| 1.03 MB | |
| 2008-05-14 09:14:45 | |
 | |
 | |||||||
Nyilvános  1000 | 2652 | Rövid leírás | Teljes leírás (10.9 KB) | Galambok - Magyarország műemlékjegyzéke - Zala megye 2006 028-029old A részlet szövege: GALAMBOK 6374 R. k. templom (Urunk mennybemenetele) Ady Endre u. hrsz.: 613 késő barokk 1802 A település főutcája mentén, kis emelkedőn, szabadon álló, egyhajós, egyenes szentélyzáródású, K-i homlokzati tornyos templom, a szentély felől kontyolt nyeregtetővel, a szentély É-i oldalához csatlakozó sekrestyével. A K-i homlokzat tengelyében vízszintes záródású, kőkeretes, füzérdíszes kapu, a két szélső tengelyben félköríves záródású, vállkővel és zárókővel tagolt szalagkeretes, üres szoborfülkék. A főpárkány fölötti oromzat szélein meanderdísz, rajta két kőváza. Csehsüveg boltozatos hajó és szentély, fiókos dongaboltozatú sekrestye, a hajó bejárati oldalán karzat. Falképek: a diadalíven és a szentélyben oltár-architektúra, 1801 (ifj. Dorffmaister István). Berendezés: oltár, vörös márvány ambó, 20. század, oltárkép, 1801 (ifj. Dorffmaister István), restaurálva, 1975; szószék, 19. század eleje, padok, 18. század vége; tabernákulum, 19. század közepe; keresztelőkút, 20. század. Orgona: 1898 (Országh Sándor). Épült 1801–1802-ben. A templomkertben: a templom D-i homlokzata előtt kőkereszt (trsz. 6376); első világháborús emlékmű, 1920-as évek. BK Kőkereszt 6376 Ady Endre u. hrsz.: 613 klasszicista 1847 Az r. k. templom (trsz. 6374) D-i homlokzata előtt álló kőkereszt. A talapzat körül áttört kőkerítés, lábazattal, párkánnyal. Lábazattal és párkánnyal tagolt, kváderezett talapzaton emelkedő feszület, szárai karéjos végződésűek. A kereszten kőkorpusz, a kereszt tövében Mária és Mária-Magdolna alakja. Mindkettő kontraposztban, dúsan redőzött ruhában, összekulcsolt kézzel. Felirata szerint 1847-ben emelték a galamboki hívek. BK 6375 R. k. plébániaház 6375 Ady Endre u. 1. hrsz.: 566/6 késő barokk 19. század eleje Enyhén emelkedő terepen, az r. k. templomtól (trsz. 6374) É-ra álló, L alaprajzú, földszintes, kontyolt nyeregtetős épület. Az L rövidebbik szárnya az utcavonallal párhuzamos. Az udvari szárny homlokzatát hat, beüvegezett, kosáríves nyílás tagolja, a negyedik és az ötödik között van a vízszintes záródású ajtó, melyhez előtetővel ellátott terasz kapcsolódik. Ny-i végéhez toldalék épült. Az utcai szárny egytraktusos, az udvari szárny egytraktusos, oldalfolyosós elrendezésű. Az udvari szárny helyiségei fiókos dongaboltozatúak, a többi síkmennyezetes. Nyílászárók: 19. század vége – 20. század eleje. A 19. század elején épült plébániaházat a 19. század végén – 20. század elején historizáló stílusban átépítették. 1983–1984-ben felújítva. BK Lakóház és gazdasági épület Somogyi Béla u. 12. hrsz.: 420 – (Tájház) 8752 A település főutcája mentén, enyhén emelkedő terepen, az utcavonaltól beljebb, azzal párhuzamos hossztengellyel épült, szabadon álló, deszkakerítéssel körbevett lakóház és gazdasági épület. Gerendavázon álló, téglalap alaprajzú, földszintes épületek kontyolt nyeregtetővel, zsúpfedéssel. A lakóház sárfalú, lopott tornácos, háromosztatú elrendezésű: szoba, konyha, kamra. A gerendafödémes, deszkaborítású helyiségek a tornácról nyílnak. A konyhában kemence. A gazdasági épület ól része deszkafalú. A nyitott fedélszékes gazdasági épület szintén háromosztatú: istálló, szín, ól. Az istállóban fából készült jászol. Épült 1840-ben, felújítva 1997-ben. Népi műemlék. BK Ref. templom 6377 Somogyi Béla u. 16. hrsz.: 418/11 késő barokk 18. század vége Magaslaton, szabadon álló, egyhajós, poligonális záródású templom, K-i homlokzata előtt toronnyal, a záródás felett kontyolt nyeregtetővel. D-i oldalához a bejárat előtt, négyzetes alaprajzú, három oldalán kosáríves záródású nyílásokkal megnyitott, kontytetős előcsarnok csatlakozik. A torony két oldalán a főpárkány fölött, az oromzat szélein, kővázák. Csehsüveg boltozatos belső tér, negyedgömb boltozatú záródás, a hajó bejárati oldalán fakarzat. Berendezés: jellemzően 19. század második fele; szószék, Mózes-szék, úrasztala, padok, karzat, 1861–1864. Orgona: 1907 (Országh Sándor). A 18. század végén épült templomot 1861–1864 között és 1975-ben felújították. BK A részlet a következő könyv online változatából származik: Cím: Magyarország műemlékjegyzéke Közreműködő: Haris Andrea. (szerk.) ; Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (Budapest) (közread.) ; Somorjay Sélysette. (szerk.) ; Bardoly István (közrem.) Szerz. közl.: [sorozatszerk. Haris Andrea, Somorjay Sélysette] ; [mtárs Bardoly István] ; [közread. a] Kulturális Örökségvédelmi Hivatal. Kiadás: Budapest : KÖH, 2006 Kötetadat: Zala megye ISBN: 963-86510-7-5 ö ISBN: 963 7474 10 2 Nyelv: magyar A jegyzék a Kultúrális Örökségvédelmi Hivatal honlapján, a következő link alatt található: http://www.koh.hu/index.php?