| 921.47 KB | |
| 2008-02-08 11:02:43 | |
 | |
 | |||||||
Nyilvános  336 | 2901 | Szerencs, Rákóczi utca 124. | A városközpontból a vasútállomásra vivő hosszú Rákóczi utca vége felé található a híres Szerencsi Cukorgyár hatalmas épületegyüttese. A képen ennek egyik tagja látható. A XIX. század elejétől - elsősorban Tessedik Sámuel tevékenységének köszönhetően - hazánkban is egyre inkább terjedt a cukorrépa termesztése és a cukorfőzdék működése. A kiegyezés után már nagyiparivá fejlődött a cukortermelés. A századvégi szőlő-filoxéravész idején, a válság hatására született meg egy Zemplén vármegyei cukorgyár telepítésének gondolata. Számos elképzelés közül végül a gyár helyének Szerencset választották, jó közlekedési helyzete miatt. Nyolc hónap alatt épült fel Európa akkori legnagyobb cukorgyára és finomítója, amely 1889. december 1-jén kezdte meg a termelést. Az ipartelepítés megindította a település gyors fejlődését: 1880 és 1910 között a lakosság száma megháromszorozódott. A süvegcukorgyártás csökkenése miatt felszabadult cukorgyári épületrészekben 1923-ban beindította csokoládéüzemét az 1921-ben alapított Magyar Kakaó- és Csokoládégyár Rt., melynek termékei országosan ismertté tették Szerencs nevét. Az 1920-as évek közepétől a csokoládé és a csokoládés készítmények mellett bevezették a drazsé, az öntött praliné, a különböző desszertek, bonbonok és a macskanyelv gyártását, majd a karamellák készítését. Az 1936-37-es években kezdték meg a töltött-, töltetlen, valamint a selyemcukorkák előállítását. Az üzem épületeinek fafödém szerkezete gátolta a gépesítést, ezért előnyt kapott a kézi munka és minőség. A gyárat 1948 március végén államosították, ettől az időponttól a neve Szerencsi Csokoládégyár lett. A hatvanas években a hazai cukorkák harmada, a csokoládés termékeknek 29, a lisztes édességeknek pedig 22 százaléka készült a gyárban. Szerencsen 1973-ban 2400 ember dolgozott, akik évente 18 ezer tonna árut termeltek. Bővült a választék, számos cikk kiváló áru minősítést kapott. A céget 1991-ben megvásárolta a svájci Nestlé S.A., s ma több édesipari céggel - így a diósgyőri gyárral - együtt a Nestlé Hungária Kft.-hez tartozik. A gyár területén, az egykori finánclaktanyában 1989-ben megnyílt a Cukormúzeum, amely a világ harmadik ilyen jellegű múzeuma. Bemutatja a cukorgyártás történetét, elterjedését, technológiáját, a répacukor előállításának kifejlesztésében kiemelkedő szerepet játszó személyek életét. Dokumentumok, tárgyak és fényképek segítségével követhető itt nyomon a szerencsi cukorgyártás évszázados története, valamint a gyári élet, életmód hétköznapjainak és ünnepeinek históriája. A gyártörténeti kiállítás magvát Farkas István gondnok (1909-1993) több évtizedes gyűjtése képezi. A gyűjtemény önálló egysége szemlélteti a világ cukorcsomagolási kultúráját: a tárlókban öt világrész 48 országából csaknem 800 cukorcsomagolási minta látható. A fénykép 2007 augusztusában készült. Felh. irod.: Fazekas Lászlóné: Szerencs. Szerencs, Szerencsi Hírek Szerkesztősége, 1997 www.csokoladevilag.hu/content/view/187/31/ |
