| 665.53 KB | |
| 2007-09-15 20:34:59 | |
 | |
 | |||||||
Nyilvános  283 | 757 | Szeged, Dóm tér: Fogadalmi templom | A dóm a városkép egyik legjellemzőbb eleme, XX. századi egyházi építészetünk legmonumentálisabb alkotása, hazánk negyedik legnagyobb temploma. Építése 1913-ban kezdődött, de az I. világháború miatt csak 1930-ban szentelték fel. Valaha itt az Árpád–korból származó, azóta sokszorosan átépített Szent Dömötör–templom állott. Ennek bontásakor bukkantak Szeged legrégibb műemlékére, a román alapokon álló kora gótikus Dömötör–toronyra, amelyet 1931-ben felújítottak és keresztelőkápolnává alakítottak. A fogadalmi templom első terveit Schulek Frigyes készítette, aki a párizsi Sacre–Coeur-höz hasonlóan e templomot is fehér terméskőből akarta felépíteni. A város vezetősége — sokallva a költségeket — a terveket Foerk Ernővel módosíttatta, aki inkább a lombardiai téglaarchitektúrához vonzódott. Az 1913-ban megkezdett építkezést az I. világháború már 1914-ben félbeszakította. A tornyok addig elért magasságát a Szózat sorai jelzik, melyeket 1923-ban, az építkezés folytatásakor helyeztek el. Végül a templomot — amely közben székesegyház is lett — 1930. október 24-én szentelték fel a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére. A Dóm tér - szépsége és akusztikai adottságai révén szinte kínálkozik monumentális rendezvények megtartására. A város messze földön ismert és nevezetes nyári színháza, a Szegedi Szabadtéri Játékok 1931-ben indult, s tette fél évszázados működése során mára az operajátszás, a zenés–táncos produkciók és a musical műfajok nevezetes helyszínévé a Dóm teret. A fénykép 2007 júliusában készült. Felh. irod.: Péter László: Szeged. Bp. Panoráma, 1981 Nikolényi István: A Szegedi Szabadtéri Játékok kézikönyve 1931–2006. Szeged, 2006 |
