Zalai Közlöny 1882 053-061sz július.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	23.59 MB
Keltezés:	2023-04-25 13:25:23

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	443
Megtekintések száma:	658
Leírás:	Rövid leírás \| Teljes leírás (694.46 KB) Zalai Közlöny 1882. 053-061. szám július Zalai Közlöny Nagy-Kanizsaváros helyhatóságának, „nagy-kanizsai önk. tűzoltó-egylet”, a „nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank”, „nagy-kanizsai takarékpénztár”, a „zalamegyei általános tanítótestület”, a „nagy-kanizsai kisded-nevelő egyesület”, a „nagy-kanizsai tiszti önsegélyező szövetkezet”, a „soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmánya" s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. 21. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: nagy-kámzsa «882. július 2-án. Elíftzvtévi ár : efétz érre ...... félévre ....... negyed évre Egy saam 10 kr. 8 frt * . 2 . HIROETESEK 8 hasábos petitsorban 7, másodszor 6 s minden további sorért > kr. nyilttékben »őrönként 10 krért vétetnek tei Kincstári illeték minden egyes tésért 80 kr. fizetendő. , Huszonegyedik évfolyam, A iap szellemi rénét illető kteleaé-nyek i szerkesztőhöz, anyagi részét illető közlemények pedig a kiadóhoz bérmentve intézendők : NAGY- K AN I Z 8 A Wlassleshiz. Bérmentetlen levelek csak ismert munkatársaktól fogadtatnak el. Kéziratok vissza nem küldetnek. Nígy-KanizsaYáros helyhatóságának, , nagy-kanizsai őnk. tűzoltó-egylet«, a „nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank, ,nagy-kanizsai takarékpénztár'', a „zalamegyei általános tanítótestület* a'',nagy-kar»izsai kisded-neveló egyesület0, a nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet, a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai k&lválasztmánya" s több megyei és város egyesület hivatalos értesitóje. Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Előfizetési felhívás. A július elsején kezdődő nj évnegyeddel tisztelettel felhivjpk a közönséget lapunk pártolására 1 Az eddig követett irány elég garantiát nyújt arra, hogy t. előfizetőink igényeinek jövőben is megfelelni igye-kezendQnk. Előfizetési ár: -Félévre (julius -deczemberig) 4 frt. Negyedévre (jal.—szeptemberig) 2 „ Az előfizetési pénzeket lapunk kiadóhivatalába (Wiassics-ház) kérjük küldeni. N.-Kanizsán, 1882. jun. 21. A kiadóhivatal. Néhány szó a tisza-oszlári dolgokhoz. Az izgatottság, a mi a tisza-eszlári Solymosi Eszter talányszerü eltűnése miatt a kedélyeket már-már hullámzásba hozta, a sajtó által élesztetik inkább, nemhogy az ebból következtető valóság rendes értékére szállíttatnék le. Megmagyarázható a sajtó eljárása, mely felkapni szokott koronként egyes eseményt s tárgyalja, variálja azt végtelenül, mert ez által a közönségnek az ujdouságok iránti mohó vágyát kielégíti, a lapokat tartalmasakká, keresettekké tevén, — természetes, hogy az olvasás iránt érdekeltséget költ. A mi a jelesebb lapok vezér-czikkeit illeti, ezek eléggé higadtan érintik ugyan magát az eszlári eseményt s tartózkodtak elég józanul komoly szóhoz nyúlni, de az ujdon sági rovatok annál terjedelmesebben hozzák a combinatiokat, miket az újdondászok magok azért, hogy minél érdékesebb legyen közleményük, — a bárhol, bárkitől hallott mendemondával illusztrálják és bővitik. Az ügyben bírálatot adni még most időelótti. De a lapoknak épen ezen indokból áll komoly feladatukban az, hogy a dolgot ne engedjék elmérgesiteni addig, míg tények nem bizonyitnak a szereplő személyek ellen, sőt erélyes hangon kell hirdet-niök s felvilágosító czikkeket kőzöl-niök a néppel, hogy lássa, hallja1 és tudja ez is, miszerint lappang ugyan a tisza-eszlári eseményben egy bűntény s ki által lett az végrehajtva, végül minő indok szolgált ezen bűntény elkövetésére. Hogy mily bűntény forog itt, azt senki sem tudja. Az eddig tapasztaltak után gyilkosságról beszél a közvélemény. A cselekvő személyeket is oly körülmény szolgáltatta kézhez, mely magában véve természet ellenes levén, — t. i. a gyermeknek vallomása, saját édes apja ellen, — mondom ezen természet, ellenes bizonyíték a jogi tekintélyek előtt semmi értékkel sem bír, az csupán és egye • dül a gyanúra reducáiható. Az indok, mely miatt a bűntény elkövetve lett, a közvélemény által ugyan el van fogadva, ámde a közvélemény ritkán szokta megtalálni az igaz utat s kútforrása soha sem bizonyos. Más szavakkal ez annyit jelent, hogy a levegőben beszélnek, de értékkel nem bírnak. Ezen három pont az, a mi a szellőztetést megérdemli, ezt fogom én megkísérlem és fejtegetni és hogy miként Ítélek ezen rejtélyes ügy eme leglényegesebb pontjai fölött, azt az eddigi tapasztalataim nyomán fogom megtenni s rámutatok arra, vájjon ellehet-e fogadni azon bűntény elkövetésének indokául azt, a mit a közvélemény általánossá tett, avagy tartózkodni kell a közvélemény által kijelölt indok elfogadásától. Ezen három pont lesz tehát czikkemnek legfontosabb része, e kö- rül forog helyes vagy helytelen következtetésem is, de bármiként fogom is megoldani feladatomat s bármi legyen is az eredmények végeredménye, azért a sajtónak egy bizonyos és nemes czélt keli követni s mielőtt feladatom tárgyalásához fognék, a sajtóról kivánok szóba ereszkedni. A sajtó nemcsak a közvélemény közlönye s hirdetője, de olvasó közönségének apostola is. Apostola a sajtó olvasó közönségének, mert kötelességében áll az igazat hiven tenni közzé s r.em szabad az érzelmeket ok nélkül felzaklatni, nem szabad a józan meggyőződést elnémítani, nem szabad a kedélyeket oktalanul felizgatni A lapok munkatársai rendszerint a tudomány .embereinek soraiból kelnek ki, a kik időt s fáradtságot vesznek maguknak arra, hogy közügyekkel foglalkozzanak s dolgoznak azért, hogy ismereteik közlése által hasznára legyenek az olvasó közönségnek, előmozdítói a közérdeknek. A lapok tehát azon feladattal bírnak, hogy közleményeikben gyorsan, hiven adják elő az igazságot, sújtsák a bünt, elismerést nyilvánítsanak az érdemnek, megakadályozói legyenek az igazságtalanságnak. A tisza-e«zlári esemény egyike azon nevezetesebbeknek, a melyeknél a lapok hivatva vannak szentül betölteni nemes hivatásukat. Az izgatottság miatta nagy a közönségben, pedig korán, mert az ügy eddig nem egyéb, mint egy közönséges bűntény, mely hivatalos kiderítés után fog kellő mérvben megjelöltetni s vagy fentartja magát, vagy kellő értékére fog leszállani. De addig, mig ez megtörténni nem fog, a józan közönség Ítéletet nem mondhat s átalán véve tartózkodni kell mindazon félreértéseknek terjesztésétől, melyek hazánkban a különféle ajkú s vallású népeket egymásnak ellenségeivé tehetnék; külö- nösen kell tartózkodni attól, a mit oly sokan óhajtannak, vagyis elitélni a zsidó nemzetiséget, azért, mert talán közülök egy ember vétkezett. Sót még azt sem tudjuk, zsidó volt-e az, ki a bűntényt elkövette? Kell tehát, hogy azon százados egyetértés, mely ezelótt alig néhány évtizeddel ülte meg köztünk a zsidó emancípatio által diadalünnepét, — közöttünk örökre feumaradjon; kell hogy annak fentartása czéljából ugy a zsidó közönség, valamint a keresztények is telje; erélylyel küzdjenek 8 ha kell és pedig kell, hogy a legnagyobb áldozatot hozzák meg. Mi legyen tehát a keresztényeknek ugy mint a zsidóknak is feladata ? Megmondom röviden. A feladat abban áll: az igazságot kipuhatolni ,s ehhez egyik felekezet ugy, mint a másik is teljes erővel, igazán és őszintén járuljon. Ha a bűnös meg fog találtatni, a miról a már folyamatban levő szigorú vizsgálat kezességet nyújt, sújtsa azt a törvény teljes szigorával, a bűnös megbüntetése helyreállítja az egyensúlyt a megsértett jog és követelmény között, helyre fogja állítani az egyetértést a két nemzetiség között is. De sem a zsidóknak nem leend szabad — ha valóban zsidó talál lenni a bűnös — enyhe büntetés után vágyni, sem a kereszté nyeltnek nem szabad az esetben az egy ember bűnéért az egészet érette megbüntetni. Szem előtt kell tartani a józan ész és higgadt gondolkodás követelményeit; behatóan kell az eszmét tárgyalni s az Ítésznek egyszersmind bírónak is kell lennie s igy ezen helyzetben az ítésznek ugy, mint bírónak fel kell tenni a kővetkező kérdéseket: 1. Igaz-e. hogy a zsidó vallás kívánja, vagy csak meg is engedi-e azt, hogy e vallást követők valamely élő állat vérét, annál inkább embervért, vagy speciálisabb értelemben: keresztényvért használjanak vallási czéljaira? 2. Fel lehet tenni, hogy vallási követelmény nélkül valamely zsidó mégis állati vért használjon vallási czéljaikra ? 3. Tekintve, hogy a zsidók által elfoglalt társadalmi helyzet eléggé kiterjedt; tekintve, hogy közülök már sokan keresztényekké lettek s a magyar nemzet iránt — kik keresztények — rokonszenvüknek adják folyton ujabb jeleit a névmagyarosítás és elmagyarosodás által is; tekintve, hogy ezen két nemzet tagjai s családjai immár számos házasság által legközelebbi vérségi összeköttetésben állanak, — íellehet-e tenni, hogy a zsidók mégis a keresztények vérét ok nélkül kívánják? 4. Tudva s felismerve a helyzetet, melyben a zsidók Magyarországon a keresztény népek között élnek, a hol elvesztett hazájuk helyett a földkerekségén legboldogabbak; — fellehet-e tenni, hogy ily körülmények között önmagukat óhajtanák megsemmisíteni s a számosabb népfajoknak irtó háborúját kívánnák önmaguk ellen kitörni s azt ó maguk mintegy erőszakolnák ? , á. Ismerve a zsidó nép azon természetét, hogy az békés jellemű, a csendet szereti, a kereskedelem, mely éltető eleme, csakis a béke és rend idejében virágzik, fellehet-e tenni, hogy üzletüket megsemmisítő zavarokat maguk idézzenek elő ? Én mindezen kérdésekre nemmel felelek. A józan logica, a helyes felfogás mellettem szavaz. A higgadt biró és ítész ezen ügyben fentebbi kérdéseket okvetlenül felteszi, mielőtt a dologhoz hozzá fog szólani. TARCZA. Az igazi szerelem. — Eredeti elbeszélés. — Jelige: .Sokkal könnyebb «zerolmess<S lenni mint attól megválni." (Foiyatásés vége.) Lány, gondold meg magadat jobban, térj eszedre, mert ha apidnak szőlők azt elhiheted, hamar ki fogja mérni a ház helyet. Nem bánom én, szólt töredezett hangon a szegény Mari«, ha rögtön kell ia örök bnc«ut vennem, ha a halál karjába kell is vetnem magamat, kívüle mást nem tudnék szeretni, — soha... de soha... — Oda fent az iBten jol tudhatja, hogy senkire se haragszom, de szeretni csak öt tudtam, kívüle mást soha-j ót elrabolták tőlem, — b engem magamra hagytak csak tengek, sjnlödöm a fájdalom tengerében. Oh jó istenem. —jMég a börtön is édesebb volna vele, mint igy az egész világ. S mit használ, ha mindenem van, mit szám kiván, ha lelkemben nyugalom nincé, ha lelkem, olyan, mint egy terhes felhő, melyet a szélvész, a fájdalom szele össze-vissza táp. , Csak lassabban édes lányom, — nyomd el azt a szenvedélyt, mely annyira erót vett rajtad, hisz nem szükség oly nagyon megindulni. Majd meglátod édes lányom utóbb mily könnyen elfelejted, hiBz semmi sem tart örökké. A vén binya felől most már senki mű kételkedik, hogy sem botzorkány, hisz meghalt, el is temették még is feltámadott s felis adta azokat, kik pénzén el osztoztak. A halántékára kapott ütés következtében elveszté eszme etét, siettek eltemetni a boszorkányt, de mint tetszhalott felébredt, a bakter nyomára jött a dolognak és most újra él és üzi ördöngös mesterségét. Tilos Antit szabadlábra helyezték, ki szégyenében katonának állott be s elhatározta, hogy sohasem fog többet Peieleiékhez visszatérni. Csak azt üzente vissz., imádott Ma-risáuak, hogy nyugodjék meg, hisz az Isten sem akarta, hogy ők egymáséi legyenek. — Menjen férjhez, kihez tetszik, az ő szégyene Bókkal nagyobb, semhogy visszatérhetésre gondolni Í6 merne. — Arról azonban legyen meg győződve, hogy mig szive dobogni fog, egyedül ő érte dobog. Az udvarló kimaradt Peteleiéklól, láthatta biz előre, hogy ottsavanyu szőllő terem az ő számára. Maris helyzete látszatra megköny-ny ült, nem látszik oly bánatosnak mindig, csak néha néha. Mégis rendkívüli változások állottak be rajta. Azok gyönyörű buzavirágszinü szemek elvesztették élénkségüket, ragyogó villamukat tüzét. Beesettek mélyen a szemgödörbe. Azon a gömbölyű arezon, melyen előbb a mosolygó élet virága fakadt, most barázdák vonulnak végig, beesett, színtelen, * hajdani szépségnek itt csak romjni láthatók I Sok kérő megfordul''- az udvarukban, taláj g.Ár, is. De ő mindegyik Iránt reak hideg maradt. — Nénje Ida elment a legelsőhöz, vagy füsfaragóhoz, s még is boldogok, megelégettek. Szeretik egymást igazán: hiven, olyanok: mint a turbékoló galambpár. A hiányt, nélkülözést csak híréből ismerik, maguk is szorgalmasak az igaz, de hát az öregek keze elér odáig, hol ők laknak. Nem hiába zug a g.....i malom egész nyáron át annyira, hogy oda is ne kerülne belőle. Csak hát a kisebbik lány, az ne lógna teher gyanánt a ny akukra, se férjhez menni nem. akar, se semmi. Én ilyen lányt még láttam.Ezzcl igazán megvert az Isten, pedig ugy-e milyen volt, mikor kicsiny volt? Valóságos angyal volt, most meg nem szánnám sokszor... Lásd! apjuk lásd! — Még nem tudnám rósz néven venni tőle, hogy gyakran alig lehet fogóval a szót kiszedni, vagy hogy hélszám szót se szól, csak legalább isp&nyék Elemérje iránt ne mutatna oly savanyu arezot, hisz ő, ha akar, máskép is tud teuni. Már h''tony azért a semmiháziért nem érdemes oly Bokát busnlni. — Még talán ha jó let; volna, de ki tudja talán eddig már fel is magasztalták. „Láncz hordta szedte-vette !* micsoda dolog az, hogy örökké ugy nézesz, min ha vadkörtébe haraptál volna. Legyen több es ed, azt hiszed — m: .érdemli az a jó madár. Neked már hir«idet se tudja. „Szabad!" Ah édes uram öcsém tessék helyet foglalni minálunk. (Épeo jókor. „Oh kérem, koszönöm édes nénikém. hát a kisasszony hogy és miként vasi Örvendos a szerencsének. „Megengedje édes ur! de neKem jelenleg nem — sok - örvendeni valóm van Tyhü kisa-sszonykám, az nagy baj 1 Az Isten szerelmére ! Ön talán szerelmes! Nemde az 1 „Sohse voltam, — annál kevésbé most." Kapta ami Elemérünk az aprópénzt marokkal, de ugy látszik hozzá szokott az ilyesfélékhez a nagy városban, — mert alig zavarja valamicskét az ő gyengéd érzelmeit. Tegnap mult két hete, hogy meg j ött a fővárosból, s mint a féle jurista gyerek, kifogástalan a beszéd dolgában Csapja a szelőt, legyeskedik Mar; körül, mint a féle fiatal vér, szépet sug a fülébe, hízeleg nekiffde hiába csak ha> jótörésl szeuved minden törekvése. O reá nézve meghalt a világ, ő pedig a világra nézve halott. Az ő élete nem nevezhető annak már, az csak vonaglás. Él talán csuk azért, — hogy talán láthassa a halait es érezve annak hideg ujjait, mely titkon rá nehezülnek. Örülni nem tud semminek, hisz minek is őrülhetne széles e világon, mikor egyetlen örömétől megfősz tolták, de talán mégis vannak örömei, hisz mosolygnak ajkai. Jaj csakhogy az a mosoly rémületesebb, mint maga a halál, olyan — mintha a pokol minden kinja élő betűkkel lenne leírva b-jnu. Olyan az a mosoly, mint az ártatlan csecsemő mosolya, ki angyalokkal álmodik, de a gyilkos mostoha keze szeget üt fejébe s a felébredés helyett tovább szö^i édes álmai fonalát, azzal a külömbséggei, hogy & következő mosoly vonásai kéuégbe ejtenek, mert valami ragy küzdelem tolmácsai gyanánt jelennek meg az angyal arezokon. Kire mosolyoghatott, vagy miért? Hatalmas Isten, ki a szivek rejtekébe behatolsz, csak te tudhatod ast, egyedül csak te. Kívüled senki. Kinn sétálgatott a hervadó lúgos körül, hol annyi sxepet álmodott, hol a vágy, remény, hol a szerelem édes Urna karjain, annyiszor egyesültek. Istenem, de szép idő volt az 1 Most már hervadnak a kerti virágok, hullatják fonnyadt szirmaikat. — A fák levelein a kövér haraszton, az egész vidéken a halál titkos nyomai már meglátszanak. Ar ibolya, a rózsa, az égő szerelem már rég elhervadó». Még csak a nefelejts díszlik teljes pompájában, de annak is megjő halála, amint egyszer be-fagytuk a patakok. A fehér liliom, az ő kedves virága a nyár tikasztó hevében hervadott el. Elégette a tikkasztó nap meleg sugara. Egyik a részvétlenség fagyos telén szenderül örök létre, mint a vízi nefelejts : a másik a forró szerelem égető varázsa alatt 1 a n k a d t el, mint a fehér liiiom. Maris a fehér liliom helyzetében volt. — Ó"a forró szerelem tüzében hervadott el. Körüljárva a kert utjain, rendre nézi, siratja virágait, mindegyiknél saját sorsára gondol, hogy egy rövid nyáron viritnak csak s ezután elhervadnak örökre. Petelei uraméknal változott a világ nagyon. Megtil tottak a cselédeknek, hogy Antiról csak valamit is beszéljenek. Az orvos pedig kzt monda, hogy ő nem segíthet, ilyen baj ellen nincs orvosság so f&ben, se faban. HUSZONEGYEDIK fiVffOLYAJI ZALAI KÖZLÖNY. JULIUS 2-in 1882. Jövő közleményemben a fen-forgó bűntény minőségéről fogok tüzetesebben értekezni. Dr. FÁBNEK LÁSZLÓ. Pályázati hirdetmény. A magy. kir. álladalmi ménes-inté7.eteknél rendszeresített nyolcz ösztöndíjas állatorvosgyakornoki állomásra ezennel pályázat hirdettetik. Feltételek: 1. A gyakorlati idő f. évi szeptember hó l én kezdődik ós két évre terjed, melynek elsejéb n az állatorvosgyakornokok a mezóhe-gyesi, a második évben pedig felváltva a kisbéri és bábolnai m. kir. ménesintézetek állatkórodáiban lesz-uek alkalmazva. 2. A gyakorlatra felvett állatorvosok évenkint 300 frtnyi ösztöndíjban fognak részesittetni s ezen évi '' összeg 25 frtos havi részletekben fog kézbesittetni s ezen felül 20 frt az első év végén az egyik intézetből a másikba leendő áthelyezés, a második év végén pedig a hazautazás költségei fedezésére ismét 20 forint fog kiszolgáltatni. 3. A gyakornokok egyszerű elhelyezéséről az intézetekben gondoskodva leend, az étkezésre nézve pedig az intézeti tisztek és hivatalnokok részére biztosított kedvezményekben részesülnek.) 4. A gyakornokok kötelezve lesznek magnkat mindenben az intézeti rend és szokásokhoz alkalmazni s e tekintetben az intézeti parancsnoknak, tanulmányaik gyakorlása tekintetében pedig az intézeti fóállatorvosnak teljes rendelkezése alatt fognak állani. b. A két évi gyakorlatot végzett állatorvosok képességökről'' és viseletükről a ministerinmtől bizonyítványt nyert egyének állami állatorvosi állomásokra elónynyel birnak ós tiszti alkalmazás végett „ai illető hatóságok figyelmébe ajánltatnak. 3. Ezen gyakornoki ösztöndijakat csakis nőtlen s azon okleveles állatorvosok nyerhetik el, kik a magyar korona tartományainak polgárai. Felhivatnak ennélfogva mindazon szakvégzett növendékek és esetleg már működő állatorvosok is, kik elméleti tanulmányaik után gyakorlati kiképzésükre az álladalmi ménesek- Ez vagy maga magi: meggyógyítja, vagy maga magát temeti el. Ennek gyökere a «ívben, a ¿ziv rejtekében honol. Egyre kong a g......i torony harangja szomorún, valakinek aj lélek harangja szól. Kegyelme« Isten légy irgal-mas lelkének. A mclnáréknál lábujjhegyen sü-rüg-forog a ház népe. A falu legszebb vi-rága haldoklik. Mellette ül egy barit 31 éj a, ki édes megnyugtató beszéddel ¿1, hogy lelke könnyebben repülhessen el a boldogok honiba. „Igen édesem szeretni f»g, nem felejt el téged soha. Izent is a ii¿pókban egy Itiliai katonitól, tiszteleteit is, hasa is jön, mire te meggyógyulsz. Csak légy addig türelemmel éds-Kom! Jön is talán eddig valahol. Igen jöni fog én tudom, én bisxem és) . . . Lezáródtak firadt szempillái, meg-könoyült fájdalmának súlya, elszenderült, elaludt, de még az élet nyomai ott maradtak árosán. * Csodálatra méltó est van, egy felleget sem lehet látni az égen, midón Pe» eleiekhez egy husziralak bekopogtat. Nem «ismeri senki, csak a komondor CHÓválja farkit előtte. Kihivtik a gazdit a cselédek, hogy valaki keresi. Kijön könnyező szemekkel a halkan nyitott ajtón. Egy jövevény illt előtte a pitvar ajtajában. Szép csinos huszár őrmester egyenruhában, — kiben Petelei uram Antit ismeri fel. Nyakába borul, elsirja magát az öreg és zokogva vezeti be a lefüggöny-zött szobába, hol Maris küzdött a halál kassájával. Anti ac ágy elé rohan s lecsókolja a vonagló ajkakról a halál nyomait, sürü könnycseppek gördültek alá arcsairól. A haldokló kinyitja bágyadt sze meit, meljek szokatlan fényben ragyogtak abban a pillanatban. De ismét lehanyatlott nehós álmai elnyomták újra. Másnap reggel megkönnyebbült a súlyos beteg. Meggyógyította a szerelem, ben dúsan kínálkozó alkalmat felhasználni óhajtják, hogy ez iránya 50 krofc bélyeggel ellátót folyamodványaikat tanulmányaikról s egyéb minósitvényükről szóló bizonyítványaikkal felszerelve, legfeljebb aug hó 10-ig ezen m. kir. ministerium-hoz benyújtsák. Kelt Budapesten, 1382. junius hő 21-én. A föidmivelés-, ipar és kereskedelemügyi magy. kir. ministerium. — Az érdekeltok figyelmébe. A nagym. magy. kir. közmunka- és közlekedési ministerium az 1882. évi junius hó 20-án kelt 2097. sz. rendeletével a Budapest-gráczi állam ut 52—53 kim. szakaszán lévő su korói teknő helyébe építendő boltozott hidépitését 3574 frt 87 fa-összeg erejéig engedélyezte. A fent-emlitett munkálat foganasitásának biztosítása czéljából az 1882. évi julius hó 17-ik napjának d. e. 10 órájára a fehérmegyei m. kir. állam-épitészeti hivatal helyiségében tartandó zárt ajánlati versenytárgyalás hirdettetik. — A versenyezni óhajtók felhivatnak, hogy a fentebbi munkálat végrehajtásának elvállalására vonatkozó, az engedélyezett költség után számítandó s a részletes feltételekben előirt 56/e-nyi bánatpénzzel ellátott zárt ajánlataikat a kitűzött nap 10 órájáig a nevezett hivatalhoz annyival inkább igyekezzenek beadni, — mivel a későbben érkezettek figyelembe nem fognak vétetni. — i. szóban forgó munkálatra vonatkozó műszaki müvelet és részletes feltételek a nevezett magy. kir. államépiteszeti hivatalánál, a rendes hivatalos órákban, naponkint megtekinthetők. — Kelt Székesfehérvárott, 18^2. junius hó 24 én. Schier Ferencz, kir. főmérnök. ,Rosz csillagok j&rnak." .Rósz időket érünk'' volt a csime e lapok f. é. 49. száma rezérczikkének, mely a zsidóügyről emlékezett. Ez oIbő sora azon versszaknak, melynek én meg ) Helyet adtunk t. munkatársunk ezen czikkécek, mixel egyik tábor yélemfay elfil •«¡na akarjuk elzárni ac utat. És exen eljáratunk a stratégiai tájékozódhat¿3) szempontjából mindegyik táb m hasznos is lehet. Seerk. mely lecsókolta ajkairól a halál fagyos lehelletét. Az ápolást Anti vállalta magára és oly sikerrel gondoskodott, serénykedett es ügyben, hogy nem sokára kiemelte a halál torkából.; * * * Gyönyörű tavaszi reggvan. Auróra matatja már a hegy mögötti lakából bibor köpenyét, fényözőnbe borítván a bérezek ormait s most ép^n a malom aljára bocsátá arany sugarait. Ott áll egy fiatal gazda bársony vörös süvegben, szívélyesen parulázgatva az őrlőnéppe). Váljon mi lelte Petelei uramékat, bogy mát vette át a malmot? Talán megbukott? Nem. A veje vette át a malmot Ki a mult ősszel jött haza a katonaságtól. Maga az öreg ur pedig nyugalomba vonult, — neki már elég volt a serénykedés. Künn az udvaron a baromfiak kö zött egy életre való virgoncz menyecske sürgölődik, ki mindenben anyjára ütött, ki lenne ez más, — mint a nemesszivü Mariska. A falu szája csodálkozik, bámul a história felett, mely a molnár gazdánál történt, de még jobban a felett, ami féleségével, ki ugyancsak közelebb volt a hálái torkához, mint az élethez. Az öreg harangozó pedig kiveri pipáját a malom alatt s hetykén mondogatja gazd''uramnak : .Tudtam én, hogy ártatlan volt akkor!* de hát ez a falusi nép . . . M. Netti. — A falari életből. — Olyan barna, hamis szemű, fekete hajú, kerekded termetű, helyes kis z:idó leány az a Netti. Csak egyszer kell vele beszólni, mindjárt elárulja különös tulajdonait. Beszól akkor, mikor te beszélsz, de beszél akkor is, ha te hallgatsz. Kíváncsi, mint a gyermek, minden hirt szeret tudni — mint egy újságíró. második sorát választottam czikkecakém cziméül. Csak félre ne értess6m. A hivatkozott vezérczikk egyik passusa így szól: .Fájdalom ezerek és ezerek vannak (t. i. a nem zsidók közt) a nyomor azon szédületes fokán, honnét bizony — az őnfelodkezéa légköre már nincs messze." Es a beismerés annyira fontos, — miszerint megérdemli, hogy figyelemre méltatva vele foglalkozzunk, mi. csak azért is, hogy ha az álszabadelvüség és a vétkes takargatás, rejtegetés féle „tole-rantia", ezen veszedelmes kél betegség, mely megmételyezte a sajtót is, — nem vágta volna útját annak, hogy ilyen és ehez hasonló feljajdulás indokai annak idejében és pedig kellő időben elfogulatlanul szellőztethettek és orvosol tathatt&k volna, most uem volnának kóros tünetek magán a társadalmon s nem volna szükség feljajdulásokra sem. A tüzet mig kicsiny, kevés vizzel és könnyen el lehet oltani, de ha ezt nem tesszük kellő idóben, hanem még inkább ugy akarják elfojtani, voltaképen csak elpalástolni, hogy gyúlékony anyagokat szórnak rája azért, hogy füstje se törhessen elő, ne lássa senki. ez a veszedelmes műtét csak ideig-óráig sikerül. — A rejlett tüz nem alszik el, csak senyved, mig az idő csendes, de ha a szél megber-zegeti fészkét, olyan erővel tör ki. hogy rombol, 9 aunál nagyobb erővel pusztít, minél jobban volt elnyomva. Tudom jól, kellemetlenül hangzik, de kimondom, hogy a hamu alatt való parázs takargatásában nagy része van a magyar sajtónak. • Nagy bünt követett el nemzete ellen s ezt a bünt nem fogja fejéről lemoshatni soha, mert tényezőjévé szegődött szándékosan oly dolognak, mely a zsidókérdés Magyarországon való elmérgesedését ugyancsak elősegítette* S még az a mentsége sincs meg, — hogy elvet szolgált önzetlenül, mert érdekből tette, a negyedik oldal jövedelmezőségét féltette, azért egy pár előfizető kedvéért meghamisította a többi oldftlo-kat, melyeken mig magunk a buzgó zsidó zsurnaliszták serény közreműködésével ugyancsak ostoroztuk minden időben a saját fajunk ós magunk fel« nyájána* kinövéseit, addig azokon még csak annak a szónak sem volt sza''jad előfordulni, hogy .zsidó.* így aztán a túlhajtott türelmesség nek ezen titkos kezekkel dédelge.elt .humanismos* köpenye alatt terjedi, izzott a parázs tovább, most berzengíti az északi szól, a maszkák szele is, s ha kigyullad, ki lesz majd »z oka? Megkisérlettem én az én gyenge tollammal többszőr ée több helyen szellőztetni a „Leben und leben lassen" •) A ridéki sajtónak még csak vau ntími mentségé, bár a* sem állj» még a kriti kát, de a fővárosi sajtónak semmi siues. ^ Keöd. fontosságát zsidóink túlkapásaival szemben, de a szerkesztőségtől az lett a felelet. hogy .nem lehet.* Mnrt az a szó is előfordult czikke-imben .zsidó.'' Nom kétlem hogy ezen igénytelen sorok is hasonló sorsra jutnak, de azért, megírom, legalább nem vádol lelkiismeretem halgatással, sőt megnyugUt, hogy gyenge tollammal mindenkor védelmére keltem a jó ügynek, igazán, őszintén ée elfogul'' 11» :ul s igy teljesítettem köteles sógemet. hiába kopta;tam a tollat, — nem tehetek róla. Legalább ugy kopott el s nem a rozeda''ette meg. Iparkodtam mindannyiszor ecsetelni, hogy mily megrendítő az a pusztulás és elszegényedés, mely csak egy óvtizéd óta is dul a fÖldmives. kisbirto kos — és kézműves osztály ban. Egész községek forgattattak ki vagyonukból s most már csak mint munkások vinczellérék, napszámosok dolgoznak napi bérért azon a birtokon, mely még pár évvel ezelőtt neki és családjának jólétet adott. Most már csak árendása annak a háznak, annak az őrökének, — melyben apj* és nagyapja is született. Ezt a sorsot nem érdomelte meg az a magyar nép, mely ezredéves múlttal dicsekszik a vén Európában még padig olyan múlttal, — melynek dicsósó- gJbsa mi; a nagy nemzetek se multák felül. A magyar testvériesen osztotta meg polgárjógát a beszürenkedelt idegen elemekkel, s ime elérkezett az idő, midőn a jótéteményekért való hála ugyancsak furcsa módon — nyilvánul finnen is onnan is. Zsidóinktól épen nem érdemoltük azt, hogy alig másfél évtizedes emanczi-pácziőjuknak aegise alatt oda vigyék a dolgot, hogy megteremtsék aiaguk a zsidókérdést Magyarországon. Mi örömük lehet abban, hogy a rohamos vagyonosodás czéljából egész családokat forgatnak ki összes vagyonukból két-három év leforgása alatt, csak egyszer néhány forint bolti kontó czimén körmük közé csíphessék őket? Az ilyen eljárás visszahatása ki netn marad. A magyar társadalom beteg. A betegség veszélyes tünetei már jó ideje, hogy nyilvánulnak, de azokra reá mutatni türelmetlenségnek bélyegeztetett. A zsidó elemekkel szaturált sajtó leeresztette sorompóit, nem nyitott tért kellő időben a baj orvosolhatására, sőt a nyilvánosság tere az őszinteség és nyílt ság virágai helyett az ő vétkes ferdítéseivel konkolyt termett s még hozzá saját törvényeink is mintha csak szándékosan játszottak volna késre és a mi zsidó polgártársaink meggondolatlanul éltek az alkalommal, s ugyancsak hozzá láttak a munkához. No hát most itt a következménye. Két feketeszemű nővére már férjnél van, ő 18 éves lehet körülbelül. Férjhez mehetne, de még van előtte két idősb nővér, akiknek főkötő alá jutását kell megvárnia. Qa ezt a kettőt elviszik, csak azután kelhet egybe valamelyik kicsipett környékbeli zsidó gavallérral. Mert bizony hát helyes iegény is legyen az, aki az ő kezét megkéri, különben ugyancsak ki-kosorazza, haragudjék érte bármily nagyon is a tati, pattogjon bármily erősen a mámi. Vagy valami, vagy semmi ez a jelszava. Pedig már most is szívesen vinnék, mert bizony vinni való, — már nemcsak azért, hogy a táti meglehetős hozományt juttat vele, — hanem hát a régi szokás sllen véteni bajos. Menjen előbb az idősb ástán a fiatalabb. A fiatal várhat még, de az idősb nem, mert az nagyon hamar elkéshetik. Ezt pedig a komoly táti semmi áron se akarja. Eszerint a maga boldogsága elérésében nem tehet határozott lépéseket még most. Vissza kell. vonulnia hamis szemeivel a támadásoknál, ha látogatóba jön egy-két zsidó gavallér. Ilyenkor mindég akad neki dolga, hol a kocsmában, hol a kereskedésben — a falu népével. Csak távolról szemlélheti a .ssivtámadásokat.* mint a hareztéri tudósiló az ütközeteket. Majd eljön az ideje, mikor ő is „taug-lich lesz. Az ezredorvos nem oly szigorú a mértékkel, mint a komoly táti. Ha a maga boldogsága előmozdításában még nem tehet, tesz ő azért a m ¿sokéért. Ez a mulatsága, öröme. Én még rá érek — gondoija segítsünk hát a mások baján, a mint lehet Különös tulajdona ''a kibékitési sze-r«p, Netti egy megtestesült szerelmi kez-vetitő intézet abban a kis faluban, ahol tiszttartó, erdész, ispán, jegyző segéd irnok, segédtanító képezi az „intelligen-tiái.~" Vagyis olyan faluban működik, sürög-forog, a hol egy fiatal emberre (az intelligentiából!) 2-3 tunikás leány jut. Itt az a 4—5 fiatal ember nagyon kapós. Van is értök ook''csivakodás — féltékenykedés (Ez a 4—5 fiatal ember meg egy tői-egyig csinos, kedves derék ée szellemes legény I) A csinosság, — meg hogy derék, — abban értetik, hogy tud versenyt inni mennyiségben talán a falubikájával is. A kedvesség, hogy eddig nem kel fel a ferbli mellől, mig az órája a zsebében van. Sőt ez még hősies elszántságnak is mondható. Szellemes, mert olyan száz éves elcsépelt élezeket tud egyik másik mondani, hogy amiben az illető elbeszélő nem is nevet, de tátott szájjal ha-hótáz, még az is szellemesség köztük, hogy ha a pajtást jó kedvében ugy hátba üti, finom trétái között, hogy két napra rá is meg érzi. Van legalább emlékestető a .jó mulatságról." Valami vézna legénynek nem is volna tanácsos közéjük keveredni egyedül, hanem csakis doktorral, meg egész patikával. Került is ide a környékbe egy fővárosi fiatal ember, de az nem io „komázott* velük. Hanem a leányos házakhoz el-el járt Es volt a legnagyobb baj. Istenem! de régóta is ohajtottak már, azt as alkalmat, hogy egyszer már velük .mulasson." Eldöngettók volna — csupa barátságból es tréfából ugyancsak „brúder ivás után." Ilyen formán élt Netti. Nem ő tehet arról, hogy egy kissé másforma emberek közé került volna. De azért neki itt is szerelmebek közvetítésért él, kész meg is halni —r- de ne adja neki ezt az ég. Nemcsak az ide való fiatal emberek ée leányok boldogságáért küzd, de még a környékbeliekéért is. Ahol élő szó nem tehet, miért ne tehetne az ivás. Igazán különös egy lány. Folyton töri a fejét, gondolkodik, tervezget.össze-köt, sőt ha valakinek boldogságát nagyon szivére veszi — nem tetszik neki az egyik, vagy a másik — még szót is képes választani, hogy a boldogtalanul epedő, — ha megérdemli — elérje már egyszer várva várt boldog pillanatait. Mily édes érzelmek szülője azon tudata, hogy ő közvetítése folytán már } két boldog házasság ment végbe. Ezek Az az ¡államhatalom, mely évekkol ezelőtt czélszerü törvényekkel orvosolhatta volna a bajt gyökeresen, most a törvényhatóságok utján [a nemzőt józanságára és tör vény tiszteletére apellá , remélve, hogy a zsidót Magyarországos nem éri baj. Ugy de, mikor .ezerek és ezerek vannak a nyomor azon siédületes fokán, honnan bizony az önfeledkezés légköre már nincs messze !?* Az éhség rósz tanácsadó j A kóros állapotnak az okát kell megszüntetni, nem pedig arra élesíteni fegyverét a hatalomnak, — hogy majd'' annál kegyetlenebbül bánhassák el azJ okozatok következményeivel. Ez nem gyógymód. Az éhség és nyomor szülte kétségbeesés nem latolgat, neki már az akasztófa is jótétemény, mert teher neki az élet, örül, Ha szabadulhat, — nincs neki veszteni valója. Büntető hatalom, itt megszűnt a te tekintélyed varázsának hatálya 1 Jobb lesz ha Themis pallosának suhogtatás* helyett annak másik kezében levő mérlegét veszed alkalmazásba addig, mig nem késő. Mert hát micsoda törvényes állapotok azok, ha például pár száz forint tartozás főjében tiz annyit érő birtokot elárvereznek s a második árverésen .becsáron alul is* husz barmincz írtért, miből a perköltség se kerül ki, az adósság is fenn marad, tehát a hitelező is kárösodik, az adós fél pedig kezébe veheti a koldusbotot. Hisz csak tervnerüleg hát ugy koll intézni a dolgot, hogy összebeszélés folytán az első árverezés sehol se sikerüljön/ ne Ígérjen senki aminthogy rendesen tör* ténni is szokott, a második árverezésen aztán már lehet birtokot szerezni nevet» séges potom áron. És a mi zsidó polgártársaink agyán csak kiaknázták javukraj a törvény ezen szörnyűségét. Árverező konzorcziumok alakultak belőlök s egyetértve egyöntetű törekvéssel; közös haszonra, oly müveiteket vittek véghez, még pedig törvénye-seo, bogy ugyancsak rohamosan gazdagodtak, de ami y níÉrtékben gyarapodtak ily módon anyagilag ép oly mértékben vesztettek etkölcsileg a köznép előtt, — melynek ha szive szakadt is meg az ilyen dolgok láttám, még sem segíthetett, csak türt és szenvedett. Osakhogy, nincs olyan kehely a világon, melyből ki ne csorduljon előbb-utóbb, ha túlságosan megtelik. Jó lenne ennek elejét venni, még nem késő. Már két éve lesz, hogy a „12 röpirat* hasábjain szép számmal sorakoztunk a baj felderítése végett, de az elfogultság ,pereat"-ot kiáltott reánk, vagy ha ezt nem lette, agyon hallgatta vagy kigúnyolta jóakaró törekvésünket Olyan maladórok szórták reánk as intoleraoczia és középkori barbarismus s vakság vádját, kik arra se méltatták a babérjai. És még hány fog végbemenai. Ei meg boldog remenye. Fel is keverik öt a fiatal emberrel és fiául 1 eányok szívesen adnak. Adnak is lövid áru kis kereskedésében szivart, áruboltjában sok találkát egymásnak. A vásárlás ürügye igen jó mód a feltűnés elkerülésére. A táti bizony sokat köszönhet neki a szép bevételek után. Ha valaki iránt érdeklődől, azt mondja: szereled. Ha valakit kissé sze-reuz — csupa idő töltésből — de sok iérfi ilyen — azt mondja: imádod. Mert ha érdeklődői, bizonyosabb, mint nem — gondolja — Össze-viasza font terve kivitele után, szeretni fogod később. Ha kissé szeretsz, szalma tüzeel, több mint bizonyos imádni fogod — szerinte legalább, — mert a. nyi szépet és jót beszél, annyit csacsog, elfeledi a töviseket, édesgeti, ügyesen érdekessé teszi, azt akit szalmatüzzel szerettél, s ezt gya kori felnyitásokkal, megtoldásokkal köny-nyen elhihető és talánvszerüvé tett, kétkedve hihető hírekkel'' ugy körűi hálóz, körül sánezol, melyből utóvégre is többel, mint szalma tűzzel birsz csak kapitulálva szabadulni. Hogy érdekes munkáját tovább folytathassa, * te lehess eszköze, oly haooiskás édesgetéssel rábir a holnap — holnap utáni viszont látogatásra, mely különféle talányszerü magyarázatra kép«» alkalmat adni. Egy köoy-nyen hivő, mondjuk elbizakodott felületesen ítélő ember, azt is mondhatná, hogy beléd bolondult. Pedig dehogy 1 ciak a siker, mely után annyira vágyik lelkesíti annyira. Ne szeress valakit, csak épen láttad néhányszor — annyira viszi a dolgot, hogy érdeklődni kezdesz. Szeret pletykázni, ezért el tejár gyakran látogatóba, de csak azért, hogy hireket hallhasson, a melyek aztán adandó alkalomkor támnszlopai ¡ehessenek működéséhez. ; Hogy ő szeret-e valakit és mint.-arról nem besxél. Ugy látszik nagyon elfogta őt az a gondolat, hogy még rá ér, (Vége következik.) HUSZOKBGTBMK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖK? JÜLIÜB 2-1b 1S82. dolgot, hogy elolvasták volna, mit irtunk pedig majd eljön az idő, mikor egészen más ízemüvegen át fogják szemlélni és vizsgálni a dojgot s épen s. „12 röpirat" lett ami legerősebb bizonyítékunk, bogy 6 kigúnyolt „antiszemitizmus* nem csak a magyar nemzőt érdekében lépett so roropóba, hannm magának a zsidóságnak ié javára akart lenni őszinteségével akkor, midón nyilvánosságra hozta azokat a do''gokat, melyek a zsidóság részérói mindmegannyi támadások voltak a lűí-gyar nemtettest ellen, de a melyek egyúttal villámokat rejtó vészes felhőket eyüjtŐltek « zsidóság fölé, melyek már-már alázuduló léiben lóguak s szelők a kitörőfélden levő vihar szokott előpós-úja, már fújdogál északról. Jó lesz a tüneteket valahára meg-ügyelni és számbavenni és radikálisan gyógyítani, nem pedig dölyfösen kinevetni vagy elpalástolni, vétkesen agyonhallgatni s igy a védekezést, a baj lehető gyors orvoslását elmulasztani vagy kicsinylőleg megvetni, mert: „Rosz időket érünk, Rosz csillagok járnak ; Isten óvja nagy csapástól Mi magyar hazánkat." KEÖD JÓZSEF. Helyi, megyei és vegyes hir^k, — Utolsó perezben érkezett mi-uiat«ri utasítás szeriül a régi voröj szinü ötforintosok f. é. deczember hó végéig maradnak még forgalomban. — A polg. Iskolai zárünnepély népen sikerült, a köiönaég nagy megelégedéssel távozott Néhány tekintélyes egyén hazatérőben azt rebeagette, hogy tekintettel a szokásos iskolaazéki kiküldöttre és gyermekekre, tanácsosabb volna — miként eddig is — az ünnepélyt délelőtt tartani. — Vendége volt városunknak juo. 27 én dr. Muraközi ttózsay József kir. tanácsos, budapesti főorvos személyében, ki & közintézetoket látogatásával szerencséltette. Névszerint az ovóintéze-tet is meglátogatta, a- itt a legnagyobb meghatottsággal nézte a kisdedek foglalkozásait. Kemény József óvónak több izb -n elragadtatással fejezte ki elismerését b az intézeti „vendégkőnyv«-be a következő sorokat irta: „A jövő nemre dék fáradhatlan nevelőinek működését a gondviselés sikerrel koronázza." Egy jeles férfiú ily nemes óhajára méltán pirulhatnak azok, kik a kísdednevelést csak játéknak tekintik. — Vendégünk a kórházakat, ai állami fogházakat is meglő kintette s különösen ezen utóbbi tisztaságáról és rendjéről nagy elismeréds-l nyilatkozott. Isten hozza őt többizör körünkbe. — Ifj. Blau Károly házát, mely gyönyörű kertjéről és e kert kitűnő vi'' rágairólhires, a mint értesültünk Bogyay Ödön m. kir. államügyész ur megvette. Üdvözöljük a kitűnő férfiút városunk háztulajdonosai között. Sok boldogság szálljon uj lakába 1 — Beküldetett. A „Zilai Közlöny" 50 ik számában a hirek rovatában olvasható volt egy kevésbé való mint feltűnésre számított — bizonyára magát érdekessé tenni szándékozó embertől eredett közlemény, ama határozati javaslatról, melyet aligha látott az illető mert azt nemhogy 30-an nem irták alá, de azalatt csak 4 egyén neve voit látható. akiknek „úgynevezett határozati javaslata azonban nem azon okból nem fog tárgy altatni azon az éjszakába benyúló közgyűlésen mivel, az ezen közgyűlés iránt semmiféle érdeklődés eddig nem mutatkozik de még üzért sem mert a javoslók nem ismervén az alapszabályokat nemcsak alakilag nem helyesen kérelmeztek, de .végleges határozatokkal" szemben „panaszkodha-tási jogukra'' tettek csak kérvényük vissxaadása kapcsán figyelmeztetve, kik azonban bizonyára helyesebbnek találják már ezután, bevégzett tényokkel szemben meghajolva, a hazafisággal á ,polgári'' erényt nem ez uton érvényesíteni. (Más oldalról arról is értesültünk, hogy ezj érdemben a határozr.ti javaslat beterjesztői lépéseket tettek a kormány felügyeleti jogának érvényesítése iránt. Bárhova dőljön az ügy, ily nemes és magasztos célokkal szemben mi csak sajnálatunkat fejezzük ki az eféle súrlódások fölött. A legszentebb dolgok igy fenek-lenek — a „visszavonás és pártos irigység sarába. Kevesebbeteivakodjunk de többet tegyünk. Szerk.) r - Tanfelügyelói látogatás. Krób Pál Zaiamegye kir. tanfelügyelője junius 21-ikétől 30 ikáig Csáktornyán időzött; jelenvolt az állami tanitó.-íépezde zár-visftgálatain, elnökölt az igazgató tanács sárülésén, résztveU a Zrinyivár kápolnájában végbement „Te Deum"-on és a tanképesilő vizsgálatokon is. Ezen kiv<il meglátogatta a helybeli polg., elemi ét> izr. iskolák vizsgálatait. Csáktorny''-ól hivatalos körútját folytatva, Göcsejbe utazott. Isten vezérelje az ügy buzgó tanférfiut. — Lapnnk 50. száma te''jesen elfogyván, felkérjük előfizetőink közöl azokat, kiknek még az illető szám megvan, hogy sziveskedjenek beváltás végett a kiadóhivatalba (Vlassicsház) küldeni. — Guttenberg ünnepélyt rendezett Wajdi b József e lapok kiadója jun. 28-án a nyomdaszemélyzet számára. Az ünnepély a nyomdai helyiség melletti kis kertben igen kedélyesen folyt éjfél utánig. — Xagy-Kánlzsán a „Magyar Királyhoz- czímzet vendéglő közelében egy uj ház épül, f. hó 27-én reggeli 7 és 8 óra köt épen azon a helyen, midőn Fark ss János Pacsa község bírája, vele szemközt jövő fuvarost kiakarván kerülni, az uj épületen dolgozó kőművesek egyike az állásról szándékosan egy tégla darabot dobott a lovak közé, a lovak megugrottuk, a két kocsi összeütközött, b az erős lökés következtében a biró a lovak közé esett, az v olt e szerencse, b°gy a lovak szerszámai elszakadtak, külömben a birót, ki lábait összeverte nagyobb szerencsétlenség érhette volna. Az eset a városi hatóságnál bejelentetett. — Az elhunyt kiB komáromi kántor és taniló özvegye iránti intézkedés alkalmával a nagy-kanizsai járás szolga-birája, Svastics Károly — a mint értesülünk — igen humánusan viselkedett. Az ottani iskolaszék u. i. a népoktatási törvény által kötelezővé tett félévi öz vegytartást — a férj teljes járuléka élvezetével — olykép akarta magyarázni, hogy ezen járulókból az Özvegy helyettest is kötelos tartani. Ezt a derek •tolgabiró közbelépése akadályozta meg, a mennyiben kijelentette, miszerint, ha az özvegy ama törvényileg megszabott félévi járulékot teher- és hiány nélkül meg nem kapná, kénytelen lesz hatásköre jogának érvényesítésével az ügyet a törvényesség medrébe szorítani. Igen helyes. Ha mindenütt igy szivökön vi selnék a közigazgatási tisztviselők az ily dolgokat, — nem volna kényteleny a Bzegény özvegy Pantiustól Pilátushoz futkozni jogos követelésével. — Abalaton-füredi fürdőn eddigi értesülésünk szerint összesen 185 vendég van, e között városunkból csak Mayer Miksa kereskedő nevét találtuk. — Yásár< Csáktornyán jun. 30-án országos vásár tartatott, de amely alig ért fel egy jókora hetivásáréval.''Hiába nincs pénz, s a pénz s a pénzforrás még Isten kesében "Rn. - Tűzvész. Junius 30 ára virradóra Szoboticzán tüzréíz "pusztított el 12 lakházat s néhány melléképületet. — A budapesti központi papnöveldében f. évi május 1-én elkövetett vakmerő pénztárlopás tettesei m. hó 28-án állottak a bünfenyitő törvényszék sorompói előtt. A törvényszék Imrei Andrást a lopás bűntettében bűnösnek mondja s ezért öt évi fegyház-büntetésre ítéli; Rácz Andrást ugyan e bűntett miatt 3 és fél évi fegyházra, Horváth Györtyöt 3 évi fegyházra. Nagy Jánost négy évi, Gallai Pétert három és fél évi fegyházra ítélte, özv. Kiss Györgynét pedig a lopásban való bünrészeségeért egy és fél évi börtönre. A vádlottak mindany-nyian felebbeztek as ítélet ellen. — Evesó-versenyt rendezett a budapusti „Nemzeti hajós egylet m. bó 28-án. 1874 óta n- m láttak Budapesten evezőversenyt, annál sikerültebb volt a mostani minden tekintetben. Nyertesek voltak Mihálykovics Tivadar Győrből, az egyes versenyben ; a négyes versenyben Hausser Adorján és társai, a hölgyek diját pedig Jámbor Géza s társai nyerték el, az utolsó kettős versenyben Tomöry Kálmán éi társai győztek Obe-rolly és társai ellen. 9 órakor este táucz-hoz fogtak, mely hajnalig tartott. — Tilhelm Imre pí^satüttösi la-kós tűzkáronult, f. hó 26-án Zala-Eger-szegröl épületfát volt szálitandó Pacsa-tüttosre, t midőn útközben a fával terhelt kocsira hirtelen felülni akart, a kocsi alá bukott s a terhes kocsi mellén keresztül menvén, oiy nagy mérvű sérülést szenvedett, hogy életben maradásához nincs eemmi remény. — Becker Antal peleskei uro-dal mi ispán ur f. bő 28-án Pacsán keresztül keszthelyi szőlőhegyi birtokára volt menendő, Pacsa községen kivülí gesztenyésnél, a lovak megijedlek s a könnyű kocsi feldűlt, a rajta levők pedig az utárokba estek, az ispán ur sérülést szenvedett ugyan, de hallomás Bze-rint a baj nem veszélyes, két kis fiának nem lett semmi baja, de a csinos kocsi egészen összetörött. Midőn a szerencsétlenség történt, egy bécsi lókereskedő éppen akkor utazott Gétyére, k: is rögtön az ispán ur egyik lovát megvásárolt* 500 frtért. — Kiskomkromban az 1882. junius hó 26 án megtartott országos vásár alkalmával eladatott 242 drb ökör, 113 drb tehén, 205 drb ökörtinó, 36 drb üsző, 178 drb ló és 2 drb bika. Az eladott jobb ökröket nyitramegyei kereskedők vásárolták volt össze. — Acs Ferczi Antal pacsatüttösi kkós, elhalt ipa Ma.-tinkovícs Pá! utáni örökösöket illető lakhieata Trieszti Azi-enda Assicuratrice társaságnál tűzkár ellen Baját neve alatt biztositatta, s miután az örőkötók kiegyeztek, a kérdés« lak-hátat köz akarattal eladták Zs>di László p.-tüttöai lakosnak, azonban a felek a történt változást, minthogy az adás-ve-véssél nem voltak egészen rendben, a szabályokat pedig nem ismerik, mert írni nem tudnak, a biztosító társaságnál nem jelentették be. — A kérdéses lak-ház Pacsatüttös községben f. évi május 27-én támadt tüzeset alkalmával leégett, a biztosító társaság pedig szabályaira hivatkozva, a kár kifizetését határozottan megtagadta. — A „csodabogarak" gyűjtőinek figyelmébe! Zala-Szent-Gróthról a következő „sziv-szökellet" közlésére kérettünk fel : Búcsúszó! Kedves Bzent-gróthi közönség Most már elpályázok, Szavaimat jól megértsék, Melylyel elbúcsúzok. Ajkaim áldást rebegnek, E kivié d városra, Imátkozo:n Istenemnek Kárt ne >\.ljon soha. V Legyen köztük jó 9gészség, Esjó egyetértés, És mindenből legyen bőség, Kivánatom tessék. Van ennek a kis városnak, Olyan vendéglőse, Nincs tán egész magyar honnak, Az Isten éltesse. Hát az a jó feiosóge, Annak nincsen mássá, Ez az igaz, erénytükre, Az Isten áldása. Vegyék hálás köszönetem, Szíves pártfogásért, Kérve kérem, az Istenem, A viszont látásért. A rózsa is hullatja Illatos virágát, Táncztanitó is elhagyja Szent Gróth kis városát. Tisztelője fenti RÓZSA JÓZSEF, táncztanitó. — Porosz henczegés. Egy csendes alpesi völgyben barátságos, szerény korcsma áll, melyben fáradt touristák kerestek üdülést és pihenőt. Néhány nappal ezelőtt — igy olvassuk egy bécsi lapban — több ur tért be a korcsmába, németországiak voltak, ezt elárulták beszédükkel s uracs voltukat modorukkal. Sült csibét kéazi''.tettek, drága főzelé et rendeltek, melyet a közelfekvő városból kellett hozatni, azután jó étvágygyal fa« latoztak éa kedélyesen mulattak. Midőn azonban fizetésre került a sor, ar urak nagyon megharagudtak, a különben nem nagy számla miatt, véleményük Bzerint Berlinben sokkal olcsóbban étkezhettek volna ós mint mondák, nem azért jöttek Ausztriába, hogy ott zsarolják őket. A derék korcsmáros megsokalta a sok kifogást és nem maradt adós a válaszszal. Egyik szó a másikat érte, ekkor egy szegletben ülő ur, ki eddig csak néma tanú volt, igy szólt az uracsokhoz: „De uraim, hiszen ott feküdt önök előtt az étlap, ha tehát drágálották az árakat, minek rendeltek oly ételeketI- Ez a felszólalás olaj volt a tűzre. Az idegenek rákiáltottak a hívatlan védőre. „Tudja-e, hogy ki vagyok", — kérdezé egyik izgatottan. „Nevom X. báró.« „Én Y. gróf vagyok" — mondá a másik. „Z. lovag a nevem'', — veté oda a harmadik. Az idegen ekkor felemelkedve helyéről, ezeket mondá: „Uraim, miután oly barátságosat voltak, hogy bemutatták magukat, én sem akarok udvariatlan lenni. »Én X... osztrák főherczeg vagyok.« ót perez múlva a korcsmáros megkapta pénzét s a három ur eltűnt a korcsmából ós a csendes alpesi völgyből. Nyílttéri Tekintetes szerkesztő ar 1 Szíveskedjék becses lapjában következő nyilatkozatomat közölni. Nyilatkozat. Minthogy többek tői \| megkérdeztettem, vájjon igaz e, hogy vagyonom hanyatlást következtében és még tudja Isten mi okból — fc Kanizsáról elakarok-e menni ? caudálkozva veszem észre, hogy I egy vagy több irigyem és ellenségemnek útjában vagyok, a kik minden áron ártani akarnak s nem átalják gaz machi-'' nátióival barátim [és jóakaróim becsületességembe helyezett bizalmát megingatni. Erkölcsi kötelóssegemnek tartom tehát kinyilatkoztatni, — hogy hála az égnek, semmi okból sem vagyok kény- ♦) E rovat alatt köalötért felelősséget nem vállal a Sterk. teien a vándorbothoz nyúlni ée minden e féle hirt kohülmánynak, a sárga irigyoég kifolyásának nyiÍ7ánitom. HOFFMANN SÁNDOR. Hivatalos placzi árak. 1882. érj jun. hó 30-án tartott hetiviaárról. 100 kilogrammjával ssánitva. Buu 11.50—U— ;Roxa 9.20—8.50. Árpa 8—7.20. — Zab 8—7.80 — Kukoricxa 8.80----- Burgonya 4----.— ilizs 32.— —.— Buxa D&ra 23.50--.— Kgj kilogramm. Árpa kis». —.48 Borsó —.36 Lencse —.36 Bb —.10 Költf káia —.12. Hariaka —.16 Poháuka —.15 Savanyu kátiosaU—.10 Répa —8. Riz» —32. tíuza:Dar& 23.50— Árba-kwa —48. Széna 2.50-2. 1 Liter. Uj bor -8. Ó bor —16. 1 Hoctó. UjUor 8.— 0 bor 14.— 1 Kiló. Ecpczo oiaj --48 Starin gyertja 1.20 lr''agju gyertya —.60 Hzappaa —.40 Marhahua 52.-54 Borjúhús 52— 60 Sertéshús 56— Sxalouna —.80 Disxnózair —.96 Marhaisir 1 írt. Körm.i —.50 Só —.13 Crnkor —.6» Bors 1.10 Paprika — 80.Á Va; —1. Felelős szerkesztő : SZALAY SÁNDOR. Társszerkesztő: BÁNÓCZI BERÜÁT. Első rapp egészségi- és asztali-Yiz, Legtartalondosabb bor- és lithion-forrás SALVATOR vastartalom nélkül, gazdag term. szbisnvta-rtalommal borsaras Nátron és széasayas LitMon"ban (0-32843 literként''i (0 .1249 5 literként) Lipóczi forrás igazgatósig Eperjesen. Kpható minden ánvinyvizkereskedéaben éa a legtöbb gryógysiertirbr Főrattár: ÉMnty L, Budapesten. 602 4—20. HIRDETE SEK. 616 1 — 1. Grand Theatré meclianique Színtér a yásártéren.Ia rasárnap jnlins tó 2-án nagyszerű fényes előadás IglÜli Kezdete esti 8 órakor. Műsor. I. A nápolyi tenger-öböl. II. A nagy tüz Moszkvá" ban 1812. évben. III. Egy önmozáonyu múvésztársaság. Végül: A kedvelt Wandel-Diorama. Hétfőn ée kedden uj mÜBorozat. Mély tisztelettel Q-1 © Xc © Mohai Stefánia forráse Egyike; hazánk legszénsavdusabb vizeinek, iz3 savanyus, tisztán használva igen kellemes, borral vegyitye, ólénkan pszsgő iiditő italai Bzolgál. A mi a viznek elemzés szerinti alkatrészeit illeti, arra nézve dr. Lengyel Béla egyetemi tanár ur vegyelemzése adja a legilletékesebb bizonyi''.ékot. A mi a viznek gyógytani hatását illeti, erre nézve tettes dr. Varga Zsigmond ur Fehérmegye tudós tiszti főorvosának a nagym. m. kir. belügyministerium közegészségügyi ositálya elé terjesztett hivatalos tiszti orvosi bizonyítványából: kitűnő szolgálatot tesz főleg a légzési, emésztési és vizelő szervek hurut03 bántalmainál; a gyermekek görvély és angol kórjánál; a gyomornak az idegrendszer bántalmain alapuló bajaiban; átalában p''idig a viz mindazon kóroknál kiváló figyelmet érdemel, melyekhen a szervi élet támogatása és az idegrendszer működésének fölfokozása kivauatcs. Borral használva mar is kiterjedt kedveltsógnek örvend. Mohán a forrásnál (Moha Fehérmegyében a déli vasat állomása) 100 darab l1/, literes palaczk csomagolás nélkül ... 20 frt. 100 Jarab literes palaczk csomagolás nélkül . . . 16 „ 100 darab l/t literes palaczk csomagolás nélkül . . ; 12 „ Az űrcs palaczicok a „forrás köriratával11 bérmentve Mohara szállitva a következő árakon vétetnek vissza : 10C darab literes üres palaczk ...... 9 frt. 100 darab Vi literes üres palaczk......7 „ 100 darab ''/a llteres Üres palaczk ....:. 5 „ Ezen húzai váücuatot a nagyérdemű közönség becses pártfogásába ajánljuk. Székesfehérvárott, 1882. junius havában. Szüte István és társai, 611 1—6. a mohai ,Stefánia"-forrás tulajdonosai. 8 o o Q © Q ö a o a o Q O G r% » ✓«* o o 597 5—5. LA.NZ HEINRIK BÉCSBEN UJ. Hinteré ZMamtutrasse 13 a. Gőzgépek és csép/őgépek. Kézi- és járgány-cséplőgépék. . Takarmány elökészitményl gépek stb. Legnjabb szerkezetű, legértékesebb rendszerrel olcsó árak mellett. Képes árjegyzékek ''ngyen és bérmentve. ügye* l* tzolid ügynökök is ismételárusitók kerestetnek. ;»»<UUUUWXX ««XIX XXXXXXXXXXXXX ! -"VI -A- T T7 Q IST X VAS Soosmoorbói. Franzenshad lábfűrdőknek. nál. -lápsója - láplugony Alkalmas pótlék 544 5-10. Előállítási szer aczél- és sófúrdőkből. Szétküldés: Mationl és Társa Franzensbad. Kapható minden gyógyszertárban és füszerkereskedésben. XXXXXXXXXXXXXXi ♦•* f.f.f-f.f X % X X X X X X r HUSZONEGYEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY JULIUS 2-ifi !S8& HIRDETESEK. MILTHNBERGER SÁNDOR czípész & városház épületében FESSELHOFER JÓZSEF, füszerkereskedése mellett, íazelött Babochay-félc házban.) T. cz. Alulírott ajánlja magái mindennemű URI-. NŐ- és gj ermekczlpó''k, valamint szilárd, gyors és jutínyos árakon való elkészítésére a legjobb borból, bel- és _ külföldi bárminemű kelméből, gummi sarkokkal ngy kész lábbeliek raktárát is. Vidéki megrendelésekre legnagyobb gond fordjttstik, és azok csupán egy avalf czipő avugy centimetermérték beküldése mellett a legpontosabban eszközöltetnek a legújabb divat szerint, ""^gn A n. é. közönség kegyes pártfogását kéri 540 10* SLILTEXBEEGER SÁNDOR, czipész. OL L S KID LITZ -PORA O.cqL- -alrlrnt* xrolÁrli ka minden doboz ctimUpián * n en sokszorosított «•zégem van lenyomva. 80 6v óta a leejobb sikerek mellett fennáll minderneroü Qyosnor betegségek ¿8 emésztés! akadályok, (miut étvágyhiány, haaszomlási. vér t6!Olá8 él aranyér ellen. Különösön oly egyéneknek ajánlva. kik (115 ¿let. .nódot folytatnak. Hamisítások törvényileg büntettetnek Égy lepecsételt eredeti doboz ára I frt. o. é. emberiségnek ____________ - legtöbb betegség ellen, mindennemű sebesülések, fej-, fül- és fogfájás, régi sérvek é* nyílt sebek, rakrekéljek, üszök, szemgyaliadás, mindecnomü bénulás ss sérülés stb «tb. ellen. Üvegekben használati utasitássaí együtt 80 kr. o. ó. Hal-májolaj. , Krohn M. és társától Bergenben. (Norvégiában.) V.ea balmáj zsirolaj valamennyi, a keresőelemben előforduló faj kötött az eeyeaűli, mely orvosi czélokra használható. Ara egy üvegnek használati utasítással I frt. o. é. Fő szállítás Moll A. gyógyszerész, cs. kir. udvari szállítónál, Bécs Tt;chlauben. Raktá - az állam minden hírneves gvógvszertárában vagy fűszer-kereskedésében. Hakúr nélküli helységekben magánegyének nagyobb megrendeléseknél megfelelő árleengedésben részosQlnek. A t. CZ. közöuség kéretik határozottan M. U-féle készítményt rendelni és csak olyanokat elfogadni, melye« saját vjegyem éa aláírásommal vannak ellátva. Raktárak: Nafly-lUlilZ8& Belus J. gyógysz. Práger Béla gyógy« Fesselbofer József, Rosenfeld Adolf, Rosenberg Ferencz, Strém és Kle;n - Zala-Eg«razeg Hollósy J. E. Karczall I»tl Ferd — Barcs Dornet ű. — CsáKtoraya Göncz L. gyógyszerész. — Kapesvár Babóchay ffálm. Kohn J. gyógy««. Tb. Kecskessy gyógysz. — Kaproncza Werli M. gyógy-tőszeg Ctacainorica Ist. gyógyír. — Kwzthely Wünsch F. — Körmeád Ralt Ján. - Zágríi irgalmashoz gyógy«. Mittibach S. gyógysz Holjac V. — SoprűE Merey And. gyógysz. — Leteaye KaliwodaJ.— Ktposvá ratt BoroTicz Ad. — Zaia-Efltírazeg Hollos»? L E. gyó»ysz. 451 27—52. LJ 1880-ik évben 80.000 palaczk, 1881 He évben 295.000 palaczk lett elszállítva. II ŰO -<c co forrás 4 mohai H ft hazánk egyik legszénsavdusabb savanyu vize kitűnő szolgálatot tesz főleg az emésztési zavaroknál s a gyomornak az idegrendszer bántál main alapuló bajaiban. Általában a viz mindazon kóroknál kiváló figyelmet érdemel, melyekben a szervi élet támogatása és az ideg- rendszer működésének folfokozása kívánatos. Borral használva már is kiterjedt kedveltségiek örvend, 572 7—12 m, k udvari szállítónál Budapesten, Erzsébettéren. Úgyszintén minden gyógyszertárban, füszerkereskedésben ós vendéglőkben. <o -» to. N 00 Sí I < 5 ce> Ni as CQ O 00 ar SS" 00 o eo 3 CD -S CO o CD C CD <33 CD -n ¡880-ik évben 80.000 palaczk, 1881-ik évben 295,000 palaczk lett elszállítva. I br o l—< < ä M BT ^ ^ _I Ő < SQrc ■— ** hé rrmmm ^ - nrmnnngi St-O Sí o ■ CQ > i UtJ^g 320, 830. -z. 1882. Ariejt hirdetmény. 1 -ször. A pécs-varasdi államuton újból épitendó 219. és 220. sz. boltozott téglaátereszek helyreállítását a nagyméltóságú közm. és közlek. m. kir. ministerium 1882. évi junius hó 12-án kelt 12718. sz. magas rendeletével 2742 frt 13 krnyi összeggel engedélyezte. 2-szor. Ugyanazon államutszakaszon levó 234 l/i} 234s/4j 436. és 239. sz. átereszek újbóli épitését a magas ininisterium f. évi junius hó 14-én kelt 12716. sz. rendeletével 3506 frt 67 krnyi összeg gel engedélyezte. Szen munkák biztosítása tekintetéből alulirt hivatal irodájában folyó 1882. évi julius hó 10-én reggeli 10 órakor Írásbeli ajánlatok elfogadásával párosult nyilvános szóbeli árlejtés fog tartatni, melyre vállalkozni szándékozók azzal hi- \| vatnak meg, hogy az árlejtésbeni résztvevős esetérc. magukat a fentkitett összeg 5%-val mint bánatpénzzel ellássák, mely vállalkozás esetében 10% biztosítékra lesz kiegésziiendó. írásbeli ajánlatok fentebb kitett nap reggeli 10 órájáig fogadtatnak el; ezekben az ajánlattevő neve, lakása és polgári állása pontosan kiteendó, továbbá számmal és szóval kiírandó azon száztóli elengedés, melyért ezen munkálatokat elvállalni szándékozik, világosan kifejezendő végre/ hogy ajánlkozó a munkálatodat és feltételek tartalmát ismeri és elfogadja. írásbeli ajánlatokhoz, melyek 50 kros bélyeggel ellátandók, a vállalati összeg 10%-ja készpénz vagy elfogadható állampapírokban csatolandó. A tervezetek, müszerelvények és feltételek alólirt hivatalnál a szokott hivatalos órákban megtekinthetők. Zala-Eperszcgen, 1882. évi junius hó 20-án. Zalamegyei m. kir. építészeti hivatal. ÍM szeí ereje, ha kellőleg felhasznál tátik. Így kiálthatok fel én is 6* örömmel tudathatom öunel szivem legforróbb köszönetit, bon bála Istennel, az ön WInkelmayer-féle bojtorján gyökér essenczlája cs kenőcse hathatósan se- gitelt Lajarr. kihulblsa ellen é« uj hj uóvcsziésőn, és kiránom cz igazság a viiág tudomására. jSjjön. Kanfmánn P. Dukla Hét évi tarfejiiség és szakáltaianság. oey 24 éve« fiatal emhor-nél, majd a kétségbeesésig De az ön valóban csudás é^ ritka gyógyerejfi Winkelmayer-féle bojtorján gyökér essenczlája es ke nőcsének használata által buja hajnövéshez jntűk és .1 szakái is, melynek létrejövésén gam is kctk.dto i>, n-.ár ¡geu tihün mutatkozik alig 2 hó alatt. Köszönöm Istenének es a természet gyógyerejének önnél, miután röviden Bécsbo megyek, köszönetemel szóval fejezem ki. Kandler J, gipvezeto Budapesten. Az 5n Winkelmayer - féle bojtorján gyökér essenczlájanak használata után parók-iimit, m >Iyet közel egy évig hordum, el-távolithattam és több hajam van . mint valaha volt. Ezen eredményről mindenki mccrgvőzódhetik nálam. Wendt J vendéglős in Sousiedl bei Laa a. d. Thayna, N .-Oestorr. W nkelraaye- féle bojtorján gyökér essenozlájából 2 tégely-iyel használván, daczára annak, 20 éves vagyok, kevés nap alatt cgv nagy s nép>zakált nyertem. Ezec uton fejezőm ki köszönetemet. Lorenz Maguzer jun. ia Krapp (Krai ). 8 Legforróbb köszönetemet az ön Winkelmayer-féle bojtorján gyökér essenczlájáért, n-elynek 18 nap hasznilata után, .egy pompás t/ljszakálhoÁ jutók. Csodálatraméltó mutatváuyát ajánlhatom J Q mindenkinek. Berger József. Ritter v. F.lg, in Wion. I Jt Ez- n, valamint még sok 100 más köszönő és elismerő ira- U tokát, melyeket cr<d<3tiben bárki mogtekintuet álunk, a Winkel-Q naye- féle bojtorján gyökér ePünczlának és kenöcsaek további di-/¿¿L csérgütését feleslegessé teszik, mert a jó önmagát dicséri. Arak: Egy tégely Winkcimayer-féle gyökér essenczia . » kenőcs olaj 90 kr 50 kr. 40 kr után- Postai küldemt''uynél, vagy készpénzben, vogy vittel 10 krral több a csomagolósorí. Központ, küldő-raktár: Winkelmayer J. Bécs, VI. Gumpendor/erstrasse 159. Zágrábban, Mittelbacher S. gyógysz., PoztOnybatv Kartsr J. Parfumos, Fisdierthorgasse 6. Temesvár, Jeromis E gyógysz., Kolozsvár, Szety Miklós gyógysz., Gyöngyös, Mersits Ferdinánd gyógys:, Dobreozen en, Dr. Rothschneck v. Emil gyógytt., Temesvár, Tarezay István gyógysz., Bpesttn Török J. gyógytz., ói a legtöbb gyógvtárakban és parfüm kereskedésükben Csak arra kéretnek fel a vevők , hogy a haríiiíitások elkerülése végett, mindig Wlekelmayer valódi bojtorján gyökér készleteit kérni és arra figyelni, hogy minden tégelyen Winkelatysr J-Béci, VI. Gumpendorferstrassc 159. czége legyen '' 408 9—12. Nagy-SaiiizsárL nyomatott a kiadó tttlajdonos Wajdits József gyorssajtóján. NAGY-KANIZSA, 1882. juliua 6-án, ''Elöfeatéü ár: egész .( vre...... fél é\re....... negyed íire Egy nzúni 10 kr. 8 írt * , 2 , HIRDETESEK 8 hasábos pctitsorb£n 7, másodszor 6 s minden további sorért 5 kr. kyilttérben soronként 10 krert vétetnek fei Kincstári ílletr-k minden egyes h:rd lésért »0 kr. fizetendő. Huszonegyedik évfolyam. A lap szellemi részét illető közlemé-njek t szerkesztőhöz, anyagi rézét illető közlemények pedig a kiadóhoz bérmentve intézendők : KAGY-KANIZSA Wlatelcsház. BérmenUtlen levelek csak ismert munkatársaktól fogadtatnak el. Kéziratok rissza nem küldetnek. N?<ry-Kanizsaváros helyhatóságának, , nagy-kanizsai önk. tűzoltó-egylet«, a „nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank''nagy-kanizsai takarékpénztár", a „zalainegyei általános tanítótestület" a , nagy-kanizsai kisded-neveló egyesület", a nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet, a „soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai k ül választmánya" s több megyei és város egyesület hivatalos értcsitóje. Hctcnkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. _ _ • _ • . Előfizetési felhívás. A julius elsején kezdődő nj évnegyeddel tisztelettel felhívjuk a közönséget lapunk pártolására! Az eddig Üövelett irány elég garantiát nyújt í?rra, hogy t. előfizetőink igényeinek jövőben is megfelelni igye-kezendünk * Előfizetési ar: Félévre (julius —deczemberig) i frt. Negyedévre (juh—szeptemberig) 2 „ Az előfizetési pénzeket lapunk kiadóhivatalába (Wlassics-ház) kérjük küldeni. N.-Kanizsán, 1882, jun. 21. A kiadóhivatal. Al Illemről. t — Kiváló tekintettel a m''kre. — Vannak az emberi életben oly általános szabályok, melyeknek egy részét maga a természet — másik részét pedig az emberek közti érintkezés, a haladó kor alkotta. A;, utóbbi rész közé első so.-ban az illem szabályai sorozhatok. Ifjaink illem-érzékének felkeltése oly feladat, mely minden szülőnek, minden tanitónak eléggé nem ajánlható; mert senki sem vonhatja kétségbe: mily kis mértékben van kifejlődve ezen érzék az egész emberi nem — de különösen a férfi ifjúság egy részénél — és mily ferde fogalmakat táplál a másik rész. A ki a társadalom különböző osztályaival megismerkedett, észrevehette, hogy az illem nemei ép oly sokfélék, mint sokfélék az emberek szokásai; de mégis csak két főforrása van. Egyik a részvét és az abból eredő óhaj a gyöngébb, segélyre szoruló nemet oltalmazni, másik forrása pedig a szerelem. A valódi, nemes, bensóleg igazi illem az első forrásból ered, mig a másodikból azon túlzott, bensóleg nem igazi, szorosabb értelemben véve önző illem ered. — Az illem — mindazok föltétlen kötelessége, kik maguknak a női emancipatió körül érdemeket szerezni óhajtanak. A legkönnyebb ós legegyenesebb ut egy női sziv meghódításához a finom modor. Az illem a különféle körülményekhez mérve különféle módosulatokban nyilvánul. Nézetem s minden józan ész nézete szerint vét az illem ellen, a ki pl. ajtó és kapu előtt, utczán és ösvényeken stb., hölgyeknek az elsőbbséget nem engedi, ügyelvén arra is, hogy ez alól fol van mentve, mihelyt veszély vagy akármily kellemetlen dolog lép közbe. Ép ugy a jó illem megkívánja, hogy lépcsőkön, sötétben és esőben a nő "előtt menjünk, társaskocsiban a helyet hölgyeknek és éltesebb uraknak átengedjük, egyszóval az elsőséget mindenütt hölgyeknek és nálunknál ielesebb egyéneknek adjuk meg. Azonban a nézetek és okoskodások különfélék. Logicát hiába keresünk némely illemben; mert ha illó például,!hogy akármily idegen hölgynek elfoglalt kocsihelyemet átengedjem, melyet jó pénz, — korai elindulás s hosszú várakozás által magamévá tettem, ugy logice az is illó, hogy egy elkésett idegen hölgyn k jó helyemet a színházban vagy újonnan bérelt lakásomat átengedjem. Hisz e módon a férfi a nő valódi rabja, szolgája lenne, holott a természet könyve szerint a férfi uralkodik. Finomérzésü nók férjeiktől nem is fognak követelni bizonyos terhükre eső illemet. Kik olynemü bolondságokra, mint folytonos kézcsók, testi és toilette-szépség dicsé rése stb. képesek, ez által még nejeik előtt kiállhatatlanná is válhatnak. Ha végre meggondoljuk, hogy az illem bármily csekély szabályának áthágása kellemetlenségeket, ellenségeskedéseket, sót nem ritkán véres jeleneteket okoz; (Hisz a párbajok napi renden vannak!) ha meggondoljuk továbbá, hogy észszerű nem túlzott illem sohasem árt, azon eredményhez jutunk, hogy bármily társaságban, bármily körülmények között az illem szabalyainak észszerű követése által soüszor oly előnyöket vívhatunk ki magunknak, mit pl. pusztán észbeli jelességünk által talán soha el nem érhetnénk. Mindenki önmagáról tudhatja, hogy egy ille-mes egyénnel szemben a finom modornak mintegy megbüröltje lesz és képes feledni a külőuben ismert vagy tudott gyöngeségeket. Ez azután legnagyobb fokban a nőknél nyilvánul. Mivel pedig — ha mindjárt- zárjelek kőzött is — el kell ismernünk, hogy a nói emancipatió előtt ugy, mint utána nők kormányozták és kormányozzák a világot, a lehető legmelegebben ajánljuk a velők szemben az észszerű illemet. Soknak képezte ez emelkedéséhez a biztos lajtorját. Feminae regunt mundum! 9 ti kpr. 1852. Hirdetmény. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1874.^évi 33-ik törvényezik némely intézkedéseinek módosításáról alkotott 1876. évi XVIII-ik tezikk 2-ik § a értelmében közhírré tétetik; miszerint a megyebeli választókerületek összes választóinak 1883 -ik évre kiigazított ideiglenes névjegyzékei Zala-Egerszegen a központi választmány székhelyén a megyei irodáuan, ezenkívül az egyes város, nagy községek és körjegyzőségek saját választóinak ideiglenes névjegyzékei Nagy-Kani- zsa városában és az illető nagy községekben a község házán, kisközségekre nézve pedig a körjegyzőség székhelyén folyó évi julius hó 5-től 25-ig lesznek közszemlére kitéve, hol is a névjegyzék ezen idő alatt naponként reggel 8 órától déli 12 óráig mindenki állal megtekinthető s délutáni 1 órától 6 óráig lemásolható ; — ezen ideiglenes névjegyzék ellen saját személyét illetőleg bárki felszólalhat, ezenkívül mindenkinek jogában áll azon választókerületben, mely hez tartozó valamely község névjegyzékébe felvétetett, bármely jogtalan felvétel vagy kihagyás miatt a névjegyzék ellen íélszólalni: a felszólalások írásban és pedig a névjegyzék nyilvános kitételét követő 10 nap alatt vagyis f. évi junius hó 15-ig bezárólag nyújtandók be és egy beadványba több egyénre vonatkozás is foglalható; a felszólalá sokat mindenki megtekintheti s azokra a névjegyzék kitételének zárnapjáig vagyis f- évi julius hó 25-ig bezárólag mindenki — ki a fentebbiek szerint felszólalni jogosítva van — minden beadványhoz külön Írásban észrevételeket nyújt be : — valamint a felszólalások ugy az azokra tett észrevételek a megyei központi választmányhoz intézendók és a szükséges okiratokkal felszerelve azon város vagy község elöljáróságánál, melynek névjegyzéke ellen a felszólalás történt, kisközségekben pedig az illető körjegyzőnél nyújtandók be. Ezen hirdetmény minden egyes községbeu a községi elöljáróság, Nagy Kanizsa városában a városi tanács által szokásos módon azonnal közzé teendő. Kelt Zalamegye központi választmányának Zala-Egerszegen 1882. évi junius hó 26-án tartott ülésében. Kiadta: HANTY KÁROLY m. k. a megy. közp. vál. jegyzőjí. A new-yorkl magyar társalsó és önsegélyző egylet. A magyar közönséghez! Egyletünknek h&rminczkét évi fenáüása, valamint azon tény, — hogy tagjai között még most is vannak olyanok, kik azt alapítani segítőnek, bizonyítékai annak, hogy a magyar bármennyi időre és bármily távol legyen is hazájától elszakítva, nemcsak szívben, de nyelvben is magyar marad. Sőt számos eset van, hogy oly magyarok, kik idejöttük-kor nem voltak e kinosnek: a magyar nyelvnek birtokában, azt itt elsajátiták; és hogy ez egyletünknek róható fel érdemül minden szerénytelenség nélkül mondhatjuk, annál is inkább, mert tekintve kis könyvtárunkat, melynek nagyobb része szintén idegen nyelvű, a szellemnek vajmi kevés tápot nyujthatunk. És ez az. miért a müveit magyarok hazafiságához fordulunk, habozás és szégyen érzete nélkül. „Honfiak! Honleányok!* Azon magyarok nevében, kik szeretett hazájuktól oly igen-igen távol vannak, kérünk titeket, segítsetek, könnyitse-tek a magyarságot idegen földön is fentartani, azáltal, hogy szellemének hazai táplálékot nyújtotok. Hiszen mindenkinek van egy-két könyve, melyet nélkülözhet. A new-yorki óriási szabad könyvtárakban rendelkezésére áll minden embernek minden nyelvű könyv, csak a magyart keii nélkülöznünk, „ A ..Függetlenség* szerkesztősége hazafias szívességből a központi gyűjtést elvállalja és az adományozott könyveket hlrlapilag nyugtázni fogja, e szennt tehát az adakozó minden pénzbeli költségtói meg leend kiméivé. Eeméljük, — nem ! biztosan tudjuk, hogy kérésünk nem vész a pusz- T A R C Z A. Király Gyulához. Hát hogy < miként vagytek kedves, édes Gyulám ? Gondoltok-e olykor hébe-korba reám Mikor összegyültök a»>bu'' » szobába, Mely «lőtt«m drágább, mint egy kincses bánya? ! Játíxtok kedélyesen ontjátok a csókot, És ha har«gusznak duplán vissz''adjátok! S jut-e cizetekbe — mond csak kedves pajtás — Midőn íoly köztetek az a szép társalgás, — Hogy egy hiinynil'', ki oly jól feltalálta Magát abban a szép kis koszorúcskába''? Ki ugy szeretett <>tt közöttetek lenni, Veletek mulatni s együtt nevetgélni?! Milyen rosszul ca''.k, hogyha rágondolok, Hogy száműztek onnét iskolai dolgok ! Nincs ki mondja nekrm : .tied lesz a Kilás ! S nem viszonozhatom: ,tied tueg a Hurkás !" Nem lehetek ,kertécZ"s „Ö,* meg _a .kertészné,'' Yagv az öreg „verküt" éa .0* a „verk lisné.'' Rátok maradt az a kedves Icötelesség Hazakisírni „Öt," mit nem tettem oly rég. Kivel énekelem azt a kedves nótát: .Hótól fehérvagy a: ,De szeretnék...i tovább ? Csak magamban fújom cl oly keservesen, Hogy ogy összeszorul njindeu vér szivemben! Oh, mily drága, esték voltak azok nékem, Én tudom, ki itt élek a számvetésben! Sokszor álmaimban ugy tün fel előttem Minth* otthon volnék a szeretett körben, 8 jól érezvén magam, csakúgy repea szivem Mivsl köztük vagyok, kiket úgy szerettem. Mindez tünde álom s tündéri képzelet, Mely elmúl azonnal mihelyt felébredek. Mikor Jön el ismét rám «érve az idő, Mikor hozza el axt a drága teremtő? Hol késik oly soká az a nagyon várt nap Midőn szivem öröm s jó létre virradhat? Sokszor elképzelem, hogy tán soha-soha. MinC sok bn rejtve e rotz gondolatba''? Mert eszembe jnt ax a v>gzetteljej ozám, Mely olyau esetleg jutott épn én rám. Nem-e akadályoz ez meg szép tervemben W»t agyamban olyan szépen kifejtettem? Hogy majd hazamegyek s kitárt karok váruak S legtzebo része az alkotott fellegvárnak — A szép nyári estén majdan a c-íllagok Ezrei árasztják el * szép égburkot. Kimegyünk sétálni, ki ki a párjával .. Csevegünk hasoulag a kis galambokkal, — Elmondjuk mit érzünk, mit szenvedtünk, midőn Távol volt nk messze két idegen földön. Majd jön a majális, előre őrülünk; Oh, mert akkor egymást átfogva repülünk ; Van-e a világon nagyobb öröm ennél Szépen »tszoritva karommal deréknél? Fesztelen tehetjük n.it máskor nem szabad 8 váltjuk egymással a suttogó szavakat. Csak már az jönne el, ax amit. ugy várok, Ex után repülnek keblemből a vágyak, lgax, hogy egy kissé bánt az a gondolat Hogy ismét válnunk kell, ha jő a pillanat... De most csak örüljünk a viszontlátásnak, Ráórünk butulni ha .behivót" mjnak! Gondoljatok hát rám, kedves jó barátom. 3 jó kivánatokat majd akkor átadom H-a az Isten segit s viszontlátlak téged Valamint azokat, kik nekem kedvesek. Isten veled! — egyre kérlek kedves Gyulám Iri mielőbb s kérd meg aranyos G--ám, •) Hogy örvendeztessen meg azzal, mit várok Mi rám nézve bizton hozza boldogságot! PÁSLEK SÁNDOR. •) Midőn boldogult kedves barátom utolsó költeményét e lapok hasábjain kiadom, figyelmeztetem a t. közönséget, hogy az ol-hunyt szépte''netségü ifjuuak még egy prózai dolgozata van nálam, amely kiadatlan. Nálam levő kéz ratai közű! — ez utóbbit kivéve — lapokban már mind kiadtam s ezen most •lolgozom, lehető rövid idő. alatt szintén a sajtóba^adom s ax elhunyt kivánsága szerint a „Zalai Közlönyben* kiadom. Lovagias kötelesiégct vélek teljesíteni, hi & fiatal költő által megénekelt hölgy nevét elhallgatom, bár kéziratában neve egészen ki van irva; lehet, ^hogy később Pá-lek Sándor összes munkáit könyvalakban kiadom s akkor ezen lovagiisságtól el kell állanom, miLthogy senkinek sincs jogában egy egész nemzet elótt ogy iró munkáját megcsonkítani. Bécs, 1882. május hó 8-áu. SZOMMEE 8ÁNDOR. Netti. — A falusi életből. — (Folyt és vége.) .Ezért többet is foglalkozik másokkal, mint önmagával. Nevet, öríil, tapsol, hatszor is felkel helyéről, s ha te is felkelsz vele együtt, ismét leülhet, s győ nyörködik a sikeren, tovább beszél s fonja, biztositja a szövevényt, — Egy kis eredmeny alán nagyobb boldogságot kíván látni, mint a hogy van, ha tanulmá-□yozá a fiatal embert a siker elbeszélése közepett. Még délután megy a hírrel. Ha azt mondottad: „Szép, szép, de de ez még nem elegendő arra, hogy egészen nyugodt, boldog, lehessek," azonnal hoz?á-tolja: ő oda van Etelke kisasszony, — határtalanul i oldog. Hátha csókot ta* lálna kérni, s azt kegyed neki, igen neki, aki kegyedet az imádásig szereti, nem tagadná meg, ah akkor..