* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 11.23 MB | |
| 2023-05-03 15:19:49 | |
 | |||||||
Nyilvános  322 | 498 | Rövid leírás | Teljes leírás (346.29 KB) | Zalai Közlöny 1885. 006-009. szám február Zalai Közlöny A nagy-kanizsai „Kereskedelmi Iparbank”, „nagy-kanizsai önkéntes tűzoltó egylet”, a „zalamegyei általános tanítótestület”, a „nagy-kanizsai kisdednevelő egyesület”, a „nagy-kanizsai tisztiönsegélyező szövetkezet”, a „soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmány"-ának hivatalos lapja. Hetenkint egyszer, szombaton, megjelenő vegyes tartalmú hetilap. 24. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: \ACiY-KAMZSA, 1885. febrsár 7-én. 3-1K szám. 4 am. Előf itetési ár: egé«« évre . . w 5 frt.-- fél érre . . . . 2 frt 60 kr. negyedévre . . 1 . 25 „ Egye* szám 10 kr. HIRDETÉS EK 8 hasábos petitsorban 7, másodsor 6, s minden további sorért 5 kr. NYILTTÉRBEN soronkói.t 10 krért vétetnek lel Kincstári illeték minden egyes hirdetésért 30 kr fizetendő. 1 _L A lap szellemi részét illető közlemények a sterkesztőséghez, anyagi rvsiét illető közlemények pedig a kiadóhivatílho« bérmentve intézenüők: \ a try-K a n i z s á 11 Wlassicshái. Bérmentetlen levelek nem fogadtatnak el A nagy-kanizsai „Kereskedelmi Iparbanku, „ nagy-kanizsai önkéntes tüzoltó-egyleiu, a „zalamegyei általános tanító- KéziraUk vissza ie« küldetlek. jj -------- ---------— ------- > » —w--------- -------— ~ j — íj«"———— estidet*, a „nagykanizsai kisdednevelö egyesület", a vnagy kanizsai tisztiönsegélyzö szövetkezet'', a a soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsaib''Üválasztmány''-ának hivatalos lapja. HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON, MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. A társulásról. i A társulási sz«llem sohasem volt talán olyan uralkodó mint korunkban. Ha jótékony ezélt akarunk elérni, alakítunk társulatot. Ha mulatni akarunk, alakítunk társulatot. Ha ájtatoskodni akarunk, alakítunk társulatot Ha nem akarunk házasodni, alakítunk társulatot. Akármit akarunk, ha jót, ha rosszat, mindenhez társulat, egyesület kell. Mindez arra mutat, hogy a társnlási szellem most éli fénykorát. Gombamódra teremnek a különböző czélu társulatok és egyesületek; nagyszabásban készülnek, az alapszabálytervezetek, 8 innen-onnan a belögy-ministeriumnak külön alapszabály megerősítő hivatalt kell felállítania a tengernyi „kör,'' „társulat", .szövetkezet*, „egylet* sat. létrejöttének miatta. \ És mit tapasztalnnk ? Azt, hogy a társas életnek nyomorúsága ellen napról-napra élesebb jelieget ölt ugy a sajtóban, mint magán-életben a panasz. Hasztalan van a lázas szervezkedés, a társadalmi osztályok nemhogy assimilálódnának, ellenkezőleg mind- inkább széthuzókká lesznek. De még azt is lehetett és lehet tapasztalni, hogy ez a mondva csinált, erőltetett társulás, a társas élet legtisztább forrását: a patriar-chalis, a családias életet, ugy szól ván teljesen kiapasztotta, semmivé tette. Most azután ott vagyunk, hogy folytonos panaszt hallunk egyfelül a családias élet megszűnte, mas felül a ny.lvános jellegű társas élet zűrzavaros, békétlen állapota miatt. " » Ez a valóban békétlen és összhangnélküli társas élet, mely most jobbról, balrói szemünkbe ötlik, önkéntelenül eszünkbe juttatja az egyszeri „tüskés borzok" meséjét. Ennek a mesének essentiája ez: Két egymás közelében lakó borz fázni kezdett. Mindketten tűnődtek, hogy miképen segíthetnének egymáson? Elsőben arra a gondolatra jöttek, hogy összebújnak, s ugy melegszenek egymás által. A próba azonban nem vezetett sikerre, mert — amint összebújtak — saját tüskéjükkel sebezték egymást. A fájdalmas érintésre mindkettő felhagyott e kísérlettel. De a hideg csak tovább tartott s ez ösztökélte őket a közeledésre. Újra közeledtek egymáshoz, de megint csak fájdalmas lőn az érintkezés. Hosszú kísérletek után végre megtalálták azt a közelséget, hol egymástól melegedhettek anélkül, hogy ez az érintkezés fájdalmas volt volna. A mi társadalmunkban naponkint ez a mese ismétlődik. A társadalomban ez idő szerint majdnem mindnyájan fázó borzok vagyunk. Érezzük, hogy nagy szükségünk van egymás melegére. Ez az oka, hogy minden áron közeledai akarunk egymáshoz ; de éppen azért, mert e közelítésben nem igen találjuk el a kellő mértéket, a középutat : a közelítés első kísérlete — ha esetleg, amint ez történni szokott: fájdalommal jár — visszariaszt bennünket, megszüli a reactiot. Innét van azután a sok széthúzás, a kasztokra szakadás. Mert — ne tagadjuk! — minden társadalmi osztálynak megvan a maga tipikus tüskéje vagy mondjuk megkülönböztető vonása, jellege, mely lehetetlenné teszi a teljes, közvetlen egymáshoz való simulást Most már az, aki a tüskéket figyelmen kivül hagyva, teljes fesztelenséggel akar közelíteni, — igen természetes, hogy szúrásokat oszt és szúrásokat kap. Ezek az osztott és kapott szúrások azután éppen elégségesek a teljes elidegenítésre. Mert mi a tekintetben már azután nem követjük a mesebeli borzok példáját, hogy a tisztes közelség elérésére és megtartására törekednénk. A mai társadalom az egymáshoz való elvi szempontok szerint nagyon is szeret democralikus lenni. A honoratior poharat ürít az iparossal, a földmivessel, a munkással; le is ül vele egy asztalhoz, elbeszélget ott ügyekről, bajokról. Hát ez igen szép!'' Csakhogy ez az érintkezés nem bensőségteljes, nem őszinte, legalább legtöbbnyire nem az. Függ ez az időtől, a körülményektől s legtöbbször attól: vijjon az illető honoratior mellett vagy közelében nincs-e olyan mtgasabb vagy hasonló állású egyén, kit a társulás e módja kellemetlenül érinthet? Más oldalról meg az iparosok, földmivesek s egyéb a honoratiorok osztályába nem tartozó egyének legnagyobb részben az őszinte szivvel közeledőket nem méltányolják. Sőt azt lehet mondmi, hogy a közeledés, a társulás ezen említett módja elkapatottá teszi őket s a helyett, hogy e rájok nézve kitüntető, fölemeló társulást illó tisztelet-adással viszonoznák, magukat egyszerre olyan urnák, olyan embernek tarják mint akármelyik ügyvéd, orvos, pap vagy bármely honoratior és alig-alig, hogy kalapot billentenek a velők egy társaságban élő, de tudományos pályán működő egyéneknek. Nem egyszer ez a nagyra-tartás tiszteletlenségbe is átcsap; mi azatán az illető honora-tiort kijózanítván, tartózkodóbbá, nem egyszer teljesen zárkozoítá teszi. Ekkor meg azután előállnak, hogy „nini, beh kevély lett egyszerre!" Mindkét részről készen van a meghasonlás, a széthuzódás. Miért? Mert nem találták meg azt a közép-po3Ítiot, melynek elfog- lalása mellett az együttlét, a társulás állandóvá válhatott volna. Annyi bizonyos, hogy ez idő szerint x kézműves osztály különösen nagyon erős democratikus érzelmeket, elveket táplál, követ és nyilvánít társadalmi föllépésében. Csakhogy nem hiszszük, hogy valaki nagyon kérne az olyan democratiából, mely az észt és tudományt a közönséges, — habár tisztességes — kéz-mü-iparral identificálja, különösen ha ezen identificatio még bizonyos fokú arrogantiaval is jár. Nézzünk végig csak bármely város társas egyesületein! Nem a fent elmondottak okozzák-e a meghasonlást ? Az olyan egyesületek, melyek homogén elemekből állnak, minden meghasonlás nélkül szépen élnek és virágoznak; míg ellenben a hetero-gen elemekből szervezettekben örökös alap rázó ellenségeskedés, viszály dúl. — Nem kell példáért a Dunántult beutazni, csak higgadtan körülnézni a saját házunk tájékán! Jobbra, balra ismétlődik a borzmese. És azt ki is lehet mondani, hogy hiába való a különböző democratikus alapokra fektetett egyletek és körök létesítése; azok tulaj don-képeni czéljóknak, feladatuknak megfelelni nem bírhatnak mindaddig, miga polgárok legnagyobb része meg nem tanulja és be nem látja azt, mikép a „tagtárs", „polgárt árs" megtisztelő fogalmak nem annyit jelentenek egészen, hogy „én: 19, te meg egy hiján: 20." Ha majd a társulás kellő mértékét ki-ki eltalálja, bizonyosan megszűnik egyes osztályok részéről a most tapasztalható, s a társas életre dermesztóleg ható tartózkodás s a kasztokra osztó társulatok, körök is önmaguktól megszűnnek. Egészséfiflgy. A ezukor- tartalma tárgyakmak, lile. tóleg a ezukor féléknek részietetése táp-és gyógyczélokra. Irta: Tersáncnky Jónsef, Kanisaa járás orvosa. (F o 1 7 tat ái.) A fehér ezukor (S i o b i r a m álba m.) E csakor többféle cinkor tartalmú növéoyek nedvéből kénül, legjobb a ezukornádból és a ezukorrépábói gyártott. Apró cinkor szemcsékből ■ üveg alak* ban összeállított tárgy, mely más tápese-rekkel akárminő mennyiségben élveivé sem árt as egészségnek. A konyháasaiban mint tápanyag, a gyógyássatban mint orvosság sterepel. A hurutoaokon kivül jótékony hatást gyakorol az iszákosokra, a réssege-sekre is, magyarán mondva: asokra, kik a szeszes italokban mértéket nem ismernek, egyre máira isssák a bort, pálinká^ mig végre steizmérgeiéibe nem esnek. A részeges* k legkivált éráik magukon, hogy étvágyukat fokoskiat vess-tik, elvégre enni nem tudnak, e helyett dfcak innak és ha enni akarnak, páiia-kát öntene£?étkeikre, ilyent kevernek etekbe*, savanyu felbüfögéet, hányingert, valóságos hányást, remegést, álomtalanságra kapnak. Ilyeknél a fehéremkor as eméss-tést elősegíti és enyhiti a többi felsorolt bántalmakat, Ha a huskinövéseket(vadhusi) tebércsukor porral hintegetjük, asonkép elpusztulnak, (mint as égetett timsóportól.) A csecsemőknél előfordulni szokott ssebréket (Apbthae), mely a Bt áj (irben keletkesik, jól gyógyítja. Ujjúnkat kissé reaselős vássonnal körültekerjük, mintha keztyü-ujjba . hustuk volna, könnyen megnedvesítjük visael és vele a fehéremkor porát íelsaedjük, a izájüregben lévő ssebréket jól megdörzsöljük, hogy kissé vérezzenek is. Hurntos betegekkel vízben . feloldosva, „csukros vis* minőségben itatjuk. A fehéremkor fő tényeaőréesét ké* pesi mindaaon, folyó és isáras csakor késsitményeknek, melyek patikákban, boltokban, ssédelgőktél elég méreg drágán vásárolhatók a hurut ellen és csak ssinre, isre, alskra különböznek a fel véremkor tói, de hatásukra semmit. Megpörkölik és hogy idegen íst ssint kapjanak, vetnek is hossá valamiféle ke- TÁEGSá. A végzet. Ssép volt a lány ái szép at ifj» ; Sierették egymást mint a nap ; — Mi kelle még «ivük irigyéhez ? As áldás : tamplom és a psp. Csakhogy ixegény volt mind a kettS, S ai bármikor nagy bökkenS; Egy zsarnok ál a isiv- köreiben, Adót saed ét nem enged ó — Illat, virág, a hold ingára, Szemfény, as ajk, a vonzalom — yiod nép a már nem éheaSnek ; De ssarno kunk kemény malom.... .Mindegy, ha bátran! mond az ifjú, E» majd lekttzdi gondjait; Lest szorgalom, erő karomban, 8 a munka éltet, gazdagít" — ÉS egybekeltek. — Ah! mi édes, Boldog gyönyör lakott velak; Mint vBlgy, virány szelid patakja, Vigan, simán íelyt életük. — A kunyhónak mi jó, mi kedres; S ha tán magasbra álmodik, As ál szerencse játszi csókja Ki tudja : hol kinálkox;k. Nem ím sokára titkol álmnk Arany valóra virradó»: Egy aem remélt kincs-dút örökség Köszönte rájok gyöngy napot. Sa ssende szép, tfindérivé lett: Hisz'' ¿rí kény ölelte át; Hímes lepéi oókolik most A báj-virág kéj-illatát. S az iQn férj ? — a fény-özönben Halvány mosolynak néae ki; — Fájüüta tán : róasái köst hogy Ibolyka nem virult neki____ Szép volt a lány és taép az iíju; Szebb lett a nó, a férfi más; — Bohó ssiv ! — mondák —i ott felelt rá Egy sóhaj él egy — durranás. — — Hajgatd Sándor. Csevegés. Midőn as embernek as a kiváló szerencse jut oistályréssül, hogy „dunántúlinak" s bossa még „salamegyeinek" ízületik, bisony nem agy könnyen fog megssokni iem a csillagokig felkaoson-gó Kárpátok vadregényes vidékéin, sem a délibábos Alföld végtelen róuáin. As, kinek esetleg valahol a kanyargó Tiasa mentében ringatták bölcsőjét s még egy kis c a s t a 1 i a i ital is elósegiti képzeletét, másként ítélhet, mint én; tán nem is klasssifikálná egymás fölé hasája vidékei t, hanem egyasorQen beérné a különben eléggé büatke : „Extra Hun-garíaa. non est vita* közmondással is. Azonban minden a világon hiúság gal van eltelve. A bagoly ssebbnek tartotta magát a verébnél s ett nagyfejünek gúnyolta; as egyeseri rongyos tót rek-ruta büsske volt nadrágjára; a debre-cseni eivii azon botrányhozott meg, hogy Pesten a palotasorok előtt nincsenek olyan ssép pallók kiíeesitve mint nálok; avagy ki nem hallotta világhírét a jeles veese-kedő városoknak: Karczsg- és Ssolnok-nak, Kőrös- is Kecskemétnek stb. melyeknek egymáskösü vissálya nem egysser egéss országrészeket remegtet — akarom mondani — nevettet meg ? Mondják, hogy midőn Ssolnok- és Karcsag a jássberényi törvényssék fölött össsemarakodtak s nemes Ssolnok városa egy ujabb orssággyQlési leesavaztatás kö vetkeztében mossarazáaával a örömujjongásaival oly rút kudarccot vallott : ellenfele határtalan örömében „Kacsag*-ra akarta változ''.atni nevét s még a sse-gény szolnokiakra is ráfogta, hogy ast aa „I'' betűt csak hiúságból biggyesztették nevökbe épugy, mint as egysseri kecske* méti ember, kiről meg a jó körösiek ál* litják,hogy a „ssivát" Pesten ¡»szilvának" hallván említeni^ midőn hazaérkezett, otthon a „buzátc is nagy «adákosan „bul-sának" nevezte. Furcsa kövotkesményeket isssokott maga útin vonni as ^versenygés, féltékenység! Mig Athénben senkinek sem jutott volna essébe a remeképitéssetü Ac-ropolie, vagy Rómában a kolosszális Cir-cus Maximul elé a város nevét is fólje-gyisni, nem tartván attól, hogy azt a vetélytársak magokénak vindikálhassák; Kecskeméten saját szemeimmel láttam Tháliatomplomafölött nagy öregbetükk l felírva: „Kecskeméti f&inház", nehogy valami idegen véletlenül 9 nagy körösinek* gondolja. Esen mokra aiyafiak — mint lát* jnk — szerelmesek saját városukba; miért ne lehetnék én meg egéss kerületembe ? Terméssetesen azt mondhatná erre bármely kis-kanissai hitetlen Tamás: „Je-dem Narren gefallt seine Kappe.'' Tyhüi csak most vessem észre, mit műveltem én I Hiss ec valóságos „casus belli"; annak a kurnes kis-kanissai ó-népnek ilyen la-baneznyelvü kösmondást adni a ssájábs ! Ezer bocsánat, ast ¿kartaxn mondani, hagy minden csigány a maga lovát dicséri. Egyébiránt nem árt ám kissé eseket a mi jó testvéreinket is megbossay tani; ók már úgyis elég kellemetlenséget ^serestek nekünk. Vagy nem elég boszuság az, midőn ott fönt, az úgynevezett „felső-temp-lom" mos/ egészei? egyedOi áll t i s s t a-ság-hiány tekintetében. Talán azért is ágaskodik oly nagyon, hogy meggyőződést szerezzen magának, váljon csakugyan az-e as ó kollegája Kii Kani-zián, me''.yet egykor oly kedvteléssel lenézett ? Nem iimerrá. Körüljártatja négy nagy izémét, de csak hiába, a szélrózsa egy irányában sem talál nálánál elhagya-tottabb isten-házára! IIja nem csoda, felvilágosodott korban élünk. Impozáns városház, ssép sétaterek, kényelmes mulató-helyekj kétemeletes börtönök, disses vendéglők stb. képezik a kor szükségletét; de templom ? Risum teneatis. Minek is? Hiss a mai kor gombamódon felszaporodott sok Poprádija nem találja„cbictt-nek a teplomba járást, a aiegényebb osztály pedig kössönje meg ast is, a mi van. De hagyjuk, majd meggyógyítja as idő vasfoga ett is, mint a bires debrecseni kemenczét. Mikortájban a kis-kanissai templom restaurálása befejezést nyert, kedves kötelességemnek ismertem magam is a testvérváros vallásos kegyeletének esen fényes tanújelét megszemlélni. Egj ik, ma is élő urambátyám vezetgetett körül s ssemlénk befejezése után azon megtissteló kérdéssel fordult hozzám, nincs-e valami ellen kifogásom? „Hát tudja kedves urambátyám" — válaszolám ón — „a legnagyobb elismeréssel kell adóznunk az Isten nrgyobb dicsőségére szentelt nemes áldosatkéssségökért. Hibát nem igen vessek éssre, csak ast ss egyet meg nem '' foghatom, mikép kerülhetett sa. István királyunk szobra alá az a hajmeresztő magyarságú felirat: „Ss. Stefán!" Nemcsak aoért szeretem én a Dunántult, mertssülőföldem, hanem mivel oly bfivölő{hatást gyakorol as mindenkire, mint hajdan Phidias remekműve, as oly rúpiái Zeus-szobor, melynek — mint mondják — oly végtelen jóság ömlött el ar-czán, hogy a ki látta, soha el nem fe* ledte, i szerencsétlennek tsrtották, ki meghalt e szobor látása nélkül. Ily varázserővel, ily hódító hatással bir ám es a mi vidékünk is. Van egy igen jó barátom, ki a magyar Sohweisban pillantotta meg a napvilágot s nyerte ifjúkori neveltetését. Később mint honvédtisst Dunántúlra került, évtiseden keresztül ennek keblén élvezte az élet gyönyöreit s most midőn mint ssásados visszahelyeztetett bércses basájába, annak is azon legszebb részére, hol a „Maros vize folyik csendesen", hol hsjdan a hős Decebal birodalmának fővárosa virágzott, hol egykor a magyar vezérek legdicióbbike pihente ki fáradalmait, ezen dicső múlttal diszeskedő s ritkássépséfü megyéből ast írja nekem, hogy — erdélyi létére — vissza vágyódik ismét hozzánk — a Dunánjulral Van is ennek a mi kerületünknek nem egy érdekes nevesetessége, csakhogy mái ember jobban ismeri s tudja megbecsülni tulajdonunk értékét, mint ma magunk. Legyen asabad erre i< egy ecla-tani példát felhoznom. Ott van a mi ssép Zalánkban egy gyönyörű fekvésű, kitűnő gyógyhatású, de tulajdonosa által meglehetősen elhanyagolt fürdő, a derék keszthelyi polgárság egyik méltó büszkesége : H é v v i z. HUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY FEBRUAK 7 őn 1885. meg is festik esek hogy n&k ne tűnjenek fel a fe-hércsukorral. Csinálnak aztán cxukorka kocskákat, felcsifrázzák, különböző nevet adnak neki és rájuk fogják, hogy hatásuk bistos, gyógyít mindenfele mellbetegséget, tüdővéwt, csakhogy minól jobban fogyjanak. A kándist csukor (Sacharum c a n d u m.) A kándiai csukor fehér csukorból késsül, fonálssálakra jegecsisitik nagyobb jegeczekben és amikép készül, nyeri a színét. Van üveg átlátszó fehér, — világosabb és sötétebb sárga,— többé kevesbé barna ssinü éa nevezik egyiket másikat: „sárgaezukornak a A sárgacsukor nagyon kellemes izü, még is nehesebben olvad a fehér-csukornál, hatása asonban egy, még is minthogy a fohércsukornál sokkal drágább, kevesbé kelendő; pedig hurutos esetekben sokkal alkalmassbb a ssopo gatásra a íehércsukornál, mert tovább tart; ssájunkba rakogatjuk apró darabokban, gyermekeknek meghagyjuk, hogy ne rágják szét. Hurutos gyermekeknél, kik a patikaszereket nem ikarják venni, finom porrá töretem, megssitáltatom és egyenlő mennyiségű méssel, friss- és sótalan irósvsjjal jól össsekevertetem, ivó pohárban tartatom s amikor kell, kenyérre kenve etetem a gyermekekkel. A feketecsukor (Succus 1 i-q u i r i t i a e.) £ csukrot mindenki nagyon jól iemeri boltokban botocska formákban lehet megvásárolni. Édesgyökérből készítik fősés, befősés által, a hogy jobban eltartható legyen, siokás babérlevelek kosé hempelygetni. Nagyon fekete, megtört lapja fényes fekete, igen édes, még is kissé karcsoló, mely miatt a kényesebb szájnak nem isiik. Legjobbnak tartják a c a 1 a b r i a i feketecsukrot, mert ebben legkevesebb idegen tárgyak létesnek, mert némely gyárakban keményítővel, cseresznye mésgával szaporítják, hamisítják ; máskor réz is jut hozzá, t. i. mikor a réskatlacról, melyben főzetik, a merővaslapáttal réz kotortatik hozzá, de rostos résseket is bárhol. A keményítő a cseresznye mir-ga nincs ártalmára az egészségnek, de a réz megárthat és ha megtudni akarjuk: vájjon tarUlmaz-e keményítőt vagy rezet, kémlet alá vesszük. Réz keresésre a fekete csukrot hamuvá égetjük és maró szalamia-szeszt öntünk hegyibe, mire résnélküli esetben s hamu szine nem váltosik, ha p*-dig rezet tartalmasns, ugy a hamu kék szint kap. Miután gyógyczélokra a bolti feketecsukor megtisztítás nélkül nem hasz nálható, azért is meg kell azt tiastitani hozzá nem való részeitől, csipős izétől ; mi a következő módon esskósölhető a háznál. Vessünk egy adag bolti feketecsukrot, összesuzzuk minél spróbb darabokra, edénybe tesszük, hidegviset öntünk hegyibe, hogy feloldódjék és le-veaszürő ssitán áifolyatni lehessen, as igy megssürt tiszta levet még egyszer felhi- egy-két kanálra vsló hidegviszel. Íz ismét ssőrssöveten (flanel darabon), aztán e szüredéket valamely edényben csendes alátüseléssel besűrítjük, amint észrevesszük, hogy tejsürü-séget kezd kspni, asonnal áttesszük edényestől egy másik, melegvitsel telt edénybe (vízfürdőbe) és itt csendes alátüseléssel, kevergetéssel elpárolgatjuk, hogy mézsürüséget kapjon, eltesesük ssélesssáju üvegbe (üvegpohárba) és mint „tisztított híg feketecsukrot" további használatra megőrizzük. Vagy addig párologtatjuk, míg gyúrt levestéssta keménységet nem kap és most kisodorjuk botocskáknak, hogy oly formát kapjanak, minővel birnak a boltban, meleghelyen saárogatjuk és végre babér levelek közt eltartjuk. Nevessük ezt: „tisztitott száras fekelecsukornak." Patikáhsn is lehet csináltatni ilyesféle botocskákat jobb iszel, mely czélra egyenlő menyiségü tisztított fekete- és liszt finomra ssitált fehérezuk-r o t Öeazekevertetünk, csináltatunk arab mézganyákkal 5—6 hüvelyk hoes-ssu, 1 hüvelyk vastag botocskákat. A feketecsukor e tisztítás móddal megszabadul rostjától, a réstől s egyébb mellék keverékeitől, Ízletesebb és hatásosabb less. A tisztított híg fekeezukor késhegyenként, kávéskanáloaként felhasználható. Gyermekesnek ivóvizüket le-bet édesíteni. A botocskákat zsebben is lehet hordozni és apró darabokban sso-pogatjuk szét Ezekben ösaspontositot am a ezu-korféle tárgyak, esek kösül a legkésnél forgandóbb ezukrok részletezését táp- éa óvgyógycsélokra, hogy s lég-, as emésstó- és a húgyszervi hurutos betegek ilyek használásában tájékoshaasák magukat, teljesítettem tehát a szerkesztőségnek óhsját, kívánatos, bogy a közönség haszná* vehesse. Egy bál a vidéken. Pacss, 1885. január hó. &fost van a bálok világai Kis-bh nagyobb lapok haaábokat ssentelnek a báli tudósításoknak leírva asokat a domináló kedvtől a toillettok utolsó fodráig. Hát én az egysser eltérek a szokástól és karcsolat alakjában mutatok be egy bált, mely m. hó 24-én Pacsán tartatott. Mégis érdemli, hogy speciális legyek mert miután Pacsán történt — no de halljuk 1 „Pacsa és vidéke" — hires, mert ott a jobbpárt meg a balpárti szelem még most is kisért. Míg más vidé-. ceken a veszekedés, folytatását a választók a megválasztott képviselőkre bírták mert míg előbb fisettek ss érettöki veszekedésért most ők lesznek fi setve) — addig Pacsán még most U íadilábon állanak a pártok oly annyira, logy egy balpárti még a kutyáját is „jobbpárt" névre keresstelte, hogy vele valamelyik jobbpártot, ha esetleg vele lallási távolságban együtt van, bossant-ias;a. Nem szép delog, de igas 1 — A dolgok ilyetén állásánál fogva elképsel- Nem régiben a hívatlan vendégek egyik Jegki&llhatatlanabbika látogatott mag: a rheumatismus. Ugy lépett fel, mint akár egy párisi gourmand, még válogatott is tagjaim között, baltérdemben s jobb kézcsukiómban ütvén állandó tanyát, hogy igy se ne járhassak, se ne ir hassak. A doctor urak jóakaratú busgal-ma ellen egyáltalában nem lehetett kifogásom. Annyit iszasstottak, hogy én megijedtem, miszerint élő múmiává aszalódom át. Ittam és dörssöltem szenvedő tagjaimra a különféle ssinü, isü és szagú pancsokat; koplaltam ''annyi'', mint akár a fösvény macskája a hsjnal végre is fürdőbe utasítottak. Ajánlották Trencsén-Tepliczet, Badent, Balfot, Mehádiát, Lu-hátschoviczot, Varssd-Toplicsát, Budát, Harkányt, Pöstyént, stb. s én keservezen tepelődtem hónapokon át a felett, váljon a tótok, németek, horvátok, morvák vagy oláhok között mérgelödjem-e keresztül négy hetet? Végre is a pöstyénire hatá rostám magamst, midőn — közvetlen elutazásom előtt — azsal interpellál meg valaki, miért nem megyek én a zalamegyei fürdőbe, Hévvizre, hol az ő számos rokona és ismerőse gyökeres gyógyulást nyert. Rögtön megváltostattam utitervemet, de sségyenpirral arczomon. Majc ugy jártam, mint az a magyar ember, kit Emsbe küldöttek orvosai. Midőn astán az ottani orvos megvizsgálta, kijelenté neki, hogy baja csakugyan komoly, melyre javuláit e fürdőtől hiába remél. Hanem ajánlhat egyet, mely bistos sikerrel kecsegtetheti, de as innen igen messze esik, mert az s b u d a i kén fürdő Magyaror szagon. „De uram kiálta föl a meglepett patiens, hí z én éppen onnan jöttem o d a v a 1 ó is vsgy ok 1" Igy vagyunk mi mindennel, mert hát különös teremtményei is vagyunk mi Istennek. A görögök hitregéje Deucalion és Pyrrha hátradobéit köveiből ssármas- Utja as emberiséget; tán asért is van annyi k ő s s i v ü ember s világon ! Plató sem táplálhatott valami nagyoo hízelgő véleményt ás ember felől, midőn azt kétlábú tol latian állatnak neveste. A >rshma-vall&s még egyenlő ssármasását sem ismén el, ,''mert Manu törvénykönyve szerint a brahminokpapi osztálya Brahma ssájáDŐI, a katonák (csetrik) melléből és karjaiból, mig a földmivelők s kereske dók (vaisák) nemkülönben a kézművesek (sudrák) már csak lábaiból keletkes''ek as istenségnek. A kereszténység, a szeretet valláss, legméltányosabb as ember iránt s őt a teremtés remekének, koro nájának nyilatkoztatja. Azonban az ó-kor népei is megkülömböstették as embert egyébb állatoktól, mert hitték, bogy a halál nem mindent eltörlő enyészet, sőt as ember épp ennek révén át költözködik egy uj éleibe. Még a bűnöst is a görögök a Tsrtarusbsn, Brahma hivői a vándorlás által történendő megtisztulás utján egy ssebb jövővel kecsegtetik s ime z mai korssellem est a vigasst is megtagadja a ssegény embertől. Nemrég olvkshattuk a lapokoan, hogy egy ismertnevü tu dós, miképen kívánná porhüvelyének elenyésstét, megsemmisülését, levén as islés ebben is különféle. Petőfit osak egy gondolat bántotta: áfyban, párnák köst nem szeretett volna meghalni; mi{; a tudós tanár urnák nincs más vágya, mint „egy nyitott erkélyen, ssabad kilátással a tengerre lefeküdni, hogy meg haljon s megfigyelje, mint állanak meg létének gépa 1 katréssei mi módoo kesdódik az álom, mely átringatja őt a — s em m í be!" Igy astán nem csodálkozhatunk, ha a darwinisták meg nem akarnak a terem.is remekei lenni, hanem megte-sz k ősapjoknak ast a gyönyörűséges állatot, melyet a természettudósok a „négykesüek" osztályába soroznak, a hető: mily idylikusok s társadalmi viszonyok. És ezen viszonyok között bál! — No de megtörtént: egypár fiatal ember a pacsai segéd szolgabiró fáradozására „Pacsa és vidéke fiatalsága" csim alstt egy részvényes táncsvígalmat rendezett. Meghívók a vidék elsőbb ran^u családjaihoz — a vidéz e tekintetben gazdag — szétküldettek tekintet nélkül, hogy az a család balpári-e v. jobbpárt. Végre a nagy nap m. hó 24. elérkezett. A pacsai nagy vendéglői terem islés teljes egy-sserüségében meglepő volt, mely egy-sserüség annál inkább jóltevőleg hatott az emoerre, miután ssokva vagyunk vidéki mulatságok alkalmával a legbizar-rabb cziczomázáaokkal találkozni. Zenéről, mely pontosan meg érkezett nem iz szólok, hlsz^H orváth Laczi volt az Kanizsáról 1 — 100 üveg pezsgőt Palin ssolgáltátott. Más jó borokról stb. Króm-pacher -k^a volt ksnizsai „Oroszlán" vendéglős, ki jeí.-nieg apacsai nagy vendéglőt bírja — gondolkodott. Ki ót ismeri tudja, bogy e tekintetben nem lehetett hiány. Tehát minden megvolt, azok a vendégek hiányoztak ; de végre csakis megérkestek, ss igsis osekéiy számmal, amind azonban nem is lehet csodálkozni, mikor még rendesők is msradtak el. — As idő pedig oly kedvező volt! As az átkosott politika ! sóhajtottak fel a rendeső, illetve réssvényes keblek — mer.'' hát a dühös patriótok elég udvariassak voltak egyik s másik kedvéért einem jönni. Na de okos ember belenyugssik a sors határozatába tehát ők is belenyugodtak, «őt csakhamar el is feledték csekély ssámukat. Hogy is ne, mikor Horváth Laczi ráse üdítette. — A párok csakhamar megalakdltak és — de ez már bor sasztó! — mintegy négy hölgy táncsos nélkül maradt. A csárdás lengyelke keringő még csak ment volna, azaz ez az utóbbi hal — ment volna — mert a vidéki tánezosok semmikép sem birnak boldogulni a Sechsschrittal.- Ehhez ép, ugy kell ssületni mint a csárdáshoz Na de ez mégis csak — amint mond tam — ment — hanem a franczia né-;yes! — itt már, hogy visávis kerüljön, a jelen levő 3 öreg ur kösül fogtak egyet. Jól fogtak, mert Grunner Ernő ur enpontpointj Lval oly méltóságos gravitás sal lépkedett, hogy nem egy ifjú ur tanulhatott volna tőle négyest szépen táncsolni. A vendéglős ott állt as előteremjen és a kevés vendég láttára siralma san jártatta asemeit as érintetlen hosssu nyakú battéria sorokra.''— de ime! egyszerre csak egy fénysugár derité fel árosát — o''t jött Mandák ur egy csigányt vonszolva, kire as''án csakhamar ráoktro-yált egyet ásókból as ott ásitosó üvegektől — sőt maga is kocsintott vele. Krom-)acher ur keséit dörsölte — már kezdik —mondá elégült mosoly lyal, végig simítva gondos frizuráján — mig keblét amas őszinte óhaj tölté be, hogy bár a csigá-nyok ma háromszor annyit birnának inni mint máakor! „Tudja Pál, mit kaszái." Vájjon teljesült-e, óhaja arrói a krónika lallgatni akar, annyi azonban bizonyos, iogy nem sokkal éjfél után as ifjú urak egyike oly állapotban volt, miss rin; két ép karját hegedű és vonyónak nésve járt tel s alá as ibolya illattól betelt teremben. Dehát ez aem valami nagy dolog, habár as igas, hogy rendes körülmények köst a megdicsőültek as eget ssoktak bőgőnek nésni, asonban mért ne léhetne egyszer kivételesen a pacsai bálon a koreket hegedűnek nésni? — Haj dé amennyivel as egyik többet — annál kevesebbet látott a másik, ki as előteremben egy ,pamlagon henteregve szidta a frakkos pinczért, hogy már miért nem hoz neki bort — pedig már régen markában tartott egy teleüveget — hát még a mi már a fejében volt! — Ezalatt a csáidás »gyre járta. Horváth Laczi kitett magáért: majdnem egy óránál tovább húzta, de nem kevésbé tettek ki magukért a tánezosok, — kik még akkor is újrázni akarták mikqr már a czigányok olyannyira kivoltak (merülve, hogy a ssját karjaikat ösasevissza csipkedték : vájjon ott lógnak-e még a válluk alatt. Nem először észleltem, hogy a vidéki bálokon egy nagyon-nagyon rossz ssokás kezd lábra kapni :pezsgőzég váncz k ö s b s n. Ennek nem csak as a rossz tulajdonaága van, bogy a ruhát teazi a leontóaés által tönkre, de a tánezosokat csakhamar kép''.olennekké teszi, — mert a phisikai kimerülés csak elósegitti as erős ital hatását — s igy esik meg azután, hogy mig as egyik nem látja kesében a boros palacskot, addig egy másik két karját muzsikának nési. — Most még csak egypár szót. A bált — a vendégek kevés száma dacsára elég sikerültnek lehet nevesoi annyiban, hogy egyesek jól, — nagyon j<?l mulattak. Nem is voh ez valami nyilvános, — valami biztos, tán jótékony czélért rendezett bál, hol a sikerültséget az anyagi eredmény szerint itélík, nem! — ez c» pán mulatság kedveért rendezte''ett, hol — (egypár hölgyet kivéve?) — elég jól mulatott mindenki. Tunkol Mihály. majmot. Én bármennyire tiastelem is másoknak meggyósődését: Darwin Károlynak as emberi nem geneologiájára vonatkozó ezen nézetét elfogadhatónak nem tartom s követőit nevetségesnek találom; legfeljebb elismerem ast, hogy mai korrumpált,, sikkasstóktól hemzsegő társadalomban '' nagy számmal vannak, kik akár a „sokkezü" csimre is érdemeket sseresnek, s vajmi s^kan vannak, kik, ha másban nem is, de az utánzást képességben nagyon hasonlíts* nak állítólagos ősapjokhoz. Nem olvastuk még egy majomról sem, "hogy emberré tökéletesedett volna, de annál több embert ismerünk, ki majommá |deformá-lódott. Avagy nrm majom természet-e as, midőn valaki előtt csak annak van becse, a mi külföldi, megveti mindazt, s mi honi gyártmány; kivéve tán a gyártott bort. A külföldnek e túlbecsülése s minden hasaínak ignorálása már gyakran megbossulta magát. Ez sem nagyon régen történt. Egy magysr tudós Bécsben nem győs betelni a fogadalmi templom szépségeinek csodálatával. Különösen lebilincselik figyelmét a remek üvegfestmé nyék. Majd utja Insbruckon veset keresztül s ezalatt az ottani üvegfeeté-ssetet kívánja behatóan megtekinteni. Ssives készséggel mutatnak meg neki mindent s midőn már belefáradt a sok magasstaiásba, ast kérdik tőle a jó ins-bruckiak: .Hát Kratsmann gyárát nem meltóststik ismerni Pesten? Hiss ő téren európai hírnévnek örvend s a fogadalmi templom ablakainak egy részét is ő készítette." Már hogyan ismerte volna, mikor ó magyar ember, Kratsmann meg Budapesten lakik ! 11 — REK ELLA. ir e&. — A vadász bál. Mult hó 31-én volt alkalmunk megjelenhetni sson bálon, mely fény és kiállitásrs nésvest a fáms szerint,mint egy helyettesitője kellett volna hogy legyen a régi hetediki-bálnak ; de valóssinü, hogy sz élelmes rendezőség jövőre nagyon fontolóra veendi as ügyet váljon nyomasson-e meghívókat e díszes felirsttal „V a d á s s bál.« Részvétlen a publicum nagyrésse s a hiifelekeketi ellenszenv még itt sem képes magát elrejteni. Kiállítás és berendesést illetőleg a „Szarvas" nagytermét még nem lehetett alkalmunk tán többször is ily meglepően láthatni. Zöldelő nyövények és kitömött állatok ékiték a termet minden oldalról ; méltó volt a megtekintésre minden egyea darrb s mint hslásból értesültünk: Girhauser Jenő vasúti hivatalnok ur tulajdonát képezték. Díszes táncsrend volt függőlegesen as állatok alatt, kösvetlen a ssáp kivitelű fegy versetek közelében s mind ez olyan, ismeretlen olyan szokatlan lehetett es ideig, h>gy önké. telenül megragadta a belépők figyelmét s ajk* ikra csalá a „pompás" szót. Amilyen „pompás" volt a terem, olyan „elitte''-nek igérkesék as érkező kösönség. S méltán mondhatom, hogy öltösék tekintetében kiállja a „vadász bál" a versenyt bármely fővárosi bállal. Volt szebbnél-szebb és értékesnél értékesebb női ,''oilette"-- csakhogy igen kevés; mert a nők világa igen gyéren vala népes, sőt betü«oros név« mutatómból még a férfiakat is hamar feltudnám sorolni. Épen es a kis szám-bsni megjelenés ejtett azután csorbát as elitte" dicsőségén, mivel a jelenlevők csak olyként viselkedték mint egy megszokott családi estélyen ; mert sst kell feltételeznünk, hogy a megjelentek akárhányszor már nagyobb körben és számmal is voltak együtt, mint testi lelki jó barátok- S es mintegy bántotta as idegenek érzését, kikre mindazonáltal, hogy kevesen voltak vajmi kevés figyelem fordult. De hagyjuk 1 ez a kor betegsége, esen az idő maga segíthet csak. A bejárattal ssemköstí karzaton Breuer ur táncs-rendje felett, mely egész a „c" betűig teljes volt,s a kitömött Gerhauser-féle mu seumtól körülvetten foglalt helyet Horváth Laczi bandája is és hnsta keservesen, siralmassn msjd m«» nagyon is vígan ; mintha osak elhunyt Rács Pali emlékesetét ülte volna egész seregével. Tán-czoltak a ssép nők, mint a virágról-vi-rágra szálló tarka lepkék. Huss párnál magassbbra nem növekedett a tánczos* párak száma. Jelen voltak Clementné ó nagysága (Palin.) ssép alakját ametist ssinü selyem ruha fedte, rakott fodorzzt s fehér csipke disssel nyakát bordeaux birsony gallérka körité; bajékének diszét a mester kivitelű boglártü képezte, mely drága kövének fényével as egész termet beragyogá. Csinos egy szerűségével feltűnt Feeselhcffer Jótsefné, ruhájának elő sséle veres selyem s hátulja sima fekete bársonyból vals, mely meglehetős ussály''yal ereszkedett alá. Csinos kivitelű volt Sebestyénné sárgaruha, alja melyhez a osipks áthuzat gyönyörűen állott. Varga Lajo'' Ügyvédné énének meg fordító ttját viselte, vares selyem sljat. fehér, drága csipke á''husaltal. Plihál Feroocsné min t mindig, ugy most is ssép islés és csinos kivitelű öltözékével vonta magára a figyelmet. Né-methy Autalnét a szerény egyszerűség jeliemse legjobban. — Ossessli Antalné mint mindig ugy most is jó is/ést tanúsított. Most jön a reményteli ibolyácskák kossoruja: Belus Anna ér Psula, Cle-ment Juliska, Hartmann Helén, Hadássi N. Keindi Irma, Novinssk* Leopoldin, Rátz Ilonka, Szőke N., Schlick Etel. olyan csécsi fehér ruhácskákba voltak, hogy a menybelí angyslnők szívesen fogadták volna őket társnőül; de ast hissem, hogy ők mindannyian jobb szeretlek akkor ide lent a földön mulatni s osendeeen szitál-gatni as isteni csárdásban. Hegedűs Margit,Hertelendi L k. a. azoppositiot képesték a halvány róssassinü ruhában, a fehérek ellenében s csakugyan itt kellene feltennem a bálkirálynői koesorut; de nem teszem mert as egyik megkosarssván engem,talán ellenségének vélne. Azért osztozkodjanak ők maguk a dicsőségén .Baronesse Lippe olyan fürge s jó kedvű volt, hogy nem volt alkalmam „mille-fleur"-jét megtekinteni. A halvány arcsu, — s ez neki igen jól állt — W«gner Aranka büszke lehet halvány kék toilet-tére, mely elegáns magatartásénak caak elő nyérevált. S most— s most... lenyugssom éa ast mondom, hogy isten veled „Vadászok bálja11 ^ mert a közönség ilyetén pártfogása meilett, daczára annak, bogy jelenvoluk 5 óra reggelig nagyon jól mulattak, alig fogjuk még egyszer ogymást.., Iá:ni v Egj bors. — Az iparossegédek b«trg»egé-lyező egyletének táncxmulataága a a Korona" vendéglőben f. hó 1-én igen kedélyesen folyt le. És jó részben ez pótolta a szerény anyagi jövedelmet. — Klmutatas. ▲ nagy-kanissai iparos segédek betegsegélyező egylete 1885. február hó 1-én a „Korona" szállodában tartott tánczvigalmának eredményéről. Előre váltott jegyek 38 darab 15 -frt. 20 kr. A pénztárnál 188 darab 94 frt. Felülfisetések 6 frt. Ruhatár utáni bevétel 9 frt. 28 kr. Összes bevétel 124 frt 48 kr. A kisdás pedig 65 frt. 84 kr. Igy maradt ss egylet pénstárának 58 fr«. 