| 894.79 KB | |
| 2007-09-15 21:35:26 | |
 | |
 | |||||||
Nyilvános  270 | 637 | Szeged, Klauzál tér 5. Kárász-ház | A tér legszebb és legjelentősebb műemlék épülete a Kárász-ház (1845). A szegedi klasszicizmus legérettebb, egyszerű, de monumentális alkotása. Kiemelkedő szerepe van a tér kiegyensúlyozott hatásában. 1849-ben ebben a házban szállt meg Kossuth Lajos és ennek kovácsoltvas erkélyéről mondotta el július 12-én utolsó nyilvános hazai beszédét, majd 14-én itt írta alá a román - magyar megbékélési tervezetet is Nicolae Bălcescuval. A történelmi nevezetességű erkély 1918-ban is szerephez jutott. Innen jelentette be október 31-én a szegedi Nemzeti Tanács a város népének az őszirózsás forradalom győzelmét. Szólt ekkor a szegediekhez Móra Ferenc és Juhász Gyula is. Majd az események fordultával 1919. június 2-án Károlyi Gyula kormánya is itt hirdette ki megalakulását. A Kárász családból többen is beírták nevüket a város történetébe. Az alapító, Kárász Miklós (1715-1797) szegény felvidéki nemes ifjú volt, városi íródeáknak került Szegedre. 1739-ben lett Szeged főjegyzője, s egyúttal - szabályellenesen - tanácsnoka is, majd 11760-ban Csongrád megye alispánja. Vagyonát házasságával alapozta meg. A mostani ház helyén az 1760-as években építette fel kúriáját. Eléje Szentháromság-szobrot emelt, állítólag fogadalomból, mert egy kocája elvesztése miatt ártatlan kondását agyonütötte. Móricz Pál "A Kárász uraság kocája" című elbeszélésében dolgozta fel a helyi szájhagyományt. Fia, Kárász István (1745-1815) Csongrád megye alispánja, az 1790-91. évi országgyűlésen a nemesi ellenzék egyik elszánt vezére volt. Az ő fia, szintén Kárász István 1840-ben mint Csongrád megye követe az országgyűlésben Deák Ferenccel emelte fel szavát az ősiség ellen. Kárász Miklós egy másik unokája, Kárász Benő (1792-1874) építette a most itt álló Kárász-házat. Ő a megyének a reformkorban alispánja, 1848-ban főispánja, tagja a szegedi hadi választmánynak, amiért Világos után a pesti Újépület foglya volt. Kegyelem révén szabadult ugyan, de az önkényuralom alatt állandó rendőri felügyelet alatt állott. Az alkotmány visszaállításáért folytatott küzdelemben, Szeged gazdasági fejlődésében jelentős szerepet játszott, majd 1861-től 1868-ig ismét főispán lett. Lánya, Anna fiatalon meghalt, egyetlen fia, Kárász Géza (1837-1905) kezén pedig a vagyon elúszott. Amikor 1857-es szegedi látogatásakor ebben a házban szállt meg Ferenc József, az anekdota szerint a húszéves, tüzes kuruc Kárász Géza éppen akkor érkezett haza külföldről, s a kapu alatt a császári őrséget meglátva iszonyú lármát csapott, mire apja a hajdúkkal bezáratta a kocsiszínbe... A fénykép 2007 júliusában készült. Felh. irod.: Péter László: Szeged. Bp. Panoráma, 1981 |