- akkor. Mert/jól tudja Netti, hogy ha már igy indul a dolog, meleg a vas, csak ütni kell, olajat kell önteni a tűzre. A csók megadása hamarább bizo-oyos, mint nem. S ez ujabbi kedvező hir ismét tudtára adatik a másik félnek ilyenképen,''ha másként nem, hát levélben is. „ön a naphőse!" Ritka fiatal ember, ki oly gyorsan czél fele ér, mint ön! Lehet-e boldogabb valaki más, miot ön! Képzelje csak — nem tagadta meg, hogy megcsókolhassa. Ah ön megcsókolhatja azt, akit szeret, azt akit imád! irigylendő fiatal ember! Mily nagyszerű siker ez! mely másoknál csak mily soká érhető el, b önnél mily gyorsan haladt! Da megbecsülje is ám magát! Imádja még jobban, mint eddig, mikor „ő" oly kedves angyal, No, — elmondom már, de aztán el ne bizza magát, köztünk maradjon ,őu képes önért mindent megtenni. Nos? nem elég ez? Várkonyi ur mit szól ehhez mi ? És igy tovább megy a boldogság hooosi''ása a két szerelmes közé. De sok szór az ily módszer mellett a két össze boronált azt veszi észre,, hogy hiszen ők korántsom szeretik olyan nagyon egy mást, mint hitték. A gyorsan elért eredmény korántsem oly édes, mint különben. Erre azután keresik az okot, mely álul kissé ötfszezördülhetnének, hogy igy talán édesebb lesz az együttlét, az előre hitt kibéKÜléd után. S ha azördülés megtörtént, Netti isrrét megkezdi munkáját — a kibékitéit. Az öreg néni, kinek már nincs Bemmi remélni valója s csak az unokáinak ősszobékitése körül motyog, nem jár el oly szakszerűen oly odaadással, mint Netti. Oly ügyesen, óvatosan tesz az a mindent látó és mindent hamar megtudó pletykás falusi világtól elrejtve, hogy ha esetleg valami kitudódik, inkább hiszik e! azt, hogy belebolondultál, ő meg beléd, minthogy arra gondolnának, hogy te egész másban töröd a fejed. Az ügy sikere érdekében inkább magára vállalja a költött bireket, s a pletykás falusi világ szavainak megezá-folására nem iparkodik. Egyszer azt beszélték több féle pletyka variátióban, — mert a p''.etyká-zásban az a falcu-i intelleger.tia, a melybea ő ¡s l&kott főlülmuihatlan, hogy Nettiék kertjéb9D eaténkiot nagyon gyakran erősen csattanós puszik, mély, szerelmes duett sóhajok, forró öleikezéaek történnek. Egyszer valaki tanúja is volt egy rendesvonsnak. Az a valaki peuig n6m volt más mint a lugasban lévő leány — atyja. Jól látta, bár ki^sé már ¿ötétedai kezdett, Netti nagysámat ahorinorgás nevelővel. Mégis kopogiatá a palánkot az atyus — 8 kiugrasztotta a nyulat — Netti ntgysámat a bokorból — a lugas mellől. Da ast ne:n tudta- öreg, hogy a két szerelmes közül egyik az ő Eszti leá-<ya — a váratlan zörejre a lugasban még erősebben bujt össze. S míg c megkerülte a kertet ós szivart ment venni Nottiékhez, s nagyon hamiskás mosolygással nézett reá s meg is csipegette — addig az ő leánya a kert kis ajtaján keresztül hazasietett — boldogan. Az öreg aztán otthon meg nem állhatta, hogy el nn mondja, milyen szent leány az a Netti éa milyen ártatlan az a fővárosi gavallér. De arról hallgatott, hogy ő is megcsipegette Nettit — ós hogy miket mondott neki. Oly esetben, — midőn annyira szemmel tartják a szülők a kis hamiso-kat, hogy szegény epedő és 6ok mindont mondani szeretőnek nincs jalkalms. ölbe* szélgethetni imádottjával, Netti ezen is segit. Hány szerelmes lavelet csúsztatott ő már ügyesen kézre. A jd tanácsosul pedig miudig kédz. — Segitseo már rajtam kedves Netti kisasszony, mert meghalok. Az öregek ugy zárva tartják az angyalomat, mint a pzul''.án a feleségeit. Zabbegyi ur, tudja mit, a szerelmes ember mindonre képes, a szerelem az embereket emberfölötti dolgokra ké-psssé teszi. — Tett sokat — de engem még eddig borzasztó — nem! HUSZONEGYEDIK ÉVFOLYAM. iába és ezért ezer meg ezer magyar nevében köszönetet mondánk. Áldja Isten, a magyarok Istene! New-York, 1882. iunins ha ^ában. Az egylet megbízásából: ROSENSTEIN VILMOS, PÁL JÁNOS, ZEISLEE SÁNDOR. Fürdői levél. Balaton-Füredről írják a .Pester Correspondenz"-nck: A magyar tengernek nevetett Balaton ki««« partjain már beköszöntött a fürdő-évad. Tömegesen sereglenek immár B»laton-Fürcdre a haza minden részeiből ki üdülést éa gyógyulást keresők százai. Tömegesen sereglenek, mert tudják, hogy htt, amit keresnek, biztosan meg fogják találni itt e belyeD, a melyre a természet olyan bőkezüleg pazarolta szépségeinek áldásit — és a melyen a gyógyulni cs üdülni kivánó közönséget a természet nyújtotta gyönyörökön kivül még egy mis fürdőhelyekre- nézve nem kevésbé fontos tényező is várja, t. i. jó izléa és az elagaucziH követelményeinek meghallgatásával létesített kényelem, a melynek hiánya örök átokként nehezedik különö ■en hazánk legtöbb egyéb fürdőhelyeire. Mert az elvitázhaUtlan tény, bogy Balaton-Füred mostani berendezisea komfort dolgában legelkényeztettebb igényeknek is derekasan megfelel és a vendégeknek nyújtott kényelem tekintetében veteked-hetik Európa minden fürdőhelyével. A szebbnél szebb villák, és nyári lakok serege, az uj fürdőház elegáns berendezésű szobáival, ac idén a veszprémi Narasburg család által kezelt Horváth-ház gyönyörű kilátásával és szép fekvésű tágas lakásaival tekintélyes számú fürdőközönséget győznek befogadni. A bzb-badban a gyönyörű sétányok, parkok és ligetek kínálkoznak hűvös tartózkodódé-lyekül a rekkenő nyári napok alatt. A gyógyterem fényes berendezésével és architektoníkus bájával, hívogatja s köti magához a szórakozni kívánókat. — A Balaton tükrén ott látjuk a magyar tenger bajóraját, számtalan apró és nagyobb mindenféle evezöjü és vitorJáju hajó és hajócska, amelyeken pompás kirándulás esik be a tó távolabb fekvő részeibe. Jó ötlete volt Mr. Youngnak, az élelmes angol hajógyárosnak, hogy meg-teremté a kis flottillát, a közönség egy ujoemü szórakozást nyert az egészséges s edző vizisport gyakorlása által. Egyszóval Balaton Füred egy emelkedő, virágzó fürdőhely, képét nyújtja. És ez az emelkedés a fürdő igazgatóján ak Écsy Lászlónak az érdeme, aki közel 40 év óta a legszigorúbb lelkiismeretességgel és legönzetlenebb erélylyel fáradozik — mint láttuk a legjobb sikerrel Balaton-Füred felvirágoztatásán — és a ki eme munkássága által kivívta az egész környék szeretetét és Füred tulajdonosának, Sz.-Benedek rend tihanyi apátságának elismerését. — meg- — Irén kisasszony a divatlapokat járatja, figyelmesen olvassa is elejétől végig. (A felvidéki publikum sokkal hálásabb az irék iránt mint »nagyvárosi. -És ebből mi vár reám ? — írjon álnév alatt, de az ő nevét czimül használva, verseket adva a lapba s valljon neki szerelmet, — gőzerővel 1 A többit bizza rám. — Ez pompás ötlet próbálom. — Vagy irjon prózát — valami beszély t róla. — Mind a kettővel kísérletet teszek. Hogy nem tudtam erre a pompás Ötletre rá jönni, pedig már a .Holdvilágának harmincihárom! verset meg <gy beszélt küldtem, de még nem közölte. S most njra neki megyek. (Oh írók mindent tudunk mi, de mikor magunkon kellene segiteni, akkor nem jön egy jó eszme, ötlet, — gondolá Zabhegyi Dávid a szomszéd falu jegyzősegéde.) * * Tegnap voltam épen nála dohányt vonni. Az volt első kérdése: Ügy-e boldog? Na látja mondtam én, hogy önt szereti az Ilon. És ön ? — Szerettem jobban, mint eddig L Már ast gondoltam, hogy valami baj var ismét közöttük, hogy oly komoly. (Hja nem látta szabóm számláját.) — De hál'' istennek örvendve látom, hogy már nem messzi vagyunk a paptól és igy már nincs is szükség reám, az majd elvégez mindent. Csak valakiről látszik a sort megfeledkezni. No no no. Két nővérem jövő hóban tartja egyszerre esküvőjét és a sors csak látszott megfeledkezni valakiről, van már annak is valakije L. ügy ám. Magát értette. Sz. L. A nagy mérték ü népszerűség, a melynek Écsy örvend, a minap nyilvánult ama szívélyes és fényes tüntetésekbe», a melyekkel Ű5ztelőí az igazgatót, neve« napja alkalmából meglepték. A környékbeli kitűnőségek egész hosszú kocsisora robogott e napon Füred felé, mindnyájan Écsy házához tartottak hogy átadják neki jó kívánaágaikat. A parasztság küldöttségeket meness''ett hozzá, a szeretetház pedig, a melynek alapítása körül sok érdemet szerzett volt magának, növendékeit küldte ki, hogy ogy rögtönzött kis ünnepélyen hálálják meg jótevőjük működését. Délben lakomára gyűlt ösBze a íáraság, a melyen persze pohárköszöntőkben nom volt hiány. Az elsőt Szathmáry Miklós országgyűlési képviselő mondta Écsyre a fürdővendégek nevében. Utána szóltak Jármay Gusztáv és'' Abday pannonhalmi tanár, ez utóbbi felemlité, hogy Ecsit családjáért bőven kárpótolhatja a Szt.-Benedek rend 150 tagjinak testvéri szeretete és barátsága- József László ref. pap Simon Zsigmond apátra mondott szót, köszöntője után Ecsy emelt szót, mondván: Mélyeu tísz''elt vendégkoszoru! „A hála az emberi sziv legnemesebb virága, ezt növelni, ezt táplálni, éltemnek minden perczeiben kötelességemnek tűztem ki, a jó sziv azonban hála érzetét akarja kifejezni, akkor az ajk kétkedve, habozva zárul les csak azt képes mondani, bár egész életemben hálámat u5y tanúsíthatnám, hogy ezen szép vendégkoszoruba egy hervadhatlan nefe-lejts virágot tűzhetnék,hiszem emegtiszteltetésre s üdv köszöntésére örök hálával tar-tozom.de tartozom azon dicső Szt.-Benedek rendnek is, melynek hazánkbani léte, hazánk alkotmányával egyidejű, ez lelkesíti keb.em érzetét is — \|midón poharat emelek s azt a tisztelt vendégkoszoru minden egyes tagjának egészségére felköszön tőm azon a dicső napon, melyen névörömnapomat ünneplem, mély öröm, fájdalom elmúlik, de mit vele n^erék, a sziv legnemesebb érzetét, a hü emlékezés legdrágább kincs gyanánt — fógja számomra biztosítani. Fogadják azért leghálásabb köszö-nemet szives megjelenésőkért szívből krédó óhajtásom msllett, hogy a jó Isten tartsa meg mindnyájukat, erőben, egészségben, megelégedésben és tartós boldogságban az "emberi kor legvégső határáig, s valamint a szép nyári napon a hegyi patak csörgedezve ugyan, de csöndesen folydogál, oly csöndesen s megelégedve folyjanak napjaik ezután is, — hogy igy áldásokkal koszorúzva , a haza di-szére és javára szeretett övéiknek büszkeségére és boldogitására, mindnyájunk igaz örömére az Isten éltesse, éljen!! Az ünnepelt mély érzéssel elmondott szavait a társaság lelkes éljenekkel fogadta. »szabadkai tornaegylet által 1882-lk évi julius hó 30-án (vasárnap) Pallcson tartandó országos atbletlbai- és torna-versenyek sorrendje. I Bajnoki táv-verseny. Indulás Pa-''.icsról, jelentkezés Szabadkán, érkezés Paücson. Táv. 15 km. Idő julius 30-án reggel 6—8-ig. zárt verseny. Kihívó: Vessa György, bajnok-jelölt. Tót: 2 frt. Bánat: 2 frt. Fuss vagy fizess. A bajnokjelöltség feltétele: hogy győs''.es két óra alatt a kijelölt aton 15 km. akár futva, akár járva leghamarább megtegyen. Elsőnek : tiszteletdíj aranyserleg és egyleti ezüst érem és bajnok-jelöltség. Másodiknak: egyleti ezüst érem és elismerő oklevél. Harmadiknak: bronz érem. Minden beérkező, ki a kitűzött két órában J5 km. bejár, tölgyfa koszorút nyer. A bajnoki dijat (arany érem, serleg és .bajnoki" czím) 3 egymás utáni nyilvános viadalban győztes nyeri el. Vezető: Piukovich János, egyl. alelnök. Versenybíró: G) elmis Gerő. II. Bajnoki távúszás. Indulás reggel 9 órakor, érkezés déli 1 órán belül. Táv: 5 km. Handicapolá* nincs. Zárt verseny. Logalább kettő versenyezhet. Kihívó: Weber Frigyes. Tét: 5 frt. Bánat 5 frt. üszsz vagy fizess! Dijak:" Elsőnek : Egyleti ezüstérem, bajnok-jelöltség, tiszteletdíj ezüst serleg. Másodiknak: Egyleti ezüst érem, elismerő okmány. Harmadiknak: Bronz érem. Elindulás ugrás nélkül történik, a kötél el-bocsátása álul. Vezető: Pertích Mihály, egyl. elnök. Versenybíró: Gabrovicz Ede. > III. Akadály úszás. Indulás d. u. 3 órakor. Táv: »/a km. 5 gáttal, a gátak a viz felszínén uzsó fenyő oszlopok, a melyek alatt az úszóknak keresztül kell uazniok vagy pedig a felett által vetniük magokat. Kihívó: Berger Vilmos. ZALAI K Ö £.-L ö N Y Tét: 2 frt. Bánat 2 frt. Díjak: Elsőnek: Egyleti ezüst érem. Másodiknak: Egyleti bronz érem. Harmadiknak: Elismerő oklevél. Zárt verseny. V ezető : Pertích Mihály. Biró: Vojnich Sándor. IV. Birkózás. Kihívó: Racsmány János. Tét: 2 frt. Nyílt verseny. Díjak: Elsőnek: Egyleű arany érem, tiszteletdíj 5 arauy elismerő oklevél. Másodiknak: Egylet» ezüst érem, elismerő oklevél. Harmadiknak: bronz érem. A birkózás franezta rendszerrel vivaiik. Az egyes párok sorshúzás utján határoztatnak meg és csak három összetűzés engedtetik meg. Ha ezek után egyik fél sem fekszik szabályszerűen a földön, ugy a verseny bevégzettnek tekintetik Az egyes párok viadala leg föÜebb 10 perczig tarthat. Vezető: Gyei mi? Gerő. Biró: Lévay Simon. Piukovich János. V. Bajnoki kardvívás. Vetélyke-dik legalább három pár. Tét: 3 frt. Bánat 2 ft. A küzdelem egész testre megy. Zárt verseny. Az övön felül minden tiszta vágás számiltatík. Győző az egyes párok közül az, ki ellenfelének 6 vágást hamarább adoft. Az egyes párok legföljebb 2 perczig vívhatnak, ellenkező esetben holt versenynek tekintetik. Csak az egylet eszközeit lehet használni. Dijak: I. Egyleti ezüst érem, bajnok jelöltséggel. Tisztelet díj hölgyek dija, elismerő okirat. II. Egyleti ezüst érem. III. Egyleti bronz érem. Kihivó: Balogh Pál. Vezciő: Benedek Gyula egyl. vívómester. Bírák: Voinich Sándor Porzsolt Gyula. VI. Sulydobás. Suly 171/, klg. Minden vetélykedő a próba dobás után 3 dobást tesz, mely között a legmesz-szebbre dobó a győztes. Tét: 2 frt, bánat nincs. Nyílt verseny. Dijai: I. Egyleti ezüst érem, elismerő okirat. II. Egyleti ezüst érem. III. Egyleti bronz érem. Kihivó: Zákó litván. Vezető: Gyelmica Gerő. Biró; Malachowszky László. VII. ÖkölkiLíváa. Legalább 3 pár vetélykeditc. Zirt verseny. A küzdelem egyes párok között 3 perczig tart, egy pareznyi szünettel. Tét 1 frt. Binat 1 frt. Dijak: Elsőnek: Egyleti ezüst érem, elismerő okirat, tisztelet dij ezüst serleg. Második: Egyleti ezüst érem. Harmadik : Egyleti ezüst érem. Kihívó: Kossá Miklós. Vezető: Vermes Lajos. Bírák: Porzsolt G/ula, Porzsolt Jenő. VIII. Torna versenyek: Nyújtó, korlát-ugrás. Nyílt verseny, versenyezhet minden tornász, ki jelenleg valamely magyar torna-egyletnek tagja. Dijak: 1.) Borostyán koszorú. 2.) Babér koszom. 3.) Cserfa koszorú. 4.) Tölgyfa koszorú. Kihivó: Bély Mibály. Bírók : Piukovich János. Pertich Mihály Lénárd István Binedek Gyula Papp István. IX. Növendékek (futó) versenye. 18 éven alul, minden egyleti növendék versenyezhet. Zári verseny. Táv:220mtr. Dijak: 1.) Babér koszorú, tisztelet dij ezüst érem. 2.) Cserfa koszorú, tisztelet dij bronz érem. Vezető és biró: Benedek Gyula. X. Bajnoki akadályverseny. Táv : 1000 mtr. 7 gátul. Zárt verseny. Tét. 2 frt. Binat 2 frt. Fuss vagy fizess. Kihivó: Donagyeau János. Dijak: Elsőnek: Egyleti ezüst érem bajnoki jelöltséggel, tisztelet díj egyl. serleg. Másodiknak: Egyleti ezüst érem, elismerő okirat. Harmadiknak: Bronz érem. A gátveraeny fuUmokban történik egy-egy csapatban legfeljebb 6 résztve vő vei. A csapatok összeállitáaa és a fu Umok sorrendje sorsolás ntján határoz-Utik meg. FuUmoknál az 1-ső és Ilik beérkezés ideje feljegyeztetik s ha düli futás lenne, ebben esetleg a másodiknak beérkező is részt vehet, ha az ,első izben kevesebb idő alatt ért he, mint a másik csapatból az első. Vezető: Malachowsky László. Bíró: Lénárd István. XI. M¿gyakorlatok. A vendég torai«* k közreműködésével. Tetszés aze- JULIUB 6-4b 1882. rinti ¿arabok adatnak elő és dijaztatnak, ha a tökély fokát közelitík meg. KihÍ7Ó: Mindszenti György. Bírók: Benedek Gyula, Papp János, Lénárd István, Piukovich János, Pertich Mihály. XII. Vigasz verseny. Táv: 250 mtr. Versenyezhet minden sportmann, ki a viadal napján első dijat nem nyert. Tiszteletdíjat a Ugok adják. Versenyszabályok. I. „A sz. t. e.« álul rendezendő versenyek az egylet választmánya alatt állanak, mely utóbbi a tételek felett határoz, a versenybírákat, a verseny bizonyságot, tehermérőt, índitót, pálya s egyéb intézőket kinevez«. Ezeknek rendeleteit a ver senyeken döntők A versenyből eredt vitás kérdések a választmányhoz 24 óra alatt írásban fölobbezbetők. II. Táv mérték, méter éa decimeter. III. A versenydijak túlnyomóan tiszteletbelink, a nevezési zárnap julius 25-án. IV. A pályára csak az bocsájtatik, ki a tételt lefizette. V. Nevezések az egylet titkárához ''ntéztotnek. VI. Alné» 1att versenyezni tilos. VII. A * Mlmkuj fentartá magának a jogot, nem tagok nevezéseit (r.yílt versenyekre) el, vagy el nem fogadni, miről az illetők a versenyek előtt tudósíttatnak. Hallgatás elfogadásnak tekintendő. VIII. Versenyzők az athletikai viadalokban kíki saját színeiben pályázhatnak, e szinek a nevezés alkalmával beje-lentendők. A torna versenyeknél pedig az egyes egyleteknél előirt egyenruha szükségeltetik. IX Külön versenyszabályok a részletes programmban tétetnek közzé. Szabadka, 1882. junius 20. Dr. BÉKEFFY GYULA, egyl. elnök. PERTICH MIHÁLY, egyl. titkár. Dr. SEFFER SÁNDOR, verseny biz. titkár. Régészet Süraeghtől alig egy órányi távolban fekszik Ukk községe, mely eddig a régészet körében egéizen ismeretlen volt, csak 1880. aprii elején vétetett elöször figyelembe, midőn egy záporeső a föld színétől jóval lejebb fekvő útból több emberi csontot mosott ki. Minden kérdezősködés éa kutatás daczára több adat nem jött tudomásomra. Mig apríl 26-án az építendő községi iskola alapjának ásása alkalmával 2 igen érdekes airra nem találtak. Kiásatvan, az első sírban fekvő csontváz egy feltűnő nagyságú kifejlődött férfi alakra mutatott. Mellette egyéb tárgy nem találtatott, mint egy sisak-töredék, meljben állítólag egy meglehetős nagyságú ékkő lett . volna, azonban ezen tárgyat,"mielőtt megtekinthettem volna, a találó által elsikkaszU tott és idáig még nem is jött napfényre. A mellette levő sir egy női csontvázat tartalmazott, mely sokkal több érdekkel bir az előbbinél, annál is inkább, miután a csontváz feje fölött egy igen szép tech nikai kiállítású női hajtű találtatott. A hajtű ezüstből készült, azonban a rajta levő gömb dúsan meg van aranyozva melyet logfelül három felnyúló aranyzott tornyocska ékít. Az áttört múvú gömb egy gyűrű által két egyenlő részre osz-tatik, mind a felső, mind az alsó részen négy-négy smaragd ékkő van elhelyezve. Az ékkövek közti tért egy egy reá erő. aitett karika foglalja el, melyekből szintén ékkővel ellátott aranyozott lemezkék csüngnek le. A tű hossza 140 m/m, a közepén azonban nagyon elvan görbülve; csinos de mégis különösnek látszó alakja hasonlít a szerb és a török nők álul jelenleg is viselt tűkhöz; mindazon általga kidolgozása és alakja biztos kövo''kcz tetést enged arra nézvo, hogy középkori magyar ékazer, tehát a török eredetét is ugyan ezen időre vihetni vissza. Közli: DORNER KÁLMÁN. Jegyzék a nagy-kanizsai kir. trvszék mint lilntetö bíróságnál 1882. julius 6, 7, 8,13. és 14 én mégtartandó végtárgyalás és itélethirde- UtekrSL Julius 6 án. 1306. B./82. Lopással vádolt Németh József a társai elleni ügyben végtár gyalás. 1404. B./82. Magánlak megsertesé-vel vádolt Kozják Silveszter sUrsai elleni bűnügyben végtárgyalás. 1526. B./82. Lopással vádolt Kis (Fekete) József elleni bűnügyben véglár-gyalás. 1486. B /82. Lopással vádolt Stifler KaUlin elleni bűnügyben végtárgyalás. 1474. B/82. Lopással vádolt Spi-czer József elleni bűnügy ben végtárgy alás. 1687. 1688.B./82. Jöredékí kihágással vádolt Katanecz Miklós elleni ügy ben ítélethirdetés. 1594. B./82. Müller Gyula elleni bűnügyben II od hír. ítélethirdetés. Juhus 7-én. 1485. B./82. Csalással vádolt Sif. ter Ferencz elleni bűnügyben végtárgyalás, 1533. B./82. Lopással vádolt Tóth István elleni bűnügyben végtárgyalás. 1532. B./82. Lopással vádolt Somogyi Bálint elleni bűnügyben végtárgyalás 1524. B./82. Lopással vádolt rencsér György s társa elleni ügyben végtárgyalás. 1679. B /82. Markó Juli elleni bűnügyben Il-od bír. ithirdetés. 1662. B./82. Hajdarovics Ilona jövedéki kihágással vádolt elleni ügyben ithirdetés. Julins 8 án. 1837. B /83. Csalás s emberölés ki aérletével vádolt Pokomondy Ede elleni bünügyban végtárgyalás. 1475. B./82. Csalással vádolt Stern-berger Mór elleni ügyben végtárgyalás. Julius 13-á . 1479. B /82. Lopással vádolt Szabó Máté elleni bűnügyben végtárgyalás. 1522. B./82. Lopással vádol tVrrga Ferencz s társa elleni bűnügyben végtárgyalás. 1525. B/82. Hatóság elleni erőssakkal vádolt Haber s társa elleni bűnügyben végtárgyalás. 1425. B/82. Pető Ferencz elleni bűnügyben III. bir. ithtrd. 1557. B/82. Tóth György s Ursai elleni bűnügyben III. bírósági ítélet hirdetés. 1906. B/82. Berés Ferencz elleni bűnügyben III. bir. ithird. 1945. B/82. SpiUer Lipótné elleni bűnügyben III. bír. ithird. 2017. B/82. Kolibács Tamás elleni bűnügyben III. bír ithird-/ Julius 14-éo. 1499. B/82. Vesztegetéssel vádolt Tiszay Ferencz eLani bűnügyben vég-tárgyalás.) 2602. B/82. Lopással vádolt Hirsch-mann Marton elleni bünügyben végtárgyalás. 1635. B/82. Vétkes bukással vádolt Veisz Samu elleni bünügyben végtárgyalás. 1427. B/82. Hatóság elleni erőszakkal vádolt Simics Miklós elleni bünügyben végtárgy. 1793. B/82. Pais Endre elleni bünügyben III. bir. ithird. 1791. B/82. Kollarics Lumes József elieni bünügyben III. bir. ithird K«lt. N.-Kanizsán, 1882. jul 1-én. Kiadta: PLANDER GYÖRGY kir. trvszéki kiadó. . Törvénykezés köréből. Bünügyi tárgyalások jegyzéke a zala-eger-tzegi kir. t&rvényszéknél. 1882. Julius 6 án. 351. B/82. Sz. 1. Fodor Józsefné szül. Pal Mária lopással vádolt elleni ügyben 3-ad bir. ithirdetés. 1327. B/62. Sz. 1. Szieber János sikkasztással vádolt elleni ügyben 3 ad bir. ithirdetés. 1506. B/82. Sz. 1. Szócza János és Ursai lopással vádoltak elleni ügyben 2-od bir. ithirdetés. 1555. B/o2. Sz. 1. Kajdi József ós társai súlyos és könnyű testi sérlessel vádoltak elleni ügyb n 2-od bir. ithirdetés. — Julius 12 én. 1109. B/82. Sz. 1. Németh József és Ursai lopással vádoltak elleni ügybea végtárgyalás. 1385. B/82. Sz. 1. Hóbor István és társai lopással vádoluk elleni ügyben végtárgyalás. 1588. B/82. Sz. 1. Németh György és társa csalással vádoltak elleni ügyben végtárgyalás. Julius 13 án. 1264. B/82. Lit. P.p Bor bálagy uj-togatással vádolt elleni ügyben végtárgyalás. 1317, B/82. Sz. 1. Horváth István súlyos testi sértéssel vádolt elleni ügyben végtárgyalás. 1575. B/82. Sz. 1. Cseh Sándor súlyos teati sértéssel vádolt elleni ügyben végtárgyalás. 1501. B/82. Sz. I. Rotschild Károly orgazdasággal vádolt elleni ügyben 2-od bir. ithirdetés. 1593. B/82. "Sz. 1. Ábrahám Lajos sikkasztással vádolt elleni ügyben 2 od uir. ithirdetés. 1632. B/82. Sz 1. Szekér Sándor éa társa lopással vádoltak elleni ügyben 2 od bir. ithirdetés. 1607, 1643, 1729. B/82. Sz. 1. Gebhárdt András és társai suly. testi sértéssel vádoltak elleni ügyben 2 od bir. ithirdetés. Julius 26-án. -1517. B/82. Sz. I. Szíjártó János súlyos testi sértéssel vádolt elleni ügybea végtárgyalás. HUSZONEGYEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖK Y. JULIUB 6-£n 1882. 1557. B/82. Sz. 1. Forda László és tárai súlyos te«tí sértéssel vádoltak elleni ügyben végtárgyalás. ; 1381. B/82. Sí. I. $elymes János lopissal vádolt elleni ügyben végtár-gvalás. Zala-Egerstegen, 1882. jan. 28. MUZSIK KÁLMaN iroda iga»gati. A soproni kereskedelmi s iparkamara köréből. H9LJZ. 1882. . Hirdetmény A nagymélt. magy. kir. közmunka ét közlekedésügyi mmisterium .a kamarával közölte azon anyagok és leltári tárgyaknak egység árak éa ¿»szegek aze rinú átnézetét, melyek az 1880. év folyamában a hazai vasutak által a magyar ko róna területén a Külföldön beszereztettek. A czimzett míuisterium óhaja, — hogy a vasutak szükaégiete, a mennyire lchef, a belföldön beszereztessék, illető leg bogy azon czikkek, melyek hazánkban még nem kaphatók, nálunk is elő-i/iitUssauak. Az emlitett átnézet összeállítása teháta végbúi történik, hogy az érdekeltek ugy a szükséglet, mint az árak iránt tájékozást nyerhessenek. Ezen Átnézet tehát az alulirt kamaránál mindenki által betekinthető és megkeresésre Írásbeli tudósilás is adatik. Sopron, 1832.jun. bávában. lf.39^ íVsi. Hirdetmény. A karcelonai csász. éa kir. főcon-Bu''ntus jelentése''szerint az ottan: adóhivatal rendeletet bocsájtott ki, — mely szerint az uj iparadóval hátralékban levő kereskedőknek a számukra érkező szállítmányok kiadása eltiltatik. Ezt a kamara közzéteendőnek tartotta, hngy az emiitett körülményből eredő veszélyekre az illető körök figyelmeztetve legyenek. Sopron, 1882.jua. havában. Hirdetmény. A Szerb közegészaégi törvény szerint a Szerb vámhivataluk a külföldről érkező méreg anyagokat (festéket és gyógyszereket csak akkor adhatják ki, ha a czimzett kimutatja, hogy ily anyag átvételére a rendőrség engedélyét birja. A ki tehát Szerbiában ipar- vagy technika czélokra ily anyagokat megren-del, tartozik arra az illető rendőri hatóság engedélyét kieszközölni él azt azon Szerb határszéli vámhivatallal közölni, melyen át az illető küldemény Szerbiába fog érkezni. Ennélfogva mellőzhetlen lesz, hogy azon kereskedők vagy gyárosok, — kik méreganyagokat Szerbiába szállítani akarnak, a megrendelőknél előbb biztosítást szerezienek az iránt, hogy a kérdéses rendőri engedélylyel v birnak-e és hogy az, az áru megérkezésekor az illető Szerb vámhivatalnál leend, külömben annak teszik ki magukat, hogy küldeményük visszautasittatik. Sopron, 1882. jun. havában. A kereskedelmi s iparkamara. Helyi, megyei és vegyes hlrok. — Gyászhír. Blümltíin Frigyes, mint íérj és Vágner Károly, nemkülön-ben gyermekei Kát oly és Aranka szomorodott szivvel jelentik nejének, illetőleg édes anyjának és nagyanyjuknak Biümlein Klára szül. Dampf asszonynak rövid szenvedés után 68. evében f. hó 2 án délután xJi\ órakor történt gyászos kimultát. A megboldogultnak hülttetemei folyó hó 4-éc délutáni 5 órakor tétettek az I. nagy-kanizsai temetkezési vállalat által a nagy-kanizsai sírkertben örök nyugalomra. Az engesztelő szent mise-áldozat íolyó hó 5-éu reggeli 10 órakor mutattatott be a Szent-Fereuczrendü plébánia-templombau a Mindenhatónak. Keli N.-Kanizsán, 1882. évi jul. 2-án. Áldás és béke poraira! — Szerencsétlen halál. Tegnap 5 én, bizonyos Zelenák Pál nevü helybeli kőmives, az A''.tila-utcsában kutcsi-nálás alkalmával az állvány leszakadása folytán a kulba esett. Ez még talán nem okozta volna halálát, de az állvány gerendája is utána esvén, ez fejét elsza-kolta. A szerencséden áldozat nőt és két leányt hagyott hátra. Mennyi szerencsétlenség tőrtént már a rossz állványok miatt 8 még sincsenek kellő óvatossággal az illetők. — A Giercke mechanikai színháza oly látogatottságnak örvend, hogy nemcsak a német de magyar színtársulataink is méltán megirigyelhetnék a sorsát. Ritka nap, hogy * vas-férfiak éa keményszívű hölgyek telt háznak ne irthatnák be a mjgszólamlásig hü pro-ductióikat. Különben talán éppen az a szerencsejük, hogy nem beszélnek. A mutatványok a ködfátyolképek kivételével mjúd kitűnően sikerülnek. — Szabó Miklós a budapesti kir. ítélőtábla érdeme« elnöke 0 felségétől a belső titkos tanácsosi méltóságot nyerte. E kitüntetést ugy a biró:, mint ax ügy» védi karban kiváló örömmel fogadták. A tábla elnökének személye az ország összes jogászai ''előtt oazthatlan népszerűségnek éa általános tiszteletnek örvend. — Gróf Festetieh Tasxiló,a készt-helyi plébánia s a vele járó bahóti apátság kegyura, ezen állomásra — hir szerint — Sovegjártó Ferencz, zsidi esp. — plébánost, Keszthely vidékének legnépszerűbb lelkészét, nevezte ki. — Egy kis figyelmeztetés. Napról •napra közeledik amaz idő, midőn a nyári nap melegében, ember, állat és növény, a lankadásig bágyadt; hűset kere-sőbb és fáradtabb lesz az állat, lustább ós türelmetlenebb, a fa éa növény szóm* jasabbá válik. Az ember, a ki egész nap a hüsön ül ia és csak este teszi ki a lábát, a kereskedő, a ki üzletében végezve, levegőt szini megy este, érzi, hogy a járásban vagy állásban kifáradt; lábai a meleg járdán, a poros ulczán elhagyják, nem bírják, tüdeje elszorul s óhajtja bárha ő neki is lenne egy kis szőleje a Szabadhegyen, ahova mindennap kimehetne már délután 2 órakor éa savanyuviz mellett gyönyörködhetnél érett gabnájá-ban, a fürtös szőlőtőkéken, vagy a hűs pinczetorokban, amelyből élvezet nézni, hogy izztd a paraszt reggeltől-estig a munkában, a napon, a bőségen. Éa igy vagyunk s ehez hasonlóan xm városiak, fürdőhősök, azok a pincze''.ulajdonosok s itthoolevők:a munkások. A nap tüz, éget, seholsemmiüdülés, semmi viz,semmi gond, hogy a járókelők kedvéért valamit tehetnénk, ha már fürdőre mindenki nem mehet, az bizonyos! Megtehetnek (legalább ha én parancsolnék) hogy a járdákat minden reggel és minden este a házi urak és asz-szonyságok megöntöztessék, megtehetnék, Aogy a Boa Zuzora(enagy uzsora) reggel, délben és este és mindennap és ne csak a közepit, de az oldalát is megöntözze az útiknak ; és milyen sokat tehetnénk, a fákat is megöntözhetnék, talán nem menne tönkre ennyi éa főleg azt te hetnénk meg, hogy (mint némely kávés megteszi) ne ugy öntöztetnék, min t a pókháló, de ennik gondolatában, hogy egy hétig sem lesz eső! E< tessék meg hinni (én ugyan nem vagyok próféta) de még is azt mondom, ha már sörkert és egyletkertbe nem menekülhet, az épités tői poros utczákra szorult publicum, igy legalább megérnénk azt, a mi még eddig ugy se volt Nagy-Kanizsán, hogy nyáron többet tudunk segíteni magunkon a melegben, mint télen a sárban, udvarokon a piszokban, városban a levegőn — mert elérnénk legalább, hogy nem kell vennünk miadennap lábvizet! Hej lajtok ! lajtok ! Ugyan hol vagytok? (Beküld ) — Dr. Kakujay Gyula a „Pesti Hírlap" belmunkatársa mellbetegaégbej meghalt. Temetésén, mly t. hó 4 én 3 órakor ment végbe, sokan jelenlek meg, a koporsóba azonban csak a Lirlapok egyesülete és a ,Pesti Hírlap" szerkesztősége tettek koszorút. — Az elhunyt igen munkás eletet élt s ugy szólván a halál vette ki kezéből a tollat. — Tornyai Schossberger Ottillát feleségül vette Bornemissza Pál báró. Ez által a Schossberger család ig«n tekintélyes aristocrata-körrel lépett rokonságba. — Gykszhlr. Lapunk utolsó előtti azámáb CaiUry Kálmán haláláról hoztunk tudósitás, s most boldogult irötársunk elhunytáról közöljük a következő, i!le téke8 h«\|vr.''-l hozzánk beküldött sorokat: CSITÁRY KÁLMÁN a .Székesfehérvár és Vidéke" szerkesztője mult hó 27 én délelőtt 10 órakor, Héwizen, élte 40-ik évében szivszélhüdéaben h:rtelen elhunyt A boldogult az általa szerkesztett lapoknak 1875. május hó 26-ik napjától kezdve vezetője, [szerkesztője volt, s a hírlapirodalom terén a szabad eszmék mellett lankadatlan buzgalommal és kitartó munkássággal harczolt. Boldogult iró''.ársunk mult hó 27-án reggeli 9 órakor szokott fürdése czé''.jából a tükörfür-dőbe ment. Fürdés Jelőtt tréfált környezőivel. Semmi baja nem volt s ilyenről soha nem is panaszkodott. Alig volt negyed óráig a fürdőben, midőn ismét rosszul érezvén magát, kijött s gyorsan felöltözkedvéu szobájába akart menni. Menetközben a pénztár előtt hirtelen összerogyott s magán kívüli állapotba esett. Midőn feleszmélt a fürdőszolgára támaszkodva igyekezett szobájába menni. A híd végén újból összeesett. Ekkor a szolga őt a legközelebbi piiig vitte s itt elhelyez vén, a közeli vendéglőbe futott eczetért; mire a szolga az eczettel visszatért, a bol dogult már kiszenvedett. A holt teste Keszthelyre a városi kórházba szállíttatott s innét öcacse, ki Székesfehérvárról egy orvom-ál jött Keszthelyre, 29-én az éjjeli vonattal hazaszállította Székesfehérvárra. Nyugodjanak békében a legszebb férfikorában elhunyt irótársunk földi maradványait Áldás és béke lebegjen porai fölött! — A keszthelyi polgári olvasóegylet folyó hó 1-ső napjára hirdetett társas estélye a kedvezőtlen eső« idő miatt megtartható nem volt, a szombatra hirdetett társas estély vasárnap e hó 2-án középezámu közönség részvéte mellett tartatott meg,s a könyvtár javára mintegy 30 — 35 frt jövedelmet hozott. — A „Zala szabályozó társulat* folyó évi július 18-án a zala-apáthi nagy vendéglő termébeo, reggeli 10 órakor rendkívüli közgyűlést tart. — A keszthelyi községi elemi népiskola zárünnepélye mult hó 29 én tartatott meg. A zárünnepély alkalmával idősb Reischel Veoczel 500 frt alapítványa 30 ezüst frtot tevő kamatai, úgyszintén az iskolaszék által rendelt 40 db. jutaimi könyv osztatott ki a jó magaviseletű és szorgalmas tanulók között. Az iskola növendékei létszáma 552 veit, kik közül 367 fia, 228 leány és 57 ismétlő iskolás volt. Az iskolánál a lefolyt évben működött 7 rendes-, egy segéd- és egy kisegítő osztálytanító, két női kézi-munkatanitónő és hár^m hitoktató. A jövő tanévre a beiratások szept. 1. 2. és 3-án d. e. 8—12 óráig tö;téúnek. — Egy orthodox zsidó hitközség követésre méltó hatkrozata. A szatmári zsidók értelmisége csütörtökön eate értekezletre gyűlt, hogy a jelen mozgalmakkal szemben kövétendő eljárás felett tanácskozzanak. Az értekezlet egyhangúlag abban állapodott meg, hogy a zsidó liturgiát s az egész vallásszervezetet gyökeres átalakításnak kell alávetni, illetőleg visszaállítani az óteetamentumon alapuló vallás régi tisztaságát é* egy aze rüaégét. Az értekezlet határozatilag ki-mond''a, hogy a gyűlésen megjelent tagok, valamint a hozzájok csatlakozandó elvbarátok magukra nézve csupán csak az ótestamentumot, nem pedig a csak későbben keletkezett Talmudot saz ebből kifolyó dogmákat tartja irányadónak, a nemzetiség eszméjének hódolva, az eddigi héber helyébe a magyar nyelvű liturgiát akarja tenni és végre oly szervezetet akar adni a zsidók községei és társadalmi életének, mely szoros összhang-zá ban állana a valódi magyar szellemmel. Az itt körvonalozott elmeken alapuló s az értekezlet által kidolgozandó tervezet megbirálás és hozzájárulás czél-jából országszerte szét fog küldetni az értelmf>8ebb izraelita községeknek. — Furcsa végrendelet, Londonban nemrég egy dúsgazdag olasz halt el, ki valóban ritka végrendeletet tett. — Ugyanis annak a szerkesztőnek, ki két ségbevonhatlanul a legnagyobb tekintélynek örvend egész Európában (mi fölött a végrendelet végrehajtója határoz) 6000 lírát hagyományoz, de az alatt feltétel alatt, hogy ax illető szerkesztő az elhunyt által irt „Satriano berezeg" czimü regényt, továbbá ,Egy angol parlamenti választás" czimü vígjátékát és végül három költeményét ki fogja adni. — Az el hunyt továbbá legdrágább müvét „Al-zira" czimü tragikus operáját az angol Királynőnek hagyományozta abban a reményben, hogy a királynő elő fogja azt adatoi alondoni operaházban az angol főváros szegényeinek javára. — Husz krajezar miatt huszonöt "forint perköltség. Turkevéről irják i következő esetet, mely szomorú vi lágot vet az igazságszolgáltatás túlbuzgóságára. Egy turkevei polgár, ki szintén a nehéz adók súlyát viseli nagyszámú családját, csak nagy keservesen tudja eltartani, bizonyos ügyben a kisújszállási kir. járá&biróság által 17 frt 20 kr perköltségben marasztaitatott ei. Az elitélt felebbezett a diját azonnal le is fizette. Az ügyvéd: N. B. a 17 frt 20 kr perköltséget rögtön kívánta,- de alperesnél nem volt pénz, tehát posta utalvány-nyal hazulról küldte el, de eltévesztette az összeget s csak 17 frtot küldött. Az ügyvéd a 20 kr miatt azonnal bepörölte éa M — i albiró elrendelto a végrehajtást a szegény ember ellen 20 kr tőkéért 25 frt perköltséget okozván, holott időközben a szegény ember 20 kr helyett 22 krt küldött bő kárpótlásul. Ez az eljárás talán még kissé több a bírói igazságnál; Pauler minister lehetetlen, hogy érdemül számítsa be M—i albiró urnák az avan-cirozásra, mert Eötvös báró »Falu j«gy jegyzőjé"-ben Nyúzó főbíró sem mondaná ezt ax eljárást kifogástalannak, pedig az szigorú volt. A Ki a csél helyett a czélon túllő, nem helyesen cselekszik. Lehet az albiró ur mellett & törvény paragrafusa, de a biró bölcsesége cserben hagyta. — Színészet Zala-Egerszegen. Zala egerazegi levelezőnk írja: Junius 28 ,A veres hajú" cz. 3 felv. eredeti népszínmű Lukácsytól, Komlósy József jutalomjátékául került szinre s daczára annak, hogy a megjutalmazandó e tár sulat egyik kedvelt tagja, mégis nagy ürt észleltünk az előtte való előadásokon a zsúfolásig megtelt termekben. Tóth J. és Gálosy igen helyesen alakítottak, Győrffyné (Boglár Agnea)] kitűnően játszott, G. Rusai Cláris (Zsófi {leánya) naiv szerepét szokás szerint művészileg oldá mg Somogyi (Keszeg) és Komlósy (Bálint fia) Berzsenyi J. (veres hajú), Dancz (Veréb Janka), igen [pompásan alakítottak és Bokorné Mari (Szemes Borcsa), ki feltűnő szépsége s csinos alkata miatt folyvást ragyog, szintén általános közteU szésre játszott. A darab végével a sze replők mindnyája megtapaoliatotl s kihivatott. — A ,SzélházLk" cz. 3 felv. bohózat Rákosy Jenőtől jun 29. adatott s ez alakalommal Berzsenyi J. G.,\| Rusai Claris éa Bokor József elismerőleg alakítottak. — ,A kis doktor cz. 3 folv. operett« Chivat és Durotől julius 1 én nagyszámú s intelligens közönség előtt adatott Bokor Jóssef (Don Melchior oly talpra esetten játszott, hogy néhányszor kihivatott, Berzsenyi Júlia (Fianetta), Gáloayné (Beatrix), Bokeraé Mari (Santa Maria) és Gálosy (doktor piccolo) oly művészileg alakítottak s a darab vége felé annyira mulattatták a közönséget, hogy aaünni nem akaró éljenekkel i jutalmaztattak s kihivattak. — Julius 2. „A Milimári" cz. 4 felv. népszínmű Almásy Tibamértől igen nagyszámú közönség előtt került színre Ezen 1000 arany frank pályadijt nyert népazinmü, melyben igen sok szép jelenet a vonás fordul elő, feszült figyelemmel hallgattatott s Bokor igazgatónak tiszteletére válik, bogy sem költséget, sem fáradságot nem kiméi s minden áldozatra kész, hogy a vidéki közönség is irodalmunk legújabb s leghíresebb terményeit megismerhesse. Somogyi (Boros), Győrffyné (Rébi) neje s Tóth (Ferenozfiuk) igen jól alakítottak, Bokor József (Sajtár), Gálosy (Józ«ef fia), Berzsenyi Júlia (Vera nevelt leánya) ki-tönően játszottak, Bokorné Ágnes (Kor-csákné), Bokor J. (Tini), Gálosyné (Fini) leányai, dicséretesen alakítottak s végre Bokor Kálmán (Janó mindenes) igen talpra esetten játszott, ez utóbbi, Bokor Jóa&f, Berzsenyi Júlia néhányszor megtáncoltattak s megujráztattak. A felvouá sok ^szünete alatt ifj. Bokor J. karnagy kitűnő vezetése alatt álló zenekar mutattatja a közönséget. Rövid hirek. Rezső trónörökös a folyó nyár derekán zergevadászatra jön Liptóme gyébe. — Blahkné Lujza Nagyváradon vendégszerepe''. — Hózivatarokról értesítenek Felső-Krajnából; oly erősen havazott, hogy az állatokat nem lehetett kihajtani a mezőre. — Jambó, a hires ele fánt már nem akar kenyeret enni, cssik süteményeket. — Weisz L. Samnel bu-dape.ti fiatal kereskedő, ki csak nemrég nősült meg s 15000 forint hozományt kapott, eltűnt. — 107 éves ember balt mpg Erdélyben Ürmös községben. — Angolország hadi készületeket tesz Egyptom ellen. — Zsidó ellenes falragaszokat alkalmaznak az ország különböző vidéki városaiban mi ndea következmény nélkül. — Az angol kormkny két nagy magángőzöst bérelt ctapa''szálli-tásra. — Londonban meggyilkolták Clanricarde lordot, midőa lakása felé mnt — Hoszter Fülöpöt a curia rablás és szándékos emberölésben bűnösnek nyilvánítván, életfogytiglani fegyházra ítélte. — A nihilisták között ismét ujabb conspiratiot fedeztek fel. (Valóban csudálatos macska-természet a polypok erejével párosulva!; — A philloxera nemcsak Ó-Budán, hanem a keszthelyi hegyekben is mutatkozik. — Boszniában az ujonezozás igen szép csendben és nagy eredménynyel ment végbe. — A kémények kiégetését a fővárosi tánács az a miatt támadt szerencsétlenségek alapján betiltótu. — Szent István napján az idén fővárosunkban népünnep lesz, melynek legérdekesebb pontja az, hogy a legszebb férfi éa nőnek jutalom fog kiosztatni. — A tüzesetek Veszprémme-gyébea igen gyakoriak. — Egy szinész-pár Újvidéken a vihar által felfordult caónakbél a Duna habjaiba esett, Mind-kettőjöknek ott lőn sírja. — Napoleon Tiktor herezeg fővárosunkban tartózkodik. — A farkasok nagyon elszaporodtak ax erdélyrészi megyékben. A belügyminisztériumtól haj tó vadászatot kérelmeztek távirati uto . — Egy antlse-mita-röpirat nyomása a budapesti főügyészség belügy ministeri engedélylyel az ottani főkapitányság utján betiltatott s a már meglevő példányok elkoboztattak. — Czegléden Szalay Lajos függetlenségi képviseiő ellen merénylet történi. Egy lövés karjába hatolt.\|Sebe nem életveszélyes. — Yértesi Arnold egy be-szélyét Pigesu, franczia író, lefordította a szerző megnevezése nélkül. — Egy soclal demokrata szerkesztőt elfogtak Reichenbergben. — A párisi hatóság fővárosunk törvényhatóságát uj városháza fölavatási ünnepéi ére m^ghivta. — Erdélyben egy gazda-embei n-.jét ée mostoha leányát összevagdalta fejszével, maga elmenekült. Szabó Lijoa galamboki községi képvi-aelő, a galamboki kötjegyzői állomás betöltésének mikéntjéről szólván, a midőn ez alkalommal neki ront Halász Imre ev. ref. lelkész s községi képviselő urnák, ki a megejtett választás alkalmával Talabér Gyula ur ellenében Stárzsinszky György re szavazott, s ki a választást megsemmisítendő, a tek. alispáni hivatalhoz kérvényt terjesztett be, egyúttal megtámadja Stárzsinszky György hiva''ali képességét nem gondolván meg, — hogy mi sem könnyebb, mint másnak tekintélyét s jó hírnevét józan gondolkodású egyénhez nem illőleg lerontani t mi sem nehezebb mint azt az illető részére visszaszerezni. Nem reflektálok én a megejtett választásra, sem'''' Szabó urnák Halász úrral elkezdett polémiájára, mert ezekhez semmi közöm, <de igenis erkölcsi ugy, — mint felebaráti kötelességemnek tartom azt, bogy a megsértett Stárzsinszky Gy. érdekében néhány szót szóljak. Szabó ur Stárzsinszkyt okozza a galamboki ügyek oly mérvű sülyedése-ért, mint a melyeknek a rendes kerékvágásba h^zhaUsHra évek kellenek. Ez szerintem igen kificzamodott gondolkodási mód, mert tudva Szabó ur, bogy Stárzsinszky 15 éve» korában került Galambokra s tudva azt is, hogy Stárzsinszky ott csak 4 évig segédeakedetx, ismételve mondom segéde ikedntt, tehát független, s mint hivatalos közeg saját akaratát követhető egyén nem volt, észszerűen Stirzsinszkyt a galamboki ügyek aülyedéseért nem vádolhatta. Bátor vagyok itt azon meggyőződésemnek he-, lyet engedni, ho/y Szabó urnák Halász úrral megkezdett polémiájában Stárzsinszky csak is ártatlan közeg, mert én Stárzsinszkyt az ellenkező oldalról ismerem, mintsem őt Szabó ur nemes emberbaráthoz nem illő móden feltüntette. Menjünk egy lépéoel tovább: „Nem gondolta meg (t. i. Halász ur), hogy az értetlenség és hanyagság, mely utóbb is volt főaöke lemondásával végződött stb. Itt ismét egy vágást kapott. Stárzsinszky. — Nem Vagyok bizonyos, váljon az ,értetlenség" vagy „hanyagság," vagy mindkettő vonatkovik-e itt Stárzsinszky személyére, de annyit még is merek állítani, hogy Szabó uritt ismét helytelenaégeare ragadtatta magát. — Ismétlem itt újból, hogy Starzainazky hivatalos teendői közepette saját akaratát szabadon nem követhető eegéd volt Galambokon, tehát a sülyedt ügyeket ő saját belátása és akarata szeritit nem kezelhette, vagy más szóval, — hogy Stárzsinszky értotlen-e vagy sem, Galambokon kellőleg ki sem mutathatta. Nem oszthatom tehát Szabó ur rosz véleményét itt sem, mert én Stárzsinszky t egy érett gondolkodású, hivatalát értő, ügybuzgó fiatal embernek ismerem. Vagy kérdem Szabó urat a szerinte »értetlen* fiatal ember mikép jutott a jegyzői oklevélhez? Töprenkedik továbbá Szabó Lajos községi képviselő ur azon is, hogy hova sülyedtek volna Galambok éa a vele szövetkezett községek a közügy terén, ha Stárzsinszky (t. i. Halász ur kedvencze) választatott volna meg. — Szegény Stárzsinszky ur nem érzi ön itt a tőrszurást? Kár volt önnek fellépni, kár volt önnek megkísérteni, hogy önálló jegyző lehessen. Vagy nem gondolta ön, hogy ily veszélyesen mérges ellensége is akadhat? Hja Szabó urnák már hátához van kötve a kenyéri tehát mit gondol ő azzal, ha egy fiatal ember egéaz jövőjére talán befolyással bírható, helytelen személyeskedésekre engedi magát ragadtatni, csak győzzön az igaz ügy. (t. i. Szabó ur akarata) b segédkezet nyújthasson az ármánynak, mely ugy is elég hatalmas arra nézve, hogy a védtelen ártatlanságot agyon vagdal hassa. A birói számadások s egyebekről is karczolgat a t."képviselö ur, a nélkül azonban, hogy Stárzsinszky személyére vonatkozó vag-dalódzásaival felhagyna. Stárzsinszky urat volt szerencsém haliaui birói számadások alkalmával is s e tekintetbeni eljárásait csakis helyeselni bírtam, megfoghatatlannak látszik tehát előttem, — hogy St. ur személyével itt sincs Szabó ur kibékülve. Szabó ur szavai folytán attól kellene tartanunk, hogy St. ur se-gédeskedése alatt majd a szepetneki jegyzői kerület ügyei issülyedni foguak, de ettől nem tartok, mert bizom St. ur érettséggel párosult ügy buzgalmában és tehetségében. De föltéve, azonban meg nem engedve, hogy a szepetneki jegyzői kerületben, hol jelenleg Stárzsinszky ur segédeskedik — a közügyek sülyednének, annak akkor sem lenne oka a segéd jegyző, ki nem független, saját akaratát nem követheti, hanem bűnös lenne maga a jegyző, ki kerületünkben mindenütt, de talán egyebütt is, — hivatalos teendői hü teljesítéséért, — hálás elismeréssel találkozik. A szepetneki jegyzői kerület St csakis jó tulajdonai s ügyessége, nem pedig értetlensége éa hanyagsága) folytán ismeri. Midőn jelen soraimat a nyilvánosság elé bocsájtom, — egyúttal ismételten kijelentem, hogy engem jelen ténykedésem közepette csakis emberbaráti s er- A közönség körébői.) Válasz Szabó Lajos galamboki községi képviselőnek a „Zalai Közlöny'' f. é. junius hó 25 én megjelent 51-ik számában irt czikkére. A »Zalai Közlöny"-nek f. évi jun. hó 25 én megjelent 51-ik számában •) E rovat an köl3Uekért gem alaki, sem tartalmi Ukintetben fclel5»síget nem villa] a 8erk. HUSZONEGYEDIK 3VFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY JULIUS 6-án 1882, kölcsi kötoleaségérzetem vezérelt, — nem pedig a galamboki jegyző választási ügy. sem pedig Szabó urnák Halász urraii polémiája, melyekhez Bemmi közöm nincs8 nem is lehet. Mielőtt azonban a tollat kezemből letenném, n»m mulaszthatom el felkérni Szabó urat, hogy máskor, ha valakivel polemiá. akar kezdeni, ne keverjen abba más egyent is ugy, a mint azt jelenleg helytelenül tette s vigyázzon arra, hogy ha már neki van biztos jövője, másnak jövőjét nemes érzésű emberbaráthoz nem illő módon legalább ne rontsa meg. A mint Szabó ur kijelentette, hogy állitásait mindenkor kész be''oizonyitani, (talán csak a volt galamboki .jegyző és nem Stárzsinszky értetlensége s hanyagsága folytán felmerült hiv. visszaéléseket), ugy én is e ennel értésükre adom mindazoknak, kiket {illet, hogy a miket itt Stárzsinszky ur védelmének tekintetéből irtam, azok St. urnák kerületünk-beni helyes irányú működésére vonatkoznak 8 ha a szükség ugy kivánná, — hiszem, — hogy a szepetneki jegyzői kerület összes képviselő test\i!ete Stárzsinszky ur részére egyhangúlag — Szabó ur szavai eilonében — a legjobb bito-nyitványnyal szolgálni akár a nyilvánosság előtt is kész leend. Egyébiránt maradtam Szabó urnák Bajcsán, 1882. évi jul. hó 1-én tisztelője LENDVAY FERENCZ, rniut * szepetneki jegyzői kerület egyik képviselője. gjáfi végett a neláni észrevételekkel a tekintetes kr. tanfelügyelőség utján a tek, közigazgatási bizottság elé jóváhagyás végett fÖlterje"teni'' — Vagy talán azt hiszi tanitó ur, hogy a szokott goromba modora el. 1 mindenki kifér és megelégszik azzal, hogy jutott és maradt ia. Végül arra is bátor vagyok fölkérni, hogy a mesteri lak udvarán épített pajtára vonatkozó jegyzőkönyvet is mutassa be, mert az iskolaszéki tagok tagadják, hogy az építésre 50 frton tul még tető-zsuppot is Ígértek volna, mégis minden kíu végrehajtással szedette be és minden kéve zsupp után 10 kr végrehajtást is szedetett. Egy szerény tanácsom volna még a jövőre, még pedig az, hogy a csizmadia maradjon a kaptafánál, mert még a EL bné éa B. P. ügye sincs tgészen tisztába Amidőn ezen sorok közlését még egyszer kérném, honfiúi üdvözlettel va- gy°k . , o/v Galambokon, 1832. érj jun. hó 30. alázatos szolgája KÖRMENDI SÁNDOR, volt körjegyző, magy. kir. póatamester. például ezt a kis birdet&t közli: „Lind-ner Mary még n:ncs férjnél. A ki birni akarja, megkaphatja, ha ő is beleegyezik. Vaconia 1882. máj 23. Fischer György." — Jámbor óhajtás. Höxter helységben nemrég uj halottas kocsit vett a község, mely alkalomból a biró hirdetést függesztett ki, melyben a következő sorok is foglaltattak: .A lakosság ezennel fol-kéretik. hogy a halottas kocsit gyakrabban használja, mint eddigelé." —Nagyon kedves! — Jobb oldalán volt a szive. Svájcban a legutolsó sorozás alkalmával egy szabó került a sorozó bizottság elé, kinek jobb oldalán volt a szive. Többi szervei ehhez képest mind fel voltak cseréivel Minthogy pedig ennek daczára is besorozták katonának, azt lehet követ-kaztetni, hogy a belső szervezet felfor- \| dultaága az illetőnek egészségi állapotára semminemű befolyással nincs. fáradozásáért fogadja őszinte köszönetemet. Most után* néxtem, hogj- elmenjen s Igy junius 23-án íol is küldetett. Sz. L. Galambok. A kcrtszáoiOt küldjük. T.... I Z.-Egerszeg Köszönjük. JJár axt hittak: meghalt ön. I F. Bajosa. IC. S Galambok Ha lehet, szakitxauak a torábbi polémiával'' T. laptársatokat, V c^rt-vissonj-ban nincsenek velünk, s abba ! voi óh-jUnak, szíves nyilatkozatra kérjük. .r. »ötét* indult, ríem tudom : hányadik lépésnél mond mattot?! 243. «z. V. 1882. Arv. hirdetmény, Alulirt kiküldött végrehajtó 4r 1881. évi LX. t. cz. 102. §-a értelmében ezennel közhirré t-jszí, hogy a Cíiktor nyai kir. járásbíróság 2383 V. 82. számú végzése által Szakonyi Zsigmond mint ; a muraközi lakptri igazg. végrehajtó ¡javára Közlik János csáktoroy«; J^, ellen G00 frt tőke ennek 1882. ér (ebr hó 25. napjától számitandó 6''/, kafflll''.8i és eddig összesen 22 frt 25 kr. p-irk&i^ követelés és jár. erejéig elrendelt gitési végrehajtás alkalmával biróilig lefoglalt és 670 frt 54 krra becsült szobabútorok, borok és pálinkából álló ingóságok nyilvános árverés utján el. adatnak. f 617 1-1. Mely árrerésnek a 2873. sz. V. j 1882. kiküldést rendelő végzés folylán a helyszinén, vagyis alpeies lakásán Csáktornyán leendő esrfcözlésér^ 1882-ik évi ''julius hó 10-ik napjának délelőtt.9 órája és Mártánb^n a helyszínén 1882-ik évi julius hó 10 napjának d. u. 2 óráj* batáridőül kítüzetik és ahhoz a venni »zándékozók ezennel oly megj<igytéa«el hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ez n árverésen az 1881. évi LX. t. cz. 107. §-a értelmében a'' legtöbbet Ígérő ek becráron alul is eladatni fognak. As elárverezendő ingósigok vételára az 1881. évi LX. t. cz. 108. § ában megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő. Kelt Csáktornyán, 1882. julius 1-én. Tekintetes Szerkesztő ur! Folyó évi junius 25-én'' megjelen'' becses lapja 51 ík számában Szabó Lajos galamboki lakós (kántortanító) képviselő aláírásával megjelent czikk egyéniségemet is a nyilvánosság elé állítja. Miért is egész tisztelettel bátor vagyok tekintetességedet fölkérni, ha igénytelen sornimnak becse* lapja hasábján tért nyittani méltóztatnék. Hogy a leköszönésem folytán üresedésben jött körjegytői állás választás uijauí betöltése folyó junius hó 3 án a tek intetes járási szolgabíró ur elnöklete alait a törvényszabta módon eszközöltette, vagy nem, azt megbírálni, miután jelen sem voltam, magamat hivatva nem érzem, hallomások után pedig indulni uem akarok. De a közzé tett czikknek azon tételét, hogy a volt segédem Stárzsinszky György 4 évi itt működése alatt sülyedt a községi ügy oly annyira, hogy annak tisztába hozatalára évek kel-lenek, szó uélküi nem hagyhatom. Azt kell hinnem, hogy a tisztelt czikkiró oly gyenge emlékező tehetséggel bír, hogy nem képes vissza emlékezni: miszerint mi mindketten 1862. évbe fog-laltuuk állást Galambokon, ó mint kántortanító s én mint kerülotí jegyző s ő már 1863. évben az akkor volt tekintetes megyei hatóságnál egy ellenem és általa Hzerkesztelt alattomos és rágalommal eltelt vádiratot, az általa választott két földmi-ves által Zala-Egerszegre fölküldve, engem vádolt s miután vádiratára válasz nem érkezeit, elhitette a jámbor zarándokokkal, hogy azért nem jött válasz, mert a vitt kérvényiszűrbe és nem köpönyegbe adták be és ezen — utat, köpönyeget kölcsönözve kellett a jámboroknak megtenni és választ móg igy is hiába várta, ekkor már volt a zűrzavar, pedig akkor még a vrlt segédem meg sem azü-letett s igy a mit azóta nevezetesen 1866, 1870, 1872 és több éven tett folytonos följelentéseit nem a köztég ügye, de a ; kenyéritigység vezérelte, meglátszik. írja a czikkiró, hogy 1880. év novemberbe jött azon tudatra, hogy 7 évi 1 községi számadás van hátra és hogy min- \ dea adóforint után 20 krral több községi pótlék szedetett a kellőnél. Igaz, hogy a már többször emiitett czikkiró 1880. évi oktober hó 3l-én Ga- í lambokon elhalt özv. Sakács Imréné te-! metése után tartott halottas torba (bol a kántor ur mindig renóes vendég) sike- j rölt néki a nép nyugalmát fölizgatni, ugy engem, mint az akkori birát sikkasztással vádolni, azonban a teljesített bírói vizsga ■ mit sem derített fel. Azon állítása czikk-irónak, hogy minden adóforint után 20 krral több pótlék szedetett, caak oly j számtani műveleten számiiható ki — mi-, dőn a jegyzőválasztáson többen gyönyör ködni szerencsések lehettek, mint halottam, egy számtani föladvány volt az isko , lai számító táblára fölírva, körülbelül ilyformán, hogy a növendékek 5-öt a 3- ; ból kivontak és mégis maradt valami és ezen a kik látták a példát, megütköztek, j hogy hogy maradhatott, pedig a czikkiró tanitó urnák teljes igaza vo!^ mert ott. bixon maradt, de hát mi, kréta, azaz bo- \| csánat, hogy saját állitáea szerint fejezzem ki magam, fii.omitott mészpor. De raár ha számadásról van szó. engedje mog Szabó Lajos kántortanító u''r azon nyilt kérdéat tennem, hogy van-e szándéka xaint iskolaszéki jegyzőnek Ga \| lambokon 188C. évben épített rí. feleke- ! setü iskolaépítéséről szerkeszteti ískola-pénatámokái kötelező számadást a hit-közrég tudomására hoini és azt jóviha- Egyveleg. — Fatális sajtóhibát követett el egy amerikai lap főszedője a lap tördelése (v. i. az egyes oldalok összeállítása) alkalmával. .Az a fatalilás ''történt meg ugyanis vele, hogy egy fiatal hölgyek által rendezett hangversenyről szóló tudósítást a haaáb végin megszakítva, az uj hasábon a szarvasmarhákról szóló hirdetéssel folytatta. Az e tévedésből keletkezettérdekes ''.udósitás igy haugzotl: .Szépségekben annyira gazdag városunknak tizenhat legszebb hölgye által tegnap este rendezett hangverseny a legfényesebben sikerült s hölgyeink még — a Ieg<zigo-rubb kritikusnál — is tetszéssel találkoztak. Eiegánsan voltak öltözve, elragadó szépen énekeltek s kivívták az ösz-szes publikum tetszését, mely őket az ország legszebb szarvasmarháinak ismerte el. Némelyek köztük sötetszínüek, mások barnák, a legtöbb azonban barna és fehér petytye'' bir. Több üsző borjú jó erőben volt és szép kelendőségnek örvendett." — A házasági ajánlatok sehol sem tűnnek ki acnyira őszinteségük által, mint Amerikában. A .Velley Herold" Felelős szerkesztő : SZALAY SÍ.XDÖB. Társszerkeaztő: BÁNÓCZI BEBNÁT. N yllttó r.) Hivatalos plaezi árak. 18S2. éti julius bú r-én tartott hetivásárról. 100 kilogrammjával »táraitva. Buta, 11.50—11— Roz 9.20-8.50. árpa 3.—7.20 — Zab 8-''.80 — Kukoricta S80---•— Burgonya 4.---.— lUzs 32.— —.— Buza Dara 23.50-.— Egr kilogramm. Árpa kis* —.48 Korsó — 3G I^ncae — 36 Bah —.10 Küt^ ká-va —.12. Hariaka —.16 Pohánka —.15 Savanyu káposzta -.10 Répa —8. Rizs —32. Buza:Dara 23.60— Árba-kása —48. Széna. 2 50 —2. 1 Liter. Uj bor — 8. Ó bor -16. 1 n,.t<s. üjHor 8.— ü bor 14.— 1 Kiló. R»pcxe olaj — .48 Starin gye tya 1.20 Fagjn gyertya —.60 Szappan —-40 Marhahús 52.-54 Borjúhús 52— 60 Sertéshús 56-Saalonna —80 Distuózsir —.96 M&rhazsir 1 frt. K5rra-i —.50 Só —13 Cinkor — 5S Bors 1.10 Paprika —80. Vaj - 1. Első ranp egészségi- és asztali-Tii, Legtartalomdosabb bor- és llthloB-forrás SALVATOR vastartalom nélkül, gaztlcuj temi. szbisnvtartalommal borsam Nátronés szénsaras LitMonban (0-3-2843 literként) (012195 literként) Lipóczi forrás igazgatóság Eperjesen. Kapható mindon ásványrjskcrískedésben és a h-gtöhb £jrógvwcrtárb«n. Főraktár: Édestnty L, Badapesten. 4—2«''. 602 •) K rovat alaU köxlötért felelősséget nem vállal 8erk Sierkesztői üzenetek. B. T. Csáktornya. Közöttünk leezkéiCl szó sem lehet. Ugy hisszük: Ön is csxk tréfából tette C kérdést b sorai végé e. — Azon hir tekint-tében felelősség minden terhe a bennne hivAtkozot: lapra nehezül. P. J. Pacsa Köszönjük. M. K Z.-Ejerszeg. A privit-ügyben tett j 618 l-l. HIRDETESEK. Grand Theatré mechanique. Ma csötörtötöa julius hó 6-aa és Mm DéiMen jolins nagyszerű fényes előadás. fi^** Kezdete esti 8 órakor. Műsor. Canal Grand Velenczében. Az orosz-törők háború Plevnánál. Végül: Uj önraozdonyn átváitozatok és uj Vandel-Diorámák. Helyárak mint rendesen. Szombaton uj műsor. Mély tisztelettel Glerlte .a co X) o M oo IcgiiS.-lib''j i ;vcn>cv SMKMM^ÍT legjobb Asztali-és iiditö ital, kitűnő hatásúnak bizonyul'' köhöyésnél, gége bajoknál, gyotnor-és hólyac hurutnál. EDECSEK az emésztés elősegítésére . Mattoni Henrik, Karltbsdban Culi»r(Ug 459 25 -43 XXXXXXXXTi ¡ OOOOl ooooooo Ásvány-yiz. Eléggé ismeretes már a gróf Erdódy Istfán uradalmához tartozó, Bártfához közel fekvő ásvány-gyógyforrás vize, a nevezetes : Cziplíai-Lajos-föíFás (jód és natrontartalmu savanyúvíz) mely a magyar kárpáti-egylet 1881. évben tartott kiállításán kitűnő gyógyerejCLnek, nátron- és jodtartalma miatt különösen hasznosnak találtatott. Legutóbb az 1881-ik évben dr. Rik Gusztáv, Than és Bunsen tanárok volt segéde által vegycímeztetett, kinek kimutatása szerint 1000 rész vizén kivül tartalma: Chi oro-triam i 6673 Borsa vas nátrium 0,2315 Jódaatricm 0.0150 Kécsaras nátrium 0.1 S5S Szénsav nátrium 8 168« Sí én savas vas 0.0185 Szénsav magnesium 0 2ü62 Szín-avas mésx 0 4328 Kov.iiad 0 0128 Szilárd alkatrészek 13 8SS2 Stkbd a félig kötött seén«. a siétküldöl5tt vizben 3.6210. Különös sikerrel használtatik : Idült hurutoknál, tüdógü-mókómál, vérköhögésnél, mellvizkórnál, mirigy bajoknál, dugulásoknál, aranyér ellen, májbajoknál, epeköveknél, sárgaságnál, húgyszervi bajok ellen, sápkórnál. ivarszervi bajoknál, csuznál, angolkórnál, görvélykórnál, bőrbajokná'', ''bujakórnál. Az igen nagyfokn kettedszénsavas nátron tartalma miatt savanyu borokkal pezsgő italt képez. 615 1—3 Kapható e kitűnő gyógyvi : Fesselhoffer J. N.-Kani zaa. Vasmegyében, Szombathelyen Kelemen S. Jn. keroakedésében és Schncller Lajos keres. Kőszegen. Lenk Samn Sopron. Fodor J. Csiktornya. Weluer és fln Körmend- Mohai Stefánia forrás. Egyike hazánk legsténsavdusabb vizeinek, ize savanyu«, tisz''.án használva i^en kellemes, borral vegyitve, élénken.pezsgő üditő italai Bzolgál. X mi a vizaek elemzés szerinti alkatrészeit illeti, arra nézve dr. Lengyel Béla egyetemi tanár ur vegyelemzése adja a legilletékesebb bizonyítékot. A mi a vizuek gyógytani hatását illeti, erre nézve tettes dr. Varga Zsigmond ur Fehérmegye tudós tiszti főorvosának a nagym. m. kir. b-^lügyministerium kőze^ószségüiíyi osztálya elé terjesztett hivatalos tiszti orvosi bizonyítványAból: kitűnő szolgálatot tesz főleg a légzési, emésztési és vizelő szervók hurutos bántalmainál ; a gyermokek görvély és angol kórjánál; a gyomornak az idegrendszer bántalraain alapuló bajaiban; átalá''oan p^dig a vir mindazon kóroknál kiváló figyelmet érdcm-sl, melyekben a szervi élet támogatása és az idegrendszer működésének fölfokozása kívánatos. Borrarhasználva már is kiterjedt kedyeltségnek örvend. Árjegyzék Mohán a forrásnál (Moha Fehérmegyében a déli va- sut állomása) 100 darab V/t literes palaczk csomagolás nélkül ... 20 frt 100 darab ''/, literes painczk csomagolás nélkül . . . 16 „ 100 darab ''/a literes palaczk csomagolás nélkül . . » 12 „ Az üres palaczkok a ,.forrcU köriratával" bérmentve Mohára »zállitva a következő árakon vitetnek vissza : 100 darab l1/, literes üres palaczk......9 frt. 100 darab ''/, literes üres palaczk ...... ''7 „ 100 darab ''/a literes üres palaczk ....:. 5 , Ezen hazai vállalatot a nagyérdemű közönség becses pártfogásába ajánljuk. Székesfehérvárott, 1832. junius havában. Szüts István ós társai, 611 2—6. a mohai n8tefénia''-forrás tulajdonosai. 30000000000000 giy-Kieioál, ajamiott t kiadó talíjdoaos Wsjdite Jóraef gyorssajtójáa. 82U, 835. ». 1882. 2—2. Árlejto hirdetmény. 1-ször. i A pécs-varasdi államuton újból építendő 210. ! és 220. sz. boltozott téglaátereszek helyreállítását a '' nagyméltóságú közin. és közlek. m. kir. ministerium ! 1882. évi junius hó 12-én kelt 12718. sz. magas ren- j deletével 2742 frt 13 krnyi Összeggel engedélyezte. 2-szor. Ugyanazon államutszakaszon levő 234 ''/4, 2341/«, 436. és 239. sz. átereszek újbóli építését a magas ministerium f. évi junius hó 14-én kelt 12716. sz. rendeletével 350G frt G7 krnyi Összeg gel engedélyezte. Ezen munkák biztosítása tekintetéből alulirt hivatal irodájában folyó 1882. évi julius hó 10-én reggeli 10 órakor irásboli ajánlatok elfogadásával párosult nyilvános szóbeli árlejtés fog tartatni, molyre vállalkozni szándékozók azzal hivatnak meg, liogy az árlejtésbeni résztvevős esetére, \| magukat a fentkitett összeg 5%-val mint bánatpénz- , zol ellássák, mely vállalkozás esetében 10% biztositókra lesz kiegésziiendó. írásbeli ajánlatok fentebb kitett nap reggeli 10 órájáig fogadtatnak el; ezekben az ajanlattovó neve, lakása és polgári állása pontosan kiteendó, továbbá számmal és szóval kiírandó azon száztóli elengedés, melyért ezen munkálatokat elvállalni szándékozik, világosan kifejezendő végre, hogy ajánlkozó a munkálatom ós feltételek tartalmát ismeri és elfogadja. írásbeli ajánlatokhoz, molyok 60 kros bélyeggel ellátandók, a vállalati összeg 10%-ja készpénz vagy elfogadható állatnpapirokbau csatolandó. A tervezetek, műszerei vények és foltételek '' alólirt hivatalnál a szokott hivatalos órákban meg- i tekinthetők. • Zala-Egerszegen, 1882. évi junius hó 20-án. I Zalamegyei m. kir. építészeti hivatal. NA0Y-KAM2SA, 1882. jufftts 9-én. 55-ia: széim, □¿«¿•téti ár: egén (vn ...... fél é\ re....... negyed órre ...... Egy szám 10 kr. 8 frt. 2 , HIRDE7ESEK 8 hasábos petiisorban 7, másodszor 6 s minden további sorért 5 kr. NYILTT ÉRBEN soronként 10 krért vétetnek lei Kincstári illeték minden egyes tevis-tesért 30 kr. fizetendő. Huszonegyedik évfolyam, A lap szellemi részét illető közlemények t szerkesztőhöz, anyagi részét illető közlemények pedig a kiadóhoz bérmentve intézendők: NAGY-KANIZSA Wlasslosbáz. Béraentstlen levelek csak ismert munkatársaktól fogadtatnak el. Kéziratok vissza nem küldetnek. Ns^v-Kanizsaváros helyhatóságának, , nagy-kanizsai önk. tűzoltó-egylet, a ,nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank'', ,nagy-kanizsai takarékpénztár6, a „zalamegyei általános tanítótestület« a , nagy-kanizsai kisded-neTelő egyesület", a nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet«, a „soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai kiil választmány a" s több megyei és város • egyesület hivatalos értesítője. Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Előfizetési felhívás. A juiius elsején kezdődő nj évnegyeddel tisztelettel felhivjnk a közönséget lapunk pártolására! Áz eddig követett irány elég garantiát nyújt arra, hogy t. előfizetőink igényeinek jövőben is megfelelni igye-kezendünk. Előfizetési ár: Félévre (j"!»"»—deczeraberig) 4= frt. Negyedévre (jul.—szeptemberig) 2 „ Az előfizetési pénzeket lapunk Kiadóhivatalába (\Vlassics-h.1z) kérjük küldeni. N.-Kanizsán, 1882, jun. 21. A kiadóhivatal. A „Néhány szó a tisza-eszlfcrl dolgokhoz" folytatása. A ,Zalai Közlöny« f. évi 53. számában , Néhány szó a tisza esz -lári dolgokhoz" czira alatt kiadott igénytelen közleményem végén az áll, hogy a fenforgó bűntény minő ségéról értekezni fogok. ígéretemet beváltom, de hogy nézetemet a nagyon tisztelt olvasó közönség tisztábban foghassa fel s hogy magamat érthetőbbé tegyem s egyszersmind eszmém és gondolataim folyását átönthessem az olvasók gondolataiba, helyesebben pedig, liogy okát adjam véleményemnek szükségesnek tartom a dolgot egy kis bevezetéssel világosítani fel. Minden cselekedet, mely értelemmel biró s szabadakaratu ember által jó létre, bizonyos indító okkal bir. Senki sem tesz semmit anélkül, hogy tette, cselek vénye vagy társadalmi, vagy egyéni, vagy törvényi okkal ne birjon. A társadalom minden emberre bizonyos kötelezettségeket ró s ezek nem mindenkor írott alakban létez- nek s megtartásuk mégis szükséges, ha azon társadalomnak tagjai, kivált méltó tagjai kívánunk lenni; azok meg nem tartása folytán maga az önérzet támad az emberben föl s ön maga előtt válik az ilyen a társadalom nem méltó tagjává. Az egyéui kötelezettségek egyszersmind jogokkal is járnak. Az egyéni kötelezettség folytán tartozunk életünket fentartani s elkövetni min-dent, hogy azt a megtámadok ellen védelmezhessük. De itt már jelentkezik 9 jog is arra, hogyha életünket s szabadságunkat- fentartani kötelességünkben áll, egyszersmind azt védelmezhetjük is. A íörvénj''i okok már terjedelmesebbek ugy a jogok, valamint kötelezettségek meghatározásában is , kijelöli a törvény, mit nem szabad tenni s a mit az nem tilt, szabados, következőleg jogos cselek vény. A jogok azonban oly különfélék s a társadalom mint állam tagjai által elkövetkező minden cselekedetre olyannyira kiterjeszkedók, hogy ha én csak vázlatban kívánnék is ezekről jelen ozikkemben értekezni, oly hosszura nyúlnék az, hogy kitűzött czélomhoz vajmi nehéz lenne eljutni; de másrészt nem is a különféle jogokról, hanem magáról a tisza-esz-lári cselekvényről mint bűntényről akarok szólani s igy, hogy minél rövidebb legyek, áttérek a dologra. Nemzetünk, mely a houfoglalás idején egyedül magyarokból állott, később a külenféle ajkú s vallású népeknek hazát engedett itt^és ''¿i által a honpolgárok száma szaporodván, a közös jogok és kötelezettségek előbb kezdetleges törvények által lettek rendezve, melyek a későbbi viszonyok folytán átalakulásnak engedtek ugyan, de egy nemzet, egy népfaj, t. i. a zsidóság legkésőbbi időkig is kénytelen volt nélkülözni valamint más országokban, ugy Ma- gyarhonban is a közös jogegyenlőséget, a mi igen természetesen azt a következést vonta maga után, hogy a zsidó nemzet csak tűrt nemzet levén, mint ilyen a közös állam háztartásához ugyan hozzájárult, de mert sem politikai, sem más jogok gyakorlatával nem bírhattak, hivatalt nem viselhettek, ingatlan birtokot nem vehettek, sót némely helyeken, mint például bánya városokban lak niok sem volt szabad, sőt a hol ez meg is volt engedve, elkülönített helyen kellett lakniok. Ezen korlátoltság a zsidó nemzet lealacsonyító h lyzetét tünteti fel a régi időkből. Mi a természetesebb azonban, mint az, hogy a zsidó nép, mely természeti tulajdonságánál fogva, a mi a nőknél, különösen a keleties szépségben, sokszor aestheticai bájjal párosulva jelentkezik, a férfiaknál pedig a kereskedelmi hajlam s kitartás, mondhatni páratlan szívósságban nyilvánul, csakhamar oda emelkedett, hogy az eddigi helyzete mindig homályosabban volt látható s a magyar nemzet által mintegy megszokva, a társadalomnak immár kiegészítő részét képezte. t Addig azonban, mig a társadalmi küzdelmek tartottak, a kö-zöttök mindenkor fenállott dicséretes egyetértés, egymást pirtfogoló test-vériesség, az elszigeteltség, a kereskedelemnek általuk kitartó szorgalommal teljesített munkássága, ifjaik-nak a tudományokbani óriási előre haladása s igy anyagiakban szerzett hatalmas életereje mind megannyi tényező volt arra, hogy a nagy események idején, a népek egyenjogúságának teremt^ órájában a lovagias magyar nemzet maga rántotta le önkényt a mult kor hibáit takargató fátyolt a zsidóság javára s felemelte őket testvéries keblére és lett a minden tekintetbeni egyenlőség! A zsidóság erre teljesen meg volt érve, csupán egy gyengesége maradt fen, az, a mi addig erejét képezte, az ő szívós egyetértése s összetartása. Ha ettől is meg fog válni s az egyetértést és összetar tást a magyar nemzet karjai közt fogja keresni, azt bizonynyal fel fogja találni s ekkor végre meg fog szűnni a faj- és nemzet-idegenkedés is teljesen. A zsidó nemzet nem lehet kö-zönbös ily kérdés betöltésénél, mert értelmességük és a tudományok és műveletek mezején szerzett gazdag tapasztalataik után feltétlenül arról kell meggyőződniük, hogy külön ál lamot soha és sehol nem alkothatnak maguknak s ha azt tehetnék, önmagukat tennék tönkre, — tehát a magyar néppel fentartandó testvéries egyetértés, őszinte rokonszenv legyen jelszavuk s x névmagyarosodás és a magyar nyelv megtanulása s aíkalmazása által iparkodjék a magyar nemzetnek erős tagja lenni, hogy azáltal önmagát is erősítse s igy fen tartását biztosítsa ! Dr. FÁRNEK LÁSZLÓ. (Vége következik.) Audlatur et aliera pars. Miután a ,Zalai Közlöny* társadalmi kérdésekkel foglalkozik, nem csoda, hogy az Istóczy és társai által mesterségesen előidézett, az orosz zsidóüldözések és a tisza-eszlári rejtélyes eset által még inkább előtérbe szorított u. n. zsidókérdéssel is foglalkozik. Sajnos, hogy az eddigi e tárgyról hezott közlemények, kivéve az utolsó számban megjelent Dr. Fárnek jeles tollából eredett czikkén kívül — többé kevésbé antiszemitisus szellemben lettek irva, de ezek közül egy sem volt oly élesen támadó, sőt mondhatni fenyegető és izgató, mint Keöd József aláirással „Rosz csillagok járnak« czim alatt megjelent hosszabb czikk. Már ha Keöd nr nem írná, hogy ó Istóczy és 12 röpiratának hive, ez kétségenkivül mindegyik sorából kitűnnék, de aligha talál hitelre, hogy épen a zsidók érdekében irt volna; ő a zsidók érdekében nem irt, sót soraiból következtetni lehet, hogy szívesen látná, ha minálunk is kezdődnének a bol- '''' dog és dicst (?) Oroszországban napi renden levő zsidóüldözések. Kívánságát azon phrásissa! támogatja, fajdalom, ezerek és ezerck vannak a nyomor azon szédületes fokán, honnét bizony az Önfeledkezés légköre már ninc9 messze", persze ó ugy értelmezi, csupán a nem zsidók között — háta zsidók Között nincsenek számtalan szegény és ínséggel küzdő-családok? a nyomorúság nem ismer vallásfeleke--zeti, különbséget. — Hátha ilyen önfeledkezésTe jutott ember szegénységében azt mondaná — miután ő ínséget szenved, mindenki, kinek egész kabátja.háza és falat kenyere van,pláne a ki ezereket és ezereket haszontalan kiadásokra pazarolni képes, mig ó saját vagy mások hibája által koplalni és rongyokban fázni kénytelen, jogtalanul bitorolja vagyonát, mert bizonyosan mások zsírján gazdagodott meg, ilyent pedig akár zsidó, akár nem, felesleges vagyonától fosztani sót agyonütni nem vétek? Keöd ur bizonyosan igazat adna neki,, mert az éhség rosz tanácsadó." Hát csupán zsidók árve-reztetik el és potom áron veszik a szegény adósok birtokát ? hát - a hátralékos adó, szőlőváltság fejében hány ily birtok árvereztetik el? és hány takarékpénztár vagy más pénzintézet, hol épen mérsékelt kamatláb mellett törlesztésre pénzt kiadnak, hány ügyvéd, végrehajtó és nem zsidó tőkepénzes vett és vesz naponként ilyen elárverezett szőlőt vagy telket néhány forintért ? TÁRCZA. Voltam, voltam én Is boldog. Voltam, voltam én is boldog, Áldom érte az ege'', Bár »zerelmem zordon utja Kin tüvia között ve^et. Mondhatatlan boldog voltam, Aliut az égi angy.ilok, Kiknek nyájas tekintete A. teremtöu a.nd»log. Volt nekem is mennyországom, Csillag ''éi.yi-s kék egem ; K »torul■■>cmuck tisz-a napja Ragyogott * kék eg»-n. Lelked ott a mennyországban A ki''ályi széken ült, S hfi szerelmem lábaidnak Zsámolyánál üdvözült. S be tüköttcil a szivemnek Föl/iöutuli vágyait ü valósita. édes ajkad Lelkem tündér álmait. Mondhatatlan égi kéjjel >tiium ajkad bíborát S »zent lrigyüukre a bizalom Telte ''fel n Koronát l>e k viszály zordon áika KOzibcnk iiazköt vetett, Mely szerelmet és bizalmat, MinUent porrá égetett... 8 most •• kárhozat pokliról Kell néstrem szép arczoc''at, És »Íratnom vesztett üd>em. Yesztett mennyországomat. Siratom is mindörökké, Bár hijába siratom, Mert tudom, hogy azt a mennyet Többé sohso bírhatom. Emléke is elég nekem, Hogy birtxm »zerelmedet.. Bár pokolra juttatott i, Áldom ¿rte az eget. ÜAR->SHALUI GYULA. Aphorlsmák. Kiki csak ön magát szereti. — Az altruísmu« az e^oismus, csakhogy más alakban. — A rézvétben csak a magunkfajta szenvedése fáj, a rokonszenvben a magunkfajta előnye hízeleg, és a szerelem caak az önönma-gunknak kiegészítése és reproductiója iránti vágy. Gyermekeiben mindenki snját énje eszméiét óhajtja nevelni. eszméjét óhajtja Nem az''Isten te teremte a maga képére az embert; hanem ac ember teremté a maga képére az Istent s az Istenben is csak önönmagát fogja fel. ..eszményítve. _ _ _ _ _ _ _ A szerzetesség nemcsak lemondás a világról, — hanem lemondás önöumagn. ról is. _ l Az érzelmek a cselek vényeknek ¡g»iu tág körét determinálják az alacsony műveltségű embernél, a müveltség^emel-kedósével az érzelmek uralmi tere szü kebbkörü ugyan, de hatásuk sokkal intensivebb. Kik; mást keresi a házasságban: a jól nevelt házi leáoy anyai érzeiuaeket, a r^gényolvasó idealista nő szerelmet, kaczér hölgy pedig szabadságot. SCHWARZ ADOLF. Cairo és a Nilus partján. — Eredé* i tudósítás. — Béc. jun. 21. 