Zalai Közlöny 1880 071-079sz szeptember.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	28.61 MB
Keltezés:	2015-01-27 13:53:40

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	1565
Megtekintések száma:	6985
Leírás:	Rövid leírás \| Teljes leírás (532.23 KB) Zalai Közlöny Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap Zalai Közlöny 1880. szeptember - 71-79. szám A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével. SA©Y»KiStZSA, 1880. szeptember 2-án. / 71-OlK sssAm. fizenkileáczeűlk érfolyam. JH9n EUttzitátlir: érre . fél érre negyed érte . . 2 a Egy szám 10 kr Hlrditések 6 hasábos petitsorban 7, másodszor 6 s min<l«i. I további torért & kr \| NYILTTÉBBEN I soronként la krért TÍ-B cetnek fel. \|j Kincstári illeték minden jj „ hirdetésért kfllöojr 30 kr fizetendS. fe --------^ggDa ZALAI KÖZLÖNY e!5bb: ,ZALA-SOMOGYI KÖZLÖN Y.« 1 A lap I illeti kSzJeményefe a il * izerk«at5hÖz. 1 anyagi részét illetS \' közlemények pedig a kiadóhoz bérmentve intézend8k: NAGY-KANIZSA I V Wlassioikiz-\| Bérmenteti en letelek, csak ismert munkatársaktól fogadtatnak el. jKéalratok vissza nem küldetnek. N.-Kanitóav4ro8 helyhatóságának, „n.-kanizsai onk. tűzoltó-egy let", a „n.-kanizsai kereskedelmi s iparbank", „nagy-kanizsai takarékpénztár", a „zalamegyei általános tanitó-tes-tület", a „n.-kanizsai kisdedneveló egyesület", a n.-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet", a »soproni kereskedelmi s iparkamara n.-kanizsai külTálasztmánya" s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Göcsej, 1880. augusztus hó. Vidéki levelet akarok irni. Midőn pedig ezen tételt intös mottóul — levelem élére teszem, folyton figyelmeztetni akarom magamat, nehogy ezen alaptól eltérve, beletévedjek ama végtelenségbe, mit — politikának neveznek. Nem akarok teremteni, csupán csak másolni az életből, illustrálni ama szomorú viszonyokat, — melyek itt lent a nép körében — már-már odáig fejlődtek, hogy az anyagi és morális sülyédés örvényétől csak köz választja el — általánosságban — a népet. Ám ezen alaphangból kiindulva ne méltóztassanak gondolni, hogy egy pessi-mista akarja sötét — képzeleteivel megrontani kedélyük nyugodtságát; — csupán a mindennapi életből veszszük színeinket a leírandó Képhez. Mi is ama — immár légiót kitévő — panaszolkodók sorai között vagyunk, kik a helyzettel nincsenek teljesen megelégedve és folyton kutatják bajaink forrását, igyekezvén eszmékkel is járulni — a helyzet javitásához. A hitel megingott.... terményeink nem\' értékesíthetők.... a pénzhiány miatt legszükségesebb házi kiadásainkat sem födözhetjükí..... a demoralizaczió óriási arányokban terjed... és a többi.... Ezek volnának azon általános panaszok, melyek végig húzódnak az országon, a nélkül, hogy reális gyógyszereket kapnánk bajaink ellen. És mig igy tanakodunk, hol egyiknek — hol másiknak háta előtt ütik meg a dobot — jelezve, hogy ama szörny,\' mely vampyrként üldöz bennünket, ismét kőztünk teijeszté szét ijesztő szárnyait, — ismét egy áldozatot követel. E vampyr, e moloch — az uzsora. Igen uraim, legelső sorban ez ölte és ez öli meg a népet, ez tesz tönkre egy nagy nemzetet, alapjában támadva meg —- a népben, a/kisbirtokosságban — az életerőt. Yan ugyan sok olyan intézményünk, a mai rendszer szülte sok oly nem áldásos viszonyaink, melyek szintén elég szí-polylyal bírnak a vagyoni életerő ki-szivattyuzására, de ezek nem óly érzékenyen, — nem annyira alapjában támadják meg létünket, mint az uzsora. Hozott a törvényhozás törvényt a meghatározott kamatlábról és mi örvendve jósolgattuk, hogy — ime elvágták életét ama rémnek, mely a föld-mivesnek, az iparosnak, a hivatalnoknak még munkája után fönmaradt pihenő idejét is megmérgezte, damoclesi izgatottságban tartván még akkor is, midőn kedvencz gyermekével való enyelgésre akará szentelni a nap fáradalmai után pihenésre megtakarított néhány perczét. Figyeltünk, vártunk, de csak nem akart bekövetkezni ama pillanat, hogy nemes kárörömmel élvezhettük volna közös ellenségünknek — az uzsorának zavarát. Hint a megtámadott kigyó, vissza húzódott ugyan egy időre odújába, de alig hangzottak el megtámadójának léptei, azonnal — újra — lesbe csúszott és várta áldozatait. És azóta folyton áldástalan éberséggel, ravaszsággal működik. Nem rohanja meg most már — kiszemelt áldozatát — egyenesen, — oh! mert az uzsora óvatos! — félvén ama fegyvertől, mely egy törvényézikk alakjában van a kiszemeltnek kezeügyében, de szép csendesen kerüli meg és az eredmény ugyanegy, — a megtámadott elveszett. A pereket tárgyaló birók most immár nem szörnyűködhetnek az adóslevelek megbirálásánál az ezer és magasabb per-czentek fölött és nem kénytelenek — habár fájó lélekkel — az áldozatot odadobó Ítélettel szentesíteni az uzsorás működését; mert hiszen most ott van kezükben ama tőrvény, mely az igazelmü emberek mérlegét, a meghatározott kamatlábat adja alapul. De nincs is szüksége már a bírónak eme törvény-támaszra, mert — hála az égnek! — igen kevés .esetben jut eló egy-egy ily magas százalékú per, sőt annyira megy immár az üzérkedés, a tul magas kamatláb ellen való megvetés, hogy a legtöbb kölcsönnél még kamatot sem kérünk, nem kötjük ki az adós levélben, hanem sima kifejezésekkel kijelentjük, hogy kamat nélkül boldogítjuk, — ama potom egy vagy több zérusu összeggel — megszorult embertársunkat. A nyiltan támadó ellenség ellené ben talán védhetjük magunkat, de a rejtekből támadó orgyilkosnak rendszerint áldozata van. Igen uraim, az uzsora — ha nem látjuk is a birósági tárgyaló termekben, ha nem szerepel is az elmarasztaló Ítéletekben fenyegető magas perczentjeivel, — azért köztünk van és nagyobb életerővel, rettenetesebben pusztítja az egyeseket sorban és igy pusztítja a társadalmat, mint valaha, csakhogy most immár álarczot visel és rejtekből támad — és megváltoztatott neve — tőke-uzsora. * * Nem nagyhangú, csupán hatás-vadászatból fölhozott ál\'ítások ezek, de tényeken alapulnak és a népnek — ezen pusztító járvány ellen való — napi küzdelmei köréből van e lap kiszakítva. Statisztikát adhatnánk e betegség terjedésének illnstrálására, de nem részleges, hanem általános szempontból nézvén a helyzetet, nem terjeszkedhetünk ki ezúttal apró részletekre. Köszönettel kell elismernünk, hogy a mennyire hatáskörükbe vág, — a törvénykezést vezetó bíróságok teljes erély-lyel igyekeznek visszariasztani — a törvény által kezükbe adott eszközökkel — ama mások vérén táplálkozó lelketlen üzéreket, kik a nép tudatlanságát és egyéb gyengéit fölhasználva, ennek vagyonából építenek maguknak jólétet, gazdagságot. De oly szükkörü, — oly, hogy ugy mondjuk — ép a törvény által gátolt — a bíróságoknak azon emberek elé akadályt vethető hatáskörük, hogy nem e baj elfojtására, — csakis gyengítésére irányulhat működésük. És terjedni, burjánozni fog mindaddig is e gyom, mig a közvélemény is a leghathatósabban nem jő a törvény segélyére és a társadalom, mint "fekélyt nem tekinti ez üzérkedést, fosztogatást, és mig ennek képviselőit — az uzsorások nagy csoportját, ugy összegében, mint egyénenkint mély megvetéssel nem sújtja, minden társadalmi körből ki nem zárja és mig mindenki — hatásköréhez tartozó TÁRCZA. A számüzötthöz. Ha minden remény elhagy egykor, S nem lesz, mi majd boldogítson, — Ha minden remény elszáll tőled, Bú és bánat lesz arczodon : Gondolj vissza vérző szívvel — Szived akkor tán vigaszt lel, Hogy él még szép haxád I Ha viszontagság hab-tengerén SQlyed, merül kis caolnakod, — Ha élteden át b5sz fergeteg Rombol, s lelked nem lel nyugtot: Gondolj vissza dult kebellel, Gondolj — 8 erőd újra felkel, Hogy él még szép hazád 1 Ha hütelenül számüzetél,* Mint igatság h5a bajnoka, — Ha zaarnok ellen a te népied! — Hazádból kiutasita : Gondo\'j vissza, gondolj, kérlek I Szivedben a honvágy ébred, Hogy él még szép hazád I Ha minden remény elhagy egykor, 8 nem lesz, mi majd boldogítson, Ha fájdalmidban nem lelsz vigaszt, Nem less, mi majd megnyugtasson: Gondolj vissza, s vigasz lesz majd £ izép szó, mit ajkad sóhajt : Oh* élj még szép hazám 1 K02ÍCSEK LAJOS. A doctor és patiense. (Tanulságos életkép agglegények számára.) (Folytatás és vége.) Egy lény volt csupán, a kinek ez a házi »»abály-reform sehogy se tetszett; ez volt a derék, tenyeres talpaa Vicza. És Viczának alapos indokai voltak erre. A ki ugy este 11 óra tájban Gyomorkeöy Jeromos ur háza elótt elment, hát többször láthatott egy derék, tagba szakadt fehérnépet és termese hozzá méltó nyalka huszárt egymással ott találkozni; a kik néhány pillanat múlva ezután a két emeletes ^áz nagy ajtaján el-, illetőleg betűntek. Ezen éjjeli látványosság egyik fele a Vicza, másik fele meg a szeretője volt, semmivel sem kevesebb, mint huszár strázsamester. Vicza derék leány volt; neki módjában vala az „altiszt urak\'-ban válogatni. Ez ideig caak rendén ment a dolog; mert Vicza hol egyik, hol másik lakótól éjjelre csak elcsente a kulcsot; de most a kulcsokat összeszedték. Mi történik most ? Viczának nem izlett a mosogatás. Hogyan beszéljen az ó galambja Ferkójával ? — A kapus mogorva vén medve, a ki már a fiatal lány czirógatnsára még a bajuszát se mozditja m«g, legfölebb annyit mond, hogy „eredj a dolgod után." Pedig a leány ha mindig,1 éjjel, nappal a dolga után lát, akkor a szerető a háta mögött marad. Ennyit már kibölcseltBxolgáiói életéből Vicza is. A legnagyobb töprengések közt volt a szegény szeretőt sóvárgó leányzó, a mikor is az uraő hivatja. Vicza eltitkolhatlan bánattal lépett be úrnőjéhez. ,Vicza I — szólítja őt meg az úrnő. — Nézd, ón neked egy kulcsot adok; te ébren alvó lány vagy. Ha talán valaki elkésnék és az a vén kapus nem ébredne fel, nyisd fel te az ajtót." A kulcs át lőn adva Viczának. És a leányzó boldog volt. Ó és Ferkója mentve voltak. ■&De hát Jeromos ur! O teljes nyugalomban élt. Drága Katalinja különnemű kedvezések-ben részesítette; a hányszor Jeromos ur elévette burnót szelenczéjét, mindannyiszor ő is\' kért egy kis ujjhegygyel; a miből ugyan semmi sem jutott rendeltetése helyére; de azért történtek óriási prüszentések. Délutánonkint a leggyöngédebb szeretettel halmozta el Katalin az ő „férjecskéjét" ; édes czirógatások közt biztatta, hogy tekintsen el egyik vagy másik kávéházba, olvasson lapokat; különben elmarad a világtól! Biztatta, hogy csak menjen társaságokba; mert eddig a csúnya szájú emberek ugy is azt fogták rá, hogy papucskormány alatt van. Pedig dehogy. Mivel olyan igazán szere ti fc egymást?! Jeromos urnák legmerészebb álmait túlszárnyalta a valóban élvezett boldogság. Bele vegyült jobban az emberi társaságokba és tapasztalá, hogy az asszony is édesebb jószág, ha gyümölcs módjára élünk vele. Ha jól mulatott valahol, bevárta a 10 órai „takarodót"; hanem annyi bátorságot még nem szedett, hogy azt elmulasztani merte volna. — Az is nagy haszna lett, hogy egészsége sokkal jobb lábra állt; jóizün keresztül aludta az éjszakákat; ez pedig egy feleséges emberre nézve nagy nyereség. Szóval minden a legjobb reodben folyt Gyomorkooy uram házánál. * Eryik reggelen Jeromos ur kedves Katalinja nagy, ártatlan pirulásaal vállá be nsej-telmoit," Ez több a meny országnál; ez földöntúli gyönyör; ezt halandó — ha még hozzá 55 éves is — el nem bírhatja. Jeromos ur házánál mindenkinek „dupla lénung" járt. Ebben az episodban Jeromos ur többet nyert Viczánál. * * * A következő napok egyikén valami jó társaságba vegyült az öreg ur; s ott részint a hegy levétől, részint feleségének fennen hirdetett boldog állapotától ittasultan megfeledkezett a takarodóról és künn maradt. Ugy 11 óra után vetődött haza. a kapunál megállt, hogy zörgessen. De mi ez? A ház belsejéből, a folyosóról erő« szóváltás hallik ki, mely két férfi közt foly. — Mit akaraz itt? Ki vagy? — Ereszsz az utamon ! — Nem eresztlek zsivány. A szeretőmet akartad elcsábítani ? — Dehogy akartam ! Látogatóba voltam oda fenn egy ismerősömnél; kicsit megkéstem. — Nem szedsz rá gazember. Te is katona vagy. Hadd lássam a pofádat 1 (Eközben erős huza-vona hallatszik.) Most közbeszól egy éles női hang; ez Viczáé. — Te zBÍvány, te átkozott, te pemetverte, te... ah mit mondjak: zsivány! mindjárt megfújtalak. Nem ereszted el a Ferkómat! ? Ez nekem becsületes Bzeretőm. De te madárijesztő, hogy mertél idevetődni? Sötét van; nem láthatom a pofádat; szerencséd. De hogy megismerjelek, ne zsivány ! (Ez a Vicza mondta „ne* kíséretét jobb kezének öt ujja és ezen öt ujjnak öt körme képezte.) Mai számunkhoz a ,Zalai Tanügy8 3-ik száma van rendes mellékletül csatolva. TT^tvttt g-V«VJiijtg ETTCÍ-TA* ZALAI SÖZLÖ5T — xzj sriSisL T1\' \'■* SXT2ZÍ fczisiLiisi \'"53 — irá itijirjűas nem ¿TT "törj s SJ-SSJTBÍÜ grüturys le&es- ttji\'t XTJil 33.gr éüialísieB ÍIÍ 1 far rstisöns rir-ÍT,í_ se í±l1 iűgy •.•«^i- .--- iSmn-f Tsrr\'cjéÉ é rraiar-HafjLy se ¿isiié jítjíl íz patií. íiig" ína«£jii ir fa\'-jTMTr" i amnanaat, ns -V\'7 íiíaExIiísalt a jéis íaiitiráiiíi iíp?- íréjT 3ii2r sen ^TV.\'I;-i-V ~ii:irj - ijcbiíi sántLci i IC\'.Ü sfüai- — tiff\'y ínáÉííica ü?- \' á •\' 5~~ Ü rtgr\'raf.-ré: is Ssfi- \| iEá. ós iugy Sr«£ji Ö J irrü íifnja liái * .nr~ifcn>;t aar — í ukaitr-.z iisrint:.: üari^s. -T. -L I HA ft iifiHi) BE Zsr&s. aűra wwdbsftí scáp •» za. Zakéajm aka-TSSt. is^ítóeii XÍJ-C&SE tiUTÍTET «ÜSIH» üsriá ®besb fcniííiSTsaaL Tshgr aans akaarpa^ mbb8&xb x fákttc-iaaE — A axs a ¿jarauí- itüc s&eti^ aex sisr mid« «aprakiaL — ¿s na-rTBT érzőmé ícjüi« e&fu as» utat Batiassra ka-arűjTT? ¿¿riatítfu ¿karaiLx TriaSsaáka ^ás 15TIÍ0SL sértásKt TÍSsíz é&wá Ö-<®Í áunaife 33»S^9flL Sfear JSan® ái TteGk Gjvtjj sk^IHSBÍÍO Vgk\'ímik jafg^artiffi^ fcüHsr álisxÉ «fenagg^Mwri xkaiíkfak í&j-S&sz U-nt iürüiác — S".iöiTi "yj&iuinij. — P:3»:ot I ítO- axx. ki 1!—2? Pus»J»ÍT_ kiaa&k ícjribifií SET» » xüsihe !t\'T iliHI\'ÍTíi JSEÍxkii.\'Ti T\'lOx. Hit!íi \'-íffiElL ktgj ts aijxic- S-rwaarilj t kniaSfc -iCikiffifcJT.üix- itt JVt;rt2I. JLüSZÜojL- — anúsráBBríi; ÍI:IESZD X.icttriathirLi-t-kÜC Ü-TJ rüaaác Usníoi\'L ía i. in\'mtr»» xciu^ui-í =s«T-«I- -t-r-ja i&nfe» jtícriiic i. unafflmjati í^ÍU rai»ii5SitC2 i»i- ^iTaiiia jgarp^e.. — i- iX^Eriá I ¿i u i I étátrt^í • ¿r-t. j ?«> 3k iü^L-ícéKUic^i. v ijfii iaiauri5Er;i2 T?7»íaKiicrríJr Lirf:- "JZ^ttí jsMii-Lra^iiC ui.nk. — íiio-ii Hrx_ ,6a. íé&Z&c&\'lik. in i «¿tíh :cxti«í. \'rrr-c ■ti^jrta: nLui^urz i ir.^XLJ^ i—i.i £ Ü:; anasL kir.t^íiHa.ircuc i Ííueu; jiian-itoi ét L. cit rtkiiti-.c u^f-ríc tin ia. hzsiiz ¿iC£ÍJ7ck_ — i jury Í: i:rtÜT íiír ; i é az * z u : i t ü s : i í i. z í í í t c i f : F Mfi\'ijlii! Ai aui i r\'iawiaTi.-ü. hjíij t.i.r.ur íT-rir:ittt T;-.I Ö ;»it<ia_íijr zu-zj tr ksui- ¿r. TXT:«. — ?:aa:<iT •tiráíaiia a»iniíic. tz IKÍMC^Ü «¿TM^ÜÍÍÍ\' feaariS ■: ySásEjtsr 1 —üi irrt ¿I3S;íeíi^rj k k-tá: iceítijijí^ i\'iar -r^aiíii. »\'^\'¿i 4 — ¿traonv ki ± saijít ilrlts- tCiSiUii:-: us i-izta. ÜÍTT ÍIÍCÍÍÍ^. rtti\'t:— SETX. ^i^t^rr.K.\'t li. ¿ÍÚJÍC: — & tiiaEöi üEir-ii rir riitÍT L. a áíis-.caájp -^r-r z^z-psJWÍii xr-iÍTur kár -ti. ■ «¿líá^ —: ji möaaixiasji s kid-íjr 3x5* acir zpHBiS: S ! i>braii-i rftixT"\' — k^aljíSi ^-tJ^rtT^-^ — ísr. tártar i* ::gagA.\'ij:xkr ^ar: ki a istü\'j-C\'tü ifr. «rr-ráijiaiiík x-én-iC saaírat x-éer-í-: 6«i«i. — -ía kir ^■i. \'.c- 1 síiía ösrii" taür: A ai^tc i •Xi^ro-í. éi.űiiiz ÍÍIJÍS ifx. — H&gj Fussnsj z&Lk^xjiO. ne s£ i-íaÉsrurjrlaak kugr Éü ansgT-KT \'tfOWTTvk, - yyr-ris faSSCSŰSS TTfcgi\' SSffiX- un^aá. — JÉSK üfxxk ÍÍÍK«»^. ins?" «• «acEEBjattí íabTójÖ^ir TP^ffifá\'crríir iuxfr kriíj-ic: »gaerornyi j^T^rlc^ kiirjEtji^iiXik * pMsanvisk ki-xuéürt i» saÉT-táiii. A üsiüj iXXriCCEA^^tl i^jÜlÍT-aíi kior-bYixík. ir. tráfir Tinift -és 3rku£arx~ a áintoE ■át i-rxtfa^-j -afihíir íütíjbíc: aaa^aa&B ürsaái«L A XESiíki TT-t^tMT Ir-éa. ksacs-is» aüityatíi sse^uHscí« KE igási tkti»HS TÍ- Ttffij a. Ttsn3Ea6niSj\'c* ÜBÜBBÍ saziéssdk ®5n»t— kEÜTTA. TT^C i2 Üámrtg^-h" -iüttl lii^u. ír-AC :r a katíé seá is kiT-THgggic xntmrrskfL C^jAXiSHa; «a* A j kir^kin1 ofimíjrtfr&és jKCáíhni rüuc^jciák- ataÜT süaikmsi-kir ¿asfcaij «>¿10! xsasL"it• ¿¿aláű. íLkts- ZiiHiFl ÍT^iUTAX-lSElili ¿f 5£ftr-£Í ^cwi j \'vrE-wn éf joí^ijxr\'afCar-kníj-Kn^» artk -jr-.iicxii u-yCA- ■ísisü \'itíufflíiátíc;-ic. — Dnírtr-ia! 3) ■íc&k.ic as E5Ü-B saaÜKt Dft-ní IÍCXI;» -a «jíjrixa ^snísp kítLS-ijisicak air^ a aucknr SbíLaj «£- iiii xr xiu«£jr.wr iitT\'íiBiísa: A kaK^saífr»!,. i kfai:orte?C\'íi: éfc arj Í^T-ÍS iunsitysas5 á-tcut — ti. : ts Z-juítí ís 2«:« ra iiirrárj-1 " TiiC A kx-irjl áf irrx-t Ztssraatink T^t- A kaiihnBáL — J-ioía axArjiír kiaaiiitTe ücaaátó ataíici ét xxÁirA sjröaihfflir4 xitiaác XJ^T^OL A rtKOEX\': a j^icnssj Exif iSf^\'. sri; A ÜT tXiKArwri xtít^ kecmec kairtG — A káüülías xdíc- kur-í\' SbctV-\'W j ix ¿ÉuitxC- «B\'i.r-waác: -ülaiiSEA, Sösarkisj Iktaí ilrn-ZA3-. rrktJESXJ -T^í i» Hltfg^iT^gikj Jixf.JÍ :C3SL 57"xl- kícT^fiiúík ái Xiők iüüsür — A k.:nnxjfií!r A küZxxkju n-^iix:-r.;TÍX.. A £Ai:«iafci KHídcAr A S. ¿naü «¡arsiíC: »á- Eactcüö: jjkxaiici» tL arzs A IDÍ^T- ■íí jjaEsan. A ű£XiErxii£ ¿aj PJUIIÍT^AX ra5üH32C5 ■KriZjáiÜAjti rulck íír. a ifttCAiár áLiü^üt. ijárjki- pHSaü ÜSGS TBÜ JAXjítill TX T ¿»S-ritíA- aiya-j T-ZiÁ£3»i a^jEBüri-ía: iÉk-üriíi: ¿ce-ísi-.uk t fiü-iur -at ¿i k:>£jAa; •us TÜSÍ^ÍS « zcixxi-^s ¡silj ki x£x.r«sii röií-ieiTf ét kíaaárx&, 2»:CT TAÍÍG® ¿Stseríí-jtr« —¿¿k A rífDti-í»!a-ik. — Urj^ixün ri-akA rinx^ütc^rx 2xti.jx>tk. -araiseiaj«: tx-ta-z x-tan iérirk- assatfeigT jaHnriiT¿¡seai ¿ti--kárírí^xxk TT-.AT aimg^fg^uíg. kigj -arrlí rsít-rüjxaik: — zgj ÜÁzaaík Akanü ri5Xi-KEx5_ — v&sr-zl a Ix- kÁki A xT^Tia-^tHKÁir -íirí Ttii. awrS >:fiák:\'XT- Í34ÜJE- — ? Axxiagzi^a TICS A ¿5ffiiaE«iifflÍ; — KE fi innprnaas .iiríarT atKic jmráaiíaEL. — Sifij S»-? -nsgiiia -t^r Íörrtía asa^rasr ffsfeáfaa? aasijTt?« \| Bjwüt «BEBié^TXj: sfláeíifftSl «gy-«Sr aEEayjir rs-: gyaüiifítt T-jasiöte^ — T^nr-i.x iiTAgaflí : kíary -sEtk« a i^rscSai. jcc «uC- Tkrímgci.."e^i- — xSia Jícai inasra ««E;- í! «¿an TOREuIkftx A ® képráaeúE. — Ax aáüakaaíSiiti a ssitfrxk ; ás bagronx imiiOiS ¡regiÉlh a aaj- — a j; tt""»^ — arttgyTg lastsáiu x-.troK ae — x-fcrj, s3xi.iL.ti TTEÜSLVSC \| xgraaiaijk-A. ki^rj auk ksiijiiS ax Ttrrol j aHegscSu — A -fnarf a fcagqfea xbiaiS ^ í^rlk étűór a toa£» ■s^jüsi ícnli-i fisafisj isr ?J atonk-fgff. ax\'r a Triifrk íaiáx Mgtá&gRgn1 íT^a-! riXi^SDiJt xr tií: — U^raa íj \'\' tasín XAX\' •¿¿•icaüETÁn TXÍJ: larr^arr» a x»so-jj 3mcsitaBBa«pí5y ZtAkurkta ¡(Hafera- am^iifSwlj I?\'fvs»LiXj aniutfite : — ix iffif- ; •íürci a -.wraiitgrtS AiaüaiEArAl mararíif ". ét a itíiT-apíC: $33»ÍOST : - ^ IlK»iliX2 ^^ .. _ , . . _ ~ ■■ - " - a aggéi anirrti^sisA raeffigplíL, <£a ax -ragyut jaarA a:- aí át- Süjgj asg>^2E bstt»E T-^jaxc arerrt, i«ial- iijr; if. ¿«sassá Hsrat JÍSHÜÍ « Sücsba ka$-kümiKnmf iskásruk fixüj^ia VÜH£ narr«öa«L láitn--aiit x^Triam I2-it£ xurímuc: xitiwi xur.ttatiöt vku: WLAS8CS E£M£ ámSi fFiCrt. kvrxfikaa^.]) Hieljt fctrrk. — Ő CÜBBtORKL — 6 Fífis^f 4 k-i xáckiaii íssárszmn ksesssvCa ki: Saér^s TS-«Ekl 5EíijiKt»4ar iCT-aitBtex ttríiircxiM^kS. T-Auin triorÉLXfícmik xtí^-ezkícaiL azacx anmesok ix itfauB ac Víűsir ás en^&iiitaxx<w « JutT- TjtíórxaC\' ireftk. axii^-ULritxi,, ¿e — fifcjxtati \\ — a Tauűár-ük ^vsuiíscs Hrfiii". arxiláorr uisrk. TTli» j iXiSjTAÜi . — áSínre t^t- Ts-rjirar r tt-f.rj^jg. Xi! Ax^iaanxa ¿¿-«a: ri^gaE í őrúuc a tí- f j. rufkix. ataafcaBSHnn^áfflm xatüíic: mar ax T-ik >j , arsBÁE^ kia^rxü». — A»art inác 21 «rT2 kí~ jí 5 tifccfflx azxx" ±2 áríL, e gj^» íu jíxea " AÜA^X. j&i^j-ta.k. ZTítc-r-i- Z< ujr- ScTtryx^r Xtíxl .»Í-jj kiörj TSÁXJ^ nfa IET^TA ás «ríS akArráai csák kám> ka^j iaáHirL rafer^ümi A aaJiir-íjr^r^ssijr: Ttr-káiTX»» rxai:iü\'-srj £:ítíc$ SÍTUT í^TTráí xr £fc»wx»\'-»ix»itk át Xtaebe Lg ce xr aüsocaxiss-\| atsk kitt.T-jítíiü: — lujntkai ¿¡¿t A^ixiúfcr Gj\'Iir-\'! úti T-icxák_ k:»£j A üacxár-i^XjA^\'JÜAi -ÍJ^JÍXS 5 a Tl-ík x u£-r£T-L"áÉ züarxtriítfü Zitlfa-Ec-tr-3 EB^CTÍ- ássa-rjaT-ijE. JG a&iff uz^áaaBÜk- — A • aik -srwsa^rWk ÁihaMas:« íSfiaaWOT« áXrsm£Í!-I \'«¿k c- azo^icxak X.rr-si» -és xrü. k?»rj 1: BcixrxtrA üj ká-ínnüt ixusciaijt itrXa-k -irá jín íirAt-aiAg ¿tax zxmzszurvn\'. — \| TT^i-f Txr:ack — iióüií — TÍTTTS! í áirkkri- ~ Axx.uk 3rix A aalx — A J aX\'iJjTJiTXfcilÉrA ÜériÍT» T\'.i\'. T-KEfSmtr is ji Z^k^b Sraraas^ át ZiUxk-ijra^Sitc sisiaxíi Büící&rV rj :\'"3lcx. — Cnak k-iTi»« \'ikanutk A IAIÍ -yrarüBíiriitkxiík : — AS -het. \' arjitci üLvtxctck xo^ria Sí Ikelx. iárj. AZ — sfc íj xií^kÉ aá^aat á — ¿rjiksc^A ] saTsr^xAJí txí: ki^r* «¿í KI á láccj. ÍK>ZTT AS 1 hej u«aiék ki-ráf .Ir\'XLX£4^A »¿rág. — Xaat • saoíiécxxk AX -ikií kx^kXxL aar ar^AT. t: ¿KT- -:asis iirjin-tiX-.tsuf\'-etrik iűi^Iaixiík — kur xa j Akumük. azt^a^áSsüBk AC:>AAÍ —r nsuk AÍXJT: . ikArexk ni\'.cijXKxL k:»rj árií»ik ííjí! i xuET- k áí k ecüxi — atáij-aJ áürxi saax-^xákxik — ti fiijaik árak — A rsrw -tuí«;j»ré-. üArkj-x As:a k-áriateü ¿icxxlxaük, u ^ J«.« Bxtrix" BítríiiiíÜA. — ktr «¿¿^g- ¿acíü riii«5is»í5 aast^öiTTii « ííss^xajmp sí-ijüt XicrkiJiJikai axixt a kíöuasáEii á bsh-zzté. ~ínxktx. TSOÚ k£ rrg*"^? ii^aTTTAik n^" SEA- -acrn^s lAXiacriuk, aná-jikkái XEX^JÍ^ fears»» aisc jrscÁEAÍkE ét ugroséL. i XAX"\'.tt xjííifcE SimnATr Ki- SKdui-\'A, ífjPTJEiirá:Tí»tka ÍíaaiTaii«^i£ iantcxini » árafihnák xa^xksewi u^SiJutlíiBÜit, f xuaciinE OaflSfc áí-Taa» ki e kíMsájaecáaxHt2ixa»£-Axi\'kx^k- a ^."ff \'T^ áj jssairacac íbl&jbjset"-«. ex al&aJhmnaB HiaaámL kíiiBatiiDcak- ILaEs kax, SSt^X éri «r. SÜHkn. Fgpaaa 2ümte k. — «Biü&teca: 5- \'SxaaaiT xr BctkkBÖ ás ¿SefifSS a ar. xiiakt«>ix ki£x -s^jki; W-óss. Faeiaa -et 3®® jüiti. Wáfflr /yry^r.^ kaaMBPSuaarite — Lövér?g üirtax: cí a kar. lí1. Ex FA. kiiEsasráErsr réffisánlü uxü- •ai \'«ütexsx; atxtíüry ^—^ Baa!r k:$Bimaár tulca.. Ax ^¿r kax^tajicx. \'Ctt a Sháap x-txi a \'"\'^i-X\'tk x.iiEi tTTO^T^-t-r-u^fi A f-Tcwga xj-arrmrB- Bjffiiui kfafiugy., a n:üw»fi".k.Al xinr -KX; i.uü»rA AXXLA£_ iiítfT- « ^ ax -f^rjikc rájajftríí! tl&& iérr-éxT - \' r\'xtx uc ásutss-tSaCT. A Kri K :»tc «Ár : TíSBtkaxü arjúk 25-iXIríS".^\' F-Íirx-L JCküc \' jtxi. ax TáTa KEÜxua»- Fark\'-;- áaxi-r«üax iC\'imráráiJik Ar-^rxx ar-^r"-«-.* wTa éisa-iT«áf i^iA . AlHr.ic; ix : ur-u a ktxrat » i-tíftsaraax. katjiixca as J-aris«:« C£tx- ÜAX kíúi\'pws ái a-kxx-ii kást\' ist^-ii íii. í. Tisxitíkaxat isLxktíjárt iftiawi-x. A-^r aükixj -«íc\'afx. íi£T kAx:xA r:kix: e^ s&ii-íifi^i: a a&ár an Va:I,í.x ajíá: ¿a^jiiwii át fx-• lies A Xt.<£J 232S£3ŰKJ Vj^ja, ÍJÉ Ftfkj&^ft 3DK- -iciak XXA1A.. ¿ A arxt Jiridiin xtaí as>a£5tl-íaása&ák. UUT-XXAZ — Ai Tisált at a "ka ax.:«: tifxiwa — ¿jer» JuriBSíZs íz. 3/Lír káKEk: a r»ü!®ikk feaisaáikja: CÍ Ar;®. g-n.AXi.\'.kiX x-fjrí kíTiisc: -.xjixxk AJX.J;Í feÉijü^ áf ax xrx-T- iránr pzixj iíábuji kSécetx — aa; ar r kárdi rá»áskiJE k^rxl-^arri. xlkx.r Star\'.l^a ésnéz .. T ns ha tujt r Sa .as. uías -aatk ai-:s: lA^i-.CÍA. XEZÍXC í&jik 3EÁE.X PiaSSíar-XIUS Ví> i\'cikkjtl ícjtA^ : IS T^rt •¡"Hürint ». jilLt -p^f í j-tütoit mm JÍW -C^IT £ in u íf~ini>jit c-triai l jilüí j Eiazar I-tc; x ¿i-r^i-rtj.íl SÍÜÖHÍ I raasLi-íí ír-urim t 3ür.t j » l ínúiotí a .un liiit. "jpog: rw a -T-arami* ^Hfaam, i jSt. 4 -¿«ri-iraa. ít~i:ha n\'^iTf Üi\'xirri "liriat t gSifc.li t urat ii-:if tw x Jí - üratára ki r — ÜAS üirt3E t. aaatagaa si ¿^¿AÍ- kut •utak — aiíti A ksgjirl VKÖ — •¡^r isswiEüfrts; kaSHSa ki akir: kzaxLs fiáii: fw^ kiís — árti I — in as áa í\'-arkifox * — J-arc-rfrísm! — SEÍ-Í: AI xrarí axta^T«,!; xTajr^r^í". UH Jimsö»5». ©r ■tux£-jti-r Tr ^kax«.: • Jan^-axtís xr k; ¿¿^ t^íx A kk-ia kagjasai íc-Tikóca » Síitá i;\' A ¡a« aocsec pAtSeases ¿ÁSa»2rAÍáí »¿jksl axACAtdtAk. A ¿i^ínr sr LAXL-ZAXAE; jíts S2gac:x; dL Ar»a ráys ana* k-&T±S- xr foSyfaiSa »jó E&áji&is id xjxjxrc: kusxi Axatií.xxi. fengj írrt tíLa«3 — Üt ATTfcA. kí^J ■» pÁX a tat» axi-r xirltxciAC 5f axfacans^rsaiiaxíCL — ji A rirai As-árx ax nsjjtctc ataai ka- j: Sáía tatj k IjEssi-nasri ki^cársai — arr* a»í 2f íakxuháii-r- — aaar; at — ki seic^^ax -raEsaxxk i — A TAT:» ai«:rA^ kícáraB»^®\': — és ki A TAr^t aiásgt xá\'-itmsar« ax Í^xBíc, aarrg it i; ü ^rxt^ kaxssik. k:i\|j au-ais a £xk$3a£kai i1 Atii^A: at af.rk ^"á-It^ ® Ttnsí kiaj-jaiarííwii. — !>■ — CEssasák. a tít:í ki j MSak kr>£j as agji«a«k sa^ájjiTi ~ux i eexai^í: át atia xt!:x>fi.7ri.Tri.k a -ffirráre^jii- i iák. kik kixsa -rxxx^k £a:kxA FaEL isii. ATAX ai Pia&.-nj ^¿¡i ¿¿aráüs x.xart^\'áj-a-kax. ki Ilírarscaría as •ü>axk.jRBÍkl£ gxJai:«áx»é xtk T&íjr — Hiíaasűik. hzgj sirxiaia« ísetss a^ráarikí»* t-;<exí áf akiiét T-itiAk^íki- íápz Ztér. axaa fj\'^pik. V»-" •^ózpri— 3Ek?ÜxÍ ¡1 ft tx TfcXffiittrj űraiHaCíar. a MI Tíraaij- kar SiárwAffx iaíűaríiEyx« Hrptirxiik A kiaktajEArik. fxsaxam ¿r-ax árkátat auLa!jx»5j Eliti Sixikitr ^t^sbíc: Btroxir- Íi.:taiaíI-jj A xitSAffl. fxTXi~UfiXAL\' gríif Scalar jí: kuíxxAgj irrs tó^frfeofkkx\'íi "fcaamtu. v£± aár: auárk ItaXTíj ás Harsürá acra^at gpíialfcx — Bmtx Xáacarififeatf rattkasac: XiákiXX tiT^ffiU\' ÜcLti-XaHL i§T»532Lá ]; axk.x £5noikAXi£E a ^.^wrratf* t-íu»Xíí3£-»í r twxfr-! ai>ixtiix_ A kafitájisiv. r-aeasajia kAjaXAitg ^tyr^ P Fáh±nr -niX ki^ a kájkax ár.\' -ba- 1 TasBEi-arSi<nsü xtAgr.kAX kiikiCXAx ^rntfa ax-ar: tiüzí apiasaasiia ¿ti a ^ggAJ—a l^a \'¿aáísxk a rífírrfa kHEBirxkuXi. Ssck- iaxxié Boas^ Cba^ia TiiatA Ec+arrj^ffj Stsiííiniii GÉsaüüa JtafcaiTATaíL Fxiűi It :ra?i SAÍ\'^Í jjatx J ¿TAÜ Ssrsia^- i^.. í »¿_ FaBwi-xntár J^aatiíiiíi.. G-ránrj Kktsbk. Garcar Sürai iassskalj. G-züxzlaxízl Jxjeaa. Barradfe isrrxxxtá H.-xrrA^k FLT\'AÍ ás Táiks^ Kíctíi^ Lrén » -Etiüka^ S^AfciT A ax.a át iraaa, S»-^?» Zwmi. Ax.i-xffi? BaB&magaé. Smataes- Oj^ar^rsté, Sjar-¿¿fisj Far^iMEiiá, Lakj ítbseébs- XqM-sa Aft-uxé 3^\'iüX. PSiásíI Faraxízamá. F^raar Jxjsía, PAXIXÜ IKjcraaa. Ph-Jük MÍ-seí- S^xkj \| Irar Faa»i. 2Ltss X 2ea»TÍTaL 2a- - EbLTl^rj i AXXAÚÖÍ jaLcjrjÍTAi, I\'^«ü tT T .1-l\'lrrtui :rr ÍTiT\'» SZr>Xl£E3 5AXI»2. ünaaü A J snmcot ISUirinc« =r xx lerí» ((Himmi A JŰL; ) Iif a ioúsniá 3inn ; i.w A iáno»:«-\'- •{Harwr a E<f J-a^oat xx gsiaaatü íse Ax ij kaask axiotLtsa JÜa^t íssoctjoíIi. I Txx. ax am&aja aikk-« arsr.; J Íagtáöiíft sj-ar: Jes^asa xr, s&an í rá cíta® , jssaifsaií TÁrí,, a aaií & x-?cx aanijEiai / aáká? jWBSásr ráenaat iaaiii. Ea űxir sirAxáix- axÁsikxak IASXI-a^ara ábssrjadfeaifak, k^j Gpsasrkssy Jüpí xrixr vAnadaa az sgxsz&ak tst&5I* és k^j ». ssacej^ksxk mraaÍ&L.* E íwrt «a asftác k kerek akbö a ■«■jwifeMli; SZALAY T«dir- Bánárji tárzy Alisok jííjiéke. A ¿¿r. iíSj. e S^C^\'í^QL SLxüsr Qjkc~£j ái "ataZ viíásE^k »üsxc ^jkaE S-5 Eixar J taseésé tieerfeéérel TÁtá-tíx,-^^-^ aá^í;,SŰL G-:ut<~i Iií-ria aEsXer^ejíi 3« k-Ia iftlj\'ta latós .^eéxásfiíi Tágíts x^rksai TáfíáffTTAiüa. j \\ aC^^ÖL ILual^a Mx-xai Aa5a! Itpú kánwjficéT^^iisi: efiSoi -sgjke® 111-^ kar® iás: isái« ksröiiéfö- Site^íxskar S-ix. l\'^Sff. Sfc- Xasár isxraai kíesz Zakis iaxkar-iriíááfi; áEraix yágtfggyAÍAE. J^il^tl SKnass Sn-nsis Aos Mg? kt-TTHai ik(áank iárw aártiaraan-i tü:- Uk a^ni irj\'oa III-«a aíruá^i rői iks^ 162 8»! H uttÜ Xáam Imre kar- SEAtss üakfüfi 5JEÜJ1* tesá aártéraei Táái^e tfiE-ai iiDf < íSoEat künaKbá. Ssőkáij : áf l^iirasoaxL Sx^aí. T:ai- J ifflAxj: LrxEA ás Vas^a Ki>£-ta Taa- I: ¿íffijií PíxIa arkii^TaáKt. — Xérarar* a kxt^kxrík: Frakar Aaitf -ftC" kr. X. S- Ö kr, iá.. l aasaLktífir Jor£k SQ krr ?csa Eiafcre I 4 irt. Füsáj Sixikrr kr. "Pu^ai Fartffic$a«$ -fe) 1 kr. ¿rkxJXiia kakxagr kr, ü§. Fíraa^í-ar « JáEMÍ I frs fcr. Sciraca ¿ImufTt-gr -fej kr. j Dr. Lakj ífí kr, Eti -áö kr. Ssaiaj Laijia 90 kr, 3ü3t$ Íxet SÖ kr. Tarr» -j Jixcs M\' kr, Dr. Sics Ajraü kr. Bs=t.ar , latri kr. Sükxuk ar arrm s a k^íakik ae^ssaa ! } raMac£ág. U^jasa^ kSBB«ta^«y^Ksa£==aik y.-fciXHg, B. áf Juxixciaesr Gj_ xrakzok «Brrac Éa-raásaásnkért. , .¿J-a ^TTSazsi kil^a^ík la^a tU iS^X IaiX- áS-áa akafiáüánniíSjL^TAffa &B9G. 5aacxr%a- Wi. fcaűia 99 Ért- » kr- S-^j^iklí » ^ kr. Ssííi^B-Sásikí^ í&t iö kr. fiar írt 3,-jí kr- axeíÍj hasx&e&ÍL a kseciauk IgTMiaSTia. xsarttíá A k^BCajfXTada ^a-rirm ^ Src 10 kr. A raiifaiiKC- — Ggrmrem Ajmhsi Of kasárfla: kax -üáa ts^Huxip 3«T^a£afiató kk RSisS SefikeBesiB. öes^i&t MaeaScaiayBrt^: axetiia «rrs Sjcsea bXT-.tó-^k, fcw^y «a •¿■jssára. kár« ¿¿ki »¿ran?. SEAZBJ* saHüfaít SrSfflfrsr« áH5«B 5 — Xmietien hia^s»^ huiásmit tei aés&dsjek rirasakfe&a^ —jfitriy ^ tizenkilenczedik évfolyam ZALAI KÖZLÖNY. SZEPTEMBER 2-án 1880. dólyből egyesek házait bepiszkolják; erélyes intéskedésre a esetleg példás büntetésre hívjak fel a rendőrség éber figyelmét. Ily cselekmények szégyenére válnak városunknak. — Lapunk múlt számában .emlitve volt egy közelünkben történt r&blógyilkosság, melyre vonatkozólag ujabban a következőkről értesülünk: A molnárt: Balog Imrét és két hót óta völe élő kedvesét, Tuli Veront szerdán reggel vérökben, meggyilkolva találták. Mindkettő fejét pisztolylyal lőtték szét, testöket összevagdalták ; nyakaik félig le voltak metszve. A szobában levő összes szekrényeket kirabolták a tettesek s mindent összehányva, szörnyű rendetlenségben hagytak hátra. A molnár 35, a leány IS éves volt. A marczali járási szolgabiróság a nyomozást rögtön megindította és már eddig is tizenegyen vannak fogságban. Legsúlyosabb gyanú esik a meggyilkolt Tuli Veron Atyjára, kinél a molnár irományait, véres fejszét sat. találtak. A szörnyeteg legnagyobb valószínűség szerint saját leányán követett el rablógyilkosságot. — Szekrényesay győzött! B.-Füred, aug. 29. Szekrényebsy ma szerencsésen átúszta a Balatont Siófoktól Füredig. Az utat délelőtt 11 óra 7 percztől kezdve délután 5 óra 52 perczig, vagyis 6 óra 45 perez alatt tette meg. Szekrényesay a mai reggeli hajóval Siófokra ment. nehogy a szél által felkavart hatalmas hullámcsapás ellen kelljen úsznia. Vele mentek Pázmándy Béla s Labrés főhadnagy, mint birák. Siófokon jó beolajozás után a kőrakpartról a vizbe ugrott. Négy csónakon kisérték. A csónakok közül kettő pár óra múlva visszament az orvos is, ugy, hogy nem lett volna segítség épen mikor esetleg szükség lett volna rá. De fölösleges volt a segítség. Az uszó, kinek izmai bámulatra méltón edzettek, könnyen hasitá a hullámokat és folytonosan beszélgetett kisérői- I vei. Fél négykor láthatólag kifáradt annyira, \| hogy a kisérők erős védelme szerint csak kevés reménysége volt. Miután azonban megpillantá a még másfél órányira fekvő uszodát, felbátorodott. Szélsebességgel haladt előre. Egész délután a füredi parton nagy élénkség uralkodott, vidékről nagyszámú parasztság tódult be a ritka látványra, a fürdővendégek egész serege talpon volt. Szekrényesay elé többen rándultak vitorlás hajókon, sajkákon, sőt némely úszók is órákra eléje mentek fogadtatására. Megér- ! kezese perczében az uszodában a fürdő előkelősége várt reá nagy koszorúval, csokrokkal, öt-hat nemzeti lobogóval. Viharos éljenzésben részesült. Az angol konzul által, ki családjával csónakon eléje sietett, háromszoros hipp hipp hurrahval üdvözöltetett. Az itteni főorvos Szekrényesay üterét megtapogatván, konstatálta annak ren-ies dobogását. Az uszó megdörzsöltetvén, pár csésze teát s kalácsot vett magához, többet ennie nem volt megengedve. 1 Ágyba küldetett, később másodazor megdörzsöl \| tetett, azután jó vacsorában részesült. AltalánoB \| elismerés és lelkesültség veszi körül. Egészsége \' iránt semmi aggódalom. Természetesen Szek- J rényessy most a Balaton éa a nap hőse, miután \| eddigelé hason távuszásra Magyarországon j senki sem vállalkozott. — Vadászat szeptember hóra. A medve ■ ós a borz ugyancsak hízik, az előbbi a málnás j és makkos erdőkben barangol. A serte vad a sűrűséget keresi. A szarvas, dámvad éa őz mély I csöndü, nem háborgatott erdőségekben, a nyul a sarlóban, répaföldeken burgonya és sarjuban található. A túzok elérte hízása tetőpontját. A vándormadarak készülődnek. Az erdei ós sárszalonka megkezdik visszavonulásokat. A foglyok és fürjek tarló- és bozótos helyeken tanyáz- H I R D Í3 nak. A róka-, nyest-, vidra-, görény- stb. kölykök már felnőttek. — Bővid hirék. A gyufa feltalálója Irinyi János volt. — Az orvosok és természetvizsgálók jövő közgyűlése Debreczenben lesz. — A soproni lóversenyek szept. 25—27-én tartatnak meg. — Irlandban lázadás tört ki. — Szerbiába 100.000 uj fegyver szállíttatik. — József fhg beteg. — Egy debreczeni szerkesztő sajtóperben másfél évre Ítéltetett. — Rudolf trónörökös Berlinbe utazik. — Irodalom. (E rovat alatt megemlített munka Nagy-Kanizsán Wajdita József könyvkereskedése iltal megrendelhető.) — Rautmann „Magyar Lexicon-ának 60. és 61 ik füzete megjelent. Terjed az „Építészeti festészet" szavakig. Mellékletek: „Az emberi test III" ¿3 „Északamerika" térképe. Ára 30—30 kr. — Aigner Alajos bizományában csinos kiállítású „Költemények" jelentek meg; szerzője L. F. Ára 40 kr. — Ugyancsak Aigner Lajos vállalkozó szellemű kiadótól vettük a „Magyar könyvesház" 79 — 81 füzeteit, tartalma: „Megtörték egymást elbeszélés Kvas-sáy Edétől, ára 40 kr. „Három találkozás" Turgenyev után Pataki Antaltól, ára 20 kr; és a „Szépirodalmi Könyvtár" 1. és 2-ik füzetét, első Heine költeményeinek elejét Endrődi Sándor mesteri fordításából, másik Milkó Isidor beszélyeit közli, ára 30—30 kr. Melegen ajánljuk a t. közönség pártfogásába. Üzleti szemle. Nagy-Kanizsán, 1880. aug. 28. A tartós osőzések helyébe végre kedvezőbb időjárás állott be, mely a hosszabb ideig szünetelt T É S E K. csépiéei munkálatokat ismét lehetővé tette, s ezáltal nemcsak mezőgazdáinkat menté meg kiszámíthatatlan kártól, hanem a kereskedelemre is üdvös katást gyakorolt. E heti üzletünknek, mely ritka élénkséggel folyt le, főmozzanata a helybeli gabona és borvásár volt. Ez ugyanis mult hétfőn, e hó 23-án nagy részvét mellett tartatott meg. Mint eladók szátros helyi ós vidéki kereskedők és termelők, .mint vevők a hazai felső vidéki kereskedő városok, továbbá horvát malmok, Bécs, Stajerhon, Tirol, Isztria ős Dél-Németország voltak képviselve. A kedvező hangulat, melyet a bécsi gabona?á3ár az egész közép-enrópai gabonaüzletben keltett, nálunk is, még pedig teljes mértékben érvényre jutott és az eladásra került mennyiségi-kért legmagasabb árak érettek el. A forgalmat következő adatok jelzik. Köttetett körülbelül: búzában • 29.000 mm., rozsban 8000 mm., árpában 15.000 mm , zabban 600 mm- — A vásár után is, daczára az azóta uralgó szép időjárásnak, a szilárd hangulat megmaradt, sőt nemileg fokozódott Az élénk kereslet csak mérsékelt kinálatra talált, mi által az árak további emelkedésnek örvendhettek. Buza az egész héten át jól keresve volt és különösen finom minőségekben magas árakat ért el. Rozs is élénk kérdezősködésnek örvendett és árai egyre emelkedtek. Árpa iránt a tubbi nemekhez képest lanyhább voltba hangulat. Külföld csak legjobb minőségekre vevő, melyekben nem épen bővelkedünk. Zabban még csekély nj készleteink vannak. Az eddig felmerült partiek nagyobbrészt esőártal-mazta, sárga, részint dohos minőséget mutatnak fel, melyek e czikket kivitelre alig fogják képesíteni. — Arak nagyon változók. Kukoriczában, öreg«zemü árut illetőlég, jóformán kifogytunk az ó keszletekből. E körülménynek tulajdonitható, hogy ezen hos3zabb idő óta elhanyagolt \'czikk- iránt szintén kedvezőbb hangulat jutott érvényre, moly az árakra is hatását kiterjesztő. Minőség Bzerint: Buza 10 20.—10-75. Boa 8 20—8 90. Árpa 6.50—8-50. Zab 5 50—6 25. Kukoricza 8 10—8 20. Cinquantín 8 25—8-10 Bab (fehér) •—. Bab (tarka). .—. Repcze 10-75—11-20. K. B. Felelős szerkesztő: BátOrfl LajOS. Xskolai-értesités. Nyilvános polgári és kereskedelmi iskolám s nevelő-intézetemben Budapest, Károly-körut 22. szám a 28-ik iskolai év f. évi szeptember 1-én veszi kezdetét. A növendékek felvétele augusztus 20-ikától naponta délelőtt 8—12-ig és délután 3—5 óráig eszközülhető. Nevelő-intézetemben a reám bízott növendékek általam a leggondosabb felügyeletben részesülnek a a legszeretottoIje«ebben ápoltatnak. Azon a nevelés körül nekem tőbb mint 30 évi sokoldalú tapasztalás áll rendelkezésemre, a mi arra jogosít, nevelő-intézetemet minden t cz. Beillőnek a legjobban ajánlani. 115 8—10 JPro grammok kívánatra ingyen. RÖSER TVT I KLÓS. Xlnos tö"btoé touzaüszög! a Dupuy N.-féle vetömag-pácz használata mellett. Nemrég a szent-pölti vidékbe!! éremmel kitüntetve. Ezen ré gálicz (kékkő) a más maró savakból álló pácz teljesen elpusztítja — ha a minden csomagon olvasható egyszerű kivitelű használati utasítás pontosan követtetik, — a buza, árpa, zab, köles, tengeri stb.-nél a vetőmagon találtató üxzögcsirákat, mint ozt számos bizonyítvány erősiti. A magas magy. kir. ministerium gazdasági közleményei a Dupuy N-féle páczot mint egyikét a legsikeresebb szereknek ajánlják a buzaÜBzög elhárítására. Áttekintések bionyitványokkal kívánatra ingyen és bérmentve. Ára egy 2 hektoliter (200 liter) magra való csomagnak SO kr. Nagy-Kanizsán egyedül csak RoBenfeld Adolf keres-kedésébeu kapható. — Alsó-Lendván Tomka 6. — Lentin Taa88 Vilmos. — Mura-Szerdahelyen Grahovecz A. — Zala-Kgerszegen 6ráner és fia. 133 1—10 Hirdetmény. Nagy-Kanizsa város tanács által, a várOB tulajdonához tartozó telekuti tégla gyár használata, 1881. évi január 1-étől számítandó 6 évre bérbe adandó lévéu, felhívatnak a bérleni szándékozók, hogy írásbeli ajánlataikat a megajánlandó évi bér összeg felének bánat pénzül leendő csatlásával folyó sspt. 9. délelőtti 10 óráig a városi számvevői hivatalhoz beadják, a fellételek ugyanolt megtekinthetők. 128 2-3 A városi tanács. xoooooeooooooooooooooc WAJDITS JÓZSEF KÖNYV-, I R Ó- ÉS RAJZSZER KERESKEDÉSÉBEN M\'agy-K\'aTi 17Bán minden iskolai igazgatóság által előirt, u m.: főgymnasiumi, polgári tanodai, a kereskedelmi tanfolyamnál, a kathol.-, izrael.- és evang. mindkét nembeli elemi népiskolákban, valamint a vidéki elemi és más iskolákban használandó m 2_2 iskolai- tan- és segédkönyvek, Valámint mindennemű iró- ós rajz eszközök, iskolai szükségletre és felszerelésre nálam a legnagyobb választékban és a legjutányosabb I árért kaphatók. IV Postai \' megrendelésekre különös gond fordittatik. A szives megbízások a legpontosabban eszközöltetnek, A s - SS !Ss- = tf-S-séi .« jf .5 -5 2— * i© 2f * — ^isliiiiisgilf!^:. J2 _ T3 —» rj ® S OB Bt.<»95 .Ü? « 4, s a co 1 r— S i E H : * n „ oe -o S-ő - « - r ^ S = * £ ~ „O C 3 w £ \' « 45 = 5 . -; Z? a 1 H « • c ^ o a u » ■a t=c c. = g o J* ® = ~ D.-S u i-< s 2 •< - n o - o "T 3 üc^ a o « «o S 3 M IS- 041 S £ "a 2. J4 \'.\'•P * ¡541 u V.\'.W.VW.W.\'.V.VW.V.W^J ~ a >> to ^ « a ja «8 a CD s 05 - s SB > s ESJ " « ■ „ .Wsas.ííj», ^ § « s & »ö ^ -cs ín:s i % ¿A a a > a »23 ^ > oo 5 ,-S 3 a TIZESKILENCZEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖK Y. SZEPTEMBER 12 ta 1880. Xi I R D H T É 9 E K. A Magyar-franczia biztosító részvény-társaság tisztelettel alólirt igazgatósága ezennel jelenti, hogy Zala-, Somogy-, Baranya- és Vasmegyék részére kiterjedő hatáskörrel Nagy-Kanizsán vezérügynökséget 989 31-52 állítván fel, annak vezetését GUTMANN S H. ÚRRA ruházta, kit egyszersmind a tüz-, szállítmány- és jégbiztosítást ágazatokban jogérvényes biztosítási kötvények kiállítására és károk fel-Vételére, úgymint ezek azonnali kiűzetésére is felhatalmazott. Budapest, 1880. januárban. A Magyar-franczia biztosító-részvénytársaság igazgatósága: SOHWEIGER. MOSCOVICZ. A. Magyar-franczia öiztositó rószvény\'társaaás igazgatóságának fentebbi közzétételére hivatkozással alólirott tisztelettel jelenti, miszerint a Nagy-Kanizsai vezérügynökség vezetését elvállalta s a vezérügynökBégi irodát megnyitotta, hol is biztosítási ajánlatok elfogadtatnak s a biztosítási üzletre, vagy a társaiágra vonatkozó mindenféle felvilágosítások leg-készségesebben megadatnak. BlZÍOSÍt pedig a társaság a) (üzvesxély és robbanás által okozott károk ellen; c) siáraion vagy Vixen szállított javak károsodása ellen; b) jégkárok ellen d) az ember életére minden ismert módozat szerint. A Magyar-franczia biztosító részvény-társaság, melynek 20 millió frankot, azaz 8 millió arany forintot tevő alaptőkéjéből a részvényesek által mindjárt kezdetben 10 millió frank, azaz 4 millió arany forint készpénzben befizettetett, s részint a főváros legelső pénzintézeteinél, részint pedig magyar államértékekben é* elsőbbségekben lett elhelyezve, m. évi oktober 14 én tartván alakuló közgyűlését melyen a társaság ügyvezetésének élére következők választattak meg: Felügyelő bizottság. Beck Nándor a magyar jelzálog-banknak igazgatója. Lánozy Leo, a magy. ált. földhitel részvény-társaság igazgatója Budapesten. Lawin Jakab, a kereskedelmi akadémia igazgatója Budapesten. Serrebource Jo8. Mária Emil, a párisi Societé de l\'Union génerale vezérfe! ügyelője Páriiban. Igazgatóság Igazgatók : Dr. Hiller Albreoht, köz- és váltó-ügyréd Bécsben. Klatenmacher Károly a „Hoffmmn József-\' nagykereskedő czég főnöke Budapegten. Schweiger Márton kir. kereskedelmi tanácsos Budapesten. Vezérigazgató : Mo8koYÍCZ L»j08 Budapesten. Tekintve e társaságnak fentebb kitüntetett tőkeerejét és ar. üzletvezetés élén levő, hazánkban is nagyobbrészt ismert és köztiszteletben álló egyéniségeket, bátran elmondható tehát, hogy nem volt még as egész mouarchiában biztosító társaság mind e^ ideig, mely a biztosító közönségnek annyi garantiát nyújtott volna, mint amennyit neki e társaság mindjárt kezdetben nyújtani képes, s a midőn a tárgaság ezen, eddig páratlan tőkeereje és az élén álló egyéuiségek jelleme egyrészről teljes biztosítást nyújt arra nézve, hogy a társasig üzletvitele a méltányosság, a pontosság és a legszigorúbb becsületesség minden követelményénok rcindenkor és teljesen meg fog Melni, másrészről a szakvezető: avatottsága az iránt is kezességül szolgál, hogy a társaság a díjtételek megszabásánál is kellő tekintettel fog leuni a verseny jogosult követelményeire. Amidón tehát tisztelettel alólirott a biztosító t. közönség bizalmát ar. általa kepviselt társaság iránt újból felhívja és kéri, megjegyzi egyszersmind, hogy a vezérügynökségi területen a vidéki ügynökségek szervezése teljes folyamatban van és hogy tüzbiztositási ajánlatok a már felállított ügynökségek által készségesen elfogadtatnak. Választmány. Elnök : Bittó István, ő fels. val. belső titkos tanácsosa, a Lipót-rend nagykeresztese, orsz. képv. stb. Bpestcn. Alelnökök: Báró Bánbidy Béla, főldbirtos, orsz. képv. stb. Budapesten. Bontoux a párisi Societé de l\'Union génerale elnöke stb. Pámban. Választmányi tagok. Róbert Morin marquis de Banneville, az osztrák déli vasút igazgatósági tagja stb. Párisban. Neuwelt Armln kir. keresked. tanácsos nagy-kereskedő. Lovag zápori Regenhart Ferencz, az Albrecht-vaspálya elnöke stb. Bécsben. Sváb Károly földbirtokos, orsz. képviselő stb. Budapesten. Báró Tlntl Károly cs. kir. kamarás, az oszt. déli vasút alelnöke, az oszt. urakháza tagja stb. Bécsben. Nagy-Kanizsán, 1880. májas hóban. Kerületi ügy^cx^sógelt: ofjp Alsó-Lendván TAUSZ FERENCZ Zala-Egerszegen FISCHER MIKSA nrnál JL Csáktornyán HIRSCHMANN A. Sümegben EPSTEIN V. A.: „ ff Csabrendeken LÓB IGNÁCZ Keszthelyen PULY JÁNOS „ M> Tapolczán BERGER JAKAB urnái maradván teljes tisztelettel A Magyar-franczia biztosító részvény-társaság vezérügynöksege Nagy-Kanizsán, GUTMANN S. EL Minden eddigi világtárlaton és orsz. kiállításon a legnagyobb dijakkal kitüntetve. r>. Első magyar gép- és tüzoltószerek gyár, harang érez ön tődé Hazánk legnagyobb korszerűen berendezett grára harangok tüzoltászati és Tizmütészeti gépek készítésére; agyárral kapcsolatos vizmiitészeti osztály a jelenben egyedüli belföldi szivattyú gyárt képezi, melyben kizárólag iionl munkaerő alkalmazása mellett, minden czélnak megtelelő szivattyúk és kutak készíttetnek. Képes árjegyzékek és költségvetések kivánatra bérmentesen szolgáltatnak. gyár fióttelepe: Kolozsvárott, belmonostor-utcza 12. szám alatt létezik. Mária-czelli gyomor-cseppek, jeles hatású gyógyszer a gyomor minden bántalmai ellen, és felülmúlhatatlan az étvágyhiány, gyomorgyengeség, roszazagn lehellet, szelek, savanyu felbüfögés, kólíka, gyomorhurut, gyomorégés, hngykőképződés, túlságos nyálkaképződés, sárgaság, unHor és hányás főfájás (ha az a gyomorból ered), gyomor görcs, székazorulat, a gyomornak túlterheltsége étel és ital álul, giliszta, lép- és májbetegség, aranyeres bántalmak ellen. 9V* Egy üvegcse ára használati utasítással együtt 35 kr. Kapható : Práger Béla ur gyógyszertárában Nagy-Kanizsán, valamint az osztrák-magyar birodalom minden nagyobb gyógyszertárában és kereskedésében. Központ) széikSldé8Í raktár nagyban és kicsinyben Braűy Károly, „az őrangyalhozczimzett gyógyszertárában —52 Kremzlerben, Morvaország. 64 19 1 BUDAPESTI BÚTOROK- 1 Asztalos és kárpitos bútorok \| több száz szoba berendezésére a legolcsóbb ár mellett és csakis solid és megbízható készitményü nagy készletben STEINBACH SÁNDORNÁL kárpitos és bútorkészítő Budapesten Ferencz-Józseftér 6 _ a linezhid átellenében "98 Kiházasitás berendezéseknél különös tekintetbe vétel. Az újonnan mérsékelt árjegyzék Ingyen. 102 5—ltj BUDAPESTI BÚTOROK. HÖNIX SOKSZOROSÍTÓ LAPOK (Komáromy M. szabadsima) eddig ez elismert leggyorsabb, legtisztább éa legolcsóbb eszköz iratok, rajzok, tervek, hangjegyek stb. sokszorosítására. Ezek mellett nemcsak a tintamaradvány kimosásának szüksége elesik, de mint semmi más készülék lehetővé teszik, két illetve négy ivoldal együttes sokszorosítását. Egy és ugyanazon lap, felülete egész terjedelmében 12—15-ször használható újból, mindannyiszor 60—80 tiszta másolatot ad éa igy mindössze 1000 felül. Leírások és árjegyzékek kivánatra mindenkinek ingyen és bérmentve átküldetnek. As árak laponként nagysághoz képest 40, 70, 80 kr. 1 frt 20, 1 frt 50, 2 frt 50 kr. Phönix-tinták viola 40 kr. vörös, zöld, kék, fekete 50 kr. Egyedüli főraktár SEEFEHLNER J. L m. kir. udvari papir-, rajz- és festöszer kereskedése, IV. váczi-utcza 9. BUDAPEST IV. váczi-utcza 9. DOC Malom-bérletek. .-—..Ollárj uradalom tisztsége részéről közhírré tétetik, -hogy a zala-istvándi négy kerekű és ol-lári három kerekű Zala »izi malmok nyilvános árverelés utján 1881-ik évi április 24-tól számítandó három évekre kibéreltetnek. A nyilvános árverelés folyó évi september hó 13-án reggeli 10 órakor fog az ollári gazdasági irodában megtartatni, — hol a bérleti feltételek előre is megtekinthetők. Oliár, augusztus hó 22. 1880. 126 3-4 Urodalmi tisztség. —** Nagy-Kanizsán, nyomatott a kiadó tulajdonos "Wajdits József gyorssajtóján. NA6T-KAKIZSA, 188©. szeptember 5-én. 72-aQc ássam. flzenkllenezedtk évfolyam. QHzftéil ár: .géc írre . . S frt.I M iíre. . • < , □ eped Érre . . 2 , Bn néait 10 kr Hlrdetissfc I hasábos petltíorban 7, aásodtaor 6 l miBoa-WTibbi sorért 5 kr SYILTTÍRBKÜ ■orookiot 10 kr«rt rí- tctDofc fel. Eiocítirí Illetik m: ndf.-r lf7«t Wrdeti«írt kflISoj 30 kr fi.etondff. 33a-«, ^ A lap .».¡lenrf Ml illett kSiIomiaj-ek a ■aerkMvtffhSl anyagi réisót ¡UetS köziemínyek padig a kiadóhoz bírm.ntY« ínUtendSk i NAGY-KANIZSA . Wlataltsááz. Bérmentetlen lev.l.k, caak tamart nunkaUtr-saktdl fogadtatnak \'el, JKéairatok visít t n.mf J küldetnek. \| gjS»=i- --- Mk: .ZALA-BOMO&TI KOZLON Y.\' N.-KanlasaTáros helyhatóságinak, „n.-kanlzaai önk. tűzoltó-egylet", & „n.-fcsnizsal kereskedelmi s iparbank", „nagy-kanizsai takarékpénztár", a „zalamegyei általános tanító-testület", a „n.-kanizsai klsdedneTeló egyesület", a n.-kanizsai tiszti önsegélyző szÖTetkezet", a .soproni kereskedelmi s iparkamara n.-kanlzsai külválasztmánya" 8 több megyei és Táros! egyesület hivatalos értesítője. Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalma lap. 1 jegyzők társadalmi helyzetéről. — Egj kCzeégi jegyaStSl. — Talán az olvasó a czimet értelmezve a priori azon meggyőződéssel kezdi olvasni e czikket, hogy a kitűzött kérdés fejtegetése nem is annyira a nagy közönséget érdeklő, — mint inkább szaklapba ví\'5 tárgy volna. .j- De egyéni nézetünk, hogy nem elég egy szaklap szük keretén belül fejtegetni eszméinket, ha csak ez eszmék nem szorosan vett szakkérdések tárgyalnak. Tudjuk, hogy a jegyzőknek szaklapja nem annyira szakkérdéseket tárgyal, mint tulnvomólag reális érdekeinkkel foglalkozik, — társadalmi helyzetünket birálja és anyagi pozitiónk tarthatlanságáról van meggyőződve és ezekre vonatkozó reformokat sorol feL És most még jól van ez igy! — Mielőtt szorosan vett belügyeinkkel feltétlenül foglalkoznánk, — kell, hogy a nagyközönségnek is legyen fogalma létezésünkről, — kell, hogy megismerje állásunk fontosságát és elismerjen oly tényező-kül, kiknek az állam nagy gépezetében nevezetes érdekű feladat jutott. E czélt tartjuk szem előtt, midón a nyilvánosság elótt föllépve a közvéleményt kérni akarjuk, — hogy ismerjen el bennünket is, mint társadalmi tényezőket és adja meg azon helyet a társadalomban, melyet az értelmi képesség kellő fokára magát felküzdőtt egyén — kérni jogosítva van. A midón ezt kérjük — tudjuk, — hogy a közvélemény — e szigorú kritikus — csakis alapos meggyőződés után osztogatja kegyeit — és bár egyszer másszor (<5 is gyarló lévén) téves alapon itél, ez csak ujabb okot ad, — hogy beható vizsgálat ntán — mondja ki határozatát. Mi tehát érveket hozunk birálat alá ■Q; habár csak általános, — főbb vonásokban — és csakis ezek elfogadása ntán váijuk a helyzetünk iránt való érdeklődést. Sokkal kisebbek igényeink, — sokkal fiatalabb a mi állásunk — jelenlegi alakjában — minthogy tnlző követelésekkel lépnénk föl. Élénk emlékezetűnkben van még azon korszak, — midőn a jegyzői állás úgyszólván a proletariátus asyluma volt, midőn a leghelyesebben .kicsapott" jelzővel nevezhető egyének tömegesen rohanták meg e végsó menedéket — és kortes fogásokkal hóditák maguk részére a népnek szavazatát, limitálván az anyagi javadalmazást, az állás elnyerhetéseért. És a választó nép örült, hogy olcsó hivatalnokot kapott, — nem vetvén mérlegbe a tehetséget és becsületességet. És igy keletkezett azon faj, (voltak ugyan érdemes kivételek de csekély számban, — tisztelet emléküknek!) mely az irodalomban, a vigjátékokban is szerepelt némelykor, — akkor tudni illik, midón a félszeg-séget, a boros hordók kegyeltjét volt szándéka az irónak bemutatni a kaczagó közönségnek. És lassankint a társadalom számbavehető osztályaiban meghonosult azon meggyőződés, hogy a jegyzői osztály nem vehető be, — a mivelt osztályok sorába. Megvolt tehát azon abnormis helyzet, — hogy egy kabátos és a pórnál, — a falusi iparosnál értelmi tekintetben mégis magasabb fokon álló egyén — fölfelé nem haladhatván, — lefelé pedig, — mint itt is idegen, de hinni akarjuk önbecsérzet-ből is leszállani nem akaró individuum, — függve maradt a társadalom levegőjében. Alakultak azonban a politikai és ezzel együtt a társadalmi viszonyok is, — bekövetkezett az alkotmányosság korszaka, — mely a jogukkal többnemü kötelezettségeket is rótt polgáraira, e kötelezettségek ellenőrzése, — azok kifolyásainak kezelése erőket igényelt. (Folyt, köv.) Mutatvány Keöd József b. füredi bortermelő „Népszerű szSÍSmüvelés és borkezeié s" czimti, sajtó alatt levb munkájából. Aigner Lajos bizo-viánya Budapesten. A mii összes jövedelme a balaton-füredi ,Szeretethdz"-i. A borok összeházasítása. Nem is gondoljuk, milyen nagy hiba az egy vidéki borvásárló szemébe«, ha borainkat píoczénkben végig késtolván, azt tapasztalja, hogy valahány hordó, annyiféle zamata és izü borunk van, s egyik majd nagyon édes, majd nagyon savanyu, majd gyönge, majd túlságos erős stb. mi legnagyobb rózt vegyes ültetvényeink szüleménye. Ezen ugy segíthetünk, ha első fejtéskor mindjárt hozzálátunk boraink összekeveréséhez , összeházasításához, például csapra ütünk egy savanyúbbat, egy édesebbet, és egy erősebbet vagy gyengébbel, amint a vegyítést szükségesnek találjuk, s egyszerre 3—4 hordóbél fejtünk másik 3 — 4 hordóba egyenként töltve meg ezeket. Igy csélekszünk ba kell a második, harmadik stb. fejtéseknél, mindaddig, mig csak egész pincze ujbor készletünk egyforma minőségű nem lesz. De különösen vigyázzunk arra, hogy ba valamelyik hordé borunknak netalán valami hibáját észlelnénk, azt el ne keverjük a többi hibátlanok közé, mert nem ezek gyógyítják mag amazt, hanem \' a hibás teszi tönkre valamennyi hibátlant, például az eczetesedésnek indult borbél néhány csepp elég, hogy egy nagy hordó bort eczetté tegyen. Továbbá, finom csemege bort soha e« keverjünk össze közönséges aaztali borral, mert az külön jobban értékesítheti. A borok összeházasítása, egyenlősítése leg-czélszerűbben az ujborok első fejtésénél eszközölhető, mert az utóerjedés azután elvégzi azt a fontos vegyi munkát, mely az összekevert különféle tulajdonsággal biré borokat tökéletes egygyé alakítja át. Az egyenlősítés pedig legtökéletesebben történhetnék olyformán, ha minden egyes bortermelő, igényeinek megfelelő nagyságú kiegyenlítő hordóval vagy hordókkal bírna, mint például gróf Zichy Ferencz eczélra a hires bihar diószeghi piaczéjében 1400 akós keverő hordót tart. Már most, ba minden termelő az ő termény mennyiségének megfelelő nagyságú ilyen bordóval bírna, első fejtéskor összes aj borait ebbe az egybe, (vagy kettőbe) fejtené össze, s a második fejtésnél elaprózván, már a egész pinczéjében tökéletesen egyforma bora lenne minden hordójában. Fő szabály az, hogy mindig ugyanazon szőlőhegy, — vagy legalább ie ugyanazon vidék, ugyanazon évi termését házasítsuk öesze, különböző borvidékek különböző évi terméseinek összeházasítása scha G-m vezet jó eredményre, sót ugyanazon szőlőtelep különböző évi terméseit som tanácsos összekeverni, mert a keverék évekeo át erjedési mozgalmaknak lesz alávetve, s igy biz\'.esac nem szállítható. Megeshetnék, hogy kristály tisztán útnak bcesás-juk, 8 rendeltetés helyére töröt en, zavarosan fogna megérkezni, c ez által a termeld hitelét 7eezíiené, erre pedig kényeaek legyünk, ezt követeli saját érdekünk. Ne elégedjünk meg azzal, hogy hála Istennek! borainkon meglehetős áron tolultunk, „a pinczéből kivitték", a többi S V97Ő dolgai mert ba a vevői csak egyszer is megkárosítottuk okszerütlenü! kezelt borainkkal, mi egyúttal csalás is, soba sem fog az többé tőlünk vásárolni, hanem más vidékeket keres fel, a igy csak magunknak ártuak. TÁRCZA. Dalok. H&aég gyöngye, kék nefelejtB virága, Tündérá\'lmarn koronázott királya Vagy te lelkem, azSke kis lány, szemedben Kék ne felejts mosolyognám szelíden. Kikeletre nyilanak a virágok, * Minden virág helyet keres magáaak, Ott hol ilyen szép kék nefelejts terem : Ott nyilik a legigazibb szerelem. II. Járok-kelek szép virágot völgy Síén, Kik nefelejts mosolyogva int felém, Szőke kis lány kacsintgat tul a réten, Kék nefelejts ragyog piexi izemében. Jöszte ide életemnek csillaga, 8 halld csak mit mond a virágok virága, Hej azt mondja ax a kiaxkék nefelejts, „Bejtsd szivedbe est as egy szót ,.ne felejti!"" TOMKA GÉZA. A pör. m — Humoreszk. — Német ntán szabadon átdolgozta Heberling Dénes. L Berki Arabella — történetünk hósnője — már három éves özvegy,asazony ; de természet feletti bája, amelylyeí ezelőtt három évvel annyi sok fiatal embert bódított meg, még most ie oly varázsteli. Coreggio vagy Rafael eszményképei korántsem hasonlíthatók Berkinéhez. A legnagyobb képselet sem képes szemünk elé oly bájos női alakot rajzolni mint Berkiné. Eme talajdonát növelé szellemessége és kedves társalgása, a csoda e, ha egy pár ifjú megőrült, b egypár pedig öngyilkos-lett miatta. Különbeni kérője Kovács Arisztid, tanácsnok volt, 8 ha Berkiné nem is mutatá iránta való jó hajlamát és viszont szerelmét, azért ő mégiB szereté Kovácsot lelke minden hevével. De Kovácsot annyira gyötré imádó ttjának csak látszólagos közönyössége, hogy mindig bils komor volt, s egész bölcsészeti kérdést alkotott ebből, vájjon Berkiné szereti-e őt, vájjon nejévé lesz-e egykor? . . Lépjünk be tehát Berkiné házába. A csinos márvány szekrényen álló zomán ezos óra éppen a délelőtti tizenegyet üté, egy kelleme« februári napon, midőn a művésziesen himezett függönyök között mozgás hallatszék. Nemsokára egy hófehér kar bontá szét e fug gönyt, 8 egy tündér szépségű női arcz mosolygott hamiskásan a véle szemben függő aranyozott tükörbe, amely saját arczát mutatá. — Jó reggelt Berkiné 1 szólt kaczagva a tükörben megpillantott alakjára — valahára kialudtad álarczosi tréfáidat te csintalan báli kéjektől ábrándozó hölgy ? . . S aztán előlépett és igéző reggeli pongyolá ban sietve tartott egy a szobában lévő mellék ajtó.felé. — Drága Emmám 1 Bzólt Berkiné benyitva az ajtót — haragszol e, hogy ily soká aludtam ? . . s igy háziasszonyi kötelességemet te irányodban — ki oly stives voltál meglátogatni — ennjire elhanyagoltam 1 . .. De szavára nem nyert választ. Hm l hm I... szólt ~a szobába lépve — bizonyosan ő is ax igazak álmát alussza még!... Kit idő múlva visszatért. — Már nincs is honn ?... Különbén nem is csoda, hogy az ember korán kel, ha már tiz órakor. Morpheus karjaiban ringl... Szegény Emma!... Négy hét óta van náUm, s még semmi mulatságban nem részesült!. . De nem is az én hibám ez!... Akárhányszor felkértem arra, hogy véltm akár a azinházba, akár a bálba jöjjön, mindenkor viaszautasitá kérésemet!... Pedig veletn egy idős — ő is huszonhárom tavaszt látott, — ő is három éves özvegy. Azt hiszem, hogy ha az ember férje halálát gyászolja, két év és nyolez hónap alatt csak kigyászo!hatja magát, egyet még is tapasztaltam nála, s ez az, hogy-semmi sem érdekli őt ugy, mint az az átkozott pör! — E magán beszéd alatt belépett Eliz, ki Berkinének édes testvére, de nála a szigorú bánásmódhoz szokva — szobalány szerepet visel, s testvérét mindenkor „nagyságá" nak nevezi, ámbár közötte és Berkiné között igen jó viezony álL Eliz úrnőjének öltönyeit hozá. . — Ah! nagysága, mégis csak kellemes a farsang!... Csak egy a baj!... hogy oly rövid ideig tart!... Nem jobb volna, ha az egész évben farsang volna?».. Én mindenkor elkísérném s bálba, mint tegnap is. Oh! azok a számtalan „maskarád* ék! az a vakító fény, a mámoros zene, s a táncz valóban nagyszerű!... Hát még azok a sok szép és előkelő urak!... Vegyük csak például a tegnapi bálon azt a férfiút, aki nagyságát lépten-nyomon követé, s a ki csak nagyságával társalgott, mily kedves, mily cainos volt!... Ha csak egyszer Sasvári Emma nagysága is rászánná magát és eljönne egy álarezos bálba, tudom, hogy elfelejtené minden bánatát! szólt mosolyogva Eliz, miközben úrnőjének sehés hajfonatát rendezgető. — Szegény barátnőm! szólt némi sajnálattal Berkiné — az az átkozott pör egészen igénybe ve-izi minden idejét, s végette a legkisebb örömben sem részesülhet. Fogadni mernék, hogy ebben a pillanatban ügyvédénél van, mert jó reggelt kívántam néki be a szobába és ő már nem volt honn!,.. — Átkozott pör l . . Es nagy összeget képvisel? . . — Kétszázezer forintot! . . — Jézus Mária! Két száz-e zer fo-rin-tot ? szólt nagy páthosszal Eiiz. — Ugy van! . . Vagyonának kétharmad részét teszi ki ez összeg. — Ah! szegény asszony! könnyen meghiszem, hogy nem lel örömet semmiben ! De azt az egyet nem értem, hogy lehet egy ilyen kedves, szép éa fiatal asszony ellen pört indítani ? . . Ellenfele bizonyosan valami vén ördög lehet?.. Fiatal ember semmi esetre sem 1 szólt Eliz. — Ellenkezőleg ! . . Ellen fele, báró Kertfalvi felette szép és kedves ember! Sőt mi több, ő egyike imádóimnak ! . . Rövidebben, ő ama nyúlánk, fiatal ember, aki a bálon léptennyomon követett, s aki az ón Elizámnak ii annyira* megtetsselt! . . — Lehetséges ez ? . . és Sasváriné bir tudomással erről 1 . . — Isten ments! , , viazonzá Berkiné — ő gyűlöli, mint halálos ellenségét, s viszont a báró — ismeretlenül — szintén gyűlöli és felőle nem a legjobb véleményt táplálja. — Akkor mind a ketten tévednek ! . ^ (Folyt, következik.) TIZESKILENCZEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖK Y. SZEPTEMBER 12 ta 1880. Ha azonban a szükség ugy kívánná, hogy óborok összeházasítását kell okvetlen eszközölnünk, akkor csakis az egymáshoz legközelebb eső két évi termést házasítsuk össze, és p dig \'az ugyanazon szőlőtelep terméseit, például, 1874-dikit az 1875 dikivel, vagy 1875 dikit 1876-diki terméssel stb. már egy harmadik évi termést hozzá ue keverjünk. Hogy pedig az összeházasított óborok egygyé lehessenek, miután ez^k már az utóerjedésen évekkel ezelőtt átestek, szükségképen egy kisszerű csöndes erjedésen kell a keveréket átvinni, mit ugy idézünk elő, ha azon hordóba, mely ben a keverést eszközöljük, mindeneknek előtte az összevegyitendő bornak, — illetőleg ezen keverő hordó nagyságának raegMelőleg minden 56 G hter (egy oszir. akó) után 71 centi liter (egy í\'cze) néma bort (fojtott mustot, lásd készítését a függelékben) öntünk, erre azonnal ráfejtjük az összeházasítandó borokat s az egész mennyiség lövid-jdőn lassú erjedésbe jön, s a kétféle bor ezen vegymüvelet által egymással benBŐleg egyésül, vagyis, a keverékből vegyi egyesülés folytán az összekevert két bortól egészen elütő tulajdonságokkal biró harmadik borfajta mint vegyület áll elő. Az ilyen óborok, ugyszinte az ujborok összeházasításánál íb, ha azon fogyasztó közönség igécry\'ei, melynél borainkat értékesíteni kilátásunk van, ugy kívánnák, hogy némely évi terméseinknél erősebb, szeszdusabb borfogyasz tásához vannak már szokva, mint a mekkora a mi vegyítendő boraink átlagos szesztartalma, akkoi1 uj boroknál a keverő hordóba vagy hordókba, azok mekkora<iága szerint a szesztartalom kivánt magasságához képest kellő meny-nyiségii tiszta alkoholt, v«gy erős borszeszt (cognac-ot) öntünk, s erre fejtjük rá a vegyítendő ujborokat. Ugyszinte hz óborok összeházasításánál a megkirántató mennyiségű néma bor közé öntjük a kellő mennyiségű tiszta szeszt, b ezzel együtt juttatván a keverő bordóba, erre fejtjük rá a vegyítendő óborokat. Az összeházasitott ujborok, mint rendesen a második fejtés idejéa fejtetnek rüeg, de már a vegyitett óborokra egy kis gond fordítandó, ugyanis, Ha a lassú erjedést bevégezték, mit arról tudhatunk meg, hogy tisztulni, fényesed ni kezdeuek, ezen időtől számitva legföllebb egy hó múlva, vagy ha kellő tükröt ós fényt kap tak, előbb is, azonnal lefejtendők, azután derítvén, ugy kezeljük mint más borainkat. (Folyt- köv.) Bíiiiugji tárgyaltok jegyzéke. A nagy-kaniztai kir. törvény izéknél. (Folytatás.) Szeptember 9-én. 17f)3/80. Lövi Lázár nagy-kanizsai iakós hamis bukáa vétségével .vádolt elleni ügyben végtárgyaláa. » 1746/80. Tóth Imre és társa zala-szent-mártoni lakós közhatóság ellen erőszakos bűntettével vádoltak elleni ügyben végtárgyalás. 