmi levelezések változatos gyűjteménye, szerelmes párok gxá-mára, Szivélyeaitől. Csinos borítékba kötve, ára 1 frt 20 kr. \'W ,A fanksütés titka.\' "VI Irta : Fonquet Jaqnes III. Napóleon udvari főszakácsa néhány étkek készítési titkaival. Ára 60 kr. Egyiptomi álmoskönyv. Nagy legújabb egyptomi álmoskönyv 192 lapra terjedő, 600 képpel, tartalma : Álom magyarázata. Titkos kaballa, nagy művészet. Maltai kereszt. lépcsős kaballa. Nagy kereszt. Sorsjáték-árszabály, Ára 50 kr. Lenormand A híres csigánynő igasmondó kártyája, 32 swnezett kártyával, magyar aláírással éa t«ö- veggel, ára 50 kr. Egy tarisznya ostobaság! Humorisxtikns eszmék, ötletek élezek egyvelege. GjQjt. Nevető Vilmos több felfedezetlen ludomáoy professora, ára diasesen kötve 1 frt 40 kr. Ungarn ím Spiegel deutscher Dichtung. Msgytrorssig a német költészet tükrében, diszes kiállításban főzve 1 frt 80 kr., elegáns diszkötésben aranyozva 2 frt 30 kr. Dr. Kriegler Mór: .önmentő\' vénymintékkal mindkét nembeli betegek számára, ára 90 kr. Dr. Kriegler Mór: Az elveszett idegerönek visMapólláaa, vénymintákkal orvosok és betegek számára, ára 90 kr. Mindkét füzet egy kötetben, diszes kiállításban, 1 frt 60 kr. Juháss: Széplrási mintalapok, közép, reál, polgári és felsőbb iskolák használatára, magyar éa német, ára a IS iratlapnak csak 28 kr. Gyönyörű magyar kath. imakönyvek mint Massáskirt Mvissál isváays. Islkl rszsr tibb féle kiadalban 40 krtól kezáve 13 frtis papír, k<r sslyssi . és birsasy kitésskkss. Vidéki megrendelések posta tbrdult&val gyorsan eszközöltetnek M Wajdits József könyvkereskedő Nagy-Kanizsán. \' > Elismert mint leghatásosabb valamennyi keserűvíz között T\\v T W a belsyócyászat tanára, Eriangenben. „Nea Ul» ljtíUUC »»•okoz kelletlen mellékhatást, ha nagyobb adagban vétetik. SÖt még oly esetekben is. hol u béluyákhártya izgatott, s víz fájdalom nélküli székletétet okozott." Erlangen 1878 m Korányi Frigyes, tűnik ki. hogy enyhén keserű, nem kellemetlen izü cs hogy még hosz-szabb használat után sám zavarja meg az étvágyat ós emésztést Bpest 1878. Dr frphVi nrrl TöTnc taöáTés a Szi.-Róku« kőzkorhiz VJCÜUdrU ljdJOb, iga2gatója Bpesten „Könnyen vétethetik és a többi budai vizekhez aránylag kevesebb mennyiségben és rövidebb idő alatt hoz kedvező eredményt létre, Bpe»t 1877. T)r Kiss \\nm]nr » Szt.-Jaio« kőzkérház igazgataja xjI. ^ ctllUUI, Qadapesten. ..Valamennyi budai kese riiviz között kellemes ize jeles hatása által tűnik ki\': gyomor és bélhurutnál, megrögzött székrekedésnél, alhasi vérpangásnál, valamint vérto-lulásoknál, aranyérnél étvágytalanságnál stb." Bpest 1878. Dr. Bambpro-pr FTpnrik ® Bdvari t,Bi ±Ji. Udlllüt;r0t;i Jieuriü, C808 Bécsben „Még hosz-szabb használatnál sincs semmiféle káros hatása " Bécs. 1877. Dr. MpVII ortTT^I h *2 e\'"«Qyó«ytM kemáayU XJL\' ^AC^lICItU Ili. Bácscs Bécsbea. „A mérsékelt ada gok^ és azok kíméletes hatása által e kóroda egybevágó heveny köre- seteinél gyakran fontos oki javalatnak felelnek meg." Bécs 1879._ -1ZI7 Ezen viz kapható : minden gyógyszertár és füszeráru-kereskedés-J>41 3 — 6) ben és a forrásigazgatÓ3ágnál Budapesten >OOOOQOOOOGOOOeGOOOOOCX Kaffee-Versand zum Hamburger Börsenpreise in Säcken ä 4S/, Kilo netto franke (portofrei) gegen Postnachnahme: Santos per 1 Kilo fl. ö. W. — 93 Campinos , 1 , , „ — 98 Maracaibo , 1 , , 1 06 grün Java , 1 , , „ 1 20 Ceylon . 1 , „ 1 26 gelb Java . 1 , , 1 46 Mokka . 1 , , , 1 68 Der österr.-nng. Zoll ist 24 Kr. per Kilo. Auch die billigen Sorten sind reinschmeckend und kräftig. Nach Wahl der Besteller verpacke auch 2 verschiedene Sorten in einem 5 Kilo Packet. Nichtconve-nirende Qualitäten nehme gegen Nachnahme zurück. Ottensen, bei Hamburg. 982 l-i A. L Mohr. Keskeny útifö ■ mellcznkorbák, s tödé és mellbfyok, köhögés, fojtóköhögés, rekedtség és tödöhurut biztos gyógyszerei. cs. k. szabadal gyárosok Bécs, Wieden, Allegasse tó Kaphatók : Práger Béla gyógyszt. N.-Kanizsán, Kálivoda J. Letenyén, Kis A. gyógyszt. A -Lendván, Dorner Kaj. vaa- és faszerkereskedésében Sümeghen, Werl» M. gyógyszt BLapronczán és idősb. Mozelt P. Vasváron, Hollósy Jótsef E. gyógyBZt. Z*l*-Egerszegf>n, Berger Mór i.Somogy) 8zobb. (978 2—•) Nagy-Kanizsán, nyomatott a kiadó tulajdonos Wajdits József gyorssajtóján. Január 18-án. e-aite as^uoi. Tlienklléncsedlk évfolyam. C DiMllI ir • "I »in. . . « fct.f ... í— i (WlHlllr < frt.| éVT. . .1 o^j.d érre . . 2 , Egy —ám 10 kr. Hlrétlilsk 8 hasábot pttitsorban 7, ■icodnor 6 I minil.n további torirt S kr. KTU.TTÉKBEB soronként 10 krirt »<- tétnek fel. Kioestári illeték minden B(7U hirdetőért kalsn 30 kr S«it«iíS. I előbb: ,Z AI> A. • ■wkMtftla, ujifi Timii Uletó kM.n4.jdc p.dif . kiadóból bérs.atv. íntésendfik : KáST-KAStUá WtaMtMktl Béra.»tetJ«. Isv.I.k. euk jnnt ■■ekltir\' •aktéi foj.dtataak .1 Séiiuiok nw* ti. O MOS a.-kanlual kprenkedeinti > iparbank\', .n.-kanizsai Ukmrékpénitár*, * ,zalani«gjei általános UaitétM «Í.-Kanlrjiavároa helyhatóságának, „nikanlzn! ónk. tűzoltó-egylet\' taiet", a ,n.-k«nl*«»i klsded-natal^ egyesület", a .soproni ker«nkedelral a iparkamara a.-kaniisal külválaaztmánja" a több megyei éa várost egyesület hivatalos értesltije. IIe 1 eiikiiit kétszer, vasárnap- s csütürtököu ine^jeieuo vegyes tartalma lap. A nő hivatása és neveltetése. III. Nemcsak a férfinem nevelésénél, hanem a nók nevelésénél is fősuly fektetendő a történelemre, jelesül a hazai politikai socialis történetre és az irodalom történetére. Ezek képezik a cselekedetek és gondolatok gazdag tárházait és annyi számtalan példát mutatnak a szép, igaz és jó eszméinek az életben való megvalósítására, melyek hatásukat el nem téveszthetik az ifjú kedélyére, gondolkodási irányára. Há valaki az emberiség történetét áttanulmányozta és azt át is értette, az nem lehet nemtelen érzésű, valamint az sem lehet rosz hazafi avagy honleány, ki nemzetének történelmét és irodalmát ismeri. — Ismertessük meg leányainkkal a történelmet és nemzeti irodalmunkat, ugy egyfelől oly általános műveltséggel ajándékozzuk meg őket, hogy nem leend okuk a férfiaknak a nók tudatlanságáról és korlátolt elméjüségükról panaszkodniok és a velők való társalgás közben sem leszünk csupán az .időjárás" és .pletyka" szülés unalmas thémáira utalva; más felől meg hivatásuknak, anyai kötelességüknek is fognak megfelelhetni , mert fenkölt gondolkozású, nemes érzelmű honfiakat és honleányokat fognak nekünk nevelni. Nagyon szépen mondja Eötvös: ,Az asszonyi méltóságnak sértése nem lehet büntetlen; s ha körültekintünk, látjus, hogy minden társaság ugy áll alantabb vagy magasabban, mint nóit helyezé." És kérdem mi más által, lehet-e általában az ember méltósága elles inkább véteni, ha nem az által, hogy eszét, szírét parlagon hagyjuk, melyek épen az ember méltóságát képezik ?1 Igaz, messze vagyunk azon szebb jövőtől, melyben már a nőnemnek kellő és helyes neveltetéséről is leszen gondoskodva és ha e téren ez idő szerint nem is érvényesülhet mind az, a mi kívánatos és szükséges volna, de hogy egyáltalán semmit se tegyünk a nőnem kimüvelódése érdekében, az még korántsem következik abból. Ha nem is állíthatunk fel minden nagyobb városban ,.felsőbb leányiskolát", a mint ez Budapesten van, de azért ügybuzgó tanférfiak, kik jól átértették hivatásukat és nemzetük művelődéséért lelkesülni tudnak, nagyon sokat lendíthetnének ez ügyön és sok érdemet szerezhetnének maguknak nemzetünk általános művelődése körül, ha szaktárgyakból olykor-olykor felolvasásokat tartanának különösen a nők számára. De hiába, mi már ugy hozzá vagyunk szokva, hogy mindent a kormánytól várunk és csak pénzért teszünk valamit. Különben már is messzebbre mentem, mintsem szándékom volt, de a kérdés oly érdekes, hogy nehéz attól megválni, ha már belefogott az ember; de minthogy a kérdés fejtegetése inkább napilapba való, vagy röpiratban tárgyalandó, félbe szakítom gondolat fűzésemet habár nem szívesen is. S midőn befejezésül ismételve figyelmeztetem a t. olvasókat a „nőnem" neveltetésének fontosságára, egyszersmind emiékezetökbe idézem egy földiök ama szép szavait: „A nőt, az anyát egy férfi sem pótolta még soha." NEMO. Jegyzőkönyv, mely Jelvétetett a „ Zaiam. ált. tanítótestület\' központi választmányának 1879. decz. 14-én Keszthelyen tartott havi rendes ülésén. Jelen vannak: Caathó Alajos elnök, öiv. Emecz Józsefné, Holczmann Ferenca, Bíró József, Haschpel József, Fried Ignáca, Újlaky Mátyáa, Ertl Károly, Brüller Mór, Pöita Pál, Belányí Tivadar, Xolecskáry József, Vöröas Jánoa (jegyző) közp. választmányi tagok és Kozma Jinoa, mint vendég. Elnök aa Qléat 9 órakor megnyitja. Tárgy: 1 ) A mult havi üiée jegyzőkönyve észre-vétel nélkül hitel süttetik. 2.) Elnök aaon tia írtról, melyet a kemihelyi járási kör a létesítendő testületi segélj*, egylet alapja javára a testületi elnökséghez, ennek hivatalos nyugtája ellen áttett, — fölmutat egy takarékpénztári betéti könyvecskét; és felemlíti, hogy a nevezett jköri elnöknek a legutóbbi ülésben benyújtott irata alapján aaon 2 darab könyv, melyet a jkör a köap. elnök-ségoek felajánlott, 3 frtnyi értékben általa kibocsátott siám\'.ával kicseréltetett. Tudomásul vétetnek éa Ertl Károly érvelésére a .többi jkörök felhívatnak, hogy a tervben levő testületi segély-egylet érdekében tegyenek meg minden lehetőt és ebbeli jelentésüket mielőbb közöljék a központtal. 3.) Fridrik Ferenca s.-szt.-mihályi Unitétól érkezett egy levél, melyben tudósítja aa elnökséget, hogy a járásbeli tanítókat Z -Szt.-Mihályra nov. ¿D-re hívta egybe. Az ülés igen sajnálja, hogy épen ez időtájban kellemetlen esős idő állott be ée a nehéa közlekedés miatt a köap. válaaatmánynak aa alakuló gyűlésre kiküldött tagja, (amint rnak nyilatkozatából ia kitűnik) nem jelenhetett mer. 4.) Elnök a) a mait bari ülésben nyárt megbiiatáa folytán felkért« Krób Pál tanfelügyelő urat, hogy a jövő évi közgyűlésünkön megyénk tanügyi állapotáról felölvaaást tartani szive, legyen, a a válaaatmánynak tanfelügyelő ur irányában jkvileg ia knijaaett köaaönetét tudomásul adta. Helyeselte tett b) Fark Miklós tf polcxai gaad. f«laó népiskolai igaagatót megbízta a tapolozai jkör megalakításával; a biaalmi levél felolvastatván, helyesnek találtatott. c) A kolozamegyei tanteatület elnökségét éa Lakita Vendel budapeati igazgató-tanítót, mint a budapeati tanitók sególy-egyleténak titkárát megkereste a végből, hogy a mult (Uéa-ról felvett jkvben említett segély-egyleti alapszabályok egy-egy példányát küldjék mag testületünk számára. Kiss Sándor kolosamegyei tanító testület elnöke válaaaában jelsi, hogy a kolozamegyei tanító testületnek nincsen, hanem \' az udvarhely-megyei tanitó testületnek van virágzó segély-egylete. Az ülés meghagyja elnöknek, hogy s tekintetben aa udvarhely-megyei tantestület elnökéhez Koama Ferenca székely-kefeazturi képezdei tanárhoz fordnljon. d) Gózon Imre szt.-györgyvölgyi tanítóhoz a választmánynak egy előbbi határosata szerint néhány sort küldött, melyre ea ideig válasz még nem érkezett. Czétszerünek véli az ülés, ha Iványi. Andor alaj-lendvai polg. iak. tanitó ia, ki aa alsó-lendvai jkörnek alakuló gyűlésén szintén jelen volt, felvilágosítás végett felkéretik. e) Hajg.tó Sándor volt testületi elnököt hivatalosan értesítette a választmánynak a aalam. tanitók segély-egylete tárgyában hoasá intézett kérdéaeiről. Tudomásul szolgál. 5.) Szóba hozatott a magas ministeríum-hoz intézendő kérvény; ez alkalommal az indokok bővebben megbeszélteitek, a kérvény szerkesztésével főjegyző biaatik meg éa felkéri TÁRCZA. Nyári éj. Ragyog a hold ezüst fénye, Egy kis csillag közelébe ; Ábrándosan tekint rája. Mintha kérné : legyen párja. Kipirul a csillag arcza, Mikor a bold caalogatjz, És követi kéj remegve: Szara titkát megértette. — Édes álom száll a földre, Aranyos ég báj szerelme : Boldogságot ölel minden; Tündéri éj alant ég fenn. Kinyiinak a virágkelyhek, Mámorító kéjt lehelnek; A fuvalom kénye-kedvén, Kinyugszik a rózsa keblén. 8eent nyugalom, alvó éden, Tul ragyogó ezer izépen; 8 mi tói ég, föld bflbáj-tele, Elzengi egy fülemile. — HAJGATÓ 8ÁNDOB. I Az Unna partján. Kgj tizedes elbeszélése után irta: Aurora. (Folytatás és vége.) Végre felemelkedett, fejszémet egyszer megzuhogtatá a levegőben, egy csapáa és én : eszméletlenül összerogytam. így feküdhettem néhány óráig; mert midőn hosszas álmámból a hideg csípős ter- mészet, mi jól hatott reám, felébresztett, setét és síri csendes éj volt — Vagyonom-, nőm-és leányomnak csak a hűlt helye volt itt. Szürkületig itt maradtam éa midőn az első fénysugár derengé ál a vidéket, annak fényénél láttam körülöttem a fagyolt vértócsát, mi bizonyosan nőm és leányom meggyilkoltatásánál keletkezett, kiknek hulláik valószínűleg az Unna folyóban lelték örök nyugalmukat.\' Itt, a szegény ember könnyeit, mik patakként omlottak tisztességes napbarnitotta arcaára, egy szenyes kendővel letör.é. Nagy részvéttel hallgattluk elbeszélését míg ismét folytatá: Bizonynyal agyonvert volna engem is, ha holtnak nem hitt volna. Heggel felé bementem ide a miiomba, hol egy derék, tiazteMégea, öreg atyámfia la-kik, a kegyetlenek elől menekülve, ott sebemet megmostam a barátságos öregnél, és bekölöaém. Itt, turbán alakra fejére tekert kendőjét levevén és fején a tátongó sebet megmutatá. .Lássák araim — folytatá beszédét — itt es a seb, ea aa, amit semmirevaló sógorom -tói a vendégszeretet, rokonság és barátaág hálájául kaptam. — Egéaa nap a malomban voltam a melybe menekültem és a kijSvést csak aa eatére bíztam, hogy a kegyelmes urak ítéljenek felettem, vegyenek pártfogás alá éa segítsék a bűnöst megbüntetni, aki vagyonomat elrabolta, nőmet éa gyermekemet meggyilkolta; aat a gyilkost büntessék meg araim!?" Esdő pillantást vetett reánk, aa őrilléahez közel volt utolsó mondata kiejtésnél és gyermekként teljes szivéből airni keadett. Csak akkor tértem magamhos gondola- timból, midőn a szánalom egy sóhaja tort fel keblemből; mindnyájunk arczán a fájdalom legnagyobb részvéte tükrözött. .És hol találjak meg sógorát? — kérdé a hadnagy. „Tul a hegyen van lakháaa, — válaszolá a benlakó — én majd kalaaz lessek, ha oly szívesek lesznek követni; egy fél órai gyaloglás után bizonynyal oda fogunk érni.\' Rendbe szedtük magunkat és a hadnagy ur „hab\'t achtl marsch!0 szavai alán megkea-dénk fáradalmas utunkat, mely a földi igaaaág nemes czéljának kivitelével végződött. Az éj hideg, caipős volt. A göröngyös ut, melyen haladtunk , hangosan kopogott lépteink alatt és a mélyen vésett és kiemelkedő göröngyök mindinkább nehezíteni igyekeztek a menést. A szél élesen ffityölt és mi köpenyeinket valánk kénytelenek felvenni, óva magánkat aa idegeinket is átjáró fagyos szél.ellen. Végre, egy meredek hegyoldalhoz értünk. Koromsetétaég uralgott folyton és daczára annak, hogy jól ismerém e vidéket, — mit a gyakori őrjáratnak köszönhettem, — mégis kénytelenek valánk magunkat banaaülöttkalauzunkra biani. Eaen a hegyengyakran szemtanúja valék egy-egy véres össaeűtközéznek. Gyakran aaemlélém aa egeket nyaldosó bérezek nagyságát; tul aa Unna folyót, moly mint egy ezüzt szalag tűnt fel a magaaból, mely a lapály hozását átaxelé. Ilyenkor egy törzsökre ülve elméláztam. — Gondolataim otthon kedves övéim körében tévedeztek ; reád gondoltam gyakran szeretett jó hazám, hogy mikor láthatlak megint?! És midőn legszebben mulattattak gondolataim, akkor ébredtem fel azokból éa itt állottam a vadonban messze drága haaámtól. Ezen hegynek egy délre kanyarodó oldalában volt építve magányosan egy háúiak alakú kunyhó. Kalauzunk utmutatása nyomán tadtuk meg, hogy ez itt sógorának keresett kunyhója. A házhoz érve néhány lépéanyi távolra aa ajtótól megállottunk. A hadnagy ur az ajtóig meatéa kopogott. Senki sem felelt. Most már zörgetni, vagyis dörömbölni kellett az ajtón. Egy darva női hang hallataaott most belülről, mondván: .Ki aa I" .Eressz be!" — válaszolt hadnagynak. „Mit akartok, kik vagytok I?\' .Katonák, kik férjedet kereaaük. — Bocsáss be rögtön, mert máskép belökjük aa ajtót!" .Várjatok!« Mintegy két pereznyi szünet után aa asszony égő fenyőfával kesében, aa ajtót kinyitva előttünk megjelent, mondván : „Mit akartok férjemtől? hiaa ő nincs itthon; miért kereaitek?" A hadnagy kariját hüvelyéből kirántva fenyegetőleg emelvén fel az aaaaonyra és rá kiáll tott: .Mondd meg, hol van féljed, mert különben azonnal össsevagdallak 1" Az asszony semmit sem látaaot! erre megijedni, aőt telje. bátorsággal mondá : .Ha agy tetszik a tiaat árnak, vagdaljon össze ; mos\', már azért sem mondom meg, hogy hol van férjem!" TIZENRrLENCZEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY JANTI.tR 18-An 1880 a választmány az indítványozót, hogy főjegyzőnek segédkezet nyújtson. A kórvényt főjegyző a legközelebbi ülésen matatja be. 6.) A hm. vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister ur a jóváhagyás végett felküldött, módosított alapszabályunk tárgyában — ugy mond elnök — intézkedni kegyeskedett, a nov. 11-én 30665 sz. a. kegyes intézkedését a megyei tanfelügyelőség nov. 27 én 1794 az. a. kelt kisérő iratával együtt leküldötte. Aa iratok felolvastattak, s egy bizottság neveztetett ki, mely az alapszabály módosításokat a magas ministerlum leirata értelmében fogja elkészíteni. Felhivatnak a jkörök is, hogy ha a mostani alapszabályon a gyakorlatnak inkább megfelelő változtatást óhajtanak, ebbeli módosításaikat legkésőbb a jövő közgyűlést egy hónappal megelőzőleg annyival is inkább szíveskedjenek bejelenteni, mert a később érkezendő módosításokat a bisottság figyelembo nem veheti. A módosításoknak minél előbb leendő beküldése azért is kívánatos, mert a bizottság a jövő közgyűlés elé már kész, minden oldalról jól megfontolt alapszabály tervezettel szeretne fellépni, mivel ez esetben a közgyűlésnek csak jóváhagyási jogát kell gyakorolni. A bizottsagba Biró József, Fried Ign cz éa a körülményekhez képest a tesiüleii elnök által a bizottsági ülésre meghívandó toll vivő jegyző választattak. A bizottsági üléseket a testületi elnök hívja össze és elnöklete alatt tartatnak meg. A nm. minister urnák kegyes intézkedése a következőkben foglaltatik : nl) meghatározandó az alapszabály tervezetben a) a közgyűlések érvényes határozatai hozatalánál szükséges tagszám, a központi választmányi gyűléseknél a szavazat-arány; b) az egyleti taga«(g megszűnésének esetei s feltételei; o) a közgyűléseken vezetendő jegyzőkönyvnek hitelesítés módja; d) az egyletbe a felvételi jogot ki gyakorolja? — 2.) A 14. §• ban kiteendő, hogy tiszteletbeli tagokul külföldiek csak a magy. kir. .kormány előleges jóvahagyása mellett választhatók. — 3.) Felveendő a tervezetbe, hogy az esetben, ha az alapszabályokban meghatározott czélt ós eljárást illetőleg — hatáskörét meg nem tartja — a királyi kormány által, a mennyiben további működésének folytatása által az állam vagy az egyleti tagok vagyoni érdeke veszélyeztetnék, haladéktalanul fölfüggesztetik és a folfüggesztés után elrendelendő ¿szabályos vizsgálat eredményéhez képest végleg fel is oszlattatik, vagy esetleg az alapszabályok megtartására különbeni feloszlatás terhe alatt köteleztetik. — 4.) Világosan Kiteendő végre: a) hogy a nyálán létesítendő segély-egyletek kidolgozandó alapszabályai jóváhagyás végett a m. kir. belügyministeriumhoz felterjeszten-dők; b) hogy az alapszabályok megváltozta-tasa és az egylet feloszlatása esetén vagyoná- ,Kötözzétek meg — parancsolá a had-nagy — négy ember kuttaasa ki e viskót és ha azt az embert itt lelitek, hozzátok rögtön ki !u Két ember azonnal megkötöző az asszonyt,, mig négyen a lakba mentek kikutatni. „Hadnagy ur kérem, ott egy pajta áll; azt nem kellene kikutatni!?" — kérdem a hadnagytól. „Igaza van 1 menjen néhány emberrel oda és ha megtalálják, ugy hozzák ide." Hat embert vettem magam mellé, ugy indultam a kutatásra. A pajta ajtaja zárva volt; zörgetésem és kiabálásom daczára sem nyitotta azt fel belülről senki, sem hang nem felelt. „Menjünk innét őrvezető ur — mondá egy közvitéz — itt ugy sincs senki, mert nem felelnek.* „Kell, h e-y itt legyen; mert az asszony is itthon van." Levettem váflamról puskámat és annak agyával egy hatalmasat ütöttem az ajtóra, mire azt teljes életnagyságban bedűlve a földön elterülni láttam. Egy embert a fáklyáért küldtem, melynek világánál bementünk a pajtába. - OiT egy ember aludni látszott, de csak tetetve, mert ébrenlétét szemeinek, a fáklyafénynek a pajlábai hatolás alkalmávali ragyogása elárulta. Mellé léptem és mondám : .Kelj fel!* 5 Nem mozdult. Ez már csakugyan ébrenlétét jelzé előttem ; a tréfának véget akarván venni, a puáka-tussál jő oldalba löktem. Ezt a jó sógor sem vette tréfának és látszólagos álmából felébredett. ,Ki az! - kiáltá tetetett felhevűléssel, minket azonban észrevenni látszott, rimánkodva j kérdé — mi tetszik jó uraim, mit kivánnak tőlem ily késő éjjel?" „Kötözzétek meg és hozzátok!" — mondám. nak hová (orditása tárgyában esetleg hosandó közgyűlési határozatok foganatosítás előtt a kir. ministeriumhoz felterj^aztcndők." A leirat minden pontja a jkörokkel is közlendő lesz. A testület alapszabályának végleg«« módosítását pedig a választmány a legközelebbi közgyűlés egyik rendes Urgyánl ezennel kitűzi 7.) Ertl Karoly kérdést intéz aa elnökhöz, hogy a jkörök küldtek-e már valamely összeget a testület pénttárába? Elnök „nema-mel felel a hivatkozik a tapolczai közgyűlésnek e tárgyban hozott azon határozatára, mely szerint ajkörök pénzkészletük y3 át * testületi közgyűlés elét! egy hónappal tartoznak beszolgáltatni. Az ülés valamint a kérdést intéző a választ tudomásul veszi, s a választmány azon reményének ad kifejezést, hogy a jkörök nem vonják meg tőle anyagi támogatásaikat sem és a jelen viszonyuk közt a közgyűlési jkvben előirt határnapot nem fogják bevárni. 8.) A keszthelyi jkör 1879. okL 29-én Keszthelyen tar ott őszi gyűlésének jkve be küldetett, s ponton kint tárgy altatott. ETnÖk ájkv. 6. és 15. pontjára hívja fel különösen a választmány figyelmét. A 6. pontban a közp. elnökséget felkéri, hogy a III ik egyetemes tanitói gyűlés végrehajtó bizottságánál lehetőleg sürgölje a „Magyarországi tani tó-egyletek szövetségé"-nek életbeléptetése mielőbbi kivehetőségét A választmány a jkörnek ezen óhaját készséggel fogja teljesíteni, mert a szövetség eszméjének pártolása már közgyülésileg is ki volt mondva éa annak életrevalóságáról meg van győződve. A 15. pontban a jkör kijelenti, hogy a testületi segély-egylet javára eddig áttett és jövőben átteendő Összegekhez a tulajdonjogot fentartandja, s ha a segély egylet meg nem alakul, azokat a jkör pénztárába visszsőzettetni követeli. A választmány ugy hiszi, hogy tökéletesen eleget tett e tekintetben akkor, a midőn a legutóbbi ülés jkvének 10. pontja 4. bekezdésében foglaltakat határozatba hozta; 8 fenUrtja azokat most ia egész terjedelmében. 9.) Brüller Mór előadja, hogy ő is igen nagy érdekkel viseltetik mindazon ügy iránt, melyet a közp. választmány gyűlésein előfordulnak, s szeretné, ha ezek olyankor tartatnának, a mikor Reich Miksa és szóló részt vehet nének benne. Most is csak kivételesen jelenhetett meg, mert midőn a közp. választmányi havi ülések tartatnak, mrad a ketten ugyanakkor héber tanítással vannak elfoglalva. A választmány ftiőadó szavait elég indokoltnak találja és elhatározza, bogy ezentúl (további intézkedésig) havi rendes üléseit mindig a hó második szombat délutánján tartja meg. 10.) A testületi könyvtár számára megküldetett a „Budapesti tanitó-egylet emlékkönyve0, melyet az illető egylet választmányának megbízásából Trojtler Károiy és Gtöőz József szerkesztettek az egylet 10 évi fenn állásának megun a epelése alkalmából. Elnök nagy gonddal Összeállított könyvecskét átad a Vöröss János testületi konyv-tárnoknak s az ülés a küldeményt köszönettel veszi. 11.) Többen felszólaltak a testület könyvtára ügyében. A felszólalások hosszabb eszmecserére szoigáitattak alkalmat; s végül Pdtz Pál indítványára határozatba ment, hogy Récsfey György volt testületi könyvtárnok kéressék fel, miszerint a testület könyvtáráról részletes jelentést tegyen és szeretné a választmány, ha mindazon könyvek, melyek a testülethez adomány kép érkeztek, vagy a melyeket a volt közp. valaszt. a testületi könyvtár számára tett gyűjtésből beszerzett és egyátalá-ban a testület bélyegző nyomásával ellátott müvek vagy áttétetnének a mostani könyvtár-nokhuz vagy az áttételről módozatok terjesztetnének be, melyeknek szíves megtételére hivja fel az elnökség a n.-kanizsai tantestületeket Récsey György volt könyvtárnokhoz intézendő levelében. 12.) Elnök örömét fejezi ki a felett, hogy a mély tudományu és a nevelés-oktatás terén oly sok érdemeket szerzett Bárány Ignácz csáktornyai képezdei igazgató urat megyénk területén és ennek folytán testületünk tagjai között üdvözölhetjük , s óhajtja őt, mint a somogymegyei tanító testületnek a tanulmányozás alá vett indítvány kibocsátásakor volt elnö két kérni fel, hogy a jövő évi közgyűlésünkön szíveskedjék e tárgyban értekezést tartani. Az ülés elnöknek szavait melegen fogadja ós megbízza a kellő lépések megtételével. Az idő előre haladván elnök az ülést 11 óra s 45 perczkor bezárja. Kmf. CSAttlÓ ALAJOS, m. k. testöleti elnök VÖRÖSS JÁNOS m. k. testületi II-od jegyző. A jegyzőkönyv hiteléül: BÉLÁNVI TIVADAR m. k. FRIED IGNÁCZ m. k. Felhívás. A „Magyar országos méhészeti egyesület* f. évi augusztus hó 21-én megalakult, s alapszabályai a magas kormány által megerősítést nyervén az egylet megkezdé működését. Fóczélja az egy létnek, hogy az okszerű méhtenyésztési az ország minden vidékén megismertesse, elterjeszszej meghonosítsa — se biztosan jövedelmező iparág felvirágoztatása által az egyesek és hazánk anyagi jólétét előmozdítsa. — Azonban ezen közhasznú törekvést caakis ugy fogja óhajtott siker koronázni, ha buránk minden rendű és rangú polgárai, az ügy fontosságától áthatva, minél számosabban fogják ügyünket támogatni s szellemi és anyagi pártolással czélunkat elősegíteni. ös merve (czimednek) ügy buzgóságát\' s minden nemes czél iránt való lelkesedését, van szerencsénk tisztelettel felkérni, "hogy egyesü létünk czéljait előmozdítani szíveskedjék, különösen pedig azáltal, hogy becses közremükö dése .folytán as egyesület, minél több tagot nyerni szerencsés lehessen. Az egyesület alapi\'ó és rendes tagja 1880. januártól kezdve az egyesület közlönyét,a „Mé-bésaeti Lapokat" dijtalannl kapja, az egyesület által kilátásba helyezett tovább» elónyöketÜU-tőleg pedig bátorkodunk az alapszabályok 4-ik szakaszára utalni. Az ott.ejősorult pontok közül első rendben a felállítandó árucsarnotc fog szem előtt tartatni. Budapest, 1879. decz. hó 10-én. Ifj. Károlyi István gróf, elnök. Kriesch Ján<»s, igazgató alelnök. Göndöcs 3enedek, alelnök. Dömötör László, titkár. Pelrich Pál, pénztárnok. A „Magyar országos méhészeti egyesület" alapszabályaiból: ;r r~r- 5. §. Az egylet tagjai a) tiszteletbeliek, kik ilyenükkol a mé hészet terén szerzett érdemeikért az egyesület álul megválasztatcak : b) alapítók, kik egyszer mindenkorra bizonyos összeggel aa egyesület alaptőkéjéhez járulnak. A legkisebb alapítványi összeg 30 forint j c) rendesek, kik 3 évre" Íven kén ti 2 frt fizetésre magukat köfélezik; d) pártolók, kik egyszer mindenkorra, vagy évenként fizetendő bármily csekélyebb összeg vagy adomány által az egyesület iránt való érdek el tségöket nyilvánítják. Tiszteletbeli és alapító tagok részére tagsági díszoklevél állíttatik ki A rendes tagok részére egy forint lefizetése mellett kívánságukra tagsági díszoklevél szintén kiállítható. Helyi lilrek. — MtUt csütörtökön f. h. 15. tartá az l. n.