64 kr. Felülflsetők : Osswsly Antal ur 1 frt. Augenfeld Zsigmond 1 fr«. Petnts Ödön ur 60 kr. Belus Jórsef ur 60 kr. Németh János ur 10 kr. Wajdits Jótsef ur 1 frt. Kovács Jáoos ur 1 frt. Hame-rer Jakab ur 50 kr. Dávid István ur 20 ¿r; Összeg 6 frt. Melyért fogadják hálás köszönetünket a fent emiitett tisztelt f«-lülfizfttók, ugy szintén a n. é. közönség, mely jelenlétével szerencséltetett bennünket. A rendesőség. — á kereskedő IQak önképző egylete mult hó 31-én tartotta meg rendes évi közgyűlését, Lengyel Ignácz elnök megnyitó beesédével kezdődött, a uagvon szépen kidolgozott titkári jelentéssel folytattato.t és végződött as úgynevezett „fiatal-párt" győzelmével.. Megválasztottak egy hzogulag: elnökké Lengyel Ignácz, alelnökkéGrünhot Henrik, igasgatóvá Sommer Ignács, titkár Weisz Tivadar,pénztárnokká Marton A-dolf, könyv távookká Tachauer Félix. Ssa-Vagat többséggel választmányi tagokkká : Jantl Mór. Grünbaum Pál. Kaster Mik-aa. Krauss Mór. R-sicHenfeld Sándor. Sameí Lajos. Scherz Emil. Schiffer Kálmán. Schwarcz Sándor. Ssékely Tivadar. Spitser Lajos. Ungár Lajos. — — A helybeli önk, tüzo!tó-egylet-, nek f. hó 2 án, az „Arany Szarvas"'' szállóban tartott táncsvigalma kissérosz-ssul ütött ki. As elaő francsia-négyest 22 pár táncsolta. Ennek oka felfogásunk sserint a máskori szokástól eltérő „zár t-körüség" s ez egyezület keblében támadott vlssály volt. Valóban sajnáljuk, hogy e derék egyesület keblébe ismét befészkelődött az egyenetlenkedéa ördöge. - — Egészségügyi rovatunkra — melylyel jeleasaak-munkatársunk: Ter-sancsky József járási orvos ur, gas-dagitja lapunkat, — felhívjuk t. olvasóközönségünk, de kiválóan a szülők figyelmét. — A „Hlld S temetkezési vállalat* szolgáiról közölt azon hírünk, hogy a helybeli „Sas* vendéglőbe táncsmulat-ságot tervestek legyen, téves értesülésen alspult volt. — Gyászhír. A következő gyászjelentést vettük: „Alulírottak ugy maguk, valamint a boldogult rokonai nevében, mély fájdalomtól m-gtört szívvel jelentik forrón szeretett férje, illetve atyja- ipa és nagy atyjuknak Axenti Györgynek folyó hó 2-án életének 76-ik évében rövid ssenvedés után történt gyászos elhunytát. Kelt Nagy-Kanissán, 1885. február 2-án. Axenti Gyórgyné, szül. Agosy Roza, neje Bwnyák Ilona, szül. Axenti. Oprisiu Alexandra ssül. Axenti, gyermekei. Bosnyák Miklós, Oprisiu Péter, vejei. Bosnyák Eugen. Wladimir, Irén, György, Miien, Oprisin Angelia, Valéria, unokái." Béke hamvaira 1 — ZALAI KÖZLÖNY FEBRUÁR 7-én 1885. — Lapunk t. előfizetőit, dolgozótársait. valamint velünk csereviszony-ban álló t. laptársainkat tisztelettel kérjük, hogy valamely lapszám elmeradása esetén a szerkesztőséget haladéktalanul érteaiteni szíveskedjenek 1 A szerkesztőségnek igy módjában less a lap expediálása ellen több oldalról felmerülni szokott panaszokat megssüntetni is által, hogy kipuhatolandja: hol történik a mulasztás vagv rendetlenség ? — Virrasztás halottas háznál. Ezen régi rosss szokás még Kis-Kanissán moBtisdivatban vsn, hol sátán ily alkalmakkor nagyokat issnak a halott egészségére. Varga György jómódú kis kanizsai földműves végrendeletiieg meghagyta, hogy ha meghal, a virrasztáshoz fia a begyről 8 akó bort tartozik hasa hozni és ast csapra ütni, hogy az ő virrasstásáuál senki vizet ne igyék. Folyó hó 2-án a végrendelkező meghalt és fia a végrendelethez hiven a 8 akó bort haza is hozta és a nagyszámmal megjelenő, potyabort leső virrasztók részére oaapra is verte. As eredmény az lett, hogy a lerészegedett virrasztók közt dorongok és kések szereplése mellett verekedés fejlődött; a csatából többen jöttek kisebb sérelmekkel, de Milei György és Uorváth Ferencz oly súlyos sérüléseket szenvedtek, hogy fel-gy ógy ulásuk hoz k evés remény vau. Virrasztás és potyabor! mikor múlik el a te orssá-god ? — Az ember Táskr ellen. Szombaton, január hő 31-én a kanizsai pályaudvaron felügyeleti szolgálatot teljeaitő rendőr a Prágerhof telől érkező vonatról egy éltes nőt látott kiszállni, 4 fiatal leány kíséretében. A leányokra csak imigy-a-mugy rákapkodott városias öltősék alul kikandikáló parasztruha elárulta, hogy esek csak ugy rögtönözve megkisasssonyitott parasztlányok ; miből s rendőr gyanitotta, hogy ez mindenesetre elszállítandó „ma teriái." Megszólítva a „vezérnőt", hogy honnét jön, b hova megy, ? azon választ nyerte, hogy Csáktornyáról jön és a leányokat Zákányba szállítja elsserséa végett, mert ő belyszerzőnő. A rendőr a-zonban kijelentette hogy nem hagyja el-u''azni, tessék előbb magát a kapitányságnál igasolni. Erre as asszon} megszeppent és a rendőrhöz közelebb sompolyogva J néki 2 forintot kínált, csak eressse el; mire a rendőr őt azonnal letartóztatta é* szállítmányával együtt bekísérte a kapitánysághoz, hol az esetről jegyzőkönyv véte tett fel. A kerítőnő, ki Blau Bettinek nn-vezkedik éa állítólag Csákto.nyán lakik, átkísértetett a kir. ügyészséghez, a hol bequartélozáaáról azonnal gondoskodtak, a szállítmány t képző négy leány pedig kihallgatás után illetőségi helyére utasíttatott. A derék rendőr neve: Andri István. — — Ledőlt kémény. A Szentgyörgy-vári-utczában levő Knöpíler-féle hás kéménye megunta a hosszú álldogálást és sok sivatart Ltott fejét bujában a flasz-ternak vágts. Sserencsére senki sem ment arra; mert ha valakit ott ért vol-na, bizony-bizony aligha magával nem vitte volna az életunt kéményfej, egy csendesebb hazába. — Épül Tárosnak. Örömmel ér lesülünk, hogy Weízer József ur, a .Korona* mellett levő viskót, mely az ó tulajdonát képezi, ledöntetni s helyére kétemeletes épületet állíttatni szándékozik. Esen, a városnak szépülését is nagyban elő mozdító tervhes őszinte szívből gratu-lálunk! J — Megugratott pinczefeltörók. a csapi Győrhegyen f. évi január 30-ról február l-re átmenő éjjel a szőllőpásztor éppen abban a pillanatban lepett meg 5 egyént, midőn ezek egypinesétakartak feltörni, — rájok tüzelt, — mire mind as öt vitéz megugrott, vísssahagyva a helyszínén egy lőfegyvert. Nem lenne-e jó ha a csendőrök néha a szőlőhegyeken is keresztül patroliroznának — Gyászhír. A sala-kis-komáromi esperesség papaága ¿szomorodott szívvel jelenti, szeretve tisztelt aranymisés pap társának nagyságos és főtisstelendő Far kas György urnák veszprém-székesegyházi czimz. kanonok, kiérdemesült esperes és galamboki plébánosnak f. évi február hó 4-én reggeli 4 órakor, a végszentségek ájtatos felvétele után korának 79 ik, ál-dosárságának 54. és lelkésskedésének43-ik évében végelgyengülés következtében történt csendes elhunytát. Kelt Zala-Kis-Komárom 1885. február 4-én. Az örök világosság fényeskedjék neki! — TŰZ. Batykon m. hó 29-én délelőtt 11 óra tájban még eddig ismeretlen okból tüs támadván, 4 ház, ne hány keresst gabona, takarmány, gardasági eszkösök, itt-ott s padláson volt élelmisserek lettek a lángók martalékává. A Zalabérből és Végedről oda siető mentő karokkai érkezett tűzi fecskendők segélyével a meglehetős mértékben lengedezett szél dacsára is sikerült a tűset localizálni. A kár néhány ezer forintra ru&, szerencse asonban s szerencsétlen-•égben, hogy az épületek biztositvs voltak. — — A hasznos foggyógyszerek köst mindenesetre as első sorban kieme- lendő a dr. Popp, bécsi cs. kir. fogorvosnak (Bognergassa 2. ss.) híres anat-herin-szájvise. Ezen anstheriussáj víz már 30 év óta, mmt a legsikeresebb ssájgyógysrer, ezer meg ese.- üvegekben zzállittatik a világ minden részébe. Nagyon ajáníható még dr. Poppnak növény-kivonatu fogpora ia, melynek napontai hassnálata a fogak tisztaságát és éppen tsrtását sikeresen előmosditja. As anat-herin fogpaszta üvegtégelyben, ép ugy dr. Popp illatos fogpasztája 35 krért a legjobb a iegjutányosabb aser a fogak éppen tartására. As odvss, üres fogak kitöltésére legjobban ajánlhstjuk. Dr. Popp fog-plombját, melylyel mindenki mags betömheti üres vagy odvas fogát, ezzel a fog fájdalmát s a rothadás ter jedését meggátolja. Ki jó és ssép foga kat akar magának biztosítani, használja dr. Popp J. G. anatherin-foggyógy szereit. (Bécs Bognergasse 2.) Különösen ajánlható még dr. Popp illatos nö-vényszappana, mely a bőrt puhítja 8 an nak fehérséget s ifjú üdeséget kölcsönös. Dr. Popp esen készítményei kap hatók minden gyógyszertárban és disz mükereskedésben. ® r. Misu levelei. Draga Zörgesgyü Zuracakam ! Misu igirte szip levelacskat. Bizum Zisten tudnám sirnyt, de papocskak in gem nem beeresztették mulatsagba. K meghívta Misu tiged — mondott zenyim n«m papocska. Hat in mondok, zuracakam zörgezgyüm gyivem keresnyi. Mi van neved zuracskadnak, mondot segyik zif-gyuracskam, dijakocska. Elm! mondok nikinak, ha zifgyuragskak áztat se nem tudnak, akor Misu egy tranyissra vackor se nem agya dragalatus talemtomka|ukir. Fogta Misa tranyissrsdat, — seckoiednol — in zsak nem csahulom nikteknak, ugy se be nem eresztyák ingemet. Udre Misu, fel a tied kormos bsratocskak közibe 1 Men em cigányokhoz. Hat — zatra cene! - a zenyim szent pojétacskad ot ilte bi gós haton, is bigte magéban sastot a szip nutacskat: „Jas csap zutcan vigeatalan vígig Mind meg kiskapuba rúzsa nyilig. Mind meg kiskspuba keti, három, Zsak jaz zenyim hervadta jas nyáron." Hat mig in halgatok zessiat, leki-kucskalom a tanctaremba. Jujnj Misu, szegíny, bizum sistenkam is mindig sze-retye felil leayi kilatasbsn, de in skor mig is csak alul akartak lenyi. Astot se nem bsnt vulna Misu, ha lehette vulna padimentumka. «Hehehe! Bizum draga zuracakam, sseginy Misunak ugy is mindig van ross kilátás. ''Akor csinyalta vulna szip kilátás. Így mar csak mussajta beirnyi Misunak, ha csak látott nagyaas szonykakon, kisasszonykskon, hogy mi-jen derik mestrsmkak megvannak bor bilka, snájerka, kesstyusks, sujszterka . ... no meg a patikarus zuracakam. Zeak aztot in nem tudok megirtenyi, hogy nekem fajta a kinemlatas, mig is aza szent pojetacaka big e, bigte, hogy mind kadrillecska megbolondulta bele. Zegy-sser mig is sikerülte, akor meg rendeső zuracakam bolondulta meg zörömsigiben. Ha sokat meg ara bigisregondolom, in is meg elssalaaz''ok senyim seszedrt. Mirt is sjanlok magamat 1 Alasatosagos szolgája: MISU. drotos leginy. icbb orvosok tanácsával éltem. Miután as ön labdacsaiból három dobozzal el-ógy&aztottam, emésztésem annyirarend->e jött, hogy magán is csodálkostam rajta s gyomrom is annyira megerősödött, hogy ismét a legjobb étvágyam van. A labdacsokat két hónapig cssksdatla nul az?dtem. Éu sst hiszem, jogosan mondhatom, hogy a svájcsi labdacsok (a gyógyszertárakban 70 kr. kaphatók) csupa egészséges, erós alkatrészekből állanak s as egész szervezetre csak is saongitólag, erósitőleg hstnak. Én mind e jó tulajdonságok felől saját magamon szerestem e tapasztalásokat s most azért vagyok oly nagy hálával eltelve, mert es előtt sok évig nagyon sokat kellé ssenvednem. Fogadja e nyila''kosatommal ismételve szíves köasönetemet. őszinte tisstelője: Ztmminer Lina, per Adr. Dr. Kallay. — Ügyelni kell a dobozok csimlapjára, a fehérkeresztre vörös mesében s Brand R névaláírására. hát bizonyítékaim — a lengyeltóti kir." járásbíróságnál 154/btó ¿85. számú feljelentésem mellé zárvák; z ott bárki által megtekinthetők. És most figyeljen Uram a tényállásra. 1884. jnnins hó 22-én megjelent irodámban B. £. ur boglári lakós s általam kö-telesiégszerüleg írásba foglalt, s általa alá is irt követkesS megbízást adta: .Még 1881. évi november hó 6-án eladott Fack Gedő badacsonyi lakósnak 29 hektó s 60 liter bort, literjét 22 krért. — Az átvétel helye Viza közság. Megállapodás szerint a vétaláx as átvételkor volt kifizetendő. A bor >¿1 s mennyiségében átvétetett s Ot hecto 8t ">Aen kívül el is szállíttatott, a mely elszállítás egyébként vevő köteleségét képezte.As összes vételár 651 frt 20 krt tevén, ebből vevő az átvételkor — megállapodás ellenére — csak 884 frt 06 krt fizetett ki; 1883 deezember havában ismét fizetett agyán 100 frtot, azonban 167 frt 14 krral máig i| adós, valamint 5 hecto s 86 litert máig sem szállitott el. ^ Adós elóször f&lhifandó, hogy a 167 frt 14 kr hátralékos vételárt, ugy ennek kamatait S nap alatt fizesse le és a még elszá-litatlan bort fél pínczéjéből azonnal szállítsa el — ha 8 nip alatt fizetés nem történik — további halasztás engedélyezése nélkül — a per haladéktalanul megindítandó. Bizonyítékok 1./- és 2 /• alatti levelek ugy B. I. és B. P. b—i lakós tanuk. Megbízás külön kiállítva. Én e megibzéi vétele után s értelmében 1884. jnnins 27-én zárt levélben felhívtam uraságodat, hogy kötelezettségének 8 nap alatt eleget tenni szíveskedjék. — Uraságod erre 1884 jnnins 30-án azt felelte, hogy legfeljebb két hét alatt felemet & bor árára nézve ki fogja elégíteni. S ezen kijelentését uraságod — valószínűleg nyomatékosság s hitelesség okául — alá is hozta. Utasításom határozottságánál fogva azonban én nem tartván magamnak a halasztás megadására jogosítottnak. 1884 július hó 2-án 1984/p. 884 zz. alatt a lengyeltóti kir járásbírósághoz, mint a szerződés teljesítési helyénél fogva illetékes bírósághoz, uraságod ellen a keresetet benyújtottam. Ezen keresetre tárgyalási határnapul t884. évi szeptember hó S-ik napja tűzetett ki. Uraságod nem az aláhnzottam megígért két hét alatt, de a tárgyalási napig lt-telt két hó alatt sem fizetett. Ellenkező atasi-tást nem vévén 1884. évi szeptember 3-án az ügyet — mert uraságod nem jelent meg — egyedül betárgyaltam, s as ítélet meghozata-. lát kértem. A 2529/p. 884. száma Ítélettel araságod kötelezve latt a 167 frt 14 kr tőke, ennek s pedig: 267 frt 14 kr. után 1881. november 6-tól 1883. deezember 15-lg, 167 frt 14 kr. után pedig 1883. deezember 15-től a végkielégítésig járó 6°/0 kamataínak, továbbá 20 frt perköltségnek 8 nap alatti megfizetésére, s az 5 hecto 86 liter bornak 8 nap alatti elszállítására. 1884 szeptember 2-án tehát z tárgyalás napját megélő só nap irU Uraságod felemnek a következőket: .Ezennel szavamat adom, hogy legkésőbb e hó lö-éig lefizetem a bor árát, kárem tudósítsák as ügyvéd urat, ne jelenjék meg a holnapi tárgyaláson. Az eddigi költségeit megadom neki. Szavamat, ha egyszer adom, megszoktam tartani ha törik, ha ssakad.* E levelet felem szeptember 4-én kelt s általam szeptember 5-én, tehát a tárgyalás után 3-ik nap vett azon távirattal küldte el nekem, miszerint: „csak tessék az ügyet saját belátása szerint elintézni.* Én — bár okom lett volna az első levélben foglalt ígéret be nem tartása miatt — ezen ujabb tigéret betartass iránt is kétségeskedni, mindazon álul az egyéb iránt — szükségtelenül — még epithetommal is nyomatékosabbá tett adott szó iránt mindenha érzett hagyományos tiszteletemnél fogva vártam nem szeptember 15-ig hanem — október 19-ig, tehát másfél hónapig. És mi lett a várakozás erenménve? Az, hogy a per haza-vonásából keletkező felelósségem tudatában 1884. október 19-én 3130/p. 884. szám alatt Uraságod ellen a kielégítési végrehajtást kellett — mert nem fizetstt — meg kérnem. Ez 1884 november 8-án el is rendeltetett, s egyzzerzmind uraságod ellen a végrehajtás kérelmezési költség 10 frt 59 krban állapíttatott meg. A végrehajtásnak Uy módon lett elrendeléséről Uraságod a bíróságtól 4rtesitve.is lett, ezt 1884. november St-án hozzám Irt levelében el is izmerta, s ugyan ezen levelében ismét arra kér, hogy — mivel borait eladni képes nem volt, s igy eddig ezért nem fizetett — legyek szíves még várakozni a hátralékra; a lahOd legrövidebb idő alatt fizet És éa ismét vártam. Pedig — beláthatja Ura ságod — jogom is, okom is lett volna meg-exequátatlni és ilykép egy jó adag kellemetlen pironkodás mellé — jókora öss«egű költséget okozni. De nem tettem. — Vártam tovább egy bóaapoál. 1884. deezember 3l-én kelt s általam 1885. január 2-án vett levele szerint végre Uraságod a tőke s kamat tartozásának felem kezébe lett kifizetését jelezte. A kifizetés — e levél zzerint — de- ezember 29-én történt. Est egyébiránt felem is megerősítette. Ugyan ezen levélben fölhívott Uraságod engem, hogy a perben felmerült költségek mennyiségét közöljem. Azt ia kifizeti. Még (az nap válaszoltam erre, tadatván araságoddal, bogy s kezei közt levő ítélet s végzés szerint a perköltség 30 frt 50 ; rban lévén bíróilag m egál lap itva — ennyit, .s nem többet kell még fizetnie. — Azt hittem, s hihettem: postafordultával, legkésőbb pár nap alatt elvégre végleges kielégítést nyújt Uraságod. — Ismét csalódtam. — Eltelt három hét. Már már arra az elhatározázra léptem, hogyfa kezeimben lévő végzéz alapján a törvényes kényszer intézkedést — sulgó axecutiót — í »ganatositom, a midőn azon keservesen megbánt gondolatom támadt: mégegyszer felhívom Uraságodat, tegyen már egyzzer eleget kötele*etuégének, s ne kényszeritsen engem a végssuaség jogával élnem. — 1885. jannár 20-án ily értelmű fal-zsólitást írtam — de zárt levélben — Uraságodhoz. — Ez volt a levélben egyébb »smmi; — hivatkozom magára az illető levélre. — És mit válaszolt erre folyó hó 22-én Uraságod nekem? |Mít válaszolt akkor a mikor az itt — szavamra mondom — híven előadott tényállás szerint én csak kötelességemet teljesíttettem, sót azt rídképen épen ön iránt való tekii_;etből — pedig nem ismorósöm, még csak nem is láttam soha az életben — a folytonos várakozás s halogatással meg ia aaegtem; s midőn — hivatkozom bárki elfogulatlan véleményére — simábban, elnézőbben, engedékenyebben eljárni aligha lehetett volna; a mi-dón költségtől a lehetőség szerint kíméltem; a midőn ott s akkor, hol s a mikor követelnem lehetett volna — írtam, kértem; a midőn a megsem tartott ígéretek daczára is kerültem minden erősebb actust; a mikor annak, a minek utóvégre történni kellett csak uram egyedül ön, igen ön — mert nem fizetett — vólt az oka: azt válaszolta, hogy (néhányat idézet a sok közül) tisztességes emberekkel nem tudok illendően bánni, hogy az egész eljárásom nem egyébb undort gerjesztő költség csinálás-nál, zsidó találmányú revolverkedésnél — más szóval zsarolásnál! I — Hogy ily tényállás mellstt nem én vé-tettem a tisztesség ellen — azt hiszem megbírálhatni. Uraságod less szíves tudomásul venni, hogy levélben foglaltak sem alappal nem birnak, sem törvényes formában megtörő la tlanul nem maradnak. Kelt Lengyeltóti, 1Ö85. január hó 30-án. Dr. Berzsenyi Geró, h. ügyvéd. Szerkesztői üzenetek. P. Gy. Véged A czímszalag érdemében megtettük a figyelmeztetést. — Legjobb lesz direct a szerkesztőséghez küldeni, név-említés nélktll. Elismerésednek őszintén örvendünk. Czikkjeid jöui fognak R. C. Budapest Nagyi n örvendünk, bogy Nagysád ismét szerencséltetett bennünket Legközelebb sajtóba adjak. H. S. Pápa Mindkettőt besoroztuk. T. példányt indítottunk. Kérjük továbbra is szíves munkásságát. M. K. Keszthely. A költemény ;i jöan: fog. — Bek Ella MaQyar-óvár. Cdvöröllek M^rt nem emlékezel meg többször rólunk?Példányt küldök. B. B. Csáktornya Egyik, másik költeményt félretettük. Véleményünk sserínt prózában nagyobb szerencsével dolgozik Jó voina tjü e*t művelni?! Azob t munkatársakat, kik augakril ■ár teljes éve életjelt sesi adtak, tiszteiette! fölkérjük az Iránti értesítésre: vsjjos me? akarnak e továbbra Is maridéi t. aaskatársa isk sarában? Egy csodálatos orvosi műtét története. Az amerikai nagykövet Kasson ur Bécsben, kormányának nemrégiben egy csodálatra méltó orvos sebészi műtét érdekes tudósítását küldte meg, mely ezelőtt nem rég Billroth professor ur által lőn végrehajtva Bécsben ez egy csodálstra méltó módon történt gyomor kivágásból állott, melynél a gyomornak cssk-nem egyharmad részit kelle eltávolítani, s mi még csodálatra méltóbb a beteg ismét felgyógyult, oly ezet, r-elyen eddig még soha elő nem fordalt. A betegség, mely miatt ezen műtétet alkalmazni kelle, gyomorrák volt, mely az alábbi kórtünetektől kísértetik: Az étvágy felettébb rósz; a gyomorban valami zajátságos, leírhatatlan, felettébb gyötrő érzés uralkodik, melyet leginkább valami meg nem határozható zsibbadásnak lehetne nevezni a fogakra különösen reggelenkint bizonyos tapadós nyák rakódik le, mely igen kellemet len atóizt hagy maga után; táplálékok élvezete nem látszik ezen sajátságos zsibbadt ér zést eltávolítani, sót ellenkezőleg azt inkább még fokossák; a nemek beesnek, s megsárgulnak, kezek éz lábak hideg s tapadósakká válnak, mint egy hideg verítékkel fedve A beteg folytonos bágyadtságot érez s az álom nem ad neki nj erőt; nemsokára rá a beteg ideges ingerült s roszkedvüvé válik; bal sejtelmek gyötrik; ha fekvő helyzetéből hirtelen felemelkedik, elszédül, fülsugást kap s meg kell fogóznia valamibe, kogy össse ne rogyjon; belei eldugulnak, bőre legtöbbryire száraz és forró leza, vére megsürüdík s alvadékossá válik s nem czirkulál rendesen. Későbben a beteg az ételt evés után csakhamar ismét kihányjs, melynek olykor savanyns poshadt, néha pedig édeses ize van; gyakran szenved szívdobogás-ban s azon hiszemben van, hogy szívbajban ssenved ; végre azonban már semmiféle táplálék nem marad meg benne, miután a bélcsatorna nyílása vagy már tökéletesen vagy legalább nagy részt egész el van dugulva. De bármily elriasztó legyen ir esen betegség, mind a mellett a fenti kórtünetekben szenvedők még se csüggedjenek el, mert ezer kózül kilencsszás kilenczvenkilencz esetben nem szenvednek gyomorrákban, hanem pusztán csak emésstetlentégban, oly betegségbea, mely igen könnyen gyógyítható, ha he-* lyesen gyógykezeltetik. A legbiztosabb s legjobb szer ezen betegség ellen a „Shkker-ki-vonat''* növényi készítmény, mely az alább felsorolt gyógyszertárak mindegyikében megszerezhető. Ezen kivonat a bajt alapjában támadja meg s azt gyökeresen kiirtja a testből. — 01 y egyéneknek, kik dugulásban szenvednek, a Seigel-féle hashajtó labdacsokra is van ssükségök, a „8hiker-kivonattal" kapcsolatban. A Seigel-féle hashajtó labdacsok ■»eggyogyitják a dugulást, elűzik a lázt és a meghűlést, megszabaditnak a főfájástól a elfojtják as epekiömlést. Ezek a legbiztosabb, legkeilemetcsebb s egyszersmind a legtökéletesebb labdacsok minden eddig késztettek között. A ki ezekkel csak egy kísérletei ia tett, azok használatát bizonyára nem fogja abban hagyni. Enyhédeden s minden legkisebb fájdalom előidézése nélkül hat. Ára egy palacak „Shiker féle kivonatnak", 1 frt 25 kr, 1 doboz „Seigel-féle has-hajtó laddacsoknak" 50 kr. Magyarországi főraktár: Badj-pest, Török Józzef gyógyszertára király-utcza 12. Nagy Kanizsa: Belus Józzef és Handák G. gyógyszertára. 2418. Lapvesér és kiadó: SZÁLAT SÁNDOR. Felelős szerkeestő : TASS ÁLMOS. Laptulajaonos : WAJDITS JÓZSEF. Beküldetett (Olcsó, de a mellett a legjobb gyógyítás) Nyitra. Magyarorsság.Igen tisztelt uram ! A Brandt Richárd gyógyszerén svájezi labdacsaiból két dobo» küldetett hezzám, engedje meg, hogy esért leghálásabb köszönetem kifejezzem. És általában a legháláaabb elismerést érzem as ön svájcsi labdacsainak hatása iránt, mert már 10 évig ssenvedtem emésstési zavarokban, annak daosára, hogy a leg- ivyiltt ér.*) Nyílt ievói Tekintetes Fack Gedö úrhoz Badaesoay. Utasai Folyó hó 22-én kelt levelére — azt hiszem ön is belátja — válaszolnom szükzéges. Hogy 6" uíon teszem — oka, mert akarom, miszerint válaszom tudomására jusson, lévén előttem levelében foglali kijelentése után bizonyos az, miként postán küldött levelem fel-bontatlanol jutna kezeimhez vissza. Hogy mi jogosította araságodat fel oly levél írásira, a melynek méltó elbírálása a büntető bíróság feladata leend? nem tudom. Éu arra okot nem adtam — soha; ''s ha szükséges volna okát keresni annak a képzelt méltatlanság!zk8jogtalanságnak— amely országoddal — nézete szerint — megtörtért, ez az ok semmi más, egyenesen uraságod ténye lenne. — Ha elmondom a tényállást, igazat fog adni nekem mindenki, még — uraságod is. — Mielőtt asonbsn ezt elmondanám, ki kell jelentenem, hogy sz említendő okmányok — te- ^ SMKKWKJTt legjobb asztali- és üdítő ital, kitűnő hatásúnak bizonyult köhögésnél, gégebajoknál, gyomor- és hólyaghu-rutnál. 9 . Matton! Henrik, ¿2 Badipejt A Pain-Expeller! Tizenöt év alatt esen régbevált háai-sserrel csús, köszvény, stb.-nél elért szerencsés gyógy eredmények kezeskednek arról, hogy egy beteg sem fogja megbánni, ha eme figyelmes-tetés által egy kísérlet tételére biratott. A legtöbb családnál már késsletben tartatik a valódi horgony Pain-Ex pe 11 e r. Ára wen ssigoruan sso-lid eredeti késsitménynek igen mérsékelt, ugyanis palacikookint 40 és 70 kr. nagyság sserint s s legtöbb gyógyssertárban késsletben v»n. Hamisítvány kikerülése végett, tessék a gyárjegyre .horgony a-rs figyelni. Bichter F- Ad. és társa Bécs. Főrakár Prágában as »arany oroszlán" gyógyszertárban N i k 1 a s- platz 7. 2351 2-5- 0 ________ 2 Ezen porok tartó. gyógyhatá>a makacs tf S-or- és altsstbajsk, gyomorgöraJjs 3 elnylákásodás, gyomorégés, rögsött dugulás, nUjbaj Vtrtolalto, »¡^ 0 lönfélébb icí betegségek ellen 30 év ÓU folytonosan. növekedő. A Egy eredeti dobozhailnálatí utasítással 1 írt. HasilsitYásysk tlrvésySSSB HfláZtStSS*. Csak ralódí ha minden dobozon a gyárjegy : a sas és Mell sokszoro-sitott ezé g nyomata látható. *) £ rovat alatt közlöttért sem alaki, sem tartalmi tekintetben nem vállal felelősséget a öserk. Köss vény-, csíz. mindennemű haso. gatás ós bénulás fTi f.j-, fül- és íogfá. '' 0 jás sikeres gyógyL k tasához ktdirzti. 0 ésrs; bsrogatásaak mindennemű sérülések ás sebek, gyuladások éa daganatok el<en, 0 Bensőiéi vízzel keverve, hirtelen betegedés, hányás és kólika ellen. Kgy üveg pontos atasitilsai 80 kr. '' «068 46-5J Valódi, Hon védjegyével és névaláírásával. Moll A. c^s, Bécs, Tachlanben már. szállító. 7 Raktárak: Ni|y-Kiaizst: Belus József gyógyszerész. Sosenfeld Ad. Fesselhofer József. Barcs: Dorner 8. Csáktsmyt: Göncz L. gyógy. Kapsívárrtt: Corovicz Ad. Keszttoiy : Schleifer fia. KSraetd : Bátz János. MarttalI : Isztl Ferd. Stífe.vár: 8zalay József. Zala-Efertzeg: Hoilósy J. gyógyszerész. W § HUSZONNEGYIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY. — ■ FBBBOáB-7-fa 1886. I E T é S I K. i un ii iiiiiii ii mini»»* Meghívó. A Csáktornyái takarékpénztár részv. társulattal egyesült önsegélyző szövetkezet t. cz. tagjai f. évi február 22-én d. u. 4 órakor Csáktornyán a városi elemi iskola termében tartandó II-ik rendes közgyűlésre tisztelettel meghivatnak. Napirend: a) az igazgatóság jelentése, b) a felügyelő bizottság jelentése és a felülvizsgált évi számadások feletti határozat hozatal, c) az alapszabályok 7. 11. 12. 26. 38. 42. §§-ok módosítása, d) a második csoport alakulása, e) 5 igazgatósági és a felügyelő bizottság választása, f) esetleges indítványok megtétele. Csáktornyán, 1884. január 31-én. Az igazgatóság. ♦4-1 I II i I 1 i i I I III I 1 I I I 1 I 11 ■T 2428 1—1. EDDIG MÉG FELOLMULHATLAN a MAAGER W.-féte cs. klr. szabadalmazott, valódi, tiszte, Csukára áj-ola] Maager Vilmostól Bécsben. Az orvosi tekintélyek ¿Ital megviisgáltatott ¿s köny nyen emészthetősége folytán gyermekeknek is ajáolhiL.0, nirrt a legtisztább. legjobbnak elismert : mell- tűdó-bajok, görvfcly, daganatok, kelések, bőrkiütések, mirigybajok, gyengeség Stb. ellen — egy üveg ára I frt. — kapható gyiri r»Ktárban : Becsben, Hetimarkt 3 szám alatt, valamint a* Osstrák-Msgyar birodalom legtöbb és jobb nevü gyógyaasr-táraiban. Pécsett Itaptiató: Kovács M. óe Sip&c« Istrán evóevtirnban • Reeh Vilmos — Spitzer Sándor ós fiai kereskedésében. . 2320 7-12 Dr. Mikolasch Károly-féle spanyol Ch I n a b•r Dr. Mikolasch Károly-féle spanyol vaataptalmu china bor. Dr. Mikolasch Károly-féle spanyol p e p • I a-b o r. Dr. Mikolasch Károly féle spanyol ptptonbor. Dr. Mikolasch Károly-féle panyol rhabarbara-bor. A legjobb Bter gyomor-gyengeségekben, hideglelés, ideg bántalmak b utóbetegsegnk ellen üveg ára I frt 50 kr. Kitünrt baUsu aron betegségekben, melyek vérszegénység, vagy rosr vér''ől ssármatDak, Egy üveg i.« I frt 50 kr. Rendkívüli »ser mérge* daganatok, a gyomor lassú működése s az ebből származó betegségek ellen. Egy üveg ára I frt 50 kr. A legbiztosabb ¡»tér a gyomor müködesére ne.n ha''ó »/ervek felüduéséül Egy üveg ára I frt 50 kr. A legjobb szer gyomor- és bél-katharos, valamim egyéb betegségek ellen. Egy üveg ára I frL 50 kr. Fórattar Ansztría s Ma^yarorsiàcra lèzre (Galiczia és Biioma kiTèteléye!) it&agar Yümasail, Bécs, III. Btemar&t S. 118 nkm 1885. Árverési hirdetmény. Aktiirt kir. bír. végrehajtó az 1881. évi LX. t. cz. 102. §a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy az alsó-lendvai kir. járásbíróság 4667 p. 84. számú végzése által Lénk Sámuel soproni lakós végrehajtató javára Balogh Gábor dobri lakós ellen 150 frt tóke, és ennek járulékai erejéig elrendelt "kielégítési végrehajtás alkalmával bíróilag lefoglalt és 149 írtra becsült 16 kereszt rozs, 6 szekér takar mán y>.egy vastengelyes szekér, egy pár ökör. egy 3 éves üszü, és 6 sertésből álló ingóságoknak nyilvános árverés utján leendó eladatása elrendeltetvén, ennek a helyszínén vagyis Dobrifcan alperes lakásán leendó oszkőzlésére 1885. év február hó 12-ik napjának délelőtt 8 órája határidőül ki-tűzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen az 1881. évi LX. t. cz. 107. §-a értelmében a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is eladatni fognak. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi LX. t. cz. 108. § ában megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő. Kelt ifcó-Lendrin, 1885 ári febr hói. ZAKÓ DÁSIEL, kir. bír végrehajtó. SZABADALMAZOTT GOZMOZPONY ÉS GAZ10ZD0NYGYAR C. Schrancz és G. Rödiger, Wien X. Dampfgasse No 15 ajánlják mint különlegességet a mellékelt rajzszerinti mozdonyokat y7~től egész 20 lóerőig. Ily - mozdonyok 2 év óta lOQ-on Jelül vannak forgalomban 8 rólnk több illetékes szakférfiaktól eredő bizonyítványok fe-küsznek kezeink között, melyek sze rint ezen mozdonyok az ujabb kor legczélszarübb, legolcsóbb és legállandóbb üzemerejü gépei, melyeknek felállítása lakházakban s műhelyekben az 1883 évi márczius 1-én kelt határozat 68. §-a szerint, hatóságilag engedélyezve van. Ezen mozdonyok nagy száma áll üzemben malmoknál, czementgyár aknái, bányákban, deszka fürész gyárakban, géplakatos miihelyekben, és szovŐdéJcben, p aszom á^i y gyárakban, villamos készülékeknél, könyv- és könyomdákban henteseknél, hámorokban, 8urrogat gyárakban, szappan .főző-dékben, keményítő gyárakban, esztergálos műhelyekben, asz talos műhelyekben, czéma gyárakban, serfőzdékben és kalap gyárakban. Bizonyító iratok és elismerő levelek fennti mozdo-nyokrol és illusztrált árjegyzékek, Ingyeil és bérmentYe. XKXXKXXXXXKXXyHKKXXK XXXXXXXXXXXXXXXX^<mé# % Közvetlen tengertuii küldés álul ajánlom következő igen OlCM árakon! I Gyarmatárnt, ítiitituut Mai postán bérmentve ott 5 kilo osztr. ért. fiocca kiváló finom, nemesfaj. tüzes frt 5 OO Xenado kiváló finom Dagyazemd, barna „ 5.00 Ceylon gyöngy legfinomabb, erfa „ 5.00 MM fcovert I "¿T80 finom : Z2 Plantag. Ceylon, nagyon ssép „ 4.75 Plantag. Ceylon, finom erös „ 4 25 Cuba kékzőld, aiép, erőé „ 4.25 Íj b"nTTQ"pt I különösen finom , 4.30 i LUlOll | finom , 4.00 Arany Java, nagyezemü legfinomabb , 4.60 Java sárga, jóizü , 4.00 Cnba gyöngy, erós, nép B 4 36 Mocca gyöngy, jói»ü „ 4 00 Java zöld, nagyasemü, erői, szép , 3 75 Santos legfinomabb, zöld, erős , 3 60 Camplnog, legfinomabb, kellemes , 3 45 Rio valódi, erős. tiszta , 3.25 Mocca afrikai, kiasaemü. barna , 3.15 Rizs asztali .... frt 1.15, 1 30 és , 1.50 Gyöngy-Saco, valódi keletindiai , 1.60 Sultán-malozsa, mag nélkül , 2.30 larczipan-mandola, édes . 4.36 az ismert szolid kiszolgálás mellett PniTinp > aj ®lbi n-gyszemü, kilója UQrlúl \ aj uráli. nzgyszemQ, kilója , Tömött heringek, áj hollandi 25 ca. , Zsíros heringek, oj nagy, 30 ca. , Zsíros heringek, aj apró, 90 ¿a. • DeHkatess »ósheringek, legfin. kicsi,200 ca. , DiLISliltllráEl^M. : Lazaczheringek, tartósak, nagyok, 30 Iád. „ ffl te.isirfltí)írk%%kk,r : Sardellák valódi Brabamer. kilónként , Sardinla á la huile a/i VB?y ''A dobot , Fr. Lachs és Hummer */3 ko. dobo« , TJvi Qnhüllf > C.bliau \ 5 kii. rf. UuliOili ) Scbolle (teng. ny.)jláda Családi thea, fekete, kiv. finom, kilói* „ Családi thea, féket*, finom, kiadós, kilója , Jamaica Rum, valódi, ó, 4 liter . Arac de Ooa, legjobb, legfinomabb 4 liter „ Cognacde Champagne, kiváló finom, 4 Hter , Tanllle 3 tok. 30 kr., 6 tok, 54 kr.. 12 tok. . Stearin-gyertyák 4, & vagy 6-ot, csomagja „ osztr. ért frt 2.00 , 3.00 is 160 . 150 . 1.30 130 175 150 1.90 1.50 3.50 1.50 4.30 3 60 X X X $ s X X 4.00 3.50 5.00 400 7;00 1.00 0.30 Hurkt, füstölt hus, sonka, szárított gyümölcs, főzelékek és gabnatartvány, kétszersült stb. SCHULZ & H. Altonban Hamburgnál. Alapítva 1864-ben, 2323 6-6. Kérem a czéget üxietem utánzóival nem felcserélni A LEGJOBB CZIGARETTA-PAPIR a valódi LE HOUBLON franczia gyártmány. Cawley és Henry-töl Párizaban. Utánzásoktól Mindenki óvatik. A czigaretta-papir csak akkor valódi, ha minden egyes lap LE HOUBLON bélyeggel és mindenik boríték az allant álló v4d-jeggyel és aláírással el van látra. * ''¿mu/camts- Fac-Simile de TEtiqoette 17 Km B«w»r i PIKII^ Egyenlítő Esztergapad fúrógépek, gyalugépek stb. legújabb . szerkezetűek rak- | táron vannak. Rettbauer F. Wien .. i 2. Nordbahnstra&ae 5. m s » 0 H o «4 S & ! 0 0 0 § 0 0 0 0 0 0 0 0 sorsjegy M sorsjegy 1. főnyeremény forint & ti u 0 » p i forint o. e. A «orijcjyek «ala ■tini a aorsolási Jbi fJrk pnrtbmcn tM oteskül.léMczél ,)»lio\ 15 krajcur rocllcklend''" a inef- 1 „ raxiaüahcz 2.főnyeremény ^O.OOOafönyeremény lOiíOOO forint ért- '' ÎOFUlt Ê A sortjsiytk UfUtók: tovAbèi Bj»r«iséaT:k 5000 frt 3000frt 1 o. e. IE Hilmkilcxi BUDAPEST HeauüC^o. I I B^vsrintéa vaUmennyi yil''ôbâttnâl. lotto^yöjtöűék és síiTirttodéfciifl. 1 lOOO frt < '' ■ L'' » » ■. Minden nyeremény készpénzben kifizettetik^^ ____« -.Ta •$y>. .n * ^^> WajcUts József könyvnyomdájából Nagy-Kanizsán. --,—. NAGY-KAMZSA, 1885. február 14-én. E löf i uetés i ár: égési evre . . . 6 frt-- fel .évre . . . . 2 frt 50 kr. negyedévre . . 1 26 , Egyw szán io kr. HIR!»ETÉ8EK 8 hasábos petitsorban 7. másodsoré, s minden további sorért 5 kr. KYIITTÉRBEK soronkéi,t 10 krért vétetnek fel Kincstári illeték minden egyes hirdetésért 30 kr fiztendő. - * A A X 7-Ut 8zám, Bnsffiflflégyfedfk évfojyam. í. ü ; • | _-■ V / I A nagy-kanizsai „Kereskedelmi Iparbanku, ,nagy-kanizsai Önkéntes tűzoltó egyletu, a „zalamegyei általános tanitó- A lap szellemi részét illető közlemények a sterk-sztőséghez, anyagi részét illető közlemények pedig a kiadóhivatalhoz bérmentve intézendők : X ak y-K a n i z.« án NVlassiraház Bérmentetlen levelek n^m fogadtatnak el Kézlr tm küldetnek estidet* % a „nagykanizsai Hsdednevelö egyesületa „nagykanizsai tisziwnsegélyzö szövetkezet'', a . soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmány''-ának hivatalos lap HETENKINT EGYSZER. SZOMBATON, MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. A kivándorlók. .Virág mit ért mit ér a bérez nekem? Hazát kiván, hasiért var szivem.* Eötvös J. br. Justinián kegyetlenségéből szemeiül megfosztott ősz Belizár, szent ihitattal hallgati az ót nyomorulttá és földön futó koldussá tett hazája felől szálló madarak danáját, és mi-dón lelki gyönyörűséggel szívná magába a Bosporus felől szálldogáló szellőt, az ót veze ő gyermek álul imádott hona felé fordíttatván magát, egész valójában átszellemülve s reszkető karjait ölelésre tárva, rebegék ajkai: .hazám!'' Tiszták, megszentelvék legyenek ajkaid ember, midőn kiejted e szót — .haza!" Né puszta szólás legyen csak az, hanem a szivedben lakó legszen- ! tebb érzelmek olvadjanak zengzetes harmóniává, midőn ellebben ajakadról e nagy szót — .haza." .Bölcsőd ez," az ősöknek vérével áztatott darab földje a nagy világnak, .mely ápol, — és ha az életnek súlyos terhei alatt görnyedő tested nyugodni vágy, .sirod is" mely szeretettel ölébe íogad, s édes nyugalmat adva, .eltakar.* Ám keresd fel Helvetiának égbe nyúló bérczeit; gyönyörködjél szép Itália myrthns- és narancs-ligeteinek enyfotadó árnyain; keresd fel a helyet, hol nincs tél, hol a természet őrök zöldben, mindig ifjú eróbeD disz-lik ; ha ez ki nem elégit; siess oda, hol örök hó von halotti leplet a nagy természetre: — azután gondolj hazádra, és hallgassad meg szived dobbanását, meglásd : szived azt beszéli azt dobogja: .jobb otthoni" A tenger hulláma visszatér medrébe, - vissza a fecske az ősi fészekbe, melyben életre kelt , \ hold nem lehet hQtelen az éjszakához, a virág a tavaszhoz, — hát az ember, az érzelmek dus tárházával, az- zal a csodálatosan alkotott szívvel megáldott ember legyen-e hütelen ahhoz az édes hazához, melynek fiaira oly égető szüksége van? — Nem, ez nem lehet magyarom! — hiszen a te lelkedből olvasta ki a nagy költő, nemzeti imánknak e sokat mondó igéit: Itt élned, halnod kell!* És mégis 1 — Elszomorodik az ember lelke, ha elolvassa a hivatalos adatokat, melyek a mániává fajult kivándorlásokról szólván, számokban fejezik ki azon szerencsétlenek összegét, kik Amerikával cserélik fel az érczkaput döngető ősök által reánk örökül hagyott hazát, hogy ott várják be szerencse csillaguknak itthon hiába remélett feltüntét. Szegények 1 — „ Ám menjetek, ha egy óriási csalódásai gazdagabbak a-kartok lenni 1 Amerikát a könnyű és gyors meggazdagodás helyéül festik a lelkiismeretlen ügynökök, kicsábitván a hazai viszonyokkal elégedetleneket — jíit törődnek azután ók vele, ha azok a nyomorba taszított é* általuk félrevezetett szerencsétlenek éhen vesznek is. uj hazájukban, — ók megkapták a .szállítmány" után osztalékukat. Azokhoz intézzük szerény sorainkat, kiket a gazdagodási vágy volz ellenállhatlan erővel Amerika felé. de legfőképen azokhoz, a kiket társadalmi állásuk a kivándorlás megakadályozására vagy legalább csökkentésére képesít. Ma már ott sem repül a sült galamb senki szájába is. — Pölté-telesen adjuk meg a h a j d a n i Amerikának az Eldorádó nevet, a mainak azonban már semmi esetre sem. Eégen volt az, midőn Amerikában egy ép, erős és szorgalmas ember napi keresete 3 és 6 dollár kö- zött váltakozott; változtak az idők, — ma nap már 12—15 órai nehéz munka után, alig keres meg az illető 1 frt 3G krt. Ha valaki tán ez összeget a magyarországiakéhoz képest még elég magasnak találná, ne feledje, hogy az élelmi szerek meg aránytalabbul drágábbak a mieinknél. Sok ezerre megy — mint jelzik — ott az Óceánon tuli világrészben azok száma, a kik kereset nélkül tengetik nyomorult életüket. Ha ilyen szomorú és kétségbeejtő az .párosok és gyári munkások, helyzete a 19. század Eldorádójá-ban, a mezei munkásokét sem festik kedvezőbb színekkel. — Egy frttől 1 frt 20 krig terjedő csekély napszám mellett, majdnem emberi erőt meghaladó munkát követelnek, és ha figyelmen kivül nem hagyjuk, hogy ezeknek éven át csak mintegy 12 —15 hétig van foglalatosságuk, ha nem feledjük továbbá, hogy az ezen munkaidő alatt számukra fizetett csekély összegből, szerencse ha napi szükségleteiket fedezhették — ugy a hogy — nem hogy bizonyos tőkét rakhattak volna félre a munka idő be-szüntére : elgondolhatjuk, hogy mily nyomor, mily leirhatlan ínség honol azon szerencsétlenek nagyobb része között, kiket sorsuk átka ide üldözött. Szóljunk még a bányamunkásokról is, a kik a fentebb jelzettek kőzött aránylag a legnagyobb nélkülözéseknek vannak oda dobva. Mint a lapok is emlékeztek róla, a mult hónapok egyikében egy krassó-megyei bányamunkás csoport tudakozódást intézett a newyorki osztrák-magyar föügynökséghez az ottani viszonyok iránt. — Dicséret és elismerés a fóügynőkségnek, a miért himezés-hámozás nélkül imigyen \á-laszolt a tudakozódásra : „Ea éhen akartok veszni, akkor jöhettek!" Nálunk,.itt a Dunántulon, gyérebben fordulnak ugyan elő ily kivándorlási esetek, mint pl. Magyarországnak felső részein, mindazonáltal a fentebb használt .gyér'' kitétel is a hivatalos adatoknak eiszo-moritó tényét foglalja magában, ha tudjuk, hogy magából Moscnymegyé-ból a mult évnek első felében 138 egyén, — Zemplémmegye területéről pedig az utolsó négy év lefolyása alatt 11673 adózó, munkaképes és nagyrészt hadköteles magyar polgár vándorolt ki Amerikába. Megdöbben minden jó érzésű honfi kebele ezen elszomorító adatok olvasásakor, aonál inkább, mert a kivándorlóknak csak elenyészóleg ''kevés százaléka tér vissza, ezek is szivükben egy kétségbeejtő csalódással, testileg pedig elnyomorodva és foszlány rongyokkal; a másik rész pedig, nem szabadulhatva a nyomor és ínség karjai közül, ott marad, küzdve pz éh-halállal, mig az idegen földnek utszélein ki nem leheli lelkét. — Az elmondottak után, ha tán megszállna valakit a kivándorlási vágynak ördöge, és ignorálni kívánná az itt elmondott jóakaratú figyelmeztetéseket, jusson eszébe'' a newyorki fóügynőkségnek az ottani viszonyokat eléggé jellemző — fentebb idézett — válasza! — .Áldjon vagy verjen sors keze," — zuduljon bár a bajok egész özöne fejedre: — higyj, remélj, de semmi körülmény között el ne csüggedj ... és boldogulsz! Ezen kivül az életnek vezérelveit, a szorgalmat és takarékosságot szem elől nem tévesztve, ne feled, a költő-királvnak szavait: m .Itt élned s halnod kell!