Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
2.31 MB
2010-11-14 20:11:34
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
594
1347
„Ifjú Robinsonok”

1950. Nagykanizsa

Feszes sorban,
vigyázzban
áll az
udvaron
110 dacos,
büszke
fiatal.

Szólt a TANÁR úr:
„ifjú Robinsonok
vagytok, ”
legyen hát
itt és most
igazi
fényes
viadal!

Fogjunk össze
erős hittel,
az otthonról
hozott
tiszességgel,
emberséggel!

Építsünk (együtt)
műhelyt,
udvart,
jövőt,
„palotát”;

házat -
hazát,
„erős várat,”
iskolát!

Nekifeszült
tanár,
diák.
Lélekig
szaladt
a hívó szó,
a gondolat,
s közben
elzúgott
felettük és
melettük
a lélekölő
fondorlat.

Szólt a TANÁR úr:
hát...
fogjunk össze
erős hittel,
az otthonról
hozott
emberséggel,
tisztességgel!

és...
ritmust
sistergett a
seprű,
satu dalolt,
jajdult,
szilánk –
sziporka
röpködött.

S a sok
selejtes
szerszám-gép
már
megjavítva
„kínos rendben”
a sarokban
őrködött.

A műhelyben (meg?)
szólt a nóta,
folyt a
vidám
„keverés”
a meszelés.

Végre, végre
mindenki
örömére
beindult
a „hossznyújtás”,
az „S-nyújtás”,
az „U-vas reszelés”.

S szólt a TANÁR úr:
összefogunk
erős hittel,
az otthonról
hozott
tisztességgel,
emberséggel.

„Ifjú Robinsonok!”
Büszke vagyok
rátok, ...
van
végre
jövőtök,
és van
szép
iskolátok!

...hol van már
a technikum,
hol van
azóta???
De akkor... és
ott - és ki
tudja hányszor -
felharsant a
nóta:

... huszonegy, huszonkettő, huszonhárom,
géptechnikus a legelső a vlágon.
Hogyha megy, hogyha megy ...

Korán elment
a TANÁR úr.
Csillagközi
úton
jár.

Hálás szavát
égi hittel
onnan
küldi
már.

Köszönöm
fiúk, lányok,
szívemben

ROKONOK.

Vigyázzatok
egymásra
őszhajú
„ifjú”
ROBINSONOK!