* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 28.17 MB | |
| 2015-01-27 13:01:08 | |
 | |||||||
Nyilvános  1641 | 6047 | Rövid leírás | Teljes leírás (529.64 KB) | Zalai Közlöny Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap Zalai Közlöny 1880. április - 27-35. szám A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével. NAGY KANIZSA, 1880. &prÍlÍ8 1-én. 27-CUK Tizenkilenc zedlk évfolyam. f«*« Eléteti e tl tr: írre nefyed érre . . 2 , Egy fiám 10 kr HMttia* « b&aábos petftaerban 7, másodnor 6 l mindeo további sorért 5 kr. NYILTTÉRBBN soronkínt 10 krért Tétetnek fel. || Kincitári illeték minden He^yea hirdetéaírt kfllöo" J 30 kr 6«etend5. ZALAI KOZLOHY - l A lap szellemi rétsít j? f illet« kötleménjek a * \'•i «erkeartőbös. j! anyagi részét illető közlemények pedig a j kiadóbos bérmentve i intézendók: NAGYKANIZSA j Wlaitioiház. Bérmentetlen levelek, csak ismert mnnkatir-!| ■akt<51 fogadtatnak el. előbb: A A. - IKétiratok vissia ne i kíldetaek. N.-Kanlzaatáro« helyhatAaáeának, „n.-kanizsai önt. tűzoltó-egylet", * „n tület", » ,n.-kanlr.«al kisded-neveló egyfwUlPt\'\', a „nagy-kanizsai tiszti OMOQTI KÖZLÖNY.\' i.-kanizftmi kereskedelmi n iparbank», „n.-kanizaai takarékpénztár«, a „zalainegyefilUtfnos Uoitóte«^ önsegélyző szövetkezet«, a „soproni kereskedelmi • iparkamara n.-kanizaal külváiaaztmánya« » több lemf "^JS megyei éa városi egyeaület hivatalos értesltíje. Hetenkini kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Felhívás előfizetésre! Az első évnegyed in. hó végével lejárván, tisztelettel felkérjük- mindazokat, kiknek előfizetésük m. hó végéig tartott, hogy azt megújítani szíveskedjenek ideje korán, nehogy a szétküldésben hiány merüljön fel. Előfizetési ár: apr.—jun. évnegyedre......2 frt. apr. — szept félévre........4 , apr.—decz. 3 évnegyedre .... 6 „ Nagy-Kanizsa, márcz. 21-én 1880. A „ZALAI KÖZLÖNY\' kiadó hivatala Wajdits József könyvkereskedése Felhívás a hazai közöiuf.ghfiz. A magyar általános ipar egylet megalakult. Czéljai és feladatai s az erre szánt eszközök felöl az alapszabályokban foglaltakon kivül most is csak újra ismételjük azt, a mivel néhány buzgó tagtársunk az egylet alapitóihoz fordult. Az országszerte megindult gazdasági és iparos mozgalmak elég érthetően hirdetik, hogy a haza anyagi érdekeiben tevékenységre kell serkennünk. Mindnyájan érezzük az ország köz-eazdaságában létező hiányokat. Elerőtle-nedni látjuk mezőgazdaságunkat, elcsene-vészni iparunkat a külföldi verseny, — pacgani kereskedelmünket — a kettőnek gyengesége folytán. így nem fejlődhetikegészséges forgalom, viruló közlekedés s mindannyinak bajit érezi az ország, a társadalom, a nemzet. E bajokat rögtön orvosolni alig lehet ugyan, de a mindenha legerőteljesebbnek bizonyult önsegély itt is kétségkívül a leghatalmasabb eszköz leend, hogy a jelenlegi állapoton változtathassunk. Szándékunk e czél elérése végett a korunkban leghathatósabb eszközhöz for dúlni s a társulás terére lépve, mindenekelőtt a létező iparnak fejlesztésére, a hiányzónak teremtésére, ez által a termelés és kereskedés emelésére hatni és igy hazánk jólétének előmozdítására törekedni. Ua már nem szorul magyarázatra, hogy a gazda és az iparos, a kereskedő és a tőzsér jól felfogott érdekei azonosak. Mindnyája csak prosperáló társadalomban szerezhet maga is jólétet, saját vagyono-sodásával öregbitvén az ország gazdagodását is. De mert a mezőgazdaság is csak fejlett s bőven termelő ipar mellett juthat tökéletesedésre; mert csak erőteljes ipar és mezőgazdaság mellett virulhat és fejlődhetik egészséges kereskedés: azért kell tevékenységünk főirányát első sorban az ipar felvirágoztatásában keresnünk. Közeget teremtettünk tehát, társulás utján, az ország összes értelmiségének, a haza összes anyagi és szellemi erőinek. Ezen osztályok egyesítése a hazai ipart tűzvén ki czégül, azt olykép óhajtja művelni, hogy törekvéseiben az iparoson Kivül a gazda, a kereskedőn kivül a haza jóléteért buzgó tisztviselő, mellette a született főúr s az értelmes munkás egyaránt részt vehessen, s valamennyinek egy czél felé, egy irányban való közreműködése végeredményül a hazai jólét gyarapodását biztosítsa. E czélt a magyar általános ipar-egyletnek Budapesten való létesítése által véltük elérhetni, mint a hogy csakugyan a főváros és vidék hivatott köreinek rokonszenvével és támogatásával találkoztunk. Az egylet, mint ilyen, első sorban a hazai ipart s az iparosok érdekeit törekszik előmozdítani; előkészíti az iparral rokon termelő ágak összhangzó működését ; megismerteti a nagy közönséggel iparunk termőképességét és a hazai iparosok kiváló termékeit, ez által felkeltvén iránta a rokonszenvet és bizalmat; törekedik az iparos osztály értelmiségének emelésére hatni oktatás, az izlés nemesbítése s más haladottabb országok ipar-termelésének megismertetése által; mindinkább felkölteni iparkodik a munkás osztálynak buzgóságát és fokozott ügyesség utáni törekvését, mit nyilvános elismerés s ez osztályok különleges érdekeinek ápolása s előmozdítása utján fog elérni ; szóval, a rendelkezésére álló összes eszközökkel oda működik, hogy terjedt, lehetőleg sokoldalú és tökéletes iparnak szükségérzetc a nemzet valamennyi rétegeiben felköltetvén, elméletileg és gyakorlatilag képzett férfiak önzetlen cgyüvé-müködése által a hazai ipar tökéletes-bittessék, s hogy igy anyagi és közgazdasági helyzetűnk javitása felé komoly és elhatározott léptekkel közeledhessünk. A jelzett feladatok nagysága már eleve is kizárja annak lehetőségét, hogy nemzetünk bármely osztálya kivonhassa magát e tevékenység alól. Nem is akarjuk mi szétforgácsolni az erőket, melyek hasonló czélokra már egyesültek. Sőt ellenkezőleg, minden táborban toborzunk, minden használható erőt körünkbe akarunk gyűjteni. Ma, midőn az ipari haladás — mint láttuk — határozó befolyással van a gazda és földmives tevékenységére, mig viszont a nyerstermelés mikénti sikerülése visszahat számos iparnak még fennállha-tására is; midőn az ország iparos viszonyainak mikénti fejlődése által legközvetlenebbül van érdekelve annak kereskedelme és forgalma; — midőn az ipar többé ki sem vonhatja magát a művészet nemes-bitő hatása alól, ez pedig csakis az ipar segítsége mellett teheti alkotásai nagy részét közkincscsé is; — ma többé nem lehet szó külön érdekek ápolásáról, avagy a már-már eltemétett kaszt-szellem újra ébresztéséről. Mindnyájunk egyesült erejére van szüksége ez országnak, hogy haladhasson. Kell, hogy vállvetve álljanak együvé mindazok, kiknek a haza jóléte szivükön fekszik, hogy háritsák el az országunkat fenyegető legnagyobb veszélyt, mely az egyre erősbülő külföldi verscnynycl szemben akkor érne, ha tétlen nézői maradnánk a szomszéd államok szellemi s anyagi fejlődésének, elfelejtve, hogy megállapodás és visszaesés, gazdasági tekintetben, egyértelműek. De ez nem fog nrégtörténni, mert polgártársaink megértették a kor intó szavát. Tagjaink gyűltek s a magyar általános iparegylet oly társaságban tarthaiá meg alakuló gyűlését, melyre bármely TÁRCZA. Vidul a táj... \'\'Idol a táj BÜrd erdő lombot bajt, \'•\'isdor madár mond a lomb kBzt ,\'lrőmdalt; Áas kebelem Eeinte daltól hangzanék, I\'e ha egyszer nem mehetek baia még. Vándor madárt caak egy évszak tart távol, iisrátságos tájra akad íi másból; ingemet meg évek óta 0* aoraom, Csak oda nem, ahol éltem egykoron. Meszze ragyog reménységem csillaga. Oda vágyom, bol csillagom van maga ; Átvillanna meleg fénye szivemen, Minő boldog lennék édea Istenem I Vándor madár na még egyszer útra kel, Szépen kérem szálljou (alánk mellen el, Virágos kis ablaknál lese csillagom, Fájdalmimról ott egy boa dalt zokogjon 1 RÁCZ MÁRTON\'. Antónia. _ Beaaély. — Irta: Békefl Elek. A mult év nyarán Budapesten valék s néhány napot a legnemesebb szórakozásban 8 a leható legszebb élvezettel töltöttem el a nép óvárosban. Egyikén e napoknak agy esti 6—7 éra tájban magányosan járkáltam fel és alá a Csá-■zár-fürdö sétányain, midőn amily váratlan, oly hirtelen sgyszer csak a nevemet hallom kiáltani. Hátra tekintettem s csak egy kis körültekintés után sikerült felfedetnem azt, kitől a hang eredt. H. Béla volt iskolatársam siemé- lyében, ki mint helybeli hivatalnok áílandó lakosa az ország szivének. Minek részletezzem az olvasó előtt a viszontlátás örömének kölcsönös nyilvánitgalá-sait; a számtalan apré kérdéseket, melyekkel gyermekkori pajtások felnőtt férfi korban öez-szetalálkozván, egymást elhalmozzák. Do nem hallgathatom el azon észrevételemet, aminek kifejezést adtam barátom előtt is, hogy feltűnt az egykor oly vig kedvű, pajzán deáktárs komor gondolkodáamenete, pessimisticus felfogása a bizonyos fásult kedvetlenség s szenvtelen nyilatkozat egyee kérdéseimre adott válaszaiban, Mondom, hogy kérdezém ennek okát tőle. — Ekkor barátom nyomatékosan felsóhaj tott s oly hosazu ,oh!" hangzottéi ajkairól, mely a chromaticai scáU minden hangfokoza-tán végig nyúlt; hirtelen karon ragadva, egyik asztalhoz vezetett, s minekutánna az érkezó pinczérrel két pohár sört asztalunkra „hapták"-ba állíttattunk : ez alábbi történetet, egyBzertt, mindennapias szerelmi viszonyt, de mely engem mégis érdekelt és mert barátomra nézve szomorú végzetü volt, őszinte részvétre indított, beszélte e] nekem. I. Meglátni őt ée szeretni egy és ugyanazon pillanat müve volt. Csak 17 tavaszt látott hosszas barna ar-cza tele ábrándos kifejezéssel; eperpiro. ajkak, mik örök mosolyra teremtvék, mélázó ké* szemek, hátra simított dus hajfürtök; légies termet, melynek járása könnyű mint a szellő lebbenése, mozdulatai kecstaljesek s minden tekintete gyermeteg lelket, költői kedélyt árult el, mit a nagy világ csábjai még ki nem vet kőztettek a természetességből. -Ví Ah Antónia!., a menny, a túlvilág összes öröme, minden üdve, minden boldogsága volt nekem e név; a szerelem hangján, pihegő ke bellel 8utogtam e nevet; e nevet súgta nekem fü és fa, minden virág ; az esti zephir e nevet csókolta mámorittas homlokomra. Szerelmes valék . . . szerettem az ifjú sziv egész hevével. Kerestem a« alkalmat, mely összehozzon Antóniával, várva vártam a perczet, melyben elmondjam neki, hogy szeretem öt! a hogy nélküle nem élhetek és esdve kérjem, térdre borulva le előtte, hogy ajándékozzon meg viszont szerelmével, melyre magamat érdemessé tenni legnagyobb feladatom leend e világon. — Nemsokára megjött az alkalom. Antónia névnapját ünnepelte a caalád ér engem a szü-lők beleegyezésével Elemér barátom — Antónia fivére — ez alkalommal meghívott s bemutatott. II. Kedves magyar jellegű társaság ült együtt az asztalnál, melynél nekem épen a kedves lénynyel vis-a-vis mutattak helyet. Beszéllek a jelenvoltak bortermelésről, politikáról, biztosító-társaságról. háborúról, vadászkalandokról, agarakról, tarokk- ée sakkról, papucs-kormányról — a legnagyobb logicai rendszertelenséggel; a nők: ránk sütésről, tortakéaaitéa-ről, a fürdő-saisonról, majd ez utóbbiról áttérve férjeik akaratosságáról: oh de mit érdekelt engem ezen nekem oly annyira prózainak tetszett sok beszéd, ki egéssen el valék merülve a bájos Antónia nézésébe és pillantásaink ha találkozónak szemeinek varátshatalma tündérek hónába emelt, elkábított s egészen süketté tett e beszédek iránt. .. Bár keveset beszélhettem Antóniával, mert egy unalmas szomszédja egészen elfoglalta üres csevegésével, mégis ugy tünt fel nekem, mintha némi figyelmet sikerült volna magamra keltenem. Végre mikor már a nyelv hü fecsegő tolmácsává szok válni szivünk érzelmeinek, körül belül a negyedik és ötödik tál étel között régi jó s szép magyar szokás szerint megeredtek a sok jó kivánatot nyilvánító felköszön lések. Oh vajh\' bírhatnám most a költők és nagy nevü s hirü szónokok ékss nyelvét és hangját, hogy az imádottat szerelmemhez mél-tólag felköszönthetním — fohászkodtam magamban. Sokan mondtak többé kevésbé jól sikerült toasztokat, végre rám került a sor. Emelkedett, költői meleg hangon, hévvel mondám el pohárköszöntésemet; végezte után zajos .éljen* és tetszés-nyilvánítások mosolyogtak felém, mindenki sietett velem koczintani s kézszorítás kíséretében gratulálni. Valóban ia gyönyörű volt e beszéd ; azt hivém, hógy Antóniának e toaszt után meg kell vala szeretnie, hisz őt illeté felköszöntésem minden szava; szivből fakadtak, szivbez kellett azoknak jutni"; szülei megvoltak hatva, papája meleg kézszorítással köszönte meg s Antónia is átnyujtá az asztalon p:czi, habköny-nyü kezét, néhány szót is rebegve ; oh de érthettem-e én azokat, kinek ereimben lázasan lüktetett a vér, s oly annyira boldog valék; — ah! — kitudná elbeszélni vagy leirní minő érzés vonult át egész testemen, mily kimondha- TIZENKILENCZEDIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. ÁPRILIS 22 ¿0 1880. ország bármely egylete büszke lehetett volna, s a melyben a legkülönbözőbb társadalmi osztályok színe-java volt képviselve. De mindeddig csak képviselve vannak kisebb-nagyobb mértékben ez osztályok, nem tömegesen vannak még az egyletben, melynek czéljait oly melegen karolta fel a hazai közönség. Pedig nem azért tüztünk oly nagy czélokat zászlónkra, nem azért alakaltunk meg, hogy társulati csendéletet élve, teendőink költségfedezetére a kormány segélyéhez vagy a főváros nagylelkűségéhez forduljunk. Midin a létező hazai ipar felvirágoztatását és fejlesztését, a hiányzőnak meghonositását tűztük ki az egylet czél-jaiul, midőn az ország közgazdasági érdekeit karöltve a mezőgazdasággal és kereskedéssel, támogatva a tudomány és művészet által, akarjuk érvényesíteni, azért mertük miuüezt az önsegély alapján valósithatónak odaállítani, mert összes hazai közönségünk támogatására számítottunk. Most is hozzája fordnlnnk. Egyletünknek a tagok ezreivel kell rendelkezni; az ország anyagi jóléteért buzgó minden hazafinak benne kell lenni, sorakozni kell a zászló körül, melyre Magyarország vagyonosodása van kiírva, s akkor ki is fogjuk azt küzdeni s vele az erőt és a hatalmat! A magyar általános iparegylet nevében: SZLÁVY JÓZSEF, elütik. IPOLYI ARNOLD, alelnök báró KOCHMEISTER FRIGYES, sl.lnflk KELETI KÁROLY, igtZJStÓ. Zalamegye alispáni hivatalától. Felhívd», A marhavész elleni intézkedésekről szóló 1874-ik évi XX-ik törv. czikk végr-hsjtása tárgyában kiadott ministeri utasítás 28-ik §-ának 6-ik pontja értelmében az összes marha-létszám minden év tavaszán a téli állomásokból a legeiére való hajtás elótt, — lehetőleg állatorvosilag megvizsgálandó és minden beteg, különösen pedig ragályos betegséggel lepett marha a legelóról kizárandó és szabályszerű állatorvosi gyógykezelés alá vonandó azon okból, hogy a betegségeknek a legelőre hajtott U\'-lan öröm kapta meg egész valómat, midőn bflr csak röpke pillanatig kéz késben feküdt. Felkeltek az asztaltól . . . már oszla Hozni kezdett a társaság, én is haza indultam. Antónia atyja azép stavakkal kért fel, bogy látogassam meg őket többször is. A gondolat hogy tán már szerettetem is és most már mint meghívott, bátran jöhetek és többször láthatom, beszélhetek vele, elmondhatom neki —--—, e gondolat boldoggá tett. — E gondolatokba merülve tértem lakásomra. III. Másnap már ellátogattam Antoniáékhoz. Kopogtatok... — Szabad! szólt egy syreni női hang. Beléptem. Meghajtván magamat köszöntöttem Antóniát, kit egyedül láték a szobában ■ ki felkelve kötőasztalától elém sietett. Kezét nyújtván, a pamlagon kínált helylyel. — „Bátorkodtam tiszteletemet tenni nagyaádnál, de talán alkalmatlan időben is jöttem, mint látom munkával van elfoglalva — hebegtem zavartan s ügyetlenül össze-vissza.\' — .Kegyed mindenkor szívesen látott vendég mi nálunk, méltóztassék csak helyet foglalni, alkalmatlankodásról szó sincs " .- Élek ai engedelemmel, — mondám, mialatt leültem. ... Szivem hangosan dobogott, keblein lihegett, szemeimet csak néha néha mertem felemelni Antóniára, kivel szemközt ültem a pamlagon ... némi szünet az előbbi szavak után s én erőt véve magamon, így kezdóm beasédemet. — .Kedves nagysád távolról sem sejti minő fontos okból és ügyben tevém látogatásomat, legyen elkészülve nem várt dolgok meghallgatására, s hahogy közlésem tán egy kissé hosuura nyul — bár igyekszem rövid lenni — kérem nagybecsű figyelmét s türelmét ennek végig hallgatására. marha között könnyen történő terjedése, az említett elővigyázati rendszabályok által megakadályoz tasse k. Habár a szarvasmarháknak hetenként kétszer történendő megvizsgálása, a községi vészbizotíságok által pootoaan eszközlendő; mindazonáltal, miután azon időpont, amelyben a szarvasmarhák téli állásaikból folyó évben a legelőre kihajiatni fognak, — már köseledik: a fentebb hivatkozott utasítás alapján, különösen is elmulaazthatatlan kötelességévé tétetik az e megyebeli községeknek és Nagy-Ksnizaa város tanácsának, hogy a szarvasmarha állományt — annak hetenként kUiönben is teljesítendő megvizsgálása mellett — még téli álláaaikban állatorvos vagy ennek hiányában két értelmes községbeli marhatulajdonos közreműködésével mielőbb megvizsgálván és a valamely kórban sinlődő szarvasmarháknak a legelőre való kihajlását szigorúan megtiltván, azoknak elkülönítése és állatorvosi gyógykezelése iránt, a tulajdonosok költségére szükség esetében intézkedjenek. Zala Egerszeg, 1880. márcz. 18-án. Alispán ur helyett: GÓZONY LÁSZLÓ ra. k. rüjefjaS. Zalamegye alispáni hivatalától. Tekintetes városi tanácsnak. A nagyméltóságú m. kir. földmivelés ipar és kereskedelmi ministerium folyó évi 6509. az. alatt kelt rendeletével nyert utasítás értelmében a gyümölcsfáknak az ország bármely részéből a megyébe való behozatala megengedtetik, fel téve, hogy a csemeték nem oly telekből származnak, hol egyszersmind szőlő is vau ültetve. A kik tehát idegen helyről szándékoznak hozatni gyümölcsfa csemetéket, tartoznak a szolgabíróság (városi tanács) engedélyéért előzetesen folyamodni s az alkalommal nz illető helyhatóság bizonyítványával igazolni, bog) a telepben, melyből a gyümölcsfák megrendelteitek szőlő ültetvény nincsen. Ily bizonyítvány nélkül a behozatali engedély meg nem adható, külországok irányában a/.onban ugy agyümólcs-fák mint a szőlővesszők behozatalára nérvo a tilalom feltétlenül fennáll. Miről a czimet azon felhívással értesítem, hogy jelen rendeletemet szabályszerűen közhírré tegye, s annak fontos megtartását felügyelje. Zala Egerszegen, 1880. márcz. hó 22-én. SVASTICS BENŐ ». k. alispán. Helyi lilrek. — Kővetkező sorokat vettünk : Az éles figyelők, kik azou körülményen, hogy r márt. hó 20 án Urtolt mük*dv«lói estély alkalmával tobb rendező magyar zene darab helyett nem magyart húzatott, megütközni é* e lapok mait számában .Többen" aláírással nyilvánosan fel-szóllalni méltóztattak, ne terheltessenek érde- — „Ah talán valami nagyon érdekes újságot fog nekem elbeszélni azon szép nyelvezettel a hanggal, mely kegyednek kiváló tulajdona — szólt ártatlansággal. -/- .Újságot fogok elbeszélui, igen is kedves nagysád újság, azon érzelem szivemben mint melyet még nem ismerék azon felejthet-len percztől fogva vőn állandó lakást keblemben, mikor kegyedet oh angyal először megláttam, melynek nevét akkor még nem tudtam, de most már felismertem az édes, boldogító érzelmet, mely nem más mint — szerelem. Igen! én szeretem kegyedet! szeretem ifjú keblem egész hevével, szeretem forrón s erősen, amint ez a szív csak szeretni képes . , . oh ne várja, ne kívánja, hogy tolmácsoljam érzelmeimet, mert erre képtelen vagyok. Én szerelem nagy-sádat! Ne vegye vakmerőségnek tőlem e nyi latkozatot, nem tehetek róla, nem hallgatha-tám el, szivem nem engedett nyugodni; az érzelem, a gondolat szóvá változott, hogy meg értse nagysád s felkeresse keblében is a hasonló érzeményt, a gondolatot s azt kifejezésre késztesse. Tegyen boldoggá Antónia! mondja ki azon egy szót ós én egész életemet kegyed bol-dogitására azentelendem. Antónia zavarban volt, egész teste remegett, arcza kipirult; kellemes zavarát felhasználva neki bátorodtam, hozzá közeledve s kese után nyúlván egy forró csókot leheltem ri. — Kegyed zavara édes felelet kérésemre, — szóltam én. — Ön érzelmeit kitárta előttem, hasonlóra kér fel engemet. Megvallom én is, hogy szeretem önt első találkozásunk óta, látom nem lehet eltitkolnom érzelmeimet nem tagadom — aiereteml" — Ég! mit hallok! ... A következő peresben ajk ajkon csüggött és elcsattant as isteni, első szerelmi csók.. Ki volna képes leirni a boldogságot, mit ekkor órezék ? Az lehetetlen, de nem is kísértem meg. mes nevöket is nyilvánítani, mivel a rendezőség nem érzi magát hívatva bárki indokolatlan kihívására felelni. — Ami pedig egyletünk hazafias érzelmeit illeti, melyeket a tisztelt urak oly készségesen kétségbe vonnák, ugy híszszük felesleges t. közönségünk előtt arra reflectálnunk, mert azoknak minden alkalommal szoktuk fényes müjelét adni. — A megbotránkozott „Többen" megnyugtatására még csak azon megjegyzést koczkáztatjuk, hogy köztiszteletü «(ispánunk eltávozása, amint hiteles forrásból értesülünk, nem ezen eseményen, hanem csupán csak a körülményen alapszik, miszerint az alispán urnák még ugyanaz éjjel elkelle utaznia, s nem szeretett volna a kárhoztatott „nem magyar" zenedarab végig hallgatása miatt a vonatról lekésni. — A rendezőség. — Az I. nagy-kanizsai kereskedelmi ifjak önképző egylete által f. évi márczius hó 20 án tartott műkedvelői szin-előadás ez egylet segély alapja javára 124 frt 93 krt eredmény e-zetf. Ez alkalommal felülfizettek: Lengyel Ignácz 4 frt, Löwy József 5 trt, Ebenspanger Lipót 5 frt, Stern Sándor 5 frt, Eisinger Henrik 2 frt, Löwinger Ignácz 1 frt, Fischl Fülöp 60 kr, Blumenscheín Jakab 40 kr, Marfcbrei-ter Lipót 40 kr, Kohn Ede 40 kr, Tripammer Gyula 40 kr, Blau Gusztáv 40 kr, Weísz testvérek 40 kr, Scherz Richárd 40 kr, N. N 40 kr, Neumann Adolf 20 kr. Ezen nemes adakozóknak, úgymint mindazoknak, kik az előadáshoz szükséges tárgyakat kölcsönöztek, ez uton is legmelegebb köszönetet mond a rendezőség. — Gyászhír. A helybeli ferenezrendi ház tagjai mély fájdalommal jelentik hőn szeretett szerzetes, illetőleg áldozár társuk : Harmath Márton Vidor fi é. márczius 31 én reggeli 2\'/a órakor, rövid szenvedés után, végelgyengülés következtében történt gyászos kimúl tát. A boldogult Suhahorán (Árvamegye) 1820. julius 25 én született. Tanulmányait kitűnő sikerrel végezvé.i a pécs-egyházmegyei növendék papok közé felvétetett. Miután 1843 ban novem ber 20 án pappá szei:leltetett, néhány övet Ozorán mint káplán, majd mint plébános Dombováron töltött, mely hivataláról önkényt lemondván Pécsett a növendék papok lelki vezetőjévé neveztetett ki, honnan Szakcsra vonult; míg végre magasabb lelki tökélyre törekedni óhajtván, 1871-ben szept. 27-én a sz. Ferenczrend az. Lászlóról csimzett tartomány tagjai közé lépett. Fedhetlen élete, tiszta jelleme, nyájas modora által mind rendtársai-uak, mind ismerőseinek szeretetét s tiszteletét kinyerte. Buzgó pap, alázatos, szigorú szerzetes, a pomologia fáradhatlan kedvelője volt. A mily tett ós eréuydus volt élete, ép oly csendes, példás halála. A boldogult hült tetemei f. é. ápril l ón délutáni 4 órakor foguak a helybeli fereueziek sírboltjába örök nyugalomra letétetni. Az örök világosság fényeskedjék neki. S. IV. Nagy vigasztalása az embernek, ha kedvezőtlen körülményei közt juthatnak oly pillanatok, órák, napok vagy tán hónapok is eszébe, melyeknek áttekintése felvidámítja komorgó lelkét * e keser édes felsóhajtással: „azok boldog idők valának !* átérti s igazolja B. Eötvös e mondását: „Vannak az emberi éleiben pillanatok, melyekből csak egy emlék marad lelkünkben: az, hogy boldogok valánk!" így emlékezhetem Antoniávali szerelmemről. Oh boldog napjaink valának ez imént elmondott vallomás után. Mint a vidám hegyi csermely zavartalau csergedezése folyt életünk háborítatlanul a szép* a tiszta sszenytelen szerelem édes ölében. Már három hónapja s mi s-m zavará boldogságunkat és én a legboldogabb halandónak iimerém magamat e világon. Hogy is ne, hisz szerettem, amint életünkben csak egyszer szerethetünk s hiven szerette tém egy angyaltól, kiben Összpontosítva találtam bájt kellemmel, testi szépséget szivjó Sággal. Majdnem mindennapos voltam szeretett Tancsámnál; színházba, sétányokra együtt s karonfogva mentünk s nem csináltunk titkot belőle, amiről már egyes körökben pletykázott is a fáma, hogy rövidesen egy boldog pár le endünk. V. PA legerősebb karika a szerelem lánczá ban azon félelem, azt elveszthetni, kit szeretünk" — mondja egy helyen b. Jósika s oh szánj barátom vagy vess meg, nevezz dőrének, bolondnak, egyformán eltűröm, mert jól tudom, hogy megérdemlem : az én szivemben is az ádáz féltékenység ördöge fészkeié be magát s bizal-matlankodni kezdtem Antónia szerelmében. Hát még mikor erre okom is látszott. — — Okod? tehát volt okod? — kérded ugy e megütközéssel. — Gyászhirek A déli vaspályánál Székesfehérvárott alkalmazásban volt Weiss-beck ellenőr Nagy-Récsén hosszas mellbajban szenvedve, meghalt. Temetése nagy részvét mellett marcz. 30-án délután tartatott. A vaspályái tisztikar érdemes, fiatal alig 33 éves tagtársak temetésén igen szép számmal jelent meg s szebbnél szebb koszorúval disziték a koporsót. A derék tiszt kitűnő emberbaráti érzelmének lőn áldozata. Emlékezhetnek t. olvasóink a pár év előtti balatoni szerencsétlenségre, mely lapunkban le írva is volt, midőn a hóban egy család eltévedt s csak a boldogult-nak mint boglári állomásfőnöknek személyes segedelmével mentettek meg, melyért ő felségétől kitüntetést is nyert. Ez alkalommal oly meghűlést kapott, melytől csak a halál mentette meg. — Nagy-Kanizsán márcz 25-én 76-dik évében hunyt el egy nagy család érdemes tagja Dobrin Gyula ur, temetése nagy részvét mellett márcz. 28-án történt. — Néhai Dr. Horschetzky özvegye: Júlia márcz. 29-én reggel életének 92-dik évében szenderült el, ki még nagyobb családnak volt alapitója, maradt utána 25 unoka s 6 dédunoka; hét fia, hét lánya s 16 közel rokona siratta a tisztes jó öreg nőt. Béke poraikon! — Árverés nagy uraknál. A nagy-kanizsai törvényszék egy fővárosi kereskedő megkeresésére Fülöp Jenő flandriai gróf pallini uradalmán található összes ingóságokra a végrehajtást körülbelül 3000 frt erejéig elrendelte s fogauatositása végett a helyszinén megjelent 8 a jószágigazgí tóság Wertheim kasszáját fel nyitatta, abban egy krajezár sem volt. — Hasonló eset történt nemrég ugyancsak a jószág-igazgatóság figyelmetlensége folytán Coburg Fülöp herczeggel, kinek ingói adóhátralék fej\'1 ben foglaltattak le. A flandriai gróf tudvalevőleg a belga király öccse 8belga trónörökös, Coburg Fülöp berezeg P\'*dig ennek közeli rökoua. — Vasvár, 1880. márc*. 20. Keleti marhavész. E rémhír szárnyalta be Vasmegyét legközelebb azon okuál fogva, mert Vasvárott f. hó 21-én két darab szarvasmarha elhullván, a szakértői vizsgálat megejlését tette szüksé gessé. A kerületi szolgabírói hivatal amint értesülvén a szerencsétlen esetről, azonnal el rendelte a hulláknak a kerületi állatorvos által való megvizsgál tatását, s egyúttal a megyei alispán hivatalt is értesítette a fölmerült esetről, míg a megkezdett vizsgálatot tovább foly tatta. Az alispáni hivatal Szombathelyről rögtön egy négy tagból álló bizottságot küldött kt azon szoros utasítással, hogy a helyszinén meg jelenvén, az elhullás okát constatálják 8 az eredményről neki jelentést tegyenek. Ugyanazon idő alatt a nmlgu ro. k. belügy miniateri umnáhis megtették a kellő lépéseket. A négy tagból álló vészbizottság megkezdvén működését, a hullákon megejtett vizsgálat nyomán a kerületi és megyei állatorvosok egyetértőleg a keleti marhavészt constatálták, mi miatt nem csekély aggodalomba hozták Vasvár és kerü- Dehogy volt, dehogy volt^. . . no de csak hallgasd végig s itélj: Mintegy két hét óta, mely időben hivatal béli elfoglaltságom miatt a szokottnál kevesebbszer valék Antoniáéknál, nagyon tetszett An toniámnak egy fiatal katonatiszt, kit nekem egy bizonyos társaságban egyszerűen, mint: „Kávásay hadnagy !"-ot mutattak be 8 ki ex időben gyakran megfordult Antoniáéknál h mindig a legnagyobb kitüntetéssel s vendégszeretettel halmoztatott el. Ha elmentem hozzájok, a hadnagyot min dig a pamlagon, együtt Antóniával találtam a arai csak inkább olaj volt tüzemre, hogy Antónián a legkisebb jelét sem vettem észre bár minő meglepettségnek, ellenkezőleg oly bátorsággal akará egy alkalommal bemutatni, hogy meglepett talányszerü magatartása. — „Örvendek, hogy szerencsém van (igj szóit) bemutatni e katonatiszt személyében, leg ifjabb. — — „Kérem, ismerjük már egymást, vágtam közbe, a bemutatás szavait uem engedvén elmondani s boszusan. — „Igen-igen, volt már szerencsénk\' szólt a csábító hadnagy fuvola hangon. A szerelemféltés kezde mindinkább feltámadni keblemben s gyötörni; erős küzdelme ket álltam ki. Képzelődtem szünet nélkül... ah, Tan csám nem szeret... mosolya tán csak hazugság oh hát érdemetlenre pazaroltam volna szerelmemet ? S valóban a viszony — ugy látszott — egyre nőtt. Antónia szomorú hallgatag völt, ha a hadnagy néhány napra eltávozott s öröme el palástol hatatlan vala, ha megjött. Ezt nem tűrhettem tovább, a szerelem féltés nem hagyott nyugodni... majd kővé vál tam kínszenvedésemben. VI. Mit ia akarhatott azzal a „legifjabb" »sóval elmondani hadnagyocskájáról ? — ®*en TIZENKILENCZEDIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. ÁPRILIS 22 ¿0 1880. 1 :a lakóit: 24 én már a kir. belUgyministerium által kiküldött országos állatorvos ia megér-kezeit Budapestről, ki 25-én a vészbizottság tagjaihos csatlakozván, a hullákat újból bon-czolás alá vetle, mig ugyan a napon délután 2 órakor a megyei alispán és főjegyző a vészbizottság tóbb tagjai által kisérve Vasvárott megjelentek, hol már e cxélbél berendelt me-\' gyei \'szolgabirák és körjegyzők együtt lévén, nagyszámú helybeli és vidéki közönség érdek lődése mellett megkezdődött sz értekezlet. Miodenekelőtt a megejtett vizsgálatokról szóló jegyzőkönyvek olvastattak tel és pedig először a "kerületi és megyei állatorvosok jelentései, kik, mint fenebb említettük, egybevágólag a keleti marhavészt constatálták ; azután pedig az elhullott állatok tulajdonosai által bemondott vallomások. Király István azt vallja, hogy ó az elhullott állatot f. hó 12-én Körmenden vette vásár alkalmával, mely állat már akkor soványaága által tünt ki, mit igen elhanyagolt tartásnak tulajdonított; és csak azon okból vette meg, hogy rövid idő alatt felüdülvén, majd jó nyereség mellett adhatja el. Hazahajtás alkalmával az állat hamar fáradott, mi okból többszöri pihenést kellett tartaniok, mig haza érvén, az istálóba csak nagy nehezen, si\'gitaég alkalmazásával vihették be. Ét vágya nem volt, vagy igen csekély, s a mellett nehéz szaggal töltötte el az istállót, mig tized napon azaz 21 én megszűnt élni. A másik elhallott állat tulajdonosa szintén azt vallja, hogy az állat már több mint .6 hete betegeskedett, teljes étvágytalanság állott be nála, mi okból részint a pásztor, részint a szomszédok tanácsát követve majd pálinka, majd petróleum betöltö-getésével akartuk étvágyát gerjeszteni, de sikertelenül, mert f. hó 21-én megszűnt élni. Ezekután a kir. belügyministerium által kiküldött országos állatorvos véleménye kéretett ki, ki is a bonczolásból eredt tapasztalatai nyomán határozottan kijelenti, hogy Király István tehene nagy mérvben fellépett — gyomor és bélgyuludás következtében hullhatott el, ezen állaton a keleti marhavésznek legkisebb nyoma sem tapasztaltatott. Azonban a másiknál nem igy áll a dolog; itt noha három napos, tehát erjedésbe átmenő hullát ulált, de bonczolás alkalmával oly jelenségek mutatkoztak, melywk daczára annak, hogy az állat hosszasan betegeskedett, a keleti marhavésznek egye« nyo mait árulják el. 0 ezt azon körülménynek tudja be, hogy az állat goudozója fuvarozó ember lévén, a veszélyt talán a napokban csempészhette be; tapasztalásból tudjuk, hogy a beteg sokkal fogékonyabb valamely ragály elfogadására, mintsem az egészséges; igy történhetett meg az, hogy ezen állat megkapván a betegséget, elhullott bele, mig társain mn még semmi sem mutatkozik. Ajánlja tehát, hogy a véazbizottság a szükséges óvintézkedéseket a városon belül tegye m«g és legalább a zárlatot tizenegy napra kiterjeszsze. A megyei bizottság tehát hosszú vitatkozás után, a következők- gondolkozva mentem egy alkalommal Antóniához, hogy felfedezzem előtte, elmondjam neki kinzó kételyeimet s megnyugtató választ kérjek túLe s oh ég! a hadnagy épen belépésemkor öleié át s csókolá meg Antóniát s nyomban érkezésem után — elég arczátlanul egy egészen bátor, üdvözlő fele pillantást vetvén rám — eltávozott. Utánna akartain robauni, de — féke zém indulatomat. \' — Ön. oly szomorú, mondá a szép hűtlen bájos hangon, midőn magunkra maradtunk — „Vau okom, miért?" — „Legyen nyilt!" — Akkor önt vádolnom kell. — Hogyan ? mivel ? — Hogy hűtlen lett. — Béla! — Igen Autonia ön két hét óta hűtlen lett s becsületemet meggyalázta. — Ez alávaló hazugság . . oh nyomorú! — És ön becstelen esküszegő. Antónia végszavaimra ajkába harapott s enéző tekintettel hagyott el. Már e pillanatban t zém, hogy túlságos valék. Ő szobájába vonult. VII. Szabad légre volt szükségem; túlságos hev m által m-gszégyenülve magam előtt a megsjégyenitve Antónia által, mit tettem mást, mint a légközelebbi korcsmába betértem, bánatomat, elviselhetetlenül rám nehezedő búmat a borba fojtandó, azon elhatározottsággal, hogy totaliter lerészegedem. A „Fehér lóhoz" czimü fogadó volt ez, hol az X i gyalog ezred tisztjeinek (kik másnap valának indulandók Boszniába) nagyszerű banquette-jök volt. Ott láttam a tisztek sorában Kávássy hadnagyot, boldogságom e gyűlölt feldúlóját; rögtön kifőztem a tervet: kihívom párbajra! bár gyenge vívó vagyok^ nem késtem egy cseppet sem tervem foganatosításával, mit bánom én — gondolám — már most: ám /eszszek én 1. . (Folyt, következik.) ben állapodott meg: először; Vasvárt központul véve a zárlatot minden oldalról 3 mértföldnyi távolaágra terjeszti ki azon esetre, ha a vész csakugyan kiütne. Szoroz zár alá egyenlőre csak Vasvár tétetik, hol 11 napig a szarvasmarhák istállóban tartva, ezeknek a> udvart elhagyni, ragy velők mezei munkát végesni nem szabad. Tilalmas vágómarhát vagy hnat ki éé. bevinni, miórt is a mészárosok atáaittnt-Uk, hogy a zárlat tartama alatt szükaóglendő hust, illetőleg a levágandó marhát helyben tartoznak megvásárolni. Azon gyanús ház pedig és két szomszédjáé, hol aa állat elhallott, őrökkel elzárandó, hogy a bennlakók aenkivel ne érintkezhessenek. Másodszor megállapittatoit az, hogy mennyi katonaságra leend a megyé nek szüksége azon esetben, ha a vész föllépté-vel a 3 mérföldnyi területet el kellend zárnia. Megalakittattak továbbá e három mérföldbe eső szolgabirák kerületében a vészbizottságok is. Vasvárott a marha állomány össze íratván, ezek egészségi állapota megfigyelés alá vétetett; a közlekedési ataknak őrekkel való ellátása, nemkülönben a város utczáin a folytonos őrjáratok megtartása elrendeltetik. Sok, figyelmet érdemlő intézkedések tétettek még e gyűlésen, melyek fényes tanúságot nyújtanak árra nézve, mennyire szivén fekszik a megye közszeretetben álló alispánjának éa főjegyzőjének a szegény, nyomasztott népnek anyagi jóléte, s ennek megóvása. Adja a Mindenható, hogy mindezekre ne legyen szüksége az ugy is nélkülözések közt tengődő lakosságnak. — Vasvár, 1880. márcz. 29. A keleti marhavésznek még eddig nyoma sincs. Biztosan állithatjuk, hogy az elhullott két darab állat régi betegség következtében esett el, igy a vész kiütésétől most már nem lehet tartani. A rendszabályok igen szigorúak. Azon ház, hol az állat elhullott és két szomszédjáé, teljesen el van zárva pandúrok által, a bennlakóknak érintkezésbe jönni senkivel Bem Bzabad, miért is az élelmi szereket, vizet hosszú rudak segélyével nyújtják át. Nagyon érdekes hallani azon megjegyzéseket, melyekkel az átnyújtott élelmi szerek kísértetnek; ép oly érdekes benyomást gyakorol ránk az elzárt lakósok bo-szankodásai is. Szidják irgalmatlanul azokat, kik a semmiből oly nagy hü hót csináltak, hogy most miattok kell nekik elzárva lenniök, nem mehetvén a húsvéti sz. ünnepekben még csak isteni tiszteletre nem. A tyúkok, ludak, kutyák, macskák elzárattak és ha valamelyik véletlen kimenekül\'rabságából, az őrjárók által azonnal lelövetik, miért is folytonos puffogalásokriaszt-gníják az ugy is kellemetlen helyzetben levő lakosságot. Van boszankodás, van kétségbeesés. A városból kimenni aeukinek sem szabad engedély nélkül, mí miatt a közlekedés uagyon meg van nehezítve. Szerencse, hogy ünuepek vannak, a nép igy csak megadja magát a kellemetlen balsorsuak. — A keszthelyi önkéuytes tűzoltó egylet választmánya márczius 25 ón ülésezett, mely alkalommal határozatba ment, miszerint az egylet fecskendőket nem fog vásárolni, miután helyben elegendő számú — öt — fecskendő találtatik; lovakat sem vált szükségessé vásárolni. Az egyenruhára vonatkozólag abban egyezett meg a választmány, hogy a más vidékek hasonczélu inlézméuyeitől semmiben sem tér el. (Sötét zubbony, világosabb daróc« nadrág.) A felszerelés egyéb szükségletei iránt Walser Ferencz budap-»sti gyárossal történt okszerű megállapodás. A választmány örömmel értesült ezúttal arról, miszerint a „Franczía-magyar biztositó társaság" 50 írttal azalapitók közé lépett Ez iránt több biztositó társulat is meg fog kerestetni. Választmányi ülés után a szakaszparancsnokok értekeztek a szolgálati rendszabályok felett. — A régi jé időkből. A P. H. 1822. évből keltezett hivatalos hirdetményt közié, melyben úrról van szó, hogy a .Balaton-fűredi savanyu vízen — minóm ü tzikkelyek pénzért szolgáltatnak ki, es azoknak ára folyó 1822. esztendőre a földes Uraság által ekkeppen ha tároztatott mez: Váltóban írt kr. Egy szobáiul a felső emeletén a fürdő hasnak 1 30 Egy nagyobb szobátul a felső \'s alsó Tracter házban 1 15 Egy kiasekb szobátul, ugyan azon házakban 1 Egy elkéazilett ágytul egy-egy ejt- zakára 15 Egy darab öntött gyertyáiul 12 A .sálában egy ebéd, 6 tál étellel (!) kenyér s bor nélkül 1 48 Maga szobijában 6 tál étellel keoyér . bor nélkül 2 - A szálában egy ebéd, 4 tál étellel kenyér s bor nélkül > Jegyzés. A vataora mértékletes árban portionként csedüla szerént fog ki-.iolgáltatni. Ételek portio szám szerént. - 10 Egy portio barna leves fehér . _ s . . marhahús kétféle szoaxa! — 15 , Czuspeiss kétféle hassal — 16 . , becsinált — 24 , tésztái — 24 . , petaenye — 30 , . »«iita — 12 Egy ittse asztali bor t\' 30 . . . idei . — 14 \'/» pos. mérő zab — 30 Égy portio széna _ 12 Egy kéve szalma — 12 Két lóra istálló bér 24 órára gyér- tyával együtt — 18 Egy ferdötül a felső sorban — 48 . , az alsó sorban — 36 „ atzélos ferdőiül 1 16 Balatonyi vizbül készített egy meleg ferdőiül 1 30 Hideg ferdók. Egy hideg fürdőtől a nagyobb oaz- tályban — 24 Egy hideg fürdötül a kisebb oez- tályban — 18 Üveg hozzá adással urasági petaéttel, egy üveg savanyu viz — 22 Üveg nélkül, uraaági petaéttei — 8 Üveg s pecsét nélkül taak szurokkal — 3 Jegyzés. Az uraság petséttye taak aaon üvegekre fog nyoma-tatni, melyeket a savanyu vízi Doctor urnák felvígyá-zása alatt a meghatározott óvással a helybéli Patikárius úr maga fog megtölteni: minél fogva igazi Füredi sa vanyu viznek taak az ilylye-seket lehet tekinteni. — Árverés Zalamegyében. Frita János 875 frlra b. ingt. apr. 29. Keszthelyen. — Ágoston Gábor 578 frtra b. ingt. apr. 13-án Tagyon (Tapolcza.) — Kancsal Ádám 598 frtra b. ingt. apr. 26- Kédicsen (A.-Lendva.) — Ábrahám Antal 470 frtra b. ingt. apr. 8. Ka-polcon. — Nagy István 540 frtra t>. ingt. apr. 19. Petendeu (Tapolcza.) — FáJfy Julianna 876 frtra b. in^t. apr. 8. Sz«pezden. — Cseh Benjaminné 378 frtra b. ingt. apr. 12. Felső-Eőrsön. — Kechnitzer Márton 600 frtra b. ingt. május 1. Tördemiczen. — Schwartzer József 800 frtra b. ingt. apr. 28. Oiaxelen. — Horváth Sándor 410 frtra b. ingt. május 3. Z.-Egrrszegen. — Szabó István 1020 b. frtra ingt. apr 29. Bucsután — Rövid hírek■ A taraovi kórház ban egy ifjú y hete alszik. — A hadi szekerészeiül újjászervezik. — Helveliában két millió vnl több volt tavai a bevétel a kiadásoál. — Dr. Dezső Dénes katb. pap tanítja a trónörökös aráját a magyar nyelvre. — Renz cirku.a Bécsbe jő. — KI nyert? Bécs, márcz. 27-éo: 20. 89. 16. 39. 85. Qrácz, . . 63 84.68.81.60. Temesvár , „ 21. 5. 77. 35. 47. Vegyes liirek. — A kitdedovda ügyét Debreczen város hatósága melegen karolta fel. Utóbbi közgyülé séo ugyanis elhatározta, hogy a város külön böső helyein négy kiadedovoda állittaasék fel éa pedig minél hamarább. A felállításnál lehe tőleg a Fröbel féle gyermek-kert eszméje \'tar-tassék szem előtt. Kívánatos volna, hogy a hasai törvényhatóságok e fontos nevelési ügyet ssiotén figyelemre méltatnák. — A Uyrégibb nemesi család. A vallásalapilók közül jelenleg még csak kettőnek, Confuciusnak s Mohammednek utódai élnek. Mig azonban az utóbbi örököMÍ, kik tulajdon-kép csak leánya Fatime utódai, igy a marok-koi szultán Sídí Muley Hassan, csak a 39-ík nemzedékhez tartozik, Confucius családjából már a 77-ik nemzedék él. — E nemzedék székhelye éjszaki Chinában Sang-tong tartományban van, hol jolentékeny töldbirtok s kőszénbányák tartósnak birtokaikhoz. A család minden tagjának .Qtvany\'(hercseg) ozime van, . e mellett ugy a pekingi udvarnál, mint a chinai birodalomban nagy tiszteletben réttelülnek ós sok előjoguk van. Üzleti szemle. N.-Kanizsán, 1380. máro. 36. Az időjáráz ntólzó tudórlázunk óta többnyire derült, de hfiv&a volt, a az éjek rendesen fagy gyal üsszekdivék. A növényzet mán kínzó bátra van, a mezei munkálatok azonban akadály nükül l«g. javában folynak. Az Sszi vetések áttelolése felül a legjobb híreket veszzük, czak repcze iránt merfll fel uéba-néha panasz. Üzletünk még mindig «silárd irányzatot kóvet éz a kerület folytonoa növekedésben zan. A forgalom nem csekély résiát képvizeié az üzlet finom, vetézre alkalmaz magfajokkal, melyekért nagyon magas, sőt tnlaágoa árak ia voltak elérhetők. HélfSÍ országos vásárunkra, mint rendesen, csekély volt a gabona hozatal; a piacára kertit kii meny- nyiaégek jő árakon keltek el. Borkereik.désSnkben áz régre nagyobb élénklég jntott érvényre. Váró zaok több Ízben frsnezia kereskedőktől látogatUíott melyek fSképen 77—78 béli gyen*. borfajokra reftactáltak. E nemekbSl még temérdek mennyiségek találhatók . vidék.n ¡ boisá is juthattak a kuliul-di«k potomáron. MlnSsáf sa.rint: 8usa 12-60-18-JS Boza 10--10-30 Arpa 8--8-50. Zab 8-30-850. Kukoricáz 8---8-90 Cínquantin 8-40—8 75 BtkkSoy •---- £ B. VaButl menetrend. A buda-pesti időmutató óra szerint, Indal Kanizsáról Vonat hova: V. Ora Pero. US 106 Eaaék, Moháea,Dombovár z fiaméba 4 48 regg.l . . J SO délnt. »1» B.da-PMtr........ . 4 M reggel ............S fi délnt. J?4 ............ 90 utv. 213 Bécsbe (8>oabathely. Béei-UJbJy W<)5 8 regg.l J?i „ ■ .........1» 48 estve »15 Sopronba ........J 88 délut 303 Trí.itb. é. Prágerhofon keresztül Grácx 4. Bécsbe......t 58 reggel 201 Trieztbe és Prágerhofon keresatfll Otács é. Báezbe......2 4J délnt. Érkezik Kanizsára honnét: 21« Eszék, Mohács, Dombóvár z Fiaméból 1 41 délnt 2ÜS ■ ■ • , 11 11 «tv. 203 flnd.-PMtríl........ 4 20 reggel ........... d«at ...........9 4» estve JU Rácsból (Saombath. Béea Ujh*ly)feUl 10 17 «tve » n . .«5 reggel 163 Sopronyból ........11 63 dálel 214 Béczbíl Orácz, Uarbnrg, Pr.g.rbof ..........i 12 regge 20J Trieszt- é< Bécsból Uarbnrg, Prag.r-, bof falffl .........1 ai délnt. 204 Trieszt- él Villachból Prágerhof lel ól 11 — estv. Marbqrgba eaaüako.áa Vill«cfa ím franeeafeztbSl Felelés szerkesztő: BitOrH LajO*. KTyiitXAr.*) Számtalan magán k.-réz, intés itb. végre már a rég elszaggatott czipöket valahára megfizetni, de nem i. válaaaoltak, tehát nyilvánosan felkérstn a következő urakat a fizetésre: a. Sásd.r ügyvéd Unraaaombat 1870. óta 26 frt — kr. K LsJ.s ügyvéd Keszthely 1875— 7« óu 38 , 6(1 „ W. István ügyvéd Kspoivár 1877. óu 1 „ — . P. Béla ügyvédjelölt éa tartalék hadnagy Qy5r 1877. óta 30 . — , Nagy-aanlzaa. KELLEK 1GNÁCZ, (34 1-1) cxip4s*. Ak »gé»s nevek az apr. 7-iki számba a lesznek. Fizetési intés! Jahnsz Péter elemi tanító ur ezennel nyíltan telazóllittatik, hogy 1877. és 1878. évben hitelben vásárolt tárgyakért 20 frt 9 kr. járó öMzeget, a melyet Ön ismét tanulói kóst el-árusított, a befolt öaaseget zsebre rskva, kamataival együtt végre ée valahára físesse ki. _ Wajdiiü. H RDETÉSEK. Tenyész kos eladás. Ifjabb Gróf Zichy üdón zákányi uradalmában a surdi törzs nyájból (pepineriábói) 60 darab 2 é. 3 éves tenyéu kos — vagyon el-adáara felállítva. — Az illető venni nándé-kozók jöttüket .ürgönyileg Kálmán József uradalmi kaaznár úrral elóre tudatni felkéret-nek, hogy a aákáayi vaauti állomásra a szükségelt kocsik idejekor megrendeltethessenek. (33 2—3) Keskeny útifn - mellcznkorkáb, a tüdő és niellbajok, köhögés, fojtóköhögés, rekedtség és tüdöhurut biztos gyógyszerei. A termóazet iltal a az«nr«4/S enl..rf«4c >T íti te re ni tett moj;b«j»cathcllcn ko.koay utifd uob mrf eddlif fol nem derített titkol fo;la]ja M&cábsn, misxcriot » gej-e ra Irgtaö rendixcr CTvIladt ayak hártyájára rali azonnali C»or» ia cayhllú hatá* iryakorUaaral ae ilkt • b«w( axarrek j/icyBiáíit «InJen tekuitelben lehc-uilef elós«KÍti. k.« ÍSi^írÜK wx <£/ útifubOli tíaáta recrclé- O^^J»^^-^/. krCt kexaakcdünk. kűlöoOfi ~-^ —» Sicyelenbe »janijuk hatúaápilag bejegyzett vé4Jefyanket aa. dobozon lerí atáiriaunkal. mert csak ezek lfasoljtk annak valódiságai. Sehmidt Vlctor & fiai, • ca. t zzabadal gyárosok Béna, Wieden, Allogsii. 44 Kaphatók : Práger Béla gyógyt. Belns J. gyógyt. N..Kanizsán, Kálivoda J. Letenyin, Kis A. gyógyzst A.-Lendván, Domer Kaj. vas- és f&zxerkwezkedézéb«] SQmeghen, Werli M. gyógyszt. Kapronczán és idósb. Uozelt F, Vasváron, Hollóiy József E. gyógyszt Zala-EgfrUíjPii. Berger lffőr (8omoyy) Sxobb. Simon Gyula Stombathelj. (978 24—*) ^■HBHHf (• E rovat alatt kSalSttárt f.lalóuéget nem •állal a Sze.k, TIZKNKILENCZEDIK ÉVFOLYAM tl <1 II H\'i i 1 V. y) 11 A \\ /« 1 > APRILI3 1 ín 1880. IRDETÉ9E K rnmml kölönlep.MAgek. A l«gfiDomtb1> ¿8 leffralédibb, UUlllllll \'■»\' letetik, > legbjxtoi&bb é.ato..ági kénBKkok 12 drb. 70 kr 1 frt 50 krtól 5 frti»; riakölyag {tartói) Idjfioom.bb mh>ö»éga 12 drb. 70 kr. 1 frt 50 krtiSI 5 frtig Minden UtssS ciikk kuphaló (umniból 12 drb. CrOra I frt 60 kr. Pikaol arclképek, caak eredeti el 12 drt. » frt. 24 drb 3 frt 5« kr, 3« drb. 6 frt. Pikani .tereotrp-k4p«k, AlliUiák 12 drb. 4 frt 50 kr. 24 drb. 8 frt. Síineaett termékeinek, cuk eredetiek 12 drb 6 frt, 24 drb. 10 frt. Honi »al<i nacyitó üvegek 2 frt 50 kr, 3 frt 50 kr. Vannak Itt igen eredeti trílii tárgyuk ciakii urak ríwere 1, 2, 3 frt, mindig 3 drb. egy dobóiban, mindéi caak nálam k«pbatö »alódilágban. SrítkUldé-■ ek esakia az ösaxeg előlege« beküldéle vagy utánvét mellen történnek. , Büvéni-ké-rülékek, a melyekkel a legncheiebb bűvéfietek kivihetők Hermann tanártól 50, 80 kr, 1 frt. TSbbféle bükietek egy dobozban 2. SL, 4, 5 frt. Legújabb ürdőggépek, a melynek segítségével meghalt azemélyeket, városokat, comikas alakokat, Eiitőköaöket életnagvtágban lehet el3tUntetni; egy teljes készülék ára 2, 3, 4, 5 írttól 20 frtig. (IS S-í) a. gruitLmlárii-|cyárt>an Bécs, Ferdluadsatrasss Kr II. 3. Stiege, 2. Stock. Ternósorozatok 3 számban, melyben a 90 szám akként van elosztva, hogy minden húzásra 6—9 TERNO és számtalan AMBO jön ki közvetlen beküldése mellett. Egy sorozat ára 1 frt (játékntasitással). V utánvéttel rendelések 1 frt 32 kr. Kapható: Budapest, VII. ker. rózsa-utcza 24 sz. 1 em 7-ajtá MAYER Z. KÁROLY (20 4—25) a .Ternosorozatok" kiadója.. Schaumanu Gyula-féle 0 |*KG"£"NSALZa, Eddig .(érhette. hatásában a kosnyebb aefsidaira unt. kszslsg neheien emiutbetS étkekre, esiésztss. vértlsitltis, táplálás éa tsstsrisKésre. Ezáltal a naponkint! kétszeri folytonos használat után mértékletes szerül használ még maka-a betegségeknél is. n rn.: eaiésztssf gyengeség-, zska égetés-, viztólslás • hssglllsztáaál, vesztsgliség a bélnél, tag gyeageséf. aranyér szsa-vedes, ■mósasnss gárvéoy. golyva. febé kor, sárgaság. Idilt bír kHitéa, időközi főfájás, féreg- éi kőbetegségeknél, besyálkáisdss a beaőtt köszvénynel és a gmiságsál Az ásványvizek gyógyszer gyaaáatl használat mellett, előtte ép ngy mint annak haaznáiau aUtt, valamint ntólagos gyógykezelésnél il kitűnő szolgálatot tesz. Kapható annak készítőjénél, gazdasági gyógyszerész Stokeraoban és az osztrák-magyar állam minden gyógyszertárában, valamint Nagy-Kanizsán Práger Béla, Zala-Egerszegen Hollósy E. gyógy tárukban. Py- Megrendeléseknél legkevesebb két akatnla utánvvt mellett küldetik. (13 5 25) Perkó Péter featéaz éa m ázoló Nagy-Kanizsán Király ntcza 4. sz. ajánlja magát a t. cz. közönségnek mint olaj és azobafeatéaz minden e szakmába vágó munkák a legújabb és islésteljesebb ! minták elkészítésére. Templomfeetések legszebben készíttetnek, ■ mázoló munkákat bútor és épületekre átvesz. Ugyanott felvételik egy tanonc«, jól végezte. ki népiskolákat (35 1—3) 12 drb. kuhlandi tenyészbika eladás, 450 drb. tenyész bárány eladás a német bülyi uiadalom-ban, Baranyamegye. (31 4—6) Értekezhetni Nagy Károly tiszttartónál Német-Bólyban. Csak 8 frt 50 kt. egy egész teljes Simill-ezüst asztali készület. Simili-ezQfft ii egyetlen érez t világon, mely jótállás mellett még 50 évi használat után is fehér ¿8 mint ezüst marad. — A késsül et a következő 70 értékes él művészileg készített darabból áll, mely iratig! táblásak is díszére válik. 12 szépen mintázott étkezi kanál, 12 hozzá illő kávés kazal, 12 étk82< villa (fekete fogatul), 12 étkező kés (fekete fogattal), I Bz-p tejnerő. 3 különböző nagysága teritéktáloza nehéz fe-.ér érozböl, 6 fehér érez pohár teriték-ltadzsa, I nagy levetmerő, nehéz, I valódi Siorili-ez9st oseagetyS ezüsthanggal, egv elérbetlen disz minden terem számára, I Sinill-ezfist thea tzürő. I SlalH-ezist ozokorszóró. 2 valóban kiváló SlaiU-ezist aszali világító. 2 Slmill-ezfist tojás tárté, I kristály bors és «é tárté, 3Jcrlstály icowport ) Hodzsa Összesen 70 darab csak jv 8 frt 50 kr. Az ár az első 100 SMII ezist-késziletaek csak azért van oly olcsóra szállítva a gyámoktól, houy a SMIi-ezust használatba jöjjön, a köznnséges ár «okkal több, és az ár magasodás rövidebb idő alatt beáll, mert aki Sinill-ezüstaek egyszer használatát veszi, az akkor minden más készletet, mint Britannia stb. eldob. — fieoeral Depot - Wien, Stadt, Adler«asse 12. I. Stook, hová minden megrendelések kílldendúk. (24 2—6) Vadászat kedvelöknek uj érdekes kiadvány, f WAJDITS JÓZSEF könyvkiadónál megjelent: A gyakorlott vadász. A fáczán és roaroly tenyésztés uffy mlnaen vad Ismertetése Irta: Nagy-Ölvedi Ölvedy Károly, oki. erdész, gyakorlott vadász, néhai cs. kir. István főherczeg személye körüli testőr-vadász. AZ IIJ ERDŐ- és VADÁSZTÓB VÉNYEKKEL valamiot a KUTYÁK BETEGSÉGEI ó* azok gyökeres gyógyításával bővítette egy tapasztalt vadász. T ART ALO M: A vadástat általában A lövéwet szabályai A vadász kutyák A vizsla faj felneveléséről A szobábeli tanításról A mezőre vezetésről A stájer kopók A spanyol agarak A kutyabetegségek gyógy, módjáról. II. A szárnyasok vadászata Az erdei galamb éa gerlicze A haris A fürj A fogoly tenyésztés (Perdrix Cinérea) A fogoly vadászata (Perdrix Cinérea) A fáczán tenyésztés és vadászata a) A fáczán hazája és leirása (ábrával) b) A fáczán vadászat A fáczánok különféle fajai A fáczános kertekről A fáczános épület (ábrával) A költőház (ábrával) A csirkeház A magvas szinek (ábrával) A fáczános legjutányosabb berendezése A fáczán kert megtelepése A fáczán tojások kikel téséről A fiatal fáczánok felneveléséréi A szelid fáczán tenyésztésről A rovarok tenyésztéséről Az egészség fen tartása A fáczánok betegségei Néhány szó a fáczánmesterhez. A túzok. Az erdei szalonka A vizi szalonka A vad récze A vad lud. III. Á négy lábúak vadászata Erdei vadászat kopókkai A nyul ■íx xaczamojaaoK KiKeueseroi a uyui rvi Ezen igen díszes s 320 lapra terjedő műnek szinnyomatu borítékban és kemény kötésben ■V* áxa X írt 80 ícr. "VB A nyul-vadászat erdő területen hajtókkal A „ „ mező 9 B A szarvas, őz éa dámvad tenyésztési helyisége A bor* A vad disznó és vadászata A róka A farkas A medve A tengeri nyulak és azok vadászata A vadász naptár az év minden havára. Függelékül. Az uj erdőtörvény. Vadász törvény. Kutyák betegségeiről és azok gyógyítása. TovAbbA külön lenyomatban megjelent: Az 1879-ik évi XXXI. törvényezikk. AZ ÜJ ERDŐTÖRVÉNY. ■V Ára fűzve 40 kr. Az uj vadászati (örvény. Szentesítést nyert 1872-ik évi február bé 18-án ■V Ara fűzve 16 kr. A KUTYÁK BETEGSEGE1ROL és azok czélszerfl gyógyításáról. Irta: egy gyakorlott vadász BV" Ára fűzve 40 kr. VADÁSZATI NAPTÁR. i Postai megrenaeléseK ennen foraultóval eszközöltetnek Nagy-Kanimán, nyomatott • kiadó tulajdonos Wajdita József gyorssajtóján. SAGY-ÍASIZgA, 1880. április 4-én. 28-dlk B9sá.m. Tfzenkllénczedllc évfolyam. ÖfiF"* * Elitzatéil ér: jegész érre . . 8 frt fél évre . . 4 , negyed érre . . 2 „ Effy mám 10 kr Hlrdstéisk 6 hasábos petitsorban 7, másodszor 6 s minden további sorért 5 kr. NYILTTÉRBEN soronként 10 krért Tétetnek fel. , Kincstári illeték minden egyes hirdetésért kQlö 30 kr fiietendS ZALAI KÖZLÖNY előbb: ÖZLONY.\' A lap szellemi részé; 1 HletS közlemények t I »zerkMTtíhflz. anyagi részét illetS közlemények pedig a kiadóhoz bérmentve intézendők : NAGY-KANIZSA Wlaialoaház. Bérmentetlen levelek, caak ismert rannkatár-oaktól fogadtatnak el ¡Kéziratok vissza nem küldetnek. k lKétir jjs^ * Z A Xj A. - S O MOQYI S..Kanl7«»Táro« helyhatóságának, „n.-kanizHai fink. tflzoltó-eeylet", m „B.-kanlraal kereskedelmi s ¡parh»nt". „n.-kanlziwl takarékpénztár«, a ,zalame?yei általános tsnitétea tOlet", a „n.-kanizsai kisded-neveló e^yesSlet«, a „nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet", a „soproni kereskedelmi s iparkamara n.-kanizsai külTálaaztmánya" 9 több meWel \'ároai eRjesaiet hivatalos értesitóje. Hetenklnt kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. 2 frt. 4 „ 6 . Felhívás előfizetésre! Az elsó évnegyed nt. hó végével lejárván, tisztelettel felkérjük mindazokat, kiknek előfizetésük m. hó végéig tartott, hogy azt megújítani szíveskedjenek ideje korán, nehogy a szétküldésben hiány merüljön fel. Előfizetési ár: apr.— jnn. évnegyedre .... apr. — szept félévre...... apr.—decz. 3 évnegyedre . . Nagy-Kanizsa, márcz. 21-én 1880. A .ZALAI KÖZLÖNY\' kiadó hivatala Wajdits József könyvkereskedése. Ma és hajdan. Oly hideg a ma, oly édes meleg a hajdan, — az oly barátságtalan, ez oly barátságos, idegen amaz, otthonos emez. Ugyan hová is lettek azok a jó napok? Kitemettük. Azt a gyönyörű patriarchális szép napokat értem, a hol nem nézték, kinek micsoda borból van a bekecse gallérja, elég volt ha ismerték a fejet, a szivet, azután hetekig mulattak együtt. Még csak szemrehányást sem tettek egymásnak. Beszélt mindenki szive érzelme szerint, a ki hogy tudott, a hogy jött; nem volt a falnak füle, egyik nr éppen olyan nagy volt mint a másik; nem nézték kinek hány hold a földje, rétje, erdeje, van-e sok a zsiros bugyelláris fenekén? hol lakik ez, hoiaz? van-é emeletes háza, hol? mely tájon, és milyen az udvara? háza belseje? van-e benne sok drága bntor? sok velenczei tükör? az ősök olaj festményü, aranykerelü arczképei hol függnek, a toínáczban ? vagy a fogadó teremben ? Ugyan kinek lett volna erre gondja. Ma azonban, mind erre igen sokat adnak, ez az oka, hogy nagyobb városainkban ama patriarchális összejöveteleket csak hiréből ismerik, mert a hány ember, annyi külön czél, — egyik nagyobb ur a másiknál, ragyog, tündököl, gavallér minden legény, dáma minden nő, nem tudnak hogy járni, mit beszélni, csupa feltűnési viszketegségböl akczentust adnak oda is a hol éppen szükségtelen — sót grammatice hiba. A konyha ugyancsak megfogta az asszonyokat, volt dolog elég, hanem azért minden készen volt idejére. A férfiak a pinczében csináltak gyökeres rendet, sorba rakták ami az asztalra való, majd a pipák Kerültek elő, meg a szűz magyar dohány, és ezek után, a czigánynak is értésére adatott, hogy ma itt lesz név este, holnap meg ott, de lehet, hogy csak két hét mulía mennek amoda. Mikor minden készen volt, elkezdődött a mulatság; pohár csördült, sirt a hegedű, „régi dal, régi dal, régi dicsőségről" — szólt a nóta, és mikor már elég széles volt a kedv, ki ki összeütötte sarkantyús csízmáját előbb az asztal alatt, majd a középen , megforgatták a házi asszonyt módosan, csak azután került a sor a feleségre, — de azért senki sem haragudott a férjére ha reggelig járta — és este njból folytatta. Ma mindenki éjjel tartja a neve napját. Ez a legolcsóbb. Az asszony oda TÁRCZA. Egy kép felett. Midőn első szerelmei! szent Ifire Gynlnsztá lángra ifjn kebledet, Legelsőbb mondák gyermek ajkaid, Legelsőbb mondák ezt a szent nevet: Ilazám! S midőn kietlen, puszta térokon Barangolál sújtó nyomor kSzBtt, Csüggedni nem tudó lelked előtt, E szentelt nécaek képe tilndökKlt : Flazám ! S midőn imát rebegtek »jkaiH, Kérő imádnak tiszta szent hevét Mindenkor e szent szóval kezdted ?1 S l»e mindenkor csak ezzel végezéd : S midőn szelid nejednek karjain, A boldogságnak hajnala reád viradt. K szó kíséretében hagytad el Korán családi boldogságodat: Flazám 1 S mi vége lőti utóbb is életednek?! H°gJ agy szeretted e szegény hazát Csak az,\'hogy haldokolva i* e szót A harezmezőn a porba irhstád Haiám ! M. Gy. Antónia. — Beszély. — Irta: Békefl Elek. (Folytatás és vége.) — „Hadnagy ur! ön Antóniámat elcsábította, elégtételt jövök kérni, nem kérni követelni; élet-halálra akarok vivni önnel sengedje reménylenem, hogy minél előbb alkalmat nyuj-tand erre nekem és azt hiszem nem lesz elég gyáva arra, hogy a vivást megtagadja." — .Teljességgel nem értem az urat", — szólt megütközéssel. — „Elhiszem azt — szólék metsző guny-njRl —elhiszem, mert nem akar érteni; ámde majd csak a helyszinén a ví-téren s a karddal parérozzon i\'y palástoló ügyességgel, ott hasz nára is leend, de most ugyan nem siklik el előlem s követelem, hogy megértsen." — .Uram, ha önnek épenféggel s oly annyira kedve van rá, ám megteszem, hogy megverekszem az úrral, mert ha ugy akarom, hát ennyi öntől éppen e pereiben hallott gorombaságot is ürügyül vagy okul tekinthetek, ámde egyéb, alaposabb s indító okról ön még mindig hallgat." — .Ha-ha ha ! Indító okról kérdez az, ő ki Antóniámat szemem láttára megölelte s megcsókolta. Hallatlan gyá- va va-ság !" — fuldo dokoltam mérgemben. — .A patvarba is uram! Hisz azt tennem nekem teljes jogom volt, van é« lesz is! — ,Ezer mennykő!! Oka?.. Joga?? van, holnapig bizonyosan meghal, a férfi, fájdalom e miatt vendégeket nem fogadhat. Harmadnap azonban már minden rendben van, az asszony kinéz az ablakon, a férfi pedig azt mondja magában: no, ezen ugyan könnyen átestünk. A mi mai mulatságunk két decziliter borocska, az is megkeresztelve; a czigánynak ha négy krajezárost adunk, visszakérjük a felét. Eszünkbe sem jut, hogy jó volna a szekeret leszerelni, a kocsist leitatni, a lovat a tagra csapni. Az a vendég a legbecsesebb, a ki a van szerencsém után, mindjárt azt mondja: volt szerencsém. Ez sem kerül pénzbe. Azt sem tudjuk, mikor halt ki légyen belőlünk, az a hires magyar vendégszeretet. A vidéken van még némi nyoma, de csak is nyoma, ott is félnek már tőle, mert az egymás iránti bizodalom meglazult, a meleg barátság meghidegedett, soknak czélja: felebarátja, édes atyafia megkárosítása, tönkre tétele, a sziv őszin-tessége kezd nevetségessé válni, növekedik a hazugság győzelme, — bizony ily körülmények között nem csoda, ha számtalan nemes, és jó szivll család elzárkózik, távol tartja magától a sok álbarátot. Ha ez igy fog tartani, igy fog előre menni, akkor nem sokára még a szomszédunkat sem fogjuk ismerni. VIDONYI JÓZSEF. Felhívás a magyarországi földbirtokos urakhoz ! Évtizedek óta érett és erősödött a Vagy, hogy a mezőgazdaság különböző ágaiban foglalkozó tisztek réczére önálló segély- és nyug- dijintézet alakitassék. Erre szintúgy törekedtek a tisztjeik sorsát szivükön viselő földesurak, mint maguk a közvetlen érdekelt gazdatisztek. A nemesen gondolkodó földesurak tisztán felfogták, hogy a földbirtokban levő kincsek értékesítése a tiszti értelmességben, hűségben és szorgalomban találja fel legbiztosabb és legnagyobb hatású emeltyűjét, ennek pedig nemcsak a magán vagy onosságra, hanem országunk összes nemzetgazdasági jóllétére is a legnagyobb hordereje van^ Es a földesurak hűséges tisztjeik nyugdíjazását, azok özvegyeinek ós árváinak segélyezését magánúton eddig is nagylelküleg gyakorlották. A régi vágy s törekvés végre teljesült. A gazdatisztek s erdészek segélyegylete, a melynek kebelében foghat majdan maga a rokkantsági b özvegyi nyugdij- ós árvasegélyintézmény a rendes tagokból szervezkedni, az 1880. febr. 10. és 11-dikén tartott közgyűlésen megalakult. Tisztelettel csatoljuk ide az alapszabályokat és aláírási felhívásunkat, a melyből az egésznek lényege tisztán megérthető, hazafias bizalommai kérvén először is, hogy egyesületünket annak tagjai Borába lépéssel támogatni és megmegtisztelni, azután tisztjeit szintén a belépésre buzdítani, esetleg a belépést nekik lehetővé tenni méltóztassék. Bizalommal meg vagyunk győződve, hogy a nemeskeblü földesurak annál szívesebben pártolják igyekezetünket s csatlakoznak egyletűnkhez, minél bizonyosabb az, hogy a tisztség hűségének, szorgalmának ily módii emelése sokkal nagyobb mértékben szaporítja közvetlen a birtokos osztály hasznát, mint a milyenben a kölcsönösen eszközlött közös jótékonyság áldozatot igényel. Melynek folytán hazafias kérésünk ismétlése mellett, teljes tisztelettel vagyunk Budapesten, az 1880. évi febr. 26-án tartott választmányi gyűlésünkből A gazdatisztek és erdészek segély-s nyug-dijegyesülete BUJANOVICS SÁNDOR, elnök. — Hogyne! Nagyobb, több mint önnek! Mint legifjabb fivére Antónia mamájának, ki vagy két hete várok itt az elindulásra s holnap csakugyan indulunk is Boszniába, búcsúzáskor ugy hiszem szabad volt megcsókolnom nővérem leányát, ha mindjárt ön még oly eszeveszetten szeretője is; urak! van-e még hely a Lipót mezején ? — fordult tiszttarsaihoz, kik elpalástol-hatatlan kíváncsisággal várták a jelenet végét; — egyébként — folytatá — lesz gondom arra, hogy még elindulásunk előtt tudósítsam húgomat s felvilágosítsam, hogy mily érdemtelenre pazarolja szereiméi." — Elég uram, kegyelmezzen ! netovább., egek irgalmazzatok !! — s fuldokolva rohantam el e helyről, hogy még e perezben Tan-csám lábaihoz vessem magamat, hogy föl ne keljek addig, mig bocsánatát (bár érzém : meg nem érdemelve") meg nem adja . . . Az egész házat mély csendben s a kaput bezárva találván, másnapra kellett szándékom kivitelét hagynom s nyugtalan a kesergő kebellel tértem lakásomra. VIII. , f Másnap reggel öltözködtem épen, midőn a levélhordó egy levelet causztatott a még csukva lévő ajtóm hasadékán be; a levél Antóniától jött, remegve bontottam fel ... igy hangzott: „Uram! Mi egymásé nem lehetünk soha! Bár szerelmem ön iránt határt nem ismert és bár e kebel férfiút önön kivül nem szeretend soha többé: a tegnapi jelenet után tiszta, igaz s hü szerelmem érzetében oly alacsony gyanúsítással mélyen sértődött öntudatom nem engedi önnel ez életben többé találkoznom; igyekszem Önt feledni! Férfiú, ki oly páratlanul áll féltékenységével mint ön, akit anyám édes testvérének csupán rokoni érzelme már oly hallatlan indulatosságra zúdított velem szemben: — mindenha csak szerencsétlenséget osztó szerencsétlen szörnyszülöttje e világnak. Isten önnel Z. Antónia. * ,U. i. Megtiltok még pedig anyám szigorú meghagyása folytán is bárminemű közeledést házunkhoz.. .