* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 15.48 MB | |
| 2015-01-28 09:46:34 | |
 | |||||||
Nyilvános  1227 | 3728 | Zalai Közlöny | Hetenként egyszer, szombaton megjelenő vegyes tartalmú hetilap Zalai Közlöny 1896. 045-048. szám november A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével. NAGY- 1896. november 7-én. 45-1B: BZ&m. MlifiBtttti éri Ltémt tm . . . » frt - kr F« éw» . . . . J frt 50 kr Kw«UiIt . . 1 frt 25 kr. tfjii uu 10 kr. BIRDTTSSEK £, kuááoe petjuorian 7, miaodasor 6, a mioóea további torért 5 kr. KYILTTKBBKN pnjt aoroakevt 10 krtrt réteuwk ki. íinatari il.et*k mjodc» efyea k,rdeloe«rt 30 kr. feetudc na WXY. évfolyam. ZALAI KÖZLÖNY. Alap szellemi réaxét illető ■__ den közlemény a felelőt «zerke«t5 nerére, u réixt illető kó*- lemények pedig a kiadó ne-Tére címzetten Nagy-Kinizsin bérmentve intézeodők. Bérmentetlen levelek nem fofad-Útnak el. KéxIraUk tíh ■ küldetnek A n*gyk»ni»ai „Ipar-Testület", pagy-kanirsai Takarékpénztár részvény-társaság\', & .Kotori takarépénztár részvény-társaság*, a ,nagy-kanixsai- é« galambokiönkénte« töröl tó-egylet-, t .nagy-kanizsai kísdedDerdó egyesfllef ^ ¿ntgy-kani«sai Uoitói jiráskör-, i .nagy-kanitsai ktresxtény jótékony nőegylet* n ksnizsai ixr. jótékony nőegylet-, .szegények tápintézetes .katonai hadastyán egylet« a »soproni kereakedolmi iparkamara" nagykanizsai külrálasitmányának hivatalos lapja HETENKÍNT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTA.LMU HETILAP. Irodalmi s Művészeti Kör. (vh) Misfél éve mukk. hogy néhány szerény újságíró összegyülekezett oly célból, hogy * város és annak vidéke irodalompártoló és irodalomkedvelő közönségét összegyűjtse ét hogy irodalmi egyletet alapítson. A minden szervezet hiján szűkölködő lelkes társaságnak azon szerencsés eszméje támadt, hogy az ügynek oly férfiat nyerjen meg, & ki intézkedéseitel ennek a szerrezetlen társaságnak alakot ad és agy belső, mint külső összetartozőságát rendezi. Ezen lelkes gyülekezetből származott a Nagykanizsai Irodalmi és Művészeti Kör és ennek a körnek első elnöke Sümeghi Kálmán volt. a kinek szervező tehetsége, eszméiben gazdag szelleme a körnek életet adott. A kör, mely jelenleg egy irodalmi és művészeti szakosztályból ali, nemcsak abbeli köreteléseknek tett eleget, hogy közönségünkben az irodalom és művészet szeretetét ébren tartotta, hanem zászlaja alá csoportosította mindazokat a férfi lkat és hölgyeket egyaránt, kikaek érzületéből a nemesebb társadalom iránti szórakozások, hajlamok gazdag foTTá-sokban fakadnak. A mit az irodalmi és művészeti kör igazgató tanácsa, a közönség lelkes támogatásával véghez vitt, teljesen megfelel az irodalmi és művészeti kör kitűzött céljainak. Irodalmi és művészeti előadásokat rendezett, felolvasásokat, hangverte-gveket tartott, ingyenes előadásokkal szórakoztatta a nagy közönséget és nemzeti ünnepeinket kegyeletesen ünnepelte meg Hogy nyilvános könyvtárt és irodalmi műveket még nem szerkesztett, annak mindeddig az idő rövidsége volt ax • oka. Két izbea megünnepelte március 15-ét. A Nagy- Kanizsát meglátogató művészek iránt lerótta azt a figyelmet, melyet ilyn országos hiríi művészek megérdemle-nek. A rendezett estéken összejött összegek egy tetemes részét pedig egy Deák Ferenc emléktábla .lapjára tette le és talán nemsokára bekövetkezik azon időpont, a mikor a haza bölcsének emlékét városunkban megülhetjük. E mellett az ér folyamán társas összejövetelekre is alkalmat adott tagjainak és meghonosította az ének művészetét, melynek ennyi éteken át otthona Nagy-Kanizsán sem is volt. Nov ember 15-én tartja első közgyűlését, melyre fájdalom már is egy nj elnökválasztás feladata háramlik. Sümegi Kálmán elhagyja városunkat, hogy szélesebb hivatás körrel bíró állását Szegeden elfoglalja. Nehéz lesz méltó ntódot választani, nehéz pedig azért, mivel társadalmunkban kevés az olyan személyiség, a kiben meg volna a tehetség, hogy sxéjjelhuzó társadalmunkat saját személyiségének varázsával összetartsa. De talán a kevesek közül is fog találkozni valaki, a ki áthatva a társadalmunk kulturális missziójától, erre a nehéz vezérszerepre vállalkozik. Szerencsés auspiciumok között indult meg a kör, vajha sikerülne megtalálni a vezért, a ki ezt a nemes célokat istápoló egyesületet az elnöki krízisen keresztül vezeti. Az elnököt nemcsak azon tisztség illeti meg, hogy a gyűléseken elnököljön, hanem, hogy a gyűlésekbe életet öntsön. A bölcs elnöktől függ a kör jövője. Tiszta szívvel és nagy lelkesedéssel fogott hozzá az első elnök társadalmi életűnk fellendítésének művéhez, merengő és tévedező tekintetekkel keressük az utódot, hogy az öt hiven követő csoport élére álljon. Myilt levél a nagykanizsai választókerület t uabaéeJmi p*rti ptlgtrftriwi.\') Visztek Polgártársak! Zászlónkat a szerencse nem követte, I £e csüggednünk azért nem szabadi Igaziig éa szerenese nem is mindig, sőt talán nem is gyakran járnak karonfogra egymással. De a szerencse rau landó, az igazság pedig halhatatlan Csak én buktam el. — a mi mellékes — de elveiok győznek; a mértékletes azabadelvűség kerületünkben vesztes maradt, — de győzni fog széles e hazában 1 Az alkotmányos küzdelem végével némuljon el a keserűség, a versengés mindenütt, egyesüljünk mindnyájan a haza szeretetében, a haza szo gálatér*. Köszönöm Önöknek magasztos bizalmukat, ezt én mindenkor életemnek leg szebb sikerei közé számítom. Nem veszett kárba \'.elkés barátainknak batárt nem ismerő önfeláldozásuk;\' megtermékenyíti az a jövőt, a bonfisziveket Övék bálánk és köszönetünk; lelkemet fölemeli az a ludat, hogy ök igaz tgyért harcoltak szent meggyőződéssel, s hogy nekik e Z" e 1 é g. Isten áldja meg hazánkat, Isten áldja meg Önöket s e kerüiet minden polgárát békével és felvilágosodással I Nagy Kanizsán. 1896. október 29-én. Tisztelő polgártársuk SZÜTS MIKLÓS. Uj iparvállalat Fiumében Fiome, 189«. nov. 4. (—zker.) Kikötővárosunk a közel jövőben emelkedésének bizonyításaként oly vállalatul fog gyarapodni, melynek feladata lesz iparunkat egy uj téren független: jni a külföldtől, s oz a .Fiumei Kakaó- éa Csokoládégyár Részvény-Társaság." Szinte eléuk tolul azon kérdés, vajjoa a külfö dl tőke mennyire van érdekelve az uj gyárnál, mert sajnor, megszoktuk már hazánkban az ilyet (?); a felelet azonban teljesen megnyugtató, m6rt e vállalat kizá-őlag^iagyar tőkével alakult. •) HuK tzimankr* kéaón érketeU Sterk Kezdeményezője a .Fiumei Hitelbank R T *. mely intézet nagyon üdvöseo szolgálja már hosszabb ideje iparunkat, miután a fogyasztói körben legelőnyösebben ismert fiumei rizs éa rizskemé nyitó, továbbá a finomított kőolaj és melléktermények áruba bocsátásával foglalkozik az egész monarchia területén, eőt a külföld és tengerentúli országokba is magyar gyártermékek kivitelével foglalkozik. E bank, jél megmérlegelve a gazdasági körülményeket, sikerrel indította meg a .Kakaó- és Csokoládégyár" financiozását a a 200 000 frinyi .lap tőke biztosítva van. A gyár építésénél, bereudezésénél és az áruk minőségénél a kűilöld e nemű nagy vállalkozásai any-nyiban szolgáltattak mintaképet, hogy azoknak termelési viszonyaié a saját viszonyainkhoz alkalmazzak és igyekeznek a technika e téren elért vívmányait az uj gyárban is érvényre juttatni. Jelenleg az építkezések nagyban előre haladnak, a a gyár jövő évi; január elejével működését megkezdi. Természetes, hogy náluuk ily njnemü vállalkozásoknál az állam pártfogására szükség van, s ez esetben annál is inkább, mivel e gyér — mint fent emiitettük — bizonyos tekintetben úttörő iar Sikerült is a keresk. minisztériumnál kijárni a vasut-tarifai, vám s egyéb ked vezményeket. Kikötővárosok gyárai mindig bírnak oly előnyökkel, melyeket belföldi iparvállalatok részben vagy egészben nélkülöznek. S ugybisszük, ha nagyobb tengerpartunk és több kikötőnk lenne, gyáriparunk is magakabb fokon állana. — Hamburg pl. aemcsak a világ egyik első kikötője, hanem gyárváros. is. Anglia óriási tengeri kereskedelme emelte gyár iparát is a legmagasabb fokra. A kikötői gyárak a nyarsaoyagot — ba, mint esetünkben, gyarmatárukra vannak utalva — egyenesen s nagy költségmegtakarítással a termelő helyről kapják meg; a vasúti díjszabások rendesen a kikötök reláció jábau mutatnak fel legtöbb kedvezményt. Mind e körülmények azt mutatják, ho&y gyáraknak s különösen e gyárnak, létesítése Fiúméban egészséges vállalkozásnak tekinthető. A k.kao és csokoládé nem lévén oly tömeges fogyasztási cikk, mint pl. a petróleum, az a kérdés merül fel ismét, számith.toak-e ezen gyár ter- meivényei elegendő fojy«sztásr«? — A kakaó s különösen a csokoládé, mint cikkek — már régtől fogva ismeretesek hazánkban, bár csak a lakostág magasabb intelligenciájú és igényű részénél. Azon termékek, melyeket eddig fogyssz-tottak, igen oekély kivétellel, külföldi gyártmányok voltak. Igaz ugyan, hogy az uj gyár versenyképessége a külföld régi jóöirü cikkeivel szemben eleinte nagyon próbára less téve, de tekintve a f\'ntemlített modern berendezést, az elegendő tőkét 8 szakavatott közegek megnyerését, tekintve továbbá a hazai vállalatok iránti rokonszenvet és az árak bizonyára alkalmazkodó színvonalát, a gyár fellendülése s gyártmányainak mél-tányolása iránt jó reményekkel viseltethetünk. Mint fogyasztási terület nagyon g7ámbaveheiő kontingesnek tekinthetők Horvát , D.lmátország, s a Balkán ál-limsi is. A gyár védjegyül haszná\'ja a barna elefántot, melynek fehér alakja oly ismertté telte a fiumei rizskeményitöt Nemsokára forgalomba bocsátja az .Elefánt kakaót" és csokoládét, továbbá a. finom cukorkákat. A kiállítás bezárása. — Saját tudóiitóaktól. — Budapest, november S-io. Verőfényes tavaszi nap volt, a kiváu-csiak százezrei tolonguk a hossza And-rássj uton, midőn a király fényes udvarával megjelent a kiállítás megnyitásán Ünnep volt, igazi ünnep melynek tudatában minden magyar sziv hevesebbe«* verf. Egy hatalmas tündér város emelkedett hihetetlen gyorsasággal a városligeti tó környékén keletre terjedve. Igazi regevilágok csodás alkotásai: paloták és gunyhók, fény és pompa, mit a magyar a múltból fenntartott és a jelenben alkotott, ott hordta össze, melyből nemcsak magunk, de az egész világ megtudta, hogy él a Duna mentén egy parányi kis oemzet, melyet a viiág mozgató harcok du ó vészei meg-megtéptek olykor, és a mely mégis egy utoa halad a müveit világgal. Mintha cs&* álom lett volna mindez! A városliget szerte futó utait szegélyező terebélyes vadgesztenye és platán sorok zizegve hullatják sárgult lombjaikat és ebbe a fájdalmas elmu- T A R C A. PetM, mint kízlegeny.*) Petőfi 1839 szept. 6 án lépett be a Gollner-féle. jelenleg Ernő főherceg nevét viselő, 48-ik gy.logerredbe, mint önkéntes újonc b az első századba sorozták 1504. sz. alatt. Szolgálati ideje 6 évre szólt. Az egykorúak, kivált dr. Saas István szerint majdnem csoda, bogy bevették, annyira sápadt, vézna kinézésű volt, bárba általában testalkata erőtsebb s tűrésre kitartóbb vala. mint a milyennek látszék. Soproni katonátkodáaáról, hol az 1839/40. év őszét és telét (szept.—márc ) töltötte, Bayer adatain kívül főleg Orlay és dr. Sass emlékeznek meg, bárha jegyzeteikben jellemző módon nem emiitik egymást a költő soproni barátai között Dr. Sass azt mondja, hogy vágyva-vágyták ót megismerni, ő egykori szent-lőrinci Unulőtársát, a többi tanulók azt a Petrovics-. l, a ki színész volt, már számos kalandon mect át, ismerte LendvaynéC a legelső színészeket, látta-Vörösmartyt,. Bajzát. Az érdekeltséget még növelte a szegény katona elhagyott hetyzete előbbi hány.tásai, az >z elkeseredés, mely a hadsereghez űzte s végre azok a túlzások, melyekkel sorsát kiszínezték, vagy •) Ferenc, Zoltán S kötetes n<T mű-vétói: Petőfi életrajz. (Bpest, Fn-kli». Társ ni .1 18»6. ár. kotedea « frt 50 kr; ,mi-artk ki e íejwetei némileg rövidítve. Ai klu-liooa írdeken kivel uétt ia érdeke, e iául.t, mezi P . t &fi . ai káuezrednakbeo aaolfált. soha sem történt kalandokban szerepeltették, melyek annál több hitelre találtak, minél kevésbbé valának igazak. Végre egy őszi délután megláthatták Németh Jancsi tanulótársuknál s a való-sag természetesen meghazudtolta a szállongó híreket. . A szobába létemkor, írja dr. Sass, szerényen meghúzódva, festetlen diákládán üldögélve találtam egy fakó >rcu, mohodzó bajuszú, vézna kinézésű egészen igénytelen katonát, ölében lógatva fehér vállszíjáról lecsüngő szn-ronyát Köszöntésemre katonásan felállt, oldalára hutá fegyverét s érdes tenyerének szorítása, testalkatától elütőleg, edzett kezek erejét érezteté velem. Sárga pitykés, zöld hajtókás monturja, nadrágja, csolnakszerü bakanasa ugy totyogott rajta, mintha nem is rá szabták volna; egyedül nyakszoritója állt feszesen, főipeckelvén vékony nyakán ülő fejét, melyen a rövidre nyírott s felálló sertehaj, — mely sötétban dörzsölve akárhányszor szikrázott — beesett src, fekete bőrszín, élénk két barna szem! mint régi ismerősök jelentkeztek előttem." Kérdezősködéseikre aztán futólag elmondta élte főbb mozzanatait apja ki-tagadását, a színházi nélkülözésekkel telt s mégis „dicsőséges napjait," rö viden az okokat, melyek1 miatt katona lelt; de mindezt a szánakozásl kizáró modorban. Ei megfelel a valóságnak. Orlay és Szeberényi ugyanazt mondják, hogy bár mélyen érezte nyomorú helyzetéi, büszkén viselte sorsát s legföllebb humorizált rajta. Ily humoros hangulatában egyszer Hankovszky Miksa volt aszódi tannlótársávai találkozott as utcán, a ki fűszerárukkal megrakott kis szekeret húzott. - Hát te mit csinálsz itt? — kérdé tőle megütközve. — Inas vagyok egy füazerkereskedönél, — válaszolt — No öcsém, felelte rá, sajnállak,\' nekem is rossz dolgom van ugyao, de mégsem cserélnék veled. Jellemző a másik, szirtén Orlaytól elbeszélt eset. Egyszer t i olyankor ment épen hozzá, midőn egy vtbizako-dott úrfi látogatója volt, kiknek társaságában amúgy is mogorva szokott lenni. A vendégoek feltűnvén ez, tréfálkozva bús magyarkának nevezte Petőfi e szóra föllobbant, mint a puskapor. —- Tudja ön, kik voltak azok a bús magyarok? — kiáltott rá, — ha nem tudja, m.jd megtanítom én, hogy máskor tudja, kinek ossza e címet i — mire forma szerint megtámadta s az menekülni volt kénytelen. Ez az utóbbi eset jól rajzolja büszkeségét, mely.yel terhes szolgálatát panisz nélkül viselte. Pedig nsgyon terhes volt, mint általában a közkatonáké Végzett iskolái, tanultsága szálka volt mivelet-len káplárja szemében a ez nehezité helyzetét Társai pedig majdnem üldözték, mert kerülte őket, mi csak természetes, ha elgondoljuk, bogy a hadsereg e része akkoriban kivált kötéllel fogott szolgalegényekből telt ki. Teendőiről\' maga ia megemlékezik üti jegyzetei-ben (1845): .Strázsáltam vagy főztem a ku-koricagomtjócokat közlegény társaim számára, s mosogattam a vasedényt oly téli hidegben, hogy a mosogatóruha ujjaim- hoz fagyott s. . a káplár .menjen kendl\'-je lehajtott a havat kihordani a kaszárnyaudvarból;" vagy hevert az őr-szoba meztelen faágyán, hol mint de Manz báró, az egyik oldalát maga alá tette derékaljnak s a másikkal beta-karódzott.j És bárha mindössze abból a 21 frt ,Handgeld"-böl, melyet beállásakor kapott 3 napi 6 krajcárból élt, kölcsön soha sem kért, sem segélyt el nem fogadott A tanulók lakomáin azonban szívesen vett részt Orlaynál és Sassnál egyaránt Orlay és három lakótársa, ha kaptak valamit hazulról, ót mindig meghívták. Ilyenkor humoros kedvben túltett mindannyian. Megtörtént, hogy anyja neki is küldött egyet-mást; azt szintén a jó barátok közt költölték el. Egyszer meg papírba gyűrt csomaggal lép be Orlavhoz. .Nesztek, mond. én is megtraktállak egvszer benneteket" — s s papírból fekete, száraz, profontjt tett az asztalra, melyet újsága miatt jóízűen fogyasztottak el. Katonai életéhői több máa, részint humoros, részint komoly esemény emléke maradt ránk. Szeberényi elmondja pl., mint tőle hallottat, hogy miként oktatta a káplár a gyakorlatokra. — Tudja-e kend, — mondá, káplárja szsvait idézve, — tudja-e kend mi az a stéling? — Nem. — No hát a stéling a katonának az a stelungja, a melyben áll. Abb.n az idibeu a katonák még párosával feküdtek egy ágyban. Az ó hálótársa egy cigányfiú volt. Jobban nehezére esett azonban az, hogy takaródén túl gyertyát égetni nem volt szabad; ő mindazáltal feje felett függő szuronya karikájába gyertyát illesztvén, talán kapitánya engedélyével, mint Saas sejteti, — midőn társai már aludtak, olvasta az iskola könyvtárából kapott könyveket Egyik társa egy«er ilyenkor oda lopódzkodott s elfutta gyertyáját, mire dühében szurooyát dobta utána, mely szerencsére csak az ágyba fnródott. Másnap után a sok baka örömére kurta-vasra verték ,a tintanyalőt," a miot őt hívták. Ez években a soproni pósta az u. n. .három ház" Bzélső szárnyában volt elhelyezve. E ház a dr. Schetzel Andrásé, egy silentinmra Ítélt ügyvédé volt, ki e miatt szűkösen élt komor agglegénység-ben. A pósta előtt számtalanszor állt őrt a szegény katona éjjel-nappal, egyfolytában két órát szaladva föl . alá a dermesztő hidegben a keskeny fapadlóg, vagy meghnzódva a süvöltő szél ellen a faköpönyegben. Schetaelnek feltűnt a vézna alak. kérdezősködni kezdett s mély részvét fogta el szenvedő társa sorsán. E részvét még nőtt, midőn egvszer ót Horatius olvasásába merülve találta s ezóta a soroüldözte ügyvéd és ifjú költő közt valódi barátság kezdődött. Az ügyvéd ebédre hívta meg, v.gy gyakran az estéket töltötték együtt és kétszeresen sajnálta, hogy szűkös helyzete miau nem segíthet rajta. Ugyat e télen történt, hogy Liszt Ferenc hangversenyezve járta be az or ÜIV. ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY 1896. Nt VEM13ER 7-én. lasba mintha egy nemzet szomorú sóhaja is belevegyülne. Hisz aéhány nap múlva lerombolnak oda kGnu a ligetben mindent, mi eddig diadalmasan hirdette a magyar haladást, a magyar tudást és a büszke magyar önérzetet. Egy kissé szorult szivvel ballagtak ki az emberek kedden délelőtt & kiállítás területére. Hiszen mindenki tudta, hogy egy szép, egy nagy haldokló utolsó piila nata közeleg. Még az öazi nap is kíváncsian melegítve lépett elő a szOrke fellegek mögül, még egyszer elönté lényéé sugár kévéit a mi büszkeségünkön melynek emlékezeténél melegedhetünk fel csak ezután. Tizenkét órakor egymásután robognak ki a féuyesebboél-féayesebb fogatok. Az ünnepélyek hatümaa carrokáoak emelvénye rendkivQi pompásan volt feldíszítve ez alkalomra exotikus növényekkel és drága drapériákkal, melyek hullámosan zárták körül az egész tért. A csarnok tizenkét órakor szorongásig meglelt a meghívott közönséggel. Ezer meg ezer ember hullámzott künn a csarnok előtt, és belül ugyanannyi. Az emelvényen ott álltak társadalmi és politikai életünk legkitűnőbbjei. A bezárási ünnepség pontban 12 órakor vette kezdetét ^fcmidt József min. tanácsos, kiállítási izgatónak Dániel Ernő keresk. miniszterhez intézett be-szédével, melyet megrázó éljenzés követett, ugy, hogy Dániel miniszter csak percek multán juthatott szóhoz. A miniszter .Éljen a királyi\' felkiáltással zárta be beszédét, mit szűnni nem akaró éljen riadal köve etL Aztán mindenki sietve, lázasan járta be mégegyszer a kiáliitást, biszen holnap már véget ér ez a ragyogó ez a tünde szép álom, mely hat hónapon át oly boldogan ringatta az egész magyar nemzetet karjai köxött. Este kilenc órakor megszólaltak búgva a gázcsarnok melletti nagy harangok . . . Eltemették már a kiállítást és amint kiléptem a fókapun, oly hideg borzongás futott végig rajtam, mert a távolból már hallani véltem a romboló csákányok első hatalmas csapását ... A testi neveles fontossági, kiilö iti)8 tekintettel a «zQ oi híz«--1*) Irta: KOVAT3 MIKLÓS. Ha az emberiség történetét figyelme-sen vizagáljuk, minden lépten-nyomon véget érni uem akaró ellenmondásokra találunk abban. Ma ezrek áldozzák éle-tűket oty igazságokért, miket holnap úgyszólván a levegővel szívunk magunkba. A társadalom küvl a természettel, a nagy igazságokkal, az előítélet a felvi-lágosuftsággal — és emberöltő emberöltő- után múlik, míg egy-egy nagy igazság közkincsedé válhat. - A sok példa közt alig találhatnánk erre ékesebben szóló bizonyítékot, mint épen a testi nevelés történetét. — Hogy milyen kicsiny az ember, éppen a történelem mutatja meg. Mig másfél évezrednyi rövid idő-kő* alart, (mert biszen a természet nagy céljai folyamában elenyészően kiesi idő egy ezredév) kétszer jutott e téren a legnagyobb mértékben ellenkező szél-ső ségekbe. Még alig áldozott le a klasszikus meíig fényes napja, minek sugarai egy derült világot áraaztottak el lényükkel, •) Felolvastatott a aatykaaiaaai tanítói já-ráakörnek 18»« évi ápril so-án Gelae-Szigeten tartolt millennána közgyűlésén szágot s mint szülővidéke fővárosát, meglátogatta Sopront is ét hangversenyt adott. Ennek hirt fölzaklatta a várost, mindenki hallani akarta a Petőfi égett a vágytól, hogy szintén ott leheasen. szigorú kapitányt azonban nem adott rá engedélyt. Ekkor az Orlay polgári öltözetét vette r»l a engedély nélkül vett részt a hangversenyen. Az eset kitudó dott s a büntetés nem maradt eL Ha azonban a durva környezetben katonaélete sirár volt, helyette kárpótiáit talált barátaiban, Fik egyszersmind önművelődésében is segítették Legközelebb állt Orlayboz éa lakótársaihoz, kik közű! kivált Nagy Imrét, a későbbi történetírót és LanUy Sándort aaerette. Utóbbi korán, 1843-ban halt meg a midőn Orlay ezt neki mint akkor debreceni színésznek megirta, ut felelte ri: .caak most érzem, mennyire -fcerettem öl* IU ismerkedett meg ut&bí áldó-zatra-kész barátjával, Pákh Alberttel, ki vele egy évben Rozsnyón átsietett s szintén evangelikua volt. Pákh megelőzőleg Miskolcon, Iglóo éa Lőcsén tanult: Sopronba jővén, munkát tagja és re\'onnálója lett a Kiss János által ott még 1790-ben alapított a hazánkban a maga nemében első iskolai magyar-tár aat ágnak. Ez időben (1838 éta) He-tyéai Ltazló volt a kör elnöke, dr. Saas könyvtárnoka. Pákh pedig 1840 elejé- < hol Apolló és Vénusz voltak az ifjúságot nevelő bölcsek mintaképei, tehát a szép testben lakó azép lélek, — bekövetkezett egy sötét, elfogultságokkal teljes idő, a spekulatív bölcsészet, a valláai fanatizmus, az aszkétizmus kora. És megvetés tárgyává vált az .Isteni lélek* székhelye : a test. És u elvadult, sanyargatott, elha nyagolt testben épp oly szellemvilág lakott, víziók a tulcsigázott idegrendszerzavart képei gyötörta, — és a mí felköltötte ai emberben mindazt az állatiasaigot, a mi abban azon ok óta szunnyadt. Ét oí elérte végét. Lassankint hajnalodni kexdett a taélleai éjszakája is. M> a humánizmus napja sűt. Csak az emberiség árja legmélyéiben uralkodik még a sötétség Hanem ott is derengésre válik már. És mintha t klasszikus idők su gára lopóznék a reális eredmények alapján álló .anyagias\' é.etelvektől áthatolt társadalom legébe. A míthos; valóra válik Az emberi test tökéletes szépségében imádott Isten-eszme megtisztulva megnemesedett^n kerül ki a sötétség kohójából. Locke angol filozófusé az érdem -azon elv felállításában, bogy a test nevelése egyenértékű legyen a lélek nevelésével. Nagy igazság vok, tehát — nagy ellenzésre is találL Esy Rousseanra volt szűkség, hogy érvényesülhessen. És a testi lelki harmo niát követelő nevelés lángtollu írója nyomán megindult az utiörő mozgalom. Egy rövid emberöltő alatt ledőltek • i-zízadok épitette sötét bástyák. Sv.ijc és Németország voltak az úttörők. És ettől kezdve rohamos haladás állt be. Természetes, mig mai megtisztultságát elérte a tan és terjeszti áldásait, kinövésekben sem/ volt hiány. Mikor e kinövésekben odáig jutott a tulbutgóság, hogy csak a test nevelését, ápolását tartatták fáradságra érdemesnek — a lélek rovására, akkor léptek fel a pedagogasok után az orvosok, élükön a higiénia atyjával Hufelanddai. És a.\'ó\'a a hármónia teljes. A testi nevelés footossága ma mtr egé*z nagy horderejű voltában elismert dolog. Hacem azért tokát vétkeznek ellene korunkban is, és legtöbbet * gyermek teati nevelése terén Boppaot feladata van a gyermeki agy-velőnek. Semmi foglalkozás nemben, az élet egyetlen más szakában sem fejt ki több tevékenységet az ember agya. mint a gyermekkorban. A megkülönböztetés, az ítélés, a valódi fogalmak utén az elvont fogalmak mindekkor indulnak fejlődésnek. A fogalmak mindenikére kiterjed a gyermeki agy munkája. Ehhez képest a későbbi évek individuális szellemi élete valóban kevesebb követelményt fűz az agyhoz. Mi természetesebb mint az bogy e szertr fontosságához mérten. nagy gonddVf kell annak helyes kifejlődése felett őrködnünk. E fejlődésre első rangú fontossággal bir a \'táplálkozás. A fiatal anya a kisdeddel való bánásmódról taláa anyjától, talán a szomszédáétól naf.y jából már hallott valamit. De mire tanítják ezek? Csak azokra az egrügyűségekre, íerdeségekre, amiket maguk tudnak. Az észszerű táplálásra sem tudják megtanítani, mert maguk is azt hiszik, bogy valahányszor sir a gyermek, mindig éhes. így után vagy kell, vagy nem kell, tele tömik a kisded gyomrát, mi sokszor nagy betegségnek leaz forrása. Az észsze rütlen táplálkozást első sorban igen sok betegség előidézőjének tekinthetjük. Legáldásosabb tápláléka a gyermeknek az tői .titoknok\' a és Szünórák c. irott lapjának szerkesztője. Nemcsak a barátság tehát, az irodalom közös szeretete is egymáshoz vonzotta őket. Pákhkal néha eljárt a tanárik előadásaira, a [ társaság könyvtárának pedig nem volt szorgalmasabb olvasója, mint ó. Kivált az A\'henaeum ot s ennek 1840-ig járt melléklapját, a Figyelmező-t, állandóan olvasta; lépést tartott az irodalom fejtésével; a legjelesebb müvekből egyszerre 3—4 et vitt magával köpönyege alatt. Használta a német társaság könyveit ia. Schillerrel itt ismerkedett meg alaposabban, kinek lyrája »olt ia rá hatással pályája kezdetén. A mindig első sorban kedvelt Horatiuson ás Vörösmartyn kívül Jósika hatott rá újszerűségével s a ka lönböző zsebkönyvek is olvasmányai voltak. Nem lehetetlen, hogy néha réazt vett a társatág ülésein ia, noha nem vo t tag a nem működött. Tag egyébiránt Orlay sem volt még; mert etek caak felső osttályutk lehettek. Ezért Írja Orlay, ök többen az algimnáziumból egy kisebb kört^ alkottak, melyben Petőfi isolvaaott fel pár TsMt Volt emlékkönyvük i>, melybe a jelesebb műveket a igj Petőfi pár kő teményét is beírták. E kia kör két évi fönálláta után megszűnt, uem lékkönyvet Lantay a nagyobbik társa ságnaV adta át me;őrzéa végett; de anyatej. Statisztikailag ki vau>utatva, hogy 100 olyan gyermek kőt&l kiket u anyjuk stoptat, elhtl az elsó évben 8, 100 közül, kiket dajka szoptat, elhal 29, a mesterségeset tápláltak közül pedig elhal 66. Az anyatej sterepéről, miután ez adatokból láthatják annak nagy fontosságát, e téren felesleges volna stámttltnszor elmondott dolgot itt iemé-telnünk. Ht u anya maga nem táp lálbatja gyermekét olyan akacályok következtében, mint az idegbajok, szívbaj, epilepsia, vagy egyén bajok, pl. tuberkulózis következtében, válasszuk meg tg godalmas gonddal a táplálási módot. — Ritkán akadunk minden tekintetben egészséges dajkára. Aránylag kevés uon esetek izámt, mikben egy dajka tején nevelődik fel a gyermek. Éi semmi tincs oly káros katásaal a gyenge fizikumra, mint a változtatás. Nagy rővidiitó-ág ksllene ahhoz, hogy azt higyjük: e vál tozás semmi egyéb következményekkel uem jár, mint pár napi gyomorbajjal, mit a .in ás természetű" tej idéz elő. Harmadsorban pedig az esetek 60*/,-ában pusztán tápláló, .állat*-aak tekint* a dajkát Ha ügyelnek iá ez csak any-nyibantörténik, hogy .mindig jóllakjék.* Táplálékait pedig legfeljebb annyiban ellenőrtik, hogy ne igyék soktt, stoká-stirt, lelki élete nyilvánulásaira, teste ápolására semmit se ügyelnek. A tiszta fágot legföllebb abban követelik meg. hogyha .kimegy* tisztába öltözék, pedig a tejben a dajka testi ét szellemi énje megy át a gyermekbe. A mesterséges táplálás mellett e hiányok mind t minimumra szálltnak le, és a szülőtől megkövetelhető gond mellett elesik a halandóság nagyobb számaránya Is, bi még gondolkodóba ejthetné a szülőket. Sokstcr megbotránkozik u ember, ht tlktimt van látni, mikép táplálják a néhány bőnspos gyermeket. Etetnek uzal már mindent, a mit a felnőttek esznek, , és bogy örülnek az együgyű szülők, ha a kicsike nagy erőlködéssel lenyelte I Hogy a gyenge gyomor képes lesz- e azt megemészteni, arra a gondolatra nem jönnek. És ezt is szeretetből jó-hiszemüleg teszik. Mi ennek a gyomor túlterhelésnek a természetes következménye ? Az, hogy a szegény gyermek fájdalmában éjjel-nappal sir. Miután pedig ez a szülőkoek nem épen kellemes, iparkodik elhallgattatni oly szerek által, melyeket tudatlan környezete ajánl neki. S a mákfejfőzet, a pálinkás cucli legtöbb esetben elhallgat-tatja. De hogy milyen hatással van ezen %ljárás a gyermekeknek ugy tetti, mint szellemi fejlődésére, azt legjobban lát ják uon tanitók, kiknek növendékei ilyen módon cseperedtek fe\'. De nem I bet célom ez értekezésemben, hogy u itt követendő eljárást leírjam, hisz erre ms már szakkönyvek vannak melyeket azonban még az intel ligens szülők közül ia édes kevesen olvasnak. Nézzünk meg egy fö\'dbirtokoat, vagy egy gudatiaztet. A ló és juhtenyésztésről könyvtára is van. sót még az agár, vizsla és kanári dresszírozására is van könyve, de a sok könyv között egy sincs olyan, mely a gyermeknevelésről azólna. Csak néhány főbb teendőt említek, mit a szülőknek tekintetbe kel! venni, ha azt akarják, hogy gyermekeik egészségesek és erőteljesek maradjanak. (Folyt, köz) utóbb elveszett- s Btyer hiába kereste. Ugy látszik, igaza vsn dr. Saasnak, hogy az 50-es években a társaság sok egyéb irataival együtt valami ,gutgesinot*-ség á dozata lőtt De ezt nem tekintve is, számos adatból tudjuk, hogy ekkor is vertet versre irt t a költészetben találta legfőbb vigaszát. Az (rágjon heverészve, u őrhely padlóján föl s alá tétíiva verseket gondolt ki s t képzelödés ragyogó álmaiba merült. Versekkel irta tele a faköpenyeg oldalát. At u. n. tanulói mulatságokba többnyire hallgatagon vett részt: nem tartozott a hangadó mulatókhoz. Hangja nem lévén, nem énekelt, keveset ivott és sohasem\'* kártyázott; ellenben ked veite u iskolai életből elbeszélt adomákat. Azonban a nevetés nem állt neki jól; arca ilyenkor elveaatette arányait. Valami eltzánt komolyság illett neki legjobban Nevetése kőiben kivált tz tűit föl, hogy btl szemfogát két mel-lékfogt előre tolván, ei nagyot láthatóvá lett t zavarta u arc szokott alakjának ősazhangját. Ö maga adomákat nem szokott mondani, hiányxott leleménye és elóadátt egytránt. Do ha t beszélgetés irodalmi irányt vett, szívesen beletzólt t pedig oly módon, mely néietét tiu-te:tté tette. Többet tudott s alaposabban, ¡arc közben és izutic. Sumer \'99«. noT. » A ia 1 i-fie n t-gr j.ti vtlaazló kerületben, k»10 nősen SOmegen, még itaatották a kadelyek ; egyik párt nem békn] ki a bakii goadolata.al, a győztes fél pedig nem akarja a vallott ka-darcol felejteni. Válaaztáa ntán almélkedjOuk, miként ii volt, bogyzo kellett rolna lennie ? A néppárt ellenében fellépett Barcsa Láizló nemzeti agrár, B o g y a y János reodeki birtokos, 48-aa programmal. Ha e ka ellenzék egreiul, bistoa győzelmet azat Kálsaia Ka-r o I y néppárti ellen. Ez mef aeio történt, ennélfogva 77 azótsbbaéggel Kálmán Károly sóakn-i plébános a követünk Máz csak kezo-letbeli iatneröiQok képviselne ¡bennünket, enyhébben vésnök a dolgot; de igy — eltávozik tólank, felénk se jő többet; nem iameri a kertlet érdekeit, nem ia kepriaelheti érdem azerin L Midőn a o\'ppárt jelöltjét okt. Ző én diadal érzetben snmegre hoattk, a Saeot-Fereociek terén lerö koazoruzott asztalra lépve, besaélni akart; de a folrtonoa .abeng Kálmán\' kiáltásoktól egy azöt ttx mondhatott el. Ez az a kudarc, mely felejthetetlen a néppárt vezetői előtt. t»izoQj-biaonj higgadtabban kelle t volna a hallgatóságnak viselkednie. Debát . . Azon- ban bagyjdk ■ ■ - Polgáettmk, magyarok] Nem okultunk még moat aem ezer éves malmukon?! Valahányszor e nemzet nem tartott öaaze, ratztett 1 Legyen béka a barc után. Mily csendben njugaaik temetőben áa el porladozott ellenfél a jóbarát egyaránt Mindenszentek estéjén fényár éa koazortt díszben uiaou a sümegi temető, vízágbilom borítja a airokat; Kisfaludy Sáa-dor, Bameaaetter Vince, téged £c*őí tettek a tanulók bála dalokkal, a tanárok szónoklataikkal. Nézzetek le a magáz egekből, oszlassátok el a békétlenaéget a teldnlt varoa éa karnist lakóiban. Legyünk ismét egyek a haza éa egymáa iránt való azeretetben Imádkozzunk az elhunyt hívekért, hazánk virttláaácrt éa buldogaágaert. POLGÁBTÁft*. megindító uép gyászbeszédet mindott, majd Vaját Elemér atavalt* el alkalmi költeményét. A díszes sírbolt körül egész naphostztt tolongott a sok nép. Különösen mély megilletődéssel állták körül számosan t korán elhunyt E r d ő s s v Jeuny dalmű éneketnő sírját. Bátor fi Lajos lapunk volt szerkesztőjének sírjára barátai közül többen heiyaztek koszorúkat. Mire leszált u a kony éa finom köd-fátylával ráborult a mi földrészünkre, künn a temetőben kigyuladtak a sírhalmok felett a mécsek himbálódzó tterénv világi ét halvány fényoyel beöutötték á megholtak csendes birodalmát. Halettik napja. A csipős őszi szél a fakoronák lesza kitott, elíonyadt sárga leveleit sírva kergeti a oéma földön. A hervadás, u elmúlás rányomja mindenre ami él s mozog. láthatatlan pusztító jéghideg kezét. Az őszi ntp szürke-égét még ko-morabbá leszi a harangok méla, tompa zúgást: Halottik napja van. A temető csendes nyugalmát, felzavarja az élők kegyelete. Eternyi-ezer ember tolong némán fejbajtva a sírhalmok között, és mindenkinek lelkét valami hangtalan érzelem tölti be. A halál közel léte sötét komor sorokat vés egy-egy pillanatra az érző ember homlokára, hisz ott rögök alatt megszűnik a sziv verése, tz tgy lázas lüktetése, de laasan elsimulnak a redők, és felujui lelkében a remény egy parányi sugara bogy: feltámadunk. Feltámadunk! Hisz a kopir száraz galyak a tavasz édes melegitő sugarai-tói újból kihajtanak msjd, hisz a tőidben nyugvó elfonnyadt virágok gyökereibe uj életet önt majd u anyatermészet és igy kell, bogy feltámadjon a testből kiröppent lélek, mely szintén része a\' nagy természetnek, akárcsak t virág gyökere. Vtsárnap t halottak emiékének áldozott az emberiaég. A temetőbe vándoroltak az élők, hogy szeretettel, kegyelettel emlékezzenek meg u elhunytakról. A korhadt fa keresztek, a magasba nyúló obeliszkek és feldíszített sírboltok látogttói egytránt könytól nedvet szemekkel képzelték ritszt t multat, annak minden örömét és fájdalmát. Elhozta mindenki az őszi hervadás utolsó virágait. Nálunk, mint minden évben, a főgimnáziumi ifjúság kivonat t .kegyes ttnitórend\' sírboltjához, hogy szeretett mestereikkel szemben lerójják t kegyelet t dóját. Előbb az ifjú tág énekkara énekelt egy szép gyászdalt.Török Miklós mint a legtöbben; Pesten létekor tájékozódott u irodalom belsőbb viszonyéiról, s igy látköre tágtbb, nézeteiben önállóbb toIL Egyéniségének sajátossága, melyet korán kifejtett nehéz é\'etískolája, annak, a mit mondott s ez mindig röviden éi határozottan tette, raját érdeket és újságot adott. Egyszerűen, nyomósán, átgondoltan beszélt: komolysága megelőzte éveit a ez kiválóan jellemezte; nagjr emlékező ereje miatt pedig köny-nyen birt emlékezni u olvasottakra. Mindetek okozták, bog; bárba t tanalók fényei jövőjét nem lejtették, ntgy szellemi erejébe nem pilluthattik, érették tekintélyét, egyénisége hatását i majdnem kérkedtek a kopott külsejű közlegény ¡mentségével. Bárha ő nem kttonal dicsőségről á\'-madozott s élete céljául Csákit az irodalmat, a költészetet tekiotette; mégis a katonai pályán való elóhaladásstl any-nyiban összekapcsolta, a mennyiben eat eszközül kivánu fölhasználni irodalmi céljaiban. Reménye volt, hogy szorga lommal tisztté lehet, ö aszországba jut, lapuztalatokat szerez s akkor fellép. És hogy e ponton Kisfaludy Károly sots vigasztaló példaként lebegett előtte, u is brméstetet. (Vége ksr.) A Balaton. — Lóczy Lajot dr. felolvaaáaa. — A migytr földrajzi társaság múltkori jubiláris ülésen számolt be Lóczj Lsjos dr. a Balaton tulományos kutatásának tredménjeiröi. A nagyérdemű tudós egyetemi tanár felolvasásának rövid unalma a következő: A Bi\'eton medencéje a magyarországi középhegység dunántuli végződésénél vízszintet fekvésű fiatal hirmtdkori rétegek közé mélyed. Keletkezése a dilc-vium koránál nem idősebb. A Balaton nagyon aikér tó, közepes mélysége ma gas vízállás idején is alig éri el a négy métert. Partjainak alakulásában a asél-hsjtotta hul ámok iák van leguagyobo szerepűk. A meredek partfalak, a tágas berek, a tó njilt vizétől elzáró zátonyok, t V alakú meg a kampós zátonyok, a tőzeges berkek és a nádbozótok heiy-tete mind at urtlkodó északi uél hatá-nával áll összefüggésben. Azonképm a vízáramlása ia, melf^a szántód-tihanyi szorulatbin, nem ritkán a budapesti Dnnastakasz középsebességét éri el és szél el.enéb \'n nyugati irányban a Zala folyásával szemközt nyilatkozik meg, a szélokozta denivellációra (vizduzzasztásra) vezethető vissza. Ez az áramlás vájta ki a tihanyi révnél levő kutntk oevezett legmélyebb feneket, tboi a mélység a vízálláshoz képest 11—12 méter között ingadozik. A Balatonba beömlő patakok a Ztlával együtt, ismételve minden év-azakbin vízmennyiségükre nézve megmérettek. E mérések számadatai ugyan még földolgozva nincsenek, annyit azonban állíthatunk rájuk hivatkozvar hogy a falaton vizlzinéoek ingadozást, valamint eddig ismert legalacsooyabb és legmagasabb állásait, a lefolyó vizek, az elpárolgás és a Sió kifoljása szabályozza, a közvéleménytől Bltétslezett, fenéklor-rá-oknak ellenében vajmi caekély jelentőségük van a tó vízszinének magasságára. Jelentékeny eredményekkel járt a tó faunájának él növényzetének vizsgálata, a halparazitáknak sok fajban konitalá\'t jelenléte, valamint t hínár termés viazo nyainak kinyomozátt, miut gyakorlatilag is baaznoa eredmények ia említésre méltók. A btlttonmelléki lakosság kevere dett volta és at ókori — prehisztónkus meg római — telepedéaeknek sűrű nyomai, a néprajzi és trkeologiai kutatásoknak pozitív eredményei. Meg vtn állapítva a Balaton tudományos monográfiájának előrajza is. A bizottság e kiadványa három kötetből fog állani és számos jelet tndós vesz rém annak megírásában. A ntgyszámu közönség élénk érdeklődénél hallgatta végig a felolvasást és végeztével ttjostn megéljenezte Lóczyr: Hírei. — MAria Dorottya klr her cegllő esküvője. Fejedelmi fénynyel, htgyotnányos szertartási pom-pívnl ment végbe József főherceg leányinak, ifárit Dorottya kir. hercegnének eikQvője folyó hó 5-én Schőnbrnnbtn Fülöp orietnsi herceggel. A legmagyarabb főherceg e családi örömében hódolatot tisztelettel, szeret* ragaszkodással vesz részt minden magyar ember, tartós boldogságot ki-rinva a fejedelmi párnak. Ax ifjú pár A.lcsnthon fogja tOltem a mézesheteket magának Mária Dorottya kir. hercegnőnek kívánsága szerint. — Változás a főgimnázium taakrl kariban. Főgimnáziumunknak általános közbecsülésben álló buzgó ét érdemes tanárát, Matírkó Konrádot, a privigyei gimnáziuma igazgatójává éa az ottani kegyesreedi hás főnökévé nevezte ki t kegvesreod kormánya. Helyébe jönnek intézetünkhöz Kartay János, kit saját kérelmére mentett fel a reedkormány az igazgatói teendőktől XXXV ÉVFOLYAM. tX- L AI KÖZLÖNY 1896 NOVEMBER 7-éa. & S eh oltz Cr « í ti a matematikai tantzéket fogja betölteni — A sörünkből -uroió jelet Unirt kvtérje nj hivatásában [«len átdáss; tőlünk mindnyájunk becsű-lését, tanártársai tíatteletát és Uaitváuyaí szeretetét vitai «agával- Az aj Unárok közül Karssy Jánot régebben inár Biöködött intézetünknél s reméljük. bog; miét akkor megnyerte városunk közön ségenek becsülését é- taa:tváayaia«k axe-retét, moa; is meglógja nyerni a jól fogja magát érezni körünkben. — A tercakedó ifja öakép/ő egylete szombaton este cagvtzabá»\'. tírtaa e*télvt rentlez az egylet huszonötévé* évfordulója alkalmából Az egyesület a lefolyt 25 évre megojugvással tekinthet vissza, mert a kör nemcsak nemesebb "társadalmi élvezetet nyújtott tagjainak éa a nagy közönségnek hanem nagyban hozzájárni! ahhoz, bogy a lefolyt 25 évben váro>unk kere-kedelme magyar szellemben fejlődjék. Kivá ó Íróink és publicistáink tiszteletbeli - tagjai íz önképző körnek. Agai Adolf. Hock János, Hegedűs Sándor, Pulszky Ferenc és még sokan »ár meg: 1 fordultak a kör helyiségében. I-eguíol szór Kttry Klára venaégszerepelt a kör meghiváaára. Kívánjuk, nogy az ilju tagok lelkesedése minden szép iránt sohase apadjon, egjntlal azonban őszintén óhajtjuk hogy a nagy közönség ng; anyagilag, valamint rokonszenvével is támogaaea a valóban üdvös egyesületet. — Gyászhír Varo-iink egyik köztiszteletben álló családját érte az a gyász, melyről a következő gyászjelentést vettük: Ti th J áa o i a. kir. államvasút! osztály-mérnök fájdalomtól megtört szivvel tu datja maga és gyermekei János és Jolánka, ugy a gyászoló saya és testvérek, valamint a nagyszámú rokonság nevében felej\'he tetlen szeretett nejének, a páratlan gondos, jő, édes anyának, szerető gyermek éa testvériek, Tétk Jáaoanéeztl. Trípa mater Bettinek, élete 30-ik, boldog házast igazak 8-ik évében Károiy-városon f hó 1-én rövid szenvedőt után történt gyászos elhunytát A boldogultaak hűlt porai L hó S ás délután 4 órakor fognak a nagykanizsai róa. kaik. temető halottas házából örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szentmise áldozat a megboldogult lelki üdvéért f. kó 4-én reggei 9 ólakor fog a Szent Ferencrendüek nagykanizsai plébánia templomában az Urnák bemutattatni. Károlyvároa, 186G. uov. hő 2 áe. Áldás és béke lengjen a korán elhunyt hamvai feletti — Ko-szorakat helyeztek a ravatalra: Szeretett Főnökünk felejthetetlen hitvesének — a pályafelvigyázók kara; A magyar állami oaztályméraökség tisztikara; Károlyváros állomás hivatalnoki kara legmélyebb tisztelete je éül; Részvétünk jeléül pályatársunk szeretett nejínek; Letzter Orus — Hertense n. Sáador Rtiaoer; Ruhe sazift — Familie Luksic; Aus Hoch-acbtung — Josef Báner.e; Rezső ée Jozefit — szeretett Bettinek ; Felejthetetlen Bettinek — a kesergő anya és szerető testvérei: Felejthetetlen Bettinek — Margit éa Károly; Szeretett sógoroé-juknak — Jóska és Margit; A felejihitetlen kedves nő és páratlan anyának — a kesergő férj és árva gyermekei é t számos feiirataélküli koszorúk. — Felszólítás. A küszöbön álló téli évad s az ezzel járó nyomor és ínség kényszerít, hogy ismét ama kérelemmel forduljak agy a nőegylet tisztelt tagjai és pártfogóihoz, valamint városnak s a környék áldozatkész közönségéhez, bogy kegyesju.djenek a szegény és áiva gyermekek felruhárá ához némi adomáoynyal hozzá járulni; hogy minél többen lésze sülhe.