* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 2.69 MB | |
| 2017-05-04 12:47:19 | |
 | |||||||
Nyilvános  658 | 1748 | Rövid leírás | Teljes leírás (46.86 KB) | Cím: A ferencrend kanizsai zárdája Alcím: tanulmány Kanizsa történetéből Szerző: Halis István (1855-1927) Szerz.közl.: írta Halis István Kiadás: Nagy-Kanizsa : Wajdits, 1899 ETO jelzet: 908.439.121Nagykanizsa ; 271.3(439.121)Nagykanizsa(091)"1415/1899" Szakjelzet: 908 Cutter: H 22 Oldalszám: 76 p. Megjegyzés: Bibliogr.: p. 3-5. Analitikák: Halis István : A régi templom | Döghalál | Páter Ágostont fölakasztják | A török kiüzi a szerzeteseket Halis István : Török uralom | Jezsuiták | A kereszténység visszavivja Kanizsa várát | A ferencesrend ujra megt Halis István : Uj templom és zárda | A vár lerombolása | Toronyórák | Kripta | Harangok | Gyógyszertár | Kö Halis István : Alapítványok | Oltárok, szobrok, kápolnák építése | A szégyenoszlop | Uj temető | Házfőnökök n A következő szöveg a könyvből készült, automata szövegfelismertető segítségével: A FERENCREND Tanulmány Kanizsa történetéből. Irta : HALIS ISTVÁN nagy-kanizsai városi tanácsos. NAGY-KANIZSÁN, Nyomatott Ifj. Wajdits Józsefnél 1899. Források: 1. Nagy-Kanizsa város levelestára és tanácsi jegyzőkönyvei. 2. A kanizsai jezsuiták által 1690. ápril 19-étől 1700. május 12-ig vezetett anyakönyv. 3. A kanizsai ferenciek anyakönyvei és feljegyzései. 4 Diarium. 1664. 5. Krekwitz: Beschreibung des Königreichs Hungarn. Frankfurt und Nürnberg 1686. 6. Ortelius redivivus et continua-tus. Nürnberg 1665. — 3 — 7. Die neue eröffnete Ottomanische Pforte. Augspurg 1694 és 1701. 8. Liber rerum memorabilium. (Emlékezetes dolgok könyve.) Kézirat. Többek feljegyzése; nagyrészben Szomolányi Antal quardián irta 1770-ben. 9. Jó vitézkedett vitézség azaz Inkey Gáspár Erdeme. Po-sony 1776. 10. György Aladár: Magyarország könyvtárai. Budapest 1886. 11. Bátorfi Lajos: Adatok Zalamegye történetéhez. Nagy-Ka-nizsa 1876. 12. Dr. Krones: Jesuitenorden. Wien 1892. 13. Dr. Krones: Zur Geschichtc des Jesuiten-ordens in Ungarn. Wien 1893. 14. Scheinatismus cleri diocesis Weszprimiensis. Weszprimi 1897. 15. Schematismus provinciáé s. La-dislai regis ordinis minorum S. P. Francisci. Nagy-Kani-zsae 1897. 16. Életbenlevők visszaemlékezései. 17. Szabó István provinciáiisi titkár történeti följegyzései. 18. Imhof: Relatio historico-poli-tica. Sultzbach 1684. (Szerző a szöveg mellett az irott kútfőket idézi.) 5 I. A régi templom. Döghalál. Páter Ágostont fölakasztják. A török kiűzi a szerzeteseket. A szent ferencrendi szerzeteseket Kanizsára 1415-ben telepitette le Kanizsay János, ki Szalamegye főispánja és esztergomi primás volt. A Ferenczrend hivatalos feljegyzése1) az alapitási évet 1418-ra teszi. — Ez azon jelentésen ala- \') Megjegyzem, hogy a schematismusban — valószínűleg sajtóhiba folytán. — az áll, hogy a ferencrendiek első Ízben 1418-tól 1500-ig laktak Kanizsán, holott száz évvel hosszabb időn át vagyis 1600-ig voltak itt. — 7 — pul, melyet a provinciatus 1732. évben Rómába küldött a rend történetírójához Wadding Lukács szentferencrendi áldozárhoz. A két adat közti eltérés valószínűleg onnan származott, hogy az alapítás történt 1415-ben, míg a zárda építés után a szerzetesek behelyezése csak 3 évvel későbben vagyis 1418-ban következett be. (A jelenleg megszigorításra szánt szerzetnek történetét ugylátszik most újra szándékoznak Rómában egybeállítani. Legalább erre mutat az a körülmény, hogy 1898. szeptember 29-én a rend kanizsai történetére vonatkozó okiratokat a zágrábi vicáriátus bekövetelte a kanizsai zárdától, Rómába küldés végett. Az elvitt Írásokban — 8 — A volt szent Péter egyház (török dsámiává alakítva.) városunk történetére vonatkozó számos adat foglaltatik s ez most talán örökre elvesz számunkra.) A ferenciek temploma Kanizsán a Régivárosban (in antiqua civitate) állott, melyet Óvárosnak is hivtak és a mely az Újvárossal együtt benfeküdt a hatalmas bástyafalak között. Ennek a várban fekvő templomnak alakja látható a régi történeti könyvek képein. Az itt közölt kép, — mely Kanizsa várának a töröktőli visz-szaadását ábrázoló egykorú rajzról vétetett, — mutatja milyen ritka szép épület lehetett a régi templom. A templom patrónusa Szent Péter volt, mint ezt a Kanizsa várát 1601-ben ostromló olaszok felje- — 10 — gyezték az általuk rajzolt egykorú képeken. Az akkori vad időkben temérdek dolguk akadt a szerzeteseknek, nemcsak a misézés, gyóntatás és temetések alkalmával, hanem a betegek vigasztalása és ápolásában is, mely szintén kötelességükben állott, — és amely a gyakori rémitő. pestisek alkalmával elképzelhetlen borzalommal volt egybekötve. A szerzetési fogadalom teljesítéséhez rajongó hit és sziklakemény szeretet volt igazán szükséges. Ez időkben nevezték el a magyarok „barátok"-nak a szerzeteseket, kiket e név méltán megilletett. Szörnyű cholera dühöngött Kanizsán az 1486. és 1510. években, később pedig az 1545. esztendőbeli — íi — borzasztó pestis idejében mindnyájan kihaltak a kanizsai barátok, s még alig pótolták őket, már 1553. évben rémitő döghalál dühöngött ismét a kanizsai várban. A szerzeteseknek bő rész jutott a