* --— Oh ő nem szeret! gyűlöl! megvet!.. kiáltám b fejemet eszméletlenül ejtéih két tenyeremre; sírtam, hosszasan . . . keservesen, mint egy gyermek. IX. Többé nem találkoztunk. Többször meg-kÍBÓrtém ugyan felkeresni őt, hogy az általam oly méltatlan megalázottat, oly mélyen megaér-tettet legalább némileg engeszteljem : lefestve előtte azon állapotot, azon valóban kínzó, gyötrelmes helyzetet, melybe egyedül csak a katonatiszt nagybátyjának mint ilyennek nem ismerése, nem tudása folytán jutottam; ámde mindannyiszor elhagyott az erő, a bátorság, elrettentő ki lomboritásban állván előttem a »megtiltom önnek..." szavai, valamint vele elkövetett hallatlan méltatlanságom eleven emlékezete. O rövid idő múlva férjhez ment egy derék kereskedőhez. ttzenkilenczedtk évfolyam ZALAI KfrZ íiÖ N r. ÁPRILIS 4 ¿n 1880. A hernyók és kártékony rovarok kiirtásáról. A gy ümölcsfákra nézve kártékony hernyók es rovarok irtásának elmulasztása, a gyümölcstenyésztőknek érzékeny kárt okoz; és pedig nem csak a mulasztást elkövetókoek, hanem a . hernyók terjedése miatt az irtást leik¡ismeretesen teljesített szomszédoknak is. Ugyanazért a hernyók és rovarok irtását az altalános érdek megkívánja, 8 e czélból a következők rendeltetnek el: 1. §. Minden birtokos, vagy bérlő tartozik minden év márczius hé végéig a kertje, szőleje, udvarán levő minden fáról és sövényről az őszről maradt hernyófészkeket és tojás gyűrűket leszedetni, a azokat tűzveszélyre alkalmat nem szolgáltató módon elégettetni. A tavasz és nyár folytán a fákon, bokrokon és sövényeken mutatkozó hernyók és hernyóhálók azonnal leszedendők és megsemmisítendők. 2. S. Minden birtokos, vagy bérlő tartó zik, ha szomszédja ezen kötelezettségnek eleget nem tesz, ezt a városkapitányságnál feljelen teni, s a városkapitányság köteles a hernyó és rovar irtást, a mulasztónak költségére és kárára eszközöltetni. 3. A városkapitányság tartozik őrködni a felett, hogy a hernyóirtás az illető lakósok vagy a határban levő cserfői és szabadhegyi szőlőbirtokosok által szigorúan teljesítessék, s ha ez kellő időben nem történnék, a városkapitányság intézkediK, hogy a hernyóirtás a mulasztó terhére és költségére esz közöltessék. 4. §. A hernyóirtást mulasztó tulajdonos vagy bérlő, a teljesített hernyózás költségei nek megtérítésén felül, a városkapitányság által kimondott s azonnal végrehajtandó 2—5 frti$ terjedhető pénzbírsággal büntettetik, mely birság a városi faiskola költségeire fordítandó. 5. A hernyók és kártékony rovarok pusztítását illetőleg annyira hasznos éneklő madarak és ezeknek fészkei kímélése tekinte téből az erdőpásztorok szigorú utasitast nyervén a vadász törvény e tekintetbeni áthágói ellen az érintett törvény legszigorúbb intézkedései fognak alkalmaztatni, miért is a tanulók és gyermekek ezen tilalomra elevé figyel ineztetendók és eltiltandók, mert ezek áthágásai és pajkosságból eredő kártételeiért a szülők, gyámok és gondnokok felelősek. Nagy-Kanizsa város tanácsa 1880. évi márczius hóban. A világ azt gondolta, hogy boldog. En tudtam, hogy nem az. Sokat szenvedett szegény, inert naprólnapra összébb esett. Arczának üde színét halotti . halványság váltá fel. Egész lénye az önemésztés kínait tiikrözé v issza. Félév -múlva férjhez menetele után elköltözött szegény a jobbak hazájába. Kávássy hadna»y egy távirat szerint miudjárt az első csatában elesett. Ezzel vége van elbeszélésemnek; jó barát köszönöm szíves türelmedet! . . * * * Szótlanul ürítettük ki poharaink tartal mái barátom elbeszélésének végeztével, melyet egészen elérzékenyülve tört hanggal, rövid mondatokban fejezett be. Nem mertem az egész uton vigasztalni; -szembe jutott Eötvös egyik mondata, hogy vannak fájdalmak, miket nem lehet vigasztalni. Csak elválásunkkor kisérlém meg vigasztalni, felhozván neki, hogy : minden bánatot kisebbít, bármi fájdalmat megenyhít, bárhogy sajgó sebet behegeszt a folyton tűnő, niuló — idő! Pedig---? — Oh be!---Jó éjt barátim! Elváltunk. Izabella emlékkönyvébe. Hozzá. Klhnjlú szavai\'I még mo«t is csendnek »lőttem, Keblemben mélyen vésve mar.vitak azok ; — Nem tudom én. hogy tnégérv ényb-n vannak-e moai 19? Ugy látszik, hogy nem, mert te feledni akarsz! — Az ó szemeihez. Mily pompás. mi dimö a csillagok isteni fénye, Rózsámnak ragyogó, szép szeme isten-ebb I.......hoz. Oly szelíd, oly kedves vagy. mintegy szende kis angyal. Benned csak jőaág tllkrflzi- viss«» magát Hogyha szived bírnám, oly kinespm lenne te benned, Mely sokkal b*c&«*ebb India kincseinél. E .... r. BBniigyl tárgyalások, jegyzéke Zala-Egertztgi kir. törvényiztíctbl. 1S80. évi április 8-án. 194. B/880. Sz. 1. Vindisch Jakab soly. t. sértéssel vádolt elleni ügyben. 2-od birozági ítélethirdetés. 300. B/880. Sz. 1 Kopeller Ferencz suly. t. sértéssel vádolt elleni ügyben. 2-od biróeági ítélethirdetés. 4 5. B/880. Sz. 1. Kaszás Dániel és táren emberöléssel vádolt elleni ügyben 2 od bir. Ítélethirdetés. Április 9 én. 40. B/880. Sz. 1. Ferencz József sikkasztással vádolt elleni ügyben. Végtárgyalás. 275. B/880. Sz. 1. Verbancsícs Imréné sikkasztással vádolt elleni ügyben. Végtárgy. 373. B/880. Sz. 1. Markó Imre es tirsai tolvaj lássál vádoltak elleni ügyben. Végtárgyalás. 441. B/880. Sz. 1." Horváth Ján«» és társa: suly. t. sértéssel vádolt elleni ügyben. Végtárgyalás. 576. B/880. Let. Iinko** Mihály emberöléssel vádolt elleni ügyben. Végtárgyalás. 577. B/880. Sz. I. Köbli János és társa végrehajtás ellenszegülésével vádoltak elleni ügyben. Végtárgyalás. 691. B/880. Sz. 1. Dömök Ferencz s társai tol vaj lássál vádoltak elleni ügyben. Vég-tárgyalás. Április 15-én. 301. B/880. Sz. 1. Tóth Ferencz súlyos testi sértéssel vádolt elleni ügyben. 3 ad. bir. Ítélethirdetés. Apnlis 16-án. 237. B/880. Sz. 1. Fodróczy József suly. t. sértéssel vádolt elleni ügyben. Végtárgyalás 238. B/880. Sz. 1. Horváth József és társa suly. t. sértéssel vádolt elleni ügyben. Végtárg falás. 453. B/880. Sz. 1. Emmer István lopással vádoit elleni ügyben. Végtárgyaiás. 528. B/880. Let. Zsizsek Istváu gyújtással vádolt elleni ügyben. Végtárgyalás. 579. B/880. Let. Kovács Ferencz és társa tolvajlássai vádoltak elleni ügyben. Végtárgyalás. 709 B/880. Sz. 1. Gyukli József és társa suly. t. sértéssel vádoltak elleni ügyben. Végtárgy alás. Április 22 én. 449. B/880. Sz. I. Kamarás József suly t. sértéssel- vádolt elleni ügyben. 2-od bírósági ítélethirdetés. Április 23-án. 186. B/880. Sz. I. Persa István és társai lopással vádoltak elleni ügyben. Végtárgyalás. 248. B/880. Sz. I. Heimer Albert s társa hamis okirat készitéssel vádoltak elleni ügy ben. Végtárgyalás. 304. B/h80. Sz. I. Sifter Gergely s társa tolvajlássai vádoltak elleni ügyben. Vég-tárgyalás. 324. B/880. Sz. 1. Bíró János veszély«* fenyegetés és isten káromlással vádolt elleni ügyben. Végtárgyalás. 4*3. B/880. Sz. I. Kaj Mihály sikkasz társai vádolt elleni ügyben. Végtárt,yHlás. 472. B/880. Sz. I. Bodó Vencel életveszélyes testi sértéssel vádolt elleni ügyben. Vég tárgy alás. Április 29-én 521. B/880. Sz. I. Zsoldos János emberöléssel vádolt elleni ügyben. 2-od bírósági ítélethirdetés. Április 30-án. 218. B/880. Sz. I. MayISóder Lipót csalás és hamis váltó készitéssel vádolt elleni ügyben. Végtárgyalás. 291. B;880. Let. Torma József és társa gyilkosság bünkisérlése ¿8 suiy. t. sértésnél vádoltak elleni üg\\ben. Végtáríryalás. .566. B/880. Sz. I. Hoffniann József és társa emberöléssel vádolták elleni ügyben. Végtárgyalás. 552. B/880. Sz. I. Kaiser Lajos és társa csalás illetve ha\'oiB okirat készítéssel vádoltak elleni ügyben. Végtárgyalás. Kelt Zala Egerszegeu, 1880. márcz. 31 éu. MUZSIK KÁLMÁN iroda iga«g*tA. Ilelyl liln k. — SZERKESZTŐSÉGI irodánk mai naptól kezdve régibb helyén Főtéren (Wlas-siesház. földszint) van, liol a szerkesztővel délelőtti órákban értekezhetni. — Ma, vasárnap délulán 3 órakor van a kÍ8dednevető egyesület közgyűlése az ovoda helyiségében. — Nyilvános köszönet. Boldog emlékű rendtársunk temetés« alkalmával tanúsított megható részvétért, mely oly imposans alakban nyilvánult, fogadják u vidéki s helybeli főt. urak, a képviselt tan s egyéb testületek, hatóságok, valamint a közreműködő énekkar, ugy a jelenvoltak összesen éa egyenként, különösen pedig közszeretetü városi orvosunk, tek. Rátz Antal ur kedves nejével a gyengéd figyelemért legmélyebb köszönetünket. A fe-renezrendi ház gyászoló tagjai. S. — A palini uradalom ellen a fővárosi lapokban közölt árverezési hírt valamint mi, ugy helyi laptársunk a „Zala" is közölte. IIle-tékes helyről értesülünk, hogy az egéaz nem egyéb roszakarata mistificatiónál, sőt csaláson alapszik. Az árvezez ép ellen a sem miségi panasz be is adatott a nagy kaniisai kir.\'törvényszékhez. Az e tárgybani intézkedéseket figyelemmel kisérjük s alkalmilag közöljük. — Dicséretes buzgalommal ültetteté be városi hatóságunk a szenlgyörgy vári szőlők hez vezető ut széleit fakkai. éretlen suhanezok neki esnek s egymásután tördelik ki, ujabban 26-ot semmisítettek meg. Váljon nem lehetne-é csak egyet is megcsípni ? Ezzel aztán nemcsak \' az egész kárt meg kellene fizettetni, hanem azt a régi 25 öt duplazva rárakatni is helyén lenne. — Néhai Szentkirályi Aurél fiatal költő Bucsután 1875-ben halt el. Lapunk szerkesztősége az időituu egy sirkő felállítására gyűjtést rendezett, az eredmény az lett, hogy a sirkő elkészült s a község elöljárósága azt ki is vitette, azonban daczára, hogy a község elöljárósága megigérte díjmentes felállítását, máig Bem teljesité. A kegyeletes érzelem egy ik derék bajnoka Lendvay József kir. pénzügyőri biztoe ur a helyszínén értesülvén e hanyagság felöl, intézkedni szíves voit, hogy az i lén saját fei-ügyele\'e alatt okvetlen felálhtassék e sírkő a a porladó hamvak fölé. — Pályázat. A nagy-kanizsai öuk. tűzoltó egyletnél egy évi 288 frt fizetés és ruházattal javadalmazott szolgai állás megürülvén arra ezennel pályázat hirdettetik. Felhivatnak a pályázni kívánók folyamodványaikat nevezett egylet elnökéhez f. é. april hó 15-ig benyújtani Előnyben részesülnek mindazok, kik katonai kötelezettségüknek végleg meg felelvéu; korra nézve a 30 évet elérték, s e mellett irni és olvasni tudnak. Kelt Nagy Kanizsán, 1880. april hó L-én. Orosiváry Gyula egyl. elnök. Knortzer György egyl. titkár. — Hyinen. Weissmayer Mór ur bájos leányát Ernesztina úrnőt apr. 1 l én délelőtt 11 órakor vezeti oltárhoz Z-rkovitz Zsigmond ur Budapestről. Kísérje boldogság frigyöket! — //;\'• Gróf Festetics Tasziló ur esküvőjét a monacoi herczegnóvel már megtörténtnek olvassuk s nem sokára Keszthelyre érkeznek. — Vadászati A medve és borz ki-aludlák téli álmukat. A vadkan a nagy sürük ben marad. A ló vad bogoz, néha tülköz, sőt ágaz is. Az ózbak folyvást hámzik. A nyulak a vetésekbe vonultuk. A várva várt szakinkák c hó közepéig bizonyosan megérkeztek, s 10 — 12 napig tartózkodnak náluoK. E hóbsn «ok ják lőni a süketfajdot dürgése közben. A vad lud, récze és ragadozó szárnyasok leskunyhók-ból is lőhetők. A fác ánosokban a tojásokat ki költetés végett összeszedik. A vizslákat páro-sitanj lehe\'. — Hidak Mura-Szerdahelynél a vihar által megrongált állami hid építése oly erősen halad, hogy apr. 10 én már átadatik a közforgalomnak, a letenyei állami hid szinte a vihar s jég által tudvalevőleg teljesen tönkre tétetett, itt már a fentebbihez hasonló hirt nem jele/.he-iünk; annyit azonban biztos forrásból hallottunk, hogy vashíd épitése terveztetik. — Keszthelyen a phylloxera irtás tel j«s csendben, sót mondhatnók titokban történik ; alkalmasint azért, hogy a megjelenő szemlélők ne vihessenek magukkal — phy 1. lox^rát. Elég is a közönségnek a hír, meg a felolvasás, gondolják magokban azok a nagy jó urak. — Zichy Mihály ünnepeli művész hazánkfia mint a fővárosi lapokban olvassuk elhagyja Párisi és Znlamegyébe jő lakni. —. Liedt íerencz hegedűművész hazánkfia körünkbe érkezett. A*kitűnő 8 jeles művész alkalmasint sz-rdáu ad hangversenyt. Keszthelyen, szombaton, apr. 10 én fogja tartani. Felhívjuk a zenebarátok figyelmét a méltó pártfogásra — A tajtofezai. kir. járásbíróságnál Írnoki állomásra pályázat nyittatott. — Hangverseny. F. hó márcz. 29-én husvél hétfőu Süm-\'gen a nagy vendéglő termében Liedt F- rencz (hegedű műrész), Kecske mély Matild, Winter Tere* és H irváthlza kisasszonyok, valamint Exuer Alajos ur szives közreműködésük m-lUt: hangversenyt aduid. Miisorozat. I. Introductíon «1 liondo (uj) Saint Saens. Liedl F., II. La Harpe Eoilienne — Sydney Smith. Winter Teréz k a., III. Le-gende Wieniavsky., E\'egie Ernst. Liedl Ferencz, IV. Magyar népdalok énekli Recskemé thy M. k. a., Horváth Iza k. a. kísérete mellett V. Czigánt ábránd Sarasaié. VI. „F.»usta ábránd Sarasate. Liedl F. Helyárak: Körszék 1 frt 50 kr., Zártszék 1 frt, Bemenet 60 kr. Jegyek válthatók: D o r n e r ur kereskedésében, valamint hangverseny napján a pénztárnál. Kezdete 7 és fél órakor* — Idézett tartalmú előleges jelentést hordott szét a levélhordó Sümegen még a nagy bét fo lyama alatt, a hangverseny meg is tartatott; azonban a mŰBorozat megkezdése előtt az in troductiót kénytelen volt Liedl ur más beveze téssel előzni meg; ugyanis kijelenté, hogy előtte ismeretlen okból a közreműködésre ajánlkozott úrhölgyek közül Kecskeméthy Matild ée Vinter Teréz nem jelentek<meg. Az elmaradottak helyett^Tafferner Béláné urnő volt Bzives egy ábrándot Székely Emiltől (éljenzés közt befejezve) zongorán eljátszani, valamint Horváth Iza k a., ki ámbár csak kiséretre volt je gyezve, szintén magánosan zongorán néhány magyar népdallal tölté be az időközt. Exner Alajos sümegi karnagy valódi alapos zeneképzett pontossággal kiséré a művészt, ak\' figye lemmel hallgatta a játszott darabokat, elfogu latlan ítélettel mondhatja: művész kisérte a művészt! szándékosan hagytuk a főmestert, Liedl Ferencz urat utoljára; hegedű játékával képes az embert bámulatra és elragadtatásra birni. A jelen nem levők bizonynyal többet vesztettek még a concertet adónál, kinek a meg nem érdemlett közöny miatt deficittel kellett beérnie. A gyér látogatás részben a szokatlan helyár, részben „Emaus\'-nak tulajdonitható. — Zala-Egerszegen 1880. évi april hó 10-én a kaszaházi vendéglő nagytermében zártkörű tánczkoszorut rendez Rechnitzer Józ*ef táneztanító, belépti dij 50 kr. kezdete S órakor. — Táncziskoláját f. hó 12-én újólag megnyitja. — A keszthelyi húsvéti országos vásár t. hó 1-éu tartatott meg. Most is, mirfí egyébkor, ez volt a leglátogatottabb keszthelyi vásárok egyike. A kereslet meglehetős aránybau volt a kínálattal. Különösen élénk volt a marhavásár; igen sok és igen szép szarvasmarhát hajtottak fel, melyek noha drágán, de mindazonáltal elég kelendők voltak. Lovat, a tavaszi munka jelenléte miatt keveset hoztak piacira. Időjárás a lehető legkedvezőbb volt. — Árverés Zalaraegyében. Pollák Vilmos 338 frtra b. ingt. apr. 30. Pacsán. — Pozsgai Mihály 418 fr\'ra b. ingt. apr. 29 éu Tól-Szerdahelyen. — Filák András 496 írtra b. iogt. apr. 26. Galambokon. — Galis István 37l2 frtra b. ingt. apr. 3. Zalabéreu. — Heimler Miksa tapolczai kereskedő ellen csőd nyittatott, perügy. Dr. Cz«nder István. — Németh József 785 frtra b. ingt. apr. 27. Bakónakon. — Horváth Ceutoiás József 1181 frtra b. ingt. apr. 29 Nagy Kanizsán. — Pongrátz Dániel 747 frtra b. ingt. apr. 17. Alsó Eőrsön. — Skoda Ádámné 1132 frt b. ingt. máj. 12-én Egyeduián. — Punger Pál 349 frtra b. iugt. apr. 28. Kerecsenben. — Furdán István 488 frtra b. ingt. apr. 29. Újlakon (Nagy-Kanizsa.) — Branilovics József 316 frtra b. ingt. apr. 29. Rácz Kanizsán (Csáktornya). — Távirat. München, apr. 2, Gizeila főherczegnő ma délben egészségee figyermeket szült. — Rövid hirek. Toldy Ferencz emlék -szobra Triesztből Bpestre szállitatott. — A trónörökös esküvője 1881. májusban lesz. — Mohácsnál a Dunában 20 mázsás harcsát fog tak. — Hazánkban 21.115 néplanitó van. — Pakson nagy tüz volt. — Asboth János uj lapot indit meg. — Ungmegyében a kormány 60 ezer frtnyi s-gélyt osztatott ki — Mileties Bécsbe megy lakni. — Petőfi költeményei chinai uyelveu is jelennek meg. (Reszket a bokor . . . Tung pi zen tsy.) — Az erdőtörvény jun. l-én lép életbe. — Bpesteu a gyapjú utczaí némel színházat becsukják. — A katonaságnál a lóállomány szaporittatik. — Gr. Andrássy Gyuláné anyja meghalt. — A uihi-lismus már Bécsben is fel-fel üti fejéi. - Z»r gényi Gyula soproni kereskedő meghall. — New-Yorkban már phonograph-hírlapot alapítottak. — ki nyert? Brünn, márcz. 31 én: 58. 32. 42. 14. 49. Irodalom i K rovat alatt megemlített munka Nagy-K»-nizjáu Wajdits .JAzsef könyvkereskedése által megrendelhető i — Felhívd* a magyar irodalomtörténet érdekében. A M. T Akadémia irodalomtörténet bizottsága megalakulásakor kitűzött czél jához képest, 1879. d^czember 3-án tartott ülé sében megállapította a Magyar Irodalomtörténeti Adattár t-rvét s következőleg irta körül: A Magyar Irodalomtörténeti Adattár első fo lyama a magyar tudományosság, irodalom és könyvnyomta ás történetére vonatkozó adató kat foglalj* magába 1471-től, mint a hazai könyvnyomtatás kezdetétől 1541 ig. Időrendi fórban czímlap szerint, vagy hiteles adatok szószerint való közlésével soroltatik fel minden olyan*irodalmi munka, mely ezen időköz alatt a) Magynrországon iratott, b) bárhol, magyarországi szerző által iratott, TIZENKILENCZEDTK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. ÁPRILIS 4 áü 1880. c) bárhol, magyarországi megrendelésre Íratott. Elveszett nyomtatványokról és kéziratokról tanúskodó adatok szintén tel vétetnek. Magyarnyelven szerkesztett okiratok dá túrna, a hely megnevezésével hol ma őriztetnek. írók, könyvkiadók és -nyomtatók életére vonatkozó bármily csekély részletek s tudósítások. Levelezések. Köny vajánlások és előbeszédek — töredékeden vagy egész terjedelmökben. Könyvnyomtató műhelyek, könyvkepekedés, könyvtárak, kül- és belföldi iskolázás történetét érdeklő adatok. Ide tartozik a hazai és külföldi iskolákon tanító magyarok névsora is; ellenben a tanulók névsorát lexikon alakba szedve, röviden szerkesztett életrajzokkal külön szükséges kiadni. Ezt az anyagot 25—30 ives kötetekben fogja a bizottság közzé tenni. Szerkesztő a bizottság előadója. A M. T. Akadémia irodalomtörténeti bizottsága 1870. ápril 20 án alakult meg s föladata : „A magyar irodalomtörténeti kútfők keresése, gyűjtése, kiadása; különös figyeimet fordit az irók naplói, följegyzései kiadására, bármely nyelven Írattak s azokat ,Irodalomtörténeti Adattár" czim alatt lehető teljességben igyekszik közrebocsátani. „Régibb irók kritikai kiadása, életrajzzal ¿s jegyzetekkel. A már megindított „Régi magyar költők tára* mellett megindít egy ujabb folyamot, melybe régibb Íróink kiadatlan, vagy csitk egy pár példányban fennmaradt munkái vétetnek föl, vagy a legkitűnőbb irók teljes és kritikai kiadásai bocsáttatnak közre. E munkák nem történeti sorrendben adatnak ki, hanem a körülmények srerint s nem tesznek egymással kapcsolatos gyűjteményt." „Könyvészeti és irodalomtörténeti munkák íratása, felhívás és megbízások utján s ki adáauk eszközlése." A bizottság ezennel hozzá kezd fő feladata - teljesítéséhez. Midőn az Akadémia és Kisfaludy-társaság ■a nemzeti nyelv és irodalom érdekében nagyobb-Hzerü vállalatba fogott, mindig a nemzotet hívta fel dolgozó társnak. A felhívás sohasem hang zott el; a siker mindig teljes volt. A Régi Ma gy»r nyelvemlékek kötetei, k Tájszótár, majd a Nagy Szótár, valamint a Népdalok és Mondák g a Népköltési Gyűjtemény kötetei ennek az együtt munkálkodásnak a gyümölcsei! Az irodalomtörténeti bizottság ishiven ragaszkodik •-hhez a múltban annyi jól termett hagyományhoz s meg van győződve, hogy feladatának csak ugy felelhet m*-g s igyekezetének csak ugy lesz teljes sikere, ha nyelvünk éa irodalmunk történatének ügyét most is az a lelkesedés karolja fel, mely mindig a régibbkori nemzeti mi-veltség szerte heverő romjaiból emelhet az ősöknek legszebb emléket! Ezért fordul mindenkihez s mindenkit kér, akinek csak módjában van, hogy adatok közlésével, ilyenekre való figyelmeztetéssel járuljon e nemzeti ügynek gyámolitásához. A legcsekélyebbnek látszó adat: iLgy pár sorból álló régi jegyzet; egy elrongyollott köny vtábla, melyen hajdani tulajdonosának neve áll, ki egykor irodalmunknak lehevett munkása; hányt vetett régi versek; levelek stb. mind nagybecsüvé válhatnak majd a tönv-gben, kellő sorban s magok helyén. A gyűjtés nem szorítkozik csupán azon 70 évi időközre, melyből az Adattár első folyama fog közrebocsáttatni. Kiterjed ai irodalmunk történetének minden korgzakára, ez csak szerkesztés Kezdetét jelöli. Azért minden közlést, minden adatot bármely időből köszönettel fogad a bizottság, s kéri, hogy a küldemények az Irodalomtörténeti bizottságnak czimezve az Akadémia épületébe utasíttassanak. Budapest, 1880. márcz. 15. Szász Károly bizottsági elnök. Szilády Áron bizottsági előadő. Vegyes hirek. — Qaray János háza. Szegszárdon a házat, melyben Garay János született, márvány-táblával jelölik meg. A márványtáblát Péchy prépost ajánlotta fel. A tábla felirata a következő : Koszorús kfiitőnk GARAY JÁNOS, itt született 1812 ¿vi október hó lU-én. Mert agy szeretted ő«i szép hazádat, Mint honfi s költő rs&k szeretheti. A néltánylat és eli«meró« e hiwu Díszes emléklappal megjeleli. Sxegnzárd, 1880. — A »zent Benedék-rend keletkezésének tizennégy százados évfordulója a napokban volt. A rend ugyanis keletkezését alapitójának születésével azonositja, a születésnapot pedij,- a tavasz kezdetének napján tartja. Maga a rend csak ötszáz évvel ifjabb, mint a kereszténység és jóval idősebb, mint a mohamedánizmus. Keletkeztekor omlott össze a római világbirodalom. Akkor alapította szent Benedek a Monté Casinón Apollo temploma helyén a hii-neves szerzet rendet, mely azóta folyton élénk réazt vett a keresztény népek életében. A rend kebeléből az idők folyamán 40 pápa, 200 bi bornok, 1400 érsek, 4600 püspök, 3600 kanonizált szent stb. került ki. A magyar nép egyházi és művelődési életében a Benedek rend szintén kiváló szerepet játszott. A kereszténységgel jött be a hazába s már Géza fejedelem, de főleg szent István korában vert gyökeret. Pannonhalmán ma is virágzó, minden egyházmegyétől független s az apostoli szent széknek közvetlenül alávetett — a casinohegyi társulattal jogközös főapátságában. A rend története összeforrt a magyar nemzet változatos viszontagságaival, csaknem kilenczszáz esztendőn át. Pannonhalma első főapátja Anaastás-Ajztrik volt; jelenleg Kruesz Krizösztom, az érdemes főpap éa tudós. A rend gzámog irót, tudóst, kiváló tanárt adott a nemzetnek. Jelenleg hazánkban összesen 182 tagja van. A nagy-kanizsai takarékpénztár részvénytársaságnak 1880. évi mircz. havi forgalmi kimutatása. REVÉTELEK. P£nxtár maradvány 188Ö. febr. 29-én...... P/nxtár számla 23 Hitelezőnek. Betét számlának Váltó Kölcsön Előlegezést Kamat Beiratási dij Költség Hátralevő kamat Házbérjnvedelnu Krtékpapir Értékpapír szelvény Ingatlan birtok Ingatlan „ jövedelmi Ogyvédi költ»ég előleg Házb érhátralék TQzkárbiztosittás Vegyes Lejegyzézi dij Késedelmi kamat Házt irtok Arany betét Frank „ Arany köles kamat KIADÁSOK : 17 Adós Pénztár számi. Betét számi* Válti Kölcsön . Elöl egMÍsi „ Betét kamat „ Kamat . Költség Tiaati fisetés M Ilázbét jövedelmi „ Krtékpapir , Krtékpapir sselvúny n Ingatlan birtok . logaüxn , jövedelmi , • Ügyvédi kfiltség elóleg , Osztalék , Trizkárhixtosittási , Vegyes „ Késxpéazeliilet Óssses lurgaiuni |j 2I9,132> 83,5«0 68 lfa,931 12,071) 310 1617 365 295 500 29 18,50« 171 224 23 286 750 14 171 41.015 54 175.Ö4Í1 ® 57 | 438j-265tlj| 351,722168 Nagy Kanizsa, 31/3. 1880. Nyilatkozat A nagy-kanizsai kisdednevelő egyesület t. elnökségéhez azért adtam be lemondásomat, hogy a t. elnökség tájékozhassa magát, ma kapok egy igazgatósági zugülésből eredő határozatot, melyben kérelmem „kedvező megállapodást nyert*, azaz magyarán : nyitva az ajtó — tessék kimenni. Engem a közgyűlés választott meg két izben, azért a t. igazgatóságnak ebbeli szabályellenes, ildomtalan és szeszélyes intéz kedését határozottan visszautasítom, az iratok átadására nézve szóló ezen igazgatósági határozatot is figyelmen kivül hagyom. Többire nézve találkozunk ha nem is Philippinél, hanem máshol. Nagy-Kanizsa april. 3. 1880. BÁTORFI. Papírszeletek, O is kíváncsi. A tárgyalás napján fölvezetik s vádlottat a tárgyalási terembe. — Elnök ur, kérném a tárgyalást elhalasztani; as ügyvédem megbetegedett, nem jöhet el védeni. — Hát hiszen magát tetten érték mikor lopott, mivel tudná védeni as ügyvéde ? _ Én magam is arra vagyok kíváncsi. Vingán. — ,Ho> kii lányom, mi teral el fejed felett ha a szabadban vagy ?• — .Aa égboltozat * — ,8 ha az ég beborul, mit látsz akkor?" — .A* «sernyStl* »olt a TÜa.11 lom, Szerkesztői üzenet 4010. Facxa. Ks.xSncttel Tettük. Üdvözlőt ! 4011. .Hervadj sl hát- Elhervad a kosárban. 4012. K. P. Bpest. Síires köszönettel vettük. 4013. Z. Oy. Elküldetett. 4014. .Magányban*. Közölteti! , 4a ix sajna mért nem jöríl te ix oda ki ? 4015. Csáktornyára. Vrn rendes tudósítónk a megállja helyét. 4016. .Semmiért". Kölöljük. 4017. SOmegh. „Kincz-nincs*. Valóban nincs benne kincs. Heti naptár Április 4-til április 101«. 1880. H6- OS U.li- Katb. és prot. ti ö r ö % nap | naptár | naptár |ntj 14. Jésus xárt ajtón jS kereaslűl. Ján. XX. j 4 Vasárnap Cl Qusilo 23 E3 Nik. 5 Hétfő Viarxe 24 7.ikar 6 Kedd Sixtus p. ¡25 Gv o. b. a. 7 Sserda Hermán 26 Gábor « Csötartük ¡D«ss(S ¡27 Matriu 9 Péntek iCőlostin ¡28 Hilárion v, 10!Asomhat Ezfehisl |29 Márk p irt Felelős szerkesztő: BátOrfi Lajos. HIRDETÉSEK <= ---B =\'5 "O ~ - >. - = £ « s> t_ - E S rS "3 > u c ».Si S. ■tü-é-S fitt ■ -a Ci >,-» » É«=" O 00 ■ 2 SS ~ * z co: luíIje i>J ??~. ^Ilfi »S c CJ- C8 m oo -<B a* cO a ^ ca s •s = X > a U ra u > o> - a a 93 Q 1 III = "iS 11 = •sia ; = o B « C3 > ® B 3 --% -l. = •f *»- 2 ^ S _ *«s - ; = ;!■; S >1 — « P o sp "3 5° = O •S i a S S S J ÍJ I "" I 5 ¡\'«S s-g a. < • — = S ; >,■= o ° ■ t« -5 5 \'áslls s-ss^l-l S aoa«?*. . q ^ -.. ~ t» £ -o - S . £ " ^ j. ■£ .-> . = i O *« ^Jí-s BL H a •» -ce ® N -cs <*> • M CS _ Sl-sJlg 3 ® "o — S E > " i K 5 3 = -3 fiJIHI 1-3 < 5 ^ * a s, bSa -a T3 2 ® 50 © „ . £ J-J ?|\'-f co »O ^ = n: ® — ¿•■■sjsS^ Í c U S , O © Ö .5 i 5 H_ ö-^s " a ^ ^¿-íl& ^ -a — M -a -O * a — s;iii 2 IJ* s a Pályázat. A Csáktornyái községi népiskolánál üresedébe jött magyar, horvát éaoémet tannyelvű leány tanítói állomáanak válass-tá« utján teendő betöltésére 18*0. évi apr. hó 15-ik napja kitü zetvén, — ennélfogva felhivatpak mindasok, kik ezen álláat elnverni óhajtják, miszerint kellőleg felszerint folyamodványaikat alólirottnál ezen határidő előtt benynjtaák. Évi fizetés 1880. srtpt. hó l-ig 500 írt és természetbeni h kás, — ezután pedig 600 frt és 150 frt lakbér átalság. Kelt Csáktornya, 1880. évi apr. 1-én. Szerenák Sándor, 37 i_i oskolaszéki elnök. C»ak rövid idei« látható Herminán tépea m u a e u m a. - Ma vasárnap 4-én vége íz elsí felállításnak; üsMekotvo egjr tartalma« ajándék ««r*>-sysl Nyitva áll 8 óra regRellól 10 óra estéig. Bemenet 10 kr. — ajándékkal 15 kr. Számos látogatásért tisitelettel esd Herrmanu Eduárd, panorama tulajdonos és tjuksa«m-orvoe, ki fájdalom és kés nélkül minden tyúkszemet el tivolit. A pápai uradalomhoz tartozó s Pápa városában fekvj .Csóka" czégü vendégfogadó, — továbbá a devecseri uradalomhoz tartozó s Zala megyében országút mellett fekvó Petendi vendégfogadó, a hozzá tartozó 15\'/, hold szántóföld és réttel, folyó 1880. évi szent Mihály naptól 3 évre zárt ajánlat utján bérbe adatnak. A zárt ajánlatok 10*/,, bánatpénzzel ellátva folyó april hó 23-ig Pápán az uradalmi központi hivatalnál beadhatók, s ugyan itt a részletes feltételek is megtekinthetők; Pápa, april 2. 1880. Az uradalmi felügyelőség. TIZENKILENCEDIK EVFOLTAM T yZfAjlrk I KÔZUiîT H IRDETÉSB A Magvar-franczia biztositó részvény-társaság zleletfel alólirt igazgatóság ezennel jelenti, hogy Zala-, Somogy-, Baranya- éa Vasmegyék részére kiterjedő hatáskörrel Nagy-Kanizsán főügynókséget állítván fel, annak vezetését GUTMANN S. H. ÚRRA ruházta, kit egyszersmind a tiiz-, szállítmány- és jégbiztositási ágazatokban jogérvényes biztositási kötvények kiállítására is felhatalmazott. Budapest, 1880. jannárban. A Magyar-franczia biztosító-részvénytársaság igazgatósága: SCHWEIGER MOSCOVITZ. A Magyar-franczia biztosító részvény-tftraaaâg társaságra vonatkozó mindenféle felvilágosítások leg- igazgatóságának fentebbi közzétételére hivatkozással altfirott tisztelettel jelenti, miszerint a Nagy-Kanizsai főflgyntikség vezetését elvállalta s a főügynökségí irodát megnyitotta, hol is biztosítási ajánlatok elfogadtatnak a a biztositási üzletre, vagy készségesebben megadatnak. BiZtOSlt pedig; Ji tárSASÁg a) tűzveszély és robbanád által okozott károk ellen; c) miirazon vagy viien szállított javak károsodása ellen ; b) jégkárok ellon d) az ember életér© minden ismert módozat szerint. A Magyar-franczia biztositó részvény-társaság, melynek 20 millió frankot, azaz 8 millió arany forintot tevó alaptőkéjéből a részvényesek állal mindjárt kezdetben 10 millió frank, azaz 4 millió arany forint készpénzben befizettetett, s rés/int a főváros legelső pénzintézeteinél, részint pedig magyar államértékekben és elsőbbségekben lett elhelyezve, m. évi oktober 14 éu tartván alakuló közgyűlését melyen a társaság ügyvezetésének élére következők választattak meg: Választmány. Elnök. Bittó István, 5 fela. val. belső titkos tanácsosa, a Lipót-rend nagykerraztese, oraz. képv. stb. Bpesto-. Alelnttksk : Báró Bánhidy Béla, földbirtos, orsz. képv. stb. Budapesten. Boatoux Jenő, .1 párisi Societé •le l\'Union gónerale elnöke stb. Páriában. Választmányi tagok. Róbert Morín marquls de Banneville, ** osztrák deli vasat igazga!¿sági tarja stb. Parisban. Neuwelt Armla kir. keresked. tanácsos nagy kereskedő. Lovag zápori Regeohart Ferencz, az Albrecht-vaspálya elnöke stb. Bécsben. Sváb Károly földbirtokos, orsz. képviselő stb. Budapesten. Báró Unt! Károly cs. kir. kamarás, az oszt. déli vasat alelnöke, az oszt. urakháza tagja stb. Bécsben. Felügyel ti bizottság. Beck Nándor a magyar jelrálog-banknak igazgatója. Lánczy Leo, a m agy. n|t. földhitel részvény-társaság igazgatója Budapesten. Lewln Jakab, a kereskedelmi akadémia igazgatója Budapesten. Serreboorce J08 Mária Ezril, a párisi Société de l\'Union rí erale vezérfelügyi-lője Pírisban. Igazgatóság Igazgatók : Dr. Hiller Albrecht, köa. és váltó-ügyvrd Bécbbrn Klstennacher Károly * „Hoffmmn József4 nagykereskedő czég főnöke Budapesten. Schweiger Márton kir. kereskedelmi, tanácsos Budapesten. Vezérigazgató ; Moskovlcz L: J08 Budapesten. Tekiutve e társaságnak fentebb kitüntetett tőkeerejét és ax üzletvezetés élén levő, hazánkban is nagyobbrészt ismert és köztisztel-tben álló egyéniségeket, bátran olmondható tehát, hogy nem volt -még sz egész monarch:ában biztosító társaság mind ez ideig, mely a biztositó közönaégnek annyi ffarsntiát nyújtott volna, mint amennyit n«ki e társaság mindjárt kezdetben nyújtani képes, a a midőn a társaság ezen, eddig páratlan tókeereje és az élén álló egyéniségek jelleme egyrészről teljes biztosítást nyújt arra nézve, h<»gy a társaság üzletvitele a in-ltáuy.»asig. a p mtmság éa a le*szigornbb becsületesség minden követelményének niindenkor és teljesen meg fog f-lelni, másrészről a szakvezetés avatottsáfra a« iránt is kezességül szolgál, hogy a társasig * díjtételek megszabásánál ia kellő tekintettel fog l«nni a verseny jogoanlt követelményeire. Amidőn tehát t:sztelettel xlólirntt a biztositó t. közönség bizalmát a* által* kepviaelt társaság iránt újból f.lhivja és kéri, megjegyzi egyszersmind, hogy * vezérügynökségi területen * vidéki ügynökségek azeiTvezése teljes folyamatban van és hogy tüzbiztositási ajánlatok a már felállított ügynökíég.-k által készségesen elfogadtatnak. maradván teljes tisztelettel Nagy-Kanizsán, 1880. januárban. A Hagyar-franczia biztosító részvény-társaság főügynökBége Nagy-Kanizsán, 98910-52 GUTMANN S. H. XXXXXKXXXXXXXXXXXXXXXX Sérv-szenvedőknek bérmentea megkeresés után mindenki készséggel és ingjen kaphatja az alulirt czég által, a használati módját, az Ilirsaui, a Svkíczí Sturzenegger féle ártatlan altesti-kenócsnek. E használati módhoz van temérdek bizonyitvány valamint köszöni irat csatolva a kigyógyultak állal a szétküldés egv . dénybi n történik, a melynek ára 3 frt 20 kr. \' (926 8-8) Kapható: FORMAGYI FERENCZ, a Szü* Máriához czimzett gyógyszertárában Budapesten „THE GRESHAM életbiztositó-társsság Londonban. MagyarorszáKi H»t : l¡ Am.xtri«i a»L : Fer. Jtaf-tér 5. I Bécs, OpernriM 8. ií A tár.aság vagyona.........fres GS 576,023.96 Évi hcvt-wl MztojitásoV ís kamatbdl 1879. iuiiius 30 án.....: Kifizetések bi.tnsitási ¿i járadéki nzerxCdí sek s visszavásárlások stb. titán a tiri»*i(( fennállása óla (1848)........ A leyiitólili tizebkrt hónapos (Isleti idö alatt * társaságnál értékig nyújtattak lie ajánlatok, miáltal a legutóbbi 26 t-v alatt benyújtott ajánlatok 5>iiárt<k. tíbb mint .......fre. 94b 0f.2,8íí> — értékre megy. — Tervezetek s minden közelebbi felvilágosítások a vidéki ügynök s a magyar én nnzlrák fliiUok aiutl adatnak. (998 3—*) fres. 13 628,702 40 fres. 8S.000.000 — fre. 58.:)lfl,(!00 — 12 drb. kuhlandi tenyészbika eladás, 450 drb. tenyész bárány eladás a német bólyi uradalomban, Baranyamegye. (31 5-6) Értekezhetni Nagy Károly tiszttartónál Német-Bolyban. Majdnem ingyen ^ Szám o\'ás következtében a nem rég hnkott nn^y britannia-ezüst gyárban a következő 45 darab rendki ül tiszta brittannia-ezflst tárgyak csak 6 frt 95 krba kerülnek, csak nem negyed ré-Bze az előállítási árnak, tehát caaJcnem ingyen «dadva, és pedig : 6 drb. kitűnő jó a8Ztali-kés Británia ezüstnyél és ^^ valódi angol ezüstaczél pengével. ^ -c 6 „ legfinomabb villák Británi* ezütsből egy ¿rbban 6 . nehéz Británia ezüst evőkanál * S 6 „ b.iunia ezüst kávéskanál legjobb minőség £ 2 g a ^ 1 „ erős Británia ezüst téjaerő 5, 2 1 , neh^z Británia ezrtst levesmerö | ^ ^ 3 5 6 , BriUnia ezüst késtarté w Ü -1 | . 6 „ • aján<lék tücza finom vésőzattcl. .r ® 3 . Británia ezflst tojástartó 21 | 1 . Brittania ezüst tömött kenyérkosár \\ * J "í 2 „ hatásos Brittatlift-ezüst gyertya tartó- . í» -1 „ Británia ezüst étte-mi asztali csengetyü prüst _ hanggal. 45 drb. (22 4 — 12) Mind ezen 45 drb. a -b-gfinomabb Británia ezüstből vannak kéazitve mely egyedüli a világon létezendő érc, m«ly örökké fehér marad és a valódi e*ü*től ISO évi haaxnAlat után sem külömbözhető meg, miért jótilva lesz. Czim és egyedüli rendelési bely a cs. kir. osztrák magyar városoknak. Generál-Depót der I. eiigl, Britniiia Silber Fabriken Biau & Kanil, Wien, I. Rlisabethstrasse Nr. 6. Szétkü\'dé« gyoratn ntánvétellel. 53 -3 S > Triinksneht, selbst die schwersten und ältesten Fälle heilt sicher mein vorzügliches Mittel mit und auch ohne Wissen des leidenden anwendbar. — Herr Ch. G. in Gross-Kikinda (Ungarn) sagt in seinem Briefe vom 8. Jänner 1880. .Ich bin mit der Sendung sehr rufrieden and ersuche Sic böfl. mir wieder eine Sendung zu machen." Wegen Erlangung des Mittels wende mau sich mit vollem Vertrauen an (19 5-5) Reinhold ßetzlaff in Dresden- Keskeny utifű-mellczukorkák, a tudó és mellbajok, köhögés, fojtóköhögés, rekedtség és tüdóhumt biztos gyógyszerel. A természet által a szenvedő emberiség •\'avára teromtf tt megberaülhetlen keakery ntiffi azon már eddig fel nem derített titkot foglalja magában, miszerint a gége és légcaö rendszer gyulladt nyak hártyájára való azonnali gyors és enyhitő hatás gyakorlásával az illető beteg szer-vek gyógyulását minden tekintetben lehetőleg elősegíti. Mintán gyártmányunknál a czn-kor éa keskeny utiffiből tiszta vegyü-lékről kezeskedünk, különöa figyelembe ajánljuk hatóságilag bejegyzett végjegyünket, sat. dobozon levó als-Írásunkat, mert csak ezek igazolják annak valódiaágát. Schmidt Victor & fiai. cs. Br. szab. oárosot Bécs, Wieden. Alleejasse 48. mm 1 skatulya ára 30 kr. m Kaphatók: Práger Béla gyótryt BelusJ. ffyőgyt- N.-Kanizsán, Káli-voda J. hetenyén, Kii A. gyógyszt. A.-hendván, Domer Kaj. vas- ^s füszerkereskedéséb«n Sümegben, Werli M gyógyszt, Kapronczán, idŐxb. Mozelt F. Vasváron, Ho\'.lósy József E. gyógyszt. Zals-Kgerszegrn. Ber gor Mór (Somogry) Szobb. Simon Gyula Szombathely. (»78 25—♦) 7 éremmel és 6 tisztelet okmánynyal jutalmazott EáK TRAGYA-GYPS, olcsón és bérmenteaen szálüt minden vasúti állomáshoz, a tezelési vezénylet a „Vorűerbrübler gyps-úányainiveiés." Fonta: MSdting, Hin mellett. (979 13—15) Nagy-Kmizsán, nyomatott » kiadó tulajdonos Wajdits József gyorssijtóján. SAGI-KANIZSA, 1880. április 8-án. 29-<111E axéuu. Tlzenkilenezedlk évfolyam. \\ \'"""eltzstssl ár: egén árra 9 frt.[ fél érre . i, negyed érre. . 2 » j Egy Mám 10 kr Hlristéssk 8 haaáboi pstitsorbao 7, masodasor 6 l min.len további sorért 5 kr. >\' NYILTTÉBBKN soronként 10 árért vétetnek fel. |j Kincitári illeték minden i>nu hirdetésért kalB] 30 kr fi.etendS. ZALA I0ZL0IY 1 előbb : ,Z AL A-BO M O C3- ÖZLŰN 4 lap •Kellemi réssé! illet! kSsleménfek a 1 saarkststffhSs. aayafi részét illetS kftslsasiaysk pedig a kiadóhoz bérmentve intésendSk: SAOT-KANIZSA Wlautotkiz Bérmentétlen levelek. 1 csak ismert monkatár-1 saktdl fogadtatnak sl ÍKésiratck vissss nem i ktUdetnek. Ji.-Kanlzaaváros helyhatóságának, „n-kanizsai önk. tfixoitó-egylet", a „n.-kanlwai kereskedelmi t iparbank«, ,n.-kanlmai takarékpénztár«, a .talamegyel általános tanltétei-tület", a „n.-kanizsai kisded-neveló egyesület", a „nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet", a „soproni kereskedelmi • iparkamara a.-kanizsai küiválasztmánya" > több megyei és városi egyesölet hivatalos értesitéje. Heteuklnt kétszer, vasarnap- s csQtúrlOkoii uiegjeleuő vegyes tartalmú lap. Felhívás előfizetésre! Az első évnegyed m. bó végével lejárván, tisztelettel felkéljük mindazokat, kiknek előfizetősök m. hó végéig tartott, hogy azt megújítani szíveskedjenek ideje korán, nehogy a szétküldésben hiány merüljön fel. Előfizetési ár : apr.—jun. évnegyedre......2 frt. apr. — szept félévre........4 „ apr.— decz. 3 évnegyedre .... 6 , Nagy-Kanizsa, márcz. 21-én 1880. A ,ZALAI KÖZLÖNY* kiadó hivatala . Wajdits József könyvkereskedése a selyemtenyésztés ugye hazánkban. A selyemtenyésztés ügyét hazánkban egy század óta szorgalmazta, s áldozatok mellett is előmozdította volt a kormány, hogy fáradozása nem volt sikertelen, mutatja az, miként selyemtermelésünkból 1841-ben már 865.000 bécsi fontot tett csupán a Hoffmann ház által beváltott gubó mennyiség; azonkívül 40 — 50 magán selyemtermeló s feldolgozó vállalat létesült és az 1842-ben rendezett elsó magyar iparmű kiállításon tizenegy honi selyemgyár versenyzett egymással. Mik voltak a termelés akadályai, minó intézmények léptettek ezen akadályok legyőzésére, s minó eredményeket idéztek elő?— mindezt főbb vonásaiban előmutatják az orsz. magy. gazd. egyesület megbízásából szerkesztett közlemények, melyek 1873-ki füzetéből kivonatosan közöljük a kővetkezőket ; Magyarországban a selyemtermelést legelőször állítólag Passardi János Péter kísérelte meg. Passardi olaszországi toricellai születésü ember volt, aki 1680. táján egy magyar leányt vévén nőül, annak baranyamegyei birtokán telepedett le s ott az eperfit és selyemhernyót megho nositotta. E buzgalmáért a király 1708-ban magyar nemességgel jutalmazta meg. Annyi bizonyos, hogy a selyemtenyésztésre vonatkozó későbbi hivatalos adatok selyemtermelésról legelőbb Baranya és a szomszéd tót megyékben tesznek enlitést. Mária Terézia 1761-ben jutalmakat tüzetett ki azok számára, akik magukat a selyem termelésben kitüntették; 1762-ik évben pedig egy , Magyar selyemruha* czimü könyvet adatott ki és osztatott ki ingyen a nép kőzött; ezen munka népszerű oktatást tartalmazott az eperfaültetés és selyemteuyésztésról. — 1765-ben elrendelte, hogy a termelt gubókat bizonyos meghatározott árért maga a kincstár váltsa be. — Ezen idő tájban az alvidéki megyék már meglehetős számú eperültetvényekkel dicsekedtek. Találkoztak egyesek is, kik ügyét melegen felkarolva, mindent elkövettek annak népszerűvé tételére: igy p. o. Adamovics János Verőczemegye akkori alispánja kitűnő szorgalmat fejtett ki e téren, úgyhogy Veróczemegyében nagy kiterjedésű eperültetmények keletkeztek, s a nép széltiben kezdett tenyészteni az eperfát és a selyem hernyót. Mária Teréziának egy 1765-ben kiadott udv. rendelete a kincstár költségére egy selyemtenyésztési felügyelőség felállítását rendelte el Eszéken. Három évvel később pedig 1768-ban egy az ország összes törvényhatóságaihoz intézett udv. rendeletben meghagyatott a megyék, szabad királyi városoknak, hogy mindenütt, ahol különben az éghajlati viszonyok megengedik, köz-epreskertek létesíttessenek. A megyék egy része tehát hozzá fogott a kezdeményezéshez: Arad, Csanád, Csongrád, Fehér, Baranya, Bács, Esztergom, Komárom, Pozsony, Tolnamegye és Deb-reczen városa különösen nagy buzgalmat fejtettek ki, a miért egy 1770-ben kelt udv. rendeletben királyi dicséret és elismerésre lettek méltatva. A többi megyék és városok azonban nem nagy kedvet mutattak az uj ipar üzéséhez. A kormány látván, hogy számos megyénél inkább az uj dolog iránti ellenszenv, mint az okul hozott kedvezőtlen klima volt az eperül-tetvényezés terjedésének akadálya, s a dolgon ugy vélt segíthetni, hogy a községi epreskertek alakítását minden megyének kötelességévé tette kivétel nélkül. A déli megyék, különösen a tótországiak szép sikert bírtak már felmutatni. Igy az 1768-ik évben a három slavon megyében 17.000 font gubó lett beváltva. A Bánátban szintén dicséretesen haladt a dolog. A magyarországi megyén közül Baranya és Bács fejtett ki legtöbb szorgalmat. Ezen kedvező eredmények által indíttatva a királyi kincstár Solenghi felügyelete alatt 1769 ben egy gombolitó és fonógyárt építtetett, a mely a Com-merial-Rath által még ugyanazon évben arra lett kiszemelve, hogy selyem ipar iskolául szolgáljon az országnak, s egy 1769-ik decz. l-én kelt udv. rendeletben meghagyta Mária Terézia az ország ösz-szes hatóságainak, hogy küldjenek a házi pénztár költségén két alkalmas ifjút Eszékre, hogy ott a selyemtermelés módjában oktatást nyerjenek, s haza térve, később az adózó népet oktathassák. Mária Terézia intézkedései folytán a XVIlI-ik század utolsó 25 évében alig volt megye az országban, melyben legalább egy epreskert és egy selyemtenyésztési felügyelő nem lett volna. Több északifekvésü megye azonban zord éghajlata folytán hasztalan próbálta területén meghonosítani az eperfát, s ezek folyamodtak a kormányhoz, hogy miután a selyem ipar által czélbavett haszon területükön el nem érhetó, mentessenek fel a selyem ipar meghonosítása czéljából reájuk rótt tetemes anyagi áldozatok terhe alól. — Ennek folytán 13 megye és számos város felmentetett a kővetkező \' években mindazon rendeletek hatálya alól, melyek a selyemtenyésztés tárgyában azelőtt és azután kiadva lettek. Ezek a kővetkező vármegyék és hatóságok voltak: Megyék. 1. Abauj. 2. Árva. 3. Be-reg. 4. Gömör. 5. Máramaros. 6. Sáros. 7. Szepes. 8. Liptó. 9. Trencsin. 10. Tu-rócz. 11. Ugócsa. 12. Ung. 13. Zólyom. Városok. 1. Bakabánya. 2. Bártfa. 3. Béla. 4. Kaproncza. 5. Körmöcz. 6. Eelsőbánya. 7. Késmárk. 8. Lőcse. 9. Libetbánya. 10. Nagybánya. 11. Zólyom. 12. Selmecz. 13. Szatmár. 14. Szakolcza. 15. Trencsin. 16. Újbánya. (Folyt, következik.) TÁRCZA. Egy szerzetes sírjánál. (H . . - . tfa H ) Bevégezéd pályád csendes futását Mint alvó gyertya hunyt ki életed; Nem ugy láttunk mint üstököst egünkön, Mely távozván reánk árnyat vetett. Sötét zárdának voltál hü lakója, Hogy lelked vé««től égi kéz megója, Nem bánat vitt be, nem azüdnek keserve, Nem ugy jövél te — mint vész tört hajós E helyre, — mely bár égi révnek partja ükötni mégis — mégis oly bajos, Mert itt szejfényséfc jár alásat lábon Itt nincs más jelszó : tűrj hiven barátom ! Fáradt napszámos nem voltál a pályán Hová hivatva érezéd magad; Dolgoznál estig azőllejébe annak Ki munkást égi kincsekért fogad Előbbi pályádnak volt sok tüskéit RóxsávL feji észté itt az élő hit: Hogy lelked mint a költöző madár majd A nyár multával szebb hazába kél; Csendes magánynak lettél hü lakósa De itt is szüd csupán tetteknek él. Ha azód őrzött, ápolt erény virágot Példás élted sok maszlagot kivágott. Ugy voltál rendtáraid közt, mint kit ég küld Bizonyságul, hogy itt nincs tespedés ; Mert jól tndád, hogy a künn nyert seb itten Bányászként csak mindig mélyebbre rés. Hiába jő, ki itt pihenni vágyik Ólom szárnyon nem jutói égi vágyig. Ki fogja majd ápolni sok virágid, Melyek kezedtől nyertek életet; A „kert magánynyá lesz talán, mely árnyat Ősz fürteidre egykor hün vetett. Emléket néki aonki ugyae állit 8irjára ültessük kedves virágit. Nyugodj! nemes szfi ott a sir ölében Te oldva látod azt a titkot, mit Gyarló eszünkkel meg nem foghatunk, csak " VigaSztalókép bátorit — a hit: Csak ngy nem leas reánk rémea balálunk Ha mint te e földről könnyen megválunk gyúrom. Kisvárosi lntriguák. (Beszély.) Irta: Schiiehter József. Gyönyörű tavaszi est van. — A hold ép most búvik ki egy c8oport bárányfelhő mögül és mélabúsan tekint le a földre, mintegy szomorkodni látásik a világ fealettségén; — majd ismét elrejtőzik, nehogy az ilyenkor telt számtalan, rendesen üres szóbeszéd lenni szokott szerelmi eskünek táuuja lehessen; msjd ismét előtűnik és folytatja komor vándorlását az égen. — Néma csend uralkodik az egész természeten, csak a békák egyhangú brenegése szakítja ezt félbe. * * • Esti 10 óra jan. — K. város lakói Mor-pheus karjai közt álmodoznak immár egy boldogabb jövendőről, — s főtér teljesen kihalt, csak két alakot, — egy férfiút és egy nőt _ látunk karonöltve, élénk csevegésbe elmerülve, lássa, kimért lépésekkel haladni. Miután a fölöttébbi távolság miatt ez alakok egyéniségeit sem felismerni, — »em pedig beszélgetéseiket kivenni nem tudjuk, — a gondolat szárnyán lesz a szíves olvasó velünk egy utczai lámpánál elibük kerülni. Siessünk, mig a lámpa mellett haladnak, éji vándorainkat lehetőleg lefesteni: A nő 17 éves lehet, deli termet, setét, ábrándozó, beszédes kék szemek, kissé meghajlított orr, mely gyönyörűen áll az arányos arezhoz, magas homlok, melyet ébenfaszinü hajzat foly körül; — méltóságteljes tartásával inkább egy túlvilági lényhez látszik hasonlítani ; a tértiu középtermetű 23 és 24 év közt lehet, egyenruhát visel, szőke piczi bajusz árnyékolja be ajakát, mnlyek alól beszéde alkalmával vakító fehérségű fogak tündökölnek elő, — tekintete komoly, de lángoló a szerelemtől. Most, hogy ez alakokat a lámpa világánál agy futólagosan lefestettük, hallgassuk meg beszélgetéseiket, megjegyezvén egyébként, hogy ez által szerénytelenséget nem követünk el, mert mint irónak valamivel többecskét nem hogy szabad, de hogy szives olvasóink tudni-vágyát kielégíthessük, kell is megtudnunk. .Látod szeretett Ilonkám, igy szól a férfiú, kit elbeszélésünk további folyamában Lajosnak nevezünk, — nélküled oly kihalt ez élet énnekem, — kietlen, kopár. — Ha napi munkáimtól megszabadulok, hozzád repülök, hogy angyali tekintetedben vigaszt keresve, könnyebben viselhessem az élet terheit; — de ugyan mondd, mi lenne belőlem, ha tőled el* szaki ttatnám V „Édes Lajosom, szólt Ilonka, — ne beszélj a válásról, — szerelmünk sokkal in kább összefűz bennünket, semhogy egymástól elssakittatnánk. Oh! édes Lajosom, ugy szeretlek min: éltemet, de még jobban, mert mit érne az élet énnekem, szerelmed nélkül ? „Tudom angyalom, hogy forrón, lángolón szeretsz; — ez a tudat gyógyító balzsam néha felzavart kedélyemre, — de lásdd! sokszor valami ugy elfogja szivemet, magam sem tudom: mi? és ekkor elgondolom: Látha majd a te Ilonkád hűtlen lesz hozzád, még nem ismert más férfiút, mint téged, — szive még tiszta mint a nap; — hátha ez a szerelem csak egy futó csillag, mely jött, hogy távozzék; — hátha ez a szerelem csak egy fellobbanó láng, melyet a legkisebb ssellő is elolthat, — elolthat, mert nincs parázsa, — mely ha nem is lánggal ég, — de melegit. „Oh! édes Lajosom, te ugy elszumontasz engem mindig kételyeiddel, — lásd ez íáj nekem; — miért nem zavarlak én téged aggályaimmal, látod, veté oda pajzánul moso-lyogva, kis kezecskéit fenyegetőleg telemelve, — mert én jobban szeretlek téged, mint te engem és azután — én ugy bizom benned. És most, szó la, komoly tekintetet öltve fel, légy nyugodt, bízzál Ilonkádban, kinek irántadi érzelmeit sem idő, sem körülmény megváltoztatni nem fogja tudni. .Ilonka! rebegé Lajos, — őt élénken átkarolva, — nyugodt vagyok, boldog vagyok; mert csak most ismerem még szerető, angyali szivedet, légy áldva szavaidért; fogadd egyúttal ama biztcsitásomat, hogy soha, soha sem fogok megszűnni benned egy tiszta, ártatlan, szerető angyalt imádni. És most, folytatá tovább, — egy égő csókot nyomva Ilonka ajkaira, mintegy az TIZENKILENCZEDIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. ÁPRILIS 22 ¿0 1880. A magyar általános Iparegylet alapszabályai Az egylet czime: „Magyar általános ipar- egylet" ; székhelye : Budapest. 2. §. Az egylet czélja: az országban létező iparágak fejlesztésére, nemesbítésére és versenyképessé tételére hatni; eddig hiányzó oly iparágakat meghonosítani és terjeszteni, melyeknek keletkezésére és virágzására a létfeltételek a hazai és helyi viszonyokban megvannak; az iparos osztály ban és főleg azon körökben, melyek létezése az egyéni kiképezteiéstől függ, az értelmiséget fokozni, és a magasabb szakképzettség elsajátítása iránti fogékonyságot emelni, valamint a müizlést nemesbiteni; az ipari termelőképességet minden irány ban emelni ; a hazai ipar érdekeinek általános közgazdasági szempontból való fejlesztését előmozdítani, és a felmerülő akadályokat elhárítani; a lehetőleg kiterjedt, sokoldalú és tökéletes ipar iránti szükségérzetet a nemzet valamennyi rétegeiben felkölteni, és saját termőképességünk iránt rokonszenvet és bizalmat ébresztem\'. •• 3. §. E czélból: az egylet igyekezni fog, az iparral rokon termelési ágak együttes közreműködését előkészíteni; a tudomány, művészet és kereskedelem szakférfiaival szövetkezni, és az ország közgazdasági érdekeinek és anyagi jólétének haladása iránt érdeklődő honpolgárok tevékenységét megnyerni. Az egylet továbbá tárgyalni fogja az iparra vonatkozó és általában a közgazdaság körében felmerülő napi kordéseket; megismerteti a közönséggel a hazai ipar termelő képességéi, éa hazai iparosok jele-seob készítményeit; törekszik a közönségre hatni, hogy saját szükségleteit lehetőleg hazai ipargyárt mány ok -k al fedezze; az iparos osztály osszérdekeit a törvényhozással, kormáuyn) al és a közönséggel szem-ben védi és képviseli; uj ipartelepek keletkezését előmozdítja, éi külön kedvezmények elnyerését egyrészt a tor vény hozás- én kormánynál, másrészt hitelintézeteknél előmozdítja. E czél elérése az egyletnek következők szolgálnak eszközökül: tagjai közötti kölcsöuös eszmecsere a havi üléseken ; külöuleges szakkérdé-sek tárgyalása az ábandó szakosztályokban; nyilv nos előadások, fő tekintettel az iparos oszt«.j ra ; kiváló ipartermékeknek, lalaimányokuak én javításoknak bemutalása e* szakszerű ismertetése ; árucsarnokok létesítés«; müipari és technológiai gyűjtemények b szerzése, létezők fejlesztése és hasznosítása ; olvasó és könyvtártermek berendezése, s a bel- é* külföldi szakirodalomnak tájijai használatára bocsátása ; közreműködés ipari szakiskolák és tan- elébb mondottakat megerősíteni akarván, — siess, mert föltűnhetik elmaradásod; — félóra malva nálatok leszek. II. Ilonka eltávozott, hogy haza siessen, Lajos pedig kárpáti utcza sarkánál befordulván, élénken kopogtatott egy ajtón, hol beeresztést nyervén, eltűnt szemeink elöl. Felóra múlva egy szinte egy.ji ruhát vmelő fiatal emberrel jött ki, ki is ezeu szavakkal fordult Lajoshoz: „Tudom, édes Lajosom, hogy te a „két nyúlhoz" szándékozol menni, — bizonyára — szólt nevetve, már déltől fogva nem láttad Ilonkádat. — Ne neheztelj rám, ha újból mondom, miszerint én bizonyos ellenszenvvel viseltetem ezen ház iránt — és ha nem bírnád adott szavamat, ma este rendelkezésedre állani, ugy nem követnélek oda; — de hát, mondá elkomorodva tovább, — a szerelem vak I — Lajos! szóla, — őt erősen karjainál ragadva, — nemde keserű végzet az. hogy ha már szere-tüuk, miért kell a szerelemnek vaknak lennie? Te csak a szerelem vakságával szemléled Ilonkádat. — árnyoldalait nem látod, vagy nem akarod meg áthatni. Higyj énnekem Lajos, — szólt tovább a teljes meggyőződés hangján, — Ilonka ki*-as*zony nem érdemes szerelmedre. „Feri! szólt Lajos, az előbb beszélőhöz, — tud<>d e, hogy a szerelem szent s igy ezt megsérteni, megbocsáthallan bűn? _ (Folyt, köv.) műhelyek létesítésében s mis egyéb, ax iparos osztály mivalődését elősegítő intézményekben; tárgyalásainak és a tartott előadásoknak közzététele önálló közlemények, képe. kiadványok és Baját lapja által; időnkinti pályázatok hirdetése különös szakkérdések megoldásira, derék iparosok és munkások erkölcsi és anyagi támogatása, valamint kiváló ipari termékek dijasása és jutalmazása ; közreműködés nyugdíj- és életbiatosiiási intézmények létesítésében, iparosok éa munkások számára; ugyanezen osztálybeli elszegényedett érdemes egyének javára sz"lgáló segély-pénztáraknak szervezése; gyimoiitáaűk betegség esetében ; kiállítások létesítése, esetleg ilyeneknek támogatása és azokban való közreműködés. 5. §. Az egyleti tagok: a) alapító, b) rendes, c) tiszteletbeli tagok. Az egylet alapító vagy rendes tagja lehet polgári jogainak teljes élvezetében levő minden feddhetlen egyén vagy jogi. személy, és pedig vagy saját nyilatkozata vagy egy tag ajánlata alapján. A rendes tagok felvétele az igazgatótanács által titkos szavazás utján és a jelenlevők általános szótöbbségével eszközöltetik. A felvételre ajánlott, vagy a belépésre jelentkező személyek nevei a napirendbe felveendők. Az igazgató-tanács jogngitva van a felvételt az indokok felemlítése nélkül megtagadni. Tiszteletbeli tagok az igazgató-tanács in ditványára a közgyűlés által választatnak, és pedig oly férfiak sorából, kik az ipar, tudomány és művészet, vagy az egylet czéljainak kiváló támogatása — esetleg jelentékeny alapítványok — által különös érdemeket szereztek. Az egyleti tagok a) jogosítva vannak a havi és közgyűlésekben, ugy nein különben a szakosztályok üléseiben, ^ez utóbbiakban mindazonáltal a 13 ik 8-ban említett korlátozással) megjelenni, azokban az ügyrend szem előtt tartásával indítványokat tenni, éa a (anácskozmányokban és szavazásokban részt venni; b) minden választásnál választók és választhatók ; c) az igazgató tanácsnak uj egyleti tago kat ajánlhatnak ; d) az egylet közleményeit, ha csak kivé-telképeu egyes esetekben a havigyűlés által elleukező határozat nem hozatik, díj nélkül kapják ; e) az egylet olv-.sotermét, könyvtárát én gyűjteményeit használhatják ; f) idegeneket n»iut vendégeket az egylet helyiségeibe bevezethetnek. \' 8 A tagok kötelesek : a) az alapszabályok és az ügyrend határozatainak magukat alávetni; b) három éven át a tagsági járulékot fizetni, mely a fővárosban vagy annak közel környékéti lakókra nézve évi 10 forintban, — távolabb tartózkodókra né/.ve pedig évi 6 forintban áilapitiatik meg; c) 3 forintnyi felvételi díjat fizetni. A lagtági járulék, valamint a felvételi díj összegéi a közgyűlés egyszerű szavazat többséggel megváltoztathatja. Azon tagok, kik e^j szersmindenkorra it-galább 200 forintot az egyleti törzsvagyon javára lefizetnek, alapitókul tekintetnek, és a rendes járulék fizetésétől felmentvék. A tiszteletbeli lagok — önkéntes ada kozásokat kivéve — minden járulék fizeté*é\'ól mentesek 8 §• Minden tag szabadságában all írásbeli bejelentés mellett bármikor az egylet kötelékéből kilépni, a tagsági járulékot azonban köteles h 7. §. értelmében lefizetni, A tagaági díj lefizetésére halál esetében az illető tag Jogutódai n.:m kötelezhetők. A tagság a felvételre igényelt kellékek elvesztésével megszűnik. Valamely tag kizárása az igazgatótanács részéről azonban csak eg} , a napirend kiiüzése mellett egybehívott ülésben, a szavazatok bárom negyedevei határozható el. (Folyt, következik.) Helyi lilrek. — A kisdednevelő egyesület apr. 4 ki közgyűlésén 21 egyleti tag jelent meg (13 nő, 8 férfi.) A közgyűlési jkönyv felvevésére Dr. Tuboly Gyula ügyvéd ur kéretett fel. Határosat az lön, hogy apr. 18 án ujabb közgyűlés tartassék, melyről mi.tden egyleti tag külön meghívó által értesitessék. Az april. 