-tenek a karácsonyi ruha kiosztásban, mely ez évben ia a .Keresztény Jótékony Nőegylet- hozzájtrulá>ával éa elintézésével f. évi december hóban eszközöltetik. A legcsekélyebb adomány há:ás köszönettel fogadtátik ée hirlapílag nyugtáz tátik. Tisztelettel felkéreUek a kegyes adakozók pénzadományt az elnökséghez, ruhafélét pedig a raha tárnokáéhoz: özv. Fiálevies L a j o s n é (C-engeri-ntca saját házához) küldeni. Nagy-Kanizsa 1896. nov. 2-án. özv Zadubánszky Lajosné nöegyleti elnök. — A zala egerszegi tanítói járáskor őszi rendes közgyűlését november bő 4-én d. e. 9 órakor tartotia Zala Egerszegen a polgári iskola rajztermében\' a következő tárgysorozattal: Tikk Mari gyakorlati tanítást tartolt az elemi leányiskola HL IV. osztályában. Békefi E. zait-koppányi tanító elő idta az „Orszájoc Tanüyyi Kongresszuson* szerzett tapasztalatait Kapiller M. nagy-kutasi Unitó értekezést tartott kővetkező cimen: ,A «öveikeieiek éa a néptanítók kis községekben*. .a méhészet fontossága", előadta Nagy Károly boldogfai Unitó. A azátnvizsgá\'ó bizottság jelentése. Kovács György járásköri elsőt jelentése a járáskör barom évi működéséről. Indítványok. Tisztújítás. A — Nyomor elöl a hallika. Valamikor ő ia büszkéo, kardcsörtetve, feszeset lépdelt az utcákon és szőtte az édes ábrándokat az emelkedésrő\', a íábornok-ságról. A fiatalság ezerszínű képeiből azonban mindennap egy egj levelet «za-kitolt le a zord, könyörtelen valóság. Kisfaludy Kálmánt iá katonának neveiték tzülőí A ,y"-on kívül nem vihetett magával egyebet és már hamvadni kezdtek fürtéi, midőt ott hagyta a cifra nyomorúságot és beá\'lt Zala-Egerszegan a törvényszékhez dijooknak. Bizony azt a kis tollat sokkal több ke-rerüséggel forgatták ujjs\'i, mint valaha a fényes kardot, mig végre hét évi szolgálat után innen elboc-áloilák, hogy helyét egy fiatal tehetség (71) tölthesse be. Az öreg ember most már minden támasz nélkül állott, bár voltak előkelő rokonai, de bántotta önérzetét, hogy agg napjaiban szorul a köoyöradományokra és igy, hojy elkerülhesse a fenyegető nyomorúságot kedden reggel főbe lőtte magát. — Az Irodalmi te »vészeli KSr közgyűlése. A kör igazgató tanácsa köz gyűlést hirdet, mely aváreskáz nagy termében nov. 15 én d u 3 órakor fog megtartatni. A közgyűlés tárgya 1. Titkári jelentés. 2 Elnök választása és az igazgató tat ács kiegészítése. 3. Pénztári wánadái felülvizsgálása. 4. Netán! indítványok A kör érdemes tagjai kéretnek bogy a közgyűlésre minél nagyobb számban jelenjenek meg. — Gőzfürdő nega.\'ltáaa- Eey társas cég jelenti, hogy cél-zerü javítások mán a gó fürdőt újból megnyitja Drak délelőtt 60 krajcárért dé u án 45 krért fürödhetnek. Történik pedig a fürdő megnyitását Szombathelyen. — Tiszti szemle. A kávéházakat, az utcákat egész ismeretlen arcú katona tisztek lepték el, hangosan diskurálva eierdá-i délelőtt Tartásukból, járásokból hiányzott az igazi katona\' sikk. A menték, a csákók aranyzeinervai (töt), kopott volt és nem ál>ott épen feszesen a testhez, sót k lelógó hosszú kardokat itt-ott ki- \' verte már a rozsdafolt. Bísony sok kis leány szánslmasan, sajnálattal tekintett végig a szakálos, szemüveges hadaagy urakon ée tán volt olyan is, aki gondolt arra, hogy tán ők fogják helyettesíteni a mi fess katonáinkat. A kételyek elosz látásira szükségesnek tsrtjuk elmondani hogy azon katonatisztek legtöbbje bâtés látejoer, kiknek otthon feleségük van kár és akik csak mint tartalékos tisztek szer án jelentkeztek nálunk az ellenőrzési föszemlén. — A lendval választás. Ugyancsak nagy veezélyben forogtak a leudvai választáson a kormánypárt bizalmi férfiai, Alsze/i János éa Mards József A választás előestéjén a Veszeli-féle korcsmába szoritot ák őket és ott 50—60 néppárti választő ostromolta őket. A katonaság egy tzakatza a lázongőkat széjjel vei te mire az ösazeverődött tömeg futásaak eredt A fócinkosokat Dóra József és Nagy Jánost letartóztatták. A lendvai kerületben 36 egyént Urtóztottak le zen dotée miait — Nagy-Kaai*aa város területén tartózkodó és a legközelebbi tjoocálli-lá za megjeleaai tartozó hadkötelesek felhívatnak, miszerint jö\'-ő november havában összeirás végett a városi tanács katonai ügyosztályában jelentkezzenek. A jelentkezési kötelezettségnek, valamint á tálában a védtörvényből eredő kötelezettségeknek elmolaaztása ezen felhívásnak vagy a védtörvénybeo megszabott kötelezettségeknek nemtndása álul ki nem menthető és a védtörvény 35. §. értelmében öt forinttól azaz forintig terjedő pénzbüntetéssel büntetendő. Nagy-Kanizsa, 1896 október 31. Vécsey Zsigmond a k. po\'gármester. — A Polgári-Egylet tagjainak ügyel ss/be. Az egylet könyvtára, mely a rendezés miatt zárva volt, ismét taeg-nyilt s november 8-tól fogva a u-goi. rendelkezésére áll. Könyvtárórák vaaáraap 2 -3 ig és szerdán 1- 2 ig d. u. Az egylet köuytárát nem tagok is használhatják, ha egy egyleti tag jót áll ér; Ok és V, évre 1 frt 30 kr, fél évre 2 frt 20 kr. s egy\'évre 4 frt díjat fizetnek. Jelentkezhetnek a kőnytárnoknál. — Rendőri hírek. Lopás az állomáson. Hétfőn este a helybeli álo-má8 pjronja alól Clement Lipót uti bőröndjét ellopták, melyben több azáz frt értékű ruhanemű volt elcsomagolva. A bőröndöt másnap délelőtt az állomás közelében s mezőn megtalálták feltörve, üresen. A tettest erélyesen nyomozzák. — Tolvsj csizmadia inssok. Htro-ts elkeseredett siurtosképű csisms-dia inas igazzágulanságnak tartotu azt hogy minden embernek van pénze, csak éppen nekük nincs. Gondoltak egyet és aztán közös elhatárorással titokban meglátogatták Pollák József bőrkereskedő rak Urát, honnan egyesült erővel három pár csizmát elemeitek, de mielőtt értékesíthették volna, elcsípte őket a reod-őrség és áudu mindhármát a járásbíró- ságnak. — Betörés. Hétfőn éjjel ismeretlen egyének a St-Ferencrendüek kiastromába behatoltak. A kolostor éj szaki oldalán sz iroda falát áttörték de egyik ébren volt öreg azerzetae a titokzatos kaiapácsűtések neszére gyertyával lepett ki a folyosóra, mire á betörök szerszámaik?! otthagyva, elmeneküllek a tetteseket keresik. —— Hírek a szomszédból. Mii le a-aáris áll. iskola Bucta Szent-Lászlón. Okt 26-án nyitotta meg a tok viszontagsággal küzdött községi iskola helyett a millennárit iskolát d r. Bttzsícsks Kálmán, kir. tanácsos, un-felfigye\'ő ur. A minisztériumot Csorba Ferenc miniszteri titkár képviselte. — Uj tsnár s keszthelyi gazdasági intézetben. A földmivelésügyi m. kir. miniszter a növénytermelési tanszék rendes tanárává Kari Rezsőt a magyaróvári gasd*ségi akadémiához beosztott gazdasági tanintézeti segéd-tanárt nevezte ki — Siketnéma intézet Kaposvárott. A kormány el-vá\'ialta agy ilyen intézet felszereléseinek költségét, az igazgató és ápoló fizetésének lerbét s csak ideiglenes bérlakást kér ée ennek fűtését a várostól. Ez mindenesetre az első lépés egy országos siketnéma intézelnek fölállításához. — Hirdetmény a népfólkelés je lantkezéséróL Az 1893 évi 37. I. c. alapján mlndtzon Nagy Kanizsán arlüz- j kodó -katonailag kiképzett népfölkeiésre kötelezettek kik a közös hadseregben, a haditengerészetben, a honvédségben, ezek póttartalékábaa vagy a csendőrség- \' nél tzolgáiuk. továbbá oly katooailag ki nem képzettek, kik népfölkelé i rózsa színű ajáilati lappal elvunak látva és még a 42 ik évet oe nem tő\'tölték és pedig az 1863-tól 1859-ig születési év- 1 folyamok 1896. éri november hó 21 én. az 1858-IÓI 1854-ig születési évfolyamok 1896. évi november 22 én mindenkor reggel 8 Órakor Pintér Sándor v nd-g-lőjében személyesen megjelenni vagy irá-ban jelentkezn tartoznak. Az ajánlati lapok elhozandók. Az időszaki jelentkezést személyes megjelenés helyett Írásban teljesíthetik: a) a népfölkeiésre köteleseit tisztjelöltek ; S) a törvényesen bevett egyházak éa vállá felekezetek fölszentelt papjai; c) a jelentkezésre kötelezett közigazgatási és állami tisztviselők. valamint a Unintézstek tanárai, U-, nitói, a községi és népiskolák Unitéi, továbbá a hivatalszolgák, fegyőrök a. a t. ha szolgálati alkalmazásukban nélkű-lözhetlenek és a személyes jelentkezésre meg nem jelenhetnek; 4) a pénzügyőrség és erdészet jelentkezésre kötelezett személyzete, valamint ttok, kik s vasutaknál, posta- és távirdáaál és egyéb közforgalmi intéaetekné! szolgálunk; e) azon jelentkezésre kötelezettek, kik a népfölkelési szolgálat alól a közszolgálat érdekében ideiglenesen fölmentve vannak; fj azok, kik a jelentkezésre kitűzött napon kellőleg beigazolt sürgős és halasztást nem tűrő családi vagy magánviszonyok miatt a személyes jelentkezésben gátolva vannak; g) a betegek, ha a személyes megjelenőiben gátolva vannak; h) a bírósági vagy országot f >g házban leUrtózUtott ét s föltételes szabadságra bocsátott\' népfölkeiésre kötelezettek: ezek írásbeli bejelentését azon letartózutási hely főnöke teljesiti, a kinek felügyelete .alatt a kérdéses letartózutási hely áll,\' iiletőleg mely fogházból a népfölkeiésre kötelezett föltételes szabad<ágra bocsáutott A b), i) és g) alatti esetekben s jelentkezést szóval vagy írásban a rokonok, hozzátartozók vagy megbízottak a c,) ¿j e) és h) esetekben pedig az előjáró, halóságok, M vatalok vagy intézetek főnökei ia közvetíthetik. Az iráaheli jelentkezéshez ingyen jelentkező-lap a városi katonai ügyotziá\'yban kapható, melynek kitöltésére és egyéb kezelésére nézve a városi katonaügyi előadó és a jelentkező-lapra nyomUtott fiegyeloiztetés nyújt felvilá gositást A személyes jelentkezéshez az utolsó okmány, végelbocaájtó levél, kilépd bizonyítvány, ajánlati lap elhozandó, aa Írásbeli jelentkezéshez pedig csatolandó. As itt tartozkodó, de (Ausztriában) a birodalmi Unácsbau képviselt Urtományokbao és királyságokban honos népfölkelők hasonló mitőségben és módozatok kőzött tartoznak jelentkezni, mint, a magyar hnnosok A jelentkezés igazolatlan elmulasztása 2-5 egész 100 forintig terjedhető pénzbüntetéssel, esetleg megfelelő stabadságvesstésael büntettetik. Nagy-Kanizsán, 1896. évi ok tóber hó 1-én. Vécsey Zsigmond a. k. polgármester. - Jótékonyéin államsorsjkték-Mínt az előző években, ez idén is nagy jótékonycélu államsorsjáték Urtstik. Ezen sorsjáték tiszu . nyereményeiben következő jótékonycéla intézmények ré.-zesed-nek: A vagyontalan állami tisztviselők özvegyei es árvái részére létesítendő alap; a kézdi-vásárhelyí .Stefánia* menedékház ; a budapesti első gyermekmenhely: a kolozsvári .Meosa Academica"; a szünidei gyermektelep egylet; a lehér-kereszt-egylet; a Cirkvenica mellett létesítendő tengeri gyermekkórház; az első budapesti tzegéay gvermekkert-egylet egy-egy tizedrészben; a budapesti Erzsé-bet-kórbáz-egylet; a győri nálorvárosi leinvárvaház; a nagyváradi .Erzsébet" árvaház és s pudapesli VII. kerületi népkonyha egy-egy huszadrészben. A játékterv nagyon kedvező-esélyekkel kecsegtet, a főnyeremény 60000 forint az összes nyeremények 160,000 forintra rúgnak. Sorsjegyek á 2 friért kaphatók minden lottó só és adóhivatalnál, a legtöbb posUhivataJ és dobánytőzsdében. A huzáa f évi december hó 28-án történik. — Legifjabb szenzáció. Londonban egy szappant utáltak fel, mely nemcsak mos, hanem tetszés szerinti színben meg is festi a legfinomabb szövetet, bársonyt, csipkét stb. Sajátságos, hogy sem a ke zet, sem az edényt nem fogja, mig a festett tárgy színtartó é< nem fakul meg. Az angol gyár ezen Ulálmány eiárusitá-át, mely Msypole Soap néven jón forgalombs, már Magyarországon is megkezdte — Kár az 50-es években, dr. Török József a .Magyarország fürdőit és ásványvizeit* Urgyaló művében a legjelo »ebb gyógyforrásoknak nevezte el gróf Scbónborn-Buchbeim Ervin tulajdoaát képező szolyvat és polenai forrásvizeket. Ugyanebben az időben Karlovszky Lajos dr. volt az első aki a fenti vizeket a iégzó és emésztő szervek hurulos bán-talmainál. alkalmazásba bozu és ilyen betegségeknél a legmelegebben is ajánlotta Ezek a kitűnő gyógyvizek Kanizsán Feaslhofer József, Rosenfeid Adolf és fis és Tivolt és Rumpoit uraknál kaphatók. — BUtos gyégyhajtáa. Mindazok kik rossz emésztés vsgy székrekedés következtében felfúvódásban, szorulásban, löfájésban" étványbiáoyban vagy egyéb ba-jokoan szenvednek, a valódi „Koll féle seldllt: porok" használ tu álul biztos gyógyu ást érnek el. Egy doboz ára 1 frt. Szétküidés nsponU utánvéttel Moll A. gyógyszerész c<. éa k. udv. srá\'ilótól Bécs L Tuchlauhan 9. A vidéki gyógyszertárakban határozottan loll A. készítmény kérendő az ő gyári jelvényével éa aláírásával. — Parbaj-Codex. Clair Vilmos, a .Budapesti Napló* belaő dolgozótársa a ki eddig már közel 8C0 párbajügy elintézésében vett részt, ezen a téren szerzett bőséges tspaszulaui, valamint évek torán át gyűjtött f (jegyzései t a legjelesebb külföldi forrásmunkák alapján, .Párbaj Codez" cím alatt könyvet irt a párbajtól, mely november hó folyamán jelenik meg. Az érdekes munka előfizetési felhívásában, melyet most vettünk, ezeket mondja a szerző : .Valahányszor a párbaj egy-egy \' á\'dozatot követel, a társadalom mindig ellene fordul a becsületügyek fegyveres elintézésének. De azért a becsületet nem védi meg a tőrvény. A gyilkost a ki megöli embertársát, halálra Ítélik vagy fegyhátba tárják. Azt a gyilkost ellenben, a ki az ember morális fiete ellen tör, egyszerű pénzbüntetéssel tnjtják. A mig a törvényhozás csak igy védelmezi a becsületet s csak igy bünteti azt, s ki sérti s becsületet, — addig a párbajok nemcsak nem fölöslegetek, de szükségesek. Isteü mentsen meg az olyan íársadalootó1, a melynek tagjaiból hiányzik a morális sértések iránt való lovagias érzék. Nem állitom, hogy minden párbajnak van jogosultsága. Azt aetn, bogy a párbajokat nem kell azükebb korlátok közé szoríUní. De tagadom, bogy ezt tőrvénves intézkedésekkel el lehel érni. Az e\'mbér inkább engedelmeskedik a társadalmi tőrvényeknek, mint a büs-tető codex iek. A párbajokat tehát sem megszűntetni, de korlátozni kell. Ez a tár-adslom mai viszonyai között tökéletesen elég. A párbtjokat pedig korlátozni csak\' szigorú párbajszabályokkal lehet. Ezért bstározUm el, hogy, Chateau-villard, Du \' Verger de Saint-Tbomas, Cbappon báró. Hergaell stb. kútfők nyomán megírom és kisdom .Párbsj-Codez* cifcmel s párbajszabályokat* i A könyv november hónapban fog megjelenni 8 — 10 íven, a következő unalommal: I. A párbaj története II. A párbaj ét a törvények, ni. Párbay Codez. (A párbaj álUlíban. A sértés, a fegyverek. A segédek és tanuk. A párbaj nemei. A kard- és vitór-párbajok. A pisztolypárbajok. Seadkivüli párbajok. A becsületbíróság. A párbaj-bíró á?. A fegyverbiróság Jegyzőkönyvek) IV. Példák. V. Nevezetesebb pír-bajok. A kard-, vilőr- és pitztolypárbajok ő-szes nemei Erdélyi cs. ét kir. udvtri fényképész illnsztriciőiban lesznek bemutatva. A P.rbaj-Code- ára J. forint A ki-a könyvnek — biztonság okáért — ajánlottan való küldését kiváaja, 20 kr. ajánlati díjjal többet &z«t. Az előfize- tési pénzek a szerző Clair Vilmos címére, Budspest, IX.. Cilői-ut 22. sz. alá, vagy a .Budapesti Napló" szerkeze tőségéhez intésendők. SzarkMztél fUsiwtsk — H. a. és H. J. Bpest Mién hallgattak tl teljeses ? — T. L. M-ób. Élvezettel olvutaaa lereled. mely most Zpp elég hosssn vott. Az a bisonvoi etet a .foadaok* úrra vonatkozott. Cávósle: Mindnyájatoknak. Felelős szerkesztő: Dr. KISS ERNÖ. Helyettet szerkesztő : Dr. VILLÁNYI H. Kiadó : Ifj. WXJD1TS JÖZSEF. IMyllttör.\') HtaatO«ri-atlyaa caakia akkor valódi, ha közvetlen gyáramból rendelik — a teke«, fehér éa azioes 35 krtól 14 frt 65 krij\' méterenként — alma, caikoa, koczkUott mintázott, damasztot i. a. t. (mint ef7 ISO kfilOnbOző minóaeg éa 2000 mintásaiéul aat. a méfrenSeit áru, poe-.ioér es vkmmec teseo a házhoz azállitva és mintákat potti-fordoltával kaid: Httttkeri 6 (cs. éa k. ndvari aaállito aalyaesiyai-a ZftnekftM Srájcba caimzett levelekre 10 kro«. éa terelést lapokra 5 kroa beijeg ra^uztudó. magyar nyélven irt megrendelések pontoaan elintézetnek. Mülie? szálloda A MAGYAE iíRAXYHDZ BUDAPESTEN. A Táros kőxpontjáa. Űjonnxn berendez re-ViUjLDjot Tilágitá«. — A földalatti r&sut rég-poatjiű Uj Ula^doKoa. KáUXaü uoigtÚAt. Igém mértékeit árak. Világit ia ét ki»xolfál&: nem ttámitutik. i vállal fa. Saerk *) E ravat alatt kSzlOttekért ¡dötaéget a Hirdetések. Gyomor- cseppek nagyszerűen hatnak groator b*i*kaíi. aátkllftztwtatiw é| áfWimnan ii»»i «>■■ házi és népszer. A giroroorbetegaég tünetei: éltáfyla-lan«á|, gy<MDOrgye«*9«»Í9- bCzíb lefcetei, íeHujtság, »avaayu. ldWSffftfés. kvmmét. gywnorégé*, leleaieget. nváikakhráiasztáa, társaság, tmelor ét hàmjU, gyo—fg»ci tzfklMs. • Hathatós gyógyKernek bizonyult fejfájásnál, a menynyiben ez a gyomortól származott, irwBorteltorMéaaéi ételekkel és italokkal, fittszták, májkaj«* és Wüw Emii tett bajoknál a liártaeaelll K7«moresep]»ek érek ota kitűnőknek bizonyultak, a mit száz meg száz bizonyítvány tanosiL Egy kis Qveg ára használati utasítással együtt 40 kr., nagy üveg ára Magyj ára 70 kr. ./arorsxági főraktár: Tlrik JtMëf gyógyszertára ~ m~ Király utcza ií sz. A védjegyet és aláirást tüzetesen tessék megtekinteni! Csak oly csépi tessék elfogadni, melyeknek \' \' zöld szalag van ragajrtra a ke«zitö aláírásával (C. Brády) és ezen szavakkal: .Valódiságát bizonyítom\' A HáriaczslE paurDiipuk valodian KaGY-KANIZSÁH : Práger Béla és Beim Lajos g} ógyixerészeknél BARCSOK : Kohót Sándor gjógysxérésinél. 1896 NOVF.wr.tE 7-é i XXXV. ÍVFOLYAK. «41 frt m krsjeéfért , IlllltOIU *iBollemta- hnzóhannonlkéinsat, boasat bill»»t)Skkel ét tn-lódi gjeagykarlkkkkal F.ien karmooikákoak II reazból ál.ó kellős ÍOTÓj» \'an mely részek elpnaz tilhtllan fémárkokkal vannak «.Iáira. A hangok egyet lemezek» vannak, melysél fogva a barmonikáknnk pompái orgooaszert hang <0 1is,3go S reg. nagyiig I5J, - SS cm. 4 frt 50 kr. 60 , . 17—3« . 6 . 50 . 80 , ÍX . ¡71, - S4\'|, . 6 . 50 . öooktaláai lakoU ingyen. Poatadij H csomagolás 60 kr. Képi a árjegyzék ingyen. C A SchuMer. isnoiltjteszití Graalitz, Ciehortzág. Szétküldés.utánvéttel. — Átcteréléa megengedte. Óiarekötletéíek iaméleladókkal kerestetnek. Hdmrmrir Crtpep*plT, Táláéiul aa Maua virágréaxcket alítanak a iligna éa papirririgzyánxolr^ 1. Tkekeaa lukf. (■. Erit) Bét», XW1». «a Seklleklern, Beairk Ceaael Lagolcaóob arai ri-rrai és 4etall eladáekaa. Legjobb megreodeléei forrta iaaéulaéékoak éa ta-auMkaak. Kéaare felesarait tárgyak és miaták aagy válaaatékbaa. Képea árjegyaé- , . _____ . ,.._ f__J—.ll -l.^áa A feltaláló dr. Meidinger tanár nr álul ki\'árólag hitalealtetl gyártmarun 24o8ltk. 896. augusztus SO-ín. Árverési íurdetoiéuyá A letenyei kir. járaabiróság. mint lk»i hatóság közhírré teazí, hogy t kir. kincj-tárnak Vlaaica Tamás tótazentmártoni lakos elleni 55 frt 38 kr. töke. ennek 1994. éri április hó 21 lói járó 6*|. kamatai, 14 frt 87 kr. per. 6 fit 85 kr. árrcréakérelmi, 2 frt 30 kr. hirdetési díj, s 8 frt 50 kr. e.uttali költségek iránti fégrehajtáai fittyében a nagykanl-ztti kir. törvényszék, a t>\'enyei kir. járáakiróság) területén fekvő a bec>e helyi 660. sz. tjkvben A f 1279 brat váltaégkölelea wgailunak Vlasics Tamást illető 326 írtra becáfit feleresze a becte-helyi tözségbiró bázánál 1S96 évi ■>• kó 23. napján 4. e. 10 órakor megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a fennebb kitett becsár. Árverezni kívánók tartoznak a becsár 10*/, át kéaxpéezbea vagy óvadékképea papírban a kiküldött keaebaz letenni. Kelt Leteayé*. a kir. jhság mint te-lekkönyvi hatóságnál, 1896. augusztus kó 24. NUNKOVirS, kir aljbiró. PACHQLEK SÁBOLY \' (Alapíttatott 1864-ben.) Első magyar kard, sarkantyú és vivó-felszerelesi gyár v BUDAPEST, Gyártelep VIII. Balaaaa-utca 5. FaQziet: IV. Koronahirceg-u. 10. / Fiékürlet: VIII. Üllői-ut 66. szám. , X " Ajánlja saját gyártmányú ti8z«i, gyógyszerétzi, állttorvosi, legénységi, úgymint díszmagyar-, foá&VsJL j°«4>z" ^ K) érmek-kardok, sarkan-tyúk, kardkötő és portopeék. yTvf mmh Olatz. francia ét ciagjnr A 1 rS. vlvórelazercléxeit. mt^mmmmmm^^^aa Az egyedül valódi angol Csodabalzsam árjegyzéket frano &5Id5& Ims baltaar agy belsőleg, mint k&lsOleg búnál A, pad.\'*: :. ■ eétfig .1 ara ért ta\'áaa l;í<jt/*r a IS4i «. att 1 Blaéra M«(m(«leél. raykltl • karaiul, ralllapllja a klksejást, .11 r,Ili Ja . f*)é kMf i m Idill f,jáalaakal la r7*CT>t- i- Ki>alóar. basznál torok*.)olliaaiá»».»!. r«.-k«dtség-aáláa minden nyakb-tegaégekben atb. 8. Teljeaan eltávo-lit nunder. lázi. é. Meclc]>üen gyógyítja a 0omor-. a máj-ée bélbetagaégoket. kulc.no.eo gyomorgörrsaket, kólíkát ée asaggaUsoka\'. 5. Megszüntet uúnrfen fájdalmat 4a gyó-gyiija aa aranyeret 6. A kOnnyü K.ktléit alfiscgiti él a T4rt ralamint a v*s4t t axtítja, eltávolítja a léokórt. a búikonorráfot. elÖMsiti aa étvágyat éa «mintéat. 7. Ki-tunóoo kacsnál togU|ja»otnál. odra* f..t«knál. m««axüt,-tatl a aságbuat. miaadao lofc- éa •Mjbrt«íaét.-knál. altáro-Utj. a folborögést. a Jó iz«r a (tlrssla. r>l»>dtérrc éa ara«alya-tiir*a»él vafjr atkórban. 9. Kítuu&aa tuunál kuliúlaj. mint caoda-oógjaaer mn.dan aaUkoál. m.K-•auntaU a lajíá|á»t, anc.tt mu>U>!. kötvényt, lüll^jt •tb , a melyakrül kimmtű bsasnálati ntaaitások adnak kallö f.lvilájo.itáat. 10. «^általain agy bvlt-ler. mint kaia«la( kétségtelen ered mennyel baaxnálható gyugysser. p»el/ ifao bialoa. olcao éa efeazoo Ártatlan, a ery <:•»-Iáinál >«a aaabad biáayoauis. külün&aaa uiníuanza, kolera éa más nfd<* kast. széknél, mint el a.". aeeid-asor. Valódi ée bamiaitatlan a balaaam caak akkor, ha aa fira* e«y ea&st-kapakkal vu laaárva. a melyben cégem Tklarry Aéalf rr^C7*aertára az Craacyclkaa rnCraáákaa »aá beUayeava. ba mir.dao palack sild c.mkerel, a f^nti-bea\'hasúnló védjer gjel vas ellátva. Mindenkor bgy éljünk eaaa rédójegyre ! Balzsamom bamiaitót éa utánzói a vé- ■* ------------éa arigomaa öldGatet- ¡tói ia. A o»i;ai kor-tati éa *zakértui bizo-T kéazjtménycm sam-kéru» hatá.o anyagot *n**xx*x%*x*x*xxxxx*x*xxx*xn * . i _^__ppH ERZSÉBET- g * [[ygeusíein^löpj «.üSS^iéM * 5 StPTj 1.1 ■ la!-VT*W!Sft\'l szitményeknél minden X X tekintetben feljebb be- )( * ^hashajtó labdacsaij| * M 1 \' tnjtgoktél. az tlleali * 2 tzerek bajamil le«- * 2 Jobb eredményivel kaeanáltatváe, gyengéden hashajlók, vértitztltók; így ee X gyógyszer aem jobb s mellette oly ártalmatlaa, mint e pilulák a X x sxékszorclás x X X j» a legtöbb betegségek forrá-a el.en Cukrozott kalaejlk végett m g gyér- 2 y mekek ia aziveaen teaaik. J 5 BW Egy 15 pUnlat Urttlmazó doboz IS, egy lekeres, mely 8 Jj * dobéit, tekéi liO pllulat larUlmato. csak 1 frt o é X K. íSvio \' ct.aaiaoktól knlMWen «vájnunk Kérjünk kataroaotlan ? BanSMBI vsvoa. Veaiteli Eraarbat »Halát. ValMi eask. ka taieden dobú X X SHbBB teevéBTileg bajegyaett \'edjegyOttkkel pirpa-f k. te oyoKtattaban .Seeat V Ufói- éa .Keantela FU5p gyágyaaer«ax- a ai.aual .aa ellátva TT g-laJ a kereakedelaii tOrréayaarkileg tédeu eaoaagjai»k alairtauakkal X van ellátva «e *HSai IEUSTEII FÜLÖP X X BpspH .Szent Lipótboa\' címzett gyógysaenára W1KN I, PUnken M X \' - •ta»1 (UK 6. — Raktár ífágv Kanizaáa: ff BELCS LAJOS gyógyaaertárában- S xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx\\xx ■ a tiltott, >HJ *i Omd&Ta szájat A<asM raerea«>0.000 afrik, mmiMJ W.OoJ drl Caereaayefa caéaietek árai; ISO—tOO—140 ceaiiaieier atag^a bajtaaaal bíró razdai gyik.rű, élaterfa, I—1 e.ea caearték darabja (aaok eröaaége aaerinti K> knol 40 krig Meggyfa e^arlít irat: u l-l t-a évea,\' aatdag gyökerű, igen aaap fejlódéao. élete oa csemeték darabja (aaok eróeaeg ■ aaertot) ÍO knél M krtg. Í100 drt 40 kroa caeseu 1 vagy tebb taibao ts Irt. «».40. . 1. . . t» . I 10 t-aa- 1000 . 40 . . I . . ; ti , »«■\' »«0.40. . 1. . , 10 . * 4-4 rw, igen erta aeggyla eaeaetek tOO-a 4» f.t, tan drk vételeaé\' a5 (rt, 600 art ,éulac4l 44 frv Igen nagy kéaaltt vaa a kbvetkeaí caereasaye-i»kk»l; oermeradorí aagy. Nagy fekete ropog«,, korai sajiai caereaaye Badacsonyi Onáa, íewac cuiiar rop«ga>a. I \'önmaaen aárga ropnjóaa Hedeliageai k-iaa. Dr Kóla, feketéje. íebneider kéaei r.-pogtaa, Oabargi karai (ekete G.ocker óritaa, Bnuner k-ari ropogoaa Meael rop"«4i« Ráírok»« ro^goaa. Belát a korai eaanaaoyéje, Korpoui fekrae rapogta. Maekr«..\' nagy, Diaaabdi ffiaseraa, Jaboo ay ropogóaa. Hollandi Wrr^t, kantaaai fekete Saprr.b ropogoaa atb. aak. a.b. Ige» aagy kéaalet vaa a kStetkaaó arggy iajokMI i kr.riai meggy. (Spaayo! aegi.- \' Spántol meggy piroa. Páodi meggy, korai BorteaaU, Hortensia k.ralyoí, Kugeoia Váltva éri. Olgnieai apaitní, atb atb A fenti caereaaaye ée megayt.jokoa ki.nl adatnak ki k4rU, alma. aatlva, aaal e, hajaalabaraek. laapaaya. kira éa eperfa-«jtT..yok ngy gaadaaági. mint törpére •eveit 1 —t—S—4 évea példányokká». Bég pedig gaaéag faj.álaeatík melleai * cae •etek ta.tán kaaak ialaja» »«vekadtek a eaert gaadag gyokarael a b.atoa fogam"\' képeaaéagel kínált, eae» fejt] hitelaa fáinak ádaw terméaa. mek. egeaaaegeaek tani éktaek éa Ira oleaók ia Adatik ki fesbeke» kirtl l-l-t-< avea néw ia. körte bM, almából, éotadoból, paradieanm-alma, bin, beaaiertri aail.a, dnrtneai aail.a, Prnan. Myrobotn»», 8a.« JMI», kökény, mandnla, aárga tmrark eaerraaay». (akete —rt\' Csodakenöcs HIRDETMÉNY. Ó ea. 4a kir. apoat. Kelaege f. é. »k.oW» ko «... Bnoapeau , k»k legíelaő el határ, aa aávat lagkegyelmoaebbf-a megengedai maltOauuxt, kogy a I tv végén! laaéamaáé X X ik jétekeayctla m kir. kltaari terijiték remélketö t.aata jövedelme akként oaataaaák let, bogy t. a va -yoatalaa állami tiaat-riaelfik- öareayei éa ár.ál reaaére léteaiteadö alap 1 a kéadi->áaárkelyi Supaa.ia* meoedekba. S. a bndapeati Had gyermekmenhely, a a koloaa.ári .Heaaa akadémiea.\' 6 a aaflaidei gyem k\'elap egylrf. t. a febér kereeat-eayU«, 7 a Cirk.enréa «ellett let—i-.JÓ ,mtmti gy«.ekk«káa éa t u «M boda^ u^.., „^kkm-egyl« egyen kent tf, liaed. m.g > a bnlapeati .Eraaéket kikáa^ylet. IU a győri »¿L-vároai leaey-á^akáa et Ii a kndape.ü VII kertloti nepitoayka aave.kév —T kaaaadrtaxébea reaaeameaaék v p~ayoa agyeaaeu agy E aorajáték 0-aaea ataj-Se. megUÍptou nyereményei u alább ko.etkeaí iá-tékter. ..enni 160.008 farMtra ng.dt ea p«t,g \' »»«.ke» já- 1 f».y.re-é.y - - - SOOOO frt a ayarr^; «„eakl., _ 1»« trt ---\' 4 • . - IU0U . \' — — — SOOOO . M _ »U0 I nyeremény - _ _ VU) . w " I _ |no " ■l^crcrai «tiati Nyomatott llj Wajdiu József kóeyrnjomdájábas Nagy Kanizaáa. NAGY-KANIZSA. 1896. noverater 14-én. 46-111 sz&m, WVi. évfolyam. (li/litlM <n Elém ém ...» in - kr Fél éw. . 3 In U kr 1 bt n kr Ujm uéa M kr. hirdTTtísk ( t kuabo. puu-tu 7, UN (, ■ aiixt«. további wM 4 kr. STILTTtEBkí Nnaktat 10 1 v lel. IiMMii ÍLeaék a»fje* bir&sataért 90 kr. &msm46 in ktileata; . lei.löt arateulé ■évére, u Híjn: rini iii.it ■ lemé.yek pedif . k ilűl rtrt Sk|X-Kulttfcri btfunn« i.léaeadék Berm.at.eiea levelak □.« locad tataik ai. ke»lr»tak úuuua ktléeuek A nagykanizsai ,,Ipar-Testület\', , a fagy-kanizsai Takarékpénztár részvény-társaság\', k .Kolori takarépénztár részvény-társaság*, a .nagy-kanizsai- é* galaabokiönkéntes Uroltó-egylU\', a .nagy-kanizsai kisdedoeveló egyesületei .nsgy-ksaissai tanítói járáakör*, a .nagy-kanizsai keresztény jótékony nóeglet" „a kanizsai ísr jótékony nőegylet\', .szegények tápíntázete\', a .katonai hadlstyií így let\' a .soproni kereskedelmi iparkaaura* nagykanizsai külvilaaztmiuyának hivatalos lapja HETEN KINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETI L A P. Költségvetésünk. s.pklmm 18.3 moi IS A Tárnok kftttaéfTetésénck elkészítését iiletóleg a törvény akként rendelkezik, bogy oly időben készíttessenek el, bogy a vármegye szón ószi közgyűlésen, mely a költségvetési évet megelőzi, tárgyalható legyen. Ezért van. hogy a városok és köz ségek már augusztus vagy szeptem ber hónapban iparkodnak elkészíttetni jövő évi költségvetésüket. A mi városnak költségvetése is még szeptember 19-érc elkészült; de nyomtatásban csak most jutott kezünkhöz. Bizonyára nemsokára ősz-szehivatik a város közgyűlésé is, hogy e fontos dologban határozzon. A döntés majd a megyegy öléstől függ. Hs szemügyre vesszük városunknak immár kész költségvetését, azt nyotnbao észrevehetjük, hogy nagy körültekintéssel és helyes gtzdálko-dási elv szerint készült. A körültekintést bizonyítja, hogy a legutolsó krajcárt is számon véve, rtálü alapon vzl összeállítva. A helyes gazdálkodási elv pedig, mely szerint készült, sz, smit legközönségesebben e közmondással fejezhetünk ki: Addig nyújtózkodjunk, a meddig a takaró ér. Mert sokkal többet használ egy város fejlődésének, ha e helyes elv szerint laasan, fokozatosan iparkodunk megvalósítani mindent, mintha rohamot emelkedéssel egyszerre akarjuk a mult minden mulasztását helyre-ütní Megállásunk azért nem szabad; de rohamosan baladounk sem Én éppen azt látjuk e költségvetésből, hogy ez a szellem uralkodik a város házán is. Ez elv szerint is találaok több oly tételt a költségvetés kiadási rovatában, mely emelkedést mutat, sőt olyat is, ami most szerepel először. De ezeket csak örömmel kon stalálhaíjuk Igy föl vaa véve 700 frt a városházi nagyterem k¡festésére, 3092 frt (1392 frttal több, mint tavaly) a aaegények segélyezésére, 500 frt (ÍOO-a! több) a piacierek tisztításira. 1085 frt (285 frttal több) a kongó utak tatarozásához kötni vesmuiiks a szükségletűié anyaggal együtt stb. — A. többi tételek többé kevésbbé tukmálnak a tavalyihoz képest; de nagyobb eltérést nem ígeu találunk. Igy emelkedett a fo gyasztisi községi pótadóból származó bevétel (2600 írt — 3685 frt); fagyott (125 frttal) a tisztviselők fizetésénél fölmerülő kiadás, fokozódott a bérbeadott házak jövedelme (437 «5 frttal) apadt a szántóföldeké. (20 11 frUal); apadt az evaogelikus gyülekezetnek adott segély a tanulók hi-oktatáaáért 85 frttal; de alig tndjuk megérteni, hogy miért ? Ha pedig az összes bevételeket nézzük, nagy apadást észlelünk ugyan a tavalyihoz képest a kiadások mégis aránylag nem nagyon emelkedtek, íme ez as összesítés: V Kiadások: Bevételek: Péaatári ■aradváay 1 Fecr.axtáai ka« pétaáó Koaaej; kistó.vetlek Haltonuerek atka : sl epotetek ben b) aiáétéfoldek bére c| rések bén Erdsk éa leölök otá. Kő^iffaaviuini bevitelek Katosatiuli átvoanlá* -al késés badaére(aél bl boa,edt*foel TotoacknlUej ategtéritá. Ffvet neaaúrkböl Re.oki,öt>ek bél Cté^isénet Pecs-wajdj ntleat ló.. unitéhoz Bátnlékbél Pótlandó blúv ISSt-r. .ióir tavoi l.tOU Frt kr 528 72 a»ai — IMII — 2«»: SS 211101 U nts ss 32« 20 lltzS — 7783 86 «00 — 300 — 300 — 9W9 tO 2653 — 6366 .. 18S7-r. .löiráéy.a-lallk Frt kr. SS8 3\'L SS«. -lSétS — MM 1< 11412 92 2»it so sioe soj 11478 30 7716 9» 1V8 SO SIS 36 62 78 9612 SS 2322 -«71 ae 23S2 — sóié a t*6t -3000 -8S06.J 03 HIO »1 1410 «1 131226 Sl IOS1U S\\, ■SM-ra 1897-r. déiráayw- élőiraayo ^ tatact taxik 4 Frt kr. Frt I Twatviialék nn-ir Ü663Ö — 23315 SutiuumelyaM feeléi. ¡<#00 60 14463 \' Irurtta/erekre 1781 76 T-M I Királyi ado 6550 52 62.0 íSfiaoármBi kiadéauk 11U7 66 11363 KOtaégi űepiskoU ¡IrtIS 91 2SU18 : Folf.n nn.akoA 10*1 72 10&7 Polgári leksriikola 839. — 3146 Iparos iskola 1272 — 1270 tsefélj a kitdedaévelé J rtyeaáieuek 1SS7 20 \' 14SÓ kftL>zoc..eart 6334 60 8231 - f.ptletak tsunsáu 426« 36 4340 Adoanfok éa leráék 1742S .06 IMI I < t-*fed.t»ek 4710 6462 >vufdij*kr. 1120 86 1>2S I £rdu kiadatok S33S 62 3368 Erdri Baokal.tokr. 7S1 — 1364 I Krdei azeseljMt StetéM SS04 4t 34.4 VíUfita. iokoo — ioooo KaloB.lívzli átvoaulM t kosé, íultertfoe; 332 - 434 bl hoLied.etoei 392 — 400 KOtkelyrteje. k01i>é(e 8241 S2 , 36» Távolié célokra VII 40 1K70 Efy.boe»fiekre 17600 60 18SS4 Clépitéuet eset se 6671 Péca-vuudi utleat fiu- Urtáaáb<» 2S62 — 2382 Létéi efr állawlé ajakát epitéairt 1000 — 1000 Kéodkívlűiekre 3649.13 3740 Kyosdii 4410 — 2»U HeMörék SzekéM 1410 21 1410 Xill-ui.