1882. A bécsi Práterben egy uj panorama épült, mely a tavaszazal nyittatott meg. Csak egy Kép van benne éa ezt Wauters Emil brüsseli festő készité, ki Eudolf trónörökös ó fenségét egyptomi utján el kisérte. A nép a tágas épületben körben fut és ha az erubar bemegy a panorámába, akkor egy magaslatrajut, ahonnan Cairót es vidékét, a Nilus folyót meglátjuk — és tekintetünk az afrikai sivatagig halad. — A kép hcssza 120 és magassága 15 méter (tehát 1800j~j met»:r), mely munkát 6 hó alatt festett meg két tanitváoyá val. A kép alsó végétől lábunkig termé-szetileg van csinálva a föld, mely oly mes''erileg készült, — hogy a valódi a festettől csaKÍs akkor különböztethető meg, ha a muta''ó, illetve magyarázó figyelmeztet bennünket a válaszvonalra. Nem írjuk le a képet, —hanem itt közöljük a nagy miivéiz leírását, melyet tapasztalat szerint irt le és a képpel tö kélelesen megegyezik. Csak egyes comnentárt bocsájlunk előre: A citadella G00 éves, a mocadella épülete nagyobbrészt alabástromból készült, m:g két tornyocskája porczellánból van. A kis fehér hajócskák 55 centimt, nagyságra vannak festve s pompás pers pectivájuk miatt — nagyobbaknak látszottak. A nagy árboezos hajók a Mlluson á háromszögű vitorlákkal most kéjutazásra hasznai tatnak, mig előbb gályarabokat Beállítottak rajtuk. A trónörökös a Khedivév«l nyilt kocsiban van, ő fensége tengerész tiszti ruhában, s kitűnően van eltelálva. A kocsi a''án viszi egy lovas a zöld) szinü prófétazászlóját, mint a legnagyobb Kitüntetés jelét A Mária facsoport most Eugénia Excaáazárnő tulajdona. A piramisok tőlünk 2 órái távolságra vannak s ezért tűrnek fel oly kicsicy alakban, ezek 500C évesek ós 137 méter magasak (egy méterrel alacsonyabbak, mint a szent Istváa tornya Bécsben) és oly meredekek, — bogy felmenni nem lehet, két arab tolja fel az embert. Ezek előrebocsájtása után a nagynevű művész sorait itt közöljük. — ki mesteri munkájával ezerek örömét keltette fel s nagy nevét még inkább na gyobbitá. .Cairo, Geaireh-rc vexetőnt 18S0. máj. hó 13, Ma reggel, a legelébb átvonuló szamarakat Etbekiehben, bérelve, rögtön útnak indultunk, á Kusr-EI-Nili hídon, árnyas sétányokon keresztül — aa uj európai modorú városnegyed — Ismc-Ileh felé. A vízen ál''.al érve, u nagy folyó balpartján találjuk maguufcat. Mig egyfelől a Nilus csende3 vizi-bárkák és „dahabíéh''-k által me''szve Cairo és Bouhicq falai felé hömpölyög; addig másfelől az egyptusí mezőség — mint Flandria virányos lapálya — zölden és aranysárgán elterjed, láthatárát pálma erdők és a sivatag rózsás doblán-czolatai szegélyezik. . Végtelen karaván-vonat — a leg« bizarabb rendbin vonuló lovasság, csordák és csapatok — kifogyhatatlan váltó-aatosaággaí, élénkiti azon panoramátj mely szeműnk előtt elterjed. Ez a világ legszebb látványainak egyike-; de azoknak is egyike, mely mintegy arra van hivatva, hogy a törnéDelemre vissza emlékeztessen, mely alatt a fény, melyet a nap az összesnek kölcsönöz, a legélénkébb benyomást gyakorol a káprázó szemre, A folyó. Első közeledésnél nem szabadkoz-hatik ember, egy bizonyos tiszteletnek é zésétól. Itt van ő a folyók atyja, ő látta partjain az emberi műveltséget keletkezni, számtalan uralom emelkedését és sülyedéaét, látta Meroe és Memphis pompáját, látta a dicső Tuébét száz kapuival és Heliopist a nap városát. Boulacq-tól a látvány nem oly fönséges, mint fölebb a folyó mentén, mint pl. FoBtatt előtt. Itt a folyó úgyszólván két karra oszlik. Azon hely, hol állomá-soztunk, hajdan sziget volt. A bal kar most úgyszólván kiszáradt, — három ut vezet keresztül, de még nyugat felé utolsó nyomait éítre is lehet venni; amennyiben olt poeványoi tavaknak egéoz sora terjed el, hol a fiket<5 bivalyok hatójukat ós a gyermekek játwó belyöket találják ; partjain pedig — a Pharuok idejében oly nagy tiszteletben tartott — nílusi gémek — kígyók, sáskák éa bogarakra — vadásznak. A hajó közlekedés itt igen élénk, egész raja a c^nges-knek — nehéz fekete oldalrészekkel, roppant nagy három szeglotü vitorlákkal es ferdén álló hosszú vitorla rudakkal ellátva — a meredek és kövecses part érintése éB elhagyásával vannak elfoglalva, mert itt nem cekély, a gabona, szén és egyébb áraknak fölés lerakódása. HUSZONEGYEDIK SVFOLYAM Z A LA I K ÓZ LÖNÍ JULIUS 9 én 1889. Ezek socialis 6s agrar kérdések, melyeknek megoldására a törvényhozás volna hivatva, de nem Istóczy szellemétől megszállt, vakbuzgó antiszemiták, kik a zsidóban gyűlöletük igazolására mindent hibásnak találnak. Ha kereskedő a zsidó, mondják csak vagyont keres; ha földbirtokos — mondják, «nagy urat akar játszani,* ha tanult ember, nem tetszik nekik, ha miveletlen eo ipse megvetendő; ha németül beszél, akkor idegen; ha magyarnak vallja magát, milyen vakmerőség! sat. a végtelenig, sine gratia. De mondjuk, hogy a zsidók között vannak tényleg uzsorások, csalók, rosz emberek; hát az évezredekig tartó üldözések, bántalmak és meg-alázások, midón a zsidók látták, hogy csak akkor becsülik, ha pénzök van, nem hozták a zsidót azon gondolatra, hogy a pénz nagyhatalom, melyet elérni a legnagyobb boldogság. Hát a nem zsidók között ninesenek ilyen gondolkozású egyének, nincsenek uzsorások, csalók és rosz embe/ek? hát azt akarja Keöd ur, hogy a zsidók mind angyalok legyenek ? Van a társadalomnak ilyenfajta emberek ellen fegyvere, a csalás ellen pedig segit a törvény, legyenek azok akár zsidók,akár nem zsidók — és ez a megvetés — de azért, mivel itt-ott van zsidó-uzsorás, mindjárt békát, kigjót kiáltani — „üssétek mind a zsidókat"'' már Keöd uram nem lovagias ! Reméljük és eddig reményünk nem csalt, hogy a magyar nép nem hagyja magát ilyen izgatások által félrevezetni és hogy az emberszeretet és az igazi vallásosság napsugarai felderítik azon ködöt, melyet Istóczy és hivei terjeszteni szeretnének és hogy a2 Összehordott hazugságok és aljas rágalmakból álló trágya nem fogja megérlelni azon keserű gyümölcsöt, melylyel a magyar nép szivét megmérgezni akarnák. Veszélyes játékot űznek ezen urak, mikor a nyers tömeg szenvedélyeire izgatólag hatni akarnak, veszélyeztetik a magyar nemzet jó hi-rét,hitelát a külföld előtt. Magyarország ''ellenségei, csak várják azon pillanatot, midón Magyarországban zsidoüldözések kitörnének, pedig nincs kétség benne — Istóczy és társai erre törekednek — kárörvendve mondanák, „a magyarok csak olyan barbarok, mint az oro- szok.* Hogy mily mértékben szenvedne & kereskedelem, az államhitel, szóval &z általános jólét ilyen mozgalmak álul, kiszimithatlan; szomorú példát mutat erre Oroszország — hol a zsidóüldözéaek következtében a kereskedelem pang és melynek állampapírjai az utolsó időben 300 milió rubel értékkel leszálltak; persze ilyen csekélységekkel Keöd ur és társai nem törődnek. Egyébiránt talán nem is olyan rosz, mint gondolatlan és véresszájú — talán ó reá is illenek a biblia szavai: »Bocsáss meg uram nekik, mert nem tudják, mit cselekesznek. .r. Nem ritkán még emberíerhet is hordanak a titkos alsó rétegben, az Asso-nan-i és Sionti rabszolga vásárról Alexandria és Cairo piaczára. Mai napság, a rabszolga kereskedés titokban űzetik, &s egyptusi pasák is igyekeznek, részint rendelet folyián, részint pedig Európa iránti tekintetbél, plátói emberazeretetet mutatni. De azért még moet is tolongnak nagyszámmal Taweshaból a megcsonkított heréltek, a hárem kapui felé. A szállító és halászbárkák zavaros tömkelege közt, vidám változatosságot nyújtanak, a csinos, fehérre festett .da-habieh«-k. Eme kis jármüvek, csak a níluai közlekedésre használtatnak és csak a Pisák, Bey-k, lovagok és gazdag b>zár birtokosok használják, az első vízesésig való utazásra. Partjáról, hallható a tii evezősök zsoltár éneke és a strophás Tarabouk-ja, a hang, az evező csapásával együtt-hangzik. A folyó sima, csendes, mint a tó. Olomssürke fölszine s czitrcm-sárga alapszíne, helyenként ezüst-fehéren csillog, a sugár törése alatt. Csendesen folyik tova, növését, az egyenlítő rohamos záporaitól nyeri. Méltóságteljesen halad az esőt nem érő sivatagon knrnsztülj.fő mellék folyóit elhagyja E folyam vize szent. Kérdezd ama fellah^ nőt, ki oly kecsesen hajlik a folyó fölé hogy caebrét ..teli merje: honnan jő a viz? 0 azt fogja felelni: „Ez a viza paradicsomból jő, hol angyalok fürödte-nek benne." Mily csend« ma e vén folyam! As északról jövő lenge ezél, alig képes a »dahabieh''-kú: vörös lobogóját lengetni, vagy a part hoMsant elterjedő sajkákat ringásba hozni. De e lágy csend gyakran tomboló dühhé változik, akhor a forróság fojtóvá s a azárazság tikkasztóvá iesz: a sivatag égető szele issó áramlattal szárnyal a Kiállítás Kismartonban. A sopronmegyeí gazdasági egyesület 1882. évi szeptember hó 5 én Kismartonban szarvasmarha kiállítást rendez, mely kiállítás kéziipar utján előállított szalma-talap, kosár, gyékény, selyem termelésig továbbá básilag készített len- és kender-fonál díjazással lesz egybekötve. A kiállítás reggeli 10 órakor kezdődik, a dijosztás pedig délután 4 órakor történik a helyszínén. A dijak a következők: I. Szarvasmarhára: a) Tenyész bikákra. Tiszteletdijak: egy belga nonn-kásló broncból készült staluettje 80}trt értékben, 1 darab ezüst, 2 darab bronce érem. Pénzdijak: Első dij 8 darab 10 frankos arany, második dij 5 drb 10 frankos arany, harmadik dij: kétszer egyenkint 10 frt ezüstben, b. FejŐstehe nekre. Tiszteletdíjak; Első tiszteletdíj 50 frt értékben. 2 darab ezüstérem, 4 darab bronce éreu-i. Pénzdijak: Első díj: 8 drb. 10 frankos arany, második dij: 5 darab 10 frankos arank, harmadik díj : háromszor egyenkint 10 frt ezüstben, negyedik dij: háromszor egyenkint 5 frt ezüstben, c) Bikaborjukra, melyek az l3/a évet meg nem haladták. Tiszteletdíjak: 1 ,darab ezüst érem, 2 darab bronz érem. Pénzdijak : Első díj; 5 darab 10 frankos arany, második dij: 3 darab 10 frankos arany harmadik díj: 8frt ezüstben.d) Unzükre. Tiszteletdijdk: 2 darab ezüst érem, 3 darab bronce érem. Pénzdijak. Első díj 5 darab 10 frankos arany, második dij : 3 darab 10 frankos arany,harmadik dij: kétszer egyenkint 8 frt ezüstben, negye dik dij: kétszer egyenkint 4 frt ezüstben. Kiállíthat minden soprojmegyei tenyésztő éa a községek eiső osztályú diját azonban csak a sopronmegyei gazdasági egyesület tagja nyerhet. Ama birtokosok, kiknek egyenea adója 80 frtot meghalad, pénzbeli dijakban nem részesülhetnek. Megfordítva tiszteletdijat csakis 80 frtnál több adófizető kiállító nyerhet. Üszők és bikaborjuknál csakis a kiállító saját nevelésű állatjai dijaztatnak, ami a községi bizonyi''.ványnyal igazolandó. Tenyészbikák és fejőstehenek idegen származásúak ia lehetnek. partok felett. A nap sugarait, mintegy fátyollal boritja be, a felkavart homok felbő. Hajlong a datulyafa karcsú dereka és pálmakoronája lobog. Olykor a hullámok felkavarodnak, vize zavaros és sziue sárga: a kis halászbárka pedig — bevont vitorláival — lebeg a tánczo ló hullámok felett, s sebesebb a — sastól üldözött — pelikánná!. Ez akkor van, ha a khamsing dühöng. A város. Folyam mentén meddig a szem beéri, a jobb part egész hosszában, le a deltáig, alacsony házakkal van szegélyezve — szürke vagy meszelt verándákkal — palotákkal, melyek messziről pompás lakokat látszanak nyújtani és közelről omladozó romokat jelképeznek: zöld kertekkel, melyekből a moschee-k gyönyörű kuptornyai kimagaslanak. E Moscheek csipkerácsos balkonjairól hsl-lik a mouezzin reggeli és esti imára való szólítása: „Allah Akbar!« Rodah szigete felé az építmények elmaradoznak, de falaik, a mimosok sűrűjén keresztül is fehérlenek. Ott van elhelyezve a viz dagály- és apály-mérője, az úgynevezett „Nilometer-" Oldalvást fekszik egy bárom ablaksoros nagy palota, Ibrahim Pasa régi háremje. Emellett egy komor és sokkal terjedelmesebb épület, a gyalog katonaság laktanyája, mely előtt a fekete katonák fehér egyenruhában, vörös fezben, vesényeltetnak. Eme két roppant paio tát elválasztó akáczos Lebbek sé''ánya végén van a nemrég épített »Kasr-E!-Nila hídja s velünk szemben veszi kezdetét ama* csstorns, mely elválasztja Cai-rotól mindkét kikötőjének igen fontos elővárosát, Boulacq-ot. Boulacq tudományos nevezetessége, egy még Mariett Pasa által létesitett — a legpompásabb egyptusi régiségekkel felszerelt — muzeumá''ól nyerte. — E muzeum a Nilua partjain feküdt ugy, hogy dagálykor a hullámok falatövét II. Szalmakalapokra. Első dij: 3 darab 10 frankfos arany, második dij: 2 darab 10 frankos arasy, barmadik dij: kétszer egyenkint 8 frt ezüstben. Díjazásban csakis Sopronmegyében házi ipar utján előállított Bzalmakalapok részesülhetnek. Minden kiállítónak legalább 3 darabot keli bemutatni — A kiállítók kötelesek tárgyaikon azoknak árát megjelölni. IH. Kosarakra és gyékényekre: Első dij: 2 darab 10 frankos arany, mi-aodikdij: 1 darab 10 frankos arany. A dijak száma esetleg szaporítható. Díjazásban csakis Sopronmegyében termelt kosár fűzből, házi ipar utján előállított kosarak részesülhetnek. Az árak megje lö endők a kocarakon. IV. Seiyemtermelési dijak. Első díj : 4 darab 10 frankos arany, második dij: 2 darab 10 franko* arany. Azon kívül 1 darab ezüst érem 1 darab bronce érem a selyemtermelésnél használt czél-szerü eszközök díjazására fordittatik. — Dijat csakis Sopronmegyében termelt selyemgubó nyerhet. A bírálatnál a folyó évben termelt mennyiség az irányadó, minélfogva a kiállító csakis az ez idei termelésből eladott összes mennyiségnek a beváltó intézet áltat kiállított • hiteles kimutatása alapján dijaztatik. V. Vászon és daróözkelmék előállítására használt, házilag készített len- és kender fonalak díjasása: a) Lenfonalakra. Első dij: 3 darab 10 frankos aranyi második dij: 2 darab 10 frankos arany, b) Kenderfonalakra. Első díj- 3 darab 10 frankos arany, második díj: 2 darab 10 ftankos arany. Általános határozatok. 1) Valamennyi kiállitmány, legkésőbb folyó évi augusztus hó 26-áíg Tat.árky Gyula úrhoz a kiállítási bizottság alelnökéhez Kismartonba bejelentendő. Később érkező bejelentések vagy be nem jelentett tárgyak csak kivételesen vétetnek figyelembe s a kiadandó katalógusban nem foglalnak helyet. 2) As állatok bejelentésénél (mely czélszerüen levelező lap által eszöközölhető) a következő adatok kitüntetendők, a) a kiállitó neve és lakhelye: b) az állat reme és kora, c) az állat kiíne és jegye, d) az állat fajtája keresztezéseknél a vérkeverék, e) eladandó-e az állat és mily áron? 3) Takarmányról a kiállító tartozik gondoskodni,^ kiállítandó marhák elhelyezésé ről azonban a rendező biz. intézkedik. 4) A bíráló bizottság működése a kiállítás megnyitása után azonnal kezdetét veazi A díjkiosztás előtt az álialok a helyszíné ről el nem távolithatók. 5) A kiállítás látogatása díjmentes, kivéve a bíráló bizottság számára fenntartott helyet, a hova 30 kr. belépti díj fizetendő. A befolyandó összeg a díjat nem nyert tá volabbí vidékről jövő kisebb kiállítók kőzött fog szétosztatni. 6) A kiállitáa napján szeptember hó 5-én, Csornától Kismártonig és vissza egy különvonat fog menni, 50%"1 leszállított szállítás dij mellett. (A vonat minden közbeeső állomáson megáll, itt azonban csakis a főbb állomások vannak kitűntetve.) mosták. Továbbá a kertek, melyeknek CeokroB virág pompája közül, a sphínxek s kolosok fejei magaslanak ki, melyek már távolról figyelemmel kisérnek bennünket Ezeknek tesszük első látogatá •unkát. Hajcsárunk Youssef, rögtön egy arra evező hajóst szélit; mialatt két kis szerecsen, kik látásunkra a homokról, hol lomhán elnyújtózva feküdtek, felpattannak t elég tolakodóan elénk telepednek kinyújtott kézzel saüntelenül .back-chích* ért orditósva. „Backchich* (borravaló), ez az Egyptuaok nemzeti dala. Amott a háttérben az ég boltozatján látszik a Mokatou hegyláncz rajzó lata. Kettős fényben úszó ormai elragad-tatóan tükröződnek vissza az ég azu-rában. Ezeknek legmagasabb csúcsán emelkedik- a Saledin álul, a keresztes hadjáratok idejében épített citaiiella. A régi görögök mintájára, eme citadella külön álló városrészt képez, elővédjét pedig paloták és különféle nyilvános épületek képezik. Minden irányban uralja a várost, elővárosával. Ott lövette össze 181 l-ben Maho-med-Ali Egyptom első khedvéje bátor Al-bánusaival, a lázadó Maiüeiukok csapat-jait. Eme dráma színhelyén nyugszik a mostani uralkodó dynastía durva ala-gitója. Ott nyugszik ama kél, a világ leg-karcsúbb • legmagasabb porczellán mi-nareh-el ékesített moschee-bén. Lábainál Hassan zultán moschoe-je fekszik, mely innen homályos tömegnek tetszik és amott hová azemem — a homok dombok miatt — alig képes elhatolni, ott egy egész torony erdő látszik, számtalan ki magasló és csillogó kúppal és ég felé meredő minarehk-kel, ez a khalifák temetője. A vidék. Fordítsuk tekintetünket más irány felé és lábainknál látjuk elterjedni, az Menetrendje a különvonatnak: A kiállításhoz. Állomás és időszak Indulás Csorna reggel 5 óra 40 perez. Kapuvár , 6 „ 14 „ Eszter háza . 6 - 45 , Pínnye , 7 , 03 , Sopron . 7 , 50 . V. Pordány „8 . 22 „ Kismartonban érkezés 8 . 32 , A kiállításról vissza. Állomás és időszak Érkezés Kismartonból indul este 6 óra 20 perez. V.-Pordány , 6 . 30 „ Sopron „ 7 „ 02 , Pinnye „ 7 , 49 p Eszterháza „ 8 , 12 , Kapuvár „ 8 » 50 , Csorna » 9 a 24 , A menetjegyek oda és vissza érvényesek. A jegyek leszállított ára Kismartonba és vissza * következő : Állomásról Kismartonba és viasza I. ''.«xt.IL oart.HI. oszt. krajezár Csorna..... 430 322 204 Farád.....413 310 196 Tamási . . . .390 293 185 Szárföld .... 385 288 183 Kapuvár .... 340 255 161 Vitnyéd .... 318 238 149 Eszterház* gyár . .306 230 143 Eszter háza . . .263 196 121 Pínnye . . . .224 1G8 102 Kis-Czenk ... 201 150 90 Balf ..... 173 130 77 Sopron .... 129 96 55 Kertes..... 84 63 36 Darufalva .... 68 50 29 V.-Pordány ... 45 34 19 Sopron, évi 1882. jul. hó 1 én. A sopronmegyei gazdasági egyesület nevében : Gróf SZÉCSÉNYI K., elnök. EMÖDY JÓZSEF, titkár. A kiállítási bizottság nevében: HORVÁTH BOLDIZSÁR, elnök TANÁRKY GYULA, alelnSk. Ilolyl, megyei és vegyes hírek, — Az iparos segédek betegse-gélyzd egylete általjulius2 én a .Zöldfa" kertben saját javára rendezett tavaszi mulatság alkalmával felülfizettek : Szom-mer József 70 kr. Rankl 20 kr. Németh János 30 kr. Villtner N. 10 kr. Kamera Károly 10 kr. Simán István 20 kr. Aszalay Gábor 10 kr. Vugrincsics N. 10 kr. Hlatko János 70 kr. N. N. 20 kr. Farkas János 70 kr. Háhn Sándor 10 kr. Wajdits József 1 frt. Weisz korcsmáros 1 frt. Grünhut Fülöp 1 frt. Woisz N. 10. kr. Zellhofer Athanász 20 kr. Pauky N. 20 kr. Savanyu L''szka 10 kr. Mittli Ferencz 10 kr. Turek Jáuoa 10 kr, kiknek há?ás kös.önetet szavaz a vigalomrendező bizottság. — Retírada trombitaszó nélkül. TapaszUlható néhány nap, ille- rgyptusi mízőkeL Egy óriási sík számtalan birtokrészekre barázdálva; nagyobb részét, a zöldséges és gyümölcsös kertek képesik, hol nagy mérőkben vetik a mák-köíest, kukoriczát, zöldséget és virágot. Itt dolgozik a szegény Fellah — a tevével és szamárral közösen — napkeltétől fogva. Némely része az inkább alant fekvő sik tereknek le van perzselve és játszó helyül Bzolgál. A bevetett mezőkön kü-lömbnél különb kezdetleges gépek, eszközük a mesterséges öntözést. Minden folyó, csatorna és Láp mellett látni a cbatouf szivatyu karját, föl és alá ezállni. A hengeres kut ott a ta-mariska bokrok közt^az oktalan vörös bika erőfeszítése folytán forog. Ölt fenn távol a hegyeken, a falvak sötét kis sziget .ek látszanak és elmosódnak a zöld sűrűben, hol a vadgalamb fészkel és a gerle turbékol. Távolról megragadó kép és való ban ecsetre méltó. De köselről es nem egyéb, mint omladozó vesszők, nád, szalma és szemétből összetákolt viskók szérűk és a legnyomorultabb lakóházak, melyek legnagyobb rendetlenségben vannak elhány va-vetve. Csak itt ott látszik meszelt fallal egy-egy aő épület, a Seikek lakóháza. „ Az egyenetlen utczákb-in, porban fetrengő és a legyek által zaklatott gyere keken kÍ7Ül — számos, kútra menő — fellah nőt látni. A keskeny, kacskaringós, homokon és aranysárga mezőköo keresztül vezető gyalog uton csak egymásután lépdelhetnek. Magatartásuk egyenes, szépeknek :a mondhatók, önkény-telen az antik szobrokra emlékeztetnek, könnyedén hordják fejőkön, vagy lebocsátott kezökbsn, a nehéz kőedényeket. A ruházat és typus már századok Ó''a változatlan. Igy találkozhatott Jákob, Lábán leányával, midőn nyáját hajtá. Igy néz- tőleg néhány este óta a Hein kávéház látogatói között. Alig érkezik el a ■/^10-ro, a midón a rendes szokás ellenére orrbefogva iparkodik mindenki biztos menedékre jutni. Talán bizony a Vezúv lávája, vagy a Számum futó homokja elől? D«hogyl A processío elől, mely egy idő óta már 10 óra előtt hordja ki hordószámra az élő emberek holt maradványait. Sem a lOoleandersem a finom fagylaltok illata,de még egy jól berende-sett parfüméria sem bírná elnyomni ezeu hordók zengő illatát. Hogy rendőrségünknek különben éber szemeit el nem iogj» kerülni, bizton remélhetjük. — Rosenthal nyelvtanárról több oldalról azon hirt vesszük, hogy ugy a franezía, mint angol, de különösen olasz-nyelv tanításával, igen meg vannak elégedve. Sajnos, hogy mindamellett nincs annyi jövedelme, hogy kőztünk, ha csak rövid időn át is fentarthassa magát. A nemesszívüséget a hasznossal kötnék össze azok,'' kik a „minden áron" tanító nyelvtanártól lecskéket vennének. — Gyászhír. Bárány Ignács a Csáktornyái állami Unité képzőintéiet igazgató tanára f. hó 7 ón délután 5 érakor rövid két napi szeuvedés utáu jobblétre szenderült. L.egyeu könnyű a hant sirhalmán itt alant s az örök világosság fénye ragyogja őt körül ott fenn! — Véres verekedés volt e hó 2. és 3. közti éjjelen Tófej községben, — a tófeji hegyen megtartott bucsu alkalmából, — bizonyos Iván József tófeji lakost vele mulatott négy vagy őt társa oly iszonyúan megverték, hogy sejbei következtében harmadnapra meghalt. V. — A „muramelléki önk. tüioltó szövetségibe tartozó egyletek, — az alapszabályok értelmében tartandó ös<z-gyakorlatok elsejét, Alsó Lendván f. hó 16 án fogják tartani, — a gyakorlatot táncz követendi künu a szabadban. A lendvai bajtársak szíves vendégszeretetét s a lendvai hölgyek moglepőleg nyájas éa kedves modorát ismerve, előre íb örvendünk a mulatságnak. V. — A novai önk. tűzoltó csapat, a Zala Egerssegen f. é. aug. 11—15. tartandó VI. orsz. tűzoltó ünnepélyre leendő berándulási kö''tségek fedezésére f. hó 23-án nyári mulatságot rendez, melyre pártfogóit tisztelettel meghivja a tisztikar. — A helyiség 8 egyéb körülményekről a meghívók adnak felvilágosítást.'' Y- — Az állami középipar tan oda igazgatósága pályázatot hirdet a Nyílra, Sopron és Veszprém megye, továbbá a budapesti „Régi Hívek" szabadkőmiveai páholy álul alapított 100— 100 frt ösztöndíjra; pályázhatnak az illető megyékből való oly tanulók, a kik valamelyik középiskola négy alsó osztályát jó sikerrel elvégezték és oly iparos segédek, ukik sikerea felvételi vizsgálatot tehetnek. Az iskolai, szegénységi és gyakorlati bizo-nyítványnyal felszerelt kérvények Hegedűt Károly intézeti igazgatóhoz (VIII. bodzafa utcza 28. sz.) nyújtandók be legkésőbb szeptember hó 1-ső napjáig. hettek ki a nók a Pharaók idejében, kik a gyermek Mózest megmentették A szemeink előtt elterjedő Giseh és G^síreh lapály ai, melyek a hajdani Nilus-ág lábai helyén alterjednek; moet roppant palotákkal, nyaralókkal, csinos mulatóhelyekkel és sürü lombos kertekkel van boritva. A három Euuuchjai kik a kapuk előtt vannak, mely kiindulási pontul azolgál — a szép kocsikban kisétáló — herczegi hölgyeknek. A magasan fekvő árnyas kaktusz-szal beszegett, Sycomorák s akászokkal ültetett hús utak, a kényelmes kocsik, jövés menése miatt igen élénkek. Eme élénkségbe vegj ül, majd egy arabs, ki nyílsebes paripáján száguld, majd podig egy temetési kíséret, mely előtt a fértiak szamarakon nyargalnak, utána ped:g a nők gyalog menve, szomoritó sirató énekeket hallatnak. Amott pedig egy telivér paripáu pöffeszkedő pasa ül, kifogástalan kaftán-jában, előtteauzél térd-izom futár szalad, utána pedig mintegy kíséretet képezve, jó szamárháton, az asszony mögé kuporodva egy szegény dervis. Emitt az árnyék ban egy család azzal van elfoglalva, hogy a holnapi vásáron csekélyen jövedelmező áruit moasa és tisztítgassa. Amott agy homok-buezka aljában nomád beduin csapat ütötte fel alacsony sátrát. A főnök óriási sycomora alatt ül, lábainál a .santon" fehér kúpja látszik mely egy szent pap halaadó tagjait takarja. A fa tetejét pedig nyugtalan varjú csapat környékezi. Még a borbély is érdemel említéat, ki az oiczát műhelyül használva, teréj* árnyékában épen azon igyekszik, hogy vendégének fejét simára kopaszsza, A falu mögött, az elhagyatott „mi-''űaret" közelében. — mely jobbom felé esik — eltakarja az aquariumot és a kerteket — az Ismail pasa által épített palőták, aranyozott rácsozat. A házak köst as „ambebeiM sik látható. E síkon verte meg teljesen Bon- huszonegyedik évfolyam ZALAI KÖZLÓK? JTTLIU8 9 én 1882. — • Értesítem & n. é. közönséget én különöse a tanítta''.ó átülök figyelmébe ajáuloro, miszerint a belső somogyi ref. Ehtuegye csurgói nagypyimnasiumának VIII osztályúvá emeléséi elhatározván, a következő 1S82/3. évben a VII. 1883/4 évben pedig be fog állíttatni. Az 1882/3. tanév szeptember 1-én kezdődik és pedig a 3 első napon lenzneii. a beiratások és felvételi, a negyedik níhpon a javító vizs-gák, míg 5-én az előadások kezdetnek meg. Tanulók évi 50 friért tánintéz.iti cleimezésbíu ¿0 frtért pedig fűtés viiágí-tás és tisztogatással egybekötött bentlakás élvezetében részesülhetnek. Tisztelettel MatoJcsi József a gymn. igazg. bízottság tinók«?. — Azon szülék és gyámok, a kik gyermekeiket a jövő tanévre az állami k''ózép ipartanodába felvétetni kivánják, telkéretn-ík, hogy őket saját t:rdekőkben * két havi Bzünidő alatt gyakorlati ügyesség szerezhetése végett műhelyekben helyézzék «1. mert ezutáa a szabály-tatok értelmében a felvételnél a gyakorlati előképzés is mind szigorúbban kívántatik. — Színészet. Keszthely, junius hóban 1882. Balogh Alajos színigazgató Keszthelyen működű társulata által íoiyó hó 4-éu Szigeti József ¡„Ring és Mód" czímü uagy hatású 3 felvonásus színmüve datott. A a/ép dZAmu közönség Rajzné i.Olarisse), B-tlogbné (Erzsébet), Balogh Arpád(Sándor). Kemény (B-mnai Gábor), Tukorai és Kertész előadásait éiénk tetszéssel fogadts. Moaori (Bannai Geró) és Holottay Erzsi (Irma) teljesen átérezve s ki''.ünö alakítással oidák meg szerepüket. Ha összehasonlítjuk a társulat e mult évben még kezdó tagjai jelenlegi előadásit a mult éviekkel a színészet terén tett haladásuk meglepő eredményt mutatott fel. Csak rajta! Igyekezzene : S mi nem fogunk késni mindenkor kifejezni őszinte elismerésünket, valahány ezor ügyességükről tesznek tanúságot, de uem fogjuk elmulasztani a figyelmeztetést s-?m akkor, midőu erre okot és alkalmat szolgáltatnak. Szerdán f. bó 5 én színre került „Hamlet* Dáu királyfi 5 felv. trguedia, a címszerepben Balog Árpád dal. Az est bőse kétségkivül Balogh Árpád volt, kinek drámai tehetségével a vidéki színészet t»gjaí kozt ké:ségkívül az első helyet foglalja el. Kitűnő alakítás, érzésteijea előadás, művészi kivitel nála összpontosítva vannak Balogh ArpÁd nemcsak a keszthelyi közönségnek,'' de az egész vidéknek kedvencze A mai előadás alkalmával egy gyönyörű virág csokorral lett B. A. kiiüntetve. Elóadása iniudvégig folytonos tetszésben részesült. Tukorai (Poloníuo), Baloghné (Gertrúd), Kemény (Hamlet atyja szelleme), Rajzué (Opbölia), Moaori (Claudius), Nagy Vilma (Güldeostern), Kertész (Rosenkrancz) és Ciallo (Horato) elismerést érdemlőleg oldák i''ieg szerepeiket. Cu:örtököa folyó hó 6 áu „Liliomtí" került szire. A czim-szer<-p«t Tukorai kitüuőalakitással oldotta ine». A közönség Tukorai előadásai; zajos taps és hosszantartó éljenzéssel fogadta Balogh Árpád (Szellemfi), Holottay Erzsi ( Mariska). Nagy Vilma (Erzsi), Monorí és Kertész parte Napoleon 1798-ban aMamelakokat és Murát B-y j»uc«urjait, ahonnan pyra-mtsok ütközetének is nevezik. Bd!teiói egy ut is vezet, — ama ütközet néma kő tanujeleihez. Onnan pedig ismét balra a Nílust látjuk, még pedig azon helyt, ahol a hajók magas viiorla rudjai, a Gesirehi ház sorok főié magaslanak. Ilyen Cairó vidéke május hónapban t. i. a forró évszakban. De majd sürgöny érkezik Khar-toumból, mely a viz d-igályát jelenti ós akkor a foíyó lassan medréből kidagad/a, partjait három hónapik vizzal elárasztja. Szeptemberben az egész völgy iszappal van borítva, egészen a homokdombokig. A nedve» takaró alól csak a falvak és az utak mentek. Ekkor ünnepel a völgy. O gyújt e völgynek nedvességet, igy életet és kincset — mely nélkül Egyptom sivár puszta volna. « t • i • » • • Eme általam leirt történelmi neve zetességü löldrészt, épen ő fensége Rudolf trónörökös járta be, Tefisk Egyptom Khediveje kiséretében. Megnézegette ugy a vén folyamot, mint a megmérhetetlen sivatagot, a palo tákat, Moschéket ét- pyramisokat. A fenség ^kocsija a Gesireh syco-moráí alatt robogott, előtte futának a fekete „se''ik-.ok — gázfáklyákkal — folytonosan „Oah.Oah!" kíáltozva,s mig a pasák osíorcsattogtatás közt a hintó ablakát igyekszenek eléri, addig hátul a kirtéretet képező egypiusi lovasság égig szálló porfellegeket ver. Ezek után az utazás délnek irá-nyult, egy szellemi műveltség, hasonlit-batlan romjait megtekintendő. (Folyatása köv.) (Szilvái), Galló (Kányái (Gyuri) elismerést arattak. — Figyelmeztetjük olvaaóközön ségünket a „Szüts István és társai* czég-nek a 4. lapon „Mohai Stefánia forrás" czimmel közlőit hirdetésére. — Deák Ferencz egy ismeretlen levelét közli a győri „Hazánk", melyet Deák, Vörösmarty árváinak ügyében intézett egyik barátjához, kinek nevét nem tudni. A levél igy hangzik: Tisztelendő Piebános ur! Elhunyt Vörösmartynk vagyontalan családjának ügyében csak magán uton lehet segélyezésre felszólítanunk az irodalom barátit. Láng szellemű költőnknek özvegyét ''s árváit elhagynunk nem lehet. Szent kötelességünk a'' dicsőültnek halhatatlan érdemeit tettleg is méltánylani s legalább m<ra dékiban némileg meghálálni. — Szivee bizalommal kérem tehát Tisztelendő urat ugy is mint boldogult barV.om árváinak gyámját, legyen szives mindazokat, kik baráti b ismerősei körében az elhunyt nak érdemeit tisztelve, részvéttel vaunak az atyállan árvák iránt és módjuk is van keblük nemes érzelmeinek áldozni, nevemben, s maga nevében, ma gán uton, nemes lelkű adakozásra felszólítani. Kérje meg őket, hogy segítsék letörleni a derék lérfiu árváinak fcöny^ nyeit, s leróni a köztartozást, melylyel az érdemnek torlozunk. Nemcsak készpénz-, hanem kamatozó állata papirosokat a úrbéri kárpótlási kötelezvényeket is hálás köszönetlel fogadunk. Aláírási ív ket szét nem küldhetak, de a ki más adakozótól, pénzt, vagy kötelezvényt e czélra általvesz, jegyezze fel az adakozónak ucvél és a mindenkitől átvett őszszeget, .. péuzt ezen följegyzés mellett küldje hozzám Pes''re az „ Angol Királynő" czimü szállodába. s én azáltal vettokrói részletes m-gnyugtatást adandók. Bisvo. aziveö készségében s erélyes buzgóságában, ismétlem kérésemet. Szívességébe ajánlott vagyok. Alázatos szolgája Deák Ferencz. — Botrányos dologról értesülünk Temesvárról, Dél Magyarország fővarosából, mely arra a rondkivüli fontos szerepre van hivatva, hogy nemes példa adással járjon az alvidék többi városai, községei előtt, melyek különben is megszokták őt vezérökaek tekinteni. L''ilkünk örült, midőn Temesvár elószö-ragadta fel a zászlót a németScbulvérein kaján ármány kodásai ellen b a férfi ab határozottsággal jelentette ki országvi-Jág előtt, hogy ő magyar s visszautasít minden oly feltovést. hogy ctak egyet len ize is is a nagy Németországhoz von-zaua. Zálogául tekintettük ez önkéayles férfias nyilatkozatot Temesvár város jövendőbeli fokozatos haladásának a magyarosodás terén s íme mot oly súlyos vádat hallunk a város törvényhatósága ellen, mely arezunkba szökteti a vért. A városi hatóság ugyauis az ottani színház páholy tultjdouosai álla! fizetett évi 3200 frtból 2500 frtot a német és csak 700 frtot szavazott meg a magyar színészet támogatására. Különben a ma gyár színtársulat javára még 500 frtot utalványozott ki saját pénztárából, míg a német színtársulat számira a 2500 frton kívül odaítélte szubvenczióként azon 2400 frtet is, mely 4 aUpitó páholynak megváltása folytáa a város jövedelmi forrását képezi. A aémet direktor ezenkívül kap még évenkíut 100 méter tűzifái" a „színházi helyiségek" fűtésére. — Érdekes semmiség! kérvény. Francziaorszsgban Caenban az esküdtszék ítélendő volt egy angyalcsinálás! ügyben és a vádlottak padján ült többi közt Mathilde Dupont, egy gyönyörű szép fiatal nő, ki segédkezet nyújtott volt a vétkes tettben. Az esküdtszék ité-lbte minden várakozás ellenére felmnn-tőleg szólt. A köztársasági vádló az ítélet megsemmisítését kéri és pedig a következő okoka. I fogva: As esküd ek egyi'' kére, Quinot úrra, Mathiide Dupont bájai oly nagy varázst gyakoroltak, hogy ez nem ítélhetett részrehajlatlanul. A közvádló mellékli semmiségi kérvényéhez számos tanuk bizonyságát, kik szerint az egész tárgyalás alatt Quinot folyton mereven tekintett Mathilde kisasszonyra, ki viszont folyton mosolygott a vele szemközt ülő esküdtre. Midőn az esküdtek tanácskozásra visszavonultak aagy ékeaszólásával, melyre kisasszoay mosolyai lelkesiték, keresz tülvitte a felmentő végzést. A közvádló ennélfogva az ítélet megsemmisítését és vádlottaknak egy ujabbi esküdtszék elé való állítását kéri. — Hogyan kapta Fóth a nevét A Fóthon tegnap megejtett zanonika vi-zitáczió alkalmával nemcsak a hitközség, hanem röviden a politikai község törtéuete is fel van említve. A község az első i.r-pádházi királyok alatt keletkezett b nevének eredetéi a monda szent László ki rálylyal hozza kapcsolatbs. Ugyanis, midőn szent László király a kunok felett vívott győzelmes csata után a mogyoródi halmokról széttekintett, as erdő közepén épült közegre mulatva, kérdésé környezőitől: „Mi ez a fót (folt) ott as erdő közepén ?c Sttől fogva , Fót''-nak nevezték a községet s csak a későbbi kor ragasztotta e névhez a „h" betűt. — Az emanczlpált nő. Aúclert Hubertine, a nő omaacxipaczió ismert apostola, a következő hóbortos levelet intézte a párizsi kőzségtanácshoz; „Tanacs-nok uraim! Nevem nevében tiltakozom önöknek ama qualifikálha''.atlan határozata ellen, bogy a nők kizár«''ssanak a városházán tartandó felavatási lakomából. Talán a női nem méltatlansága oka annak az ujabb sértő kizárásnak? Ha igen, akkor ugyanezen okból azt is ki kellene önöknek mondani, hogy'' a nőknek a városház építésének költségeihez sem kell jarnluiok, mert ha nem méltók a íjők arra, hogy fizessenek, természetesen arra sem lehelnek méltók, hogy egyenek, azt azonban még sem lehet nekik megtiltani, hogy az asztalhoz üljenek, ha megfizetik, a mit esznek. Szégyen valóban, hogy a férfiak fejősteheneikké (sic) teszik a nőket és ezeknek községén magokhoz rántják a helyeket a képviselő'' házban, a községtauácíban és az asztalnál is. Tanácsos uraim, szégyeljék, ma gokst, hogy az asszonyok pénzén lakó máznak. Auclert Hubertine, a „Coto yenne" szerkesztője." — A vasöntés diadalaként tekint hető azon v. s-fa, melyet Columbia állama állítót'' i seceasíonális háborúban elesett harcsosok emlékére. Ezen fa tökéletes utánzása a szilva-pálmának (plma pu mifera) és a hosszú vékony levelektől kezdve egész az ágak és levelek finom rostjáig annyira természetesek, hogy legkissebb szellőre is megzördülnek. A hősök nevei a talapzatba vannak vésve. — Cseberből vederbe. „Ki az majom képű asszony ott az asztal jobb szélén ?u — kéidé a tabled''bőtenál egyik vendég szomszédjától. — „Feleségem,* — válaszolá a kérdezett a legnagyobb hidegvérüséggol. — „Nem azt gondol tamu, — viszonzá zavarodottan a kérdező, — „hanem azt a zöld ruhást ott mellette." — Az a leányom," hangzott a felelet a vendég nagy rémületére. — Hárem kicsinyben. A khedive tudvalevőleg mindjárt a vérengzés kitö résekor háremével és ministereivel együtt Alexandriába ment. Az alkirályí háremet három kocsin szállították a palotából a vasuli indóházig, hol az asszonyokat, kik mindössze tizen voltak, külön szalonkocsiba helyezték, melynek függönyeit le eresztették. Kairóban, hol még jól emlékesnek arra az időre, mikor ex-khedíve háreme 30 —40 hintóban kocsizott, városszerte nugyon megvoltak lepve, hogy a nílusi ország jelenlegi uralkodója ily kevéssel beéri. , Quinot Mathilde Rövid hírek. Blaha Lnjza asszony Nagy Váradon vendégszerepel, araija a koszorúkat. — A párisi Írók és zene szerzők éve ken át sem veszik föl tiszteletdíjukat a színháztól. (Megéred e le is ezt, hazám íiói nemzetsége?) — Az ortodox rabbik Budapesten, f. hó 5 éu tartott ülésük alkalmából „nyilatkozatot" bocsátottak ki. — Antisemita-zavargás volt Pápán ju-lius 2. és 3-ka közti éjen. — A tisza-e8zlári esetről a király foly''.on érteai-téseke1. kap. — A zágrábi egyetemi tanulóknak a kormány a legutóbbi zavar-gáaok miatt egy időre mindennemű összejövetelt rendeletileg betiltott. — A jern» zsalemi szent sirhoz már 32 zarándok ment el. — Szabó Hiklós, kitüatetet cu-riai elnök, tiszteletére 6-án a Hungáriá ban díszebéd volL — A déli megyékben egyre űzik mesterségüket a szerb leány-vásárlók. — A czári palota udvarán Peterhofban robbanó anyagokat fedeztek föl. — A villámcsapások az idéa nagyon gyakoriak. — Fektér Ferencz a nem zeti színház kedvelt tagja, főlkérés foly tán a pécsi lyceomi templompan Péter-Pál ünnepéa az offertoríumot nagy bra-vourral éaekelte. a közönség köréből.) Nyilt válasz Szabó Lzjos uraak e lap 51-ik számában „A közönség köréből" czimü rovat alatt megjelent vádiratára. Szabó Lajos községi képviselő és r. kalh. tanító a Galambokoa legközelebb történt körjegyzői választást használván fel ürügyül, igénytelen személyemet igyekzsik a t- olvasó közönség előtt a tények elferdiiéséve lés hamis ráfogásokkal pelengérre állítani. A mi a választás törtenetét illeti: én sokkal jobbnak tisztelem a volt vál. elnök tek. Svastics Károly urnák mind személyes, mind szolgabírói hivatalos áüását, mintsem eljárását a nyilvánosság előtt szellőztessem, vagy vádakkal illessem, elégnek s férfihoz illőnek találván megelégedni azzal, hogy 25 képviselőtársammal a választás színhelyén egyhangú lsg elhatározva s azonnal kijelentve, tör-vényadu fellebbezési jogunkkal éhünk, melyre részrehajlatlan választ várunk és reményijük, hogy azt alispán ur igazság- #) E rora:- an köröttekért sem alaki, sem tanalmi Ukiatelben íeielünéget nem rállal a Sierk. szeretetétől meg is fogjuk kapni. De Szabó Lajos urnák a választásról írt soraira kénytelen vagyuk képviselőtársaim nevében is kijelenteni, hogy ások, miként tö''ibi sorai is hazugságokkal teljesek; mert a választás alkalmával sem felkiáltás, sem szavazás nem történt, egyszóval a választás törvényes formája mellőztetett — és Szabó ur még is előbb közfelkiáltásról, alább pedig szavazatok nyilvánításáról b essél. A mi Szabó urnák azon vádját illeti, mintha én egy bérenczem által a galamboki kőrjegysői szövetkezett községek képviselőit házról házra felkerestettem s az állítása szerint általam szerkesztett, nem épen lelkészhez illő iratot (azaz felfolyamodást) aláíratni nem átallottam volna: az nem gyéb, légből kapott ha-zugságnál, mert a felfolyamodáséri aláirás és Íratás végett Tőrök Bódi és Bencze József galamboki r. katb. vallású községi képviselők jöttek fel hozzám Űrnapján délelőtt s még az nap a karosi tanító ur vitte el községében aláíratni, Garabon ezon pedig az ottani tanitó ur iraUa alá, majd visszaérkezvén Galambokra a fel-folyamodás, itt még Polgár József ur közs. képviselő íratta alá egy egyénnel. Ha jellemes ember akar lenni tanitó ur: bizonyítsa be kérem, melyik volt azok közül az ón bérenczem? Hogy a felfolyamodásban volt-e és épen általam fogalmazva csak egy olyau tétel is, a mi lelkészhez nem illik! Azt, ha olvasta volna is, Szabó ur megítélni illetéktelen. Miért nem nézi meg magát a tükörben? Talán illetlenebb volt ön részéről a felfolyamodás benyuj tása után egy a nyilt igazságot szándé kosán elferditő elleniratott készíteni b annak aláiratáaa vegeit 2 napig faluzni s iskoláját itt hagyni? Szabó ur magát és a vele tartókat értelmesebbeknek nevezi, tehát szerinte a karosi és garabonczi tanitótársai, a garaboncsi ispán ur. a helybeli ref. tanitó, igénytelenségem és a többi Star-zsinszky mellett álló képviselők, mind értelmetlenek. No legalább öntől értelmet nem tanulunk addig, mig növendékeinek tanítani a még iskolázott emberek előtt is állítani meri, hogy a kréta — finomi tott mész, míg meg nem tanulja, hogyha hármat kettőből kiakar vétetni, a szám Uní képlet a tanulók elé nem ig} írandó: 2—3=1. Azt csak is oly ember mondhatta ki, a ki folyvást diplomájára szeret hivatkozni s magát mesterek mesterének vakmerő tartani. Azt pedig , hogy saját érdekemet miként áldoztam volna fel egy be nem váltható érdeknek s miként tettem volna ki magamat Önérzetes eljárásommal gyűlölet tárgyának? megvallom: nem értem. Ha csak azt nem érti a t. tanitó ur saját érdekem és a gyűlölet alatt, hogy isrfiert alattomos áskálódó természeténél fogva hívőimet ellenem bujtogatni igyekszik, mit az is bizonyít, hogy csak neki jutott eszébe 7asámapí napon Kanizsára törléut bemenetelemet rovás alá venni. Tessék saját háza előtt sepergelnil Lelkészi mű ködésemben önnek semmi köze. N-: sutor ultra crepídam! Engem Starzsinszky pártolásában, ki se nem barátom, se nem rokonom, egyedül egy szegény becsületes ifjn jövőjének érdeke vezetett. Az igen tisztelt olvasó közönség ítélje meg: vájjon az én eljárásom jelle-htnes férfihoz illőbb é, aki az egyik, itt csak is jónak, becsületesnek, ügyesnek, szorgalmasnak ismert jegyzőjelölt megválasztatásán igyekeztem a választásnál csakugyan többségben volt képviselőtársaimmal együtt, de azért mellette nem korteskedtem s az ellenjelölt személyéről jónál, dicséretesné! egyebet soha nom mondtam, majd választási jogainkban magunkat megsértetve érezvén, társaimmal együtt törvényes fellebezéet vettem igénybe? Vagy azé az emberé, aki a mi jelöltünket uton útfélen gyalázta, majd e szegény pártfogó nélkül lövő idegen ifjú jövőjét tönkretenni szándékozván, hírlap utján vádakkal illeti, oly tényekért, melyekben 6 részes nem lehetett, aki a vá lasztás napján délután házamnál látoga-tást tevén, a barátság álarcza alatt azt hazudja, hogy velünk együtt érez, de neki semlegesnek kellett maradnia, mert neki gyermekei vannak, ő a ss''biró és a többi urak ellen nem tehet; a ki a társaság fogadatlan prókátorjaként lépvén fel, meg gyávának mondja azt, aki a választási eljárást meg nem apellálja s a szolgabíró ur ellen hiriap utján is ki nem kel, a ki a baráUág asztalánál ülő barátok szent örömeit kigyómódra öaszemász-kálja, aki megkeseríti azt a tálat, a melybe mártott s megmérgezi azt a poharat, a melybe gyilkos ajkait s fuláuk-nyelvét bocsássa, a ki az asztal titkait dobra üti és a halottakból tűzet gerjeszt, aki aztán a fellebezée benyújtása után a helybeli póstahivatal helyiségében — levetve egyszerre a barátság szinesirönlö-sét — egyenesen e szavakkal támadja meg alolirottat: „Korteskedni fogok még ezután Talabér mellett, megmutatom, ki az ur Galambokon, nekem a diplomám is art mondja, hogy én u!r vagyok; Tadja meg, hogy én asm azért mentem fel őnökhSs, hogy barátságukban részt -re gyek, hanem azért, hogy kihallgassam mit beszélnek? Aki aztán csakugyan korteskedik, engem s jelöltünket hirlop utján kisebbít, utóbbinak becsületét lábbal tapodja, eltemetni igyekszik azt, aki még most kezd élni, aki neki én érdek-társainak soha nem vétett, kinek nincs más büae, miathogy felszólításunkra a jegy tőségre pályázni, mert és hogy csak 19 éves. Bizony Szabó ur sorait olvasva, felkellett sóhajtanom: Oh tempóra! Oh mores ! HALASZ IMRE ev. ref. lelké«« s községi képviselő. ixryiitt <Éi !•) Első nw egészségi- és aszlali-riz. Legtartalemdusabb bor- és llthion-forrás SALVATOR v<istarlaloTa txHML, gazdag tervi. Hzéiism-tttrtalwnnuU borsayas Nátron és szénsavas LíüüqjiMd (0-3ÍÖ43 liiarkéntjr (012196 literkéat) Llpáozl forrás igazgatósás Epsrfetss. Kapható minden ásványvislcerfakídésboc és a legtöbb fry<5j?}''aertárb»n. 1 Főraktár: ÉMnty L, BnHáiestsi \| 602 a— ií»». 9169. az. érk. 1881. decz. 31. I. Árverési hirdetmény. A asgy-kaníz8ai kir. törvényszék telekkönyvi osztálya részéről közhírré tétetik, hogy Ovcdár Mártoa dekanove-czi lakóé végrehajtatónak Zsraa István ugyanottani iakos végrehajtást szenvedő elleni 61 frt 10 kr. tőke 1878. márc?.. 1-től járó 8% kamatok. 15 frt zálogjog bekeblezési, 10 frt per, 1G frt 05 kr. végrehajtási s még felmui''ülöodő költségek iránti végrehajtási ügyébeu a fent nevezett kir. törvszek területéhez tartozó csörayefőldi 186. szt-kvben A f 1 sor és 230. hztz. alatt felvet és Z^rn.Isf-váa tulajdoaát képező a tartozékokkal együtt 696 frtra boc-iült jzőlőváluág kötelezett iagatlan 18S2 évi jcliu3 hó 18 ik aapjáa délelőtt 10 órakor Cjör-nyeföldőa a körségbiró házáail megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a fönnebb kitett beejár. Árverezni kívánok Urioznak a becsár 10% készpénzben vagy óvadék-képes papírban a kiküldött kezébes"letenni. Vevő köteles a vételárt bárom egyenlő részletben, még pedig az elsőt az árverés jogerőre emelkedésétől számítva 8 nap alatt, a 2-at ugyanattól 2 hónap alatt, a 3-at ugyanattól 4 hónap alatt, minden egyes részlet után az árverés napjától számítandó 6% kamatokkal együtt az árveréii feltételekben meghatározott helyen és módozatok szerint lefizetni. Ezen hirdetmény kibocsájtásival együtt megállapított árverési feltétetek a hivatalos órák alatt a nagy-kanizsai kir. törvszék teiekk. osztályánál és Csörnye-fóld község elöljáróságánál megtekinthetők. Az elrendelt árrerés r. fentirt telekjegyzőkönyvben feljegyzendő. Az árverési hirdetmény a telekk. hatóságnál kifüggesztés, ugy Csörnyeföld a a szomszédos községekben körözés ós kifüggesztés s a helybeli egyik hírlapban egy ízben beiktatás által közzététetik. A hírlapi hirdetés eszközlése végett a hirdetmény egy példánya Közlik János ügyvédnek kiadatik. II. Árverési feltételak: 1.) Árveróa alá bocsáttatik a csőr-nyeföidi 186. ss. tkvben A f 1 sor, 230 hzsz. a. felvett és Zerna István tulajdonát képező b a tartozékokkal együU 696 frtra becsült váltság kötelezett ingatlan. Kikiáltási ár a becsár, s az ingatlan a kitűzött egy határnapon a becsáron alul is el fog adatni. 2.) Árverezni kivánók tartoznak a becsár 10®/„ készpénzben, vagy óvadékképes papírban a kiküldőlt kezére letenni. — 621 1 — 1. 3.) Vevő köteles a vételárt bárom egyenlő részletben, még pedig az elsőt az árverés jogerőre emelkedésétől <>zámitva 8 nap alatt, a 2 at ugyanattól 2 hónap alatt, a harmadikat ugyanattól 4 hónap alatt, minden egyes vételárrészlet után az árverés napjától járó 6°/e kamattal együtt a birói. letétek tárgyában 39425/81. sz. a. kibocsájtott ig. min. rendeletben meghatározott módszerint a n.-kanizsai kir. adó, mint letéti pénztárnál lefizetni. A bánatpénz az utolsó részletbe fog beszámíttatni. f. • :fi ■ - >lil l •) E rovat alatt xöalötért felelősséget nem rállal a Sterk. / HUSZONEGYEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY. JULIUS 9-én 1882. HIRDETESEK. 4. Vttvű köteles az épületeket a birtokbxlépéa napjával tűzkár ellen biz-loaitani. N 5. Az árvoréá jogerőre emelkedésekor vevő a megvett ingatlan birtokába lép, megjegyeztetvén,. h^gy a vevőnek vételi bizonyítvány az 1881. 60. t. cz. intézkedéséhez képest csak az esetben fog kiadatni, ha az árverés nap jától számított 15 nap alatt az idézett t. cz. 187. § a intézkedésének megfelelő utóajánlat nem tétetik. A birtokbalépés napjától a megvett ingatlan haszna és terhei a vevőt illetik. G. A tulajdonjog bekeblezéee csak u. vételár és kamatainak teljes lefizetése után fog a vevő javára hivatalból ess közöltetni. A kincstári illeték a vevőt terheli, i 7. Amennyiben vevő as árverési feltételek bármelyikének eleget nem tenne, u megvett ingatlan as érdekeltek bármelyikének kórelmére az 1^81. 60. t. cz. 1S5. §-a érteimében vevő veszé-lvére ¿s költségére, bánatpénzének elvesztése mellett ujabb árverés alá bo-csájtatik, s csupán egy batáridő kitü zése mellett az előbbi becs-, illetőleg vételáron alul is elad^tik, s a mulasztó : vevő a 7ét lár különbözetet megtéríteni tartozik, melybe azonban elvesztett bánatpénze beszámittatik. Ha az ingatlan az ujabbi árverésen az előbbinél nagyobb áron adatnék el, a vé''elár többlet a mulaszfó vevőt nem illeti. Kir. törvszék mint telekk. hatóság. Nagy-Kanizsán, 1882. február hó 28. I Forint 213.556 Forint összes értéke a Tr i e s z t i nagy kiállítási Sorsjáték Első főnyeremény arany, vagy készpénz Második főnyeremény arany, vagy készpénz \ Harmadik főnyeremény arany, vagy készpénz 50,000 forint. 20,000 forint. 10,000 '' forint. Grand Theatré meelianique. Ma yasániap jolias bő 9-éo nj műsorral 2 nagyszerű fényes előadás Kezdete az el őnek délutáni 5 órakor, a másodiknak esti 8 órakor. Műsor. I. Holdfelmente Florenzben. II. Egy tengeri szélvész és Medusa hajónak törése a Gieber-Altari tengerszorosban. Végül: Uj önraozdonyu átváltozatok Waudel-Dioramak, nap és csillagjátékok. Hétfőn és következő napokon minden este egy előadás esti 8 órakor. Mély tisztelettel 618 1-1. Glerke Fr. Ezeken kivül tartalmaz e sorsjáték még egy nyer-mónyt 10.000 frt, uéy nyereményt 5,000 frt értékben, dt egyenkínti 3 000 frt, tizenöt cgyeukiutí 1,000 frt, h.irmincz egyenkinti 500 f-t, ö''lvni Rgynkinti 300 frt ötven egyenkint! 200 frt, száz egyenkint! \|00 fr», kéíszái -gyenkinti 50 frt, ötnxáznem vruket egyenkiutí írto« értékű uyerrményt. Továbbá tübb má« melléknyereitiény a kiá''litók áltnl ajándékozott kiállítási tárgyakban. glC 1 — 6. Egy sorsjegy ára OÖ krajezár. El árusítások átvétele eszközölhető a pesti magyar kereskedelmi bank váltó-üzleténél Budapest, Dorottya-utcza l-sc szám. Egyes sorsjegyek megrendeléseivel 15 kr postaköltségre küldendő. ioooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooi Mohai Stefánia forrás. £888888888888^^1% Egyike hazánk legszénsavduiabb vizeinek, ize savanvus, tisr''.án használva ig.;n kellemes. borral vegyítve, élénken pezsgő üditő italul szolgál. A mi a vitnek elemzés szerinti alkatrészeit illeti, arra néxv« dr. Lengyel Béla egyetemi tanir ur vegyelemzéje adja a legilletékesebb bizonyítékot. A mi a vizaek gyógytani hatását illeti, erre nézve tettes dr. Varga Zsigmond ur Fehérmegye tudós tiszti főorvsának a nagym. m. kir. bilügymínisteríum közegészségügyi osztálya elé terjesztett hivatalos tiszti orvosi bizonyiiváiyábói: kitűnő szolgálatot tf.<sz főleg a légzési, emésztési és vizelő szerrek hurutos bántalmainál ; » gyermekek görvély és angol kórjánál; a gyomornak az idegrendszer bAntalrnain alapuló bajaiban; átaláoan pedig a. viz mindazon kóroknál kiváló figyelmet érdemel, melyekben a szervi élet támogatása és az idegrendszer inüködésénok fölfokozása kivánatoB. Borral használva már is kiterjedt kedvelt3Ógnek örvend. Árjegyzék Mohán a forrásnál (Soha Fehérmegyében a déli va- snt állomása) 100 darab 1 ]/7 literes palaczk csomagolás nélkül . . . 20 frí. 100 darab ''/, literes pa''uczk csorn igolás nélküí . . . 1G , 100 darab :/3 literes palaczk csomagolás nélkül . . > 12 , Az üres palaczliok a ,.forrd* köriratával" bérmentve Mohára tzálliiva a k''óveikezS árakon vétetnek vissza : OLL SEIDLITZ - POIiA lODOOl GRÜNFttTTH FÜLÖP és FIAI gabona és terménykereskedésében Nagy-Kanizsán (Deák-tér) kaphatók minden létező nagyságban és minőségbon legjutányosabb árak mellett: gabona- és gyapju-zsákok, takaró ponyvák és szelelő rosták. 620 l-l. 100 darab l1/, literes üres palaczk......9 100 darab ''/, literes üres palaczk......7 • . o frt. 100 drab ''/2 literes üreá palaczk Ezen hazai vállalatot a nagyérdemű kozömég becses pártfogásába ajánljuk. Székesfehérvárott, 1882. junius havában. 4 Szüts István és társai, a mohai ,8tefdnia''-forrás tulajdonosai. 611 3-6. A svány-víz. Eléggé ismeretes már a gróf Erdődy István uradalmához tartozó, Bártfához közel fekvő ásvány-gyógyforrás vize, a nevezetes : Cziielkai-Lajos-forrás (jód és natrontartaimu savanyúvíz) mely a magyar kárpáti-egylet 1881. évben tartott kiállításán kitűnő gyógyerejünek, nátron- és jodtartalma miatt különösen hasznosnak találtatott Legutóbb az 1881-ik évben dr. Rik Gusztáv, Than és Bunsen tanárok Tolt segéde által vegyelmez-tetett. kinek kimutatása szerint 1000 rész vizén kivül tartalma: OgoL- «»lrlr/\i 1''«>1A/-1Í ''"''»»«ícn dol-»x ntimlapiá» a <•. OSílK UKKUr NtlHHil, u sokszorosított «-réeom van lenyomva^ 30 év X If2Ínl>)> »iknrok mellett fi-nnál! miU''lei.n.''ini] gyomor betegségek és íészté»I akadályok, (mint ótvágyhiány, hauxorolii«). vér t»\|aláe és aranyér ell-n. Kfilfii.Oseii oly egyéneknak ajánlva, kik ülö ¿lot-auSdot folytatnak. Hamisítások törY''''nyIleg büntettetlek Egy lepecsételt eredeti doboz ára I frt. o. é. CRÁHGZIÁ BORSZESZ SÖVAL. A legmegbízhatóbb önsegély xö srere a szenved" ''''m!>eris»-j»nek I minden bclsí é« küKő pynllxdásaál, a legtöbb bet»-g»«g ellen, mindennemű srt''íMllé»ek, fej-. Hil- «» fogfájá». rí(fi «érvek ¿« nyilt sel>ek, rikrekÜyek, í;stCk, »xenifynlladis mi::denncmO bénoli« s* sórQlós st1>. stb. «11 eu. Üvegekben használati utasítással együtt 80 kr. o. é. Hal-májolaj. Krohní. és társától Bergenben. (Norvégiában.) Ftcn balmíj z»irolj vxlamennyi, x kcre«kcde]pmben elßfordul/ faj kö5tt at mely orvosi cxélokra használható. Ara egy üvegnek használati utasítással i frt. o. é. OO00Q300D00030 03300300033030 XXXXXXXXXX*********X xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx VAS TVX -A. T T O INT X 1 á p s ó j a láphigony Cbiom-trium 4 G673 boreavas natrium O,"¿315 Jódcxtriuifl 0.0150 Kénsavx» natrium 0.1858 Szénsav nxtrium 8 168« Sxcneavat vas 0.0185 Szénaxr maguesinm O S0€2 Sz¿a«xvxB mésx 0.4328 Kovx&xd 0.0128 Szilárd alkatrészek 13 8882 Sxabxd x félig kötRtt izhn. a sxétkfildQztittrizben S.6210. Különös sikerrel használtatik : Idült hurutoknál, tüdógü-mókócail, vérköhögósnél, mellvizkórnál, mirigy bajoknál, dugulásoknál, aranyér ellen, májbajoknál, epeköveknél, sárgaságnál. húgyszervi bajok ellen, sápkórnál, ivarszervi bajoknál, csuznál, angolkórnál, görvélykórnál, bőrbajoknál, bujakórnál. Az igen nagyfokú kettedszénsavas nátron tartalma miatt savanyu borokkal pezsgő italt képez. 615 2—3 Kapható 6 kitűnő gyógyvíz : KeHelhoffVr J. N.-Kanizs«. Vasmegyében, Szombathelyen Kelemen Jan. kereskedésében és Schneller Lftjon keres. Kószegen. Lenk Satr.c Sopron. Fodor J.Csáktornya. Weiuer é» 8a Körmend* Fő szállítás Moll A. gv''ófyszerész, cs. kir. udvari szállítónál, Bécs i Ttirhlaul.cn. Rakt''. nr. állxm minden hirnrvcs iryó«yixcrl»rúl»an vxtry füx<-r-kereskedésében. lUkúr nélküli h.ly»i<ekben macinkén ok naffjrobb megrendeléseknél mr>gfelr''l<S árlennrod.;beu rénosülnck. A L cz. kr,xr„,s-R kéretik haUroxotUn M I: féle kfeaitmínyt rendelni ét csak «lyanok.it Hfogdni, melyek aajat .''ijneyera és aíSir-sommal vinaxk e-látva. lixktirak: Haj.y-IUalz»a B^lu. J. v6Xy*- PrígcrBéU gyójry.x Fesselhofcr JJxs<-f, lío»cnf«ld \doll Rosenher - h tobcs, Strem e Mein - Zala-Elérsz es Holl6.y J. K *-czzll I«U K.rd. - BW» Dorn r K — Csáktornya űönc» I-. cyojy.acrecx. — Kapasvar Mabóch.ay Kaim. Hohn J. gyógysi. Th Keckex«.j- :yóSrsx. — Kapronoz* Werli M. nyógy-téazM Cjacainovics Ist. Kyóuj.x. — ICeszUiely Wünsch F. — Kő-aead Eitz Ján. — lrgxlmashox ryóRy«''-. Mittlbacb S. gy«>gysx Holjac v. — Sop-CB And ryARrsr. — Leteoye KxliwodxJ.— Kgposvá r»tt Bororic* Ad. — Zala-Eferszefl II jllory L E. gyógysi. 451 28—52 . Soosmoorból. F r a u z e n s b a (1 - míl Alkalmas pótlék g^* iábfurdőknek. "Wi 544 6-10. Kiőállitási szer aczél- ós sófűrdókbcl- Szétküldés: Mattonl és Társa Franzensbad. Kapható minden gyógyszertárban ós füszerkersskedésbon. KKKXKXXXXXXXXXKKXKXXXX XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX BERGEIt orvosi K A THAN Y - SZ A PP A N A or% osi tekintélyek által ajánlva, a legtűlib curnp.-vi áiiamokbau a legnagyobb hatással használtatik mindennemű bőrkiütések ellen, kftlöurtsrn idP.lt és sömSrök. rüh. (itvar ós úiödi kiütések, ngyszinte veres <»rr. fagyd»?:, izzóláb, fej- é« szakálP>kk.''ly. Berper katrányszappan 40 ''„ fakttranyt tartalma* é* igen elkillönitcudi" a más forgalomban l:-vő kátrányszappanokt/il A családok clkeriiléc végett kóresiék világosan Kerger kátrány-szappan! > i ügyeltessék ax ismert védjegyre. 471 10 Makacs bórszcnvt-dúsoknél a kátrúny-bzsp. an helyett hatással hksxnálta''.i1'' Mm orvosi kátrány Unimm és xz»n esotken, ha <z «xükséi,cUrtue, ugy kére^<-k csaKis a Berger-fele kátrány kén-szappan, minthogy a külf.jldi ntánzások eredménytelen kéixitmények. Mint gyengébb kálrány-ssapp&n ra -ilőzésre minden tisztátlanság sl b ö r ö n, bőr- «is fejkiűtések gyermekeknél, valamint eddig elérhetetlen sxcpitó «OZSdll-és fürdí-szappai raindi>nna;>i használatra sxolgál BERGER 6LYCER1N KATR AN Y- S Z AP P A N A, mely 3ó°/0 Glyccrint tartalm/. cs finoman van illatosítva. Minden fájtának darabja 35 kr. utas itassa 1 egjütt Fáazétkildés: HELL 6. gyégyszerészoe! TROPPÁBAN Raktárak: K^r- lctb«n van minden eoropai gyógyszertárban. Főraktár Nagv-Kanixs sxámxra^ PRÁGER BÉLA és UELUS JÓZSEF gy .gyszeré^xcknél. SUfj-5auÉÍM, ayoaaiott % kiadó tolaj¿oaji Wajdit? József gyorssajtóján, NAGY-KANIZSA, 1882. julius 13-án. Huszonegyedik évfolyam. Előflzetéü ár: egész írre......8 frt fél ért...... • » neyyed évre......Á * Egy szám 10 kr. HIBDETESEK 8 hasábos petitsorban 7, másodszor g 5 minden torábbi sorért 5 kr. NYILTTÉRBEN soronként 10 krért vétetnek tei Kincstári illetek minden egyes krd> tésért 30 kr. üzetendo. A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőhöz, anyagi részét illető közlemények pedig a kiadóhoz bérmentte ! intéz «idők : nagy-kaxizsa Wlatticsház. BérmenUtlen levelek csak ismert munkatársaktól fogadtatnak el. Kéziratok vissza nem küldetnek. S<> Tv-Kanizsaváros helyhatóságának. , nagy-kanizsai őnk. tűzoltó-egylet, a , nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank, , nagy-kanizsai takarékpénztár", a „zalamegyei általános tanítótestület * a nagy-kanizsai kisded-nevelő egyesület", a nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet'', a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai kii választmánya" s több megyei és város egyesület hivatalos értesítője. Hetenkinl kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. ''Ti Öngyilkossá vigyázatlanságból. Ha egy arczuíütés a maga idején aranyat ér, miért ne egy jó tanács is? És e jó tanács is nem abban áll, hogy egy az olvasó előtt ismeretlen dologra akarnám figyelmeztetni, hanem abban, hogy a figyelmet az annyira közel eső dologra akarom irányitani. Mindnyájan tudjuk, hogy a mindennapi tüneményekre, mint megszokott dolgokra a" legkevesebbet szokott ügyelni az ember fia, kinek régi hibája, hogy csak a ritka, a távoleső birja érdeklődését felkölteni. - Akárhány ember megbetegszik s az első, a mit ennek okául felhoz az. hogy meghűlt. Oly egyhangúan ejtik ki e szót! í^iába, megszokott mindennapi eset. De hogy aztán, mikor saját személyéről, egészségének fentartá-sáról van szó, minden egyébre gondol inkább, mint a meghűlésre és ez az oka annak, hogy annyian meg-hűtik magokat. Azok, kik már a saját kárukon is tanultak; — az éltesebbek, már nagyobb fontosságot tulajdonítanak a csekélynek látszó bajnak, de a könnyelmű, egészségében elbizalkodott fiatalság ad acta teszi a netalán mások által tapasztalt káros hatást s legkisebb gondja is nagyobb annál, minthogy a meghűléstől óvja magát. „Tízszer is megesett már rajtam ez meg ez* — mondja a köny-nyüvérü fiatalság — „mégsem esett semmi bajom!" És nem gondolják meg. hogy tizenegyedszer mégis csak torkon vagyis inkább mellen ragadhatja őket a meghűlés ördöge. Sok tüdővésznek, sorvadásnak , gégebajnak s rheumának a magvát szedi magába az ily könnyelműen gondolkozó, mely ha néha nem is rohamosan, de idővel bizton megtermi a maga, az élet egész fáját rothadásnak inditó gyümölcsét. Első helyre szánram e sorokat, habár vezérczikknek csak szoros értelemben vert társadalmi kérdést szoktak felvenni. De társadalmi kérdés ez is, még pedig annyira anyagi, hogy ipar, kereskedelem, adó stb. messze elmaradnak tőle. Legdrágább kincs az egészség s a ki ezt megóvni igyekszik, kincses bányát őriz. Eég megirták a bölcsek, hogy nem az évek teszik az ember t öreggé, hanem a tapasztalatok. Azért a szemfüles fiatalabb ember is lehet bölcsebb az idősebb embernél, ki sokat látott, de a látottakból nem igyekezett tanulságot meríteni. Mostani jó tanácsom is a megfigyelésnek köszönheti létrejöttét. Láttam akárhányszor, hogy az anyagi javak vadászásában lótás futástól áthevült fiatal ember a kávéház előtt elhaladván, mintha kincsre bukkanna, berohan az ivóhoz s egy-két pohár jeges vizet csúsztat le a torkán: láttam ötvenszer is, hogy a táncztól fölhevült veritékes homlokú, lihegő keblű höjgy mind a két kezével nvul az udvarias fiatal ember által hirtelen előteremtett hideg viz után, nem gondolván meg, hugy maga és udvarlója életét is veszélyezteti ezáltal, mert ez utóbbi buzgalmában még kalapot sem vesz a fejére, ugy rohan ki a meleg gőzzel :elitett tánezte-rernból a léghuzamos folyosóra; és végre a minek most van itt az ideje, a fagylalt évadjának közepén hány mi;g hány veszi magába a hektikanak, gyomörhurutnak és fogbomlásnak csiráit, midőn eszébe se jut arra gondolni, vájjon szab?.d e ilyen vagy olyan állapotában az édes, de kelletlen időben elfogyasztott, károsan ható hűsítőhöz nyúlnia. „Ülj, senkisem halt meg még a fagylalttól!" — vetnék az arezomra tisztelt olvasóim, -• pedig egy éve sincs még, hogy ép a fagylalt vitt cl egyet közölünk a rideg sirba. Emberbaráti és hivatalos kötelességében járt el az aczélizmu és széles, erős mellű férfin, felhevült a pusz titó elem oltásánál s midőn saját belső tüzét oltandó meggondolatlanul egy fagylaltot vett magához, éltető tüzét, az élet melegét oltá el magában s néhány héttel .á azt mondottuk'' róla, volt nincs! ó nem volt uz első, sem az utolsó nem lesz. Akárhány ily esetet olvashatunk a napi lapok újdonság-rovataiban, tehát látunk is, hallunk is felőle, de nem szívleljük meg; épen, mert mindennapiak; s nem vonunk belőle tanulságot, vagyis öreg-bedünk, de csak időre és nem tapasztalatra nézve. Mindezekből pedig az a jó tanács vonható le, szívelje meg öreg. fiatal: „Tartózkodjatok a hirtelen átmenettől, melegből hidegre, tanuljatok a más kárán és ne hütsétek meg magatokat, nehogy a néhány krajezár árán szerzett pillanatnyi élvezet százasokat és még hátralevő éveiteket nyelje el. — Ne legyetek önkéuytelen öngyilkosok — vigyá zatlanságból b-fb. Aas 184«. évi tftrvény hozás és a zsidó bevándorlás. Nem lesz talán érdektelen e pillanatban azon álláspontot okmányok alapján megvilágítani, melyet az 1848. évi törvényhozás, a leg-szabatlelvübb. melyet a magyar nép eddig látott, a zsidóknak más or^rÁ gokból való bevándorlásával szemben elfoglalt. Akkor nem tartották a közönséget semmiféle gyilkosságok izgatottéban, hanem tisztán kultur-po-litikai szempontból vette a zsidóknak bevándorlását és azon eredményre jutott, hogy meg kell akadályozni. > Az események vihara megakadályozta az 1848 iki törvényhozást abban, bogy ebbeli szándokát törvéüy-czikk alakjában érvényesítse, csak javaslat stádiumában maradt tehát a dolog, mely az akkor szokásos mó don a megyéknek szétküldetvén, országszerte élénk megbeszélés és vita tárgyát képezte. E sorok irója különös véletlen folytán birtokába kerülvén a kérdé ses javaslatnak, jónak látja azt itt amúgy sem hosszú voltánál fogva egész terjedelmében közölni. Szói pedig következőképen: Törvény czikkely a vallásbeli különböző felekezetűek poigári egyenlőségéről. A különböző hitvallások tekintetéből létező jogi és kötelességi különbségeknek megszüntetése végett a zsidó valláson levőkre nézve rendeltetik. 1. Ó Felsége magyar minis-tórium által a zsidó valláson levők belállapotait kebelökböl és egyéb val-lásbeliek közül is meghívandó egyének közbejöttével megvizsgáltatni s az e tekintetben szükséges reformokra nézve a lelkiismeretnek teljes szabadsága alapján a legközel bbi országgyűlésnek törvényjavaslatot előterjeszteni fog. Addig is 2. §. A zsidó községek polgári tekintetben teljesen megszüntetnek és annak tagjai a község rendes elöljáróságának mindeu tekintetben alávettetnek s illetőleg a községbe teljesen beleolvasztatnak. 3 §. A zsidó és keresztény valláson levők között-köteudó vegyes házasságok a házasságból származó polgári viszonyokra és következményeikre nézve ezénpelj mint polgári kötések, törvényeseknek ismertetnek. 4. §. Ily házasságok megyékben az alispánok elótt, a Jászkun és Hajdú kerületekben a főkapitány s fiumei és bukkari kerületben a tengermelléki kormányzó, a szepesi 16 városokban és túrmezei kerületben a kerületi gróf, szabad kir. városokban a polgármester előtt nyilvánitandók azzal, hogy a házasságra lépők négy bizonyságaikkal a nevezett tisztviselők előtt megjelenvén, házassági szándékukat kijelentsék és a házassági szerződést aláírják. 5, §. Az illető tisztviselő a házassági szerződésre a házasságnak előtte tett nyilvánításáról bizonyítványát ráírja, ugyanezen 4 szerződésnek két eredeti példányát a törvényhatóságnak, a törvényhatóság pedig egy példányt a ministeriumnak fog felterjeszteni. . 6. §. A zsidók és keresztények között kötendő házasságokból születendő gyermekek a keresztény szülő hitvallásában lesznek nevelendőt. 7. A belügymiiiister rendeléseket teend idegen zsidóknak más országokból való beköltözését meggátolni. Ezen javaslat élénk eszmecserére szolgáltatott alkalmat a megyéknél. Főleg Trencsén és . Nyitra megyék, mint melyeknek cerületén már akkor is érezhető volt a zsidók tnl-szaporodása, törekedtek egy-egy föliratot létesíteni é" abb^n a kormánynak a 7. §. különös tekintetbe vételét lelkére kötni. Fölhozták a megyei szónokok — köztük a voltairei szabadságeszmékkel szaturála Hor-siczky István is--^ hogy a nagy különbség, mely az alkotmányos Magyarországban íétező állapotok és az oroszországi elnyomatás között fen-áll, oly szembeszökő, hogy• okvetlenül tömeges bevándorlást fog előidézni, még pedig oly elemek részérói, melyek testileg-lelkileg degenerált állapotban vaunak. . . Midőn a politikusok elvégezték, az orvosok állottak eló és beszéltek Lengyel- és Oroszország zsidóinál tapasztalható betegségekről, melyek okvetetlenül be fognának kerülni az TARCZA. Álom és való. Volt ám idó, hogy ón is álmodám : Mint állok esrykor majd a h:r-fokáo, És zengi viasza szárnyaló dalom Hazámbau szerteszét a bérez a halom. Volt Am idői Hisz mind így álmo ük, Kit vágy emészt és dalra kárborik. És hányat ül meg álmi romjain Csalatkozás, a zord való: a kin. A. hirnek polcra nagy magasba van, Kit szárnya bír, ar. foljut biztosa:i. He fenn csak az marftdhat ám soká, A megfagyasztó fényt, ki megszoká. A hír, mint téli nap csak tündököl; Ragyog, de fagyhat is. ki érte tör. 8zercncae vagy erőm hiánya volt, De áldassék, rn-ly tngem itt hagyott. Nagy fény ''.alán vakitaná szemem; Szeiéuy vila^u tilrht-ly jobb nekem. Jobb nép zerér.yeu megvonulva Itt Feledni multam bnlga álmait Felém, ha szenle, szőke fürtű nőm Ki karjait kitárja r-»zk.it5n: Ah érera én : nincs oly ezer világ, Hol rejlenék oly üdv és aunyi láng! Tanyámba'', mint bokorba rejtezett Madárka, dallok né»«i éneket... H egykor, ha sir kicainyke magzata... Dalom leszen elringató dala. VASS ÁLMOS. Cairo és a >~ilus partján — EreÖe''i tedúsitás. — Rée«. jnn. 24. 1882. (Folyt, ¿s vége.) A vásár. A Kasr El Nili hidja tág térre vezet; mely ogé-sz terjedelmében van a nap forró sugarainak kitéve. Itt -tz ember — délnek idejében a szó szoros értelmében, megsül. Amott a folyó irányában — nyomorú viskókhoz támasztott deszka szalmaköteg és agyakból összetákolt, arab kávéház van. KórUlbelü! tiz egyénből álló ven dégén''sk egy réize bent, más része pedig künn a veiandán guggol. Hanyagul szörpölik a legkitűnőbb mokkát e melléje vagy narguilléht — Tagy czigarettát sziva. Némelyek „''.rick trackot, mások dominót játszanak, mások az elbeszélő szavaira figyelnek, de nekik vagy u „Boston de Sadi," vagy az ezercgyéből recitál. A locsolgató, — vizzel telt kecske bór csövével hátán, epen a folyótól jő és a£ előcsarnok szikkadó földjét folytonosan felirissiti. Itt várakoznak a saik-ek és a Cavas-ok sétán levő gazdáikra, a padokon szerte vak koldusok „backchich'' t kérnek. Amott egy közle fedél alatt két doazka házikó van. — ez képezi a fogyasztási adó hi-atalát, franczia randszer és a franczia kormány gondos őrizete alatt áll, bár eme rendszer a fallahknak nem igen tetszik. A Nií töltés virág ágyai mögött tartatik, a juh ós kecske vásár. Jobbról esik a B mlaqu Darkour — utja, mely ugy szintén a pyramiaokboz vezet. Boulacq Darkour ama helyiség, a hol az ember n«m csekély kényelmére sürgönyözhet Br üssél be vagy Bécsbe, vagy pedig a Taytoum vagy a Felső-Egyptomfelé veze''.ő vonatra felülieknek. Valóban. Az antik Niius mentén vasút vezet, keresztülmetszi az omiadványok s Pálma-erdővel boritott síkot, — ama he lyen, melj en hajdan a hires Memphis állott! Negyven százados emlék melleit vonul el a gőzös, ho! a bámulatos Sphiux pisze orra előtt elrobog, mely komoran tekint szikla talpazatáról az előtte elsiető gőzgépre, ez pedig ki szokta őt fütyölni. A piacz reggel hat órától fogva tizig a sürgéi — forgás miatt igen élénk és csak délben vagy a nap többi forró idejében csendesül a zaj. De azért még mindig szép képet nyújtanak a festői csoportok, a különböző typusok tarka öltözetetben. Szóval az egész a telegraph és a vashii nélkül — a legkezdetlegesebb keleti jelleget tüntetné fel. A piac közepéu csoportos kunyhókban kelmét, lencsét, diuyét, paradicsomot, — sorghó lepényt, ezukoroádat. rizst, kávét, Nagalt — és ezukrot — árulnak. A földre teritett narancs, czitrom is tökkel telt kosarak előtt, kis fellahk ülnek, kiknek arczából a tágra nyilt és k''kolal körül festett szemök látszik csak ki, ülésök csak még eBtig tart, — mert onnan az Esbiéh-i kertek mellé csavarogni mennek. A hajcsárok álló helyekben nem igen válogatnak, és ép ugy mint fiakke- reseink, ők is a gyalogolólnk után kiálta-uak. ,Bju baudet milord very good.* .Jó a. amarati nagyságos uram, — igen jó ?■ - itégip csak érdekei kis álla! az az egyptusi szarr>ár —jegyformán haazaálja azt — férfi és nőj-gyermek és agg és szegény és gazdag, az afrikai ugy, mist az európai. Hanem nem csekély élvezetet is nynjt az idegennek, ki a kis állat tarka nyergébe veti magát, s napfelkelte vagy holdvilág mellett, lassan üvegbe bebarangolja a Nil partjait, a labirint szerű sötét utczácskákat — vagy a titokteljes temetőket. Az egyptusi hölgy szamarán háttal ül, még pedig guggon, — tetőtől talpig ,bourkó"-ja által ellakarv, s ha e fekete — vagy esetleg frhér selyem öltözéket, kis szellő feli ujja, akkor messziről igazán hasonlít a léggömbhöz. Ugy a gazdag polgár, posztó, selyem, szatin ruhában, tárbánát napbarnított arczát, a szürke szakálát ,Bon Marché" tói hozoít — főkötő formájú zacskóban rejtve ép oly tisztelet''gerjesztő magatartással üli — hosszuíülü paripáját, mintha csak a legnemesebb lófajta volna alatta. ,Ah'' kiált az őt követő hajcsár, vesszővel kezében > szamara vágtat «lőre felemeli fejét és bizonyos hetykeséggei lépdel előre. A szamár után a teve következik. Ez állat a hiden, a parton, az ut-czán, a aikon, a piaezoa, szóval mindenütt jő, megy, 10, HO és 30-ával a leg-külömbfélébekkel rneg''.erhelve. Kivétsl nélkül szállítója embernek, kelme, éle- lem — takarmány — és nyerstermékeknek. A híd mellett már hajnali 4 órakor sok száz várja a virradást, Logy a vá-roiíba jöhessm. Ha a citadellában, délben ágyúval jeleznek, akkor eloszlani kezdelek ós az utczákon, utakon, hoszu vonalakban, bizonyos ünn^pélyesbéggei, do a szokásos himbálódzast megtartva ''.cpdegélnek és panaszos rikoltó nyögést halUtnak. Végre a nap függélyesen süt fijök tetejére. Minden I A legellentétebb hzí-nek, bámulatos keverékké válnak a fény vad szináramlatában! Ég és fold minden vakit, a ha''ás 7arátsló. Ki ezt eliször tapasztalta, az hatását nem felejti el aoha. A sivatag. Miféle vörös vonal az ott, a iátha- tár szélén? Ez a sivatag.....Ama sivatag mely az égboltozat tüzétől, napon ti égettetik. — A nap itt is teremt phantasticus tüneményeket. E szomorú, lakatlan puszta sötét barna homokja — a nap izzó sugara alatt — vakítóan fénylik, mint ezer lüz közt és a homokdombok oi) szelid — de mégis káprázó fény nyel bírnak, hogy szemünk alig állja. E sivatagnak — mintegy — kapuja előtt, a pyramisok hosszú sora nyúlik el déli irányban. Ama két kimagaaló óriás, a Gyséh-i piramisok. Látom éleiket a tiszta kék égen árnyékolni. Csúcsaik messze kimagaslaaak a sötét pálma koronák fölé. Két órányi ut választ el engem tő lök. Holnap ott leszek és Cbóopi sírja nak tövéről, fogom s, nap fökeltét szem lélni, azután megmáUzom annak óriás HUSZONEGYEDIK ÉVFOLYAM. országba s az eredmény a föntebbi javaslata zajos pártfogása iett. De a szabadságharcz viharai között a kódexek feledésbe mentek. A nemzet, mely alkotmányán Ütött réseket javított, nem ért rá a be-váodorlók elé sorompókat állitani s igy a bevándorlás teljesen szabadon maradt. „P. H.'' LATKÓCZY MIHÁLY. Nyílt levél a szatmári reformáló zsidókhoz. \A hitjavitás kérdésében.) Tápíó-Szele, jul. 6. Ha a foljó hó 2-án a .Pesti Hir-lap-ban közlött hir az úgynevezett ,val-Uíi reform mozgalmakról" a zsidófc kö rében nem alaptalan, hanem a józan ész es felvilágosodott szellem kifolyása, vala mint érett férfiak bátor és őszinte nyilatkozata, ugy én mint zsidó, — ki, bár esupáu a honszeretetben leltem eddig vallásos érzelmeimet — bátorkodom arnuz általam nagyra becsült urakkal az „országszerte szétküldés»" elolt meg-tántorithatlan egyéni meggyőződésemen alapuló nézetemet, a megpendített tárgyról közölni. Lesz-e eredménye, az a jövő titka. — Isten és ember elótt bátran megmondom, bármennyi czáfolatnak ''teszem ki magamat, hogy szivem éa lelkem legszentebb áhítata, és forró óhaja, hogy a józan ész és korszerű haladással, de különösen a társadalmi viszonyokkal olyany-uyira ellentétes zBÍdó vallást reformálni kell. De kérem ama derék és dicséretre méltó kezdeményező urakat, ne tessék elfelejteni, hogy a vallás dogmáit ama szőrszálhasogatásig csürt-csavart és mind ama leirhatlan számú undort okozó szertartásokat a maga idejében bölcs és nagjtudományu rabbik alkották és ok-troyálták a folyton Messiás után lehedző híveikre, kik azt elvakult és jámbor jóhiszeműségből örömmel fogadták. De bármennyire elavultak azok manapság, mÍKor az emanczipáczióval a megváltó Messiás megjött, azért mégsem h mi feladatunk azokat reformálni, hanem a mint azokat őseink által bölcseknek talált rabbik alkották, ugy mellőzésüket vagy reiormálásukat is az általunk bölcseknek hitt rabbikra kell bíznunk. Ezen ügy kizárólag a rabbik feladata, a kik páratlan tiszteletben részesülnek, kivált nálunk, ha egyúttal müveit magyar emberek is, minő pedig sok van. Ereknek szívesen fognak hódolni, rétegeit és elérem csúcsát — a sasok és keselyük, tanyáját. — Innen fogom a megmérhetetlen íybiai sivatagot szemlélni éd a fóldhányások közt elvonuló, a karavánok reménytelen útját fürkészem. Szemlélendem az impozáns merevséget és annak némaaágát ellesem. A munka végén a Nílusban egy ciolnakban több európai és bennszülött ülve s állva egymással társalog. Ezek között látjuk a művészt Wauters Emilt is, kinek arcza kitűnően sikerült, rózsaszínű napernyővel védi magát a nap heve ellen. A nagy művész ezen kolos-sál is müvén önmagát is in persona — megörökité. Közi.: SZOMMER SÁNDOR. Egy szerelmes naplójából. Irta U EBEB. A2ÍTAL I. Szerelmes Jvolt szegény Ödön s az, akit lelke egész hevével, szive összes szerelmével szeretett, nem szerette őt. Szegény Ödön , szerelme szenvedély lyé lón, nem gondoit. nem gondolhatott másra mint erre, — Mariska meg mindenkire gondolt, csak ő reá nem. Szegény Ödönt, ki előkelő gazdag szülők gyermeke volt, megítélte a világ balga vontalmáért, a lányka szivét pedig megnyerni dicsőséggé volt, s e dicsőségbe részesülni igen sokan iparkodtak. Ödönt szenvedélye őrültté tette és '' Váczi utczai lakását a Lipótmezővel cserélte fel.- Most Mariskát Ítélte el a világ szívtelen közönyéért, imádói lassankint elmaradozának. Azóta Ödön az U-Buda közelében levő szép mezőségen épült nagyszerű lak kicsi szobájában irja tovább naplójába ábrándo* gondolatait, Mariska meg kinoB bánatul szivében tesz sétát e mezőségén minden alkonyatkor s a susogó zephirrel küldöz izeneteket a szenvedő Ödönnek. Itt találkoztam én is Mariskával, s abban az épületben látogattam meg Ödönt. Mind a kettő nagyon szomorúan fogadott, .hisz boldogabb időket juttatott megjelenésem sas ük be. Ödön naplójának azon részéből ajándékozott meg, melyet még együttlétünk .alatt irt. Olvasóink ozép gondolatokat talál and anak benne. ha a zsidó vallást a korszellem én kivált cd<s hazánk társadalmi igényeim k rang-íelelőleg átalakítják. (De azt, hagy lé teznék olyan időjós, ki ennek a reformnak meg.