4 ki köz-gyűlésre ily meghívót kibocsátani teljes lehetetlenség volt, miután a tagságra szóló aláírási ivek legnagyobbrészt a gyűlés ideje alatt adat tak be a gyűjtők álul. — Szerkesztőségi irodánk régibb helyén, Főtéren Wlassics ház, földszint, van. A szerkesztő vei értekeshetni a délelőtti órákban ; távolléte esetében a szerkesztőséget érdeklő közlemények Wajdits Józaef lapkiadó ur könyvkereskedésébe kéretnek beadatní. — Felhívás. Az 1879. évi adókönyvecskék — azoknak a kir. adóhivatal által leendő megvizsgálása czéljából — 3 nap alati a városi tanácsterembe leteendők. Kelt Nagy-Kanizsán, 1880. évi april hó 4-én. A városi tanács. — Adó ügy. A m. kir. pénzügyminiíter ur ő nméltósága folyó évi február hó 7 én 8195/1880. számú magas leiratával az 1876. XV. t. csikk. 19 §-a értelmében a Nagy-Kanizsán működő 1880 évi kereset adókivető bizottsághoz elnökké: Oszeszly Antal városi ellenőr urat, helyettes elnökké Hírschl Ede urat, a kincstár részérőli bizottsági tagokká: Oroszváry Gyula ügyvéd és Gáspár Ferencz földbirtokos urakat, póttagokká: Kollarits János iparos és Lengyel Lajos ügyvéd urakat nevezte ki. — Az ezen bizottsághoz a törvényhatóság részéről rendes tagokká: Gelsei Gut-mann Henrik. Ujváry Illés urak, póttagokká: Berényi József és 8ommer Sándor urak mindannyian nagy kanizsai lakosok neveztettek ki. — Liedl lerencz hegedü-müvész nagykanizsai hangversenye közbejött akadályok miatt szombat április 10-ére haiasztatott. — Gyászhír. Albanich Kálmán városi alkapitány urat és családját mély fajdalom érte, kedve« kis gyermekök, a négy éves Vilma hunyt el. Megható látvány volt az ovodai lil növendék fehérbeni megjelenése, kis led pályatársuktól vett örökbucsu alkalmával Raneaay ur lánykája atuidőn egy koszorút tett a koporsóra, melyen már számos díszelgett. Elismeréssel vagyunk a derék nevelő ur ebbeli figyelmes ténykedéséért, hogy a gondjaira bizott kísd\' -dek bzívében a kegyeletes érzet alapcsiráját is fejleszt\'*ni igyekezik. — K-szthelyen pedig Rogr.nberg Salamon kir. postakezelő, életének 26 dik évében hunyt el. A szorgalmas és müveit ifjú temetése april 4-en nagy részvéttel-történt. — Skublics Arthur joghallgató, Skublics László zai:«megyei tevékeny közigazgatási közharcios fia múlt hó 27 én Meránban meghalt. A fiatal ember életének tüdőbaj vetett véget t — VVéber Ede volt bfüredi szeretetházi igazgatóuak nagyobbik lánykája Budán toroklobban hunyt el. Béke poraikra! — Somogyban három lap jelent meg; kettő, a kaposvári „Balpárt* és a csurgói „Csurgó" m- gszünt. Zalának színié]} lapja van éa még mind a 3 él. Jele. hogy eiősb itt a ki tartás, jobb a levegő. — Liedl Ferencz j-les hegedűművész vasárnap, apr. 11 én s nem szombaton, mint előbbi számunkban jeleztük, tartja hangversenyét Keszthelyen a következő érdekes mü-sorozaltal: Keszthely, vasárnap április hó 11 én az „Amazon* szálloda nagy termében Liedl Ferenc/, (hegedű-művész) hangversenye. Bi-ohi\'zky Miksa ur szíves közreműködése mellett Műsorosat: 1. Sonata zongora és hegedűre Niels-Gade Bischitzky M. ur és a hang versenyző II. Introduc.tion et Rondó Saint-S*éns a hang versenyző. III a) Legende Wieniawski, b.) Elegie Ernst a hangversenyző. IV. Dall énekli BUchitzky M. ur. V. Faust ábránd Sarasaié a hangversenyző. VI. Magvar lanczok ^1. II V.) Brahms Joachiin a hang-versenyző. Hely árak: Zártszék 1 frt — Be menet tj<J kr. Jegyek előre válthatók Wühsch F. éa Lizár urak szí • arkereskedéseik ben vala mint a hangverseny napján este a pénztárnál. Kezdete pont 8 órakor. — A piípa keszthelyi vasút nyom jelzési munkálaui april hó 1 én kezdettek meg Lcskay Miki«\'«1 mérnök vezetése alatt,\' mihez a nyugoti vasnt ignzgató^ága a mü szereket készséggel átengedte. Nevezett mérnök most Borosa Béni orsz. képviselő, és az arad-kőrösvölgyi mintaszerű vasútvonal tervezőjénél időzÍK. hogy e vasútvonalat tanulmányozza, és az itt nyert becses t->pasztalatokat a pápa keszthelyi vasútnál is értékesítse, mihez Borosa B. jeles szakem\' erünk hír szerint sz tkvélemé-nyével is támogatólag járulni Ígérkezett. A vasutvonalat ezalatt a végrehajtó bizottság tagjai is szorgalmasan tanulmányozzák, így utóbb Zichy Nándor és Deym Nándor grófok. — A ¡XÍJHI-keszthelyi tzirny vonal előmunkálatai költségére történt aláírások: A .Pápai Lapok" szerint: Gróf Eszterbázy Mó ricz 500 frt, gróf Eszterházy testvérek 500 frt, P pa város 500 frt, Pápai takarékpénztár 600 frt, Pápa városi s vidéki takarékpénztár 100 frt, Lóskay Miklós 100 frt, Pap János 100 frt, Néger Ágoston 100 frt, Schőnauer Antal 50 frt, Szevera Károly 100 frt, Bermüller József 50 frt, B->ró Üchtriiz Zsigmond 100 frt, Ihász Imre 100 frt. Noszlopy Gyula 200 frt, Supka Jeromos 100 frt, Ihasr. Lajos 50 frt. Devecseri takarékpénztár 50 frt, Békássy Károly 100 frt, gróf Vallis Gyula 100 frt, Pikk Henrik 100 frt, Máday Izidor 100 frt, Nagy Ignáczné 100 frt, Takács Jenő 100 frt, Leezner Manó fiai 100 frt, Tapoiczai takarékpénitá- 100 frt, Tapolcza város 200 frt, Handler Mihály 100 frt, Csendet József 100 frt, Hanauer Béla 100 frt, Kluge Ferenczné 50 frt, Győri püspökség 100 frt, Löwi Jakab 300 frt, Töreki Aladár 100 frt, Sólyomi Lipót 100 frt, Svastics Gyula 100 frt, Skublics Gyula 100 frt, B. Putheány Géza 100 frt, Bogyay István 100 frt, N. vá-zsonyi urodalom 100 frt, Peczek Gyula 100 frt, Bendeki érdekeltség 193 frt. Veszprémi püspökség 500 frt, Bessenyei Ernő 200 frt, Sz&cs István 200 frt, Ramaszetter 100 frt, Dorner Kajetán 300 frt, Eitner Sándor 100 frt, Keszthelyi iven ígéret szerint remélhető 1000 trt, összesen 8443 frt. Helyettes elnöknél is van még egy iv köröztetés alatt. As aláirott összegek egyes vidékek közt köveikesőkép oszlanak meg: Pápa és vidéke — 3950 frt. Devecser és vidéke — 400 frt, Veszprémi püs pökség — 500 frt, Sümeg és vidéke — 900 frt, Tapolcza és vidéke — 1500 frt, Rendeki i*en — 193 frt, Keszthelyről jön — 1000 frt — Árverés Zalamegyében. Stofek Má tyás 320 frtra b. ingatl. máj. 18. Draskoveczen. Róka József 943 frtra b. ingatl. május 25. Pó-lában. — Kaczensz Márton 544 frtra b. ingatl. máj. 28. Tóth-szant-Mártonban. — Sándor fái 1517 frtra b. ingatl. apr. 13. Tagyon. — Hidó Fábián 937 frtra b. ingatl. jun. 14. Pö löskefőn. — Goricsánecz József 9951 frtra b. ingatl. jun. 5. Szoboticzán. — Végh József 264 frtra b ingatl. apr. 13. Pinczén (A.Lendva) — Latin Mátyás 513 frtra b. ingatl. máj» 15. Csáktornyán. — — Az első m. ált. bizt. társaságnak közelebb közzétett mérlege alkalmat ad nekünk arra, hogy újra felhívjuk a figyelmet ezen hazai intézet fényes állására, mely 22 éves fennállása alatt a közgazdasági téren teljes sikert jegyezhet fel; tökéletesen igazolván az év elején e lapokban is Kifejezett várakozásokat a \'társulat utolsó évi eredménye tekintetében. A kimerítő s minden tekintetben szabatos mérleg valamint a számoknak szakszerű csoportosítása világos képet nyújt a mélyebb belátásuaknak minden egyes üzleti ágról s az érdekelteknek minden nevezetesebb mozzanatról. Az Össze» aktívák I4,3l>0.000 frtra ruguak s uagyobb részt osztrák-magyar bauk és magyar füidbitel-intézeii záloglevelekből, továbbá vasúti elsőbbségekből s könnyen pénzzé tehető más befekte tésekből állnak, melyek állandó éa jövedelmező kamatozást,biztosítanak, árfolyamingadozásuak csak kis mértékben lévén alávetve, mi tekintetben egyébiránt a gazdagon dotált tartalékalap utjáu kellően gondoskodva van. A még folyó tűzbiztosításokért visszatartott díjtartalék melynek magasaága minden biztosító intézet sekuritásának legmegbízhatóbb ismérve, 2 mii lió 400,000 nettó díjbevétellel szemben 1 millió 735,000 frtot, - tehát 72\'/, százalékot tesz. Ez egy olj magas száztólí, melyet a legkevesebb külföldi a egyetlen egy belföldi intézet sern mutathat fel. Eeen nyeremény tartalék mz alapszabály szerű intézkedés folytán további javadalmazások által az évi nyereményekből a tiszta díjbevételek egész év: magasságára lesz kiegészítve. Az életbiztosítási osztály díjtartaléka 6.360 000 frtr* rug; ez egy oly ösz-szeg, mely a biztosítások magasságát és tarta mát tekintve igen gazdagon dotáltnak tűnik tői, mi a közzé telt számtani mérlegből mindeu részletében ki is világlik. Az 1879. évi nyeremény az ingatlanokon történt leírások, valamint a díjtartalék és más alapok rendkívül ga/dag dotalása után a részvényesek részér* 200 frtos osztalék kifizetést tesz lehetővé, ami 20°/o kamntnnk felel m-g s ezen kivül «Ik még az utolsó 20®/0 os befizetési kötvenyeket is vissza kapják, melyeknek ösaaege 600,000 frtra rag. mely összeg jí felgyűlt tart»lékokkal az alaptőkével csatol ütött. A részvénytőke e szerint 3 millió frttal teljesen be van fizetve, a nyeremény tartalék 1 000.000 frtra kiegészítve mely utóbbi a legközelebbi közgyűlésen ho zandó alapszabályok értelmében 3 millió frtra fog emeltetni. A társulat fennállása ó a e|.»uii karokért 53millió frtot, halálesetekért és ki házaaitási dijakért 4.8000,000 frtet fizetett ki készpénzben, közhaszuu czélokra és alapítványokra pedig az utóbbi években több, mini 100,000 frtot adományozott. — Rövid hirek. Bpesten a Hermina-téri némeiszinháaban magyar előadások fog nak tartatni. — Csemajeff csődbe került. — A V. Újság Stefánia bgnő arczképet közié. — Doroamán és Kisteleken a torokgyik uagyban dühöng. — A „Pipics" cz. uj operettet frivol aágaért elítélik a fővárosi lapok. — Hoitsy Pált az esküdtszék felmentette. — 1880. év-utolsó napján lesz a népszámlálás. — A czárné haldoklik. — P. Tóth Kálmán k. r. tanár t\' hetééges fiatal író Veszprémben meghalt. — Wieniawski jeles lengyel zeneművész Moszkvá ban meghalt. — Vámbéry apr. 16-án Londonban tart felolvasást. TIZENKILENCZEDrK EVFO: " AM ZALAI KÖZLÖNY ÁPRILIS 8-án 1880. Ki nyert? Budapest, apr. 2-án: 85. 55. 40. 32. f>. Linc» „ , 90. 38. 76. 58. 30. Trieat , , 85. 6. 73. 80. 74 — Rudolf-eorijegyek ápril 1 történt búzásán a követkecri soroaatssámok húzattak : 178, 259, 337, 651, 705, 724, 734, 751, 816, 1305. 1439, 1692, 1820, 2019, 2211, 2569, 2733, 2739, 2785, 2845, 2870, 2908, 3147 , 3202. 3271,3582,3724,3812. — A ÍJnyereményt 20,000 frtot 2569. »or. 33. n. nyerte. — A bécndroti tortjegyek ápril 1 én történt húzásán a következő sorozatszámok hozattak: 99, 163, 685, 939 1167, 1693, 2028,2065,2166, 2311, 2315. 2883. — A 939. sor. 54 sz. 200,000 frtot, a 99. sor. 54. sz. 30,000 Irtot és 2065. sor. 100. sí. 10,000 frtot nyert. Az 1854-iki düamtortjegyek ápril 1 én történt húzásán a következő sorozatszámok húzattak: 176,237,427,432,578,741, 756, 821, 851, 855, 916, 1009, 1030, 1049, 1106, 1279, 1341, 1607, 1675, 1714. 1804, 2162, 2232, 2541, 2735, 2971, 3060, 3081, 3158, 3187 , 3198, 3451, 3477, 3573, 3591, 3724, 3736, 4000. — Az 1607. sor. 17 sa. nyert 100,000 frtot, 756. sor. 11. sz. 20,000 frtot — Az 1858 iki hitel torsjegyek ápril 1-én történt hozásán nyert aa 593. sor. 87. se. 200,(XX) frtot, a 424. sor, 35. sz. 40,000 Irtot, a 981. »or. 14. sz. 20,000 frtot, a 424. Bor. 55. sz. ée 4175. aor. 63 sz. mindegyik 5000 frtot, a 2309. sor. 91. sz. éa 3578. sor. 32. sz. mindegyik 3000 friot, a 214. Bor. 17. sz.. a 2691. sor. 79. sz. éa 4151. sor. 35. sz. mindegyik 1500 frtot, a 214. sor. 66. sz., az 518. sor. 17. sz., a 4175. aor. 31. sz. és 4175. sor. 69. sa. mindegyik 1000 friot. Kihúzva lett következő 14 sorosat: 214, 385, 424, 518, 593, 981, 1108, 2303, 2691, 3578,\'\'3699, 4036, 4151, 4175. _ Nyílt köszönet! A nagyérdemű közönség, kik felejthet-: len férjem gyászos temetésén oly nagy szám-: mai megjelenni szívesek voltak, de leginkább tisztelt pályatársai, kiknek nagy részvétükről ; több izben alkalmam volt meggyőződni, fogad-| ják bálás köszönetemet Keít Récsén, april 2. 880. WEISSENBÖCK IDA. Irodalom (E rovat alatt megemlített rnnnka Nagy-Kanizsán WajdiU József könyvkereskedése által meg-endelhetó.) — Üj zenemüvek. Táborszky és Parsch zenem ¿kereskedésében Budapesten megjelentek. P. Gyenday Idyllek magyar dalok felett zongorára sierzé Székely Imre 100-ik mü 1-ső füzet, ára 3 frt. Ezen füzet a következő dalokat tartalmazza. 1. Ilyen olyan kis legény. 2. Reczepicze haj. 3. Fekete szem. 4. Csingi-lingi. 5. Találják. 6. Az alföldön, Szentirmaytól. 7. Hadd szidjoo. 8. E*te van, Szentirmaytól. 9. Piros, piros. 10. Fösvény az én uram szörnyen. A számok küiön is kaphatók. A közkedveltsé ■ get méltán megérdemlő mü Gróf Zichy Géza urnák, a nemzeti zenede jeles elnökének van ajánlva. — M*hner Viltno* kiadásában megjelent Vargyas Endre által irt „Magyar szabadságharca története 1848—1849-ben\' czimü valla-lat II dik kiadásának .26 -32 füzete is, ez által a mü befejezve van. Ára egy-egy füzetnek 20 kr. A számos képpel ellátott kiadvány- nak ára még jutányos is. A mü végén az országban eddig felállított honvéd emlékszobrok rajzai is mellékelvék. — wAz Onzág-világ* czimü kitűnően szerkesztett vállalat 8-dik füzete megjelent. A képek között Ráth Mór érdemes könyvkiadó arczképét közli. Ára 40 kr. Vegyes birek. — Zichy Oiza gróf, ki a mellett, hogy iró, hírneves félkezű zongo/Mvirtuóz is, ajánlatot kapott, egy Észak Amerikában teendő művészi körútra, melyért az illető a grófnak ötveueaer dollárt fizetne. Zichy Géza ez ajánlatot visszautasította, s százezer dollárt kíván. Ezt az egész összeget aztán a budapesti zene-akademián egy zenei czélokra szolgáló Zichy alapítvány állítására fordítaná. — Az 1880-cu ¿vek. A tizenötödik században a következőket jósolták: .A ki az 1880-ik évet éli meg, az csodákat emlegethet s hálát adhat az Istennek, mert a hetvenes években Isten borzasztó ostora nem érte utói." — Továbbá a jövő évtizedre nézve igy szól a jóslat: „S a föld ezentúl kettősen fog teremni; a jó időt mindenekelőtt három borgazdag esztendő fogja megkezdeni, ugy hogy nem lesz elég hordó. Gabna és gyümölcs nagy bőségben lesz s aa egész világra béke száll le, mely hosszú évekig fog tartani. — Ztidólány a pápánál Csodálatos do log, hogy a zsidók Rómában a kereszténység főszékhelyén is évszázadokon átéltek éa gyara podtak. 440 tői, I. Leo pápa trónraléptétől kezdve egész 1870-ig az ottani zsidó hitközség bizonyos számú tagjainak kötelessége, volt, hogy nejeikkel s gyermekeikkel egy templom ban megjelenjenek, a hol egy szerzetes prédi- kált nekik s a kereszténység magasztos tanait magyarázta nekik, végül pedig fÖlszólitá őket, hogy keresztelkedjenek meg. Azonkívül 440 óta a Saterán templomban mindig egy-egy zsidó ifjat és zsidó lányt megkereszteltek, mely alkalommal előkelő arisztokraták voltak a keresztszülék. Az aj keresztényeket a pápa s a bibornokok rendesen gazdagon megajánaé-kozák. A mait szombaton is megkereszteltek a Saterán templomban egy zsidó lányt, roppant néptömeg s számos bibornok jelenlétében. A fiatal keresztény lányt aztán bematatták a pipának, ki gazdagon megajándékoz^. Felelős szerkesztő: BátOrfi Lajos. Nyllttér.*) Nyilvános köszönet. Alulírott hálás köszönetemet fejezem ki e lapok utján mindazoknak, kik forrón szeretett testvérbátyám Rosenberg Salamon keszthelyi kir. .postakezelő urnák f. évi april 4-én Keszthelyen történt temetése alkalmával oly megható részvétet tanasitottak, különösen azon mélyen tisztelt úrhölgyeknek, kik kossorukkal éaesi-tették boldogult fivérem koporsóját; tiszteletteljes köszönetet mondok Grünhut Lina úrhölgy • nek, ki mint koszoruleány működni kegyes volt, hasonlóan mély köszönetet fejezek ki a keszthelyi igen tisztelt ifjúságnak becses rész vétőkért és buzgó fáradtságukért. - Nagy-Kanizsán apr. 6. 1880. Rosenberg Ignácz, édes anyám és nővérem nevé-43 1 — 1 ben is. (•\' E rovat alatt közlftttért f«!elŐMé*Ht n«t Vállal a ftcerk. KIRDETÉ3SBK KesHeny utifű-meliczukorkák, a tüdő és niellbajok, köhögés, fojtóköhőgés, rekedtség és tüdőhurut biztos gyógyszerei. A természet álul h szenvedő emberiség javára teremtett megbecsillhutlen keskeny utiffi azon már eddig fel n<*m derített titkot foglalja magában, miszerint a gége éh lépcső rendszer gyulladt nyakhártyájára való azonnali gyors és enyhítő hatás gyakorlásával az ilb-tö beten szervek gyógyulását minden tekintetben lehetőleg elősegíti. Miután gyártmányunknál % ezu-kor és keskeny utiffibul tiszta vegyil lékről kezeskediiuk, különös figyelem bo ajánljuk hatóságilag bejegyzett vOgjegyünket, sa». dobozon levó aláírásunkat, mert csak ezek igazolják annak valódiságát- Schmidt Victor & fiai. es. kir. szál. gyárosoi Becs, Wieden, Alleegasse 48. ■■ 1 skatulya ára 30 kr. H Kaphatok: Práter Béla gyóiíyt. Belus J. gyógyt. N.-Kanizsán, Káli voda J. Letenyén, Kis A. gyógyszt. A.-Leudván, Dorner Khj vas- r-t íüszerkeresk«.lésében Sümegben, Werli M gyógyít, Kaprouczán, idGsb Motelt F, Vasváron, Hnllósy József E gyógyszt. Z*la-Eger»z_eg«-n. Ber-ger Mór (Somogy) Szobb Simon Gyula Szombathely. (.9<ö 26—*) »oooöooooooeeeeoscoeoí A pápai uradalomhoz tartozó s Pápa városában fekvő .Csóka" czégü vendégfogadó, — továbbá a devecseri uradalomhoz tartozó h Zala megyében országút mellett fekvő Petendi vendégfogadó, a hozzá tartozó \\Ől/3 ^old szántóföld és réttel, folyó 18h0. évi szent Mihál; naptól 3 évr* zárt ajánlat utján bérbe adatnak. A zárt ajánlatok 10®/d bánalpénzzel ellátva folyó upril hó 23 ig Pápán ar uradalmi kii/.ponti hivalaluál beadhatók, h ug) an itt a részletes feltételek is megtekinthetők. Pápa, april 2 1880. Az uradalmi felügyelőség. 3$ 2-a mr fiit 25 pf. monntlid) bringt bi« untrr btr Stcbaction non ¿frtfc ¡Hlnuttjntr im SkrUge Don KtiHolf HlofTr in Brrlitt crídxincnl* o«ttt tr» Dci.cu unc uvOii»cuncH uuiccaaltnnt}«tti>fft*. 2>tt iixfea» auSaegcbcnefl --- ------u. ftalfcr BUWsw 3n«nib; Bldttrr twJWa- «ft« jxftc aitböli Sfjuas toa KnoU fÖcí uw sa. aa.. am uiitvuuv o *»»»»»•• v BldttfT a™».— —wfatt — 36r Borbdttmmter »atte; CrjoMung Mn -www»«« — ©t( íiucit tor bra Kammon; fcumerrttt ton Äarl ¿eted -«KS? Í<,ieí*auk; Ä- notoa - tttwal üb« «fcWmn 5«. ««£5.,«umatuns ton 3*1 taft ©«Mb« - £fc fRuftttuns; ímmoirift ton JXrt Xt»aB - (ítn Stamtnadcrid) Bon Wlamntí^ - «tn JWfttcr Sf*«^Ü?1 "^«islíS^f wn^OScar\' eÍMÖrt »rtrnatnií dure ül^mannrt ton % Arek; aafctilra n 30DCOGOOOOO<3000GOOOOO<3< Terii ósorozatok 3 számban, melyben a 90 szám akként van elosztva, hogy minden hozásra 6-9 TERNO és számtalan AMBO jön ti közvetlen beküldése mellett. Egy Borozat ára 1 frt (játékuusitással). utánvéttel rendelések 1 frt 32 kr. Kapható: Budapest, VII. ker. rózsa-uteza 24 sz. I. eni. 7. ajtó MAYER Z. KÁROLY (2<) 5 2:"|| n -Teriii sc.i orati\'k k »dója.\' Schaumann Gyula-féle EMlg elé hetlea hatásában a kösnyebb megoldásra vonat kszélsg nehezen emészthetS étkekre. Mésztés. vértisztitás. táp lálás és tantéréi Késre. Kzáltal s napon kiüti kétszeri folytonos használat rttán mértékletes szerfll használ még maka-s beteesé-Ri-knél is. n m.: enésztési gyengeség-, zaka égetés-, viztélalis a hasglllsztánál, veszteglöség a bélnél, tag gyeageség. aranyér szenvedés. mindennemű gSrvéay. golyva, fehé kor, sá-gaság idiit bor kiütés, időközi főfájás, fé eg- és kőbetegséísknél benyálkásodás a benőtt köszvéayael és a graóságaát Az isváayvizek gyógyszer gyaoáati használat meliutt, «lőtte ép ugy iuínt annak ha«ználata alstt, valamint utólaco^ (tyóir.v-kezelésnél is kitüuő szolgálatot tesz. Kxpható annak készítőjénél, gazdasági gyógyszerész Stokerauban és az osztrak-maeyar kllain minden gyógyszertárában, valamint Nagy-fiaui/.sáu Práger Bela, Zala-Egerszegen Hollósy E. gyógy tárukban. Megre idelé^eknél legkevesebb két skatula utánvét mellett küldetik. (13 6 — 2f>) 12 drb. kuhlandi tenyészbika eladás, 450 drb. tenyész bárány eladás a német-bólyi uradalom ban, Baranyaraegye. (31 6 ti) Értekezhetni Nagy Károly tiszttartónál Német-Bólyban. ®ÍOBt*rf(rn, Síltcrtten. »dtWrt a.~L « »ur Mficn biti «en «bonnewtatSprttt Boa 2fi berrl n>ttertattun(jÍWatt aadj uut aanúberab le i unt- a»r*0tubrn etoff unb brtbalb {d bk .®e*f-SboiuKWfnl ««rfeblcn. —— Crftrflaagcö Qb*r immt Mt Bucfc^antlun« bob sod) nc^RTt RoMUÜa, > SRowtí bietet Ma u> . abw^WlaaflSBoRai \' aacb 3tí«naaaíj i** JOSEF WAJDITS in Gr.-Kaniísa. Perkó Féter featész © s mázoló Nagy-Kanizsán Király utcza 4. sz. ajánlja magát a t. c*. kiizönBÓgnek mint olaj- é. tzobafostéas minden e szakmába vágó munkák a legújabb ét ¡«léateljeaebb minták elkéMÍtéa<Sre. Templomfoatések leg«zebben kéaiiltelnek, máioló munkáknt bútor ét ¿pületekre átveal. Ugyanott fnlvítelik egy taoonoi, ki a o^piakolákat jól végeite. (.35 2—3) Bexei gipsz pt? ; építészeti meszet, vízi k ő r a jr o t, Bouian Cementet, Poitlandi Cementet, PorÜnndamml köveíeti táblákat, vizvettliíi ctövektt, lótakarmányi Kagylódat (.aját termiinye) «at. »at. ajánl ét kívánatra árjegy.ék^k.t é. mintalapokat ■létkaid SARTORI OSCAR 39 t-s Nagy-Kanizsán. Vbnkott Stern & Pollák nagy-kani zsai keíesk. czég csődtömegéhez leltározott és 4670 frt 39 krra becstiit posztó . kalap- ós czip í&ruk a csödválasztm&ny nak f. é. april 5 én kelt határozata foly tan szabad kézből eladatnak. 500 frt bánatpénzzel ellátott írásbeli ajánlatok f é. april 12 óráig alalirott tömeggondnokhoz adandók be. hol a csődleltár és árukészlet megtekinthető, és bővebb felvilágosítás is nyerhető. Nagy-Kanizsán, 1880 april 5 Fisehl Pál, 42 1—1 üjryvéd. mint tömegfcondnok. TIZENKILSNCZEDŒ ÉVFOLYAM. _ ZALAI KÖZLÖNY._____APBILÍS 8 la IggQ. _TT I R D fl T fi a._ ELSŐ MAGYAR ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ TÁRSASÁG BUDAPESTEN. 1. Tüz-, szállítmány- és jégbiztositási osztály. Kiadások. Huszonkettedik évi zárszámla 1879. január l-t«l deczember 31-ig. Bevételek. Vagyon. Mérleg-számla 1879. deczember 31-én. Teher. frt kr frt kr frt~ krj" frt krj i Elh.ljsiott t8k.pio.uk u I. ha.sl uJ í~rt krl | R41>vényalapt6ke : tel- frt kr karékpéustárnál és m. k. államklnca j..«n befizetett 8000 , , ... I. Tűzbiztosítás. tiri pén.tárj.gyekben.......»«0100 - egész réa.vény á I. Tűzbiztosítás 1 A« 1878. ¿vrSI átbosott díjtartalék a vi.iontbt.to.t- 2 Értékpapírok : 1000 frt..... 2.000,000— 1 KI6zelett kérők a vliaontblatositott rées laronása ,..,,.„„. tott réaz levoniaival és minden megterheli. nélkOI 1004435 70 ») 908,000 ft m. fold- Részvéoy.laptCke telje- ,\' után.................\'¡® 9 A díjtartalék szaporítására külön fordított Bssseg 586835 67 bltel-lntésetl i1/, .en beflsetelt 2000 2 FUggében maradt károk tartaléka.......131548 46 8 676.896,602 Irt 61 krnyi katett bl.toiltá.ok mini .Aloglev, á 951;,1/. 955,585 frt — kr. fél rés.vény á 500 B Szer.é.i kalLégek a »ia.ontbiatoaitott réa. utáni be- dijak é. > folyö évben b) 836.000 ft m. föld- foritlt..... 1000,000.— 3000000 — »étel tevonáaával............ 290111 84 lejirt dl|kölslesvényak . 3.625,071 frt 19 kr bitellnté.«! 6\'| "L 2 Teljnon kiegé.sltett tária>á(l taitalék- 4 A ttl.blzto.Itáal (Illetet tsrhelö Iga.gatáii kaltiég.k levonva tör- slloglev. á 100°],, 335,000 frt — kr " ....... ÍOOOOOO— «••<" .......• • letett dijak 227,330 frt 45 kr. o) 1 500 000 ft ka...- 3 Tll.bl.o.ltásl díjtartalék 6 Behajthat!.n követelések lelrá.a..... 1731645 vi.ionibino- od.rb.rglra.nl a- kéi.pén.b.n a vi.ioat- i 6 A kBvetke.ő érek kés.pém díjtartaléka a viizont- sitá.1 dlj.k . 726,527 frt 31 kr. ^.".SÓaÍ 9tV/o \' 4a!\' " _ bl.to.ltott rés. levoná- blito.ított rés. levonásával él minden megterhelés «67.266 30 lejárt vi... d) 199,500frt kassa- siv.l és minden megtér- •«kW . . ,............. 157583-, 41 3571265 30 b?,t0|Ui|i oderbergl»..ute- belé. nélkül . . 1.675,886.41 II Szállítmány blztOflltág. dij-kOlel..- aüal.kölvények 158 403 frt -kr * Bzállltmánybiltositásl dij- 11. ozmum.uy U1ZWS11.M. vényréazek 888,081 frt 28 kr. 1.241,939 frt 04 kr 2883132 15 . L\',í°, \' „ \' 1B8, W tart.lék ké.zpéníbrn a . Kia.et.t, károk a »i..on,bl.to.ito» ré.. l.,oná- ♦ A. .878 évben Lmsr.jt tartok fagJU vol, I | 0) v4,Vü \'¿.«ön »i..on,H.,„.if„,t rés. 2 Függőben maradt károk tartaléka . ! 4605203 f ■ ^ • ......116973,0. 4091376 61 k«r á STL 62.,027 frt _ kr. , ¡^¡¡Sîl nélkő UJUt 8» .8.0«. 06- 3 8ser.é.l kéltségek............ 2767009 II. Szállltmánj-blztOSltáS. f) Pesti Lloyd-tár..- I , , \' ,„ „,., ,„ - Wr„|, ,„,.111,.- 131648 «6 4 A szállítmány bl.to.ltá.l «.letet terhelB Iga.gatá.1 1 Az 1878. é.rBI átho.ott díjtartalék..... 30355 81 , •*«\'. Prága »áro.l • ¡Tüsl isto.ltá.i ftlggB károk t.rtáUka kait.égek .......... . . 2449822 2 33.759,809 frt 79 krnyi kBtött 1 é.ola.salapit kat. 106,775 frt 60 kr. « ».élllmányblstosllá.. fliggi károk tar- 4W5 5 A követke.6 érek kéi.pén.-dljUrtaléka a TU.ont- bl.tositá.ok utáni dijak . . . 252,927 frt 22 kr. A fenti értékpapírok . , »• «<a . . . ........182867 aR bl.to.ltott rés. l.»oná.ával ......... 34645 65 .97132 82 levonva, t»r- u.in a. é, végéi, Urkül«nb»..tt ..ám a . . ... «2267 ,6 r.z .¿s,.. ..a -- le-sUtt dlj.k 8,048 frt 03 kr. e.edékesk.m.tok 22,886 frt 30 kr 862.61690 « jjuu.p.r». há, adó-tartaléka ... 22"»» 12 •ItgniZI.OBll\'M« viaaontbiitO- .3 LescAmitott és egyéb »irt . I 165008 2Sl,n , "íl", , r. 1,1 r.í I 1 Kia.etett károk a vl.sontblsto.ltott rés. levonásával 687140 86 .ÍUsI dijak . 106,801 frt 60 kr 114 344 frt 6» kr. 138582 59 4 A társaság háasl Bpeiten és Prágíb.n lwoooo A. előbbi s»ekr»l eaaig tel nem »ett ,66s _ 2S.er.ési kaltségek............ 68796 95 8 A. 1878 évhon fonniaradt tartalék fllggóbcu roll 6 KWönfél. adósok, ,) Tl«i».*..l8k ».„»\'dil\'alanl.\'..... 886885 14 3 A jégbiztosítás! (Illetet terbelB iga.gatáii k6lt- károtérl.............. 42010\'a7 210949 27 a) Pén.kéiil.t és maradványok a kép. 18 r ..... 615281 18 •<fok ................. 125818 11 ,„ .(¡„.....„„itAs -!" 1 vlselüség «nél........ 84484444 1879. é»t nyor.mén,....... 4 Behajthatlao kavetelílek leirá.......... 1601 71 827669 43 _______ . ,„ . | b) M.radvsnyok idegen inté.eteknél 119280 23 -—- 1 86 377,988 frt 12 krnyl katatt bl.to.ltá.ok mán, 1 , J^bl.to.ití.i n..tály folyó liámlán. 136276 76 A tá,...ági tartaléktíkének kl.,é..ité.ér. fordított ,.,0^,., «rleslfttdljak . . . 24,997 frtu.kr \' *** "»Sglfi .......... ........... mmH vl.sootbi.to.ltá.1 dijak .... 60.858 frt 5. kr. BMm|m 766461 46 8 ^«keíí é».k............"A díjtartalék a. IV. Kgyéb bevételek. •>•» lejir-4 dij.ál- t n.viliott ...Írét,vek utáni kamatok 281461 07 ték és katele.vé- ménybSl em.l- 1879. éri nyeremény:....... M5281 1S i i;«!."" «dowíí ",yéb ;«éV.k : : W4.6TO »imr.11 nr.k a.s.eg. . 3.280, Ml frt 76 kr. k.dett . 1.734,461 frt 97 krra ■Wüífli Öli rT3736B5í| 78414183a 7341418 3TI II. Életbiztosítási osztály. Bevételek. Tizenhetedik évi zárszámk 1879. január 1-től deczember 31-ig. Kiadások Vagyon. Mérlegazámla 1879. deczember 31-én. Teher. _ _ frt kr 5S kr frt |krj frt krt Irt kH Üt kT- 1 A múlt évbfil átbo.ott díjtartalék....... 5846968 69 I Tanentett katiények dija ......... 48186 19 Krtékpaplrok . 6.598,168 frt 1 Dijt.rt.lék . 6.360,123 frt98 kr. 2 Befolyt dijak : e. évben kiállított katvéoyek ntán 168954 78 2 Vi.sia»áltott kötvényekért .........Il08»4l77 Ugyanli levonva vissontbi.. B.folyt dlj.k : ai előbbi években kiállított kötvé- 8 Halále..tek után megtérített ösa.eg ..... 395262:33 1 2.000,000 frtnyi os.trék.magyar bank to.itá.i díjtartalék . 226,801 frt66 kr. 61*8922 98 nyek után .............. 1041643 12 4 Lejárt klbásasltáal tJkékért........ 232494 95 6°/0-os sálogle»elei 100 írtjával . . 2000000 — 2 Riilosaági alap......... 214088 10 Befolyt dijak: a blltosltott tSke emelésére fordított 5 Klhá.asitáli bi.to.iláaoknál haláleset következtében 2 1.073,800 frtnyl p.sti magyar keresk. bank 3 Kihásaiitásl tSkék nyereménye, as .880 — i.yeremények ............ 16007 05 1211604 90 dljvi.isstérités............ 25379 39 6°(s-os sálogle»elei lllO frtjával . 1078200 - 1913 évekre......... 165321 86 I Mnlt évi függőben »olt káiok tartaléka . . . 5375ÏÜS 8 FüggSben levS károk tartaléka........ 96099 08 8 1.600,000 frtnyl magy. faldbitellnté.eti 4 FUggfiben levS károk tartaléka . 9609908 4 Illetékek ............... .8966 83 7 Évjáradékokért ............ 6529 46 6yi/o. .áloglevolek 100 frtjával 1600000 - 5 Dijle.sállitásokra voaatko.é oyeremé 6 Kamatjövedelem .... 89666985 60826006 8 Via.ontblsloiitásl dijak .......... 48036 91 4 500,000 frtnyl magyar faldbltelintéseti nyok tarUlék......... 2275 8« --9 \'télyegekéft .............. 6842 71 6°|0-os sálogle»elek 95\'|, frtjával . . 478750 — 6 Elire 6«etett dljsk a. 1880—1888 évekre 2964 56 10 Irodai bér, postadijak, nyomtatványok stb. . . 47014 22 5 286,400frtnyi magy. faldhltellnté.etl 6°| ■ 7 Fel nem vett nyeremények 1878. évríl 262 04 HTIi.ti âsetések ............. 36060 41 os érez értéka sáloglev. 118 frtjá».!, 264768 - 8 A kazpoot kav«telé.< folyó a.ámlán 88885 81 12 Jövedelmi adóért a lefolyt év nyereméoye után . . 19.87 10 6 291,000frtnyi m. ált. földhitol.réssvéoytár. 9 Visiontbistoaité intésetek is mások lSOrvoBl dljskért ............. 8965 16 ,«,ág| 5\'|,Vol sáloglev. 95 fr<já»al. 278460— kffvetelé.ei ......... 11.27 86 14 Szer.ési és dijbehajtásl költségek....... 8884178 7 1879 évben esedékes kamatok . . . 46987 13 .0 1879. évi nyereméoy....... 267124 44 16 Bebsjtlistlsn követelések loiráss ....... 2077 48 g Hltelsálogl köloiöDOk..........184062 81 TísTÍJT! 53 0 Kötvény kelcsanak .......»42442 - l(i Díjtartalék e. ér végén az „A\' kimutatás iierint . 6133922 28 7298684 21 10 V.iér- és féUgyuBki. s mások t.rtosásal 210461 78 75bÍ8ÜH ïfl Nyeremény . . . 267124 Û] (¡977061 Ü71 6Í)Íoíl 57 Bsdspsst 167« deeiember hó sí én. Az , BIbö Magyar Általános Biztosító TétraasëiK\' isazgatósá,ffa : Fucht Rudolf Hajós József Harkányi Frigyes Lévay Henrik. Pecz Vilmos, Ormody Vilmos, Ullmann Károly Pál, lfj. Kaizvinszky János, os.tályfSnak. igazgstó. helyettesek. konyvvivd. 1-1 A jelen eárszámlákat éa mérlegeket megvizsgálván, azoknak egyes téleleit s f8- és segédkatlyvekk.l teljesen siegegye.Bknek és . térvényben . .a al.pisabályokb.u meghatározott elvek alerint kél.Ultekuek találtak. Budapest, 1880. febr. hó 27-én. A felügyelő bizottság: Rudnyanszky Ferencz, Tornyai Schosberger Zsigmond, frményi József. Nagj-Kioizsán, nyomatott a kiadó tulajdonos Wajdiu József gyorssajtóján. 5 AGY-KA JTCL8A, 1880. április il-éo. 30-01S: satAxn. Ttaenkllenezedlk éfíolymm. fel:: ■■ ■ ■ ■ I || A "VIA UIV -f <n> a»tm M ■ ■ ■ II ■ ■ K ■ ■ ■ fi»« / ■III ■ II # I II ■ I torért 5 V HH ■ BH ■ ■■ H ■ V ■ ■ ■ H^H ■ SY1LTTÉBREN HH ■ HH ■ ■ ■ ■ ■ ^M ■ ■ ■ H^H ■ Bércn.oietl.n soronként 10 krért vé- ^^^H ^^^H ^H ^H^H ^^L^H ■ Mk ■¡H ■ ■■ ^HB vV HM ■ fot.duta.k II Kineitári illetik minden ^ ^^^ ^^^ ] —-- legyas hirdetésért kalonf __)K4dratok T1IK1 Q«mf J 30 kr fc előbb: ,Z AZiA-SOMOGTI KÖZLÖNY.\' 4 mm«»*. fe «.-Kanlzaavároa helyhatóságának, „n.-kanizsai önk. tűzoltó-egylet«, a „n.-kanlzaal kereskedelmi s Iparbank", ,n.-kanlzaal takarékpénztár«, a .zalarnegyel általános tanítótestület", a ,n.-kanizsai kisded-neveló egyesület«, a „nagy-kanizsai tiszti önsegélyző gzÖTetkezet", a „soproni kereskedelmi ■ iparkamara n.-kanlxaal külTálaaztrainya« ■ több megyei és rároai egyesület hivatalos értesitíje. Meteiikiiit kétszer, vasarnap- s. csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Felhívás előfizetésre! Az elsó évnegyed ia. hó végével lejárván, tisztelettel felkérjük mindazokat, kiknek előfizetésük m. hó végéig tartott, hogy azt megújítani szíveskedjenek ideje korán, nehogy a szétküldésben hiAny merüljön fel. Előfizetési ár: apr.—jun. évnegyedre......2 frt. apr. — szept félévre........4 , apr.—decz. 3 évnegyedre .... 6 , Nagy-Kanizsa, márcz. 21-én 1880. A .ZALAI KÖZLÖNY\' kiadó hivatala Wajdits idzsef könyvkereskedése. a selyemtenyészté» ügye hazánkban. (Foly tatáa.) Az eperiiltetvényezésre kötelezett megyékben azonban csak még szigorúbban őrködött a kormány rendeleteinek végrehajtása felett, s egyes hanyagabb megyék külön is intettek olykor udvari rendeletek által; igy eperfa nagy mennyiségben lett ültetve az országban; s egy kir. rendeletben szabályozva lett az eperfák leveleinek évi haszonbére, oly módon, hogy az oly eperfa tulajdonosok, akik magok selymet nem termelnek, kötelesek iáiknak leveleit ezen meghatározott árakon másoknak haszonbérbe adni. 1778-ban a Bánság visszakapcsoltatván az anyaországhoz, nagy részlettel járult az ország összes termeléséhez, mely TÁRCZA. Magányban. Bolyongok hímes réteken, metán Fejem fölött pacsirta dal; Itt ércem én csupán otthon magam Lelkem kinzó fijdalmival. Mért menjek én az emberek kösé ? E csalfa fajt én megvetem; Rám nésve jobb ha háboritlanul Foly la*ankónt le életein. A szélvéaztSl hajtott por é» levél . . . Hítcq jelképes engemet; Nem sejthetem, remélni se tudom A sori hová, és merre vet? A legkisebb bogár, sQrOg, forof Elfáradván a kis madir Vigdal között tart a liget felé A hol rei kii fészke vir. Munkálkodom tílrvén a nap herét Sem Tár reám : árny, enyhülés .... A lankadónak biztató «svak Tárol jövó mind, mind kevés Sseuélyes sorsunk tCbbssOr agy teir.ee, Hogy akkor ád dijat nekQnk Midőn éltünk már alkonyatra vált 8 felejtett firban ssendergílnk. Boltid jövBk mosolygó szép tavai«, Virág illat, dalos berek .... Őszinte szót, valódi érzeményt Kimondni én csak itt merek. Itt Sszintébb a szír imája, mert Virág, dalazé mind arra Int ... ■ Hogy alkotója e mindenségnek Kincs, gazdagságra nem tekint GYÚROM. évról-évre növekedett ugy, hogy 1783-bin 97.367 fontra rágott, 1785-ben pedig túlhaladta a 180.000 fontot. A beváltást folyton a kincstár eszközöltette, s a selyem üzletet monopolinm-ként kezelte. A beváltó intézetekben selyemtenyésztési biztosai által felügyelete alatt gombolitotta le a gubókat, a kin-csát, s fonás végett egész 1782-ig Eszékre szállitatta. Az utóbb irt évben elhatároztatott, hogy a selyembeváltó és gombolitó telepek egyszersmind árva gyermekeknek selyemtenyésztési iskolául szolgáljon, s ezen időtói kezdve a legombolitott selymet nem szállították többé Eszékre, hanem a beváltás helyen ezen árva gyermekek segélyével eszközöltette a fonást a kamara. Az évenkint nyert selyemfonatot árverezés utján adatta el a kincstár; az 1783-ban beváltott 97.967 font gubából 9841 font tiszta fonott selymet nyert a kincstár, 1785-ban pedig 13.250 fontot tett a kincstári fillandákban előállított fonott selyem; vevók rendesen az olaszországi gyárosok voltak. Az igy egyedáru-lag kezelt üzlet azonban épen nem volt nyereséges a kormányra nézve. A kiadások csaknem minden évben felülmúlták a bruttó bevételt. A selyem monopolium nagyon sok hivatalnok alkalmazását vette igénybe ugy, hogy ámbár a kormány soha sem váltotta be a gnbókat oly magas árakon, mint azok a külföldön keltek, a nyert nyers selyem mégis sokkal többjébe jött a kormánynak, mint a milyen aron az eladható volt. E körülménynél fogva, de főkép azért, mert az iparág előmenetelével épen nem volt megelégedve a kormány, azt hatá- Klsvárosl lntriguáb. (Beszély.) Irta: íkhüchter József. (l\'\'olyta tá».) Ne vidd oda tehát bölcseleteiddel a dol got, hogy tőled, mint iatenkáromlótól megvetése! forduljak el. „Jól van, felele Feri, — én hallgatni fogok, mert ext megparancsoltad tennem; — engedd asonban mentségemül felhozni ama tényt: ast hittem, miszerint irántadi határtalan vonzalmam feljogosít engem arra, téged a veszélytől, mely az én látszatom szerint — téged környez, óva inteni. Te megveted tanácsaimat, — nem is látszol elveim ellen küzdeni, mert folyton ezzel állasz elő: hallgass, eleget beszéltél 1 Már pedig barátom, a szó szoros értelmében szerelmes lenni, teljewéggel ellenkezik a katonáskodás elvével. Miért nem nvujtaaz tebit olyas valamit, mi nézeted felől én nekem meggyőződést .¿erezne. Es nem azép tőled, — szemrehányólag tekintvén Lajosra, mert ha át vagyok én elveim és nézeteimtől hatva, azoknak igazságosságát, mások előtt, — ha megtámadtatnak, mindenkép iparkodni fogom bebizonyitam. .Bocsáss meg Feri, ha szavaimban sértéat véltél felismerni, — akaratlanul történt, — tulajdonitad azt ama végnélküli szerelemnek, mely nem ismer ellenvetést.\' De hagyjak e tárgyat és ha valóban,; igazán szerelsz, ne bolygasd e«t, hagyd a ren> dea menetét menni! — éa moat ha akarsz, ha nem, — karjai alatt kapva, — j8.z velem. rozta 1788-ban József császár, hogy megszünteti az egyedáruságot. Hitte József császár, hogy a szabad verseny e téren is üdvös eredményeket fog szülni, s ezért meghagyta működésűkben egyenlőre tovább is a fennállott beváltó telepeket, megengedte, hogy a beváltást magánosok is eszközölhessék ; szabad tetszésére bizta a termelőknek gubóikat akár magán vállalkozóknak adni el, akár pedig, ha jobb vevőt nem találnának, a kincstárnak adni át. Egyszersmind a kincstár részére leendő beváltást ugy szabályozta, hogy az első osztályú, vagyis jó minőségű gubokért 40; a másod osztályú, vagyis a silányabb gubókért 20 cv. krt rendelt fizettetni fontonként a kincstárnál beváltás végett jelentkező termelőknek. Ezen intézkedés folytán a kővetkező években a kincstár által beváltott gubók mennyisége folyton apadt, s végre 1796-ban már oly csekély lett, hogy a kormány ennek okául inkább a selyemipar hanyatlását, mint az engedélyezett szabad versenyt kezdette tekinteni. 1796-ban és a reá kővetkező két évben együtt véve csak 22.500 font selyem fo nál lett a kincstári gyárakban előállítva, — s ez is elárusithatlan volt, annyira rosz minőségűnek találtatott; a dolog megvizsgálása és netalán szükséges hatósági intézkedések megtétele a császár által 1794-ben 302. sz. rendelettel életbe léptetett politico-cameralis mixta kommissio-ra bizatott. A kommissio tárgyalásainak eredményei 1796. jun. 10-én kelt udvari rendelettel életbe léptetett következő rendszabályok voltak: 1 ször Meghagyatott a hatóságoknak, hogy a selyemtenyésztésre vonatkozó min- »Isten neki! szólt Feri, — hát menjünk egy pohárkára, mely tán elfeledteti velünk az élet keserűségeit." Ezzel betértek egy vendéglőbe, mely kárpáti utczának egyetlen ékessége, a mennyiben az ódon, egy emeletes, tisztára meszelt épület ékességnek nevezhető. III. Mielőtt elbeszélésünkben tovább haladnék, szükséges lesz mellék személyeinkről is bővebben értekezni, illetve őket olvasóinknak bemutatni; értekezésünk egyébként elbeszélésünk további folyamában tágabb körülírást nyerend és most áttérünk tárgyunkra. Ilonka egy helybeli, — mindjárt megjegyezzük, — becsületességre nem a legjobb hírben álló vendéglős, — névszerint — Va-razsdy — leánya. Az apa zilált vagyoni körülmények és a pangásnak indult üilet következtében bizonyára a még kezei köct levő pár forintjának is nyakára hágott volna, ha két ««eretetreméltó leánya, — köztük hősnénk, — szépség, nyájasság és kellemdusságokkal nem vonzanák a vendégeket. Szeretetreméltó leányai birtokának tulaj donitható tehát, hogy a „két nyul" a kárpáti ulczában, hova fialal embereink betértek, zsúfolásig, leginkább fiatalsággal, — telve van. A zsúfolásig telt teremben figyelmünket egy magas, szikár, beesett, fénytelen szemű, lapos homlokú, hoszukás arczu, melyet gyéren fed egy alig pelyhedző bizonytalan szinü sza-Kál, — de elegantiával öltözött fiatal ember köti le leginkább, azzal pedig, hogy folyton Varazsdy ur idősb leányának Mathiid kisasszonynak, — ki a pénztárnál foglal helyet, den királyi rendeletek újból kihirdessenek és igyekezzenek a népet ezen ip&rig hasznai és előnyeiről fel világosi tani. 2-8zor. Rendeltetett, hogy minden megyében egy állandó igazgató-bizottság szerreztessék, a melynek feladata a selyemtenyésztés emelése és terjesztése legyen. Ezen bizottságok kötelessége leend. a kormány által kibocsájtott rendeletek pontos végrehajtása felett őrködni, egyszersmind a megyei selyeminspectorok is felügyeletük alá rendeltettek. (Folyt következik.) A magyar általános Iparegylet alapszabályai. (Folytatás és vége.) 9. §. Az egylet ügyeit intézik: A) az igazgatótanács; B) az állandó szakosztályok és szakbizottságok ; C) a havi gyűlések; D) a közgyűlés. 10. §. Az egyleti űgyeknez kötvetlen vezetését az igazgatótanács végzi. Az igazgató-tanácsot képezik : a) az elnök; b) három alelnök; c) az igazgató; d) husz tag; e) valamennyi állandó szakosztály elnöke. At igazgató-tanácsnak a), b) ós d) alatt említett tagjait a közgyűlés három évre választja. — Az igazgatót az igazgató-tanács (12. §.), az állandó szakosztályok elnökeit az illető szakosztályok maguk választják. (13. §.) A választás szavazólapokkal és általános szótöbbséggel történik. — Ha ez utóbbi el nem éretik, a két legtöbb szavazatot nyert között szűkebb választás ejtetik meg. Szavazategyenlőség esetén a sors dönt. — minden feszt mellőzve teszi legkellemdusabb nak látszani akaró hódolatait. A nő ezen fiatal ember udvarlásait a leg-kaczérabban fogadja, olykor-olykor mélabúsan, ábrándozóan tekint reá, — most alattom-ban szívélyesen szorítja meg kezét, mi emberünket kéj és gyönyörrel látszik eltölteni. Varazsdy, kit dolgai, a pénztárhoz, — hol a liqueurös és más egyéb szeszszel telt üvegek vannak, — többször oda hívnak, vagy látja, vagy nem akarja leányának meghitt társalgását látni. Lajos és Feri ép most léptek a terembe. — Egyenesen a pénztárhoz mennek. — Lajos mint meghitt barát szorít Mathilddal kezet és nyájasan üdvözli a mellette ülő fiatal embert, pár mindennapias kérdést intézve hozzá. Feri egy általános „jó estét" kívánva, — gúnyos tekintetet vetve a fiatal emberre, — egy megvető, lesujtópillantástlövelveMathildra, — karjainál kapva Lajos, szól: .Gyerünk, jelenlétünk ugy látszik feltartóztatja a kisasszonyt dolgaiba, e szót dolgaiba erősen hangsúlyozván, — gyerünk foglaljunk helyet.« Lajos szótlanul engedett, de meglátszott rajta növekvő izgatottsága és egy félreeső helyen telepedtek le. Lajos alig birván haragján uralkodni, dühtől reszketeg hangon, de lehetőleg mérsékelve mondja: „Feri! te födött gúnyoddal elégedetlensége met szerezted meg magadnak. — Mi indított e megbocsáthatlan sértés elkövetésére ? (Folyt következik.) TIZENKILENCZEDIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. ÁPRILIS 22 ¿0 1880. Ha az igazgató-tanács kozgy ülésileg választott tagjainak egyike ez állástól működési időtartamának letelt« előtt válik meg, a megejtendő pótválasztás a lelépettnek csak hátralevő választási időszakára érvényes. A pótválasztás — az illető állás meg-ürülését követő legközelebbi rendes ha\\ i gyűlésen eszközöltetik és a következ"« közgyűlés meg-irőeifősének tartatik fenn. Ha a M és d) alatt említett igazgató-tanácsbeli tagok közül egyik vagy másik utólagosan valamelyik állandó szakosztály elnökévé választatnék, — akkor, a potválaaztást illetőleg, a fenn körülírt módozatok alkalmazandók. .. «• §• A elnök hatóságok, bíróságok és harmadik személyek irányában képviseli az egyletet; ő gondoskodik a rend fen tartásáról és az egylet határozatainak végrehajtásáról. 0 őrködik az egylet osztályainak működése és az egylet tisztviselői által kezelt ügyvezetés felett. Az elnök az igazgató-tanács összes taöácskozmá-nyaín, valamint az egylet teljes ülésein elnököl. Az egyletet ugy, mint az igazgató tanácsot ülé sekre ő hivja egybe. — Jogérvényes okiratok kiállításához az elnök aláírásán kivül két igazgató tanácsos, esetleg egy igazgató-tanácsos és az igazgató névaláírása is szükséges. Minden egyéb, az egylet részéről kibocsájtott kiadványokat az elnök és az igazgató ir alá, a folyó Ügyek kivételével, melyeket csak az igazgató lát el aláírásával. Akadályoztatás esetében az elnököt, minden jogaival és kötelességeivel együtt, egyik alelnök, ezeknek is akadályoztatása esetén pedig egy erre esetről esetre kijelölendő igazgató-tanácsbeli tag helyettesíti. 12. §. Az igazgató-tanács elöljárósága az egyletnek ós ennek ügyeit végzi. 0 kezeli az ogylet vagyonát az alapszabályok és az ügyrend határozatai alapján. Az igazgató-tauács osztja meg tagjai között az egylet ügyeit az általa megszabott ügyrend fonalán. Az igazgató tanács nevezi ki és menti fel az igazgatót és az egylet tisztviselőit, és azok illetményeit az egylet költségvetése mérvében állapítja meg. Érvényes határozathozatalra az igazgató-tanács legalább hét tagjának jelenléte és általános szótöbbségük szükséges. Az igazgató-tanács feladata különösen; a) arról gondoskodni, hogy az egylet czeljai az alapszabályokban jelzett segédeszközök felhasználásával a lehetőségig eléressenek ; b) a kezdeményezés az egylet érdekeit érintő tervek, intézkedések és javaslatok foganatosítása iránt, a kivitelre alkalmas eszközök megválasztása s javaslatba hozatala és a havi ülések, valamint a közgyűlés ezekre vonatkozó határozatainak végrehajtása. c) A havi és a közgyűlések tárgyalásai nak előkészítése; d) az évi költségvetés tervezetének bemutatása ; e) véleményadás az egylet kebelében, a gyűléseken vagy a szakosztályokban felmerült és az igazgató tanács elé terjesztett, nemkülönben saját körében szőnyegre hozott ajánlatok és javaslatok felett, ugy azon indítványokra nézve, melyek valamely egyleti tag által közgyűlés elé hozatal czéijából az ügyrend értelmében benyujtatnak; f) a szakosztályok szervezkedésének megindítása, szak véleményük meghallgatása és szakkérdését kitűzése; g) a kiadások utalványozása. 13. §. Az állandó szakosztályok — szabály szerint — az egylet hatáskörében előforduló szakmunkálatok és tudományos vizsgálódások feazközlésére hivatvák. A ázakosztályok,alakulnak a havigyülések határozatai alapján, és pedig vagy az igazgató-tanács ajánlatára, vagy legalább 20 egyleti tag javaslata folytán. Ez utóbbi esetben az igazgató-tanács véleménye meghallgatandó. Minden egyleti tag hajlamai, foglalkozása és ismeretei szerint, a szakosztályok valamelyi kébe mint rendes tag beléphet, és az igazgatótanácshoz tett előzetes bejeleuíés után a G. §-ban körülirt jogokat élvezi; azonkívül minden tagnak szabadságában áll a többi szakosztályok tanácskozmányain is megjelenni, a nélkül azonban, hogy ott szavazati joggal birna. Egy szakosztály megalakulásához megkívántató tagok száma az ügyrend által álla-pittatik meg. A szakosztályok alakulása és határozathozatalai az ügyrend rendelkezései értelmében történnek. Minden szakosztály az egyleti év tartamára saját kebeléből egy elnököt éa egy jegyzőt választ. A választások a 10. §-ban foglalt határozatok értelmében ejtetnek meg. A szakosztály elnöki állásának megürese dése esetén a pót választás a lelépettnek csak hátralévő választási időszakára érvényes. A szakosztályok feloszlása ugyanazon módozatok mellett történik, mint alakulásuk, oly megszorítással azonban, hogy megelőzőleg valamennyi szakosztály véleménye meghall gatandói 14. §. Szakbizottságok az igazgatótanács, egye« szakosztályok vagy a havi gyűlés határozatából, bizonyos kérdések véleményezése vagy bizonyos feladat keresztülvitele czéijából állíttat nak össze. Ila egyes szakbizottság feladata valamely állandó szakosztály szakkörébe vág, akkor a kérdéses szakosztálynak — saját kebelében megejtendő választus által - a szakbizottságban való képviseltetéxe fenntartatik. 15. §. Hogy minden egyleti tagnak alkalma legyen az egylet működésére és irányára közvetlen befolyást gyakorolni, az igazgató-tanács rendelkezéseiről és a szakosztályok tárgyalásairól tudomást szerezni és az egylet czéljainak előmozdításán sikerrel közreműködni, « végből havi gyűlések tartatnak. in. §. A havi gyűlések hatáskörébe tartoznak mindazon ügyek, melyek az igazgató-tanács I nak vagy a közgyűlésnek a jeleji alapszahályok-ban fentartva nincsenek. A havi gyűlések egy behívása és tárgyalása | módozatait az ügyrend szabályozza. i n. §• i A közgyűlés rendesen az év márczius havában »artaiik. A közgyűlés tárgysorozatát ar. igazgató tanács állapítja m«>g. A kögyűlés nek fenn van tartva: a) tiszteletbeli tagok választása : b) aj^ egyleti elnökség és az igazgató tanács tagjaínak alapszabályszerii megválasztása ; c) a számvizsgáló bizottság tagjainak megválasztása; d) a havi gyűlések által odaítélt pálya dijak kihirdetése; e) az igazgató tanács által az egylet működéséről teendő évi jelentés tárgyalása; f) a számvizsgáló bizottság jelentése feletti határozat; g) a felvételi díj és a tagsági járulék megállapítása; h) a törzsvagyon hovafordi\'ása iránti rendelkezés; i) fiókegylotek alakítása és feloszlatása; k) az évi költségvetés jóváhagyása ; I) az egylet alapszabályainak módosítása; m) egyleti tagok által a 12. § e) pontja értelmében benyújtóit netáni indítványok feletti határozat. Az igazgató tanács fontos ••setekbeu bér mikor rendkívüli közgyűlést is hívhat egybe. Rendkívüli közgyűlés egy behiváaára azonban köteles, ha az ötven egyleti tag, a napirend megjelölése mellett, kívánja. 18. § A közgyűlés megtartásának napja a tanácskozás tárgyainak megjelölése mellett az egylet közlönyében legalább 14 nappal előbb közhírré teendő. 19. §. Érvényes határozat hozatalára a köz gyűlésen 1\'galább ötven tag jelenléte szükséges. Ha a közgyűlés nem volna határozatképes, két hét lefolyása alatt ujabb közgyűlés hivatik egybe, mely az eredetileg kitűzött tárgyakra nézve, a megjelenők számára való tekinct nélkü! határozatképes. A távollevők meghatalmazott általi képviseltetésének nincsen helye. A közgyűlés határozatai mindazon esetekben, melyekben az alapszabályok határozottan másként nem rendelkeznek, a jelenlevők általános szótöbbségével hozatnak. 20. Az alapszabályok módosítása \'iránt a közgyűlés a jelenlevők két harmadának többségével határoz. Kivételt képez a 7. § ban foglalt határozat. Az alapszabályok módosítása iránti indítványok, az ügyrendben megállapított határidő alatt, a közgyűlés megtartása előtt nyújtandók be és szintén kellő időben, teljes szövegök szerint az egylet közlönyében közzé teendők. §. Az egylet feloszlását két egymásután következő, külön e czélra egybehívott közgyűlésen. melyek másodika négy héttel az első uláii urtandó. caak a jelenlévők két harmada határozhatja el. E közgyűlések mindegyikében azonban legalább a tagok egy harmadrészének kell jelen lennie. Az egylet feloazlatáaát elhatározó közgyűlés, az igazgató tanács meghallgatása után, az egylet vagyonának liová-for.litása felett is határoz. Az ügyes tagok nem tarthatnak igényt a feloszlott egylet vagyonára, m-ly vagy egy, az iparegyleiéhez haaonló czélokat követő intézetre száll át, vagy pedig az iparosok vagy ipariskolák érd"ki ít eló mozdító alapítványok létesítésére fordittatik. A feloszlásra vonatkozó határozat az egylet vagyona iránti intézkedéssel együtt foganatosítás előtt az illetéke, magyar királyi miniaterinmnak jóváhagyás végett bemutatandó. 22. §. Ha a folyó rendes es a rendkívüli bevételek a kiadásuk fedezésére nem elegendők, akkor, a közg> ülés megegyezésével, a törzs-vagyon egv része is, az alapítványoknak szánt pénzek kivételével, szintén e czélra fordítható. Az egylet vagyonának gyümölcsöző elhelye zéaéről az igazgató tanács íntézktdik. 23. §. Az egyleti viszonyból eredő peres kérdé sekt\'t választott biróaág intézi el végérvényesen. A felek mindegyike két birót választ az egylet tagjai sorából; a négy vála»z <»t* biró önmaga valaszija meg elnökét. Meg nom egyezés esetében a sors dönt. A választott bíróság végzésé-\' nek foganatosításáról az igazgató-tanács gon doskodik. 24. §. Belső ügyeit az egylet külön ügyrendek által fogja szabályozni, melyeket a havi gyölé-aek két harmad szótöbbséggel allapilanak meg. 25. Az alapszabályok Í0. §-ának A), B), C) és I)) betűi alatt említett igazgató-tanácstagok működése az alapítás évéb rn kivételesen csak ezen évre terjed kí. Kelt Budapesten, 18&). évi febr. hó 22 én. Az alakuló közgyűlésből: B. KOCHMELVTEK FRIGYES s k. elnök. Dr TÓTH FERENCZ k. jegj*ó. 6.357. szám. Jelen alapszabályok a földmtvelés , ipar és kereskedelmi m. kir. ministeriurnnak be-mu^attatván, megjegyeztetik . 1. hogy az alapszabályok 4. i^. utolsóelőtti kíke/désében emiitett segély pénztárak, valamint a 17. ^ i) pontjában érintett fiók-egyle;tek szervezése eseten az illető alapszabályok, továbbá 20 ik § b*u az alapszabályok módoMÍtásái tárgyazó határozatok foganaiositás előtt előzetesen, a 24. § ban érintett ügyrendek pedig e«f»\'ről-esetre, az utóbbiak tudomásvétel végett a kormánynak bemuratandók, továbbá 2. hogy a 23. § ban érintett választó bíróság szervezete és eljárása iránt az 1868. LIV. t. cz. czim 3. fejezetében foglalt hatá-rozmányok szolgálnak zsinórmértékül, — s végül: 3. hogy az alapszabályok következő intézkedésekkel tekintendők kiegész\'etteknek : .Az egylet az esetben, ha az alapszabályokban meghatározott czélt és eljárást illetőleg hatáskörét meg nem tartja a kir. kormány által, a mennyiben lorhbbi működésének foly:atása által az állam vagy az egyleti tagok vagyoni érdeke veszélyeztetnék, haWidéktalannl fölfüggesztetik s a felfüggesztés után elrendelendő szabályos vizsgálat eredményéhez képest végleg fel is oszlatta tik, vagy esetleg az alapszabályok legpontosabb megtartására — különbeni feloszlatása terhe alatt — köteleztetik." Kelt Budapesten, 1880. márcr. hó 1 én. B KEMÉNY « k. 2X2=4. Az .Ellenór\'-nek m. hó í)-ki számában üdvözlő nyilatkozat j-lent meg a must alakult magyar-lrauczia bíztositó társaság mell.-tt. Figyelmen kivül hagynám ezt, ha a czikk íruja megelégedett volna azzal, hogy ezen uj és még csak pólyában levő társulatnak remény teljes jövőjét helyezi kilátásba, és ha annak — szerinte üdvösnek tetaző — előnyeit hangsúlyozza; ámde elragadtatásában tovább terjed, s valótlan adatokkal élvén, tekintélyes, virágzó és közbizalomnak orueudó magyar biztosító társulatunk lóvására magasztalj»ezen külföldi vállalatot, dicsőíti újításait és érvek hiányában nagy szavakkal akarj* meggyőzni a szakköröket s az olvaió közönséget arról, mily örvendetes esemény, hogy a franc«» sym pathia nálunk haiyezi el tfikéjét. A czíkk tisztelt írója, ugy látom, nem igen foglalkozhatott a nemzetguzdaságtannal, mert különben tudnia kellene, hogy oly idegen töke, melyet idegen részvényesek forgatnak hazánkban, meiy Itt értékünket nem emeli, ellenben a netaláni hasznot külföldre viszi ki, hasznos egyátalábau oem, de igenis káros in tézmény; ha pedig ezen uj vállalat még azt is czéljaul tűzi kí, hogy virágzásnak éa közbizalomnak örvendő magyar biztoeiló társulatunk ellenében korteskedjék éa hamis adatokaal fél rovezetni igyekszik a biztosító közönséget, ugy vétkes is. De ime taglaljuk a czikket részletesebben: Z—y K - » ur főleg az éle.biztosítási ágban behozott uji\'ásokról szólván, előnyösnek Minteti fel a magyar-franczia biztosító társaság által életbe leptetett lotteria-rendszert. No lám, ez valóban újság 1 — és ugyaá mióta lett haszon a lottería a nagy közönségre? éa mióta lehet ezt a 2 X 2=»4-nek igazságával kapcsolatba hozni ? A biztositásnak alapját tndtómmal a sta-tistika, az életbiztosításét pedig a 2\\2 képezi és a szakkörök régóta tisztában vannak már azzal, hogy a vállalatnak jövőt s a közönség nek megnyugvást csakis ez biztosithat. Minden reális emb t positiv éa nem bizonytalan, illusoríu8 haszonra számit, mig az aránytalan nyerhetési vágy az insoíiditásban gyökeredzik; de hogy példával éljek, ha az első magyar általános biztosító társaság 5 (és uem 6 —8) százaléknyi többletet számit nyeremény-jogosult feleinek dijainál és ha. 3 (tehát nem 4 — 0) év után az évi díjnak 12 százalékát osztja ki a ny remény jogosultak között, akkor a biztosított felek positiv eredményt élveznek, inig a magyaí tranczia biztositó-társaság felei a magyar társulat dijainál még 5 száza lékkai többet tartoznak befizetni évenkint s ezért kapnak Iotteriaszerü eshetőleges uyereményt. Mi mármost ebbea reális? — mig az első magyar ált. bizt. társulatnak mind egyik nyereményes biztosítottja visszakapja évi dijának 12 százalékát, a magyar-franczia bizt. társaságnal a nagy többség — daczára a magasabb díjösszegnek — miben sem osztozik, hanem egyesek, a sors kedveltjei húzzák az aránytalan s az összes biztosítottakat megillető nyeremény t. Ez ellenében bátorkodom a biztosító közönségnek azt ajánlani, hogy ha elfogadja valaki a magyar franczia biztosító-társaság díjtételeit és azt fhetni képes is, biztosítson tekintélyes hazai társuiatuukná), mig a felmaradt többleten, ha már szerencsét akar próbálni — vásároljon promesst, és nem 1000—1200 frt, hanem 200.000 és 250.000 frtnyi eshetőleges nyereményre lesz kilátása. így egy 40 éves egyén, minden 2000 frtnyi biztositott őkénél máris egy promesst vehet, e*en felül a magyar bizt.-társaságnak biztos nyeremény részében Í3 osztozik. Dc .menjünk tovább, és taglaljuk a magy ar franczia társaság többi előnyeit; A czíkk irója haladásnak jeizi, hogy ez uj vállalat még öngyilkossági eswtekbeu is kifi zeti a biztositoit tőkét. No lám milyen morális eljárás. E nagy haladást minden biztosi tó-társa ság követhetné, ha díjtételeihez csak egy szá zaléknyi többletet is csatolna, — ámde mit éretnék el ez által? — ismét a nagy-közönség fizetné a magasabb dijakat azért, hogy egyes sorsüldözöttek — kik saját\'énjükkel meghaso-nolva önbirájukká válnak és a törvény jogkü rét csorbi jak — előnyökben részesüljenek; — mi több, még alkalmat is szolgáltasson a biztositó-társaság ennek gyakoribb ismétlésére? íme ítéljen a nagy közönség! — józan gondolkozó ily ímmoralitást nem pártolhat. Ha jótétemény t akar gyakorolni a biztosító közönség, tegye ezt oly módon, hogy a magyar ált. bizt. társaság és a magyar franczia dijainak különbözéséből adjon egy százalékot a köznyomor enyhítésére, — igy üdvös cselek-ményt gyakorol egyrészt, mig másrészt nem ád fegyvert az öngyilkosok kezébe. Nem czélom továbbra is fűzni e vitát, mert attól tartok, hogy Z—y K—8 ur maholnap még azzal a jó hírrel találja meglepni az olvasó és biztosító közönséget, hogy mig az életbiztosítás terén a magyar-franczia bizt. társaság az öngyilkossági haláleseteket kifizeti, a tűzbiztosítás terén is ujitni akarván, a gyuj-togatók kárát is megtéritendi. Isten oltalmazzon. ÁGOSTON JÓZSEF. II4-1 y 1 hlrrk. — Meghívás. A nagy kanizsai kisded- nevelő egyesület éri rendes közgyűlése az 1880. évi áprilia 4 ére kitűzve volt határnapon megtartható nem lévén, ujabbi határnap kitíi zése vált szükségessé. Az alapszabályok 10" § a értelmében a nagy-kanizsai kisdednevaló egye• sülét évi rendes közgyűlésének az „ovoda" helyiségében leendő megtartására, ujabbi határnapul 1880. április 18-ík napjának délutáni 3 óráját tűzöm ki. Tárgysorozat: a) Elnöki je lentés.a lefolyt évről, b) a lezárt évi számadások felülvizsgálatáról! jelentós, c) A leköszönt elnök b titkárok, a netán az uj 5 évi időtartamra be nem iratkozott igazgatósági s választ mányi tagok, nemkülönben az alapszabályok 15 § a szerint kilépett 10 választmányi tag helyett ujak választása, esetleg a kilépett ta gok újra megválasztása, e) Az épi-kezési terv rajzok s ezek költségvetésének tárgyalása, f) Indítványok tárgyalása. N.