« kiaáaart -. - SS« ismerni: 1S0406 91 1SS44S Az összes szükséglet tehát 185445 frt 62 kr., az összes fedezet 102153 frt 06\'/, kr., s igy s fedexendó hiány 83292 frt 55 kr., aminek fedezésére a 138242 frt 02 kr. állami adó minden egyes forintja után 60\'/i.V. ot kell kivetni. íme jövő évi költségvetésünk futólagos áttekintése. A közgyűlés komoly megfontol\'iaal bizonyára nem sok változtatni valót talál majd rajta. A kereskedő ifjak jubileumi (v) A kereskedő ifjak önképző egylete 25 év után eljutott egy biztos révparthoz, negyedszizsdos fenn-állisinak kikötőjébe. Az egyesületet hosszú pályáján különféle kormányo- sok vezették és midőn most megtért. azt látjuk, bogy az egyesület vezérférfiai szilárdan megállják helyüket. mint az erdi tölgye ét megnyugvással pillanthatnak vissza a nagy útra, melyet ez az egyesölet a kereskedelem nagy tengerén megtett. Út lusztrum nagy idő az ember rövid életében. Az egyesület alapitói közül néhányan már a sírban nyűg osszák örök álmukat és\' egy ifjabb nemzedék foglalta ei helyüket, mely nem ismeri azoo nehézségeket, melyekkel a kezdeményezőknek küzdeniük kellett. De bálával emlékezünk meg az egyesület őseiről, kik munkájukkal előkészítették egy nj világoemzedék számára a tall)t és köveket hordtak egy(migasxUrt épülethez, a magyar haza magyar keretkedeiménck épületéhez. Igaz. ez az egyesület csak szerény töredék a nagy néptengerben, de azért megvannak érdemei, mert az ifjú szivekbe oltotta a hazaszeretet esirálát és magyar frtüleUtl küldötte világgá azon ifjakat, kiknek fejlődésük korában az egyesület talán egyedüli otthonuk volt és nem tekintve sem neaizetiséget, sem hit vallást; keblére ölelte a támogatásra és szeretetre szorult fiatalokat. Kegyelettel ülte meg az egyesület november 7-én 25 éves fennállásának emlékét. Megnyugvással tapasztalhattuk, hogy az egyesület ügye mcst is, mint azelőtt, jó kezekbe van letéve és szép reményekkel lépheti át fennállása második 25 érének küszöbét. A jubileum lefolyásáról a következő tudósitáat kaptuk. A kereskedő ifjak önképző egyesülete fennállárának 25-ik évfordulóját november 7-éa társasvacsorával ücnepelte meg, melyre a választmány vendégekűl meghívta : V é c t e.y Zsigmond polgármes-j tért. Dr. , 6 z ü t a Miklós törvényszéki bírót, Dr. Stocker Ittván alűgyéazt. Kbentpaager Lipót ker. laoacso-t, Eb oatptnger Leo, Dr. Ollop Mór, Dr. gtolcer Henrik, Dr. Btuch Zaigmond, Dr Lő ke Emil, Dr. Kitt Ernő, Dr. Villányi Henrik, Hoff-mann Mór, Ssalay Sándor, Rotea-feld Lajos, Gr 0 a hat Hennk, l)r. Fried Ödön, Belát Lajsit, Bter neck Zsigmond, Blan Lajos atb urakat. áz erye.Het tagjai Uager 0 11-• iii Elek elnökkel ée Ebenapan-ger Ernő alelaökkel majdnem teljes tzámhaa jelentek meg A második fogás után az első felköszöntőt Inger U 11-tm mondta t királyra Ebenepaa-gtr Ernő az egyesület müködéeéröi emlékezett meg tzépen átgondolt beszéd ben és él\'ette a tagokat. Hiracbe\', biztosítási titkár, az egyes&let jóltevöíre, Dr. Fried Ödöa az erkölcsi együttérzésre és enaek buzgó bajnokára, a poigármeaterre, ürítette poharát. Licbt-t c h e i a Uager E ek elnököt, a kere s-kedői becsületesség mintaképét éltette, W e i 11 Ignác l pártoló tagokat, H o ff-biib Mór az egyesület magyar szellemét méltatta. Dr. S a ü 11 M i k 1 ó t gyönyörű beszédben párhuzamot vont a kereskedő és bíró hivatása között, meg emlitvé., \\hogy a kereskedő az üziet mérlegét, iá bíró az igazság mérlegét tekinti mO^aése zsinórmértékének Dr. Vil lányi az egyesület őseire ét Gr 0 n-hut Henrik ebö alelnökre ürítette poharát, Szslsy az általános embertzeretetre, 8 t ü t l Miklós az újságírókra köszön -tőu, Dr. Kitt Ernő tzellemea beatedben az egyesületet éltette, Stocker gügyéit pedig a családos embereket Több tzeliemetj felköszöntőt monilotttk Roteafold Lajos és mások — Z t o 1 a a v cigányzenekara búzta a tüzet nótákat ét t társaság vidám hangulatban csak hajnal felé oszlott szét. Wlauici mandatuma Mivel politikai lap nem vagyunk, csak fölkérésre közöljük a kővetkezőket: A Csáktornyái választók egv 25 tagu küldöttsége mult héten adu át dr. Wiaasics Gyula vallás- és közokutát-Bgyi miniszternek t kerület mandatuma\'-. Zakál Henrik ügyvéd választási elnök üdvözlő szavaira a miniszter következőleg válaszolt Igen tiszteit barátaim ! Midőn négy év és négy hó alatt harmadszor nyújtják át T í a C A. Petin, út MzUgsny (Frfyt. é. vép.j Mig Petőfi Sopronban volt, meglátó gatu egykori wlraeci Unulótáraait Pozsonyban. Kemény János azt írja, hogy egy depót kíséretében ment át bozzájok és Döatök Elekhez, egykori aszódi jó baráthoz, szállt Dömök még részlete sebben szól e látogatásról és előzményeiről. 6 1839140 -ben fizikus volt Po zaooyban t a szüreti 10 ttpi szünidőn s két Cjbáti Lajossal (Losonci és Didai) Sopronba mentek, mert hallották, hogv ott vann Pákh Albert, ki a két üjhéai-nak UnulóUraa volt; ó meg azért, mett tadts, hogy Petőfi ott .rekrutáskodik." Gyalog mentek át. Pákhoz szálluk. másnap meg fölkeresték Petőfit a kaszár ayában, a kit egy pricaese! teli szobában csizmáit takaritá-áoál uláluk. Szerfölött megörült oekik s kapitányától szabadságot kérvén, aiásaapig sz időt együtt töltötték Pákbnál. .Ezatáa, folyutja Dömök, párttor Petőfi ia eljött boszánk Pozsonyba, ei-kéredzvén a kétheteakinti traatporUat. ■ *«J-«gy napot, azaz a taazttagot, nálunk töHött," Petőfi ét tzáaadjt a bregeozi útra 1840 márc. közepén iodultak el t 30-dikára ériek Gráttba Neustadt és Brsck felé. Eliaduláea előtt Orlay leferteue tqua-rellben cso»tlemezre_melyet utóbb, miat maga moodá Orlaynak, midóo kiszab* dult a katonaaágtól, Kupis Vilmos ha-rátjáaak adott emlékűt t ma mái latae-retlea. Barátai közül az induláa idejét igen kevesen tudták; csak midőn több ntp egymásután kimaradt, érteaüitek róla Németh Jánostól s ulán el is feledik, ba oly mély nyomokat nem hagy emlékezetűkben. Különben sem szerette az érzékeny bucsuzásokat, ha tehette, kitért előlök. Azt mondu ogyszer Borjádon Sassoak: .Oly mélyről jő ilyenkor az emberből a <isó, hogy mire fölér, elvész.\' Gráuban tudU caak meg a költő, bogy időközben ezredét Bregfwzból átaelyet-ték Zágrábba, melynek 3 első századja Károlyvárosban fog állomásozni t igy ez lesz az ő jövendő lartótkodásí helye ia a remélt Tirol éa Olaszország helyeit. Helyzetének egyéb nyomorúsága mell.tt e nem várt caapís mélyen elkeserítette, kai, valamint katonai életének stenve. déaeit bivea rajtolja at egyetlen Nagy Imréhez irt lerele, melv éz időből fen-marad: t épee ezért jóaak látjuk egészen közölni. .Tittlelt barátom 1 A messze Tyrol hó környez:* bércei mögül véli jönni levelemet? csalatkozik, valamint engem caalának meg reményeim, azon azép boscal megismerkednem:. A sors aekeu nem akar kedvezni, minden léptemet, tet»-met gáncsolja; minden feltételeimet dugába dönti, szóval, ó legnagyobb ellensége Tyrolból talán örökre — kitiltott Graecig jóvéak — mely mintegy 20-22 mérföld Soproaytó! — (műit hó 30-káa érénk be) s itt vettük azoa hírt, hogv az ezred Tyrolt elhagyván. Horvátorttág1 Zágráb és Karlatadt városaiba menend.. Koholmánynak hivém eaet hírt, t reményiek. De végre meg-tudám, hogy bizonyot és változhatlaa rendelet. Holnap, t. i. Május elsején, hagyja el az etred Bregcnzet. Nekünk aton partocsoUl vsa hagyva, hogy két bétUI előbb minttem sz ezred, érjütk Zágrábba. E szerint még mintegy Jusius elejéig Graecben maiadnak. Az l-sö. 2-ik és 3 ik Compania me send KarlsUdtba, s igy én is (az 1 ső Companiavai.) Horvátországban legfőlebb ! I l Vi évig maradandónk, s onnan hihetőleg Olaszországba viend utnnk. lls ez megtörténik, oémikép feledem Tyrolt.. Azonban még bizonyulna. — Ezek körülményeim. Mit mondjak önmagamról? Most érzem, mi mélyen sülyedtetn, leszállva a tudományok pályájáról neveletlen. érzéketlen emberek körébe t egy durva zaarnok körmei közé. Cssk néha emel ki e pokolból s költészet a mennyéi, a malasztot. Oh, ha ezt keblemben nem hordanám: a kétségbe esés ölne meg! Egy héatpjs már, hogy itt vagyok, s még igen keveset irta»; de hogyan írjak? a káplár mihelyerf tollat iát kezemben, lármáz, szitkozódik reám s dolgot ad. Igy vagyok, azonban nem csüggedek. Noa. ti male nnne, et olim aic erit. Mihelyt irhát, lisztéit barátom, irjon, hogy még Graecben találjon levele Legyen boldog s ae felejtae igsz barátját Graec, április 30-áa 1840 Petrovichot, a k. E levél bő hstározotun megtudjuk szt is. bogy Bregenzbe tehát nem jutott el. Szeberéeyi világosan téved, midőn aat írja, hogy előbb Horvátországban s azután Bregenzben állomásozott, tőt bogy ez atóbbi helyről neki több levelet irt, melyekbea .több Ízben említette, menynyire szerelne ő a tvájcí bitáron át-tzökni . szabadság, a függetleoség ha-tájába.\' J Az valóazinü t nincs ok benne kételkedni, hogy Ulán PozMnyban létekor vagy más leveleiben emli telte ezt a szándékát, a hogy valóban ápolu e tervet, tudjak.; de Bregenzből, a he! áshatom járt, nem írhatta. A költő gráci a horvátországi katonai életéről egyeoet alig tudunk; mert ez időben ízt többi levelei mind. elvesztek. Irt-e m&nknak még levelet? nem tudjak, de aem valószínű s igy főképpen as elbocaa\'.Uláeakor kiadott* .Superar-bilríraagt-jListe\'-re t egy pár aapi pártáéira vágynak utalva. ✓ Ebből megtudjuk azt. hogy 1840 máj—jun. savában Grácban typbualázban szenvedett (Servaafieber) melynek következtében rokon kórjelenségek is kezdtek rajta; matatkozai; utóbb Károlyvárosban három hóig .minden követelménynek megfelelően," eredmény nélkül gyógyították.Mivel ekimnutás dec. 23-án kelt, hozzá vethetünk, hogy e három hónap, melyeket megint kórházban töltött, október—december havi. A kórházat pedig 1841 jaa. 20-án hagyu el caak, a mint ez Moulholaod ezredes jsnuár 21-diki napiparancsából világos, mely igy szól: . .Zágráb, jan. 21 Art 5. Petrovich Sándor közlegény jan 20-ig bezárólag ápolutván. az ozredkórházből javultaa Uvoxik.\' Ezek az adatok megegyeznek azzal, mely Orlay.ál olvaaható. ki Petőfi el-betzélése nyomán azt irja, hogy az őszi nagy gyakorlatok alatt vért kezdett köpni s ezért jutott kórházba. Petőfi szenvedéseit, melyeket s köz-legényi szolgálat 8 majdnem állandó betegeskedése okoztak, csak Kupit Vilmos barátsági enyhítette, ki vele együtt katonáikodott. Et as ifjú pár évvel ldötbb volt a költőnél 1818 márc. 6-án izületeit Nagy-Oroszibsn (Nyitra m.) hol apja Kupis Tibor a Keglevieh János gr. kaszttárja volt. Hat gímn. osztályt végzett a kegyes rendieknél 1828 —36-ig Nyitrán, mint hol jeles, hol közepes U-nuló; de ingaUg, nyngulan természete miatt nem tudU haUrozott pályára szánni el magát. Egyelőre márc. 6-án Pnvigyén a kegyes rendi papnövendékek közé lépett; de már jun. 29 én elhagyván a rendet, Esztergombs megy gyógyszerész-gyakornoknak; majd gazdasági pályára lép s mint ilyes Sopronban lakik s itt a költővel körülbelül egy időben (1839 okt 21.) szintén katonának áll be. Különböző okokból aiármasó, de eredményeikben hasonló sorsvissonyok vetették mindkettőjöket s katonasághoz, ebbez sz utolsó menedékhez, mát vitzoayokra termett miveltaéggel. Mig Sopronban valának. nem barátkozUk, tőt kerülték XXXV iîVFôLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 18S6 NOVEMBER 14-éo önök nekem a megbízólevelet, nem keresem « hála méltó kifejezésére a sza-vakat, de azt lelkembeo átérezve, egyszerűen kérem önöket, fogadják, i, barátaim, legmélyebb köszönetemet s egy-ului azt az igéretemet, bog; miit eddig iparkodtam legjobb meggyőződésemből éa teljes erőmből .haiám és a kerület legjobb érdekeit szolgálni, ugj ezentúl is basooló űgybuzgslommal fogom teljesíteni azt a kötelességet, mely reám ugy mint a kormány tagjára és ugy miot képviselőre várakozik. Tiaztelt barátaim I Én nemcsak * azért örülök, bogy a megbízó levelet atűlő-megvémnek az a kerülete adja, maiy kerület nekem az országgyűlés sorompóit megnyitotta, banem őrülök azért ia, hogy szülővármegyémben mégis v&é egy kerület. mely a szabadéivüaég zászlaját diadalra juttatta. Örülök mondom, mert bizonyos lejti nyugtalansággal látom, bogy szülő vármegyémet, mely Deák Ferenc és a Caányiak vármegyéje, mely a haladás terén mindenkor az elsők kőzött volt, a reakció szele annyira átjárta, hogy egykoron az anliaaemilizffiusaék volt melegágya és ma a .néppártVtet-azetös jelszava alatt hirdetett vissza fejlődés szolgálatába szegődött Én nem keresem ez alkalommal az okokat, de önöknek, tiszten barátaim, -kötelességük leaz a jelenség okaival bővebben is foglalkozni; önök által az egész megye értelmiségéhez azólok és kérem önöket, gondolják meg, Zala-vár-megye politikai miaszióját ott a határszélen hiven tölti-s be akkor, ha a reakciót szolgálja; kérdem én, igy gnndol ták e ezt a vármegyének azon nagy alak jal. a kik Zalamegyét a múltban az első vármegyék közé küzdötték fel. Bemélem, azt a zászlót, a melyet egyesült erővel, pártkülünbaég nélkül önök a választókerületben győzelemre vittek, megbecsülik és egykoron at egész vármegyében visszatérnek a szabadelvűsét útjára a melyet Deák Ferenc böl-cseaége kijelölt. íügy van!) Nekem, t barátaim a néppártról meg van a magam azilárd politikai meggyőződésem s azon nem változtatott volna az sem, ha e párt akár 40 tagot kai dött volna is az országgyüléabe. A politikai élst éa fejlődés törvényeit eléggé ismerem arra, bogy a néppártban ne lásaak egyebet, miot muló tüneményt\' a nagy politikai éa társadalmi reform puszta ellenhatáaát. Az ily ellenhatás nagy átalakulások idején soha sem maradhat ki. De az ily ellenhatás, a mily szenvedélylyel tűnik fel a politikai élet láthatárán, ép oly rohamosan enyészik el. mert a társadalom belátja, hogy a veszélyek képzeltek, hogy a rettenetes bajt. a mit ők a reform következményeiül kifestenek, senki sem érzi és po litikai kép/elödés -z egész. Annyi azooban bizonyos, bogy tz esz-kötök, a melyeket t néppárt bssznál elitélendók. (Igtz 1 Ugy van 1) És én attól\' félek, hogy egykor azámon kérik tőlük, vájjon igaznak bizonyult-e az a sok rá-fogás, tudva hamis . állítás, a melyeket a sin elméjébe és síivébe csepegtetlek r Altój íartok hogy meg fogják kérdezni tőlük, »gaznak bizonyolt-e, hogy a haran-gokat\\|észedik a templomokból; ¡¡.az e, bogy * kereszteket az utcák széléről eltávolítja: igaz-e, bogy a templompk magtárokká leaznek: igaz-e, hogy a ke ratttéty villás ellen irtó háború készéi? Meg fogják vittgálni, a keresztény szellemnek megfelel-e a fenyegetés, hogy a egymást; de az idegenben a közös ke-aerü sors egymásra utalta őket, mint ugyanazon sivár paszta vándorait Petőfi megszerette a mivelt csinos, magas termetű. különben szeiid. ábrándozó ¡(jut; viszont ennek baráti érzelme mindig drága emlékű maradt a költő szivében. Nemcsak az Oriaytól festett aquaróll-képét adu neki emlékül midőn tőle elvált, banem utóbb két költeményt ia irt hozzá: K.... Vilmos barátomhoz\' (1842) és Katona barátomhoz (1844) c. alatt. Mindkét költeménybe» életrajzi részletek vannak. ,A balvégzet száműzte ót katonának,\' mond aa elsőben s az itt töltött két kikelet alatt .emésztő katalommal szakadt rá\' a .lélektnjtó vész:-de mégsem siratja meg ezt az időt. mert ez tette ót barátjává: Én tudom, mit érts te n&ea jó barát: Jó, minőt as iatta többé sob\'sem®ád; Te\'« ál, ki vélem itt ven feleződ\' A nyomornak végső falat kenyerét Mindkettejüket .egy sora foodor kénye\' hányts-vrtette s ugyanegy csillag volt vezetőjök a hazaszeretet. A másodikban (1844 bői) 4—5 éri távolból visazatekintve, puaztaaág vidékének nevezi katotwi életét, mely fölött bő. ukkaazió nap égett: barátja e pusztaságban .árnyékos fa volt, melynek enyhe Bátoránál nj erőt szerzett;* a jó liberális szülők gyermekeinek nem adják fel a kereettaégel. bogy a liberáliaokat nem látják el a halotti szentségekkel, stb. És ba meggyőződik á nép, bogy tr.ind ez csak kápráztató . korteMtzkőz volt. ökor bizony ennek ntgyon rossz következményei lehetnek. De ekkor mi fogunk odtillani és meg fogjuk védeni a fanatizmust terjesztőket a boszu haragjától. (ÉTÍnk éljenzés.) Mi fogjuk meg magyarázni, hogy az ő fanatizmusok nem volt egyéb, miat ei len halina a nagy reformnak és hogy sokat közülük talán caak a küzdelem here vitt az ily kép-leléntulzáaba~!di igy fogjuk uemea fegyverekkel őket védeni Eí-aJikeríHzmua. És ar, a mit ez alkalomanikel akartam mondani, midőn két kerületbe; vettem lel a harcot a néppárt ellen. És most még csak azt mondhatom, a mivel beszédemet kezdtem, hogy fogadják legmélyebb hálámat egyenkint és összesen, hogy > szabadelvűsig zászlaját győzelemre segitették. Köszönöm szíves megjelenésüket. A mandátum átadása után a miniszter a küldöttség tagjainak tiszteletére a Drechsler-féle" étteremben ebédet adott. Híjdu ét naat (A kereskedő Ifjak OnképtJ egyeeoletének !S «•ej jubileuma alkalmából.) , Caak aaat nemzetiek a aaaok. \' (Herzaesyi.j , . Kii na zubogott aa esó és eröeeo ctep-kodta a nagy ablaktáblákat. Beat a nttyterem-ben reraeayre kelt a atiporkáaó atelk-m\'ée a gyöoeórú tóextok után miodauayiatorfelbaraant a tusa Éjfél »tán járt aa \'dó éa egyik-máaik már oly kacéroak, olyan atépnek találat aa életet. \'A hoaaaa, peikófoemtáju aaaial korni , szanaszét Oreaen álltak a aaékek, a boroepa-lackok, caak fent a vége« nlt ■«. »éhány aaa-lid képQ uri etaber Valami enéalitó, édea bos .bikán no iát\' huaou a barnaképű cigány, melynek melankótikua hangjai odaférkóstek a .air-hez. á inraavaroa lárma elballgatou nibány pillanatra éa talamenoyien ágyelemmel kia-rték a nyirettyű airé, panaaaoa melódiáját Jíeuoyi haaa&aa lelkeaedét, mennyi tha éa láng buzdult fel egyaeerre a aairekben. — A\'iogy igy régig hordtam tekintetemet a mulatozó lelke« iíjakca, kik máakor ott gOroyedoek aa irónaatslok felett, vagy dideregve donta&lgetik fél-g elfagyott ke-aeiret a korhadt podli mAgótr, valami édea gyóuyóioaég togta el lelkemet . Nem aenietlem a Kia-Knnaágban, apám aoba-aem volt debreceni adófiaetft polgár, aa Okapám ia itt aaáleteu Zalamegyében Itt jártam én ia a kereek iakolába Nagy-Kaaitaáe asyelcraua évek kótrpéa Forcaa reodaser u.-alkadou még akkor oálonk A Baek-nraloio caafoa. megalátó eaeméoyeit caak anyám elbeaaéléaei otán iatner-tem, de miadig ugy találtam, aaiatba a mi iako-lánkat ax oaztrák kózoktatáangyi miniaeter raaemé Árniame helyett mi .Warenkunde\'-t, Teraéaaetttn helyett .Natnr)ekre"-t. Világtar-tánet kelvett biaony caak .Weltgeechichte\'-t tannltook, a hol a mi édes- Koaanth apánk ctak mint .«in gevSnlicher Raibeller" volt fditotetre aztán lerágtok saruinkról at iakola porát ea elaaáledtnnk kiki mát, irányban e aaéiea baaa határaié belől És nlrkor--asm tannltam tolna tán aokat, ha mindjárt VagyarttS-akuttak voltul hennBnket mindenre Aaaal a tndáaaal ar, ia alig kereatem volna egy falát kenyeret valami beeanletea magyar emoer htiásál Sak-azor elpirnltam, ha ngy néha azt kérdea\'e tőlem valaki, mit taoultnnk otthos - Kéeóbb extaa aajnálni kezdtem iakoUtártaimtt. da kttlóoósen aa emioeaaeket. Eteknek a lelkébe ngy iateo-igazába beleverhettek a oémeiea eaellemei Saombat éta azonban mát »icmörc-ttR át néaem a multat Annak ai lakóiknak rég elae per e már aa idő még ax emlékéi ia éa helyét egy modern, de atapjábaa hat fiai .felsőbb kereekodelmi iakola" Ulti be Aaok a fiuk köenl pedig, kik egjOtt jártak relém oda a aifl-ke falak kftaé, egy de egy eem leti oeatrak Volt nekak agy kta oakoona, bel még köaayeu 1. vetkeaték. elkájigalták magukról ttokat a cifra, feketeaárga Szalagokat, melyeket aa iakola komor falai kózótt aggadtak reájuk Aa ö kit szerencse kedvezett s tuljőtt e szomorú vidéken ; de buja nagyobb volt öröménél, mert barátja nem jöbetet\'. vele. Kupis valóban kiszolgálta mind a hat évét, káplár lett; de hányatásai ezzel sem szűntek meg. Keglevieh Jánosnál írnok lett. utóbb ugyanott gazdaaági alkalmazást nyert; 1846 ban Pestre ment. a hol unokatestvére. Kipis Leó, Twuti mérnök elvetette a költő lakására a Hatvani-utcában, ki stiveseo fogadta, megölelte, megcsókolta t emlitotte hogy verset irt boszi. Ekkor Pesten maradt 1846 végéig, mi közben Petőfi .toatvér-kénf segélyezte irói jövedelméből a némi foglalkozást szertett neki. Nem való tebát az a kit, hogy a költő utóbb ót sohasem látta volna. Ekközben a jó szerencse csakugyan átsegítette ,e pusztaság vidékén." Elbo-csáttatásának fö oka betegsége volL — Beteg volt tettben kedélyben. Ju nius elején nem mehetett el együtt azá-zadjával. Srácban feküdt egész ju.iusig: ekkor elcsigázva, a váiVatoaai élettől el-kedveüenodve, reményeiben eaalódva érkezett meg. A terhea stolgáíat, a kiállót! b^egség, testének megakadályozott lejlődóae a még csak 17-éras ifjonti fokozott erőhanyatlást okozol\', mely az óati hadgyakorlatok alatt vérköpésben nyilvánult Ekkor, satplember elején cjra kórházba kertit ZÁgrábbai, hol az orvoa meleg otthoonkban, hol csak í «aaáiaa lálke-aeáéa rolt nagyobo, órümmai ay:t®ttak ajtót a magyar imdaiómn.fc hogy annak Jótterí, *daa acgnraii magukba aairhaaaák. El ea aa „itbon . .Kereakedó itjak ónképaő .gyeea.leté\' oek kelyiaége roll. maly aaombaton eate olt« auaaooöi-érea jubileumát. Ctak eki aa .fjak mul-ját ra-meri, aa ludja igaaáa méltányolai aa egyea\'llel íáradkautlar, naaaáat múkóíéaéa. . OÓtáK. A testi nevelés fmtéskiga. különös tekintettél a izgiéi bízra! Irta: KOVAts MIKLÓS. (Folytatás.) Hufeland óu sokszor, sokan elmond ták már, hogy kell táplálni a gyermekei. Kevés az, amit erről itt mondanánk kell, de annál fontosabb. Már kis koréban kell a gyermeket a rendes táplálkozácboz szoitatUL Csakhogy érre nincsenek tekintettel a szülők. Alig regge.izett meg a gyermek, máiís teis van a keze holmi ennivalóval és ez annyiszor fordnl elő napjában, ahányszor eszébe jut az evés. A gyomornak, amig az eledelt megemészti, bizonyos időre van szüksége, s ha időt nem angodtak, megakasztjuk annak működését, pedig bt a gyomor nincs rendben, akkor vége a szerv rendes működésének. És cem ia Ieh.it tapasztalni azt. hogy az olyan gyermek, kit egyre-uiá ra tömnek, jó színben volna, hanem igen is sokszor tapasztaljuk, bogy az a szegény sorsú — minden panasza dacára — a rendes időbőt kötött egyszerű táplálék mellett is jó színben van. Táplálék nélkül - szűkség eseién ellehet a gyernek néhány napig, de levegő nélkül néhány percig sem- Növénynek, állatnak, emberoek egyaránt három éltető eleme: a jó levegő, világosság és a melegség. Ha a gyermek rossz levegőt lélegzik be, ép oly biztosan megbetegszik, mint a megromlott tápszerektől. Igaz ugyan, hogy ennek káros befolyáss nem következik oe azonnal, banem lassan, lappangva öli az egészséget. A gyermekszoba szigoni tisztaság mellett állandóan jól szellőztetett legyen. Milyen félelemmel vannak eltelve a nyitott ablakok iránt. Pedig a gyermekek éjjeli nyugtalanságának Niemayer azerint na-\' gyón sok esetben a légszomj az oka. A szoba levegője tisztaságának legbiztosabb ellenőrzője szaglási érzékünk. A gyermek szobában nem szabad főzni, rabit vasa\'nL A nap fénye, a világosság adja meg a virág szirma gyengéd, bársonyos finomságát. színe élénkségét Világostág uél-kül csenevészszé válik s növény, világosság nélkül sápadt, gyenge beteges testalkatúvá válik a gyermek; arcáról hiányzik az élet színe, izmaiból a meleg rug^feiosság. Minek a gyermekszoba ablakait befüggönyözni? Ott kint a napsugár fürdőjében úszik minden, beat az éltető napvilág helyett homály ridegség lakjék? Tegyen meg az hkola szintén minden lehetőt bogy a romlott levegő hatását — amennyire tőle telük — csökkentse. Ignz ugyan, hogy iskoláink legnagyobb részében még most ia bátyáik a mesterséges sze lóz\'etésre szolgáló készülék, mely lehetővé tenoé, bogy holmi káros égbnzan nélkül állandóao friss lé] tóduljon az iskolába. Az is igaz. hogy a legtöbb helyen elítélik és lustasággal vádolj ik a unitot ht kí.t látják, hogy a növendékek óra végén az ndvaroo vannak; de mindezeken legyük tul magunkat ne csak a reánk bízott gyermekek egészségéért, de saját érdekűnkben, éppen a napokban olvastam a különböző foglalkozások befolyását az élettartamra erős szivdobogisábói kezdődő szívbajra, »érzéséből kezdődi tüdőbájra kőtelkez-tetelt .Gyenge tesU kat, hajlam a tűJÖ bajokra és azivedények táguiéairá." mond az orvosi vélemény At orvosi vé eméuy tehát nem állapítja meg e bejokat csak hajlamot jelez rajok. Azt hisszük, hogy e pont az: melyben az ezrodertioa jtiakarau kores belő, ki megtaaiervéo helyzetét uj viza gáatot eszközölt ki számát a oly célból, hogy a szolgálat alél íölmeotesse. Dr. Rómer, az ezredorvos érdeklődését sorsa iránt ő maga ngy beszélte el Oriayuak, hogy mig 1840 őszén s kórházban feküdt, unalma eiflzéaére könyveket kért tőle. E körülményből kérde zósködní kezdett életéről, viszonyairól s egyszer egész bizalommal aat kérdezte tóle: ,Neto lense-e kedve megazabadulni ? ön nefo ide vaíö.1 — Nekem mindegy, feleit másutt sincs mit reményieaem. Erre az orvos nem válaszolt, de ne-hány nap mnlva egy pár magaaabb illája ti arttel jelent mtig a kórházban éa megviztgálták 184é dec. 23-án. A kiadott jelentét tlapjia, mely alatt a többek kőit dr. Bőmet neve is olvasható, újra uxgvizagálU egy felsőbb bizottaág 1841 jan. 15-én t a fönnebbi véleményt, mely azerint ,at idézett betegségekben va\'óbaa tinlődif helyben hagyta. nézve bol VT . áll, ho«y az orvosok ée tanítók étel i ima a legrövidebb, mit az orvosokon valószínűleg * ragá\'yes betegekkai való gyakogiérinSketés okoz, de a tanítóknak éleú* biztosan a fá-raaztó szellemi munka és í, rsast levegő rövidíti meg. Különben Csáky Albin volt knltotzminitzter nr t képviselőházban Urtott egyik beszédében éppen ennek ellenkezőjét állitotu, iogy t. i. a unitok élnek legtovább; pedig be kevés azoknak a jubiláló tanítóknak- a száma. (Tége ksv.) — HIréetaéaf. A m. kir. államvasutak igazgatósági körülbelül 44 000 drb sásgyékény (esetieg ennek háromszorosa) szállításán hirdet pályázatot Az ajánlatok legkésőbb 1896. évi decombr bó 10-íkén déli |2 óráig a fontnevezeit igazgatóság anyag- és leltárbeszeczési farait-oszUlyánál (Budapsaten) nyújtandók bei Miről az érdekelteket oly megjegyzéaael értesítjük, hogy s részletes föltételek sz slnlirt kamara hivatalos helyiségében n hivataloa órák alatt megtekinthetők. Sopron, 1896. évi november havában. A kerületi kereskedelmi és iparkamara. -- Hlrdetaéay. A bécsi rumáo kő vétségtől vett értesítés azerint a rumáo vasutak szállítási Uriféi értelmében a feladott árakat kiaéró árunyilatkozatokban előforduló minden hamis vagy helytelen bevallás magas pénzbírsággal suj utik ; különös figyelem fordítandó tebit arra. bogy as ára megjelölésénél, azaz részletes és közelebbi minősítés, mely az áru magasabb értékének kitüntetésére szolgát, pontosan megtörténjék. Miről az érdekelt körök ezennel érteaiUetnek. Soproa, 1896 évi október havában. A kerületi kereskedelmi és iparkamara. — Hirdetmény. Az orosz császári pénzügyminiszter az ui orosz védjegy törvényre való tekintettel elrendelte hogy az Oroszorszigbaa ez ideig bejegyzett összes védjegyek az emiitett törvény kihirdetésétől, azat f. évi március hó 31/19-tól számított egy év leforgása alatt megujitaadók. Midőn erről az érdekelt köröket etennél értesítjük, megjegyezzük, hogy a védjegymegujitásra vonatkozó kérvények ezen kamaránál nyújtandók be, kői a kérvények kiállítása és főlaze-reléss tekintetében is rést etet fölvilá-gositás nyerhető. Soproa, 1896. évi október haviban. A kerületi kereskedelmi ét iparkamara. H i r s t — Személyi kir Banajot Sándor, alezredes, kerületi csendőr parancsnok Székesfehérvárról f hó 8 in Kanizsára érkezett a csendőrség megszemlélése végett. — Hjmen Stocker Lajos helybeli fiaUl poaU-uvirds segédtiszt e bó 8 án tsí tolla eljegyzését Kaposvárott Krázao-vila Julcsa kisasszonnyal. Oratnlálunk I — Bnesn M-n lázon jó barátaimnak és ismerőseimnek, kiktől Privigyére való alhelyeztetésem alkalmával el nem búcsúzhattam, ez utoo mondok szívet Isten hezzádot M s ti r kó Konrád, gimt igazgató - Tea estély. A nagykanizsai Kaasinó vigalmi bizottsága elhatározta hogy december 5 én tea-estélyi tart. melyre a tagokat és vendégeket a hírlapok utjáo Ennek alapján, minthogy e sterint ,a lényleges rokkantsághoz nagyon, közele dik, kívánságához képest elbocsátó levéllel (mit Abschicd) eieresttendő-, a ttolgtiattól 1841 febr 25 án lőimentet ték, löbbedmagaval Sopronba szállították. bot, kikapta obsítját. meiybsn a .trea und redlicb gedient" kifejezésre miodig btss<n volt Etboesiitstásárói a Moulholaod ezredes napiparancs! igy szól: .Zágráb. Mire. 9 1841. Art 4... ,t Qeaeral-Commando 1841. jan Sl-röl kelt rendelete | értelmében \' az alábbiak mint tényleg szolgálatra alkalmatlanok s valódi rokkantsághoz köteledók. kivi. natnkboz képest obsitul elbocsáttatnak, a. m. Potrovici Sándor közlegény at 1 századtól 1841. febr. 28-ín...\' stb. Az orvotoknnk köszönhetni tehát, bogv nem vnssett ott. mintvstami .kórbéztőllt-lék,\' vn*y bogy nem vooU tovább az igát; mert ő minősítette betegségét oly ter mészetlaek. mely miatt nem szolgálhat De mázrészt ez s vé emény muutja azt is, bogy még nem szenvedett s jelzett bajokban s nem is kapu meg őket; mert különben nem bírt volna 1841 fabrnir-jábaa Zágrábtól Sopronig, onaaa néhány nap mulvz Papéra gyalogolni éa még kevésbé bírta volna meg a gyaloglást vándor ssinész korában. bivja meg. Érdekss progratn.cró gondoskodva van. — A ml gordonka móvéazünk Szombathelyen a Városi Kaasinó müvész-estélyt rendezett t. hó 7-én. melyen Steroeck Zsigmond is részt vett. Szerepléséről i«y ir s szombat-bathelyi D n n á n I n I: Ép igy nem szo rul dicséretre 8terneckZsigmoad ur sem, ki tálunk első felléptével it eg> csapásra meghóditotU t közönséget A\' ó virtuót gordonka művészete, melylyei e hangszer hangjainak resgetéae álu. sziveink karjait it retgésbe bozza, tel jesen igazolja ama elismerő kritikáka: melyekkei a bécsi és kaniztai lapok min. annyiszor kitűntetik a .gordonka király\' : valahányszor fellép. Nemcaak lebilincselte, de valóaággal el ia ragadu ballgatósá gát. Minden darab eljáuzása uUn per cekik éljenezte éa tapaolta közönségünk Sternek urat E leikesedés tetőpontját érte el a aaját szerzeményű .Spanyol pzereaade\' előadása után. Felerleges emltenünk, bogy minden egyet számát meg kellett ismételnie. S midőn végezetül az általános éljenzés éa tapsokra egy szerzeményű concert-darabjit adta elő zongorán, bebizonyította, hogy a zongora mellett is ép oly kiváló nagy műrész, mint a gordonka melleit. A szombathelyi közönség méltán irigyelhet a kanizsaiaktól egy oly nagy művészt mint a minő Sterneck Zsigmond ur. Mi is gra-tulá\'onk gordonkaművészünk e szép sikeréhez. — Kroaefotograf Edison uj ta\'ái-tiáoya, mely különfele elnevezések alatt ismeretes, Nagy-Kanizsái is látható. A kiállításon és Öt-Bndsvirábsu Ciurma-tográfot vsgyis mozgó féoyképeket mu togstlsk. Ezt a készüléket bozta el <á-roanakba ia lioffmaan 8., aki a mozgó fényképeket egy falra vetítve éa sokszoros nagyitáesa! muutja be a közönségnek. Szépen sikerűit felvitelei: 8éU a tengerparton. szánUs, szerecsenek fűr dóje. érkező vonst, csökönós ló Tsnio-tézeteink növendékei sz érdekes előadásokat meglátogatták. A készülék s Polgári egylet kerti kávéhizábsn van felállítva. — Zichy .Vándor bukása. Zichy Nándor gróf, n néppárt lelke, aranygyapjas lovag, Kecskeméten a I. hó 12 én megejtett pótválasztáson Dr. Nagy Mihály vizsgálóbíró és korminypárti jeléit ellenében meg bnkott. A kormánypárt jelöltje 58 szótöbbséggel ySzőtt. Zichy Nindor grófra 395, Nagy Mihályra 453 választó szavazott. — Elverte a feleaége szeretője Talán nem is egész rendén kárhozutják ma nspság s dekadens irodsloa fejlődését. Ebben s mi modern századvégi időnkben bizony sok furcsa dolog kerül felstiore. Azokat, a kik ciftí- selyembe, bársonyba öltözötten, valami előkelő rafinériával haladnak az erkölcsi bukás lejtőjén, elnevezték: .derni vierges\'-eknek Pedig \\a társadalom alsóbb rétegeiben ép ugy megtaláljak ugyanezen alakokat, csakhogy egy kissé durvábban körvonalazva A ,demi mére\'-ek itt ép oly, söt u^y mondhatnánk, sokkal nsfyobb számmal Ulá hatók, mint fent: de mig azok a a külsőségekben bizonyoa finomságot árainak el, könnyebben magukra vonják a morálfilozófusok ügyeimét, pedig lénye gében oly hason\'ó egymáshoz valamennyi. Ezt bizonyítja jtlen kia hirünk is. — Egy helybeli korcsmái» egy ideig boldogan élt .szép kis feleségével, mig el nem jött az a második, ki fiatalabb azebb is vot a férjnél éa kit a kis aaazonyka mélyen a szivébe vésett agy annyira, hogy bizony egész napon át ott titok ölelkezve e benyílóba mig a férj küas a bort mérte a söntésben. A férj tndott is orról, de — ulái félelemből — tárt, mig vége azakad ennek a poétikai ví-szonynak. Most vasárnap azoibu mégi\' fellobban,\' benne a mtgalázott férfias büszkeség és a Don Jutn peklegéeytki szinte jogot formált már at aaazoo/hoz. jól agyba-fóbe verte, mit persze ez hasonlókép viszonozott, úgyannyira bogy mindketten betört koponyákkal, véresen mentek a rendőrséghez igazságot keresni — Ai Irodalmi éa Kivéeaetl kör közgyűlésé, A kör igazgató unáeaa kót gyűlést hirdet melv a városház nagytermében nov. 15-én d. u 3 órakor fog megtartatni A közgyűlés urgya 1 Titkári jelentét. 2. Elnök válaaz\'á" es ti igasgató tanács kikészítése 3. Pénztári szimadis felülvizagáláta. 4. Netani indít ványok. A kőt érdemet tagjai kéretnek begy a közgyüléars minél nagyobb síim -ban jelenjenek mag. — Tan itógyülés A .zalapsgy« ál.t- taaitóteatület járási kőre" november 12. tartotu ŐSSI rendes közgyűlését a pot 1 sin fin iskola rajttermébM Szalay ] Sándor peééiieu alatt A kötgyülésre ---"-■**-- ugon kivai megjelent XXIV ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY 1896. NOVKJ4BF.R U-éa. Dr Kmitiki Kálmán kir. unfet-mrveló. E p e r j « c i y Sándor iskols-azéki előtt. Ben tik Fereec dr. ea s i m 0 ■ Gábor mkolaatéki tagok mint ven ilégek.\'A kir. taníelügvelóremek beszédben :r éltatts a jubiláló tagok Búreiiij Károly, Pároi tndre K é c a a y György, Horésyi Pál «1 Trojkéeé Bioa Kornélia érdemeit- A boa iád« leme.es megéljenezték. bzntán liaűtszert felolva-aáaokat tartottak ai elméleti á gyakorlati pedattógia köréból VlaiiU József, Síniftf Károly és A 11 m a n n Mór. Gjülé\' oun kollegiális bankett »olt. — Pspiroa-ktrsxah. A jövö azáiad, ngy látszik, a papiros torszakot fojíja meitovitoi. A papirost mar ia minden elkeplelhetí módon lelhasináljak a tecb-mkáoan él ai iparban. Amerikában már számos gyár van. melyben kalapot, bowt meg más mindenféle tárgyat készítenek papirosból. Legújabban arra Jöttek rá, bo^y papirosból oszlopokat, aöt árrroco-kat u leket C1 máim. A p\\ptroa-pép«L ugyaeu í -»tefcevarik s-óval, aaitáa b4ru*t vegyítenek bouá ( az egész anyagot becger (ormára préce*ik. Az eddigi tapasztalatok azt igazolják, hogy a papirosból késvölt osa-ipok soklul tmüt-sabbek a\' fából csieáilakail. mert mm kor óidnak éa a hómér ék változásai sem bataak orr kiterjedéeére végy óiszehil ródá ara. Ktlóoóieo alkalmasak .Qrgöoy. osaiopokvl De mét hajó árbocot« «bet készíteni p ipiroibó1. — Sagyarok • pápa élótt. Négy év ntáfi ez idén ismét sacyobb magyar társaságot fog fogadni XIII Leo pipa külön kiballgsusou. A kirándaló tars»-r ág december 3-án indnl el Budapest, tói kfllön gyorsvonatoa a Velencében éa Firenzében egy-egy »api pihené* utaa december 7-én étkezik Kómába. Miaaap, Boldog-asszony fogantatása ünnepén fogadja a pipa a magyarokat a a kihall gatas u án megáldja ókat. Ezután még négy napig maradnak a maeyarok Rómában a tovább utaznak Nápolyba, a bonu&n Pompejibe, a Vezúv caucsára éa Capri szigetere rándulnak kL — Poat frsta címen az eraz. középiskolai tanáregyesület közlönyében J a-kab Ödön az ezredéves ünnepélyek befejeztével költői szárny alá-u cikkben fordul a lanáraáguűz, buzdítván őket a lelkes munkára. TSbbek Mzt igy alól: ,Végezzük a muDsát továbbra is becsi-lettel, -miot eddig régezók. Mellőzés kicsinyei. szegénység kötheti szabad hsla-dá-onk\', de meg aem állíthat. Fontos hivatásunkat nem homályosan éreztük, de vílátosan tudjuk; s ha áliaoélet leg-fóbb intézóinek tekintete nem ia akad meg rajtánk érdemónkhóz mérten : abból még munkánksaK csekélyebb jelentőségét nem hisszük el sobs*. — Ez a hang méltó a magyar tanárság jó nevéhez, bár e sorokból ia kilünik az anyagilag kellóen ms még r.em jutalmazható munkások panasza. De azt hisszük a méltányol kívánságoknak ildomos hangoztatása a jogos panaszokat hamarább orvosolja, mint az eikeaeredett emberek siránkozása. — Kéményseprési dijak. A kerea-k^delemügvi miniszter s vármegye tör vénybatósági bizottsága álul alkotott kéményseprői dtjtaabalytitbsn a földszintes házak egyater* vagy orosz ké méuyeioek 10 krban megállapított aep-résdijst 12 krra emelte fal. A vármegye törvényhatóaági bizottsága ez évi október bóban tartott közgyíléséból íjból felterjesztést intézett a kereskedelemügyi milliliterhez, amelyben a vármegye által elengedőnek vélt 10 kr. seprésdíj jóváhagyását kérelmezte. A dijszabályzatbsn megállapított a a kereskedelemügyi miniszter által ia jóváhagyott többi dijak a következők: emeletes ház egyszerű seprése 20 kr.. ki égetése «0 kr, — szögbe menő komplikált orosz kémény egyszeri seprése 80 kr., — QJ kémény lehozása 60 kr. — Egy éa két sütóe takaréktűzhely egyszeri seprése 10 kr, — hárem vagy libb sütősé 15 kr, — a agy raakályha 50 cm. átmérőn tul 30 kr, — kis vaskáyhs 50 cmig 10 kr., — avédkályha egyszeri seprése 40 kr., — füstölő kamara egyszeri tisatogatáaa 20 kr, — egy kémény kikenáse 1 frt — Gyári kémények seprése 20 méter magaarágig 3 frt.. azoa tol 4 frt. Hozzá férbeutlen caóbái.