-zülemléáí napját biztosan je-ltzné, azt kétségbe vonom.) Sajnálattal kel! megv&llanom, én ezen ügy sikerültébon nem igen bízom, mivel ez a mi vallásunk nagyon is ,ne nyúlj hozzám-virághoz hasonlít, melynél a legkisebb javitás nz egészet könnyen halomra döntheti, a mit senki sem tagadhat el, kí e 3500 éves vallást lényegében ¡sraeri. Síivel azonban egyetlen művult zsidót; — a vad fanatizmus bilincsei által lenyűgözőiteket ide nem értve — sem képzelhetek, sí a vallás reformját, az úgynevezett hitjavitást nem óhajtaná, bátorkodom lelkem legvalláeosb érzelmeiből kiindulva, szeríny nézetemet, mint megrendithetetlen meggyőződésemet nyilvánitni azon jimbor óhajjal, vajba igen-ig«n sokan követnék és fogadnák el, tévén ssjátukka. T. indítványozó urak! H* csakugyan komoly szándékuk a hitjavitás, néztünk kevéssé magunk körül és okoskodjunk. Hat nincs a földhátán és hazánkban elég hitjavított zsidó? Vagy más a katholicismuB mint hitjavitott zaidóáág ? Hát a protestantizmus lényegében más e, mint hítjavitottabb zsidóság? A mondottak utáu felkérem a müveit zsidókat, állításomat lelkiismeretesen átgondolni és megfontolni. Minek javítsunk mi hitet, minek reformáljunk mi vallást, hisz majdnem 2000 éve, hogy ezt a nálunknál sokkal bölcsebbek megtették! Azért rövidre szorított véleményem ez s is''.en ugy segéljen, hogy G5 éves ember létemre komolyan azt tanácsolom, hogy minden müveit zsidó térjen át valamely kereeztóny hitre, s rövid időre m^g lesz az igazi reform és mi több: a lelki csömört okozó, a lovagias és netr.es érzelmű magyar nemzettel össze nem férő .zsidó kérdés" mielőbb el leBz döntve. Higyjék el uraim, bármily ok, ész és korszerű purifikáláson megy át a zsidó vallás, csak zsidó marad az. Hisz olyan zsidó, ki őszintén reformálni akar, inkább lesz keresztény, mint akár menynyire hitjavitott zsidó, ki ugy sem hisz ama szomorú emlékezetű kor tanaiban. Maradjanak a fanatikusok (a vallás elfajzottjai, mint Voltaire nevezi) zsidóknak, de bizonyos és szent az, hogy fiaik követni fognak bennünket. Nem képzelhetek ,oljan elfogult embert, ki mereven tagadhatná, nogy ,Krisztusban jött meg a Messiás." Hisz 2000 év óta csak is azokat üldözik, kik nem hiszik, hogy ő az emberiség legnagyobb részének a megváltója. Ajánlatomnak ciak a kezdete nehézkes, ¿6 vajmi könnyen áteshet egy okos ember ilyen csekély nehézségen. Z A LA I K ÖZLÖN? Ha tehát azt akarjuk, hogy valaha utódaink a háladatosság for. ó könnyei-vel imádkozzanak sírjaink fölött, szabadítsuk f''-l őket a zsidóság alól és oszlás suk el ama sötét idők szőtte lelkihályogot rV. H." Dr. RAJNAY ANTAL. JÜLUJ8 13-án 1882. A szerelem és bánat tényezői egymásnak, együ-.t tűnnek fel éd együtt enyésznek ol. Ha az egyik oltárképe lett kebleduck, a másik imátkozni jár oda, s ha az egyik elhagyta szived templomát, a másik bem soká időz benne. Ha nap a szerelem, ugy a bánat az általa előidézett árnyék. Valamint a nap ébredése idejéo nagy és árnyéka hosszú ugy szerelmed hajnalán is nemcsak ex, de bánatod is határtalan. Mennél jobban közeledik a délponthoz ozived világa, annál jobban kisebbedik ugyan az árnyék, de teljesen nem fogy el. Ha leáldozni ¿észül a nap, nem hanyatlik le egyszerre, — hanem fokozatosan alább száll és hidegül, — s mennél jabban távolodik a zenithtől, — annál ni.gyobbr» növeszti az árnyékot, de míg tsz tart, addig az som nyugodott le teljesea. Mi cor pedig a szerelem teljesen eltűnt, a bánat saját nag aágában enyé szik el. II. Minő különbség van az emberek érzelmei között. Az egyik bánatának oka a másiknak öröm, az egyik szerelmének tárgya a másiknak utálat, ami az egyiket az ég minden örömével megajándékozná, avval a másik hidegen játszik, a mi az egyik álmainak gyönyöre, amit az egyik a bálványozásig szeret, — azt a másik lábbal tapodhatja. Minő különböző az emberek szerencséje. Az egyik a Bzokásos formákat megtartva diadalt arat, pedig szívében a guny és érzéketlenség hahotázik az alatt mig ajkán a megdicsőülés mosolya dereng, a másik néma, hallgatag, szive csak egyért eped, minden gondalat, sóhaja egy névvel veszi kezdetét, e név ad dolgainak folytatásához erőt, evvel szendereg el — és mindezért hidegség — a jutalom. Minő más az, ha az ember bizalommal fohászkodhatik esti imájában Iste. é-hez, — hogy a jövő nap reggelén erőben egészségben ébredjen fel — mint mikor a kétségbeeséstől remegő ajkakon átrebbenő sóhaj ebben enyéasik el: Ne ébreszsz, oh ne ébreosg már több napra fel engem jóságos Isten 1 Add meg as örök nyugalmat nekem !! III. Vannak olyan szerencsétlen emberek, kik dacsára minden igyekezetük- A pantheon építéséhez. Alotto: ,Per aspera ad prtisecra.* A múltnak képe, tükre u jövőnek. A nemzeti penius* ápolása, nagyjaink emlékezete, záloga jövőnknek. Erről lemondani, ezt elhanyagolni egyértelmű volna nemzeti létünk föladásával. A mult nagy tettein buzdul fel a jelen és jövő nemzedék, ez lelkesíti tettre, ez költi fel a nemes becsvágyat, munkálkodni a haza és emberiség javára. A magyar nemzetnek különösen nagy szüksége vsn a dicső mult lelkesitő példájára, mert csak a törhetetlen hazafiság, — a lankadatlan erély, a kitartó munka és előrehaladás egj üttes hatása képes bennünket a népek nagy tusájába, a létért való küzdelem elkeseredett és soha nem Bzünő harcsában diadalra segi teni e nemzetet, — melyet évszázadok viharai meglehetősen megviseltek, ismét nagygyá, hatalmassá tenni. Ide s tova ezer éve lesz, — hogy e földet, melyet annyi honfivér áztatott, melyben honszerző őseink, dicső nagyjaink örök álmr.kat alussszák, hazájául rá-lasztá a magyar. Ezeréves nemzeti élet mngérdémli, hogy azt maradandó alkotással a magyar nemzethez méltó emlékkel tegyük a késő utódok előtt is emlékezetessé. S mi lehetne méltóbb emléke a honfoglalás ezer éves fordulójának, mint egy nagyobb-szerü, művészi kívüli pantheon emelés''!, a fővárosnak erre alkalmas kimagasló pontján, honnan büszkén hirdethesse'' a késő utódoknak a magyar nemzet ezredéves múltjának dicsőségét nagyjainak emlékezetét. A mult példa leond majd. melynek követése nagyra, nemesre készti az ifjú nemzedéket. Már a nagy Széchenyi elméjében megfogamzott az „üdvlelde" nemes eszméje, de az idő viharai, a nemzetnek szabadságaért vívott küzdelme s az elnyomatás n^héz napjai, melyek erre kövot keztek, hosszú időre leheteti -nné tették ez eszme uj életre keltét, még inkább annak megérleiődését. Az utóbbi években, a honfoglalás ezer éves fordulójának közeledtével ismét fölmerült a pantheon eszméje. Czikkek röpiratok igyekeztek annak propagandát •) Felkérottünk a .Gazdasági Mérnők jelen czikkének átvételére. nek, nem bírnak érzelmeik ura lenni. Belátják, hogy képtelenség ábrándjaik valósuláaa; tudják, hogy e szenvedély meiy minden telteikben, szavaikban az irány adó, nevetséges, absurdum — és mivel mindezt tudják: rnnyival inkább növesztik a kebel ezen óriását. Vannak, akik küzdenek ellene, s mennél távolabb akarják magukat tőle tartani, mennél jobban eí akarják előle sziveiket 7árni: annál erősebben gyökeresedik meg az; mennél több {prcdicatiot tartunk el lene önmagunknak, annál inkább érezzük, hogy igaztalanok vagyunk saját énünk iránt. Hisz ha e fogalmat szerelem más szóval akarjuk kifejezni, a vissza adásra legjobban az Isten neve felel meg, mert az az ember, aki nem tudott — vagy nem tud szerelmes ienne, nem is volt, nom is lesz és nem is ember. Ez ad az embernek erkölcsöt; ez tartja vissza a gyilkos kezet undok tettének végrehajtásától és erről feledkezett meg a rab, mikor bűnét elkövette. Kérdezzétek meg és tapasstalní fogjátok, hogy igazam van. Nem mondok tehát sokat, ha azt állitom, hogy e szóval tartja átölelve, — kormányozza a világot a Mindenhatói Hogy hihatnánn tehát az Istent önmaga ellen oltalmul, hogy zúgolódhatnánk, ha keblünk szentélyében elfoglalta jogos helyét, hogy bennünk mindenható erejével odahasson, miszrein: a túlvilág örömei — vagy szón védéséiből már itt á nyomorúság völgyében részesüljünk ? A lélek meg vau a gyermekben, az Istent csak a szerelemmel fogadja magában a megáldott ember. És mégis mint lesz megdobálva sár ral, gunynyal e név, hogy ki lesz ka czagva az ember, ha ennek hatalma alá került! Igen, hatalma alá, mert mit ér ott az ész, aho! a szív beszéi! A legesze-sebb emberek voltak a legszerelmescb-bek és a világ legremekebb líiűveit a szerelem hozta létre. Dehát gyarló az ember. Valamint megtanítják, hogy és hol kell az Ia''.ent imádni: ugy azt is megakarjak határozni, hogyaa kell és szabad szeretni. És az még furcsább, hogy as emberek nagy része, daczára annak, hogy érzi ezen formalitások aikaU matlanságát, vakon hódol neki. Látja as arcából, as ajkak mosolyából, a szemek fényéból, hogy szerettetik — do .mindezekről mindaddig nem vess tudo- csinálni b éppen az jellemzi e kort, hogy ily eszmének még propagandára van nálunk szüksége, sőt az az n;o elhangzik a pusztában, holott mint a nemzeti kegyelet nyilvánulását, egyetlen jeladásra kellett volna azt a nemzet minden rétegének felkarolnia. Egyedül a Magyar Mérnök és Építész-Egylet tette az eszmét «•gész határozottsággal a macáévá. A fiúi kegyelet, a nemzeti érzet e pregnáns nyilvánulásáért bizonyár^ méltó elismerés illeti az egyletet. E ténynyel a magyar mérnökök és építészek elvitájhatat-lan bizonyságot^iyujtfttak rVl.4ii hiisfiaa szellemükről, mely nem hau0«aíc.;, üres frázisokkal, — de komoly tettokben nyilvánul. Az egyesület első nagy pályadíjat még a még a mult övben egy pantheon tervére tűzte kí. A pályázat azonban eredménytelen m-nradt, raert csak gy pályázó volt c annak a terve unm felel1 meg teljesen azon magasabb művészi igényeknek, — melyek ily nagyszabású tervtől, egy ezredéves nemzeti emléktől méltán megkövetelhetek. A pályadijat tehát újból kitűzték. Ilogy most lesz-e majd siker«, azt előre nem tudhatjuk, d-> bizonyára van jogunk elvárni, sőt követelni a magyar építészeti kartól. — mely szereti azt hangoztatni, hogy az építő művészet terén kiállja a versenyt a külfölddel, hcy a pantheon tervezetében tömegesen részt veend s igyekezni fog e czélra oly tervet alkotni, mely a nemzeti kegyelet e pregnáns nyilvánulásának s a magasabb művészi igényeknek minden tekintetben megfelel. S hogy épitészeínk moát már csakugyan komolyan foglalkoznak oz eszmével, kitűnik abból is, hogy legköze-értekezletet tartottak, melyben nagyjában megállapodtak az épület külső jellegére nézve s egyhangúlag kimondották, hogy a pantheonnak a főváros valamely kimagasló helyén emelondő körídomu, kívülről magas oszlopcsarnokkal körülvett emlék-szerű,-tiszta s''.ylü épületnek kell lenni. Eddig t«hát most mar szerencsésen eljutottunk volna. Csakhogy a kérdés legfontosabb része még távolról sincs eldöntve. — Abbn ugy a Bzakértók, mint maga a nagy közönség is egyetér tenek, hogy a pantheonnak legalkalmasabb és legméltóbb helye volna i Gel lé. t hegy te''eje. De hát ott a citedfll la s ez sokak előtt elháríthatatlan akadálynak látszik arra nézve, hogy a pantheon annak a helyére épiteasék. S ebbe — ugy látszik — a szakértők hamar bele is nyugodtak, mert elhatározták, hogy neki indulnak a budai hegyeknek s majd csak találnak valahol egy kis zugot, a bovu a nemzeti kegyelet ezer éves emlékét — eldughassák. mást, mig nem hallja az igét: ,Szjret- lek!" Hogyha ez kimondatott, akár igaz, akár nem, akkor már szabad szeretni előbb a világért sem. IV. Ha szerelme, szenvedélyes szerelmes vagy : ne vedd szádr», no bocsásd ki ajkaidon a szerolem nevét, mert kimondása után értékét vesztette az. Minő dicső jelentőséggel birsz, te mai nap, nagyszombat napja! Feltámadt lalottaíból az édes üdvözítő, hogy örökre éljen; feltámadt e napra a földbe vetett mag s remény színnel vonva be a dom bokát, völgyeket, némán ismétli a világ megváltó szavait: „tíraber, te is felkelsz egykoron sirba zárt poraidból !" A. felébredt mébék méla dongicsé-éssel reppennek it a virágos völgy fel«tt; i visszatért madarak remegő trilákkal zengnek hosszan át e napnak, a fák lomb-koszorúival caókolódzik az illatos szellő a tó fodrain enyelegve törik meg a langy meleg napsugár. Mindent feltámasztottál napodra nagyszombat napja.... csak egyet, csak egyet hagytál érintetlen; csak egygyel nem bírt feltámasztó erőd, c»ak kedvesem szivében nem támasztottU sztrelmet. VI. Mily mély, mily kimagyarázhatlan az emberi szív, mily csodásan váltakoznak benne az egymással legellentétesebb érzelmek 1 Aki nem volt szerelmes, mit tudja az, minő örök igazság rejlik e néhány szóban: „A szeretet titkait sere a bölcsek sem a papok notn birják megmagyarázni" Szivedben a hideg elvállás után a legmélyebb gyűlölet üt tábűrt, az Ó3Z minden erejével körültánczoiod, megerősíted e hadat es-a viszontlátás pillanatában- egy mosolygó tekintet, egy melegebb kézszorítás alatt erősséged tönkre tétetat. hadad szétázóratott É ez ismétlődik mindennap tízszer. A máaodik, harmadik ismütlődés-nél az akarat és jellem befolyásával fel-pánczélozott szivedet a hidegség és közöny vértével — és mikor meglátod őt, mint olvad el ax erőszakolt jégburok a forró vér hósége alatt, mint érzed, hogy a kebledben lakósó Isten ellen képtelen vagy küzdeni, — mint fáj, mint zokog benned a lélek, — ha ó mámul szeretetre méltóbb, mint vei ed!! E határozat ellen — már csak pusztán épitőmüvc3zeti szempontból is — kötelességünknek tartjuk óvást emelni. Egy pantheon nem olyan közönségei középépület, a melyet akárhova oda lehetne állitani. A magyar nemzet ezer éves honfoglalásának emléke megérdemli, sót megköveteli, hogy a nemzeti kegy«-let e tuövószi alkotása a legszebb, az » czélra legalkalmasabb helyre álJitassek, bármivel legyen is az a hely jelenleg be-'' építve. S azt bizónyára nem fogja Benki kétségbe vonni, hogy a fővárosban a Gellért hegy orma az az egyetlen hely, a mely e czélrr. nemcsak a legalkalmasabb, de egyszersmind egyedül megfelelő. A. lestvár fővárosnak úgyszólván a közepén emelkedik ki méltóságteljesen e hegy, m!y az egész környéknek legmagasabb pontja s lábait ott mossa a szőke Duna hulUmró tükrében. Magyarország ezer éves fviinálllsa emlékének, a magyar nemzeti pantheonnak c«ak a Gollérihígy orma lehet méltó helye. Az ország szívének ez az egyedüli impotin éa az e(;ész főváros területéről legszembetűnőbb pontja s itt nem a rom bolás, nem az állati eró és a mulandóság elemének, hanem a nemzetijét magasztos emlékének kell állania. Ne keressük hát a budai hegy;;k közt azt a zugot, a hova a nemzeti pan-theont eldughassuk, hanem állapodjunk meg határozottan abban, hogy a pantheon csak a Gellért-hegy ormára, a citadella helyére építhető — vagy sehova. Mert az kétségbevonhatatlan tény, hogy más, vulób an alkalmas hiIy nincs e czélra a fővárosban. Ne riasszon vissza az az elháríthatatlannak látssó akadály, hogy azt jelenleg a citadella ékseleniti. Hiszen annak mai napság ugy sem igen van mAr h dáazati fontossága s igy nem lehet komoly akadály arra nézve, hogy e rideg, komor faltömeg helyén a tiszta művészi ízlésnek megfelelő s az ezeréves nemzeti kegyolet emlékéhez méltó pautheon emeltessék. Pusztán és egyedül ez irányban induljon meg teh.it a mozgalom a pantheon építésére s ninc< okunk kételkedni a fölött, hogy ha a nemzet e maga«stos eszmét kellőleg felkarolja, az az elhárít hatatlannak látszó akadály, a mely most még az eszmétől is Bokákat visszariaszt, a nemzeti érzület egyhangú nyilvánulása előtt mihamar meg-temisül s eljön az idő, a midőn a Gellért-hegy ormáról nem az ágyuk torka, de a nemzeti kegyelet magasztos emléke tekint le a főváros békés, munkás és. honszore ő lakóira a a nem zet apraja-nagyja szent érzelemmel fog e helyre zarándokolni, hogy lerója hála adóját a nemzet nagyjainak és buzdítást merítsen az ősök dicső tetteiből. -Oh boldogtal an szerelem, — te nehezebb kereszt vagy annál, mely alatt üdvözítőnk háromszor összetoskadt- Ha egyedül vagy, szellem képben édes mosolylyal jön ő eléd. — Te könyörögsz sirva, összetett kezekkel, hogy ha szerelmet nem is, csak szeretetet adjon. Mikor szenvedélytől égő csókod ajkaidról elreppent, veszed észre, hogy az édes kép csak vizio volt. — Tud-e ő, érez-e ő, ez imátkozás. e legizentebb imádÍB alatt valamit? Ki tudna, ki tudna erre feleletet adni. Megjelensz-e te is az ő álmaiban, mint ahogy ó a tiednek gyönyöre, gondol e ő is te reád, mint ahogy minden goudolatod, imád központja ő? Vájjon a jó Isten mért ad ily fékezhetlen, őrülésel határos szenvedélyt a szívbe, ha a másiknál cak köz iny terem ? Megpróbáltatás-e ez, vagy elmúlt bűnök megérdemelt büntetése. Akármi égi atyám, de sujtoló karod legsulyosbikával vertél meg, midőn ily végtelen szerelmet gyújtottál szivemben a közöny istennőjével szemben. VII. Többször felmerül lelkemben a kérdés: igaz-e, arait az ismert költők ás irók mindenike mond, hogy a szeretet szeretetet kelt? Vájjon igaz-e, — hogy a szeretett érzi, tudja, mikor imádójának ajkain neve legbensőbb könyőrgéské^t átrez-sg, váljon van e tudomása, ha az álom zavarában édes ajakkal szerelmes szavakat sugdos, boldogító csókot ad? Éu azt hiszem iiera é* nincs. Mert hogy ebben oly őszinte szerelmet mutasson, ébrenléte alatt meg a közön/ logfé''rem»gyarázhaUanabb N eszközeivel éljen, szívvel ós lélekkel bíró nőnél nem kdpíolhető. ''Evvel egy kínos eredményre jutok, vagy-a költők állítanak valótlanságot, — vagy az én angyalomnak nincs szive... Ugy látszik, ez utóbbi való, mert szenvedésem a kőkeménységü szivet i« megindíthatná. Különben az is nagy kérdés, birnak-e a nők szívvel ? Egy kis érzéketlen husd&rab lehet lehet as egész, ha biruak is. VIII. Ápold kezedben ái emlékezetfft, — mert csak is ez az, ami — ha az egés* világ elhagyott is, hü kísérőd leszen. HU8ZONRGYRDIK ÍYFOLYAM \ ZALA IntK ftZLÖHÍ JTTLIUS 12án!8eá. Intő példaként ¿11 majd itt e szír g tm a magyar nemzeti paetbeou, büszkén hirdetve, hogy Él magyar. áll Buda még, A mult, az példa legyen most; GOND A BÉLA. Helyi, megyei és vegyes liirok. — Wajdits József, « lap kiadója Warasd-Topnczára ment fürdőre. Minden hozzáintézett magán vagy üzleti levél ezentúl egyenesen oda küldendő. — Nyilvános köszönet A nagy kanizsai kisdednevelő egyesüiet sorsjátékot rendező bizottságához folytatólag következő felüifizetéek illetőleg ajándékozások érkeztek be: Müller Frigyes 50 kr., Knrdczag Ltván N -Ka úzsa 2 frt, Szemányi Ágoston 50 kr., Bauer Ferencz Sopron 1 frt, Barouyi testvérek Budapest 5 frt, Tarányi F-r<;ucz Pusz:a-Sz-nt-László 3 frt, Postahivatal Szomor 1 frt, Gőzmalom Górz 1 fit, Gr. Fesio-ticli György Molnári 2 frt, Báró Bésán J.inoa Puszta-Gicz 2 frt. Wlassit« Ignácz Kéthely 1 frt, BiHchitz Dávidué Budapest 2 frt,'' Kottok Nándor Kigyácz 2 frt, Kercsk. és iparbank N.-Kanizsa 5 frt, M. kir. államvaepálya szemilyzete Buda-dapost 1 frt, Nasschauer Vilmos 1 frt Segély szövetkezet Kapuvár 1 frt, Posta Kálózd 1 frt, Kalmár Endro Budapest 1 frt, Tarányi Ferencz kanonok Veszprém 4 frt, Dr. Gell jtich N. Fiume 1 frt, Forintos István kanonok Veszprém 2 frt. Összesen 40 frt. Előbbi kimutatás 172 frt 50 kr. Összesen 2l2 frt 50 kr. Mindezekért a bizottság nevében hálás köszönetemet nyilvánítom. Na.fy-Kani-zxia, julius 10 én 1883. Somssích Lőrincz b-:z eloük és pénztárnok. — Ez Í8 angyalcsinálást mód. Városunkban bizonyos Pesovics nevü ács neje 9 hónapos gyermekével otthon időzött. Ez alatt a háziasszony bemegy hozzá éa fölkéri, hogy kenyerét vigye el a pékhez raegsüttetni. Ez a kérelemnek enge dett azon viazonti kérelemmel, hogy a bölcsőben egyedül hagyott csecsemőjére vigyázzon. A házíasazouy azonban valami di''kg után nézendő a szobából kiment s a gyermekre — a mint állitja — egy vánkost tett. Mire a szegény anya hazaérkezett, a gyermeket r vánkos alatt megfuUdva találta. Hogy ezért a bün terhe az nuyára vagy a háziasszonyra üehezül-e, azt könnyű megítélni. — Miniszteri rendelet a vidéki zinészet ügyében. Gyakran előfordul, hogy vidéki magyar színigazgatók egy időben több város helyi engedélyét eszközölték ki maguknak, s azokat részint egyáltalában nem, részint csak hosszabb idő eltel''e után veszik igénybe. Ennek következtében az esetleg ily helyi enge délyért folyamodó miu színigazgató a helyi hatóság által azon indokolással, hogy a helyi engedély mar másnak megadatott, elutasiitátik. Ezen, a magyar színészet ügyére káros natásu visszaélések megszüntetése czéljából a belügyminiszter elrendelte, hogy cak abban az esetben adassék meg e. helyi engedély, ha a folyamodó igazgató kérvényében megjelöli a napot, a melytől az engedély megadatni kéri éd hogy az esetben, ha az illető igazgató a megjelölt naptól számítva 15 nap alatt a nyert helyi engedélyt nem érvényesili, az hatályát veszti s az engedélyt esetleg jelenkező más színigazgatónak adandó meg. Ha pedig más színigazgató nem jelentkeznék, az engedély csakis ujabb kérvényre adható meg ismét. — Bárány Ignácznak a kitűnő tauférfiunak és tanügyi írÓDak, mult számunkban röviden jelzett baláia alkalmából hozzátartozói a következő gyászjelentést adták ki: „Bárány Gyula képezdei tanár és neje szül. Légmán Klotild, valamint gyermekeik Emília, Géza, Imre, — Bárány lika s férje Buues Sándor ügyvéd, ugy gyermekük Olivér, — Bárány Vilma és férje Paköy Győző gyak. isk. tanitó mélyen megrendült .éiekkel tudatják, hogy atyjuk, illetőleg nagyatyjuk ós ipjok Bárány Ignácz a Csáktornyái áll. tanítóképezde igazgatója f. évi julius hó 7-én d. u. 5 órakor, munkás életének 49. évében, az Ur akaratában való keresztényi megnyugvásban hirtelen elhunyt. Drága hamvai f. hó 9-én^d. u. 5''/a őrskor tétettek a csáktornyai temetőben örök nyugalomra, az engesztelő szt. mise áldozat pedig f. hó 10-én d. e. 8 órakor mutattatott be a Ferenczrend hely beli egyházában a Mindenhatónak. Béke lebegjen a sokat szenvedettnek hamvai fölött s a legszentebb kegyelet őrizze emlékét övéinek s ivében. Csáktornyán, 1882. évi julius hó 8-án.'' A paedogogiai szemle már hozt-v ez év foly tán az elhunyt arczképét ós életr ajzát. Mindazonáltal mi is érdemlegeseu fogunk róla megemlé kezni alkalom adtan. E* nekünk két szempontból is szent kötelességünk. — A balaton-föredi íürdő-vendé-gek száma egyre nő. A múltkor csak 185 volt, most már 356-ra szaporodott. Ezek között városunkból három egyén van, névszerint: Scherz J. M. kercBkedő Bejével és Sauer Ignácz kereskedő. — A villám agyonsújtott Gelaén egy emberi. A szerencsétlenség a vasuli átjárás ko elében történt, hol is az egy pajtába ütvén, a bennlevő szegény em bert is talá''U. Ugyanott 5 koldus közé vágott, midőn azok javában kártyáztak. Egyet kivál isztott közülök, azt agyoncsapta; a többi sértetlenül maradt. — A kit a villám nem bírt agyonütni, az Bike Mihály szt.-balázsi lakós volt. Nevezett földmivest a zivatar mezőn érte. Ez elől magát védendő, egy fa alá állott, de nem a törzs mellé, hanem — mivel a villámtól tartott — csak a gályák alá. Egyszer azonban mégis ciak lecsapott melléje, s előbb n bal lábán fölfutott a hasig, ott átsiklott a jobb lábrA s azon lefutott a földre. Beke saját erejéből haza ment. Must forró lázban fekszik. A betegség kimenetele bizonytalan. —• A Hagymáz-betegség — ugy látszik — »ok szcrencoetlonséget okoz. Mult alkalommal értesítettük közönségünket a letenyei káplán szerencsétlen haláláról; most meg Szent-Balázs vidékéről értesítenek bennünket, hogy ott is egy ily hagymázos beteg, künt a mezőn egy árokba fuladt. A baj a mezőn érte el ; s közelében nem volt senki, a ki észrevette volna. Csak hulláját találták meg. — A BabóC8a mellett agyonlőtt két rabló esetére még emlékezni fognak olvasóink. A rablókat m-4g mult évi uov. 25 én lőtték agyon a foglárok Somogy-megye Babocsa községében 8 miután kilétük uem volt kipuhatolnatós nagy-atádi járásbíróság a holttesteket lefényképeztette s egy bő személyleírás kiséretében a fényképeket az ismeretlen rablók nevei nok nyomozása végett minden hatóság nak megküldött«. Most közszemlére lesznek a hivatalos helyiségekben kiteve. — Gyászhír. A következő gyász-jelentéit kaptuk: „Szomorodott szivvel jelentjük Griner Károly, cs. kir. déliva sut főnökének f. hó 8 át életének 30-ik évében történt gyászos kiraultát. Boldo-gultnak hült tetemei f. hó 10 én d. u. 5 órakor tétettek a zákányi sírkertbe örök nyugalomra. Az engesztelő szent mise ál dozat e hó l2-én d. e. 10 órakor tartatott meg a helybeli plébánia szentegyházban. Áldás éa béke poraira! Kelt Zákányon, 1882. julius 9 én. A zákányi vasuú tisztikar." — Bndapesti országos vásárok. A fóldmivelés-, ipar-és kereskedelemügyi m. kir. miniszter f. évi 24,577. szám alatt kelt rendeletével megengedte, hogy a Budapest főváros területén fenálló országos vásárok — a jelenleg gyakorlatban levő összes határnapok me_ szüntetése mellett — ezentúl állandóan a következő időpon tokban tartassanak meg ós pedig olyké-pen, hogy az eddigi József-napi vásár: márczius hó második vasárnapján, — az eddigi Medárd n»pi: májú* bó utolsó nap ján. — az eddigi János fej vételi: augusztus hó harmadik vasárnapján — és az eddigi Lipót napi november hó első vasárnapján kezdődjék s mindegyikekét hétig azaz bezárólag a második két szombatjáig tartasson, ra-ly vásárok alkalmával a marha- ós lóvásárok a jelzett vásári időtartam közepén, azaz a második vasárna pon és hétfőn lesznek megt^rtandók. Az 1880. évben engedélyezett májusi és ok tóberi két külön lóvásár közül a májusi — az eddigi határnap megszüntetése mel lett — ezentúl az április hó 24-ét (Szent-György napot) magában foglaló hét vasárnapja előtti vasárnapon, hétfőn és kedden- — sz októberi pedig az eddigi idíípont, han, azaz oktober hó első vasárnapján, hétfőjén és keddjén tartatik meg. — Egy szfep nó hinsága! Egy ur szakadó esőben találkozik a minap egy ÍBmert urhöigygyel, ki bár szép esernyőt tartott kezében, azt nem nyito''.ta fel. Az ut ennek okát kérdé, mire a hölgy szomorún igy válaszol: „Ab képzelje csak, mily iszonyú 1 Tévedésből egy más esernyőt vettem. E porczellánszinü ruhához s fí maroonszinil tolUkhoz, melyek kala-pomon lengenek csakis az olajzöld szinü esernyő illik tengerzöld szegé''.ylyel, én azonban a bronzbarna esernyőmet hoztam el, mely perzsa szalaggal van szegélyezve és ezt csak beláthatja ön is, hogy nem nyithatom fel.'' Bolgog állapot — mikor az esernyők is tuczat szám állnak rendelkezésre. — Z.-Szt Gróthon e hő 9 én számos ügybuzgó fi ital emberből álló rendezőség egy minden tekintetbea sikerült nyári tánczmulatságot rendezett a szabadban. Kozáry Aurél zalabéri földbirtokos ur Zichy-féíS hajlékát e czélra készségesen átengedte. A rendezőség lankadatlan és áldozatkész fáradozásának pedig sikerült a helyb. jótékony nőegylet részére egy szép kis összeget beszerezni. A válogatott éa szép számmal megjelent kösönség éjfél után 3 ór-kor megelégedetten rózsás jókedvvel távozott. Kedves kötelességünknek ismerjük el a következő kisasszonyokat, kik az ételek és italok kiszolgáltatásában oly szeretetre méltó buzgósággal működtek megnevezni, a. m.: Boify Mariska, Friedmann Paula, Holly Jozsa, iladik L. Huss Gizella és Frank Matild k. a. Brger Jánosnő úrhölgy pedig, kit a jó Isten még sokáig éltessen — beteges állapota daczára ön -1 — A magyar népdalok egyetemes feláldozó buzgalommal állította elő a jó ialésü ételeket. 1. — Zala-egerazegi színészet „A könyvtárnok, vagy két Róbert és két mennyaaszony czimü 4 felv. vígjáték Moser G. tői f. hó 4-ón. Dancz Lajos ja-talomjátékául került színre, mely alkalommal a ház zsúfolásig megtelt, még pedig intelligenciával. Bokor József (Magdonald) Dancz Lajos (Gibson szabó) és Gálosy (Bobért könyvtárnok) o''y kitűnően játszottak, hogy megtapsolt attak, de ifj. Bokor Jóssef, Komiósy, Gálosyné, Bokor Ilka, Rákosné Ág nea és Somogyi is általános köztetszésroalakítottak. Egyáltalában oly összhangzat volt emüdarab előadásánál észlelhető, hogy a végén mind a szereplők megéljeneztettek s megtapsoltjuk. F. hó 3 én „A tigris" cz. 1 felv vigjáték és „A »zcrelmi varázsital" cz. 1 felv. operette Zsiltől, csekéíy közönség előtt adatott, mely alkalommal Berzsenyi Júlia, Bokor József és Gálosy elismerésre méltóan alakítotok. E. hó 6 án közkívánatra Sardou világhirü „Váljunk el" cz. 3 felv. vígjáték G. Bussay Clarisae jutalomjátókául másodszor kerültszinre s a műcsarnok termei igen szépszámú intelligens közönséggel megteltek. Ifj. Bokor József (De Pruuellea) kitűnően jat ázott, Bussay Clárisse (Cyrieune) neje, a színpadon megjelenve, eget rázó tapssal -s éljenekkel fogadtatott t 2 nagy virágkoszorúval az egy''k széles fehér selyem, — a másik kék>se!y-mszalaggal díszítve, széleiken „Cypriene Zala-Egerszeg julius G.u f-dirattal ellátva, valamint 20 hatalmas s csinos virágbjkrélával tiszteltetett meg — hosszú nehéz szerepét oly művészileg végzé, hogy többs.ör az előbbeni-vei együtt tzünuí nem akaró tapsolással kitüntettetek, továbbá Gálosy és Komiósy is igen jól játs zottak. Irodalom (K r«nat alatt megemlített tannka Nagy-Kauixtáu Wajdits Jíitcí iiefluj-f keroskeiléso Utiű megrendolbetó.) — A Magyar Regénycsarnok XXVI. füzete is megjelent a szokot! elegáns kiállítással s rendkívül változatos gazdag tartalommal. Első közleménye_G. Büttner Julía jeles írónőnk tollából „Örvény a révben" czimü regény a magyar népéletből merítve. Ezt követi Arnóthi-nak (Szabó Ignácz) „A föld alatt'' czimü érdekfeszi tő regénye, mely Magyarországon é3 Délameríkában játszik. — Ezután „ó nagysága levelet akar írni" csínon kis elbeszélés Korovi -z Rezsőtől és Mozaik felirattal ismeretterjesztő és humoros apróságok. — E h-itenkinti füzetekben 2^2 — 3 nyolezadrétü iven meg jelenő folyóiratot ismételve ajánljuk t. előfizetőink figyelmébe, mint a mely ugy gazdag, változatos tartalmánál, mint olcsóságánál fogva egy füzet ára csak 12 kr.) teljes mértékben megérd-mli a közönség meleg támogatását. — A folyóirat előfizetési ára egész évre 6 frt, félévre 3 frt. Az előfizetési pénzek Aigner Lajos budapesti köny vkeresk- dóhoz mint ki adó tulajdonodhoz, vagy Wiickens és Waidl nyomdájába (Badsp-st, korouaherczeg-u''cea 3. S''.) küldendők. — Táborazky és Parseh nemzeti z«5nemükereskedésében Budapesten megjelent: „A vörös Sa; ka'' Vidor Pál eredeti népszínművének közkedveltség« dalai. 1.) Felszántottam kertem alatt (Ni-colich Sándortól. 2) Ugyan rónám. 3) Sokszor nézek fel az égre. 4) Galagonya boj-orján. 5) De nehéz igaz szivet találni. (Szentirmay Elemértől.) 6) Ha bemegyek »csárdába. (Barna szeretőmnek.) 7) Az én kedvem olyan mint a csalfa szeliő. (Nicolich Sándortól.) 8) Hallja e kis violám (Révay Arnoldtól.) 9) Jula, jula, beje, huja. 10) Lakodalom, arai.y lakodalom. 11) Szeretni, szeretni. (Szentirmay Elemértől.) 12) De fáin. (Szentirmay Elemértől. Énekhangra zongorakisérettjl (vagy zongorára küiön) szerző Erkel Elek. Ara 1 frt 50 kr. — Megjelent az „Önügyvéd'' III. kiadásának 5 ik füzete, írta Knorr Alajos. (Kiadja ífj. Nagel Ottó Budapesten.) E füzetben a Bz-:rző a pénzkölcsön szerződések ismertetését bef-jezvén, közli a magyar földhitelintézet, a kisbirtokosok országos földhitel intézete és a pesti hazai első takarékpénztárnak kölcsönök engedélyezése körüli eljárási szabályzatát ; azután a zálogszerződéseknél ismerteti a kezesség éa készfizetés, engedmény utalvány ós átválla''as szabályait s a kereskedelmi utalványokat; el. adja a meghatalmazásból származható jogviszonyokat, az ügyvédi, czégveaztő és kereske delrni meghatalmazás szabályait; azután ismerteti az adásvevési szerződések külön bözd nemeit, az eziránti szerződések tartalmát, továbbá a csere és bérleú szerző-débekot s végre megkezni a munkabéri és szolgálati szerződések ismertetését és pedig » szolgálati szerződésekből a fon-toaabb szolgálatok iránti szerződések, az iparos, gyáros és segédszemélyzete közti szerződések és a gyári munkások Jogviszonyainak ismertetését. E gazdag tartalmú füzet ára 30 kr. gyűjteményének zongorára alkalmazott dalkőnyvéből, vagyis a „Magyar Dalai bum''-ból megjelent a III ik kö.etnek 9-ik füzete is az 561—580. »zámu, következő dallamokkal: 1. Rizsám, rózsám, mi a bajod? 2. S-jó vize zavarodik. 3. Sárgán virágzik a repeze. 4. Sári róaaám, hová mégy? 5. S a 1 y m e s Panna 6. Soh''sem hittem, hogy a Tisza... 7. Sokszor mondtam én neked. 8 Sötét félők tornyosainak. 9. Stiriában Ajk faluban. 10. Suli, suli, sullárom. 11. Szabad pusztán szól a ménes kolombja. 12. Szili a galamb. 13. Szálldogál a fecske. 14. Száraz fűre der«s harmat. 15. Szeretőmnek szeretnélek. 16. Szerettelek kedves babám. 17. Szép állat a liba. 18. Szived'' végső dobbanását... 19. Tele szivünk örömmel. 20. Tied mi.:den gondolatja...! — Előfizetési ár a „Dal-A''bum'' ra egy 1 évre, vagyis 10 füzetre 1 frt 80 kr. A „Magyar Daltár" III ik kötetére mint a „Dalulbum" «.zövegköny vére 80 kr. A „DJtár" III ik kötetéből az első félkö.ét már elhagyta a aajtót é* minden megrendelőnek azonnal megkOldetik. Előfizetések Győrbe, a „Magyar Dal-Album'' kiadóhivatalához intézendők. Egyes füzetek minden rendes hazai könyvkereskedésben is kapha ók. - A „Képes Családi Lapok" 40. számának tartalma: Lídérczféuy Elbeszélés, irta Szépfaludi O. Ferencz. — Panaszhangok. Költemény ir.a GaIlo7Ích István. — Egy bizarr éj. Beszély irt* Antonio Barrili, fordította Nyitray József. (Vége.) — Csókok az erdőben. Nyári rege, németből Városi Malvinától. — Egy miniszter regénye. Novella; irta Wirth Battina; fordította Vrana Hermin. — Egészen a trónzaámolyáig. Történeti novella; B. E. után, ford. Belladonna. (Vége,) — A graphologia. Míchon után. Tihanyi Benő. — Képeinkhez. — Mindenféle. — Képeink: Tevfik pasa és Arab pasa. — Vasúti szerencsétlenség. — Szerencsés fogás. — Utazás a föld körül. Melléklet: A „tavasz és nyárutó'' czimü regény. 1—16. oldala. — A „Gaz-dasági és Háztartási Lapok41 junius havi száma. A borítékon: Hati naptár. — Előfizetési felhívás. — Sakktaiány. — Számrejtvény. — Talányok megfejtései. t — Megfejtők névsora. — Kérdések. Feleletek. Ajánlatok. — A szerkesztő postája. — A kis lottó húzásai. — A vízgőz eltávolítása mosó-konyhákbÓL Az a sfirü gőz, a mely a mosókouyhákban elterjed, nemcs;>k az ott tartózkodást leszi ártalmassá, hanem következményeiben íb kártékony , a mennyiben a gőzökből h hideg levegőbe érvén az ember, a gyors változás miad?n átmenet nélkül logalább U meghűlésnek lehet okozójává. Ezen kellemetlen körülmény megszüntetésére a rZiLÜiig für Bl chindus:rie" azt aj&nlja, hogy a mosókonyha menyeze''.étől bizonyos távolságra az oldalfalak felé lejtés hullámos, pléh lemez alkalmazandó, melyre a vízgőz lecsapódik. Hogy a kondenzált víz lecsepegésének is eleje legyen véve az egész lemez 30 cm darabokból legyen öaszeállitva, egymástól 1 cm. távolságra helyezve, 2 cm.-nyi fődéssel megerősítve. A legszélső lemezből a víz a csatornában vezettessék. A pléh és a tulajdonképeni m-inyezet közt azonban kelifi szellőztetés uek kell lennie, hogy a gőzök lecsapódjanak. Hivatalos plaezl árak- 1882. évi jtjJio bő 12-én tartott hetivásárról. 100 kilogrammjával siámitva. Bu«a 11----10 50 Kom 8.70--8 -. Árpa 7^0—70 — Zab 750—7.80;— Kukoricra 880---- Ba.gonja 4.----- Hím 32.— — — Bnxa Dara 23--.— Egy kilogramm Árpa kása --.48 Borsó — .3G Lencse — 36 Bab —.10 Köl« káxa —.12. Hariska — 16 Pohánka —.15 Savanyu káposzta—.111 R< pa - 8. Rizs —32. Buza.Dara 2.1/.0— Árpa-kása —48. Szén- 2.50 —2. 1 Liter. Uj bor -8. Ó bor -1»]. 1 Uj Kor 8 — Ó boT K.— I Kiló Repeze olaj -.43 Starin gyertya 1.20 gyerty.i —.60 Sjr,ppia _.4<j" Ma''riiaun. 52.-34 Borjúhús 52— 60 Sertéshús 56 -Ssalonna — 80 Dismózair —.96 Marhazir 1 frt. KBrmai —.60 86 13 Ctukor — 5« Bors 1.10 Paprika —80. Vaj —1. A Yasuti uj menetrend. E g y v e 1 e g. — Elhervadt növények ujbói felélesztése. Fischer M. koz.ése szeríut bármily erősen elhervadt növényt is fel íehot élesz eni újból, ha c<ak még élet vau benne, a következő módon. Kámfort kell spíritusban felolvasztani, de annak auayira tömény oldatnak kell leoai, — hogy abbau több fel ne oldódjék. Ezen tömény kánfor oldatból azután egy liter vízbe néhány csöppöt öntünk. A kámfor eleinte a víznek felszínén úszik, de csak mihamar eloszlik az benne ezen oldatba, kell az elharvadt növényeket gyökerei vei állítani 2 — 3 órára^miaUt''. azok rebdesen ha csak még élet ^volt btnnök, egészen magukhoz jönnek Innét kivéve, jő gazdag földbe kel! azokat ültttni, de % nap sugarai ellen mindaddig óvni kell őket, — míg be nem gyökereztek. Az erősebben elhervadt növényeknek törzsét, ágait s leveleit is bele kell pár órára ástatni. — A vascsövek védelme a fagy ellen. Már régen tupasztaituk azt, hogy a nagy igy megrepeszti a vascsöveket, a mi aztán különféle kellemetlenséggel és költséggel van egybe kötve. Ennek meg-Bzünteté-<ére Powel Nigby és társa, a New-Yorki „Eugineering New»''-ban köz zétett találmányra szabadalmat vettek. A találmánv röviden a következőből áll: Az eddig használatban volt koralaku ke resztmetazetü csövek helyett, ellypticus vagy más alakú csövet ajánlanak ; ezen csövek keresztmetazete, egyenlő kerület mellett, kisebb iévek, mint a köralakué, nyilván való, hogy a víz megfagyása által a cső keresztmetszete köralakhoz közelítve fog kiterjedni. Ha a cső koralaku és valamely pontjában elkezd nyúlni, akkor ott az átmérő nagyo''obodásavai a fal vastagság kisebbedik, minek következtében a cső nem stabil egyensúly állapotában vau. Elypticus csöveknél a dolog nem igy áll: az erő, mely szükségeltetik, hogy valamely elipticus keresztmetszet a kor-alakhoz közeledjék, abban az arányban növekedik, mely ben ezen köralakhoz való közeledé-s történik ; ennek következménye az, hogy e helyütt a cső erőssége nem szenved; az elyptikus cső e szerint stabil egyensúlyban van és alakját egyenletesen valtoztatja meg. E? a körülmény igen nagy fontossággal bir, a mennyiben, ha a csöveknek csak egy része van a hidegnek kitéve, az egész cső lép működésbe; aránylag nagyobb és többszörös f»gy lesz szükséges, hogy a csövet köralakuvá változtassa. Ha a csövek 2 vagy 3 évi időközökben megvizsgáltatnak és eredeti keresztmetszetűkre szoríttatnak, akkor absolut biztosságot fognak nyújtani — A pr»xis mindezen elméleti fejtegetéseket teljesen igazolja. Farg. irány " K a c i z 8 a irkerik Indui La) Bécsujb. —Barcz. 1. 2. 12 ó. 16 p.: ? óri. d.u \Sopronb.) 10 ó. 20 p ) 3. 4 6. 11 p ett 1 i 6. 2 p (•a. V. "iá-: káo/ig.) f 5 0.15 p reg b)Barcs-Béc.« ujhely. 1. 2. S \ II. a) Bp«st''; Pragerbofl. 2. 3 12 ó. 5 p. léjj 6 ó 2-5 p. reg 11 <5r* 5 ó. 27 P. (». v. Zá- i kánvhól.) '' 1 ó.41 p. I 2 6. 55 p. -.von 7. von. zz. v. SS. V. v.toii. d.u v.ycin. 2 ó 5 p. 2 ó. 4 5p. ,d.u. sz. v. 110 ó. 30 p.llo 6.50 p ,est- v. i ó. 31 p. \| 4 ó. 57 .reg SZ. V. (v. v.) b) Pragerb.-Bpeit. i. 2. 3. „ f- (5 6.55 p. d ó 8 p tregl gy. v. 1 6. 14 p. i ó 6 p. d.u. sz. v. Hó. 10 p II Ó.35 p-jéjj v.voq. (sr. v.) ! Felelős azerkesztő : SZALAY SÁNDOR Társszerkesztő: BÁKÓCZI BERNÁT. Nyllttér.) Első ran^n egészségi- és asztali-riz. LegttrtaloaúBSsbb ber- és mhlon-forrat SALVAT6R rastartalom, nélkül, gazdag tenn szénsnvtartaLommal tiorsayas Nátron és széüsaras LitMonlian (0 32843 literként) (012195 Hu-rként) Llpóozl forrás Ijazgatösag Eperjesen. Kapbató mioden ásványviikereskodésben és a legtöbb (ry<5gyseriárb»n. Fórattár: Eiestnty L. Budapesten. '' 602 «—2<». 1293. s«. tkv. 1882. 627 I—1. Arv, hirdetmény. A zala-egerszégi kir. törvényszék mint telekkönyvi hatóság által közhírré tétetik, miképJPfefer Józsefné végrehajtatónak, £zép Gergely végrehajtást szenvedő elleni 250 frt követelése és járulékai kielégítése iránt vezetett végrehajtási ügyében barabásssegi 35 számú telek jegyzőkönyvben felvett ingatlanok, az árveréfi feltételeket meg nem tartó Fürst Benedek s Dreisiger Antal vevők ellenében. Barabástzegen a községbiró házánál 1882. évi julius hó 25. napján délelőtt 10 órakor 1537 frt 50 kr. kikiáltási ár, ugy a venni szándékozók által a bírói megbízott kezéhez leteeudő 153 frt 70 kr. bá-natpénz, továbbá a telekkönyvi hatóság kiadóhivatalában és a barabásszegi község birónál megtekinthető egyéb feltételek mellett a legtöbbet Ígérőnek eladatni fog. Zala-Egerszegen, 1882. május hó 12-én. A kir. törvsaék.mint ikri. hatóság. •) E rorat alatt kOalötért felelŐsióge nem vállal a Baerk. HJ8Z0NKOTEDIK ÉVFOLYAM zalai közlöny. JULIUS 13-án 1882. HIRDETÉS EK. tí-212. tk. 1881. Arver. hirdetmény. A Csáktornyái kir. járásbirC>ág,'' mint tkvi hatóság ezennel köthirré teszi,, (iiikóat Közlik János csáktornyai lakós végrehnjtatónak Skvorcz Ignácz és neje heczik Katalin konczovetáki lakós végrehajtást szenvedettek elleni végrehajtási ügyében 286 frt 77 kr. tóke s járulékai kielégítése végeit a VI. hegykerületi 724. sz. tkjvben 1921. hzsz. alatt Skvorcz ; Ignácz és neje Feczik Katalin tulajdonául , telvett és összesen 779 frtra becsült ingatlanok VI. hegykerület község házánál 1882. évi augusztus hó 7-ik napjáoak reggeli 10 órakor nyilvános árverésen az alábbi feltételek mellett eladatnak. 1-ör. Kikiáltási árabecsár, melyen alul is az ái verés alá bocsátott ingatlan dadatik. 2-or. Venni szándékozók kötelesek a: árverési feltételeket sajátkezüleg aláírni és a kitett bejárnak 10% vagy 77 frt 90 kr.. készpénzben vagy óvadék képes papírban a kiküldött Kezeihez letenni. Egyéb feltélelek alulírott tkvi hatóság és VI. hegykerület ¿őzség házá- ! nál a hivatalos órák alatt mindenkor j megtekinthetők. A kir. járásb. mint tkvi. hatóság. Csáktornyán, 1882. év? márcz. hó 7-ikén. G209. sz. tk. 1S81. Arv. hirdetmény. A csáklornyai kir. járásbíróság, mint tkvi. hatóság ''zennel közhírré leszi, miként Bellecz Ferenczné leszkoveczi lakos végrehajtatónak Kovácsica Flórián grabrovniki lakós végrehajtást szenvedett ellen« végrehajtási ügyében 239 frt l/s kr. tőke és járulékai kielégítés végett a grabrovniki 82. sz. tkjvben I. 173, 178, 188, 139/aj, l39/an, 137/, 137/c hzaz. alatt Kovácaics Flórián tulajdonául felvett és összisen 1051 frtra becsült ingatlanok Grabrovnik község házánál 1882. évi augusztus hő 4-ik napjának reggeli 10 órakor nyilvános árverésen az alábbi feltételek mellett eladatnak. 1-ör. Kikiáltási ár a becs ár, melyen alul is az árverés alá bocsátott ingatlan eladatik és pedig együttesen legelő a erdőilletmény nélkül. 2-or. Venni szándékozók kötelesek az árverési feltételeket sajátkezüleg alá- irni és a kitett becsárnak 10% vagy 105 frt lOkrt kéízpénzben vagy cvadékképee papírban a kiküldött kezeihez letenni. Egyéb feltételek alulirott tik vi , hatóság és Grabrovnik község házánál a hivatalos órák alatt mindenkor megtekinthetők. G23 1 — 1 A kir járásb. mint tkvi hatóság. Csáktornyán, 1882. évi márcz. hó ÍJ-én. \| legtisztább igTíajes SmSKQ-ISJlT legjobb Asztal i-és üditö ital, kltSnö hatásúnak bizonyult köhögésnél, gi''-ga bajoknál, gyomor-és hólyag hurutnál. EDECSEK(az emésztés elősegítésére). Mattoni Henrik, Kartshadtun CsebomAE''- Operai osztály: )rdög Róbert. A tranczia uj operaház kül- ét 459 26—48, Érdekes látványosság. Sok külföldi panor-ima-tul ijdonos szereli, ha panoramáját egy nagy St''^ns-kopiai csarnoknak adja ki daczára annak a dicsért üzletben Stereoskopiaí nu látványok nem is láthatók. — Ezeknek ellenében büszkén mondhatom, hogy at én csarnokom egy valódi mú-festészeti éa igazi Stereoskopiaí esarnok. melyn.-k megtekiillésére a t. cz. közönség Jt tiszteletteljesen meghívom. Műsorosat: itt először látható: Krisztus Pilátus előtt — A bécsi Ringszinház égése. >P< Szép Heléna. Teli Vilmos. Őr belseje. HamupipőA te&rrastebén. A fehér macska. Dr. Faust. India elité,t nője. A zsidónő. Trobsdour. Azafrikai nő. A pokoli vigélet és foglalkozása. Utazái a világ körül. Szamárbőr. A.Hugenották. Szeged cataslropbáia. Az árviz Mírkolczon és Egerben 1878 ban. 24 eredeti képben lefényképezve. Merénylet II. S&ndor orosz császár ellen Szent-Pktervárott. Páris, Philadelphia, London éa Bécsben kiállított vaUinennyi diszkiállitása. Szernjevó lövöldözése és bevétéle. Boozniai háború 1878. A nagy plevnai csata 1877. Magyar-osztrák éjszak narki expodítió 1873 Krisztus szenvedései 24 pompás képben. Kars öe rétele. Ázsia csatatérről. A spanyol inquisitió kinzóknmrája. Rudolf főberczeg menyegzője. A vizötön. Noé birkája. A" bikaviudal Madrid Spanyolországban. E?y amerikai kivándorló hajó eUülyedése. Mexico kör lá''.képn. Az összes müképek a legititünőbo teátoktól valók, ugy kicsinyben, mint életnagyságban a legcsinosabban vannak kíállitva. Látható a főtéren reggeli 9-től esti 10 óráig tündéri kivilágítás mellett. — Belépti dij személyenkínt 10 kr. Minden látogató egy ajándékot ks.p. Nem kiméltem költséget, hogj műtermemet művésziesen kiállított képekkel gazdagítsam, ennélfogva vagyok bátor magamat a t. cz. közönség pártfogásába ajánlani. Mély tisztelettel Scíieer Károly, tulajdonos OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO o 8 í Forint 213.550 Forint összes értéke a „Trieszti nagy kiállítási Sorsjáték'' ÍOOO nyereményóneK. Első főnyeremény arany, vagy készpénz 50,000 forint. Második főnyeremény arany, vagy készpénz 20,000 forint. Harmadik főnyeremény arany, vagy készpénz 10,000 forint. Ereken kivül tartalmai e sorsjáték még egy nvereményt 10,000 frt, uégy nyereményt 5,000 frt ériékben, öt egyenkioti 3 000 frt, tizenöt egyenkint! 1.000 frt, harrnincz egyenkinti 500 frt, ötven egyenkinti 300 frt, Ötven egyenkinti 200 frt, száz egyenkinti 100 frt, kétszáz egyenkinti 50 frt, ötHzáznegyVenLét egyenkinti 25 frtos értékű nyereményt. Továbbá ióbb raáw melléknycretuénv n kiá''Iiiúk által ajándékozott kiállítási tárgyakban. Gl9 2-6. Grand Theatré meclianique. Színtér Nagy-Kanizsán. Utolsó öél. Csütörtökön, jnlius I3-án többoldalú khknatra nagy fényes külön gyermek-előadás, melynél szülők és felnőttek is réozt vehetnek, rj műsor. Kezdete G órakor szellőztetett hely iségben. Este nincs előadás. Pénteken zárva van. Szombaton, jun. lő ón és vasárnap, jul. 16-án UTOLSÓ és BÜCSÜ-ELÓADÁS. Uj műsor. — Kezdete esti 8 órakor. Nagy-Kanizsa váró* éa vidéke nagycntisztelt műpártoló közönsége fogadja számos látogatásáért legőszintébb köszönetemet. Mély tisztelettel * 618 1-1. Glerüe Fr. oooooooooooooooooooooooooooo Egy sorsjegy ára oO krajezár. Elárusitáflok átvétele eszközölhető a pesti magyar kereskedelmi bank válto-iizleténél Budapest Dorottya utcza l-ső szám. Egyea sorsjegyek megrendeléseivel 15 kr postaköltségre küldendő. ODOOÜOÖODÖOOOOOO! GRÜNHÜT FÜLÖP és FIAI gabona-és terménykereskedésében Nagy-Kanizsán (Deák-tér) kaphatók minden létező nagyságban és minőségben legjutányosabb árak mellett: gabona- és gyapju-zsákok, takaró ponyvák és szelelő rosták. 620 2—3. OOI OOt 10 10 Mohai Stefánia forrás. Egyike hazánk legszénsavdusabb vizeinek, ize savacyus, tisztán használva igen kellemes, borral vegyítve, élénken pezsgő üditő italul szolgál. A mi a vízuek elemzés szerinti alkatróazeit illeti, arra uézve dr. Lengyel Béla egyetemi tanár ur vegyelemzése adja a legilletékesebb bizonyítékot. A mi a viznek gyógytani hatását illeti, erre nézve tettes dr. Varga Zsigmond ur Fehérmegye tudós tiszti főorvosának a nagym. m. kir. belügyministerium közegészségügyi osztálya elé terjesztett hivatalos tiszti orvosi bizonyitváoyából: kitűnő szolgálatot tesz főleg a légzési, emésztési és vizelő szervek hurutos bántalmainál; a gyermekek görvély és angol kórjánál; a gyomornak az idegrendszer bántalmain alapuló bajaiban; átaláoau pedig a víz mindazon kóroknál kiváló figyelmet érdemel, melyekben a szervi -élet támogatása ós az idegrendszer működésének főifokozása kivánatoe. Borral használva már is kiterjedt kedveltségnek örvend. Árjegyzék Xohfcn a forrásnál (Moha Fehérmegyében a déli va- snt állomása ) 100 darab l1/, literes palaczk csomagolás nélkül ... 20 frt. 100 darab ''/, literes palaczk csomagolás nélkül . . . ¡6 , 100 darab Vz literes palaczk csomagolás nélkül . . » 12 „ Az üres palactkok a ,.forrás köriratával11 bérmentve Mohára szállítva a következő árakon vétetnek vissza : 100 darab literes üres palaczk......9 frt. 100 darab ''/, literes üres palaczk......7 „ 100 darab ''/j literes üres palaczk . . . . : . 5 , Ezen hazai vállalatot a nagyérdemű közönség becses pártfogásába ajánljuk. Székesfehérvárott, 1882. junius havábaa. Szüts István ós társai, öil 4—6. a mohai „Btefánia''-forrás tulajdonosai. (880 ik évben 80.000 palaczk, 1881-ik évben 295.000 palaczk lett elszállítva. z-© © > © er •o Lm © < E to A mohai forrás © e co -« ü I ce o O) <0 IM CO 1_ o > CD 00 * OB hazánk egyik iegszénsavdusabb savanyu vize kitűnő szolgálatot tesz főleg az emésztési zavaroknál s a gyomornak az idegrendszer bántalmain alapuló bajaiban. Általában a viz mindazon kóroknál kiváló figyelmet érdemel, melyekben a szervi élet támogatása és az idegrendszer működésének fölfokozása kivánatos. Borral használva már is kiterjedi kedvelísépefc örvend. / Friss tSItésöea aaiadeaJte kapfeaté 572 8—12 DJ-N 03 00 o ©-< ec M cc o OO t m. k. udvari szállítónál Budapesten, Erzsébettéren. UgyssintéD. minden gyógyszertárban, fűszer kereskedésben ós vendéglőkben. OD 3 CE ©• S2. o © < © © \| i\| »080 ik évben 80.000 palaczk, 1881-ik évben 295,000 palaczk lett eUzailitva. \| i Nagy-XanLaíuij nyomatott a tiadó tnlaiuoaoa Wajdits József gyorssajtóján. 1882, jnlins 16-án. v.pWi»tW ár; egész er« 8 frt fél ¿VW i r oe jre<l érre . . 2 » BT]/ wám IC kr. HIRDETÉSE* n hasálioE petitsorbac », mísoditor C i miodeu urrábbi soreri 5 kr NYIIjTT&RHEV soronként 10 kfvrt vétetnek let Kincstári illeték minden egye« <cr«i»-u-tfcrt 30 kr. fixítendő. am. & Isp «eUerci rétiét 3bté tef¿«fc* • ayÄ t Etm-fcevrtíafrt anyagi részét iüetS köZrmé::Ye.r pdif t kiadóhoz bémeyivt íntézendSi : X A G Y • K AN I Z e. A Wliwloskii '' Béraeautlet lereiek áaSr''''úaert mankatárzaktól fófaéUífctk''. el. Kéziratok mstz. aem küiée''.wSí N^v-Kanizsaváros helyhatóságának, .nagy-kanizsai önk. tűzoltó-egylet, a .nagy-kanizsai kereskedelmi iparbank, ,nagy-kanizsai takarékpénztár", a ,zaiamegyei általános taniLbUíaíniet* a „ nagy-tarjz&ai kisdeá-aeveló egyesület", i nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet,, a ^soproni kere-jkedeliui s iparkamara u igy-k tuiísai kaiv.ttis/.tnaáaya" s több megy« é6 vkros egyesület hivatalos értcsitóje. Heteukiní kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes UfialmH laf.^ / fcV A „Néhfcay a ti«za-esziari dolgokhoz'' (Folyt áa és vége.) Hogy a zsidó nemzet magst s iétokát mint állampolgár biztositsa, ahhoz a már elmondottakon kívül szükséges, hogy a vagyonszeizésnél kapzsiságával alább hagyjon s legyen méilányosabb azoo üzleteknél, melyek a pénzerőnek náluk léte miatt csaknem kizárólag kezeikben vannak, sót azon legyenek, hogy minél több vagyonos ember létezzék, mert elsze génjedett országban kincseik-nek kellő hasznát ngy sem vehetnék. A bűnügyek statisztikája megmutatja. hogy zsidó nem szokott gyilkolni, nem szeret lopni, nem szeret rabolui sem ; de ügyes fogások által iegtöbbep szeretnek vagyono-sodni. Nem lehet azouban kétségbe-vonni, hogy sok jó talajdonnal is bírnak a zsidók, de miudazok elsorolása feladatomnak jzélját nem képezvén, csak átalánosságban jeleztem azt. Fz átalánvéve a zsidó nemzetnek jellemzése, sót a mindenároni gazdagodás iránti hajlama is a fentebb kifejtett azon időbeni helyzetéből indokolható s kútforrása ezen hajlamának abban keresendő, hogy mert csupán az anyagi jólét megszerzése volt egyetlen czélja, tehát annak keresésére mindenáron törekedett. Ámde most másként áll a dolog. Most immár nyitva áll előttük az ut még a parlamentbe is, ennélfogva a keresztény nép nehezebben tndja elviselni az előforduló ilynemű eljárásokat. De azok tévedésben é»aek, kik a zsidóságot vallási szokásaiban is bűnösnek tartják; a zsidó vallás ép oly tiszta a bünötctől. mint a keresztény vallás s valamint ez tiltja a mi embertársaink kárára van, ép ngy a zsidó vallás is olyan, mely az ezer és ezer év előtt élt Mózesük nagy szellemét máig is elismert fényben tartja. A tisza-eszlari esemény még mindig bizonytalanságban tartja eredetére nézve a közönséget; nem íehet tndni ki, miként, mi okból követte el a nagy bűntényt, a gyilkosságot. Az idő megmutat mindent, csak várjunk. De ha körülnézünk s az eddig tapasztaltak szálait vizsgáljuk, ezek nyomán különféle combinatiók jöhetnek létre, melyek mindent engednek következtetni, csak azt nem, hogy az állítólagos gyilkosság zsidóvailási szertartás czéljából, vallási ok miatt történhetett meg. Oly jelenségek fordulnak elő, melyek a helyesen gondolkodókat ! nézetükben megerősítik, a kételkedő ket pedig, ha .elfogulatlanul ítélnek, okvetetlenül arról gyózendik meg, hogy amazokuak csakugyan igazuk van. E mellett szólanak maguk a fővárosi lapok, sót bizonyítanak akkor, midőn korábbi körülményeiket, melyek a tisza-ejzlári esetet eddig ugy tüntették fel. mint beigazolt cselekményt, immár egész terjedelmükben önmaguk alaptalanoknak nyíl vánitják, Mindezek előtt felemlítem, hogy a zsidóság 5000 frt jutalmat tűzött ki arra, hogy az eltűnt Solymosi Eszter, ha életben van, holléte ki-tudassék s ha meghalt, hullája feltaláltassák. Ezen jutalom kitűzése nem történhetett volna, ha a zsidó vallás ke resztény vért követelne bármily czél-jára is. Továbbá azon körülmény, hogy Solymosi Eszter eltűnése utáu a legszigorúbb vizsgálat folyamatba vétetvén, 90 napig semmi bűnjel sem volt feltalálható s ekkor annak ruhája bizonyos tutajosuk által egyene sen a vizsgáló bíróság elé vitetett, holott azt a hullával együtt megsemmisíteni módjában állott volna annak, a ki a gyilkosságot elkövette s & hullát is sikerült el/ejtenie. Ha a vizsgáló biró Beia találhatta meg a hullátt, nem találta volna meg a ruhát sem, ha az oly embernek birtokában lett volna, a ki a gyilkosságot elkövette, önmaga eilen bűnjelet önként senki sem szolgáltat. -- Bűnjel, nóg pedig lényeges bűnjel nélkül a gyilkosság tárgyi tény-áiladókát bebizonyítani a jelen • sebben bebizonyítani nem lehet. Ha a gyilkosságot a gyanú alatt állók követték el, ezeknek épen ugy nem volt, nem lehetett volna érdesükben a többi zsidóságnak sem, hogy 80 nap múlva maguk szolgáltassanak bűnjelet a vizsgálóbiróság-nak rendelkezésére, mert ezáltal nem tévútra való vezetése czéloztathatott volna annak, hanem megfordítva az eszközöltetett, hogy a mi eddig hiányzott, t. i. a bűnjel, most immár az is van. Ez annyi, mintha valakinek háza égne s oltás közben tudva s készakarva olajat öntene a lángok közé, '' pedig a háztüz ellen biztosítva sincs. Kérdem, fellehet e tenni azt, hogyha a gyanú alatt állók követték el a bűntényt, ezetc vagy érdekeltjeik akkor, midőn semmi szükség sem fordult elő, maguk mintegy mesterségesen csúsztatták elő s hozták kezébe a vizsgáló bírónak azt a bűnjelet, mely különben soha sem látott volna világot. Ha vallási czélra, vallás által előirt okból lenne szükséges a keresztény vér a zsidóságnál, ugy bi zonyára oly vakmerőséget el nem követhetett voina, hogy ama kitűnő keresztény ügyvédeket kérje fel a vádlottak védelmére sik tudomi-\| nyaknál fogva már ismeretével bírnának mindazon zsidó vallási titkoknak is, melyek a vádlottak részére szolgálhatnak. £s ha volna valami a dologban, nem ezeket, hanem zsidó ügyvédeket kértek volna föl s nem lehet allitaui, hogy ilyennei nem bírnának, mert dr. jFriedman Bernát budapesti ügyvéd zsidó s országos nevezetességű criminalista E/.en előadottak után a fürkésző ész kutat, találgat, de sokszor késón ¡ó a valódi okra. Sok nagy nevezetességű bünpert olvastam, sokban mint védőügyvéd szerepeltem is, a melyben a vádlott már-már elítéltetett s a beavatkozó bűnös kezek ármányos macbinatiój* csak sokára tünt föl, de a bűnös czél elérése végett a tényezők nem rettentek vissza az ártatlanok elitéltetésétói sem. A jelen eset is olyan, melynél nagy szerepe van a találgatásnak s igy nincs kizárva az sem, hogy egy messzeható factor, mely most még ismeretlen, mozgatja számító kezek kel a rugót, de az igazság előbb-utóbb napfényre jó és Solymosi Eszter még életben is lehet. Dr. FÍÜNEK LÁSZLÓ. egetverő ,föld* kiáltására me^köny-nyebbűit kebellel elrebegett. mentve vagyunk-ja: ép. oly szívreható az apay szava, midón az &'' nyomorban, nélkülözésben kifáradt c^aladjanoz az öröm s megelégedés égi .moso^avai arczán, lépve megkönnyebbült kebellel szól , meojűnk aratni meni. ve vagyunk !" LteD a megmondhatója, hány szegény fóldunveiót ebr«s# ¿»z aratás uj életre, han embert.ment meg a nyomortól. ól. tönkrejutástól, — nany halandót tesz — ha eddig jómódú volt is már — boldogan naegelegedetté ! De midón a szegény ember földjén nem áll az ara,lásKör gabona-szál ; midón szeme a hullámzó vetés helyett csak a kalásznélküli, a jég alial teljesen levert ^z^lmaszálak borzasztóan összekuszált chaosát látja ; midón búzáik eresztek helyett üres szalmából boglyát kényteíen rakni, melybe semmi szem, még an,nyi sincsen, menynyit, elvetett; midőn ajkairól nem s szavak .mentve vagyunk'', de a kétségbeesés szivetrázó hangján ezek röppennek el. »veszve vagyunk!": ki képes leirni a fájdalmat, mely ¿¿ivét ss&kgatji. szegénynek ? ! A nyomor ily képe tárul fel * előttünk, midőn Szászvár környékét nézzük, hol a borzssztó jég koldussá tette a nép jó részét. Azt 3zokták mondani, hogy a jég véréi'' nem csinál drágaságot. Megengedem. de az is igz, hogy nyomort okoz sok belyeh, nevtzet: vidéken pedig tönkrejutást. Kiheveri a bajt a vagyccos, kiheveri a >evéíbé jómódú, mert van .... hitele! De a nehezeit-vidék lakosainak épen az a legnagyobb bajuk, hogy nincsen hitelük. — Kérő szavukra nem feleinek, csaeklésöket nem halija senki; A segélyért kiáltók jajaira nem esik meg senki szive, Szomorú aratás. , '' Mint a kegyetlen szélvész által felkorbácsolt tenger dühös hullámain ide a tova hányt hajó kétségbeesett népe a biztos kikötőt remegve várja ugy várja a földhöz ragadt szegény földmives az aratást, mely megmentse ót ama haláltól, meiyet a világ igy nevez: nyomor. A mily leírhatatlan az öröm amazoknál, midón az ingadozó hajóról Ic — a biztos szárazra lépnek ; oly kimondhatlan a kedv, mely eltölti a .szegény földmives valóját, midón oly hosszas várakozás, ánynyi zaklatás, nélkülözés után övéivel sarlóval kezében aratni indul. A mily lelketrázó az orkán által köny-nyü pehelyként egyik bullámról a másikra dobott hajó népének a viharos éjszaka után a hajószemélyzet TARCZA. Ha inár harmat... Ha vak'' harmat cem ¡ehettem, J lro« róx»t puha «r.i raíc: Napsugár t: retcék lenni, Hogy & harmatot fClisoám ! Ha mi.'' illat oea lehettem eiro r<Sra pnha kelyhéo : T_. Mryhí. Ug vxerelník lenni, il> gjr ax illatot elnjr. lnéta! S ha u<r tied m-m lehetem, S»ö»ikc fürtü Utiyk. — ¿Ive — Menuyorsxij itoretsék lenni, Hogy igy ztán l enyém U! MIEZ A.. A szép bo-Dyák lány. I''U. íyZALAT SÁUJDOR- Mikor még kis gymnuiufa gyerek koromban a geogr&phiával Vesód:em, még félftilhegyre is alig vet''em kz''. a pa* riuyi Boaxniát. Hát iezen nem volt az valami nagy nerezet«»ség. Még az én diákkorom kiesett ebbál a mostani «yatemábói ; akkor Boszaiáról mindössze ie csak aunyi^ mondtunk ée tudtunk, hogy rökorszighoi tartozik ée hirom r^wból áll, f. i, Tdrök-Horvit-ország , Herczt-govina bi B''>szinábó'', « » szerint bárom fóvá''osa is van, u. m. Travnik. M OhZUra és Noribazar. Ezzel azuián vé<;e volt minden teke''oriáuak. Jl ki még kíváncsi volt, bogy milyen forma az a Bosznia és hol feküsSnck t fóvárotai — olt volt A nagligwntift kogyelotévsl órzöti térkép, ezen megnézhette. A pro-fessor uraknak un''.ig elég volt és jobban i* tetszett, — ha az ember mappa nélkül mondta. Most már váltottak az idók és pe dig egyszerre nagyott ^változtak. Most már odaáll a gyerek elé a profeasor ugy, minta normális iskolák tanitója és ugy lerajzolja és ugy elmondj«, magytrizza a legkisebb tartományt is minden izében, mintha mindig benne lakott volna, azok & kis mackók meg ugy pingálják utána, mintha abból élnének. Pedig annak, — hogy én tanultam Bosíniát, nem nagy ideje. Egyébiránt ez oem tartozik ide. — Tulajdonkép csak annyit akartam mon> dani, hogy mi és különösen én vajmi keveset törődtünk Boszniával. Pedig ha a mi jóemlékü Unárunk olyan politikus lett volna, mint Andrássy, vagy hát legalább mint Tissa, már akkor lerajzolta volna előttünk azt ax al dunai tartományt Elég élénk és közeli példa volt előtte a krimi hadjárat, abból már «léggé kilóg-gott a pánszláv törekvések lólábja. De hát mit törődött mindazz»! a mi nyugalmas szivü profe&aorunk ? Ö a háborúnak és minden oe.oba veszekedésnek nagy ellensége volt, ennélfogva, mi bizony Boszniát semmivel ae tekintettük nagyobbnak, mint a minőnek a muszka mu^safi négy vennyolez elő l édes hazán kat tekinthette. Valamiképen a kis muszka gyerek i«m hitte, hogy ha esetleg az Ö badaereg oroezlánjolf abb* a kie Magyarországba dugna » f<ijet. hát a nyaka olyan markokba kerülne, bugy megérne czikákolni, akképpen én som iaittem, hogy abban a nyomoraiigot Boszniában, — & hol méf csak olyan hitványság sincs, a mit a ge ographiába beleírtak volna — egykor még oroszlánnal álljon szembe. Azt pedig legkevésbé, hogy én valamiaor még olyan novellát irjak, a melynek Boszniához, — vagy a melyhez Boszniának köe legyen. De ac események nagyot váhostat-tak mindenen A muszka meg a török össze veaztek. Hogy mien — azt 5k tudják legjobban. De ha a kezdőfélt ogv négyszemközt, bizalmasan megkérdezné az ember, — hát talán még most is megmondaná, hogy ¿¿nak a háborúnak bi-zony egy garas ára becsületes oka sem volt. — De hát veszekedőknek mindig kell lenni, mert különben annak a jó diák-seotentiának, hogy .inter duee litigantes tertius gaudet nem volna sem jelentősége, Bem keleie. Már azután, hogy e között a két veszekedő között mi nyertünk-e? ax a jövő titka. Egyelőre csak annyit tudunk, hogy vesztettünk és p''dig igen sokat vesztettünk. Vesztel''ünk sok vért, sok pénzt ós nyertünk sok rosszat. Talán, ha semmit nem nyerünk, az lett volna a legjobb nyereség. Sok furcsa ősi tulajdonsága van a magyar embernek. Ha van egy pár száz forintja, vesz rajta rósz földet. Arra nem gondol, hogy azzal a pénzzel jó volna a régi rosszat javítani. I''ikább egy rósz helyett kotiót akaszt a nyakába. De hát ha egyszer ezen változtatni nem leheti Ne is tépelődjünk tovább a fölött, hogy mit csináltak Boezniával. £z is sok bssséd volt. A politika a politikus dolga; mi térjünk tárgyunkhoz. Bevezetésül elég volt ez. Mindenki ugy is jól tudja zzt a háborút vagy akarom mondani vadásza tot, am^ly a közelebbi években Boszniát irtotta és mégis megnépesitette. Mindenki jól tudja. De mégis jól esik az embernek, ha elmondhatja. — Elég jó az, hálát adhatank az Úristennek, hogy most már igy beszélhet magyar a magyarral. Ha már felk elt a nap, délnek is kell lennie. I. Az 1878. év augusztus hónapjának végnapjaiban nagy forrongáz volt Nagy-Kanizsán. A városnak minden nagy és apró korcsmája tömve "olt katonasággal. Szomorú napok voltak ezek 1 Nem látott az ember jóformán egyetlen jókedvű arezot sem. Alig volt egy, ksttő, a kinek szeretettjét be nem szólitoliák volna. — Atya, testvér, barát, kedves, rokon volt azok között a hallga tag alakok közótt, a kiknek csak a ruhá-jok volt katonai ez alkalommal. Nem Így szokott a magyar csa;ába menni, nem ilyen csüggedten nézett a csaták moraja e é, hanem már a csata gondolatára vil lámot szórtak szemei; wm feküdt néma-sag ajkain, hanem harczi indulók zengtek: arról, ozivet emelóen, lelkesen. A magyar — ha tudta zn ért keliend bar-czolnia — nemcsak külsejével volt katona, hanem zivvel, lélekkel. Míg a magyar nem igy szokta kÖ-üláUni cs«-iába menő hon£ii, hanrm v«;ü<t együtt lelke-íBIt, velük zengte az agg, a nő, a gyermek a csaták viharos dalát mert f magyar a harozok gyermeke. E t még a legnagyobb ellensége is kénytelen beismerni. Mint a fölkerekedett zivatar indult a magyar csatáibs; akik elmehettek, nem a kényektől, hanem a lelkesült örömtől a csatekedv lángjától" voltak1 piroara festve arozaik, a kik itthon maradtak, nem a távozókat zrratták,hanentenmagu-kat, hoey el nem mehettek. -- — — Hanem bizony-bizony jó régen volt ez I > u: Talán o«ak harmincakét évvei ez elő''t?! Igen, igenj; akkor mvtt ugy a magyar csatába, akkor irta föl az igazságos történelem azt a vitéaaéget, azt a dicsőséget, mit a lángoló, a páratlan ¿ón-szerelem kivivott, azokat a fényes napo kat, melyeknek ragyogását o»ak as ősi dicsőség emlékein annyiazor és oly gyermeki szeretettel merengő magyar nemzet «zeme állhatta ki. Hejh, de akkor tudta is, hogy miért küzd! De sokszor — és sokan el-mvodtuk üzóta, mikor apáink vagy akkor fcü dőlt ismerőseink neki gyúlt arczczal mondtak sok szépet abból az időból — de sokszor és Bokán felsóhajtottunk, hogy ,már mórt nem voltunk akkor a világon. ''JPedig ha í. világon voltunk volna is talán mindössze is egy pár halottal, egy pár bujdosóval vagy rabszolgával lett volna több. Mikor Boszniába vitték a magyart, csak gép volt. Tudta ezt, érezte min denki a:ért ment valamennyi olyan sxo moru képpé! occup^lni, azért busult sze géuy te-uóreink után minden btcoületes magyar Miodenkinek ugy fájt a szivei Miér:^ Mert a kiket mé»zaraz«krs voltak HC8ZON8GYKDIK 1VJOLYAM Z al a^j KÔZLÔKÎ . v.. --. Jh — V - £UL&TS íS-át 18«. a sors által ily módon tönkrejutottakon még & jó Isten sem könyörül! Mit fog csinálni szegény, hogy övéivel éhen ne haljon ? Haszonbérbe adja telkét három évre. — Többen — ezek majdnem mind magyarok — elmennek a szomszéd helységekbe s & jómódnaknak — leginkább né metek s zsidók — haszonbérbe adják fél vagy negyed telköket. Egy negyed telekért kapnak, mint azt számtalan eset igazolja, 140—160 frtot három évre, ez pedig épen elég, hogy — ha nem nagy a családja — egy évig kínosan megélhessen. A következő két évben koldus, vagy .. .lopni jár. Segitni kellene e szegényeken, hogy ne legyenek sem koldussá, sem tolvajjá ! Szép feladat várna ily tekintetben a jómódú egyeseken kívül külö nősen azon társulatokra, melyek czél-jukká tűzték azt, kogy olcsó kamat mellett pénzt adjanak még azon szegénynek is, kinek vagyonát csak részben terheli adósság, — ha ugyan ily társulatok léteznek nemcsak elv- ben, de valóságban ia! Felhívjuk minden emberbarát figyelmét ezen magyar polgártársaink Ínségére. A nyomort enyhitó találja velünk együtt édes jutalmát abban, hogy magyar emberen segített, hogy magyar embert mentett meg az anyagi-s erkölcsi bukástól! .r. Éppen 24 órájt vagyok itt, de bit r&o al merem mondvni, kogy e fürdő és jótékony hatása vize, pot nélküli tiszta levegője semmi kivion: veiét nem hagy maga alán. Van itt rend, csend kén jelem éa van mindenről gondoskodva. Szép nyiló illatos virágokkal ékített sétáló és kirán duláai helyek, naponta többször jó zene társalgó, táncz ¿a női olvasó-terem több songora a kösönség használatára, továbbá elegáns étkezők, kávéházak, ieke-asztalok, teke-pályák, tombola, magyar , horvát, olaoa, franczia lapok serege, — kölcsön-könyvtár, gyógyszertár, több orvos, több fél« nyilt kereskedéa, diases kath. templom. SajáUigoa, hogy itt tegnap egéaz délután a aürü felhők elé harangoztak.Ej fél után ismét megkondultak a harangok, de moat már nem a vis, hanem a tűzvész ellen. A 2-dik számú vendéglő helyisége kigyuladt, de a veszélyt hamar éazre véve, tűzoltóság éa trombita jelzéa vagy nagy létra nélkül, csak egy primitív vizipuskának, a melyet nálunk kerti öntöző fecskendőnek nevesnak, sikerült fáradt fürdői vendégek éjjelét nyugtalanító vészt az ő csirájában elfojtani éa e barátaágoa fürdőhelyet, nagyobb veazede emtŐl megóvni. Ennyit tehát egyelőre. Jövő levelemben többet. KÖNYVES JÓZSEF. sebb ember, mintsem ily anyagi haazDot oem£hocó dolgokra váisszi is adna. A megszerzett tárgyak az edényeiken kirü] meg egy meglehetős hoaszu, széles kél éllel bíró vaskard egy kis bronz lándzsa, melyben még az el szene* sedett nyél is bentaláltatott és két,ruhák összetűzésére szolgáló bronztü, — mely tárgynál aajátaágoa eset fordalt elő. — Tudvalevőleg a rómaiaknál, vagy egyáltalán hasonkorbeli népeknél azon vállá-sos szokás fűződött a temetésekhez, hogy airban teendő tüt összehajtogatták, hogy azt többé senki se használhassa. A rómaiak ezen zzokáaát az előfordult leletek már azámtalanazor bebizonyították. Itt ia az egyik tü görbesége mellelte bizonyított, azonban a másik egészen egyenes volt. — Hogy mily körülmény okozhatta ezen tü épenhagyáaát, — azt meghatározni nagyon bajos dolog volna. A birtokomba került tárgyacsi a magyar nemzeti múzeum lek. igazgat, kívánatára megtekintés és leírás végett telküldtem, melynek visszaérkezésekor az igazgatóaág e leletrőli véleményét lessek oly bátor közölni. Sümegh, 1882. jul. 12. KöJi: DORNER KALMAN. az Fürdői levél. Warasd-Toplicza. I. A nagy-kanizsai indóházhoz idején órvo, kénytelen voltam a 40 pereznyi elkéaést és a 15 pereznyi megállást átvárni, végre megcsendült a kis harang éles hangja, a vezető jelt, a mozdony sípja egy hatalmas hangot adott, a gép keik aebességge! vitt bennünket Muraköz sikaágán; a kukoricza árkadián ke reaztül előre, mip e kánáan földének azékhelyén Csáktornyán megállapodtunk. Innen Warasd városán keresztül, meglepő szép regényes hegylánczozaton költői szépségű völgyeken, virá- yos réteken, nagy terjedelmű szőlők, modemjépitkezésü nyaralók, pazar költségű parkok mellett szerencsésen elhatolva, elő''.tem állott szép ós nagyterjedelmö Warasd Toplicza, hírneve» fürdőhely. A nap melegétől tikkadtan, lassan előre baladó batárból kiszállva, Senecsics lat ván helybeli fürdő-igazgató úrral összejővén, barátaágoaan és páratlan előzékenységgel fogadtuttam. akk or vieadők, magyarok voltak, a ennél fog va testvéreink, gyermekei ennek a szegény, jó hazának, — kinek e közölt a »ok, •ok édea gyermeke között bizony, biaony sok moatoha gyermeke is van. — Elgondoltuk, hogy ezek a derék jó fiak elmennek, vérük árán hasát nagyobbítani, az ellenségekből aj honfiakat esi nálni, szik azután egytől egyik szegény hazánknak mostoha gyermekei lesznek, saját ksrjai köst fogják vérét szívni, — nem hogy őc táplálnák. • Igen sokan gondolkoztunk akkor így, azért ült néma bu az arozo kon. Bizony szomorú napok)voltak azok A ugass tus 29-ike volt. Ezen a na pon aaállitották vz utolsó csapatokat. A nagy-kanizsai indő-báz''ól nyugatra mintegy 300 lépésnyi távolban be-fáaiiott oerkes-helyen tanyásuk az induló csapatok. Ez a hely pár évtized ♦lőtt mulató hely volt. Most ajra meg-népestllt, újra vigadtak ott, de mily ellen tét ez a mostani vigadáa, meg a mikor pénzért, jó bor és jó magyar nóták mellett jó kedvéből mulatott itt, a ki tehette ! Most újra harsogott a zene, újra zengett a dal százak ajksin. tánczoló cso-portok népesitik. Csakhogy as a zene cem a barna czígány faján termeti, hanem a katonai zenekar érczeiből jött éa a dal nem a fellelkeaült, hanem a bánattól és a bortól mámoroa szivekből tört fel ¿s az az őrületes ugrándozáa csak ken. dőíött fájdalom, igen aok fiának halál-táncsa volt. A gúlákba rakott Tégy verek körül csoportosultak a szegény fiak. Egyik ivott, a másik erősen hadonásva dalolt, a harmadik pajtáoát átölelve* tánciolt, a negyedik gondolkozott. Ea a mit tett, mindenik tadta az okát. Még as ily csoportok mellett könnyebb azivvel haladt sl as ember,, hanem mikor eg^-egy airó fiatal nő, apró gyermekeivel strt vigasz Részégek Rendek közaég Sümegh felé njuló részi;;, közvetlen a község mellett, eddig j legelőnek használt földeket szőlőkké alakítják át a igy hogy haaználhatóvá váljanak, évenkint kiaebb részekre osztva, megforgatják. Ez évben eazkőzöltetett az elaő rész megforgatása, mely nemcsak gazdasági szempontból volt előnyös, de a régészetre nézve is kedvező. Az első forgatás nem nyajtottsemmi adatot a régészetre, vagy ha épen fordult is elő néhány apró tárgy, az a munkások figyelmét teljesen kikerülte, azonban a második forgatás, mely kUsé följebb esz közöltetett, kétszeresen meghozta gyü mőlcsét (már értve a régészetet.) Alig ástak 60— 80 cm. mélyen, már is több urnára, fegyverre ós egyébb aprólékos tárgyakra akadtak. A természet goudoo-kodott arról, hogy a fold alá elrejtett tárgyak fölszinre kerüljenek, de nem óvta meg azokat a munkások barbár kezeitől. Az első urnát mindjárt kivevüs-kor kimélet nélkül öwzezuzták, hasonló sorsra jatóttak a többi tárgyak is, csak 2 drb. edényt men''hetlexc. meg romboló ke-kexjiktől: egy meglehetős nagysága tál alak ut és egy csésze alakkal bíró finom kidolgozású edényt. Sajnos, hogy egy ép urnát, (nem szerezhettem meg, de nagyrészt összezúzattak, — néhányat pedig Kastos Elek úrhoz vittek, kit levélileg felkértem két ízben is, hogy nem voina-e hajlandó, az előtte ugyia csekély értékkel bíró tárgyakat valamely múzeumnak — vagy esetleg az én régiség táramnak átengedni, hogy igy a pusztulástól mentve legyenek, azonban ő sokkal is kösönyö- iíclyi, megyei és vegyes hírek -- A nagy kanizsai polgári egylet építkezésének megkezdése csak napok kérdése már. Tehát mégis 8 — 10 év aián — habár nem a régi s oly sokak által terve.''.utl helyen — Jétrejő az újoncán nyitott alczábvn Tandor Ottó jeles építész terve szériát. A tervet volt alkalmunk látni s elmondhatjuk, hogy az a .le.lyi viszonyoknak teljesen megfelelő. .Szulán nincsen, más hátra — miután a fizetési meghagyások, illetve a fölszóli-tások különben is ki vannak bocsájtva — mint a t. közönség részvéte, hogy az árlejtés szerinti építkezés elkezdődvén, a közgyűlés azou határozata, mely az egyleti épületet az idén megépittetai rendeli, teljesüljön, s ez által ne csak az ügynek tétessék elég, d« legyenek megnyugtatva azok í», akik manap még a kételkedők vagy elégedetlenkedők osztályába tartoznak. & tekintetben biztos reményre jogosít Jel bennünket a választmány és építkezési bizottság erélye és kitartása a melylyel egy év sj„tt többet tett, mi.jt a 9 évi hoaszu vaiudás. (Halljuk, hogy a kötvények részleteire a fizetés első napjaiban jelentékeny összegek folytak be. Szerk.) — Uj figyelmeztetés. Már e lap egyik számubau meglett kérve a közönség a járdák öntözésére» Azon t. beküldő ur azonban elfelejtette megkérni jeles városi mérnökünket, Ploaser Ignácz urat, a kinek az aj ateza épitése és kinyitása körül annyit köszönhetünk és a kinek neve a város (főkönyveiben méltán megörökítendő lesz, — hogy szíves délutáni figyelmét a városi öntözésre terjeszsze ki, hogy oly por ós szél al kalmárt l, mint p. a julius 7-iki volt, necs&h a vakok, . talhatlanul, forrón karolva kenyérkero-BŐjét, ez megrázó volt. Ki fog azokról a szegény ártatlanokról gondoskodni, kiknek semmijük niucs még szegény apjok két ép kesén kivül. Az mindenök és most azt is elvesztik. Ki fog míg oda lesz nekik kényéről keresnj i? És hátha örökre oda marad ? Ez a gondolat már egy nagy lépés a kétségbeesés felé. Mily szerencsések azok, akik nem látták p?;ndezt! A kik nem látták azokat az évek aulya alatt a sár felé roskadt öreg apákat, anyákat, a kiknek már könny.«ik sem voltak a fájdalomhos, ugy hogy nem lehetett bizonyosan tudni: sírnak-e, vagy nevetnek ? Pedig kuvesen voltak azok, a „kik nem látták. A város kicsinye, nagyja künn, e szegény fiukkal töltó az egész napot. Egymás után, alig két órai közökben szállították őket Bosznia felé; vonat után vonat jött. Végre ugy délután 4 óra felé ismét megérkezett egy vonat, mely egy csapató t volt szállitandó. A kürtös sorakozót fúvott. Búcsúzni kellett mindenkinek. Ettől a jelenettől elfordulok. A kinek szive volt el is fordult, vagy keservesen sirt. — Borzasztó jajveszéklés tölté be a levegőt. Hog/ ne! Ha csak egy jó embert visznek a temetőbe, akkor ia mily nagy sírás veszi körül. Itt meg mennyi derék jó embert vittek oda, honnét ki tudja: visszatér-nek-e? Hol a halál-magot szórják, ott halál terem, ott a temetőnek hazája van. Szegény fiuk, bizony soknak lettj az a hsly temetője! A búcsúzók kösül különösen egy '' család soknak figyelmét magára vonta. A városban igen ssép tekintélynek örvendő Barta Gábor ügyvéd, családja, maga az öreg ur és két fiatal lánya, az egyik 18 évea a máaik ennél jóval fiatalabb, ugy 9 éves Emma és Gizella. Ha csak a szép azőke Emma nem vonja'' magára a közönség figyelőét, a'' másik kettő ugyan nem. De tán még ő is eltűnnék a nagy ember tömegben, ha ott nem volna oldala mellett az a dalias hadaagy, Zákonyi Árpád, a ki különben a fiakalÍ8 urnák segédje, ügyvédjelölt.. A doctoratust ''már letette, miután a mai kor igényei követelik, hogy m«t már a prókátor is doctor legyen, hogy annál jogosultabban küldhesse a jámbor emberek erszényét a más világra. (Valami .Ábrahám-féle'' vizsgálatot ia kellene réazükre kigondolni, levén az ő zaebjők a kimúlt erszények lelkeinek Abrsbám kebele.") Tehát a mint mondám, ami Árpád barátunk már Dr. Zágonyi ur volt, de még nem egész fiskális, ő még minden lelkiismeretes és nem lelkiismeretes dolgot az öreg Barta pnnccipálisa, lelkiismeretére végezett. De egyben aztán osztat-lanul a saját »lelkiismeretét használta, — mikor az ő jó princzipaliaának gyönyörű leányát azive birtokává tette. Tudta ezt már az egész város, tudta az öreg ur is, de hát nem volt oka Árpád barátunkat tolvajlással vádolni, nagy igaz lévén, hogy nom tolvaj az a ki valakitől valamit az ő tudtával éa beleegye-séoével rísz el. Ugy hát a censurai ter-minus már ki volt tűzre. Mikor már az meglesz, — % többi ugy is magától következik. Hanem ezt a terminust szépen ke-j resztül hoz ta a mozgósítás. Kikísérték Zágonyit a vonatra, de azon nem Pest felé diplomáért, hanem Bosznia felé viuék... talán halálért? Mikor a sorakozót megfújták, miut vi''lámot rántá ki hüvelyéből kardját, s oda állt szakasza után. Feltüni halvány volt, de különben egyetlen izma aero árulta el, bogy szenved. Akkor már nem volt jogtudós, cem volt epedő szerelmes, bnnem katona. Megmagyarázhatlan büverő rejlik abbar. a kardban, a katona fegyverébeo. - Ha ntnce oldalán, közönséges ember, sxelíd, jámbor a inek ép olyan jó asiv« vas, mind más embernek, egy nyorao- hanem az ép ssemüek is kimehessenek utcsára. Est tebá^megtépem én ez <üka lommai, mi tőfcb föl ''írem a helybeli orvDS''arakat, hogy döntő ssavukkal az újságokban szíveskedjenek constatálni, meonviben szűkség«« Nagy Kanizaán a közegészségügyi bizottság, illetve, mint lehetne e jelen ügyben az elhanyagolt helyzeten kanizsai zabaránkban a azs badbegyi urak nélkül segíteni ? (Beküldetett.) Egy v. képv. :'' — Nyilvános köszönet" A jótékonyságukról iamert, tek. Fülekkelecsényi Karczag Béla és István teatvér urak n.