-Kanízsán, 1880. áprilia Blau Pálné, másod-elnök. — Nagy-Kanizsa város képviselő testülete apr. 7-én közgyűlést tartott, mely alkalommal előadó tanácsosnak Horváth Károly, városi adótisztoek Lillik Gusztáv volt városi írnok választattak meg. A választási actusra TTZENKILENCZEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY. ÁPRILIS 114a 1880. Kovács János ügyvéd ur választatott meg tiszti ügyésznek. Ugyan ő neki azon interpel-Jatiója, hogy a városi közgyara számadásai évek óta miért nem vizsgáltattak meg, köz-helyesléssel fogadtatván, határoztatotl hogy a 1-gközelebbi közgyűlésre a vizsgálat eredménye beterjesztessék. Horváth Károly ar megható szép szavakban köszönte meg a belehelyezett bizalmat. — Bakody Lajos genialís zongora müvés? barátunk a napokban körünkbe érkezik, mint nekünk irá wfeledhetlen kedves Kanizsájában" hangversenyt adandó. Jelenleg Szombathelyen van. — Verhovay Gyula által alapított s szerkesztett „Függetlenség" apr. 8 ki száma II. Rákóczy Ferencz emlékezetóról több meg-ragadó közleményt hoz. Hazafias elismeréssel adózunk a nemes figyelemért. Lelkünk hevével üdvözöljük Verhovay Gyula, Thaly Kálmán, Tors Kálmán, s Tóth Béla irótársainkat, mint akiktói ez érdemben becsesbnél becsesb közlemények jelentek meg. — A kisdedovodák és a magyar nyelv. A kisdedovodák a magyar nyelv terjesztése körül rendkívül nagy fontossággal bírnak. Nem egy vidékről kaptunk közelebbi időkben ím meggyőző tanúságot arról, mondja az orsz. kisdedóvó egyesület évi jelentésében, hogy a magyar nyelv érdekében közelebbről hozott iskolai törvény csak ugy fog czélhoz vezetni, ha a magyarul is tanító elemi iskolákat telje sen magyar nyelvű óvodák előzik meg; s meg kell gondolnunk, hogy pem magyar nyelvű huulársaink millióinál uem az ellenszenv, ha-ut-m a nyelv elsajátításának nehézségei képezik az állami nyelv megtanulásinak fő akadá lyát. A kisdednevelő intézetek ilysíerü hatásáról, Istennek hála, ma már tények beszélnek. Az egykor németnyelvű Teréz- és Józsefvárosoknak uj nemzedéke, az ovodák hatása folytán teljesen magyar, s különösen azon felvidéki városokban, hol ovodák jöttek létre, az eredmény hasonló.Ne becsüljük tehát alább kollő értékénél az oly eredmény t,mely általános közmű velődéái, nemzetgazdasági és erkölcsi hatásán kívül, országunk nemzeti szellemének ily óriási emeltyűje lehet, s működésűnkben lelkesítsen azon tudat, hogy minden vegyesajku községben fölállított ovodánk évek íolytán a polgárok százait és ezreit uyeri meg a magyar nyelvnek és a nemzeti szellemnek, a magyar államhoz ragaszkodásnak! — így írnak a fővárosi lapok az ovodákról; ugyanily szellemben jelent meg lapunk hasábjain két czikk a szerkesztő tollából, melynek folytatásít közbejött körülmény folytán elhalasztani jónak láttuk. — A fiirdö részvénytársxilat április 2"» én d. e. (J órakor tartja évi rendes közgyü-lését a kereskedelmi s iparbank helyiségében. — Gyászhír. A veszprémi kegyes tani-lőrendi ház tagja" szomorodott szívvel jelentik szeretett társuknak, t. P. Tóth Kálmán kegyes tanitórendi áldozár és nagygymnasiumi tanárnak í. 1880. évi ápril hó 2-án délután 4 órakor a haldoklók szentségeinek ájtatos felvétele után éleiének 27 ik évében hosszas betegség után beállott szivhüdésben történt csendes elhunytát. A megboldogultnak hűlt tetemei vasárnap, f. hó 4-én, délután 4 órakor a kegyes-tan itórendiek templomában beszenteltettek és az alsóvárosi sírkertben örök nyugalomra elhelyeztettek. Az engesztelő szent miseáldozatuk Ugyancsak a kegyes tanitórendiek templomában mult hé:főn ápril 5-én, reggeli 8 órakor a megboldogult lelke üdveért az irgalmasság Atyjának bemutattattak. Veszprém 1880. április hó. Az örök világosság fényeskedjék néki! — A fecskék a tavasz e kedves hírnökei már megérkeztek. — Villámlás ¿8 menydörgóssel páro sult erős esőzés volt szerdán este vidékünkön. Két ízben a villám le is csapott a közeli er dókben. Má-»ok szerint Duzsnokon Vizlend-vayék udvarában csapott le a villám, ijedtségnél nagyobb bajt nem okozott. — VUloveczról értesítenek: Mult hó 23-án egy veszett kutya által megrnnralott Szent-Márián egy 46 éve« férfi és egy 11 éves fiu, — Vidoveczen egy 40 s egy 26 éves férfi és egy 13 éves leány, mind az 5 tetemes marási sebeket kapott, kiket Kottoriban lakó, ügy buzgalma- s szorgalmáért köztiszteletü Ró-zsay Mór körorvos ur rögtön orvosi gyógyítás alá vett, és szorgalmas látogatása, helyes gyógykezelése által iparkodik a szerencsétleneket a bekövetkezhető s borzasztó bajtól megmenteni, mit annál inkább reménylünk, mert eddig még aggasztó tünemények nem mutatkoztak. A dühödt eb Vidoveczen agyon lövetett. — Alsó-Lendváról tudósítanak bennünket, hogy Goldberger Ignácz tánczmester szak-avatottan tani\'ja á serdülő ifjúságot a \'ánczra. — Rövid hirek. Siófokon egy tynk-lopó nő szégyenében felakasztotta magát. — A bécsi Kothschildháztól egy hivatalnoka fél miliő frtot elsikkasztott. — József főherczeg a nyarat családjával együtt Margitszigeten tölti. Koródi pályanyertes népszínművét apr. 9-én adták elő. Kaposvárott is készülnek előadására. — Gőz velocipedet is alkalmasnak már. — Eötvös „Karthausiját" francziára fordítják. — Bécsben a színházi jegyekre adót vetnek ki. — Tabakovics Gusztáv torontál megyei főjegyző s szőrémi kormánybiztos agyonlőtte magát. — Szombathelyen a magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlése aug. 21 — 28 napjaiban tartatik meg. — Bismark lemondott. — Egy 92 éves temesvári asszony 10 ezer frtot hagyományozott házi orvosának. — Csiky- K. nem engedi meg Temesvárott és Aradon .Proletárok" cz. darabja előadását. — A gasteini fürdő 680-ban fedeztetett fel. — Zági ábban Zrínyi a költőnek szobrot emelnek. — Szeged részére a Pester Lloyd 136 ezer frlot gyűjtött. Ki nyert? Prága, apr. 7 én: 28.63.84.35,78. Lemberg „ , 25.33. 5.82.61. Szeben . „ 76. 66. 24. 7. 29. Irodalom (E rovat alatt megemlített rannka Nagy-Kanizsán Wajdita József könyvkereskedése iltal megrendelhető ) — Mehner Vilmos kiadásában megjelent Dr. Toldy László által irt „A föld" cz. vállalat 21. 22 és 23. füzete igen szép képekkel. Ára 30 - 30 kr. — Aigner Lajos kiadásába n megjelent „Petőfi\'s Poetische Werke* második füzete Petőfinek 1845-ki arczképév*!. Ára 30 kr. — Somogyi Ede .által szerkesztett „Magyar Lexikon" 50 és 51 füzete megjelent. Melléklete : Magyar czimerek IV. és Gazdasági gépek IL Terjed Dávid szóig. Ára 30— 30 kr. — Táborszky ée l\'aradi urak zenemüke-reskedésében megjelent .Pariser Opernball-Tänze" walzer, zongorára szerzé ifj. Fahrbach Fülöp. Ára 1 frt. — A Magyar Paedagogiai Szemle III-ik füzetében olvassuk: .A- szülőföld és haza." Zalamegye ismertetése, kapcsolatban Magyar ország rövid földrajzával. Népiskolai használatra szerkesztették Bátorfi Lajos és Iloffmann Mór. 2 dik javított kiadás. Nagy -Kanizsa 1880. Szerzők sajátba, 64 oldal, ára 25 kr. Szövegbe nyomott képekkel. A Paed. Szemle 2. füzeté ben azon óhajtásunknak adtunk kifejezést: Vajha nem sokára azon kedveső helyzetbe juthatnánk. hogy minden vármegye népiskolai földrajzát mutathatnék be olvasóinknak. Ugy látszik, es óhajunk teljesülésbe fog menni, mert azóta ismét két „ssülóföldisme" került eléuk, melyeknek egyike a fentnevesett jeles mú. A zalavármegyei közigazgatási bizottság ajánlja. Mi azt mondjuk rá, hogy e munka hasai irodalmunknak díszére válik. Ajánljuk pártfogásába a zalai tanodáknak, figyelmébe pedig nem csupán a zalai tanítóknak, hanem minden lanitónak, ki okszerű módon akar földrajzt tanítani. — Ezen szakértői nyiUt-kozatuak örvendünk. - , Vegyes hírek. — A szabadságharcz egyik szomorú em léke jutott legújabban a magy. nemzeti muzeum birtokába Majláth Béla országos könyvtárőr ajándékából. Ez egy 45 centimeter hosszú hengeridomu fekete fátok 3 centimeter átmérővel, mindkét végén ezüst diszitménynyel és csavarral járó nyilássál. Benne 29 centimeter hosszú vékony fekete pálezikák vannak, melyek középtájt levannak vágva. Ezen tok az aradi vértanuk elitéltetésénél szerepelt a hadbíró kezében, ki ezen pálezák közül tört el tizenhármat a vértanuk feje fölött. Jelenleg midös8ze 3 pálezika van e*en végzetes tokban, mely ezentúl a nemzeti muzeumban fog elhelyeztetni. — Kóterbe került herczeg. Henrich porosz herczeg jelenleg a világ körül utazásán fáradozik. A napokban Japánban mulatott, a hol azonban kissé meggyült a baja a rendőrséggel. A herczeg ugyanis vadászaton volt szolgáival s ez alkalommal kihágást követett el az ottani vadászati törvény ellen s azonkívül több földművelő birtokán kárt tett. A foldmivesek en nélfogva megtámadták a herczeget és kiséretét, kik fegyveröket használták ellenük. Az eset tudomására jutván a rendőrségnek, ez a német herczeget minden kísérőjével együtt elfogatta és bezáratta. Azonban felsőbb hivatalnokok közbelépésére csakhamar szabadon bocsáttatott. — A magyar franczia biztositó részvénytársaság életosztályához f. é. márczius hóban benyujtatott 266 db ajánlat 660.000 forint tőkéről, kiállíttatott 197 db kötvény 476.300 forint tőkéről, elutasittatott 16 db 32.700 forint tőkéről Bzóló ajánlat ée 53 db 151,000 frt tőkéről szóló ajánlat függőben maradt. Mióta az életosztály működését megkesdte azaz f. é. febr. hó l-től 386 db ajánlat nyújtatott be 1.075,000 forint tőkéről és 278 kötvény 776800 frt tőkéről állíttatott ki. — Hamis ötvenforintos. As adonyi vásáron f. é. márczius 30-án egy állítólag M. sá-írolyi lakos egy ssolgaegyházi béresnének egy tehén áriban egy ötvenessel fizetett Az ötvenes hamisnak bizonyult. A bankó hátulsó lsp-ján a „Fünfsig* helyett ,Fün£si8 áll. A hamisítót nyomozzák. — A szőlőkarókat tartósakká ugy tahetni, ha a jól kiszárított karókat néhány napig vis* ben áztatjuk, azután megszárítván, bekenjük higitott kénsavval (vitriol) s ismét megszáradni engedjük; mert az így elkészített karók tel-szine csaknem megkövül, s ezen okból tartósakká válnak. Hivatalos piaczi árak. Nagy-Kanizsán, 1880. márex. 24. 100 kilogrammjával számítva. Busa 11-—.—12-—. Roxs 9--10-—. Árpa 7-50.—8—. Zab 6 60.-7*50. Kukoricaa 7-50. 8.—. Burgonya B" —. Borsó •—.—30 —. Lencse — —•—28-—. Bab —-—.—12.—. Sxéna •—.—1-80. Sxalma •-.—1-20. 1 kilogrammjával sxámitva. Marhahas •— .—52. Sertéshas 60-—.—. 8sa-lonna •—.—78. Disznózsír *—.—80. Vörös hagyma •—.—16. Foghagyma \'—.—30. Cznkor Bors •—1-20. Paprika -—.—80. 8sappan 1 literjével számítva. Ó bor 32—48 kr. Uj bor 16—20 kr. Pálinka 46 kr. Kezet 6 kr. Kiadta : FARKAS, v. piacz könyvvezető. •—.—60. Szerkesztői üzenet. 4018. „Dalok Zsenihez", „A csonka torza", ,A tenger áldozata" és .1 . .. hoz" közülhetetlenek. 4019. K. K. Bpest. Azonnal intézkedtünk. 4020. Koloxsvár. „A házmester" megérkezett. Üdvözlet f 4021. ,Fel kel a nap*. Csak keljen fel még igen sokáig s élvezze a szlp érzést. Sajnáljak azonban, hogy még sem köxölhetjük. Üdvözlet ! 4022. G. B. Bővebben a nyilttérbe való. 4023. .Mikor engem (elszabadítottak" Igyekezünk a kéziratok közül mielőbb kiszabadítani. Felelős szerkesztő: Bátorfi Lajos. MIRDBTÉSB Vbukott Stern & Pollák nagy-kani- mm zsai keresk. czég csődtömegéhez leltáro- lf|()LL SEIDLITZ - PORA. zott és 4670 frt 39 krra becsült posztó-, B1B kalap- ós czipőáruk a csődválasztmany- ^gow^ nak f. ó. april 5-én kelt határozata foly-tan szabad kézből eladatnak. 500 frt bánatpénzzel ellátott Írásbeli - T ajánlatok f. ó. april 18 d. 12 óráig alul- vA/^^Ú^/ irott tömeggondnokhoz adandók be, ¡¡W a hol csődleltár ós árukészlet megte- V* 63 kinthető, és bővebb felvilágosítás is nyer- Csak akkor valódi, % St^o^^ Z hető. lenyomva. 80 év óta a legjobb sikerek mellett fennáll mindennemű gyomor | beteflSftflek és emésitésl akadályok, (mint étvágyhiány, baasr-omlás\', vér Nagy-Kanizsán, 1880. april 5. , utl0|ás éa srsnyér ellen. Különösen oly egyéneknek ajánlva, kik ülö élet- I módot folytatnak. * 1 1 T> 47 Hamisítások törvényileg büntettetnek r ISClll 1 uí, | Egy lepecsételt eredeti doboz ára. I frt. o é. ügyvéd, miut tömeggonduok. _ cranczia borszesz sóval. Az ujoiiaii feital< belglai I ( a legmegbízhatóbb önti\'gélysŐ ssere a szenved« emberiségnek patent- revolver- és lefaucheux fegyvereknek l I minden belső é< kttUS gyulladásnál, a legtöbb betegség ellen, min. na(CV véffeladáHa dennemü sebesülések, fej-, fül- és fogfájás. regi sérvek és nyílt sebek- Miután a pW.".„T^TTWr.,14, .»rténlk j ! \'"«"Ijok. ll..»k, sremgyalladá., mludo,,„.mU bénulá. í. .áf«U. .th, kíuek 18 f«gyvurro *»u a.ükiígo ,li-8.eu vásárolni. miutbu({y aolia jí " e e.". . ., . , , „. . i i «. ¿i.ib.n ,...,n kináikotík ii; reodkivoii 0isn,»> .ik.ion,, k.p. Qveyekben hasznalati utasítással együtt 80 kr. o. e. hatók míg nóbány p.tent rovolverek 7 m/m tí löv.tö, pontos BO I -> ———^——■———— l^páinyire 10v8 hn.ott patuut o.fível 1 drb. hoszáT.lö tilkAvni é. I__ töllviny.kkol, tel|.., .«¿pun fényéivé 8 frt 90 í, 4 frt M) kr. « ZSSK. Il*i| iiin IaIu) jobb.k, 1 darai, 9 m/m revolver, katfOi mo.jjáiu, hu.ott c.Svel I1<U"III(1101(11. 100 lópésre hord, táskával úi tnltíimyel 4 frt 50 i< 6 frt 50 kr. 1 K \' (ugyané, telje. 19 m/m n.gy 5, G frt. Mluden revolver jótáll«. VHTimlllDlHil\'laA KrOllUM. é8 társától m.llett »dalik el. a.ok Jól be vannak lóvé é. a legjobb patent JIHUUlUaiMIEUllt^ nyéllel ellátva. Pu.kák 1 Miivel 5, 6, 7 frt. dupla vadáia fegyve- ~ llergeillieU rek 10 frt SO kr. 1«, 14 frt. Mindegyik a legjobb d.ma.tc.üvel ^^^ \' _ (Norvtígiábftu 5, 6 f,t. a leg.aebb „ói revolver, kicsiny a mellény .sebre dug- „ , . ,. , , . . , . , , ható fi II,vető" tnltvényekkel együtt, Bll.ichl lef.ncl.ena vadá«- . , . h\'ln\'4 ,,"\'to1\' ">«».nnyi . kor..k.d.l.g|ben elófordnló fegyverek l.guj.bb ..crku.tU, bu.olt dama., i, patkóMe, c-s« \'»J kO.ütt .. .gyedilll mely orvo.l «ólokra ha..nálhat< vei, darabja \'¿o m 6o kr. a,, 2s frt. a i.giinomabbak, vé.ós.ei Ara egy üvegnek hasznalati utasítással I frt 0. é, él a nélkül, jól belőve éa kipróbálva jólálá.ial 9 frt 60 é. 12 . --- frt 50 kr. a legjobb Plobert-féle s.oba fegyverek, hálultólld golyóval tölthet;,, »ét tOltéuyek, jótállás mellett, hoxávaló caéitáblák Fö aiálllttl vaibói. Minden iéte^3 v.dá.. e.ikk k.pb.tó . (ass-G) \' Moll A. gyógyszerész, cs. kir. udvari szálutónál, Bécs KeresksdaUnl es ipar rodaoan Tuehiauben. (Comptoir für Ilandel und G.werb.) Raktár a. állam minden birnevea gyógylaertáráljau vagy fUs.er- Béos, Ferrilia.diatrai.e Nr. II. 8. Stlege, 8. stock. kereskedé.ébsn. Kaklér nélküli helységekben magénegyének nagyobb ^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^ , megrendeléseknél uiegf.lelö árleengedéaben résee.Ilinek. —Ml[ ^ f. m bö.önség kéretik balárotottan Moll-Kle kéa.ltméuyt """ ~ \' rendelni éa c.ak olyanokat elfogadni, melyek aaját óvj.gyen, éa alélrá- Billiard, Jégszekrény, Bonnérő hűtő- ! vei, több rendbeli jókarban lévő ven- ! - déglői eszközök és bútorok szabadkéz- I ^ÍJ^tSaESTj«."r^íS"a\'^ííííi K^l ..lo/lAlr t I .oyógjs.ertár a .zent lélekhea-. — Baroi l)orner 8. Csáktornya Oönca DÓI eiUUUK L. v gyógyaieré.. Kapuvár Kohn J. B.bófhay Kálm. gyógy. Th. Wtonl/ntlIAI* láiwtcillúl Kecké.sy gyógy. Kaproaoxa Werli M. gyógy. Kőszeg C.ae.inovie. I.t. MArKUdUiT JailOSndl «\'\'«■„Kai\':111\'ití\'6íi1 «•»«■">Hcb1»1\'" ^ , í KírBr"\' \' Rát. Ján. Zágráb Perklet Kerenci gyógy. Mittlbach S. Irgalmaiból (48 )—*) Vitröamaft^-utcia K ik eiám. i gyógy. Soproa Meaey And. gyógy. (980 14—5Í) TIZENKILENOZEDIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. 1 APfilLIS 11 fa 1880. D E T fi S A Magyar-frariczia biztosító részvény-társaság tisztelettel alólirt igazgatósága ezennel jelenti, hogy Zala-, Somogy-, Baranya- és Vasmegyék részére kiterjedő hatáskörre Nagy-Kanizsán főügynökséget állítván fel, annak vezetését GUTMANN S. H, ÚRRA ruházta, kit egyszersmind a tűz-, szállítmány- és jégbiztositási ágazatokban jogér vényes biztosítási kötvények ki&Uit&S&ra ¡8 felhatalmazott. Budapest, 1880. januárban. A Magyar-franczia biztosító-részvénytársaság igazgatósága: SCHWEIGER MÖSCOVITZ. jA. Magyar-rranczla. tííztoaltó réBZVény-táTBaaftg igazgatóságának fentebbi közzétételére hivatkozással alólirott tisztelettel jelenti, miszerint a Nagy-Kanizsai főögynökség vezetését elvállalta s a fóügynökségi irodát megnyitotta, hol is biztosítási ajánlatok elfogadtatnak s a biztosítási üzletre, vagy a táreaaágra vonatkozó mindenféle felvilágoaitáaok leg-készségesebben megadatnak. BlztOSlt pedig « társaság a) tűzveszély és rnbbanáft által okozott károk ellen; c) szárazon vagy viien szállított javak károsodása ellen; b) jégkárok ellon d) ax ember életére minden ismert módozat aaerint. A yiagyar-francxio, biztoxUó részvény-tár ttanág, melynek 20 millió frankot, azaz 8 millió arany forintot tevő alaptőkéjéből a részvényesek által mindjárt kezdetben 10 millió frank, azaz 4 millió arany forint készpénzben befizettetett, s részint a főváros legelső pénzintézeteinél, részint pedig magyar államértékekben és elsőbbségekben lett elhelyezve, m. évi oktober 14 én tartván alakuló közgyűlését melyen a társaság ügyvezetésének élére köveikesők választattak meg: Választmány. Felügyeld bizottság Elnök: Bitté Istváa. ö fela. val. belső titkos tanácsosa, a Lipót-rend nagykeresztese, orsz. kép" 3th Bpeaten. Beck Nándor a magyar jelxálog-banknak igazgatója. Alelnökök : Báró Báahidy Béla, fóldbirtos, orsz. képv. stb. Budapesten. Boatoux Jeső, a párisi Societé Láaczy Leo, a magy. ált. földhitel részvény-társa*ág igazgatója Budapesten, de rUnion génerale elnöke atb. Páriaban. Lewia Jakab, a kereakedelmi akadémia igaagatója Budapesten. Választmányi tagok. Serraboarce Joa. Mária Earil. a páriái Societé de lUnion gé erale vezérfelügyelSje Páriaban. Babért Morin marquis de Banneville, az osztrák déli vasat igazgatósági tagja stb Páriaban. Igazgatóság Neowsjt Arala kir. keresked. tanácsos nagykereskedő. Igazgatók: Dr. Hillar Albracht, köz- és váltó-ügyvéd Bécsben Lovag zápori Begenhart Ferencz, az Albrecht-vaspálya elnöke atb Bécsben. Klstemnacher Károly a ..lloffmanu József\' nagykereskedő czég fóuöke Budapesten. Sváb Károly földbirtokos, orsz. képviselő stb. Budapesten. SchweJfler llártoa kir. kereskedelmi Unácsos Budapesten. Báró Tlnt: Károly cs. kir. kamarás, az oszt. déli vasút alelnöke, az oszt. urakbáz* tagja atb. Bécsben. Vezérigazgató : Moskovloz Lnjos Budapesten. Tekintve e társaságnak fentebb kitüntetett tőkeerejét éa ax üzletvezetéa élén le?ő, hazánkba«» is nagyobbrészt ismert é* köztiszteletben illó egyéniségeket, bátran elmondható tehát, hogy nem volt még az égést monarchiában biztosító társaság mind ez ideig, mely a biztosító kőzönaégnek annyi garsntiát nyújtott volna, mint amennyit neki e társasig o»indjárt kezdetben nyújtani képea. a a midőn a társaság ezen, eddig páratlan tókeereje és az élén álló egyéniaégek jelleme egyrészről teljes biztoaitást nyújt arra né«ve, hogy a tár*a*ág üzletvitele a méltányosáig, a pontosság ós a legszigorúbb becsületesség minden követelményének n.indenkor és teljesen meg fog felelni, másrészről a szakvezetés avatottaága az iránt i* kezességül szolgál, hogy a társaság a díjtételek megszabásánál ia kellő tekintettel fog lenni a veraeny jogoanlt követelményeire. Amidőn tehát tiaztelettel alólirott a biztosító t. közönség bizalmát ar. általa képviselt társaság iránt újból felbivja és kéri, megjegyzi egyszersmind. hogy a vezérügyuöksógi területen a vidéki ügynökségek szervezése teljes folyamatban van éa hogy tüzbiztositási ajánlatok a már felállított ügynökségek által készségesen elfogadtatnak. maradván teljes tisztelettel Nagy-Kanizsán, 1880. januárban, A Magyar-franczia biztosító rószvény-tártasáfl főügynökaége Nagy-Kanizsán, 98911-52 GUTMANN S. H. KeBlteny utifű-mellczukorkák, a tüdő és mellbajok, köhögés, fojtóköhögés, rekedtség és t&dóharut biztos gyógyszerei. A természet által a szenvedő* emberiség \'javára teremtett megbecsülhetlen keakenj titiffi azon már eddig fel nem derített titkot foglalja magában, miszerint a gége és légcső rendszer gyulladt nyak hártyájára való azonnali gyors és enyhítő hatás gyakorlásával az illető beteg szervek gyógyulását minden tekintetben lehetőleg" elősegíti. Miután gyártmányunknál a cinkor éa keskeny útifűből tiszta vegyü-lékről kezeskedünk, különös figyelembe ajánljak hatóságilag bejegyzett végjegyünket, sat. dobozon levő aláírásunkat, mert csak ezek igazolják annak valódiaágit. \'J Schmidt Victor cs. Sir. üyarosoi Bécs I 1 skatulya ára 30 kr. & fiai. Alleegasse 48. Kaphatók: Práger Béla gyógyt. Belus J. gyógyt. N.-Kanizsán, Káli-voda J. Letenyén, Kis A. gyógyszt. A.-Lendván, Dorner Kaj vas- ¿s füszerkereskedésében 8ümeghen, Werli M. gyógyult. Kaproncxán, idősb. Mozelt F, Vaiváron, Hollósy József E. gyógyszt. Zala-Kgerazegen. Ber-ger Mór (Somogy) Szobb Simon Qyula Szombathely. (978 27-—*) 7 éremre«] ós 6 tisztelet okmánynyal jutalmazott TRAGYA-GVPS, olcsón és bérmentesen ssáliit minden vasúti állomáshoz, tezelési íezéiylít a „voräerMMer ups-iáifaaíTelö." (979 14—15) Posta : Mődling, Bécs mellett. Sumatra-gyémáiitok. ^^^ mn Ezen valóban pompái kövek rend- idflll /MS^ kívüli tűzzel birnak, tiszták éa csakis a MWr kísérlet álul különböztethetők meg a va- r V lóditól. Mi bérmentenen küldüuk gyürü- I 1 f ket, massiv kettős aranyból darabját ^^ 3, 4 frtért, fülbevalókat erőseket ket- tős aranyból párját 5, 6 frtért ax ösz-zeg bérmentes beküldése után. Gyűrűknél síükséges a bőséget-megirni. 2 — 6) Kaphatók arany — kettős ing gombok kövekkel 3- 4 frt, erő« arany — kettős — óralánciok, legújabb 3, 4, 5, 6 frt, nyaklánczok 7 frt. Ékszeráruk — gyári — raktára: Bécs, FraterstrOMe 16. Bécs. «< .._ » * s -c s 2 3 - ® t. 2JI Majdnem ingyen Számolás következtében a nem rég bukott na*y britannia-ezüat gyárban a következő 45 darab rendkívül tiszta bríttannia-ezüst tárgyak csak 6 frt 95 krba kerülnek, csak nem negyed része az előállítási árnak, tehát csaknem ingyen eladva, és pedig : • drb. kitűnő jó asztali-kés Británia ezüstnyél és ^ ~ * valódi angol ezüstaczél pengével. ^ -a 6 „ legfinomabb villák Británia ezütsből egy drbban t-£<» •-6 . nebéz Británia ezüst evékaaál ÍZ g 6 „ biitania eaűst kávéskanál legjobb minőség • Ss S J» 1 , erős Británia ezüst téjaeré 1 a nebéz Británia exütt levesaieré 6 , Británia ezüst késtartó 6 „ ajándék tálcza finom vésőxettel. 3 . Británia ezüst tojástartó . „ - ö 1 „ Brittania ezüst tömött kaayérkasár ^ «í s $ 2 „ hatásos Brittania-ezüst gyertya tárté. . J»^. 1 „ Britania ezüst éttermi asztali csengetyü ezüst - -f • _ hanggal. 3 ^ 3 " 45 drb. (22 5—12) Mind ezen 45 drb. a legfinomabb Británia ezüstből vannak kéasitve mely egyedüli a világon létezendő érc, mely örökké fehér marad éa a valódi ezüstől 30 évi használat után sem külömbőshető meg, miért jétálva lesz- Czím és egyedüli rendelési hely a cs. kir. osztrák magyar városoknak. Genen»l-Dep«t der I. engl, Britania^ Silber Fabriken Blau & Kann, Wien, I. Elisabethstrasse Nr. 6. Szétküldés gyorsan utánvétellel. )ODOOOOOOOOOOOOOOOOOOO< A pápai uradalomhoz tartozó s Pápa vároaiban fekvfl .Caóka" czégü vendégfogadó, — továbbá a devecseri uradalomhoz tartozó s Zala megyében orazágut mellett fekvó Peteodi vendégfogadó, a hozzá tartozó 15>/a hold szántóföld és réttel, folyó 1880. évi szent Mihály naptól 3 évre zárt ajánlat utján bérbe adatnak. A zárt ajánlatok 10*/0 bánatpénzzel ellátva folyó april hó 23-ig Pápán az uradalmi központi hivatalnál beadhatók, s ugyan itt a részletes feltételek is megtekinthetők, Pápa, april 2. 1880. Az uradalmi felügyelőség. >00000000000000000000« Ifjabb Gróf Zichy Ödön zákányi uradalmában - egy fél millió egy és két éves fenyó csemete (Pinus sylvestria) van eladö — é« pedig ezere az egy éveaeknek 2 frt, a két éveteknek 3 frt. Venn. szándékozók sziveakedjenek KÁLMÁN JÓZSEF uradalmi kasznár úrhoz — posta Zákány fordulni. — Ifjabb Gróf Zichy Ödön uradalmán Surdon — Touliaateur telivér angol mén — Vulaton Melbourne éa Ma. Shatton Orlando u\'áo — fede« folyó évi juniua hó végéig félvér kancmákat 25 frt, — telivér kanczákat 30 frt fedezési dij mellett. — Távolabb lakó nraaágok, ha kanczáikat a fedezési idény alatt Surdon elhelyezni kivánoák, azok élelmezése a kanizsai piacai árak alapján az uradalom által eszközöltetik. Levelek KÁLMÁN JÓZSEF uradalmi kasznár urhoa — posta Zákány - intézendók. 45 1-3 Nagy-Kanizsán, nyomatott a kiadó tulajdonos Wajdits József gyorssajtójin. 1880. április 15-én. 31-ölte enséim. Ttonkileneíedlk évfolytm. EUtlltllI II i Itt* . . "ttl 4tt. . . 4 , aof7»d ÍTTS . . 9 Em nAm 10 kr zm Mtrtfstéssfc \' $ hasábos petitsorban j 7, másodszor 6 • miodan I további sorért 5 kr., NYILTTÉRBBN (Soronként 10 krért vé- tetuek fel. I; Kincstári illeték minden egyes hirdetésért külöt 30 kr fizetendő. kfllSnf előbb: .ZALA N.-Kmnlzaavároa kelyhatéaá^ának, ,n.-kanizsai önk. tüzoUé-egylet«, a ,n tílet«, a .n.-kaniual kiaded-neveló egyesület", a „nagy-kan Uaai tiszti A lap »«nemi rfeiM illeti kt.lmi<ar<k • mrkanttks.. "Jif rinit illeti kSil.mtiijek p«dif . kiadólioi birm.nCT« intí.eodík : NA0TK4N1Z3Í | Wlntloaház. Bérmenteüen lévaiak, ca.k nmart mankatár- El fogidutuik al atok tímii in Uldatnak. — -ti .-kanizsai kereskedelmi a iparbank\', „n.-kanizsai takarékpénztár*, a ,aaj amelyei által ínat tanltétes-önsegélyzó szövetkezet", a »soproni kereakeáelmi ■ iparkamara a.-kaatuai ktlTilantnUaya« • több ■negyei és tároai egyesölét hivatalos értesiUje. ZALA KÖZLÖNY so mog ÖZLÖN Helenkiiit kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjeleuő vegyes tartalma lap. Felhívás előfizetésre! Az elsó évnegyed ta. hó végével lejárván, tisztelettel felkérjük mindazokat, kiknek előfizetősök m. hó végéig tartott, hogy azt megújítani szíveskedjenek ideje korán, nehogy a szétküldésben hiány merüljön fel. Előfizetési ár: apr.—jun. évnegyedre......2 frt. apr. — szept félévre........4 , apr.—decz. 3 évnegyedre .... 6 , Nagy-Kanizsa, márcz. 21-én 1880. A .ZALAI KÖZLÖNY« kiadó hivatala Wajdits József könyvkereskedése. A selyemteny észtén ügye hazánkban. (Folyta tás.) 3-szor. Meghagyatott minden megyének, hogy a Mária Terézia által 1770-ben rendelt táblai kimutatásokat évenkint pontosan terjeszszék fel a helytartótanácshoz. 4-szer. Minden megye fogadjon egy alkalmas egyént selyemtenyésztési inspec-tornak, a ki a népet az eperfa és selyemhernyó tenyésztésben oktassa, és a megye által felterjesztendő táblás kimutatást elkészítse. A megyék pedig mutassák ki jelentéseikben, hogy inspectoiaik hol szerezték a selyem tenyésztésbe™ jártas 5-ször. Köteleztetnek a hatóságok, nem csak minden megye és szab kir. város, hao«m minden nagyobb helység határában is epreskerteket létesíttetni és azoknak jókarban tartása felett őrködni. 6-szor. A parasztházak előtt és köz-legelőkön az 1768-iki kir. rendelet értelmében ültetett eperfák feletti őrködés, a községi bírákat illeti. A községi bíró tartozik vigyázni arra, ha valaki bár akaratlanul ezen fák közül egyet vagy többet elpusztítana, a helyett kétszer-annyit köteleztessék ültetni és felnevelni. 7-szer. Az iskola-mesterek tanulják meg a selyem-tenyésztés módját, nem különben az eperfa ültetést is, és rajta legyenek, hogy gondjaikra bizott tanítványok, már zsenge korukban kedvet és szakismeretet nyerjenek a selyemtenyésztéshez. 8-szor. Közhírré tétetni rendeltetett, hogy azok, a kik magukat az eperfa-ültetvényezés vagy selyem tenyésztésben kitüntetendík, bemutatott gubóik árán kívül, a kincstár által még külön jutalmazásban is fognak részesülni. — Megengedtetett a megyéknek is, hogy a kitűnőbb termelőknek, a selyemtermelésibizottságnak ajánlata folytán szintén adhassanak házi pénztárukból jutalmakat. A kommissió előterjesztései folytán lett megszüntetve azon még a Commer-cial-Rath-tól eredő, de czélra nem vezető intézkedés, a mely a tulajdonosokat eperfáiknak, bérbe adására kötelezte és a falevelek haszonbérét szabályozta: 1807-ben t i. elrendeltetett, hogy a magántulajdonosok eperfáinak használata, a termelő és tulajdonos közötti magán egyezség tárgyát képezendi. A köz-epres-kertek használata azonban mindenkinek meglett engedve. További elhatároztatott és megengedtetett, hogy azon termelők, kik gubóikat maguk akarták legomboli-tani, ezt csekély taksza mellett, a kincstári gombolitó intézetekben eszközöltethessék, s az igy nyert selymet tetszésük szerint értékesíthessék. így állott az országban a selyemtenyésztés ügye, midőn a boldog emlékezetű József nádor azt saját felügyelete alá karolni elhatározta. — Az ő működése folytán határozta el a kormány, hogy a selyemtenyésztés ügye, a csak időszakonkint ülésező politicó cammeralis mixta commisio helyett egy állandó országos testületre bizassék. Egy 1811-ben jnnius 28-án 7000 szám. a. kelt udvari rendelet által rendszeresítetett az állandó országos selyem-tenyésztési bizottság. (Stabilis regnicolaris commisio ad exactum seriei culturae pertractationem.) Elnökévé maga a nádor tétetett. Tagjai pedig a helytartó tanács és kamra tanácsosai közül neveztettek ki. Ezen bizottság működését mindjárt azzal kezdette meg, hogy a gubókért a kamra által fizetendő dijakat felemelte és az első osztályú gubókat 2 frt 30 km, a másod osztályúakat 1 frtra v. pénzben állapította meg. Később Schedius tanár által a selyemtenyésztésról írott mnnkát, kinyomatta és országszerte szétosztatta. 1813 ban javaslatba hozta az országos bizottság, hogy (Schedius tanár terve szerint) a pesti egyetem mellett és azzal összeköttetésben egy gyakorlati mezőgazdasági intézet létesíttessék, a melyben aztán a selyemtenyésztés elméletileg és gyakorlatilag tanittassék. Pestmegye már előbb utasítva lett, hogy Pestváros közelé- ben jelöljön ki egy 40 holdnyi területet epreskertnek és selyemtenyésztési telepnek. Addig is pedig, mig ez megtörténhetett Tolna, érintkezésbe tette magát a bizottság a tóalmári selyemtenyészde tulajdonosával, hogy telepjét engedje át bérbe. A következő 12 év alatt a megyék által a helytartó tanácshoz beküldött jelentésekből kitűnik, hogy habár lassan, de haladt az ügy mégis: az eperültetvények lassankint szaporodtak s voltak már egyesek is, kik birtokaikon több ezerre menó eperültetvényeket bírtak felmutatni. (Folyt, következik.) Még egyszer a magyar-franczia biztosítótársaság életbiztosításai.*) A fSrároabél hosszabb idáig távol levén, c«ak most jutott kelünkbe az .Ellonír" márcz. 12 ki száma, melyben Ágoston József ur, mint aa első magyar ált. biztosító társasig hivatal-noka, egyenesen mint e társulat érdekeinek hivatalos védóje veszi fel a keatyiit azon fejtegetésünk ellenében, mely az .Ellenőr" márcz. 9-ki számában válaszul a magyar francpia biztosító társaság ellen régebben intézett czikkre megjelent. Azon meggyózódésben levén, hogy az igaz agy védelme sohasem kési s nehogy állításaink megcaáfoltaknak tűnhessenek fel, megadjuk a válaaat a hivatalos védónek. De mielútt a tárgyra térnénk, lehetetlen elismeréssel nem adóznunk a magyar-franczia biztosító társaság ellenségeinek azért, hogy levetették ai álczát s vakondok módra ütött áskálódásaikat félretéve, nyiltan kiléptek a BÍkra; mert most már ismert ellenséggel állván szemközt, az ig.zság fegyverével könnyű lesz a magyar-franczia biitoaitó társaság javára dönteni el a küzdelmet. •) Eiiel a vitit, melynek a kfcérdekbö! lapunkban helyet adtunk, befejezettnek nyilvánítjuk. Sierk. TÁRCZA. Semmiért! — Németből. — Egy lövés dördül és egy lövés még A kopasz fáról repül a holló, A földre hull a tél terbe: a hó Egyszerre, lám, él az erdő és a rét E*y átok szót raoud, kit a halál ért És férő ajakról sóhaj és nyögés Egy párbaj csak egy lovagias ölés Semmiért! Halálos sebbel fekszik az áldont. A testet már az élet hagyá el Ifjn évében, tele reménynyel. Az öreg szolga mély panaszra fakadt, Imádkozik a meghalt léikéért, Osz feje sxédelg, könnybe lábad szeme, Halva fekszik a szülék egyetlene Semmiért! Rendben ment minden régi szokás szerint, Itt tann orvos és jó fegyver volt, Egyszer a felekhez a tana szólt És egyezkedésre, barátságra int Ez ölés nem volt, dehogy! Maga kért Ő elégtételt a gyükos fegyverrel ▲ becsület agy kérte* Halált nyert el Semmiért ] ÉM semmiért ? Oh nem! Egy szó volt talán Egy hang, egy tekintet, egy véletlen És most a szokás érte cserében, Egy párbajt, egy ifja ¿letet kíván. És mégis, miért kerülik a tért A férfiak ? Miért oly nyugtalanok, Talán egy titkos hang nekik itt sasog Semmiért ?! Te győztös, ki most hazádat kerüled, Most Kain vagy a golyód jól talált, Ellenednek ő adá a halált. Ég Ítélete ? Ü ontá e vért ? Hogy ember haljon ő Ítélete És hogy gyász legyen és szivek megtörve Semmiért ?! Ki óvja meg e mocsoktól a jövőt.? Az őrültséget, mig fut, kik verik? Az marad, eszünk bár küzködik, Nem fnt a balgaság a bölcs szó előtt Mint Moloch jön mindig kapja a kért Áldozatot, melyet neki szenteltek, És melyet tőle menteni n-m lehet Semmiért. GOLD8CHMIED BERNÁT. Kisvárosi intriguák. (Beszély.) Irta: Schaehter József. (Folytatás.) „Mi indított erre, mondod Lajos, a szánalom ama jámbor kinézésű fiatal ember ée a megvetés a kaczér Mathild kishaszon7 iránt, érted barátom? a szánalom egyrészt és a megvetés másrészt, és semmi tíiás, — újból egy áldo-sat a bájos Mathild telhetetlen vágyainak szentelve ; — da ugyan mond kérlek, ki ezen bárgyú ember, ki igy meggondolatlanul esett ez örvény be ? „És ki mondja neked, szólt Lajos mint egy felmagasztal tan, hogy örvénybe esett? — O isteníteni látszik Mathildet, mit meg ia érdemel. — Nem pároaitja-e ő elbűvölő szépségével a legnemesebb szivet? — Igen, ő egy szép ée nemea nő. — Lehet-e tehát Igmándinak, — igy hívják ama urat, — botlásul vagy vétkül felróni, hogy egy istennőnek teszi hódolatait? — Mathild szívesen fogadja. — Hogy benső vonzalommal viseltetik iránta, mint ezlgmándi részéről állani látszik, — e két lény fölöttébbi ellentétes külsejét tekintve nem hiszem." — Igmándi ur szép jövedelemmel rendelkezik és mint ilyen igen jó vendég, — már pedig barátom, vendéglősnek iparkodni kell vendégeket gyűjteni, nem pedig veszíteni. — „Jobban mondva, — szólt Feri — Mathild kisasszonynak iparkodni kell egy ily kövér falatot, m int ez az Igmándi ur, nem egy könnyen kezei közül kicsusztatni; — de inkább odaadó szerelmével, — már én csak Lajos ugy beszélek, mint ez a tények mezítelenségénél lógva mondható, — mindjobban jobban körül-hálózni, hogy azután — benn a madár a kelep-czében, forró vizzel leöntve, könnyebben leszedhetni tollát." — Oh! te rövidlátó ember, folytatá tovább, te nem ismered a nő kifürkészhetlen természetét. — Lajos, ki haragján tovább már uralkodni nem tudott, vasmarkaival erősen megragadta Ferit éa tempa hangon mondá: „Eleget beszéltél, eleget játszottál egy gonosz játékot barátságommal. — Nem akarok okaid ntán fürkészni, melyekkel tán oda akarnád a dolgot vinni, hogy te ismervén a női szivet, azok birálgatásában sohasem azok tál tévedni; — mentegetődzéseidet sem akarom hallani, — hanem felhívlak mint férfiút, — ha ugyan férfiúhoz illik egy becsülete« nőről, — habár barátunk irányában is, kinek bizalmával és őszinte ragaszkodásával ugyan rutul visszaéltünk, — álhireket terjeszteni; illetve zabolátlan nyelvünkkel jó hírnevét veszélyeztetni, — miszerint nekem tényeket sorolj elő, melyek e nemtelen rágalmat eléggé igazolják. „Balgatag smbér, szólt Feri, — büszke önérzettel, balgatag ember, ki sohasem elégszel meg, ha az igazságot a valót, — hogy szemeidről a hályogot le vehessük anélkül, hogy e műtét által egy nemesebb részt megsértsünk, — sejtésektől sugallottnak valljuk; de azt akarod, hogy ténynek kürtöljük ki; — te! ki visszariadsz a jövendő leleplezésétől, ám riadj most vissza a múlttól, mely e nő, e család életét födi. — Magad akarád, hogy tényeket soroljak elő, — magad akarád; — halld tehát e nő, e család történetét* Ha önzetlen baráti esdekléseim nem elégségesek téged hitedben megtántoritaní, tán-toritson meg benne a rideg való, melyet elmondandó vagyok. Kis hitű, te! oly balgatagon építed legszebb reményeidet egy nemcsak gyenge, de ingatag nőre, ki vakságodban nem veszed észre a tátongó űrt, melynek immár caak szélén állasz, — halljad; — de jöjj a bün eme fészkéből, — jöjj velem, az éj elég hosszú, elég lesz történetem elbeszélésére, — elég arra, hogy meghallván e család történetét, betegségedből kigyógyul*»* hálásan ragadd meg barátod nyújtott jobbját. (Folyt következik.) TIZENKILENCZEDIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. ÁPRILIS 22 ¿0 1880. Másrészt azonban megvalljuk, nagyon meglepett bennünket egy elsőrendű intézet főhivatalnoka részéről azon ismerethiány és teljes járatlanság, melyet a nemzetgazdát affectáló czikkiró ur épen a nemzetgazdasági tudomány, de maga az életbiztosítás terén is elárult; de még inkább meg lepett, hogy hozzá nem illő modorban, utczai komédiások módjára a nagy dobbal és sippal lépett sorompóba, hogy intézetének, mely arra nem szorult, propagandát csináljon az ügybefogyottak közt, mert azt csak nem hihette, hogy valótlanságon alapuló állításai az okos emberek táborában hívőkre találjanak. Mindenek előtt felkapaszkodik a nemzetgazdasági tudomány magas paripájára s általános oktatásokkal kezdi fejtegetéseit, azt igyekezvén elhitetni a közönséggel, hogy ha külföldi tőke itteni vállalatokba helyeztetik el, ez az országra nézve káros, mert a netaláni haszon külföldre vándorol. Nem tudjuk honnan meri-tette a czikkiró ur nemzetgazdasági ismereteit; az ismert tudomány régen tisztában van az iránt, hogy ha tőkeszegény országokba olcsó külföldi tőkék helyezkednek el, az a haszon, mely ezen tókebevándorlásból az illető országra háramlik, sokszorosan felülraulja azon összegeket, melyek kamat vagy Osztalék fejében az elhelyezett tőkék után külföldre fizettetnek. A czikkirónak ezzel ellenkező felfogása a tőkék nemzetközi viszonyának oly szűkkeblű és rövidlátó megítélésén alapul, mely rég elavult rögeszmékben éa előitéletekben gyökeredzik, , de mely fölött a valódi tudpmány a polgár o-sult nemzetek gyakorlata régen pálczát tört. Egyébiránt azt, hogy mennyire nélkülözi czikkiró állítása a jóhiszeműséget, mi sem illusztrálhatja jobban, mint annak constatálása, hogy az általa dicsői tett első m. általános biztosító társaság részvényeinek nem csekély része köztudomás szerint Svájczban és más kül-államokban van elhelyezve; Kérdjük tehát, ha már baj az, hogy az osztalékok külföldre vándorolnak, mi a nagyobb baj, az-e, ha az első m. biztosító-társaság 60—70%*os osztalékai, melyek csakis a közönség rovására realisáltat-hatnak, mennek külföldre, vagy az, ha egy mérsékelt polgári nyereséggel megelégedő s a közönség érdekeit a legnagyobb mértékben , szem előtt tartó biztosító társulat részvényesei élveznek egy méltányos osztalékot. De térjünk át a czikkiró által felhozott Bzámszerü adatokra. Először is mi nem állítottuk azt, hogy az első magyar biztosító társaság 6 —8%-ot szeda nyeremény részesüléssel egybekötött biztositások után, hanem beszéltünk általánosságban intézetekről, melyek 6 —8%-ot szednek. De ám ha ez állításunk által magát találva érezte, lássuk hát, mennyit szed az első magyar általános ? S itt beszéljenek maguk az első magyar általános biztosító társaság díjtételei. Az I. és III. dijtáblázat szerint ez intézet nyereményré8ze8ülé88el és a nélkül következő dijakat szed: 1. dijtáblázat. on- I\'Wmí 1.84 0c / 2 03 2-23 1-63 22eVt"l-72 25éTeg 1-90 209 U=7oU 12—7°|0 13=71, 14=7<|0 111. dijtáblázat. 20120 éves 21)20 éves 2,|2l éves * ** 23==^/0 ~~2^=9°/„ Á legnagyobb valótlanság tehát a t. czikkiró azon állítása, hogy az első magyar általános biztosító társaság csak 5% többletet szed nyereményjogosult feleitől, mert a valóság, a mint ezt díjtételei mutatják, az, hogy Bem nem 5-öt, nem is 6 — 8%-ot, a mint mi Ben-kire sem vonatkoztatva általánosságban említettük, hanem 7 — 9% lB aze£i. És lássuk már most mi az, a mit ezen 7 — 9% fejében a közönségnek nyújt? Itt pedig előveszszük az első magyar általános biztosító társaság mérlegeit s hagyjuk beszélni ismét a számokat. Ekek szerint fizetett az intézet nyeremény jogosult feleinek befizetett dijaik után 1866 ban 6%, nyereményt, 1867. 67a7„ot. 1868. 6%%-oi, 1869. 6»/a, 1870. 6°/m 1871. 67* 1872. 6%, 1873. 5%, 1874. 6%, 1875. 67* 1876. 6l/v 1877. 10% és csak egyetlen egyszer 1878-ban kivételkép, mivel gróf Potoczki elhalálozása által nagy nyereség háramlott reá 12% ot, 19 év óta a mióta t. í. az első magyar általános biztosító társaságnál az életbiztosítás űzetik, kifizetett összesen 124%-ot, a mi 19-el osztva, kiad évenkint 67a7o-o*. Nem áll tehát, a mit czikkiró mond, hogy az évi dijaknak 12%-át osztja ki, mert azt, a mit egyszer 19 év után kivételkép adott, szemfényvesztés nélkül, mint rendes és minden évben biztos nyereményt odaállítani nem lehet, hanem áll az, hogy a közönségtől szedett 7°/o—9%-ot is, a közönségnek pedig fizetett átlagosan 6%%-ot. Mi ebben tehát a realia, hogy a t. czikkiró szavaival éljünk? Az a reália, hogy » biztoaitó felek évi dijaik 7, illetőleg 27s%-át és ennek kamatait oda ajándékozzák e biztoaitó társulatnak. S itt volna helyén, t. czikkiró ur azt kérdezni, vájjon nem helyesebben tennék-e az első m. ált. biztoaitó társaság felei, ha ezt a 7»~27i% °t, a mit a társaságnak ajándékoznak évenkint, a köz-nyomor enyhítésére fordítanák. Határozottan fenn kell tartanánk azon állításunkat is, hogy azon intézetek, melyeknél a nyereményrészesü\'.és . fennáll, csak a 4—6-ik évtől fizetik az első nyereményt S ha a t. czikkiró, a ki ugy látszik még ujoncz az életbiztosítás terén, nem tudja, míkép némely intézet csak a 6-ik évben részesiti feleit az első nyereményben, hát megsugjuk neki, hogy ez így van; de hogy az iránt sincs tájékozva, mikép a saját intézete is a legtöbb esetben csak az 5 dik évben fizeti az első nyereményt, annak azon intézet, melynek érdekei védőjéül feltolta, nem nagyon örülhet, mi pedig az ily szakképzettség fölött csak sajnálkozásunkat fejezhetjük ki. A közönség kedvéért azonban ide igtatunk egy példát, a mely állításunkat megczáfolhatlanul igazolja. Ha például valaki 1880. február havában havi, vagy april havában y4 évi díjfizetés mellett biztosított, az első magyarnál, az első nyereményben csak 1884. julius havában tehát az 5 dik évben részesül. Ezek a tények t. czikkiró ur, melyeket ferdítésekkel elescamotirozni nem lehet; mert a sző elhangzik, de a tények megmaradnak. De lássuk már most, mi az a mit az agyonrágalmazott magyar-franczia biztosító társaság nyújt a közönségnek. Mindenek előtt nyújtja azt\' a morális megnyugvást, hogy dijainak 7io készét biztosítottjai közt évenként minden körülmények közt kisorolja. Itt tehát az yi0 rész mindig biztos, míg amott a 61/2% sem biztos, mert kövér évek.után sovány évek következhetnek. Nyújt ezenkívül oly kedvezményeket, melyek a mellett, hogy igen jelentékenyek, a közönségre nézve számtalan esetben a legnagyobb fontossággal birnak. A díjfizetés elmulasztását nem tekinti egyenlőnek a biztosítás érvényének megszűnésével s kifizeti a biztositott tőke egy részét. Az első magyarnál, ha a biztosított fél a körülmények, sanyarú vi-Bzonyok által csak egyszer is megakadályozta-tik a díj lefizetésében, igénye a biztosított tőkére megszűnt. A magyar-franczia biztosító társaság a korkülönbséget nem tekinti semmi ségi esetnek, hanem kifizeti a magasabb életkornak megfelelő összeget. Mit tesz az első magyar az olyan esetekben, ha a fél éveinek számára nézve, gyakran egyenesen az ügynök hibás eljárása folytán tévedés csúszik be? Erre megadja a választ életbiztosítási feltételeinek 11 §-a, mely igy szól: „A kötvény teljesen érvénytelenné válik, az az a biztosítási szerződés felbontottaknak tekintetik s a befizetett dijak a társaság javára esnek : c) ha kiderül, hogy a biztosítottak valamelyike a bevallás kiállításakor magát fiatalabbnak vallotta a a korkülönbség 3 évnél többet tenne." Kifogyván a t. czikkiró az érvekből, megkísérti a guny fegyverének forgatását is 8 a magyar-franczia biztosító, társaság által élet beléptetett uj biztosítási módozatot lotteriának csúfolja. Mondja meg a t. czikkiró, vájjon as, a mit az első m. általános nyújt nyereményjogosult feleinek a befizetett 7—9% díjtöbbletért, nem igérvény-e a jövőre, ami csak akkor váltatik be, ha nyereség mutatkozik 8 mint láttuk, ekkor is csak részben, mert a társaság azt sem fizeti vissza, amit a felektől beszedett. Vájjon más oldalról gúnyt érdemel-e az a társaság, a mely a biztosító közönség kedveért áldozatokat hoz, olyan áldozatokat, melyek reálisak s értékesek, b a mely nem takaródzik a hazafiság köpenyével csak azért, hogy ezen a czimén magas dijakat szedjen a publikumtól. Ámde azt mondja czikkiró, hogy a kisor-solással összekötött biztosításoknál a sors kedveltjei húzzák a nyereményt. Igaz,, de ebből az intézet nem ia csinál titkot, hanem nyiltan kimondja és ha aztán valakinek csak egy igényjegye is kihuzatik, oly nagy előnyben réssesül, mely mint s következő példa mutatja a nyeremény részesüléssel össze sem hasolitható. Tegyük például, hogy egy 30 éves ember magát halála esetére 2000 frtig bíitositotta, aki tehát 2 darab 1000 frtos igényjegyet kapott; ha a két igényjegy közül az egyik mindjárt a második évben kihuzatik, akkor az illető kap 584 frtot készpénzben, az egyik 1000 frt után, fennmaradván biztosítása, felmentetik a további díjfizetés alul, a másik 1000 frt dijait fizetheti a kapott 584 frt kamataiból. Halála esetén pedig örököseinek meg lesz a biatositott 2000 frt, továbbá a nyereménykép kikapott 584 frt. Ezen ember tényfeg oly előnyben ré szesül, mely nagyobb annál, mintha az első magyar biztosítótársaság 67»% nyeremény részesüléseit 200 esztendőn át élvezte volna. Ez nem tulaás, hanem szigorú számításon alapuló igazság Azonban ha ¿11 ia aa, hogy a magyar francaia biztosító társaság egyes felei nem részesülnek a;nyereményben, azt, hogy megkárosítottak Tolna nem állithatják, mert egyrészt | szabad elhatározásuktól függött a kisorsolás nélküli díjtáblázatok szerint biztosítani, melyek mellesleg megjegyezve az első magyar nyeremény nélküli díjtételeinél alacsonyabbak, másrészt pedig meg van az a vigasztalásuk, hogy oly más rendkívüli előnyökben részesülnek, melyeket egy intézet sem nyújtott volna nekik, azon előnyökben t. i., melyek kettejét fentebb ismertettük, s melyeket a t. czikkiró intézete érdekeinek védelmére forditott nagy buzgal mában és azért, hogy a közönség szemeit por-hin\'ésével annál jobban elvakíthassa, kritika alá vonni nagy bölcsen elfelejtett. Egyébiránt csak azt jegyeazük meg, hogy ezen biztositási módozat megítélésére a czikkiró urat a szakértelméről tapasztalt nem épen épületes dolgok után illetékesnek egyál talán el nem ismerhetjük; illetékes fórum e kérdésben c^ak egy van és ez a közönség s meg vagyunk róla győződve, hogy e biró előtt a t. czikkiró ur összes szaktudományával együtt kudarczot fog vallani. Fejtegetésünk végére érve lássuk még mily lábon áll a czikkiró ur a morállal és a biztosítás czéljának, a humanitásnak követel-, ményeivel ? S itt lehetetlen indignátióval visz-sza nam utasítanunk azt a frivol modort, mely-lyel nevetségessé tenni igyekszik a magyar-franczia biztosító társaság azon intézkedését, hogy a biztositott tőkét öngyilkosság esetében is kifizeti. Ezzel szerinte nem éretik el egyéb, mint hogy „ismét csak a nagy közönség fizeti meg a dijakat azért, hogy egyes sorsüldözöttek önbirájukká válnak." Nos t. ur, hát azt hiszi-e ön, hogy a biztosító társulatok nem \'á „sorsül \' dözöttek" hanem az igazgató tanácsosok ked véért állanak fenn? Vagy talán inkább megfelel az az intézet a morál és humanitás követelményeinek, a mely a családfő öngyilkossága folytán ugy is eléggé, és saját hibája nélkül sújtott család szerencsétlenségét még azzal fokozza, hogy megfosztja azt a családfő éveken át befizetett filléreinek gyümölcsétől, anyagi jövőjének talán egyetlen reményétől ? Ezt nevezi ön morálnak és humánus eljárásnak V A czikkiró azt, hogy párbaj vagy öngyilkosság esetében is kifizetik a biztositott összeget egyértelműnek tartja azzal, mintha a biztoaitó társaság a tűzbiztosítás terén is ujitani akarván, a gyújtogatok kárát is megtérítené. Erre nézve csak azt a kérdést intézzük minden elfogulatlan olvasóhoz, vájjon analóg esetek-e ezek ? Huz-e az öngyilkos hasznot a biztosításból, mint a hogy húzhat a gyújtogató s vájjon feltehető-e, hogy valaki csupán azért, hogy örököseinek a biztositott tőkét hamarább kifi zessék, véget vessen életének? A külföldi biz toaitó intézetek, melyek nem oly szükkeblüek közönségük iránt, mint az első magyar ált. biztosi tó-társaság, régen belátták a magyar-franczia biztositó-társaság által is követett példa humános voltát és gyakorolják is azt. S kérdezze meg bár czikkiró a statisztikusokat, hogy az európai öngyilkossági statisztika hány oly esetet tud felmutatni, a hol valaki azért vált volna öngyilkossá, mivel halála esetére örököseinek bizonyos összeget biztosított. Ami végül azon megjegyzését illeti, hogy a magyai-franczia biztosító társaság példáját minden biztosító társaság követhetné, ha díjtételeihez 1%-ot csatolna, erre nézve csak azt jegyezzük meg, hogy ám kövessék önök ezt e. példát, mert hogy a példa jó, az erkölcs és humanitás szempontjából egyiránt bővebb indokolásra nem szorul, ha tudjuk azt, hogy mily nagy ellenszenvet keltett és méiián a közön-ség egy részében a biztositás eszméje iránt az, hogy némely biztosító társaságok azon ürügy alatt, mintha öngyilkosság forogna i\'enn, a gyászoló család legszentebb érzelmeinek megsértésévei betolakodtak a halottas házba a hul Iákat felbonczoltatni, vagy a mi szintén előfordult, a sirok nyugalmának embertelen meghá-boritáeával kiásatták a halottakat hivatalos felbonczoltatás végett. A magyar franczia biztositó-társaság intézkedése megszüntette még az ürügyet is, hogy valamikor a családi szentélyt ily épen nem humánus indokokból meg háborioia kelljen, mert a halál okait nem kutatja, hanem fizet. Ezeket tartottuk szükségesnek czikkirónak a magyar franczia biztosító társaság ellen intézett alaptalan támadásaira elmondani s nyu godtan bizhatjuk a közönség ítéletére, hogy a két intézet közül meiyik tartja inkább szem előtt a köaönBég érdekeit, a magyar-franczia biztositó-társaság-e, mely a biztoaitó közönséget a lehető legnagyobb kedvezményekben részesíti, ragy as első m. általános biztoaitó-társaság, mely nemcsak hogy ily conceasiókat nem teáz, sőt nem átalja azokat az erkölcstelenség szinében feltüntetni, de másrészt nagyen is megférőnek tartja az erkölcsiség követelményei vei 60—70% osztalékot fizetni részvényeseinek biztositott felei rovására. Ám ítéljen a kö zönség. Z-y K-s. Helyi hirek. — Értesítés. A közbeeső keresstjáró napok és ünnep miatt czélszerünek találtam a törvényhatósági bizottság f. é. május havi rendes közgyűlésének határnapját elhalasztani, és a közgyűlés megtartását május hó 10 és követ kező napjaira kitűzni. Miről a t. törvényhatósági bizottsági tagokat van szerencsém annak megemlít\'-eével értesíteni, hogy a közgyűlésen felveendő tárgyak Borozata részükre a ézokott módon megfog küldetni. Zala-Egerszeg, 1880. april 11. Ürményi József 8. k., főispán. — Értesítés. A nagy-kaniasaí tiszti önsegélyző szövetkezet t. cz. tagjait értesítem, miszerint Práger Béla helybeli gyógyszerész ur, minden felhívás nélkül ajánlkozni szíveskedett gyógytan tárgyak 25% árleengedés melletti kiszolgáltatásra. Mind azon t. cz. tagok, kik ezen kedvezményt igénybe venni akarják, ellenőrzési szempontból szíveskedjenek az orvosi rendelvényre (recept) az illető neve „tiszti szövetkezési tag" megjegyzést reá irni. Egyúttal tudomására adom a t. cz. tagoknak, miszerint szövetkezeti pénztárunknál leszállított áron fürdőjegyek kaphatók, és pedig: 1 drb. I. osztályú gőzfürdő jegy 00 kr. 1 drb. I. osztályú kádfürdő jegy 45 kr. 1 drb. zuhanyfürdő jegy 30 kr. 1 drb. uszodafürdő jegy 25 krért. Kelt 1880. évi április hó 10-én. Manhardt, szöv. elnök. — A nagy-kanizsai kir. törvényszéknél egy bírói állomásra pályázat nyittatott. — Liedl Ferenez jeles hegedűművész hazánkfia apr. 10-én tartotta hangversenyét Bischitzky M. ur szíves közreműködése mellett az „Arany Szarvas" dísztermében, kevés, de válogatott s műértő, díszes közönség előtt. Szép játékának művészi hatása a gyakran kitörő tapsviharban nyilvánult és csak sajnálni tudjuk, hogy számosabban nem jelentek meg Tisztelt barátunk innen Keszthelyre távozott. Óhajtjuk, hogy fényesb anyagi siker koronázza működé-séf. Ugy tudjuk tőle, hogy Romániába készül s onnan Konstantinápolyon keresztül Afrikába utazik. — Két értelmes s derék iparos polgára halt meg közelebb Nagy-Kanizsánafc, névsze-rint Schíllinger Károly szabó, Szokoly Ferenez aaztalos. Béke hamvaikon! Schillinger Károly a tűzoltó-egyletnek alapításától kezdve buzgó működő tagja levén, végtisztességtételénél a derék egylet megható részvétet tanúsított, mely esetnél tapasztalhatta a t. közönség, hogy az egyleti élet magasztos eszméje rideg társaséletünkbén mily jótékony hatással van, ha máskor nem is, de a sírnál az elismerés koszorúját nyújtja. — Hivatalos. A földmivelési minister valamennyi törvényhatósághoz 5376 szám alatt körrendeletet intézett a vasúti és gőzhajó állo másokon levő szemlélő bizottságoknál tapasztalt visszaélések megszüntetése tárgyában. Ta-, pasztaltatott ugyanis, hogy az ország teljesen vészmentes állapotának idején is, a rendelet ellenére, illetéktelen vizsgálat alá vonnak birkát, kecskét, lovat, sertést és minden néven névezndő állat» nyersterményt, valamint ép oly illetéktelenül a rongyszállitmányokat is, melyek vészmentes időben, szemlélő bizottsági közbenjövetel nélkül az ország valamennyi vasúti- és gőzhajózási állomásán szabadon fel-és lerakhatók; továbbá, hogy a szemlélő bizottsági eljárásról vezetett jegyzőkönyveket hónaponként pontosan felterjeszteni elmulaszt ják ; s végül, hogy a jegyzőkönyvek gyakran csakis az egyik bizottsági tag által iratnak alá, holott ehhez mindkét tag aláirása szükségeltetik. E szabálytalanságok megszüntetése czéljá-hól, meghagyja a törvényhatóságoknak, hogy a szemlélő bizottságokat utasítsa, miszerint eljárásaik közben a törvényhez és a rendeletekhez szorosan ragaszkodjanak, ellenesetben az ujabban tapasztalandó visszaélések, a törvény kérlelhetlen teljes szigorával fognak sújtatni. Egyúttal a minister a törvényhatóságot figyelmezteti, hogy jelen rendelkezése azon szemlélő bizottsági eljárásra nem vonatkozik, mely az ország határszélein a kívülről bejövő állatok és nyerstermények körüli elbánást szabályozza. B, Kemény. — Zala-Egerszegen a kaszahási vendéglő nagy termében Rechnitzer József táncz-tanitó által tartott tánczkoszoru alkalmával a fiatalság a legnagyobb vigalom és megelégedés közölt reggeli 4 óráig tánczolt, mely tánczkoszoru alkalmával legnagyobb mértékben ki tüntették magukat Zala Egersaeg város bájos hölgyei, kik közt megemlitendók: Stern Gizella, Fürst Adél, Fitos Mariska, Pirity Mariska, Neufeld Roaa, Berger Elis, Grünvald Francziska és Regina, Trebicaer Anna, Nagy Mariska. Szünóra alatt Kertész József ur Zala Egerszeg környékbeli hottói földbirtokos, kinek gyermekei Rechnitaer József táneztanitó tanítványai — megelégedésének nyilvánítása mellett köszönetét fejezte ki. Dicséretet is érdemel azonban ezen tánczkoszoruért Rechnitzer József táneztanitó ur, ugy a rendesőség, kik a legnagyobb rend fentartása mellett működtek. TIZENKILENCZEDIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. ÁPRILIS 22 ¿0 1880. — Necrolog. Sümeghen közréazvét és számosak kísérete mellett temettetett el Kell Dávid lisztkereakedő, kinek Bécsben fültőben létezett daganat operatio következte haláláról a gyászjelentés igy hangzik : „Özv. Kell Dá-vidné szül. Scheíber Karolina saját és gyermekei nevében szorongatott szívvel adja hírül, hogy feledhetlen férje illetőleg atya Kell Dávid az izraelita községi- és betegápolási egylet alelnöke s a népbank igazgatósági tagja Bécsben f. hó 9-én élete 46. évében agyhüdés következtében meghalt. Az elszenderült hamvai e hó 12-én délutáni 3 órakor Sümeghen az izr. temetőbe tétettek örök nyugalomra. Sümsgh, 1860. április hó. Béke hamvaira. Kell Márton Kell Maria mint szülők, Kell János, Kell Zsigmond, Kell József, Kell Henrik mint fivérek. Frank Sarolta szül. Kell. Frank Betli szül. Kell mint nővérek. Kell Karolina szül. Scheiber mint neje, Kell Irén, Kell Samu mint gyermekei. — Árverés Zalamegyében. Horváth Mihály 259 frtra b. íngt. május 18-án Orosz-tonban. — Tököli Katalin 937 frtra b. ingt. május 25. Goricsánban. — Golenya György 1859 frtra b. íngt. máj. 21. Ugyanott. — Petrics György 808 frtra b. ingt. máj. 26. Ugyanott. — Kassa János 501 frtra b. ingt. apr. 19. Zala-Szent-Lászlón. — Márfy József 406 frtra b. ingt. máj* 5. Orosztonban. — Golubits József 499 frtra b. ingt. máj. 19. Kottoriban. — Nóvák Jakab 850 frtra b. ingt. máj. 3. Mihovlyán (Csáktornya.) — Vlahek Iván 2090 frtra b. ingt. máj. 5. Hodosánban. - Hérák Imre 1272 frtra b. ingt. apr. 30. Stefaneczen. — Czirúki Mihály 1570 frtra b. ingt. apr 21. Lesencze Németfalun. — Gr. Matola Iván 1213 frtra b. ingt. máj. 24.Nagy-Kanizsnn. — Penecz Mátyás 452 frtra b. ingt. máj. 25. Perlakon. — Özv. Matyesica Balásné 329 frtra b. ÍDgt. m&j. 11. Mihályoveczen. — Ungar Rosália 55Ö frtra b. ingt. apr. 24. Diszelen. — Rózsa György 2414 frtra b. ingt. máj. 10. Nagy-Kanizsán. — Kovács Lajos 531 frtra b. ingt. apr. 29. Hahoton. — Poppo-vics Gyoka 2344 frtra b. ingt. apr. 27. Potro-ván. — Andi a. Erzsébet 672 frtra b. ingt. apr. 28. Sümeghen. — Ifj. Kapus István 450 frtra b. ingt. máj. 18. Szöpötkön. — Rövid hirek. Szegeden a segélypénzek kiosztása május 1-én lesz. — Gr. Szé-chen Sándor meghalt. — Bpesten az üllői uton több gyermeket betemetett a pinczeomlás. — Püspök-Hatvan község pénztárát elrabolták. — Az angol királyné uj rendjelet alapit polgárok számára. —\' Újvidéken telephonhálózatot állitnak fel. — Szlávy József már Bécsbe ment — lakni. — A czár egy franczia komornyikját gyanúból agyonlőtte. — Tarczalon 200 gyermek fekszik himlőben. — Gr. Széchenyi Béla Kalkuttában van s hazatér. — A szegedi körtöltés befejezve van. — GorcsakofF igen beteg. — Parisban egy péktől vett kenyerek által 1650 egyén lett megmérgezve. — A trónörökös 3 millió frton megvásárolta az Adamo-vicsok csepini uradalmát Eszék mellett. — KI nyert? apr. 10-én: 66,81,25. 9.76. 42, 35, 20, 86. 