_mp=nyitolap&_amp=MUEML A fejléc adatairól 1. Objektum neve – törzsszám A fejléc első sora a műemlék eredeti rendeltetésének megfelelő nevet tartalmazza. Mögötte zárójelben templom esetében annak titulusa, más épületeknél indokolt esetben az eredeti rendeltetéstől eltérő, mai használatra utaló intézmény név (pl. városháza, múzeum, szálloda, oktatási intézmény hivatalos neve, stb.) olvasható. A törzsszám (trsz.) a műemlék egyetlen soha nem változó adata. A gyors azonosítás, illetve a törzsszám szerinti keresés lehetősége végett az objektummal egy sorban, a fejléc jobb szélén kiemelten jelenik meg. Összetartozó műemlék részek vagy történetileg egy együttest alkotó műemlékek sokszor külön törzsszámon lettek műemlékké nyilvánítva. Előfordulhat ezért, hogy egy fejléc alatt a leíró részben több, külön törzsszámmal rendelkező objektum szerepel. A törzsszámot ezekben az esetekben is az objektummal egy sorban tüntetjük fel. 2. Utca, házszám Egy utcán belül, amennyiben a számozás ezt lehetővé teszi, először a templomot adjuk meg, ezt követi a parókia, majd egyéb objektumok, pl. szobrok következnek. Házszám nélkül említünk egyes műemlékfajtákat (elsősorban templomokat), amennyiben a topográfiai azonosítás szempontjából a házszám közömbös vagy éppen zavaró. Előfordul, hogy a műemlék nem köthető nevesített közterülethez. Az ilyeneket a település végéhez soroltuk, és a leírásban kitértünk a településen belül elfoglalt helyükre. 3. Helyrajzi szám Ha egy helyrajzi számon és egy címen (pl. temetőben) több, külön törzsszámmal védett objektum van, akkor az együttesre utaló műemlék megnevezés alatt a közös adatokat egyszer adjuk meg. Ezt követően külön címszavanként következik a műemlékek leírása. Ilyen esetben az emlékeket mutatóztuk. Ezt az eljárást követtük, tekintet nélkül arra, hogy a teljes együttes védett-e vagy sem. (Védett együttes mellett mindig törzsszám szerepel.) Ha több helyrajzi szám is tartozik egy törzsszámhoz, akkor a fejlécben valamennyi számot feltüntettük. Amennyiben ilyen esetben több elemből álló műemlékről van szó, akkor a leíró részben minden külön említett elem után zárójelben megadjuk a vonatkozó helyrajzi számot. 4. Stílus A műemléket jelenleg meghatározó, domináns stílusjegy alapján került meghatározásra. Egyéb, érzékelhető stíluselemekre a leíró részben utalunk. 5. Datálás A műemléket jelenleg leginkább jellemző építési dátum. Korábbi építési periódusokra, illetve későbbi átépítésekre a történeti részben utalunk, fennmaradt részletek esetén lehetőség szerint azokra vonatkoztatva. A leírás A műemlékek leírása tartalmilag öt szakaszból áll, amely folyamatos szövegként jelenik meg. Az objektum topográfiai meghatározása a műemlék településen belüli vagy ahhoz viszonyított helyét adja meg, amennyiben ez az azonosításhoz nélkülözhetetlen, avagy azt segíti. Az emlék jellegének leírása utal a környezettel való kapcsolatra (tájolás, beépítés módja, környező terepviszonyok, amennyiben ezek jellemzőek), alaprajzi elrendezésre, tömegre és a jellegzetes homlokzati elemekre (pl. rizalitok, erkélyek, stb.). Részletes homlokzatleírás nem volt cél. Belső építészeti részletet csak akkor említünk meg, ha ez tartozékként jelentős, esetleg a datálás vagy a stílus meghatározás alapjául szolgált. Ezt követi az épület tartozékainak és berendezésének utalásszerű ismertetése (falfestés, üvegablak, berendezés), az adott elem után zárójelben az ismert mesterek nevével; az orgonát külön említjük, amennyiben hangszerként is műemléki értékkel bír. A mesternevekre, berendezésre történő utalás jelzésszerű, tételes információért a KÖH műemléki nyilvántartásához kell fordulni. A leírást az építéstörténet lényegesnek ítélt momentumainak felsorolása követi, a fejléc tartalmának megismétlése nélkül. Csak olyan adatokat szerepeltetünk, amelyek az építéstörténet szempontjából meghatározóak. A leírásban az építész és az építtető nevére, illetve a kivitelezőre külön utalás történik zárójelben. Az épület egyes részleteire vonatkozó építési dátumokat lehetőség szerint a leíró részben, az egyes épületrészek leírása után közöljük. Zala megye műemlékeinek revíziójára 2002–2003-ban került sor, a kéziratot 2006. augusztus 14-én zártuk le. A műemlékjegy-zék a KÖH hivatalos kiadványa, mely a Műemlékvédelmi Tudományos Intézet gondozásában jelenik meg. RÖVIDÍTÉSEK D – dél É – észak ev. – evangélikus gör. kat. – görög katolikus hrsz. – helyrajzi szám K – kelet KÖH – Kulturális Örökségvédelmi Hivatal MJT - műemléki jelentőségű terület MK – műemléki környezet Ny – nyugat r. k. – római katolikus ref. – református trsz. – műemléki törzsszám u. – utca |