veszedelmekből a döghalálon kivül is. így 1445. évben, mikor már végső szükséget szenvedett a vár ura Kanisay (III.) László, kit a magyarpárti Rozgonyi Sebestyén és Rozgonyi Rajnáid vezérsége alatt nagy sereg ostromolt, — ekkor segitséghozás czéljából Ágost és Ignácz nevü kanizsai ferenc-rendi páterek kiszöktek a várból. Ignácz szerencsésen eljutott Lend-vára, honnan segítséget is hozott, de Ágostont az ostromlók elfogták és az útszéli fára felakasztották. (Az előbb emiitett Kanizsay — 12 — László fiát, szintén (IV.) Lászlót, a ferencrend kanizsai templomában temették el, s valószínűleg máig is ott pihen a lerombolt régi tem-lom alatt, a mostani vári réten.) A szakadatlanul tartó török dúlások idején a szerzetesek néha örömünnepeket is tarthattak. Mikor t. i. a keresztényeknek sikerült a törököt megverni, vagy kifosztani. így az 1560-ban kivivott babó-csai győzelemre Kanizsán a barátok templomában, — a töröktől elvett 4 darab félholdas zászlót is a szentegyházba vivén, — „Te Deum" mondatott. Majd pedig 1587-ben Kanizsa parancsnokának Zrínyi Györgynek sikerült szerencsés zsákmányolására ismét fényes Te Deumot tartottak Kanizsán a — 13 — szerzetesek, mikor 29 darab zsákmányolt török-zászlóval ékesítették az oltárt, s félezernél több — török rabságból megszabadított, — keresztény énekelte: „Téged Isten mi dicsérünk!" A folytonos gyilkolások és állandó dögvész ideje alatt persze többször kellett gyászmisét tartani, mint hálaadó isteni tiszteletet. A requiemek legnevezetesebbje az volt, melyet 1566. év őszén Zrínyi Miklósért, a szigetvári hősért, mondottak Kanizsán, mikor a templomban kitéve volt a magyar Leonidásnak a török által levágott feje. Kanizsa erős várát és gazdag lakosságát a török már régen meghódítani akarta, de sok sikertelen ostrom után csak 1600. október — 14 — 22-én teljesedett vágya, mikor Paradeiser György parancsnok feladta Kanizsát Damad Ibrahim nagyvezér előtt. (Érdekességénél fogva megemlítem, hogy Paradeiser nevü család lakott Kanizsán a török kiűzése után is.1) Ekkor a franciscanusok (mint a „Liber rerum memorabilium" mondja) a törököktől már előbb is sokat szenvedve, kénytelenek voltak templomukat elhagyni s a kereszt kegyetlen ellenségeinek átengedni. J) Kereszteltek anyakönyve 1693. nov. 22. ^jalis: kanizsai zárda. — 15 — 2 II. Török uralom. Jezsuiták. A kereszténység visszavívja Kanizsa várát. A ferencrend újra megtelepedik. Az ittmaradt törökök megtérítése. Szentély épités. Az elhagyott egyházat dsámiának használta a török, bár Ortelius két évvel később (1602-ben) kiadott könyvében, szintúgy az olaszok által Kanizsa ostromáról rajzolt egyik képen, még kereszt látható a templom tornyán. Ezután hosszú időig nem részesültek Kanizsának rabiga alatt görnyedt lakosai a vallás vigasz- — 16 — tatásaiban, kivéve az 1612-ik esztendőt, mikor a kanizsai basa hírét hallván a jezsuiták csodálatos gyógyításainak, magához hivatott két jezsuitát, kik csakugyan meggyógyítottak Kanizsán két beteg asszonyt. Ezért a törökök nagy engedékenységet tanúsítottak irántuk, főkép mikor megtudták, hogy a két jezsuita innen Pécsre menvén, ott meggyógyítottak egy agát, ki azt hitte, hogy eleven kigyó van gyomrában. („Igazán kigyó volt benne, — jelentették a jezsuiták generálisukhoz, — de ez a kigyó nem a posványból jött, hanem pokol szomszéd küldte.") Ennek tudható be, hogy a kanizsai „agabég" megengedte a pécsi jezsuita missiónak, vagy (ahogy a török hivta őket,) a „hosszuhaju 2* latin papoknak", mikép már az 1652. évet megelőzőleg rendes állomást létesíthessenek Kanizsán. A keresztény seregek sokszor ostrom alá vették Kanizsa bástyáit, hogy belőle kiűzzék a rettentő ellenséget. Mindjárt a török uralom második esztendejében 1601-ben, maga a római pápa VIII. Kelemen is küldött segítségül 13 ezer főnyi pápai csapatot a Kanizsát ostromló Ferdinánd főherczegnek, (ki később magyar király lőn,) de hiába. Nem volt földi erő, mely beve-hette volna Kanizsa várát. A török uraság alatti kilencven esztendőig számtalan ütközetet vivtak Kanizsa mellett a spanyol, olasz, franczia, bajor, stájer és horvát keresztesek. A számos — 18 — olvasót, melyet a jelenlegi berekben a régi vár környékén találnak, keresztesek seregek hagyták itt. Legnevezetesebb volt a kereszténység legnagyobb hőse Zrínyi Miklós (a költő) által vivott 1664. évi hadjárat. Hasztalan volt minden. Mással mint éhséggel nem lehetett visszavenni a várat. Végre 1690-ben hatvanezer főnyi keresztény csapat szállott Kanizsa alá. Batthiány Adám vezér a múltakon okulva szorosan elzárta minden közlekedéstől a várat, hogy semmiféle élelmet a török be nem vihetett. Csakhamar éhség ütött tanyát a várban s a gyökerekkel és fűvel táplálkozó őrség rakásra hul- — 19 — Kanizsa töröktőli visszavételének emlékére 1690-ben vert érem. lott. Már leolvadt 4000 emberből hatszáz főre az őrség, mikor megadta magát. Az éhséget adták a capitulatió okául a vár bevételének emlékére vert érmek egyikén is, melyen a kiéheztetett görhes szuka (nőstény kutya) átadja Kanizsa kulcsát Józsefnek, Lipót császár fiának. Az érem felirata: Fames docuit pararc Canissam, azaz: éhség tanította engedelmességre a szukát. (Ca-nissa = nőstény kutya, konyha latinsággal.) Az érem egyik felén a vár közepén látható legnagyobb épület a régi szent Péter egyház. Az irásba foglalt capitulatiót jóváhagyás végett Lipót császárhoz Bécsbe vitte a lovas hirnök, de még a jóváhagyás vissza sem — 21 — érkezett, már a keresztény seregben levő franciscanus szerzetesek behatoltak Kanizsa várába, (bár az ideiglenes pontok szerint ez nem volt megengedve,) hol a törököt téritgették keresztény hitre, és a törökkel házasságban élő keresztény asszonyokat igyekeztek eltántorítani a pogány frigytől. Sok török felvette a keresztsé-get. Sőt a császári jóváhagyás után, mikor Kanizsáról már kiköltöztek a törökök, az útról még visszafordultak és ittmaradtak körülbelül kétszázan.