80. „ „ 11,17,79.71, 5. Tekintetes szerkesztő ur! A „Zalai Közlöny" 28. számában Bátorfi Lajos ur egy a kisded nevelő egyesület igazgatóságát, kiválóan pedig engemet, ki esetleg a Bátorfi ur által neheztelt határozat fogalmazásával megbízattam, sértő nyilatkozatot tett közzé; válaszul ezen nyilatkozatra engedjen tehát a tettes szerkesztő ur becses lapjában e néhány sornak vendéghelyet. A nagy-kanizsai kisdednevelő egyesület igazgatóaága 1880. évi april hó 1. napján ülést tartott, a mely ülésnek egyik tárgya volt Bátorfi ur egyesületi titkár lemondása és az egyesületi iratok mikénti átadására vonatkozó nyilatkozata, mindkettő Írásbeli nyilatkozat ; az elsőben Bátorfi ur hosszasan érzelegve bejelenti lemondását s a többi közt igy szól: .Tekinte továbbá, hogy az egyesület fizetésbeli rendes tagja szegénységemnél fogva az uj öt évi cyclusra nem lehetek, az alapszabályok értelmében tisztviselője sem lehetek," — a másodikban pedig kijelenti, miszerint „az egyesület öt évi iratait csakis 3 tagu bizottság előtt, legyen bár az átvétel a közgyűlés előtt vagy után" adja át. Ezen nyilatkozatok alapján hozta azután az igazgatóság a Bátorfi ur előtt „szabályellenes, ildomtalan és szeszélyes" következő határozatot: a lemondás tudomásul vétetik, az iratok átvétele iránt a megválasztandó titkár utasíttatni tog, Bátorfi Lajos ur pedig erről levélileg érte-aitendő. Én pedig ezen határozat folytán írtam meg Bátorfi urnák az egyesületi másod elnök álul aláirt levélben „nyitva áll az ajtó — tessék kimenni" a következőképpen : van szeren- csém az 1880. évi april hó 1. napján tartott igazgatósági ülés határozata folytán értesíteni, hogy az igazgatóság Önnek lemondását illetőleg, tekintve az egyesület fennállása óta, ennek érdekében lankadatlan szorgalommal teljesített munkásságát, kedvest megállapodásra jutott. Es a való tényállás, e mellett tehát az igazgatóság helyesen, az alapszabályok szerint jogkörében vette tudomásul Bátorfi ur lemondását; helyesen vette tudomásul, mert ellenkezőleg megtagadta volna a lemondás komolyságát, mi bizonyára ildomtalan lett volna; jogkörében vette tudomásul, mert az ideiglenes intézkedés az igazgatósághoz tartozik, a közgyűlést a végérvényes határozat, j- len esetben a választás illetvén meg. Helyesen és az alapszabályok értelmében intézkedett az igazgatóság az átvételt illetőleg is, mert az átvétel mikéntjének meghatározása inkább az igazgatóság, mint a lemondott egyesületi titkár hatáskörébe esik. Annak vitatása, vájjon az igazgatóság határozatának Bátorfi úrral oly módon lett közlése, mint fentebb hiven megmondatott, il-lemes-e vagy nem, hozzám nem tartoAatík, de az igazgatóság ellen szórt szeszélyes jelzőket, „zugülés, ildomtalan" ezennel visszautasítom b egyúttal a nyilvánosságot fölhívom annak elbírálására, hogy egyátalában, de különöaen jelen esetben ildomos e egy magyobbrészt nőkből álló igazgatóság határozata ellen oly nagy han gon, oly nagy szavakkal sikra kelni, mint Bátorfi Lajos ur tette. OROSZVÁRY GYULA, egyesületi ügyész. Miután Orosz váry G)ula egyesületi ügyész ur fentebbi válaszában, illetőleg nyilatkozatában a nyilvánosságot felhívja a dolog elbírálására, bátor vagyok a t. közönség iránti figyelemből magamat kimagyarázva, a tentebbi közleményt tüzetesen megczáfolni. Én ugy tudom, az ügyvéd fegyvere a törvény, az egyesületi ügyészé pedig az egyesületi alapszabály, ez esetben fenttisztelt ügyész ur általánosságban szól az alapszabályokról, én tehát kezembe veszem, mert ez nyújt ne kem önérzetes igazságot még akkor is, ha tízszer oly nagy, de erő nélküli olvasmánynyal kerestetem íb meg, mint a fentebb közlött. Lemondásomat nincs joga az igazgatóságnak tárgyalni, mert az az elnökséghez szólt, miután az alapsz. 23. §. a.) szerint az igazgatóság csak a segédszemélyzet felett intézkedhetik ; igazgatósági tag, tehát a titkár f elett is az alapsz 11. §. d.) szerint a közgyűlés van jogosítva intézkedni. E szerint világos, hogy ügyemben szabályellenes eljárás történt. Az igazgatóság a 23. §. c.) pontja szerint az intézetbeli rend és tisztaságot ellenőrzi s az intézet benső ügykezelését szabályozza, a titkárság nem intézet, hanem az egyesület egyik lényeges alkatrésze levén, a 24. §. szerint az elnökség jogköréhez.tartozik sürgős esetben intézkedni, miután az elnök az egyesület képviselője egyesek és hatóságokkal szemben. Ez „egyesek" szóra figyelmet kérek fordítani, miután a titkár is egyes ember s csakis az egyesület képviselője: az elnökhöz fordulhat s nem az igazgatósághoz. Igy elcsavarni tehát az alapszabályok értelmét nem mondom roszakaratu-ságnak, de szeszélynek méltán. Az igazgatóság maradjon meg a maga hatáskörében s tisztelettel hajol meg előttük mindenki, de egyes felforgató eszmék octroyá-lásával közjólétet a közboldogságot nem teremthet soha, sőt a meglévő kezdetet is tönkre silányítja. Egyébként a fentebb mondottak igazságára nézve eclatánsabb bizonyíték nem kell, mint az, hogy az elnökség két érdemes tagja Dr. Tuboly Gyula úrral megjelentek szerény lakásomon az iratok átvétele végett s ón a mélyan tisztelt elnökségnek készséggel engedelmeskedtem. E tény körülményéből tolyólag elesik ügyész ur azon állítása is, hogy csak majd titkár utódomnak adhatom át az iratokat; szíves tudomására juttatom, hogy ujabb kérelmem be .erjesztése nélkül is valóban átadtam, ennélfogva az igazgatóság ezen határozata óha-joA szerint semmis. Ildomtalannak kelle ön átiratát neveznem — szerényen szólva azért is, mert nem a ¿kisdedévé" egylettől voit; ez egylet a boldogok álmát aluszsza, jelvénye ugyan az izr. iskola ajtaja felett diszelg, hogy ön a bol-dogultnak ezen feliratát oly élénk emlékezetben tartja, csodálom, de nem irigylem. Egyéni nézetem szerint egy elhaltnak nevét az élő fejére tűzni, nem tartom íldomos*ágnak, biz az jó adag szomoritó guny; vajha jóslat ne legyen! Hogy zugülésnek valék bátor nevezni azt az ülést, melyből ily irat intéztetett hozzám, kitűnik az eddigi eredményből, hogy maga as elnökség s választmány hatályon kívül hely ezé. A rendes ülésben az alapsz. 18. § bői folyó gyakorlat szerint egyik ülés jköny vei a másik ülésben hitelesíttetnek, ez az ápr. 1-én tartott ülésben nem történt, sat Ha t. ügyész ur ezen ülést nem igazgatóságinak nevezi, hanem egyesek tanácskozmányának, biztosítom, hogy es incriminált szó nem jő tollam hegyére. „Hosszasan érzelgő" lemondó levelemből egy komoly igazságot hogy szíves volt kibetűzni és „szegénységemet" a nyilvánosság előtt ar-czomhoz vágja, ezt egy müveit fiatal embertől nem vártam, teljes megbotránkozásom mellett csak annyit válaszolok: as ön vagyonosságát nem irigylem. S végül „nagy hangon s nagy szavsk-kall" sikra szállásomat „legnagyobbrészt nőkből álló" ülés ellen ildomtalannak, tartja* Ig*za van, csakhogy itt máskép áll a dolog. Az alapsz. 22. §. szerint az igazgatóság 4 női s 6 férfi tagból áll, ergo „a legnagyobb részt nőkből álló" igazgatóságot e 10 egyénből számítson ki a ki tud, én nem értek hozzá; de még-azt sem értem, hogy ily absurdumot hogy állithat valaki. Egyébként mint hirlapiró egy nemét érzem azon hazafias örömnek, hogy a „jövő század regényének* hatalmas paasusát lehet talán felfedezni, amikor az orvos és ügyész is ez egyesületnél nőkből áll and ; jó lesz ez esetben a „legnagyobbrészt" szót eltenni a jövő század számára. Ebben a században aligha érjük meg. Saját beismerésének, a dolog lényegét tekintve, különben kiválólag örvendek, hogy „nagy hangon" szóltam, mert hisz ügyész ur igen jól tudja: az igazságot súgni nem illik, a „nagy szavak"-at kevésbé használhattam, mert ama közleményben csak a nyilatkozat szó s nevem volt nagy betűvel szedve/ a többi kevés és kicsi volt s ha esetleg e kevés és kicsi betűket elhagyom, a két nagy szóból alig értettük volna meg egymást. Különben én csak igazságérzetemnek, öt évi munkásságom, ügybuzgalmam után nem érdemelt ily szabályellenes, ildomtalan és szeszélyes intézkedés feletti önérzetem megsértésének adtam szerény kifejezést. S ha valaki a mélyen tisztelt egyesületi lelkes hölgyek egyike iránt a kellő udvariasság 8 a humánus intézmény magasztos eszmé-jévél rokon tiszteletérzettel nem viseltettem volna, bizonyára egyhangúlag nem történt volna két izbeni megválasztatásom s értékes örök emlékkel a hölgyek kezéből nem tiszteltettem volna meg. Most is megválásom az egylettől csak azért van, mert retrográd lépésekben résztvenni, állásomnál fogva, lehetetlen. BÁTORFI. Irodalom (E rovat alatt megemlített mnnka Nagy-Kanizsán Wajdits József könyvkereskedése által megrendelhető.) — Rautmann Frigyet fővárosi könyvkiadónál igen díszes kiállításban megjelent Jakab Elek akadémikustól „Szabadságharcsunk történetéhez visszaemlékezések 1848—49 re". Bem tábornok arczképével ára 40 kr Jakab Elek jeles történészünk ezen müve most, midőn Kossuth Lajos legközelebb megjelenendő emlékiratai ismét élénken előtérbe fogják helyezni ama nagy napok emlékeit, kétségtelenül nagy feltűnést fog kelteni. Saját élmények a források alapos tanulmányozásával párosulva nélkülöz-hetlenné teszik e mü/et mindazokra nézve, kik Magyarország története iránt érdeklődéssel viseltetnek. A mű 8 füzetben jelenik meg, melyek a mennyire csak a kellő kiállítás megengedi, gyorsan jelennek meg egymás után. A mü előfizetési ára bérmentes megküldésaei 3 forint — Kossuth Lajos emlékiratai csak május hó elején fognak megjelenni, mert az angol kiadó, ki az angol nyelvre való fordítás jogát megszerezte, határozottan kikötötte, hogy az angol kiadásnak egyidejűleg kell megjelenni a magyarral. — Ez alkalommal figyelmeztetjük olvasóinkat, hogy Kossuth emlékiratai füzetenként is kaphatók lesznek. A füzetes kiadás iránt Mehner Vilmos kötött szerződést as Athe-neum r. társasággal 8 az első füzet az első kötettel egy időben fog megjelenni. Egy füzet ára 35 kr lesz, mely összeg mindig a füzetek átvételénél teendő le, mely körülmény nagyban elősegíti azt, hogy még a knvésbé vagyonos osztályhoz tartozók is megszerezhessék e nagy érdekű munkát. — Üj zeneművek. Az „Apollo" zenemű-folyóirat legújabb (april havi) száma kővetkező tartalommal jelent meg: 1.Koronázási magyar, szerzé Palotásy János, 2. Légy ott, polkama zurka, szerzé Kiss József. 3. Fecském, fecském, népdal, czimbalomra átírta Allata Géza. 4. Nocturne, zongorára szerze Magurányi Jóssef. 5. Sirva jön a magyar nóta., dal, szövege Arany Jánostól, zenéje Juhász Aladártól. Az Apollo előfizetési ára egész évre 6 frt, félévre 3 frt, mely az Apollo kiadóhivatalához (Buda pest, vár, Verbőczy-utcza 179. szám.) czimezve küldendő be, kgckélszerüebben postautalvány utján. Az Apollo ezen egyetlen hazai zenészeti közlönyünk nyolcz évi fennállása alatt már is egy oly becses magyar zeneirodalmi gyüjte ményt alkotott, mely ugy kiállítás mint tartalomra nézve bármily zenegyüjtemény díszére válik, olcsóságra nézve pe<iig vetekedik a legolcsóbb külföldi kiadmányokkal b ezért pártolásra méltán ajánlhatjuk. Vegyes hirek. — Kaufmann és Simon hamburgi czég hirdetésére hivjuk fel a figyelmet; szó van abban eredeti sorsjegyekről, melyek főnyere ményekkel bőven el vannak látva; ezen sors-jegyek nálunk is gyanithatólag kelendőségnek örvendenek. Esen vállalat méltó a teljes bizalomra, miután állami jótállással kezeltetik s a czég ssoliditásáról országszerte hires. — A czdr a legújabb attentátum óta elzárja magát a világtól, hogy a légy sem repülhet hozzá, ha csak meg nem vizsgálták előbb útlevelét. Most ujabb adatok fekszenek előttünk arra nézve, hogy az ellenőrzés milyen szigorú. — a téli palota emeletén, közvetlen a czár szolgálatában 10 gárdatiszt — valamennyien a legelőkelőbb orosz családok ivadékai — vállalta magára a czár őrizését. Senkit a czár-hoz nem eresztenek, — mig magát náluk nem igazolta, sőt maga a trónörökös sem mehet be atyjához egyenesen. — A czárnő orvosa Botkin tanár náluk tartozik magát szintén jelenteni s csak ha a szolgálattevő tiszt előbb a czárnál bejelentette s a bemehetésre specziális engedélyt eszközölt, csakis akkor látogathatja meg betegét. Magokat az orvosságokat sem szabad előbb bevinni a czári lakosztályba, mielőtt a gárda -tiszt erre meg nem adta volna a meghatalmazást. A palota minden emeletére külön őrizet van rendelve, oly módon, hogy még a jelszó is más minden emelet és minden őrség számára. A földszinti, illetőleg pedig a földalatti helyiségek befalaztatnak s nem lakik bennök senki. Ugy látszik, hogy nem oly boldog állapot az: hatalmas czárnak lenni. — A miről annyit beszélnek, Bosznia és Herczegovina lakosainak száma, a legújabb hiteles népszámlálás szerint: 1.142,147 fóré megy, kik közül: 487,022 görög keleti, 442,500 mahomedán, 208,950 katholikus és 3426 zsidó vallású. — Fehér holló. A Sopronban olvassuk a következő esetei: BuczolitaGáspárfüleai sertés-kereskedő mult hó közepén Barcson vasútra szállott, mely állomáson jegyet váltott. A pénztárnok azonban két Ötvenessel többet adott neki vissza mint valóban vissza járt. Épen harmadszor csöngettek. B. sietett a kocsiba, útközben azonban észre vette, hogy 1 drb. ötvenessel többet kapott és csakhamar visszasietett a pénztárnoknak átadni, ki azon közben hibáját észre vette, midőn már a vonat elrobogott, újra megolvasta pénzét és ekkor reá jött, hogy nem egy, hanem kél ötvenessel kapott többet, mint jár volna. A legközelebbi állomásnál tehát kiszállt és a második ötvenest ¡« visszaküldte a pénztárnoknak. Szerkesztői üzenet. 4024 Esztergom. Vivát! Mennyi ós hogy? 4025. „A középtanodai törvényjavaslat-\'-ot jövő számunk hozza. 4026. Ca. Keszthely. Megkaptuk. 4027. Pacsa. —r. Teljes lehetetlen közBlnllnk. A vádak beterjesztésének hivatalos helye van s ha Itt nem intéztetnék el, lehet a nyilvánosságot használni, de ez esetben is az ismeretlen helyen, ismeretlen egyének viselt dolgainál a szorkesztő felelős nem lehet, mintán az nem mindenttudó s a háta nem deres, hogy azt mindenki üthesse. Különben készséggel teszünk, amit tehetünk. 4028 B. „Bátyám sirhalmára". Nem közölhető; az indokolást készséggel megmondhatjuk. 4029. „Nincs otthon*. Itthon se lesz. Felelős szerkesztő: Bátorfi Lajos. Nyilttér.*) Nyilatkozat. Alulírottak mint Remete Géza ügyvéd ur megbízottjai ma reggel Kovács Lajos ügyvéd árnál megjelentünk s tóle a tegnapi napon egy periratban elkövetett sértések folytán megbízónk nevében lovagias elégtételt kívántunk. — bizonyítjuk, hogy a lovagias elégtétel adá-aát Kovács Lajos ügyvéd ur megtagadta.. Nagy-Kanizsa, 1880. apr. hó 14-én. S. B. KT. EC. A tortént sértések s a fentebbi nyilatkozat folytán én alulírott Remete Géza Kovács Ltjos ügyvédet egy gyáva alávaló rágalmazónak nyilvánítom. Nagy-Kanizsa, 1880. apr. 14.én. Remete Géza *) E rovat alatt köztöttért felelőséget nun Tállal a StPrk. Bécs, Grácz, Temesvár, ÉVFOLYAM. KTyllttér.*) Értesítés. Alolirott egész tisztelettel értesítem a nagyérdemű közönséget, hogy 9 évi gyakorló orvosi tevékenység után, még a fogorvosi mútudományt is elsajátítottam és helyben ezen különlegesség gyakorlására egy műtermet nyitottam, azt a legújabb amerikai rendszer szerint berendeztem, hol mindennemű fogbajt szaktndományi-lag orvosolni és minden ezen szakmába vágó műtétet eszközölhetek. Műtermem Nagy-Kanizsán, király ntcza Babochay-féle házban van. Kiváló tisztelettel Krausz Ignácz, gyakorló orvos és fogorvos. (51 1-*) (* £ rov.t JÜ.tl kA.lnuiu f.l.lfii.Ag.t u.m TÍ1U1 » »••* Z A L Á I KÖZ L Ö # Y. APRRJS" 15 WK9QT HIRDETÉSE soooooeoeoooooooooooooí Ifjabb Gróf Zichy Ödön xákányi uradalmában — egy fél millió egy éa két óvea fény«"» csemete (Pinua sylveatris) van eladó — éa pedig ezere az egy éveseknek 2 frt, a két éveseknek 3 frt. Venni szándékozók szíveskedjenek KÁLMÁN JÓZSEF nradalmi kasznár úrhoz — posta Zákány fordulni. — Ifjabb Gróf Zichy Ödön uradalmán Surdon — Totalisa\'eur telivér angol mén — Vulston Melbourne éa Ms. Shatton Orlando irán — fedez folyó évi június hó végéig félvér kanczákat 25 frt, — telivér kanctákai 30 frt fedezési dij mellett. — Távolabb lakó uraságok, ha kauezáikat a fedezési idény alatt Surdon elhelyezni kivánoák, azok élelmezése a kanizsai pia-c/.i árak alapján az uradalom által eszközöltetik. Levelek KÁLMÁN JÓZSEF uradalmi kasznár úrhoz — poata Zákány — intézendók. 45 2 —3 10 nap alatt eltávolítja a világhírű Dr. Bix-féle szab. Pasta Pom-pompadonr minden tisztátalanságot az arczból, mint: ssepló, májfolt, hópörs, bór-atka, himlóhely, himlöfolt, píros orr. Valamint ezen Pasta még finom kinézést az arcsnak is kölcsönöz. Áz eladás jótállás mellett történik. a péns viaazaadatik azon esetben ha a Pasta nem gyó gyit. 1 serleg használati utasítással együtt I frt 50 kr. Kapha»ó Rlx Wilhelmine, özvegye Dr. Rix Albertnek, Bécs. Táros, Adlergasse 12. 1. emelet. (27 2—6) ^>OODOOOOOOOOOOOOOOOOC Sehaumanii Gyula-féle Eddig elé hetlen hatásában s kSinyebb sisgoldásrs vssst kozálsg nehezen emésithető étkekre, esúsztés. vértlsztitás, táp láiá» Íf testerő» Itésre. Eráltal a napon kinti kétszeri folytonos használat atán mértékletes szerfll használ még maka-s hetegsé-Reknél is. a m.: emésztési gyengeség . zshs égetés-, viztélslás S basglllsztáaál. vesztegliség a bélnél, tag gyrageség. arssyér szea-vedés. mindenoenij görvéay. golyva, fehé-kor. aáigaság, idBlt bőrkiütés. időközi főfájás, fér««- é< k«bete«tégeksél. benyálkásodás a benőtt kSazvénynel és a ganóságnál. Az ásvásyvizek gyógyszer gysnásti használat mellett, előtte ép ugy mint annak használata aUtt, valamint utólagos gyógykezelésnél is kitQnő szolgálatot tesz. Kapható annak készitójénél, gazdasági gyógyszerész Stoberauban es az osztrák-magyar állam minden gyógyszertárában, valamint Nagy-Kanizsán Práger Béla, Zala-Egerszegen Hollósy E. gyógy tárukban. Megrendeléseknél legkevesebb két skatnla ntánr^t mellett küldetik. (13 7 25) lij. Gróf Zichy Ödön zákányi uradalmához tartozó I Zákány községben, as alsó- és felsó korcsmáitatáai jog : 1881 - ik év január hó 1-tól kezdve — bárom egymás után ® kővetkező évekre bérbe adandó. — j 11 Feltételek a zákányi uradalmi irodaban megtekint- ■ j i hetők. 44 2 - 3 I j Perkó Féter featész és m ázoló Nagy-Kanizsán Király ntcza 4. sz. ajánlja magát a t. cz. közönségnek mint olaj éa azob a festesz minden e szakmába vágó munkák a legújabb éa izlésieljesebb minták elkészítésére. Templomfestések legszebben készíttetnek, mázoló munkákat bútor és épületekre átvesz Ugyanott felvétetik egy ¿anoncz, ki a népiskolákat jól végezte. (35 3—3) i^rür 25 Jlf. monatltd} bringí bie unter ber SRebodion t»on Jri^ Blnut^nrr im bon _ RitÖolf K-Iolfr i:; lírrltit rrfrf) iambc -uitnHRettotít». Tie iwfcci an r tn frin- t»f jaw c« kii.. ..........................................i ic rttta bflbc: jKftt nitbalwn a. S.: Sut fiaiVr ©llbdmí ¿tuarnt: »Mttrr atrang ton flraolfc fBcUnttr ------- — • ehbxebcrg — Tit rer grcmt< lm fUttrrtank; GHjw _____ ^ Bortt jnr aufr.irung rcn .tnli«« eHni^ - Tínftcnm«: fenmürrtfr w«*3»5J «x»» - jHn Samiiijdrraít-. pen C»far BUnfitbal - tttn jtDíttft Oril sLsssríSfSS,rt ^ »« Crfttll-nQni cttwmfnm! Me fiu&búntürnj ron 41 i—3 JOSEF WAJDITS In Gr.-Kantzsa. Családi csokoládénk esak akkor valódi, ha aláírásunkon kivül van al- i.fViíví minden csomagon fenti még ezen védjegy kaimazva. Ternósorozatok 3 számban, melyben a 90 szám akként van elosztva, hogy minden húzásra 6—9 TERNO és számtalan AMBO jön ki közvetlen beküldése mellett. Egy sorozat ára 1 frt (jitékntasitissal). utánvéttel rendelések 1 frt 32 kr. Kapható: Budapest, VII. ker. rózsa-uteza 24 sz. I em 7 ajtó MAYER Z. KáROLY (20 6—25) a „Ternosorozatok kiadója." Keskeny utifű-mellczukorkák, a tüdő és mellbajok, köhögés, fojtóköhögés, rekedtség és tödóhumt biztos gyógyszerei. A természet által a azeoredó emberiség javára teremt»-« megbecsülhet]en krskeny utifH azon már eddig fel nem derített titkot foglalja magában, miszerint a gége és légcső rendszer gyulladt nyakhártyájára valA azonnali gyors és enyhítő hatás gyakorlásával az illető beteg szer-vek gyógyulását minden tekintetben lehetőleg elősegíti. Mintán gyártmányunknál a czn- __________- kor és keskeny útifűből tiszta vegyü- fóbJfcyffrt n/ lékről kezeskeddnk, kQlönös figyelem ^---* | be ajánljuk hatóságilag bejegyzett végjegyünket, saf. dobozon levő alá- \' Írásunkat, mert csak ezek igaxolják annak valódiságát. Schmidt Yictor & fiai. . cs. űr. szab. otat Bécs, Wieien, Alleenasse 48. rn 1 skatulya ára 30 kr. m . E.phatók: Priger Bél. orígyt. Hclns J. gjóg/t. N.-K»nÍM»n, Kili-rod. J. L.tenyín, Ki. A. gyógyMt. A.-Lendvtin, Donjer K.j. ta.- -1 1 fa«erk.r«.k.dí.íbflD Sttme^hán, W.rli M Ryó.t.rt. Kaproncx.n, idősb Mo.elt F, VuTÁron, Hnlloij J6uef E. gjógjut. Z.l.-Kger.zej n B«r-gw Mór (Somogy) Siöbb. Simon Gynl» S.ombath.ly. (97d 28—*) Ára a jó minőségűnek sárga papírban 1 cs 60 kr. „ . finom „ rózsaszín . 1 „ "0 „ „ , finomabb a zöld „ 1 » 80 . n „ legfin. n fehér n 1 „ 1— „ Raktár Nagy-Kanizsán: Rosenfeld Adolf és Strem & Klein urak kereskedésében. (50 !-•) ROMERBAD (a steieri Gastein) fürdőidény megoyitása f. é. május 1-én. A déli vaspályán (a gyorsvonatul Bécstől 8 és fél, Trieszttől 6 óra.) igeu erőa akrathoterek 30—3l°-ig, napookinti 36.000 akó vízmennyiség. ktUőnüs hatással köszvény csúz, idegszenvedés, gz-lhödés. gyengeség, női betegségek, havi ttaxiulá-sok, megvénült exsadok, rSgaOtt hnrnt, cvont és izbctegségeknél stb. Nagy vi*tár, elegáns kiállított aj külön márvány- és kádfürdők, kényelmes lakások, a leglátogatottabb havasi tartomány, hostzn ámyékdus sétatérek, njonan épült magas ivó vis-forrás-vezetók. Kdrdőorvos Dr. Isyrbsfsr H., müorvos Bécsból. (Laká«a april végéig Bécs, I. Krogerrtrasse 13) Kimerítő előiratok, Jkx-jegyzékek ingyen f-t bérmentve küldetnek a (49 1—3) fürdő-igazgatóság álul Rőmerbad, Alsó-Steier. Nagy-Kanizsán, nyomatott t kiadó tulajdonos Wajdits József gyorssajtóján. Nyajtsank kezet a szerencsének! 400,000 márka főnyereményt nyújt kedvező esetben, a legújabb nagy péazklltr-Itlál, mely a magas korMásy Által jóváhagyva és biztotitva van. Ezen uj tervcset előnye abban áll, hogy néhány hónap lefolyása alatt 7 sorsolásban 45,200 ayerenéayiisk ok veti. n Kisorsolás alá kell kerülnie, kftztUk találkoaik 400,000 frtuyi főuye»«-mény, réssleg pedig: 1 nyerem, á m. 250,000 1 nyerem, á m. 12,000 1 nyerem, á m. 150,000 24 nyerem, á m. 10.000 1 nyerem, á m. 100,000 4 nyerem, á m. 8000 1 nyerem, á m 60,000 b2 nyerem á m. f>0u0 1 nyerem, á m. 50,000 68 nysrem. á m. 8000 2 nyerem, á m. 40,000 214 nyerem, á m. XU00 2 nyerem, á m. 90,000 581 nyerem, á m. 1000 5 nyerőm, á m. 25,000 673 nyerem iv m. 500 2 nyerem, á m. 20,000 950 nyerem á m. 800 12 nj erem. á m. 15,000 26,160 nyerem, á ni. 188 stb. stb. A nyereményhuiá\'úk tervszerint bivatalossn állapíttattak meg. A legközelebbi ellő, aa állam által biatositott nyeremény-búzás a következő összegbe kerül: 1 egéu eredeti sorsjegynek ára ogiík 8 márka vagy 8 frt 60 kr. o.é. b. 1 fél „ . . „ 8 . . 1 „ 75 , . 1 i\'gyed . „ n n V/, * . -. 90 . . Valamennyi megbízás az ösiseg előleges beküldése vagy postautalvány mellett aaoonal és a legnagyobb gonddal esskösOl-tetik, miudeuki magát as állam ősim erével ellátott eredeti sorsjegyet kapváu tólünk kezéhez. A megrendelésekhez a megkívántató hivatalos tervezetek dij nélkül mellékeltetnek, mindeu busás után pedig felssólitás néU kül küldjük résztvevőinknek a hivatalos husási jegyzéket. A nyeremények kifizetése mindenkor pontosan az állam jótállása mollett történik s akár közvetlen megküldése vagy kl\\áuatra érdekeltjeinknek Ausztria mindeu nagyobb piacsain fennálló nssseköttetéseink által késbesittethetik. Vállalatuukuak minde-ikor kedvezeit a szerencse, sok más tekintélyes nyeremény között gyakran as cIbő főnyereményeknek örvendvéu as, mint 260,000, 225,000, 160,000, 80,000, 60,000, 40,000 stb. fisettettek ki. As ily a legssilárdabb alapon nyugvó vállalatnál, előreláthatólag mindeuütt bistongággal a legélénkebb részvételié számíthatván, kéretik már a közeli busás mialt is minden megbízást minél előbb, de mindenesetre f. é. má]U8 15-1 ke elótt közvetlenül alulírott bankháshos intézui. Kaufmaün & Simon, bank- és váltó-üzlet Hamburgban, bevásárlása és eladása mindennemű államkötvények, vasúti részvények és kölcsönsorsjegyeknek. U. i. kössönetünket fejeive ki eaenuel irántunk eddig tanúsított bizalomért, felkérjtlk az uj kisonioláenáli rés.vételre, fStörokvéeünlr. e.entul ie oda irányuland, mindenkor pontoa éa szilárd ssolgálat által tiiatelt érdekeltjeink teljes megelégedését kiérdemelni. Föntebbiek. (6a I 1—6) NAGT-EANIR8A, 1880. április 18-án. 32*dlk szám Tlzenkilenezedik évfolyam. íjT" EtftaMlf irt\' >g<m érre . . 8 frt.f «1 évre . . 4 , aefyed lm . . 2 , 1 Egy szám 10 kr Hirdetések « h&eábos petiuorbín 7, máiodiBOr 6 ■ min ien | toTibbi sorért 5 kr 1 NTILTTÉEBEN flóronként 10 krért Tétetnek fel. |j Eincitiri illeték minden WJH hirdetéaért kflIOl i 30 kr fieetendS. líT ZALAI KÖZLÖNY előbb: .22 A L A-SO M OGYl OZLOKT 1 A lip neüeal rénít § 1 Hl»1« k3,l.mén7ek > ■1 nerkecrt^bOm, tnjmgi rétiét illetS köslemények pedif » kisdóhoB bértBentra SAGY-ÍANIZ8A «iiiileikii Bérmentetlen levelek. U c»ak ismert mank.tér-g liktól foj»dutaak «1.1 KéeirUok rúna küldetnek. N..Kanl»aváro» helyhatóságának, „n.-kanizsai öuk. tüxoltó-egylít", a „n.-kanlzsal koreskedelmi ■ Iparbank«, „n.-kanizaal takarékpénztár«, * .zalaraegyel általános tanitéte«-tniet«, a ,n.-kanizsai kisded-neveié egyesület«, a „nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet", a „soproni kereskedelmi ■ iparkamara n.-kanizsai külválasztrnánya» a több megyei «• városi egyesület hivatalos értesitíje. Hetenkint kétszer, vasarnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. A középtanodai törvényjavaslat. E sorok czélja röviden megismertetni a fenn czimzett törvényjavaslatnak^ főleg ama szakaszait, melyek a jelenleg érvényben levó szabályrendelettől elütnek. A kritikai méltatás nem e lapok keretébe — szaklapba való. A törvényjavaslat 6 fejezet\' s 94 §-ból áll. I. fejezet. Osztályozás. II. fejezet. Az állam rendelkezése és közvetlen vezetése alatt álló gymnasitimok és reáliskolák szervezete. III. fejezet. Az állam rendelkezése és közvetlen vezetése alatt álló gymnasiumok és reáliskolák közigazgatása. IV. fejezet. Az érettségi vizsgálatokról az állam rendelkezése és közvetlen vezetése alatti középiskolákban. V. fejezet. A hitfelekezetek, hatóságok, községek, magánosok és társulatok által fentartott nyilvános gymnasiumok- és reáliskolákról. VI. fejezet. Magángymna-siumok és reáliskolák. A törvényjavaslatnak nem & legerősebb oldala a határozottság; különösen szembetűnő az ingadozás a VI. fejezetben. Látszik, hogy a törvényjavaslat darázsfészekhez ért, a bolygatással csínján bánik. Egyébiránt minden attól függ, miként fogja a minister annak idején a törvényt végrehajtani. Határozottan roszaljuk a javaslat azon intézkedését, mely feljogosítja a hit-felekezeteket közép-iskolai tanárképző intézeteket szervezni s azokban a tanárképzés módját és rendét meghatározni. Ez azonban még megállhatna, de a tanár-képesités jogát okvetlenül az állam által szervezett tanárvizsgáló bizottságoknak kellett volna fentartani. De nem czélunk a kritika. Lássnk tehát a törvényjavaslat egyéb intézkedéseit. Nagy snlyt fektet és helyesen a javaslat a testgyakorlatra, mely akként szervezendő, hogy mindegyik növendék hetenkint négyszer s legalább egy-egy óráig részesüljön korához és testi erejéhez mért gyakorlatokban. Emellett elrendeli a törvényjavaslat, hogy az ötödik osztálytól kezdve minden tanuló egész a tanfolyam bevégeztéig, a katonai (gyalogsági) fegyvergyakorlatokra s a czéllövésre is oktattassék. Fontos intézkedést tartalmaz a 61. §. is, mely az érettségi vizsgálat fóleg Írásbeli dolgozat alapján lesz elintézendő. Az érettségről szóló bizonyítványok magyar nyelven adatnak ki. Említésre méltó, hogy a törvényjavaslat az országot 10 (most 7) tan kerületre osztja fel, természetesen élén egy-egy tankerületi főigazgatóval. Elrendeli (57. §.) a javaslat, hogy a gymnasiumokat és reáliskolákat a helyi törvényhatóság főorvosa hivatalból éven-kint megvizsgálja. Közegészségi tekintetből csak üdvözölhetjük emez intézkedést. Teljes elismerés illeti a 9. g-t, melynél fogva minden reáliskolában rendesen fog taníttatni a latin nyelv és irodalom a reá önkényt vállalkozó tanu-lóknak és pedig rendes szaktanár által. Nem helyeselhetjük a javaslat azon intézkedését, mely két tantárgyból nyert elégtelen osztályzat kijavítására engedélyt adni a mínístert ruházza fel. Leghelyesebb volna törvényesíteni a fenálló szabályrendeletet, mely szerint a ki két tan- tárgyból megbukott, az osztály ismétlésére utasítandó. \\ A 22. §. azt sejteti, hogy, bár a rajz megmarad a gymnasiumban a rendes tantárgyak sorában, mindazáltal az abból nyert tanjegyeknek semmi befolyása sem lesz az általános osztályzatra A 44. §. szerint az állam méltányos tiszteletdíjat ad azon vallástanároknak, kik a vallás- és közoktatásügyi minister által kezelt alapból fentartott vagy szerzetes-rendek által ellátott intézetekben ama tanulók hittaní oktatását teljesitik, kik nem az intézet jellegének megfelelő vallásbeliek. A rendkívüli tárgyak tanítói (47. §.) szintén fognak évi fizetést húzni. Legalább a szegényebb tanulónak is módjában fog állani tanulni azon rendkívüli tárgyat, melyre esetleg hajlama, kedve van. A törvényjavaslat egyis hibája, hogy egy szóval sem érinti a tanárok fizetését, pedig kívánatos lenne, hogy legalább a felekezeti tanárok fizetésének minimuma törvény utján állapíttassák meg. A 13. §. szerint a gymnasiumok és reáliskolák négy alsó osztályában akkép fog megállapittatni a tanterv, hogy a tanulókra nézve ez idő alatt az átlépés a gymnasiumból a reáliskolába és viszont, a köteles egy vagy két tárgy esetleg pótlása mellett lehető legyen. A tanórák heti száma a tanulókra nézve, a testgyakorlaton kívül, az alsó osztályokban 28-nál, a felsőbbekben 30-nál több nem lehet. A 34. §. intézkedik a párhuzamos osztályok felállításáról; ahol ugyanis a tanulók létszáma öt egymás után követ- kező évben meghaladja az ötvenet, párhuzamos osztályok illitandók fel. Ha azonban a létszám az ötvenet csak kevéssel haladja tnl, ez iránt tett indokolt jelentésre, a vallás- és közoktatásügyi minister a párhuzamos osztály fellállitását mellőzheti. Megemlíthetjük míg, hogy a 93. §. szerint a minister a Bizépiskolai oktatás ügyéről csak minden harmadik évben fog jelentést tenni az országgyűlésnek. Ez intézkedés módosítja az 1868. XXXVIII. t. cz. 148. § .-át. Ezeket tartottuk szükségeseknek az előttünk fekvő középtanodai törvényjavaslatból felemlíteni, melynek, ha vannak is hiányai, vannak helyes intézkedései is. A jót meghagyni, a hiányosat pótolni s a roszat kiigazítani az országgyűlés tiszte s szabad legyen\' reménylenünk, hogy a honatyák a középtanodai oktatás-ügy fontosságához mért szeretettel és buzgalommal fogják annak idején e javaslat minden egyes szakaszát megállapítani s törvénybe igtatni. Ekkor aztán felderül középtanodai nevelés- és oktatás-ügyünk szebb jövőjének rég várt hajnala! _ PHILOS. Jegyzőkönyv, a zalamegyei általánot tanítói ttltüUt központi választmányinak 1880. tv mdrcziuz hó 13-dn tartott rendez havi űlísiböl. Jelenvoltak : Csathó Alajoe, Biró Józaef, Koich Miksa, Fried J., orv. Emecz J.-üé, Nagy Mariska, Brüller Mór, Belányi Tivadar, Kolecs-káry I., Vöröa J. és alulirt jegyzi. Tárgyak : I. A múlt ülés jegyzökönyve oivaatalott és észrevétel nélkül hitelesíttetett. TÁRCZA. „öly sok küzdés után " Hogy küzdés az élet, Nálam beteljesült: Lelkem sok vérkönybe És sóhajba merült Pályámat még eddig Tövisek közt futám . . . Elérem-e a czélt „Oly sok küzdés atÁn?" Életem óceán, Csakhogy az nem csendes: Ott a vész hullámot, Hullám után verdes. Tánczol azon számos Örvény köröskörül . . . Menekülök-e ez „Örvény s hullára közül?\' Hol vagy szabadító, Oh, hol vagy őrangyal ? Jöjj >de, j5jj mellém A kiment8 karral! Szemem bizalommal Néz segélyed elé,.., JSjj, oh jöjj engemet „Segélni part leié!" Boldogságom napja Régen lealkonynlt; Kgemre igen sok Terhes felhő borait. Setét e bá éje, \\ fény messze kerfll ; 8 e vak éjben reám „Egy csillag sem derül.\' VÁROSY MIHÁLY. kisvárosi intriguák. (Beszély.) Irta: Scháchter József. (Folytatás.} Lajos e szavakra, melyek bár lassan, de lelkesülten és lelki fájdalommal vegyítve mondattak el, mit sem tudott válaszolni, mintha eszét vesztette volna, mereven tekintett Feri szemeibe, gépiesen emelkedett íel székéről, futólagosan üdvözölvén Mathildet és Igmándit, — fölkeresé Ilonkát, ki a vendégek közt sü rögvén, mindegyik számára egy lekötelező, sokat igérő mosolylyal levén elkészülve és egy szívélyes „jó éjt*-tel karonöltve Ferivel hagyá el a vigalom helyét. — IV. Lajos lakásába érve, szótlanul ereszke dók le a pamlagra, egy néma intéssel hiván fel Ferit a mellelte levő széket elfoglalni — Feri leült. — Néma csend uralkodók a szobában, mig nem Feri következőleg szakitá félbe e kinos hallgatást: „Lajos! te engem a Mathild kisasszony irányában, állitásod szerint elkövetett sértésért, — tényleg történt okaim elmondására hívtál föl, _ vagyis, te mivel én az igazságot egész valójában iparkodtam elibéd föltárni, — tőlem a férfiúi nevet megtagadtad, melyre oly büszkének kellene lennem, ha az Petőfi szavai szerint lehetnék. — Nem saeretnóm, ha ez est irántami barátságodat meghütené, nem akarnám, hogy a most előadandó történetem benned a lótetó istenség beni hitet megingatná; — egyedül aaleazcaélja történetemnek, hogy kézael foghatólag bizo nyitsam be neked ezt. miszerint sem Mathild, sem pedig az egész család becsülésre méltó. Tanuld meg történetemből, mily kevéssé lehet egy nő változékony szivében bizni, mert hidd meg Lajos, mig egyet találsz, ki odaadó tiszta szerelmével boldoggá tesz, száz olyat lelsz, ki hiúságával, álszerelmével, csalékony-ságaival életedet megkeseríti. De légy mathematicus ! — Ne a költői oldalát vedd a szerelemnek, mert ez megszűnt az üzérkedés óta költői lenni, hogy kereskedéssé fajuljon ; — már pedig kereskedéshez nem költőnek, de számitónak kell lennünk; — de bocsáss meg, egészen eltérek történetemtől, — az idő múlik és nekem még aludni is kell. — Neked persze alvásra szükséged nincs, mert hiába, a szerelmes ébren álmodik. — Lajos mindezekre semmi választ sem adva, egy türelmetlen pillantással hivá föl Ferit története elbeszélésére, mire ez következőleg kezdé meg ezt: „Jól tudod, hogy az 187* évben folyton beteges volUm. — Az orvosok az x-i fürdőt ajánlották, melyet az év junins havában meg is látogattam. — Több ismerős és baráttal találkoztam ott, többek közt egy bizonyos Füsegi Aladár p. i. postahivatalnokkal, ki szintén beteg, de szerelmi beteg volt. Mondom tehát Füsegi barátom szerelmes volt, zrég pedig most már könnyen kitalálhatod, szerelme tárgya senki máa nem volt, mint az általad oly nagyon tiaztelt Mathild kisasszony. — De te kíváncsi fogaz lenni, hogy hogyan jöhetett létre e> a szerelem, máskép mondva, hogyan tudott a p. i. poatahivatalnok a k—i Mathild kisasszonyba beleszeretni és mikép lettem én e szerelem tudója. — Engedd itt következő megjegyzésemet közbeszőhetnem : Én minden szerelmest egy fanaticus ész nélküli teremtésnek tartok; — minden gondolatját egy általa bálványozott lényben Összpontosítja, — emellett egy hangos kérkedő, — hasonlítom pedig a kakukhoz. — Mint ea mindig saját nevét kiabálja, ugy ő is folyton szerelemről, — szerelme tárgyáról szeret fecsegni. — Füsegi jó barátom volt, szerelmes volt, így lettem én azután e viszony tudásába beavatva, b igy vagyok most ama helyaatben aa egész Varazsdy családot tisztán ismerhetni. — De hát menjünk tovább. — A mondottam szerelem P.-ből, hol te is tudod — Varazsdy ék idejöttök előtt laktak, — keltezik. — Nem akarom Varazsdy ur jellemét, mely sohasem állaná meg a tüzpróbát, — boncakés alá venni, ■— elég legyen annyit xnegemlite-nem, misierint 6, ugy mint a többség ezen jelszó mellett küldött és bátran mondhatom, hogy jelenleg is küzd. A ciél szentesit! az eszközöket. — 6 mint közönséges, de mégis folyton kényelemben élt ember soha azon gondolattal meg nem barátkozhatott, hogy 6 neki bizony küzdeni is kellene a napi életért. Jól tudta ó, hogy szép kia leányai vannak, — a szépség pedig keiló helyen és időben felhasználva, drága kincs, eróe fegyver, mely-lyel sziveket hódítani lehet és igy péazhea könnyen juthatni. (Folyt, következik.) TIZENKILENCZEDTK fcVFOLYIM. ZALAI KÖZLÖNY. ÁPRILIS 18 áa 1880. II. Elnök tudatja a választmány nyal, hogy a mult ülés jegyzökönyvében foglalt ama határozatokat, melyek végrehajtása az elnök* Bégre bízatott, foganatosította. Örömmel jelenti elnök, hogy Keszthely város tanácsa örvendetes tudomásul vette ama értesítését, miszerint Keszthely városában fog ez év augusztus havában megtartatni a megyei tani tó-testületi közgyűlés és kijelenté, miszerint az érkezendő tanítókat szives örömmel fogadja a elszállásolásukról egész készséggel gondos-kodand. Örvendetes tudomásul vétetett. Tudomásul szolgál elnök ama jelentése is, hogy a szatmárvidóki néptanító-egylet, az orsz. tan.• egy 1.-szövetség alapszabályai jóváhagyását sürgető emlékiratot nyújtott be a képviselőháznak. * III. Olvastatott a megyei t. tanfelügyelő urnák f. é. febr. hó 24-én 873. sz. a. kelt, az elnökséghez intézett levele, melyből a választmány örömmel értesül, hogy t. tanfelügyelő ur a közp. választmánynak, a nmltsgu vallás és közoktatási minister úrhoz a nyugdijkimutatá-sok érdemében küldött kérvényét illető helyre felterjesztette: — továbbá, hogy a tanító-teatü-let óhajára t. tanfelügyelő ur a megyei tanügyi állapotról, a Keszthelyen tartandó közgyűlésen felolvasást tartand. A nagybecsű levél tartalma lelkes éljen-zéssel fogadtatott. IV. Biró József örömmel tudatja a vá-lasztmánynyal, hogy a nmlt. vall. és közokt. minister ur 1879. decz. 11-én 35111 sz. a, rendeletében a tanítók, valamint azok özvegyei-és árváinak nyugdíjaztatása, illetőleg segélyezése és gyámolitása tárgyában benyújtandó folyamodványok mikénti felszerelése és első fokú elintézése körüli eljárást czélzó és oly annyira óhajtott „utasítási" kiadta. Ezen utasitás kiváló fontossággal birván minden egyes lanitó- és tanítónőre: inditváuyozza B., hogy a járási körök elnökei kéressenek fel, miszerint az utasítást, mely tudvalevőleg a „Néptanító* Lapjá*-ban is közöltetett, köri gyűléseiken ismertessék s a tagok különösen arra figyelmeztessenek, hogy azon okiratokat, melyek az özvegyi se-gélydij iránti folyamodványhoz majdan csatolandók lesznek — amennyiben azok már eleve megszerezhetők — a család érdekében szerez zék meg s kellő rendben tartsák. Előadó eme indítványa elfogadtatván, felhívja a választmány figyelmét az utasitás I. fej. c) pontjára, mely ugyanis azt rendeli, Logy a tanítók nyugdíj és végkielégités iránti kérvényeihez az orsz. tanítói nyugdíj- és gyám alap javára kifizetett dijak pontos megfizetéséről szóló adóhivatali nyugta csatoltassék. Ez ideig — úgymond — legtöbb helyen a közsé gek szedik be az orsz. taaitói nyugdíj és gyámalap javára a dijakat s ugyanezek nyugtázzák is, melyek a legtöbb helyen hibásan is állíttatnak ki; miután alapos aggodalma van az iránt, hogy ezen községek által kiállított nyugták a kérvényezőknek majdan kellemetlen huza-vo-nát okoznak, inditványozá előadó, hogy a választmány kérvényt intézzen a nmlt. vall. és közokt. miniatűr úrhoz, hogy kegyeskedjék elrendelni, miszerint a községek által az eddigi befizetésekről kiállított nyugták az adóhivatal által kicserélit-aseuek, vagy a küldendő „iga-zoló-iva-be vezetessenek be. — Elfogadtatik. Ezek után B. J. mégis figyelmeztet az utasitás II fejezetére, mely körülirja a hátramaradt özvegyeknek segélydij iránti folyamodványaik kellő képeni felszvirelését s felhoiza, hogy a caatolványok (okiratok) megszerzése oly pénzáldozatokba kerülend, melyet legtöbb esetben az özvegy — tekintve silány viszonyait — nem is bír előteremteni. Erre nézve Ertl Károly hívatkorik a ma gyar kath. klérusnak a tanügy és ennek bajnokai, a tanitók iránt folyton viseltető nemes jóindulatára, indítványozza, járuljon a választmány a jószívűségéről ismert nmltsgu veszprémi püspök ur elé, s kérje mély alázattal, mi szerint kegyeskednék megyéje területén elrendelni, hogy a tanítói Özvegyek segélydij iránti folyamodványaihoz szükséglendő — a lelkészi hivatalok által kiállítandó — okmányok díjmentesen adassanak ki. Ezen indítvány több oldalról megvitat-tatott, de minthogy közmegállapodás nem történt, függőben maradt. Az idő előre haladván, elnök a tárgysorozatba még felvett tárgyakat a jövő ülésre halasztja s ezzel az ülést bezárja. CSATHÓ ALAJOS m. k. tantestületi elnök. jegyzette: ERTL KÁROLY m. k. fSjegyzS. Hitelesítjük: NAGY MARISKA m. k. BIRO JÓZSEF m. k. Helyi lilrck. — Ma. apr. 18 án délután van a kisded-nevelő egyesület közgyűlése az ovoda helyiségében. — Bakod y Lajos jeles zongoraművész hazánkfia, mint már jeleztük, körünkbe érke- zik és hangversenyét csütörtökön, apr. 22-én tartandja meg. y T"gnap Szombathelyen adott hangversenyt. Óh.jtjnk, hogy kitűnő zongoraművészünk meleg pártolásban részesüljön. — Katonai zene mulattatta a közönséget apr. 15^n délután a „ Korona" vendéglő előtt. — Tenyésx mén ló kiállítás volt f. hó ló-én Nagy Kanizsán, melyen a vidékről azá-moe tenyésztő jelent meg. — Örömmel jelezzük, hogy a kiáüitott mén lovak közül az első-séget és legnagyobb elismerést munkatársunk Neuzzidler János pötrétei bérlő 4 éves mén csikója (arabs faj 162 ceotimeter magas) nyerte el. A comissio kíséretében láttuk Gráf tábornok és Fehérváry generális urakat, kik szintén legnagvnbb elismerésüket uyilvániták az egyszínű aranysárga mén csikó felett. A kormány részéről 800 írtért meg is váaárol tátott mé» tavai a zala-8Zent mibályi lökiáliitás alkalmával, azonban maga a minister pénztelenséget jelezve, nem vezettette el az állami méntelepbe. Óhaj* tandó, hogy e vidékünkön ritka szép i>éldány megvétessék, mert eladásra készen áll. Értekezhetni a tulajdonossal Pötréte u. p. Z.-sz.-Mihály. — Zalamegye. Alsó lendvai járásban a repeze és buza vetések középszerűen állanak; silány a rozs, a tavasziak még nem keltek ki. A fagy általán, kevesebbet ártott mint más vidékeken. A tavaszi eső igen kivánatos volt. A novai járásban főleg a rozs vetések silányak. A tavaszi munka kedvezőleg foly. A letenyei járásban repeze, buza és rozs sokat szenvedett. A tavaszi munka lassan halad. Ez áll a csáktornyai járásra nézve is; az őszieken igen meglátszik a hideg hatása. Az állatállomány egészséges. A kanizsai járás gazdáinak az őszi vetésekbe vetett reményeit a márcziusi fagyok nagyban leszállítottak. Kevés remény van a tavasziakhoz is. Gyümölcsfák és szőlők sokat szenvedtek. A letenyei járásban a búza jól áll, kevésbé a rozs. A tavaszi vetés lassan halad. Keszthelyi járás. A hideg a még rera eléggé kifejlett vetéseknek keveset ártott. A tavaszi vetés még nem kelt ki A legelők még igen kopárak. — Az országgyűlésen április 14-én Bessenyey Ernő zalai képviselő Muraköz egyházainak a zágrábi érsekségtől való elválasztását sürgetó, mit már ó felsége is elrendelt. Egy másik sérelmet is akar orvosoltatni, t. i. a ka-pornaki uradalom oly ausztriai szerzet birtokában van, melynek különben létjoga sincs Ma gyarországban t. i. a jezsuiták. — Hegedűverseny. Liedl Ferenc« hegedűművészünk Keszthelyen fj hó 14 én lépett fel, az „Amazon" szálloda nagytermében összegyűlt nagyon középszerű számú műpártoló közönség előtt. Csodálkozásunknak adunk kifejezést az iránt, hogy Keszthely intelligentiája a valódi műélvezetet nyújtó est anyagi sikerét csak enuyire vallottamagáénak. — Liedl Ferenczre méltán lehel büizke magyar közönségünk, mint ki fiatal kora daczára is oly szélesen ismert jó nevet biztosított magá nak. Prácis játékának szelleme — ugylátszik — önálló iskolát képvisel, melyet még feltűnőbbé tesz a higgadt, valódi művészt jelentő, biztos fellépés. Játékának műsorát lapunk mull heti száma hozta. A zongorákiséretet Garay Sándor ur vezette miután Bischílsky ur megbetegedett. — Jó bizonyítvány okkal ellátott Stelzig Antal táneztanitó érkezett városunkba. Pozsonyban, utóbb Veszprémben közelismerést nyert táneztanitási modorával. Értekezhetni vele „Oroszlán" Vendéglőben 19. sz. a. — Szoborieh Nándor köz- és váltóügyvéd mint a „Somogy"-ban olvassuk köze lebb meghalt Kaposvárott. A hatvanas években egy volt a lfgkere^ttebb ügyvédek közül, és több talentouzus egyén dolgozott irodájában, midőn később a sors ellene fordult. Kevés ügyvéd van az országban, ki oly hosszú rep likákat. felyebbezést irt, csak a maga sorsának nincs felyebbviteli bírósága. A tintából egy egész tengert irt ki, éa saját betűi ellene fordultak!! N«m«s szive volt, mert szerkesztőségünknél 10—12 éven át adakozott a szegény gyermekek karácsonyfájára, neki azonban nem volt más karácsonyfája, mint csalódásai . . . A szerencsét folyvást kereste, de soha sem találta meg, a sors mindig fekete számokkal felelt neki! Egykor az árvaügyekről könyvei is irt; volt árvaszéki ülnök, de árván, elhagyatottan is halt meg!! Volt háza is, de máa házában teritették rá a szemfedelet! . Sokat, igen sokat dolgozott, s munkájánál csak nyomorú- I sága volt nagyobb. Utóbb már elhagyta mindenki, egyedül imádsága és hite tartotta! . . . Szegényen, nagyon szegényen halt meg s nagy szenvedései után egy kis haranggal kicsönditet-ték! Ha fájdalmaiból lehetneemlékköve, tán az égig érne!.. Annál könnyebb legyen neki a föld ! — Borászati értekezlet. Keszthelyen f. hó 14-én Putheáni Géza báró elnöklete alatt tartatott meg egyike azon előértekealateknek, melyeknek tartását a földm. ipar és keresk. m. kir. ministerium országszerte elrendelte, ott hol a bor mint kiváló művelési is kiviteli czikk nagyban produkáltatik, hogy a küszöbön álló oraságos borászati congressus elé a kormány- biztosok már kész tervekkel, általában elfogadott véleményekkel és határozatokkal, vagy épen caélszeriieknek mutatkozó határozati javaslatokkal léphessenek elő. Az értekesleten képviselve volt Zalamegyének csaknem valamennyi bortermő vidéke, jobbára a nagybirtokosság által. A tanácskozás d. e. 10 órakor vette kezdetét az »Amazon* szálloda nagytermében, hol ugyanezen időre Miklós Gyaia kiküldött kormánybiztos is megjelents a tanácskozásban mid végig tevékeny részt vett. Elnök mindenekelőtt az értekesiet megtartását elrendelő ministeri leirat felöl vastatását kérte, mit Csigó Pál. mint ez alkalomra felkért jegyző teljesített. Ezután a kormánybiztos fejtegette borüzletünk pangásának okait, különösen hangsúlyozva, miszerint ha már gabna-termelésünk nek, húskivitelünknek akadt is versenytársa: csélirányos intézkedésekre vau szükség, hogy egyetlen de páratlanul álló bortermelésünk a külföld piaczain a nem is gyér versenyzőket megverhesse. Ilyen intézkedeseket vél a kormány érvényre emelhetni az országos borászati congressus megtartása után, ilyen intézkedések keresztülviteléhez nyújtson segédkezet a magyar bortermelő közönség. Bemutatja Magyarország borászati térképét, mely hat kerületre osztva tünteti fel hazánk borvidékeit, melyeknek száma 41. (A hat kerület: Dunán-innen és tul, Tiszán-innen éa tul, Király hágó n-lul , — Erdély — és a hatodik Horvátorsa, Slavoniá val.) E 41 borvidék sorában a Balaton melléke a hetedik helyet foglalja el. Az egyes borvidékeket autonomicus jogokkal kívánná felruháztatni ; egyletek, szövetkezetek létesítését sürgeti, melyek képesek legyenek a magyar bort külföldi piaezokra nagyobb mennyiségben is vitethetni. A gyártott vagy rosaul iskolázott borok ellen szigorú eljárást ajánl és helyez kilátásba. A coguac gyártást nálunk is meghono-sitandónak ítéli, különösen nagyobb exportok messzeszállilhatásának könnyebitése czéljából, mert tudvalevő, hogy cognac hiányában a külföldi kereskedő szeszt vegyit borainkba, mi által boraink speciális kellemeinek nyakát saegi. Szóló ezután több, a tanácskozás tárgyául szolgálandó kérdést vet fel, melyeknek megvitatásában részt vettek: Bán Kálmán ki a pangás főokát a borgyár;ásban találja. Szomoritó körülménynek tekinti, hogy mi Svajczból vagyunk kénytelenek tudomást szerezni az iránt, hogy fuchsinos boraink is léteznek. A pincze-egy leteket nem ajánl ja, inkább részvény-társulatokat, melyek vásárolják össze a szegényebb termelő productumait is, aztán utaztassák ügynökeiket, szerezzenek piaezot készletüknek. Nem hiszi, hogy ártalmas lehetne sőt szép dividendákat remél. Miklós Gyula kormánybiztos inkább szüreteiéi egyesületek felállítását látná megfelelőnek, miután ezt sem törvény sem közhatóság nem korliiolja, sőt hiteles magánszerződés biztosítaná. Ily uton aztán több kis gazda — különféle minőségű bort is termelhetne a különféle fajokból s azokat milyenségükhöz képest classificálná. A kormány ez intézmény támogatása czéljából utaztatna vándor-tanárokat vagy értelmes vinczelléreket, kik időről-időre adnának a szüretelési egyletnek kellő felvilágosításokai illetve utasításokat. Az illető egyesület kebelé bői választana pinczemestert és könyvelőt, kiket teendőikben a váudor-tanár kitanítana. Ennek eszközöl hetesére a foldtni velési minister rendelkezésére adatnék 10 millió értékű rente-papir, mi a nemz. bankban lehetne elhelyezve, 2/3 a ugy is készpénz miuden rente papirosnak; erre nézve aztán biztosítékul ott van minden pi.iczében a kézi-zálog. A kormány ezzel mit sem veszítene, ha időnkínt beváltaná papírjait maga az állam — Vagy pedig az összes hazai borvidékekről. Budapesten egy közös pinczében volna letéve folytonosan pl. két Hl. bor, hogy ha az alkusz jő, csak e közös pinczének, minden borvidéket lelkiismeretesen képviselt borát ízlelné, s tehetné megrendelését a nélkül, hogy az ill«tö borvidéket is beutazza. Ezt egy minta-pincze feláihtása lenné lehetővé, hol egy törzs könyv, egy catalogus Magyarország minden borának ismertetést tartalmazhatná. Természetesen, ez a borvidékek hozzájárulásával lenne kivihető. Nedeczky Jenő Kemény Gábor báró ministernek bizalmat szavaz bölcs intézkedéseért, melylyel borászatunk felvirágoztatását czélozza. Bor-vegyállomások felállítását ajánlja, mert a különféle borok összekeverésének mes térségé egyenlő jó minőségű borokat állit elő. A cognac gyártást gyengébb boraink hitelének emelése czéljából pártolja. Trsztyánszki Lajos borkivitelünk akadályoztatásának fő okául a magas kiviteli vámot tekinti. Ext kellene enyhíteni 8 nem félnénk a külföldi borok versenyzésétől. A bőrgyártásra igen nagy adót kellene vetni hogy ne versenyezhessen a gyártmány azzal, ami tiszta, valódi bor, sőt saünnék meg az végképen. A borhamisítókra kemény büntetéseket ajánl. Dr. Caanády Guaxtiv a bor-gyártást nem tartja annyira veszélyesnek, mint azt általában hiszik. A selejtesebb borokat lehet coguacirozni, de ez még nem borgyártás. Felhozza, miszerint fuchsinos borokat Francxia országban is találtak. Pntheini Géaa b. a borgyártás alatt a krumplicukor és rósz szess alkalmazásit érti, mint melyeknek hatása kártékony. Caak est kell megszüntetni, a többi hamisítási mód elesik magitól is. Nagy Sindor a fogyasztási adó leaaillitiait ajánlja. Bán Kálmán a szüret-egyesületektől keveaet remél, mintán bortermelőink mir megszokták, hogy a vevő helybe jöjjön. A regale beszüntetését véli szükségesnek. A mintapincze felállítását óhajtja. Boraink kivitelénél a vasúti irleengedéa is kivinatos volna. — Ezután felolvastatott a borászat felvirigostatásit illető miniaterí törvényjavaslat, mely az értekezletet teljes mértékben megnyugtatja a történendő intézkedések iránt. Szóba hozatik még az uj szőlő-ültetvények adómentességi joga; ugyanis az jelenleg 5 év, noha az uj ültetvény még ez idő alatt csakis költekezést kíván, de kamatot nem biztosit; az uj ház adómentessége 10 óv, azt pedig felépülése után azonnal kamatoaó tőkének lehet tekinteni, ebből kiindulva az értekezlet egye bek közt az uj szőlőültetvények 10 évi adó mentességét is kivánja. Végül Miklós Gyula kormánybiztos szólal fel; tudomásul veszi a felszólalásokat, és a vidékről levélalakban beérkezett nézetek figyelembevételét igéri s csak is a fogyasztási adó leszállítását tartja nehés-aégekbe ütközőnek, minthogy ast csak az Ausztriával kötött sanctionált szerződés megváltoztatása árán tartja lehetségesnek, mire azonban a még hátralevő 8 év előtt alig lehet kilátás. A cognac gyártáshoz szükséges gépeket a kormány állíttatja ki és jutinyosssá-guk miatt könnyen megszerezhetők. — Elnök meleg szavakban mond köszönetet a szép számú értekezlet! tagoknak; a felszólalásokat össze gezi b az értekezletet fél egykor berekeszti. — Bogyay János Sármelléken április 13-án meghalt. — Rövid hirek. Tóth Dénes veterán hirlapiró meghalt. — Szlávy Józsefet a bucsu banquetten egy távirattal is üdvösölték: Sal vus Sluvus Slavi Slavam! (A szabad szláv Szlávynak üdvöt. — Oíero, a spanyol merénylő kivégeztetett. — Az orosz badikéssületelcre ujabban 50 millió rubel engedélyeztetett. — Takács János rablógyilkos Győrött felakasztatott, bonczolás előtt felébredt, de másnapra meghalt. — Péchy Tamás minister választatott meg a képviselőház elnökévé. — Cséh Sándor győri nyomdász meghalt. — ki nyert? Brünn, apr. 14-én: 38. 32. 88. 49. 19. — A m. kir. nyeremény kölcsön sorsjegyeknek apr. i5 én történt 37-ik kisórsolásá-nál a következő 28 sorozatszám lett kihúzva: 827 1380 1410 1747 1853 1861 1884 2121 2211 2829 2853 2867 3621 3728 3729 3802 3932 3964 4121 4629 4830 5062 5587 5590 5688 5856 5934 5966. KÖzouség köréből.*) Zala szent Gróth, apr. 14. 1880. A sümegi járás sorozó bizottságának katonai elnöke Piakor Tamás kapitány ur, Sümegen az ujonezozáanái jelenvolt körjegyzőket oda utasitá, hogy a vizsgáló teremből — hol egyébként a járásbeli valamennyi község biró és több más illetékes és nem illetékes személy volt jelen — eltávozzanak; de hogy szükség esetén előhívhatók legyenek, az épületnek — hol az ujoncz avatás történt — egyik részében együtt tartózkodjanak. Azonban a körjegyzők másként vették a kapitány ur rendeletét, mint tán ő akarta, mert a termet — hol különben sem jó kedvükből voltak — elhagyva, együttes értekezletben a kapitány ur parancsát — kinek joga van a bakáit, de nem a jegyzőket síi bakra kiáliitni — Bemmisnek nyilvániták és a polgári einök urnáli jelentkezés után Sümegről a sorozá8Í időszakot illetőleg, valamennyien végkép eltávoztak. — A kapitány ur jelzett utasitását az általa folyton emlegetett, — „védtörvényw végrehaj tása tárgyában kiadott minísterialis utasitás alapján adta ki; mert szerinte a körjegyzők egyike feljegyezvén azt. hogy a kerületebeli ujonezok közül melyik alkalmas — visszahelyezendő — és melyik törlendő? — hivatalos titok sértést követett el De mi tagadjuk, hogy a ministeri\' utasi tásból az volna értendtf, miként a bizottságnak a katonai szolgálatra való alkalmasság, vagy nem alkalmasságra vonatkozó határozata képezne hivatalos titkot. Igen csekély észtehetség kell ahhoz, hogy valaki belássa, miként.az: hogy valaki katoná nak bevált-e vagy nem? már csak azért sem képezhet hivatalos titkot, mert ily jellegben semmi nemű körülmények közt nem tűnik fel. Nagyon korlátolt felfogás kell oda, hogy valaki eszel ellenkezőt állítson; igen is titokban tartandó a vizsgálat eredménye, vagyis aa ésalelt testi fogyatkozások s ez pedig nem katonai •) E rovat alatt közlöttért felelősséget nem Tállal a 8«erk. TIZENKILENCZEDIK ÉVFOLYAM zalai közlöny, ÁPRILIS 18-án 1880. szempontból, hanem az egyei hadkötelezettek — mint polgári álláau egyének érdekében van elrendelve, tehát nem ia katonai hatóéig illet« kea ez ügybe beleavatkozni. i Egyébként a körjegyzők az elöljáróság tagjai, a« elöljárók pedig köteleaek jelen lenni az ujonczoaásnál, igy tehát mi, kik a kapitány ur által történt ministeri rendelet magyarázata csalhaUtlanságáról már csak a hivatalos ti oknak oly szánandóan nevetaé-ges magyarázata miatt sem győződhettünk meg, minden esetre lépéseket fogunk tenni, hogy hasonló eljárás többé velünk ne tétethessék. Addig is nevezett kapitány urnák ön-kénykedés szerű eljáráeát — mit egyátalján indokoltnak nem találhaiunk — jellemzutes voltánál fogva, minden bővebb commentár nélkül a nagy közönséggel megismertetni kívántuk. KOCSY GYULA szentgróthi körjegyző DOBROVICS IMRE aranyodi körjegyző. Irodalom (E rorat alatt megemlített munka Nagy-Ka-nízsáű Wajdite József könyvkereskedése által megrendelhető.) — „Képet Családi Lapok\' 28-ik száma ismét szép képekkel s tartalmas szöveggel je lent meg. Stefánie belga kir. herczegnó arca-képét külön rendkívüli mellékletben adta. A füzet ára 30 kr. Kiadja Mehner Vilmos. — Somogyi Ede szerkesztése és Rautmann Frigyes kiadásában megjelenő .Ország világ" kedves kiadvány 9-ik füzete beküldetett. Melléklete: az eló arcakép. Ára e füaetnok ia 40 kr. Közelebb Stephanie fhgnó arczképét köz-lendi. A jelen füzet még koszorús kóltónk Arany János arczképét ia hozza. — Egy nagyérdekü vállalat a .Nemzeti nőnevelés" cz. folyóirat 4 ik füzete megjelent. Szerkesztik és kiadják a bpesti sugáruti állami tanítónő képezde intézet tanítói. Ara egy-egy füzetnek 60 kr. Melegen ajánljuk. — Arany János legújabb arczképei. Arany János, mint tudva van, 15 év óta most vétette le magát az Akadémiai Album számára, melyet Ellinger Ede és testvére udvari fényképészek a Széchenyi szobor leleplezése alkalmából készítenek. Ezen arczképét ő az írói segély egyletnek adományozta. Tekintve, hogy nftgy költőnk ezen arczképének megjelenését a közönség óhajtva várja, az kétféle alakban (oagy 4-edrét és Makart alakban) már april 10-én megjelent s nevezett fényképéaznél, továbbá a mü- és könyvárusoknál kaphatók. A díszes nagy 4 rétü alak ára 6 frt, a Makart alakúé 1 frt 50 kr. A vidéki közönség megren delésekut legczélszerüebben akkép eszközölheti, ha a kép árát posta-utalványnyal Eilinger Ede és Testvéréhez (Budapest, Korona herczeg és Korona utcza sarkán) beküldi. — üj zenemüvek. Táborszky és Parsch nemz. zenemű kereskedésében Budapesten megjelent : A szomszéd uram kakssa. Lukácsy Sándor legújabb népszínművének összes eredeti dalai. 1. Csalogat egy szép menyecske. 2. Nem hajtok. 3. De szeretnék angyal lonni. 4. Látja ezt aa eperfát? Ö. Olyan vad a természetem. 6. Nem birok. 7. A szomszédom legény fia. 8. Van itt a faluban. 9. Kukurikú! 10. Tavaszszal. 11. Addig, addig kukurikolt a kakas. 