1824/80. Fuss Antal ko\'torii lakós jöve déki kihágással vádolt elleni ügyben ítélet hirdetése. 1947/80. Koggel Kálmán gyilkossággal vádolt elleni ügyben Ill-ad bírósági ítélet hirdetése. ^ Szeptember 10 én. 1745/80. Cség Ferencz kövesknti lakós súlyos testi sértéssel vádolt elleni ügyben végtárgyalás. 1812/ÖO. Pap György 03 társai .pölöske fői -lakósok sulyós testi sértéssel vádoltak elleni ügyben végtárgyalás. 1863/80. Kakuk Gerencsér István Bulyos teBti sértéssel vádolt elleni ügyben II od biró-Bági ítélet hirdetése. - 1844/80. Molnár vagy Krumplis György és társa becsehelyi lakósok betöréses lopásnál vádoltak elleni ügyben végtárgyalás. Kelt N.-Kanizsán, 1880. aug. 28- Kiadta: WLASSICS EDE iroda igazgatri. (Vége következik.) \' BHnügyi tárgyalások jegyzéke. Zala-Egerszegi kir. törvényszéktől. 1880. évi szeptember 9 én. 1612 B/80. Sz. 1. Etnmer István lopással vádolt elleni ügyben 2-od bírósági ítélet hirdetése. 1734. B/80. Sz. 1. Kaszás Dániel és társai emberöléssel vádoltak elleni ügyben 2 od bir. ítélet hirdetése. 1776. B/80. Sz. 1. Kamarás József súlyos testi sértéssel vádolt elleni ügyben 3 ad bir.\' ítélet hirdetése. 1810; B/80. Sz. 1. Szita Péter s társai emberöléssel vádoltak elleni ügyben 2 od bír. Ítélet hirdetése. 1837. B/80. Sz. I. Kaiser Lajos s társa hamis okirat készítéssel vádoltak elleni ügyben 2 od bir. ítélet hirdetése. 1840. B/80. Sz. 1. Olasz József lopással vádolt elleni ügyben 3-ad bir. ítélet hirdetése. Szeptember 10-én. 1329. B/80. S«, I. Biró Ferenc« s társai tolvajlással vádoltak elleni ügyben végtárgyalás. 1766. B/80. Let. Kovács Sándor s tártai lopással vádoltak elleni ügybeír végtárgyalás. 1955. B/80. Let. Horváth Ferencz lopás sal vádolt elleni ügyben végtárgyalás. Kelt Zala-Egerszegen, 1880. aug. 30 án. MUZSIK KÁLMÁN iroda igazgató. (Vége következik.) Helyi hírek. — Meghívás. A nagy-kanizsai lövészegylet Lazsnakon f. é. szeptember hó 11-én d. u. 4 órakor díj lövészetet és dijtekézést ennek végeztével pedig táncz-estélyt rendez. Nagy-Kanizsán, 1880. augusztus hó 25. Varga Lajos, főlovászmester. — Hangversenyt tart naponta Schreier S. karmester, a bécsi conservatorium tehetséges növendéke ötöd magával a „Szarvas* vendéglő helyiségeiben. Az előadás változatos és kellemes, méltó a meghallgatásra. — A nagy kanizsai toronyórák ismét össze-vissza, rendetlenül ütnek, e sok kellemetlenséget okozó bajon jó lenne már gyökeresen segíteni s a városházán egy biztos időjelzőt felállítani. — A pécsi őszi hadgyakorlatokra Nagy-Kanizsáról is elutazott a 77. és 78-ik zászlóalj, hová mint tudva van, ő felsége is két száz tagból álló kíséretével utazni fog. S mindez Nagy-Kanizsán történik, ha egy kissé nagyobb érdeklődés tanúsíttatott volna a honvédlaktanyák építése ügyében. — Magyar színtársulat. A pécsi derék magyar színtársulat szeptember 11-én Nagy-Kanizsára érkezik s előadásait az „Arany Szarvas" dísztermében kezdendi meg. A jól szervezett színtársulat a legújabb darabokat hozza színre, előre is felhívjuk a t. közönség figyelmét ós méltó pártfogását. Egyébként a következő előleges színi jelentés adatott ki: Van szerencsém jelenteni a m. t. közönségnek, miszerint teljesen szervezett pécsi színtársulatommal (dráma-, vígjáték-, népsziamü- és operette társulat) megérkezvén, előadásaim sorozatát folyó évi Bzeptember hó ll-én kezdem meg. Ugy színtársulatom szervezésénél mint a műsor összeállításánál czélul tűztem ki magamnak, hogy Nagy-Kanizsa város és vidéke m. t. közönsége müigényeinek megfelelőleg oly előadásokat rendezhessek, melyek szíves pártolásukat méltán megérdemeljék. Itt időzésünk alatt az előadandó újdonságok nevezetesbjei lesznek : Daniseffük, Proletárok, 47-ik czikk. Four chambault család, Nagyralátó, Törvénytelen fiu, Ifjú Fromont és Risler színmüvek; Rosen kranz és Güldénstern, Nagyzás hóbortja, Ellenállhatatlan, Czitromok, Hamis asszony vígjátékok; Nótás Kata, Pletyka pad, Ágnes asszony, Borzáné Marcsája, Legény bolondja, Szegedi árviz, Hajnal Terka népszínművek; Boccaccio, Kis doktor, Jokey, Favartnó, Korne-villi harangok, Kisasszony feleségem, Szerelmi varázsital stb. jelesebb zenéjü operettek. Jelen lem továbbá a m. t. közönségnek, miszerint 12 előadásra bérletet nyitok a következő helyárakkal: körszók 8 frt., zártszék 6 frt. A bé"r-let szíves támogatását engedjék bizalommal remélnem, s viszonzásul előre is fogadják azon igéretemet, hogy a m. t. bórlőközönsóggel szem ben — mint mindig, ugy ezúttal is — a legméltányosabban fogok eljárni. Az operettek előnyösebben leendő Bzinrehozh>:tása tekinteté bői rendes szinházi zenekart szerveztem; az előadások összevágó menetéről legyenek általam biz\'tosítva. Ezek u\'án ugy magamat, mint színtársulatomat jó indulatukba, pártfogásukba ajánlva, maradok őszinte tisztelőjük Csőka Sándor, pécs-kerületi színigazgató. — Az uj büntető térvénynek szept. l én történt életbe léptetése mellett a hazai börtönök is osztályoztattak, igy a zala egerszegi megyei, ugy a nagy kanizsai állami börtönök „fogházaknak" mondattak, ki 8 mindkés helyről börtönbe az elitéltek Kaposvárra szállitatnak. — Balaton-Füredről bár megkésve, de több tekintetben egészen eredeti következő tudositást vettünk: Szekrényesay a Balatont Siófoktól Füredig csakugyan átúszta. Vasárnap, augusztus 29 én délelőtt 11 óra 12 perczkor indult a siófoki fürdőháztól s délután 5 óra 54 perczkor kiszállt a füredi férfi uszodában tehát 6 óra 55 perez alatt tette meg az utat. Két halász-bárka kisérte, melyek egyikén Páz-mándi éa a füredi térparancsnok, másikán a siófoki plébános és Karlbarger Gyula voltak figyelői. Füredről a Balaton közepéig számos csónak ment elebe, a parton pedig a vidékről b sereglett több mint öt ezer ember várta ki- j váncsian. Az uszodában dr. Huray fürdő főorvos több collégájával segélyre és orvosi tanácsra készen várta as uazót, azonban meglepve Játiák, hogy egy kis dörzsölésen kivül semmi más ápolás nem szükséges. A kimerültségnek temmi jele, de a fázás it csak kii mértékben volt észrevehető. Ki tem lépett még a vízből 6 már azt aa ajánlatot tette, hogy tiz ezer fri. fogadásért oda és visszauszik. A nemzet bárója által a nők nevében nyújtott gyönyörű virágcsokor- ós koszorúra azt a megjegyzést tette, hogy most hamarosan jobban esnék neki egy darab kenyér. Frotiroiás közben el is költött jó egy darabot. Félóra múlva óriási néptömeg-tól kisérve, taraczk durrogás és meg-raegujuló éíjen kiáltások közt vonult fel a kávécsarnokba. Nem hagyhatjuk említés nélkül azt az örömet és lelkesedést, jielylyel a derék, magyarked velő angol főkonsul ezen bámulatos siker iránt viseltetett. Csónakjábél háromszoros „éljen* 8zután többszörös „hurrah* kiáltással üdvözölte az érkezőt 8 buzdított minket hasonló tüntetésre. . — Hymen. Jenvay Géza kir. p. ügyi fogalmazó (Kaposvárról) jegyet váltott Vörös Menich Vilma urhölgygyel, tek. Dr. Menich János köztiszteletben álló tatai orvos ? Ton-A rom megye t. főorvosának müveit lelki, bájos leányával. — Tüzeset fordult elő Felső Raj kon mult csütörtökön, gyermekeknek gyufával történt játszásuk következtében gyuladt ki egy ház, szélcsend és gyorssegély mentette meg a közeéget, hogy hamuvá nem lett s a behordott sok takarmány oda nem veszett. — A Csáktornyái kir. pénzügyőri biztosság változás alá jött, amennyiben az ottani kir. pénzügyi biztos Sopronba helyeztetven át, annak ideigl. vezetése a nagy-kanizsai kin pénzügyőri biztosság hatáskörébe osztatott be. — Gyászhír. A letenyei járás derék orvosa Szmerd Rubin aug. 30-án meghalt. Temetése szept. 1 én nagy részvéttel történt» A boldogult lengyel származású volt s annak sza-badságharczairól nagy érdekkel beszélt. Ez érdemben egyébként egyik t, munkatársunktól még a következő közleményt vettük: Sajnálattal jeleutjük a köztiszteletben részesült és vidé kében kedvelt Szmerd Rubin letenyei járásoc-vo%nak életének 69 dík évében, több heti betegség után augusztus hó 30 án bokövetkeztsh halálát. A boldogult összesen 45 évig tűükö-iött mint gyakorló orvos, 38 óvig mint nugán és járásorvos Letenyén. A sors nem ¿¿dotta fényes állással és vagyonnal, hiányzott nála az u. n. aurea praxis — de ő árért fáradhatatlanul ritka buzgalommal és lelkiismeretességgel élt nemes hivatásának; nem járt ő kényelmes hintón a főváros egyenes utjain, h-inem többnyire rozzant, rázós paraszt kocsin járhatlan utakon szegény gazdaghoz, porban, eső éi hófúvások daczára, csakhogy minél előbb érjen az orvosi segélyt váló beteghez; de azért híven teljesítette kötelességét mint m igán és megyei orvoa, legpontosabban végezte járásában az oltást és más hivatalos orvosi teendőit, gyógyította, ápblta betegeit, e mellett jó férj és atya volt, ki gyermekei boldogságán mindent áldozott és inkább maga nélkülözött, csakhogy ezeket jól nevelje. Külföldi származása daczára megtanulta uj hazája nyelvé: és testtetül-lelkestül jó magyar ha zafi volt. Temetóee számos részvét mellett történt és ott láttuk az összes letenyei értelmÍBé get, a kir. törvényszék, a kir. ügyész ur,yarga ezredes ur és családja, számos orvostársai éa hitsorsosai adták meg neki a végtiszteletet. Béke ham v ain 1 — A Csáktornyái járásból azt a hírt veszszük, hogy némely helyen a lépfene mutatkozik a szarvasmarhák és juhok között, de korántsem oly mérvben, mint "más években. — Felhívás, a Veszprém balatonfüred-tapolczai vasút ügyében Balaton-Füreden 1880. szeptember 12-én tartandó értekezletre. Századunk egyTe szaporítja és tökéletesiti közlekedési eszközeit. A legtávolabb eső vidékeket beszövi vasúthálózatával, hogy azokat az ipar, a kereskedelem, a társadalmi érintkezés pezsgőbb éle tének megnyissa s ez által az általános haladást, a humanÍ8mus terjedését, az anyagi és szellemi jólét könnyebb és szabadabb megteremthetósét eszközölje. Ily lázas tevékenységgel szemben senkinek sem sztbad fétlenül maradni, annáí kevédbbé ezzel ellentétes álláspontot elfoglalni. Amit korunk nyújt, amivel és ami által az bámulatos vívmányait létre hozta, azt nekünk sem lehet kicsinyelnünk, sőt ellenkezőleg ugyanazon eszközöket kell nekünk is megragadnunk és amennyire ez lehető, kizsákmányolnunk. A Balaton vidékének veszprém-zalai része közlekedés tekintetében mostohán áll, pedig e vidék az, melynek szőlőtermeléje mennyiségre és minőségre nézve az első, vagy legalább egyike a legelsőknek Magyarországon és egész Európában. Borkereskedésünk pung: a szőlőkivitel e vidékről, mondhatni, semmi; a fa és -kőipar, melyből pedig szépen lehetne pénzelni, szuny-nyad. Csuda-e tehát, ha e vidék napról napra ezegéoyebb, szegényebb lesz. Balaton Füred, hazánk e kitűnő fürdője, nincs-e ép a közlekedés nehézsége miatt a külföld előtt mintegy elzárva ? Vagy gyógyereje, egyéb kincse ki van-e eléggé zsákmányolva? Fel van-e kellőkép használva? Van e környékének, mintáz egy elsőrendű fürdőt megilletné, oly virágmüvelése, amely jö- vedelemforrást tudna nyitni. De sok volna mind -azt felsorolnunk, aminek jelenleg vidékünk hiá-val van és amit ha bírna, mennyivel\' gazdagabb és emelkedettebb lehetne. Ezek ét ezekhez hasonló nagyon érzékeny hiányok .keltették újra fel Veszprém városának lelkesebb polgáraiban egy vasútnak eszméjét, amely, .Veszprémből kiindulva, a Balaton partján haladva, Balaton-Füredet érintve egész Tapolczáig, sőt még azon tul is terjedne, ós vidékünket gyors összeköttetésbe hozná a nagy világgat. E lelkes polgárok f. évi márcziua 14-én értekezletet tartottak ; ezen értekesiet több tagból álló bizottságot küldött ki, mely azóta minden feltűnés nt\'lküí bár, de szakadatlanul működött ós ac ü&yet annyira fejtette, hogy jelenleg már czélszerünak látszott a tervbe vett vonal mentében levó községeket és kiválói ag érdekelt férfiakat egy nagyobb értekezletre meghini, hogy ott az ügy tüzetesebben és behatóbban megvitattassék. Ezen értekezlet helyéül Balaton-Füred tüzetett ki; napjául pedig 1880. szept. 12 ike délelőtt 10 órakor, molyre a veszprémvárosi érdekeltség tisztelettel meghívja a vonal mentében levő községek elöljáróságait, valamint a vasút iránt érdeklődő minden lelkes férfiút. Veszprém, 1880. augusztus hóban. Hazafiúi üdvözlettel A veszprémvárosi bizottság nevében: Késmárky József, bizottsági elnök. Lévay Imre, bizott~ sági titkár. - — Határzár megszüntetése. A föld-mivelési mmister 1. Zala-, 2. Somogy-, 3. Baranya-, 4. Bács-Bodrogmegyék közönségéhez a következő rendeletet intézte : A horvát-szlavon országos kormány a Horvát Szlavonországban uralgott keleti marhavész végleg megszűnése folytán, nevezett ország területét vészmentes nek nyilvánította. Ennélfogva az 1874. évi XX. t. cz. 4. §-a alapján, nevezett országgal szemben f. é. május hó 24 ón 14493. bz. alatt kelt intézkedésemmel elrendelt, s az idáig elővigyázatosság szempontjából fenntartott szoros hstárzárt ezennel megszünteiem. Tekintettel mindazáltal arra, hogy a Hor-vát-Sslavonorezág-gal szorosan érintkező katonai végvidék épugy Bosznia is még mindig vészes és igy a Horvát-Szlavonországgal való forgalom is nagyobbóva lOBaágo* követel: további intézkedésig Horvát-Szlavonországgal szemben az 1874. XX. t. cz., illetőleg az ennek végrehajtása czéljábói 1064/ 75. sz. a. kiadott utasítás 3. § ában előirt határ őrizet életbeléptetését elrendelem. Ez okból felhívom a közönséget, hogy ad. 1. Lég rád on és a varasdi hidnál, ad, 2. Zákányban és Barcson, ad. 3. as eszéki óidnál as 1877. évi október hó-10-én 20243. sz. a. kelt rendelettel meghatározott módozatok szerint ós a vejti róvnól ad. 4. a-. palánkai és a gombos erdődi révnél ad. 1—4.ai. belépti állomásokat haladéktalanul felállítván^ és az fczokhoz az említett törvény 3. §-a és as éhhel tartozó utasítás Bzoros végrehajtása coljából, szemlélő bizottságokat azonnal rendeijea ki. Miután a törvény 3. §-ában felsorolt állatok ós ctíkkek behozatala Horvát-Szlavonországtból csakis a most kijelölt belépti állomásokon .^engedhető meg: ugyanazért a határ egész taossi iában ezentúl is a rendelkezésre álló közsógi őrö k-kel, illetőleg megyei foglárokkal szorosan Kelzárva tartandó éa szigorú felügyelet alá helyezendő. Végül netáni félreértések kikerülése vé -gett megjegyzem, hogy a horvát-szlavón kato--nai határőrvidékkel szemben f.. évi május bá 16 án 13754. sz. alatt kelt rendeletemmel életbeléptetett szoros határzár továbbra is fenn-tar tátik. — Árverés Zalamegyében. Knauaz Ferencz 341 frtra b ingt. szept. 27. Palinbao. — Koltai Bernát 912 frtra bt ingt. szept. 13. Z» la-bérben. — Gödri János 539 frtra b. ingt. s/.ept 18. Sümeghen. — Szűcs János 1015 frfc.-a b. ingt. szept. 22. Karmacson. — Farkaa Zsófi 10^5 frtra b. ingt. okt. 5. Csáfordon. — Vida János 590 frtra b. ingt. szept. 16. Zala-5 «ent-Gróthon. — Koréin Ádám 3500 frtra b. ingt. azept. 16. Keszthelyen. — Ludvig Jáno s 8i)0 frtra b. ingt. szept. 16. Tapolczán. — Rövid hírek. Dr. Tanneraa? k a 40 napos koplalás 137.640 dollárt jövedelmezett. — Spinoza szobrát szept. 14 én leplezik Haa-gában. — Ó felsége a király megkezdette körútját Galicziában. — Szegeden indigóig yárt készülnek felállítani. — A névváltoztatásodért fizetendő illetékek eltörlése igen. helyea nek szándékollalik. — A bpesti 4ánc?ihidat fel tik. — „Jászság" cz. lap megszűnt. — "Kiafabudy Károly téthi almafája kiszáradt. ,_ A félagy- házi szép uj templomot szept. szenteli ff! a váczi püspök. — Egan Ede je)-^ gaedász meghalt. — KI nyelet ? Brünn, szept. 1-óu: 36, 80, 42, 66, 35. Az 1864 iki aorsje\'gyek húzás«:996 sorozat, 10 szám a főnyerer aényt nyeri. 681 sor. 32 az. 20.000 frtot nyer, f ¿569 sor. 66. sz. 15.000 frtot nyer, 2344 sor. 1 1 iZ 10.000 frtot nyer. A többi kihúzott sorozr . 7^ 775^ 902, 1014, 1593, 2505, 266-íj\' 3252, 3587, 369L. TIZESKILENCZEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖK Y. SZEPTEMBER 12 ta 1880. Irodalom (E rovat alatt megemlített munka Nagy-Kanizsán Wajdits József könyvkereskedése által megrendelhető.) — A tKép» Családi Lapokc 48 ik szá-mánsk tartalma: Rokon szivek találkoznak. Elbeszélés, irta Hevesi József. — Azt kérditek. Lévai költeménye. Lant és kard, vagy: Petőfi élete és halála. Irta Áldor Imre. (Folytatás.) — A titok. Vacano Emil elbeszélése (Vége.) — Érdekes amerikai vendégek. — A caikócza. Utazás Közép-Amerikában. — Az első szülött. — Beteg szivek. Elbeszélés, irta Degré Vilmos. A bankár ur titkai. Braddon E. regénye. — (Folytatás). — Humor: Adomák. — Mozaik: — Gondolatok. — Szerkesztői üzenetek.Képek. A csikócza. — Az első szülött. — Utazás Közép-Amerikában. — A humorban: Két kép. — A mozaikban: Boszorkánymester az indiánok közt. A melléklapon: A hót hirei. — Heti naptár. — Kérdések és feleletek. A borítékon: Sakkjáték. — Talányok. — Talányfejtósek. — A feleletek folytatása. — Hirdetések. —-„Nővilág« czimü divatlapunk augusztus havi száma nyomdai akadályok miatt nem készülvén el azon időre, midőn mult számunkat ex-pediáltuk, azt a jelen számmal küldjük meg t. előfizetőinknek. — Brankovics György szerkesztése- és Hirháger Károly kiadásában uj heti folyóirat jelenik meg „Olvasó-tár" czimen, mely válogatott eredeti és fordított beszélyeket s regényeket közöl. Az első kiadás ára negyedévre 1 frt 80 kr, második kiadásé 3 frt 75 kr, ingyen ad ván hozzá egy fali órát, harmadik kiadásé 5 frt, s ehez valódi miniatűré ezüst hölgy óra, vagy urak számára ezüst rementoir óra adatik. Olajfestmények is adatnak 20% kedvezmény -nyel. E vállalatot méltán ajánlhatjuk, mert czélja: az olvasó közönség asztaláról mindazon, kültöldről importált 8 itthon vásárilag fordított és gyártott müveke\', melyek a szépirodalom magasztos fogalmával b a szépirodalmi müvek nemes feladatával ellenkeznek, leszorítani. Az „Olvasó-tár" feladata: hasznosan mulattató, Ízlést nemesítő, erkölcs-műveltség- s is meretterjesztő müvek által nemcsak az olvasóközönségnek, hanem hazai irodalmunknak is hasznára lenni. : __ JJj szépirodalmi képes hetilapnak vettük első számát. „Nagyvilág", szerkeszti Kövesdi Ignácz, kiadja Heimann J. Vilmos. Ara füzetenkint 14 kr. Tartalma élénk ós változatos, képei csinosak és maradandó becaüek, asért e felette olcsó szépirodalmi heti lapot ajánljuk a t. közönség méltó pártfogásába. — Marbeau Ede a tranczia államtanács (conBeil d\' état) volt titkára, ki a műit évben egész Magyarországot beutazta, egy nagyobb szabású müvet szándékszik Magyarországról, különösen annak társadalmi, politikai, gazda-Bági s kereskedelmi viszonyairól közrebocsátani. E mübŐl egy mutatványczikket volt alkalmunk olvasni a „La Francé Ulusstree czimü k.épea lapban, melynek tárgyát hazánk főváro sának leirása képezi. Szerző dicséretére legyen mondva, hogy a külföldi országokról író fran-czia Íróknál meg nem szokott alapossággal oldja meg feladatát — s következtetni engedi, hogy Marbeau ur megjelenendő müve más tájékozást fog a Iranczia közönségnek nyújtani mint a Tissot „Le pays des Tsiganes* czimü müvében olvasható, melynek minden lapja a a legnagyobb tájékozatlanságot árulja el, mely ugy tünteti föl ezen országot, mintha vad betyároknál egyebet nem is lehetne az alföld rónáin s a felföld bérczei között találni. Marbeau ur a legnagyobb lelkiismeretességgel igyekezett a legjobb forrásokat kipuhatolni, melyekből merítheti anyagát. Személyes informatiói végett oly egyénekhez fordult, kik saját szakmájuk terén a legalaposabb tájékozást nyújthatták. Mi kíváncsian várjuk a mü megjnlenéiét és nem fogunk késni azt olvasóinkkal főbb vonásokban bemutatni. (w) Vegyes Iiirek. — Hogyan űzetik a khinaik orvosaikat. .A frankfurti tornaünnepen egy olasz tornázó előadást tartott arról, minő befolyással van a tornázás az egészségre. Jeligéje Disraeli e szavai voltak : Az a nemzet lesz a leghatalmasabb, a mely legegészségesebb" b aztán igy folytatá: Hadd adjam elő, hogyan tudják a khinaiak az orvosokat b a közönség egészségét megegyez-tetűi. Nálunk tisztán ugy áll a dolog, hogy mennél több a beteg, az orvos abból annál több - hasznot huz. Khinában ellenben érdekébon áll az orvosnak, hogy mindenki egészséges legyen. A khinaiak az orvoBnak évi járadékot fizetnek, de ebből mindazon napokra esedékes részt rlehuzzák, a melyekon fizető 12 hó alatt b-iteg volt. E szerint minden betegeskedési eset mg-apasztja az orvosi dijat — Ezermester a törvényszék előtt. Páris-ban egy fiatal leányka erkélyen szokatlan kedvtöltésben ieli gyönyörét — tűzijátékon mulat. „Békák-, „röppentyűk", »rajkák* vígan ugrálnak ki kezéből. De ugyan e ház földszintjén frissítő helyiség van, melynek vendégeit a kis petárdarobbanások elűzték. A dühbe jött vendéglős e miatt Bzitokkal és becsmérlő szavakkal illeté a leánykát s e miatt ismét a következő jelenet fejlódött ki m hó 16-án a fenyítő törvényszék eíött: Elnök: Ön azzal van vádolva, £c»gy B kisasszonyt szitkokkal illette. — Vádlott: A kisasszony vendégeimet petárdákkal ijesz ette el — Eln. : Önnek limonádeméróse van ? — Vádi. :Igen uram, s midőn a kockalepény t a forró tepsiről leemeltem . .. , — Eln. Ön tehát lepénysütő ? — Vádi. : Igen uram, mialatt tehát a lepényt leemeltem, egy „békac egyik vendégem órájára esett, ki épen az időt nézte; a vendég óráját ijedtségében a földre ejti s es küdözik, hogy összetört, mi arra indít, hogy utána nézzek, vájjon az órában csakugyan történt e baj. — Eln. : Ön tehát órás ? — Kitanult órás. Nos, a kár csekély volt Ekkor a feleségem előhozta vadászkürtömet, hogy vendégeimet művészetemmel minél továbbra ma rasztaljam üzletemben. — Elnök: Ön tehát ze nemüvósz is ? — Vádlott : Azt szeretem hinni. Fújok tehát. Egyszer csak pukk ! s a következő pillanatban egy rajka repül egyik vendégem kabátjára. Vendégem fut, ón azonban helyt állok a kárért, s tömmel rövid 10 perc alatt az észrevehetetlenségig helyrehozom a hibát — Elnök: Hogyan, hát ön szabó is? — Vádlott: szobámban mint szabó dolgozom. — Eln : Szt bájában? Ön tehát tulajdonkép kapus? Vádi.: E hivatalról nőm gondoskodik, én csak limo-nádés vagyok. Eln^: Csak! Bevallja tehát, hogy a kisasszony szitkokkal illette ?— Vádlott: Iga-Bán nem tudom, miket mondottam neki. Haragomban majdnem a bolondulásig voltam, különösen, miután a kisasszony iránt udvarias s szíves vagyok, mert pl. néha-néha ingyen a haját is fölfodrozom. — Elnök: Eszerint ön fodrász is? — Vádlott: Mi sem könnyebb ennél; de e mesterséggel felhagytam. A vádlottat 16 frank-nyi bírságra Ítélték. — Az iskolát az örültek házival legujab ban több lélekorvos élénk összeköttetésbe hozza, a mennyiben statisztikailag kimutatják, hogy az iskolák- és különösen egyes szakiskolák túlterhelő és az elmének kizárólag csak egy tehetséget művelő tanulmányai annyira megrontják a kedóly egyensúlyát, hogy az ha nem is az illetőn, de annak utódain mint fokozódott állapotú öröklött idegesség és végül őrültség jelentkezik. Ez valóban komoly intés az iskolaügy szakembereinek és nem eléggé ajánlható a pon-tOBabb megfigyelésre éa utánjárásra. — A patkányok ós egerek ellen egyszerű és biztos szer Vindisch János íöldbérlő ur által használt „Budapesti lógszeszgyári kőszény-kátrány * mely minden tekintetben a gazdasági és házi állatoknak ártalmatlan. A közönség érdekében köztudomásra juttatás végett van szerencsénk értesíteni, hogy több havi tapasz talatok után kész veit a nyilvánosságra hozni, miszerint ez egyszerű eljárással sikerült a pat kányokat éa egereket a következő módon ki ír tani. Köz-^p nagyságú, kátrányba mártott ecsettel minden hozzáférhető patkány és egér lyuk kívülről körben 2 — 6 cmeternyire, belülről pedig a lyuk gömbölysóge és a járásukba eső hézag hetenkint ké\'szer jól bemázoltPtik, délután jobb mint délelőtt, mert a kátrány később »ü rösödik; a lyukak addig tartatnak nyitva, 14 nap mig a férgek nem fogynak, az időközben kapart lyukak is a fentirt módon kezeltetnek és jelzett idő múlva berakatnak. Az állat élelemért kimegy, a kátránynyal érintkezik, magát vele bekeveri a földre hever, a kátrány e közt a lábaira is tapad, menésében akadályozza, á bőrire ragad, keményessé lesz, és viszketeg-séget okoz; ekkor magát tisztogatni — rágni kezdi és elpusztul. Figyelmébe ajánlom mindenkinek a kitartó szorgalmat. Szabó János statisztikus. — Az augusztus hónapról azt tartja az olasz közmondás: nedves augusztus nem nos halált, s a spanyol : ha augusztusban esik, méz és boreső esik. A mennydörgés azonban a néphit szerint e hónapban betegséget vagy háborút jelent. A németországi parasztok Bze rint augusztus a konyhát, Bzeptember a pin-czét tölti be. Az angolok szerint: száraz éa meleg augusztus nem hoz jó termést. E hé napjai közt 1-je, 15 ike, 16 ika és 24-ike legnevezetesebbek. Elsején régen első bárányokat hoztak a templomba vagy uj kenyeret ajándékul; az angoloknál pedig a cselédek keztyüt húztak. 10-én Lőrincz napja. 15-éu (nagyboldogasszony napja), hajdan ünnep volt, sekkor áldották meg a virágokat s gyümölcsöt; b ha jó idő volt, nagy örömmel vet\'.ék. 16 án van Róküsz napja, ki tudvalevőleg a betegek védszentje, s ki megvédi a Loz4 fordulókat a pestistől. 24-én Bertalan napja, a néphit szerint először esik hideg harmat, ha pedig nem, az őbz hosszú lesz, s ha eső esik e napon, az eső 40 napra terjed. Régen e napon a tanulóknak kis késeket adtak annak emlékére, hogy e szent meg volt nyúzva, a külön vitatkozások tartat tak fa alatt Midőn a nyomdákban csak papirablakok voltak, ezeket Bertalan napján újítot- ták meg. És az 1849. évi augusztus 13-ika Világost hozta a magyarra! 1! — Minő lesz a szeptember ? Metereologu-saink körében az a nézet líraikodik, hogy ez évi igen nedves augusztua havára annál szárazabb s melegebb szeptember fog következni. Már augusztus végén a keleti szelek az esőzést szüntetik, mig szeptemberben a barometert több vonallal fölemelik. A száraz időbe való átmenetel mindazonáltal heves időjárással fog történni. — A király pécsi látogatása s a nemzeti öltözet. Nagy zavarban vannak a pécsi állami hivatalnokok, irja a „Fünfk. Ztg.B, mivel magyar államhivatalnoknak magyar nemzeti öltözetben illik megjelenni királya előtt, ilyennel pedig jóformán egyik sem rendelkezik. Csizmákat csak lehetne csináltatni, de az attilát ós mentét bajosan fogják kiszabhatni a pécsi szabók, hacsak az idősebbjei nem, kik a 60-as évek nemzedékét ruházták. — Szerencsétlen temo-csináló. Boroejenő-ben egy Klein báró erdejében dolgozó munkás, Graner 960 forintos ternót csinált a kis lu^in, tudtán kívül. Rescontóját egy czimborájának adta át, hogy nézze meg, kijöttek-e a számai. A jó czimbora azonban a rescontót 610 frtert eladta a lotto gyűjtő sógorának, s elszelelt vele. — A kirdly magyarországi útjára vonat kozólag a következő utiprogrammot állapították meg eddig: galicziai utazása után, szeptember 18 án öt órakor reggel Samburból elutazás Czeglédre, 10 érakor derjeuner a coupéban, 5 órakor diner, este 11 órakor megérkezés Czeglédre. Megszállás a vallásalap prefekturai épületébe. Hétfőn, szeptember 20-án délelőtt 9 órakor hadgyakorlat, este 6 órakor diner, 9 órakor elutazás Pécsre. Kedden, szeptember 21 ón reggel 7 órakor megérkezés Pécsre, megszállás a püspöki palotában, 10 órakor tisztelgés a királynál, délután megtekintése a katonai kórháznak éa a tábornak. Este 6 órakor diner. Szeptember 22 én korán reggel hadgyakorlat, öt órakor diner, este 7 órakor elutazás Bécsbe, hova a király szeptember 23 án este 5 órakor érkezik. Pár nappal később azután Gödöllőre megy. — Biztos szer a tolvajok ellen. Egy Tim-mermann nevű ur a torpedóknak azon nemét találta föl, mely a betörő tolvajok ellen biztosit. Ajtó vagy ablakzávárokra erősítő lőporral telt apró pokolgépeit, melyek a legkisebb külső nyomásra roppant erővel explodálnak, s a tol-vajt egyszeribe megszabadítják földi szenvedéseitől, valamint a társadalmat a ragadós kezű csavargótól. — Oyönyörü százéves aloe közeledik virágzásához Szapáry Géza gróf muraszombati várkertjében. Az óriási növény már julius vé gén teljesen ki volt fejlődve, valamint az egyes virágocskák is teljesen kivehetők voltak. A „Magyarország" levelezője igy irja le a ritka növónyt: Az egésznek hossza 4 méter 80 cm. Csupán a levelek közül kinyúló Bzár magassága 4 m. 27 cm. E száron, f- lülről 1 m. 34- cm. kiterjedésben 25 virágzat van, kup alakban. Az egész növény igen imposans kinézessél bir. Ugyanezen kertben egy pompás Musk is látható. Ennek magassága 3 m. 88 cm. Egy levelének hossza 2 m. 58 cm., szóles»ége 78 cm. Papírszeletek Circolna vitiosus. — Ennek a fiúnak mért olyan piszkoa a keze? — Mert mindig az arczát törli vele. — Hát az arcza mért olyan pi«kos V — Mert mindig a kezébe- törli Mondd kedvesem, kérdi a menyecske férjét, mi a különbség egy vélutlcn eset és egy szerencsétlenség közt — Ha anyád beleesnék a Dunába, ez véletlen ea"t volna; de ha kimentenék, az már szerencsétlenség volna. Hivatalos placzl árak. Nagy-Kanizaáa, 1880. szept. 1. 100 kilogrammjával ssámitva. Busa 10-—.—10-50. Rozs 8 20— 8 90. ¿rpa 6-60.—8-—. Zab 5 60.—6.50. Kukoricza 8.—-— •—. Burgonya 4 • -. Borsó 30 —. Lencse —" —•—28-—. Bab -•—.—12.—. 8téna •—.—160. Szalma -—.—1-20. 1 kilogrammjával a zárni tv. Marhabon 52.—.—. Sertéshna 60-—.—. 8a-lonna •—.—87. Dissnózair •—.—80. Vörös hagyma \'—.— 16. Foghagyma •—.—30. Cinkor .—60-Bora •—1-30. Paprika 1-—.—. 3appaa -—.—40.\' 1 literjével azámitva. O bor 32—48 kr. üj bor 20 - 28 kr. Pálinka 48 kr. Eczet 6 kr. Kiadta: farkas, v. piacz k5»yvVe«et8. Szerkesztői üzenet. 423 í. 8z. 8. Megkéave kaptuk. Mi valáak az oka. 4232. „Az elhagyott dala" még j5. Másik gyenge. 4233 D. Gy. Bpest. Szivet köazönet. Becses leveledre már szóval válazroltam, 5 ie válaazol alkalmasint. 4234. B. Ö. SzepL közepén — igen. 4235. B. A. Köszönettel válaszoltunk. 4236. Keaxthely. Helyes, mi is ugy tettünk volna. Üdvözlet I Vasúti meiietreud. Indái Kauizcnrói hova: Vonat szám Ura Pero. Idő 207 Eszék, Mohács, Dombovár 5 10 reggel 216 „ „ „ 2 30 délut. ™ n . 11 1 éjjel 202 Buda-Pestre (gyorsvonat) 5 55 reggel 204 . (postavonat) 2 6 déiul. 212 . (»egyes vonat) 11 20 éjjel 313 Bécsbe (Szombathely, 8oprou- fölé) 6 15 reggel 301 „ U60 éjjel 315 Sopronba 3 40 délut- 205 Prágerhof Sottori, Csáktornya 4 55 reggel 203 „ „ 2 47 délut 201 . r (gyorav) „ 10 50 éjjel Érkezik Kamzs&ra honxét : 210 ZiViay íelől 5 í? rejj.l 216 , . 1 41 ¿¿Ib- Ü08 . ii 1 éjjel 211 PctrSl fvegyei vouat) 4 15 r.jgel 203 (pQSU7UOac) 2 6 délut 201 (ffyoraTOeeO 10 30 éjjel 302 BÍ-.I.5I 4 1 reggel 314 10 15 ¿jjd 316 Souroaöát 12 5Jélb«o 202 Prige-hnt foií". (gtoroTimat) 6 37 reggel 1 20 délet «06 , -.0 50 ijj«i A Baiatmn valé hajózás. Balaton-Füredról iadal a Kisfaludy-gősös reggel 9 ¿rakor 8ió!\'ok-c. Ugyan oan4t indul délut.u 3\'/, „ a uaponta, tnig hétfuü kivételesen reggel 7 árakor SiófoKról inuui délelőtt 11 Örskor Balaton-Föreéro • „ délután 5 „ „ Kivételesen izombator. ¿a vasárnap Siófokról a délután 5 óra helyett indul Füredre 8 órikor. Felelős szerkesztő: Bátorti Lajos. HIRDETÉS. BT, ADAS. Vb. Gránitz Jóasef Csáktornyái kereskedő esSd-válssstmányáuak határozata folytán a csődtömeghez leltározott és 1543 frt 90 krra becsült bSráruk is bolti felazerelvények ajánlat utján eladatnak. 250 frt bánatpénzzel ellátott éa zárt ajánlatok f. é. septpmber 11. déli 12 óráig Ca«znák Sándor csáktornyai ügyvéd, mint tömeggoudnokhoz adandók be, kinél a csSdleltár betekinthető és bővebb felrilá-goaitáa is nyerhető. Nagy-Kanizsán, 1880. évi septe®ber 3. Fischl Pál, 135 1—1 ügyvéd, mint vál jegyző. Wajdits József KÖNYV-, IRÚ-\' ÉS JAJZSaR KERESKEDÉSÉBEN minden iskolai igazgatóság által elíirt, u. m.: fiigymnasiumi. polgári tanodai, a kereskedelmi tanfolyamnál, a kath.-, izr.- és ev. mindkét nembeli elemi népiskolákban, valamint a vidéki elemi és más iskolákban használandó iskolai tan- és segédkönyvek. Valamint mindennemű iró- én rajz eszközök, iakniai szükségletre éa felszereléare nálam legnagyobb választékban éa a iügjutányosabb árért kaphatók. ■V Postai megrendelésekre különös gond fordlttatlk. A szlres megbízások • legpontosabban eszközöltetnek. "W tizenkilenczedix évfolyam. ZALAI KÖZLÖNY, ü X ü 13 23 TÉS E 3S. Minden eddigi világtárlaton és orsz. kiállításon a legnagyobb dijakkal kitüntetve, Első magyar gép- és íüzoltószerek gyár, harang és érczöntőde Hazánk legnagyobb korszerűen berendezett gyára harangok tttzoltászati és vizmütészetl gépek készítésére; a gyárral kapcsolatos viimüiéareti osztály a jelenben egyedüli belföldi szlrattyn gyárt képezi, melyben kizárólag honi munkaerő alkalmazása mellett, minden czélnak megfeleli sziTattynk és kutak készíttetnek. _ HV Képes árjegyzékek és költségvetések kívánatra bérmentesen szolgáitatnak. "W& MF~ gyar flolstolepo: Kolozsvárott, belmonostor-^Mcza 12. szám alatt létezik. P A C H E R E. ezolStt ZSOLXAY VILMOS. Pécsett, Széchenyitér 18. sz. „Zsolnay-bazár alatt. Ajánlja dúsan felszerelt nagjnrálasstékn gyári raktárit üveg, porczellán, kőedény, lámpa-, norlnbergl és dlszáru-czlkkekben, öntőit Tasedény, czlaeiett és emallrozott pléhedény, mindennemű k»nyhafel»zeríiésl és 134 1-3 házi ozikkekbtn leiiotil) cMnaí ezflst ární, iancsnl-árnt, restörászon és íestétel cliirurgiai és optikai czikkebben, templomi u\\M, atazd- és raÉz-eszM, parfüm és mosdószappanolitian TETEMESEN LESZÁLLÍTOTT ÁRAK MELLETT Vidéki megrendelőiek gyorsan és pontosan teljesíttetnek. OLL SEIDLITZ - PORA. riool- olrl\'Av irn1A<lí ha minden doboz czimlapján a sas osaiv aKivOi vaioai, é8 „ én 80k8t0r0BÍtott cxégem van lenyomva. 30 év ót* a legjobb sikerek mellett fennáll mindennemű gyomor betegségek és emésztési akadályok, (mint étvágyhiány, hasszomlás), vér utloias és aranyér ellen. Különösen oly egyéneknek ajánlva, kik üíö életmódot folytatnak. Hamisítások törvényileg bűntetteinek. Egy lepecsételt eredeti doboz ára. I frt. o. é. \'RANCZIÂ BOBSZESZ SÓVAL. FA legmegbízhatóbb önsegélyző szere a szenvedő emberiségnek minden belső é< külső gyulladásnál, a legtöbb betegség ellen, min. dennemü sebesülések, fej-, fül- és fogfájás, régi sérvek és nyilt sebek-rákrekélyek. üszök, szemgyulladás, mindennemű bénnlás és sérülés stb, itb. ollon. Üvegekben használati utasítással együtt 80 kr. o. é. Rakuj-ak: Nagy-Kanizsa Priger Béla gyéíy.a. Relu. J. gjigv. Kosenborg Kersncs Fesselhofer Jóasef Rosenfeld Adolf. — Zala-Ejírtzéj .Gyogy.aer.ar a szent lélekhez\'. - Barcs Dorner S. Csáktornya GOnea \' R"gy«zerész Kaposvár Kohn Babórhay Kálm. gyögy. Th. kecskes.y gyíFy. Kaproocza Werli M. zyógy. Kísres Csacsinovics 1st. gyógy. Küttel 1st. gyógy. Keszlcely Schle.fer A Wunsch F. Härmend aar Ján. Zájrát Perklet Kerens gyógy. Mittlbach S. Ir.l.lmasboi yigy. Sopron Meiey And. gyófy. (980 35—62) Csak magam egész Ausztriában vagyok képes 2 frt 75 krért o. é. egy égésien jól járó kitüntetett álany-eaüst «sebérát, mely pontosan jár és próbálva van, egy álanyeattst óra-lánczcxal és knlcscssl adhatni. Eien órák finomabb és- kisebben 3 frt 30 kr. é. 3 frt 30 kr- — Az órás urak és óraeladók legyenek ssivesek megbízásukat, mind t-ddig beküldeni és 6 hónapi hitelük van Csak 3 frt 90 krért és 4 frt 50 krért vagyok kepes hölgy órákat nyakiáncxrsal együtt adni, melyek poatosao járnak és egy elérhetetlen diszt mntatnak Ki nem hiszi, nézze meg ez órákat, ez majd bizonyosan megveszi, órásaim ezen órákat 10 frtérí adják el. Csak 1 frt 20 krért adok ón egy amerikai szoba-órát, me lyet minden 24 órán át kell felhuzni és pontosan jár. Csak I frt 80 krért adok ón egy keltő órát, mely bizonyosan rem enged elaludni. 990 6 — 6 Én képes vagyok nehéz ezüst zsebórákat 4, 5, egész 6 írtért; Anker órákat 6, 8, egész 10 frért ; Remontoir órákat 6, 7, egész 10 frtért; arany órákat 15. 20 egész 30 írtért a legnehezebbeket adni; minden órához egy 2 évre szóló jótállás: jegy vau mellékelve. — Mindazon órák, melyek éppen csak nekem vannak, órás üzletemben láthatók és ugyanott meg is rendelhetők : Anion Rix, Béct II Pratersirasse 10. -OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOi 0 FONTOS 0 messze-, rövid- és gyönge látóknak 5 A legjobb szemufígekke! szolgá! jótállás mellett oHELFY B. látszerész ö q Nagy-Kanizsán a „Korona" átellenében. 2 0 Aneroid-Barometerek minden 0 0 nagyságban a meteorologiai és fold- Ö q magneti intézetből vizsgálva. Szem- q 0 üvegemet és aneroid-Barometerei- 0 0 met 8 napi próbára adom. ios9_. 8 oooooooooooooooooooco? (PC ö^^XffiSXSSX^X^^KXTi Hal-májolaj. KrohnM. és társától \' Bergenben (Norvégiában). Kzen balmáj zsirolaj valamennyi, a kereskedelemben előforduló faj küxütt az egyedüli, mciy orroBi czélokra használható. Ára egy üvegnek használati utasítással i frt o. é. Fő azállitás Holl A. gyógyszerész, cs. kir. udvari szállítónál, Bécs Tuchlanben. Raktár az ¿Ham minden hírneves gyógyszertirában vajv füszer-koresk.désíben. Raktár nélküli helységekben magánegyének nagyobb cicgrendelésektiél megfelelő árleenjedésben réjzeiülnek. A t. HZ. közünség kéretik határozottan Moll-iéls készítményt rendelő, és csak olyanokat elfogadni, melyek saját óvjeryem és aláírásommal vannak ellátva. Zwiefel, Knoblauch Paprika, Tarhonya und ROiirmatten ist die erste Bezugsquelle bei 129 3—5 S. J. BHNX8C] in Szegedin. DOC Malom-bérletek. Oliári uradalom tisztsége részéről közhírré tétetik, hogy a zala-istvándi négy kerekű és oliári három keretű Zala vizi malmok nyilvános árverelés utján 1881-ik évi április 24-től számítandó három évekre kibéreltetnek. A nyilvános árverelés folyó évi september hó 13-án reggeli 10 órakor fog az ollári gazdasági irodában megtartatai, — hol a bérleti feltételek előre is megtekinthetők. Ollár, augusztus hó 22. 1880. 126 4—4 ürodalmi tisztség. DOC Hirdetmény. Nagy-Kánissa város tanács által, a város tulajdonához tartozó telekuti tégla gyár használata, 1881. évi január 1 -étöl azámít&odó 6 évre bérbe adaudó lévén, felhívatnak a bérleni szándékozók, hogy írásbeli ajánlataikat a megajánlandó évi bér összeg felének bánat pénzül leendő csat lázárai folyó sept. 9. délelőtti 10 óráig a városi számvevői hivatalhoz beadják, a feliótelek ugyanott megtekinthetők. 128 3—s A városi tanács. )000000@00000@0000000@C Xlnos tötotoé buzaoiazög! a Dupuy N.-féle vetömag-pácz használata ineUeit, Nemrég a szent-pöltl vidékbe!! éremmel kitüntetva. Ezen ré\'gálicz (kékkő) a más maró savakból álló pácx teljesen elpusztítja — ha a minden csomagon olvasható egyszerű kivitelű használati utasítás pontosan követtetík, — a búza, árpa, zab, köles, tengeri stb.-n^l a vetőmagon találtató üreögcsirákat, miűt ezt számos bizonyítvány erősiti. A magas magy. kir. ministeríum gazdasági közleményei a Dapny N -féle páczot mint egyikét a legsíkurfisebb szeroknek ajánlják a buzaüszög elhárítására. Áttekintések bizonyítványokkal kívánatra ingyen és bérmentve. Ára egy 2 hektoliter (200 liter) magra való csomagnak SO kr. Nagy- Kanizsán egyedül c.sak Ro8eafeld Adolf kereskedésében kapható. — Alsó-L"ndván Tomka 6. — Lentin T&B88 Vilmos. — Mura-Szerdahelyen GrahOYeCZ A. — Zala-Egei^zegen Sráner és fia. 133 2—10 Iskolai-értesítés. Nyilvános po Ifi ári és kereskedelmi iskolán: s leveli-iatézeteabee Bndapest, Károly-körut 22. szám a 28-ik iskolai év í. évi szeptember 1-én veszi kezdetét. A növendékek felvétele augusztus 20-ikától naponta déleloit 8—12-ig és délután 3-5 óráig esxközölhet5. Nevel5-intézetemben a» reám bízott növendékek általam a leggondosabb felügyeletben részesülnek a a legsseretettelje«ebben ápoltatnak. Azon a nevelés körül nekem tóbb mint 30 évi sokoldalú tapasztalás ¿11 rendelkezésemre, a mi arra jogosít, nevelő-intézetemet minden t cz. szülőnek a legjobban ajánlani. 115 9—10 Profframmok kívánatra ingyen. RÖSEER TVH M KT.ÓS. Eg; v egész bazár o Bécsben H csak i frt és 80 krért folyvást kapható! Ez a következőkből áli: 2 gyönyörű chlna ezüst Byertyatarté, I Waíerpreopf kézelő, 2 olajnyoEatn festett köp fa keretekkel, l nj ezist asztali cseauetyu ril. ércxből, 2 Jnxtárfly csnkis uraknak, 2 jaxtárgy csakis hölgyeknek, 1 kiviló varrótok, ez mindent tartalmaz, mely egy hölgy Bzivét megvidámítja, I gyönyörű aroz-kép albBiE, tellitve pikáns fényképekkel, í járó érczÓr& hosszú lánczczal, percsekro kiazámitva, jótállással, kiváló chinai virágtartó, 1 szép vajasczéexs, I kristály cé- és borstarié, I valódi üdobí bagaria peaztárcza 5 részszeir emellett nem vastag és kényelmes a zsebben tartani, 5 gyönyörű érez Z8ebl (¿apa, oly kicsiny\'mint egy dohánytortó, 1 valóban szép Snssatra ékszer arak és hölgyeknek, 1 melitű, í pár fülbevaló, 2 azép kristály-gyürü, teljes garnitúra inggombokbói, í gyÖnyórQ bál- és Sé\'ialeflyezŐ. Ezen bazár látható 991 6—6 Anton Rix Bécs, II. Praterstrasse 16. Ki ezt postával akarja, megkaphatja. A láda hozzá 45 kr. GRESHAM íí életbiztosító-társaság Lcntionbar.. Magyarországi fiók: II Ansgíriai Sók: Fer. Jözsef-tér 5. I Bécs, 3pernrág 8. A tiraasíg vagyona.........fre». 66 576,023.95 Eri berétel biatoiitilok 4i kamatbál 1879. jnuint 30 án.....:.....frci. 13.628,702.40 KiBactéaek biztosítási it járadéki jiercódi. sek s visszavásárlások stb. ntán a társaság fennállása 6la (1818)........frea. 86.000,000.— A k-gntóbb tizenkét hónapos Oxleti idő alatt a társaságnál ..........frcI. 58.340,600.— értékig nyújtattak be ajánlatok, miáltal a legutóbbi 2& év alatt benynjtott ajánlatok össsértéke USbb mint .......;ra 945.062,825.— értékre megy. — Tervezetek s minden közelebbi felvilágosítások a vidéki ügynök s a mapyar OHítrák fiókok által adatnak. (998 8—) Kagj-K&nizsán, nyomatott a kiadó tulajdon« Wajdits József gyorssajtójáa. NAGT-KAXIZ8A, 1880. szeptember 9-én. 73-aite\' azfem. fizenitlenczedlk évfolyam. FT:"0! . « frtX EMtutrtli L ¿TTC fél érre . . 1 , ¡¡„tyed írre . . 2 . EffV szám 10 kr Hiráitsitk $ ba.ibott petiteorban 7, mi«odior6 l min.le\'. további torért & kr KYII.TT ÉRBEN iorookéat 10 krért r4- j\| letuek fal. Ciooatih Illeték míndes \|j M birdetiairt kalCof 30 kr a«e1end5. \| ZALAI KÖZLÖNY előbb: .ZALA-SOMOGYI KÖZLÖNY\' atai-rf í A lap Kellemi rátáit ■j* illetS kSalemácjek a >1 nerkeertffbSv. anyagi réiaét illeti köxlemrfijyek pedig » 1 kiadóhoz bórraoaCTt* intáeendftk : j NAGY-KANIZSA Wlaistatkáz- Bérmentetleii levelek, paak ismert »onkatár-•aktél fogadtatnak el. \'{¿siratok viasza D«a[ ktlldetaek. N.-Kanizsaváros helyhatóságának, „n.-kanlzsal önk. tűzoltó-egylet", a „n.-kanizsai kereskedelmi s iparbank", „nagy-kanizsai takarékpénztár", a »zalamegyei általános tanitó-tes-tület" a n.-kanlzsai kisdednevelő egyesület", a n.-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet^, a „soproni kereskedelmi s iparkamara n.-kanizsai külTálasztmánya" s több megyei és Yárosl egyesület hiTatalos értesítője. Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökén megjelenő vegyes tartalmú lap. A jegyzőt társadalmi helyzetéről — Egy köriégi jegyxStSl. — (Folytatás és vége.) A törvényhozás tehát — reá vetette szemeit aina a társadalmon kivül balan-ceirozó szerencsétlen individuumokra és elhattrozá, hogy ad nekik szilárdabb álláspontot, mely a községek rendezéséről szóló 1871. évi XVIII. törvényezikk alakjában létesitve is lett, szabályozva lévén ott a jegyzői állás és javadalmazás — minimumokban. — És kezdett az önbecsérzet kifejlődni az állás képviselőiben, —; lefelé függetlenek — és fölfelé — a szó nemesebb értelmében — szintén elég függetlenségben kezdék meg a polgári és hivatalnoki \'kötelesség teljesítését, gondolkodván a2on eszközökről is, hogy a múltból még irányukban fennmaradt előítéleteket lerombolják és kivívják a társadalomtól a közbecsülést. Az állam politikai, — beligazgatási és törvénykezési művelődése folyton nagyobb arányokat vévén, tágasabb térre terjeszkedvén ki, — ennek következményeképen — a hivatalos teendők is hatványozottan szaporodtak. A hivatalnok-karnak, a kezdet nehézségeivel küzdve — teljes erőfeszítésébe került positióját fel nem adni — és emberül megfelelni — a kötelesség teljesítésének. És ekkor kezdődött a mi állásunk is purificálódni. Egymásután kezdettek a régibb korszak képviselői kidüledezni, — de jöttek helyűkbe uj erők és vállvetve, — szintén megtartották helyeiket, — megfelel- tek a hivatalnok kar kötelességérzetébe és munkaképességébe vetett bizalomnak. Látván pedig az intéző körök, — hogy folyton több és fontosabb teendőket kénytelenek a jegyzők vállaira halmozni, — gondolkodni kezdtek, hogy szükséges lesz szakavatott egyéneket alkalmazni e soknemü teendők teljesítésére. Ezen vélemény eredménye a jegyzői állásra képesítő .szigorlatok" rendszeresítése lett Jobb ügyhöz való lelkesedéssel néztek a jegyzői kar jobbjai — ezen eszme elé, — mely eszme testesítve is lett. Ám a jegyzői szigorlatoknak a kezdetben várt jelentőségük csökkenni kezdett, — mert intézményeinknek általános árnyoldala — a protectionalis és elnézési rendszer — itt is igen sok esetben érvényesülni kezdett. És igy a sok kísérlet között a valódi qualificatio kérdése — másodrendűvé sülyedt. Nem nyervén pedig szilárdabb alapot — nem annyira anyagi — mint szellemi tekintetben a jegyzői állás, — a társadalom is még mindig megtartotta és tartja — habár immár nem oly szigorúan — azon negativ álláspontot, melyet ezen állás ellenében elfoglalt. És ez nincs igy jól, mert összthason • litva a jegyzői állásra háromló soknemü teendőkhöz szükséges tehetségi fokozat, ama — hogy ugy fejezzük ki magunkat majdnem encyclopaedicus ismeret halmazt, — képességet, — melylyel a törvénykezés, — közigazgatás és meg egy legio különböző szakban a jegyzőnek bírnia kell vagy kellene, — azon ugy anyagi, — mint szellemi elismeréssel, — melylyel a jegyző az állam és társadalom részéről találkozik: ugy be kell vallanunk, hogy a jog és méltányosság elvei — még nincsenek a jegyzők javára életbe léptetve. Hogy pedig ezen helyzeten, mely lassanként mégis társadalmi kérdéssé fog felnőni, — miként lehetne és kellene javítani, — erre nézve bátorságot veszünk magunknak — szerény véleményün ket alkalmilag kifejteni. -y. -t. Mutatvány Keod József b.-füredi bortermelő „Nép szerű szölbmüvelé» éa borkezeiés* czimü, sajtó alatt Uvb munkájából. Aigner Lajos bizo-mánya Budapesten. A mii összes jövedelme a balaton-füredi „Szeretethez"-é. A borok összeházasítása. (Folytatás és vége.) Tél idején, ha pínczéakbeo, mint »ok helyütt a hőmérséklet a fagypont felé közeledik, akkor semmi esetre se házasítsunk benne óborokat, mert a lassú erjedés nem következnék be, hanem eszközöljük nyáron, mikor pinczénkben legalább is 10—12* R hőmérséklet van. Néma bor hiányában az óborok lassú erjedésének előidézésére szükségből alkalmazhatunk a legutóbbi szüretben főzött mustot is, de bizonytalanabb sikerrel, mert az e czélra használandó must főzésének netovábbja, vagyis készítésének módja még nincs kísérletileg meg állapítva, tehát maradjunk csak a néma bornál. Ha a borok összeházasítása ügyes tapintattal és szakértelemmel (mit a gyakorlat és tapasztalat szül) eszközöltetik, legtöbbnyire az eredmény valóban meglepő, vagyis, az összeházasított bor kitűnő tulajdonságaival nagyban túlszárnyalja a vegyítés előtti borfajták bármelyikét és ebben a francziák nagy m sterek, igen ügyesek, ezen műveletet a borkosaié» koronájának tartják, melylyel a mieakénél sokkal is silányabb nyeri boranyagukat oda fejlesztik és emelik, hogy nemcsak & világ pia-czain áll meg magas árakon, hanem még nálunk is, a kiválólag bortermelő Magyarországon U értékesitik. Ideje volna már valahára nekünk is mozogni 1 / Különösen az óborok összeházasításánál, hogy a kívánt sikerről magunkat előre biztosítsuk, némi óvatossággal kell eljárnunk, vagyis, mielőtt hozzá fognánk, az arányokat megtudandó, melyek a kívánt eredményt szülik, kísérleteket kell tennünk. Ugyanis, alkalmazunk egy jókora tiszta fehér üvegedényt, z a vegyítendő borfajták egyikéből 1, 2,3, a másikból több vagy kevesebb ivópohárral ösa-sekeve-rünk, ezek számát följegyezzük, s mindig figyelemmel kisérjük, mindaddig, míg a saját vagy a vevő igényeinek megtelelő sikert a szín és ízben elértük, ekkor mindegyik fajúból a poharak számának megteleli arányban, nagyobb mennyiséget, például fél vagy egész hektolitereket keverünk össfce, s az eredmény ugyanaz lesr. Péídáu!, ha as 1875 ¡ki termés egyik bordójából veszünk 2 pohárral, a másik hordóból 1, a harmadik hordóból 3 p .bárral, ez összesen 6 pohár, de e kittben a hozzá keverendő 1876 ki terméi egyik hordójából vettünk 2, a másikból 4 pohárral Btb. de mindan egye. pohár bozzáadásnáí megízleljük, azicét megfigyeljük, s ha a kívánt eredményt elértük, megállapodunk, vagy mindaddig folytatjuk, mig csak el nem értük, tikko? a jegyzékről leolvassuk, hofjy melyik hordóból hány pohárral kever\'.üok bozzá, s mennyi az összes pohár borok száma, a föntebbi példában összesen 12, már most a kéznél levő keverő hordónk mekkoraságához képest, melybe, vagy melyekbe az összeházasítást eszközöljük, az összovegyi-teudő borok mennyiségéhez képest is, ha a keverő hordó például 12 hektoliteres, akkor mindegyik fajtából annyi hektolitert öntünk bele, abány pohárral öntöttünk belőle a próba* keverékhez, vagy ha 6 hektoliteres bordókkal rendelkezünk, ugy mindegyik fajtából ugyanannyi fél hektolitert, és igy tovább. TÁRCZA. Írva violácska. Árva violácaka Kedvei kia virágom, Miért nem maradtál Inkább árvaaágon; Nem is élhetsz meg te Ilyen nagy bánatnál ; Én nim gyógyulok meg, Lásd te elhervadtál. Jobb azereted az Sast Az enyhe tavasznál, Tudod virulásod Senkinek sem használ, De hálálod által Hirt hozass, hírt viszesz, Árva violácaka Árvák keservihez Megmondod ezáltal, Van ki rám ia gondol, Ha nem aseretetbSl Puszta szánalomból Legyen áldott hát a Kéz, mely leszakasztott, Legyen áldott a szív, Mely nekem választott E. B. A pör. — Humoreszk. — Német után szabadon átdolgozta Heberling Dénes. (Folytatás.) — Mindenesetre! . . b azért igen czélszerti volna, ha ismeretlen létükre találkozhatnának I Tizennégy nap ót* ex az ón fóczélom, hogy őket Összehozzam ! . . . — Nagyon helyes! . . s én remélem, hogy kegyed elfogja érni czélját. Azonban mit fog ez az ügyre nézve Sasvárinenak használni. Hisz a bárd ur nagyságába fülig szerelmes! — Te tudod?.. Daczára annak, hogy még nem is látott! — Annál rosszabb, ha kegyed őt már mint álarezos is elbűvöli!... Mert ha kegyedet igy látná, mint most, megörülne csupa szerelemből !... Hátha még a féltékeny tanácsnok megtudná, hogy ismét egy vágytársa van !... — Ismét?... vágott közbe Berkiné — te kis gonosz I — Kétszer sem mondom, hogy nem e röpitend golyót a fején keresztül L. — Akkor nagyon rosszul tenné!... Mert én egyedül őt szeretem !... Tán ezért nem szabad tréfálni.... ? — És tetszeni! szólt közbe Eliz — no ez aztán nagyon sok követelés volna egy ilyen hölgytől, mint kegyed !... Berkiné a tükör elé állt és öltönyét rendezgette. — Női büszkeségem parancsolja, hogy szavaidra feleljek! —szólt Berkiné. A termé szet nékünk adá a szépséget, a vonzalmat, az éez, a tudomány a férfit illeti. Minden en^ber-nek tetszeni a legjobb mód lebilincselni azt, a ki nekünk tetszik!... Egy kis bú éa félelem, kin éi gyötrelem főkelléke az igaz szerelemnek !... Ha valóazinü, hogy kedvesünket bírjuk, könnyen a csalódáshoz vezet. Jaj annak a nő nek, a ki kedvesét nem gyötri, mert nemsokára vége lesz annak az úgynevezett imádásnak ! — Na én nem hinném, hogy Kovács tanácsnok oly hamar lemondaua kegyedről!.., — Azt én ia gondolom!... — S bár gyötrelmeit féltékenysége által nagyobbítja, most az egyszer — — Most az egyszer — szólt közbe Berkiné — nincs oka bennem kételkedni!... Csakis Emmának kedvéért tevém azt, hogy a tegnapi bálon Kerlfalvival oly bizalmasan beszélgettem !... Eliz nem felelt, s miután Berkiné kiosztá Elizoek parancsát, ez eltávozott és Berkinépedig a mellékszobába tért, hol már reggelije készen állott s az újságok a legnagyobb rendben feküdtek az asztalon Alig olvasott egy-két sort az újságból, amint szolgája egy levélkét hozott úrnőjének. — Egy levél, nagyságára czimezve ! azólt a szolga, miközben az illatos levélkét egy ezüst táczára tevé és átadá urüőjónek. — Ki hozta ?... — Egy inasl... Válaszra vár!... — Várakozzék!... — Szolgalatjára 1... s a szolga eltávozott. — Ugyancsak kíváncsi vagyok, hogy ki küldé e levélkét! szólt magában Berkiné és fel bontá a borítékot.... Látnak-e, vagy csalnak szemeim?... kiáltott fel, midőn a levélen Kert-falvi báró nevét olvasá... Tehát ő csakugyan a nevem után tudakozódott 1... Oh jaj tervem!... No de hadd lássuk mit ir!... És Berkiné olvasni kezdé: — .Imádott nagysám!" „Meg fog-e bocsájtani imádott nagysám, ha fogadásomnak daczára neve után kérdezősködtem !... Igen !... Moat tudom, hogy kegyed kicaoda ?,.. Remélem, hogy azon vonások, amelyeket képzeletem rajzói szemeim elé, nem sokára feltárulnak szemeim előtt!.. Oh mily jól hatna rám, ha édes kedves mosolygását csak egyszer is láthatnám 1 .. Ha bájos alakját csak egyszer is láthatnám, megtagadnám ama per-czért a fényes meny országot!... Szabad eremélnem imádott nagysám, engedőimére, hogy ¿a személyes tiszteletemet tehessem kegyednél!... Mert igy csak a szerencsés véletlenre raa hagyva találkozásunk !.. Kezeit csókolva maradok hő tisztelője KertfalvL Berkiné a levélkét ismét összehajtá. — Hm!... Ő tehát csak is a nevemet ismeri; de arezomat nem!... Ez nagyon jó!... Azonban ő személyesen akar tisztelegni, ez már nagyon rósz!..» Tervemhez nem akar a szerencse járulni 1... Ejnye!... ejnye!... Hogy hozhatnám össze ezt a két pereskedő lelket?.,. Ha megtagadom a báró kérelmét, akkor füstbe megy minden !... ók soha sem fognak találkozni, s ismeretlenek magadnak örökre !... Berkiné sokáig gondolkodott, mert valami nagy eszmén törte a fejét; s ez az, hogy valami uton-módon ismeretséget kössön a báró éa Saa-vári Emma között! .. Azonban egyszerre felugrott székéről, s arczki fejezése megelégedést mutatott. — Hahaha!... kaczagott fol Berkiné. — Nagyszerű eszmém támadt!... De nem!... ez még sem megy igy.... szólt ismét komolyan. De még is... Miért ne ?... Egy álarczosi ismeretség L. ez lesz a legjobb!... Ha nem végződik a kivánt sikerrel, elnevezzük báli tréfának!... Egymást látniok, megismerniük okvetlen kell!,.. Ki tudja? e kölcsönös találkozás tnily gyümölcsöket fog teremni ? .. Berkiné a lehe ő leggyorsabb módon az iró asztalhoz ült, a egy kezdőbetűkkel ellátott finom levélpapirosra a következő sorokat tevé: TIZESKILENCZEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖK Y. Az összeházasításnál való szesz hozzáadást pedig (ha az szükségeltetnék) a következőkép intézzük. Mindenekelőtt tudnunk kell, hogy a vevő vagy fogyasztó milyen erős bort követel tőlünk pénzéért, meri ha az ő igényeinek szesz dolgában borunk meg nem felel, lehet az a mi felfogá-junk szerint a legjobb, még sem veszi meg jó áron. Tehát vegyük példáui azt a szesz mennyiséget, melyre a francziák is leginkább tórekesznek, vagyis vevőnk csak olyan bort vásárol meg tőlünk, melynek szesztartalma épen tiz perczentet tesz ki, azaz minden 566 literben (egy osztrák akóban) 5\'kilogr. (10 vámfont) uyi mennyiségű borszesz van. Már most, ha szüx étkor a jelenleg összeházasítandó óboraink akkori mustjának czukor-t; rtalmát feljegyeztük, most ulánDa nézünk, s kitűnik például, hogy az egyik évi termésünknek volt 19 perczeot, — a másiknak meg 17 perczent czukortartalma, s az eddigi fejtések idejéu torién: szesz-elpárolgásokai is tekintetbe véve, mindegyik féle borunknál a czukortarta-lom felénél valamivel kevesebb szesztartalmat vévén föl, az elsőnél számithatunk 9, — a má sodiknál 8 perczent szeszt, s igy a vegyülék 10 perczentes, előre meghatározott szesztartalmához képest az első borfajtánk minden 56 6 liter jénél hiányzik 1, a másodiknál 2 perczent szesz, tehát nagyoD világos, hogy a vegyités arányában, ahány 56"6 litert keverünk a leendő vegyülethez, az elsőféle borból, annyi félfcilo-gramm, — (1 vám font) és valahány 50 6 litert keverünk a második fajtából, annyi kilogramm " (2 vám font) tiszta borszeszt öntünk a megkívánt mennyiségű néma borral a keverő hordóba, s a borokat a megállapított arányban reá fejtjük. Ha pedig óboraink mustkorukbeli czukor-lartalmát uem tudnánk, s igy azok szesztartalmára sem következtethetnénk, akkor egyszerűen megmérjük szesztartalmukat a Szalleron-féle le-párologtató készülékkel, ha van, és kezeléséhez ertünk, magunk, (nem pedig valamiféle közönséges szeszmérővel) vagy ahoz értő szakemberrel méretjük meg, s kész a kiindulási alap. rörvény széki csarnok. Tárgyalás alá vétetett 1880. évi szept. 