-k inizaai lakósok a galamboki evang. reform, egyház moc'' épülő nj Iskolája és tanitólakához azük-'' ¿eedő Sssses cserép-zsindelyt (10.600 drbot), 80 drb. oromtéglát, 5000 drb. fal téglát s ;«z egyház templomában felállítandó orgona alapjavára 30 frt készpénzt, a mék é* főtiszt esztergomi főkáptalan padig ugyancsak a nevezett egyház iskolajánakj felépítésére 50 frtot adományozni méltóztattak. — Midőn ezeket köztudomásra ja.tatni kedves kötelességemnek tartottam; fogadják a nemeskeblü jóltevők a uépnevelés és a cultus oltárára tett nagylelkű tetemes áldozataikért a galamboki ev. reform, egyház nevében nyilvánított hálás köszönetemet. Halász Imre galamboki ev. reform, lelkész. — örvendetes hir. Biztos forrás ból értesülünk, bogy a 48. gytloj-ezered főállomása Nagy Kanizsa lesz. E szerint az eddig Sopronban állomásozott ezered-rész is ide fog jönni. — Zsidó-hajsza Balaton E&reden. F. hó 12-éről 13 ára menő éjjelen — a mint bennünket tudósítanak — B. Füreden ismeretlen egvéaok a rabbi és 3 előkelő zsidó lakásánál as ablakokat be törték. A zsidóság emiatt nagyon izgatott s a hatóság erélyes föllépésétől vár mindent, mely ha közbe nem lép, még több kellemetlenségtől ia l«het tartani. — A balatonfüredi vendégek azáma t. hó 7-ig: 780. Tudósítás azerint & vendégek igen meg vauoak az ottani ellátással, renddel elégedve. E tekintetben az elvitázhatlan érdem Écsy László derék igazgatót illeti. — Izgató levelek. A napokban több szombathelyi egyén kapott a postáról, helybeli feladással levelet, mely elváltoztatott írással a következőket Ur''al mázta: „Talpra magyar, ki sikra ! Üsd a zsidót, ha szereted hazádat és hitnde ! Aláírás termész<He«en hiányzik. A rendőrség. ugy halljuk erélyesen nyomozza a levelek szétküldójét. — Alulírott eleagedhetlen kötelességének tartja mindazoknak, kik őt vagy rokonait feledhetleu atyjának Bárány I ^nácznak elhunyta alkalmiból részvét nyilatkozataikkal fölkeresték, ugy szintén Csáktornya város t cz. közönségének a boldogult földi maradványainak eltakarításakor (anusitott részvéteért maga és rokonai nevében őszinte köszönetet 1882. julius V 14. •) Tisztelettel kéretnek a hazai birlapok e sorok átvételért. ÖSJZes rékon épp?n ugy szánakozik, éppen agy megkönjörül. Hanem mikor fegyvert fog, mikor sorakozik, mikor a csatakürt már megriad, akkor oroszlán, akkor már sincsenek könnyei, előtted áll egy min-denbtn egyform án mozgó gép, — mely azért rettenetes, bogy él, és azért él, bogy rettenetesebben eljön. Zágonyi már alig vette észre kiig kicsi fehér kezet, » mely vele haeonló fehérségű kendővel Bartáék távozó ko csijáról feléje integetett. Vissza ő már nem inthetett, a katonának, ba kigyó marja sem szabad mozdulni. Most bontották ki az ezered zászlóját, mindnyájan tisztelegnek. Asezeredes hófehér lovon a katonákhoz fordul, elkiáltja, — hogy ,doppelre!en rechtsum, mars^hl" A katonai zenekar rázendül sa sűrűn tömött sorok ütenylépésbeu megindulnak. Félóra múlva mir erősen prüsz szögve vitte őket a vaskigyó. És a pályaudvaron majdnem halotti csend volt. Nem volt ott nőszem köny leien és férfi arcz szomorúság nélkül, nem volt egyetlen sziv fájdalom nélkül. Mindenik értette a másik keserűségét, nem kérdezte senki a mellette ál-lóuil, bogy miért busul? Igen sok magyar volt akkor a pályaudvaron. És a magyar, ha testvérét gyermekét honfiait megsiratja, igen-igen nagy oka van arra. Ha önfiamkat nem binjuk, ha testvéreink számára nincsenek könnyeink, akkor bátran sirhatnak fölöttünk az idegenek, mert akkor már aaldoklank. Sironk bizony, vagy «zentelt haraggal kiáltunk fel, mikor testvéreink vesatét látjuk, átkozódunk is, mert érezzük, mert tudjuk, ha nemzetünk életfájáról csak egy kia ágat veszítünk, már könnyebben fér zivatar a törzshöz, a a caapás könnyebben találja a fát tápláló édes hasát. Azért sírtunk, azért buaultunk testvéreink után. Csüggeteg fövei ta-ozott az induló-hast£í mindenki. nyilvánítani. Cíurgón, BárányGyula, tanár. — Blaha JLqjxa asszony, mint ír-ják.jal. 11-én déjbea érkezett Maros-Vásárhelyre. As indóháznál előkelő női és férfi közönség asép szám mai jelent meg a művésznő tiszteletére. A küldöttség élén Kerekes Sámuel sserketztő intésett üdvözlő szavakat as ünnepelt művészt, őhöz, ki nagyon melegen köszönte meg aszivé. lyea fogadást a népdalai által ijérte job ban megköszönni a rokonszenves üdvötletet. Julius 12 én a .Piros bugyelláris került színre, melyre a jogyek már két nappal előbb le voltak foglalva. — Magyar ló győzelme Angliában. Carlisseben kedden volt & jaliosi mecting első napja s ez alkalommal a 300 souvereigne »The; Cambsrknd Plste;" nyoiczló közül Festetich Tasziló .Berzen czéj j nyerte-eh —~ — — — - — Teszélyes kirándulás a Bala tonon Bsrth* Miklós és Szalay ország, gyűlési képviselők vitorlás hajón «ndal-tak Füredről Tihanyba, bogy az ottani Árpádok korabeli apátságot megtekintsék és Simon Zsigmond apátnál tisztelőtöket tegyék. A kirándulás délelőttre volt tervezve, de minhogj Young vitorlásai kösül egy aeta volt folazerelve, délután egy közönséges vitorlás bárkát béreltek ki. Egy sportsman ismerősük, a ki a kormánysást magára vállalta, szintén cserbe hagyta őket s igy a rozoga bárkáva: egy baláazlegény kormányzása mellett keltez utrs. Eleinte kedvező szél fujt, de csak-hamsr irányt változtatott s & fenékteher nélküli bárkát jobbra balra dobálta s a heves szélrobzmok többször annyira oi dalt döntötték a hajó t. hogy ismételve víz lódult be és a kirándulóknak a vitorla kötelekbe kellett kapaszkodniok, hogy a.vízbe ne bukjanak. Végre óriási kü;-delem után, elérlek a tihanyi bérez aljába, hol a vész többe nem érte őket. A kirándulók ezt az utat, melyet néha 20 perez alatt is meg lehet tenni, harmadfél óra alatt vitorlázták át. — Komoly szavunk — van me gyéok és városunk izraelita polgáraihoz. A zsidftmozgalmat megindító nagyhatalmak Poroez- és Oroszotszág kezdenek elcsendesedni, a zsidóüldözés ünzk* hazánkba vxn dobva, melyet a ti«ZA eszlari rejtély folyton éleszt. Az üldözés hallánihí közvetlen közölünkben»c«pkodnak mar. Ezeo e! nem vitázható valósággal t-zetu • ben, a kedélyeknek ily lázas izgatottság« közepette, figyelmeztetjük polgártársainkat, kUJÖ0Ö8-n a higgadtabbakat és mii-veltesbbeket, hassanak oda, hogy a kevésbé müveit zsidók, külőn«sen u fiatalabbak, óvakodjanak minden provokáió nyilatkozz'', vagy modortól, mert mi setn veszelyeaebb ilyen körülmények közt. mint meggondolatlan nyilatkozat ált>.\| szikrát dobni a puskaporos hordóba. — Ezeket a .Veezprém" írja. LJgy hiszazük, hogy á''vételét senki sem fogja félre magyarázni. — Debreczenból Írják az .Egyet értés" nek, hogy ott is élénk mozgalom indult meg e haladópárti zsidóság körött, melj mozgalomnak az a czélja, hogy a i . J Hát odabenn Bartáék bázában ! Szegény Emmal De keserves éjsza kája volt. Álomtalsu köny ben, fájdalomban gazdag éjszaka. Nehéz akkor elaludni, mikor a kiről álmodni szeretnők, tudjuk, bogy valahol as idegenek köst f«an virasst. Gondolata bisonyosan nálunk van, lelke körülöttüok repked. Végre ''azután minths kedvesünk sselleme odasimulna szempilláinkra, lezáródnak azok; minlha láthatlan kés aimo-gatná forró homlokunkat, elalszunk. Gyászoa, de aselid nemtő az essmé-nyi fájdalom. Édesen gyötör, de sohasem öl. Ennek karjai közt aludt el szegény Emma ia. Látta Árpádot a csata hevében, a mitől ő ugy rettegett; látta véres fővel elbukni; 6 meg rohant mint egy őrült oda s mikor odaért, semmi baja nem volt, aludt csendesen; most megosókolta; tt fölébresztő .. aztán olysn forrón, olyaa soha nem érzett hévvel ölelt® ót meg,''osó-kolta homlokát. .. Fölébredt; az álom ós ébrenlét képei vivtak lelke előtt s csak as Isten őrizte, hogy örömében nagyot nem sikoltott. ; '' Előtte állt Árpád, a mint á.moda. Pedtg csak a kis Gizella volt. A: ébreszté fel cénikéjét csókjaival. Nem fekszel le néaikém? Már hajnallik." Szegély Emmának ugy fájt ez a csalódás. A kis Gizella, hegy nénje nem szólt, folytatta : — Látod nénikém, eddig Árpád bácsi ia alszik valahol. Ugy e a satonák is alssanak éjjel? — Alusznak kis Gizám; csak feküdjél le te is! A kis lányka belenyugodott b visszafeküdt ágyába. Bizony a katonák alssanak; ott is csak azok vannak ébren, a kiknek fáj odabenn. (Vége kivetkezik.) . < HÜBZOKBGYtWE SVfOLYÀM. ZALAI KÖZLÖK? JÜLTttS 10 ín 1&82. Egido vallást, tnoly napjainkig megtartotta ¿»régi szertartásait, gyökere« és a kcrssel lemének megfelelő reformnak vessék «.la. Ugyanabbéi a forrásból (nem rendes tu-dóíitóa ttólj tudjuk azt U, hogy az emli tett vidék nooiog asidó: miueiacioakoztak U többször e cagyfonioasig ügyben • a következő »lapelveket állították össze: L Ai alkotandó reformtörvények c a módo-«iiott imádságok magyar cyelven szer-kertetnek s kizáróiag ezea kj-nyelven végeztetnek el. II. A. reformált zsidók napún év& az -idüigi marad, vagyis a világ teremtésétől számított. III. A reformált „¡dû vallás alapját Mózes liz parancsolt''.«, tesrí. IV. A* eddigi azok ás szerint nyolcz oapig tartott buavéti és sátoros Ünnep két napra szállíttatnak le, ugy, bogy ez Ünnepeknek csak két első np.pj& marad érvényben. Tehát ugy a húsvéti, minta sá toros ünnep 6 napja megszűnik a vallás tárgy a lenui. V. Á bizonyos ritus szerint készített a a húsvéti üantpek «latt élvezett pászkák helyett ezentúl búzalisztből élesztő és só nélkül «itdtt .Graham ke njér" használtatik, kegyelet«« emléktül t «¡dó* Egyptomból va ó kivándorlási nak. Ezt a kenyeret az oroszok egészsé-■ógesuek és kónnyeu emésztbetőnek vall-jált. VI. Az ezentúl két napig tartó újévi sáioroa, húsvéti és pünkösdi ünnepeken c«ak reggol 8-tól 10 óráig lesz ís:eoitnx-telet. VII. Akiengesztelődé« npjn(jom kipur) szintén caak reggeli 6 é» J.0 ófa közt lesz Istentisztelet. Az eddig szokásban volt bőjtölés elmarad. VIII. Szombati napokon is csak reggel 6 — 7 óráig végeztetnék az imádságok. IX. Ax itt meg nem emlitetts eddig fennállott böjt-, syasz-, éi örömnapot megszűnnek. — Meglepő látvány volt f. hó 12. délei&U 9 Óra tájban iátható az égbolto-iston Győrben. [Jgyaaie a tissU, derült egooltozaton a nap körül teljes körbea szivárvány látszott A ritka tüneményt sokan nétték és bimultiki — A nők fényűzése ellen.Atben-dóí jelentik, hogy nőegylet alakult a mindinkább lábrakapé női fényűzés ellen. A legjobb s legelőkelőbb osztályok -ból kürülSelöl néhány száz hölgy lépett az egyletb?, mi rer>dkivül őrömö'' okozott a görög férjek táborában. Edd .gelé Athén arról volt nevezetes, hogy hölgyeit a hiúság kiváló pé:dányain»k tartottak. Inkább éhezlek, nyomorkodtak, de az utolsó divut csipkéjének, fodrának-okvet» lenül meg kelleti lennie. Európa egy vá roBában sem lehet annyi lyoni sehmet igazi csipkét találni, mint a regi ¡classi czismus e modern földén, hol a férjet egyébnek sem tekintik, mieí pénztárnoknak, a szabó számlák fietőjéuck. Most mindez megszűnik. A selyem helyett olcsóbb gyapot kerül felszínre, a drága kalapok helyett olcsóbbak jönnek divatba, a tolldiszeket egyszerű szalagok pótolják t azért a hölgyek nem lesznek rutaobik a férjrk pd.ig visszanyerik jókedvöket, melyet órókr" elveszettnek hittek. — Elfogott grófok. Mull vasárnap a gráexi városi tanács it.rt a szent--gothárdi szolgabíróhoz, hogy két grófot, kik pozsonyiaknak adjak ki magukat, • kik egy hintót és két lovat kicsaltak és megszöktek, fogjon el. A szolgabíró rend őrei másfelé lévén elfoglalva, Somogy» MikkSs szolgabíró maga kereste Hfti a szőkevényeket a szent-gothárdi Korona vendégiőoen, s azokat elfogta. Kilétüket a vizsgalat fogja igazolni. — Elsülyedt foiyó- A „Földrajai Közlemények" irja. Sajitaigos tüneményt észleltek nemrég Északamerika Texas államában Mancballót 20 mértföldnyire délre. A Szabine nevű folyó egyszerre óriási zuhogissal a fold ali sülyedt. — A tünemény oka abban rejlik, hogy a kivándorlási háború alatt azon a vidéken meggyulladt egy óriási kőszénréteg, mely épen a Sabine folyó alatt terül el z most a kőszénréteg felett levő vékony réteg, mely a foiyó ágyát képezte, a kiégett terület felett beszakadt és a tátongó mélység magéba nyelte az egéss folyót. — Női találékonyság. Egy barátunk, kinek csinos fiatal felesége van, sehogysem szokhatott le az éji kim radá-sokról. Szegény ueje nagyon elbusulta magát, mig végre igen elmés ötlete támadt, melylyel férjemuramat csakugyan tökéletesen kigyógyította az éjjeli dőzsölés és késői hazajövetel betegségéből. Midőn egy éjjelen ismét jó kéőo jött haza, neje a kulcslyukon át halkan kér dezé; ,te vagy az Andor?'' Férjemuramnak pedig János a nt,ve. Ezen naptól fogva János barátunk naponkint kora ®te haza sétálgat és nyitott szemmel, revolverrel fölfegyverkezve alszik, — Egy nő, ki art hiszi, hogy 6 benne ördögök vannak. Megjelent a ,Székeaf. és Vidéke« szerkesztóségébao egy körülbelül 25-30 évesnek látasó férjf- nő s egy ironnal irt kéziratot adott át oly kér lemmel, hogy közöljük azt lapunk ny¡literében. Mi átnéztük a kéziratot, a miután az oly összefüggés nélküli mondatokból állott, — hogy értelmé« kivenni teljesen lehetetlen volt, bővebb felvilágosítás végett több kérdést in éz tünk borza. Nzgy&ehezrt «ikerök szavaiból annyit kivenni, hogy ő egy eiat kozott nőnek hiszi .magát, kinek két barit ördög képébe bajt ét, birmit Use aa ál- tala megnevezett (mi azonban elhallgatjuk) barátok nagy sjarvajtfcal, piros nyelvekkel t bozontos fejjel foiy tos m elleti e vannak — sót a templomban még imádkozni sem hagyják. A két ördög képében garázdálkodó barát megbüntetése végett már fűhöz fához folyamodott — de senki na akar neki igazságot szolgáltatni és azért jött most hozzánk, hogy a városi hatósigot hirlapilag felszólítsa a két barát (ördög) wigoru megbüntetése végett. A nő folytonosan sirt & mint mondi az fáj neki legjobban, bogy oly felszentelt férfiak nem itatják őt még az Isten házában is háborgatni. A szegény nő valószínűleg gyiazos eset, vagy vallási fanatizmus áldozata lett. Hisszük, hogy a sz-géay nő hatóságunk előtt is ismeretes már e hogy kellő figyelemmel kisérje lépteit. — Patkó kedvese Pongrácz Mari a birea betyár egykori „Marcsája, jelenleg Pécsett van és pedig egy jómódú csalidnál fózónói minőségben. Pongrácz Mari a 40-es évek vége felé került Patkó oldala mellé, még pedig igen regényes módon. Mintegy 15 éves vol», midőn gr Horváth Sándor Z »la-Egerszeg melletti birtokán szobaleányuskodott. Ez időben történt, hogy Patkó 12-ed magival beii togatott a grófékhoz a pusziara egy ssép este. A gróf aem volt otthon, csupán a grófné, kitől Patkó nem kért ma«'', mint egy kii ▼acsorát, úgymond: .Pénzért majd akkor jövünk, ha a gfóf ur hono lesz 1 A vacsora elköltése után annyira megtetszett Patkónak a szo''^aczíczus, — hogy elrabolta. Igy lett Pongrácz Mari Patkó kedvese. V valójában azonban N. koponyájában megszületnie ttr insinoatió'', mintha én* posta mesteri éli—¿Te aspirálnék — mely illitisát roszhiazeműzége kér nyil vánitani, mert én kereskedő vagyok annyi esze pedig talán csak mégis van N.-nek is. hogy postamester csak qaali-ficalt és illetve a kellő vizsgálatot letett egyén lehet — bogy tehát én haszonlesésből tettem volna azon állítólagos — bár iltalsoa újólag tagadásba vett — vallomást, valamint az ehez fűzölt min den további gonosz gondolatot, mert a helyes irányban vezetett vizsgálat félrevezetésére czélzó combinatiót alaptalan ée alj''* rágalomnak nyilráni''om. Kelt Gelsén jul. hó 7-én 1832. FKEUND SAMU. 1 Liter. î j Uj bor -8. O bor -16 — ----------I He. ü. üjbor 8.— Ó bor K.— 1 Kiló. Eepese olaj -.48-8taric ffye.ty* 1.20 Papra fjerljí —.60 ^zappac —.<0 Harhahas 52.—54 Borjaha* 52— 60 Se.-tásbu» S6- 3ss lonna — 80 D:»n6x«r —.96 -Marhaiiir 1 frt. Körm-i — s© 86 — :S Cxaior - 5«5 Bors 1.10 Paprika — 80. Taj - 1. HiRDETESEK. 4 « tr ,Mináazo&s ttgyfeleimet^kik Ügyökben"inlézkédés végett eriÉetl ___s^^^i^sss «kirAfcok»t «UáJr át, felkérem. Felelő, szerkesztő : SZALAI 8ÍNDOR bogv — miután a" felszaporodott Társszerkesztő: BÁNÓCZI BEENÁT. eredetiek ^vz^e el^end^űz- mentes szekrénynyel nem birok, — ezen hirdetésnek a .Zalamegye- és : .Zalai Eőzlöny* cz. iapoic-hasábjain i tőrtént első beigtatastól számítandó S0 11 ap ttlatt — eredeti okiraiai kat visszavenni szíveskedjenek. aert azokat a jelzett idő eltelte után tóit-f ti '''' % r-ségükre és veszélyükre — a zalaegerszegi t. kir. közjegyző urnái, il-< letve a tek. zala-egerjiz«''gi kir. járás biroságnál letét^ményezoi fogom. Hubav (iyörgj, iigv ved. . Át A kösönsé* köréből-) Tekinteted szerkesztő ur ! A galamboki körjegyzői választás felett becses lapjában ugyancsak folyik a polémia egy olyan d?log feleit, melyet — ha az illetők ismernék az trre vonatkozó törvényeketés szabályokat—egyetlen szóval ketté lehetett volna vigni. Nem volna ugyan semmi közöm ezen ügyhöz, de mint becses lapjának egyik olvasója, azo.gáiatot vélek tenni többi olvasó társaimnak is, ha felszólalásommal ezen üres szalmacsépléit meg-zzüutethetem. Ugyanis t. Halász Imre ref. lelkész ur ,»vili válaszában azt mondja, hogy .Storzainazky urna< egyedüli hib»ja. hogy 19 éves." — Már hogy abbn meunyire hibás S-árzsinszky ur, azt nem • adom, de bugy az ő kzerenccétleosége : az bizonyos, — mert ép ezen uagy .hibájánál fogva még választásra sem lett volna bocsájthxió, miután az 1871. évi XVIII. t. cz. 73. § a világosan mondja, bogy „községi eli''ljáróaak választatha-tik minden nagy korú honpolgár." — Igaz ugyan, bogy 1872. éri szep''ember hó 25 én kibocaájtott 29626. számú ministeri szabályrendelet azt mondja: .Jegyzői vizsgára bocsijihatő: aki élte 22-ik evét betöltötte, vagy pedig nagy-korosittatta magit." Igen ám I de ezsel még nincs megmondva, hogy választható iz, a mint ezt a L évben egy felmerült eset alkalmival a belügyminíster határo-zatilag ki iz mondta, hivatkozva az általam fentebb idézett § ra. Tehát vizsgát tehet 22 éves nagykorositoll egyén, de bármily furcsa stinben tűnjék is az fel — mig 24-ik élet évét be nem töltötte — nem választható Ha ez Valakinek választáskor eszébe jutott volna, nem folyik annyi tinta, s a«t asm tudjuk meg, hogy a kréta finomított mész por, — t ha. 3 zsidóból, ötöt elkergetünk a falubél, marad ott kettő ! Lábod, 1882. jalius hó 10 én. Teljes tisztelettel '' KOVlTÖ ISTVÁN kjegyző. Tekintetet szerkesztő ur! Folyó hó 29-én kelt b., lapjának .A Közönség köréből" czimü rovata oiatt N. aláii ássál egy a gelsei postarablist lelkiismeretlenül éa roszakaratulag oolamentáló levél jeleni meg, mely engemíbe-osületemben súlyosan megtámadt. Felte szem tekintetes szerkesztő ur méltányosságát, hogy jelen rectificiló válaszomtól becses lapjában a tért megtagadni nem fogja. — A mennyiben N. ur B postamester ur személyét iparkodik tiszizni éc prókátorul tolva fel magát bizonyítgatja hogy mennyire lehetetlen B. ur eljirisit oármi vonatkozásban is a postarablással Ősszekötteté be hozni, ez ellen nemiehet kifogásom, itnbir N. hangoztatása szerint tények, registrilására hivatott sajtó utján egy éppen a tények kiderítése .végett vizsgálat alá vont egyén felett sou-ver»in önhittséggel alkotott vélemény alapján még a vizsgálat befejezése előtt hirdetni itéleieket sem tapintatos, még kevésbé okszerű eljárás. Azt már szonban határozottan tagadom, mintha én birbol és bárkinek valaha azt moadtam volna, hogy B. zilált pénzvizzonyai idézték elé a "sjt, azon álli-ölagos- hir alakjába öltöztetett #) E rovat au k&löttekárt sem «laki-sem tsr»almi tekiststbs. felslSssigst nem villái a S&czk Iroda lj() in (E rovat alatt mogemlitatt munka iíajtj-KajjujLu Wajdits ¿¿oyvkerftíkociíí üul — Tisztriselólnkll-yelmébe. Előfizetési felhívás a ,M»gyar Tisztviselő* czimü hetilapra. 1879. évi decierober hó végén jelent meg lapunk első mutatvány száma. Megvalljuk, nagy bátorság kellett • hhoz, kizárólag tisztvizelöket érdeklő kérdésekkel foglalkozó lapot megindítani, különösen, ba figyelembe veszazük, — hogy ez e téren telt kísérletek mindan nywzor a lap bukisával végződlek mi mégis megindi''.ottuk a .Magyar Tiazt-viselő" t, mert szükségét éreztük olv közlönynek, mely a htzai tísztviselökar anyagi és szellemi érdekéért síkra szálljon és imel — köszönet a J4k javának szives támogatása és közreműködéséért — fenállank meg raa is. Már a Up első számában Ígéretet tettünk : bogy a hazai tiszt viselőkar anyagi és szellemi érdekeiért küzdeni fogunk ; hogy igyekezni fogunk b lapunkat a jó illés, atártalmas-sig: az érdekesség, valamint az irodaimi illem színvonalán fen tartani; hogy nyíltan, — férfiasan kimoudjuk az igaz szót le és fel: habár fájgalmat is okozhatunk ez álul egyeseknek. i.tn ítéljenek kedves olvasóink: beviltotiuk e ígéretünket? 1 Mi bátran és félelem nélkül várjuk az itéle-et, mert lelkiismeretünk, nyugodt öntudatunk azt mondja nekünk: hogv a mi viszonyaink között megtetlüc mind azt, a mit mások, ha helyünkön vanuak, megtehettek volna. A jóakarat, a becsű leles szándék : a hazai tisztviselő-kar hasznára leuni. mindenkor megvolt bennünk. Ha ez nincs, régen ddebtuk volna a tol lat, mert oly akadályokkal is kellett meg-küzdenűnk, a melyek legkevésbé sem alkalmasak arra, hogy bárkit is visszatartsanak azon a téren, a mely bőven termi a kellemetlenségeket... Ne várjanak tőlünk programmot A ki lapunk két évi folyamát figyelemmel áttekinti: az csakhamar tisztában lesz azzal; hogy életképes e lapunk ós megérdemli-e a pártolást vagy nemi Hogy szűkségünk van egy, a tisztviselőkar érdekeiért küsdő szakköz-lönyre,eit talán felesleges is mondanunk. Annyi $ bajunk, annyi a szivünk, lel künk fájdalma: hogy ily közlöny mellett iz hosssabb, kitartó küzdelemre és türelmes virakozásra el lehetünk készülve. Nincs szolgalati pragmatikánk ; fizetésünk rendezetlen s oly csekély, hogy zbbél a legszűkebben sem lehet megélni. E miatt az anyagi gondok ezreivel kell küzköd-nünk és valóban sokszor az éjt is nappallá lenni, hogy legalább némileg tisztességesen megélhessünk. — A .Magyar Tiszt-viselőc-nek ép ez okból szép és magasztos feladat jutott osztályrészül. Ismerjük a felelősséget, melyet a lap megindítása alkalmival önkényt magunkra vállaltunk ; de épen, mert ismerjük: bizunkis abban, hogy a czélt végre is megfogjuk kőzeli-Liteni. A munkától nem riadunk viasza, ha éjjeleket kell Íróasztalunk mellett dol goznunk. Nem magunkért teszszük: de a hazai tisztviselőkért, a kiér'', szívesen hozunk áldozatot, mig ez áldozat szerény erőnket tul nem htladja; a kiért szívesen dolgozunk ég munkálkodunk mindaddig, mig azt iitjuk, hogy s hazai tisztviselő-kar önzetlen törekvésünket és becsü(etes szándékunkat méltányolja; hogy felkarolja lapunkat úgy anyagilag, mint szel lemileg. A midőn tehát mi a hazai tisztviselőket felhívjuk a .Magyar TisztvizeB® anyagi támogatására; toszszük ezt a szent ügy érdekében, melyért lapunk fenáll Tőlünk bizonyára mi sem fog hiányozni, ho.^y a „Magyar Tisztviselő" minden tekintetben megfeleljen hivatásának. Csak kartirsaink támogassanak bennünket! Az előfizetési feltételek a lap homlokin olvashatók. Budapezt, 1882. junius hóban. Csik»áry Jákó, a „Magyar Tisztviselő" felelős szerkesztője. Hivatalos piaczi árak. 1882. éri július bó 14-éa tartott KetivásárróU 100 kilogrammjával számitva. Basa 11----¡0 50 Ross 8.70-8.—. árpa 7.50—1-70 — Zab 750— 7.S0,— Knkoricaa 8 80--•— Ba''gonva 4.---.— Rím 32.— —.— Basa Dara 28-.— Egy kilofrasan. Árpa kása "--.48 orsó —.86 Lencse — 8€ B»b —.10 Kftlcs ká<a —.12. Hariaka — 16 Pohánka —.15 Savanyu k«posta—. 10 B^pa -8. Rizs —82. Búzadara 23.60— árpa-kása —48. Széna 2.50—2. Krylltté ír) Első rángj! s^zségi- ft asztali-ra, LefltartalszuJtsabb bsr- ez IttMsz ftrrás SALVATQR vastartalom nHküL, gazdag term itztris»vturUilomm.al nmm Natnmé$széns2Yas liMaii <0-32843 litsricéBf (0-12V9S liu-rkínt Lipóozi forri8 ¡ja^gatásas Ep«r]sssa. K«j ba:o mii''doti isviujriaker. slc«dúsbrD és t l''''gtBKh e7A(fy«<Ttrb-n Főraktár: Éiestnty L., BadapesteL ) K rorat alaU k&si&tirt fel»lö»«?e len. vállal a ^i-rk .628 1 -''¿. Egy jókarban levő zongora jutányos % * it ^ a* H árért eladó Paksy Győző gyakorlóiskolai J 51 tanitónál Csáktornyán 632 1-1. % Egy 28 éves, a magyar és német nyelvben jártas, nőtlen, gyakorlatilag képzett gazdatiszt, ki már 11 év óta részint mint gazd. segéd, részint mint önálló gazdatiszt nagyobb uradalmaknál működig legközelebb alkalmazást keres. Kitűnő bizonyít-ványok kívánatra felniutathatók, 631 l-l. Bővebb tájékozást szolgáitat a szerkesztősén. 4rverési hirdetménye A nagy-kanizsai polgári egylet választmánya közhírré teszi, miszerint a polgári egyletnek Nagy-Kunizsáa a főotezs. 6 üépsor sz. a. felvett házát, a hozzátartozó s a helyszici, ngy mint vázrajzilag a megjelelt udvarral együtt nyilvános árverésen eladni szándékozván, határidőül fr.lyó éri -ittütts aíő-i* 29-ik napjának d. e. 10 óráját a polgári egylet helyiségé- -aj be kitűzte. Miről az árvezni szándékozók azzal értesíttetnek, miszerint az árverési feltételeket mint az árverésre kitűzött ingatlan vázrajzát t. Darázs Zsigmond egyleti elnök urnái, ngy alulírottnál megtekinthetők. À n.-kan:zsai polg. egylet válaszim. megbízásából : Kiadta: Dr. frlpammer Rezső, 629 1—1. egyleti titkir. Arlejtési hirdetmény. A nagy-kanizsai polgári egylet által a Babóchay-ház mentén nyitott nj utczában szándékolt építkezéseknek zárt ajánlatok, illetve nyilvános árlejtésen leendő kiadatását a választmány elhatározván, az árlejtés határnapján! folyó évi jalius 31-ik napjának di e. 10 óráját az egylet helyiségébe kitüzts : felhivatnak tehát mindazok, kik ezen árlejtésen részt venni óhajtanak, hogy zárt ajánlataikat a megfelelő bánatpénzzel a fenti határidóig az egylet titkárához annál inkább nyújtsák be, — mert a később beadott ajinlataik figyelembe nem vétetnek . — illetve ezen határidőben a kitűzött helyen megtartandó nyilvános áriejtésen személyesen vagy törvényes megbízottaik által jelentkezzenek. Az áxtejtési feltételek az építkezési tervek és terv leírások az egylet elnökénél t. Darás Zsigmond urnái megtekinthetők. A n.-kanizsai polgári egylet válaiztm. megbi/.a^ábói; Kiadta: Dr. Tripammor fte/Őt .. 630 1 — 1. egyleti akár. ZALA I KÖZLÖNY. i rí t '' íULHJS .16-íe t«82. / — o 7 HIE DE T ESEK, Mohai Stefánia forrás, Egyike hazánk legsaénsAvdasabb vizáinak,, ize aavaoyus, tÍB«ti.n használva igen kellemes, borral vegyítve; ¿linken peras^ üdítő italai szolgál. A. mi a viznek elemzés szerinti alkatrészeit illeti, arra nézve dr. Lengyel Béla egyetemi tanár ur vegyelemzése adja legilletékesebb bizonyítékot. A mi c víznek gyógytani hatását illeti, erre nézve tettes dr. Varga Zsigmond ur Fehérmegye tudós tiszti főorvosának a nagym. m. kir. bfllügyministeriuo: közegészségügyi osztálya olé terjesztett hivatalos tiszti orvosi bizonyítványából: kitűnő szolgálatot tesz főleg a légzéei, emésztési és vizelő szervek hurutoa bántalmainál ; a gyermekek görvély és angol kórjánál; a gyomornak az idegrendszer bántalmain alapuló bajaiban; italában pedig a viz mindazon kóroknál kiváló figyelmet érdemel, melyekbea a szervi ólét táanigatáaa és az idegrendszer működésének fölfokozása kívánatos. Borral használva már is kiterjedt kedveltségnelc örvend. Árjegyzék Mohán a forrásnál (loha Fehérmegyében a déli va- snt állomása.) 100 darab 1 T/a litere« palacak csomagolás nélkül ... 20 fr{_ 100 darab % literes palaczk caomagolás nélkül . . . 16 „ 100 darab literes palaczk csomagolás nélkül . . » 12 , Az ürti paiaczkok a ,,/orrái köriratával" bérmentve Mohára szállítva a l&vetkezb árakon vétetnek vissza : 100 darab ll/3 literes üres palaczk......9 frt. 100 darab V, literes üres palaczk......7 „ 100 darab :/i literes üres palaczk ....:. 5 „ Ezen hazai vállalatot a nagyérdemű közönség becses -pártfogásába ajánljuk. Székesfehérvárott, 1832. juniuB havában. Szüts István ós tarsai, 611 5—6. a mohai t8iefdnia''-/\jrrát tulajdonosai. Forint 213.99V Forint összes értéke a u rTrie s z t i nagy kiállítási Sorsjáték * Első főnyeremény arany, vagy k^ r .pénz 509000 forint. Második főnyeremény arany, vagy készpénz 20,000 forint. Harmadik főnyeremény arany, vagy készpénz 10,000 forint. Ezeken kivül tartalmaz e sorsjáték még ey nyereményt 10.000 frt, tiéfj nyereményt 5,000 frt ériét ben, öt egyenkinti 3,000 frt, tizenöt egyenkinti Í.OÓO frt, harminc egyenkinti 500 frt, ötven egyen kinti 800 frt Ötven'' egyenkinti 200 frt, bzÁz egyenkinti 10C frt, kétszáz egyenkinti 50 frt, ötsxázaegyvrnkét egjenk''mti 25 frtos értékű nyereményt. Továbbá több mns melléknyereménv a kiá titok által ajándékozott ki;>l- titási tárgyakban. 619 3-6. Egy sorsjegy ára 50 krajczár, Elárusitáflok átvétele eszközölhető a pesti magyar kereskedelmi bank váltó-özleténéJ Budapest Dorottya-utcza l-ső szám. Egyes sorsjegyek megrendeléseivel ]6- kr postaköltségre küldendő. Érdekes látványosság. i OLL SKIDLITZ - PORA A legjobb IS ZI VAR KA-PAPI ROS 5"! 10—22 HOUBLON Fruncxia gyártmány. TÍ FZÁSOZTÓL ÓVA TIK!!! Csak akkor valódi, ''T min/CE íol,os «imUp»/n * 5 ejt íz in jokjt^roftitot) nigem van í- Taiódi csak áron szivarka.-ps.pir, bc minden ''apja Le Haublon bélj eget .jC tirtalmaaia és minden csomag ar ''" »7 alanti védjegjgyel és signaicrával van ellátva , enrojcTa. 80 év ¿u a legjobb sikerek mellett fennáll mindennemű gyos seiegstqtk és eaésztésl akadályok, (mint éttágybiinr, hasaromlás) ver • II ö / CÓC -fa t«\|Blia éi aranyér -eflan. Különösen oly ag/éneknsk ajáaíra, kik tíW éfoft. § —^ módot folytatnék. y Haaiisitásek törvényileg büníettatnek Egy lepecsételt eredeti doboz ára I frt. o. é. i__ CRANCZIA BORSZESZ SŰVAL.^fj .1 A legmejbtxhatóbb önsegélyző síére a szenvedő emberiségnek 1 X minden bolsó (1* külső gyulladásnál, & legtöbb betegség ellen, mia-aeanernfi sebestünk, fej-, föl- « fogfáj«,. régi sérvek {* nyílt sebek, rikrekéJyek, üszök. szemgyal!dáx, mindennemű bénulás ss sérülés stb Stb. elles Üvegekben használati utasítással együtt 80 kr. o. é. ■ '' Tm Prop? du Brcoet__ CwWl.EY <k HENRY, il.eiiigj Iite''Juctts, PARIS sevh Fttrxinli brtrtlit títt Hirq-u : BX&sc oc Cals x * ***uoxusm ♦ ♦ Sok külföldi punorima-tuliíjdonüa szereti, ha pa&oramájái egy nagy Stereo»- ♦ kopiai-caarnokn&k adja si daczára annak a dicséri üzbtben Stereoakopiai mutat-ványok nem is láthaiók. — Ezeknek ellenében büaskén mondhaiom, hogy az én ^ csarnokom egy valódi mó-festészetl é« igazi Stereoskopiai csarnok, melynek 4 megtekintésére a t. cz. közönséget tiszteletteljesen meghívom. ^ Műsorosat: itt először ií.tható: 4* Krisztus Pilátus előtt — A bécsi Ringsztnház ¿§ése. J Operai osztály: J Szép H^léca. Teli Vilmos, ő''dög Róbert. A trancria uj operaház kül- és ^ belseje. Hamupipöko A szarvasiebén. A fehér macska. Dr. Faast. India r-ljtéit ♦ nője. A r8Ídónó. Trobadour. Atafrikni nő. A pokoli vigélet és foglalkoznsa^, Utaaás % a vilájj körűi. iszam«irbír. A Hugenották. Szeged ca''as ropháj.. A árvis Miskolcion és Egerben 1878 ban. 24 er-deti ^ képben lefényképetve. + Merénylet II. Sándor orosz császár ellen Szent-Péterrárott # Paris, Philadelphia, London és Bécsben kiáljitott valamennyi diszkiillitáaa. ♦ Sz''-rhjevó lövöldözése és bevétéle. Boszniai bibora 3 878. A nagy plevnai ♦ csata 1877. iiagy»r-osztrák éjs^k-sarkí expeditié 1873 Krisztns szenvedéaoi 24 T pompás képben. Kara be. é''ele. i.zsiacsatatérről. A spanyol inquiaitió kmaókamrája. f Rudolt fóherczeg menyrgxője. A vizöíon. Noé bárkája. A bikaviadal Madrid 4 Spanyolországbaa. Egy ME^rikai kivándorló hajó elsülyedése. Mexico kör látképe. * Az összes müképek a iegkiiünőbb festőktől valók, agy kicainyben, mint életnagy- ♦ wígban a l«gcsinosabban vannak kiállítva. Látható a főiéren reggeli S-től esti 10 óráig tündéri kivilágítás mellett. — Belépti * dij személyen kim 10 kr. Minden látogató egy ajándékot kap. N«m kiméltom költséget- hogj műtermemet művésziesen kiállított képekke $ gazdagítsam, ennélfogva v»gyok bátor magamat a t. cx. közöns^ pártfogasába ♦ ajánlani. 626 1-1 Mély tiszteletlei * ♦ Scheer Karoly, t tulajdonos & Een halmij tsirolaj ralamennyi, a Hal-m^jofaj. Krohn M. és társától Bergenben. (Norvégiába-.) kerwkedeltmbec elSfordulé faj körött ax opyedali, mely orrosi cxélokra basznilhat<5. Ara egy üvegnek használati utasítással I frt. c. é GRÜNHUT FÜLÖP és FIAI gabona-és terménykeréskedésében Nagy-Kanizsán (Deák-tér) kaphatók minden létező nagy-j ságban és minőségben legjutanyosabb árak j mellett: gabona- és gyapju-zsákok, takaró ponyvák és szelelő rosták. 624 3-3 4 svány-víz. f ö bz«híI ités Moll Á. gyógyszerész, cs. kir. udvari szállítónál, Bécs TuchlauLec. u ^^ °io<íen üirneres gyógyszertárában vagy faszer- kereskedésében RakUr nélküli helységekben ma^áncgjének nagyobb megrendeléseknél megfelelő árleengedésben részesülnek. A t. CZ- kötönség kéretik határozotUc M,J!-féle készítmény: rendem is csak olyanokat elfogadni, melyek saját jegyem aláirá-jommal ranrak ellátra. KÁVÉ ós t h c ¿ e g. be széíköldési Legnagyobb &zétkEldésl üzlet nagybani árakban ajánl Hamburgból postán bérmentesen ingyeni csomagolással zsákokban 5 kilótól kezdve Saktáraic: Wagy-Kialz« Üelus J. gyógrsz. Priger BÓU gyógy« r essclbofer József, Rosenfeld Adoll. Rosenberft Ferenci, Stróm és Klein — ZJt-Egívt2»s Hol lós j J. E. Mar-cxaU I»ti Férd. — Baros Dorn »t K — C»ákt»r«y» Qöncz L. gyógysioréís. — ICap»8Vár Bibóchaj" ííálm. íobn J. gjógjtz. Th Kecíkewv <yógr»i. — Kapronoza Werli M. (ryógy-tiízftj Cjtcsiaorici lat. grójryi. — itsaztbely WOnseb F. — Kirmení Ráti Jáa. - Záfréh lrgain»aih,0K gy^gys. Mittlbach S. gj''ógvsz Hulja; V. — SípröE Metoy And. gyógysz. — Letwye K.aiiwodJ — Kaposvá-rttt Bororici Ad. — Zala-E^írszsfi H«ll0«v L E. gyógysz. 451 29—52. szxm 21 22. 24. 30. 2/ 25. 32. 33 34 08ztr ért. frt — 7 10 Meccfi valódi arabiai -- — — — — _ _ . Menado igen nemes — — — — — _ _ _ _ lava I. lárga nemei — — — — — _ _ _ _ Cabs xfl''d crftelje« — — — — — _ _ _ _ Perl Mocca. igen kiadós — — — — _ _ _ iave 1!. sárga nemes — — _ __ _ _ _ _ _ Santoa, jóis''.éiü — — — _ — — ____ Doffiinflo. kiadós — — — ___ _ ___ Blc erőteljes és tiszta — — — — — — _ _ _ Thes ''j. kilo 75 krtól frtig 5-50. husslik Kroa Sardina ként 6 kilo 1 75 frt. KOxretlen sxétkaidés, gyors és soüd SZOlgá''lt Árjegytá ktc itave-: tfeea- ét vaaillái.ól, valamint kh posta prábáír. díjmentesen küldet- uck Kérjük c ajxniatá: es ajár,ljnk mgunkat 457 15— >6. V FIJNKE & KORNBEEG HAMBUEG, 6-50 5 — 5 -5 — 4 40 405 5 90 3-70 liord''n- Eléggé ismeretes már & gróf Brdódy IstTán uradalmához tartozó, Bártfához közel fekvő ásfány-gyógyforrás vize, a nevezetes : €zl£SlE:ai-Lajos-forrás (jótí ós natrontartaimu savanyúvíz; mely a magyar kárpáti-egylet 1881. érbec tartott kiállításán kitünó győgyerejtlnek, nátron- és jodtartalma miatt különösen hasznosnak találtatott. Legutóbb az 1881-ik évben dr. Kik" Gusztáv, Iiian és Bunsen tanárok volt segéde által vegyelmez- tetett. kinsk kimutatása szerint 1000 rész vizén kivül tartalma: Cblors-trinm 4 6673 Borsaras nátrium 0,2315 Jódnatr.om Ü.0150 Kénsarz.« nátrium Ű.1S58 Szénsav nátrium 8 l6oti Szénsavas va.« n.0185 Különös sikerrel használtatik : Idült hurutoknál, türiógü-mókórnái, vérköhögésnél, mellvizkórnál, mirigy bajoknál, dugulásoknál, aranyér ellen., máj bajoknál, epeköveknél, sárgaságnál húgyszervi "bajok ellen, sápkórnái. ivarazervi bajoknál, csuznál, angolkórnál, görvélykórcál, börbajoknái, bujakómái. Az igen nagyfokú kettedszénsavas patron tartalma miatt savanyu borokkal pezsgő italt képez. 615 3—- Kapható e kitűnő gjógyvir : FeH»e.''h»ffer J- N.-Kanl^aa. V«»me^jébeDt Szouabathelyeii Keie-men JaE. kereskedéaében és Sohueller Lajos keres. KfiaxageD. Lénk Samu Soprou. Fodor i. Csáktornya. Weiuer é» fi* Körmeoa* SzénsaT asagu««inm 0 9062 SzéntaTas asé«» 0 43SS Korasad 0.0123 ™ Szilárd a:ka:rés~k 13 38^ Síxbad a Hhg kötött széna, t sxt''-tk<Ild5zC!tvizben ^.6''210. V CXxX ytgy-Kwüzain, nyomatott & kiadó tulajdonos Waidita Jó2sef gyorssajtóián. NASY-taíZSi, 1882. julias 20-án. 58<ik as&^J^i Bifctrtétl kr- «férni érre V. . . fél é\re.......< oe¿/e<i évre ...... * K¿gy szám 10 kr. 8 frt. hirdetesek fi kasáboe petiuorbat 7, másodszor 6 ■ minden további sorért kr. . KYILTT¿ÜB£LV soronként 10 krért vétetnek tei Kincstári illeték minden egjes jútúj-tésért 3¡0 kr. fizetendő. _ Saszonegyedik évíolyam, A lap szellemi részét illető ktaiemt-nyek a írRrkesztSkös, anyagi részéi illető közlemények peűig t kiadóhoz bérmentte intézendő: K A G Y - K AK I Z 8 A Wlsssletittz. Bérmentsticn levelek cssJt ismer? nunkatárzattó! fogadtatnak el. Kéziratok rizszs nem küldetnek. ¿¿.«^-Kanizsaváros heiyhatóságának, „nagy-kanizsai öna. tűzoltó-egylet, a „nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank'','' ,nagy-kanizsai takarékpénztár4, a „zalamegyei általános tanítótestület* nagy-kar.izsai kisded-nevelő egyesület", a nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet'', a „soproni Kereskedelmi s iparkamara c ül választmánya6 s több megyei és vároe ->■.•„ egyesület hivatalos értesitóje. Héteokiflí kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegjes tartalmú lap. rí» ■■, ■Mfc A z&idóYerő had. i Hogyha csak quslifieálatlan, a. nyomor, mások vagy Önhanyagságuk miatt a művelődés félutján megfeneklett, a világgal és önmagukkal meghaaoulitott emberekből állana a nálnnk már századokkal elébb megtelepedett és szentesitett törvényeink által velünk egyenlő jogalapra helyezkedett zsidó nemzetiséget vagy helyesebben mondva : mózesvallásu polgártársainkat dorongokkal, ablak-beveréssel, népzendüléssel, rettenetes napokkal, véres scenákkal fenyegető, a fékvesztettaég határain kalandozó had: akkor minden józan gondolkozása ember — lett légyen keresztény. TSgy mózesvallásu honpolgár — elkövetne mindent, hogy azok a szerencsétlenek részint a nélkülözés, részint pedig a teljes nevelés hiánya miatt keletkezett viszás társadalmi helyzetűket elhagyhatva, egyéniségük és a társadalmi rend között szükséges egyensúly jöhessen létre. — De — fájdalom 1 — a szomorú tapasz talás szinte" lépten-nyomon igazolja, hogy ezen Istóczyban uj Titust és Magyarországban uj Jeruzsálemet remélő, a humanitás köpenye alatt bosnyák gyilkot, tóról metszett kondás fortélyt rejtegető had igen-igen sok oly embert számlál, kiknek legalább papiroson megvan a magnk qualificatiójok s kiknek példája társadalmi állásuknál fogva már hord-erővel bir s kiknek ezen zsidóveró hajlamaikat már nem lehet azzal takargatni'' vagy indokolni, hogy „a nyomor azon szédületes fokán JilJar nak, honnan az önfeiedkezés légköre nincs messze." És ezek zsidóvérért lihegő ajakkal, zsidópénzre tátongó zsebekkel, a neki vadait álhazafiság rettenetes órjöngésével tele orditjak szegény hazánknak tisza eszlári mias-mákkal telitett levegőjét olyan lázitó szavakkal, mely miatt pirulnia kell a józanabb résznek. Ezeknek fanatismuss rettenetes 1 Eiőttüs nincs templom, nincs oltár, nincs családi szentély. Ezek már azután nem a nyomor, hanem a zsidó-gy ülő le t azon szédületes fokán állanak, honnét nincs messze a Lipót-mező. Az ő jogfelfogásuk az, hogy nekik most mindent szabad mondaniok és irniok, ók a zsidóhajsza önzetlen apostolai, kiket a nyomorgó nép szentelt föl a népnyoinort kiaknázó zsidóság ellen. Néhány mózesvallásu honpolgár egyéni hibái, visszaélései miatt elítélik az egész felekezetet és apostoli törekvéseik keresztülvitelére akasztófákat — njkori keresztfákat — állítanak, meiyre az van irva, hogy: „a zsidónak akasztófa, vagy Jeruzsálem !• Minden a mi vagy aki mást hirdet, az nem az ő országukból való és arra kimondja az ó .végrehajtó-bizottságuk, hogy kitörlendő első sorban a hazañak, másod sorban az emberiség sorából, mert a zsidók zsebében van. '' Szentül hiszem, hogy nekem is ez lesz sorsom. De ez engem egyáltalán nem rettent vissza, hogy ki ne mondjam lelkem meggyőződését, annál is inkább, mert e váddal szemben mindenkor — és mindenütt emelt fővel állhatok szembe. Van egy olyan tőkém, mely hiszem mig élek megőrzi a sártól lelkemet és függetlenségemet, ez a : megelégedés. E lapnál elfoglalt rövid multa állásom minden higgadt és elfogulatlanul gondolkozó főnek beigazolta, hogy meggyőződésemet tartózkodás nélkül kimondom és a programmban jelzett elvi állásponttól egy hajszálnyira sem térek el. Nekem nem kell sem semita, sem antisemita álláspont. Az ilyen szerencsétlen áramlat engem el nem ragad soha. — De igen is helyet adum mindkét tábor véleménynyilvánításának, hogy a do log — a mennyibea társadalmi kérdéssé fajult —'' elvi álláspontokból békés uton oldassék - meg, ne pedig dorongokkal vagy gyiíokkal. Ez a sajtó föladata. Ennél fogva egyik tábor előtt sem fogom elzárni az utat senki szép .szeméért vagy csillogó ara nyjáért. Önmagamban mindazon által föltettem, — hogy egy intelligens akár egyik, akár másik tábor tulkapásokba metíce, a dolog elmérgesitésé-nek gátol vetek ''és egy^egy komoly, higgadt hanga czikk közlésével azt a mérsékeltség medrébe szorítom. De mi történt? A zsidóveró had fölfustélyozott f61 vas viliázott harezosai közöl kilép egy pánczélos vitéz, a ki a lehető legjobb mutatvány-példány, névleg: Keöd József — kinek gondolatain utóbbi hozzám intézett soraiban bizony nagyon meglátszanak, — hogy ködben termettek, — és beküld egy általa gyönge elme-futtatásnak keresztelt czikket ily czimen: „Rossz csillagok járnak. A czikket kisérő és ajánló levélben jeremiási siralommal panaszkodik, lamentál, hogy a zsidóűgy ,ne nyúlj hozzám" virággá lett s róla beszélni sem szabad vagy lehet visszatetszés nélkül, pedig arról beszélni éppen a zsidók érdekében kell. Én hódolva azon iránynak és elvnek, melyet a lap szerkesztése körül eddig követtem, a czikknek helyet adtam, azon megjegyzéssel — a mint a t. olvasóközönség is emlékezhetik — hogy egyik tábor előtt sem akarjnk a szabad véleménynyilvánítás útját eizárni. ______ A czikk megjelent a f. é. 53. számban. Tagadhatatlan, — hogy biz az Istóczy modorban dorongolta zsidó atyánkfiait. Erre azaíáo higgadt bangón, habár méltó keserűséggel válaszolt mózesvallása egyén. — Hanem hogy Keöd uram czikkc miatt akármelyik zsidónak is eszébe jutott volna magát a lapotelítélni, — arról szó sem volt. ■ ✓ , ( K. czikkére; a Yálaszt .r. aláírással hoztuk az 55. számban. És ime jqI történik? Keöd uram ajánlottan küld egy levelező lapot, melyben a válasz íróját, az ó kitét-le szerint: a „vörös-hagymarend Kikényszeredett gyász-vitézét", továbbá a lapot ugy mint -szerény magamat a qualifikátio levegőjében örömünkre paratianul termő kifejezésekkel, illetve kijelenti, hogy ceki t. példány nem keli. És miért. Meri valaki v.áUszoini mert tisztességes .fogadj latén -nel az ó goromba .adjon istenére". Személyesen nincs szerencsétlenségünk K. uramat ismerni, de mikor a munkatársak t. gárdájából ilyen ismeretlen vérszomjas hósök kiáliauak, annak lelkünk mélyéből örülünk, mert ugy is ártanak fana-túunusukkai, melyiyel az ellenfélnek még véleményét is sárba akarják taposni. „ Már nem tudjak, hogy az agy-veló-bomiás melyik stádiumában van, de hogy diagnouisra szűkség volna, az tagadhatatlan, mert qualifikált egyén az agyvelő rendes állapotában bárkivel szemben sem használ olyan trágár kifejezéseket, melyek — habár azokat legnagyobb részt a zsidókra rakja is — még a „12 röpirat "-ban vagy a leghiresebb antisemita ké-nyomatu élczlapban vagy röpiratban sem volnának közölhetők. Mi is azért nem közöltük, — mert lapunk komoly iránya nem engedte. Eltettük egy félreeső helyre, nehogy szerkesztőségünk levegőjét infisciálja. Ezen levelező lapja végén azzal ijeszteget b^nnüiuet, hogy „aunál hamarabb bekövetkezik majd a re-actio. Mielőtt ez a szerencse érné K. uramat, egy jó tanácsosai szolgálunk neki — és az ó tiszteit zsidóverő gárdájának. . A Baiaton ugy ia az ó hazáji. Jó lesz mielőbb sorakozni ott a na- / gyon tisztelt gárdának. Ax orvosi tudomány a hideg vizet bizonyos agy bántál ómnál igen hathatós gyógy-erejűnek mondja. Teh^t fürödjenek Füreden minden áron minden pillanat felhasználásával. mert ha az 6 bajuk még sok hazánkfiára rászáll, kikben talán van bizonyos inclinatio, akkor vagy a józanabb résznek kell menekülnie az ő órjöngésűk elöl rxgy l&ogy a fentisztelt „Mező® lesz nekik szűk haza. Szerencsénkre a józanabb rész a zsidókérüés&ei szemben túlnyomó. Minek ez a véresszájú hánytorgatás, izgatás? Maguk is tudják art mózesvallásu polgártársaink, hogy mely irányban kell tenniök, s hogy mivel tartoznak azon nemzetnék.; mely őket keblébe íogsdva, vete1* a szent hazával szemben jogait ée kötelességeit megosztotta, í mely irányokba a nyugati műveltség magas fokán álló nemzetek között idáig a legloyáli-sabban viselkedett. Tndják ék ezt nagyoí. jól és hiszszűk, hogy az ó haza£fcg törekvésük, jócsándékuk fogja szétfajni a zsidókérdés itt ott nagyobb hangon pattogó szappanbuborékait. Majd a zsidóveró bad i« belátja, hogy űdvi«3égesebb jóravaló munkában, mint zsidó-hajszában verejtékezni. SZALAY SÁNDOR. Hirdetmény Ezennel közhir.-é tétetik, núsr.e-rint a zalamegyei lótenyésztés emelésére engedélyezett lótenyésztési-ju-talomdijoszíás f. évi augusztus hó 13-án Nagy-Kanizsán <L u. 2 óra- > > i> TARCZA. A szép bosnyák lány. Irtó: SZALAY SAXIX)jtí: (FoljUtii.) II. Az & Bosznia 1 Az a Bosznia ! Ki hitte volna, hogy abban egyéb is legyen, miat ssiivf., roez kivé éc cziga-retta-dohány l Ki hitte volna, hogy s vadon sziklák között, hol sz emberek ugy szólván dilettatióból élnek, rózsa is nőjjőn? Azon század, melyben Zágonyi Árpád volt, Bzeptemb^r közope táján már Bihács slá érkezeti. Mielőtt a var ostromához fogott vclna a sereg, pihenőt tartott. A komor sziklák fölé komorabb éj ereszkedett. Töveiknél éji álomba merültek & fáradt katonák. Három napi folytonos menet után bizony édes puha ágy volt as a kemény zöves föld is. As őrtüzek kigyúltak. A legelső őrtűz körül ott hevert kstonái között Zágonyi hadnagy is, szemei oda lapadtak a lége'', nyaldosó lángokhoz. Gondolata itthon kalandozott Bartáét hajlékjában. Bizony sok elgondolni valója volt. Ki tudja, hogy a legelső golyó nem sz ő lelkében fogja-e elnémitani a gondolatot? A katona élete hajszálon függ s^dig, 6 csak puszta eszköz a hatalom, tszében, a kitűzött czéí eléréséhez. í És ha csat ugyan áldozatul esnék? Ki vesztene ő vele? se anyja, se »pja, se rokona; ugy áll a világban mint egy ágrói szakadt. Egy repülő gólya oda simul a nyolezadik és kilenczedik borda közé, ahol olyan jó meleg van, ahol a sziv forró lángjai közé olyan jó az a hideg golyó... aztán egy BÓhaj...i és olyan nagy, olyan borzalmas csend lesz odabent a szívben. Élt, meghalt. A többi bajtársak eltakarítják szépen, talán meg is köny-nyezik, ha ri érnek. Vagy, hogy ott hagyják a hollók seregének— És azt a jó szivet eltépik a vadak százfelé, éppen mintha csak emberek volnának. Miért, kiért féltse hát életét? Kiért? Nem oiyan könnyű azt eltagadni, aki szirüntbe nőt, tápláltan édes szerelemtől, édes emlékektől. Emma! Ez az örökké zengő név, ez a bű* vös, bájos név, mely ozer emiéket hord pillanatról pillanatra lelkébe! E nevet hallja a harcai riadó vérlázító hangjaiban, a csata zajában. A feje fölött süvöltő golyók ezt anevetsuttogják neki. Mintha csak mondanák: ,ne félj, Emma szelleme őrködik felelted!a Mikor elcsendesül minden ós nyugalomba térnek, mintha ott a holtak mezején valami csendes éji fuvalom járna körűi, azzal z kedves aévyel, {melynek minden betűje boldogság, az egész pedig maga amennyország, az üdvózöiés zenéje. Emma! Emma! Mindig és mindenütt ez a íeledbet-ien név. Most hogy ott a föl föllángoló zsarátnokot nézi hosszan, a tűs titokzatos hangjaiban is ast hallja. Ez az a varázs mely őt »i élethez köti. Pedig Isteu 1udja, hogy egy nap múlva nem fog-e annak n névnek bűvös bájos zenéjével elaludni... örökre ? Erős dördülés rázta meg a nyugvó léget. — Az őr jellövéae volt. A katonák rögtön taipor voltak a tűs körül. Az őr közelébe érve, a mennyire az őrtűz odáig terjedő világafcál kivehető volt, egy női alak állott egy ía kőse-lében. As órszakasz Zágonyi parancsára elfogta és eléje kisérte. Gyönyörű barna lány volt az. Ovál olajbarna arczan ugy égett az a tüzes két fekete szem,mint éjszakába vetett nap. Fiatal volt, szép volt, mint az ébredő vágy. Mihelyt Zigonyit meglátta, oda borult lábaihoz, átkarolta térdét és zokogni kezdet:, mint b gyermek. — „Mi s neved?" - kórdé tőle Zágonyi szeliden — bosnyákul. — „Marid.'' — sHoncan jö&z ?• — „Potrosellóból." — „Mit akarsz itt? — „Téged látni ur, te meletted maradui. Ekkor villant meg Zágonyi agyában, hogy ezt a gyönyörű leányt P^tro-sello bevétele alkalmával lát te. Atyja a felkelők között, volt. Mikor a romboló sereg egy bza-kaM atyja házába hatolt, az agg fölkelő élet-halál harezra volt készen. De-siegény csak egy et lőhetett, a másik pillér natbac már mellének volt rzegezvfc s szurony, mely elnémitandja örökre, ha leánya kétségbeesetten eléje nem veti magát, hogy gyönyörű ''.ermével elfedje apját. Szegény leány áldozatul is esik; már mellén volt az é 1 e t 0 1 t ó szurony hegye. Akkor lépett a szobába Zágonyi Árpád, megmenté a leány életét. Apa és leány életben mar&dtak. Az apa foglyai esett, a ieáü. t ott hagyták szabadon, de védtelenül is. Haoem szegény Marica is foglyul esett. — Azt a szép hadnagyot nem tud''n elfeledni. Egy addig ismeretlen, emésztő tűz kezdeti égni szivében. Nem volt nyugalma, éjjeli álmát elűzte a forró vágy, hogy a szép hadnagyol még egyszer látnia kell. És ha még egyszer közelébe juthat, őt többé el nem választja tőle senki. Otl marad mellette, őrködni fog felette éjjel, nappal. Nappal eltakarja a szívtelen golyók elől, éj el vigyáz, hogy a könnyelmű szellő le ne :»ókoljn «zemei-ről az édes álmot. Ezzel az elhatározással meut a csapatok utáo. É8 csakugyan jókor ment, Zágonyit találta as őrcsapat élén. - Ki is nyitotta ott térdelve "Záhonyi előtt szivét. Kérte, rimánkodott, hegy ne taszítsa et magától, mert sk&or szegény Marica nem él tovább; akkor Ma-rioáért eljön az a ránezosképű, mogorva, réo ember a kaszájával.- 1 • • Aztán mit> csiirál - szegény -Mancs, ha az urat nem látja több»? jakkor Marica még s mennyorezágbacie sir&i fog nagyon, kesorvosen éssirásiitk nem lesz vége soha. Zágonyit nagyon meghatotta a szegény lány őrjőagése. Szépen fölsmslts a földről ée megmagyarázta neki ugy, ahogy bosnyákul, hogy ő is jó indulattal van Maria* iránt, nem is fogja eltaszítani magától; ott maradhat oldala mellett, de előbb az ezredesnek kell jelentőst tenni, mert Marica most fogoly. De csak legyen nyugodttá Móricz, nem lesz semmi baja. As eseredes előtt azután még nagyobb szenvedélylyel mondta el, hogy ő oem megy ei tőlok soha. d csak a „szép urat" kivauja szo.gáini. Ehür meileiie mindent, szenved érte, a mennyi: c»ic zeil, de tői« el ne válás. szák. inkább ieaz ennak rabszolgája, min* másnak úrnője. Mikor azután megértették vele, hogy ott maradhat az ezrednél ás Zágonyi hadnagy, a „«''ép ur* felügyelete alatt lesz, akkor oda rohant az »zeredes-hez, öasze-vissz«c4Ókolta kesét, áldatta istennel, a minden szentekkel. Olyan boldog volt siegény, mintha a mennyország küszöbét lépte voína át. . Elmentek a boldog Mariczával Zágonyi tanyájára. ZÁgoayi keiyol kéazi-le''.t nski. azután megmutatta neki. hogy ott keU aludnia. Szegény Mariea ugy vett* mintha parancs lett volna, ledőlt a tekhelyr© és szép csendesen elaludt. Zágonyi ott virrasztott feiette gondoiataibs merüiton. nézve azt -«-boldog leányt, fcifték ajkain at űdvőwölée mosoly* derengett. Hü) íürvliUV ÉYfOLYAM. ZALAI K 0 Z LONÏ í: rV- í. m Agy. arany, darab magyar darab magyar kor fog megtartatni, — mely alkalommal következő államdijak lesznek kitűzve : I. Sikerült szopóscsikóval bemutatott anyakanczák számára, melyek jól ápolt,: egészséges és erőteljes állapotban vannak s jó tenyészkan-czák kellékeivel bírnak. Első dij 12 db. magy. arany. Második dij 10 darab magyar arany. Harmadik dij 8 darab magyar arany. Negyedik dij 6 darab magyar aranx, ? , . ^tfcdik dij 5 áb. magy. arany. - -Hatodik dij 6-dlh magy. arany. • IL Három éves kaaczacsikók számára, melyek kitönó tenyészképességet Ígérnek. Első dij 10 db Második drj 8 arany. Harmadik dij 6 darab magyar arany."''- - Negyedik dij 5 arany:'' : r Ötödik dij 5 db. magy. arany. Minden tekintetben kitűnő mén-és kancza-csikókat a kitűzött dijak ból pályázaton kivül is jutalmazhat a dijosztó bizottság. . Ezen államdijakra pályázhat miDden zalamegyei tenyésztő, ha kőzségelóljárói bizonyitványnyal igazolhatja azt: hogy a szopócsikóval bemutatott anyakancza már a csikó születése előtt sajátja volt, vagy pedig, ¡[hogy a kiállított három éves kanczacsikó egy, az ellés idejekor birtokában volt anyától származik és általa neveltetett» «. .. ■ ak. A pályázatból csak az angol telivér lovak vannak kizárva, — minden egyéb fajú — akár jtagyobb, akár kisebb tenyésztő által nevelt 16, az aranydijakra kivétel nélkül pályázhat; ha azonban valamely ménestulajdonos vagy bármely más díjnyertes pályázó a nyert aranydijat a közügy érdekében a helyszínén ujolag pályázat alá kívánná bocsátani, ugy kitüntetésül a dijak szerint fokozatosan osztályozott arany-, ezüst- vagy bronz díszoklevelet fog nyerni. A bemutatott Jovak megbirá- lása, valamint az odaitélt díjnak kiosztása is,. egy e végre alakult vegyes szakbizottság által azonnal helyszínén fog eszközöltetni Hogy a dijosztó bizottság kellő időben megtudhassa valamennyi pá lyázó ottlétét, köteles minden pályázó a kijelölt nap reggelén N.-Kanizsán, a helyhatóságnál jelentkezni, tol további utasítást nyerend. Eelt Budapesten, 1882, évi május hóban. A fSMveiós-, ipar ét keres kedelemögyi ra. k. miniateriua. 10286. s. a. < n. i. 1&ÛL A »¿tor függönye egyet lebbent. Az éji fuval om bezengte azt a bűvös bájos nevet. Zágonyi saemébe egy fényes könyü szivárgott fel, aztán nagyot sóhajtott: »Szegény Marica !B (Folytatás köv.) A nap és a hold szerelme. Irta: Webet'' Antal. Egy ismerősöm valamikor asl álli'' totta, hogy köztem ás as álom közt antipathianak kellett kifejlődnie. Pedig Kehogy ; a dolog ebben lette magyarázatát; hol as álom. keresett engem, hol meg én kerestem az álmát s igy meg-történt, hogy kölcsönös keresgetésben cem tudtunk egymásra találni; de ha aztán ez valahogy mégis bekövetkezett, az e látszólagos ellenszenv köztünk nagyon is meghazudtol tátott, — mert oly hév szeretettel siettünk egymás karjaiba, oly sokáig tartottuk egymást átölelve, hogy a rendszerint közénk tolakodott harmadik síig rolt képes ót tólem, en* gem pedig ó tőle elválasztani. Többször volt alkalmam a fentebb érintett keresgetés közben lapasstalni, hogy 1.) mikor a nap lemegy, akkor a hold jön fel; 2.) mikor a hold feljött, akkor meg lemegy a nap; 3.) mikor a nap feljön, akkor le megy a hold; és 4.) mikor lemegy a hold, akkor pedig a nap fölkel. Kutattam, koresten e tünemény okát; végre megtaláltam. Aki kíváncsi rá, hogyan és menyiben, az olvassa el 4 kővetkezőket, és megtudia. Abban a boldog mythok>giai korban, mikor nem csak as emberek, hanem as istenek és istennők, sót as égi testek is képezek voltak s szépet tenni és szerelmeskedni, ólt egy igen gazdag király, ki nem csak sok-sok pénzzel és aagy országgal, -r de két eszményi szépségű leányjtjal b bírt X« a kát leány ikertestvér volt, is annyira bawsUtott sgyoáshos, hogy Zalavármegye alispánjától Hirdetmény. Ezennel közhirré tétetik, hogy a foljró évi augusztus 13->.n Nagy-Kanizsán szétosztandó lótenyésztési általános jutalomdijakon kivül, különösen a muraköz-vidéki nórifaju lo vak tenyésztésének előmozdítása czél-jából, a földmivelés, ipar és kereske delemügyi magas magyar kir. minis-terium még 60 darab aranyat kegyeskedett engedélyezni, mely aranyak fblyö évi augusztus hó 7-én Perlakon a perlaki járásbeli, folyó évi augusztus hó 8-án Csáktornyán a csáktornyai járásbeli és folyó é?i évi augusztns hc 9-én Bellatinczon az alsó-lendvai járásbeli és sikerült nórifaju szopós csikóval bemutatott anyakanczák tulajdonosai között, a következő dijakban fognak kiosztatni: Első dij 8 db. arany. Második dij 5 db arany. Harmadik dij 4 db. arany. Negyedik dij 3 db. arany. Ezen államdijakra pályázhat, az alsó-lendvai, • perlaki és Csáktornyái járásból, természetesen az ezen járásokra nézve fentebb külön kijelölt helyen és időben, minden tenyésztő, ki szabályszerű fedeztetési jegygyei tudja igazolni, hogy az elővezetett kancza csikója, nórifaju állami méntől vagy tenyészigazol-ványnyal ellátott ily magán méntől származik, továbbá ki a községi elöljáróság bizonyítványával tanúsítja, hogy a szopós csikóval bemutatott anyakancza, már a csikó születése előtt sajátja volt. atyjok, a király is többször összetévesztő őket. De ha termetre, arezra nézve ha-sonlitottak is egymáshoz s királyleáayok, gondolkodás módjok és kedélyállspotuk teljesen elütött egymástól; mert mig Irma majdnem s psjkosságig jókedvű és csacsogó volt, sddig Aranka ábrándos és magába vonult természettel bírt Abban megint hssonlítottak egymáshoz, (amimai napság már — fájdalom — a mesék országába tartozik) hogy 18 éves korák daczára nem tudták, mi a szerelem. A két leány szépségének és gasdag ságának híre csakhamar as egéez akkori szegletes világot bejárta, s messse orssá-gokból zarándoklott az ifjak egéts serege ams világszépségeket megcsodálni és lehetőség esetén az egyik kesét,'' szivét és vagyonát megnyerni. Ez utóbbit, merem állítani, az egyik sem tartotta a maga részére lehetetlennek, — sót ''titoktartás feltétele molett azt is bizalmasan megsúgom, hogy volt köztük akárhány, ki egy-szerre mind a két lány szivét, kezét és hozományát s legnagyobb örömmel; fogadta volna el. • i Dehát s két leány szive minden es ideig bemutatott imádó iránt érzéketlen magadt, s noha a király gyakran fejcsóválva hirdette ki a palotájában egybe sereglett kérőknek a kosár kapást, titokban mégis örült, hogy leányaitól — kiket minden ingó és ingatlan avagy magától mozgó vagyonánál jobban szeretett — megvállnia nem kell. Egy alkalommal a király hozzá siető leányait arról a szerinte örvendetes eseményről értesített««, hogy s nsp kérői sorában s Nap és a Hold is mtg fog jelenni. A leányok mosolyogva fogadták a hirt s es alkalommal érezték először, hogy valami szokatlan izgatottság vesserótrejtők s 4z idő végtelen lassúsággal halad. Végre elérkesett s kitüsött idő, fel tárattak a ssomssédos terem sjtóssárnyai és belépett a Nap éc a Hold; az első ragyogón, fényesen, szépségének bfisske tudatában, — a második «serényen, ssem-tesfitv£ de annál igézőbben. Es mie, itt is megtörtént as azóta már assrat.alsnstor isasét&dött eset, hogy ~Ha valamely díjnyertes, a nyert aranydijat a közügy érdekében a helyszínén ujolag pályázat alá kívánná bocsátani, ugy kitüntetésül a dijak szerint fokozatosan osztályozott arany, ezüst, vagy bronz díszoklevelet fog nyerni. A bemutatott lovak megbirá-lása, valamint az odaitélt dijak kiosztása is, az elnökségem alatt és a magas ministerium küldötteinek hozzájárulásával működendő szakbizottság által, azonnal a helyszínén fog eszközöltetni Az alsé-lesdvai, perlaki és Csák-tornyai járásokbeli tenyésztők azon kanczákkai, melyeknek sikerült szopós csikója van, a Nagy-Kanizsán folyó évi augusztus 13-án az egész megyére nézve tartandó lótenyésztési általános jutalomdijosztás alkalmával is pályázhatnak. ... . Kelt Zala Egerszegen, évi julius hó 14-én. SVASTITS BENÓ alispán. 1882. s. k. Skobeleff. , Skobeleff Mihály Demeter tábornok, s sipkái, geoptepe győző e hó 5-ke s 6 ka közti éjjel hirtelen halállal halt meg ssivszélhüdésben Moezkva városában. Pár hónap előtt még beérhette volna a politikai .nokrolog irő\| e néhány sorral a musska tábornokról; mert Skobeleff mint katona inkább vakmerő bravourok, mint a körülmények észszerű felbassnálása által tüntette ki magát, — a Sipka-szorosban Mirsky s Qeoglepénél Annenkoff tábornok zászlóaljait lehagy te mészároltatni, mig keresztül vágta magát • legfőbb érdeme saját beismerése szerint abban állott, hogy vérfürdőt csinált as el lenség között De 1882. január 13 ka óta mint politikus, mint pánszlávizmus vándor-apostola is fellépett, hirhedt be ssédeket tartott Párisban éa Moszkvában, melyek néhány hónapra egész Európában megzavarták a békés kilátásokat s igy mint politikus mindenesetre némi méltatást igényel. . As elhunyt as ifjabb muszka tábornoknak ama csoportjához tartozott, kik mindig késsen tsrtják kardjokat a pánszlávizmus szolgálatára, az ő neve mel-iett a Csomajeffet és Fadejeffét emlitve együtt látjuk a mai Oroszország ama typikus hőseit, kik előszeretettel kötik le leiköket a politika nevű boszorkánynak. Hírlapokat szerkesztenek, röpiratokat irnak, mint landsknechtek szerte barangolnak, hogy oly helyzeteket te- mind a két leány a kérők egyikébe, a Holdba lett szerelmes. Az atya nem tudta megmagyarázni leányai ssótlanságának, ábrándos merengésének okát, de s Nsp sejtve a valót, s ssomszédos terembe kélte a királtyt, hol ezeket mondá neki: „Én Irmát ssivemhől, lelkemből és minden erőmből sseretem. Mig hétszer végig járok a föld felett, addig tudtára athatod, hogy én őt msgamnak megkéret tem és elkészítheted házad végleges elhagy asár a. Ha pedig kérésem teljesítése akár a te, — akár as ő akaratán megtörnék : országodtól világosságom és melegem adását megvonom; akkor ám ti és alattvalóitok Utff^frj hogy mihes kezdenek." Ervei a Nap elment nspi dolgát végezni. Irma kétségbeesve keresett segélyt a szeretett Holdnál és es mindig meg is tudts vigasstalai ót Szegény Aranka, ki néma tannja volt a szerelmesek boldogságának, az ő ábrándos szivével pokoli kínokat állt ki vissonsdtlsn szerelme miatt. Végre fáj-dslmában meg sbban a remény ben, hogy hs Irma nem less jelen, s hold íi fogjv szereti, megmondta a Napnak, — hogy nóvére versenytársával szerelmeskedik. A féltékeny Nsp s rendezvous ártatlan örömeit élvező fiatal pár között termett s Irmát karjaiba véve eltűnt. És s ssorelmes Hold elment kedvesét keresni, de hogy a Napnak erről sejtelme se legyen, éjente folytatja zarándokló útját Behatol minden ssobába, minden üregbe s ha kedveséhez hasonló arczo: iát, köselid est magáhos, ha pedig keresésének hasstalansága teljesen e1 keseríti őt ssembe ssáll a Napptl és követeli Irmája kiadatását.» As áruló leányt kinos büntetés érte A Hold tekintetére sem méltatta őt — Bujában meghalt szegényke,'' — nsonban boldogtalan szerelme s sírban sem hagyja nyugodni: Arr utazók állítják, — hogy csendes holdvilágos estén a romban heverő király; palota fslsinál így fohér remtsenek, melyekben katonai erimök-nek tisztelete; szereshessenek- ó volt köztük a szónok. És bogy aangzottak beszédei? Mit prédikált? Gyűlöletet Németország ellen és Ausztri»-Magyar-ország ellen, csatlakozást Franciaországhoz a német osztrák szövetség megsemmi-tésére. Ugyanest hirdette ő előtte Cser-najeff sz ő hírlapjaiban és Fadejeff as ó röpirataiban. De Csernajcff és Fadojeff nem voltak kipróbált tábornokok, nem emelte semmit s véres csatamezőn véghez vitt Mstett tekintély őket, mig Skobeleff valóságos néphőssé vált, bisonyos hősi legends vette körfii egész személyét. ., Ebben rejlett s párisi és varsói be-ssédek veszélyes jelentősége, melyek bármily brutálisak és barbárok, mégis s musska világ jelentékeny nagy részének gondolkozás módját, visshangoztik. Ebből magyarázható meg, miért t.^'' fosztotta meg ót a czár rangjától e leét beszéd után, melyek oly kellemetlen hely setbe hozták őt a bécsi és berlini udvarokkal szemben. Nem, az iránt nem is szzbaá csalódásban ringatnunk magánkat, hogy ha háttérbe van is ma szorulva Ignatieff pártja, akinek Skobeleff csak hü visz-bangja volt, de még mindig él, fondorkodik a holnap megint kesébe kerítheti a kormány gyeplőjét, A mi a körülmények szerint titkos, vagy nyilt háborút jelent Ausztria Magyarország ellen, az erőszakkal visszatartott, de kiirthatatlan vágyakodást Aja-Sophis és s Bosporus iránt Már puszta létezése is örökös fenyegetés az egész európai békére nézve. Ennek aztán valóban meghalt Skobeleff; ennek alapos oka van megsiratni Skobe-leffet. — Skobeleff I. Skobeleff Demeter tábornok, a korábbi török háborúból ismert kozák vezérnek a fia. Nagyapja állítólag dobos volt a muszka hadseregben, kit I. Sándor czár az 1812-ki hadjáratban kitüntetett vitézsége miatt tisztté mozdított «lé. Skobeleff Mihály 1840 ben született, a szt. pétervári kadetiskolában nyerte első kikópeztetését, 1871 és 1872-ben mint törzstiszt kitüntette magát Turkesztánban; 1873-ban törzskari es-redes részt vett a Khina elleni hadjáratban ; 1874-ben Ferybana korofányzója lett s 187ö-ben vezérőrnagy. Az 1877 kí évben a negyedik hadtest egyik hadosztályának parancsnokságát nyerte, melyet az orosz-török háborúban vezényelt is Neve először Lovcsának 1877. szept. 3-án történt bevétele alkalmával lett híressé. Később Plevna körülzárására rendelték őt is. Ott nem ka''.onai talentuma, mint inkább vakmerő fellépése által tüntette ki magát Hírnevét tehát inkább a hírlapíróknak, mint sáját hős telteinek köszönheti. A fehér lovon ülő szőke tábornok, kit minden vakmerősége mailett sem fogott a golyó, nemso ára állandó alak lett ) A olsS réstben &s alvajáráira, a másodikban peut; a napfogyatkozásra títstik aálsás. ruhába öltözött nőalak jelenik meg és imádja a holdat Megjelenése pillanatá ban elnémul s csalogány s nem sokog a sephir, — mintha ezek is tudnák, hogy nem szabad szegény Arankái háborgatni. )•»••• • • • • • • • s Es te érzékény szívű olvasónk, ki a rezgő hold világánál az agyes tárgyakat megnagyítva látod, gondolj reá, hogy egy egykoron boldog vőlegény keresi el-rsblott aráját — s ha szerelmes, boldogtalan Bzerelmes vagy, panaszold el neki fájdalmaidat, — ketten megérthetitek egymást .... hisz ő is szenvedő. Fővárosi levél. Budapest, vasárnap 1881''. jul. hó 9. Vasárnap van, a pesúek legkedvesebb napja. £ .pihenés uapján" mindenki menedéket keres a tikkasztó meleg elől, hűvös nyughelyet, kipihenendő a heti fársdal mákat. A fővárosiak, miután könnyű sser-rel „sétálásképpenu is kilehel jutni a városligetbe leginkább ide tolul eseknek legnsgyobb része itt keresve üdülést és „vasárnapi mulatságot." As utczákon megszűnik a zaj, kivéve a kocsik zörgését, a ló vonat u kocsis .egyhangú" trombitálását és a már sínt lenni vágyó tömeg sajongásait a kocsikon és asoknak lármáját, a kik irigy Szemekkel néznek a megtelt kocsikban ülők után és várják as üresebbeket. Ebéd után lakásom felé igyekezve, feltűnőnek találtam azoknak számát, kik a városligetbe .száguldoznak" elfeledve pillanatnyilag azt, hisz ma mégis .vasárnap" van és igy unpreasaiio által Euró pába hozott sarkvidéki .azámojed" társaság idősík a városligeti állatkertben .csoda állatként'' a^kiváncsi pestieknek" mutogatandó. Megálltam a nemzeti ssinhásnál, öregbítve azok számát, kik .üres" kocaikra vártak, sétálgattam várva az alkalmat hogy kimehessek kocsin — (mert bizony fáj a lábom az egymástól távoleső biróságokhozi másskálástól. Elérkezik a pillanat és egy ióvonatu kocsin, melyen nem kevesebben, mint a londoni hírlapokban; nyílt katonás modora, közlékeny természete annyira meg. nyerto az angol hirlsptudóeitók rokonszenvét. Plevna eleste atán mint hadtestp«,. rancsnok vett részt Skobeleff Radeczky tábornok alatt a slpfcal török hadsereg elfogatásában s Drinápoly bev ételénél aj. ból kitfintette magát. A háború lezajlása után mint had. testparancsnok as orosz megszálló hd. testnél maradt Skobeleff KelelruméliábsiL Már itt megkezdette szónoki működjét a midőn ismételve kiemelte, hogy ax oro''. «ok sohasem fogják hadállásai kst a Bil-kánon tul oda hagyni. As eseménjek azonban nemsokára meghasudtolták ót » a mint visszatért Oroszorsságba, nemsokára kegyvesztetté lett Midőa azonban 1879 :ben a tekin-zek elleni hadjárat as oroszok véres ve- reségével végsódőtt, ismét Skobeleffre gondoltak ■ » kévetkíesó évben ót is tették az expeditió parancsnokává, mely állásában fényes jelét adta hadfezéri tehetségeinek. Legelőbb is szállító eszközül 20,000 tevét vásárolt össze, rendes gőz hajó közlekedést nyitott * ELaspitón s egy vasút építését kezdetie meg s háromszoros támadás után L8S1. január 24-én bevette Geogtepét, as ellenség fő erősségéV. Oroszországban s különösen Moszkvában diadallal fogadták Skobeleffet, de az angol kormány ér-éketxykedése miatt, mely benne zsár India jövő meghódítóját látta, visszahívták Transkaukásiából s s negyedik hadiest parancsnokává tették Minikbe. Ez év elején ismét forgalomba jött Skobeleff neve s két hónapon át valóságos j elszav» lett a pánszláv izgatásnak. A gaog''epoi diadal évfordulója alkalmából ugyanis Skobeleff pehárkössóstót mondott, melyben a többi közt monarchiánkról igy nyilatkozott: .Ugyanabba» az időben, midőn mi it'' vidáman együtt mulatunk, ott as Adria partjás, s mi törzsfflleinkec, kik hitökért s nemzetisé gökért is küzdenek, rablóknak nevezik és a szerint is bánnak velókl Olt s velünk fajrokon szláv főidőn német-magyar fegyverek vsnnak szegezve vallásbeli lest véreink mellének." u . E pohárköszöntő , nagy feltűnést keltett egédz Europaszerte. Alig vitte el azonban a távírő e főiköszöntő álul keltett rosz benyomás híré''. Szent-Péter várra, máris ast jel an tették as oross lapok, hogy a czárt is kellemetlenül érintette e ftlk&-szöntő e hogy Skobeleff ssaanaJ rmegÍFpl a parancsot, bogy menjen.egy pihenő körútra külföldre. Skobeleffdesavoulása annál inkább vált ssükségessé, mert még az angol parlamentbe iü szóba jött e fölkössöDtő; Bi* marck berezeg a pétervári német nagykövet által helytelenítette e tölkössöntőt Giers, az orosz külügyek vezetője, kénytelen is volt a bécsi udvar előtt sajnálkozását kifejezni. 50 ember volt már, a kocsis mellett .post* állásba helyet kap''.am. Leszámítva e hosszú, utst ds hallgatva a bent ülők csodaszeri: eibaeaélé sóit, hogy hát igy néznek emberhúst esznek, pohárból is isznak és még szánkáznak s Isten tudja, mennyi minden csoda dolgokat tesznek, — időm kellemesen az idő kellemesen telt el ós íme, kint vagyok as .annyi mindent" elpalástoló ligelben. Siettem a pénztárhoz, ahol is hiába kerestem zsebeimbe tö jbet, de egy .árva" pengőnél aem talál am többet, hát kidrukkoltam a 30 vas .entrél" és bejöttem az állatkertbe, hol még bizony »ok üres hely vas „állatoknak." Mindjárt as ajtóyiű szembe van as érdekes a vonzó „sereglet* elhelyeive a aas ketrecs mellett mintegy e .haUlmas szárnyas* pártfogása alatt. Egy bekeriiett helyen van „honi" lakásuk felépítve, hosazu rudak ugy elhelyezve, hogy azok egy csúcsban végződnek és ezeken piszkos iramszarva* bór képezi fedelét ezen primítiv sátor formájú lakhásnak. — Belül a sátorban összehalmozott iram szarvasbőr fekszik mely összes bútorzatát képezi e zöldben felállított nyári, de bundával befedett palotának. " A társaság áll két családból, egy öreg és ezekkel nem rokon fiatal hásss- p ár ból s aj öregek egy kis 6 éves fiából. As öreg férfi Vaskó egy alacsony nyomorék emberke, ki hazájában egy jeges medvével viaskodva,egyik lábát, továbbá jobb kezén három s bal kezén két ujját elvesztette. Büszkeséggel mutogatja e rémületes csonkulásokat, de nyomorék allapota daczára büsskeaégét ezáltal emelendő, ő haj-ja az iramszarvajok által vont szánkát melyen most kerekek vannak alkalmazva, ő a társaság főnöke r* legügyesebb tagja. Vaskó neje mintegy 40 éves asszony féle — nem magasabb, mint 4 láb, — egy beteges kinézés« öra-ges asszonyka, mely a sátor előtti gyékényen gugoiva piheni ki e nagyon i« hosssu ut fáradalmait, néha szorgalmasai dolgozik ruhakéssilésen, melyetirsmsaaí-vasbőrből elég ügyesen varr szintén iram-szarvas beléből készített • zsinórral. — hubzpkkyhdik évfolyam /ZALAI KÖZLQKY. julisb íö-te 1882. As orosz hivatalos lapnak ugyanazon isim», mely a fölkösaöntő által még hírnevesebbé vált tábornokaik bosssabb időre terjedő esabadtágolutását körölte, ogyattal ast a császári rendeletet is tartalmazta, bogy egy ujabban elkészült hajóját Skobeieffnek kereszteljék el. A „száműzött'' SkobeI?ff Párisba ment. Február 17-dikén a Párisban tartózkodó szerb tanulók tisztelegtek nála s ekkor SkobelcfF még nagyobb «zenzácziót keltő beszédet mondott. £ besaódet általánosan ugy fogták föl, mint hadüzenetet Németország ellen. A többi kőzött igy isiit: ,Ne feledjétek el, hogy a német az ellenség. A németek ée szlávok közt kikerülhetetlen harci nagyon közel van már. Hosszú, véres és rettenetes hsrcz lesz az. De bizonyos vs^yok benne, hogy z szlávok győzelmével fog végződni. A viszontlátásra a harczmezőn a közös ellenség előtt." Képzelhető miiy nagy felindulást keltett e beszéd Berlinben. A czár kénytelen volt Skobeleffet visszahívni, hogy személyesen vonja kérdőre a föllépéséért. Hasatértében kiszállott Varsóban s egy tábornok kíséretében betért valamelyik korcsmába, hol sok lengyel volt együtt. Skobeleíf ezt az alkalmat is fölhasználta arra, hogy a németek ée osztrákok ellen, érzett mélységes gyűlöletének kifejezést, adjon. Ezúttal nem annyira a németek, mint inkább az osztrákok ellen bestéit, azt lobbantva szemükre, hogy minden áron ki akarják irtani a „délszláv testvérénél.'' Szent Péter rárótt, hová márczius 5 dikén érkezett, nagy lelkesedéssel fogadtait* kösöneég, melynek soraiban tömérdek tiszt volt. — Misnap külön sadiencsaán fogadta őt a czár, de kogy mivel., hitetette meg",— azt máig sem tudja ''a világ; - Annyi tény, hogy az aodieocziá után a minskí . kormányzó-tágbs küldötté, Mielőtt elutazott volna, s»ent-pé terv ári tiszti klubban lakomát adtak a tiszteletére, a ez slkaíommal akkép nyilatkozott, hogy a czár maga is helyesli az ó fellépését, de nem merte azt nyílton bevallani, mert Oroszország sokban függ Németországtól. — Valamint saent- pá tervári beszéde után a czár egy hajót keresi tel te tett el a nevére, agy a -i-»-! ^---«--in ral'' Mi nmilmmti Tl i í p»nS! BVOTUU uwü Jc IWi Oro^VüBWlflLcc lón osztályrésze. Hazahívták ugyan álli-tólag, hogy felelősségre voaják, de csak ünnepies fogadtatásról hallottunk, mely StL-Péter váron érte. Et is mutatja, mily rendkívüli egyéniség volt Skobeleíf az oroszok előtt s ez magyarázta meg a mely gyászt is, melyet halála hire az óriási csári birodalomban keltett. jjEgsg.'' gathattaxr meg. Pár napja, hogy itt idő-zöm, már kiasé otthon érzem magam. E topliczai forrás rendkívül erős és melege 45 fok. E szerint erős kéntartalmú, a forráz rendkívül kiadó, míndsa 24 órában 77 ezer akó vizet ad, mely álul már eddig u ssámos ezer szenvedő felebarát nyeré viasza egészségét. E viz különösen jótékony hatású reuma köszvény-, altesti., in-, bőr- és csont-bajok ellen. Hat fürdő hása van, u m.: Constan-''óni-, uj , József-, Bérry , Károly- ée a nép fürdő. Vsn összesen 24 kő-, 28 fa-kád, 5 iszap-, 2 társas-fürdő, a melynek egyike nők részére van berendezve, 2 Bassain éa 15 külön fürdő szoba. Vas azonfelül 3 nagyobb vendéglője és minden ulcsá-ban néhány kisebb oor-, ser- ét kávé mérés, jól berendezett néptanoda, poéta, távírda állomás, két orvos és egy gyógyszertár. Az épületek közt mindenek előtt ki keli emelnem az első számú házat, colossalie épülőt 92 stooával, a melyekben Bzükség esetén 150 — 200 vendég helyezhető el. A szobák minden kénye lemmel, el vannak látva, rend, csend, tisztaság netovábja van itt ée a maga ne» mében már annyiban is unicum, hogy az egész épület bármelyik szobájából a nélkül, hogy a küllevegővel csak keveset is érintkeznénk, le lehet menni a fürdő-szobákba, kávéhásba, étkezőterembe, női társalgó rzobába, valamint a tánczterembe is. Ezen practicus kénye lem valóban ritkítja párját A szoba árakat, a fürdő-helyeket tekin''etbe véve, valóban olcsók. A fürdő évadban szobák kaphatók 60 krtól kezdve feljebb. A fürdő évadon kivül 40 krtól kezdve. A szobákból kilátás van vagy a sétányra, v«gy pedig a hegyre. Mindenütt por néiküli, hegyi levegővel találkozunk, a mi a porfellegektől agyon kínzott vá, rosi lakóknak megfizethetien. Az étkezőben egy ritka fáradhat-lan vendéglősünk van, ki vendégei kielégítésére minden lehetőt elkövbt, jó étkekkel, friss és tiszta italokkal, mérsékelt árért szolgál éa hogy vendégei ne legyenek a dupla kréta zaklatásainak kitéve, a főpinczéri hivatalt Ő személye sen kezeli. Vendégezépszámmal van és naponkint szaporodnak. A vendégek közt lehető csend ésegyeté-tés nra''g, még nem volt alkalmam; mint más fü.''dőkben némelykor előfordul, szándékos csendza varásokat észlelni. Hisz valljuk meg, ! nem mulatni jöttBnk, hanem irt kívánunk szenvedéseinkre, fájó teatünkre. Eb ennek felvidítására itt van Kuobloch [frigyes, nagy-kanizsai teaiestől-ielke« tői a zenének élő karmester, ki reggel, délben és <ste huzzá a szebbnél szebb u¿iákat, hogy még a kis-ksnizaai jegyző, Hoőer b-icsí is örömmel hallgatja, ki ámbár kemény kö» zvény-bajtól az ágyat nyomva, de táplálja a remény, hogy esen nagy csudákat mflvelő viz pár hét alatt lábra állítja, hogy még az idei szüreten a hármas csárdáét ie eljárhatja. Fttrdől levél. Warasd-Topll eza. Dacsára annak, hogy ezen hirneves fürdő szép magyar bazánk határán fekszik^ magyar koronához tartozó Horvát-országbau, előttem e fürdő mégis ismeretlen volt, mert ezt még eddig nem látó Vaskó és Nyejának — nejének egy gyer mekők Tas a 6 éves Ortja nevű kis Eu élénk fiúcska, ki rendesen az >ram»z«rva sokkal éa a társasággal levő szibériai kutyákkal van elfoglalva. — E fiu oly értelmesnek látsxik, hogy szintén azt hínaök, hogy igen könnyen lehet oaivi-lizálni. A fiatal pár az a 19 éves Iderach és ennek neje a szép 17 éves kék és piros vászon szövetekkel díszített rubázatu „Piriptija" szintén alacsony növésüek, as asszony állítólag as e fajtájú aassonynép közül a legszebbjei közé tartozik, de kfl-lönösnek tűnik fel, midőn bizonyos lomha szemérmeteaséggel közel jön hoztám ét produkálja sarkvidéki gyomrát, hogy a „nyers hust és halat is elbírja. A társaság összes tagjai'' apró késeket faragnak »honi" fából, melyeket hámulóiknak érthetetlen nyelvükön megvételre kínálgatnak, de azonban már teijecen ismerve pénzünket; e remeket csak ,fehér" péősért adják oda, — e azét hangoztatva „Savan''-k asönöm. Mindnyájan oly .piszkosak, mint egy lajhár. Ruházatuk sfamszarvssbőrből készített egy darabból áll s oly formán, mint egy női ing. eaenkivűi semmit sem hordanak, fejükön szintén iramszsrvas-bőrből késsitett kúp alakú kucsma van, — csípőjük ie nyers iramszarvasbórből kéezitve t ngy néz ki. mint egy .striati,« •> Mutatványuk annyiból áll, hogy mutatják mily jó étvágygyal eazik a szarvas nyers hasát és a nyers halit, mely mutatvány pedig bizony oem valami ét-▼ágygerjesstő. — Azonkívül az öreg férfi a ssánkába fogott szarvasokkal egy kerülést csinál as állatkertben, as állató kat ,kst'' mormogással futásra biztatva. Első tekintetre azt hinné az ember, ^ogy valami szláv embereket lát, de igen alacsony termetük és lapoa orruk és kiálló w^aontjaikról ítélve, az ember mégis csak elbízni, hogy vaWeágos szamojédok. ... Egy impresaariOj melynek vezér« Ksliasoff Alexius Föödorovics orosz ke-»■«ekedé, —- ki esen néppel ceerekereeke- l Ezt azivferiből kívánom neki. Mopt non óhajjal sáros* levelemet, hogy a jövő számban már a fürdő történetéről is közléseket tehessek. KÖNYVES JÓZSEF. A soproni kereskedelmi és iparkamara köréből. 