ózatok egyszeri tiszto-gatáaának dija 1 frt — Hírek a szomszédból. A zslavárni egyei ált tanítótestületnek válaazt-mánya okt 81 én tartott ülésében bu couzott el Fel mé r í Albert v. «\'nőkétől, ki Kolozsvárra távozik. Ugyan az nap este népea bncsoestelyt rendeztek tiszteletire Csáktornyán. — Dörgicién a viszontagságos idójárái dacára ia jó szüret Tolt, 860 hektoliter bor termeit, a mi valóban nagy ritkaság az 189S-ik évben, még a legnagyobb crodslmakbaa ia, « mi igen természetes, a jó munka és gondviselésnek köszönhető elsí sárban. A Berzsenyi-szobor leleple- zése gsomoathelyea dee. 8 mez. Arada Dráva. A azeszélyes Dráva eróaea árad, a hatalmas víztömeg mindealelé rongálja a partokat a caiaálja az aj rómed-reket. Kóieg Zákány éa Góla kőzött najy károkat okes a szállásokon laU főldbirto-ko^oknak , -- geadórl klrek. Elfogott csavargó Kedden éj)« Madarán és Kt-vacs rendőrök Arjarat közbe* a lóg m náziumi épü.et főkapujánál egy dideregve szundiul ó leányra leltek ki Molnár Rozai segesd\' illetőségű cseiédleánynak vallotta majfat. Egyéb kérdéeekre tétova. k..éri \'áiaszo -at adou és igy jónak látták őt bekísérni és ekkor a leány JÓI megterhel: kosarában e*y csomó lopott runaoemüre akadtak. — Hatáság ellent erőszak. Imei Fiita Liazlo folyó hó 8 án vasdrnsp détetán a szürke feüígek dacára rózaás atiaben latu a világot. Esy kiciit tőiket int betett tel abbói a jóból, me\'yben az Igaz-sag rejlik éa így kissé dnbijkodra, lármázva hatrdt légig a főtéren bele-bele botoiva a járó-kelőkbe. Az ügyeletes sarki rendőr jó akaratalag figynlmeitette az imbolygó legénykét, aira es h rulen kiegyenesedve, neki rontott, da szeren csáileoaégére mert ez áronnal nyakon csípte és bekisóru. A sóiét zárkában jó ideig dühöngött: káromkodott, rogda-lódzott. énekelt, míg végre kimerülte» dőlt az álom karjaiba. De azért az ügynek folytatása lesz. — A Lnkl Erzsiket gyégyforraavla egy rendkívül azénsav éa nkalidus savanyu riz, mely kitűnő ízzel éa kiváló iberapeuticoa jdiUatikw értékkel bir, teljesen ment a gipaznak ál keserű sónak még a nyomától ia, mtfHtl bei ral, vagy gyütnő\'c-eióipttkel való mindennap: használatra fe élvezetre különöse» pedig az egéazsóg Mgóvárán alkalmatossá válik. — Ezt a véleményt dr. Kletainazky V. tanár a bécsi vriedeni kórbáz igazgatója mondu a Lub: Erzsébet Tikról, mely Kanizsán Fesselkoíer József, Rosenfsid Adolf és hs és Tirolt ás Rumpolt uraknál kapható. Matek déle UssOset. Vegyesei:. Szerkeíztéi bewte* — a. IL UuMt. J6.Í uou — i B s j s gssaSse-, Tsrosa a |karacsoa"s If« tartát. Qatll mino.tu. Kas aasitmem lij-tars ade: M S.-s lita Cdraalet. — E4aa 1 oe» sie? sagyos ssé|, ¡ ixkask is letaaik De riaeWijs kiseaysn UUet trirmt . Mist as 6a íersét. : — K F LssfVia knssOsel éa advtelel — 8asgés r«gv. Lapook kiajoaiitik Beeses cikkét pedí vsltak A jöv* axtebaa keaauk. Felelós szerkenztó: Dr. KIS8 LBSÖ Helyette» szerknazt« : Dr. VILLA NYIHi Kiadó : Ifj. WAJDITS JÓZSKF. NyllttAr.«) ; »jersseljea basstl mkakhes vaU kel-■ét e frt <4 krtol SS frt 76 k.i| egy tslj ■ Oltftsyre - Tsssors- Sa 6kaotoafS^ Postees tremí fekete, Isbér, Sa asises Hsaavksrf-islya» 35 kc 1 14 frt 65 krig ■eser-hkñtj siai esikoa, kscakSaAlt, «ia- . tásoit dsmssit, t. s. t ;«int sgy kstl kft- ! IS.jbOiö mipÄ^t WOO asía et Mietaasii as a. a i. a Meereodelt án poslabér éa >la isenteoeo a bastes sxtllitva, aislákst pos-uiortnllával knu . Heauáerg a les éa k. odian azallito, seljeMryára Zlrleh-bea. 8rájeaba esimaeu rtr l.i kroa, leíeleió lapokra & kroa bélr«f razaaiuodé Msgyar syelvea Irt Btcfreadeleaek pontosac elistAxteltoek. — A Weleer-gyár dicsérete, i Békései egyei Közlöny egyik legutóbbi számában olvassuk a következőket: A W e i a e r i. C. nagvkanlzaai gépgyár által készített .Zala Drill* Tető gépet a békésmegyei gazdasági egylet bíráló bizottsága Kállay ÖJÖn,% csabai földmivea iskola igazgatója elnöklete alatt e napokban kipróbáiu. A vetögépen konsUtálu a bíráló bizotuág a vetóke-rekek, kiváltható kspae-ukljó és kihúzható vetóungeiy ujitásokaL A vetőkerekek működését kitűnőnek taláJU, miutáa ngy sik, mint lejtős ulajon, ugy las>u, mint gyors hajtásban tökéletesen egyenleten .maghullást eredményeznek, a magszekrény minden állítása nélkül. A kiváltható kapacinkiyó szerkezetet nagy tít-mánynak tartja, miuUn a le- és felsze lést, továbbá állandó rögzítést, mely canklyó tágítást soha meg nem enged, tesz lehetővé A kihuihitó vetótengely alkalmazását a bírálat igen aikerült éa nagyon praktikus ujutásnak véleményezi. mely lehetővé teszi a gép különféle magvakra történő azonnali beállítását. — A bemutatás utsn konsUUlta r bizottság, hogy a különféle magvakra való beállítás, a vetótengely kihalása. a szükséges vetókerekeknek a magoutókba való beilleszté e a magosztó tolókáknak benyomása és a vető-tengely oetolása álul történik s hogy a buzsvetésre elkészített gép teljes beállítása lucerna magvetésre 5 perc alalt hajtatott végre, hogy a magszek ény ki-tritéae. a megosztó tológák kihúzása által pillanat alxtt az utolsó szemig végrehajtható. Konsuuiu « bizottság, miszerint a 15 toros gép 270 hrinUri ára összehasonlítva a különféle gépek ilyen, vagy legnagyobb részt magasabb árával határozottan jntányoanak mondható. A bíráló bizottság Weiaer 1. C. nagykanizsai gépgyároi ,Ztla Drill* sorvetőgépét tökéletes és jó azerkezetü gépnek tartja, minél szélesebb körben raló-elurjedéaét — jó tulajdonságainál fogra — kívánatosnak jelzi.* — Biztos gyégTfcqtá*. Mindazok kik rossz emésztés vagy székrekedés következtében felfúvódásban, szorsláahas, lőfájásban étránybiinybnn v»gy egyéb hajókban szenvednek, a valódi .1*11 féle seidlltz porok" használata által biztos gyógyu\'ást éraek eL Egy dotoi ár» 1 frt. Szétküldés naponu utánvétté! Mol! A. gyógyszerész cs. éí k. ud*. trálílótól bé€\'. L TodWanlan 9. A vrféki gyógy-szertárakh»» kalározottan ■•!! A. készítmény kérendő az ó gyári jnlvényérel éa aláírásával. •) K raya! alas koitótlekért sesa vállal (e-l¿i&eaéret a Saeik Müller mlloiaAimiIRiLTBöZ BUDAPESTEM. A taros kSs oetjás. Cjonnaa ken-odsare Villanyoa T.látiua - A fsldalatti vsam r«-poa-jás UJ talajdeaes. Kitesó ssolfálat. i tea Mérsékelt Arak TiltgaSs éa kiuolfálat oeM aaSMiua\'ik. 4934ltk. 89« Arrerési hirdetmény. A nagykanizsai kir. törvényszék mint ikri hatóság réstérői közhírré tétetik, hogy Horváth Gábor kerecsenyi lakos végrehautóaak, Macsek Péterne szül. Mátés Jnh éa Ursai végrehajtást szenvedett kerecsenyi lakosok elleni, bírói letétbe helyezendő 160 frt tőke, ennek 1895- évi október bó 31-tól járó 8*. kamaui, továbbá végrehajuióoak íze-teedó 8 frt »0 kr végrehajtáskérelmi, 8 frt 35 kr jelenlegi a a-még felmert-len<# költségek iránti végrebajtáii ügyében, a fentnevetett kir. törvényszék területéhez tartozó a kerecsenyi 520. sz tjkvben f b hrszáu alatt felvett s 816 frtrs becsült ház. udvar és kert, ugy az ottani 28. ít. tjkvben ; 90«/n. hr»zám alatt hslvett a 1670 frtr» becsült szőlő és pince 1897. éri jannár hó 7. napján d e. 10 órakor Kerecseny község hazánál Remete Géza .felperest ügyvéd vagy helyettese közbejöttével megunandó nyilvános árverésen, eladatni fog. Ktkiáltáal ár a fennebb kitelt becsár. Árverezni kívárók tartoznak a beciár 10"!,-át készpénzben vagy óvsdékképer pipirban a kiküldött kezéhez letenni. Kelt Nigy Kanizsán, a kir. tórvizék mint telekkönyvi hatóságnál, 1896. évi szeptember hó *20. napján. GÖZOSY, kir. Uzki albiró. Hirdetések. 2985ltk. 896. Árverést Wrdetuiéayá A nagykanizsai kir. t&rréa.niék tkvi osztálya részéről közhírré tétetik, hogy Ku csár Anns s özv. Kulcsár Józsefné mint k. k. Kulcsár János t. s. t gyámja kiskomáromi lakos felpereseknek, Kulcsár Gtörgy és Kulcsár Boldizsár kiskomáromi iskoa alperesek elleni perében a uagyksnizaa: királyi törvényszéknek 2006/1896 sz. alatt hozott jogerős ítéletével elrendelt közöajég megszüntetése folytán a fentnerezett kir. lörvényazék területéhez Urtozó, a behiáki 190. sz. tjkvben t 343. s 358. hraz. alatt fellett a 454 frtrs becsült ingatlanok 1S96 éri december hó 10. aapjái délelőtt 10 Arakór Behiák községbiró házánál, ngy kiskomáromi 322. sz. tjkvben t 1527/4. hrsz. aiatt foglalt iogttlaunak Kulcsár Istvánt B. lap 253. sorszám alatt illető s öl foriotrs oeesült 3/1640 ed részre ugyanazon napon d. n. 2 óraLor Kia-Komárom köaségházinA, még pedig a behiáki 190. az. tjkvben foglalt iagatla-nok őzt. Kulc-ár Jánosné szül. Kertész Ksulín jsvárs be1 jblezve levő lakási azolgalmijog ép-égben hagyásával Dr. Tuboly Gyula ügyvéd vagy helyettese közbejöttével megtartandó nyilvánoa ár-verésen eladatni lógnak. Az árveréaké-relmi költségek az összes érdekelt felek ellen 11 frt 15 krban állapittatnak meg. Kikiáltási ár a fennebb kitelt becaár. Árverezni kívánók Urtoznak a becaár 10*/. át készpénzben vagy óvadékképes pspirban a kiküldött kezéhez letenni. Kelt Nagy-Kanizsán, a kir tvsték mint telekkönyvi hstóaágnál, 1896. szeptember hó 16. nspján. GÚZONY, kir. tszeki albiri. Árverési hirdetmény. Sommer József i-agykanizsai cég caódtömegéhez urtozó, a csódleltárban 2—2Ö88. 2591—5615 éa 5617—5621. tételszámok alatt összeirt és 20712 frt 84 krra be-cstlt rövidáruk, pamut, norinbergi, kéz müántk, gyermekjáték, bolti felsierelfcek éa egyebekből álló íróságok > csódvá-leaztmánynak í. éri noTomber hó 9. kap ján hozott haUrozaU értelmében ajánlati UH, készpénzfiaeté» melleit fognak eladatni. A tárt ajánlatok 200« frt óvadékkal el látra legkésőbb L é. december hó 1. napján déli 12 ériig ktalirottnál lynj-Undók be. a kinél n leltár és a (altételek betekint hetók. az ingóságok ped\'g Dr. Tripsmmer Rezsi lömeggoodnok ar közbenjötlével megtekinthetők. Nagj-Kanizsáé, 1896. éri november hó 10. »apjá». f Dr. Rsttechiid Samu ügyvéd, csődválssttmányi jegyző. i361|tk. 96. Árverési hirdetmény. A nagykanizaa: kir. tórvényazék tkvi oaziálya réízéről közhírré tétet i, hogy a m. kir. kincstár végrehajUtósak Predli József és neje Nagy Lóri végrehajtást szenvedő egeraracsai lakos elleni 41 frt 61 kr tőke, ennek 1896. márc. 26 tói járó VI, kamatai 2 frt 42 kr. késedelmi kamat. 7 frt 74 kr. ilieték, 7 frt Ui kr. végrehajláskérelmi, 6 frt 90 kr jelenlegi t s még felmerülendő köluig«k iránti végrehajtási ügyéoen a íentnevezett kir. \' törvényszék területéhez Urtozó. a aza-bari 395. számú tkvben f 1603. hrszám alatt felvett ingatlannak Predli József és neje Nagy Lórit illetó s 448 frtrs becsült fele része IS»«, évi dcember hó S-án d e. 10 órakor Szsbsr községházánál megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiállitási ár s fennebb kitett becsár. Árverezni kívánók urtoznak s becsár. ÍO\'I, át készpénzben vagy óradékképes prpirban a kiküldött kezéhez letenni. Kelt N-Kzntzsán, a kir. tvazék mint telekkönyvi hatóságnál 189«. évi szept. hó 3. napján. GÖZOK3T. kir Uzéki albiró. Beiyempaplr Crépepajtlr, vslsMÍnt az ««es virágrészeket ssáiiu- nak a ¿tigras él papirtiriggyirosok I. Theken üsskf. (■, Erisei Bées, Xniis. é* Seklkcaisra , Bssirk Caaasl. l,a»oir«eoli vrxk ea-gro. éa detall eiadáabas. Legjobb ■aefrecdelésl tonda isaételsd6knak éa ts-silénikiisk. Készre Islsasrell tirgysk és tsisuk aagy iSlaastékbao lépes IrjettTSé-kek Ingyen és bém. Engroa éa detail eladia. HIRDETMÉNY. ó,Cl. éa kir. *po«t. Felaége f. é. október hu 1-éa Badapeales kelt legfelaö elhatározz aival leckagyeltneaebben Megengedai méltóautstt, bogr a t év végével rendezendő X X ik jótíkonycélu m kir. állami urtjátéic remélhető duu júredelme «ickéot oszUtték fel, hofy 1. & TA/jooUlan Üiiaí tiizt-vih*lók ftzrefyei é« árrii részére létetiteodú &l«p 2 t k^sdi-vázárhelji .Stapháoiz\' mesedékba* 3. a badipeati első gyermekmenhely, 4. s kolozsvári .Meniz AkaAémuz.* 5 x szünidei gyerm k\'elep egylet, 6. i -fehér kereszt-sryiet^\' y s Cirk»enics mellett létetátradő teogeri gyermekkórház és 8 u első badzpesti sjegéo* gyermekkaft-egylet egyenként egy tized: mig 9. t bo<Upesti .Erzsébet" kórhfcz-egylet, 1U s győri nádor-Tárosi ¡eJui>-érr»kAz es 12 » budapesti YII kerületi népkonyha sgyeniefat egy huszadrészében rétzeshtessék. E sor^áték toaxes 3232-ben megülapitoU nyereméayei as alibb k6vetkező já-tékterr szenat 160,000 ferlatr« ragsak és pwiig: 1 főnyeremény — — — i ; — - -1 nyeremény — — — az c>uzes nyeremények kétzpéozben fizettetnek ki A hozás ristzaronhatlano! 1836 évi i»oe«her hé 23-á« Boday—ten tOrtinik H Egy sertjegy ára 2 frttal a. é. vaa ■•fátlayltva. Hl Sorsjegyek\' kaphatok a louó-igaagatósagnál Budapesten (Pest, főtÍrnia* íéleme-I««,) a horá a megreodel: ára posUutalráay -ellett e!6r* b.kuldendó, ralamenny: iouó-, sá- ás adóturataioJu. a logtóbb portahi»atAlaá), a bácsi wMerknr- «ál és ounden »árosban és nevezetesebb helyiségben felállitoU egyéb »orsjegyaruló közegnél. Budapesten, 1896. október hó 4-án ■ kir lett«-l|a2|U黫|. mooo írt 2 nyeremény egyenkint — ÍOOO frt 16000 4 - 1000 . 10000 m 20 , - 600 . 5000 a 60 —.100 . 4000 m 200 — r sooo SOOO - io . JVIOLL SEIDLITZ POR Ceak akkor valódiak, ha mlndegrik dobos KoU A Tedj«gyét es aláírását tünteti fel. > M< S.-réJa Ssldlltz-tsrak tartól tjét/batial a Iet»»kaca»bk trSMSe- ts sl-tsstfeSststMSk. tyo-sor¿5rcs ít tyOMorhév, rttsÄtt azákrsksdss. Mkjh antslota, var-taWáa arsayér éa a lafkoltaboaőkb sdl bats«séaek elles, e islas haiiiaeroek er-tixsdak 6ta mindit natvobb sUensdéal aseraett. — Ars agy Ittassstsit sredsti ds-■ I frt s. é. H aaislti «ok tlrvényilag fenyíttetnek. iáOLL-FELE FRANCIA Ceak «klter vtWdi. ^ "¿ÍTif M0L,L 4 ^í\' __ ,1 isit- elirata nnosattol van sirva A asfl-féls fras- szls beeszstr éa aé nevessieseo mint rájdalsMSlilsslté kedsrzaklaal azar . .11 caoa és a Merk&léa efyéb fcövetkssiaéaretQál lefiamereteaebb aépsaer — Egy óae zatt srsdcü liaf ara »» kra)ezar___ Moll Salicyl szájvize. (Fóalkalrésae lAsolysaras asikaé.) k Miadseaspi avajtiartitaisil kalfca\'/ er fontol bérsaelj aoni gyermekek, mit. tel-nőttek l*ltt\' — ; Mert e aaájrii a fofsk további épléfét biatosltla a etvazersnilDd óváaer togfájáa ellen. — Efy ISell A v*é|s(itsvsl sllátstt lvs| ara : «0 krsjszar. (691) íószétkSIdéai II -A. gyégyueréez, ce. ée kir. udvari szállító által, Bécs: I., Tuchlaubeu 9. az. VMákl Msfrsadelássk sasai ti saiaataa.it aellatt tel|sslttttask A raktárakban twék határozott-in MOLL A. aíáirátávS ét vidjtyivt: üláíolt kiuümfnyeket kérm. ^ Raktár : Xagy-KanuUn Btataíaíi Adülf üt Fij. S Boktt ooriboonoa XXXV, ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1896 NOVEMBER én. A feltaláló dr. Meidinger tanár ar által kirárólag krtelee.tett gyártmányú ^ MEIDINGER KÁLYHA rruiin Ä CS. BS ÖT. ÉW\\ HálílSi It irható. -Budapest: Tbétetbéf — Sscí I, Kél-.lmarkt 7. tz. a. C; PRÍ6: Hybernergeaae 7. Minden állam által aiabadalmuTa. At elei éremmel minden kiállí-táaon kitüttetve. Legkitűnőbb kormányzó, tBitö és azeilőztetheté kályhát lakások, iaholák és inxiák nátnára. a lezegyazerobb él leg elegánsabb* kiéllittabas, tetazésaaeriati égéai időtartam Bén-pírral raló f&létnél ét S4 óráig terjedő égte kjaxénneli tn-leléanél. SS,990 kályha forgalomba hozva. így kályha-által tíkk zzoba flthetá. \'„M EIDI.\\GEKM-kályiiák, • ME)01NCER-OF EN\' „HESTIA "-kályhák. Zajaélknli fttéa. Fomélknli ellávolithatáaa a hamu ée aaJak-nak. Aa ellenzék tiaatiUa czéljából a pór clfil a nélko eHérolithatók hogy a kályhát aaétaaedn: kellene. fOstehésztehdő kandallók. A karók lerakodta nélknl Látták maradnak. Határtalan égéai időtartam Minden égo anyaghoa alkalmai. FÜSTEMÉSZTŐ CALORIFÉREK. Közporti fűtés minden rendszer szerint. Száraz alkalmazása ipari és gazdasági czélokra. /Voayserfatao* és Arj*milc*k ingre* éa bírmmíve. QJ XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX* ÖiE8STE!I-Wí IRZSÍBtl ItUiculO E pilulák hasonló ke azitmény-knél mindéi, tekintetbtn feljebb be-cafllendök; — mentek minden ártalauu anyagoktól, ax allesti •terek bajainál leg- X jobb eredménynyel használtatván, gyeogéden haahajtók, vértiizt\'tók; fg; X gyóp\'tzer teth jobb s mellette oly ártalmatlan, mint e pilulák n szé&sxoralás *a legtöbb betegségek forrása ellen. Cukrozott külsejük végett míg gyer mekek it szivesen »eszik. Egy 15 plla\'át tartalmazó doboz 15, egy tekercs, mely 8 dobozt, tekét IÍO pllulat Urtalaaazó, csak 1 frt e é íSiráa\' Ct azé soktól kolónóaen ó.akodjunk Kérjünk katárosottan yJVa-B. Nenaleln Irzaeket pllalát. Valódi ea.k, ha minden doboa tirrénvileg bejegyzett védjegyaokkel piroa.f k,te nvomutáaban .Saent Lipót- éa .Meuteln Fülöp gyégysaerész- aláiiáaaal van ellátta á kereaksdvlmi .örvényazékileg rédett oeomagjaiak aláíráaunkkal van ellátva ieusteii fülöp .Szent Lipóthoz\' címzett gyógyszertára WIEN 1., Planken gaase 6. — Rsklár Nagy- Kanizsán : BELD8 LAJOS gyógystertárábsn. XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX* X X X X X X X X X X FACHOLIK SASOLY (Alapíttatott 1864-ben.) Első magyar kard, sarkantyú és vívó-felszerelési gyár BUDAPBBT, Gyártelep: VIII. Baiaaaa-utca 5. FéUzlet: IV. Koronaherceg-!!. 10. Fiéklizlet: VIII. Ollői-ut 66. szám. Ajánlja saját gyártmánya tiszti, gyógyszerészi, állatorvom, legénységi, ugymiot díszmagyar-, jogász- és gyermek-kardok, sarkantyúk, kardkötő és portopeék. Olasz, frsncla és ciagjar vIvófelszereléBelt Mmml \\m\\ml elfopillM. Árjegyté&et fr&ao kuldSE. ™ sárgaság, undor él biayás, cjomorglrcs tZÜkSOét. Hathatós gyógyszernek bizonyult fejfájásnál, a menynyiben ez a gyomortól származott, gywmorfcttarbaiéáaé» ételekkel és italokkal. {~ Említett lkoknál a nárlarzellí K;opiorr«eppek erek ota kitűnőknek bizonyultak, a mir száz meg száz bizonyítvány tanusiL Egy kis Qveg ára használati utasítással együtt 40 kr., nagy ve* ára 70 kr. Magyarországi főraktár: T£H>k JmzaeT gyógyszertára Bnditpest, Király utcza »2 sz. A védjegyet és aláírást tüzetesen tessék megtekinteni! Csak olr cseppeket tessék elfogadni, melyeknek burkolatára zöld szalag ran ragasztra a kesxitO aláírásával (C. Brády) és exen szavakkal : .Valódiságát bizonritom\'. A XariaczaUi IPnrc»P^ nlodian kaphatók. NAGY KANIZSÁN Priger Béla és Bdt. Lajcn gjógytzerétxekaél BaRCSON: Kohut Sándor gyógjaaerésanéí. Csák 4 frt m krajcárért ►zillitom világhírű .Bobemta\' kazókarmoaikáinsat, hossza billeat) ükkel és vz lódi gyöngykarlkáikai Ezen harmonikáknak 1 rtíazbó! ál ó ketiós fnvójn vsn mely részek elpusz tithatlsn fémsarkokkal vannak ellátva. A hangok egyet lemezeken vannak, melynél fogva a harmonikáknak pompás orgooaszerü hang juk van. 40 hangú S reg. nagyság ló\'J, — 33 ca. 4 frt 50 kr. 60 . 3 . , 17 — 3é , 6 . 50 . 80 . 4 , . ¡71, - Sé\'|, . 6 . 50 . Önoktaiási iskola ingyen. Postadíj és csomagolás 60 kr. Kép s árjegyzék ingyen. - C A. Schuster, tarmonitakeszítő 6rasliti, Csehország. Szétküldés utánvéttel. — Átcserélés megengedve. Összeköttetések ismételadókkzl kerestetnek. Kukorica-morzsolök kéz- éa eróhajtásra, egyszerű és kettós szerkezettel,\' szelelóvel és szelelő aélk&l, Cíakona rosták, honkoljozók (trleurők); kézi kezelésre való 8*éna- és Rzalmasa|tók fekv&en vagy kocsira szerelve ; Takarmány rűlleazték, SttUlttltt takarék rózó fiatfik takanaaáiiy jtl. rtUÉrt iomácc bevonatul vagy anélkSI, szállitókészOlékkei vagy anélkül. Szmkavágék. * Répa- és burgon) «várók, Darálók, . Arrlrola- aar-veté«é^ek (taMkarák azarkazattal) mindennemű vetemény sUmára, váltókerekek nélkül, Eir, két- és tSbb vasú ekék jótállás mellett elíaaert legjobb szerkezettel készülnek Mayfarlb Ph. és Társa I , gazdasági gépgyáriban BECS, XfX Taboratraaaa 76 Árjegyzékek lsfysa - ItevtsaKk fslvatataaé ca. és kir. kix. szab. f ^ M\' " r.in( ¿taíRre^JSÍ I Qt •I % íOalódi epészsé^l és családi kávé, mely Kathreintír gyártási módja áltiil a kedveltvalódi kávé izét nyeri. Eltekintve egyéb előnyeitől, már ez okból különbözik ezen maláta-kávé minden más hasonló gyártmánytól. > A Ka\'h\'einer-féla kávé a legízletesebb, lege^t\'-szségfsebb és legolcsóbb pótkávé. Természetes tisi\'.ta gyártmány egész szemekben, miéit is felette előnyőseit használható, as örőlt s ez okból a vevő közönség által nem ellenőrizhető pótkávéval szemben, melyek hatóisági -\\zs gálatok tanúsága szerint gyakorta idegen anyagokkal hamisitvák Eleinte csak harmadrészben, később felében adhatjuk a Kathreincr kávét a valódi kávéhoz, s igy az egészségre mogl)6i;sillhetetlen hatása mullett ininden háztartásban jelentékeny megtakarítást eszközölhetünk. .. .\' Á Kaihrainer-féle kávét a legelső orvosok ajánlják, e az ugy nyilvános Intézetekben, mint családok ezrei körében naponta jónak bir.tmvci. Sőt magában, aziz valódi kávé hozzáadása nélkiil használva, a Katlireiner-féle kávé a legjobb erősítő szer és a legegészségesebb, legkönnyebben megemészthető és egyszersmind a legízletesebb ital, L Lelkiismeretes gazdasszony vagy anya általában kávéivó, egészsége ekében perraig se habozzon Kalhreiner féle Kneipp-msláta- kávét használni. Az értéktelen hamisítványokkal szemben, \' v- melyekkel ma is csalják a közönséget, a vétoluél vigyázni kell a fehér eredeti csomagokon látható nétie: : Kathreiner! Vigyázzanak! Saját érdékükbtn ne tt^sdjék majukat zibassélaál A. valódi „Katitreanert\'\' sohaaam az-kad máo caouagUsoan, vagy nyitott jy " K árúként «laditi. T Nyomatott Uj. Wajdíts Józaef k&nyrnyomdijibaa Nagy-Kamzaán. NJ(.y-KAW.SA, 1896. november 21-én. j El6fiaeU»i ér: I H*«-*a t-m . . . & fn —" kr (Fét ám - 2 K 53 kr. \'tS«fr«dé»r* - 1 írt 25 kr. KcfM KUK :« kr. H 1 K i» KT K S K K 5 basaboa pelitsoritau 7. r-Muu»*or miudeü további korért i kr. ü VI LTT.E-KU K> petit járónkéul ¡0 krért »életnek írt. Kincstári il.iték mtndru egyes kinieiesert 80 kr iiseu-ndö XXXV. évfolyam. Alap szellemi réstét illeti minden közlemény & felelős izerkesstő Derére, sz anyagi réazt illető k0»-lemények pedig a kiadó ae-vere címzetten Xagj-Kac iznars bérmentve intézendík ár __ A nagykanizsai ,,Ipar-Testület", .ariagy-a\'nizsai Takarékpénztár részvény-társaság*, a .Kotori takarépénztár részvéoy-társaság", z .nagy-kauízaai- é> galambokiönkéntes to.-olió-egylíf, a , nagy-kajiizMi kisded nevelő egyesület* z ,nagy-kaoizsa: tanítói járáskör nőegylet*, „».kanizsai izr. jótékony nőegylet*, .szegények tápintézete", s .katonai badastyáo egylet\' a Bénneotetlen letelek Bei tatnak el. i fogad kéziratok »Issza neat klldeUek s .nagy-kanizsai keresztény jótékony nagykanizsai külválasztmányának hivatalos lapja gyiet-, „n.iamzsai ízt- jvtoaouj ooeujtt» , .»vgcM,« »r<ate«u : • i"»™ utau»«i.}»u egy tea ■ a .soproni kereakedolmi iparkamara- nagykanizsai külválasztmányának hÍTatalos la HETENKiNT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGJJ^MmLMU HETILAP. A sze^ényügy rendezése Nafr-ICanitaa. :s&€ nor 20 A miHeroiumi fogadalmat közül végre egy — a szegényügy rendezése, — abba. a stádiumba jutott, amely -ból remélhető, hogy legközelebb, mint városunk — maradandó humanitárius alkotása fug előállani. A szervező-bizottság Kovács Károly vár. képviselő elnöklete alatt folyó hó 10-éo tartott ülésében (amelyre, mellesleg felemlítve, a bizottsági tagokat csak ismételt toborzás után lehetett összefogdosni,)azelnök ismertette a beszerzett adatok alapjap Kaposvár, Szombathely, Pécs, Győr, Sopron, Kőszeg, Pápa, Zalaegerszeg szegényügyi viszonyait, melyből a bizottság arra a szomorú meggyőző désre jntott. hogy e téren is, mint sok más kérdésben, utolsók Vagyunk a Danántul rendezett tanácsú városai között. A városi hatóság által összeállított adatokból megállapította a bízottság, hogy jelenleg a. város területén 66 koldus részesül a nagy közönség — megélhe tésre kevés és éhenhalásra sok — ala-\' mízsnsfillérében, akiknek átlagos számát a helyi viszonyok szerint 80-ban vélte megállapitani- Ezeknek ellátására a városi pénztár egy évben 2774 frtot fordit, s s többit a nagyközönség fedezi, aki amellett még kí van téve annak, hogy a koldushad a mindennapi érintkezés által fertőző betegségek ragályo-zásának teszi ki. Ennek megszüntetését lehetségesnek tartja a bizottság ha mindeo adó forintra 3 és \'/, kr. szegény pótlékot vet ki, ugyazooban, hogy aki 20 frt adónál kevesebbet fizet, azt a szegéay pótlék nem ter heli. Az annak megfelelően befolyó 6000 frt egy része a városi szegényház 20 — 24 személyre berendezésére, — a fennmaradó összeg a naponkint! . s hetenkint eszközlendd segélyezésre lesz fordítva, — s ugyan ebből a felépítendő szegényház ív; törlesztési kölcsöne fedezve: Számítva még azt is, hogy a lakosság műveltebb elemei a pátadó könnyítése céljából önkéntes adományokat is fognak hozni, az alábbi felhívás kibocsátását hozta a városi tanács előtt javaslatba : Tintelt polgártársak! A folyó évi junius 9-én tartott millenniumi diszgyülésen ünnepélyes fogadást tettünk a humanizmus szent : nevében, kimondván, hogy a városi szegényügyet a modern kívánalmaknak megfelelően rendezni fogjuk. — A közgyűlés egyhangú lelkesedéssel elfogadván a tervet, megbízta a városi tanácsot az előmunkálatok mielőbbi elkészítésével. Ezeknek folyamán ezen ügyre vonatkozólag a Danántul nagyobb városaitól az alkalmazásban levő szabályrendeleteket beszerezvén, arra a szomorú tapasztalásra jut ittunk, hogy a legnagyobb része bennünket már e téren megelőzött, s tőle kitelhető módon igyekezett a mai társadalom e sajgó sebét gyógyítani. Itt az idő, hogy mi is siessünk az elmulasztottakat pótolni 1 A törvény megengedi, hogy a koldulás megszüntetése céljából pótadót vessünk ki, mielőtt azonban ennek mértékét meghatározhatnék, szükséges tadnnok, vájjon a város polgársága annak ellenértCkeiu. hogy a mindennapi koldusok alkalmatlan-Icodásától megszabadul, mennyit volna hajlandó önkéntesen áldozni ? Itt nem uj teher elvállalásáról, hanem egy szegénynek elviselhetőbbé tételéről van szól Minden polgár meghatározhatja körülbelül, hogy mennyit áldoz éven-kiní a házanklnti koldusoknak, s annak megfelelő adományt a jelen felhívás aláírásával-3 évre biztosítja. Amennyiben az önkéntes adomáay az évi szükségletet nem tedezi, a kivetendő pótidő mennyiségénél az önkéntes adoroánybi fog számíttatni, és így az előzetes hozzájárulás által való károsítás eleve kizártnak tekintendő. Polgártársak ! Az emberbaráti szeretet nevében és önmagunkra is önsúlyként nehezedő társadalmi közteher könnyítése érdekében firdu-luuk e kérelemmel önökhöz, siessenek azt hozzájárulásukkal megvalósítani. — Ugyan-e bizottság a következő számításokat tette: Az összeírásban ki van tüntetve 66 szegény, de átlagos létszámú kat 80-ben lehet megállapítani. — Ezek évi szükséglete személyenkiot á) 20 kr. évi 70 frt 75 kr. tehát összesen 5640 frt — kr. Erre fedezetül áll a számvevő jelentése szerint 2476 frt - kr. 3164frt — kr. Ehhez iár.-.na a kutyaadó és a z ürülék tisztitógép jövedelme sígy hátra maradua Hozzászámítva az évi önkéntes adományokat. a maradvány lesz Egyenesadó 25 perceattel fokozódik ez pedig 2134 frt — kr. A végleges rendezés céljából pedig e javaslatot- dolgozta ki: Á szegényügyi bizottság javasolja a tek. várost tanácsnak: 1. Bocsássa ki a lakossághoz sz ide mellékelt felhívást. 2000 frt — kr. 1470 frt - kr. 2 A települési dijakból 3- Az ujéví köszöntők megváltása címén kapott jövedelemből. 4. Lépjen tárgyalásba a kórházi bizottsággal annak megállapítása végett, hajiandó volna-e a kórház igazgató sága a szegények élelmezését elvállalni, s hs igen, miiy módozatok mellett hány személyt egy évbeo ? 5 Bízza meg a városi építészeti hivatalt és bizottságot, készítsen egy tervet a jelenlegi szegényház ideiglenes felhasználásával s esetleg célszerű kibővítésével, arra nézve mennyi épitésí és évi fentartási költséggel volna abban legalább is 20—24 szegény állandóan elhelyezhető. N t|y-Kanizsa, mint önálló választó kerület. (th.) Hazánk jövője főleg a városok fejlődésétől függ, melyek a müveit-ségnek, az ipar és kereskedelemnek emporiumai. Á városok a nemzeti jólét és közvagyonosodás forrásai és irányadói a társadalmi és politikai életben. A nyers anyagi erő, melyet a vidék, a falu népe szolgáltat, a városokban nyer a forgalomra alkalmas alakot. Ha a tett pillanata elérkezik, mindig a városok voltak a; elsők, melyek azt végrehajtották, — azért méltán nevezték mindenkor a városokat a nemzet oszlapaioak; és mint ilyen, fontos tényezői az államnak, kell, hogy a város a vidék akaratától független legyen, hacsak a nemzetet a kulturhaladás utján megakasztani nem akarjuk. A város nem szállhat le a vidék színvonalára, hanem ellenkezőleg, a vidéket igyekezzék saját színvonalához felemelni. Az erőnek és munkának az állami eszmény szolgálatában való értékesítése minden állambölcsességnek irányadója és minthogy a városok az erőkifejtésnek támpontjai, a honnan a munkálkodás lendítő ereje indul kí, a városoknak önállóságuk ístápolásábau segédkezet kell nyújtani. Már régen kép szí szóbeszéd tárgyát, hogy Nagy-Kanizsa, mint a határszél egyik emporiama, az országgyűlésnél önálló választókerületté való átalakítását fogja kérelmezni. Nagy Kanizsa a vele egyesitett Kú-Kanizsával 21000 lakost számlál, kiknek érdekei teljesen elütnek a hozzátartozó 52 választóközség érdekeitől. A városnak az utolsó választásnál 932 és Kis-Kanizsával együtt 1480 választópolgára volt. Ez a szám. azt hisszük, magában véve is jogosulttá teszi törekvésünket, kivált ha meggondoljuk, hogy van akárhány választókerület sokkal kisebb számú szavazóval. Mért kell hát, hogy az történjék minden választáskor, ami most. midőn a falusi elem az ó ellenérdekeivel gátot vetett a viros akaratának és törekvésének. — De Nagy-Kanizsa, tekintve saját érdekeit, tekintve kuitormisszióját a határszélen, nem maradhat továbbra 48 kisközség lakói érdeikeinek prédája. Azért idejekorán kellene N.-Kanizsa város közönségének a kisközségektől való önállósítását a választások alkalmával az országgyűlésnél kérelmeznie. Nagy-Kanizsa legyen önálló választókerület ! Ezen meggyőződésünknek K o-vács Károly tszki bíró és városi képviselő szépen indokalt kérvénye a város képviselőtestületéhez is ad kifejezést. A beadványt ime teljes egészében közöljük ! Tekintetes városi Tanács ! Tisztelettel slulirott városi képviselő szükségesnek és időszerűnek tartom s!ábbi indítványom előterjesztését, kérve sónak a legközelebb tartandó városi közgyűlés tárgysorozatába leendő felvételét. T A a G A. A Balaton románca. Terhes Jelhók dagadnak az égen, Hálót kötnek a Jülöpi révben. he egy halász útra akar kelni. Pedig vihar készül kerekedni. Busz idő lesz, ne menj útra Pista, Hátha többé nem is kerülsz vissza! fülledt a lég ... a Balaton taván, Hullám Pista útra kél egy sajkán. Fittyet se hány a közelgő vésznek---Jó idő ez szerelme* legénynek. Boglári lány, kökényszemü barna, Nézd, hogy inog a vizén a sajkal Hvüám Pista nem ügyel a vészre, imádkozzál barna leány érte! Jaj be hangos a boglári csárda! Barna Uány a táncot hogy járja! Mily jókedvű! kacag szive, ajka. Csalja legényt ölel át a karja. Z"rrg az ablak, megrezzen a lányka1 Hiszen Pistái éppen mára várta, iiost kivülröl egy erős hang hivja, De belülről csalogatják vissza Nem megy tovább, csak sz ablak-aljig. Szive jélénk dobogása hallik „ Ejnye babám, hát igy vártál engem 1 Hűségemért igy kell bánni veiem f Uig én küzdök ezer vésszel, bajjal: Téged vid ím táncban lel a hajnal\'.*" Boglári lány, kökényszemü barna, Hogyan sápad halványodik arca! De Pistának nem tud adni választ De hisz nem is kérdezi ő már szí. Zug a vihar, tombol a vu habja, Fülöp Jelé igyekszik a sajka. Oda sem néz gizdája a vésznek. Jó idő ez bánatos legénynek. Kora reggel kisüt az ég napja, üjra csendet a Balaton tava. Felületen árván ing a ladik, Huljg m Pista htdlámsirban alszik. HALÁSZ MARGIT. Látogató . • . Irta: SALGÓ G. SÁNDOR. — A .Zalai Közlöny« eredeti tárcája. — A szomszédos lovaskaszárnyábó! tisztán behallatszottak a takarodó vonUtott, méla hangjai. Aztán -elcsendesült ajból minden, csupán az sívók szabálytalan lélegzetvétele vert (oropa neszt a hosszú kórteremben. A tetőzetről alábuzódó gázláng, a homályos, tejüvegü ellenzőn kérésztől halvány mozgó fénynyel öntötte el az egymás mellett szép rendben álló vaságyakat. A „tizenhármas8 fogcsikorgatva mormolt valamit álmában és amint fájdll mában feljajdulva jobb oldalára fordult, lerúgta magáról a szürke pokróc takarót. Az ágyakon egymásután megmozdultak a betegek é* némelyek félálomban bosz-arusan szidták a .tizenhármast", hogy senkit sem hágy nyugodtan pihenni. . Az a fiatal madonna-arcn apáca, ki eddig imádkozva ült a terem közepéo a szürke, idomtalan nagy asztal mellett halkan, piszegetve elcsitította a zsörtö-lődőket, majd felkelt helyéről éi ujbél betakarta a tizenhármast, egyúttal még-egysr.er körbe járta a szobát és sorba nézegeU.8 az összes alvókat. A .négye»\', az én íegqjabb szomszédom, akit csak néhány órája hoztak a kórházba, nyugodtan, mereven feküdt kemény párnáján, szeiid nagy kék sze mei fátyoiozottaí»: táreytalanul meredtek a plafondra. Huszonhat—huszonnyolc érés fiatal ember lehetett, sok keserűséggel Lapunk mai számához fólir melléklet van csatolva. szivében, meri hogy atálta az életet, az bizonyos, különben nem lőtte volna mellbe magát. Szép. férfias arcán nem látszott egy parányi jele sem a szenvedésnek, a kinoknak. csak sápadt volt. olyan halvány-sárga minők a kórterem í«Jai. Hogy ki ő, mi a neve, nem tudta aenkisem Ott szedték fel őt a ligetben a Stefánia uton a lucskos, fakó főidről. — É/fél fe!ó azonban elkezdett erősen fészkelődni ágyéi, ngy. hogy két szolga alig bifta letartani és mire a reggeli szörkület beszűrődött a függönyöt szakadásain, elpihent örökre. Nem beszélt az egész idő alatt egy ozőí sem, csak az utolsó pillanatban, mielőtt lezárta pilláit, hörögte fuldjkolva: .Gyilkos, gyilkos közvélemény!* Sokáig kerestem, kutattam, hosty megtaláljam az összefüggés* e szavak é3 az ő Halála kö/ött. De hiába volt minden, nem tudtam oly esetet felhozni. Hisz ha ő bünős, ugy bizouynyai nem kárhoztatja a közvéleményt, a ha nem az, vájjon -ítél-e ugy a közvélemény, hogy őt gyilkosnak tarthassák. A hogy kikerültem a kórházból, átkutattam Százszor meg százszor az akkori lapokat, talán azokban megfogom találni a rejtély megoldását. De az újságokban sehol sem volt öngyilkosságról hír. Lassan-lassan igyekeztem kiverni fejemből a szegéoy szerencsétlen »négyes* emlékét. * • ♦ ♦ Eljött! Ott állt szemtől-s/.embe velem az ágy karjára támaszkodva, a hogy az első pillanatban megláttam, halványan, sápadtan. Hófehér ingén tisztán meglátszott még a puskapor-égésnek feketeszélü | foszlányos helye és abból a parányi kis lyukból, a negyedik borda alatt, cseppekben szivárgott ki tiszta, piros vére, hosszú zsává-kat festve ingére. Oly ifja volt még és oly szép. Szálas, erős termet, selyempuha haj; magas, büszke homlok, két méla, szeiid, kék szem, finom metszésű antik orr, mely alatt kid hetyke, szőke bajusz ékeskedett. Nőies, tiszta arcáról eltűnt a haiáltuss, az utolsó vonaglás fanyar ránca. — Már nem fáj Bemmi, — mondá halkan, lágyan és baltenyerével elfedte a nyitott kis sebet- Ott lent a jéghideg, néma rögök alatt meggyógyul az élet fájdalma. Eljöttem hozzád, mert tudom, hogy vártál. Meg akarom köszönni & te meleg részvétedet, mert az utolsó pilla-Datbao. midőn a halál átölelt fagyos, jói-tevő karjaival, jól láttam szemeidben csillogni a könnyeket. Ki mondta, mi indított arra, hogy sírj ? Szived ? 8zép volt, köszönöm ! De azért tanácslom, Vbsd el, vagy voad rá az érzéketlenség acélos kérgét, hisz itt fenn az emberek oly könyörtelenek. Hagyj fel a nehéz csatákkal, melyeket nagy eszmékért készülsz küzdeni; fojtsd inkább minden erődet a kéjek mámorába és ha tehetetlenséged tudatában összecsapnak fejed felett az élvezetek ölő hullámai, elégedj meg azzal a néhány kőnynyel, melyet a szilaj orgiák részesei hullatnak majd sirod felett. A vég, az igy is, ugy ia egy leszen, mert korán meggyőződhetsz arról, hogy amit te nemesnek, fenségesnek hiszesz, miért XXXV. ÉVFOLYAM. Miután a mindeunapi tapasztalat arra oktat bennünket, hogy hazánk kulturális és közgazdasági fejlődésének és konszolidálásának egyik alapját a provinciális városok képezik és e céi elérésére mul-hatatlanul szükséges, bogy a haladás eme hivatott irányjelzői mindezen akadályoktól fel szabad itassanak, melyek a-közjó előmozdítására irányuló öntudatos tevékenységet akár időlegesen, /ákir általában tartósan elnyomják. Miután egy nagyobb vidéki központnak helyzete már a dolog természeténél fogva .oly viszonyban áll az azt környező vidékhei-, hogy ennek létkérdései egymással nemcsak ellentétbe jöhetnek, sőt a legjobb esetben az együttesen, és bár ugyanazon célérti iLÜködéa, a-vidék érdekében feltétlenül megkívántató\' egyöntetűséget a princípio kizárja és a közjóra beláthatatlan visszahatást von maga után ; ezekből kiindulv^ végzetes hátránynak tartom Nagy Kalzsa város közönségére nézve, bogy körülötte elterülő 52 községgel ugyanazon választókerületbe van beosztvc és a képviselő választási küzdelmek áldatlan jelenségei az indulatnak és szenvedélynek, a polgári jogok legszebb gyakorlásánál mérlegbe vetését annak tulajdooitom: hogy a fennálló kapocs e kérdésben a magasabb szempon tokon felemelkedni nem tudó elemek konfárkodását lehetővé teszi. Tekintve pedig, hogy fennálló alkotmányos intézkedések helyes alkalmazása lehetővé teszik, hogy egyes választókerületek az időközben alakult viszonyoknak niegfelelőleg szervaztessenek. tekintve, hogy Nagy Kanizsa város területe maga 1400 választót számlál és ezen kivül a hozzátartozó vidék még mindig egy ezeret meghaladó választóból áll. Miután továbbá számtalan várost találunk hazánk területén, mely alig felét mutatja ki azon számnak, mely nálunk fennforog, mégis az országgyűlés önálló választási jogeal ruházta fel : mindezekre támaszkodva, tiszteletteljes indítványom oda irányú^ méltóztassék ezen kérdés tanulmányozásé céljából a polgármester elnöklete alatt bizottságot kiküldeni és azt utasitaoi. hogy Nagy-Kanizsa öaálló választási kerület alakítása céljából a magyar országgyűlés elé egy memorandumot alkosson és azt 2 hónapi záros hatándő alatt megbízóinak bemutassa. Nagy Kanizsa 1896. november 15-én. KOVÁCS KÁROLY, vác képviselő. 