2-án Kutor György goriosányi kántortanító, neje s leánya elleni bünügy, melynél a tek. kir. törvényszék vádlottakat 1590 B/80. számú határozata által a „szülés eltitkolás" vétségeért hely ezé vád aiá, de a vég tárgyalás alkalmával a kir. ügyész ur ellenük egyúttal a gondatlanság által elkövetett emberölés vétsége miatt is vádat emelt — az érdekes végtárgyalás le folyásáról tudósítónk a következő értesítést küldé hozzánk : Elnökrr~VVlas8Ícs Antal. Bírák: Gózony Ferencz és Tőtlősy Béla. Jegyző: Wéber Károly. ügyész: Dr. Laky Kristóf. Védő ügyvéd: liemete Géza. Dr. Laky Kristóf kir. ügyé<z Kutor \'György s társai ellen az emberölés és a szülés eltitkolás vétségéért emel vadat. Felolvastatván az orvosi látlelet, ez által „Báró ur!" ,On ismerni akar engem! .. Ám legyen!... Azonban bizonyos okok miatt, melyeket itt megnevezni nem szabad, nem engedik meg, hogy önt házamban a saját neve alutt fogadjam!... N«m lenne szíves — ejnye miféle nevet is adjak hirtelen — igen, legyen szíves báró Rózsaági név alatt magát bejelenteni. A bális meretuég nem fog minden élvezet nélkjil megújulni!... A „bizonyos okokat" kérem nem ki puhatolni!... Berki Arabella. Miután e sorokat még egyszer átolvasá, összehajtá és egy csinos boritókba tevé, s azt egy ostyávalleragasztá. — Igy ni!... — Cak még a czimet kell irnom! Hahaha!... Nagyszerű fogás! vagy jobban mondva csalási... de míg s-im annyira csalás mint csel,.amely legalább tervem kiviheté ¿ét nagyban elősegíti. Berkiné felállott Íróasztalától és csengetett. A szolga belépett. — Add át az inasnak e levélké. 1... — Szolgálatjára! s eltávozott. — Igy ni!... most esésében van a kő és nincs ami feltartsa ! szólt magában Berkiné.__ Az lehetetlen, hogy Ő engem komolyan szerethessen 1... A báró csnk társalgásomat találta kellemesnek, s ezen oknál fogva képzeli szépségemet. Igy hát könnyen félrevezethetem. Egyszerűen Emma fogja elfoglalni az én helyemet! Jobban mondva Emma lesz Berkiné; ő Emmát látja, s azt hiszi, hogy Berkinével áll Rzemben! O Emmával beszél és azt hiszi, hogy Berkinével társalog. Igy könnyen találkozhatnak !... Ismét felállott és az ablakhoz ment, lenézett az ut.czára, melyen éppen egy caapat.álar-exoa ment éktelen lármával, végre eltűntek a házsorod megett. cons tatái tátik, hogy a gyermek jól kifejlett, érett és életképes rolt s a tüdő próba folytán, hogy a gyermek még lélegzett s valószínűleg élve született, s hogy a gyermek megfulás folytán mult ki, —s hogy a felásott gyermek hulla nyakán a köldök zsinór háromszor erősen körül tekeredve találtatott s végre, hogy a gyermek a köldök zsinór megszorítása folytán ugy gyilkoltatott-e meg, vagy a halál véletlenül jött e létre, — azt orvosilag jelen esetben megállapítani nem lehet. Kutor Krisztina vádlott hajadon megmarad a vizsgáló biró előtt tett vallomása mellett, s nem tudja, hogy a gyermek élve vagy halva született-e? mire magához jött, az anyja előtte a gyermek halálát constaiálta s ő is a gyermeket lábainál halva találta. Kutor György vádlott szinte megmarad eddigi vallomásainál s állitja, hogy mire ő a leányas neje kiabálására felébredt s kifutott — a gyermek halva volt, s a hullát másnap délután 3 órakor eltemette s reá harmad napra a lelkész urnák az esetet bejelentette. Kutor Györgyné vádlott szinte ragaszkodik eddigi vallomásához s elismeri, hogy a gyermeket pihegni hitte, de erre megesküdni képes nem lenne, — azonban mire a gyermeket kézhez vehette, az halva volt. Elnök azon kérdőiére, hogy bábát miért nem hivott, válaszolja: mert nem voltam a leányom szülésére elkészülve s mert 11 gyermeket szülvén, — a b.íba-sághoz közönséges esetekben én is értek. Ezzel a bizonyítási eljárás befejeztetvén, Dr. Laky Kristóf ügyész egy kitűnő beszédben kisérlé meg igazolni — az orvosi látlelet — vádlottak önbeismerései s ellenmondásai alapján, hogy a gondatlanság által elkövetett emberölés s szülés eltitkolás vétsége követtetett,sőt bátran meri állítani, hogy a gyermekgyilkosság bűntényével állunk itt szembeu, de ezt tökéletesen igazoltnak ő sem tartván, — előbbi irányban intézi vádját a kéri Kutor Györgynét s leányát Krisztinát 6 heti s Kutor Györgyöt 3 havi fogságra 8 eljárási s rabtartási költségek megtérítésére elitélni, de ugy, hogy a közmunkától felmentve maradjanak s saját költségükön élelmeztethessenek. Ezek után Wlassícs Antal kir. törvényszéki elnök ur a védő ügyvédet Kumete Géza urat hívta fel szólásra, — ki is a következő — feltűnést keltett — védbeszédé; tartotta: Nagyságos Elnök ur 1 tekintetes kir. tör vényszék ! A tekintetes kir. törvényszéknek 1590/80. számú határozata folytán védenczeim a „szülés eltitkolás* vétségével vádoltatnak s ezeu határozatot bizonnyal a kir. ügyész ur indítványa s a kir. törvényszék előtt feküdt adatok idézték elő s daczára ennek s annak, hogy a hivatkozott határozat alapjául szolgált adatok nem vái loztak : a kir. ügyész ur meilőzve a kir xörvérfy-szék jogemjü vád alá helyező határozatát, most a végtárgyalás folyamán egy uj önálló 8 nagyon terhes váddal áll elő 8 védenczeim ellenében a gyermek gyilkosság erős gyanúját látja 8 a gondatlanság okozta emberölés vétségét pedig beigazolva találja. — Csak Emma ne húzzon vonást számlám feletti szólt Berkiné — itt van a bökkenő ! Néki jutott a legnagyobb szerep!... Az a kér dés, hogy reá áll-e?... Az első teendőm lesz, Kovácscsal megállapodásra jtrtnom és pedig három ok végett!... Először.... Magánbeszédét hírtelen félbeszakitá, a gondolkodó vonás eltűnt, arcza a szokott vidám kifejezést ölté fel és gyenge mosolylyal köszönt az utczára, hol éppen egy kocsi állott meg, a melyből Emma lépett ki. Nemsokára léptek hallaiszának a lépcsőn, Berkiné az ajtóhoz sietett, s azt kinyitva belépő barátnőjét fogadá! — Légy üdvözölve kedves Emmám!... Te ma korán kocsiztál kii... Hol voltál?... — Miért kérded?... válaszolt Emma, mialatt felöltőjét és kalapját letevé... Az igazság őrénél, ügyvédemnél voltara. Meglásd Arabella ez a szerencsétlen pör még a sirba viszi... — Isten ments!.. S ugyan mit beszélnek azok az igazság őrei ?... — Mit tudora én!... Az egyik azt állitja, hogy a „Corpus juris" szerint én nekem kell megnyernem!... A másik tagadja!... A harma-dik meg a békés kiegyezést ajánlotta!... Csakhogy felette kemény szivü ember ez az én el lenfelem !... — Ha jól tudom, nem ő kezdé a pört még atyja folytatá ezt férjeddel 5 no de mind a ketten meghaltak, te azóta felém se jöttél, a perügybe nem avattál be, s igy mit sem tudok. — Kedves Arabellám 1... Korántsem hidd, hogy rósz akaratból nem jöttem feléd, hisz ismerem jószívűségedet, miért ne avattalak volna ebbe az ügybe, csakhogy tégedet akartalak megkímélni s aom akartalak panaszaimmal untatni. — (Folyt, kőv.) A kir. ügyész urnák ezen támadása oly váratlanul jött, hogy a tek. kir. törvényszék becses elnézését kell kikérnem, ha előadásomat a szokottnál is gyengébbnek fogja találni. Tek. kir. törvényszék ! A köldökzsinórnak a nyak körüli tekeredése köztudomás szerin nem tartozik a ritka esetekhez s nem az sem. Hogy a leggyorsabb segély ís ily szüléseknél a gyermek halálát megakadályozni nem képes: mert a gyermek mjgfuladása illetőleg gutaütése pár másodpercz műve szokott lenni. Azt, hegy a gyermek lélegzett e s igy élve született-e ? se az orvosi lelet se Kutorné vádlott bsismerése által constatálva nem látom. Mert ez utóbbit a leánynak szülés közbeni hánykódás» s kiabálása: a gyermek képzelt mozgása s pihegése hallására könnyen vezethették. De a bonczolási jegyzőkönyv által se látom azt beigazolva, hogy a gyermek csakugyan lélegzett, — mert ha az igaz, akkor élt is, holott az orvosi látlelet azt mondja, „hogy csak v a 1 ó 8 z i n ü, — hogy Ólt" — no már tek. kir. törvényszék, hogy élve született gyermek lélegzetet nem véve halhat el,azt a tant i&meri az orvosi tudomány, de hogy a lélegzést vett gyermek ne ólt légyen — ezt nem ismeri. Kérdés azonban, hogy a lélegzés valósága be van-e igazolva orvosi szempontból a látlelet által. Én határozottan nemmel felelek. Mert a lélegzés igazolására egyedül döntő tény körülménynek a látleletből kitetszőleg használt iüdőpróbát elnern fogadhatom, s állitom, hogy a vérkeringési, máj. gyomor és tüdő próbák együttesen szolgálhatnak a lélegzést, illetőleg alapul a vélemény adásra. A használt tüdő próba megbizhatlansá-gának igazolásául szolgáljon, bogy oly tüdők ia süiyedhetnek a víz alá, melyek már lélegzettek, viszont számtalan esetben úszik oly gyermekeknek is tüdője a viz felett, kik nem lélegzettek. Az első esetet tudni illik, hogy a lélegzett tüdő ia viz alá merül, előidéíi a temérdek eset közül péidául a tüdőgumó s geny stb. — azt pedig, hogy lélegzetet nem vett, tehát halva született gyermekek tüdeje ia úszkál a viz felett előidézheti többek között a rothadás által kifejlett légnemüek, — továbbá okozhatja a tüdőben a légtartalmat a tüdő hólyagocskáknak avagy pdig a hólyagocskák közötti sejtszövet-nek felfúvódása, — előidézheti a nehéz azüiés, melynél a tüdők s mellkas erős mozgásba hozatnak. E szerint tagadom azt, hogy a használt tüdőpróba orvosi szempontból elég lehetne határozott vélemény koczkáztatá^ára a lélegzést s élve születést illetőleg. Hogy a köldökzsinórnak a nyak körül lett tekeredése okozta a halált, elismeri az orvosi látlelet s a kir. ügyész ur is, s hogy ki is van zárva a kézzeli megfojtás lehetősége — a látlelet mutatja, midőn állitja, hogy a mélyedés a nyakon körül egyenlő volt — kézzeli fojtásnál a szorittás nyomai egyenlők nem lennének a borsó nagyságúnál is nagyobbak lennének; de hogy a köldök zsinór mesterséges ssorittása se következett be — tanúsítja az, hogy a nyakon a bőr szine barna a pergament -hez hasonló s fényesnek 8 elszáradt külsejűnek nem találtatott, — pedig az erőszakos meg-fojtásnak okvetlen bekövetkező jele: ezek. Ereket voltam bátor előadni annak igazolására, hogy a látlelet se a gyilkosság se az emberölés bűnténye, illetőleg ez esetben vétsége megállapítására kellő alapul nem szolgálhat. Feltéve azonban, hogy a gyermek lélegzett s élt, 8 hogy gyors segély megmenthette volna — védenczeim mégis felmenlendők» Mert az orvosi látlelet bár a gyermeket érettnek stb. állitja, de abból nem tűnik ki, hogy a gyermek életkorát kitüntető próbák eszközöltettek volna — egyedül a gyermek súlyára nézve mondatik az, hogy „körülbelül" 3 vagy Sl/2 kilogrammot nyomhatott — ezen „körülbelül" kifejezői a 2\'/a kilogramm súlyt se zárja ki — tehát hitelt kell adni Kutor Krisztina azon vallomásának, hogy a gyermek csak pár nappal mult 8 holnapos — tehát a szülés váratlanul jött, de hogy a szülék a szülésre el készülve ép nem voltak, mutatja az, hogy csak este 10 órakor mentek haza a mulatságból — már pedig ha gyermek gyilko«ág lett volna szándékjuk s sejtették volna a szülés bíkövet-keztét — majd nem hagyták volna leányukat magára vagy éppen a házbeliekre. De meg semmivel se látom azt igazolva, hogy okleveles bába Goricsány községben lenne — már pedig ily rendkívüli szülésnél a paraszt bába, hogy kellő segélyt nyújthatna, uz igen kétséges 8 az meg ép bizonyos, hogy a kir. ügyész ur bepróbálni azt elmulasztotta, hogy a gyermeket bába mellett megmenteni meglehetett e volna e ez iránt véleményt a látlelet se mond, tehát ügyészi feltevésből vádolja a közvádló ar védenczeimet emberöléssel. Figyelembe veeudő továbbá, hogy a 11 gyermeket szült anya a a paraszt b bát kellőleg helyettesíteni magát SZEPTEMBER 12 ta 1880. joggal képesnek hihette, s hogy még minő erkölcsi okok,szolgálnak itt a bába mellőzést illetőleg — váálottak menlségeül — azt hosszasan fejtegetnem felesleges lesz önök előtt, — kik szinte családapák. Igen iek. kir. törvényszék — halva szil Ietvén a gyermek, lehet e okozni a természetes hajadon anyát és annak szüleit azért: hogy kétségbeesésük közepett Önmagukat s leányukat a világ szokott szigorú ítéletének kitenni remegtek s leányuk jövőjének képzelt megmenthetése végett a szülés eltitkolásán fáradtak. Fáradtak akkor, — midőn ennek felfedezése egyúttal egy másik lérjnél levő leányuk családi boldogságát is örökre szétdulásaal fenyegeti, mert bár nehezen teszem, de a kötelesség parancsolja, hogy v. tekintetes kir. törvényszék előtt azon titkot is felfedezzem: hogy e két megtört szülőhöz közel álló egyén feledkezett meg a családi kötelékről. Az anya könyelmüaégének keserű eredményekor eszméletlen állapotban volt — csak annyit tud, hogy a szülők gyermeke holtát jelzék, hogy fényes nyilvános temetést nem óhajtott s szégyen s gyalázatát piaezra vinni rettegett, ha ez bűn, ugy beismerése alapján marasztalandó. A nagyanya 8 apa a hajadon a férjes gyermekük jövőjét látva megsemmisülve: hogy ennek okát titkolni törekedtek — ha ez bűn: agy beismerésük alapján fenyitendők. Nézetem szerint mintán a papnak ha bár pár nappal utóbb is, —- de a bejelentés megtörtént, tehát az eltitkolás nem a hatóság, de a nagy közönség ellenében czéioztatott, már pedig azt hogy saját vérük életén gyilkosságot s egész családi életükön öngyilkosságots a szülés dobra ütésével — elkövetni vonakodtak — én részem ről ezt vétségnek nem tartom, sőt megengedhető önvédelemnek és énük s családjuknak tartozó kötelességnek vélem. Mindezen előadottak alapján kérem a tekintetes kir. törvényszéket, méltóztassék a fen-forgó körülmények 8 lélektani következtetések figyelemb-3 vétele mellett vádlottakat végleg felmenteni s ez által a társadalmi életnek ezen a sors keserű guny-kaczaja által úgyis sújtottakat viaszaadni s a 30 éves nehéz, de nemes taniióí munkálkodás sovány, de mégis éde8 ke nyerét továbbra is számukra meghagyni. A kir. ügyész ur rövid replicája után a kir. törvényszék 1 órai tanácskozás után mind három vádlottat a gondatlanság által elkövetett emberölés vétség vádja alól felmentette. A kir. ügyész ur fellebbezett. Helyi hírek. — Zalamegye közgyűlésén, szept. 6-án pacsai 8zoigabiróvá Gál Miklós választatott m»g 65 szó\'öbbséggel Dr. Benczik Ferencz 23 szavazata ellenében, keszthelyi segédszolga-biró^á Vértessy Béla egyhangúlag, ugyszinte egyhangúlag választattak meg a sümeghi járás szolgabirójáváSoós Pongrácz, segédszolgabiróvá pedig Fűzik Gyula, ó felsége születésének 50 éves évfordulója alkalmából hódoló felirat határoztatott, nem különben 0 felsége fogadtatására küldöttség neveztetett ki. — Kovács Zsigmond megyés püspök urő excellentiája hosszabb időre Sümeghre tette át lakását. — Az izrl. legnagyobb ünnepei hétfőn vették kezdetüket. Tisri elseje és másodika (hétfő, kedd)_ képezik az 5641-dik számítás szerinti esztendő első napjait. Az imaház, udvara, a fóucza telve volt egész nap ájtatos\' kodókkal. Az üzletek be voltak zárva. A szigorú rituális szokásokhoz alkalmazkodottau szept. 15 éti lesz az engesztelődés nagy napj », melyen 24 órai böjtöt is tartanak. — Bizalommal felkértük a t. közönséget korán elhunyt jeles ifjú munkatársunk Szigethy Aladár porai fölé emelendő síremlék költségeinek fedezéséhez való adakozásra, azonban kérelmünk ez ideig hajótörést szenvedvén, újólag emlékezetbe hozzuk s tisztelettel felkérjük a boldogult ismerőseit s barátait a szíves adakozásra, hogy a szerény síremléket a közelgő halottak napjára felállítani lehessen. — Szombaton lesz a lnzsnaki lövölde zárünnepélye, melyen diszlövéóeet, lekérés és tán cz vigalom tar tátik. — Légrád város azon kérvényét, hogy a nagy-kanizsai szolgabírói járás kebelébe vétessék fel a megyei állandó közigazgatási bizott- ág igenlő véleménynyel terjeszté a megyei közgyűlés elé. — Uj VOSUt. A zala szent iván zala-egerszeg cáktornyai szárnyvonal kicpitéae trr-gyábin Zala-Eger szege a szept. 7-én -értekezlet tartatott, melyban előnyösen tárgyalva volt a magyar vasúti bank részvény társulatnak ajiu-lata, melyazerint a szükséges pénzt kölcsönözni fogja. A székvároshoz vezető vasút bizonyára "melni fogja még a megyei életet is, mert bízón szánalmas raiseri.a volt gyakran Szent Ivántól sz Egers/egre való b-.jutás. — A tapolexai választókerület orsz. gyűlési képviselője berezeg Odeschalchi Arthur kerületét beu\'azván Badacsonyban Fackb, Gedő urnái tart piheuőt. TIZENKtLENCZEDIK ÉVFOLYAM SZEPTEMBER 9 én 1880. — Rövid hirek. A pécsi sátortábor az államnak 225.704 frtba, a városnak 70 ezer frtjába került. — A ministerelnök teendőit távolléte alatt az igazságügyi minister teljesiti. — A katonatisztek házassági biztosítékát 40 ezer frtra emelik fel. — A Forgáchcsalád 700 éves jubilaeumát ünnepelte. — Bulgáriában 30 ezer orosz csoportosíttatott. — A trónörökös vezérőrnagygyá neveztetett ki. Irodalom. (E rovat alatt megemlített mnnka Nagy-Kanizsán Wajdits József könyvkereskedése által megrendelheti.) — Előfizetési felhívás. Midőn a büntető törvények hatályba lépnek, hazánkban a büntető igázszolgáltatásra új korszak virrad. Eddig ingatag gyakorlaton nyugodott büntetőjogunk, ezentúl a törvény fog biz\'.os alapul szolgálni. De új törvények alkalmazása mindig nehézségekkel jár. A felmerülő kérdésekre vitás a felelet, a nézetek eltérők. Ilyenkor hasznos szolgálatokat tesz az igazságszolgáltatás czéljainak előmozdítása körül oly közlöny, melynek feladata: a bíróságoknak és ügyészeknek az uj törvény egyes szakaszaira vonatkozó felfogását ismertetni, közölni a kormány által az uj törvények czéljainak elérése végett tett intézkedéseket és kifejteni az egyes kérdéseknél irányadó tudományos elveket. Ezáltal lehetségessé válik az eszmék harcza, mi közben az igazság napfényre jut. A megállapított tételek végre ezen uton leghamarább mennek át a nemzet öntudatába A most megjelöltczél megközelítését tüzí ki magának „A büntető jog iára" czim alatt 1880. október hó l-aejétől "Kezdve megjelenendő hetilap. Nevének megfelelően a büntető jog terén hozandó döntvényeknek, rendeleteknek, törvényeknek és tudományos fejtegetéseknek is tárháza leend. Első sorban közölni fogja a kir. igazságügy-miniiiter ur ő nagyméltósága által a szerkesztőnek adott engedély alapján hiteles szövegben a felsőbb bíróságok által büntetőügyekben hozott, teljes ülési határozatokat. Miután pedig a törvény a közigazgatási hatóságoknak is a kihágások terén fontos szerepet adott és egyáltalában a rendőrség hivatva van a kir. ügyésze ket a büntető jog terén kifejtendő működésűkben támogatni, a lap a kir. belügyminister ur ő nagy méltóságának engedélye folytán közölni fogja a kir. belügyminister által kihágásí ügyekben hozott fontosabb határozatokat. Ek-kép a büntető igazságszi Igái tatásra vonatkozó összes törvény-magyarázatot hiteles szövegben találja az olvasó a „büntető jog tárá"-ban. A büntetőjog fejlődésére azonban nemcsak egyedül az igazságszolgáltatás terén, hanem a közigazgatás terén hozott határozatok is birnak befolyással. Ily határozatokat tartalmaznak pl a kir. igazságügymiuisterium intézkedései kiadatási ügyekben, a kir. belügyministerium intézkedései rendőri ügyekben. A „büntetőjog tára" a bel- és igazságügyi kir. minister urak ő nagy méltóságaik a szerkesztőnek adott engedélye folytán ily közérdekű intézkedéseket is közölni fog, valamint a büntető jogra vonatkozó ministeri rendeletek közül nemcsak a rendeletek tárában megjelenő, hanem más köz« érdekű rendeleteket is. Nyitva lesznek továbbá a lap hasábjai egyes fejtegetéseknek a büntotő jog elmélete és gyakorlata terén és a szerkesztőség különös gondot fog arra fordítani, hogy szakavatott férfiak tollából származó czikkek világítsák meg a napirenden levő gyakorlati kérdéseket. A lap hetenkint egyszer rendszerint egy ivnyi tartalommal, adandó alkalommal melléklettel is, oly alakban fog megjelenni, hogy bekötésre és kézi könyvtárban való elhelyezésre alkalmas legyen. Szerkesztését Németh Péter, igazságügyminiBteri fogalmazó vette át. Előfizetési ára egy évre 8 frtot, fél évre 4 frtot tesz. Az előfizetési pénzek bérmentve a szerkesztő nevére éa lakására (Buda-Pest, II. kerület, szalag utcza 3. sz. a.) leg-czélszerübban posta-utalványnyal küldendők; Budapesten Zilahy Sámuel könyvkereskedésében (váczi utcza 12. sz.) is lehet előfizetni. Az első szám folyó évi szeptember hó 30-án fog megjelenni. Budapest, 1880. évi aűgusztua hóban. „A büntetőjog tara" ki adó-hivatala. — Kivonat az „Ellenőr" 425-iki esti ki-adásáb m, 1880. szeptember 4 éu megjelent irodalmi rovatából. „— Népszerű Orvosi Tanácsadó vagy házi lexikon az egészséges és boteg emberről. Irta dr. Ziffer Károly, az ösz szes gyógy tudományok tudora és gyakorló orvos. Mehner Vilmos kiadása. Mehnerezen ujabb életrevaló vállalatának egy család asztaláról sem volna szabad hiányozni, a mennyiben e könyv nem csak olt megbecsülhetetlen, hol nem áll rögtöni orvosi segély rendelkezésre, különösen vidéken, hol az orvost gyakran mértföldnyi távolságtól kell hozatni, de az egészségesek is haszonnal olvashatják; mert igen sok tanácsosai szolgál arra nézve, hogy az egészségesek miképen vehetik elejét egyes apró bajoknak. A betegségeket szerző ugy irja le, hogy a laikus is képes annak megismerésére, vájjon könnyű vagy súlyosabb Baj keletkezik-e, minek folytán ismerni fogja a beteggel való bánásmódot az orvos érkeztéig. Különös súlyt fektet e műben a gyermek bajokra, kimerítően foglalkozik a gyermekek nevelésével, ápolásával és azok betegáégeivel és ezekre nézve hasznos tanácsokat ad a szülőknek, azonkívül az állatországból nyert anyagokat, a gyógyfüveket, ásványokat és gyógy forrásokat leírja 5 s a növényiket megismerteti. A „Népszerű Orvosi Tanácsadó" finom papíron, igen díszes kiállítású, nagy nyolezadrótü 30 füzetben fog kiadatni, melyeknek mindegyike 48 lapot foglal magában. Az egész müvet a szöveg közé nyomott s 250 nél több művészi kivitelű kép fogja dísziteui s (izeken kivül külön még 1G ábrás táblázat is adatik hozzá. Kóthetenkint jelenik meg egy-egy füzet, melynek ára 30 kr. Megrendeléseket elfogad minden könyvkereskedés, könyvkötő ós könyvügynök, és M<-hner Vilmos könyv- ós mükiadó Budapest, IV. kalap utcza 6. s7.u zódot: A király magához hivatta Tanski nemes embert, ki a paraszt bandérium igen Bikerült manöverjét rendezte, s kérdezte tőle, hogy hány személyt vezényel? Tanski igy válaszolt: „650-et, de ha fölséged parancsolja, 100,000 ember a legrövidebb idő alatt készen áll." A király mosolygott. — Az ál-Szalay. A napokban Q. M. kereskedőhöz egy hordár jött, Szalay Imre ország gyűlési képviselő névjegyét hozva, rajta pár sor, melyben Szalay azt irja, hogy tárczáját kilopták a színházban, s kér 40 frtot kölcsön. €r. ur sietett személyesen megvinni a kért ősze get, a Benkert-kávéházba, hol Szalay állítólag várt, de odaérve a hordár mar sehol aem találta megbízóját, ki G. ur láttára bizonyára megugrott. Különös a dologban, hogy\' az ál-Szalay, a hordár leírása szerint tökéletesen hasonlít Szalay Imre képviselőhöz. — Uram! én imádom az ön lányát, óh, adja nekem azt az angyalt. — Iiren, de hát nekem két lányom van, szól a bankár, melyikej szereti ön? — Amelyiket akarja! Mikor Karr Alfonzuak egy híres müve (L«í Grepes) megjelent, barátai halála hirét terjesztettek. Igy aztán annál mohóbban kapkodták a könyvet, ugy hogy másnap már egy-tlen példány se volt kapható. Karr ezután találkozik az utczán egy barátjával, a ki meglepetve kérdi: — Azt hittem meghalt!! — Igenis, barátom, meghaltam, de most már jobban vagyok. Papírszeletek. Örökölt egy fösvény. A másik irigyen mondja: — Milyen takarékos lehet majd most. Dikcziózgat a piripocsi városi tanácsos, s ezzel "felezi be a beszédet: — Uraim, mindent el f.-gunk érni! Csak rajta tViribus unitis! — Hm. at is valami ezüstforintosról olvasta jpg)\'zi meg mosolyogva egy mellette ülő. Hikor a Tisza elő utötto Szegedet, egy derék iparos kereste az anyósát a halottak kamarájának szolgáló házban. Kérdi a felügyelőt: — Ugyan, mondja meg, kérőm átossággal, nem hozták-e ido az én anyósomat? — Meglehet, de én nem ismerem ! — Könnyen rá lehet arra ismerni: mindig pöröli Piaezi árak. 100 kilóg, számítva. Szombathely: Buza 9.60—10.50 Rozs 8.40—8 80 Árpa 6.80—7.20. Zab 5 60 —6.—. Kukoricza 9 —10 20 Győr: Buza 10 60—11.30. Rozs 9—.— 9 50. Árpa 7.--7.15. Zab 650—6.65 Kukoricza .--. .—. Béos: Buza 10-30—10 35. Rozs —•_ •—• Zab 6 05—6 07. Kukoricza 6 05-6 10. Pápa: Buza 10\'--10 40- Rozs 8 20—8 50. Árpa 7---7-20. Zab 6-6 10. Kukoricza 8 20— 8 40. Veszprém : Buza 10.50—11.— Rozs 8 50 9 — Árpa 7.20—7-50. Zab 6.10—6.40 Kukoricza7.60 -7.90. Szerkesztői üzenet. 4237 K a .Tanügy\' 4-ik számában jó. 4238. V. L. Külön meghatalmazás vagy megbízás kiadása nincs folyamatban. Üdvözöljük ! 4239. ,A harsányi pap" czimü költemény nem közölhető. 4240. D. K. Sümeghen. Köszönettel fogadjuk és okvetlen közöljük. 4241. „Magyarosodunk" és „Az első éna-t megkaptuk. Üdvözlet! Felelős szerkesztő: Bátorfi Lajos. Vegyes hirek. — Ha fölséged parancsolja. Krakkóból távirják a többi közt a következő érdekes epi- 3XT1nos tötotae fauzaüszög! a I>upny 2%.-féle vetfímag-pácz használata mellett. Nemrég a szent-pölti vidékbe!! éremmel kitüntetve Ezen ré gálicz (kékkő) a más mar.« savakból álló pácz t-.-lje-aen elpusztítja — ha a minden csomagon olvasható eeyszerü kivitelű használati utasítás pontosan kövi-ttetik, — a buza. árpa, zab, köles, teng\'-ri stb.-n^l a vetőmagon találtató ü-zögcsirákat, mint ezt számos bizonyítvány erősít; A maga inagy. kir. mini.sterinm gazdasági közlegényei a Dupuy N -f*Io paczot mint egyikét .1 Iegsik- rosebb szereknek ajánlják a. buzaüazög elhárítására. ÁUefcintí\'-sek bizonyítványokkal kívánatra ingyen és bérmentve. Ára egy 2 hektoliter (200 liter) magra való csomagnak SO kr. .Nagy-Kanizsán egy,-dűl esak Rosenfeld Adolf kereskedésében kapható. — Alsó-L\'-ndván Tomka 6. — Lentin TaU88 Vilmos. — Mura-Nzerdaiiulyen 6rahovecz A. — Zala-Egerszegcn Gráner ¿8 fia. 133 3—10 CO^OCCOO 3qooooooooooooooqci Me&vevés által a bukott bécsi divatraktár következtében vagyunk képesek a következőket, addig míg a készlet tart az előálHtáai árnak egy harmadáért elcsúsztatni. Csak 10 50 krért adunk mi: 1 elegáns cannavás házi és kerti ruha, 1 pár elegáns divatos czipó, 1 divatos melyem napernyó, G pár finom színes harisnya, 1 pár érez-, egészségi harisnya kötő, 1 divatos szalma kalap elegánsan díszítve, 6 vászon batiszt zsebkendő, lp-ír legfinomabb kecske bőrből készült glassc-kesztyü 2 gombos, 1 legújabb bevásárlási koiár vagy zseb. nagy, művészileg stickelve, 1 divatos női nyakkötő Mint ráadásul adunk mi saját raktárunkból 1 cartont 3 különböző legfinomabb szappan. 1 angol parfinn. vagy valódi Kölni-viz éa fgy japáni selyemkendó. — Átvehető a (24 a 6—6j NAGY GYÁBI - BAKTÁB IBODÁBÓL, Anion Rix, Bécs Ih Pralerstrasse 16. _ Készpénz vagy Utánvétellel. — C-omagolás 6Ü kr. ü dOgOOOCO :ococx>ooocxxxxxxxxxxx>a doooüooooooo^oo Iskolai-értesités. Nyilvános polgári és kereskedelmi iskolám s nevelő intézetemben Budapest, Károly-körut 22. szám a 28-ik iskolai év f. évi szeptember 1-én veszi kezdetét. A növendékek felvétele augusztus 2o-ik:ítól naponta délelőtt 8—12-ig és délután 3 —5 óráig eszközölhető. Xevelő-intézetcmben a reám bir.ott növendékek általam a leggondosabb f\'-Iügycletben részetülnek a legsz-Tctetteljo^ebbcn ápoltatnak. Azon a nevelés körül nekem több mint 30 éYÍ sokoldalú tapaszt ilás áll rendelkezésemre, a mi arra }ogo>.it. nevelő-intézetemet min.len t rz j szülőnek a legjobban ajánlani. 115 10—10 j Pr/ grammok lciváiuitra ingyen. r.ösbr. mxklós. yqpf^pppqpggggggggpgggcy PACHER R ezelőtt ZSOI.SAY VILMOS. Pécsett, Széchenyitér 18. sz. „Zsolnay-bazár\' alatt. Ajánlja dúsan fel.torolt nagjrválaailáku íTyári rAklArát üveg, porczelliin, kőedény, lámpa-. norinbergi és űiszáru-ezikkekben, öntőit vasedény, czlnezett éa emaürozott pléhedény. mindennemű konyhafeiszerelés! és 134 2-3 házi czikktkbra leüolli öMnai ezüst árat, tasnfc-áriii, feslóíászaii és festék, clilrurglul és optikai csikkekben, lógni clM, parfüm és mosdószappanolíbazi TETEMESEN LESZÁLLÍTOTT ÁRAK MELLETT # Vidéki megrendelések gyorsan ée poutosau teljesíttetnek. ÉRTESI 1"I3S. Dr. Brnnberger úrtól zálogosított gyár-raktár a hírneves Simili ezüst tágyak gyárosa, Slmilia Miksa, kell hogy e hó végéig mínd.-n áron elada.-ék. Knnek cxéljából bemutatunk mi egy egész garnitúrát, mely 39" darabból áll és csak 6 frt 95 kr. Becsérték 15 f t 50 kr. — 6 finom Simili-ezüst étkező kanál 6 finom Sín ili-ezüst kávéskanál, 6 finom étkező villa, G finom étkező kés, 1 valódi SimiÜ ezüst levt\'Bme 5, 1 valódi Simili-ezil^t tejmerő, 1 valódi Simili-ezüst ezukortartó (kristály üvsg), 1 valódi Símili-ezUkt kenyér- és (ryümölcs kosár, 1 valódi Simili-esüst serviztálcza, 6 valódi Simili ezüst vízi táleza, 2 valódi Simili-ezüst gyertyatartó, 1 k\'ístály só- és horstartój 1 fogpi^zkáló tartó. Kz mind a legjobb minőségben csak 6 frt 95 kr. — Czimozve a (24 b 6—6) nagy gyári raktár lrodátoa, Acton Rix, Bécs II. Praterstrasse 16. BBÜ^" Láda és csomagolás 50 krajezár. PII111 ni2 különlegességek. A legfinomabb és iegvalódibb, arai IlUllllllI létezik, a legbiztosabb óvatossági készülékek 12 . drb. 70 kr. I frt 50 krtó! 5 frtig; vizhólyag valódi, [tartós) legfinomabb minós\'gü 12 db. 70 kr. 1 frt 50 krtól. 5 frtig. Minden lét -ző czikk kapható gnmmiból 12 db gyürü l frt 50 kr. Pikáns arczkép-k, csak eredetiek 32 db. 2 frt, 24 db. 3 frt 50 kr, 30 db 5 frt. Pikan3 storeotyp-képek, á>látazók 12 db. 4 frt50 kr. 24 db 8 frt. Szinez. t: t »rmészetüek, csak eredetiek 12 db 6 frt, 24 db 10 frt. Hozzá való nagyító üvegek 2 frt 50 kr, 3> frt 50 kr. Vann-k itt igen er.-deii t\'éfás tárgyak csakis nrak részére 1, 2, 3 frt, mindig 3 db. egy dobozban, mindez c<ak ná am kap ható valódiságban Szétküldések csakis az összeg előleget beküldése vagy ntánvét mellett történnek. Bűvész-készülékek, a melyakkel a legnehezebb bfivészetek kivihetők Hermann tanártól 50, 80 kr. 1 frt. Többféle bfivészetek egy dobozban 2, 3, 4, 5 frt. Legújabb ördögjtépek, a raslyuek segítségével meghalt személyeket, városokat, counkns alakokat, üst.ikö-.öket életnagyságban lohot előiüutetui; egy teljes készülék ára 2, 3, 4 5 frttól 20 frtig. (23 6—6) a gummláru-gyártoan Antoa Rix Bécs, II Praterstrasse Nr 16. TIZENKILENCZEDIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLŐN Y. SZEPTEMBER 9 éa 1880. IdC I R D E T É S E TSZ. A Magyar-franczia biztosító részvény-társaság tisztelettel alólirt igazgatósága ezennel jelenti, hogy Zala-, Somogy-, Baranya- és Vasmegyék részére kiterjedő hatáskörrel Nagy-Kanizsán vezérügynökséget 989 32-52 állítván fel, annak vezetését GUTMfiNN S. H. ÚRRA ruházta, kit egyszersmind a tüz-, szállítmány- és jégbiztositásí ágazatokban jogérvényes biztosítási kötvények kiállit&sára és károk felvételére, úgymint ezek azonnali kiűzetésére is felhatalmazott. Budapest, 1880. januárban. A Magyar-franczia biztosító-részvénytársaság igazgatósága: SCHWEIGER. ~ MOSCOVICZ._ A Magyar-franczia Talzrtosltó részvény-társaság igazgatóságának fentebbi közzétételére hivatkozással alólirott tisitelettel jelenti, miszerint a Nagy-Kanizsai vezérügynókség vezetését elvállalta s a vezérügynökségi irodát megnyitotta, hol is biztosítási ajánlatok elfogadtatnak s a biztosítási üzletre, vagy a társaságra vonatkozó mindenféle felvilágosítások leg. készségesebben megadatnak. BiztOSÍÍ pedig a társaság a) tűzveszély és robbaná» álul okozott károk ellen; c) szárazon vagy vien szállított javak károsodása ellen; b) jégkárok ellen d) az ember életére minden ismert médoiat Bserint. A Magyar-franczia biztosító részvény-társaság, melynek 20 millió frankot, azaz 8 millió arany forintot tevő alaptőkéjéből a részvényesek által mindjárt kezdetben 10 millió frank, azaz 4 millió arany forint készpénzben befizettetett, s részint a főváros legelső pénzintézeteinél, részint pedig magyar államértékekben és elsőbbségekben lett elhelyezve, m. évi oktober 14 én tartván alakuló közgyűlését melyen a társaság ügyvezetésének élére következők választattak meg: Választmány. Elnök : Bittö István, ő fels. val. belső titkos tanácsosa, a Lipót-rend nagykeresztese, orsz. képv. stb. Bpesten. Alelnökök : Báró Bánhidy Béla, ioldbírtos, orsz. képv. stb. Budapesten. BontoűX Jenő, a párisi Societé do l\'Union gcnerale elnöke stb. Párisbán. Választmányi tagok. Róbert Morin marquis de Banncville, az osztrák déli vasút igazgatósági tagja stb. Párisban. Neuwelt Armln kir. kereskeíl. tanácsos nagy-kereskedő. Lovag zápori Regenhart Ferencz, az Albrecht-vaspálya elnöke stb. Bécsben. Sváb Károly földbirtokos, orsz. képviselő stb. Budapesten. Báró Tlntl Károly cs. kir. kamarás, az oszt. déli vasút alelnöke, az oszt. urakháza tagja atb. Bécsben. Felügyelő bizottság. Beck Nándor a magyar jelzálog-banknak igazgatója. LáDC2y leo, a magy. ált. földhitel részvény-társaság igazgatója Budapesten. Lswln Jakab, a kereskedelmi akadémia igazgatója Budapesten. Serrebource Jos. Mária Emil, * párisi Societé de l\'Uniou géncrale vesórfelilgyelője Párisban. Igazgatóság Igazgatók : Dr. KÜIer Albrecht, köz- és váltó-ügyvéd Bécsben. Klstesmacher Károly a „Hoffmmu Józse?\' nagykereskedő czég főnöke Budapesten. Schweifler öarton kii-, kereskedelmi tanácsos Budapesten. Vezérigazgató: Moskovlcz Lj0S Budapesten. Tekintve e társaságnak fentebb kitüntetett tőkeerejét és az üzletvezetés élén levő, hazánkba« is nagyobbrészt ismert és köztiszteletben álló egyéniségekot, bátran elmondható tehát, hogy nem volt még u egész moDarch:ában biztosító társaság mind ez ideig, mely a biztositó közönségnek annyi garsntiát nynjtott volna, mint amennyit noki c társaság mindjárt kezdetben nyújtani képes, a a midőn a társaság ezen, eddig páratlan tókeereje és az élén álló egyéniségek jelleme egyrészről teljes biztosítást nyujt arra né/.vo, hogy a társaság üzletvitele a méltányosság, a pontosság és a legszigorúbb becsületesség minden követelményének mindenkor és teljesen meg fog felelni, másrészről a szakvezetés avatottsága az iránt is kezoaségül szolgál, hogy a társaság a díjtételek megszabásánál is kellő tekintettel fog lenni a verseny jogosult követelményeire. Amidőn tehát tisztelettel alólirott a biztositó t. közöuség bizalmát az áltila kopviselt társaság iránt újból felhívja és kéri, megjegyzi agyszersmiud, hogy a vezérügynökiégi területen a vidéki ügynökségei: szervezése teljes folyamatban van és hogy tüzbiztositási ajánlatok a már felállított ügynökségek által készségesen elfogadtatnak. maradván teljes tisztelettel Nagy-Kanizsán, 1880. május hóban. Alsó-Lendván TAUSZ FERENCZ urnái , - , „ . , Csáktornyán HIRSCHHANX A. „ Tezérugynoksége Nagy-Kanizsán, Csabrendeken LÓB IGNÁCZ r PTTTMA1V\\r C XX Tapolczán BERGER JAEAB „ tjrUlMAJ>lNö. i±. ZEÉeröiletl -űLgry^Löliiségrelj:: Zala-Egerszegen FISCHER MIKSA urnái SQmeghen EPSTEIN V. A. „ Keszthelyen PULY JÁNOS „ A Magyar-franczia biztosító részvény-társaság Minden eddigi világtárlaton és orsz. kiállitáson a legnagyobb dijakkal kitüntetve. Első magyar gép- és íüzoltószerck gyár, harang ^ £ Budapest, _ « Rottenbilier utcza 66. sz. érező n tőd e Hazánk legnagyobb korszerűen berendezett gyára harangok tüzoltászati és Tizmütészetl gépek készítésére - a gyárral kapcsolatos vizmütészeti osztály a jelenben egyedüli belföldi sziTattyn gyárt képezi, melyben kizárólag lioni munkaerő alkalmazása mellett, minden czélnak megfeleló szivattyúk és kntak készíttetnek. _ BW" Képes árjegyzékek és költségvetések kívánatra bérmentesen szolgáitatnak. fi Kyár flolctolepo: Kolozsvárott, belmonostor-utcza 12. szám alatt létezik. ~Om FJr Zwiefei, Knoblauch Paprika, Tarhonya ROli rmatt e n ist die erste Bezugsquelle Qxs 129 4—5 bei S. J. BBNTSCE io Siegedin. (WWWWWWWAWj h" A milyen tisztelt gazdák, molnárok és gépé- J ? _szek becses figyelmébe !_______ Van szerencsém tudatni, gyártott hogy bőrgyáramban Mária-czelli gyomor-cseppek, jeles hatású gyógyszer a gyomor minden bántalmai ellen, és felülmúlhatatlan az étvágyhiány, gyomorgyengeség, roszszagu lehellet, szelek, savanyu felbüfögés, kólika, gyomorhurut, gyomorégés, hugykőképződés, túlságos nyálkakt\'pződés, sárgaság, un-ior és hányás főfájás (ha az a gyomorból ered), gyomor görcs, székszorulat, a gyomornak túlterheltsége étel és ital ólul, gilisr.ta, lép- és májbetegség, aranyeres bántalmak ellen. BV Egy üvegcse ára használati utasítással együtt 35 kr. Kapható: Práger Béla nr gyópyszeitárában iíagy-Kanizsán, valamint az osztrákmagyar birodalom minden nagyobb gyógyszertárában és kereskedésében. Központi szétküldés! raktár nagyban és kicsinyben Brady Karoly, „az őrangyalhoz** czimxett gyógyszertárában 64 20—52 Kremzierben, Morvaország. BUDAPESTI BÚTOROK. Asztalos és kárpitos bútorok több száz szoba berendezésére a legolcsóbb ár mellett és csakis solid és megbízható készitményü nagy készletben STEINBÁCH SÁNDORNÁL kárpitos és butorkiszitü Budapesten Ferencz-Józseftér 6 sz. B9" a líüczhid átellenében fQ Kiházasitás berendezéseknél különös tekintetbe vétel. Az újonnan mérsékelt árjegyzék Ingyen. 102 6—lu BUDAPESTI BÚTOROK. - V gépszijak minden alakban nálam, ugy kaposvári fióküzletemben (bosszú utcza 7. sz. a.) a legjutányosabb árak mellett a lagjobb minőségért való kezességgel kapba\'ók. A míg egyrészt az ákalam gyártott szijjak minősége az angol és egyéb külföldi basongyártmány-nyal a versenyt kiállja és addig másréazt az árak ir> tetemesen olcsóbbak a külföldön gyártottaknál, s így bizton reményiem, hogy hazai gyártmányom a mélyen tisztelt gazdák, molnárok és gépészek által figyelemre fog méltattatni. Számos becses megrendolé»ért esedezik kiváló tisztelettel 1211 12 Krausz József fia bórgyáros Marámiiban. B^"* Árjegyzékek kívánatra bérmentve küldetnek. vwimsm^mvtf Nagy-Kamrán, nyomatott a kiadó tulajdonos Wajdits József gyorssajtóján. NAGY-KAXIZSV, 1880. szeptember 12-én. 74-ŰllC BZÉLZEL Tlzenklleoezedlk évfolyam; EUtzstáií ír •eia <m . . S frt. rtl 4rr. . . 4 . írre . . 2 . Egy nto 10 kr tUré4tft««k > ha>át,£> p.tiuorbao 7, mi\'jtttr & i mÍTi.l.i loTÍbbí%orirt 5 kr SYILTT ÉBREN eoronkiot 10 krlrt t.ta.k í.i Kiuoatári illeték m-.aüf: w biraet«a4rt kflJSv 30 kr 6«eUnd5 F leg- előbb: „5S A 31 A-SO MOGYI KÖZLÖNY sss»^ == í A lap Kelltu ri*it f iU«»t6 k&aUjniojsk »«•rkvMrtShffs anyagi ré»«t illeti kösUniojek pedig a kiadóhoz bírmonin-intóxendők : NAGYKANIZSA WlttsiOkkáz. Bérmnt»»tleu lereiat. csak ismert mankatár-j saktól fogadtatnak el ~ \'¿¿siratok vissza kflldeU.ok. K.-HjmIxSAYáro8 helyhatóságinak, „n.-kanizsai önk. tűzoltó-egylet", a „n.-kaniagaí kereskedelmi s iparbank", „nagy-kanizsai takarékpénztár", a „zalamegyei általános tanitó-tes-tftlet", a „n.-kanizsai klsdednereló egyesület", a n.-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet", a .soproni kereskedelmi s Iparkamara iL-kanizsai külválasztmánya" s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Hetenkinl kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Zalamegye évnegyedes közgyűléséből. Crményi József ur ö méltósága megyénk főispánja az eleve hirdetett és ép a héber vallása polgárok sátoros ünnepére kitűzött megyei közgyűlést szept. 6-án 10 órakor rövid bevezető beszéddel megnyitotta. Mielőtt a közgyűlés a tárgysorozatban körűi irt tárgyak vitatásához hozzá látott volna, Glavina Lajos ur megyénk veterán bajnoka szót kért, neki megadatván a megye bizottsági tagjai legnagyobb érdeklődése mellett felséges urunk s apostoli királyunk 50 éves születési jubileumára hivta fel a megye bizottsági közgyűlés figyelmét, jogosan ecsetelvén, mintán az örvendetes nap megérkezte óta e megyének közgyűlése nem volt, mint megye közönsége, nevében törvényes testülete által nem is nyilatkozhatott, most itt az idő, hogy érzelmeinek kifejezést adhat, indítványozta: hogy a megye közönsége nevében felíratilag fe jezze ki a megye hódolatát ő felsége és az egész háza iránt 1 Ezzel kapcsolatosan tekintettel az iránt, mikép felséges urunk apostoli királyunk a pécsi hadgyakorlatok megtartása alkalmával megyénket is Bécsbe utaz-tával érinteni fogja, hogy e kedvező alkalommal megyénk közönsége nevében üdvözlő küldöttség neveztessék ki, mely küldöttség ő felségét üdvözlendő a megye nevében ott, hol 6 felsége azt elfogadni szíves lesz, teljesítse. — Ezen küldöttség főispán ur ó méltósága elnöklete mellett a megye bizottsági tagjaiból kiküldetvén, utasitásui adatva, hogy a belügyminisztérium közvetíté- sével a fogadtatás mikor és hol leendő teljesítése érdemében eleve intézkedjék. Ennek megtörténte után Bessenyey Ernő bizottsági tag ur hivatkozással a fennt álló törvényes gyakorlatra, mivel az 1881. évi költségvetés ezúttal tárgyalandó lesz, ezzel összefüggőleg egy a szolgabirák fizetésének, utazási és irodai átalányok betudásával 1400 frtról 1600 frtra leendő felemelése tárgyában indítványt tett, mely inditvány a közgyűlés által helyeseltetvén az állandó választmányhoz utasíttatott véleményadás végett, de bár mint vélekedjék is e választmány mindenesetre méltányos és igazságos, hogy Zalamegye szolgabirái, kiknek teendői ép azon törvény által van kötelezve mint a szomszédos Vas- és Somogymegyék szolgabiráié és hogy Zalamegye közönsége sem hogy kevesebb adóval járulna az állam pénz tárába, sót ezeknél többet fizet, okvetlen kell, hogy a zalai szolgabirák fizetése is amazokéhoz arányositottan állapi tassék meg, ezt parancsolja az igazság, feltétlenül követeli a józan ész s megengedi a törvényesség is, — ezzel kapcsolatosan a segéd birák fizetését szinte 1100 frtra felemeltetni indítványozta. — Ezt követte az évnegyedes alispáni jelentésnek felolvasása, mely igazán a megyében történteket összefoglalva bámu latos pontossággal mint egy tükör tüntet-tetett fel, mely felolvasás után Skubücs László bizottsági tag, ki méltányolva az alispáni jelentés fontosságát és az ab ban körülirtak méltánylását mi ¡3 hosz-szabb időt venne igénybe, hogy a neki szánt eljárásban részesülhessen, kéri e tárgybani felszólalások, ezúttal az ürese- désben levő szolgabírói állások betöltéséig halasztas&ék el, ezen inditvány elfogadtatván, következett a választás. A pacsai szolgabírói állásra két pályázó levén, Gáál Miklós és Benczik Ferencz közt névszerinti szavazás rendeltetett el Gáál Miklós szótöbbséggel Benczik Fe rencz ellen elválasztatván, ezt körétté Gáál elválasztásával megürült keszthelyi segéd szolgabírói állás betöltése — Vér-tessy Béla egyhangúlag választattak el. — Sümegi szolgabiróvá Soós Pongrácz, segéd szolgabiróvá Fűzik Gyula szinte egyhangúlag választattak el. Ezen eredmények kihirdetése után Skublics László bizottsági tag az alispáni jelentésre térve, bár egyes helyeknél módosításokat látott szükségesnek, mind a mellett a szolgabirák ügybuzgalma és kifejtett tevékenységükért jegyzőkönyvi elismerés megszavazását hozta javaslatba, a mi meg is történt, mielőtt azonban ez megtörtént volna, nagyon helyesen Bessenyey Ernő bizottsági tag azon felszólalása, hogy a midőn a szolgabirák érdemük szerint a megye közönsége által elisme:ésben részeltetnek, nem lehet, de nem is szabad, hogy Svastics Benó szeretett alispánunkról megfeledkezzünk, kinek egyik érdeme az. hogy megyénk közigazgatása az elismerés és méltánylás terén vezettetik, indítványozza, hogy ezt is méltányolva, keli, hogy a megye figyelembe vegye. Miután nincs egy lélek a megyében, ki alispán urnák érdemeit méltányolni ne tudná, igen természetes, hogy e felszólalást a többször félbe szakított éljenzés után végeredményében a lelkesedés netovábbjával fejezte ki óhaját a megye kö- zönsége a fölött, hogy minden nyert babérok első érdemesítettje Svastics Benó alispán. Ezek után a tárgysorozat többi része tárgyaltatván, míg délután 1 órakor főispán ur a gyűlést azzal, hogy ezt 7-én folytatni fogja, bezárta. Bűnügyi tárgyalások jegyzéke. A nagy-kanixtai kir. törvénysziknál. (Folyt, és vége.) Szeptember 16 án, 1809/80. Varser János zala-apáti lakót csalással vádolt elleni ügyben végtírgyaláí. 1835/80. Kováit Őrxso és tán.i k»r-macei lakósok lopással vádoltak elleni ügyben végtárgyalás. 19b2/80. Tóth öraae pólai Ukós »dó-közeg bántalmazásává vádolt elieoi ügyben Ill-ad bírósági Ítélet hirdetése. 2050/80. Bofceonyí József é* nejo lopással vádoltak elleni ligyber. íi oá birócigi ítélet hirdetése. Szepicrab-tr 17-én. 1645/80. GuUmann József Eártörée ée sikkasztással vádolt elleni ügyben ¡"égiárgyaiAa. 1895/80. Ifjú Koiik János. 4x társai lan-góczi lakosak súlyos testi ¿értéssel vádoltak elleni ügyben végtárgyalás 1904/80. Kacs József él társ, bomolt -komáromi lakósok hamis okirat készítésévé! vádoltak elleni ügyben llí-ad bírósági itélst hirdetése. Szeptembor 22 én. 1843/80. Kovács János Pál karmacai lakos lopás bünkisérletével vádolt elleni ügy-fa -n .végtárgyalás. 1845/80. Varga János kís-kanizsai lakói közhatóság! közeg elleni erőszakkal vádolt ügyében végtárgyalás. 1877/80. Bognár József éf ársa laiigv\'ní la\'tósok lopással vádoltak elleni ügyben végtárgyalás. TÁRCZA. Csak te szeress angyalom. Csak tlz A tort, csak ver & sors Engedet; Kiderülve) mikor látom Egemet ? BánAt felhők tornyosainak Oh azon... No de ae baj: cs«k te szeress, Angyalom ! Megátkozott apám a anyám Engemet; Testvérimben aiuca irántam 8zeretet. Dúl ia ezért szivemben a Fájdalom«. No de ge baj, csak te szere«, Angyalom J Itt Íi, ott is >ok b&<átom Volt nekem ; De mindenik hQ\'elen lett, Hetelen. A csalfákat keserűen Kacsagom... No de se baj, <sak t« szeress, Angyalom! EUcáii-e a bánat tőlem Valaha? Lesz-e nálam örömnek is Laktanya ? Hojy ne lennel Vérkönyem éa Sóhajod Eloszlik majd, csak te szeress Angyalom! VÁROST MIHÁLY. A pör. \\ — Humoreszk. — Német után szabadon átdolgozta Heberling Dénes. (Folytatás.) — Talán el lehetett volna dönteni kezdetben ezt az ügyet!... — Az lehetlen volt! — És miért ? — Mert férjem éa Kertfalvi báró atyja egy forma jellemünk voltak, mind a keltő ma kacs volt; mielőtt meghalt, egy megbizotut küldött fia a tán, ki utazáson volt, teljes hatalommal felruházta fiát a per folytatásával 1 Mi a pert különben már az első fórumnál elvesztettük, s igy semmi reméoyem sem lehet annak megnyeréséhez 1 — Minthogy pedig már legközelebb kihirdettetik az ítélet, személyesen jöttem a váróéba, s ez késztetett arra, hogy téged jó Arabella felkeresselek. Én nyugodtan várom sorsomat, dőljön el ez akárhogyan reám nézve; ama kevés igényeim, a melyek nékem vannak és a falusi élet öröme elviselhetővé teendik a veszteséget!... — Dipaéretre méltó U.. De egy kis béke-kisérletet még is csak tehettél volna a fiatal bárónál. Tizennégy napja, hogy a városban van utazásairól visszatér /e. — Ezt éa is tudom!... — Ismered őt?... — Nem!... Mi sohasem láttuk egymást, s ón bevallom, hogy ő volna az egyetlen ha Iandó, kinek láttára el tudnék járulni!... — Elpirulnál ha őtet látnád ?... — B »vallom, mert nagybátyám a legoktalanabb módon kompromittált 1... — É« ugyan miképen? — Ismered nagybátyámat? — Hogyne ismerném ? — Igazáig! — Igy hát tudod, hogy mi az ő mániája. Férjhez szeretné adni a világ minden leányát 1 — Valóságos házassági kurátor! — Alig !evék özvegy — folyiatá Eaim?. — mit tsz az én drágalátos nagybátyám?... Képzeld csak Arab illa, tudtomkivül levelet irt Kertfalvi bárónak, a melyben kezemet* igéri néki, ha lemond a pör további folytatásáról és kiegyez! — Hahaha! csakugyan ez a telte reá vall, — szólt Berkiné kaczagva. — S én mindezi csak akkor tudtam meg, midőn már a levelet elküldölte. — Eredeti ! és mit válaszolt reá a báró? — Azt nem tudom. Nagybátyámnak különben szokásában van mondani, ha valami nem sikerül, — mint azt hiszem a levélbeni közvetítés sem sikerült — hogy az illető, a kinek a levelet küldé, nem kapta azt meg. — S hiszed-e hogy nagybátyád ilyen meggondolatlanságot eltudna követni ? — Daczára annak, hogy ő tagadá a levél irást, kénytelen vagyok elhinni; hiszen csak ismerem a természetét? — Bár látott volna a báró, bár beszéltél volna vele, ma, isten tudja, hogy állanának a dolgok! — szólt Berkiné, s magába folytatá — különben csak ezt akartam megtudni, hogy ismerik-e egymást! Most már tervem sikere bizonyos 1 Sasváriné felelni akart Berkiné előbbi szavaira, de mielőtt ajkára szó jött volna, a nagy terem ajtaja kinyilloU. II. A belépő Kovács tanácsnok volt. Már névről ismerjük őt mint Berkiné féltékeny, de hű szerelmesét. B -rkiné ma őt feltűnően hidegen fugadta. — Talán zavarom nagyságtokat ? ». kérdé a tanácsnok, kinek ezen hideg fogadtatás nom látszott inyjére lenni. — Ellenkezőleg, ön nagyon is kapóra jöa — szólt Sasváriné — mi éppen a porról b •arél-tünk, s szinte örülök, ha egy porezre megszabadulok a gondoktól, éá kellemesebb élvezetet lelhetek fel!... — Nagyon bizelgő reám nézve, — viszonzá Kovács, b aztán Berkinéhez fordult — Nagy-sám !... oh mily igéző kegyed ma. — Hm!... Mert vendégeket várok!... — Ve-ve-vendégeket ?... kérdé Kovács a féltékenységtől rbeskető hangon. — Igen!... viazonxá Berkiné — cehány hölgyet, és egy igen előkelő uratl... — Egy előkelő urat?... kérdé Kovács s féltékenysége növekedők. — Ön tudja Kovács ur, hogy én felei te kedvelem a társaságot, s ezért én mindenkor szívesen megnyitom termeimet!, szólt közönyösen Berkiné. — Sajnálattal be kell vallanom, hogy tudom ! .. — S miért ne kedvelném ? különösen a férfi társaságot 1 szólt mindig nagyobb közöny. nyel Berkiné. — S képes e az kegyedet mulattatni, amely az ón gyötrelmem? kécdé a tanácsnok. Berkiné hangosan felkaczagott. — Hahahal... Ismét a régi dalU ZALAI KÖZLÖNY 1893. B/80. Let Farkas Jikli Károly a társai lopá«»al vádoltak elleni ügyben vág-tárgyalás. Szeptember 23-án. 1942. B/80. Sz. 1. Kaszás István súlyos testi sértéssel vádolt elleni ügyben 3 ad bir. itélet hirdetése. 2024. B/80. Sc. 1. Varga AnUl s társa lopással vádoltak elleni ügyben 2-od bir. Ítélet hirdetése. Szeptember 24 ód. 1620,1623. B/80. Sc. 1. Fischer Ferenci sikkasztással vádolt elleni ügyben végtárgyalás. 1765. B/80. Sc. 1 Orbán Antal és neje sikkasztással vádolt elleni ügyben végtárgyalá». 1786. B/80. Sc. 1. Becze József tolva jlás-sal vádolt elleni ügyben végtárgyalás 1827. B/80. Sz. I. Németh János s társai tolvajlással vádolt elleni ügjben végtárgyalás. Kelt ¿ala-Egerscegen, 1880. aag. 30 án. MUZSIK KÁLMÁN iroda igacg&tó. HeJyl hírek. — Wlassics Antal kir. törvényszéki elnök ur szept. 9-én Csáktornyára utazott, hogy az ottani kir. járásbíróságot hivatalos szemle alá vegye. — Az elismerés egy igen szép példáján volt alkalmunk a napokban gyönyörködni, ugyanis Dr. Schreyer Lajos urat egyik patiense, kit életveszélyes betegségóból a legbuzgóbb szorgalom- a fáradhatlan tevékenységgel sikeresen felgyógyított, elismerésül titokban lefestette és egy helyben készült remek keretben átnyújtotta. Az arczkép igen hü. mit az ia tanu-Bit, hogy a doktor ur kis fia azonnal nagy öröm közt felismerte atyját. Az emberbaráti érzelmű derék orvos ós családja bizonyára kedves emlékben tartják, mint az elismerés és hála jelét, noha a készítő naturalista, s mégis ecsetjét ily mesterileg tudja kezelni, jele, hogy nem mindennapi tehetség. Örömmel halljuk, miszerint tanulmányozás végett a fővárosba adja a boldog atya Kováls János ügyvéd ur kedves Etelka leányát, kinek e tapintatos és eredméjyea működésén mi is örvendünk, s a művészi tanulmányozáshoz sok sikert kivánunk. — A déli vasúttársaság humánus intézkedéseiről, tisztviselőinek becsületes működé aeiről több izben volt alkalmunk meggyőződni, nem mulaszthatják most som, hogy elismeró sünknek kifejezést ne adjunk a nagy-kanizsai köztÍBzteletü állomásfőnök Markó Antal ur előzékenysége 8 faivatalbeli erélyónek. Ugyanis egy itteni elsőrendű tisztviselő rokona még ju-njusban egy értékes női felső öltönyt feledett a waggonban 8 amint tudomására jutott & fen-tisztelt főnök urnák, erélyes intézkedése foly tán szeptember 5 én ké. besittetett a kárvallottnak, ki is általunk hálás elismerését tolmácsolja, mit mi készséggel teljesítünk. — Nyugta. 9 frt 10 kr. azaz kilencz frt 10 kriól osztrák értékben, mely összeget t. Róssavölgyi Antal úrtól, min* as egyetemi ifjúság zalamegyei tagjci által a kisdednevelő egyesüM javára rendezett táncavígalom bevételét átvettem. Kelt Nagy-Kanizsán, 1880. aept. 7-én. KnáuBZ Boldizsár, egyesületi pénztárnok. — Hallatlan olcsónak tűnik fel az angol fegyintézetekből kikerült zsebtárcza-könyvectke, mely Nagy-Kaniasáw Wi-jdits József könyvkereskedésében kapható. Ez egy 24 levéllel bíró zsebtárcza, mely szép fonaíu vár szontáblával van ellátva, két oldalt pénz, vagy névjegytartóval bir s ezen felül igen csinos előlap díszíti 8 ára csak 20 kr. Mért nem kerülnek ilyesmik ki hazai fegyintézeteinkből is ? ! Egy kissé vállalkozóbb szellem nem ártana! _Miért jött Károlyi és nem Csóka színtársulata Nagy Kanizsára? Csóka színtársulata az őszi idényre Bajára megy, Károlyi pedig Pécsre. Csóka Mohácson volt, honnan Szegszárdra ment, mig Károlyi Balaton-Füreden levén Kanizsa éppen útjába eseti Csakis október elejéig tartózkodnak körünkben, azért e ritka műélvezetet nyújtandó kitűnően Bzerve-zett magyar színtársulat méltó pártolására annyival is inkább felhivjuk a t. közönség figyelmét, mert két óv óta városunkban színészet nem volt s egyhamar aligha lesz. — Magyar színészet. Balaton-Füredről Károlyi Lajos jeles színtársulata körűnkbe érkezvén, következő felhívást bocsátott ki: Előleges szini jelentés. Van szerencsém Nagy-Kanizsa város és vidéke mélyen tisztelt műpártoló közönségének tudomására hozni, miszerint Csóka Sándor színigazgatótól meg kelle vennem ugy a helyhatósági engedélyt, mint az előadásokhozi jogot, tehát megvettem. Jól szervezett operette, dráma, vígjáték és népszínmű társulatommal Balaton-Füredről megérkezve előadásaim sorozatát szombaton, szept. hó 11 -ón Bokkacscsó czímü közkedvességü 3 felvonásos vig operettel kezdendem meg. Jelenleg egyúttal bátor vagyok a n. é. közönségnek ugy társulatom, mint az előadandó uj darabok névsorát bemutatni. T&rculatorc névsora. Férfiak: Károlyi Lajos, igazga\';ó. Károlyi Árpád, kardalnok és segédszinész, Bács Károly, hős szerelmes, Mészáros Lajos, szerelmes, Mezey Péter, operette, buffo és komikus, Bákeffy István, apa színész, Ferenczy József, rendező, kedélyes apa és operette, Kovács Elemér, cselszövő és jellem, Berényi Gyula, népszínmű énekes és operette, Míhalovita Pál, operette tenor, Balogh Gusztáv, karnagy, Sarkadi Igcticz, sugó, Csenteri Kálmán, segédszinész és Kardalnok, Bíró Kálmán, segédszinész és kardalnok, Faludi Vilmos, segédszinész éa kar-d.alnok, Dancz Lajos, segédszinész és kardalnok, Miksai Emil, Begédszin ész és kar dalnok, Bedecs Antal, ruhatárnok. Nők: Károlyiné, drámai anyaszinésznő, Bícsné Liptay Laura,coloratur, operötve énekesnő és népszinmü, Tatay Eugénia, operette alt éQekeauő, Ferenczy né, társalgási komikus színésznő, Mészárosné, másodénekesnő, TIZENKILENCZEDIK EVFOITAM Szeptember 23-án. 1529/80. Kremzir Samu éa társa mere-nyei lakósok hamis bukással vádoltak elleni ügyben végtárgyalás. 1876/00. Ifjú Pető Ferencz éi társai nagy-radai lakósok lopással vádoltak elleni ügyében végtárgyalás. 1672/80. Borosa József bakónaki lakóé lopással vádolt elleni ügyben Ill-ad birósági itelel hirdetése. Szeptember 24-ón. 1864/80. Nyári János és társa ujnépi lak és közhatóság elleni erőszakkal vádolUk ügyében Il-od birósági ítélet hirdetése. 1S80/80. Lichtenvaller János alsó mándi lakos súlyos testi sértéssel vádolt elleni ügyben végtárgyalás. Szeptember 30 án. 1792/80. Balázs János és társa lopással vádoltak elleni ügyben végtárgyalás. 1355/80. Parafta István atánai lakós bírói zártöréssel vádolt elleni ügyben végtárgyalás. 1832/80. Gaiazki Ferencz légrádi lakós közhatóság elleni erőszakkal vádolt ügyében III-ad birósági Ítélet hirdetése. 1903/80. Tóth Ferencz meszes-györki lakós lopással vádolt elleni ügyben Il-od birósági Ítélet hirdetése. 2002/80. Burka János nagy-kanizsai lakós erőszakoa nemi közösüléssel vádolt elleni ügyben végtárgyalás. 2044/80. Tóth Ihász József büdöskutí lakós lopassal vádoltelleni ügy ben végtárgyalás. Kelt N.-Kanizaán, 1880. aug. 28. Kiadta: WLASSICS EDE iroda igazgató. B nőügyi tárgyalások jegyzéke. Znla-eger szegi kir. törvényszéktől. (Folyt, éi vége.) Szeptember 16-án. - 1848. B/80. Sz.l. Kaj Mihály sikkasz lássál vádolt eileni ügybon 2-od bir. Ítélet hirdetése. 1849. B/80. Sz. 1. Rózsa Mátyásnéa társa megvesztegetési kísérlettel vádoltak elleni ügyben 2-od bir. itélet hirdeíéae. 1878. B/80. Sz. 1. Fodor Aurél sikkasztással vádolt elleni ügyben 3-ad bir. ítélet hirdetése. 1885. B/80. Sz. 1. Tolli György s társai súlyos testi sértéssel vádoltak elleni ügyben 2-od bir. itélet hirdetése. 1886. B/80. Sz. 1. Boronyák Sándor Bulyos testi sértéssel vádolt elleni ügyben 2 od bir. ítélet hirdetése. Szeptember 17 én. 1681. B/80. Sz. I. Kovács György tolvaj-lássál vádolt elleni ügyben végtárgyalás. 1812,2032. B/80. Sz. 1. Németh József s társa csalással vádoltak elleni ügyben végtárgyalás. Különben nem is tudom, hogy ki tiltaná meg ezt nekem ?... Eddig azt hívóm, hogy ön kiábrándult féltékenységéből! szólt Berkiné. — Sasváriné, mint a kegyed barátnője, ismeri határtalan szerelmemet L^Szerencsésnek inondhatom-e magamat, ha gyakran hetekig kell lótnom-futnom, mig egyszer élvezhetem édes mosolygását, mig egyszer beszélhetek kegyeddel!... Naponta háromszor ia jövök kegyedhez, de soha sem találom itthon. Mint az őrült rohanok le a lépcsőkön az utczára, el a mulatóhelyekre, a szinhávba] a társaságokba, szóval mindenhová ahol kegyedet föllelni vélem, s ah fáradságomat még soha Bem jutalmazta a siker, s igy . kétségbe esve. ismét visszatérek kegyedhez, s ime feltalálom, de eme prömet kétszeres bánat éri! Mit kelle hallanom!.. Férfi vendégeket vár, akik bizonyára ördög fiak lesznek embermezbe bújva, hogy megigézzék kegyedet, s utamat elzárják I... Azóta kézzelfogható közönyösséggel viseltetik irányomban, s szivemben a kétely harcza dul, s egyik nap, mint a másikon, soha sincs nyűg tom!,.. Még álmaimban szinte látom, mint édesgetik el az átkozottak kegyedet, s ah!...mindenkire oly igézően mosolyog, csupán csak ón reám néz hideg gunynyal!... szólt Kovács, a legnagyobb bánattal. — Oh szegény !.., szólt Sasváriné — ha a dolog igy ¿11, akkor igen rosszul áli barátnőmmel !... — Ezt tagadom!... szólt közbe haraggal Berkiné — Kovács urnák ezelőtt néhány nappal nyíltan megmondám, hogy ő és nem más lesz az.