| 917.34 KB | |
| 2007-09-16 14:02:15 | |
 | |
 | |||||||
Nyilvános  327 | 1133 | Sátoraljaújhely, Kossuth tér 5. | A városháza (volt megyeháza) a fő tér hangulatát meghatározó barokk stílusban épült 1754-1768 között. Az olasz építészek által tervezett épület impozáns méreteivel az állandóság és a méltóság érzetét kelti. A főbejárat fölötti erkély mögötti díszteremben mondta a fiatal Kossuth első szónoklatát 1831-ben, a koleralázadás idején (az útikönyvekben a beszéd helyeként következetesen az erkélyt említik). Kossuth Lajos szülei 1808. február végén Olaszliszkáról költöztek Újhelybe. 1810 és 1816 között a város piarista gimnáziumának növendéke volt. 1824-ben Pestet otthagyva visszatért Újhelyre, ahol magánügyvédként dolgozott. 1827-ben Zemplén megye táblabírája, 1830-ban Sátoraljaújhely, 1832-ben a vármegye ügyésze lett. Közéleti szereplése 1831-ben a vármegyei közgyűlésen a kolerajárvány kapcsán a jobbágyság társadalmi helyzetéről elmondott beszédével kezdődött. Kossuth többször is felszólalt az épületben, az akkori megyeházán, mint a formálódó ellenzék egyik vezérszónoka. Szokatlan és merész szónoklatait szemtanúként az idős Kazinczy Ferenc is felemlegette levelezésében. Egyik protestáló felszólalását így örökítette meg: "Erre felkele Kossuth Lajos, s oly tűzzel, mintha kezében volna a zendítés szövétneke, két kezét csípejére rakván, képzelhetetlen vakmerőséggel tartá beszédét." Kossuth sátoraljaújhelyi emlékét utca, tér, szobor, több intézmény és emléktábla őrzi. Emléktábla található egykori iskolája falán (lásd: Sátoraljaújhely, Deák F. u. 10-12.), a városháza dísztermében, illetve azon házakon, ahol egykor ő, illetve szülei, testvérei laktak (lásd: Sátoraljaújhely, Móricz Zs. u. 17. és Hősök tere 8.). A fénykép 2007 augusztusában készült. Felh. irod.: Látnivalók Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Miskolc, Well-PRess, 2003 www.satoraljaujhely.hu/nevezetessegek www.vendegvaro.hu Fehér József: Két újhelyi Kossuth-legenda. = Széphalom. A Kazinczy Társaság Évkönyve 12. kötet, 2002 |