25515 frt. A rendőrök szaporítását a városi tanács nem tartotta szükségesnek, sőt as éjjeli örök s/ámát 4 ről kettőre ssállitott* le. Tekintve a sörtt te töréses lopásokat, ezen redukció nem indokolt. Főkapitányunk is bizonyosan jobban szeretné, ha\'még. néhány embert adnának inkább melléje. Ellenben felemelte a kiadásokat az irodaszerekre és nyomtatványokra, amhugy a költségvetést, mint a hivatalnokokat egyaránt terheli. A főgimnáziumi kiadások nem emelkedtek, ellenben-5000 frttal magasabb költségvetést mutat íd a községi népiskola, amit a rendes tanítók e segédtanítók lakilletményeinek és fizetéseinek csekély feleme ése okozott. A polgári fiu és leányiskola költségvetése majdnem\' változatlan. Tetemesen leszáJjittatott a főgim názium tatarozására szánt összeg 1090 írtról 320 frtra, a mi tekintettel arra, hogy évtizedek óta ugyancsak keveset tataroztak, nagyon i n d o kolt Ha pedig a város csakugyan uj ginnáziumot ép itt et, amire nézve a költségvetés semmi fölvilágosítást nem nyújt. — akkor a 320 frttal ss megelégedhetnénk. De ugy látsxik, hogy az építkezésre szánt kölcsön csak a jövő év költségvetésében fog szerepelni, mert Tandor Ottó műépítész a résxletes terveket még csak most dolgozza ki. A szegények segedelme 3300 forintról 4090 frtra emelkedett, mely emelkedésről városnnk közönsége bizonyára megnyugvással fog tudomást venni. A közhelyiségek költségei csekély összeggel emelkedtek és e téren többet várhatnának a város atyák bőkezűségétől, tekintettel arra. hogy a siépitő egyesületeddigi munkálkodása teljesen meddő volt. A kongó utak tatarozá-ára a jövőben 285 frttal szándékozik a város többet fordítani, ami az utak hiányosságát tekintve, csekély összeg. A kongó utakról már többször mondtuk el véleményünket és azokat egy nagyobb városhoz nem illő rossz kövezeti rendszer- j nek tartjuk. i Egy uj kiadástétel szerepel a költségvetésben m i 11 e n n á r i s kiadások cím alatt. Ezen kiadások törlesztési összege ^ idén 962 frt 06 krajcár. \\ Eg észbe ^V éve a költségvetés képe n-e\\m változott lényegesen. A >6tí<kot 6O»/i«*/0 állapították meg, a mi a taivaljihoz képest 8V10V0 apadás, de ámelkedett a kivetett állami adó, mely a* idén 138242 frt 02 kr, mig tavaly csak 128824 fit volt, ami annyit tesz, hogy az idén 60*1, mellett fizetünk 83292 frt pótadót és tavaly es^.^fizettflok 88116 forintot. Cikkünk elején kifejezett véleményünk, bogy a költségvetés, még több változáson fog keresztül menni, beigazolást nyer a pénzügyi bizottságnak folyó hóban tartott üléseinek jegyző\\önyve áleal. Eszerint a polgármester fizetése 600 frttal, az ovodáknak adandó évi segély 1000 frtról 1600-ra emeltetik, az erdő-mester fizetése 1660 frtban állapíttatott meg, az izr. hitközség 180 köbméter fa fa helyett 240 köbméter iát kap A kö-zönzéget leginkább éideklődő javaslat azonban az, hogy a városi tanacs batai ZALAI fcüiiwii 1 endő befedése iránt már & j ö vő évben i n téz k e d h e s- Költség vetésünk. — Még egy kii hozzászólás. - (vfc) Azokhoz, amiket mult számunk ban^élmondtunk városunk költségvetéséről mée hozzá kell adnunk \'Tárgyalás »lá vette már a pénzügyi birWi »se a költségvetést, melyben igen valósanüen előre nem látott tételek fognak mi« szerepelni. Igy s tanácskozás tárgya a polgármesteri (Isetés felemelése, a reudőrlaktsnya épületének ujjáalakitáaa és a m i 11 e nná ri s határozatok kivitelére szükséges kölcsönük beszerzése és törlesztési módozata. is előttünk fekvő költségvetési tételekhez még s kővetkezőket füzzük. A tisztviselők 6 se té se nagyban sem változott, csak a segéd mérnők _______, __________ fizetése szállíttatott le 130 frttal. 1896-ban Lgaataaiék fel, miszerint a költségvetés •fizetése 600 frt volt, 1897-ben <80 frt - -van előirányozva A tisztviselők fizetése ifjan kész volnál feláldozni magad, azt as emberek csalődásod kínjaiban gyönyörködve, kacagva, lerántják a földig, le a sárba, a piszokba. * — Hogy miért haltam meg, kérded? Mert volt önérzetem éa mert nekem is volt érző ssivem. De e szivet nem as a kis ostobs ólomgolyó zutta szét. Az már előbb kihűlt, mielőtt az élet utolsó szikrája kipattant e testből. Én csak a bakó voltam, az ítéletet a .közvélemény" irta alá, G törte el fejem felett a jálcát és-Vövetelően odavetette lábaim tíX. Ugy látszik. csodálkozol ezen, mintha nem értenéd? Igazad lehet, hiaz te még nem tudhatod, hogy abban a ti erkölcsös világtokban mily fnrcsa logika uralkodik As egyesek jól tudják, bogy a becstelenség bujálkodva kergetődzik hatalmas, csillogó, illatos, biborkőpönyegében. Szabad a tűn caak védjük meg a látszatot. Igen, ez az: a .látazat\', mi uralkodó tényező nálatok. De jsj annak, ki ez ellen vét, mert magára vonja a közvélemény haragját. Jólehet talán csak azért, mert elég ügyetlen volt és nem azért, mert egyúttal vétkes is. És az Ítélet réme., mert ezrei védheti-csak az erköl caőket. Igen, az erkölcsök nevében ítél ez a kivül piroa, belül rothadt vadalma / tt\\ volt a bűnömV A legelső és lejt-., nagyobb, bogy egyáltalán születtem. — , . A második, bogy as én születési bizo- I keretében akadat város utcáinak burkolattal Is-- A Muraköz. KagT-Kasiaal, !««■ nov. IS. (Két cikkely.) I. Sohasem érdeklődött talán ugy az ország közvéleménye vármegyénk e gyönyörű változatosságu része iránt, mint akkor, midőn két hatalmas hadtest ott tartotta őszi nagy gyakorlatait Ő felsége jelenlétében. De mig másokat e kicsiny folyamok határolta földrész természeti szépségei, esetleg etnográfiai viszonyai érdekeltek, mi a magyarság érdekében emeljük^ fői szavunkat és a Marakőz közművelődési viszonyait megfigyelve, teendőinket akarjak számba venni. Muraköz a Dráva és Mars sző gében fekvő része Zalavármegyének. Kiterjedése 783 km.\', lakosainak száma 78000, melyből 73000 homát Tinta magyar csak 3500, német pedig 1200 lakik e vidéken. A magyarság tehát fölötte csekély. Ez az els* tény, mely szembeötlő, bár ez legkevésbbé sem foglalja magában azt, minthi hazafiság dolgában a muraközi horvát legkevesebbet is engedne a muraközi magyarnak. A Muraköz egy kitűnő ismerője igy nyilatkozik e tekintetben: .Yidéken-kint tekintve, a hegyridéki érez legkevésbbé melegen magyar hazája iránt; vonzódása a határszélen inkább a stájeri szlávokhoz huz. A Csáktornya vidéki is itt-ott meglehetősen közönyös e tekintetben, mig az alső muraközi igazi mintája a nem magyarajku hazafias népnek." "((Ez bizonyára elég dicséret; de éppen azért, hogy ez igy van, fokozott kötelességünk nemcsak az elszór tan élő msgyarságot megmenteni a Muraközben, hanem minden erővel odahatni, hogy az irántank szivében jóiudulatu nép nyelvével is magyarnak vallja magát. A magyarságnak meghódítani azt a népet, melynek . szive úgyis felénk huz. nem nehéz és szép feladat. És éppen e feladat megoldására tettünk még oly keveset. Pedig itt nem erőszakosságra, hanem szeretetre van szükség. A Muraköz népe egyszerű, jámbor és becsületes. Izgatók nem járnak köztük hamis prófétákként és igy a nemzetiségi törekvéseknek nyoma sincsen nálak. Hizánk második ezerérének egyik légszebb hódítása volna a Muraköz népének megnyerése a magyarság számára. Minderre azoobao fokozottabb te- nyitványomban az .apa helye\' üresen áll. De hiss nem rsjtam múlott, hogy mindez igy történjék. Mint ember, csak olyan voltair, mint a többi. Becsülettel küzdöttem a kufárok között és saját erőm kivívta az igazak,.becsültetését. Égy napon találkoztam egy leánynyal. Itt a fényképe ; nézd csak, mily szép volt és fiatal. Az első pillanatban, hogy szembe álltnak egymással, az egymást kereső ellenállhatatlan érzések hatalma alá kerülve, elpirultunk mindketten. Égyszerre dobbaat meg szivünk éa mig szemünk sugarain át lelkünket egy vonzó villámot áram fűzte egybe, néma ajkainkon kölcsönösen lebegett e szó: .szeretlek!\' Oitoba hazugság volt mindegyik. A suttogó édes szavak, a szerelmi órák lázas gyönyörei és az > oag} frázis, hogy a rokonszenv egyesit két testben egy lelket, hogy az nem egyéb, mint két külön álló forrás, mely kanyargó utakon párhuzamosan folyik lassan, csörgedezte, mig régre rohamosan egymás karjaiba hullának, hogy ezentúl egy mederben szágaldjanak tova, mindaz b\'.zugság, komédia képzeiőilés, önámiiás, nem egyéb___Ott álltcak már as oltár előtt és menyasszonyom az utolsó pillanatban tudta meg csak, hogy nincs törvényes atyám. Azt niszed ugy-e, hogy csalásképen nem mondtam meg ezt neki. Pedig caak nagy .»erelmem feledtette el velem 0 mégis darabokra tépte bosszú fátyolát és oda vágta szemeim közé. Minden arc elutasitólag meredi reám, halk mormoiás támadt egyszerre körülem, melybe belévegyültek az orgona bugó hangjai. .Hogy jutottam kl az egyház falai közül, arra már uem emlékszem tisztán, csak rohantam, mig elértem lakásomat. Ott függött a falcn ál á kis fénylő szer szám. Megcsókoltam, mielőtt zsebembe rejtettem. Nos és sztán csakhamar elérkezett a pillanat, hogy as a kis ólom -golyó elégséges utat nyitott a halálnak. Minő változáson mentem én keresztül, hogy kik eddig szerettek becsültek, undorral fordultak el tőlem? Éu az maradtam. aki voltam annakelőtte Iszonyú csalódás, midőn egy pillanat felforgatja az egész rendszert, melyet oly alaposnak, oly biztosnak hittünk. Nemcsak egy élő tanu\'ága voltam-e én egy öntudatlan pillanatnak, mely létrehozott? Ez csak nem lehet az én bűnös. Hol abban az éaz-szerü következtetés, midőn s kierőszakolt .okozatot" sújtják váddal az .okozó* helyett. A tőrvényt irő erkölcsbírák elhájasodott agyát, nehéz homály fedi éí a kétségbeesés szemüvegén át, legtöbb esetben ott találnak kárhozatot, a hol éppenséggel tiszu minden. Ei kis öcsém! ... ne vágj oly kétség beesett arcot, hanem kacagj együtt velem az embereken, akik nem tudnak emberek I lenai. Olyan a közvélemény, mint a te- vékenységre volsa szükség és főleg nagyobb tevékenységet kellene kifejtenie a Dunántuli Közművelődén Egyesületnek, melyre e feladat kivitelének oroszlán résr-e kell, hogy háromoljék. Szavainkkal nem akarnok szemrehányást tenni. Mi teljes elismeréssel adóznak a D. K. E.-nek és valljuk és hirdetjük, hogy fontos nnsszióját nem lsn-kadó buzgósággal iparkodik betölteni. Azonban minden buzgósága mellett is kevés eredményt bir felmutatni. S fájdalommal kell bevallanunk, hogy ebben a mi nemtörődömségünknek is igen nagy része van. Mert ilyen közművelődési egyesület virág zásra csak agy juthat, eredményt csak agy matathat fel, ha a társa dalom minden tényezője, a legkisebb és a legnagyobb egyaránt, vállvetve igyekezik előmozdításán. Tapasztaljak-e ezt csak itt a mi városunk körében? Pirulva kell bevallannnk, hogy az a panaszolkodás, mely a D. K. E közgyűlése alkalmából főtitkárának, Porzsolt Kálmánnak, ajkairól elhangzott, bennünket illet igen nagy részben. .A D. K. E." lassú felvirágzása bizonyítja leginkább a helyzet nehézségét. — panaszolja a főtitkár. | Egy nagy alapokra fektetett óriási : épület emeléséhez fogtunk, s mert csak egy pár lelkes napszámos hordja apró téglánkint az anyagot, évről-évre alig emelkedik az épület néhány téglasorral, holott ha a Dunántid igaz ereje megmozdulna, egyszerre egész szikla tömegekkel erősíthetnék a nemzeti kultúrának erős várát." Ez erős vár megépítésébea a mi társadalmunknak is szellemi és anyagi erejéhez méltóképpen kellene részt vennie. Itt van a szomszédságunkban Muraköz 73000 horvátjával, — s mi összetett kezekkel nézzük a csekély magyarság küzdelmét, s eszünk ágába sem jut, hogy mi is tegyünk valamit, legalább — kezeinket tárjuk szét. j Igaz, hogy Murakőz magyarosítását az állam vállalta magára. Állított is néhány iskolát, s millennáris népiskolákból is jutott egy-kettő a Muraközre. Mégis csekély ez nagyon Van ugyanis a Muraközben 106 község, de csak 35 népiskolája tan 87 tanítóval. A kisdedóvók száma is csekély és nemcsak Csáktornya külső községei számára kellene legalább is gyermekmenedékhely, hanem 3tridon, D-Vásárhelyen, Muracsányban, Rotorban, Alsó-Dumborun és Légrádoa is kellene kisdedóvó intézeteket felállítani. Mindezek létrehozásában a társadalomnak kezet kell nyújtania az államnak. Még ptdig a magyar tár- teletet parancsoló szerzetes csuhábs öltözött kéjeuc. Imát -ebeg kiaszott, festett ajka, mig lelkén mélyen elrejtve az ellenállhatatlan csábit ó bün tanyáz. Ettől j a piszkos kéztől kapott csapást nem bírtam elviselni tiszta lelkemen Nesze, itt hagyom e képet emlékül neked. Ne kérdezd nevem, maradjak és te elő\'ted továbbra ia az ismeretlen .négyes*, mert nem is as itt a fő, hiss a minő én vagyok, pihenünk odalenn sokan, nagyon sokan. A közvélemény pedig itt fenn nyugodtan alszik puha párnáin éa nem érez semmi lelkifurdalást \' Kezét leve te sebéről, melyből erősen buzogva, szökött fel vére; egyszerre elkezdett inogni alakja, s mintha csak beleolvadt volna a láthatatlan légbe, lassan-lassan szét (oszladoztak körvonalai. Eltűnt ... 1 • » Felébredtem 1 ki ablakfilggöny résein vakítva szórta be az őszi verőfény sápadt, aranysárga sugarait- Takarómon egy arckép hevert háttal felfelé mely véletlenül kipatUnt kereténél. Kissé remegve, borzadva nynl-1 tam utána. A kis kékszemű Irén fényképe volt, aki engem régen elhagyott, megcsalt A szobában cseod volt, caak a sápadt balálfő meredt reám az iróassta-lomról, melyet lefekvés előtt oly sokáig bámultam . .. sadalomnak. Ily szellemi és anyagi erővel teljes, nemzeti lélektől áthatott magyar társadslom pedig csakis s mienk. Nekünk kell tehát Maraköz magyarosodása érdekében muokálkod nunk. A mód igen egyszerű: vsgy fokozottabb mértékben gyámolítjuk a Dunántuli Közművelődési Egyesületet, vagy pedig mi magnók alkossunk egy , Muraköz-magyarositó Egyesületet." Egyelőre, nzt hisszük, az első mód szerint eljárva is sokat érhetnénk el. Az Irodalmi és Művéizsti Kér közgyűlése. ■ 1896. november 15. — A Sümegi Kálmán eltávoztával. árván maradt kör végre megválasztva elnökét, kiegészítve tiszti karát és választmányát, nj reményekkel indul neki a ránk következő szezonnak. Méltó folytatása lesz-e ez a mult évinek ? Megmarad e a kör társadalmunkat összetartó kovásznak, mint volt tavaly ? Oly kérdések ezek, melyeket ha fölvetnek is még egyesek, alig aggaszthatnak többé, miután sikerült a kőr elnöki székébe Vécsey Zsig mondot ültetni. Az ő egyénisége minden esetre bizalommal tőit el, s mi csak gratulálhatunk az irodalmi és művészeti kör uj elnökéhez. — Sü megin kívül elvesztette a kór titkárát is. LVke Emil dr. a buzgó, a lelkes titkár, lemondott állásáról betegsége miatt. Fájdalommal látjuk őt megválni állásától, ót, kinek nemcsak a kör alapításában, hanem egész eddigi munkásságában is oly tevékeny része volt Reméljük azonban, hogy a kör birni fogja ót ezután is, mint buzgó tagját, s hogy Rosenberg dr., az nj titkár, méltóan fogja helyét betölteni. Társadalmunk érdeklődését még birja a kör, s ezt megtartani továbbra is, méltó a törekvésre A közgyűlés lefolyásáról ezeket jelenthetjük : Sokan gyűltek össze a kör tagjai közül s városháza nagytermében vasárnap délután. A női tagok közül is sokan megjelentek, mint Vidor Samuné, Páljy Alajomé, Deák ?étemé, Farkas Vilma, Pranger Karolina stb. A\', ülést Kovács Ká roly. a művészeti szakosztály elnöke vezette, s e beszéddel nyitotta tneg: Tisztelt közgyűlés! Egy mértföld jelzőhöz értünk azon a rögös uton, melyet egyesületünk maga elé tllzótt, s amig idáig jutottunk. soraink annyira megritkultak, hogy a további haladás, feltornyosuló akadályait látva, szinte kétségbe keli esnünk a gondolatra, váljon sikerűi e azokkal megküzdenünk ? 1 A leglelkesebb tisztviselőink s igazg. tanács tagjaink elvesztését fájlaljuk, kiknek hiányát csak nagy nehezen fogjuk latolhatni; nem mintha e város értelmisége nem szolgáltatna elég anyagot ily állások betöltéséhez, hanem azért, mert a mai társadalom nagy résiében, ¿szintén megvallva, hiányzik az ősszetartozandóságnak az az ösztönszerű érzete, amely a kulturális élet minden terén kell, hogy megnyilatkozzék és nyilvánuljon, ha azt akarjuk, hogy a műveltebb elemek életképessége nem csupán a piaci szükségletek beazerzéséné hanem a szellem nemesítő segeíl eszközeink megteremtésében is meg nyilatkozzék. — Nézaünk csak körül, váljon van-e virágzó közintéz méoy városunkban, melynek elérhető eredményét nem csengő kongó húszasokra váltható szelvényekben ránk gombolyitanák le? Ott vana társas kőr — a polgári egylet — a keresk Casino, mindannyi tengődik egy\'k napról a másikra, egyik sem képes Folytatás a mellékleten ggpM: ieklst a .Zalai Kízüny 1896 évi nevembtr hé 31-itcí 47 ik izuiáhéz xxxv. F.Vhül.VAM. . jgjwnalí, oiv irányú szórakozást „,-ji\'ini, amelylyei u alapszabályaiban .örvonalozctt célt megválósiUni, a agokuak a társulás etikai oldalához fűzött jogof követelményét ki-légitené. Uraim, ez kóros állapot,\' amelynek gyökeres megváltoztatására mio-dso poigirnak összes erkölcsi erői mérlegbe vetésével törekedni kell. Sem kell ehhez nagy áldozat, tcl-elég, ha az értelmiség minden tagja becsülettel betölti azt a kis kort, melyet az emberi társuláa velünk született tulajdonsága a mindennapi kötelesaég határain tol mindenki szán ár a kijelel. — A íáisn-láai szellem éltetó kapcsa hiányzik ami érintkezéseinkből, sz a felmeló gondolat, hogy nincsen olyao parányi erő a természetben, »melyet a mindenség véghetetlen konstrukciójába kellően beillesztve — a közjó hasznára nem lehetne érvénye-, siteni. Van azonban a fentebb vázoltam kínos állapotnak egy biztató oldala, ami egyesületi helyzetünkhöz viszonyítva, t. i. az, hogy a Itthargia, melylyel küzködnünk kell, nem indí-udualis, hanem az egész mnltta kiterjedő kórjelenség, amelynek meg büntetése egyedül tőlünk ezen egyesület tagjaitól függ — ba mino-azok, akik az egyesület tiszti karába lépvén osztályrészüket kiveszik és férfiasan küzdenek a nehézségekkel, melyeket az élet, az ember, az in tézmény, az előítélet és tévedés, az aggodalom és bizalmatlanság eíibénk gördítenek, akkor egyesületünk virágozni fog. akkor elérjük azt, hogy hézagot pótol e városban, egy oáz e sivatagban, a hol a társadalmunk a szellemi művelődés iránt érzékkel biró minden osztálya alkalmat talál arra, hogy a mindennapi élet nyo masztó gondjaitól elcsüggedt lelkink üditó szórakozást szerezzen. Az elníki\'meg\'nyitó beszéd után S z a-I a v Sándor olsasta fel a titkári jelentést, mert Dr. Ló k e Emil betegséggel mentette ki távolmaradását. A jelentés elősorolja az irodalmi és MC vészeli kür keletkezésének történetéi, melyet mult számunk vezércikkében lényegében ismertettünk, azután áttér a kör müködéiére. A kör lennállása óul felolvasást és több társas kirándulást rendezett, megünnepelte március 15 két, közreműködött a ker jót. nőegylet jótékonysági mulatsága alkalmával egy emléklap a .Szeretet", összeállításival. 1896. május 1 én a kör tagjai Bátort Lajos alapító tag és a .Zalai Közlöny-szerkesztőjének sírját állták körül: A kör nevében a sirnál dr. Kiss Ernó tag tartott meginditó gjászbeazédet. Náday Ferenc vendégszereplése alkalmával a kör elnöke a fővárosi vendéget babérkoszorúval tisztelte meg. A körnek ez idő szerint SSt rendes és 8 alapitó tagja van. Az alapító tagok: Ebenspanger Lipót, EbeBs-p a n g er Leo, Festeticb Tasziló gróf, g. Gutmsnn Vilmosné g- G\'ut-mann Vilmos, Vurglich Gusztáv, . Weiser József és Mándel Pál. A titkári jelentésnek, különösen lendi-etes végét s közgyűlés zajosan meg-?jsoezte Ezután dr. Villányi Henrik pénztáros tett jelentéét a kör vagyoui állapotáról. A pénztárt az igazgató tanács v.egbi\'á-ibol Kovács Károly, Rősenfeld Lajos és Mágics Ferenc urak megvizs tálván, azt teljesen rendben levőnek találták. A közgyűlés s pénztáros részére a felmentvényt megadta A kör vagyona ez idő szerint 605 frt 02 kr. Sümegi Kálmán elnök, P o o r János alelnök eltávozása és 0 b e l c z József alelnök elhalálozáss, dr Lóké tóul és Mágics Fereoc lemondáss, valamint 7 igazgató tanácsosi lag eltávozása kO-,-.keztében ez igazgató tanács újjászervezése válván szükségessé. Kovács Káro v elnöklő alelnök s szükséges vá-la-ztás megejtéaét tűzte ki a nrpirendre. Az igazgatótanács előzetes megállapo dása . szerint a kővetkező ajánlásokat ■erjeszti a közgyűlés elé. Az elnöki állásra ajánlja Vécsey Zsigmond pol Pármestert, alelnöknek az irodalmi szak-osztály élére *Dr. K i s s Ernó fógimn hínárt, a művészeti szakosztály élére Kovács Károly ttrvényszéki bírót, titkárnak dr. R o s e n b e r g Mór ügy-\'Met, helyettes titkárnak Gürtler Ferenc ZALAI KÖZLÖNY 1896 NOVEMBER 21-én. takarékpénztári irodatisztet. Igazgató-taoáöofoknak: dr. Pachingor Alajos fógimn, igazgatót, dr. Vörös Gyrih tanárt. Csolosz Jenő tvaz. aljegyzőt Deák Péter főkapitányt, dr. Lóké Emil, dr. 0 1 lop Mór ügyvédeket és Kartsc m a r o f f Leo fókántort, kiket a köt gyűlés egybanpulag választott meg. Ezután ír Villányi Benr.k in-citvántára a közgyűlés Sümegi Ká1-mán volt elnököt s kör körűi szerzett érdemei elismeréséül örökös dis/tag-nsk választott meg, miről a Szegeden lakó 8üraegit táviratban éríeaiteilék. Végül az eloök bemutatta azt a pompás arany ó\'át. melyet a kör Isgjsti Sümegi Kálmánnak emlékll fogtak megküldeni. Az elnök éltetésével a közgyűlés befejeződött. Világosságot! Ha lebukik a nap az ég peremé-ról, mi kanizsaiak nem is azon sajnálkozunk. hogy vége a napnak, csak azon, hogy ismét sötét este lett Mrrt sölétek a mi estéink, ba ugy a természet rendje szerint — nincs holdfény. A város déli részén, tol a kimagasló vasnt: töltésen egy hatalmas vörös téglás épület emelkedik hosszú nyolcszegű kéménynyel, számtalan apró kis ablakkal. Valami kis német kolonia, a honnan mi tulajdonképpen a világosságot áhítják. Ép most négy éve, hogy egy váratlan örömhír járta be városunkat: .Lesz villámos világítás!* .Kapunk villá-mos világítást!* És csakugyan megkötöttek a város nevében, egy hosazu, 42. §. foglalt, de miodamellett eléggé hiányos szerződést „Ludvig Franz, úrral .aíz Unternehmer.u A megnyitásnál mindjárt akadályok merültek lel, amennyiben ezt napról-napra, hétről hétre hnzták, halasztották. — Végre elkészéli mégis! Ha ez időben egyik-másik falusi vagy kis városi ismerősünk jött hozzánk látogatóba, ngy esteleokcBl sietve elvittük ót a .korzóra" és büszkén bizonyos fölénynyel lépdeltünk az old tlán, mig az ívlámpák szétömlő ezüstös fénye megvilágította a járó-kelők, a goud-tatlan sétálók hullámzó díszes tömegét. „Irigylésre méltóan halad Kanizsa* mondogatta ilyenkor egyre a jó vidéki. Ha tán ma eljönne hozzánk, kacagna azon, mit egykor szinte irigyelt tőlünk. Eltekintve attól, hogy a szerződés a kávéháztnlajdoüO »k, a vendéglősök és a kereskedőkkel szemben a legterhesebb módon köttetett meg, a .Herr ünternehmer* legkevésbé ígérkezik a szerződésnek pontosan megfelelni. Napról-napra njabb és ujabb mulasztások fordulnak elő, & melyekkel szemben a közönség tehetetle nül áll. - .,. A szerződés egyik pontja valami .ellenőrién bizottság-"ról tesz említést, melyet a városi testület saját kebeléből választ és\'a melynek kötelességévé teszi az egész viliimos vílá-tás felett őrködni és az előforduló szabálytalanságokat a városi hatóságnak bejelenteni. Ez ,ellenőrző bizo[tság\' mindeddig nem adta jelét annak, hogy ó tulajdonképpen léteznék. Vagy tán ők nem vettek még észre semmi mulasztást, semmi szabálytalanságot?! Ha ez igy van, ngy i városi hatósághoz fordulunk. Jó lehet innen is azt a választ nyerjük, hogy az adandó hibákért a „Herr ünternehmer!" megfizeti rendesen a reá rótt bírságokat. Nem ugy érdemes uraim! A nagyközönség ebből a bírságolásból nem nyer világítást, más módhoz kell folyamodni, hogy ez állapotokon változás álljon be. Bizonyával az anyag, melyet a telepen használnak, nem elég jó és ezért nem felel meg pontosan rendeltetési céljának. Tudtunk-kel erre is van §. Ott ahol ezó van az engedményi százalékokról, még egy nagyon érdekes kis passzus áll: „ízen leengedései kivül, tzzon éV ben, melyben isi összes magánfogyasztás 1000000, azaz egy millió órát el- éri, 20. azaz hutz százalék leengedésnek van helye, a jennti százaié kos leengedésnek azonban a követ kező években továbbra is érvényben maradnak\'.\' — A nagyobb fogyasztóknak, de kivált a vendéglősök a kivéhiz^tnlajdónosok és a kereskedőknek érdekükben áll tndni azt, vájjon elérkezett-e már az egy millió óra száma? — Ók a magánfogy asz tóknál sokkal többet, 2\'/, krajcárt fizetnek egy lángért, ebben bizony nincsen semmi számítás, de abban éppenséggel még kevesebb, hogy a vállalkozóra rótt büntetés minimuma 2 krajcár. „Herr Ünternehmer", önből hiányzik az igazi kereskedői szellem, a modern leleményesség, melylyel a kanizsaiak együgyfiségét könnyen a saját jsvira felhasználhatná Egy jó tanácscsal szolgálhatunk, mely bizony nyal be fog válni — Leghelyesebben tenné, hogy egyáltalában bezárná otthon villámos telepét, mert hisz igy is n.\'nden mélyen szuny-nyadó láng utin fir-arzdna még egy. \'/, krajcár haszon. Ehhez hasonló logikával szerkesztették meg a szerződés legfőbb, pontjait. Mindenkinek lebet abból haszna, csak nekünk nem. Dacára ezeknek, nálunk még arra sem ügyelnek eléggé, hogy e határozottan rossz szerződés megfelelően betartassék. Igazi nagylelkűséggel arra is gondoltak, hogy az egykor .felépítendő kanizsai színház" olcsó pénzen jusson világításhoz Valóban szép volt e gondolat! De azt hisszük, ez alkalommal mégis jobb lett volna közelebb eső dolgok és személyek érdekeit képviselni, hisz a vállalkozó ebbe könnyen bele mehetett,\' mert tudta ó, hogy mi csak majd a XXV. század végén kapánk ,talán\' állandó színházat és csak nagyon merész fantázia merné azt negyven év határain belül felépitoni. " Nem a sovinizmus szól most belőlünk I Nem ! Csupán a kötött szerződés hideg betűihez ragaszkodunk, midóp egyúttal az eHen szólalunk fel, hogy a villámos telep munkásai nem magyarok. Igaz, van néhány zsákoló munkás a Franz téle gőzmalomban, ezzel csak szemünket akarják bekötni. A molnárok, a lovak, a kocsisok mind jól megtermett hazájabeli svábok. Minálunk tehát minden papírra vetett szó csak üres malaszt marad. A 39. §-ban elég világosan meg van írva : ,üzlet vezetökül és munkátokul lehetőleg magyarokat és pedig kanizsai lakosokat tartozik alkalmazni." Lehetetlennek tartjnk, hogy a .Herr ünternehmer* csupán azért nem tart magyar molnárokat, magyar munkásokat és kocsisokat, mert ezek nem felelhetnek meg az ő követélményeinek. Az egész csak azon fordul meg ,mert ők .magyarok." De ha ez már így van, ne tetézze packázásait még azzai is, hogy mind ezek fejében rossz világositással szolgál. Mi vele szémben nem kérelemről, de követelésről szólhatunk. Ha itt-ott nem is tartja be rendesen a szerződés kötelező pontjait, de azt már a saját pénzeért követeli mindenki, hogy rendes időben, rendes világítással lássa el üzletét. Azoknál az álmos pislogó villámos körtéknél, azoknál az örökké kattogó, de sohsem világos ivlámpáknál sokkal jobbak és felette olcsóbbak voltak az egyszerű kőolaj lámpák. Nékünk az esteli munkánál igazi villámos fényre van szükségünk, és nem eféle játékszerre. Kérünk tehát abból a jól megfizetett igazi világosságból! _ GÓSÁN. Városi kizgyűlés. A tegnap megketdődótt váreal kóigytléa tárára >roaátáb.-l kiemeljük a koretluzóket: 8 A psltfri Sí- * leányiakolak állam oaitáaa. 4. A resöörktpitányl klvatal megépiteae. 5. A pénzügyi bizottaág jaraalau a v, pol- gáraeiter terméaaatbeaí laHaaal ellátáaa, eset-let 600 frt lakbér egyeoérták tárnában. 7. Aa lakolaaaék iaraatata a rendes tasitok lakbért a a segédtanítók fiaeteae tárnában ¿a a r. pémügji bitottaág erre adott vélemény«. 9. A péatngyi btaottaág javaslata a kiadéd óvoda at invenciójának feleme eae tárgyában IS A v. pénzügyi bieottaág Jaraaláta a V. erdőtnoeter fizetése felemeléae tárgyában IS. á t pénaügyi biaotteáf íavaalata a város nlcáiaak tóTÓrf makadám burkolattal fe-déae tárgyában 17. á város 1SM évi kOltaégelSiránysata. 19 A rároai tiaatriaelök fitetáa javitáaa irtott kérvénye a a v. pénzügyi bizntttágoak e tárgy -ban ¿aló jaraalata VI Koraca Károly v. képviaeló or indítványa Nagykanizsa r. ónálló válaaztó kerületté alaki, táaa tárgyában A tésti nevelet ftatr-tága, különös tekintettel a szüléi házra! Irta: KOViTS MIKLÖS. (Folyt, és vége.) Szólnom kell még a tisztaság, és a bór ápolásiról. Engedjék meg, hogy ezekeL illetőleg egy mindennap megtörténő, általános szokást festek itt. Reggelre kelve jő a dajka és a meleg ágyból felölelve a kicsit, viszi\' fürdeni. Megelőzőleg az egész éjjelt az anya keblén álmodva töltötte a gyermek, a mi igen költő: egy kép, de annál egészségtelenebb vslsmi. A kis kádba előbb meleg vizet, sztán, hogy a kellő bómérséket adja meg annak. hideget tölt a fürdető. A hőmérő pedig a dajka kerefeje vagy könyöke, ugy okoskodván tndnillík, hogy olyan me-leg.a .minőt a kéz kiáll,* éppen jó. hogy a hidegről jött e be az eleven termométer birtokosa, vagy bogyv milyen fokú bőre érzékenysége, az teljesen mellékes 1 És ebben s vízben fürdik sztán s gyer mek is — sir és atinna bágyadt, rossz, nyugtalan. Az ilyet megengedő anyák véssék emlékezetükbe, bogy a thermo-metert nemcssk arra találták ki. hngy az ablak\'keresztfáján függjön. Mikor s gyermek elérte azt a kort, bogy ideje nagyobb rés/ét kint töltheti s szabad levegőo, a nevelés terén valé előítéletes ferdeségek serege lesekedik egészségére. Vsgy beburkolják szegényt, hogy s szabid lég edző, erősítő hatása semmikép sem érvényesülhet rajta, vagy kékre fagyott térdekkel, meztelen mellel eogedik fut-kozni, szélben, csendes időben egyaránt. Csak az arany ^középúton maradjunk l A spártai nevelés éppen olyan szélsőség, mint az elpubitis. Öltöztes -ük gyermekein -iuketaz évszakhoz,az időhözmérten, egyet-len szabélyhoz tartva magunkat, hogy a ruházat minden darabja kifogástalan legyen. Ne gondolják a szülők hogy az íz .edzés," ha szélben, esőben szabadban futkos a gyermek. Az öntudatlan kicsi sokkal kevésbbé áll ellent a vihar hatása-iuafc, mint a felnőtt öntudatos ember. Ma, hála a haladás szellemének, kellő világításban áil előttünk a testedzés fontos volus annak helyes ntja. Játékot a gyermeknek, rendeszeres tornázást s serdül-teknek, a különböző sportok, egyes életviszonyokkal legjobban megegyeztethető nemeit a felnőtteknek. Ez a test edzés egyedül helyes módja. Ne szorítsuk a négy fal közé a nap báromnegyed részében a szabad levegőre termett fejlődő embert. A jiték izgalma, az izmok gátolatlan működése, a szabad, tiszta lég hatása oda festik a gyermek arcra az élet meleg színeit, élénken kering\'a vér, az anyagcsere, mi a test minden részében végbe megy, akadálytalan ; játéktól felhevült gyermek ragyogó, melegtényí, tiszta tekintete hatalmas garanciája a test egészséges voltának. Leveri, elbágyasztja; jslsenyveszti az ifjút a pihenéslelen szellemi munka; folytonosan megfeszített figyelem a ssját gyengeségünkkel isló folytonos küzdelem, az életviszonyai és a tudományos pályák követelményeivel szemben ha-bozóvá, s ha félénkké,nem is, a szőgletes-Fégig tartózkodóvá teszik az embert és e szellemi állapot nyilvánul a fáradt, üdülést, ujabb\' rugékónyságra való erőt nélkülöző íestmozdn\'stokbzn. Ott vsn s tornsterem, ott s vivó iskolák, s kéz, mely elfáradt a tollbordásban, acélozott izmokkal forgatja a kardot; a szabályos mozdulatok, gyakorlatok ezabatos kivitele önállóságra szoktatja a lelket, biztos, önérzetes fellépést kölcsönöz a testnek, önbizalom, lélekjelenlét minden nyomástól felszabadult kedvben, gazdag" hangulat jutni mszza.ía \' testi egészségűkre ügyelőket (y , Nem hagyhatom emlitéi nélkül, mint a test fejlődésére káros hstisssl biró szón ferde szokist sem, hogy némely szülők gyermekeiknek bort, .pálinkát s mis szeszes italokat szoktsk sdni, ■ gyönyörködve nézik, hogy gyermekük egész pohár bort vagy pálinkát fölhörpint a ugy okoskodik, hogy áz, a mi a gyermekünk jól esik, nem árthat Tehát, bort, pálinkát semmi szín alatt sem szs-badns adnunk a gyermeknek. Birmit tartsanak is effelől a szakemberek, éppen ugy mint a nagy közönség, az igazsig abban áll, hogy e bírom ital a gyermekélet legnagyobb ellinségeí közé sorolandó. Még egyszer ismételjük: ne tartsuk ezek egyikét sem .ártatlan" italnak. A teljea erővel buzgó vérnek sincs azük-sége izgató szerekre, a gyenge fizikum végzetesen sinyli meg hatásukat. Éppen ilyen ártalmas a test fejlődésére a korai dobányzá-. Uton-utfélon találkozunk 10—12 éves fiukkal, akikre csakugyan rá mondhatjuk, szivar bová viszed szt az embert. Ilyenkor aztán kötelessége volna a legközelebbi felnőttnek — ha már a szülővel nem teheti — az ilyen fickót észre téríteni, ugy, hogy jövőre elmenjen a kedve a dohányzástól. Az északamerizai államok e tekintetben is megelőztek minket, szigorú törvényt hozták a 15 éven alóli dohányzókra. Hol vagyunk mi még ettől ? Pedig ha ez ellen nálunk is intézkedés történnék, eltekintve az egészségi szempontból — a gyakori tűzvészek is — legalább részben — megszűnnének. A szülői ház pedig különösen ne feledje, hogy kés, villa,1 olló, nem gyermek kezébe való I A hegyes és éles tárgyakkal való játszás közben már sok gyermek veszítette el szeme világát De ne csak ezektől, hanem por, fűat, késő szürkületkor vsló olvasás stb. effélétől óvjuk meg a gyermek szemevílágát, mert ba 1 ezt elvesztette, legszerencsétlenebb lesz e földön. Serdülő korában ne végeztesaünk a gyermekkel olyasmit, ami testi fejlődését hátráltatja; ne bízzunk rá olyan munkákat, melyek erejét felülmúlják. Pedig be sokszor ¡«tjük, hogy a 7—8 éves gyermek 1 — 2 éves testvérét órákon át cipeli s arra a gondolatra távolról sem j jő a szülő, hogy ez taláo a gyepge hát-1 gerincre ártalmas is lehetne. Szoktassuk ! & gyermeket már kis korában munkához, I de csak olyasmit bizzunk rá, mi testi I fejlődésében nem gátolja. Legborzasztóbb pusztítói a gyermekeknek a ragályos betegségek: a vörheny, \' toroklob, himlő stb. Igaz ugyan, hogy ezeket — soksor minden óvintézkedés | dacára sem lehet elkerülni, de a gon-j dos szülőben legalább az akarat legyen meg, bogy a bajt elkerülje. Láttam azon-I ban már oWan anyákat is, kik t^yerme-! keiket ilyeij \\ragályos beteghez cipelték, ugy okoskagya, hogy gyermekének e j bajt ugy is meg kell kapoia, legalább előbb esik tol rajta. Milyen téves okoskodás, melyet már sokan megkeserültek. Sok szülőnek megvao azon eléggé nem i rosszalható szokása, hogy szereti gyer-j mekeiket különféle kimértetekkel, ördö-| gökkel stb. effélével ijesztgetni. Pedig az ilyen meggondolatlan eljárásnak már igen sokszor voltak szomorú következményei. Az idegrendszernek váratlan megrázkódtatása már sokszor volt okozója borzasztó betegségnek — epilep-siának, — de nem egy esetben rögtöni halálnak is volt előidézője. Sohse engedjék a szülők, hogy gyermekeik rendes éji alvásukat elmulasszák, mert a rendes éjjeli alvást — mely felüdíti ugy a testet mint a lelket — semmi sem pótolhatja. Különösen az éjjeli tivornyázás a serdülő ifjúságnál! A 15 — 16 éves suhanc már független annyira, hogy versenyt éjjelezik a falu rosszaival, szivja magába a kocsmai levegőt s a korcsmai erkölcsöt. De nemcsak 15 — 16 éves suhancok, hanem 8—10 éves iskolás gyermekek is, a mai felvilágosult korban ugy falun, mint városban gyermekbáloznak. Ennek hatása pedig el nem marad ugy a testre, mict a lélekre. Hogy az éjjelezés milyen befolyással van egész-; ségre, azt érzi a már teljesen kifejlődött férfi is az átmulatott éj után. Afrikában létezik néptörzs, melynél & halálos ítélet abból áll, hogy az ítéltet napokon át nem engedik aludni, mig az illető áldozat holtan rogyik öBsze. Eiekben véltem röviden megfelelni a magam elé tűzött tételnek. Ke?eset mondtam, nem uj, nem ismeretlen dolgokat, de olyaookat, melyeket mindep lépten nyomon tapasztalunk. Rövides összefoglalom még azon elveket, melyek által a helyes testi nevelést elérhetni vélem : I. Fejlesszük nőnevelésünket oly irányban, hogy a leánynevelő intézetek kevesebb gondot fordítsanak a tudományos kiképzésre, de inkább készítsék elő a leányokat rendeltetésükre. IL Az ismétlő iskolában a lányok oktatásánál fordítsunk kiváló gondot az egészségtan oly nemű tanítására, hogy példákban tüntessük elő egyes emberek vagy családok testi szerencsétlenségeit, rá mutatva a helyes útra, mely által ez vagy amaz a testi baj vagy nyomorék állapot kikerülhető lett volna. ÜL Fordítsanak a lelkészek arra is gondot, hí*gy szt beszédjük tárgya olykor-olykor a helyes testi neveiéit is felölelje, szóval tanítsák a szülőket. XXXV ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1896. OKTÓBER 21 én iV. Kedveltéas&k meg a szülőkkel, likétól«« a leendő szülőkkel az olvasást, alakitasaanak népkönyvtárak, bogy a szülőknek népszerű, mulattató modorban legyen al/almuk testi nevelésről olvas hairi: mert ugy hiszem, bogy elsősorban fordítandó gond a nép egészségére s csak azután annak egyéb jólétére, mert egészség nélkül, ép test nélkül nem lehet tökéletes jólét, tökéletes boldogság. fia pedig magyar hazám oépei testben lélekben erősek és egészségesek. - ugy bizalommal és reménynyel nézhetünk elé egy második ezredév dicsőséges hajnalának. Ugy legyen I FSIhivás Magyarország saaaes tanügy: iérfiaihoz éa a tznügy iránt érdekíödó polgáraihoz! Az , Eötvös-alap* orazágoz tanitó,<g;ee«lel. melynek a U. egyateme» laoüfji kongresszus köteledévé lette a .Tanítók Háza* léíestti-aél. azzal a kérelemmel tortól Magyarotazág oaazea tsutóségaihoz íunázaihos, unilóilioz és luitónói besj. valamint általában a jótékony vaayoooaabb oastilyhos. hoö kéazpénz-viaár-láaai alkalmával attöl az ázletembertől, a kitol vásárol, kérje, aíl követelje a .Viaazztéritéai Pésztár" szelvénveit éa azokat küldje bo a lé-tsaiiendó .Tanítók Hím- javára aa egyesül« péiztároeához: Roller Mátyás ufboz (Bodzpeét. TI. ker Nagymező-utca J. szám) Esek a azel-vények tudvalevőleg mua s ksaazs-aiontót képviselik, a mit lészpénxváaárláaokail. minden áremelés aélkal, minden OslWnaber a aa-jál jól felfogott érdekében, azivesen megad. Erről a külföldön már áltzlánoaso ismert intézményről a kereskedelmi m.