* Pozsogár Gyula, Bffészaéffüffy. • . """ i * 4 < i. Katika és Júlia, elbízott nővérek, Nagy-Kanizsán, írta: Tersáncxky Jón&ef, Kanizsa-járás orvosa. Nemrég e két nővér lett mutogatva városunkban, hogy asokal s közönség megbámulja, mégis bámulta, mert csodás kövérek, elhiao tak, elhájosodottak, túlságosan zsírosak. K a 11 k a 26 éves, 300 font aebéz, 8 láb magas, testének átmérője 61/* láb, karikrájáé 68 oeotiméter. Testiereje oly nsgy, bogj 3 mázsás tárgyakkal igen is könnyedén játszik. Júlia alig 5 éves, 160 font ne-hés- Mindkettó tetszetős, szellemi életre-valóságuk rendes. A látogató közönség nemcsak hogy bámulta elhiaásukst, hanem as elhisás miképeojén töprenkedett, kíváncsi volt tadni ások elhisása okát, kíváncsiságát asonban kielégíteni képes nem volt, mert a mutogató mindenről beszélt, csak elhizásuk részletezéséről hallgatott. És éppen e hiány pótlásáért, akösön ség kíváncsiságának kielégítésére bőszük e magyarázatot, mint aa elhizás rész letezését. As elhízást, elhájos odást mindig a estnek ssíranyaga okossá, mennyiben a sair a tea; egyee_»ászeiben, vagy az egész testben túlságosan képződik. A zsír as emberi testben igeu nagy sserepet visel, és nélkülözhetlen. maradandó lényeges részét képezi a testnek. Közönséges, rendes körülmények köst a böralatti kötszövetben létező zsír a testrészek gömbölydedségát okozza és neve-setesen a nőknél a kUlsőalak szépségének emelésénél lényegesen közreműködik. Rendkívüli viszonyok közt a zsir-I képlet kóros lerakódásokat is okozhat, ! lerakódbatik a szívre, a cseptaszre, a vesékre, belekre, máskor oly nsgy mérvben terjeszkedik, hogy miatta as egész test feltűnő, sokszor bámulatos terjedelmét és súlyt nyer, s mialatt jelentékeny életmü-ködési zavarok árinak be as emésztő, a vér- és az idegrendszerben, mely ss orvosok álul „iiír kórnak" (Adipo-sís) nevestetik, melytől a t estesség, vaskosság as által különbösik, hogy a ssir-'' kór betegség, a vaskosság, testesség pedig rendes egészségi állapot. TÁRCSA. A'' vizén. Susognak sajkámmal A fecsegő babok. Susognak De 4n most Rájuk sem hallgatok; Oda sem hallgatok. — „Be!" (Mert hát nem ssokiam nagy-urakat fogadni 1) — .Jó napot Sándor öcsém I" Es még kívülről hangzott. A kinyitott ajtón Remete G é-s a lépett be. Régi ismerősök voltunk ; egy faluban töltöttük a boldogabb időket. Nagyon örültünk is a talál kosásnak. At én Gejza bátyám, ki országgyűlési képviselő volt két kia teljes csikluson át, nagyon belefáradt volt már a parlamenti hosssadalmasságba; s prózai életben most bevezetés nélkül szereti az ügyeket intézni. Azért hát jó ssariat még le se ült. már i» kijelentette, hogy ó újságot akar inditaní itt Nagy Kanizsát. Erre a kijelentésre kis ssünet állott be, . . . és (nekem igen jó sejtelmes fÜ''.eim tannak) mintha valaki kaccagott volaa há''unk mögött. ,5át mit szól bozzá, Sándor öcsém? Maga szokott az njságokba firkálni, jobban tudja, hogy bát milyen formán lehetne est a dolgot megcsinálni. Mert bát ebadta 1 — ez a két újság csupa nyomorúság ebben a városoan ; mindegyik a hatóság uszály hordozója. Büsbedt a l»vegő, kell valamit tenni. Issen ceak es a Viktor (már f. i. a Tuboly) ne volna olyan ázsiai semmittevésbe merülve, mindjárt köny-nyebben menne ám es a dolog; ás ic ért valamit bossá; hárman csak érnénk egyet Hanem sohse láttats olyan embert; délelőtt a snekedlijét csínálja, délután meg alussik. (Nagy derültség) (Ezer bocsánat, ast kittem, hogy Géza bátyám országgyűlési malőrjsit iroa*0 .-v., Mint s rab medár, ha Újra szabaddá less: • Lelkem a MesssSiég KBdés, fátyolán vssz ; Hamvas fátyolás vasa Magasan, magasan — Föl, a meddig raállhat Éresem, Eresem : Soká ki nem tárad, Soha ki nem fárad. . Míg a végtelenség Gátja áll Síit», 8 sabbMtt Büszkeséggel Bakik le a mélybe Ide ls a miljbe. Bátky Lajos. ''A ,Független Zala,'' — Kar caolat. — Irta: AsoJoy Sándor- Es egy halva asületett újság. '' Éppen kerekes négy esztendeje várta Messiásként a nagy-kanizsai hiriapol-vasó, de mostohái prsenumeráló t. közön- " Mikor megtudták, hogy talaidon-képen a halandóságra meg sem saüfathe- tett, egy ideig besséltek róla; sokan meg is köoyesiék nevettökben. Astáa a ,F 0 g-getlen Zala0 is feljutott sorsosaínak magasára, s most függ a feledé» fogasán. Ehhez a fogasradob ás hos nem kellett ugyan nagy lemondás a t publikum résséról. De már Remete Géstnak és nekem roppant gyiss kellene bossá, hogy essünk be ne jusson és ha eszünkbe jut — pedig eszünkbe jut! — hogy ne kaczag-junk fölötto. Mivel padig cincsen olyan spró esemény, különösen a szegény ember életében, aminek meg nem volna a maga üd-vősség-s tanulsága,: i— hát ennek a történetét ia csak elmondom. Tessék meghallgatni! És a kisek asüksége van rá, okuljon belóle ! « As ezernyolcsssás-hetveskiléscse-dik esztendő, Krisztus születése után, ir galmstlan aivatarokkal végsődött Állatot, embert ssobába záró zivatarokkal. Még a lelkiismeretes fiskális és kötelességtudó executor urak » kénytelenek voltak ábrándokat ssóní s szobában. Aki pedig neki ment a eivataraak, annak őszinte szivból .sserenosés utat" lehetett kívánni. Megsűlyodt as a legelső lépésnél. A.Függstien Zala* ilyen a jó Is en balkesével járó ominosus, zivataros időben foganta''ott. Hogy ki által ? Hát egyik este, ahogy pipázgatva, legközvetlenebb fizikai hatás alatt a av in* és .n i n o s" nagyon is könnyen megoldható tétele felett elmélkedtem, — valaki kopog ajtómon. ^ _ Soká, nagyon soká éa sokst bessélt még Remete Gésa arról a tengernyi bajról, mely Nagy Kanissát hova-tovább arra a ssomoru sorsra juttatja, (hogy . . . hog* .... bogy .... Nos? . .. Mire hát? ne!) hogy Tuboly Viktor less a polgármestere. Végre is sbban állapodtunk meg, bogy less lap. Csinálni fogunk elóször is programmot. C»ioál egyet Remete, egyet Tuboly, egyet ón. Amelyik jobb less, az fogadutik el. Kítüstük''a napot éa órát, mikor Rémete Gésa magyarutcsai azilumában találkozni fogunk hárman. pompás hirlapirodalmi confoderatio iese ebből! ''Nagyon jól emlékezem, hogy milyen nagy lendülettel fogtam bele az előfizetési .1 á f-ta ásás" megírásába . . . félórával a talá! kosáai >dó előtt Már a várost körülbelül negyven-nyolczórával eat megelőzőleg beazárnyalta a rémhír, hogy Tuboly Viktor ós Remete Gésa újságot csínálnak; Tuboly már irt is egy kétárkusos programmot, moly igen sok helyt nagy hatást keltett. Megjelentünk a találkán. Remetének az volt sserenoséje, hogy otthon volts igy ő Uhetelta várakozásban első. Tuboly Viktornak meg as volt sserenoséje, hogy csak ketten jelentünk meg s igy ő nem utolsónak jött, ha-sem másodiknak. Remete akkor irta * nsersődést A legkomikusabb háromoldalú ssersódést Nagy Kanizsa''kerekségén! As volt benne, hogy én szerkesztem a lapot, tartozom jó vezér- és tárcsacsikkeket írni vagy teremteni ahogy lehet, ssegény ember ssép sse-rével; aolgosiy tenni, venni, hogy s lap élénk, tartalmas legyen. Remete és Tuboly tartoznak a lap kinyomatáii költségeit viselni; meg ha kedvök tartja,'' írhatnak egy-egy csikket a lapba. A tissta jövedelmen asatán egyenlően osztosunk; részt kap Remete, V, rósst Tnboly és V, részt én A firmát Remete és Tuboly viselik. c'' Még a szerződésnél is komikusabb volt az, bogy Tubnly Viktor s munkának és semminek ily képen való felosstá-sában sérelmet látott. — .Hogy illethetné Ssalayt (engem) éppen annyi, mint kettőnket, mikor ő pénzzel nem járul a laphoz!" A replicázást Géza bátyámra bíztam Meg is tette. _ ^Ugyan Viktor, tebelőled már megint a fiskális beszél. MitTbeszélsz olyan zöldeket, iszen nem vagy most tárgyaláson! Hát ast akarod, hogy a Sándor ÖCiém neked esztendőszámra ingyen dolgozzék! Izaen minden munka az ő vállaira nphezül. Te velem együtt lusta,, vagy, legfölebb minden fertály-esstendőben eresztesz meg egy csikket. Az is valami névnapi - verses köszöntő. Hogy kiszedjék, duplán kell érte fizetni s nyomdában ; olyan komisr as irásod." [\ Ezzel azután kidobta türelméből Tubolyt. A szóváltás egyre élesebb lett Végre azután én is megj«gyestem illő szerénységgel annyit, hogy „iszen könyörgöm, ba as, a mi bispnyo«, ami van és ami less: a m u n k a, teljesen as enyém, akkor már legalább írásbeli jussom csak lehet ahhos, ami ugy sem lesz : a jövedelemhez." Erre a zselid okoskodásra már megtért volna Tuboly Viktor is, de Remete nem engedeit. szánunkhoz egy féUv noUéklet van csatsíva. HUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY FEBRUÁR 14 188 A ssir kórosok testük nehesaé^éQÓl fogra általán nehasen járnak, nekik minden testmosgás terhes, hamar fáradnak, aokat issadnak, minden legkisebb fog 1 alkotásra megsebesül a léleksetük, fula-dosoak, ssükmellüaéget, ssivdobogást, ssé delgést üresnek, esen ok miatt sseretnek, ülni, jó étvágygyal birván estnek s emiatt folyton hisnak, még végre egy vagy másféle módon és jobbára idő előtt viskór-bac, viadagano okban, ssiv-, érrepedés-ben, . ssivhüdésbea, gutaütésben meghalnak; élvén, sokat asesvednek bór-betegségben, jelesen bórorbánosban issag-ban. As efféle elhiaásnak, elhájosodás-nak, eissirosodásnak lényege« oka eddig ismeretlen, a nésetek eltérők, asért nem is irányadók; caak abban Csapontosul a« or-roeok véleménye, hogy as elhájosodás-hos biaonyos bajiam kell, mely nélkül léire sem jöhet soha, de hogy mi legyen as» hajlam, arról hallgat a ssaktudo-mány. És e határoaatlanságot asoa csodás körülmény okoaza, hogy némely ember a legn.gycbb elővigyásat, óvatosság dacsára is tulhiaik, midőn a másik akarva sem tud meghiani. Tény as, hogy a kór-hsjlamot fejlessteni lehet hisodalmas élel-meskviéssel és fordítva soványabb életmóddal késleltetni annak fejlődését. Eseméoyek tanúskodnak amellett, hegy a ssirkór fejlődni képes 4-5—600 fontig, élőpéldák saolgálnak bisonyiié-kul másrésst, hogy a ssirkór gyógyit hstisn. Láttak már 4 érés gyermV el 82, — egy másikat ép oly életkorban 137, — egy 10 éveset 219-, ismét egy 4 éves leányt 256 fontra hiiva. Angolhonban egy ember, midőn 10 éves volt, 140 fontot nyomott és mire meghalt 616 font súlyra nebetedett,ugyan egy angol 5C0.— egy hollandi pedig 503. fontra hájaso-dott. As idésett sskkór, bogy nem kedves állapot, as msgától értetik, lehangolóbb pedig aaon kórülméay, hogy nincs gyógymódja, gyógysaere. tehát nem gyógyítható. As eissirosodásnak osak óvmócja lévén, legnagyobb súlyt kell fektetni a Lekivaló életmódra, asért is a ki éssre-vessi, hogy asirosodni, hájosodni kesd, as ssoritkozsék s soványabb, viaenyős, ke-vesbé tápláló élelmi csikkek élveséaére, leim-.xkedjék több főselék-, gyümölcs élékkel. mint sok hússal, kerülje pedig a burgonyát, a sört, mert e kettő igen is hisodalmas élelmi tárgy; gyümölc* köst legjobb a tótaaőlő. mert as borkósav-tar-talmo levével tevékenyen hat a ssékletre, viseletre, ily hatáau a görögdinnye, a spárga. Italul legjobb a via, még is lehet ert csitromlével savanyítani, mert ennek, meg a tótssőlőnek, a ribisskének egy a hatása. Nem ártalmas a visesbor, a kávé, thea. Jót tess a hidegfürdő, a hidegtű-hany, a hidegvirsel való saorgalmas mosakodás, a fárasstó testgyakorlat, jelesen a gy mnastika, a fárasstó késimunka, minő a songorásás, a kenimunka, a f»fü-résselés, a favágás, begymássás, keveset kell sludni. jótteas a falasi lakás és mindesek mellett nagy gondot kell for- dítani a napi ssékletre, ugy, ha ssorulás volna jelen budai keserüviset kell inni. A« elh>sás ellen sjáalott ásványrí-aektől, jelesen a karlabadi, marienbadi, fransr>n»badi. adelheid» gyógyvixektől, as éheshető gyógymódtól, higanytól, mireoy tói, (arsenioum,) a jódtól, a sós-, a vasféle sserektól sem javulást, sem gyógyulást nem várhatni, és ha esek okosnak is valami váltosást, as osak is ross, de jó éppen nem lehet. Biaonyité-kul saolgálnak erre asámUlan kísérletek, melyek elégségesek arra, hogy as elhisot. Uk jobban oselekesanek, ha a jelsett életmód hos, mint e gyógymódok, gyógysse-rek bármelyikébes is alkalmaskodnak. Esekból a t. ca. olvasó kösönség köny-nyen tájékoshatja magátaKa t.i kaésJ u-S i a elhisása m agyarásatában.*) Néhány szé állat-tenyésztésünk érdekében. Aki országos napilapjain kat olvassa, kell hogy tudomással bírjon gazda közönségünket gabnater-melése érdemében fenyegető veszélyről, mert láthatja, hogy Porosz-ország a gabnabeviteli vámot mily magas fokra emelte, Francáa-ország gabnavámját ezúttal emeli; s ezzel kivitelünk ér demében mily hátrány és veszély fenyeget bennünket; kell hogy mind ezt belássa, most, midőn nálunk annyi panasz és elkeseredésre alkalmat szolgáló földadó-felemelés történt, kétségtelen elborzadás fogja el keblünket, tudva azt, hogy termé nyünk a felemelt vámok következtében ár-értékében oly fokra száll le, hogy annak jövödelme a munka- és adókötelezettség lerovására sem lesz elegendő. Igaz, bogy ezen árhanyatlást nem tisztán a vámok felemelése idézi elő, de a sok más rósz akarat; mert nem egyszer olvastuk, hogy a külföldi, különösen az oroszországi gab-nának vasntoni szállítása az elindítási helyétől nem került annyiba, mint a sokkal közelebbre tőlünk szál-litott gabnának szállítási dijja. Látva mindezen intriguákat, látva g bna termelésünket, oly óriá-sian fenyegető veszélyt, nem hunyhatunk szemet; kell hogy ezen, ha?ánk állami gazdászatát még jó eleve •) A 6-ik számban a cznkor-édeaaégak-ról botolt exikkemb-n aok értelmet zavaré a jtó biba maradt, melyeknek kiigaaitáaát • helyen magam Uaaem meg Nagyon tokon vettem a bibi« taedéit, tódra, hogy a sajtóhibák a legérdekeaabb csikket is értékteleniteni képesek Álomtalanságra kapnak hely-tt tessék olrsani: .álomtalanaágot kapnak,* —egy hatásúak — helyett .egyhatásuak,* — cteresx-nye mérgs — helyeit .cseresznye mézga," — ''patikában — helyett „patikában,« — hig íe-kecxnkor — helyett .hig fekete emukor.* És kérk elnézést. SzerxS. — „Te hóbortos vagy, veled n»m lehet okosan, higgadtan bessélni, te mindig ilyen kificsamitott okoskodással állass elő. Nekem nem kölless se pénzeddel se anélkül! Ugy is csak ssvart csinálnál előbb-utóbb, ha valami sületlen versedet a Sándor öcsém ki nem tenné as újságunkba. Maradj magadnak 1'' Mind megbocsátható ssó volt es Tubolynak, hanem as a „sületlen vers", as már a csontokig ható vágás volt. Olyan rosss ssokás is as emberekben, hogy amolnárcak mindjárt azt mondják: 1 i s s t I o p ó. Ez a sértés határozott; ketten maradtunk Remetével. — „Na csakhogy elvitte as ördög est a bolondot!8—sóhajtott as én Géaa bátyám, -r „Hát Sándor öcsém csinált-e programmot ?" Nagy sserényen előhustam. Elolvasta; aiu/án megnéste a magiét is. Ennek osak as eleje volt meg. — „Pompás, nagyon pompáa! Nézze csak öcsém l A maga programmjanak eleje egy kiasé csendes ; nincs benne tüs, láng; nem gyűjti Mert tudja, meg kell ám mindjárt ebben mutatni, hogy mi nem félünk,hogy függetlenek vagyunk. Hanem asután itt a közepén, ahol a Da mokles-kardot emlegtti, ah es már tele van költői tűssel. Ilyen kell a kösönség -nek l Hát tudja, most ugy tessék, hogy as éo pro grammom elejét meghagyom, a magáét meg onnan kesd ve, ahol kitör, hozzá csatolom és less egy pompát, igasán pompás progrsmmt Mi?!" És úgy lön! A késs programmot vittük Wajdita-bos. Nyomaasa ki 300 példányban ! Megalkudtunk vele a lap ayomatására nésve is. Tele voltunk megelégedéssel. Nem adnám egy lyakas husta?ért, ha megvolna valahol késirslbtn vagy nyomtatásban es as europáraaaóló prog ramm ; da elveszett Egy réssé ugy megragadta lelkemet, hogy most is emlékesetemben van. Nem ám a hangzatos ssa-vakért, hanem azért a testet, lelket egéts-ségesre rásó kacsagásért, ami as egéss lapinditási nagy hűhóból legkellemesebb emlékemül maradt s ami akkos tört ki belőlem, mikor a sajtóból kikerült programmot olvastam. Még most is jobban örülök neki a ssersódésben (Tuboly távoaása folytán) kikötött fél tiaatajövedelemnél, hogy Remetének engedtem át a programra leirás oss atlan dicsőségét. Még as én, gyakran pedánsan formás betűim elronthatták volna ast a feledhetetlen hatást, mit elakarok mondani; s mit jó réasben Remete sristokratÍKua«n kacaérkodó hieroglifjeinek J ehet kössönni. A nyomdába adott késirat a kö-vetkesőleg ssólt : »Előfizetési felhívás i< eziafi, ve§ysstartalma hetilapra. „A stabadtaj''ó legelső kritériuma a asabad véleménynyilvánulás. Es ve* sérelt bennünket, midőn efy teljesen független hirlap inditáaát tüstük ki osé-lunkul." „A vissonyok, állapotok türhetet lenek, a társadalmi élet pang. Esen se giteni kell! Segíteni pedig éppen a sajtónak jutott egy réssben feladatául a bajok kérlelhetetlen leleplesése, a sebek föltáráaa által." „Amely lap e feladatának meg nem felel, aa nem érdemel pártolást, as nem lehet a kösvéleménynek sássióvivője.'' (Idáig roll a Remete compotitiója. Azuán jött as én D»mokleskardom.) „As itteni aajtó termékei fölött Da-nookleakardjaként függ a hatalom. Esek-től stabad vélaménynyilvánulást e körülménynél fogva rsmélni nem lehet." felismerjük és e veszély ellenében hathatósan közbelépve, más oldalról azt pótoljuk. Első sorban állattenyésztésünk elhanyagolt állapotára hivom fel a tisztelt olvasó figyelmét. Aki figyelemmel kisérte az ezen ágbani hanyatlást, az megmondhatja, hogy ez előtt 15 évvel is mennyivel erőteljesebb állatok lettek országos vásárainkra kiállítva; akkor még gazdaközönségünk de különösen nagyobb urodalmaink tisztségei gondot fordítottak az állattenyésztésre, akkor a gulyák életerősek fejlődőképesek voltak; azokból az igavonásra kikerült állomány 4 —5 éves korában már kész, erós igavonó állat volt; de meg volt az alkalom, hogy a nehezebben mivelhető föld ben 4-es fogatul , szántottak, most azonban, ha ezen urodalmak gulyaállományát tekintjük, azok siralmas állapotára ébredünk; a most kikerülő fiatal ivadék alig tudja a jármot vinni; és sem hogy az a gazdászatba hasznot hozna és a mivelésbe segédkezet nyújtana, a gazdászatnak terhére válik. Kell tehát, bogy intéző köreink ébredjenek és e fenyegető veszélyt elhárítsák; ne várja mindenki a kormánytól a segélyt, bisz az a szűkölködőket csak ugy és csak akkor képes segíteni, ba háta mö gött erós és vagyonos gazdaközönség áll, mely közönség minden körülmények közt polgári kötelességének megfelelni képes; de akar is annak megfelelni. Mert mig a kiviteli vámok a nagyobb fogyasztást igénybevevő országok által fel nem emeltettek, nálunk Magyarországban a gabna-forgalom nemcsak élénk, de rohamos volt. És mit tett gazda közönségünk ? A pillanatnyi haszonnak megörülve, a tős-gyökeres jövödelmet biztosító állattenyésztést elhanyagolta; mert az erós gabnaforgalom miatt tenyészmarhájától a szükséges táplálékot megvonta; és hogy hova jutott ezen gazdálkodás által, azt, ha mar ha állományára tekint, kell, hogybeismerje, mikép értékben és számban tetemesen csökkent; mert az erős gabnaforgalom által a legjobb táp anyagot termő rétjét is feltörette, ott búzát termelt, a nyert trágyát földjeinek termő képessége növelésére fordította, széna- takarmány helyett szalmával tartotta marháját; szemet „Mi teljesen függetlenek vagyunk sat. A dirregö-durrogó programm alatt ott diaselgett végül as aláirás, kissé még olvaabatlanabb betűkkel, hogy : Remete Géza, v. orstággyüléti képviselő, a .Független Zala* kiadótulaj-donosa és falelSs azerkes<t<5je. Egy cseh ssedő nsgy verejtékeséssel kissedte. Elküldötték Remetéhes, hogy corrigálja. Amint később megtudtam, valami dolga levén, átadta ekkori „segedelmén« k", a légynek sem vétó a valóban apostoltermésaetű A p o s t o lövi c s bácsinak, bogy olvaasa el: nincs-e bonne hiba? Hát per*se hogy nem volt! Aposto-lovícs bácsi ki valamivel jobbsn, bírja a magyar-, mint a ssansskrit* nyelvet, — caak annyit j*gysett meg, hogy bisofiy még i» caak nagyon tréfás ember es «. tekintetes ur! Mikor asután a nyomásra Wajditsál-tal kitüsött 48 óra elmúlt, Remetével ostrom alá fogtuk a nyomdát, hogy hol van háta mi álmainknak 300 fecskéje? Hadd röpítsük ssétasokrt! Hirdessék a nagy-ka nissai ssabad sajtó éietretámadáaának tavaszát! Éppen akkor illeastetlék sajtóba. Pár pillanat múlva néhány késs példányt )sebre dugtunk és siettünk compotare msgnum áldomás. Menat kösben csupa kíváncsiságból •lövettem a zaebre dugott programmot. Kezdtem olvasni és kesdtem kacsaglomban fuldokolni. A nagy gondolatok ily kép valának kinyomva: „Elófüzetési folnyivás. >> u tzlabl, véfyestsrtaálM kitiiapra „A ssabott sajka legelő kriberiuma _ •zabolt véleménjnyilvántojás. Es viaereli kapott ugyan & marba annyit a menyit a cséplőgép a kalászokba esetleg ben hagyott Hogy pedig mentül több szemes gabnát adhasson el, a cséplőgépet is ehhez képest alkalmazta, hogy minél tisztábban csépelhessen, 8 igy annál kevesebb szemet kapott marha állománya. De a jó tápképes szénát termő rétek feltörettek, csak a kevésbé szép ós tápanyagot nyújtó lapályos rétek termése került a marhaállomány táplálékául; mi ugy hiszem nem a legkedvezőbb a fejlődés elősegítésére és annak erőképességére; de m^ a rétek termőképességének fokozására is hátrányos volt az eddigi gazdá szat, mert a rétek trágyázása is elmaradt, s igy a termőképesség is csökkent ; innét is van marhaállományunk elhanyagolása. Most itt a tavasz az 1874. évi XX. t. cz. értelmében amúgy is országszerte a marha állomány ki-hajtás előtt megvizsgálandó lészen. L''gy tudjuk, hogy az országos kiállítás érdekében az állategészség biztonsága szempontjából Nagyságos Lipthay István miniszteri tanácsos és Klima Mifclós állami állat orvos urak a törv. könyvezés érdekében kör utat tesznek, ezek megbizandók volnának: megyeszerte minden nagyobb uradalomban a gulyaállományt még az állásban megtekinteni, azok táplálékául szolgáló takarmányt is megvizsgálni és ennek alapján a tulajdonos gazdát a lapasztalandókhoz képest értesitni, szóval oly állapotot előidézni, hogy a marha állomány tenyészképessége fokoztassék, és az elhanyagolt állapot virágzásba hozassék. Hogy gazdasági egyesületeink felismerték a fenyegető veszélyt, mutatja azon körülmény, mikép ezek a tenyész-biká knak jutányos áron a községek és egyesek részére leendő kiosztásával már a bajon segíteni czélul kitűzték, valamint Zalamegye gazdasági egyesülete még ezen felfll a lótenyésztés előmozdítása érdemében csikó legelőkből is akként gondoskodott, hogy oly gazdák, kik alkalmas csikó legelő birtokában nincsenek, hogy azért a csikónevelés elne hanyagoltassék ily tereknek kibérléséről és majdnem ingyenes használatáról gondoskodott. — Ebből lehet látni, bogy a kezdeményezés megvan, csak azt folytatni és felkarolni kell! A magas kormány bennünket, midőn egy tógyesen fügétlen bimlap viditását tüstük ki boíoadul." „A visissonyos. ellopaták törhetetlenek; a korsódalmü feléd kong; esen sikítani kell. Sikítani pedig éppen a Sajónak futott agy véasben íélapadtrákul a bájak kertölhetetlen leleplesése, a ssebek fölturása által.« „A mély lop e félapaságnak meg nem fülel, as nem érdemel pusztulást, as nem lehet a kossvőlegénynek posztó-csipóje." „As iilemi sajka törmékei fölött Dámaless kontyaként függ a hatolom. Esektól ssabott véleménjnyilvántojást e kürtölménynél fogv* remegni nem lehet." „Mi tsjseen fügétlenek vágyunk, sat. — (Aláirva:) ..Remegte Gőzü v. ortaagnyelési képreszelő, a .Fdggétíen Zola* kialvőtalajvonóaa , és félfalat aorvasatéja." Remete is olvasta e ssörnyütégjkei* Órá már nem komikus oldaláról hatott a dolog. Haragra lobbant. Szidta a 1 e g -magasabb kormányt, akár egy el-lenséki képviselő a magas kormányt. — „Sándor öcaém, tegyen valamit; menjen visssa a nyomdába; dobaasa siót as egéss alkotmányt] Es mégis ssörnyü ség! Es mégis borsaaslóság!" Magam is kesdtem belátni, hogy mily orsságrassóló botrány fejlődhetett volna ebből a programmból ; telje« oda-adástál futottam a nyomdába s már as ajtóból magadtam a nyomdai véssjelt, bogy „a gépet meg kell álli tsoil'' A fac ''or, gépmester, as accidens ssedők felém rohantak, hogy ni történt as istenért?! Mutat tam a fac ornak; as még any-nyit ae tudott magyarul, mint Apostol bácsi. Megaéste a gépmester. Na « már ha az állat egészségügyében meg. alkotatta a törvényt ezzel, azt bizonyította, hogy az állat- egészségre ! gondot fordít; de hogy minél kevésbé alkalmazza a törvényt, állattenyésztésünk fentartása annak erő-képessége fokozisánál is kell, hogy közreműködjék. Osak egy példát hozok fel. — A 70-es években Maraközben, annak a csáktornyai járásában a keleti marhavész vagy 19 községben dühöngött. Ott tapasztal-tam, hogy a jó erós állapotban levő marhaállomány, ha bár megtámadtatott is a keleti marhavész által, mind a mellett csak gyér áldozatot vett belőle. Selapicsina község tóe szomszédságában van Festetics grófnak az ugy nevezett ujmajori gazdasága ; az urodalmi istálóban, melyben 34-drb jármos ökör volt, abból 1 drb lebunkóztatott, 2 drb elhullott, de valamennyi állat. a betegségen, átesett, mint jól táplált, erős állatok még a vészes állspottal is daczoltak, mig Selapicsinán, hol a marha táp''-lál&sára gond nem fordíttatott, része az állománynak elhullott csak ''/a része maradt meg; — igy tehát az állatok jó táplálása még e ragályos vészben is előnyösnek bizonyult. Kell tehát, hogy nagyobb gond fordíttassák állattenyésztésünkre; kell hogy a hatóság a tenyésztés elősegítésében még h i v a t a l4b ó 1 is, alkalmazandó kényszer utján beavatkozzék, figyelmeztetve az érdekelteket a fenyegető veszélyre. Ennyit kívántunk a heiyzet meg világositása érdekében mondani. Bárhamegértettünk volna és intéző köreink a tavaszi vizsgálattal a tapasztalandók-hoz képest eljárásukat a nagy közönséggel is tudatnák. N.-Kanizsa, febr. 10. 1885. KOVÁTS. Clovft Hugues-nó. Társadalmi életünk tulfinomul-ságának szüleményei az álerén/ek. Erkölcsi tökély, igazi jóság, titkon maradó jótett, valódi szivnemesség, ma már nem fér meg a kor szellemével. A vallás — még a nőknél is — csak az elmefuttatások, nem pedig a kedély és a sziv tárgya. A napi sajtó oly eseményeket tár elénk, melyek valóban megrendítően hatnak a nói kedélyre és szivre. s ámulat fog el bennünket annak tudadatánál. elssörnyüködöit.. Kivette ketemből és kesdtoa cseh atyafi orra alá reseelni a . programmot. A tragiaomus munkát asonnal kiemelték a gépből. Még 24 óra kellett ásatás, hogy a tisztességes programm onnét kikerült legyen. Hanem ekkor küldtük is ám a ka-kasssölás minden irányába. Es történt a karácsonyi ünnepek alatt. Ssilvesster eatéjeig beérkezett 7 negyedéves praenumerans. mi a kiadóhivatal ssempontjából egésséves, tehát tissteaséges praenumerans asámba megy. — „Sándor öcsém, mit csináljuok ?" — „Hit isten es nem i? megy mástént. A Ifösőoség látni, ismerni akarja a apot, hogy megérdemli e a pártolást. Egy lét ssámot pár eser példányban kell szétküldeni ingyen, mutatván} ul I Csak as s kérdés : van-e péns ? " — „Van f .. e íssen, ha as volna!" — „Hjah, könyörgöm, péns nélkül pedig nem lehet háborút indítani, annál kevésbé folytatni. Ahhoa, hogy véleményünket saabadon nyilváníthassuk nemcsak e r k ö 1 c s i és é ssb el i, deanys-g i e r ő is szükséges. Világkesdetótól est igazolja a tapasstaláa*'' — „Igasa van Sándor öcsém! Én vissalépek s est a ,Zi 1 a i Köslöny" legköselebbi ssámábao ki ia jelentem. — Eddigi fáradoaását kössönöm." Keset fogtunk, elváltunk«. Igy ért véget, illetőleg igy nem nyilvánulhatott a .Független Zala" harosias hangon -hirdetett „ssabott véleménjnyilv ántojása." S valabányasor ásót» egy-egy ilyes „asabptt véieménjnyilvtn- t 0 j ó" újság hire reaskettati meg. Nsgy* nissa csendes levegőjét, mindenkor » «Független Zala* sselleme kisért HU SZONNKGYIK ÉVFOLYAM Z A L AI KÖZLÖNY. FEBRUÁR 14-én 1885. átirata, hábora esetén városunkban 21 súlyos és 200 átvonuló könny ti sebesült ssámára berendesendó betegssálló illomás tárgyában; végül s válasstmány sorrecdszerint visszalépett tagjai helyébe Ebenspanger Lipótné, Hoffmann Mórné, Küracbner Ignácsné, Sommer Sándorné Dr. Scbreyer Lajosné \Weiss Henriknó úrhölgyek, Blsu Lajos, Ebenspanger Lipót, Grünhut Henrik, Kernhofer Jóssef, Markó Antal, Tripámer Gyula, Piskor T»más usak lettek megválaastvs. A feotebb jelsett betegssálló állomásoknak orsz^geserte leendő szervezése cséljából a kotp. igazgatóság küldöttje t Molecs D>m ur városunkban is megjelent és részt vett, a katonai hadtest parancsnok-ság képviselőjével egyetemben a választmánynak f. hó 6-án tartott gyűlésében, mely alkalommal as érintett ügyre vonatkozó kölcsönös megállspodások jegyzőkönyvbe foglalva, egy példányban a közp. igazgatóság-, egy példányban pedig a kösös hadügyminisztérium hos terjesztettek fel. Egyesületünkre súlyos feladat vár, de ismerve városunk kösönsé ge példás áldozatkészségét, teljes bizalommal nézünk a jövő elé, tudatában annak : miként a bekövetkező szükség esetéb''o városunk közönségének osztat-Un és hathatós támogatására ssámitha-tunk. A városi válasstmány. — Nyilvános számadás. A nagy- kaoitsai általános ipartársuiatnak f. bó 7-éo tartott jólékonyczélu tánczvigalmá-ról. Jövedelem. Eladatott 205 belépti-jrgy 60 krjával: 123 frt. Beküideiett Hirschler testvér urak által Dombomról 5 ÍM. Fetülfisettek: N. N. 1 frt. 50 kr. Hein Mihály 1 frt. 40 kr. Kocsis Fe-renct 1 frt. Páll Sándor 1 frt. Saller Lajos 80 kr. Topolits Jóssef 40 kr. Tóth Mihály 40 kr. Simán István 40 kr. Horváth Lsjoe 40 kr. Kilik Alajos 40 kr. Pintér Sándor 40 kr, Armuth Nátán 40 kr. Kristofoletti István 10 kr. Tóth Endre 40 kr. Egy bécsi kereskedő 40 kr. Nagy János 40 kr. Dr. Rits Kálmán 40 kr. Köler Antal 40 kr. N. N. 30 kr. Döör István 20 kr. Dancs Kálmán 20 kr. Miltenberger Sándor 20 kr. Hild László 20 kr. Szélig Antal 20 kr. öisz«s jövedelem 140 frt. 30 kr. Kiad i. 48 frt. 54 kr. Maradt 91 frt. 76 kr. Amidőn ezt a n. é. közönségnek tudomására hozni sserencséuk van, egyúttal bálás köszönetünket is nyilvánít-^ íuk a társulat nevében a fent tisstelt adakozók ssivétségéért, s a résztvevő közönség pártfogásáért. A rendezőség. nevü takácslegény a szoba gerendájára ielakaastotta magát ; a hásbeliek azonban éaarevévén, a kötelet elvágták. Az előhívott orvos életrehozta ugyan, de a vérkeringés már annyira megvolt akadva, hogy eszméletre ébreszteni nem lehetett Tette indokául ast emlegetik, hogy ó az országos kiállításra gyönyörű srövőmüipari tárgyat kéasitett, as ehhez asükséges anyagot tzonban egy helybeli üsletbec hitelre volt kénytelen meg- á-sárolni. A hitelező s kiállítás bafojeziéig várni nem akarván, oda ment hoszá s a már késs munkát magával vitte, és igy az a kiállitaara nem volt küldhető. Pénzhez sehogysem juthatva, sikertelen fáradozása fölött kétségbeesett és öngyilkosságra gondolt. Hogy esen inditó okból mi igss, mi nem? — — nem tud-juk. — Gyászhír. A követkeaŐ gyass-jelentést vettük : „Knortser Erigyes és leánya férj. Hackl Ssidonia ugy a maguk, valamint az összes rokonság nevében szomorodott szívvel jelentik, neje, illetőleg édes anyjának ssül. Lindinger Paulina asszonynak hosszas szenvedés után f. hó 7.én esti 10 Órakor a haldokló ssentsé-gének ájtatos fölvétele mellett életének 61-ik évében történt gyászos elhunytát. Kell Nagy Kanizsán 1885. február 8-án. Áldás poraira!" — Koráts Etelka kissassonynaki Kováts János árvaszéki eiősdó ur, művészi tehetséggel megáldott leányának két festménye van kitéve a Schers-féle kira katban közszemlére. Rólok szakértők is elismerőleg nyilatkozatnak. Ajtnljuk megtekintésre. — Esküvő. Ma, azaz í. hó 14-én délután 5 órakor vezeti oltárhoz a szen-ferencziek templomában a szép és kedves BelusAnna kisasszonyt, ifj. MerklyAntals. szolgabíró. ról elemelve, kocsira tették és elhajtottak vele Kis Kanissárs. As esetről jelentés tétetett a asolgabiróiágnál. — Necrolog Galambok anyaegy-hás és fiók-községei híveinek gyásza van, mert sseretett lelkipásztoruk, Nagys. és f*t, Farkas György czimz. kanonok és esperes-^lebánosuk f. hó 7-én fényes segédlet és beláthat''an sokaság kíséretében eltemettetett. As elhuny t született Zala meg*e Karmacs kösségben 1806-ik évben ian. 19-én nemes szülőktől. Eiemi iskoláját szülőföldjén, a közép-iskoláiból 4 osztályt Keszthelyen, as 5-ik és 6-ik osztályt Veszprémben, a 7-ik és 8-ik osztályt Pes ten végette. Ezek bevégzése után 1827* ben a veszprémi egyházmegyében növendék-pappá 1831-ben fölszentelt pappá iétt, s kipláni minőségben Karádrá küldetett. Rövid kint működése után, főpásstorra, boldogult Kopácsy József, fölismerve benne »s előretörekvő akaratot, Veszprémben as évenkénti 5 hónapos tanfolyama képesde vezetésével bissta meg, hol egyszersmind as agg és nyugalmazott leikéssek aligasga-tójává neveztetett. Midón főpásstora, boldogult Kopáosy Jóssef herczegpri mássá lett, általa 3 évig apüspöki javádalmak be vételei- ée kiadásainak kezelésével bízatott meg.Hasonló minőségben kezelte boldogult Balaasa refarendariua, később ssombat-belyi püspök javadalmait is. 1842 ben Galambokra plébánosnak, 1854-ben kis-komáromi esperesnek neveztetett ki. 1870 ben pedig czimsetes canonok lett. Hogy mily busgón és szeretettől áthatva teljesítette hivatalát, ast e sorok iró-a, k-t Loszá 23 év füsött — legjobban tudja, — de enDek elismerését adták a gondjaira bízott hívói is akkor, ami-dóa a végtiazteaségen mindnyájan megjelentek. As örök világosság fényeskedjék neki 1 Galambok 1885. Sz. L. - A helybeli »Polgári Egylet« ez év februárjának 2-áa is megülte alapítási évfordulójának emléknapját. E z volt a 49»ik évforduló; tehát jövőre már az Egylet jubilálni fog. A társa« vacsorán körül belül csak 80-an vettek részt. A mulatság csendesen kezdődött, de csakhamar megeredtek a toasstok azután egymást érték az elmésebbnél elmésebb felköesöntók. ~ Ezeknek sorát d^. Benézik Ftreoi, as Egyletnek elnöke nyitotta meg ékes, átgondolt beszéddel, melyben találóan szólt ss Egylet beléletéről ; egyetértésre buzdította a polgárokat s óhaját fejezte ki, ho^y a tagok''között egy lélek egy gondolat uralkodjék, akkor azután képes lesz az Egylet még ez évben palotát épi''eni. Poharat emeltek még: Kováts János, Simon Gábor, Remete Géza, dr. Horváth Antal, és Wajdita József. — Kése bb, ahogy Szigritz Róbert pinczé-jén«k „sanctus spiránsa'' megárnyékozá a szivaket, még sűrűbben pattogtak a mondókák, s dalra nyíltak ar ajkak. A magyaros n»ulateágnak csak a reggeli órákbsn szakadt vége. — Nyilvános köszönet. Azon t. barátainknak és ismerőseinknek, kik feledhetetlen jó nőm, illetőleg édes-anyám f. hó 9-én trrtott temetésén ssíves megjelenésükkel irántunk s as egéss család iránt nagybecsű réssvétöket nyilvánítani szívesek voltak, — es uton fejezzük ki őszinte, mély és hálás köszönetünket Knortser Frigyes és leánya; Hackl Szidónia. — Magán leánynöveldét fog nyi tani városunkban Vezekényi Horvátba^ Lilla urnő, k: jelenlegi A.-Lendván tart fenn ily intézetet — Lopás. Hcrvátb-Szentmíklóson minap éjjel betörtek a bognár-mesterhez, három keoyerét elvitték és hérom lövést tettek ajtajába, bogy ki ne merjen jön ni. A vendéglőstől hust, bort Js pálinkát vittek el. Es nagyon sajátságos, hogy a lövés k csak hangzottak, ho voltaki hát az éji őrök? — Halott-lopás. A Homokkomá rom felé eaó, ugy nevezett Fülöpmajorból írják lapunknak, hogy ott egy 66 éves asszeoy, egyik majori kocsisnak napa, f. bó 6-án halálán volt már. midőn két Kis-Kaníssán lakó fis megér-kesett. Esek a haldoklót minden áron elakarták csállitani, okul adva, hogy ők n em engedhetik anyjókat sssmarsa kordén vitetni a sormisi temetőbe. Est azonban a kőrnyesók nem engedték. Ekkor elkezdtek rimánkodni a baldokiónak, hogy 200 frt. megtakarított pén sét nekik hagyja, — asután eltávoztak. Az öreg asssony tett is végrendeletet, de leánya javára, akinél tartózkodott. Ezt a fiuk azonban nem tudták. A A végrendelkező d. u. 4 órakor hait meg Fiai erről értesülvén, este 71/, órakor — mialatt a házi nép vacsorázott — érte jöttek. A hullát a ravatal — A pinexérbál február 11-én szépen sikerűit. A terem gyönyörűen, kifogástalan isléssel volt dissítve. A karzatról körös-KÓrűI őrök zöldből készült koszorúk caüugtek; a terem mindegyik szögletébon tropikus növényekből és vi rágokból összeállított csoportok díszelegtek. Vendégek ssép számban voltak. Az első négy<st 38, a másodikat 40 pár táoczolta. 0;t IáUuk — többek között — a hölgy koszorúban: Gerstnerné, Horváth Józsefné, ÜLobinkáne, Sallérné, Sandl Gyuláné úrnőket; továbbá Ilobioka Berta, Pasqualetti L''n*. Fischer Euge* ni a, Laaska Anna, Kristofoletti c3vérek> Mészáros Ilka, Zsiska Mari. Zigler Paula, Kohn Mari, Sável Lina, Gärtner nővérek, Musikár Krisstina, Ssitár Viktoria S«t. kisasszonyokat, — A mulatság Horváth Lacsi j«les zenekarának gyújtó nótái mellett csárdással, virradatig tartó t — Köszönet-nyilvánítás. A f. bó 11-én tartott pincsérbál alkalmával fe-lűlfizetni ssiveaek voltak: Tarnay József (Szombathely)öfrt. Bertányi Samu (Ssom-bath«iy) 5 frt. Ssigrits Róbert 4 frt. Bogenrieder József 4 frt. Hirschler és fiai (újlaki) 5 frt. Hein Mlháiy 4 frt. Bemsecz Jóssef (Pécs) 3 frt: Reihardt Jóssef (Kecskemét) 2 frt. Ivanícs vendéglős (Récse) 2 frt. Weiss (üveges) 2 frt. Vucskics János 2 frt. L. b. Piller (Boglár) 1 frt. Heinrich főpinczér 1 frt. Hobinka Vilmos 1 frt. Killer Heinrich 1 frt. Velkobolssky János 1 frt. Loser Károly 1 frt. Tóth Endre 1 frt. Krisch Mátyás l frt. Augenfeld (fodrász) 1 frt. F*bíck Gyula 1 frt. Öasseg 48 frt. Ez en tisstelt felülfisetőknek, vaiamint a résstvett kősönségnefc ssives köszönetet mond a rendezőség. — Megfuladt csecsemő. Bizonyos Kollarcsik nevü, helybeli egyén a febr. 11-én tartott pincaérbálra nejével együtt beállott ruhatárosnak. Ezen időre 2 hónapos lánykájokat egy nagyobb leány felügyeletére bízva, otthon hagyták. Mi-kor reggel hazamentek, a gyermeket halva Utálták. A vizsgálat folyamatban van s es fogja kideríteni, hogy vétkes gondatlanság vagy egyéb erőssak okoz ta-e halálát? — öagyilkoasági kísérlet. F. hó 11-éu reggel bizonyos Kállai György — A balatonfüredi „Polgári dalárda" f évi febr. 8-án zártkörű dal- és tánczestélyt rendezett, melynek tissta jövedelme 25 frt. — Az érdem oroszlánrésze — mint tudósítónk irja — Nagy Aron karnagyot illeti, ki az egyszerű polgárokból alakult dalárdát fársdhatlau ügy buzgalma által alig egy év alatt any-nyira vitte, hogy as ssép ssab''atossággal énekel. — A fenemiitett estét a ,8 s ó-s a t" éneklésével kezdték ; s táncskö-söttí szünetekben pedig a „Béka k a n t a t é", majd időnkint össsesen 20 »Népdal egyveleg« előadásával aratott viharos éljeneket és tspsokat — A keszthelyi jótékony nőegylet f, hó 7-én tartotta ssokásos mulatságát az Amason szállód» nagytermében, ga anyagi siker nem ii jutalmasza fáradságát, de a jelenlevőknek egy kellemes estét szerzett mulatsága által. Az első négyes 36 pár tánczolta. A mulatságnak csak a reggeli 5 óra vetett véget. Jelenvoltak közül a következőket volt szerencsénk feljegyezhetni: Emecz Gizella fehér tariatan ruhában. Garger Eugénia májssin atlaa derék, orém- ssin csipke dís zel. Vértessy nővérek fehér easmir alj, atlas testtel. Király Lujza, Kocziány Margit, Kummer Róza, Hanny Kata, Csák Irma, Nagy nővérek, Vajda nővérek, M»rcsáuyi Etelka, Neuvirth Margit, Ssallos Örssé, Somogyiné, Hanny-, né, Scbadl Jánosné, Vértessy Béláné Talabér Káro.yné, Horváthné, Zob Lajosné, Böröndy Ilka, Geiringer Gunda, Nagy Istvánné, Kohn Zseni és Beck nővérek. — A nagy-kanizsai önk. tüsoltó egylet f. évi febr. 2-iki bálján felülfi-zettek: Guttmann S. H. 1 frt. Blau Alajos 2 frt. Karczag testvérek 10 f?t. Szommer testvérek 1 frt. 50 kr. Eb o-spanger Lipót 3 frt. Rosenberg Izrael 1 frt Stern J. M és fia 1 frt. Hacser János 1 frt. Ullmann István 1 frt. Somssich Lőriocs 3 frt. Szommer József 1 frt. Weiss & Ledofssky 1 frt. Lővrin-ger Izrael 2 frt. ifjú Fesselhofer József 2 frt. Klein Ilié. 2 frt. Lówínger Ig-nácz 5 frt. Vágner Károly 1 frt. Weisz Emánuel 5 f.t-. Ern L»jos 1 frt. Fei-ner Dávid 1 frt. Ebenspanger Leo 4 frt. Hofmann cs. kir. hadnagy 1 frt Gold-ste n N. 1 frt. Baranyai Ödön Pscsáról 1 frt. Újlaki Hirschler Domboruról 5 ,frt. Hein Mihály 1 frt. Roaenfeld Adolf 3 frt. Sönberger Károly Domboruról 1 frt. Löwensohn Samu Domboruról 1 frt Schlesinger N. Domboruról 1 frt. Zimer-nrann Ferenc» Domboruról 1 frt. A fentebb felsorolt szíves felülfizs''Ők, — ugy azoknak, Kik a bált megjelenésükkel emelni segilék, a renaesó bizottság ezennel hálás köszönetét fejesi ki. — — Elszöktetett fogat. Tornyos Sándor szectivácyi lakos, Boczföldről hasa utazva, sz utoű egy Kocsijára fel kéredző ismeretlen egyént felvett. Útközben a besaenvői csárda előtt megálltak. Itt Tornyos uram a kocsit és gjapiót az ismeretlenre bízva, betért agy hörpenlésre a csárdába. Mire kijött, a kétlovas fogatnak osak hült helyét ta- lálta, mert as ugy elnyargalt, hogy kocsi-, lónak »e hire se hamva. Tornyos Sándornak gyalog kellett haza kutyagolni és könyes szemekkel fogadta, hogy többé ismeretlen Gmbert kocsijára fel nem vesz. Csakhogy e bölcs fogadalomhoz most már hiányzik a kocsi, meg a ló. — A esáktormyai tűzoltó egyésü-let f. hó 1-én tartá meg farssngi táncz-vígatmát, nagyssámu intelligencsia rószt-vevése mellet a .Hattyú-szálloda* fényes termeiben. De nem csak a termek valának fényesek s csillogó gyertyák sugaraitól, nemcsak a díszes hölgyek bájoló szemei szórtanak szikrákat, hanem a vidámkedv is ekképeu ragyogott t Boaaay uram búoszlató medeczinájától, a somiyaitól. Magyar samatu bor osak magyar csillogásu jókedvet adhat! — Nagy örőrr-mél észleltük, miként Csáktornya . sának derék tűzoltói hivatásuknak .iy tekintetben is mindenképen szépen megfeleltek. Ók méltók arra, hogy a nagy költő és vitéz Zrínyinek hajdani sasfésskében hü tükrösői legyenek a magyar érzelmeknek. Mert ne tagadjuk el tőlük, miként oly vigal-mat rendesének, mely bármily vidéki tősgyökeres magyar városkának is di csereiére vállhatott volna. Mi maroknyi magyarok itt a határszélen sst annál nagyobb örömmel vehetjük tudomá sul, mivel esáltsl még talán — adja Isten! — tanúi lehetüuk a régi ham-vadozó milló-milliónyi magyar szivek táplálta amaz ésdee reménynek, hogy .Magyarország nem volt hanem less!" A ért is éljenek erdemes tűzoltóink!! — b.