én férjem, ha egykor férjhez akarok menni! Miért panaszkodik tehát?... — Kegyed teljesen igazat mond, — vi-szonzá a tanácsnok némileg felenyhülve Berkiné szavai által, mondá már eztkegyed még a mult ő^zel is!... Hanem olyan hangos, hogy én inkább tréfának vettem, mint komoly nyilatkozatnak !... Drága nagy&iml... Alapitia meg va- lahára menyországomat!... Határozza meg azt az időt amelyben esküvőnket megtarthatnék !... — Helyes 1... veié közbe Sasvárinó -7 nyilatkozzál már egyszer érthetően, s engedd, hogy megérjem azt a szerencsét, s még elutazásom előtt lehessek tannja a boldog, boldog ogye-aülésnek!... — Ugyan hová gondolsz?... kérdó Berkiné, s aztán Kovácshoz fordult — egyelőre még igen fiatalok vagyunk!... — De az iaten szerelméért, hát addig várjunk, mig hatvan éves aggok leszünk? kérdé Kovács. — Hanem ¡8addig, de legalább a feléig!.. Én még egy kissé könyelmö vagyok, s még tetszeni is 8zeretek, ön még fiatal, nagyon heves éa oknélkül féltékeny!. Eme hibákat csak az idő lesz képes eloszlatni! szólt Berkiné. — Igen!.. Én féltékeny vagyok, és mi végett! Ha szerencsém meg volna alapítva, azáltal hogy kegyedet boldog nőmnek nevez hetném bizonnyára lecsillapitanám féltékenységem ördögét!... szólt Kovács. — On csalódik, veté ellen Berkiné. — Hogy-hogy ?... — A vóralkat következménye a heves-Bég, b a féltékenység. A legnagyobb mértékben pedig hevessége mutatkozik, mert a legártatlanabb csekélység felett méregbe jön! Szóljon, nincs e igazam ?... Nem-e vörösödött el mérgében a minap ia, midőn arról a fiatal emberről szóltam önnek, aki engem most ia folyton keresett a bálban, s aki ott tevó nékem a szépei U. — De hát miért titkolta előttem, hogy bálba megy ?... — Mrrt azt akartam, hogy senki se tudja meg!.,. — Daczára annak, hogy kegyed tudjí. ón a bálokat nem látogatom?... — Igen!... Oh éa a tegnapi bálon felsé ge8en mulattam !... — Elhiszem!... S egy érdekes iameretaé get it kötött! ., asólt haraggal a tanácsnok. — Igen érdekes ismeretséget!... szólt a szavakat kellően hangsúlyozva Berkiné. — Csak az a kár, hogy az illető ur kegyed előtt Anonym! viszonz/- Kovács. — Már nem az!.. Kovács meghökkent. — Már nem?... Szabadna kérdenem....? — Hogy, hogy hívják?... vágott szavába Berkiné. Miért nem?... A neve báró Rózsaági Tihamér. — Báró — Rózaa-á-gi — Ti-ha-mér — szólt a szótagokat ujjain mutatva Kovács — es egészen ismeretlen a mi körünkben... A neve igen illatos!... Bizonyára holmi báli uracs, vagy kalandor lehet!... Berkino boszusan nézett Kovácsra. — Kikérem magamnak az ilyen gyanúsításokat, nékem nincs dolgom semmiféle kalan dórral!,.. Rózaaági először született báró, másodszor i^en ősi család sarja kinek birtoka nem messze az enyómtől fekszik !... — Ez éppen nem czáfolja meg előbbi szavaimat!... Mert bárki is felveheti akármelyik ősrégi család nevét, s közelebbről nem ismerve lehetetlenség hozzá ilyen bizalommal lenni, amint a kegyedé!... Pláne ha felgondM juk még szobája küszöbét Bem lépte át! .. — Engedelmet Kovác* ur!. . átfogja lépni!... Még pedig ma! .. — Kegyed tréfál!... — Komolyan mondom !.., Én elvárom őtj — S ha kérdeznem szabad ki mutatja ötbe?... — Saját maga!... — Magamagát?.,. Ez páratlan szemtelenség — mondá magában Kovács — eszerint — folytató hangosan — már itt is lehetett?. . — Még nem 1... Hanem ő irt — mondá Berkiné, miközben felállott síékérői és még az iró asztalán fekvő levelet, a melyet Kertfalvi irt, elrej — És kegyed válaszolt?.,. \' — No ét ezen van nlyas valami külöaöt? SZEPTEMBER r12-éi 1880. Könczöl Luiza, társalgási és drámai azeade, Kovács Ilka, Somogyi Korflél, Várady Mari, Tbaraasovits Matild, Izminé, Újhelyi Mari, segóinrinésznők éa kardalnoknők. Áa előadandó újdonságok. Színmüvek, vígjátékok ét népszínművek : Proletárok, Rosenkranz és Gttlden-stero, Budapesten, Az uj házi ur,. Eredendő bűn, A doktor bácsi, Daniseffek, Fiam nagyon ostoba, Nótás Kata, Pletyka pad, Borzáné Mii\'^ija. A becsület szegénye, A legény bee adj«; Szomszéd liíam kakasa. Operettek: Robinson operette, Bokkacscsó nagy operette, Boissy boszorkány nagy operette, Petaud király udvara, vig operette, Kisasszony feleségem, Kornevilii harangok nagy operettek, Bőregér nagy operette stb. Ezek után mind magam, mind szintársulatoraat szíves figyehnök éí pártolásukba ajánlva, kik is mindent elfognak követni, ho^y azt meg is érdemeljük. Maradok őszinte tisztelőjük Károlyi Lajos, székesfehérvári kerület igazgatója. — Meghívás. A nagy-kanizsai „Társaskör" évi rendes közgyűlését, saját helyiségeiben f. 1880. évi október hó 10-én délután 3 órakor tartja, — melyre a társaskör rendes- és kültagjait tisztelettel meghívja az elnökség. Tárgysorozat: 1. A mult évi számadások megvizsgálására kiküldött bizottság előterjesztése. 2. Titkári jelentés a társaskör állapotáról. 3. A jövő évi költségvetés megállapítása. 4. Az igazgató választmány lemondása és uj igazgató választmány alakítása. 5. Indítványok. A kik bármely önálló indítványt kívánnak a közgyűlés elé terjeszteni, azok felkéretnek, hogy ebbeli előterjesztésük tárgyát a közgyűlést megelőzőleg 3 nappal az elnökségnél bejelentsék, mert későbben előterjeszteni szándékolt indítványok tárgyalás alá nem bocaájtatnak. Kelt Nagy-Kanizsán, 1880. augusztus hó 25-éa. Dr. Laky Kristóf, társasköri elnök. — Dr. Hérics János soproni kir. törvényszéki elnök szabadságidejét Nagy-Kanizsán töltvén, mult szerdán Sopronba visszautazott. — A pécsi hadgyakorlatról. A sátortábor csinosan van berendezve éa remekül épitve. Feltűnő a tiszti pavillon, a főőreég épülete, ugy a legényaégi aátrak, melybe egyenként 200 ember fér el. Megemlítendő a lövölde, mely ritkítja párját, a kórház és vendéglő az igényeknek megfelelő. Az összes zászlóalj legénysége pontosan bevonult. Vasárnap, f. hó 5-én volt mise a sátortáborban, melyen az ösz-szes V. honvéd kerület tisztikara éa legénysége .részt vett. A mise után díszmenet volt, melyen a zászlóaljak a következő rendben vonultak fel: elől ment a 65. zászlóalj, ezt követte a tolnai 66., a veszprémi 71., a győr pápai 72., a mosonyi 73., a soproni 74., 4 kőszegi 75., a vasi 76., a balaton-zalai 77., a sala-muraközi 78., a baranya-tolnai 67., a baranyai 68-, a dél somogyi 69., a balaton-somogyi 70. zászlóaljak, s végül a 8. huszár ezred 1. és 2- osztálya. A mise után elléptetós következett, mely- — Oh nincs!.. éppen nincs ! szólt Kovács féltékenységének egész dühével, mialatt homlokán a verejték gyöngyözött. — Miért ne fogadhatná kegyed ezt a Rózsaágit?... Persze!... Sőt mi több!... El is megyek, hogy a báró ur hdyettem legyen itt, mert jelenlétem igen kellemetlen volna önökre nézve !._ Élj en boldogul !. . Isten önnel!... Hogy mi látjuk-e még egymást, ehhez nagyon különös véletlennek kell járulni i:.V Éljen boldogul, örökre !... Kovács villámgyorsaik távozott, különféle állapotban hagyva el a két nőf. Berkiné, ki Kovácsot ismeré, tudta, hogy holnap ismét jönni fog, örült e gyors változásnak, a szinte látta már tervének sikerét!... Sasvárinó Kovács után sietett. — Kovács ur, Kovács ur!.. De ő már nem hallá e hangokat és Sasvárinó lehangoltan tért vissz«. — Arabella!... ó csakugyan elment! — Hadd őt!... — T\'i zsarnok vagy !... Kovácsnak igaza van, minek engedsz mindenkit, csmk ugy „per ismeretség" házadba jönni? szólt Sasvárinó, — Szólj!... Mely okok mellett utasíthatnám vissza látogatását?... Avagy a hóbortos Kovács kedvéért elzárkóztam mintegy apácza ? kérdé Berkiné. — Ezt nem mondám! — De ilyen íekiu-télyes férfiút mint Kovács még sem illik eny-nyire csúffá tenni, ő megérdemelne egy kit áldozatot!... Mi* tennél, havaíóbat elmaradna? — Ez fájna nékem!... Mit tegyek, tanácsolj 1... — Lemondani R^.zaaági látogatáaát. — Lemondani?... A jelen helyzetben lehetlen!... Goodold meg a következményeit lemondásomnak ! .. Ő oly férfiú, ki közbecsületben róazenül. Hisz általa pelengérra állíttatnék l — Tehát mit tegyünk?... (Folyt, kőv.) TIZENKILENOZEDIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. SZEPTEMBER 12 ¿fi 1880. nek befejezte után H o 1 1 á n Ernő tábornok, kerületi parancsnok ur az összeg tisztikart maga elé sorakoztatta, előadván a gyakorlat mikénti beosztását ós végbevitelét. Ezzel az ünnepély befejeztetvén, a csapatok bevonultak. — A Csáktornyái járásról irtuk lapunkban, hogy az állatok körött a lépfene pnsztit, jelenthetjük, hogy már múlófélben van; nem igy a tapolczai járásban, hol két helységben e bajban már 30 darab el is hullott. — Balaton Füreden szept. 15 ón marhavásár lesz. — JPogánj/várott nagymennyiségű szilva termett, méreje 4 frt. — Gryászhir. Kollay Alajos, csáktornyai derék, ügybuzgó s. szolgabíró f. hó 6-án hivatalos dolgait teljesítendő Stridóra utazott. Útközben agyszélütés következtében meghalt. Temetése Csáktornyán f. hó 7-én, délután fél 6 órakor nagy részvét mellett ment véghez. Koliayt mint derék, ügybuzgó hivatalnokot, képzett\'jogászt és jó barátot Muraközben igen szerették. — Béke legyen a korán elhunytnak hamvai fölött! — Helyébe távirati uton helyettes segéd szolgabírónak Bölcs Sándor ur nevez tetett ki. — Sümegben szept. 8-án eddig ismeret-len okból tűz ütött ki. Délután szélcsend levén ós a rögtön érkezett segély következtében csak egy istálló égett le; a vele kapcsolatban levő pajta megmentetett. — Rövid hirek. Vajda-Hunyadvára csak mint műemlék tartatik fenn. — Endrődi Sándor jeles költőnk Nagyváradon elfoglalá tanári tanszékét. — Nehrebeczky Sándor ministeri tanácsos meghalt. — Margitszigeten az idén 777 állandó és 80,863 látogató vendég volt. — ,Fővárosi napló" czimü uj szépiro.lalmi napilap indul meg Komlóssy Ferencz szerkesztésében. — Serajevóban katonai és polgári tűzoltó egjiet alakul. — Felső-Magyarországból a kivándorlás megszűnt. — a. székesfehérvári ,Őszí ünnepély" kitünőleg sikerült. — A sárvári kerületben szept. 22-én lesz a képviselő választás. — Jókai Koritniczán van. — Dr. Kómer Flóris Lissabonba utazott. — A gyulai kir. ügyészség hivatala kiraboltatott. Ki nyert? Szeben, szept. 7 én : 40. 10. 19. 30. 5. Prága, . * 62. 78. 58. 2. 68. Lemberg „ . 58.85.36.87.24. Legújabb. — LAPUNK bezártakor veazszfik a fairt, bogy közelüskbeE Somogyban a marhavész kiütött, mifeiól "Z2la»sgye alispánja táviratilag intézkedett. Műsorozat a Nagy Kanizsán működő B^¡n\'á^sul&tnál: szombaton sept, 11. B0kkaC8C80 operette vasárnap . 12. Nótás Kata népszínmű hétfőn , 13. Proletárok vígjuk. kedden , 14. Szünet szerdán , 15. Kisasszony feleségem operette. csötörtökön n 16. Doctor bácsi vígjáték. pénteken . 17. Szünet szombaton „ 18. Robinson operetté vasárnap , la. Borzáék Harcsája népszínmű. Vegyes hirek. — Tahir bey alezredes a török hadsereg -ben,nemrég Konstantinápolyban meghalt. Tahir bey, eredeti nevén Schein den berg, eredetileg magyar ember volt, a mint Bem tábornok törzskarának tagja küzdötte végig az 1848-iki forradalmat. Midőn Bem kimenekült Törökországba, Scheindenberg is vele vállalt tőrök szolgálatot, s 32 esztendeig volt tagja a török főbb tisztek karának, b mint jeles műszaki mérnök volt ismeretes s nagy mértékben bírta a szultán bizalmát. Temetése Konstantinápolyban katonai pompával folyt le. Tahir beyt neje, két kis gyermeke s két fistsl unokahuga siratja. — A fagylalt története. A fagylalt nem az újkor találmánya. Élvezete a legtávolabbi ókorba nyúlik s eredetét a tropikus kelet népeinél találjuk feLA régiek fagylaltja megfagyasztott folyadék volt, a mai fagylaltot ők még nem ismerték. Csak 1669-ben találkozunk először Parisban a mi fagylaltunkkal. Yatel dicsőségeinek tetőpontját azon a napon érte el, midőn Condé XIV-ik Lajos királyt Chautilly remek palotájában fogadta. Az ebéd, melyen 25 magas vendég volt jelen, már végéhez közeledett, midőn mindegyik vendég elé megaranyozott ezüst kehelyben Cdinos tojás alakú fagylaltot helyeztek s pedig mindenféle színben. Ez alakbani feltalálása csakhamar általánossá lón. Ma tehát 200 éve, hogy a fagylalt mostani alakját feltalálták. Élveze:e lassan-lassan mindenhova elterjedt. — A pécsi sátortábor elkészült. A kormánynak 225,704 forintba, a városnak miut- i egy 70,000 forintjába került. Elkészülvén, nagyban várták a honvédelmi minister által kiküldött bizottságot, mely Forinyák ezredesből, Kovács Kálmán egri főmérnökből állott, s melyhez a ministerium utasításához képest, még egy városi mérnöknek s egy tanácsosnak kellett volna csatlakoznia a felülvizsgálatra. Az ottani építészeti hivatalt, mely a munkálatok felügy ele tévéi megbízva volt, senki sem hívta. Ekkor, — mint Pécsről írják, — egyszerre Kovács megbetegedett, s igy Forinyák magára maradt volna, hogyha hamarjában B-iczó József főmérnököt elő nem rántják, aki ismét Alberti almérnököt küldötte ki. Mikor azután mindenféle bajok után Kovács meggyógyult és igy hozzáláttak a szemléhez, mindent rendben találtak, jóllehet pécsi körökben az a nézet uralkodik, hogy bizony ha a városi felügj elő épitészeti hivatal adhatott volna jelentést, akkor az olj sok költségen épült tábort le kellene bontani. A megjelölt hiányokat részben agyonhallgatták, részben pndig megígértették az építő Gregersennel, hogy „majd" kijavíttatja. — Ütlevelek a külföldre. A belügyminis-ter mult hó 23-án körrendeletet intézett valamennyi törvényhatóságokhoz, mely szerint ezek világosítsák fül az igazolási kártyákat kérőket, hogy ezekkel nem lehet a külföldre utazni: s ottezek alapján útlevelet kérni. Jövőre akik egyszerű igazolási kártyákkal fognak külföldre utazni, a külföldi hatóságoktól kötött marsrou\'ával fog«ak visszaküldetni. — Hogy lehet uj burgonyát ejorsan megtisztítani? Egy versaillesi vendéglőben az uj burgonya meg tisztításánál következő eljárást követik : A burgonyát, miután kissé megmos , ták, nagy k\'indőbe teszik és durván darált sóval hintik be, valószínűleg azért, hogy a rákövetkező dörzsölés hatását fokozzik. A ruhát két végén két ember fogja meg s egy kis ideig rázogatják. A burgonyának ekkép az élénk eur lódás következtében egész felületén leválik a héjjá, e csak meg kell még mosogatni, hogy ezt tel j^sen eltávolítsuk. Ez eljárás segélyével 2 kilogramm burgonyát alig egy perez alatt lehet megtisztítani. A vastagabb héjú, régibb burgonyánál azonban ez eljáráf nem alkaimurha\'ó. Papírszeletek. Ejy szerelmes ifja, ki Dsn bírt valami költői talentummal, leveleit mindig egy ieYelezőből szokta kiirai. Kedvese véletlenül jól ismerte azon könyvet ée tgy 1 ereiére igy válaszolt: „ Imádott Jancsikám! Nagy sajnálatomra ki kell jelentenem, hogy ma nincs időm utóbbi leveledre feleletet irni, hanem olvasd a feleletet t „ Levelező * dben a 79-ik lapon. Üdvözöl Juliskád.\' — Pajtás, nősülj meg, egy szép 36 éves özvegynő vár reád. — Ah! 36 éves, — inkább két 18 ereset vennék eL, hamár komolyan akarnék nősölni Geyer: Ugyan mibe kerülne az, Mayer ur, ha én valakit gazembernek neveznék? Mayer: Mindenesetre sok pénzébe és szabadságába. Geyer: No akkor inkább nem nevezem önt annak. Bemegy egy kis ember az egyetemi könyvtárba hüselni. A szék alacsony, odafordul hát a szolgához: —r Adjon egy vastag könyvet! — Tessék kérni egy kivánatlapot, kikeresni a jegyzékből a könyv czimét, s ráírni a lapra. — .Nem keresgélek én t jegyzékből 1 Adjon egy rastag könyvet, igen vastag legyen 1 — De minek V — Ki. akarok Ülni 1 A izínházban. — Ejnye »pjok, mondj i meg kee, mért énekel ez a eok ember egyszerre ? — Azt ae érted föl észszel ? Hát hogy előbb elvégezzek — Képzeije kisasszony, atyám megharagudott, s most nem küld többet havonként ötven forintnál ! — Hogyan, b ön ebből el tud élni! — Pompásan kisasszony, s m-ig adósságba is tudom verni magamat! Hivatalos placzi árak. Nagy-Kanizaán, 1880. szept. 7. 100 kilogrammjával saámitva. Basa 10-—.—-10-40. Rozs 8--9 —. Árpa 7—.—8\'—. Zab 5-20.—6.—. Kukoricza 8.40-— •—. Burgonya 3 50.--. Borsó —.—30 —. Lencse —• —•—28—. Bab —-—.—12.—. Széna •—.-1 60. Szalma •— .—1-20. 1 kilogrammjával számítva. Marhahas 52—.—. Sertéshús 60"——. 8a-lonna •—.—78. Disznózsír •—.—80. Vörös hagyma •—. — 16. Fogbagyma 30. Czukor •—.—50- Bors •—l\'3\'i. Paprika 1—.—. Szappan •—.—40. 1 literjével számítva. Ó bor 32-48 kr. üj bor 20-24 kr. Pálinka 48 kr. Eczet 6 kr. Kiadta: FARKAS, v. piacz könyvvezető. Üzleti szemle. Nagy-Kanizsán, 1880 sept. 11. E heti pompás és teljesen nyárias időjárásún1 kat tegnapelőtt esős idő váltá fel, mely azóta uralgó A szilárd hangulat, melyet ntolsó tudósításunkban jelezhetni örön ünk volt, azóta sokat engedett — A gazdag hozatal kapcsolatban a főpiar.xi lanyhább hírekkel elég alkalmasak voltak nálunk is renyhébb bai.gu latot t«rein«iii, moly majdui-m mind«n CZlkknél érvényre jöti és arhanyatláiokat idézett elű. Buza nagy meuuyiaégekben jött piacznnkrs, mig a kereslet iránta nagyon mérsékelt volt. Árak 15 -20 krral csökkentek Rozs szintén el volt hanyagolva; árak 20 kr ral alább szálltak. Árpában nagyobb forga\'om é* jobb hangulat is volt; finom minőségek sőt jól keresve is voltak. K&zépfajok változatlan és első rendű minőségek nagyon magát árakon keltek el. Zabban még mindig csekélyek kéaxleteink, w iránti üsletfinknek tehát jelentéktelen terjedelme rolL Arak szántón haayatfó félben vannak. Tengeri örr-gtzcmC egészséges áruban majdnem egészen hiányaik, mi e cxikk minden fajaira nézve kellemesb hangulatot aaült és az árakst is em«lé. Minősé* szerint: Baza 10— .—10-60. Rozs 8 40—8-80. Árpi 6-50—8-75. Zab 525-6 —. Knkoricxa 8 25— •—. Cinquantin •--8 40 Bab (fehér) •—. Bab (tarka). .—. Repcxe —---. EL B. Szerkesztői; üzenet. 4242. S. 8. — T. példinynyal Dm sxolgál- hitnnk. 4243. E D. K. A történelmi ezáfolxtot vettük, igyekezünk mielőbb átolvasni s nyilatkozni. 4244. E. Fehérvár. Átadtuk a kiadóairaUinxk. 4\'45. E. Bpest. Intézkedtünk. 4246. T. L. Az értekezletet köszönetül vettük. 4247. „Temetésre" — ..Dalok" , — „Mit csináljak ?". Közölheteilenok. 4248. „Hamis a lány^. Az igazat nom kell mindig kimondani. 4249. „Ismeretlen". Maradjon is az. Vasat! menetrend. Indnl KAuisitáról hova: Vonat szátr Ora Pere. Idő 307 Es«k. Moh&os, Dombovár 5 10 raggol 215 , 2 30 délut. , 11 1 ójjol 202 Buda-Pestre (gyorsvonat) 5 65 reggel 204 , (postavonat) 2 6 délat. 212 , (\'egyes vonat) 11 20 4jj« l 313 Bécsbe (8sombatbely, Sopron- felé) 6 15 regge! 301 . 1150 éjjel 315 Sopronba 3 40 délut. 205 Prágerhof Kottori, Csáktornya 4 55 reggel 203 . , 2 47 deiut. 201 . . (gyorsv) . 10 50 éjjel Érkezik Kanizsára honnét: 210 Zákány felől 5 27 reggel 216 , 1 41 d4ib- 208 a 11 1 éjjel 211 Buda-P«stről (vegyi* vonat) < 15 reggel 203 „ (postavonat) 2 5 déini 201 „ (gyorsvooai) 10 30 éjjel 301 Bécsből 4 l reggel 314 „ 10 15 éjjel 316 Sopronból i2 óí-ibea 202 Prágerhof felől (gyorsvonat) 5 37 reggel 204 „ 1 20 délaí 206 „ __10 50 éjjsl A Balatonon va!4 BalsLton-Füredról iedui a iíisCalO\'{j--góí^» reggel 9 órakor 8»ófok»c. Cgyaa onnfi indul á4la4.<n 3\'/, , B naponta o>ig hétfőn sivéiois^oc reggel 7 órakor 8iófokról indul délelőtt !l öracor Bfelito^-?öreár6 , . délután 5 , i Kivételesen szombatoc és »aí.vnr» a délutáni 5 óra helyett inda\' Füredra 8 ófakor. Felelős szerkesztő: Sáíőrfí Latja$. JXrsrUtt&n:-) Eaennel köszönetemet nyilváaitom iráa-.am tt-nusitott bizalomén. Igyekezni fogok n niiam ítt reniet»<éuyeket lelkiismeretesen eszközölni. Egyszersniit szíves todonsásara bc/.ca, b^y még b té i Idényre Itt bslyben egy fiók ízietet stég nyitni fogok, neiyben mindenkor a legnagyobb valasz téka kész női czikkek készletben lesznek KitQnó ti-ztelettel Berger Zsigmond 140 1—i Budapestről. #) E rovat alatt kB «Ültért felelősséget n»m Vállal a Stark. H I R idêtêseb:. T. p £ c E S — - _ - á 5 __ \'S • 2 £ő ï s > d pi.ícis e % íiilüL Idilli ÎIjI-HJ ? « %- ír Ï« 5 s o i F S2l ; rjffl: = ■ 5 Sh \' 1 fc E SSss-í ¿S2 ? ít-S-" £ a -2 « Ö- ss fe t; . o - — O 3 N S "c- 1ÊSI\'. a 5 \' Í 2 -r oá — « se -5 ^ SC "S? 1 = e-\' s c ? -S . bu ï -sS Z.U. » -5 O ~ Q£ c í—I .7 . — r. t» - o > Ef-O es a "ioîg = j: ~ i JÉ ¡«\'¿Il \'M i. 5 i ♦.—.■ÏÏ\'S 1= .«i- llO^iS sOííís = s t ¿1 274-5?" H a : e J— n • a rz -c p , -r î» 5 _ — « - ^^ ~ I » 1J5Í4SS 1 > .— Í Ä S ä = s 0 > = s, » — » — 1. ^ - -B -- e .ig:îï°ï il I - s ¡inai-si!.?! r Od t œ ^ - = — 3 • • Xíi * H\'l í É=E-"SS\'\| = -S-3Ï ^ÍS 0 « « • " jd ■S O ! 0 « 3 c £ ^ -5 "í ï T3 - BC l^Zï \'.¿ix ií : ■ S "K S--« = tís^-sstss »¿"s M > - £ e ï-o " = S -¡ï"™ \' ïilll r 1 - ^S 1.2 = !? ïs .■£ = -?-£ := si A no;. í>ol£üvetkezendő ¿ssi idény (\': uj oktobPr d »emberi évsecyeú beÁiltüral van siereacnm n.eyérdemfl h\'iIpyki)«7.orut fitryelmerifc\'.ni arr-( hopy kúnyvkereskedésMaben aiflden hszti és kütTöldi divcU Uipokru eleflzetbet&! Minden divallap hoszitn kúxvct enttl t kiitl<ííó! postán kQldetetv^ii be, uod kelleme, helyzetb-n vapyok. hogy & Inpoklt n:i- eey-két n.ppnl mogjel-néíiQk uiio háziMZ hDrdalhsíoB ki, v.-j vidékre útival küldhetem szét. 2 frl 50 kr. ■2 frt 60 kr 3 frt — 1 frt 60 kr. 1 frt 60 kr. 2 frt 60 kr. 1 frt SO kr frt 75 kr. Minden egyéb bárhol és bárki által hirdete\'t diritl&pokrs to.gj.r, né met és frtnexil nyelvi n is elo&celémek elfogult.tn»k. K^y-Einixsán, september havában 1SS0. Wajdits József. Magyar Hazár Bpesti magyar baz^r Hölgyek lapja Bazar (berlini) Frauenzeitung Fraui-nzeitung n»gy kiaűás Cornéli* (Wcsi> Modenwelt évnegyedenként he!yl>en -s vidékre óvnegyedenkiot vidékre bórrsentes; küldéssel 30 krral több. 138 1—3 TIZESKILENCZEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖK Y. SZEPTEMBER 12 ta 1880. Minden eddigi világtárlaton és orsz. kiállításon a legnagyobb dijakkal kitüntetve. Első magyar gép- és tüzoltószerek gyár, harang és érczöníőde Hazánk legnagyobb korszerűen berendezett gyára harangok tüzoltászatl és vlzmütészetl gépek készítésére; a gyárr.l kapcsolatos íimüieit.ií osrtály a jelenben egyedüli belföldi szlrattyn gyárt képezi, melyben kizárólag boni munkaerő alkalmazása mellett, minden cxáloak megtelelő szlvattynk és kntak késsittetnek. _ Ü0T Képes árjegyzékek és költségvetések kívánatra bérmentesen szolfláltatnak. "HM 0V* Sí- syÉLi- Solt-telepe: Kolozsvárott, belmonostor-utcza 12. szám alatt létezik "9V y»----—-^—..-v-\' ;fi r T" \' — • --. B2 A szürethez ajánljuk legjobb szerkezetű B O FL & A. J T Ö s: t S orsóval és anélkül, szölo-Balaokat\' 30 frttól 105 frtig, azéié-s, morzsoló szitákat, darabja 7 frt. borlehazógépek (szivattyúk) 5 legújabb szerkezet, szélkazánnal és golyó-szelentyüvel, melyek 2 kel mustot, valamint bort a seprűtől egészen, tisztán lehet le-c hatni, anélkül hogy azt felkeverje. ^ Valódi amerikai nyomó és szívó raggyaata-tBsiiők, borlehazó-tőmlók. palac2kok, betöltési készletek, dugaszoló-gépek, vaia-miut mind a pinoze-eszközökböz tartozó czikkek. Képes árjegyzékek kívánatra ingyen kiszolgáltatnak. SCHOTTOLA ERNŐ és NEOSCHIL Budapest, váczl körút 28, ëz. Xinos tôtotoé touzaüszog! a Dupuy N.-féle vetömag-pácz használata ntellett. Nemrég a szent-pöltf vidékbei! éremmel kitüntetve Ezen ré gálicz (kékkő) a más marj savakból álló pácz t ije-aen elpusztítja — ha a minden csomagon olvasható eeyszerü kivitelű használati ntaaitáa pontosan követtetik, — a buza^árpa, zab, köles, tengeri stb.-nól a vetőmagon találtató ünzögcsirákat, mint ezt számos bizonyítvány eroaiti. A magas m agy. kir. minisfcerium gazdasági közle\'néuyüí a Dapay N -féle páczet mint egyikét a legsikeresebb szereknek ajánlják a buzaüazög elhárítására. Áttekint- sek bizonyítványokkal kiváuatra ingyen ós bérmentve. Ára egy 2 hektoliter (200 ljrer) magra való csomagnak S0 kr. Nagy-Kanizsán egyedül csak Rotenfeld Adolf kereskedésében kaphafó. — Alsó-Lendván Tomka G. — Lentin Iaus8 Vilm08. — Mura-Szerdahdyen Srahovecz A. — Zala-Kgerszegcn Gráaer és fia. 13* 4-10 4032/1880. azátn. Hirdetmény. Nagy- és Kis-Kanizsa város közös képviselősége részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint a városi erdőség kijelelt részeiben létező s összesen 3928 frtra becsült folyó évi termésű szép és egészséges tölgy-makk írásbeli zárt ajánlatok utján eladatni fog oly módon, hogy az eladott makk vevő által legkésőbb folyó évi november hó -ítgeig szedhető s legeltetésre a helyszínén nem használható. Ajánla.-1 — « becsár 10 \'/, százalékával, mint bánatpénzzel ellátva — legfölebb folyó Beptember hó 20 án déli 12 óráig fogadtatnak el. — A további feltételek a városi számvevői hivatalb»n be tekinthetők. Nagy-Kanizsán, 1880. évi september 2-án. :39 í—3 A városi tanácí SEIDLITZ-PORA. P A C H E R E. eselStt ZSOLNAY VILMOS. Pécsett, Széchenyitér 18. sz. , Zsolnay-bazár* alatt. flsnlr ;il»knr vnlnrli 1,1 minden doboi «imiapiin » ««« ^bdli. <IKK()1 \\HlOCll, 4, <n ,ok„oro,itolt „6gtm „„ lenyomva. 30 ¿v ¿ta a leeiobb »¡kerek mellett fennáll mindennemű gyosior btlegsegek és emésztési akadályok, (mint ítvágyhiiny, batsaorolái), vér ■ tloias éi aranyer ellen. Kíllói.a.en oly egyéneknek ajánlva, kik Q15 életmódot folytatunk. Hamlsításek törvényileg bűntetteinek. Egy lepecsételt sredeti doboz ára. I frt. o. é. Ajánlja dúsan felszerelt nagyválasztéku gyári raktárát üveg, porczellán, kőedény, lámpa-. norinbergi és diszárn-czlkkekben, öntött vasedény, ; czlnszett és smallrozott pléhedény, mindennemű konybafeiszerelésl és 134 3-3 házi czikkekben legjobb oMiaí ezüst árut, íaacsaí-árnt, fostöíászan és festéScet chlrurglal és optikai czikkekben, templomi mM, utazó- ás yaflász-esztözol: parfüm és -m oadóazappanoKban »> TETEMESEN LESZÁLLÍTOTT ÁRAK MELLETT 4* Vidéki megrendelések gyorsan és pontosan teljesíttetnek. Az ujonan feltalált belgiai patent- revolver- és lefaucheax fegyvereknek nagy vógeladiisa. Miután a gyárnak pénzre van szüksége, végeladás történik; kinek 15 fegyverre van azükaége siessen vásárolni, minthogy soha ez életben nem kínálkozik ily lendkivüli előnyős alkalom, kaphatók még néhány patent revolverek 7 m/m 6 lövetű, pontoa 60 lépésnyire lövő húzott patent csővel 1 drb. hozzávaló táskával és töltvényékkel, telje«, szépen fényezve 3 frt 90 és 4 frt 50 kr, a jobbak, 1 darab 9 m/m revolver, kettős mozgáau, húzott esővel 1"0 lépéaro hord, táskával ós tölténnyel 4 frt 60 és 5 frt 50 kr. (ugyanez teljes 12 m/m nagy 5, 6 frt. i Minden revolver jótálláa mellett adatik el, azok jól be vannak lőve éa a legjobb patent nyéllel ellátva. Puskák 1 csővel 5, 6, 7 frt. dupla vadász fegyverek 10 frt 50 kr. 12, 14 frt Miudegyik a legjobb damaatoŐvel 5, 6 frt. a legszebb női revolver, kicsiny a mellény zsebre dugható 6 lövetű töltvényekkel együtt, Bittichi lefau heux vadászfegyverek legújabb azvrkezetü, hucott dam&st és patkószeg caő-vei. darabja 20 fit 5<> kr. 24, 28 frt a legfinomabbak, véaésMl és a nélkül, jól belőve és kipróbálva jótáliatal 9 frt 50 és 12 frt SÓ kr. a legjobb Flobert-féle szoba fegyverek, hátultölt3 golyóval tölthető, azét töltények, jótáliá< mellett, hozzávaló czéltáblák vasból. — Minden létező vadáss czikk kapható a nagy gy^ri raJrtárl irodában, (Burean der grossen Waaren-Depots) 25 6—tí A b t c u R Ix, Bécs II. Praterstrasse íir, 16. CRANCZIA BORSZESZ SÓVAL A legmegbízhatóbb önsegé.yső atere a szenvedő emberiaégn^k B minden belső é< küUő iryulladáaoál, a legtöbb betegaég ellen, min. dennf-mü se!>eiüléaek, fej-, fül- éa fogfájáa. régi -sérvek éa nyilt aebek-rakrekéiyek. Üszök, szemgyulladas. mindennemű bénulás és sérülés stb, ^tb. ellon. Üvegekben használati utasítással együtt 80 kr. o, ó. Ä Für f\\ Hal-niájolnj. KrohnX. és társától Uergenben (Norvégiiban). Kíen b&lmij zsiroltj valamennyi, a kereikodolembcn eiűfordnló faj kíiütt »» egyedau, mely orvosi cxílokra baisiutlIiatiS. Ára egy üvegnek használati utasítással I frt o. é. FŐ SEBllitaS Jloll A. gyógyszerész, cs. kir. udvari szállítónál, Bécs Tachiauben. Raktár az állam minden hirneves gyógyszertárában vagy füazer-kcreakedéaében. Raktár nélküli helységekben magánegyének nagyobb megrendeléseknél megfelelő árieengedéaben ré»ze«ülnek. A t. CZ közönség kéretik határozottan Moll-léle készítményt rer.delnt és rsak olvanokat elfogadni, mnlyek saját óvjegyom és aláírásommal vannak ellátva. Raktárak: Nagy Kanizsa Práger Béla gyósysz. Bein* J. gyógy. Rascnberg Ferencz Fesselbofcr József Rosonfeld Adolf. — Zala-Egerszég „Gyógy/izertár a szent lélekhez-. — Baros Dorner 8. Csáktornya Gőuc* L v gj-ógyszorész Kaposvár Kohn J. Babóchay Kálm. gyógy. Th. Keeak^saj gyógy. Kaproncza Wcrli M. gyógy. Kőazefl Caacainovica Ist. ^■\'gy. Küttel lat. gyógy. Keazllwly Scble fer A. Wünsch F. KŐraentí RjUz Jan. Zágráb Perklct Keroncz gyógy. Mittibach S. Ir,x»lmaahox gyógy. Sopron Mezey And. gyógy. (980 36—52) Csász. kir. oszir. szahadaioiiimal és porosz kir. rúaísístí jéváhagyással. Dr. Borchardt illatos nö-\'ény- axappan«, a teatbÖr axépiteaért éa jobbítására eliamert haté-konyaágu minden bőrkiütéseknél , eredeti csomagocskákban bepecsételve 42 kr. Dr. Koch növényezukorkái, iámért jele&ségü háziszer hűtés, rekedtaég, nyálkásodás- éa torok karczolásnál. stb. 70 és 35 \'noa eredeti dobozokban. Dr B^ringnier zamatos korora-szesze, értékes illat- é* mosdó-viz, mely az életszerveket erősíti és üdíti; eredeti palacx-kokan á 1 frt 2", kr. és 75 kr. Dr. Snin de Boutemard zama-toa fogazappana a fogak c-s fog- •tott* épenurrására a legált^\'á-uOs»bb ót legbiztoaabb aser ; V« és 7j caonagocakákban á 70 ée 35 kr. Balzuamos olajbogyó-szappan , * bőr finomsága és puhaságára éltciő én tartó a befolyása álul tűnik jsi ; 35 kroa csomagokban. Dr. B^riiienior fügj-Skér-hajolaia a haj éa szakái sűrítésére és föntartáaára, 1 palaczk ára 1 o. KOKan a 1 irt Zj Mr. ùs 70 kr.. r , Dr. Béringnier növényi hajfestő-1 J-der balraamos föidi- szeie, valódian fest fokete, barna ?ió olfj-««P}>na, darabja 25 t r« . ..... Irr A /IrV. l Un éa Bzőke szinre; teljesen föl-azerelve, kefével éa csészével 5 forint. Dr. Lindes tanár növény, ru-dacskenőcae a haj fényét és ruganyosságát fokozza és egy-azersmind az oldalhaj őssm-tartására is alkalmas ; eredeti darabokban 50 kr. Dr. Hartnng .china-héi-oUit. a haj növesztése- éa szépítésére, pecsételt pohárban és bélyegzett üvegekben ára 85 kr. kr. 4 drb 1 csomagban 80 kr. Különösen családokuak ajánlható. Dr. Hartnng jftvény-kénőcae, a hajnövés fel költésére és felélesztésére, bepecsételt és üvegekbon bélyegzett tégelyekben á 85 kr. Gyógyszeres Benzoe - aaappan , legfinomabb mosdószappan, ugyanazon eredménysyel bir,, mint a Benzoe-tinktara; ára _ csomagonként 40 kr. Az egyedili eiiraaliia remkitett árak mellett N -Kaalzsáa Rueafett Afetf és Rascoberf F»rtaczMi - Caáktorayái Bárón Lipótnál és a magyarorezági nagyobb gyógszertirakban. Í^VÍÍQ^ Hamisítványoktól mindenkit óvunk; nevezetesen V/Vetó. a dr gujn ,je Bonte n.ard-fé!e fogpwita a a dr. Borchardt-féle i latos növény-szappan-ától, számtalan hami»itó c azok elám-itói ítéltettek törvényszerüleg rtár ekkoráig is el érzékeny pénzbírságra. 81 6-10 Raymond és társ, £r,„k£. ""blllom laljd"0\' FONTOS messze-, rövid- és gyönge látóknak. C A legjobb szemüvegekkel szolgál jótállás mellett * HELFY B. látszerész o Nagy-Kanizsán a „Korona" átellenében, q Ancroid^Barometerek minden o ® nagyságban a meteorologiai és föld- 0 q magneti intézetből vizsgálva. Szem- q 0 üvegemet és aneroid-Barometerei- C ^ met 8 napi próbára adom. 109 io-> ^ ^OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOÜ Bumatra-gyémántoK. a. ^SBt Kien valóban pompái k3..k reod- Ja«k kirüli tusul biraak, tiauák it ciakU í it?\' ™ ijfe 1 kiérlel ütal tOi5obiSttetl.et5k mej » í Y »alóditíl. WMlnstSM kmdüuk j/OrO- t 1 I J\| ket, maaíir ketfóí aranyból i.rabjit kka^3, 4 fitirt, raibevalókat «Sjeket k.t-tós aranyból pirját 5, 6 frtírt a. Bíf-neg bór mentes beküldése atka. GyOrflknél iiG.k»-:ger a bSii^st megírni. (26 ö —S) Kaphatók arany — kettői ing yombok kBrekkeí 3 — 1 frt, Ir5i arnny — letton _ óralioexok. leynj.bb 3, 4, 5, 6 frt, nytklánciok ? frt. Ékaseráruk — gyári — raktára : EAZAR Anion Bíx, B\'cs II. Bmerstnztoe 16. Ns®r-K»nizsán, nyomatott a kiadó tulajdonos Wajdits Jósaef gjorasajtóján. nagy-Kanizsa, isso. szeptember i6-án. fizenklleuciedlk évfolyam. 3 QMMM ir jifia ávr. . . « fn.f E «1 4rr. • . . « . cacftt »m . . a . «»« 10 Icr Hírístssak A hasábos patiuorbaa , 7, máioaaxor 6 1 min.la-további torért 5 kr RTILTTÉBIIEK \| lorookéot 10 krért té- \|\| tettek fel. JJ tioeatiri illeték mindéi; j\| M(7«e birdetiairl kűiOcf i 30 kr SeetcndC. k ff«»»-- -----l=Zl£ ZALAI KÖZLÖNY elóbb: ,25 -A. Hs .A.-S O MOQYI KÖZJaÖNY.\' »sa*—-— (t A lap szellemi riaszt } ill-tí közleraóoysk a JZorkei tShöz. anyagi réazél illeti közl«mriyek pedig a kiadóhoz bórmentt-íntérendók : NAGY-KANIZSA Bérmentetleu levole; caak »amert munkatársaktól fogadtatnak \'íéxi rátok viasst a kffld®ü»«k- N.-KanixaaYiros helyhatóságának, „n.-kanizsai önk. tüzol tó-egylet", a „n.-kanizsai kereskedelmi s iparbank„nagy-kanizsai takarékpénztári, a „zalamegyei általános tanító-tea" tfilet, a „n.-kanizsai klsdedneveló egyesület", a iL-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet", a .soproni kereskedelmi s iparkamara n.-kanizsai kühálasztmánya" s több megyei és Yárosi egyesület hivatalos értesítője. Hétenklnt kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Jtagfaroeedaaiá. Alkotmányos életünk noha nem bir is minden téren óhajtásunk szerinti eredményt felmutatni, mind azon által ázt, a mit elért&nk, kicsinylenQnk nem szabad. Egy ily fontos, következményeiben már is háládatosan nyilatkozó eredmény a magyar nyelv kőtelezővé vált tanítása. Itt egy százados magyar hiba van jóvá téve, melyre ha elóbb gondoltak volna elődeink, sok nemzetiségi szemrehányást, epés kifakadásokat lehetett volna elkerülni. Merő ámitás az, hogy e szent földön velünk együtt lakó mis nyelvű testvéreink idegenkedtek volna az állam nyelvétől, e bal hiedelmet mindnyájunk lelkében eloszlathatta — ha volt — ama nemes és hazafias ruthéni nyilatkozat a magyar nyelv kőtelező tanítása tárgyában oly püs pöki kerületekben, mint az eperjesi, munkácsi, a hol a magyar nyelvet ott északon, itt keleten a városokban igen, de a falvakban bizony rsak elvétve beszélik, azt u csak a plébánián. Az sem való, mintha tótjaink mindnyájan pánszlávok lennének, mert béketűrő hazafiak ők, csak nyugalmukat ne zavasják egyes őrült agitátorok, a kik Szibériától le az Adriáig egy nagy szláv birodalomról álmodoznak. Vágjak be minden hazafiatlan hajtogatásnak az útját és akkor elcsendesedik minden panszlavisztikus törekvés. Magyarosodásunkat a törvényen ki-vűl önmagunk is szépen munkáljuk, minden nyomás nélkül. , Ilyen a ruthének egyházi szertartásos könyveinek magyarra való átültetése, rsidóÍBk számára fordított magyar biblia. Valóban lélekemelő, ha belátják azt, hogy legszebb ha az Istent - A.. magyarul -dicsérjük fent a Kárpátoktól le az Aldunáig. Magyar lett a különbféle vasnti társaságok közlekedési nyelve sok vajúdás, határkitüzés után. Helyet csináltunk magunknak állam- magán szolgálatban, lassacskán azokat is kiemeljük magas állásaikból, a kik csak teremtettézni tanultak meg magyarul, mert még vannak ilyenek is, a kik bent maradtak igazgatóknak s titkároknak. Magyarosodásunk mellett tanúskodik a sajtó. Ez egy nagy hatalom; kár, hogy annyian beszenyezik, sarat használván festék gyanánt. És még is azt mondják: hogy nincs nálunk sajtószabadság! Ezek az emberek bizonyosan nem ismerik a Bach-korszakot, a czenzurát és így természetesen a szillencziumot sem tudják micsoda. Évről-évre több hirlap jelenik meg, és ez nemcsak magyarosodásunk, de sőt közművelődésünknek is biztos mutatója. Máshol talán a közvagyonosodás jelének is vennék, de én ezt nem állitom, mert majd szembe hajtanák velem az executor szekerét. Mind ezen örvendetes tény mellett, van még is egy sötét folt : kereskedelmi világunk germanizácziója. Mintha a portékával járna a nyelv használata is! Német a könyv, német a levelezés. Valljon ha Bécsből rendelnek nálunk valamit, magyarul fognak-e kérni ? nem ! ott bizony nem járnak a mi kedvünkben. Hol van az megirva, avagy ki követelheti tőlünk magyaroktól, hogy németül eszközöljük minden kereskedelmi levelezésünket, németül vezessük ugy a leszámo- lás mint a könyvelést? sehol — senki! még csak olcsóbban sem nyerjük ez által külről bejövő czikkeinket. A Lajthántuli tartományokkaii német levelezés még ha bizonyos körülmények között megengedhető is volna, de már az, midőn bent is ugyan ezt tapasztaljuk, ez már nemcsak hogy meg nem engedbetó, de sőt nagy megsértése szabadságunknak! Fontos kérdés ez, be kell látnia minden józan gondolkodású kereskedőnek, nemcsak azért .mert sok magyar embernek biztositana jó állást, hanem azért is, mert én ugy gondolom: a haza is megkívánja a „soll" és rhaltén" magyarra való átültetését. VIDONYl JÓZSEF. Felhívás Qyörmegye ét vidikintk gazdaköiöníJgihex. A mezőgazdasági munkálatoknak legfontosabbika lévén a szántás, a gyórvidőki gazdasági egyesület oda kivin hatot, hogy a munka minősége minél czélszerübben végeztessék, hogy e szerint egy részről a jobb szántás módja a gazdaközönség, különösen a nép közé kiszivárogjon, mis részről a hasai gyártmányú czélirányos talajmivelő eszközök gyakorlatilag bemutatva, elterjedést nyerjenek; ezen okok-oil fogva indíttatva a győrvidélti gazdasági egyesület, f. 18S0-ik évi októbjr hó 11-ik napján, a győri püspökség uradalmihoz tartozó a G-yőr az. k. várossal körvetlen szomszédo) győr-szigeti határban levó tikói birtokán, összehasonlító ekeversenyt hármas, ~ és ógyéb fel- és altalajt mivalő ekékkel, s ugyanazon alkalommal egyidejűleg versenyszántást rendez, mely a t. cz. gazdafcözönséget és a birodalmi gépgyárosokat az alább megírt szabályok melletti részvételre, s e felhívásnak körukbeni terjesztésére tisztelettel felhívja. 8zah4lytatok mixdkitrzndB Mnynyre. Versenyszáma; módjozatai: 1 szőr. Versenys7.ictusi»a réaztvehetnek a gy^rvidéki gazdasági egyesület területér lakó kisebb födbirtokosok (földmivelők) ataliban, ellenben az uradalmak, nagyobb birtokotok e* bérlők cselédjei csak azon esetben, ha gazdájuk a győrvidéki gazdasági egyesület tagja. 2 szór. Versecyssinlisban réeztvAnni c<ak vas-ekével lehet 3-szor. Kisbirlokoeoknah saubadaiguk ban ill akár ló- aKár kettős\'Bkör fogatot busaüaí, uradalmak, nagyobb birtokosod bérlók c-telédjei azonban csupán keuóa, vagy négye« ökör-fogattal vehetnek részt. 4-szer. A versenysziittás öiyjft ét at.:U-belye fent mir kijelelve lévén, * heiyütt raak az jegyeztetik meg, bogy » -\'űreenyas.inlis reggeli 8 órakor veszi kezdfcief., kéfiőbben őr-ker.ők, ha különben kellő időben magukat bejelentették volna is, figyelembe qch vétetttok. 5-ször. A versenytér kifcebb régietekre fog [elosztatni, amelyek folyó rcáaimal láttat-nak el, — a sorrend sorshúzás utján tog állapíttatni. 6-szor. A szintit megkezdése előtt a biriló .álasztmany az eke öuaeálütáaát megvizsgálja, . a versenyzőket munkába illitja ugy, bogy két egymás mellett versenyző a munka akadályozása végett egyezerre ne indulhasson. 7 saer. Minden versenyző tartozik az eioó fordulás utin a biriló vilasztmányt bevárni, hogy ott a barizda egyenességét, szélességét és tisztaságit megítélhesse, s csak ennek engedelme folytán indaihat tovibb s végezheti be a neki \'kijelelt munkit. S-stor. Szántás mélysége 16 ctm. (hat hüvelyk), szélessége 21—24 ctm. (8—9 hüvelyk), lz első forduló után a kellő mélység megtartása végett az eke igazítása megengedtetik. 9-szer. A verseny csak a munka minőségére terjedvén ki, s igy az idő, mely alatt a szántás befejeztetik, számításba nem vétetik, TÁRCZA. Az ,Őzl Emlék-bői.) JELIGE — & »«.-fehérvári részvétünuep alkalmi lapjához. — Végtelen Qr van ég és föld között. Tán el sem érnSk azent határait A tiszta mennynek, hogyha nem röpitne Galambszárnyával ég felé a hit. Nagyobb a távol múlt a jövó kötött, De íajó múltból szebb jöv5 felé, Hogy áthidaljon jövSt és időket Az ég Ura a reményt rendelé. D« legmoesazebb a földón fény s nyomor Van egymástól... a csillagok alatt Öröm ós bánat, — megelégedett azir 8 a sápadt éhaóg van legtávolabb. E Bsörnyü ürt hiven betölteni A boldog és fájó sziveket Magasztos égi lánczczal összekötni, — Alkottat ék a tiszta szeretet, E lángot kötjak itt, a szivekét, Megáldja azt a réaxvét Istene, Kort szivet szívhez, földet mennyher láncnol, — E költemény is aonak egy szeme. __YÁRADY AKTAL. A „Vörös Kereszt" gtékeafehérvári fiók-egye-sÜlcUnok jóUkonj cxélra kiadott ily caimü lapjából Szerk. A pör. — Humoreszk. — Német után szabadon átdol^oata Heberllng Dénes. (Folytatás.) — Én is tőled kérdem 1 — szólt Berkiné. — írjak néki ?... kérdé Sasviriné. — Kózsaiginak ?... — Nem, Kovicanak 1... — Ezt nem helyeslem 1 Kovácsnak nem szabad azon tudatban élni, hogy én vagyok a hibás 1... — Én sajnálom őt 1 — Én is viszont 1 Bár belitom, hogy egy kissé talszigoran bántam vele. — Nem tudom mit adnék érte, ha ismét helyre állíthatnám a köztetek létezett jó viszonyt 1 — Egy jó eszmém timadt, amelylyel Kovácsot kiengraztelhetem, és bebizonyíthatom közönyösségemet a biróval szemben 1 — És mi ez V — Mindenesetre kedves Emmám tenéked is tevékenyen kellend benne közremüköd nöd 1 A te segélyedtől függ mindkettőnknek a jövője I szólt Berkiné. — Beszélj Arabellin), mit tegyek, ha segíthetek néked, feláldozom életemet is 1 — Jó lélek ! Hanem egy kissé bizarr az eszme, no de a remény fénykoszoruja leng lelettel... — Nevezd meg végre mivel segíthetek ? — Halld 1 Igen szeretném, ha a megérkező Rózsaágit te fogadnád helyettem? — Én, miat Berkiné? — Igen* drág; Emmám! — Arabella I üíggondoltad e? — Oh egy ilyen kis tréfáhoa nem kell sok gondulkozáa — azólt Berkiné. — A farsangban minden meg van engedve! Kovács meg less vigasztalva és Rózsaági kielégítve l — Nagyon kételkedem — szólt Sasváriné — bogy Kovács ur — itt Bsrkiné ismét közbeszólt Csak igy bizonyíthatom be néki, hogy reám nézve Rózsaági tout egal! Kiváohat-e ő többet 1 Nemde Emma, te beleegyezel? — Ugyan ne feiaozz engem már kéréseddel I Gondold meg, hogy ha a báró feljovend és engem képzel Berkinécefc, bizonyára a szerelemről fog beszélni! — Aztán olyan nagy baj ea? Felelj ugy, ahogy jónak véled! — S hiszed, hogy e cselt nem fogja észrevenni ? — Ez még a legrosszabb esetben is teljesen lehetetlen! Először mert nagyságunk egyforma ! Másodszor, ő engem dominóban látott és sohasem áíarcz nélkül, s harmadszor, ha véle beszéltem elváltoztattam a hangomat! — Isten nevében ám legyen! Jól tudom, hogy oktalanságom álta-1 a legnagyobb bajba jöhetek, de te érted jó Arabellám kész vagyok mindent, — igen még az életemet is feláldozni! — Köszönöm Emma! Köszönöm ! Majd megfogod látni, hogy ezen csel mennyire lesz előnyös reád nézve is! Berkiné átölelte Emmát, sokáig csókold őt, midőn belépett a szolga és bejelenté Rózsaági báró látogatását. Berkiné megengedé belépését. — No mos; drága Emmám, jól és ügye sen játszad szereped! Egy kis bátorság nem fog ártani! Gondolj csak reám! Isten veled í — Hogy hogy ! te elhagysz? Emma vissza akará tartani Berkinél, de mielőtt ezt tehette volna, Berkiné már & másik szobában volt, a a terem ajtaja megnyillott és a belépő Rózaaági báró volt. Emme észrevétlenül kissé zavsu-bá jött, de rögtön elpalástolá savarát. — No én szép csapdába kerültem — szólt magában. m. — Bocsánat édes nagysám. hogy szivé-lyeeségét ily gyorsan veszem igénybe — szólt nyájasan o. báró. Nemde nagysám megbocaájt! Oh! hidje el semmiért sem adom,hogy kegyednek bájos arczáí végre valahára megláthatom ! Sasváriné Önkénytelenül kaczagott és helyet adott a bárónak egy V€>res ,fauteilu alakjában és melléje ült, — Véghetetlen szerencsémnek tartom, hogy ön báró ur, oly kiváncaí volt engem megismerni, s ezért itt szerény lakásomban meglátogatni! mondá Berkiné, á pardon Sas-váryné, ki szinte örült, hogy a báró őt Berkiné-nek képzeli. — Kegyed azt hiszi, hogy csupán kíváncsiságtól üsve teszem tiszteletemet ? kérdé Rózsaági. — Nagyon világos ! Ha kegyed egy oly személyt akar látni, akit csak Aarczban ismert meg, hogy csakis kíváncsiság ösztönzi önt, aa ismaretlen álarezost fel, illetőleg megismerni ! Az ön képselete bizonyára különféléxet rajzolt.... — A legragyogóbb színekben ! Sőt képzetem bájos nagysám itt be is bizonyult, mert kegyed sokkal bájoaabb miat amilyennek képzeletem, e láthatatlan müvéáz ecseteié! A bálban, hol kegyedet először láttam, illetve MF* Mai a «Zalai Tanügy* 4-ifc van rendes aialiékletül csatolva. tizenkilenczedik évfolyam ALAI KÖZLÖNY SZEPTEMfeÉR 464» Í880. nehogy az elhamarkodás ¿Ital a munka minősége szenvedjen. 10 szer. A munka ideje alatt ac ostor használata megengedtetik ugyan, de ai erő« csattogatás, vagy lárma szigorúan tiltatik, egy-átalában minden, ami a szomszéd versenyzőt munkájában akadályozhatná. 1 l szer. A versenyzők tartoznak magukat, — különbeni kizárás mellett, — ezen rendszabályokhoz alkalmazni. 12-szer. A bejelentések bezárólag f. évi október hó 1-ső napjáig az egylet titkárja, Petz Adolf czime alatt (lakik belváros, király-utcza 10. fz. alatt) Győrre intézendők, vagy szóbelileg. Későbbi bejelentések el nem fogadtatnak. A bejelentésbe következők foglalandók: a) Vezeték- és keresztneve, ugy szinte lakhelye a versenyzőnek. b) Polgári állása; az uradalmak, nagyobb birtokosok és haszonbérlők azon kívül tartóz nak bejelenleni azon cselédek neveit, akik által a verseny-munkát teljesíttetni kívánják. c) Megnevezését a fogatnak, ló- vagy ökör fogattal és hányossal kívánják a verseny-munkát teljesítem. 13 szor. Verseny szántók jutalmazása két osztályban történik. Az első osztályba Boroztatnak azon versenyzők, illetőleg földbirtokosok (fóidmivelők), kik személyesen lovak- vagy ökrökkel szántanak, a második osztályba jön-nok a cselédszántók. 14-szer. Mindegyik osztály hat dijban részesül. Első osztály dija. dij, 4 darab 20-frankos arany n 3 „ rj » 1 . 10- „ 3 „ ezüst forintos Második osztály dija. 1. dij, 35 frt ezüst pénzben 2. 3. 4. 5. G. 25 15 8 5 2 A nyerendő dijuk a bíráló választmány Ítéletének kihirdetése után azonnal ki fognak szolgáltatni. II. Az összehasonlítási verseny módozatai. 1 szor. Versenyezhet minden bel- és külföldi gyáros és iparos fel- és altalajt mivelő ekével, de csakis az esetben, hu azok saját készítményei. Egyéb gazdasági czélokra használható kisebb gépek bemutatása nincs ugyan kizárva, bírálat, illetóleg jutalmazás tárgyát azonban nem képezhetik, mert díjazás alá csakis ekeféle eszközök vétetnek. 2-szor. A bíráló választmány és a közönség előtt ez ekékkel gyakorlati kísérlet tétetik, e végből minden versenyző eke részére kellő tér lesz kijelelve, és kiosztva. Az egyesület gondoskodni fog kellő száma vonó-, esetleg kézi erőről. csak bájos termete és csengő hangja bűvölt el, v melyet daczára, hogy kegyed elváltoztatta, most mégis fel ismerém 1 De bájos arcza mindezeket sokkal varázstelibbé változtatják! szólt a báré, ki kimondhallanul örült, hogy végre valahára Berkinével beszélhet, azaz, hogy tetőtől talpig láthatja. — Valóban, ön megismerte hangomat ? térdé kaczagva Sasváriné, ez már dicső! — Teljesen 1 Szólt a báró, ki Emma arcza által annyira elvolt bűvölve, hogy kénytelen volt néhány perczig a beszéddel felhagyni.... Nagysám! szólt végre a báró — ezer közt sem téveszteném el 1 Vonásait a szívembe vésém 1 Tizennégy nap óla rendesen látogattam a bálokat, a hangversenyeket, a színházakat, de oly hölgyre nem akadtam, aki legkevésbbé is hasonlított volna kegyedhez és ebből azt vontam ki, hogy kegyed »zereti a magányt! — Nem mondhatnám, hogy gyűlölöm, de ód Bzeretem a világ örömeit is! — Ezelőtt — folytalá a báró — a f.lusi életben leltem gyönyörömet, de megvallom, hogy a városi életet nem cserélném fel semmiért! — Megvan azért a falusi életnek is a maga gyönyöre. Fiata\' éveimet ogy öreg barátom oldala mellett töltém el falnn. S megvallom, soha s«m unatkoztam. Ellenben most igen is, unatkozom!... — Oh beh\\ajná!om, hogy nem lehettem a kegyed társaságában. Oh ha barátja fiatal lett v.olna; a szerelem... — Mindent elrontott volna — vetéközbe Emma. — S hiszi kegyed ? kérdé a báró az ál Berkinére kéjes pillantásokat vetve. (Folyt, köv.) 3 szor. Egy gyárosnak, vagy iparosnak egynemű ekéi közül caak egy, amely a rend-ssert képviseli, s a tulajdonos álul kijelöltetik, fog versenyezhetni. Ugyanazon csoportban a rendszertől lényegesen eltérő valamely eke versenyezhet-e? e kérdés felett a bíráló választmány fog határozni. 4-szer. A sorrend sorshúzás utján fog megállapittatni. 5 szőr. A bejelentési batáridő f. 1880 ik évi október hó 1-ső napjáig terjed; ezen záros határidőn tul bejelentének el nem fogadtatuak, a bejelentett gépek beküldésére nézve pedig záros határidőül f. 1880. évi október hó 7 ik napja tűzetik ki. 6-szor. Valamint az Írásbeli bejelentések ugy az eleve bejelentett gépek Petz Adolf egyleti titkár czime alatt e megjelöléssel „versenyczikk", Győrbe, (belváros király-utcza 10 ik szám) inté-sendők. 7 szer. A gyáros vagy iparos köteles gépeit bérmentesen Győrig elszállíttatni; bórmeu-tetlen küldemények kiváltatni nem fognak. Vasúti, esetleg gőzhajói rakhelyről a versenytérre leendő elszállításról a rendező választmány fog gondoskodni, valamint arról is, hogy a beérkezendő gépek biztos helyiségbe elhelyeztessenek ; a helyisééért nem követeltetik dij. 8-szor. A beküldött gépekért sem a szállítási idő, sem a verseny tartama alatt az egyesület semminemű felelősséget el nem vállal. 9 Bter. a gyáros vagy iparos magát vagy ügynökét saját költségén tartozik ellátni. 10 szer. A bíráló választmány az egyesület által kinevezendő 3, azon felül a verseny szinhelyén választandó mérsékelt számú tagból fog állani. 11-szer. Bírálati szempontok: a) A gép ára (loco Gyór.) b) Szerkezetei c) Munkaképessége. d) Vonó- és kézi erő igénylete. Jutalmak. 1. Hármas-ekére bírálati fokozat szerint egy arany- és <gy ezüst érem. ■2. Egyes különféle rendszerű ekékre két arany-, négy ezüst- ós hat bronz-érem. S esetleg a körülményekhez képest kitüotető és elismerő oklevelek. Amennyiben a bíráló választmány Ítélete a fent meghatározott érmeket ki nem merítené, a megmaradottak hasonló czélokra jövőre fenntartatnak. Midőn egyréearől a gy őrvidéki gazdasági egyesület a körülményektől kitelhető eszközökkel igyekszik az okszerű mezőgazdászat előmozdítását teljes erejével terjeszteni, ugy másrészről megvárja tagjainak ügybuzgóságától, hogy e vállalatot saját jól felfogott érdekeiből pártolni ós részvétre a gazdasági egylet körén ki-vüli gazdaközönséget ugy, mint a vidékbeli iparosokat is, gyártmány- vagy készítményeik bemutatására serkenteni fogják. Kelt Győrött, 1880. évi aug. hó 5. A „Gy őrvidéki gazdasági egyesület* megbízásából A KENDEZŐ VÁLASZTMÁNY. A soproni kereskedelmi s iparkamara köréből. 1961. sí. „. , -jggg- UiTdet-miny. A cs. és kir. közös hadsereg és a m. kir. honvédségnek Sopronban, Nezsideren, Kőszegen, Nagy-Kanizaán, Kis-Martonban, Készt helyen, Zala-Egerszegen, Perlakon, Zala-Szántón és Szombathelyen, ugy az ezekhez tartozó mellékállomásokon elhelyezett csápatjai szá mára 1880. november hó 1-től 1881. april, illetőleg augusztus és október havainak végéig szükséges kenyérnek, zabnak, szénának, alom-és ágyi szalmának szállítására asOproni cs. kir. élelmezési raktár inlézőségének hivatalos helyi-ségéban 1880. szeptember 23 án d. e. 10 órakor ajánlati eljárás fog tartatni, miről a vállal kozui szándékozók oly megjegyzéssel értesíttetnek, hogy az ajánlatok legfolebb a fentebb megjelölt tárgyalási napnak reggeli 10 óráig benyújtandók, és hogy a közelebbi feltételek a soproni cs. kir. élelmezési raktár irodájában, mégis a Kőszegen, Sopronban és Nagy-Kanizsán elhelyezett honvéd csapatok igazgató bizottságainál, valamint a Fehérváron székelő V. honvódkerületi parancsnokságnál megtekinthetők. Sopron, 1880. szeptember Il-én. A kereskedelmi és iparkamara. Helyi lilnk. — Ö felsége Pécsről Bécsbe ataztakar este 8—9 óra közt lesz Kanizsán s öt percznyi megállapodás fog tartatni. Jövő számunkban erről tüzetesebb >n szólhatunk. — Többek kívánatára — szerénységünk megsértése nélkül _ átveszazük tisztelt kollegánk a „Zala* 37-dik számában foglalt követ-kai köleménvt: „Hasionöt éve« írói jubileum. Irótársunk, Bátorfi Lajos ur a „ Zalai Közlöny" szekesztóje, az elmúlt pénteken ünnepelte csendes családi körben huszonötéves írói jubeliu-mát, bizonyosan csak a nyomasztó idfivíszo ■ nyok tekintetéből oly csendesen; mult péote-ken volt 25 éve, hogy a jubilánsnak első csikké az akkor Szilágyi szerkesztése alatt megjelenő „Pesti Hírlap "-ban napvilágot látott. Ámde, hogyha ezen napnak 25-ik évfordulója sokkal csendesebben mult is el, mint az 5 év elótt ugyanez alkalombői tartott kis ünnepély, mely akkor a „ Pester IJoyd " nagynevű szerkesztőjének is alkalmat adott; hogy a zajtalanul működő vidéki Íróról meleg hangú sorokban megemlékezzék, minket kötelesaégazerüleg felhív arra, hogy irótársunk ez emléknapját egó szen figyelmen kivül ne hagyjuk, s legalább az elismerés egy pár sorát szenteljük aunak, ki a szép, de a vidéki iróra nézve kétszeresen háládatlan pályán, melyen az elismerés babérja helyett annyiszor fizetnek a félreértés szűré tövi seivel, nem várhatja, hogy nevét az utókor is elismeréssel említse. Napról-napra az időszaki sajtó szolgálatában, nem várhatja érdemei méltánylását; s gyakran minél önzetlenebbül szolgálja az általa igaznak vélt ügyét, annál inkább kell tapasztalnia, mennyire nem bizhatik a közvélemény ingadozó hullámzása közepett a közönség részrehajlatlan Ítéletében. Egy negyedszázad szép idő. A ki 25 évi buzgó tevékenységre visszatekinthet, annak keblét az öntudat büszkesége dagaszthatja. S a ki ez idő alatt jót: akart; s kí munkásságát a közügy szolgálatának szentelte az időszaki és szépirodalmi sajtó terén, az érdemet tett reá, hogy buzgó tevékenységei, mely atársadalomban is sokféleképen üdvösnek mutatkozott, elismerve méltányolják. Azért irtuk e sorokat, s kívánjuk, hogy Bátorfi Lajos irótársunk még másik 25 éven szentelhesse írói tollát a sajtó terén a közügyeknek Kívánjuk, hogy fáradozásait ezentúl az erkölcsi elismerésen kivül az anyagi siker is koronázza. Éljen! « — Magyar színészet. Károlyi Lajos jól szervezett színtársulata eddig 3 előadást tartott, molyről még tüzetesen nem szólhatunk, mivel a szereplők személyiségét nem ismerjük. A . Bokkacscsó", .Nótás Kata" és „Proletárok" előadásából annyit látunk, hogy tehetség és igyekezet nem hiányzik, s mind három nap zsúfolt ház elótt tartották előadásaikat. Óhajtjuk, hogy a pártfogás hasonló mérvben marad jon meg. Bérlőt nyittatott 12 előadásra, kör-szék 10 frt, zártszék 8 IrL — Lazsnakon mult szombaton tartott dijlö\'. fcaie\'. alkalmával az első dijat Lenkey ur másodikat Donátü Lajos ur nyerte: a tekepályán első dijat Horváth N. szerzetes, másodikat ifj. Godina, a harmadikat Rosenblüh Lajos urak. Eziuán kedélyes tánczkoszorucska alakult s késő éjig tartott a mulatság. — Másodszor is átúszta Szekrépyessy a Balatont és versenytársát legyőzt-5 mult vasárnap. — A közelünkben uralgó marhavész kiütése alkalmából megemlítjük, hogy Nent-wich Gyula okleveles gyógyszerész ur e vészt elhárító oly szert ajánl, melynek neve üvegepe (.Glasgalle), ez porrá törve s egyébbel keverve este és reggel egy marokkal beadandó, Sleziá-ban e szert nagy hatással alkalmazzák. Egyébként ez érdemben bővebb értesülés nyerhető a fentnevezett urnái. — Hymen. Keszthelyen Síegfried Győző vasúti tiszt szept. 4 en vezette oltárhoz Buch-berger Karolin kisasszonyt, — Tapolczán pedig Becske Aladár veszprémi fényképész tartá esküvőjét Hofifmana Berta kisasszony nyal szept. 12-én. — Nedeczley Jenő balaton-edericsi birtokost és hírneves borászt a rainisterium Amerikába küldötte, imgy ott a pbylloxera el-lentállására képes szőlófajolcat tanulmányozza, s ezekből szálli\'son hazánkba. — Nyilvános köszönet. Midőn a nagyméltóságú, kösm. és közi. m. kir. luiniste-riumnak f. é. 3061. eln. sz. a. kelt magas rendelete következtében Zala-Egerssegről távozom és a Csongrád megyei oi. kir. építészeti hivatal vezetését átvessem, kötelességemnek ismjrem mindazon királyi, közigazgatási és egyházmegyei hatóságok tisztviselőitől, kiknél as idő rövidsége miatt személyesen meg nem jelenhetek, őszinte búcsúmat és egyszersmmt hálás köszö ne\'.emet hírlap utján nyilvánítani azon közreműködésükért, melylyel engem Zalavármegyé-be» való működésem alatt hivatalos teendőim elintézésén^ síkeresitésében jóakarólag tároo gatni szívesek vehak. Zala Égerszög, 18ií0. szept. 13. Caaby Andor, kir. xsérnúk- — Helyi vasút. Balaton Füreden vasár ^n«p volt Ké.márky József törvéoyszéki elnök elnöklete ós Lévay Imre a „Veszp-ém" szerkesztőjének jegyzúsége mellett az értekezlet a a veszprém füred-tapolczai vasat ügjéüen. A 450 réíztvevőból álló gyűlés magáévá tette e vasutat, s az oklóbír 31 ikéraT-p .lozára össze hivott gyűlésen fog véglegesen határozni, bogy t csatlakozás a nyugoti vasathn a rövidebb vonala Devecserbe vagy -Sümegenját Jinos-háza legyon. A füred-badacsonyi hegyvidékre nézve es * vnsat csakugyan valódi életszükséglet, s az érdekeltek jól teszik, ha minél erÓBeb-ben karolják fel gyors keresztülvitelét. — Szüreti kilátások. A Balaton vidékéről vett tudósításunk szerint a szőlők ottani állása, ha nem is rosznak, dn nagyon kedvezőnek sem mondható. A sok esőzés következtében a szőlőn több helyütt rothadás mutatkozik, s a szemek lehullása is nagymérvű. A kevés napos idő mellett a czokortartalom még nagyon kevéssé fejlődhetett ki a szemekben, s ezek meg-érése általában nagyon hátráltatva van, ugy hogy a szüret alig lesz október vége előtt megkezdhető. Jó napos idő azonban még nagyot fordíthat a kilátásban, különösen a minőséget illetóleg. — A „Kisfaludy" gózös közlekedése Balaton-Füred és Siófok közt még a rendes, csak a gyorsvonatokkal való közlekedés szűnt meg. — Kapácsy József zalaegerszegi kir. járásbirósági írnok az egr» törvényszékhez helyeztetett át. — A csálctomyai uradalom tiszti ka rában Ziegler Lajos tiszttartó 40 évi szolgálat után tanácsosi czimmel nyugdijba helyestetelt, Luperszbek József eddigi pénztárnok tiszttartóvá, Buchberger Fülöp ispán pénztárnokká, Götz Ferencz felső miháloveczi tővadász elhalálozásával megürült állomásra Kovács Jánoz do-masíneczi érdészsegód helyettessé neveztetett ki. — Árverés Zalamegyében. Balogh Lőrincz 760 frtra b. ingt. okt. 13. Sárbidou. — Fetkovics Károly 788 frtra b. ingt. szept. 18-án Perlakon. — Hajdínyák György 913 frtra b. ingt. okt. 16-án Lopatineczen. —Tóth Farkas 1589 frtra b. ingt. okt. 8. Dobraföldön. — Kovács István 1400 frtra b. ingt. okt. 2-án Alsó-Kraljeveczen. — Svabel Jeromos 1S60 frtra b. ingt. okt. 15. Csukoveczen. — Lőrincz József 1007 frtra b. ingt. okí.5. Kerka-Ujfalu ban. — Gyukesz Ivánné 743 frtra b, iegt. szept. 23-án Nedeliczen. — Rövid hirek. A föld kerekségén 2523 féle nyelven beszélnek. — Virág Benedek budai lakóházának emlék kőveü megjelőléte szept. 13 án nagy ünnepélyességgel történt — Az örmények fellázadtak. — Wrábelly a vándor jogász meghalt. — A gácsországi hadgyakorlatok bat napon át tartottak, e- A sugárúton végre valahára lóvonatu vasút készül. — Péíervárott „A nép akarata\' czimü uj nihilista napilap jelenik meg. — Tüskevárott 32 ház égett el gyermekeknek tűzzel történt játszásuk folytán. — A Családi Képes lapGerőfyné arcz-kópót közli. — A kulai árvák pénztárából 41 ezer frt. hiányzik. — A Vezúv ismét háborog. — A bécsi tanács borvásárt alapit. — A stájer Rózsa Sándort s csendőrök agyonlőtték. — Egy finn színművésznő vendégszerepel a. bpesti népszínházban. — Bismarck fia Terebesbe is betért. — Temesvár, Bécs, Grácz Ki nyert? szept. 11 én: 24. 69. 76. 22. 32. , 82. 20. 5. 44. 33. , 31. 18. 85. 5. 79. Irodalom. (E rovat alatt .mog.ailit.tt rannka Nagy-Ka-nizián Wajditj Jóxaef kBnyvkereakedése álul megrendelhető. ) — Keüd Józtif tisztelt ihuukátársunktól egy igen érdekes és hasznos könyv j-lent meg. Czime .Népszerű szölőmüT.eles és borkezelés". 