%ster megbiza-aából Vörös államtitkár 1SM. jnmus 7 én kelt laüatábaa igj nyilatkuzik - .Kereskedelmi éa általáaoa közgazdasági szempontból a felvett eaxmét, hogy a kéazpéafitetési engedmények, mélyek magokban véve könnyen elkallódó csekély összegeket teaaaek ki, a megjelölt módo-zatók mellett tőkésitteaaenok. kalyeaaek tartom, mert a aaóbaa tevő eljáráa megvalósítása nemcsak a tőkegyűjtést segítené elő, hanem ösztönzés adna arra. bogy a készpénzben való vá-airlka rlómozdittassék, »1 agy a kereakede-íeve mim a fogyaaztó közöaaégre nézse csakis előnyös következményekkel járhat.\'*! Ezt aa intézményt óbáj\'ja az .Eötröi-alap-onzágoe bizottsága a .Tanítók Ház." javára fslfcuzaálni s azért béri ugy a kar társaki., valamint kee általában mindenkit, hogy ne kíméljék azt a kis fáradsácot. mely ezee azel-sények gjOjtéaével éa péoalároaunkhoz való b«-kaldéaével jár Nem készpénz-áldozatot kérünk mi, banem caak agy kis íáradaágot, a minek majdan aaáz meg szál árva hálája leas bősé-zea jutalma: Az .Eötvös-alap" orvátoa bizottsága as Általános Viasaatéritéai Pénztár Réasvénvtiraaság alapszabályaiból meggyőződött alvói, bogy a tael vony-betétekért krvapéozek elhelyezése alkalmas tpupitlánaani biztos kamatozó értékek vásároltatnak s igy semmi körolménvek közt sem lehetőnk kitéve kanak, bogy kartársaink éa a nagv kbzóaaég ilv ásódon megtakarított, a nélkül ogyis elkallódó, fillére: elvesszenek mert a Vtsszalérézi Pénztár kötelezve van aaeg-eröaitett aiapszabálvai által arra, bosv a pupil-lárisaa biztos értékek kezelését állami dlea-ónes alá helyezze. fölkérjük tehát ajból is 1. kartkr.zinkzt. , alarmot a .Tanítók Haza* iráat érdeklódöjótékony közönaégei, bogykésspéaa beváaáriázzik-nkl a Viaszatéritéai Pénztár azelvéoyeit követeljék a e szelvén.eke: föanebb emliutt pénztarosukhoz beküldeni azi.eskedjenek Ha 101 szólitáannk megballgatásra talál, éveokint több ezer forintot gyüjthetünk a .Tanítók Házára.\' melynek létesítését a II. egyetemes taongyi koagrezezus óaazolese ia tootosaak éa kivána- Bodapeet. ISSS. november elején LAKIT8 VENDEL, PÉTEEEI SÁNDOR, H i r e t A királyné névnapja. Csütörtökön e hó 20-án szépen ünepelték meg oáiunk is Erzsébet királyáé aevenapját. Délelőtt 9 órakor a ieM templomban ünnepi mise volt, melyen a főgimnázium ifjúságán kivül a város előkelősége is részt vett A Szent-Fereocrendiek templomában d. e. 10 órakor tartottak fényes misét. Ha külső pompában nem is vetekedik ez a nap a királyi család egyéb ünnepeivel, de a szeretet belső melege mindig elég fényt ad e napnak. — Főigazgatói látogatáa. Spittkó Lajos, kir. tanácsos, a székesfehérvári tankerület főigazgatója, vasárnap délután hotaásk érkezett, hogy főgimnáziumunkban hivatalos látogatását végezze. A lá togalás. mely alatt a főigazgató minden tanárnak két-három órájára ia bement, meghallgatva mindesett a feleleteket, bárom napig tartott, s neggyőzte a fő igazgatót arról, hogy gimnáziumunk tanítótestülete mindenképpen pontosan és lelkiismerettel teljesíti kötelességét. A főigazgató ki ittléte alatt a kegyesreadi háznak volt vendége, caütőr őkön távozott körünkből Pécsre. Megemlítjük még hogy ittléte alatt meglátogatta Vécsey Z t i g m o n d polgármester és 3 látogatás vzlőazinüleg nagyot lendített gimnáziumunknak még mindig bizonytalan építéséé. - BövokSec küagtve és Mnarisva a .Nép tasutok Lz»jz* L és, iS aa*a*bu — A mi volt képviseltek. H é v i zy János, kit «int egyszerű piarista tanárt oly példátlan lelkesedéssel választott meg kerületünk 5 év előtt országgyűlési képviselőjévé, visszatért ismét rendjébe és s máramarosazigeti gimnáziumnál lett tanárrá Hévizy,mintáz Ugrón párt tagja, lelkesedéaael és becsülettel szolgálta pártját, melynek különösen kor-teekedések alkalmával tett jó szolgálatokat. Mint képviselő is tisztességgel - »töltötte be helyét Nem tartozott ugyan a parlament vezérlő szellemei közé, de komoly felszólalásaival mindég magára vonta az ország figyelmét. Különösen sok szakértelemmel szólt a közoktatás fontos kérdéseihez. Csak rólunk, válasz-tőiről, feledkezett meg képviselősége alatt. Pedig ha valahol csak is itt ta-láU volna biztos taízjrs, mert itt volt ¡egközeiebíT>áli:«tók szivéhez. !>e ő elfordult tőlünk, — aKmnda»onáltal szívesen emlékezünk reá, s kívánjuk, hogy uj állásában kisérie ót isten áldása. — Hímen. Molnár Károly városunk aaülölte, sárosdi körjegyző f bő 15-én jegyezte el magának a kiválóan szép és kedves Godó Etuskát Dnnapatajrői. A nász nagyi tisztet a mennyasszony részéről Szuper Mihály huszárszázados, a vőlegény részéről Lesták Ödön dunspataji jegyző teljesítették. — Eljeeyzéa. S t e r a Kálmán, a Klein J. G. szállító cég főhivatalnoka, Budapestről f. bő 15-én tartotta eljegyzését W e i s zbe g e r C i I i k e kisasz-azonynyal Veiszberger Zsigmond sirkö-raktáros és kőfaragó kedves leányával. — Családias tknceatély. 1 a.-kaaI-zsai Polgári Egylet vigalomrendező bízott-ága folyó évi november hó 38 án, szombaton, az egylet helyiségeiban családias jellegű táncestélyt rendez, melyre a belépés dija 50 kr. Családjegy 1 frt 20 kr Kezdete 9 órakor. —■ Tea estély.,Á nagykanizsai Kaszinó vigalmi bizottsága eialározta, hogy de ceutber ó én tea-eatélvt tart, melyre a tagokat és a vendégeketja hírlapok utján hívja meg. Érdekes programmról gondoskodva van. — Iskolaszék! üléa Ülést tartott e hó 18 án az iskolassék Eperjessy Sándor eiőlülése mellett A tagok azép számmal jelenlek meg, s igen heves diszkussziót folytattak az elnök néhány előterjesstése fölött Igy nem találták Célszerűnek, -ót egyáltalá-i olyannak. ami a pedagógia követelésének megfelelne, annak a párhuzamos osz\'á y-nak helyiségét mely a Hunyady-utcában van elhelyezve A terem ugyanis alacsony. sötét, szűk és nedves. Hanem azért ott hagyták az osztályt s csak a padokat fogják máskéot elrendezni. Igy ugyan elférnek, csak világosságot nem kapnak majd a tanulók. De hát ez mire való is volna? A fő, bogy kevésbe kerül. A másik ftgv, amitelinté tek, a helyette,ítés volt Az elnök azt akarta, hogy a helyettesítő tanítónő kap jon azoa óráért,, melyet megtart, 30 krajcárt. Ha nem,íaW órát, — akkor nem kap aemmit As igaz. hogy igy legolcsóbb volna, de egy okleveles tanító mégis csak több. mint egy pincér. Ezeket szokták belyettesekül felfogadui s óraszám fizetni. Végre mégis megegjeztek abban, hogy a helyettesítő tanítónő kapjon egy évre 200 frt CL Ezért igazán érdemes volt dip oaát szereznie. Csak az\' vigasztalja még. hogy msjd talán rendes városi tanító rs lehet belőle az a szerencsétlenség is érte még az isko aszéket, hogy nagyon megszaporodtak Kiskanizsáo a tanulók. Ezért tehát meg kell nagyobbítani egy iskolatermet Ez ugy történik, hogy két szobából egyet csinálnak De arra már nem gondoltak, hogy éppen ez az iskola rosaz helyen van, metyet a hiányosan öltözködő kiskanizsai gyermekek alig tudnak megközelíteni tétviz idején. Az üiés kü ömbea dolgait bölcsen végezvén, békességben és jó egészségben oszlott szét. — Szökött katona. K a z i n c í József, pitiéi ménes k.tooá f. hő 7-én reggel állonaáaáról eltávozott. Szőkéiéről az összes őrsöket értesítették. — Túz. Pénteken délelőtt 10 óra tájban tüzilárma hozta izgatóttaágtia a hetiváaározó közönséget. Nemsokára azonban kiderült hogy nincs félelemre ok, mert csak egy kis kunyhó égett a Pe tófi-utca legeslegvégéc. Tűzoltóink csak-hamar diadalmaskodtak a pusz\'itó elemen. — Tártai közgyűlés Tepnap dél után S órakor tartotta a;városi képviselőtestület közgyűlését melynek tárgysorozatát lapunkban közöljük. — Ennek megváltoztatásával Kovács Károly indítványát Nagykanizsa város önálló válaaztókerűletté való a\'akitá iát tárgyalta elaő puntnak Hegedűs Láarló a kiskanizsaik nevében erőien tiltakózott, hogy Nagy-Kaoizsa a vidéktől elváljon, de a képviselőtestület tttlayomó réaze az indítványt elfogadta. Ntgyobb vita fejlődött ki a költségvetés körül, melyet ! Dr. Schvartz Adolf, még általánosságban sec akart elfogadni. Többek hozzászólása után, a bemutatott kőltségvetst a rész letes tárgyalás alapjául elfogadták. A gyűlést ma délután folytatják. — Megtagadott aláírás Francsis Miklós vaauti alkalmazón és Pentelei Mari hajadon a lörvényszabta kihirdetés után f. hó 14 én az aoyákőnyvhslyettes Lengyel főjegyző előtt megjelentek, h>gy egymással házasságot kössenek. A há za-u\'ók nagyon kopottas ruhában jelentek meg, talán nem is azért, mivel aze-gények, hanem azért, hogy igy külsőleg is kifejesést adjanak a polgári házasság intézménye iránt érzett ellenszenvüknek. De azért az anyakönyvvezető, eltelve a törvény iránti tisztelettel, teljes diszben végezte funkcióját és atnek végén figyel-méztette a házasulókat, hogy vallásos kötelességeiknek még oem teitekeleget. Végül következett volna az anyakönyv aláírása a háza»illót részéről. De ekkor előállt a vólegénj és nagy tőrvéajludáa-sal hivatkozott egy miniszteri rendeletre, mely neki jogot ad arra, bogy az aláírást megtagadja. Hasonló kijelentést telt a mennyasszony is, azzal a hozzátevés-sel. hogy as anyakönyvet az egyházi áldás után alá fogja írni. Csodálatos, milyen otthonos ma már a köznép a törvény magyarázatában. — Közgyűlés után - korteskedéa. Laptársunk,a .Zala*, lapjának nem komoly részében, a .Tolllut\'ában* félreérthetetlen ntódon ad kifejezést annak, bogy azivesen gratulált volna Dr. Neumann Ede főrabbinak, ba ót és nem dr. Kiss Ernőt választották volc-i meg az irodalmi és művésaeti kér irodalmi szakosztálya elnökének. Biztoaiijuk kollegánkat, hogy dr. Neuman nr megválasztását ép oly rokonssenvvel kisértük volna, mint a milyen rokonszenvvel kísérjük dr. Kiss Ernő megválasztását és csak örülünk annak, hogy vjrosunk&an erre a tiszteleletbeli állásra egy férfin ná> több is találkozik. Dr. Neumann Ede irodalmi működésének teljes e l-ismerése mellett azonban igen tapintatosnak tartjuk, hogy Kováts Károly dr. Kiss Ernőt proponálta. Mert az írod. a Müv. körnek rövid fennállása dacára is meg van a tradíciója és ez a hagyomány nem más, mint az, hogy a főgimnázium tanári karának megadni óhajt-\' juk társadalmi, életűnkben azt a pozi-C\'ót, mely őt méltán megilleti és melyet mellőzésekkel előmozdítani nem lehet. Dr. Neumann Ede ur megelégszik azon tiazteiettel. mely ót díszes állásában környékezi és nem ámbicionál arrs, hogy hírnevét tisztolotbeli állásokkal gyarapítsa. Laptársunk pedig bocsássa meg nekünk, bogy tréfás meg jegyzéseire komolyan reisktáltnnk. — Keszthely halad. Halad, még pedig rqujiiotaa ugy, hogy nemsokára tal teáz rajnnk. Még pedig nemcsak a Balatonéval, mert eddig iaká )b csak orról volt híres, hanem másként ia íme mit ír a Keszthelyi Hírlap: .Állandó színház Keszthelyen. Városunkba!}, mint értesülünk, egy részvénytársaság van alakulóban, amely réazvénytársaság egy állandó színház és a légszesz s illetve vílányvilágitá-, esz-•nejét is felfogja karolni. A szinbáz, a tervezgetés szerint, étteremmel és kávéházzal leane egybekötve a néző tere ugy tervez telik, hogy az táncostélyek és bárminemű mái előadások tartásira alkalmas legyen A tervezet esetleges megvalósítás t egy érzett hiányt fog pótolni, mintán a ielenlegi bál-terem aemmt tekintetben sem felel meg a jeleukor « térem követeimé nyelnek.\' — A mi állandó színházunkról ugyan ki beszél maasp\'ág? — Novemberi zuhany. Nagyot ia rossz magyar kifejezés, de azért, ez korántsem változtat a helyzeten, sokkal inkább az, hogy ebben a lacskos ő-zí időben a szerencsésebb emberek jól bé le t téli kabátbm jároak az utctáa. é ez rendén is van, mert ha a haragos kis szobaleányok ugy néha napján össze vésziek a .nasságával* vagy pedig a .méltsás asszony nyal* és ha ilyenkor nem törhetik össze a a kis porcelán díszeit, bizoaysyal egész ártatlaa emberekaa töltik ki boszujnkat. Szerdán délelőtt ia, a Bosonfeld Adolfféle ház első emeleti ablakából egy dézsára való viz zuhogvs törtetett lefelé és mivel h igy Matkovict, volt városi tanácsos, ép u\'jál állta a szakadó zuhanynak, egyenesen a nyskábs kapaszkodott Az elmélyedve sétáló nr első pillsnatban azt h-hette, hogy bizonynya! a .gó \'fürdőben* van, de a hideg viz hsmarosan meggyőzte arról, hogy Kanizsán tulajdonképpen nincs is gőifűrdő. Kíj ideig durcái arccal, vizes kalapját törölgetve, boszui pillan ásokat vetve az első eme Isti ablakra, aztán azép lassan tova lépdelt Mindez pedig ott történt a rendőr palota szomszédságában a hol erről persze mit sem tudnak — Elfogott Koaákok. Ne viliim torzonborz képű, nagy medve-bórsípkás orosz katonát elképzelni, ki viharként száguldott kicsi kis lováa. Kártyái tolvajnyelven „Kozák* minden olyan ember, ki mások ladatlansáiát fsIhászai . hamis játékkal kifosztják partnereik kiket lu ajdooképpen ők kényszerítenek eróssakkal a játékra. — Városunkban is naf"\'ón elterjeduk már aa ily kozákok, kik c lejelzflilőttebb egyének raját képezik éa a kik heti vá párok alkalmával utoa-uifélen megszólítják a vidéki paraszt atyafiakat hogy aziáa megfoszthassák őket kevés pénzüktől — Rendőrségünk egy idő óta éber szemmel kiséri őket és szerdán sikerült is aéháayat burokra keríteni. — Vem kihágás, hanem vétség A kereskedelemügyi miniszter egyik ha-táro/atábaa kimondotta, hogy a kémények tisztántartása körüli mulasztás, amelyet a kéményseprők ée a háztulaj donosok követhetnek-el. nem kihágás, hanem vétség, amely nem az iparhatóságok elbírálása alá esik — Tüz. Barabás községben az alsó-lendrai jár/ibin f. hó- 15-én Borsos István pajtájában tüz támadt, mely négy házat, takarmányt és gabaaféléket elhamvasztott. A kár meghaladja a 2800 forintot. — Gyilkossági kísérlet. Rada községben Csizmadia János rég forralt bo-szuból társát, Takáts János löldmivest, a mezőn baltával megtámadta és fején fülyos sérüléseket ejtett. A boszuálló legényt átadták a törvényszéknek. — Hírek a szem«.ódból A Készt helyi Társsskör L hó S án tartotta közgyü éétBogyai Máté elnöklete alatt alatt. A körnek van 2 dísztagja. »9 beltagja és SÍ7 kültagja Elnökké újra Bogyai Máté választatott meg. — A keszthelyi gazdasági tanintézet uj épQletéoek bokréta ünnepe nov. 14 én ment végbe. — Csák tor n y á n legközelebb megkezdik az állami polgári iskolák számára államköltségen emeleadó épO etek építéséi. A terveket Báliat Zoltán fő váró i építész kész itetta. Apri«ág«k Emáncípált kisasszony. Két szerelmes ült egymással szemben. Az ifjú megsvú al: — Nigyaád, legyen az enyém. — Sajnálom uram, éa nem lehetek az ö n é. — Hogyan kisassszony ön lehet az enyém. ? — Nem, uram. Mert én emancipá\'t nő vagyok, s igy c-ak ön lehet aa enyém — Ma gy ami kell béazélal. Fizetni akar a vendég, s oda szól az ételhordónak, hogy küldje hozzá a fő .pitéért. Főpincér Zahlen? Vendég Nem zah\'en, hárem fizetni akarok. Magyarul beszéljen velem 1 Főpincér Kérem aláaau I Vendég Volt mindenekelőtt egy krigli és egy snitt sör, azután egy balbszájtli spricc errel. Főpincér. Igenis. Vendég. Azután meg egy fél virsli szsfital, meg egy kifli. Mennyit tesz ki mindössze a cech ? . Főpincér. Ötvenhat krajcár. Vendég. I t vaa hatvan krajcár, a többit tartsa meg tringetdnek, banem aztán máskor magyarul beszéljen velem iroeUloa. — 1 oéeru Regény ,8zabad pályái ciamel épp most került a magyar könyv-pi iczra Werner E- bárom-kötetes regénye. Scbmidt Árpád forditá-ábaa. A modern regényirodalom e kiváló termékének átültetését nyelvünkre minden olvasó örömmel fogja üdvözölni, mert e mű fényes sikerrel elégíti ki mináami várakozásokat, melyeket mai nap egy magasb színvonalú regényhez fűzhetünk. Szerzöj2 mélyen gondolkozó, lis/, tán Ítélő, széles látkörü író, kiben e jelen ségekkei élénk képzelem, meleg közvetlenség röviden : ,igazi költői erő párosul. A századvégi oszaeforrongás közepett. mely a regényirodalomban is aanyi kü önóaaéget szült, Werner E biztosan halad az egyedül helyes ősvéayen realista a legszebb értelemben. Tárgyát napjaink életéből mariti, alakjai igazaa mai é\'.ő alakok, húsból és vérből valók rrőtoljea egyéni kidombortáasal, a küzdelmek pedig, melyeket vivaak, igazán a mai kor embereinek, a mai társadalomnak küz,leiméi. Látjck as ősi arisz-lokrácsáa sarjait kiknek egyikét az óei név som óvhatja meg az ocUleai éa anyagi bukástól míg a máaik hódol a korszellem ellenállhatatlan áramlatának; látják a hatalmas gyároat, B0k ezer muokásnak valóságos királyát, az újkori nagyszabású munka és vállalkozás me ■ rész szellemű és vas oré.yö emberét de mellette a megmozduló tömegek forrongását is, és élükön az eszményibb jövőért küzdő fiatal népveze>>. Iránvre génynek is nevezhetjük e müvet, mert az arisztokrácia, kapitalizmus, szocializmus nagy harcait és öaaseütkózé-e:-tárja elénk; ámde nem bőlcaelkedt untató fejtegetésekben. A korunkat mozgató nagy eszmék éa áramlatok a kerete adják s ebben éléoken kidomborodó\', egyéniségek vivják érdekes harcaikat A, mily tiszta és erós a roü koacepc; iia épp oly mesteri as elejétől végig érden feszítő mese szövése; az erőteljes vonásokba gyöngéd költői részletek, humoros epizódok vegyülnek i az olvasó ne hezen fogja a könyvet kezéből letenni, mig végére nem ju ott. A szerző, a nélkül, hogy a aaenzációs fordalatokat hajhászná, a valódi tehetség hatalmával folytonosan ébren tudja tartani de ki is tudja elégíteni olvasója érdeklődését. Előadása keresetlen, vonzó célja felé gyorsan baladó — A fordító dicséretes munkát végzott; s kiadó Atbeaaeum-társulat pedig valóban értékes müvet juttatott e regénnyel a magyar olvasó kezébe. A díszesen kiállított és egy vaskos könyvbe összefoglalt három kö tetes mű ára 2 frt. — A „Yasáraapl Újság* november 15-iki száma 12 képpel s a kővetkező unalommal jelent meg: .Báró Dániel Ernő* (Báró Dániel Ernő és neje srcké-pével) —Költemények: .Luzns vonaton* Szabolcs ka Mihálytó: .Borongás\' Szalai Károlytól. — Regéoytár: .Az ellűnL* Regény. Irta Szívós Béla (Linók Lajos ere deli rajzaival) - .Petőfi Bem táborában\'. — .Mária Dorothoa főhercegnő és Fülöp orlegansí herceg esküvője* (Jan-tyik Mátyásnak a bécsi udvari kápolnából készítet rajzaival). — .Mária Dorothoa főbercegoő jogtudományi tanulmányai.\' — .Az ágyai émlékkápolna oltárképe" (képpel Mária Dorothea főhercegnő festménye után). — .Kelet-lndisi utazásomból." Latinovics Gézától (képpel: A sabok delhii palotájából). —.A kórképekről\' Somfai Jánostól. — ,A filraga szok töténetéhez."— .Kecskemét nj szio-háza* (képekkel). — Degré Alajos* (arcképpel láilinger fényképe után). — Nemzeti színház: ,A bocsületbirő* Szüry Dénestől -z.,A tisztafüredi ezredévi emlék, (képpel)- —.Ezredévi emlék a ger-labhfalvi csúcson" (Paur Oéza rajzával). — Irodalom és művészet. Közintézetek és egyletek, Sakkjáték. Képtalány, Egyveleg, stb. rendes-heti rovatok. A ,Va-sárospi Újság* előfizetési ára negyedévre 2 frt a .Politikai Újdonságokkal együtt 3 frt. Megrendelhető a Frankli n -Társulatkiadóhivatalában, (Budapest, IV, egyetem u 4. az.) Ugyanitt megrendelhető a .Képes Néplap*, a legolcsóbb uj.-ág a magyar nép srámára, félévre csak 1 frt 20 kr. — Paaztaazer romjai feliratát viseli a most megjelent .Magyarország a millenium idejében" czimú diszmü 4. füzetének első lapján található remek kivitelű kép Pasztaazor. honfoglaló őseink első országgyűlésének helye, nagyon virágzó népes község volt a hol legelső királyaink valamelyike templomot epite-tett. E tomplom kötü.belü! 500 évig álhatóit fenn s 1556 óla, a midőn tőrök csapatok feldúltak, csak a romok merednek ói felé, dacolva a századok viharával. E romnak művészi kivíte\'ü reprodukciója vaa • füzetben bemutatva. A füzet folytatólagos képel a következők: A király a Lodoviceomban A királyi vár alapkőletételt. Cigánytábor a kiállításon, öshalá-szati kiállítás. Korzó, szökőkút, iparcsar-aok Paaztaazer és az araaykönyv pavil-iooja. Közlekedésügyi csarnok. Ói Budavára: a mecset, királypavilloa, a bazár, a kiállításhoz vezető híd. Széchrny-tér Pécsett. Kiállítási képek: A .Dynatnit Nobel* paVillonja. A pozsonyi djnamit és lőporgyár. Brachfeld Szigfried és fia ki állítása. Lord és társa cti psvillonja. Ebhez hasonló distmü ilyen tsrtalommsl hazánkban még nem jelent meg s is? a legjobban ajánlhatjuk olvasóinknak. A mű 6 füzeiből fog állani. Minden egyes fűzőt ára 40 kr. Kapható minden buda-pesti és vidéki könyvkereskedésben ; megrendelhető a kiadóhivatalban Budapesten, VI.. Teréz-körnt 38. félemelet (Ko-nosy Vilmos és Fis múintésetébeo.) — A Kár la Derotkeaegyeaület második évkönyve. E liaasnos egyesület IL év könyve a tanítónők otthonának m^nyitáaétól az 1895 ik év végéig mondja al mindazon törekvéseket, melyeket a nőnevelés terén ez egyesület kilejtett, a beszámol az eredményekkel, melyekot élést. Ügyesen szerkesztette meg Radui Jaőaé. a UtMr. o müvet, melyat. XXXV, ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1896 NOVEMBER 2: ín. grófC«ákyAIVi»eéeské>i»rzen Jankának szép ki vileiö arcképe diazitL — Egy hasznos ki« könyv Joggal igy nevezhetjük Béldy Mihály A magyar helyes írás éa »helyes magyarság cimfi kis müvét. Sebői oly íejeiien-ség, mint a magyar helyesírásban, aehol annyi vétség, mint a helyes magyarság ellen. Es a kis könyv azért íratott hogy azt a fejetlenséget toegazüntesse, azt a sok vétséget kiirtsa S bátran mondhatják, hogv e céljának pompásan megfelelt Világosan, érthetően, a a mi fő, röviden iparkodik magyarázni mindent és sok példával felvilágosítani. Valóban eza leg helyesebb ut. melyen talán egykor célt érhetünk t helyesírásunk helyes, magyarságunk pedig makula nélkfli való lesz. Maga a könyv nem eredeti gondolkodó, hanem egy ügyes kompilator munkája. Ez azonban érdeméből mit sem von le. Mert minden szavából kiérzik a törekvés, bogy nem az a célja, hogy eredetit ,. hozzon ietre hanem az, hogy oktasson. . Könnyen érthető e alig kifogásolható elő- i adásmódjával el ia éri bizonyára ezt a célt. 1 Olyan hssznos kis munka ez, melyet nem elég pusztán ajáulanuok; szerezze meg mindenki, aki helyesen és magyarosan irni akar. Fischl könyvkereskedő adu ki. de kapható ifj. Wajdits József könyvkereskedésében is. Árs 50 kr. — „Az 1848—49-lkl magyar szabadságharc története\' cimö nagyszabású munkából most jelent meg a 68- ik fnzet, a melyben Graca György az ő megszokott élénk és vonzó irmodorával a függetlenségi nyilatkozatot beazélt el. Szerfölött érdekes része a füzetnek a nagy-sallói csata leiráss is. A szerző betegsége miatti mulaaztást a kiadó cég Lampel Róbert (Wodianer F. és fiai) azzal igyekszik pótolni, hogy ezt a füzetet négy Ívben adta ki. A főzet egykon; iliusz-tréóéí esek : A pápai boavédemiék domborműve, Sebő huszárexredes nyerge, Szolnoki bonvédemlék, Gömöry Frigyes honvédszázados honvédfogoly bilinsse. A komáromi vár ostroma, Damjaoich tábora, Táborozó osztrákok. Az osztrák sereg üldözése a nagy aallói ütközetben. — Castaaza a cin« aajak a jeles olasz regénynek, mely a JínjTei Kálmán*\' ind könyvkereak. réazrétiytársaaág 1 ff ujabb válla\'atábar, a Magyar Regénytá r-bac megjelent A diaaea kiállítása elaó fizet elejé-bea a kiadó programmot ia caatolt, melybea iaaaeneti a vállalat czétját ¿a irányát, köaölván egyúttal azoknak a köteteknek a csimeit la. melyeket eddig a megindított regeoyaoroiat kaeétebe lókett. Jáa«s ex a névsor. a melyben helyet foglalnak baaai . Jokai Mór. Tolnai Lajos, Varadi Anul. atk.) kiváló íróink éa a kallóid (Tolaatoj Leó gróf, Carmen Sylva, Gabnele d\'Ancnnzio atb j jelesei, elég blatoai. tek arra, bogy a válla\'at aikerolni fog: a re-tnek kiallita»; diaaea oyomaa, a aaép kivitelQ autotypia utján reprodukált eredeti azövegraj-zok pedig bizonyara nagyban hozzájárulnak eseknek a rainoe éa azemre ta kedves tűseteknek aa elterjedéséhez, a melyek már síért ia megerdemlik. hogy a müveit magyar kózóaaég pártfogasába vegye, mert egy-egy Ilyen S Ivea ah oldalaai fűzet ára 15 kr. Maga a legelaő regény, mHylyel a vállalat megindult, reodaivnl érdekeaoek ígérkezik; seerzöje, Pieraatoni-Mascini Graaia olaaz Írónő, egy római aaená-tornak a neje, a Mancini-Oliva Beatrix hirea köllóuó leánya. Ka a regénye, a Coatiaaa, mely lendületes aaép forditáaban moat jelenik meg elóaxór magyarul, olaaz nyelven rOvid máafél ér alatt nyolca kiadást ért- A darab fóhóae tulajdonképpen Sarak, a ragyogó aaép-segíl. de szegény kikereaatelkedett zaiJó leány, a ki aaeretne aótll menni Eívara grólhoz, a ki bátyjának Martosak fegyvertá aa éa hajóatiaat. ReodkivOl érdekes hooyodalmat tár elénk a regenv. melyekben kolónóeen a három fért: Rivara gróf, Mario éa Eaechial hamleti vivó-dáaa é:deke! ; aa embert szenvedélyek meg döbbentő karcaát erőaebb rooáaokkal éa meg tagadóbb biitéggel még alig rajeoták mint az a kiváló olaaa regéeyiróoóaek atkernlt; a vallást fanatizmua éa a sierelem ÍEzechielben , a féltékenye^ szenvedélye éa a hala érzete (Manóban, a férfiú komoly ezerelme éa aagylelko lemoDdaaa .Rivara grófban, oly erős dramai helyzeteknek éa bonyodalomnak a rugói leat-aek; hogy az olvaaó nem teheti le a kőny vet a aéiknl, hogy a regényt egy Iéleksetr* végig ne olraaaa. E mellett a több; szereplök, mlsr Kanziata mama. Sarak éa Mario nagyanyja, Pto a félig bukott nagykereskedő miaa Sósaiba. aa angol aaveMíoő -atb. valóaágoa kabl-áet-alakak; olyanok, a aaiaókkel bárki ia találkozhatott az életbea A legelső regénynek es a gondoa megválasztása mindeneaetra megerősíti azt az ítéletünket, hogy est a kiadványt aok tekintetbea msgkolónböatetett hely illeti meg a hozzá haaouló magyar nyelvű vállalat tok körött. — A 200-adlk. Ebben a millenoáris esztendőben, a mikor szemünk ugy megszokta már a négyjegyű számot és büszkén hirdeti a királyi szó is a második ezredév kezdetét, a 200-as szám meglehetős csekélységnek tűnik fSL Pedig a magyar irodalomban ugyancsak számot ieez ez a szám. Ebben az 1000 esztendőben aem volt még magyar irodaimi «állalaf, a mely a köteteit erre a szédítően magaa 200 a<ra fel tudta volna vinni. Az .Egyetemes Regénytér", a hazai éa külföldi prózairodalom legkiválóbb termékeinek et a kitűnő gyűjteménye az. a mely most, tizenkettedik évfolyamának kezdetén a 199. és 200-ik kötettel iép az olvasóközönség alá. Minden rendű és rangú magysr-olvasó előtt ismeretesek azok z piros táblás csinos kötetek, a melyek tizenegy évvel ezelőtt í kezdték m?g s pályafutásokat a Singer ! és WoUner cég kiadásban, ezrével kel vén ott, a hcl mis kiadású szépirodalmi termékek százával is alig keltek s kiadónak és szerzőnek a nyakán maradtak. Példátlan föllendülése volt az a magyar elbeszélő irodalomnak és-«orra közeledtek a kitűnő vállalathoz a rég! jeleaek éa a fiatal irodalom uj harcissal, vételkedve adván oda munkáikat aa .Egye temes Regéayiárnak", hogy vigye azét őket a magyar társadalom ninden rétegébe. Az .Egyetemes iiogénylár\' pedig teljesítette az ő hivatását, melyet buzgó kiadói elébe szabtak: szoros kspesolstot létesített írók és olvsaók, irodalom és közönség közt s s tizenegy év előtti sivár közönyösség és részvétlenség ma már szinte mesésnek tetszik. A külföldi regényirodalom legkiválóbbjai, gondos fordításban, a magyar irodalom kitűnőségei sorskoztsk a vállalat köré, a mely ma már őrök időkre alapitotinak tetszik. Most indult meg XII ik évfolysms a I99-ik és 200-ik kötettel, melyek Ohnet György legújabb regényét, a .HiábavaJó Gazdagság*-ot hozzák. A vállalat első kötete is Ohnet regénynyel indult meg, s .Bánys* cíművel s ez a hírneves és legolvasottabb francia írónak tízennegyedik regénve az Egyetemes Regénytárban. A .Hiábavaló Gazdagság" méltóan sorakozik eddigi társaihoz. Ohnet mindig rendkívül érdekes és sokszor a jellemfestésnek igazi magaslatira emelkedik, mint ebben a regényében is, melyben s gazdagságnak erkőlcai tartalom nélkül való hiábavalóságát bizonyítja Az Egyetemes Regényiár-t a Sínger és Wolfner könyvkereskedése Budspesten, Andrássy-ut 10. adjs ki. — Minden kötet ára csinos piros egész vászonkötés-ben 50 kr. — Fair Piay Sehol oly hamisán nem játszanak, mist nálunk a politikában A letolyt monstreválasztáa taanaitja est S z e m e r e Miklós fair play-t, azaz Uaxtességea játékot ajáal a hátalom politikuaainak, uriaa modor baa. előkelő haagoo irt röpiratában, mely mindea köoyvkereakedéaben 30 krért kapható. Szemera Miklós irói talentummal vonatkoztatja állapotainkra diplomatiai szolgálata: közben axerrett tapaartalatait E.Ítéli a haz n-dáat éa eróazakot á Fair Flay nagy feltnnéat kelt mindenfelé nemcsak Írója egyé-aiaégénél fogva, de tartalmáért ia. A Fair P 1 a y alig jelent meg, már ia kapkodják éa dieaérik. Mint érteanlonk, német és fraaczia nzelven la meg fog jelenni. A külföldi Bajtóban ia viaavkangra találnak a röpirat igazságai. Ajánljuk azoknak kik aa ígaaaágot azeretik, a hazugságot elítélik. — A nők választási joga. Sok képviselőjelölt erősen hangoztatta programm-beszédjében bogy a nőknek is kivinjs a választási jogot, ámde szerintüok legjobban cselekszi mindeo hölgy, hs csupán eddigi választási jogánál marad. E választási jog hogy melyik lapra fizessen elő a kedves apa vagy férj. Mi az őszi és a közelgő téli idényre melegen ajánljuk a, .Képes Cssládi Lapok\' at, azt a lapot, mely 18 éve folyton kellemet) szórakozást nyújtott olvasóinak A .Képes Családi Lapok"-ban mindenkor jeles írók és költők által irott regények és elbeszélések, továbbá költemények találhatók. Külön melléklete, a .Hölgyek Lapja", pedig a divst újdonságairól tájékoztatja olvasóit. E lapot olcsósága miatt is ajánlhatjuk. Előfizetési ára egész évre 6 frt, félévre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr., mely postautalványon a kiadóhivatalba, Budapeat, V. Yedász-utca 14. ali küldendő. K&rgaxtídsáj- VetŐBr agvak (Maulhner Ödön tudósítása.) Vöröslóhere. A vételkedv nem lankadt, elsőrendű minőségeknek állandóan jó kereslete van, míg másodrendű nem igen kelt érdeket — Lucerna. A kínálat-oly gyér, hogy az üzlet a csendesnél is csendesebb, ama csekélység, mely kínálatra került, gyorsan, jé áron volt elhelyezhető. Takarmányrépamag. A már rendelkezésre lévő adatok szerint rendkivOl bő a termés, ennek következtében az árak oly alacsonyak, hogy túltesznek még azokon is, melyek a mait idényben legala-esonyibbaküi": jegyeztettek. Baltacím PunpíneUamentes, nem esóverte árának emelkedő árak mellett, jó kelendősége Van. X, Jegyzések njersáraéit 100 kilónkint Budapesten: Vör8»:óhere, legelsórendO 52—60 frt, , elsőrendű 40-50 . Lucerna ~ 45—60 „ Baltacím 9\'/, —10 . Tavaszi bükköny 5-&V. . — A kőtelező koronaérték behozatala. Wskerie volt pénzügyminiszter_ mikor 1892-ben avalutatörvénjeket tárgyalták, a készpénzfizetések megkezdését 1897 re helyezte kilátásba. A készfizetések megkezdéséről természetesen még sokáig nem lesz szó, de a koronaértékben való kötelező számítás már s valutatörvények alapján s a koronák forgalombahozásával el lett volna rendelhető. Mindeddig nem történt s Lukács pénzügyminiszter még csak legújabban tett ígéretet a tőrvényjavaslat elkéez.tésére Mint most értesülünk, a koronaértékben való köteiezó számításra vonatkozólag mind a két pénzügyminisztériumban készül törvényjavaslat. A köteiezó szímitás megkezdését a két kormány 1898. év január 1 jére tervezi. — Egy népszer. A Moli-féle francia borszesz és só által a betegeknek egy ép O\'tj\' gyógyhatású, mint olcsó szer nyújtató köszvényes és csúzos bántalmaknil, sebeknél és daganatoknál. Egy üveg ára utasítással együt 90 kr. Szétküldés naponta utánvétellel Moll. A gyógyszerész cs. és k. udv. szállító álul Bécs I. Tuchlauben 9. A. vidiki gyógyszertárakban határozottan Moll. A. féle készítmény kérendő az ő gyári jelvényével és aláírásával. Vasúti menetrend. Érvényes 18»G évi májna hő 1-től. Vonatok érkezése Pragerbol 5 óra 33 p reggel gyorsv. , 12 , 59 , délben szemv. , 11 . 22 . este 7 , 59 , reggel vegyv. 4 . 56 , d. u. gyorsv. Bécs (Wien) 3 , 42 , reggel szemv. . Z.-Egervi 8 , 04 , , vegyv. , l . 34 . délben szemv. . 7 „ 05 . este gyorsv. eudspest 3 , 52 . reggel szemv. 1 . 39 , délben szemv. . 8 . 55 , este vegyv. , 12 . ¡0 , éjjel gyorsv. 11 , 45 , délben Barcs 1 „ 29 „ . szemv . 11 . 34 , este szemv. 8 , 38 . reggel vegyv. Vonatok Indulása. Pragerhof 4 óra 42 p. reggel szemv. . 2 , 35 p. délben szemv. . 12 . 20 . este gyorsv. 7 . Í8 „ . vegyv. , 12 , — , délben gyorsv. Bécs(Wien) 8 , 55 , reggel gyersv. . Z-Egeraz. 5 , 15 , délután vegyv. .\' 2 , 05 . délben szemv. 12 . 45 . éjjel Budspest 5 „ 47 . reggel gyorsv. 10 . — , reggel vegyv. • 2 , — , délben szemv. . 12 . 16 . este szemv. . 5 „ OS. , délután gy. v. Bsrcs 4 . 57 , reggel szemv. 2 . 25 délben 7 . 20 . este Felelős szerkeszti: Dr. KISS ERXÖ Helyettes szerkesztő: Dr VILLÁNYI H. Kiadó : Ifj. WAJDITS JÖZSKF. NylHíér.\') -5- Báll selyem-követeket K krUl 14 frt SS árig méterenként — valamint fekete, fehér, aainea Henneberg-aelym 35 kitól 14 frt Ső krig méterenként sima. csíkos, koczkázott, mintaaott. damaszt t . t. b. (mint e?y 240 különböző minőaég, ZOOO aain éa mintázatban a t b.) a megrendelt áru póstabér éa vámmenteaen a házhoz aaállitva , mintákat poatafordultáva! keid : Henaekerg G. (cs éa kir. udvari azállitój selyem- t gyára Zürichben. Svájcaba czimzett leve-; lekre 10 kroa, levelező lapokra ó kroa bé- | | lyeg ragasztandó Magyar nyelven irt meg- 1 1 ren deleaek pontosan elintéztetnek. | MüUer- BUDAPESTEM. A város központján. Újonnan berendezve-Villanyos világitáa. - A földalatti vaaut vég-nontján [J ulajdonoa. Kitüno exolgálat. »enM.lt arak világitáa és kiazolgálat oem számíttatik. •) E ravat alatt közlőitekért nem vállal fe- lugyszertlen halnak gyoeior nétkülözkele\'.loa át ¡Solá»otia iamantot l.ázi éa népszer. A gyomorbetegség inneteí: átvágyta-taaaág. jyóeiorgyeafesíí. büzSa lehelet. lyttwlts 4ü «nvsawtl a-aa. —se . r _ a-------f icmijaij, Hwyu, Kwoiioja. nisutts. jo to rég ét, fclcilejcs, RYálkakiválautás, sárgásig, audor és hányás, yoTnorjörcs \' zükülét. • Hatható g>opy«rcrndc bitonyidt I -fájás ál. a nienynyibea ez a gyomortól származott, gyowort iterhrtéiiiél elelekie! italotkal, fiíiszták. máibajok és Mi». Említett lójuknál a 31»rl»ezelll jcj oiuarcK«pp«k é>ek oU kitt-nöknek bizonyultak, a. mii száz meg száz bizonyitvásfti tanustL Egy kis Üveg ára használati tüasiükasa! együtt 40 kr., nagy ürejf ára-96 kr. Magyarországi főraktár: T6r4k JoKKef gyógyszertára Budapest, Király utexa !z A védjegyet és aláírást tüzetesen tessék* megtekinteni! Csak olv cseppeket tessék elfogadni, melyeknek burkolatára zöld szalag van ragasztva a keszitG aláírásával C. Brády) és ezen szavakkal: \'.Valódiságát bizonyítom*. A Máriaczelli gyómorcseppek valodkn kaphatók- _ NAGY KAKIZSÁM : Práger Béla és Belus Lajos gjógyszerészeknél BARCSON: Kohui Sándor Kyóyjsxeréstnél 5794/896. ad. Hij-detménj. Nagykanizsa város rendezett tanácsa részérói ezennel közhírré tétetik, hogy a belső piaci belypénz-szedési jog 14100 frt kikiáltási ár és az országos marhavásárhely pénz-szedési jog 810 forint kikiáltási ár mellett f. évi december hó 3. napján d. e. 10 órakor a városház nagytermében nyilvános szóbeli és zárt Írásbeli ajánlatok mellett megtartandó árverés utján külön-külön a legtöbbet ígérőnek az 1897. évi janaár bó elsejétől kezdődő -három egymásntán következő évre, vagyis az 1899. évi december hó 31 -ig terjedő időre bérbe adatik. Mely árverésre bérbe venni szándékozók ezennel meghivatnak azzal, hogy a szóbeli árverésen résztvevők tartoznak a kikiáltási ár 10\'/,-át bánatpénzül készpénzben vagy őva-dékképes értékpapírban, esetleg helybeli takarékpénztári betétkönyvben az árverés megkezdése előtt a kiküldöttek kezeihez letenni, a zárt ajánlatok pedig a fent körülírt óvadékkal ellátva az 1896. évi december hó 3. napjának délelőtt 10 órájáig vagyis az árverés megkezdéséig a v. iktatóba annyival is inkább beadan-dók, mert a később érkezők figyelembe nem vétetnek. A várod tanáa. Nagykanizsán, 1896. szeptember bő 26 án. Vécsey, polgármester. DOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOuOO £XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXÍOOOCI £ INTELLIGENS EGYÉNEKNEK X aló mellékkereNetet ajánlok a budapesti X tőzsdén Jegyzett >< SORSJEGYEK X az 1883. évi XXXI. t c. szerint szabályozott, részletre való X eladásával x BEIFELD JÓZSEF bankháza X Budapest, Károly körút I. sz W Alapíttatott 1874. Alapíttatott 1874. rr- ÜGYNÖKÖK, -W akik ezzel üzletszerűen foglalkuznak, a legmagasabb jutalékra (havonta 2 - 300 forint keresetre) tehetnek szert. 