—b.— — Triumvirátus. Múltkor jeleztük a sümeghi pékek szövetkezését. — Ugy látssik a megkötött ssersódés gyenge alapra lett fektetve; nyolcz napi kitartás után a triumvirek között elő fordult meghasonlás üdvös eredménye * tis kraj-csárért öt sütemény helyett ismét hatot ksp a közönség. — Eljegyzések. HűbnerÁrmin pórszombati földbirtokos eljegyezte Kar gerGizela kisasszonyt, F,-Ssemenyó-ról. — Wolf Lajos, csurgói vendéglős jegyet váltott Knortser Károly, helybeli vendéglős nevelt leányával. — Öngyilkosság. Bocskában egy takács kötéllel vétett véget élete fonalának. Tettének okául semmi bizonyosat nem tudnak; ugy sejtik, hogy családi sürzavarok vitték e szomorú tettre. — A pacsai tanító nyugdiját illetőleg közölt hirünkre nésve illetékes helyről főikérettünk, hogy f. é. 5. számunk téves értesülésen alapuló közleményét oly kép rectificáljuk, hogy „Péntek György pacsai kántortsnitót, 54 évi szolgálata ntán hitközségével szemben teljes nyugdíj illeti meg. Sorsárol tehát törvényesen van gondoskodva. A magas minisztériumtól neki sdományo-sott 30 frt nem évi, hanem tisztán sse mélyes, kivételés segély, melyben arra méltó s szükséggel küzdő néptanítók gy akran részesül n ek.c — Kőszönet-nyilvánitás. As alsó-lendvai polgárság f. évi január 81-én jótékony czélu táncsviga!mat rendezett melynek tiszta jövedelmét a rendeső bizottság a helybeli polgár fiu- iskolának adományozta. A jotékony csélrs felülfizetlek; Hajós Mihály ée Isoó Fe rencz urak 3—3 frtot, Kiss Béla ur 2 frt, Kelcs Gyula, Csukios Adolf. dr. Király Mór, dr. Bartha Gjula, Móser Ssmu urak 1 — 1 frtöt, Pateky Kálmán ur 30 kr. Antaner J. ur 20 kr,Fleisch Mór ur 50 kr, tiszta jövedelemként maradt 1 frt Összesen 15 frt, o. é. Midőn cz összeg átvételét nyilvánosan nyugtatványosni szerencsénk van, egyssersmind kedves kötelességünknek ismerjük ugy a rendező bizottságnak, mint -a t. adakozóknak szíves adományu-kért hazafias és meleg köszönetet nyilvánítani. Alsó Lendván, 1885. febr. 3. A po!g. iak. igazgatósága. — Hangverseny ée táncxmulat-ság A csáktornyai állami tanítóképezde növendékei f. hó 7-én részben s képes-dei segély-egylet, részben a kisdedóvó egylet jayára mind szellemileg, mind anyagilag igen ssépra sikerült hangversenyt s essel kapcsolatban zártkörű tánc^ mulatságot reodeztek, mely reggeli 6 óráig fesztelen, vidám hangulat mellett tartá együtt a jói mulató közönséget. A jelenvolt hölgyek névsorát a követke-cókber adjuk : Buchberger Katinka, Frid-rick Roza, Gleimann Györgyike, Sanb-heimer Jolán 6* Gizella, Lupersbeck Li-na, Március Mttild, Matanovics Etelka és Lina, Mejnen Antónia, Martincsevics Csili és Lins, Nóvák Mariska, Ssalay Szidónia, Schvars E''igenU. Anna és Csecsilia, Timeth Csili, Zyndel Olga, Alszegbi Alajosné, Bélányi Tivadarné, Bors Istvánné, Czvetkcvics Antalné, Hübaer Károlyné, Lsnbheimer Józsefné, Margitay Józsefné, Mitasovics Józsefné, Márcziué Józsefné, Nóvák Fe-renesné, Schvars Jakabné, Van is Viima, Zrínyi Károlyué. — Nyilvános köszönet és nyűg* tázás. A csáktornyai állami Unitóké-pezde növendékei által f. évi február bó 7-én részben a képesdei segélyegylet, réssben a kisdedovó-egylet javára rendezett hangversennynyel egybekötött zártkörű tánczmulatság alkalmával a kővetkeső nélyen tisstelt urak és úrhölgyek voltak ssiveeek a kettős jótékony csélra felülficetni: Buchberger Fülöp 1 frt Dr. Schwarz Albert 1 frt Kollay Lajos 50 kr. Mayer Salamon 3 frt. Neumann Albert 1 frt. Wolák Re-sső 1 frt Ösv. Péterfy Mihály né 2 frt. Zrínyi Lároly 1 f-t. Samu József 1 frt. Grésló János 1 frt. Gaal Imre 1 frt. Szilágyi Gyula 2 frt. Peczek Péter 1 frt. Özv. Zozoliné 1 frt. Boros István 1 frt Lupersbek József 2 frt. Sárosi László 2 frt. Ziegler Kálmán 2 írt. Benedikt Ármin 1 frt. Strauss Sándor 1 frt. Lichtenstein N. 1 frt Schul-leg János 2 frt. Neumann Mór 3 frt. Gréss Alajos 2 frt. Pethő Jenő 1 frt Boda Jóssef 1 frt Ifjú Seivert Antal 1 frt. Schádl István 1 frt. Hirschmann Adolf 3 frt. Mándl Róbert 4 frt. Újlaki Hirschler 3 frt. Frász Tamás 1 frt. Molnár Elek 3 frt. Összesen 52 frt. 50 kr.'' Fogsdják -i nemeslelkü adakosók es uton is legforróbb köszönetünket. Csáktornyán 1885. febr. 11. A rendezőség. - nor. Misu levelei. Draga Zörgezgyü Zuracskam! Má rigen akarta Mi:u mondanyi, hogy egy kicsika-picsikat haragugya nagy asszonykakra, kisasszony kakra. Misu atja: mijén gyenyerín megkeszentik Lissszonykakat, nagy asszony kakat nagy-uracskák, aiftyuracskak; mongyák ne-ciknak ojsn ju napot, hogy elejtyák, hogy elejtyák jas kalapot Hanem azok tornyos damacskak zsak bilegatyák, bi-egatyák is nem magikat, hanem zsak fejecskat. Na in bizom zistenkam — mindig zsak zasztot gondolok, hogy mondanak zuracskaknak biczentásbul: lehat, lehat! Kirdezta Misu zegyik zuraoskat hogy mir bicegatyák damacskak tornyos fejecskajat. Mondot, hogy fogadják kössöutis. Hát nincs megvan nyelvecekad? mondok in. Van, van, de ez meg van fran-czias modi — mongya zuracska. Zsak hogy Misu nem mente fainak fejecskával. Ühüm, ^*jdolok magamnak — ez mar megint van egy modi, hogy nsgy-aszonykak nyelvezskaja ne vasaa ut-czan, hogy jobban foroggya szeginysi-ges zuracskakon bikesgíes hajlikban. Na iszen ssak as magvan jó, hogy aasstot iu is tudok. ,Bisum Zistenkám ! — Misu ssak nem csinyalja kontyot fejecskábul, Misu sohase meghazasogys. Agyon Zistenkám is Zuracskam-nak türelm ssiges felesiges farsangot. Zajanlok sirnya sujsagba, hogy kik ha-zasogyák, hat ssak hásasogyák húshagyó kedden. Zugyis lesz legnagyobb zinnep nekiknak jez felesigee világban. Magimat farsangos kedvibe sa-jánlok. Alasatoeagos .szolgája: MISÚ. drotos leginy. (E rovat alatt közlCtt, vagy bárhol hirdetett munkák kapiiatók vagy megrendelhetők Wajdita József könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán.) — „Hosszú estékre" czimen fogja Munkácsy Kálmán fiatal iró szépirodalmi dolgozatait kötetben közzébo-caátani. Előfizetési ára 1 frt az előfizetés vagy megrendelés legkésőbb márcz. 20-áie eszköslend3 szerzőnél (Esztergom, Szt. Tamás L) A mnnkát .Pallas« részvénytársaság nyomdája fogja kiállítani. — „Virágok és Tövisek" lesz a czime Leel-óssy Albe rt 9—10''ivre terjedő költemény-füzetének, melyre 1 frttal előfisetést hirdet. A pénz szerző nevére Gyánba (Bihar m.) küldendő márcz. 15-éig. — „Yálponton" czimű két kötetes társadalmi regényt irt és bocsát kös re H o r vá t h Kálmán fővárosi iró. Elő fisetésiára: 1 frt 50 kr„ mely szerzőhöz (Budapest I. ker. lánczkidfó 1. sr.) küldendő e bó végéig. A 28 —32 ivre terjedő munks márcsiusban küldetik meg az előfizetőknek. — üj zenemű. Táborszay ée P*r8ch nemzeti zenemű kereskedésében Budapesten megjelent Teleky Hugótól .hudovika csárdás* zongorára A.ra: 1 forint HUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM ..2TA.L A I K Ö^Z LÖNY L/ A ftEBKUAK/14 1885. _ A „Yasárnapl njaág" febr. 8. •sima » kő*«tkezó tartalomma jelent meg: A magyar történeti életrajzokból. — A sorshos. Költemény. Sipos Somától. — Kisfaludy Károly hagyatéka, Balogh Gyulától. — A dinamit robbanás Londonban. - A virágok éa a virágipar. -Egy rabló verébosalád, — Egyveleg. -A földrengésekről. — Va.árnap délután. — A saamfényvesstók fejedelme. — Irodalom és müvésset. — Kösintése''.ek éi egyletek, - Mi ttjzág ? -r- Halálosások. — Sakkjáték. — Heti naptár. -Képek: Irinyi Miklós. Zund Mátyás egy-aoru résmetssete után. — A londoni di-namit-robbarások. (8 kép.) — Vaaárnap délután. Boskotics Ignáos rsjsa. -- L Ferdinánd. — Lauteosack résmetssete után. - Ssemtény vess tők fejedelme. (4 kén) _ Előfizetési irs negyedévre 2 lét, a „Politikai Újdonságok "kai együtt 3 frt) _ Ugyancsak a Franklin Társulat kiadóhivatalában (Budapest, egye-tom-utczs 4 sz.). megrendelhető s „Képes Néplap« legolcsóbb újság a magya nép sUmára, félévre l.frt. — A jogtudományi KözI3nja febr. 6-iki (6 ik) száma a következő tar talommal |alent meg: As igazságügyi budget vitáról. D. S.-''ól. - Néhány Isp ati naplómból. (Ssáss királyság.) Dr. Wlaasiu Gyula budapesti kir. alügyéas tői. — Törvénykezési *»«mle: A bűnvádi eljárás köréből.''I>. Bóth Ferencs fehérgyarmati járásbírósági aljegysőtől. — Egy pár szó a conversionália kölcsönügyletekről, Laeita Pál pénzügyi közigazgatási bírósági segédíogalmasótól. — Különfélék. — Melléklet: Curiai határosatok. — A magyar kir. péns-ügyi közigazgatási bíróság elvi jslentő- h*tárosatai. A „Jogtudományi Kös 1 ö n y« előfizetési ára félévre 6 frt, ne gvedévre 3 frt- _ Vettük a „Gondűző" 21. izá mát, a következő változatos tartalommal: „Ai uj főispán* regény Tolnay Lajos tói; „A vőféay14 költemény Csatkay IK-nicstól; „A végzet« regény Margitay Sch 1 Lábsd. Bek édes lehet u álom ott a „sötét olajfák illatot httaében " L. fi. Vizvár Végre hát méfto caak lett „as /jnek ébradéea''1 Talán érdekeaabb t^rjy is urem ott a .Dráva szálán, Dráva partján ?• Piaczi árjegyzék. 1885. évi február hó 11-én. n ■'' Buaa 100 kilogram 7 frt 50 kr. 7. Rozs 100 kilogram 7 frt, 6 frt 50 kr. Árpa 100 kilogram 7 frt 50 kr. 7 irt. Zab 7 frt 6 frt 50 kr. Kukoricaa 6 fr. Széna 2 frt 50 2 frt. Szalona 1 kilogram''1 frt 50 ar 1 frt. HaJvax. Egy aggasztó betegség, melyben számtalan osztály szented. Dezsőtől; -A c*j" »Székely támad, székely bánja'' történeti regény P. Szathmáry Károly-tól; „A titkos iv neszerső* humoresk. „A gráoátkövos asasonyw, Marlitt E. legújabb, regénye, fordította Matonffy Frigyes. Eseket kö veti a''boriték érdekes tarjaima u. m : A msgyar gazd''asszoay. vegyesek, ta-lnnyok, talány fej tők éa szerkesztői pos ta. Á minden vasárnap megjelenő »Gondűző* előfizetési ára negyedévre 1 frt 50 kr, egy hónapra 50 kr. As előfizetési penzek Ss é k e 1 y Aladár kiadó tulaj-donosbos küldendők Budapesten, VII Dob utcsa 14. Figyelmeststjttk olvasóinkat e kitűnő lapra, melyből a kirdó mindenkinek ssolgál mutatványszámmá ingyon és bérmentve, ki e végre hozzá fordul. Szerkeszti) üzenetek. F. B. %ajy-Bajssi .Mefrra*yok, »¡ot a ti fontotok: háromfertályban. Mért nem rápdalsz bemár agvszfr ? t D. K SBmftflb Becses igéretét örömmel vettük i. P. belybes Jól meggondolva a dolgot, kissé sok lenne a jóból Egyelőre megmaradnak csak Misa mellett. Bátha megharagudnék a kontár cigányra A munkát bírálat végett már kiadtak ssakértSi kezeknek. A< fiy Hsiybea. Saját érdekében ajánljak : maradjon cÁak as önre nézve sokkal hálásabb prózánál I - Sz. B. Lábad Becses munkáját kö»«ön-jOk. Szivea; támogatását továbbra is kérjük., Ezen betegiég jslentéktelea gyomorbajjal keadSdik, ha a.onban elbanyagoltatik kiterjed az egéaz testre, megtámadj* a resékat, a máját, a maUmirigyeit, szóval az ag*** mirigy-rend-izert," elannyirs, hogy aa általa meglepett valóban saooeora végzetnek van kitéve, mígnem végre a halál megmenti kínjaitól. Esés betegség igen gyakran má* betegségekkel tévesztetik össze, ds ha as olvasó az alább köretkesS kéidéseket intézi magához, akkor képes le«nd megítélhetni, ha vájjon ssenvea-« 8 ilyen bajban vagy sem. — Érzők-« én étktszés után gyossor-nyomást, fájdalmat vagy légzési oebés»éget? Nem lap-e meg bizonyos tompa, nyomastó ér-zés, álmosságtól kisérve? Nem-e sárgásak a szemeim? Nem-e gytlattlik reggelre az Ínyen és fo<akon sürfi ragadös nyák, ross szájis kíséretében a nyelv b»vonva ? Nincs-e a jobb oldal felfnv^dra, miutha a máj meg volna dagadva ? Nincs-e dagulás jeleu ? Nem-e szédülnk el, ba fekvShelysettiól hirtelen felegyenesedem? A búgj kiválasztás csekély éa setét zztnü-e ? t rSvid állás után nem e hagy alladéket maga után? Nem-« poshad meg az étel a gyomorban mindjárt az evés után, «''nem-e keletkezik paffadás - és íelböfBgk?'' Nincsen-e gyakori ssivdobogásom? Eaen kQiönbözí kórtünetek jólehete ne» lépnek mind egyszerre tel, de a beteg egymásután szenved azokban, ason mérvben, a mint a borzasztó betegség elSbbre halad Ha a baj már régi, akkor rövid száraz köhögés lép fel, melyet később kíköpések köretnek. A kór nagyfok« előrehaladásával a felbőr piszkos barna azint ölt, s a kezeket s lábakat hideg tapidóz tazáVság borítja A máj és vesék ama kóros állapotának elSbbre baladtával esázos fájdalmak állnak be, melyeknél a rendes gyógykezelés már tejesen sikerteles. Esen baj emésztetltrsségbSl vagy emésztési gyengeségből származik, melyet egy kis adag alkalma* gyógvszer bevételével elháríthatunk, ha azt mindjárt a kór felléptének kezdetén alkalma«*ott: B&tté) fogva felettébb fontos, hogy a baj-mindjárt legelsó fellépésekor helyesen kezeltessék, miatán »kkor még egy kis adag gyógytaer is elegendő a baj orvoslására : sőt még ha már a baj befészkelte ▼oisa is magát, a valódi helyes ''gyógyszerre'' még akkor ia mindaddig fel nenr kellene hagyni, mig a'' baj legkisebb afotri if el nem tflut, mig az étvágy ismét vissea nem tért, s as emésztési ««errezei issét tökéletesen helyre nincs állítva — Ezen btugség elles a legbiztosabb *l*ghathatós.-b j szer elvitázhatlannl a v.Sbáker-kivonat*/ növényi készítmény, mely az «iább felsorolt gyógyasertárak ssindrgyekében megsaereshető. Eiea kivonat a bajt alapjában támadja meg, s aat gyökerestől kiirtja a testből Oly egyéseksek, kik dngaláaban szán-vednek a „Seigel-fé* baahajtó labdacsokra" ran ssükséiBk, a rl8bZker-kivonat»al"- kapcso-latban. A Seigel féle hashajtó labdacsok meg-gyógyitják'' a dugulást, elűzik a lázt és a meghűlését, megszabadítanak a «fájástól s -elfojtják as epekiöndést. Ezek a legb.ztoaabb legkellemetosabb a egyszersmind a legtökéletesebb Ubdaeáok11 Wtnrfét eddig készítettek között. Aki eaekkal osak egy kisérletat ta tett ások hastnálatát bizonyára nem fogja abban hagyni. Enyhédodes s minden legkisebb fájdalom előidézése nélkül hat. Ára" egy palacsk „8hiker-féle kivonatnak", 1 frt 35 kr., I dobos. „8«i|el-féle hashajtó .abdacsoknak" 50 kr. Magyarországi- fCruktár t Budapest, Tirik Jérssf gyógyszertára király ntczalS Nagy Kanizsa: Bslss iázssf és Haaáák fiy gyógyszertára. Budapest Bécsujb. 10 óra 26 Budapest 10 óra 55 Prage?hof 11 óra 35 Baros 11 óra 25 SMMWrtt legjobb asztali- és üdítő ital, '' kitűnő hatásúnak bizonyait köhögésnél, gégebajoknál, gyomor- és hólysgho- rutnál. vj lattoni Btnrik, iirl«w 0 Bi^nt 8448. Nag y-K a n i z s a város tanácsától. Pályázati hirdetmény. * - 7 n t^y if K i ^ N8gy-Kani2sa^ Város renÜezétt tanácsa által ezennel közhírré tétetik, hogy a 150 frt évi dijjazással ellátott városi állatorvosi állás megüresedvén, pályázat utján fog betöltetni. Felhivatnak tehát mindazok, kik ezen állást elnyerni óhajtják, Jiogy képesitésük- és eddigi gyakorlatukról szóló bi-zonyitványcikkal'' felszerelt pályázataikat a v. tanácsnál f. évi már-erius hó 12-ig adják be, mert a később érkezettek ügyelembe vétetni nem fognak. j > 1 l°Mégjegyeztetikt hogy a megválasztott által az állategészségügy terén elért eredményhez képest a fizetés felemelése kilátásba helyeztetik. Kelt tfagy-Kanizsán, 1885. évi január 27. .....A városi tanács. ■lJ -S *l> 0 • R I S T S S S Ks V asuti menetrend. Ináfli imml. Reggel. x Pragerhof t óra 20 percakor potavosn^t Barcs ; 5 óra 45 „ postavonat Budapest 6 óra 28 » gyorsvonst Budspest 7 óra 20 „ vegyesvon. Bécsújhely 6 óra 35 , postavonat. Délben . Budapest 2 óra — pároskor potavosnst Pragerhof 2 óra 45 . postavonat Sopron 2 órs 15 , postavonat Baros 2 óra 25 . posUrooat. Este. Pragerhof 11 óra 20 pereskor gyorsvonat Zákány 11 óra 5 „ postavonat Budapest 12 óra 15 a postavonat BáosujL 12 Óra 5 , postavonat, £mzii KdP''iára. Heggel. Bécsujh. 4 óra 8 pároskor postavonat Budapest 4 óra 45 „ postavonat Fiume 5 óra 25 „ postavonat Pragerhof 6 óra 71 . gyorsvonat. Délben. Sopron 1 óra .48 peroskor postavonat Pragerhof 1 óra 15 , postavonat Barcs 1 óra 40 , postavonat Budapest 1 óra 95 , postavonat. Este. 9 óra 50 pereskor vegyesvon. (II > u ti postavonat gyorsvonat postavonat postavonat. Lapvezér és !{isdó: SZÁLAI SÁNDOR. Felelés fcserkeeztfi : TAöS ÁLMOS-Laptulajaonos; WAJDIT8 JÓ2BEF. Nylltt ér.^) , •) E rovat «lati köslöttért sem alaki, sem tartalmi tekintetben nem vállal felalftsaéget a Sserk. i Egyenlítő Esztergapad fúrógépek, gyalugépek stb. legújabb szer .. - : ^ - kexetüek rak- : _ #___ táron vannsk. V ------ - - Reitbauer F. Wien 2. JSordbahntftrasse 5 SZABADALMAZOTT G0ZMOZOONY ÉS GtZMOZDONYfiVáR C. Schrancz és G, Rödiger, : . i. . / n Wien X. Dampfgasse No 15 ajánlják mint különlegességet a mellékelt rajzszerinti mozdonyokat l/<,-töl egész 20 lóerőig Ily mozdonyok 2 év óta 100-on Jelül ranoak forgalomba o 8 rólak több illetékes szak-férfiaktól eredő bizonyitránjpk fe-kQsznek kezeink között, melyek sze rínt ezen mozdonyok az ujabb kor iegczélszerübb, '' legolcsóbb és legállandóbb üzemerejü gépei, melyeknek felállítása lakházakban s műhelyekben az 1883 évi márczius 1-én kelt határozat $8. §-a szerint, hatóságilag engedélyezve van. Ezen mozdonyok nagy száma áll üzemben malmoknál, czementgyáraknál, bányákban, deszka fürész gyárakban, géplakatos műhelyekben, és szovödékben, paszomány gyárakban, villamos készülékeknél, könyv,- is könyomdákban henteseknél, hámorokban, surrogat gyárakban, szappan jözö dákben, keményítő gyárakban, esztergálos műhelyekben, asztalos műhelyekben, czéma gyárakban, serfőzdékben és kalap gyárakban. Bizonyító iratok és elismerő levelek fenntj mozdo-nyokrol és illusztrált árjegyzékek, Ingyen és bérment-Ye. x " . v . S . ! 1 • H Csal ralAü ha minden doboson » gyirjegy: a sas Moll sokszorosított Czég DJO- W maU látható. Ezen porok tartós gyé^jbatása makacs fyoasr- és sitestbajsk, gyomorgörcs és /Li.. Jz.______í —1. -- *_* .4 í^mmII* ^ilL^« . I i ■ I i 1 i.H ■ '' — ....«A« 1* • lorrVn. elnjlákásodás, eromoriféz,"rögaött dugslás, májbuj vértstllás, aranyér és a legkülönfélébb sél betegséfek «lleo 30 év óu folrtooosan nflvék^dö «liaaerésben rtSzestl Egy eredeti dobos baasnálati utasítással 1 frt HasiiSitváayek tirvésyssss BKiztttssk ''xmzr.SM Köszvény-, eiáz-mindennemB hazo-és bénulás, ffil- és fogíá-« jáa sikeres gyógyi-» tasákos p. mindéi le. issrs; borogstássak miudennemU sérülések és sebek, gyaladáso* és daganatok el en, Bessolef vusel keverve, hirtelen betegedós, hányás éskólika ellen. ''Ey £vag pontos utasítással 80 kr. '' jo^g é7 —5J Valódi, MoU védjegyéről és névaláírásával. Moll A. gyógyszerész császár királyi udT. szállító: Bécs, Tuchlaoben i^l •Jr''*ai,Z * a: B#1m J6ne{ Kjltj''ú"**- Rosenf.ld Ad. Feaselhofer Józ«ef. Baros: Dorner & Csáktvrsys: Ööncs L. Kvótv. RanMváraH Borovics ád. Keszthely : Schleifer fia Kirmod : Ráu Jáno.. Marozall • Lbü SzlHtvár: 8zalay Jóssef. Zala-Efsrszeo: Hollósy J. gyógyssarész. Ferd. I Ajánlják l -vevőiknek ZacherI legújabb kiválogatott Irtó por különlegességeit, mely teljes erővel és biztossággal mindrn eddigi talál-manyt fe''ülmal: •''„S Á C B I B L I HM ; névvel, minden ártahyey ós kellenetien bogár kiírtaiara. U. m. Poloskák, balhák, srábbogár, moly, _ _ légy tetű, hangya Stb. -Különösen figyelmeztetik a t köcónség a .ZaCHEB- LlN''-t össse ram tévezzteoi más közönséges féregirté-porrali Á „Zacberlin" csak eredeti tlvegekbsn árnzitutik el és sohasem adatik papírzacskóban kimérve. > i t- As eredeti üvegeknek védjegy gyei és aláírással kelfoTIátva lenni. h - ^ RAKTÁR. Nagy-Kanizsán: Fasselhoffer József. Csáktornyán: Göncz L gyógysz. Barcson: Kleiu Jóaaef. Szombathelyen : Kikaker tálmán. Kirscb M Székesfehérvár: Braoo I>a;os, S^.y Béla. , , ^ . ,, * , , 2406 8-8. , Tamatzkoava a bijtalomra melyben a mi Paio-Expeller késsi -ményük több mint 15 év óla a kösön-•ég által r^ssesittetik, szabadságot vessünk magunknak, asokat kik e szert még nem ismerik, egy kísérlet tételére felhívni. Esen régehsmert háaissernek ninos ssüksége a roolsmra, es Önmaga által legjobban sjáoltatik, a mint ast egy próba igazolni fogja. A Patn-Ex-peiier bedörzölésre használtatik csúi és kössvéoy ellen. Ára 40 és 7b kr. ogy üvegnek; késsletben a legtöbb gyógysaeriárban. Hamisítványok elkerülése végett, csakis ,Riohtor-féle bor-gony Pain-Expeller" kérendő s semmi osetra se mis fajta. Kfchter F.TÁd. és társa, Bécs. — Féraktár Prágá ban as , raay orooslis* g^ógyiier tárban, Niklasplats 7. 235? 2- 6 vány. Az alulírottak egy általuk eszközölt szoros vizsgálat alapján kijelentik, hogy a pánai Cateley és Henry arak franexia azivarkapa-pir-gyárából származó „LE HOl''BLOX" szivarkapapirt kitünó minőségűnek, minden idegen alkatrésztől különösen minden az egészzégnek ártalmas anyagoktól is mentnek találták, i • , ■ Béesben, 1884 -i májuz 24.-én. At: Dr. Pohl J. I '' ai.: Dr. Ladwii L aa ottmí t«crum k. »jllo. rula au Dr. Ll^psuiu L (VaBSaM alilriMk Ji«!t..»<c* Dr. Hosisaa J. eU.*. Ur. >otrrö ar ital B4«ab«a HusjSSMa »aaiabM WajdiU Játsef könyvnyomdájából Nagy-Kanizsán, HUSZONNEGYEDIK ÉVit)LTAM ZALAI KÖZLÖNY FEBRUAR 14 én 1885. B) Hizott juh: bárányok 6 hónapos korig, üszők és anyajuhok 6 — 18 hónapos korig és ezen felül jnhok (egyes példányok) tekintet nélkül a kor- és ivarra. C) Hízott sertések: sertések 5 hónapos korig és 5 hónapon felül — 14 hónapos korig, va 1 amint ezen felül; mégis tenyésztésre .már használt sertések. Ezen állat kiállítással kapcsolatban lesz egy mezőgazdasági gépek és eszközök kiállítása, mely nemzetközi jellegű. Ezen kiállításhoz tartoznak a marhatartáshoz és szállításhoz, valamint a mészáros ég hentes ipar gyártásához szükséges segéd-eszközök; takarmány, különösen hizlalásra szolgáló; istállókban alkalmazásban levő eszközök és istálló felszerelések. A bejelentések legkésőbb 1885. február 20-áig a kiállítási bizottsághoz-,Co mit é fü-r die V. Mark V i e h-A ustellung in Wien, I. Herrengasse 13.'' «cüldendök be, mely az egyedül érvényes bejelentési iveket s/.olgiltatja. Kiosztatni fognak tisztelet- dijak. pénzbeli dijak és érmek. A gépkiállítás tárgyai csak érmeket nyerhetnek A bejelentett állatok legkésőbb márczías 26-áig helyre hozandók és még eladásuk esetén is márczius 29-én este 7 óra előtt el nem vihetők. A gépkiállítás kiállítói kötelesek kiállítandó tárgyaikat márczius 26-án felállítani és "a kiállítás befejeztével azonnal elhordatni. A juhok a kiállítás előtt két "hóval megnyirandók. Sopron, 1885. febr. 5. A keresk. és iparkamara 635/885. a*. Hirdetmény. A nagyméltófágu magy. kir. földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi mini8terium a „Kimmelbauer Antal és társa4 8tokeraui és má-risch osztraui gyertyagyár czégnek Magyarország külön czimerének további használhatása iránti kérvényének teljesítését megtagadta. Tekintettel azonban arra, hogy nevezett czég Magyarország czime-rét hossza idő óta jóhiszemüleg már eddig is használta ós készletei nagyobb értéket képviselnek: méltányosnak tartotta a czimzett magas minisztérium, hogy ezen czég Magyarország külön czimerével ellátott készleteit folyó 1895. év végéig szabadon használhassa. Mi ezennel köztudomásra ho-zatik. Sopron, 1885. febr. 7-én. A kelünk és iparkamara. a romok fölött, s mi kétségbeesve tekintünk hátra, reményt vesztve előre! Távol van tókm a gondolat, mintha én a „Jó könyvek* czimü irodalmi vállalat matadoijait rosz akaratulag vádolni akarnám, hiszen én ott úgyis csak tar lózhatnék, hol ók a babért aratják. Nem is akarom provokálni figyelmüket parányiságomra, csupán csak szerzett tapasztalatomat akarom néhány halvány vonásban e lap olvasóinák bemutatni. A czivilizatio előre haladott voltának, hogy egyik fattyú hajtása az írói viszketegség, a melylyel a levegő minden felé telítve van, — talán nem is kellene mondanom. — A szerkesztők, irodalmi vállalatok, valóságos hajszának vannak kitéve a naponta ezerszámra beérkező fércz munkák által, ugy, bogy sokszor a kevésbé elterjedett lap tulajdonosa, kénytelen a legrosszabb munkát is acceptálni; mert az előfizetések megvonásával fenyegetik. Ilyenkor csak a szegény szerkesztősek gyül meg a baja, kinek azt egészen át kell dolgozni, szebb alakba önteni, egy szóval a semmiből valamit teremteni. Pedig a ki ilyenekkel kínlódik, annak igazán jobb lett volna vakon születni. Hogyan ? Hát az irodalom Par-nassusa a szellemi proletárok asy-lumává alacsonyodott volna le? ! Hát az irodalom üzletté változott, hol hivatás és ihlet nélkül minden irni és olvasni tudó ember egyformán fungálhat?! Hát az irodalom fölszentelt templomát korcsmává alakították, Hezitálnak rá, s a legtöbbet igérő vihetr bemi a vezér szerepet ?! Ugy van! Legalább azt i kell feltételeznünk, a mikor még egyik legnagyobb magyar iró is hyperloyali-tásból a Habsburg dynastiat az Ár-pád házból származtatja. Az írói függetlenség ma billincsekre van verve, nekünk tehát nincs meg a kellő biztositék arra nézve, hogy azok a pasztillák, melyeket ők a néppel bevetetni akarnak, nem-e lassan 51ő méreggel van bepáczolva. Ismerek egy másik hírneves irót, a ki a „Jó könyvek" czimü irodalmi vállalatnak egyik éltető facfora; népies irályával már rég a közönség kedvcnczévé lón. S mi történik? Mig laboratóriumából felmutatja az orvosságos üveget a népnek, az alatt az orvosságot beadja a , Pikáns Lapok* olvasóinak. Furcsa állapotok biz enek uraim. Ma vezérczikket írunk egy repub-likans lapban ; holnap védjük t áu-alimzus eszméjét köröm szakadtáig ; holnapután ugyan azzal a tollal állást foglalunk a dynamit- aknák és petróleum kannák mellett. Az ilyen irodalmi erkölcsöt ignoráló eljárás után csuda-e, ha mi itt a vidéken annyit adunk az önök szavára, mint jó Csanády bácsi Tisza Kálmán pontjaira? Az alapot, a nemzet közvéleményét, a melyre appellálniok lehetne, réges-régen kirúgták láoaik alól. A culissák mögött űzött bo-szorkánytáncz hajmeresztő produk-tióit hosszú ideje már, hogy megvetéssel szemléljük. Avagy talán azt gondolják önök, hogy nekünk kritikusoknak jól van akármit és akár hogyan írnak, csak az irói név legyen patent? Rémséges csalódás! A köszörű- kő sem tud metszeni, de azért élesre feni a szántó-vető cso-roszláját. Több tapintat, több hazafisig, szilárdabb jellem és akarat, neme« sebb ambitió s ne a börze- szellem váltó- nyárgalása vezesse az irót, — akkor mi leszünk az elsők itt a határszélen a kik takarodót fúvónk 1 Hazírd játékotok. A ponyvairodalom korypheusai ezelőtt pár évvel, az egész országot föllármázták ama hangzatos phrá-zissal: teremteni fogunk egy olyan ponyvairodalmat, melynek czélja lest, kiragadni minden erkölcsronló irka-őr kát a nép kezéből, hogy a minden borzalmas iránt annyira fogékony lelkeket megóvjuk az elsié-d üléstől. Az irodalom mezétlábosai megrökönyödtek eme hir hallatára, mert elérkezettnek látszott az idó, a mikor a legszentebb templomát korbáesesál ''fogják a kufárok szédelgő szellemét kiverni. Hangosan feldobogott erre mindeD magyar kebel, s őrömmel köszönté azt a na pot, melyen az ige testté válni ígérkezett. Fájdalom! az öröm nagyon is korai - volt, mert ugy jártunk vele, mint az á kártyajátékos, kinek mindene egy őrült blatton forog, de a húzás alkalmával mégis egy harmadik örül. A kártyavár led<. Az előlegezett bizalom csütörtököt mondott A kufárok szelleme ott lebeg A visszhangot, mely ezrek ajkán kél túlkiabálni nem természe tem ; csupán csak egyéni nézetemnek adok akkor e szürke betűkben^ kifejezést, amikor sisak nélkül fogadva a felém röpitett nyilakat kimondom : sorakozzatok az alá a kibontott zászló alá, melynek homlokára van írva: harcz az apostatak ellen ! Jól tudom : kényes dolog a ha-zard játékos bandák bankja ellen agitálni, vagy egy tiltott nemes esz mének propagandát csinálni; de azt is tudom, hogy az a közvélemény, melyet e lap szerencsés képviselni, ha nem is egészben — de nagy részben egyetért velem. Adion Isten jobb erkölcsöket! Lábod, 1885 február 8. Szabó Béla. Herielendy Bél a és Roaenblüh Lajos I ássák be amimen., bogy itt lenni már ba- jos. Topolits és a jz,Berdin,MilteEberger. GTünhul Henrik, Samu é» a Ferkó Péter, Épp'' ugy Gutimann Láasló ée a Simon Gábor Legyenek épitő-vasssándéku tábor. Éa ki telve vagyon sök''jó gondolattal, Veaérök legyen az építő Hencz Antal. Mindoyáját ugy tartsa Istenünk sokáig, Ahogy, általak majd egyletünk virágaik, Szálljon a Saulit lélek minden •''gyes tagra, Hogy vetőt n«i mondjon jó akaratukra. No még hát uraim, végül caak ast mondom : Él ám WajdiU Jóasef s a kalendáriom 1 Hogyha jól építünk, azzal lesz as tele: Élteaaen bennünk a magvarok Istene! Paula. Verses toaszt. Aj egyleti (febr. 2-iki) társas vacsorán ejfyik egyleti tag a következő — az ottani helyretet ís meglehetősen jellemző — verses toasztot olvasta fel: „Tiszt.lt Uraim! Éppensóg'' nem értek valami nagy kedvet, Hogy Tuboly Viktcrral versenyaésre kel-» -- jek; S ugró rigmusokkal kontárkodjam abba, Mihes caak neai van privát szabadalma; De ba végig nézek roasant Egyletünkön, Fájdalmas szivyel kell kobozomra ütnöm. Mert a lelépitée, jaj de régi nóta Elreketült belo bárom hires fióia. Uraim! önöknek könnyű még a soruk, Ide jönnek, — szépen megiszasák a boruk, Asután elmennek, s nem ssorul ailelkök, Ha e roasant letó, nincsen már felettök. De én, szegény jámbor, ki ide«át várom : Mikor derül kissé, bús üzlet-vil ágom, Fájó képpel nésem, egéss nap e hásat, Mely a sok állásban, biz'' Isten elfáradt. Rettegve gondolom: jaj hogyha lessakad, (Még gondola.nak is borzassió gondolati) Hol kaphatok annyi nyomdai segédet, A gyászos csédulák kiszedése végett? Nagy gond ea Uraim, higyjék el énne kem, Sir és keseredik tóle as én lelkem ; S bár eddig titkolám, most nyíltan -megmondom : Misét szolgáltattam, minden ilyen n«pon, Hogy as itt egybegyűlt mulató seregre őrködjék az Isten különös kegyelme! Ét igy vélem, most már bárki azt mondhatja, Hogy e hásat csakis a „miatyánk* tartja. Do bát mlajdonkép, nem ez az én csélom, Hogy jeremiádot sengjek e bajiékon, Hanem Egyletünknek tisztviselő-kara, K-iért poharamnak gyöngyöket vet bora. Ezeknek elsője: Bencsik Ferenc«, elnök, Hej beh jó elnöknek,mert ő sokat elnyög; Si»Jid kék szeméből, asép lélek sugárzik; ; Tán tőle Egyletünk sorsa felvirágzik Lelkében a béke sseltd angyalával, Lengje jó aselleme az egyletet által. Építtessen ő a b é k e alapjára, összetartás vasát húzassa falára, Testvéri szeretet legyen a tetője, Létfonalát as Ur, századokra saőjje! C s e m i t s Károly, r. ki van nagy tisztességben. Legyen közöttünk is, fríac jó tgóstaégbeD ! Kcorcser titkár, í ki diwSségét unva, Pihen — de hál Isten, »zért^sem az Urba''! -Keljen bíhérjai szÁraz fekhelyéből, Szedjen virágoi a tettek mazejiről! B o t f i a pénztárnok, ki nem hjába bot-fi, A tagsági díjat röndösec be''haj t i, Legyen a pénBtárán áldás de tengernyi • Minden krach zivatart ki bírjon heverni. Erszénye bő legyén, mint Szigritz po- caakja, ''S deficitlen, — nem mint búi nemzetünk r. bankja.'' Tóth Pista- könyvtárnok, a ki könnyű sserrel Méri a tudományt hü gonddil, jó renddel, — Áldaaaék meg ő is, teljék a szekrénye, SsáHjon abból a jd mindnyájoftk ssivérel Kovács J á n ós uram; a háznagy. ró! szólok, Kit egy könnywn be bem ázőhetnek a pókok, Mert tetlvágyó lelke, örökmosdooykép- pen Mozgatja, jártatja teljes életében. Meg is érdemelné, ha már épp'' hásnagy lett, Hogy rendelkezhessék egy nagyobb háa felett. — Orvos ur mit gondol? Ha már egyszer fejébe vette, hogy azon a bálon ott kell lenuie, nem volna e kegyetlenség ettől as örömtől megfosztani ? As öreg orvos, ki ugy, mint a legtöbb öreg Aeaculap, a bókoknak nem volt barátja, ajkába harapott, s bo-jával mérgesen dobbantott a padlón: — Már hogy én mit gondolok? — Én azt bíazem, bogy ostobaság volna ba ezt m^gkisérlené. Természetesen a következményekért nem leszek felelős. — De édes doctor ur! már vagy tízszer volt ez a baja, s kösülők bármelyik is volt ily toku, mint emostani s mégis — — Éppsn e miatt kellene most jobban óvakodnia! — No de, ajánlom magamat — jó reggelt I —M«nU Isten ilyen anyáktól — dörmögé ruagábsn, s as ajtót nem a leggyengédebben tette be maga után, — Még elpaikoltatja azt a lányt, aztán meg persze, bogy nngem tog okolni. — Paulina vánkosokba bugyolálva ült aa ágyon, midőn anyja belépett. Márvány fehér, halvány arczát apró kezén nyugU''á, szemei lecsukva — mintha aludnék; másik kezéből néhány virág hullott ki, melyek a hófehér takarón szerteszét hevertek. — Ah, te vagy az, mama? Ugy-e rá vetted azt a nyakas orvost, bogy olyasmit rendeljen, amitől lábra kaphatót;? Oiy an bágyadtnak érzem magam _ az orvos rendelte kevés tápsser miatt. . . Remélem, a doctor nem ellenzi, hogy a bálba elmegyek; mert el kell mennem élve vagy halva — és mama, mig va lami ennivalót készíttetsz, kérlek add ide ruhámat hadd nézzem meg: vájjon Mari odarakta e'' a diait m hova én mondtam; {mondd meg neki, hogy ne feledje el kestyümre a keskeny csipke segé yt rá var ni, aztán Jenőt meg küldjed el fejékemért, de mielőtt élmészsz, kérlek add ide a tükröt. Félek, hogy rendkivttl halvány vagyok. — Még ne — mondá ijedten az anya — várj, mig valami tesz«!. A halvány szépség erre vissza hanyatlott az ágyba, éjhaja tengerébe és lehunyta szemeit, — ámbár feltette njagában, hogy jól kell magát éreznie A csengetyü megszólalt, fía.vány pir futotta el a betegarczát. — A^yám 1 ez Lajos. Mond meg neki — mondd — és a halántékán keresztül nyilalló fájdalom megssskasxta szavát — mond meg, sokkal jobban érzem magamat,holnap eljöhet értem s add neki est ¿t — egy illatos levélkék husvin ki vánkosa alól. lönben is tudod, hogy Katalin egyszer győsedelmeskedett már ez idén felettem, másodszori győzelmét netii viselhetném el. Astán nem is jár ez semmiféle veszély-lyel. Olyan könnyen ée jól érzem m-gam, remélem, pompás estém less. A gyémánt függőket beleakasztotta fülébe, a k5nnyü illatos ruha szép ránezokban hulrámlíott" kedVes ''alakján, szép karjára rácsatolta az ó ajándékát, azután kezébe vette a csokrot, melynek virágai ifin szivének reményt, győzelmet leheltek . , Varázsmoiolylyal kösele-ditt anyja felé, a ki a cziccussal még egypár gombostűt elfágyMatatott a mondá : — Nos, mama csókolj meg ! — s mondd, hogy biisske vagy Paulára. Astán Mari vállára borította a kis babköpenyt és miután az anya a rá alig figyelő lányának száassor is elmondta, hogy őriskedjék a lég vonattól, sok fagylaltot ne egyék és agyon ne tánczolja magat: Lajossal együtt beült & kocsiba — s elrobogtak. — K. Paula itt vaa — mondá ajk-bityesztve egy ífju, halvány róasaszinbe öltözött, magas, királyi termetű hölgy — ast hittem, halálán van, vagy legalább is közel hozrá. S midőn Pnula tánczközben kecsesen ellebegett melleit««, mig minden szem őt kísérte ós mindwn ajkon az ő neve hangzott: Katalin elpirult — dühében. Milyen ragyogó — milyen vakító! — A betegség csak megszépítette — s milyen büszkén lejt vele vőlegényei Ez nem lehet igy, ntm szabad igy lennie! bátorság! igy gondolkozott Katalin s ma-gan erót véve a tánczolők közé vegyült. A felindulás és mozgástól nem sokára egészen neki'' pirult, szemei villogtak, s'' ba a Paulina vőlegénye non; lett volna visssavonhatlanul lekötelezve, a vakító szépség az ó szemeit is magára vonta volna tán . , . Minden szem a szép vetély társnőkre volt függesztve, b a zene kellemes ac-cordjai, a gyertyák fénye, a virágok ká-bi ó illata és a heves keringőtfncz közt, miuden agy ée sziv ssédült a felheVü-lésiől. — Istenem ez K. Paula? mondá az öreg orvos egy unókaöcscse. — Mily őrültség ! Nagy bátyám azt mondta: es a bál életébe kerülhet annak a nőnek. — Igazán, mily elragadó! De még mindig keringtek a tánczo-sok ; pedig a csillagok már kezdtek halványulni, a virágok iOeg lekonyiták ''fejecskéiket a fullasstót melegben. — Milyen tündéri szépség! — mondá egy örag ur egy fiatal embernek, kiriek karjára támaszkodott; midőn Paula előtte lebegett el — kicsoda? — K. Paula — mondá az ifja gé-pileg — miközben szemeivel követte. — Tudod mit mondass? — kérdé az öreg s kísérőjének gyengén karjára 1 ütött. — Igen ! K Paulina feleié az iíju. - — Nos miért áézeezrá oly sín Vadul ? — kérdé as öreg. — Asokbél'' » nefeleju szemekből tán Cupido lőtt rád ?! — Jóságos ég ! kiáltá as ifjú magát kiszabadítván,midőn egy véeaglkMtáshallatszott. Helyet! — segítség— nyissanak ablakot! És Paula fuldokolva, eszméletlenül vitetett ki a bűvös éjbe. Lajos letérdelt mellé, dörzsölte a hidegülő kacsókat, bitra simította selyem haját, a kék, beesett halántékról, szorította ai üíér nélküli kart, figyelt ssíve dobogására — ssünteleti. De s ásivelcáen-desült . Paula halotti ! És annak karjaiban, kiért ifja éle-lét feláldozta, vitetett haza. A gyómánt csillogott a fülönfüggőkben, mintegy gúnyolódva. bogy nincs már az a két szem, mely elhomásagitotta. A hajók még ott ragyogott a puha haj''között, — d& a gömbölyű szép tagok marotok. — A sziv, mely után epedt Paula, meg volt hóditva, a drágán megvett győzelem meg volt nyerve — és elveastve őrökre . HABER SAMU. — Mari húzd félre a függönyt. Pompás estén: less 1 Hogy örülök a tákez-nak 1 Most add ide ruhámat. Mama! ea az orvosság valóban esodabatáau volt! Sohasem éreztem magam jobban. Tudj Isten mivé lettem volna, ha tovább is as í vén orvos kezel. Abí hiszem sserette volna, ha egéez éven át patiense maradok, de rajta leszek, hogy e módon ne szerezzen az ó hepcsiáa leányainak hozományt legalább én nálam Be — és ka-czagott és viganszökeltassebában; mégis boíeveté magát egy párnás székbe és Marit saóHtá, hogy hsjá rendezze. — Csak lassan, lassan Man. fejem még nincs egészen rendén. Igy jó — mondá Psula, mig as ügyes ezícsus a foaaiokat rendezte a csínos fejen. — Most srösitsd meg est as éket egy kissé a bal íttiam felett. Ugy -e bár mama, igen szép? Itt Mari — mondá, s bajnarízinü lábacskával, maga elé husta a selyem harisnyát 6» báli csipőt. — Pihenj egy kissé Paulám — mondá az anya s busut nézte a leánya arcaán kigyúló két piros foltot (nem pa tikiból való piros ''oltok voltak ám!) melyek perontkifit élénkültek s igen feltűnőek voltak arcaa haván. — Félek, hogy sokat merészelsz. — Ugyan mit goDdolss mamám?! Nézd mily jó szinben vagyok. Mért ne mennék hát el arra a báira. — Meg kü ir e — A nagy-kanizsai vörös-kereszt egylet f. hó l^én tartotta a tagok élénk érdeklődése mellett évi rendes közgyü-lését.Elnök; Sárvári UllmannIstván üdvözlő besséde után felolvastatott a jelentés a lefolyt évi működésről, kapcsolatosan az egylet anyagi állapotát feltüntető adatokkal. Ugyanez alkalom-mai mutattatott be t. kösp. igazgatóság hogy a gonosz tettek rugói, a haszonlesés. a bosxa, álönérzeteskedés, egyszóval a nemtelen érzetek a legnagyobb mértékben uralják az emberiség szivét. Irtózathoz hasonló érzet fogja el szivünket annak tudatinál, hogy a nó, ki szeretetreméltóságra, gyöngédségre, jóra és szépre van teremtve, csupán a boszu-érzet által indíttatva, a gyilkosság eszközéhez nyul; undort megvetés: kelt bennük továbbá az, hogy egy oly nő, — kinek tettében a legaljasabb érzelmek nyilatkoznak, dicsőítésére, magasztalására akadnak meberek. - E tény magában véve nem e yébb a gyilkosság magasztalá- sánál. — Clovis Hugaesnét kinek esete már egy hó óta foglalkoztatja as európai''művelt társadaimat, ki előre megfontolt szándékkal egy férfin gyilkossává lőn, a párisi esküdtszék a gyilkosság vádja alól felmenté. Azt kérdjük most tisztelt olvasóim, hogy igazságos volt-e e verdikt, mely felmenté a gyilkos nőt a borzasztó vád alól ? Tény az tisztelt olvasóim, hogy a folytonos fejlődés hathatós előmozdítója az erkölcsi hanyatlásnak, tény továbbá az, hogy az az ugynev zett tulfinomultság, mely ma már annyira el van terjedve, kivált a magasabb körökben, okozója számtalan bűnesetnek, s végre tény az, hogy egy nó, ki teljes odaadással hódol az istentagadó bölcse létnek, ki megtagadja hitet, átlépi a nőiesség határát, szem elől téveszti hivatását, megbecsteleni-ti erkölcsi érzületét. Ily nót méltán megilleti a „szörny''- elnevezés. Clovis Hugues-né műveltség tekintetében megfelel korunk kívánalmainak, ó, midőn gyilkosságát terv ezé, hideg, megfontolt szándékkal tette azt; tudatában lehetett tette borzasztóságának, következményeinek, szivében a boszu érzete küzdött a nemesebb érzelmekkel, 8 ezen érzel emharczban a boszuérzet lett győztes. Mily csekély értékűek lehettek e nő nemes érzelmei, melyek fölött a boszu érzete nyerte el a diadalt ? Clovis Hugues-nének az életr 11 igen sajátszerű fogalmai vannak ; nagy szellemének ugyanis olykép ad kifejezést, hogy felekezet-nélkülinek, vagyis helyesebben istentagadónak vall ja magát. Természetes, hisz a modern finomság nem egyezik meg a hit babonáival Azt a hitet, mely felemeli a kétségbeesőt, mely hit oly nagymérvben nemesíti az erkölcsi érzületet,fékezi gonosz szenvedélyeinket .enyhíti,édesíti tapasztalataink keserűségét azt a hitet ó megveti, ő egy elvnek él. Tény az, tisztelt olvasóim, hogy azon osztályban, mely ily elveknek él,csak romlottságot látunk a bűnig, 8 érzéki életet az állatiasságig. A társadalmi élet szempontjából nem lehet ugyan teljesen elitélni a hitetlenséget, ilyenek iránt, csakh szánalmat érezhetünk de, megbotránkozásunkat kell kifejezni, ha a családi élet szempontjából tekintjük a nót, a család anyát, ki istentagadónak vallja magát. A törvény nem számítja ugyan be azt súlyosbító körC''ménynek, ha valaki hitetlennek vallja magát, vagyis önmaga dícsesszik azzal, hogy előtte semi sem szent s ezzel mintegy megtagadja erkölcsi érzületét,— de az esküdtszéknek, melyeknek tagjai lelkiismeretük sugallatát követve mondják ki a nem vétkest, kik előtt nem a törvény szavai az irányadók, hanem a lelkiismeret szava, ezt kellett volna tekintetbe venniők, mert az emberiség erkölcsi léte csakis a vallásosságon alapszik ; s ¿az a ki vallás nélkül él, annak életczélja csakis nemtelen lehet Nem az a valódi becsületérzés, a valódi öRérzet, tisztelt olvasóim, mely rágalmakat megboszulandó,gyil-kottágrr ösztönöz; nem pedig azért, mert a gyilkosság eszméje csakis oly agyban fogamzik meg, melyben aljas gondolatok urajlak a lelket. A franczia esküdtszék ezen ité lete mintegy tükrét képezi a fran czia gondolkodásmódnak, mely ugy látszik oly fejlődésnek indul, bogy ma-holnap csak azt halljuk, hogy a franczia esküdtszék egy hangul* g felmentett, egy rablógyilkost és halálra itélt egy becsületes embert. Eigler Oonstívntia. Vidéki levél. Sümegh. 