12 ábrával gazdagítva, csinos kiállításban s 112 lapra terjedve ára csak 80 kr., a tiszta jövedelmet szertó még ebből is a balaton füredi „Szereietbáz\' javára ajánl la fei. A mü Aigner Lajos fővárosi könyvkereskedő bizoniányáb-in jelent meg. A derék szerző a zalaniogyei gazdasági egyesüleUjez is általunk a kővetkező levéllel terjesztette be: A nagy tekintetű zalamegyeí gazdasági egyesülethez Z tlit-E^erszegen. E napokban sajtó alól kikerült „Nép-zerü szőlőművelés és borkezelés" czimü szakmunkám t. példányát van szerencsém a nt. zalaniegyei gazdasígi egyesületnek megküldeni. E^en müvem megírásakor főfő törekvésem az volt, hogy olyan szakmunkát adjak a bortermelő kezébe, melyet az is megértsen, aki olvasni tud, s tanulhasson belőle; de egyszersmínt e téren a tudomány és tapasztalat mai színvonalán állva, a képzett szakembert is kielégítse. Munkám összes jövedelmét jótékony czélra : a bfüredi ..Szeretetház- javára ajánlottam fel. S e kettős czélt tekintve, mély tisztelettel kérem a nt. gazdasági egyesületet, kegyeskedjék hatáskörében munkámat terjnaztení. Kapható lesz minden könyvárusnál. Ugyszinte az én találmányon) féle cs. kir. szab. * kettes n-.űkódésü borsaj\'it, kapbiló Schlammadinger Auj os gazdasági gépgyárosnál Székesfehérvárott. B il.toii-Fűr. den, szept. 6. 1880. iiRsa-tos szolgája ríeöd József, hajós kapitány és bortermelő. Melyre ktivotkuó elnöki válaúlial TIZfcNKILENttfcKDIK ÉVFOLYAM SZEPTEMBER 16-án 1880. tisztel tettünk meg: Tekintetes szerkeaztó ur! E pillanatban kaptam t. Keód kapitány urnák borászati munkáját a megyei gazdasági egye sülét könyvtára részérő, tek. uraságod szives közvetítése cnellett. Addig íb; raig az egyesületnek Isgközefebbi iií\'ifcc y^aéíiieg teheti, szive«-kedjék.jöK. kapitány »rhk egye\|üíeiünk részé «zérói köszönetemet nyíivánitaní a becses küldeményért, egyízersmÍD.1 fogadja tek. szerkesztő ur is a közvetítési fáradságért köszönetemet, valamint kitűnő tiszteletem nyilvánítását. Üdzin\'e üdvözlettel Z. Egerszeg, 1880. wpt, 5. kész szolgája Árvay István s. k. egyesületi el uök." Midőn e jelzett munkát az érdekeltek figyelmébe melegen ajánljuk, megjegyeztük, hogy a tehetséges és szorgalmas szerző uj kettős működésű borstó szab »dalmázott találmányáról lapunkban közelebb tüzetes ismertetést közlünk. — Uj szépirodalmi napilap „ Fő városi Napilap" czimen ?gy okióber 1-tőF megindulandó uj szépirodalmi napilap mutatványszámát vettük, a mely igen tartalmasan van összeállítva. Az uj l«p programmjának összefoglalása: .mindent szabad irni a mi szép és nem unalmas." A mutatványszám közül egy szép .kőkeményt (A tölgyek r-géje) Komócsytól, ered. beszély t kezd Vértesi Arnoldtól (A túlvilágból), továbbá egy franczia regényt — A high lif« Oroszországban, Tissot Viktortól — Lubv Gyufa fordításában. Van benne egy csinos kis tárczaközlemúny Blahánétól. (Az én fürdői mulatságom). Szánna rovata igen változatosan van b-ítölive; ezek közt figyelemre méltó a budapesti tájékozó. A lapot dr. Komlóasy Ferenc szerkeszti. Ára egéaz évre 14 frt, félévre 7 frt, negyedévre 3 írt 50 kr, a mi olcsónak mondható. Az előfizetési péuzek a lap kiadóhivatalához (ősz utcza 22. sz.) küldendők. — Galgóczy Károly kitűnő nemzotgazdá-szunk jeles tollából legújabban a következő mü jelent megs küld-teU be hozzánk : „A z ipar fontossága Magyarországon hátramaradásának okai és elő mozdításának eszközei." A hasai ipart pártoló és terjesztő egyesület által 200 forint dijjal ju\'almazott pályamű Kiadja ugyan ezen egyesület. A terjedelmes mövet Tarnóczy Gusztáv alelnök ur látta el lelkes hangulattal biró előszóval. Leghelyesebben, vélünk csele-k«dnL-ha e jeles műből mutatványt közlünk. Fiiggtiékúi v«n a műhöz csatolva az egyeeüiet alapszabálya is. Vegyes hírek. — Schundu V-L. Wir. ndviri hnngaz»r-gyáros lyraformája uj szerkezetű czrterat talált fel, az első nyilvános kísérlet azept 12-én delben volt a .Tígria, szálloda termében, melyről nagy él ismeréssel szóinak a lapok. — A polgári házasaágról sóló türvéay javaslat kidolgozásával foglalkozik most az , igazaágűgyminÍ8zterium. Legalább így halija \' ezt egy bécsi lap budapesti levelezője. E törvéiy javaslat megeugidhetópek fogja kimondani a keresztények s a zaidák köz i polgári házasai» I got. Az őaszebázasulandó^ ünnepélyes nyilat-I kozatukat az alispán, illetőleg azulgabirák, rendezett tanácsú városokban pedig a polgára. tor előtt fogják letenni. £ törvényjavaslat mái a legközelebbi ü ésszdkban tog az országgy iiléa \' elé terjesztetni. — Jókai Mór a felvidéken. Jókai Mór pár nappal ezelőtt Andaházy Páll látogatta meg \' Kolacsinban. Ugyanakkor Andaházy vendége volt Schwarez Gyula jfles tudóauuk ia. Miut a P. N. nak írják, a két vendég szivei házigaz I dájok kalauzolása mellett bejárta a felvidék nagy részét. Jókai utja egész sorozatává lett az o.váczióknak, és különösen Rórsahegyeu valódi népünneppel fogadták. A környékb jli egész intelligenczia rendszerint meg megjelent egy-p£y i\'y gyülőponton, a m«gvei tisztikar teljes számmal, c én a főispánnal. Megvallom, írja a levelező jói esett látnom, mint áll levett főveg-gol Jókai Mór magyar irótársunk előtt, három főispán, három alispán és egész csapat szolgabíró, sőt nem egy grófné elérzékenyedve borult hódolatteljesen Jók«i nejének keblére, a szalon* ban nem kevésbé, mint a diadaliv előtt a pia-cson. Az irodalom becse emelkedik hagyományos felfogású földbirtokosaink szemében is napról napra. Tisztán az írót ünnepeiték Jókaiban, aki csak a magyarság terjesztésére buzdi-totta toasztjaiban a felvidék értelmiséget és a szép nőket éltette. — A kéményseprő-ipar tárgyában a fővárosi kéményseprő-ipaftárBulat kérvényt nyújtott be a foldmivelési-, ipar s keresk. miniszterhez, melyben terjedelmes indokolás ulán kérik a minisztert, hogy hz ipartörvény tárgyalás alkalmával a következő három főkivánságukat vegye tekintetbe: 1 szűr Kéményseprő mesteri engedélyt a hatóság ?zentui oaakis a foldmi ve-lés, ipar és kereskedelmi minisztérium jóváhagyása mellett és oly egyéneknek! adhatnak, kik kímutatjik, hogy e mesterséget gyakorlatilag tanulták és arra képességgel bírnak, a kimutatást a hatóságilag szentesilett ipartársulat einö- i kének bizonyítványát képezi. 2 szor. Minden \| várt» terül«tén és minden megyében korlátolt számú mesterek bízassanak meg bizonyos ke-\| rületeken beiül a kéménysepréssel. A mesterek I száma, a meglevő épüle ek kisebb vagy nagyobb száma szerint állapítandó meg, hatóság által kijelölt árszabás mellett. 3 szor, Tisztes aégea éi megbízható kéményaeprő-aegédek kép zéae czéljából, lehetőleg minden megyében ké-ményaeprő-ipartáraulat alakitandó, melynek alapszabálya jóváhagyás végett a nm. magy. kir. föld mi véle«, ipar és kereskedelmi minisztériumnak elterjeszt, ndők. Papírszeletek. — Petőfi halálának a napján jCtta® a világra - szólt e?y ifja i-o\'almi őrfú«; ! — A magyar nemzet irodalmára nézve mi«d a két esemény káJs, jegyzi meg valaki. — Meg vn elégedve orvosával? k.\'rdé XIV. Lajoa Moliéret — EcndkivOl — válasxolá a vigjátékiró. ü megrendeli az ovvoaftégot, én nem veszem he g igy misen: zavarja baráíaágoa viszonyunkat. — Azt moi\'dum kt-dvei barátnőm, aob-se i hagyd el az aradat, ha csak egy hétre ia \' — A »tán miért i — lljaj, milyen kínos aztáu az a viszontlátás! --\\\| Biaxlmsa í:ulvzcthrn találta II ni i\'t a* azobalánvnyal. . — Solig. bántfld Juüa, ar.r\',1 ah.zony. .1 tudcm éa azt végezni magam is. Kgy Orron arra kért meg egy vor»irót, írjon valam.t ű albutn&ha kx eng-á-tt a kérdnek h ezt irta t Jó doktor Rinka, jó valól.an, Igazi caodikat te»z 5 ; Fölösleges lett aiár a k-rház .., — Oti kérem, ez biaelgéa ! Hanem kell két nagy temetS. Veszpréü BuzaI0.4» 10 SO En. B-50—8-80 Árpa 1. ■ —7-70 Zab 6.10—6.20 Xokoriraa7 80—6 50. Piacíl arak. 10O kilo. SZÁmitva Kaposvár: »uia 9 61—10—, Á.pa S90-6 50. Róza 7 3u 7 40 Zab 5-30—6 80 BySr: Bnza 10 60—11 15. Rí«. 9 --9 20. Árpa 6,60—7.1\'). Zab 7\'40—7.15 Kukcrieaa 7 50— 7 90. Sopron: B««a 10 70-11 —. Eozs 9 50—10 — Árpa 8 ÜO—8 80. Zab «-75—7 —. Szombathely: Bnza 9.60—10 50 Roz-840—S 80 Ar;,a6 60—7.20. Zab 6 50—7.—. Kakftnr. 8-40—fl SU. Papa : Bazz 9-70—7 30. Boz. 7 70—8 20 Árpa «-80-7—, Zab 5 90—6 10. Kukorica 8 H— 8 30. S/erkesztőI fizonet. 1250 11. Azoanzl elküldetett. Á. Sziget Kr<iaSO(-1tel yet:flk U:i2. K. A köayrft kézbealtattok. Mindkét rfiMzrr.l üdvözlet! 4253 Ny Magán lerelet irunk. 4254. V L. Mindkettő hev.lt 4 55. E G. Megkaptuk 4256. T P. Bosz. 4257. TD,beknek. A .Zalai KSalSny- anyagi rézzét Íllet5 mindeD közlemény ¿a kQldeménv kftt ▼etlenül a lapt Ujdonoz-kiadíboz ktudendí, mig * .Zalai TanOgy-et érdekli mind azellemi, mind anyagi kaldeméay a azerkeaztíhez Felelés szerkesztő: Bátorfl Lajos. hirdetések. 10 nap alatt eltávolítja a vilíghirQ Dr. Rll-féle arab. Pasta Pom-pompadoar minden tieztáulanaignt az arczból, mint: azepM, mAjfolt, híp«r», bír-atka. btmlíbely, himlófolt, piroa orr. Valamiül ezen l\'aata még finom kinézéat az arcznak ia kölcsönöz. Áz eladás jétilláa mellett tortéoik, a péoa viasz&adatik azon esetben ba a Paata nem gró-gjit. 1 serleg haaználati u!aaitá«aal egjütt 1 frt 50 kr. Kphaé Rli Wílhelmine, «z.e^e I)r. Eix Albertnek, 3ícs. Város, Práter ■strasse 1G. (27 5—6) I. _ . tr.^.^\'í\' ü \' z: t Dr Kinfecix rtHetetiRA .lt«l Dn-MUbKi Mar tObb nini 11.900 ^Kcrrcl HIRDETÉS« Zale-apáti mezővárosban a salavári apátság tulajdonához tartozó vendéglő mámsrasék-kel éa szabad bormérési joggs! jövő apr. tői kezdve több évekre haszonbérbe fog adatni. Vállalkozni kivátók ¿srt sjánlsUikst f. hó 30-ig az alólirt tisztségééi u)ujt«ák be, hol is a feltételek naponkint megrudhetók. Zala-Apáti, svept. 14. 1880. ^ 1—s A zalavári apátság gazdasagi tisztsége. eb: S ix m atra-gyé m ánto le. Ezen valAhan pompás kövek reod-kivQli tüzz-.-l bírnak, caa^ht kísérlet.ji tal kú^U4\'Qztctli-tők meg a , alódk«iL Mk bwr«osMAcn kO\'dOnk gyürfl-l.kík «ctiJs aranyból darabját 3, 4 fitért, füüievalókat erSseket ket-t\'s aranybói párját 5, 6 írtért a 5n-ntf; bérment®» b«kftldése ntán. GyürŰkaél azflkségea a bXx^gvt zne^irai. f S —6) Kaphatók arany — kettős ing gombok kövekkel 3—4 frt, er5g arany-—- kettős — óralánczok, legújabb 3, 4, 5, 6 fit, . oyakláxicsofc 7 frt. ÉkszcMruk — gyári — raktára : Anton lii-r Birs 11. JPra\'erstrasse 16. B$CS. I Lichlensíefl I. szám a lefleiegaDtwm es iego4c8otrtj saját késritmé»yu C2ip5ne»űek leflsaíysbfc el ¡^(kíabb váJaszteklaa Az illaaztrait árjegyzék kivonata: 119 6 - 30 _ IHXgyek námáva : I pár Wr-cr.ipó (SJ^itrttap) erg«. talppal 8 frt, í Jiár bŐr-atlMctts (Jnpla\'ralpua. Bzüpclt, 3 frt 60 kr . l pár k4-r\'t_vDbJ?r-»tÍpf-ly.U rrős \'»ippal 4 frt 5U kr., 1 pár borjubőr rámás r^ipő 5 fn. tol fÁje^b, mindeiun-mü házi CzípC bőrbGl vagy SBÖV«tből. sark--« \' aarWatlan l frttől 2 fr: 50 krig. Ptta éa utrzai czipók, zsineges, Lastíng, vagy bí^bSl 3 frttói 4. frtig. Irak számára: ] j>ár borjul\'ér uri c:-.ipó dupla talppal 4 frt bO kr.. 1 pár «gyanolyan Jegffhorrallj 5 frt, 1 pár* ugyanolyan (^Bcuat-aiaku" 5 írt 50 kry 1\' pár ngyl-Bol/an .Kiő-bCrlín) 5 frt. MTndenőemTT Áll . leány éa flyermek-czipók m;n-\'cn nry- sign szar os-za»a Jrallstlan otcs<i áron. Vidéki megrendelések "a legnagv-bb poi-toaaágga! int^é«tétnek -1 Meg ne» frlolő eripők tí\'fsB^\'.^\'^«»^ -- Wli82tráit frieiyzéV.fkkei éa iitssiía-sal a mértékvevéire ingyen és bé mentve kü detnak. Czipőraktár „HANS SACHS6 hoz Secs, I. Lichíen-steg 1. szám. (fejárat & Rothrnthurmstmíse é« a Ho!:entr.arkt oldalár/.!.) A m lyt-n ti^telt gazdák, molnárok és gépé-____szek becses ügyeimébe 1 ■ \'a § Van aztrencsém tudatni, gyártott hogy bőrgyáramban gépszijak minden alakban nálam, ugy kaposvári fióküzletemben (hoaazu u\'cza 7. sz. a.) a iegjuiányosabb árak mellett a ngjobb minőségért való k«íZ^a»égg^l kapha-ók. A mig egyrészt az ál\'.aiam gyártott ezijjak mi-m\'sége az angol és egyéb külföldi hasongyártmány-nyal a versenyt kiállja és addig má«réast az árak is tetemeaen olcsóbbak a külföldön gyártottaknál, a igy bizton reményiem, hogy liazai gyártmányom a mélyen-li«tf»U molnárok éa gépéerek ál- tal figyelemre fog méltattatni. Számos becses megrendelésért esedezik kiváló tisztelettel 1218-12 Krausz József üa bőrgyáron M.irczatiban. Árjegyzékek kívánatra bérmentve küldetnek. i > í 3XT1~nos tötotoé buzaüszög! a Dttpuy S.-félc vető mag-párz használata mellett. Nemreg a szent-pölti vidétbeii ermmel kitüntetve ré gálina (kékk.í-» a i*** mar . aavakliól álló pác* t Ijp-sen elpusztítja —"l.a a minden rsomagor. olva»haUi efjmrü kivitelű Imuználati nUsitáa pont«san kCr tXik, — a boza, árpa, zab, \' ö\'es teng- ri atb-nél a vetőmagon találtató fl-zíigcsirikat, miut e/l sxátnos bi»«>nyi\'vány erősiti A marna magy kir. minisleram k5íle?<ijr»i a Dupay k -file ptezst mint egyikét k ingáik - resebb sz^r«kn<\'k ajául-já< k i.uzQ«®Jlc. flháriráíir. Átt\' kiut jMik bironyitványokfeal kiváaatr.i ingyen éa bé-ne-ive. ^ Ára egy 2 hektoliter (200 li»cr) magra való <•$©..agntk 30 kr. . N u g y - Kn ni z sán «uy dűl ^snk Ro»«flfcld Adolf kere -\' i..-a kapi a:ó. Alfó L n-lváu Toaika G — Lentin Taass "YTtmoS — Mara-\'rerdiíiefvén\'\'SrshoveCZ A. -6-aaer és fia 13 5-10 Dr. Schmidt főtörzsorvo« FÜL-OLAJA. Kapr/.l-napra szaporodnak a valóban kigyőgynltak nyilvános elismerő éa köszönő iratai\' HiaonlóuJ a i c. orvos ur.nk » folyvást éa iamétclve uUlnak a dr. Schmidt G féle fQI-olaj fényes h:i áaár,, miként ujabban dr. Hao»mracbKk! m«:gyi főorvoa urnák küvelktíző levele igazolja: Van szereueg^m tndomáaira aioi, bogy az Önt«i nyert -vil/di" dr. Schmidt G féle fal-olaj ffilbetegtimné\'. .kik fillwgás-ban^ falasakgátá-b n, időleges «ükeiaégbnn éa oagy uiérvü áebéz-bailában »aenvedtek. mint leghathatósabb gyógyszer iirazolta magát! kiterjedt orvosi gyakorlatomban czentnl ia mi idoa fdibxjbau az«n-Vedönek rendelni fogom, é> ne:n mulasit aatom el, ezen kitún 5 Hátáén azért-a fent megntez»lt bajokban fzeavsdS minden be tegoknek ajánlani. » Zsolna, JÖ80. márcziua 5 jDr. Hainmersmidt, m. kir. houvéd főorvos éa megyei orvoa. Dr. Sí limidt €, fötArsscrvns cm orvostudor lül - olaj a, elmnlaartj.i il!et5!»Sr nTe\|gyAgyrtjr. a* i-lőleg"* aflk-\'fséget, ffll-gyoládást, fHTazakg.it:\'st ffiírijáít, mé? régí legmakacsabb esetekben is. A kellemetlen fülaagAst éa kisebb nérvfl nehézballiat, azonnal elmulasztja, miként ezer és ezer eredeti bizonyítvány tanúsítja. E: y flveg ára baa:uál»:i utasitájaal együtt 2 frt Ayó e ! Caak akkor valódi, ba minden Qvegen \\jy ctö . a vCrös papirboritékon az itt latbató védjegy raj-a van. — Kfi önben a gyártmány ntán-záa. Tehát elővigyázat a vét- luéL Ezenkívül minden palaczkon üvegöntésbeu a köz-pon i l iramányos (J-.kobi Tb. Hamburgban) cxég-jegye az\' mb.-lbetó és minden flveg ..Öber-Staösarzt mtá Ptusítns Dr. ScbmiflL" nyomatul «-liátott óninirokkal van elzárva. Ezyednl kapba-ú v»lődi mínó/égb n a föraktárbaa, Debreczenbeu Dr. Ralhscbaek V Eaill gyógya.-r:á\'4-ban Bécsben Sefwald A gyógAaz. a „Cíászárk-.rónához- Vil f Mariabilfera1 r«>.e Nr. U6. - Bpesísfl T«r5k J gyógy«« — Prá-gabao FB\'-st József try\'.gjsz. — Gráczban gy/-gy«».. ,.a«arvashoz-\', Purgleitaei í (¡ryó^s--. — Lemnergcea Mikoiáscfc P. gyógya. — Záflrábban Mrttelbach Zsign gy^py«. — Linzbe« Rucker Fcraacz py.»ry z — Saizburgban Dr. Sedistzky cs kir udv ^yúgyaz — Pozsonyban Soltz R ey^rrs* Temeavárott Sleiaar F. gy. gvaz. — Kolozsvárott Szeky Mikiós g •• ysz — Czeiaovtcz 6achikowsky 6. gy-^az — Klagenfurtban Thurnw^ld W. gyógy«* uraknál U I Minden machol birdatcli fűi-olaj nem va\'ódi Srhmidr fő. tö-r.aorvna é» or v ostudor-iőie h\'n-m csak egy jogos;t:aa nev vi sz-szaélés Dr Schn^ or czégé-e mint hamisítványokra. i3c2 -18 •ter-Sataná j Phyakus f \|D-S.-S3HWDT\| TIZENKILKNCZEDíK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. SZEPTEMBER 16 lm 1880. I H 13 ES T S E s:. A Magyar-íranczia biztosító részvény-társaság tisztelettel alólirt igazgatósága ezennel jelenti, hogy Zala-, Somogy-, Baranya- és Vasmegyék részére kiterjed« hatáskörrel Nagy-Kanizsán vezérügynökséget 989 33-52 állitván fel, annak vezetését GUTMANN S. H. ÚRRA ruházta, kit egyszersmind a tüz-, RzálHtmány- és jégbiztositási ágazatokban jogérvényes biztosítási kötvények kiállítására ég károk fel-Vételére, úgymint ezek azonnali kifizetésére is felhatalmazott. Budapest, 1880. januárban. A Magyar-franczia biztosító-részvénytársaság igazgatósága: SCHWEIGER. MOSCOVIOZ. A Magryar-franczla öiztosltó igazgatóságának fentebbi közzétételére hivatkozással alólirott tisztelettel jelenti, miszerint a részvény-társaság Nagy-Kanizsai vezérügynökség vezetését elvállalta s a vezérügynökségi irodát megnyitotta, hol is biztosilási ajánlatok elfogadtatnak s a biztosítási üsletre, vagy a társaságra vonatkozó mindenféle felvilágosítások log-készségesebben megadatnak. Biztosit pedig a társaság a) tűzveszély és robbanás álul okozott károk ellen; c) saáraioiz vagy visen asáiülatt javak károsodása ellen; b) jégkárok ellen d) az ember ¿Setére mindon ismert módozat szerint. A Magyar-franczia biztosító részvény-társaság, melynek 20 millió frankot, azaz 8 millió arany forintot tevő alaptőkéjéből a részvényesek által mindjárt kezdetben 10 millió frank, azaz 4 millió arany forint készpénzben befizettetett, s részint a főváros legelső pénzintézeteinél, részint pedig magyar államártékekben és elsőbbségekben lett elhelyezve, m. évi oktober 14 án tartván alakuló köagyüléséi melyen a társaság ügyvezetésének élére következők választattak meg: Választmány. Elnök : Bittó IstYáa, fi fel«. val. belafi titkos txoácsosa, a Lipót-rend nagykereazteae, orsz. képv. 8tb. Bpeateű. Alelnökök : Báró Bá&bidy Béla, fóldbirtos, orsz. képv stb. Budapesten. Bcntoux Jeni. * párisi Societé de l\'Union génerale elnöke stb. Parisban. Választmányi tagok. Róbert Meria marqnia de Banneville, az otztrik déli vasat igazgatósági tagja «íb. Páriaban. heuwel: ArmiE kir. keretked. tanácsos nagy-kereskedő. Lovag zápori Regenhsrí Fsreacz, az Albrecht-vaspálya elnöke stb. Bécsben. SYáb Károly földbirtokos, orsi. képviaelfi «tb. Budapesten. Báró Tiiti Kársiy cs. kir. kamará«, aa oszt. déli vaaut alelnöke, ar oszt. nrakháza tagja atb. Bácfcten. Tekintve e társaságnak fentebb kitüntetett tőkeerejét és az Qaletveaeté» élén lev5, !iadLrv.b** Felügyelő bizottság. Beck Náodftr a magyar jelsálog-banknak igazgatója. Láaczy Lee. a magy. ált. földhitel réazvény-társaaág igazgatója Budapesten. Lewis Jakab, a kereskedelmi akadémia igazgatója Budapesten. Serreiaarce Jos. Mária Eaűi, a páriái Société de l\'Union générai« vesérfe\'tLgyelSje Párisbaa. Igazgatóság Igazgatók : Dr. HUltr Alfcreckt, köz- és váltó-ügyréd Bécsben. Klsteaaacötr Király a „Hoffm\\nn József\' nagykereskedő e«ég fónöke BudaposUc. Schweiger SSàrion kir. kereskedelmi tanácsos Budapesten. Vezéi-igosgató : Haskavicz Laja» Budapesten. ________ia aagyobbréazt ¡»mert és köztiaxteletben álló egyéniaégeket. bátran olmondbató tehát, hogy oesc volt «oág az egész monarcb:ában biztotitó társaság mind ex ideig, mely a biztosító köxöaaégnek annyi garantiát nyajtott volna. mü?t amencyit neki e társaság mindjárt kezdetben nyújtani képes, s a midőn a társaság í-sc, eddig páratlan tókeereje és az élén álló egyéuiaégek jelleme egyrézaról telje« biztoaitáat nyújt arra néxve, hogy a táraaság Ozletvif\'e a méltányosáig, s pontozaág éa a iegsaigorubb becaflleteeaég »ináén köv«teio4ayBek mindenkor és teljesen meg fog felelni, máaréawól a szakvezetés avatottaága aa iránt is kezességül ezolgál, "nogy a társaság a díjtételek megszabásánál is kellS tekintettel fog lenni a verseny jogoanh követelményeire. Ámicóu tehát tiazteíettel ilóliro« a biztosító L közönség bizalmát as általa kepviaelt tárcaság iránt újból felhívja és kéri, megjegyzi egyszersmind, hogy a vezérügynöktógi területen a vidéki ftgynökaágek szervezése teljes folyamatban van és hogy tüzbiztositási ajánlatok a már felállitott ügynökségek áital kéiwégoeon elfogadtatok. Nagy-Kanizsán, 1880. május hóban. jKZer-íileta. íigynőltBógels:: ff Alsó-Lendfán TAüSZ FERENCZ Zala-Egerszegen FIS CHER MIKSA urnái JL Csáktornyán HIRSCKSÍANN A. Sümeghen EPSTEIN T. A. „ Csabrendeken LÖB IONÁCZ Keszthelyen PULT JÁNOS „ Tapolczán BERGEE JAKAB urnái maradván teljes tisztelettel A Magyar-franczia biztosit» részvény-társasás vezér-ügynöksége Nagy-Kanizsán, GUTMANN S. H. Minden eddigi világtárlaton és orsz. kiállításon a legnagyobb dijakkal kitüntetve. I Első magyar gép- és tüzoltószerek gyár, harang és érezöntőde 5 Hazánk legnagyobb korszerűen berendezett g^ára harangok tüzoitászatl és vlzraütészetl gépek készítésére; a gy árral kapcsolatos vízmQtészeti osztály a jelenben egyedüli belföldi szivattyú gyárt képezi, melyben kizárólag boni mnntaerö alkalmazása mellett, minden czélnak megteleli szivattynk és kutak készíttetnek. W0f Képes árjegyzékek és költségvetések kívánatra bérmentesen szolgáltatnak. -A- gy&r CLólErtelepe - Kolozsvárott, belmonostor-utcza 12. szám alatt létezik. "W& 4032/ 1S80. .tán,. Hirdetmény. BUDAPESTI EUT0R0K. Asztalos és kárpitos bútorok több száz szoba berendezésére a legolcsóbb ár melleit és csakis solld és megbízható késsitményü nagy készletben STEINBACH SÁNDORNÁL kárpitos és biitorkészitö Budapesten Ferencz-Józseftér 6 sz. 3jS\|í" a lánczhid Átellenében Kihái,asitás berendezéseknél különös tekintetbe vétel. , Az ajonaan mérsékelt árjegyzék ingyen. :02 7—io BUDAPESTI SU TOROK. SSä Mária-czellí gyomor-cseppek, jeles tatásu gyógyszer a gyomor mindért bántaLmai ellen. ¿1 felQlniQlo.ta.UtD ai élvágycilány, fjo-znorgjenges<-£. rojwiapt leheltet, Melók, paranyo fclbüfögés. kálik., gyojnorhurat, gyomorégés, hogykflkóptődé^ túlságos DyálkaképsCdéa, ikr^ir, nu-\'or ét hántás fiífájij (ha t« a gyomorból sr«J), gyoaer görcs, laékKoralat, a gyomornak túlterheltség. híl 61 ital által, Kitiuu, láp- ét májbeteg^Ap, arao/ere. bánulmak ell.n. Rvy Uvcgrsr ára használati utcBit/uisal együíi 35 kr. "IRfc Kapható : Priger Bi\'tx tr gyóf jtzeitirá-bc N&gj-KaniciÁn, ▼al.»iot osztrák-m^yar birodalom ovindeo nig^obb gj6gy-tscrtiribu: é. keroak\'. détíben. Mrpsitl szétküldés! raktár atgyíij és kietliybes Braöy Károly, „az óranyi/aihoz" ezitusett ffyágyaterUrában M 21—52 Krjemzierben, Morvaország. Nagy- és Kis-Kaniísa város közös tépriselósége részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint a városi erdóség kijelelt részeiben létező s összesen 3928 frtr» becsalt folyó évi termésű szép és egészséges tölgy-makk írásbeli zárt ajánlatok utján eladató fog oly módon, hogy az eladott makk vevő által legkésőbb folyó éri november hó végéig szedhető s legeltetésre a helyszínén aeaa használható. Ajánlatok — a becsár 10\'/0 százalékával, miaí bánatpénzzel ellátva — legfölebb folyó septembsr hó 20 án déli 12 óráig fogadtatnak el. — A további feltételek i városi számvevői hivatalban be tekinthetők. Nagy-K>nizsán, 1880 évi seotember 2-áa. 139 2-3 A vám£ tanács. l A szürethez ajánljuk legjobb szerkezetű borsajtOkat ..r,ÓT«> i, anélkol, tzili ntlMkat 30 (:ttdl 106 Mg, uM ■orzsslá szitákat, d.rabj« 7 frt. krM«i(^Hk (MTaujak) l.tujabb »lerkwtet, wéikamiDnal és golji-..«lwst)Cv«. «.lysit k.l faltot, valamint bort a ..pratél egétaoc tiiilic lebt". 1.- hnanl, xnélkQl hogy a»t felkevfirje. Valódi aatrlkal ayaat it tüivi riwriiti ttmlák, ttaték ftalaorkok, »stílt.«; kíszUtsk, Ée«a«z»lHMk rzla- nl»t mind a »iaoze-nzMifekfe tartus srkksá Képes árjegytékek kívánatra ¡agy.a k l» I o t g á 11 • t o a k. SOHOTTOLA ERNŐ és NEOSOHIL Budapest, rácai k6rat 48, aa Nagy-Kanizsán, nyomatott g kiadó tulajdon« Vajdits Jótsef gyorssajtójáo. NAQY-KÁIÍIZS.tj I8<0 szeptember í9-én. 76-mK szám ____^^ _ PlEenkUeneíedlfe évf(,iy»m —-—==•--" " " -----—————_____ Lé„"»,"UrVfnf ^ aa SS .......^ W m I ■ I II I I M I \|1;U II g ^^k I ^H I - I ■ jK I I I l_ l : t \' B 11— \| 1 ■■ ®l MM I II W ■■ ■■ W ■ ■ 1 v-g-y«» h;r4et£árt kfl)«t»£ —-- l-l" kr "^JL előbb :,ZALA-SOMOGTI KÖZLÖNY." N.-Kanixsaváros helyhatóságának, „n.-kanksal 5nk. tűzoltó-egylet«, a „n-kanltsal kereskedelmi s Iparbank«, „nagykanizsai takarékpénztár«, a ^amegjelálUlános tanTtó^í tület , a „n.-kanizsai kisdednevelo egyesület«, a n-kanlzsal tiszti önsegélyző szövetkezet«, a .soproni kereskedelmi s Iparkamara n-kanizsai külválasztminja s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Heienkinf kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. lpurögji enquétc. A kereskedelmi minister az ország fceresk. és ipar kamráit felhivá, hogy egy előleges tanácskozásra megbízottjait a fővárosba küldje, hogy tájékozást szerezhessen a küldöttektől személyesen is és megvitatva legyenek: vájjon minó változtatások lennének szükségesek a fennálló ipartörvényeű ? A küldöttek e héten vitatkoznak felette és hihetőleg a legjobb eredményt fogják felmutatni, kilátást nyújtva, hogy egy, az ország és iparosok érdekeinek teljesen megfelelő uj ípartörvény-javasla-tot terjeszthet a minister egy nagygyűlés és nyomban az országgyűlés elé. A legkényesebb pont a „szabad ipar* üzhetésének hogyan való értelmezése s egyáltalában a »szabad ipar\' üzésének korlátozása, esetleg megszüntetése. Elvileg a »szabad ipar" mindenesetre a czéhrendszer által erósen korlátolt ipar felett áll ngyaq; de hazánkban — ugy véljük — még korán lett alkalmazva, mert a .szabad ipar* csak akkor áldásos, ha alapfeltétele: a gyáripar lendülete megvan s igy a tőke nem a kézmüíparosok elnyomását — hanem a gyáripar felvirágoztatását tűzi ki czélul. Ott a hol kézműipar önállóságra nem vergődött, ott a tőke hatalmas pártfogolása mögött a kontárkodás; de egyszersmind az iparos pálya kicsinyeltetése uralkodik s vezeti ellenirányban az ipart, mint a merre a jóhiszeműség vezethetni a „szabad ipar"-ral hitte. Előbb nőjön meg hazai iparunk TÁRCZA. Titkos étles... Titkol édes vágy emészté Egykor a* én keblemet, Tudni .ágyUm, hogy a rizséin : Szeret-é ? vagy nem szeret. Elmerengri üldögéltem Egy hlls — árnya» — fa alatt, R egy letörött kii zöldággal * Mulalgaitam magamat. Zöld ágról a leveleket Tépegettem lefelé, Tőlök kérdém, bogy a rózsám Nem aaeret-é, saeret-e. És a mikor megérintem Ai utolsó levelet. Ez igy szólott, — ne tépjél le, Ugy sem szeret kedresed. Árulkodott a cöid levél Nem mondta az icaaat.. — Tán könnyeim* szomjúhozni ? Mert nem volt rajt\' gyöngy harmat. Eldobtam a kopasz galyat, 8 a saellotől kérdettem, \' — Játszi szellő mond meg nekem Sz-ret-e a kedvesem?.. Él a szellő lágy csendesen Ezt suttogta éunekem : — Barna ifjo ne búslakodj flob\' tea lesz az bütelen. — Játszi szellő, pajkos szellő Ax mondta az igazat£ Ma már kis feleségemmel Mulathatom magamat KÁROLYÍ L. GYULA. szárnya és csak azután legyen nálunk is a teljesen .szabad ipar" bátran megbízható korlátlan versenye. Különösnek is tetszik az, hogy a- töke pénzzel megvegye a jogot az ipar űzhetésére, tndománys, szakképzettsége nincs, felfogad egy üzletvezetőt s ennek vezérlete segélyével az önálló kis iparosokat zászlójához bérbe szegődni kényszeríti, azután folyik a táko-lás. kontárkodás...... az ő önkénye szerint 1 Igen is legyen .szabad ipar* de ugy, hogy a jogváltó tegye le az illető szakmából a kellő képesítő vizsgálatot, (ha nem is kezdette inasul) mert tanulni és tudni nem szégyen — azután folyjon bátran a verseny: a tőkének képz e 11 ségge.l párosult müködéBe felvirágoztatja iparunkat. Van .tanszabadság" is; de csak azokat illeti, kik képesítést nyertek a tanításra! Hát az ipar-üzés oly Bemmi, hogy néhány forinttal egy nap alatt birki, bármely ágát megtanulhatja 9 1 Csak a jogváltás kell és megvan a tudás is......?! Az iparosnak 10—15 évi fáradságos tanulását és munkáját 10 — 20 frt. lefizetése a semmittevéssel egy fokra emeli ? Nem és újra nem ! Jól van: legyen .szabad ipar; de csak szigorú szakvizsgálat feltétele alatt!! V... L. A pör. — Humoreszk. — ! Német után azabadou átdolgozta. Heberling Dénes. (Foly látás.) — Magától óitetódik! A szerelem olyan mint az élet, a melyet a bú es gond alóbb is elviselhetetlenné teszi szólt Sasváriné. — Kegyed tehát megezáfolja állandóságát a szerelemnek ? — Általában minden szenvedély állandóságát!... — Eszerint kegyed soha sem volt szerelmes ? — Sohal — 8 nem hiszi, hogy valaha szerelni tudna? — Báró ur! ez oly kérdés.... De tovább nem folytaihatá, mert Berkiné, ki a mellékterembe!, alig észrevehetöleg nyitott ajtónál figyelmesen hallgatá e párbeszédet, oly közel jutott ajtóhoz fülével, hogy kinyillott magá tói és 5 majdnem beesett a szobába. — Oh jajl kiáltott Berkiné és halkan mondá magában— éppen most kell őket zavarnom ! No de nem is más rz oka mint ez a báró! Várjon csak ez a halk beszélő báró, majd zavarba hozom őt is, mint a minőbe most én jöttemi Berkiné ugy tett mintha direkte a terembe akart vor^a jönni, barátnőjéhez, aki a helyzet súlyos volt&vmodt e perezben leifogta. — Ah! Paulina, engedd meg, hogy bemutassam Rózsaági bárót. — Báró Rózsaégi hoz van szerencsém? Lehetséges e ez? kérdé Berkiné. Tudja e báró ur, hogy éa e családot nagyon jól ismerem! Beköszöntő beszéd, mit ni. Gyúrom A. tapsonyi plébános uj híveihez tartott szept. hó 12-én .Te pedig légy éber. tűrj minden fúradaln at. cselekedd az Ev. mfivét, töltad be tlazted, légy józan.« II. Timoth. i. 5. S/t. Pál egykor sokszoros utazása közb"n bevetődött Lyatrába és ott még egy igen fiatal, de jámborsága és istenfélőiméről híres egyénre — Timotheusra akadt. Az apostol\' fejedelem utitársul válaaztá ós apostoli működésének részesévé tette. Timotheus annyira megfelelt az apostol óhajának, hogy őt az mindig szeretett tanítványa és kedves fiának nevezte. Midőn Pál Macedóniába utazott, Thimó\'heusl Ephe-su8ban hugyta, rátevén kezeit, ezen uj hitköz ség püspökévé tette; hogy hivatala buzgóságában, főpásztori kötelmei teljesítésében buzdítsa, több levelet irt hozzá, melyekbín bivenelssám-lálja egy lelki pásztor teendőit, igy szólván: ste pedig édes Timóthom 1 őrködjél nyájad fe-iött, mely fölé helyeztelek téged, semmi fáradalmat ne kimélj; légy tanitója az evangéliumnak, töltsd be a rád bízóit hivatalt, s lé^y éber." A mit sz. Pál tanítványának irt, az megillet engem is, ki ma szólok először hozzátok, mint ezen elárvult plébániának újonnan kinevezett lelki pásztora; ép annyi, mintha nekem irta volna: te vagy e plébániába helyezve, hogy mint lelki hatalommal —Lx— tanítójuk, apostoluk, példány képük; őrködjél nyájaid iölött, rád bízattak azok, lelki üdvökért te vagy felelős Légy bü tanitója az evangéliumnak, mutasd meg .nekis a menny bevezető utat, de először is magad járj ám jó példával elől; mert jaj, kétszeresen jaj, ha népednek csak botrány kövül szolgálsz 1 Ezen intelem erejénél fogva, mint uj leJkipásztortoknak fáradságot nem kiméivé kell az evangéliumot hirdetnem, s a malasztok 7-szeres eszközében mind-nyájotokat megerősitnem. Minek kell tehát nekem rátok nézve lennem? Mennybe kell titeket vezetnem az Evan geliura által L r. Földi vándorlástok közt a szentségekkel megerősíteni. IL r. Példány képetek kell lennem III. r. Ez egy lelkipásztor kötelessége, ez ej én tartozásom is, mit magamra vettem j engedjé tek meg tehát e sz. órában, midőu először hallatok engem, hogy a ti iráatotoki köteimeiznrőJ szóljak; vagy engedjetek szivsmnek szabad ömlengést, hogy elhunyt lelkipisatcrtok halála fölött érzett bánatokra acoc cyiiatkosattal csepegtessek balzsamot, mennyire kedvesek vagytok előttem. Jézus, pásztorok pásztora! légy vclom, míg ezt megmutatom. I. Először is kedves Hiveiia; nektek a mennyet kell mutatnom az G^angelíuai által. Ez elBŐ kötelmem. Hirdetnem kell esi láagbu-galommal, amint parancsolva van. Menjetek, tanítsatok! Tanítanunk kell titeket, hogy oda fenn boldogok lehessetek. Aa isteni igehirdetési czélja tehát egyedüli boldogítótokra vonatkozik. Ide irányul minden parancs, ígéretvigasztalva szenvedéseinkben, megelégedve sorsunkkal, békével élve embertársunkkal, bűntől menten bizalmat helyezve a mennyei atyában, szeretet és hálával viseltetvén sz. fia iránt Ezek a minket boldogító vallás sarkalatos elvei. Azonbaa Jézus evengeliuma nemcsak ideigie nes jólétünket, hanem örök üdvünket isóh&jtjá, hogy t. i. e múlékony élet után eljuthassunk azon helyre, hol minden köny felszárad, minden . ..tnikwt »ugyan ac<.oa luraiutJK ienomiObtunlc-ról, hol se bú, se panasz nem lesz többé, még a halál se uralg. Ezért hívjuk mi Jézus evangéliumát örömtelt követségnek, ezért mondja Jézus : ,én vagyok az élet, ut ós igazság." Itt és oda fenn boldogoknak kell lenni, erre irányulnak Isten \'minden intézkedései. E szándékból hagyta el isten fia trónját ezért vett fel emberi alakot, szenvedett, meghalt a kereszten, feltámadott halottaiból, ült az atyának jobbja felől, lévén nekünk leghívebb szószólónk, minden törekvése oda irányul, hogy ott legyünk, ahol ő van. Ezekből láthatjátok keresztény hívek 1 hogy az evangéliumnak hirdetése nem más, mint a mennybevezető útnak kijelölése. Jöjjetek el azért valahányszor e sz. ige hirdettetik, nem megszokásból, nem mert parancsolva van, hanem mivel az üdvösségtekre szolgál, hisz haliot. — A Rózsaágiékat? kérdé Kertfalvi, akinek e neve csak felvett név volt, mint tudjuk Berkiné hagyta meg, hogy csak e nevet használja, ha nála látogatást teszen. Kertfalvi igen valószínűnek hitte, hogy Rózsaági b«ró létezhetik, de akiknek ő niucs bearatva családi dolgaiban, s e szavak, melyeket az előttünk ismeretes, de előtte ismeretlen hölgy hozzá intézett, már is zavarba hozták őt. — Ugy van — folytatá Berkiné — & Rózsaágiékat ismerem 1 — Uram isten- — mondá magában a "báró — én azt sem tudom, hogy léteták e? — Az ön nagybátyja atyámnak kebel barátja volt. Él még az öreg, és hogy megy a dolga? kérdé Berkiné. — Mit tudom én — mondá magában a báró — életembe soha secr ismertem ezt az embert. Nagybátyám ninca is. — S kedves nővére, Liljomvölgyi baronesse mivel tölti el a farsangi napokat? kérdé Berkiné. — Ördög és pokol 1 szólt magában a báró — nékem még egy ismeretlen testvérem is volna? Köazönöm kérdését — szólt önhangon Berkinéhez — igen élvezetesen. Legalább azt hiszem, mert egy féléve, hogy Olaszország- . bau van! Ott élvezi Olaszország narancs erdei ben a természet gyönyöreit — Lehetetlen 1 veté ellen Berkiné — mintegy bárom hét előtt találkoztam véle. — Millió átokl E nő ugyancsak zavarba ejt! mondá magában a báró. — Nos báró ur ? Nem felel ? — Ah!... igen... igen... kegyednek igaza van, — szólt páthosz8zal a báró — csak három hete, hogy elutazott! — Mielőtt elment a szegény, egy borzasztó 8ZcrencétlenségrőJ beszélt nékem, amely ót értei folytatá Berkiné. A báró mérgében ajkát harapta. — Micsoda? mondá magában — szerencsétlenség is érte öt; még csak távolról sem tudok semmit, ah! szólt hangosan — igen, igen, megrendítő, szerencsétlenség érte a szegény párát! Ugy se ismerem — mondá magában a báró — az ex baronesset csak „párának" titulálom ! — Oh! báró ur! Mondja el mégegyszer e történetet, barátnőm bizonyára szintén figyelemmel fogja hallgatni 1 szólt Berkiné. — Átkozott helyzet! mondá magában a báró — azt mondjam el néki amit én magam sem tudok! Ah hölgyeim — szólt hangosan a báró — engedjenek meg, de ama borzasztó szerencsétlenséget nem vagyok képes elbeszélni, mert először már elfeledtem és másodszor ha felőle beszélek elfoguU leszek, ée rajtam a láz vesz erőt! — Ah! mondá mosolyogva \' Berkiné — akkor nagyon sajnálom, bogy szóba is hoztam ! Nos mii mondana báró ur, ha bufelejtéoül danolnánk, nékem remek duotteim vannak, Sp\'»hr, Proch, Bach és mas hírneves zene- l: szerzőktől i Amint hallottam, Kegyed kitűnői énekes, ami általánosan jellemzi a Rózsa^giék- . nak férfi sarjait A báró, ki örült, hogy a beszéd tárgyát oly szerencsésen eltudta változtatni, most ismét nyugtalan volt. Ezer menykő 1 szitkozódék magában, — ez a nő akar vélem énekelni, vélem, ki még a hangjegyet sem ismeri, kinek liangja sincs 1 Jobb szeretném, ha % pokolba menne örökös tizenkilenczedik évfolyam tátok: boldogok, kik Isten igáját hallgatják éa megunják ; különösen hozzátok el gyermekeiteket, kiket Jézus bizalommal hiv magához: ,engedjétek hozzám jönni a kisdedeket, mert övék a meunyek országa.* Jobb ós tartósabb kincset nem adhattpk nekik, mintha az itteni mag mély gyökeret verhet szivükben. A mellett azonban, hogy én nektek égi útmutatóul szolgálok, még más kötelesség is nehezedik vállomra. II. Én nekem titeket a földről az égbe való vándoriástok közben a szentségekkel meg .erősíteni kell. A kath. egyház tanitja, hogy nekünk lelkipásztoroknak Jézus nevében nemcsak tanitani, hanem az Isten titkait is kikeli szcl-gáltatni; keresztelni, bűnöket bocsátani, az ártatlan bárányt oltárainkon bemutatni, urnnk sz. te3tét és vérétahiveknek kiosztani, a betegeket a hosszú útra elkészíteni; megáldani 2 szerető sziv frigyét, elkisérní a kimúltál az örök nyugalom helyére. Látjátok ez mind eszköz, melyek által benneteket üdvösségek utján megerösittek. Ha gyermekkel áld meg az élet ura bennetek, adjátok karjaim közé, hogy lisztára mossam a keresztség vize által ós apánk vétkétől, hogy bevegyem Jézus egyházába és " ismét visszaadjam nektek, lelketekre kötvén, hogy nyeri ártatlansága köntösét szülői éber gondoskodásokkal megerősítsétek. Van valaki köztetek, ki vétkezett, van védnökünk az atyá nál Jézus Krisztus; ő mondta apostolai és azok utódainak: „a mint küldött engem az atya ugy küldelek én is titeket, a kiknek megbocsátjátok bűneiket meg lesznek bocsátva, a kiknek megtartjátok meg lesznek tartva.* Tedd le azért kislelküségedet aggódó bűnös, Jézus küld engem hozzád, hogy nevében bűneid bocsánatját megadjam ; mi vagyunk az irgalmas Samarifin, kik az emberiség vérző sebeibe enyh orvosszert öntünk; mink vagyunk küldve, hogy ti\'eket eltévedt juhosat a szeretet vállain vigyünk vissza a mennyei Atya örök bajiékába; ha erőt a jóhoz, kitartást a -kísértetek közt akartok nyerni, közelítsetek bizalommal oltárához, mely mindig terítve áll részetekre, ha ezen oltár eledelét eszitek, halált nem láttok ^ örökre. De még mind ennél többet nyerhettek. Nem csak szt. testét és vérét nyújtom én nektek eledelül, hanem őt magát feláldozom értetek a szt. misében; mert a végvacsorán mondott szavai: «ezt cselekedjétek az en emlékezetemre* nem hangzottak ei visszhangként Palaestina szük határai közt, hanem 5 világrészben teljesíttetik hiven. Hát a házasságok, melyeknek czélja az emberiség fentartása nem általunk nyernek-e érvényt? nem mi esdjük e le a kegyelmet, hogy frigyeteket más ne választhassa el mint ásó és kapa? S midőn e világból való kiköltözéstek rettenetes órája üt, midőn gyötörnek mult emlékeitek, s aggálylyal néztek jövőtök elé; midőn mind azoktól elhagyatva látjátok magatokat, kikért y egy életen át fáradtatok, midőn nincs kéz, mely halál verítéketek letörülné, nincsVészvevő szív, mely kiszáradt ajkatokra egy csepp vizet adua, kit láttok halálos ágyatokhoz közelitni — egy fekete alakot, kit tán éltetekben gyűlöltetek, kinek szavára, bár javatokai akarta nem ZALAI K hallgattatok — mert bátran hangoztatta az igazság szavat; most ott áll ágyatok mellett, mint a vigasz angyala, mint a bit küldötte, hogy kibékitsen bennetek latén éa emberek kel. Ezek vagyunk mi lelkipáaztorok nektek ! Ilyenné akarok én ia nektek lenni; hiaz a mi életünk ugy se egyéb mint lemondás és üdvötökérti önfeláldozás ; mi vagyunk az urnák hegyre helyzett lámpái, mig másoknak világitunk önmagunkat emésztjük fel; azért ha éltetek napja alkonyatra válik, hívjatok el bennünket hiven halálos ágyatokhoz, akár az éj korom Betétében, akár derengő hajnalban, ssél, vihar, evés vagy nyugvás közt kerestek fel, megyek rögtön, j hogy vigaazt adjak a haldoklónak. Láaaátok ennyire és ily messze terjed ki pásztori kÖlel-mom, mit az apostol fentebS idézett szavai szerint be kell töltenem ; tanítótok, bűnbocsátó tok, lelketek üdvéért áldozó pap, házasságtok megáldója, halálos küzdelmetekben vigasztaló-tok^leszek; végül azt sem szabad felednem, hogy: IIL Az éleiben példányképeteknek íb keli lennem. Ha egy lelkipásztor a gondjaira bízott juhai közt valami jót léteaítní akar ugy neki okvetlen azon tanítást mit másoknak hirdet legelőször kell követni. Szavainak cselekedeteivel össze kell vágni; mert különben pusztít, a helyett, hogy építene. Valamint a szülő tükör családi életében, melyekben a gyermekek meg láthatják magukat: homálytalan tükörként kell állni a valódi lelkipásztornak is hí vei előtt; gyertyafénynek, mely másoknak világit. Nekem kell olőmennem az utón, mely mennybe vezet; nek°m k«ll tettel bebizonyitni a tani, mit híidetek. De hogy állok én meg gyarló, gyenge teremtés e nagy felelősség óriás súlya alatt? Nem esem-e el, mint Péter a rettenetes éjszakán? Van-e kar, mely védjen, kegyelem, mely erősítsen ? Hisz ón nem vagyok oly szerencsés mint azt. Pál, ki méltó volt e szavakat hallani: „elég neked az én kegyelmem ez erény a bajlódásban fejlődik.* Nem is tehetek ón egyebet, mint gyarlóságom érzetében a pásztorok pásztorához fordulok: ő legyen életem példányképe, tölisön be szellemével, hogy gáncs nélkül járhassak népem .előtt, szaporítsa bennem pásztori teendőim buzgalmát. Most pedig legyetek mindnyájan üdvözölve általam. Ha a világ merész hajósai a tengeren találkoznak, lobogóikkal üdvözlik egymást; hu a vándor megpillantva hona szelíd eguajiau» acuu k.„,oit tryoraitia fáradt lépteit; ki venné roBz néven tőlem, ha én ma először találkozva-véletek a legszebb köszöntéssel sietek titeket üdvözölnf: dicsértessék a Jézus Krisztus! annak nevében köszöntelek, kinek hívei vagytok, annak nevében, kinek -Bzerencaés lehetek gyarló szoigája lenni 1 mindeneknek mindenévé lettem ; ti mindnyájan az enyimek vagytok, én a tiétek; legyetek azért általam üdvözölve mind.* kicsinyek, nagyok, öregek, fiatalok, jók és bűnösök, gazdagok és szegények. Az isteni gondviselés küldötte vagyok én, hogy lelketek fölött őrköd-jetn; evangeliumi szolga vagyok; s tí a rám bízott girák , melyekért egykor kemény felelősségre vonatom; oh bár én is örvendve mutathatnálak fel benneteket, kiknek lelki- ö z L 0 <S r. talentumait fő czélom leend gyarapítani; ez leend fáradozásom, köztetek töltendő pásztori életem legszebb jutalma, hogy ezt megnyerhessem egygyel ajánlkozzatok meg — bizalmatokkal, mert az viBzontbizalmat teremt, s áldásosán nem működhetem, fiúi ragaszkodással ha hozzám nem viseltettek! Hallgasd meg azért te kegyelmek ura! e szt hajlékodban most először hozzád intézett imámat! Te örök főpap a melchiaedek rendje szerint! Te legfőbb pásztora millió juhaidnak! Nézd ezen rám bizott nyájért esedezem hozzád, hogy kegyelmednél fogva azokat ugy vezethessem, nogy szavaim és életem által nekik botrányt nem okozva, "velem együtt ők is eljuthassanak mennyei dicsőséged hónába hol leend: ,egy akol és egy pásztor." Amen. A szombathelyi magyar színház javára rendezett sorsjáték mai napon tartott húzásának eredménye: l-ső főnyeremény nyerő sráma: 1048 2 ik főnyeremény nyerő száma: 4108 3-ik főnyeremény nyerő száma: 17855 4 ik főnyeremény íiyerŐ száms: 4448 A többi nyerő számok: 5-ik nyerő szám: 24248. 6-ik nyerő szám : 12885. 7-ik nyerő szám : 1908. 8-ik nyeró szám : 2336. 9-ik nyerő szám : 7458; 10 ik nyerő szám : 8476. 11 ik nyerő szám: 10341. 12 ik nyerő szím : 754. 13-ik nyerő azám: 22565. 14-ik nyerő szám: 6146. 15 ik nyerő szám: 4853. 16-ik nyerő szám: 20134. 17-ik nyerő szám: 11469.. 18 -k nyerő szám: 3483. 19 ik nyerő szám : 13638. 20-ik nyerő szám • 13387. 21-ik nyerő szám: 13058. 22-ik nyerő szám : 20396. 23 ik nyerő szám: 17289.\' 24-ik nyerő arám: 24:016. 25-ik nyerő szám : 1082. 26-ik nyerő szám: 11037. 27 ik nyerő szám: 17929. ^ 28-ik nyerő szám: 21448.. 29 ik nyerő szám: 24423. 30-ik nyerő szám : 12237. 31-ik nyerő szám: 2671. . 32-ik nyerő szám : 70(37. 33 ik nyerő szám: 19547. 34-ik nyerő szám : 15664. 35-ik nyerő szám: 17091. 36-ík nyerő szám: 7948. 37-ik nyerő szám : 10457. 38-ik nyerő szám: 9815. 39-ik nyerő szám : 4222. 40-ik nyerő szám: 20868t 41-ik nyerő szám: 2873. 42-ik nyerő szám: 2Í948. 43-ik nyerő szám : 6061. 44-ik nyerő 8zám:\'13164. 45-ik nyerő szára : 2710. 46 ik nyerő szám: 24215. 47 ik nyerő szám: 7766. SZEPTEMBER 1880.. 48-ik nyerő szám: 12790. 49-ik nyerő szám: Í2475. 50-ik ojeró ssám : 9516. Szombathely, 1880. szeptember bó 12-án, A sorsjáték rendeli bizottság. Előttem : VERDY GYÖRGY s. k., Yaamegye foszámvevóje mint kiküldött hatósági biztos. Felhívás előfizetésre. Lapunk mindazon t. pártolóit bizalommal felkérjük az előfizetés mielőbbi megújítására, kiknek előfizetésük a Midik évnegyeddel e hó végén lejár, nehogy á pontos szétküldésben hiány merüljön fel. Uj előfizetéseket szinte elfogadunk okt—decz. évnegyedre 2 írtjával, mely legczélszarübben postautalványon történhetik. Hazafiúi tisztelettel KIADÓHIVATAL. Helyi hírek. — IVlassiCH Antal kir. törvényszéki \'elnök ur szept. 17-én reggel hirtelen rosszul lett, szivgörcsöt kapott, azonban a gyors segélj köveikeaiélten két éráig tartott önkívületi állapotából felüdült; hosszabb nyugalomra van szüksége, hogy terhes hivatalát minden aggodalom nélkül viselhesse. Megnyugtatásul jelenthetjük, hogy lapunk bezirtakor jelentékenyen jobbaD volt. — Igen jOvedelmexő mellék keresetre alkalom nyujtatik tisztességes intelligens embereknek, a kik füzetes müvekre előfizető-ket gyűjteni hajlandók. Ez uton naponta kevés fáradság mellett 3 — 5 forintot keresni lehet. Bővebben Wajdíts József könykereskedésében értekezhetni. — Selhivás. Adóügy. Zalamegye kir. adófelügyelője a folyó évi augusztus hó 31-én 10297/880. szám alatt kelt körrendeletével utasította a megye összes körjegyzőit és Nagy-Kanizsa város tanácsát, miszerint a bélyeg és közvetlen illetékek behajtáaára nézve haladéktalanul és behatóan intézkedjenek, nevezete-sen pedig mindegyik ebbeli tartozót azonnal intsenek meg és a mennyiben ezen megintés 8 nap alatt eredmény nélkül maradna, nyomban a zilogolást és zálogtárgy elhordását ejtessék meg, és a lefoglalt tárgyakat ha id-je Korán ki nem vállalnának, törvényszerűen árverez-teasék el. — Felhivanak tehát mindazok, kik ■bélyeg és közvetlen illetékekkel hátralókba vannak, hogy ebbeli és adó tartozásuknak haladéktalanul tegyenek eleget, ne hogy a f«nt idézett körrendelet szellemében történendő eljárás alá essenek. Kelt Nagy-Kanizsán, 1880. évi szept- hó 15 én. A városi tanács. — Magyar sinés»et. A körünkben működő azintáraolat szept. 15-en a bécsi Burg-szinház egy közkedvességu vigjálékát „A doktor bácsi-1 adta elő a helyi körülményekhez mérve elég szabatosan ; Köoczöl Lujza mesteri-leg oldotta meg naiv szerepés. Közönség kevés. Másnap .Kisasszony"feleségem"* vig~nperette került színre. Közönség szép számban jelent meg és Bácsné LipUy \'Laura asszony énekét zajoa tapasal fogadta. — A bérlet azerzéfsel Sarksdv Tgnácz társulati Ug van megbízva. 12 előadásra körszék 10 frt, zirtszék 8 frt. Felhívjuk a t közönaég h.axfi.s pnrtfogását. — Kedden ss-pt. 21 én Berényi Gyula ju\'alomjá-tékául — korán elhunyt jeles népszínműírónk Csepre^hi Ferencz kitűnő eredeti éuekes népszínműve .A piros bugyaHáiiM" adatik. — Értesítés. A nagy-ka.-iizaai hatóságilag engedélyezett állomia-közve-litő-intézet szerez és elh-iyez férfi cselédeket, továbbá pínczéreket, iparos segédeket, köny vvivúket, üzletvezetőket, kereskedelmi segédekel, raktárnokokat, pénzszerzőket, inasokat, házügynököket, nevelőkat, vigyázókat, gyakornokokat, irodasiolgákat, boltiazolgákat, irodasegédeket stb. stb.; további komornoko-kat, utazókisérőket, valamint minden helykereaő egyént. Iparkodni foguk a t. Cl. uraaígokat a legjobban és legazolidabban kielégíteni. Tisztelettel Klein Ignátz. Közvelitő-intézet .Európa" kávéházban Eötvös-tér 4. sz. — Zenétxeink hol járnak? Ilorvátb Laczi éa Grünbaum egyesült zenekariból néhány Berkea KAlmin külföldön működő zene-táraulatihoz azerzódött. Lapunkon említettük, hogy a brüsszeli kiállításon kiváló elismeréssel fogadtik. Jelenleg Pirisban működnek, innen Bordetuxba távoznak, tavaszkor térnek viasza hazánkba. Előbb Nizzában és Marseillesben is hangversenyezni fognak. Örvendünk hogy ily világlátottan térnek haza. — Bosxankodva tapasztaljuk és Üljük, hogy H. Pista ««élősködő egyént különö- caevegéseível — s aztán hangosan folytatá — valóban sajnálom, hogy kérelmét nem telje-silhetem, mert makacs torok bajba estem! A tegnapi bál, és ez az idő igen megrongálták egészségemet! — Ugy ? Hát a báró ur is bálozott? No lám, éa az álarezosok kedvéért nem koczkáz-nám egészségemet és az édes álmot I \' — Vannak esetek, a melyekért az ember nem sajnálja! felelt a bárói — Ezt mondta barátnőm is. Remélem báró nr megbocsájt, de éppen most jutott az eszembe, hogy látogatást igértey még mára Folyondári baronessenek ! A viszontlátásra báró ur! Viselje gondját addig ja egéazségének, nehogy makacs torokbaja rosszabbra forduljon! Berkiné elosont ismét a mellék szobiba. — Hála IstenneL! szólt a báró, hogy végre egyedül maradunk. — Nos, báró ur, nemde, kedves egy nő ez az én barátnőm ? — Valóságos angyal! — Szellemes, szép.... — És csupa jósig, mert néki köszönhe-tem, hogy ismét háboritlanul maradunk. Am bár ő megzavarta társalgásunkat, hajó! emlék-szem egy kérdést\'intéztem kegyedhez. — Igen, amelyre én nem akartam válaszolni ! szólt Saíviriné. — Igen, no gondolja meg, mi nem először beszélünk most Avagy talán mir elíeledé a báli csevegést. — Valóban, n»m emlékszem reá! — Valószínűleg, kegyedet nem érdekié annyira mint engem! — Emlékszik-e még a .benecíktinusra« ? kérdé a báró. — Távolról sem! szólt magában Berkiné pardon — Sasváriné. — Nem báró ur! szólt hangosan, s uztán msgában mondi — no ez bizonyosan valami reverendás ilarczos lehetett! A báró észre vevé Sásviríné zavarát, s azt hivé, hogy most kellemetlenül hat reá az, hogy tőle elfogadta >zt az egy üvegcse ,bene-dektini" ligört, amelyet néki a kocsiba lépés alkalmával nyújtott, s ezért nem akar felelni; ellenben Sasváriné a .benedektini" alatt egy álarczost értett. — Igaz — igaz, most emlékszem, szólt Sasváríné — ah az különös kis tréfa volt! — Még most ia nevetnem kelt, ha reá gondolok, mily félve emelte ajkához, s mint tekíntg-itelt széjjel, nehogy valaki éssre vegye, s mint ragyogtak az álarcz alól akkor gy«ngy fogai! szólt a báró. — Mi... mi... mi.. ? kérdé Saaváriné, barátnője ellen felingerülten, mert azt hívé, hogy barátnője oly megátalkodott volt éa egy ismeretlen álarcost, ki talin a benedekrendi szerzetesek öltönyében volt, megcsókolt. — Képzelem, hogy ízlett az nagyságának ! Egész elpirult, de ngy is égett az mint atüzl... — Mimimit? mondi magában mindig fokozódott haraggal Sásviríné, — barátnőm ama „benodektiouat" meg — Itt elhallgatott, mert nőiszemérmeteaaége aetn engedé réle kimondatni e azét .megcsókolta", hanem a báró, ki a .meg* azót meg-halli, magiban e három betűt ,m e-g"-t, meg-.kóstoltira\' egészité ki és hangosan kaczagott. — Ug/»" édes nagyBim, ne nehezteljen most érte, hisz ebben nincs semmi sem, nővérem nem egyszer hozatott ilyen .benediktinoit\' 1 vélem. Még ezelőtt elzárta hálószobájába, nehogy észre vegyék, hanetr. most már asztalhoz is hozza ! szólt a báró. Sasvériné elpirult, s mereven állott, mint egy gyönyörű márvány szobor. — No! — gondolá magában — szép nézeteket táplál bennem ezen szavakkal a báró ur családjának erkölcse éa jelleméről! — Természetes, hogy cs»k ¡Ken kis adagot Bzabad belőlük a hölgyeknek ízlelni, rendé sen ebédután egy kis üvegcsével! Ez nem árt! szólt a báró. — Mit mond 6z a báró — szólt magábun Sasváriné — mos! meg pálinkáról beszél? — Éa részemről míndi-nkor a legfinomabb .ligőröket" élvezem, s a .bonedifctimt, a .maraaakinot\' és .vanília ligört rendkívül szeretem, — mondá a báró. — Mit? A „benediktinust" ? szólt hangosan Sasvánné, ki szinte kacsagott, hogy a báró által említett .benedektinust" valami á!arczos-nak képzelé, éa restelé, hogy ennyire megsérté gondolatában barátnőjét. A báró, tapasztalva Sasvariné, vagy mint ő hitte Berkiné zavarát, eltávozott, illetőleg engedélyt kért a távozásra, hanem megígérte legközelebb látogatását éa Sasvárínénak kezeit csókolva eltávozott. Sásviríné szinte örült, s elment az ablakhoz, hol éppen az n:on átmenő bárót látta; sokáig né zelt utánna, s midőn az a hizsorok megett\' e\|. tűnt, ő is eljött az ablaktól, s e szavalt ka! nyitó" be Bjrkinéhez a mellékszobába : — Arabella! Mit fog gondolni ez a báró felőlem, hogy én a „benedektinust* illetőleg zavarba jöttem ? (Folyt, kőv.) tizenkilenczedik évfolyam. ZALAI KÖZLÖNY. SZEPTEMBER 19 éo iööO. 6en néhány, pajkos ifja nem hagyja békében s az utczán közbotrány tárgyává teszik; fe^hiv juk a rendőrséget ily pajkoskodők példás meg-í\'enyitésére. — A Balaton-Füredről Fiaméig tervezett távgyaloglás jövő évre halasztstott. — A pécsi sátortáborhoz szükségelt fa anyagokat az ismert jó hirnevü Hirschler Testvérek nagykereskedő háza szállította teljes megelégedésre. — Mérgezési kísérlet. Horváth József székes, szept. 17-én reggel 8 órakor választóvízzel akarta magát megmérgezni, észrevétetvén, még éle\'ben szállíttatott a városi közkórházba. — A inarhavész Somogymegyében a nagy-atádi j írásban fekvő ós Vizvár községhez tartozó Jatna nevü pusztán e hó 11-én m^g-áll»pittaiván, Lipthay földmivelési ministerí osztály tanácsos a helyszinere utazott, hogy a marhavész továobterjedéa.inek meggátlásira a legerélyeaebb rendszabályokat foganatosíts. — A szükséges katonai erő már ki van rétidéivé n h szoros zárvonal van létesítve. Ez invasiót, a veié járó nemzetgazdasági veszteségekkel együtt ismét a! kedves (?) és drága (!) Horvátország n»k köszönjük, melynek elégtelen és hiányos közigazgagatási szervezete mellett mindig van marhavészé, mely Damokleskard gyanánt folyton fenyegeti és veszélyezteti határos megyéink b igy Ztlamegye állatállományát is. Alig pár napja,.mint helyi laptársunk lega\'óbbi azámá natc közgazdasági rovatában is olvaasuk, hogy Horvátország hivatalosan véazmentesnek decla-ráitatott és már ismét marhavészed, nemcsak, hanem ezt átcsempészték Magyarországba is. Ez állapot már türhetlen és határozottan követeljük az erélyes rendszabályokat. Vagy adják át a horvátok hz állategészaégrendöri ügyeket nekünk, vagy ha nem. akkor állandó zárlatot kívánunk Horvátország ellenében. — Árverés Zalamegyében. Biki Albert 713 írtra b. iugt. szept. 24. Alsó-Lendvau. — Kübli János 928 frtra b. ingt. okt. 1. Nagy-Kauizsán. — Altner István 540 írta b. ingt. okt. 16. Palkonyán. — Főőr Kati 910 frtra b. ingt. szept. 23. Tcskáudon. — JRövid hirek. Az esztergomi uj f6-gymn. Kruesz Krizosztom pannonhalmi főapát n>Lgy ünnepélyességgel avatta fel. — Barcson jótékony uő-egylet alakult. — Az olmüczi törvényszék 8 évre ítélt egy uzsorást. — A lem bergi kórházban nagy tü2 volt, a kár 60 ezer frt. — Ausztráliában aranymezőt fedeztek fel — Bpesten tavaszszal tartandó Mátyás kora-be1! történelmi jelmezbálra készülnek. — Gr. Lónyay Menyhért PárisSan időzik. — Ung-várott orosz lap indul meg. — A német színház ü«ye csak egy szavazattal bukott meg Bpesten. _ Tisza Kálmán Ostendeből Bpestre érkezett. — Dr. Toldy László kilépett az egyház kötélé kéből s az irodalomnak él. — Páter Horn Nagy Szebenből eltávolíttatott. — Haubner Máté volt győri ev. superintendens jt-les hazafi maghalt Sopronban. — A királyné Gödóilőn van. Ki nyert? — Kiionoldt: Szept. 15-én d. e. 10 órakor a magyar lottó-igazgatóság helyiségében egy penzügyministeri biztos és Rujap Zsigmond királyi közjegyrő jelenlétében a tiszai és szegedi álUmkölcsön kötvényeiuek tervBZerü első kisorsolása megejtetett. Ez alkalommal kiüorsoltatott 9 sorozat szám száz-fzáz sorszámmal, tehát összesen 900 sorsjegy 206 ezer 840 frt nyeremény összeggel. — A kihúzott kilenoz sorozat szám következő: 198,1533, 1727, 1964, 1997, 205^, 2969, 3392, 4117. Ebből nyer: 100,000 frtot sorozat szám 1997 Borszári 24 4.500. „ „ . 1727 n 77 1,000 „ „ 198 „ 17 1.000 „ 997 „ 52 1,000 „ „ „ 3997 „ 84 1,000 . „ 2969 „ 14 A fenti 9 sorozat számban foglalt többi 894 sorsjegy nyer 110—110 frtot. Brünn, szept. 15 én : 81. 89. 73. 55. 50. Irodalom (E rovat alatt megemlített munka Nagy-Ka-űizáu Wajdita József könyvkereskedése által megrendelhető.) — Jstóczy irodalmi vállalata. Istóczy Győző többször einlegete t antisemita irodalmi vall»latára kiadta az előfizetési főlhiváat. Nem lap lesz, hanem »Tizenkét röpirat," mely egy évre van tervezve, minden hó közepén megjelenik b ;löle egy-egy füzet 2—3 ivnyi terje deiemben. Az első füzetoktóber közepén hagyja el a Baj-ót. A „Tizenkét füzet előfizetési ára 5 irt. Az előfizetési folhivás többi közt igy szól: „Azon élénk eszroemozgalom, mely a c/.ivilizált államokban 8 ezek élén Németországban a zsidókérdést illetőleg megindult a teljes hullám sásban van, nem hagyhatja érintetlenül termé szetesen hazánkat sem. Egy második kiadású „keleti kérdés"-nsk megoldása forog szobán, a mely a tulajdonképeni keleti kérdéssel^ egyidejűleg indult meg, annak evoluczióival parallel halad, 8 előreláthatólag vele egyidejülegs többé kevésbbé vele kapcsolatosan fog megoldatni. Egy, faji tekintetben, társndalmara, vallására, moráljára, vílágnézletére, eszményeire s törekvéseire nézve az európai keresztény népektől teljesen idegen néptörzs társadalmi, pénzügyi s nemzetgazdászAti uralma alól való emanczipá-czióról van szó, a keresztény népek felszabdí-tásáiól a zsidóság despotismusa alól, a mely despotismust mérhetetlen péuzerejében s ezer-torku hírlapjainak segé\'yével gyakorolja felettünk. Őseinktől reán maradt örökségünknek : hazánk földjének a zsidóság által békés fegyverekkel való csöndes elhóditása van folyamatban, a mely föld inog már Ubaink alatt, s ha haladék nélkül a visszahóditás muakájához nem fogunk, az végkép kirántatva lábaink alól, saját hazánkban idegenek leszünk. A fentebbiekben kifejtett czél szolgálatában állani lesz /oiyóiratunk feladata. Nem zsidóhajszáról, hanem egy a szellemeket mindenütt élénken foglalkoztató világkérdésuek komoly, beható, szakszerű fejtegetéséről van szó, a mely feladatunk teljeuilésétől semmi sem fog visszariasztani bennünket. Az álialunK. vitatott kér dés mindnyájunknak pártküiönbség nélkül közös ügye, s folyóiratunk e felfogást követ kezetesea szem előtt fogja tartani." — Az oly nagy érdeklődéssel várt magyar regénycaarnok ós szépirodalmi könyvtár már megindult. Mindkét vállalatnak első füzete fekszik előttünk szép díszes kiállításban. A regéuycsarúok koszorús írónk Jókai Mór regényével „Asszonyt kísér Istent kisért* kezdődik, mig a másik Endrődi Sándor fordításában Heine költeményeit kezdi meg. Ara egy egy füzetnek 30 kr. — Politikai röpirat jelent meg s küldetett be hozzánk: „Tisza Kálmán és a pár .ok". Eszmék a harmadik Ülésszak előtt. Ara 40 kr. Tartalmából megemlítjük: (15. lapon) Tisza Kálmán áldása ennek az országnak. — (27. lapon) Én Tiszát a legnagyobb magyar államférfiak között a legelsők sorába számolom sat. Vegyes fiirek. — Mellékelve van mai pzímunkhoz Brunt gyógyszerész Bchweiczi lapdacsairól szóló jelentés. — A jövő évi általános országgyűlési képviselő-választások határidejének megállrpi-¿ás», a mennyiben ez a jövő ülésszak munkaprogram mján a k megállapításával szöros összefüggésben fII, már most élénk megbesze ós tárgyát képezi a miniszterelnökségnél. A választásokat oly időié akarják kitűzni, hogy az uj parliament idejekorán megkezdhesse az 1882. évi költségvetés tárgyalását. Azért a kormány a választások határidejét a jövő év aug. havának 1 —10 napjaira kívánja, kitűzni. A miniszter elnök -erre vonatkozólag a munkaprogramm előterjeszié-ével a legközelebbi ülésszak elejéa nyilatkozni fog. — Az egyéni szabcdság érdekében fontos körrendeletet intézelt a kir. ügyészséghez Kozma Sándor budapesti kir. főügyész. Számos panasz merült fel a miatt, hogy a vádlottak gyakran ok nélkül vettetnek vizsgálati fogaágba, mert az egyéui szabadság ritkán vagy éppen soha sem szokott az államügyészségnél réde lemben részesülni, s mert a letartóztatást z ügyész vagy a vizsgáló bíró kényelme szüksé gesnek véli. E.bajbn egyelőre csak ideiglenesen lehet segíteni/8 erről gondpskodik a főügyész emiitett rendelete, a melyben utasítja az ügyé szeket, hogy soha se indítvány, zzák az egyéni szabadság korlátozását, hacsak elkerülhetetlen szükségesnek nem mutatkozik, s hogy eszabad ságot még a vizsgáló biró önkény,! és kéjüyelme ellenében is védeni tartoznak. A rendelet többi közt ezt mondja: Rejtélyes bonyolult és nagyobb fontosságú esetekben, melyekbán csak a gyorsan, közvetlenül felfogott vallomások nyomán lehet várni az eredményt, a gyanusitoltat szintén le lehet tartóztatni nehogy meghiúsuljon a vizsgálat. De ezen joggal óvatosan kell élni, mert ezen. czég alatt jelentkezik a legtöbb visszaélés A vádlottat nem szabad leiar óztatní csak azért, mert azt a vizsgáló biró, vagy az ügyész kényelme ugy kívánja. A vizsgálati fogság nem rendelhető el csak azon reményben, hogy a hiányzó adatok majd a vizsgálat alatt valahogy kip-">toltathatnak; nincs értelme a vizsgálati fogságnak, midőn a bizonyíték akár a tanú vallomások, akár kűztudomásu tények, okmányok által amúgy is helyreállítható; vagy ha a vizsgálati kérdés már tisztába hozatott; helytelen volna annak alkalmazása, ha a cselekvéuy rég történt s a vizsgálatot mielőtt elrendelték volna, már ugy is rég meghiúsíthatták. Általában"^ vizsgálatok gyorsítását kivánja az ügyészekéi a körrendelet, s az eljárásra vonatkozólag a részletesebb utasításokra is kiterjeszkedik. —• OyömrS protektora. Báró Menasce rendkívül gazdag alexandriai bankár, Gorove Antal főv. közjegyző által kérdést intézett Gyömrő községéhez, hogy mik a szükségletei. A helység elöljárósága nem késett a helység különféle szükségleteinek számokban adni ki-fejezést Ha a kimutatás Alexandriában lesz, a bankár meg lógja küldeni a szükséges pénzt. „N. P. Journal" szerint, honnan e hirt átvettük, mikor a Menaso család magyar indige-na tust kapott, Cvömrő község az.említett csa Iádé volt, mely rnoot megemlékezett » szegény községről. 