1622 tr. 188. Hirdetmény. A m kir. közmunka és közlekedésügyi ministerium egyetértŐleg a m. kir. belü^yminiaterinmmal, 1880-ik évi jalius hó 1-én s robbanékony tárgyak vasúti szállításinak szabályozása tárgyá ban kibocsátott rendeletét f. é. juniós hó 15. kibocsátott 11890 számú pótrendele-tével módosítván, a lőfegyverek részére i késsült lőgyutacsok és gyújtóké-szülékekkel ellátott töltény hüvely eket a robbanó ezerek torából kivette. Egyúttal elreudelte, bogy a villanyos aknagyújtók, melyek boessu gutta percha-drótra vagy iapálczákra vannak alkalmasva, legfeljebb 10 darabokként összekötve, akként csomagolandók, hogy egy-egy csomagban 100 db. gyajtónál több ne legyen. A gyújtófejek akként hely esendők el, bogy felváltvs essenek a csomag végére. E csomagok erős papirba göngyölve é>s összekötve, faládába ra kandók, — molyok szénával, szalmával vagy hasonló anyaggal töltendők ki. E láda egy második faládába helyezendő. Mindké ládának szorosan ötszeil esztve és fas3sgahkel el kell zárja lenni. Miről a m. kir. földLtnivelée ipar ée kereskedelemügyi minieterium f. évi jnnics hó 26 án 34708 szám alatt kelt m. rendele''éhez képe i ax érdekelt körök ezennel értesíttetnek. Sopron, 1882.juh havában. : mmmmmmmmm 1574 »z. dést flzött — hozta őket Európába, „eso-daállatokként'' mutogatja bizony jó pén zért. — Varaudejból hazájukból (Nov»ja Zsmlya szigettől délre aPeceora torkolata mellett) a társaság 10 bét alatt jutott as orosz városba »Arohasgelba", onnan még három hónapi utat kolletl tenniük szánkén Szt.-Péter várra. — Arohangeihan egy pozsonyi születésű »Raáh* ur vette át mintimprettario a, csapat vezetését. Már több nagy városba mutogatta őket. hozzánk Bécebő! jöttek, hol dr. Műller Frigyes & bécsi iud. akadémia tanára próbát tett velük, bogy csakagyan ,vir-tigli" számojedek-e ? Tőlünk Londonba és Párisba viszik őket, bogy ott miként fogják magu kat érezni az kérdéses ami éghajlatunkkal de különösen pálinkákkal meg vfcnaak elégedve. < A .Szamojédok* ugy néznek,. — mintha közép lények volnáfiak az eszkimók s khinaisk között, alacsonyak, sűrű lószőrszerü hajjal, apró szemekkel, z;élet arczuk és alacsony homlokuk igen jel lemző, ssakáluk nincs, általában a mon gol typust kétségtelenül fel íebet ismerni rajtuk. < ■ \| Megtekintve az állatkert többi nevezetetebbjét, as erőteJjee oroszlánpárt Murád ét Aidát, a tigrispárt, a majmokat ttbil. gondolatlan bucsut vettem a Szám-gedokt/4 és hasa felé ind allata. Útközben betértem a „mak hetes'' korcsmába, hol még az egyetlen pengőből maraátért, be vágtam egy magyar gulyást, nazt lakásom felé váltam á „di-rectiot'', gondolkozva a csodabogarak felett megérkeztem szerény batorzatu kis bajiékomba, hol a római ,jus" kis idei böngészése után a légélvesetesebb és leg. olcsóbb mulatságnak, az alvásnak adtam magam, hogy mit álmodtam, azt .majd ba itaiét irok elmondom, addig ie „jó éjszakát, de mihamarábbi ,jó reggeltet« kíván. HARTMANN EMIL ügyvédjelölt. 18Ö2 > • Hirdetmény A ,Scbweic-ri«che* Bundesblátt" május hó 13 án kelt 25. számában a szeszes italok megvámoltatásira vonatkozólag következő u''.asitáit közié: „Alkohol borszesz, pálinka és más szeszes italok mint cognac, rum, arrac »tb., melyek nem az úgynevezett likőrök sorába tartoznak, azaz nem illatozottak nem édesítettek, hordókban a Gay Lu itac TraJles féle alkoholmeterrel mérve, minden század fokayi tiszta alkohol után, 100 kilogrammként franca 0:20 fizet.'' Miután « szerint a nevezeti czikkek megvámoltatáaa ezentúl, nem a suly-, hanem az alkoholfokok után foganaio síi tátik, szükségesnek mutatkozik, hogy a jelsett nemhez tartozó és Svsjczba rendelt szeszes italok f<ladó) a fuvarlevelekben, illetve a vámbevallásokban as alkohol fokokat kitüntessék:, — hogy a vaspálya igazgatósága által teljesítendő legyen. Miről azon figyelmeztetéssel érte sitjük az ttíet''6 köröket,1 hogy a küldemények alkoholtartalmát már cak az okból is tüatessék ki lehető pontosan, mivsl kűlömben költséges.távirati viasz-kérdéseknek t«zik ki magákat, de az áruk is késleltetnének szállításukban. Kelt Sopronban, lö82. julius havában. 1619. sz. {1882. Hirdetmény. \ Gr&fenberg Freiwaldau gyógyhJy-területén a házalási szabályok 17. § ábkn valamint az ezt kiegészítő összes későbbi rendeletekben bizonyos vidékek lakói részére biz''ositott jogok épségben tartás mellett, a házaló kereskedés agyógyidésy tartamára, vagyis május hó 1-től sze^t. hó 30 áig megtiltatott. Mitói tl illető körök miheztartás végett eéennel értesíttetnek. Kelt Sopronban, 1882. julius havában A kereskedelmi 8 Iparkamara. Helyi, megyei és vegyes l»ír«''k. — Fényes névünnep vok a hely--bnlí kegyesrendi házban 17-én. A hát főnöke ft. Berzay Elek ur ülte névnapját, melyre városunkból és a vidékről számo tan jelentek meg a derék köztiszteletben álló férfiúnak Üdvözlésére. Ebéd alkalmával poharat emeltek: Papp Károly kis-komáromi esp. plébános, Ptihál Fe-rencz közjegyző, S»astict Károly szbiró, Szakonyi József v. főkapitány, Vőneky Pál, a rendtársak nevében, mindnyájan as ünnepeltre, Kovács Béla pedig a kegyee-tanitórendre. — A nap hőse meg-batottan válaszolt az\| őszinte ajkazról jövő felköazöntésekre és maga iz annyira a pillantt befolyása alatt Ülott, — hogy lelkes szarai a szó szoros érteimób-.n könyekbe faltak. Azok a könyek minden Demostbenesnél szebben besaél tek. Adja Isten, bogy az skkor kifejezett jókivánatok jussanak érvényre és a min denki állal őssintén tisztelt ée ezaretett házfőnök még igen sok áig. Jegyen városunk disz« és mindnyájunk öröme. . -.. A 48. gyak eaereg városank-ban állomásosé százada1 aug. l6WLa Sopronba fognak menni nagy fegy vergya- kor latra. , ; — Nylvános köszönet A nagy. kaaissti önkéntes tűzoltó egyletnek f. évi aug. 15-én tartandó sásclóavatásí ü mepélye költségeinek fedezésére Gelsei Gutmann Vilmos kir. Tanácsot ur 26 forintot adományozni t azt as egyesület elnöke Orosiváry Gyula ügyvád árhoz megküldeni zsiveskedett. — Fogadja a fenntisztelt nemes lelkületű adományozó elismerésünket t as egyesület köszönetét. — Szerencsétlenség. A stídó hű- község áltál épített ui háznál egy ács a tetőzetről leesett és lábz kitörött. A tze rencsétlenül járt embert kórházbs szálli tották.'' — Hymeil. Eperjesy Sándor megyénkben előnyösen isme-t jeles ügyvéd leányát a tzép Gjzellát, e.jegyezte váro-tunk ügyvédi farának mindenki álul kedvelt tagja dr. Bectzik Ferencz. — Öngyilkosság. Tóth György kit-kanizsai haidu itmeretlen okból felakasztott» magát. — Halálozás. Hor-áth Mór csász. kir. kamarás, pacsai lakót f. h. 17 én megbslt.* Zabanegjébeu ismert és sok tekintetben irányadó férfin volt.Nyngod jék békébe» ! — F. hé 10-én Griner Károly zá kányi állomást főnök, a közönség ée a hivatalnoki kar élénk részvéte mellett eltemettetett. A zákányi hivatalnoki kar nevében Steinitz Henrik vasúti tiszt ts^ta egy igen megható gyászbeszédet, melyben az elhuny, érdemeitazépszavakkal méltatá. — Gosztony Béla és Raaseh Kíroly L''iít ''Ferencz tanítványai folyó évi jalius hÖ: án'' "Balaton-Füreden a gyógy teremben hangversenyt rendesnek/ melyre s nagyérdemű közönséget tisztelettel meghívják. Műsorozat: I. Hexame-ron változatok a Puritánokból Liszt F. két zongorán előadják a hangverenyzők. II. Sonata d moll op. 31 nur. 2. Beetho waa elő«dja Gosztonyi B. Ili Mazeppa Liszt F. Liszt F. két tongorán előadják a haugvepsenyzők. IV. É ek. V. Concert-Allegro Chopin, két zongorán előadják a hangverzenyzők. VI. Ungarische Zige aoerweise . Tausig. eiöadja Bausth K. VII. Msgyar Rbapsodia Litz F. két zongorán előadják a hangvertenyzők. Hely-árak : Földszinti zártssék 2 frt. karzati számozott ülő ét földszinti állóhely 1 frt. Jegyak eJóre válthatók Sárkány ur kereskedésében. Hangverseny estéjén a péi.ztárnál. A zongorák Lédocy Sándor budapesti zongoraraktárából vzlók Kezdete 7 és tél órakor. — TÜZ. Kesz:holyen, folyó hó 15. éjjel 2 órakor a kerítés utczában egy bőrszáritó műhely eddig izmeretlon okból kigyul&dt, s a keszthelyi önk. tűzölí-ó egylet tagjai gyors megjeleoétéaek k5-szönhető, hogy a sűrűn egymás m:lli épített náddal fedett házak a romboló lángoktól megmenthetők voltak. — Öngylflí088ág. Bugovics József vinczöllér, folyó bó Ifi án, reggeli fél 8 órakor Keszthelyen felakasztotta magát, öngyilkosságának oka ismeretlen. ■f— Felhqáaakndas. A napokban ¿apos-''Szekcsőn (Baranyam.) borzasztó felhőszakadás volt. A mecsek vágágaíról oly borzasztó menny ízégben gyűlt össze nevezett helység mellett a hegység képeste egyik völgyében a viz, bogy több épületet elsodort. Igy p. o. egy szépen épült malomban, a tulajdon képe ni malmot képező épületet telfasen elvitte. — Egy másik malomnál csak a lakház maradt mag. E vidéken ily felhőszakadásra még az öregek sem emlékesnek. — Hej ! az átkozott borocska 1 Eladta a magyar ember 320 frton lovait. Mintán itt az »ratás, ló pedig kell, elindul a bonyhádi vásárra. Útjába esik Hidas. — »Megnézzük fiam, mit csinál az a német sógor!* — Szivesen fogadtat vendéget a „VeiUr." Elmcatek sétakép hegyre. Este lett mire visszatértek. A vendég, mivel Úgyis meleg volf, a pajtában feküdt le, hogy korán fölébredjen Felis ébredt, de pénz nélkül. Kivágták a mellénye zsebjét. A gazember ismeretlen. — Könnyen jutott lóhoz. <gy »zűrös ftyafi E hó S éa Mu-sfára (Tolnám.) ment ó kigyelme s megnézte a kjs faluban levő szép lorakat mind Egy pár csikó felette megtetszett neki, d« sokat kért a német érte. „Meglátj* sógor, no! nap a bonyhádi vásáron e lovakra vevője nem less.8 — Igaza volt, mert mire s német felébredt, a lovának se hire, te ham va I — A tettesek még eddig sincsenek meg. — — £.-Szt~Gróthon tűzoltó egylet! Az ige teztté vált! Zala Szt. Gróth érlel-met lakóinak eddig hangoztatott óhaja ténynyé vili. Ugyanis í. bó 16 ¿n a minden szép át nemesért le.kesülő káplánunk Perényi Antal ur támogatva több lel- fcsságától áthatva, ímpotins txitixmé ie. Tentek meg. Perényi ur az összejövetel teafát szép szavak kaKecs^d&^es al^p«, szabályok fololfásüts után iclhivta a je- lenlevőket belépési azá,av.ékakat nevök aláírásával megerősíteni, mi mégis tör* téni as egylet — szépszámú működő tagok aláírása folytán — megalakulván! ideiglenes elnök ar a tisztviselők válasz-tátára hívta fel a jelenlevő tagokat; kör-felkUJtásssl megvilasstattak: Elnöknek Perényi Aatal ar, alelnöknek Laekenba-eher Sámuel ur, jegyzőnek Glázcr Gyuls ar. Titkos szavazás utin peáig: Ééastár-noknak Berger Janóur, főparancsnoknak Holly Jósssf ar, alparancsnoknak Paraiz János ur. Ezzel a gyűlés véget ért. — Devecserl ekererseny. A deve-cservidéki gazdakör álul f. hé 6 án rendezett ekeverteny — igen tsépen sikerült, a környék gasdütözönsége nagy számban volt képviselve, a gyároeok ré síéről szintén élénk volt az érdeklődés. A versenyen a következő eke-tulajdonosok nyertek kitüntetést: Az eltő díszoklevelet Nicholson Füiöp, budapesti gépgyáros kapta Howard-fóle erősebb éc könnyebb hármas ekéért, a másik dijat Propper Samu nyerte a Sack-féle hármas ekéért, a harmadik dijat ugyancsak Seck egy barázdás egyetem« ekéje kapu. Egy vatu okéért a díjjal ellátott első kitüntetést Harx János, a másodikat Kühno Ede, a harmadikat Lidlmayer nyerte. A gazdakör Nicholson Hovrard hármas ekéjét Propper Szmu egyetemes ekéjét vásárolta meg. — Cxlgány város Amerikában. Ohio államban, Daytontól északnyugatnak, mintegy három angol mértföldnyire fekszik egy nagy csigány-város messze kiterjedt tanyákkal. A czigánytág hűen az óti tzokáshos csak téléig át lakik otthon t a mint kitavaszodik, otthon hagyva a sántákat, vakokat, meg az Öregeket a földek művelésére, — neki indul a nagy világnak s kisebb nagyobb karavánokon basssgeéja \|o az Egyesül''.• Államokat. Királyok is van, Sugár Stanley (ugy látszik magyar-angol név,) ki roppant kiterjedésű földbirtokok ura. Fis Richárd egy gyönyörű, termetű 33 év as saép fisul ember egy fiatal leányba, Caylon kiasssoayba egy Broakville-melletti földbirtokos leányába szeretett. A letigánykirály azonban kijolent&tt. hogy meg nem fér a töras tövénydvel, hogy valamelyik tagja kívülről házasodjék s eac "dött, hogy készebb „ agy oaiőai fiát, semhogy ily háaeaeágba beie^gyejtsék. A fiu a hatóságnál köröseit diáimat», kijelentette, hogy őmogunta * czigáoyélete t ót végkép szakítani ukar törxsével, mire apja elhatározta, Kogy el^dj* öirtokait, oda hagyja hz tgycuüh-Államokat ét kitagadja., fiit. egy vatu Egyveleg. -Fűből készült papír;. A .Gazette det Architeces" szerint eg\ angol technikus arra a felfederéera jatott, hog) föld fűből kitűnő, selyemhez hasonló, igen hajlékony ét e mellett igen tsivót szálak késsithetők, melyekből aaotás papirost lehet előá!li''&ci. Ilyen papír előállítására minden f''lnsm alkalmsa, csakhogy azokat a virágzás elótt kell levágni • c.e nincsen kizárva aztem, hogy már megsárgult, de nem 6gé«sen nedv telet füvek-Dől szintén ne lehessen jó, használható papirost késciteni. A fű-pap* ijjee jól használható írásra, .rajzolásra, rajamáto-látok készítésére etb., enyvezése fölösleget t a papír igen egytzerü módon tehető •átí tizatianná. - „ . : J. v — Tartós már As utóbbi iflében a tartó», tűzbiztoe ttb mázok jelentéke-nyoe szaporodtak i> legújabb ily másoknak egyike a Hueher-féle Drezdából. Esen máz előnye, eltekintve nagy állandóságától és Urtóságától, gyors kiszára-dátában, rendkiyüli fedő képességen t a ctokély anyagszükségletben valamint könnyű kezelhetősége következtében a munkabér megtakarításában áll; kétszeri befnt''éeaél a máz jobban fed, mintft kő zönséges olajfesték 3 taori bemázoÜsnál. ireüalom (K rovat alatt B>S(eiBlit«tt muaick S«.gjr-Kaaiasán WajdiU Jóa^f kOnyrkereiksdo«« Lltxi ■nefreadetbetó.) -+: Az „Ország Vittg" XXL fű- sete megjelent. A mai szá a azt is bizonyítja, hogy az uj tzerketzlő e füzet oee-sseállitásával egy egy lépéssel köásiobb jutott a czélhos és tervének megvalóeiU-tához. A számot megnyitja iij. Ábrányi Kornél ,Kár —kár — Rikár'' czimü szép rajza, mely . en egy képviselőségre vágyó pro ff "es or álmait, ábrándj«it m>-ghaióan festi. A ,Tanulmánylő* czimü képbe< egy igen ctinot rajzot írt Mi E Abcauyi Emilnek sTengerzzem* ctimü g\öá''j. orü költeménye a szép v.-rsnek megfelelőmé-tabus hangalatba éj lő képpel van tRüsz. trálva. A- K. egy lapon egy érdekSS re gényt irt s „L«gujabb szauxácioe regécv* czimméVthbiy W o^ feltűnést kitett EUlmont Mária éi barátnéja éleiét, ^ica-Védéséit, öngyilkosságát, az előbbi tfémes jellemét és páratlan adyaWsté<*tet^ az utóbbinak a mai világban valóban párját ájkití öcfelá^ozó^arát^^T-Jisi^b^ao irja le. A két bajos leány hü arcsképét is V •4 HU839NSSYBDIE ÎYTOLYAM •Y H Z A h À Y KÔZLÔNÏ r«rv ny.-rjük e számban. Ismertetve van „Egy imousin költő a jelenkorba.-. Azonkivű ifi. Ábrányi Kornél „Két hét történet« czimü. readkivüli érdekesen jóizü hámor-iái irt tárczajáral szerepel. M_ J. egy szépen irt tanulságos ismeretterjesztő ti--csájíban.a .Városok fűndői€-ről ir s t csikkat különösen a kisvárosi családapák fijfyóiméba, ajánljuk. A biborook faesrczog primás ¿imor János hü képben ván bemutatva s hozzá & sorokat MaszUghy Fe ronos irta, ki a legilletékesebb volt az első magyar főpap érdemeit vázolni. Szigeti József, a kúünó müyé^s és jeles szin-müiró jeffemzí sorok kíséretében yan bemutatva. Képei közül az említetteken kívül vau három részlet a kaukázusi vasúiból, négy kép Algírból, Sserajevoi-ujooczozási jelenetek, mind igen szép raj zok s művészi metszetben mutatvák be. Azonfelül az apró rovatokban mindenre gond van forditv«^ a mi az utóbbi napokban irodalmi, müjésfeti, társadalmi fon tosabb osemóoy történt, a mi az utóbbi két hét találmányt teremtett b a miről annyit beszélnek a lipok, a fóbb napi eseményeket rövid, velősen összefoglalva egyszerre nyeri az olvasó. Meg kolJ még dicsérnünk a rejtvények rovatát, mely asíntén ügyesen van összeállítva. Valóban egy egész család talál magánah benne kedves olvasmányt. Hisszük, hogy közei vau már az idő, midőn az „Ország Világ'' kifogja szoriuni mind a ktípes német lappokat, melyeknél határozottan jobb szöveget hoz, kópéi pedig az ujabb, időben bátran verzenyexhölnek azokéival. A kö-zőDségtől függ, hogy e kitűnő képes lap Buropai^birnévre tegyen szert. — Előfizet hetai Wilckens és Wa''idl kiadóhivatalában koronaherczeg-utcza 3. ''Előfizetési ár egész évre 10 frt, félévre 5 frt, gyedre 2 frt 50 kr. — Uj könyvek. A Frankiín-Tár-aulat kiadásában. Budapesten ujabban megjelentek : „Falusi könyvtár.* 29 füzet. Ara fűzve 50 kr. Tartalma: A komló termelés és kezelés kézikönyve. A magyar gazdsközönség számára. Irta Dr. Nyári Ferencz. OLaó könyvtár szerkeszti Gyulai PáL 139--! 46. füzet. Tartalmuk : 139. Ébelot Alíred. Casaui András. Rajz a délamerikai pampaszokböL Fordította Karffy Titus.Ara fűzve 30 kr. 140. Hugó Victor. Borgia Lukretia. Dráma három felvonásban. Francsiábó! ford. Száss. K. 30 kr. 141. Tennyson Alfréd. Költői be- faséiyrsk* Aagolb&kfbrdHotfa Csukáéi- J-''3Qk«vl42. Goldoci Károly. A haéug. Vijgáiék három felvonásban. - Olaszból fordította Rídó Antal. 40 kr. 143. D<£pit Albert, Oytóite házassága- Regény. Fcan-cziából ford. Fáy J, Béla. 50 kr. Í44. Tzylor Tamás. Barátságból. Vígjáték pgy felvonásban. Angolból ford. Ctiky Gergely. 20 krJ: l4ó.B.Feuchteraieben Eínő. Adalék a lélek életrendjéhez. A 32-dik kiadás után németből for. <Dr. Klekner Alsjot 40 kr. 146. Augier £. és Sendeau Gy. Poirier ur veje. Színmű négy felv. Francziából for<i. HarasitiGy. 30 kr. Dr. Szili Adolf, A szemüveg. Képszerű értekezés. Ara fűzve 80 kr. Tartalma: I. A szemüveg hivatása. — IL A szemüveg törtéuste. — HL A szemüveg nemei. 1. Domború (convex) üvag. 2. Homorú [concav) üveg. 3. Hengeres (cylindrikus) üveg 4. HacJlbos (prismatíkus) üveg. 5, Rekesz és kancsalsze m üreg. 6. Védő szemüveg. — IV. Optixai eegédezzközök gyengelátóknál. 1. Olvasó szemüveg. 2. Színházi látcső. V. A szemüveg alakjai. 1. Pápaszöm/-?''Orrcsrptető, lorgnon és monokl. — VI. A szemüveg kiáMilása. 1.. Metszet. 2. Csiszolat. 3. .Számozás 4. Anyagazef. — Befejezés: '' „Heto és Leaitdor4 „Szabadban „Fürdés" „Híjjá van" valódi mesterművek, jeles metszetekben mutatvák be z „Perzsák egy karaván szeráj előtt;- „Levélbordók itt éti ott.* Apró rovatai nagy gondra és lelkiismeretességre vallanak. Szóval ezúttal is csak elismerésünkkel 4vtóbm''apkjM uj szerkesztő iránt. E je les, .sí.hazánkban valóban első képes folyóiratra felhívjuk olvasóink figyelmét.! Előfizetési ára: féiévre 5 frt, negyedévre1 2 frt 50 kr, Előfizethetni Wilckens és 1 Waidl kiadóknál Budapest, koronaher-'' czeg-o''cza 3. szám. , — A „Magy&r Regénye sarno k 2 7. ftlxete most hagyta el a sajtót érdekes és változatos tartalommal a legelegánsabb káilHtásban. Tartalma e füzetnek a kö vetkező: Örvény a révben érdakfessltó eredeti regéay a-magyar társaséletből. G" Büttner Júlia jelee tollából. — Föld alatt eredeti regény vége Arnóthitól (Szabó Ignácz.) — Riynaud Andor franezia el beszélés fordította Veres Sándor és Mozaik czim alatt ismeretterjesztő és humo ristikus apróságok. — Ismételve ajánljuk e derék fóíyóiratot 1. előfizetőink figyelmébe, a-mely ngy élénk, érdekes tartalmánál, — mint rendkívüli olcsóságánál fogva (egy fűzet ára 12 kr.) méltán megérdemli a meleg, támogatást. Előfizetési ára egész évre 6 frt, félévrs 3 frt. Elő fizetési pénzek Aigner Lajos budapesti könyvkereskedő úrhoz, mint kiadótulajdonoshoz, vagy Wilckens és Waidl könyvnyomdájába (koronaherczeg-utcza 3. ss.) intézendők. — Xehner Tllmos budapesti könyvkiadónál (papnövelde-utczu 8 sz.) legújabban megjelenlek a kővetkező füzetek : A „Népszerű orvosi tanácsadó, vagy házi lex:ikón az egészséges és beteg emberről" czimü mü 20-23. füzetei. A szerző (dr. Ziffer Károly budapesti gyakorló orvos) tehetségének, szorgalmának, ismereteinek ujabb bizonyítékát képesik az előttünk fekvő fűzetek. Az egészben 260 ábrával éa 16 táblázattat megjelenő mü jelen füzetei is gazdagabb tartalomban, sem hogy ezt egy futó ajánlásban felkarold lehetne. — Kimeritő czikkek szólnak a mozgásról, munkáról.aátnáról, néhány hazai s külföldi fürdóról, a bőr bánlalmakról, az oldószerekről, oltásról, orbánczról, önfertózésről, öröklési bántal-makrói, a pálinkáról, pezsgőkről, poklos »ágról, ragályckról, ránggörcsökről, re- kedtaégről, raházstról, sántitásró!, sáp-kórról, sárgaságról, a sérvekről Btb. atb. A nagy díszszel kiállított füzetek darabonként 30 krért kaphatók. Ugyancsak Mehner Vilmosnál jelentek meg- legújabban az „Altalános magyar franezia szakácskönyv- 14—16 füzetei. — Igaza van a nagy eíegantiával kiállított bori-ték lapnak, hogy a mü ^nélkülőzhetlen kalauz minden háztartásban.6 Egészben véve elüt e mü s Bzokáscs szakácsköny vek''ől/melyekben vagy elkészithetlen ételét halmaza iratik le vagy melyek nincsenek tekintettel a kisebb s egyszerűbb háztartásokra s inkább a különcködők ízlésének állanak uzoTgál&tába. E műből minden magyar gazdasszony tanulhat, a franezia, angoí p magyar konyhák kellemes, okszerű vegyitéke az egész mü. Ki kell c''-''elDörk a gyönyörű szines képeket, ml ..k í. füzetekhez melléket-vék, b melyek annyira hívek, hogy &zinel felgerj-sztik az étvágyat. Egy fűzet ára 20 kr. Tessék vele próbát tenni. JÜIJÜS 20-án'' &8S. „m apám taliítzm egy kettjflt !• ^i: ársz avval, ha mnes''n meg- ->a másik .Azon meg rajta Olt ax az ur, kié « toíx!« '' A vasúti uj menetrend. - Az „Ország TilSs* XXII. fű zete megjelent. Első közleménye ifj. Ábrányi Kornél „Az egyedüli mód'' czimü ssépenirt, érdekeseníaduifS regénye, utána Hentallér Emma „Az elátkozott kastély-czimü vonzó uti emléke következik. "A rejtélyes fehér hölgy'' igen szép angol elbeszélés szintén első közlemény, melynek folytatását ép oly meleg érdeklődéssel várjuk, mint .Az egyedüli mód" cz. eredeti regényét Nagy gonddal fáradzág-évne» "»^ismerettel van irva Mészáros Ltvác »Északsarki expeditiók* czimü jeles czikke, melyet szín en jól esik olvasnunk a mostani kánikulát világban. Szekrényessy Kálmán & román királyné — Carmen Sylvt — legújabb költeményéről a „Jehováról" igen szépen és vonzóan ir. Korizmics Líazló egyike első gazdáinknak jellemző sorok kíséretében és kitűnő arczképben van bemutatva. „Az utójáték® mely kiegészítő része a mult számban közölt szenzacziós regénynek szintén leköti a figyelmet. Részi•)les életrajzot közöl e szám Skobelevről, a geoktepei győzőről, az oroszok ssemefó-nyéről. Költeményeket Prém Józsefiéi ós Vay Sándortól közoi. Képei közül a Papírszeletek. ,Tehát utolsó akaraucmat fogja holnap hallani tiiztolondo ur!" Jíoadi «gy vőlegény z paphoz. „Hogyan ? Hiszen &c holnap esküdni akar a szép Melániával!* „igené«astáo csak nőmnek loszakarata.'' --- A híres gróf EsztorLázy püspök ogy aikalommal valami ügyben Rómába irt Levélő alá igy iru: „Esztorházy, Dominas Papae €t iinndi.'' Ezt Rómában ugy értelmerték, hogy .Esztcrháry. a pápáoak és világnak ura.* — Mikor er iránt megkéröextók £zterháxyt, azt felelt«, hogy 6 éppen aora akart oly-in m>^asrK emelke ini ; mert az ősapán annyit jelent, hojjy a pápai arodalutn ts 5 é, » ha-srárjinak meg esetleg Munü (Edciund) a neve. Forg. irdn ! K t D-it B I 4 Érkerik! Indul ¡i r F I.a) Bécsnjh.4: —Barcs l.«12ó. l6p.\| 3 óra ^M.n X-^pronb.), , (j 2. j 10 ó. 20 p. V14ó. 11 p. ■ i1 b)Bares-Bócs- njholy. 1. 2. 2 II. a) Bpest-Pragerbofl. 2 3 11 óra 5 ó. 27 p. (n. r. Zákányból.) ! 1 6. 41 p. ; 2 ó. 55 p. St. t, Ué.if ijest (sx. v. Zá-, ktíjig.y * 5 6.15 p. .....i '' I- 12 ó. ö p. jéjj a. v. 6 6 15 p. -reg v.von. y.rot. 4. a ; v.voa. I . JTst-lgy v. free !»z. v. 2 ó 5 p. J2 ó. 4&p. 10 6. 30 p lo 6.50 p 4 Ô 31 p. < 6. 57 p.freg (v.v.) I 4 \| b) Pragorh.- Bpest. 1. '' 5 ó. 55 p. 6 ó 8 p ír«R gv r. 2Jl ó. Hp S ó 6 p «d.s «. r " 11 ó. 10 p ill ó. 35 p.iéjj i v voo. C«1- T.) J I . 3. Felelős szerkesztő : SZALAÏ SXWH)fi Társszerkesztő: BÁN<ÍCZI BERNÁT. ist y il t té x:.) .Hol találnék ey jtravaló korcsmát, roolybec meghálhatnék ?• Kérd« ogy utas oy köcséebon. „Menjen az ur az otexán végig, balral agy másik ntexa nyilik, menjen abba, Ott van a „YörösCkőr Ai sx én fiam, avval uwJom, mofc'' lesz elégedte! Hogy merte ma.f a sütőmester vajat 3 kilósnak eladni, mikor Lrú: árnak ezt a csak 2''/i ? Paraszt. Kérem aiás.tu bíró uram, én nem értek a mérőszersxárohoz, bát annyi va-j\t mértem, mint ez a Cxipó, melyet a pék ur S kilóé gyanánt adott e! nekem Első raup egészségi- és asztalHu, Lefltirtelsndusabb bor- frt xxiatartalam nélkül, gazdag term szénsavtarUilominal ijonaras Nátron és sztoras litHöáíD (0 32S43 literként) (0-72195 literként) Lfpóczí fórrá« Içazgttésâg Eperjenes. Kapható minden ásváoyrisirereskedésb«c ¿s a legtöbb gyógyszertárban. Főratlar : Édestnly L, Bfiàâpesiôii. '' 602 7— T>, mmamm ♦) E rorat alatt köslóttért feiel5»wige nem vállal t ^«rk HIRDETESEK, Feliiíás. » Mindazon t. ügyfeleimet, kik ügyükben intézkedés végett eredeti okiratokat adtak át, felkérem, — miután a felszaporodott eredetiek megőrzésére elegendő tűzmentes szekrénynyel nem birok, — ezen hirdetésnek a »Zalamegye4 és »Zalai Közlöny'' cz. lapok hasábjain történt első beigtatistól számítandó 30 nap alatt — eredeti-okirataikat visszavenni szíveskedjenek, mert azokat a jelzett idő eltelte után költségűkre és veszélyükre — a zalaegerszegi L kir. k&zjegyzó úrhoz, illetve a tek. zala-egerszegi kir. járás bírósághoz letéteméoyezni fogom. Hubay György, 628 2-2. ügyvéd. legjobb AsztaJí-és üdiíö ital, kltözfi hatásosai bizonyult kôbôçésnél, gége ^ bajokaál, gysator-és bolyig ksrctaáL EDF.CSEKtq tmtuiés elôsef itsssro). Plattom" Henrik, 4f}9 27-4S Mohái Stefánia forrás. Egyike hazánk legszénsavdusabb vízéinek, ize savanyus, tisttán használva igen kellemes, borral vegyítve, élénken pezsgő üditő italai szolgál. A mi a víznek elemzés szerinti alkatrészeit illeti, arra nézve dr. Lengyel Béla egyetemi tanár ur vegyelemzése adja a legilletékesebb bizonyítékot. A mi a vizaek gyógytani hatását illeti, erre nézve tettes dr. Varga Zsigmond ar Fehérmegye tudós tiszti főorvosának a nagym. m. kir. bílűgymíoiateriam közegészségügyi osztálya elé terjetztett hivatalos titzti orvai bízonyitványáből: kitűnő szolgálatot tesz főleg a légzési, emésztési és vizelő s«rvek harutos bántalmainál ; a gyermekek gorvéiy és angol kórjánál; a gyomornak as idegrendszer bántalmain alapuló bajaiban; átalaban pedig a viz mindazon kóroknál kiváló figyelmel érdemel, melyekben a szervi élet támogatása és az idegrendszer működésének főifokozása kívánatos. Borral használva már is kiterjedt kadvalísáfínsk örvend. i-ijegyrék Xohán a forrkénkl (Moha Fehérmegyében a déli vasút kllomtóa) 100 darab V/3 literes palaczk csomagolás nélkül . . . 20 frt. 100 darab ''/, literes paiaczk csomagolás nélkül . . .16» 100 darab \\ literes palaczk csomagolás nélkül . . i 12 , Az tírei palactlcok a ,/orríU köriratávalf( bérmentve Mohára szállítva a következd árakon vitetnek vissza : 100 darab l1/, literes üres palaczk......9 frt. 100 darab Vi literes üres palaczk . . • . • -J-n 100 darab literes üres palaczk ....:. 5 B Ezen hazai vállalatot a nagyérdemű közönség becses pártfogásába ajánljuk. Székesfehérvárott, 1882. junius havában. I Szüte István ég társai, 611 6—6. a mohai. »Stefánia•forrás tulajdonosai. Forint £13.5 Forint összes értéke a Trieszti nagykiáilitási Sorsjáték"8 Első főnyeremény arany, vagy készpénz 50,000 forint • ■ •: i í . * >'' Második főnyeremény arany, vagy készpénz 20,000 forint. Harmadik főnyeremény arany, vagy készpénz 10,000 forint Ezeken kívül tartalmaz e sorsjáték még e<?y nyereményt 10.000 frt, ué\|fy nyereményt 5,000 frt értékben, öt egyen kin ti 3,000 frt, tizenöt egyenkinti 1.000 frt, harminc« egyenkinti 500 frt, ötven egyenkinti $00 frt. Ötven egyenkinti 200 frt, száz egyenkinti 100 frt, kétszáa egyenkinti 50 frt, ölszáxneg) venkét egyenkinti 25 frtos értékű nyereményt Továbbá több máa mellékayeremény a kiá''litók által ajándékozott fciál litási tárgyakban 619 4-6. Egy sorsjegy ára 50 krajezár, - • . 4 • '' a Eláru8Ítá«ok átvétele eszközölhető a pesti magyar kereskedelmi bank váltó-üzleténél Budapest, Dorottya-utcza I sé szám. Egye« sortjegyek megrendeléseivel 15 kr poataköltségre küldendő. Nagy-iíaitraán, ayoutott i kiadó talajdonos Wajdits József gyorasajtójin NAGY-fAffBSA, 1882. juilas" 23-án, Elcflzítír.! ár: ej^tx .... fél éM....... negyed ¿vre ..«••• Egy sxárn 10 kr. K1RDETESEX s hüibot péti tiorbas 7, másodszor 6 s minden további sorért 5 kr. NYILTTÉRBEN soronként 10 krért Tétetnek lei kincstári illeték minden egyes feinl«»-téaért SO kr. fixeiendő. 584k azéiTQ Huszonegyedik árfolyam, A lap sxelittsi réwét illeti kfrzien. nyék t s¿erkesrt5luiz. anyagi részét illető kí»xleményer pedig í kiadóhoz bérmentre intéxendSk : K AGY- K AN I 7. S A Wlasslcaktz BérmenUtltL ieTelek caah ismeri mnnkatirsiktó! fofxöuLtntk el KAtt.ra.iok tísüx jaes küldetnek. ¡Jf-ry-Kanízsaváros helyhatóságának. .nagy-kanizsai önk. tűzoltó-egylet'', a „nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank, ,nagy-kanizsai takarékpénztár«, £ „zaiamegyei általános tanítótestület'' a ,a agy-kanizsai kisded-nevelő egyesület'''', a nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szóvetkezet, & Psoproni kereskedelmi b iparkamara nagy-kanizsai külváiasztmánya" s több megyei és vároE egyesület hivatalos értesitóje. Hetenkliit kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. A. jó aratáshoz. Egy az utolsó forintján sorsjegyet vásárló ember nem örülhet jobban a főnyereménynek, mint mi magyarok egy jó aratásnak. Valódi sorsjegyjátékot üz a magyar gazda, ószszei utolsó -fillérein vett magot rak a földnek nevezett sorsjegyre, egész éven át megfeszült izmokkal hajtja a sors kerekét s aggodalom között lesi a napot, melyen az ó számának "ki kell jönnie. A sors kerekének egy szeszélyes fordulata megfoszthatja egész évi fáradozásainak gyümölcsétől, vizzé változtathatja legvérmesebb reményeit. Megérkezett a hnzás napja, sem jég, sem eső nem ártott a befektetett tökének, kijött a főnyeremény: a bő aratás ! Mert egy ilyen jó aratás, egy magunkféle, leginkább őstermeléssel foglalkozó nemzetre nézve valódi főnyeremény. Talán sehol sem oly nagy a kölcsönösség a mezőgazdaság kedvezó vagy kedvezőtlen eredménye és a társadalmi tünemények között, mint nálunk Magyarországon. Már Széchenyi hangoztatta, hogy hazánk csak ugy lehet boldog, csak akkor emelkedhetik szellemileg is az európai müveit államok színvonalára, ha anyagilag gyarapodik. Az anyagi gyarapodás fófeltételét pedig minálunk az agricultura kedvezó eredménye képezi. Ettől függ aztán az ipar és kereskedelem, a szellemi műveltség haladása is. Épen ezért óhajtotta ó és óhajtandó ma is az ipar és kereskedelem emelése és önállósítása, hogy netalín rosz termés t esetére az ország jövedelmi forrásai egészen ki ne apadjanak, De sajnos, annyira még nem birtuk vinni s ennek számos politikai és szociális okai vannak. Annál nagyobb örömmel üdvözöljük tehát az idei jó aratást, mert ez azon reménynyel kecsegtet ben- nünket, hogyha már máskép nem lendíthetünk iparunkon és kereskedelmünkön, valamim szellemi intézményeinken , hát a kitűnő aratás ré-. vén megközelíthetjük ebeli vágyaink, czélját — haladhatunk. Mert, hogy anyagilag és szellemileg haladhassunk, okvetetlenül szükséges, miszerint a vagyonosok a föld erejéből oly hasznot húzzanak, melyből a jövőre megtakarításokat eszközölhessenek, a vagyontalanok pedig aránylagos bőségben élhessenek; szóval mindenki, kit e hon földje a hátán hord és ege betakar, örülhessen lételének. Az évek folyamán és az általános műveltség emelkedésével belátták mezőgazdáink, hogy egyedüi az okszerű gazdálkodás adhat őstermelésünknek oly lendületet, hogy ennek folytán, — ha csak némileg is — kárpótolva legyen az, a mii a rosz időjárás és elemi esapások a termésen ronthatnak. Gazdáink tanultak és hasznát is veszis. Mert tagadhatatlan, hogy a jó Isten áldása mellett az okszerű földmi velősnek is meglehetős része van a jó aratás bőségesebb eredményében. És ha ta nult a gazda gazdálkodni és hasznát is látja ennek, akkor fiai, testvérei stb,, ha más téren működnek is szintén iparkodna* tanulni, kedvök is kerekedik hozzá. Akármit mondjanak a bölcsek, még is csak igaza volt annak a diáknak, »nagy bolond, a ki azt mondta, hogy tele hassal nem lehet tanulni, de a ki azt mondta, hogy üres hassal ¡ehet,i tanulni, az még nagyobb bolond yojt." Az általános szellemi műveltség is csak akkor terjedhet, ha az irodalom kellően pírtoltatik, ha föld-mivesnek, iparosnak, kereskedőnek és hivatalnoknak módja is van hozzá, meg kedve is, ha az irodalom oltárára leteendő áldozatok előteremti sénél önérzetesen elmondhatja azt a kedves magyar szólást: „jut is, ma- rad is''" Erre pedig semmi sem képesíti annyira, mint a bő aratás. Az. anyagi hanyatlás ellenben nemesak a síeü^cai erők megbénulását vonhatja maga után, hanem kövéren megtrágyázza a roszelvüség, a bizalmatlanság és a lemondás talaját és előmozdítja az emberben a szük-kebl&séget és önzést is oly mértékben. hogy ezáltai. mindenben és min denütt a legkárosabb visszahatás áll bc. A bő aratásnak eddig felsorolt és egyéb előnyei azoaban csak eszr kőzök azon legmagasabb czél elérésére, melyre a jó Isten az embert teremtette: a boldogság-ra. Boldogság és megelégedettség édes testvérek, a mely kebelben ez utóbbi nem bir tanyát ütni, ott a másik elpusztul. A „boldogság''-növényt csak a e megelégedettség" napja érlelheti meg. Ne nyuljunk mélyen a tarisz-nyába, ráakadhatunk így is egyik édes gyümölcse''re. Miasma gyanánt tölti el Magyarorzzág levegőjét az északi jeges medve fagyos párájából szétáradott és egyes rajongók, rosz-akaratuak és anyagi érdekből a nép kedvét hajhászok által mesterségesen és erőszakosan terjesztett zsidókérdés. A magyar nép minden józansága, tü-el messége és egyéb számos nemes tulajdonai mellett is beszívta volna ezen döglelétes levegőt, ha a bő aratás helyett silánynyal látogatta volna meg az egek Ura. Mert hiába, régi közmondás az is, hogy s% nyomor czivakodik \r Az adóteher is nagyon nyomja a nép vállait, még ezzel is könnyebben békül ki, ha aranykalá szos tenger habjainak fodrával ékesítheti ruháját. És ha már „tele szivünk örömmel", ne sajnáljunk rövid visszapillantást vetni az utolso 15 év aratási eredményeire kedves hazánkban. 1867-ben és 68 ban egymásután igen jó aratásokkai áldott meg bennünket az Isten. Megáldott bennünket ezen kívül alkotmányos szabadsággal is, csakhogy elbizalkodottá is tett bennünket : sok költséget vállaltunk magunkra. belefogtunk mindenféle vállalatba, túlfeszítettük anyagi erőnket, mert azt hittük, hogy ez mindig igy fog tartani. A vérmes remények azonban csalódással fizettek, mert 1873-ban oly rosz termésünk volt, hogy még áldott alföldünkre is Eo-mániából kellett a magnak valót importálni. Odaveszett a mag, az egész évi fáradozás, de a sújtó angyai ezzel sem érte be, ránk mérte a bécsi „ Krach "-ot és pénzűnk is hant alá került Legfölebb annyi haszna volt, hogy óvatosabbakká és takarékosabbakká tett bennünket. 1874 —77-ig átaiában rosz idők jártak a magyar földmivesre, nem veit se pénz, se posztó. Jött a 78-iki év. Sokat vártunk tőle, lett .is sok — de rosz; az árak oly alacsony fokra sülyed-tek, mint még sohasem az előtt. Két bottal is vert bennünket az Isten, az egyikkel egy egész „orszá-gocskát" sózván a nyakunkba. 1879-ben az ország sok vidékén ¡valóságos éhnyomorral kellett a népnek küzdenie s ráadásoL kaptunk árvizeket is. 1880-btn és-. 81-ben ¡. az ország némely részében valamivel joi»b, amolyan középszerű aratásnak Örvendhettünk, a mely épenaéggel csak a megélhetésre volt elég, de semmi esetre sem arra. hogy akár anyagilag, akár erkölcsileg emelkedhettünk volna. i Az idén végre eltaláltuk a főnyeremény számát Hála érte Istennek a magas egekben; használjuk fel a magunk, embertársaink és a haza javára és boldogitására — adjunk helyet sziveinkben a megelégedettségnek: s a legszegényebb kunyhóba is beköltözik a minden jót s édes reményedet magába záró boldogság és kérjük Istenünket, hogy jövő évre is époly kegyesen tekintsen le reánk! b-fb. Értesítő. A nő-ipar tanítónő-képezde czélja. Az intézet czélja hazánk leányaiból, kik erre hivatást éreznek, ipar- és nmnkatanitónőket nevelni, hogy általuk az egyes városokban és községekben felállítandó nó-ipw-tau-mühelyekben a női munka és női házi-ipar rendszeresen taníttassék, terjesztessék s hogy igy a nők keresetképesek legyenek. A képezde szervezete. Az intézetbe kizárólagosan csak bentlakó növendékek vétetnek fel. Yan azonban az intézetnek fc£y gyakorló osztálya, melyben bejáró növendékek is felvétetnek, de a bentlakóktól elkülönítve u.nitts,tnak ugy, mint az alább a felvételi feltételekben ki van fejtve,. A canfolyom azoknál, ktk.ipar-tanitónói képeaitvényt 3 igy állami jellegű oklevelet kivániak nyerni, négy év, sík munkatanítónőkké képesit-tetnek és ennek megfelelő bizonyítványt nyernek, három év: és pedig minden megszakítás nélkül. Az intézeten kivüi tehát szünidők nincsenek, ha a,ak ezt re.ndki-vüli családi vagy egészségi viszonyok sürgősen nem követelik. Minden oly növendéket, ki ipari tanítónőnek képesittetik, igyekezni fog az egyesület rendelkezesére álló befolyásával elhelyeztetni. Felügyelet és igazgatás, A mennyiben az uuséz^t állami segélyezést nyer, az intézet feletti ellenőrködő fölügyeletet J&gócsí Pé-terffy József m. kir. ministeri biztos gyakorolja. Az intézet igazgatója: Somogyi Mária asszonyság. TARCZA. A szép bosnyák lány. Irta: bZALAT SÁS DOB: (Folyutís.) ni. Szeptember 19-én fehér lobogó jelenté Bihacs várán, hogy a vár védői lerakják fegyvereiket, 20 án pedig már a hírlapok vitték Bzerte a hírt. A vár bevételéről részletes tudósítások érkeztek. Egyik tudósító pontról-poutra ki sérí az oatromló sereg minden mozdulatát. — írja u. i. hogy szeptember 17 éc * 76. tartalék-ezered a Jellasicsok, a 23. ezered, a vadáazcsapatok és a tüzérek (12 ágyúval) Bihács közelében egy magas do-nbon ütöttek tábort. 18 án a tüzérek lőni kezdették a fölkolők sátrait, ex alatt a 48. gy. ezred első zászlóalja — melyben Zágonyi is szolgált — roham-közel bt érve, kíkergeté őket állásukból. Ez regjei 7 órakor volt. Kilencz órakor már az összes gya* iogság tüielt, az ágyufedezefre rendelteket kivéve. Délután a felkelők egész váratlanul a balazárnyat támadták meg, de visszaveretteK 19 én fegyverszünet volt. Ez alatt ^fjsxer csak a vár fokon egy bosnyák aurczialii alakja jelent meg s kitűzte a öéke-lobogót. Ez anQyira meglepte katonáinkat, hogy tanácsúénak tartották a még erő-aebb éberséget. Mindenki azt hitte, hogy itt csel lappaug a dologban. A vár erőssége ós a fölszerelj olyan volt, hogy capitulatiora gondolni sem mertek. Miud a meilett* békaj«lnél fogva közeledtek a vár fo;é, de elövigyáiathÓJ rajvonalban mentek a város kapujáig. A gyanú alaptalan volt, & megadás legszebb rendben történt. Az a lap, mely Bartáékhoz járt egyes epizódokat is közölt a harcstérről. Szegény Erama olyan szorgalmai újság-olvasó lett, mióta Záhonyi Árpád z bosnyák.-földön volt. A h^rcziér; tudósításokat mindig remegve olvasta. Mindig caak egy,nevet keresett azokban. Megkönnyebülten sóhajtott., ha nem találta azt. Részint az újságokból, de leginkább Zágonyi leveleiből mindig tadta, hogy bol van az ő egyetlene..» Az utóbbi némi kis reményt nyújtott Emmának, hogy valószínűleg az ősz vége felé már viszontlátják egymást. Emma a kis Griza Begitségévoi egy Bzép babér-koszorut kéazitett Árpád viez-szatérése alkalmára, hogy a vitézt, ki annyit szenvedett ott abban az elhagyatott .országban, fár^dtaáptt, nappal a csaták zajában, álmatlanságot éjjel a vérrel ázott földön a vihar takarója alatt, — legalább ő megjutalmazzák, kitüntetik, kárpótolják neki, a mit mások elfelejtenek megtenni. V koszorú lassan készült. Valahánykor egy-egy ü''.&özet történj,melyben Árpád is szerepelt, mindannyiszor egy pár levelet fűztek a. koszorúhoz. A koszorú már félig készen volt, mikor a lapok a bihácsi csatáról hoztak részletes tudósításokat. Bartáék lapjában as episodok között mindenkinek ¿gyeimét lekötötték ezen feltűnő betűkkel nyomott sz»vak: „a szép bosnyá,leány." Ebben a szakaszban le volt írva, hogy miként került Marica az ezredhez, s miként vett részt a bihácsi csatában. A lap tudósítása szórul-szóra igy hangzik: „A katonák bámulatát különösen egy bosnyák leány retten''.hetetlensége vonta magára. Ezt a leányt közönségesen csak bosnyák lánynak nevezik. Különös módon került az ezredhez. A pelrosellói utcz&i harezok egyikénél a katonák egy előkelő bosnyák felkelő házába rontottak. A bosnyáknak egyetlen leánya ie otthon volt'', e mindössze ketten voltak: az agg fölkelő és leánya: Maric. A katonák felszóli tásárs, hogy rakja le fegyverét, az agg egy lövéssel felelt. Erre biztos halált várt volna rá, ha lánya el nem f«di. Talán szomorú fordulatot vott volna a dolog, de abban a pillanatban lépett be igy fiatal hadnagy, kinek fel í-zóütásárs. az öreg lerakta fegyverét és foglyul esett. A lány ettől fogva nem birta t szép hadnagyot felejteni, utána jött. A bihácsi csata előtti napok egyikén csatlakozott az ezeredhez s attól fogva mindig a fiatal hadnagy oldalt mellett van, anélkül nem bir élni. A hadnagy neve: Zágonyi Árpád zalamegyei kanizsai illetőségű, ügyvédjelölt. A bihácsi csata alkalmával azután olyan dolgokat vitt végbe, a mik becsületére váltak vclna a legdicsőbb amazonnak is. A roham alkalmával mindenütt Zágonyi etőít járt, hogy a halál őt érje, ne azt. Hiába védte szegény Mxrica any-nyira a „szép ural", a bosnyák sátrak kiürítésekor, mikor t legelső sátrak ellen vezette szakaszát, egy golyó leterítette. Szegény Marica drültkéGt vetette magát Zágonyi fölé és égő ajakival fcó.te annak sebét, melyből gazdagon öratölt a rózsapiros vér, Biboruit ée beszélt hozzá az őrületes szerelem lázas hangján. „Kelj fel „szép url, Marica karjába 1 Ne hagyd itt Maricát! Marica wíve megreped, ha. megualas, Marica elkísér légec a másvilágba is De ugy-e nem megyünk még odat 2\bcc bizony 1 — Ma--ica □eköti vérező íebsdst, fölissiza vé rednek valamennyi csépjét.'' Szegény Maric* kéjéből kivették az egyetlent. Az ottos bekötőié sebét, ápolás alá vevék. Éleiéhez kevés a remény. Marica olt virraazt a beteg ágyánál. .Egy pillanatig se hunyja le szem-pilláit. Ellesi a beteg gondolatát, imádkozik érte, ha alszik, beszól neki vidáman, naiv meséket, ha ébren van. Ugy tesz, miatha csordultig volna szive örömmel, pedig majdnem ősözeros-kad a fájdalom alatt. Szegény szép bosayáfc lány ! Isten tudja: ma vagy holnap őrüUe meg.ü szép hadnagy ravatalánál ? Igy végződött* hirlapi czifck-szakasz. Emma szokta mindig legglóször elolvasni a lapot. Mikor a fenti sorokat vóglg olvasta, cly&a lett, mintha koporsóból vették volna ki. Egyetlen k^nyű sem jelest meg szemében. Erős elhatározással állott- föl oda lépett a délfelé nyíló ablakhoz, neki gyuit szemekkel nézett Braziya felé. Ex alatt arcza jobban égett, az újságot izgatottan marczangolta, míg oly«« lett az, mint egy maroknyi gombolyag. Ugyanazon ablakból szokott a messze dél: táj feié merengni, ott szövé ragyogó reményssálakbót a jövő álmait. Hány édes-keserü köny szivárgott olyankor szemébe. Mily ellenkező érzéssel állott most ott! — Nézett sötéten, mint egy haragvó aagyal, a kit ártatlanul fosztottak meg paradiciomátó!. Mintha valakit keresett 7ol>>a tekintetével, a krt meg kell bőszül nia. „Várjátok — szólt sötéten — az a nap, mely ott felettetek ragyog, elsötétül az én haragomtól. Legszelídebb álmotok fölé borit poklot az ón rettenetes boszum !" Az esve lassan lassan lerimult a tájra. — Szegény Emma sokáig volt gondolataiba merülve, egyszerre cda. lépet kis íróasztalához s néhány sort irt egy levélpapírra; borítékba zárta, leragasztotta. Eljött az éj ! Ch az az éj, annyi mindenünk édes anyja! Eijött a reggel 1 Hiyh ez meg, beb sokat ébreszt keserű könyökre, csalódásra! Reggel Emmt^sobájában megtalálták a lezárt levelet HUSZONEGYEDIK ÉVÇÂYAM '' •; •» v '' ''-P. ■v-t r^itfoxPiTn Z A --r g.- LAI KÖZLÖNY. —- - Ji f. Wi Intézeti orvos: Kovács György orvostudor. Tanerők : Somogyi Mária igazgatónő tani nevelés- és módszertant és ellenőrzi ■sz összes elméleti és gyakorlati ta nitáát. Bentlakó tanítónők : Summichraszt Anna tanit kötő-és himzógépeket, csomózott keret-mnnkát, a IY-ik osztály vezetője Hidvéghy Aranka Unit a gyakorló munkaosztályban, a Il-ik oszt. vezetője. Hreblay Erzsébet tanit gépvarrást, rnba- és fehérnesiüsz&bást, a III ik oszt. vezétője. Bobok Sarolta tanit kötést, horgolást, szalmafonást, kesztyüVar-rást géppel, az I-so osztály vezetője. Külső tanítónők: Gschröffel Emilia Unit művirág készitést. Tanítók az elméleti tantárgyakra: Liebleitner János Unit természettudományt, vegytant, természet-Unt, anyagismeretet. Korcsek Zsigmond Unit magyar és német nyelvet. Wagner Lajos Unit földrajzot és történelmet. Buxbaum Henrik Unit szám-Unt és könyvvitelt. EajzUnár Eremit Lajos Unit vonalzó, szabadkézi-rajzolást. • • V Ezek szerint taníttatnak: mint gyakorlati tántárgyak: 1. A házUrtás, mosás; mü- és közönséges vasalás, mángolás stb. 2. Mindennemű fehérvarrás kézzel és géppel. 3. Mindennemű kerethimzés. 4. Fehérnemű és nóí ruha szabás. 5. Géppeli kötés és hímzés. 6. Osomózott rámamunka. 7. Mindennemű horgolás és di-szitménymunka. 8. Müvirágkészités. 9. Szalmafonás és szalma kiké szités. 10. Keztyüvarrás kézzel és géppel ; végre 11. a fennevezett főágakkal kap csolatos ipari munkák tömeges és gyors termelése. Elméleti tantárgyak: 1. írás, olvasás, levelezés magyar és német nyelven. 2. Természettan és rajz, vegytan és anyagismeret. 3. Történelem, földrajz. 4. NevelésUn és szépészet. 5. SzámUn és könyvvitel. 8. Rajz, vonalzó és szabadkézi. Rendkívüli : Franezia nyelv és zongora, U-nitja bentlakó Görög E. asszonyság. Ellttá&r A növendékek egészséges lak--osztályt és jó élelmezést nyernek. Szórakozásukra télen tanulságos mulatságok, nyáron az intézet nagy parkja állanak rendelkezésre, mely utóbbiban virágaikat maguk kezelik, azután közös séták. Felvételi feitételek & bentlakó növendéküket illetőleg. 1. Csak oly lányok vétetnek fel, kik a 15. évet elérték és a 18. évet tul nem élték. — Kivételek csak rendkívül; esetekben történnek. 2. Minden leány évenkint egyszáz és hetven forint évi tartásdijt fizet félévi előleges részletekben Is pedig a folyó évtől kezdve belépők mindig szeptember és márczius elsején; ezért teljes ellátást, mosatást, ágyneműt, orvosi ápolást és gyógyszereket kap; fizet továbbá rajz- és íróeszközökre, valamint tanszerekre évi -10 forintot, mi a Ur;ásdijjal egyszerre izetendó. F.tinczia nyelv és zongora Uni-tásért fgyütt havonkint 4 forint. Egyik vagy másik szaktanitás egyedül'' havi 2 frt. Felvételi díj a könyvtárra egyszer s mindenkorra 5 frt. 3. Mindenki köteles magával üozni: a) egy köznapi és egy ünnepi ruhát (de nem mosót); b) hat inget, négy hálózubbonyt, két fehér szoknyát, télre színes szoknyát, hat zsebkendőt, hat törülköző kendőt, hat pár harisnyát, hat aszUl-kendőt, négy lepedőt; c) két pár czápőt; d) egyéb az öltözködéshez szükséges apróságokat, mint fésűket, kézi tükröt stb. e) végre kanál, kés és villából álló, ta csak lehet egész érczevő-eszKózt. 4. Minden leány aláveti magát feltétlenül az intézet házi rendszabályainak. 5. Figyelmébe ajánltetik különösen mindenkinek az: hogy ha valaki időközben az intézetet szeszélv- m bői elhagyná — azon okból, mivel ez esetben az egyesület hijába hozU az illetőért az áldozatot, Urtozik épen annyit fizetni kilépésekor, mint mennyit kilépése idejéig a Urtásdij kitett, mert minden leány épen any-nyiba kerül az egyesületnek, mint a tartásdíj s ezt az egyesület a czél eléréseért áldozza, melyet csak tökéletesen kiképzett egyénekkel érhet el. Kivételt csak betegség tehet. Felvételi kedvezmény. Tekintetbe véve azt, hogy Tren-csén, Nyitra, Pozsony és Barsme- Az volt benne : „Elmegyek boszut állni és meghalni.... Bocsáaaatok meg! Isten veletek!»... Megyek, sietek, hátha ide kőt a fájdalom, melyen eddig győzött a boszu gondolata... Feledjék el, szegény Emmát.« Mily különös 1 Egy leány, aki a haldokló felett viraszt. Egy leány, aki rohan, hogy előzze boezujával a halált. Slegény Marica I Szegény Emma! (Fclytatáscköv.) meg- A halálos koezkáfc. NémetbSl fordított* G.....nn J...a. Berlinben a királyi műcsarnokban két kócska ^őriztetik, melyeknek egyike két részre van osstva, kövotkeső esemény füsódik ezekhez. Brandenbnrgi Vilmos Frigyes, a na/jy választó-fejed.-.lem idejében a fejedelmi fővárosban, Berlinben, élt egy Walther nevü fegyverkovács, tekintélyes becsületes amber éa egyetlen leinynsk atyja, a kit ssépsége miatt közönségesen a szép Rózának neveitek. Annak daczára, hogy akkoriban az erkölcs szigora és a nőknek a házhoz és a csendes szo-bácskához való kötöttsége lényegesen különböztek s mai időkéitől, mégsem hiányoztak a leánynzk imádói és ezek kőzött leginkább két ifjú ember törekedett a fegyverkovács ''leányának kegyét elnyerni.— Ezek egyike volt egy fiatal katonz Alfréd névvel, aki különösen a Fehrbellin melletti csatábzn tüntette ki magát ii a hamburgi hercsegnól nagy kegyben állt, a másik pedig egy fejedelmi gyék az egyesület fenUrtásához en nek kelétkezése óta lényegesen honi járatnak, — ennélfogva ezen megyék területéről egy egy lány fél dijért, az az évi 8ő forintért 8 egyéb járulékok befizetése esetén vétetik fel. — Az ilyenek, folyamodványaikat a megye ntján tartoznak az igazgatósághoz beterjeszteni. Külön feltételek. Minthogy az intézeti év ez intézetben is ezentúl szeptember havában kezdődik és ez évben csak 20 nevendék fog felvétetni, felhivatnak mindazok, kik az intézetbe belépni kívánnak, hogy orvosi bizonyitvány-nyal, keresztlevéllel és az utolsó iskolai bizonyitványnyal ellátott kérésüket ide Pozsonyba (Buna-utcza 33. sz.) az intézet igazgatóságnál okvetlenül folyó évi 3l-ig nyújtsák be. Ezen idő után a folyamodás semmiféle feltétel alatt a folyó évre el nem fogadt&tik. A felvett növendékek augusztus 22-én Urtoznak megjelenni. Végre megjegyeztetik, hogy a mennyiben az egyesület anyagi ereje és az azt pótló állami segély az ingyenes vagy féldijérti felvételt meg nem engedi, — azok folyamodásai, kik ily módon kívánnának felvétetni, tekintetbe nem vehetők. A gyakorló munka-iskola. • A gyakorló munkaosztályba 18-24 bejáró 15. évet elért, bármely korbeli leány vétetik fe) mindig egy évi tanfolyamra. A felvételi idő külömböző és a szakokhoz alkalmazva külön megállapodás szerint történik. Taníttatnak pedig mind azon munkák, melyeket a bentlakó növendékek Unulnak. Ezen osztályt egy Unitónő vezeti s a Unitást felváltva egy vizsgára készülő utolsó éves növendék adja. Czélja ezen osztálynak a Unitás gyakorlati oktatása. Pozsony 1882-ik évi márczius havában. A báii és ipari oktatást terjeszti első egyesület elnöksége. 1519. B/82. Jövedéki kihágással vádolt Kozma Remus elleni bűnügyben JnKns 21. 1773. B/82. Gyilkossággal ádolt Németh Mihály a társai kis rácséi lakósok elleni ügyben végtárgy. 1700 B/82. Vétkes bukással vádolt Mü&i Fülöp elleni bűnügyben végtárgy alia. 1789 B/82. ; ,páaül vádolt K&-vács Bencse • tártai ellent bűnügyben végtárgy. 1808. B/82. Eri István elleni ügy ben II. bir. ithird. 1767. B/82. Vajda Vendel elleni ügyben II. bir. ithird. 1754. B/82. Tar Ferencz elleni ügyben IL bir. ithird. > 1790. B/82. Sípos István elleni ügyben II. bir. ithird. Julius 27. 1790. B/82. Mihoczi Balázs vizára-dáz okozásának bűntettével vádolt elleni ügyben végtárgy. 1852. B/82. Lopással vádolt Dávid János és társai elleni bűnügyben vég-tárgyalás. 1817. B/82. Hamis bukással vádolt Kruzer Betti elleni bűnügyben vég tárgy. 1768. B/82. Jakapanecz Marton elleni bűnügyben IL bir. ithird. 1779. B/82. Bodor Ferencz eileni ügyben II. bir. ithird. Julius 28. 1862, 1294. B/82. Keuós házasság, lopás os zsarolással vádolt Kaszás Gábor elleni bűnügyben véglárgy, s öiszbünle-tés kiszabása, 1836. 1879. B/82. Lcpással vádolt Horváth Ilona elleni bűnügyben vég-tárgyalás. 2231. B/82. Sikkasztással, vádolt Zeohár Mari elleni bűnügyben végtárgyalás. 2122. B/82. Len Ján^s rlleni ügyben U. bir. ithird. 2101. B/82. Vig András ell''-ui ÜRjb«in III bir. ithrd. 2135. B/ö2. Toplek György elleni ügyben III. bir. ithird. 2123. B/82, Farkas Károly elleni ügyben II. bir. ithird. 1363. B/82. Tilos István elleni ügyben II. bir ithird. 1818. B/82. Bednyócs Iguácz elleni ügyben IL bir. ithird. 1889. B/32. Golab Anna elleni ügyben II bir. ithird. Kelt N.«Kanizsán, a kir. törvény-azékoél 1882. jul. 18-án. Kiadta: PLANDER GYÖRGY kir. trvazk< kiadó. frtnál jirt szebb síremlék. A kő. maga 600 több» került s a szerencsétlenül család rokonainak csak dicsóretűkr» válik, — hogy nem sajnálják a temérdek költséget, midőn'' a boldogultak iránti kegyeletöknek oly szép tanújelét adják Ajánljuk e szép mü megszemlélését & t, közönség figyelmébe — Rögtöni halál. A múlt bét f0]r. Iában bizonyos Szűcs JánoB nap?itm0í neje a piacson burgonyát vásárolj egyszerre nagy főfájásról és roaszaUékjj panaszkodott. Alig végzé szavait, öen«-rogyott és szörnyet halt. Azonnal kór. házba szállították, hol is az orvos nsp. •zárást co na tatáit. — Aratási viszonyok. Alsó-Leodv vidékéről írják lapunknak, hogy ott z idei termés minden tekintetben kielégítő, sőt jó. A kukoricza- ültetvények pedig oly szépek, hogy még remény!eni sem mertek ily áldásos év«<. A csövek mar hajtani Ocezdenek és ha valami csapáB nem éri, ritka jó termést várnak. — Meghívás. A kii világhírű számoló művész Frankéi Mór, ma, julius 23 án az ifjúsági önképző körben esti 9 óra-kor előadást tart. Nem tagok is. részt vehetőek. Belépti díj személyenként 50 kr. — Értesülve vagyunk,, hogy a miháldi anyaközségbez tartozó (Zala) Szent-Jakab, fiók helyben a rom. ka-.h. kántortanító állomás megürült. — Jövedelem pénzértékben 308 frt. Az ''/ telekföíd ".munkálatát pedig teljesen t község végzi még a kapálást is. Iskola-és tanitólak cúnos és jó gazdasági épületekkel együtt. Az állomás betöltésbe csődvizsga folyó év zug 17-kóre tűzetik ki A pályásé tanító okl«vel»»* legyen é folyamodványaikat a Bzükséges fira ni nyok kiséietében Mibáldra (u. p. Ngy. Kanizsa) Papp János esp. plébánoshoz küldjék be, a csőd vizsgán i személy as megjelenés kiváló figyelemben részetiL testőr Ralph névvel. Mindkettő csinos szikár termet, Alfréd nyilt egyenes ka« tona terméazettel, Rsiph erős és merész vadász. Egy vadászat alkalmával a választó fejedelem egy szarvast vett űzőbe, vadásztársaságtól elszakadt, amidőn hirtelen egy vadkant pillantott meg. — Azonnal leugrott lováról, megragadta tőrét és az állatra rontott, ez azonban védelmi állást foglalt el és a midőn a fejedelem a tőrt nagy erővel az állat melléb« döfte, ez darabokra törött, a vadkan fájdalomtól ás dühtől tajtékzó íabbal félre állott és azután a fejede-emre rontott, aki segély nélkül veszve volt. Ezen kétségbeesett pillanatban azonban Ralph, a fiatal testőr előugrett a bokorból és a dühös állatra veté magát, amely az uj jövevény közeledtére ez ellen fordult. Ralpb űgy®« vadász létére bevárta az állat ugrását és azt Össses erejével leölte, hias ura és herczege megmentése volt kérdésben. A döfés tökéletesen sikerült, ai állat elejtstetl és a berezeg Rálphot dicséretekkel halmozta el s tetemesen megajándékozta. Bajtársai nem irigyelték szerencséjét, mert habár vadtekintetű szemei és sajátságos v«d haja az idegen* ben önkénvtelen borzadály t keltettek is, eltekintve hirtelen természetétől, őt mégis általában derék és kedélyes embernek tartották. Egy séta alkalmival melyet Róza styja gazdaasszonyával —- anyja már nem élt — z várkastély mögötti erdőben tett. a fiatal Alfrédnek sikerűit a leánynak »sereimét megvallani és kezét megkérni, mire ez a kérőt atyjához utaaiti. Nemsokára Ralph ii hozzá fordult és megkérte ¡¿ánya kézi-.. Jegyzék a nagy-kanizsai kir. trvszék mint büntető bíróságnál 1882. julius 20, 21,27. és 28^n megtartandó végtárgyalás is itéleihirde• tísekrSL Julius 20-ii. 1675. B/82. Hamis bukással vádolt Ripner Imre elleni ügybea végtárgy. 1492. B/92. Lopással vádolt Bedő István elleni bűnügyben végtárgy. 1824. B/83. Szili Lász''ó a társai lo-pással vádoltak elleni ügyben folytatóla-gos végtárgy. Na csak lassan fiatal barátom, — mondá neki a fegyverkovács, ez oly dolog, mely meggondolást igényel. Fegyvereimnek ugyan ura vagyok, de gyermekemnek nemkülönben gyengéd atyja, ennél leinyomnak is van szava. Ennek folytán Ralgh alkalmat keresett és talált is a leánynyal kivánaágit közölhetni. Mond csak kis galambom, szóliti meg egy napon olyan medve forma baritsággal Rózát, mond csak. hogy áll tulajdonkép a mi dolgunk? Nincs ked-v-j»m többé a hiz körül jirni és ezért beismerem, hogy Bzeretlek és feleségemmé teszlek, jövőmről gondoskodva van és most is már van jókora örökségem, — azért ne sokat gondolkozzál és egyezzél bele. — Róza erre a megszólításra nem felelt. Igaz ugyan, hogy nem tagadhatta, hogy Ralph derék és tekintélyes ember és hegy nem kis vagyona gondtalan jövőt biztositana számáré, e mellett atyja is ▼agy oaos ember volt, egyidejűleg azonban lelke előtt s szőke szép Alfréd képe is feltárult éc igy nem talált feleletet. „Te nem felelsz ?" mondá erre Ralph. Ez annyit jelent, hogy te Alfrédot jobban szereted nálamnál. Ohl én azt már régen vettem észre, nem fogok neki azonban könnyedén, nem 1 egyátalábao kitérni. Gondold megl én tisztelve éa v gyónó* vagyok és arra is gondolj, hogy az, ki utamat állja, el van vesave, habár Alfréd barátom volna is azl Vigyázzon tehit mindenki magira, te is 1 (Vége következik.) Helyi, megyei és vegyes hirok. — Éríesitó8. A nagy kanizsai „Kisdednevelő-egyesület" hitirozatából az „ovoda" hetedik évi a magyar utczai fiók-ovodának pedig második évi együttes zirünnepélye 1882. évi julius hó 29-én szombaton délután 4 órakor tartatik meg a sPolgári Egylet''-kert helyiségében. Valamannyi ovodai növendék egyenkint is szavalni fog, mire a szülők ea gyámok tisztelettel figyelm-ztetnck. Kedvezőtlen idő esetére másnap vagy következő nspon tartatik meg. Az ovodai növendékek eltávozta után este alkalmas, idő esetében „tánczkoszoru" rendezgetik,me''y re a »Polgári Egylet" nelyiségén kitűzendő zászló is jelezni fog. B iépti dij egyénenkint 20 kr., gyermekek felét fiseük. F-lü!fizeté-sek köszönettel fogadtatnak ■ hirlapilag nyugtáztatnak. Minél számosabb látogatást kér az egyesület. A mindkét ovoda-beli növendékek saját kézi munkálataikat a zárünnepély után való nap az ovoda saját helyiségében vehetik át. Az ovoda nyolczadik évfolyamának megnyitáaa 1882. szept. 1 óq lesz. A magyar u''ozai fiókovodiDak harmadik évfolyama ugyanakkor nyit-tatik meg.Aug.hónapban egyesületi szünidő van. Mindamellett mindkét ovodában augusztus hó folytán iz rendes ovodai órák tartatnak az igazgatóság engedélyével, melyekért a befolyó díjazás a nevelőket illeti. — A Csengery utczáb&n divó azon f a 1 u a i a a szokásra lettünk figyelmeztetve, mely szerint némely csalid a ngy közönség jogaival ürítsem törődve, a utozin fogadja vendégeit, s az amúgy ii nagyon keskeny jirdirz 8—9 széket állit, melyekre a tisztelt vendégkoazoru körben letelepedvén, a járókelő közönzé get a közlekedésben z várj, vagy legalább is arra kényzsriü, hogy az ő ked vökért a kocsiút porát méregesse. Reméljük, hogy éber rendőrségünk e kellemetlen ügyre is kiterjesztendi figyelmét. — Pompás sirkó látható Weisz berger J. kőfaragó műhelyében a Coen-gery-uteziban, mely a szomorú sorsot ért geisei Sommer Sándor, neje és fis sírjára készül. As egész zirkő valóságos monumentum, majdnem három méter magas, talapzata egyjméternél szélesebb és 6 deczimeter vastag, sziléziai esftrke márványból készül a oly impozáns, hogy városunkban hatirosottan as less a leg- — Zala-LÖVŐrÓl irják lapunknak: Skublits uraság számadó juhásza mull héten agyon verte a puszt>t szt. pét-ri erdőn Pacsodi József juhászt, mert ez tűié 10 darab birkát ellopott. A gyilkoi ki-hivta lakásából az áldozatot, ki mivel komák voltak, oly borzazztó boszn.-a nem, hanem igen arra gondolt * kihívás nál, hogy együtt fognak zsákmányra menni. A tetiesl Zala«Egerszegre bekísérték. Ugyaucaak Z»!a-Lövőn Ta»»y Imre földbirtokos béresét hasonló kibi vás mellett az erdőn e hó 10 én a^yon vagdalta Pósch birtokos juhász bojtárja. A béres feleségének viszonya volt a gyilkossal ós ez volt oka ama tettnek. — Hoffmann Mór ottani lakostól e hó 10-én két d. r«b lovat loptak el a beke''itett udvarból még pedig kocsiba fogtak éa ugy vágtattak el. A károsult háza a város ko xepéu van. Ugyancsak Hoffmanntól műit évben is két lovat loplak el abból a faluból. hol ő gazd. bérlő volt. A gyaim egy volt gazdájára esik, kit Hoffmann s/olgálatából elbocsátott. — Szombathely város polgármestere a napokban ott jelentkezélt zavargA-sok megazüatetése után falragaszokon a következő felhívás'', intezte a. ¡»kótoá^ hoz. Városunk közbiztonsága érdekében a tegnapi napon rendkívül Óvintézkedések foganatosítása rendeltetett el. Okot ezen intézkedá-re a város területén felmerült legujabbi csoportosulások s az ezok által elkövetett jogtalan eljárás szói gáltattak. Meggyőződve vagyok upyan arról, hogy Szojnbathely varos polgársága hasonló csoportoíUiÁsoklúi m»gát távol tartja, s a város becsületének megőrzését elsőrendű feladatának ismeri, nehogy azonban egyesek izgatásai küio nősen ¡az ifjabb nemzedéket hasonló csoportosulásokra csábitsák, ez által a var"* becsületét koczkára tegyék s eunak a rend fen tartással kapcso-atos költségei ; szaporítsák: kötelességemnek tartom a vi-ros polgárságát a közbéke és nyugalom fentartására inttmi, s egyúttal azon súlyos következményekre utalni, melyeket az egyoa csoportosulások állal akár személyesen akár dolgokon elkövetet: erőszak a büntető törvény szerint okvetlen maga után von. A büntető törvény 175. 176. §-a az ilyen jogellenességeket a következő módon büntotik: 175. §. Hí valamely csoport azon czélból, hogy személyeken vagy ¿oigokon erősznkot kövesen el, valakinek lakába, tUleti helyiségébe, vagy bekerített birtokába be''órt a csoportnak mindenik tagjs. a magánosok elleni eróezak bűntette miatt két évi* terjedhető bőrtfinnel büntetendő. 176. Ha pedig valamely csoport nyilt helyen akár személyeken akár dolgokon követ el orő szakot, mindenik tagja három évig terjed « hető börtönnel büntetendő. Az egyes bit-felekezetek elleni gyűlölet hirdetésé'', a büntető törvény 172. §-a következőleg bünteti : 172. §. Aki hatóságoknak tor vényes hatáskörükben kiadott rendeleti meghagyása, határozata ellen, sngedet-lenségre egyenes felhívást intés vagy terjeszt: két évig terjedhető illamfogház-zal éa ezer forintig pénzbüntetéssé!. büntetendő. Ugyanezen büntetés éri aet: aki a 171. §-ban meghatározott módon valamely osztályt, nemzetiségei, »agy hit- huszonegyedik évfolyam. ZALAI KÖZLÖK? julius 2s-4n 1882. ''a felekezetet, gyűlöletre * mizik ellen, ugy szintén as i»: a ki tulajdon vagy a há-tasság jogintézménye ellen izgat. Tisstelt polgártársak! Szombathely vár«» polgársága a szabadság, egyenlőség ét testvéri-ég magasztos eszméjének mindig egyik előbarczosa volt, ezen eszmék iránti ragaszkodás emelte fel városunk hírnevét, tartózkodjunk tehát minden olyan eljárástól, mely városunk becsületét ezen eszmék megtagadása által kompromit talhatná. Szombathely, 1882. julius 11-én. Qricnffl Károly, polgármester. A közönség köréből.) Nyilt válaszokra viszont válasz. A »Zalai Közlöny'' 51-ik számába a megürüli galamboki körjegyzői állomás betöltését tárgyszó tudósítást midőn fcozzé tenni elhatároztam, koránt gcm lebegett Bzetaeim előtt más, mint a közügy előmozdítása, — «zon közügyé, mely végett nálunk a hatóságoknak számtalan kellemetlensége, a szövetkezeit községeknek pedig temerdek kára ee zaklatása egymást érte. A választasnál tehát az volt a czél, hogy oiy egyén választassák, aki tekintélyes éa egyuttaí szakavatott egyén is. Ennek egyszerű beigazolására, ugy hiszem cieg leend, ha azt állítom, hogy én a pályázok közül, akár melyik kereset. is meg, azon nyilatkozatot adtam, hogy szavamat az utolsó perczig senki-uoa sem adom, — sőt sógorom levén egyik pályázó, még a mellett sem tettem egy lépést sem. Azt azonban előre kinyilvánitot-ta.ni, hogy bárki fog pályázni, s azok közül bárki fog többségre jutni, csak tekintélyes és aikalmae egyén legyen, nem bánom — do, hogy Stárzsinszky György legyen megválasztva, annak ellene leszek, mert ludv>m, hogy a galamboki körjegyzői állás betöltésére s bonyolult ügyei rendezésére, ma még elégtelen. Tehát korántsem vezetett engem szeméiyas elle issen v, mert St há-ramnái talán legtöbbesör megfordult, s az ma is nyílva áll elölte, de — mert azt is tudom, hogy ez által jövőjét tette volna ki, más részről pedig a községeknek szerzett volna legtöbb bajt, — azért roaszalanom kellett föllépését, — de a mikor ezt tellem, hasznára voltam jövőjét tekintve. De ezt ó maga is belátta azon nyilatkozata kiadásával, melyben » fellebbezést akaratával ellenesnek nyilvánitá, de már elég későn volt Mindezek daczára, az általam irt czikare, e Upok 54—55-ik számiban három oldalról is lörtént válaszadás. De minthogy azokban a közügy érdekét egészen mellősé, tehát szánt-szandékosan elferdített, más részrő1 minőén férfiasságot nélkülöző, de különösen magyar embert rczátlansá6gal Délyegső kifejezések történtek — kény telenitve érzem azokat együgyű szerzőjüknek leplezetlenül vishzaadni. Minek előtte azonban tárgyamra áttérnék, vagyis Körmendy és Halász uraknak. vaiaazl aduék, a BZalai Köz-lony''-nek f. évi julius 6 ín megjelent 54-ik számában Lendvsy Ferencz községi képviselő aláírással megjelent és Siarísinszky György védeime, mint hi-vtian vendég czikkéro kívánok röviden vaiaszolni, — figyelmeztetve jLendvai urat, hogy csikkével St mellett nem csak nem használt, hanem inkább ártott ezen kifejezésével, „Hogy segéd ke zet nyújtson az árinánynaJt, mely úgyis elég hatalmas arra nézve, hogy a védtelen ártatlanságot agyon vagdalhassa.6 Különben csikkjét figyelmemre méltónak már csak azért Bem tarthatta, mert jól tudom, hogy annak figyelmét, akit e szavak illetnek, a büntető-törvénykönyv szakaszainak alkalmaz(atása nélkül ki ne m kerülte. Válaszom tehát egyszerű s csak annyi, bogyv n bajosai, éu pedig galaa-boki községi képviselő vagyok, - hogy mi történik Bajcsan, ¿iboz semmi közöm, de ugy viszont másnak, annál inkább önnek a galamboki közügyekhez semmi köze. Azért jó lesz, ha tanácsát Önmaga és tanítványai részére tartja fönn, nehogy ugy járjon, mint a veréb, mely magáról megfeledkezve, másnak azölgált tanácscsal. Arról is biztosithatom, hogy Ga-lunbok semmiféle tekintetben Bajcaára nem „zorul tanácsért. Végül jegyezze meg, ho6y jövőben hívatlan vendégnek sohseár:inálgasaa magát, mert az olcsó va-ismí. ¡Szolgáljon ez egysierzmindenkorra 1 Ke.t Galambokon 1882, jul. 14-én. SZABÓ LAJOS községi képviselő. A második csikk ugyancsak a ,Zalai Közlöny" Mik számában Körmendy Sáudor volt körjegyző és m. kir. postamester aláifással jeleni meg. Malyre, miután ő maga kényszerít, kell, hogy egész terjedelemben feleljek, — mert a meliett, hogy iliutakonjirva, magát nevetségessé leszi, még rágalmaz is (amint ezt szokta volt lenni.) #) E rovat'' ati köröttekért sem alaki -^^ tartalmi tekintetben fei«Iőwég»t nem vállai Sscrk. Azt állítja Körmendy ur, hogy én ót a nyilvánosság elé vittem, — nagyon csalatkozik, mert már előbb megfordult a oyilvinoaig előtt, mielőtt én csikkemet közzé tettem. Hogy lekellett mondania, as természetes és tudva levő dolog, mindenki előtt, mert saját maga okozta eljárása miatt állása tarthatlan volt, t ha est nem teszi, elmozdítása kikerülbetet-lenné válik, amikor még szerény pest ács-káját is slvesstette volna. Nagy kérdés, ha még nem jön-e szóba ? Azt is állítja Körmendy ur, hogy Galambokra majdnem egy időben jöttünk, — az igaz, csak hogy azzal a kü-lömbaéggel, hogy én választás, ő pedig erőszak utján. Arra nézve pedig, hogy én 63—66 -70 és 72-ik években, tehát több izben vádat emeltem ellene, mint hazug állítást vissza kall utasítanom. Hogy az 1871-ik évi községbiró vizsgálatot rendeltetett elleno, arra azonban nagyou jól emlékszem, mert az akkori járás szolgabirájf-val mint vendég a községbiró házához lesétáltam s mint hallgató részt vettem as ellene fölmerült s megkezdett vizsgálatban, — ezért talán hosszú emlékező tehetségét nem kell igen megfeszíteni, ha emlékestetem, hogy én még az nap érjjelón (mivel ő még m«ghiva nem volt) titkon értesítettem az ügy állásáról. Vagy talán ez is kenyéririgység ? Hogy miként álit már akkor a köz-ség ügye, eilehet gondolni, amikor 1866— 67—68 — 69 és 70-ik évekről hátra volt a községbírák számadása, — különben ezt részletezni nagyon íz hosz szadalmas volna! .elég ha a vizsgálatról a hatóság által fölvett jegyzőkönyv hí teles tanúságot ad, amely alkalommal kimondatott, hogy a közügy ily állapotban tarthatlanui vált. Fölhozza továbhá Körmendy nr hogy 1880-ik év október bó 31-én Galambokon elhalt özvegy Takács Imrén< temetése után tartott halottas torban (hol mindig rendes vendég szoktam lenni), sikerült a nép nyugalmát fölizgatni, őtet birájával sikkasztásról vádolni. Erre ki kell jelentenem, hogy ez szemtelen rágalom, 2 mint ilyent viasza kell utasitanom. Hogy én, ha kedvem tvrtja, megválasztva a helyet és körül ményl s elmegyek a halottas házhoz — aminthogy a nevezett helyre is elmen lem, mert vao eset. hogy attól a többszöri felszólítás következtében magamat föl men teni nem tudom, ez igaz s ezt nem csak Körmendy nr, de senki kedvéért « oem tagadom. De tagadom és mint piszkos állítását viasza s zár mws tatom, hogy én a nevezett helyen izgattam volna, tanúim erre nézve az ott jelen vor. 1874—76 — 79 ik volt birók és as 1877. évi hely biró. A valóság abban áll, hogy az alkalommal egy volt — s már ember korra fojlödött tanítványom azt a kérdési intézte hozzám, mint községi képviselő, — adjak neki arról felvilágosítást, váljon mi alapon asedetik a község adóforint nCán 20 krajczarjával miután sem oem építettünk, sem nem véltünk semmit? E várátlan kérdésre sem éa, sem pedig a jelen volt képviselők egyenes választ adni nem voltunk képezek, x^ert a helyben hagyott „költségvetést" még nem láttuk, képviselő üléspedig ugyanaz év május 16-tól fogva nem tartatott. — Mégis megnyugtatására az illetőnek azonban annyit mondtam, hogy a legKözelebbi kepviselőülésben meggyőződést fogok szerezni, amikor a dolgot köztudomásúvá fogom tétetni. As ügy nem sokáig hagyott magár» váratni, mart néhány napra, csakugyan képviselőülés tartatva, a község bírája fölhivatott, — boe''y adjon felvilágositist, valljon a község: pótlék mi alapon szedetik 20 krjával ? A községbiró Körmendy úrra utalt, s azt nyilvánitá, bogy az a jegyző ur akarata, hogy mi alapon azedetik 20 kr, azt voitaképen ő sem tudja. Erre figyelmessé lőn az elöljáróság a képviselő testülettel együtt s azonnal saját kebeléből kiküldött egy 4 tagu bizottságot, hogy sz agyét vizsgálja meg. A bizottság azonnal követelte a költségvetést, de Körmendy ur ast a megyéről még vissz« nem érkezettnek, de a képviselőség által aiáirtnak jelentette ki, ami azonban hazugságon alapult, mert néhány napra alá sem írva s föl sem terjesztve szégyen pírral átadta. A bizottság most kénytelen volt as alapot előkivánni s a födözendő összeget körülbelül megállapítani. De minthogy ismét 1877-ik évről a bírói számadások elkészilve^és bemutatva nem voltak, a melyek elkészítése bár 1880. május 16-án tartott képviselóülés-ben jegyzőkönyvi határőrt'', folytán, (de & jegyzőkönyv és vele 1876-tól minden jegyzőkönyv el van rejtve) 80, n.p alatt elkéssitve bemutalandók lettek volna — Körmendy ur által, a bizettaág megtudva azt, bogy a, 1877-1878 és 1879-ik évi bíróknál több százra menő kösiégi pótlék fekssik, a mely befizettetik • a hátralék beszedő ik 1880-ik évre a fedezendő öss szeget egészben pótolja. Látva azt iz, hogy 1877-78 és 79 években minden sdó forint után 6 — 7 krral több pótlék szedetett, s bízottság kénytelen volt az ügyet a hatóságnak följelenteni, aki a vizsgálatot elrendelvén, a valóságot a fentebbiek szerint volt kénytelen észlelni. Hogy « valóság, a hatóság által felvett vizsgálati jegyzőkönyv erről min-donkor tanúskodik. Azon nevetséges állitáss Körmendy urnák, hogy nálam az első osztályomban líbáz számtani héplet lett volna fölírva, azt meghazudtolja és együgyü nevetség táigyává teszi, aőt a tanmódhoz nem iz konyító tökfilkóvá teszi maga a 3-ik czikk irója, aki epóakedésével miután nála a személyes érdek nem győzhetett,rosz akaratával a képben csakugyan ugy találta csikkjében kiírni, tmint azt valóban fölírva látta és amint annak kell lenni. Különben is én még Körmendy űrtől soha semmit, de ő már nyilvánosan is kijelentette, hogy tanítványaim vizsga feleleteiből tanult valamit Ami az iskolaépítési költség számadását, ugy a mssveri laknál épült pajtát illeti, csak annyit jo^yzek meg, bogy a midőn a vállalkosók lisstában kielégíttetnek, as iskolaszéki pénztfinok, kinél a számadás minden órán késsen van, nem fogja ast évről évre halogatni, mint Körmendy ur a bírói ssámadásokat, hanem befogja ast mutatni. A mesteri laknál épült pajtára pe dig csak annyit, miután azt a hatóság vette kezéhez elintézés végett, — ahhoz önnek aemmi köze. Végül tanulja meg Körmendy ur, há még máskor tollat emel, maradjon tisztességesen e tárgy mellett, mert a rá galomért hamar a körmére koppantanak az embernek. Egyébiránt ha kívánja, hogy még részletezzem viselt közügyeit, szívesen megteszem, mert számtalan van birtokomban, — most azonban azokat elhallgatom. Galambok, :.18fl2. jul 16 án. SZABÓ LAJOS, kántortanító és közs. képviselő. í __ Válaszra, viszont válasz. A ,Zalai Közlöny 55-ik számában Halász Imre ev. ref. lelkész ur, a mily meggondolatlan, ép ugy a józan érzésű a vendégszerető magyar ember érzésével ellenkező s magát megutáltató egyént tüntet fel, — kerüli a közzég] nyomasztó helyze''ét t> arról semmit sem szól, inkább a helyett felkarol minden hasngaágot,hamis ráfogást és utoljára ami jellemsi, föl is panaszol. Kerüli a kását, mert az éget, — gondolja magában, mit neki a közügy, a nép nyugalma, csak neki fizessen meg, a többivel nem törődik. Pedig az ilyenféle egyének nem méltók az egyesek elismerésére és a község hálájára. Azért hadd verjék agyon saját szavai. A választásra nézve azt iria Halász Imre lelkész ur, — hogy sokkal jobbnak (tehát nem jobban) tiszteli a volt válasz tás elnök tek. Svaslics Károly urnák mind személyes, mind szolgabírói hivatalos állását,{mintsem eljárását a nyilvánosság előtt szellőztesse, eléguek tartja, hogy 25 képviselő társával a választás színhelyén egyhangúlag elhatározva, — azonnali feilebb>zé»i jogukkal éltek, — melyre réssrehajtatian válssst vár, s itt az alispán ur igazságosaágára hivatkozik. Hogy mikópen tiszteli Halász Imre lelkész ur s válasatás volt elnökét és hogyan kívánt a közügynek ártani, álljanak itt saját szavai: Hálái« Imre lelkécz ur nem egyszer hanem többször kinyilvánította, hogy tek. Svaslics Károly arat, nem csak nem tiszteli, de gyűlöli ée csak azért sem sxaTas arra, akit az ajál, mert ő ajánlja, pedig tudtommal Talabért neki nem is ajánlotta, következésképen szédelgés fogta körül s lelkész urat, mert vagy akkor nem mondott igaza», — amikor csikkjét irta, vagy akkor amikor beszélt. De ugyan ekkor 25 képviselőről is tesz említést, — már hogy hogyan tudja azokat előállítani, azt nem tudom, de annyit bátran elmondhatok, hogy a szövetkezett községekben 52"k ép viselő kösűl 46 an Talabér pártján vannak. Mindenesetre a kitűnő ssámiió lelkész ur, aki a rendes ssámUni képleteket is hibásan látta, a táblákon, képviselő társai közül egyet háromnak olvasott, —• ezt azonban sem csodálom, mert.... Ast is állítja Halász Imre lelkész ur, hogy én csikkemben közfelkiáltásról, alább pedig szavazatok nyilvánításáról szóltam. No már ez lelkészhez nem illő elferdités, mert tessék csikkemet elol vssni, olt nem közfelkiáltás, hanem felkiáltásról van szó. Hogy valaki testileg ily rövid látó, tudom sajnálni, de ha még szellemileg is röv»d látó, akkor szánako-sásomat kell felette kinyilvánítani. {Azt kivánja Halász Imre lelkész ur^ hogy bizonyítsam be, ki volt a bérencze. A felelet igen egyszerű, nem más, mint az, aki a zavart előidező iratát, házról házra »serte-saéjjel hordozta. — Hogy á folyamodásában minő lételek voltak, — azt végig nem tudom, de annyit mégis tudok, bogy annak némely tételeire, a büntető törvény alk. .''mazása el n«m marad. Fölhozza továbbá Halásr Imre lelkész ur, bogy tőlem értelmet nem tanul, mert a terméssétrajzt és mennyiségtant nem jól tanítom. As első állítása, valamint minden aaavai hazugok, — megegyeznek azon ténynyel, amidőn a községbiró jelenlétemben az utc^án támadta meg, hogy a postára vonatkozó szavsit elferdítve adta — szóval as elöljáróságot — kom pro mitálta. A második állításával elárulja a lelkész ur a vastag tudatlanaágát, mert nem vesz a kezébe .Fejssimolisi Módszertant" valamint elárulja ast is. hogy soha sem látogatja a számtani órákat az iskoiábsn, szóval annyit ert a számtan kezeléséhez, mint az ujouez tanuló, mert másként tudnia kellene, hogy az a számtani képlet, melyet ön hibásnak nyilvánított, csak is a sserént kezelendő, nem pedig az ön kificzamodott módszer tanz «serént, vagyis feszeadótábla 14-1=2 l-i-2-3 1-4-3 ="4 4—5 -5-6 kivonó 1-1^=0 1 - 2^-1 1—3—2 I 4-3 1 — 5=4 1 - 6=5 osztó 1:1=1 1:2 2 1:3—3 1:4=4 1:5=5 1:6—6 szorzo 1X1—1 1X2=2 1X3=3 1X4—4 1X5=5 1X6=6 Minthogy ebből beáthatja epéske dését, hogy rágalom vol:, most tehát én kérdezem, váljon önérzetes eljárás volt-e öntől, ssját háaánál és a{ pinczeperen ezt elferdít re beszélni vendégek előtt. Ideülik ám: Oh lerepora!Oh móres! Fél továbbá, hogy hiveit ell ece zúdítom, soha se féljen én tőlem, hisz as ily eljárásaival önmaga zúdítja azokat magára, vagy talán ugy iz érzi, - hogy már föl vannak zudulvs? Éppeu nem csodálom. Fölhányja, hogy néhányszor az asztalánál késemet megtöröltem. Az igaz, hogy voltam nála, de ő is volt nálam, nem mondom, hogy többször, de annyiszor bizonyosan. De nekem .tohasem is jutott volna eszembe, hogy még ezt is a jegyző választásba belekeverjem, mert tudis. meg lelkész ur, bogy es által aem csak "engem bántott meg, hanem mindazokat kir önnél megfordultak, ezzel kiadta magáról azon szegénységi bizonyítványt, mely önt, mint nem vendégszerető magyar embert jellemzi. Jójlesaest mindenkinsk megjegyezni. Végül szántsaándékosan utoljára hagytam czikkjének azon kitételét, — mintha az általam késsitett ellenirat aláíratása végett 2 napig f.luztam kólámat elhagytam volna. Minthogy ezen rafogás hivatalos állásomat is megtámadja e a fonlebb föl-hozottakat egészen betetőzi, ennélfogvz kijeleniem, hogy ezérdemben a törvényes eljárást a legközelebb öc ellen megindítom. Utoljára még csak annyit, hogy a közügyet kár vol: rágalommal betetőzni. Gaip^bok, 1882. jul. 16. SZABÓ LAJOS, kántor tanító ét közs. képviselő. s is Egyveleg. — Hoszter szökése. Hoszter Fü löp a várpalotai kilencssseres gyilkosáig elkövetője hétfőn délben megszökött börtönéből. E meglepő bir nagy gyorsasággal terjedt el a városban a általános rémületet kellett. Csakhamar nyilvánosságra jutottak a szökés részletei is s városszerte ezekről beszélt mindenki. Hoszter a déli órákban czelláját söpörte s észrevevén, hogy körülötte csak egyetlenegy őr van, kivette a zrssbében tartogatott paprikát b hirtelen zz őr szemébe szórta. Mialatt a porul járt ember szemeit törülgette, a fogoly az üres dolgozó zzobán áthaladva, abba a kis kertbe ment, hol a rabokat sétáltatni aaokvák. Ennek kerité sén átmászva, leertsskedolt a vár éjsaaki oldalán. Beugrott Devics ksnonok udvarára s a ház kapuján az utczára ment. Itt futásnak eredt; a püspöki palotát el-hagyva, felkúszott a Georgi-féle ház tetejére s meyhuzta magit a kémény mögött. Gergelyi és Szente polgárok meglittik őt s tetőn kiállásaikkal tömérdek embert csődítettek a biz elé. Hoszter folyvást integetett nekik, hogy hallgassanak, de a polgárok kösűl többen főlakartak mi«ni a házfödélre, hogy a szökevényt elfogják. Ezalatt megérkezett Adler várnagy és a bortönőrök segítségével elfogta a gyilkost Ujabb adatok a töveik esők: Hoszter Fülöp a várpalota, rablógyilkos szökési kísérletének Tézaieleiről a kővetkezőkel irhatom: Hosster hétfőn délelőtt nagyon izgatottan viselte magát, fekete •zalon ruhájába öl.