Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



 
926.48 KB
2007-05-12 19:10:20
 Kecskemét, Kossuth tér 05.kép.jpg
 

image/jpeg
Nyilvános Nyilvános
356
947
Kecskemét, Kossuth tér 5. Szent Miklós-templom

Kecskemét legrégibb építészeti emléke a Városházával szemben álló Szent Miklós–templom. A képen a templom Kossuth téri kerítésfalán levő, 1792-es évszámú Tisztítótűz dombormű látható. A második világháborúban eltűnt mellékalakjai helyett egészítették ki a temetői Kálváriáról származó szobrokkal.
A templomot első formájában a XIII. század végén, vagy a XIV. század elején építették. Többször átalakították és bővítették. Barokk belső tere az 1777–1784 közötti évekből származik. Copf stílusú tornyát 1799-ben emelték.
A reformáció kezdetén a templomot a katolikusok és a reformátusok közösen használták. Az erről szóló megállapodást 1564-ben a város akkori főbírójának házában kötötték meg „az pápista Körösztyénök” „az Luter Körösztyénökkel”. Kecskemét első embere abban az időben egy bizonyos Végh Mihály volt; elképzelhető, hogy azonos az irodalom– és zenetörténet által Kecskeméti Vég Mihály néven számon tartott zsoltárfordítóval. Ő magyarította a nevezetes LV. zsoltárt: "Mikoron Dávid nagy búsultában...". E zsoltár szövegét felhasználva komponálta meg Kodály Zoltán egyik fő művét, a Psalmus Hungaricust.
1644-ben a templomot a ferencesek vették át, akik 1644-ben telepedtek le Kecskeméten. A templom mellé 1702 és 1736 között kolostort építettek (lásd: Kecskemét, Kéttemplomköz 1.).

A fénykép 2006 augusztusában készült.

Felh. irod.:

Heltai Nándor: Kecskemét. Kecskeméti Lapok, 1998
Orosz László – Füzi László: Kecskemét irodalomtörténete. Kecskeméti Lapok, 2003