1885. febr. Élünk, vagyunk Sümegben ia, egyik gyűlés a másikat éri, melyik hot ifibb bassnot s társadalomnak, mutatja s jövő. Melyiknél kesdjem ? A aümegbi takarékpénstár f. évi jaDuár 31-én évi közgyűlést tartott, üz-loti eredményét a mérleg fogja boani, bon uüoket leginkább a jótékonyrovat érde kel. A takarékpénztir érdemdús igssga-lóságs, a nemes keblű réssvényeaek, es alkalommal is ssavaatak jótékonyságra. Még pedig: A spanyol földrengés által kárvallottaknak --—----50 frt. A sümeghi elsggultak javára 80 , A sümeghi borháznak — — 50 „ A „ ~elémi iskola könyv éa ruha beszerzési alapra — — 80 • At iparos tanulóknak tanszerre 10 „ As israelita iskolának---20 „ A salamegyei ált. tantestület által kezelt orsz. tanítói árvaháza — alapító dij-----50 „ összesen 340 „ Tudomásunkksl Bánfi Alajos, a salamegyei tanteslülst elnöke, megkereste megyénk pénzintézeteit az ors . tan. árvaházra leendő adakozásra, — örömmel kósöljük a sümeghi takaréktárnak ecsélra megszavazott 50 frtnyi adományát, bár megyénkben, hova kérvénye jutott, min-deoütt ily lelkesen karolnák fel a Unitok árváinak nyujtandót, ha a tanító éltében fáradságának oly kevés jutalmát veheti — méltányoljuk legalább ama neme« törekvést, mely a sserenosétlen árvák javára gyűjtetik. Mulatságról ez időben keveset szólhatok; a süm«gbi önképző kör tartott egyet, az sikerüli A vigalmat gyűlés elöste meg, ide~igtátom e rövid leírást a sümeghi Önképző körről. i sümeghi „ Önképző Kör" 1835. évi tisztikara. Elnök: Eitner Sándor; másodelnök: Pozsonyi József; titkár: Könnye József;'' básnagy : Joákimstall István; lönyvtárnok: Károlyi János; pénztáros: Kaufman Beaaő. Választmányi tagok : Darnay Ksielán, id. Mojzer Imre, Mojzer József, Kondor Józaef, Faludi (Faod! ) Antal, Epstein Vilmos, Fekete Ignács, Jaodó Ferenca, Antal János, Balasios Antal. Baka István, Mang János, Holl János, Mosd nyi Ferenci, Lásár Károly, Schei ber Lipót. Van a körnek 10 eser forint értékű emeletes háza, földszinti helyisége : kávéház, hosaá tartozó 7 teremmel stb. fennt van as önké|»zőkör helyiség*könyvtárral, 1090 kötettel, egy nagy terem iekeass-talial, mely terem a kör estélyeire is használtatik, egy mellék olvasóteremmel s van még egy értékes csínos gyássko-csija is. A körnek mult 1884. évben volt 117 fizető tagja 3 frt 20 krjával; kávéházi bérletjövedelem 400 frt, a könyvtár hos szokott 72 — 75 frtot. Tisstikara díjtalan. Ssolgája kap évi 48 frtot. Tisztogatás évenkint tartatík, valamint táncsestély is, mely as idén j,an. 31. aorsjátékkal volt egybekötve s jövedelmezett mindennemű levonás után 112 frtot, tisstan. A kisorsolt tárgyakat adományaik-kai ssaporitani kegyeskedtek: Takáos Zsígmondné: egy almahá mozó gépet. Stámborszky .*Ászióné; egy vajtartót aljjal és fedővel. Schults Ferenczné: egy skatulya süteményt. G#dey Rezsőné: Három finom ká-véscséssét aljával é< egy tálosás fehér por csellán tintatai tót. Mayer Jánosné: egy nagy piskótatortát. Viertl Józsefné: egy palaoak „cham pagne''-it és egy dtsaesen fölszerelt sel-mecsi pipát. Tóth Jóssef órásáé: egy garníturs „níokel" inggosobot, egy melltüt és piros köves gyűrűt, egy saivartárosát öt ssi varral. Németh Istvánné: egy karton, vállas kötényt. Bódis Irén: egy értékes gyöngyös kési munkát. Pozsonyi Vilma: egy fehérgyön-gyös, kék óravánkost. Gróf Lujsa: egy női késimunks— kefetartőt. Friedl Karoün: egy gyönyörű selyem erssényt. Riich GKsella: egy női kézi mun-ka - tálcsát. Bilasics Anna: egy ma^kosarat. Tót József órás: egy fali órát és egy kis „Notas" könyvet. Erdődy István asztalos: két aaá molyt. Epstein Vilmos kereskedő: tisen-két selyem nyakcsokrot és 4 kis legyezőt. Totola Imre: egy ssürke férfi ka- Ispot. Funt Sándor bádogos : egy bádog mo dó edényt és egy csinos virág öntözőt, Rbédey Maté lakatos: egy ,W<srt beim" lakatot és egy márványos három tollú angol sárt 2 kulaccsal. Jankó Árpád: >gy pár finom laok fcpangl regatt« csípőt. Lásár Ignács easUrgályos: egy fényes függő fogast. Tóth Forencz: egy nagy képet. Schmidt István: egy majolika csu kortartót. Joós Antal: egy pár egyenes szárú osisma. Holba János: egy pár regatta to-pányt. Joákimatall István:egy nagy képet. Busa Pál: egy pár piros szijas gyermek csizmát. Pethő Károly műfazekaa: egy magyar czimeres. 10 literes, csinos, cse rép bork oraét, egy fehércseeép »inta tartót és egy alakos dohány tartót. Kaufman Ignács: egy dobos riza port. Mojzer Antal fazekas: tizenkét cserép tányért. Tóth József bádogos: egy fesSett vizeskorsót. Baka István: egy nagy fonott caláosot. Lázár Károly esztergályos és Jan dó Ferencs magánsó : egy negy lite-teres csutorát, pogái»y várival megtöltve. Igen ssép a sümeghi iparosoknak áldozatkéassége, melylyel ily vigalmak-kor egész kis iparkiállitás jön létre orsoláara ajáudéaosott őnkéasitette tárgyakból. C sé Is serü lenne jövőben elősetesen átvisgálni s némi elismerő n y i 1 a t k o ssto t as „ón képző Kör" részéről a szorgal mas készítőknek kiadni. Több gyüles tartatott már a tervben levő vís ezuté''k érdekében a sü megbi városháznál. Egy részvény 40 frt; némelyek már iazszák a hátba folyó vizet, mások kételkednek a vállalat sikerében. Szakértőt fogunk hivatni s az aláírás, mely már siépen foganatban van, rohamosan fog azámban éa összegben növekedni. Ha a farsang utolaó idejében nem törtéoik valami rögtönsötc mulatság, hallgatni fogok sserkesstő ur a — bői tig. Pá 1 Bűnügyi tárgyalások jegyzéke a zalaegerszegi kir törvényszéktől. 1885. február 4-én. 3428. B/84. Ss. 1. Nátrá-. György s társa súlyos testi sértéssel vádoltak elleni ügyben. Végtárgyaláa. 3620. B/84. Ss. t. fiba Jóssef és társai hatóság elleni erőszak és súlyos testi sértéssel vádoltak elleni ügyben. Végtárgy aláa. 3634. B/84. Ss. 1. Csepregí János és társa hivatalos hatalommali vissssaé-léssel vádoltak elleni ügyben. Végtárgyalás. 3683. B/84 Sz. 1. Szabó Mihály lopás bűntettével vádolt elleni ügyben. Végtárgyalás. 3721. B/84. Ss. 1. Cséplő János és társa súlyos testi sértéssel vádoltak elleni ügyben. Végtárgyalás. 3741. B/84 Sz. 1. Nóvák Ferencz magánlak megsértéaével vádolt elleni ügyben. Végtárgyalás. 3824. B/84. Ss. 1. Ssanati János súlyos testi sértéssel vádoh elleni ügyben. Február 5-én. 3776. B/84 3s,l Reismüller György és társai hamis eskü bűntettével vádoltak elleni ügyben. Végtárgyalás. 3836. B/84. Ss. L Horváth Hoessu Gvörfty emberöléssel vádolt elleni ügy-b''J. Végtárgyalás. 31. B/84 Sz. 1. Kajtár Károly és társa lopással vádoltak elleni ügyben. Végtárgyalás. J38. B/85. Ss. 1. Tóth István és társai lopással vádoltak elleni ügyben. Végtárgyalás. 154. B/85. Sa. I. László József és tár<a súlyos testi sértéssel, vádoltak elinni ügy bon. Végtárgy aláa. 3817. B/84. Ss. I. Májer János súlyos testi sértés bűntettével vádolt elleni ügyben. 3-ad bír. ithird. 138. B/85. Sz. L Tóth István és társai lopással vádoltak elleni ügyben. 3 ad bir. ithird. 148. B/85. Ss. t, Ssökrónyös István és társa hatóság ellen: eróssak miatt vádoltak elleni ügyben. 2 od bir. ithird. 281. B/85. Le*. Kovács Sándor lo. pással vádolt elleni ügyben. 2 od bir ithird. Február 11 én. 80. B/85. Ss. 1. Lukács József és társa lopással vádoltak ellen: ügyben. Végtárgyalás. 114. B/85. Ss. 1. Horváth György lopással vádolt ellem ügyben. Végtárgya láa. - Február 12-én 96. B/85.JS«. I. Bad.i Vincte lopással vádolt elleni ügyben. 2 od bir. ithird. 107.,B/85. Sa. I. Marton Imre és társai magánosok elleni erőszak mistti ügyben. 2-od bir. ithird. 109. B/85. Sz. I. Szabó Ferencz súlyos testi sértéssel vádolt elleni ügyben. 3-ad bir. ithird. 116. B/85. Sz. 1. Szabó Jánoa és társai aulyos és könnyű testi sértéssel vádoltak elleni ügyben. Végtárgyalás. 126. B/85. Sz. 1. Sorok Lajos és Ur-sai súlyos t«sti sértéssel vádoltak elleni ügyben. 2-od bir. ithira. 137. B/85. Sz. 1. Kolocsányi János csalás és hamis eskü bűntettével vádolt elleni ügyben. Végtárgyalás, 152. B/85. Sz. 1. Milei Kankó Péter lopás bűntettével vádolt elleni ügyben. Végtárgyalás. 155. B/85. Sz. 1. Málovios Pál sn-lyoa testi sértéssel vádolt elleni ügyben 3-sd bir. ithird. 163. B/85. Ss. I. Sipőcz Istvin súlyos testi sértéssel vádolt elleni ügyben. Végtárgyaláa. 205. B/85. Sz. I Paar József jövedéki kihágással vádolt ellőni ügyben. Végsés hirdetés 253. B/85. Let. Picsák Imre és társai láaadáasal vádoltak elleni ügyben. 3 ad bir. ithird. Február 18-án. 3781. B/84. Sz. I. Németh Gyula halált okozott súlyos testi sértéssel vádolt elleni ügyben. Végtárgyalás. 2825. B/84. 8s. 1. Borda József és társa súlyos testi sértéssel vádoltak elleni ügyben. Végtárgyaláa. Február 19 éo. 70. B/85. Sz. I. D.''vecs*r György né orgasdaaág bűntettével vádolt elleni ügyben. Végtárgyaláa. 69. B/85. S». I. Kardos Flórí s társa magánlak megsértése és súlyos testi sertéssel vádoltak elleni ügyben. Végtár-gyalás. 113: B/85. Ss.-irlván Regins gondatlanság által elkövetett emberőléseel vádolt elleni ügyben. Végtárgyalás. 178. B/85. Ss. L Krámpáts Mátyás magánokirat hamisítással vádolt elleni ügyben. 2 od bir. ithird. 227. B/85. Sz. i. Barbarics István rágalmazáasal vadolt elleni ügyben. ''3-ad bír. ithird. 280. B/85. Sz. I. Cziráki Vendel és társa lopaasal vádoltak elleni ügyben 2-od bir. ithird. / Február 25 én. 164. B/ 84, Ss. L Piros János és társai magánosok elleni eróssakkal vádoltak elleni ügyben. Végtárgyalás. Február 26-án. 228 B/85. Sz. 1. Mészáros Gyula és társai lopással vádoltak elleni ügyben. 2 od bir. ithird. Zala-Egsrzzegen, 18S5 jannár Sl-éu. MUZSIK KÁLMiN, irodaigazgató. Közgazdaság. A kertészet köréből- Vegyes tartalmú ¡évén e b. lap, nemcsak, bogy kizártnak nem sőt jogosultnak tartom azon szerény véleményt, mi kép a közgazdaság bármely ágát tárgyaló kösiemény, — azon nem alspts-lan föltevésből kiindulva, hogy a t. olvasó kösónség megszivlelésével lalálko-aik, — helye, nyerend e lapok hasábjain. Jön a tavasz! — Ezúttal nem megénekelni akarom azt, már csak azért sem, mert avatott és avatlan tollak alul kikerült ezer meg ezer váriátióban élvezhették t. olvasóim a természet e ssép ssaká-nak kellemeiről irt ssép irodalmi „leve-edzéseket.« Egyik ember passióból, a másik ismét aa életfenntartáa követelményeinek iódolva,foglalkosik kisebb nagyobb mértékben a k értéssel tel; nem vélek teljesen íassontalan szolgálatot teljesíteni, ezen részint saját tapasstalataim, részint szakemberek közlései nyomán nyert kertészeti észlelet eimnek es uton való kössétételével. --- Sokszor megtörténik, hogy a nemesítésre ssánt oltó galyat messze vidékről kénytaleniiieiünk szállíttatni, minek kö-vstfcestébsn ások asm «gy esatben tslje- jsen összeszáradva, és a nemesítésre hass-nálbatlanná válva jutnak kezeinkhez. —. Ennek meggátlására nézve s következő eljárást ajánlom: a száraz agyagot porrá törjük és ta olajjal fóleresztve sürü sarat gyűrűnk belőle, az eten agyag sárba,metszett végüknél bele nyomott galyak, bármely távolaágra azáUuhatók. Felesleges volna bisonyilgalnom, mily sok kárt tesznek a kerti balhák palántáink között, s sokszor a parányi állatkák telhetetlen falánksága okossá kerti nyövényeink vesztét. Ez ártalmas állatok pusstitáaára saját tapasztalatomból a következőket ajánlom: — porrá tőrt lud-trágyát keverünk megfelelő mennyiségű visbe, s e folyadékkal önfössük néha-néha vetemény ágyainkat, j- Csélhos vezet még ezenkívül a palántáknak erő« hamuval és spróra tört gipszssei való be-bintéae is, es asonban sikerrel caak száraz időben eszközölhető. Szintén ily kártékonyaknak bizonyulnak kerti csemetéinket illetőleg a hernyók és hangyák. — Esek ellenében higany- és hájból álló keverékkel bekenünk egy kóctmadsagot s eaael körül tekerjük fáinkat, minél togva hernyó és egyébb ártalmas féreg a köteléken felül nem fog hatolhatni — Némelyek a fatörzsét csat zsuppkötelékkel kötik körül, melybe állítólag szívesen fésskelnek a hernyók, melyet — onnan később leszedvén — elégetnek. — A fán nagy mennyiségben tanyásó hernyók ellen sikeresen alkalmastatika következő eljárás: — a hernyókkal lepett fa alá kender-posdorjával tüzet élesztünk. (termésseteaen vigyázva, nehogy a felszálló meleg a fáaak ártalmára legyen) melynek füstjéből élettelenül hullanak le a hernyók. Hazánk legtöbb faiskolájának kerítése ma nap még nagyon ia primitív állapotban disstelenkodik, minél fogva nem csekély aso? károk összege, melyeket télen át a nyui&k oltványainkban tesznek. — A hol tehát magas kerítés által nem oltalmaztatnak fáink a nyulak ellen, ajánlom a következő eljárást: — porrá tört oltatlan mész és puskapor keveréket, meleg viszel meghigitott agyagot elegyítünk őssse, a essél kenjük, illetőleg messeljük be gyümölcsfáink derekát. Köztudo másu dolog, bogy a moh szerfelett nagy ártalmára van fáinknak, mert mig ngyréasről elsatnyul elcsenevészesedik az ily mohhal lepett fa, máaréaz-ről áfák életét megtámadó férgek asive-sen rakják tojásaikat, petéiket a fa moha alá, miért is nem ajánlható eléggé a fáknak a mohtól való szorgalmas tiaslitáaa, annál is inkább, mivel ez a legegyszerűbb szerrel ée móddal a következőképen eszközölhető: — a fanak mohhal lepett résseit meszes viszel bemeszeljük, s s moh levess. A fakéreg repedései közé befészkelődött férget pedig a következő módon öljük el: — óssz-il vagy tavaszszal a tehén trágyát és viselletet mész vizzel (mész viz. mely mész oltás után a mész felett hártya alakulag képződik) és karommal össze vegyi tjük, s ezzel mosogatjuk a fa derekát, mely eljárás s férgtk elölésén kívül, a fák termékenységét is meglehetősen elősegíti. Sok gyümölcsfa terméketlensége okául annak bujs növését és felette bő nedvességé: állitják lenni, miért is a buja növést, illetőleg s bő nedvességet as úgynevezett gyürüzés által igyekeznek meggátolni; ámde tudjuk, hogy ezen gyürü-aéa.k tökéletlen és hibás alkalmazáaa sokszor a fa halálos megsértését s igy kiveszését vonja maga után. — Sokkal ajánlóbb tehát Jaszkovich néhai rácz-militiczi pap módja, a ki t. i. február vé gével a fának vékony gályáit abroncs alakban a fa dereka felé hajtotta és megkötözte. — Ezpu mód által némileg szintén megszorittatík a fs túlságos nedv keringése, s ast termésre kéaysseriti. Azon kijelentés mellett, hogy csa-latkozhatlan nem vagyok és hódolva * „gyftsőu a jobb'' féle elvnek, esen valóban kevés költséggel éa fáradsággal eazkö-zölhetó kísérleteket, ajánlom as illetők ssives figyelmébe. r G y . . . a. A soproni kereskedelmi és iparkamarától. Hirdetmény. A bécsi cs. kir. gazdasági egylet f. é. márezius hó 27., 28. és 29. napjaira, hízó háziállat-kiállítást rendez, melyre az érdekelt körök figyelme felhivatik, egy úttal az illetó programmból következő lényegesebb pontozatokat közölvén: Kiállítható valamennyi, az alábbi osztályokhoz tartozó hizó-marha-féle u. m.: A) Hizott szarvasmarha: borjuk 3—6 hónapos korig, üszőborjút, tehenek, ökrök ós bikák. „Melléklet a Zalai Közlöny 1885. évi 7-dik számához." MG Y-KANIZSA, 1885. február 21-én. _L >zâm. Huszonnegyedik é\folyam. Elöf izetési ár: pgésx »-vre . ... 5 (rt. —'' — frt évre . . . . 2 frt 50 kr. negyedévre ... 1 •). 25 , Eyyez szám 10 kr. HIRDETÉSEK é hasabos petitsorban 7. másodsoré, s minden további sortért 5 kr. NYtLTTÉRBEN soronként 10 krért Tétetnek tel. Kincstári illeték miuden egyes hirdetésért 30 kr fiz tendő. • fcre • x S A lap szellemi részétilletö közlemények a szerkesztőséghez, \ , anyagi részét illető közlemények pedig a kiadóhivatalhoz bérmentve intézendők : N a R-y-K a n 1 zs án Wlassicsház. Bérmr:ntetlen levelek nem fogadtatnak el Kéziratok vissza nem küldetlek. A nagy kanizsai „Kereskedelmi 2parbanku, „nagy-kanizsai önkéntes tűzoltó egylet"\ a rzalamegyei általános tanítótestületa „nagykanizsai kisdednevelö egyesületa „nagykanizsai tisztiönsegélyzö szövetkezet*, a „sopronikereskedelmi s iparkamara nagy kanizsai külválasztmány*-ának hivatalos lap ja. HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON, MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. A mi nevelési rendszerünk. Sokan abban a rögeszmében szenvednek, hogy az elemi iskola nem lehet meg a botrendszer nélkül, hogy a gyermekeket nem lehet máskép nevelni, mint ütleggel. Már pedig az állatsereglet tulajdonosok és az állatszel Witók azt állitják, sót bebizonyitják, hogy az állatokat csak ügyes bánásmóddal, a minden emberben benlakó delejes aróvel, szilárd akarattal tudták megszelídíteni és hogy ez az ő rendszerük sokkal hamarább vezetett czélhoz, mint a tú-zesitett vasrúd, a korbács és " meg az éheztetés is. Saját tapasztalásunkból tanultuk, hogy macskák, melyeket valamennyi állat közt leginkább lehet szabadság szeretőknek tartani, jó bánásmód mellett annyira megszelídültek, hogy gazdáik kívánságát ellesték szemükből és épp oly hűk voltak, mint ar ebek. Ha már állatokkal igy lehet bánni, miért ns lehetae azt még inkább gyermekeknél alkafintóni ! Azt mondják, hogy azért lenne czél-szerü a megvesszóztetési rendszert újra behozni az iskolába, mert a tanítókat ugy kell tekinteni, mint a szülők képviselőit és hogy a tanítók csak a szülők meghatalmázása után fenyíthetik meg a gyermekeket. Et épp oly absurd érv, mint az, hogy gyermekeket nem lehet verés nélkül nevelni. Megtörténik igen gyakran, hogy éppen a legkönnyebben kormányozható gyermekeknek vannak fásult szivü szülőik, kik mindenkor hajlandók lesznek az engedelmet megadni a tanítóknak, hogy gyermekeiket megverje. Ellenben a legvásottabb, legakaratosabb. legmakacsabb és legveszélyesebb hajlamú gyérmékek szülői annyi majomszeretetéttel viseltetnek gyermékeik iránt, hogy a megfenyités engedelmét mindig meg fogják tagadni és ez esetben talán éppen a legszendébb, legjámborabb gyermekek lógnának legtöbbet szenvedni, mert kétséget nem szenved, hogy a tanítók, kik mindg gyermekekkel vesződnek, örökké boszankod-nak, annyira ''elfásulnak a gyorme-kek iránti érzetben, hogy oly eset ben, a hol a szülők megtagadják a fenyitési engedélyt, azokon a gyermekeken fogják boszujokat tölteni, ahol a szülők nemcsak megengedik a büntetést, de fölkérik arra gyermekeik nevelőit. Épp ugy mondották nálunk, hogy a, hadsereget lehetetlen fegyelemben tartani botc zás nélkül. A megye- és városházaknál egykor az ut-czán, később benn az udvarban bo-toziák a rabokat. Most a botozás, a vesszőfutás a katonaságnál el van törő''ve és a hadsereg épp annyira fegyelmezett, mint *olt előbb. Akár hány bakát vagy huszárt ismertünk, ki azt mondotta, hogy inkább áll ki ötven botütést, mint 24 órai kurta vasát. Épp ugy vannak az emberek a halálbüntetéssel is. De erről nem akarok szólani. Hazánkban azt nem lehet tenni, vakmint széles e világ egyéb államaiban, ugy itt is annyi a vasfejű ember, kinek fejébe nem férnek az igazi humánus eszmék, bogy valóságos falra hányt borsó az érvelés velők szefiikőzt. Általán véve a nevelési-rendszer nálunk és az egész világon, elkezdve a gyermekkortól egész addig, midón az ember saját szárnyára kél, a legrosszabb, legelhibázottabb, Mindenek előtt igen nagy hiba az, a nevelést a tanítással összevegyiteni. Nevelés nálunk és mindenütt majd sehol sem létezik, ellenben s tar.itás < >v '' nagyon is tulíerheló. Gyermeknél, az igaz, a nevelést együttesen kell folytatni a tanítással, de nem szabad az egyiket a másikkal összevegyiteni. A neve- lésre épp ugy, mint a tanításra órákat kell szentelni, az előbbit nem csak alkalmilag gyakorolni, az utób bira minél kevesebb idót pazarolni. De azonfÖlül a tanitásra is szükséges a változatosság. * juli -Ul j l. Vannak oly nemei a tanulási tárgyaknak, melyekhez a gyermekeknek több kedve van, mint másokhoz. Igy jelesül a gyermek szivesebben tanul természetet, mint iskolai tanulmányokat, a legtöbb gyermek inkább tanul rajzolni, festeni, mint zenét, még inkább tánczolást, lovaglást, vívást, úszást, mint rajzolást. Ez igen természetes. Ajz iskolai tanulmányoknál, zenézésnél, rajzolásnál ülni kell, ez c gyermek természetének nehezen esik, mig a tánczolást, lovaglást, vívást, úszást, noha mindegyike megerőlteti, mulatságnak tekinti. Mennyifélét tesz az ember mulatságból, mit, ha parancs következtében kellenne tenni, azt zsarnokságnak ismerné. Ha valakit téli időben erdőbe küldenének és azt mondanák neki, hogy hóban, esőben, sárban órákig járkáljon, beh nehezen esnék ezt tenni és egy szenvedélyes vadász mennyi élvezetet talál mind ebben. Valamint az ember arra szokik, hogy az eféle megerőltető mulatságban gyönyörűségét találja, épp ugy lehet a gyermeket arra szoktatni, hogy a tanulásban találja m<;g azt, de ehhez kétféle dolog szükséges, először a jó tankönyvek, másodszor ügyes és a gyermek természetét kiismerő tanítók. Ezenkívül pedig nem szabad a gyermeket túlterhelni tanulással, a gyermeknet vágyni kell a tudományokra, nem ellenszenvet érezni. Ha a gyermek elhagyja a dajkaszobát és gyermekkertet, elemi iskolába jön, az első érzés, mely lelkében kél, a félelem tanítójától és a könyveknek, melyekből tanulnia kell, gyűlölete. Azok közt az elrongyolt könyvek közt, melyeket a gyermeknek hónalja alatt pillantunk meg, sokkal többet találunk olyat, melyet a gyermek, midőn őt senki sem látta, kész akarva tép szét, mint olyat, a melyet sok forgatás által rongyolt el. De hogyan is szeressen a gyermek tanulni? A mi tankönyveink olyanok, hogy azokat még azok sem értik, kik azokban a tudományokban, melyekről e könyvek szólnak, eléggé jártasak. '' * Tgy például Mocnik betűszám-tana és mértana ugy van írva, hogy ugyancsak fejét kell annak az embernek törnie, aki azt megérti. Ilyen a mi természettanunk, géptanunk, csiliagászattanunk, vegytanunk. Vegye valaki [elő Schódler Buch der Natúrját, Flammarion könyvét, Humboldt Kozmoszát, olvassa a .Journal des Débats''-ban a ,Revue sci-cutifigue''-t, a „ Daily Telegraph* tudományos czikkeit, ezeket azonnal megérti. Ez azért van, mivel a külföldi irók nemcsak tudósok, hanem a népnek és gyermekek számára is irnak. A mi Íróinknak nagy hátránya az, hogy annyira szeretnek abscractan (elvont) irni és beszélni, érthetetlenekké lesznek. Ezt mi a németektől vettük. Kivévén üémely német trcdoáányos ^unkát. jelesül azokat, melyeket idéztem, a német könyvek majd mind érthetetlenek, ne igyekezzünk azok nyomdokaiba lépni, ha mulattatók, érthetők vagyunk, akkor a gyermek szenvedélylyel fog tanulni, mert \ tanulást mulatságnak fogja tezin-teni. — Hoffmann J. Segédjegyző-e, vagy jegyző segéd ? Mult évi jegyzői gyűlés alkalmával Csáktornyán nem kis vitára adott alkalmat, hogy a halmozott jegyzői teendőket egy ember elvégezni képes nem lévén, segédjegy-zői állások rendszeresítése kéressék, vagy a jegyzői fizetések javítása mellett jegyzősegédek alkalmaztassanak-e ? A rendszeresített segédjegyzói állások mellett igy érveltek: A megválasztott egyén önálló lévén, főnöke szeszélyének kitéve nem lehet, több erélylyel s kedv7el dolgozik, állásra éveken át várakozni nem kell-vén, habár szerény fizetése mellett is, saját otthonját élvezheti és köny-nyebben várja sorsffhak javulását. •ít Mindezek daczára a többség azon megállapodásra jutott, hogy mégis csak a .jegyzősegédek mellett maradjunk és pedig azért: Mert a segédjegyzó — értve leginkább a falukat — megválasztatván, teljes függetlennek érzi magát, a jegyzőtől felsóbbségct s tanácsot el nem fogad, a munka feldolgozását mindig egyik a másiktól váija. A segédjegyző a jegyzőnek némileg kedvezőbb állását irigyelvén, magát annak helyére feltolni szándékozik, azt rágalmazza, a népben bizalmatlanságot kelt, ''s beáll az örökös czivakodás, szóval ké-dudás egy csárdában meg nem fért het. — Mindenesetre ez utóbbi nézethez csatlakozunk, mert ha figyelemmel kisérjük a falusi életet, a hol csakis néhány kaputos ember él, s ha ezek közt a barátságos élet megbomlik, mint elütő foglalkozásúak is oly sok kellemetlenséget szereznek egymásnak, hogy bizony legtöbbször egyik-másiknak állása elvesztésével jár, a mi igen sokszor megtörtént. TÁECSA. Téli nóta. Kcntath-képO Torma M. öreg gordonkásnak ajánlva. — Ez az egézz mai világ Egy »somom csárda, Benne pedig nem is régen Még jobb id6 járta — Meg sseretném vigasztalni: Vágja fctiját ketté; — Hejh! de nagyobb bánaton, mint Ai egész világé Hova lett * régi vígság, Ax.a gyöngyön nót*?! A ttok adús-vevói kOzbsn Elkopott az óta Enyémet meg od* adtam — Mit teReteE "róla — Efj. ijx^oTáay szép virágnak, — S elvitte * gólya Tárt hfgedfl a csárdának Mind ifja mind véne ; — Itten tóája t ■ Hy hafoktot Gyanta milyen kéne ! Hx fólzebg is lelke néTcor ÖrömDek vagy másnak, Hangja olyan, mint temetóu Énrklü madárnak. Hiába sfrt még a nap is ; — Hideg felhők járnak..... Szive nincs már — azt gondolom — Ennek a világnak. Kedvemet meg, bogy szivem van, Kpp*n e baj érte, — Bánatomat mégse adnám, Dehogy adnám értei — Majgató Sándor. Mutatványa Kisfaíudy-családi véltàràbol. le- Közli. Sxentmártoni Darnay Kálmán. Gyűjteményemben levó Kisfaludy családi levéltárból, mely 2000 drb. okmányt tarta ma*, as érdeklődőknek egy érdekes záloglevelet vagyok bátor bemutatni, melynek nemesik tárgya bir fontosaággal, de azon körülmény is, bo^y ezen okirat szépé* aamatos magyar nyelven van irva, holott a vele egy idejű ok máoyok oagyréer«, sőt a kéeóbiek is, az akkori hivatalos nyelven, azaz latinul Írattak. As alább köaölt I számú okirat hátlapján szintén magyar nyelven irt nyugtatvány van, mely 147 évvel később lefizetett 50 gráczi tallérról szól. Én Kisfalndi I.László adom tudtára mindeneknek az kiknek^ illik hogi bizonyos síükségemnek okáért veitem föl Symonyiban lekszo Nemes és vitézlő Haiaa Péter Uramtól ötven gráczi tallért, én is kötöttem ü kelmének a Nagy Sitkén levó egész puszta halomot, az kiben az előtt Vincze János qovü jobbágy lakott, mindon igasságával U''ável, Szántó földe ivei, Erdeivel ez bajaival, ily ppkal, hogy uyolez esztendeig, sem én sem maradékira meg ne válthassák, az a nyolez esztendő eítelvén, tartozzik ü kelme, minden pör patvar nélkül oekem ét maradékimnak, s Attiam fiainak is, az ü kelme pénzit be tévén, azon meg nevezet poazta helt vias-i*a biztatmry, az kiadot-pénait énis minden.... Illen mágamra vettem, mely nek nagiob bizonságáűhk okáért adtam ü kelmének pötsétes levelemet kezem irássával megerősítvén. Dátum Lak. de 6 q'' bus Audo 1618. Kisfalud! László (p. h.) (na. p.) Hogy az belől jelentett ötven Gráczi Trllért mellyek kitesznek SzázRhenee forintokat Nzote» és Vizl^ő Arosy József Uramtól mint Nebaj Kiefcludy László Torezia Lánya Férjé ül, és az Többi Ár-vákk Curatorátul es reepective Tutorátul fogyatkozás Nélkül fölvettem. Amint hogy az belől inpignorált Sessioit Eö kegyelmének Vigore Ientivum remitiálom assignalom átal adom. Költ Simonyi Die 6-es Men. Febbr. 1767. Hajas Tnaroás (p. h.) m. p. Karczolatok. Baphir után szabadon fordította: Kánitz Béla. Mar*, az a szép csillag, szerette Venust. Az as Mars ugy szerette, miként istenek szeretni szoknak, s Venusviszont-szeretete csak emberi volt, aa emberi Örö mök, s bánatoktól áthat*». Egykor a megmérbetlen világűr-, ben sétálgattak, menvén egyik csilagsat-uSl a másikig, s e csillagzatok fénye, s tüze Mars keblét büszkeséggel teli té meg. Venus azonban egy gyengéded teremtés után vágyódott, a mely nem lángol, nem éget. Ezért megkérte Marsot, bogy a világűr egy kis részébe teremtene egy csillagzatot; egy olyat, a mely a világosságot a többi csillagoktól csak ott nyerit a hol a lég enyhe, s hol az elemek gyengéd elegye uralkodik. És Mars a végtelen világűrben meg. teremte egy nagy gömböt, s elnevezé ezt ,f ö ld n e k*, s Venusnak adá nászajándékul. Venus tiszta szívből örvendett, mit dőn a fiatal földgolyó lábai elé fordult, de különösen örvendett annak, hogy a nap erős sugarait benne megtörve látta viaszaverődni. Venus egy bájos mosoly-Iyal üdvözölte a földet, s a földön e mosolyra .tavasz* lőn ; Venus tarka álmokat álmodék mennyasszonyi ajándékáról, a földről, s eme álmok virágokká lőnek és diasiték a földet; Venus álmában bűvös-bájos szavakat mondot", s e ssa-.rak a pacsirta, a fülemile elragadó haogjdívá s ezer szinü lepkékké lettek. S midőu fölébredett,, meglátva * földet a rajt uralgó tavaszazai, annak virágai s csalogányaival, örömében aseme isteni könynyel teh meg .. . a köny a főidre hnllva, egy parányi fSlddel vegyülve; meg termé az ,e m b e r t1. v ...... \ /..,:.. Az Istennő ismét sétára kelt Mars-sa!, a meg- ''Utatá neki sajátságos terem-téiét, az embert, kinek állát, szakái körité, homloka magas volt, vállai 0 izmai erősek. Mara örömében keble mélyéből egy ssikrát dobott teléje, ós es az első ember kebelébe hallott, b belőle egy vörös, izzó forrás lett: s igy nyerte a férfi „lá & g ol ó b g y 0 r6 a n verő sz i v ét«. Venus látva azt, hogy a férfi miként tévelyeg caóltalanul, saját virágko- szoru*ott nászajándékán; egyszer pedig 1 óasre-vette, hogy a férfi egyedül, árván ülve belémereng a tónak zöldes szioü tükörébe, s keblében ama vágy támad hogy saját énjének árnyékát megláthassa* Ekkor a szép Venus gondolkodóba esett'' barátságosan nézett alá a földre, s megpil-lantva önmagát a világ- aether tükrében'' önmaga képére egy gyenge, beteges, ked" ves alakot teremtett, s midőn a férfi el" szunnyadt az igy megalkotott kedve8 bábut szépen oldala mellé fekteté. A vi" rágok kiváncsian az ujonnani születet'' alvó feje fölé hajoltak, a rózaapirja, a liliomfehérje reá tapadtak arczára; a nefe lets kékje szempillái alá rejtőzött; a *e-pbir gyengéd fuvallata sóhajjá vált kebelében ; a csalogányhaDgja vágygyá alakult szivében ; az istenek reményt, nagyravágyást, türelmetlenséget, kíváncsiságot, hóbortot, könnyűt s mosolyt adának aján-dokul az alvó bábúuak. S midőn a bábú felébredt megvolt teremtve az első ,ní." — A férfi átölelte, s midőn ajakáról az első hangot hallotta — az első emberi hangot — mely az önmagáéhoz hasonlított ; ajka a másikét kereste éa megtalálva azt — .elcsattant as első ,„csók."" — Véous pedig öröm ittasan kiáltá — bábainak játékában gyönyörködve — „szeressétek egymást!" S a két bába elkezdett sirni, nevetni, csacsogni, durczás-kodm. sóhajtan*, ábrándozni, bohó dolgokról beszélgetni, énekelni, egymás elől futni, egymást felkeresni, önmagában beszélgetni, és fejeiket tenyérbe hajtva, a oaalogányt ellesni; a férfi haragudott, ha a nő tánczolt, s a nő makacskodott, ha a férfi énekelt. Egymást boazantották, s HUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY FEBRUÁR 21-4« 1886. Mennyivel inkább bekővetkez-hetik ezen körülmény oly emberek közi. kik egy hivatalban dolgoznak, és egymásnak hibáit szinről-ezinre láthatják. De különben is éppen a jegyzői állás az, mely mellett a szorgalmas és becsületes emberek is kellemetlenséget szerezhetnek, mert hiszen minden hivatal felsőbb hatóságának tekinti magát. Az utóbbi mellett harezol az is, bogy a segédjegyzó fizetése, — tekintve a nyomasztó viszonyokat s a népnek amúgy is tulterheltetését — legfölebb két-háromszáz forint, már pedig ebből teljes szükségletet fedezni, főleg családos embernek, vajmi nehéz, s azon szomorú helyzetbe juthat, hogy a kezére került h vatalos pénzeket költi el, mely nyilvánosságra jővén, a börtönnek néz eléje, mi álul jövője s becsülete egész életére megsemmisítve van. Mig ellenben, ha az e czélra szánt összeget a jegyző nyeri el, segédjének teljes ellátást biztosit, s mellette oly fizetést is ad, hogy ruházatra s egyéb szükségesekre elégséges, s az illető nyugodtan, gond 8 felelősség nélkül végezhet teendőit, s ha a kívánalmaknak-- megfelel, nem hogy főnöke álul elbocsát-Ütnék, sőt az őrül, hogy alkalmas embere van, milyen, — sajnos — épen ezen a téren most még vajmi kevés Ulálható. h. A nagykanizsai takarékpénztár f. éri rendel kő*gyülé»e. 1. évi jelenti». ■ Tisstelt közgyűlés! Inté«etünk jelen alkalommal negy venedik évi rendes közgyűlését tartja. VaODak a jelenlevők között még néhányan, kik tettlegesen közreműködve, eaeo intézet megalapításán, a lefolyt négy évtizeden át majd szakadatlanul résztvettek aunak igazgatása és vezeésében. Ugy hisszük méltán t^lti el mindetek kebelét megelégedés, a midőn egy emberöltőt meghaladó múltra visszatekintve, felidézik emlékezotükben a tokonként! gyarapodást és emelkedés'' Évek hosszú során át intézetünk, mint városunk egyedüli pénzintézete úttörőként szerepelve, a közönségei takarékosságra ösztönözve, leküzdötte a kezdeményezés nehézségeit, több évi fáradozás után kiérdemelve a bizalmat; sikerült majd ismét kibéküllek, • kibékülésök alkalmával az elaő könyüt hullatták- aS e könnyűben fekQdt a szerelem, az élet örök tavasza." Mars látva a férfi eme szerencséjét, Venus a nőét, mindketten féltékenyek lettek; mert as intenek és a csillagok köny, sóhaj, vágy. féltékenység, s mosoly nélkül sseretiék egymást. Ekkor Mars egy második ssikrát dobott a férfi kebelbe, s a ssiv elkezdett hangosan do-bőgni, a vér gyorsabban kerengett, as erek felduzzadának, a sóhaj — kívánalommá, s a csök — szükséggé vált. S midőn a férfi felébredt, kebelében kibaj tott az első — „égő szerelem." * * íme, s föld gyermekkorában férfi, nő, virág, madár, s könyűből állott; s még mai napaág is csak esek képesik a világ-történelem tárgyát, s dacsára annak, hogy a nő a gyengédebb fél, mégia ő a domináló, ő as igazgató még a XIX. szá-sadban is. Nélküle a világtörténelem nem léteshetnék. — Ila ast kérdenők, mi a nő? A válasz osak as lehetne: „a nő nem egyéb, mint egy lángoló mozdony, mely a férfi világot maga után ragadja, mint a tulajdonké-peni mozdony a s neken futó kocsikat.