-kanizsai kereskedelmi ifjak önképző egylete reudes évi közgyűlését. A tisztújító választások következő eredmény nyel ejtettek meg: Einök: Lengyel Ignácz. Alelnök: Grünhut Henrik. Igazgatói Stern Ignácz. Titkár : Kauf-maun Bcla. Pénztárnok : Reichenfeld Ede. Könyvtárnok: Kürschner Jakab. Választmányi tagok : Szamek Lujos, Neumann Adolf, Blumen schein Vilmos, Lobi Miksa, Wrnter Nándor, Somogyi Soma, OUop Ernő, Fiach« Tivadar, Mayersberg J., Kohn Jakab,^ Gráf, István és Deutsch Lajos. Póttagok: Gfünfeld Sándor, Horschetzky Gyula urak. Laptink-jövő szima-hozza az egylet titkári jelentését, tüely a társulat mait évi tevékenységéről beszámíol. — A január 7-ki tánczvigalom, mióta belépti díjakkal van rendezve, kétszer nem okozott deficitet, egyszer hat forintot s az idén 2i forintot jövedelmezett; ugyanis bevétel 543 frt volt, kiadás pedig 522 frt. — Következő sorokat vettünk: Kedves barátom! A „Zalai Közlöny* f< é.;3-ik számában egy költeményt „Szábsd\'fég* .... czim-mel hoztál a tárczában napvilágra, mely alatt Szentkirályi Aurél neve áll azon * alatti szerkesztői megjegyzéssel, hogy az a korán elhunyt ifjú költő háti ahagyott kézirataiból.való. Nem tudom honnét eredhetett e tévedés? mert ezen költemény szerzője ón vagyuk. Még 1866-ban, Emich Gusztáv nyomdájából került az ki .nevem alatt „A magyar nemzet dalai az országgyűlés alatt" czimü önálló kis versfüzetemben hol ez mint legelső vers, az eloő lapon jelent meg. E tévedés - ha csakugyan Szentkirályi iratai közül való — onnét származhatott valószínűleg, hogy a boldogult leiró Bene István iró néveni Szentkirályi AureL mint szent-liszlói néptanitó egy községben lakván akkor velem említett költemény megtetszett neki és ast magának nálam — hol gyakran megfordult — leirta. Bármint történt is azonban a dolog; a jelen vers példa gyanánt szolgálhat arra, hogy a hátrahagyott kézíratok nem mindig a hátrahagyó tulajdon szerzeményei gyanánt tekintendők és hogy van eset midőn valaki más szerzeményeit le is másolhatja csupa kedvtelésből, mint a hogy a jelen költemény nyel Szentkirályi Aarel tette, ki annak megjelenése után még vagy 8 év múlva bajt el. Légy szíves kér lek ezen tollhibát lapodban helyreigazítani s az annak folytán részemre megjáró fctégtételt jelen sorok közlése által megadni. Nagy-Kani zsán 1880. január 12-én. Igaz baráiod, « munkatársod Tuboly Viktor. (E felvilágosító közleményre még azon megjegyzésünk van, hogy h kéziratokat mi Ambrus Lajos taniió ., úrtól kaptuk, mint a boldogultnak hátrahagyott munkálatait, okulva a közlöttön, a többiek közlésétől eláll un k. Szerk.j A hadnagy elé vittük, aki alig hallhatóan kérdé védenczünktől: „Ez».?" „Igen, ez az" — volt a válasz. Most a hadnagy a védenezre mutatva, kérdé a fogolytól: „Ismeri-e ezt az embert?* „Ezt? . . . ezt as embert? . . . nem ismerem, hiszen soha sem láttam." „Hazudsz! — rivalt rá védenezünk — te gyilkos, hol van nőm és leányom? hol van j vagyonom? gyilkos, rabló\'" „Csendesülj barátom — mondá a hadnagy 1 — a felhevülés ártha* sebeidnek, ülj addig e •törzsökre, majd mi elbánunk vele!" „Katonák — mondá most mi.hozzánk — az ólakból hajtsátok ki az állatokat!* Mi a parancs szerint cselekedtünk. „Hisz ez mind az én vagyonom — kiáltá fel védenezünk ! „Te sógora vagy ennek!" — mondá a hadnagy a fogolyhoz. „Nem én!" „Neme? hm! Nem együtt szöktetek ti az Unna folyóig és ott szegény sógorodat ki raboltad ?" „Nem igaz, az hazugság!* „Hazugság? és kié ezek a marhák ? legények meg kell ezt az embert botozni, Ötven botot adjatok neki — mondá a hadnagy fen y egeto leg. „Bocsánat kegyelmes uraim! mindent ki vallok, csak ne bántsanak. — Igaz, hogy ez itt sógeróm és, hogy kiraboltam, de erre csak a nagy szükség és a szegénység vitt; ielkiis meretem furdalása nem engedik, hogy tovább titkolódzaml" miért ölted meg nejét és leányát?* kérdé a hadnagy, „Midőn a rablás terve átezikázta agyamat, hogy biztos legyek tervemben: ezt az embert, sógoromat a fejszémmel agyonvágtam, de mint látszik csak el voi t kábulva; mert ha tadtam volna, hogy az életnek a legkisebb szikrája létezik még benne ugy bizonyosan fejét ketté hasito\'Uam volna. Nejét és leányát pedig azért gyilkoltam meg, hogy ne maradjon senki, aki nékem árthasson, vagy engem feladhasson. — Holt testeiket az Unna folyóba vetettem ; ennek aíestét pedig beledobni elfelejtettem a nagy sietség miatt. — Most uram tegyenek velem ami tetszik, én kész vagyok mindenre!" Foglyainkat és védenezünket most bevezettük Slabinjába, azzal a különbséggel, hogy védenezünket a járási orvosnak, mig foglyainkat a járási biróságnak adtuk át azon meghagyással , hogy a törvény legszigorúbb értelmében bánjanak a jó sógorral és hü élete párjával * * * Egy hónap múlhatott el ezen esemény után, midőn egy délután 5—6 óra közben ép-n ismét én voltam az őrparancsnok. Messziről iáttam egy ottani paraszt-féle embert felénk ballagni, egy tele zsákot vitt a vállán. — Egészen közel hagy tam jönni, midőn legnagyobb meglepetésemre egykori véden-ezünkre ismertem benne. — Hálából egy zsák finom, nagyon finom finánczolatlaa török dohányt hozott számunkra, melyből nekem egy jó adagot adott éa 9, legénységről sem feledkezett meg; nálank mintegy fél zsákra valót hagyott, a másik fél zsákra valót pedig a hadnagy urnák vitte be szobájába. Eí\'ől tud Luk meg, hogy, a jó sógor hü élete parjával a sUbinjai járásbirósági bortönben van, de az ítélet akkor még nem mondatott ki felettük. A jó barát most elhagyott bennünket; lakhelyét nem tud\'.uk, különben gyakran meglátogattuk volna az őrjáratok alkuimával, de igy mi őt többé soha sem láttak. tizenkilenözedik évfolyam zalai KÖZLÖNY. JANÜAR 18 in 1880. — A tornaegylet szerdai tánczvigalma jól bí került, a terem egyleti jelvényekkel azé * pen volt feldíszítve ; ott láttuk : Danneberg Jolánná, Weiss Irén, Welisch Fáni, Welisch Betti, Weisz Karoliu, Rosenberg Zaófi, Kronfeld Cbarlolfe, Dobrin írén, Lackenbach Irén, La-kenbach Camilla, Rozsay Berta (Kottori), Weiss Francziaka, Scbiffer Julcsa, Schiffer Szerafin, Betlheim Roza, Kohn Hermina, Blau Camilla, Blau Eugénia, Ebespangerné, Weinbarger K. t Egerszeg), Stern K. (Egerszeg), Ricbter Eu-genia, Lederer Cecília, Altstadterné, Sattlerné, Stremné, Kleinné, Scherzné sat. úrhölgyeket. — Árverés Zalamegyében. Zsganete Lárk. 873 írtra b. ing. febr. 13. Felső-PuBztakovoczen. — Steioer Jówef 323 frtra b. ing. tebr. 26. Diszely Sáskán (Tapolcza). — Ábrahám Andrásné 340 frtra b. ing. márcz. 8. Kapolcaon. — Lusztig József tapolczai lakos ellen a csőd kiegyezés folytán megszüntettetett. — Gosztony i Ferencz 556 írtra b. ing. febr. 20. Zala-Koppányban. — Tóth Pál 627 frtra b. ing. jan. 20. Diszel-Sáskán. — Schebits Mártonne ltiOO Írtra b. ing. jan. 20. Alsó-Lend-ván. — Németh György 421 írtra b. ing. jan. 30. Zala-Egerszegen. — Markek József 846 frtra b. ing. íebr. 3. Letenyén. — A Csáktornyái polgári egylet f. évi január hó 24-én saját helyiségeiben zártkörű tánczkoszorut rendez. A tiszta jövedelem Hz egyleti könyvtár gyarapítására fordittatik. Belépti díj szeméiyenkint 1 frt. — Kezdete fél lJ órakor. — A borhamisítás megakadályozása tárgyában a belügyminiszter egyetértőíeg a pénzügyminiszterrel intézkedett, hogy minden behozott méregtartalmu festék, nemkülönben minden kátrány festő-anyag sziguru vegyészeti vizsgálat alá veendő. A beérkezett anyagból vett mustra a vizsgálatlelettel közlendő az illetékes első fokú egészségügyi hatósággal, mely a lelet alapján ítélvén, a mennyiben a szállítmányt a közegészségügyre veszélyesnek találja, annak megsemmisítését rendeli el. Ezen Ítélet ellen fellebbezés nem levén, az az illető vámhivatallal a megsemmisítésre vonatkozó részletes utasításokkal közöltetik, mely is a megsemmisítést eszközli. — Ezen intézkedés kapcsán utasította a belügyminiszter az összes törvényhatóságokat, hogy a területükön levő mindazon kereskedéseket, melyek „borfesték" név alatt bőrfestő anyagokat árusítanak, szigorú vizsgálat alá vegyék, a talált anyagot zar alá helyezzék és ha azok a vizsgálat után méregtartalmu-aknak bizonyulnának, az illető kereskedők ellen azonnal az 1876. XIV. t. cz. értelmében eljárandó ; hasonló vizsgálat alá veendők a bortermeluk és borkereskedők piuczéi, a legcsekélyebb gyanujelnél a gyanús bort tartalmazó hordók lefoglalandók és lepecsételendők, sőt, ha a vizsgálat kívánja, az egész pincze is lepecsételendő. A hamisítás megállapítása esetén az illetők ellen a fentidézett törvény teljes szigora alkalmazandó. — Gyula-Kesziröl értesülünk, hogy ott egy veszett macska három molnárlegényt megharapott, s mindhárom nehéz beteg. — Az alsó-lendvai jótékonyczélu nőegylet- 18>50. évi január hó 3l-én a helybeli „C\'asino" termében saját javára tombolával összekötött z .r.körü táuczvigalmat rendez. Hajós Ilonka egyleti titkár. Király Róza, Hajós Terézia az «-gyletnek elnökei. Belépti dij : Személyjegy 1 t\'rt. Tombolajegy 20 kr. Tombolatárgyakat az egylet nagy köszönettel fogad, a melyek legkésőbb január 28-ig az egyleti elnökökhöz beküldeni kéretnek. Kezdete 8 órakor. — — A kisbirtokosok országos földhitelintézetének alapitói s alapítványi összegeit kitüntető kimutatást, ugy az 1879. évi decz. 30-ig teljesített befizetések sorozatát megkaptuk, térszüke miatt nem közölhetjük. Az alapítványok főösszege 1.65b.900 frtut b a befizetések íőös.-zpge 321.915 irtot tesz. Szerkesztőségi irodánkban e kimutatás minden érdekelt íél által megtekinthető. Egyébként erre nézve kővetkező körlevél bocsáttatott ki: Az országos intézet igazgatósága, szemben azon köziemé nyekkel, melyek a legközelebb mult napokban ismételve é.s különböző alakban felmerültek, kötelességének tartotta ezen kimutatást a tisztelt alapfok megnyugtatása és az ügy iránt érdeklődő nagy közönség tájékozása végett köz zétenni, egyszersmind pedig annak egy példányát nv.nden tisztelt alapitónak külön-külön posta utján megküldeni s uzok becses figyelmét ez alkalommal a következőkre felhívni: 1-ör. Ezen kimu atásbrt-n mindazon alapítók nevei levén felsorolva. Kik a létesítő bizottságtói át* vett jegyzékekben foglaltatnak: felhívjuk nnnd azon esotleg létező oly alapilókat, kiknek nevei kiroutaUsuokban felvéve nincsenek, hogy e tekintetben felszólamlásukat a mai naptól számítandó 30 nap alatt inté»et«nkbez juttatni Bziveskedjeuek, hogy ahhoz képest a további intézkedéseket megtehessük. 2 or Hasonlókép kérjük azon t. alapítóinkat, kik jelen kimutatásunkban mint fizetéseikkel hátralékosok elő- tüntetve vannak, hogy azon esetben, ha feltevésünk ellenére fizetést teljesítettek volna, ezen körülményre nézve a kezeik közt levő fizetési elismervény hiteles másolatának felmutatása mellett 30 nap alatt felszólalni méltóztassanak ; elleneseiben tovább is illetőleg mindaddig, míg kötelezettségüknek eleget nem teendnek, hátralékosoknak fognak tekintetni. 3-or. Tapasztal ván, hogy egynémely hátralékosok azon nézetben vannak, hogy fizetési kötelezettségüknek már eleget tettek az által, ha a hazai első takarékpénztárnál az első részletet befizették, a nél kül, hogy a vonatkozó betéti könyvecskét in tézetünkhöz beküldötték volna ; ezeknek figyelmét felhívni kívánjak arra, hogy a dolog természeténél fogva is, mindaddig mig ezen betéti-könyvecskék kezeinkhez nem juttatnak, jegyzékeinkben hátralékosokul nyilvántartatni, és ellenükben folytatólag alapszabályaink vonatkozó határozatai, alkalmaztatni fognak. Kelt Budapesten, 1879. decz. hó 30 án. A »Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete" igazgatósága. — Balogh Alajos színtársulata ez időben Csáktornyán játszik. Eddig 6 előadás tartatott. A pártolás kielégítő. — A csáktomyai nőegylet f. hó :4-én tartotta meg évi közgyűlését. A titkári és pénztárnoki jelentés után megejtetett a tisztújítás. Elnökké: Deurbányi Elekné, alelnökké: Zieg-ler Kálmáuné, pénztárnokká : Dugovich Pálné, jegyzővé: Rhédey Fereaczné úrhölgyek, titkárrá: Margitay József ur választattak meg. — Rövid hirek. Fra ncziaországban 1871. óta 91 minister volt. — Gr. Zichy Géza balkezes zongoraművész Vilmos császárhoz meghívatott. — Baziás mellett egy vámfelügyelő fejét egy haduagy kardjával ketté vágta. — A fővárosban „Magyar hírlapírói kör\' alakult. — A szerzői tulajdonjog biztosítása ügyébeni en-quete Pauler minister elnöklete alatt megtartatott. — Államunk és Bosnia közt a vámvonal megszüntettetett. — Hahn-Hahn Ida grófnő, német irónó. meghalt. — Szabadkán egy kövér ludat egy ígérvényért adtak el, mely az\'-án 50 ezer forintot nyert. — Bpesten telephonháló-¿atra kiadatott az engedély. — Az egyetlen szerb humoristikus lap megszűnt. — Sarasate hangversenye Bpesten kitünőleg sikerült. Irodalom (E rovat alatt megemlített mnnka Nagy-Kanizsán Wajdits József köny*kereskedése által megrendelhető ) — Kömives Imre jeles vidéki színész s élénk, tollú író .Szellemi aprópénzek" czímü mulattató humoros köiternenyeke.t ad ki havi füzetekben. Ára egész évre 1 frt, mely szerző neve alatt Kassára küldendő — Nagyszombatban .Népiskolai tanügyi figyelő" első Bzáma megjelent. Szerkesztő: Zelünger József, szerkesztői bizottság : Schwarz Sámuel. Veszter Sándor és Schramm Károly. Ara egész évre 1 frt. A füzet tárgyilagosan tanügyi s igen helyes. Élénk tartalma, éber figyelme s hazafias szelleme egyaránt dicséretes. Vegyes hirek. — Széchényi Béla grófról, ki még mindig keleten jár, egy idő óta semmi hír sem erkezett s ez már aggodalomra szolgáltat okot. Pekingből Bécsbe érkezett hirek f>zerint Széchenyi chinai utja elé váratlan akadályok gördültek. Tibet lakossága ugyanis régi eskü által kötelezve van, hogy minden idegen belépését meggátolja az országába. A grófot figyelmeztet ték a veszéiyre. A chinai osztrák főkonBul Kuug herczegtől felvilágosításokat kért s ez tanácsolta, hogy Széchenyit vissza kell hívni. Az osztrák főkonzul azonban nem egyezett bele a chinai herczeg ea óhajába. Azóta mitsem tudnak Széchenyiről. Maga a chinai kormány is aggódik miatta. A gróf mitsem tudott a tibet\' lakosság esküjéről. Október 8-án Batangba akart indulni s azt hitte, hogy 40 nap alatt oda érhet. Ha baja nem történt most, már rég Indiában lehetne, honnan táviratozhatott volna. Az aggodalom tehát jogosult. Külügyi kormá-nyuntc kötelessége volna, hogy távirati uton kutatások*t tegyen ez ügyben. — Tréfából halál. E hó 4-én a halmaji (Szikszó mellett) vasúti őrnek Zechmeister Jánosnak vendége volt; többek közt egyik kollegája feleségestül. A házigazda jókedveben kerekedett tánezra saját nejének nem csekély boszuságára. Miután az asszony nem hagyott tel féltékenységből származó éles megjegyzéseivel, a ferj lekapta a falról puskáját, melyről azt képzelé, hogy nincsen megtöltve, mondván : — Elhallgass mindjárt, mert különben lövök 1 — Mire az asszony nagy nyelvesen: — Bánom is én, akár agyon is lőhetsz 1 — Alig ejté ki e szavakat, máris eldördült a fegyver és aa asszony szivén találva, halva rogyott a földre. — Az alföld-fiumei vasút nagy vár ad-eszéki rész vonalán jan. 15-től kezdve gabonanem üek és hüvelyesek tetssés szerint) menny i- ségbeni szállítására kivételes díjszabások léptek életbe, mely szabályzat szerkesztőségi irodánkban megtekinthető. — Ritka szerencsé. Békésen, mint a „Szentesi Lap"-ban olvassuk: egy 30 éves vakon született asszony dr. Sziklai Károly által megoperálva, visszanyerte szeme világát. Nevezett orvos ur, városunk szülöttje, kitűnő sikerrel működvén, különösen a szemészet és fülészet terén, képezi már most környékünk-béli számos vakok ét süketek egyedüli remé nyét, amennyiben ő most az egyedüli képzett szem- és fülorvos, kihez már is számosan zarándokolnak. — Kegyeletes ünnepet ültek a sugárnti állami tanítónő-képezdében ; a közoktatás-ügy terén annyi érdemet szerzett Zirzen Janka asszony, mint ez intézet vezetője működésé nek 10 éves jubileumát. Az 500 növendék, kik ez idő alatt mint tanitó és nevelőnők, ez intézetben végezték tanulmányaikat, ezer frtot adtak össze, hogy az Eötvös-alap jövedelmeit a „Zirzen Janka hálás tanítványainak alapítványa" czimen szaporítsák. Két szép koszorút is adtak át neki, az egyiket emlékül, a másikat azért, hogy nevükben as Eötvös József sírjára tegye, a ki őt ez intézet vezetésével megbízta. A sugáruti tanítónő képzőintézet jelenlegi növendékei is csatlakoztak a régibb tanítványokhoz s meghatóan üdvözölték igazgatónőjüket. Az intézet tanári kara eddig az által tette emlékezetessé e napot, hogy megalapította a „Nemzeti Nőnevelés* czímü folyóiratot, melynek első füzetét diszkötésben nyújtotta át az igazgatónőnek. A megható thinepély egészen családi körben folyt lej Zirzen tanítványain s az intézet tanítóin kívül csak kevesen vehettek benne részt, mivel az ünnepélyre való előkészületek a legnagyobb csendben történtek s maga Zirzen csak akkor értesült róluk, a midőn a templomból jelenlegi növendékeivel visszaérkezett az intézetbe. Papírszeletek. A falu czigányához, adóhátralék fejében beszállásoltak egy szép c»erepárt. A czigány legkevésbé sem ijedt meg, noha megparancsoltatok neki, hogy a vitéznek enni, inni adjon. Délben a katona ebédelni akar. A czigány beve-zeti gunyhójába, leülteti a földre. Azntán előveszi a hegedűjét, elhúzza a scálákat s azt mondja a németnek . Ezs a leves. Megint huz egy nótát: — Ezs a csuspaisz Utoljára rárántja a „Gott erhalte t s oda kiáltja a bámészkodó hadfinak : — Ezs a pecsenye, eb a ki jól nem lakott. A katona üres hassal ment haza, bepanaszolta a czigányt, de biz azon másféle ebédet nem tnd-tak kivasalni — A ki játékban szerencsétlen, szere caé* a sr.orel-mben, ezen közmondás teljesen valótlan! llofcy lehet egy szerencsétlen játszó a szerelemben szert-nesés, hisz a szerelem a legnagyobb — hazárdjáték. Hivatalos piaczi árak Nagy-Kanizsán, 1880. j.m 14. 100 kilogrammjával számítva. Busa 12 60.—13 — Rozs 9--9 50. Átpa 8- —8 50. Zab 6-60.—7-- . Kukoricza -—.-7. . Burgonya 4 — Borsó "—.—30 —. Lencse — —•—28—. Bab ——.—14.—. Széna •—.-1-80. Szalma -.—120. 1 kilogrammjával számítva. Marhahns •- .—52 Sertéshús 60. Sza- lonna — .—80. Disznózsír —.—80. Vörös hagyma •—.-16. Foghagyma •—.— 30. Cznkor • —.—«2. Bors 12». Paprika —.—80. Szappan .—44 1 literjével számítva Ó bor 18 kr. üj bor 20 kr. Pálinka 46 kr. Kezet 6 kr farkas, v. piacz könyvvezető. Piaczi árak. 100 kilo* számítva. Veszprém Buza 13.80- 14-40 Rozs 10—1050 Árpa 8 40—9-20 Zab 7 50—7.60 Kukoricza 7.60 8.— Seprői Buza 13.80 —1-4 40. Rom10-40.—10 80 Árp.8 75— 9 20 Zab 7 60 —7 75 Kukoricz* 7.20 7 50. 6y<>r Bnza 13 35—13.50. R»z< 10--1040 Árpa .--. —. Zab 7.40-7.50 Kukoricza 7.50—.7 60 SzoMbatbsiy: Buza 13.20—13 60 Rozs 9.60 10 40 Árpa 7 60—8 20. Zab 7---7.20.Knkoricz* 7-60—8 — Pécs Buza 13 40 -13 80 Rf>zs 10. - 10.20 Árpa 6.80.-7.60 Zab 720—7.80 Kukoricza 7.20—7.50. Béct : Baza 14.55—14.10 Rozs 10.30-10.65 Árpa —.---— Zab 7 80 7.85 Knkoricza 8.80.— 8.85 — pápa . Bnza 13--13 60 Rozs 8 60-9 50 Árpa 8--9— Zab 6 40—7\'— Kuk. 5-60—6.20. Budapest: Buza 13.90-14.—. Rozs 9 60-9 80 Árpa 7.50—7.75 Zab 7.40--7.65 Kukorírza 7.M) - 7.55 Mohács : Bnza 12 80— . Rozs 10.50 — Árpa 6 90—.— Zab 6.80-.— Kukoricza 7.--«. Székesfehérvár Buza 12 70—13 - Rozs 9 .¡0 9 50 Árpa 6-70—7-— Zab 6 50—6 70. Kukoricza 6 30. 6.40 Keszthely . Buza 11.60—12.50 Rozs 850.-9.— Árpa 6.70—7.— Zab 6 80—7.— Kuk. 6 30—6.70 Csargó : bnza 12 -12.60 Rozi 9 — •— Árpa •—. Zzb 7—, •—. Kukoricza 6 50. 7 —. Felelős szerkesztő: BítOffi LajOS. iNTylTfrtórv*) — Tanács tisztviselő társainkhoz, Ax életbiztosítási eszme üdvös volta annyira ismeretes már minden müveit családapa előtt, hogy annak lényegét itt fejtegetni feleslegesnek tartjuk. — Ctak is a kivitel módjára óhajtunk egy kis utmutatást adni, mely annál íontosabb, mert a fővárostól távol székelő tisgtviselŐ, a különféle biztosító társaságok megbízhatóságára nézve kellő tájékozással nem bir. — Már pedig a fődolog az, hogy ha egy családapa eltökéli magát szeretett családba érdekében élet biztosítást kötni, és nehezen nélkülözött filléreit e czélra megtakarítani, ezt oly társaság pénztárába fizesse, melynél feltétlen biztonságot talál; mely pénzeit itt kezeli, és melynek évi mérlegeiből meggyőződést szerezhet magának, hogy a családja részére fentartott betételek csorbítatlanul őriztetnek. Külföldi társaságok ügynökei barangolják be az országot. Biztatják, buzdítják az embert a biztosításra. Aa ily magyarázatok, felvilágosítások haaznát nem lehet tagadásba venni, mert az életbiztosítás szép eszméjének terjesztésére is vezetnek. De gondolja meg mindenki jól, mielőtt köteieaett-séget vállal magára, mily társasággal szemben teszi azt. Fogadja szívesen a felvilágosítást, de biztosítson ott, hol teljes biztosítékot taláfl A bizonyos jót a bizonytalannal felcserélni veszedelmes kísérlet marad mindig. — Volt "alkalmunk egy tisztviselő társunkkal beszélni, ki az angol „Gresham" nél kötött biztosítást, és ki nagyon megrémült a hosszabb idő dta ezen tarsaság ellen az összes európai sajtóban felmerült jogosult — mert meg nem czáfolt. — panaszok által. — Óvakodjék tehát mindenki, nehogy hasonló helyzetbe jusson; mert azon kedves és megnyugtató öntudat, melyet mint családapa nag áldozatok árán vásárolt meg magának, a megkötött biztosítás által könnyen megmételyeztetik. — Egy másik barátunk már régebben van egy nagy triesti társaságnál, még pedig nevezetes összegre, biztosítva* — Az évi mérlegeket folytonos figyelemmel kiséri és habár nevezetes összegek vannak a mérlegben kimutatva, mégis aggódva nézi abban azon az összes biztosítottak vagyonának majdnem fele részét képező több millió forintot tevő tételt, mely olaszországi földbirtok és ingatlanokból áll. — Az életbiztosítás matematikai alapokon nyugszik, a kamatozás itt nagy szerepet játszik, és ha ez nem rendes arányban folyik, könnyen beállhatnak pótolhatlan hiányok. Már pedig az igen gyakran bekövetkező és a jelen leg is fenálló rosz gazdasági viszonyok mellatt kétséget sem szenved, hogy azon helytelenül befektetett óriási tőkék vagy semmi, vagy pedig csak igen csekély kamatozást hoznak. — Hát ha még arra gondolunk, hogy ezen tőkéket majd egyszer folyóvá is ke\'lend tenni! Vájjon mily veszteség mellett lesz lehetséges azokat értékesiteni ? Ki tudja azt megmondani? Mindezen példákat csak azért hozzuk fel, hogy beigazoljuk, mily szükséges az elővigyázat annaíc elhatározásánál, hogy melyik társaságnál biztosítsunk. Ne rémkép ¡egyen ezen intés, mert a biztosítástól visszariadni senkinek sem szabad. — Ösztönözni kívánjuk mi erre tisztviselő társainkat, és hogy némileg tájékozva legyenek a fizetendő dijakra nézve, elmondhatjuk, hogy e sorok írója, ki 37 éves korában kötött a legjobb hitelű és feltétlen bizalmat érdemlő hazafias szellemű első magyar általános biztosító társaságnál, kinek vagyona tudvalevőleg és az ország szemeláttára a legszilárdabb értékekben van elhelyezve —» 1000 frtról szóló biztosítást halálesetre, negyedévenként 7 frt 78 krt tizet be. h i r o e t e s. 99 I8SU. (985 1—3) Hirdetmény. Nagy-Kanizsa Táros tanácsa réméről ezennel közhírré tétetik, hogy a város területén levő kongóutak öntözése, homo-kozása és tisztántartása folyő évi febr. 1 tói kezdve- zárt ajánlatok mellett vállalkozás ntján kiadatik. — A feltételek a városi mérnöki hivatalban betekinthetók, a zárt ajánlatok pedig legkésőbb folyó hó 31-ig a városi tanácshoz benyújtandók. Nagy-Kanizsán, 1880. évi jan. 16: A városi tanács. tft.lffttlrl í. .lüll.^.t D.m TIZENKILENCEIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. JANUAR 4 M»>M«0. tC I T É a E K. SEIDJLITZ - PORA. Pcol-T nlrlrnr volnrll h* minden <*ohoz cximlapián a sas V^ocllV <UVIVUI ><UUU1, é* a* én soksxorositott .-zégem van lenyomva. 30 év óta * legiobb sikerek mellett fennáll mindennemű gyomor betegsege* és emésztési akadályok, (mint étvágyhiány, hasszorniás). vé- otloia» él aranyer ellen. Különösen olv egyéneknek ajánlva, kik ülő életf módot folytatnak. Hamisítások törvényileg büntettetnek. Egy lepecsételt eredeti doboz ára. I írt. o é. cranczia borszesz sóval. |j A legmegbízhatóbb önsegélyző szere a szenved" emberiségnek I minden belső é- külső gyulladásnál, a legtöbb betegség ellen, min. (lenn.-rníl s«l<e.iiilések, fej-, fül- és fogfájós, régi sérvek és nyílt sebok-rákrekélyek. tlszök. szemgynlladás. mindennemű bénulás éj sérti:és stb, tb. ellen. Üvegekben használati utasitással együtt 80 kr. o. é. Hal-májolaj. Krolm M. és társátó Bergenben (Norvégiában \\ Ezen halmáj zsirolsj valamennyi, a kereskedelemben előforduló ij között ar. egyedüli, mely orvosi czólokra használható. Ára egy üvegnek használati utasítással I frt o e. a q a Su a Í*<s o " 4. b S.J3 *>« 5 "fl !? I Z s> a 3 .x ee ¡•Sf i • ! »J Cu a m >. ".¿mm J ■a-i.--\'". ... ... to s *.3*s | "sMlíl^-li« - íifs JlriíSI lllil » Sa^ídS Fő szállítás Moll A. gyógyszerész, cs. kir. udvari szállítónál, Bécs Tuclilanben. .Raktár a* állam minden hírneves gyógyszertárában vagy füsxer-kírri-Bkudésében. Raktár nélküli helységekben magánegyének nagyobb mpgreiidéléséinél megfelelő árleengedésben részesülnek. A t. CZ közönség kéretik határozottan Moll-féle készítményt rendelni és csak olyanokat elfogadni, melyek saját óvjegyem és aláírásommal vannak ellátva Raktárak: Nagy Kanizsa Práger Béla gyógysz. Helus J. gyógy. Rosenberg Kerencz Fess.-lhofer József Rosenfold Adolf. — Zala-Egerszeg „Gyógyszertár a szent léinkhez\'. Barcs Dorner S. Csáktornya Göncz L. v gyógyszerész Kaposvár Kohn J. Babócliay h\'álm. gyógy. Th. Kecskéssy gyógy. Kaproncza Werli M. gyógy. Kőszeg Csacsinovica Ist. gyógy. Kiütei Ist. gyógy. Keszthely Srhleifer A. Wünach F. Körmend Rátz Ján. Zágráb Perklet Ferencz gyógy. Mittlbach S. Irgalmashoz gyógy Sopron Mey.»y And. gyógy. (980 2—52) Majdnem ingyen # Számo\'ás következtében a nem rég: bukott nagy britanniaezüst gyárban a következő 42 darab rendki.ül tiszta brittannia-exQst tárgyak csak 6 frt 75 krba kerülnek, csak nem negyed része az olőállitási árnak, tehát csaknem ingyen eladva, és pedig : « drb. kitűnő jó a8Ztalí-ké8 Británia ezüstnyél és ^ £ a valódi angol ezüstaczél pengével. ^ ra 6 „ legfinomabb viliik Británia exütaből egy drbSan r Jz 6 „ nehéz Británia ezüst evőkanál 2 ~" = 6 „ biitania ezüst kávéskanál legjobb minőség. S a S g te 1 „ erőn Británia exüat téjmeró ^ 2 ** ■ ^ 1 „ nehéz Británia ezüst leve8me.rŐ 6 „ Británia ezüst késtartó tí „ angol Viktoria csésze finom véaőzetel. 2 n hatásos Británia ezüst gyertya tartó. Británia ezüst éttermi asztali csengotyfl exüst hanggal. q _ brittania ezüst theaszürő füllel vagy fogóval. ~ "Z | "B 42 drb. (955 10—12) Mind ezen 42 drb. a legfinomabb Británia ezüstből vannak készitvo mely egyedüli a világon létezendő érc, mely örökké fehér marad éa a valódi ezüstül 30 évi has/.nAlat u\'.án külömböxheiő meg, miért jótáiva lesz. Czim és egyedüli rendelési hely a cs. kir. osztrák magyar városoknak. Gcnerál-Depot der I. engl. Britania Silber Fabriken Blau & Kann, Wien, I. Elisabethstrasse Nr. 6. Szétküldés gyorsin utánvétellel — Fostadij mind a 42 darabért Austria-Magyarországban összesen 36 kr 1 1 S .s -f 2 , — S X 7 éremmel és 6 tiszteletjOkmánynyal jutalmazott tragya-gyps, olcsón 6s bérmenti »en sxál it minden vasúti álloojáshua, a kezelési vezénylet a „Vortertríliler cps-Mifátrelís." (979 S-15) Fonta: MBdling, Béai mtUett. "5000000000000000000<K Árlejíési hirdetmény. A zala-egerszegi megyei ssállásház kiépítése a nagyméltósága belügyministeriam 1879. évi deci. hó 12-én kelt 54584. száma magas .rendeletével 26228 frt 02 krnyi összeggel engedélyeztetett. Ezen munka biztosítása tekintetéből alulirt hivatal irodájában folyó 1S80. évi február hó 6-án reggeli 10 órakor csupán Írásbeli zárt ajánlati tárgyalás fog tartatni, melyre a, vállalkozni saándéko zók azzal hivatnak meg, hogy az árlejtésben! r«zt-vevés esetére, bepecsételt Írásbeli ajánlataikat 1880. évi február hó 5-én 10 óráig nyújtsák be. A« Írásbeli ajánlatok lepecsételve, a borítékon a tárgy megnevezésével, kellően czimezve nyújtandók be, 50 kros bélyeggel s 1312 frt bánatpénzzel ellátandók ; — az ajánlat az engedélyezett építési összeg száztó-lijában számokkal és betűkkel kiírandó, valamint az is kijelentendő, hogy aláirott ajánlkozó a tárgyalás alatti muukálatokat és föltételeket teljesen ismeri s magát ezeknek aláveti. Hiányosnak talált írásbeli ajánlatok tekintetbe nem vétetnek. A műszerei vények, tervek, előmérték és költségvetés, nemkülönben az általános és részletes ár-lujtési és épiiési feltételek az alulirt hivatal iiódájában, a szokott hivatalos órákban megtekinthe tők. — Kelt Zala Egerszegen, 1880. évi január 10-én. — (983 1 - A zalamegyei kir. építészeti hivatal. STURM GYÖRGY, hó hallatlan olcsosag. WAJDITS JÓZSEF könyv- és papirkereskedésében Nagy-Kanizsán következő tárpyak w* feltűnő leszállított árért kaphatók. u. m: mindennemű iró, rajzoló, és levélpapirok, borítékok, rajzeszközök, író, rajzoló, valamint színes czeruzák, bel- és külföldi ruggyanta, (gumi) fekete, színes és ruhabeiró tinták, veres és színes peesétviaszok, parafa, fa- és csont tollnyelek, bel- és külföldi irótollak, rajzdeszkák teljes kiállítással, három szeg és szegmérők, iró- és rajzminták, köszöntő kártyák és papirok; fehér és fekete rajzkréták, festékek egyenként, valamint dobozban, ecsetek, notizkönyvek, különösen figyelmébe ajánlom a hallatlan olcsóságot. Következő 10 czikk egy díszes dobozban elhelyezve, úgymint 1. 50 iv levélpapír. 2. 50 hozzá illő levélboriték. 3. egy teljes doboz kitűnő aczéltoll. 