12. De sok bolond ember fél megházasodni. Énekhangra zongora kísérettel (vagy zongorára külön) szerzé Herczenberger István. Ara 1 frt 50 kr. Ezen népszínmű zenéje a budapesti népszínházban folytonos tetszésben részesülnek. — Stephániu herczegnő fényképét, melyből mindeddig csak egyes példányok érkeztek Budapestre, a .Va&árnspí Újság" mai száma rendkívüli mellékletül adja olvasóinak. E fény kép-másolatok a József főherczeg birtokában levő eredeti fölvétel után Budapesten Ellinger-aél készültek; a brüsszeli fényképet, melyet saját kifejezése szerint .bugától kapott, egyelőre mint unikumot", József főherczeg küldte meg a „Vasárnapi Ujság"-nak. ,E figyelem által — irja a nevezett lap — nemcsak a magyar sajtó érezheti magát megtisztelve, hanem a nagy közönség is, mely ez uton ujabb bizonyítékához jutott a közszeretetben álló főherczeg annyiszor tapasztalt jóindulatának." — Ábrányi Kornél koszorús zeneköltőnktől uj zenemű jelent meg Pírnitzer Frigyes fővárosi zenemű kereskedésében. Czime : Virág-dal" (Chant de? Fleura). A czimképes mü Weíss Etelka úrnőnek van ajánlva. Ára 90 kr. _ ,Irodalmi bajok" IV. füzete beküldetett hozzánk. Német balladák és románcaok. Magyarázta Heínrich Gusztáv, megbírálta Dé vay Jóuef. Ára 30 kr. Vegyes hírek. — Kouulh Lajos életveszélyben Kossuth háaánil Baracconeal Collegnoban.minta lapok-ban olvaasuk, oly baleset történt,mely könnyen Végzetessé válhatott volna. A napokban ugyan is nagy hazáokfia este a napi munka bevégezte atán harmadmagával (Ihász ezredessel és a jelenleg Baracconéban időaő Gunsat Bertalannal) leült dominózni. Koaauth meg akarván igazítani az asztal fölött függő petróleum lámpát, ennek csavarja véletlenül kieaett s a lámpa mindenestül az asztalra suhant. Saerencsére a lámpa golyója, melyben a petróleum volt, nem tört szét, csak az üvegből töredeztek le egyes darabok. Ekkép semmi nagyobb szerencsétlenség nem történt, azonban a letördelősött üvegdarabok Koasutb kezetejét megsérték agy, hogy ennek kövétkeltében most néhány napig akadályozva lesz az iráaban. — Sajátságos vélet len, hogy sz ssztalnál ült másik két egyénnek szintén kezefeje sérült meg a lehalló üvegdara bok álul. — Adóvégrehajtót Deák Ferenci ellen. Az adóvégrehajtók, mint egy kőnyomatu lap írja, minden városrészben keresik Deák Feren czet, kinek adószámlája 73 frt állami s 18 frt községi adó túlfizetést tűntet ugyan fel, de azért a városi tsnács jónak látta ugyaneaen összegnek hátralék gyanánt való behajtáaát elrendelni. Egyik kerületi eiőljáróaág a másikhoz küldi az iratokat aszal, hogy Deák Ferenca kerületünk területén teljesen ismeretlen. — Emlékezetet iriasztal. Kaposvár közelében, a póateleki határban, magas domb tetején áll egy messzelátszó terebélyes hársfa, melyei a nép Csokonay.hársfának nevez, mert a .Dorottya" szerzője annak idején sokat álmodozott, ábrándozott alatta. A hársfát aa elmúlt tél egyik erós vihara kidöntötte tövéből, s az ott hevert sokáig. Végre egy napon aa arra járók csak hűlt helyét találták. Elvitette onnan — Kisfaludy Aula, s most iróaszult készíttet belőle magának. — Kutyán utazik. Egy svéd csodabogár azt a különös tervet gondolu ki, hogy kutyák álul vont kocsin beutasza egész Európát. Az illető, mint egy berlinj lapban olvsssuk, kutya fogatán a mult csütörtökön már meg is érkezett Stockholmból Berlinbe, honnan hat hét alatt szándékszik Európa többi részét bejárni. Stockholmból Hamburgon keresztül jött, hova minden nagyobb baleset nélkül étkezett meg. Innen Borossión át Bécsbe megy, asutin bejárja Tirolt, Svájcaot, Olaaaoraaágot, Francaia-orazágot éa Angliát; innét hajón fog haza térni Svédországba. A vállalkozó utazó már meg-lehetőaen idős ember; kocsija, melyet három izlandi kutya huz, igen praktikusan van berendezve; alacsony négykerekű jármű ez, mely csak olyan széles, hogy egy ember elfér benne, szonban elég hoeazu, hogy podgyásza benne elférjen; asonkivül el van látva minden-téle kerékkötőkkel éa bóremyőkkel az idő viszontagságai ellen. Három kutyája azűrke bozontos izlandi faj, hosssu lábúak, mint az agár, de igen erősek. Aa esetre, hs az ebek egyike útközben eld.iglenék vagy a kocsinsk valami baja támadna, Hamburgban még három tartalék kutya éa hasonló kocái van készen számára. — A nöorvotok ügyében a kolozsvári egyetem tanácsa elvi határosatot mondott ki. Mint a Keletben olvaasuk, tárgyalván gr. Hugonnay Vilma, Hunyady Kálmánné asszony ismeretes tudori kérdését, mind a négy kar teljesen egybehangzó véleménye alapján ki-monda, hogy a nők sssbályszerü érettségi vizsgálatra való bocaátUtáaát engedélyezendő-nek tartja, valamint aat is, hogy a nők orvosi diplomáját ép oly szempontok alá Urtozónak tekinti, mint a férfi orvosokét. Ebbez képest a folyamodó orvosnő kérését megadandónakitéli. — Legújabb- Ali bég veaetése alatt 13000 arnauta szerb területre rontott és Kur-sumlikot elfoglalU. Általános rémület uralkodik. Hivatalos piaczi árak. Nagy-Kanizsán, 1880. april. 15. 100 kilogrammjával számítva. Bum 11-——11-50 Rou 9—.—9-50. Árpa 8 —.—850. Zab 7-—.—7-50. Kukorica 8-—.—.—. Burgonya 61 — Borsó \'—.—30 —. Lencse —• —•—28—. Bab —-—.— 12.—. 8séna ■—.—1-50. Szalma •—.—!—. 1 kilogrammjával számítva. Harhahns 5!.—.56. Sertíahns 60\'—.— Szalonna •——78. Diianózsir —.—80. VSrös hagyma \'—•—16. Foghacyma •---30. Cznkor •—.—60. Bors -1-20. Paprika -—.—80. Szappan -.—44. 1 literjével számítva o bor 31—48 kr. Uj bor 16-20 kr. Páliaka 4« kr. Kelet 6 kr. Kiaita: FARKAS, v. piacz könywezetS. Piaczi árak. 100 kilóg. számítva. Mskáűs: Bnzaf3.10—l3.25. Boss 10.—10 W árpa \'--.— Zab 7.J0—7.40 Kokorica 7.-.7.20. VsaiprÍB : Busa 13.10—13.60 Ross 10 40 10 80 Árpa 7.40—8 —, Zab 7.40— 7.60 Kukoricaa7.70-8.—. Péos Busa 12-40—13-20 Bozs 10.20—10.40. Árpa 7.60.—7.80 Zab 7-70—7.90 Kukoricza 8.--8.20. PáaaiBuza 13 20—13-60Boa. 10-20—10 40_irj>a 8 60 - 8.80 Zab 7-80-7.90. Kukorica 8-60-8.70. SzsabatMy: Busa 13.--13 40 Bozz 10.80 11-2° Árpa 8.60—.9—, Zab 8--S^O.Kukoricaa 8-70—8-90 Bsdapsst: Buza 13.20—13.30. Boas 9.60—9.80 Árpa 7.40-7.65 Zab 7.30-7.5O Knkorics 7.96-8.10 Felelős szerkesztő: BátOrfl Lajos. rtfyiit/tór.*) Nyilatkozat. AlulirotUk bisonyitjuk, hogy a Remete Géza éa Kováca Lajos urak köat fenforgó ügy lovagias uton kiegyenlittetett. Kelt Nagy-Kaniasán, 1880. apr. hó 17 én. S. B. T.V. BT. K. E. P. Remete Géxa ur megbízottai. Kovács Lajos or megbízottai (* E rovat alatt közlöttért felalKsségst nem Tállal a 8,erk. t£ I R D T :É3 s SEIDLITZ - POHA. Csak akkor valódi, , kas rzégem van lenyomva. 80 év éta a legjobb sikerek mellett fennáll mindennemű gyoaor betegsegek ét emésztéii akadályok, (mint étvágybiány, hasszomiás), vér Utl0|á8 és aranyér ellen. KíilonCaen oly egyéneknek ajánlva, kik dió életmódot folytatnak. Hamisítalak torvé.ylleg biatettetaek Egy lepecsételt eredeti doboz ára. I frt. o. é. :ranczia borszesz sóval. F^"" "Á legmegbízhatóbb önsegélyző ssere a szenvedő emberiségnek minden belső é» külső gyulladásnál, a legtöbb betegség ellen, min. derinemü sebesülések, fej-, fül- és fogfájás, régi sérvek és nyilt sebek-rákrekélyek. üszök, szemgynlladás, mindennemű bénulás és sérülés stb, tb. ellen. Üvegekben használati ota«itás«al együtt 80 kr. o. e. Hal-májolaj. Krohn M és társától Bergenben (Norvégiában}. Ezen halmij zsirolaj valamennyi, a kereskedelemben előforduló faj kötött as egyeddlí, mely orvosi célokra használható. j|ra egy üvegnek használati utasítással I frt o- é, Fó szállítás Moll A. gyógyszerész, cs. kir. udvari szállítónál, Bécs Tnehlanben. Baktár a* állam minden hírnevei gyógyszertárában vagy fűszer-kere.kedéséliea Raktár nélküli helységekben magánegyének oagyobb megrendeléseknél megfelelő árleengedé.ben réiae.Qlnek. A t 02 közönség kéretik határozottan Moll-líle készítményt reídelni és caak olyanokat elfogadni, melyek sajit óvjegyem és aláírásommal vannak ellátva Baktárak- Ka»-llMlzsa \' Práger Béla gyíry»«. Belns J. gyógy! Rosenberg Keranez Feuelhofer Jiaaef Bosenfeld Adolf. — Zala-E»SrslS| .0,6gj«rtár a usal lélekhez\'. - Bar OS Dorner s. CaakUraya Qönc L. v gyógyszeré.« Ka^SVár Kobn J. Babórhay Ráta. gyógy. Tb. Reeskéuy ¿Agy. gspr.sc!. Werli H gyógy. Msía, Czacinov.^Jsr ryAgy. KotCl 1« gy£y. «ssrf«ly<W>l.ií.r A. Wansch F Hrwad ¿U Ján. Zárák Perklet Ferenc. gjör7 M.t.lb.cb S I,j.l-«h.z gyógy Ssf^Mesey And. gyógy. W Nynjtsunk kezet a szerencsének! 400,000 márka főnyereményt nyújt kedvező esetben, a legújabb Bagy péazklsor-tolás, mely a magas koraáay által jóváhagyva é«* biztosítva van. Kzen aj tervezet előnye abban áll. Hogy néhány hónap lefolyása alatt 7 sorsolásban 45,200 ayereaéayaek ok veti • n kisorsolás alá kell kerülnie, köztük találkozik 400,000 frtuyi főnyeremény, részleg pedig: 1 nyerem. á m. 250,000 1 nyerem. á m. 12,000 I nyerem. á m. 150,000 24 nyerem. á m. 10.000 1 nyerem. 4 m. 100,000 4 nyerem. á m. 800Q 1 nyerem. i m 60,000 52 nyerem á m. 5000 1 nyerem. á m. 50,000 68 nyerem. á m. 3000 2 nyerem. i m. 40,000 214 uyerem. i m. 2000 2 nyerem. á m. 30,000 531 nyerem. i m. 1000 5 nyerem. á m. 25.000 673 nyerem á m. 600 2 nyerem. á m. 20,000 950 nyerem á m. 300 12 u) erem. á m. 15,000 25,150 nyerem. á m. 138 A nyereményhutá\'ok tervszerint hivatalosan állapíttattak meg. A legközelebbi alsó, az állam által bixtositott nyeremény-húzás a következő összegbe kerül: 1 egész eredeti sorsjegynek ára csak 6 márka vagy 3 frt50 kr. o.é. b. 1 fél „ „ . „ 3 , . 1 „ 75 . . 1 negyed . „ „ . 1\'/, „ , — , 90 . „ Valamennyi megbízás az összeg előlegen beküldése vagy postautalvány mellett azonnal és a legnagyobb gonddal eszközöltetik, mindenki magát az állam cximerével ellátott eredeti sorsjegyet kapván tőlünk kezéhez. A megrendelésekhez a megkívántató hivatalos tervezetek dij nélkül mellékeltetnek, minden hazás után pedig felszólítás nél« kai küldjük résztvevőinknek a hivatalos hnsáai jegyzéket. A nyeremények kifizetése mindenkor pontosan aa állam jótállása mellett történik s akár közvetlen megküldése vagy kívánatra érdekeltjeinknek Ausztria minden nagyobb piacsain fennálló összeköttetéseink által kézbesittetbetik. Vállalatunknak mindenkor kedvezett a szerencse, sok más tekintélyes nyeremény között gyakran az első főnyereményeknek örvendvén az, mint 250,000, 225,000, 150,000, 80,000, 60,000, 40,000 stb. fizettettek ki. Az ily a legszilárdabb alapon nyugvó vállalatnál, előreláthatólag mindenütt biztonsággal a legélénkebb réaavételre számithatván, kéretik már a közeli húzás miatt is minden megbizáftt minél előbb, de mindenesetre f. é májas 15-lkt előtt közvetlenül alulirott bankházhoz intézni. Kaufmann & Simon, bank- is válté-üzlet Hamburgban, bevásárlása és eladása mindennemű államkötvények, vasúti részvények és kölcstasonjegyeknok. U. i. köszönetünket fejesve ki ezennel irántunk eddig tánuaitotf bizalomért, felkéljük az uj kiaoraoláanáli réeavételre, főtörekvésünk ezentúl ia oda irányuland, mindenkor pontos és szilárd szolgálat által tintelt érdekeltjeink teljea megelégedéaét kiérdemelni. Föntebbiek. (52 1 1—6) TIZfflfKIIiBHCaaWt\' ÉVFOLYAM z \'a\'il ai közlöny trau» i844*MSfc I R D E T fi S E K. A Magyar-franczia biztosító részvény-társaság tisztelettel alólirt igazgatósága ezennel jelenti, hogy Zala-, Somogy-. Baranya- és Vasmegyék részére kiterjedő hatáskörrel Nagy-Kanizsán főügynökséget állítván fel, annak vezetését GUTMANN S. H. ÚRRA ruházta, kit egyszersmind a tüz-, szállítmány- és jégbiztositási ágazatokban jogérvényes biztosítási kötvények kiállítására is felhatalmazott. Budapest, I88n. januárban. A Magyar-franczia biztosító-részvénytársaság igazgatósága: SOHWEIGER MOSCOVITZ A Magryar-franczla Uiztosltö réazvény-tá,rBaaá,g igazgatóságának fentebbi közzétételére hivatkozással alólirott tisztelettel jelenti, miszerint a Nagy-Kanizsai főügynökség vezetését elvállalta s a «ügynökségi irodát megnyitotta, hol is biztosítási ajánlatok elfogadUtnak s a biztosítási üzletre, vagy a társaaágra vonatkozó mindenféle felvilágosítások leg-készségesebben megadatnak. Biztosit pedig ít társaság a) tűzveszély éa robbanás álul okozott károk ellen; cl «araion vagy viien Kiállított javak károsodása ellen j b) jégkárok ellen d) ai ember életére minden ismert módosat szerint. A Magyar-franczia biztositó részvény-társaság, melynek 20 millió frankot, azaz 8 millió arany forintot tevő alaptőkéjéből a részvényesek által mindjárt kezdetben 10 millió frank, azaz 4 millió arany forint készpénzben befizettetett, s részint a főváros legelső pénzintézeteinél, részint pedig magyar államértékekben és elsőbbségekben lett elhelyezve, m. évi október 14 ón tartván alakuló közgyűlését melyen a társaság ügyvezetésének élére következők választattak meg: Választmány. Elnök : Bitté István. ő fels. val. belső titkos tanácsosa, a Lipót-rend nagy keresztese, orsz. képv. stb. Bpostcu. Alelnökök : Báró Bánbidy Béla. földbirtos, orsx. képv. stb. Budapesten. BontoHX JeaŐ, a párisi Société de l\'Union générale elnöke stb. Parisban. • Választmányi tagok. Robert Marin marquis de Banneville, ax osztrák déli vasút igazgatósági tagja stb. Párisban. Neuelt Ármin kir. keresked. tanácsos nagy kereskedő. Lovag zápori Regenhart Ferencz. az Albrecht-vaspálya elnöke stb Bécsben. Sváb Károly földbirtokos, orsz. képviselő stb. Budapesten. Báró Tint! Károly cs. kir. kamarás, az oszt. déli vasat alelnöke, az oszt. urakháza tagja stb. Bécsben. Felügyelő bizottság. Beck Nándor a magyar jolzálog-banknak igaagatója. Lánczy Leo. a magy. ált. földhitel részvény-társaság igazgatója Budapesten. Lswis Jakab, a kereskedelmi akadémia igazgatója Budapesten. Ssrreboaroe Jos. Mária Eail, a párisi Socíeté de 1\'Unioa gé:.erale vezérfelflgyelfije Páriában- Igazgatóság Igazgatók : Dr. Hlller Albreoht, köz- és váltó-ügyvpd Bécsben Kistenmacher Károly a .Hoffrasnn József-1 nagykereskedő czég főnöke Budapesten. Schweiger Márton kit*, kereskedelmi tanácsos Budapesten. Vezérigazgató : Moskovioz Lnjos Budapesten. Tekintve e társaságnak fentebb kitűntetett tőkeerejét és a* üzletvezetés élén levő, hazánkba« is nagyobbrészt ismert ó* köztiszteletben álló egyéniségekot, bátran elmondható tehát, hogy nem volt még az egéax monarchiában biztosító társaság mind ez ideig, mely a biztositó közönségnek annyi garantiát nyújtott volna, mint amenuyit n*ki c társasig mindjárt kezdetben nyújtani képes, s a midőn a társaság ezen, eddig páratlan tőkeereje és az élén álló ej^yéníségek jelleme egyrészről teljes biztosítást nyujt arra néíve, hogy a társaság üzletvitele a méltányosság, a pontosság és a legszigorúbb becsületesség miudeu követelménjének mindenkor és teliespn meg fog f-leini, másrészről a szakvezetés avatottsága ar. iránt is kezességül szolgál, hogy a társaság a díjtételek megszabásánál is kellő tekintettel fog lenni a verseny jogosult követelményeire. Amidöli tehát tisztelettel alólirott a biztositó t. közönség bizalmát a« álLtla kepviselt társaság iránt újból felhívja és kéri, megjegyzi egyszersmind, hogy a vezérügynökségi területen a vidéki flgynHkségek szervezése teljes folyamatban van éa hogy tüzbiatositási ajánlatok a már felállított ügynökségek által készségesen elfogadtatnak. maradván teljes tisztelettel Nagy-Kanizsán, 1880. januárban. A Magyar-franczia biztositó részvény-társaság főügynöksége Nagy-Kanizsán, 989 12-52 GUTMANN S. H. Családi csokoládénk rsak akkor valódi, ha aláirtunkon klvfil van al- minden csomagon fenti még ezen védjegy kalmarra. légUnpk "áiga pspirb.n 1 cs 60 kr. rÓZ«s«in . 1 „ 70 „ lOld . 1 . 80 . fehér „ 1.1—. Kaktár Nagy-Kanizsán: Rosenfeld Adolf és Strem &. Klein urak kereskedésében. (50 2—*) äoooooooooooooooooooooc Ifjabb Gróf Zichy Ödön zákányi uradalmában — egy fél millió egy és két éves fenyő csemete (Pinus sylvestris) van eladó — és pedig ezere az egy éveseknek 2 frt, a két éveseknek 3 frt. Venni szándékozók szíveskedjenek KÁLMÁN JÓZSEF uradalmi kasznár árhoz — posta Zákány fordulni. — Iíjabb Gróf Zichy Ödön uradalmán Surdon — Totalisateur telivér angol mén — Vulaton Melbourne és Ms. Shatton Orlando után — fedez folyó évi junius Kó végéig félvér kaaczákat 25 frt,— telivér kanczákat 30 frt fedezési dij mellett. — Távolabb lakó uraságok, ha kanczáikat a fedezési idény alatt Surdon elhelyezni kivánnák, azok élelmezése a kanizsai piacai ¿rak alapján ac uradalom által eszközöltetik. Levelek KÁLMÁN JÓZSEF uradalmi kasznár úrhoz — poata Zákány — intézendők. 45 3—3 >oooooooooooooooooooooc Majdnem ingyen ^ Szároo\'ás következtében a nem rég bukott nagy britanniaezüst gyárban a következő 45 dxrah roudki.ül tiszt* brittannia-exflat tárgyak csak 6 frt 95 krba kerülnek, csak nem negyed része az előállilási árnak, tehát csaknem ingyen eladva, és pedig : « drb. kitűnő jó asztali-kés Britániji ezüstnyél é« ^ ■* ~ 05 valódi angol ezüstaczél pengével. jj"*" 6 n legfinomabb villák Británia ezütsbol egy <*rbban 6 . nehéz Briiánia ezüst evőkanál aZ „ biitania ezüst kávéskanál legjobb minőség £ £ f 1 „ erős Británía ezüst téjmeró jí • J j* 1 . nehi\'z Británía ezilst levesmeró g ^ 5 í tí B Británía ezüst késtartó . _ J ^ | " <1 . ajándék türza tinóm vésőzettel. ._ "i 3 . Británia ezüst tojástartó j « 1 p Brittania ezüst tömött kenyérkosár ] * « 2 „ hatásos Brittania-ezüst gyertya tartó. 1 ^ Britania ezüst éttermi asztali csengetyü ezflst | _ hanggal. 33 \' 8 > 45 drb. (22 6—12) Mind ezen 45 drb. a legfinomabb Británia ezüstből vanoak készítve mely egyedüli a világon létezeudó érc, mely örökké fehér marad és a valódi exüstöl 30 évi használat ul.áu sem külömbö«hető meg, miért Jótálv» lesz. Cr.im és egyedüli rendelési hely a cs. kir osztrák magyar városoknak. (¡enerál-Depot der I. enni, Britania Silber Fabriken Blau & Kann, Wien, I. F.lisabethstrasse Nr. 6. 8zétkü!dés gyorsan utánvétellel. Seskeny utifű-mellczukorkák, a tudó és mellbajok, köhögés, fojtókőhögés, rekedtség és tüdóhnrut biztos gyógyszerei. A természet által a szenvedő emberiség ¡javára teremtett megbecsülhetlen keskeny utiffi | azon már eddig fel nem derített titkot foglalja magában, miszerint a gége és légcső rendszer ! gyulladt nyak hártyájára raU azonnali gyors éa j enyhítő hatás gyakorlásával az illető beteg azer-; vek gyógyulását minden tekintetben lehetőleg elősegíti. Miután gyártmányunknál a cxu-kor és keskeny utiffibŐl tiszta vegyü-lékről kezeskedünk, különös figyelembe ajánljuk hatóságilag bejegyzett végjegyünket, sat. dobozon levó aláírásunkat, mert csak ezek igazolják annak valódiságát. Schmidt Victor & fiai. cs. kir. szál. nyárosot Bécs, Wieden, Alleeiasse 48. wm 1 skatulya ára 30 kr. m Kaphatók: Práger Béla gyógyt. Belus J. gyógyt. N.-Katiizsán, Káli-voda J. Letenyén, Kis A. gyógyszt. A.-Leadván, Dorner Kaj. vas- és füszerkereskedésében Sümegben, Werli M. gyógyszt. Kapronczáa, idősb. Mozelt F, Vasváron, Hnllósy József E. gyógyszt. ZaU-Egerszeg. n. Bsr-ger Mór (Somogy) Sxobb Simon Gyula Szombathely. (978 29—*) 7 éremmel és 6 tisztelet okmánynyal jutalmazott TRÁGYA-GYPS, olcsón és bérmentesen szállít minden vasnti állomáshoz, a kezelési vezénylet a „Voríerlirfiiiler nps-iiányamiíelés." Posta : Müdling, Bér* meUetl (979 15—15) llj. Gróf Zichy Udön zákányi aradalmához tartozé Zákány községben, az alsó- én feisú korcsmáltatási jog 1881-ik év január hó 1-tól kezdve — három egymás után következő évekre bérbe adandó. — Feltételek a zákányi uradalmi irodában megtekinthetők. 44 3-3 Nagy-Kaniaán, nyomatott a kiadó tulajdonos Wajdits József gyorssajtóján. NAGT-KAMJMA, 1880. április 22-éo. 33-Olk szám. rtzenkiieaesedik évfolyam. Bltzstssl ér: Jegé«« étre . . 8 frt fél érre . . 4 . negyed é»re . 2 . Eqv Utáni 10 kr Hlrdstssek 6 hasábos penuorban 7, m&sod»«or 6 i min-len további sorén 5 kr NYÍLT\'TÉRKÉN a irookéut 10 krért Tétetnek fel. Kincktári illetek minden gyes hirdetésért kölön 30 kr őseteodS. ZALAI KÖZLÖNY előbb: .Z AL A-SO MOQYI ÛZLÛN 1 A lap net]mai rí—M f f ületS köalemáayak a \' \' zserkMptóhös. anyagi rátáét illető I közlemények padig . | kiadióhoz bérmentve intáaendSk : NAOY-KANIZ3* wi.nla.Hi. Bérmentetten levelek, eaak taatart mnakatár-| aaktól fogadlatnak el. lKéairetok viMaa a« J klláetaak. N.-Kanlzaaváros helyhatóságának, „n.-kanizsal önk. tűzoltó-egylet», a „n.-kan¡»ai kereakédelmi a Iparbank", „a.-kanizsai takarékpénztár», a „zalamegyel általános tanitát»«-tület", a ,n.-kanizsai kisded neveié egj esOlet", a „nagy-kanizsai tiszfl önsegélyző szövetkezet", a »soproni kereskedelmi « iparkamara n.-kanizsai kBlválasztminfa" s tört megyei éa városi egyeaületrhiTatalos értesítője. Helenklnt kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. A selyemtenyésztés ügye hazánkban. (Folytatás.) Az eperültetvényezéssel azonban épen nem tartott a haladásban lépést a selyem -tenyésztés; a kincstári filandák üzlete pedig a magánosoknak engedett szabad gubó-vásár által annyira megfogyott, hogy 1826. a kincstár által beváltott összes gubó-mennyiség, csak 273,69a! fontot tett ki, s ebból összesen 113\'/, mázsa selyem fonal lett elóállitva. Ebből átlátta a kormány, hogy a beváltásnak házi kezelése, az iparnak kellő lendületet nem adott, az államnak pedig mégis éfról-évre vesztesége volt mellette, a kővetkező évben tehát el lett határozva, hogy a beváltási üzlet az ismételten ajánlkozó Hoffmann és Goldstein kereskedő házaknak adassék bérbe. 1827. jan. 26-án köttetett meg a szerződés egyrészről a Hoffmann és Goldstein ház, másrészről a kincstár között, 10 egymás utáni évre. E szerződésben különös gonddal biztosította a szabad versenyt. A szerződés 3-ik ponijában kötelezik magukat Hoffmann és Goldstein, hogy a selyemtenyésztést minden tólük kitelhető módon terjesztik és emelendik. Nevezetesen köteleztetnek az epcr-ültetvéoyezés előmozdítására évenkint 100 fl: juttatni a hatóságoknak, ebból 50 a határvidéken, 50 pedig az ország egyéb megyéiben lévén jutalomkint kiosztandó. A 8 ik pontban a gubók beváltási ára lett magasabbra szabva, és pedig zsinórmértékül a milanói selyemfonal vé-tetven fel, meghatároztatott, hogy ha a Milanóban évenkint áprilisban megjelenő árjegyzék szerint 26—28 szemernyi fonal fontja 23 lirán áll, vagy is a bécsi pénzláb szerint 11 frt 43 kr. ezüstben, akkor kötelesek a bérlók a tenyésztőknek egy font elsó osztályú gubóért legalább 32 p. krt. fizetni, a második osztályúért 20 p. krt fizetni, a harmadik osztályúért 10 p. krt. Ha pedig a milanói jegyzék szerint az árak emelkednek, ugv minden font selyemért annyi ezüst krral kötelesek többet fizetni, a krajczárral a selyem ára Milanóban 23 nál több. Ha 22 lirára szállana, ugy azon árak fizetendők, mint fentebb a 23-nál; de ha meg ennél is lejebb szállana, ugy 21 líránál osztályonkint égy krral, 20 ismét egy krral lesz leszállítható. A gubó osztályozása aként szabályoztatott, hogy első osztályúnak veendő az, a melyből 10 font gubó elég egy font nyers selyem előállítására, — második osztályúnak az olyan, melyből már 13 font kívántatik egy fout nyers selyemre, harmadik osztályú pedig az, a melyből még ennél is több tenne ki egy font nyers selymet. A 11. pontban kötelezvék a népet selyemmaggal látni el közipar szerint, 24 krjával adván a hernyótojás latját. Ezen tiz év alatt a bérlők tőlük kitelhető módon igyekeztek eleget tenni szerződésileg vállalt kötelezettségeiknek. Évenkint 1000 — 2000 lat tojást osztottak szét a nép között ingyen; továbbá a selyemtenyésztésre vonatkozó népszerű munkát adtak ki és azt a honban divatozó minden nyelvre lefordítva osztották ki a nép között; végre Olaszországból hozattak ügyes selyemtenyésztóket és ezeket itt oly czélból telepitették meg, hogy a népet példájuk által buzdítsák és oktassák a selyemtermelésre. E fáradozás eredménytelen nem is maradt; mert e mellett az országban több helyen u. m, Pancsován, Mohácson, Ka-r»nsebesen keletkezett magán selyemgyárak nem kis részét ragadták magukhoz a bérlőktől a selyemüzletet, — a bérlók által beváltott összegek mégis évról-évre nőttek, s hollott 1826-ban az ország egész selyemtermelése csak 273,000 font gubót tett, tiz évvel később csak maguk a bérlők 470,000 font gubót vásároltak meg. A kormány ezen eredmény által indíttatva 1837 ben, midőn a szerződés letelt, ismét megújította tiz évre, tetemesen felemelte a bért és kötelezte a bérlőket, hogy minden oly hatóság köréből, amely legalább 6 font selyembogár-tojás utáni termelésre kötelezi magát, — filan-dát és beváltó intézetet fognak felállítani. 183 8-ban már 306.346 frt áru nyers selyem és 4698 frt áru selyemszövet vitetett ki Magyarországból az osztrák örökös tartományokba. Az erre következő időszak alatt gyors fejlődésnek indult a selyem-ipar Magyarországban s alig pár év álatt 40 — 50 magán selyem vállalat létesült az országban ; — emellett a Hoffmann ház által beváltott összegek is nóttön-nóttek, 1840-ben 700,000, 1841-ben 850,000 fontot váltottak a Hoffmann házpak az ország 32 helyén elszórt beváltó állomásai, Az 1842-ben rendezett elsó magyar iparmükiállitáson, az e téren versenyző 11 honi selyemgyár között a mübiráló választmány ítélete a Hoffmann czéget találta az aranyéremmel jntalmazandónak ; s hogy eloszlassa azon balforgalmat, mintha Hoffman urak egyedárusága káros és gátló hatást gyakorolna a honi selyem-termelésre, — a kiállítást rendező iptr-egyesület, a megbízásából Kossuth Lajos aligazgató által szerkesztett jelentésben (Pest 1843. Landerer és Heckenást.) ki-meritóleg ismerteti a kincstár és a Hoffmann ház közötti szerződést. Az 1842-ik évi ipar-müfciállitásban résztvevők között ott találjuk a következő gyárakat és termelőket, u. m. Pecz Ferencz pancsovai selyemgyáros, Barthos Lajos tenyésztő Siklósról, Hoffmann és fiai kincstári bérlők, Hermán János selyemgyáros Mohácsról, A tolnai szeder egyesület, a Baptisti család, Pest városligeti tenyésztők, Posta testvérek karan-sebesi selyemkereskedők, Radulovies fehértemplomi selyemgyárnok, Troyer Mária fiumei selyemgyárnok, a Duna gőzhajótársaságnak ó-budai tenyéazdéje, Lorenz Lajos fehértemplomi selyemgyárnok. A határőrvidéken és Tótországban mondhatni, kevés kivétellel majd minden házban tenyésztetett a selyem. Bácsvár-megye adózó népének jövedelme a selyemből az 1842-dik évben 66,000 pengő frtra rúgott. Érezhető volt a haladás különösen az 1844 — 1845. táján, midőn Széchenyi István buzdítására e téren is a társulati szellem kezdette elósegitui anyagi érdekeinket. Ekkor alakult előbb a sop-rony-vasmegyei selyemtenyésztési társulat, később a szegszárdi selyemtenyésztö-egy-let. Biztosan lehet állítani, hogy az 1827- TÁRCZA. Szabadban. VI. Ujai a természet, Uj életre ébred, — Csak az én «.ivemben Uj ébredé, nincsen. Virágot hajt a fa, Rejti, hogt csak maga. Pedig dehogy. Jíinden ! — Egykor én is hittem. Előttem a burján, Hátul nefelejta tán, Mellettem barátság . . . No, ezt ne kiáltsák. íízive-nben gyűlölet — Még egy .kiesé éget. Csalódással hintem S elenyészik minden. BÁTORFI. Klsváiosi lntrlguák. (Beszély.) írta: Schüchter József. (Folytatás.) Hogy mikép és mi módon nevelte leányait, nem akarom fejtegetni, mert így akaratom ellenére is bővebbre terjedne elbeszélésem, amit egyátalán nem akarok; — meg különben ez meró sejtelemből állana, már pedig te ténye-ket követelsz. — Varazady leányainak nevelési időpontját tehát szives engedelmedból átugrom, egyedül azt jegyzem meg, miszerint ő leányai isefltólye- inek folyton legalázatosabb, meghunnyáazkodó szolgája volt gyermeki hibáiknak, botlássik-nak mindig szemet hunyt. Tudta ő azt jól, a közmondással élve: most est altéra natura; hozzá szokva az ő kicsikéi a kényelmes élethez, beleélve magukat a jelenkori pompa és lénybe, majdan könnyi tenek ők éles női esaökkcl mind saját sorsukon, mind pedig az övén is. Füsegi jó családból származott, szülői korán elhaltak; tetemes vagyonnal rendelkezett, melyet nagykorúsága alkalmával gyámi kezelés alól átvett. Ezt a kedves Mathild és drága papács-kája jól tudták. Mint helyébe más eszeveszett embsr is járt volna, belekerült a kelepczébe; — egy tánczestély slkalmával P.-ben, hol postakiadói minőségben hivataloskodott, — szerelmes lett Mathild kisasszonyba. Mely alkalommal és mikép közölhette Füsegi Matbilddal érzelmeit, — elhallgatom, mert, egyátalán menten akarok az éraelgő szavak csak elmondásától is lenni; - elég legyen annyit elmondanom, bogy Füsegi szerelme, Msthild részéről titokban - viszo-noztatott. Ó, mint nekem mondá Mathildet angyalnak tekintvén, istenként imádta, — alig hogy vágyait, fölösleges is mondsnom, hogy esen vágyak, - miu\'án a Füsegi által fel-ajánlt tárcsa igénybe is vétetett, - a tündöklése irányultak, _ már azok teljesítettek is. Varazadyék nem a legjobb anyagi körülményeknek örvendettek, hozzá azép házat vezettek és pompával vevék magukat körül; - később, hogy a viazony Mathild éa Füsegi kost mindinkább tágabb tért nyert annyira, hogy ezt már maga Varazady is tudni vallotta, Füsegi mindennapoa vendég lett nálok, a .ház hoz tartozónak lenni látszott. — Meghitt barátjává lett Varazsdynak, kinek, miután mindenekfölött leginkább pénzre volt szüksége, Füsegi forgatóaágát éa pedig oly jelentékeny összegre vette igénybe, hogy Varazady bekövetkezett álbukásával,. — mioden vagyonitól kifosztatott. V. Füsegi tönkre ment, — de nem akarta imádottja atyjának, jövendőbeli ipa arának személyes szabadságát veszélyeztetni, nem inditott hamis banquerott miatt ellene bünügyi keresetet. Vagyonom, úgymond, mely most a játék fordultával Varazsdy kezei közé jutott, — újból enyém leend, miután Mathildet isten és ember előtt nőmmé^ettem. Nemhogy panaszkodott volna tehát Varazsdy bukásán, mely mint mondám teljesen tönkre tette, — de sót inkább örvendett ennek, mert ez által közelebb vélte magát Mathild birtokához. Egy szép napon tehát az ünnepélyességhez mérten fölöltözve ragyogó arczczal ezen egyszerű , mesterkéletlen szavakkal lépett Varazsdy éléi .Kedves Varazsdy ur! a mai eljövetelem czélja egyedül öntől Mathjfíi kisasszony kezét megkérni." Varazsdy az ily féle jelenet bekövetkezésére már jó eleve el levén készülve, — mintegy torkát az adandó válaszra köszörülvén, — egyet köhintett és azután igy szólt: Köszönjük Füsegi ur megtiszteltetését és higyje meg fölöttébb örvendenék a szerencsének önt fiamnak nevezhetni, — de engedje meg a lépés fontosságát tekintve — mint egy jó apához illik, — magamat leányom akaratának alávetni, e végből méltóztassék egy kevés ideig türelemmel lenni, — hadd hallhassam leányom független határozatát keze fölött Édes Varazsdy ur, viszonsá Füsegi, — hisz ön előtt sem titok Mathild kisssszony irán tami vonzalma s igy ezen tudatban fölösleges lenne sz elhatározás elhalasztása; — habár határozatuk csak is javamra dőlhet el; — mert higyje el kedves Varazsdy ur, sohasem bátorkodtam volna előbb e határozott lépést megtenni, mig kedves leánya ebbeli határozatát nem tudom. Igaz ugyan, hogy a szokás ugy hoszs msgával, miszerint ne rohanjunk egyezerre leányunk kérőjének nyakába, bármi kívánatos legyen is e házssság létrejövetele, hanem válaasunk közlésére gondolkozhatási időt kérjünk; — de! — folytatá, — minek kelljen atyám — engedje meg e megszólítással élhetnem, tovább is sziveinket az illem feszes határai közt tartanunk ? miért ne ssabadjen azonnal Mathildet átölelnem? ezen szavakat sattogva: angyali Mathildem, drága arám, én boldog vagyok! — Én, válaszola Varazady, — semmi enetre sem akarom az illem — habár fesses — szabályait megzérteni; — előbb leányom elhatározását akarom tudni és fogadja ama biztosításomat, hogy K>ha és semmiben sem fogok leányom kese fölötti határozatának ellentillan i. Az illem ugy hozza magával, — folytatá továbft mézédes hangon,- hogy habár azirftnk- TIZENKILENCZEDIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. ÁPRILIS 22 ¿0 1880. tói bezárólag 1847-ig terjedő 20 év alatt a magyarországi selyemipar többet jövedelmezett évenkint 600,000 frtnál, s már az ipar a selyem szövet gyártására is kezdett kiterjedni; Koch Péter már 39-ben egy bársony- és selyem szövet gyárat állított fel Pesten, s az ipar védegylet befolyása, s az osztrák magyar határokon a magyar selyem-ipar élesztésére kedvező vámszabályzat (a tisztázott nyers selyem behozataláért mázsánként 6 frt 30 kr. a kivitelért 12 frt 30 kr. varró- és kötő selyem behozataláért 140 frt, kivitelért 4 frt 10 kr., selyem-szövet behozatalért fontonkint 10. p. frt, kivitelért az osztrák örökös tartományokba 18 kr.) mellett annak gyors felvirágzása bátran remélhető volt. 1847-ben azonban letelt a kincstárnak a Hoffman házzal kötött szerződése, s a kormány, részben ngy látszik a bérlet elleni alaptalan közelfogultságnak engedve, nem ujitotta azt meg. A beváltásról sem gondoskodott s igy a már némi virágzásnak induló selyemtermelés a bekövetkezett háborús idők és az ezt követő átalános pangás közepette majdnem teljesen ¿pusztult. A bécsi kormány 1850-ben (aug. 31.) felszólította az orsz. gaz. egyletet adna véleményt az iránt; mikép lehetne Magyarországon a selyem-ipar felvirágoztatását eszközölni. Az orsz. gazdasági egylet összeszedte a termelésre vonatkozó adatokat, s ugy találta, hogy eperültet-vények a megyék legnagyobb részében bóven találtatnak — de a termelés csak kevés helyen eszközöltetik. Apathin és környékén 7 fonoda működött; Verseczen 4 fonoda 40 — 50 mázsa selymet állított elő; Újvidéken 30—40 mázsa selyemfonál készölt; a soproni filanda 20 kazánt foglalkoztatott; Temesváron egy fonoda 10 mázsa fonalat adott; Tolnában Beze-rédy <Istvánné (Hidján) váltotta be a gubók, s. m. e 130 mázsa selyem-fonalat állított elő. Sopronban Czenken gr. Széchenyi István ültetvényezése nagyobb-szabásu volt, s a selyemtermelés rajta csakhamar 200 — 250 mázsa gubóra emelkedett. Selyemtermeléssel foglalkoztak még egyes helyeken: Vasmegyében gr. Bat-hyányi ikervári uradalmában a gazd. tisztek; Tolnában, Kiss Pál; Miszlán; Abaujban, sóvári Soós Sándor; Nádasdon; Nagy-Szombatban, Szebenfreund; Kőbányán Havas József; Mezőberényben gr. Wenkcheim László. A szederfák száma bői is ered. még ae mondjuk ki elhamarodoitan igenünket, hanem egy kevés gondolkozhatási határidőt kérjünk. Ennélfogva én is kérem Bziveskedjék engem csak nyolca nappal megajándékozni. Semmi sem állandó a nap alatt e bölcs mondatot ön is íogja tudni, — kitudja, folytatá tovább, — vájjon Mathildnek ön iránti állítólagos érzelmei nem másnemüek-e? mint ön gondolja, vagy ha olyan volt is, — nem szenvedett-e az idő multával változást? Győzzék meg hát okaim a halasztási idő engedélyezésére. Legyen ! mondá tompán Füsegi, — és most engedje meg távozhatnom, hogy mához nyolca napra, ugyanezen órában eljöhessek életem fölött határozó itéietöket meghallani. Ezen szavakkal bucsut vőn Füsegi Varazsdytól, hogy mint mondá nyolcz nap múlva eljöjjön az élete fölött határozó Ítéletet meghallani. Lázaa türelmetlenséggel várta a csigalassúsággal muló időt, folyton Varazsdy vég szavai hatottak füleibe: Semmi sem állandó a nap alatt! Hátha, mondá magában, Mathild hűtlen lett esküjéhez, — hátha, — mondá elkomorodva, csak eszközül használt engem vágyai elérésére; — de nem! fűzé tovább mindjobban jobban aggasztó gondolatait, — az nem lehet, nem léteznék fölöttünk egy őrködő gondviselés, ha ez megtörténhetne. Mathild! te angyal, bocsásd meg, hogy csak perczig is kételkedni tudtam rendithetlen szerelmedben, bocsásd meg, hogy önzéstelen szerelmednek ily lealacsonyító mellék gondola tot tulajdoniték : — de, — mégsem állhatom ki tovább, — biktosat akarok tudni,- — vájjon nem fordította-e el tőlem Mathild szivét m. e 21/, millió volt, melyből az akkori pesti kerületre 480,000 drb ; a pozsonyira 43,000 drb.; a\'kassaira 72,000 drb.; a nagyváradira 303,000 drb.; a sopronira 1.679,000 drb. esett. (Folyt, következik.) Nagy-Kanizsa, apr. 18. 1880. E mai napra hirdetett kisdodnevelő egy e-sfilet közgyűlése, mely ae egylet reconstruetio-jat volt hivatva eszközölni, a legnagyobb érdeklődéssel megtartatván, az egyesület tisztikara és választmánya kiegészíttetett akként, hogy elnoknek 29 szavazattal Koch Mihálynő, első titkárnak Dr. Benczik Ferencz, 2-od túkáruuk Knortzer tiyöfgy választattak meg. A választmány kiegészítésére történt szavazás következő eredménynyel hirdettetett ki: 3 évre megválasztattak Schreyer Lajoané, Berényi Józsefné, Weiss Samuné, Győrffy Ja nosné. Eisinger Henrikné, Knáusz Boldizsárné, Stemmer Kálmánné, Clement Lipótné, Berkes Imréné, Mantuano Józsefné. 2 évre: Vittinger Antalné. 1 évre: Karczagh Béláné, Gutmann Simonné. Póttagoknak: Zathureo.zky Zsig-mondné, Gutmann Vilmosné éa Wolheim Felixné úrhölgyek. f Érdekes volt a nők közötti korteskedéat szemlélni, de ennél még érdekesebb volt a fe szült figyelmet várni az eredményre nézve annál inkább is, mert mindkét jelelt körül csoportosult női tagok saját maguknak vindical-ták a győzelmet. Egyik párt győzelmébe bízva mit sem tett, addig a másik párt működvén, jelöltjét diadalra vezette. Egy szép és nemes érzületének is kifejezést adott a közgyűlés akkor, midőn a leköszönt tisztviselőiről jegyzőkönyvileg emlékezett meg. Igy Martinkovics Károly nő ő nagyságá nak az egylet körüli bokros tevékenységéért, mig egyfelől hálás köszönetet szavazott, ugyau ekkor Schreyer Lajosnő inditványára egyhangúlag tiszteletbeli elnökének választotta meg — ez alkalommal Bátorfi Lajos és Hoffmann Mór leköszönt titkároknak tevékenységét és ügy buzgalmát megöröki endú, jegyzőkönyvileg köszönetet szavazván » ezt az érdekeltekkel tudatni határozta. Szóba jött még a költség terv előállit.iaa is, d* mivel azon határozott akarat jött több ségbe, hogy az egylet tulajdon helyiségén épitni nem czélszerü, a kikü\'dött választmány egy alkalmas telek megszerzése és azon az épit kezés keresztül vi\'elére utasíttatott, nem köttetvén meg a küldöttség keze a hely beszerzésére, egyedül csak oda lón utasítva, hogy az építkezést még ez óv folytán foganatosítsa. Bárha e felfrissített egylet magas hivatásának lankadatlan ösztönétől vezéreltetve mi hamarább azon helyzetbe jöhetne,, hogy az óhajtva várt gyermekmenhelyeknek a város különböző külrészeiben felállíthatná s azokat a szegény munkás családok könny ítésére közre bocsájthatná, mert ha most a Központi kisded nevelő intézet saját házában helyezkedhetik el és az eddig észlelt pártfogolásban részesül, Ezen és hasonnemu tépelődések közt folyt le három nap. Tovább már e bizonytalanságot ki nem állhatván, — és miután felfogadta, hogy csak is a nyolcz nap eltelte után kérdezősködik lépése eredménye felől, — levél Íráshoz folyamodott, irt egy szerelemtől ömledező levelet Mathildnek, melyet itt eredetben ugy szinte reá a választ előtted fölolvasok. Halljad! — Nem akarom ítéletedet hallani. — hallgatásod eléggé fog taniskodni e nő feslett élete mellett. Ezen szavakkal egy gondosan összehajtogatott papírt vőn elő, melynek tartalma a következő: Imádott Mathiid! Fölfog e tűnni három napi elmaradásom? igazán mondva nem tudom. Atyád szavai folyton viszhangzanak füleimbe: semmi sem állandó a nap alalt, s ki tudja? mondá tovább, vájjon Mathild ön iránti állítólagos érzelmei nem máanemüek^e, mint azt ön gondolja* Ezek atyád saját szavai voltak akkor, midőn elibe léptem, kezedet, mely egyedül képes engem a legboldogabb halandók közé sorolni, — töle megkérni. Formaszerüleg nem utasított el. — De egy embernek, kinek szabadságát, jövőjét kezeim közt tartottam, szabad volt hozzám eképen szólani ? Bocsáss meg angyali Mathild! elhamarkodott szavaimért; de hidd el angyal, a keserűség mondatolta nekem e szavakat Nyolcz napi gondolkozhatáai határidőt kért tőlem atyád, hogy amint mondá ez idő alatt téged előkészítsen az általam ajánlott házasságra, illetve határozatodat, melynek soha sem áll ellen t, — meghallani. nincs is kételyünk azon, hogy nem soká várat magára azon intézkedés, mely szerint a város más részeben már az első menhely felállítása, ha másként nem, bérelt helyiségben elérendő lesz. - Adja Isten, hogy ugy legyen! KOVÁTS JÁNOS. Helyi hírek. — Kérelem. Egy szép tehetségű ifjú, édes anyjának reménye, rokonainak dísze, ba-ráuinak büszkesége Szigethy Aladár kora sirba szállt s a hosszú életre érdemes törekvő ifjú irótársunk jeltelen sírhant alatt alussza örök álmát. Bizodalmas tisztelettfl felkérem a boldogultuak ismerőseit, barátait bár mily csekély összeg sxiv<ea adományoz;isára, hogy az idei halottak napjára emlékkővel jelöl heshük meg azt a helyet, hol a hőn érezett ¡fju sziv hamvad. Jól tudom, hogy napjainkban 30kfelé igénybe van véve az adakozási hajlam, de ahol kegyeletről van szó, a közjóért, bár pályakezdeten is, törekvő igyekezetet látunk, ott lehetetlen nem tennünk. Nem kívánunk feltűnő magas jelvényt emelni, de eg\\ szerű szerény emléket bizonyára megérdemel hz, ki ifjúi hévvel, nemes ambitióval dolgozott, tanult, tett és igyekezett Kegyes adományokat a „Zalai Közlöny* egykori munkatársa és segéd Bzerk esztője iránti elismerés- 8 kegyeletjeléül köszönettel fogadok s róla nyilvános számadást adok. Az ivet ezennel 2. írttal megnyitom. Nagy Kanizsa apr. 20. 1880. BÁTORFI. — Schultz Károly polg. iskolai rajztanár jegyet váltott e hó 18-án a szeretetre méltó s müveit lelkű Kovácsics Irma kisasszonynyal. Násznagyok : Tersánczky József éa Berecz Imre urak. Tisztelt barátunk fri gyére fellegtelen boldogságot kívánunk. — Gőzfürdőnkben gőz és kád-fürdők apr. 19 ke óta naponta kaphatók; az uszoda is, amint az idő engedi megnyittatni fog, úszómester ismét a tavaii lesz, az általánosan kedvelt Etienne Manginet ur. — Lovák Ede nagy-kanizsai kir. törvényszéki másodosztályú jegyzőt az igazság-ügyminister első osztályú jegyzővé léptette elő. Tisztelt barátunknak gratulálunk! — Bakody Lajos jeles zongoraművész hazánkfia Szombathelyről körünkbe érkezett s Budapestre utazása alkalmából Nagy- . Kauizsán hangversenyt ad nem apr. 22 én, mint azt előbbi számunkban jeleztük, hanem april 24-én szombaton alkalmasint az „Arany Szarvas* dísztermében. Szombathelyi hangversenye kitünőleg sikerült, a szombathelyi püspök ur ő méltósága is jelenlétével tisztelte meg. Bakody barátunk annyival is inkább meleg pártolásunkat érdemli meg, mert hazánkfia éa erre büszke is. Kitűnő játékát illetőleg ritka műélvezetet fog nyújtani s végül körünkben ezelőtt 8 évvel volt s az időben általános elismerés és pártolásban részesült, erősen hisz-szük, hogy t. közönségünk most is tömeges pártolásban fogja részesíteni. Minden közelebbit s bővebbi értesítést a falragaszok nyújtanak. Hosszú és valóban kínos e várakozási idő reám nézve. Nyi¡sebességgel repülnének nekem akkor az órák, ha e levelem elején emiitett atyád szav. i nem riasztanának fel legszebb álmaimból akkor, midőn téged már mint nőmet átölelni véllek. Sokkal nagyobb mérvben vagyok exal tálva, semhogy gondolataimnak egyenes futást engedhetnék s igy előtted megjelenhetnék; — nem állhatnám ki tekintetedet, nem állhatnám meg, hogy előtted térdre borulva, Ítéleted után ne könyörögnék. — de különben szavamat adtam, hogy csak is a nyolcz nap eltelte után lépek házatokba, életet vagy halált h^ó ítéleteteket tudomásul veendő. Emlékszel-e még, midőn istent hiva tanúbizonyságul, — nekem örökre hűséget és szerelmet esküdtél ? — emlékszel erre ? avagy csak felhevült képzeletem vélte volna ezt hallani? oh! szólj, — ne hagyj tovább e kinos bizonytalanságban, mely ha mánál tovább tart, eszemtől fosztand meg; — hanem mondd, — oh ! — hadd halljam angyali szavaidat, habár ezt csak a holt betűk elolvasása visszhangoztathatja bennem, — hadd csókolhassam a drága ujjaidtól vezetett tollvonáaökat! Oh! Biess, szabadíts ki a nyugtalanító gondolatok chaoszából, hisz értesítve lehetsz már mindenről, mondd! hogy remélhetek, birom még szivedet és ez egyedül én értem dobog, mondd, hogy nőmmé leazeaz és boldoggá teszed a szerelmed nélkül boldogtalan és kétségbeesett Aladárt. (Folyt, következik.) . — Balaton szabályozási kormánybiztossá Boné Géza fehérmegyei aIiRpán neveztetett ki. Műszaki tanácsadója Kiszely Károly épitészeti felügyelő. — Lankay Antal 14 ed magával Rómába utazott ő Szentségéhez. Apr. 20-án a délutáni vonattal utaztak keresztül Kanizsán. Május 4-én érnek Rómába s a pápa által május 6-án fogadtatnak. — StuUer Sándor csáktornyai kir. járásbiróságí segédtelekköny vvezetőt az igaz-ságügyi minister a kismartoni kir. járásbírósághoz helyezte át — Leköszönés. Weczkó Alajos az •alsó-lendvai takarékpénztár pénztárnoka előre haladt kora miatt ezen állomásáról leköszönt. Ezen állomás f. é. május 10-éa megtartandó igazgatósági gyűlésben lesz betöltve. — Hymen. Barthodeiszky Emil szom bathelyi kir. jbirósági aijegyzó Külső-Vátbon jegyet váltott Kemény Ilona kisasszony nyal. — Krosecz János zalamegyei tiszti ügyész fivére István apr. 18-án vezette oltárhoz Ki-kakker Clementina kisasszony t Szombathelyen. — Sümeghen apr. 24-én tart ülést h pápa-keszth«lyi vasút végrehajtó bizottsága. — Phylloxera mérgezés másod izben. A Koller-féle Bzólöben, hol aphilloxera kiirtás, már a mult hó 23 án megkezdetett, f. hó 13-án a phylloxera lepett és gyanús szőlőtőkék másodízben mérgeztettek meg. Ennek megtörténte előtt 6 tőke kiásatott s megvizsgáltatott; azokon az állatkák korhadó félben találtattak, miből következtethetni, hogy az első mérgezés sikeres volt. A második mérgezés mindazáltal a következőleg hajtatott végre: 3CD méteres téren 4 lyuk fúratott zsinór után. A sorok és lyukak közti távolság 75 cm. Minden lyuicb* 50 gramm azénkéneg öntetett s azután a lyukak erősen betömettek. Azon helyeken, hol a megfertőztetett tőké< állottak, egy egy lyukba 60 gramm széukéneg öntetett. E második mérgezésnél 16 klgr. sulyu szénkéneg használtatott fel. A szőlő terület továbbra is felügyelet alatt álland. talaja nem raiveltetik; junius s esetleg augusztusban ismét tüzetesen megvizsgál tátik s az eredmény közhirré tétetik. — Árverés Zalamegyéb *n Rózsa György 2334 írtra b. ingtl. május 10-én Nagy Kanizsán. — Nagy György 2965 frtra b. ingtl. máj. 18. S/.ent-Gróth-»n — Megyes István 473 frtra b. ingtl. máj 14-én Nagy-Kanizsán. — Csordás Katiim G95 írtra b. ingtl. máj. 15 Nagy Kanizsán. — Kis Gábor 780 frtra b; ingtl. apr. 26. Mindszent-Kálián. — Nagy János 1320 frtra b. ingtl. máj. 18. Szöpötkön. — Laky Ferencz 690 frtra b. ingtl máj. 13 án Padáron. — Gárdonyi Mihály 373 frtra b. ingtl. máj. 18. Leseucze-Tomajon. — Perger József 556 frtra b. ingtl. máj. 12. N Kanizsán. — Kudasz Terézia 448 frtra b. ingtl. máj. 21-én Nagy Kauizsán. — Horvatics Pál 1164 frtra b. ingtl. máj. 18. Csáktornyán. — Kalányos József 600 frtra b. ingtl. máj. 7. Monostor Apátin. — Antal Jánosné 636 frtra b. ingtl. máj. 15. Mercnyén. — Zadranecz András 751 frtra b. ingtl. máj. 18. Stanetinaczen. — Kormán Márton 2890 írtra b. ingtl. máj. 19. Stridón. — Bocskai Pál 800 frtra b. ingtl. máj. 4. Kővágó-Eőrsön. — Hajdinyák István 1074 frtra b. ingtl. máj. 21. Csáktornyán. — Rövid hirek. Horváth István történetíró születésének 100 dos évfordulóját Székesfehérvár megünnepli 1884-ben. — Szombathelyen a „Zuhany" ellen apr. 26-án sajtóper tárgyaltatik. — Gr. Széchenyi Béla keleti utazása 200,000 frtot emésztett fel. — A pécsi katakombákat restaurálják. — A birman király 7^0 embert elevenen eltemettetett, hogy a himlőt a kegyes szellemek megszüntessék. — A székesfehérvári színházat Gerőfi Andor kapta meg a téli idényre. — Győrött a házaló kereskedés betiltatott. — April. 13-án haladt fel az első gőzmozdooy » Vezuvon. — A bécsi lovagjátékok kitűnően sikerültek apr. 17-én. — Horváth József plebá uos Kis-Barátibau tűz által okozott sebeiben meghalt. — A bpésti omnibus-telep istállói leégtek, pipázás folytán gyuladt ki. — Pecsvároa a napokban ülte fölszabadulásának százados évfordulóját. — A győri akasztott ember f*l elevenedése folytáq a .Győri Közlöny* mely -ben leírva volt, 1700 példányban kelt el. kl nyert? Budapest, apr. 17-én : 35. 51. 66. 58 55. Lincz , , 41.68. 8.39.33. Trieszt , , 72. 15. 83. 76. 90. Irodalom (E rovat alatt megemlített mnnka Nagj-Kanizsán Wajdits Jóasef k«nyvkereskedé«e által megrendelhető.) — Uj könyvek. A Franklin-Társulat kiadásában Budapesten, ujabban megjelentek: Olcsó könyvtár. Szerkeszti Gfulai Pál. 93. füzet. Kártigám. Regény. Irta Mészáros Ignác*. TIZENKILENCZEDIK ÉVFOLYAM ZALAI Ku^LÖN T. ÁPRILIS 22 én 1880. Ötödik kiadás. Bevezetéssel és jegyzetekkel lleinrich Guszávtól. Fűsve 80 kr. 94. füzet. Amerikai nők. Rajzok és beszélyek. Angolból fordította György Aladár. Fűzve 40 kr. 95. füzet. Kölcsey Ferencz versei. Ötödik kiadás. Fűzve 60 kr. 96. füzet. A szegény viltahirei lelkész naplójából. Beszély. Irta Zscboke Henrik. Németből forditotta Sz. M. Fűzve 20 kr. 97. füzet Aristophanes Irta Kont Ignácz Fűzve 30 kr. 98. füzet. Apépi király. Elbeszélés. Irta Cherbuliz Viktor. Forditotta Berényi László. Fűzve 30 kr. 99. Füz*t. Bankár és báró. Szomorújáték három felvonásban. Irta llugo Károly. Fűzve 20 kr. 100. füzet. Történeti rajzok. Irta Szilágyi Sándor. Fűzve 60 kr. lOl. füzet. A magyar közök tatán és köz-mivelődéd némely főbb kérdéseiről Csengery Antaltól. Fűzve 50 kr. — Cse-rszilv\'hy Ákos. A vadászat mestere-Önképző gyakorlati- utmutatás. a vadászat kedvelói számává, vagyis rövid foglalatja mind-azou elméleti szabályoknak, melyek megtanulása s megtartása mellett a vadászatot bárki a siker gyönyörével gyakorolhatja. Harmadik, átdolgozott és bővített kiadás. Fűzve 80 kr. — nSzázadoku áprilisi füzete megjelent. Szerkeszti Szilágyi Sándor. Tartalma: a német birodalom nRgy hadi vállalata Magyarországon 1542. Dr. Károlyi Árpádtól. A pragmatica sanctio törtéuete Erdélyben Jakab Elektől. Történeti irodalom sat. Vegyes liirek. — Értesítés. a t. biztositó közönséghez a lak házak és gazdasági épületek hat évre szóló biztosításáról az ingyen év előzetes élvezetevei. Budapest, november hó 1879. A t. biztositó közönség es fől*g t feleink, a kiknek rokonszenve és bizodalma emelte társaságunkat több egyéb tényező hozzájárulásával, jelen állására, nem fogják tőlünk megtagadni annak elismerését, hogy társaságunk mindig szilárdan megmaradt azon alapon, melyre fekteté üzletét és hogy elveihez hü maradt a nyomában keletkezett verseny társaságok nak az ő eljárásától nagyon eltérd kísérletei közt is. Ez elveit azon reudkivüli eredmény igazolta és jutalmazta meg, hogy már a jelen 1879-ík év végével társaságunk 3.000,000 frtnyi alaptőkéje kész pénzben teljesen ki van egészítve, tartalék alapja pedig 1.000,000 frtra emelkedett, és hogy a károk fedezésére szolgáló díjtartalékot, társaságunk, vagyoni állásánál fogva a jelenév végével oly nagy összegben /iheti át a jövő évi számla javára, hogy ennek felytán ezentúl előreláthatólag mindig abból fedeztethetnek a következő éven át előforduló károk. Ez ered meny elérésére törekedett mindenek felett tár-saságuuk, mert m-g volt győződve, hogy a hazai biztosítási ügy érdekének általában és különösen t. felei érdekének az által tesz kiváló szolgálatot, ha az üzlet nyereményéből oly erős alapokat, tartalékokat alkot, mik minden eshetőségre megnyugtatást, mert kellő biztosítékot nyújtanak, s a mily teljesen befizetett nagy alaptőke- és tartalékokkal csak a legkiválóbb külföldi társaságok bírnak. Azonban a t. biztosító közönség és különösen t. feleink azt is bizonyíthatják, hogy míg mi egyrészről ily mó don igyekeztünk megnyerni, igazolni, viszonozni a bizalmat, addig más részről tát saságunk, fejlődésének, erősödésének arányában s üzleti viszonyaihoz képest szem előtt tartva a biztositó felek s a társaság közt létező érdekközösséget is, mindenkor kész is volt t. feleinknek ujabb előnyöket és kedvezményeket nyújtani, mit többek közt az által tanúsított, hogy életbiztosítási feleink ez osztály nyereményének fele részébe, jégosztálybeli feleink pediíf ez osztály nyereménye egy ötödében részesittetnek. Ez a mi eljárásunk vezér elve most is; és ennél fogva, midőn oda jutottunk, hogy teljesen befizetett alaptökével és teljes tartalékokkal folytatha^uk az üzletet, társaságunk örömmel foganatosítja az ily eredmény esetére rég kitűzött szándékát s ezennel a tÜZosztályban is ujabb kedvezményben kivánja részesíteni biztositó feleit. Elhatároztuk ugyanis, s e felől kivánjuk ezennel a biztositó közönséget értesíteni, hogy a lakházak és a gazdasági épületek biztosítása nálunk ezentúl azon kedvezményben részesittessók, hogy t. i. ha a háztulajdonos vagy a földbirtokos kötelezi magát az ily épületnek hat egymásután következő éven át való biztosítására, társaságunk a szokásos ingyen évül az elsó évet adja, ugy hogy a biztositó fél az Ingyen év elÓzete8 élvezése után a második évtől kezdve tartozik csak a dijakat fizetni. Hisszük, ez intézkedésünk előnye teljes méltánylásra fog találni a birtokos közönségnél mindenkor, de í^leg a jelen évben b a közel időben, midőn a jelen sanyarú év hatása még érezhető lesz, b midőn a gazda körül oly »»ük a pén«. Ez intézkedésünk ugyanis még az ily szorult viszonyok közt is lehetségessé, könnyűvé teszi részére a husszabb idúre való biztosítást. Es ez elóny annál nagyobb, minél tetemesebb u éri dij • annak a jelen vagy a jöró évben való előzetes megfizetése minél nehezebben esnék a jelen év gazdasági viszonyai által sújtott gaz dának. De az elősetes ingyen év hasznát érezni fogják azon teleink is, kik hosszabb időre levén már biztosítva, az érvényben levő biztosításuk nál ingyen évül az utolsó évet élvezik, mert ezen biztosításuk megújítása által egymást követó két ingyen évet fognak feleink élvesni, u. m. a mostani biztosités ntolftó(íngyen) évét, s a megújításnál a 6 évi biztosítás első s így előzetesen élvezendő Ingyen évét. Midőn ez njabb kedvezményről kívánjuk a t. biztositó közönséget ezennel értesíteni, nem tartózkodunk azon meggyőződésünk kifejezésétől, hogy a t. biztositó közönség, a mint ez imézkedé süukben készségünknek, ugy azingyenév elő zetes élvezetének kedviMtményében iránta kifejezett bizodalmnnknak jelét togj. felismerni. Értesítvén még a t. biztosító közönséget a felől, hogy ügynökeink, de magunk is szívesen szolgálunk mindennemű felvilágositáasal, tisztelettel maradunk sz .Első magyar általános biztositó társaság*. Harkányi Lévai. — Körmöci veszedelme. E >y körmöczi levél szerint e régi bányaváros roppant veszély ben forog. Az aláaknázott talaj városszerte süpped, s hogy ez nem puszta félelem, bizonyítja a kormány által kiküldött bányamérnökök szakszerű vizsgálata, mely megállapitá, hogy Körmöczöt nagy vész fenyegeti. A nagy plébániatemplom meghasadozott, s nemrég szétpattantak az erős vaskapcsok is, melyek a kél tornyot összekapcsolták. A templomot elkezdték lebontani. E hó 16-án • kriptát ürítették ki; ötven koporsót szállítottak át • temetőbe. A fóegyházon kivül egyelőre csak néhány há zat fognak lehordani; a többi fenyegetett épületet megkísértik alulról, as aknákban föltámogatni. — Afrikai magyarok. Egy Afrikába letelepült szegedi származású polgár özvegye fordult legközelebb a szegedi tanácshoz, honosítási engedéiy kieszközlése végett gyermekei számára. Az árva gyermekek atyja Suba János nevü szegedi ember, aki még gyermekkorában elkerült Szegedről, — Suba János aa 1848 —49 ki azabadságharezban — mint honvéd — tevó-kény részt vett. A harcz lezajlása után hosszú, viszontagságteljes bujdosás volt osztályrésze. Bejárta Angliát, Észak Amerikát. Végre sok hányattatás után Egyp\'.omban telepedett le b megtanulva a czipészmesterséget, munkája után kedvező anyagi ezistencziát szerzett magának. Alexandriában virágzó czipészüelete volt. Suba János mult év október havában elhalt Özvegye Busettini Antónia magyar polgárjogot kíván szerezni gyermekei számára. E czélból — mint a Szegedi Híradóban olvassuk — honosi tásáért folyamodványt nyújtott be a belügyminiszterhez és egyidejűleg támogatásra hivta föl a szegedi hatóságot, négy gyermekének magyar állampolgárokká való tétele érdekében. — Kiránduld» Bukarestbe. Vándory Lajos, a Bukaresti Híradó derék szerkesztője május végén társas kirándulást fog rendezni Románia fővárosába, a magyar állam vaspálya egy külön vonatával. Az egész utazás mint egy tiz napot venne igénybe s nem kerül többe ötven forintnál. Mindenesetre érdekes ut lesz s a kirándulóknak alkalma nyilik meglátni Bukarestet, e szép várost, hol harminczezernél több magyar lakik. — Ugyancsak Vándory Lajos őszszel borkiállítást fog rendezni Bukarestben magyar és román borokból, főleg a német borhamisitás ellensúlyozására. — A népszámlálás tárgyában az országos statisztikai tanács külön bizottsága ülést tartott, melyben a népszámlálás költségeinek fedezéséről volt szó. A népszámlálásról szóló törvény ki fogja mondani, hogy a számlálás költségei a községet, várost, stb. illetik. Es alatt nem értetik más, mint az állam által adott számláló lapok betöltése, miután az összeállítás mint már emlitve volt, a központban fog eszközöltetni. E szerint nem igen lesz más költség, mint a számláló ügynökök fizetése ott, hol hivatalból kötelezett községi tisztviselő, vagy önként vállalkozó egyének hiánya, fizetett ügynökök alkalmazását teszi szükségessé. E költség tehát egy egy közaégre igen szerény terhet fog róni, miután egy-egy 500—1000 lélekből álló csoport felvétele fizetett ügynök mellett ia alig 10—15 írtba kerülhet. De még e szerény költaégek viselése alól ia, bizonyos rendkívüli eaetakben, hol a köaaégek aat nem birják, a köaigaagatási bizottság előterjeaatéae alapján felmentésnek lshetend helye. A legkö-seiebbi ülésben a bizottaág munkálatai any-nyira elkészülnek, hogy a népszámlálásról szóló törvény javaalat végleg megállapítható leend. — Sajtópör. Kaposvárról irják lapunknak: Csépán Antal somogymegyei alispán aaj-tópőrt indított Sterba Jánoa lakócaai plébános ellen, ki a .Pécai Figyúíó\' czimü lapban a korcainai viaaaabályoaáai táraulat ügyeiről aaólta, eróaen vádolta a megyei kőzigazgat^t. A pör a pécsi eaküdtazék előtt fog lefolyni. Er- dekes, hogy aa aliapán ur előre elvesaettnek tekinti pőrét a bizalmi kérdést csinál abból, vájjon as eak&dissék kedvezőtlen Ítélete után a megye ad e neki elégtételt. — Égö tenger. Márczius 10-én indult a „Nicolo Tomasco" osztrák hajó Philadelphiából Triesztbe. Á hajón 4179 hordó petróleum volt, mely Triesztben lett volna lerakandó. Mult vasárnap Gibraltártól keletnek huaa mértföldnyire a hajót villám sújtotta, minek folytán as egész rakomány a lángok martaléka lón. A tenger a aaétfolyó égő petróleumtól beláthatlan messzeségben lángokban állott. A személyzet Gibraltárba menekült. — Kuriózum. Somogymegyében nem rég nevezetes lakodalmat ültek. A Császár fia ugyan is elvette a Király leányát, s az esküvőn éa nagy lakodalmon maga Kossuth is jelen volt. Már t. i. így tessék érteni: A kisberki Császár János polgárnak a fia elvette egy nagyberki Király nevü polgárnak a szép leányát Juliskát, s a bárom napig tartó lakodalmon Kossuth István volt as egyik násznagy. Ilyforma azon rim is, mely a régi jó időkből fenmaradt Somogyban, mely igy hangzik : Török-Ország szekér utja Bolond Király csináltatja. Török volt ugyanis Somogy megye főmérnöke, Ország a szigetvári járás tószolgabirája, Szekér az esküdtje, Király pedig volt az utibiztos. — Az uj bankók. Miután az uj bankjegyek formája már megállapittatott — a czimer helyére jön ugyanis a bankjegy monogrammja incziálékban magyar és német nyelven — hozzá láttak a nyomás technikai előkészületeihez. A nyomás azonban csak az év második felében fog megejtetni, de a dátum 1880. május 1-ról fog saólani. — A kip feje. Szenzaczionália pert tárgyaltak mult héten egy poroszországi törvényszék előtt. Egy Baállitónak 21 éves gyönyörű leánya épen templomba készült esküvőre, midőn szobaleánya egy levelet adott át neki, melyben a leány a maga talpig hajadon fővel való fényképét látta meg. Ájultan rogyott földre, s az összegyűlt násznép ijedtségére az esküvő elmaradt. A fénykép később pontosan megvizsgáltatván, kitűnt, hogy a fej igen ügyesen csak oda volt ragasztva a test fölé. Gyanakodtak ugyan egy kikosarazott hivatalnokra, de még sem tehették fel, hogy müveit ember ily módon álljon boszut. A hivatalnokot azonban mégis beperelték; ez astán be is vallotta, hogy ő küldte ol a fényképet, de azt mondta, hogy ő ezt a hölgy iránti kíméletből tette, azért, hogy más azon képet a fényképész nél meg ne lássa, vsgy meg ne vegye; Midőn azonban kérdőre vonták, hol van az illető nőnek neki egyszer átadott fényképe, azt mondta, hogy elvesztette. De egy sajátságos véletlen folytán előkerült lakásán azon nőnek arcsképe — fej nélkül. Rábizonyodván e szerint a gaz tett, minthogy nyilvánosan azt merte állitani, hogy egy erkölcsös, becsületes leány meztelen arczképét megvásárolta: első ízben 2, az állami ügyész fellebezése folytán pedig kilenca havi börtönre ítéltetett. — Rovar pusztítás. Mig az egyes hatóságok a kártékony rovarok pusztítását kevés figyelemre méltatják, addig más a mezőgazdaság iránt több érzékkel biró lörvényhatójagok erélyesen oldják meg e tekintetben is föladatát. Így Székesfehérvár évenként e czimen tetemes összeget fordít a jutalmazásokra, 1878-ban 500 frtot adott ki. Elpusztíttatott pedig a hivatalos adatok szerint 13686 hörcsög, 3249 ürge, 100 ezer drb lepke stb. Ez eredményhez alig keli kommentár. — Edison — arany csináló, Amerikából az a hir érkezik, hogy a híres feltaláló Edison ismét uj találmánynyal lepte meg a világot. Edison ugyanis módot talált ki, hogy az arany tartalmú kovag maradványaiból, melyeket az aranyásók „tailing\'-nak (hulladék) nevezve, mint értéktelen tárgyat eldobnak, $.z aranyat kiválasztja. Az e hulladékból nyert arany állítólag több, mint amennyit az aranyásók az eredeti kőzetből nyernek. Edison a kiválasztást villanyosság segélyével eszközli, s egy tonna hulladékbői 1400 dollár értékű aranyat nyer mindössze 5 dollár költséggel. Edison már szerződést is kötött több kaliforniai bánya hulládé kaira, ugy hogy kilátása van rövid idő alatt sokszoros milliomossá lenni. Üzleti szemle. Nagy-Kanizsán, 1880. apr. 19. Időjárásunk tavaszias, kellemes. A növényzet pompásan fejlődik, s a vetések állásáról mindenhonnan kielégítő híreket Teszünk. Üzletünk a főpiaezoo kedvezőtlen hirek befolyása alatt nagyon lanyha alakot öltött. A forgalom a legszűkebb keretre szorítkozott. — Mig a specu-latív üzlet egéssen szünet*!, malmaink még olcsóbb árak várakozatában vásárlauikat csak a legszorosabb napi szükséglet fedezésére redaeálják. Árutulajdonosok ellenben még csekély hajlamot mutatnak, követeléseiket a mai vissonyokboz idomítani -, nem csoda, ha új körülmények közt as üzletben pangás keletkezik. Baza bágyadt; csak finom minőségek irán1 volt utolsó napokban némi kereslet. Árak hanyatlanak. 