7\\XX ^XXXXXXXXXXXXXXXXXXXÍ OOOOOOOOOOOOOQOOOOOOOOoOOOOQ OC OOOOCOC OOOGOOOOOOOOOOOOOOG V* 400.000 korona nyerhető évenkint a kővetkező havi 2 forint fizetés mellett beszerezhető 8 darab eredeti sorsjegyre t 5 drb Jósziv sorsjegy 1 „ Magyar vörös kerssz* sorsjegy 1 . Olasz „ \': . . 1 „ Bazilika sorsjegy Eladási ár. törvényesen megállapítva. A sorsjegyek a vevő tulajdonit képezik. Két részlet, beküldése elleaében kiszolgáltatom a törv. részlet ivet. A befizetés kezdetétől fog^a minden nyeremény a vevő tulajdona, A harmadik részletet ingyen nyugtázom. \' BEIFELD JÓZSEF bankháza, Budapest, Xároly-körat 1 sz. Alaptttatott 1874-toen. P-É N Z -kölcsönt soisjegyekre olcsó kamat mellett sdok. forintos és ennél nagyobb tételéknél 6>/iVe éri kamatot számitok. — A sorsjegyek sorozata és szána létjegyera, fel lesz tüntetve. — A visszafizetés kisebb összegekben eszközölhető. / OQC OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOflflL XXXV, ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY Seiytmpapir. Crépepapir, valamint as ömet virágrészekei azán»**- n*k a filigran és papirrirággyárosok ^ J. Tkebena Haekf. («. Er»«r) Bécs, XJflffi. Schlichtern Beziri Cassel. L*goloaóirb fr*k en-jcroí éi detail eladásban. Ltgjobb megrendelési forrás ismételadóknak és ta-nitónőknek. Készre Jelszereit tárgyak és miaták nagy Tálaastékban. Kép-s árjegyzékek ingjen és bérm. Engros és detail eladás. OOOOOOOOOOOOCOOGO Hogy >U4m té»e de» elkerülve 1 »gyeo löjojry et haaxuáloi Ä2 egyedül Talódi arccl Csodabalzsam ereje cs hatása TBIERRY A. gy6~y«erész, Pragrada Rohltzsh - Eacertrran ■aclIeU^ K5zegeazségiir}lle|r Irtt asegvizajilrs él t«bM»)tili. A leffráglbb U-Jolbnak blro-cyclt éa nlill, nslnrH »e\'Uit a lm* ölesebb tfj-etetres BépaXoril bárl ratüT»««r. nmjücem níludCB MlaCdpWlsi k>Upé{ allem . • • \' * "va *\'» »■ »»» s. " • ■ I »lade« eayklti a bsrelet. ralUpllJa a ■ejáat, >11 r.lllja a r«jó kZ-kö* a raUfcit T JdalaiaLat la Ijll. S. Ki>aló«ui használ torokgyi.llmlAsi.-sl. rekrsliság- aar 1 «Jade« k klhaajást \' *j<.«)IU S. KnakMui használ torukon n«l és minden nyaklsitessigi-kbeti atb. 3. Tfljtlou eltávt lit minden lázi. 4. M etjoie&ei: gyógyítja a gy°\' tulonüaon " - löket, k\' liká 4a bélbotogaé-geket, -Sül _ 4« sz.-.ggatasokat. 6. Megszüntet uiiudcu lajslaliitat 4a z. gyitja az araoyoret «}. A kotnyii sr.kc (*t elöai jf.ti ís i várt ralatr int a resál tutit;», eltávolítja a ló|>k<irt, i baskomor*4got. elűsesití aa át vágyat éa .-.rés téat. 7. Ki tünüon haszna\' tojttjáar\' " teti a asájLüzr. mindezt 1 _ . . „ litja a fel b--fogást. & Jó szer a giliszta galaixiróreg nyavalya-túrósnál esLórijan # Ku.tiC/cn basznál külsőleg. mint raoda-gy óg> szer ra intim s-Ueknát. mej-szünteti * le,l-i|-«l. npiit. sngcatáat. k^zvóoyt, lüll-ajt atb . a mclyvkrúl kima-ritü használati utasítások adnak kellő teleilág\'.siiást. 10. Kgyáltslán agy bcla-.Irg. mint külsőleg krtaógt. Ii-n endntuuytiyel liaaxiválbató gyúgyszer, m. Ív igen biztos. olcsó 4» egrszen ártatlan, a Igy egy cm-lá-li.ál lom szai>a<l hiányoznia. különösen aa iiiilaensa. taa kelrajMira, ha minden palack c baa hason? ezen vádö) dOÉety«" l*e» l« Iiis vagy 8 tloplaüveg in 4 ko-•y Herresorinába 12 kit ra*y 6 doppla-». klefcrcu-ii-U-x-k esak a jxlnz vlúli-crs desAJHIERRÍiai-\'r; löi*«ytr.r*4iiy alapján turT4ny<aon os arigoruan Bldöctet-dek, ur> asiot4n • taunisiuUok árusítói ta. A DiK^na kormány BTHjB. 6108- cs. a. kel:- rexyeizeti és aukértői bizo-oyitvény alapjan igazolva tiui. hogy kéatltniénynm aom-Binemu tiltott, *»«y az egésasúcre kárul 1 an ragot nem tartalmaz, üljaa ktljril. bel kaluaaiaia.bél ra\'.lárarat relaa.t*sc4k m<-grendel«aét «zjenoat bozxAos intézni: A «»».¿ll.-rjezjlára.k A. Tblerr, i\'regradibaa KokUark-Saaer-kraaa asrUett. Aa oaztrák-maci ac birodalom bárme\'.jr poa- !aill«pUan küUlvr - ----- J—---\' - • \' - roi a Bi-nnia ragy Uv«u ára 0 korúim. _ _______________ pbekuUfa • r»gy nUxoéttel OMkiuAltMnUc Thlerry IMF ¿jújjszeréia Pretradabaa, Kekltech-üasertiaaa ateHe\'.t. ScUze.igíiAjíihtke * ««•\' Csodakenőcs •reje és hatása. Em km\'canrl II érre gyífrlllia-talliaaak UrUtt caeattza trljf«*« ■irr1IIaluli Az aagnl rsedike-kiri. atvlj a Ieir»»l)0»aWk ét IdHt ba-i*kaal a ■>( «edí eaabertaégaél a leg-i«bk t r-éwrajajel ka.raall azer. A \' \' -*i»a. ngt acintén a tAj- iéWo lelultnnlbatlan ; t. alkutruazít a piros ríxaa «reaa PREGRADA «e .lir.la--l.an 14tczBeaedaazrri gjégy-Ka, ¿»«rr-kottrlrakeareadkUSIl glégy-hatáiak Blatt kltiatkark rllsa-rt mit aajagekkal, kepexl. Ax angul csodakeuöcs bavzi álbaté : A gyrrmekág> asnö mellba|ánál. tejgj iili-mléanél, mell-kemé»>edósn«l, orbáne. min denn cm a aérílnn-kr láb- rajrr caonUobesüIéaek. sebrk, gesyidtség. da];a-lt libák, sót csoutazu ellen ; ütés-, aauráa-. 18-. rágás- ás »usódáai sebek elicn. Haszi<álható minden idegen ré\'s- k. n. m. üveg-, la szálka. h«mok. ssüAnk éa tüskék eltávolítására. Min-®ú daganat, kinövés, pokolvar. ujiáképzOdés, s6t •ég ellt-n, szemölcs, körömdagai\'nt. bAlyag 4s fallábak gyógyítására ■ladeaaeaai égéal sebek. £a-íreszek. betegi-ht>AI hosszas tokvás Al<al támadt •ek nyakdaganat. v4rtoAúdáa, fdlzngás 4s a gyermekek-éX^etóforduló kisebeseOáaek elUn stb. ¿1 H[tl esodakeaí aiáolatos pea\'.Oi n11 en családi.ál készletben tartani ¿M dobosnál kevesebb acta. küldetik^ szétküldés ki- aAróbkg, az összeg el&li \' " * * teilet eszközöltetik. 8 I bórmeates megküldéssel Számos fcfat—ytotaj í\'igj\'eltr,estetek mindenkit a batástaiar. hamisitrányok ■negvételétftl, ■ kérem szigaman arra ügyelni, hogy mto-dm té««tr«n a feoti védjegy éa céguek .ás (raagrsl rjégj-szeiár sPregradikaa beleégetve kell lennie és mtudea tegotynek «CT haasniilati Btasuáaba kell becsomagolva lenni és fentUtbató rá-ljegygye! ellátra. As egyedüli ás valódi aagol csodák t-n öcsöm hamisítói ei utánzói, a védiegj-törvét.v érteimébea. aaigoriuua 61-doztetcek, épogy eseu hamisítványok reriesstüi. kgiedäU keíxerjfal ferrás : örangyal-gyógytár Tl»lci*r J A. Prejfradítbaa RohiUcb-Sanerbmna mellett. 2aktir a legtSbb ryogysiertArbaa. Főraktár Budapesten x Térik Jósaef g>.»gyssertárábM. Mlaél régibb, aaaál kiUaSbb kstásábaa i egyedit alU szerb« eUrlgyázaUé- aeveaeoa nem amuens^a suksuiuH sr elöl. g.-s beküldése ragy pedig otáavé-Ik. i tégely, csomagolás, saállitólerél éa Idéssel S ben»a é. 40 St ér. köava: Ionul ^ti üraagyal aiertárkor- THIE1 Prerradáhaa, SoktLe i Saae.knsaa »ellett clasezal. — Az oaztrik-inagyar védjegy. U)i:roB U>m> . tii4. ooooooooooooooooo HiRCETMÉar. r Ó c. és. Ur. .poal. Felsége f. é. október bó 4-íd Badspaln kelt letfelsó eHiatérnl-sivsl lefkesjelmesebbeo mepíjedol méltórutotl, bogr i t év végivé, resdezeodS X X ik jdtákonycslu m kir. állami sorsjáték renétboiS UssU jívédelne .kkéat »sitassék fel. bőgj 1. a .««ootatsn illsmi tisst-viselók ös,ervei és árvil részéri létesítendő slsp 2. a késdi-.ísirhsljl .Slepbioia meeedékbis. 3. a badspesll éls6 tr\'rmekaeebelv, 1 « kolossván .Msns. Akadéml«», 5 a szünidei eyena k»elep eclel, 6. a fehér keresst-erylet, 7 a Urk.eaie» oellett lélesiteadő leoeerl jj-ermekkérbás és S. as első budspesti ssegéaj gvermekkert-egjlet egyenként <ej tixed: "ij » ba.lspesti .Ensébef kórbás-egyle!. 10 ■« gjon oidor-virosi leiíj-árvakas «s IS a boiape.« VII. kerületi népkonyha egyenként efy "ntuiIdrissébec résiesiliessék. E~Vor^«ték össies 3232-ben metillapitett nyereményei ssí alibb kővetkesí játékterv ssertnt liS.OflO fsrlatra rafnak és pedig: 2 nyeremény egyenkint — 8000 frt 4 . - 1000 . - »00 . - 100 . 200 . — «> . S000 . . \' — 10 . 20 1 fSoyeremény — ^"s. — S0000 frt 1 — —16000 , 1 . — — — 10000 . 1 nyeremény — — — 8000 . 1 _ — - 4000 . 1 . — — — sooo . az összes syeiemények készpénzben fizettetnek ki A busás visazsvonbnttznnl 1896 évi déossaber be 28-ás Budapesten történik. mmm Ejy snrslssy ára 2 írttal s. s. vaa megállapítva. Sorsjegyek kzphstök z lottí igzzgztósignál Bndzpestes (Pest, iorámbáz félemelet,) a. ho.á z megrendelt irz postzntztviay mellett etíee b-ksldendó. v«lzmen»yi-lottö-, ti- és adóhivatalnál, z legtöbb po.uhívzlaluá\', s bécsi „Merknr" nál éz minden városban is nevezetesebb helyiségben felállított egyéb sorsjegyárnlö közognél. . Budapesten, 1896. október hé 4-én «. klr. Iattá-I|áztalárt|. 4 frt SO krajcárért szállitom világbirü .Sobemta\' faoxóbarmODiknimat, bossiu billeatj ükkel és valódi gyöngykarikkkkai Eses barmoaikákoak 11 resaből ál 6 kettős (óvója tan mely részek elposz lithatlao fémsarkokkal vanosk ellétva. ( A hangok egyes leniezeken vacoak, melynél foeva a bartnonikákoak pompás orgonaszerü hang Jak vao. 40 bangó 2 reg. nagyság I51}, — 33 cn í frt 50 kr. 60 , 3 . , 17 — 34 , 5 , 50 . 80 . 4 . . ¡7\'h - S4\'|, , 6 , 50 . Önoktatási iskola ingyen. Postadij és csomagolás 60 kr Képes árjegyzék ingyen. C- A. Schuater, larMBitatéSZÍtö Gra»lit2,--,Csehorszig. Szétküldés utánvéttel. — Átcserélés megengedve. Össreköttetések ismételadókkal -kerestetnek. \'ACHQLEK (Alapittatoti 1864-ben.) Első magyar kard, sarkantyú és vivo-feiszerelési gyár BUDAPEST, Gyártelep: tflll. Balassa-utca 5. Ftiizlet: IV. Koronaherceg-u. 10. Fítkfiilet: VIII. 0llöi-ut 66. szám. Ajánlja sajit gyártmányú tiszti, gyógyszerészi, illatorvosi, legCDységi, úgymint díszmagyar-, jogász- és gyermek kardok, sarkantyúk, kardkötő és portopeék.. Olasz, frmicfa és mag) ar vlvéfelszereléselt. Ml Xrjfegyió&et fr«ae\'> käidSfc A feltsl«f ár. Meidincer tanár nr által kirárölsg hitelezitett gyártmányú MÜDINGER KÁLYHA cs, és ür. ofl^arí kapható. Budapest: Thonethof. — Bécs I., Kohlmarkt 7. sz. a. PBÍG : Bybernergzzse 7. Minden állam által szabadalmazva. Aa elsó éremmel minden kiüli- táron kitüntetre. Legkitűnőbb kormányzó, töftö ós szellőztethető kályhák Ukások, iskolák és irodák számára, z lecegyszerObb és legelegánsabb kiállításban, tetzxéisserirtl égési időtartam szen-pirTal ,zló fűtésnél ér 24 óráig terjedő éges kőszénnel, tn-zelisnél. 59,000 kályha forgalomba hozva. Egy kályha által több szoba flthető. Qd „M E i 1) IM G E R" -k ;i I y li á k, % ke^\'védjegyre: » HEIM^ j „IJES\'l IA\' -kályhiik. | ZajnélkOli fülé«. Poroélküli eltárolitiuitás i a hswu és salak-nak. Ax elleox^k tisatitis czéljából * p^r elől a nélkü << eltáTolithatók bogy a kályhát srétsxedni kellene fOstemésztendő kandallók. ^ A kürtök lerakodás nélkül tisxlák maradnak. Határtalan égési időUrtam. Minden C7 égö anya/hoz alkalmas. FÜSTEMÉSZTŐ CáLOKIFÉHKK. & Központi fdtés minden rendszer szerint. Száraz alkalmazása ipiri és gazdasági czélokra. qJ FrospectusoJc is rt n <\'jyzrk rk ingyen tm bérmentve ^ OQggMS9BBSBB5BiSB09SBPBSBB9QBBOPSBflB0SPS^ LL SEIDLITZ POR Cenk akkor valódiak, ha mindegyik doboa Holt A édjegyét és aláírását tünteti fel. A »all A.-fáli Salálitl-psrsk urtós gyóiyhatáss z let«z«kzeszbb lyMer ás .1-testhistalmsk. gyo-norgnrez -s gyomorhév, rögzött szákrsksdss. msjbánulom. vár-tttnfás. aranyér és a legVaiöohősSbb »ál hetsgsáfek ellen, e jeles hásiszernek évtizedek óts mindig nzrv^.bb elterjedést szerzett. — Ara Sfr ¡spsosétali sredsü de tarnak I frt e. á. Hamisitáso t törvényileg fenyíttetnek. OOOOOOOOOOQOOOOOOOOOOOOOOÖOO O o § Svájci zenélőművek § o elismerve a legtökéletesebbek a világon. O O Zenélő dobozok, / O g Automaták, Ntccsairek, Svájci házacskák. Szivar- Ö o állványok, Fénykép-albumok, Írókészletek, Kesztyű- q tartók, Levélnehezítők. Virágvázák, munkaasztalok, O Sétabotok, Üvegek. Söröspoharak, Desszert-tányérok. O Székek stb O Minden zenével. — Mindig a legújabbat ¿s Q ? legkitűnőbbet. Karácsonyi ajándékul na- O gyon alkalmas tárgyakat ajánl O O J. II. Heller, Bern (Svájc), O q zeneiowüvak gyára Ö O Csakis közvetlen megrendelés. — Kezeskedik a valódiságért. Q U Képes árjegyzéket bérmentve küldök. Q R 28 arany- ét ezfltt erem es oklevél naaMaaa 0 OOOOOOe OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO iA<1QLL"F£LE FRANCIÁI Csak akkor valódi, ^ mío«im>k üreg moll a. rejjeryét taut«u i«i és \' ,A. Mail* eliratn áooxktta! ran zárra A Mail-fél* firaa-azMt lKU«tt éa aé nevezetesen mint ri|dal«M0aillapité fcedérxséiasi izer küsz/úny, csuz és a meubülés egyé i köretkez ménjei a il legi«meretesebb népszer. — Efy óao-Mtt srsdatl gy Éra 90 kra|o^ár.____ Moll Salicyi szájvize. (Főzlkstrésze ■ fOzolyzzrzs zziksó.) A mindennzri szijtisztitaznál különösen fontos bármely korú gyermekek, »int felnőttek számárz; mert e szájvíz z fogzk további épségét biztosítja s egyzzerziniud óvszer togfájáz ellen. - Egy Stíl A\' vád|sgyáv«l ellátolt Ivs, ára: SO krzjorsr. g (691) t\'óazétkúldés\' □ Hall A. gyógyszerész, cs. és kir. udvart szállíts által, S Bécs: 1., Tuchlatiben 9. sz. □ Vidéki »irislstírst aagasta p.stasluvát mellett tsljanlltetask S A raktárakban tessék hatámott sn MOLL A. aláírásával is O védjegyével Tllátolt késíitinényeket kérni. § Raktár : Nagy-Kanusán Rosenfeld Adolf 85 Fia._ cxxxwoeooooooooodoooBboőoooóáoqbgSőoSöBBd (KiySTMe Ultot) E pilulák hasonló ké szitményekoél minden tekintetben feljebb be-csülendök; — mentek minden ártalmas anyagoktól, aa alt esti ^ szerek bajainál iég- g jobb eredméfiynyel használtatván, gyengéden hashajtók, fértísrtttók ; egy JC gyógyszer sem jobb s mellette oly ártalmatlan, mint e pilulák a sséfcsieralís «e alegtöbb betegségek fórrá-« ellen. Cukrozott külsejík végeU m.\'g gver-£ mekek is szívesen veszik. S W Egy 15 pUstát tart lmazé doboz IS, agy lekeres, mely S 5 dobozt, tékát liO pilnlat tartalmazó, eaak 1 frt o é. fSvsaa I üt ázásoktól kblönöKs ÓTzkodjunk Kérjünk határosottsn VJ VtUÍ , Benstelz Krvzetset pllllzt. Vzlódi cssk, hs minden dobos törvényileg bejegyzett védjegyűnkkel piros-f k.te nyomUlásbzn .Szent Iipét- és .Seasteln Fitöp gyógyszerész- atáiiászal vsz ellátvz á kereskedelmi törvényszékileg védett esomigjzii.k zláirásnnkkzl van ellátva. ■EUSTEIN FÜLÖP .Szeat Lipóthoz" címzett gyógyszertár. WIEN. L," PUaken-g.sse 6. — Rsktár Nagy Kanizsáé: BELCS LAJOS gyó^ysaertárábaa. **UU*X****XUU***XX**X**X**** X t N)u«,»:.,!! Ili Waidlta Józset könvTnvomdáiáhan ,, NA(.Mí AMZSA. 1896. november 28-án. 48-1H szAm. Eliti telni én évre . . I fit — taréi erre . . 5 Irt 50 kr Negyeiért» . 1 írt 2S Vr. F.gyee nll 10 kr. H 1 R DETÉ S K ti l DUIMH p*\'tIti"rD*B 7, mitideo további sorért & kr. KVI LTTEKBEK petil loroakeot 10 krórt retetoeé lel. Kincstan jl.eták Biuilet egyre birdetaaert 3V kr. .teteadó XXXV. évfolyam. ZALAI KÖZLÖNY. Alap .telle»: reazét illeaí mia-deo kótlemeny a felelő. taerkeaaió "erére, aa anyagi réaai illető kös-líméojek pedig a kiadó óévért címzetten Nagy-Kaalzazra bermentve inteaeudőa Béraeatetlee lerelak a tatnak el. t f-gtd lieairátok viaazaaem kaidetaek a nagykanizsai „Ipar-Testület", .a t-sgy-kanizsaí Takarékpénztár részvény-társaság*, a .Kotori takarépénztár réazvény-társaság c, a ,nagy-kaniiaai- ét galambokiönkéntca teroltó-egyltf, a .nagy-kanizsai kiidedneveló egyesület" a .nagy-kanizaai tanítói járáakőr\', a .nagy-kanizsai keresztény jótékony nőegylet«, „n. kanizsai izr. jútékony nőegylet*, .szegények tápintézete*, a .kalouai hadastyin egylet* a .soproni kereskedelmi iparkamara* nagykanizsai hl választ mányinak hivatalos lapja _HETENK1NT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENÖ VEGYESTARTAlIlU HETILAP. Adatok.\' Nagy-K 1889 október 7-én és 8-in meglátogatta főgimnáziumunkat Klowarik Jánot dr., miniszteri tanácsoe nr, aki kijelentette, bogy az intézet helyiségei pedagógiai szempontból alkalmatlanok, folyósét szűkek. Látogatása végén tartott gyűlésben fel is szólította a ; \'gimnázium igazgatóját, hogy tegyen lépéseket a virosnil az intézetnek a modern pedagógia követeléseinek megfelelő átalakítása iránt 1&89/90 óta SpilkC Lajot áll, mint főigazgató, az intézet élén. Első dolga volt figyelmeztetni a várost a főgimnázium elhagyatott állapotára. Ezt sürgette a kegyesrend kormánya is. 1894, j-ik iskolai évre léi is emelte a viroai tanács a 12 frtnyi tandíját 16 írtra, hogy igy pénzt szerezzen az építkezésre. 1894. julius 13 ás 32377. (a. a. ei Eötvöi Loránd akkori közoktatásig.! i miniszter felhívta a város közönségét, hogy .miután a város által feltartott főgimnázium épülete sem terjedelem, sem berendezés tekintetében nem felel még a méltányosan támasztható követelményeknek*, gondoskodjék az épület megfelelő átalakításiról és kibővítéséről. 1894. december hó 31-én ezt.irta a városi tanács megbízásából Baboehay polgármester a kegyesread főnökének: .Az iskola és laképület szükségesnek mutatkozó átalakítása illetőleg uj építkezése, képviselő testület álul kimondatván, a tervek elkéazitése elrendeltetett." 1895. április hóban azt jelentette a főigazgató hivatalos jelentésében, bog) a tervrajzok készen vannak. I»95. október 15-éa 51854. sz. s. kelt leiratában Wlaetict miniszter ezeket irja a város közönségéhez: „A polgármester azt is kilátásba be- | lyezte, hogy az átalakítási munkálatok a f. 1895/96. lanév kezdetéig el fognak készülni. Ennek dacára azonban az építkezés még mindeddig meg sem kezdetett. Miután miut a főigazgató ujabb jelentéséből értesfl . lOk, a tervrajzok nj átdolgozása rendeltetett el, felhívom a címet, bogy ezen mnukilatot akként siettesse, hogy a tervrajzok legkésőbb egy hó leforgása alatt hozzám ietülvizsgá lásra felterjesztessenek." 1895. novemberében felterjesztettek a Plosszer-féie átalakítási tervezetek. 1895. decemberében e" terveket a vallás- és közoktatásügyi miniszter csekély változtatással jóváhagyta, bár nagyobb hiányait 03ak ezutin ismerték fel és vették fontolóra. 1896. május hó 17-én a város millennáris disz közgyűlése ezt a határozatot hozta: .A főgimnáziumi épület a folyó évben kibővittetik és a jelenkor igényeinek megfelelóleg átalakítlalík." 1896. szeptember 22-én, amikor Ö Felsége apostoli királynak, Csáktornyáról hazautazott, kegyelmesen beszélgetett a fogadtatására megjelent polgármesterrel, főjegyzővel s a gimnáziumi igazgatóval: — Ki tartja fenn a gimnáziumot? — A város és a rendkormány. — Szép iskolaépületük van? — JövA évben fog a város építtetni, felség. 1896. november 20 án kezdődött a városi közgyűlés, melyen a jövő évi költségelőirányzat került tárgyalásra Ez előirányzatban pedig semmi sem volt fölvéve a gimnázium építésére. 1896. november 21-én a folytatólagos közgyűlésen azonban fölállott Eperjeny Sándor és meginterpellálta az elnökié polgármestert, hogy mi lesz már a ¿¿gimnáziummal A polgármester azt válaszolta, hogy az uj tervek Tandor Ottó, budapesti mű-épitőnél vannak, ki most dolgozza ki részletesen. Ezért nem lehetett a jelen költségelőirányzatba semmit fölvenni a gimnázium építéséről. A közgyűlés többsége nem elégedett meg a platonikns kijelentéssel és ugyancsak Eperjeny Sándor índitváuyára 3000 irtot vett föl a költségvetésbe, mint a gimnázium építése céljából fölveendő nagyobb kölcsönösszeg kamatját. A sok fölhozott adat közt ez az első komoly lépés az eszme megvalósítása felé. Köszönet és elismerés érte Eper■ jetsy Sándornak, hogy ezt a lépést megtett^. Köszönet és elismerés a közgyűlés mindazon tagjainak, kik nem riadva vissza az áldozattél, ezt megszavazták. Köszönet és elismerések Dlönösen a a kiskanizsai képviselőknek, mert nélkülük nem fogadták volna el ez índitványt. Hiron napot közgyű ós Képriaelőteataletl olea nor. 20 , 21. éa 28 ka Komoly megfontuiássa! sok fontos ügyet intézett el e hirom napos közgj ülés. Így mindjárt első nap elfogadta Kováct Károly indítványát, hogy Nagykanizsa önálló választókerület legyen, — mit már mnlt számunkban ménattunk érdemlegesen Foatos határozatot hoztak a gimoi-zitim építtetése ügyében is. Talán sikerül kivinni a polgári iskolák ál-lamoeitisát is, mi abból a szempontból, hogy nagy tehertől szabadul meg a város, igazán kivinatos. Megszűnik végre az a sok panasz is, mely utcáink kövezete miatt támadt, ba egy- szer foganatosittatík e közgyűlés határozata, utcáink makadám burkolata tárgyában. - Sajnálatos, hogy a városi tisztviselők fizetésének javítása meghiusult. Visszavonták ez iránt beadott kérvényüket a közügynek e lelkes és szerény munkásai, kik valóban rég rászolgáltak volna tiszteségesebb fizetésre. — A gyűlés lefolyásáról különben ezeket jelenthetjük : A városi kép7iselők nsgy érdeklődést tsnuailottsk e közgyűlés iránt, melyen Vécsey Zsigmond polgármester elnökölt. Az ülés megnyitása ulán Kovács Károly képviselő indítványozta, hogy a közgj ü lés tárgysorozatának utolsó pontja, mely Nagyaanizsa városinak önálló válaaztó kerületté tételét célzó inditvinyt tartalmazza első helyre tétessék. Egyúttal az önálló választókerület alkotásira vonatkozó inditvinyit kiegészíti azzal, bogy Nagykanizsa ónnillő törvényhatósági joggal rubiztaasék fel. £ pót indítvány igy szélt:\' ^ Tekintetes Virosi Közgyűlési Nagykanizsa város önálló választó-kerületté alakitisa tárgyiban egy indítványt nyújtottam be. mely a mai köz gyűlés lárgysorozatiba vétetett fel s melyet bitor vagyok a következő pót-iaditványnyal kiegészíteni. Tekintve, bogy Nagykanizsa városa a jelen fej.ódött stádiumában ujty a vagyoni, mint a kulturális téren oly elölényezők-kel rendelkezik, melyek képessé teszik arra, hogy magát a vármegyei rendszer gyitbkodisitól felszabadítva, közigazgatását mint önilló törvényhatóság szervezze. Tekiotve, hogy az országos közigazgatási kormányzat számtalan példáját mutatja annak, hogy kevésbé fejlett és a /idékre kevesebb átalakító befolyással bitó kisebb vidéki központik e tervüket minden nagyobb nehézség nélkül meg valósítják. Tekintve, hogy az átalakítás állal a most alkalmazott tisztviselő személyzet szaporításának szüksége csak a lege e kélyebb c értékben, illetőleg csak any-nyiban lorog fenn. a mennyiben ezt a város minden irányban nyilatkozó természetszerű tejlódés\'e amúgy is magával éa a mennyiben ezen a léren löltségtöbblet merülne ia fel, bóven megtérül az abból az egész gazdálkodási rendszerünket regeneráló helytetból. ctely szerint ngy s gszdseágt, mint kulturális ügyeinket a megyei kormányzattól függetlenül intézhetjük. Mindezeknél fngva kérem a tiaztelt közgyűlést, méltóztassék ezen pótlndít-ványt a tárgysorozatban levöbőz csatolva Nagykanizsa város önálló törvényhatósággá átalakítása irint és az előmunkálatokat folyamatba tenni illetőleg a bi-- zoltságot ennek előkéazitéaére is ntssi-tani. A képviselőtestület s sorrendi változ-tatást elfogadván. Kovács Károly indítványát magáévá tette és a polgármester elnöklete slatt Kovács Károly, Tótk L.. dr. Schwarz Adolf, Gózony Sándor, Simon Gábor, dr. Tuboly Gyula, d- Hauzer Jánoa, Rapoch Gynla, Remete Géza, Mikoss Géza és dr Rotscbild Jakab képviselőkből álló tizenkét tagu küldöttségre bizta, bogy e tárgyban memorandumot szerkeszszenek ? azt 3 hónapon belül a képviselőtestület elé terjeszszék. Vécsey Zsigmond po\'gármester jelentette, hogy Ebenspanger Lipót városi képviselő egy, a tárgysorozatba fól nem vett indítványt nyújtott be, mely arról szól. bogy az építkezési engedélyek után ezentúl mérsékelt dijsk szedessenek és erre vonstkozólsg a városi szervezési szabályok készítésére kiküldött bizottság utasiltasaék. bogy tervezetet készítsen. Ebentpsnger Lipót indítványa elfogadtatván, a szervező bizottságoz iadttvá-: nyozó is bevilaaztacott. A tárfjnute/svjit első pontja szerint sz 1896. évi zárszámadások során Ebenspanger Lipót több rendbeli adminisztracionális módozat iránt tett indítványt, melyek elfogadtattak A tárgysorozat 2-ik pontja során a ; nagykanizsai városi közkórház zárszámadásai jóváhagyattak. A 3-ik pont során a polgári fiu- és leinyiskolik államosítása tárgyában az iskolsszék egy már általa megszerkesztett folyamodvány beterjesztése mellett javasolja, bogy a közoktatásügyi minisztérium az államositis iránt kerestessék meg. A megszerkesztett folyamodvány szövege elfogadtatváo, elhatároztatott, hogy szt egy küldöttség nyújtsa át a közoktatásügyi miniszter urnsk. T 1 a G A. Oalt zengedez oz énekem! Dalt zengedez az énekem; Dalt a szőke Dunáról. Szőke Duna pariján lakó Aranvbaju leányról. Halász-gunybó állott ott a Hullámverte viz partoo, Eay szép tündér lakott benne. Egy gyönyörű hajadon. ftreg halász volt az atyja. Ki tul élt ihár sok időt; l.áaya gyöngéden szerette S dédelgette mindig ót. Midőn feljött s holdvilág, Ha megtért a vén halász, Kis leánya várt reája 8 örömtől zengett a ház. a - szerelem édes titok Szívbe hogyha fészket rak; Szerelemért él az ember. Szeretnek a madarak! A liliom a viz parton Szerelemtől éledett, Szerelemből dall a költő Bűvös-bájos éneket. Aurórának kicsi azivét Tőrbe csalta egy legény, Testét lelkét uralta egy Földön túli érzemény. Érezte, bogy nem ura már Minden egyes teltének 8 meg-megcsendült eper ajkán Édes szerelmi ének. Énekelt ő, nint s madár, Mint a dallos pacsirta: Énekelt és kis szivének Fályolát fel takarta. Dala szólt a boldogságról, Amit nyújt a ezerelein Így szólt s füImiiéhez: .Dalolj kia madár velem I" Sötét felbők nehezednek Ezüst szőke Dunára, Borús napok várakoznak Szegény öreg hatása*. A virág ha leszskitják, Búsan hajtja le fejét, Egy két nap él és azutin Befejezte életét. Elhervadtan, leszakítva A gunyho szép viriga. Csalfa legény eihagyta őt ElszilloU más virágra. \' Szülj el, szállj el biraes lepke Hadd nyugodtan halni őt, Sn-e tudd meg bol hantoltik El a szívből szeretőt. Areó 1SS«. éri november 17. ESZTERGÁLYOS ADOLF. Történelem ét történetírás. ) — Xrtekeaéa. -Irta BAKOSS LÁSZLÓ. - A .Zalai Kóztóny- eredeti tárcája — Általános tapasztalat, hogy az ember fontosabb események leírását óhajtja, valamint az is. bogy pár óra előtt történt dolgokat- is különféleképp néha any-nyira elferdítve adnak elö, miszerint alig vehető ki, mi az igaz? S ez onnét magyarázható, mert miudegyik lanu a maga módja azerint látta, már ezekből ia nehéz kivenei az igazat, de hát még, ba az elbeszélő sem igyekszik ellenőrizni magát, hisz tudjnk, bogy sz egyik hajlandó az események nagyításira, apró hatásnak nsgy okát keresvén, mások meg kisebbítésére mindent spró okokból fejtve kl. A történetírásnál azonban az első sza-bálv, hogy semmit el ne hallgasson, s második, hogy ne feledje aa igazaigot. Már Cicero mondja: .Ne qnid falai dicsre audeant, nequid veri non aude-aat." A legokosabb rendszer azért, ba a tőrténstiró előttünk hagyja mintegy lefolyni az eseményeket snélkűl, bogy a történeti egyéniségek mellett maga ia megjelenvén, sértené illúziónkat: ez azon tárgyilagosság, melyre a régi nagy mesterek példái adtak. Nem merültek ők lu-dós anatómiai vizagálatokba, bosszaa erkölcsi és lélektani értekezésekbe, mikben «) Ea érdekes tanulmány bevezető réaxét la-punk SS. szamában közöltek. Szerk élvet laliihat bölcselő és s moralista, sem bocsájtkoztak párhuzamokba más korok egyéniségeivel, rövid, de sokat mondó megjegyzéseik nem zsvsrták sz események folyamit, s egyszerű elóadá-sukban óvatosan kerültek mindent, mi a .kelet" korát hordaná magán, csak a szellem, mely -ez Ítélet tisztaságában mutatkozik, s az erkölcsi érzés, mely sz egész művön átleng, mutst egy műveltebb ctókorrs — mond Cseogery. A történelem azért nem is más röviden értelmezve, mint való események összefüggő elösdáss. Nagyon szép feladat jutott tehát a történelemnek, nemcsak elbeszélni a intezetek. népek történetét, szármszását, honnét jöttek, miként telepöltek meg, hanem előadni szt is, miként .íogsmzott meg náluk a polgárosultsig és mint hajoltak meg lassan s tudomány, lövészet, ipar, kereskedelem, szellem, hódításai előtt, s az alkotmányos szellem mint járta át laaaan-lasssn a nép legalsó rétegét, s a felvilágosodással mint köszöntéit be a legszebb kor. Pauler Gynla szerint .A történelemnek, hogy több legyen, mint puszta visszaemlékezés, vagy a költészetnek valami kötöttebb -faja. hogyha nem is még tudomány, legalább a tudományt előkészítse nem lehet más feladata, minthogy teljesen híven kooatruálva a a multat, módot nyújtson, bogy abból a fejlődés tiszta képét, a fejlődés tiszta képéből pedig annak törvényeit kinyomozhassuk*. A történelem fontos tárgynak ismer- tetett azért el, mindig a tudományok körében, mert már régebbi időben is megvnltak az emberek győződve, bogy cssk s multak ismeretéből lebet tanulságos következtetéseket vonni a jövőre és a mult adhat csak okuláat a jövőre és s jelenre. A régiek azért igen nagy gondot fordítottak a történelem irásrs és tanítására ia Polibios, Herodotos, Thukidides, Tscitus, Liviua, Ssllustius nevei bizonyság erre. Es bogy e történetírók, történelmükhöz adalokat gyűjtsenek, nagy utazáao-kat ia tettek, példs rá Herodotos, aki egész Egiptomot beutazta bogy annak és különös népeinek történetét megírhassa. Ma a történetírás szintén hatalmasan fellendült, mert a sejtelem, hogy a jövő méhébeu nagy események nyugosznak, a történelmet s a történelmi kritikát — a század főtudományává tette. És ezen a legkevésbbé se csodálkozhatunk, ba tudjuk és belátjuk, hogy a történelem tükör, mely visszatükrözi szt, a mi előtte áll és nem felelős, ba rut képet tükröztet vissza A történelem Pounbrocke szerint példákban okuló filozófia, Mabby szerint pedig az erkölcsiség iskolájs cselekvésekben. A történelem oly mező. moodjs egy szellemes író, melyen a gondolkodó okulásra számtalan tárgyit, a bölcaész fontos megfejtéseket és mindenki különbség nélkül a legnemesebb gyönyör dús fonásait lelheti fel; erkölcsi végitélet. XXXV, ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY Ezután dr. Schware Adolf képviselőnek már elözeteeon megtett és elfsgadott indítványa értelmében a tárgysorozat 17. pontjának, mely a váró; 1897. éíi költség előirányzatát tartalmazta — tárgya-lásrs tértek át Ennek során dr Schwarz Adolf indítványozta, bogj miután s költ ségelőirioyzatot több tekintetben irrealis-nsk találja, az általánosságban se fogad-tassék el a tárgyalásra, hanem utasittassék vissza a pénzügyi bizottsághoz. Többek hozzászólása után azonban ezt az indítványát visszavonta. Megkezdődött tehát a részletes tiu szép simán. Meglepetés számbs. ment a a kiadások V. rovatánál Eprjessy Sándor indítványa az építeni szándékolt gimnáziumi építkezésekre fölveendő kölcsön tárgyában vezércikkelyünk méltatja e nzgy fontossági ügyet. Hosszabb vita fejlődött ki a bevételek XIV. rovatinak 112 tétele körül, melynéi Ebeospánger L pót városi képviselő szskszerüen megokolt beszédében azt indítványozta, hogy s hátralékból származó 32008 írt 09 kr. bevétellel szemb-n a kiadási rovatba a 14364 írt 98 kr. tartozás és 8025 forint leirison kívül még «000 frt vétessék fel. miutin s 9618 fit 11 kr. bátra%tos pótadónsk befolyása nem remélhető, illetve az 189". évre kiszabandó pótadónál leg alább ennyi hátralék várható. Ezen indítvány felett keletkezett vita eltartott j az egész délután. >égűl szavazás vetetvén a többség a megfeieió lételek változatlan fentartásit fogadta el. A 24-én folytatott tárgyalás alkalmával a pénzügyi bizottság javaslata alapján a tanács által előterjesztett költ- 1 bégvetés kiadási rovata azon módosításokkal fogadtatott el, hogy a kiskani-zssi orgonista fizetése emeltetett 100 frttal, lajtok beszerzésére szánt összeg 180 frttzi kisajátításokra és szabilyozisi célokra pedig 200 frt vétetett föl tétel gyanánt a gimnázium építésére felveendő kölcsön első törlesztési részletének fedezésére 3000 frt íratott elő. A villamos világitis tételénél Kovács Kiroiy városi képviselő fnlminins beszéddel sorolta fel a bajokat és, hiányokat. melyekről múlt számunkban tettünk említést. A footos ügynek most is külön c.kkelyt szenteltünk. Miutin Se bestény Lajos, mint a villamoa ellenző bizostság elnöke, jóizű bészédében előterjesztette mindczonokokst,melyek ezen birottság intenzív működését úgyszólván kijárják a- előterjesztések egyhsngu helyesléssel tádomásul vétettek. A költségvetés részletes letárgyalása után a 125559 frt 40 krban jelentkező szükséglettel szemben 91154 frt hiány mutatkozott, melynek fedezésére a pótadó 67*1, hao állapitatott meg. A tárgysorozat 4, pottja, rendőrhivatal megépítésére vonatkozó előterjesztés elfogadtatott. Az 5. pontnál a tanács javaslata, hogy a főkapitányi állás megüresedésekor megtakarított összegből Farkas Ferenc al-kapitány 150 frtul Bay György alkapi-táoy 100 frttal jutalia-aztassék, Remete Gféza városi kepviselő azon módosításával fogadtatott el, hogy Raffay rendőr biztos ugyancsak 50 forinttal hooorál-tassH^. A táigvsorozat 6-14 pontjai a költ- i ségvetéa tárgyalása aorán elintéztettek a 19. pontpediga viroai tiszvise-lők kérvényének visszavétele folytán tárgytalanná válván, a napirendről levétetetett; a 15, 18, 20, pontok tárgyai a tanács előteijesztésé-hez képeet elfogsdtattak, mire Vécwy Zsigmond polgármester a képviselők nagy érdeklődését menköszönve az ülést bezárta. Villan, világi tatunk a kizgyűiese*. A Köttíégís\'-és tárgyalása alkalmival villamviligitisi szerződésünk is — ezúttal először — éles kritika tá.gya volt. Fel-szóllaló Kovács Károly v. képviselő, az iltalinos tisztújítás alkalmával-elcsa-pott és remélhetőleg többet vissza nem térő szórnom emlékezetű érínak egyik szerencsétlen alkotását látjaavillamvilágí-tási szerződésben; egy szörnyszülöttet, melyet alkotói elküldbeltek volna a mil-lennáris kiállítás történelmi csarnokába, bogy ott, mint jogi abszurdum, a késő unokáknak elrettentő például szolgáljon. —-Rámutat a szerződés fogyatékosságaira : Szombathelyen, mely sokkal kisebb lakosság és lerjedelem tekinteté ben, 1035 izzó és 36 Ívlámpa van, míg nálunk összesen 280 izzó és 14 Ívlámpa, ezek sem felelnek meg a szerződés kikötött feltételeinek, melyek szerint egy izzó lámpa 16 normál angol gyertya és egy Ívlámpa 1000 gyertyafénynek feleljen meg, sőt olyan fogyatékos világítást terjesztenek. hogy a nagytudománya Edison elszégyelné magát, hogyha müvét ily kontár kezekben látná Felhozza, hogy. a vállalkozó részéről a közönség ugy\'\'a közvilágítás, mint a magánviligilis terén mindenütt szerződés szegéssel ós az alkalmazottak bo.iszántásával utálkozik, úgyannyira, bogy a legutóbbi napokban egy oly újdonságot kol-portálnak, mely egy magánviligitó házában oly alakban kóveltetett el, bogy elkövetőjét könnyen a büntető eljárásnak leszi ki. Ezekből kifolyólag indítványozza: 1. Előre bocsájtva, bogy a tanács mindenekelőtt vizsgálja meg, bogy vájjon a válla\'kozó megszerezte-e a magyar állampolgári jogot — utasittassék a villamosságot ellenőrző bizottság, bogy a szerződés 1. pontja szerint tegye vizsgálat tirgyivá, vájjon mennyiben teljesiti a vállalkozó azon kötelezettséget, hogy a malomipart annyira fejlessze, mely szerint évenként 120000 mélerm. gabonát dolgozzon fel és amennyiben vizsgálatából az derül ki, hogy a szerződés ezen pontjának elég nem tétetett, a reknmp -nzáció s utólagos megtérítés iránt a tanácshoz jelentést tegyen. 2. Megfelelő módon szerezzen a bizottság meggyőződést, hogy a mindennap tapasztalt silány világítás mellett, menynyiben tesz s vállalkozó- eleget a szerződés 7. pontjában loglaltN ima rendeletnek, mely szerint az egész) éjjeli lámpák egész idejének tartama 3667, a fél éjjeli lámpák egész idejének tartama pedig 2100 óriban van megállapítva megfelel-e a25. szakasz azon követelményéoek. mely előírja, bogy az izzólámpa fénye 10 és az ívlámpa fénye 1000 angol normál gyertya erejével Bírjon ? 3. Rendelkezik-e vállalkozó a 16 \'szakaszban előirt fénymérővel. 4. Tegye vizsgálat tárgyává az ellenőrző bizottság a szerződés 23. szakasza értelmében, ha vájjon nem fejlődött-e a villamvilágitas tudománya a azerződés fennállása óta oly irányban, mely szerint a szükséges villam-áram más kezelést reodszer mellett olcsóbban volna előállítható. miutin ez esetben a mutatkozó megtakarítás felerészben a városi pénztárt illetné. 5. Miutin a szerződés 39. szakasza értelmében a vállalkozó tartozik üzleti nyelvül a magyar nyelvet haaználni és üzleti könyveit magyarnl vezetni, üzlet vezetőkfll és munkásokul lehetőleg magyarokat és kanizsaiakat alkalmazni, a ez köztudomásúlag mindeddig meg nem történt annak dacára, bogy a villalat mír 3 éve működik. — Kötelezze őt a szerződés e pontjának teljesítésére, illetőleg minderről a tanácsnak mielőbb jelentést tegyen. Mindezeket a közgyűlés egyhangú határozattá emelte, s ha mindez írott malaazt nem marad, remé hető hogy az a téren tapasztalt szégyenletes állapot csakhamar gyökeresen megváltozik. a tanítónőkről. Körülbelül egy évvel ezelőtt a rök riadó őrömfelkiáltáaa hangzott mindenfelé az ország határain belül Diadalmámorban úszott az egész szépnem. Hilafel-iratokat, köszönőleveleket csomagszámrs küldözgettek a kultuszminiszternek, ki dicsőséggel lobogtatta kezében a nő-emacctpáciő kibootott zászlaját. A győzelem sok, nagyon sok férfiút kétségbi-ejtett. Hadd szóljunk m: most szókról a nők röl, kiknek az Isten után éppen a közoktatásügyi miniszter a legelső «véd szentje: a tanítónőkről. Maga a gyakorlati élet cáfolja meg a nagy miniszter ideáit, melyek hstározot-tao utópiák. Hiszen ezentúl is csak ugy marad minden, mint eddig volt. Igaz, lesz majd egy-két bóbitásfejü, különcködő leiny, kik büszkén lépik át az .alma mater* nyitott kapuit, de ez jóformán számba sem jön. ^ Tanitónőink szintén emancipált ből.