4. három tolltartó. 5. három igen jó irón. ß. egy vonallap. 7. egy lap szivópapir. 8. egy nagy darab pecsétviaszk. 9. egy törlőgurai. 10. egy szép jegyzékkönyv aranynyomattal. Ära összesen Bécsben 1 frt. és 5 kr. és Nagy-Kanizsán Wajdits József könyvkereskedésében csak 85 kr 10 angol levélpapír 10 borítékkal egy színes csomagban ára csak 15 kr. nagyobb 20 kr. színes monogrammal 25 kr., levélpapírok dobozban 40 kr. feljebb minden nagyságra, barna gyászpapirok, 50 gyász- papír és boríték dobozban 1 frt 60. 2 frt. Nyomtatványok nagy raktára. lelkészi-, községi-, ügyvédi-, jegyzői-, bírósági-, kereskedelmi- és iparüzleti-nyomtatványokat; továbbá étlapokat, árjegyzékeket, névjegyeket, meghívókat, körleveleket, gyászjelentéseket stb. stb. Pecsétviaszk Különlegesség, (Specialitat) \'/, kilo pecsétviaszk csak 40 kr \'/, kilo finom csak 70 kr. (egyedül csak nálam kapható) továbbá disz pecsétviaszok 1 frttól kezdve 4 frtig. írónők 1 Dct. finom irón irodák számára 22, 33 és 70 kr. Tinták két liter egy üvegben csak 60 kr. egy liter 35 kr fél liter csak 25 kr. Irodapapirok 500 ív iroda papír csak — — — — — — — — 1 frt 70 kr, 500 iv „ finomabb __ — ___ — — 220 3 frt. 500 iv finom \'/, miniszter csak — — — — — — — 4 frt. 500 „ „ „ havana „ — — — 5 frt. Róztoll egész dobozban (144, tollal) 50-tól kezdve feljebb Postai megrendelések gyorsan és pontosan eszközöltetnek. "W tisztelettel Wajdits József Nagy-Kanizsán, nyomatott a kiadó tulajdonos Wajdits József gyorssajtóján. NAGYKANIZSA, 1880. Január 23-én. 7«diK BZ&m. TizenMlenczedlk évfolyam. |T" Etftoatssl éj Jégé.. ina . . a <rt.( Eliftzatétl ár: íjrs \'fél ésre nefyed írre . . 3 , Egy »Mám 10 kr Hlrdstéisk 8 hasábos pstitsorban 7, másodstor 6 s minden toribbi torért 5 kr. NYLLTTÉRBEN soronként 10 krért Tétetnek fel. U Kincstári illeték minden legyes hirdetésért kílüi | 30 kr fisetendS. 1®» ZALA KÖZLÖNY el óbb: A Z-s A lap sx.ll.mi réaaft illeti kSslemésrek a iserkesrtflhds. snyagi réssé! illeti kSsleméoyek pedif a kiadóhos bérmeotve inté.endSk: NAOY-KAHIZSA WisisicskAz BénnonteUen lerelek. csak ismert mnnkstír-saktél fo (adtatnak el lEédntok risssa ktUdetnsk. N.-Kanl*aaváro» helf hatén áginak, „n.-kanizsai önk. tűzoltó-egylet«, a ,n, tület" a ,n.-kanizsai kisded-neveló egyesület", a „aoproni kereakfldeli OMOGYI KÖZLŐN Y.\' -kanizsai kereikedelmi I Iparbank", „n.-kwizui takarékpénztár", a „zalamegyei általános UoltétM nl a iparkamara n.-kaniiaai kiilválMztmánya" > több megyei é» vároal egyesület hítataloa érteiltfje. Heteuklut kétszer, vasaruap- s csutOrtoköu megjeieüő vegyes tartaluiu lap. Megyei néptanítóink segély-egylete érdekében. E lapok szives olvasói elótt tárgyam, melyról egyet-mást elmondandó vagyok, ugy hiszem, sokkal ismeretesebb, hogysem a megjelent érdekes közlemények részletes ismétlésébe kellene bocsátkoznom. Köztudomásul van, hogy a »Zalamegyei általános tanító-testület" ez idő szerinti vezérlő központja, megyénk néptanítói közreműködésével egy segély-egyletet óhajt szilárd és egyöntetű akarattal szervezni, és ha ez érdekben kifejtett munkássága termékeny talajra talál, rövid idó alatt annyira viszi az ügyet, hogy az egyletnek áldásos hatását a segélyre szorult néptanítók mielőbb élvezhetik. A segély-egylet, melyet a nevezett testület központja újból kezdeményez, nem bir egy néptanítóra sem kötelező erővel arra nézve, hogy magukat a segély-egyletbe, mint fizető tagok jegyezzék, hanem a néptanítók ügybuzgósága-, önként felajánlandó áldozata-, kartárs iránti jóindulata- és azon nemes tudatában fog gyökerezni, mely minden néptanító részéről épen akkor nyilvánuland, midőn pályatársának sanyarú sorsán enyhíteni alkalma van. Nagyra törekvésnek biztosan elérhető eredménye csak akkor lehet, ha minél többen egyesülnek_ ugyanazon czélt illetőleg és a dicsőség, mely a segélyegylet virágzása folytán feltűnik, mindazokat egyaránt illeti, kik a mozgalomban tehetségükhöz mérten részt vesznek. Az enyhítő balzsam pedig, melyet az egylet nynjtani fog, az egyes tagok és jószívű emberbarátok együttes jótéteményének kifolyása leend, s minden néptanítónak önérzetes boldogitására szolgálhat azon tudat, hogy az a csekélység, melyet a segély-egylet oltárára tesz, oly lényeges befolyást gyakorol ebben a tekintetben, mint a vizcsep a viz alkotásában. Ha meggondoljuk, hogy terjedelmes megyénkben mintegy 6 — 7 száz község van, mely iskolával bir, s ha ezen iskoláknál működő tanítóknak csak nagyobb részét veszszük is számításba, ngy önkénytelenül azon meggyőződésre jutunk, hogy megyei néptanítóink szép számban fogják a segély-egylet üdvös eszméjét felkarolni, s bár jelen viszonyok közt nem vagyunk hajlandók oly tekintélyes összeg egybegyűjtését, — melyre az ily segély-egyleteknél szükség van, hogy a segélyezendók legalább is annyi adományban részesítsék, a mennyi őket a kérlelhetlen sors balkarjából kisegíteni tudná — íövi-deden kieszközölhetónek mondani; reményünket még sem szabad abban hagyni, mert igy könnyen megtörténhetik, hogy az egész ügy dugába dal, melyre pedig néptanilóink ismeretes kitartó erélyénél fogva még csak gondolni is alig merünk. A központi választmány tudomásunk szerint, mindent el fog követni, hogy e szép eszme valósuljon. Nem lesz tehát egyéb hátra, mint a járásbeli tanítóknak is hason értelemben érezni és tenni, mert hisz ezeknek együttes beleegyezése kívánatos, e nélkül a már elkövetett s a jövőben elkövetendő fáradozásoknak sem lehet meg a kellő eredménye. Ha pedig a járásbeli tanítók külön-külön kasztot fognak e tekintetben képezni, ugy az általános segély-egylet életet nem nyerhet. S működhetik bár a külön alakított egylet a maga kis körében, de nevezetesebb segély-müveletet nem teljesíthet még akkor sem, ha a járás valamennyi tanitója az egyletnek tagja és a tagdijak pontosan befizettetnek. A szerencse-kerék fordulását előre ki sem tudhatja, de mégis feltehető, hogy néptanítóink mindenike s általában a segély-egyletre befizetéseket teljesítő nem szoruland segélyre, vagy ha igen, nem egyszerre, és mennyivel inkább örülhet az, a ki belátja, hogy az egyesülésnél fogva járásbeli tanító társa jelentékenyebb jótéteményben részesül, mintha ugyanaz, a járásbeli tanítók megtakarított sokkal kisebb összegének egy részét élvezhetné. Találkozhatnak olyanok is, kik saját pénzüket más járásbeli tanitók felsegélyezésére átadni talán nem hajlandók, meg kell azonban fontolni azt, hogy ezzel segítenek az ügyön, segítenek társaikon, segítenek önmagukon, különösen, ha a kölcsönős támogatást vesszük tekintetbe. Mutassák meg ez alkalommal is megyénk néptanítói, mily nagyot lehet művelni félretéve minden személyes érdeket, közös akarattal. Mutassák meg, hogy önmagukon és társaikon legjobb szándékkal akarnak segíteni és az általános segély-egylet ügyét necsak ebben fogadják el, hanem tömörüljenek járásonkint és csatlakozzanak ez ügy érdekében egy egész-szé, s ne csak szóval, de tettel is bizonyítsák be, hogy jólétüket első sorban ők maguk hivatvák előmozdítani. A példa majd vonz és a követők mindig nagyobb számban fognak gyarapodni Van-e hathatósabb és alkalmasabb mód megyénk néptanítóit, (egymástól való geographiai távolság daczára) a mi jobban, szorosabban közelítené egymáshoz, mint épen a közös segély-egylet? Az ugyanazon pályán működőknek, igy a néptanítóknak is vannak közös érdekeik, melyeket csak közösen bírhatnak, ha kell megvédeni is. Minden kezdet nehéz, s mindennek kiviteléhez idó kell. Nehezen várjuk tehát azt az időt, a mig ez ügy általánosan, megyeszerte s melegen felkarolva lesz, melyről hinni szeretnők, hogy a közel jövőben bekövetkezik; a midőn néptanítóink lelkesült és egyhangú nyilatkozatai alapján nem csak tervben lesz a tanitók megyei általános segély-egylete felállítva és alapszabálya felsőbb megerősítéssel ellátva, hanem az életben is minél előbb gyakorlati alkalmazást nyerend, melyhez mi a legszebb reményűnket fűzzűk és a magasztos ügynek sikeres keresztül vitelét szivünkből kívánjuk! REMÉNYFY LAJOS. Titkári évi jelentés, tartatott 1880. január hó 16. az I. n.-kanizsai kereskedelmi ifjak önképző egylete rendes évi közgyüiésén. Mélyen tisztelt araim! Mint egyletünknek ideiglenes titkára, reám vár a megtisstelő feladat, önöknek társulatunk egy évi működéét felől alapszabályaink értelmében a mai ünnepélyes alkalommal saá* mót adni. K feladatnak annál élénkebb öröm* mel felelek meg, mivel a szerencsés helyietben vagyok egyletünk mult évi tevékenységért! oly TÁRCZA. Feleletek. Hiába van a könyv itt most előttem, Hiába *hiv a bágyadt lámpafény, Tárt ablakomon a hüs lég beröppen, És rám tekint a setét siemü éj. Vidám dalok harsognak messze távol, Eszembe jut legelső bánatom, Midón szigorúan kérdtem a haláltól: Az élet üdvét hol találhatom? Most újra kérdeném, hogy az élet mi ? Szép álom, ha jó tavaaz hajnala ; Nem a haláltól, az nem tud felelni, Éltünk tudja csak, hol virágkora. — Az ifjú lomb cseveg és suttog halkai, S a tavasz éj mindegyre feketül, A lanyha zzél édes rózsa illatul Csap ablakomba most feleletül. — Az ég boltját sötét felhő takarja. Szellő se leng a nyugvó lomb felett, A természet mély c«endben igy akarja Megülni a szerelmi ünnepet Mint mannáért esdett a pusztaságban, A vándor s felnézett az égihez : Felpattan im mindegyik bimbó, áldva . Az esőt, mely susogva permetez. Szemem kéjkönytől ázott, rezgett ajkam Vad szenvedélyben, a mely üdvözít, Nem kéidem holtunk\' éltemről, mert hajdan Az adta éltem g éltem erejit. — III. A lámpa lénye ablakomon áthat, Az ifjú lombot aranyozza be, Éjji lepe keresi fel szobámat, A lángba száll, s megégve hull bele. Eszembe jut most Herkules mondája, S mely őt elégeti a véres ing, Ugy érzem, kérdéaem választ talála A* Őta tűzben: Hogy mi életünk? Lángozni kezd a máglya« füstölögni, Alcid halál hörgését hallom én. Hamuvá lészen minden a mi földi, S az Ist^n bútól menten égbe mén! Befejezés. Bus valál ifja korodban. Világ fájdalom gyötrött; Csók üdvéről zengesz mostan, Rózsa körei ósz fürtöd. Éltünk kutatni, eltolván Örömit, ki bátor volt, Könnyen veszi e kor multán, Csak játéknak & komolyt Csók. A nap lenyugvék régen. Az est oly langy, szelíd, Száz csillag szórja kéken Át szikrás fényeit. Rózsás felhőkben szállnak Angyalkák lefelé. Csak sejtém csókját nádnak, Mint ajkam ill«té. - A lomb közöl meghitten Angyal kacsint reám, .Jó uton járok itten, Vagy itt a meny talán?" — Dalocska. Rózsa és a tulipán Egymás mellett sóh\' se kél, Én megfagytam már talán, S benned ég még szenvedély. Ám ugyan egy éjjelen, Sok haaonló csillag ég, Ah szememmel szemeden, Szívesen merengenék. PICHLER ADOLF után E. B. A multak emlékei. 187.-ik év májas havában Füredre utaztam saját kocsimon. Már beestéledett, midőn P. falu korcsmájába behajtattam éjjeli szálláara. Miután kocsisomnak kiadtam a parancsot, be akartam menni vacsorázai, de kocsisom felszólalására megálltam. Azt monda, hogy tán jobb lenne tovább utaznunk, mivel gyönyörű holdvilágos, hüs este vau és amellett igéré. hogy oly történetet fog nekem elbeszélni, amely nem csak őt, de mint hiszi, engem is érdeklend. Hosszas gondolkodás után végre beleegyeztem ós egy óra raulva, miközben étkeztünk és lovaim pihentek, elindultunk. Egy darabig szó nélkül haladtunk, mig végre figyelmeztettem őt Ígéretére, amit be is váltott. El-mondá tehát azt, amit itt, amennyire lehet hűen fogok előadni. „Hígyje meg uram, igen nehéz kötelességet vállaltam magamra, midőn megigéróm, hogy elbeszélem e rám nézve fájdalmas visazaemlé-kezésü történetet. Ezt is caak azért teszem, hogy rá birjam uramat a tovább utazásra, mert legalább egy éj komor gondolataitól megmene kültem." Én csak néztem őt és már már setét, aej-telemszerü gondolatok kezdtek agyamban előtérbe jutni, midőn kocsisom folytatta beszédét. — „Észrevettem csudál kozását, uram, az általam mondottakon, de kérem, édes uram, ne véljen azért engem valami gonosz embernek, mert nem azért nem tudok aludni mintha gyil-koltam volna, hanem azért, mivel mindig e történet forog agyamban. Pedig ez igen gonosz dolgokkal van teli; különben majd Ítéljen meg ha ismeri körülményeimet. — * * ♦ Kurta uram Kéreg falu legderekasabb embere volt, mind szellemi, mind testi talajdonokat illetőleg. Hogy derék ember volt szellemileg, nem is csuda, hiszen atyja, ki Kéreghy uraság diazkocsisa volt, mindent elkövetett, hogy öát kellőleg tanittattassa. Azért elvitte a szomszéd S. városba, hol Peti hat éret töltött, elvégezvén négy elemi s két főiskolát. Tán tovább is folytatta volna, ha ekkor róla gondoskodó atyja meg nem hal. Haza hivtik tehát, hogy atyja jócska vagyonának keselését át-vegye. Anyja már akkor halt meg, midőn őt a világra hozta, azért, hogy legyen kivel megosztania az élet gondjait, jónak látta követni nagybátyja tanácsát és a már akkor tizen-nyolcz évet betöltött ifja nőül vette Ugri Őr-zsét, ki azon időben legszebb leányzó volt a fala környékén. Jó formáu egy idősek voltak ő kelmék, no de mit törődtek ők vele, azért boldogul éltek. Ily boldogságban telt el húsz év, amely boldogságukat betetőzte egyetlen gyermekük volt, Miska, ki azon időben töltötte bé tizennyolezadik évét, midőn történetünk kezdődik. Igen derék fiu volt, szorgalmas, egéaz nap dolgozott, a munka pedig csak ugy égett a TIZENKILENCZEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY képet nyújthatni, hogy büszkén s felemelkedett fővel léphet választmányunk tisztelt gyü lekezetük, egyletünk pedig a külvilág elé és mondhatja: e társulat ucmes irányzata és szép czéljüinak megfelelőleg mindent, de mindent megtett, a mit józan észnek jogosult igényei tőle csak követelhetnek. Igenis uraim, fontos egy év volt e lefolyt 1879. egyletünkre nézve, és tartós jelentősége biztosul annak társulatunk történetében. Az első esztendő, melyben egyletünk valóságos czéljait felfogá és az ifjúság életfnss tetterejével és rendületlen kitartásával érvényre juttatá ; az első esztendő^ melyben helyünk társadalma leiünket és létjogosultságunkat elismeré ! Nem fekhetik szándékomban, egyletünk egy évi tevékenységét bŐ leírásban részletezni, d igy dolgokat ismét szőnyegre hozni, melyeknek úgyis majdnem mindnyájan szemtanúi voltunk, de jó lesz, uraim, megtett munkánkat futólagos, sommás áttekintésre méltatni; megelégedésünkre fog ez szolgálni a mult és ösztönzésünkre a jövő irányában. Mielőtt egyletünk nemesebb, azaz szellemi mozgalmaira térnék át, bátor leszek adatokkal szolgálni, melyek annak anyagi felvirágozásá-ról és emelkedéséről tanúskodjanak. N>nc3 dolog, a mely egy társulat lét* képessége és életrevalóságáról jobb bizonyítékot nyújthatna, mint tagjainak nőttön növő szaporodása. S valóban, egyletünk ez irányban egy eddig nem ismert magaslatra hágott. Mig mult év elején összes tagjaink létszámát a szerény szám 42. képviselé, egyletünk mai nap összesen 113 taggal, minőség szerint: 88 rendessel, 19 pártolóval és 6 tiszteletbelivel bir. Pénzügyi viszonyokról szint ily kedvező adatokat nyujhatok. £879. elején 52 frt pénztári maradványt és egy nyomasztó adósságterhet nevezhettünk magunkénak. És ime — köszönet a kedvező körülményeknek s köszönet tevékeny választmányunknak, melynek szerencsére kereskedői minőségénél fogva a pénzügyek kezelése nem épen terra incognita — daczára növekedett kiadásainknak, s da-. rzára annak, hogy könyvtárunk gyarapítására szép ös8zegecskét fordítottunk, mai készletünk 37 frt 14 krt tesz éa adósságunk — nincs. Idején lesz most, uraim, a szellemi és er . kölcsi térre áttérnünk. Lássuk csak, minő eredményeket mutathatunk itten fel ? A népszerű tudományos felolvasás, a köz-müvelődcsnek eme jelenkorunkban annyira megkedvelt segédeszköze, egyletünkre nézve különösen alkalmasnak bizonyult, feladatává tüzé tehát választmányunk, a kellő tehetséggel és a közjóérti lelkesedéssel biró egyéniségeket kiszemlélni, hogy egyletünkben nyilvános felolvasásokat tartsanak ; s ugyancsak szerencsénk volt, hallgatótermeinkben sok jeles férfiúnak, sőt hazánk egyik világhírű tudósának előadásait élvezhetnünk s itt egyszersmind városunk legdiszesebb társaságát megtisztelhetnünk. Mult évben összesen 10 nyilvános, részint tudományos, részint társadalmi érdekű felolvasást rendeztünk és pedig olvastak : kezében. Apja gazdagsága mellett sem ébredt fel benne a mulatni vágyás, hanem mindig szerényen, csendesen viselte magút, nem ugy min» Szilaj Pista az igazi falu rossza. Ez gazdagságát Márton gazda korcsmá-rosnál tőkésítette, ugy, hogy sem a kamatot nem búzta, ser;. <*dig a tőkét sohasem látta, mert beitta az egészet. — Miska ezen csendes, szelíd viseletére nagy befolyással volt Tóth Júlia iránti szerelme. Tóth Julis a falu bírójának Tóth Gáspár uramnak a leánya volt, a ki gazdagsága mellett még szépséget is vihetett bárki házához. Szerette Julis is Miskát, de mely leány is nem szerette volna, mikor oly deli, szép termetű volt ? Göndör, fekete haja hosszan lógott le széles vállaira, amely vállas karjaival egyetemben, hatalmas erőre mutattak. Gyönyörű, szép kék szemei voltak, ugy, hogy ha valakire ránézett azzal a két hatásteljes szemmel, lehetetlen volt nem rokonszenvezni vele Tehát mint mondám, szerették egymást. Nem ia botránkozott meg azon senki, hogy ha kezet kézben és Miska karját Julis karcsú dereka körül fonva látták őket kinnülni .Tulisék előtt a lóczán. Nem zavarta senki csendes szerelmes-kedéseiket, még Szilaj Pista sem, ki egyébiránt a legszenvedélyesebb szerelemmel viseltetett Julis iánt. Azonban hiába volt, mert a szülék által már régen el volt határozva, a két gyermek összeházasítása, amely frigynek Julis test-vérjei sem mondottak ellen. Csak Pista nem nyugodott bele, minden áron birni akarta őt, melyre még a vagyon nyomÓ8sága is alapul szolgált. Meg is fogadta, hogy övének kell lennie bármi áron és ezért nem is fog semmi eszköztől visszariadni. II. E hosszas bevezetés után térjünk be a falu végén levő Márton gazda korcsmájába. 1. Tek. Morgenbesser János, polgáriskolai igazgató ur „az időjárásról," 2. Főtiszt Szilvágyi Gyula evang. lelkész ur a „darvinismus theoriájáról.* 3. Tek. Berecz Imre tanár ur a „zenésze tről." 4. Nsgs. Vámbéry Ármin ur a tudományos akadémia tagja, hazánk nagyhírű keleti utazója, a „kereskedelmi viszonyokról a mozlim keleten." 5. Tek. Lőwy József ur, „miért nem lehet a zsidók szombati ünnepnapját vasárnapra áthelyezni ?* 6. Tek. Weissmayer Henrik oki. gazdász ur a „fényűzésről." 7. Tek. Lengyel Ignácz ur, egyletünk -szeretve becsült elnöke, „ifjúság, önképzés és egyletről." 8. Tek. Iloffmann Mór ur a .Zala" szerkesztője „kereskedelemről és tudományról." 9. Tek. Lőwy József ur „Uzsora és uzsorásokról." 10. Tek. Weissmayer Henrik oki. gazdász ur a „létérti küzdelemről a természetben és a társadalomban." Mivelődésünk érdekében három tanfolyamot is rendeztünk egyletünkben, és pedig: Segenschmidt lovag franczía nyelvi tanfolyamát, melynek azonban közbejött akadályok miatt be kelle szüntetnie, továbbá Weisameyer Henrik ur gyorsírászati tanfolyamát, mely sikerrel befejeződött, s végre, Wilheim tanár ur könyvviteli tanfolyamát, mely mai nap is létezik. Könyvtárunkat tavai 130 kötettel szapo-riíottuk és pedig nagyrészt hazai írók müveivel, melyekben mindeddig észrevehető szükséget szenvedtünk. Mai nap könyvtárunk 761 kötetet számit. Mig egyletünk igy saját czéljai elérése után törekedett, nem feledkezett meg az általános emberszeretet és irgalmasság oltárán sem szerény fillérét letenni, mire fájdalom mult évben e Bzegény 6orsverte hazában oly számos alkalom nyilt. Először is mult márczius 1 én egy kitűnően sikerült műkedvelői estélyt rendezett, melynek 262 frt 30 krnyi tiszta eredményében a helybeli kisdednevelő egyesülettel és izrael. nőegylettel egyenlő részekben megosztozott. Midőn hazánkat Szeged pusztulásának rémhíre átfutá, sietett egyletünk is az Ínségesek számára saját kebelében gyűjtést rendezni, melynek 79 frtnyi eredménye a nmsg. belügy-ministeriumnak beküldetett, mig hamar rá, april 6-án ugyan e czélra Joseffy Rafael hazánk jóhirű és nemeslelkü zongoraművészének közreműködése mellett hangversenyt rendezett, melynek 162 frt 31 krnyi tiszta jövedelme Nágy-Kanízsa Város tekintetes polgármesterének kézbesittetett. Mult szeptember 1. pedig sikerült egyletünknek, nagyrabecsült elnök urunk személyes közvetítése folytán, ünnepelt orientalistánkat előbb emiitett felolvasásra megnyerni,melynek 90 frtnyi tiszta jövedelme a muraközi árvízkárosultak javára fordíttatott. Késő este van már. A gyönyörű őszi este elbájolja az embert, a csillagok miriádjai is bámulva, szelíden pislognak le a földre, hol a hold okozta árnyak rezegnek. A falu csendes volt, kivéve azon zajt, mely a korcsmából kihallatszik. Erős, érczes férfi hang kisérte zene zaja az. Kik is lehetnek ők ? Ha közelebbről nézzük, Szilaj Pistát ismerjük fel, ki a szoba közepén áll, fokosát emelgetve, miközben olykor a Nyári meg a Pipi által húzott láb alá valókra szedegeti ekesen lábait. Vele vannak el-maradhatlan pajtásai is, Boidi Pali és Kató Jancsi, valamint Pista szeretője Böske. <3 most valamiért hihetőleg duzzog, mert a kályha melletti padkán ül egyedül, annélkül, hogy osztoznék Pista pajtásainak mulatságában, a kik ugyancsak emelgetik a kancsót ajkukhoz. Mért ne ? hiszen potya, Pista maecenáskodik, mint mindig. Valóban szép jelenség is volt Pista, csak oly gonosz ne lett volna. Éjjel s nappal mulatott, azért csudálkoztak is a falusiak legjobban, hogy honnét telik? Birtokát régen elmulatta, más forrása pedig nem volt. Majd kitűnik különben, ha meghallgatjuk beszédüket. Bordi már nem állhatta a dolgot beszéd nélkül, amiért meg is ezóliitotta Pistát: — „Ne te ne, már meg megint valakire gondolsz !" — „Mi közöd hozzá, felelt Pista, jobb lenne gondolnál a magad bajára." — — „No, no, no, nem ugy mondtam ám, hanem hát, tudod, izé . . — „Nyögd ki már no, vág közbe Kató, ki mint látszik, tudta már, mit akar Bordi." — — „Hát izé, tudod, hogy hát no, miután mondtam már, izé, hogy minek utánna, tehát..." — »Vigyen el az ördög, talán a falu birkájának a koiompját kötötted a nyelvedre, hogy nem tudsz szólni!" — Végül még említenem kell — éa ezt is erkölcsi vívmánynak tartom, hogy vigalmaink mindig városunk legjobb és legdíszesebb közönségétől iátogattattak. Megfelelt e mult évben választmányunk kötelességeinek és egyletünk czéljainak? Ugy hiszem e kérdésre önámitás nélkül igennel felelhetünk! De ne csalatkozzunk uraim! e tény korántsem jogosít bennünket félig tett munka után magunkat a tétlenség és henyélés puha karjaiba bocsájtani, sőt ellenkezőleg, mult évi tevékenységünk eredményéből tanulhatjuk, hogy csakis kitartós, egyesült munkálkodás vezet bennünket czélhoz. Még sok egyletünkben a tenni és sok a javítani való. Tehát újra fel tagtársak: egyesüljünk és tömörüljünk újra a zászltj. körül, melyet e szép és nemes irányzatú egylet magasan lobogtat és igy biztosak lehetünk, hogy egy óv múlva még szebb eredményre, még fényesebb sikerre tekinthetünk vissza. Jelentésem be van fejezve s nem maradt egyéb hátra, mint önöknek tisztelt uraim a szíves türelem és elnézésért, melylyel gyarló beszédemet végig hallgatni méltóztattak, hálás köszönetemet mondanom. KAUFMANN BÉLA, ideigl. egjl. titkár. Válasz, a „ Zalai Közlöny* f. évi 3-iki számában megjelent wKisiparosaink* czimü czikkre. Vidonyi József ur fenti czím alatt ecsetelte a mai kisiparosok helyzetét, azt arányba állítván a régi iparosokkal ; — említést te»z a -földmivelő nép viseletéről , nemkülönben az iparos segédek cselekedeteit és tetteit is leírá. Annyi tagadhatatlan, hogy a helyzet mindenhol a legszorultabb, — de különösen hazánkban, hol valóban a szegény lakosságot egyik elemi csapás után a másik éri. Hogy voltak olyan évek, melyekben a termés és az ipari összeköt etés nem volt sikerüknek nevezhető, azt elég agg fő szíjából hallottuk, de ezt megelőzőleg vagy erre követ kezőleg megint oly évek voltak, melyek a soványabb évet elfeledtetni iparkodtak. Eltekintve az elemi csapásoktól Vidonyi ur egyrészben a kisiparosokat is azzal terheli, mintha szerencsétlen helyzetüknek maguk lennének okai. Ezen már kételkedni van okunk. A kiadás nagy, bevétel semmi 5 és az adó, mely az ijjarosra lett róva, egészen elnyomja szegényt. — De talán a bajból is kibírná magát orvosolni, ha fenállanának az ókori vértörvé nyek pontjainak egyik hasonpontja; — egykor mondták: — szemet Bzemért, fogat fogért, fület fülért stb. — most csak egyet kellene használni és ez : — segélyt segélyért! Azaz más szavakkal, ha a kormány meg kivánja a magáét, ugy adja meg honpolgárainak is az őket illető jogokat. — „Hát no, nem bánom, tudod fogyatékán a pénz, gégénk pedig megkívánja a maga porcióját, gondoskodni kellene valamiről." — — „Jól tudod, hogy nem szeretem a sok hiába való beszédet, hanem csak ki vele." — — „Hát a Fülek uram tehene a minap egyedül kóborlott az erdőben, talán jó volna elkóboritani a városba, hol úgyis heti vásár lesz." — — „Ej! már régen meguntam az effele dolgokat, elég volt már, aTért jobb is ha hallgatsz." — — Persze, mert elvette az eszedet Julis!" De már ezt nem tűrhette közbeszólás nélkül Böske; már hogy is tűrhetné el, hogy az ő Pistájának más szeretője legyen, hisz ő akkor n:eiiőzve lesz, és ki vesz ő neki selyem kendőt, arany gyűrűt, ezüst függőt, amelyek természetesen gyolcs, réz és bádogból valának ? A szí tkok egész záporát zuditá Pista fejére, miközben mondá: — „Tudom, hogy ez az oka annak, miszerint velem oly könnyedén, fitymálóan bánói. Emlékezzél szavaimra, megbánod, megkeserülöd te még ezt." — Szilaj pedig nevének tulajdonságával csapott az asztalra : — „Nem parancsol nekem senki, se te Bordi, se te Kató, de még te sem Böske, hanem parancsol most szivem, mert hiába, csak Julis az a leány, ki felé szivem hajlik és ki affelett uralkodhatik!" — Elbámultak társai, nem is csuda, hiszen előbb inkább ő csábította őket a roszra, most pedig ő szabadkozik. — „Ládd e Pista, mond ezután Kató, nem nekünk való a szerelem, pláne olyan, amely házasságra is vetemülhe», amit azonban épen nem hiszek!" — Mert ha a magaa jfwmány azon segélyben részesitteti magát, Hogy az adótf 1 népen megveszi, — akkor méltóztatnék azokataziníén oly segélyben részesíteni, a mely segély alkalmat nyújthasson nekik adójukat leróhatni, hogy honpolgári kötelességüknek eleget tehessenek, hogy mint hajdan, ugy most is büszke lehessen bárki is, tiszta honpolgári állására.