* Igen természete«, valamint a kocsik finomabbak, ujabbak, s avultabbak, úgy a nők után futó férfiak is öregebbek, vagy ifjabbak. Csakhogy agy a nőket, mint a férfiakat nem a szén, hanem a szerelem tűse mozgatja. Mi a szerelem? „A szerelem a »ói ssiv kulcsai" Csakhogy a távozó férfi gyakran elfeledi a női ssivet maga után besárni, s igy artáo igen sokaknak nyitva áll. - A szerelem, íaga a mennyei létra; e ebből következik, hogy a házasság szintén létra; csakhogy migazelsóa mennybe felvezet et másodikon a mennyből alásétálunk. A szerelem, as ég virága} Az az egzotikus virág, mely fölülről plántálva, iU alant csak a mesterségesen előállított meleg által tenyészik. néki környékünk mesógasda-ága, városunk iparának és kereskedelmének köny-nyen hozzá férhető hitel-forrást biztosítva, ások gyarapodását előmozdítani. Az utóbbi két évtizedben is as időközben alakult pénaiatésetekkel egyetértőig, legfőbb törekvésünk arra irányalt, a bennünk belysett biaalomnak megfelelve, a reánk bisott tőkék bistos elhelyezésére kiváló gondot fordítva, a fokozott : ővetelmények tekintetbe vételével előnyös hitelt biztosíthatni ugy a földműves osztálynak valamint as iparnak és kereskedelemnek, ''s tán elmondhatjuk a nélkül, hogy a sz-rénytelenaég vádja érhetne bennünket, miként nem tévesztve ssem elől intézetünk, de egyáltalán hasonló intésetek közgazdasági, de részben társadalmi hivatását, esen feladat megoldásában nem vezérelte intézetünk igazgatósé gát soha nyeréeskodési vágy, meglelve a helyes irányt, megtartva a kellő mérsékletet sikerült ugy részvényeseink, valamint a közönség méltányos igényei és követelményeinek egyaránt megfelelnünk; figyelembe részesítve a társadalom kívánalmait is. A lefolyt 1884-ik év üslet forgalma as elősó évit részben meghaladva, nagyon kielégítő eredményt tüntet fel, As 1884-ik évi beté:üsletünk as 1883-ik évihez képest nem matat nagyobb eltérést. As év folytában betétetett 293 drb. arany-2105 frank 1,053,610 frt. 84 kr. Visszafizettetett 189 drb. arany 760 frank 1,110.121 frt. 91 kr; a különbözet 104 drb. arany és 1345 frank szaporodás ellenben 56,511 frt. 07 kr. apadás. Felmondás nélkül a lefolyt évben 530,500 frtot, vagyis Itt),700 forinttal többet fizettünk vissza, mint as előző évben. Ezen számok eléggé feltüntetik: mily mértékben biztosithatjuk betevőinknek tőkéjük feletti gyors és korlátlan rendel-kezhetést. Jelzálog kölcsöneink állománya sem szenvedett a lefolyt évben lényeges változást. As év folytában visszafisettetett 185 drb arany, 90 frank 155,800 forint 53 kr. ellenben kiadatott nj kölcsön 34 arany 90 frank és 114,785 frt 20 kr, a különbözet 151 aranyéi 41015 forint 33 krt tess. Váltó üzletünk forgalma as 1883-ik évit jóval meghaladta, a végeredmény azonbao nem mutat lényeges eltérést. Váltó tárcsánk tavalyhoz képest 17565 frt 15 krral gyarapodott. A korábbi években vásárolt ingat* lanokból ez idén is essközöltünk eladásokat. A még eladatlan ingatlanok ez évi mérlegünkben 9862 frt. 81 krral szerepelnek. vagyis 3617 frt 66 kr fogyatkoaást tüntetnek fel. A földbirtok értékének ugyan csekély, de észlelhető emelkedése folytán alig leendünk kénytelenek ujab^-ban ingatlanokat vásárolni: eme feltevésünk valóssinüsége mellett szól a kintlevő kamatok tetemes csökkenése is. A mult évi mérlegben kintlevő ka- A- sserelem — mint már mondám — a női ssiv kulcsa; de a kulcs csak egy-vagy másik ajtóhoz illik. A „hiúság" a női szívnek ál kulcsa, mely minden ssivet felnyit. A női ssiv azért nyilik olyan köny-nyen, mivel csak kivülről van a külbe-hatásoktól elzárva. A férfi szivet, az ego-ísmus belülről zárja el. A férfi ssiv olyan mint a pincze- Tavassszal s nyáron hús, ősszel és télen langyos. A női ssiv közepében egy pipereasztalka áll, b ezen legelső heiyet az önszerető t foglalj* el s önmagának tetsselegv ssemléli saját képét. Oldalt saámtalan szivbarátnőklépnek be; mint a tetsztvágy, kaosérság, nagyravágyás, sseleburdiság, s mind sorra .helyet foglalnak ; osak eseknek utána''jön a szerelem ingadozó léptekkel, lesütött szemmel, ajka körül a fájdalom mosolyát viselvén, szemében a vágy könye ragyog, homlokát az örökkévalóság díszíti, arczán a legédesebb érzelmek tetsseIgenek ; s igy egyszerűen, csendes n megáll as ajtóküssöbén, annélkül, hogy a tám 1 isszák ben ülők számára helyt adnának. S igy a női szívben a sserelem csak „türt vendég."— A férfi ssivben ellenben, minden ek-előtt egy nagy pamlag van, melyen az űnsés egész kényelemmel fekssik. A körülálló támlástsékekben inkább fekszenek, mint ülnek: a haszonvágy, a női erényben való hitetlenség stb. stb. Ha a sserelem belép, mindannyian felugrálnak s megakarják őt ragadni. A haszonvágy díszét s virágát akarja elvenni; a részegség, leakarja itatni; s a lovagláai vágy dreesirosni akarná: asért tehát a férfi kebelnek szerelme a „kínzott sserelem.* Sokkal szerencsésebb sse~*lem as, mely a bort kívánja, mint a nők iránti szerelem. Ki egy fiatal lánykát reménytelenül sseret, vigaszt talál as ó (vagyis Öreg) borban; aki azonban a bort reménytelt műi ssereti, nem talál az vigasst egyetlen agy öreg lányban sem 1 Ki egy lányt szeret és annak valójától teljesen át van bivtva, arra nésve az sgéaz ri- mát erimen még 18209 frt. 58 kr és 21 drb arany szerepelt, az 1884-ik évi mérlegben e czimen 10851 frt 25 kr, 25 arany és 75 frankot taíálunk; as apadás tehát 7358 frt 33 krt tesz. Az igazgatóság kiváló figyelmet forditand arra, hogy a jelenlegi üsletünk kiterjedéséhes mérlen valóban csekély kamathátralék újbóli felszaporodása be ne követkesaék. Értékpapírjaink leltározásánál a korábbi évek példáját követve, a mérleg ▼agyon rovatában részleteeen felsorolt 1,006,950 frt névértékű állampapírjainkat, valamint a tartalék és nyugdíj alaptőkéinek kamato«óI*g leendó elhelyezése czéljából vásárolt 60,000 trt névértékű 5*/,-os magyar papirjáradék kötvényt ez idén is a decMmber 31-iki árfolyamnál sokkal olcsóbb besserséai árral vettük fel a mérlegben, ez által javunkra oly tetemes érték többlet mutatkosik, mely ne-táni árfolyam hanyatlás ellenébe kellő fedezetet nyújt; másrészt az olcaó árfolyamhoz képest értékpapírjaink megfelelő kamatosást biztosítva, azon előnyt is nyújtják, hogy a netáni szükség esetén minden nehézség nélkülslegrövidebb idő alatt nagy össsegeket tehetünk folyóvá an *lkül, hogy váltó vagy jeiaálog üzle^ tünk a legcsekélyebb megszorítást szenvedné. Ugyancsak értékpapírjainknál i lefolyt évben, rés:ben a szólőváltsugi köt. vények eladása és kisorsolása, réssben^a 6*/0-os magyar arany járadék conversioja folytán, jelentékeny nyeremény ssárma zott és es által av különben is kedveső üzletered meny még csak fokozódott. Ezen kedvező eredmény folytán ajáljuk első sorban a pénzintézetek oly lényeg«* kelléké: képező tartalékalap le-h»tő emelését; fordiltassék annak gyarapítására. 8156 frt 83 kr és igy ezen alap, mely 1883 deczember hó 31-én 31,500 frt volt, az év folytában értékpapírjai kamatai álUl 1343 frt 17 krral már is gyarapodva 41,000 forintot teend. Ac 1884-ik évi szaporodás e sserint 9500 frt. A tisztviselők nyugdíj alapja elérve as alapsaabályokban előirt magaseá-got, külön javadalmazásban nem réssesül ugyan de tökéje 5*/g-oé magyar papirjáradék kötvényekben elbelyesve, a lefolyt évben 1083 frt 92 kr kamat gyarapodást tüntet fel, jelen mérlegünkben 22081 frt 42 krral szerepel. As intézeti ház értéke a mult évi mérlegben 83000 frttal volt felvéve, as év folytában eszközölt beruházások által 615 frt 25 krral emelkedett, ajáljuk a ház felvéti értékének csökkentésére a jelsett 615 frt 25 krt és még esen felül további 1000 frtot óstsesen 1615 frt 25 krt leírásba venni. A mérleg 3 utolsó tétele sserint, (melyekből a két első mint már egy is ben megsdóstatott, tehát adómentes) a rendelkezésre álló összeg 29.033 frt 90 kr 102 arany és 255 frank. Esen öesseg felosztására nésve követkeső előterjeastést lág már elveszett, olyan min'' a bezárt rab; ki azonban a borba sserelmes és an-nac valójától van teljesen áthatva, illetve átázva, as as egész világot magáének lenni gondolja. Az ember — soh''se szeressen mást, mint önmagát, mert ott okvetlen szá-mithat viszontszeretetre; — csak a költők szerencsétlenek a sserelem dolgában, hs önmagokat szeretik. A költők igen furosán állnak szerelem dolgában! ók nem szerethetnek annélkül, hogy ne énekelnének, nem énekelhetnek, hogy ne innának, s nincs előbb mit inni, mig nem énekeltek ; igy tehát nekik sseretni, énekelni ér inni egyszerre kell. E''őttük mindig egy tintás üveg — egy ssemüveg, — és egy borosüvegnek kell állni; ebből magyarásható ama confusió, bogy megiss* szák a szerelmet, megszeretik as ivást és végre megéneklik mindkettőt. Sokszor hallottam már mondani e szavakat: — „boldogtalan sserelem." — Én ast mondom, hogy ninos boldogtalan sserelem. A ki igazán szeret, as boldog még akkor is, ha könnyeit a víszont-sserelem kese nem is törli le, ha sse-relmi hangjaira nem is felel a viszontszerelem hanj.y ő mégis boldog, mert kitörli le a rózsa könyeU, ki vissshan-gostatja a csalogány dalát, ki önt vissont-sserelmet a nyugtalan napraforgó kebelébe ? Senkii És mégis kérdessétek őket; a rózsa azt feleli: „a könyek ss én boldogságomat képesik8 ; a csalogány, „iájdalomdalom as én örömem" ; éc a napraforgó: „nyugtalanságom as egyedüli gyógyszerem.'' A boldog szerelemnek lékei vannak, a boldogtalan aek van reménye; és mig sserelmet elhagyják emlékei, boldogtalan szerelem reményei emlékekké leesnek. — Én azonban ast hissem, hogy osak egy esetben van „boldog ssere lem,« — ha t. i. szerelmünk tárgyát nem nyerjük el. — csak em-sserelem-a boldog addig a tesszük s t. közgyűlésnek: fizettessék ki egy-egy réssvény u''án osztalékul negyvenöt forint vagyis 600 drb réssvéay után 27,000 forint, továbbá as eddigi szokás szerint as általunk jóváhagyás végett előterjesztendő jegyzékben felsorolt városi kös- és jótékonyczélokra méltós''as-sék 1000 forintot fordítani, maratf még elosstallan 1033 frt 90 kr 102 arany és 225 frank. Jóllehet esen össseg tekintve, hogy tartalék alapunk gyarapításáról bőven gondoskodtunk, as intésed hás felvéti értékéi csökkentettük, jótékony czélokra 1000 frtot már is tervesetbe vettünk, as osztaléknak emelésére volna fordítható, de ismerve a t. közgyűlés áldozatkészségét, tudva jogy szivén hordja városuuk anyagi és ssellemi fejlődése ügyét, következő javaslatot lesaszük. A mult évi közgyűlés 1315 frt 46 kr. ugyancsak elosstatlan maradt nytr? mény fölöslegből „városi közhasznú és közművelődési osélu alapot" létesített, egyszersmind annak lehető emelesét helyeste kilátásba: fordittassék tehát esen rendelkezésre álló 1033 frt 90 kr. 102 arany és 225 frank, as aranyok és frankok pspir értékre leendő átssámitás folytán 1723 frt 30 krt képviselő összeg teljesen a jelsett alsp gyarapítására, mely alap kamatai által már is 1360 frt 17 krra ssaporodva 3083 frt 47 krt teend. Városunkban még nagyon sok kös-művelődés osélu és köshassnu intésméoy vár megvslósitásrs, s egyedül önerejére uUlva minden egye: polgára áldosat-késsségét teljes mérvben kénytelen igénybe venni, miért is megvagyunk győsőd-ve arról, miként a t. közgyűlés törekvésünket méltányol vaeaenelóterjesstésünket elfogadni kegyes leend. Jelen lésünk ben foglalt javaslstokat és előterjesstéseket elfogadás végett ismételten becses figyelmébe sjánlva, kérjük a t. kösgyülést nekünk, valamint a felügyelő biaottságnak is a lefolyt 1884-ik évi üsletvesetésre vonatkozólag a felmentvényt megadni. \l Jegyzőkönyv. Felvéve a nagy- kanizsai takarékpénztár részvény társaság XL-ik évi rendes kösj^tlléií- rSL Jelenlevők: Tó h L^jos igazgató elnöklete alatt, Gelsei Gutmann Henrik Il-od elnök. Bsbochay György. Berényi Jóssef, Blau Pál, Blau Lajos, Blau Nándor, Dr. Bettelheim Béla, Betteiheim Samu, Broch Adolf,Chinorányi Géza, Eben-spanger Lipót, Ebenspanger Leó, Eisin-ger Henrik, Englftnder Lajos, Főssel bo-fer József, Fiscber Jóssef, Gar*i Benő, Gelsei Gutmann László, Gatmann S-mon, Grünbut Fülöp. Hauzer János, Juháss György, Kiiik Ferencs, Lövinger Izrael, Löviager Ignác», MaschanzkerMór, May-erhofer Sándor, Nuosecs Jóssef, Plossser Ignács, Prá*er Béla, Rosenteld Adolf, Rosenberg Israel, Dr. Rothschild Jakab, Ráts Antal, Dr. Schreyer Lajos, Sohers Albert, Scbwarz Samu, Semetke Lajos, Stern L M., Sommer Sándor, Sommer Ignács, Sommer Miksa, Saoveber Jóssef, Dr. Szukits Nándor, Tauber Alajo*. üllmann István, Vagner Károly. Wallenstein Frigyes, Weiss Manó. Weiss H. I. Weiser I. C. Weissmayer Mór, és Welisch Lajos összesen 55 réssvény es, kik 373 drb részvényt képviselnek. I. Elnök a jelenlevőknek határosat képes számbani együttlétét konstatálva, őrömmel üdvösli egy ujabb év leforgása után ismét, s ssép számban megjelenteket, a gyűlést megnyitottnak jelenti ki. A''lefolyt üsletév eredményét kedvezőnek jelezve, a részletekre vonatkozólag utal as igasgatóságnak Írásban foglalt jelentésére; egyúttal felkéri a t kösgyülést :'' miként ast figyelemmel kisérni és az abban előforduló előterjesztések és javaslatok felett határosatot hozni méltóztassék. Végül jelen jegysőkönyv hitelesítésére Nucsecs József és Garay Benő urakat kéri fel. II. A tárgy sorosat 2 pontja értelmében felolvastatik az igazgatóság jelentése, mely egyszersmind magában foglalja a mérlegnek a tárgysorosat 3 pontjában érintett előteijeestését, valamint as ossta-lék megállapítására voaatkosó javaslatot is. — i, Olvastatik továbbá a felügyel -bi-sottságnak s közgyűléshez intésett jelentése, melyben a könyveket szabály sserü-eknek és a mérleget a valódi helysetnek megfelelőnek jelentve ki, s javaslatba hozott oestaléknsk kiadását részéről is ajánlja, kéri egyúttal néki, valamint as igazgatóságnak is s lefolyt 1884-ifc évi üsletvesetésre vonatkosólsg a felmentvényt megadni. III. As igazgatóság jelentésében a mérleg teher lapjának 3 utolsó tételében foglalt rendelkezésre álló össsegnek u. na: házbérjövedelem 5609 frt 91 kr értékpapírok kamatai 20083 , 26 „ nyer. I02ar.226frk 3335 . 73 „ Össsesen 102 ar. 225frk 29033 „ 90 „ követkeső képpeni felosztása hosatik javaslatba. 20 frt. 20 . 140 „ 60 140 Részvényenkint 45 frt vagyis 600 db réssvény után 27,000frt fizettessék ki osztslékul. Az alább felsorolt városi jótékoay és köshassnu czélokra u. m: 1. a gymnasiumi muzeumra 2. a polgári iskola oéljaira 3. a községi iakola czéljsira 4. a községi iskola szegény sorsú növendékei ruhása-tára ....... 5. as izr. iskola oséljaira . 6. as israelita iskola saegéay sor u növendékei ruhásaára .....• 7. a városi két kórházra külön-külön 70 (r. össsesen 8. keresztény házi szegényeknek ...... 9. az izraelita ház; ssegé-nyeknek ...... 10. as iparos-segédek betegse-gélyső egylete javára 11. a kisdednevelő egyesület jsvára...... 12. as önk. tűzoltó -gylet jajára ...... 50 „ 13. a betegsegélysó egylet j»vára..........30 . öissesen 1000 frt. adomány ostassék. A még fennmaradó 1033 frt 90 kr továbbá 102 araoy, 225 frk. egyenértéke .... 689 , 40 , • igy ösriseseu 1723 ¿rtáOkr. pedig fordittassék s mult évi kösgyQ''és állal létesített ^városi köshassnu és közművelődési csélu alap gyarspitástLrA, mely alsp es által 3083 frt 47 krrs emel-kedik. A kösgyülés as igaagatóság vala-mint fel ügy előbiaottaágjelentéeét teljes meg elégedéssel tadomásnlvessi, as azokban foglalt javaslatokat és előterjesstéseket úgyszintén a fentebb jelsett felosztási terve/etet is változatlanul elfogsdjs és as igazgatóságnak, ugy a felügyelő, bizottságnak is a lefolvt 1884 ik évi űsle tv esetésre vo- 60 140 150 150 20 20 natkosólag a felmentvényt megadja. IV. Következvén as alspsaabályok 62. §-a értelmében sorrend szerint kilépő 10 igasgatósági tag, valamint a visszalépő felügyelő bisottsági tagok helyett ujak vagy ások isméti megválasztása. Elnök a ssavasatssedő biaottaág tagjaiul: Ebenspanger Lipót, Fischer Jóssef, Gelsei Gutmann Lássló, Grünbut Henrik Juhász György, Lövinger Ignác» és Weiss H. J. urakat jelölvén ki, a ssa-vazás tartamára a gyűlést felfüggeszti. A ssavasatssedő bizottság bei ej esvén működését, a toly tatólag megnyitott, gyűlésnek követkeső eredményt jelenti. Beadatott össsesen 311 ssavaza''. Ebből nyertek igazgatósági tag minőségben 3 évi idő tartamra. 1. Masehanosker Mór 2. Sohers Albert 3. Sommer Sándor 4. Stern I. M. 5. Sommer Miksa 6. Berényi Jóssef 7. Blau Pál 8. Danneberg Jakab 9. Vagner Károly 10. Gutmann Simon mint igasgatósági póttagok egy évi idő tartamra 1. Eisenge Henrik 142 szavas. 2. Tauber Alajos 90 \ 3. Grünbut Henrik 70 mint felügyelő-bizottsági tagok egy évi idő-tartamra 1. Welisch Lajos 276 ssavas. 2. Juhász György 275 „ 3. Englftnder Lajos 274 „ mint felügyelő bizottsági póttag: Sommer Ignácz 60 ssavas. V. A tárgysorosat 5. pontja értelmében a je lenlevőket netáai indítványok tételére hiván fel: minthogy indítvány tételre senki sem jelentkesett, elnök s tárgysorosatot kimeritettnek, s s közgyü lést befejezettnek jelenti ki. Mire jalen jegysőkönyv besáratott és aláíratott'' K. m. f A jegyzőkönyv hiteléül: Qaray Benő m. k. Tóth Lajot m. k. Nu**cx Jótuf m. k. elnök. 298 ssavas. 298 „ 294 „ 290 „ 278 „ 275 , 273 , 265 „ 225 „ 213 m A sárgaság és nátha. kösli: Ter»ánc*ky JÓMsef, Kanisa-ajá-ráa orvosa. Sok titok rejlik még a terméssel-ben,'' melyek a véletlenre várnék, hogy nspvilágot láthassanak. Gyógysser is még untig elég vaa felfedezendő. Két ssjátos gyógymódot iasserleiünk olvasóközönségünkkel, melyeknek egyike a sárgaság, másik» pedig a nátha ellen bisonyult be aikares hatású ssersek. A tárgatág. E betegséget mindenki ismerheti, mely a bél hasam és as epevesetők bán talms, érős kedélybántalmak, májkór görcsök, a máj-aaktAltafifése,« sorvadása • sasa sniett ss HUSZONNEGYIK ÉVFOLYAM epe kiürítéséének fennkedáss követkes-tében keletkezik; ni alatt a bór, a ssem-golyók elttrgulnak, a vizelot sörbarna, habja »árga, a bélsár ai epehiány miatt halvány ás ha magaaabb fokra emelkedett , lás 1» aggódik hossá, aa isaadás és kiköpés is megsárgulnak, aióbb nagy bőr vissketegség mellett áUlános rosssal lét is beáll. As indokok eléggé magyarássák a feltételes gyógyulást. Legin**bb remélhető » gyógyulás burutos, görcsös lárgaságban, mert a hurutos bántalom és a görcs helyes magatartással könnyen eltávolítható. Kevés, vagy semmi sikert sem Tárhatni oly sárgaságban, melynek oka a májnak túltengése, sorvadása, mert e két betegség nem egy könnyen enged a legerélyes«bb gyógymódnak iem. — Hogy minő magatartást követnek as orvosok sárgaságban szenvedő betegeik orvoslásában, ahhose halyen semmi köáüns; jól tudják ások teendőiket. Enoji réssle.esésbe is oaak asért booaát-kostam, hogy as olvasó kösönség annál könnyebben magyarásbaass magának a követaeső dolgot. A mait hónapban egy 18 éves föld-mi velő sárgaságba esett, laasu fejlődés mellett ssemgolyói, bőre sáfrány- sárga ssiobe borultak a asem köthártyája és a bór alá sxüremkedett epe miatt A fiu mit sem törödvéa bajával, fyógyalását a véletlentől várta, várt, várakozott, dolgozott kint és bent, mig végre ágynak esett. Ágyában is isten kegyelmérebiata soraát, maradt asonban emellett ágyban fekvő beteg, mig végre egy idegen paraszt nőtől tanácsot kapott. ígéretet tett e nő, hogy ha taoácsát követendi, ágy biston és rövidesen meg fog gyógyulni. A bet''g anyja «''fogadván a jó asssony tanácsát, hossá fogott a kenyérsütéshez, 9 kenyeret ssokott sütni minden sütéskor, acért ii amint ktssedte a 9 kenyeret, ason forrón ágyba rakta dunyha alá, hogy as ágyat forrl melegre hoahaasa, áthe-vülvén minden ágynemű, a beteg asoa-nal belefeküdt magát nyakig befödte és két órát töltött beane, mire teste, ágyneműje csupa vis lett as issadaágtól. Átesvén as iasadásoa, stárasba öltöaködött és bárom napig ágyban maradt, néhány nap múlva mint teljesen egészsége« elhagyta a ssobát és most semmi baja sincs. A beteggel mint orvos nem érint« kestem, »ás körülmény szolgált alkalmul eonek megtudására. Annyit asonban mondhatok, bogy megtörtént. Nem lehetetlen, bogy valaki a gyó gyúlási a kenyerek boesorkápyos hatásának tulajdonítja. N-m is e szempontból irtam e történetet, hanem our:osum-kép annak bebisonyithatásira, hogy még sok titok rejlik a termésaetben, melyst a véletlennek kell napfényre bosn». amikép nspfényre bosta as, es esetnél is ast, bogy a hurutos, görcsös sárgaaágoái nemo**k a mel-gvizet lehet hasanálni fürdőnek, hanem firiesen sült kenyérrel ,g8»fűrd8t'' is csinálhatni: mi a hurutos, göroaös sárgaságban igenis hassnáihat. Asonban nem lehetetlen, hogy a forró kenyér góse ssénsav tartalmánál fogva többet ér as egysserü meleg vis fürdőnél, mert a kemenoaéből kissedett forró kenyér hülése alatt gasdag ssénsavtartal-mu vizgóst párolog el. A nátha. Es orr- hurut, mely alatt as orr, nyákhártyája megvörösödik, feldussad-fellasul és sok nyákot válaast el. As orvosok meleg visgóst, nyákos (Zilis-, al-thea*, málya-, papsajt-) árpa fósetet, meleg SÓS viaet ssagoltatnak fel. A köz* nép mindezeket háttérbe ssoritja ét édes meleg tejet ssagol fel a legjobb sikerére!. — Van tudomásom arról olég, hogy a rnelrg tejnek felhaasnálása álul már igen sok makacs orr nátha a leggyorsabban meg-sslint, mit vaj«s, alma, tissta tulajdonságának tulajdoníthatni, mert mikor a vis-ben, a vízben fő''t theák levében mindig van valami isgató anyag, akkor a tej olyaktó! ment, mert a kezdetleges nátha pedig nem -üri el as isgató ssereket. ZALAI KÖZLÖNY FEBRUÁR 21- 1886. KöZGAZDAbÁG. A eognae (olv. konyak) gyártásáról. A konyak gyártás ssámtalan módozatainak réasUtes leírásába nem bocsát-koshatom, mert hisseu as igen lerjrdel-mes, sót talá* sokak előtt érdekUien, unalmas olvasmányul srolgálns: hanem, hogy a t. olvasó kösönség legalább tőbb vonalaiban mégis megismerkedheesék wísen utóbbi időben megindított — bortermelő közönségünkre nézve aecs os».-kély hassonnal járó — iparág felől : a t. szerkeastó umak brcses engedelmével, kötelességemnek tartom ast legalább ál talánoassgben megismertetni. Mielőtt asonbsn magára a gyártásra áttérnék, talán helyén less tiss-tába j »noünk ama kérdéssel, bogy tulajdonkeppen minő anyag *s « konyák ? Felelet: nem egyéb, mint ,borssessa, még pedig ss ssetben — midőn nem s küllőidről importált nagyobb részben hamiaitott, hanem » ^magyar konyak*-ról bessélück — a tissta bor, vagy annak valódi anyagaiból késaült — törköly pálinkához haaonló — folyadék. Eredeti állapotában — gyártás alkalmával — kristálytissts, később — a hordó és levegővel való érintkesése követkestében aranysárga sainü és aaon bor vagy anyagnak — melyből gyártatott — iáét. samatját m.gában foglalja. Mint ily-en anyag UrUlma: 56 -90*/# tissta szesst, 10—45*/s és a sserint, hogy mily minőségű borból gyártatott, igen kevés — a borban esetleg előfordult — faj illat és samat anyagot. Legnagyobb mennyiségben fogyaaat-ják a gyomor és emésstési bántalmakban sseuvedők, (tengeréssek, kórhásakban) továbbá pezsgő gyártásnál sseszeaedésre. Etek előre boc4á-áss után áttérek aaon gyártási módok ismertetésére, melyeket a aMagyar bortermelők országos asővetkezete* helyben (B. Füreden) továb bá Promootoron (Bpest mellett), Keoske-méten és Paulison (Arad m ) felállított konyak teleped — eddig kielégítő siker-re'' — gyakorolt Minden egyes eiepen egy-egy „Stol-lár (kaasai gizdaaági vegy tanár) féle folyton működő konyak gép" van felál-litva s enaek segélyével állíttatik elő a konyak — a sserint, hogy minő anyag áll rendelkezésre — vagy egy liter bor vagy 2 lőre (csiger), vagy 3 boraeprüből, a kővetkeaóleg: 1. A tiasta bornak Konyakká való feldolgoshatásáhos semmi különös elóké-ssités, vagy keselés nem ssűkséges, hanem a gép s gélyével természetes állapotában lepárol tátik. E csélra azonban a mi bor és konyak áraink mellett caakis ason olcsóbb féle borainkat hassnáihat juk sikerrel, melyek mint ilyennek vsgy a min''ség, vágj a közlekedés stb. hiánya miatt nem értékesíthetők kellői g. Igy pd. vannak basánkban bortermő vidékek, a hol a 7—8*/a sseaatartalmú bort hektoliterenként még 5—6 írttal is alig tudják ériékesitení, holott est koayskká fel-dolgoava — a mos ani kesdetleges árvi-azonyok mellett is — 8—IC írtul értékesíthetni. Főkellék: hogy as e csélra fordítandó bor lehető azessdűs (legalább 7—£*/») egészséges és lehetőleg oly tissta l°gy*a> miot * 2—3 hónapos közönségeién keselt ujbor. Igen terméssetes, hogy ha as, esen kellékeken kivül valami kis faj illat, vagy kellemes zamattal bír, as sbből nyert konyakaak értéket nagyon jmeli. A4 ily kösönséges bor hektoliterje ! frt gyártási költség mellett 14 — 15 liter konyakot ád. A lőre (csiger) feldolgozása már kissé több költséggel jár, mert eHbb el kell késsiteni a lőrét, mely követkesőleg történik: Ssüret a ikalmávwl a présből kivett egéasen friss törkölyt egy tissU egy fenekű kádban ssétmorsaoljuK, s midőn a kád % részben megtelt, lábbal gyengén megnyomkodjuk. Esí tisstára mosott d est ka darabokkal vagy e csélra késsített fenék -desakával beborítjuk és erre kő-, vagy más neheséket rakunk annyit, a menyi képes leend a törkölynek kiemelkedései lehetőleg megakadályosni. Most már annyi, lehetőleg 10-12* R meleg-viset töltünk reá a mig as a borító desskákat 4—5 cm. magaaaágban ellepi. Mihelyt a víset felöntött ük, as erjedés apró buborékok felesállása mellett azonnal megkezdődik. Igy hagyjuk ast mindaddig, mig as erjedés megszűnik, vsgy is a mig a buborékok felssállása eláll. Es rendes körülmények kösőtt 3—4 i napot veas igénybe, s ekkor a kádatcsapra ütve, abból a tiszu folyadékot leeresst-jük a visszamaradt törkölyt pedig, — mely még igen sok értékes anyagot tartalmaz, — újból kipréseljük, s a nyert folyadékot *z előbbivel együtt tissta ki-forrásott bordóba tetsssük. A hordónak kiforrásása különósnn ott ssűkséges, a hol ast rendesen kénesni (wnachlag)a*ok-ták, a mi különben, ha a felfőzendő lőrében maradna, igen kellemetlen ssagot ad na a konyaknak is, másfelől a még teljesen ki a»ax erjedt lőrét erjedésében könnyen akadályosná. As ily módon nyert lőrét, hogy az teljesen kierjedjen gyengén, ledugaszolva és legalább minden héten egysser feltö!-tögetve tartjuk mintegy 3—4 hétig. Ha ast Upaastáljuk, hogy as erjedés befejeződ vén, lehetőleg meg is tisztult, lefejtjük és a gépen ásásnál lepárclhatjuk. Esen eljárás mellett, haosak a törköly mint aaőlő legalább 16''/* sseszt, a mi bisonyárs megérdemli a konyakká való feldolgosást; mert 5—6 liter kuoya-kot bistosan nyerhetünk, mégpedig olyat, a mely sem minőség, sem árra nézve nem áll hátrább e tissta borból készítettnél- — Esen mondhatni csekély fáradtsággal járó munkái bistosan rá áldozhatjuk, mert ba a konyaknak caak mosUni kez~ o: ti eges árát vesszük is ssámitásunk alapjául, 1 hl törköly 2 frt 00 kr — 4 frt, ''vagy egy hl. lőre 3-5 trttal értékasit-1 tátik. - A borseprőnek feldolgozását mellőzöm, mert annak konyak gyártáara való előkéasitése 40—42 frtba karül bek toiiterenként, a mi — dácsára annak, hogy esen befektetett öaaseg után 20— 21 frt tissta hasznot is hozhat — olyan befektetéa, a mit egyes ember nagy nebesen fedezhet. Különben, ha valakinek lenne e csélra alkalmas bora, esetleg lőréje és borseprüje, melyet hajlandó lenne fel-dolgostatni, bátran fordulhat a Magyar bortermelők oras. ssövetkesetének igas-gatóaágáhos (Budapest Rudolf-rakpart 7. ss.) honnan saivesen saolgálnak nemosak kellő bőv-bb felvilágositáasal, hanem egy konyak főade felállítása, felsserelése és mikénti keseléséről is tapasstalatokból merített Hibaigazítást nyerhet. Es lett volna öassesen mindás a mit a konyak gyártáaról álulában elmon dani ssükségesnek találtam; de csak is ason jóreményben, hogy a U olvasó é néhány elrablott peresének kárpótlása felében nem fogja rásütni eaen igénytelen kösleményre is ast, amit kösönségünk minden jó vagy rossnak terjesztésénél nem ssokott elmulassUni, t. i. bogy es is érdekből történt volna. — Ellenkeső-leg minden jó hazafinak ast óhajtanánk, vajha minél előbb meggyökeresnék ben nök a társulásnak magaastos eszméje, a midőn komoly akarat, renditheüen kitartás és becsületes ssorgalom alapján létesült borássati, gasdáaaati, ipar stb. egyesületeket alkothatnánk, mert hissen as oly nyomaastóíag érezhető kösgasdaaági bajainknak első elrémitője le őségén— terményeink értéktelenedésén, csak is ugy ¡andíthetűnk, ha ennek előidésőjével —a mindinkább erőteljesebbé váló világversenynyel ssemben mentül ssámosabb ilyen egyesületek állanak. — Ugy legyen! — B.-Füreden, 1885. H. 4. DEÁK T. irek. — A „Zalai Köslöny folyó évi 1-3Ö ttáma 10 lcrc*árjdval viutaválta tik kiadóhivatalunkban. — A n agy-kanizsai tani- tói járás kör a következő petitiót küldötte a kerület országgyűlési képviselőjéhez, nagys. Inkey László úrhoz: .Nagyságos képviselő ur! Áltslánosan ismert és elismert igasság, bogy mennél tanultabb valamely nemset népe, annál megelégodettebb as 8 annál ssivesebben teljesíti honpolgárí köteJ meit. A népnevelés ügyének előmozdítására fordított törekvés tehát az állam-eesme fenntartására forditott törekvée is. Népnevelés ügyünk as utolsó évtised alatt óriási előhaladást tett; a magyar tanitók önfeláldozó tevékenysége szásadok mulass táaaii pótiá helyre. Elismeri est ugy a bel-, mint a külföld. S mégis erkölcsileg a társadalomban ilig figyelemre mélutott-, anyagilag a legsilányabbul fizetett napszámosai a nemzetnek: a U-nitók. As, ki a közügy legfontosabb réssé'', a népnevelést, teljesíti, síig említésre méltó dijazáabac, 300 frtban, részesül s ha a magasztos, de Iegíárad-ságteljeeebb működés életerejét annyira feleméosté, hogy <ovább tanítani nem bír, hacsak 40 évi szolgálati időt felmutató* nem képes, még nyugdíjban sem réssesül. A nagy-kaniseai tanítói járaskör, mely szerencstée Nagyságod ama nagybecsű Ígéretét bírhatni, hogy a közoktatás fejlődését s a jobban dí-jasandö tanitók működésének szigorú ellenőrzését kiváüni fogj*, teljes bizalommai fordul Nagyságos Képviselő Úrhoz: kegyeskedjék hathatós pártfogásával közreműködni, hogy as alábbi két pontban kifejezett kérelem as állami tísstviselők nyugdíjaztatásáról szóló tör-vényjsvaslat tárgyalása alkalmával kedveső megoldást nyerjen. A mélyen tisztelt oraaággyülési képviselő-háztól a& állami tiastvtaelők nyugdijastatásáról ssóló törvényjavaslat tárgyalása »la rimával tissteleitel kérelmenük; 1.) H^gy vala mint a törvényjavaslatban as állami tanárok és tanitók teljes nyugdija 30 évi ssoigáiaira van alapítva: ason képpen alapittasaék 30évi saolgálatra a kösségi, felekeseti c társulati Unárot éa tanítók nyugdija is; továbbá es utóbbiak nyugdija tétessék as áliami nyugdíjjal teljesen egyenlővé. 2.) A tanítói nyug-djalap keselése ne a Unitói nyugdijalap te<hére, hanem államilag, hivatalból eeskösőltessék. Amikor a jelen kérvény ssives támogatására ismételten a legmélyebb alkattal felkérjük Nagyságodat, hasafiai üdvősletünknek kifeje-sést adni el nem mulasstjuk. sat, — Köszönetnyilvánítás. Alulirt őssinte köesönetet mond a c.-kanizsai taksrékpénstár-rószvény társaság tettes közgyűlésének ason nagylelkűségéért, hogy a helyi fógymn. museumát esen évben is 20 frt sjándékban ressesiteni ssiveatedett. Isten áldása legyen as áldozatkész pénsintéset hassnos működésén! Nagy-Knaíssán, x1885. febr 14. A /Sg^aan, igazgatóság. — „Irodalom és MApártoló Egye- Sülét" létesítésén fáradosnak Nagy Ka-niaaán. As alakuló értekesletie. mely f. hó 22-én, vasárnapon d. u.'' 5 órakor fogas aArany saarvas" ssálló termében megtartatni, — a meghívók már ssét lettek küldve. Esen egyesület osélja lenne a művészet és tudomány emelése, fejlesztés?, különböző esskösök és módok által. A c«?« lágyon szép vajha sikerülne elérő.» - A főkapitányi hivatal ellen erős hangú nyílt levelet kaptunk, amért a magyar szinéssek ide jövetele előtt holmi „Wiener S&ngerek" nek adottdal estélyek rendezésére engedélyt. — Hát es nem teljesen a főkapitányi hivataltól függ ; mert abból a lelkes pártolásból, a mi nálunk as efájU indigenák iránt nyilvánul, ac követkestetholő, hogy as engedély megtagadása esetén még erősebb tiltakosások történnének a humanítas és nemseti loyalitás ssent nevében. Hanem hit ne a főkapitányi hivat .ltól várjuk as orvoslást, hanem magunk legyünk e bajnsk orvosai. Ne pártoljuk őket, ne menjünk ízetlen csemegéiért seregesen az érsékiség ssindeasaái elé 1 Adhat asután a főkapitányi hivatal engedélyt ac e fajú népnek, — távoltartja vagy el-távolitja őket innen a megérdemelt részvétlenség 1 — Ami pedig ast a bírt illeti ; bogy ide Gerőty Andor hosna ssin-társulatát, megvalljuk: nem értjük. A „Ssin pad" febr. 15 íkissámában, tehát a .Zala'' újdonságával egyidejűleg a következő hir-köslemény jelent meg : — „Gerőfy Andor ssinigasgató, írja a „Bereg" mielőtt Possonyba menne, városunkban fog tartani előadásokat. Előadási sorosaUt, febr 16-án fogja megkezdeni. Tagjainak, névsora, melyet a városi hátósághoc megküldött, valamint a bemuUtott érdekes újdonságokban gazdag műsorosat, mely a budapesti nomseti népssinhás és várssinhás kiválóbb darabjaiból van össseállitva, bistositékot nyújtanak arra nésve, hogy s ssínbáslátogató kösönségünk oly mű< élvesetben fog réssesülni, minőben csak ritkán ré8seeülhet. Örömmel várjuk Gerőfyt és társulatát városunk falai kö-sé, mivel már a sajtó utján is sok szépet hallottuak róla, s nem kételkedünk, hogy a derék ssintársulat emlékezetessé fogja tenni körünkben idóséeét.a —Most már kíváncsiak vsgy un k, hogy Gerőfy minket vagy a beregieket ülutett-e fel ? Yagy ulán mindkét kösönséget.....és most inter duos .. , . Gerőfy ridet. — A koldulási nap egy ujabb keletű rendelettel péntekről osütörtökre tétetett át. Igen helyes. Eddig a heti-vásáros napon a koldusokra nésve is kényelmetlen volt s nyüssgő néptömegen át hásról-hásra menni, meg —különö-snn az üaletekben — az alamizsna adók ra nésve is terhes volt egyfelül a vásárlóknak ssolgálni, más felül az ajtóba gyűlt koldusoknak alamizsnát adni. Esen dicaéretes intéskedéssel a panasz mindkét részről bizonyosan meg fog szűnni. — A húshagyói napok alatt — amint halljuk — körül-belüi 10 urat megszállott a párosviaskodási düh. Pá-ren.kint pisstoly-párbajt vivUk; annyi fraterintással asonbsn. hogy egyik sem sebesült meg. Igy r ,fenforgó becsületbeli ügyek lovagiasan elintéztetvén,* boldog ölelkezések között compoUverunt magnum áldomás. — Égés folytán hslt meg Légrá-don, 1 hó 14-én egy s/» éves fiu. Véletlenül magára borított 6 liternyi forró vi et, mely harmadfokú égéa: idézvén elő, a szerencsétlen gyermek 3 napig Ur-tó kinos rángógörcs után meghalt. A hivatalos tsemls megtartása alkalmával kitűnt, hogy a szülők neki orvoei segély t nem adtak, pedig helyben községi orvos ssékel és gyógyszertár van Több mint valóasinü, hogy a szülők e lelketlen mu .osztásért a hatóság ás Ul büntetve lesznek, amint meg is érdemlik. — A mult hét folyamán Tspol-czs városából küldöttség tisztelgett a vess prém i püspökoél. Ennek köszönetet mondUk — mint kegyúrnak — a mult évben epitett kath. iskolához adományozott anyagokért, A küldöttsége''. Konkolyi Ambrus tapolctai esp. plenános vezette. — Tcpolcza vidékén a kanyaró erözen uralg. Sümegben és Rendekén már a himlő is előtérbe lépett s nagy-saámmal szedi áldozatait e járvány ; már oly erősen lábrakapott, hogy f. hó 19 ikén tartatni ssokott oraságos vásár Rendeken orvosrendőríleg betiltatott, illetve el halaas tátott. — Diszel községben l^vő, israeli-taság iskolát a mult héten a szolgabíró besáratta, az izraeliU apák pedig csemetéiket ». kath. iskolába küdötték. bogy tanuljanak. A kath. Unkötelesek száma 120* körül, as israeliU tanulóké 40. A tanító mag* .elaggott ; a helyiség (Unter<m) szűk; kíváncsiak vagyunk : mi less a vége? — Tnijel levelezőnk irja, hogy azon vidéken a vetése", meglehetős jó állapotban vannak; ab->rnak literje 8-9 — 10 kron, a ross m. mázsája: 6 frt. 25 kr — 6 frt 50 kron; — a busa 7 frt 25—7 frt 30 kren, as árpa: 6 frt 10—6 frt 15 kron kel. Takarmány dolgában a gazdák rosss lábon állanak. As egészségügyi vissonyok eem legjobbak ott, mert a gyermekek közt vörheny uralkodik Még eddig csak öt halt meg; azok is a felgyógyulás utáni meghűlés folytán. — A sümeghl Népbank közgyűlése f. én febr. 14-én tar atott. Megválasztattak: elnöknek: Epstein Yilmos, alelnök : Mojzer József, Scheiber Lipót, Dr. Fischer Iguácz, Varga József, Reithoffer Ferenr-s, Jsndó Ferencs; a felügyelő bi-sottság: Scheiber Sándor, Scheiber Jósáéi, és Vürcbergrr Jakab urak. As intézetnek 20,000 frt. réssvény tőkéje van osztalék 6 frt. As igazgatóság működése ért az igen is megérdemlett köszönet mag ssavasstatott — Amsterdami utazásom Következtében minden barátom és ismerősömnek egy szívélyes istenhoszádot mondok. Kohn Aladár. Egy orvos kísérlete saját magán. Dr. Beyer limbergi (alsó-ausstria) gyakorló orvos következőt irja a Brandt R gyógysserész >vajczi labdacsaival Utt kísérletéről : „A hossám megpróbálás végett küldött svájezi labdacsokkal (70 kr. egy dobozzal a gyógyszertárakban) magamon tettem kísérleteket s a legjobb eredménynyel.* Irodaion*. (E rovat alatt közlött, rágj bárho hirdetett munkák kapuatók vagy megrendel-betSk WajdiU József könyvkereskedésében Nagj-Kanizaán.) '' — A magyar Írási betűk szemléltetése és ütemezésének kézikönyve Általános alapos okUtásra és gyakorlati használatra irtaésautographálujubá sz Péter Unitó. Budapest, Aigner Lsjoc bizomsnya. — Ára 1 £rt.''Nevezett munka, melyben j€&ássa legapróbb réssl*-tesig ason módot mutatja be, hogy ssok-U ő Univányait irnitsiniUni, a mint a könyv ősiméből következtethető: s Uni tók számára irva vau. Megért-hetlen az intentió, mely Juhászt e munka megírására késsté l Esen minden psedagogiában és ABC ehes irt vesérkönyvben feltalálhstó régiségek ol-vaatára vagy ast kell hinnünk, hogy Juhász urnák oly megtisztelő vélemény* van a magyar unitókról, hogy essk még ast sem tudják, hacsak ó tőle könyve utján lecskéket nem vesznek, hogyan kell irni UniUni; vagy pedig as lehetett e könyv kiadáaának cselja, bogy általa megmutattassék a világnak, hogy Juháas ur is ismeri as írás tanításának ssabályait. Érthetlen és megbocsáthatlan önteltség, ha dilemmánk első tétele e könyv kiadásának oka; de még érthetlenebb. ha a második czélból adatott ki e könyv, mert hiss senki nem vontakétaégbe Juhássnak ebbeli ismereteit. Hacsak legparányibb újítást tudnánk felfedezni a munkábsn, mi lennénk ss elsők, kik igaz jóindulattal és örömmel sietnénk gratulálni a szerzőnek, de ezen — ismételjük — minden psedagogiában ós ABC-hsz irt vesérkönyvben feltalálható régiségek kiadását nem értjük és nem helyeseljük. De lássuk a könyv tarUlmát! A betűk egymás-utánja ssorosan a Gőncsy- fele ABC-ét könyv Után idull e igy Juháss könyve Gönciy nevezett könyvének vezér könyvéül volna tekinthető. De Gőncsy maga leirU a vezér elveket és módokat ABC-és könyve haasnálatáhos, tehát Juhász késikönyvének megjelenése ebből a ssempont-ból sem indokolható. Juháss elveti as eló-késsitő vonásokat; illetőleg nem ismeri sl ások tűsetes tanításának szükségességét. Ast mondja ugyanis: , A .beesőd és értelemgyakorlatok* alapján tanítványaink a szemléltetés követkestében n é-m i képpen megismerkednek ason vonásokkal, melyek ösasekaposoláaa által képsődnek a hangok jegyei (betü.) As irás nem más, mint a rajzolásnak egy neme, — s ha kell, hogy a rajsoláe tanítását terjedelmes előgyakorlatok előzzék meg: annyival inkább ssűkséges. hogy a sokkal fontosabb irás tanitáaa előgyakorlatok által egyrásst könnyítessék! más-résst ssitárd alapot nyerjea. Aselőkéssítő vonásokat tehát csak .némiképen" ismertetni nem okszerű, de meg Juhász kézi könyve sserint, me''y tisenkilenoz önálló es csifrábbnál-ozifrább nevü betűalkatrésst különböztet meg, nem íz lehet. Juhássrál as előkéssitő vonások elnevesése részben uj, de esek, mivel el nem fogadhatók, újításnak sem tekinthetők. Igysolásul ime néhány példa: — „pontban végződő jobbra dűlt hullám vonás, • — .balra domborodott vonás," — .jobbra dűlt hajssál vonással egybekötött visssintss hullám-vonás.''stb. Eltönyv különben oly tanítónak, ki semmiíéls kérső tanfolyamot HUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM r ^Vl k 1 K''&^Z L Ö N Y <11 ÍEBSÜÁR'' 2l!