| 894.77 KB | |
| 2008-07-03 13:04:59 | |
 | |
 | |||||||
Nyilvános  251 | 745 | Sopron, Széchenyi tér 15. A Magyar Művelődés Háza | A kultúrpalotát a hajdani olaszbástya helyén emelték Kaszinó céljára 1872-ben a bécsi Wachter Lajos építész tervei alapján, a város első kaszinója közelében, de annál még hangsúlyosabban központi helyen. Építését a városi polgárság fokozódó kulturális igénye és jelentős gazdasági ereje tette lehetővé. A homlokzatán a MAGYAR MŰVELŐDÉS HÁZA feliratot viselő épület neoreneszánsz stílusú, nagyjából a pesti Magyar Tudományos Akadémia építészeti megoldásait követi. Avatása idején a város legreprezentatívabb épülete volt. A két világháborút szinte sértetlenül túlélt épületet az 1960-as években „modernizálták”, ami igényes belső tereinek szétdúlásával és uniformizálásával járt. Az időközben meglehetősen lepusztult kultúrpalotát a közelmúltban ismét átalakították. Tervezői megpróbálták a soproniak jogos óhaja szerint eredeti formájában visszaállítani — a kritikai visszhang szerint ez nem sikerült egyértelműen. Az újjászületett épületben 2003-ban nyílt meg a Liszt Ferenc Konferencia és Kulturális Központ. Egykor a nagyteremben bálok és más rendezvények mellett sok elsőrangú művész szerepelt. Liszt Ferenc, akit egész élete során különleges kapcsolat fűzött Sopronhoz, két utolsó soproni hangversenyét itt tartotta 1874-ben, illetve 1881-ben. Az épület előtt, illetve a Liszt–szobor előtt egy–egy járdába ágyazott kis bronztábla jelzi, hogy e helyek a soproni Liszt Ferenc sétaút állomásai. A közelmúltban jelölték ki azt a virtuális útvonalat, amely Liszt legfontosabb soproni emlékhelyeit köti össze, s melynek további pontjai a következők: Fő tér 8. (Storno–ház), Templom utca 6. (Bezerédj–ház), Petőfi tér 3. (a régi kaszinó) és Szent György utca 12. (Liszt szalon). Az 1900-as évek legnevezetesebb művész–vendége Bartók Béla volt. Először fiatal művészként egy vegyes tartalmú irodalmi–zenei esten lépett itt fel 1905. december 9-én (lásd még: Sopron, Pócsi u. 5.), s bár szeretett volna hamarabb visszatérni, következő soproni fellépésére ugyanebben a teremben csak 1924. március 9-én került sor. muzsikusok mellett a kor legnagyobb írói, költői is megfordultak itt a Frankenburg Irodalmi Kör szervezésében . A Kaszinó épülete később a soproni takarékpénztáré lett. 1942-ben hajszálon múlt, hogy a Volksbund meg nem kaparintotta, de a magyarság helytállásával sikerült megakadályozni. Akkor került az épület homlokzatára a Magyar Művelődés Háza név. A kép 2008 júniusában készült. Felh. irod.: Czellár Katalin: Sopron. 3. jav. kiad. Bp. Panoráma, 2000 Csatkai Endre: Sopron. Bp. Képzőművészeti Alap, 1971 Winkler Gábor: Sopron építészete a 19. században. Bp. Akadémiai Kiadó, 1988 Csatkai Endre: Liszt Ferenc és Sopron. = Liszt a miénk ! Bp. Liszt Növendékek Emlékbizottsága, 1936 Házi Jenő: Liszt Ferenc Sopronban. Sopron, 1936 Nagy Alpár: Bartók Béla soproni kapcsolatai. = Életünk 1975. 5. |