- \'"ísak egyet akarok megemlíteni és ez azon rendelet, mely szerint meg lett tiltva azon tisztviselők fizetését bármi adósságban is lefoglalni, kiknek évi fizetése csak a hatszáz forintot haladja meg. — Ezen-rendelet kétség-kivül üdvös azon család atyákra nézve, kik kényszerítve vannak a 600 frtból elég sanya-ruan megélni, hogy azt-— ha a sors ugy hozná magával — le ne foglalhassák, nehogy az élet terhei még inkább elviselhetlenebbek legyenek. Üdvősebb lett volna ezen torvény akkor, ha ugy hangzott volna, hogy e törvény a kihirdetés napjától számitva keltezett adóssági ügyékre vonatkozik, nem pedig azokra is, melyek már élőbbről származnak. Ezen rendelet igy csak figyelmeztetésül szolgál az iparosoknak a hitelügyben miheztartás végett jövőre, és kárul a múltra. Ez adta meg a kisiparosoknak az egyik halálos döfést. Tudva levő dolog a vásárlók nagyobb része állami tisztviselőkből áll, és hogy a kia-fizetésea tisztviselők olyképpen csinálják az iparosoknál megrendeléseiket, hogy az ebből eredő tartozásokat havi résztörlesztésekkel egyenlítik ki Ismertem elég tisztviselőt, ki minden hó elsején rendesen fizette az iparosnak tartozása bizonyos részét és e törvény -életbelépte után azt mondá a nála megjelenő iparosnak : — „hát nem tudja hol a bíróság ?" Perelni nincs kedve/ mert nem nyer semmit, legfeljebb a perköltséget fizetheti meg. Ha pedig van egy kis reménye, hogy valamely adósánál behajthatja követelését és azt beperli, akkor biztos lehet benne, hogy mire a pénz a felperes kezeibe kerül, azt bizony nyal nem ő, hanem örököse vagy unokája fogja kézhez kapni. Feltéve, hogy egy hitelező valakit beperel, várnia kell legalább 3 hóig mig tárgyalás lesz kitűzve; — a tárgyalásnál kitűnik igazságos követelése, — tart egy hóig mig az ítéletet kezeihez kapja. — Alperes fogja magát és daczbói felebbez az ítélő táblához, és mig ez onnan visszajön, tart egy fél évig; és mire ezt előtte egy ujabbi tárgyaláson kihirdetik, ismét két hóig. — Persze, az elmarasztalt alperes, ki ismételve felebbez a Curiához, ismét nyer vagy egy évi időt mig az onnan visszajön, — és ha vészit, nem mulasztja el perújítással élni és igy az egész ügy ismétli az egész eddigi — Végre nem marad egyéb hátra mint f és egy jó ügyvéd barátja ajánlatára bírói 1 fizeti tartozását, honnan azt az adó hivatalba utalják, honnan ismét kiutalják és mire a pénzt fel kell vennie, — komótosan meghalhat. Ismerek egy pert, mely már több mint huszonkét éve foly, melybe a felperes belehalt; a pénz már az adóhivatalban van, és valószínű — «Mit? nem hiszed? rivajt rá Pista, miközben készült őt fokosával leütni, de hátulról két erős marok ragadta meg karját. Bordi Palié, ki csitítani akarta mindkettőt. — „Megmondtam már, mond csillapulva Pista, na bajmolódjatok az én dolgaimmal. Nem is szép tőletek, hogy ily dologban nem akartok segíteni pajtástokon, hanem inkább figyelmeztetlek a roszra. Azt mondom, addig nem isztok az én boromból egy cseppet sem, addig nem lopok még egy darab hitvány krumplit sem, mig Julist magaménak nem mondhatom. Ha pedig akartok inni, segítsetek Julist .feleségemmé tenni, mert elgondolhatjátok, akkor lesz pénz, amennyi kell!" — — „Igaza van, mond Bordi, legjobb lesz tanácskozzunk, hogy mitévők legyük, hanem a kancsóból kifogyott!" — — „Márton gazda, hé! egy kancsóval ide!" — A korcsmáros idejétől és hasától kitelhe-tőleg iparkodott jó kundschaftjait, miként ő mondani szokta, kielégíteni, mert ismét kilátása nyilt arra, hogy krétája duplán foghat. De hol van Böske ? Azalatt, mig majdnem hajba kaptak, kilopódzott a szobából, elejét vévén a keletkező veszélynek és az ablaknál hallgatódzott; mindent tisztán hallott, tehát tudott is. Mintegy jó óráig tartott a tanácskozás, ami után szép csendesen hazamentek, Hogy mi volt az, amit határoztak, a történet további lapjaiból majd kitűnik. Böske pedig a boszuk legbörzasztóbbikát forgatta agyában. PÁSLEK SÁNDOR. (Folyt, következik.) TIZEl^JL^N.Q^EDIK ÉVFOLYAM azzal fog végződni az ügy, hogy a még apró kiskorú árvák nagy koruságáig a pénz az árvapénztárbakerül. — Az ilyen pereskedés, melybe vagyona egy részét előre befekteti, — adja meg az iparosnak a második halálos döfést. Ilyen körülmények között, hol törvény van nem fizetni, a becsületes iparos elbakik, mások ismét, nehogy elbukjanak, a nagyobb iparosok\'vagyonát megtartják maguknak és alásülyed a hitel; mert mindenki a magáét félti. — Az ember megszűnt ember lenni! És Mózes boszuálló Jehovája joggal érezteti boszuját. A szomszéd attól tart, hogy szomszédja megcsalja; irás nélkül — mely különben is első helyen van bekebelezve — pénzt nem kölcsönöz, mert félti; — és ha valakit csak tíz forintnyi kölcsön kisegíthet a bajból, nem kap kölcsönt tanukkal ellátott írás nélkül; mert a hitelező attól tart — és joggal, — hogy többé pénzét nem látja; holott az előbbeni időben az iparosok egymást collegiálitásból is segélyezték, puszta szóra pénzt kölcsönöztek, mert mindenkinek becsületes emberekkel volt dolga, holott ma nem I — És ezt a mai viszonyok hozták magukkal. Ez pedig a harmadik halálos döfés ! Mindez elég ok arra nézve, hogy iparosaink megunják mesterségüket, idejöket a szomszédban és kávéházakban töltik, elhanyagolván amúgy is gyümölcstelen mesterségöket és szomorú szivvel, fojtott kedélylyel nézik mint estik mások, vérrel szerzett vagyonukat. Hol marad most a minden ajkon keringő közmondás: „Minden mesterségnek arany a feneke?" Igen, ez igy volt egykor, de ma már nem! — Tehát: nAki egyszer mesterségét szögre akasztani kényszeríttetett, az bátran megáshatja sírját; mert annak jövőjét csak egy ujabb világfordulat változtathatja meg!" Ami a mostani iparossegédeket illeti, arra csak annyit szóllok, hogy azok is emberek. — Régente úgyszólván az evéshez sem vettek elég időt oly baromilag dolgoztak éjjel nappal, mint az igában a marha; — de ma — ha egész héten dolgoznak — ugy nagyon is jól esik, ha vasárnap egy kissé szórakozik és ezt nem lehet pazarlásnak venni, még kevésbé gavallérságnak; mert, ha veszszük a mostani időket és ezelőtt 30 — 50 évvel az időt, ugy inkább civilisaltnak lehetne elnfevezni. P^\'g gyarapítani nem képesek annak egyszerű oka az, hogy- kevesebb bért kapnak most mint egykor; bár ma talán egy nap keres annyi összeget mint régente egy egész héten, — de aránylag mégis sokkal keve sebb ezen fizetés, mert ma igen sokkal drágább minden mint előbb és ő bármit vegyen magá-ni k drágán kell megfizetnie. — És, hogy miért kap oly kevés fizetést? annak egyszerű magyarázata abban rejlik, hogy a mesternek keresete kevés és dolga úgyszólván semmi. Hogy mire vezet mind ez és mit fog eredményezni az a jövő titka, és nekünk csak mint türelmes, csendes nézőknek kell végig hallgatnunk a világ folyását, mignem vagy egy nagy változatnak kell bekövetkezni, vagy: — sírunk eltakar! Kell Bécsben. 1880. évi jan. hó 10 én. SZOMMER SÁNDOR, építészet tan hallgató. Helyi lilrek. — lli/men. lfj. Fesselhofer József ur jan. 19 ¿n vezette oltárhoz Knprooczán Verly Irma úrhölgyet. Boldogság kiaérje frigyüket! — A tűzoltói zászló beszerzése javára jan. 31-én tánczvigalom tartatik, melyen a bálanyai tisztet Oszt-Bzly Ántalné úrhölgy volt szíves elvállalni. A humánus intézmény czélja óhajtjuk, hogy méltó pártfogásban részesüljön. A kik meghívót nem kaptak s rá igényt tartanak, Knortzer György titkár úrhoz (Délzalai takarékpénztár) szíveskedjenek fordulni. — A tornaegyleti tánczvígalomról ujabban Írja egyik helyi tudósítónk: Majdnem évtizedi szünet után, újra felvirágzott, és foly. ton emelkedő tornaegylétünk mult szerdán e hó 14-én a .Szarvas" vendéglő dísztermében tánezvigaimat rendezett és pedig oly hathatós és fényes sikerrel, hogy az méltán ösztönzésére szolgálhat az egyletnek, minél hamarább ismét a nyilvánosság elé lépni. Az egyszerűen, de finom ízléssel díszített tánezterem egy nagyszámú és válogatott közönséget foglal« magában, mely a legfeszlelenebb jókedvben, haladó hajnalig áldoza Terpaichorinek. Öt fran ozía lejtetett, melyek legelsőjén vagy 64 pár tánczola. Hölgyvilágunk különösen gyönyörű s elragadó koszorúban képviselteté magát. Ott láttuk lobbek közt a kellemdus Bauragartner Roza, Betelheim Roza, Blau Nándorné, Blau Kamilla, D»brin Irén, Ebenspanger Lipótné, Kronfeld Kamilla és Sarolta, Lackenbacher Irma és Kamilla, Lederer Cecília, Prager Bé ZALAI KÖZLÖNY. JANUAB 22-án 1880. láné, Rónay k. a. (Kottori), Schiffer Julcsa, Strem Janka,Ster* Janka,Weínberger k. a.(Z.-Egerszeg), Weiss Franciiaka és Szerafina, Weisa Karolina, Wellís Fanni sat. úrhölgyeket. Hálátlanságot követnénk el, ha e helyen elismert köszönettel meg nem emlékesnénk a tevékeny rendezó bizottságról, melynek tapintató« eljárása és jó Ízlése mindenütt fényes példákban nyilvánult. n. a. — Gyászhír. Nagy Kanizsa város egyik gazdagabb polgára Kiss Jósaef 97 éves korában mult szombaton meghalt. Gyászjelentést nem kaptunk. — Több napszámos és alsórendű egyén sikkasztás miatt a nagy-kanizsai vaspálys állomáson elfogattatván, a kir. törvényszék bűn-fenyítő osztályánál a vizsgálat folyamatban van. — A xala-egerszegi ügyvédi kamara közhírré testi, hógy Vesster Imre nsgy-kani-zsai ügyvéd lakhelyét Nagy-Kanizsáról Budapestre helyezte át, a kamara ügy védi lajstromából kilörültetett; és hogy Gáiiczenstein Beuó nagy-kanizsai ügyvéd, vezetéknevét „Garaíw-ra változtatta át. — Arveré» Zalamegyében. Kruzlin Katalin 311 frtra b. ing. 27. Cserencsóczon. — Csizmadia Lajos 320 frtrm b. ing. jan. 23. K.-Tótin (T..polcza). — Gozdányi Mihály 373 frtra b. ing. febr, 5 Lesencze Tomajoo. — Maazten András 459 frtra b. ing. febr. 23. Csenten (Alsó-Lendva). — Jegyűd Imre 717 frtra b. ing. febr. 17. Cserneesen (Csáktornya). — Lukács József932 frtra b. ing. jan. 23. Gnlsén. — Miklós Gyula, mint kormánybiztos, a borászat érdekében megkesdett körútjának folytatásábau betegség által akadályozva van; mihelyt egészsége helyre áll, azonnal megiátogataudja az általa eddig még be nem utazott borvidékeket is. — Vasút. A pápa keszthelyi széles vá-gányu másodrendű vasút létesítése ügyében f. évi febr. 3-án délelőtt tiz órakor Pápán a városház termében tartandó értekezletre Woita József polgármester meghivóka\'bocsájlolt szét. Kívánatos volna, ha az érdeklődők minél na gyubb számban jellennének meg ! — .A legény bolowljá\' nak. a népszínműi pályázaton a 100 aranyat megnyert népszínműnek szerzője Kóródi Péter Bzegény, nyomorban éló vidéki szinéss, ki a szinlapon Csobánczi Péternek nevezi magát, szülőföldje, a szép Z*lamegyének egyik regényes s Kíafa-Indy \'Sándor által megénekelt bérczérói vévén ez elnevezést. Jelenleg Bogláron színészkedik, a Balaton mellett. Csak huszonöt éves fiatal ember, s már ezelőtt két évvel küldött be egy sziodarabot a népszínházhoz. A darabot nem fogadták el. EkkorCsobánczi Kóródi Péter elke seredve kijelenté, hogy még egy darabot ír, s ha az sem sikerül, akkor főbelöví magát. — Megírta a .legény bolondját*, pályázott vele, s a mint az eredmény bizonyítja — egyáltalán nem kell magát főbelőnie. Csobánczi nem közönséges ember. Éhezett és nyomorgott, de e mellett mindig tanult és qlvssott. As asztalfiából sokszor hiányzott a kenyér, de sohase hiányzott Shakespeare, melyet betevó falatjának megvonásával szerzett meg magának. — Balaton-Füred angol lakója. A „F. L." ban olvassuk a következő érdekes bírt: Young Richárd hajóépítő, Balaton Füred uj lakosa, egyike a legeredetibb embereknek. Huss évet töltölt a tengeren, 8 ez idó alatt gyönyörü utakat tett mindeofelé, még Ausztráliában is megfordult és saját yachtján több ízben körülvilorlázta szigethazáját, Angliát. A jelenlegi budapesti főkonzul Goslíng Audley ur, ki öt személyesen is jól ismeri, szétnézvén Balaton Füreden, azonnal levelet irt neki Londonba, hogy van itt Magyarországon egy el-hagyott szép tó, melyet egy ügyes vállalkozó hajókkal élénkké tehetne. Young ur zsebébe gyűrte a levelet, pakolt, bucsut vett családjától és legjobb munkásával minden habozás nélkül azonnal útra kelt B. Füred felé. Október végén érkezeti ide s nem tudván egy kuk-kot sem magyarul, sót még németül sem, elképzelhetni, mily idegennek lünt föl előtte az uj élet Balaton-Füreden, de azért épeo nem esett kétségbe s néhány bét múlva arra a meggyőződésre jött. hogy a magyar nép igen jó nép, vendégszeretet, szívesség, udvarias bánás mód veszik őt körül, 8 hogy ő egészen jó helyre jött — letelepedni. Mert Youog ur ezentúl füredi lakos lesz állandóan. .Ich Ungar!" mondja bűaakén füredi ismerőseinek. Young ur, a napokban hajóépítő szerszámai is megértés vén, már munkához fogott, s májusra hat vitorlás hajót akar a vízre bocsátani. A kisebb vitorlás csónakokat 300—400 frtért készíté s biztosságukat garantírozza, mert kizárólagosan a Balatonra készíté őket, annak minden szeszélyét számbavéve. Öszinlén óhajtjuk, hogy Young ur törekvését megérdemlőit siker koronázza. — Egerváry Jenő alsó lendvai kir. járásbirósági segéd telekkőny vvezetől az igaz ságügyi minisler a pestvidéki kir. törvényszék-hes helyeste At. — A tajMlcxal takarékpénztári részvénytársaság nagygyűlését f. évi febr. hó 1-éo délután 2 órakor tartandja Tapolczán saját helyiségében. Tárgy: Elnöki jelentés. Felügyelő bizottsági jelentés. Zárszámadás felolvasása. Ai osztalék meghatározása. — Keszthelynek magányosan álló tornyát, a kies fekvésű .toronydombról", honnan a kilátás oly meglepő, különösen a Balaton felé, a gróf parancsára lerombolják. E toron, az egykori plebánia-tomplom góth-stylű monumentuma s a „régi jó idők* nefelejtse volt. Eltűnésével Keszthely látképe sokat veszt, mert igy csskis aa ujon épült torony van hivatva a város .nyeléül* szolgálni. A régi torony anyaga kerítések emelésére van szánva. — A pacsai szolgabírót és segédjét a közigazgatási bizottság állásukból felfüggesztette ; helyettes szolgabíró Gaál Miklós. — Tánczvigalom. A keszthelyi m. kir. gazdasági tanintézet hallgatósága f. hó 17-én aaját .segélyzó egylete* javára az .Amazon* szálloda nagytermében sorsjátékkal egybekötött, zártkörű tánezvigaimat rendezett, mely egyike volt a legfényesebbeknek azok közül, melyeket Keszthely közönsége örömmel üdvözöl. A jól felfogott czél iránti általános meleg érdeklődés, a kitűnő rendezés és a legfokozot-tabb igények asásazemü szigorának is megfelelő kiállítás már előre is biztos sikerrel kecsegtetett a végeredményében oly kedves emléket hagyott a kedélyekben, melyet nem ér el egy hamar a feledésnek végzete. A sikerért tettekre vállalkozni képes hallgatóság elégülten gondolhat vissza az eatre, -mely fölé Terpsychore is enyelegve terjeszti ki megelégedésének rózsaszárnyait. — Az anyagi siker nem remélyt meglepetést idézett eló a rendezőségben. As ezt feltüntető pénzlárnoki kimutatást praeoccupálni nem óhajtván, részletekbe nem bocsátkozunk; mindazonáltal jól eső örömmel emlékezhetnek meg a bálanya: Sólyomyné ó nagysága (Ede-ricsj által felajanlott felülfizetésről, melynek ezúttal nevet adni nem akarunk. A felülfizeté-sek — s az egy szálig elfogyott tombola-jegyekből — mint halljuk — szép összeg jutott a „segélyzó egylef-nek. Az .Amazon" nagyterme a szorongásig megtelt, mit azon körülmény is igazol, miszerint a négyeseket 40—50 pár lej tette. A számtalanok közül, kik részint a vidékről, részint Keszthelyről résst veitek, csak néhány nevet említünk a hölgy koszoruoól, hogy legalább egyszerű kópét nyujtsuk a kellemes változatú kaleidoskopnak: Bárány Lujza Boglárról, Bitló Ilka Meszteregnyéről, Hanny Ilka és Hanny Marián Magyaródról, Juhász Vilma Kovácsiból, Körmendy Vilma Kélhelyről, Péczeli Emma Hidvégről, Sólyomy nővérek Edericaról, Türeky nővérek Vitáról, Károlyi Zsófi, Börondy Ilka, Braun Mariska, Csák Irina, Csesznák Mariska, Garger Jenny, Gleimann Györgyike, Király Lujza, Kiss Mar-gít, Len bárd Nelli, Pataky Lujza, Stocker Vilma, Szabó Etel, Szép Lászlóné, Weltner nővérek, Wünsch Ilonka stb. stb. kik közül nem csekély feladat lenbe a bálkirálynői koronát valakinek odaítélni, mert azt mindnyájan megérdemelték. A kedélyes mulatozás reggeli 7 órakor ért véget. Csak ekkor következett be az .álom, álom, édes álom" .... — A MODacol herczeg válópere véget ért A bíbornoki coigregatio ugyanis érvényle lennek nyilvánította az Albert monacoi herczeg és Mária hamíltoni herczegnő közti házasságot, s e határozatot a pápa e hó 14-én megerősítette. A herczegnő ennek következtében azon helyzetbe jutott, hogy újra férjhez mehet s e második egybekelésében keresheti azt a boldogságot, melyet első térje mellett föl nem talált. Hamilton Mária herczeguő most tolnai t;ról Festetics Thassilo gróffal váltott jegyet gr. Festetics György koronaőr fiával, 8 a menyek-zö nemsokára meg is tartatik Baden-Badenben. Ka ennyiben érdekel bennünket e hír. Az elvá-lási határozat főérve az volt, hogy a herczegnő a frigyre nem saját akaratából lépett. Az „Itália" néhány a pórt megelőző körülményt sorol elő ez alkalomból. Az eljegyzés 1869. közepén ment végbe a saint-cloudi császári kaatélyban as esküvő pedig Soissonsban, a vőlegény birtokán. A menyasszony gondnoka III. Napóleon császár volt, ki a jezsuitákkal együtt erősen óhajtotta e háxa8ság megkötését. 1870-ben már erős ellenszenv uralkodóit az ifjú házasok között, s ugyanez évben született gyermeküket a már külön vált felek erélyesen követelték, ki-ki a maga számára. Az spa egyszer erővel akarta elvitetni. — 1378-ban kezdődött a válóper, s a pápa ellenzése folytán csak 1880 ban érhetett véget. — Rövid hírek■ A prágai dynamit-gyár felrobbant. — Liszt Ferenca Budapestre érkezett. — Hoitsi Pal a .Függetlenség" bel munkatársát reáliskolai tanári állásától elmozdították. — Garibaldi válópere véget ert, felbontatott. — Jule Favre meghalt. — Egy vasúti őr 3 uját levágta, hogy katona ne lehessen, most 5 évre ítéltetett. — -Haza Kálmán helyére Bittó Istvánt emlegetik. — A fővárosi zendüléaaserü tüntetések megszűntek, amint a nemzeti caaino nyilatkozott. — Pólában olasz kémeket fogtak eL — Verhovay Gyula veszélyen kívül van. — A revolver feltalálója meghalt. — Billroth bécsi tanár Verhovaytól 500 frt jutalom előleges megküldését kérte. ki nyert? Bécs, jan. 17 én: 29. 72.13. 52. 67. Grics „ „ 73. 12. 82. 64. 90. Temesvár . , 82. 14. 47. 1.43. Irodalom. (£ rovat alatt megemlített munka Nagy-Ka-nissán Wsjdits József könyvkereskedése Utal megrendelhető.) — Egy kitünS itaklap. A Debreczenben megjelenő „Kereskedelmi Lapok* csimü szak-közlöny második ssáma is bekűldetett hoz-zánk, a mint azt gondos figyelemmel átolvastuk, arra a meggyősódésre jutottunk, hogy ezen kitűnő szakavatottsággal s általánosan elismert novü szsktekintélyek közreműködése mellett szerkesztett lap, hivatva van kereskedői körökben valóban nagy hézagot pótolni. Kereskedelmi irányozikkeín felül művelődési, ismeretterjesztő, sőt mulattató részekben is annyira bővölködik, hogy ezen hazánkban eddig egyedül álló vállalat pártolását olvasóinknak, de különösen kereskedőinknek s a kereskedői ifjúságnak (segédeknek) kiváló figyelmébe ajánlani indíttatva érezzük magunkat. — A 2-ik szám a következő dús tartalommal jelent meg: 1. A kereskedelem méltatása. — 2. & népvándorlás. 3. Tárcza. Verőfényben. — 4. A pénz. — 5. Művészet a párisi kiállításon. — 6. Lloyd. — 7. Szövetfestés. — 8. Egyleti élet. — 9. Heti hírek és vegyesek. — 10. Külföld. — 11. Irodalom. — 12. Szerkesztői üzenet — 13. Ismerettár. — 14 Hirdetések. — .Költemények * Irta Szántay Aladár. Budapest, Aigner Lajos bisománya. 102 oldalra terjedő szép kiállítású füzet költemény küldetett be hozzánk. Emelkedett szellem lengi át. Árát nem tudjuk. Vegyes hírek. — Hirdetmény. A magy. kir. távírda igazgatóságnak f. évre 165.700 darab 12 mm. széles, 150 meter hoszszu szalagot tartalmazó, 100 darabonként 8*6 kilogram sulyu papírtekercsre és 10.900 darab nagy és 21.800 darab kis Dániel-féle agyag sejtre van ssük ■ sége. Felhivatnak tehát mindazok, kik ezen czikkek, vagy azok egyikének szállítására vállalkozni óhajtanak, hogy szabályszerűen kiállított és az ajánlott összeg 10%, ával felszerelt írásbeli ajáolataikat, az ajánlott csikk mintájával együtt legkésőbben f. é. február hó 15-ike déli 12 óráig a földmíveléai ipar- és kereskedelmi ministerium segédhivatali igaz-gatóságához adják be. Bővebb felvilágosítások a központi távírda raktárnál (Budapest József utezs 10. bz.) szerezhetők, hol egyszersmind a kiirt czikkek mintája is megtekinthető. Sopron, 1880. január 16 án. A kereskedelmi és ipar- \' kamara. — Szép asszonynak kocsisa. Vasárnap Gráczban egy 74 éves férfiú pisztolylövéssel véget vetett életének. Lengyel születésű volt, több éven át mint kocsis foglalatoskodott Gráczban b később egy szép asszonynyal lépett ismeretségbe, kivel csakhamar közös háztartást kezdett s a szerelmes pár ekkép 20 évet töltött együtt Húsz év múlva azonban a nő megvál tozott imádója iránt s a vége az lett, hogy elváltak. Ekkor a volt kocsis pörbe fogta az asszonyt s azt állitá, hogy nem .férje" hanem kocsisa volt az asszonynak b busz évi .szolgálataiért" 4000 frtnyi díjat követelt. A törvényszék elutasította a felperest s ez a miatti bánatában főbe lőtte magát. — Mégis csak jó a dohány. Algirb.u nem rég egy fiatal leány Bténgős által megfulladt. Mindenki halottnak hitte s teljesen lehetetlen volt a lélegzést ismét előidézni nála. Aa orvos végre azon gondolatra jutott, hogy pipafüstöt bocsát a leány torkába s íme: a leány feléledt tőle. A füst nemcsak a torkon ment át, hanem az orrlyukakra is ingerlő hatást gyako-rolt, s ez álul előidézte a lélegzést. A sokat rágalmazott dohányfüst tehát már ember életet is mentett meg, s nem lehetetlen, hogy jövőben kitűnő gyógyszernek fogják tartani. Papírszeletek. Midőn egy kényesen nsva-lt urfitól egykori »toputó dajkája némi ajándékot kért .olna, e szavakkal utasíttatott el: .Nem kapax semmit, mert te engem irgalmatlanul kijátsxottál; anyám gyikrsn emlité, hogy én barátságos angyali jó gy.rmek fol-t.m, de te kicseréltél. — — Böme állítja: a szerető tej, « menjass-szony vaj, az asszony sajt TIZENKILENCZEDIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. JANUÁR 22-áo 1880- Budapesten araUtrán N N. földbirtokos, régi igéretét beváltandó, magával vitte a színházba vele levó szolgáját. Az előadás után kérdi aa ur őt, miként tetszett a mulatság? .Bej nagyságos aram, bizony szörnyű szép bolondság ez !* Midőn az 8 durvaságáról ismert urnák, ioné--celt hívására szolgája még sem lépett be, egész dühvel igy kiáltott : „ugyan hol lehet azaz ostoba fej?- „Talán a két vállad közt" jegyaé meg egyik barátja. — [ , L nr egykor időn kívül !átogaiá meg a mun-kábun elmerült E. urat és kérJé tőle: volt-e ma már snk alkalmatlan látogatója? Erre E. ur egész őszinteséggel feleié : .nraségod az első, kit ma láttam." Bizonyos, az ó tudományával kéikedó sebész-tói kérdezi valaki, „mi különbség van a rhenma, és a köszvény közt?" Ah felelt fölemelt fővel az aesku-lap, sokban különbözik ez egymástól. így p. o. ha az ember az ujját a satuba teszi, és ezt annyira sroritja. hogy tovább már nem tűrheti, Ugy ez> ,rheuma,\' ha pedig a satun még egyet fordít, akkor „köszvény." I Bizonyo\'« ori ember N. városban megpillant\' ván egy a földön heverő vásár jegyet, azon a követ-| kezőket olvasta: N. város egy marha* 15 kr. Csudálatos, hogy N. ügyvéd semmire sem bir menni, pedig ugy saólván az egésa .corpns jorist* megette, a mit pedig dolgozik axt ugyan megrágja. Igen, folytat* a kérdezett, csak az a baj, hogy amit keres, azt mindig egy cseppig megissza Az erdőbsn találkozott a huszár egy csigány-nya] és az elrablá *»ttől lovát. A czigány panaaat emelt a katonai hatóiágnál, a mely szigoráról ismeretes levén, hogy * tolvaj felismertessék, a katonaságot a czigány előtt elléptette. A szegény károsult megismerte lova elrablóját, do ez tagadta, hogy a lovat ugy lopta, hanem állítása szerint találta. Erre a czigány azt feleié : „hísi vitéa uram én is rajt ültem a lovon." Igen, mondja a huszár, én mindkettőtöket találtam, de reád nem levén szükségem, ott hagytalak, a lovat pedig elvesettem. Takaros hölgyet nyertél öcsém, mond a nagybátya uj nejű rokonának. Jót is felelt es. mert már három nap mult el házasságunk óta és angyali nőm még egyszer sem pörölt velem. I Üzleti szemle. N.-Kanizsán, 1880. január 20. ! Időjárásunk e héten nagyon elzordult, s többnyire derűit és sseles volt. Üzletünk e napokban is lan.vha irányzatot követett. A kedvtejenség túlnyomó volt, és árak a legtöbb csikkeknél nyomódtak. A forgalom is lényegtelen volt és csak a legközelebb szükséglet fede-sésére szorítkozott. Buza jobban volt kínálva, és csak finomabb minőségekben talált vevőre. Árak a multhétiek. Rozsban is csöndesség uralgott. Minthogy o czikkben igen gyér volt a hozatal, a fölmerült csekély mennyiségek könnyen keltek el. Árak i.em változtak. Árpa végleg el volt hanyagolva és semmi figyelmet nem keltett. Árai csak névsxerintiek. Zab a belfogyasztás számára jobban volt keresve. Árak ennek folytán valamit javultak. Kukoriczában naponta növekedik a kínálat, mig a főpiaexi kedvezőtlen hirek következtében a véteikedv iránta mindig csökkenik. Árak csak nehezen tarthatják fenn magukat Bükköny iránt némi kérdezősködés támadt. Mindamellett az árakban javulás nem volt észreveheti, sőt azok inkább hanyatlásnak indultak. Minőség szerint: Buza 12-40-13— Rozs 9 40—9 70 Árpa. 7-60—8-50. Zab 7---7-25. Kukoricaa 7í0^7-40. Cinquantin 7 70—8 — Bükköny 6 70-6-90 K. B. Szerkesztői üzenet.. 3879. tett közölni. 3880. 3881. 3882. vettük. 3883. 3884. sárba. 3885. 3886. válaszodat. 3887. 3888. tank. 8zives 3889. 3890. Kis-Ranizsa. Amint irva volt, nem lehe- B. T. Üdvözöljük 1 E. B. E/.ek már kitűnő dolgozatok. If]: D. F. Az „Életképek\' folytatását Philos. Köszönet! Intézkedtünk, .Háromfelé". Csak egyfelé — a ko- ,Nés szemembe". Közölhetlen. Z -Istvánd A füzetek készek. Kérem Z.-Szt-Grótb. Szinte. M A. Jánoshida. Néhányat hxsználha- űdvözlet Nagyvárad. Hálás köszönet L. Csabrendek. Szívesen vessem s Felelős szerkesztő: Bátorfi Lajos. X $ 2 il HIRDETÉSE t«l"C rlÓMML kníl a cinkor \' litifubOli ti*xti kcxr»ko«Jünk. kiiiünü* Keskeny útifú - mellcznkorfeák, á tüdő és nicllhajok, köhögd, fojtóköhoe^és, rekedtség és tüdöhurnt biztos gyógyszerei. A termé»!« által a •rcnTedó euliirftlr J*T«ra teremtett mecb.-sj»eűthet!en ke»kenjr utlfű axon mp>t eddi? fel ccru lentett titkot foglalja macában, miixerint a (¡¿ge ét legoö rendurcr fTuIlaJt ayakhártyijiir« való axunnali *yora ri rnybitú háti« Cyakorláaárat a* illet*« beteg " — k cyó*y«lá»it minden tekintetben lebc- dünk, különüli """~ --" figyelem!»« ajánljuk hatós.ícila; bejecyxett védjegyűnket »a. dolmron levó aláíró*unkát, mert csak ezek igazoljak annak Talódltágat. Schmidt Victor & fiai, cs. k. szabadal gyárosok Bécs, Wieden, Allegasst- 4$. Kaphatók : Práger Béla gyógyszt. N.-Kanizsán, Káiivoda J. Letenyéo. Kis A- gyógyszt. A.-Lendváii, Dorner Kaj. vas- t-s fűszer kereskedésében Sümeghen, Werli M gyÓRyszt, Kapronczán és idősb. Mozelt V. Vasváron. Flnllósy József E. gyógyszt. Z*l*-Kgerszpg< n, Berger Mór (8omogy) Kzobb. (978 4—#) o i- lag «a o >> a -<03 a <£> H3 U • m m ® 5>.o J« — rS > Z a «o = s» > u Ü -ű tn a "" J?Í5 S 9 > ■3 ¡2 JÓ ÖC le a .2 1= a o uS a 03 o l-l -08 > < a .sí 1 25 \' .SP § > C \' = 2 — I ^ N ! " -B a ea eö > 3 -o es — pa a o £C Jg 1 ű O -c3 a ^ *<fl » o < -n + i 4 WAJDITS JÓZSEF könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán megjelent és minden könj vkereskpdésbon kapható Halljuk a szép szót! Magyar felköszönte (toast) könyv, szerkesztették: Wajdits József és Bátorfi Lajos. Harmadik javított és tetemesen bővített kiadás, mely kötött és kötetlen mindennemű felköszöntést tartalmazván, diszes kiállítása és tömött tartalma, ngy hasznos és mulattató voltánál fogva mindenkinek, de kűlönöseu az ifj\'iság figyelmébe ajánlható. 380 lapra terjed s diszes kiállitásu. Az I-ső kiadás 1500 példány egy év alatt, a második 2000 példányban rövid időn kelt el, mely eléggé bizonyítja e künyv életrevalóságát. A keménykötésű könyvnek ára 1 frt 80 kr — Tartalom kivonata: Előszó. Költemény. A toaszt eredete. A hazára. Diszünnepélynél. Diszebédnél. Hölgyekre. Cjaládi ünnepélyeknél. Keresztelőben Születésnapon. Névnapon. Eijsgyzéskor. Menyegzóben. Beigtatásnál. Egyleti ünnepélynél. Vegyes köszöntések Össze3en 243 felköszöntést tartalmaz. • Kiért emeljük, a pohárt ( \' t • Magyar felköszöntő .könyv. Szerkesztette Hajgató Sándor. Ára diszes kemény kötésben csak 1 frt. Ezen eredeti felköszöntéseket tArtalmazó kötetet ajánljuk a n. é. közönség kiváló figyelmébe. Csokor cm biilikoni magyar köszöntő és felköszöntő eredeti költemények. Irta: Városy Mihály. Má*odik tetemesen bővített kiadás. Ó félsége által 10 aranynyal kitQntetett mű ára igen díszes kiállitásban kemény kötésben csakl frt 40 kr Díszkiadás arany metszésben 2 frt 40 kr. Rajta fiuk vigadjuuk! Közkedvességű dalkönyv, ötödik bővített kiadás. E nagy szorgalommal összeállított mú közel 1000 válogatott dalt taltalmaz ; ujjonan feltalálható magyar opera és operett* dalokkal bóvitett mű, színes borítékkal kötve, csinos kiállításánál fogva is kitűnő, mondhatni: a maga nemében páratlan mű, moly mát több mint tizennyolezezer példányban forog a közönség kezén. Ára a 300 lapra terjedő könyvnek 1 frt 80 kr. aranymetszésü diszkötés 2.60 kr. Gyfljtötte Wajdits József. Tartalma: Honfidalok, katonai dalok, indulók-, természetdalok, románczák,élez- és gunydalok, szerelemdalok, bordalok,tánezdalok, rab- és duhajdalok, idegen dalok, opera és operettc-dalok sat Rajta HuK: vl&adjunit! Magyar dalkönyv olcsó kiadása, 96 kr. Rajta lányok mulasnnk! mulattató kézikönyv, magyar hölg>ek számára, gyűjtötte Wajdits József. Ajánlható mindkét nembeli mulatni vágyó közönségnek, mind béltartalmára, mind pedig külsejére figyelem fordíttatott, ára az 500 lapra terjedő, szinnyomatu borítékkal ellátott könyvnek 1 frt 60 kr. Aranymetszésü diszkiadásnak 2 frt kr. — Tartalom kivonata: Hölgyeinkhez. Az egészségről. Pipere asztal. Öltöxékszoba. Illemtan. Jeles mondatok Nónevek. Virágnyelv. Szinnyelv. Szavalmányok Adomák. Kérdések s feleletek. Kártyavetés. Emlékkönyv. Névrejtő emlék versek. Társasjátékok. Tréfáa mulatságok. Tánczkönyv és záradék. Rajta párok tánczoljnnk! Lakatos Sándor Unczkönyve, mindkét nembeli iQuság számára. Kiadta Bátorfi Lajos. Lakatos Sándor arczképével s a szöveg közé nyomott tinczábrákkal, diszes czimborákkal. Keménykötésű mú ára 1 frt 40 kr. tt etoelhango l£. Újévi, név- és születésnapi s az élet egyéb viszonyaira alkalmazott köszöntések, kötött és kötetlen beszédben. Irta: Hoffman Mór, diszes nyomatú kemény kötésben, ára 1 frt. Szegényből lesz gazdag jó számvetéssel, gyors és biztos sogitő minden adás- és vevésnél, \'/j krtól kezve 10 frtig. Évi jövedelem 1 frttól 10»)0 frtig. Teli és Qres hordók megmérése kiszámítása. A gömbölyű fák kubik tartalmának meg-liatározuüiatásáróli táblázat. A súlymértekek vámsukra való átváltoztatásáróli táblázat Cselédbért és árendát mutató tábla Ellési és kotlási idő számítása. Törvényszerinti bélyegrovaí. Táblázat a fatörzs kiszámításához. A lovak fedeztetése-, a birka űzetése-. és a göbék görgetésének eredményéróli táblázatuk. Ára kötve c díszesen kiállított zsebkönyvnek 90 kr. Vedd mivemet mi vedért! Szerelmi levelező könyv, alkalmi levelezések változatos gyűjteménye, szerelmes párok számára, Szifélyesitől. Csinos borítékba kötVe, éra 1 frt 20 kr. » , Sjy - A. fanüaütós tltlca.