9 — A villám mint órás E hó«7-én a Leo-ben melletti Kraubath városkában belecsapott a villám az ottani plébánia udvarba . és négy különböző helyen ment a földbe. Egyik villámcsapás a tető csúcsáról a falon keresztül haladva egy nzobába ért, ahol egy óra volt, a mely már két esztendeje tagadta meg a szolgálatot, fittyet hányva az órás mesterség mindennemű foriélyá-nak. A villám áttüzesitette a lánczot s szegész óramüvet, azután az óranehezéken keresztül a falba hütolt. S ez óta — az óra a legpontosabban jár. — A zs\'dók létszáma. Egy izraelita közlöny szerint: Ausztriában 900,000, Poroszországban 254,500, a német tartományokban 192,000 zsidó él. Poroszországban 73 keresztyénre egy zsidó esik, már Frankfurtban 16 keresztyénra jut egy. Szászországban alig vhd 16fX>. Svéd- és Norvégiában 6000 keresztyénre esik ejry zsidó. Franczíaországban mintegy 80.000, Svécziában 3000, Brittaniában 42,000, Szerbiaban és az ázsiai törők tartományokban 520,000, Észak-Afrikában 610,000, Ázsiában 500.800, Amerikában 250,000, Belgiumban 1800, Dániában pedig lakik 6500, végre Olaszországban 9500, Oroszországban 1.300,000. — A zsidók öszazes száma 6.000,000-ra megy, ennek fele Európában lakik. — A német szinhdz ügye. Budapest főváros díszes közgyűlési terme szept. 15 én szokatlan képet nyújtott. A karzatok már jóval a tanácskozás megkezdése előtt zsúfolva voltak a szó teljes értelmében. Az egyetemi ifjúság foglalt ott helyet. Az irói karzatokat és az az előtt levő utakat pedig ellepték az újságírók, irók, a nemzeti és népszínház tagjai. Maguk a vároai képviselők rendkívül nagy számban jelentek meg. Néhány apróbb ügy-gyors elintézése után, következett a német színház előadási engedélyé nek tárgyalása. A tanács ismert inditváuya mellett többen, köztük br. Kaas Ivor és Eötvös Károly hévvel, a meggyőződés hangján hatalmas érvekkel, közbe-közbe szatírával szóno koltak zajos helyeslések és éljenzés között a magyarság ügyeért. Az ellenpárt részéről, érezve azt, hogy rosz ügyet védenek, nagyon gyöngén beszéltek, nem ritkán általános derültség\'között, A hosszú vitának végre is az lett az eredménye, hogy a bécsi banknak nem ad:ák meg az engedélyt aémet színi előadásokat tarthatására. Az eredményt a jelen voltak viharos éljeaékkel éa tapsokkal fogadták. — Szerb király. Ilyea is kisért már. A belgrádi félhivatalos „Istók ugyauis azt jósolja, hogy a melynapoa Károly román fejedelem királylyá lesz, ugyaa az nap Milán ia erre a rangra lép. No már akkor Nikita ur sem marad el> 8 igy lesz majd király elég, csak legyen, a ki „megfölségezze". — Az ebdüb ellen egy bécsi lapban a következő „csalhatatlan* szert ajánlja valaki. Az ajánlott szer nem egyéb, mint izzasztó fürdő, melynél azonban nem szabad a testet lehűteni. Fürdő után a veszett eb által megmart egyént gyapjutakaróba kell burkolni s_ rajta hagyni, migcaak az izzadás önmagától meg nem szűnik^ A kurat jó dörzsölés fejezi be. A vidéken s főleg falun, hol nincsenek fürdők, az izzasztó fürdő kö/etkező módon állítandó elő: A beteg, teljesen meztelenül, egy átlyukgatott székre ül. ha pedig ilyen nincs, két székre olyfbrmán, hogy csnk széleiken ül. Erre lepedővel, azotán takaróval bs kell burkolni, hogy csak a- feje maradjon szabadon. A takaró-köröskörül a földet érintse. Ha ez.megtörtént, egy tányérban vigyázva égő borszeszt helyezünk a beteg alá oly módon, hogy a lángok se a patienst, se a takarót ne érinthessék. E<<y negyed vagy egy félliter spíritus teljesen elegendő, hogy hatalmas ízzadast idézzen elő, melyet mindaddig folyni hagyunk, mig magától meg nem szűnik. Ha egvógymódot a marás napján al kalmazruk. elég\'az egyszer izzasstáa; ha azonban csak 24 vagy több óra múlva, akkor két egymásután követkeaó napon ismételni kell a kurá;, melyet kigyóh\'arapáa ellen ia nagy si kerrel alkalmazhatunk. — Légbe akartak t öpiteni egy vonatot Angliában hétfőn reggel. Mint egy angol lap irja, a vasutvágány mellett találtak egy nagy csomó dynamitot, melynek gyújtó zsinórja a sinen feküdt. A gyorsan keresztül száguldó vonat szurerrtjsére ott vágta ketté a zsinórt, hol annak gyutacsa nem volt, b igy az egész voüat megmenekült a ¡égberöpüléa iszonyától. E hírre vonatkozólag rendőri kutatás azt derítette ki, hogy a dynamit sokkal távolabb feküdt a töltéstői, Bemhogy veszélyessé válhatott volna. Egyebekben az egész ügyet még titok íepi. Papírszeletek. Az »reg Damas olyan jówvü volt. hogy bárkinek, aki hozzája fordalt, aziv»« u adott ajánlólevelet, ba sol.ac látta i«. ÉgysiT jön hozá ilyen ismeretlen, kéri, Logjr az állami vaiat igazgatójának ajánlja ót. Duu.a rögtön ir levelet, ilyenforma tartalommal: „Íme itt kUMöm legjobh barátomat; t^rya. meg ért azt. a mit én értem tenne" stb. »tb. Másnap találkozik a* Iliető igazgatóval, aki bosaasac azólitja meg : — De már kérem, hogy\'"\' lehet ilyen embert ajánlani ! — Már hogy ne lebetne ? -— Hisaen tolvaj, ellopta as aranyórámat? — Az 5oét i«? Ejnye i Valamennyi bolondság közt, amit az ember elkövethet, szólt Dáma, a házasságot bocsáthatóra me!f l^g\'nkább. Ezt nem lehet mindennap repetáiéi. Hivatalos piaczi arak. Nagy-Kanizsán, 1880. szept. 17. 100 kilogrammjával azámitra. Bura 10 —.— iüőo. Rozs 8 50— 9 —. Áras •—8— J»ab 5-50.—6.50. Kukoricsa 8.—-— . vB argon ja. 3 20. — Borsó —.—30 —. Lencse —• —•—28\'—. Bb ——.—12.—. Széna \'—S0. Szalma •—.—1-20. 1 kilogrammjával számiiva. Marhahns 62—.—. Seriósiius 60-—----Szalonna —.—28. Diaanózsir •—.—>>0. Yöröa iügy~a \'-.-14. Foghagyma -—.-28. Czukor -^-.—50-Bora •—1-3\'). Paprika 1\'—.—. Srjippjua —.—>40. 1 literjével számilva Ü bor 32—48 kr. Uj bor 16-24 kr." 43 kr. Eczet 8 kr. Kiadb* : f\'ASCAS, v. piacz könyvveret-l. Szerkesztői üzenet. 4258. V. Megkaptuk. Igen j6. Kósz«üe>. iíálam is csak négy van eddig. 4 59 Pozsony. Köszönet 1 4260. „A nemzeti kereskedetam.:; Örömmel vctiük. 42íl. 8U. Tapolcza MegköldöttCk. 4262. E. S Még nem említettük meg. 4263. H. R. C-ak beküldött munkákról eoié-kezünk meg. 4264. L. Csabrendek. Társlapunkban szolunk szépkiállítású müvéről. Vasúti meuetreud. InduC Kanizunról hova: Vonat szára Ura Perc. Idő 207 Eazék, Mobác.a, Dorobovár 5 10 reggel 2i5 „ 2 30 détut. 2\'»9 , . 11 1 éjjel 202 Hada-Peatre (gyorsvonat) 5 55 reggel 204 , (postavonat) 2 6 délat. ¿12 „ (vegye« vonat) 11 2G éjjel 313 Bécabe (Rzorabathely, 8opron-felé) 6 15 reagál 301 „ U50 Ajjel 315 Sopronba 3 40 délut. 205 Prágerhof Kottori, Csáktornya 4 55 reggel 203 „ , 2 47 délut. 201 „ (^yorsv) 3 10 50 éjjel * Érkezik Kanizsára honnét: 210 Zikiay felöl 5 27 regg.l 216 . 1 41 d.lb- 2«8 , 11 1 éjjel áll Bnd.p.,tr51 (.egyai voaat) 4 15 r»geel 2U3 „ (po»t»Tonat) 2 6 daiit 201 „ (g/or.,oii.:) 10 30 éjj.l 302 B4.-.161 4 1 reggel 314 ., 10 16 ijjel 316 KopronHAl 12 5>lélbea 202 PrAgeriioí Í.151 tgjorrron.t) 5 37 reggel Ji\'t 1 20 délut » „ 10 60 éjjel A Balatonon va!o hajózás. Balaton-Füredről iudul a Kisfalu Iy-gózós reggel 9 órakor, délután 31/, órakor Siófokra naponta. Siófokról indul délelőU II órakor és délután 5 órakor Balaton-Füredre naponta Felelős szerkesztő: Batorfi Laj08. HIRDETÉSEK- íj EHEZKORT (Epii«jl») nyaTalyatfkríí iririUff sj&gylrtaUk Dr-Kíllltcb «->e<rilí«ti iluű Dre.diban fNen«l»dt). Mir több mint 11,000 «Ike/rel g7ógj-iUaloU ícoooooooeooooo©? 10 nap alatt eltávolítja a világhírű Dr. Rix-féle szab. Pasta Pora-pompadonr minden tisztátalanságot as arczból, mint: szeplő, májfolt, hőpörs, bőr-atka, himlőhely, himlőfolt, piros orr. Valamint ezen Pasta még fiuom kinézést az arcznak is kölcsönöz. Az eladás jótállás mellett történik, a péas viaszaadatik azoa esetben ha a Pasta nem gyógyít. 1 serleg használati utasítással együtt 1 frt 50 kr. Kapható Rlx Wílhelmine, özvegye Dr. Rix Albertnek, Bécs. Táros, Prater-strasse 16. (27 6-6) ^ooeooooooooooc^oc TIZESKILENCZEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖK Y. SZEPTEMBER 12 ta 1880. IfloLL SEIDLITZ - PORA. rv^lr olrlr/w irolArlí m»ndeD ¿oboz czimlapján a sas •OSa.lv HKKUl Valüul? ¿s as én sokazorositott czégem van lenyomva. 4 30 év óta a legjobb sikerek mellett fennáll mindennemű gyomor betegsegek és emésztési akadályok, (mint étvágyhiány, hasszomlás), vér utloiás éi arsnyér ellen. Különösen oly egyéneknek aiánlva, kik ülő életmódot folytatnak. Hamisítások törvényileg büntettetnek. Egy lepecsételt eredeti doboz ára. I frt. o. é. ■RANCZIA BORSZESZ SÓVAL. FA legmegbízhatóbb önsegélyző szere a szenvedő emln\'risógii-k minden belső é« külső gyulladásnál, a Jeglóbb betegség cll.-n, min. dennc -ü sebesülések, fej-. Hll- és fogfájás, régi sérvek éa nyílt ob«-k-rákrekjlyek. ilszök, szemgyalladás, mindennemű bénnlás éá sérülés stb, tb. ellen. Üvegekben használati utasítással együtt 80 kr. o. é. Hahiiájolíij, Kroliii M. és társától Bergeiibeu (Norvégiában). Ezen halmáj zsírolaj valamennyi, a kereskedelemben előforduló faj között az egyedüli, ineiy orvosi czélokra használható. íra egy üvegnek használati utasítással I frt o é. Fő szállit&B iloll A. gyógyszerész, cs. kir. udvari szállítónál, BéCS Tuchlanben. Raktár az állam minden hírneves gyógyszertárában vagy füszer-kereskedésében. lUktár nélküli helységek!) en magám-gyének n&gyobb megrendeléseknél megfelelő árleengedésben réiiceülnek. A t. CZ közönség kéretik határozottan Moll-féle készítményt rendelni éa caak olyanokat elfogadni, molyok saját óvjegyem és aláírásommal vannak ellátva. Raktárak: Nagy-Kanizsa Práger Béla gyócysz. Kelua J. gyógy. Kosenberg Ferencz Feaselhofer József Rosenfeld Adolf. — Zala-Egerszeg „Gyógyszertár a szent lélekhez-. — Barcs Dorner S. Csáktornya Göncz v gyógyszerész Kaposvár Kohn J. Babóchay Kájm. gyógy. Th. Kecskéssy gyógy. Kaproncza Werli M. gyógy. Kőszeg Caacsinovies lat. íryógy. Küttel Ist. gy..gyí Keszthely Schleifer A. Wünsch F. Körnend Ráu Ján. Zágráb Perklet Ferencz gyógy. Mittlbacb S. Irgalmashoz eyégy- Sopron Mézey And. gyógy. (980 37—62j 4032/1880. zám. Hirdetmény. _ Nagy- és Kis-Kanizsa város közös képviselősége ré széról ezennel közhírré tétetik, miszerint a városi erdőség kijelelt részeiben létezó s összesen 3928 frtra becsült folyó éti termésű szép és egészséges tölgy-makk Írásbeli zárt ajánlatok utján eladatni fog oly módon, hogy az eladott makk vevó által legkésőbb lolyó évi november hó végéig szedhető s legeltetésre a helyszínén nem használható. Ajánlatok — a becsár 10% százalékával, mint bánatpénzzel ellátva —\' legfölebb folyó september hó 20-án déli 12 óráig fogadtatnak el. — A további feltételek a városi számvevői hivatalban be tekinthetők. Nagy-Kanizsán, 1880. évi september 2-án. 139 3—3 A városi "tanács. KTtnos tötotoé touzaüazög i a Ztupuy y.-féle vetOmag-pácz hasxnálaia meUeU. Nenréj a szest-pöltl rMékbetl érramel kitBitetví Eien ré.gálicx (kíkki) x mis mari s.rakból ¿116 páci teljesen elpusztítja — ha & minden csomagon olvasható ezy.seril kivitelű használati ntasrU. pontosan kör.tt.tik, — a bura, árpa rab köles, tengeri stb.-nél a vetőmagon taliltati tl.tógcsIrikaL\'mint ezt saátuos bisonyityány erSsiti , A magas magy. kir. minUterinai gaadaaigi k5iie<L6nyei a Dupny N -féle páczot mint egyikét a legsikeresebb sioreknek aiinl-]ak a buaaűroög elhárításán. Áttekintések bizonyítványokkal kitánatra ingy.n és bérmentve. Ara eey 2 hektoliter (200 liter) magra valé csomagnak 50 kr. , ., N^BÍ-Kaniasán egydlll rs.k Rotíofeld Adolf keres-uit 11 k"l,h"s- — Aisó-L-udván Tonka S. — Líntlo Tuti , Vilmos — Mnr.i-Srerdabelyen SraboveCZ A. — Zala-Kgeraiegec Graner es ««. l3J 6_i5 x I R D E T s E K Minden eddigi .világtárlaton és orsz. kiállításon a legnagyobb díjakkal kitüntetve. Első magyar gép- és tüzollószerek gyár, harang és érczöntöde Budapest, Rottenbiller utcza 66 sz. Dr. Schmidt főtörzsorvos FÜL-OLAJ A, Napról-napra szapnrodnk a valóban kigyógyultak nyilvános elismerő ós köszönő iratai ! Hasonlóul a t. cz. orvos urak is folyvást ós ismételve utalnak a dr. Schmidt G féle fül-olaj fényes hatására, miként njab\'oan dr. Hammerschmid megyei főqrvos nrnak következő levele igazolja: Van szerencsém tndomására adni, hogy az Öntől nyert . vilédi" dr. Schmidt G féle fül-olaj fSlbetegeímuéi, kik fülzogás-bau, fülszakgátább n, időleges süketségben ós nagymérvű nehéz-hallásban szenvedtek. mint leghathatósabb gyógyszer igazolta magát! Kiterjedt orvosi gyakorlatomban ezeatnl :s minden fülbajban- szenvedőnek rendelni fogom, ós nem mulaszthatom el, esen kitün 6 hatású ízért a fent megnevezett bajokban «envedő minden be tageknek ajánlani. Zsolna, 1880. márczius 5 JDr. Ram jnersm idt, m. kir. honvéd főorvos éa mejjyei orvos. Dr. Schmidt G, íotőrasorvos t- orvosíudor í ül-olaj a elmnlaartja. illetőleg meggyógyítja az időiogi\'s süketséget, fül-gynladást, fül szak gatást, fülfájást, még régi lr^-makacsa\'ib esciek-ben is. A kellemi-tlen fülzugást év kisebb mírvü nehézhaliást,. azonnal elmulasztja, miként ezer és ezer eredeti bizon;. itvány tannsitja. ÓEgy üveg ára baa/.nál.tti nti.KÍtá.aal együtt 2 f t. "VíJct Csak akkor valédi. ha minden üveg--n R v5rös papirboritékon az itt fatHat védjegy rajta van. — íjfiiönbfn a gyártmány ntáu-zás. Tehát elővigyázat a véti Inéi. Ezenkívül minden palaczkon üvegöntésben a központi bizományos (Jaköii Th. Hamburgban) czég--jegye szomlélhető és minden üveg „Ober-Statisarzt ni P&ysitns Dr. ScMl" nyomattal ellátott ónbnrokkal van elzárva. Egyedül kapha\'ó v»!ódi mínóégbi n a főraktárban, Debreczenben Dr. Rothscfmek V Emil gyógyszertárában. Bécsben Seewald A. \'gyógysz. a „csás».rkoronához-\' Vil, Mariahilferatréssé Nr. 106. — Bpeslen Tör^k J gyógysz — Prágában FSrst József gyógysz. — 6ráczban gyógysz. ,,szarvashoz", Pnrgleitner J. gyógysz. — Lembergben JBIkolásch P. gyó-ysz. Zágrábban Mlttelbacb Zsigm. gy^gy "s. — Linzben Rucker Ferencz gyógy a V- Salzburgban Dr. Sedilízky rs kir udv (¡yógvss — Pozsonyban Soltz R. gyágys* -- Temesvárott SMner F. gyógysz — Kolozsvárott Szeky Miklós g.öj.yax. — Czírnovicz Guchikowsky 6- gyógysz — Klagenfurtban Thumwald W. gyogysa urakail. U I Minden másból hirdetett fül-olaj nem valódi Srbmidt fő-tcrxjorvo. és orvostudor-léie jinneln csak egy jofl08ltlan nev viiz-szaélés Dr. Soboid! or elégére inlnt hamisítványokra. 130 3 -18 Hazánk legnagyobb korszerűen berendezett gyára linrangik tüzoltászatl és vizmütészeti gépek készítésére; agyárral kapcsolatos vízmütéeroti osztály a jelenben egyedüli belföldi szirattyn gyárt képezi, msiyben kizárólag honi munkaerő alkalmazása mellett, minden czélnak nn-gioMö szívattyak és kntak készíttetnek. Képes árjegyzékek és költségvetések kívánatra bermentesen szolgáltatnak. ■V .A. syój- flóttelepe : Kolozsvárott, belíiuniMtor-utcza 12. szám alatt létezik. Egy uri hölgy sem nélkülözheti toilieüje választásinál A most bekövetkezendő őssi idény és nj oktober-dr czemberi évnegyed beálltával van szerencsém a nagyérdemű hölgykoszorut figyelmeztetni arr;>, hog} könyvkereskedésemben minden hazai és kölfSIdl divatlapokra előfizethetni. Minden di-atlap hozzám közvetlenül a kiadótól postán kflldetetvén be, azon kelleme-» helyzetben vagyok, hogy a lapokat már egy-két nappal megjelenésük utái: házhoz hordathatom ki, vagy vidékre postával küldhetem szét. 2 frt 50 kr. 2 frt 50 kr 3 frt — 1 frt 60 kr. 1 frt 60 kr. 2 frt 60 kr. 1 frt 20 kr. frt 75 kr. Minden egyéb bárhol és bárki által hirdető\'t divatlapokra magyar, né m<-t és franczia nyelven is előfizetések elfoga-itatn.nk. Nagy-Kanizsán, september havában 1880. Wajdits József. Magyar Kazár Bp«»sti magyar bazár Hölgyek lapja Bazar (berlini) Frauen7.;-itung Fraumzeitung nagy kiadás Cornélix (b-\'-csi) Modenwelt évnegyedenként helyben és vidékre évnegyedenkiut; vidékre bérmeutes küldéssel 30 krral több. 138 1— 3 FONTOS y messze-, rövid- és gyönge látóknak. 0 A Ír;.\'j\' bb szemüvegekkel szolgál jótállás mellett § II E L F Y B. látszerész § 0 Nagy-Kanizsán a „Korona* átellenében. £ q Ancroid-IJarometerek minden ^ 0 nagyságban a meteorologiai és föld- 0 0 ma^neti intézetből vizsgálva. Szemes ^ üvegemet q met 8 napi próbára adom. aneroid-Barométeréi- q 108 11—« 0 HIRDETES. Zala-apáti mezővárosban a zalavári apátság tul.-»jrlonához tartósé vendéglő mészárszékkel és szabad bormérési joggal jövő 1881. apr. 24 tői kezdve több évekre haszonbérbe fog adatni. Vállalkozni kivánók zárt ajánlataikat f. hó 30-ig s* alólirt tisztségnél n^ujtBákbe, hol is a feltételek naponkint megtudhatók. Zala-Apáti, Skept. 14. 1880- 142 2-S A zalavári apátság gazdasági tisztsége. 1 A szürethez » " ajánljak legjobb szerkezetű BORSA.JTÓKAT orsóval és anélkül, szói3-malmokat 30 frttól 105 frtig, tzőli-morzsoló szitákat, darabja 7 frt borlehnrégépek (szivattyúk) legújabb szerkezet, saclkazánnal és golyó-szelentj üvel, melyek kfI mustot, valamint bort a s.-prütól egéózen tisztán lehet lehúzni, anélkül hogy azt felkeverje. Valódi amerikai nyomó és szivő roggyanta tömlők, borlehuzó-tőmlők, palaozkok, betöltési készletek, dagaszoló-gépek, valamint mind a píncze-eszkőzökhöz tartozó ozikkek. Kéjies árjegyzékek kívánatra ingyen kiszolgáltatnak. SCHOTTOLA ERNŐ és NEOSCHIL Budapest, vácxi körut 28. m. ^ Majdnem ingyen! A bukott nagyterű BRiTTANIA-EZÖST6YÁR óriás« raktárát a csődgonduokság átvévén, nagyobbszerü fize <-ai kSleiezettségei és a helyiségek kiüresedő e miatt 75 százalékkal a becsároii alul bocsátja áruba, te1 át mnjdn»m ela.indéko\'ztatik Csak B frt lő krért, ar.az a puszta munkadíj éitékének felééit kaphatnia követkf-xő igeii cainoa és tarlós Brittaiii-ezüst asztali serYÍc. melynek árs ezelőtt 30 frt VOlt, és melynek tiszta fe é.en maradásáért 5S5 évi keze^Hen váiaftatiU. 6 asztali kés kitüuó aczéllappal 6 valódi b i itt. ezüst villa. 6 tömör svő kanái 6 „ kávéskanál 1 . n. . , meritőkanal 1 . n . tejesmeritókanál 6 tioom . . tálaló e . . „ teríték tartó 3. „ tojásos serleg 3 gyön> 5. ü „ ezukor táicza 1 „ eznkor- vagy bors tartó 1 legfinomabb „ thsa szűrő 2 igen szép .. gyertyatartó 2 îègfinomabb alabaatrom gyertyadisz darab 143 )- 1? Mindezen elősorolt 50 műdarab ár» ■33 Q frt 70 Icr. m Megrendelések postai utinvéteHel vagy az összegnek beküldésekor — a meddfg a készletből jat — elintéztetnek BL AU ©s Ü5Z. ÜXT 3XT Brittania-ezüstgy ái ök főraatára által B é c I. Elisabethstra&se 6 ÖWP" A köszönő és elismerő levelek százakra menő száma irodánkban kttzszr-mlére vannak kitéve. Rendeléseknél e!ég»éges e czim : BLAU és KANN, Bécs. Nagy-Kanizsán, nyomatott a kiadó tnlajdonos Wajdits József gyorssajtóján. NAGY-KANIZSA, 1880. szeptember 23-án. 77-dik Bssâ.m. rizeiiklleuezedtk évfolyam. W" BitatMJir: « frt f IB aogyed évre . . 2 , Efftí ssám JO kr Mir«té»«fc € bscáboa potitÉorbith P 7, B¿eodBSAr 6 * min«}-további torért 5 kr KYiLTTÀItltKM y sorosként 10 kr irt ré- cetuek fai jjKlaottári Illeték aniodei- jj joa hirdóláaért kClRsf SO kr fioeteodfi. k ———í^B^ ZALAI KÖZLÖNY elóbk: .ZALA-SOMOGYI KÖZLÖNY.\' A lap scellerai rlw.it \\ f illet« kftelemények a ¡ 1 «•rkeart/íhöa. a ti «agi résaét illt-lS fcötlem^ayok pedig » kiadóhoz bármontr»- Í intésendók : nagykanizsa Wlaaslöshtí. Bémantctlnn lRVelat : caxk ismert muukxtár-; ae.kt-.ii f&gadtatuak rí Klárátok r íaaaa mvují kSldetnek. 3. S K.-Kanlzsa város helyhatóságának, „n.-kanizsai önk. tfizoltó-egylet", a „n.-kanizsai kereskedelmi s iparbank", „nagy-kanizsai takarékpénztár", a „zalamegyefáltaiános ianító-tts-tfilet", a „n.-kanizsai kisdedneveló egyesölet", a n.-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet", a „soproni kereskedelmi s iparkamara n.-!íanizsai k&lváíasztmánya" s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Helenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmi! iap. Felhívás előfizetésre. Lapunk mindazon t. pártolóit blza-felkérjük az előfizetés mielőbbi megújítására, kiknek előfizetésük a Illáik évnegyeddel e hé végén lejár, nehogy a pontos szétküldésben hiány merüljön fel. Uj előfizetéseket szinte elfogadunk •kt—tfecz. évnegyedre 2 frtjávaí, mely SagczélazarObbec postautalványon tSr-ténbetik. Hazafiúi tisztelettel KIADÓ HIVATAL. A nemzeti kereskedelem. Üdvözlök minden jóra való eszmét, törekvést a gyakorlati téren; üdvözlöm azon mozgalmat, mely közelebb az ipar érdekében megindult; üdvözlöm a mezőgazdasági-, baromtenyésztési-, erdészeti-, szőlészeti- és borászati érdekeltséget, mely életre ébredt: de különösen üdvözlöm a közeíebbrő! fel-fel tünedező szellemet, mely & nemzeti kereskedelem körül agitál, mely congressust és szövetkezeti alakulást javasol. Minden törekvésünk egyoldalú, béna, félsikerü: ha összhangzásban nincsen a termelő és kereskedő; termelés és kereskedés ; legyen az az iparos munkásság vagy a talajtermelés alapján: és mint ■ eddig félsiker koronázta a szakavatott és kellőleg berendezett s minden részletében gondosan keresztül vitt fáradozásokat; fél-siker jutalmazta a legjelesebb iparos munkásságot: ugy ezután is csak oly sivár sikerű lesz az mind addig, mig kereske- delmünk nemzeti irányúvá nem lesz, mig kereskedőink a haza terményéit nem tanulmányozzák és hazafias önérzetre nem buzdulnak. Tudom, mily nehéz hazánkban a nemzeti irányú kereskedelem helyzete: idegen g pénz; az azt kezelő elemek idegenek ; idegeneknek — idegen érdekek előmozdítására örömestebb juttatják azt segédeszközül mint hazafiaknak nemzeti irányú érdekek emelésére. Idegenek a kereskedelem ttéavezőí - ia, — ianen következik kereskedelmünk cos-mopolitisticus iránya; és az emanczipátiő nagy müve épen nem hatotta át még azon sectát, mely kiválólag kereskedelemmel foglalkozik hazánkban, hogy ennek termé-nyeibeni fenségét felismerni törekednék és a hazai föld és polgárjogok megosztásáért hála érzette! is viseltetnék azon föld iránt, melyet készen kapott, s azon polgári jogokért, melyeket ezredéves alapítás etán sok küzdelem fejlesztett és tarthatott fenn. ,Ha a föld Isten kalapja. Hazánk a bokréta rajta. * Az az aranyszínű kalász, mely rónáin hullámzik, — egyedül nyújt a Bzáraz föld területén oly erős, oly lángos lisztet, melyből rétest ismerünk, melyből csaknem az elfnjhatásig könnyű — csekély siker tartalmú tésztaféléket élvezhetünk a nélkül, hogy a száj padlásához tapadnának: e kellemes élvezetet a kereskedés oszthatja meg azon népelikel, a melyek ilyennel nem bírnak. Az a felséges nektár, mely hegyoldalaink nevelte szólőgerezdek nedvéből ké- szül. mely természetileg tartalmasabb más bortermő országok terményeinél : hazafias szellemtől áthatott szakszerű munkásággal kifejlesztve és tökélyre érlelve mily sokoldalú életrendi egészségi czélt mozdíthat elő és élvezetet nyújthat a kereskedés által olyan népeknél, a melyek az ilyenben sajátjukból nem részesülhetnek. Az a nemes ló, mely az ujabb időben kezd különösen feltűnni — mely erősen tápláló fü és zabbeli tápszereiből me-ritiiizmai, inai ingékonyságát, kitartását, gyorsaságát ; — az az erős, méltóságos termetű, fejű és szarvú igás állat, mely oly egyenletesen végzi a földmunkáját és nyújt húsában oly tiszta izü szagtalan és erősen tápláló levest, a milyennel mis népek nem élhetnek, vagy legalább nem oly könnyen mint mi; — az az áldott disznó, melynek husa nem trichines, zsírja nem szagos, nem faggyus, de sőt szalonnája a nagy zsírtartalom mellett még összetartó, rostos is — ugy hogy magasabb légmérséklet mellett is kereskedés képes; — az a felséges izü és táperejű husa baromfi féle, mely hazánkban tenyész-fcetik: mind hazánk talaja termő erőbeni gazdagságának és éghajlatunk mérsékelt-ségének; a mellett rendszeres évszakainknak ugy világosságunk és melegünk ha tásának köszönhetik kitűnő tulajdonaikat, meiyek a kereskedés közvetítése által mindenütt örömmel fogadva vannak és jól fizettetnek meg. Juhaink finom gyapja mellett nem volnánk mi kényszerítve idegen koszból tákolt foszlányokba öltözködni nemzeti irányú kereskedelem mellett. Dohánynyal íói Európát elláthatnánk, még pedig nevexetes termelési és közgazdasági haszonnak — hiszen s 3taia-burgi börzén a Szegedinor 31&úev mint zsíros és erős szivartikaró dohányt tapasztaltam legdrágábbnak. Kenderünk legnagyobi erejét sz angol tengerészek ismerték fel, ieaüafe gyönyörűen feldolgozható házi rtminemüek képen és el-el hagyogatják uöink; — zöldségeink, gyöknövényeink ízesek édesek, erősek és jól táplálók; gyümölcsünk (melynek termelésére több gondot kellete fordítni) izében, testében és illatában kellemesebb, tartósabb mint más földrészekéi: mind a nemzeti irányú kereskedelem tárgya. Hegyhátaink, bérczeink erdeinek fája tömörebb, erősebb, tartósabb, mint más földrészeknek e nemű terménye; (van jó tavaszunk, a mely megindít mindent; nyarunk, a mi megnevel; őszünk, a mely megérlel, és telünk, a mely megedz); nemcsak a dongafa kereskedelmi czikke hazánknak, nemcsak gyufánk vékonyra kidolgozható és sima, s a mellett még .végig is égő gyanta tartalmánál fogva; de mindennemű fa mint bizonyos czélokra különösen használható, sőt műfaragvá-nyokra is legalkalmatosabb, keresett tárgya az e nemű munkásságnak s czikke a nemzeti kereskedelemnek. Hát földünkben rejlő kincseink; az ásványok országából mindennel bővéb-n; a sokféle alkatelemü és tartalmú ásványvíz — mind tárgya a nemzeti kereskedelemnek, mely akkor lenne igazán nemzetivé, ha e hazának minden fia, minden lakosa áthatva lenne mindezek jelessé- TÁRCZA. őszi hang. Gondolkodom -, köröttem méla csend ; itt nincs piar-t, nincs vásár .. semmi «j ; As emberek közt ajkam gúnymosoly, És itt egy mély, egy fájó scivsobaj. Ülök asoborként, romjaid fol ott Te eltiport, letépett isép remény ; M »ló tavass, mely egykor élte tál, S te nélkaiod de mindtm oly szegény I Oh Hjuaág, bo! vagy, fcotá tűnél, 8 a gaadag éden, melyet alkotá! ?! Szivárvány volt oaak töade képzeted , Mig a valónk? — egy köadfi gonávisíály. Csalódott lelkem gyakran fölkeres, El-elmerengve halvány képeden ; 8 c. hol letflut z aeebb kor napja már, A csillagfény it áld, ha megjelen. Kékifi eget, mosolyt, vágyat, reményt, Virágot.... mindent v fi saálmod-im ; Fel.fői««080lyg a kéj. mint fisai féuy, 2álg oji* hoz felhót a fájdalom. Se életfink a bajnál és az éj, . Öröm s bó köst agy kétes pillanat. — Mindon lö\\is aat mondja: édesebb Pihenni zöld. virágoa hant alatt. etajgató pAndor. A pör. — Homoreask. -»-Német atán szabadon átdolgozta Heberling Dénes. (Folytatás.) IV. Ás ami a jelen fejezetben iratik le, a következő nap délelőttjén történt. Báró Kertfalvi nyugtalanul ült szobájában. Százszor elővette óráját, százszor tette azt vissza, végre megnézte vájjon elérkezett-e az idő, amelyben látogatásával nem fog alkal mallankodni Berkinénél. Egyszerre felállott, s felőlivé télikabátját, sczilinderu-ét a fejére téve sietett le a lépcsőn. — Becsületemre! — mormogá — én az örülésig szerelmes vagyok 1 Beutaztam & világot, láttam jok nőt, de ugy. mint ez a Berkiné még agy sem tetszett! E". lesz az enyém éa nem más! Jelazavam ez, s bárki is leolvashatja szerelmem zászlajáról. S még azt mondják sokan, hogy könyelmü. Oh! a bolondok ! Maga az ég angyala e nő ! Leérve a lépcsőn e rövid monolog alatt, egy lépéssel az utczára ugrott, s a fátum ugy akarta, hogy véletlenük egy emb-rnek a lábára ugorjék .. ^ — Uram! kiáltá a megsértett ember — járjon a maga lábán sétálni í Más lábát hagyja békén ! Oh jaj I jaj a tyúkszemem 1 — Ezer bocsánat! szólt a báró. — Ön tfamárl kiáltott ellen fele. — Ah! Uram ! azólt a báró — az. igen meglehel, hogy csupa véletlenségből is egyik a másikba ütközik ! De nifii! Mi a manó! Csalnak e szemeim? Kovács!\' Te vagy as valóban Uj? Kedvet barátom Kovács! Kovács (mert csakugyan ő volt a meglökött) mereven ssamei közé nézett & bárónak, midőn nevét hallá említeni; de a másik perez ben arcza el veszté mosolygását, s egy meleg baráti csók pecsételé — vbben a kutya hidegben — a viszontlátás örömeit és magánkivüii örömben nynjtá kezét a bárónak Kovács. & — Mióta é -keztél vissza ? — Tizennégy nap óta! hangzott a báró válasza, melegen megszorítva Kovács kezeit. Az utat tovább folytatták. — S te még fel sem keres\'él rosz ember! — szólt Kovács. — Eügedj meg barátom, — de tömérdek teendőim, melyek részint kellemesek, részint kellemetlenek, eddig nem engedtek annyi időt, hogy látogatásokat tegyek!... — Barátilag tetted e ezt ? — kérdé Kovács, hogy itt, az utczán így kell találkoznom! b megsértett tyukszemes lábát e!őre nyuj\'»á. De miért is jöttél ily vakon nekem? Hová siettél ?... Kertfalvi tel nézett a házra. — Id-?, éppen ebbe a házba. — Ismeretes vagy le itt?... — T«-gn>«p 7aJók itt legelőször!... Knero egyre figyelmeztetlek, hogy itt e ház közelébe ne nevez« engem hangosan a nevemen, mert itt e házban Rczaaáginak ismernek ! — Mit? — kérdé Kovács haraggal, mer1 már e nevet halta. — Te vagy ez a Rózsaági? Itt?... Éa miért?... — Te nagyon sokat kérdesz tőlem!... Hát a kedves házi asszony különös parancsára! Kovácsnak a vér arczába szökött. — Berkiné parancsára ? — kérdé tovább & féltékenyeéggel és haraggal együtlos hangen. — Ugy van!... Kalandom páratlan a maga nemében! Ha megakarod hallgatni, elmondom !.., — Csupa fül vagyok 1... — Te bizonyára örülni fogsz neki 1 — Borzasztóan-örülni!... — Hallgasd!... Megérkezésem estéjén az álarczos bálba mentem. Szét nézve az álarczo-sok zagyva képein, eey Bárga dominos hölgy mágnesként vonzott. En lépten nyomon köve-tém őt. Egy vörös bársony pamlagon a hölgy helyet foglalt. Melléjo ültem, b elkázdék véle beszélgetni. A társalgás későbben igeo é\'énken folyt s különösen igen élénken folyt akkor, midőn a nevemet emlitém. Én viszont kérdém tőle a nevét, nem még hogy megmondta volna, do a neve utáni tudakozódást ia szigorúan meg-tiltá. Négy bílon a találkozás folyton megujult, b e hölgy mindenkor igen érdekes kezditt lenni. Végre kíváncsiságom m^gtermé gyümölcsét. Midőn a bálból haza tért, kocsija után küldtem inasomat, azon megbízással,\' hogy ő eme hölgy nevét minden áron megtudja. Kis vártatva viasza\'órt inasom is, azon kellemes meglepetéssel, hogy a sárga dominós hölgyet Berki Arabellának hívják. Rfigiöa irUm néki másnap, s lev -lemben bocsánatot kértem azért, hogy nevét megtudtam, a egyszersmint megkérdem volna oly kegyes éi megt-ngedné látogatásomat. És ime, mintha menny ny?lr volna meg, midőn eme illato3 levélkét kaptam I Olvasd, oiv&sd barátom 1 Kert falvi átadá a Berkiné által irott levele; Kovácsnak, aki mohón olvasást sorokat. — Hah! A hűtlen 1 mormogá macában Kováoa, TIZENKILEtfCZEDIK fcVFOLYAM. Z A L A i & ö h 0 N Y. gétől sőt kitűnőségétől és ez alapon igyekeznék munkásság« alapjául bizonyos tért elfoglalni és annak szakszerű ismeretek alapján becsülettel is megfelelni. Ifjainknak lehetne még figyelmébe ajánlani az életpálya választásnál a gyakorlati értékű munkásság becsét, melyet felfogva hivatásszerűig tölthetnének be és ezek hathatnának leginkább a nemzeti kereskedelem emelésére. P. G. A léptAIyog. A juhnyáj kőzött e puBZtitó nyavalya majd minden évben ijesztőbb mérvben lép fel, s egé Bzen kétfégbeejti az amúgy is megrémült gazdát a juhai közötti iszonyú halálozás. Ezidén is több helyen látom, s hallom * panaszt: mily áldozatokat szed e puszútó nyavalya a juhnyáj legjavából; — látona, hallom a jajveszékelést s orvosszerek utáni kapkodást, de minden eredmény nélkül. Nem valami ujat irok erre vonatkozólag, mert hiszen már többen megirták s tanácsolták azt, mit mondani akarok; de ki tagadná meg azt. hogy a jó tanácsok megújítása felesleges volna? A léptályog a juhnál legveszélyesebb nya valy a, b ha e nyavalyába beleesett, gyógyit-hatlan. A,betegség befolyása alig 1 óra, s 1 — 2 hét alatt iszonyúan megtizedeli s néha meg is felezi a falkát. Egyedüli oka a juhok egyenetlen \'tartása. A legelőkön túlságos számban tartatik a juh, ugy hogy l/k részének elég volna ason becsületesen megélni,,s egyforma jó állapotban megmaradni. Tartósabb szárazságban amúgy is túlterhelt legelőn a juhok igen lesoványodnak, a bekövetkező tenyésző esős időben, — Yagy ara tás után a felszabadult tarlók bőséges legelőjén — a gyenge, táplálóbb füvet mohón eszi, hirtelen hizik, a vér testében rohamosan szapo-rodiK ; a lép lévén a vérnek leginkább szűrője, tiszti tója, a frissen folyó sürübb vér abban megakad, e összegyűlvén mintegy megalszik benne. Az ily összegyűlt s megaludt vér következtében a lép feldagad három akkorára is, mint természetes állapotában 6tokott lenni, azért nevezte-tik e baj lépdagadásnak is. Mivel nagyon valószínű az, hogy a fiatalabb b erősebb juh hamarább indul hízásnak legelő-javultával, nagyon természetes, hogy a nyájnak mindig a sziaejava szokott e bajban hullani. Legbiztosabb és legjobb orvossága a gazda gondossága és előre vigyázása I Hagyjunk elegendő legelót juhainknak, hogy azok egyforma állapotban megmaradja sak, e ha aratás után legelőjök szaporodik, vagy tenyésző esők utáu táplálóbb, gyengébb — Nos? kérdé a báró — nemda nagyszerű ? — Nagyszerű — donynyogá Kovács — és miért e névváltoztatás? Ez gyanús, nagyon gyanús! — Kérdezd KupidótiÉn azt hiszem egy vetélytársam van. Szegény ! Bizonyosan ő is a szerelem bolondjai De én nem vagyok! Kovács jó kedélye rég méreggé fajult és a Kertfalvitól átnyújtott levelet dühösen gyö möszölie gomboczczá a kezében. — Különben mi közöm ahhoz, hogy mért kivánta Berkiné, hogy a nevemet Kozaaágira változtassam! Én mint Rózsaági beszéltem vele, mint Rózsaági láttam őt, s magától értetődik, hogy a bolondulásig is szerettem!... Fájdalom, tegnap a beszéd igen megerőlteté, kissé rosszul lett, de mára megígértem látogatásomat. Ma to gom bevenni a várat 1... Három nap múlva Berkiné mennyasszonyom leaz!... Kovucs arcza vérvörös lett. — Tehát te el akarod őt venni? — Természetes !.., S ha ördög és pokol állana is utamban! — Vájjon Berkiné ezeret-e ? .. — Meg meg&tazettem néki!... Ah, most jut az eszembe, hisz te is ismered őtL.. — Persze!... Mi távoli rokonok vagyunk ! — Ah! ah ! ez a legnagyszerűbb 1 Eszerint majd sógorok, vagy mit is mondok, rokonok, atyafiak lessünk !... — Nehezen!... mondá magában Kováca. — Barátom! Te minthogy Berkiné távoli lokona vagy — roppant szívességet tehetnél nékem. Légy szószólóm L. — Légy magad az!... — Mit hallok? Te megtagadod testi-lelki barátod kérelmét ? — Mindenképpen 1 — S ugyan miért?... — Akkor Ugalább is fHbolond vagy, ka amt hiszed, hogy a te malmodra hajtom majd a vizet, mert Berkinébe jó magam is szerelőm ra- füre hajtjuk, ehhez óvatosan kell a juhokat szoktatni, nem kell őket hagyni magukra, hogy a meddig tetszik legeijenek; de szigoruaá meg kell hagyni a juháasokáek; midőn látják, hqgy • juhok némileg eltelleftek, ne aa időre vigyázzanak, hanem hajtsanak haza, délután iámét kevesebb időre1 kiér« tv én őket; ly óvatosan legeltessenek mindaz ideig, mig a fű nem erősödik, s a birka gyomra lassacskán meg nem szokja a táplálóbb legelőt. Itassuk a birkát legkevesebb napjában kétszer tiszta, friss kai vízzel, mert bár sokan azt állítják, hogy a birka nem igen iszik, da természete ezt igen is megkívánja. A sót sem kefl. kimélni a birká\'ól; melegebb, szárazabb időben legkevesebb heten kint kétszer sózassanak, máskor «lég egy héten egyszer. Nagyobb melegekben salétrom és bü-dóskő virág soha ne hiányozzék a sóadagból, nedves, ködös időben pedig fenyőmag és kévéi kékkó. •. j . \\ . fczeket szem előtt tartván, ha legelőinket tul nem terheljük birkával, s gondunk lesz reá, hogy a juhász minden időben a mondottak szerint legeltesse, itassa és BÓzza a juhokat, meg szűnik a jajveszékelés, s nem véz a jnhoknak oly iszonya százaléka, mint eddig. BÉKEFFY SÁNDOR- IluJyl hírek. — ő Felségének Pécsett történendő fogadtatásáról »következőket olvassuk a .Pécsi Lapok\'ban: A megérkezés napján (f. hó 24-én) reggeli 1 órakor azindóház egyike czélra béren dezetl termében az elfogadó bizottság félkörben foglal helyet é>én a főispánnal, ki üdvözlő szavakat intéz a fejedelemhez. Erre következik a bevo nulás, melyet a megyei és városi bandérium kezd meg a megye és város színeivel, (a város 4 a megye pedig 90 ban leristát állit ki.) A bandérium utáu jön a polgármester ezután a király s ezután a főispán kocsija, ezután a p-dig a hatóságok, küldöttségek fogatai. A város ház előtti diadaliv alatt a polgármester röviden üdvözli a kiiályt s 5t) fehérruhás lányka virágot szór u\'jára. A plébánia has előtti harmadik diadala apánál csak a három udvari kocsi hajtat keresztül, a bandériumok félreállnak, — a kísérel gyalog követi az uralkodót, kit a tó templom lépcsőjén a papság élén püspök ő méltóaaga üdvözöl, miután a király és kísérete a templomba vonul, hol Tedeum tartatik, melynek végzetével a magas vendég az egyházi menyeset alatt a püspöki palotába megy, hol 10 órakor kezdetét veszi a tisztelgés, és pedig első sorbau az udvari méltóságok, ezután a klérus, katonai méltóságok, törvényszék, törvény ható-aágok, küldöttségek, közhivatalok, ügyvédi kamra, lyceumi, gymnaaiumi, real és elemi iskolák tanárai, és az evangelikus hitközség A városi bízottságokat főispán ur mutatja be. — Délután 1 órakor a sátortábort és a honvéd lövöldét szemléli meg ő felsége, honnan vissza- gyokl... Annyit is mondok, hogy én már két éve leszek általa kecsegtetve a legédesebb re ményekkel. — S hiszed-e, hogy szeret? — Ó már tett is házassági ajánlatot. Élt a bailápéat moat ugy látszik, meggondolta. — Csak vigasztald magad ezzel! gondolta magában Kovács. A két beszélő közt egy kis szünet állott be. Mind a kettő gondolkodni látezott. — Szólj barátom — kezdé a beszédet a báró — kérheti e bárki is tőlem, Ítélve az előbb elmondottakból, hogy reményeimet feladjam ! — Azokból kivonva, a melyeket én mond taa», okosabban tennéd, ha jó reményeidet feladnád !... — Nékem lehetetlen Berkiné nélkül élnem!... — S nékem viszont 1... x — Egyikünk mégis csak boldog lesz kezével!... — Jól van! bizzuk reá a választást\'... Ha téged választ — szólt a báró — elismerlek győztesnek, s lemondok róla, ha engemet választ, remélem mi mégis barátok maraduok !... Addig is hál legyünk "komoly emberek!,,. Bizzuk az ő választására! Most tizenegy óra! Egy óra hosszáig tegyünk egy kis sétát, ezalatt tüzb \'jött lelkületünket — nem lesz ártalmáé — le fogjuk hűthetni, és pont tizenkét órakor Berkinénél fogunk találkozni. — Legyen!,.. Tizenkét órakor találkozunk Berkinénél. Mindketten el válluk. — Megálljon as a kütelen nő ! — szólt haraggal Kovács magában — szégyenétől aka rok enyhülni! .. Szégyenétől legyek kárpó tolva megoaalattatánamértL. 8 e levelet, a melyet a bárónak irt, szemei előtt akarom széttépni !.„ (Folyt, következik.) jövet a Litke kaszárnyát, Zsolnay gyárát és a Lyceumot látogatja meg. 6 órakor leaz as udvari ebéd — 7 órakor 300 fáklya és 500 lampi-ona3 indul a tisztelgő menet a városháztól a ferencziek uiczáján keresztül a Scitovszky térre, bol esti 8 órakor a jpécsi dalárda énekai, »ely-nek végzetével ugyanazon utón visszajön a bel-vároai templom térre, hol a zenekar játszik, — ez alett a város minden köz ée magán épülete kivilágíttatik. !— Másnap regg-1 hadgyakorlatra megy a király, melynek végez\'ével szemlét tart a honvédség feletti Délután a Mária uiczán keresztül Bányatelepre rándul a király kíséretével, honnan visszajövet a megelőző napon netán meg nem nézett intézeteket tekinti meg. Ezu.án visszatérve a püspöki palotában ebédel éa esti hót órakor eltávozik. A vasu\'nái polgármester mond köszönetet városunknak legkegyelmesebb meglátogatásáért. A közgyűlés a tanács indítványára ezen ünnepélyességek költségeire 10 ezer frtot szavas * város Őrzavag/onából melynek rémetekben ka- mat nélküli\' visszatérítésére a tanács javaslatot fog benyujiani a közgyűléshez. — Ümiényi József főispán urő mhga elnöklete alaiti megyei küldöttség szept. 23-án a reggel? vouaital niazik Nagy-Kanizsáról Pécsre, hogy ő felsége előtt Zala megye hódolatát tolmácsol ják. — Ő Felségét szállító udvari külön vonat szept 25-én este 10 óra 29 perczkor érkezik a kaniasai pályaudvarba, 3 perekig tartó megállapodás les? Ügy halljuk á pályaudvarban e/. idóre a legnagyobb csend kéretett: ki. Egyébkéal ez érdembe» Babochay polgármes ter ur a váró i képviselőtestületet szept. 23. án délutáni öl órar» a vároaház nagy termébe ösz-4eh.; twgv ő cs. kir. apostoli Felségének f. hó 25 <n abe\'ybeli vasúi állomáson történendő keresztül r uulása alkalmival minő intézkedés tétessék. Szeptember 2ü-án 4 vasúti kocsival szállíttatlak targyak Bécsből Pécsre .Kanizsán keresztül 0 f-ílsége részére, — Igen czélszerü. — szabadalmat is nyert — uj találmány, mely a postai küldemények oaomagoitaiasát felitte egyszerűsíti és a közlekedés-ben uj, lökéletesb éd »laara nézve egyöntetűbb kezelést teremteni bivaiva van. Áll ezen találmány különös szerkezetű és nagyságú dobozokból, úgynevezett „posta szállit-mányicarioookbói" (Pozt-Versendungs-C«wton). melyek sziiardan ké?z:tve az elküldendő tárgyat csak egyetlen egy pecsét alkalmaztatása daczára a megrongálja vagy kihullás ellen igen jól megóvják. E dobozokra feltalálójuk a nm. m. kir. közlekedési miniaterium\'ól szabadalmat nyert és az oeztr.-magyar posta intézetek azoknak haasnái hatás ára utasíttattak. Különösen a kereskedelmi ós iparoe világ, mely áruezikkeit és készítményeit vidékre póstán s-okta küldeni e dobozokban igen czélszerü csinos és ofc«C csomagolást nyer, de a közönségre is — kivált a ki a csomagolással bíbelődni nem tud vagy nem akar — felelte kény elmos, mert egyszerű csomagolást képez. — A mi ezen dobozok előnyét még emeli, ez azoknak tartós épségben maradása, ugy hogy egy ily dobozt a czlmz-»tt féi ismó; használhatja éa hónapokig szolgál országszerte bársinek csomagolásul. Ezen debozok 10 különféle nagyságban 24 krtól 60 krrg N»gy-Kanizsán ée vidóteén-egycdftl- dits József köoyv- és papír kereskedésé ben kaphatók és ott bármikor megszemlé hetők. — Ajánljuk a t. közönség különös figyelmébe. — Magyar színészet. Károlyi Lajoe színtársulata áltai szept. 18-áu „Robinson" nagy operetté kerüi: sziare. ,Szép éa méltányos a lársuifct igyekezete, hogy minél nagyobb szabású és ujabb szintermékeket vegyen elő; de itt ná,unk figye embe kell yenm, a kellő zenekar hiányát, a azinpad öaszstákoltságát sat. Ez előadásnál is boszantó volt a zenekar mű ködése. A kókusdió-láncz és egy duette kivÁJó-lag tetazeit. Közönség szép számmal. — Szept. 19 ón Almási Tihamérnak ,A Borzáné M s r c s á j a* czimü népsziomüve adalott elő Digysxámu közönség előtt s mindvégig éiénk érdeklődés mellett, kitűntek Bacsné, Karoly iné, Ferecczyné és Tatay Elugenia, a férfiak közül Berényi, Mezey (Pavei ka), Ferenczj. Á bérletnyitás elmaradt, alig volt 20 bérielvevő. Ez bgzon saj ooa 1 — Jutalomjatéka leaz csüiöctökön, szept. 23 án Mezey Pó\'er a színtársulat egyik jelebb tagjának, m^ly alkalommal adatik : T i z leány é b egy férj se re. Vig opereíte 2 fel v. a »Bokkacacaó" sz-rzójétől. Ezzel együtt : A zöld ördög. Tüneményes ballet 1 felv. táncsokkal. — Gőzfürdőnkben a mind nnapi fü rödhetés beezünteitetett résavé.hiány miatt s isméi csak szombaton, vasárnap és ünnepnap van nyitva Ha nem volna gőzfürdőnk, volna jajgatás, hogy hát még eajánca egy Nagy Ka, nizaán. íme vaa éi pedig a bolyi igényehez mérten eléggé jól felszerelt, alkalm a és -czél azerü; de nem kell> hanem ehelytttt elmennek Var. adra, Bécsbe, Qráeabe — gózftlrdóbe, pe- SZEPTBHBBM3dúí 4880. dig a« egész országnak úgyis eléggőzfürdó jut-tattatik onnan. — GyásMhir. Erdődy Lajos kir. aijárás-biró urát és családját mély fájdalom érte,.élénk kedves kis 4 évr leányuk QtttiV Temetése azepf. 20-án nagy részvéttel történt. Másnap temették Plosszer Ign^Q» ráí"»8\' Hiérsök urnák 20 éves Gyula fiát éa. Hauser J,anos ur sógornőjét, özv. Horváth né szül. Hollósy Julinnoa asszonyt, 63 évet élt Váfwmnk s vidékének jól ismert alakja Prá\'gfcr Lipíit kereskedő a gabonaalkusz szinte e nap temettetett el. Béke hamvaikon ! — Lehetien fel nem hivnank ^ssteit közönségünk figyelmét lapunk mai vezércáik-kére, mely oly tömören oly sokat és teljéi igaz ságot mond öszintéo, hogy e nembeé ritkítja párját. Hazafias örömünknek adunk kifejezést, hogy a minden izében tisztán magyar érzelmű író kedves tollát ajból felvette és szülőmegyé-jébec érvényesíti./ •\' — Hallomás szerint pályázat nyittatott a halálozás á/tal megürült nagy-kanizsni rom. kalh. kántori áHlsra és p^ig ;évi 1200 frt fizetéssel, mely melié a átolsfia jövedelem jár. A pályázónak zei^eismerettel k^ell birni. Haurnap f. éri okióber^. A kérvények ugy ^eodöljuk «agy k««i«ai •potgáiS*ste»hez ciimezendők. ¡. • \' Időjárásunk már toobasses^éij^» nél, boszantó és kártékony a jsgnagjob^m^v-t>an; nem a makranezos nőben ^aneui,JÖnUp pehez hasonló. Bőséggel adja n«tc ír^Méittliy, nifc # \'JW haazt^. .«eót. , \' — JMctto»-r^pave^fíjjK. * jjagy V:\'z»onyt5l ^\'«szibeTji^ az" uj^qiértókek -leei fia ¿y vftáW/Mfeí tértén üt, - W<í ^jMjVé^fe y liter helyett ü decilitert adnak, h?^Mkteilés valö-zinüleg «.«ért ¡örtédik, mert mértekhile-1 ni vidéke^-, li^ét sem isménk. Felhívjuk e sajnos körülményre a megyehló ság figyelmét. ípf* A.pdp<kezttieivi ¡vipn^.a vasút végrehajtó bizottságának szeptember lb-ki ülésében Loskay Miklós mérnök által készíteti műszaki tervezet tárgyalUtott. A tervezsl áfce-rint a vonal bowza Papától Szent-György ik (Keszthely állomása) 13 mórifáid, a mérttől-denkénti költség tervezete 134,000 frt, összesen 1.740,000. Ha aczélsinek helyett vaa sinek alkalmaztatnak, ha Csabrendek és Sümfcg közös állomást kapnak s ha a tapolczai nagv kanyar megrövidíttetik; több mint 300^00 írt lenne, megtakaritbaió. Eddig lőOO résavány lett aláírva, minthogy pedig ez a társulat Alakítására még nem elégséges, á gyűjtő btzottaJl\'g fel-szólittatott, hogy munkáját erélyesen toíytaása. Addig is egy szűkebb bizottság küldetett ki, mely magát érintkezésbe tegye a vasúti ^eak kai vagy valamely más belföldi pénzintézettel, hogy megtudja, miféle feltételek mellett volna hajlandó a vállalatot pénzügyileg támdgatbi, /agy pedig az építést elvállalni. * — Uj vadászati adó törvényt kapónk jóformán a jövő év elejéo, meiy saernit a mostan érvényben lévő 12. és iilelóieg 6. ino^ jegyek érvénytelenek lesznek, s ezek helyett a vadászok jövedelméhez képosti adótételek íflü-pittatnak meg. Lesz akkor 10 —15 féíé\' k\'-rlcs és valószínűleg a fizeteodó összes " állami sdo szerint. U^y latszik, addig kereaik a vadászati adókulcsot, mig mindenkinek elmegy a kedve ezen caü és ciavaráBtóí. A — A balaton füredi türdó-vendégek létszáma szept. 12 lg 1345 toiyószarnban 2219 volt. A kórház réezere adafcoitak S/énaa-y Ka-rolyné 3 frt, Braun Arnold 7 frt, Dr. Fromm 10 frtot. — Csoddval hatAros eseményei tudósítják az , Egyetértést* Sümegről. »—\'\' E hó 16-an, — rrja levelezőnk — jegsső posztitott vidékünkön. Délután három óra tájban sötét, ijesztő fellegek t ontották az eget. k vihar a Zala uwoléről közepett f-léok « már messziről hallatszott az a sajátságos-" Alee-\'\' su\'ho gáa, melyet a távolabb lekvó begyekben Zuhogó zápor és jegeső okozott. Rémülve, szívszorongva várták az emberek a városunk» felé ronanó vihart, meiy i borzaaz\'ó suhogás utan sürü záporban és jégesőben töri ki. Wiaiba csak fe.\'bÖ8xakadaa letl volna, aéhány perez ai >--ti ai utczákat elöntötte a piszkos, hömpölygő aradat 8 kö b- közbe mogjüró-o»gyágu..jég_ ^a-lott, » vidéken néhány azölóbegyben nagy okozva. — A ves?prepai püspókbóg. sümegi uradalmahoz tartozó,.Mária-majorban pint egy dió, oly nagyságú jegek is estek. Éiw-buzogány alakú darabok volik ezek aa,közei ben szántó béresek közüi többnek aa, atezároi és kezérői leverték a bórt, vérző sebekel vágva. A futó zivatar nagy környéken rohant ¿eresz-tül s mindenfelé kisebb nagyobb károkat okozott. Rigftcaon pedig h yillanp IíjíUöiW Egy szegény öreg parasztasszonyt sújtott, agyon, * ki épen egyik kis unokáját villa a kjvrjfK» csodák csodája, ennek a kis gyermaki^k mi baja sem történt! Az öreg asszony az irtózatos csattanás után rögtön szörnyet halt, a kis gyermeknek pedig a hajaszála sem görbült meg^ TIZENKILENCEDIK ÉVFOLYAM SZEPTEMBER 23-in 1880. A szerencsétlen áldozattól vagy tiz lépésre egy csapat liba volt; a csapatból kilencz darabot szintén agyonvágott a villám. A természet e csodálatos játékáról álmélkodva beszélnek az egész vidéken. — JfrishlpUel. Miután a buski vitai tár-gyáb^ü:;a>3$kségÍBS, \'előtárgyalások befejezteti tek és a tervlie vett intézkedés ma már biztosnak; vehető, igen- fobtoa mozzanatot jelezhetünk. Á* kUlfoldi,"itngol" vállalkozók érintkezésbe lépvén az orsz. g^zd. egyesület szövetkezeti osztályával, egyelőre a következő helyek jelöltettek ki olyanokul, melyek gazdasági viszonya és vi-déke\'roegfelelők arra nézve, hogy a húskivitel tárgyában tényezőkül szerepeljenek: Sopron, Szombathely, Nagy-Kanizsa, Arad, Nagy várad, Debreczen és Kolozsvár. r- Rövid hírek. Rudolf trónörökös a • baHiní teatöxrfti patádén hmrttol\' \'felbukott, lábát megsérté. — Pártényi .Iános a bpesti n.-p-szinház tag]» meghalt. — József fhg felgyógyult. — „Hias lidu" cseh socialista lap indul meg Budapesten. — Párisban egy uj sétányt magyarországi Szent Erzsébetről neveztek el. — Az állami rendőrség jövő évben életbe Iép-tettetni szándékoltatik. — A trónörökös eékü-vóje ujabb hír szerint jövő évi febr. végén lesz. — A budai hegyekben 8z<«pt. 20 án a szüret már kezdetét v«tte. — Veszprómmegye monog-rapbiájára ujabban 400 esetleg 500 db. arany pályadíj Yifzetett ki. — Hortobágyon sz»pt. iy-én sűrű m«ny kőhullás volt. — Kun-Félegy-báza kath. uj temploma nagy ; ünnepélyességgel szenteltetett fel a váo.zi püspök által. —: Tarczv Lijos jele« író éa tanár nov. 5 én üli tanárkodásának 50 éves jubileumát. — A Deák szoborra eddig 155 o09 frt 34 kr. gyűlt be. — KI nyert? Budapest, szept. lSán: 65. 2.51.13.89. Lincz n „ 27. 39. 83. 77. Triest „ „ 8. 27. 88. 46. 87. Irodalom (E rovat alatt megemlített munka Nagy-Kádasán Wajdita Jóxscf könyvkereskedése nkal megrendelhető.) — Lapunk mai számához van mellékelve vAigner Lajos által meginditKt „Magyar regény-osarook é* „Magyar szépirodalmi könyvtár" előfizetési és illetőleg •aláirási felhívása. Melegen ajánljuk^a szépirodalmat kedvelő közönség figyelmébe. MÍn^en bővobbi értesülés Wajdits József könyvkereskedésében nyerhető. Vegyes Uirek — Franczia lap a magyar pusztáról, j Edouard Marbeau ur, a magyarok nagy bar-tja hosszé bb ismertetést közöl a .La Francé illust-i ró,-ben a magyar pusztáról, gazdagon ellátva az egészet Tompából és Petőfiből vett idézetek j kel. Nagy érdeme ez ismertetéseknek, hogy [ a magyar pusztát olyannak ismerteti, a milyen ! valójában, s nem kö^ol róla holmi Philaret : Charles 03 Tissot irta -csodabogarakat. A ma-j gyar nevek, mint csikós, kanáss, délibáb" kifb-j gástalanul vannak irv* éa szedve. — A népszámlálásról szóló miniszteri \| köi rendelet felhívta az összes törvényhatóaágo-• kat á" ei&tfaéges előintézktdésakhek fiáladék-j nélküli megtételére. A miniszteri leirat a legtöbb megyei bizottság által mint sürgős ugy tárgy all»t<m/s ugy a-megyei tiszvis^lök, mint & községi elöljárók utasíttattak, hogy u nép számlálási eljárás foganatosításával megbízott kftzigazga\'ási bizottság, valamint a nép«z;imlátó közegeknek felhívását. pontosan teljesíteni szigorú kötelességüknek íamfrrjék\'. — A pénzügyminisztériumban az 1876. évi X.Vj tczikic.reformján ós a; pénzügyi bíráskodásról szóló "törvényjav-aalaton kivül egyéb fontos pénzügyi törvényjavaslatok is készültek. Így a többek között «-Ikészült a vadászfegyver és a vndászati adór>l szóló törvényjavaslat íb. A mostan érvényben levő, illetőleg a 12 fr os vadászati jegyek, valamint a mostani féláru 6 frios jegyek in egészben érvényen kivül helyeztetnek, s belyettök az illdtő vadástok jövedelmi viszonyaihoz alkalmazott vételek állhatnak fel, miut ezt a pénzügyminiszter már mult ülés-sza-kon ki is nyilatkoztatta/ — Jókai Mór Szeged polgármesteréhez a következő levelet intézte.; Tekintetes polgármester és méh én tisztelt honfitársam! Hosszabb utamból visszatérve, csak most értesülök azon nagy kitüntetés felől, miszerint Szeged . városa egyik utczáját rólam nevezte el. Fogadja ön ós tisztelt polgártársai e hazafias megtiszteléaért legforróbb hálám kifejezését. Engedjék meg, hogy én viszont cserében lelkemnek egy meg nevezetlen érzését (a mit minden magyar érez, s talán csak a magyar érez): a mi több a reménynél, mert megvan benne a megvalósító vasakarat — hadd nevezzem el „Szegedinek, hogy valahányszor e szót leirom „Szeged", értsem alatta: „örökké megmarad e nemzet it-ten11. — Éljen ós viruljon az újra emelkedő város : áldás, megelégedés öröködjók meg tetői alatt! — Hálásan tisztelő honfitársa: Jókai Mér. — Liszt Ferencz, weimári tartózkodása alatt valóságos kis u-lvart alkotott maga körül, a melynek a mester bámulva szeretett köz pontja. Liszt körül a fiatal zenevirtuozok kis serege csoportosul, nemzetközi társaság, a mely csak a zenének és a zenében él. Egy németországi lap e rajzot adja róla: Négy órakor délután a társaság együtt van. Sok czremónia nélkül kezdetét veazí a „matiné.r Egy fiatal szerző: Alfonzo Vendano, (olasz) ül a zongorához. s eljátaza legújabb darabjáfi A mesier nagy figyelemmel hallgatja, s tetsvik neki, me~t egyes tóteleket ismételtet. A szerzőt üdvözlik. Egy kis szünet. Egy. szép ifjú — olyan, mint Liszt ifjú korábati. — S\'Tvais (berlini) élénk beszédet ívlytat B. bárónéval, az Ottani elhalt orosz követ özvegyével, a ki Ravasz Ilonka k. a. társaságiban ül egy ablaknál.\'Servai\'s is\' játszik, a saját operájából &sy> darabet. A mestur szivarkára gyújt s megkinálja a társaságot. Auer (Pélervárró!) hegedűn játszik s Lassen, a Faust zenéjének »«érzője, joviális öreg ur, zongorán kiséri. — «Na. kis lengyel!" szól a mester egv kis szőke leánykához (MajeWszka Mária, lem-bergi) a ki valódi csodagyerek, a zenében láng ész. Maria a Walkűrökből játszik elragadóan. A mester és a tírsaság el van telve bámulattal és gyönyörrel ... az ajtó n\\ ilik s belép a nagy-herczeg. Nem csinál zajt, leül szépen egy azékre. A játék után Liszt oda lép s üdvözli a herczeget. Azután ismét foly a zene, a társalgás. A társaság megoszlik, szikrázik az élez, fo\'y a beazód németül és francziául 8 miről beszélnének a fiatalok, ha nem a zenéről és zeneszókról. „A legmelegebb kollegialitással" — mint Liszt mondja — 8 bizony élesen birálják egyik másik jelen Bem ieyőt. Beillenék pletykának is a kritika. Az Idő telik b a mester ezt ki is fejezi. Akkor vége van az estélynekr Szétosztanak, hogy a színházban találkozzanak ismét. Papírszeletek. — Amorikai kritika. Egy Newyorkban tartott bikaviadal fiascojáról a newyo.-ki . Figaró" a következőket irja: „A szombati bikaviadalbohózat nem ökrökkel, hanem bikákkal ment végbf, az öklök a nézőtéren Ű\'.tek, s a mulatságos 1\'/, - 2 dollárjával fizették meg." — Okos fclkösaöutS. A maiUnJi munkás egylet mult vasárnap ünnepi bankettet rendeset\'-, melyen a megjelent mnnkisok tömege ugynflesak hozzálátott a dikezirtzásboz Mikor irár egy pár tnczat nemes felköszöntőnek vége volt, Bignani, a l\'ungolo szerkesztője állott fel, ezeket mondva: .A Bjtó nevében iszom mindazon jelenlevők egészségére, a kik — nem dikczióztakl Szerkesztői üzenet. 4265. M. Gy. Költeményei közölhetők. 426fi. T. E. Szombathely. Édes anyád elhunyta alkalmából fogadd ¿szirté részvétünket. •4267. Ny. Gy Helyben. Leht belŐlök válogatni 4263. Dr. K. M. Alsé-Lendva. Hálás kSsV.Ö iet becses m-Remlékezéaeért. 4269-\': Bpest. A két fordítás közölhető. A ,,pmaszc< naV baeyjnnk bikét. 4270.. V. P. KAaínl érkezett. 4271 H—y. Nem érdemes közölni. Felelős szerkesztő: Bátorfi Lajos. HI RDETE SEK. tumli jj (Kpiii\'pjia) nyava] yaiörc» lri«il»R ig-AffjrittaOk Dr. Killincb «pocUlisU AJUl DrosUibjo (Notutttdti. Hír »óbb mint 11,000 alkerroí gyógyitutott. üoz: BECS, I Lichtecstefl 1, szán a Jege\'egsosabb es Jeflolcsóbb saját készrtméhya ozlpönemöek . legnagyobb és legdúsabb választékban Az r 11 nss t.r ál t:á-r j-e-gy a é\'k kivonata: 119 TJfiltjyek számáru : \' l pár hőr-czipó (Síit-fl -tton) erős talppil 3 frt, 1 pár bőr- Sl4«Ö«tt duplaaip.03,- ar-ögeltj \'¿,trt 50 .kr , 1 páA keztyübSr-stief-Vtta erős talppal 4 fr\'t 50 kr., í pár borjnbőr rámás. czjpS 5 frt-"fSTTéljeTib". \'niTndenn>mQ házi czip\'ő bőrből vajy szövetből, sarkos vagy sarkatlan .1 frttót it frt 50 krig. Két* éa ntcaai cxipdk, asi-ecgoá, Lasti\'iVg, vagy b5-b51 3 f. ttol -1 \'frlig^ ■-■■\'■•j" 3 Urak számára: ■ -1 pár VorjuMv uri ezipő dtrpla talppnl .4 frt bO kr., 1 pár •cgyanolyan-legfinomabb 5 frt, 1 pár ugyanolyan (Beust-alaka) 5 frt" 60 kr., 1 pár ngyanölyan t,Kid.bSrb51) 5 frt. Mindennemű flu-. leány- és gyerraek-czipök és minden nagy-^ ságu szár Csizma hallatlan., oicsó áron. Vidéki megrendelések á" legnagy-bb yDntoaaágg&i intéztetnek el. Meg.