\' Ezek persze mind keresztényekké lőnek. A franciscanusok pedig állandóan ittmaradtak a vár bevétele után, mert Kanizsa vidékén sok teendőjük akadt. A török kitakarodása után a — 22 — szeméttel és piszokkal eltöltött várat Batthiány Ádám vezér igyekezett kitisztittatni, mig az elvadult népben a szerzetesek iparkodtak erkölcsi alapot teremteni. Török után német lön ur a kanizsai várban, s a tulajdonképerii magyar lakósok bizony még sok időig voltak ezután is a németnek barmai. A számtalan nemzetből hadseregbe gyűjtött s a vár bevétele után ittmaradott durva katonák egy része házhelyet nyervén Lipót császártól,1) házakat építettek maguknak, lassankint szelídebbekké lőnek, és észrevehető hogyan magyarosodnak száz év alatt. A XVIII. század végén már magyar a \') Városi levéltár. kanizsai nép nagyobb része. (Manapság pedig teljesen az.) Kanizsán és környékén visszamaradott törököket Balasházi Imre, Pap Ferenc, Hladky Ferencz, Len-chovich Endre és Töller Ferencz kanizsai jezsuiták lassankint megtérítették és megkeresztelték. A törökök kereszteléséről talált feljegyzések egy részét közlöm, minthogy ezekben adatokat találunk a kanizsai nevesebb emberekről. A pogányok keresztelése ünnepélyesen szokott történni, s keresztszülők a befolyásos, gazdag egyének voltak. A kanizsai várparancsnok Ga-■mersfeldi Jakab János 1690. ju-nius 29-én tartott születésnapi ünnepén egy török nőt (quaedam feomina turcica) kereszteltek Mária, Erzsébet névre az ünnep fényének emelésére, — kinek maga a commendáns lőn keresztapja, s kit Töller Ferencz első misszionárius tanított a keresztény hitre.1) Hocsae nevü kanizsai török 16 éves fiának keresztapja szintén az emiitett commendáns, keresztanyja pedig Mazal Pálnak a kanizsai magyar csapat vezérének felesége Benkovics Zsuzsanna.2) Egy török nőnek pedig, kit betegsége miatt lakásán kereszteltek meg, keresztapja Osterhuber Mátyás kanizsai polgár és kalmár,3) valamint ugyanezen civis keresztapja egy másik, 8 éves korában \') Kereszteltek anyakönyve 1690. junius 29. s) U. o. 1691. szept. 16. U. o. 1692. febr. 25. Katalin névre megkeresztelt török leánynak, — kinek keresztanyja Wimber Pál harmincados leánya, Krisztina.x) Egy hetvenéves törökasszonyt, a kanizsai egykori vámosnak feleségét, Karácsony ünnepén keresztelték meg a boldogságos szűz Mária menybemeneteléről nevezett magyar plébánia templomban. (In templo parochiae Ungaricae Bea-tae Mariae Virginis Assumptae.) Keresztszülők: Umsunst János és felesége nagyságos Nagy Borbála.2) A jezsuita páter e feljegyzésből nemcsak azt tudjuk meg, hogy Umsunst János felesége magasabb rangú volt férjénél, hanem azt is, hogy a törökök vámot szedtek \') Kereszteltek anyakönyve 1691. oct. 28. s) U. o. 1692. dec. .25. Kanizsán az utasoktól, s legfő-kép azt, hogy Kanizsán magyar plébánia volt, melyet nem jezsuiták (hanem talán a szerviták, kik Palinban is vitték a lelkészi teendőket,) administráltak. — Az ugyanakkor Simon Vilmos névre megkeresztelt 12 éves tö-rökfiunak keresztapja Kisl Vilmos kanizsai polgár és mészáros.1) Kanizsai Jakab nevü felnőtt töröknek keresztapja Sepjer János György kanizsai biró.2) Ez a Kanizsai Jakab 1698-ban feleségül vette egy töröknek hátrahagyott özvegyét, ki szintén felvette a keresztséget s ott Mária Anna nevet nyert.3) Kereszteltek anyakönyve 1691. oct. 28. 2) U. o-. 1694. jul. 25. :!) Házasságok anyakönyve 1698. ápril 13. — 27 — Másik török nő egyszerre keresztelkedett meg István és Mihály nevet nyert két fiával, s ugyanakkor Török vezetéknevet kapott.1) Ezektől származott a városunkban máig is élő számos Török nevű család, nevezetesen Török Ferenc jelenlegi város-hajdu családja. A térítés munkája nem történt erőszakoskodások nélkül, bizonyítja Hladky Ferenc jezsuitának az a feljegyzése, hogy Katalin Mária névre keresztelt egy, — Nándor-Fej érv árnál elfogott, — husz éves török leányt, kinek szülői Kanizsán laktak.2) Kereszteltek anyakönyve 1690. aug. 13-áról, mely napon még egy özvegy török nőt keresztelnek Eva névre. s) Kereszteltek anyakönyve 1693. nov. 15. — 28 — Talán kiűzött törökhitsorsosai-hoz akart menni szegény leány, mig kóborlása közben elfogták és Kanizsára visszahozták. Ezenkivül a környéken is működtek mindenfelé a szerzetesek, így Szalaváron egy hetvenéves törökötBánok - Szent-Györgyön tizenhároméves török leányt2) keresztelnek a kanizsai jezsuiták. A visszatelepedett ferencren-diek ténykedéséről hivatalos feljegyzést