én 1085. nem hallgató«, nagy szolgálatot tehet; esek érdiében atonbsn ni''gyon tanácsai és üdv5« lett volna, ha JoháM or elmondja as dlés, a kéztartás, ''as irlap feb tetés a. m. eff. szabályait; mert as ölj tanító, ki még ast »em tudj*: nainö vodí-sokból áll ss i betű? bizonyára ezekre sem fektet súlyt, amik pedig egéssségi ■sempootból is nagyon fontosak s betartatásak a képtett tanitóosk is sok gond teljes''fáradtságot okozj A kóny v au-togrsphál va vad, as írás szép; sár, hogy a papir nem egy mioóaégü. A mü Gadó Mátyás, légrádi piéfeáootpak /van ajánlva. íme róvideo, de résarehajlatlan igaz-ságostifgvi e. mond tuk vélemény linket s Búról s még hoasálehetjük, hogy Juháss kar társunkat apók résséról, kiknek, s könyvre ssükségök van, (osakhogy hála Isten : esek ssáma már kqséal^ozgó türelemről tanúskodó munkája megiráfáért elismerés illeti. Weöer Antal. — ( Az OrszájYilag* e • legnagyobb gOuddaT''sserkesstert''s iegzz«bb kép«« bsti lapnak február 14-iki 7. stáma is eiy gazdag tartalommal és oly szép képekkel jelent meg, bog? külföldi kipe*-lapokkal is kiállja as összehasonlítást. Elég ha felsoroljuk taruioon-jegyzékét, mely a következő : A Sieczek kapitánya Elbeszélés. irU Vértesi Arnold. — Mii. t0ZL MöJteciéwy. irta Hiador. As angolok Egyp-tómban. (Három képpel X &ta Szokolaj Kor-níl. — Gordon tábornok. (Arezképpel.) — JWMh á*at," Irta< EtfMmatfá "Menyhért — A falu cra>. Regén/. Irta Tolaal Lajos. (Folyt!) — Az idő. Költemény. Malomhegyi fstváfc. — A ian»ai buosn. Irta Satala Péter. — Erdélyi oláh népviselet. (Sfcámos spró kép* pol.) Irta és rajzolta AgyzgCalvi Góró Lajos. — ttohócz szenvedése, bohócz öröme. (Kaul-bech festménye után.) — A mővén világból. Életkép. Irta Jesson. -Ford. Sámi Láislőné. — Krdakbázasság és illemháiassát »(Két képpel) — A bét története. Irta Sséfcely Huszár. — Az állandő rovatok gazdaaága falQl.anl min den várakozást. Legújabban is staporodott egygyel: „A oők rilágá^-val. A rovatok esek: Tudomány és icedáMs^uélnlUa é< művészet, vidéki áUt, »port bymea áa gyássrevat, inoen^ootiso rejtvények, naptár és hirdetek. — Az „Or-»»ág-Világ" iránti érdeklődés mi sem bizonyítja fénvesebbea. mint hogy as ez évi 8 "ít 4. számot sjra keHett''ayomatni. >z „Ország-Vi-lág" legkóselebbi ssáaa a meglepetések egész sorában részesíti a közönség»'' A többek köst Jókaitól egy kitOnó humoreszket, minőt csak a magyar költők fejedelme irhát. Az . Ország-VUáf előfizetési ára: január—decemberre 10 frt, janoár—joainzra I Irt, jtaauár—már-czinsra 2 írt 50 kr. Az előfizetési pénzek a iPallas irodalmi é* nyomdai részvénytársaságit kftlieaéól.l gráaáSWtMW» ssám. — YsttfiA s ,6tadW 22. számát, a következő változatos tartalommal : „As aj főispán" regéov Tolnai Lajortóf; Elvesztett élet, költemény Dafcnady Gyfcőtől ; „A végzet* regény Hargita/ Deasőtól; „A titkos srae-sseriő" humoresak (vége ) .Székely támad székely bábja" történeti regény P. Szathmáry Károlytól; „A gránátköve» asszony", Marlitt E- legújabb regényt f. rdltetta Mártoaffy Frigyes ; ,.A ki sem akar meghalni" rajz Sziai Pétertől. Ezeket követi a boríték érdekes tartalma u. m A magyar gazdaaszony, vegyesek, talányok, talányfej tó bés sserkesatói posta. A mindez vasárnap meg}«leaő „GondttzS" elő-úietesi ára : »egredévrs 1 frt 50 kr., egy hónapra 50 kr. Újonnan belépett előfizetők a már megjelent izámokat kívánatra azonnal megkaphatják. Az előfizetéai pénzek Székely Aladár kiadótulajdonoshoz kdldendCk Inda-pesten, ViJ dob-utcza 14. Figyeiasmtetjök ol-vsisóinkat e kitflaó lapra, melyből a kiadó miodeskicek" azolgál mutatványszámmal ingyen ée bérmentVe, ld e végre hotaá fordal. — üj ZMSSBfivek Táborszky és Parscb nemzeti sezem ¿kereskedésében Budapesten megjelentek. „Az eleven ördög" operette ae-séjét szerié Ksnti Jőzttf 1 sz. Mindig eharazat. 2 sz. Kettőst Oh drága angyalom S sz Keringő: Oh mily szép, dali kép. 4 sz Trüsszentó couplet. 5 sz. Indulé: Ez érdekes és kellemes. 6 sz. Szót te 1 couplet. Énekhangra zongorakísérettel, vagy zongorára kfilön. Ara * írt. 60 kr: nettó. As operette rövid idő alatt l€«S*r kertit előadásra mindig fokozom sikerrel. „Boccaccio" ét „Koldus diák*4 óu egyik operette sem résaetült oly kedveaó fogadásban mint „Az eleven ördög." A tulajdoikfcpml esen orsságban if ! uralkodó betegaég. Mint valamely tolvaj, éjjsl lep meg benőnket Némelyek mell- és oldalnyilaláabaa olykor derskfáiásbsn is szenvednek; bágyadtáé« ás álmosság áiU'' lépetnék meg, »¿ájuk ue rosz, különösen reggelaokint; a fogakra bixooyoi tapadót nyák rakódik le; étvágyuk rosz. gyemmkbaxt bizonyos zsibbadtsácot ¿re nek. mely étkeaés által «1 nem otzlathstó. — Ssemei beesnek, kezei s lábai hidegek a ta padósak; kis idóre rá köhögés áll be, elticte csak srarax, néhány hónap mnltával aaonbac bisonyos zöldes mní kiköpéssel pároavlva az illetó folytonos bágyadtaágot érez, aa álom nem hoaxa meg nski a kalló pihanést; *zoa felöl idegessé, ingerültté s rozzkedvtlré válik, bal sejtelmek gyötrik; ha hírtelen félkel, szé-dfllést érez, t az egész világ keringeni látszik véle; belei aldagnlnsk, bőre tlykor száras és forró lesz. vére wegsQrfldik s megalszik, szem fehére megsárgnl; viselet« csekély t setét txinfl, s hosszabb ideig való állás sielUtt 0'' ledék válik ki bsltU ; továbbá aa étel gyak ran felböfög, mi kösbcn néha édeaet, néha pedig savanyns izt érez, mit gyakorta zzív dobogát követ; látása elvész, szemei elfitt setét foHokat lát, t t lagnagyobb foka ki-merüiuép és elgyengülés vesz rsju erőt. — Mind eztn kórtüoeuk felváltva lépnek fel, S bizton fel\°hetó, hogy az orsxág népességének majdnem r%j harmada ezen betegség egyik vag7 másik ne.-<éb«n szenved. — Tapasztaltatott, hogy szec betegségek lényege az orvosok által gyakran félreismerteUtt; némelyek által májbaj gyanánt, mások álul mint eméisstetlenség, ismét mások által mint vese-baj stb lett gyógykezelve, anélkü», hogy e»en knlönbözó gyógykezelések kösül csak egy is Zikerat ''stt volna, aig ellenben a .ShAker-kivonat* esen beteg<éget minden egyes .esetben tökéletesen alháritotu. Ezen kitüaS gybgy-iser ralamennyi álább felsorolt gyógyszertárban megkapható. Oly egyéneknek, kik dngulásban szen-vednek, a «eigel-féle hashajtó labdacsokra is van szükségök, a .Shlker-Vivonat-tal- kapezo laábaa. A 8e»gel-féle hashajtó labdaeaok mag gyógyitják a dugulást, elflsik a láat és in«f IhOlést megszabadifják a ftfájáatól s eiíoj-tják az epekiöml^st. Ezek a legbiztosabb, legk''dls- 1 metes*bb egyszerimind a legtökéletesebb labdacsok minden eddig készítettek között. A ki <zekkel csak egy kísérletet is tett, azok használatát bizonyára nem fogja abban hagyni. Enyhédaden s minden legkisebb fájdalom e!8-idézéss nélkül hat. Ára egy palacak .Sháker-féle kivonulnak« l frt 26 kr., 1 doboz pSe<«e< rsle has ka|ti isbdacse«.iak- &o kr. Mag; arországi főraktár ; Bttdapist TSrik iézsef gyógyszertára király- ntcaa ISt. Nagy Kanizsa, Bt.Bt Jézssf és Mssdák 8 gyógyszertára 2420. Lapveaér es kiadó: SZALAT SÁNDOR. Felelót sserkeeztó : TASS ÁLMOS. Laptulajoonos; ^AJDITS 4ÖZ8KF. jtfjllttér.*) legjobb asztali- és üdítő ital, kitűnő hatásúnak bizonyult köhögésnél, gégebajoknál, gyomor- és bóiyaghu-^ rútnál. j} lattom ;Hcnrík. a Bk^uí > *) E rovat alattköslöttért sem alaki, sem tartalmi tekintetben o«m vállal f«lel£s«éget a Szerk. nu A. s 6 A Palo-Expellerl Tizeoöt év alatt ezen régbe«''ált házi szerrel csúz, köszvény, stb.-nél elért ssereonsAs gyógy eredmények kezeskednek arról, hogy egy beteg sem fogja megbánni, ha eme figyelmez tetés által egy kisádet tételére biratott. A legtöbb családnál már készletben tartatik a valódi horgony Pain-E x p e 1 1 e r. Ara eres szigorúan sso lid eredeti készítménynek igen mérsékelt, ugyanis palacskonkiot 40 és 70 kr. nagyság saerint s s legtöbb gyógyszertárban készletben van. Ha misjtvány kikerülése ▼égett, tessék a *járj-gyre »horgony a-ra fievelni. Richter F. Ad. ét társa Bécs. Fórakár Prágában az „árany oroszlán" gyógyszertárban N i k l a s-platz 7. 2351 2-5. 2418* 4—12 Egyenlítő Esztergapad fúrógépek, gyalugépek stb. legújabb szerkezetűek rak-« táron vaunak. Beltbauer F. Wien 2. Kordbahnstrasse 5 703/sz- 1885. Árverési hirdetmény. , Akiirt kiküldött végrehajtó ai iftők. éri LX. L ez. 402. -§-a értelmében ezennel közhírré teszi hogy a nagy-kahij zsaí kir. járásbiróeág *» 97/885. száma végzése által Herencaics József raszinjai lakéi végrehajtató javára Jankovicz Jö-zaef iégrádi lakói «lloa 614 frt tóke, ennek }8&4. év *vaov«mber hóid. napjától számítandó 6% kamatai és eddig össse-aeo 33 trt 49 kr perköltség erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás al almával bíróilag . lefoglalt és 364<frt 80 krra becsalt különféle »tobabútorok bor. hordók, koosik s egyebekből álló ingóságok nyilránot árverés utján eladatnak. xM«ly árverésnek a 97/ 1885. tz. kiküldést rendehS végzés folytán a hely-ezínén.-vifgyts LégrádoD, marasztalt lakásán leendő eszközlésére 1885. év feb-rttárfcó 27. napjának délután 4 órája határidőül kHüsotik-és ahhoz a venni szándékozók ezennel o?y megjegyzéssel hivatnak1 meg, hogy az érintett ingóságok -árverésen, az 1881. évi LX. t.fc*. 407. § a értelmében a legtöbbet igéró-nek becsáron shtl h eladatni fognak. A»-elárvereaend5 ingóságok vétel ára az-1881. évi LX. t. cz. 108 §-ában megállapított feltételek szerint lesz kífi-telendő. Kelt Nagy-Kanizsán, 1882. febraár hó ?3-án. Fábián. 243S 1 — 1 kir. bir. v haj tó. 176. szám. 885. Árverési hirdetmény. Alulírt kir, bir. végrehajtó az 1881. évi LX. t. ca. 102. §-a értelmében közhírré teszi, hogy az aleó-lendvai kir. járásbíróság 597/p 85. számú végz ése által Lenk Sámuel soproni lskót végrehajtató javára Bodemyák József cserenosócsi lakós ellen 3050 Ért 34 kr tóke és ennek járulékai erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmával brróilag lefoglalt és 721 frt 90 krra bociült lov»k, szarvasmarhák, sertések, szekerek, bordók, ^zo-bábeli bútorok, 12 akó bor, s különféle hási- és gazdaság eszközökből álló ín-góságfk n^ffVinos árverés utján leendő eladatja elrendeltetvén, eonek a helyszínén vagyis Cserencsóczon ét a giedai csárdában leendő eszközlésére 1885. évi február hó ¿7. napjának délelőtti 9 órája határidőül kitüselik ée ahhoz a venni saándékozók ezennel oly megjegyzéssel hívatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverése-t az 1881. évi LX. t. cs. 107. § a értelmében a legtöbbet ígértnek becsáron alul is eladatni fognék. Az elárverezendő ingóságok vételára ss 1881. évi. LjX,. t. 9Z. 108 § ában megállapított feltételek sserint less kifizetendő. Kelt Alsó-Lendván 1885. évi feb-j ruár hó 14. nspján. Zakó Ddtüsl I 2434 1—1 % kir. bir. vbajtó. HIRDETMÉNY. A „Muraközi takarékpénztár részvény-társaság Csáktornyán If-il éTí renífisiízollísél folyó évi marczius hó 14-én délután 3 órakor saját helyiségében tartja meg, — melyre a t. ez. részvényesek tisztelettel meghivatnak. Tanácskozás tárgyai: 1 Az igazgatóság és felügyeld bizottság jelentése j. 2. A zárszámla beterjesztése — és a nyeremény mikénti felosztása, f 3. öt igazgatósági tag és a félügyelő-bizottság megválasztása 4. Netáni indítványok. 5. A jegyző könyv hitelesltésere két részvényes megválasztása Kelt Csáktornyán 1885. évi február 13. Az igazgatóság. A választási jog gyakorolhatása tekintetéből, sz alapszabályok 69. § a értelmében, a tisztelt részvényesek ezennel felkér''etnsk. miszerint részfényüket, a közgyűlést három nappal megelőzőleg, az intézet pénztárába — délelútti órákban letenni szíveskedjenek. 4332 1—3 8448. £ Ti'' r ~ «• * N a g y-K a n i z s a város tanácsától. Pályázati hirdetmény. Nagy-Kanizsa, város rendezett tanácsa által ezennel köz-hirré tétetik, hogy a 150 frt évi dijjazással ellátott városi állatorvosi állás megüresedvén, pályázat utján fog betöltetni. Feljtuvatnak tehát mindazpk, kik ezen állást elnyerni óhajtják, hogy képesítésük- és eddigi gyakorlatukról szóló bi-zpnyitványaikKal Felszerelt pályázataikat a v. tanácsnál f, évi már-czius hó 12-ig adják be, mert á kérőbb érkezettek figyelembe vétetni nem fognak. Mégjegyeztetik, hogy a megválasztott által az állategészségügy terén elért eredményhez képest a fizetés felemelése kilá- helyeztetik. 2432 2-3 li- ••"..Vü- » />u Kelt Nagy-Kanizsán, 1865. évi január 27. 1 > Iv t A városi tanács. ktl . !>£> f ■»«'' tí ) Savanyu-Kút „STEFANIA Kortmaherczegno i''IOttidI Trieszt ^«t ¿raoy wtm. Szénsavdús, természetes, égvényes ASZTALI VIZ egyúttal gyógyvize a légió szerveknek, gye mórnak s hólyagnak. A krondorfi yiz legtekintélyesebb vegyvizsgálóink szerint mennyilegesen az első helyet foglalja el a birodalom ég-véDyes savanyu vizek fölött 2431 1—20 Sut vállaik aók K^ondorf Karlibad-melleU Raktár Nat/-Kanizsán : WEJ3S testvéreknél. Kapható ainden ásváoyriz karaskedisben vendéglőben. i >j i - r IIO 1 l.lC < t. - Ml. Wájdüi könyvnyomdájából Nagy-Kanizsán, ii i,. NAGY-KANIZSA, 1885. február 28-án. E lőf izet ési ár: égés* évre . . 5 frt. — _ fel évre . . . . 2 frt 50 kr. negyedévre ... 1 , 25 , Eflye« szam 10 kr. HIRDETÉSEK 8 hasábos petitsorban 7. másodsoré, s minden további sorén 5 kr. NYILTTÉRBEK soronkíi.t lft krért vétetnek tel. Kincstári illeték minden egyes hirdetésért 30 kr fiz tendő Huszouuegjedik évfotyam. te st illet«. a A nagykanizsai „Kereskedelmi Iparbank", „nagy-kanizsai önkéntes tűzoltóegylet1*, a „zalamegyei általános tanitó- A lap szellem i részét illető köxle-|, menyek a saerkesxtőséghez. anyagi rvsiét illető közlemények pe<iig a kiadóhivatalhoz bérmentve intézendők : N a k''}-K a n 11 s a n Wlassicsháa. Bérmentetlen levelek nem fogadtatnak el Kézlratsk vissza in kSldetaak nagy kanizsai kisdednevelö ¿gyesület*, a „nagykanizsai tiiztiönsegélyzöszövetkezet'', a „soproni kereskedelmi s iparkamara nagy kanizsai külválasztmány''-ának hivata los lapja. HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON, MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. A szépirodalom pártolásáról. Ha visszatekintünk a 15-20 év előtti időre, s az akkori iroda-lom-pártolást egybevetjük a mostanival, elborul lelkünk. Akkor, ha egy-egy tetszést aratott munka került a köny vpiaczra, i rövid idő alatt négy öt kiadást, majd nagyobb időtartamban tiz - tizenkét kiadást ért. Ma-napság megjelenhet a leggyöngyebb mű, nagy szó az, ha két-három kiadás elkél. Abban a ^boldogabb időben nem voltak, nem alakultak jó kedvből, rossz kedvből irodalom- és művészet gyá-; molító egyesületek; pártolta az iro-; dalmát mindenki tehetsége szerint 1 hazafiságból, meg egyéni hajlamaiból'' íolyólag. Akkor volt .még szépirodalmi munkákat olvasó közönség. Ma ez sincs! Próbálja meg, ki érdeklődik,, hozza szóba valamely intelligens férfi társaságban p. Jókai valamely ujabb regényét vagy említse Mikszáthnak, ennek s nagyon-nagyon nagy népszerűségre kapott irónak, valami munsáját, — alig fog akadni egykét ember, aki ismeri, aki képes róla vagy hozzá valamit szólni. Ma-napság a férfias érettséget igen sokat abban keresik és találják, ha már a regények s egyéb ilyfajta költői művek velük szemben érdekességüket vesztették. Ez éppen a legnagyobb hiba ; ez okozza azt, hogy a tulajdonképpeni szépirodalom nagyon mostoha pártolásban részesül. A lélek korán elveszti költó-iségét, azt a zománczot, melytől a nemesebb, fenköltebb dolgok iránti lelkesedés sugárzik. A lélek korán ébred, korán érik; de ez az érettség aszással jár. A mai kor legtöbb emberére, mikor azt mondják, hogy teljesen érett, komoly férfi: vagy annyit jelent, hogy már teljes materiálista, vagy hogy blazirt. Az az érettség, az a komoly férfiasság, mely nem ridegségben, nem az eszményi dolgok megmosolygásában, megvetésében, hanem a sziv- és éS2T~fensé-gében, a szépnek, jónak, igaznak átértése- és nemes átérzésében nyilvánul: ma-napság ritka, mint a fehér holló. Innét van azotán, hogy a s/ép-irodalom csak nagyon kevés pártolót, kevés barátot talál, kiválóan a meglett férfiak között. A mai kor ,ko moiy*>—»(?!) félfia pirulásba esnék, ha valamelyik férfitársa regény- vagy költemény-olvasáson kapná, A férfi szivre szégyen, éretlen-ség, ha még ilyen dolgokban is győ nyört talál. Legfittebb az ifjúság és nók »észéről maradt fenn némi részben a szépirodalmi munkák iránt való érdeklődés, — habár fájdalom ujabban ez- is elszomorítóan ferde irányt vett. Még ez a némi részben fennma-radott pártolás is anyagias, érzéki irányban nyilvánul, Ez előtt mintegy 15 évvel gymnasiumi tanuló voltam. Abban a gymnasiumban, hol iskoláimat végeztem, volt az ifjúságnak gyönyörű könyvtára. Ennek egy évig könyvtárosa voltam. Élénken emlékemben van, hogy a csütörtőkőnkint d. e. 8-10 óráig tartott könyvtári időben milyen ostromnak volt kitéve az. A szépirodalmi munkák örvendettek legnagyobb kelendőségnek. Néha-néha elnézett ilyenkor hozzánk a könyvtár őre, egy jeles kői-tói lelkű (most. már megboldogult) kegyesrendi tanér. De egyetlenszer se ütközött ám meg azon, hogy az ifjúság az ott levó jóirányu regé nyeket olyan mohón kapdosta; sőt örült neki. A tudományos munkák bizony többnyire érintetlenül álltak a szekrényben. Több tanulótársra emlékezem, kik a könyvtárból kapott könyvekkel nem érték be, hanem vették jelesebb re-gényiróinknük .Olcsó könyvtár* általános czim alatt, füzetes vállalatban közzébocsátott müveit. Egyiknek, másiknak szép kis köuyvtára volt ily könyvekből, miket megtakarított zsebpénzökból szereztek össze. Nagyon kétiem, hogy ma-napság a könyvtárak olyan ostromoknak volnának kitéve; azt még job ban, hogy a tanuló-ifjuság zsebpénze irodai >m-pártolásra fordíttatnék, hacsak Zolák, Boceacciók, Stanellok és egyéb modern nagyságok munkáira nem! Mert a mai kor meddő talaj az eszményi dolgoknak; most .reális irány" a jelszó a szülői házban, iskoláinkban, a tanulásban, az önképezésben, az életben és m ndfen-ben ós mindenütt. Ez az irány azután nagyon könnyen vezet materi-alismusra A -materiális gondolkozású ember pedig sohasem fog irodalom-pártoló lenni, hacsak ferde irányban nem. Ebben is tehát csak oda kell mutatnunk, a hol a minden bajok forrása van: ? család- és iskolára! Több költői szellemet kell az ifjúságba átcmleszteni! Nem kell istenkáromlásnak tekinteni, ha tisztes szépirodalmi munkákat olvas ; mert az szivét, lelkét egyaránt nemesiti; kiemeli a mindennapiság rögeiből és fennköltebb, emelkedettebb gondolkodásúvá teszi, mint a folytonosan való száraz tudományfalás. Az az ifjú, ki jó Könyvek olvasása álul nemesebb, költőibb lelkületet nyert, sohasem sülyedhet, sohasem aljasodhatifc- el; az másként tekinti teljes életében az életet, másként az embereket, mintázok, kik .komoly ''számitókul" jutottak ki az élet ■ színpadára. Mihelyt a serdülő ifjak az egykorihoz hasonló költői irányban lesznek nevelve, akkor mint meglett komoly férfiak is megőrzik kőltói lelkületeket s igy a szépirodalom-pártolásnak mindig lelkes bajnokai lesznek. Máig is vannak iskolák, hol kevéssé kapott lábra a reális nevelési irány, s az onnét kikerült egyéneken teljes életükben rajtuk is van az a jótékonyan ható, nemes, költői vonás, mely által a mai kor emberei nek önző kalmár-zajából — fényesen kimagaslanak. Nagyban fog ez azután hatni a nemzet általános erkölcsi állapotára is. Mert a nemzet erkölcsi sü-lyedése és a szépirodalmi-pártolás hiánya szorosan összefüggnek. Valami tudvágyó statistikus könnyen kimutathatná, hogy a mióta a szépirodalmi munkák nem kelnek s azok iránt nincs semmi érdeklődés: mily mérvbe» hanyatlott az általános erkölcs. Aki pedig a tisztes irodalom mostoha pártolását a rosz pénzviszonyoknak tulajdonítja, s ez irányból vár javulást, az hamis próféta. Mert ha rossz könyvekre van pénz, akkor jó könyvekre is volna, csak a lélek nemesség, a fennköltség hiányzik azok élvezhetéséhez. Ez az tehát, amit meg kell adnunk az ujabb nemzedéknek, ha azt akarjuk, hogy kellő pártolásban részesüljön s igy virágozhassák, — ez idő szerint nagyon is mostohán gyámolított szépirodalmunk. A megérillt, de meggyógyult anya. Közli: Ter»áncmhy Jótsef, Kanizsa já- ria orvos». Egy 22 évas férjaaatt nő áldott állapotban lévén, viaelősségo utolsó két havában kínzó fogfájást kapott (viaelőaök fogfájása). Az ellene felhasznált szerek siker nélkül msradtak, igy a nőt szülése után is kínozta. Fájdalmai nyugalmától annyira megfosztották, hogy erejét kezdé vess''-eni, levert és bágyadt lett. A> áldott állapot véget érvén, as anyát aton édes öröm érte, hogy ép, egészséges magsatot szült. A bába, a környezet féltékenynyé lett a gyenge anya egészségéért, jónak látták a szoptatásról letiltani, azért >a kendőkkel kénysterkö''éseket teltek as emlőkre, hogy ne tejeljenek. Másnap az snya hevüléseket, agyában valamely nyomást érzett, mire alkony felé helytelen maga-viaeletet áru''t el, beszédének nem volt összefüggése, értelme, és minthogy ezen állapot folyton fokosódott, a család két orvost hivatott. As orvosok látván az állapotot, csakhamar félre tették a kényszer kötkendőket, jéggel hütötték fejét, erősen hatottak a székletre csórék, hashajtók által, mustárból készült lábfürdőt használ''.attak és a csecsemőt csakhamar emlőire telték. Sikerült is ezen helyes és erélyes segély által a mutatkozó veszély, nek elejét venni, mennyiben a beteg nevezetes enyheiéit kapott, javult egyre-másra, csak fogfájása nem akart ssünni, mely napról napra növekedvén, elvégre annyira felingerelte, isgstts újból kedélyeit, hogy dühöngő magatartása miatt Pestre, esetleg a tébolydába kellett vinni. Pestre érkezvén, a férj két orvost hívatott, hogy esek véleményét köríthesse. As egyik orvos átvissgálta a fájós fogtt és sst romlottnak. «Itávolitaodóoak találta; a másít indítványozta : helyeztetnék a tébolyda megfigyelő os tályába. Mindkettő asonban abban össpontositotta jóslatát^ hogy még meggyógyulhat. Esen kedvező jóstat a férjet neje haaahosats-lárs bírta azon reményben, hogy táo tébolydán kívül a családi körben is meg-gyógyulhat. Ily nésetiól áthatva nejét nem vitto tébolydába, hanem visszahozta családja körébe. Három héug küzdöttek vele, mert elmebetegsége oly mérvre növekedett, hogy őrjöngő ragadtatásában veaaély nélkül továbbra megtartható nem volt. Visszavitték és pedig a lipótvárosi tébolydába, hol három és fél hónapot töltött el. Ittlétekor folyton férje, gyermekei, édes anyja után sóvárgo''.t; siksrült asonban itt órjöngései rohamaitól ót megszabadítani s maradt k''áb a. Látogatóba hoszá ment férje; tudakozódása közben a hallottak után nejét a té-bolydából kikérte. Ki is kapta nagykeesr- tárcsa. Dalok a lopott csókról. L No, ¿n ugyan pórul jártam... N«m találom a helyem'': Efj kis laány, olyan nagyon Megzavarta a fejam''. Ex csak járná valahogyan ; Hanem más is megesett : Én tőle egy c«ókot loptam, 8 6 ellopta szivemet n. Nini, aioi, mit dnczogss te Kis hámi«! Hogy haragszol mág alhi«««m Magam is! Lopott csókárt neheztelni Szabad-e? Gyongyszived, már ssólj I haragot Tarthat-e? No no, na tápd ki« kOtényad'', Nem vátett I Eoyim a bún, eagem terhel ▲ vétek 1 Ne haragudj 1 visszaadom, Mit loptam. Hisz4 bogy njra nem loplak meg, Nem mondtam ! HaBEB SAMU Újévi üdvözlet. Egyik unokaöcsém pár évvel ez-előtt a tanév végén — júniusban — egy dicsekvéssel teljes levél ben adta tudtomra, hogy a gymnasium IV. oftstilyából sikerült „bunda" nélkül megmenekülnie. Nem bukott m*g. őrülten a hírnek, de meg-ütköztem ason, hagy s Isvál 7 égés e kő- vatkeső doc is utt volt: ,U. i. Boldog újévet kívánok." Mit akar ez a ficzkó? Junius végén kíván boldog újévet 1 Nem akarja eHre fölvenni a húr árát? Hol van még az uj-evl Addig még ast is megérhetem, hogy nem ssorulok több boldog újév kívánásra. Később jöttem cak rá, mi rej lik a dologban. A selyma még ea évben nem irt, most p*dig szülői ráfogták az irásra, hát gondolta, hogy a jó kívánat sobaaem késő, s egyúttal újévet is gratulált. - Megállj kópé 1 — gondoltam magamban — majd adok én neked olyan medicsinát, melytől eszedbe jutok újév napján ezután. Leültem, megírtam levelére a választ. Megdicsértem, hogy nem bukott meg; örömömet fejeztem ki a felett, hogy a viseletből törvénysserü-je volt. (Lehetett volna rosssabb is.) Utóiratnak azután oda tettem, hogy zössö-nőm as újévi jó kivánatot; vízkereszt napján menj el a Szarvasba; a bírónk ott leez, s számodra sgy sonkát, s egy forintot fog vidoí. — Használt a ieoske; azóta njév előtt egy héttel ift van mát a köszöntő. — Es különben nem tartozik tárgyamhoz. Csak ugy praeludiumként adtam elő és pedig azért, hogy meggyóssem a k. olvasót arról, hegy ha ssabad újév után 6 hónapra újévet kőesőntení, mért na volna ssaóad je-em 6 hét után elmesélni az újévkor történtet. S most térjünk a tárgyra! * A mi kis falunkban is megvan as a jé saokás, hogy a Sailvestar estét víg mulatsággal üljük meg. A legutóbbin ia összejöttünk az .extrábsn*. Czígányunk nem volt, tehát más mulatságbos kellett fordulnunk. Lévén mindnyájunknak v i-a i-j o g a, csaptunc egy kis .nemzeti csöndes''.4" — Dehogy eközben az idő gyors folyásáról is elmélkedhessünk. a pereseket és órákat megss«méJyesitettük olyképen, hogy megállapítottuk : egy korty egy perczet, egy..pohár egy órát, egy liter sgy napot, egy hordó (de nem a kicsinyekből) egy évet jelent. Stósza-poriiáscak tar orn megmondani, hogy mi volt as óramutató. Tűntek a peresek, órák. sót laaaan-kint a napok is. Meg kell vsűlanom, hogy óránkon »szabá''y tó nem állott a „Ketour" felé, sőt tán kissé nagyon is as .Avan-cse" felé hajtott, mert éssrevehetőleg gyorsabban járt, mint a falon disselgó ingaóra. Egy pár hét ugy üitünkben le — akarom mondani elröpült a végtelenség tengerébe. Nem osoda hát, hogy a mérnók uron (ki különben két annyi időt élt meg, mint bármelyőnk) megesett sz r dolog. .Bank in floribus* volt, s párasori visssa-hivás után kijelentette: öcsém elvesztetted; nézd, három disznóm van As ellenfél tréfásan azt mondta neki: Urambá tyám vesztett; nekem négy disznóm vau. — No akkor a tied, — mondá azör*g,— mert négy disznó erósebb mint három. — Meg is haragudott szörnyen ; s bs egy ujabb félórát el nem temot, bisoay-nyal ott is hagy bennünket. Igy mégis osak ott maradt, de a kártyázást abkai: hagyta. — — Ej, slég voll idáig ily oeöadesen len i! Hangostassunk egyet. — Ssót fogadtunk neki és hangoztattuk az ó kedves nótáját, amelyik azt mondja hogy : Száraz ágra ssáll a kis veréb, Ast a kancsót pajtás add idébb. Dráva, Száva, Duna, Tisza Hunczfut aki ki nem iszssa! No as öreg ugyan ziem hunczfut 1 Nagyszerűen tud az öreg éaekelni (kivált ily .előhaladott idó«-ben) ha ki ereszti a baugját, amely pedig iszonyú basaus, oly magasra fölviszi, hogy mi még kontrázni sem bírunk hozsá. Hátha még föláll a székre, (mint most is) hogy fölebb bírja. Nagyra is van a hangjával, a dicsekszik, hogy ő a karban mindig gene-ralbassust énekelt. (Est képzeli a legki-lünőbb hangnak.) Mikor már a nótázásba belefárad tunk, ismét csöndesebb mulatságba kezdtünk. Elkezdtünk toastosni. Mosi volt még csak elemébe'' az öreg 1 Híres szónok ő; mint mondani ssokts: benne egy Cicero veszett el. Akkor hallanának csak a parisment méltóságához illó beesédeket as orssághásban, ha ő lehetne követ,mert nom irt Eötvös Karthauzijában oly ékes, virágos körmondatokat, mint a minőket 5 röf tönösni képes. Hátha még előre megcsinálja as oratiot I Izlelőzül ide igtatom ez eeti egyik rögtönözött toasztját: Uraim 1 As élet kétszer nem nyíló akáosfavirágának hervadatlan szirmai tslé döngve szálló méhecskéknek reczés szárnyai alá kötve nen> mindennapi ruhába, sőt inkább pompás aranypassomán-tos díszruhába öltöztetett megválogatott gondolatimat, elküldöm a Sahara végte- len homokbucskáin legeléssó méla ayáj andalgó pásztorénak enyelgő fuvolyájáért s ason suttogom el, hogy etisstelt társaságot egyenkint és együttesen szívem örök árendásául fogadtam, s e reánk pirkadandó újévnek minden napjába áldás koszorúzta fejökre jó kivánatim megtestesülésének megvalósodhatásáért fenékig ürítem poharamat! Élj en I t — Hallott-e, olvasott-e ilyet vala-melyikök már akadémiai tagtól? Mi? — kérdi büszkén az öreg, — sorban kocaint-va velünk. — Megvallottuk, hogy ilyet még nem hallottunk. — Különben ez csak egy; volt számtalan még ékesebb is. Igy ment es körülbelül 3 óráig éjfél után. Ekkor egyikünk hazatérést inditványosott. Es indítvány ugyan a többség által elfogadtatott, de as öreg hallani sem akart felőle. Végre is abban állapodtunk meg, hogy as öreget hasakisérjük (szükség esetén vissszük) s egy kis papramorgóval nála befejezsük az első murit et évben. — Jó lesz bisony, jertek, — ssólt megörülve as öreg, — legalább meghalljátok mily ssépen, sslvbői jövőleg kö-ssöntöm én meg az én kedves feleségemet. Menjünk. 1 Elindultunk. As öreg egéss utón rendeste a gondolatokat, mert most remekelni akart a szónoklstban. Udvarába érve, örömittasan jelentette, hogy a kö-ssöntó késs és reméli, hogy hatásos lesz, mert szive mélyéből fog jönni. Evvel elkezdett a konyha ajtón dörömbölni kiabálva: Zsófikám! szivem, eressz be! Mi vagyunk. Én vagyok. Kis vártatra oaikor-goil a kulcs, s as öreg még ekkor is fi- HUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY FEBRUR 2- 188. vesen felelősség mellet, mely után anócsak-ugju családja körét*- érkesett. Kába és fogfájós volt, gyermekein csüngött lóg-goit, de hh sem volt. Helytelen magatartása következtében a környesettól sok asidást ét ütleget kapó t, osak férje ▼olt hotsá kedves, kíméletes, ragasskodé. Egy napon oly annyira növekedett fogfájása, hogy emiatt fogbnsa, félfeje nagyon megdagadt, izgatottabbá éa nyugtalanabbá lati. A daganat nőttön nőtt, mig végre geny-tömlővé képződött, as 4 orvos felasurta és sok genyt bocsátott ki, mire a daganat lassanként elapadt; a ssort seb elhegedt. Mind emellett s nő esstelen maradt, fogfájása pedig nem mait el. Esek a tán eltökélte magát a ferj, hogy fájós fogát ki b ásatja amiképp ki is húzatta. A foghusó háromasor fassitett srót és osak a harmadik kísérletre sike rült kiemelni helyéből. A fognak egyedül belseje volt odvas, többi réssben épnek mutatkozott. A fog eltávolításával a foghus vérsett, a daganat, fogfájás el-enyéssett; e perestől fogva a nő viaesa-nyerte lelki tehetségét s most okos, munkás, minden múltra emlékeső. Tehát A ssomoru eset onnét magyarásható, hogy a kénysser- kötés eiá vett emlőkben s tej helyet, alkalmat nem találván a fennmaradhatásra kiválasstásra, ásókból s tej ss agyra rakódott. Sserenosés kimenetelét annak tu Jsjdonithstni, hogy a folyton fájó fog magakörül lehusta as agyba tolult tejet, mely genyedéa által s testből eltá-vosott Yisssamaradván a fogfájás, viss-ssa maradi as agy bántalom is, és minthogy a tog kihusva ieu, eltávolításával as is-gató tárgynak, as agy is visssanyerte ssabad működését, hogy as őrült meggyógyulhasson. Tanulhatnak ebből szülőnók és bábák; megérthették a'' tejelő emlőknek kénysser- lekötéssel való kesslése, ve-ssélyes következését; tartsák meg emlékesetökben legkivált ason anyák, kik tetssetősségük iránü féltékenységből követnek el ilyes-mit Az 1881. évi ujonezozás működési tervezete. N.-Kanissai járásban felssólsmlás márcsius 2-án; ujoncaosás 3. 4. 5. 6. és 7-én. A bizottság tagjai : Svsstits Benó alispán, dr. Mangin Károly megyei főorvos. Mű<ődési hely N.-Kanizaa. Nagy-Kanizsa vároti aorosó járásra nésve felszólamlás 9-én; ujoncsozis 10 — 13-án. A bizottság tagjai: Svastits Benó alispin, dr. Maogin Károly megyei főorvos. Működési hely N.-Kanissa.. As alsó-lendvai járásban felszólamlás már esi us 16-án; ujoncsosás 17—21. A bitotuág tagjai: Hajót Mihály, dr. Krasovecs lgnács megyei tisstb. főorvos. Működési hely A.-Lendvs A Csáktornyái járásban felssólsmlás márct. 23-án ; ujonezozás 24. 26. 27. éa 28-án A bisotttág tagjai: Erdélyi Mihály, Krasoveoz lgnács megyei tisstb. főorvos. Működési hely Csáktornya. A perlaki járásban felszólamlás apr. 7-én; ujonezozás april 8. 9. 10. 11. 12 ét 13-án. A bizottság tagjai: Stabó Imre, gyelmeztetett bennünket, hogy jól oda vigyázzunk rá, ne hogy egy szót is eless-lasssunk a aaép kötsöntőből. Kinyílt az ajtó. Az öreg egyet lépett, s elkezdte tsa-valnitjSzivemnek arany rámájába foglalt angyalom"----I t egy légvonat eloltá a Zsófikája kezében levő gyertyát, t as öreg a Zsófikája papuctanak éppen néma azélére hágott, mit a .szivének arany rámájába foglalt aogyala" titztesaégea öleléssel viszonzott (s hang után Ítélve nem az öreg kabátjs szélén) mire az öreg kijőve s textusból így folytatta a körsön-tőt: „O, bogy akassstanak föl neved napján a legeltő aaegre !• Hogy asép, vagy ssivből jövő volt-e inkább a kötsöntó, avval nem tsolgálha-tok; de hogy hatátot volt, azt merem állítani. Bakonyi QyBsö Hull a csillag... Hull a esillag, hull a csillag az ¿gen! Minden csillag agy elvaaaatt reményem ... Minden csillag bfi szivemnek sóhaja, Miadso csillag reménységen, csillagai Barna leány! oh, miért is szaretlek ? Miért vágyom bírni bOsake szíredet? ... Btlzzke szivü barna leány, édesem 1 Mért nem akarsz megpihenni keblemen? Hnli a csillag,... > ha lehullott százezer: árva szivem te utánad már nem v er, Mert reményem csillaga, ha leesett — á búbánat szakasztja meg szivemet! ... Búsac ragyog még egy csillag az igen! áz a csillag legutolsó reményem ... áz s csillag..'' a hajnalnak csillaga! áz a hajnal.. szerelmemnek hajnala ! Bálintffy Bálint. Böhm Sidney járás orvos. Működési he!y Perlak. A letenyei járásban fsisadlamlás april 16-án; ujoncsosás 17. 18. 2a 21. ét 22-én. A bisotttág tagjai: Sohmidt Emil, dr. Hajót Sándor járás orvos. Működési hely Letenye. Z.-egerstegi járásban féltsélamlát april 24-én ; ujoncsosás 25. 27. 28 és 29. A bisottság tagjai: Svastits Benó alispán, dr. Mangin Károly megyei főorvos. Működési hely Z.-Egerszeg. Eme hét járásban a kösös hadsereg rétséről elnök; Werner János cs. éa kir. őrnagy. Kösös hadsereg rétséről avatótiast : Schrott Jóssef oa. é kir. főbsdnagy. A tümeghi járásban felssólamlás márcsius 16-án; ujoncsosás márcsius 17. 18. 19. 20 és 21-én. A bitotuág tagjai : Takács Alajoa, dr. Mangin Károly megyei főorvot. Működési hely Sümegh. A tapolcsai járásban felatólamláa márczius 23-án ; ujonezozás 24. 26. 27. 28. 30. 31. és april 1-én. A bizottság tagjai : Caigó Pál, dr. Mangin Károly megyei főorvot. Működési hely Tapolca*. A keattkelyi járátban felssólsralát april 7 én; ujonezozás 8— 11-én. A bizottság tagjai: Svastits Benó alispán, dr. Mangin Károly megyei f orvot. Működési bely Ketsthely. A pacaai járásban felomlasslát apr. 13-án ; ujoncsosás 14 — 18-án. A bisottság tagjai: Arvay István, dr. Maogin Károly, megyei főorvos. Működési hely : Pacsa. A novai járátban felttélamlát april 20-án; ujonezosát 21 ét 22-én. A bisott-ság tagjai: Árvay litván, dr. Mangin Károly megy ni főorvos. Esen öt járátban a köz üt hadaereg részéről elnök: Moldelbei lovag Negrelli Oszkár ct. ét kir. sletredet, hadkiegészítő parancsnok. Közös hadaereg rétséről avatótiast Seydl József ez. éa kir. hsdnagy. végtárgyalás. 387/B 85 Bogdán Antal elleni bűnügyben III. bir. it. hird. Márcsius 21. 4111/B 84 Magán lak megté.tétével vádolt Nagy Jótsef s társai elleni bűnügyben végtár gy. 40/B 85. Lopás bűntettével vádolt Tompa Károly ell"en< bűnügyben végt. 408/B 85. Rosenberg Ignác« elleni bűnügyben U. bir. it. hird. 388/B 85. Mollnár György s társa elleni bűnügyben II. bir. it. hird. Marcsim 24. 4110/B84. Lopás bűntettével vádolt Kiga Mari s társa elleni bűnügyben végtárgyalás 4303/B 84. Gondatlanság által oko ■ott emberölés vétségével vádolt Yrássics István elleni bűnügyben végtárgysláa. 4307/B 84. Hatóság elleni erőszak bűntettével vádolt Ssakács Márton elleni bűnügyben végtárgyalás. Márcsius 28. 126/B85. JK ^ookiral hamisítással vádolt Kaufman lgnács elleni bűnügyben végtárgy»lás. 397/B 85. Lopás bűntettével vádolt Németh Anna elleni bűnügyben végtár-gyalás. A kir. trvssék, mint bünteő biró-ság Nagy-Kanizaán, 1885. évi február hó 26-án. Eladta: Plánder György kir. tvaaéki irodatiszt. fel prédáltad, mondom az a tsiv agy oly istenadu emberi érseiemtől bevűlten dobogott, amilyent osak as a ssomoru magyar nemzet bir ősapáitól ajándokul. Esen érzelem széttöri a zsarnokság bilincseit; sástlót ragad, i ast oagas*n lobogtatja; fényét kardot villogtat a hajnal bíborában. Midőn a hon rabigába görnyedve nyög, ef-n értelem, sóhajtja ast e azót: wssabadság!'' Es értelem harsog-tatjs: „Talpra magyart bi a hatal . . . — Im es érzelem bevíté, dobogtatá ennek a tsegény honvédnek reményedéit szivét. Esen ér se lem hozta őt ide a mi birodalmunkba, hogy ttivét te könyörtelenül szétmarczangoljad A magyar tzivek ezen érzelmét ugy hivják hogy : ,hasasterelem /• Még tovább iz imígy beszélgetett a két hollómadár, t ez alatt az egyik a szivét egéssen felemessté. Odább * épülték tehát egy má^k bullára, t ott kérdé as ifjabbik holló a másiktól: — Testvéri Nem ismered ki volt at, akinek én a szivét as imént megettem ? — Dehogy nemi A hasának egy derék fia, a szabadt ágnak ét szerelemnek arany tjka dalnoka. Neve: — mint az em berektől hallottam — Petbji Sándor volt ... BálitUffy Bálint, Jegyzék a nagy-kanizsai kir. tvtzék büntető birósagá- '' nál 1885. évi márcz. hóban megtartandó vég- tárgyalás s itélet hirdetésekről. Márczius 4. 3876/B 84. Lopát bűntettével vá-j dolt Andri Jánot elleni bűnügyben vég- ; tárgy aláa. 3877/B 84 Orgtzdatág bűntettével vádolt Horvith Mihály t tártai elleni bűnügyben végtárgyaiát. 4107/ B 84. Lopát bün''.ettével vádolt Hiracbl Gyula elleni bOoügyben vég-tárgyalás. 42/B 85. Perics Imre elleoi bün-ügyuen II. bir. it. hirdetés. 56/B 85. Szakáll Imre elleni bűnügyben IL bir. iL hirdetés. 105/B 85. Molnár András s társai elleni bűnügyben IL birósági Ítélet hirdetés. 213/A 85. Russa Jánot elleni büo-ügy b*n II. bir. it. hirdetét. Márcsius 7. 3758/B 84 Hatótág elleni erótzak-kal vádolt Cternozel Ferencz elleni bűnügyben végtárgyaláa. 44tó/B 84. Sikkasztás bűntettével vádolfMihalios Márton elleni bűnűgyben ^¿g^gy»!**. 135/B 85 Sserpák Fülöp elleni bün ügyben II. bir. it. hirdetét. 287/B 85. Borss Jótsef elleni bűnügyben H. bir. it. hird. 356/B 85. Prenner Antal elleni bűn ügyben II. bir. it. hirdetét. Márcnut 11. 3718/B 84. Sulyot tesi térté, bűntettével vádolt Ssi Márton Ferencs elleoi bűnügyben végtárgyalás. 3884/B 84. Lopát büntertével vá dolt Doklea Mikiét elleni büoügyben vég tárgyalás. 4320/B 84. Idegen ingó do!og meg-aemmisitétének vétaébév»l vádolt Pál Fe-rencs elleni bűnügyben végtárgy. 4382/B84. Topler József elleni bűnügyben Ül. bir. i>. hird. 217/B 85. Sándor Ferencs t társa elleni bűnügyben IL bir. it. hird. 389/B 85. Kereosár István t társa elleni bűnűgyben Hl. bir. it hird Márcsius 14* 8979/B 84. Orgazdaság büntetővel vádolt Embrens Ferencz s társa elleni bűnügyben végtárgyaláa. 4100/B 84. Lopás bűntettével vádolt Grangya Bálint elleni bűnügyben végtárgyalás. 363/B 85. Pollák Dáv''d elleoi bün-ügyben II. bir. it. hird. 354/B 84. Haass Ferdinánd elleni bűnügyben IL bir it. hird. 277/B 85. Tóth János elleni bün-ügy b >n IU. bir it. hird. 282/B 85. Pollák Antal elleni bűnügyben IIL bir. it. hird. Márcsius 18. 3969/B 84. Hatósági közeg elleni eróessk bűntettével vádolt Zsidor Mihály s tártai elleni bűnügyben végtárgy. 