* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
2.31 MB | |
2010-11-14 20:11:34 | |
Nyilvános 589 | 1341 | „Ifjú Robinsonok” | 1950. Nagykanizsa Feszes sorban, vigyázzban áll az udvaron 110 dacos, büszke fiatal. Szólt a TANÁR úr: „ifjú Robinsonok vagytok, ” legyen hát itt és most igazi fényes viadal! Fogjunk össze erős hittel, az otthonról hozott tiszességgel, emberséggel! Építsünk (együtt) műhelyt, udvart, jövőt, „palotát”; házat - hazát, „erős várat,” iskolát! Nekifeszült tanár, diák. Lélekig szaladt a hívó szó, a gondolat, s közben elzúgott felettük és melettük a lélekölő fondorlat. Szólt a TANÁR úr: hát... fogjunk össze erős hittel, az otthonról hozott emberséggel, tisztességgel! és... ritmust sistergett a seprű, satu dalolt, jajdult, szilánk – sziporka röpködött. S a sok selejtes szerszám-gép már megjavítva „kínos rendben” a sarokban őrködött. A műhelyben (meg?) szólt a nóta, folyt a vidám „keverés” a meszelés. Végre, végre mindenki örömére beindult a „hossznyújtás”, az „S-nyújtás”, az „U-vas reszelés”. S szólt a TANÁR úr: összefogunk erős hittel, az otthonról hozott tisztességgel, emberséggel. „Ifjú Robinsonok!” Büszke vagyok rátok, ... van végre jövőtök, és van szép iskolátok! ...hol van már a technikum, hol van azóta??? De akkor... és ott - és ki tudja hányszor - felharsant a nóta: ... huszonegy, huszonkettő, huszonhárom, géptechnikus a legelső a vlágon. Hogyha megy, hogyha megy ... Korán elment a TANÁR úr. Csillagközi úton jár. Hálás szavát égi hittel onnan küldi már. Köszönöm fiúk, lányok, szívemben hű ROKONOK. Vigyázzatok egymásra őszhajú „ifjú” ROBINSONOK! |