legrégebben csakis 1694. február 25-éről találtam,3) mikor páter Jácint ferenci szerzetes a várparancsnok kertészének Gers-tenberger Sebestyénnek újszülött leányát Ursula névre megkeresztelte. \') Kereszteltek anyakönyve 1691. dec. 30. -) U. o. 1694. ápril 27. \'■\') U. ott. — 29 — A keresztelési, házassági és halotti anyakönyveket 1736. évtől fogva vezetik a ferenci szerzetesek.1) A ferences barátok a vár melletti dombon nyertek tartózkodási helyet, ott hol a jezsuiták barmainak istállója állott. Bolthajtásos kis rezidentiát épitének maguknak, mely épület jelenleg is megvan a zárda udvarában, s melyet napjainkban istállóul használnak. Kilencven évi száműzetés után újra megtelepedtek tehát Kanizsán a franciscanusok, és mindjárt hozzáfogtak szentély építéséhez. E kis szentélyt, Schmoz Rafael \') A Veszprém egyház-megyei schematismus-ban az anyakönyvek vezetésének ideje gyanánt hibásan van kitüntetve az 1636. év. — 30 — quardiánsága idejében, a kanizsai jezsuita zárda főnöke Piscator (valószínűleg Halász név latinra fordítása,) Kristóf szentelte föl 1696. september 1-én.1) í^alis : kanizsai zárda. 31 3 III. Uj templom és zárda. A vár lerombolása. Toronyórák. Kripta. Harangok. Gyógyszertár. Könyvtár. Nemzetiségi viszálkodás. Már a kápolna fölszentelésének évében a szerzetesek adományt kaptak egy nagyobb uj templom építésére. T. i. gróf Berge György Kristóf, Herrendorf és Plachtan ura, a kanizsai vár commendánsa, 1696-ban nekik ajándékozott „az építendő zárda és templom helyéül" (mint a latin nyelvű adománylevél mondja,) egy sövénynyel bekerített területet, (körülbelül a mai cinterem helyét,) melyet az előző évben, vagyis 1695-ben a kamarai jószágkormányzótól vásárolt magának. Az adományozó kikötötte: 1) hogy az uj templom patrónusa szent József legyen, 2) hogy maga és felesége rokonait, — amennyiben ezt kívánják, — a templom alatt építendő kriptában temessék el.1) Ehhez még megkapták a szerzetesek a Berge György által ajándékozott fundus szomszédságában levő azon földterületet is a kincstártól (camera aulica,) mely a légrádi országút (jelenleg Ka-zinci utca) mentén volt, s melyen most a templom egy része és a zárda kertje fekszik.2) \') Berge György adománylevele 1696. évből. -) Liber rerum memorabilíum. Mozgalom indult meg ezek után egy szép nagy templom és zárda emeléséhez, melynek építését megkezdették 1702. évben, mikor a Rákóczy mozgalmak hírére Lipót császár leromboltatta1) Kanizsa várát, nehogy a kurucok kezébe kerüljön s hogy (a kuruc nóta szerint:) a daru-lábu, szarka-orru, görbe-hátu, nyomorult németségnek az árván maradt magyar tovább is jobbágya maradjon. A templom és zárda építéséhez számosan hozzájárultak, kiknek egy csekély részéről midőn lerázom a feledés porát, teszem ezt nemcsak azért, hogy a jótévők-ről megemlékezzem, hanem abból Egykorú feljegyzés Kanizsa város tanácsi jegyzőkönyvében. az okból is, mert ez a névsor magában foglalja Kanizsa akkori kiváló embereit és tisztviselőit, s a nevek után következtetve látjuk, mikép Kanizsa tehetős emberei mindnyájan németek voltak, s hogy Kanizsa katona város volt a legnagyobb mértékben. (A német könyvek némelyike egyenest Stájerországhoz számította Kanizsát.) Az adakozások sorát megnyitja Berge György gróf várcommen-dáns „illocator conventus Cani-siensis" (a kanizsai zárda alapitója,) ki adott 150 darab kész gerendát a lebontott várból, ezenfelül egy aranyozott ezüst kelyhet, egy casulát (misemondó ruhát,) és az orgonát. A várcommendáns felesége Lan- gen Johanna pedig gyűjtött ,,a különféle hivatalnokoktól." (Tekintetbe veendő az a körülmény, hogy a maihoz képest a pénznek körülbelül tízszeres értéke volt.) Langen János báró adománya 50 frt. Alin János báró adománya 25 frt. gróf Felel Ferenc őrnagy adománya 31 frt. Sacken ur adománya 12 frt. Rothberg György adománya 30 frt. Frischhauser főhadbiztos adománya 25 frt. Bénikén Kristóf hadbiztos adománya 30 frt, melyet per-selylyel szedett össze. Gressinger János kanizsai tüzér- — ÜG — kapitány csináltatta a toronygombján levő keresztet, és harangra adott 17 frtot. Dalkner Mihály városi tanácsos adott az ablakokra 100 db. üvegtányérat. Wimber Pál harmincados csináltatta a szentély alapját, és harangra adott 10 frtot. Eichenstorfi Pachner János hadbiztos adott harangra 15 frtot, templomra 30 frtot. Aszl Mihály ihárosi postamester adott 30 frtot és egy érc-monstfantiát vagyis áldoztató kelyhet. (Tehát már ilyen régtől fogva van Ihárosban posta.) Az országos kincstár képviseletében Knrc János budai ple- bános-helyettes adott 10 ezer téglát. Szalavármegye adott 61 igásnapszámot. Mejreni Theobald Endre kir. tanácsos adománya 12 frt. Báró Horke kapitány adománya 8 frt.1) Az épitéshez felhasználták a vár falaiból kiszedett kődarabokat és nagy mennyiségű téglát, mig a szükséges napszámot és fuvart Kanizsa lakói adták. A nagy templom és terjedelmes zárda lassan épült. Sok esztendő eltűnt már az idők végtelenségébe, mikor a zárda és templom elkészülvén (a toronynak csonkán hagyásával) az épitést — költség *) Liber rerum memorabilium. — ;<8 — hiányában — abbanhagyták és a templom homlokzatára emlékül ráhelyezhették a vár falában talált temérdek ágyúgolyók egyikét. A lerombolt várban talált (s valószínűleg valamelyik dsámia előtt állott) kőből faragott mosdóedényt pedig a templom belsejében — a chorus alatt, — elhelyezték szenteltviztartónak, melyen máig is olvasható a bevésett török nyelvű felírás: Amali illa jetii Musztafa, vagyis „Állította Musztafa, (Kanizsa utolsó basája) hogy Allah segítse!" A torony csonkán maradott egész 1816-ig, mely évben építését bevégezték . 