-ne» («lelő, oaipők^ ké\'ZbégRel fi-Uioréitetnok. — Illusztrált árjegyzékekkel étutasitá^ sal a mértékvevéire Ingyen és bérmentve kü.delnek. Czipőraktár sHANS SACHS"-hoz. Sécs, I. Lichten-steg I. szám. (Bejárat a RothentbnrmatrasVer és a Hohenmarkt oldaláról.) .................................. UNTlirxos "töloToö touzaüszög! a Dnpuy X.-féle vetömag~páez használata mellett. Nemrég a szer.t-p3ltl vídékbell éremmel kitűotetva " \'"¿zen ré gálicz (kékkó) a m.is marj savakból álló fiácz t\'-Ije-. sen elpusztítja,.-— ha a ,minden csomagon . olvasható éjryazeríi kivitelű használátiXutnsitápontosan-^cöv\'-t:ítrk, a buza,.árpa, zab, ÍOles-:>terfjjí\'rixítb>»él a-vetőmagon találtató Q-z\'ögcairákat, mint ezt számos Weonyitvány erősiti ^ AÍniajfás mBgy ktr, iníAfcrtcrinxo gazdasági.. IcCzle tényei a I Dupuy N -félé.páozot mi«1 egyikét a lcgaik-reaebb szereknek ajánl-. — ják a buzaStz9g .elbáiitááii\'..-.-- • > .. Á^Qk"yit;aek biropyitványpkkal kitánatra. ingyen és bérmentve, Ara egy 2 hektoliter (ÜO0 Ürer) ; magra való . eaoH>*nak SO kr. Nagy-Kanizsán egy.dttl csak Rotenfeld Adolf keres» kedésébfu kapi.a^. — Alaó-Lvndyán Tomka 6 ^ Lentin Tausa Vilmos — Mtíra-^zerdahelyen GrabdveCZ A. -"\'Zala-Egerszegen A szürethez ajánljuk legjobb szerkezetű BORSA-JTÓ JEZL T orsóval éa anélkül, 8zőU-maImokat SO f.ttól 105 frtlg, szfití-morzsoló 8zitákat. daraiij 7 frt. bortebuzóflépek (azivattjntk) legújabb. s?erkezet, szélkazinnal és golyó-szel«nt}üvol, melyek. k-1 mustot, yalamiqt boct.a sepriltól egészen tisztán lehet le- !l«\\rjí, ^nélkiÖ hojr)- azt felkeverje. Valódi amerikai nyomó és szivó\' ruggyanta tömlők, borlehozó-tőmlók. palaczkok, betöltési kesz etek. dugaszoló-cépek, valamint mindra -piacie-eszkőzökhöz tartozó czikkek. Képes árjegyzékek kívánatra ingyen kíszolgáltstnak. SCHOTTOLA ERNŐ és NEOSCHIL Itudapi\'HÍ, viiczi Uflrut 2S. m. Bor és mlcs sajt, sg rendszer szoriut, ca»ar nélkül-őnyők: Legklaobb »érfoglalat.; ; s gj-orflasá-:\'.1. és erejű mfiködéa a mostani sajtóknál; könnyű, kezelés s szilá-d ét tartós szerkezet mol-lett. Egy ily aajtó ára nagyságához mérten 75 Írttól feljebb, Bécsig való bérmentve szállítva, — MintaVajzolatok é«. loiráfiok hoxzá bérmen-tesen ingyen. — ügynökök kerestem -k.— 14"> 1 — 5 Raktár BC\'cwbeur ^íííííííííííííííííSííí i; i A melyen tisztelt gazdák, molnárok és gópó-_szek becses figyelmébe ! Van Bz^rencsém tudatni, hogy bőrgyáramban gyártott gépszijak minden alakban nálam, ugy kaposvári fióküzletemben ni nős égért ;) . legjobb (hosszú u^cza 7. a legjutányosabb árak mellett ; való kezességgel "k.nphá\'ók. A mig egyrészt az általam gyártott szijjak minősége az angol és egyób külföldi liasongyártmány-nyál a versenyt kiállja és addig másrészt az árak is tetemesen olcsóbbak a külföldön gyártottaknál, s igy bizton reménylem, hogy kazai gyártmányom a mólyen tisztelt gazdák, molnárok éa gópfazek ¿1-Ul figyelemre fog méítattatni. Stámoa becses megrendeléaert esedesik kirAló tisztelettel isi 9-12 Kraasz József fla bőrgyáros Mítrczaliban. Árjegyzékek kivánatra bérmentve küldetnek.- : MAYFARTK FH. és Társa fraikfttrü gépgyámat rattára Praterstrasse 74. Dr. Schmidt fötörzsorvos F Ü L - 0 L Á J A. Napról-napra szaporodnak .a \\-aJóban ,kjf fogyóitok ny\\lvá-nos elismerő és köszönő irataU H:\\Sronl0xr! t. cz. <trvos nr «k\' is folyvást éa ¡»mételye utalnak a dr. Schmidt G - féle fül-olaj fényes hatására, mikén! ujabban dr. Hammerschmid megyei főorvos urnák következő levélé igazolja: ■ Van szwenosém tndomásira a.lni, hogy az OntBl nyert * valódi" dr. Schmidt G féle fül-olaj ffilbetegetnwié\', kik fillzugás-ban, fdlszakgátá&b n, idóleges süketségben és nagymérvű uehéz-halláaban azenvedtek. mint leghathatósabb gyógyszer igazolta magát! Kiterjedt orvoai-gyakorlírfo.mbaii ezéntnl is mindén fillbajbaa •zt-n-\' védőnek rendelni fogom, és nem nruliszthatom \'el; ezen kitűnő\'" hiitásu »zert a fent megnevezett bajokban szenvedő minden be legeknek ajánlani. Zsolna, 1880. márczius 5 _ Dr. H.ammer8mi<lt, m. kir. bonvéd l\'Őorvoa és megyei orvos. Dr. Schmidt G, fötörzsörvos é« ^orvostudor lül-olaja nnlasrtja, illetőleg rneggyógyitja az időleges süketséget, fül-; gyuladást, fül szak gatást, fW/ájáat, még .régi legmakacsabb ese:ek-v ben is. A kellemetlen fhlzugást és kisebb mérvű nehézhaliást,, azonnal e^áutasstja, mikéiii- ezer" és cter eredetibizonyítvány tanúsítja. \' Egy flveg ára használati Utasítással egyfitt 2 frt.,: ÁVJí„f Csak akkor valódi, ha mindeu üvegen \' V^/Vítö • óg B vörös papirboritékon as itt latnat Vj\' védjegy rajta van. — Kű:6nbcn gyártmány után-: zás. Tebát-elővigyázat a vételnél. Ezenkivül minden palaozkon üvegöntésben a köz-pon\'i bizományos (Jakobi Th. Hamburgban) czég-;ogye sa((nlélbető és minden üveg „Ober-Stabsarzt mii Pbysitas Dr. ScluMt." n>uo)stt.l ellütott ¿uburokksl van a\'uírva. Vcj-edtn h.ph.16 wlódr minó.éffb-tt a főraktárban, DebreezeobM Dr. Ralltscbiiek V Ewil gyógy.iTiArá-ban Bécsben Ssewald A gyÓEy.a. a .csAsrárkoronáho- VII , MirUhiHWr.tríi"« Nr. 106. — Bpeste« Tör5k J. Ejicysa — Prí-Oibir. FSrst József ayogye. — 6ráozb»s ,,sIa^v«boz,•, Porflleltner J. zy^gy.- — Leaberptrö MlkolAsoh P". prézy.. ¿áflrábban mttélbacb Zaijm- ny^rrt^ — Lln2beo Hucker Ferencz * — Salzborgbaa Dr. Sedlitzky ,-a kir udv II — Pozsonyba« SoHz 8 gyíaj.\' — Tsmesvárolí SUlaer F. sy gy«z — Kolozsvárott Szeky Miklós — Crtroovle2 fiKbikowsky 6 zv«e;.* — Xlafleafartban Tbarnwald W. gyógy«* uraknál, ll\'l Minden aáshoi hirdetett fül ouj nem va\'ódl Srh.nhh R-törr.orvoí Él orfo.tUí}wr-14Í3-,tUao.«ai osak. ejy ioflositlaatiev v.sz- Ipjvyábis pOSMaOT szaélés Dr. Schaiidt nr ozéjéi s ■)«! fcaáhitvUyokra. J TIZEXKÍLENCZEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY SZEPTEKBER 23 áa 1880. i x x rt X3- E T fe s E s:. A Magyar-franezia biztosító részvény-társaság tisztelettel alólirt igazgntrt\'ágn ezennel jelenti, hogy Zala-, Somogy-, Baranya- és Vasmegyék részére kiterjedő határőrrel Nagy-Kanizsán vezérügynőkséget 989 34 -.52 állítván fel, annak vezetését GUTMANN S. H. ÚRRA ruházta, kit egyszersmind a tüz-, szállítmány- és jégbiztosítás! ágazatokban jogérvényes biztosítási kötvények kiállítására ég károk felvételére, úgymint ezek azonnali kifizetésére is felhatalmazott. Budapest, 1880. januárban. A Magyar-franezia biztosító-részvénytársaság igazgatósága: SCHWEIGER" ~~ MOSCOVICZ. A. Masyar-franczla ölztosltó rószvény-társaa&s igazgatóságinak fentebbi közzétételére hivatkozással alólirott tisztelettel jelenti, miszerint a Nagy-Kanizsai vezérügynökség vezetését elvállalta s a veiérügy nöks^gi irodát megnyitotta, hol is biztosítási ajánlatok elfogadtatnak a a biztosítási üzlötra. vagy & társaságra vonatkosé mindenféle felvilágosítások !og-készségesebben megadatnak. _ BiztOüIt pedig a Íá!"8&Ság a) IQzvrzély éa r<>bbaa:ia által okozott károk ellen; o) »láraiotl «agy viaru »xállitott javai. károaodáaa ellen ; b) jégkárok ellen d) as ember életére micdec iímart módosat szerint. A Magyar-franczln biztosító részvény-társaság, melynek 20 miliió frankot, azaz 8 millió arany forintot tevő alaptőkéjéből a részvényesek áUaI mindjárt kezdetben 10 millió frank, azaz 4 millió arany forint készpénzben befizettetett, s részint a főváros legelső pénzintézeteinél, részint pedig magyar álfaraértékekbin éa elsőbbségekben lett elhelyezve, m. évi oktober 14 én tartván alakuló közgyOiééét melyen a társaság ügyvezetésének élére következők választattak meg: y. H -j Választmány. Elnök : Blttb IstváE, 5 fels. val. be!s3 titkos tanácsosa, a Lipót-rend nagykerpsztese, orsz. képv. stb. Bpesten. Aleluökök : Báró Bátthidy Béla, földbirtos, orsz. képv. atb. Budapesten. Bontoax Jenő, a párisi Société de rUnii-n génerale elnöke atb. Párisban. Választmányi tagok Robert Morls marquis de Banneville, as osztrák deli vasút igazgatósági tagja atb. Páriában. Neuwett Arailü kir. keresked. tanácsos nagy kereskedő. Lovag zápori Begeahart Ferencz. az Albrecbt-va»pálya elnöke stb. Bécsben. Sváb Károly földbirtokos, orsz. képviielő stb. Budapesten. Báró Tint! Károly CS. kir. kamarás, az oszt. déli vaaut alelnöke, az ostt. urakháza tagja atb. Bécsban. Tekintve e társaságnak fentebb kitüntetett tőkeerejét és az üzletvezetés .élén levő, hazánkba« Felügyelő bizottság. Beok Nándor a magyar je!«álog-banknak igazgatója. Láaczy Lea. a magy. ált. földbitfl részvény-társaság igazgatója Budapesten. Lavrín Jtkab, a kereskedelmi akadémia igazgatója Budapesten. Serrebource Jos. Mária Emil, a párisi Soeieté de l\'Uniou génerale vezérfelügyélője Párisban. Igazgatóság Igazgatók : Dr. Külar Albreoht, köz- és váltó-ügyved Bér.b<sn. Klstfceraober Károly a „Hoffmmn József\' nagykereske-15 cség fónöke Budapesten. Scbweissr Bárlos kir. kereskedelmi tanácsos Budapesten. Terérlgzc&tó : Mö8keVl0Z LsJoS Budapesten, sa^obbríazt ismert és köztUxte\'.stben álló egyéniségeket, bátran elmondható tehát, hogy aem volt míf M egész monarchiában bizfofciíó társaság mind ez ideig, mely a biztosító közönségnek annyi garantiát nyújtott volna, mini amennyit n»bl e társaság m indjár l kezdetben nyújtani képea, & a midőn a társaság Ssan, eJdiE páratlan tőkeereje ás az élén álló egyéniségek jelleme egyrészről teljea biztosítást nyújt arra uéíve, ho^y a Urassá;; üzletvitele a méltányosság, a pontosság és a legszigorúbb becsületesség minden követelményének niindenkor és teljesen mag fog Melói, másrészről a szakvezetés avatottaága az iránt is kezességül szolgál, hogy a társaság a dijtétatek megszabásánál in kellő tokiutvttsl fog lenni a verseny jogosult köve táláényoír®. Amidőn tehát tisztelettel alólirott a biztosító t. közönség bizalmát az áltila kepvisott társaság iránt újból felhívja ói kéri, megjegyzi egyszersmind, hogy a vazérügynökuégt területen a iridéki ügynökeit aliaa fnlvamttf^en van Xe Kam fAakUf/lallXat aíjnlatnlr m 1 / —í f___J i. a__ k. maradván teljes tisztelettől szervezése teljes folyamatban van ¿1 hogy tűzbiztosítás! ajánlatok a már felállított ügynökségek által készségesen elfogadtatnak. Nagy-Kanizfáv, 1880. májas hóbiu. ESZei-Tilotl ügynöjTBÓgea;: 57 Alsó-Lendrán \'TAU3Z FERENCZ Zala-Egerszegen FISCHER MIKSA urnái Csáktornyán HIRSCHKANN A Sümeghen EPSTEIN V. A. „ if- Csabrendeken LÖB IGNÁCZ Keszthelyen PULT JÁNOS „ Tapolczán BERGER JAKAB ornál A Magyar-franczia biztosító részvény-társaság Tezérügynöksége Nagy-Kanizaán, GUTMANN S. H. Minden eddigi világtárlaton és orsz. kiállításon a legnagyobb dijakkal kitüntetve. Első magyar gép- és íüzoltószerek gyár, harang és érczöntőde Hazánk legnagyobb korszerűen berendezett gyára harang..k tüzoltászati és Tizmütészeti gépek készítésére; agyárral kapcsolatos vizmütéazeti osztály E jelenben egyedüli belföldi szivattyú gyárt képezi, melyban kizárólag honi munkaerő alkalmazása mellett, minden czélnak megtelelő szivattyúk és kutak készíttetnek. Képes árjegyzékek és költségvetések kívánatra bérmentesen szolgáltatnak. ÍM ir -A- Sryá-X" aófctelepe : Kolozsvárott, belmonostor-utcza 12. szám alatt létezik. Mária-czelli gyomor-cseppek, . joiea hatású gyógyszer a gyomor minden bántalmai ellen, és fölül múlhatatlan at étvágyhiány, gyomorgyengeség, \'roazizagu lehellet, szelek, savanyu felbüfögés, kólika, gyomorhurut, gyomorégés, hugyköképzödéa, túlságos nyálkképzodés, sárgaság, un-\'or és hányás fSfijáa ^ha as a gyomorból ered), gyomor görcs. székazorulatr a gyomornak tnlter-holtségo étel és iul által, giliazta, lép- és májbetegaég, aranyeres bántalmak ellen. Egy üvegcse ára használati utasítással együtt 35 kr. Kaphaió : Práger Béla ur gyóvyaze: tárában Nagy-Kanizsán, valamint az osztrák-aagyar birodalom minden nagyobb gyógy-szeriáfábac ée kereskedésében Klzpoati «zfttkSláésI raktár nagyban éf kloslaybea 33r-£Lc3.y* Károly, fraz őrangyalhoz" czimzett gyógyszertárában 64 23—&2 Kremzlerben, lorraország. BUDAPESTI BÚTOROK. Asztalos és kárpitos bútorok több száz szoba berendezésére a legolcsóbb ár mellett és esakis solid és megbízható kóazitménytt nagy kéazletböD STEINBACH SÁNDORNÁL kárpitos és butvrkészitö Budapesten FereDcz- Józseftér 6 sz. & láuczhid itellenében Eiházasitás berendezéseknél különös lekintetbe vétel. * • Az újonnan mérsékelt árjegyzék Ingyen. 102 8—íj BUDAPESTI BÚTOROK. HIRDETÉ S. Zala-apáti mezővárosban a zalavári apátság tulajdonihoz tartozó vendéglő mészárszékkel és szabad bormérési joggal jíví 1881. apr. Ü4 tői kezdve több évekre haszonbérbe fog adatni. Vállalkozni kívánók zárt ajánlataikat f. hó 30-ig ss alólirt tisztségnél uytijtsák be, hol is a feltételek naponkint megtudhatók. Zala-Apáti, saept. 14.1880. us S-i A zalavári apátság gazdasági tisztsége. 6 tsmö. 6 Éootr Majdnem ingyen! ^ A bnkott nagyterű BRiTTAHÍA-E2ŰSTÖY^ít ériásí raktirit a cz5dgondnokság fctvoTMn, nagyobbsserS Ésaíési katatesousíg« és a holyisízek k.aresené e miatt 75 MKitiklcal a bcctárOH alul bocsátja áruba, to át majdora ata.ásdakazttüt 0,ak 6 frt 70 krért, aaaa a poaata tnaoksdíj értekének f.líárt kapiaUi fc köretkesS igen cino, (t tar-ó. Briltanis-ezllst asztali Isrric o«(r-Mk ára snlitt 30 1H v»lt, ít melynek tissta fol.éian maridásáirt tő évi keir&nég válaltatlk. 6 asztali kés kitfloő aczéllappal 6 valódi britt. «Ost rllls, ni kasát kávéskanál msrltikaail tsjessssHtikaaál tálaié teríték tárté tsjásas ssrlsfi ozsker táleza czsker- vagy b«rt iartá thes szaré (ysrtyatsrté £ leetinomabb alabaatrom lyirtyatflsz fí\'j darab Miodocon elősorolt 50 műdarab árs fis 0 £rt 70 Kr. jjp Megrond. ió.fck po.ui ut^nvéteUei vagy az étssogoek kűldójckor — a a-.ldlg akésil,tb81 jnt — clinUatamsk B L A u éa K: A. SÍ sr Brittania. sQ ttgiárak fSraátá\'a által Bécs. I. Elisabethxtrasse 6. A kBss^nS is elismeri terelek százakra mec5 dáukbao 2&zszealérs vannak kitéve. Kendalésekoél e\'égsiges e ezim : BLAU és KANN, Bécs- 6 6 3 3 gyBn/ÍSi ü ! 1 togfioomabb 2 Egon ssíp 1« «-1S Nigy-Kaninin, nyom»tott t kiadó tulajdonos Wajdits József gyorss«jtóján. NAGY-KAÍilZSA, í8X0. szeptember 26-4n. Ts-cSJLJe: szám. flzenkllenezedtk évfolyam. _(Eka_ If» BMtzstast ír i.r. . . 8 írt ÍM :r(_\'(C érre 3 tmÁm 10 kr Mlrlstissk t h..ábn> p.titaorbaa 7, mjiioáitor 6 Z id i ci-l. további torért 5 kr NYILTT&tHEg aoroskiot 10 krirt ri- \|! t.ts.k fa). Kineitiri illeték mindet 1 l\'rr»\' birdeté.irt kttltjnf 3» kr £.-t.»45. előbb: .Z AL A-SO MOGYI KOZ L.OJV Y A lap szellemi rézaét Hintő közlemények a sserkesr tohös. anyagi részét illető közlemények pedig a kiadóhoz bérmentve intézendők : NAGY-KANIZSA Wlasslctkax. ! Bérase&teUmx levelek. ! esak ismert monkatáir \' aaktól fogadtatnak Kéziratok küldetnek. Ttaasz nwi N.-Kanizsaváros helyhatóságinak, „n.-kanlzsal ónk. tűzoltó-egylet«, a „n.-kantzaai kereskedelmi s Iparbank", „nagy-kanizsai takarékpénztár, a „zalamegyei általános tanitó-tes-tölet", a „n.-kanizaal kisdedneveló egyesület, a n.-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet", a .soproni kereskedelmi s iparkamara n.-kanlzsai küiválaszímánya" 8 több megyei és yárosi egyesület hivatalos értesítője. Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Felhívás előfizetésre. Lapunk mindazon t. pártolóit bizalommal felkérjük az előfizetés mielőbbi megújítására, kiknek előfizetésük a Midik évnegyeddel e hó végén lejár, nehogy a pontos szétküldésben hiány merüljön fel. Uj előfizetéseket szinte elfogadunk okt—decz. évnegyedre 2 írtjával, mely legczélszerübben postautalványon történhetik. ■■ Hazafiúi tisztelettel KIADÓ HIVATAL. Czlm nélküli czikk. Itt e sorok közölt immár megemlíthetjük, hogy e czikk a marhalevelek kezeléséről szól. Azonban ugy is annyi vád éri mai napság a. sajtót a materiális irány felé való fonzódása miatt, hogy e vádat nem akarók éleszteni az állal, hogy e czikk élére e czimet illeszsz&k: „a marhalevelekről. A tárgy, meiy e czimból kifolyólag fejtegetéseink alapját képezi, első pillanatra talán olyba tűnik föl, hogy nem elég fontos arra nézre, hogy a nyilvánosság előtt szerepeljen és a hirlap olvasó figyelmét a többi hasáb érdekes újdonságai és egyéb fontosabb közlem\'ényei élvezetében megzavarja. De a tulajdonjog megóvására czélzott óvintézkedések szempontjából oly fontos tényező a marhajárlati-jegyek, — vulgo — marhalevelek rendszeresítése, hogy nem árt, ha egy pillanatra — legalább futólagosan — foglalkozunk ezen intézménynek nem annyira ismertetésével, de in- kább annak kezelési módozataival és e -kezelési módozatnak közvetett lefolyásával a közönség vagyoni érdekeire. Nem hagyhatjuk el azonban, hogy föl ne említsük röviden azon phásisokat, melyeken a tulajdonjogot igazoló jegy — évek során — alakilag áthalidott, mig elérte azon tökélyesedési (?) fokot, melyen ez idő szerint találják. Vagy egy évtizeddel ezelőtt a köz-ség jegyzői hivatalok által közönséges ir-lapra kiállított bizonylat elégséges volt a tulajdonjog igazolására. — Később a jár-lati-jegy jelentősége nemcsak a tulajdonjog igazolására fogadtatott el, hanem a min dig sűrűbben fenyegető és fellépő keleti marhavész ellen való óvintézkedések körébe felvétetett ezen rendszabály is, laogy a járlati jegyek az eddigi tartalmon kivü: még mint egészségi bizonylatok is szerepeljenek. Hogy pedig egyöntetűség hozassák be azoknak szövegezése tekintetében, a megyék vették át a kezelést, amennyiben a negyediv alakú — és sorszámokkal ellátott járlati jegyeket adák ki a községeknek. , Ám a szükség leleményessége itt is érvényesült. Alkotmányos rendszerünk folyton növekedő kiadásai a fedezet kutatást tűzvén ki czélul, a marhalevelek szerény és tul-prózai alakjai sem kerülték ki a jövedelem kutatók túlzó figyelmét és igy történt, h gy a pénzügyi statisticuson számba vévén az évenkiit elfogyasztani szokott járlat-jegyek tömérdekségét, egyszerű kiszámítással reá jöttek azon nem. csekély fedezet értékét képviselő pénzősszegre, mely a járlatjegyek megadóztatásából, a termelő — jobban eladó közönség figyelmének érzékenyebb felköltése nélkül, — az állampénztár üregeibe csepeghet. A marhalevelek ezentúl tehát öt, illetve három krajezáros bélyegnyomattal díszítve jelentek meg. így tehát az áru-czikkel bíró közönségnek nyolez, illetve tiz krajezárjába került minden szarvasmarhája ntán — a járlatjegy. Minden ily jegy egy évre érvényes — ugyanazon tulajdonosnál és egy éven át vásárolhat vele az eladó közönség, csupán azon helynevet kellvén reá vezettetni, a hova — esetről-esetre a szarvasmarha hajtat: k. Kitűnik tehát az elmondottakból > hogy az írsczikkel bíró közönségnek eléS fáradságába kerül járlat-jegyeinek rendbe11\' tartása; de ez rendőri- és egészségügyi szempontból csak helyeselhető intézkedés addig, mig a. közönségnek érzékenyebb anyagi veszteséget, túlságos és okadatolat lan fáradozást nem okoz. Mikor ugyanis a tulajdonos marhá ját eladja, köteles a vevó a tulajdonjogot átíratni, a mi vásárok alkalmával úgynevezett .vásári bizottság\' álial teljesíttetik. És itt jön gyakorlatiatlan, sőt ánya-gilag is káros oldala ezen kezelési rendszernek anélkül, hogy másrészről rendőri szempontból ezen ellenőrzés eredménye egyensúlyozná a hátrányokat. Iilustráljuk ezen tételt egy gyakorlati példával. Egy középszerű vásáton is több száz darab szarvasmarha adatik el; eladáskor pedig kötelessége mind az eladónak, mind a vevőnek jelentkezni a vásári bizottság előtt, á mely testűiét áll a községi jegyzőből, néha — de ritkán — egy barom-orvosból és néhány bizaluii férfiúból, de a kik — nagyobb részben csakis a községi jegyzőnek az írásbeli munkálatoknál való kisegitőiképen szerepelnek. Ezen bizottság működésének helye — rendszerint a vásá; közepén íeiillnott egy bódé, — mint kicsi sziget iauik fial a körülötte özönlő néptömegbó!, a melyből egyesek kevésbé gyengéd és gysogéct-telen módon igyekeznek áttörÉs. átevez-;:, a bizottsági székhely feié, Jirlat-jegyeik bemutatása és átíratása czéljából. A szerencsésebb, — tehát erásebb küzdök végre megérkezvén a bizotüég szine elé, bemutatják járlatjegyeiket, melyekre a bízottság — helyzeténél fogva indokolt sietséggel vezeti reá a vevó nevét és minden átíratás után bekaszszái-ván az öt, esetleg tiz krnyi .átiratásí díjat", — mely azonban némelykor a bizottság önkénye szerint magasabb scálák-kal is számíttatik —, re bene gesta — tovább küldi a jogügyletet kötött feleket, folytatva monoton és fölületes munkáját. És ezen aktusnál tűnik kí legélesebben ezen intézmény czélszerütlensége. A tulajdonjogot átruházó bizottság egyik tagja sem ismeri a jogügyletet kőtő feleket, a jogügylet tárgyát képező szarvasmarhának a járiat-jegyben leírttal való összehasonlítását pedig ép mellőzi és valljuk meg, némileg phisikai képtelenség volna is nem mellőzni, — tekintetbe véve az idó rövidségét és a hely czélsze-rütlenségét ily alapos vizsgálatok teljesítésére. TÁRCZA. Pártéin i János, a bpesti népszínház tagj-ínak koporsójára. — 1880. szept. 17. — A jó tévő halál Végre — elérkezett, — Piben egy jó barát Ki annyit szenvedett — Kinos fájó éizés Fnt végig keblemen, A szeretet könyje Szememen megjelen. Oh mért nem lehettem Utolsó nap nála Halotti ágyánál, — Szivem ngy nem fájna ! ügy szerettem volna Tőle hucsnt venni, Kezét megszoriini S forrón átölelni. Oh mért nem lehetek Koporsója mellett, Hogy rá hullathatnám A tenger könnyeket; — Kgy csókot íb tennék Kialudt arczára, Hogy eolékül vinné Csöndes siraljába t Viszik is már talán, — 8 elaem kisérhetém, De majd elkiaéri Helyettem — & lelkem, -Ott van az szüntelen A ravatalánál, — Ott lebeg fölötte, Misi égő jyertyaczáL Vigyétek, vipyétr-k, 8 mint én sirassátok, Oly embert mint Ő volt Nem sokat találtok ; TeoK-asét- k mélyre, — (Az volt kívánsága): Hogy e rongy világot Ne hallj«, ne láasa. És ha majd kinn jársz — a Ctöndeg temetőbe Jó ember, ba utad Ott visz el előtte, . Nem jelzi sir oszlop A pnazta sírjaimat, De azért ne vesd meg, Szinész nyugszik alanti BAJKAY VILMOS. A pör. — Humoreszk. — Német után szabadon átdolgozta Heberling Dénes. (Folytatás éa vége.) V. A íc város toronjórái éppen a déli tizenkettőt verték el, midőn Berkiné termébe Kovács tanácsnok lépett be. A szobában Sasvárinén kivül senki sem volt; Saaváriné is csák azért volt itt, mert & báró mára ígérte látogatását. ¿-Ah tanácsnok ur{ — kiáltott fel Sas-váriné — megvallom örülök, hogy megveté tegnapi fogadását, s magát ma iámét mutatja. De Istenem teremtő^ miféle savanyu arezot vág ön ? v — Ah nagysám! Én vagyok talán & legszerencsétlenebb a föld kerekségén ! — Ön ijeszteni akar? Én pedig azt hit tem, hogy tegnapi féltékenysége által élőidé* xett asa^adáat jogtalannak látván. — Mit mond kegyed? Jogtalan volt tegnapi féltékenységem ? Ellenkezőleg még csak most láttam be milyen jogos volt, mert báró Kertfalvi által kézzelfogható bizonyságot nyertem, a mely bebizpnyitja barátnőjének hútelenségé 1 Igen hűtlenségét, amelylyel enge met táplált 1 JSaaváriné megrázkódott, midőn a báró nevét szintén e történetbe hallá keve.-ni! — Ugy van drága nagysám! Kertfalvi éppen egy óra előtt adta át a kézzel fogható bizonyságot; s ő nem tudta, hogy én barátnője ir^nt mily szerelemmel viseltetek, szószólóul kért fel engem $erkinénél az ő érdekében! Azon as átkozott álarezos bálon ismerkedtek meg! Kertfalvi irt, és Arabella válaszolt 1 Ig6n ő válaszolt, olvastam levelét 1 Azt irta ott a levélben, n<3gy látogatásait nála csak is Rózsaág! név alatt szabad tenni! Sasváriné egyszerre elmerevült, — Igazat mond ön Kovács ur, Rózsaági csak álnév volna, valódi nevén e báró Kertfalvi volna ? — Magától értetődik 1 — Ez már túlhajt a keményszivüségen, s ezt Arabellától nem tettem volna fel, hogy 6 vélem ily kíméletlenül bánik ! — S egy hü kedvest igy meg fog csalni 1 asólt közbe Kovács. — Engem, leggyülöllebb elJenségem előtt igy kompromittálni! lamentált Saaváriné. — S engem annyira ingerelni, hogy o<t hagyva őt e bá>ónak keile elfoglalni helyemet 1 szólt Kovács. — Tudja-e tanácsnok ur, hogy én barátnőmet Arabellát sohasem hittem volna ily fortélyra képesnek! . — Én sem ! Könyelmünek előbb hittem Őt, de csalfának nem i No de hála az ég urának, könnyebben érzem magam, mert ha véle beszélni fogok, & legrutabbul megazégyenitem, igen, megfogom szégyeniteni saját keze írásával ! Hej! Pedig idővei raujd megfogja tudni, hogy mennyit é< mit vesztett el bennem! Ugy sohasem scereUetík, mint általam szerettetett! Nem, soha, sem e földön, Sem a másvilágon \\ — Őc is panaszkodik, kinek semmi oka sincs panaszkodni I Én, éo vagyok az akinek panaszkodui nagyon is nagy oka volna! — S hogy érti ezt kegyed ? — Ugy, hogyha Rózar-ágít csakugyan Kertfalvinak hívják, akkor Arabella ellenem használta e fortélyt! — Én nem értem kegyedet! szólt Kovács. — On tudni fogja tanácsnok ur, hogy én Kertfalvival perben vagyok. — Csakugyan, do erre nem is gondoltamé — No és Arabella terve volt engem ismeretségbe hozni a báróval, s hogy találkozásunk által kibéküljünk. Éo elvoltam ragadtatva, 8 ráállottam, — hogy Kovács urnák bebizonyítsuk Arabella ártatlanságát — ráállottam arra, hogy az ő neve alatt én fogadjam helyette a bárót, Kertfalvit, illetőleg Rózsaági t! — Kegyed volt tehát az? szólt meglepetve Kovács, ki feszült figyelemmel hallgatta e szép hölgy azájából a történetet. — Világos, hogy én vagyok az t Berkiné 1 üigyje el tanácsnok ur, hogy nem egyeztem .volna bele abba amit tettem, ha azt tudom, hogy a Rózaaági név alatt Kertfalvi létezik 1 Most azt hiszem tudni fogja, hogy miért volt 9 névcsere. TIZENKILENCZEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZJ-.QN?. SZEPTEMBER. :26 n 1880. Nemhogy tehát akár rendőri, — akár egészségügyi szempontból czél éretnék el, de ép az ellenkező eredmény jő létre, tág tér nyittatván a lopott marhákra való tulajdonjog nyerésre és — ha ugy fejezhetjük ki, a lopásnak legalitására, mert az igy nyert tulajdonjogi átiratások alapján a községi hivatalok . kötelesek ujabb, a vevő nevére szóló — járlat-jegyeket kiállítani. Nem lett tehát más czél elérve, minthogy az eladó- és vevő közönség — a hosszas\' várakozás folytán idejét fecsérli és okszerű alap nélkül pénzét vesztegeti. Ám ha már ép meg kell lenni, hogy ily ellenőrzési módozatokat alkalmazzunk, czélszerü lenne szakértők meghallgatásával — odáig reformálni ezen módozatokat, hogy ha már ezen eljárás a közönségnek költségébe és idő vesztegetésébe kerül, ez végeredményében ne csak erszénye ellen alkalmazott kisebb szivattyukép tűnjék fel, de megfeleljen a czélnak, melynek elérése végett lett szabálylyá emelve, életbe léptetve. E sorok csupán a már meglévő hely zetet illusztrálván, javaslatok indítványba hozása, megbeszélése nem tartozhatik e keretbe. Yégül még röviden iöl kell említenünk azon czélszerütlen berendezést, hogy a járlat-jegyek csakis a megyei számvevőségtől szerezhetők meg, holott a járási adóhivatalhoz decentrált kezelés sokkal könnyebbé tenné a beszerzést és igy — a közönség érdekei kárára — nem lenne észlelhető oly gyakran a járlat-jegyek hiánya — a jegyzői hivataloknál, a mi — egyéb kellemetlenségeket és károkat nem is véve tekintetbe, — elégszer bírságolások és bélvegbüntetések alapba. •■ -y. -t. Áz alulírott által feltalált szabadalmazott egyszerűsített kettős milkSdítü borsajtó szerkezetinek leírása. Az általam ínltalált egyszerűsített kettős működésű b o.r b a j t ó Külső alakját tekintve hasonlít ugyan az eddig használatos egyes működésű vascsavaros bor-sajtéhoz , azonban belBzerkesetére nézve egészen uj, nevezetesen ¿ll egy (1 só ábra) e f g h hosszúkás, ürpe henger alakú 57 cm. magas, és 54 cm. átmérőjű széles sajtó garatból (törköly tarló) — a mellékelt — -Tehát a bíró csak is kegyedet látta, kegyeddel .-beszélt éa csupán csak kegyedét szereli? kérdé örömtói kipirultarczczal Kovács. Sasváriné az utolsó siónál elpirult. Ki-mondhatlan érzelem szállotta meg. Vannak perczek az életben, a melyben az ember ellensége iránt is szeretettel viseltetik. — Igy volt Berkiné is, midőn ez utóbbi hangokat hallá. — Ő szeret ? kérdé a tanácsnoktól egy benső érzelemtől áthatva. — Nem csakhogy szereti, de BŐI imádja! Ed tudom 1 Nékem megmondál — Ó mondá kegyednek, hogy szerel? kérdé mindig gyorsabban Sasváriaé. — Azt is mondá, hogy a megőrülésig azerelmes kegyedbe! Szeresse őt drága nagy-Bám ! Ó előkelő, gazdag fiatal ember 1 Legjobb barátaim egyike, kinek kész volnék a szivemet odaadni! Szeresse őt, a szavamra mondom, hogy ritka derék ember! — Eázasodjanak meg a lehető leggyorsabban ! — Oh egy kissé lassabban Kovács ur I Ne oly hevesen! . — S miért ? Á házasság a legjobb eszköz a per befejezésére! Képzeljék csak nagyuám milyen hosszú pofát fognak majd az ügyvédek vágni, ha me^udjik, hogy öa férjhez ment a báróhoz! — S mondtam-e én, hogy én is szeretem ít ? kérdé Sasváriné. — De tudom, hogy szeretni fogja!... Mindjárt vigyen el az ördög, ha kegyed nem fogja őt viszont szeretni! Kegyed nem is sejti mily kimondhatlan örömet csinálna Arabellának! — Oh! ennek sohasem fogok meg-bocsájtani! — Kegyed meg fog néki is bocaájtani! Különben valljuk be őszintén, e terv valóban remek és nagyszerű volt! Hahaha! Én, én bolond ezt nem tndtam átlátni I Félreértettem vázlat mérelei szerint, — mely kétfelé vehető és .egybekaposolható (1. ábra) q q\' q" kapcsodnál. üzen sajtógarat közepén, nyuük fel c d 132 cm. hos.ru és 6 cm. átmérőjű vastag Tas csavar, melyre a kezelés tekintetében tetszés szerint választható Iegczélszerűbb csavaranyaszerkezet, — például Mabille, vagy Rauseben-baoh-féle alkalmazható p ni\'. Találmányom újdonságát a kettős működés saerkesete képezi, mi abból áll, hogy c d vaacaavar c alsó vége nincs megerősítve i j (pontozott) sajtó talapzatba, hanem (1-ső é» 2-ik ábra) a b 53 cm. átmérőjű kör alakn öntött vas korongba, csavar menetek által, annak éppen középpontján, mely korong szabadon nyugszik íj talapza tofl, a sajtógarat aljában. Találmányom lényegét ezen (3 ik ábra) alkatrész képezi, mely alakjára nézve olyan, mint a gőzhenger dugattyúja, a dugattyuszárral együtt, s moz-gása is azonos a gőzdugattyu mozgásával, amennyiben a henger alakú sajlógsratban le és felmozog; Ugyanis, ha e f g h sajtógarat megtöltetik törkölylyel, (4-ik ábra) k l két darabból álló keményfa fedél (2-ik ábra szerint) a törkölyre illesztetvén, erre tétetnek a 8 —10 darabból álló szokásos lobzások kellő számban, melyeket amint (1-ső ábra) r r\'-nél a csavaranya-szerkezet lefelé szőrit, n nyílvessző irányában,a b alsó feneket képező korong egy idejűieg húzatván c d vascsavar álul, azonnal megkezdi mozgását felfelé tn nyílvessző irányában, s igy a fedél és fenék egyidejűleg történő együttes mozgása, egymáshoz való közeledése képezi a kettős nyomást, a kettős működést. Ennek eredménye az, hogy az össze, ható erők a támpontot magában a kisajtolandó anyagban lelik, s igy hatásuk fele része nem vész kárba, mint az esjyea működésű boraajtóknál történik, hol csak a frdél mozogván lefelé, bogy szoríthasson, a csavar c alsó végének t j talapzatba kell kapaszkodnia, vagy pedig mát szerkezetnél fönt, — szinte a garal lérméjén fci\'űl eső támpontba kell támaszkodnia, s igy is, ugy is, a sajtolásra fordított i zo m-e r ő,n e k fele kárba vess, találmányomnál pedig a sajtolásra fordított összes izom ír ő. — levonva a csekély súrlódás-., — hasznos munkává válik, .gazt Egy bizonyos adott idő alatt, bizonyos erővel éppen k é t a o n y í munkát, — vagy pedig. ® £ J" bizonyos adott erővel, bizonyos munkát éppen fél annyi idő alatt, — végre, bizonyos adott munkát, bizonyos idő alstt éppen fele erővel lehet végezni, mint az mindent, sőt Arabellát, ki a nőknek mintaképe lehetne, oly illetlen gyanúsításokkal halmoztam el! De rögtön hozzá sietek, • térden állva könyörgöm bocsánatáért! A tanácsnok menni akart, de Sasváriné vissza tartá ót. — Maradjon még Kovács nr I... Ő neki nem szabad tudnia, bogy én velem már ennyit beszélt I.. — És miért nem ?... — Miért?... Miért?... Hát, — hál azért — szólt vontatva Saaváriné- — mert ö vagy egészen, vagy nem akarja e diadalt aratni!... Sőt még nékem is jobban kell megismernem a bárót mielőtt megtudná, hogy milyen hálóba kerítettük,őt. — 0 sohasem fogja ezt rósz néven venni, hisz ő kegyedet oly kimondhatatlanul szereli I . — Ez még nem elég azüdvösségre. Nem e Arabella büvölé el őt az álarezos bálon ?... — Értem! Tehát kegyed azt hiszi, hogy ő kifogja tudni e cselt? Oh nem! azon fonal, amely önök között szövődött, azon láncz, a szerelem rózsaláncza, amely önöket egymáshoz bilincseli, sohasem fog elválni kegyedtől! — Tehát kérem Kovács ur, hallgasson erről amit itt beszéltünk ! — Amint parancsolja nagysám ! Én reám különben mindenko" ezámithal! Öt perez tul van a tizenketiőn, a báró mindjárt itt lesz ! Én sietek Arabellához, de néma leszek mint a síí, s nem fogom elárulni azt, hogy mi reá jöttünk fortélyára! — Az ön hallgatásában bisom I — Rendületlenül I Kovács egy lépéssel a mellékszobában termett, ahol Arabella éppen az újságokat olvasgatta. — Na, sohasem keverődtem ily furcsa tréfába I Mit gondol felőlem ez a Kertíalví ha megfogja tudni a nevem ! Amily őrömmel kíván most látni, oly gyűlölettel fog elfordalni tőlem 1 Est a tettét Arabellának sohasem fogom meg-bacsájtani. S ha én telizem is a bárónak, bizo- eddig használatos egyes működésű borsajtóknál. Találmányom szerkezeiével még más n ft Tji zetes előnyt is értem el, ugyanis, e f g í sajtógarat, víszonyitva az eddig használatos sajt¿garatokhoz , aránylag karcsúbb és magasabb. Például az általam szer. keeztett sajiógarat, alakjára tiézve az eddig szokásos sajtógaratok hoz képest majdnem csak felényi átmérővel bír, de magassága csaknem két akkora, és ez által, aránylag ugyanazon mennyiségű törköly befogadása mellolt azt a fontos eredméuyt értem el, bogy. a .Vékonyabb törköly osz\'op belsejéből rövidebb utat téve meg, gyorsabban,- szabadul a kisajtolt must, mint az "alacsony, széles, nagyobb átmérőjű, vastag törköly oszlopból, s ez íbjelentékeny munka és idő nyereséget szül. Az ab öntöttvas korongon több függélyesen álló (2 ik éa 3 ik ábra) 1—.8 si. lyuk,.a 1-kalmaztslik, — melyeknek felső \' ii tiiftsa kisebb, alsó nyílás» nagyobb átmérővel -Wj- e-igy soha be nem dugulnak, s a must sajtolás idején ezeken, /— tehát a fenéken át -i 8 menokül, lecsurog. A sajtógarat (2-ik ábra) / h nál egy-egy erős vacskapocs állal van t j talapzathoz erősítve, mely kapcsok ki 03 be kapcsolhatók. Találmányom rendszere szerint minden eddig létező, — az arányokhoz mért e\'ég erős vasctavarral biró, — egyes működésű vas-csavaros boraajtó igen kevés munka és költséggel kettős működésűvé á li I a -k i i h a t. ó. A gyártás tekintetében. A aajtógarat léczeinek vastagsága jó erős és quadrálban [j vagyis szélessége vastagsága egyforma legyen, mert ekkor az abroncsokra erősíttetvén egymás mellé körben, a nyílások kifelé táf abbak lesznek, a igy el nem dugulnák. A léczek elhelyezésénélbeosztásánál Hülönöa tekintettel keli lenni arra, kivált b* az slkfclcnazoit fa száraz, hogy akkora kőzök, nyiláe&k hagyassanak, miszerint használat idején ha a léccek megdagadnak is, a nyílások be ne záruljanak, s az alsó mozgófenék, s a felső fedél se szoruljanak meg. Az abroncsok éi azoK kapcsai kitüuőleg erősek legyenek, mert különösen a garat közép tájon, (ehat a középső abroncs igen nagy erőt szenved, (éppé\' kétszer ukkórát, mint az egyes működésű préseknél) a ha ezen borsajtó az ide mellékelt vázrajz méreteinél nagyobbra, p o. félszer vagy még egyszer akkorára építtetnék, c garatra okvetlen négy abroncs lenue szükséges Aonyi darab tobzásra van szftkeég, a mennyi a csavar felső végére állított anyacsavar szerkezet alatt és a fedél feletti tért kitölti, és azokat egyszerre fel kell rakni, akkor a nélkül, hegy sajtolás közben alátétei végett vissza kellene az anyacsavart hajtani, egy húzómban kilehet gyorsan Sajtolni az egész garat törkölyt, a igy nem kell a f<?lbontogatáa- nyára csak is azért\' tetszem, mert engemet vél Berkinének! Oh keserű csalódás 1 Hiú* Arabella oly szép! Nagyon is szép! Ha meglátja bizonyára jobban megfog néki tetszem ő, mint ón ! No de hagyjuk abb-i ezt az ürea beszédet. Jobb lesz, ha hallgatok Kovácsra, s viszont szeretem a bárót, igy a pereskedésnek is véget vetek! De.haüga, valaki jön! Csakugyan közelgő léptek zaja hallatszott, a kis idő múlva megnyílt az ajtó és azon Kertfaívi báró lépett be. — Ah 1 mely öröm, hogy én itt találom nagyságát. Azt hittem, hogy Kovács már itt is van ? — Ó éppen most távozott egy perczrel Ismeri őt báró ur? kérdé Sasváriné. — Oh igen! ó, mint tudom igen gyakran jár idei mondá a báró. — Majd mindennap! viszonzó Sasváriné. — Én csak annyit mondhatok felőle, hogy igen szeretetre méltó, fiatal ember! — Ugy van! Sőt néeetót én ia osztom báró ur, ő kedves, szeretetre méltó, társalgó, felette szellemes, szóval a férfiarényefc Ösz-pontosulnak benne. — No ez aztán feldicséri jól ezt a kiállhatatlan embert ? mormogá magában & báró. — Kegyed — szólt a báróhoz Sasváriné .— ma, amint látom egy kissé lehangolt! — Ugy van 1 s ez késztet arra, hogy kegyedhez imádott nagysám egy nem éppen szerény kérdést intézzek ! — Szeretném hallani! — A tanácsnok kegyedet kimondhatlanul szereti! Csak azt akarom tehát mégtudni, hogy ő tetszik e kegyednek ? — Nékem ? kérdé pirulva Saaváriné. — Igén! Kegyednek- imádott nagyaám! — Kovács ? Én nem hiszem, hogy ő caak gondolna is erre. , — Nemcsak hogy gondol, de mondotta ia! Éppen ez volt a kellemetlen incidens, a mely megzavarta békénket! aal időt veaztoni. Ezt az ídÓt jobb a törköly máaodazori kiaajtoláaára fordítani, (atörkölyt a garatból kivetül, szétmorzsolni és újra vissza t«nní, jó-keményre leverve muszkoló (csömi-azÖlő) fával) mert ez a kevés fárjfdság tetemes must nyereséget eredményez. A csavarnak azért oly kiválólag erőapek lenni, hogy a garat netán egyenlőtlen megtöltésekor,í-7- t. i. ha egyik oldalún tömöt-tebb.a törköly mint a másikon, — a szorításnál áz alsó mozgó fenék egyenlőtlen terhelése kövefkezióben el ne görbüljön, vagy el ne tötjék. A borsajtó i j öntöttvas tányér talapzata ugy mintázandó, hogy (5-ik ábra) a garat belső körfe^ületének megfeleld r s kiemelkedéssel bírjon, hogy a aajtógarat egy hely bea : állása a talapzaton.a két kapcson kívül még ez által is biztosittassék.\' Találmányom gyakorlati sikeréért,, vagyia, hogy a kettős működési az itt leírt módon történik és pedig meglepő sikerrel (miben sokán kétkednek és még tudós (?) fők is mechanicai lehetetlenségnek hisznek, — kezeskedem, 8 a kétkedő meggyőződést szereshet magának pinczémnél, ho! a modelt már 4 szüreten át gyekorlatilag alkalmaztam, -vele dolgozlam, mert (»akis akkor volt szándékom találmányommal a nyilvánosság terére lépői, ha előbb annak tökéletességéről, tartósságáról stb. gyakorlatilag, tapasztalás utján előbb magam meggyőződtem. KEÖD JÓZSEF, hajós kapitány. Helyi liin k. — O Felsége valóban meghagyta, hogy Pécsről jBécabb történő utazása, alkalmával a vaspályákon mély csend legyen. Mind a mellett itt-ott figyelmesen intézkednek Igy a nagy kanizsai pályaudvar fényesen kivilágíttatott, mely czélra a budai főigazga\'óság >¿00 lámpát küldött. Z>«ia-Szent-Mihályou .szinte fényes kivil-gifá« reudeztei-tt. Zauimegyét képviselő kü dötts^g Pécsett a kö^e: Kezo volt: Urményi Józa f fő ispán, SvastiC8 Benó alispán. Inkey László, Szalac-^y Farkas, Simon Zsigmond tihanyi apát. Modrovic-i Gergely zalvari apát, Dr. Horváth Károly apát plébános, Gróf Deym Nándor, Gróí Festetics Viktor, Horváth Mór kamarás, és Bessenyei megye bizottsági tagok. Giavina Lajos megyebizottaági tag gyengé-kedéaét ad ván okul, nem vett részt. — Mély részvétet kellett Özv. Iikey Kálmánná arnő ő nagyságának szomorú esete. Szept. 23-án a déli rendes személyvonattal Gráczból Ciáktornyán keresztül Kanizsa télé utazván, egyjetlen leánykája, a vraggon ajtón kiesett, a mély érzelmű édes anyának le rhat-lan fájdalma elképzelhető e lá-vany felett, nem is bírta fájdalmas érzetét csilUpitaoi, hauem utána ugrott, hogy életének legdrágább kincsét, — Hogy-hogy? Kegyed beszólt véle? Az álarczOa bál felől ? — Nem tagadhatom ! — S ő mondta volna, hogy engem szedet? Szegény tanácsnok! Én mit sem tudok az ő szerelméről! — Való ez nagyeám? — Az, amit én iránta tanusitok, nem szerelem, de c^upa b »ráfságból történik. — Nom hihetem 1 Mert a kegyed életkora még nem mutat örökös özvegységre. — -S én m^gia ehhez hvároztam ei magam ! — — Soha férjhez monni ? — Soha! — S mi indító\'ta volna kegyedet nagysám eme elhatározásra! — Egy pör, amelynek kimenetelétől függ vagyonom megmaradása, va gy ^lvesztéi«». Gondol hatok-e cak arra is, hogy férjhez menjek ? Oly férjre bizton nem találok, aki vagyouom elvesztet megtéríti! — Boldog az, aki önnek megtérítheti! Oh volnék Ón ama boldog halandó, akit kegyed kezével megajándékoz, az égre esküszöm, hogy inkább elviselem a pör veazteaégét, mintha tudnám, hogy .kegyed nélkül ezereket találnék! — Ön nagylelkű! — De most már nem titkolhatom tovább s ha kegyed meg is haragszik reám! Éo szeretem kegyedet, imádom mint tulajdon istenemet, az ön körében menyorazágot lelek! Kegyed ismeri társadalmi állásomat, ne vesse meg kérésemet, a boldogitaon engem kezével, minthogy jelenleg én ia egy fontos pörnek. megnyerését már biztosnak" látom I — Mit mond? kérdé Sasváriné. Önnek ia pöre van ? < — Igen ! Ügyvédeim különben a legvérmesebb reményekkel táplálnak 1 S oly igaznak állitják a per megnyeresét, a mily igaz, hogy ón csupán kegyedért élek és halok ! Az ügyvédek azt akarták, hogy én . as illető hölgye\'. TTZENKILBNCZEDIK EvrOLYAM ZALAI KOZLÛNT SZEPTEMBER 26-án 1880. gyermekét megmentse. A jó ég könyörült az édes anyán b gyermekén, mert komolyabb következménye nem lett. A leánykaleesés után rögtön felkelt éa a vonat után szaladt, egyszerre eszébe jutott, bogy kalapját elhagyta, vissza ment tehát érette s e visazamenés közben látta édes anyját eszméletlenül a földön elterülve. Szerencsére egy horvát pár ésareveite s oda futott b a legközelebbi őrházba vitték, hol gyengéd ápolásban részesült ő nagysága. Kral-jeveci és Csáktornya .állomás főnökei értesíttetvén. csakhamar intézkedtek, mig Kanizsáról külön vonat ment érettök éa szerencsésen meghozták s az „Arany Szarvas« fogadóban elhelyezték, hol a leggondosabb ápolásban része sülnek. A leányka fején egy kis bőr karczolás van. cseveg folyton, de ki is jelenté: hogy többé vasmon nem fog utazni, ó nagysága karja s feje megsérült; első éjjel nyugtalan volt, másnap reggel elaludt. Néhány nap alatt teljes felüdülése várható. A coupé ajtajának nyitva léte miatt a vizsgálat megindittatott. Lelkünkből Örvendünk, hogy e nagy szerencsétlenség nek komolyabb következménye nem lett, s hogy az isteni gondviselés e két életet megmenté. — Nagy-Kanizsa város részéről megyei bizottsági tagul szept. 23 án kővetkezők választattak meg: Dr.Benczjk Ferencz, Oszeszli Antal, Lengyel Lajos, Szalay Lajos és Hirschl Ármin urak. — JST év magyarosítás. Starkpauer János nagy-kanizsai lakoa saját, valamint Ödön, Béla és Lajos nevü kiskorú gyermekei vezetéknevének „Endrődfi\'-re kért átváltoztatása belügyministeri rendelettel megengedtetett. — Magyar színészet. Szerdán, szept. 22 én adatott: .Utazás Chinába", operetté 3 felvonásban. — Az operette előadása igen sikerült. A színészek játéka alig volt kifogásolható, s nem egy énekrészlet zajos tapsokra ragadta a közönséget, mely — sajnos — na gyon csekély számban jelent meg. Bácsné, Tatay Eugénia, Berényi, Ferenczy, Mezey telje* elismerést érdemelnek. — Az előadáson megyei főispán ur ő mélteaága is j«len volt. — Csütörtökön, azepi. 23 án Mezey Péier jutalom -játékaut ,Tiz leány egy férj sem, vig operette került színre, „Lucifer, a repülő zöld ördög" czimü látványos némajátékkal. — Az előadás általában sikerült, a mindvégig derült hwngulatban tartá a közönséget. — Ferenczy (gazdag magányzó) é\'ethiven alakított ugy a jutalmazott Mezey Péter is. Jdészárosné játéka ügyes, de dalhangban Bácsné és Tatay E. Bzereucsésebbek, mit a közönség zajos tapsa eléggé igazolt. — Könczöl Lujza .jól szavalt. A szanna-fahangverseny ismételtetett. — A néma játékban Fludi V. bámulatos ügyességgel szerepelt. Tánczai kitűnően sikerültek és a „Lagarre Samuaa,l quadrill comique-ban ugyancsak volt mit nevetni. — Közönség meglehetős sz mmal. — Kimutatás a magyar országos segélyző nő-egylet zala-egerszegi fiók egylete által 1880. szeptember 6-án rendezett kerti Sasvárinét elvegyem, de hála az égnek ebből nem lett 3emmil — Sasvárinét emiitett ön? — Igen! Amint hallám igen gazdálkodó falusi nő legyen, aki az ő csibéivel és libáival a legjobb egyetértésben él 1 — Ismeri Ön báró ur e nőt! — Ments Isten! — Akkor önnek igen rosz képet nyújtottak e nő felől 1 — Nem mondhatnám! de az ember nem is képzelhet máat, hogy ha tudja, hogy egy ilyen fiatal Özvegy ötven mértföldnyire él a fővárostól és az iskolamester s jegyzősegédek társaságával tölti el napjait! — Rosz emberi Én meg azt állítom báró ur, hogy ez a Sasvárinéigen művelt hölgy! Az ön képzelete most az egyszer megcsalta! — Mit mond ? — kérdé a báró — kegyed ismeri őt? — Ugy yan! sőt azt is tudom, hogy büsz kesébe nőttön-nőtt, midőn meghallá, hogy az ügyvédek azt akarták, hogy a báró ur őt elvegye! — Akkor bocsánat! — Lássa lássál Ilyenek mai napság a férfiak! Elitélnek minket nőket, minket sze gény teremtéseket, véleményt mondanak olyanokról, akiket nem is ismernek, anélkül, hogy meggyőződtek volna véleményük igazságáról! Bizonyára engem is igy elitélt. — Ah! Kegyed és a Saaváriné közti különbség olyan, mint az ég és földi — "Hm? No már látom, hogy a báró urnák legközelebb be kell mutatnom e hölgyet 1 — Kérem engemet megkímélni e kellemetlenségtől 1 — Nem! Most sz egyszer lehetetlen! Ön bizonyára szebbnek és kedvesebbnek találandja őt mint engem ! — No jó! Mondjuk, hogy én valóban szebbnek és kedvesebbnek találnám ifi őt mint mulatság bevétele és kiadáaairól : Összes bevé tel 664 frt 42 kr. Öiszea kiadás 4 U. frt 31 kr. Tiszta jövedelem 253 frt II kr. FblülfizatUk : Bezerédy Elek 2 irt, Bolhán Gyula 1 frt, Botka Jánosné 1 frt, Gróf Dey m 2 frt.. Erdős Géza 1 frt, Gráner Teréz 3 frt, Dr. Grész János 1 frt, Haudler Istvánná 5 frt, Hátzky Kálmán 2 frt, Hollósy Ede.4 frt, Dr. Horváth Károly apát 2 frt, Horváth Miklósné 1. frt, Inkey László 9 frt, Pétries Lajos 1 trt, Éiró Puieány Gtea 4 frt, Rosenberg Sándorné 7 frt, Skublits Zsigmond 1 frt, Sövegjártó Lnjosnó 1 frt, Sturm György 4 frt, Svaetita Benó S• frt, Szalay Ferenczné 3 frt, Thaasy Ferencz 1 trt, Ürményi József 4 frt, Vasdényey Lajosáé.2fff, Weiss Babette 1 frt, Zark v Józs^fué 1 frt, Zarka Miklós 1 frt, Zárka Zsigmond I frt. Összesen: 69 forint. Dr. Mangin Károly, pénztárnok. — A szomszéd Somogy megyében ki Ütött marhavész teljesen lokalizáltatván a jamai pusztára, a vész tovább terjedésétől tartani nincs ok. — Zalamegye. Pacaai járás. Buza jó közép, rozs gyenge közép, árpa és zab jó aratást adtak, aok eső tetemes kárt okozott, tengeri helyenkint bőven terem; burgonya és lóhere bőven fizet, szőlő kevés. Letenyei járás. Tengeri, burgonya közép, legelő jó, bzőIő szintén jó termést igér, a vetés megkezdetett. Alsó-lendvai járás. Takarmány, répa középszerű, sarjú szépen mutatkozik, burgonya rothadni kezd, szőlő kevés, gyümö\'cs semmi, tengeri későn vettetett, félő, hogy meg nem érik. Novai járás. Takarmánynak a sok eső ártott, burgonya-szedés folyik, helyenkint sok rothadt, őazi vetéa megkezdődött. Tapolczai járás. Satju betakarítása folyik, szőlő kevés és rothadni kezd. Csáktornyái járás, öizi vetés megkezdődött, sarjú középterroést mu\'at, tengeri Bzépen érik. — Árverés Zlaraegyében. Ti.cz János 375 frtra b. ingt. okt. 8. Badacaon-Tomajon. — Szummer Ferenczné 867 frtra b. ingt. okt. 8. Nagy-Kapornakon. — Kocsi Mihály 1320 frtra b. ingt. okt. 18. Rendesen. — Kondákor Ferencz\'739 frtra b. ingt. okt. 5- Lovaazin. — Csalló \|atván 673 frtra b. ingt. okt. 6. Tilaj-ban. — M. Kovács János 642 frtia b. ingt. okt. 20. Tnpolcan. — Horváth István 1868 frtra b. ingt. sz^pt 30. Nagy-Kanizsán. — Sárkány József 580 frtra b. ingt. ncv. 3 án Újlakon. — Kutséb-tr Rozi 1303 frtra b. rűgt. okt. 22. Borsfán. — Fata Júlia 629 frtra b. •ingt. okt. 12. DomefÖldén. — Koiecz Péter 1558 frtra b. ingt. okt. 26. Nagy-Kanizsán. — Buváry Ferencz 540 frtra b. ingt. nov. 4. N<gy-Kauizsán. — Fullár Ferencz 669 frtra b ingt. okt. 29. Nemes Apátiban. — Dömölky Zsigmond 640 írtra b. ingt. okt. IP. Köves-Kállan. — Takács Balázsné 595 frtra b. ingt. okt. 26. Tót-Szerdahelyen. — Véber László 1043 írtra b. ingt. okt. 25. Nagy-Kanizsán, — Korpics József 1392 frtra b. ingt. növ. 3 án Gyűrűsön. — Horváth Matica Imre 10Ô2 frtra b. ingt. nov. 13. Csapio. — Tölli István 904 frtra b. ingt. okt. 29 Mindszent-Kilián. kegyedet, mi történnék akkor ? kérdé a báró. — Akkor vegye el őt és a pörnek vége leend!... — Inkább elvesztem e pert, minden vagyonomat mint kegyedről lemondani! — S ha én — szólt Sasváriné — elveszteném a pert? — Nos? — Akkor nem megyek férjhez! — Fogadom, én is agglegény maradok! — Anélkül, hogy ön Sasvárinét látta volna! Anélkül, hogy elmondhatná vájjon szép-e, tetszik-e önnek ? — Uramfial Én már ugy ia tudom, hogy nem tetszik, s kegyeden kivül aenki sem! — — Ha látni fogja őr, bizonyára másképen fog beazélni! — Soha! Sőt mondhatom én utálom őt! — Komolyan mondja ön azt báró ur?! — kérdé haraggal Saaváriné. — Olyan komolyan, hogy az Isten en..... — Hallgasson el báró ur! Ne esküdjék! Ön megfogja egykor bánni! ; — Sohasem! — Hátha például Sasváriaét ismeretlenül is látta volna i — Ugy ezennel kijelentem, hogy ő nekem egy cs ppet sem tetszik ? Sasváriné megelégedetten mosolygott Kertfalvira. — ö szép, nagyon szép! — Lehetséges! mondá a báró. — Élezés, szellemes, kedves. — Mindent elhiszek! Sőt még többet is teszek, kegyednek a kedvéért felhagyok a pörrel I Csak ne kívánja, hogy elvegyem! Saaváriné egy benső örömtől áthatottan alig jutott szóhoz és könyeit csak »agy megerőltetéssel tudta elfojtani. —. És ismétlem nagysám 1 — mondá hangosan <— hojy Sasvárinénak én mindent aláirok, csak házassági szerződést nem ! — Höüid hirek. Pozsonyban egy ura •¿gí ina« azért akasztotta fel magát, mert a sz-ikftcsaéval ösasevf<ezeU.--Az uj bankók már sajtó alatt vannak a jövő évj aprilban forgalomba jőnek. — A honvédelmi mintatér csendőr tanfolyamot nyit. — A sárvári kerületben Bezerédy Dénes párton kivüü választatott meg orsz. gy. képviselőnek. — Dc. -flandler Mór hírneves ujsághirdető meghalt. —,A Bem azdbor leleplezési ünnepélye okt. 17-4n lesz Maros Vásárhelyen. — Klagenfurtban hó esett a napokban. — Bísroarknak 63 ezer m^rk évi fzetése van. — Róma katonai térparancsnoka Cs«idafi tábornok hazánkfia. — Duna-íöldvár vidékén 4 frt 50 krért rablógy ilkosaág követtetett ei. Irodalom (E rovat alatt megemlített raonka Nagy-Kanizsán Wajdita J«5zaef könyvkereskedése által megrendelhető.) — A .Képes Családi Lnpok\'. 51-ik azá-mának tartalma: Laut éa kari, vagy: Peti.fi élete éa halála. Irta Áldor Imre, (Folytatás.) Bérez virágok. Mészáros látván költeménye. — A kiket a sors öszehozott. Elbeszélés, irta Soly-mossy N. — Antónios halotti beszéde Caesar teteme fölött. — Újév ünnepe a négereknél, -y A szép Margit kedvencze. — A viszontlátás. Elbeszélés, irta Ries Hermin. — A bankár ur titkai. Br-ddon E. regénye. (Folytatás.) — Humor: Mi a becsület ? Gyanúsítás. — Mozaik. — Szerkesztői üzenetek Képok: Antonius halotti beszéde Caesar teteme fölött. — Újév ün nepe a\' négereknél. — A szép Margit kedven-caé". — A humorban: Mi a bec-Ulet?— Gyanúsítás. — A mozaikban : A beduinok eátraí. — A.maJléklapon: Olvasóinkhoz! — A hét hírei. — Hetinapiár. -— Kérdések és feleletek. — A borítékon : Talányok. — A feleletek folytatása. — Hirdetések. E számhoz van mellékelve „Nővilág" cz. divatlapunk azeptember havi száma, s Helvey Laura művésznő pzin-nyomatu arczképe. Előfizetési ára egész évre 6 frt, féiévre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr. Az előfizetés postautalványnyal Mchoer Viimos kiadóhivatalába (Budapest, kalap-utcza 6. sz.) küldendő. - -- — A büntitStlgyi rendeletek éa utasítások jegyzetsaélü kiadása jelent meg Tettey Nándoi és társa kiadasában. E teljes kiadás 15 min. rendelet és utaaitást tartalmaz, s nél-külözhetienné teszi magát az által, hogy a fejezetek és §§-ok feliratai feltűnően, oldalt vannak elhelyezve a jegyzeteknek elég tiszta hely hagyva. A kiadaa correct, ment minden sajtóhibától. Ára 1 frt 20 kr. — Ugyanily ki-idáaban, hajlékony tábláju vászon kötésben jelentek meg az összes büntető törvények, rendeletek és utasítások egybe kötve. Ara 2 trt 40 kr. — Rauimann „Magyar Lexikona^ ból a 62 és 63 dik füzet megjelent, melléklete: jelesebb tyukfajok rajza, és a csillagászat L része. Terjed az Eudaemonia szóig. Ára 30 — 30 kr. Ez utóbbi szaTa^ oly hangosan voltak kimondva, hogy áthallatszottak a mellékszobába ; s a tanácsnok éa Berkiné kiléptek a szobából. — Ah éppen jókor josz I szólt Sasváriné Berkinébez — a báró ur éppen mosttevé nagylelkű ajánlatait a port illetőleg 1 — Hála az égnek, — szólt magában Berkiné — ők ismerik már egymást; hisz ez jobban ment, mint én gondoltam ! — 0 ugyanis — szólt Sasváriné — lemond a pörben foglalt igényeiről I — Ugy van és a kiegyenlítést ő nagyságára biztam! azólt a báró Saaváriné felé fordulva. — Én részemről — azólt Kovács — a legegyszerűbbet ajánlom! A házasságot! — 13» borzasztó -r— mondá magában a báró — ezek minden áron azt akarják, hogy elvegyem azt a nőt. Nagysám 1 —szólt Berkiné hez. fordulva — kész vagyok minden áldozatra, lemondok a perről... — Eq nem értem önti azólt közbe Berkiné. — Kegyed — folytatá a báró — szép, kedves, szeretetre méltó .. — Én még most sem értem i vágott szavába Berkiné. — Mondom kegyed angyal, csak ne kiváGja, kogy szeressem! szólt a báró. — Hát ki mondta, hogy szeressen ? - — Mindnyájan 1 -— Itt bizonyára tévedés forog fenn! Mindjárt meglátjuk biró ur! Kjoek tart Ön engem ? — Saavárinénak 1 — Tudtam ! Kia gonosz! szólt Sasváriné-hoz fordulva Berkiné — mért ruháztad rám a nevedet! -—Nos, nem viseltem én is a te neved? — Hahaha! kaczagott Kovács, e csel megfizeihetlen ! Hivatalos piaczi árak. Nagy-Kanizaán, 1880. szept. 22. 100 kilogrammjával számítva. Basa 10\'—4U50 -Rozs 8- 9 —. árpa 7-——8 —. Zab 5-—.—6.—. Kukoricza 8.S0-— •—. Burgonya 3-—. —. Borsó —.—30 —. Loncae —• —■—28-—. Bab 12.—. Széna •—.—1-60. Szalma •— .—1-20. í. 1. kilogrammjára! «¡ámítva. MarVahns 52—.56 Sertéshas 60-—.—. Sza-iozms. •——88 Disznózsír ---.—92. Vörös hagyma \'—•—16. Foghagjma "—80. Czalcor .—M). Bo.-i •—1 Z\'K P-pdka 1—.—. 8 tapp an -—.—40. 1 literjével számitva. ó bor 32—48 kr. Uj bor 20-28 kr. Pálinka 48 kr. Eczet 8 kr. Kiadta: Farkas, v. piacz könyvvezető. Vasúti ui e u e t r e ii d. Ittdttl Katoiiaáról hova: Vonat szám -OrP« 207 K-xók, Mohira, Donhotár 5 10 215 . , 2 30 ** . » - 11 i 20a Huda-p««tre (gyeravonat) 5 r>5 . (postavonat) 2 6 . (vegyes vonat) SÍ 20 Bé«sbe (8xomb»thely, Sopron-íelí) 6 15 •>01 . ii so 315 Sopronba 3 40 205 Prágerhof Kottori, Cstktornva 4 55 203 e 2 47 201 - « (gyorsv) , 1050 rc.IdC reggol éjjel reggel dílnt; ¿¡jel regijni íjjal délut-ffeggal ¿¿int Erkeiïk Sanizsára hí>r,7iH Zákány felől Hnda-PeatrS.\' (»pçyer" vonat) .i (postavonat} »< ■ ^gyorsvonat) Bé-«>.ől «opronhM PrAgerhof felől (g>orsvc.u«) 5 27 reggé1 1 il d^lb" Jl 1 éjje1 4 IC rgg-l 2 5 délut 10 50 éjjel 4 v reggel 10 15 ¿ijei }2 5Uib«a Ç 37 raguéi l 20 délot 10 60 éjj «1 A Balatonon való frajózás. Balaton-Füredről iudal a Kiafalu-ly-gőüöc reggel 9 Őrakor, délután 3\'/, órakor Siófokra naponta. Siófokról indul délelőtt 11 órakor ós délután ő őrakor Balaton-FQredre naponta. Felelős szerkesztő: Bátorfi Lajos. HIRDETÉSEK. ¡Műn (Epüepd) nyarzlyMûrf» trAtiUg gyàgyhtiiîk Dr. Küliich »p«ciWi«t Utal DíT\'dii^n (Xeost»dt). Mir tebb mist 11,000 sikerről BTÓRXÍttaíOtt. A báró mintha a szél Ütötte volna, oly mereven állott. — Mit hallok! 8zólt ő Sasvárinéhoz fordulva — kegyed-- — Sasváriné Emma, a te alperesed! szólt közbe Kovács. — Oh én ostobái azólt a báró és térdre borult Sasváriné előtt, ki mintegy istennő állott % báró előtt — Megbocaáj<hat-s nékem ? Büntessen meg! Vessen meg! Én nem vagyok méltó szerelmére! Oh! ne tekintsen többé ellenségének, a jelen perestől fogva kegyed megnyeré a peri 1 Sasváriné alig tudott szóhoz jutni, oly elérzékenyülve nézett környezetére. — Keljen föl ön szegény bűnös! szólt Berkiné — mert én Emma vonásaiból az édes megelégedést olvasom le és tudom, hogy ön nála nincs elveszve 1 A báró felállott — Igaz e ez édes nagyaám ? kérdé a báró Sasvárinétól. — Én engedek ! szólt Sasváriné, — mert a szivem-- — A szivei mondá utánna a báró. — Aztsugallja.hogy «engedelmeskedjél* ! A báró mohón ragadta meg Sasváriné kezeit, s tulboldogan ajkához emelé éa csókjaival elárnaztá. ók boldogok! azólt Kovács Berkiné-,hez fordulva, ki sokáig szemlélte az ellenség-. bői lett ily boldog párt. Ah! nagyaám! — folytatá Kovács — mellékeljük mi ia hozzá méltó párját! — .Ltd legyen — szólt kezét nyújtva Kovicswáfc Berkiné — már csak csupa örömből is, hogy e terv ugy sikerült, s hogy a pör köztük ily szerencsésen ért véget 1 TIZENKILZNCZEDIK ÉVFOLYAM. ZALAI K0ZLONY. SZEPTEMBER 26 in 1880. 33" X Ft 33 ES X Minden eddigi világtárlaton és orsz. kiállitáson a legnagyobb dijakkal kitüntetve. Első magyar gép- és tüzoltószerek gyár, harang és érczöntőde Hazánk legnagyobb korszerűen berendezett gyára harahgok tüzoltászati és yizmütészeti gépek készítésére; a gyárraj kapcsolatos vizmülészeti osztály g jelenten egj-edüli belföldi szirattyn gyárt képezi,, melyben kizárólag honi mnnkaero alkalmazása mellett, mindéi ctéln.k megtelelj szivattyúk és -iratait towiittoinek." gy Képes árjegyzékek és költségvetések kivánatra bermentesen szolgáltatnak. TP0 ■v syéLT- a.óls:t©ler>e: Kolozsvárott, belmonostor-utcza 12. szám alatt létezik. M Dr. Schmidt főtörzsorvos FÜL-OLAJA. Napról-napra szaporodnak a valóban kigyógyultak nyilvános elismerő és köszönő\' iratai! Hasonlóul a U ez. orvos ur-ik ia folyvást ós ismételve utalnak a dr. Schmidt 0 - féle fül-olaj fényes hatására, mikéut ujabban dr. Hammerschmid mogyeí főorvos urnák következő levele igazolja: Van szerencsém tndomácira a<ini, hogy ax öntől nyert .valódi" dr. Schmidt G féle fül-olaj ffilbetegeimné-, kik füixugás-ban, fűlszakgátáib -.n, időleges süketségben és nagymérvű nebéz-hallánban szenvedtek. mint leghathatósabb gyógyszer igazolta magát! Kiterjedt orvosi gyakorlatomban ezentúl ia mitideo fülbajban szenvedőnek rendelni fogom, és nem mulaszthatom el, ezen kitűnő hatású szert a fent megnevezett bajokban szenvedő minden betegeknek ajánlani. - Zsolna, 1880. márczius 5 JDr. Hammersmídt, m. kir. honvéd főorvos éa megyei orvos. Dr. Schmidt G, fö<ör»8orvo8 é< orvostudor íül-olaj elmnlasr.tja, illetőleg meggyógyítja az időleges süketséget, fül-gynladást, fülszakgatást, füirájást, még régi legmakacsabb osetek-ben is. A kellemetlen fölzugást és kisebb mérvű nehézhalliat, azonnal elmulasztja, miként ezer és ezer eredeti bizonyítvány tanúsítja. ÓEgy üveg ára használati utasitá»oal együtt 2 frt. V\'Á 5 \' Csak akkor valódi, ha minden üvegen v 410 • és a vörös papirboritékon az itt latbató védjegy rajta van. — Kfilöuben a gyártmány utánzás. Tehát elővigyázat a vételnél. Ezenkívül minden palaczkon üvegöntésben a központi bizományos (Jakobi Th. Hamburgban) czég-jegye szemlélhető és minden üveg „Oler-Stalsarzt nni PhysDnis Dr. ScLmiáL" cjomattal ellátott ánburokka! van elzárva. Egyednl kapható v.lódi miná.