\' H Irta : Fouqnet Jaqnes III. Napóleon udvari főszakács* néhány étkek készítési titkaival. Ára 60 kr. Egyiptomi álmoskönyv. Nagy legújabb egyptomi álmoskönyv 192 lapra terjedő, 600 képpel, tartalma : Alom magyarázata. Titkos kaballa, nagy művészet. Maltai kereszt. Lépcsős kaballa. Nagy kereszt. Sorsjáték-árszabály, Ára 50 kr. Lenormand A hirps czigánynő igazmondó kártyája, 32 ssinezett kártyával, magyar aláírással és stö- veggel, ára 50 kr. Egy tarisznya ostobaság! Humoristtikus eszmék, ötletek, élezek egyvelege. Gyűjt. Hefetö Vilmoa több felfedezetleo tudomány profeuors, ár* díszesen kötve 1 frt 40 kr. Ungarn ím Spiegel deutscher Dichtung. Magyarország z német költészet tükrében, diszes kiállításban fűzre 1 frt 80 kr., elegáns diszkötésben aranyozva 2 frt UO kr. Dr. Kriegler Mór: .önmentö" vénymintékkal mindkét nembeli betegek számára, ára 90 kr. Ur. Kriegler Mór: Az elveszett idegerónek visszupiStláaa, vénymintákkal orvosok éa betegek számára, ára 90 kr. Mindkét füzet egy kötetben, diszel kiállitásban, 1 frt 60 kr. Juhász: Siépirási mintalapok, közép, reál, polgári és felsőbb iskolák használatára, magyar és német, ára a 15 iratlapnak csak 28 kr. Gyönyörű magyar kath. imakönyvek mintMannáikért, üdvösség ösvénye. lelki vezér többféle kiadasbaa 40 krtél kezdve 12 frtli, papír, bör. selyeat és báraeay kötésekben. Vidéki m egrentjeléselt posta foraultával gyorsan eBzliozoltetnelt Wajdits József könyvkereskedő Nagy-Kanizsán. >f ppppppppppqpmpppppppppppppp^ Nagy-Bóuiizsin, nyomatott a kiadó tulajdonos Wajdits József gyorssajtóján. 5AGT-KA JTIZSA, 1880. janu&r 25-én. 8-OUs sz&tn. Tiíentílenezedib évfolyam. S Eléfizstetl Jegésa évre fél érre . * . negyed évre 2 , Etfy Mám 10 kr . 8 frt.[ Hirdetések 6 hasábos petiuorban 7, másodszor 6 s minden további aorért 5 kr. NYILTT ÉRBEN soronként 10 krért vétetnek fel. || Kincstári illeték minden Ti egyes hirdetésért különl 8 30 kr fi«etendS. ZALA KÖZLÖNY el óbb: ,Z ALA-SO MOOTI A lap mellem! riuM illeti k5«íem<nj,k • I»erket*t6fc9s, •njifi tinit illet; kSalemJnyek pedig a | kiadóból bémmatTB ¡ntéaendSk : ! NAGYKANIZSA WI«Ml0lhá2. Bérmeatetlen Lerólak. ! csík iaaart monkatir. 3 aktéi fogadtatnak el. [¿siratok Timi nem küldetnek. j c OíLOíT T.\' N.-Kanlzsaváros helyhatóságának, „n.-kanizsai ónt. tűzoltó-egylet", a „n.-kanizaal kereskedelmi a Iparbank". „n.-kanizsai takarékpénztár", » „zalamegyel általáao» tanitéteí tület", a „n.-kanizsai kUded-neteló egyesület", a „soproni kereskedelmi a iparkamara n.-kanizsai külválasztmiinya" ■ több megyei él rárosl egyesület hivatalos értesitéje. __ilelenkiüt kétszer, lasárnap- s esfltortokon megjelenti vegyes tartalma lap. A szépinüvészetek s az ipar. E sorok czélja néhány vonásban megvilágítni a viszonyt, mely a szép-művészetek s az ipar közt létezik. Nincs tárgy, mely Ízléssel biró embert anyira érdekelne, egész lényét oly annyira lebilincselné, mint épen a szép-müvészetek. A művészet minden neme az érzékek által köti le az embert s a képzelődésnek szolgáltat tápanyagot. Minél finomabbak, tökéletesebbek érzékeink, minél tágabb körű a képzelódés: annál hatályosabb lelkünkben a vágy a művészet iránt. Napjainkban, midőn az általános műveltség nagy tereket hódit meg s e műveltséggel immár gyökeret ver az izlés: az iparos, a gyáros minden munkájában az olcsóságon és czélszerüségen felül művészetet keresünk. A művészet a modern élettel elegyült. A művészet kizárólagos tulajdona az embernek. A madarak, midón fészkeiket rakják s a hódok, midőn lakhelyüket építik, nem művészetet gyakorolnak; e működéseket tisztán természeti ösztönüknek hódolva hajtják végre. A művészetek közül a plasztikai művészetek, lehet mondani egyídejűek az ember cselekvő életével. Hogy az ember oltalmat találjon az időknek minden viszontagsága ellen, hogy védve legyen a nap égető hevétől ugy mint annak fagyos lehelletétől, bizonyos lakásra volt szüksége s e szükség szolgá\'tatá az első eszmét az építészet minden neméhez. A primitív falak komor egyhangúsága a díszítésre vezette az embert s lassan-lassan megszülemlett, éló alakot öltött a festészet. Végül a szobrászat Ködbe borult képe bontakozott ki a sürü homályból, hogy kellő összhangot s egységet öntsön a palotákba és templomokba. A szükség teremté az ipart, teremté a plasztikai művészeteket is. Ipar és művészet tehát ikertestvérek, egy bölcsőben ringtak; köztük kölcsönős solidaritás létezik. Alapjuk a haszon, melyet a szép egészít ki, tesz teljessé. A szép az igazzal és jóval társulva alapttja a művészetet ; a művészetnek a szépet, igazat és jót alakilag és tartalmilag egyesítve kell magában foglalnia, különben megszűnt művészet lenni. A szép — a központ, az éltető nap, melynek elválhatlan bolygói az igaz és jó. Minden tárgynak, hogy művészeti legyen, a szemek s az ész igényeinek kell megfelelnie. A görög nép eme követelmények kielégítése s magasztos képzelődésének köszöni fensőbbségét a többi népek felett az épületek alakításában és díszítésében. A görögök sohasem áldozták fel a pillanatnyi szeszélynek a szép és igaz őszinte szeretetét ! Az emberi szellem több irányban fejtbet ki tevékenységet; azonban, hogy a művészetek több ágában alkosson tökéletest, a legnagyobb ritkaságok közé tartozik. Az is ritkaság, hogy egy művész a közélet terén arasson babérokat, arasson dicsőséget; összes erejét művészetének kell szentelnie, minden munkásságát egy térre kell összpontosítania, különben legfölebb lépést tart művészetével, de elóbbre vinni nem fogja soha. Uár vol- tak nagy szellemek, kik mind a müvében, mind egyét téren \'kitűntek. Lamagne tábornok és művész volt; egy görög ács, miután remek hajót épite, pályázott az olympiai díjért s a kitűnő iparost Ajax paizsával jutalmazák; Michel Angelo a Florenczet védő mérnöki karnak tábornoka volt; Léonardo da Vinci nagy gépész és tiszteletreméltó mérnök volt. Az is igaz, hogy a művészet feltételei ma megváltoztak. A közízlés inkább a tökély és véges, mint a tisztán művészi alak felé hajlik. Nem lehet e tényt csodálni, ha meggondoljuk, hogy aapjainkban majd minden ember jogot formál magának bírálni a művészet tárgyait s nagyon sok azok száma, kik készek elhinni önmagukról, hogy művészek. Hány ember van ma, ki azt képzeli, hogy a művészet elveit tanulmányozni haszontalan vagy legalább fölösleges időtöltés? Nagy elmékben a művészet finom érzéke s a nemes izlés kibontakozhatnak tanult szabályok nélkül: de általában hosszas szellemi munkára van szükségünk, hogy behatoljunk a szép tárgyak ismeretébe. Az elemi oktatás, melyben az iparos esetleg az ipariskolákban részesül, még nem elég, hogy művész legyen. Egyes kivételek esetleg felmerülhetnek, de az általános eredmény csak jeles iparosok készítette müvek nagy számát adja, kik hiszik ugyan, de kik még nem művészek. Hogy a művészet s az ipar közt teljes legyen a harmónia, az iparnak egy lépést kell tennie a művészet felé s a művészetnek bensőbben kell közelednie az iparhoz. A művész megtanulná magát alkalmazni a modern gyártás követelményeihez s az iparos eszközöket találna gyártmányai értékesítéséhez. E sorokból fájdalom! kevés vonatkozik hazai viszonyainkra. Ha a művészetek egyik-másik ága sikerrel űzetik is, honi iparról (mü-iparról) édes keveset szólhatunk. Ipariskolánk, mely e nevet megérdemli, egy van; ezt is legközelebb állította fel a kormány a fővárosban. A kezdet tehát meg van s csak azt óhajtjuk, vajha e közép-ipariskola rejtené méhében a majdan megizmosodó magyar mü-ípar csiráját! __PHILiOS. A gazdász-bálban. Keszthely, január 17. Mintha a keleti tündér regék keretéből varázsolták volna elő, oly bűvös-báj08 volt ei éj. A csak kissé fogékony lélek is ábrándba merült, s képzeletében kelet fény éa illatteljes égalja alatt érzé magát. Én legalább igy Toltam. Kéjes ábránd köté le lelkemet, s gyönyörtől izgatott képzetem szeszélyesen alakitá át a tárgyakat Tündér palota egyik kivilágított termében jártam-keltem. A számtalan ragyogó csillár fénye erós világot vetett minden tárgyra : itt egy buja délövi növény széles levelein játszadoznak Bugarai, amott egy lángész teremtette .festvény cscdás szinvegyülékének elragadó -hatását növelik, majd ismét megtörve vetődnek vissza illaton virágkehely gyémántszeril harmat-csépjéről. Fény és ragyogás ! Ándalitó zene hallszik, siró, ábrándos hangok; mélyen érsó, csalódott lélek panasza dalba szőve. Melette alakok sétálnak, alakok, .milyeneketa végletekig telcaigázott képzelet teremt költő dalában, művész ecsetében, szobrász vésője alatt, égető liizzel szemükben, csábító mosolylyal ajkukon, b a kitörő öröm sugaraival üde, rózsás arezukon. Csevegve, TÁRCZA. Fordítások „Mlrza-Schafflu-MI. Z u 1 e i k h a Nem az angyal a távol égben, N«*m az illaton rózsa a réten, l)e még a fénylő napsugár sem N*m hasonlók"ho*7.ád, szép kedve-em ! Nem ismer a* angyal szereimet. R.^zsa mellett tövis fenyeget, Csak nappal ragyog fényben az ég, Zuleikhához nem hasonlók ők. Párját bárhol e földön keresem, Nem leli sehol fürkésző szemem, Oly szerelmes, szelid és ragyogó. Csak saját magához ő hasonló. II. A pálma sugár teimete a zerge fénylő szeme Mi ók nynlánk termetedhez, szemedhez tűzzel tele? Siráb rónái zamatja, a széltől lengve ide, Mi azon virágillathoz szép szájadból lehelve? És Hafii édes dalai a bűvös bájos ének. Mi ók a kedves hangokhoz, mik szájadból zengének? A virágcsésze, hol lepkék mézet, harmatot isznak, % Képednek rózsaszíne szebb, szebb a duzzadó ajaki És mi a nap, a szelid hold, sok csillaga az égnek? Érted láng ..Inak, utánad távolból epednének. Én mi vagyok, mi én nekem, mi szivem dobogása? Mint szépséged hirdetője, bájaid rabszolgája. m. Leh\'leted mindig érzem Lebegni mellettem, Mindenütt látom képed, Hová téved szemem. Eszméim tengerében Csak ugy nyugszol te le, Hogy mint a nap reggelre, Ébredsz szel.b életre. IV. Magam lelépte virágokból Fűzni tudok én koronát, Hevülve bú- vagy boldogságtól. Találni mindig szózatát Míg ura vagyok vágyaimnak, Mig mit kívánok még tudom, Parancsolója szavaimnak Vagyok ; ft-n hangon zeng dalom De a csókodnak lángtüzében, Az érzelmek magaslatán, E pillanat élvezetében Az élvezet pillanatán Itt nincsen szóm, dalom elhangzott. Itt énekemnek vége lett, j \' Csak élvezni n boldogságot, De énekelni nem lehet. A távol kéklő égen amott, Sngárainak tüzével, Ki tudná rajzolni a napot? Ki látná őt csak szemével t GOLDSCH1IIED BERNÁT. A multak emlékei. (Folytatás.) ni. Egy hét telt el azóta, amikor szomorú hirek terjengtek el a faluban. Ugyanis megjött a hire annak, hogy Magyarország szabadulni akarván az osztrák függőség alól, fegyvert fogott és a hővérü ifjúság tömegesen siet a szabadság zászlója *lá. Ez még csak megjárta volna, de jöttek a toborzó huszárok, kik város ról-városra, faluról falura járván, a fent jelzett időben megjelentek itt is Kéreg faluban. Már vagy százharminczan voltak az összeto-borzottak, kiknek jó része csak gatyában és bő ujju ingben volt és huszár voltukra csak a csákó és sarkanytyus csizma mutatott. A huszár őrmester uram, ki vezetőjük vala, jól megtermett, mintegy harminczöt éves ember volt, ki meglett kora daczára a velük falurólfalura járó czigány banda muzsikálására oly ékesen s amellett gyorsan sz«d«»<jette lábait, hogy szinte várták a falusi emberek, leányok, \'íjak és asszonyok, miszerint elrepül. A falu legényei mind oda mentek őket nézni, de még eddig felcsapni nem mert más, mint Szilaj Pista és ->két czimborája. Miska is ott hézte a borral kezükben tánezoló alakokat, a muzsika ugy csiklandozta talpát, ugy szeretett volna közibök állani, de visszatartóztatta őt azon gondolat, hogj Julisát ott kell hagynia tán örökre. — Gyönyörű ember lehet, gondoljuk magunkban, belátja, hogy a haza veszélyben és ő még sem siet ennek vé-delmezésére s ha kell, még vérét is kiontani. Azonban tudjuk, hogy a szerelem és hazaszeretet két egyforma eró, melyek tusakodásának kimenete vajmi kétséges. így vagyunk Miskával is, habozott és végre m^gis arra határozta magát: hazamenni és otthon is maradni. Vasárnap lévén, bement a biróékhoz, hol a konyhában sürgött forgott Julis, ki nem ment el bámulni a hazafiakat, többre becsülte anyja segélyezését Meglátva Miskát, elébement és szeretettel megfogva annak kezét, szemébe s arczába nézett: „Mit nézesz rórsám, talán vész valamit rajtam észre? — „Nem, csak lesni akarom gondolataidat. Igaz, mit csinálnak a huszárok?" — „Mulatnak, már Pista és két elmaradhat-lan pajtása Bordi, Kató fel is csaptak s velük 1 együtt járják a csárdást. Mit szólsz hozzá édes Julisom, elmenjek-e én is? itt hagyjalak e tó- . ged ? táu örökre, hogy sohse lássalak többé?" „Miska, tudod mily veszélyben a haza, egy ember sokat tehet ott is, ha jól viseli magát. Ha látják, hogy a falu leggazdagabb fia nem sajnálja itt hagyni otthonát, kényelmét, ugy talán a többi is felbuzdul. Meg hát ne tarts semmitől, itthon mi jól meg leszünk, csak arra kérlek, ha erre vetődtök, térjetek be hozzánk, jól ellátunk benneteket mindennel." „De hátha ellenség látogat meg benneteket, helyettünk, mit csináltok akkor 2U „Semmit, még csak ast sem kérdezzük mit akar?* „Elhiszem, de gondolhatod, ilyenkor gorombák az emberek, aztán meg . . .u .No aztán?« „Hát jól v m, megmondom n«ked, kiért ¿M^met szivtíscn o iaadora, hát ha tovább viszik g«irombáak<>d:isaikat?u „Ne tart« tutól Miska, tudod ilyenkor csak szívesnek, poutosuak kell lennünk, nem kell akkor félni semmitől. Meg hát abból nem is lesz hiány." „Igaz. De ha felgyújtják a falut, hová mentek ? hol húzzátok meg magatokat ? különösen télnek idején ?" „Miska, gyáva vagy te? Est még a legrosszabb esetben sem akarom rólad feltenni. Most márjn« faggass többé kérdezöaködéssiddel, hanem eredj." — TTZENÜLENCZEDIK évfolyam ZALAI KÖZLÖNY JANülR 25-én 1880 kacaagva sétálnak fel és alá, finom öltözetük lágy suhogása belejátszik az ábrándsserii zenébe. Kelet phantasiája Mohamed paradicsomáról. Mi es?l Merészen, mint a fellázadt tenger tajtékzó hallámai csapnak fel a zene hangjai egyszerre, s e hangokra felpirtil minden arc«, megdobban minden szív, s ragyogóbbá lesznek a ssemek. Ut nyilik a csoport között, s ez uton szelíd mosolylyal ajkán egy ifjú karjára támaszkodva lépdel helyéig.....a bálanya, Sólyomy Lipótné ő nagysága. Szerettem volna irni: anyakirályné, hogy tovább folytathassam tündér ábrándomat, de mert kicsúszott immár tollam alul a név, másrészt , nehogy elbizakodottságra adjak okot bájos hölgyeink részéről, lemondok az ábrándozásról, s mint egysserü bál-reporteur, csevegek arról, ami valóban megtörtént. * * * Tehát ason kezdem, hogy nagyszerűen sikerült! S ennélfogva mindenkinek meghozta a maga „tiszta jövedelmét" a bizottmánytól kezdve......magamig. Ne kaczagjon bájos nagysád, mert ez valóban ugy van. A Bzegény bál reporteureknek is van a bálból „tiszta jövedelmük", és pedig sokszor elég keserű. ímhol egy nyugta róla: „T. uram! Mult báli tudósításában leányom nevét nemcsak, hogy első helyre nem tette, de határozottan kihagyta. Ezen szándékos udvariatlanságáért neheztel önre . . X-né." íme, ez a mi tiszta jövedelmünk. De azért pontban kilencz órakor mégis kezdetét vette az a táncz, aminek e világ egyetemen caak egy neve van, mert csakis egy nemzet tudja igazán „tánczolni": a csárdás. As első csárdás! Oh, ti tudomány komoly fér-fiai, kik mély titkokat hoztok napfényre nagy emberek nagy mondataiból, fejtsetek meg e két szó titkát: első csárdás! Kart karba öltve, vagy egymást átölelve andalogni a lassu-ma-gyar bűvös accordjain, majd felhevülve forogni, csicsázni a taípcsiklandó csárdás mellett, de mindig „egymást" nézve, ennek az élvnek nem lehet szavakban találni kifejezést. És az alsó csárdás megadja az alapot a folytatáshoz. Folytatták is oly kedvvel, oly odaadással, hogy gyönyör volt nézni a szebbnél-szebb párokat, amint majd a keringő fülbemászó hangjai mellett röpültek bájosan mint fürge fecske, majd a méltóságosabb négyes alatt lejtettek a rendező harsány „commandója" után, összekeveredve, meg-meg teljes rendben asétoszolva. Ea oda értek. Hová? Ob, laikus, ki még ezt sem tudod! El mernél e menni bálba a — Jól van Julis, menek, nem is gyáva, aág tartott vissza, hanem azon aggodalom, hogy bennetek haj érhet. De jó aa Isten és hiszem, valamin, itthon oly könyörületes lesz, minden veszélyt elháritani rólatok, ugy majd segélyünkre lesz nekünk ellenségünket elűzve, bántalom nélkül visszatérni hozzátok." Ezután hazament, otthon megmondta aaüleinek elhatározását, kik nem is haboztak beleegyezésüket adni. Batyuját pedig jól megtöltötték eleséggel a nem fösvénykedtek sok jó szerencse kivánás-aal sem. Miután otthon vcgzé dolgát, felcsapott ő is, buzditván pajtásait tettének követésére. Ezek látva Miska elhatározását, kiszakítva magukat kedveseik karjaiból, szintén siettek a haza zászlója alá. Másnap korán reggel indultak. Levitték őket először az Alföldre, hol hiányos fegyverzetük és fegyelmetlenségük nagy hátrányára volt a seregnek. Ds\'miután később egy párszor dicsőén megállották a sarat, díszére lettek egész hadseregüknek. Szerették Miskát bajtáraai, bátorsága, de különösen csendes, szelíd magaviseleteért. Főkép hadnagya ▼oh aa, aki nagyon pártfogása alá vette és en nek köszönhető, hogy csakhamar őrmesterré lett. IV. Ha azon tudat töltené el keblünk, hogy nam kényszerűségből rakattak azon tüzek, melyek távolról felénk caillámlanak, valőban gyönyörrel töltené el keblünket, amidőn avölgyben éa hegyen az ezernyi tábortüzet megpillantjuk. De sokkal szebb jelenség a tüzeket körülvevő deli alakok, kik részint ülve, részint állva, részint pedig heverészve társalognak egymással. A tiszamelléki táborban vagyunk, hol L. tábornok vezérlete alatt álló hősi huszár ezred Unyáa egyesülten a gyalogsággal. Ép tegnap volt egy dicső ütközetük, midőn az egyesült osztrák orosz lovassággal párviadalra keltek éa nagy áldozatok árán bár, de mégis tényes győzelmet arattak felettük. Ott találjuk Miskát is, ki egyik kis társaságnak gyúpontját látnék képezni. Mintegy harminczötsn lehettek itt e csoportban, köztük Bordi éa Pista, elmaradhatlau függelék gyanánt Kató Jancsi is. Beszélgetnek. S miről is folyhatna a beszéd, ha csak tábori dolgokró nélkül, hogy már előre ne ábrándoznál arról a csoda tánczról, a minek neve : cotilion? Arról a táncáról, mely majd egy negyedrés» idejét veszi igénybe a bálnak, mely idő alatt kitől sem háborgatva folyton együtt vagy .vele*, mellette ülsz, s elmondhatod neki mindazt, ami szivedet nyomja, amit lelked áhit, amiről álma-dozol. Bizonyos irányban a psichologusoknak tanulmány tárgyul az ifjn arczokat e táncz alatt merném leginkább ajánlani. Az egyiken a vonások boldog diadalt, a másikén kétségbeesést, a harmadikén még függőben lévő re ményteljes vagy reménytelen küzdelmet árulnak el oly világosan, mintha óda volna irva. De a bál-reporteurnek is a legalkalmasabb időpont ez arra nézve, hogy feladatához hűen koaaoruba gyűjtse a szebbnél-szebb virágokat, értem e régi, de még mindig találó bók alatt a táncsosnőket, amennyiben biztos lehet arról, hogy e táncz alatt mindeiik jelen van. Meg is tettem hűen, s följegyzém sorban, amint előttem ellejtenek: Vázsony Ilonka Kéthelyről, Sólyomi nővérek B.-Edericsről, Hanny Marian, Vünsch Ilonka, Weltner nővérek, Bittó Ilka Messtegnyéről, Töreky nővérek Vitáról, Pataky Lujsa, Király Lujza, Péczelyi nővérek Hidvég-ről, Lippe baroness, Körmendy Vilma, Szilvásy nővérek Kéthelyről, Erdős nővérek, Francaik Nina, Kiss Margit, Stocker Vilma, Gleiman Györgyike, Hanny lika, Szabó Etel éa Garger Eugénia kisasszonyok; továbbá a tánczosnők sorában: Hármas kapitányné, Nagy Pálné, Szép Lászlóné úrhölgyek. Nem fog rám megharagudni, akit netán kihagytam a névsorból, ha tekintetbe veszi, bogy látni is egy helyütt ennyi bájos alak.t az én szokatlan szememnek nehéz, hát még neveiket emlékemben tartani, bár mily kedves hangzásnak legyenek ia különben aaok nekem. És most végül gratulálok a fáradhatlan rendezőségnek. Akik kis városunkban oly bált tudnak teremteni, melyben az első négyest 40 pár t*nczoIja, megérdemlik azokat a cotiion ordókat, melyekkel mellük el volt lepve Hiszem, hogy szép hölgyeim is, kik azokat picziny kacaóikkal feltüzdelék, szintén igy gondolkodtak, azért is erről nem Bzólok többet, tehát: á viszontlátásig! GARAY SÁNDOR A pénzeslevelek és kocsi postai csomagok göngy ölése és pecsétlése I. Pénzeslevelek csak jó minőségű papírból készült borítékokban, jó minőségű pecsétviaszból álló és vésett pecsétnyomóval lenyomott öt ép pecséttel lezárva fogadtatnak el. nem, melyekbe nem ritkán beleszövődik az édes otthonra való visszaemlékezés. Épen Miska végzi beszédét, midőn távol minden dicsekvéstől elmondja, miként vívott meg az oroszok egyik kapitányával, kinek lovát azután, mi-dón már megölte ót, el is vette és a pompás állatot kedves hadnagyának ajándékozá. Alig fejezte be, midőn jött a tizedes, ki Miska elé állván, megszóllitá : — „Őrmester uram, jelentem alássan, kéreti a hadnagy ur, jelenjék meg sátorában !" Miska mindjárt felkelt, elment a had nagyhoz, kit asztala melleU ülve talált. A hadnagy a katonai kötelességek ellenére leülteté őt melléje, ami csak ujabb bizonyítéka volt iránta való szeretetének. „Miska, igy szólt a hadnagy, most értesültünk kémeink által arról, hogy az ellen mozog. Azért megparancsolta a hadnagyoknak a tanács, hogy az, kire a sors jut, egy czirkáló csapatot küldjön ki embereiből. A sors rám esett s azért mivel a dolog kissé csiklandós és sok elő vigyázatot igényel, reád gondoltam, ki ről tudom, lelkiismeretesen szokott eljárni dolgaiban. Mit gondolsz, elég erősnek érzed-e magadat rá?" „Igenis hadnagy uram, felelt Miska, — miközben felállt és le nem ült, daczára hadnagya unszolásainak, mert tndta ám, mi a katona kötelesség, — megteszem, amit parancsolni tetszett, csak egy kérésem volna, ha meghallgatná hadnagy uram." „No és mi az ?" „Engedje meg kérem először, hogy magam választhassam ki embereimet." „Meg van engedve, és mit másodszor ?" „Azt, könyörgöm alássan, hogy, mivel tetszett említeni, miszerint csiklandós a dolog, bátor vagyok kérni egy szívességre, arra tudniillik, hogy ha eltaláluék veszni, legyen szíves végrendeletemet hazaküldeni Julisomnak !" „Ki as a Julis?" „Jegyesem." „Hm, hm, dörmögé a hadnagy, hát igy vagyunk? neked jegyesed van? No akkor nem eresztelek el semmi esetre sem." „Nem igy értetlem hadnagy uram, megtisztelem aláasan. De tetszik tudni, misem bizonyos, hát azért kérem legyen szíves meg- A borítékhoz sem vonalozott, sem fekete vagy színes szegélyű papírt használni, sem a czimiratban a czimzett nevét, a rendeltetési helyet vagy egyéb feljegyzést aláhúzni nem szabad. - Ha a pecsétben bettik, név vagy egyéb szavak forduinak elő, ajánlatos vagy a pecsétnek fekete lenyomatát alkalmazni a viaszpecsét mellé vagy az esetleges betűket, nevet vagy szavakat felírni. A bankjegyeket a borítékba való helyezésük előtt külön papírba kell burkolni, és ha kevés nagyértékü bankjegy van, czélszerü azokat ezen belső papirburokhoz hozzá fűzni. Czélszerii pénzes levéiboritékot minden postahivatalnál kaphatni darabonként egy krért. Ha a küldendő pénzösszeg oly tömeget képez, hogy borítékban czélszerüen elhelyezni nem lehet, fonákjával kifelé forditott viaszos vászon, tartós gyolcs vagy bőrbe kell csomagolni. — Hasonló göngyölet alkalmazandó ékszer-, éa ezüst-, valamint egyátalán csekély sulyokhoz képest nagy értékű küldeményeknél. II. A csomagoknak ugy kell göngyölve lenniök, hogy tartalmukat a göngyötat külső befolyás ellen megvédje. A csomag tartalmának természete, a hosszabb vagy rövidebb, vizén vagy szárazon, vasu\'on vagy tengeren való szállítás majd egyszerűbb majd erősebb, tartósabb göngyölést igényel. a belforgalomban a csomagok a földadó egyenes kiván«ágára és veszélyére kivételké-pen gyengébb göngyölettel is elfogadhatók, ha a csomag nyilvánított értéke a 100 forintot meg nem baiandja és különben is nem képvisel súlyához képest nagy értéket. — Ily esetben a felvevő postaközeg ugy a szállítólevélre minta feladóvevényre felírja: „gyenge göngyölet." — Iiy göngyölet megsérülése esetén a feladónak kárpótlásra nincs igénye. Külföldre szóló küldeméuyeknek azon ban nem szabad gyengén göngyölve lenniök, mert ezek a határon visszautasittatnak. A közönség érdeké, hogy készpénzt más tárgyakkal egybe ne csomagoljon, mert a pénz hiányozásaért kárpótlás az erősen göngyölt csomagok megsérülése esetén sem adatik. A csomagoknak átalában pecsételve is kell lenniök és pedig ugy, hogy a pecsétek megsértése nélkül a csomag tartalmához hozza férni ne lehessen. Pecsételés nélkül csak lakattal bezárt utazó táskák, bőröndök, jol abioncsolt hordók, erősen beszegezeti ládák, továbbá vadhús, fegyverek, szerszámok, géprészek, vasrudak s effele egy darabból álló tárgyak fogadtatnak el, ha tenni. A parancsoltat pedig megteszem, akár hogyan is, ha meg nem engedi hadnagy uram, inkább a czirkáló csapattal elszököm, hogy én is ott lehessek." — „Jól van Miska, látom derék gyerek vagy. Most vigyázz arra, mit kell tenned : el viszesz magaddal öLven embert, a csapatot fel osztod több részre, hogy több oldalról kutathassátok ki az ellenség létszámát. Elindultok háromnegyed tizenegykor és miután az «¡lenség D. falu környékén tanyáz, mintegy fél ket\'őre odaértek. A lovak lábaira vigyázzatok, hogy nagy zajt ne csináljanak." „Értem uram, hány óra van most kérem, körüibelől ? — — „Tiz óra mult. Most eredj, láss el mindent, reménylem, panasz ellenetek nem lesz és baj nélkül értek haza." Miska letevén a végrendeletet, miután birla hadnagya Ígéretét, nyugodt lélekkel távozott. < Az őrtü\'höz érve, körülfogták társai, kitudandó, mi okból ment a hadnagyhoz. „Pajtások! Ki vállalkozik velem jönni?" „Hová? hová?" „Az ellent kell kikémlelnünk." „Én ia! Én is! kiáltozák minden oldalról " Miska végre kénytelen volt ugy váló galni ki őket egyenkint, mivel az egész hadsereg majdnem mind ígérkezett. A kiválasztottak között volt Pista is, valamint többen a falubeliek közöl. Ezután kiadta az utasítást és parancsot, és az idő elér-keztéig mindenki az előkészületekkel volt elfoglalva. * * Tizenegy órakor mind sorban voltak; Miska négy részre osztotta őket, egy-egy káplárral élükön 8 elindultak. Setét éj volt és hűvös, ugy, hogy kény telenek voltak köpenyükbe beburkolódzani. Már jó ideig haladtak csendesen, miközben lovak toporzékolásait hallották. Mindjárt meggyőződtek arról, hogy az ellen táborhoz közel vannak, azért Miska társait halkan figyelmeztette a vigyázatra és meghagyta nekik, hogy lovaikról leszállva s azokat szerszámuknál az osztrák-magyar monarchiába, Németországba, Olaszországba vagy a Svajczba vannak czimezve és érték nincs nyilvánítva. A pecsételéshez csak jó minőségű pecsétviasz használandó. A ki rosz minőségű pecsét-viaszt használ, ennek következményeit maga tartozik viselni. Ha a csomaghoz szállítólevél is szükséges, ennek ugyanazon pecsétlenyomattal kell ellátva lenni, mint a minők a csomagon alkalmazva vannak. Szállítólevél szükséges minden csomaghoz 50 gramon felül és pénzeslevelekhez 250 grammon felül. Az 50 gramon alul csomagokhoz csak akkor kell, ha azok nem levél alakúak. A czimirat írassék teljesen magára a göngyöletre. Ha azonban e czélra a göngyölet nem volna elég nagy, vagy a göngyöleten csak nehezen lehet irni; ez esetben legalább a czimzett neve, vagy az ezt jelző betűk és számok, a rendeltetési hely, az érték és esetleg az utánvétel legyen a göngyöletre irva. A czim oly szabatosan és tisztán olvashatóan legyen irva, hogy a czimzett azonossága és tar ózkodása iránt minden kételyt kizárjon. Ha a czimet göngyöletre irni egyátalán nem lehet, ez esetben azon papírlapot, melyre a czim iratik, nemcsak széleivel, hanem egész lapjával a csomagra kell ragasztani. Aranyt, ezüstöt, ékszert vagy pénzt és efélét tartalmazó küldeményekre, valamint azon küldeményekre is, melyek értéke 100 frtot meghalad, sem más tárgyat ragasztani nem szabad, mely a göngyölet esetleges sérülését eltakarhatná. A gyorsan romló tárgyak göngyöleten és szállító levelén legyen kitéve a „gyorsan romló,u — a törékenyekén a „törékeny" megjelölés, vagy az utóbbiakon a törékenységet jelző" szokásos palaczk-alak. A Fiume és Triesztbe, valamint a külföldre azóló küldeményekhez esetleg szükséges vámnyilatkozatok száma és kiállítása, vagy a csomagolás és pecsételés feltételei, valamint a czimirat szerkesztése iránta felvevő postaközig, esetleg a postahivatal főnöke ad bővebb felvilágosítást. Budapest, 1879. deczember 8. A MAüY. KIR POSTAIGAZGATÁS. Ilelyi lilr«k. — A nagy kanizsai önkéntes tüz-oltó-egylet 1X80. évi január hó 31-éu Nagy-Kanizsán az „Arany Szarvaa"-hoz czimzett vendéglő nagy termében zártkörű \'tánczvigal-mat rendez. A meghivó másra át nem ruházható s kívánalomra felmutataudó. Jegyek előre ."fogva megkötözve, gyalog, ha kell, csúszva ^közeledjenek a táborhoz. A táborban hihetőleg el voltak valamivel foglalva, mert a lovak által okozott zajon kivül, mást semitsem hallottak. Miska legelői ment és különböző oldalokról többi társai. Lassan, csúszva közelget s majd hogy veszély nem fenyegette. Ugyanis, amint elóre-csuszott, a közelálló őr aligha észre nem vett valamit, m<rt „Halt wer da"-t kiáltott. O azonban nem veazté el lélekjelenlétét, hanem szépen meghúzta magat, az őr pedig pem hallván több zörrenést gyanútlanul folytatta tovább fel s alá egyhangú sétáját. Miska ezután egészen közel jutott a táborhoz, hounét könnyen kiveheté a tábortüzek csillogásaiból, hogy körül belől mennyi ember van itt elhelyezve. Miután a hely rajzot is fel vette, visszatért «is egy kunyhó felé tartott, hol találkozást adott társninak. Itt találta már valamennyit lovaikon ülve, s miután előadták a tapasztaltakat, visszaindullak. Amint igy haladtak, egy órányira az ellentáborától, lovak dobogását hallották. Miska nem tudta elképzelni, kik lehetnek ? Mindegy, ha ellenség, ha barát, gondolá magában, körülfogom őket, ha ellen ség, elfogjuk, ha barát, megkérdezzük mit akarnak, hová mennek? Csakugyan ki is adta a parancsot, hogy amennyire lehet terjeszkedjenek ki széles köralakban s ha közel értek, be kell őket egészen fogni* A közeledők csak akkor vették őket észre, midőn már bi voltak keritVe és rögtön kiabálni kezdettek, hihetőleg a jelszót. De mivel ez német volt, mindjárt tudták, kikkel van dolguk, azonnal rájok rohantak. Pisztolyaikat ülósök elé tevén, a kardot pedig kezükbe fogván, egészen közel mentek hozzájok, úgyannyira, hogy egymást karddal elérhették. Aa ellen most sem tudta, kik legyenek bekeritőik és ebből magyarázható meg, hogy ily kérdést intézett hozzájuk a vezetőjük : „Kik vagytok? Kinek az ezredéhez tartoztok ? Mi I. ezred katonái vagyunk." PÁSLEK SÁNDOR, (Folyt, -következik.) TIZENKILENCZEDIX ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖK Y. ÍAmARtoém 1880* válthatók Knortzer György egy 1. titkár urnái a tűzoltó laktanya helyiségében január 29., 30. éa 3l-én délután 3—5 óráig és este a pénztárnál. Személyjegy 1 frt, családjegy 2 frt, karzat 1 frt. Kezdete 8l/2 órakor. A tiszta jövedelem a testület zászlójának beszerzésére fog for-dittatni, miért is felülfizetések köszönettel fogadtatnak, s hirlapilag nyugtáztatnak. — A fögymncwiumi ifjúság hangversenye január 21-én az „Arany Szarvas" dísztermében kitünőlag sikerült, a nézőtér diszos közönséggel zsúfolásig megtelt. A zene és énekkar szabatos játéka Grossmann Ignácz és Berecz Imre tanár urak fáradhatlan buzgalmának fényes eredméayekép tünt fel. Valóban a két jeles tanár kiváló elismerést érdemel. KeindI Ármiu és Tóth Károly zongorajátékuk kitűnő, Kiss Gyula csengő szavallata hatást idézett elő, Godina Lajos és Hajós Feri fuvola kettőse zajos tapsott aratott. Altalános dicséretet nyert hangversenyt fényes táncz követte, ott láttuk a kisasszonyok közt: Bausz nővérek (Ih.