7503 frt költséggel.1) \') Liber rcrum memorabiliurn. — S9 — A nagy órát pedig csak 1823. évben helyezték el a toronyban.\') Amint a templom homlokzatából következtetni lehet, valószínű, hogy két toronyra tervezték a templomot, de az idők mostoha-sága miatt a második torony építése elmaradott. A toronyórát a városi tanács készíttette. Ez iránt már két év előtt vagyis az 1821-ik esztendőben megalkudott Hicelberger Gábor Nagy-Kanizsán lakó, -— s az egész dunántuli kerületben híres, — órással (ki a mostani kórházi gondnoknak Hicelperger Lajosnak szépapja volt,) 250 frt váltócédu-lákbani árért oly kikötéssel, hogy mindent maga ád hozzá a mi \') Liber rerum morabilium. — 40 — A jelenlegi Szent József egyház és a zárda. csak kívántatik, és husz esztendeig jótáll érte.1) (A felső-templombeli toronyórának megcsinálását Hicelberger Ferenc, — Gábornak fia, -— vállalta el 1825-ben.2) A hatalmas zárdát (melynek falai másfél méter vastagságúak) 38 áldozár befogadására építették,3) de ez a szám néha felment a növendékekkel együtt hatvanra is. A templom alatt nagy kripta terjed szét, melybe két (márványnyal elzárt) nyilás vezet a templom hajójából. A chorus alatt is van kripta, melyhez egyedül a templomból \') Nagy-Kanizsa város tanácsának jegyzőkönyve. •) A Városi tanács jegyzőkönyve. 3) Liber reriim memorabilium. — 42 — vezet lejárat, mig a templom-hajó alattinak a napkeleti oldalon kívülről is van ajtaja, melyet Mindenszentek délutánján a közönség előtt felnyitnak. Ez utóbbi zeg-zugos folyosóiban a talajon két rakásban szabadon állanak a régebben elhaltak csontjai, kiket a későbbi halottak kiszorítottak fülkéjükből. Két hölgy is e komor helyen piheni örök álmait: Hoer (recte Hoyen) Magdolna 1816, ki Inkey Boldizsár negyedik felesége volt, és kis-zennyei Zennyei (recte Sennyey) Josefa Mária bárónő 1817. A világiak közül ide temetkeztek : Inkey Károly volt somogyi alispán 1809, — Lovak Ferdinánd kanizsai gyógyszerész. (Lovák Ede nyugalmazott albiró nagyatyja.) E kriptában temették a kiváló embereket, s a régi időkben a legnagyobb kitüntetésszámba ment a barátok kriptájába való temetés, mig egészségi okokból el nem tiltották. Manapság csak a királyok temetkezhetnek ilyen helyekre, mert a be nem balzsamozott közönséges halottak pestist okoznának. A vidék tekintélyes emberei közül a kanizsai zárda kriptájába temetkeztek a hatalmas Inkey család tagjai, mint ez kitűnik Inkey Gáspár generálisnak 1776. évi bu-csuzójából: „Szent Ferenc szerzetebéli érdemes Lelki Atyák ! kiknek itt Magyar Kanisa városában, hiv gondviselés alatt lévő, Isten templomában vövék eltemettetéseknek végső nyugodal- — 4-! — mát kedves Eleim, és minden Verségem, nálatok veszem én is nyugodalmamat. Haec requies mea in Saeculum saeculi. (Ez az én nyugodalmam időknek idejéig.)" A templom alatt levő kriptában van eltemetve 77 áldozár, 5 cle-ricus, 29 laicus (gyógyszerész, varga, szabó, kertész, orgonaké-szitő, asztalos és szakács,) \'s ezenkívül a kiváló világiak, és a zárda jótevői. Az utolsó halottat Nemes Barnabás pátert 1876. január 23-án temették a kriptába. A katholikus közös temetőbe pedig az első szerzeteshalottat — Harmat Hilarius atyát— 1880. évben földelték el. A szent József-egyház (feren-ciek temploma,) tornyában négy ha- rang van. A legkisebb — a lélekharang — hozzáférhetlen magasságban levén, felírását elolvasni nem tudtuk. A következőt, mely most megrepedve van, 1720. évben, fertály ost 1731-ben, a nagy harangot 1767-ben öntötték, és pedig mind a hármat Grécben. A nagy harang körirata: Mich gegossen Marti-nus Feltl in Graz A« 1767. Zu Gottes Ehr. A tárgy rokonságánál fogva ehelyütt megemlitem, hogy a szent János egyház (az úgynevezett felsőtemplom) tornyában szintén négy harang áll. Mig a szent János templom tornya 1825-ben el nem készült, addig a harangok Barcs György mostani háza helyén haranglábon álltak. Ezek ketteje, — a nagy harang és — 46 — a fertályos, — melyeket 1756. és 1761-ben szintén Feltl Márton öntött Grécben, — megrepedvén, helyettük a városi tanács 1894. évben Seltenhofer fiai cégnél Sopronban ujakat öntetett. (A szent György vitézre keresztelt mostani nagy harang — melynek súlya 620 kilogramm, — ezredik darab munkája a Seltenhofer cégnek.) A zárda északfelé néző részének földszintje (hol most a halottas kamra van) gyógyszertár volt majdnem századunk derekáig, s a szerzetesek azon idők szokása szerint a szegényeknek ingyen szolgáltattak gyógyszereket. A gyógyszertárhoz külön bejárat vezetett (talán, hogy éjnek idején ne zavarják a szerzeteseket az orvosságot vivők,) s az f^alis : kanizsai zárda. — 47 — 4 odavezető ajtónak helye máig is látható a kőfalkerités végén, jobbra a zárda ajtajától. A gyógyszerek nagy