-gyek. mert hisz ők is harcolnak a létért. És e harc képe kissé elszomorító, mert helyzetük sajoa, nagyon is szánalmas Nem az egész ország, csak városunk tanítónőire utslunk ez slkalommal. A népiskola négy alsó osztályában van 13 tanítónő. A fizetés maximuma ezek kö/ül egynél 750 frt és 150 frt lakillet-mény, miuimuma J25 frt és 50 frt lakbér. A böics iskolaszék inult heti ülé,én pedig ugy islenigazába megalázta az ^ész tantestületet Egy kisegítő tanítónő alkalmaztatása képezte az ülés egyik pontját Az elnök kegyes volt 30 krsjcárt felajánlani minden helyettesitett óráért a tanítónőnek. A ki ebben nem lát bőkezűséget, aonak oizonynyal hályog lehet a szemén . Egy órára 30 krajcár I iszonyatosan hatalmas összeg I Voltsk mégis egyesek, kik kijelentették, hozy sz — - kevés. Megegyeztek nagy nehezen abban, hogy fizetnek évenként 200 frtokau A városi költségvetésben s négy osztálynak kimutatott évi szükséglete 32201 Irt 92 kr. Ebből s nagy összegből igazin nem lebet 200.Írtnál többet fizetni egy tanítónőnek? Mi tudnánk erre egy jó elmúlt cselekvések, és s törtéuelem kö rébe tartozó egyének fölött, több mint 3000 évi tapasztalatok rsktirs s az em béri fejlődés jegyzökönyve. A történelem megfejti és leleplezi a multat, hogy vezesse a jelent és a tapasztalai litcsőjén enged pillantani a jövőbe; a történész hátrafordult próféta. A történelem magasztosságát méltányolta mir Cicero is — a híres rómsi szónok, ski s történeimet .testis tem-porum. lux veritstia, vita memoriae, ciagtstrs vitae\' azaz: az idők tanuja, az emberek nemzetek bírája, a szellem nemes táplálékaként jellemezte ; és igaza is van Cicerónak, ^nert a történelemnél nemesebb oívaamányt választani nem lehet, a történelem elénkbe tárja mind-azokat a törvényeket és igszságokst, mik fejlődésünkben cyilvánulnsk; a görög nemzet példája me^anit a szabadságszeretetre, a rómaiak példája pedig az önfeláldozó hazaszeretetre, a középkor megtanít bennünket, honnan^ fejlődtel\' moatani állapotaink : a hűbériség, a robot, és dézsma; s az újkor, megmutatja az eszmék diadalát, az igazság győzelmét, mely míll:óknak szerezte vissza szabadságit. Az idők tanuja tebit, s a nemzetek, népek bírája a történelem, mely nem elégedik meg a tények puszta közlésével, hanem vizagilja aa okokat, politikai és társsdslmi tényezőket, a szereplő személyek jellemét is, s azt, mi az esemény felderítésére, megvilágítására befolyissil lebet; .a történetírónak ez az eljárása oknyomosá«. A történelem a régibb időben nem terjedt ki a tények kétféle nemére, a politikai és erkölcsi rend eseményeire, azaz az emberiség kül életére és siel-lemi fejlődésére, banem a mult század közepéig, a politikai törtéoet volt az uralkodó. Voltaire nak köszönbetjük, bogy az ujabb korban a történelem már nem csaták és bódításokról szól hsnem s népek művelődési viszonysivsl is foglal kőzik, s ő utinna Schloaser volt az, ki a műveltségi elemek létjogát elismerte, s a történetírásba bevitte, és az irodaimat, művészetet, a népek erkölcseit, szokásait tárgyalni kezdte, azóta a művelődés-történet a történelemnek nemcsak segédtudománya, hanem egyszersmind kiegészítő alkatréase lett, a melynélfogva a modern történelem feladata is megváltozott: s ez az emberi fajok konkrét fejlődésének törvényeit kutatja éa pedig tnloyomólag quantitativ becsű észleletek alapján. Nagy szó pedig ez a történelemiris és tárgyalása meséjén, mert ezelőtt a történelem nem ismerte a kritikát, mely az adott tényeket vizsgálja, nem ismer\'.« a pragmatikai történetet,mely a már megbírált tényeket ktlsőteg is söszekötte-tésbe hozza, sőt a történelem bő!c észe-tét sem. mely s már megbírált s össze kötött tényekből, elveket von le s szokat bizonyos rendszerbe foglalni törekszik, s az így megállapított elveket a tények bírálásánál • magyarázásásál felhassnáljs. A történetírást Maksnlsy a költészet és bölcselem vegyülékének óhajtaná, mely a részletes események és jellemek élénk előadása iltzl az általános igazsc-gok benyomásé* idézné elő lelkűnkben; de kiköti, hogy az ihletet a: imaginá-ciot, tanulmány ellózze meg, mert vala- , mint az ihletet nem pótolhalja a tv domány, ugy a tudománynak ia szűk sége van képzelemre, költészetre, s mely 1 a kettőt összeolvasztja, mint Thierry Ágostonnál látjuk. , Bsco véleménye szerint a valódi historikus ne legyen csnpán halomra gyűjtő hangya, annál kevésbé önmagától szálakat eregető pók. hanem a fürge méh | szorgalmát és ügyesen alakító fisom tehetségét egyesítse müveiben. A történelem, vagy tőrtéaettudomáoy a szerint vagy a megtörtént és emlékezetre méltó események hiteles és ta-nuisigos elbeszélése és ekkor elbeszélő történet s neve, mert a megtörténteket adja elő; vagy mélyebben behatol az eseménysk világába s az anyagot az okokkal és eseményekkel együtt adja elő, ekkor pragmatikai; politikai pedig, ha at eseményeket az állami ét társa dalmi élet hatásai közt tárgyalja, — midőn pedig az emberek fejlődésének történetét foglalja egybe az emberiség történelme a neve, ez feloszlik a) biográfiára b) speciális és c) ¡egyetemes vagy világtörténetre. A történelem ma tahit valóságos tu 1 dominv, amelytől nem lebet megtagadni módot, z^; a bölcs iskolaszék ellogsdná tőlünk, kevésbé bölcs emberektől, a tanácsot. Tegyünk egy kis körutazást a költségvetésben. Hs as iskolaszolga megérdemli s 260 frtot, a melyhez tudtunkkal még szabad lakás és fűtés járul, ugy egy okleveles tanítónő, ha mindjárt kisegítő is, többet érdemei. Sőt mondhatunk jobbat is ennél, mely az ¡akolaazék nagy bölcseségére egy kevés homályt veL Nem a személy ellet irányul itt a felszólalás, csak a bölcaeséghe». és igy nem vonjuk magunkra az iskolaigszgató haragját, ha elmondjuk hogy az ö évi fizetése 1200* frtokrs rog. Nsgytekintetü iskolaszék ! Nem gondolja, bogy ez hatszorosa aonak az önz-szegnek, f,elvet a kisegítő tanítónőnek felajánlottak. Vájjon marad-e abból a nagy bőlcseség-ből valami, iia még azt is elmoodjuk, hogy az igazgató ur valóságban uem is tanítója egy osztályoak sem. Sőt ha volna is, az nem változtatna mit sem a hely zeten. — Nem az igazgató fizetése sok, de a kisegítő tanítónójé nagyon is csekély. Mi ugy gondoljuk, hogy ott, hol a városnsk évi szükséglete 185,445 frt 62 kr., ott másként lehetne honorálni a tanítónőket Hisz egy uriház szobaleánya több fizetést buz évente 200 frtnil. A szobaleány-sághoz pedig nem szükséges oklevél, csak egy színes főkötő. A tanítónői pálya mindenki elótt nagyon is tiszteletreméltó hivatás és ennek megszerzése sok fáradsággal jár. Miért hogy ép ott és azok nem méltányolják eléggé az ó fáradozásukat, akiknek híva lásnk valójában csak is ez. A gyermeknevelés első kezdetleges és fárasztó munkája az ő kezeikbe van letéve. S ha e kezeket az életküzdelem nehézségei megláncolják, vájjon a felelősség őket terheli-e. hogy a gyermeknevelés rósz utakon halad? Az élet első igazi feliétele a jólét. Teremthet ebből a csekély 200 fitból valaki- megfelelő életmódot, midőn a városi tanítóink társadalmi ál lása meg azt is megkívánja, hogy külsőségekben is finom ízlést áruljon el. Minő szükséglet fedezetére elégséges ily kicsi összeg ? Erre alig tudns választ adni az iskolaszék. Az isknlsszek a maga szempontjából azon ellenvetéssel é.hetne, hogy a rendes tanítónők minden indok nélkül elmulasztják a tanítást és belyetlesittetik magukat. Ha a mulasztás el nem fogadható mentségből történik, tegye meg kötelességét sz iskolaorvos éa az igazgató. Lépjen közbe. De 30 krajcárokat ajinlani. vagy 200 frtot fizetni, ez lealázó kihaszniláss azok munkaerejének, akik erre a bérre rászorultak. Azért hivatkoztunk a nöemaucipár ióra mert annak zászlóvivője Wlaasics Gyula közoktatási mioiszter. Msgysrorszigbso sok sziz tsnitóoő vsn, kik mind ott küzdenek a létért való nagy caatiban. A nőkérdésnél nem a meg nem levő fakultások kivívása a cél, hanem igen a meglevők érdekeinek megvédése. GÖ3ÍN. bogy belőle a fejlődés -törvényei tanul-minyoztassanak. Buekle Tamás volt az, aki e jogot a történelemtől megtagadta, mert ö felállította nagyhírű munkájában: .llistory of civilitácion in Evgland.* bogy az emberi akarat nagyban véve a külső körülmények hatása alatt áll, i így a fejlődés is külső köiülményektől függ; szerinte sz események törvényeknek vsn-nak ugyan alávetve, de ez maga a törvényszerűség, melyet vakon követelünk, mert ismerve a mult eseményeit s arra fektetve ismeretem, az az indok, a mely egy cselekvést szült, a misiirat is szüli, így az indok, melyet akaratlanul választottam, vezet engem, nem pedig az egyéni szabadság; haladás sem fekszik ennélfog-va as emberi akaraton, hanem az külbehatisok eredménye, mert as erkölcsi tőrvények változatlanok lévén, csak az égalj vagyon, táplálék talaj és mis természeti jelenségek, vagy esetlegesség hsthat az értelemre; azerinte tehát a történelom nem leiris. nem az események elbeszélése, banem tudományos pro\'oloma, mely az események alapjául szolgáló törvényeket kutatja, s ezek segélyével igyekszik a fejlődés rendszerét megállapítani. Messze eltérő irány ez tehát; melyet Buekle követ mindazoktól, melyek akár a pragmatikus, akár a kritikai vagy a történeti bölcsészetben le vannak rakvL de azért a történet feUdatátmegviltoz-tatni nem fogja, mert a történeti eae- A Társas-Kor Katalin ostélye. — Bili tudóaitónktól. - Aki csizmát foltoz, vagy nadrigot varr. az biztos arról, hogy megkapja érte diját, — aki drámát vagy regényt ir az nem biztos semmiről. Hazánk egyik jeles belletristája ilyen módon akarja kifejezésre jultatni azon véleményét, bogy milyen hálátlau mesterség drámát vagy regényt irni. Én azt mondom, bogy van ennél hálátlanabb mesterség is. Ugyanis aki drámát vsgy regényt ir, az még nem bizonyos arról, bogy sajt pakoló papír lesz-e művéből, vagy modero klasszika! munka s igy fennmarad számira a remény de aki bili tudósítást ir, az eo ipszo el van veszve. Ennek reménye semmi jóra nem lebet, csupa* arra, hogy ozsonnikon az nto\'só helyre ültetik és keserűre csinálják a kávéját, vagy pedig az első vizitek alkalmival elfelejtik neki azt mondani bogy: Igazin nagyon szép volt... 111 S a jámbor bili tudósító, mikor ilyen kalamitisokon megy keresztül, végre fel fedezi, hogy mindezek oka az, bogy a bázi kisasszonyt véletlenül kihsgyta valamelyik báli névsorból. No de térjünk rendre. En ugyan eltértem most egy kissé a .Katalin estély\'.tői, de nem veheti tőlem rossz néven seoki, mert ez s mulatság sem Katalin napján 25-én, banem 21-én volt; amint a rendezőség elhagyott 4 napot, ugy én eléje írtam egy pár sort. Ezek előrebocsátása után beszélbe tek a mulatság! ól- Ki lene órakor még csak a zsönesz doré 6 tagja ült, a billiárd teremben készítve elő a hangulatot. Mondogatták egy mis -nak : lesz táncosnő, csak tincos legyen. Itt vannak a vidéki linyok stb. Nébánv perc után azonban megtelt az öltöző rózsaszín, fehér, kék, stb. színű ruhás alakokkal, — és a mamikkal. Ahonnan azutin a rendezők karján besétáltak a tánc-erembe. A kaposvári cigányok rákezdték a I csárdást és kezdetét vette a mulatság, amely oly jó kedvvel s elevenséggel ín-dult meg, hogy mir előre lehetett gon dőlni a mulatság sikerét. Azután folyt a polka, valcer, négyes stb. a szupéig. Minden mulatság sikere a szupé alatt ; dől el, amiknr megalakul az ugyneve-\' zett „nóbel-spítr-\' Tudják-.e öuők mi az a .eóbel-spitz ?* ; Sokan azt fegjik mondani: hogyne. Az ; egy bizonyos borközi illapot, mely po , haranként és egyénenként véve tekin-1 \'.étbe más és más mindenkinél .. I Pedig c .alsónak Mert nobelspitzhez nem elég s bor, sem a pezsgő. Ezekhez még egy pár fekete, bsros kék vagy szütke szem mosolygása, villámlása s kacsintása szükséges. Ezen pszibiksi és fizikai tényezők összhe tásából alakul az a sajátságos illapot, a mit szuppé c-irdisbeli hangú latnak, magyarul nobelspítznek neveznek. Itt is meglátszott a hatása. Egészen máskép táncolták ezt, mint a többi csárdást: a sxemk jobban csillogtak, a derekak jobban hajlottak, a kacsiulisok sűrűbbek voltak stb. Különben én csak a sarokból néztem s I ...... mények alapjául szolgiló törvéoyek keresése és kutatisa. s ezek aegélyévei s fejlődés rendszereinek megállapítása bármi kiváló és jeles feladat legyen ia, a tör téoetirásnál, az elvitathatlan, bogy a történelem feladata az emberek és emberiség-fokozatos fejlődésének leírása lesz, a mely az események törvényes összefüggése mel ett, s történni törvények fejlődését fogjs kutatni. Nem az eeeményék okaiul azolgáló törvények, hanem a fejlődés vagyis a történelmi eseméoyek okszerű összefüggésének előadása az euberiaégre is nem az emberi fajokra vonatkozólag, ez a modem törvénytudomány feladata. A történőt ily tárgyalása mellett megfogunk győződni, bngy a szabad akarat mely tetteioket vezeti, nem áll a küt-lermészét befolyása alatt, a hogy az ember is téoyező az emberiség fejlődésében. és habár kezdetben az egyén szellemi és anyagi erői sokkal fejletlenebbek, hogy nem a természetet legyőzze s akaratát mindig érvényesíthesse. de a fejlődés folyamában képeaaé lesz hasznára fordítani a természet erőit s akaratnak érvényt szerezni, vagyis ez utón megfogunk győződni, bogy habár sok befolyás hátráltatja, is az embert, míg végcélját a joguralmat, a szellemi tökélyt s erkölcsi jólétet létrehozza de az értelmi gyarapodással fejlődik akarata is és lassan öntudatos szabad akarattá lesz! XXXV, ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1896 NOVEMBER 28-án Dem martam kozé/ók menni, mert bulosaa letaposták volna a tyúkszememet és még óssze ia lapítottak volna. I yen kiálltának alkalmáén a báli tudósító a sarokba szokott lapn\'ni. Azután még kát négyes és egyéb táncok járták, amit csak 5 óra tájba a szokásos úgynevezett .sztaelődzködés" -za kitolt meg s helybeliek részéről 5 óra után csakis a vidéki hölgyek maradiak és egészen családias jellegűvé vált a mulatság. Mondta is az egyik hölgy akivel, éppen beszélgettem, hogy inéj csak most kezdődik a mi mulatságunk. Ugy is ment az, mintha csak előrSi kezdték volna. A hajnalon mír régen let voltnak és még sakkor ia jirta a c-árdás a ,kiri-lágos aivirradt\'-ban. A kitfi-5 mulatság bizonyitékául szol gáljon a Mvetkesé névsor: Ajkai Imréoé Ciomeat Lipótné, özv. Csertán Emília, (Nemes Apáti), Deák Péterné, Dervarita I nréué^ (Killmáo), Gózony Sáudorné, Herteleod. Béláné, Jemrics Istvánné, (Igrice), Kováts Ks-rolvné. Koller Istváocé (Al-ó Rsjk), Makara Ivánné, Marzaó T.borné, Jáikos C-ézáné özv. Nyuli Gjörgyaé. Plihál Ferencué, Parcselics Ottóoé, (Palin.) Schtnied Frigy esőé, Skublits Sindorcé (Zsla-Szt-Mihály), Takács Jenóné (Ta-yoici) Tó h Istvánné, dr. Tuboly Gyuláné, i nger Ollmann Elokné. Véber Károlyoé, Vécsey Zsigmondné, Vécsey Liszlóaé, (Várhely). Ajka: Flóri, Csertán Ilooa (Nemes\' Apáti) Dervalita Györgyike, Koller Vilma, Mikos Hedvig és Melánia Nyúlt Gizella. Skublits Mariska, Emilia éa Kornélia (Szeat Mihá\'y) Tóth Mariaka Vécsev Irma és Emília. _ — nó. Sir« — A megyei állaadó választmány ülése. A fennálló szabályrendelet értelmében folyó 1896. évi december 14 én tartandó lörvéovhatósági bizottsági kőz-gyaiésbeo felveendő ügyek közgyűlési tárgyalásának előkészítése védett az állandó választmány folyó 1896. évi d cem-ber hó 4-én délelőtt 9V érakor az uj megveház gyüléstermében ülést tart. — Advent Gyors szárnyakon repül az idő. — íme. a télből alig ismerünk egyebet a sárnál, már megérkezett az Adventtel a ró®, kath. templomokban mindenfelé megkezdődik a hajnali mise a roráté. Nálunk is lesz hajnali mise nov. 29-től fogva ugy a plébánia, mint a felső temp ómban. — JegjzóvIzagálaL Zala Egrszege n a f. hó 23 és 24 én megtartott jegyzőt szigorlaton Kóbir János, KumpirMárton Szerdahelyi E I e k, Szekere s Ödön, Hedvig Lajos egyhangúlag. — Boda M i kl óa, és Bar tha I ó s Gábor szótöbbséggel képesítetteknek Ítéltettek. — Színészet Nagykanizsán. A vígaknak évadja, a farsang az idén nagyon élvezetesnek ígérkezik. A nálunk megszokott téli csendbe mozgalmas életet fog hoznl\'Szalkay Lsjos szlntársnlsta, melynek kiváló tagjs Kövessy Albert f. faó 26 áa itt járt nálunk, hogy a társulat számára megnyetje az előadási engedélyt. E-t a főkapitány S zalkay igazgatóoak, illetve negbizottjána\'t Kö-vessynek meg is adta A jeles színtársulat jelenleg téli állomásán, Kassán, a felvidék legnépesebb és legértelmesebb városában tart előadásokat és azt csak azért hagyja ods, mert at évszázados színházat már márciusban lerombolják és ujjá épitik. A azinlársu\'at Nagykanizsán febr. 10 én a .Pjlgári Egylet* nagy termében kezdi meg előadásait Városunk közönsége ea alkalommal először fogja élvezni egy téli szezon előnyeit és szívesen fog szórakozást keresni bosszú estéken a vig és komoly muzzánál. A társulat jelesebb tagjai: Szalkayné Rózsa operette éoekesné, Kivés gyaé Mariska, népszínmű énekesnő, Fenyő Rózsi operette-sonbrette, Mányai Aranka operette-koloratur, Tóth Ilonka drámai hősnő. Marosi Adél naiva, Rubi Erzsi drámai szende, 8 z i r m a y Erzsi társalgási színésznő Tolnayné Her-miB operette-komika, Erdélyi Gizella anya-színésznő. Férfiak: Kováts Lajos drámai hős, Rédey István tesor, Ere kővy Károly baritonista, Szalksy Lsjos komikn , Kövessy Albert opé-rette-bnffj, Szepessv Gusztáv apt-szinész, H e t é a y i Elemér bonvivant Odry Zuard szerelmes-színész, Dunay Atpsd burleszk-komikus. Nyolc kaida-lo-. Karnagy: Tombor Aladár A zenekar t i z zenészből álL Az első előad-taon szinre kerü : Durand és Du rand, a budapesti vígszínház müsoi nak kedveit darabja. — He báastd az utkaparót I Az országos u:ak-i«ntartásáiól szóló törvény I ugyanis megtiltja, bog} «a «. mollal"! gyepbe az uton hajtott marhákat logei-tessék. Gödér József kiskaaizaai lakos marhahajtó\', e miatt a folyó éri május 13-én figyelmeztette a nagyrécsei nt sza-gaszon Fiiszár Istváu utkaparó, amiből ösazesaólalkozás keletkezeit, miközben Gödér az utkaparót mellbe lökte. A törvény az utTaparót hatósági közegnek minősítvén, a bizoayitott lények alapján a kir. törvényszék vádlottat a ható-ág ellen elkövetett erőszak vétségében mou dotta ki bűnösnek s ezért négy napi fogházra ítélte. — A ni rendőrségünk A szerdai péstávai ezt a levelet kaptok: Tek Szerkesztő ur I Ma délelőtt a gimnázium felé vitt utam, mikor az ifjúság szép rendben éppen a templomba vooulC — Szép rendje azonban csakhamar megzavarodott, mikor több kocsi átvágó t rajtuk egyszerre több helyes is. Figyelmeztettem az ott álló rendőrt, bogy mért nem állítja meg a kocsikat míg a diákság evoonlt; de ő rá\'u sem bederitett. Bátorkodom most már megkérdezni a tek. szerkesztő urat, mért állt ott a rendőr, s mi a mi reodörségüuk — Igen tisztelt uram 1 ön ugy látszik any nyira ua>v hogy azt hiszi azért van a rendőrség, bogy rendet eainájou. Mi, aktk már magnók is több izben figyelmeztettük a rendőröket, hogy állítsák meg a kocsikat, mig a diáksáj elvonul, s mindég hiába szóltunk, már nem akadnánk fel azon sem, ha szemük láttára törtetne be egy kocsi a diákság közé s eltaposna néhányat közülök. Hogy mért áll ott a rendőr ? Hat nem jő.t még rá ? Azért, hogy a Szent-Háromság szobrát el ne lopják. S mi a mi rendőrsé güok ? Nézze meg aBorszemJan-k ó t, ott meglátja. — Vízié. C ss táron, Bottá mellett H i r c h e I Ármin birtokán él egy szegény félkegyelmű béres, aki egyedüli vigaazát a vallás malasztjában leli. Almában künn a mezőn, hol mindennapi munkáját végezte, áaóval sekély gödröt á-ott, mélyből azonnal viz bugyogott ki, egyben megjelent neki Szűz Máris, aki a fekadó vizet gyógyerővel látta eL A béres másnsp anélkül, hogy valakinek szóit volna, kiment a mezőre, arra a helyre, melyet megálmodott és három ásó fordulattal a földbe ásott és ime, megje lent a forrás. 01 aztán ismétlődött Szűz Mária megje enése. A földész elmondta lálományát szomszédjainak és azóta valóságot búcsújárás kezdődött a nevezetes helyhez. A köznép ezrei állják körül s helyet látván a vizet várva a megjelenést és a csendőrség lehetetlennek bizonyult ezen emberáradattal szemben. — Elvesztett ékszer. Egy kis fekete uői óra rövid lánccal f. hó 86-án d. e. az utcán elveszett, a becsületes meg találó felkéretik, adja át a rendőrkapitányságnál. — Népkonyha, a nagykanizsai szegények tápintézetének 1895/96 évi kimutatása sok érdekes adatot szolgáltata helybeli szegényügy statisztikájához. Ezen kimutatást Rosenfeld Lsjos titkár szakavatott keze állította össze. A táp-intézetnek van 20 alapító, 20 örökös tagia. Bevétel a lefolyt évben 1983 írt 48 kr., kiadása 1739 frt 21 kr. volt. 1890 november 19-től március 21 lg 10508 iskolás gyermek részére szolgált ki a népkonyha ebédet. Felnőttek 3245-szer kapuk olcsó meleg ételt részben u alváoyok. részben 10 krajcár fizetés ellenében. Az egylet vagyona 3149 frt 10 kr. Ezen emberberbaráti intézmény cé szerűen tölti be hivatáiát és jobban szo\'gálja a szegényügyet, mint bármilyen egylet, amely csak apró könyöradományokat ujujt. A mit a népkonyhában a szegényekért valláskűlömbség nélkül végeznek, az a gyengéd nők emberszeretetének munkéja, a mit pénzzel megfizetni nem lehet. A népkonyha érdemes elnöke, a szegények védangyala, teljes odaadással végzi itt elnöki tisztét hivalkodás nélkül. Hivatását ezen egylet csak ugy teljesítheti, ht a nőket nemes szándékukban pénzadományokkal támogatjuk. AdakozzunkI Ai alamizsna testvére az imának. AdakozzunkI Hogy nekünk is adassék 1 — Nagy megtiszteltetés érte a kőbányai polgári serfőző részvénytársaságot, melynek az ezredéves országos kiállítás jurytaoácsa a legmagasabb kitüntetést, melyet egyáltalán adhatott, a dis-oklevelet adományozta és pedig nagy-ban való gyártás-, haladás-, és kitűnő minőségért. Ezen kiváló kitüntetés ánnál nagyobb értékkel bír, mivel az összes kíálliiók közt egészben csai azáz díszoklevél lett kiosztva s az országban a kőbányai polgári serfőző részvénytársaság volt az egyetlen serfőzde, mely díszoklevelet nyert. Ebben az illetékes tényezők legalkalmasabb elismerése nyilvánul. mely az elért kiváló eredményekért méltán illeti ezen vállalatot, a mely | a tószegi Freuad Vilmos vezérigazgató kitűnő vezetése alatt a söripar terén ily reodkivüli haladást tanúsított. -V A Bichler-féie Horgon}-Kó-épitószekrények ez évben oly nagyszerű tfikéleiesilésen mentég keresztül, hogy valamennyi szilő, mindegy ma már birtokában vannak egy kőé pitőezek Ténynek vagy sem, hozassa mog tüstént si uj gazdagon illusztrált kőépitőszekréay árjegyzéket, hogy ugy a felette fonton uji-tást, valamint az uj .Horgony\' e. társasjátékot megismerjék. Egyszerűen egy levelező lapon kereeaűk meg Kichter F. \'. Ad. éa társát, Bécsben, I. Opern gaase \' 16, a mire a síi-t pompás árjegyzék \' azonnal ingyen és bérmenteeeu bekül-\' delik. Bevásárlás alkalmával érdekünkben minden egyes kóépitóssekrény .Horgony* gyárjegy nélkül, mint nem valódi visszautasítandó. — Sok évi megfigyelés. Emésztés gyengwségeknel és étvágyhiáuynál áltatában minden gyomorbajsál. a valódi ,Moll-féle seld Itta perek* bizonyultak a legsikeresebbeknek a többi egerek főlőu mint gyomor erfcitók és vértisz-titók. E\'ív doboz ára 1 Irt. Szétküldés naponta utánvétellel Mell A. gyógyszerész cs. és k. .szállító, Bécs, L Tuchlan-ben 9. A vidéki gyógyszertárakban határozottan Kell A. készítménye kérendő az ő gyári jelvényével és aláírásával Szerkesztői tzenetek — H M. G-e a. K6szi.net z knlJöttékéit KössOnet szíves megemlékezéseért is. Sajnálom, bog)- azon a bizonyos gySlésen nem én voltam zz z bizonyos. — T J. ti i { j-g inisis.A jövő számban kitánsága szennt. — F. V. Fajdalom eaak a jövő számban kezdődhetik meg. T L Hon. Miért hallgattá el oly-a .nélysegesec ? _ Felelős szerkesztő: Dr. KISS ERNŐ Helyettes szerkesztő : Dr. VILLANYI H. Kiadó : Ilj. WAJDITS JÖZSKF. Kiyllttar.*) Se yem-hamasztsk 65 krtál. 14 frt 65 kiig j méterenként valamint fekete, feh á r ssin-s II «oneberg-selyem 35 krtál 14 1 frt 65 krig mét-renként sima, eaikot j koezká.ott, mintázott, damaszt stb. (mintegy 240 kfl SnbölS mínő.ég 2000 Sala és miotázatbz stb megrendelt áru postat-ér és vámmooUsan a házhoz szállítva mintákat postafordultával kaid : Hennebftrg G es és kir. urtv. száll, (selyeatgyára Zlrlck-bea. Srájesba eaimaett levelekr. 10 kro. és levelezőlapokra 5 kros bély-g ragasstandó. Magyar nyelves irt megreisdelések pontosan elin - éztétnek vállal te-Szerk ") E rarat siatt közlottekért nem ciösaéget a_ HIRDETÉSEK 4848|tk. 896. Árverési Iitráelíaéav; A nagykanizsai kir. tőrvényssék mint tkvi hatáság részéről közhírré tétetik, bogy s tn. kir. államkincstár végrehajtatónak Riga Antal és neje Király Er-zsébst volt orosztonyi lakos végrehajtást szenvedettek elleni 53 frt 43 kr. tőke. ebből 49 frt 45 kr. után 1895. évi julius hó 24-től járó 5*/, kamatai, 9 frt 80 kr. végrehsjláskérelmi, 7 frt 55 kr. jelenlegi, ugy Hetési Jó»ef orosztonyi ¡akos csatlakozott végrehajtalónak 440 frt tőke. ennek 1892. május i-tői járó 8*/, kamatai, 47 frt 47 kr. per. 12 frt 05 kr. végrebajláskérelmi s a még felmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyében .a fent nevezett kir. törvényszék területéhez tartozó s az oro-ztonyi 481. számú tjkvben f 124. hrszám alatt felvett s 410 írtra becsült ingatlan 1896. évi december hó 16-ik napján d e. 10 órakor Otoszlony községházánál megtartandó oyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a fennebb kitett becsár. Árverezni kívánók tartoznak a becsár 10% át készpénzben vagy óvadékképes pspirbau a kiküldött közéhez letenni. Kelt Nagy-Kanizsán, a kir. tvszék mint telekkönyvi hatóságnál, 1896. szeptember hó 17. nspján. , _GÓZONY, kir. tszéki alblró. 5337llk. 896. Árverési Mráetiaé&y. A nagykanizsai kir. törvényszék mint tkvi hatóság részéről közhírré tétetik, hogy a kir. kincstár végrehajtalónak Kis János felsőrajki lakos s társai végrehajtást szenvedettek elleni 52 frt 73 kr. tőke, ennek 1895. május 19-től járó 6"/, kamatai, 7 frt 46 kr. késedelmi ramai. 1 frt 04 kr. behajtási illeték. 12 frt 75 kr. végi ebajláskérelmi, 7 frt 45 kr jelenlegi s a még felmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyében a fentnevezett kir. törvényszék területéhez tartozó, a s picsái 331. sz. tjkvben t 2110, hr^zám alatt Kis Pálné szül 8imoa Katalin tu lajdonáui felvett s 664 frtra becsült in-zaüsn 1896 évi december hó 17. napján d. e. 10 érakor Pacsa községházánál megtartandó oyilvános árverésen eladatik. Kikiáltási ár a fennebb kitett becsár Árverezni kivárók tartoznak a becsár I0*t,-át készpénzben vagy óvadékképee ptpirbao a kiküldött keséhez letenni. Kelt Nsgy-Kanizaán, a kir. tőrvszék mist telekkönyvi hatóságnál, 1896. évi szeptember bóx22. napján. GÓZONY, kir. tazki alkiró Myempapir. Crépepapir, valamint aa °*»se* virágréazeket számúnak a filigrán és pzpirvirággyárosok í. Thebens Saehf. (B. E-ler; Bécs, XIUIS. f SekHehlera.Bez:rt Cassel. LegolcaOob fsak en-gros és detall eladásban. Ugjobb megrendelési forráz ismételadóknak és ta-chónőknek. Készre felzzerelt tárgyak éa minták nagy válaaatékban. Képez áíjegysé-kek ingyen éz bérm. Engros és detaii eladás A Eeller-féle zenélőművek. A Heller-féle renélóművekkel a zene az egész világban szétvitetik, hogy a boldogok őrömét növelje és a szerencsétleneket vigasztalja és mindea honfitársnak üívözlítet hízzon l hazából szép melódiáival. — Szálladák, éttermekben stb. egy zenekart pótolnak és nagy vonzerővel bírnak; fentieknek még az airtaaatíkui hangszerek is különösen ajánlhatók, melyek egy pénzdarab bedobása után játszanak, mikkel a kiadások rövid idővel fedeztetnek. A műsorok nagy gonddal vannak egybeállítva és az opera, operett tánc és dal zenegyöngyeit játszák Tény az, hogy a gyáros a kiállításokon a legnagyobb érmekkel lett kitüntetve, az összes európai udvarok szállítója, s számos ezer elismerő irattal lesz évente kitűntetve. A Heller-féle zenélő-múvek kitünó voltuknál fogva a legalkalmasabb karácswiyi, név és születésnapi ajándékok s mint ilyenek, lelkészek, tanitók és betegek, valamint azok részére is, kik ilyenekkel nem birnak, melegen ajánlhatók. Érdeklődők egyenesen Bernbe fordnljanak, még kis rendeléseknél is ; mintán a gyárnak nincsenek raktárai. Javítások más gyártmányoknál is legjobban teljesíttetnek. Kívánatra részletfizetések engedélyeztetnek és árjegyzékek ingyen küldetnek. életnagyságú j arczkép krétarajzban. Legszebb szsbadisz. Legkedvesebb emlék. L°itaikalmaaabb ajándék Egy legújabb módszer segiiségével 24 óra alatt életnagyságú mell- képeket készitek művészies kivitelben, eddig még soha el nem ért tökéletességgel és ^olcsó árban. Tessék árjegyzéket kérni. K0ti\\ DÁVID, Budapest, Karoly-kOrut 17. CgynOkOk mlndeutltt kerestetnek. OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO 30 millenniumi nagy éremmel kitűntetett gyönyörűen éneklé valddi hérzi kanári madarak kaphatok Ritkaság! RarancsvSrSs hérzi énekesek I V-dékre küldés jótállássá!. — Nem tetsző példányok akadálytalanul kicseréltetnek. Böheim Tódor, IV, Budapest, Ferenc Jézsef-rakpart 3. >OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOÖ Egyike a hires [irtokéban vannak-e már gyermekei ? J |(r-n I Jó, akkor hozsssa meg magá-lgUI. nak hamarosan s legújabb árjegyzéket, bogy azután a helyes ki-egészitószekrényt meghozathasss. Vaui 1 tehát akkor ideje, hogy egy NtUI; árjegyzék beküldése végett levelező-lapon fordul Riíhter F. Ad. és társához Bécsben, I Operng. 16. mert a gazdagon illusztrált árjegyzékben, ugy a Kőépitőszekrényeknek és az uj, javított Kiegészitöreodszoreknek leirását találja, valamint őrvendő szülőknek számtalan elismerő nyilatkozatát, kik a Horgony KőépitőszekJény magas nevelési értékét saját tapasztalatból megismerni és becsülni tanulták. 40 kr. 75 90 krtól 6 frtig és magasabb áron minden finomabb játékszer üzletben készletben vannak a Horgony Kőépi.ősrokrények. ■v Bevásárlás alkalmával csak .Horgony\' védjegygyol ellátolt szekrényeket kérünk elfogsdni, mert valamennyi szekrény ezen Horgony Jegy nélkül nem valódi. Richter F. Ad. és társa. Első osxtr -magy csázs. és kir. szabadalmazott kőépi őazekrénygyár Iroda is raktá-: I. Opemg. IS. Bécs, gyár vm(, fHietzing) Rndolstsdt (Thttr.l, Olteo, Rottedram, London, New York, J16 Pearl-Street. "Ú"jS Türelem-megpróbá\'ó és a .Horgony" c. társasjáték, ..." bővebbet az árjegyzékben találhatunk. XXXV ÉVFOLYAM. ZALAI» Ö\'ZLÖSY. OLL SEIDLITZ POR Az 1896-if.í nyugot Poroszország i ipar kiálHttson Craudenxben arany éremmel kitüntetve. Az I8S6>iki stuttgarti villanytechnikai és »¡¡ipari kiállításon arany éremmel « kitüntetve. az első helyet foglalják el a varrógépek feltalálása, óta. — Mintasz- üek szerkezetükben és kiállításukban, felültnulhatlanök varrógyorstságban és tartósságban, valamint ölíésök szépségében. A Sínger varrógépek megbecsüihetetlenek a háztartásban, nélkülözhetetlenek az iparosoknak, ennélfogva a legjobb és leghasznosabb karácsonyi ajándék Gépeink mindinkább növekedő kelendősége, a kiállításokon elnyert legkiválóbb kitüntetések a legjobb bírálatai azok jóságának és sokoldalúságának ; gyárunk 40 éven felüli fennállása és minden nagyobb városban fióküzleteinknek célszerű berendezése pedig a legbiztosabb és legteljesebb garanciát nyújtják. Eladás kényelmes részletfizetős mellett. Készpénzfietésnél 10"/, engedmény. Díjtalan oktatás a múbimzésben is. nagy-KAiiizsÁfi The Singrr Manufaeturing Co. részv.-társ. hagy.kanizsán Deák Ferenc-tér 460. sx (ezelőtt areiailnger a-.) Deák Ferenc-tér 460. sz. 5794/896. ad Hirdetmény. Nagykanizsa város rendezett tanácsa részéről ezennel közhírré té- \' tetik, hogy a belső pisci helypénzi szedési jog 14100 frt kikiáltási á-és az országos marhavásárhely pénz-szedési jog 810 forint kikiáltási ár mellett f. évL december hó 3. napján d. e. 10 Wakor a városház nagytermében nyilvános szóbeli és zárt Írásbeli ajánlatok mellett megtartandó árverés utján kelön-külőn a legtöbbet Ígérőnek az 1897. évi január hó elsejétől kezdődő három egymásután kővetkező évre, vagyis az 1899. évi ! december hó 31-ig terjedő időre bérbe 1 adatik. Mely árverésre bérbe venni szándékozók ezennel meghivatnak azzal, hogy a szóbeli árverésen résztvevők , tartoznak a kikiáltási ár 107,-át bánatpénzül készpénzben vagy óva- ] dékképes értékpapírban, esetleg hely- \\ beli takarékpénztári betétkönyvben az árverés megkezdése előtt 3 kiküldöttek kezeihez letenni, a"zirt aján- | latok pedig a fent körülírt óvadék- | kai ellátva az 1896. évi december j hó 3. napjának délelőtt 10 órájáig | vagyis az árverés megkezdéséig a v. ; iktatóba annyival is inkább beadan- ) dók, mert a később érkezők figye- j lembe nem vétetnek. A városi tanács. Nagykanizsán, 1896. szeptember i hó 26 in. Vécsey, polgármester. V»\\ / 400.000 korona \\ J ^ ^jf nyerhető évenkint a kővetkező havi 2 forint \\ / fizetés mellett beszerezhető \\ / 8 darab eredeti sorsjegyre \\ 5 drb -Jósziv sorsjegy 1 „ Magyar vörös kereszt sorsjegy 1 „ Olasz „ , , 1 „ Bazilika sorsjegy Eladási ár tőrvényesen megállapítva. A sorsjegyek a vevő tulajdonát képezik. Két részlet beküldése ellenében kiszolgáltatom a törv. részletivet. A befizetés kezdetétől fogva minden nyeremény a vevő tulajdona \' A harmadik részletet ingyen nyugtálom. BEIFELD JÓZSEF bankháza, Budapest, Károly körnt 1 sz. Alapíttatott 1B74-Jjen. P É N Z kölcsönt sotsjegyekre olcsó kamat mellett adok. SOO forintos és ennél usgyobb tételéknél 6\'/,•/, évi / kamatot számitok. — \\ sorsjegyek sorozata és száma / \\ a létjegyeni, fel lesz tüntetve. — A visszafizetés / \\ kisebb Összegekben eszközölhető. / ^ Caak akko* valódiak, ha mindegyik dobol Holt A védjegyet éa alnlrásat tünteti fel. A Mail A.-fái. Seldlltz-por.k tartói syóz.\'hatisa a legmakacsabb gyaaa.r- áa al- teatbáatalaiak, gyomorgnrea fi gyomorhér, rögzfltt azákrakadéa, májb katalom. vár-t.laláa. aranyár éa a legkülönbözőbb «41 betegségek ellen, e jelet hiziazernek évtizedek óta mindig nagyobb elterjedést szerzett. — ára Sfy lepanaétslt ered.II d.-b.zaak 1 frt a. é. Hamisitáso\'c törvényileg fenyíttetnek. iMOLL\' FlLE FRANCIÁI azsnsmMmsm Csak akkor valódi, h> mindegyik ivef moll a. vejjegy« UlaUiti fel éa ---—--.A. M.ll\' eliratn ónozattal van zárva. a Mall-fáls fraa- ezla barszeaz éa aá nevezetesen mint fájdaKanaillapití bedörza»leai azer köszvény, navz és a meghüléa egres következményein jl lejrismerclesebb népszer — Eav óae-z.tt aratjatl a,«; ara 90 kra|nzár.__ Moll SaiicyJ. szájvize. . ÍFöalkatrésze ■ fazolyaavaa aziksó.) £. mindennapi aaájtisititáanal különösen fontos binnely knnt gyermekek, mint felnőttek ir-imára; mert e azajvia a fogak további épségét lílztosi\'tia s egyazeramind óvazer toffájú ellen. _ Ejy Vall A védjetyével .Halait üvsg Ifi : 60 krajazár. (691) Fószétkűldés: Moll A. gyógyszerész, cs. ós kir. udvari-.tzállito által, Bécs: I., Tuchlaubeo 9. sz. , "" Vidéki Ke|readaléa.k aapaata pat aataavat ■eli.tt leüesltlstnak A raktárakban tessék határozott-in MOLL A. aláírásával és védjegyével ellátott készítményeket kérni. Raktár : Nagy-Kanizsán Rasenfeld Aíslf 6S Fia. IraKJ^^L^t szállítom világbirü T|M 11 k\'C ,Boliemla" ®IIÍli! buzóbannonikáimat, hossza billentyűkkel és va-j jwJ^ffllSl lődi gyöngykarlkklkal F,<eti harmonikáknak 11 részből ál ó kettős fúvója van, mely részek elpusz \'ISSr fl WSl \'ilhátlan fémsarkokkal vanosk ellátva. ¡»»flHilfflj A hangok egyes lemezeken vaunak, melynél MpMjjfcHlj fogva a harmonikáknak pompás orgonaszerü hang vJSUS-J*-™-* juk vau. 40 hangú 9 reg. nagyság 15% — 33 cji 4 frt 50 kr. gxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx^ £ . INTELLIGENS EGYÉNEKNEK * Jó mellékkeresetet ajánlok á budapesti tőzsdén jegyzett Öooktatási Iskola ingyen. Postadíj és csomagolás 60 kr Képes árjegyzék ingyen. C. A. Schuster, larMIlitatéSZitÜ Graslitz, Csehország. Szétküldés utánvéttel. — Átcserélés megengedve. Összeköttetések ismételadókkal kerestetnek. az 1883. évi XXXI. t. c. szerint szabályozott, részletre való eladásával BEIFELD JÓZSEF bankháza Budapest, Károly körút I. t; Alapíttatott 1874. Alapíttatott 1874. A feltaláló dr. Meidínger tanár ur álul kizárólag hiteletilett gyártmánya MEIQINGER KALYHA MII Jb cs,isl\\i nflyariszíténál akik ezzel üiletszerüen foglalkoznak, a legmagasabb jutalékra (havonta 2 — 300 forint keresetre) tebetnek szert. nagyszerűen halnak gyomor bajoknál, nélküHSzhete\'.len és á\'lolánosan ismeretes házi és népszer. a gyomorbetegség tünetei: étvágytalanság, gyomorgyengeiég, büz&s lehelet, Irltujtság, Mvanyu. letbőtfígés. hasmenés, gyomorégés, felesleges, nyál kak ¡választás, sárgaság, uador és Káfiyás, tyoa»org«rcs • zükülét. • HaJ^atos gyógyszernek bizonyult líjláfásnáL a menynyiben ez a gyomortól származott, gyomort- iterMésnél ételekkel -s italokkal, giliszták, májbajok és himor-rioMáknál. •» Emiitett hajoknál a Jlárlaezelll K}»m»rrwqpck évek ota kita-nöknek bizonyuítak. a mit száz meg száz hizonyitvány tanúsít. Egy kis Oveg ára használati utasítással egyttU 40 kr., nagy üvefr ára 70 kr. Magyarországi Raktár: TSrClá JozNcf gyógyszerára Badapert, Király utcza 11 sz. a védjegyet és aláírást tüzetesen lessek megtekinteni! Csak oly cseppeket lessek elfogadni, melyeknek burkolatára xokl \' szalag van ragasztva a keszitö ;.iairá*áral (C. Brá.ly) és ezen szavakkal: .V.ilo<liságát bizonyítom*. A MáriuzaiH fyomcc&itpyk valód kai.hatók. NaOY kanizsán\' : Práger Pé!a és Belő Mioe gjógjaaerésieknél BvRCSON: Kohut sáodor grógysserécxnél. * Nyomatott Ifj. Wajdita József köaymyomdájában Nagy-Kanizsánk |