-Berény), Bezerédy Ilonka (Hencse), Botíy Mariska, Czukker Vilma, Csizmadia Irma, Darás JoBefa, Darás Rózsa, Ditrichstein Ilka, Dobrin Lotti, Eperjesy Gizella, Fülöp nővérek (Sárszeg), Francaik Anna (Tapsony), Gózony Marcsa, Heckenást Mari (Gelse), Horváth Matild, Imrey Katicza, Kaán nővérek, liováts Irén, Kovácsics Irma, KeindI Mari, - Lackenbacher nővérek, Morgenbesser Malvin, Portier Julcsa, Riedl nővérek, Rieder Amalia, Sebestyén Ida ^Darócz), Séllyey Tercsike ^lielse), Svastics nővérek, Sólvomy nővérek ^B.-Ederics), Stingly Mariska (Gelse), Szablics Izabella, Szalmay Irén, Schreyer Berta, Szobo-vics Eugénia, Scberz Helén, Tárnok Aranka, Tánczos Mariak* (Rád), Tuboly Aranka, Varga Magda, Vinczy Etelka, (Harsány), Zófc L^nke sat. Az úrhölgyek közül megemlítjük: Alba-nich Káluiánne, Blau Eugénia, Bakó Samuné ^Rajk), Bartos Jánosné, Bartos Bcláné, Barcs Gyorgyné, Bachrach G.yuláné, Berecz Imréné, Becseyné, Clemen t Lipotné, Darás Farkasné, Eperjesy. Sándorné, Eisinger Henrikné, Gut-mann Vilmósné, Horváth Antalné, Horváth latvánné, Horváth .lózsefné, Knortzer Gyórgy-né, Laky Kristófné, Löwingt-r Lajosné, Man hardt Mihályné, Morgenbesser Jánosné, Nyuly György né, Oszeszly. Antalné. Pálfy Józsefné, Plihál Ferenczué, Piszkor Jánosné, Rogyák Istvánné, Skublics Lászlóné, Séllyey Lászlóné, Svastics Károlyné,Szmettana Ferenczné,Schnei der bank igazgat óné, Scherz Albertné, Schreyer Lajosné, Szűkíts Náudorné, Steminer Kálmán né, Tuboly Victomé, Varga Imréné, Vasdényey Lajosné, Veszprémy Perczel Katalin,Weiser Jó zsefuc, Weiiier Mórné sat. A rendezőség figyelme, pontossága dicséretes, kellő rend uralgott, Horváth Laczi s Grünbaum jeles zenekara vigan húzta, Knortzer Frigyes vendéglős ur őrszemmel kisérte az étel és italok lehető gyors kiszolgálását, melyek ugyan egy kicsit „borsosak" voltak. A jövödelem G(K> frt körül van. — Meghívás. „Nagy-kanizsai iparos segédek önképző- és betegsegélyző egylete" vasár nap év február hó 1 én az „Arany szar- vas," szálloda nagytermében saját pénztára s betegsi gélj ző egylete alaptőkéje javára táncz vigalmat r ndez, tánczot megelőzőleg a fent emiitett önképző egylet kebelében rövid idő elölt alakúit dalárda, néhány dalt fog előadni mutatvány képen. Horváth Laczi és Grünbaum jó hirue\\ü zenekara fog közreműködni. Kezdete 8 ómkor Belépti dij: előre váltott jegy 50 kr., este a pénztárnál GO kr.. karzat 30 kr. Jegyek előre válthatók Belus József gyógyszertárában, Knortzer Károly vendéglős s Fried mann Ilenrik kávés uraknál. Felültiaetések köszönettel fogadtatnak b hirlapilag nyugtáz tatnak. A rendező bizottság. Melegen ajáuljuk a t. közönség pártfogásába. — Ilymen. A bájos Rosenberg Zsófia urhölgygye. e napokban jegyei váltott a köz-tiszteletű bécsi orvostudor Blau Zsigmond ur, ki több év.-n át Bécsben mint gyakorló orvos a hírneves L\'-w-féle gyógy intézetben működött, ezentúl la\'xásat Nigy Kanizsára helyezi át. — NyiUitkoxat. „A t. cz. közönségnek becses tudomására hozom, hogy a „Független Zala" cziniü heti lap az előfizetők csekély száma miatt nem fog megjelenni. Egyúttal felemlítem, hogy a befolyt előfizetési penzeket postautalványok utján jan. 2\'2-én mind viasza küldöttem. Nagy-Kanizsán, 1880. jan. 23-án. Remete Gé?a. — Galambokról veszszük a következő levelet: Vidékünk népnevelési mozzanatáról tivánvrin e becses lap t. olvasóit tudósítani, nem mulaszthatom el, hogy folyó hó 17-én a már több év óta halogatott tulnépes iskola építése tárgyában, — járásunk érdemdús szolgabirája tek. Svrfétics Károly ur oly erélyt fejtett ki, mely eljárása a legszilárdabb tisztviselőt és tántorithatian h izafit tüntette fel. A nevezett napon ugyanis egybehívatta az iskolaszéket, s tudtul adta, hogy szerencséje volt iskolánk tulnépességéről meggyőződni, miután 9 órakor reggel megjelent az iskolában, — látta mint voltak a tanonctok as egy tanteremmel biró iskolában összezsúfolva, kik közül némelyek, akik már sem a rendes, sem a gyalog padon helyet nem találván, a dobogó környékét voltak kénytelenek elfoglalni. Hogy ez azonban a közegészségre igy tovább ne maradjon, addig is, még a szükségessé vált kéttantermü iskola elkészül, az iskolaszékkel ugy intézkedni méltóztatott, hogy délelőtt a három felsőbb és délután a három alsóbb osztály vegyen részt a tanításban. A föntebbiekből, az iskolának erélyes intézkedése s annak kétosztályuvá alakítása, hogy járásunk érdemdús szolgabirája tek. Svastics Károly ur által keresztül fog menni, az semmi kétséget sem hagy maga utáo. Adja is az Isten, hogy elmondhassuk, sok ily erélyes járás szolgabírót adjon az Isten a népnevelés előmozdítására. Szabó Lajos káotor és főtanitó. — Megerősítés. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministerium Csathó Alajos, keszthelyi felső népiskolai rendes tanítót ezen állomásában végleg megeróaitette. Ad multos annos 1 — Keszthelyről veszszük a következő nyílt számadást: Tekintetes szerkesztő ur. Legyen szíves a 17-k> bálunkról még a következőket közölni becses lapjában. Összes bevétel 543 frt 83 kr. és 10 darab arany. Kiadás 330 frt 98 kr., marad tehát a segély-egyletnek mint tiszta jövedelem 212 frt 90 kr. és 10 drb. arany. Felűlfizetők : Nagyméltóságú gróf Feaztetics Tasziló 25 frt, Nagyméltóságú gróf Fesztetics György né 25 frt, Nagyságos Sólyomy Lipótné 10 darab arany, T. Reischl Vincze városbíró ur 5 trt, Semelke József 10 frt. Szent-Imrey Imre 5 frt, N. özv. Bóröczfy Autalné 5 frt, Garay Ignácz 5 frt. Galba Károly 5 frt, Alhegyi Fereucz 5 frt, Beck Vilmos 3 frt, Svastits Béla 2 frt. Csemitczky N. 2 frt, Ud vardy Fraucziska 2 frt, Braun Izidor 2 frt, Hoffmann Arnold 2 frt, Nagy Pálné 1 frt, Dr. Lipp Vilmos 1 frt, N. N. 1 frt. Ráth Károly 50 kr. Ezenkívül t. Schillinczky vendéglős" ur a teremért járó 30 frtból 20 frtot Horváth László és Csintalan Dezső III. éves hallgatóknak volt szíves mint gyors segélyt adományozni, mit ők a legnagyobb- köszönettel már föl is vettek. Ez alkalommal fogadják a nagyérdemű felűlfizetők a legioróbb köszönetemet s egyszersmind kérem egyletünk ügyét becses pártfogásukban továbbra is megUrtani. Keszthely jan. hó 24 én 1880. Semetke József, bálbizottsági és segély-egyleti elnök. — ItövUl hírek. B.»bánét Aradon féuyesen fogadták. — Rákosi Jenő magyar operetten dolgozik. — Várady Gábor elfoglalta helvét az országházban. -— A franr/.ia kormány Sand Georgenak szobrot emeltet. — A győri vízvezetéket Junker Károly készíti, Zág-rabban is ő vitte keresztül. — Majthényi Izidor és Uchtricz Zsigmond bárók Berlinben mulatnak, hol Renz cirkusa van. — A földközi tengeren egy osztr. magyar hajó elsülyedt, • 13 matróz meghalt. — Gr. Keglevich István 20 ezer régi oklevelet ad át az országos levéltárnak. — A czillii pályaudvar leégett. — Edison beszüntette a villanyos lámpák készitését. — A budai várszínházát Gerőti Andor bérbe veszi. — A szegedi népiskolák költségeihez a kormány 50U0 frtot adott. — A Szent Benedekrend apr. G áu üli alapításának 1400 éves jubilaeumát. ki nyert? Brüun, jan. 21 én: 21 87.5.86.34. Irodalom (K ro\\at alatt megemlített munka Nagy-Ka-nizbáu VVajdits JÓ7j»ef könyvkereskedése által megrendelhető. ) — Valóban nagy hasznot nyújtó kiadványra hívjuk fel a női közönséget, szivesked jenek a körlevelet elolvadni, mely igy hangzik, ajánlván méltó figyelembe vételét: Tisztelt szerkesztő ur! Jó szolgálatot vélek a magyar nővilágnak az által tenni, hogy figyelmét oly műre kívánom felhívni, melynek egy okszerűen takarékos nő munkaasztaláról sem szabad hiányozni, s ez a 4 év alatt 4 nagy kiadást ért s Maier Paulinának , a hírneves reutlingeni (Würtenberg) női munka iskola tanítónőjének, a szerző beleegyezésével általam magyarra fordított müve: „A női- és gyermekruhák sza bászati és készítési tankönyve." Sokan tárgyalták már 2 — 3 lapon a ruhaszabászatot s bár az után az illető öltöny darabot igen jól ki is szabhatták, de elkészülve nagyon is meglátszott raj\'a, hogy nem mesterkézből került ki, mert a készítésnek is számtalan fortélya van. E tekintetben tehát nemcsak páratlan, de még eddig egyetlen mű a fennevezett a magyar irodalomban, mert nem csak a szabászatot tanítja bármely divatra alkalmazhatóan, tehát a legkörülményesebben, hanem az öaszeállitás legcsekélyebb eshetőségeire, azaz hibáira s a keszités minden fortélyára a legpontosabban figyelmeztet; sőt végül a díszítéseknek egy egész függeléket szán. Midőn e műnek —melynek azonnal megjelenésekor 600 példánya kelt — egy példányát vas szerencsém megküldeni, azon szándék vezetett, hogy szíves figyelmét annál inkább most irányozzam reá, midőn a t. nőkőzönség a farsang vigalmainak örülve annak mérhetlen sok hasznát veszi, mert segélyével legpompásabb báli s estélyi öltözékeiket maga készítheti, s ez által a drága készítési dijat meggazdálkodhat ja, vagy egy helyett két ily ruhát szerezhet magának, nem is számitva azon nagy hasznot, melyet e mü jó tanácsaival télen nyáron, tavaszkor ós ószszel nj öltözékek készítésénél hajt. Aranybánya ez, mely állandóan adja kamatait. Tekintetes szerkesztő ur sokat tehet arra nézve, hogy a magyar nők, ha e dologban akarnak, tudjanak is gazdálkodni. Asért kérem , szíveskedjék Maier P. magyarra fordított „Női- ós gyermekruhák Bzabászati és készítési tankönyv"-ét most, mint a legalkalmasabb időben, becses lapjában hirdetni, ajánlani és ez által terjeszteni. Ára fűzve 3 frt 60 kr., kemény kötésben 4 frt, mely árnak előre beküldése után as illetők a müvet keresztkötés alatt bérmentve kapják; ellenkező esetben utánvétel mellett. Megrendeléseknek posta fordultával azonnal eleget teszek, Megrendelhető e mü a fordítónál Kolozs-vártt. Kozma Józsefné. — Somogyi Ede szerkesztése- és Raut-mana Frigyes kiadásában megindult „Ország-Világ" kétheti folyóirat Ill-ík füzete gyönyörű képmelléktettel éa gazdag tartalommal megjelent. Ára csak 40 kr. Vegyes hírek. — Hirdetmény. Grácz városában f. évi szeptember havára országos kíáilitás rendezte- .^ttk, mely öt főcsoportot fog magában foglalni, u. m.: 1) a gazdászatot és erdészetet, 2) a bányászatot és hutászatot, 3) a gyári és kézi ipart, 4) a művészetet és mü ipart, \\á) a tudo mányt és óktatás ügyet. A kiállításra mintaszerű tárgyak a bel- és külföldről elfogadtat nak. A bejelentések e^czélra rendelt külön iveken, melyek a gráczi kiállítási bizottságnál, ugy az alulirt kereskedelmi és iparkamaránál kaphatók, legkésőbb 1880. évi april 30 ig eszközlendők. A részletes tervezet, mely az egyís csoportok kiállítási tárgyaira vonatkozó közelebbi halározmányokat tartalmazza, a gráczi országos vezér bizottságnál megszerezhető, a hová egyszersmind minden közlemény, vagy kérdés is bérmentesen intézendő. Erről a ki állítani szándékozók értesíttetnek. Sopron, 1880. január 19 én. A kereskedelmi és iparkamara. — Orosz hadkészöletek ellenünk. Utóbbi napokban egymást érték a hírek az orosz csapa*. öszpontosításokról az osztrák-magyar és porosz hatarok mentében. Ma már e csapatmoz-galmak s egyáltalán Oroszország félreismerhet-leu hadkészületei oly mérveket öltenek, melyek immár egész Európa figyelmét kezdik magukra vonni. Londonból érkezett legújabb sürgönyök szerint, angol lapok részletes adatokat közölvén a Kiew táján 8 Oroszország nyugati tartományaiban legkiterjedtebb katonai mozgalmakról, a készülődés? egyenest Auszlria-Magyarország ellen irányuló fenyegetésnek tekintik. Ezen hadsereg áll a gárdahadosztályból, 17 h*dosz tály sorgyalogságból, 4 dandár tüzérségből, 5 tartalék zászlóaljból, vagyis összesen 339 zász-lóalj gyalogságból, 176 század lovasságból és 534 ágyúból s igy az orosz hadsereg fele a nyugati határon áll. — A bolondok mulatsága. A csehországi őrültek házában néhány nap előtt az őrültek azzal mulatták magukat, hogy *gy terembe összegyűltek, ravatalt rög<önöztek, maguk közül egyet a ravatalra fektettek, egy másik vizet híotett reá, a harmadik gyásr.beszé det tartott felette, h a negyedik iefedte a koporsót egy súlyos deszkával. A ravatalon fekvő bolond megelégelvén a mu atságot, hirtelen feldob:a a d-szkát 8 felült. A deszka oly szerencsétlenül esett az egyik gyásztisztesség-\'.evőnek a fejére, hogy koponyaját teljesen összezúzta, a mulatságból rémület lett. Az őrök berohantak b igyekeztek a kétségbe es«tt őrülteket lecsillapítani, de sikertelenül, kénytelenek voltak a szerencsétleneket külön czel-Iáikba zárni. A sebesült reménytelen állapotban van. Papírszeletek. Egy palócz egykor azt ballá, hogy a legerősebb várat ia belebet éliaég által ven ií Nem sokára Kuilára jővén, eazibe jntott a rendkívüli tudomány, bires ember akart lenni hazájában, éa még a török járom alatt nyögő őa Bnda várát beakarU éhaéggel venni. A Gellért hegy oldalán letelepedvén elkezd koplalni. Éhezik két nap, a vár csak nem akarja magát megadni. A harmadik napon reá akadnak pajtásai, kik őt az éhség miatt igen elgyengült állapotban találván, elkezdték etetni, ugy, hogy kettő lartott*^ egy pedig etette. Nyelt is a szegény vitéz annyira, hogy táraa alig bírta etetni. Jobban mint nem magához térve ezek voltak eU5 szavai: ,egy UrUéék, kett6 adjéék." Ml lenne belőled, szóla agy henczegS nraea egy szegény csizmadiához, ha mind azon csizmákat, a melyeket eddig vártál, magadnak kellene elviselned ? — { Bit as nrból mi lesne, felel jókedvűen a megszólított, ha minden véleményét követnie l«0»n a ? Egy vidám kedélyű uri ember egyik rátjának erjr -ro«« asszony" czimQ költeményt olvasott fel. Nagyon megtetazatt a* a caimborának és kérte barátját, hogy engedje át neki- a költeményt. Felesleges ez pajtás, híta otthon ngyá „eredetiben" bírod már. Hivatalos placzl tfak. N»fy-K»niöin, 1880. jaa. 21. 100 kilogrammjával számítva. Bnsa IS 40.—13-—. Rom 9---9 50. ¿rpa 8--.—850. Z»b 6-50.—J-ÍIO. Kukorica 8 -.—.-. Burgonya —. — Boraó —.—30-*—. Lende _• — —28—. B»b -\'—.—14.-. Sséna •—.—1-80. Szalma •-.—1-20. 1 kilogrammjával Bsimitva. Marhahús --.—52. Sert<,hm —.—60. S.a- ioima —.—80. Dirainir ■—__80. V6rí< hagyma ■—•—30. Foghagyma ■——IS. Cznkor -—1—62. Bor» —121. Paprika — —80. Suppan -—.—44. 1 literjével "nitaitra O bor 48 kr. üj bor í» kr. Filink. 46 kr. Ecret 6 kr. Ki.dt. : FAEICAB v. piacz könyvvcetS. Szerkesztői üzenet. 3890. I- Ciabrend.k. Megkaptak, jO.S jai. műnk hozta. Cd\'Gxlet! 3891. U. 8 Kessthaly. Nom ItheUU beborítani. Moat ia csak igy. 389S. B. E. Z-S,t-0róth. «5.5IjMt .>.93. Koudori költeményei gyengék a kőaléire. 3894. Egy ealamegyei. B«cj. Sajnáljak, do névtelen kSzleményt nem Tehetünk fel. 3895. Kottori. Leveled elébb a főváront u megjárta. Válaszoltam. 3896. .Egy plUre verst szellem-. Miclóbb elolvassuk. 3897. , Paprikás versek Nem basználkaték. 3898 L«ndva. Készséggel. 3899. X. y. z. KSsaüut. ■ 3900. „Még mindig, caikorog *a hó\'.\' Nem neltQuk valá. 3901. „Szegény vagyok". Meglátsalk a gyarló munkálaton Vasúti menetrend. A buda-pesti időmutató óra szerint, hidal Kauizaárrtl Vonat hova ? •**n> Ora P«ro. Id8 205 £azók, Uohiea.Dtimltu»«• ■ Kiuuiéti« 4 48 r«gg>l 215 . „ . . 2 30 délut 212 Hnda-Peat.-o 4 58 reggnl 202 ... . . .2 6 délut. #>4 .........11 30 efttvo 2l:S Hécabe (8*..mb>tb»ly, Uéc« U|h«ly felé)5 8 reggsl 301 „ .......t% 48 eafve 315 Sopronba ........ 3 38 délut 303 Triestbe éa Prágerhofon kereaztűl Grácz é« Bécabe...... 4 58 reggel 201 Triestbe é» Prágerhofon keresztül Grácz ée^Bécabe...... 2 47 dóUt. Érkezik Kanizsára honnét ■■ 216 Hsaik, Mohács |ii,.ol.ovir ■ Fiumibél 1 41 délül 2116 . . . , 11 11 eatve 203 II.,d. Pestről........ 4 20 r«gg 1 201 „ ...... . S 5 dóiul 211 ...............9 44 ertve 314 llé...l.5H8«oi.batli. Héo. Ujb«ly)l.-l<il 10 27 ettvo 302 ., „ . .45 reggel 163 Sopron,:.,,! ... ... 11 53 délel. 2H Kéealiől Grács, Marburg. Pra4.rbo( (elíl ..........4 12 reggel 2<I2 Triessl és Béesbíl M.rborg, Prag.r- i.l r.131 .........1 21 délot- ■ü>4 Triesat- éa Villacbbél Prágerbof fol51 11 — estve Marbnrgba aaatUkouss Vill.ob és Kraneesfeatb&l . . . . FianeesfestbCl Felelóa szerkesztő: Batorfl LajQ». !! Vívmány!! WajdllH József könyvkereskedésében .VnKj KHniisan megjelent: FARSANGI FANK, bábakenyér (Kugelhupf) és ytsier-sllt készítési titka. Irta: lOUQÜKT JAQTTBS, m-ik NspolMti udvari I Reményi toldalék- ia szalon-náa pogácsa, jé ktfláes éa saé -naréles késxitési módjával bővített.: egy magyar nő. E díszes kiállítású müvecskének ára 60 kr. Postai rendelések 70 kr. beküldésével ajánlva bérmentesen küldetnek. Ezen több magyar nőtól megpróbált és tökéletesen sikerfiit sütési módot ajánljak hölgyeink figyelmébe. TIZENKILENCZEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY. JANUAR 25 én 1880. Z£ I R B T S 33 Moll SEIDLITZ - PORA. „olAíli ha »indcn dobol c«iml*pün a O! V^SaK HKKUr VclLUU-1, ,, ¿n aokaioroaitott ciégem v.n lenjaro"». 30. ¿r ótA a legjobb sikerek mellett fennill mindennemű gyomor Liteg>«ge és e»é«zt«»l aktdilyok, (mint étvágybiiny, inusioralái), vé-Htlijti Ós artnyw ellen. Különösen oly egyéneknek »jinb*, kik Q15 életr módot folytltn.lt. Hultlttsok törvényileg büntettetnek. Egy lepecsételt eredeti doboz ára. I frt. o. é. cranczia borszesz sóval. ^^ A legraetrbiihatóbb önsegélyző szere * szenvedő emberiségnek I minden belső éi külgo gyulladásnál. a legtöbb brtegség ellen, min. dennemü sebesülések, fej-, fül- és fogfájás. régi sérvek és nyilt sebek-rákrekélyek. Qssök, szemgyulladás, mindennemű bénulás és sérülés Stb, - tb. ellen. Üvegekben használati utasítással együtt 80 kr. o. é. 53P Majdnem ingyen 35 Számolás következtében * nem rée bukott nagy britanniaezüst gyárban a következő 42 darab rendkívül tiszta brittanaid-ezüst tárgyak osak 6 frt 75 krba kerülnek, csak nem negyed része az el3állitá«i árnak, tehát csaknem ingyen eladva, és pedig : a drb. kitűnő jó asztali-kés Británia ezüstnyél és ~ * valódi augol ezüstaczél pengével. ^ *»"*" -a 6 „ legfinomabb villák Británia ezütsbői egy ¿rbhan t-Jjíg-f 6 . nehéz Británia ezüst evékanál % ~ Bo 6 „ biitania ezüst kávéskanál legjobb minőség. , ® ~ 2 a ^ 1 „ erő» Británia ezüst tejacrö ä ® | -a 1 „ nehéz Británia ezüst levesmerő g - 2 S S 6 „ BriUnia ezüst késtartó 1 " 5 3 2 . 6 „ angol Viktoria csésze finom vésőzetel. | 3: _ © 30 2 , hatásos Británia ezüst gyertya tartó. {: »m ^ 1 „ Brítaoia ezüst éttermi asztali csengetyü ezüst i * « hanggal. * £ 1 „ brittania ezüst theaszürő füllel vagy fogóval. ~ "5 -5 42 drb. (955 11—12) Mind ezen 42 drb. a legfinomabb Británia ezüstből vannak kéaritve mely egye-1 üli a világon létezendő érc, mely örökké fehér marad és a valódi ezQstől 30 ¿vi használat ntán külömbözhető meg, miért Jitálva lesz. Czim és egyedüli rendelési hely a cs. kir. osztrák magyar városoknak. Generál-Depot der I. engl, Britania-Silber Fabriken Blau & Kann, Wien, I. Elisabethstrasse Nr. 6. Szétküldés gyorsan utánvétellel. — Postadíj mind a 42 darabért Aastria-Magyarorezágbau összesen 36 kr. Berlini fifs elleni ümt. Fogfájás minden nemű, akár üres vagy *ele, tartósan és \'?en gyorsan gyógyítható a hiranves indiai kivonattal. Ezen gyógysrer hatása folytán egy házban sem hiányozhatna. Valóéi ian üvegben 35 és 70 kr, Nagy-Kanizsán egyedül csak Strem és Klein araknál (986 1 — 10) kapható. Hal-májolaj. KrohnM. és társától Bergenben (Norvégiában). Ezen halmáj zsirolaj valamennyi, a kereskedelemben előforduló faj között az egyedüli, mely orvosi czólokra használható. íra egy üvegnek használati utasítással I frt o é; -^-i "fii ,.íjL_ 99 1880. Fő szállítás Moll A. gyógyszerész, cs. kir. udvari szállítónál, Bécs Tuchlaubec. Raktár az állam minden hirneves gyógyszertárában vagy fűszer-kereskedésében. Raktár nélküli helységekben magánegyének nagyobb megrendeléseknél megfelelő árleengedésben részesülnek. A t. OZ. közönség kéretik határozottan Moll-fóle készítményt rendelni és csak olyanokat elfogadni, melyek saját óvjegyem és aláírásommal vannak ellátva. Raktárak : Nafly-Kanizsa Práger Béla gyógysz. Relus J. gyó|?y. Rosenberg Ferencz Fesselhpfer József Rosenfeld Adolf. — Zala-Egerszefl „Gyógyszertár a szent lél&hez". — Barcs Dorner S. Csáktornya Göncz v gyógyszerész Kaposvár Kohn J. Babóchay Kálm. gyógy. Th. Kecskéssy gyógy. Kaproncza Werli M. sryógy. Kőszeg Csacsinovics 1st. ryógy, Küttel 1st. gyógy. Keszthely Schleifer A. Wünsch F. Körnend Ritz Ján. Zágráb Perklet Ferencz gyógy. Míttlbach S. Irr*lmasho? gyógy. Sopron Mezey And. gyógy. (980 3—62) 7 éremmel ós 6 tisztelet okmány nyal jutalmazott TRÁGYA^GYPS, olcsón és bérxnentesen szál it minden vasúti állomáshoz, a kezelési vezénylet a vorderbrOöler gyps-banyamivelés (979 3—15) Posta: Mfidling, Bécs mellett Hirdetmény. (985 3-3) Nagy-Kanizsa város tanácsa részéről ezennel közhírré tétetik, hogy a Táros területén levó kongoutak öntözése, homokozása és tisztántartása folyó évi febr. 1 tol kezdve zárt ajánlatok mellett vállalkozás utján kiadatik. A feltételek a városi mérnöki hivatalban betekinthetek, a zárt ajánlatok pedig legkésőbb folyó hó 3l-ig: a városi tanácshoz benyújtandók. , Nagy-Kanizsán, 1880. évi jan. 16. A városi tanács. Áriejtési hirdetés. Somogy Csurgó m. város — változott pénzvíszonya folytán - állami tanitó képezde, kertész lak és kut építésre — készpénz mellett — árlejtést hirdet. 1. Áriejtési idő 1880-ik év febr. hó 4. délelőtti 10 óra. 2. Bánatpénzzel ellátott zárt Írásbeli ajanlatok elfogadtatnak. 3. Kikiáltási ár 17.000 forint o. é. melynek 10%-ja bánatpénzül leteendő. 4. Az építéshez a város részéről adatik elegendő tégla és cserépzsin\'dely, ugy 200 metermázsa mész-. 5. Feltételek a csurgói jegyzői irodában megtekinthetők. Csurgó, 1880. jan. 20-án. (987 l-l) . - g is g ^tj .5 5 rí -5 >. JB — tt fc* r- ■s C \' 2 8 <n « § O <d td • c o L O WW-* > X X X &OOGOOÍ szűkíts ferencz, bíró .2 -© i ! g se - ! r a S S ^ r : Piíl il ü V» 1 í képes fö-jegyzékünk i magvak-, növények-, rózsák- fák-, bokrokról stb. épen most jelent meg 1880. évre és kívánatra ingyen és bérmentesen megküldetík. A.BEL RUDOLF cs. kir. udvari kereskedő kertész, magkereskedő és faiskola tulajdonos Hietzing Bécsnél, Auhofstrasse 40. I (988 1 — 2) A legolcsóbb és legkellemesebb időtöltésül ajánlja WAJDITS JÓZSEF Nagy-Kanizsán újonnan és temérdek uj művekkel tetemesen bővitett, több mind 3000 kötetből álló K OLOSONKÖN YVTÁRÁT. Az olvasási dij havonkint csak 50 kr. negyedévre csak 1 frt. 30 kr. Előfizetés a kölcsönkönyvtárra e hó bármely napján történhetik. Tisztelettel Wajdits József. Nagy-Kanizsán, nyomatott a kiadó tulajdonos Wajdits József gyorssajtóján. .NAGY-KASIZ8A. 1880. január 23-én. 9-dlK szám TizenkilenczediS; évfolyam. ElMzetésI ár: m fél évre . .4.1 □egyed étre . . 2 , Effy szám 10 kr Hirdetések 6 hasábos petitsorban 7, máaodazor 6 a minden további torért 5 kr. NYILTTÉRBEN soronként 10 krért vétetnek fel. [i Kincstári illeték minden egyes hirdetésért kfllö: 30 kr fizetendő. ZÁUI KÖZLÖNY szarkosv tőhöz. anyagi részét illető kösloméoysk padig a kiadóhoz bérmentve intézandők : NAGY.KANIZSA Wiassfesház Bérmentetlen levelek, csak ismert mánk »társaktól fogadtatnak el. elóbb: -A. JL. A-B O M OG Y I KÖZLÖD ^Kéziratok vissza nem 1 küldetnek. s V.-KanlzHavároR helyhatóságának, „n.-kanizsai önk. tűzoltó-egylet«, a „n.-kaniz*ai kereskedelmi r iparbank«.. „n.-kanlz*al takarékpénztár*, a „zalamegyni általános tanltótes tület", a „n.-kanizsai kisded-nefeló egyeaület*, a „nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szÖYetkezet", a „zoproni kereskedelmi R iparkamara n. kanlzaai küWálasztraanya* s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Hetenkiüt kétszer, vasarnap-\' s csütörtökön megjelenti vegyes tartalmú lap. Deák Ferencz. — Január 28-ira. — Tévedésből áll az élet! Téved az egyén, tévednek egész nemzetek, s téved gyakorta az egész emberiség is. Hisz oly emberi dolog a tévedés, s mégis, mi sajnos következményei lehetnek az egykori tévedésnek is? Aláássa az egyén boldogságát, tönkre teszi jövőjét, alásülyeszti éltének hajóját, s boldog még az, ki tévedéseért éltével bűnhődik, hogy másokra nem hagyja a Kain bélyegét. , S ha nemzetek tévednek, ha ezek térnek le az eléjök szabott útról; a tévedésnek következményei még nagyobbak, messzebbre hatóak, gyakorta szabadságának vesztével bűnhődik, gyakorta évekig tartó tespedés, szellemi s anyagi fejlődést akadályozó rabbilincs, melyek nem egyszer az egész nemzet végenyészetét vonják magok után. S ha az egész emberiség téved, ha egy szent eszme mellett vélnek harczol-ni, ha az emberi jog, az emberi méltóság zászlói alá tömörülve, e szent igét ajkon hordva, de fel nem fogva félrevezettettek ; mondjuk félrevezettettek, mert az egész emberiség, mindaddig, mig a szenvedély el nem ragadja, nem téved; a tévedés következményei még szomoruab-bak. itt az elenyészésről szó sem lehet, itt csak küzdés, hosszantartó fájdalom, gyakori testvér- s polgárháború a következmény, mig az emberiség bűnéért, tévedéseért nem bűnhődött; a történelem legjobban mutatja, mily igaz a szent irás szava: „ Én megbüntetem az atyák bűneiért a harmadik s negyedik nemzedéket is." Ha hazánknak dustartalmn történelmét olvassuk, lehetetlen, hogy sóhaj ne keljen a honfiúi kebelben, mert oh hányszor villogott a magyar kardja öntestvére ellen, hányszor volt aljas czélok eszköze e nemzet, hányszor feledte el önérdekének megóvását, nemes sziv-vére hányszor vérzett idegenek érdekeiért, más nemzetekért, kik midőn a haza, a nemzet viszontszolgálatra számított, rut hálátlansággal fordultak el tőle, ntasiták vissza a segélykérőt. S mégis; „ennyi balszerencse közt, ily sok viszály után, él nemzet e hazán.