| 281.41 KB | |
| 2006-12-31 17:53:27 | |
 | |
 | |||||||
Nyilvános  581 | 2189 | Rövid leírás | Teljes leírás (2.93 KB) | Jászberény, Lehel vezér tér 28. A Lehel Vezér tér és a Déryné utca sarkán modern épület áll. Déryné utcai oldalán egy 1984-ben állított emléktábla olvasható: ITT SZÜLETETT INNEN INDULT KÜZDELMES ÚTJÁRA DÉRYNÉ SZÉPPATAKI RÓZA 1793-1872 DICSŐSÉGGÉ VÁLT AJKÁN A MAGYAR SZÓ, A MAGYAR DAL, SZÍNMŰVÉSZETÜNK HALHATATLANJÁNAK EMLÉKÉRE JÁSZBERÉNYI VÁROSI TANÁCS HAZAFIAS NÉPFRONT 1984 Itt, az OTP jászberényi székházának helyén állt egykor Déryné édesapja, Scheckenbach József patikája. Scheckenbach József Hatvanból települt Jászberénybe, s feleségül vette az özvegyen élő, több gyermekes Riedl Ninát. Két gyermekük született: 1793. december 24-én Róza, majd 1798-ban Johanna, aki később szintén színésznő lett, bár tehetségében messze elmaradt nővérétől. Scheckenbach (a szakirodalomban mindenütt olvasható Schenbach-hal szemben ez volt az apa vezetékneve) több próbálkozás után megvásárolta az itt levő telket egy rajta álló kis házzal. Patikaházát, Jászberény első gyógyszertárát ennek helyére, több menetben ő maga építette. Első része 1794 nyarán készült el, amit egy év múlva tovább bővített. Déryné idős korában papírra vetett emlékezéseiben ezt a házat nevezte meg szülőházaként. A városi hivatalos iratok fényében ez nem helytálló (elképzelhető, hogy a mai Margit utcában született), viszont az igaz, hogy kicsi gyermekkorától itt lakott, legkorábbi emlékeinek helyszíne ez a patikaház volt. A különc patikus — mivel a remélt fiú helyett kislánya született — Rózát fiúnak akarta nevelni. Három éves korától fiúruhában járatta; elképzelése az volt, hogy fiúként iratja majd be az orvosi egyetemre, hogy utódja legyen. Miután második lánya, Johanna is megszületett, Scheckenbach fiatalon, harminc éves korában meghalt. Az özvegy nehéz anyagi helyzetbe került, s végül el kellett adnia a patikát. Édesanyjától hallott Róza először színházról mesélni, s már ezek a mesék olthatatlan vágyat keltettek a kislányban. Az özvegy édesanya hamarosan Pestre vitte lányát német szót és varrást tanulni. A baráti házaspár, akiknél elhelyezte Rózát, a később Mátray Gábor néven ismertté vált muzsikus és zenetörténész szülei voltak. Ekkor látott először igazi színházi előadást. Nem minden nehézség nélkül, de sikerült a színi pályára kerülnie, s vált belőle prózai és zenés színháztörténetünk legendás alakja. S idős korában papírra vetett Emlékezései révén a magyar szépirodalomba is beírta nevét. Felh. irod.: Déryné Széppataki Róza: Déryné emlékezései. Bp. Szépirodalmi Kiadó, 1955. Karcsai Kulcsár István: Így élt Déryné. Bp. Móra Kiadó, 1978 |