7 Rozsban ésxrevehetőleg csökkentek a készletek ; mindamellett a hangulat iránta nem javult és az árak változatlanok maradtak. A»pa, mely iránt a mait hetekban, réssint a vetési idény végett szilárdabb hangulat jutott érvényre. ellanyhult és árai lényegesen nyomódtak. Zab a beltogyasstás tzámára kerestetik éa jó árakat ér el. — Tengeri meglehetős üzletet lejt ki. Készleteink ha mindjárt kicsiny mennyiségben is. Stájer-iHyr irány felé kelnek el. Arak változatlanok. Minőség szerint: Busa 11-40—12 80 Boa 9 50—9-80 Árpa 7.50—8-60. Zab 8 20-8 50. Knkoricza 7 7S—8— Cinquantin 8 20—8 50 Bükköny •--•— K. B. Wailersteín es Mattersdorf. Dresda, apr. 17. 1880. A legpompásabb tavaszi időjárás, kapcsolatban a mindenhonnan felmerülő lanyha tudósításokkal, nem valának alkalmasak üzletünkben nagyobb mozgalmat kelteni, már annál is kevésbé, mivel malmaink most mint előbb várakozó állást foglalnak el. Habár a kínálat sem búzában, sem rozsban az előbbinél nagyobb terjedelmet nem vőn, as az igényeknek megfelelt, és csak kevés kötések jefyex-hetok fel.. Mai jegyzeteink csak névszerintiek. Buza belföldi tehér 230—236 mk. . »árga 225—230 . . külföldi sárga 230—234 Rozs belföldi 180—184 " . porosz 183—186 " Árpa belföldi 170—185 , cs. h-morva 180-205 * . takarmányi czélokra 140—150 . Zab belföldi, cseh, morva 148—156 . Tengeri amerikai 146— román ó áru 160_ • uj áru 154— 100 kilogrammként nettó. Vasúti menetrend* A buda-pesti időmutató óra szerint, Indnl Kauiuárál Von.t hova! ••«"■ llr« Pero. ide ¿05 Enik, Muh4«.,Dura borér . Klanlb. 4 48 regg.l 2,5 . . . ü 30 déiut 2l2 Knit.-P.rtro . ...... 4 58 r.rr.l »» ...........ic 2°« ..........11 30 ..». 21»Bic.b. (H.,,mb.tl..ly, Bér. Ujbely f.lé)5 9 reggel 301 . ......... 11 48 e.tre 315 Sopronba ........ 3 38 délnt 303 Triesthe is Prágerhofon kore.stal Grácz é. Bééibe...... 4 58 reggel 20! Triesthe éi Prigerhofon keresetül Gric. é• Bécsbe...... 2 47 délnt. Érkezik Kanizsára honnM : 216 Essék, Mohács, Domborár . Fiaméból 1 41 délnt 20« . . . . 11 II estre S03 H..d.-P..tr5l........ 4 20 r.gg.\'l 2°\' ..........2 5 délnt 2" ........... 9 44 estre 314 Héi\'.bSl (8>.>mb*th. Kécj Ujlielj)fel51 10 27 estre 302 „ „ . .45 reggel 163 Sopronéból ........11 53 délel. 211 IlécsbSt Gric., U.rbnrg, Prsgerhof \'•1*1 ..........4 12 regge 201 Triesst é. Bécsbdl U.rbnrg,Prag.r-\' hof f.lSI .........1 SÍ délnt. 204 Tri.-.«t- é> Vill.ehhél Prégerhoí felül 11 — estre M.rhnrgbs esstl.koeá. Vlll.cb és frinoifettből Szerkesztői üzenet. 4030. .A féij, ki sat" Megkaptok. Mért nem IáiogiUs meg 7 4031. B. Keszthely. ESsaSut I 4032 E. Pápa. E hó régéig rárnnk. 4033. Csáktornya. A kérdéses ssám megklll- dstett. 4033. K. Qjr. Kiráoata nerint küldöttük sl. 4034 , 4 szerelem áldozata.\' Megkaptuk, de a kStlésre gyenge. Jobbat kérünk. Felelős szerkesztő: Bátírfl Lajos. NyUttér.*) Értesítés. Alólirott egész tisztelettel értesítem t nagyérdemű közönséget, hogy 9 évi gyakorló orvosi tevékenység nUn, még a fogorvosi mútndominyt is elsajátítottam és helyben ezen különlegesség gyakorlására egy műtermet nyitottam, azt a legnjabb amerikai rendszer szerint berendeztem, hol mindennem a fogbajt szaktadományi-lag orvosolni és minden ezen szakmába vágó mfltétet eszközölhetek. Műtermem Nagy-Kanizsán, király utcza Babochay-féle házban van. Kiváló tisztelettel Krausz Ignácz, gyakorló orvot éa fogorvos. (51 2-*) (• B rorat alatt kgslUtfrt f.lsUssé«^ D.m ráll.1 a g.„k. ZALAI KÖZLÖNY I R D E T É S E öocoösoooookjooí^ x AZ ELSŐ MAGYAR ÁLTALANOS BIZTOSITO TARSASAG 57 1—1 biztosit az első évre LAKHÁZAKAT ÉS GAZDASÁGI ÉPÜLETEKET ugy. hogy a díjfizetés y9 \' az ingyen év előzetes élvezete után CSAK A MÁSODIK ÉVBEN VESZI KEZDETÉT, ha ily épületek nála hat évi tartamra biztosittatnak. Bővebb felvilágosítást nyújt az lsazgatóságna]£ a. Jelen számban megjelent „ÉH.TB8ITHS"-e. FESSELHOFER JÓZSEF ügynök KoBl£eny utifű-mellczukorkák, a tudó és mellbajok, köhögés, fojtóköhögés, rekedtség és tüdóhnrat biztos gyógyszerei. A természet álul & szenvedő emberiség javára teremtett megbecsülhetlen keskeny utiffi azon már eddig fel nem derített titkot foglalja magában, miszerint a gége és légcső rendszer gyulladt nyakhártyájára való azonnali gyors és enyhítő hatás gyakorlásával az illető beteg szervek gyógyulását minden tekintetben lehet51eg elősegíti. Miután gyártmányunknál a czu-kor és keskeny útifűből tiszta vegyü-lékről kezeskedünk, különös figyelembe ajánljuk hatóságilag bejegyzett végjegyüuket, sat. dobozon levő alá-irásunkat, mert csak ezek igazolják annak valódiságát. Schmidt Yictor & fiai. cs. lir. szál. öárosoí Bécs, Wieden, Alleegasse 48. m I skatulya ára 30 kr. m Kaphatók: Práger Béla gyógyt. Belus J. gyógyt. N.-Kanizsán, Káli-voda J. Letenyén, Kis A. gyógyszt. A.-l,endván, Dorner Kaj. vas- ég füszerkereskedésében Sümeghen, Werli M gyógyszt. Kapronczán, idősb Mozelt F, Vaaváron, Hnllósy József E. gvógyízt. Zala-Kgerszegen. Ber-ger Mór (Somogy) 8zobb. Simon Gyula Szombathely. (978 30— FERENCZ JÓZSEF: KESERÜVIZ-FORRAS Dllmcrt alot lejh.tasoi.bb v.lftme.Dyt ke.erüvlz között Tlv T nnVíO \\\\T l letgyo^yá.zat tanára. Erlugmbes „Jíetr ±Jl. UCUUC TT • pkoi kelletlen mellékhatást, ba nagyobb adagban vétetik. S6t még oly esetekben is, hol u bélnyákhirtya irgatott, s vix fájdalom nálkali saékletétet okozott." Erlangen 1878 Dr. Korányi Frigyes, ^^^ tűnik ki, hogy enyhén keaerü, nem kellemetlen izü és hogy még hosz-szabb használat után Sdm zavarja meg az étvágyat és emésztést Bpest 1878. T)r OphharH T,»in<a tanár és a Szt. Rókus kőzkórbáz XJ r. ueönara ljdJOS, igazgatója Bpesten „Könnyen vétethetik és a többi budai vizekhez aránylag kevesebb mennyiségben és rövidebb idő alatt hoz kedvező eredményt létre, Bpe«t 1877. Dr. Kiss Nándor, a Szt -ianos közkórház igazgatóis Budapesten. „Valamennyi budai kese rüviz között kellemes ize jeles hatása által tűnik ki : gyomor és bélhu-ratnál, megrögzött székrekedésnél, albasi vérpangásDál, valamint vérto-luláaokoál, aranyérnél étvágyUlanságnál stb." Bpest 1878. Dr. Bamberger Henrik, r.^cV.X ££ Bzabb használatnál sincs semmiféle káros hatása." Bécs. 1877. „AGRICOL A" jégkárbiztosító részvénytársaság Budapesten. Részvénytőke 400.000 frt. A társaság biztosit minden nemű fö!dt«rroesztményeket jégkár ellen a legju lányosabb dijak és legelőnyösb feltételek mellett kártól ment maradó vetésekre következő díjengedményt nyújt előlegesen : a) 50°/o ot mindennemű szalmásterményekre, olajveté sekre, ét<;tó füvekre, kukoricaára, kereske delmi növécyekre sat. b) ÖO°/0-o\'. szőlőre és dohányra. A,»nál az engedmény egy f)®/0-os kár esetében is nyujtatik. További felvilágoaitáaaal szolgálnak és biztosítási feltételeset elvállalnak a „North British and Mercantile" tüzkkr-biztosító részvény-társaság minden ügynökei, kik egyszersmind az ,,AgricoIaa képviselői is, valamint az „AGRICOLA" tóüsynöksége 55 1—3 Nagy-Kauizsán, Goldstein Testvérek. O fiit 25 Vf. mmtíiüidi ^ briitfll bie unter ber Sifboction dott JFrifc illnuttjttrr im ItcrUflc bon Rudolf Htofír íit örrhtt eridj inrubc c ucetvRct u iuttuaiiun«enorft«. nut Áuut frt o<iii frften t^ibci f " _ _ SK^Jíü Wr2Slb1*®in*,ft - 3*1. romftimmtrr (^trr."Ch^ábÍuna"\'ron\'VlfTcb »nrriit*ra - »c ftlucfer per ton TOammcn: fcumerrttf rcn «arl ÍKiorl - «"- terry. X. t_- dtmai _iba fobrfmmíttd; -- ,-v -- -■ "••■•>•*-»•- »<0fn aus^esffmfn n ■i*m,vn,ixa!ic11 u- fluí Jtaifor ©Übdraí Juerab; Siattet Nrr Wn-Hniotb 9kfl«trt — gfrt - - \' ~ \' - --- jr.-mbí lm Patrrbanif; éftüé t píPrt^iur Suíf\'.irunj^ton Julin» 2tinit« zv- ovV--g------o-"-- — xMe Wnftctunt; í»umerrtfr fon Jjjb. ban !?f»all - «tn »amlnocfrrárt); sen C*car »lamcntljal - ®in jtpdtrr ibdi «^«enimtífrtH öo« 25 W. pro TOrwot bieírt rein an. Nrtl. ncfrrboltunaSMatt ancb.nqr aandbrmb to Dfélfritifteu. abw<(t«lHB(t«Deaea Kna\'^ÍSÍtJS Unb W -^^g^\'«* -d, íctmnann ina 6»itri]ntiaea ü&*r::lmint Ne Butíbaat\'unj ron 41 3—3 JOSEF WAJDITS in Gr.-Knnlzsa. Családi csokoládénk , oTtt li> i Í! ix tU.Mt inj m \\ í I V [ T>r Movnortfi Th *2 "■•»rnyt»« tuá™, kor».«yt. uk. itlu^ulrul IU. ,éo«c. Béo.tw ,,* mértékeit »J» guk ¿» nok kimél.te. batisa álul e kórod, egybevágó heveny kíire-Kteinél gyakran fonto. oki javalatoak felelnek meg." Bécs 1879. ■ Ezen viz kapható : minden gyógyuertir é. fni.eriru kereskedéfl-5—6) ben éi a íorriaigaagatóságnil Budapesten csak akkor valódi, ha M alíitrisnnkon klrfil B Tan al- H Ára a jó minűnégQnek B . finom . . , finomabb , . . légiin. , Eaktár Nagy-Kanizsán: Rosenfeld Adolf és Strem ; & Klein nrak kereskedésében. 3—«) ^v^SH minden csomagon fenti még eien védjegy ÓM kaimazTa. n&rga papirbnn 1 c. 50 kr. rózaaaxin B 1 „ 70 „ .öld , 1 , 80 . fehér , 1,1—, XXXXXXXXXXXXXXxXXXXXXX Schaumann Gyula-féle Eddig elé hetlen hatásában a könnyebb megoldásra vonatkozólag nehezen emészthető étkekre, emesztés. vértisztitás. táplálás és testerősitésrs. Ezáltal a naponkioti kétszeri folytonos használat után mértékletes szerül használ még maka-s betpcé-Keknél ia. u m.: emésztési gyengeség-, zaba égetés-, viztólalás a basgitisztánál, veszteglőség a bélnél, tag gyengeség, aranyér szes-védés, mindennemű görvény. golyva, fehé kor, sárgaság, idült bőrkiütés. időközi főfájás, féreg- és kőbetegségeknél benyálkásodás a benőtt kőszvénynel és a gumóságnál Az isváayvizek gyógyszer gyanánt) használat mellett, előtte ép ugy mint annak használata aUtt, valamint utólagos gyógykezelésnél is kitűnő szolgálatot tesz. Kapható annak készitójénél, gazdasági gyógyszerész Stokeranban és az osztr&k-magyar állam minden gyógyszertárában, valamint Nagy-Kanizsán Práger Béla, Zala-Egerszegen Hollósy E. gyógytárukban. Megrendeléseknél legkevesebb két skstula utánvét mellett küldetik. (13 8 25) XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX építészeti meszet, v i z i k o r a g o t, Komán Cementet, Portiandi Cementet, Portlmidcement kövezeti táblákat, vízvezetéki csöveket, lótakarmányi ltagylólcat (saját terménye) sat. sat. ajánl és kivánatra árjegyzékeket és mintalapokat szétküld SARTORI OSCAR 39 2—S Nagy-Kanizsán. Nagy-Kaniaán, nyomatott a kiadó tulajdonos Wajdits József gyorssajtóján. SAOT-KASIMA, 1880. április 35-én.___Tizenkllenczedlk érfolyam. __aa gg sw ..—^J» jsgéss ini \' . 8 frt,* 3SBBB&: j£ M H ■ ■■ -" M ^ __ __ _ __ 1 A l.p .»l!.n,i.ril«íí ? ¥±yjfr7 1111 II ft-f I nil¥ s , jflr jHH H ^B ^^H ^B ■ jV H ^B ^B ^B i "SÜSÜT1 I Hl Hl lillf I Ilii I ¡«u^rsitt-.,^! ■■ fl II w liBlw II ■ jegyet birdetéaért különf lKésiratok viaasa nemf kr »»"♦\'\'«• elóbb: ALA-SO M O G "5T X ü ÖZLÖ jNT Y. • g kaid.tn.k. | X.-Kaniznavárofi helyhatóságának, "„n.-kanlzRai 5nk. tűzoltó-egylet", a „n.-kanizsai kereKfcedelmi a iparban!;", „n.-kanlzsai takarékpénztár«, a „zalamegyei általános tanítótestület", a ,n.-ksnizsai kMed-nereló egjfafllct". a „nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet", a „soproni kereskedelmi 8 iparkamara1 n.-kanír.Bal külválasztminya" s több megyei és városi egyesület hivatalos érteaitéje. Hetenklnt kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. A selyemtenyésztés ügye hazánkban. (Folytatás.) Az eperültetvényekről, a magyarországi megyék 1863-ban, az akkori helytartó tanácshoz kimutatást tettek, a mely-szerint a közepres kertek térfogata Bács-Bodrog megyében 187, Temesben 124, Krassóban 81, Torontál 75. Újvidék város határában!, Szatmár megyében 17, Sopronban 14, Békésben 103, a Jászkun kerületen 49, Biharmegyében 72, Tolnában 48 kataszr. holdra ment. Ezen kívül számos apróbb kertek s nagyobb mennyiségű csemeték találtattak, (Bács-Bodrogban 35,000, Krassóban 57.500, Baranyában 14,600, Temesben 34,700, Zombor városánál 8.800 csemete) melyek közül 1000 öl fütö sövény felel meg egy katasz. holdnak, illetőleg 100 drb. felnőtt fának. Szent-Miklóson is volt epreskert, de térfogata nem volt meghatározva — felmérve. Zalában számos csemete találtatott, de ne nem lett megolvasva, Czenken 220.000 epresfa találtatott, s említésbe hozatott Soós Sándor nr epreskertje Abaujban (Nádasdon). Az eperfák s cserjék számát azonban az orsz. magy. gazd. egylet az iparkamarák jelentése alapján még többre teszi, mint menynyiről a megyék említést tettek. A selyemtermelés alapját tehát elég nagy mérvűnek találta, s elegendőnek tartotta, ha részint a tenyésztés előmozdítása, részint ujabb ültetvények alapításának jutalmazása — állami jutalmak tétetnek. A bécsi kormány, kivált Lombárdía elvesztése után látta < eljöttnek az időt, TÁRCZA. Tavaszkor. Hallod a pacsirtát? Újra tavaszt hirdet; Tárjak ki dalának Epedő szivünket. Nincs felhó az égen, Gyermek-mosoly képe ; Olvadjon érzelmünk, Fényes örömébe. Ölelkezzék lelkünk A szent ébredéssel, Melyben az örök szép Csókját hinti széjjel. Kéj, gyönyör fakad föl KeblébSl a földnek : Alma, hí" reménye Mind valóra kelnek. — Élni és szeretni 1 Titka int csudásan, Zöld mezők színében, Édes illatában. Jer hit, jer sietve 1 Éltem gyöngyvirága: Szerelem a szívnek Ta-ssi boldogsága. BAJGATÓ SÁNDOR. melyben Magyarországon a selyemtermelést minden módon emelni kellene. A cs. k. belügyminister 1860. jan. 13-án tudósította Albrecht fóherczeget, az akkori magyarországi helytartót, hogy ő felsége azon év és hó 19-én kelt legmagasb elhatározásával elrendelte, hogy a selyemtenyésztés előmozdítása tekintetéből, a magnkat kitüntető tenyésztők közt, hat évig évenkint 2000 o. é. frt osztassák ki 50, 25, 10 és 5 frtos részletekben. Ugyanekkor elrendelte ő felsége, hogy magánosok és községek ösztönzésére nagyobb pályadíjak is tűzessenek ki és pedig : 1.) terjedelmesebb eperfa ültetvények jutalmazására 100, 50, 25. 10 és"5 aranyos 37 részletben kiosztandó 500 arany. — 2.) A selyemtenyésztés nagyban és kitűnő módoni üzésének jutalmául 1000, 500, 300 és 100 aranyat tevő 5 részletben 2000 arany. Ugyanakkor kijelölte a belügyminister. hogy ezen utóbbi di jakra szükséges tőkéket ő felsége az 185 évi országos alap maradványaiból rendelte merittetni. A pályázati feltételek meghatározása a főherczeg kormányzóra bízatott, a ki is ezt az országos magyar gazdasági egyesület, által eszközöltette. Ezen elhatározás közhírré tételével egyidejűleg több oly intézkedés történt, a melyből bátran lehet következtetni, hogy a kormány hathatósan szándékozott támogatni a selyemipart. így a gazd. egyesület ajánlatára elhatároztatott, hogy mintán a selyemtermelés legfőbb akadályának az mutatkozott, hogy a népnek nem volt módjában egészséges selyemtojásokat beszerezni, — évenkint nagyobb mennyiségű selyemmagot fog a kormány a nép között Kisvájosl Intrlguák. (Beszély.) Irta: Schüchter József. (Folytatás.) Feri ezen levelet elolvasván egy másik sainte összehajtogatott sárgás szinü papirt vőn elő és ezt következő szavakkal mutatá be LajoBDak: .Látod! ugy-e bár tiszta e papír és nem hinnéd, hogy ezzel egy ember jövője dobaték ki a sárba, — lásd, az idő lemosá róla egy nő elvetemült lelkének tükrét, de ez — szivére mutatva — híven megőrzé azokat". — Szó-szerint elfogom mondani a rajta volt írottakat, rövid, de velőt rázkódtató szavak ezek a következők: Tisztelt Füsegi ur! Hozzám- intézett levelét a midőn ide zárva önnek visszajuttatnám, oda nyilatkozom, hogy köztünk mindennek vége. — Feledjen mindent, ennek megkell történni. Ne iparkodjék szóbeli vallomást tőlem kicsikarni, ami kinosan hathatna mindkettőnkre. — Mí elvagyunk örökre egymástól vá- Feri midőn ezeket elmondá, — mint ki halálos ítéletét haltat»* fölolvasni, — lecsüggesztett fővel, egész testén reszketve, bágyadt szemekkel, az őrültségnek egy nemével tekmte Lajosra, - azután egy a velőkig haté kacza-gással rcgyott le Lajos lábaihoz. VI. Lajos, ki e rejtély kulcsát sehogy sem ingyen kiosztatni. — By czélból következő években vásárolt is a kormány és pedig: 1860-ban 3009 frt 1000 latbal-cani fajú tojás, 1861-ben 932 frt 345 lat japáni fajú tojás, 1862-ben 1290 frt 480 lat japáni tojás, 1863-ban 3000 frt 995 \'/2 lat spanyol, olasz japáni és magyar fajú tojás. 1864- és 1865-ben 2400 frt 500 lat magyar termelésű japáni tojás fajt. A fentebbi összegek is mind az 1851-ik évi budai várépítési alapból lettek időnkint utalványozva. A selyemmag bevásárlását és ingyen szétosztását pedig a magy. gazd. egyesület eszközölte. Ez időben t. i. 1860. januárban egy körrendelet is intéztetett a hatóságokhoz, meghagyván azoknak, hogy oda működjenek, hogy mind azon vidékeken, melyek a selyemtenyésztésre alkalmasak, vagy is ott, hol a szőlő, dohány és dinnye te-nyésztetík, — eperfa ültetvények állitassanak ; ott pedig, ahol ilyenek már találtatnának, ösztönözzék a népet a selyem-tenyésztésre; — e tekintetben az iskolamesterek, mint e czélra legalkalmasabb közegek közreműködésének kinyerésére utasíttatnak a hatóságok. — Az egyes helytartósági osztályok felhívattak, hogy a területükön található megyei epreskertek számáról és állapotáról jelentést tegyenek. Végre a magyar gazdasági egylet felszólíttatott, hogy ajánljon a kormánynak egy munkát, mely a selyemtermelésbon való népszerű ontatást tartalmazva alkalmas lenne arra, hogy azt a kormány kinyomassa és a nép közt kiosztassa. — Ez utóbbi kívánatnak eleget teendő a gazd. egylet, még azon évben megbízta tudta megtalálni és egyébként az előadottakon különösen meglevén hatva, — baráti szenvedélyétől elragadtatva odaborult Feri elé, — erősítő cseppekkel nedvesité meg az elájult ajkait s kétségbeesett hangon rebegé: „Feri! az istenért, mi lelt? — kelj föl, nézd barátod áll résztvevőleg szenvedéseidben előtted, — kelj fbl, — oh I szólj, — hallgatásod megöl." Feri lassanként eszmélni kezde. Végre szemei szokott fenyőket visszanyervén, — az előtte térdeplő Lajost átkarolva, — fájó, de édes és megnyugvó hangon mondá: „Bocsáss meg, hogy oktalan cselekvésem miatt télelemre adtam okot, bocsáss meg, — de az elfojtott szenvedély erőt vett rajtam, — a természet erősen küzd követelményei mellett s igy megkeilett e megrázkódtatásomnak tör ténní; — de folytatá tovább, — Lajosi most már mindent kell tudnod". — Ezen eset egy fenyegető előjel, hogy veled mindent közölve, saját esetemmel téged mentselek meg, — ezzel lassan föltápászkodva újból elfoglalá előbbi helyét. — Lajos, ki a történteken és hallottakon különösen meg lőn hatva, bármikép iparkodott is levegő után kapkodni, az éles fájdalom el-vágá torkában a BZÓt, — egy hangot sem volt képes kiejteni; hanem feszült figyelemmel csüggesztő szemeit a beszélőre. .Feri iparkodott közönyös és vidám hangot ölteni és egy mosoly kíséretében, mely azonban nem volt ment lelki fájdalma vissza* tükrözésétől, — így keidé: „Az előadott történetben szerepelt Füsegi Aladár éa én egy és ugyanazon személyek. Gönczy Pál urat, hogy „A mezei gazdaság könyvének" az eperfa és selyemte-nyésztésról szóló részéről, a falusi tanítók és iskolás gyermekek számára egy külön kivonatot készítsen. E munka előbb 2500, aztán ismét 2500 példányban kinyomatván, annak szétosztását a helytartó tanács, a törvény hatóságok, főpapok, iparkamrák és gazd. egyletek utján eszközölte, Továbbá annak német és szláv nyelvre való fordítását is elrendelte. (Folyt, következik.) A győri rémeset. Györ, april 17. Kozma főállamügyész ma reggel ide érkezvén a délelőtti órákban a kir. ügyész hiv, szobájában megkezdé ezen ügybeu a vizsgálatot. Először is az ügyészt hallgatta ki; ezután gr. Laszberg alispánt, Szauter város kapitányt, Mersich lapszerkesztőt és igy tovább az akasztásnál jelen volt bizalmi férfiakat. A vizsgálatot egyedül eszközli és a jegyzőkönyvet is sajátkezüleg Írja. A törvényszéki orvos, szintén kihallgattatott. Nem lehetetlen, hogy ugy ő mint az ügyész elveszti állomását. Takács János holttestét tegnap egész csendben eltemették. Itt közlöm a bonctolási jegyzőkönyvet egész terjedelmében. Bonczoláai jegyzőkönyv. Fclvétetott a gydr-ttj városi Icözlcérház ban folyó 1880. évi ápril hó 16-án, alólírottak jelenlétében, Takács János peériszületési hulláján, ki kivégeztetése után mint tetszhalott ápril 14-én reggeli 8 éra után a közkórházba hozatott s ugyanott ápril 15-én reggeli 7 óra után meghalt. I. Külvízsgálat, 1. A rendes, erős alkatú és jól táplált, 170 centiméter hosszú test, egy 25 éves férfiúé, sürü, gesztenyeszínű, rövid fej-hajjal. Arczkifejezése nyugodt, a szemek léiig csukvák, az állkspocseresen afelsőhöz szorítva. — A hullának merevsége mérsékletes, hátrésze setétveres.foltokkal fedve és az első fokú enyé- Az egész történetnek, mely, — fájdalom, — a keserű valóságon alapul, — iparkodtam a te regényes eszméidhez mérten beszélyi jelleget kölcsönözni, — csekéiy illustrátióval. Mint mondám tehát, folytatá Feri, — az előadott beszély főszereplője én voltam. — Éa lettem Varazsdy által tönkre téve, — az ón jövőmet tiporta szét oly könnyelműen leánya. Midőn ama végzetes levelet megkaptam, őrülési rohamaimban előbb életemtől akarám magamat megfosztani, «— utóbb, midőn higgadtabb gondolkozás! tehetségemet visszanyertem, lassanként lekezdék ez öngyilkossági saándék-ról mondani. Elhatároztam kalandos életet folytatni, részegítő mámorba magamat dönteni, —. igy lettem azután Mars fiává. Mint később igen jól értesültem Mathíld és atyja azért mondottak le rólam, mert Szépfalvi igen gazdag földbirtokosra vetették szemeiket. — Mathildnak vajmi csekélység volt egy tönkrejutott postahivatalnok neje lehetni, — őt messzebbre hajták telhetetlen vágyai. — Ő tündökölni, ragyogni akart s ezen vágyai elérhetését Szépfalvi kiterjedt vagyonában ösz-pontositva látta. Szépfalvi azonban okosabb volt mint elődje t. i. én; — ő hamar kijózanult szerelmi mámorából, gyorsan fölismerte a kivetett hálót; — a helyett tehát, hogy ő lett volna Mathild fondorkodásaíoak áldozata, agy szép napon, midőn szenvedélye érzékiségeit, — mert ő Mathildben csak á nőnemet szerette, — ki-elégíthette, — egy nem épen megvetendő pénz-összeg hátrahagyásával, — miután Mathild magát anyának érezvén és nem remélhetvén tizenkilenczedik évfolyam ZALAI K ü 2 íi Ö N y. ÁPRILIS 25 én 1880. ecetben létezik. — 3. A nyaknak " balold^án egy ludtojás nagysága, hátra egész a nyakcsigolyáig, előre és felfelé a fülczimpáig, és lefelé közel a bal kulcscsontig kiterjedő kemény daganat van, melynek, közepén egy 21/, centiméter mély bemetszés látszik, mely több nappal a ki végeztetés előtt műtét által hozatott létre, ebből véres nedv szivárog. — 4. A nyak jobb oldalán az állkapocs alatt egy galambtojás nagyságú, tésztás tapintata mirigy daganat, — 5. Paizsmirigy és a 3., 4. szám alatt emiitett daganatokon alul Betétverea, keskeny, elég mély, friss kinézésű zsinegelési barázda létezik, mely a nyak két oldalán hátra és felfelé terjed. — 6. A bal felső szemhéj külrészén 1 centiméter hosszú keskeny, rézsútos régi bőrheg, mely által a felső szemhéj egy keveset összehúzva van4 — 7. A homlok középrészén 2 centiméter hosszú keskeny, harántos régi ))őr-heg ván. •— 8. A fej a nyakon rendkívül mozgékony. II. Belvizsgálat. 9. A fejbőr lefejtése után ennek belső felülete, úgyszintén a koponya csonthártyája rendes állapotban találtatott, a koponya csontfödele levétetvén, az agyhártyák és agyállomány nagyon vér dúsak voltak. Az agyacs jobb oldalán vagy 20 gramm kiömlött aludt vér, az agy-gyomrocsokban vagy 3 gramm vöröses savó. A koponya fenekén kevés véres savó és itt a nyultagy kinyújtva és vékonyabbnak találtatott. — 10. A fejgyám oIbö nyakcsigolya és a tengely második nyakcsigolya közti szalag, feszültek és izomzat tetemes lazultságot mutat, a fej ide-oda könnyű forgathatáaa ezáltal lett lehetővé téve.\' — 11. A nyak izmai, különösen a mellsők, vérrel tetemesen beszűrődve. — 12. A baltüdő nagyon vérdus, vizenyős, a jobb nagyobb része a mellkashoz nőve, vérszegény. A hörgcsatorna sok sürü nyálat tartalmaz, — 13. A szivburok kevés sárgás savót tartalmaz, a sziv rendes, jobb gyomrocsa üres, a bal gyomrocsban sok aludt vér találtatott. — 14. Máj-állomány rendes, az epehólyagban vagy 15 gramm sötétzöld epe létezett. — 15. A gyomor üres, rendes. — 16. A lép és vesék élettanilag épek. — 17. Vékpny belek üresek, a vastagok kevés köményes bélsárt tartalmaznak. — A rendes vizi-hólyagban kevés vizelet találtatott. \' Szauter Ferencz s. k., rendőrkapitány. Vélemény. A halálnak legközelebbi oka véres agyhüdés volt, ez pedig előidézte e 9. szám alatt emiitett nagyfokú vértorlódás az agyhoz és vérkiömlés a koponyaüregben, mely utóbbi, mint az 5. szám alatt látható, zaioo-gelés által okoztatott Minthogy Takács János rablógyilkosság miatt a kir. törvényszék által kötél általi halálra lett ítélve és ezen ítélet rajta végre is hajtatott, azon kérdés merül föl: mi lehet az oka, hogy mint tetszhalott hozatott a korházba? A bonczjegyzőkönyv 5. éa 10. szám alatt leirattakból kitűnik, hogy nevezett Takács Jánoson a végrehajtás szabályszerűen megtörtént és a tetszhalál csak annak tulajdonithaló, hogy az elitélt a halál valóságos bekövetkezte előtt vétetett le az akasztófáról. — Tudtunk éa lelkiismeretünk szerint. Győrött, 1880. ápril 16 án. Dr. Lumnitzer Károly a. k», városi főorvos, Schmidt József, közkorházi orvos, Ofner József, városi alorvos. Szépfalvi neje lehetni, erkölcsi sülyedéseért legalább pénzbeli elégtételre jogot informált, — bucsut vett e csalárdoktól. Hat hóra az elmondott események után Mathild egy leánygyermekkel áldatott meg, már ha az ily teremtéseket is képes megáldani az ég; de ő nem akarta az anyai örömöket élvezni, nem akart bünbánólag magába térni, előbbi ármánykodásaiból kivetkőzni; — hanem miután fölgyógyult s gyermekét lelenczházba elhelyezte volt, — újból kilépett a világ színpadára, mint érett né most már folytatandó szerelmi intriguáit. Hogy ezt ezután minő eredménynyel űzte, nincs róla tudomásom. Én katona voltam, semmit sem törődve a külvilággal, egyedül bánatomnak éltem. VII. Egy év telt el azóta, hagy ezen ezredhez tétettem át, hol veled hozott össze végzetem és itt győződtem meg arról, miszerint a rokon-lelkek csakhamar föltalálják egymást. Sejtelmem azt sugallotta, hogy neked még ama sors lesz osztályrészed, mely az enyémé lett, — és e végből föltettem magamban, fölötted egy őrködő gondviselés szerepét játszani. — Én őrködtem volna is fölötted, de menten hittelek a szerelembe eséstói, s mintán azt hittem, hogy csakis szórakozásból, illetőleg nd-varolási szándokból látogatsz el Varazsdyékhoz, szorult sziwel ugyan, de eltűrtem. (Folyt következik.) Helyi hírek. — A kisdednevelés egy derék bajnokát veaiitjük el Ranexay József úrban, ki a nagy-kanizsai kisdednevelő egyesület Fröbel-rendszerü ovoda intézetét megalapitá, berendezé és a kezdet nehézségeivel küzdve Bt éven át a szülők közörömére vezeté, mit el vitázhat] anul tanúsít azon körülmény, hogy a gyermekek létszáma folyton szaporodott s volt hónap, melyben 156 kisded részesült e jótéteményben. Állásáról leköszönt. Távozása annál nagyobb veszteség, mert neje is, mint okleveles nevelőnő segédkez vén mellette, a kisdednevelés avatott kezekben volt. Valamint a szülők, ugy az öt év óta a .Nevelő bácsi\'-hoz hozzá szokott kisdedek élénken fognak áldásos, működésére visszagondolni, s körünkbőli távozását mély megilletődéssel s benső szomorúsággal veszik. — Örömmel értesülünk, hogy Belus József voit polgármesterünket visszanyeri családja; az intézeti főorvos s más orvosok véleménye szerint élvezheti a szabadságot, de a multak színhelyétől, Nagy-Kanizsától távol kell maradnia. A méltatlanul üldözött nemes férfin felgyógyulásának örömhíre bizonyára számosak kebelében méltó víszhangot lel. Egyenlőre Budapesten fog lakni. — Adóügy. A Nagy-Kanizsán 1880. évben működő kereaetadó kivető bízottság 1880. évi május hó 3-án kezdendi meg tárgyalásait s ezen tárgyalások a következő sorrendben fognak folyni, u. m. 1880. máj. 3. Légrádí körjegyz. tart. közs. . „4. Gelse és Alsó- Vidovetz . , „ . .5* Szepetnek . , . » >7. Galambok , , „ , „8. Kottorí és Bakónak „ , , , „ 10. Orosztony . , „ , 11. Hahót és szt.- Mária . . n „ . 12. Szt.-Balázs és Pscsa , „ „ , 13. Langviz, Zala Apáti, Dióskál „ , , „ „14. Sormás és Sárszeg , „ „ » „ 15. Alsó-Domboru . . n . . 18. Kis-Kanizsa . . . „ „ 19. folytatólag Nagy.Kanizsa város A bizottsági ülések mindenkor reggeli 9 órakor kezdődnek a nagy-kanizsai városházában. — Értesíttetnek ennélfogva as érdekelt adóköteles felek, miszerint azon esetben, ha a községben közszemlére kitelt adólajstromokban foglalt javaslatok ellen kifogásuk volna, a kitűzött határnapokon akár személyesen, akár meghatalmazással ellátandó megbízottjuk által vélt jogaik védelmére megjelenhetnek, meg nem jelenésük azonban a bizottsági tárgyalások me netét gátolni vagy megakasztani nem fogja; megjegyezlelvéo, miszerint idóniuli megjelenésük többé figyelembe nem vétethetik. — OSZESZLY ANTAL bizottsági elnök. — Meghívás. A .Zalamegyei Gazda sági Egyesület- 1880. évi május hó 11 én dél utáni 4 órakor Zala-Egerszegen rendes közgyűlést tart, melyre a tisztelt egyesületi tagok ezennel.meghívatnak. A közgyűlés tárgyai: 1. A pályamunkák megbirálására kiküldött bi-zottság jelentése. 2. A nagy-kanizsai gabona és borvásár iránti intézkedés. 3 Költségvetés tárgyalása. 4 Folyó ügyek. Kelt Zala-Eger szegen, 1880. apr. 8. Árvay István, m. k. ügyvezető elnök. — Nagy-Kanizsán a köztemetóhez vezetett utcza szólén 72 fa ültettetett el, ebb^l 45 a télen elfagyott.\' — BekiUdetett Nagy-Kanizsán jelen-\'8g egy épen olyan veszélyes, mint furcsa és sajátságos divat vert gyökeret. Ugyanis, aki a szép holdvilágos estét élvezendő, szokottá fő utczán sétálni, az tapasztalhatta, hogy — nem tudjuk ha vájjon a közönség mulattatésára-e, vagy passióból, — mindennapi szokássá lett a járókelők közt, a járdákon föl-alá veloczipe-dezní, mi azonkívül, hogy a sétáló közönséget kellemetlenül zavarja, az alig hallható zörejjel közeledő velocziped általi megnyomorítás eshetőségének is ki van téve. Ha valaki a sport e nemében kedvét találja, az kedvtől lésének színhelyéül válaszsza a szekérutat, mert tudtunk szerint a járda a gyalogoló közönség számára van készitve, vagy ha már valaki épen-séggel a járdát akarja e czélba igénybe venni, ugy várja be a közönség szétoszlását.A közönség se nem gyönyörködik e sportban, sem nem pedig az ahhoz kívántató ügyességet nem bámulja, de meg egyáltalán sem kötelessége, sem kedve, sem akarata egyesek ilyetén kedvtöltése miatt akár a sétálással felhagyni, akár a poros szekéruton sétálni, akár a veloczipedeket szüntelenül kerülgetni. Különben felhívjuk a városi kapitányság figyelmét — Gyászhír. Ismét egy derék polgára hunyt el Kanizsának, a fáradhatlan igyekezetü Ábrahám Károly asztalosmester. Horváth Jó- zsef kir. adóhivali ellenőr urat is nagy veszteség érte, egyetlen kis fia elhalálozásával. Mindkettőnek temetése apr. 22-én részvéttel történt. Es alkalomból megemlítjük ama botrányos esetet, hogy a temetői főúton a tál lés számos féltégla darabokból állván, nemcsak az erős hullaráz ás közegészség ellenes, de a szouorko-dók bukdácsolása is kegyeletet sértő. — Béla estéjén, apr. 22-én a nagy-kanizsai főutczán hosszasan szebbnél szebb magyar dalokat játszott Horváth Laczí éa GrOnbanm egyesült jeles zenekara. A fülbe mászó hangok számos tagu sétáló közönséget tartott vissza Morpheus karjainak öleléséből, lévén ez este Karczagh Béla herczegi bérlő ur névestéje. Nem folyt le ily csendesen Zala Egerszegen egy ily esti zene, mint levelezőnk irja, mert a szomszéd házból csupa irigységből a czigányok forró lnggal leöntettek s több hétig képtelenek lesznek művészetük álul kenyerüket keresni.Váljon találnak-é kárpótlást, vagy csak igazságszolgáltatást? — „JPJwenix"sokszoroaitólapokat kap-tuk Budapestről Seefehlner J. L. és Komáromy M. kereskedéséből, mely abban különbözik a tálczaféle sokszorosító készülékektől, hogy itt a tintát nem kell fársdságosan lemosni, hanem önmagától alászáll a gelatin anyagba, mely nem pléhtálczába van öntve, hanem vízmentes papírlapon fekszik, sokkal czélszerübb és köny-nyebb a kezelése, jelentékenyen jutányosabb; alakra nézve van nagy nyolczad, nagy negyed, bélyegnagyság, féliv, nagy irodai és Medián, bélyeguagyság egész ív, nagy irodai és Medián, e szerint ára is 40 kr. — 2 frt 50 kr. közt változik. — Szerkesztőségünk Bzíves készséggel mutatja meg a kezei közt levő példányt az érdeklődőknek. — Kinevezés. A pénzügyminister a szombathelyi kataszteri kerület csáktornyai járásába Nemes Ede elhalt becslőbiztos helyébe Szigethy Lajos pótbiztost nevezte kijárási becs-lőbiztossá. — Tudtunkkal a közigazgatási hatóság illetékes sorozások alkalmával a rend és fegyelem felett a felügyeletet gyakorolni; na-gyon meglepő a sümeghi és tapolczai jegyzők felszólalása akkor, midőn ép ezek a katonai elnököt eljárásáért felelősségre vonják. Igen óhajtandó volna a közönség érdekében, ha ezen felszólalások folytán az illető polgári hatóság, illetőleg a polgári elnökök, mint e tárgyban illetékesek nyilatkoznának. — Balaton-Füred már élénk kezd lenni. Egy angol kész hajói ott úszkálnak a Balatonon. A hajók tulajdonosa, Richárd Young naponkint séta utazásokat tesz rajta, melyek igen kényelmeseknek látszanak lenni. Különösen igen szép a .Mariska" nevet viselő hajó, mely mult héten eresztetett vizre. A jókora hajó magyar, és angol zászlókkal és a hajó tulajdonos czimerével volt feldíszítve. Young ur maga tengerész öltönyben, matrózai pedig vö rös sapkákban voltak. A hajó elején egy kékfehér szalagon függött egy üveg bor, mely Écsy Antónia kisasszony által a hajó oldalához dobatott, és ezzel megtörtént a hajónak ünnepélyes felavatása. Kzután fönnevezett hajón Young ur egy kis társasággal Siófokra kirándulást tett és a visszautazást 68 perez alatt tette meg. Nyárra több ilyen Kirándulások és versenyutazások íb terveltetnek. — Néhány nap előtt azt az értesítést vettük, hogy nagy tiszteletű Dubovay Béla ev. lelkész urat Zala-Istvándról Nemes Magasiba történt költözködése alkalmával Kemenesalján rablók megtámadták volna; nevezett tisztelt barátunktól vett nyilatkozat folytán örömmel jelenthetjük, hogy semmi baja sem történt s szerencsésen utazott ujabbi helyére. A beig-íatás is nagy ünnepélyességgel megtörtént. Bo-bán apr. 20 án volt rendkívüli esperesi gyűlés, hol az ujonan választott esperes nt. Hering János hőgyészi ev. lelkész igtattatott hivatalába. — Árverés Zalamegyében. Ress János 570 írtra b. íngtl. máj. 18. Szabarban. — Veszprémi Györgyné 1304 frtra b. íngtl. máj. 5. Orosztonban. —■ Somogyi József 1400 frtra b. íngtl. máj. 24. Hetyefőn (Sümegh.) — Puska János 591 frtra b. íngtl. máj. 8. Kspolcson (Tapolcza.) — Kiss József 744 frtra b. íngtl. máj. 21. Lovászin (A.-Lendva.) — Nagy Jó zsef 900 frtra b. ingtl. jun. 10-én Gógánfán. — Knezovics Jaaabné 585 frtra b. ingtl. május 3. Nagy Kanizsán. — Polgár János 700 frtra b. ingtl májas 4. Kővágó-Eőrsön. — Sándor Pál 670 frtra b. ingtl. május 8. Zánkán. — Lóki Gábor 924 f-tra b. ingtl. július 24-én Orosztonban. — KaUnecz Katalin 331 frtra b. ingtl. junius 2-án Domasineczen. — Holub Ferencz 10.000 frtra b. ingtl. jun. 7-én Csáktornyán. — Lynbics Franczíska 851 frtra b. ingtl. május 28-án Légrádon. — Tizedes Mi-hályné 1022 frtra b. íngtl. junius 5 én Pólán. — Csonka János 522 frtrab, ingtl. junius 3-án Kollátszegen. — Páles Anna 380 frtra b. ingtl. máj. 28. Szent Liszlén. — Marcsecz György 6000 frtra b. ingtl. május 28-án Paloveczen. — Dvanajsceák Istvinné 976 frtra b. ingtl. május 31-én Csáktornyán. — Hajdú Ferenczné 319 frtra b. ingtl. május 7-én Garabonczon. — Saffarics Imre 645 frtra b. ingtl. május 31-én Domasinecsen. — BOvid hirek. Szentesen Horváth Mihály jeles történészünknek emlékszobrot emelnek. — Oroszországban ujabban 112 ezer ember fogatott el. — Kaukazusban rémítő éhség dühöng; 116 falu pusztult ki eddig. — Liczenmayer Sándor győri születésű festómü-müvéss a stuttgarti művész akadémia igazgatója lón. — A szombathelyi uj színház aug. 21 én nyíttatik meg. — A pápai kereskedelmi és iparbank liquidatiója befejeztetett, minden részvény 10 frtért beváltatik. — A siováthi nagy tűzben 7 ember égett el s 22 csí tód teljesen tönkre jutott. — Táncsics Mihály apr. 21-én ülte 81-dik születési évfordulóját. — Pakson 150 ház égett el. — Maár József nagybányai szerkesztő meghalt, — A bécsi rendőrség a „Pester Lloydu-nak is megtiltotta egyes szám-bani árulását. — A „Kossuth" cz. újságot nagy-hazánkfia betiltotta, nevét nem engedvén felhasználni. — Ö felsége résztvesz a Pécsett tar-tandó hadgyakorlatokon. — A budai színkört lebontják. KI nyert? Szeben, apr. 21-én: 73. 75. 13. 56,66. Prága, , , 70. 10 63. 52. 32. Lemberg „ . 44. 78. 80. 21. 70. A közönség köréből*) Tekintetes szerkesztő ur! Engedje meg, ha egy jellemezhetlen eljárás felett becses lapja hasábjait igénybe vesszük, de táu a közügynek használunk, ha annyiszor megrótt közigazgatásunk egyik fer-deségét a nagy közönség pártatlan ítélete alá bocsátjuk. Ma kezdődött meg nálunk Tapol-czán a sorozás. Jóval a sorozás előtt kiadta a járási szolgabiróság a rendeletet, hogy a jegyzők a községbirákkal a sorozásra megjőni s azon mindvégig jelenlenni elodázhatl&n kötelességüknek ismerjék. S ez rendén is van, mert a sorozó bizottság sem a sorozás alá kerülő ujon ezokat nem, ismerheti, a igy a netáni csalásokat ellenőrözni képes nem volna, sem a sorozás egyéb körülményei felett nem lehet tisztába, ha nincs, ki felvilágosítást nyújtson. Egyedül a jegyző tudhatja, hogy melyik ujoncz hol van? ő adhat felvilágOBitást, hogy egyik másik miért nem volt állitható. Azonban a bizottság katonai elnöke, vítéj» kapitány Piakor ur más véleményben volt, szerinte „a jegyzők jelenléte teljesen felesleges, s ó azt nem is tűri, mert oly titkokat hallhatnak meg, melyeket hallani egyedül a bizottság van jogosítva, szaporítják n meleget, elviselhetlenné teszik a terem levegőjét." Ezen eljárás ha nincs is rendén, mert a jegyzők nélkül a bizottság sokszor meg lesz akadva, de sajnáljak bár, hogy a jegyzői kar azon törekvése, miszerint a közönségnek jelenlétükkel hasznot tehetne, — de mert a vitéz kapitány ur szerint csakis a jegyzői kar rontja a terem levegőjét, — innét kiindulva végtelen hálára kötelezi a karf, mert otthon sokkal kellemesebben veheti igénybe idejét, mint a túl meleg 8 fojtós levegőjű sorozási teremben. Azt azonban nem értjük, hogy ez esetben miért lettünk berendelve, miért kell fizetnünk a drága fuvart, és tenni sok egyéb haszontalau költekezést és idő pazarlást, a mi nélkül ellehettünk volna? Azért, midőn a vitéz kapi tány urnák meleg köszönetet szavazunk, hogy bennünket e kellemetlen terhes és költséges eljárástól felmentett, nem mulaszthatjuk el sajnálatunkat kifejezni, hogy erről a sorozás előtt nem értesitett bennünket, mert ez által ex úgyis pénzszük világban sok haszontalan kiadástól megmentetett volna a jegyzői kar; — nem hallgatván el azt sem, hogy ugy egyéni méltóságunk, melyet pedig állásunk kicsisége daczára is bátrak vagyunk érezni, mint a szolgabírói hivatal méltósága is jobban meglett volna óva, ha a két hatóság közül egyiké, tudniillik a szolgabiróságé maradt volna érvényben. — Jellemző egyébiránt az, hogy szabad és alkotmányos államban a polgári hatóság kénytelen meghátrálni a katonái előtt, épen ugy mintha ostrom állapotban volnánk. Fogadja tekintetes szerkesztő ur Tapolczán, 1880. april 20. kitűnő tiszteletünk nyilvánítását. Kovács Endre csopaki körjegyző, Somogyi Zsigmond balaton-füredí községi jegyző, Kardos Ferencz tördemiczi körjegyző, Németh Ignácz Bzt. antalfai körjegyző, Major Sándor ns.-vitai körjegyző, Molnár János örvényesi körjegyző, Papp Mihály les. tomaji körjegyző Kábdebo István csopaki körjegyző, Símonffy (• E rovat alatt kö«l5ttirt f«l«l*MÍf«t 0«m Tállal a 8»«rk. TIZENKILENCZEDIK ÉVFOLYAM. zalai közlöny. ÁPRILIS 22 ¿0 1880. István. gulácsi kőrjegyzó, Szeiler Antal diazeli h. körjegyző, Sörös Bálint nemes-pécselyi körjegyző, Diskay Imre kék-kuti körjegyző, Deák Antal t.-dörögdi körjegyző, Takács Lajos kóv.-eórai h. kőrjegyzó, Arvay Lajos tapolczai jegyző. Vegyes hírek. — Hirdetmény. A nagymélt. magy. kir. földmivelési-, ipar- és kereskedelmi ministerium f. é. aprii 7-én 9151 sz. a. Győr szab. kir. városa közönségének azon határozatát, mely szerint a házaló kereskedésnek területén való gyakorlását megtiltotta, helyben hagyni méltózta-tatott, mi ezennel köztudomásra hozatik. Sopron, 18t0, april 20. A kereskedelmi és iparkamara. — Elevenen a ravatalra terítve. Bécsi lapok közlik a megrendítő esetet: Közel a steíer határhoz Rakitsán faluban élt egy ifja hölgy : Batthyányi Spaun grófné, ki mint bátor lo vagló és vadáaz volt ismeretes. Jól lehet áldott állapotban volt, még a közeli hetekben sem tudott ezen élvezetéről lemondani. Egy napon az a szerencsétlenség érte, hogy lova elbukott s a grófné a ló fején keresztül egy vízzel telt árokba zuhant. Ettől fogva környezői szüntelen aggódtak élete felett s nem is ok nélkül, mert elérkez /én a szülés ideje, a grófné merev görcsökbe esett, hosszabb ideig eszméletét vesztette; sikerült ugyan ismét életre hozni, de csak rövid ideig, mert állapota fokonként rosz-szabulva, végre látszólag megszűnt élni. A halottvizsgáló orvos konstatálta a halál bekövetkeztét. A tetem ennélfogva koporsóban rava talra tétetett, a ravatal körül égő viaszgyertyák helyeztettek el. Néhány óra múlva azonban a csak merev görcsöktől megtámadott grófné felébredt, jobbkarjával a mellette égő gyertyákhoz kapott, néhányat feldöntött belőlük s a ravatalról le készült ugrani, de mielőtt az ijedtükben megdermedt balottvirrasztók segélyére siettek volna, a szeme elé tárult borzasztó látványtól megrémülve, ismét visszaesett gör-CBéibe, melyekből többé nem tért magához. Ezen ujabb görcsrohamában a szerencsétlen nő valósággal meghalt s a mult héten el is temettetett. — A liasznos madarak oltalma érdekében utánzásra méltó példa gyanánt hozzuk fel egy pomeraniai iskola-igazgató által alapitottmadár védegylet alapszabályaiból a következőket: Az egylet tagja lehet minden 10-ik életévét meghaladott fiu, ki elég értelemmel és érzékkel bir a madárvédelem iránt. A tagok kötelezik magukat, hogy 1. a hasznos madarakat, különösen az éneklőket fészkelés és keltés alkalmával bántatlanul hagyják, 2. madárfészket el nem szednek, de nem íb bolygatnak, 3. nem tűrik, — hogy azokat mások kiszedjék, 4. különösen , tavaszkor a madárfogást szemmel kisérik. 5. j télen kiszórt eleség és hajlékok által a madarak i elpusztulását megakadályozzák, 6. hol maguk segíteni nem képesek, azonnal a tanítónak jelentést tesznek, hogy ez a további lépéseket megtehesse. Ezen védelem szándékoltatik ki-terjeaztetni gyümölcs, utczaí és erdei fákra, valamint a gazdaságra és erdészetre nézve hasznos állatokra mint aün, denevérek stb. is. Ily törekvésekről mindenesetre csak meleg elismeréssel vehetünk tudomást. — Oomlos Bertalan ny. hétszemélynök ur a napokban értesítette szerkesztőségünket, hogy Pegazusim czímü találmányával szándékozik újólag kísérleteket tenni. — Az emiitett találmány egy oly szer, melyet poralakba, vizbe a lónak beadni lehet. E szer a ló futó képességét növeli. Gombos találmányával az 1873-iki futtatások alkalmával Bécsben igen sikeres kísérleteket tett, mely alkalommal arról nagy elismeréssel nyilatkoztak többen, és különösen Mayer Ottó u-, a .Sport" szerkesztője. — Ki az ur Istent magyarrá tette, s Ádám és Éva első szülőinket magyar nyelven beszélőknek vitatta, az áldott emlékű Horváth István, hirneves író és tudományosságunk egyik dicsőült vezérférfiának száz éves születése évfordulója alkalmából Székes-Fehérvár sz. k. városa közgyülésileg elhatározta, hogy 1884-ik év, május hó 3-án, nagyszerű jubiláris emlékünnepélyt rendezend, s a városi tanács megbízatott, hogy az iró élete és működésére vonatkozó adatok egybegyűjtése és az ünnepély módozatainak megállapítására szükséges bizottságot alapítsa meg. Tudvalevőleg: Horváth István Székesfehérvárott született, a nemes város csak önmagát becsüli meg, midőn nagy fiának emlékezetét ily módon megünnepli. — Assicurazioni Qenerali. A társulat, mint minden évben, ugy ezutt&l is közzéteszi a a lefolyt üzleti időszakban teljesített elemi és életbiztosítási károkér* valófizetések jegyzékét. Ezen jegyzékből kitűnik, miszerint az Assicurazioni Generáli az 1879 ik évben 20,238 káreseti tételre 6,017,089 frt 46 krt adott ki. Ebből 1.334,716 frt 46 kr. esik Magyarországra a melléktartományokkal együtt; 1.553,277 frt 54 kr. Ausztriára; 1.617,917 frt 78 kr. Olaszországra; 267,358 frt 44 kr. Németországra; 417,644 frt 77 kr. Franczíaországra; 231,664 frt 87 kr. Nagy-Britániára; 324,521 frt 39 kr. Oroszországra és 269,988 írt 18 kr. egyéb államokra. Ezen társulat 49 évi fennállása óta az összes üzleti ágazatokban 390,555 káreset-tételre 135.336,752 frt 30 krt fizetett már ki. — Hírlapíróból — gróf. Lovedan Leo franczia ultramontán hírlapíró, ki egyszersmind a párisi .Figaro" munkatársa, XIII. Leo pápa grófi czimmel ruháBta fel, azon jogot is megadván neki, hogy e ctimet utódaira is átörökíthesse. (Nagyszerű kilátás az épen Rómába utazott — Lonkaynak.) — Magyar orvosi rendelvények. A napokban történt meg fővárosunk egyik keresettebb gyógyszertárában, hogy sgy egé*z ártatlan szernek kiszolgáltatása orvosi rendelvényre az okból tagadtatott meg, mert a rendelvény magyarul volt irva. Igaz ugyan, hogy az orvosok rendelvényeiket rendszerint latinul szokták kiállítani, azonban olyan törvény, mely a latin nyelvet kötelezővé tenné, nem létezik. Eltekintve attól, hogy törvényeink csakis a magyart ismerik országos és törvénykezési nyelvül, a magyar gyógyszerköny v hiteles és hivatalos szövege is magyar és abban a műszavak is magyarul vannak megjelölve. Ezen incidens alkalmából legközelebb előterjesztés fog tétetni a tiszti főorvosi hivatalhoz, melynek czélja oly értelmű rendelet kieszközlése, mely szeriut a gyógyszertárak a kívánt szereket szabáiy-Bzerüenkiállítottmagyar nyelvű rendelvényekre is kötelesek legyenek kiszolgáltatni. — Hectograf. Miután a hectograffal ké-Bzitett másolatok apródonkéat elhalványulnak és elenyésznek, a berlini tanács elrendelte, hogy azt állandóságra igényt tartó iratoknál alkalmazni nem szabad. — Széchenyi Béla gróf khínai expedi-cziója. Az eddig magánúton és hivatalosan ér kezett hírekből tudjuk, hogy Széchenyi gróf- nak a tervbe vett uj irányban Lan chou-foun, Ching-tu-fun és Bathangon keresztül Lhassát és Kalkuttá\'. elérni nem sikerült. Si-ning-fuból az expediczió Lan chou-fuba tért vissza és mult évi szept. 8-án Kuan-giianba érkezett A nap-hőség akkor elviselhetetlen volt. A chinai tolmács egy szolgája megbetegedett. Szept 26-án ért az expediczió Ching tu-fuba, Szechuen tartomány fővárosába. Okt 17-én Ya-chanba és okt. 24-én Ta-tsien-luba, Thibet határáig jutottak. Eddig az expedicziót egy katonai csapat kisérte, mely sa nem használt, se nem ártott s minthogy a leirt utón mindenütt béke volt, a katonaság inkább a chinai kormány udvariasságát képviselte Széchenyi gróf iránt. Ta-tsien-lutól kezdtek a harczias hírek szállongni, melyeket chinai kormány terjesztett és nagyitott legjobban, hogy Széchenyi grófot thibetí útjától visszariassza. Mindenütt keringtek ama rémes hirek, hogy a thibeti hatóságok dijakat tűztek ki az idegenek fejére, sőt hogy a „vad tangutok\' az utakon csapdákat is készi-tettek. Végre a Ta-tsien luban székelő kath. püspök is felszólittatott, hogy Széchenyi grófot tervéről lebeszélje. Széchenyi gróf azonban a chinaiak minden ékesszólása daczára megmaradt elhatározásánál, hogy Thibetbe megy. Ekkor a chinaiak más intriguákhos folyamodtak. Ezt bizonyítja a gróf chinai tolmácsának egy levele, melyet az testvéréhez Shanghaiba intézett Sötét színekkel festi a thibetiek bősz szándékait s megírja, hogy e miatti félelmében ő már beteg íb lett és bucsut mond a grófnak. Széchenyinek egy szolgája Kung-ki, szintén megvált az expedicziótól. A kath. missiótól Thang nevű uj chinai tolmácsot kapott a gróf és ezzel nov. 12-én elérte Bathangot. 16-án Chungtuba, 18-án pedig Lithang város határába érkezett az expediczíó. A legutolsó tudó-Bitás egyszerűen jelezte, hogy Széchenyi gróf lemondott thibeti útjáról és decz. 15 én Bat-hangból Chung tienbe ment, hogy Yün-nau tartományon át Indiába jusson. 1 literjével számítva. Ó bor 28 -48 kr. 46 kr. Ecset 6 kr. Uj bor 16—20 kr. Pálinka Kiadta: FARKAS, v. píacz könyvvezető. Plaezi árak. A gabona irakbín jelentékeny ciSkkeni: történt: 100 kilóg, számítva. SzékMfskéryir: Bnta 11.60—12-40 Bora 10 20 10-30 Arpa 6-80—-7-20. Zab 7-20—•—. Knkoricza 6.90. 7.— Szombathely: Boza 11.60—12.40 Bozs 10.80 U-60 Arpa 8.40—8.80. Zab 7-4Q—7.ő0JCakori«a 8-49—9 — Bndapsst: Bnza 12 60—12.70. p.o-s 9.60—9.80 Arpa 7.40—7.65 Zab 7.30-7.50 Knkoricia 7.80 -7.90. Veszprém : Bnza 13.10—13.60 Rozs 10-10 10 90 Arpa 8.-8-80. Zab 7.60—7.80 KnkoricM.7.70— 8.—. Pipa:Bnsa 12-80—13 20 Roas 10---1020_irpa 8--8.40 Zab 7-70—7.80. Knkoricza 7-80—8.—. Byőr: Boza 12--12.10. Bou 10-25.—:.0\'40. Árpa 8.-8.1U. Zab 7.30-7.85 Knkoricia 7.50—.7-70 Hivatalos plaezi árak. Nagy-Kanizsán, 1880. april 21. 100 kilogrammjával számitva. Basa 11—.—11-50. Rozs 9--9-50. Árp: 8-—.—8 60. Zab 6-80.—7-50. Kukoricza " Bargonya C\' • —. Borsó -—.—30"—. —■—28—. Bsb —-—.—12.—. Széna Szalma ■ —.—1-10. 1 kilogrammjával számítva. Marhahns 52 —.56. Sertéshas 60-—. Szalonna -—.—78. Disznózsir •—.—80. Vörös hagyma ■—. — 16. Foghagyma -—.—30. Cxukor •—.—60. Bors -—1-2-1. Paprika -—.—80. Szappan ■—.—44. Lencse —* •—.—1-60. Szerkesztői tizenet. 4035. i—y. Ejh kis barna .. . Nem közölheti. 4036. V. M Bpest. Azonnal válaszoltunk. 4037. Kaposvár. Üdvözlettel megküldöltük. 4038. Ca. Sopron. Köszönettel vettük. 4039. Sz. Qy. Tapolcza. Köszönet, viszont eselekvém ngyan azt 4040. S. Szent-Antalfa. intézkedtünk. Hazafias üdvözlet! Felelős szerkesztő: BátOrfi Lajos. JNTylltrtér.*) Nyilatkozat. Alulírottak kijelentjük és bizonyítjuk, hogy Zakál Zsigmond és Kovács Lajos urak közt fenforgó ügy lovagias uton ki-egyenlittetett, Nagy-Kanizsa, 1880. april 24-én. Koilóssx Ferencz, Lenley Károly, ics Károly, Korici Lajos mcqbizottj&i. RBsznyá! János. ZAkíl ZdflrnoDd ra.gbl*ettJ.L •) E rovat alatt közlöttért íelolSuéget nem vállal a Szerk. M I Ft. JD E! T £¡ jE K. Csak magam egész Ausíriában vagyok képes 2 frt 75 krért o ó. egy egészen jól járó kitiiut.\'lett álany-ezüst zsebirát, mely pontosan jár ós próbálva van, egy álanyezüst óralánczczal és órakulcscsal adhatni. Ezen órák finomabb- és kisebben 3 frt. 30 kr ós 3 frt 80 kr. — Az Arás arak és óraeladók legyenek szivesek megbhilsukat, mind eddig beküldeni és 6 hónapi hitelűk van. Csak 3 frt 90 krért és 4 írt 50 krért vagyok képes hölgyórákat nyaklánezcza.1 együtt adni, melyek pontosan járnak ós egy elérhetetlen diszt mutatnak. Ki nem hiszi, nézse csak meg ez órákat, ez majd bizonyosai megveendí. órásaim ezen órákat 10 frtért adják el. Csak I frt 20 krért adok én egy amerikai szoba-órát, melyet minden 24 óráa át kell felhúzni és pontosan jár. (990 2—6) Csak I frt 80 krért adok én egy keltő órát, mely bizonyosan ne«r enged elaludni. En kópés vagyok nehéz ezüst zsebórakat 4, 5, egész 6 frtért ; Anker órákat 6, 8, egész 10 frtért; Remontoir Arákat 6, 7, egész 10 frtért; arany órákat 15, 20, egész 30 frtért a legnehezebbeket adni; minden órához egy 2 évre szóló jótállási jegy van mellékelve. — Mindazon órák, melyek épea csak nekem vannak, órás üzletembeu láthatók ós ugyanott meg is rendelhetők: Bécs, Ferdinand8tra8S8 Nr. II. 3. lépcső, 2. emelet 1 íSúiééiMémmmmmmm it«3 ¿-is :i ■ ? ^ i|. i £ M i 55Í-5 M í 1 ? síts s= s ¡ -it1^ =3 : a S 2 :> " r. S3 •o i •« « .r . r*< -o - m u-a-O _ « ® - ro u te— Q ,__! - -a _ (S J2 - m S .2 « u Ü : -jfjíl ^ o . » Stí ! -r-O <«.íí o i Sí j a X tfO 5 g 3 <S " S S3 ® * -•o t t* cs -J-aS £l-s HÍÍlÜa¿ -CS —\' — «^ji-oS1 , < OJ « > -o 4; . Ö sj3!lü! •s^ii-sfí M —— > -l^f 123-1 \'I J\'" ss «1 ¡S-ejij a1 5X-—i M ^ JO ® « « « s ~ -a-2 „ n-s3 s e-s-s ; < -S „ z -a i. -o ^ -CS \' Ph. Ü81 ~ ^ a jf J9 jJ M c^ ^ 2 "3 s "S £ |1 is " 1 -13 4; "s .£,-8 •£ ■o -a ^ w a —« a as •gajsf a r % = ■o "2 ► ¿ ■s, a. - Í3 S j. •:si! o a a f y a..; 3 >.•»•; . ?-a>1 ö = 15 Hi jd B a -st > 3 S s- =3 U © g- "g 0) m a> u 05 » O cs X 2 f =3 01 « a u -ca * ^ 3 2 Ilia St»® s « ffl \'3 Ja * tñ ¿ . JA o — u i a o O. .-s -S 2 S s t * lis __o ® í£ JÚ 2 ?{<i •S ^ =3 — * -e S. es B — K g E« S M ^ 3 - í I ■»8 « 5-E.M g AÍBUJS, 25.^80. sp:idlitz-pora. Csak akkor valódi, ós: a* én sokszorosított czégem van lenyomva. 30 év óta a legjobb sikerek mellett fennáll mindennemű gyomor betegségek és emésztési akadályok, (mint étvigyhiány, hasszoroláa), vér ntlojás és aranyér ellen. Különösen oly egyéneknek ajánlva, kik Ülő életmódot folytatnak. Hamisítások törvényileg büntettetnek. Egy íep\'tícsétfelt erstfótí doboz ára. I frt. o. ó. rRANCZIA BORSZESZ SÓVAL. FA legmegbízhatóbb őiisegé:y*3 aeere a szon.edö emberiségnek minden bel«ö é- Milsö EjolladiUűál, a leglóbb beteglég ellen, min. demlPma jelié.illések, fej-, fül- és fogfájás. régi tértek éa nyílt »ebek-rákrekélyek. üszf.k, szemgynlladáa. mindennemű bénnlá. ¿3 sérfilés stb, tb. ellen. Üvegekben használati utasítással együtt 80 kr. o. é. Hal-májolaj. Krohn M. és társától Bergenben (Norvégiában). Ezen balmáj zsirolaj valamennyi, a kereskedelemben előforduló faj között as egyedüli, meiy orvosi czélokra használható. íra 3gy üvegnek használati utasítással I frt o. é, Raktárak: Nagy-Kanizsa Práger Béla gyógysz. Belna J. gyógy. Rosenberg Ferenc» Fesselhofer József Rosenfeld Adolf. — Zala-Egerszeg „Gyógyszertár a szent lélekhez\'. — Baros Dornor S. Csáktornya Göncz L- v- gyógyszerész Kaposvár Kohn J. Babóchay Kálm. gyógy. Th. Kecskéssy gyógy. KapronCZS Werli M. gyógy. KÖSZ8g Csacsinovies Ist. gyógy. Küttel Ist. gyógy. Keszthely Schleifer A. Wünsch F. Körmend Rátz Ján. Zágráb Perklet Ferencz gyógy. Mittlbach S. • Irgalmashoz fyógy. Sopron Mezey And. gyógy. (980 15—r»2) Családi csokoládénk tSÁCU\'. csak akkor valódi, lia aláirtai tikon klTfil Tan ál- Ara a jó minőségűnek „ , önöm „ „ , finomabb „ . . legfin. „ Raktár Nagy-Kanizsánj Rosenfeld Adolf és Strem & Klein urak kereskedésében. (50 4_.) \'cLbi l fí CLi> YTC*** minden csomagon fenti még ezen védjegy kalmazTs. papírban 50 kr. 70 , Egy egész bazár MT Bécsben csak 4 frt. és 80 krért folyvást kapható! Es a kOretkeiőkbSl ill: 2 gySnyiirü china-ezüst gyertyatartó. I Waterproopf kézelS. 2 olajnyomato featett kép fa keretekkel, 1 ujezüst aaztali osenjetyü, ril. ércaból, 2 jnxtirjy csakis araknak, 2 jíxíárjy csakis hölgyeknek, I kiváló varrótok, es mindent tartalmaz, mely egy bOIgy síivé! megvidámítja, 1 gyS.ySrtl aroz-kep album, tellitvc pikáns fényképekkel. I járó érezóra boaaan linczcaal, peretekre kiszámítva. jótállással, kiváló ehínaí viráfl- tartó, I szép vajascsésze, I kristály-só- és borstarti, I valódi finom bagaria pénztárcza d részszel, emellett nem vastag és kényelmes a zsebbon tartani, I gySnyörtl ércz-zsebí lámpa, oly kicsiny mit egy dobánjtartó, I falóban aaép Sumatra ékszer urak és bülgyeknek, 1 melllü, 1 pár fülbevaló, S srép ki-Iitály.gydrO, teljes ganutnra ínggombokból, 1 gyünjűrO tál éa sétaleoyezí. Ezen baxár látható 991 3—6 Bécsben, Ferdinandstrasse Nr. II. 3. lépcső 2-ik emelet. Kí nt póstával akarja, megkaphatja. ^ láda ho.xá 45 kr. „A G R I C O L A" jégkárbíztositó részvénytársaság Budapesten. Részvénytőke 400.000 frt. A társaság biztosit minden n-mii fd\'dtfrmesztményoket jégkár ellen a legjutányoaabb dijak éa leg"lőoyö.b fel\'ételek mellett kártól ment maradó vetésekre kSvetkezii díjengedményt nynjt előlegesen : ft) 50°/o ot mindennemű szalmáaterményekre, olajveté sekre, étető füvekre, kukoricaára, kereskedelmi növényekre sat. b) flO°/o-°l íiólóre és dohányra. A,-nál az engedmény egy 5°/0-°B ^ár esetében is nyajtatik. További felvilágosítással szolgálnak és biztosítási feltétele cet elvállalnak a „North British and Kercantlle* tiizkár-blztosltó részTény-társaság minden ügynökei, kik egyszersmind az „Agrloola- képviselői is, valamint hz „AGKICOLA" lóflgynöksége 55 2—3 Nagy-Kauizsán, Ooldatein Teatvérek. TARCSA fiüjrciöla.©ly Vasmegyében, Szombathely déli és nyngoti vasútállomástól csak 4 órai távolságban az osztrák-staje\'-magyar határszélen. Vastartalmú forrása női betegségekben, különösen a nemi szervek betegségeiben, idegbajokban, ngyszinte férfiak és nőknél előforduló vérszegény-ág ben, sat. kitűnő és bebizonyult gyógyhatással bír. A már létezett lakszobák tetemesen szaporitatták, melyek egész nj és di»zes bútorzattal lettek ellátva. — Lakás és ásványvíz megrendelések a fürdő igazgatósághoz intézendők. Fürdő orv08 : Dr. Thoraas — Az illető röpirat minden könyvkereskedésben kapható. 61 1—5 Áz ivad május 17-én kezdődik. & GYÓGYFÜRDŐ IGAZGATÓSÁGA. Fő szállítás Moll A. gyógyszerész, cs. kir. udvari szállítónál, Bécs! Tuclilanben. Raktár az állam minden hírneves gyógyszertárában vagy füszer-kereíkedésében. Raktár nélküli helységekben magánegyének nagyobb megrendeléseknél mogfelelő árleengedésben részesülnok. A t. CZ. közönség kéretik határozottan Moll-féle készítményt rendelui éa csak olyanokat elfogadni, melyek 3aját óvj egyem és aláírásommal vannak ellátva. Nyüjtsunk kezet a szerencsének! 400,000 márka főnyereményt nynjt kedvező esetben, a legújabb nagy pénzkisor-SOláS, mely a magas kormány által jóváhagyva és biztonitv* van. Ezen nj tervezet előnye abban áll, hogy néhány hónap lefolyása alatt 7 sorsolásban 45,200 nyereménynek ok veti. n kisorsolás alá kell kerülnie, köztük találkozik 400,000 frtnyi főnyeremény, részleg pedig: 1 nyerem. á m. 250,(XX) 1 nyerem. á m. 12,000 1 nyerem. a m. 150,000 24 nyerem. á ni. 10,000 1 nyerem. á m. 100,000 4 nyerem. á m. 8000 1 nyerem. á m 60,(X» 52 nyerem a m. 5000 1 nyerem. á m. 50,000 68 nyerem. a m. 3000 2 nyerem. á m. 40,000 214 nyerem. a m. 2000 2 nyerem. a m. 30,000 531 nyerem. a m 1000 5 nyerem. á m. 25,0 X) G73 nyerem a ni. 500 2 nyerem. a m. 20,000 950 nyerem á m. 300 12 nyerem. á m. 15,000 25,150 nyerem. m. 138 stb. A nyereményhuzá\' oktervszerint hivatalosan állapíttattak meg. A legközelebbi «lsőy az állam által biztosított nyereméuy-huzás a következő összegbe kerül: 1 egész eredeti sorsjegynek ára csak 6 márka vagy 3 frt 50 kr. o. ó. b 1 fél „ „ „ „ 3 . . 1 9 75 , , 1 negyed „ „ „ „ 1\'/, „ , — , 90 , B Valamennyi megbízás az ö»szeg előleges beküldése vagy postautalvány mellett azonnal és a legnagyobb gonddal eszközöltetik, mindenki magát az állam czimerével ellátott eredeti sorsjegyet kapván tőlünk kezéhez. A megrendelésekhez a megkívántató hivatalos tervezetek díj nélkül mellékelteinek, minden húzás után pedig felszólítás nélkül küldjük résztvevőinknek a hivatalos huzási jegyzéket. A nyeremények kifizetése mindenkor pontosan az állam jótállása mellett történik s akár közvetlen megküldése vagy kívánatra érdekeltjeinknek Ausztria minden nagyobb piaczain fennálló összeköttetéseink által kézbesittetbetík. Vállalatunknak mindenkor kedvezett a szerencse, sok más tekintély*.