része cserépkorsókban állott, s néhány darab ilyen kis korsó megvan Grün-huth Alfréd gyűjteményében. A zárda egyik — keletfelé néző, — termében van a könyvtár, mely a mult évben készített uj szekrényekben van elhelyezve és 4590 kötetből áll. Majdnem minttheologiai munka, köztük 317 magyarnyelvű. A könyvek között egyetlenegy incunabulum (XV. századbeli nyomtatvány) van: az Aurea leganda Sanctoruiu (Argentine 1490.) Valamelyik szerzetes körülbelül — 48 — másfélszáz év előtt ezt a fejtörő játékot jegyezte fel (— kanizsai szólásmód szerint: igen ráért,) az egyik könyvtáblájára: s A T 0 R A R E P 0 T E N E T 0 P E R A R 0 T A S Olvashatjuk ezt balról jobbra vagy fordítva, akár pedig fölülről lefelé vagy alulról fölfelé: mindig ugyanazon misztikus szavakat kapjuk. Az egyik könyvnek, (Ungaricae sanctitatislndicia. Tyrnaviae 1737.) lapjaira tintával megjegyzések Írattak, és ezek szomorúan bizonyítják, hogy évszázadunkban bevit- — 49 — 4* ték a nemzetiségi gyűlölködést a zárdákba is. E könyv ugyanis magában foglalja ötvenöt magyar szentnek vagy boldoggá avatottnak rövid történetét, s valami túlzó horvát barát összefirkálta a könyvet oly módon, hogy ahol például Szerémmegye van kitüntetve a szentnek származási helye gyanánt, ezt tintával keresztülhúzta és helyette odajegyezte : „horvát." Sőt a könyv végére ezt irta: auctor multa mentiri novisti! (Szerző bizony sokat hazudtál!) A páterke ilyen brutális, de könnyű módon csinált egy csomó horvát szentet. A horvát páter cselekedetét ellensúlyozták 1848-ban a szerzetesnövendékek, (ekkor Kanizsán — 50 — volt a noviciatus,) kik a zárda ablakaiból kötélen eregették el egymást és igy szöktek a magyar honvédek közé. — 51 — IV. Alapítványok. Oltárok, szobrok, kápolnák építése. A szégyenoszlop. Uj temető. Házfőnökök névsora. Törekvések a plébánia betöltése iránt. A rend megszigorítása és pusztulása. Idők folyamán természetesen számos ajándékozás történt a szerzetesek javára. A sok közül megemlítek kettőt: 1. Azt a földet, mely egykor a jezsuitáké volt, 1739. május 10-én a ferenci szerzeteseknek adta Be-senyei László Szalamegye alispánja azzal a föltétellel, hogy addig birtokukban marad, amig — 52 — a kanizsai plébániát adminrst-rálják.1) 2. Az 1760. évben elhalt Németh János urodalmi jószágkormányzó és felesége iMkatos Mária pedig a templomnak hagyták házukat, szőlőbirtokukat és összes ingóságaikat.2) A hivők adakozásaiból Kanizsán és vidékén oltárokat, szobrokat, kápolnákat és egyházakat építenek. Chinorányi Lipót kanizsai postamester és neje Szomolányi Erzsébet, ugy Nitray Erzse és „néhánytársulatitagok" pénzén3) állíttatott a szent József templomban 1749-ben a szent Ferenc oltára,- \') Liber rerum memorabilium. 4) U. ott. :1) Szomolányi Antal feljegyzése. — 53 — ragyogó színekkel remekül megfestett oltárképpel. Majd egy ismeretlen (anonimus) jótevő szent-háromság szobrot csináltat Grécben 1758-ban (ez az ismeretlen vala Inkey Boldizsár,) és azt felajánlja Nagy-Ka-nizsa város díszére, a piac közepén levő szégyenoszlop (columna infamis) helyére.1) A szégyenoszlopot csakugyan elvitték régi helyéről a piacról és a Deák-téren, Keller Ignácz mostani czipő-tizletével szemközt állították fel újra. Innen pedig 1840. év táján bontották szét ezt a középkori büntetési eszközt, .s kődarabjai sokáig otthevertek a város \') Bakónaki Timót kanizsai quardián levele 1758. évben gróf Batthiány Lajos palatínushoz, mint földesúrhoz és patronushoz, a szobor felállításának megengedése iránt. — 54 — pajtájában, a mostani közkórház helyén. A piactéren, a szégyenoszlop helyére, 1773. évben állították fel a szentháromság szobrot, honnan 1868-ban áthozták jelenlegi helyére a kath. főgymnasium eló\'tti térre. Eközben a ferenciek templomának napkeleti részén fekvő négy oldalkápolnában a hivők adományaiból egy-egy oltárt állítanak. Az oldalkápolnák elsőjében (a szent Antal oltáron) a ferenciek védőszentjének Szent-László királynak szobra áll, csatabárddal kezében. Lasnakban a régi kalvária vagy háromkereszt helyén, (antea Cal-variae vulgo ad tres Cruces), közvetlen Kanizsa mellett építteti 1768-ban Inkey Boldizsár szalai alispán1) a most is meglevő rézzel fedett gyönyörű kápolnát, mely egyúttal temetkezési helyéül szolgált az Inkeyek Palinban lakó ágának. A városi temetőben is építenek 1762-ben egy kápolnát a kanizsaiak.2) Mikor pedig a régi temetőt nem sokára megszüntették az igy támadt nagy térségen 1825-ben,1\') egy uj nagyobb templomot emelnek a hivők : a szent János egyházat, melyet napjainkban ismét újraépíteni szándékoznak. „In fi ne Tizenhárom város" (vagyis a Tizenhárom-város végén) \') S/omolányi Antal feljegyzése. , -) Városi levéltár. \') Tanácsi jegyzőkönyv. — 56 — A jelenlegi Szent János egyház. kijelölt uj temetőbe, az első halottat Francsics Jánost 1770. február 20-án szentelte be páter Zsigmond, és búcsúztatta el Fekete Ádám mester.1) De még temetkeztek a régi temetőbe is, mig azt 1784.