özött s Isi és alá sétált csel Iájában. A rabok ebédjét valamivé, a déli 12 éra előtt szokták ssétosziani, ekkor kapott Hoszter is enni. Mialatt Hoez. ter ebédelt, a szolgálatban levő böriönőr-nek, ki reá ügyelt fel, felesége ebédet hozott s azért, bogy ebédelhessen,felváltotta az o. kulcsos őr, kit Illitmann Fcrenczneir nevesnek. Illitmann elfogiai ván őrállomá-sát, kopogtatást hallott Hoszter börtönének ajtaján- Oda megy, benéz az ajtén levő kis ablakon, ekkor Hoszter azt mondja neki: .Legyen szives adjon be egy seprűt, edényemet mosva, elvizeztem és rondítottam a börtönt, hadd söpörjem ösaze." As mitaem gyanitva, söprüt ho aotl elő, kinyitotta a börtöuajiőt * e szavakkal; ,No kutya, meghalsz, nem strá zsálsz többet !'' reá rohant, a markában készen levő megnedvesített és sóval kevert paprikát szemébe vágta, torkon ragadta a mu''ató ujjával gégéjét igyekezett kiszakítani, ugy hogy ez őr nyaka most is meg van dagadva. Míg Hoszter erőikö dött, hogy as őrt sajat börtönébe zárja vagy megfojtsa, az őr főleg arra ügyelt, hogy Hoszter valahogy a fegyvert ki se csavarja keséből. A dullakodáazzal végződött, hogy Hoszter lliitmannt földhíz vágta és a harmadik földalatti foiyosón végig fűtva, a várnagy lakása felé rohsut föl a földszintre, A fegyveres őr, ki a folyosó végén áHt, littf, a sitiadó Kosztért, de mcglapetésében nem voh aunvi ideje, hogy rá lőjön.- — Hosster ez alatt a megy ehiaudvarira fcílór?«, as ki felhalmozott fira mucska ügyességére! felmászott és onnét ^leugrott a három vagy négy öl magasságú falról Devics kanonok udvariba, majd balilra ijesetve a nőcselédet, ki épen a kaput akarta bezárni. Ez ugrás azonban czerencséiien volt, mert Hoezter í mellett, hogy jobb tenyerét és mellé'', súlyosan megférté, még ballábát »kis i mértékoac kificzamiiotta. Daciara ennek Devics udvarából ki és a három-''négj e®er lábnyi távolra eső Szt. Benedekhegre menekülve, onnét a mintegy '' kót öl»-'' mélységben lekvó Georgi könyvkötőik háza tetejére ve:é magát a ott a sziklí- a kémény közé buzódot:. Mi^ ezeket HaL-tur Fülöp elkövette, az albtt l börtóDjés megyeházban a legnagyobb zavar ua^l-gott. IHítmanu elkialu magát: »Oda lágyunk, megszökött Hosster 1« Az 6$k fegyvert kapkodva, a szökevény után \|o hattak, de azt már nem láthatták, cAk mások útbaigazításai után üldözték a ¡fenekű.őt, Georgi könyvkötő eivégAe ebédjét, kiment udvaráras bámulva láu az összegyűlt népet, kik Hosztert k«>4-ték. Fölnéz a ház tetejére, hát ott líja meglapulva Hoszter t. A gyilkos mutató ujjának intésével kérte Georgia Wallia-tásra, de akkor már többen is megiátŐLk és az oda<;rksó Adler várnagy xt t.)acsoc j háztetőre mászva, torkon ragadta szökevényt, kit azután lehozva, Posta buíii.-őrmester által hozott kőtéliel megkötib-tek. Midőn elfogták, azt mondá: ha rfcjg ®gj negyed órával később jönnek, ofcm találnak Veszprémben. Midőn kezét at$ö-téllel megszorították, kikérte msgansk, hogy vele ne gorombáskodjanak. Ez«k-után az odaérkezett b őr t ö a ő r ö k vfoz-szakisérték a gyilkost a kir. trvezék börtönébe, itt meglátva az ötazemarersngoit lllitmant, azt mondá neki: .ÜasÖangysp, én magát úgyis tönkretettem.'' Hbssfcsr bünteté ül 24 órai kurtavasra verték £ a büntetést zúgolódva fogadta. Hogy HA. ter a sót és paprikát hol vette, arról s&-féle verzió kering. Azt is beszélik, hojjy a ssomssédoa kanonok háziból.* szolgáló leányok dobálták le neki, mikor aét#t, de a legvalószínűbb az, hogy akkor szecte össze, midőn tisztogatás alkalmával; a könnyebb és skkor munkába lévő rabok szO bájába sárták. Illitman Ferencs bfr-tönórt s kir. ügyész szolgálatából ízouttai eibocaájtotta, mer; a börtönajtót csak ÜBr-tönőrmesternek van jogaotn Kinyitni, fj. - I Irodalom — A „Gazdasági Méradk- czimü mezőgazdacági és műszaki hetilap utóbb megjelent szimai ismét örvendetes tanúságot nyújtanak azon elismerésre méltó törekvésről, melyiyel e nagy gonddal és kiváló szakértelemmel szerkesztett a igen díszesen kiállított lap a gazdasági és technikai szakismereteket terjeszteni s fejleszteni igyekszik. Ennek igazolására «lég legyen utalnunk a lap gazdagíés változatos tarulmára, melyből tájékozásul közöljük a következő caikkeket: A gépzeseiők és fűtők azakazerü kiképez-teiése. — Amerikai mezőgazdasági viszonyai s azcc befolyása Európa mezőgazdaságára. — A Gottbard vasút. (Képpel. ) — A La-Manche csatornái alagút. (Kép pel.) — A fafaragás a Schwarrwjrldbsc A Tiszavölgy rendeaéséről. L. Pasteur (arcsképpel.) — 8zess-lepárló (képpel,) Beton léposő (képpel.) A pa&thsonépi lésé hea. Gonda Bélától. — 8aeszíőzi iskola. Dr. Kosutánytól. A malmok világi tisiró Kazánfűtés petróleummal. A . víllaroés fény a mezőgazdaság szolgálatában. A vasipar Felső Magy-rorraágon. A henger -malmokról. Magyar indigó-gyártás stb. A .Gazdasági Mérnek« előfizetési Jru negyedévre2 frt. K8fi«ntttaffcpiat&f csillag u. 8- sz. a. HUSZONEGYEDIK ÉVFOLYAM r ZALÀÏ KÔZL ÖS? JULIUS 23-án 1882. ''A vasúti uj menetrend. Forg. irány ! K a n i z b a Érkezik Iudui H I. a; Bóciujb. —Harc* 1 12 ó. Iß p. •"''opronb.), ç 3 óta d.n v.von. 10 ó. 20 p : 1! 6. S p -ni. t. T. ZiJi roil. 3. 4 ó Hp kioyig.) i ó ó. lő p reg b)Barc»-Bécs-njhely. l.: 2. VI ó. 5 p 6 <5 15 p. kjj ref S ir. SZ. v. v.von. ¡1 ¿ra 5 ó. 27 p. káoyból.) : I <5. 41 p '' 2 ó. 55 p.!d u. v.von. II. a) Bpejt-■ Prag-erbof 1.1 2 ó 5 p. 2. ill0 ó. 30 p 3 4 6.31 p (v. v.) bj Pragcrb.-Bpe»t. 1 2. 2 ó 45p ¡1» 6.50 p ■i o. 57 p. Kä.n.i sz. v est. gy v. reg sz. v ■i , 5 ú. 55 p. i 6 ó 8 p üreg 1 6.14 p. , 2 ¿ 6 p «La. 3. II <5. 10 p II <5.35 p.iéjj 1 («■ v.) I f?y- t. sz. v. r.voa. Felelői szerkesztő : 8ZALAY SÁNDOR Tirsszerkeastő: BÁNOCZI BERNÁT. re sr 11 -c t ó r.) Ihmisiíások melyek az ásványvizekkel történnek, meghagyják nekünk, bogy a t. cz. fogyasztó közönséget maga érdekében figyel messé tegyílk, hogy'' mindén" engedélyezett á8ványku''ínak meg van külön jegye. Az érczburok- és parafára, fordíttassak különösen a figyelem, hogy e valódi ví/.ek ne cseréltessenek fel utáo-rotta''ckal. mire csak ezáltal leaet legjobban ismern . A valódi Rádai eavany ukutuak érciburkán mutatkozik, középet: f>gy ke rék.meiy körzetbe." e szavakat viseli: Rádai savanyu-kut 1882. Minden parafa alsó részén, valamint az üvegnek befordított végén beégetve a helységnevet „Radeill" viseli. Ki nekünk egyéneke'', magnevesnek kik más vizet Rádai savanyu-kut gyanánt árusítnak el, olykép neveznek meg, bogy egy hivatalos bizonyítékot tudnak elő mu''.iU-i, tőlünk illő jutalmat uyerend. A Rádai savanyúkút gyógyintézetének igazgatósága. 633 1 — 1. Posu Radkersbürg. Elsa rasp 6gsdzsé£î- gs mlali-ïii. Lestartalomdnsabt bor- es títfcicn-forrás H I R D E T E S R K< ) E rovat nem r¿l!al £ alatt Ic&siöttért felelősséget Sserk 7xistartalom nélkül, gazcL^j tenn széiiSfivta-rtaLormnal tíorsaias Nátronés szánsaras L-itMonliafl (0 3''2">43 literként (012195 literként Llpéczl forrás igazgatóság Eperjesen. Kapható mi"óen ¿»vinyvizkereskedésbt?n és a legtfthb eT,''cy''''rtárb»ti Fórattár: Edestnty L.. Büdapesten. '' e<»2 9—2''»; 170 18S2. Arv, hirdetmény. Alulirt kir. bir. végrehajtó as 1 SSl. évi 60 t. cz. 102. § a értelmében közhírré teszi, hogy az alsó-lendva: kir járá-ji iró ság 1243/82. végzése folytán Lénk Sámuel soproni Ukós részére, Biró István s társai d imeföldi lakósoknál 565 frt 50 kr. követeiéi végett 1882, évt márczius 17 én teljesített végrehajtás és kővetkező tárgyak foglaltattak le. I. Nemes Jánosnál lefoglaltatatott. Két zsemle szőrű ökör, egy tehén és 3gy bika borjú 215 frt becsárba. H. Tóth Istvánnál. Két ló. egy két éves csikó és egy vaslengelyes szekér 190 frt. III."Szabó Jánosnál. Egy uj 7astengelyes szekér ós 300 liter bor 55 írt becaárban. IV. Biró István utodinál. Egy vastengelyes ssokér, kótkereazl 23uPPi egy 2 éves ée egy 1 éves üsző s egy kupaeztrágya 81 frt becsárban. Mely lnfoglait tárgyak Dömeföldén alperesek lakásán 1882. évi julius 3t-ik napján délelőtti 10 órakor azonnali fizetés mellett eladatnak. Kelt Alsó Lendv&n, 1882'' jul. 16-án. BER6ER orvosi £ K ATRANY-SZA PP ANA orvosi tekintélyek által ajánlva, a legtöbb európai államokbau a legnagyobb hatással hasrnáltatik mindennemű bőrkiütések ellen, k '' < M i '' '' , küiÖQ<"»S''-n idillt és cőmörök, rüb, ótrar és élÖdi kiütések, ugyszinte veres orr, fagydag, izzólab. fej- és szákálpikkely. Berger kátráayszappac 40% faká Irányt tartalmaz és igen elkülSnitendő a más forgalomban lövő kátránytzappanoktól-A csalások elkerQlésc végett kéressék világosan Bergor kátriny-szappans. és ügyeltessék az ismert védjegyre. 474 12_24. Makacs bőrszenvedéseknél a kátrány-szappan helyett hatással használtatik Bemer oryosl hátrány tmmrn és azon esetben, ha ez szükségei t-tne, agy kércs»ék osaKis a Berger-fele kát-rácy kén-szappan, minthogy a külföldi utánzások eredménytelen ké«ritroéoyek. Mint gyengébb kátrány-szappan m^ilGzésre minden tl sztátiiarEiséig 3b toörc 2X, 634 l-l. ZAKÓ DÁNIEL, kir. bir. végreh»jto. bőr- és fejkifltések rye> mekeknél, valamint eddig elérhetetlen »xépitó asezsdae-és TBrdé-szappaJi mindennapi használatra szolgál BERGER GLYGERÍK K A TR A N Y- S 2 AP P A N A, mely S5®/0 Glyceríut tártain,az és finoman rac illato»itva. 3Iinden fajtának darabja 35 kr. utasítással együtt. Fós2étkűidé3: HELL 6. gyógyszerészééi TBOPPÁBAH Raktárak: Kész-lptl.ee vaj) tatndt-n puropai evójryiznrtárban. Fo''raktár Naev Kaiiiz." nt^máru : PRÁiiKH BÉLA c> BELÜS JÓXSKF gyógyszoré xeivoél. - - OLL SlilDLITZ - PORA Csak akkor valódi, L* ÍÍÍ.SLSSKSS-'' lenyomva. 80 ít ¿t* * leejolib sik^r«k mollett fennitl rntnícnr^nin gyoaior íssisgaógefc és enésztésl akadályok, CmiQt étTágybiánv, hasstornlia). vér tsjalás és arasyér ellen. KflIŐ!.ö»on oly ogyénokuuk ajánlra, kik Qli ^let-módot folytatnak. HsaUitásek törvényileg büntettetnek. Egy lepecsételt eredeti doboz ára ! frt. o. é. BORSZESZ SÓVAL. _ _ A legme^bixhatóbb önsegélyiő sxere a szenvedő emberiségnek minden bels$ é< kühS eyulladiaűál. r. legtóbb tctegi-ég ellen, mic-dennemfi »ebetüléeek, fpj-. fni- és fogfájLv rAgi sérvek é« nnlt seKek. rikrekélyek, 0sz5k, szemgyulladás. mindennemű bénulás ss sérülés 3tb. Stb. ellen. Üvegekben használati utasítással együtt CQ kr. o. é. EN 1880-ik évben 80.000 palaczk, ¡83! ik évben 295 000 paiaezk lett elszállítva. <9 CD > jí o -o L_ 33 s: ce o ce CC -ce » œ e C3J «0 o > -œ I OC CO A mohai 11» forrás! hazánk egyik iegszénsavdusabb IS •fB u ai s a v a ri y u v i z e kitiinő szolgálatot tesz főleg az emesztési zavaroknál s a gyomornak az idegrendszer bántalmain alapuló bajaiban. Általában a viz mindazon kóroknál kiváló figyelmet érdemel, melyekben a szervi élet támogatása és az idegrendszer működésének folfokozása kívánatos. Borral használva már is kiterjedi kedveliségnek Örvend. Friss tSltésfeea ¡aíaáeakor kapíi&tő oc 02 O 572 9—12 : ©• < OD K cc o CO Sicc a — œ* œ-co '' o if cc m. k. udvari szállítónál Budapesten, Erzsébettéren. j Úgyszintén mindsn gyógyszertárban, föszerkeressedésben ós vendéglőkben. 2 cd — 1880-ik évb9n 80.000 palaczk, !88l-ik evben 295.000 palaczk lett elszállítva. Hahnájolaj. Krohn X. és tirsávól Bergenben. (Norvégiában.) -i k&Inuí^irol4Í valamennyi, a kereskedelemben elSforduló aj között az «tytfMH,nlety orvosi czélokra hasznilható. Ára egy üvegnek használati utasitással I frt. o. é. oooooo Forint Forint ♦ F ö »lállítág Moll A. gyógj-szerész, cs. kir. udvari szállítónál, Bfes Tnchlanben. u ^ 42 <!lm raÍDden hirneves gvógrstertirlban varv fQsier- T f''Rtkíir DélkflU belységekben aa^negyének na^obb megrendeléseknél megfelelő irleengedésben résresüluek. A t 02. kOtönség kéretik határozottan Moll-félo késxitmécyt rendelni és csak olyanokat elfogadni, melyek saiit ÓTjogyem és alkrá-otama] vannih ellátva Raktárak: Nagy-Ksnlm Belus J. gyófjsz. Práger Béis gyógyst r esselnofer József, RoscnMd Adolí, Rosenberg Feronca, Strém és Klein — 2al6-Eg«r8Ze5 Eollósy J. E. MarCtaH Iwtl Férd — Barcs Domfr K — Csákter«ye Qöncz L. try6gy««rést. — Kaposvár Habócbay KiLm. Ilona J. gyógysi. Th Kecskos''sv -y6gr«s. — KaprwJOza Worli Jd. gyógy-Csacaicovicj l»t. gyógyír. — Xeaztfcely Wönsch F. — KönMBd Rátx Ján. — Z4grj«5 lrga.lma-.hot gyógys/. Mittlbceh S. gyögysz HoHac V. — §9?TQZ Hesey And. gyógysr. ''— Lstssyt KaüwodaJ.— Kapotvt-rett Bvroricx Ad. _ Zala-EffWazeg Hollo«y L E. gyógyaz. 461 30—52. összes értéke a „Trieszti nagy k iái litási Sorsjáték" ÍOOO nyereményének: Első főnyeremény arany, vagy készpénz 50,000 forint. Második főnyeremény arany, vagy készpénz 20,000 forint. Harmadik főnyeremény arany, vagy készpénz 10,000 forint. Ezeken kiTül tartalmaz e sorsjáték még egy nveremcujt 10.000 frt, négy nvereniényí 5,000 A-t értékben, őt egyenkinti 3,000 frt, tíxenÖt egyenkinti l.OÖO frt, hnnaWici egyenkinti'' 500 f-t, öfven egy-nkinti 300 frt. Ötven egyenkinti 200 frt, száz egjenkinti 100 frt, kétszáz cgr.:nkinti 50 frt, Otesáiáegyvrnkét egyenkinti 25 frtos értékű nyereményt- Továbbá több más raelléknye''reniény a kiá<litők áltnf ajándókozott kiállítási tárgyakban. J 619 5~6- Egy sorsjegy ára 50 krajezár. Elárusítások átvétele eszközölhető a pesti magyar kereskedelmi bank váltó-üzleténél Budapest, Doretiya-utcza i se szám. Egyee sorsjegyek megrendeléseivel 15 kr postaköltségre kuldend<5. ▼ # ■ # # # ▲ ▲ A A /I A''T A ♦ ♦ Nagy-Knaísfa, nyaawtott & kiadó talajdoaos Wajáits '' J&saf gyarssajtojilii. a-al NASY-KAfflZSI,- 1882. julius 27-én, () > S frt. 5 : Qólittkl pjjítX .ti* (¿1 ............ oe /e<i érrt...... Effv szám 10 kr. HIRDETESEK n hasábos petitsorban 7, másodszor ,, s minden további sorért 5 kr. NY1LTTÉRBEN -soronként 10 krért vétetnek íei Kincstári illeték minden egyes ''unitiéiért 30 kr. fizetendő. Huszonegyedik évfolyam. A lap szellemi részét illető kéziemé nyek i srerkraztőkóz, anyagi részét illető közlemények pedig a kiadóhoz bérmentre intézeodsk w ■H AQ Y- £ AK I Z S.A Wlasslcskár Bérment«tlen letelek caak ismer; munkatársaktól fogadtatnak el. Kéziratok »»ssza nem küldetnek <3-Kanizsa város helyhatóságának, ,nagy-kanizsai önk. tüzoi tó-egylet % a , nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank, , nagy-kanizsai takarékpénztár, a ,zalamegyei általános tanítótestület* s , u agy-kanizsai kisded-nevelő egyesület", i nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet, a ssoproni kereskedelmi s iparkwnara nagy-kanizsai kül választmánya'' s több megyei és város egyesület hivatalos értesitóje. Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmn lap. Az idealismus hanyatlása koránkban. Baboss Lászlótól. jPewimum veri tffectat v&- nor.am »ua cuiqne utiütas." Tacitus. Ha abból a nézetből iudulunk ki, hogy az ember rendeltetése — érzékszellemi természetéhez képest is — egyedül csak az anyagi jólét, az élv, a haszon, az önzés; tehát ha magát amaz elvet, mely minden nevezetesebb bölcsészetiskolának elve volt s melyet a legutolsó bölcsészig még senkinek sem sikerült erejétől megfosztani, fogta legyen azt fel bármely szempontból: hog} az eszme velünk született, mint Plató, vagy hogy azt az ember maga szerezi, mint Aristoteles; vagy érzéki szempontból, mint a rómaiak; — az az ha a szellemi részére vonatkozólag — ^megtagadjuk is: elvitathatlannl áll ama logicai szabály, hogy az észnek és szellemnek, az érzéki, hs nem is alá, de mellé rendelendő, mert hisz a tudomány, a művészet, a társadalom, mint az igaz megismerésére, az emberi élet nemesítésére, a jó meghonosítására rendelt, dicső szüleményei az észnek, az emberiség elóhaladásának eszközei és csak a szellemnek, az észnek köszönhetők. így tehát bátran csodálkozhatunk, ha lépten-nyomon mégis az anyagiságot. az élet szomorú valóságait, a realismus és materialismust, a haszon elvét, az önérdeket, a pénzt, az érzékiséget, a természetimádást halljuk hangoztatni; bátran megütközhetünk, ha ismeretes fogalmak, bölcsészeti tételek, vallási- bevett dogmák, lelkiismereti tények, szívbeli indulatok, tulajdonságok eltöröltetnek jelentetnek ki a létérti küzdelemben, ez elvek harczában, mely a franezia forradalomhoz hasonló tevékenységgel és pathossal rontja le az emberiség és hivek hagyományait, fogalmait és vallását s azoktal ellentétben álló súlypontokra helyezi, haladásának előföltételeit. Hjl nem mondja is senki, akkor is fogja tadni mindenki, hogy ma-nap azon zománcz, mely a lélek műveltségének, az ész "ökélesedésének tartatott, amaz ideálismus, mely az eszmékben azon bizonyos magasztos felfogásában, kivitelében, felkarolásában terjesztésében, hirdetésében nyilvánult : amaz érdeklődés, mely minden utógondolat és számítás reménye nélkül, mint az elvetett ige vette be magát Krisztus tanitásaként a fogékony emberi szivbe; elvek, vonzalmak, közérdekek, melyek a haza, Isten, emberiségre való tekintettel ápoltattak: nincsenek meg és ha megvannak is, nem oly mértékben, mint az elótt, midőn még egyes ál-tanok nem voltak ugy elhasrapódzva a családban, a társadalomban és a közéletben s az érdekelv nem foglalta el „hiu ambíciók "¿kíséretében az emberek összes szellemis érzéki világát." Most talán az Isten, az ember, család, a társadalom, sót maga a „haza" fogalma is. más megítélés alá vétetik 8 fogalmaik, ugy mint magul;, az egyén érdekei szerint nyerik meghatározásukat, ma tán azt sem hisszük, „hogy ezen tartomány, melynek kiteijedését magyar hazának nevezzük századok előtt más népektől mondatott hazának és őseink a Don és Kaspium mellett is magukkal hordozák a hazát," ma már elavult chimera ez is, szeretjük azt, mert táplál, megvédjük a külellen-ségtől, mert kötelességünk védtör-vényeink értelmében; ezt Nevezzük helyes felfogásnak ! A család, ez sem az erények s erkölcsi eszmék hazája, a nő sem ama tiszteltebb egyéniség, aki életünk fűszere és nemesítő része, »a természet ugy rendelte; a nőt épen annyira nem nélkülözhetjük, mint a mennyire kellemetlen vele élni" itt a fölfogása a Metellusnak, a ki legalább hozzátette még: .áldozzuk fel az oly rövid élet örömeit a haza érdekeinek, melynek örök élettel kell bírnia®, de mi hozzá gondoljuk, hogy vagyona által kényelmet, összeköttetést teremtünk s biztosítjuk magunkRt örök életünkre, a nő nem kevésbé alantas gondolkozású, rágondol a felszabadulásra, a fényűzés- és hiu örömeire. Hiányzik i^hát a család alapításban, ma egy eltm — ugy mint a nő nevelésben is — ép ugy, mint a társadalomban ¿z erkölcsi elem az ideálismus, a szív és kedély; amaz elem, amely örökre kiható erővel az eltörölhetlen léleknemesség bélyegét ütötte e nélkülözhetlen isteni intézményre és a fejlődő szellemre — s innét származik, hogy az iíju vagy iíjuleány szive s elméje üres és képtelen magasabb eszmék, fogalmak, elvek befogadására, annál inkább azok megtartására és terjesztésére. Hisz mit tapasztalhatunk, ha körültekintünk — nem az alacsony osztályok között, hol az értelem fejlődésnek, — annál kevésbé szív-képzésnek nyomai föl nem találhatók — a közép uri-osztályban vagy magasabb társadalmi körökben, ha megfigyeljük a gyermek viszonyát szülőihez, tanáraihoz, embertársaihoz, vagy ha megfigyeljük zsenge korát? A gyermek a hosszantartó tanulási évek nyomása alatt korán kizavarva a család szentélyéből, idegen s iránta részben közönyös, szeilemi fejlődésével és szívbeli képzésével nem törődő egyének gondoskodása alá kerül, akik magukat nevelőknek nem tartva, tanítók és tanítónők gondjaira utalással annak, testi táplálékkal ellátása által nyugtatják meg lelkiismeretüket, mig a szülők a kétes viszonyokkal s a helyzettel mentegetik eljárásuk fonákságát; hisz az anya, akiben megvan az érzék gyermekének szívbeli nemesítésén, kedélyének felkeltésére, szellemének és jó indulatainak és a magasztosabb gondolkodási iránynak beszivárogtatására, a kitől a gyermek érzésének, jellemének, szóval egész életének iránya, szellemvilága függ, ekként szomorún kénytelen tapasztalni, hegy gyermeke nyert ugyan kellő képességet (ha ugyan nyert?) és tanultságot az élet-és kenyértudományokra, de azok az eszmék, azok az érzések és gondolatok a jellemképzésnek azok a fóbb vonásai, a melyek a szivbói serke-deznek, azok a vonzalmak, azok a jó tulajdonságok, a melyek az embernek szellemibb részét vagyis a mik tulaj donképen az embert az emberek közt emberré, lélek emberré teszik, azok szivében vagy meg nem indultak, vagy ha igen, ápoló kezek hiányában gyümölcsöt hozni soha sem fognak: meddők maradtak. így érlelődik — (bár mások is észlelnék s nyilvánítanák e téreni tapasztalataikat!) a gyermek, kora örömökben úszva, semmitől vissza nem tartva, jót, rossza: meg nem különböztetve ifjúvá, a szellem és a kedély vitorlája nélkül, vallási és erkölcsi fogalmakat fugimálva; minden iránt a mi az életben szent egykedvűen ; szülői szeretet és hálát félretéve; barátságot nem keresve; kitérve az élet viharainak és örvényeinek szivképzés és nemesebb érzület hiányával; igy lépi át az élet küszöbét blazirtan. nemesebb iránti fogékonyságra való indulat nékül; lenyűgözve; az élet melegét nem érezve; s szivében s elméjében nem hordva; lenyűgözve oly terhektől, milyenek az önzés, élv, haszonvágy, hiúság, érzékenység, amelyek mindjárt kezdetben tárt karokkal fogadják s a melyektől bilincsekbe verve és amelyekben megcsalódva, mert vigasztalást önmagában nem talál: életunttá lesz. Hol leli amaz életuntság, pessi-mismus, kétségbeesés, érzékiség, anyagiság, világfájdalom, hiuvágy vagy akárminek nevezzük, okát,ha)nem itt ? S mire tanítja meg az ily élet azután az ifjakat, azt mindenki köny-nyen eltalálhatja, arra a mit legjobb meg nem ismerni, a romlottságra, a nagyon gyors érettségre, a minden eszköz, jóságára, a siker imádására — a feslettségre! És ez való! az ily életbe beleszövődik amaz irányelv, hogy a világ fölött úgyis a vak-végzet uralkodik, a gonosz győz úgyis az esetek többségében a jó fölött, hogy csak a természet törvényei uralkodnak, minden mulandó-örökkévaló a szenvedés, ,élni siess, „élvezz" és ne törődj semmivel. Ez a szivképzés hiánya, a lélek nemesség fejletlensége! Az anyák-bűne ! ]Ss hogy találjunk egy ily sziv, ben, egy ily iélekben nemesre-törést erényt, lelkesedést, vonzalmat házihoz, szüléhez, Istenéhez. Hol találunk ott Urátságot, kinek legnagyobb barátja &aját maga, bog;- is élvezhetné az a bsiátság vagy szeretet édes érzetét, kí csak magával . foglalkozik, csak érdekeit látja érdemesnek szivén hordani: — hol sincs odaadás, önmegtagadás, ott nincs érzelem, ott nincs vonzalom! az önzés az igaz vonzalom halála — mondj* Tacitus. ''És & mint az egyes, ugy változik át maga a társadalom is s az erkölcs napról-napra hanyatlik ugy a társadalmi életben, mint a közviszonyokban ; bizonyos kiros tanok befolyása lesz érezhstó a- lelkiismeretekben, meiyeket a világi törvény meg nem láthat, egy orgyilkos kéz befúrja magit a családok szentélyébe, a gyermekek szivébe, a^ anya kebelébe, a kereskedő életnézeteibe, a hivatalok szobáiba — az önzés, a haszon, az anyagiasság ! TÁRCZÁ. Prózai változás Reám is került a sor, hiába tagadnom! Beléd bolondultam, mint mondák, gaUmbom. Nem hitték, bogy drápa éltem mé* megmarad; Mikoroc megkaptam a végzetes kosarat. Sobajtoxtam fájón, kétségbeesetten : .De''.uem igj álmodtam, ob beh máskép hittem!" Jüitek multak érek. de te megmaradtál. Másodszor megkérvén, rajtam ki nem adtál, Ismét jöttek, multak érek és a házban G/ermektiuk köat egyre éktelen «írás van. Felsóhajtok »oksxor elkeseredetten: „De nem igy álmodtam, ob beh máskép hittem !" PZÉKELY GUSZTÁV. A szép bosnyák lány. Ina: bZALAY 8Á2i£>OR- (Folytatás.) IV. Míg abban a keserves Boszniában folyt a még keservesebb csaiároz4s, amit sok udvariatlan újságíró rabló-hajszának bérmált el, addig nekünk is, a kik itthon »zidtuk a magas kormány politikáját, bi zony bőven jatott abból a szomorú kép ¡Láttuk átkos következményeit annak ténynek, — a mit idegen népek nyelvén ugy hinak, hogy occupatió; — mely tisztességes fogalmat azonban Tisza bátyánk, a legmagyarabb folyónak Iegné-tnetebb duruszájs ugy determinált, hogy »occupálui annyit tess, mint valamely orizág fővárosa legmagasabb részén Hen-nek szobrot állítani. fcilég a sok szóból annyi, bogy biz akkor valami gyöngessivühazafinak sem igen volt tanácsos & vasúti góczpontok állomásainál időzni, mert hát bizony horoar kicsordultak -könyei. Ilyen vasúti göc pont: Nagy-Kanizsa is. Hejh lehetett is ott látni annyi füleden vitézt, hogy önkénytelenül ie arra gondolt a cimikas hazafi: mekkora füle lenne Andráasy vagy Tisza urnák, ha azokat a bosnyák metszette füleket 6-kegvelmességeik a magukéihoz toldaléknak kapnák ?1 Akár a Henczi szobor! . Mindig előre jelezve volt, mikor egy -egy csapat sebesültei szállítottak városunkon keresztül.Kimentünk hezsájok, beszéltünk velük, enyhítettük szenvedéseiket, u;y, ahogy bírtuk. Szegény jó fiuk 1 Egyiknek a keze volt ellőve, a másiknak lába; egyiknek orra nem volt, a & másiknak füle. A leggyönyörűbbek ki voltak vetkőztetve ~.s isteni gondolattal teremtett alakból. Mennyi áldás szállott érettők a kormányra! — Az ember véges eszével meg nem foghAtja, hogy nem fogott rajta és maradt továbbra is csak olyan soványnak ! Hanem — hála a magyarok Istenének f — mikor könyeink kicsordultak, mikor ajkainkat meg-megssállta, meg el is hagyta az a görbe áldái, a mit ngy binak: átok.. — volt valami szivemelő tény közelünkben. Aho! l zsarnok hatalom, az emberi elvodoltindulat, kegyetlenség megteremti az ö vérsa, elkínzott alakjait, ott volt mindenütt a honleányi magasztos szerelem, mely enyhíti & szenvedést A svörös kereszt egylet'' önfeláldozó működése bizony többet tett, mintha a magas kormány minden zegét-zugát édes hazánknak kórházakkal plántálta volna tele. Nagy-Kanizsán még akkor nem alakult meg rendszeresen ezen egylet; annál dicsőbb, annál íöljegyzésre méltóbb, bogy «»zen város lelkes hölgyei mégis szerve-, sód tek, tömörültek. Zarándokokul mentek ki a vasúti indóházhoz; ételt, italt vittek a sebesülteknek, bekötözték sebeiket. És azok a gyönyhrü vérpiros ajkak, mik csak réezegitésre látszottak teremtve lenni,agy beszéltek azokkal a megkínzott alakokkal, oly édesen, oly bensőleg, de oly szenvedélytelenül, mintha csak angyalok viselték volna azokat. Jókai fÖlszokta jegyezni azok nevét, kik a honszerelem, vagy a felebaráti szeretet magasztos érzelmeitől áthatottan a hazának vagy az emberiségnek jótevői voltak, hogy az unokák olvasván, nemes példájokon lelkesüljenek és emiékök örök legyen a nemzetek könyvében. Méltó volna Nagy-Kanizsa azon ne-meske''blü nőinek nevét is töljegyezni. Meg is tenném, de más alkalomra szán Lam. Annak idején meg is tea sem, habár tadozn, bogy gyönge tollammal alkotott emlék, csak halvány árnya annak, a mit Jókai állithat .azzal a ragyogó tollal, melyre még nem lehelt & politika, mely — hála..a Míndenh&tónakl — egyedüli, de legnagyobb kincae az irónak, mit semmi sem köt a habebftrg-trónhoz, csupán a -kesdrü remiuíacentia. . i - .i- Azon éjjelre, meiyar. szegény Emme. elhagyta szülői házát azz.l a föltevéssel, hogy ezer veazélylyel megküzdve Boszniába menjen, márelőro t&meges sebesült szállitás volt jelerve. A városból ezer meg ezer ember ment ki az indóházhoz. A vasúti étkezőben soknak figyelmét lekötötte egy feketébe öltözött, sürti fátyollal eltakart arczu nő, ki egyedül és szótlanul ül: egyik Bzöglet-asztalnál. A nyüzsgő tömeg közül többen fco zolébe léptek és erősen szemügyre vették, de annak feje meg Be mozdult s ugy tett mintha a kíváncsiakat eszre sem venné. Egyszerre a vonat éle6 füttye, — majd z caengetyfL hang jelenté, hogy azon vonat, melyen a sebesültek szállíttatnak, megérkezett. A jelen voltak mind egymás hátán tódultak a kijárat felé. Cscpán a feketébe öltözött nő maradt mozdulatlanul. A sebeeültek egyenkint érke-tek az étkezőbe, mindegyik mellett egy egy jósigos angyalként a xün volt nők egyike ment. A terembe ''egeiül lépett be — a legszebb hölgy kíséretében — Zágonyi Árpád. Jobb karja fol volt kötve; feltűnő halvány arezt-n a kiallotl szenvedés nyomaival. Mindenki melegen üdvözölte a derék ifja'', mindnyájat ismerték, pajtásai voltak. A szép sebesült k.séretében közvetlenül oldala mellett ott volt Mórica a szép bosnyák lány. Szemei c mint körülnézett ugy églek, mint sötét éjben a meteor. Mintha attól fé t volna, hogy találkozik valaki, a ki szintén oly édüsen tekint arra a szépurraj aV.Í ő mindeaének nevez. Szegény Marica! Még a terem közepéig sem értek, midőn a nagy csöngés'', bongást éle* sikoltás mémitotta el. A fátyolos hölgy eezméleUenül rogyott öasze. Többen oda siettek; fölemelték fátylát. A körülállók ajkairól & bámulat halk szava szállott el. A fátyolos nő Emma voíi. A követkocó pillanatban már Zágonyi ia ott volt mellette és kelté ódee szóval, menny ei zenével. Mariét caaic nézett sötéten ; értett semmit. Előtte tátongott a pokol, de hitt neki. Szegény Marica I (Folytatása kőv.) nem nem A ü&lá,ios koczkák. Xém^tbSl forditott* Q.....nn J...a. (Folyta:ás és vége.) Ezen szavak után elhagyta a leányt, aki czornlt szivének könyzápo-rával nyitott atat. Így találta őt atyja. Kedves gyermekem, mondá az atya, ugy látom, hogy sirsz? Miféle baj az, amely annyira megindít? Erre megvallotta Róza, hogy Ralph éc Alfréd, mind a ketten megkérték a kezét. Hm, mondá az atya és kit részesítené! te előnyben r Róza szemérmesen lehajtá .fejét ós félve kérdé: = Alfréd &it....e Atyjfc szzvtbs. vágott: &Ü8Z0N mYÊDIÉ/ XmtorgJái. .uè-Ts >uiiui «wmmwrnw-i .bis wi ennek a következménye? Hogy az igazi boldogságot nem érezzük, hivatásunkat az ember rendeltetését megvetjük, szellemi életünket megmételyezzük 8 azt az egyetlen égi világosságot, a melyet istentől vezérfáklya gyanánt nyertünk, az idealisraust, megöljük. Mily nemes felfogás nyilatkozik méíj a néhány sorban: „A magas erkölcsnek becse több, mint garmada kincsé, kincs nem ad erkölcsöt, hanem erköics kincseket adhat* és fájdalom, anyagelvi világunk e felfogásban aligha osztozik! Én nem mondom ezzel, nem is akarom mondani, hogy az igazi materiaiismusnak meg kell szűnni; nem! De a vallásról tudjnk, hogy inkább földet nap nélkül, mint or-„ szágot vallás nélkül és valljuk meg, érezzük mi tetteinkben és gondolatainkban a vallás ^ataimát és befolyását? Ne legyünk, túlozok, de a középutat megtartania legjobb; idealismust az emberi keblekből kiveszni hagyni egy megsemmisülésünkkel. Az öngyilkosságok szaporodnak vájjon vallásosságra, az erkölcsi eszmék terjedésére vall-e ez, nem nézem a bünügyi statisztikát, de az erkölcs nemességére, a sziv és kedély nemességére vall-e ez? A mai korban erény, erkölcs, vallás, jellem elvek üres frázisai de-válvádoltak, fásnlt lelkekből kiszállt ezeknek értelme s az akarat jellem megadásával megszűnt azok gyakorlata, ráfér manap sziveinkre már oly meggyőződés, melyet csak szinleg — érdekeink miatt — vallunk, jellemünkkel megegyezik, hogy puszta szép szavakért, szép szemekért, vagy épen olcsó pénzért leszünk azok, a mik lelkünkben nem vagyunk; lelkesülés. kegyelet, önfeláldozás fehérhollók! A mértéktelenség, -a vallás és munka helyett a fényűzés, a dőzsölés, szóval jó tulajdonságunk szellemi fölényünk helyett az alacsonyabb; az anyagi jutott uralomra... Mintha csak a művelődés, a tudományok fejlődése, a gőz, az eró-műtan egy uj aerat, egy uj filozofiai iskolát teremtett volna, mintha a .szellem4 által elért mozgalomban a szelleműek, a vallásnak, erkölcsnek értéke az anyagnál kevesebbre szállott volna s oly anyagi elveket tettünk magunkévá, a melyeket szellem-érzéki természetünk, rendeltetésünk, az. igazság, jó .és szép örökfogalmai sofia meg nem tűrnek, a melyet ellenkeznek a lélek, a sziv, az ész törvényeivel, végczélunkkal, a társa dalom feladatával s az embernek társaihozi viszonyával ! És ezen elv. a materialismus elve, pz hatja át filosofiánkat költészetünket, irodalminkat közgazdaságunkat és ezen elv ebben coocen-trálható: az embernek rendeltetése Önzés és élv! s mi ez más, mint régi epienreismns, a melynektana volt: „Én magukkal az istenekkel, versenyzém, ha jó rizs kenyerem és jó üde vizem van* igaz! bogy-ma nap ezt igy s ekként kevesen fogad nák el elvül, de végelemzésbeu mai életfilosofiánk elve ugyanaz, a mi Epicuré: az „önhaszon." •; Tudósok születnek és halnak meg, eszmék jönnek és letűnnek, de az absolut érvényű igazság, Isten, vallás, irkölcs, lélek, akarat és kedély, igaz, szép és jó bevésve maradnak nemcsak az évek ezreinek, de az emberiség művelődésének történelmébe és mindegyikünk szivébe is és az ideálismus, mely a lelkiismeretet és örökkévalóságot hiszi jóban és igazban jogosult lesz örökké s hatását nem fogja korlátolni sem az erő, sem az anyag, mert a lélek törréryei változhatlanok, mint a természet törvényei és a szivet, az érzést, a szellemet, a lelket nem fogja megsemmisíteni semmi hatalom, mert az véghetetlen és ha a világ a végletek küzdelme, melyben az egyik végletet a másik véglet van hivatva megtörni, ugy még lesznek, kik hisznek a tanban, a melynek jeligéje: Excelsior 1 Ai országos ipareçyesOIet alapszabályul. I. Az egyesülőt com«, székhelye, czóljs és eszközei. ''1. Az „Országos ^ Magyar Ipar-egyesület" ét a „Magyar Általános Iparegylet® a jogfolytonosság fentartása mellett egyesülvén, ezentúl az egyesület czime: .Országos Iparegyesübt- székhelye 3udapest. 2. §. Az egyesilet ctéija : a hazai ipar fejlődését és versenyképességét min den irányban lehetőleg előmoíditaoi j különösen a) az iparűzéshez szükséges elméi étés gyakorkti ismerétek terjesztése által az iparot osztály termelőképességét fokozni : b") a hazai ipar vagy egye* ágaik, í ugyeztotér a házi iparfejlődésének aka dáiya^-feüsmerni ét el hárításra-hatni. c) A házai ipar termelőképességét u közönséggel megismerte! ni és a társa-dalon. minden rétegeiben érdeklődést kelteni * hazai ipar iránt s ez által egyfelől azt idézni elő, hogy a fogyasztó közönség szükségletei fedezésénél a hazai ipar hot forduljon, másfelől, — hogy az állami hatósági slbsff. szükségletek a nazai ipar által fedezessenek. 3. §. E czélok elérésére az egyesület főleg a következőket használja fel eszkösöküi ; a)) Eszmecsere. A szakosztályok ülésein alkalmat nyújt a tagoknak az ipart érdeklő műszaki éa közgazdasági tárgyak feletti eszmecserére, továbbá arra, hogy á hazai vagy külföldi ipari találmány okról, ujitasányokról értesülést nyeljenek, vagy »aját találmányaikat, vagv jelesebb készítményeiket bemutathassák, esetleg bírálat alá bocsássák ét megismertessék. b) Irodalmi működét. Egyesületi közlöny t ad ki, mely az egyesület működésére vonatkozó közléseken kivül álta lánosabb érdekű műszaki ét közgazdasági közleményeket tartalmat. Továbbá eszközeihez képest más ipari érdekű iro dalmi müvek kiadását is eszközli vagy előssgiti. c) Felolvasások. Ipari érdekű felolvasásoka''. rendez, vagy ilyenek rendezésében közreműködik. d) Könvvtár. Szakkönyvtárt gyűjt, őleg műszaki és közgazdasági müvekből és as ipart érdeklő rajzokból s ast a tagok használatára bocsátja. e) Gyűjtemények és muzeumok. Az iparművészeti ét művészeti fojiódésre czélsó intézetek létesitétére s a létezőknek az iparosok érdekében való minél belter-jesebb hasonlítására törekszik. f) Szakoktatás. Az ifjabb iparos nemzedék elméleti és gyakorlati ^kiké peztetétére czélsó tanintézetek létesité re s a létezők hasznos!tanára ha''. a) Érdekképviselet A hazai ipar érdekeit a törvényhozásnál, kormányni! és közhatóságoknál képviseli s ésetleg véleményezéseket terjeszt elő, — e végből az egyesület fel van jogosítva, hogy a hatóságokkal valamint az ipar- ét kereskedelmi kamarákkal összeköttetésbe lépjen, h) Kiállítások. Időszakonkint egyetemet vagy részletes kiállításokat ét esetleg állandó kézmütáclatokat rendez, illetőleg ilyenek rendezésében közreműködik vagy azoknak a hszai ipar javára való hasznosítására törekszik. i) Érmek. A« iparotoknak haladásra buzdítása és sz érmeknek ezélessbb körben való megismertetése végett s hasai ipar fejlesztése terén érdemesült iparosokat s a jelesebb muokásokst dxszér mekkel tünteti ki. k) Pályásatok. Eszközeihez képest jutalmakkal járó pályásatokat tűz ki 1) Vállalato előmozdítására Köz-gazdasági fontossággal biró uj iparágak Nos igen, ha a kettő közül egyik legyen, ugy én is jobban Alfrédet, Ó nemcsak csinos ifjú, hanem mindonek-Alótt értelmes ét derék ember, aitünő jel i mmel. Állása után megél 09 vagyonom is, mely később neked jut, képes jóNétet alapítani. de te még elég fiatal v»gy ¿t etsi»«ett. igy várhatsz. Tehát ne határozd . el ma gadat oly gyorsan és vizsgálódjál még egy ideig. N Néhány l}ét mult el ezen esemény u<án, mialatt mindkét testőr, mint azelőtt az öreg Walther és szép leányát látogatnak a nélkül, hogy Róza választott volna, habár szive a szeréuy Alfréd felé hajóit if. Végre belátta, hogy ennek kell a büszke és szokszor durva Ralph fölött elsőbbséget adói. , .. Történetesen egy holdvilágos estén Róza még későn fris vízért ment a kúthoz, amidőn Alfréd véletlenül azon ment — azonnal megragadta az alkalmat, hogy Rózával bizalmas beszélgetést kezdjen, h szerelem nem sejtette velők, hogy az ellenség őrködik. Az árnyékban levő házsor előtt jött ugyanis Ralph és messziről meghallotta Róza kössöntését. Jóllehet nem sejtette, hogy ő az, mindazonáltal a kíváncsiság reávette, hogy nesz'' tiélktti a házak -meniében oda sompolyogjon, a ku:ul szemköz: egy oszlop mögé rej''őzöt» és igy végig ball gatta a mulatozást. — Látta, ho y mily barátságos volt Róza Alfréddel szemben, hallotta nem kevésbé, hogy a világ egy tetőre sem oly kedves Rózáuak, cnin* Alfréd, habár nem is biztosította őt, hogy óvé akarna'' lenni. Ezen szavait fölött Ralph féltékenységében összerezzent. Végre az éjjeli őr kiáltása, ki » tizedik órát jelette, a szerelmeseket hostaas beszélgetésének végett vetett, bnctut vettek''egy máitól és Alfréd az otezán fölleié ment, mig Roza atyja házához közelített. - - «'' Ralph bevárta, mig elhaladt mellette, irigység ét harag eltorzították ar-csát, midőn lassan követte a leányt. Most Róza megfordult, hogy ,a há; ajtaját betegye,... Ebben c pillanatban Ralph as ördög megragadta, egy ugrással reáveti magát ét élesre fent kését mellébe döfte. „Ördög, hát a tied se legyen 1« sut-togá vad ajka, mialatt áldozata szótlanul lerogyott, mert a döfés épen stivtn fa Ulta. A gyilkos ezután gyors léptekkel Alig mult néhány perez, a midőn egy közeledőnek szilárd léptei lettek hall-hatok. Az öreg Walther volt, aki a sörcsarnokból, ahol minden es''e egy korsó sört szokott meginni és egy akkoriban még drága pipa dohány; elszini, hazatért. Mihelyt a harang «st.<li tis órát jelzett, haza indult, mert aem ilük, hogy egy becsületes polgár ez órán tul korcsmában maradjon. Ki írja ie e szerencsétlen apa axörnyüködését és ssomorát, a midőn ez ette leányát az áitó küszöbén halva találta. Egy álmatlan ét fájdalomteJjes éjszaka után az Öreg fegyverkovács a fejedelmi kastélyba sisteU, hogy a feje delemnél kihallgatást essközöljöo'' magának, a mit csakhamar el is nyert, mert a fejedelem Walthert személyesen ismerte. Ószinte résivéttel hallgat ez végig a nagyon sújtott apának elbASséléiét ós a midőn Walther kijelenté, hogy nézete szerint a tettet cs«k a két testőr egyike Ralph vagy Alfréd követhette él, azonnal elrendelte mindkettőnek elfogatásáU Még ugyanaz este elkísértettek Róza ravatalához Megkövülten állott m-''.g az ajtónál, Alfréd, midőn a holttestet meg-piüantá, ezután p dig e^y éles sikoltással veté magát a ravatal mellé megragadta a hulla kezét, azt csókjaival hal-mozá el, mialatt arcxáról sürü könyek hullottak alá. Ralph ellenben nagy közönyt tanúsított és zavar nélkül megfi gyeit mindent, mi körülötte történt. Mindkettőnek magaviselete a bírák előtt gyanúsnak tünt föl. Alfrednek mély fájdalmát — bűnbánatnak tekintették de Ralphnak közönyössége is mesterkélt lehet. A bíráknak szagom intésére, bogy a bűnös vallja meg tettét, a vádlottak mindegyike határozottan állitá, bogy ár- vagy iparvállalatok keletkezését és fejlődését erkölcsi támogatásával — vagy kedvesmények kíeeskösíésével elő mozdítja. II. A tagok. 4. §. As iparogyesületnek tsgja lehet nemre való tekintet nélkül minden polgári jogainak teljes ¿íveseiében levó egyén és jogi szeinály. A tagok vagy alapitők, vagy rendes tagok. Minden alapító tag legalább 100 frtnyi alapítványt tesz. Minden rendes tagj kötelezettséget vállal, hogy hat éven át ö frtnyi évi járulékot fisét. v 5. §. A tagok felvétele valamely e gyes illeti tagnak vagy szakosstálynak ajánlata alapján as igazgatóság általi válás-ás utján történik. A megválasztott tagok tagsági oluráuvx kepnak, melyért az egyesületnek i i oksiánydij jár. — Valamelyik tagnak fontos okokból való kirekesztése csak egy, a napirend kitü sése mellett egybehívott igazgatóság: ülésben, a titkosan adandó szavasatok három negyedével határosható el. 6. §. Az alapító tagoknak ssabad-ságskban áll as általak alapított tőke befizetése helyett, arról kötelezvényt állítani ki, ez esetben az slspitványi tőkétől 5%-nyi kamatot fizetnek 7. §. A rendes tag azon évre, melyben az egyesületbe lép, a belépés után azonnal lefizeti az első évi dijat. — A következő évi dijak fizetésének ideje a naptári évvel kezdődik, az alapitványi tőkék, ezek kamatai és a rendes tagsági dijak az egyesület székhelyén Budapesten fizetendők, a hátralékok, ha egyébként nem lehet, — törvényes uton is. behajtatnak. 8. §. A rendes tagok tagsága hat évrnkint uji''tauk meg. A mely Ug a hatodik év lefolyása alatt kilépési szándékát be nem jelenti, továbbá hat évre újra tagnak tekintetik. 9. §. Az egyesületi tagok : a) a közgyűlésekben szavazati és inditványozási joggal birnsk s egyaránt választók és választhatók. bj az egyesület könyvtárát, olvasótermét. gyűjteményeit as egyesület ber lyiségében szabados haasnálha ják, a felolvasásokon, előadásokon és találmányok stb. bemu''atásaés megismertetése alkalmával jelen lehetnek ; o) az egyesület lapját ingyen, — egyéb kiadványsit olcsóbban kapják, mint a koaineég 5 d''j az egyeaüiet időszaki vagy állandó kiállítási helyiségeiben a helyek váltásánál saját iparmüveik számárz romtagokkal {szemben kedvezményben részesülnek ; e) a közgytiíésen kivül Írásban, — vagy azakosztályaik utján javallatokkal járulhatnak, az igazgatóság elé s viszont szakukba vágó tárgyakban véleményt vagy utasítást várhatóak. Jogi személyek meghatalmazottjuk által gyakorolják Ugságt jogaikat. 10. §. As egyesületi {tagok kötele-sek as alapszabályok és az ügyrend ha-1 á rozmányainak magukat alávetni. 11. §. Oly egyének,-Jűk általában as iparügy körül 1 különösen az Országos Ip«regyetület irányában érdemüket szereztek, sz igazgatóság ajánlatára & közgyűlés által tiszteletbeli tagokká választathatnak. Nem magyar honpolgároknak tiszteletbeli tagokká választásához a m, kir. kormány jóváhagyása szükséges. III. Az egyesület szervezete. 12. §. As egyesület ügyeit ifctésik: a) Az igazgatótág. b) A közgyűlés. c) A szakosztályok. d) A vidéki osztályok. tatlan, Alfrédéi terhelte azonban körülmény, hogy kevéssel a gyilkosság elkövetésének ideje előtt szomszédok Bósával a kútnál látták, mely tényt Alfréd nem vehette tagadásba. A meggyilkolt eltemettetése után, melyen as akkori Berlin lakóinak., legalább^ f®le vett részt, mert az eset roppant feltűnést keltett az azon időben még szokásos kmvó eszközökkel megindították vádlottak ellen as eljárást. Asonban nem a hüvelykujj beszoritása, sem az úgynevezett szent ssüz ijesztő ölelései, sem más kinzó üszkösök által előidézett kínok nem bírták vádlottakat vallomásra, habár a bírák előt» kétségte-len vala, hogy egyikök a gyilkos. — Ezen makacs tagadás fölött méltó haragra gyúlva, a választó fejedelem meg~ parancsolta, hogy Isten ítélete hajtas-sék mindkettőn végre, még pedig a halálért koczkát vessenek, aki kevesebb szemet vet, az gyilkosnak tekintessék és ennek értelmében kivégeztessék. A végrehajtás napja közelgett, választó fejedelem össses testőrei állami egyenruhába öltözve, felvonultak, '' a sor előtt egy dob volt elhelyezve és rajta két koeika ''eküdt, melyek as ügyet eldöntendők voltak, nem messse tőle egy egy koporsó volt és melleit e a hóhér e bárddal. Miután a bírósági rzetnélyek-és a lelkészek is elérkeztek, végre sljött a 7 á''. asz tó fejedelem is, hogy az Istea ítéletnél jelen legyen. Az elővaxetatt vádlottakat egy lelkész még egyszer figyel-meztelé, hogy erósitgelé ártatlanságát, mig Ralph hallgatott. Alfredben ekkor ■megfogyott már at erő. — Ralph I kiáltá ő. Régi barátsá gankra u meggyilkolt nyugalmára, jóve boldogságodért kérlek, valld be. ha tz köpetted''el a lettet. De Ralph azatráb-. vágóit — és mondá: Ne okoskodjál. \í\t a Hocskák . . . fogj bozsA, hogy" végezzünk. Alfréd megfogja a kocakát éa károm szemet dobott, mig Ralph heget. — Ralphot illette tehát az eisí vetés-. Nevetve vette kezébe a csontocskákat, melyek sora fölött határozandók voltak ésjdobott kétszer hatot Leverten néztek a jelenlevők egy másra, mert a legnagyobb réeze Alfrédet ártatlannak tartotta, de most veszve látszott, mert ő is, a mi épen nem volt való-szinü, legfeljebb kétszer hatot dobhatott.-Ekösben Alfréd letérdelt és hangosan imádkozott Istenhez, hogy segítsen rajta, miután tudja, hogy ő ártatlan. — Ezután örömteljes bátorsággal a kócskákat a dobra veté és pedig oly erővel, hogy esek egyike ketté repedt. Es ó csoda I az •Itörött koczkának egyik része hatot, a másik része egyet, az egészen maradt koezka pedig szintén hato.j mutatott, — tehát tizeohárom szemet. Ezen eseményt egy általános bá múlás követte, mely fokozódott akkor, midőn Ralph mintegy vülánoBtésr«, hirtelen, eszméletlen öasserogyoX Fáradtsággal eszméletre ébresztwe, a mint beszélni kezdett, elsőj szavaival magát vá-dolá, hogy a gyilkosságot szerelem féltésből követte ej- Alfred tehát mintegy csodálatosan megtisztult a vád alól, azonnal szabad lábra helyezték és a nép hangos örüroki-áltásokkal fogadta. A gyilkosnak pedig a mindenkor kegyelmes válaastó fejedelem, tekintettel az .ügy sajátszerű eldü-lésére és annak emlékezetében, — hogy Ralph egykor életéi tnenle meg, a halálbüntetést elengedte és a^i sok évi fogságra változtatta. De est s büntetést sem j birta ki soká a gyilkos, lelkiismerete fordulása közepette egy kétségbeesett \| pillanatban önmaga vetett véget életének, de AÍfied som laláit szeretőjének halála után nyugalmat, jóllehet reg fegyverkovács fianak fogadta és házába vette. Napról napra mélabúsabb lett és végre néhány iró állítása szerint a svédek elleni harosban Splitter mellett, hol a brandenburgiak győztek, megtalálta a régen keresett halált. IV. Igazgatóság. 13. §. Az igazgatóság áll: a) az elnökből és két alelnökből; b) az igazgatóból és c) hsrmincz igazgatósági tagból, kik a közgyűlés által három évre választatnak s harmadrészben évenként uj választás atá esnek. A kilépő tagok az első két évben sorsolás, később pedig a kitöltött működés tartalma által jelöltetnek ki, de újra választhatók; d) áz állandó szakosztályok, elnökeiből. J4. §. As igazgatóság az Országos Iparegyesület végrehajtó közege, mely az egyesület ügyeit az alapszabályok és kögyűlosi határozatok értelmében intézi, ebez képest: a) gondoskodik, hogy az egyesület czéljai az alapszabályokban kijelöl l esz-tözök felhasználása által lehetőleg eléressenek ; b) sz egyesület érdekeire vonatko^i tetveket, rendszabályokat, javaslatokat tosdeményesi, az életbeléptettise iránt módokat ajánl s &z erre vonatkozó közgyűlési hatarozatokat vé.gr-hajtja; c) előkészíti a közgyűlés tárgyait; d) az evi költségvetést megállpiij éa jóváhagyás végett a kösgyiilé. cie terjeszti: e) vóleméuyt mond az egyesül«; tőrében, a közgyűlésen tett és hozzá utssitoti vagy ssját keblében f-jlmerüit inditváayok és javaslatok felmerült indítványok ét javatlatok felelt; f) a szakosztályok szervezését kezdeményezi, azok ügyrendjét jóváhagyja, azok határozatait átveszi és egyes kérdéseket külön lancskozáa végett hozzájuk Utasit; g) gonüoskodik az e^ye»úieti va-jyon kezeléséről, anúik növeléséről é* yümölcsőztűtésérúJ és a kezelés ellenőrzéséről, h) a kiadásokat utalványozza; i) az igazgatótés az egyetület tübbi fizetéses hivatalnokait válasstju, 1 He őleg szerződteti a azok fizetését a koittégve-tés mérvében megszabjt. 15 §. Az igazgatóság rendszerint havookint ülést tart, melyeken érvényes határozat hozására az igazgatón kívül legalább hét tag jelenléte ¿8 ál talános sxa vaza l többség szükséges. Hét igazgatósági tag óhajtására, vagy ha az elnök vagy az igazgató szükségesnek tartja, reudkivűli ig«Sgatóagi ülés is hívható órsze.-Ssava-zategyenlóség esetében ason véietnéuy less hatá-osattá, — melyhez az elnöklő csatlakozik. ''1 Azon választott igazgatósági tag, ki as igazgatóság ülésen három bónnpo n át meg nem jelenés elmaradását ki o.:ui menti, ónként lemondoitnak. t-kiút-tik s helyébe a legközelebbi közgyűlés igazgatósági tagságának hátralevő tartamára uj igazgatótági tagot választhat. 16. Az igazgatóság síját, valamint a többi egyesületi közegek eljárásának szabályozására ügyrendet dolgos ki, mely álul egyszersmind a hatáskörébe uialt kezelési ügyrk egyes ágaiu&k utólagos jelenléstétel kötelezettsége mellett való intézésével vagy állandó ellátásával kebeléből alakitaudó külön bizottságokat bizhat meg. 17. Az igazgatóság tárgyalásainak előkészítésére — és határozatainak végrehajtására saját kebeléből végrehajtó bizottságot választ, mely az elnök, alelnökök és igazgatón kivül, 5 igazgatósági tsgból áll, kik az igazg. által évről évre az évi közgyűlés utáni első igazgatósági üléiben titkos szavazással választatnak. A végrehajtó bizottság hatákörét az ügyrend állapítja meg. U" A) Közgyűlés. 18-'' §. Közgyűlés éveakint egyezer tavaszkor, mindenkor az egyesület székhelyén tartatik, \|6zükség esetére azonban az einökség által az igazgatóság hataro zata folytán rendkivüiileg is ósszehi* vathatik 19. A közgyűlés napja a tárgysorozat megjelölésével kél héttel előre a» egyesület közlönyében — ha a közgyülea az egyesületi közlöny megjelenhetése előtt lenne kitűzendő — három Bpesteo megjelenő olvasottabb napilapban közi« teendő. 20. §. A közgyűlés hatásköréhet tartozik : a) az elnök ét két elnök megvá laastáaa; » 1 # b) as igazgatósági tagok választása ; M hüszokk^yhw «vtolyax z Ah A I K 02 L 0 K Y, t è JULIUS 27-éa 1882. c) megvizsgálása z VfgJ igazgatósági jelentéseknek as egyesület évi működéséről: d) az igazgatóság által megáll»-pitutt költségvetés előterjesstése ¿6 jóvá-'' hagyása. e) a törzsvagyon feletti ren- deike-.tíí; fj viMgáló bizottság kinevezése a pénstári számadások felülvizsgálására; g) tiszteletbeli tagok választása az igazgatóság javaslata alapján. (Lásd 11.6.) határozás az igazgatóság álul előterjesztett f o n t o s a b b indítványok felett; , , , j) a közgyűlésen a tagok által tett ét legalább 10 szavazat által pártolt indítványok és kivánatoknak az igazgatósig megvitatása alá terjesztése: j) sz alapszabályok megváltozatása, mire nézve az igazgatóság véleménye mindig meghallgatandó és a je-ieolevók kétharmadának hozzájárulása ütükséges. A változások jóváhagyás védett a magyar kiráiyi ministerium elé (c-rjesztendók ; k) az egyesület feloszlatása s as egyesületi vagyon feletti végintézkedés es ügyben szintén az igazgatóság előleges meghallgatásával; különösen e czélból összehívott közgyűlés határos, — mely határozat érvényessége a jelenlevők kétharmadának beleegyezésétől függ. A feloszlás; határozat as egyesületi vagyon feUtti intézkedéssel együtt, mely oaak ipari czélokra fordítható, — végrehajtás végett a földmivelés- ipar- és keres-kidelmi m. kir. minisztérium elé terjesztendő. '' 21. §. A küzgyQlési határosatok ér-veayess^gére legalább 50 tag.jelehléte és általános szavazat többség kívántatik»—— Azon esiitbea. ha nyilvános szavazásnál szavazatok egyeoiőeia:>assiáasíki;.Sseg, „ZOQ vélemény lesz határozattá, melyhez kz elnök csatlakozik. u .. .Ha a közgyűlésre a kitisöti idóhsn 50 tag sem jelenoék meg, s ily módon a közgyűlés nem lenne hktározatképes, egy hó lefolyása alatt foiytatólagoc közgyűlés hivandó egybe, melyen a jelenlevők az első izben is napirenden volt tárgyakban szamra való tekii.tetnélkül határozatokat hozhatnak. B) Szakosztályok. 22 §. Az egynemű v»gy rokon-iparágak illetőleg iparcsoportok különleges érdekeinek elómosditására) vsgy as egyesület egyes specsiális feladatai tárgyában való szakszerű működésre a* egyesület tagjai sz ikosctilyokba sora koxh&tnak. 23. §. A szakosztályok alakítását legalább 2U egyesületi tag indítványára az igazgatóság ¿határozza el, az igazgatóság azonban maga i* kezdeményezheti szakosztályok alaaitáaát, 24. §. Az egyes szakosztályok működési körét ós eszközeit, a tagok belép-he''.ésének feltételeit, az eljárás módját szabái} ozó ügyrendjét az igazgatóság állal meghatározott kereten belül, — az illető szakosztályok maguk állapi''ják meg az igazgatóságnak jóváhagyásával. 25. §. A szakosztályok ügyrendük értelmében maguk választják elnökeiket, továbbá jegyzőiket, esetleg valasstmá-uyukat vagy egyéb tisstviselőiket legfeljebb három évre e a valasztások az igazgatóságnál bejelentetnek. — Az állandó szakosztályok elnökei hivatalból tagjai az igazgatóságnak. Hogy melyik szakosztály lekintandő állandónak és melyik nem, azt uz ügyrend »llapitja meg. 26. § Oly kérdéseknél, melyek több szakosztályt érdekelnek, az igazgatóságnak jogában ¿11, — valahányszor szükaégesnek találja, a kérdésnek, az egy ee szakosztályok elé terjesztése nélkül több szakosztály tagj.it vagy képviselőit közös tanácskozmáuyru egybehívni. 27. §. Mind a külön üléseső, mind a közös tanácskosmányban egyeseit szakosztályok az igasgátó éc az igazgató^ ság vezetése alatt állanak, azon ügyek kivételével, melyek az igazgatóság al''al jóváhagyott ügyrendük értelmében az illető egyes szakosztály önálló eljárásának tárgyát képezik, az igazgatóság elé terjesztik véleményeiket, kivánataikat, javaslataikat, melyek az igazgatóság által esetleg feldolgoztatnak vagy a közgyűlés elé terjesztetnek. C) Vidéki osztályok. 2b. §. Hogy as oraságo* iparegye-sill t u vidéki ioaros érdeknek minél ha- a tályoaabb n eleget tehessen, az egyesületnek egy-egy Dagyobb községben vagy több egymáshoz közel fekvő községben lakó tagjai vidéki (helyijtíistályuvásorakozhatnak. 29. §. A vidéki (helyi)'' osztályok alakítását 5 egy helyen lakó. tag jevae-látára az igazgatóság határozza el; as igazgatóság azonban maga is kezde^, ményezheti vidéki (helyi) osztályok ála-~ kuláaáti . •.» 30. §. A vidéki osztályok máguk állapítják meg ügy rendűket — az igazgtfónág jóváhagyásával; maguk választják elnökeiket, jegyzőik«, ese tfee válaaattnáay u-kat és egyéb tisztviselőiret.Azigazgatóeág elé terjesztik véleményeiket, javaslatai- katkivájulmáitai és általában fin-saes ülésük jegysőköny veiket, ¿s'' attól veszik egyes fontosabh ügyekre vonatkozó eljárásukrs nésve a netalán ssftksé-ges utasítást. A vidéki osztályok nagyobb fontosságú tanácskozásaiban az igazgatóság, esetleg külön kiküldött által képviseltetheti magát. ____ 31. §. Oly helyeken, hol az ipar érdekeinek elómosditására czélsó szervezett iparegyleijáltalános ipartársulat, vagy más as országos iparegyesületével azonos vagy hasonló czéiú helyi testület létezik, és ennélfogva külön vidéki osztály alakítása nem látszik csélsserünek, emez egyletek, társulatok vagy testületek az igaz-tós ág ¡által as országos iparegyesület vidéki osztályainak jog- 6 feladatkörével ruháztathatnak fel: a) ha az országot iparegyesülettel állandó szerves összeköttetésibe lépnek az által, hogy az egyesület alapitó tagjaivá lesznek, ée b) ha közgyűlési határozatuk által az orsz. iparegyosületnek e kapcsolatra youatkozó határozmányait elfogadják. V. A tisztviselők. 32. §. Az egyesület tisztviselői: a) az elnök, és a két alelnök, b) az igazgató, c) a titkár, d) a pénztárnok. A) Elnök és alelnök. 33. § Az elnök a közgyűlésen, a 20. §. értelmében és határcsatai szerint, titkos szavazással három évre válsaztatik. Az egyesületet as állam és törvényhozás irányában képviseli, as elnök hívja össze az igazgatósági és közgyűléseiket s azokon elnököl. — As egyesület fontosabb ügyiratai és ason okiratok, melyek által az egyesület barmsdik személyek irányá-bsn kötelezettséget vállal, as igazgatón kivül az elnök által is aláíratnak. 34 §. Az alelnökök szintén a 20. §. értelmében titkos szavazással három évre választatnak, Sas elnököt táVolé le alalatt mindenben ¡helyettesítik. B) Igazgató. 35. § Az igazgató az igazgatóság által általános szavazattöbbséggel hat évre választatík. (14. §. í.) Az igazgató as egyesület legfőbb végrehajtó tiszt viseli je, s mint „ilyeo az egyesület ügyiratait aláírj t s Ő fogadja fai óc bocsátja ri az egyesüle^ ( szolgáit. Hi t-atalánál fogva tagja az igazgatóságnak, melynek felelősséggel tartozik. C) Titkár. 36 §: A titkár az igazgatóság által általános szavazattöbbséggel hal évre vá laszUtik. (24 §. a.) A titkár viszi a tollat a közgyüié-Ben és az igazgatóság Üléseiben. Szerkeszti az egyesület kiadványait és mő-ködéseért az igazgatóságnak felelős. D) Pénztárnok. 37. §. A pénzláruokot az igazgató ság általános szavuzaítőbbst''ggel választja A pénztárnok az igazgatóság álta. meghalározott biztositékot tesz. 38. § A pénztár kezelésé; és ellát őrzéeét illetőleg az igazgatóság által megállapított vagyon- és pénziárkezelési szabályzat szolgái zsinórmértékül. VT- Határo»sU>h felmerülhető vitás kár-..... dések tárgyában. 39. §. Az egyesülőt egyes közegei és tagjai közt az egyesületi viszonyból támadható vitakérdések kiegyenlítése az igazgatóság elé tartozik, mely, ha barál-sagos úton uem elkerülne, az 1868. ári L1V. t.-cz. 9. caime HL fejasele, illetőleg az 1881. é^i LIX. t.-hz 74-79.§§ ai ér teltaében választóit -bíróságnak hely e. E választott bíróság székfiely''e miíig Budapos''t '' Az; 1&75. évi május hó 2-án 1508. elo. sz. zi keit, az egyletekre vonatkozó belügyminiszteri szabályrendelet &-ik pontjához képest : az egyesület t.z esetben. ha az alapszabályokba« megbatározott czéll ée eljárást, illejóseg hatáskörét meg;nem ÁSr-ja, a kofmány által, a mennyiben további működésének folytatása által ss államvagy ^egyleti tagok vagyoni érdek« vessély estetnék, haladék -talanul felfüggesztik s a fel függ esr''é» után elrendelendő szabályos vizsgálat ered ményéhez képest, végleg fel is oszlattatik, vagy esetleg az alapszabályok legpontosabb meg tartására különbeni feloszlatás terhe nlatt köteleztetik. Gróf ZICHY JENÓ, » - eui$k. j. (- MÜDBONY SOMA,- iyaígató. 2l 076. ss. Jeleo alapszabályok a földmivelés-, ipar- és kere.kedolemCgji m kir. míBisteriamnak ; [ (í - (l ,, j »atatoatttk. Hndapssten, 18S2. ¿vi mij ; i ÍA.ininlsier b Hogy e vállalat a legreálisabb alapokon nyugszik, arról a tőrvenyaaabla félmilliós biztosítéki összegen z a bank 10 mxlliósyi befizetett alaptőkéjén kívül « vállalat élén álló< országos neve kezeskedik. A magyar termelő és kereskedő közönségtől függ, hogy saját jól felfogott érdekében s közraktárak előnyeit igénybe regje. Végűi a gazda ée keresksdő kő ón-ség tájékoztatására szolgáljon ama gyakorlati utmutatás, hogy » betárolásra szánt küldemények egyszerien a magyar leszámítoló* és pénsváitó-bank közrsk-táraihos: Budapestre (magyar államvasút), Szegedre, Temesvárra, (mind két helyen osztrák álla-nvasat állomás), vagy Barcsra (déli vasút állomás) czimseadők. ; < > Közraktárai Dk. . > Most .az aratáskor a közraktárakra, Ugy áruk '' b elraktározás a, mift #a f*kr<y?M éft ^i^nyi^l^t szempontjábó. fontos szerep tárakopik és QMlevotk "^éá-ktereecaááf^íflk SgJ^Ttecbe ajSnljak s röviden ason előnyökre uta- .aiîô3is&-07i isssùl lünk, melyeket a közraktárak a közönségnek nyújtanak. A .Magyar leszámítoló és péns-váltó-bank® mult évi novsmber és decz. hóban adta át s közforgalomnak a bpest-fővárosi közraktárakat ée essél tényleg megkezdte a hazánkban ez idő szerint még ui éi régóta sürgetett közintézménynek életbeléptetését. — Ezen kivül a közraktári intézményt a helyi viszonyokhoz és helyi forgalom igényeihes képest — kiterjesztette az ország távolabb vidékeire is és Szegeden a szeged-csongrádi takarékpénztár közreműködésével, Temesvárott ós Barcson a dunántúli vidék egyik jelentékeny helyén.ssintén megindította a raktározási üzletet a gazdasági és kereskedelmi hitelnek szolgáié egéss-séges slspokon. 1 A budapesti közraktárak kőzvetle. nül s magyar államvasutak budapesti teher pályandvsra mellett és közvetlenül a Dana partján feküsznek. Előnyös fekvésűknél fogva tehát, egyrésst a magyar államvasutak központi teherpályaudvarával (s az összekötő vasat segélyével a többi vss«takkal is), más réssről a Dunával egyenes össaeköttetés ben állanak: a vizi-utosa vagy a vasaira való átrak ód ás a legkönnyebben, gyorsan és kevés költséggel e.sköcölbetó, mi által s kereskedelmi éc üsleti kombinácsiókra a legtágabb tér van nyitva. A közlekedési vállalatok belátták, hogy a közraktári .intézmény kifejlesztése és megszilárdítása kiváló tényeső terményeink versenyképességére s igy a kős-forgalom fejlődésinek fokozására is, — kivétel nélkül valamennyien részint már tényleg megadták, részint kilátásba he lyezték a közraktárak részére a leg-messzsbbre menő forgalmi és kezelési könnyitésekeU-Etek kösé tartozik, hogy a vasutak részéről biztosítva yan a magyar leszámított és péns váltó-bank össses raktáraiban elhelyezett áruk után a m«g nem tört, (kÖzyetlen) forgalom elŐnyö-sebb tariffája, Xedveső eredményre vezettek a dunagí«hajózást társulatul a közraktári forgalom könnyítése érdekében folytatott tárgyalások u. Budapest főváros a maga részétől szintén támogs:ja az intézményt. — A budapesti közraktárban elhelyezett, helyi fogyasztásba nem jövő áruk a városi pótlékok, "kövezetvám és fogyasztási adő alól mentesek. — A közraktári telepen kirakodó hajók partvám mentességet élvesnek. E minden ^ldalről jövő támogatásnak köszönhető, hogy a forgalomnak átadott közraktárak valódi közhasznú intézmény gyanánt szolgálnak az ország termelésének és kereskédésének emelésére. A közraktár elfogad mindennemű terményeket és''árukat beraktározásra, őt métermázsáayi minimális mennyiségtől felfelé''; olcsó kamatú előlegeket nyújt azok értékének legalább két haimadrésze erejéig, ezenfelül elöiegési a betárolás végett hoszá küldött szállítmányok fuvar béreit és mérsékelt kezelési költségeit. Az áruk felküldéséhez szükségelt zsákokat kivánstra jutányos feltételek alatt küld, szóval s raktározó ason kedveső helyzetbe jut, bogy ez idő sserint 5%-os kamatra olcsó pénz előleget kapva, megszabadul a rögtöni eladás kényszerétől e a piaczon eladásra készen álló áru-iával nyugodtan bevárhatja és kihasznál hatja a legkedvezőbb eladási alkalmakat. Mert az eladásra nézve a betározó tulajdonos szabad rendelkezési joga fenmarad. Mjnthogy asonban a közraktár vállalat-az árak bizományi vételével ée «la-¿¿sávul is foglalkozik, legcséiszerübb en aek eszközlésével magát a vállalatot bizni meg. E megbizás a tulajdonos tetszése szerint lehet vagy k®rlátlan, ha a bizományi eladás minden megasoritás nélkül bixatik a közraktári vállalatra, vagy kor látóit, melynél a tulajdonos az eladási minimális^árat meghatározta, szóval a talajdo''ioS sssba^ rendelkezése a bet£.:'' rasás által semminő korlátozást sem . veid. Ezeken felül gardákra, mint iceres-kedőkre nézve, kiknél a forgalom kötinyü-; sége és. gyorsssága bii<döot6 sulylyal, — ooegbecsülhetlen fontosságúak a betárolt áruktól kiadott „közrs^tárí -jegyek" vagyis a«on okmányok, melyek törvény szerint a forgalomban a;közraktárilvg elhelyezett áruk helyettesitéséreezolgálnak. í Ha ezek mellett tekiutetbo vesszük, hogy a termények a betározásra teljesen alkalmas helyiségekbeo (eküknek, tűs ellen'' bistositvák s kevés költséggel szak-ozerüen kezeltetnek s hogy végre mint említők, agy a vasúti, mint a gőzhajózási Bsállitásnál is sz elérhető legnagvobb kedvezményekben részesittetnék:'' nagydbV korvonalaiban felsoroltuk a közraktár gyújtotta előnyöket. ; A magyar Jelsámiioló és pénzváltó bank a] budapesti, szegedi, temesvári és barcsi kösraktárak üzembe tétele folytán megf van ason eredménye, hogy ss idéo már a magyar nagy és kis tgggfelő és kereskedj ^özönsé» is minden nehézség nélkül kösrsktárak fentebb részletezett elóny.oit. Il^lyf, megye! és vegyes hjrefc. H''iil ; • . • Tapasztalati főijegyzések julius ée augusztus hónapolu-a. Julius hó-nsp meleg és száraz legyen. Midőn a hangyák magasan építéoek, utána láss mindjárt a téli tüzelőnek. Amilyen a julius, olyan a legközelebbi január. Ha szent Jakab napján ragyog a hajnal : mindenféle gyümölcstermés jól fog fisetoi. — Augusztus hónap is meleg és száraz legyen. Nedves augusztusnak rossz ősz és hideg tél a vége. Amilyen augusztus hava, olyan lesz s jövő február. A gyakori hegy füstölgés erős télre enged következtetni. Szent Iaőrincs napja verőfényes legyen, mert ezt megkívánja a szől sgazda. Szent Bertsdan as első őszi szent; ha ennek ünnepe derült idővel köszönt be, akkor kellemes őszt várhatunk; ha pedig e nap barátságtalan, akkor az őszi szántás-ve és vagyon soká elmarad. — Gyászhír. F. hó 21-én kisérték örök nyugalomba Tóth István helybeli közs. tanitó Örzaike aevü, 3 éves, kedves kis leányát. Fogadják őszinte részvétünket a szomorodott szivü szülők! — Egy „fráter^-ről bőszéinek most a fnrenezrendiek.templomának környékén lakó kisasszonyok, a ki azt a reformot akarja életbe léptetni,"''bogv ézen tul a templom-nyujtotta árnyékban csakis szol gálóknak legyen szabad a szúró nap sugarai elől meghüzódiii. Hogy ilyenforma szándéka van as illető fráturnek, azt már több, onoán;1dárva szavak kíséretében elutasított kisasszony tapasztalta. Megvagyunk győződve, hogy az emiitett kolostori «.lantas közeg nem igen tisztelt rendfőnök ur meghagyásából cselekszik l Eljárásának legfülebb egy kis ,S. h."