| 923.22 KB | |
| 2007-09-15 22:06:59 | |
 | |
 | |||||||
Nyilvános  302 | 739 | Szeged, Roosevelt tér 1-3. | A tér reprezentatív épülete a görögösen klasszicizáló Közművelődési palota, amely 1896-ban épült Steinhardt Antal és Lang Adolf tervei alapján. Korintoszi oszlopokon nyugvó timpanonjának felirata: "A KÖZMŰVELŐDÉSNEK". A két szélső oszlop előtt Szokratész és Homérosz, a bejárat két oldalán Klió - a történetírás, és Euterpé - a lírai költészet és a zene múzsájának szobrai láthatók. Az épület eredetileg egyszerre adott otthont Szeged város múzeumának és a Somogyi Könyvtárnak, így a két intézmény története szorosan összefonódik. A Közművelődési palota ma már teljes egészében az 1950-től Móra Ferenc nevét viselő múzeum és a Szegedi Egyetem Régészeti Tanszékének otthona (a Somogyi Könyvtár 1984-ben költözött mai épületébe a Dóm közvetlen közelébe). A múzeumot története során olyan jelentős személyek irányították, mint Reizner János (1882 és 1904 között), Tömörkény István (1904-1917 között), majd Móra Ferenc (1917 és 1934 között). A múzeumban a látogató megtekintheti Móra Ferenc emlékszobáját. Itt láthatók Móra dolgozószobájának bútorai és tárgyai, megidézve azt a környezetet, amelyben a múzeumigazgató Móra írt és dolgozott, amikor éppen nem az ásatásokon tevékenykedett. Néprajzi gyűjtőmunkáját édesanyja menyegzői ládája és édesapja néhány szűcsszerszáma jelképezi. Az emlékszobában látható néhány olyan tárgy is, amelyeket ásatásai során tárt fel. Az állandó képzőművészeti kiállítás leghangsúlyosabb része a múzeum díszterme, ahol Vágó Pál szegedi árvízi képe és Munkácsy Mihály "Honfoglalás" című nagy színvázlata foglalja el a terem két rövidebb oldalán a teljes falfelületet. A díszterem harmadik éke Mednyánszky László nagy méretű olajfestménye, a "Virágzó mandulafa". A múzeum néprajzi gyűjteménye ma 15 612 db tárgyat őriz. Kiemelkedő értékű tárgyegyüttesek: XIX. századi festett bútorok, cserépedények (Hódmezővásárhely, Makó és Szeged műhelyeiből), kézműves műhelyek teljes eszközkészletei, kocsik és lószerszámok, teljes női öltözetek Szegedről és környékéről. A 108 090 egyedileg beleltározott tárgyat tartalmazó régészeti gyűjtemény első darabjai az 1879-es szegedi nagyárvizet követő évek földmunkái során kerültek elő. A régészeti kutatás Móra Ferenc igazgatása idején lendült fel. Móra bronzkori és avar temetők egész során kívül gepida temetőt, hunkori telepet tárt fel. Nevéhez fűződik a nagyszéksósi lelet megmentése is. Különgyűjteményként 1980-ban került a múzeumba Bálint Sándor hagyatéka, amely munkásságának dokumentumait és az általa gyűjtött szakrális tárgyakat foglalja magában. A fénykép 2007 júliusában készült. Felh. irod.: Péter László: Szeged. Bp. Panoráma, 1981 www.mfm.u-szeged.hu |