* 1 S hogy nemzetünk daczára a sok küzdelmeknek, melyeket bel- s kül-ellen-ségek ellen vívnia kellett, mégis fennáll, ezt a bölcs mindenhatóságuak köszönheti, mely a vészterhes időkben mindig adott nemzetünknek férfiakat, kik lankadás nélkül a tömeget vezérelték s biztos parthoz vezették. S ha hazánk ujabbkori történetébe, pillantunk, mit látunk ? küzdelmet, liar-ezot, vérrel áztatott tereket,lángoló falvakat s városokat, s közepette magyarokat, kik a kardot élesítik, fegyvereket kovácsolnak, a véres következésteljes harczia készülnek, láthatjuk, miként hagyja el az apa gyámoltalan családját, hogy a csatamezére mehessen, látjuk miként hagyja ott a fin agg szüleit, kik ó belé helyezék reményüket, s nézhetjük, miként bontakozik ki a vőlegény arájának ölelő karjaiból, ki rimánkodva néz kedvese után, intve neki megtört szívvel bár a végbu-csut, s sietnek mindannyian a véres csa-tamezöre, hogy feláldozhatják magukat a hazáért, a hirdetett magasztos nemes eszmékért. A zavart kép közepett két férfin magaslik ki, az egyik véres kardot tart kezében, ki buzdit a harezra, lelkesit a véres munkára, a vértengeren keresztül gázol, magas fenkölt szelleme e vérke-resztelést tartja c szükségesnek arra, hogy a nemzet nagy s boldog lehessen. A második férfi könytelt szemmel nézi a történőket, kezét szivére téve, sóhajtva néz maga körül, ő a béke angyala, a béke hirdetője. De mikor az egész nemzet lelkesült, midőn minden kebel hevülve volt, ki hallgatott volna azon fér.-fiura, ki békét kivánt, ki csendet óhajtott? s midőn látá, hogy szavai a pusztába elhangzanak, visszavonult csendes magányába, s vérző szívvel nézé a dolog fejlődését. Ki e két férfiú ? Fölösleges azt mondanunk ! A véres dráma lejátszá magát, oly sok vér, annyi áldozat hiába volt, a nemzet bilincsre veretett, a nép nyögött az önkény bilincsei alatt. Mig az egyik vezérférfin hontalan lett, mint száműzött bujdosott, hogy magának otthont keressen, előlépett a második férfiú, hogy kedves nemzetének hazát szerezzen, alapítson, e férfiú a mi Deákunk vala. S hogy sikerült-e néki a honalapítás nagy müve, vissza tudta-e ó a magyart a magyarnak adni. erre tőlténel-miink, visszaszerzett alkotmányunk adja a feleletet, a történelem, mely arany betűkkel jegyzi fel Deákunk tetteit, mely öt a kitűnők legkitűnőbbjei közé tette, de fe- leletet ad reá minden honfiú szive, ki Deákunk halála évfordulóján könnyeket hullat. Siratja a nemzet Deákot, mert meg halt benne a haza disze, a nemzet atyja; siratja öt különösen megyénk, kinek tündöklő nappala tűnt le egéről; s habár megyénk halhatlan fiának emlék szobrot állított a megye székhelyén, nem tett ezzel még kötelmeinek eleget mert: »Példájának követése, leszen legszebb síremléke". . Deákunk példát adott arra, miként kell a hazát, önzetlenül szeretni, miként kell érette élet boldogságát is, ha kell, feláldozni. Példát adott arra. A történelem dicsőit egy Brutust, ki jogszeretetétói vezérelve önfiait itéli el, kik a hazát elárulni akarák; mit kell a mi Deákunkról mondani, ki önmagát ítélte az egyedül létre el, csak hogy hazájának , nemzetének jobban szolgálhasson. S mi elvesztettük Deákunkat, a nemzet elvesztette atyját Az idő csendesbitette a fájdalmat, de. ez elenyészni soha sem fog, mert a boldogult s az élők közt örökké tartó kötelék áll fenn a háladatosság köteléke. — Halálának évfordulóján szenteljünk egy könnyet a haza bölcsének, járuljunk, legalább szellemben, sírjához, a szentelt hantokhoz, merítsünk ott erőt az élet küzdelmeire, erót, hogy tetteink által méltóvá legyünk arra: hogy Deák Ferencz értünk küzdött s munkálkodott. LÖB IGNÁCZ. TÁRCZA. Az élet árny-képe. A tenger zúg, forrong — árad, . Hab. habot Üldözve fárad, K hullámival égig verve Felleplezi mi elrejtve .... S eláll a hzíVj megfagy az észj Ha e szörnyű örvénybe néz . . . I. Itt az ártatlanság, arcra Gyász-fátyollal eltakarva Szelíd szeme, hogy ne láflaa Mint szédül le édes társa, A azendeség bájos szüze Csábitójának ölébe. S vissza tértén ne láthassa , Mily szenvedő, tört alakja A kaczérság rongyaiba...... Könnyein még ott ragyognak Emlék sugári a múltnak. De ugy éget mintha volna Láng pokol-tíizéből folyva. — Arczin lázas éjek árnya És sok kinok karczolványa, Miről cz azól megdermesztbet Iszonyúbb mit rejt, de sejtet . . A gyönyörtől elperzselt ajk Már c»ak nyugalomért sóhajt, S nem lel, ah! mert keble fényét Oltárképét, szent\'erényét Ezer darabra zúzta BZét, S kí felépítse a romot Oly müvéazt ég nem alkotott . . Éa őijöngve tüskén-bokron At bolyg járatlan tájakon. Ön-vád mérge a a gúny árja Benn emésztve, nyomán járva Fut mind kietlenebb éjb*, Hová egy sugár aem lép be. Szeretet egy ibolyája Nem int felé — színe, virány, s * Körül néma, rideg szirtek — Csak a viharral testvérek Keblén nem ring visszhang, a mely Kezgne ha sóbajt a kebel . . . Ott közöny — a sivár kényúr Kérges öklével dagaszt — gyúr Egy elalélt lányka szivén A részvét jó angyaláén .... S e látványra — azivet tépő Üsaze roskad a tévedt nő . . • # » S a tenger tovább zúg, árad, Hab, habot üldözve fárad . . . A tenger..... Hullámival égig verve Felleplezi mi elrejtve. II. Ott egy viskó, roskadt . . . puszta, Az irgalom disz-hajioka, Küazöbénél megtört alak — Kezében egy száraz falat — Mankója mellé lehullva Multán ögyelg álma . . . gondja, Midőn a palotákban még Hü barátként felölelték, Jíyujthata vigaszt és enyhet. Mi azép volt élni, a az élet! De mióta gőg, hiúság, Sivár önzés, s urhatnámság Diadalt ül szíven, észen, 0 azámüzve . . . nyomor a vészben, Csak ugy teng mint árva koldus — Ar<-za oly szánalmasán bua — S ha esdve hallatja jajjét A gúny megdermeazti hangját . . . Oh! hí az\' mig ma a fillérek A nyomor vázáig érnek, Útközben még megrabolja A kérkedés silány ujja . . . S a tenger tovább zóg, árad Hab, habot üldözve fárad . . ■ III. Itt iszonyú chaos mélyén Itt hevernek mind, egyénkén", A hü barátság, szeretet, Jofr, igazság, hálaérzet, S mely mindezik koronája A gondolat szabadsága. Szent könyvéből kiszakasztott Becses kincses, drága lapok. Ármány, cselazövény, álnokság, Arany betűit kivágták. S a képmutatás daemonja, Bibliáját rájuk írja. Oh ! ne olvasd, ne nézz oda ! — Vétea betűje azt mondja : „Ha szent a czéi, szánt az eszköz", — Kárhozat szent füzért kötöz, Hogy caábító illat közben, Bün ne fájjon ugy a szívben, S a kábult ember elméje, Bolygó fényekre vezetve, Ne érezze, ha nyakára Járul a szolgaság járma, Ne is sejtse, hogy küzdelme Taposó-malom gyötrelme . . . S a tenger tovább zug, árad . . Hab, habot üldözve, fárad . . . IV. Ott a legfelségesb neve, Bepiszkolva, kinevetve. Gyermek ajkán szitok-átok, Ifjakén buja fullánkok . . . Ea a hölgyek ? — és a nócskék ? Szemükben epedően ég Egy tiltott láng, egy lázas vágy, Mely a nap fénylő sugarát, Csillag bájos ragyogását, S rózsa édes mosolygását Lopni kész, hogy hiúsága Titkos szeszélyét szolgálja. — De ha a rajongó évek Kéj gyönyöri eltünének, Az arcz foltos zománczára Száll a szenteskedés máza, 8 a kebel sivatagán ott. Hol egykor az oltár állott, Kéj s gyönyör üszkei alól — Mint egy „jaj" a koporsóból Fájón — sóhajtva feltámad A halottnak vélt öntudat; És a tükröt, melyre a mnlt Minden szennye reá borult, Leleplezi, — s rá tekintve Megreszket a bűnös szive, Ekkor lesznek oly kedvegek, Mind az apró 8 öreg szentek. Felkeresik a megváltót, Esdve : törlessze a váltót, Melyet sok tévedés miatt Már „pokol* bankárja forgat . . . S mégis, mig a fonnyadt ajkról A vezeklés imája foly, Ha az elhagyott gyönyörnek Egy hangja jőne könyörgve, A már ölelt hit keresztjét Eltaszitnák, — összetörnék. S a tenger tovább zug, árad, Hab, habot üldözve, fárad. — Y. Miről művész, költő, s a hír Álma, dala, ajka beszél, Hol áldozva annyi szivén, Gyulladt magasztos érzelem. A hon szerelem temploma, 8 hőa erények dicső szobra, LedOntve mind sáriszapba És rút, nyegle, törpe férgek Szent köveiból épitnek, Áruló- és gyilkosoknak Palotákat, kéjlakokat; 8 az uj hazafiság majma, Onnét nézi vigyorogva, Száműzök keblét mint vijja, . Hontalanság néma kinja . . . Csak a szabadság nemtője, — Felhőt vonva bua szemére — Sir oly fájón, — ha érezne A zsarnok-szív — megrepedne. — És a férgek törpe aerge, Még aem ébred önérzetre ! TIZENKILENCZEDIK ÉVFOÍLYAM ZALAI KÖZLÖNY JANUIK ll*4fl 1880. Mélyen tisztelt képviselőház \\ Az általános nyomasztó helyzetnél fogva, amelyben as iparos osztály országszerte sinló-dik, árai magát indíttatva tisztelettel alnlirt társulat ugy saját tagjai, mint az ország összes iparosainak érdekében alázatos kérelmével a mélyen tisztelt képviselőház elé járulni. Tudjuk mi, mélyen tisztelt képviselőház, hogy a nemzet minden osztálya nehéz viszonyok között él. Ismerjük különösen a közép birtokos osztálynak szinte kétségbeejtő helyzetét, s vérzik szivünk annak láttára, miként pusztul napról-napra nemzetünk e törzsfája. Amidőn tehát saját ügyünk mellett emeljük fel szavunkat, közvetve azon osztály érdekében is tesszük,mert tudjuk, hogy ha a közép birtokos osztály mellett egy másik erős, munkabíró osztály nem áll, hogy a teher egy részét annak vállairól levegye és azt viselni segélje, azon OBZtály a nagy állami teher, elemi csapások, szomorú hitel s pénzviszonyaink súlya alatt összeroskad éa akkor nemcsak azon osztály, de vele a nemzet is mint magyar nemzet elveszett. Tudjuk ezt, és tudjuk azt is, hogy azon másik, szinte a nemzet zömét képező osztály csak az iparos osztály lehetne, ha ez amannál még siralmasabb helyzetben nem volna. De oly szomorú helyzetben van, hogy maholnap nem a polgári osztályt fogja képezni, hanem a proletárságot. Nem dicsekedhetett ugyan Magyarország sohasem virágzó iparral. A folytonos lételérti küzdelem másfelé vette igénybe a nemzetnek mind ügyeimét, mind munkás kezeit, s ha bekövetkezett is egy-egy rövid pihenő idő, kevés volt arra, hogy azt, ami más nemzeteknél "kedvező viszonyok között is csak az évek hosssu során át, fejlődhetett, az ipart meghonosíthatta, s virágzóvá tehete volna. Kevés annál inkább is, mert nálunk a munka sokáig lealázó volt, s nagy részben mondhatnánk még most is az. S miután a jó szomszédok oly készségesen látták és látják ei ma is minden szükséges és nem szükséges czikkel a bőkezű gavallér indolens magyart, nem éreztük szükségét az iparnak. Ezen és sok más okoknál togva tehát nálunk ipar oly értelemben mint más nemzetek* nél nem fejlődhetett,legfeljebb a kézimesterség vert némil\' g gyökeret. Ez, tekintve, hogy nagy uraink többnyire külföldön laktak és dolgoztattak, de mert a köznép mégis hazai kézművesnél rendelt vagy vásárolt, tehát tűrhetően ment s általában sok család örvendett jólétnek, s nevelt nem egy jeles Hat a hazánaa. Ezt tehát egy kis jóakarattal virágzóvá lehetett volna tenni, s ha épen iparos állam nem volnánk is, a földmüvelés mellett egy virágzó kézműipar elég biztosítékot adna a nemzetnek a megélhetésre. Azonban mint más téren is Bzázadok mulasztásait egyszerre akarván helyrehozni, ipart is egyszerre akartunk teremteni; s intéző- köreink nem véve számba a fő okot, az ipar-fejlődésének akadályát a czéhrendszerben hitték rejleni, s más nemzetek példájára eltörölték azt a nélkül, hogy figyelembe vették volna sajátságos, más országok és nemzetekétől egészen különböző viszonyainkat. Szabad ipar-rendszert alkottak rendszer nélkül, reá eresztették csekély kis késmüiparonkra nagy seregét a kontároknak és éhes szédelgőknek. S a szomorú következmény belőle az adót nem fizethető 8 megélni nem tudó ezrei a jobbsorsra érdemes iparosoknak; és as, hogy az ipar, a helyett, hogy emelődött volna, ami volt azon kis kézi mesterségünk is tőnkre silányitva egynehány üzér kezei között bitangolódik. Tehát ip»r helyett szédelgés, és az államra nézve hasznos és szükséges iparos osstály helyett koldus proletár ivadék. Ilyen tényezőkkel, mélyen tisztelt képviselő ház, nem teremtünk ipart, s ilyen körülmények között az iparos osztály, nemhogy a birtokos osztály vállairól a teher egy részét levehesse, de maga is az állam terhévé, s később a társadalmi rend aknájává válhatik. Ha a polgárság csak egyedül azért léteznék, hogy az államnak haszonhajtó eazkóze legyen, azon esetbea is azt parancsolná az állam érdeke, hogy polgárai ezen czélnak megfelelni képesítve legyenek. De miután a mai fogalmak szerint azt gondolnánk, hogy az állam nem önmagáért, s nem is egynehány emberért létezik, hanem annak polgárai azért képeznek államot, hogy a társadalmi élet bázisai által a megélhetés mindenike számára biztositassék s lehetőleg könnyűvé tétessék, s egyáltalán nem azért, hogy egyesek ezreken vampir módra hízzanak. Az állam törvényeinek s intézkedéseinek tehát a polgárok viszonyaihoz kell alkalmazva lenni 8 nem mulhatlanul egy másik állam vagy nemzet kaptafájára; s nem a polgárokat idomítani egy czéljában téves, és következményeiben veszedelmes rendszerhez Pedig a jelenlegi ipar és kereskedelmi rendszer ugy amint fenáll nálunk ilyen czélt tévesztett eszme, s hogy következményeiben milyen veszedelmes, azt ezen egynehány évi fenállása szomorúan bizonyítja. Megmételyezte ez az egész üzletvilágot, alkalmat adván, sőt az esztelen concurrencia által kényszerítve levén a szédelgésre, az egész ipar és kereskedelem ugyszólva hitel vesztett. Ha figyelembe vesszük azon sok hamis és nem hamis bukásokat, egész hajmeresztő borzasztóságában áll előttünk az üzletvilág helyzete. Mi czélja a szabad ipar és kereskedelemnek \'? Annak kellene lenni, hogy a munka s a szorgalom ne legyen gátolva! hogy aki mit tanult azt szabadon folytathassa, hogy általa a társadalomnak ia és ön magának is használhasson. És az eredmény egészen ellenkezői nem a munka van felszabadítva, a nem a szorgalom nincsen gátolva; hanem fel van szabadítva a szennyes kapzsiság , és a leg- S a tenger csak zug és árad, Hab, habot üldözve fárad. Hullámival égig verve, Csak nyomort s romlást zár méhe. S el áll a sziv, megfagy az ész, Ha e szörnyű örvénybe néz. GUOTH GYULA. A multak emlékei. (Folytatás.) Miska inté társait, hogy ne hamarkodják el a dolgot, amennyire lehet, élve fogják el őket. Nem volt valami nehéz dolog, mivel Miska ötven ember felett rendelkezett, az ellenség pedig csak mintegy harmincz- vagy negyvenen lehettek és amellett csehek voltak, A huszárok tehát egész tűzzel rájok csapnak, hogy lefegyverezzék őket. Azok védik magukat Egy huszár fején kétfelé hasitva leesik. Ez jeladás volt a mészárlásra, a huszárok megboszulandók társuk elestét, irgalmatlanul kaszabolják azokat. Menekülniök nem lehetett, mert közbe valának fogva. Ekkor az ellen kapitánya felismervén Miskában elleneinek vezetőjét, neki rúgtat, hátulról egy csapást mér fejére, de ezt felfogja Kató Jancsi. Miska látván a veszélyt, melyben forog a kapitány részéről, rögtön visszasujt kardjával, melynek sikerült a kapitányét kezéből kivágnia Miska azt hivé, már lefegyverzé ellenét és fel-ssólitá őt a megadásra, de ez egy pisztoly lövéssel válaszolt, amely azonban csak csákóján fúródott keresztül Miskának. Ezt már Miska sem türheté. Elvadultan veté rá magát és kegyetlenül összekaszabolva, megölé azt. Társai már ekkor nagyrészt lefegyverezték a cseheket, és aztán lovaikra ültetve, maguk közé vették őket és elindultak. A holtakat ott hagyták, kivévén három huszárt, a kiket bajtártaik vittek el, maguk elé téve a nyeregbe. Már egészen megvirradt, mire a táborba értek, hol a katonák hatalmas hurrák-kai fogadták őket. Még inkább fokozódott lelkesedésük, midőn a fogoly katonákat meglátták. Azonnal körülfogták a bajtársakat, ugy szólván lerángatva őket lovaikról, hogy megtudhassák a történteket. Csak mikor értesültek mindenről, áldoztak könnyeikkel szegény elhalt bajtársiknak. Miska pedig leszállt lováról és elment a hadnagy sátorába, hol körülményesen előadá a végze\'teket. A hadnagy, midűn megtudá a fogoly katonák esetét is, rögtön az ezredeshez ment, aki saját melléről vévén le az érdemrendet, tözé fel Miska dobogd mellére Ily módon folyton öregbedett Miska tekintélye a hadseregben és senki sem csudálko zott rajta, midőn a másnapi csatában már mint hadnagy vezeté csapatját. * * * Az elfogottak azon czirkáló csapatból valók valának. mely csapat a mieink hadállását kémleié ki.\' Két csapatban voltak, mig az egyik küldetését elvégezve hazatért, addig ez a másik, mint látók, a mieink hatalmába került. V. . Mig a táborban ilynemű események adták elő magokat, addig Kéreg faluban is megváltoztak a körülmények. Ugyanis körülbelül azon időben, midőn Miska kitüntette magát a harcztéren, a falun keresztül húzódott egy hadsereg, melynek egyik része a falu körül meg is telepedett* Egyrészük lovasság volt, melynek ezredese, egyszersmind vezére Konszky lengyel volt. Ez a legjobb szívvel arra törekedett, hogy a magyarok iránti szeretetét és tiszteletét kimutassa, amit betetőzni akart azzal, hogy az úgyis elégedetlen katonaságot, kik doni kozákok valának, a magyarok pártjára térítse. Ez ármányosabb fosztogatás. A munka és szorgalom pedig tehetetlenül vergődik, mert a szédelgő verseny a legjobb számítást meghiusítja, s a legnagyobb szorgalmat és munkásságot is megbénítja előle. Mivel pedig az iparosság a legszegényebb osztályból kerül, tőkével századik sem rendelkezik, hogy boJdoguihasson ily áramlattal szemben ? A küzdelemben csakhamar elbukik s eszközé válik azok kezében, akik bukásának épen okozói, és fegyverül használtatik e becsületes munka ellen. As ujabb nemzedék legtöbbje pedig miután a rendszer nem kötelezi, hogy szak képzettségét felmutassa, alig hogy tanoncz éveit kitöltötte, tapasztalást sem szerezve családot alapit többnyire törvénytelenül, 8 össze zsúfolódva valami nedves, bűzös lyukban szaporítja a csenevész satnya ivadékot, s rontja silány munkájával a jónak becsét és károsítja vele aki nála véletlenségből valamit rendel. Ez a szabad ipar rendszer eddigi következményeinek halvány vázlata,mélyen tisztelt képviselőház! Mindazon által nem az ami óhajunk, hogy a czéheket előbbeni ferdesé-geikkel vissza állítsuk. Nem kérünk mi kiváltságokat, sem olyasmit ami az egyéni szabadságot jogtalanul korlátolná; 8 különösen nem ami a hazának, s vele a nemzetnek javára, előmenetelére nem volna Csak rendet a rendszertelenség s szabadosság helyett és védelmét a becsületes munkának a szédelgő kontárság ellenében, mert csak a becsületes munka és társadalmi erkölcs lehet alapja egy nemzet jólétének s fenállhatásának. Mélyen tisztelt képviselőház! A társadalmi működés minden ágához megkívántatik a szakismeret, hogy kívánhatjuk tehát az ipar fejlesztést,ha olyanok kezelik, akik azt nem is tanulták, vagy csak igen hiányosan ? Továbbá a társadalom más müveit osztályai gyermekségüktől egészen eróber korukig képzett tanárok által, s fegyelem alatt oktattatnak s vezettetnek az életbe pályájuknak úgyszólván küszöbéig, s mégis megfelel e hivatásának kellőleg valamennyi? Ellenben az iparos tanoncz,aki alig egy két elemi iskolát végzett, sok azt sem, hazulról a léghiány osabb neveléssel adatik valamely mesterségre, s a jelen rendszer mellett már tanoncz korában is alig áll fegyelem alatt, és felszabadulva ege-szen függetlenné lesz: várhatni e tőle, hogy saját ösztönéből felfogja hivatását? hogy nemcsak mesterségét alaposan megtanulja, de hogy a mai kor kívánalmaihoz szükséges mÍveltséget is megszerezze? Ez; várni azért nem lehet, mert senkitói nem függvén,saját ösztöne inkább vonza a könyelmü időtöltéshez mint a komon ly tanuláshoz. De sokszor körülményei sem enge dik, mivel fentartásáról magának kelvén gondoskodnia, a többnyire silány üzlet menetek folytán leapadt keresmény alig elégséges a legszükségesebbek fedezésére s a szükséggel küzdve nincs kedve kellő gondot forditani a sikerült volna is, ha négy szent-pétervári min denben útjában nem állott volna. Midőu a faluban este letelepedtek, az ezredes a birónái volt szállva, mig a fentemiitett négy ember Márton korcsmájában. Ezek a korcsmában épen a padka körül ültek, beszélgetve mindenről, mig végre Po-toff. ki amint mindenből kitűnik, volt a hangadó, megszólalt: „Emlekeztek-e a mult estére, amidón Konszkyt kihallgattuk, amint törzskarával ér tekezett? Tudjátok-e miről beszélt akkor?" „Hogy ne tudnánk, hát arról beszéltek, mond Karoff, hogy mikép lehetne a kutya magyarokhoz átszökniök. Nojsz\'e, várj caak!" „Pszt, inté őt Potoff, csendesen, mintha zörejt hallottam volna, pedig elgondolhatjátok, mennyire titkon kell elintéznünk mindent." Csakugyan jól hallott, mert Julis jött, ki atyjának bort akart vinni. Épen belépendő volt, midőn idegen hangokat hallván, le nem küzdheté női kíváncsiságát, s hallgatódzott. Attól k«zdve, midőn Karoff elmondá Konszky szándékát, mindent megtudott. Karoff vette fel a beszéd fonalát: „Ugyan ki ia hallgatódzanék ilyenkor, hacsak nem a mi emberünk, hiszen a lakóknak honn kell maradniok, miután büntetés terhe alatt meg van tiltva mindenkinek, hét órán tul a házból való kilépésl" „Nincs is ellene semmi kifogásom, tehát halljátok tervemet. — Az ezredes a bíró házánál lakik, külön szobája van, amelynek ablaka a szérüs kertre oéz. Nekünk első dol-guuk lesz a kutyákat elnémítanunk és olyan embert áliitani ki a ház elé őrül, aki a mi pár tunkon van." .Legjobb lesz, mond Karoff, pajtásunkat Kahnert (ki harmadik tagja volt a társaságnak) odaállítani." — .Jól van, mond Kahner, beleegyezem. munkára, s nincs tehetsége magát más tekin tetben művelnie. az ipar fejlesztéséhez e szerint szükséges, hogy az iparos ifjúság nemcsak mint tanoncz, de mint segéd munkás is bizonyos kötelékhez tartozzék,ahonnan fölötte némi fegyelem gyakoroltatik. Szükséges, hogy a rakonczátlanságtól s léhaságtól ne csak saját ösztöne tartsa vissza.De szükséges egyszersmind az is, hogy mint más osztálybeli foglalkozások bizonyos mérvben védve vannak, az iparos pálya se legyen egé -szén prédául dobva. Mert ez is életpálya, legalább kell, hogy az legyen miután a társadalomra nézve életszükség. Tehát kell, hogy aki iparos pályára lép, legalább reménye lehessen, hogy képessége s szorgalma által megélhetése biztosítva van, s nemcsak azért kellend dolgoznia, hogy a mások szükségletei kielégítve legyenek és fáradságának hasznát mások élvezik, ő pedig a társadalom pari áj a leend; mert erre áldozni egy életet bizon nem kecsegtető; s ha a rendszer által erre van kárhoztatva, akkor kár magának tudományt a műveltséget szereznie,mert tudomány s műveltség mellett nyomorogni százszorta fájóbb. Szükséges olyan rendszer, hogy -a becsületes munka, szorgalom és képesség meg lelhesse jutalmát, s a haza és társadalom javára érvényesülhessen, nem pedig, hogy a szennyes kapzsisig s lelketlen üzérkedés körmei között és nyomása alatt fetrengve el csen e vészed ni kénytelenitessék. Mi is fiai, hü, áldozatkész fiai vagyunk 8 akarunk lenni e hazának, közöttünk is vaunak, akiknek ősei ha nem is hagytak reánk ősi koronát, de viselték e nemzetnek buját-baját, 8 ha nem hirdeti ia neveiket a késő század, amikor hitt a haza, nem kérdezték mi lesz a bér? Körülünk is átélték sokan válságos napjait az ujabb kornak, s ha hivand a haza, nem kérdezzük: mivel jutalmazott eddig? Tehát hisszük miszerint joggal kérhetünk annyit, hogy legalább adják meg a módot, hogy a haza iráuti kötelezettsége; teljesíthetni módunkban álljon. Ne vegyék ki kezünkből ferde intézkedések által a vésőt, kalapácsot. Könnyelmű indolencia, más nemzetek helytelen utánzása, s érdekeik túlságos legyezgetése által ne kényszerítsek a nemzet egy nagy részét, ezen még romlatlan, testben, lélokb-;n hazafias részét a szerszám mellől a koldusbothoz, s egynehány cosmopolita szédelgő üzér szolgálatába nap számosnak, rabszolgának. Mi a nemzetnek egy nagy részét képező osztály, akiknek érd^k\'i egyszersmind a nem zeté, folyamodunk a nemzet képviseletéhez, nem kiváltságért, nem egyes osztályt érdeklő ügyért, hanem a saját magunkéval a haza és a nemzet jól felfogott érdekének figyelembe vé teléért, 3 hisszük míszeriut a nemzet képviselete bölcseséggel párosult hazifiaságánál fogva méltányolni is fogja azt és találand módot a már már veszélyessé vált rendszert megváltoz- „ Folytasd tehát." „Miután ez megtörtént, én és Karoff bemegy iink a szérüs kertbe éa midőn az őrjárat elhaladt, a gyémántommal, mely gyűrűmben van, kimetszem az ablaküveget. Ezen nyíláson keresztül kinyitom az ablak závárját éa igy be-m^nünk." — , — „De hátha felébred?" — — „Arról is van gondoskodva. Lovásza a mi pártunkon van, ő kiszedi pisztoly csöveiből a töltést, kardját pedig kifogja vinni azon ürügy alatt, hogy tisztogatni fogja." — „Hisz te lángész vagy, nem hiába újságírás a mesterséged, vág közbe Karoff, egy jót röhögve vélt elmésségének." „Ne szakíts félbe, nincs helyén moBt a tréfál ódzás." „Jól van no, csak beszélj." „Egy kis létrán bemenvén, ha fel nem ébred, — arról pedig ismét gondoskodtam, mert lovászának álomport adtam, hogy holnap estére adja be neki, — te Karoff belészursz tőröddel. én pedig a nyakát fogom .elvágni. Azu-. tán pénzét és irományait elszedve távozunk." „De mi szükségünk pénzére 8 irományaira, kérdé Karoff?" „Oh te rövid eszű! Pénzére azért, hogy azt gondolják pár\'részesei, hogy rablógyilkosság követtelett el, ugy nem fognak ránk gyanakodni. Irományaira pedig azért, mivel ezek által ő felsége a mindenek czárja előtt bebizonyíthatjuk, mit akar Konszky !? és hogy ro» ebben meggátolván, mily jó és okos dolgot vitv tünk véghez." „Brávó barátom, brávó, de már erre iszunk !