-ben a tanács be nem tiltotta.2) Az uj (vagyis a jelenlegi) temetőnek legrégibb síremléke az 1779. augustus 15-én elhalt Ter-Mer Vencel kőkeresztje, ki nem valami közönséges szappanos-mester, hanem (mint sírkövére felíratta) „királyszappanfőző" volt. E sírkő háttal áll a temető fő-utja mellett, vagyis felirása az ellenkező oldal felé néz, s emiatt 1) A halotti anyakönyv táblájára vezgtett feljegyzés. \'-\') Városi levéltár. a népmonda azt tartja, hogy a kőkereszt minden hét esztendőben elfordul. A városi róm. kath kórház mellé (a mostani kaszinó helyén) 1769. martius 25-én megkezdik építését a polgárok adományaiból a szent Márton egyházának, melyet 1771. évi ápril 21-én nagy ünnepélylyel megáldanak.1) E templomban három oltár állott: a főoltár szent Márton képével, és két oldal-oltár keresztelő János és Ambrus képeivel. A régi kórháznak és a szent Márton templomnak lerombolása után átvitték az uj kórháznál 1884. évben épitett kis kápolnába a szent Márton oltárképet, s most e kis kápolnát \') Szomolányi Antal feljegyzése. — 59 — hivják szent Márton egyháznak. Az uj kórház-kápolna harangját pedig Máninger József kanizsai esztergályos mester ajándékozta. A kórházi uj kápolnában szintén ferenciek teljesitik a misézést. A ferenciek kanizsai convent-jében 1690-től vagyis a török kiűzésétől fogva következők voltak qitardiánok: 1690-től 1696-ig Schmoz Rafael. 1696 11 1702,, ismeretlen. 1702 „ 1714,, Andrási Miklós. 1714 „ 1737 „ Glas Romuald. 1737 11 1742 „ Antal Antal. 1742 11 1748,, Molnár Antal. 1748 11 1750 „ Kancsal Adorján. 1750 11 1758,, Péntek Cirjék. 1758 11 1760 „ Bakónaky Timót. 1760 11 1765,, Mészáros Jeromos. 1765 11 1768 „ Antal Antal. 1768 11 1771 „ Szomolányi Antal — 60 — 1771-től 1776-ig Mahomfay Menyhért. 1776 „ 1777 „ Herczer Ince. 1777 „ 1778 „ Csébi Apollinár. 1778 „ 1780 „ Herznay Berárd. 1780 „ 1790,, Zsidics Ágoston. 1790 „ 1798,, Nagy Nepomuk. 1798 „ 1800 „ Nóvák Guido. 1800 „ 1802 „ Kelemen Rajmund. 1802 „ 1803,, Imrey György. 1803 „ 1809 „ Herczer Ince. 1809 „ 1811 „ Horváth Maxim us. 1811 „ 1813 „ Adelhoch Ágoston 1813 „ 1814,, Háry Vidor. 1814 „ 1815 „ Horváth Domokos. 1815 1827 „ Háry Vidor. 1827 „ 1842 „ Gáspár Pacificus. 1842 „ 1845 „ Pillinger Béla. 1845 „ 1849 „ Kovács Jnce. 1849 „ 1851 „ Komesz Guido. 1851 „ 1853 „ Matkovics Landulf. 1853 „ 1860 „ Nagy Chrizoiog. 1860 „ 1861 „ Alacson Gaudencz. 1861 „ 1869 „ Lamina Vendel. 1869 „ 1875.,, Letlinger Kelemen. — 01 — 1875-től 1878-ig Gregorics Gergely. 1878 „ 1887,, Letlinger KeJemen 1887 „ 1890,, Vajda János. 1890 1896,, Nith Norbert. 1896 „ máig Weber Vince1) A ferenciek közt 1690. év óta a következő öt provinciális volt kanizsai születésü: Horjáts Apollinár 1783.—1791. Komesz Guido 1839. —1842. Matkovics Landulf 1863.—1866. Szömörics Simon 1869.—1872. Eger Zsigmond 1884.—1887. A kanizsai ferencrendi szerzetesek három plébániát administ-rálnak, u. m. a homokkomáromit, kanizsait és somogy-szent-miklósit. A kanizsai és homok-komáromi (valamint a felső-őrsi,) plébániák \') Szabó István összeállítása. — 62 — mostani kegyura, mint azt a veszprémi egyházmegye hivatalos sche-matismusa kimutatja, Batthiány-Strattman Ödön herceg; a so-mogy-szent-miklósi plébánia pat-ronája pedig Batthiány Ilona grófnő (a forradalom után az osztrák által kivégzett gróf Batthiány Lajos leányáé.) A kanizsai plébánia fentartásá-hoz a patrónus semmivel sem járult, sőt a homokkomáromit is szűkön dotálta, mint ez kitűnik a kanizsai quardián abbeli panaszából, hogy a platinus ő excellentiája (Batthiány Lajos gróf,) semmitsem ád a homokkomáromi káplán tartásához.1) \') Bakónaki Timót quardián 1758. évi nov. ő-iki levele Both Jakab homok-komáromi admi-nistratorhoz. f^alis: kanizsai zárja. - 63 — A város lakosságának növekedésével a tehetősebb polgárok hangoztatni kezdték, hogy ilyen nagy városban mint Kanizsa, ne fapapucsos barátok administrál-ják a plébániát, hanem világi papok (petrinusok,) kezeire adassék, kik a várost törekvéseiben támogatják és a műveltebb egyének között is hangadó tényezők lehetnek. Ranolder János püspök ez óhajtásnak engedett, mikor 1863. ju-lius 7-én felajánlotta1) a mura-kereszturi apátság jövedelmét a a kanizsai plébános javadalmazására. Azonban a kanizsai nép nem fogadta el a főpap ajánlatát mert a ferencieket, -— kik (az \') Tanácsi jegyzőkönyv. — 64 — 1855. évi) cholera alkalmával önfeláldozóan viselték magukat,1) — nem akarták megfosztani a plébánia jövödelmeitől. Később (1887. évben) maga a város képviselőtestülete kérte meg2) a plébánia patronusát, Batthiány-Strattman Ödön herceget, hogy engedje meg a felső-őrsi prépostságnak Kanizsára helyezését. De a patrónus az áthelyezéssel járó költségek miatt a kérelmet nem teljesítette. Ez idő alatt pedig a ferenci szerzetesek igyekeztek alkalmazkodni a polgárok óhajtásaihoz. Finomabban öltözködtek, a fapapucs viselését elhagyták, s nemcsak a köznéppel, hanem az \') Tanácsi jegyzőkönyv. 