399t/B 85. Lopás bűntettével vádolt Mlinorios Ádám elleni bünügyben GSAEKQS. A két holló. (Költemény, prózában.) B ... Piros arczcsal Jött a hajnal 1 Piros srcaa vérsugára Komor fényt vet a világra 1...'' Petőfi. Aa 1848. évben felsóhajtott egy nemset, egy oly bátor nemset, kinek ős-elei véren szerezték a szent hazát, azon forrón szeretett drága ssent hasát, mely a Kárpátok kotsorutta. Ifruna ét Titsa vise öntöste viruló völgy ölében kösel egy esredéve, hogy hirdetője dicaőségének. A nemset tóhaja vala: .Virradj szabadság! .. Végre kihatadt a szabadság hajnala I Porban hevernek a bilincsek, a nemset rabiágának rozsdát bil ncsei. Kürtök zengedeznek, haragot töréoyü paripák tsaguldanak, a vatpatkóik szikrákat szórnak, mind megannyi apró csillagokat. Pengenek a villogó kardok; ragyog as acaélpaist, t bützkén lengeti a hajnali tzellő a háromszínű lobogót. Örömében a magyarok Iatene a hu-tzár mailé egy bonvédet teremtett. At ott boruja erettkedik a barcsmezőre, a zzabadtág eat boruja. uly piroa at eat arcsa, mint amily vérpirot volt hajnalé. Távoli ágyumorajoktól viats-hangzanak a borús béictek, vélnéd buj dotó mennydörgés szavai. A csataaikon itt-ott egy-egy hörgő parips hever, mellette a véürcseppektói gyöngyösé letiport fűszálakon, — a hősök e puttta párnája — at édes gazda, a bajnok -dalia vívja utolsó tusáját: viadalmát a halállal A halálé a diadal!... De a sóhajtozó nemzet vértanúi még iz győzedelmet nyertesek, mert hisz'' övék lett az örökélet paradicsoma: s mennyország 1 . . . Két hollómsdár gyönyörködve nési a gasdag ttákmányL Ott üluek egy holt vitéz tetemén; kemény otőreikkel annak, keblét tsaggatják fel, s e kösben egymás sal madárnyelven beszélgetnek. — Hej testvér! Néss csak ide, eo-nek a aaive még most is dobog, Ugyan-caak erős szivü ember lehetett! — Már biz'' öcsém! erőa szivü is volt et! Te meg fiatal vagy a nincs annyi tapnaatalstod, bogy tuduád ezt: miért dobog még most is a aaive ? — Miért?... Hát ugy»n miért it másért, mint azért a hü szerelmet leánykáért, akit az ide háromnapi repülésnyire fekvő vidéken egy ssuppfodelet hásikó mellett, s virágot kertben láttunk tokogni, t akinek kisirt könyei egy pihegő keblén elhervadt kit nefelejtsre peregnek. — No látod, hogy nemtadod! Mindig többet akarst tudni as öregebbeknél 1 — Már miért ne lenne ez igaz?... Nézd csak, ennek az ifjúnak a kebelén it el van rejtve egy tsál nef elejts. Abbsn s virágot kertben nyiló virágról lőn le-asakitva s igy bisonyoa, miként ezt vma búbánatos szőke leánytól nyerte a hűség em lékéül. — Már akármit fecsegsz is össse-vissza, as igazat még sem találod el. — Hát ha annyira vagy okosaágod-dai: ugyan hát mond te meg, hogy miért dobogott? — Érts meg tehát jól te kit oktalan ? As a sziv, amelynek a felét már is i r e — Szép hagyaték. Néhai Sn iacsy Farkas, zalamegyei földbir tokot, 1881 márcz 8-án Bud»pesten kiállított végrendelete értelmében a nagykanizsai kath. fógymnásiumnak 10 eaer forintot hagyományozott, oly kikötéssel, hogy annak neje, tzül Kovács Sebettény Ilona, halála után, évenkinti kamata S a a-laoay Farkas ótstöndij név alatt vallás-különbség nélkül, két kitűnően tanuló, jó erkölcsű, de stegénytortu, salamegyei ssületéaü tanulónak adassék kik, s as emiitett össtöndijat jó tanulásuk etetében még az egyetemi taoulmányok tartama alatt is élvessék. — Névmagyarosítás. Spitakopf'' Victor könyvkereskedő segéd (W»j-! dits Jóssef urnái,) nevét belügyminissteri '' engedélylyel ,Ssékely8-re magyarosi-'' totta. — — Garázdálkodó czigányok. F. hó 22-én éjjel 3 csigány-legeny a Bá'' ori-utcsában sétálgatván, as egyiknek szemébe ''ünt egy ablakba helyezett aalátáa tál. — .Megálljatok, pajtások — szólt társaihos — ebben as ablakban van egy tál, a tálban egy darab füstölt hu«!«1 A jó kilátás (eltüaelte a Fáraók ivadékit; as ablakot beütötték,-s a kilopott tállal tovább iramodtak. Két éjjeli őr azonban elfogta őket ét így a bibastok elvesztett mennyei juttat dutyival kárpótolta a földi igazságtzolgáltatát. Ss. M. — L#k>ks a postán Ne tették megijedni 1 Ez nem negyedmilliomos. É. nem it as állam, hanem csak Auspits-Sioger helybeli zereakedö''Otég kárára történt. Nevezet cség u. i. több csomag kelmét kapott Béctból, melyet ns itteni postáról kellett elbosstni. Elküldte értők inasát; ez ssonbsn két csomagot már nem birt magával vinni; ott hagyta a kiadási emelvénynél. Eonek a két osomagnak szután — mire vistzament — csak hűlt helye volt, — A nyomosás erélyesen folyt. Lapunk zártakor már arról értesülünk, hogy as ellopott két csomag a tettesekkel együtt késre került. A tettesek : Sinkó Jóssef és Petri Ferencs helybelyi 14-15 éves gyerkőcsök, kik már ké-szülődtek s portékát a környékbeli falvakban eladogat n.i, í. hó 26-án este hurokra kerültek ét most hűvö són vannak, Ugy lá''ssik, hogy rendőrségünk erélyes nyomosása náluok nem igdti ad szabad utat as efajta tOtlatlan szarkáknak. — Az Irodalom éa művészet pártoló egyesület, f«br. 22-én as „Ar.ny Szarvas" szálló termében Nrtott alakuló érte-keaieten annyiban megalakult, hogy ott elnökké: dr. F á r nekLássló, jegyzővé : T u b o 1 y V i k t o r választatta*. Azon kivül egy héttagú bizotuág lett választva alapszabályok készítésére. — Ugy értesülünk hogy vároaunk állatorvosi állására Máár Nándor helybeli állatorvos is pályás. Reméljük, hogy a városi képviselő testület Maar Nándor ur 22 évi állatorvosi gyakorlatát a 19 évi megyei állatorvoti közazolgálata alatt tanúsított hűségét, buzgózágát és tapintatos eljárásé'', érdemeit, méltányolni sőt első ségben részesíteni fogja. (Beküldetett.) — Megvan Göcsej! Szazadoknak kellett elviharsania efölött a főidig kacsas;-tató adomákat, de sovány kenyeret, .rabvallató bort termő vidék felett, mig vég re megtaláltuk Göcsejt Göcsejben. ... A geográfia megszabta ugyan ennek is hatá rait, de ha az emberfia benne utazott és kérdésié valamelyik bennlakóját, bogy ugy-e atyafi es már Göcsej ? — ss volta válass, bogy Bnem biaony kiérem alá- I satossággee, hanem ot tou a hegyen,* vagy eddig, hogy .tou a visen kezdüidik.* így azután ben volt as ember,, ki it ment belőle; Göcsej azonban nem volt sehol. Hanem most .Kettthely" laptársunk H tanub sonytága, hogy megvan. — Annak hasábjain jelent meg egy „Göcaej ben" csimü humoros tárcsa, melynek tréfáira egy tőjtöri úr feljajdult. Nt tehát at mar bizony ot, bogy Söjtör Göosejben van. Nem hiasatük, hogy e nyiltasivű uroak még egy párja akadjon Göosejben. Éppen asért nagyon érdemet volt s feljegj-zétre. — Büdös halat árultak piaezuo-kon abban a halászatra nésve kellemetlen időben, mikor s jégttjlát ugy a jé. geo, mind caónakon való baláazist lehe. tetlenné tette. Hamvasó szerdára tsonban kellett bal, a igy haláruaaink áruluk olyat, aminő vo lt. Mondják, bogy a ki-ál hatatlan bűzre ts ámtalan madár szédült le a levegőből, ctupán az illetéket ható-tág orráig nem jutott aa. — A nagy-kanizsai kisdedoevelő egyesület ré»séról ma, február hó 28-án délután 3 órakor a nádor-ut-csai „Kiadedovoda" helyiségében választ* mányi ülés tartat ik._ Tárgysorozat: a) Tombola es élyrőli jeUutés. b.) Épitke-sési ügyek, c.) Az Egyesület 10 éve* fennállásának ünnepélye, d.) Kösgyülés-rei előkészület, e.) Folyó ügyek. — Lopás. A Király-ntczában Iskó Hoch kovács házában f. hó 23-án este u uyitva feledett padlásról Beck Szidi kárára többnemü fehérruha ellopatott. Jelentés tétetvén a rendőrségi*, ez megindította a nyomozást és 26-án sikerült a ruha tolvajokat Törők Ferencz, Patallcs Jánoa és Leodvai látván ttemélyében kipuhatolni. Át fognak adatni az ille''é kes bíróságnak. — Tynkászat. Folyó hó 24-ikére virradóra Csimmermann István né kis-ksnissai lakós ia "Úrijából 13 tyúkot elloptak. Mialatt a rendőrség résséról Kit-Kanissán a nyomozás javában folyt, addig csütörtökön reggel két kis-kanissai auhancs már hehosta a tyúkokat árulni Nagy Kanizsára s mivel köpenyük alatt hozták, két yelök ssemköst talál-kosott csendőrnek es gysnusnak tűnvén fel, m egállitották őket és náluk as eldugd t tyúkokat megts lálták. — A két tyu-káss, névszennt : Leodvai István és P*-talics János, azonnal átadatott t rendőrségnek, hol ellenük a vizsgálat megindít-altott — Erkölcsi dij- Ramazetter alap ból f. évi febr. 22-én tartott Sümegh város képvíselőtestületiülésben az évenkint kiadni szokott erkölos-dij : e g > s s á z forint Német János csismsdia meat«*r leányának: Mari, férjea Veoioger LássIó-né menyecskének, ítéltetett ods. Használja példás előélete jutslmát egéssség-gel!- — Arányi Dezső, vároaunkb»n is ismert jeles komikos-asinéss, dr. Illés Károly, világtalan nyug. kir. alügyé«z-azel népdrámát irt, melyet a pécsi szín-hásbsn hoznak először ssinr*. — Eljegyzés. Göncz Árpád posta-igazgatósági fogalmazó eljegyezte Fejér Tiia kisasszonyt, Fejé- Józtef uradalmi mérnök leányát Csáktornyán — Baleset- A mikoadi uradalom nak Tóti pusztáján a mult napok egyikén a gulyás, egy szalmával igen magasra megrakott szekér tetején ülve, amint sz akol kapuján be akart hajtani, a kapu gerendája által a tzekérről lezodortatván, fejjel lefelé a kemény tölgyfa padozatra etett. — A azetenctétien esés követkes-tében a fején éietveeaélyet hátadás támadt. Nem hagyhatjuk megemlítés né''-kül, mizép a szerencsétlenül járt embernek ura, — Mi kos János báró ur, a meglehetős távolra esó Sst.-Gróthról naponkint odaszállított orvos által gyógykese!-teti as illetőt. — Elmondhatjuk, hogy a báró ur minden betegedét) eset alkalmával nemeten érző tsivének sugallatát követve, a lehető leghumánusabb gondosás-ban réstelteti cselédeit.É''jen aderék főúr ! — Tóth Jóssef királyi tanácso* ét Pestmrgye kir. tan fél ügyelője f. hó 19-én meglátog»tta a bal a ion-füredi asere-telházat s 2 napi ott léte Után f. hó 21-én hagyta el az iotésetet. A msgasstos ügy iránti meleg érdeklődése as érdemekben gasdag tanügyi férfiúnak folyton (nyilvánult; beható vizsgálat tárgyává ette az intézet helyitéget, a növendékek tsellemi előrehaladot''tágát s általában az intézet ösases szellemi s anyagi vissonyait. Igen nagy teuséstel halgatta a növendékek ötshangiatot énekét, mit azok a derék, igazgató vezetése mellett kellő precsisi-tással adták elő. Nem kevésbé érdekelte ó nagyságát a gyermekek kési munkáj*r nevezetesen a szalmakalap — és vessző-fonás, mely háziipar ágakat azok megfelelő ügyességgel művelnek. Jelenvolt az es alkalommal tarto''t nevelői értekesleteo is, melyen rötid néhány busditó — • méltányló szót intézett a nevelói karhoz. Stavai tzérint as itt izeraett benyomásai igen tsép emléket fognsk hagyni magok után. — Ttl Tolt f. hé 22-én este Ssent-Péteruron mely alkalommal 2 ház égett le. — HUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY FEBRUÁR 2- 1886 — A Csáktornya! takarékpénztártól beküldetett hozsánk annak a mult évről asóló .Mérleg- éa vsgyon-kimuta táaa". E« sserint n intését vngvona 365.592 frt. 94 krt. teea ki; mely 1884-re 7638 frt nye reményt hozott. — A S&meghi takarékpénatárnak 1884. évi, mint 15. üsletévének kimutatását megkaptuk. A forgalmi kimntatá. 1,128.504 frt. 77 krt; — « mérl*g-ssám-la 712,501 frt, 54 krt; — a nyereség- éa vessieség-ssámla 51,528 frt. 70 krt. tüntet ki. Megemlitéare méltónak tartjuk, hogy » Bjótékonyosél* asámláján 239 frt. szerepel. — Lapunk zártakor veaasük ason hirt, hogy Steroeck Zsigmond zeneművész, a rég óhajtott hangversenyét mác-csiua hó 5-én oaütörtökőn fogja as .Arany Szarvas* átálló diastermében megtartani. Ez alkalommal a műsor oly váltosa''os, hogy a közönség bitváat egy kellemes estét fog eltölthemi annál ia inkább, mert a hangversenyt tánczkoszoruoska fogja követni. Ajánljak előre ia a közönség figyelmébe. — Baromfi kedvelőknek. As ál-latkert asámos fajokból álló elaó raagu tyukászata a legjobb hírű külföldi te-nyésatőktől saersett psldányokkal lett felfrisitve. Esek tojáaaira megrendelést elfogad as igazgatóság éa kívánatra bárhova Küld árjegyzéket bérmentve. — Tűzeset. F. hó 17-én éjj«l L*- tenyén tüs a<vén ki, három hás és pár melléképület hptt a lángok martaléka. A Z>sgy ssél miatt a tüs tovább terjedését csak nehezen lehetett meggá*.olni. — PaC8an, f. hó 19-én ors« vásár volt, mely daoaára a kedvező időnek, gyengén volt látogatva; A ssarvaa marhának éppen nem volt ára, amit bisony-nyal a vidéki marhakereskedők elmaradása idézett elő. A jövő orss. vásár £. évi augusztus hó 17 én (ast. István előtti csütörtökön) tartatik meg. — A szentpéternri plébános gasd-asszonyán őrülési jelek mutatkoatak; f. Hó 17-én asállitották el Bpeatre megfigyelés végett. RBvidl Mre&e — Arany Jánomi meghalt. — Br. Fiáth. vessprémmegyei főispán meghalt. — Feiakatxtotta magát N.-Kikindán egy 10 ev«s gyermek, mert bálból hasatértany-ja neki keveaebb csukorkát adott, mint testvérének. — Dr. Villányi Emil, sza-badság-harczunk egyik ismert b«jnoka, e hunyt New-Yorkban. — Huss iv*t rablóvesér garázdálkodik Pe''.achau környékén, Cseh országban. (A Cseb-rab-lók ugy látszik : túltesznek a mieiuken!) — A belügy minist er helybenhagyta a a fővárosi tanácsnak, a tisztviselődnek adandó drágaaági pótlék iránti határozatát. — Kivigozisk biconyoa Lakatot Mihály nevü csendőrt, kiamultévb-n Treit-Iwr C«endórtársát boazuból agyonlőtte. — Godard Jenő, Európa leghireaebb léghajóla 62 éves korában elhányt Párieban.. — (Az úgynevezett nkziszerek-ról s ezeknek átalakulásaróL) A leg-régibb idő óta, majd minden népnél szokásban van, hogy kéznél tartanak bizonyos, ugyneveset: házissereket, hogy be-tegedés esetén azonnal haaanálhassak. De e gyógyszereknek is, melyek nemze-/ dékrol nemsedékre szállottak, mint minden egyéb dolognak, meg volt s maguk saját átalakulási folyamatok. Ugyanaaon aranyban, amint például a homályban tapogatózott orvosi tadomány mindinkább aa ismeret világába lépett, eltünedeztek laaaankint ama asámtaian, legnagyobb részt az esetlegeaaég szülte keverékekből állott labdacsai a mixtúrái a hajdanko--nak s helyet adtak a tudomány vívmányai által Dyert alapon kéazült gyógy-»»ereknekv Es utóbbiak köz'', köztudomás a elismerés szerint első helyen állanak a már évek óla ismert s rendkívül kedvelt Brsndt Richárd-féle svájcsi labdacsok, melyekről elaő rangú orvoai tekintélyek bizonyítványokat állítottak ki, hogy •zékrekedéa, vériolalás, asédülés eseteiben epe-, máj- és aranyerea bajokban ép oly kellemeeen használható, mint bistos hatású s árialmatian gyógyaser. Alig van immár oly hás, a melyben ez a kitűnő ■ser, mely egyéb jó tulajdonságai mellett még olceóeággal is bir (egy 50 labdacsot t*rtaim*aó dobos ára 70 kr a majd minden gyógyszertárban kapható), fó ne volna található-, a ily módon Brsndt Richárd gyógyszerész svájczi labdacséi a legvaiódibb, legjobb háaiszerré valtak, és előrrluthatóag még igen sokáig mint ilyen, fönn fognak maredni. Irodaim (L rovat alatt közlött, vagy bárho hirdetett munkák kapnátok vagy megi sndel-hetők WajdiU József könyvkereske ¿¿seben Nagy-Ksnizsán.) — A „Vasárnapi Ujaafl'' febr. 22-iki •aáma a kövstksaő tartalommal jelen: meg:l 8zemere Pál. — Levél költS-barátomhoz. Bar-1 tók Lajoshoz. (Költemény.) Lévay Sándortél. | — Ut*sát ismeretlen állomás felé lg49 ápril '' 38-tól májas ¿-tg. 1. A badarán Jóaaef-lak- i tanya. — HUbáná a népszínművekben. — Ssudáai élmények. — Angol hősiesség — Kbánom ós környéke. — Egyveleg.—A trónörökös Gömörben. K. im.c Lajostól. — Jókai hatvanadik sxfl etésnapja. — arany Jánosáé. — Irodalom és mdvéiesí. — Közintézeuk ét egyletek. - Mi újság? — Halálosások. — Sakkjáték. — Heti naptár. — Képek: Ssemere — Blaháné a uépsxinmflvekben: 1. árva Zsozska 2. Czigány Panna 3 Czigány Panna a sátornál. 4. Milíraá.i 6. Tori Borcsa 6 Blaháné, Beödivel Szigligeti .Csiginy''-ában. Legn abb fényképe StrelizkytSl. - Khartnm, egyiptomi Szndán fővárosa és környéke. — Bartók Lajos .Kárpáti Emlékek" czimü költeményfüze téból. kép.) Spáoyi Béla eredeti rajzai. — Előfizetési ára: negyedévre 2 frt, a „Kolitika üjdonaágok"-kal együtt 8 frt. —-Ugyancsak a Franklin-Társalat kiadóhivatalában (Budap at, egyetem-uteza 4. sz) megrendelhető a „Képes CKplap" legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre l frt — A „J-ütsdomsnyi K''Zilsy'' február 20-diki (8-ik) száma a következő tartalommal jelent meg: Visssass^ok a büntető eljárásban. Tóth Gáspár selmeexi ügyvédtől — As igazságügyi vitához Dr. V. 1. ügyvédtől. — A nyugdij-törvenyjavaslat. Dr. Jellinek Arthnr budapesti Ügyvédtől. — Törvénykezési Szemle : Mily befolyással bir az 1881. LX. t. cs. 138 §-a értelmében bekebelezett végrehajtáai zálog, joggal hiró hitelesé az örökölödéei eljárásra. Bónasséky Trux Hugó kir. táblai pótbirótól. — Az ügyvédi rendtartás 104. §-4hos. Dr. Fa-rencsy Sánáor vaáli ügyvédtől. — Nem telek-könyvezett ingatlan .k Tagy azokhoz hasonló tekintet alá eső vétel tárgyát képeső jogok bizlositási végrehajtás alján valé lefoglalása D. S.-tőL — Különfélék. — Melléklet: Cariai Határozatok. — Torvényjavaslat, a telekkönyvi betéteknek a földadókönyv és az állandó kataszter adataival megegyeső szerkesztéséről és a telekkönyvi rendeletek pótlásáról s módosításáról. Cuiai Ha: árosa tok. — A , Jogtodonáay! Közlöay" előfizetési ára: félevte 6 Irt, negyedé.re 3 frt. — Száz pali ti Kai és tirtéietl levél Horvát-országról. Irta Pesty Frigy«« a Magyar tudományos akadémia rendes tagja. As olvasó közönség a szerzőt évtizedek óta m.ut egyik elsCrangu történetbuvárt, mint egyik legszo.galtnasabb történet- és közjögi írót ismeri ; a ki hazánk maltjának számulan homályos helyeit felderítette. A fenebbi munkával némileg uj térre lép, a mennyiben legbonyo-lodottabb közjogi viszonyainkat erős politikai bangnlattal fejtegeti. Kiindulási pontja a horvát kérdés, a melyre nésve az ő tanai lényegileg elütnek az eddigi traditionalis felfogástól, de melyekről könnyen ast lehet jósolni, hogy a magyar kösjog előadását fogják változtatni, a száz levél, s politikai események fonalán, a mint esek 1882. év régén feltűntek, az olvasót az utolsó napok történetiig elkíséri, mindig as eseményeket magyarázván, mindig azokat a magyar kösjog szempontjából bírálván, mindig politikánk hibáit kimutatván. Majd a megve&ztegethetlen itéletü történetíró beszel belőlük, ki tudománya tárházában otthonos; majd a sutira ostorát suhintja a szerző, ki nem ismer más tekintélyt, mint ast, mily a hasa iránt ssers«tt érdemekből felvirágzott A kik kösügyekkel foglalkoznak, est a munkát alig fogják nélkülözhetni A magyar nemietnek Fiúméra való joga, a Dráván tul jogtalanul kele kezelt tartományok, az csokra ruházott elnevezések hibá« volta, idegen czimerek bitorlása, a kapcsolt részek földrajzi fekvése, a magyar korona orsaágok fogalma, a Dráván túliak képvseleti módja a magyar országgyűlésen, a magyar átlam egysége, a zágrábi tartományi gyűlések keletkezése, a itatat rias jog fogalma, z horvátkines--ár, a zágrábi püspökség jószágai, a horvát főváros történeti alakulása, a fehér lap, miut a történeti jogfolytonosság megszakítója, Ma-gy^.ország területének meghatározása a tör-ténethamisitók ellenében, a politikai pártok ét programmjaik bírálata stb. stb. mindannyi tárgy, mely minden gondolkozó figyelőét leköti, annál is inkább, mithogy szigorú tudomány»« alaposság mellett, as előadási stílus is e levelek nagy előnyére válik és azokat maradandó becsQvé teszi. Csak általános óhajtásnak felelünk cseg, midőn ezen leveleket, melyek hirlapi megjelenésük alkalmával oly nagy feltOnést keltettek, most ujabbakkal is bóvitve, könyv alakban tarthatjuk fenn a magyar irodalomban. A munka 30—25 íves 8-ad retü diszesen kiallitou kötetbea fog f. é. májas hó elején megjelenni. Előfizetési ára: 2 frt, bolti ára a munka megjelenése otán 3 frt. — Gyűjtőknek 6 példányra 1 tisztelet-példánynyal szolgaiunk. A megrendelések szi ve« e-zközlését f. é. márcziut l-ig kérjük. A megrendelések ily czim alatt küldendők : Budapest, 1885. februAr elején. Akzdemiai könyvkereskedés Knoll Károly és társa a Magy. Tudom. Akadémia épületében, — Vettük a „Qoad&zi" 2C. számát, £ kövotkesS változatos tartalommal: „As uj főispán" regény Tolnai Lajostol ;„Magyar költők szerelme", Szana Tamástól ; „Oh! mért oly kéaő?" költemény Kis József-tői; , Gond és mosoly", költemény Bédei Istvántól; „A végzet" regény Margitsy Dezaőtól; „As arany piÜe" Balázs 8ándortól; „A megcsalt asszony" elbeszélés Hentaller Lajestól, felolvastatott a Petőfi társaság február 15-ki ülésén; ,.S»ékely támad, székely bánja" történeti regény P. Szathmáry Károly-tól; „á gránátköves asssony", Mariitt E. legújabb regénye, forditetu Mar-tonffy Frigyes. Ezeket követi a boríték érdekes tartalma u. m. A magyar gas-iasazony, vegyesek, talányok, talányfejtők és szerkesztői posta. A minden vasárnap megjeleni „Gondűző" előfizetési ára: negyedévre 1 frt 50 kr., egy hónapra 50 kr. As előfizetési pénzvk Székely Aladár kiadó tnlajdonosLos küldendők Budapestre, VII., dob-uteza 14. Mindinkább meggyőződünk arról, hogy a „GondüsS" iro-dslmi becse egyre növekedik és a vállalkozó kiadó hiven ragaszkodva kiadott programmjá-boz, válogatott közlemények álul foyvást emeli UrUlmát Mutatványszámot mindenki kaphat ingyen és bérmentve, ki e végre hozzá fordul. — :„Az Orszáf-VUá|"), « legkitüaőbb képes Up legújabb, 8-ik szám* s szokottnál is gazdagabb tartalommal jeldot meg. As érdekes közlemények sorát Jókai Mór kossoros regényírónk „Kártya" caimü kitflnó humoreszkje nyitja meg. Kbsrtumról Huszár Imre Irt ismertető csikket, több leve-et közölvén Gordontól, melyeket a hós tábornok nővéréhez intézett. Hatala Pétertől „Jeruzsálemtől Jsffá-ig" cximmel találunk egy rendkívül érdekes közleményt. A ''Vrtsbington-e''falék felavatása alkalmából 3enedek Elek ir ssépalkalmi czik-, keVköaSlvén Washingtonnak egy mólt tsáaad- ban fesUU arczképét t eseakivül az észak-ámeríkai függet enségi nyilatkoaatot aláírók nevének másolatát. Tolnai Lajoe „A falu ur«i'' czimü mind erdekosobbé való regénye c Sáoi Lászlónétól angolból fordított ,,MŰ-vé«z-viiáf" czimü életkép s Feizt A.-tól egy leírás Fiaméból, egészítik ki z nagyobb közlemények változató« csoportját Van továbbá két szép költemény Erődi Dánieltől és Bíró Pál székelj népköltőtől. Végül heti táreaa Székely Huszártól és a rendes rovatok : tudomány ée irodalom, sain^áz és mfivéazet, újdonságok, rövid hírek, nők világa, könypiaea, vidéki élet, sport, hymeu, gy áj «rovat, innen-onnan, rejtvények stb. A képek kösOl kiemeljük z már említetteken kivül Khartumot, hat fiumei képet, a Washington emléket és as alapkő-letételt. Aa „Ország-Világ" előfizetési ára jannár —deosemberre 10 írt, jannár—júniusra 6 frt, január—márcziutra 2 frt 50 kr. Aa előfizetési pé: sek a Pallas irodalmi és nyomdai részvénytársataghoz küldendők, gránátos-utcza 6 ik szám. HŐT., Gyöngyök. Ékes búcsúztatókból kibuvárolta: öles mester. Nem tndja az ember aa ő élte végét, Hogy a bivalybika mikor dönti bélét, a Mint meghasadt csapból a bornak caöp- pei: Asonkép hullanak ssemeui bús könnyei. « Édes fiam Péter, ki lakta Apoaiagon. Áldjon meg az Isten téged jó vasUgon. « Ssérelmes megváltóm tehossád fordulok, Keskeny koporsómban többel nem mozdulok. Sem elleneimre reá nem mordulok, Kegyee színed előtt irgalmat koldulok. * Nagy kassával járó rut halál deazépvagy. a Kedvei fiam János, ki vagy csizmadia, Itten fekszik apád, meg van halva ni a. Az iskolai életból. Lármázók. 0 Nagy Marcii rósz (lovat rajsolt.) Kis Csicsa ignn rosa (evett.) Tót Jancsi legrosszabb (aludt.) ♦ Moat már te ia iakoláa gyerek vagy, kia fiam. Nésd 1 beírom a nevedet ebbe a nagy könyvbe, s majd ha olvasom belőle: Magyar Ferencz — mind g mondd: itt vagyok. Értetted? Igen. Da ha nem lessek itt, akkor majd azt mondom : nem vagyok itt. * Nemde tanító ur, az az öreg ur kanonok, a ki reggel az iskolábab volt ? Mit gondolsz ? Hát nem láiud. hogy ssakálla veit? As volt, ig«i, de haja as nem volt. Piaczi árjegyzék. 1885. febr. 25. Busa 8 frt. 7 frt. 50 kr. Rozs 7 fr:. 50 kr. 7 frt. Kukoricza 6 frt. 20 kr. 6 frt. Árpa 8 frt. 7 frt. 50 kr. Zftbb 7 frt. 6 frt 50 kr. Széna 2 frt. 50 kr. 2 frt. Szalma 1 frt. 50 kr. 1 frt. _ - Szerkesztői üzenetek. B. M. Ketteri — T. M. Pacaa Mindketten egy tárgyban szólalUk fel. Ennek csak örvendünk Igen helyes ! Adiatnr et altéra pars I . Zalaaegyei Gazd t|y«sil«t" Nagyon s jnáljuk, de a beküldött jegyzőkönyvi részt helyszűke miatt nem közölbetj&*. Zoardl E A beküld ötté t nem közöljük. Olyan Ítéletet ebből azonban nem mondhatnak, mely további munkásságára irányadó lehetne Tessék még próbálkozni. Addig ezt i* félre-t esszük östzehasonlithatás okáért. Br—er la-ás. Eözölhetlenek. Soh. I. Lábed Nagyon kötzönjflk ! Foly-e ott nagy csendben a csendem böjti elmélke dés ? . . .. Hányas segit ? I Egy csodálatos orvosi műtét története. As amerikai nagykövet Kasson ur Bécsben, kormányának nemrégiben egy csodálatra méltó orvos sebétsi műtét érdekes tudókitását küldte meg, mely eselőtt nem rég Billrotb professor ur álul lőn végrehajtvs Bécsben; ez egy csodálatra méltó módon történt gyomorkivágásból állott, melynél a gyomornak csaknem egyharmad részit kelle eltávoliUni, s a mi még csodálatra méltóbb a beteg ismét fel. gyógyult, oly eset. melyen eddig meg soha elS nem fordult A betegség, m«ly rjiatt e«en mőtétet alkalmazni kalle, gy°O0rrik volt, müly as »lábbi kórtün»tektol kisértetik: Az étvágy felettébb ro«z-, a gyomorban valami sajátságos, ieirhaUtlan, felettébb (cjötr* érsét uralkodik, malyet leginkább valami meg nem határozható zsibbadáesák lehetne nevezni; sí fogakra különösen reggelenkint bizonyos Upsdós nyák rakódik 1«, mely igen kellemetlen utóizt hagy maga után; táplálékok élvezete ne-q látszik ezen sajátságos zsibbadt érzést eltávoliUni, sót elienkezSlog azt inkább még fokozzák; a nemek beeznek, s megsárgulnak, kezek és lábuk hideg * Upadótzkká válnak, mint egy hideg verítékkel fedve A beteg folytonos bázyadtságot érez s az álom nem ad neki aj erőt; nemzokára rá a beteg ideges ingertllt s roszkedvüvé válik; bal sejtelmek gyötrik; ha fekvő helyzetéből hirtelen felemelkedik, elszúdüL, ffllzugást kap s aeg kell fogóznia valamibe, kogy öss*e ne rogyjon; belei eldugulnak, bőre legtöbbryire száraz és forró lesz, vére megsürüdik s alv»dékos»á| válik s nem czirkulál rendesen. Későbben a bete? az ételt evés a tán csakhamar ismét kihányja, melynek olykor savanyns poshadt, néha pedig édeset ise van; gyakran ssenved szivdobogáa-ban ■ azon hiszemben van, hogy «zivbsjban szenved; végre azonban már semmiféle táplálék nem marad meg benne, miután a bélcsatorna nyilása Tagy mái tökéletesen vagy leg alább nagy réizt egész el Tan dugulva. De bármily elriasztó legyen is ezen betegség, mind a rnellett a fenti kórtflnetek-ben szenvedők még se csüggedjenek el, mert ezer közül kilenczszáz kilenczvpnkilencz esetben nem szenvednek gyomorrákban, hanem pusztán csak emésztetiemégben, oly betegségbea, mely igen könnyen gvógyitható, hs helyesen gyógykeseltetik. A legbiztosabb s legjobb szer ezen betegség ellen a „Shaker-ki-vooat" növényi kézzitmény. mely az alább felsorolt gyógyszertárak mindegyikében meg-szereshető. Ezen kivonat a bajt alapjában támadja meg s szt gyökeresen kiirtja a testből. — Oly agyéneknek, kik dugulásban szenvednek. t «igei-féle hashajtó labdacsokra is van ssü. ¿k, a „8hlker-kivonatul" kapcsolatban. A Seigel-féle ha«iajtó labdacsok meggyógyítják a dugulást, elűzik a lázt és s meghűlést, megszabaditnak a főfájástól s elfojtják az epekiömlést. Kzek a legbiztosabb, légkeUemetesebb s egyszersmind a legtökéletesebb labdacsok minden eddig készítettek között. A ki ezekkel csak egy kísérletet is tett, azok használatát bizonyára nem fogja abban hagyni. Enyhédeden t minden legkisebb fájdalom előidézése nélkül hat Ára egy palaczk „Shlker-félc kivonatnak'' , 1 frt 25 kr, 1 doboz ^Seigel-féle hashajtó Uddac£0kaak '' 50 kr. Magyarorssagi főraktár: Budapest, Török József gyógyszertára király-uteza 12. Nagy Kanizsa: Belus József és Mandák G. gyógyszertára. Lapvezér és kiad-ó: SZALAT SÁNDOR. Felelős szwrkeaztő : TASS ÁLMOS-Laptulajoonow : WAJDITS JÓZSEF. Nylitt ér.*) icnOrjtjbb ifii^^t sz^mwi legjobb asztali- és üdítő ital, kitűnő hatásúnak bizonyult köhögésnél, gégehajoknál, gyomor- és hólyaghu-rutnál. ^ Battoni Heurik, húM a Bmiipwt •) E rovat alatt köslöttért jem alaki, sem tarul mi tekintetben nem Tállal felelősséget a 8serk. Bár előítélet és gyanusiiások hátráltatják — de valóban jó végre mégis utat tör. Hogy ez tény, bizonyítja a mindinkább növekedő kereslet a valódi horgony Paín-Expeller után. E régbevált hásisaer a legtöbb caaládnál t nt hatékony be-dörssöiési szer csúa, köszvény, lag-asakgatás stb. ellen folyton késnél tartatik éa mindenki áltsi, aki már használta, hálából másoknak ia ajánl-Utik. Aki ennek valóaágáról önmagán tett haaználat utján meg akar győaődni, as csakia aRichter-féle horgony Pain Expellert* kérjen és ha-miaitványt meg ne vagyen. 40 éa 70 kros árban s legtöbb gyógyszertárban készletben van. Richter FAd és társa, Bécs. — Főraktár Prdgá ban as varany oroszlán gyógyszer tárban, Niklaaplats 7. 2349 4-8 A LEGJOBB CZIGÁEETTA-PAPIE a valódi LE HQUBLON franczia gj-ártmány. Gawley és Henry-töl Párizsban. Utánzásoktól mindenki óvatik. </A v czigaretta-papir uuxk akkor valódi, ha minden egyes lap , LE HODBLON bélye; . I mindenik boriték az allant álló véd-\ jeggyel és aláivás&Ai el van látva. JódTVr 5 0 0 ¿JFELTLlB CAwar HCMtT L---* rAMa/CAMTM- Fac-Simlle de l''Etiqnette 1T Im 5<mt.r 1 FIIU^ 2413 5-12 EgyeaUíő Esztergapad furégépek. gyaiugepek ttb. legújabb szerkezetűek raktáron vannak. Beltbauer F. Wien 2. Xordöahnstrasse 5 4805 tk- 884. sag. 4. Árverési hirdetmény^ A n.-kan isaai kir. tvasék teiokkvi osztálya részéről kóthirré tétetik, hogy Balázs Sándor végrebajtatónak ifjú Tu-boly Jánosné, ssill. Rimpfl Viktória végrehajtást szenvedő ast liaslói lakóa elleni 500 frt tőke a ennek .1873. évi májas 15. napjától járó 6®/, lámátok s járulékai iránt ugy Simon Gábor nagy-kanizsai lakosnak 115 fri a |áru!ékai iránti végrehajtáai ügyében a fr nnt nevezeti kir. törvényszék területéhez tartozó azt. liaslói 53. sz. tjkvben A f 1 aor sz. a. felvett ingatlanból Rimpfl Viktoriát illető 9 frt 50 krrsi, — A f 2 sor sz. a. inga''lanból ugyanőt illető 53 frt 50 kra, — A f 3. sor számból ugyanőt illető 2 frt 50 krra. — A f 4. aor ssámból ugyanőt illető 7 frtra, — A f 5. >or számból ugyanőt illető 14 frtra, — A f 6 aor számból ugvan ót illető 87 frt 50 krra, — A f ".''sor számból ugyanőt illető 70 frtra, — A t 8 sor számból ugyanőt illető 175 frt 50 irra beca&l* fsle réaz 1885. évi marcsius ho 24-én d. e. 10 órakor Sat. Líaaló köz-ség házánál Freyler Adolf felperesi ügyvéd vagy helyetteze közbejöttével meg-Urtandó nyilvános árveróaen eladatni fog. — Kikiáltási ár, a fenntebb kitett becaár. Árverezni kívánók .«rtoznak a becs ár 10%-át kéaspénzben vagy óvadék-képes papírban a kiküldött kezéhez letenni. Vevő köteles a véelárt háromegyen lő résaletben, még pedig as els&t^az árverés jogerőre emelkedésétől stámitandó 1 hónap alatt-, a másodikat agyanattól 2 hónap alatt-, a harmadikat ugyanattól 3 hónap alatt, — minden egyes ré«slet után az árverés napjától számítandó 6% matokkat együtt aa ár7«rési feltételekben meghatározott helyen és módozatok sseriot lefizetni. N,-Kanizsán a kir. törvényszék telekkönyvi osztályánál 1884. november hó 21-én. 4363 sz tk. 1884. Árverési hirdetmény. A Csáktornyái kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság részérói ezennel közhírré tétetik, hogy Zakál Henrik ügyvéd által képviselt Pintér Borbála férj. Kropf Rokusné kotteri Ukósn-k Obágyí (Obad-ji) Ilona özv "Kropf József né ugyan ot-tani lakós ellen 50 frt. tőke s jár. iráuti végrehajtárf^ügyében a nsg/-kanissai kir. törvényszékhez Urtozó ezen kir. járásbíróság területén lévő a kottori 2025 ssijkvben A f 1*2 sor szám alatt a végrehajtáai asenvedett tulajdonául felvett 187 frtra becsült a 2027 sstjkvben A f 1 aor ssám alatt a végrehajtást saenvedett ée Obadji Katalin tulajdonául felvett 96 frtra becsült, a 2028 astjkvben A + 1 sor ssám alatt végrehajtást szenvedett és Obsdji Mária tulajdonául felvett 96 frtra b*caült ingatlanok egéazben, vépre a 2029 sztjkvben A j 1—6 sor szám alatt felveti ingatlanokból a végrehajtást szen-vedettet illető 219 frt. 337j krra becsült Vj"*d réeze, ugyanezen összeg kikiáltási ár és ennek megfelelő 10% bánatpénz letétele kötelezettsége mellett, a kottori kösaég háaánál 1885. évi márczius 28 ik napján d. e. 10 órakor tartandó árverésen eladatni fog. A részletesebb árverési feltételek esen kir. járásbíróság telekkönyvi osstá-Iyánál és a kottori kösség bírónál be-tekintbetók. A cáktornyai kir. járásbíróság, mint telekkönyvi bateaág. Csáktornyán, 1884. évi deczember hó 18-án. 5086 sx tk. 1884. Árverési hirdetmény. A Csáktornyái kir. járáabiróaag, mint telekkönyvi hatóság részéről eten-nel köshirré tétetik, hogy Zakál Henrik ügyvéd álul képviselt muraközi takarék-pénatár réaavény társulatnak, Heba István ó p&l&nkai lakós ellen 30 frt tőke, s jár. iránti végrehajtási ügyében a nagy. kanlstai kir. törvényasékhez tartozó ezen kir. járásbíróság területén levő a nagy-kanissai 80 astjkv ben A t 1 aortám alatt felvett ingatlanból végr-hajtáat szenvedettet illető 112 frtra becsült V,-*d réase a 125 astjkvben A | 1 BOr Mlm ila" felvett 144 frtr« becsült, végre a senko-vecsi 111 sstjkvben At 1 »pr felvett 203 frtra becsült ingatlan birtok, ugyanesen öeazeg kikiálláai ár és ennek megfelelő 10% bánaipénz leié''ele kötele-zetuége mellett, a mács ovecsí közaég-bíró hásánál 1885. évi marezíu» 30-ík napján d. 10 órakor urundó árverésen ■sladatní fog. — A részletesebb árverési feltételek ezennel kir. járásbíróság telekkönyvi osztályánál és a máoakovecsi és senkovecsi község bírónál betekintőtök. A kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság. Csáktornyán, 1884. év november 25-íkén. HUSZONNEGYIR ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY. FEBRUÁR. 28*4n. 1885. H1RDKTÉSSK. E«en porok UrU. „é^MU.m*™ ^^^L.TTf Egy eredeti dob«« kassaálati ntastUsaal 1 frt Ha«Wtvt»y* t»rvwy«w Kössrény , cíá», S. miadeooemO huo. f ntii is bénulás. r f.j-, ftl- és fofO. W jás sikere« grógyi. C taaáho* Mirzü. q lám- birMltuuk mindennemű «¿rOlásek é* »«bek, gyul*dások ás daganatok el en, * ¿¡¡.él^TKel kererre, hirtelen ¿etegedés, hányás éskólika ellen. Kg?^«g pontos V utasítással 80 kr. 2068 i8 -bt U Valódi, Moll védjegyével m névaláiráaával. Q Moll A. sörsa. Bécs, Tucblauben \ üdí. szállító. J 0 Raktárak: Nigy KliiMl Beius József gyógyszerész. Rosenfeld Ad C OFesselhofer József. Baro«: Dorner 8. C«ákt«r»ya: Gönc» L. gyógy. Upotyárttt: £ Bororica Ad. KMZtJwly : Schlei/er fia. Kiracsd : Rát* János. Marczal! : lzztl Ferd. „ 0 Szifftvár: Szalay Jóasef. Zala-Efsrszeg Hollóey J. gyógyssarész. wwwwwwwmwwww EDDIG MEG FELULMULHATLAN a MAAGER W.-féle .-r -I 08. kir. Hzabadalmázott, valódi, tiszta, '' T Csuká m hj-olaj Maager Vilmostól Bécsben. Ai orvosi tekintélyek által megviisgálutott éa köliy-uyen emészthetősége folytál! gyermekeknek ia ajáulható, mert a legtiaatább. I"« jobbnak aliimert eanr: mell- tüdó-bajok, görvély, daganatok, kelések, bőrkiütések, ral-rlgybajok, gyengeség stb. ellen — egy Uv»g ára 1 frt. — kanbaió gyári raktárban : Jiémben, Heumarkt 3 *Mám alatt, valami ít aa Osztrák-Magyar birodalom legtöbb ¿a jobb oevü gyógyaser-táraibao. Féoaett Icapliató: Kováoa M é« Sipőca látván gyógytárában; Heeb Vilmos — Spitzer Sándor éu fiai kereekedóeóben. ____ 2320 8-12 Dr. ■Ikoiasch Károly-féle A legjobb aaer gyomor-gyengeségekben, bi-spanyol deglelóa, ideg bántalmak b utóbetegaégek Ch I n a b • r ellen Kgy öreg ára I frt 50 kr. Dr. Hlkolasch Károly-féle /--Kitűnő batáau aton betegaégekbeu. melyek spanyol vórasegéoyaóg, v»gy ross vér»fll Baármaioak, vaatartalau ohlaa bar. Egy ttveg ára I frt 50 kr. Dr. Mlkolasch Károly-féle Rendkívüli aaer mórgea dagadtok, a gy<>- spanyol mor lasau működése a aa ebból asármaió be- pap lll-btr. tegségek ellen. Egy Sveg ára I frt 50 kr. Dr. Mlkolaseh Károly-féle A legbiatoasbb aaer a gyomot* mflurtdóeóre spanyol ne.o ba''ó aservek íalUdiiés^ül Egy üveg piptnkir. ára I frt 50 kr. Dr. Mikolasch Károly-féle A legjobb aaer gyomor- éa ból-katbarua, panyol valamint egyéb betegségek ellen. Egy üveg rhabsrbar a-b a r. ára I frt. 50 kr. Főraktár Ausztria i Maiyarorsi&nra ibfe (Qaliczia és Bnkofina kivételével) Maager Yltamaál, Wm> 111. lemar&t 8. HIRDETMÉNY. A „Muraközi takarékpénztár részvény-társaság Csáktornyán IM évi reiiBs Hinllísit folyó évi marczius hó 14-én délután 3 órakor saját helyiségében tartja meg, — melyre a t. cz. részvényesek tisztelettel meghi- vatnak Tanácskozás tárgyai: 1 kz Igazgatóság és felügyelő bizottság jelentése 2. A zárszámla beterjesztése — és a nyeremény mikénti felosztása 3, öt igazgatósági tag ós a felügyelő-bizottság megválasztása 4 Netáni indítványok. 5. A jegyző könyv hitelesítésére két részvényes megválasztása Kelt Csáktornyán 1885. évi február 13. SZABADALMAZOTT 6ŰZM0ZD0NY ÉS GÍZNOZDONYBYAR C. Schrancz és 6. Rődig^er« Wien X. Dampfgasse No 15 • tii J ^ \ Az igazgatóság. A választisi jog gyakorolhatás* tekintetéből, az alapszabályok 69. § a értelmében, a tisztelt részvényesek ezennel felkéretnek. miszerint részvényüket, a közgyűlést három nappal megelőzőleg az intézet pénztárába - délelűtti órákban letenni szíveskedjenek. 2433 2—3 ajánlják mint különlegességet a mellékelt rajisierinti mozdonyokat-töl egész 20 lóerőig. [Ily mozdonyok 2 év óta 100-on felül vannak forgalomban s rólnk több illetékes szak-férfiaktól eredó bizonyítványok fe-küsznek kezeink között, melyek sze • rint ezen mozdonyok az ujabb kor legczélszerübb, legolcsóbb és legállandóbb üzemerejü gépei, melyeknek | felállítása lakházakban s miihelyekben az 1883 évi márczius 1-én kelt határozat 68. §-a szerint, hatóságilag engedélyezve van. Gzen mozdonyok nagy száma áll Özemben malmoknál, czementgyáraknál, bányákban, deszka fürész gyárakban, géplakatos műhelyekben, és szövődékben, paszomány gyárakban, villamos készülékeknél, könyv- és könyomdákban henteseknél, hámorokban, surrogat gyárakban, szappan főző dékben, keményítő gyárakban, esztergálos műhelyekben, asztalos műhelyekben, czéma gyárakban, serfőzdékben és kalap gyárakban. 2*0 8 8- 12 Bizonyító iratok és elismerő levelek fennti mozdo-nyokrol és illusztrált árjegyzékek, Ingjeil és bérmentve. Savanyu-Kút STEFANIA Koronahatagnő forrás. Triászt 1SO Szénsavdús, természetes, égvényes ASZTALIVIZ egyúttal gyógyvize a légtő szerveknek, gyomornak s hólyagnak. A krondorfi viz legtekintélyesebb vegyvizsgálóink szerint mennyilegesen az első helyet foglalja el a birodalom ég-vénye- savanyu vizek fölött 2451*2—20 IV Kutrállalk sók Krondorf Karlsbad mellett Raktár Magy-Eanisaán : WEIS8 Ustv ''+tknH. Kapható minden áarányris kereskedésben rendéglóben. * t xx t x xxx / N a g y-K a n i z s a város tanácsától. Kg. 84. Pályázati hirdetmény. / Nagy-Kanizsa, város rendezett tanácsa által ezennel köz-hirré tétetik, hogy a 150 frt évi dijjazással ellátott városi állatorvosi állás megüresedvén, pályázat utján fog betöltetni, Felhivatnak tehát mindazok, kik őzen állást elnyerni óhajtják, hogy képesitésük- és eddigi gyakorlatukról szóló bk zonyitványaikkal felszerelt pályázataikat a v. tanácsnál f. évi márczius hó 12-ig adják be, inert a később érkezettek figyelembe vétetni nem fognak. - * —v # Megj egyeztetik, hogy a megválasztott által az állategészségügy terén elért eredményhez képest a fizetés felemelése kilátásba helyeztetik. 24328-3 Kelt Nagy-Kanizsán, 1885. évi január 27. A városi tanács. Wajdits József könyvnyomdájából Nagy-Kanizsán. |