égb\' n a főraktárban, Debreozenbec Dr. Betbscbnefc V. Emil gyógyszertárában. Bécsben Seswald A. gyégysz. a „esászárkoronáboz* VII, Mariahilferstrasse Nr. 106. — Bpsstes Török J. gyégysz — Prágában Fürsi József gyógjtz. — 6rsczbas gyógy.s. „szarv.shoz", Pnrgleítner J. gyígysz. — Lsmbsrgbea Mlknlisch P. gyieysz. -Zágrábban Nlttelbaeh Zsiga, rr\'irr"«- — Linzben Rnoker Fsrenoz gyngy-z. — Salzborflban Dr. Sedlitzky cz. klr ndv yégy«z. — Pozsonyban Soltz R. gjógysx. — Ts«e«virntt Stslser F. gyogyai — Kolozsváréit Szsky Miklós griijtz. - Czsrnovicz Snchlkowsky s. u4(r> — Klsgenfnrtbsn Tbnrnvralll W. gyógyst uraknál. U. I Kintien máshol hirdetett fül-olaj nem valódi Schmidt ÍZ. törzsorvos és orvostudor-léle, hanem csak egy jogosítlae név-vl sz-szaéléi Dr. Schmidt nr ozéjére mint htnliltYásyokra. 136 6 —18 Majdnem ingyen-! ^ _ a bakot* nagyszerű SRITTAMIA-EZÖSTSYÁR óriási raktárit a csödgondnokság átvévén, Dagyohbsxerü fizeéai kötelezettségei és • helyiségek kiűresedé-e miatt 75 százalékkal a becsáron alul Imcsátja áruba, te\' át majdnem «laáadóksztatik. Csak 6 frt 70 krért, azai a paszta mttckadíj értékének feléért kaphatói a következő iger, catnos és tartós Brittania-ezQst asztali k.rvic. BSly-nek ára ezelótt 30 frt volt, és melynek tiszta fel-éren marsdásáért 25 évi keietixég vrilaltatiL. C asztali kés kitűnó aezéllappal 6 >al-dl biitt. raüst villa. 6 tömör , , evő kaaál 6 . . kávéskanál 1 . n- . , Bterltokaaal 1 . n. . , tsjesBSrüikaail 6 finom . , tálaló 6 teríték tartó 3 „ „ „ tsjásst seriei 3 gyönyS.Q „ oznksr táleza 1 „ cznksr- vajy bors tartó 1 legfinomabb „ tbefi sznrf 2 igen szép „ gyertyatartó S legfinomabb nlabzatrom gyertyadlsz 5u darab U3 3_ ja Mindezen alfisorolt 50 múdarab ára B 6 firt 70 Jer. ■ Megrendelések posUt utánvétellel vagy ax őastegnek be-ktlldésekor — a mead\'g a iisaletbll jnt -- elintéztetlek BL AT ás K ABTIT Brittania- aüstgrárak ííraktára ¿Ital Bécs, I- Elisabethstrasse 6. É5W A kögB:5nS ét elismerő levelek száxakra menü száma irodánkban közszemlére vannak kitéve. Rendeléseknél elégséges e eim ■ BLAU és KANN, Bécs. PORA. A szürethez ajánljuk íegjobb szerkezetű ortóvgl és anélkül, szőlő-malmokat 30 f.ttól 10.5 frtig. sz6H-morzsoló szitákat, darabja 7 frt. borlehozógépek (szivattyúk) legújabb Brorkey.et, saAlkazinnal és golyó-szelentjflvel, melyek kel mustot, valamint bort a spprűtól egészen tisztán lehet lehúzni, anélkül hogy azt ft-lkeverje. Valódi amerikai nyomó é6 szívó ruggyanta tömlők. borlehBzó-tőnriők. palaczkok, betöltési készletek, dngaszoló-gépek. v.ila- mint mind a píncze-eszközőkhSz tartozó czikkek. Képes árjegyzékek kívánatra ingyen kiszolgáltatnak. SCHOTTOLA ERNŐ és NEOSCHIL ItudKjx-üt, vbozI kőrút 28. mi. Bor és moles sajtót uj rends7.sr szfíiint, csavar nélkül Eiónyök: Legkisebb tórfoglalat; kutt-s gyorsawwu és erejű mfiködés a mostani sajtóknál; könnyű kezelés s szilá d é» tartó; szerkezet mellett. Egy ily "sajtó ára nagyságához mérten 75 frttól feljebb, Bécsig való bérmentve nxáilitva. — Mintarajzola\'.ok és leírások hozzá bérmeu-j tcsen ingyen. — ügynökök kerestetnek. — 14) 2 — 5 I Raktár Bócsben: ffiAYFARTH PH. és Társa tmtM Eé^yáráneí rattára PraterstrassR 74. PcqIz- nlrlrr»r vnlÁHí ha toinden dobox czimlapián a km OSaK aKKOr vaioai, is tt én «Jkszorositott «égem van lenyomva. 30 év óta a legjobb sikerek mellett fennáll mindennemű gyomor betegségek és emésztési akadályok, (mint étvágyhiány, hasszomlásj, vér \| otlBjáS és araayér ellen. Kűlőnören oly egyéneknek ajánlva, kik ülő életmódot folytatnak. Hasisitátok törvényileg Lüntettetnak. Egy lepecsételt eredőt! dobez ára. i frt. o. é. CRANCZIA BORSZESZ SÓVAL. ¿. legmegbizható\'h öcá&géiyso szere, s szenvede emberiségnek 1 r minden belső é< küls^ gyulladásnál, a Jcstóbb betegség ellen, níin. dennemü sebesülések, fej-, fül- és fogfájás, régi sérvek éa nyílt sebek-rákrekélyek. üszök, azengyulladÉJ, mindennemű bénulás és sérülés stb, tb. ellen. Üvegekben használati utasítással együtt 80 kr. o. é. Xinos tölbtoó "buzaüszögl a Dupity N.-féle vetőmag-pácz használata mellett. Nemrég a szent-pölti vidékbell éremmel kltSatetve. Ezen ré gálica (kékkő) a más maró savakból álló pác Mje-oen elpusztitji — ha a minden csomagon olvasható eryszerü kivitelű használati aUsitás pontosan kövrttetik, — a buza, árpa, zab, köies. tengeri stb -nél a vetőmagon találtató ü^zÖgcsirákat, mint ext számos bizonyítvány erősiti A n agait magyt kir. ministerium gazdasági közlegényei x Dupuy N.-féle páczot mint egyikét a iegsik-reeebb szereknek ajánlják a. buz11xzög elhárilásár. Áttekiut sek bionyitványokkal kivánatra ingyen és bérmentve. Ára egy 2 hektoliter (200 liter) magra való csoM-agnak 30 kr. Nagy-Ksnizsán egyfdfll rsak Roseofeld Adolf kereskedésében kapható. — Alsó-L\'-ndvin Tomka G. — Lenti» Tassé Viimo8. — Mura-Szerdahelyen GrahoveCZ A. — Zala-Egerszegen £rán«r és fla. »33 8—10 Krohn 3f. és társától Bergenben (Norvégiában). Ezen halmíj zsírolaj valamennyi, a kereskedelemben előforduló faj között az egyedüli, mely orvosi czélokra használható. íra egy üvegnek használati utasítással I frt o. é. P 5 ssállítás ÄOil A. gyógyszerész, cs. kir. návari szállítónál, Bécs \\ Tuchlauben. Raktár az állam minden hírneves gyógyszertárában vagy fűszer-kereskedésében. Raktár nélküli helységekben magánügyének nagyobb megrendeléseknél megfelelő árieengedésben részesülnek. A t. CZ közönség kéretik határozottan Moll-iéle készítményt rendelni és csak olyanokat elfogadni, mHyek saját óvjegyem és aláirá-aommal vannak ellátva Raktárak: Nt§y Kanizsa Práger Béla gyógys. Belu^ J. gyógy. Rosenberg Verencz Fess Ihofer Ronenfeld Adolf. — Zala-Egerszeg .Gyógyszertár a szent lélekhez-. — BsrCi Dorner S. Csáktornya Göncz L- T gyógyszerész Kaposvár Kohn J. Babórhar Kálm. gygy. Th. Kecskéssy gyógy. Kaprsacza Werlí M gvógv. Kőszeg Csacsinovira lat. gyógy. Küttd Ist. gy. gy Keszthely Schle.r®r A Wünsch F. Körmend Rátz Ján. Zágráb Perklet Ferencz gyógy. Mit:lb.vch S. írt»Imasho«. ryógy. Sopron Mezey And. gyógy. (980 38—62) Egy uri hölgy sern nélkülözheti loillettje választásinál Î Megmentettem a Hoffféle Ealáta-kivánattal egy nem is 40 éves tüdővészest, melyet orvosi kezelésem a ati vettem volt. \' et-gnél a tüdó elgenyo-dése és egy fájdalmas májkeméíiyrdés már is erőt vett. ugy hogy a gyakori vérkopés ós getiyohányás közepette betegnek ily elgyengült, elsorvadt és lázas állapotánál annak rövid id/nyi kimnltát várni lőhetett. Miután a tüdószorulásokat eltávolítottam, a HofF-félrt maláta kivonatot alkalmaztam. Már a 10-ík palaczkná! a betegségben kedvező változás A"1 he, a 25-ik palaczk bevétele után pedig a meli«torongás egész n megszűnt. Most már a betegnek a Hoff-féle maíáta-kivonata « soí oládét ia rendeltem italul, melynek elvezetétől beteg látomást üdült, ugy hogy most n.ár lábadozó félben van. Dr. Sporrer Mátyás György cs. kir. korm. tanácsos Abbaziában. Kérek számomra 50 palaczk maláía kivonatot, 5\'/, kilő maláta-chokoládét 1 só számút és :2 z >cskó maláta boubout küldeni. ez.™: hoff jános -hoz cs. kii, tanácsos, a krreaztea aranyérderorend birtoko a és több magas porosz és német rendjelek lovagjához min- c. kir. ndvari és a legtöbb európai fejedelmek sz .lli\'ójálioz Bécs Stadt, firabeR Bráunerstrasse 8. 147 1—4 A cs kir tábori kárhazak igazgatóságától Scfeíestytgbea A Hoff-fél« ma\'átakivonatu gyógydr minién ■ sr.lelt <->ictl><?n mint kedyelt, hatásában táp és erősh.íő szerként mut tko/.ó ¿t.I bi-.o-nyúlt, különöse.i az uitest részek mükíidé.einek ¿ehctet\'euségénél, chronikus kathár<ikráJ, nagy nrdwrszle «égnél és e? ovinv-dásnál 6ayersfe!di Pirz lovag. KAYSR Dr ezred-orvos. Főraktárak": Nagy-Kanizsán Fesselhofer Józs-fnél Zala-Eger-szegen: Hubinssky a-nál Sopronban: Műller P.-nél. Keszthelyen-Wünsch Eerencznél. Kaposvárott Lajpxig Antalnál. A most bokövétkezendő ós»i idény éa sj oktober-d- czemberi évae.yed j beálltával van szerencsém a nagyérdemű hölgykotxornt figyelmeztetni 1 arnr, hogy könyvkereskedésembe* micdac ka«ü és kSlföldl dicat- [ lapokra előfizetheted. Miuden divatlap hozzám közvetlenül a kiadótól }«>sláE kűldetetvét? br: azon kellemes helyzetb-n vagyok, hogy a lapok; már egy-két nAppal megjelenésük utár bátíiox hordathatom kl, vagy vidékre postával kuld-"" feeiens szét 2 frt 50 kr. 2 frt 50 kr. 3 frt —, 1 frt 60 kr. 2 frt 60 kr. 2 frt 60 kr. 1 frt 20 kr. frt 75 kr. ] Mindoa egyéb bárhol éa bárki által hirdetőft divtlapókra magyar, né met és franczia nyelvelj is .előfizetések elfogadtatnak. Nagy-Kanizsán, sepiember havában 1880. Wajdlts József. . Magyar Kazár Bpesti magyxr basr Hölgyek lapja Bazar (b.rlini) Frauenzeitnng Fraue-nzeitung Eagy kiadás Cornélia (b^csi) Moden-vvelt 1S8 3—3 évnegyedenként helyben és vidékre évnegyedenkint; vidékre bérmentos küldéssel 30 krraî több. ! Én minden versenyt legyőzök ! Következő, mindenki részére hasznos lárgyak 10 frt potomárérí nálam kaphatók utánvétel va:v az ár beküldése melleit. 146 1-10 BACHR1CH & kiviteli üzlet, Budapest király ntcza 11 ss. 6 db. angol britt ezüst kés illa B evőkanál , kávéskanál teriték támasztó , táleza • • nagy f; leveamerő „ tejmerő „ the.iszüró Ysiná a 60 drb ftb attg. brit.cz. dobányszel. n „ n gyafatarti) » -, telikés „ „ franczia pet.zersiény ,, „ ,, szivart.rtó n ,, n fogkefe „ n fésű „ fénykép kerettel „ talmi arany ékszer miniatűr szi..házi látc>5. csak 10 forint AtonkivQl ajánlom d ilan felszerelt raktirumat dlszssi. pipere SS rivMárakbaa, T«\|yvenie«iSekbes stben a ltjolcsóbb ár.k vXhtt Csoportok 20, 30, 40 egéaa 100 forintig a legfinomabb mii.Sségbeo. Nagy-Kanizsán, nyomatott a kiadó tulajdonos Wajdits József gyoresajtójia. NAGY-KAMZSA, 1860. szeptember 30-án. 79-dUc azam i\'lzeiikllenczedlk évfolyam. 1 \' J*» Eliflz8tp.il ír fit ¿ír. . . 4 . : -i.ey.d érre . . 3 , Eqv mftM ÍO kr HIrdttiuk 6 ImúW peliuurh.u , ai»un»<ir 6 i i lo.áhl.i torért 5 kr 1 SYILTTKRHF.N ■urnnkéDt 10 krirt ti temek fel li Kioottiri illeték mindéi j ..gyr,, hirdetőiért kHlA»C > 30 kr tiH.\'teiidC- I ZALAI KÖZLÖNY % A lap ÍIImiR szellemi ráec«il Hintő közlem ¿.-tyok szerkeurtőhfiz. xnyagi részét illető közlemények pedig » kiadóhoz börmantT» NAGYKANIZSA i Wiasriostaáz. B«írrae»t«tleji levele, coitk ismert munkát:-•aktól fogadtatnak V\\éxiratok rís«za J kdldeínek. iSS? I előbb: .Z A H. A.-&.O 3VÚC O G5- "3T I KÖZ Ü.OIV Y\' N.-Kanizsaváros helyhatóságának, „n.-kanizsal önk. lüzol ló-egylet". a „n.-kálílzsai kereskedelmi s iparbank", „nagy-kauizsal takarékpénztár", a „zaiamegysi általános tauitó-teS\' tfilet", a „n.-kanizsal kisdedneveló egyesület", a n.-kanlzsai tiszti önsegélyző szövetkezet", a .soproni kereskedelmi s iparkaraara n.-kanizsal külváiasztmánya" s több « megyei és Tárosi egyesület hivatalos értesítője. Hef enkiiit kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő jegyes tartalmú !ap. Felhívás előfizetésre. Lapunk mindazdn t. pártolóit bizalommal felkérjUk az előfizetés mielőbbi megújítására, kiknek eiífüetésük a III-dik évnegyeddel e hó végén lejár, nehogy a pontos szétküldésben hiány merüljön fel. Uj előfizetéseket szintén elfogadunk okt —decz. évnegyedre 2 írtjával, mely legczélszerübben postautalványon történhetik. Barafiui tisztelettel KIADÓ HIVATAL. Korunk. Reális korban \'élflnk, — \' kezdjűk megunni ? szellemi proletariatusnak lul-szaporaságát és sietve igyekezünk a rea-litas-, az anyagi érdek-, a hideg számi tás ösrényére lépni. A mikoron, — hazánk sötét napjai után ismét felviradtunk alkotmányos életre, — vérmes reményekkel jósolgattuk, hogy ime, — nem lévén többé sem a szellem-, sem a kéz-, az akaraterő le-njügözve, megmutatjuk a nagyvilágnak, — hogv az anyagi téren is versenyezni tudunk, — és a téjjel-mézzel bővelkedő Magyarország lükre lesz — a gazdag, — a müveit államoknak. Ellőttünk magasztos példák lebeglek,\' — ott voltak ama hatalmas gyáriparu országok, — ott volt a híres kézmű iparral dicsekvő — Németország és társai, ott a politikai és törvénykezési téren mintául vehető szabadelvű Franczia és doctrinair Németország. És neki gyürköztünk. — Tudvin pedig, hogy a népnevelés alapot képez, ugy a reális mint az elméleti iránynál is, — dicsérendő buzgalommal kezdtük építgetni iskoláinkat, és hogy ezek tanszékei üresen ne maradjanak, —egymás-\' után nyíltak meg a tankóképezdék ajtai, — csoportosan adván nj erőket — a népnevelés terére. Nem akarván pedig az igazság szolgáltatás, a közigazgatás terén is a régi parlagot meghagyni,"— népes bírói termeket emeltünk minden valamire való kis városban is, tökélyetesen felszerelt csarno kokat állítottunk Themis számára. - És jöttek e központok telé ama istennőnek diakonjai; — az igazság védői, — az igaz ügyek szószólói, — kiket hajdan prókátoroknak neveztek; — megjelentek, hogy az elnyomottakat, — az egyéni j.gokat • védelmezzék. Ám nem volt elég részben a régi táblabirókból átalakult hadsereg, — de állították, hogy nem is emelkedhetnek — nagyrészben — az ujább kor jogtudományi elveinek megfelelő színvonalra. E fennakadáson segitve lett, — jog-egyetemeink njabb rajokat bocsátottak ki — és Magyarország ezen bajon is segitve lett; —. fölös számban alakult meg az ügyvédi kar.- És így volt ez minden téren, — a technika, az ipar stb. egymásután alakult át — modern mezbe öltözködve.— Mindinkább kezdettünk hasonlítani, \' — ama népekhez, — kiket mint a civilisatío terén zászló vivőket követtünk és óhajtottunk elérni. • Talán némelykor kicsinylő mosoly-lyal pillantgattunk is át amoda nyugoti szomszédainkra, — midőn párhuzamot vontunk azon időtartam között, — mely az ő haladásukra szükséges volt — öszszebasonlítva ama néhány rövid évvel, — melyek alatt mi oly óriási lépésekkel majd elértük óket. De ezen nemes versenyre buzditó első hév csillapulván, a higgadt megfontolás kezdé fölfödözni, — hogy valami alap feltételünk mégis hiányozhatik a kitűzött nemes czél eléréséhez, — mert kezdtünk lankadni, — a haladásunkban kifejtett nagy gyorsaság kezdé éreztetni a visszahatást és a pessimisták már-már jósolgatni — és ijesztgetni kezdének. Kellő bátorsággál igyekeztünk megállapítani e láz-borzongatás okait — és végre csakugyan reá jöttünk bajaink forrására. E diagnózis megállapította, hogy túlbecsültük erőnket — nem ugyan szellemi, de anyagi tekintetben. — A képez-dék, az egyetemek, az ipar műhelyek folyton-folyvást bocsátották ki ujabb rajaikat, de immár nem volt mező — és igy nem volt virág a honnan a mézet szivják. \' Államügyeínk, pénzviszonyaink kezdtek rendezetlen helyzetbe jönni, — cul-tuíalis beruházásaink sorvasztó módon kezdék érezni anyagi erőnk hanyatlását. Iskoláink építése- több helyütt félben maradt és Themis istenasszony termei is tultömve lévén már, a diakonok kezdének panaszolkodni az idők mostohasága fölött. Vasutaiuk épitése vagy félben maradt, — vagy megalkudván a viszonyokkal és rövidebbre szabván pályafutásukat, tech mkailag képezett ifjaink is érezni kezdék a ttilszaporaságot. Túlbecsültük erőnket és\' váilaink roskadozni kezdenek az öuliényt felvállalt, teher alatt. Érezni kezdők, hogy kissé merészen híiadiuuk és épületeink alapjai ingadoznak. Láttuk, hogy a külföld, mely hoszszu időközökön át küzdölte fel magát a mai színvonalra, — csakis fokozatos, mérsé kelt haladásának köszönheti, hogy elért ez idószc-rinti helyére. Kezdtük megismerni, hogy még nem rendelkezünk — mindazon alap keiiékak-kel, — melyek nélkülözhetlenek egy kultur államnak — ha nem is alakulásához, — de virágzásához. És ezen elmélkedésekre következett, a visszahatás. A nemzetnek nagy zöme hangoztatni kezdé, hogy eddig ideális irányt követtünk csupán, — holott korunkban hasznos eredményeket csakis szigora rea-lismussal lehet elérni. És lettünk realisak gondolkodásban és tetteiukben. Kezdtük legfőbb czélul a vagyonszerzést kitűzni, okoskodván, hogy a vagyon erő majdan a szellemi, a miveltségi viszonyokat önykényt maga utáu vonja. És erős alapja van-e e gondolkodásmódnak? — Kendezett vagyoni viszonyok szabad gondolkodási, nagyobb erkölcsi erőkifejtést, jellemképződést adhatnak ugy egyéni, mint társadalmi szempontból, de csak ugy, ha e nézetet a szellemi iránytól, az idealizmustól nem izolálva érvényesítjük. A szigorú realitás kinövései közé tartozik a túlságos érdekhajhászás is, — mely pedig annyi rosznak szülője és a TÁRCZA. Az elhagyott dala. Schi«>ssler után. Messze ott a kisded völgybea, Hová, hűtlen, távozál, Halid a hársak hős jjrnváb tn Azt a dalt, moly "hozzád Száll. Árnyas bokrok hűs aljában Fülmile, ha busán zeng, Hidd: a\'bus -!al az én dalom, Siratom a hfiteleat. Suttogó lomb ágai kört, Ha a csermelyt hallgatod, Hidd a néma éji csendben Virraszt még az elhagyott. Fájó hangok a léget, ha Csodásan megrezgetik: E hsngok az én sób^jim — íja sóhajtok — én mindig. Én bíiak, hogy mentsd meg éltem : Sirba még nem szállhatok... Törd széjjel a halál lánczát: Halni még ifjú vagyok. I>6, ha késő éjjel hozzád Egy rém szellő el-eljut, Hidd : fellelem már a békét, Végezve a földi ut. KONCSEK LAJOS. Szent Jakabi Chernel család emlékezete. 1359. Pünkösd utáni harmad napon Nagy Lajos király Cs-hí László magszakadta folytán, Cbernel István országbírói itélőmes\'ernek — az 1272 ben Chernel házának elnevezett Sopron m Gólya-Damonyára kir. Donatiot nyert Márton unokájának — adományezá akkor So mogy vármegyeben, most Zala déli szélén Ka -nizsa közeiében fekvő Csehi birtokot és tartozmányait. A peres eljárásról szóló ivekre terjedő — (a nő oldalasok igényeit kiegyenlítésekkel vég zett) ereieti okmány Konth Miklós N.ándor kiadványa, Sopron vármegye Ievéltárábaa őriz tetik, u vezetése így bzóI : Nos Nicolaus Konth, Regní Hungarie Palatínus et Iud«-x Cumanorum, memorío com-mendantes... Qtiod Magister Stephanns filiua Chernely-Protonotariua viri Magnífiq Comitis Stephaní Babek Iadicís Cario Serenissí mi Domini Ludovici, Dei Gratía Regia Hungarie sat. aat. A hozott i téléi ;vége: Cetera verő, seu* totam residuitatem ea-rumdem Possessionam Cseh, ligry et Kyzyn vocatarum, cum tota possessione Ga-lambuk teleke vocata.... juxfa pro-miasara Rgíam Collationem eidem Magistro Stephano.« perpetuo possídere sat. A befejezés: Dátum in Wyssegrad, qaínto decimo die octavarum featí Beati Martini Confeaaorís po-dictarum, Anno Domini millesimo, tercentesimo, aexagesimo. (Hár- tyára írva, lilla selyem sinórral, függő pecsét, mely már elporlott.) Az okmányban fenti helyneveken kívül még következő caalád, düllő 8at. nevek fordulnak elő: Nicolaus filius Bellye de vásárhely, — Gregorius de Sehter, Joannes Chuka,--Gallua de Zurchuk. leányági oldalasok , — Sacerdoe d» Rada, Nicolaus íilnís Sauli, — Chakon de Ond Ambrosius de Cheh, Kernen filius Petri de Ogh, — terra Cheralia (Cseralja) — Gyürke filius Deme\'ríi de Ond, — Joannes filius Bala>e, Nicolaus filius Briccy de Hugy fiurius Egry — villa folkus (fakos) — Curia Sebeuk — Henchgudnrí völgy — rivulus Akarpataka, Cheri fold és szőlő, — Mezgergya nevü határdiófa — molendinum Fabiani — Cherszeg a parte poaseasionís Ond — Pincebeli rét — Chenker zele düllő. Fel van emlitve Szent-Lászlóra felajánlcKt templom és a plébános cu-riája szinte Csehiben. — Zala vármegyének _ 1792 kí mappájában Csehi és And (Ond) felvannak tüntetve, a düllők egyes nevei is létezhetnek még. Az adományt nyert Chernel István mara déki, több századokon, át egész a török foglalásig, szent Jakabi előnevet használva fentartották magukat, egyik utód szinte István Somogymegye alispánja volt 1400-ban. (A okmány m. alsó-sopori Nagy Imre urnái.) Szent Jakab hihetőleg utóbb telepitett vagy fenti 4. határok részleteiből, vagy egyikének neve idomíttatott át. A caalád ezen ága Magyar Koko lánra, Csinanázára s többekre (1. Nagy Iván m. orsa.családai 3 ik pótkötetében Csernél cs.) adományt nyert, e^yik utóda Imre a XVL szá- zadban patrónusa volt a Murakereazturi apátságnak, mely joga felét Szajki Zichy Ráfael zalai alispánnak níscirálta sat. A török hódítás ezeket is. annyi sok más családdal az ország déli részeiből kipusztitá; — utóbbi összeköttésnek a sopron vmegyei rokonokkal alig van nyoma. — Mihály szent györgyvári kapitány és 1672 körül Zalamegye, alispánja a Chernel házi ágból való volt. Javaikat tehát elvesztvén, a Neoaquistica Commissionál sem érvényesítették igényeiket. Ez előtt 30 — 40 évvel a Barabásszegi ref. leikész ur közlő előtt felemlité, hogy anyakönyveiben a mult Bzázad közepéig fordulnak nemes Chernelek elő, de azóta, semmi nyomuk. Ide menekülhettek tehát a javaikból kiűzőitek, a hol el is enyésztek 1 Ch. Névnapodra. Hogyha búvár volnék Mély tenger fenéken, A legelső vágjam Az volna ma nékem : Hogy kikutassam a Mély tenger fenéket S a legdrágább gyöngyöt Felkeressem néked. De nincs rája szQluég ? ! Ugy-e drága kincsem! Égő szarelmed a Legrsgyogóbb gyöngyszem. TIZENKILENCZEDIK ÉVFOLYAM melynek, — hogy a gyakorlati\' életből hozzunk föl példát — a közelmúlt években oly végzetes eredménynyel burjánozó uzsora is egyik szörnyszülötté vala. . Ám e két irányt a mennyire lehet öszszeegyeztetve, elfognak tűnni ama kinövések, melyek rideg elkülönözésnél — ugy az egyiket, mint a másikat jellemzik; akkor az értelmiség sem fog élősdi szerepet vinni a termelók csoportjának —. a népnek — rovására és a pénzembereknek humanistikus elvek nélkül,, csupán számitásnak élő csoportja nem fogja ismét a társadalom életeréből — a népből, — kisbirtokosságból — a vagyoni életerőt — kéttes jellegű pénzmüveletek áltai — kiszivattyúzni. -y. -t. ZALAI\' KÖZLŐ N í". SZEPTEMBER 30 ín 1880. Az alsó-ausztriai iparklállltásról. — Kredeti tudósítás. — Bécs, 1880. évi szept. hó 22-én. III. Legutóbbi referádámat a vaaipsrral zártam és illő, — ugy amint a vele rokouipar kivánja, hogy ma a gépcsarnokkal kezdjem meg ezikkemet. — Langen éa Wolf gasmoto-gyára (Bécs, X. Laxen burgerstraase 53;) vonja magára a nagy közönség általános figyelmét és néitán, mert a gépcsarnokban a legelsóbb tár-gyak egyikét képezi, hol aBzakértőés kíváncsi közönséget a nap minden szukában tömegesen láthatni. — Az osztrák-magyar monarchiában, ugy külföldön a -cég most az úgynevezett „Ottó ujabb motora«" is gyártja, mely nem csekély lendületet nyert ez iparágban". — EzeD motor a jelen időben mintegy 3000 példányban van elterjedve a kis iparban és egyesíti a közönséges gázgépek minden előnyeit; a folytonos tüzelés, fűtés, tisztogatás, hamu elhordás és egyéb kényelmetlenség a gépnél elesik és nein rabol nagy mennyiségű időt, — hanem egy egyszerű gázláng meggyújtása által az egész gép mindenkor mozgásba hozható és a gázláng eloltásával minden további működés megszűnik. — A motor csak annyi ideig eméazti a gyú-anyagot, amig mozog és csak annyit, mennyit az erő kifejt és megkíván. — Olcsóságra nézve — tekintettel a kisiparosokra, kiknél az ipar időnkénti félbeszakítása megtörténik — páratlan; a legcsekélyebb veszélylyel sincs összeköttetésben, mert az egyszerű lángszesz — m ilynek égése mozgásba hozza — oly annyira veszélyen kívülinek van elismerve, hogy távol van minden hatósági engedély és rendőri felügyelettől és ami hangtalan mozgását illeti, — bátran felállítható még a lakóházakban is. — Gzélja, hogy fűtés vagy lóerő nélkül képejj legyen gépeket mozgásba hozni és pedig ezt — mint a különféle erőre alkalmazott gépek Unusitják — kép«s már 12 lóerőig teljesíteni. — A czég 186d-iki fenállása óta azon törekszik, hogy a kisiparosoknak az előbbi nagy bj és veszélylyel, fáradsággal és munkával összekötött gépeit ilyenekkel pótolja illetve helyettesítse. — A motor minden gépre alkalmazható. — A czég e motorok készítésén kívül fel vonatok készitéiével is foglalkozik és a kiállításon levő már a gyárából kikerült 900 ik. — Ilyeneket csinált a király minden várában és villájában, az uralkodó ház tagjainak palotáiban és sok mágnás és előfcelő uraknak. — Ezek íb felette czélszerüek a sok lépcsőjárás helyett és alkalmazva van ember, teher, étel, tüziszer Nem tudták meg eddig;.., Nem tudták még eddig Felfedezni sohsem: Milyen mély lehet a ^ C&illogó tengerszem Nem is lehet soha... Már hogy ia lehetne ! S végtelen mély az is Mint rózsám szerelme Nefelejcset adtál. Nefelejcset adtál A tó partján nékem, „Nefelejts el,"-ekét, Szó kíséretében. Ugyan szót fogadtam, Bár ne tettem volna, Titkon annyi könnyem Érted moat nem folyna.- Mort az 5tr\|tja lelkem ÉgfS szenvedélylyel, Hogy én emlékszem még, S te felejtettél el. MABOSHALMlGYULA. felszáll itására az emeletekbe óa azonkívül ugy van szerkesztve, hogyha el talál »akadni, akkor nem esik le a« illető, — mint az sok ilyen gépnél előfordul, — hanem ott a hol elszakad a láncz vagy kötél, ott az egész fel vonat okvetlen m egáJl a levegőben anélkül, hogy a legkisebb veszélyt is szülné. — Embereket szállító gép az 1 ső emeletig 2000 frt és minden további emelet 500 frt. Tehernek 1 em. 400 írt, a kővetkező 1 em. 100 frt. Ételnek 1 em. 100 frt, következő em. 50 frt, tüziszernek 500 frt az 5 ik emeletig. A főbejáratnál (SüdporUl) balról van mindjárt felállítva a Grund Károly és fia álul mesterileg a „Rziha* féle mintára készült alagút, mely művészi munka ugyancsak nem szorul a dicséretre. — A nyers és szilárd bérezek között furt ut oly élethűen tünteti elő a\' természetben levő valódit, hogy ké séget szenved, vájjon, a művész ecsetje képes lett-e volna azt oly élethűen lefesteni? — Az örökzöld „moh" val fedett bérez, mintha csak valódi volna! Benne a vasút megy lent, mig az alagútban, de a vasút felett — mint egy építkezési állványra — ujabb sinek vannak rakva, melyen ismét -más vonat mehet ugyanazon alagútban. — Az álványon két jegyzetkönyv hever irón-nal, melybe a vendégek — megelégedésüknek kifejezést adva — jegyzeteiket irják. Az egyik könyvecske már régen tele van; találhatni különféle nyelvű ¿eligáket, közmondásokat benne és legtöbb helyen lelkesült mondatokat. Egyáltalán véve a kiállítási Jury tagjai megelégedéssel tekinthetnek munkáikra, melyben a fáradságon ki vul nftgy felelősség is rejlik; az ülések hosszú során át a sok és érdemdús kiállitók közül a megjutalmazandókat kiválasz tani nem csekély feladat! — Mert az ipar-\' kiállítás minden tői« várhatót felülmúlva kitűnőén sikerültnek nevezhető, — mely örök időkre fog az emlékezetekben megmaradni — és ez az ok elég arra, hogy a Jury lelkiismerete sen is ítélje oda az érdemjeleket, — melyek kétszeres erővel fogják serkenteni az iparoso-, kat iparágukat szenvedély lyel folytatni ós válla- ■ latokba b«>c3ájtkozui,— melyek az osztrák ipar fenállását biztosítják. SZOMMER SÁNDOR, épitészettan hallgató. r (Folyt, köv.) Bűnügyi tárgyalások jegyzék©. Zala-egersztgi kir törvényszéktől. 1880. évi oktober 1-éD. 1658. B/&0. Sz. 1. Derkics Alajos súlyos testi sértéssel vádolt el leni ügyben végtárgyalás. . 1688. B/80. Sz. I. Kovács Ferdinánd természet elleni fajtalansággal vádolt elleni ügy bon végtárgyalás 1715. B/80. Let. Horváth Ferenós János s társai lopással vádoltak elleni ügyben vég-tárgyalás: . 1716. B/80. Sz.l. Szabó Sándor s társa sikkasztással vádolt elleni ügyben végtárgyalás. Oktober 7-én. 32. B/80. Sz. I. Szabó János lopással vádolt elleni ügyben 2-od bír. itelet hirdeiése. 1836. B/80. Sz. 1. Lánder Adolf és társ* életbiztonság elleni ügyben 2-od bir. ítélet hirdetése. 2006. B/80. Sz. 1. Fodor Kálmán s társa csalási kísérlettel vádoltak elleni ügyben 2-od bir. ítélet hirdetése. 2044. B/80. Sz. 1. Cseke Ignácz lopási kiférlettel vádolt elleni ügyben 2-od bir. itélet hirdetése. 2152. B/80. Sz. 1. Furján Péter súlyos testi sér?éasel vádolt elleni ügyben 2-od bir. itélet hirdetése. MUZSIK KÁLMÁN iroda igazgató. (Folyt, köv.) Helyi hírek. - Zalamegye küldötteégének üdvözle tét ő felsége e szavakkal fogadta: „Szívesen lá tom Zalamegye küldötteit is jelenleg azok.sorában, kik hű érzelmeik által vezéreltetve loyálts ragaszkodásukról biztositSnak. Hinni akarom, hogy önök a megyei népesség túlnyomó számának érzelmeit tolmácsolják és szívesen .fogok emlékezni jelen szavaikra, midőn Zala népessége múltjához hiven e biztosítást — mint nem kétlem — minden alkalommal tettleg i* bevál-tandjs. E reinénybef örömest küldöm megbízóiknak üdvözletemet és kegyelmem biztosítását.* — jKirály ö felsége szept. 25 én éjjeli 11 órakor érkezett a nagy-kanizsai pálya udvarba, honnét a vonat azonnal tovább robogott. — Városunk az indóház közelében • a kis-ka-nizsai átjárásnál fényesen kivilágított diadalivekkel tisztelgett. Egyiken .Üdvözli királyát hódolva N.a gy-Kanizsa város* s a másikon BUd wsszerncBe koszorúzza szent fejét" fölirattal. — Előbbi pontnál a tüzol\'.ó-testület ée ipar-társulat teljes díszben, zászlóval s mindkét he lyen nagyszámú közönség várta a vonatot, s I ^^ minthogy teljes csend kívántatott, hallgatagon I hazánk fi, néhány héV ÓU gy^ólkedik!"-" A bár, de szive mélyéből kívánta, hogy éljen a király! — Vj királyi tanácsos. O^ felsége dr. Németh Antal győri unkerületi főigazgatónak a közoktatás terén szerzett érdemei elis méréséül a királyi tanácsosi czimet dijmónte-sen adományozta. Szivünk méjyéből örvendünk a megérdemlett kitüntetés felett. — Kovács Zsigmond megyés püspök ur ő excja Bpestről szept. 29 én a délelőtti vonattal jó egészségben Veszprémbe érkezett. — Magyar színészet. Szombaton, szept. 25-én adatott „A boisy boszorkány* vig nagy operette. — A darab magában véve nem sokat ér, de zenéje kitűnő. Az előadás eléggé sikerült mindvégig. Szereplésben kitűntek Bácsné és Tatay E. Kár. hogy utóbbinak hangja nem iskolázottabb. — Mészárosnét élénk játéka teszi kedvessé. Mezey P. kellően alakított, Üan-ezon pedig csakhamar meglátszik, hogy szép tehetségű gyakorlott színész, Károlyi A. nak azonban hasonló szerepekben nem. nagy jövőt jósolhatunk. Közönség csekély számmal. — Vasárnap, szppt. 26-án „A szomszéd uram kakasa* népszínmű, Lukácsy Sándortól. A darab csupa szövevény, helytelen kiindulással; szaggatott jelenetek halmaza, minden erkölcsi hatás nélkül. Nyelvezete itt-ott magasabb a népiesnél, "több helyütt pedig pórias. Nincs az egészben egy kidomborodó jellem, de van elég lélektani absurdum. Dalai egyhangúk, magyaros zamat nélkül. — Kár volt szinre hozni. Az előadás különben sikerült. — Tatay E. és Bácsné az énekben, Ferenczy éa Mésziros L. pedig az ügyes\'alakításban tűntek ki. — Kiválóbb szs rep nincB is több e színműben.— Hétfőn, szept. 27-én a „Kornevilli harangok" közkedvességü nagy operette. — A mai előadással ugyancsak megmutatták színészeink, hogy egy kis igyekezet, buzgalom mellett alig lennének kifogásolhatók * ha dalhangjuk nem is éppen művészi, hiányát ezúttal eléggé pótolta a mindvégig egybevágó, folyékony előadás. — "Mezey, D..nez éa Bölényi kitűnően alakítottak; Bácsné teljesen megfelelt szerepének, valamiut Tatay Eugénia is. Ez alkalommal különben mind nyájm kiérdemelték a dicséretet. — Közönség közép számmal. — Kedden, szeptember 28-án, Mihálcvitb Pál j^talomjátékául „A falu rósz-szaK Tóth Ede közkedvességü népszínműve hozatott színre. — Eltekintve itt-ott némi laposságot. az előadás eléggé sikerültnek mondható. Kiválóbban szerepeltek ; Mihálovits P. (Göndör S.), Bácsné Liptay L. (Finum Rózsi), Köpczöl Lujza (Boriska), utóbbi különösen megfelelt szorep-* kellékeiuek; továbbá* Mezey (bakter). Faludy sat. Bácanak azonban több bensőséget és pa\'.hoöt ajánlunk. —Közönség szép számmal. — ¿A pozsonyi m. kir. bábaintézeiben a f. évi téli magyar-német tanfolyam oktober 1 én kezdődik ; a felvétel oktober 10 ig tart\' bezárólag. Felvételi feltételek: 20—40 éves kor, erkölcsi bizonyítvány, jártasság irás éi olvasásban, jó egészségi állapot." — Letenyén a megyei bizottsági tagválasztás folyó hó 23 án a legszebb rendben végbe meat — a kisorsolt Zakál Gyuia, Nóvák József, és Major Péter volt bizottsági tagok helyett a tszavazás végett bejött 150 szavazó álul Zakál Gyula 14iJ szavazatul, Erdélyi György 149 és Hóbor József 83 szavazattal megyei bizottsági tagokul választattak. Ezen kivül Kalivoda János kapott 66 szavazatot. — A pápa-keszthelyi vasút végrehajtó b z ittsága szept. 16 án Pápán ülést tartott, melyben az aláírások folyamatban léte miatt a gyüjtőivek be».dására kitűzött határidő 1. évi\'okt. hó 15 ig kiterje>ztetik. — Tűzvész. Folyó hó 25 én éjjel éjfélkor vészharang kongdsaébreazté fel Alsó-Lendva lakóit. A ifőutezában tűz ütött ki, meYp egy pillanat alatt Iácgtengerbe borította egy polgárnak házát, ki azt sem tudta minek megmentéséhez fogjon a rémület első pillanatában. — Kevés vártatva a tűzoltók is a helyszínén voltuk és a buzgó polgárság odaadó segélyével mintegy félórai küzdelem ós munka után végre sikerült a félelmes romboló elemet elfojtaniok. — Csupán egy ház égett el a hozzá Urtozó kisebb helyiségekkel. A bennlevő bútorok megmentettek. — Nem mulasztható el megemlíteni különösen derék tűzoltó parancsnokunk Hajós Mihály ügyvéd urnák fáradozását, ki erélyes intézkedéaével nagyban előmozditotU & vészea #elem tovább terjedését. — Minő lesz a tél? Az erdészek és gazdák azt jövendölik, hi gy az idén szelíd tél lesz. Az erdészek régesfégtól fogva a mezei füvekről s főleg az Erycaeákról következtetnek az idő Urtamára. S mig a mult éven az Erica vulgarius ésherbacea virágbugája egész hegyéig telve volt virágokkal, addig ezidén a bugát alig fedik félig a virágok, mely körülmény szelíd télre enged következtetni. A méhek munkájából szintén hasonlót következtetnek, mert mig mult évben a méhek ez időtájban már befalazták magukat, addig ma még javában rakják a viaszt. — Rövid hírek. Kossuth Lajos nagy WC.. l 1. .......1 király fogadtatása Pécsett fényes és kiválóan sikerült volt. — NikiU Montenegro fejedelme szabad óráiban költő is. — Stockholmban a papokban adták át rendeltetésének a teiephon-hálózatot. — A herczegprimásnál e hó 25-én püspöki konferenczia volt. — A farkasok már is garázdálkodnak a* ország felső vidékén. — Somoskéőy a börtönben Pospischil nevü társától megtanulUaz acrobataságot. — Budapesten nagy a gyermekhalandóság. — Haynald Lajus bibornok érsek 6150 frtnyi segélyt utalványozott a kalocsai fiUnitó képző intézet 51 növendéke részére. — A bécsi kiállítás tanulmányozására 24 iparos küldetett hazinkból. — Császár Ármin perjel, a pannonhalmi benczések Nestora meghalt 85 éves korában. — Balaton-mellékön is szüretelnek már a rósz idő miatt. — A budapesti kávésok a bécsi magyarfaló lapokat kávéházaikból ki szándékoznak küszöbölni. (Helyes!) — Pozsonyban magyar dalkört alakítanak. Ideje is már! — Londonban egy 100 láb hosszú és 30 láb magas képet álJitot-Uk ki. — Hó esett srept. 22 én az erdélyi hegyeken. — Ő felsége a buzitai r. kath. hitközségnek iskola építésére 150 frtot adományozott. Irodalom (E rovat alatt megemlített munka Nagy-Kanizsán Wajdits József könyvkereskedése ¿Ital megrendelhető.) — A „Vasárnapi XJjság* szept. 26-ki száma következő tartalommal-jelent meg: nAz államtitkárok." — „Honvédek csata dala." Komócsy Józseftől. — „Mivel édeagetik Bogba a legyeket." Rajz. Irta Pelelei István. — „A gőzház." Verne Gyula regénye. — „A gőz-hintó." — „A király galiczíái útjáról." — „A Tükör-tó Yozemiti völgyében." — „Az moiaó pandurhadnagy." R jz a regi jó világból. Tors Kálmántól. —? .A Morgue." — Irodalom és müveszot, kö»intézetek, egyletek, egyház éi iskola, mi újság? stb. rendes heti ro/atok. Képek: Az államtitkárok: Madaras^y Pál. Hiero-nymi Károly. Tanárky Gedeon. B. Fejérváry G<?z, tábornok. Prónay József. Matlekovics Sándor; — Krakkói képek: Szobieszki sírja sz. Wenczel egyházában. A krakuzok baude riuma a kirá.y kocsija körűt. — A Tükör tó Yozemiti völgyében (Kaliformiáb »n.) — A góz-haz. —• Az anya keserve. — A gőzhintó. — A „Vasárnapi Újság" előfizetési ára negyedévre 2 frt, a „Politikai Ujdonságok"-kal együtt 3 frt. — Ugyancsak a Franklin Társulni kiadóhivatalában (Budipest, egye\'em utcza 4-ik vz.) megrendelhető a „Képes Néplap legolcsóbb újság a magyar uép szamara, félévre 1 frt. — E h^r«>m hetilap melléklapja a „Világkrónika^ képes he ikö/löny megrt,.delési ára a Vasár napi Újság, Politika; Újdonságok vagy a Képes Néplap előfizetői részére negyedévre 50 kr., féiévre 1 frt. Veg)es hírek. — A bzult\'in és az asszonyok. E héten volt vége a ramazán böjtnek, mely u án a báj-rám-üuuep következik. E< alkalommal a szultánnak a pa\'ota mindig egy szüzet szokott ajándékozni. Abdul Hatmd az idén ezt a szüzet, a nélkül, hogv c«ak látta volna is, &gy magasabb áll ítni tisztviselőnek ajándékozta. Ez eddig hallatlan esei a török históriában. — Beszélik különben, hogy a szultániak az idén a bájrám ünnepre egy arab\' frj-deleca három rendkívül szép rableányt ajándékozott. Csütörtök este e leányokat zárt hiutóken eunuchok vitték a Dolma Bagdse palotába. Hogy a szultán ezeket is elajándékozta volna, arról hallgat a krónika. — Ha kird\\y valakinek a vendege. Hogy gróf Potocki A-thur, krakkói palotájában a királyt illendően fogadhassa, a király számára fenurtott három termet a b^cai udvari kárpitossal alakíttatta át, amiért csak 85.000 forint csekélységet fizetett. Az elfogadó terembe pedig meghozatta Párisból azon bútorokat, melyek III. Nxpoleoné voltak. A nagy terem fazőny ege pedig igazi remeke a famozaikmunkának, s óriási összeget képvisel, mivel minden szőnyegtábla 70 ezüst forintba került. — Száz pisztráng a szultán számára. A német c ászár egy alkatommal megtudta, hogy a pisziráog a török szultán kedvencz ételei közé tartozik. A pisztráng-tenyésztéshez azonban nem igen értenek Törökországban. Hogy tehát a német császár a „beteg ember" iránt figyelmét kimutassa, a legjelesebb német pisztráng-tenyészdékből 100 gyönyörű pisztrángot, számos petét és pisztráng-fiut szereztetett be, s ez ajándékot egy vadáss által küldte KonsUntinápolyba. A vadásznak a lehető legjobb dolga volt itt. A szultán azzal viszonozta a német császár ajándékát, hogy tizenkét gyönyörű telivér arab lovat küldött számára. — Köibiztostdgi állapotok Váczon. Kom-polthy Tivadart, a „Váczi Közlöny* szerkesztőjét mult vasárnap este lakása előtt egy ismeretlen egyén késsel támadta meg s feléje % szúrást intézett, mely szerencsére csak kabátját hasította ki. Kompolthy menekülését an- TIZESKILENCZEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖK Y. SZEPTEMBER 12 ta 1880. uak köszönhette, hogy revolvert rántott az utonáltóra, ki aztán megszökött. Az eset — mint irják lapunknak — Váczon nagy,izgatottságot keltett, és sokao azt hiszik, hogy az orvtámadás raagánboszu müve. A rendőrség a tettest erélyesen nyomozza. — A király és a caángó magyarok. A király luvalevőleg galicziai u\'ja után Bukovinát is meglátogatta-, f. hó 15-díkén ó\'t Cerno-vitzba, hol harsány éljenekkel s nagy lelkesültséggel fogadták, az ott élő, tőlünk rég elszakadt magyarok. Hadikfalva,Istensegits, Andráafalva legszebb és legszálasabb ifjai képezték az elő csapatot. Minthogy az. előcsapat folyton abbéli sajnálkozásának adott kifejezést, hogy „nem lá\'hatja a királyt," Ó felöége a palota erkélyére ment * Qtiuan nézte végig az elvonuló, daliás magyarokat. Az egész város irigyelte a magyaroktól e dicsőséget. Az épp akkor tartott magyar lakodalomban a különféle népfajok berau-taták nem?eti tánczaikat. A király nagy érdek lődéssel nézte a.kopogó csárdást. A magas vendég még a falusi bírákkal is szavakat váltott. FoTyó hó 17-én hagyta el ö felsége a lelkes mxgyarokat, kik egész elutazásáig a hódolat é szeretet igaz, benBŐ jeléi mutatták iránta. .— Tetszhalott* Varsóból irják a következőket: A városunk egyik meglehetősen ismeretes polgára, S.Mihály, a minap megbetegedett. Orvosi tanácsra a Rokus-kórházba szállították, a hol több nnpig feküdt a né\'kül hogy állapota javult vo\'na. Szombaton heves láz ulán öntu datlanságba esett, a melyet az egyik orvos halálnak jelezett. Az élettelen testet nyílt koporsóba zárták; eate eljött két kórházízolga, a kik legnagyobb ijed ségükre »z- vették észre. h<gy a halott mozogni kezd. Mikor aztán S. fölemel kedett, a kél jámb >r halottőrző ott hagyta nem csak a betegagyat, hanem az ispotályt ia. A magára maradt S. attól féltében, hogy megint koporsójába zárják, az ablakon keresztül elmenekült, de útközben meghűlt és ennek folytán újra megbetegedett. S. azt beazéli, hogy mindent hallott, a mi körülötte történt, érezte, mikor megszabták rajta a koporsó mértékét, de nem tudott sem mozogni, sem szőllaní. A legnagyobb erőtnegfeszítéssel iparkodott kikelni a koporsóból, de nem sikerült neki. Végre visszatért az erő testébe, először kezei nyerték vissza mozgé konyságukat. S. családja a kórház igazgatósága ellen peri indított. — A baromfinak forró eledellel való etetéséről egy tenyésztő azt írja, hogy az utolsó tél alatt hideg napokon a b tromfínak szánt eledelt reggel forrázott állapotban adta azoknak. Valóságos mohósággal ették afáczánok, gyöngy-és házi tyúkok a forró eledelt. Ép oly szivesen itták meg a forró vizet is. Ezen tenyésztő azt állítja, hogy a forró eledel nemc-tak,> hogy nem árt, de épen^éggel használ a baromfinak, a mennyiben a korábbi tojást előmozdí ja, fcnely tapasztalást már mások Í3 tették. Mióta tyúkjainak forró állapotban adja az eledelt, azóta ezek sokkal szorgalmasabban tojoak, mint azelőtt, mikor még csak meleg eledelt kaptak. alatt \\ Papírszeletek. Egy juníáli»on történt. Egyik dáma a másiki.oe : — Ugyan k:é az a világ csuilája olt a fa Szomorúan a másik: — Az én leányom. — Ugy ? de szeretetreméltó kis angyal az ! I. Ferencz franczia király udvari bolondja panaszkodott a királynak, hogy egy főúr őtet halállal fenyegeti s azért kérte a kirá y olta\'mát — Ha megölettet, — biztosítja * király, — 3 perez mnlva felakasztatom. — Felség! — felel a bolond, — jobb szeretném, ha 3 perczczel előbb felakasztatna, mielőtt megölne. Egy menuonita kérdi a másikat: mi az a csőd ? — — Oly vendégség, — feleié ez, — mely ax adósnak jószágából készíttetik. — A tanácsbeli .és ítélő urak na^y kanalakkal az asztal mellett ülvén, annyit esznek, amennyi tetszik A hitolezők pedig apró kanafakkal távol állnak és csak azt kapják, a mit az urak már nem ehetitek meg — Hol az a levél, a mit itt bkpytam az asztalon János? — Hát elvittem a póstára ! — Hiszen rá se irtam a czimet 1 — Azt hittem, nem akarja a nagyságo- ur, hogy én tndjam, kinek ir. A telegraphigazgatóhoz benyit x. y számtartó és kérdezi alázatosan, hogy kaphatna-e ócska drótot kerítéshez valót? :\' (Nyersen.) Itt nem árulnak drótot. De kérem a gazdasági egylet tudatta, hogy a kinek drót kell, itt kap. (Még n) ®r ¡ebben) Mondtam már, hogy itt nicc* drótárulás. De k.\'rem engemet B. K G. miniszter urnák az öcscse küldött Én a számtartója.... (Meghökkenés után nyájasan) Nem értettem volt mivel szolgálhatok kérem ? Tableau? — „Vilma kisasszony," — szól szigorú hangon a tanitónő — ,.az ön levéltáskájában e rózsaszínű levelet találtam. Reményiem, hogy ei nem szerelmes levél"...?! — „Ments isten, az ily bolondságokon már régóta t «l vagyok I" Tromfot tromffal. Egy kereskedő segéd zálogoséi játékban megcsókolta egy lány kezét, kinek ujján xyönyörü brilliáni kövQ gyűrűt pillantván meg, «lég hangosan igy -zólt mellette ¿116 barátjához : „Azt a gyűrűt jobban szeretném, iaint a kezét." — A leány, ki est. meghaüá, megfogja a segéd nyakában levő arany óra láoczot és ritxoüxí: „Én pedig ezt a kötelet jobban, raint magát a — szamarat.\'- — Feleség: Áh 1 az én Linácakám még rsak 7 éves s már gyűlöli a fái-fiikat! — Férj : No, no — csak várjuk üe. ho^y íesz 1-4 éves korában, meri hát tudva van, minden 7 övben vá\'tozik az asszonyi természeil Felelős szerkesztő: Bátorfi Lajos. I IR. ID IE T 2s3 S 33 K. ! Én minden versenyt legyőzök ! Kővetkező, miudenki részére hasznos tárgyak 10 frt potomárért uálam kaphatók utánvétel vagv. az ár beküldése mellett-146 2—10 BÁCHR1CIIS. kiviteli üzlet, Budapest király ntcza 11 sz. db. 8ng brit. ez. dobányszel. „ „ „ gy° fatartó „ „ -» toll kés „ . „ franczia pétizers/.ény u „ „ f-zivart.»rtó „ „ „ fogkefe „ „ „ fésű „ \' fénykép kerettel talmi arany ékszer miniatűr sz: házi látc&ő- 6 db. a:.gol britt ezüst kés 6 , 6 „ 6 , 6 . 6 „ 1 . 1 . 1 » .. - villa „ evőkanál „ kávéskanál töritek támasztó „ táleza « nagT „ levesmerő ,, tejmerő „ the^iaxüró " MT Wind a GO drb c-ak 10 forint Azonkívül ajánlom d ísan felszerelt raktáromat dtezmü pipere és rövidárukban, fegyvernemiekben »tb<;n a legolcsóbb ár»k aeJlett Csoportok 20, 3u, 40 ejíész 100 forintig a legfinomabb minőségben Megmentettem a Hoff féle maláta-kivonattal egy nem is 40 éves tü.lővészest, melyet orvosi kezelésem alatt vettem volt. \' et»gnél n tüdő elgenye-dése és egy fájdalmas májkeményt-dés már i« erőt ve\'t, ugy hogy a gyakori vérkftpés és genyehányás közepette betegnek ily e\'gyen-gíilt, elsorvadt és lázas álapotáuál annak rövid id< nyi kimnltát várni lehetett. Miután a tüdószoruláaokat eltávolítottam, a Hoff-fclt inaláta kivonatot alkalmaztam: Már a 10-ik paláczknál a betegségben kedvező változás állt be, a 25-ik paiaczk bevétele után p t dijj a melUzorongás egészen megszűnt. Most már a betegnek a Hoff féle maláta-ki vonató cgol oládét is rendeltem italul, melynek élvezetétől beteg látomáít üdült, ugy hogy most már lábadozó félben van. Dr. Sporrer Mátyás György cs. kir. korm. tanácsos Abbaziában. Kérek számomra 50 paiaczk maláta-kivonatot, 5\'/, k\'M m.iláta-rhokoládét i-só számút és 12 z-cskó maláta bonbont küldeni. czim: hoff jános -hoz cs. kir. tanácsos, a keresztes aranyérdemreud birtoko a és több magas porosz és német rendje\'ek lovagjához, mint cs. kir. udvari és a legtöbb európai fejedelmek szállítójához Bécs Stadt, Graben Bráunsrstrasse 8. 147 2-4 - Ormi gy6gyj©l©atés A cs. kir tábori kórházak igazgatóságától Scbleswigbea. A Hoff-féle malátakivonatu gyógynör minden észlelt esetben mint kedvelt, hatásában táp és arősbitő szerként mut.tkoró ital bizonyult, különösen az altest részek működjeinek tehetetlenségénél, chronikus katliároki ál, nagy nedvveaztességnél és elsoványodásnál 6ayersfedi Plrz lovag. MAYEfl Dr. ezred-orvos. Főraktárak: Nagy-Kanizsáa: Fesselhofer Józsefnél. Zala-Eger-szegen: Hubinszky A-nál. Sopronban: Müller P.-néL Keszthelye • Wüusch Ferencznél. Kaposvárott Lajpzig Antalnál. Nlnos tötotoé touzaüszög! a Dupt\'.y 2í.-féle vetőmag-pácx: használata mellett. Nemrég a szent-pSltl vidékből! éremmel kitüntetve. Ezen ró gálicz (kékkó) a más maró savakból álló pác teljesen elpusztítja — ha a minden csomagon olvasható ezyszerü kivitelű használati utasítás pontosan követtetik, — a bnza, árpa, sab, köles, tengeri stb.-nól a vetőmagon találtató üszögcsirákat, mint ezt számos bizonyítvány erősiti. A magas magy. kir. ministerium gazdasági közleményei a Dupuy N.-félc páczot miut egyikét a legsikeresebb szereknek ajánl-já* a bustűszög elhárítására. Áttekintések -bizonyítványokkal kívánatra ingyen és bérmentve. Ára egy ? hektoliter (200 liter) magra való csomagnak SO kr. Nagy-Kanizsán egyedül esak Roseafeld Adelf kereskedésében kapható. — AUő-Lendván Tomka 6. — Lentin Taasa Vilmos. — Mura-Szerdahelyeu BrabavSCZ A. — Zala-Egerszegen Gráaer és fia. 133 9-10 Csakis HÁNS tLOZ: BÉCS, I. Líchtensteg I, szám a legelegánsabb és legolcsóbb saját készitméayu czipönemOek legnagyobb és legdúsabb választékban Az illusztrált árjegyzék kivonata: 119 8-30 Hölgyek számára: 4 i pár bőr-czipó (Stiefl^tten) erős talppal 3 frt, 1 pár bőr-stiefl^tta duplatalpos. szögelt, 3 frt 60 kr , 1 j>ár keztyűbőr-stief-letta erős talppal 4 frt 50 kr., 1 pár borjnbőr rámás czipő 5 frt-. 301 feljebb, mindennemű házi czipő bőrből agy szövetHől, sarkos vagy Karkatlan 1 frttól 2 frt 50 krig. Péu és ntezai czipők, zsineges, Lasting, vagy bőiből 3 f.ttof 4 frtig. Urak számára : - 1 pár borjuliór uri czipő dupla talpp.il 4 frt 50 kr., 1 pár ugyanolyan legfinomabb 5 frt, 1 pár ngyanoly.m (Beust alaku) 5 frt 50 kr., 1 pár ngvnnolyan (, Kid - bőrből) 5 frt. MindennemA fia . leány- és gyermek-cztpSk és minden nagyságú 8Zár-C8tZma hallatlan o\'csó áron. Vidéki megrendelések a legnagy-bb-pontossággal intéztetnek al Meg nem felelő czipők készséggel felesei éltetnek. — Illusztrált árjegyzékekkel és utasításai a mértékvevésre ingyen és bérmentve küldetnek. Czipőraktár „HANS SACHS" hoz Bécs, I. Lichten-steg I. szám. (Hejárat a Rothentburmstrasse és a Hohenmarkt oldaláról.) I A szürethez ajánljuk legjobb szerkezetű BORSAJTÖKA.T orsóval és anélkül, szólő-malmokat 30 fittól 105 frtig, 8Z6IŐ-morzsoló szitákat, darabja 7 frt. borlehuzógépek (szivauyuk) lettijabb szerkezet, szélkazánnal és golyó-szelentyüvel, melyek kel mustot, vxlamint bort a seprűtől egészen-tisztán lehet lehozni, anélkül hogy azt felkeverje. Valódi amerikai nyomó és szívó ruggyanta tömlők, borlehuzó-tőmlök, palaczkok, betöltési készletek, d\'ugaszoló-gépek. valamint mind a pincze-eszközökhöz tartozó czikkek. ixápes árjegyzékek kívánatra ingyen kiszolgáltatnak. SCHOTTOLA ERNŐ és NEOSCHlL Budapest, Tani körút 2S, xx. Mzmmm. 5 A m lytn thztelt gazdák molnárok és gépé J" szak becses figyelmébe ! % - 5 Van szerencsém tudatni, gyártott hogy bőrgyáramban gépszijak □finden alakbán nálam, ugy kaposvári fióküzletemben minőségért (hosszú utcza 7. sz. a.) a legjutányosabb árak mellett a legjobb való kezeeséggel kaphaiók. A míg egyrészt az áiíalam gyártott ozijjak mi-nősége az angol és egyéb külföldi hasongyártmány-D® nyal a versenyt kiállja és addig másrészt az árak is tetemesen olcsóbbak . külföldön gyirtottakoál, s igy Jl\' bizton reménylem, hogy hazai gyártmányom ■jl a mélyen tiartelt gazdák, molnirok és gépészek il- ■ tal figyelemre fog méltattatni, j Számos becses megrendelésért esedezik jj kiváló tiszteleltei Ji 12110-12 Krausz József fia bórgyároí Marczaliban. J BV Árjegyzékek kívánatra bérmentve küldetnek. i\'ymvyvAWW Dr. Schmidt fötörzsorvos FÜL-OLAJA. Napról-napra szaporodnak a valóban kigyógyultak nyilvános elismerő és köszönő iratai ! Hasonlóul a t. ez. orvos urak is folyvást é* inmételve utalnak a dr. Schmidt G féle fQl-olaj fényes ha-ására, miként ujabban dr. Hammerschmid megyei főorvos urnák kövelkezŐ levele igazolja: Van szerencsém tndománira snini, hogy az Öntől nyert .valódi" dr. Schmidt G féle ftll-olaj főlbete^eimnéi, kik fülzugás-ban, ffllszakgátáah n, időleges »ükeisógben éa Dagytftérvü pehéz-ballúban a^envedtek. mint leghathatósabb gyógyszer igazolta magát! Kiterjedt orvosi gyakorlatomban ezentnl is rai iden fülbajban szenvedőnek rendelni fogom, éi nern roalasztísatom eL, ezen kitűnő hatású zert a fent megnevezett bajokban szenvedő mindeu be legeknek ajánlani. Zsolna, 1880". márczius 5. J>r. Ha 1 iimer8midtt\\ m. kir. honvéd főorvos és megyei orvos. Dr. Sebmidt G, főtönsorvos és orvostudor í ül»olaj a elmnlasxtja, illetőleg meggyigyitja az időleges sükouéget, fül-gyuiadást, fülszakgatást, fülfájást, még regi legmakacsabb esetekben is. A kellemetlen ffllsugást és kisebb mérvű nehézhallást, azonnal elmulasstja, miként ezer és ezer eredeti bizonyítvány tanúsítja. Egy üveg ára használati utasítással együtt 2 frt AV{Í Q f Csak akkor valódi, ha minden üvegen V_/YíiO • ¿s a vör5Ä papirboritékon az itt latható védjegy rajta van. — Kfiiönben a gyártmány utánzás. Tehát elővigyázat a vételnél. Ezenkívül minden palaczkon üvegöntésben a központi bizományos (Jakobi Th. Hamburgban) ezóg-jegye szemlélhető és minden üveg „Ober-Stalsant nml Physltas Dr. ScMdt" nyomattal ellátott ónburokkal Tan ekárri. Eeycdol kapbaió v.Iódí min6iégb»s I főraktárban, Debreezenben Dr. Rothacbosk V. Eall grigj.teriárá-bau Bécsbea Sflswaid A. gjópyflz. a „esásxárkoroniboz VII, Mariahilfentrasse Nr. 10«. — Bpesten TIrök J. gyigjf — Prágában Fürst József gjógvií. — Griczba» cvág7««. ,,»xarT.ihoi". Pnrjleitner J. ^yógj-ii. — Lembsrybea Mikoláach P. gjijjia. — Zágrábba. Wttelbaob Zsiga, gjiej"- — Linzben Rtoksr Ferencz frjofy.x — Satzbnrgbaa Dr. S odiitzky cs kir. ad* &6gjn. — Pozsonyban Ssltz R. gjifrr"- — Temesvárott Stelner F. gyígysz. - Kolozsvárott Szeky Mikiét gró.ys., — Czeraovloz Gublkowsky 6. gyígyo. — Klagen fariban Tbnrawald W. gyógyax araknál. U. 1 Binden másból hirdetett fül-olaj nwn validl Srbnidt f3-USrtsorros 6a orrostndor-ljle. hanem csak egy jogosltiail nev ylSZ-szaélét Dr. Schaidt ur ozógére nlnt haalsltványokra. 13« 6 -18 Ober-SasaTÍ JphySbis ÍDlE^MfflT I TIZENKILENCZEDIK ÉVFOLYAM. t ZALAI KÖZLÖNY. SZEPTEMBER 30 in 1880. HIRDET fi a E! g. A Magyar-franczia biztosító részvény-társaság tisztelettel alólirt igazgatósága ezennel jelenti, hogy Zala-, Somogy-, Baranya- és Vasmegyék részére kitérj-do hatáskörrel Nagy-Kanizsán vezérügynökséget 989 35-52 állítván fel, annak vezetését GUTMANN S. H. ÚRRA ruházta, kit egyszersmind a tüz-, szállítmány- és jégbiztosítás! ágazatokban jogérvényes biztosítási kötvények kiállítására éa károk fel-Vételére, úgymint ezek azonnali kifizetésére is felhatalmazott. Budapest, 1880. januárban. A Magyar-franczia biztosító-részvénytársaság igazgatósága: SCHWEIGER MOSCOVICZ. A. Magyar-franczia biztosító részvény-társa,ság igazgatóságának fentebbi közzétételére hivatkozással alólirott tisztelettel jelenti, miszerint a Nagy-Kanizsai vezérügynökség vezetését elvállalta s a vezérügynökségi irodát megnyitotta, hol is biztosítási ajánlatok elfogadta\'nak s a biztosítási ttzlotre, vagy a társaságra v.inatkozó mindenféle felviiágositások leg-kés végesebben megadatnak. Biztosit \|)e(lig a társasíig a) tűzveszély és robbanás által okozott károk ellen; c) márazon »»»y vízen "znllitott javak károiodása ell.n ; b) jégkárok ellon d) az ember életére minden ismert módozat szerint. A Magyar-franczia biztosító részvény-társaság, melynek 20 millió frankot, pzaz 8 millió arany forintot tevő alaptőkéjéből a részvényesek által mindjárt kezdetben 10 millió frank, afcaz 4 millió arany forint készpénzben befizettetett, s részint a főváros legelső pénzintézeteinél, részint pedig magyar államértékekben és elsőbbségekben lett elhelyezve, m. évi oktober 14 én tartván alakuló közgyűlését melyen a társaság ügyvezetésének élére következők választattak meg: Választmány. Elnök : Bittó l8tván, ő fels. val. belső titkos tanácsosa, a Lipót-rend nagykeresztese, orsz. képv. stli. Bpesteri. Alelnökök: Báró Báabidy Béla. földbirtos, orsz képv. stb Budapesten. Bontoux Jenő. a pirisi Société de l\'Union générale elnöke Btb. Párisbau. Választmányi tagok. Robert Morin marquis de Banneville, az osztrák déli vasút igazgatósági tagja stb. Parisban. Neuweit Armln kir. keresked. tanácsos nagy. kereskedő. Lovag zápori Regenhart Ferencz, az Albrecht-vaspálya elnöke stb. Bécsben. Sváb Károly földbirtokos,-orsz. képviselő stb. Budapestéi:. Báró Tint! Károly cs. kir. kamarás, az oszt. déli vasuj. alelnöke, az oszt. urakbáza tagja stb. Bécsbe Felügyelő bizottság. Befck Nándor a magyar jo!»álog banknak igazgatója. lánczy Leo a magy. ált. föidbit«-! részvény-társ inág ijraztfxtója Budapesten. Lewin Jakab. a keresk-dftlmi akadémia igazg.uój Budapesten. Serrcbattrce Jo8. Mária Emil. a párisi Soeietú de l\'Uni«:i rrénerale vezérfe\'ügy.-lőjo Parisban. Igtizgatóság Igazgatók : Dr. Hlller Albrecht, köz- és váit\'»-(lgy.-d Bé---bon. Ki8tenmacber Károly a „Hoffm.nn József-1 nagyker.-ske lő czég főnöke Budapoaten. Schweiger Márton kir. kereskedelmi tanácsos llu<lape»tcn. Vezérigazgató : Moskovlcz L jos Budapesten. Szervezése teljes folyamatban van és hogy tüzbiztositási ajánlatok a már felállított jügynökség.k által készségeden elfogadtatnak. Nagy-Kanizsáv} 1880. május hóban. ECeiríiletl x&y nökségelj: : Zala-Egerszegen FISCHER MIKSA urnái Sümeghen EPSTEIN Y. A. „ Keszthelyen PULY JÁNOS \' „ maradván teljes tisztelettel Alsó-Lendván Csáktornyán . Csabrendeken Tapolczán It TAUSZ FERENCZ HIRSCHMANN\' A LOB IGNÁCZ BERGER JAKAB urnái A Magyar-franczia biztosító részvény-társaság Tezérügynőkst\'ge Nagy-Kaoizaáo, GUTMiN N S. H. Minden eddigi világtárlaton és orsz. kiállításon a legnagyobb dijakkal kitüntetve. Első magyar gép- és tüzoltószerek gyár, harang é>£3 érczöntőde Budapest, Rettenbüler utcza 66. sz. Hirdetmény. Zala-Szent-Gróth mezőváros iu\'ajdonát képező pálinka méré-i jog folyó évi október 3-án délután 2 órakor a városházánál előre megtekinthető feltételek mellett 1881-ik évi uj évtől kezdődő 1 évi időtartamra nyilvános árverésen bérbe fog adatni. I49 A város tanácsa. Hazánk legnagyobb korszerűen berendezett gyára hnratigok tüzoltászatl és tlzmütészeti gépek készítésére; agyárral kapcsolatos vizműtészeti osztály a jelenben egyedüli belföldi szivattyú gyárt képezi, melyben kizárólag hóul mnnkseró alkalmazása mellett, minden czélnak megtelelő szivattyúk és kutak készíttetnek. 9W Képes árjegyzékek és költségvetések kivánatra bermentesen szolgáltatnak. -A- Syár ílolttelGXJíí: Kolozsvárott, belmonnstor-utcza 12 szám alatt létezik. Mária-cz8lli gyomcr-cseppek, jeles hatáau gyógyszer a gyomor minden béntalmai ellen, " és felülmúlhatatlan az-. étvágyhiány, gyo- morgyengeség, roszszagu le.hellet, szelek, savanyu felbüföjjés, kólika, gyomorhurut, gyomorégés, hugykőképződés, tnlságos nyálkképződés, sárgaság, un-tor és báuyás főfájás (ha az a gyomorból ered;, gyomor görcs, székszorulat, a gyomornak túlterheltsége étel és ital által, giliszta, lép- és májbetegség, aranyeres bántalmak ellen. .■V Egy üvegcse ára használati utasit-ással együtt 35 kr Kapható: Práger Béla ur gyógyszertárában Nagy-Kanizsán, valamint az osztrák-magyar birodalom minden nagyobb gyógyszertárában és kereskedésében. Központi szétküldés! raktár aagybaa és kicsinyben Braüy Károly, > „az őrangyalhoz" czimzett gyógyszeitárában 64 2s—L2 Kremzierben, Morvaország. UDAPESTI. BÚTOROK. Asztalos és kárpitos bútorok több száz szoba berendezésére a legolcsóbb ár mellett éa csakis solid és megbízható ké8zítményü nagy készletben STEINBACH SÁNDORNÁL , kárpiton és biitorkészitö Budapesten FereDcz-Józseftér 6 sz. a i&nczhid átellenében Kiházasitás berendezéseknél külöuös íekintetbe vétel. Az njonnan mérsékelt árjegyzék ingyeiL 102 9—10, BUDAPESTI BÚTOROK. ^ Majdnem ingyen! ^e A bnkott nagy zerü BR TTANiA-EZÜSTGYÁR óriási raktárát a csődgondnokáig átvévén, nagyolibsx«»rű fie-éi kötelezettségei és a helyiségek kifi esődé e mia t 75 százalékkal a becsáron alul bocsátja árnfta, te át majdn-m ela\'ándékoztatik. Csak 6 frt 70 krért, azaz a puszta muiik.ftij ó. tekének fejéért kaphatni a következő igen csinos és táró B-itta:.i-ezüst asztali vervie eely-nek ára ezelőtt 30 frt volt, és melynek tiszta fe éren maradásáért 25 évi kex»-HM«;s v..inltn\'ÍU. 6 asztali kés kitönó aezéllappal 6 valódi bfitt. ezüst vllk. 6 tömör 6 6 finom „ 6 . . 3 3 gyönyörű 1 .. 1 legfiuomabb 2 Igen szép evő kanál kávéskanál oeritőkanái íejesmerltökanál tálaló leriték tartó tojásos serleg ezuko- tá\'oza czakor- vagy bors tartó tbea szűrő , gyertyatartó 3 1er finomabb alabastrom gyertyadlsz 143 4 12 5ü darab Mindezen elősorolt 50 mő darab árs ■ Q frt 70 ltr. ■ Megrendtlójek postai utánvétellel yagy az összegnek beküldéstkor — a medd:g a készletből jut — eliotél«:nek BL AU ós tt. N JST Brittania- züstg^árak iora\|tti<a által Bécs, I EOsabethxtrasse 6. A köts3nő és elismerő levelek százakra menő szám irodánkban közszemlére vannak kitéve Rendeléseknél elégséges e czixn : SLAU és KANN, Becs. Nagy-KanizsÄn, nyom»tott a kiadó tulajdonos Wajdits József gyorssajtóján.