2) Közgyűlési jegyzőkönyv. — 65 — 5* intelligens osztálylyal is szívélyes jó viszonyt tartottak fen, s ezért a társadalom minden rétegében általános tisztelet és szeretet környezte őket. A zárdában mindenütt rend és tisztaság kezdett uralkodni. A hivek adományaiból a szerzetesek újra zsindelyeztették (1872-ben) a templomot, belsejét pompásan megfestették, (1892.), az ormótlan régi orgona helyett 1873-ban ujat csináltattak, (az orgona árának fedezhetése végett eladták a zárda finom ó-bor készletét), a zárda széles folyosóit kirakatták kőkockákkal, a folyosó-ajtók fölé a léghuzam meggátlása végett nemzeti szinü üvegablakokat tétettek, a klastromot keritő kőfalat magasabbra építették (1892), — 66 — a cinterem talaját szép egyenletesre feltöltették (1895.) és akácfával beültették. Szóval olyan gyönyörű virágzásnak indult a kanizsai zárda, minő sohasem volt. A jámbor szerzetesek megnyugodva gondollak rá, hogy milyen békességben fogják itt leélni öregségüket. Egyszerre tavai rendelet érkezik Rómából, mely szigoruabb életmódra akarja kényszeríteni a ferencieket. Kötelező kolduláson, a légridegébben értelmezett szegénységen és egyéb változtatáson kivül, felcserélniük kell fekete posztócsuhájukat szőrcsuhával melyet még alvásközben sem szabad levetniök, párnát nem használhatnak, inget nem viselhetnek, — 67 — fasaruban kell járniok és hajukat borotválniok. Mindezeken felül megtiltották növendékek fölvételét, s ezzel az önérzetes szerzetet kihalásra Ítélték. A szerzet megszigorítására célzó törekvések nem voltak ujak, amennyiben (attól eltekintve, hogy félezer év óta küzdenek az ob-sevvánsok, kik a teljes szigort pártolják, a conventuálisokkal, kik enyhébb szabályok szerint élnek,) Rómában tiz év óta igyekeznek a ferenciek összes tagjait szigorú életmódra kötelezni. Magyarországban azonban nem hitte senki, hogy a ferenceseknek több pápától megerősített rendi alkotmánya ellenére a szigorítást véghez vihessék. Még pedig annál kevésbé, mert a választott — 68 — generális és kormánytanács semmi szín alatt (még némi engedmények árán sem,) volt hajlandó elfogadni a Róma által dictált reformot. Végre megunták a dolgot Rómában és (1897. őszén) egyszerűen elcsapták Pármai Alajos rendfőnököt és az egész (12 tagból álló) kormánytanácsot. Azután rendeletileg (az alapszabályok, igazság és méltányosság teljes mellőzésével) kinevezték generálisnak a thűringiai szent Erzsébetről cimzett szerzetesrend eddigi provinciálisát Lauer Alajost, ki magára vállalta Róma akaratának foganatosítását. Sajnos, hogy a magyar szerzetesek közt is akadtak, kik segítenek neki. Ez a középkorba való rendel- — 69 — kezés óriási visszatetszést szült Magyarországon, hol még a közönséges néposztály is megkívánja lelkészeitől a magasabb műveltséget és a tiszta öltözködést. Hát még maguknál a szegény barátoknál mily rettenetes elkeseredést okozott a pápai rendelet! A rendtagok a tulszigoru s művelt korszakba nem illő életszabályokat vonakodván elfogadni, tömegesen elhagyták a rendet. A kanizsai zárdából azonnal kiléptek és petrinusokká lőnek: Horváth István Honor, Varga Ferencz Péter és Takács Mihály Melchior. A kilépések következtében néhány helyen a társházakat teljesen kiüriteniök, sőt a lelkészke-dés terén eddig elfogfalt állomá- — 70 — saikat is elhagyniok kellett a ferencieknek. Nith Norbert provinciális 1898. september 17-én bejelenti báró Hornig Károly veszprémi püspöknek és Nagy-Kanizsa város tanácsának, hogy a kanizsai plébánia vezetésétől visszalépni kénytelenek. „A fájdalom metsző érzete nyilalja át szivemet, midőn ezt teszem", — irja a provinciális, — „hisz a nagy-kanizsai positió volt provinciám gyöngye és ékessége!"1) A kanizsai quardiánt Weber János Vincét felveszi petrinusnak a veszprémi püspök, magát pedig a magas képzettségű kedves modorú, kiváló prédikátort, a rend provinciálisát, Nith Norbertet, \') Városi levéltár. — 71 — (addig is mig egyéniségéhez méltó helyet kaphat,) Kanizsa város megválasztja kórházi lelkésznek. A provinciális és quardián azonban néhány rendtaggal együtt elhatározzák, hogy még egy évig itt maradnak, nehogy zavar álljon be a kanizsai plébánia vezetésében. Most a provinciális viszi a quardián tisztjét, mig a házfőnök kápláni teendőket teljesít, mert kevesen vannak s máskép nem képesek a plébániai tennivalókat elvégezni. Napjainkban elpusztulás utján állanak fekete reverendás barátaink, kik négyszáz éven keresztül jótékonyan folytak be városunk történetébe. Őszintén óhajt- — 72 — juk, hogy szomorú jelenükre szép jövendő következzék! Ezekután pedig e kicsi tanulmányt befejezzük a provinciális gyönyörűen megirt lemondó levelének1) utolsó szavaival: „Különben legyen meg Isten akarata!" \') Városi levéltár. — 73 — TARTALOM: A régi templom ......10 Döghalál.........11 Páter Ágostont fölakasztják . . 12 A török kiűzi a szerzeteseket . . 15 Török uralom . ......16 Jezsuiták.........17 A kereszténység visszavívja Kanizsa várát........21 A ferencrend újra megtelepedik . 22 Az ittmaradt törökök megtérítése . 24 Szentély épités.......30 Uj templom és zárda.....33 A vár lerombolása......34 Toronyórák........40 Kripta..........43 Harangok ........46 Gyógyszertár.......47 — 74 — Könyvtár.........48 Nemzetiségi viszálkodás .... 50 Alapítványok .......52 A szégyenoszlop......54 Oltárok, szobrok, kápolnák épitése 55 Uj temető........58 Házfőnökök névsora.....60 Törekvések a plébánia betöltése iránt 64 A rend megszigorítása és pusztulása .........67 — 75 — SAJTÓHIBÁK: Lapszám sor 11 8 19 3 21 10 51 2 ápolásában keresztesek parare eregették el kijavítva, orvoslásában keresztes parere eregették le. S — 76 — |