• PÁSLEK SÁNDOR. (Folyt következik.) TIZENKILENCZEDIK ÉVFOLYAM. ZALAI. KÖZLÖNY. JANUAR 29-én-1880. tatni, 8 Magyarországon a becsületes munkát megölő szédelgő üzérkedésnek — amely a magyar ősi erénynyel és becsületességgel össze-férhetlen — végetvetni, s találand módot az ipar fejlődését leginkább gátló éretlen kontárkodást megszüntetni, s ezzel egyszersmind az erkölcsiség, valamint a nemzet elsatnyulását annyira előmozdító vad házasságoknak és ebből eredő proletárismus terjedésének elejét venni. A múlt évi Il-ik országos iparos congres 8US központi bizottságának az ipar ügyeket érdeklő kérvénye már a mélyen tisztelt képviselőház asztalán fekszik, amelyben főbb vonásaiban vazolva van, ugyan hogy mit vél azon bizottság ipar érdekek előmozdítására szükségesnek. De mi, amidőn alázatos kérelmünkben azon pontoknak az alkotandó ipar-törvényeknél — a mélyen tisztelt képviselőház részérőli figyelembe vételéért esedeznénk, másrészt azon tiszteletteljes megjegyzést bátorkodunk tenni, miszerint azon pontok helyesek ugyan alapjukban, hanem a helyzetet nem tárják fel ugy amilyen az valóban, s az okot sem mindég ott keresők, ahol leginkább rejlik, mert készítői inkább elméleti mint gyakorlati egyének Pedig orvosolni csak akkor lehet, ha a bajt alaposan ismerjük. Azért voltunk bátrak ezen tiszteletteljes kérelmünkben a bajt s annak okait lehető kimélettel bármind araellett a maga valóságában feltüntetni, hogy a mélyen tisztelt kép viselőház lássa miszerint itt nem elméleti, nem kisebb nagyobb módosításra vau csak szükség, hanem az egész ipar és kereskedelmi rendszernek gyökeies átalakítására. Mertezen az uton haladva ezer éves fenállásunknak e vérrel szerzett földön a legszomorúbb befejezése épen azon fajra nézve lesz. a melyik megszerezte és ezer veszély között megtartotta azt, mert anyagilag koldus, és erkölcsileg alapjában romlott társadalmi rendszert hagyáuk gyermekeinkre, s fajunk a szabad magyar ivadéka szolga lesz az e hazán élódők igájában. Ennek elejét veendő a legőszintébb hazafiúi lélekkel esedezünk a mélyen tisztelt képviselőház előtt, miszerint a fennt vázolt veszélyes rendszert eltörölni és viszonyainknak megfelelőbb, szolid alapra fektetett ipartör-venyt alkotni, s annak alkotásánál a beterjesztett országos iparos bizottsága kérvénye mellett ezen általunk tisztelettel benyújtott alázatos kérvényünket is figyelembe venni méltóztassék. Mely alázatos esedezésünk mellett a legmélyebb tisztelettel vagyunk. A nagy-kanizsai ált. ipartárülat nevében: ELNÖK, ALELNÖK., FÖLDY FERENCZ, társulati jepyr.o. £ Helyi lilrek. — Lapunk ujabb vívmánya. A nagy kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet mult szombaton tartott közgyűlésén egyhangúlag lapunkat választá hivatalos közlönyeül. A megtisztelő bizalom csak növeli közjóra törekvő igyekezetünket. A közgyűlés folyamáról híva talos közleményt fogunk hozni. A népes közgyűlést a „Koronában\' rendezett estély követte, melyet fesztelen jókedv füszurezeti; pohárköszöntést mondottak: Nyuly György, Körmendy János, Oroszváry Gyula, Hajgató Sándor, Knortzer György urak s e lapok szerkesztője. Szigrítz vendéglős ur valóban ízletes, választékos ételeket adott felette olcsó árért, miért elismerés illeté ót. Horváth Laczi és Grünbaum egyesült jeles zenekara pedig vígan húzta a magyarabbnál magyarabb nótákat. — Tűzoltó egyesületünk műit vasárnap tartotta ez évi első választmányi ülését, melyen az idei költségterv állapíttatott meg s ez 2018 frtot tesz. A kimutatást közelebb hozni fogjuk. — Deák-emlék ünnepelyt tart a n-kanizsai polgári iskola ma, csütörtökön dél előtt 9 órakor 3aját épületjök rajztermében. — JKymen. Seidl Ágoston városi tisztviselő ur hétfőn este vezette oltárhoz a bájos Barát Anna kisasszonyt, ki a templomban oly festői s drága menyasszonyi öltözékben jelent meg, minőt városunkban még nem láttunk. Hosszan tartó boldogságot kívánunk az uj párnak! — Joachim József hegedűművész hangversenye Bonawitz J. H. zongoraművész közreműködése melleit Nagy Kanizsán, folyó évi február hó 1 én a városház nagytermében. Müsorozat: 1- 8. Concert Spohrtol Joachim József ur. 2. a) Nocturno b) Séherzo Chopintói Bonawitz ur. 3. Sonáta Fartinitói Joachim Jó zsef ur. 4 a) Romanza Beethoventől b) Suite (Edur) Bachtól Joachim József ur. 5. Zongora sonáta Beethoventói Bonawitz ur. 6. Három magyar tánc* Joachim József ur. Helyá»-ak: Körszek 1. sor 2 frt 50 kr., 2., 3-, 4. és 5. sor 2 frt. Zártszék és karzati ülőhely 1 frt 50 kr. Belépti dij 1 írt. Jegyek előre válthatók Prá-ger Béla ur gyógytárában. Ketdate fél 8 óra- kor. Hazafiúi őrömmel üdvözöljük körűnkben a hírneves művészt. A t. közönség figyelmét pedig felhívjuk. — jFeníeW» közöljük a nagy-kanizsai általános ipar-egylet emlékiratát, melyet a magyar országgyűléshez felterjesztett. A törekvést üdvözöljük s méltó sikert óhajtunk. — Lapunk szerkesztőjének anyai nagynénje a 66 éves Huszka Franciska asszony január 21-én tartotta arany menyegzőjét 75 éves Desko Márton férjével. Az érdekes menyegző nagyszámú rokonok jelenlétében a Kalmár József ur által Félegyházán épített kápolnában tartatott meg, hol a szertartást a menyasszony testvér bátyja főtisztelendő Huszka Vendel ur a kápolna nagyérdemű s köztiazteletü plébánusa végezte. A kevesek által elérni szokott arany menyegzősöknek küldjük üdvözletünket, kívánván , hogy őket a mindenség istene sok testi-lelki jóval áldja meg és kevés búval, sok örömben még sokáig éijeuek ! — Közgyűlése a nagy kanizsai kereskedelmi és ip&rbankuak febr. 15 én lesz saját helyiségében. — Fényes esküvő volt Kaprunczán folyó év és bo 19-én Verli irma úrhölgyet, Verli Miska kapronczai gyógyszerész ur, b*jos leányát, e napon vezette oltárhoz ifj. Fesselhofer József ur. Az esketési szertartásokat nagys. és főtiszt. Soifritz István, pécsegyházmegyei k»no nok ur, a vőlegéuy közel rokoua végezte. Koszorú hölgyek voltak : Lisziák Ilka, Perlakról és Verli Riki ; menyasszony nővére. A vőfélyi tisztet Gózony Sándor törvényszéki hivatalnok és dr. Tripammer Rezsó joggyakornok urak teljesítették. A menyasszouy nehéz fehér selyem ruhát viselt myrtus-girland díszítéssel és hosszú uszáiylyal, A nászmenet pont 12 órakor induit a menny asszony szülőinek házából; ettől a templomig az ut szőuyeggei volt bevonva, a rendet a varos rendőrei két oldalt sorfalat képezve tartották fenn. — A régi fényes menyegzők jutottak eszüukb\'*, midőn a meuyasazoiiy bosszú uszályát egyik rokona által vitetni láttuk Az esküvő alalt a nánznép és a kíváncsi sokaság a templomot zsúfolásig megtöltötte. Az esküvésről hazatért násznépet a menyasszony szülői lucullusi lak-«mára várták. E lakomát a talpraesett pohár köszöntések fűszerezték. Az ítju párra kanonok ur ő nagysága emelt poharat, auyelgve ajánlván a kölcsönös szeretetet és bizalmat n kívánván, hogy miként Nagy Lajos birodalomban m-m nyugodott ie a uup soha,.ugy az ö fejük felett is az örökös boldogság de< iij«: lebegjeu. Erre nt. Malonyai István k. r. tanár, kanonok ur ő nagyságát élteié, ki által a házassag jogérv é-uyessé vall. Az öröm szülőket, kik ily derék gyermekeket neveitek a hazának, ismét a derek eskető főpap élteié. A koszorú hölgyekre Malouyai tanar ur emelt poharat, óhajtván, hogy azon sors, melyben az ünnepéiy hősnéje részesült, őket is nemsokára érje utol. Dr. Tripammer ur: az egyházjog szeri ut a házas ság jogérvényességehez tanuk kívántatnak, azért is élteti azon férfiakat, kik e mt-gtis/.telő hivatal viselésére vállalkoztnk. Uúzoiiy Sándor pohárköszön lője zárta be a loasztak sorát, ki volt tanárait, különösen a jelenvolt Malonyai tanár urat éltette. A valóuaii nri lakoma késő délután ért véget. Az asztaltól mindenki azon kívánsággal kelt fel, hogy az a boldogító szerelem, mely létrehozója volt e szent frigynek, soha ki ne aludjék a párok szivéből ; ez legyen talizmánjuk az élet minden szakában. — Tüzeset fordult elő folyó hó 27 én városunkban, mely a „Vásártéren" egy lakházat melléképületekkel és sok füstölődő sertéshússal hamvasztott el. Tűzoltóink különben ezúttal is iparkodtak közhasznú hivatásuknak megfelelni. — Az idei katonai sorozásnál Nagy-Kanizsa városa már mint önálló sorozó járás fog szerepelni. A hivatalos lap a mult héten közié az idei ujonezozásra vonatkozó miniszteri rendeletet. A kózelodó ujonezozásra az 1860-, 1859 és 1858-ban született hadkötelesek hivatnak be. A hadkötelesekről szóló kimutatásokat jan. 30-ig kell beterjeszteni, úgyszintén a sorozó bizottságok névsorát is. a távollevő hadkötelesek kipuhatolása végett a bizottságokat febr. 25-ig kell megalakitani. Különben a többi szabályok érvénybe maradnak. — Árverés Zalamegyében. Pollák József 870 írtra b. ing. marcz. 2. B.-Edericscn. Marcz. 9-én : Körmendy György 1812 frtra b. ingatl. Szent-BékáÜán (Tapolcza). - Február 3-án : Balog Imre 641 frtra b. ing. Zala-Lövőn. — Febr. 8-án: Pokomándi Elek 929 frtra b. ing Letenyén. — Febr. 9 én: Lőcze Márton 520 frtra b. ing. Gyula-Keszin. - Febr. JO-én: Bocskai István 517 írtra b, ing. Diszelen (la-polcza). - F<br. 24 én : Magai Lajos 590 frtra b.jng. Zala-Egerszegen. - Febr. 9-én: Sas József 400 frtra b. ing. M.-Potányban Zala-E<*ersz\'\'g.) — Febr. 12-én : Czilli János 250 frtra b. ing. Caicwin (Tapocza.) - Stern és Pollák nagy kanizsai bej. keresk. ellen csőd nyittatott, tőmegg. Fischl Pál,perügyeJő Herte-lendy Béla. — — Tűzoltók tinczvigalma. A nagykanizsai önk. tüaoltó-egylet tánczvígalma jan. 31 én lesz, tiszta jövedelme az egyleti zászló beszerzésének költségeire fordittatik. — A csurgói önk. tűzoltó egylet zártkörű tánczvígalma febr. 7-én lesz a „Daru" vendéglőben. — A jánosházi önk. tűzoltó egyleté pedig febr. 1 én tartatik meg a kaszárnya termében. — Nyilvános köszönet. Alulírott a nagyérdemű közönségnek, a t. szülőknek s az ifjúságnak ittléte alatt iránta tanúsított szives figyelme ós pártfogásáért legmélyebb köszönetét nyilvánítja. Nagy Kanizsa, január végén 1880. Krausz Gyula, táncz- és illemtanitó Pápáról. — A Szentiászl ó-egyházi templom felépitésére nézve a szerződés Zapletal keszthelyi építőmesterrel megköttetett. A templom f. évi Szent László ünnepén fog felszenteltetni, mint halijuk Kovács Zsigmond veszprémi megyés püspök ur ő excellentiája által. A torony pedig sziute folyó évi Szent-István ünnepére lesz kész. Az összes építkezési költség 7890 frt 33 krajezár. — A szőlővessző kereskedés korlátozása tárgyában kiadott ministeri rendelettel a fontosabb bortermelő megyék nsm igen látják érdekeiket eléggé óva, mivel e rendelet kiegészítéséül e megyék szabályrendeleteket alkotnak, melyek által saját területükre a szőlővessző forgalmat és kereskedés: teljesen betiltják és a tilalom átlépőit a hatáskörükben álló legmagasabb büntetésekkel sújtják. Ily szabályrendeleteket alkotlak eddigelé Zala, Zemp lén, Nógrád és Borsod megyék és a földmive-lési minister e szabályzatokát mindannyiszor különös megelégedésének kifejezése mellett hagyta jóvá. — A phyllaxera lepett összes szőlőterületek kiirtására vonatkozó előkészületek, mint a jelesen szerkeszteti „Magyar Föld" irja, e tél folytán annyira foganatosíttattak a föla-mivelési minister által, hogy a tavasz beállta val a szénkéneggel való irtások azonnal meg kezdethessenek. Mint értesülünk teljes kiirtások fognak történni Keszthelyeu, Nagy-Károly ban, Szatmár Németiben és Kassán , mely helyeken egy holdnál kisebb területek vannak megtámadva. Peéren, hol az inficziált terület mintegy 2l> hold, a kevesbilési irtási módozat fog alkalmaztatni, mindkét esetben azonban foganatosíttatni fog a biztonsági öv irtás, mulyábból áll, hogy a kiirtott területek körül mintegy öv alakban megfelelő kiterjedésű egészséges szőlőterület is kiirlatik. — Az irtá-nok minden egyes helyeu szakértői felügyelet mellett fognak történni. — Rövid hírek. Végh Iguácz tőre deiracs vallomást tesz. — Vidor Emanueinek Flórenczbeo lovxgszobrot emelnek. — 7 ha látta ítéli van jelenleg a párisi börtönökbeu. — Arany Jánost Szalonta varos díszpolgárává választotta. — A/, „üstökös" .szerkesztését Szabó Endre vette át. — Vízaknán honvédemléket állítanak fel — Verhovay felgyógyulásához teljes remény van. — A hírlapírói egyeoület megalakult. — A nemzeti kaszinó elnöke gr. D.íssewffy Aurél lett. — A bécsi udvari bálban 550 vendég veii részt. — Szegeden nagy a nyomor. — ki nyert ? Bp\'iat, jjn.24-.Mi: 18. 7!J. 47. 81. 1. Linra, , , 35 4«. 84. 11.61. Trieat, , . 65.41. 8.42.71. Irodalom (E rorat alatt megemlített munka Nafíj-Ka-Iiiasáu Wajdits JÓMef ki.oy .kereskedése ¿Ital mcp- reodeihetd.) — Uj xeiumü. Taboraíky és Parsch urak bpesti zenemükereskedésében megjelent „Láz gyors polka" zongorára szerzé Halász Jenő. Ára 60 kr. — Gróf Teleky Sándor „Emlékeim" czimü munkájának Il-ik kötete is megjelent a Petőfi Társaság kiadásában. Ára 2 frt. A szép kiállítású mü Aigner Lajos bizománya. Szerző nek könnyed irálya, élénksége vonzóvá teszik olvasmányait s kiválólag hölgyeink figyelmébe ajánljuk. — A hírhedt magyar/aló lipcsei „Q^r-tenlaube", mely vagy két év előtt, minden magyar ember lelkében mély megbotránkozást szült czikkei miatt kitiltatott az országból: ujaban engedélyt kapott ismét megjelenhetni a magyar állam területén, mely „erfreuliches Ereignisza-t nagy hűhóval tudatja Ernst Keil ur utóda, a „Transleithanische Bucbhandel*-el. — Reméljük, hogy közönségünk, skiváliképen a hazafias érzelmű magyar könyvk&reskedók nem vesznek tudomást ezen legújabb „Ereig-nisz"-ről, melyre különben íb semmi szükségünk — mert van már hála Istennek elég magyar képes lapunk 5 így különösen a „(jUrtenlaube" mintájára alkotott Mehner-féle .Képes Családi Lapok", mely rövid másfél év alatt oly nagy közönséget hóditott magának, hogy ma már egyike a legel terjedtebb lapbknak az országban. De ezen rend&ivüli siker, mit ily példátlan rövid idő alatt elért, méltán Kiérdemelt jutalom volt, mert gazdag tartalma s csinos kiállítása mellett előfizetési ára is Oly csekély, hogy még e tekintetben is versenyezhet a külföldi vállalatokkal. — Mindenesetre megér- * demli, hogy egy magyar család köréből se hiányozzék. A 8-dik füzet 15- és 16. száma, szinte megjelent. Dr. Haynald Lajos bibornok érsek és Abdelkader arczképeivel. Ára 30 kr. Vegyes hirek. — Kossuth imája a kápolnai elesettek felett. Nagyon el van terjedve azon történeti kép, mely Kossuth Lajost azon helyzetben abrázolja, amint a kápolnai csatatéren az elesettek felett imádkozik. E kep alatt ott áll azon szép imádság, melyet a csatatéren Kossuth állítólag elmoudotl. Általános a hiedelem, hogy amaz ima valósággal Kossuthtól ered. Mint ilyent közli azt Vargyas Endre is a „Magyar szabadság története" czimü munkájának a napokban megjelent második kiadásaban. Ez alkalomból Tónak Benő a „Fehérvári Híradóban" ezen imádság eredetére \' vonatkozólag a következőket közli: Kossuth — ha táu imádkozott is a csatatéren — az ismert imát semmi esetre sem mondotta, mert azt a csata hiréuek vétele uláu Roboz István, jelenleg a „Somogy" szerkesztője irta Adándon, a híres Csapódy Pal kastélyának egyik emeleti szobájában, s beküldte a „Kossuth Hírlap- uak és a „Közlöny " nek, s ezen lapok utján lett ismeretessé. De külön lenyomatban n> megjelent 1849-ben, nyoiczad alakú finom papíron, Knezics Lajos kaposvári kony vuyomdájában, mely lenyomatból e sorok irója is bír egy példányt. A külön kiadási maga a szerkó eszközölte, ki az időben\' Noszlopy Gáspár kormánybiztos mellett titkár volt. — Minta-község. A gróf Batthyányi Lajos állal alapítóit Lajos-Komárom község érdemelté ki e nevel, mert derék magyar lakosai minden ücwös intézményt létesítenek. Vau olt kisdedóvó, vannak iskolák (és igen szépek), taiskolák, kaszinó, a hova minden lap jar, s niosl ujabban magiári állítottak tel. Népe igen vagyonos, s nagy ritkaság, ha egy-egy ingatlan eladásra kerül. Még ott az a pairiar-chalis hazközösség áll fenn a családoknál. — A résztguiyekröl. Egy németországi bursensaftban közelebb valami vén róka fel olvasást lartoii a részegségről s hosszú praxisa folyiáu a különfele borok hatásái magyarázta. „A fehér bor — így szóll — az idegrendszernek ári s badar beszédekre késztet. A vinkó a gyomon kínozza agyon. A sör és pálinka ha- \' iasa a rogyas s ulauna végtelen tájdalom. A vörös bor könnyön lever, de könnyen felemel. 1 ehát vörös bori ígj uuk." a lisztéit bursok azonbau nem köveive tanácsát, sörtől ittak le magukat. — Bőszít, Aíarmaros megyében egy gaz dag foldi>iru>kosra jogtalanul 4000 forint adótöbbletet rónak, liiaba élt panaszszal, meg kellé t fizetnie a 4000 forintot. S vájjon, hogy fizette meg V Hozatott Budapestről 800,0OO darab félkrajczarosi, s rnoat az adóhivatalnak végig kell számlálnia ezt a tömérdek aprópénzt. Jó mulatságot kívánunk mellé. — Az a híres fehér lap\\ A Székesfehérvári kiállítás bizottsága a napokban udvarias levél kíséretében megküldte Zágrábmegye alispánjának a zágrábi kiállítók számára megítélt kitüntetésekel, azon kéréssel, hogy azokat a kiállítók közi szíveskedjék kiosztani. A küldemény azonban, mint az „Egyetértés" írja, visza-jöttazon horvát hátirattal, hogy Zagráböan nem tudnak magyarul. Minihogy pedig a kiállítási bizottság horvátul nem tud, ennélfogva a horvát kiállítóknak szánt kitüntetéseket kény telen félretenni, a mig az illetők azokért Székesfehérvárott közvetlen nem jelentkeznek. » — Küzdelem a halállal. Bécsben a Ferencz József rakparton délben mintegy kétezer ember tanuja volt annak, miként hal meg egy szerencsétlen napszámos tiz foknyi hidegben a jégtáblákkal borított csatorna-vizbeu. Dolezal Ferencz, a szánalomra méltó áldozat hyr-atása teljesítése kózbeií beesett a vizbe, s hiába igyekezett ismét a partra úszni. A bámuló tömeg eleinte kíváncsian nézte halálos vergődését, de aztán nyugtalan lett, szeretett volna segíteni neki, mindenki a rendőrséget nógatta, hogy ugorjék utána, s mentse meg — mind hasztalan ! senki sem merte életét koczkáztatni. Csónak nem volt közel, a feléje\' dobott kötelet, az oda nyújtott lélrát nem bírta soká tartani, s végre is menthetlenül beleveszett az árba. A nézők borzadva hagyták el a szomorú helyet. A szerencsétlen napszámos özvegyet és három kis gyermeket hagyott hátra. TIZENKILENCZEDIK EVFOL^ AM ZALAI KÖZLÖNY JANUÁR 29-án 1880 % Papírszeletek. Előfogatra parancsolta tik a göcseji paraszt, nyargal a vendég fogadóhoz, hintóba fog és kérdi az inast, kit fog vinni ? „Egy magyar grófot" lett a telelet Kevés idS mnlva jön egy strimflis czipós frakkos ur, beleveti magát a hintóba mondván : „fahren." Hát azt a magyar grófot itt hagyjuk, kérdi a meglepetett fuvaros?__ Párbajtvivók párbeszéde : — Hány órakor s hol ? — Temető mellett, reggel 6 órakor. — Jó, -ha nem lenuék ott pont 6 órakor, hát o»ak lSjj. Tudod késón szoktam felkelni. — Akkor ki sem megyek. — Anná! jobb. Servas! A jelenet szinhelye egy tőrvéuyszéki tárgyaló- terem. Egy ügyvéd óriási kiabáláshoz fog védbeszéde előadása közben. — Süket ön ? — kérdi egy hallgató szomszédjától. — Korántsem, de ma azzá leszek — viszonozna emez. __ X. or szegénysége felől panaszkodik. — Atyám, — beszéló — pesti volt. Egy utazása alkalmával beleszeretett anyámba, ki nagyon szép, de fájdalom, nagyon szegény volt. Családja ellene volt a házasságnak, s kitagadta. Fatális egy utazás! Ha nőül nem veszi anyám»t, ma talán már gazdag volnék! Üzleti szemle. N.-Kanizsán, 1880. január 27. Időjárásunk derült és szép. Mig az éjjelek rendkívüli hidegek, dél körül a napsugaraknak már meglehetős hat\'suk van. Üzletünknek folyamata utolsó tudósításunk óta keveset változott. A hangulat még mindig bágyadt, és renyhe. A kínálat jelentékeny volt, mig sem a speculxtio, sem a consum részéről vételkedv nem mutatkoxott. E kedvezőtlen hangulat következtében árak több czikknél ismét nyomódtak. Buza lanyha volt és csekély üzletet fejtett ki. Árak 20—25 krral nyomódtak. Rozs valamivel szilárdabb irányzatot követett. Árai fentarthaták magukat. Árpa merőbben lanvha volt és minden kérdezősködés nélkül maradt. Árak csak névszerintiek Zabban csak a belfogyasztá* számára történtek vásárlatok. Árak nem változtak. . öregszemü kukoricza el volt hanyagolva. Árak ismét hanyatlottak. Cinquanún ellenben keresettebb volt, s benne tavaszi szállításra emelkedett árak mellett nagyobb kötések létesültek. Bükköny csekély érdeket keltett. Árak,10—20 krral alább szálltak. Minőség szerint: Busa 12-40—13.0 Rozs 9 50—9 75 Árpa. 8--8 50. Zab 7-----7 25. Kukoricza 7 25—7 40. Cinquantin 8---25 Bükköny 6-70 — 6-85 K. B. Wallersteia & Mattersdorff, # Drezda, 1880. január 24. Piacsunk üzlete a múlt hét ellen nem változott. A kínálat gazdag volt, de daczára az alacsony áraknak, hiányzott minden vételkedv. Jegyezünk: belföldi fehér sárga belföldi galicziai, orosz belföldi cseh, morva takarmányát n belföldi, cseh, morva Tengeri amerikai román ^ uj Buza Rozs Árpa Zab 2 30—2 36. 2-20—2-30. i 75—1-85. -1-60—1-70. 1 70—1-90. ISO—210. 1-30—1-40. 1-32—144. 1-50— •—. 1-60—1 65. 1 50—1 56 Nettó 1000 kilogr.-kónt. Piaczi árak. 100 kilóg, számítva. Veszprém : Bnza 13.50-1-4-30 Rozs 10 20 10 50 Árpa 8.50—9-40 Zab 7.30— 7.50 Kukoricza 7.40-7.80 Székesfehérvár: Böza 12 70—13 — Rozs 9 50 9 60 Árpa 6-70—7-— Zab 6 50—6 70. Kukoricza 6.30. 6.40 Keszthely: Buza 11.60—12.20 Rozs 8-50.— 9.— Árpa 6.50—7.— Zab 6 60—7.10 Kok. 6.40—6.ö0 Győr: Buza 13 75—14.—. Roz» 980—10 —. Árpa 8.20—8.80. Zab 7.10—7.15 Kukoricza 6.40—.6 90 Szombathely: Bnza 13.--13.60 Rozs 10.—10 20 Árpa 7 60—8 20. Zab 7-7.20.Kukoricxa 7-30—8 — Pécs Buza 13---13 50 Rozs 10.— 10.20 Árpa 7.10.-7.30 Zab 7--7.25 Kukoricza 7.70—7.80. Bécs : Buza 14.15—14.20 Rozs 10.30—10 65 Árpa —.--.— Zab 7 85-7.90 Kukoricza 8.50.— Ö.55 — Pápa: Bura 12 30-13 — Rozs 8 60—9 50 Árpa 8.--8-50 Zab 6 40—7\'— Kuk. 5 40—6.20. Budapest : Buza 14.20 —14.25. Rozs .--.— Árpa .--.— Zab 7.60 — 7.65 Kukoricza 8.65-7.70 Sümegh : Buza 12-50—13 — Rozs 9-50.— 9.75 Árpa 8-50—9 -. Zab 7---7 25 Kuk. 6.50—6-75 Szerkesztői üzenet. 3902 Sz. I. Helyes. 3903. V. ,Az istennek ki volt az áldott jobb keze* ! Több a soknál. ,Le a frakkos banditákkal." Szinte nem közölhető 3904. „Levél egy hölgyhez.® Jövő számban. 3905. Nagy-Becskerek. Sajnálatunkra csere-példánynyal már nem szolgálhatonk. Üdvözlet ! 3906. Vásárhely. Amint lehet. 3907. V. V. Nem közölhető. 3908. Ifj. R. P. K—i nem lakik Kanizsán. Gszdásxati czikkeinek igen örvendünk 3909. F. M. 8zi vesén veszszük. V a h u t 1 ni e ii e t r e n d. A buda-pesti időmutató óra szerint, indul Kaniináról Vonat hova: ■«¿m <>r* Perc. Idő 205 Essék, Mi>liAn»,Donib«»v*r » Ki«i»él>* 4 48 reggel 215 . . 2 30 délnt 212 Bada-Pestr? ......4 5« reggel 202 .........26 délnt. 204 .......... 11 30 estve 213Bécsbe (8*c>mb*tli»ly, Héca Ujhely felé)5 8 reggol 301 „ .........11 48 estve 315 Sopronba ........ 3 38 délnt 303 Triestbe és Prágerhofon keresztül Grácz éi Bécsbe...... 4 58 reggel 201 Triestbe és Prágerhofon keresztül Grácz és^Bécsbe...... 2 47 délnt. Érkezik Kanizsára hantiéi : 216 Eszék, Mohács, Dombóvár s Finméból 1 41 délut 206 » „ , .11 11 estve 203 Buda-Pestről........ 4 20 reggel 201 „ ........2 5 délut 211 „ ......... 9 44 estve 314 Bécsből (Sxombath. Bécs Ujhely)f«15l 10 27 estve 302 „ „ - 4 5 reggel 163 Sopronyból . . ... 11 53 délel. 214 Bécsből Grácz. Marbnrg Pragerhof felől . 4 12 reggel Felelős szerkesztő: Bátorfi Lajos. !! Vívmány!! Wajdits József könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán niegjelmn: FARSANGI FÁNK, bábakenyér (Kugelhnpf) és tetszer-snit készítési titka. . Irt»: POtJQXJET JAQTJES, IH-ik Xspoleon ndTftri fSiuUcii Reményi toldalék- és szalonnás pogácsa, jó kslics és Szénarétes készitési módjával bSrítette: egy magyar nő. E díszes kiállítása müvecskének ára 60 kr. Postai rendelések 70 kr. beküldésével ajánlva bérmentesen küldetnek. Ezen több magyar nőtől megpróbált és tökéletesen sikerült sütési módot ajánljak hölgyeink figyelmébe. H I Ft JD T E S E K: 50 . CJ 1° s o. S5 5 k 1 J t - o _ Q 0 ti A J- yS 3 < O © ® U. 00 c ^ X 03 w — 9 co C <v lA H- n cö o E 3 Keskeny útifá - mellczukorkák, a tüdő és niellhajok, köhöeés, fojtóköhögés, rekeiltség és tüdöhurut biztos gyógyszerel. kr«.| kcjf">lce<lünk, külöoi.-Ücyrlrmt e aj&nljuk hat<VU|ril.i(r hejerjertt rMjejjTÚnk«-? »■ dobozon lor<, aláinUunkai. mert c»»k c/ek ¡*»xo!j»\'< »nnak v.il..dUága». Schmidt Viotor & fiai, cs. k. szabadal gyárosok Bécs, Wieden, Allogasse 4íi Kaphatók : Prágcr Béla gyógyszt. N.-Kanizsán, Káiivoda J. Letenyén, Kis A gyógyszt. A.-Lendván, Dorner Kaj vas- és füazerkereskedésében Sümeghen, Werli M. gyógyszt. Kapronczán és idősb. Mnzelt F. Vasváron, Ilollósy József E. gyógyszt. ZaU-Kgerszegi-n, Berger Mór (Somogy) Szobb (976 6—*) 4 ^-—_kony vkeres ke <1 é se b e ü y agy-Kanizsán Jt _ 1 i^VSEw-mB&P^ Halljuk a szép szót! Szegényből lesz gazdag & \\ _ Wajdits József és Bátorfi Lajos. ÍUmadik javított és te- jó számvetéssel, gyors és biztos segítő minden ^ ^ \' temesen bővített kiadás, mely kötött és kötetlen minden- adás- ós vevésoél, \'/, krtól kezve 10 írtig. Évi jövede- ^^AT/\' Á cJj ^ Wi nemű felköszöntést tartalmazván, diszes kiállítás* és tö- lem 1 frttól 1000 frtig. Teli és Üres hordók megmérése ¡ff ^T T ff/ Sf*?: ^ mött tartalma, ngy hasznos és mulattató voltánál fogva kiszámítása. A gömbölyű fák knbik tartalmának meg- ^Ek fT c \' " - ^ X. mindenkinek, de különöseu az ifj-iság figyelmébe ajánl- batároztatl.atásáróli táblázat. A sulymértékek vámsulyra ffl J^ i / « T ható 3Ö0 lapra terjed s (iisxpj kiállítású. Az I-SŐ kixdás való átváltoztatásáról! táblázat Cselédbért és árendát /y " U ^ 1500 példány egy év alatt, a második 2000 példányban rövid időn kelt el, mely eléggé bizonyítja mutató táMa Kllésí és kotlási idő számítása. Törvényszerinti bélyegrovat. Táblázat a fatörzs O ^ e könyv életrevalóságát. A keménykötésű könyvnek ára 1 frt «0 kr — Tartalom kivonata: kiszámításához. A lovak fedeztetése-, a birka üzetése-," és a göbék görgetés ének eredményéróK 1 Klószó. Költemény. A toaszt eredete. A hazára. Diszünnepélynél. Diszebédnél Hölgyekre. Családi táblázatok. Ara kötve e diszesen kiállított zsebkönyvnek 90 kr. \' [] 7 ünnepélyeknél Keresztelőben Születésnapon. Névnapon. Eljegyzéskor. Menyegzóben. Beígtatasnál. • • . « . " . . . .. ^ y Kgyleti ünnepélynél. Vegyes köszöntések Összesen 243 felkőszöntést tartalmaz. » e a a H I I V nn M NZlvederiI t, li J«5».+ amaliüL- a nnhárf * Nzerelmi levelező könyv, alkalmi levelezések változatos evüjternénve, szerelmes párok szá- ¡J T „ , emeijUK a ponari, m4 szivélyesitől. Csinos borítékba kötve, ára 1 frt 20 kr. \' t Magyar frlkoszonto kflnyv. Szerkesztette Hajgato Sándor. Ara díszes kemény kötésben csak __fj ^ 1 frt. Kz0n eredeti felk?>szöntéseket tartalmazó kötetet ajánljuk a n. é. közönség kiváló figyelmébe. fifl^* i fpj.n V^T R "t JL"fcltEL. * T u, «.-•*..„« - Í801k?r eS b!,,,Ik°n\' ... Irta Kiiuf|iiet Ja.jnes 111. Napoleon ndvari főszakács* uéhánv étk-k k.\'szitési titkaival. Ara 00 kr. magyar köszonto es felköszönto erodeti koltemenyek. Irta: Varosy Mihály. Második tetemesen \' . i bővített kiadás. Ó félsége álul 10 aranynyal ;kitüntfetett mü;ára igen diszes kiállitásban kemény EgyiptOIQl álmOSkÖIiy V. ^ f kötÓBben CSakl frt 40 kr\' arany metszésben 2 frt 40 kr. NaPJ I,e„jabb egyptomi álmo,kr„,yv 192 lapra te-j,dő. 600 képpel, UrUlma : Álom mngya- \' 4 Kajta íiuk Vigadjunk. rázat*, titkos kaballa. nagy művészet. Maltai kereszt. Lépcsőn kaballa. Nagy kereszt. Sors- t 2 KöxkedvesBégü dalkönyv, ötödik bővített kiadás. E nagy szorgalommal összeállított játék-árszabály, Ára 50 kr. 5 ▼ mú közel 1000 válogatott dalt taltalmaz ; ujjonan feltalálható magyar opera és operette dalokkal \' y 1 ^ ^ bővített mű, színes borítékkal kötve, csinos kiállításánál fogva is kitűnő, mondhatni : a maga JUCIlOr mail Cl í» * nemében páratlan mú, mely már több mint tizennyolezezer példányban forog a közönség kezén. A hires czigánynő igazmondó kártyája, 32 szinezett kártyával, magyar aláírással és szö- ÍT T Ara a »00 lapra terjedő könyvnek 1 frt 80 kr. aranymetszésü diszkötés 2.60 kr. Gyűjtötte Wajdits véggel, ára 50 kr. • \' T A József. Tartalma: Honfidalok, katonai dalok, indulók, t«rmészetdalok, románczák, élez- és gunydalok, TPo-tt foriorj-ntro rtofAVooiív I ^ í szerelemdalok, bordalok.tánezdalok, rab- és duhajdalok, idegen dalok, opera és operette-dalok sat -"fej tarisznya OSlODasag! ^ Rajta Unit "VlgfELŰj UZll£! Humorisztikus eszmék, ötletek, élezek egyvelege. Gyűjt. Nevető Vilmos több felfedezetlen J ^ Magyar dalkönyv olcsó kiadása, 96 kr. tudomány professora. ára díszesen kötve 1 frt 40 kr. « • Rajta lányok mulasnnk! Ungarn im Spiegel deutscherDichtung. f . mulattató kézikönyv,magyar hölgjek számára. gyüjtötteWajdits József. Ajánlható mindkét nembeli mnlat- Magvarország a német költészet tükrében, diszes kiállitásban fűzve 1 frt tíU kr eleeans * ni vágyó közönségnek, mind béltartalmára, mind pedig külsejére figyelem fordíttatott, ára az :>00 lapra «tfszkütésben aranyozva 2 frt SO kr. "" 4 teijedő. szinnyomatu borítékkal ellátott könyvnek 1 frt 60 kr. Aranymetszésü diszkiadásnak 2 frt " ^ k\'r!p«rl«»r \\fri^ • An «"« 2 RO kr. — Tartalom kivonata: Hölgyeinkhez. Az egészségről. Pipere asztal. Oltözékszoba Illemtan. 1 "or • "unillfnio » Jeles mondatok. Nónevek. Virágnyelv. Szinnyelv. Szavalmányok Adomák. Kérdések 3 feleletek. Kártya- vénym»ntékkai mindkét nembeli betegek számára, ára 90 kr. fT vetés. Emlékkönyv. Névrejtő emlékversek. Társasjátékok. Tréfás mulatságok. Tánczkönyv és záradék. |)r. Rrifglcr Hór: Ai elvesiett idegerőnek vÍMszapóthUa, Rajta párok táncioljnnk! vénymintákkal orvosok és betegek számára, ára 90 kr. Mindkét füzet egy kötetben, diszes f Lakatos Sándor tánczkönyve, mindkét nembeli ifjúság számára. Kiadta Bátorfi Lajos. Lakatos kiállításban, 1 frt 60 kr. T Sándor arczképével s a szöveg közé nyomott tásciibr&kkil, diszes czimborákkal. KeménykuLcsü | JuhIIHl Sicpjriisi niíntftlfipolí Jt mű ir» 1 írt VI kr. _________kszép, reil, polgiri és felsőbb iskolák h«sznál»tira. mieyir és német, irs 3 15 inllapnak K ebelhango Hu csxk 28 kr. ^ » Újévi, nér- és ssöletérampi s az élet egyéb viszonyaira alkalmazott köszöntések, kötött és Gyönyőrfl magyar kath. imakönyvek mint: Mannáskcrt üdvösség Ssvéaye. lelki vezér több T kötetlen besiédben. irta: Hoffman Mór, diszes nyomatú kemény kötésben. Ira 1 frt. fele kiadásban 40 krtél keitlve 12 frtij, papír. bór. selyem és birsoey kiteiekben. f W Vidéki mesrerLd.eléseK posta, fordultával gyorsan eazltözoltotrioli -¡pb ^ Nígj-Kanizsán, nyomatott a kiadó tulajdonos Wajdits József gyorssajtóján. WAJDITS JÓZSEF Í Halljuk! íw-- Halljuk Nagy-Kanizsán, nyomatott a kiadó tulajdonos Wajdits József gyorssajtóján, |
