| 909.78 KB | |
| 2008-07-03 10:34:34 | |
 | |
 | |||||||
Nyilvános  263 | 665 | Sopron, Hátsókapu 2. | Az ún. Caesar–ház hatalmas reneszánsz sarokerkélyével a városkép jellegzetes eleme. Helyén valamikor több kisebb, valószínűleg a XV. században épült lakóház állt. Az 1676-ban Sopron belvárosát sújtó nagy tűzvész után ezek megmaradt részei, valamint a belső városfal maradványainak felhasználásával épült fel e pompás kis városi palota. Dongaboltozatos kapualjában megmaradtak a középkori ülőfülkék. Udvari szárnyának emeletén toszkán oszlopos, köríves árkádsor van. Az udvarból a falszorosban kialakított kertbe juthatunk, ahol látható a római és a ráépült középkori városfal, amelyet ablakokkal áttörve az épület hátsó homlokzataként használtak fel. Két emeleti termében megmaradt az 1700 körül készült, kora barokk ornamentális stukkómennyezet. Az 1681-es országgyűlés idején ebben az épületben ülésezett a főrendiház, ekkor választották Magyarország nádorává Esterházy Pál herceget, aki Harmonia caelestis című kantátasorozatával beírta nevét a magyar zenetörténetbe is. Egy fekete márványtábla a ház egykori tulajdonosairól emlékezik meg: Ihász Imre (1772-1842) táblabíróról és fiáról, Ihász Rezső (1817-1886) főjegyzőről, országgyűlési képviselőről. A fénykép 2008 júniusában készült. Felh. irod.: Czellár Katalin: Sopron. 3. jav. kiad. Bp. Panoráma, 2000 |