\'\' nyeremény között gyakran az első főnyereményeknek örvendvén mint 250,000, 225,000, 150,000, 80,000, 60,000, 40,000 gtb. fizettettek ki. Az ily a legszilárdabb alapon nyugvó vállalatnál, előreláthatólag mindenütt biztonsággal 3 legélénkebb részvételre számithatván, kéretik már a közeli húzás miatt Í3 minden megbízást minél olőbb, de mindenesetre f. é. májas 15-1 ke előtt közvetlenül alulírott bankházhoz intézni. Kaufmann & Simon, bank- ¿8 váltó-üzlet Hamburgban. bevásárlása éa eladása mindennemű államkötvények, vasuli részvények éa kölcaönsorsjegyeknek. U. i. köszönetünket fejezve ki ezennel irántunk eddig tanúsított bizalomért, felkérjük az uj kisorsolásnáii részvételre, főtörekvésünk ezentúl is oda irányuland, mindenkor pontos éa szilárd szolgálat által tisztelt érdekeltjeinka teljes megelégedését kiérdemelni. Föntebbiek. fJ (52 I 3-6) Keslseny utifű-mellczukorkák, a tftdö és mellbajok, köhögés, fojtóköhögés, rekedtség és tfidóhurut biztos gyógyszerei. A természet által a szenvedő emberiség javára teremtett megbecsülhetlen keskeny utiffí azon már eddig fel nem derített titkot foglalja magában, miszerint a gége ós légcső rendszer gyulladt nyak hártyájára való azonnali gyors és enyhítő hatás gyakorlásával az illető beteg szervek gyógyulását minden tekintetben lehetőleg elősegiti. Miután gyártmányunknál a czn- -----5«. kor és keskeny ntiffiből tiszta vegyü- C&JZsrtjEz^^JA lékről kezeskedünk, különös figyelem- --> — be ajánljuk hatóságilag bejegyzett végjegyünket, sat. dobozon levő aláírásunkat, mert csak ezek igazolják annak valódiságát. Sclimidt Yictor & fiai. ^ cs. kir. szab. gyárosoi Bécs, Wieflen, Alleegasse 48. ■ 1 skatulya ára 30 kr. ■ Kaphatók: Práger Béla gyógyt. Belus J. gyógyt. N.-Kanizsán, Káli-voda J. Le\'.enyén, Kis A. gyógyszt. A.-Lendván, Dorner Kaj. vas- és füszerkereskedésóben Sümeghen, Werli M. gyógyszt. Kapronczán, időuh. Mozdít F. Vasváron, Hollósy József E. gyógyszt. Zals-Egerszegi-u. tíer-ger Mór (Somogy) Szobb Simon Gyula Szombathely. (978 31—*) ^ Majdnem ingyen Igj Számo\'ás következtében a nem rég bukott nagy britanuia-ezilst gyárban a következő 45 darab rendki-ül tiszt* brittaunia-ezflat tárgyak csak 6 frt 95 krba kerülnek, csak netn negyed része az előállítási árnak, tehát csaknem ingyen eladva, és pedig : 6 drb. kitűnő jó asztali-kés Británía exüstnyél és ^ ÍÉ ti * valódi angol ezflstaczél pengével. ^ ¡■> „ legfinomabb villák Británia czütaből pgv drb\'ian « r nehéz Británia ezüst evőkanál 6 n b itania ezüst kávéskanál legjobb mínő*ég. ? ~ z a 1 „ erős Britáuía ezüst téjmerö 5, s ® j. 1 „ uoiu\'z Británia ezüst levesmerő G „ Británia ezüst késtartó G „ ajándék tílcza finom véső ¿ettél. 3 „ Británia ezüst tojástartó 1 p Brittania ezüst tömött kenyérkosár 2 „ hatásos Brittania-ezüst gyertya tartó. 1 Britania ezüst éttermi asztali csengetyü ezüst hanggal. Ei-rSS S^í 45 drb. (22 7 — 12) Mind ezou 45 drb. a legfinomabb Británia ezüstből vaunak készítve mely egyedüli a világon létezendő érc, mely örökké fehér marad és a valódi ezüstül 30 évi használat után sem külömbözheto me-g, miért jótálvn lesz. Czim és egyedüli rendelési hely a cs. kir. osztrák magyar városoknak. Generál-Depót der I. ongl, lirítanía Silber Fabriken Blau & Kann, Wien, I. Elisabethstrassc Nr. 6. Szétküldés gyors ín utánvétellel. Ö felségre a dán király, segédtisztje által adatta HofF János gyáros urnák tudtára, hogy az értékét az ő maláta kivonatjából igen magasra emelje. nEn\' igy hangzik a királyi rendelet, „örömmel tapaa* talam a hatást a Hoff-féle malátakivonatnái ogyszinle társaim Is." Hoff János urnák, udvari szállítója számos európai fő-batalmunak Bécsben, Brünnerstrasse 8. Köszönet nyilvánítás. _ Unterheinzendorf. Tekintetes ur 1 Kérem szíves minél előbbi küldését 7\'jt Kilo Hoff János-féle maláta-egész\'.égi-chocoládéjából, minthogy nőm ez^n erősítő Hoff János-féle maláta-egés*«égi-chocoládétól egészségét fentartja és abból él. Selzmal Antal, erdész, Unterheinzendorf, posta Ilohenstadt. Morvaország. Ő9 1—4 Braila (Románia) Hoff János arnak Bécsbea. Kérek minél előbb 13 palaczk Hoff Jánoa-féle maláta-egészségj sört és 3 csomag kék p3piro_ban) nyákoldó mell-ezukorkát, miothog^- azon hölgyek, kiknek a Hoff Jánoa-íéle egészségi sor rendelve van, valóban c nélkül élni sem tud-vagyis ennek Mányiban egy egésraégej napúk sem lenne. Mély tisztelettel Borghetli A. Ara a H. ff léle maláta-készitménynek Bécaből vidékre : ®alata kivonat egészségi sör. Lida ii pilacakkal: 6 nalaczk 3-82 frt, 13 palaczk 7 26 frt, 25 palaczk 14 60 frt, 58 "palank 29-10 frt. — \'I, kilo maláta chocol.dé I. 2-40 frt, II. 1 60 frt, IIL 1 frt. (Nagyobb rendelésnél leengedés) — Halita-oza-korka 1 csomag 60 kr. (\'/ és \'/, csomag is kapható.) — Ké-axilett grerraekUplAló raalAtaliszt 1 frt. — Tömött aialátaklvo-nat 1 üvegc.e 1 frt, ogyjaintén 60 kr. atb. — Egy elkeezitett maláta fürdő 80 kr. - 2 forint»» alul semmi > m kivetik Kit — Raktárak Nagy.Kanizsán: Rosenberg és Wellisoh, Strem éa Klein, Hubínsky A. Da a Jdzsef gyógysz, Rosenthal Igj. jSagj-Kanizsán, nyomatott a kiadó tulajdonos Wajdits József gyorssajtóján. M«Y*giMaBÍU880. április 29-én.__35-eSife az^saa.__ TÉWBMlenczedifc évfolyam. fwEKfcr"! _____■■ 81 gs^-------- jogász évre . . 8 frt. j HB AH W K ^ nanW ^S -«Sri ------ — __ —. f A lap szellemi -¿szít ff ;i I I IIA^I Alllf r"-jssr " fii ■ I II II M I II H V « H j^K M MM M K M ■ M B bérm.utv« e h=sábo, M ¡^B ■ ^B ■ ^B B B m B ■ ■ ^^B B Jf 91 a mm I bb II 1 I II mm I NYÍLT ^m M ^^^m MM M M ^M H H B M^H M 3érmence!l«n soronként krért ^^^^B ^^^^B ^B ^B ^B J^L^M ^^^^ ^B^H ^B ^fl mnnkatir- ¡^^H H ■ ^B ^B saktöl fogadtatnak | Kincstári illeték minden ^^ M H V ___ £gyes hirdetésért kfllöof- -¡Kéziratok vissz. nea I ^30 k, a.tte«ds__J .ZALA-SOMOQTI KÖZLOKTY.\' J^ kmd.tn.k, ^j N.-Kaniwi»város helyhatóságának, „n.-kanizaai önk. tűzoltó-egylet", a „n.-kanir*ai kereskedelmi n iparbank", „n.-kanlzRal takarékpénztár«, a „zalsraegyei általános tanítótestület", a ,n.-kanizsai kisded-neveló egyesDIet", a „nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet", a soproni kereskedelmi s Iparkamara n.-kanizsai külválasztmánya" s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Helenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap, Fölhívás a hazai sajtóhoz! Közéig a nagy pillanat, melyben milliók ajakáról fog hálaima rebegni a nagy mindenség Teremtőjéhez, ki egy ezredév viszontagságai után is fontartá s újra ébreszté a magyar nemzet életét a népek hullámzó tengerében. E közelgő pillanat: a honalapítás ezredik évfordulója. Kinek nem verne szive gyorsabban e gondolatra ? Ki maradhatna érzéketlen azon dicső világhős fényes emléke iránt, ki a magyar államalkotás nagy müvét oly dicsőségteljesen s oly nagyszerű eredménynyel hajtá végre? Ezredéves dicső fönnállásunk meg-ünnepeléséhez a nagy Honalkotó nevét s emlékét oly szoros s szétválaszthatlan kapocs fűzi, melyet semmi kislelkü okoskodás s érvelés meg nem lazithat. Árpád egyénisége oly mythologiai szerű alakká fejlődött, jelleme, hadi tettei, egész történelmi szereplése oly magasra emelék őt a nemzet lelki szemei előtt, hogy nevének puszta említésére is bizonyos mardosó szégyenérzet fogja el keblünket, oly űzágyonórzot, mely, mint a roaz lelkiismeret, folyton csak azt súgja füleinkbe, hogy méltatlan utódaivá sülyedénk a honfoglaló hós nemzedéknek, annak a nemzedéknek, melynek sem hatalmát, sem függetlenségét nem vagyunk képesek többé érvényesíteni s föntartani. Igen, oly annyira elhallgatjuk s mellözzüE a Honfoglaló nevét és emlékét, hogy mai viszonyaink közt s Ausztriának alárendelt helyzetünk mellett csaknem félünk vele foglalkozni, s minthogy őt még a kül-nemzetek is mint a magyar nagyhatalom s függetlenség személyesitójeként képzelik, TÁRCZA. Tavaszkor. Itt a tavasz, itt a tavasz! Elmerengek a szabadban ; Szivem mostan gyorsabban ver, Gyorsabban és szabadabban. Oh, mily gyönyört! a tavasz: Hiszen Isten mosolya az. Tarka lepke és serény méh Jár virágról más virágra; Hegyen, völgyön, sikon s erdőn Szól a vig madár danája. Oh, mily gyönyörű a tavasz : Hiszen Isten mosolya az. Zöld a mező, zeng a berek, Egy-egy templom mind a kéttő: Mennybe emeli lelkemet A ífiszeroa varázs-szellő. Oh, mily gyönyörű a tavasz : Hiszen Isten mosolya az. Fent a hegyen s a völgyben lent Ragyog a fú smaragd-leple; Szagához vonza a szivet A virágok illattelje. Oh, mily gyönyörű a tavasz: Hiszen Isten mosolya az. Bámulom az ékes tájat, Mely feléledt s megifjodott; Csak is Isten kezeiből Eredhet Dy csodadolog. Oh, mily gyönyörű a tavasz: Hiszen isten mosolya az. Derűit égről néz le a nap, Fénykorooát tfiz a földre ; Kéjtől reszketve tündöklik A vidék ízűz levegője. Oh, mily gyönyörű a tavasz : Uiszen Isten mosolya az. s így még emlékének egyszerű tárgyi megörökítésében is egyenesen a magyar állam-eszme s függetlenség provokálását látnák, épen nem csoda, ha a jelen politikai szolganemzedék s az elkorcsosult magyar nemzeti érzület tartózkodó s meghunyászkodó viseletet tanúsít ezen nagy nemzeti őse emlékének a napi kérdések rovatába való fölvételével szemben. A külbehatás s a germanizátio gyilkos szelleme oly súlyosan leigázta már a nemzet életerejét, hogy ma már csaknem lehetetlen a legdicsőbb magyar honszerző fejedelem emléke iránt a nemzet kebelében nagyobb mérvű propagandára az utat előkészíteni. A nagy nap maholnap beköszönt, és a Honalapító emlékszobrának ügye ez idáig még csak tervben sincs előkészítve. Iszonyú könnyelműség s hanyagság ez! Ilyet csak egy öngyilkos nemzet engedhet meg magának! Melyik európai nagy,nemzet ignorálná ennyire legdicsőbb fejedelmi őse emlékének tárgyi megörökítését? Sokan azt vélik, hogy még elég idő van erre gondolni. Hin ünámitás ! A jelen pénzügyi s politikai viszonyok közt oly tehetetlen s egyéni sajátságaiból annyira kivetkőztetett nemzetnek, mint mi vagyunk, egy fél század is kevés arra, hogy oly eszméknek, mint a honalapitói emlékszobor és a magyar üdvlelde (walhalla), életet adjon. Sokan ismét, kik az időt s alkalmat igen is elérkezettnek gondolják, azt vélik, hogy az ügyet a főváros képviselete tartoznék fölkarolni. Ily törekvést azonban még magam is határozottan ellenzek és kárhoztatok. Részemről a főváros kép- Lent is, fent is körös-körül Üde élet s öröm pezseg ; Majd kibúvik bőréből * Csermely is, úgy fnt és nevet. Oh, mily gyönyörő a tavasz : Hiszen Isten mosolya az. V.-ÍROSY MIHÁLY. Kisvárosi Intriguák. (Beszély.) Irta: Schíichter József. (Folytatás.). Most azonban, hogy ÍBmerem terveidet e családot illetve, most nemcsak baráti, de emberi kötelességemnek is tartom téged erőszakkal az örvény Bzáléről vissza rántani, s látod, habár féltem, bőgy elvonod tőlem barátságodat, mégis kimondtam a szivemen fekvő szót. És most édes barátom, — folytatá Feri, — ismered Mathild maitját, e rövid vázlat után ismerni fogod nemtelen jellemét, — habár ezt álszenteskedése alá iparkodik is rejteni. Reményiem nem fogod, — miután e nő történetével egyetemben az enyémmel is megismertettelek, — tőlem a férfiúi nevet megtagadni ; nem fogod többé mondani, hogy zabolátlan nyelvemmel egy becsületes nő jóbirnevét Veszélyeztetem. — Nyújtsd tehát kibékitőleg jobbodat. Most hátra van még, hogy bebizonyítsam a Mathild válaszára nézre kimondott Ítéletemet, a mennyiben azt említém meg, miszerint az idő lsmosá a fölmutatott tiszta papirról egy nő elvetemült lelkének tükrét. — Ezzel újból elővette ama sárgás szinQ papírt s folytatá: „Látod édes Lajosom, ezen volt halálos ¡tétetem leirva; — de hogy e most tiszta papt- viselő testületének hazafisága, s ügybuzgalmában, melynek a német színház kérdésénél csak a legközelebb is oly fényes bizonyságát nyujtá, soha nem kételkedém, bármit tegyen s cselekedjék azonban, csak addig s ugy teszi, a meddig s a hogy azt a financiális körülmények engedik, már pedig hogy a honalapitói emlékszobor s a magyar -walhalla szent ügye financiális bűnbakká alacsonyitassék, az ép oly szégyenitő lenne a főváros hazafias polgárságára, mint magára a nemzetre. Egyedül csak a magyar nemzet s a magyar társadalom az, mely a honalapitói emlékszobor és ezzel együtt a magyar walhalla szent ügyét a legszebb s leg-jogosultabb siker reményében karolhatja föl. Ily irányú mozgalom meginditását pedig elsó sorban a hazai sajtó, csak a hazai hírlapirodalom lelkes fölhívásai, buz-ditási által érhetjük el, mert az ily uton indított mozgalom, lassan bár, de mindinkább nagyobb s erőteljesebb visszhangra találna a nemzet kebelében, míg végre maga a nemzet, maga a magyar társadalom venné azt kezébe. Az idó s alkalom erre már elérkezett. Maga a helykijelölés is oly dolog, melyet egy folytonosan fejlődő s épülő fővárosban nem igen lehet soká halogatni. Részemről e kedvező alkalommal a következő két helyet hozhatom javaslatba: I. A vigadó előtti tért az emlékszobor számára. Előnyei: semmi kisajátítási költséggel nem járna, bár kevés élénkséggel de gyönyörű fekvéssel bir, három oldalról pompás palotacsoportok szegélyzik, mindenekfölött pedig csaknem szemben a várpalotával a sétány közepére s a Duna- ron nincs egy áruló betű sem onnan ered, — hogy Mathild válasza megirása alkalmával, — nehogy egykori irántamí vonzalmára nézve írásbeli bizonyíték lehessen kezeimben, — egy kevés vegyészetet alkalmazott. így azután az idő multával, midőn újból elővettem levelét, hogy elsirassam rajta régi boldog, de boldogtalanná vált időmet, — látám a történteket, — a betűk elvoltak róla tűnve és én egy tiszta papirt tarték kezeimben. — Ekkor ismertem még csak föl igazán e bünöe lelket. Valóban egy Varazsdyhoz méltó tett I Mindezekből édes Lajosom ama következtetés vonható, melynek egész értelme akár e közmondásban íb egyesíthető: Az alma nem messze esik fájától! Habár Ilonka kisasszony szemeidben tiszta is, — róla sem jót, sem roszat nem mondhatok, mert akkor ő még gyermek volt, — de a ferde nevelésnek a szemei előtt lefolyt intriguáknak szivét kellett megmételyezni. Te ezt tagadásba vonod? Jól van, megengedem, mert hát tövisen terem a rózsa, — de vigyázz, ha ő rizsa lesz is, — ha hozzá nyúlsz, a tövisek kezedet megszúrják. Sejtelmem azt sugallja nekem, hogy Ilonka még azzá fog lenni, milyenné ót atyja és nővére akarata szándékozzák tenni. Ne\'engedd tehát\' esztelen érzelmeidet tovább harapódzni, — mondj le róla, — még nem késő, Tagadólag intesz? Nem a lehetetlenség körébe tartozik e lemondás. — Igaz ugyan, hogy fájdalmas sebet fog ez sziveden ejteni, — de tán nem meggyógyíthattam? Az idő majd behegeszti Bebeídet és hidd partra esik, melyen maholnap ngyszól-ván egy egész kis szobor-társaság fog egybegyűlni. 2. A Károly-kömtí Huszár-féle telek. Előnyei: rendkívül kedvező fekvése a főváros legélénkebb központjában, nemcsak az emlékszobrot, de a walhalla épületét is befogadhatja, mely utóbbi a vigadótér választása esetén külön eső helyre szorulna; hátránya fájdalom az, hogy igénybevétele igen tetemes kisajátítási költséggel járna, a min különben segíteni lehetne olyformán, ha az uj városház előtti telekcsoport szükségszerütlen kisajátítására szánt összeg inkább erre fordíttatnék. Mindezeken kívül pedig az országos gyűjtés rendezése, pályázatok, építkezések stb. is oly sok fáradalmat s időt fognak igénybe venni, hogy csaknem csoda lesz, ha a még hátralevő rövid időszak alatt a legfáradhatlanabb buzgalom is czélt érhet, A hazafias magyar sajtóhoz fordulok tehát, tegye sajátjává ez ügyet, lelkesítsen, buzdítson, s a hol kell, ostorozzon is szigorúan s kivételt nem ismerve; ez ügy a magyar nemzet ügye, s egyedül csak a nemzet által nyerhet valósulást. Adja az ég, hogy szavam ne légyen elhangzó szó a pusztában! BORSODI SZILÁGYI DEZSŐ. Komárommegye névmagyarázata.*) Komárom — vár — város és megye neve. Történelem szerint a magyarok Ázsiából e hazába jővén, Kuma vitéz volt az, ki e helyet a Dunánál elfoglalta és maga nevére az itt állott római erődöt kiépítette. *) A Komáromi lapból jónak látják átvenni e kszleméayt, mivel Zalában ia több „Komárom" van. Szerk. el könnyebben fogod e lemondás kinait elviselni, miután ezt önmagad szabtad reád. Gyógyithatlan lenne azonban a seb akkor, midőn átkeílene azt látnod, — mikép űztek szerelmeddel játékot, mikép csalták meg jóhiszeműségedet és mikép áll a Varazsdy ur által mondott ama arany igazság: Semmi sem állandó a nap alatt. Lajos e szavakra mintha egy mély álomból ébredt volna föl, melyben kinsó visiók üldözték, — tévetegen tekintett :körül a teremben, — mignem Feri esdő tekintetére eaének szemei. — Ekkor ébredt csak föl benne az öntudat, ekkor visszhangzott füleibe Feri szavai, — fölkelt tehát ülőhelyéről és büszke állásba helyezkedvén, erős lenni akaró, de akadosé hangon szóla: Feri! amit kivánsz általam teljesíttetni, — nem az én hatalmamban áll. Kívánd azt, hogy levegő nélkül éljek, — ez azonos üonkáróli lemondásommal. Feri, ki további esdeklései eredménytelenségét belátta, lehajtá fejét, — kezeivel rejté el arczát, melyről sürün patakzottak alá bánatos könyüi, azután mintha e könyük szivét megerősítették volna, — ő is fölkelt ülőhelyéről, és miután letörlé azokat igy szÓls: sliajosí miatat, tujdsz, mindent elmondottam, minden tőlem kitelhetŐt elkövettem téged oktalan cselekvésédtől visszatartani. Szigorúan sújt engem a kegyetlen végzet! — Nem elégszik meg aEsai>hogy^Q\'.buktam el, de még legjobb barátom elestét is kívánja. (Vége következik.) TIZENKILENCZEDIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. ÁPRILIS 29 ¿11 1880. Mások szerint azon népfaj, mely ascythiai magyarságot ide követte Kuraa vizétől jővén be, azon ázsiai folyam emlékére itt a Dana mellett telepjét ily névvel nevezte. Hagyomány szerint Retel vitéz Árpád alatt kiküldetvén e helyre, messziről már sötét falakat látott, melyekre emberei válaszolták : „Komor-rom\', és valóban romok állván ott, meghagyták a ,Komor-rom0 nevet, melyből később Komárom lett. Tréfás adat, hogy Árpád emberei Olup-tulma vezérlete alatt ide a romok közé szorítván a szláv népet a csinos szlováfskák (asszonynép) komaságba keveredtek velők, és lett a romnak tréfás neve Koma rom, A németek Komorn=Komárom, a magok nyelvén a Komm-morgen=jer holnap szójátékból magyarázzák, mert már az első századokban ezen erősségre vágyván, annak egjik sarkára kőből kifaragott szűz — nekik ujjai közt fügét mutatva, azon kérdésükre, mikor vehetik be & várat, gúnyosan azt susogta az ő nyelvükön „Komra-morgen" és csakugyan ezen vár még eddig bevehetetlen volt. Szűz a vára Komáromnak Mint szive a hazafinak ; Ez is, az is viba\'atlan, Mert alapja ingathatlan. Ezek után áttérhetünk a régibb és ujabb írók adataira. — Béla király névt. jegyzője igy ir: „Dux Árpád subjigata sibi tota terra Pannoniae, pro fídelissimo servitio suo eidem Retel dedit terram magnam juxta Danubium, ubi Fluvius Wag descendit, ubi postea Olup-tulma filius Retel Castrutn conatruxit, quod Comarum nuncupavit." Cap. 15. — Azaz: Árpád vezér itt a Duna mellett, hol a Vág is befoly, Retel vitéznek adott nagy földet, melyen később annak fia Oluptulma várat épitett és nevezte azt Komáromnak. Bonfin (Rerum. Hung. Dec. I.jL. 1.1606) igy magyarázza Komárom nevét: „Camariensis a Camaro Scytharum oppido nominatus, quod in insula Danubii situm est. Comari namque juxta Saxartem Saxarum fluvium in Asiatica Scythia populi fuere celeberrimi: quare multa Europeae Sc^ thiae oppiaa Asiatica nomina referunt: quin et Comara fluviua in Bactris est, qui Ocum intrat. Comari quoqueibidem populi", — azaz röviden: az Ázsiából bejövő Bcythák az ott elhagyott Komárom foljó s a körül lakott ily nevü nép emlékére, miként az szokás volt, e helyet elnevezték Komáromnak. Cornídes, aki a régi Írókat biráíat alá vette, ezen álJitást is valótlannak tartja. Vindi ciae Anonymi Belae régis Notarii czimü müvé ben azonban a magyarázók nagyobb többsége a mellett van, hogy Olup-talmának Komárom építőjének atyja, ázsiai Camar városból szár mázott és jött népével a camarokkal ide, kik később kunoknak is neveztettek. (Pauer János „Az ősök emléke", székfoglaló beszéd 1860.) Larius régi jró Komárom nevét, Com-mertii római város névtől származtatja. Chaldeai nyelven Camar-em=Komárom jelentősége fekete főváros ; e szerint azok, kik a régi vár ós falat Komor rom nevezték, a zsidó értelmezésbői vonhatták le azt. Bombardi (Topographia 68) szerint a kumai magyaroktól — mely rettegett nép volt, kell származtatni nevét. Plinius régi seytha telepnek jelöli, melynek törzsöke Baktriában lakott és Chomárnak neveztetett (Hiat. nat. Lib. VI. c. 18.) Czuczor Gergely is Bombardi nézeteit osztja. — Horváth Zsigmond szerint Komarom= Kalmárhon, azaz oly hely, hol kereskedés űzetett, 8 ezen szónyomozás alapját a Balaton vidékéről vette, hol most íb a kereskedőt, kalmárt kÓLűárnak nevezik. Comarin 1036-ban, Comarum 1075-ben stb. rév- és vásárhely volt a Dunánál. Fényes geogr szótárában I. 237 lap. szintén Oluptulma építkezésének tartja és azt részben Kuma viz emlékére, részben a cumai magyarok nevére, kikkel e helyet atyja Retel, Szvatopluk embereitől elfoglalta — nevezte el. Szerintem a népregék kizárásával Béla király névtelen jegyzőjének adhatunk hitelt, ki a vár épitkezését Árpád idejére helyezi, azt Retel fia Olup-tulma építkezésének vallja éa az őt követő irók szerint az ide telepitett nép Scythiaból kijött kumiai nép volt4 Ezekután felkérve azokat, kik helynévmagyarázatok birtokában vannak, azokat velem közölni szíveskedjenek, azon Ígérettel válok meg, hogy a t. szerkesztőség engedelmével Komárom megyei községi névmagyarázatokkal is szolgálni fogok« R. ENSEL SÁNDOR. Helyi hirek. — Bakody Lajos zeneszerző s zon-% gora művész hangversenye apr. 24-én tárta tott meg a nagy casino termében gyér közönség előtt, noha mind a műsor gazdag volta, mind a művész, ugy a szives közreműködők melegebb pártfogást érdemeltek volna, Bakody játéka ismeretes közönségünk előtt, csak annyit jegyzünk meg, hogy „magasba csapongó heve" leginkább a „Marcié de bravoure* saját eredeti szerzeményében tünt fel, melyei ismételnie is kellett. — Schreyer Berta kisasszony szabatos zongorajátéka tapsviharfc aratott, ki Markul 1 sonatájából Bíschitzky úrral játszott. Kohn Hedvig kisasszony zongorajátéka elmaradt, dalai azonban — elfogultsága daczára is elismerésben részesültek. Welisch-Wellenberg Ernő urnák nagyszabású előadása fénypontja volt az estének. Érzelmes előadása hatott és kitörő lelkesedést keltett. Különösen szép és dicséretes volt tőle, hogy Rosenberg Henrietta úrnőnek lapunkban megjelent egyik azép költeményét oly tiszta magyarsággal szavalta el. Bakody barátunk másnap a főtisztelendő kegyesrendiek vendégszerető asztalához hivatalos levén, csak a délutáni vonattal utazott Budapeatre. Elismeréssel adózunk a hazafias érzelmű helybeli kegyesrendi ház közüszteletü főnökének, hogy hazai művészeinket ittlétük alkalmával kiváló figyelemben részesíteni szives. — A nagy kanizsai kir. törvényszék udvarán levő állami fegyház tetejére villámhárítók alkalmaztatnak. A főtérre szolgáló alacsony kő fal jelentékenyen magasbra fog emeltetni^ — A fürdorészvény társaság köz gyűlésében újólag az határoz tátott, hogy a részvények idei szelvénye egy fürdő élvezetére ad jogot. Adóssága még mindig meghaladja a tizenegyezer forintot. — Tűzoltó-egyletünk Bakai Nándor szegedi mütani fonó- szövő es kötélgyárából 100 méter hosszú tömlőt (vizvezető vászoucaő) hozatott. A tevékeny elnök több helyről rendelt mustrát, élénk meglepetésül a szegedi legjobb éa legolcsóbbnak bizonyult. Örömünkre szolgál a hazai ipar ily kitűnő emelkedése* Ezen felül 4 uj kovácsolt aczélcsákány rendelte1 ett meg. Pártoló tagja jelenleg 151 van. Egyleti szolga Kálovics Ferencz lett. — Figyelmeztetés a közönséghez. Azon felelősséggel szemben, melylyel minden — pénztárkezeléssel egybekötött hivatal felsőbb-sége iránt tartozik. — De másrészt figyelembe véve azon körülményt, hogy a felek néha hitelesítés végett a hivatalhoz szállitott tárgyaikat hónapokig is ott hagyják, miáltal nem caupán, hogy az amúgy is korlátolt helyiségen a gyorsabb működés gátoltatik, de azonfelül a hitelesítési dijak be nem folyván, a haviszámadás lezárása éa a befolyó dijak beszolgáltatása lehetlenné tétetik* S végre tekintettel azon visszaélésekre, midőn némely felek mintha kilesvén a hivatalnál levő szüneteket délben ésestve— leginkább pedig az ünnepeket, midőn a hivatal zárva van, a hivatal udvarán levő és már meghiteleaitett tárgyaikat- hordaikat elhordják minden bzó-éa anélkül, hogy a hitelesítési dijakat lefizették volna.—Miért is szükségesnek tartottam következőket elrendelni és a közönség tudomására hozni. 1 ör. Minden mérleg, folyadék avagy száraz tárgy mércze, suly és hosszmérték, hol a teherképesaég, hossz és nagyság szerint a hitelesítési dij azonnal megállapítható, a díjszabályzatban előirt összeg még akkor is előre leteendő — midőn azokat a hitelesítő hivatal másnemű elfoglaltsága miatt nem is vehetné azonnal hitelesítési eljárát alá. 2. Hordóknál, hol a hitelesítési dij — csakis azok kíköbzése után állapítható meg, a hordók nagyságához aránylag a felek által bizonyos összeg letéteményezendő. Ezen összegek lehetnek a) oly hordóknál, melyek szemmérték szerint ia meghatározhatók éa körülbelül 100 L ig terjedhetnek 25 kr. b) 100 - 300 L. köbtartalomig 50 kr. c) 300 - 500 egész 1000 L-ig 1 frt és igy tovább — letéteményezendő minden egyes hordó után, mely összegekről a hitelesítő hivatal ideiglenes téritvényt — a hitelesítés megtörténte után pedig rendes bárczái állit ki és a netán felesleg összegeket visszatéríti. — 3-or Ezen hivatalosan kiállított bárcza kézbesítése után a félik tartoznak hordaikat és másféle mérőkészületeiket a hivatalos helyiségtől elvitetni, mivel azokért biztoosági szempontból a „nyitott udvaron" további felelősséget nem vállal a hitelesítő hivatal. — 4-er Minthogy a hordóhitelesitéshez szükséges viz-huzó es segédnapszámosokat az 1875-dik évi 3826/4166. számú közzétett rendelet szerint a felek tartoznak előállítani illetve azokat fizetni — ezek napdijai fejében Zalamegye területén létező hitelesítő hivataloknál, a bárczán kitüntetett dijak felénél több 5 kr./H. L. fel nem számitható. — 5 ör. Ezen szabályok a bitelesí-tés foganatosítása tekintetében, mindenkire egyaránt kötelezők. Felsőbb meghagyás folytán kiadta Komlóssy Ferencz, 21. sz. m. k. mértékhitelesítő hivatal főnöke. — Az országos phylloxera bizottság április 7-én ülést tartott a földmivelési, ipar- és kereskedelmi miniaterium helyiségében K e -n e a s e y K. osztálytanácsos elnöklete alatt. Mindenekelőtt Cserháti tanár tett jelentést a Keszthely vidékén végrehajtott irtásról. E szerint Koller szőlejében a kilenc* inficiált tőke a biztonsági övvel együtt kiirtatott, a talaj négyszögmeterenkint 220 gr. szén-kéneggel mérgeztetett. A Becker-féle szőlőben az irtás nem foganatosíttatott ezúttal ; miután az őszi megelőző vizsgálatból nem tünt ki teljes bizonysággal — ha csakugyan van-e phylloxera jelen s miután minden oknélküli turkáláfci a mintaszerű uj szőlőnek sok kárt okozna a tulajdonosnak. — A bizottság az eljárást tudomásul vette. — Kimondatott, ho^y a többi inficiált területek irtása ápril hó közepéig halasztassék el, miután e helyeken az irtást vizsgálatnak kell megelőznie. Szóba jött ha vájjon nem kellen«i-e az egyes megyék által készített phylloxera statumokat, helybenhagyás előtt az orsz. phylloxera bízottságnak kiadni vélemény adás végett? — E kérdésre Zalamegye azon szigöru szabályzata szolgáltatott okot, mely-szerint Meszesgyörk községben, még a venyigét sem enpidték a szegény népnek haza vinni tüzelés ezé íjából. — A többség főleg Kerntler és Mírfnár felszólalása után oda nyilatkozott; miszerint a mit ministeri szabályrendelet megenged, azt egyes megyei hatóságoknak sem lehet eltiltani. — JDéli vaspálya• Mihelyt az osztrák kormány a déli vaspálya legutóbbi közgyűlésé nek jegyzőkönyvét jóváhagyja, azágráb károly városi vasútvonal megvásárlásáról szóló törvényjavaslat elő fog terjesztetni — E törvényjavaslat elintézés« után a buda zákányi illetve buda-, pragerhofi vonalon a déli vasút igazgatóságával kötött szerződés értelmében egy naponként közlekedő futárvonat fog életbelép-tettetni, mely Zákánynál a Fiume felé közlekedő és Pragerhofnál a trieszti futárvonatokhoz fog csatlakozni. — A pápa-keszthelyi vasút végre hajtó bizottságának Sümeghen vasárnap tartott értekezlete az összes vidék, melyet a pápakeszthelyi vonal terve érint, a legnagyobb készséggel csatlakozott ezen terv valósításához. — Jelenvoltak közül Barcza Sándor, gráf Deym Nándor, Háczky Kálmán, Eitner Sándor és Gyömörey Vincze urak az ügy érdekében felszólaltak. — A gyűlés folyamán jelentetett, hogy az aláírások gyűjtésére a vidéki fiók bizottságok legnagyobb részben megalakultak, és hogy az előmunkálati költségekre Keszthely városából 900 frt folyt be és igy a szükségelt összeg teljesen fedezve van. — Szauter Ignácz és Takács Gyula urak Noszlop község részéről 400 trtnyi adományról szóló kötelezvényt uyuj-tottak be; mely áldozatkészségért elismerés szavaztatott. A bizottság kiegészítéséül a bízott ságba beválasztattak : Dr. Feny vesay Ferencz, Néger Ágoston, Dunszt Ferencz és Páli János urak — Gyilkosságok. Id. Baló Gábor, zalabéri lakost, páhoki szőlejében Lázár Gergely János szabadságolt katona előbbiuek szőlőszomszédja, minta ^Kesz!hely"-ben olvassuk agyonlőtte és pedig mint a körülményből kivehető, Lázár először Balót fejszével vállon ütötte, mely ütés ai, első bordát eltörte. Balónak az iszonyú ütés alatt össze kelle roskadnia, mire LjS^ár Balót — ennek puskájával fejbe lőtte. Ezen borzasztó tett után Lázár a faluba ment, h<gy Cserép Pálon boszut álljon. Ezt felkölté 8 hivá kí az udvarra; de C«. megpillantván a gyilk\'a kezében a fegyvert, a szobából nem ment ki, sőt ezt szóval ki ¡8 nyilvánitá. Erre Lázár az ablakon át b-lótt a szobába; a lövés Cs. uejét lábán találta. A tenti esetek az éj leple alatt történtek. Reggel a dráma — a gyilkos megboszulásáv&l — tovább fűződött. Ugyauis: Baló fia Gábor több munkással Zalavárból sző lejükh-zérvén, atyját vérben fek e, a présházban halva leli. Iszonyú fájdalommal telt szívvel rohan a fiu (ki mellesleg mondva uős s körülbelül 30 éves) be a faluba, Páhokra a községi biróságoál jelentendő a megrendítő esetet. — Ugyanekkor jelenté Cserép ia a bírónál a nála történt eseményt. Ez alkalommal egy nőbeszélé, hogy a szőlőben egy pajtában aluszik egy puskás ember, fejsze is van mellette. Ifjú Baló, Cserép és még mások is a leirt puskás ember felkeresésére indultak, ki ezeket észrevevén, futni kezdett s magán könnyebbítendő, a fejszét eldobta. Baló és társai űzőbe vették a fuiót s midőn Baló a megtalált fejszében atyjáéra ismert, a futóban határozoltau atyja gyilkosát látta. A fejszét felvevé s a fájdalom és boszu\'ól űzve rohant t fegyveres futó után, (ki nem volt más mint Lázár Gergely János). Ez a szölőkerités mellett lehúzta magát s fegyverét ifj. Balóra irányzá. Baló fejszéjével fejbe vágta a a gyiikoa azonnal élettelenül rogyott össze. — Itju Baló ezután a keszthelyi kir. járásbíróságnál azounal bejelenté, hogy atyja gyilkosát levágta. A bíróság által a vizsgálat megindittatott.— Kehida mellett fekvő Barátszigeti községbeliek közül néhányan a szőlőhegyről — kapálás után — egyik este hazafelé menvén, a már nappal megkezdett czívó-dást az uton folytatták. Utóbb tetlegességre került a dolog s 4 Buhanczlegény kapával Pop per János és Gábor testvéreket annyira össze verték, hogy P. János a bareztéren fekve maradt. Gábor is nagy nehezen bin haza vánszo- rogni; Jánost az útról éjjel Bzálliták haza, még az nap meg is halt, Gábor felgyógyulásához kevés remény van. A vétkes auhanezok fogságban ülnek. — Meghívás a „keszthelyi csónakegylet* f. évi május hó 1-én tartandó s táncz-czal egybekötött ünnepélyes megnyitására. Az ünnepély a Balatonnál délután 4 órakor, a táncz pedig az „Amazon" szálloda nagy termében esti 9 órakor kezdetik. Belépti dij a társas-vacsorára éa táncz-estélyre 1 frt 70 kr.; csak a társas-vacsorára vagy tánezra egy-egy forint. Keszthely, 1880. april hóban. A rendezőség. — öngyilkos. A komárvárosi indóháznál alkalmazásban volt Unger József nevü szolga, kit részegeskedéae miatt az állomás főnök megdorgálta, apr. 17-én este főbe lőtte magát. — Halálozás folytán üresedésbe jött zala-szent-mihályV plébánossá Illés Istváp szt.-gróthi segédlelkész neveztetett ki. — JHymen. Horvátb-Szent-Miklóson apr. 24 én vezette oltárhoz Krug Emma kisasszonyt Simonyi Lajos ur Ó Orsó várói. — Sárdy János csáktornyai kir. járásbirósági albirónak a titeli kir. járásbírósághoz való áthelyezését ő felsége megengedte. — Értesítés. A zalanjegyei általános tanitó-testület központi választmánya május havi rendes ülését kivételesen május elsején .d. e. fogja a keszthelyi elemi fi iskola tan helyiségében megtartani, melyre ezuttál a tantestület jköri elnökei 8 nem különben minden tanügy barát teljes tisztelettel raeghivatik. — A tantestület elnöksége. — Az ország bortermelésére vonatkozó adatok a földmivelési ministeriumban egybe-állittatván, a hivatalos kimutatás szerint az ország 6 borkerületre s ezek 40 borvidékre vannak felosztva. Dunántuli kerületben 7 dik borvidék : Balatonmelléke, szőlőterület 20990 hektár, átlagos termés 250,256, fehér 132,916, vörös 117,340 hektoliter. 8-dik borvidék: Zala, Vas és Sopron vidéke, szőlőterület 16568 hektár, átlagos termés 246,525, ebből fehér 74755, vörös 171,770 hektoliter. — Rövid hirek. Deák Ferencz mauao-leuma 2 év alatt készül el. — Közlekedésügyi mimster Ordódy Pál lett. — Livornóban Fe-renzona hírlapírót orozva meggyilkoltak. — Gorcsakoff hg. jobban van. — Hohenlohe hg. a sági uradalmat megvette s ott fog lakni. — Madridban a színpadon agyonlőttek egy őrültei. — József fhg. Pannonhalmán időzik. — Zubo vic8 főhadnagy távlovaglást tesz Bécsből Bpestig és vissza. — Kossuth iratainak első kötete május 1-én jelenik meg. KI nyert? Bécs, apr. 24 én: 82, 18, 65, 64, 70. Grác/, , „ 21, 88. 10, 71, 56. Temesvár, „. „ 10, 46, 8, 53, 50. Irodalom (E rovat alatt megemlített mnnka Nagy-Kanizsán Wajilits József könyvkereskedése által megrendelhető ) — Uj zenemüvek. Táborszky és Parsch urak nemzeti zenemü-kereskedésében Budapesten megjelent. Két kedvelt dal. I. Nézlek, nézlek, de hiába nézlek. 2. Megy a gőzös Kanizsára. Énekhangra zongora kísérettel (vagy zongorára külön) alkalmazta Huber Sándor. Ára 60 kr. - — Az *0rszdg~Vildg" tizedik füzete méltó az eddigiekhez, rendkívül gazdag tartalma, szép képei és finom kiállítása a díszes vállalatot hézagpótlóvá teszik s az egész európai ilynemű irodalomban előkelő helyet biz tositan.tk neki. E füzetben búcsúzik el az eddigi szerkesztő Somogyi Ede b adja át helyét Beöthy Zwlt ösmert írónk uak. — Kossuth Lajos nagy hazánkfiának „Irataim az emigraczióbóla czimü nagybecsű müvének első füzese Mehner Vilmosnál díszes kiállításban megjelent. Ára 35 kr. Melegen ajánljuk. — A „Tavasz", a budapesti tavaszi ünnepélyek közlönye, melyet a fővárosi gyermek-menhely, gyermek-kórház és hasooszenvi kórház javára május elején a gr. Károlyi palotában rendezendő ünnepély alkalmából az egyesült nő eg) letek ünnepi bizottsága ad ki, — május hó 4 ón jelenik meg pompás illust-ratiókkal Munkácsy, Zichy Mihály, Székely, Lotz s más jeles festőnktől, és mulattató rövid el beszélések kel Jókai, Pulszky Ferencz, Szász Károly s másoktól, valamint igen sikerült karikatúrákkal Jankó Jánostól pdlítikaí vezér férfiainkról. — A lap szétküldését én vállaltam magamra s megrendelések, legczélszerübben postautalvány nyal, hozzám intézendők. A „Tavasz" két különböző kiadásban jelenik meg; az egyszerű ára 40 kr., postán küldve 45 kr., a diszkiadásé 1 frt, postán 1 frt 5 kr. Budapest, 1880. apr. Rnutmaun Frigyes köny v-kiadó, gránátos utcza 6. szám. TIZENKILENCZEDIK ÉVFOLYAM zalai közlön 7. ÁPRILIS 29-én 1880. Vegyes hírek. — Kisérlét a leleíonnal (Ssombathely és Kőszeg között); A szombathelyi főgymnazium caorna - premontrei tanártestülete és Gothard testvérek, az általuk javított Siemens-Hauck-féle telefonnal kísérletet tettek a nevezett távírda vonalon. A kísérlet minden várakozáson fejül jól sikerült. A párbeszédekben a hang jellegét tisztán lehetett érteni, s az ismerősök egymást hangjukról ismerhették fel. Az ének pedig a telefontól 10 méternyi távolból még hallható volt. Szombathelyen a megyés püspök i- jelen volt a kisérleten. Ugyanekkor este magnéziumfény általí jeladással történtek sikerült kísérletek. — Kétszáz eves jutalomdíj. Németalföld még 1611-ben tűzött ki 25,000 hollandi forintot az északi sark északi átjárójának jutalmául, s ezt azóta vissza nem vonták: most tehát teljes joggal állitják, hogy Nordenskjöldnek, ki most iért vissza merész északsarki expeditiójáról, tökéletes joga van ez összeget fölvenni. Minthogy Nordenskjöld legközelebb Hollandiába utazik, lesz módja tudakozódni e dij után. — A szegedi könyöradományok ki osztását, mint a szegedi lapok jelentik, május 3-án kezdik meg, azon felekre nézve, kiknek kára jan. hó 19 dikéig fölvétetett. — A kiosztási eljárás h következő lesz : A kioáztás valamennyi városrészre nézve egyszerre indul meg és utczán-kint, az utczák betüsorrendje szerint eszközöltetik. E czélból három kiosztási bizottság lesz működésben, és pedig a felek igazolása a városházi közgyűlési teremben történik, az utalványozás a volt főispáni teremben és a kifizetés a volt főjegyzői, most főkapitányi hiva+alBZobában eszközöltetik. Összesen 2 millió 602,000 frt könyöradomány áll rendelkezésre.Ebből levonva a 6 százalékra meghatározott tartalék alapot, ténylegesen kiosztandó 2.446,000 forint. — Az ingatlanokban szenvedett kárért fizetendő legnagyobb könyöradomány összeg 4200 frt, az ingókban szenvedett kárért pedig 3000 frt. Érdekes a fölemlítéare, hogy az árviz folytán rombadóit vagy megrongált házak összege 5586; ezekből a belvárosra esik 1494, alsó- városra 1545, felsővárosra 1534, Rókuara 1013 ház. A fölbecsült károk összege a város területén 11 millió 136,285 forintra megy; ebből ingatlanokra 7 millió 134,896 frt, ingókra 4 millió 001,389 frt esik; a külterületen ingatlanokban 614,309 frt, ingóságokban 60421 frt éa így összesen 674,700 frt kárösszeg vétetett fel. És így áz összes kárbecslés 11 millió 811,015 frt értéket képvisel. Ezzel szemben a könyoradományokból kiosztandó összeg 2 milió 412,600 forint. — A bevándorlás Boszniába — mint Banjalukáról írják .— mind nagyobb mérveket öU. Jelenleg már a határon hannoverai és tiroli telepek léteznek, legújabban pedig egy sváb telep létesült. Bajor parasztok a Novi mellett nagyobb földkerületeket vásároltak, mások ismét a bégektől bérbe vet\'ek telkeket s már több család be is költözött uj birtokába, mig mintegy 60 család még követendi őket. A Svájczból is írják, hogy a Boszniába való bevándorlásra agitáczio indult, több berni és zürichi ügynök néhány nap előtt több vidéket Boszniában be is utaztak, hogy birtokvételeket kössenek. Licca vidékéről is jelentékeny a bevándorlás, de az onnan jött szegényebb sorsnak birtokot nem vásárolhatván, a bégekkel kénytelenek bérszerződéseKet kötni. Maga a kormány a letelepülőket kedvezményekben része-siti s ug£ látszik, hogy az ország amerikai minta szerint három kerületre osztatott, melyek elseje az ország eg&z széltében délre le Ban-jalukáig, illetve Dervent és Bjelináig terjedj a második a Travnikig és keletre Kladanj-ig terjedő részt ölelné fel, mig a harmadik kerület Szerajevon át a herczegovinai határig terjedne. A mohamedán vallású lakosok előszeretettel adják el és engedik bérletre birtokaikat a németeknek, s általában a belföldiek s az idegen letelepülők közt igen barátságos szomszédsági viszony fejlődik. — A magyar természetvizsgálók ez évi vándorgyűlésének Szombathelyen való megtartása körül felmerült előmunkálatok teljesítésére megalakult nagy választmány ujabb értekezletet tartóit megyés püspök ur ő méltósága el- l nöklete alatt. Tárgyaltatott először a szállás-\' ügy, mely szerint városunk polgárai nagy készséggel fogadtak el már is nagyszámú vendégeti Tekintve azonban, hogy a gyűlésen résztvevők száma még ismeretlen, czélszerü-nek mutatkozott minél több szállásról gondoskodni, nehogy esetleg lakáshiány legyen. A szállásoló bizottság tagjai tehát újólag fel fogják a lakosságot kérni, hogy a lehetőségig ki-merittessék ez ügy. Szóba jött a kirándulás kérdése, mely: a) Tarcsára, Máriafalvára, Borostyánkőre, Lékára és Kőszegre; b) Jaák: c) Német Újvárra; d) a Ság-hegyre van tervezve. Felolvastatott a meghívó, melyet a budapesti elnökség küld ki tagjaihoz e gyűlésre, s mely, némi változtatással, elfogadtatott Szóba jöttek az ünnepélyességek, melyeket a város vendégeinek szórakoztatására nyújtani fog. Aug. 23-án ünnepélyes fogadtatás a vasúton; —ugyanez nap ismerkedési estély ; — 24-én a nagygyűlés után fényes díszebéd ; — egy estén nagy ünnepély a prateri kertben. Kitűnő színtársulatunk pedig a színház iránt érdeklődőket fogja ki-elégiteni. Amint a fentebbiekből kitűnik, a nagy választmány mindent elkövet, hogy Szombathely város vendégeit tehetségéhez mérten kielégítse. — Chinai hasonlatok. A chinaiak hasonlataikban igen 8zarkasztikusok. Idézünk egy párt. Az írásban csufolkodót papiros tigrisnek, a magát tulbecsülőt: mérleg serpenyőben veszteglő patkánynak, a tulhajtottat: púposnak, a pazarlót: rakétának, a másokért jót tevőt és családját koplal tatot: hosszú rúdon levő lámpásnak nevezik, mely messzire világit, de a tövében nem látni semmit. — Ezek a chinaiak még sem — chinézerek. Szerkesztői üzenet. 4041. Dr. P. A. Bellatincz A levél a lap zárta után érkexett, a j5vő arámra maradt. Felelős szerkesztő: Bátorfi Lajos. Nyllttér.*) Értesítés. Alolirott egész tisztelettel értesítem a nagyérdemű közönséget, hogy 9 -évi gyakorló orvosi tevékenység után, még a fogorvosi műtudományt is elsajátítottam és helyben ezen különlegesség gyakorlására egy műtermet nyitottam, azt a legújabb amerikai rendszer szerint berendeztem, hol mindennemű fogbajt szaktadományi-lag orvosolni és minden ezen szakmába vágó műtétet eszközölhetek. Műtermem Nagy-Kanizsán, király utcza Babocliay-féle házban van. Kiváló tisztelettel Krausz Ignácz, gyakorló orvos és fogorvos. (51 2--*) hirdetés. Áz Alsó Leadva Nemthy uradalmak föbérnök-ségénél egy 33/, cat. hold belsóség, 38»/, b. szántóföld, 623/, h. rét, 5»/, hold mezei, s kívánatra tetszés szerinti területii erdei ¡ege löből álló gazdaság folyó év tavaszától kezdve 1890. év végéig vagy rövidebb idótartamra haszonbérbe adatik. A bérleti feltételek az alsó-lendvai gazdasági irodában megtekinthetők. — Alsó-Lcnáva, 1880. april hó 26. Az Alsd-Lendva Nempthi főbérnökseg ibG t-3) igazgatósága. *) E rovat alatt küzlöttért feMBsséget nem vállal a Szark. i £ x Ft X3 e: t s e: k: Nynjtsunk kezet a szerencsének! 400,000 márka főnyereményt nyújt kedvező esetben, ¡t legújabb nagy pénzkÍ8or SOláS, mely * magas kormány által jóváhagyva és biztosítva van Ezen uj tervezet előnye abban áll. ho^y néhány hónap lefolyása alatt 7 sorsolásban 45.200 nyereménynek ok veti u u ¡sorsolás alá kell kerülnie, köztük találkozik 400,000 frtnyi főnyeremény, részleg pedig: 1 nyerem, á m. I nyerem, á m. 1 nyerem, á m. 1 nyerem, á m 1 nyerem, á m. 2 nyerem á rn. 2 nyerem, á m. 5 nyerem- á m. 2 nyerem, á m. 12 n\\ erem. á m. 250,000 150,000 100.000 f, 0,000 50,000 40.000 80,000 25.000 20,000 15,000 1 24 4 62 68 214 531 673 950 25,150 nyerem, a m. nyerem, á rn. nyerem, á m. nyerem á m. nyerem. A m. nyerem, á m nyerem, á m nyerem A m nyerem á m. nyerem, á m stb. 12,000 10.000 8000 5000 3(X)0 20« 10 1000 500 300 138 stb. A nyereményhnrá ok tervszerint hivatalosan állapíttattak meg A legközelebbi első, hz állam által biztosított nyeremény-huzás a következő összegbe kerül: i ereileti »-»rajegynek á a csak « márka vagy 3 frt 50 kr n. é. b , a3 - . 1 n 75 , . „17 . — . 90 1 égéi 1 fél 1 negyed Valamennyi megbízás az összeg előleges beküldése vagy postautalvány mellett azonnal és a legnagyobb gonddal eszköz«! tetik mindenki maKát az állam czimerévl ellátott .eredet, sors-jegyet kapván tőlünk kezéhez. A megrendelésedhez a megkívántató hivatalos tervezetek díj nélkül mellékeltetnek, minden húzás után pedig felszólítás nélkül küldjük résztvevőinknek a hivatalos huzási j-gyz-k.-t. A nyeremények kiözetese miudenkor pontosan az állam jótállása mellett történik s akár közvetlen megküldése vagy kívánatra éi dekeltjeinknek Ausztria minden nagyobi. piacra,» fennálló i.sszeköttetjeink által kezbesittethetík. Vállalatunknak mindenkor kedvezett a sxerene.se. sok ma* tekintélyes nyeremény között gyakran a-/, első főnyereményeknek örvendvén az, mi..t 200,000, 225,000, 150,000, 80,000, 60,0<K), 40,000 stb fizettetlek ki. Az ily a legszilárdabb alapon nyugvó vállalatnál, előreláthatólag mindenütt biztonsággal a legélénkebb részvételre számíthatván, kéretik már a közeli húzás miatt is minden megbízást minél előbb, de mindenesetre f é má]U8 15-lke előtt közvetlenül alulírott bankházhoz intézni. Kaufmann & Simon, bank- és váltó-üzlet Hamburgban, bevásárlása és eladása mindennemű államkötvények, vaauli részvények és kölcsönsorsjegyekuek. U. i. köszönetünket fejezve kí ezennel iráotuuk eddig taniisitott bizalomért, felkérjük az uj kiaorsolásnáli részvételre, fólörekvésünk ezenlul is oda iráoyuland, mindenkor pontos és szilárd szolgálat által tisztelt érdekeltjeink teljes megelégedését kiérdemelni. Fönlebbiek. . ; | ( Kerestetik megvételre készfizetés mellett 60—100 holdas tagositott, jó minőségű birtok, mely a sopron-kanizsai vasútvonal mellett, vagy attól 2 mértföldnél távolabbne legyen. — Kisebbszerü uri lak és gazdasági epületek okvetlen szükségesek. EUdni kiváuók bérmentes levélben forduljanak alulirolt-hoz s jelezzékröviden : mennyi a birtokból az udvar ¿a kert terület? szántóföld és rét? mennyi éa mily épületekkel van ellátva? 8 mily ár szabatik a vevő részére? Keszthely, april 20. 1880. Vértessy Iván m. k h ügyvéd. | Mária-czelli gyomor-cseppek, jeles hatású gyógyszer a gyomor minden bántalmai ellen, \\ és felülmúlhatatlan a« étvágybiány, gyo- § morgyongeség, roszazagn lehellet, szelek, g savanyu felbüfögés, kólika, gyomorhurut, g gyomorégés, hne-ykőképződés, túlságos £ nyálkaképzőtiés. sárgaság, un \'or és hányás J főfájás (ha az a gyomorból ered), gyomor g görcs, székszorulat, a gyomornak tulter- S heltsége étel és ital által, giliszta, lép- és ^ májbetegség, aranyeres bántalmak ellen. & Egy flvegrHe ára hasxnSdati £ utasítással egy Hit .?.■> ter Kapható : Práger Béla ur gyó?yszei tárá- g I bau Nagy-Kanizsán, valamint az osztrák- p 1 magyar birodalom minden nagyobb gvóey- fc I szertárában éa kereskedésében. | Központi szétkOldési raktár nagyban és kicsinyben i Brady Károly, § „az őrangyalhoz" czimzett gyógyszertárában § 64 i_52 Kremzierben, Morvaország. Pályázat. A nag>-kanizaai kisdednevelö egyesület által fentartott kisded óvódánál üresedésbe jntt és ez évi juliua hó 1 vei elfogla landó, .ÓVÓ* állomásra, — mely 600 frt kéazpénz fizetés, 2 szoba és egyéb hozzá tartozólkai, mégis egész éven át szükséges tüzelőfa kiszolgáltatásával van egybekötve, ezennel pályázat hirdettetik. A pályázatok kelló okmányokkal felszerelve (képesitéa, kor és eddigi müködésról) legkésóbb f. évi junius hó lóig az alólirt elnökhöz beadandók. K-lt Nagy Kanizsáo, 1880. spril hó I7-én. KOCH M1HÁLYNÉ, g2 .j_3 «ey.«01eti olnflk Schaumann Gyula-féle Eddig elérhetlen hatásában a könnyebb tnegoltfisra vonat kozólag nehezen emészthető étkekre, emésztés, vértbztítás, táp Iála8 és te8terÖ8Íté8re. Ezáltal a naponkinti kétszeri folytonos használat után mértékletes szerül használ még maka-s betegségeknél is, u m.: emésztési gyengeség-, zaha-égetés-, viztótaíás a hasglllsztánál, vesztegiőség a bélnél, tag gyengeség, aranyér szenvedés, mindennemű görvény, golyva, fehérkor, sárgaság. Idült bőr kiütés, időközü főfájás, féreg- és kőbetegségeknél, benyálkásodás a benőtt köszvénynel és a gnmóságnál. Az Ésváayvlzek gyógyszer gyanántl használat mellett, előtte ép agy mint annak használata alatt, valamint utólagos gyógykezelésnél is kitűnő szolgálatot tesz. Kapható annak készítőjénél, gazdasági gyógyszerész Stokerauban es az osztrák-magyar állam minden gyógyszertárában, valamint Nagy-Kanizsán Práger Béla, Zala-Egerszegen Hollósy E. gyógy tárukban. IV Megrendeléseknél legkevesebb két skatula utánvét mellett küldetik. (13 9 2Ö) Hirdetmény. A nagyméltóságú magy. kir. pénzügyministerium 1879. évi G5712 szám alatt kelt magas rendelete folytán a nagy-kanizsai kincstári épület körüli járdának s falkeritéanek helyreállítása, a költségvetésileg megálla pitott 3427 frt 16 kr. azaz háromezer négyszáz huszonhét frt 16 kr. erejéig foganatosítandó lévén, erre nézve a nagy kanizsai kir. adóhivatalnál megtartandó szabály szerű árlejtés 1880. évi május tizenkettedik (12-én) dél olótti 10 órára tűzetik ki. A 3427 frt 16 kr. kikiálltási árnak megfeleli 10°/o hánatpéJzzel vagyis kikerekítve 350 frttal és 50 kros bélyeggel ellátott, — vagyoni s erkölcsi bizonyít ványnyal kellőleg felszerelt írásbeli, — zárt ajánlatok .Ajánlat a nagy-kanizsai kincstári épületeknél eazköz-lendu építkezésekre* czimmel ellátott borítékok alatt lepecsételve az árlejtési napot megelósó délutáni 6 óráig a nagy kanizsai m. kir. adóhivatalnál benyújtandók, hol a költségvetési terv, valamint a további feltételek az árlejtéai napig bezárólag a hivatalos órák alatt betekinthetik. Sopron, 1880. april hó 23. (¡5 1—3 A HAGY. KIR. PÉNZŰGYIGAZGATÚS.ÍG. ü TIZENKILENCZBDiK ÉVFOLYAM AFÄItlg 29-br lgSO TTIRDBTfiSE K. A Magyar-franczia biztositó részvény-társaság tisztelettel Alólirt igazgatósága ezennel jelenti, hogy Zala-, Somogy-, Baranya- és Vasmegyék részére kiterjed« hatáskörrel Nagy-Kanizsán főngynökséget állítván fel, annak vezetését GUTMANN S. H. ÚRRA ruháíta, kit egyszersmind a tüz-, szállítmány- ós jégbiztosítás! ágazatokban jogérvényes biztosítási kötvények kiallitásAra is felhatalmazott. Budapest, 1880. januárban. A Magyar-franczia biztosító-részvénytársaság igazgatósága: SOHWEIGER MOSCOVITZ. A Masyar-franczla biztosító részvény-társaflá« igazgatóságinak fentebbi közzétételére hivatkozással alólirott tisztelettel jelenti, miszerint a Nagy-Kanizsai főügynökség vezetését elvállalta s a fóügynökségí irodát megnyitotta, hol is biztosítási ajánlatok elfogadtatnak s a biztosítási iUlelre, vagy a társaságra vonatkozó mindenféle felvilágosítások leg-kótzségesebben megadatnak. BlztOSit pedig a társaság a) tűzveszély és robbanni* álul okozott károk ellen; c) szárazon vagy viien Kiállított javak károsodása ellen ; b) jégkárok ellen d) az emberéletére minden ismert módozat szerint. A Magyar-franczia biztositó részvény-társaság, melynek 20 millió frankot, azaz 8 millió arany forintot tevő alaptőkéjéből a részvényesek által mindjárt kezdetben 10 millió frank, azaz 4 millió arany forint készpénzben befizettetett, s részint a főváros legelső pénzintézeteinél, részint pedig magyar államértékekben éa elsőbbségekben lett elhelyezve, m. évi október 14 én tartván alakuló közgyűlését melyen a társaság ügyvezetésének élére kővetkezők választattak meg: Választmány. Elnök: Bittó lítvá», 3 fels. val. belső titkos tanácsosa, a Lipót-rend nagykercsxtese, orsz. képv. stb. Bpestcn. Alelnökük : Báró Bánhidy Béla, földbirtos, orsz. képv. stb. Budapesten. BentOHX Jenő. a párisi Societé de l\'Union génerale elnöke stb. Parisban. Választmányi tagok. Róbert Moría marqnis de BanneriJle, az osztrák déli vasnt igazgatósági tagja stb. Párisban. Nmek Arnla kir. keresked. tanácsos nagy kereskedő. Lovag zápori Regenhart Ferencz, az Albrecht-vaspálya elnöke stb. Bécsben. Sváb Károly földbirtokos, orsz. képviselő stb. Budapesten. Báró Tlntl Károly cs. kir. kamarás, ac oszt. déli vasat alelnöke, az oszt. urakháza tagja stb. Bécsbeu. Felügyelő bizottság. Beck Nándor a magyar jelzálog-banknak igazgatója. Lánozy Leo a magy. ált. földhitel részvény-társ ««ág igazgatója Budapesten. Lewin Jakab, a kereskedelmi akadémia igazgatója Budapesten. Serrsboirce Jos. Mária Eail, a párisi Societé de l\'Union g«S> erale vezérfelügyelője Párisban. Igazgatóság Igazgatók : Dr. Hiller Albreckt, ka», és váltó-ügyvéd Béc,ben Klstsnmaoher Károly a „HofTmann József\' nagykereskedő o«ég főnök«- Budapesten. Schweifler Karton kir. kereskedelmi tanácsos Budapesten. Vezérigazgató : MoskoviCZ Lajos Budapesten. Tekintve e társaságnak fentebb kitöntetett tőkeerejét és az üzletvezetés élén levő, hazánkban is nagyobbrészt ismert ós k/iztisiteletben álló egyéniségeket, bátran elmondható tehát, hogy nem volt még as egész monarchiában biztosító társaság mind ez ideig, mely a biztositó közönségnek annyi garantiát nynjtott volna, mint amennyit neki e társaság mindjárt kezdetben nyújtani képes, s a midőn a tártaság ezsn, eddig páratlan tőkeereje és sz élén álló egyéniségek jelleme egyréssről teljes biztosítást nyújt arra né\'.ve. hogy a társaiig üzletvitele a méltányosság, a pontosság és a legszigorúbb becsületesség minden követelményének mindenkor és teljesen meg fog felelni, másrészről a szakvezetés avutottsága az iránt is kezességül szolgál, hogy a társaság a díjtételek megszabásánál is kellő tekintettel fog lenni a verseny jogosult követelményeire. Amidóu tehát tisztelettel alólirott a biztositó t. közönség bizalmát az álula kepviselt társaság iránt újból felhívja és kéri, megjegyzi egyszersmind, hogy a vezérügynökségi területim a vidéki Ügynökségek szervezése teljes folyamatban van és hogy\' tüzbiztositási ajánlatok a már felállított (Igynökségrk által készségesen elfogadtatuak. maradván teljes tisztelettel Nagy-Kanizsán, 1880. januárban, A Magyar-franczia biztosító részvény-társaság főügynöksége Nagy-Kanizsán, 98913-52 GUTMANN S. H. SeslEeny utifű-mellczukorkák, a tödö és mellb^jok, köhögés, fojtóköhőgés, rekedtség és t&dóhurnt biztos gyógyszerei. A természet által a szenvedő emberiség javára teremtett megbecsülhetik kpskeny utifÖ azon már ednig fel n>>m deritett titkot foglalja magában, muzerrnt a gége és légcső rendszer gyulladt nyak hártyájára való azonnali gyors és enyhitő hatás gyakorlásával az illető beteg sxer-vek gyógyulását minden tekintetben lehetőleg elősegíti. Miután gyártmányunknál a ezu- ----- kor és keskeny utiffiből tiszta vegyü- lékről kezeskedünk, különös figyelem- ^-----^ be ajánljuk hatóságilag bejegytett végjegyünket, gat. dobozon levő aláírásunkat, mert csak ezek igazolják annak valódiságát. Sehmidt Victor & fiai. cs. fir. szab. syárosot Bécs, Wieden, Alleegasse 48. ■ 1 skatulya ára 30 kr. ■ Kaphatók: Práger Béla gyógyt BelusJ. gyógyt. N.-Kanizsán, Káli-voda J. Letenyén, Kis A. gyógysst A.-Lendván, Dorner Ksj. vas- és füsterkereskedésében 8ümeghen, Werli M gyógyszt, Kaprouczán, idősb. Moaelt P, Vasváron, Ho|lósy József E. gyógyszt. Zala-Egerszeg»«n. Ber-ger Mór (8omogy) Szobb Simon Gyula Szombathely. (97ff 32—*) TARCSA fürdöhiely Vaunegyében, Szombathely déli és nyngoti vasatállomástól csak 4 órai távolságban az osztrák-ataje>-ma gyar határszélen. Vastartalmú forrása női betegségekben, különösen a nemi sservek betegségeiben, idegbajokban, ugyszinte férfiak és nőknél előforduló vérszegénységben, sat. kitünó és bebizonyult gyógyhatással Kir. A már létezett lakszobák tetemesen szaporitattak, melyek egész nj éa díszes bútorzatul lettek ellátva. -Lakát ét ásványvíz megrendelések a fürdő igazgatósághoz intésendők. Firdl orvos : Dr. Tboaas — Az illető röpirat minden könyvkereskedésben kapható. 61 2—5 IV Ax ivad május 17-én kezdődik. k STÖ6YFÜRDÖ IGAZGATÓSÁGA. legvalódibb, készülékek 12 drb. 70 kr f frt 50 kr:ó! 5 frt\'ig; vizhólyag {tartós) TaJódi. legfinomabb minőségű 12 drb 70 kr. 1 frt 60 krtól 5 frtíg. Minden létező czikk kapható gummibAl 12 drb. gyürú 1 frt 50 kr. Pikáns arczképek, csak eredetiek 12 drb. 2 frt, 24 drb 3 frt 50 kr. 3S -drb. 5 frt. Pikáns stereotyp-képek, átlátszók 12 drb. 4 frt 50 kr. 24 drb. 8 frt. Színezett természetűek, csak eredetiek 12 drb 6 frt, 24 drb. 10 frt. Hozzá való nagyító üvegek 2 frt 50 kr. 3 frt 50 kr. Vannak itt igen eredeti tréiás tárgyak csakis urak részére I, 2, 3 frt, mindig 3 drb. egy dobozban, mindez csak nálam kapható valódiságban. Szétküldések caaki» az összeg előleges beküldése vagy utánvét mellett történnek. Büvész-ké«zülékek. a melyekkel a legnehezebb büvésr.et\'-k kivihetők Hermann tanártól 50, 80 kr, 1 frt. Többféle bűvészetek egy dobozban 2. 3, 4, ő frt. Legújabb ördöggépek, a melynek segítségével meghalt személyeket, városokat, comikus alakokat. üstökösöket életnagyságban lehet előtüntetní ; egy teljes készülék ára 2, 3, 4, 5 frttól 20 frtig. (23 3-6) a grummiáru-gyártoan Bécs, Ferdinand88trs88e Nr. II. 3. Stiege, 2. Stock <&> SÜSP^kSI XXXXXXXKXXXXXXXXXXXXXX „AGRICOLÁ" jégkárbiztOk\'tó részvénytársaság Bndapesten. KéHí"enytöke 400.000 frt. A társaság biztosit minden nemli fo!dt«rraesztményeket jégkár ellen a legjutánjosabb dijak és legelóny««b feltételek mellett kártól ment maradó vetésekre kővetkező díjengedményt | nynjt előlegesen: a) 50°;\',, ot mindennemű szitlmásterménjekre, olajveté sekre, étetó füvekre, kukoricaára, kereske delmi növényekre sat. b) J300/0-ot szólőre éa dohányra. A,-nil az engedmény egy 5°/„-os kir esetében is nyujtatik. További felvilágosítással szolgálnak és biztosítási feltétele zet elvállalnak a „North British and Kerrantile" tflzkár-biztositó részvény-társaság minden ügynökei, kik egyszersmind az „Agricola" képviseli! is, valamint az „AGRICOLA" lóttgjnöksége 55 3—3 Nagy-Kanizsán, Ooldstein Testvérek. XXXXX*XXXXXXXXXXXXXXXK Családi csokoládénk minden csomagon fenti még ezen védjegy __kalmazva. sárga papírban 1 c• 60 kr. rózsásain . 1 „ 70 „ aöld . 1 , 80 . feb<r „ 1.1—. csak akkor valódi, ha alkirásnnkon kívül van al- Ara a jó minőségűnek . . finom , . . finomabb . . . légiin. „ Raktár Nagy-Kanizsán: Rosenfeld Adolf és Strem & Klein arak kereskedésében. (50 5—«) ~ -Ifiül Csak 8 frt 50 kr. egy egész teljes Slmili-ezöst asztali készület. Siniili-Pxü.t aa egyetlen érca a világos, mely jótállás melli tt mi-g fiO évi használat nlán is fohér és mint exüat marad. — A késiUlt-t a kiívetki\'z3 70 értékes és művészileg készített darabból Ali, mely urasági táblának is disaére válik. 12 «zépou minii/0t: étkezi kanál, 12 hona illő kávés kanál, 12 étkezi villa (fekete fogatul., 12 étkezi ké. (f-ket» fogattal), I sz-\'■ p tejaeri. 3 különhüxő nagyságn teritéktáloza nehéz fetiér érezböl. 6 fehér éroz pohár tB-iték tlidz.«, I nagy leve8mero. nehéz, I valódi Slalll-ua.t-e.8ag.tya esOsthanggal. egy elérhetlen disi minden terem saámára, I SWH-oB^ thaa Mürö, I Slmlll-ezüst ozokorszóró, 2 valóban kiváló SMII-ezl.t asz all világító, 2 SJmlll-eziit t.jis tart., I krl.tály km- é. tó-tartó. 3 kristály 10.«pori, flndzst Osiresen 70 darak csak w 8 frt 50 kr. "VH Az ár aa első 100 SlBlll ftzist-készületeek csak asért van oly olcsóra szillitva a gyirnoktól, ho y a Slaslli ezist használatba jöjjön, a kfísönaégos ár sokkal több, és a« ár magaaodáa rövidebb idö alatt beáll, mert aki StatlII-eZH.taek egyszer hasináíalit veszi, aa akkor minden máz készletet, mint Britannia stb. eldob. - 6ea.ral-D.pot - Wi.«, Staát, Adl.rH.se 12. I. St.ok. hová minden megrendelések kald.ndók. (24 3—S) Nagy-Kanizsán, nyomatott a kiadó tulajdonos Wajdits József gyorssajtóján. |