-forms vitézkedés lehet az alspja. — Zala-Ege^egröl irják 24-iki knlettel: „A mai napon tartott zala-eger-szegi vásáron a marhapiaezon egy ismeretlen egyén a nagy neptőmegben fel-haszaálva az alkalmat, megkisérlé''egy parasztembernek zsebéét felvágni és ss annál levő 340 fonntot ellópni. De a tol vaj» e gçnoss tettén rajta kapták és a tömeg dühében halálig vagdalta.'' — Alsó Lendván. t mu<-am6llékí tűzoltó seövétség által ioiyó hó 16 án ren desett mulatság aBcalmávsl jfsUllfizöttek : Lénk Mór és Hajós Mihály egyenkint 5 fptoVi; Sjirli^r Aptal e»peres, Skpblics Imre és Török József egyeqkint I irt 50 krt, Iványi Andor, Inkey N , Nábrácaky Lajos, Thaass Ferenci, Baka Boldizsár, Moser Samu, Páslek Jiaos egyenkint 1 frtot. Magerle Gusztáv czvegye, Üsengesz Jósssf, Vámosy Lajos N. N., N. N.,Prey György, Ehrenreich Jácos, Vido* Károly, N. N. Lendvai Mátyás, Krámpacs József, Karabélyos Elek, Miklós Gergely, Nagy Jós-cf. & és SJein Dávid egyeukint 50 krt,^U CTrtinVald Béls, és Németh Lajos, egyenkint^ 20 krt, — Bartos .Jánoe áf Czipóth íerenoz, Beck Salamon egyenLiit ívj krt,- '' — fogadják a nemes-szivü, adakozók a rendező bizottság nevében kőszőselem nyilvánUását — Aló-Lendván 1882 éri julíus hó 23 án. Weisz Ede ren^sső-bizoU^gi j«gy«í- — Tűzvészek. Gslsmbokon f. hü 22-én virradóra tüz támadt, mely Bencze A sűríts, Kalóczy Ferenc«, és Tőrök Bódr földmivesek gazdatág épületeit, takarmánykészleteiket és behordott gabnájo-kat elemésztette. A kar 6000 frtra rug. A kárvallottak közül csupán Bencie pajtája volt atriessti biztositó-társaságnál biztosítsa ''400 frt erejéig. A köséli köa ségekből senki sem jött segítségre. A tüz oká ismeretlen. Másnap, tebát 23 án as cujlaky szőlőhegyen bisonyöá'' Gredios Íőáef nevü főldmivez ptnezéje és ssjtoló ása égett el A kár 850 frtrá rttg s csálé 250 trti£ vtílt''WíztCtfitva. " " '' '' fSGrÍlk08f»4K- Horváth Sándor trévű, Ultl^nyetTákós, ''tUÜ 1» reggeli .4 óra tájbaa Eszleregnyén, az uttícán ''ágyonverv^e találta toit. A rendőet ¡rizsgálat! s •• helyszínén megetetvén, az jikpoM^ gj^jósitofe egyéSek latatUSz---tattak. A ügy'' a "kîr. törvényszéknék'' Stito&ài. i-rart; \; ;o - gQ qsbuS — Jég©8Ó. Julius 22-én délután Eszter jgnye -és Bigyicz községek hstárán jégeső volt, mély s még'' künn levő''ter — Ü8Z& a kenyér. Ebben a káni-kolás időben a kenvérnek is kedve kerekedik as üszásra, illetőleg s meguszáara. Persse, hogy ezt a gmzdaasssonyok nem valami nagyon szeretik és keresik jobbra balra okát Pedig hát annak egyedüli oka as, hogy bablisat van a kenyér lisztben. Ennek azután egészségi szempontból fele sem tréfa, mert a babUszt a gyomrot fel puffasztja és nyilván való, hogy a betegségek legtöbbje gyomorrontásból származik. Fölhívjuk erre közegészségügy • bizottságunk figyelmét! Több helyről érkeztek hozzánk panaszok. Jó lenn* a lizstet áruló boltokban a Hast minőségéről meggyőződni s a hamisitoítal elkobozni. — Köszönetnyilvánítás. Azon tisztelt közönségnek s pályatársaimnak, kik boldogalt kis leányom örök nyugalom helyére vsló elkísérésekor szives jelenlétük által szomorú helyzetünkben vigasztaló enyhülést nyújtottak, fogadják legmelegebb hálás köszönetünket. Nagy-Kanizsán 1882. julius 24. Tóth István tanitó. — Hogy mily bó termés volt az idén, arra magyarázatot ad P. szig. külvárosi iparos polgár, kinek három holdnyi lorületü földjén 109 mérőt meghaladó rozs termett. Ezael kapcsolatban nem tartjuk érdektelennek fölemliteui, hogy a föidmives gazdák előtt csak akkor van átalán jó eastendő, amikor a ,basakirály aéa mutatja magát, mi nem más. mind agaadag kalász csúcsán egyedül álló s a többinél jóval nagyobb s kifejlett buzaszem. — Hévvlzen a fürdő-évad tetőpontját érte el, A ftlróő vendégek oly nagy számmal vannak, hogy azezidóben érkezőknek a fürdógondnokság lakást nem bir adni. Több vendég a város s közeli falvakban kénytelen lakást keresni. — A római pápa hivatalon közlönye az .Osaervatorft RonUUo* terjedelmes czikkbaü emlékezik meg Simor hercsog prímás 25 évec jubileumáról s az esztergomi zsidó hitközség üt^rözlőira-tára, azon megji-gyzést teszi, hogy ebből sok kereaztény ember is pirulva vehetne tanulságot, hogy a szent a''.ya és a rom. kath. clerus ¡ráüt nagyobb tisztelettel vi-viseltessék. — Yersenynszás volt f. hó 23 án s Balaton erős hullámzásánál. Versenyzők: Szekrény essy Kálmán, Schwarcz Vilmos, Komlódy Gyuls 5-25 kilmtroyi távolságú Tihany ból füredi uszodáig 5 pereskor. Ssekrényesyy mint 1. ső 6 óra 43 perczkor, SchTTarcz 2-dik 6 ós* 59 pereskor szilit partra, Komlódy 6 óra 45 perczkor görcs miatt csolnakra siállani volt kénytelen. A parton nagy éijenzéasei fogadtattak. Első arany, második ezüst harmadik bronczérmet kapott. Csütörtökön délután nagy versenyuszás lesz ismét. Tegnap megtartott Fiórabál fényese.» sikerült. — Zál0g08df. K. nevü csinos fiatal aszszonynak oly szép piros pozsgás arcza volt, hogy mindig boszankodott, valatány-azor látta,hogy barátnői művészi nton igyekeztek hasonló »sínt kölcsönözni arezuk-nak. Boszantotts különösen azért, mert ily körülmények között neki semmi előnye sem volt a többi hölgyek fölött. Elhatározta, hogy ezt a'' szerinte visszás helyzetet megszünteti. Kedélyt s estély re hivta meg barátnőit és hogy jobban táljék az idő, zálogosdi játékot hozott javaslatba. Mikor aztán rákerült a sálogkívütás sora K. asszonyra, ast az urat, kinek záloga nála volt, felszólította, hogy as egész társaságot mosdassa meg nedves szivacscsal. A megzálogolt ar, ki ugy lábaik bűn* társa volt a szép asszonynak, azonnal hozzáfogott a munkához. Kifogást termé szetesen senki sem emelhetett. És mi történt? K. asasosy/ aiossdatták legjobban, de az őarézáról iientüntek el a rózsák, mig a többi hölgyek mindmegannyisr^ sápadt arczczal és bossut tlihegve táv^-tak. Érdekes az is, hogy az urak is megártott ügynek xnátnak a-Utosdatúr — szédelgés a papírgyártásban Utóbbi időben élelmes üzérek s küllőid! SsáeiafÜles Ügynökök egész raját importai-ták a papirféleségek silányságainak. Hogy látszólagosan'' jónak liiressteit'' -„talmi portékáikkal elvakítsák a mindenekbe* Caak az oíesót. hujbásó/játóbir '' vevőket. Elképselhetlen raffinenfval szőtt számi tásaikban nem is csslódítalc^ me^t a jóhiszemű tisztes közönség jó része lépen ragadt s ma már kisebb szatócsoknál ''is elterjedt silány papitóléségeket látszólag jó olcsón, dé snnál msgasabb nyereség mellett fiseti a jót váró éí rem^'' vevő közönség. Pedig a legasebb kinézésű, súlyos, vss''sg író-és levélpapírokban majd necrf iegttsgyobbrészt faforgácsból álló hamisitványnyal van dolga, mely a .lett, hogy irodai használatra nem szerű, a mennyiben igen könnyen ssakáá ¿ártatlan;* napsugarainak behatása alatt á benne (oglalt&tóőbm veefüHrtek miatt ¡geo csúnyán megsárgul, okmányok fámára vagy egy-két napnál további ha«c-nálatra egyátaláoan megbizhatlan: aíV-idő mxth£n széoaálik, sőt még a szj£is beesik s ex által átlyugeatódik. Az ii v ^óVá^cwT''+''amiWot^ H^Ók, mtyik- a iüi/j aà-rs ftülJUf, huszonegyedik: kvtolyam -f- .y o i < ZALAI EÖZIiÖKí JtJLiÜB fo''-éű 1882. —~......... ■;11 ''.11 ■■ .■ r. gyárak árjsgyaéieiben & valódi ¿a jó mi-uófégJi rongyból készült papíroknál te-.'' temesen olcsóbban számitvák, természete«-» élelmes űzleiek által m.ir nagyon iz forgalomban vannak. De a szolid és jó árut kedvelők előtt könnyen felismerhetők a? által, hogy az ily papirok mind..-: annyia vastagok, akár csak a legsulyo sabb rongypapírok, nem hajlékonyak, ivenkint rázva pedig hólyagszerüen csörögnek. Természetesen ha erősen öasze-haj''.atnak, a hajtós vonalán, mintba késsel metszették volna el, többé kevésbé egészen szétválnak, összegyíirésre pedig fosziányokká rongyolódnak. — A nagy-stádi (Somogym.) járásbíróságot az igazságügy ministerium tejekkönyvi osztálylyal bővítette azon vidék nagy kényelmére és örömére. — Hangverseny. Krisztinkovicb Béla Balaton-Füreden a gyógyteremben f. évi julius 31-én Káth Zsigmond ur szíves közreműködése mellett hangversenyt rendez. A tiszta jövedelem fele a Balaton-Füreden f. é. aug. hó 20 án meg tartandó csónakverseny alkalmával a b. füredi hölgyek által fölajánlott dijra íog fordíttatni. Helyárak : Földszinti zártszék 2 frt, karzati ülő- és földszinti állóhely 1 frt. Kezdete d u. pont 4 és fél órakor. Jegyek válthatók a fürdőigaz-gaiósag irodájában s a hangverseny alkalmival a pénztárná!. A hangverseny műsora: I. A wartbargi dalnokvrrseny, Wagner. Zongorán előadja: Kristtinko-! vich Béla. II. Románcz ''a „TannhSuser''- 1 bői, Waguer. Énekli: Ráth Zsigmond ur. III. a) Le ball Rubinstein. b) Valse chro- . matique Lescheticzky. Zougorán előadja : j Krisztinkovicb Béla. IV. Térerő dala a1 „Carmen''-ból B''rset. Énekli: Ráth Zsigm. ur. V. Carnaval Schumann. Zongorán előadja: Krisztinkovich Béla. VI. a) Da! b) Népdalok Rubinstein. Énekli: Rá''h Zsigmond ur. VII. a)Rigoletto b) Magyar rhapsodia Liszt. Zongorán előadja: Krisztinkovicb Béla. — Három Tasnt közös forgalmi igazgatósága. A , Vasúti és közi. közi." írja, hogy a pdcs-barcsi vasút a Dunagőzhajózási társaság, — mint a mohácspécsi vasút tulajdonosa és a budapesti péc-ii v&sut engedményesei közt oly értelmű szerződés köttetett, melynél fogva a nevezett vasúti vállalatok egységes kezelés végett Budapesten közö fo.galmi igazgatóságot szerveznek. A pécs-barcsiés mohács-pécsi vasút forgalmi igazgatósága miut ilyen megszűnik e hivatalnokai a közős igazgatóságba osztatnak be. — A bárom vasútnak ezután is külön könyvvezetése lesz. a kezelési költségeket pedig a forgalomhoz mért kulcs szerint fogják egymás '' őzt felosztani. A külön igazga tóságok megmaradnak s a szervezendő forgalmi igazgatóság a három vállalat végrehajtó közegeként fog szerepelni. — Kecske, a mely gyermeket SZÜl. Pápai levelezőnk írja, tegnap folyó hó 20-án többektől hallottam, hogy f. hó 6 án a pécsbányatelepen sokan szokatlanul keserves gyermeksirást hallván, meg-borzadtan fntottak a hang falé, hol csodál va látták, hogy egy morva bányász nak fához kötött kecskéje valóságos emberi fiút szült. A.gyorsan elterjedt hírre megjelent i. rendőrség is, a bányászoé azon kijelentése folytán, hogy a kecske czinkostársa csak az ő ferje lehet, ki e tettével méltóságát lealacsonyitotta ; s vele egyébként is rosszul él, a férjét el is fogta. A nyomozás kideritette, hogy Mau- ..''J ■■"?'' knl,* „A csizmadia, mint kísértet* bői, „Miska inait,* „Pry Pál, a kotnyeles-ből a czimszerepet, szeleburdi "-bői .Mascarilla,« „A barátság-ból 3Frotter* szerepeiben művészies kivitelű játékaival kellemes szórakozást nyújtott. A társulat tagjai köcől Balogh Árpád éa Tukovci elismerést aratlak. Vitvári első fellépte alkalmával az énekeket kisérő seoekar roji és hamis játéka által kellemetlenül halott az igon szép számú közönségre, ajánijuk Pokorni karmesternek, hogy a zenekarra egy kisaé nagyobb figyelmet fordítson. Csütörtökön, folyó hó 20-án Szabó János ur műkedvelő próbált szerencsét „A kintornás család" „Kötő Károly'' vasúti bak''er szerepében majdnem teljesen üres ház előtt. 8ombaton, e hó 22-én U j h á z y E d e a nemzeti azinbáz e kitűnő b páratlan alakítási tehetséggel biró tagjn első vendégjátékául „A miniszter előszobájában és ,ószi napsugár" czimü színdarabok igen szép számú kösönség jelenlétében adattak. Ujházin kivül, kit a közönség minden jelenete után szűnni nem akaró tapsok közt többször kihívott, meg kell emlékeznünk Nagy Vilmáról, a társulat e fiatal, de szép tehetséggel ~oiró b iparkodó tagjáról, ki Adrienné szerepét teljesen átérezve, ritka ügyesség-vei adta. Baloghné és Balogh Árpád, mint mindig, ugy ms is dicséretet ée elismerést arattak. Ujházy Ede e héten még Keszthelyen marad, felhívjak közönségünket, hogy e kitűnő tehetségű művészt minél nagyobb pártfogásban szíveskedjék részesíteni. ódor. roviu Bertalan, ottani, mészárosnak ter jelen volt, midőn Kvnfman a dunagőzht-jóiáai társaság bányatelep orvosa a dolgot többek előtt akként beszélte el, hogy a m^gÁb-n gyenge alkatú gyermek f^je és jól kifejlett fogai emberiek; . két ¿első lábai, jobban keze, ujjakkal ellátott emberi kezet képvisel. Inkább kecske, mint emberhez hasonló, hátrés^ének lábai kecskekörmökkel birnak. — A vizsgálat''folyamában van. #E—s. — Elvesztették a be,''eget Wőlter Jáoos aratót, ki Szombathelyen megbetegedett, édes apja haaa akarta szállítani gyepüfüzéai kunyhójába. Fői is tették & szekérre, s egy ponyvával leborítva, vitték hazafelé; nagy volt azonban sx apa meglepetése, midőn n?-»gérkezv8, a pony vát feltakarta, s a szekérkas üres volt. Másnap megtalálták a beteget as órszágut i közelében, egy pocsolyában — halva. — Szétbontható hordók. Nagy baj vuh ai üres hordók küldésénél, hogy azokat térimé szerint Szettették meg a 1 vasúton. A borkivételnél pedig a hordó-! kérdés egyike a legfontosabb kérdések-1 nek. Igen sok vevő külföldről elóre küldi i üres hordáit megtöltés és visszaszállitás j végett, 3 igy nem kénytelen minduntalan hordainkat njra és újra megvenni. As üres hordókért járó vasúti lariffa oly magas (minthogy nagy helyet foglal el), hogy Bokán inkább hordót itt vettek, de tény az, hogy e kőrülményja borüzletre aehn^ysem volt jó hatással. Most egy Admas Róbert nevő egyén'' oly hordót talált fel, mely könnyen és oly részekre bontható fel, hogy kevés bolyét foglal el s igen könnven állítható öss.te. Az abroncsokat t. i. több darabból csináltatta ugy mégis, ho^y azok összeállítva körtképeznek. — 8 — 10 darab ily hordó szétbontva, í em foglal el tőbh helyet, mint egyetlen egy egéezben Jevő hordó Kérdés már most, hogy igy használható lesz e a hordó mindig új és új hitelesítés nélkül. Mi alig hisszük.. Bövid Mrek. — 40 épület vál; hamuvá f. hó 20-án Qyiróton Vasmegyéb^n. — Agglegények köre alakult Budapesten. Eddi gelé 62 tagja van. — Blondin a világhírű kötéltáaczos, jövő héten csütörtökön Budapestre érkezik. — Yerhovay nem bivta ki Eötvös Károlyt, hanem ellenkezőleg visszavonta Eötvösre vonatkozott sértő tudósítását, mire Eőtvöi is visszavonta az „Egyetértéa''-ben megjelent nyilatkozatnak Verhovay személyét illető részét. — Tiz horvát munkást agyonvertek, iilenczet egy faépületben megégetlek f. hó 24 én TDombóváron a pa-raszllegények, a verekedést a horvátok kezdték, kik a magyarok ellen lázitoltak. — Cslky Gergely ismét befejezett egy 4 felvonásos szinmüvet. Czíme „Stomfai család."* - Béky Hermin nemzeti színházi operaénekesnőt a berlini királyi operához szerződtették évi 14000 márka fizetéssel. — •■:- i. .; Nemzeti színészet. Kearttely, jnL hő 1882. Folyó hó 15., 16, 18. és 19-éc Vizváry Gyulaa budapesti nemzeti színház művészének igazin művészies kivitelű játékában voh alkalma a keszthelyi műpártoló közönségnek gyönyörködhetni. Vízvári első fellépte alkalmával „Egy a mi néi ünkből* ,Stern Izsá- Artác az orvos jntvác trikót — .menjen ferjhes kisasszony. meRszJaik minden baja,''* — tanáesesal szolfáh. „Öanek igasa.lehet és ¿n Unácsá.t kö-ví-tooj, mart jó pacsicasné vagyok ! Tehát vo-gyen n50ll« ,K«sa5nöm 1 »í orvosok megrendeljük az orr^saigot, ¿t nem magunk vossszük be!"- Csinos fiatal ombert nevezett ki a mi-nister iskolalátogató nak, amely iskolán a többié ken kivfll egj csinos fiatal taoitáuő is mfikO-dQtt. £&nek osztályát meglátogatván «■ felügyel? nr, a kikérderés ntáa megelégodés^t fejezt$ ki a gyermekek elStl s szavait ekkíp fefesé be : »Gyermekek, remélem, bogy iskolátokat ét a tanítónő kisasszonyt folyton ép-annyira fogjátok szeretni, mint én." C szép beszéde hatása a ryermekeknél balk nevotés-bon, a -citőnő rézér5! hajnali arczpirnlásban. az iskolalátogatónál pej^ oagy rsr&Hjas mutatkozott Valamennyi gyerm.__e^e^I >vCl ason hirt vitte haza, hogy a kis«sszony nemsokára férjhez megy. BED. betyfcez. A .Hit'' és .Emiéit, lapra czimü verseken a kedettlegrtiée] t „gyakorlatias forma nagyon meglátszik. — harmadik meglehetős kerek alkotású, nyelve-tete egéjttégcs, de ax e^ész aié^ ketc ment bizonyos mesterkéltségtől. Najyoa fé! ai ut-«éli ároktól, aaért nem mrt letérni i 0, közepéről. Dolgozza ön keresztül s ugy küldje be. — Ez alkalommal táját érdekében félre tesszük W A. hefybcs. Besoroztuk. Az «Hetri''.jzj cxikk iránt már intézk-dtüak. 8ajnáljuk, q.''^t elébb nem szólt ez iránt Felelős szerkesztő : SZALAl S.ÍNDÖb Társszerkesztő: BÁNÓCZI BERNÁT. : - Egyveleg. — Véletlen házasság. A nglía ret tegett pro"ektorának, Cromvrellnek Fran-cziska nevü leányba halálosan szerelmes voltadvari káplánjok: Withe. A hiúz szemű protektor figyelmét országos gondjai között sem kerülte ki a fóntálló vi-azony, de személyesen akart arról meggyőződni, b asért egyszer, midőn tudta hogy a káplán leányánál van, észrevétlenül akkor termett közöttük, midőn a pap az ifjú hölgynek kezét előtte térdelve, szerelemittason csókolgattál — Kronrwell'' megjelenése halála félelmet keltett mind- ! két ifjúban, de a tudat, hogy fejével játszik: erős lélekjelenlétet költcsönzőtt aj papnak é fölegyenesedve mondá : Isten küldött anglia hatalmas protektoral Segíts kicosközölni leányodnál, hogy ko-'' mornáját, kibe halálosan szerelmes vagyok, — hozzám adja nőül? • - Króm well tudta bár, hányadán van, de hogy j a viszonynak szépszerével vessen véget: '' rögtön papot hivatott ée Withét összees ketteté a komornával 1 Hlyataios plaezi árak. 1882. évi julius hó 19-én tartott hetivásárról. 100 kilogramm jávai saáaítva. Bura 1160—12-20 Rozs 7.---7.50 árpa 6--7.10 —[Zab 750— 7. W— Knkoricza 8.80---— Burgonya 3.----- Rizs 32.— —.— Bnza Dara 28.-.— Egy kilogramm. Árpa kása —.48 Rorső — -3C Lencse —.34 Bah —.10 Köles kása —.12. Hariska — 16 Pohánka —.15 Savanyó káposrta—.10 Répa -8. Rizs —32. Buza:Dara 2J.&0— Árpa-ki« —48. Széna 2 50-. 1 Liter. ^ Uj bor 12 20. ó bor 24 -48.Pálinkv —46 Ecsc-t — 6. 1 H.rtó. Ujbor 8.— ó bor 14.— I Kiló. Repczc olaj - .4S Star-n gye tya 1 20 F^SJ11 gyertya —.60 kappan —.40 Maruahae 50 —52 '' Borjúhús 56 - 60 Sertéshn« 56 -Baalonna — 80 Diaznózsir —.96 Mirhaztir 1 frt. Körm-i — 50 Só —13 Csokor — 5* Bors 1.10 (Paprika 80.—90. Vaj -1. Vöröshagyma —Ki.'' Fokhagyma —24. Szerkesztői üzenetek. .r. Fogadd köszönetemet. Fején találtad a szeget. Ég a körmöm csakugyan. 2+0 1 L fi. Vízvár. Miért nem értesite»* jótte A naeiáról? Sz. S. Bécs. Kösaöpjük. Hiány nélkül megkaptak. Kötléaét azonban sak augusztus közepe táján kezdhetjük meg. Will ■!■■■!■ ISI M isryllttér.) Első nm egészségi- és asztali-rii Lcgtartílomdasabb bor- es Ilthlon-forrás SALVATOR vastartalom nélkül, gazdag term szénsnvtartalomnial borsm Kátrofl és szénsavas LiÉouliafl (0-32843 literként. (012195 literként; Llpóozl forrás Igazgatóság Eperjesen. Kapható rain<i«n ásváuyTÍziccreskedéiben és a legtöbb (cyógvertirb Förattár: ÉiesMy L.. BaianesteE. '' 602 10—''. HIRDETESEK. loptitzUbb é^TrónyM legjobb ászíalí-és üdítő ital, kltSaö hatásénak bizonyult köhögésnél, gége bajoknál, gyoa»or-és hólyag hcnrtsáL EDEGSEK (sz emésztés elősegítésére.). Mattoni Henrik, Karittedbaii rCiaheftrt; . 4.r>9 2S-48 ) K rovat alatt köilott^rt fel-l''"«»^?et nem vállal a ¡»aerk Papírszeletek. Bemegy a ''gondnok a convictusba vizsgálni, kíjár-e minden a kellőképen. TObbek kSxött igy 4zól: ,Adjanak egy kii kenyeret, hadd kóstoljam nincs-e valami baja ? Rögtön nyújtják föléje üzen is ax egész p.rtiot, tessék, tessék. .Csak egy £alatot adjanak, az is elég lesz kóstolás'', ssól a gondnok. Fölugrik erre egy ssittys s igy sxól: Tessék itt vau nálam egy falat, -gyis kutyának szántam. A fiatat orvost egy beteg aggsrQthöz bivták. As orvos betege ágya előtt ülve, türelmesen hallgatta végig a bőbeszí lü beteg előadását, amint az z kéitüueteket felsorolta. Termény-raktár, előleg- és bizományi üzlet. A magyar leszámítoló ós pénzváltó-bank ¡ajánlja a t. czitnu termelők és kereskedők figyelmébe közraktáralt Budapesten, Szegeden, raktáraitTemesvárott «s Barcson. Itt miadenüUa t. cz. közönségnek szolgÁl: 1) Egéazsége3 raktárakkal, termények é< áruk beraktározására, kezelésére, kiraktározására vr-gy tovább küldésére. 2) A terményeket átveszi, kölcsön zsákokat ád, szállítási és egyéb köl''ségeket előlegezi, az igy átvett terményeket tűzkár ellen biztosítja. 3) OIcöÓ kamatláb mellett előUg^t ad a berak tárolt, sőt már a czi mérc feladott terményekre. 4) Elvállalja a reá bizott trrmények bizománybani ellátását akár a vidéki állomásokról, akár pedig raktáraibői. Vállalataink számára ugy a vasúti, mint a gőzhajózási társulatok részéről sok rendbeli előnyöket nyertünk, melyek t. megbízóink javára szolgálnak. Szó vgy Írásbeli felszólításra, ugy nyomtatott üzlet és díjszabályainkkal mint minden irányú felvilágosítással szívesen szolgálunk. A Budapestre intézett küldemények czimzondűk A magyar leszámítoló és pénzváltó bank közraktárainak Budapesten, állomás közraktárak magyar kir. államvasutak. — Szegedre: a magy. leszámítoló és pénzváltó-bank közraktárainak. Cs. kir. szab. osztrák állam vasútállomás. Temesvárra : A magy. leszámítoló é* pénzváltó bank rak tárainak. C<- kir. szab. osztrák államvasút állomás. Barcsra: A magyar leszámitoló és pénz váltó-bank raktárainak. Cs. kir. sz<b. déii vasat-állomás. 636 1—3. Magyar leszámitoló és pénzváltó-bank. Forint AAaiiKVl if Forint o ■ összes értéke a O Trieszti nagy kiállítási Sorsjáték" Első főnyeremény arany, vagy készpénz Második főnyeremény arany, vagy készpénz Harmadik főnyeremény arany, vagy készpénz 50,000 20,000 10.000 forint, forint, forint. Ezeken kivül tartalmaz e sorsjáték még egy nyeremóuyt ÍQ.000 frt, né\|fy nyer--?»nényt 5,000 frt értékben, öt egyenkinti 3,000 frt, tijeuőt egyenkinti 1,000 frt, baronnes egyenkinti 500 irt, ötven egyenkinti 300 frt, Ötven egyenkinti -200 frt, száz egyenkinti 100 frt, kétszá* egyenkinti 50 frt, ötszáznegy venfcét egyenkinti 1b frtoa értékű nyereményt Továbbá több más melléknyereme''ny a kiá''Iitók által ajándékozott kiállítási tárgyakban. ! - 619 6-6. Egy sorsjegy ára 50 krajezár» Elárusitáflok átvétele eszközölhető a pesti magyar kereskedelmi bank váltó-üzletinél Suáapesí Dorottya-utezE l-sö szám. XXXKXXXXXXX Hirdetmény. 1 Méltóságos ifj. Gróf ZICHY ÖDÖN ar zákányi uro-üaimáboz tartozó tilosi és perecseuyi gazdaság, mely 650 hold szántóföldből, rétból és 600 hold legelóból ¿11, 1882-ik évi oktober 1-tól, 8 — 10 évre; haszonbérbe adandó. A bérleti feltételek a jószágkormányzóságnál Beleznán, megtekinthetők. " 638 1—2 IS m: Egyes sorsjegyek megrendeléseivel 15 kr postaköltségre küldendő. * " y » " f ^ t ^^ ; a. a ▲ ▲ ▲ a_a_▲_À_A ♦ ♦ * ■ » ♦ ■ « ^ A- - A_A_. \QOQQO 0 T T O N I U A láp Sója Scosmoorból. W fl ij- láplngony Franzensbad - iiàl Alkalmas pótlék if1- I á b f ö r d Ö k n e k. ¿>44 7-10. Előállítási szer aczél- és SÓfÜntÓkbŐl. Szétküldés: üattonl és Társa Franzensbad. Kapható minden gyógyszertárban és fûszerkereskedésben. ™ ™ 1 ^ \ ^ À ^ . ® OOOOSOOOQOOI y-Kanizsáig nyomatott t kiadó tcl^jdonos Wajdits József gyorasajtójiE. NAGY-KANIZSA, 1882, julios 30-án, Elétirt&l ár: egész ''rre.....- • 8 fii. fél é''.rt □e.yed ■¿vre . . . • « • Egy szám 10 kr 4 ■2 hirdetesek a hasábos petiisorban ?, másodszor t; e uiiuden további sorért 5 kr. nyilttérben jo-onkent lO''krért vétetnek tei Kincstári illeték minden egyes -íjrdj-téíért 30 kr. fizetendő. Huszonegyedik éytolyam, A lap szellemi részét IDetí kfaclemé nyek i s: erkesrtőhóz, injag: részét illető közlemények pedig a kiadóhoz bérment-e intézendök : NAGY-KANIZSA Wlassleskáz. B^rmenUtlen letelek csak ismert munkatársaktól fogadtatnak el. Kéziratok »issza nem küldetnek. $p-TT-Kanizs&Yáros helyhatóságinak, „nagy-kanizsai önk. -.üzoltő-egylet", & „nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank'', , nagy-kanizsai takarékpénztár", a .zaiamegyei általános tanitótest&let« a „nagy-kanizsai kisded-nevelő egyesület8, & nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet'', a „soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-ktnizsai kül választmánya« s több megyei és virog egyesület hivatalos értesítője. HeteoklJit kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Néhány komoly sző hölgyeinkhez. Bizonyára olvasták hölgyeink, hogy Göröghon nöi --kik a fényűzésben tán a legelső helyet. foglalták el Európában — elhatározták, hogy ruházatuk tekintetében lemondanak a fényűzésről s izlésteljes, de egyszerű s olcsóbb ruházattal fognak megelégedni. Mi indíthatta őket e szép elhatározásra ? Bizonyára nem az, hogy a világ szemét tettök által önmagukra irányozzák, vagy hogy őket mindenki dicsérje, tehát hiúságból; hanem pusztán az. mivel belátták, hogyha a megkezdett módon s mértékben folytatják a fényűzést, az őket előbb-utóbb anyagilag tönkre fogja tenni, mely tönkrejutás rájok nézve több lesz akkor, mint a halál; mert belátták, hogy nekik itt e földön más hivatásuk van, mint férjeik által véres verítékkel szerzett filléreiket oly pipere tárgyakra költeni, melyeknekspár hét múlva semmi értékök ! mert belátták, hogy sokkal baldogabbak lesznek akkor, ha a szükségtelen kiadásokra szánt pénzt gyermekeik nevelésére, azok jövőjének biztosítására, mint haszontalan máslikra forditják. Tagadhatlan, hogy a görög nők ezen elhatározása szép, jó, hasznos s mint ilyen követésre méltó. Tudjuk, hogy kényes dolog a fényűzéshez már gyermekkorukban szokott hölgyeinket arra kérni, hogy erről mondjanak le; tudjuk, hogy kegyelenségnek tűnik fői hölgyeink előtt, hogy épen mi férfiak figyelmeztetjük őket fényüzésök boldogtalan következményeire; tudjuk, hogy udvariatlannak, lovagiatlannak fognak tartani azért, hogy ily dologról egyáltalán a nyilvánosság előtt szólunk ; tudjuk, hogy szívtelennek, barbárnak fognak tekinteni már csak azért is, hogy miért mutatunk e gyenge oldalukra; de azért mégis kénytelenek vagyunk hozzájuk azon kérelemmel fordulni, hogy amily híven követték és követik külföld hölgyeit a fényűzésben, oly hűn követnék Göröghon nőit elhatározásukban. Nem annyira azon kevés nőhöz intézzük e kérelmet, kik férjeinek több ezer forintra menő évi jövedel mök van, bár igaz, hogy a legmé-ljebb kutat is teljesen ki lehet meríteni rövid idő alatt; de igenis azon nőkhöz szólunk, kiknek férjei egy pár száz, vagy egy, két ezer forint jövedelemmel rendelkeznek. Reggeltől estélig kénytelen mindennap dolgozni, fáradni a férj, hogy munkája által megkeresse azon pár száz forintot, melyet p. o. mint hivatalnok huz. De mi neki a munka, mi neki a fáradság, mikor tudja, hogy a fáradozása által hón szeretett, imádott övéinek boldog s gondtalan életet szerezhet!? Örömmel dolgozik, mikor tudja, hogy az angyali kezek, melyek a munka után letörlik homlokáról a verítéket, a keresett filléreket a család javára forditják; kedvvel fárad, mikor tudja, hogy fáradsága gyér jutalma nem vándorol hiábavalóságokért azok kezébe, kik meg nem szerezték, hanem igenis szükséges dolgokra fordittatik ; megelégedve viséli hivatala nehéz terheit, mikor tudja, hogy fizetése imádott neje által nem pazaroltatik szükségtelen dolgokra, de takarékosén kezeltetik ugy. hogy naponkint növekszik! De mikor tudja szegény, hogy mindaz, mit ő egy éven át keservesen megszerez, ekékozoltatik; mikor látja, hogy jövedelme nem elég a szabók, czipészek. kereskedők, „mo-disztin''-ok. ékszerárusoknál neje által fényűzési tárgyak bevásárlása által csinált számiák kiegyenlítésére; mikor tapasztalja, hogy fáradozása, küzdése, munkássága daczára csa- ládja a szükségesekben nélkülözést szenved s élte csak czifra nyomorúság; mikor látja, hogy ama hó reménye is, hogy néhány év alatt munkája által megkeresett s megtakarított fillérekből önmagának s családjának nyugodt, anyagi gondoktól ment jövőt biztosítson, füstbe ment: hogyan legyen akkor kedve dolgozni, hogyan legyen öröme fáradni, hogyan legyen kedve egyáltalán az élethez I? Miután pedig a fényűzés különösen 8 ruházat tekintetében hölgyeinknél manap annyira lábra kapott, hogy irgalmatlanul meghur-czoltatnak a társalgási ttrmekben azok, kik egy, bár drága ruhában, háromszor jelennek meg nem mulatságban: de egyáltalán társaságban; s miután igaz. hogy a ruházatukhoz szükséges ámczikkek mindenütt drágábbak lesznek; s miután számtalan eset igazolja, hogy hölgyeink fényűzése — mert hát a zsarnok „módé" uralja a legjobb női szivet is — sok család boldogságának ásta meg már sírját; miután a tapasztalat igazolja, hogy nőink fényűzése számtalan családapának adta már kezébe az öldöklő fegyvert, melylyel életének vetett véget; miután való, hogy sok nő siratja, bár későn, fényűzése átkos következményeit; s végre miután igaz, hogy „nem a ruha teszi az embert :c azért jó volna, ha hölgyeink felhagynának a fényűzéssel s követnék az emiitett példát. Az egyszerű, olcsó, de ízlés teljesen Készült ruha, ha mindjárt magyar szabású is, épen ugy nem von le semmit a szép nó szépségéből, mint nem emeli a legdrágább selyemből készült, sok ásli, fásli-más-lival tulrakott ruha a kevésbé szép nő szépségét, még ha az párisi, berlini, vagy az ég tudja miféle külföldi — tán épen chinai — módé szerint készült is. Ha meggondolják hölgyeink, hogy mértéknélküli fényűzésük által hány keserű órát okoznak — ha egész életére_, el nem kedvtelenitik — annak, kinek megtogadták, hogy boidoggá teszik : akkor lehetetlenség, hogy ezután is a szükségtelent a szüksé ges fölé helyezzék, hanem igenis követni fogják a görög nők szép pél diját! .r. Kérelem. A nagy kanizsai önkéntes tűzoltó egylet zászlóavatási ünnepélyét f. évi augusztus 15 éa tartja; bizalommal félkérjük Nagy-Kanizsa város lisztéit polgárait, hogy ez alkalommal a rendező bizottság minél sikeresebb működésének eléréséhez lehetőleg segédkezet nyu tani szíveskedjenek. Kedves vendégeink nagy számban érkeznek hozzánk, ezek elszállásolásáról gondoskodni legszebb feladatunk egyike levén, egész tisztelettel felkérjük mindazokat, kik vendégeket elfogadni kegyesek, ezt s hogy hány egyénre, l minden háznál megjelenő tűzoltói küldötteinknek kijelenteni szíveskedjenek s egyszersmint feljegyeztetni kérjük mindazon tűzoltói vendégeiket, kik közvetlen in-sézkedtek szállás felől. Kérjük továbbá a magánfogatok t. birtokosait, hogy az ünnepély napján délelőtt 10 órakor és délután 1 órakor fogataikat átengedni kegyeskedjenek. A fogatok indulása mindkét esetben a felső templom térről lesz az iskola és a városház ut-czán keresztül. Minden bóvebbi értesülés a tűzoltói órtanyán nyerhető, naponkint az esteli órákban. Városunk jó hírnevének megfelelő ezen intézkedés és kérelem szí- ves figyelembevételét ujolag tisztelettel kéri a N,-Kanizsa, julius 26. 1882. rendező bizottság A nővén) ek életfeltételei, Az egyes növények alakját és minőségét tekintve, ugy a kontinenseken, mint a kisebb tenyészeti területeken , az ugyanazon növény-faj egyedei is nevezetes ellentéteket mutatnak, ha környezetűk nem volt egymáséval azonos. E külőnféleség okát a szárazulat felette változatos tagozódásában kell keresnünk, amennyiben ez a különböző távolságban levő vizek közreműködésével a szelek, valamennyi légbeli jelenség: a párák, ködök, felhők, esők, villámok, mennydörgések ós magnesi őmlések megteremtésével más és más éghajlatot, ennek erejével pedig talajnemet alkot a szerves lények számára. Növényzetünk fejlettsége tehát első sorban a hőmérséklettől függ, mivel az ó ereje szüli azon végnélküli átmeneteket a természet keblén, melyek folytán a föld szivet, lelket lebilincselő pompát nyer. Örökös sürgéo-forgás van a világon a lények közt, az egriknek fel, a másiknak le kell tücai a térről, melyre hivatott. A látszóbg nyugró testek is működnek, erőt fejtenek ki, hogy az elemek, melyekből az egész mindenség áll, egymástól eltérő összeköttetések követKeztében az élő'' és élettelenekben olyan fordulatot alkothassanak, mely minden addig létezőtől bizonyos tekintetben eltér. A föld a rajta levőkkel együtt szakadatlan átalakulásnak van bitéve; minek igazságát az archaelőgiai felfedezések utján kezeinkhez jutott terménvek és készitménvek is ianu-sitják. A geologia történetének minden korszaka nagy éghajlati ingadozások TARCZA. Népdalok. VI. Tul a Dunán t''ekizik * »tép Bácska, Kis angyalom tekintgeti mátra, M»rt a szivem, miut a Duna habja., Szél, viharban ki-kivág t partra. Gili tubám, drága lelkű sicutem No szeress te so»se mást, ciz.k onjem, Vagy csak addig sier.''»s, mig én téged. KijáUsodjuk a végtelenséget. VII. Nagy a Duna, mély s. medre, Ráborulok kebeledre, éde* álmot alss cd ottan A bánattól ulhijyotU.il. S karjaiddal, — mint z habok A hintázó kit csónakot, — Ringea hosszan, ringet lágyan, Kebleden, a telyemágyon. MII. Kettős bi m bó rao egy ágon Gyönyört! kis gyöngyvirágom, Mihelyt e két birabot láttam, Az egyiket neked »sántám. Kettő* bimbó, kettSs rózsa, Szakajtottam én is ró:, Itt a kalapomba, nálam Az én l«g»ebb virágstálam. Tudod édes mire vágyok: Tegyük össze a virágot, Hadd tegyenek njra egyet, S legyünk mi ia ketten egyek. MAROSHALMI GYÜLá. A szép bosnyák lány. Irta: ixZALAY SJjiDOR: (Folytatás.) Félóra múlva a vonat tova robogott a megvendég-lt sebesüllekkel. Bob sok egétZiéges sziv eset: i bba az édes-kínos betegségbe, a mit ugy neveznek, hogy szerelőin. Sok nehér. szivet röpitett könnyen tova az az érzékellen vas óriás, pedig de sok érező szivből szállott utána njhóz sóhaj. Távozó sebesültek, kik uj sebekkai mentek tova. Itt maradt egészséges, ép angyalok, kiknek ugy fajt valami odabent. Az ott moradtah között voit Zá gonyi Árpád is. Olyan meghitten, olyan édesen csevegett azxal a szegény Emmá val, ki utána indult a vadbérezü bc>-oyák fóldro, hogy megtalálja és astán együtt haljanak ai áltrl a hófehér kis kéz által, mely még ölelésre ic gyöngének látszott. Miiyen erősen föltette magában, hogy miként fog. Árpád elótt megállni, miként fogja szemére TCíni hűtlenségét, a könnyeket, miket érette sirt, az áloat-Ion éjeket, miket érette viraastott át, azokat a gyönyörű álmakat, miknek ngyrdül ö volt foglalatja. Mikor astáo meglátta Árpádot hal* vánjan, megtörten, felkötött karral ások kfeött se elkínzott emberek között, kikre irgalomból i» nehéz volt nésni ós a kik irgalomból lehetőleg el is kerülték az ~ mbereket, sehogy fájdalmat okosz&oak másoknak is, vagy, hogy saját fájdalmukat növeljék mások azanákozása által, mikor ezek között látta Árpádot, akkor mír nem t boezu gondolata ragadta meg lelkét, hanem a legkeserűbb fájdalom. Azért veszté eszméletét. Rendes állapotát visszanyerve, mindent megvallott Árpádnak. Elmondta, Ljgy most a legközelebbi vonattal szándékozott Bosznia felé menni, hogy ót és ezt a szép bosnyák leányt fölkeresse. Azt hitte, hogy öt elfeledte, hogy nem is fog többé megjönni. Elfelejtette kedvesét, hazáját és mindenét ott a bosnyák földön egy szép lánynak ragyogó szemeért, csábos ajakáért. Olyan boldog volt, hogy Árpád az ellenkezőről győste meg. Olyan szívesen megigérti. Árpád kérésére, hogy Maricával szépen fog bánni, ugy ''.osinti, mini testvérét és nem fogja neki mutatni, hogy haragszik, a mért ugy meri szeretni Árpádot, mint ő. - »Látod édes Emmám, <5 elvesztette atyját »s. Elfogtuk az öreget. Fogságában nem sokáig élt. A bihácsi csata napján adta ki lelkét. Mindig mondogatta szegény öreg az ő csendes, komor hangján, mint egy sir felé hajló próféta: „én és Bihács egyszerre halunk meg." Ugy is lett. Ez az egyetlen lánya maradt, ezt sem láthatu utoljára. Isten tudja, ki fogta be szegény öteg szemeit. Aonyit hallottam, hogy utolsó perez«i bea leányát, Móricát és a „szép urat emlegette. Ennyit értettek mindössze is beszédjéből. Ne ▼edd hát roez néven angyalom, ha pártul fogom ezt az árvát, a ki annak idején a legnagyobb vesséiyek között keresett fel és nem válaaztá el tőlem semmi és senkii11 ...... Mit meg nem ''.ett volna Emma ilyen aranyos beszédért. Magához vonta a komoran hallgató szép bosnyák lány gyö» oyörü fejét és csókolta igazi testvéri szeretettel, mintha csak a gyermek-kor ár tatlan örömeinek «míéke füz''e volua egygyó sziveiket. Miért feli volna a:t<M a srép bosnyák lánytól? Olyan kedves kit mulauág lesz az őneki. Mikor férje majd a hivatal komoly gondjaitól el lesz foglalva, oda ülteti lábához, átöleli szép barns. fejét, megsimo gatja tüipronj olajbarna arczát, arra azután kigyúlnak azok a fekete gyémánt-szemek, megnyílnak azok a vértől das-aadó ajakak és mondatlak bűbájos regéket a bérezek tündéreiről. Milyen boldogan hallgatja majd azokat Emma. Mért félt volna attól a szép bosnyák lánytól? Nem is félt tőle, inkább szerette, magához ölelte. Azt mondják a bölcsek, hogy akkor fejlődik ki leginkább a rokonszenv, mikor a szivek egyért dobognak. Ez a két sziv pedig hál igazán „egyért* vert. Marica c.''ak nézett, nem értette a dolgot. Nem értett azokból a delej««, »za vakból, miket Árpád Emmának mondott, egy árva hangolt »em. Mégis valami olyan különöset érzett szegény, félénken húzódott vissza Emcr öielí karjaiból, aztán oda fordult Arpáriboz : ,Ki ez az urnő. mond meg ,ssép uru Maricának I Mikor reád néz, szeme, ugy ég, mint a csillag, nrcza ugy ragyog, mint a hajnal, besz^c-í zogö, bűbájos, mint hazámban az éji tündérek danája. Oh szép ur, Marica szivének ugy fáj, ha közeidben lá''ja ezt az úrnőt, Mtrica ugy fél, hogy ez is szeret ''.¿ged és ezután nemcsak Marica lesz a te rabnőd. ,Ne félj Marica — szólt Zágonyi bosnyák nyelven — ez as urnő az én testvérem." Nem kellett ennél több Maricánnk, leborult, térdre hullott EtauiA előtt, átfogta annak térdeit, csókolta lábait és beszélt hozzá ressketeg hangon, könyben uszó szemekkel. Az örvényt nem látta többé. Monnyi hatalom rejiett abban az egyetlen szóban: testvéri Szegény Marica megrészegült tőlo. „Szép urnő, a sép ur testvére 1" Ezt elmondta tizszer, huzszor is, mialatt Emmát csókolta... és minden szavát egy-egy meleg könyü kitérte. A megnyílt paradicsom könyei. Az ártatlan léiek rá sem gondolt, hogy még az istentől rendelt paradicsomban is rejtezett kigyó, mely annak boldogságát összetörte. De mikor a boldogság olyan jó czemvakitó. Emma nem értette Marica nagy Őrömét.ek okát. Zágouyi magyarázat meg neki. — „ Azt hiszi, hogy testvérem vagy. Ne rontsd meg szegénynek boldogságát! Hadd maradjon meg hitében!" — „De hát miért kell nekem al-titkolnom, hogy menyasszonyod vagyok ?„ ,Látod angyalom, ha megtudná, hogy még van a világon nő, a ki ő szerinte n«k«m rabuőm, talán öngyilkossá lenne. Hagyjuk meg ssegényt boldog^ iiaSZONBÖ YKBÄ; ilVFOLY AM % AXA^^rO JB LÔNÎ ''ff OF rnhr JUWB 30 U 1S82. és átalakulásokról szól, mi szintén félreismerhetlen bizonyíték arra nézve hogy a klima hordozza magában azon erókket, melyektói növényzetünk alakja, minősége függ. A klima pedig földünk alakja és ennek a naptól való távolsága szerint változik. A módosulást mindenekben a nevezett két tényezőnek egymáshoz való viszonya okozta. Ha földünk éjszaki és déli sarkán nem volna horpadás, hanem a tengelye központjától a kérge min aenütt egyenlő távolságban állana, a nap előtt pedig folyvást ugyanazon egy ponton foglalná el tengelye körül a forgást akkor bármely pontján tetszés szerinti növények volnának termelheiók, mivel eltűnnének róla a jelenlegi ellentétek a szárazföld és vizek, fensik és alföld, hó-mezők és pompás növényekben gazdag rétek közt. Az évek milliói múlhattak el a természeten, mig az azon stadiumba lépett, hol jelenleg áll. Hatalmas erőknek kelle közreműködni, mig a megsürüsödésre és egymással összeköttetésre lépni hajlandó elemek azon szilárd kéreggé Képződtek, mely a főidet bontja. De ismét mennyinek, mig a szilárd — növény gyökeret befogadni nem képes — kőzet szántóföldekké átalakulását a hőmérséklet-változások, a mozgó viz vagy jég, a viznek és levegőnek vegyi hatása, az állati és növényi élet befolyása megengedték. Az ember igen sok év elteltévei szépségét, kedvességét és a legtöbbször szeretecreméltóságát is elveszti, mivel letűnnek róla azon kedves átalakulásokat eszközló erők, melyek egykor a társadalom époly kegyeltjévé avaták, mint az ideális képeket kereső ember a természet legremekebb gyöngyeit; de nem történik ez a mi földünkkel, melyen mi testi és szellemi kiképzésünkkel a későbbi nemzedék javára dolgozunk, ő a hanyatlás helyett megszakítás nélküli tökéletesedésnek,jobban mondva megiíjodásnak van kitéve a sok anyagtól, mely rajta életét leélte, ő az ujabb nemzedék felébresztése — és fejlesztéséhöz a természet tüneményeinek közvetítésével az elhalt részekből a tápanyagot kivonja, oly nagyszerű példányok megteremtését eszközli, melyek elődeiknél mindenben szebbek és jobbak. Az egyes tenyészterületeken az aránytalan kiemelkedések okozzák az éghajlat mostohaságát. Az ily helyeken az értelmes ember igyekszik a kövek szétmorzsolódásából keletkezett szántóföldet illó és nem illekóny részeiben gyarapítani. A növények tenyészhetése szempontjából a talajban következő elemek szükségesek: szén, éleny, köneny és légeny, kis mértékben kén és vil- lany, továbbá az elégetett növények hamujában felismerhető: phosphor, kovany halvany, hamany, mészeny, kesreny vas és cselenyen kivül csekély mennyiségben a lavauy, vöreny iblany, büzeny, folyany, sulany, réz, horgany és kemeny. Hogy mindezekből mily adag szükséges valamely növény felépítéséhez, az egyes emberek kutatása ke vés eredményt tud erre nézve felmutatni. Csak annyit jegyzek meg e he lyen, hogy a foiytonos termelés által tápanyagban megfogyott földünket az okszerű megmunkálás által igyekezzünk javítani. Trágyázzuk a földet, hogy az elveszett tápanyagok visszaadassanak, szántsuk, vagy ássuk meg többszőr, hogy a talajt alkotó nemek Összekeveredhessenek, az oldáshoz és egyesüléshez a levegő- és viz bejutásával előkészítsük. Hogy miféle phísikai törvények járulnak az elemek chemiai hatását előidéző esővíz képződéséhez, arról majd legközelebb fogok írni. BÓNA SÁNDOR. ságábán- ne tépjük szét álmait. 8:nca neki semmije e világon.® Emma megnyugodott. Marica is boldog volt boldog volt. Szegény Emma! Szegény Marica 1 Ugy Emma is (Folytatása köv.) Prózai változás Rám it került a sor, hiába Ugadnom! Beléd bolondultam, mint mondák, galambom. Xem hitték, hogy drága éltem mé? megmarad; Mikor megkaptam a végzetei kosarat Robajtostam fajén, kétaógbessetten : ,Dernem igy álmodtam, ob beh máskép hittem!1'' Jűitek, multak évek, dc te megmaradtál, MásodazoT megkérvén, rajtam ki nem adtál. Umét jöttek, multak srek^éí a házban Gyermekeink közt egyre éktelen airis vsa. Felsóhajtok »okixor elkeseredetten: „De nem igy álmodtam, oh beh máskép kittem 1" PZÉKELY GUSZTÁV. ) Mait námqnkban ezen költemény oly hibák benbagyÍjával lett botra, a mik könnyen as iró :w>víoára sshettek. Aaárt »»fikségeaaek tartottuk még eg/szer és hibát-- tanul kteClni. Sserk Vidéki levelek. ''¿tova, 1882. julius 20. Tekintetes szerkesztő url A ,murame!léki őnk, tűzoltó szövetség'' alapszabályai sserint, minden évben tavarszal ós őszszel egy-egy, tehát évenkint két öeszgyakorist tartandó és minden gyakorlat felváltva a szövetségbe tartozó egyletek székhelyén betűrendben, hogy ezáltal czélszerü egyöntetű eljárás létesíttessék s a tapasztalt hiányok javíttassanak, a betűsorban első levén Alsó-Lendva az összpyakorlatok elseje e hó 16 ánott tartatott meg. Ha becses lzpjiban egy kis tért adni méltóztatik, ugy röviden leírom a gyakorlat főbb mozzanatait, mert ugyhi-szem, nem lesz érdektelen ezen Európa szerte méltó elismerésben részesült tüz oltó intézmény barátai előtt, ha tudomást vesznek, — szövetségünknek a ^tűzoltó szellem anyagi és erkölcsi terjesztése, — fen tartása és tökéletesbitése körül követni csélbavett, elvitázbstatlanul dicséretes törekvését. Nem leszek (hosszadalmas, rő viden és szárazan adom elő a szövetkezett egyletek találkozását, és azután következett említésre méltó eseményeket. Szövetségünk elén álló s a tüsoltó intézményt, az azt méltán megérdemlő ügy buzgósággal szivén viselő, a szó szoros értjlraéb«vn véve három próbás alsó lendvai önkéntes tüsoltó főparancsnok t. Hajós K. Mihály ügyvéd ur, kinek csak az alsó lendvai tűzoltó egylet körül szerzett páratlan érdemeit tollam a valósággal hűen leirai nem képes,"az egyletekhez intézett behívójában az összpontosítás napját 1882. julius 16-ára, a találkozásit padig a lendva hosszufalui vendéglő elé tűzte ki, a szövetséges egyletek áthatva az ügy szellemétől, csakis a netáni vész esetére szükséges tagtársaikat hagyva hon, igen szép számmal jelentek meg a kitűzött helyen.s már reggel 8 órakor valamennyi szövetséges egylet tagjai katonai rendben készen állottak — várván a bevonulásrai jeladást. Az alsó lendvai tűzoltó főparancsnok átvévén az egves egyletektől a jelentéseket, s ezsel az egész feletti főpa-ranc nokságot, indulást '' vezényleti, as alsó-lendvai bajtársak fuvó hangszerekkel is e''látott a igy cgész katonai zeneksrt képező zenészei, rákezdvén a lelkesítő Rákóczy indulóra, valóbsn meghatóan inposans menetben bevonult az egésa csapat a szentegyházba, hat rövid, — de a lendvai kántortanító ur és egyik tiszt, káplán ur szivet s lelket emelően előadott éneke kíséretében megtartott irteni tiszteleten részt vett. Az istoni tisztelet után, ritkán, tán nem nagyítom a dolgot, hs sst mondom, Alsó-Lendván még nem látott nagyszerű diszmenettel vonult az ösizcsapat főpa rsnesnoka előtt, (a szertári helyiség elé, hoi a menetet vezécylett egyik alpa-rancsnok átadván (tisztét a főparancsnoknak, ki néhány katonás, de szívből eredt üdvöslő szavakkal köszönvén meg a megjelent tűzoltóknak az ügy iránt, megjelenésük által tanusitott részvétét, egy órai nyugvást engedett, most láttuk/mily őszinte s valóban magyar barátság és vendégszeretet lakik lendvai bajtársaink keblében, vetélkedtrk a bozzájok ven-dégkép érkezett társaik magánszállásokra való elhelyezésében s pár perez alatt az utczán, csak a szolgálattevő tűzoltók voltak láthatók, Az egyes csapatok főparancsnokai levervén magukról a menetközben felsse. dett port, tisztelegtek (a szövetséges csa-patok főparancsnokánál, kinek magyar vendégszeretetéért, kedve» neje honn nemlétében, páratlan lelki tulajdonná-1 gokkal mégáldott kedves leánya tek.'' Nábrácvky Kálmán aljárásbiró ur kedélyes neje, Hajóé Ilon ő nagyságs, ki a háziasszonyt helyettesítő, a legmagasabb fokra emelé, ugy, hogy azt, mily jól éreztük magunkat, mennyire fokozta bennünk iránta eddig fis érzett rokonszenvünket s ragaszkodásunkat, leírni képtelen vagyok, de hogy is lehet az másként, hogy ne lelkesülne férfi kebelben a sziv, ha & társaságot oly véghetetlen kedves nö fűszerezi, mint ő nagyságs, — fájdalom, nem soká élvezhettük e kellemes együttlétet, mert eltellvén a pihenésre adott egy óra, a kürtösök sorako-zást fújtak s önvállalta kötelesség álul híva, siettünk csapatunk élén állásunkat elfoglalni. Most a csspat kivonult a mozgáai gyakorlatok megtartására kijelölt térre, Vall óra volt, a nsp az égről forrón lő-velte sugarait, bogy as ember majdnem olükkadt, de a tűzhöz szokott bajtársak, páratlan kitartással végezték a fáradtságos gyakorlatot, oly kedvvel s lelkesedéssel, minővel cssk as bir hat, — ki az általa önként vállalt szent csél felé való törekvést egész valójában felfogja, mint azt a jelen volt tűzoltók . mindegyike felfogta. Nem azért, mivel én tűzoltó vagyok és pedig testestül, lelkestül, — tehát nem elfogultságból, hanem mert az érdeme szerinti elismerést mindenkinek megadni kötelességnek tartom, hízelgés nélkül legyen mondva az egyes és összes gyakorlatokat a tűzoltók bámulatos könnyűséggel és ügyességgel végezték. Vége levén a gyakorlat ezen nemének, — szép rendben, lelkesítő zeneszó mellett az egész csapat visszavonult as órtanyára, s szétoszlott, hogy fáradalmait kipihenve s néhány pohár bufelejtő közt elkéssülődjőn a délutánra meghatározott tulajdonképeni tűzoltó gyakorlatra, — melynek órája azonban kitűzve nem volt. — Kiki a maga módja szerint mula tott, a parancsnokok Bars ur vendéglőjében gyűltek össze ebédre, mind lelkes tűzoltók. — felesleges tehát mondanom, hogy legtöbb felköszöntés a tűzoltó intézmény s ennek istápolóira tőrtént, ezek közt első sorban szeretett szövetségi főparancsnokunk foglalván helyet. Lenk Móricz ur, a lentii egylet buzgó főparancsnoka reá emélvén poharát, kivánt neki minden jót, azon jókat, minőket csak őszinte bajtársi sziv óhajthat, ezutáu következett a többi felköszöntés, melyeket ha elaksrnék itt sorolni, becses lapja eszel telnék meg.: Javában voltunk a kedélyes mulatságnak, midőn a kürtösük vészjel t fújtak, csak alig hangzott el a jel és a tűzoltók- mintha valóban vész fenyegetno azonnal egybegyűltek a szertár előtt, — honnét elővéve a szükséges szereket, siet tek a gyakorlatra kitűzött helyre. Itt a szivattyúkkal tétetett próba ae egyes ¡osztályok által, elég jó sikerrel ennek befejezte után elvonult a csapat, a lendvai iskola jépületében mászó próbát tartani, rettegve ugysn, de mégis örült a néző lelke ason ügyességnek, melyet e szakmában as egyes tűzoltók kifejtettek, macska ügyességgel s majom gyorsasággal másztak as emeleti ablakokba, sinnét a párkány létrán fel] a tetőre, különösen kiváló ügyességet, mondhatni vakmerő séget tanúsított Dobos La}oe alsó-lendvai mászó parancsnok, a próbát nagyszáma közönség nézte, a legnagyobb érdek Iődésse!. A tűzoltó próba is a legsikerüiteb ben véget érvén, a tűzoltók visszavonultak szereikkel, azokat elhelyesyén, kiki sietett átöltözni, hogy a mulató helyre leendő kivonulásra készen legyen, mely 6 órakor zeneszó mellett meg is tőrtént. Kiérvén a fáradalom után valóban üditőleg hatott ránk a természet által, már magában szépnek alkotott s Rosen-berger N. lendvai tűzoltó által kiegészített, s meglepőleg szépen díszített táncz s mulatóhely, hogy szú un mi történt, azt az olvasóra bisom, jól mulattunk, igen igen jól mulattunk, mint ast előre is láttuk, csak azt sajnálom, hogy az idő rövidsége miatt a jelenvolt számos népek névsorát meg nem szerezhettem, s igy sem kelthetem fel a részt nem vettek sajnálatát, mert valóban sajnálhatja, ki ott lehetett volna s nem volt ott, sok volt a nép, éljenek, mert ők voltak egé-s napi fáradalmunk felüdítői, lelkesítőink s az egésznek koronái. Alázatos szolgája VERHÁS GUSZTÁV ső7etégi jegyző novai alparancsnok. ladt, néhány pillanat alatt a marhavásárban felütött bábos és pecsenyesütő sátrad szétszabdalva dorongokkal rohantak » szerencsétlenre, ki ez alatt kiszabadulva futásnak eredt. A kapott ütések közt még megmenthette volna életét, mert bádoggal kibélelt kalapja a halálos csapásokat kevés veszélylysí fölfogta* Azonban egy szerencsétlen pillanatban főlbu-kik, s nyomában levő bőszült nép által irgalmatlanul agyon veretett, szétmar-czangol Utott A vértlátoit népet semmi sem fé-keshette, a pandúrok életveesély közt küzdöttek ellenök, erőe ütéseket kapva fejőkön, karjaikon, mig végre a helyben állomásozó huszárok kivonulva a szolgabíró és tiszteknek erélyes és higgadtsággal párosult fellépésével sikerült a felzendült népet, — kik még mindig ason hitben valtak, hogy a zsebmetsző ssidó — lecsillapítani. Toznasits Sándor »'' gabuó félvén a további következményektől, a vásár megszüntetését skaru elrendelni, de a nép fenyegető állást foglalva, kijelenté, hogy ez ellen küzdeni fognak és szétvere tésökre nem elég s katonsaag, mi Zala-Egerszegen van. Végre Skublics László előnyösen ismert népbarát egy szétroncsolt sátor maradványai folé állván, kérte % népet a csendes magatartásra, kije lentvén, hogy ő érettők a rend ée a bé kestég tekintetében jót állott. A vásár tehát ezután a legnagyobb rendben tovább folyt Délután azonban ismét egy uj abb, városunk rendőrségének figyelmét nem éppen előnyösen jellemző véres vereke dés vonU magára figyelmünket. Városunkban as italmérési jog kiterjed minden bortermelőre. E jogot igénybe is veazik mindazok, kik évközben boraikon túladni nem bírtak. Nyáron át tehát, különösen ha egy kis jó termés muUtkozik, majdj minden második ház korcsma, s {a munkás néposztály, a fuvarosok, tömegesen keresik fel azokat a helyeket, hol jobb vagy olcsóbb bort kapnak, minden keresméuyoket tekintet nélkül a családra, as otthon uralkodó nyomorra, — megisszák, csak azon indokból is, hogy olcsó, hogy egy batelia borért 5 krt nem is pénz. Hordatják tehát egyre-másra, isznak, mint a szivacs, mig végre bortól fölhevülten az üvegeket caspkodják egymás fejéhez, előveszik késeiket s ugy bicskázzák eg mást. Ily jelenetté záródott még ezen nap, este 8 őrekor és pedig egy előkelő utcsában, hol as összegyűlt fuvarosok részeg fővel irtózUtó lárma közepett véresre verték, vagdalták egymtat. Rendőrt, daczára annak, hogy a szomszédságban Unyás és daczára annak, hogy majd minden utcsán fölállítva van, látni nem lehetett. Csak mikor már a különböaő utczákbó! a nép összeszaladt, s a látott vértől eliszonyodva tüzet kiáltott, jött elő kettő három s félórai küzdelem után sikerült e sebesülteket elfogniok, bekiaérniök. Nagyon kivánstos volna, hogy a bormérőhelyek a roudőrők által figyelemmel kisértetnének, s as iUlmérési jogot élvezők i z előírt szabályok megtartására szoríttatnának. Mérje [ki az a termelő borát annak rendje,{módja szerint, de ne engedtessék meg as, hogy as udvari helyiségekben az a csőcselék nép ősazegyüljön, s korcsmai módra tivornyázzon. Igy a társas összejövetelek korlátozva lévén, eleje vétetnék a városunkra szégyent hozó scandalumoknak, s as a munkás nép, ki legnagyobb élve setét as olceó borivásban találja, ki ittas állapotábsn vérfagylaló kegyetlenkedésekre képes, visszaadatnék családjának, vissza s társadalomnak, mig ellenkező eeetben csak a börtön népességét szaporítjuk velők. BÓDY. Levél a megye székhelyéről. Zala-Egerzzegen f. hó 24-én tartott Magdolna vásár borzalmas események közt folyt 1. Egy csavargást és lopásairól ismeretes egyén, valami Nitsch Frigyes posztónyiró — a marhavásárban egy parasst embernél zaebmelszést kísértvén meg, a fólvágott oldalzsebből egy 360 frtot tarUimazó erszécynyel már el-illant volna, ha a tulajdonost egyik barátja nem figyelmezteti. A Eaebcoefsső elfogatván, a keletkezett dulakodás ¿c zajra a nép oeszessa® Fürdői levelek. Waraad-Toplieía. LLL Mult levelem ígéretének hüja maradok ée rövidesen közlőm a fürdő igen érdekes történetét. Előre bocsájtom azt, hogy itt bárhová is tekint a bámészkodó ssem, a fürdc épületekben, a sétatéreken, a parkban, mindenütt és mindenhol, az egykori bátor és tetterős világverő hatalmas romaiaktól maradt régiségekkel ulálko-snnk. Ha régészeinknek erről ismerete volna, lehetetlea, hogy Bem egyesen, de seregestül keresnék fel az archaeologia téren oly annyira megáldott szép helyet, a mai czélom, e fürdő történetet rendesen közölni. Var.-Toplicza fürdőhely régmúltját sűrű tátyol bontja, jólehet, hogy ezen a helyen, a hoi ma ezeren gyógyírban részesülnek, e drága gyógyvízben ezer évig csak vadállatok fürödtek a kősziklák közt; még tán egy vadállatokra hajhaszó vadász, vagy egy pisator lábait ezen még nem ismert földre tevé; nem gondolt arra, hogy egykoron e forrás ki-ömlése, mely oly aabobUlan t- kóaaiklák kit csőrgedes» mily hjers és a« ikerdók tere mily culturára fog vergődni, jó lehst, bogy később a kis Uvakban, a melyet t forrás magának kimosott, szenvedők f£. zódtek és gyógyulást nyertek, a primitir fürdő egyik a másik mondása által IeLe-tett ismeretessé és nyert látogatókat, ez lehetett a fürdőhely magállapitásáaak fá tényezője. Hogy e vidék a rómaik meghódi tása előtt, mily lehetet! ez örökös hypoj. hesis marad, mert sehol semmi feliig? zéere nem akadhatunk, nincs kép, ttj„£ vázlat, nincs leírás, a mely nekünk ^ némileg is irányt adhatna arra nézve, m\ volt ez itt egykoron. Oh, hogyha k körülfekvő hegyek elbeszélni képesok lennének, ugy nagyon érdekes dolgokat bir-nánsk leleplezni, igy megkell elégednünk a kevéssel, a mit bírunk. A legrégibbma-gánmüvet Topliczáró! a mit feljegyezve találhattunk, la in nyelven jelent'' meg 1709-ben Grizben, 46 lapos kis könyvecskében. Mi csak a római történet könyveiből ismerjük azt, hogy a világverő és ax akkori műveltség fő színvonalán álló hatalmas római nép vas karja lesujtá az itt uralkodó vadon sö étséget, e vidék félvad lakóit, a rómaiak hadi dicsőségének köszönhető a cultura bölcsőjének megsemmisülése, mert ha ők e sötét felfogású népnek culturai irányt nem nyujiottak volna, bízón évszázadok .kellettek volna hozzá, mig a magok kárán képesek lettek volnaas akkori műveltség niveauját elérhetni, min lenesetre azon kár a rómaiaknak a tudomány, hadászat és az agri-cullura fejlődésére nagy köszönettel tartozik. A rómaiak voltak »zo!:, kik e szép vidéket megbóditva, a vadon csörgedez gyógyforrást fölismerték, utakat ké»tJ-tettek és monumentális épületeket eme\-tek, azt nevezetessé tevék, a melyek ni-sóbb ismét elrombolutuk, vagy rombi düledeztek, sajátságos, hogy uz itt talá;t pénzek nagyen úskurra muta.nak, a talált pénsek között vannak Krisztua születése eiótt néhány 10C évesek, a me-lyek uralkodók, vagy varosok tlul verettek, arany és ezüst neműek, továbbá thraeiai, macedóniai a pannóniai királyoktól, Gentius iliiri királytól, a romai köztársaságtól, Julius Caesar életéből tóbb ily pénz lett Toplicza £s vidékén kiásva. E fürdőhely a rómaiak tói Aqu Tassae név alatt volt iameretes. Ismeretlen az ok, de később e fürdő tüz által végkép elpusztult, csak a hatalmas és nagy tudományu ConsUntin római császár volt ez, ki isméi e fürdőt az ó fényében vissta helyezte, — a ki nevéről még mai napig is s fő fürdőt Constantini fürdőnek nevezzük. ConsUntini császár Krisztus születése után 330- uralkodott, itt még mos: is láthatók a kor hatalmas kötáblái, az «gyík kövelkező felirattal van ellátva: Imp. Caes — Val Constamus, Piai Félix Maximus — Aug. Aquas — Jasi Olim vi Ignis consumptas cum Partitibm. Te Omnib. Ornamentis ad Pristinara Fatiem Restituit. Proviaione etiam Pi^tatis Sue Nundias. Die solis perpedi anno conslruit. Curante Val.Castulino up. P. P. P. Pe, super. Topliczán még következő te.irata kóvek lettek kiásva u. m. M. Fabive, Fabvllas, Trib. Millitvm, Leg. XIII. Gem, Leg. Avg. Provinc, Africae P. R, Pr. Leg. Avg. Leg. XIII. Gem, Sacr-nym. II. Pollvci. Pro Salvte, C. F. Ciloni, C. V. Et. Fili, Neptes QVM. Nenande, Liber, III. Nym. Phis. AVG. Sacr, T. Ivl. - Janvarivs. Pr. C. T. Ivl. Seevn Do, Fii. V. S. L. M. IV. Nympbis. Avg. Sacr. Hespvblics po. et Mandante. L. Tvllio Tvosce. Avg. G. Pr. Pr. Curante. T. Cemnio Rvffin^ Proe. Avgg. Hegy egykoron minő fényes paloták lehettek itt, biionyitják, azen kitűnő művészi márvány faragványok;'' a nag; márvány táblák a meiylysl a forrás b« van fogva, vagy keretesve, meg soks. nagyon sokat lehetne a mult dicső idő maradványaiból feljegyezni, de erre sem elég időm, sem pedig e lapban elég tér, térjünk tehát át a későbbi időre. HUSZO&JKTSPHE ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY. JULIUS 30-ác 1882. A még létesó okiratok nyomán Warasd - Toplicza egykori. talajdODOM Alexi8 horvát bán volt, ki ezen értékes birtokot 1100. évben a aigribi káptalannak ajándókciá, IL Béla m. kirily ezen birtokot 1131. lefoglalá, ellenben III. Bél az egész lefoglalt birtokot kínét viéiz* ?dá 1183. évben a zágrábi kápta-Unnak, iy bátran mondható, hogy ez az országunkban egyik a legrégiebb birtokok egyike, a mely évszázadokon át egy és ugyanazon tulajdonosnál megmaradt Volna ugyan magyar mágnásainál több Ős-birtok is, ha Páris, London, punta ea kartva nem lett volna, hol a birtokok le''tek tönkre téve. Mária Terézia alatt volt egy szakérió bizottság kiküldve, hogy az összes magyar birodalom, meleg ée gyógy fórrá'' fát megv:s?gálja, ezen bizottság Várasd Toplicza felöl igy nyilatkozott: .Exellea. tisaimo et Spirituosa Aqua," azóta már több szakértő kereste fel e fürdő helyet éa vize fölött mindnyájan előnyösen nyi latkostak. A nagy fürdőház nagyobbi lása és a nagy vendéglő, hogy felépült annak moBt ép 60 éve. E fürdő hely történetéről dió héjban egyelőre csak annyit lehel irnom, még alkalom lesz a bővebb közlésekre. KÖNYVES JÓZSEF. Karlsbadban, 1882. jul. 24 én. Talán nem leszünk terhére az igen t. olvasó közönségnek, ha telhivjuk becses figyelműket egy kis szellemi kirándulásra azon helyre, melyet Európa leg-hireaebb, leglátogatottabb fürdőjének neveinek. E fürdőhely Csehország északnyugati részében fekszik s Karlsbadnak mondatik. Amint a téli fehér fátyol oszladozni kezd és a ¡nap legelső tavaszi sugarait a földre löveli, a téli álmában szendergett kis város oly hemzsegő életnek, sürgés forgásnak lesz szinhelye, mintha csak birodalmi város volna. Nincs európai, mely a türdői idény alatt itt látható tte volna, a kedves haza nyelve is eléggé van itt képviselve. A város el van zárva hegyek köaé és inkább haeonlithstó egy tömören épült nagyobb városhoz, mintsem ftrdőfcelyhes, A házak 3—4 emeletesek és sürüec vannak egymás mellé épülve. Minden háznak it.^ sajátlagos neve van, mint pl. „Zum G-oldennen Anker, .Kőnigin- von Bai-ern", „Elephant", „Mariabilf* stb. ugy, bogy itt az utcza neve meg a ház száxaa egész ¿felesleges. — A Ukásejc c»in<«.n vannak berendezae, e^y ''sobe; betenkint 15 — 30 frtba kerül, ''ide neói [számítva a különféle mellékes irtérteéénysébbt. 1 «—A coutaxára nézve három fokozat vac : négy hal és tiz forint''. — A szegényebbek az elsőbe, a vagyonosabb osztály a másodikba és a nemesek a harmsdik fo''c-ií i''b i soroztatnak. Ezen kivül minden 14 éven felüli — egyén fizet egy forintot. ▼aa, ha pedig aa/idő bon* ugy moglahe-tts fisai hűvösség uralkodik, azért okosan cselekszik mindén ideérkező vendég, ha ellátja magát téli vfüiáTal. Az eddigi vendégek létszáma 12000-re rug, de folyvást érkeznek ujjak. L gyógyvizek haxáaáról. a gieehub ler savanyúvíz forrásról, valamint as érdek« kirándulási helyekről jövő alkalommal akarok megemlékezni. BALASSA BENÓ tanár. A soproni kereskedelmi és Iparkamara köréből. 1743. ft 1761 sx. 1 Hirdetmény. A m. földmivelés-, ipur- ós keres-kedalemügyi ministerium 23.447. sz. alatt '' telt'' leiratával érUíaité a kamarát, hogy külföldi gyártmányok, melyek bárminemű oly jegy gyei vagy fölirattal vannak ellátva, melyek azokat angol származásúaknak akarnák feltüntetni, az Angliába való beviteltől el vannak tiltva. • 18.874. sa a. kelt leiratában pedig tudial adta. miszerint a franezia kormány az ottani ''vámhivataloknak meghagyta, hogy oly KÜlfÖIdi gyártmányok tekintetében, melyek valamely francziaországi gyárosnak nevével vagy árjegyével; — illetőleg valamely franezia gyárnak nevével vagy árujegyével, avagy .Páris4 jelzéssel vannak ellátva az 1857. junius 23 án kelt törvény'' I9-^k szakaszát szigorúan alkalmazzák, mély azt mondja, hogy az emiitett áruknak bevitele és átvitele, va''amint közraktárakba való elhelyezése meg vsn tiltva, — sőt azoz a vámigazgatás, a közügy ész, vagy asértett fél kérelmére el is kobozhatók. Megjegyzendő, hogy a párizsi kereskedelmi kamara a franezia minisst felhívására késznek nyilatkozott; minden ily esetből "kifolyó eljárás ál «¿nt panaszló fellépői,-.''mert még a „Paris* jelzés használhatását is az ottani iparosok ée kereskedők — kizárólagos jogának tekinti. Miről az érdekel* körök esan''ael értesíttetnek. .;, Kelt Sopronban, 1382. évi jul. havában. 1742. sz. 1882. Sirdetvtány. Tulajdonképen 2 saisont külömbőz-tr.tnek meg: a gazdagok ssisonját májustól juliusig és a szegényekét ialios hótól októberig. E második saisonban a lakások valamivel olcsóbbak. Az étkezés drága is,''Olcsó is, amint valaki keresi. — de aki szerényen akar éikezni naponkint 2 frttal beéri. Több helyen láttam magyarj lapot árusítani háromszoros áron, m< p. az Egyetértést, Pesti Naplót, Pesti Hírlapot, Pest» Journalt. Az ulczákon már kora reggeltől körülbelül 10 óráig oly sürgés forgás vau, hogy a nagy néptömeg alig talál elegendő helyet. Ekkor mindenki cséssikéjével siet azon forráshoz, melyet as orvos neki ajánlott és a melytől egészsége felüdülését várja. A gyógyforrásoknál leánykák meritik a vizet és a betegek azt lassankint szörpöÜk. ügy egy botej 2 vagy 3 csészikével iszik naponkint m. p. negyed órányi közelében. Ivás után minden be-teg egy fél órai sétát tesz ée csafc ezután, reggelizik tojást, theát stb. E gyógyvizek ivása zeneszó mellett történik, minden reggel 6 órától 8 ig a csinosan épült .Curgebaude''-ben játszik a .Böhmische National Cspelle* ae vezett zenekar. Az ivás utáni sé a a városon kivül fekvő valamely kávéházba történnek : Posthof, Scbweitserhof, Sebőn brunn stb. stb. melyekhez szép utak vezetnek. Innen hszajőve ki ki leveleit kapja. Az ebéd 12 tói 3 ig tart, ezután 5-ig kevés embert látni, de 5 óra felé újra telve az u''czák s ha>stidőjáráskedvező, mindenki siet a zöldbe. Nem múlik el egy nap sem, hogy valamelyik kávéházban concert ne volna. F. h. 17, 18 és 19-én Kiss Jancsi bandája Veszprémből mutatta be a gyönyör rüen hangzó magyar nóták as „E''ablis-sement Sanssóueiinák nevezett helyiség ben és ugyancsxk Itt tartotta hangversenyét e napokban Manczy Lajos czigány bandája Sopronból, ki minden nótautfir11 viharos tapsban résses&lt As időjárás itt elég szeszélyes. Ha s napok derültek ki tarthatatlan forróeág Az -osstrák cs. kir. kereskedelmi ministerium s szavasmarháknak a vasúti kocsikba leendő, korlátolt számban való berskása tárgyában - kiadott rendeletét visszsvonta, miről az érdokelt körök azou megjegyzéssel értesíttetnek, miszerint ez értelemben a hazai vasutak is utasítva lettek. t Kelt Sopronban, 1882. évi jul.j havában. A kereskedelmi s Iparkamara. Tanügy. A kegyes-tanTtÓréndTet vezetése alatt álió nagy kanizsai kath. főgymna-sitim értesítője-az 18S1/S2 i ki tanévről, szerkeszti P»pp János igazgató a-következő adatokat közli. Az intézet ált$ osztályból, melyben 16 tanár tanított. Be-ira''ott 322, elmaradt 10 tanuló ezek kőzöl volt rom. k«ith. 197, gör. kel. 1, ág. hítv. 4, helv. hit7, 4, mózes val. 107. — Magyar nyelven beszélt 160, magy.-ném. 126, msgy»r»borv.14, magyar-tót 2, m agy ¡T-n óm. bor v. 9, magyar ném. -cseh 1, mag> ar-némel-franezia I. — Szülőik polgári állási szerint: értelmiségié 68, önálló óstei melóé 50, önálló keresk. és iparos gyermeke 121, niagántisztviselóé 36, személy, szoíg. tevő munkásé 28. Szármasási helyökre nézve volt, nagy kanizsai 118, zjüa-megyei 78, somogyi 60, többi magyarországi 57, horvátországi 2, külföldi 6. — Érettségi vizsgálatra jelentkezett 39 tanuló; ezekből" megbukott 7. kitűnően érettnek nyilváníttatott 3, egyszerűen 29. Hoa e^y 30 lapra terjedő értekezést „Az infusoriák-ról,- dr. Ormandy Miklós tanár tollából, közli a tanári személyzet névsorát, as előadott tananyagot, az írásbeli felsdatok jegyzé''íét az V. osztálytól kezdve, továbbá adatokat a rőgymnasaim történetéhez: I. Rendkívüli tantárgyakról (fran cxia nyelv — 31 tanuló, — gyorsírás — 22 tanuló — müéeek 60 tanuló — zene — 22 taggsl - rajz.) II. Gyakorló is kola. 152 taggal, 78 ccüv, 79 psssiv. Beadatott 126 mft elfogadtatott 6P. Szavalat 50 tartatott Pályadijat ,nyertek: Hartmanu Jenő, Engel Sándor, Fárcek László, Eisler Desső, Hartman Fülöp. Segélyző egyesület. .A főgymnssiumi ifjúság ¿Segélyző egyesülete, mely ezen évben lépett fen-állásának 15-ik évébe, örvendetes gyarapodást mutat mind alaptőkéje gyarapodásában, mind a ssegénysorsu tanulók segélj esésében. ^ Ezen iskolai évben 36 ianaló részesült pénzsegélyben. a) «»vételek: im ftf~544tr. - - ^ b) Kiadások: 704 frt 50 kr. Az egyesület Jcamatocó tőkéje jelenleg 3160 frt 85 kr, mely összeg a helyt), két takarékpénztárban van elhelyezve. A segélyző egyesület könyvtára, mely csapén csak iskolai könyveket foglal magában, ielenleg mintegy 450 kötetből áll. A lefolyt tanévben 60 tanuló használt 280 drb könyvet. Jótékcuyság. a) A Ssalay-féle 500 frtos alapítványnak, ezen évben 25 frtot fevő kamatja az énekben, zenében és a torná-ssatban feltűnőbb haladást tett Unulók jutalmazására fordíttatott. b) A Sümeghy Ferenci emlékére alapított 1000 frtos jösztöndij alapítványnak 60 frt kamatja minden a n.-kanizsai kath. fŐgymnasiumba járó olyan szorgal-mss és jóviseletü tanulónak adományoz* tátik, ki zalamsgyei tsnítónak gyermeke. c) A nagy-kanizsai takarékpénztár részvény-társaság 20 forintos ösztöndíja oly tanulók részére, kik a magy. r nyelv-benjnint horvát ajkúak, aránylag leg-nagyotíb- HaUdáif tahutttóUak. d) Egyéb ösztöndijak, a) budai Mária Terézifc féle J20 b) ''a zalamegyei nemesi alapból 200. c) Horvát Slavon-féle 200 frtos ösztöndíj. A kiutalványozott ösztöndijak összege 720 frtot tesz. Tanítási esziözök. Nagy-Kanizsa város képviselő tos-tüléte e tanévben a könyvtár gyarapítására 139 frt 60 krt, egyéb tansserek beszerzésére pedig 542 frt 30 krt szava-zott meg. a) A physikai muzeum 257 drb eszközt foglal magában, beszereztetett egy dynsmo elektrikus gép. b) A chemíai gyűjtemény számára beszereztetett 100 drb czimjegy, Daniol-féle kettős csap, platín. lemez és sodrony, alumin fum-sodrony, chlorhydrogén-gáz feji sztésére szolgáló készülék Bunsen szerint ssén-elektrodokk. 1, aether, párologtató porczelli a-csésze gyűjtemény, összesen 50 frt ertéaSen. c) L természetrajzi gyűjtemény ré szére vásároltatott egy drb Seibert Kraft-féle (140 frt érlékü) mikroskop. Ajánjdékdzás által /járultak a gyüj-teméoy- gyarapitásához t. Thomka Endre ur 1 drb gyöngytyúkkal (Nnmid), Sti-pán Rudolf Zágrábból 1 drb emberi koponyával éa -70 drb szárított növény nyel, Schlesinger Hugó 2.'' oszt. U 1 drb án-gelna-gőtővel (Proteus). Rátz István 4 osst. tanuló több drb papirje^eczmíntá-val. Ajándékoztak még t. Ossesily An-tal ur 1 drb régi aranyat s 1 darab ezüst péazt; t. Gőzöny Sándor ur 1 d. b régi ezüst pénzt; t. Lengyel József ur 4 drb gemmái, 5 drb régi ¿domborművet és 3 drb tömör aiákot sárgarésből, valamint 1 drb jerikói rózsát; t. Torma Imre ;ur 1 db VTI. Pius pénzt; Bonyhárd Mór 6. oszt. t. 1 drb régi pénzt; Schwarzen berg Zsigmond 4. oszt. L több drb régi pénzt; msgos Varga Imre ezredes ur L drb régi oklevelet; t. Bátorfi Lajos ur •tavalyi -gyűjteményéhez 6 drb régi jra-tot éc czimnélkűli an<ik-mappát. Ftdó Dr. Ormandy Miklós tanár ur végre 16 spiritUftfts.praeparatűmot készített, a gyüj teményben levőket pedig kijavította. Ezekkel együtt az állatgyüjtemény jelenlegi álladóka 1560, a növénygyűjtemény 2000 drb szárított növény, 1 drb fanemesitési minta, 2 drb anatómiai kép. Az ásványgvüjtemény 8g0 drbbóV áll, as éremgyüjtemésy, mel^ még teljesen rendezve nincsen, 880 drb r''^i és ujabbkori pénzt, 25 drb másolatot 64 darab emlékérmet és 60 darab pecsét-lenyomatot foglal magában. e) Ifjúsági könyvtár. E könyvtár jelenleg 729 müvet tartalmaz '' Í318 ¿0-tetben. Egyéb ''adatok. ^ ^ a) Változás a tanári személyzetban. Azon tanárok kö^^k ^WtSianév-beu intézetünknél működtek, Meréqyi Lajos Budapestre, Pachinger Alajos Ko-bssvárra helyeztetett át, kiknek helyéi Martin Péter, Dr. Ormándy Miklós és Pap ev. János foglalták el. d) Nevezetesebb rendeletek. A vall. ós köcokt. m. kir. minisztériumnak 1881. év 29955 sz. a. rendelete szerint a nem kath. vallása tanulók a hittanból nyert tanjegyeiket as L évharmadbsn decz. 15-éig, a IL év harmadban virágvasárnap «lőtt egy héttel, az isk. év végén pedig jun. 15-ig igazgatónál benyújtani kötelesek, ellenkező esetben az I. és IL- időszakban kilépetteknek tekintetnek, a&i pedig az év végén osztályzatot nem nyer, a következő évben felsőbb osztályba nem léphet. e) Néhai Taródy Mihály, zákányi plébános, végrendeletÜeg a f8gymn.-nak 50 frtot hagyományozott. Plihál Ferencz n. kanizsai kir. közjegyző 200 fitos sls-pitványt tett le oly csélból, hogy annak 7/0-os kamatja évenkint azon tanulónak adassék, ki az érettségi vizsgálaton a magy. irodalomban és a történelemben társai felett kitűnik. névtelen félisteneknek, csak nagy hangon hősködő, cilinderbe, frakkba törpült atomjai vagyunk. Nem peneg többé végig városunkon az a sarkantjru, mely nek pengése volt ebben a mí madár-nyelvű városunkban a legjobb emlékeztető. hogy itt magyarok laknak. Különben meg nem maradt volna közöttünk a gazdája. Most már {elég volt szegénynek ebből a nsgyon jó világból, elment közülünk, de elvitte a ssrkan<yuját is. — Elkísértük szegény jó K u t h y E m i 1 bátyánkat oda, hol ,szük hazában szent leend j o et s elt a- az joga podta.n látni nem fogja. Sokáig fog emlékünkben élni egészséges magyar tipikus alakja, mint a ▼érébe ivódott szabadságszeretetnek ren-híthetlen hivei A szabadsá. harezot végig küzdötte. Azután elfogták és besorozták császári pantallonos bakának. Később az alkotmány visszavivása etán köztisztviselő lett s mint ilyen végezte dicső napok, átokért kiáltó'' ho»fi vér és szo moru zsarnokság »mlékeiben] gazdag életét. Az vitte sirba, a mi legtöbbet rázkódott életében : nemesen érező szive Szivszélhüdésbeu halt meg. Hejh sokszor fájhatott az agazán 6zen a mi honfivértől szentelt földünkön, mikor .nem leié honját e hazában". Azért ment el azok után, „kik érted halta-nak szent világszabadság" Temetésén városunk ösezes inielligen-tiája jeleu volt. Hisz ő mindenkit szeretett 8 őt is szerette mindenki. — Egynek voll ellensége: a néme.nek. Erre meg ugy hiszem elég alapos ok van. N--m csatolták őket egymáshoz valami kellemes reminiscentiák, Végre eljött hozzá a mindenség nagv pacificosa: a halál és kibékült a radikalis negy venny olczas. még a némettel is... Szegényjjó szab id-•ágharezos, beh szomora hireket vittél ebből a mi békében haldokió hazánkból társaid szellemeinek, kiknek pora; felett bizony bizony busán nő a kalász és ke s_rü kenyér jterem az utódok számára. Őrködjék sírod felett az örök, végtelen Bzabad«ág: a mindenható Isten! — A kiadott gyászjelentés igy szól: „A nagykanizsai kir törvényszék kezelő személyzete fájdalom telt kebellel tudstja felejthetetlen tisztviselő társuknak Kuthy Emil m kir. ''széki inídatisztnek t.'' évi julius hó 26-án délelőtti 9 órakor sziv széldés következtében életének 60-ik évében történt elhunytat Az elhunytnak bült tetemei folyó hó 27-én délután 5 órakor fognak az 1. nagy kanizsai temetkezési''vállalat által a helybeli rom kath. sírkertben as öröknyugalomnak átadatni. Áldás emlékére!« Nagy-Kanizsán, 1882. julius 26-án. — Zksxlc-fetavaíási ünnepély! A nagy-kanizsai önkéntez tűzoltó-egyesület 1882. évi aug. 15 én tar:ja zászló avatás: Ünnepélyét. Augusztus 14-én ismerkedési stéíy a .Zöldfa-Kert«-ben. Belépti díj: nem tűzoltóknak 30 kr. Avató hely a főtér. Aug. 15 én délelőtt 11 órakor veszi kezdetét az ünnepély. Számozott ülőhelyek ára első rendű 1 frt, másod rendü> 50 kr. Délután 2 órakor közebéd az .Arany Szarvas* disxtermében. — Egy teríték ára 1 frt 50 kr. Délután 6 órakor diszgyakorlat a főtéren. Este tombolával egybekapcsolt tánczvigalom az .Arany Szarvas* termeiben Egy tombola jegy: 20 kr., belépti dij 1 frt. — Mindezekre előjegyiéiek a tűzoltói Őrtanyán történhetnek. A nagyérdemű közönséget tisztelettel értesiti és az ünnepélyességbeai valórészvételre bizalommal felkéri a rendező bizottság. , — i. helybeli ífcsoltfi-egylet aug. 15-én tartandó zászlóavatási ünnepélye alkalmával Csicseri Gyula sala-egerszegi zenekara meghivás folytán az .Arany Szarvas" szállóban fog játszani. — A Táros tflekuti (Lazsnak mellett) téglagyárában, m-lyet Fürst I Lajos állatorvos bérel* ki, egy téglást a leomló part agyonütött. — Allitólxg a szerencsétlenségnek a rosszul elrendelt partásás volt oka. A szegény téglás nőt s gyermekeket hagyott maga után, kiknek a bérlő rendeletére a halott eltakarítása után lakásukból azonnal ki kellett men niök. Az özvegy csak annyit kért a bérlőtől. a nannyivel Szombathely re mehessen gyermekeível. A bérlő azonban — mivel a szerencsétlenül járt apának már 50 frt előlegje voit — est megtenni vonakodott. Ekkor a nő ügy védet kéri föl, névszerint Baboss László urat, — lapunk jeles munkaULrsát, ki a szegény asszony ügyét dijtaianul, csupa humanitásból elfogadta s a keresetet megindította. A törvszék részéről a hullafelvétel és bonczolás már elrendelt;-lett. — A szabadság harcz Jletbea maradt bsjnokait ez évben egymás u.án rsgadja ki közülünk a halál Leputóob Vetter Antal, a függetlenségi harci egyik legkitűnőbb vezére és legrégibb altábornagya, halt meg Budapesten, a .Magyar Király" szállóban. A szabaodág harezot elejétől végig küzdötte." Nák ez kettős érdem, mert nem voll• JBSagyftr születésű megig hazánk eznbadsigáért küzdött. SyTg izölgtöí az "ótítrik• had acregberf a nélkül azonban, ho^y annak magyar ellenes érzeltrrif é* uemzetünk iránti Helyi, megyeid vegyes hirok. ..- - - Neerolog- lméi kidőlt_ep. azok közöl, kik a harminnihárom .év előtti vihart áíálték. Elment közülünk, kik az ő egykori bajtársainak, azoknak a gyűlöletét ms-gába szivía volna. Vetter 1803-ban született, tehát 79 éves korában balt meg. Mini magán ember is nagy tiszteletben és szeretetben részéiült. Nyugodjék b^kén a viharo? élet utnn. — Időjárásunk kedvezőtlen fordulatot vat. N''.p nap Után jő, de az esú csak nem megy el tőlünk. Folytonos zi mankós idő trt bennünket szobai fogságban. — EöszőnetnyilTánitás. Elmu-laszthatlan kötelességemnek tekintem. — hogy mindazoknak, kik boldogalt felejt-hetlen férjem Kuthi Emil temetési szertartásában részt venni, vslamint azon t. teitűle''eknek, melyek az elhalt iránt érzett kegyeletüknek koszorú küldése által kifejezést adni kegyeskf-dtek t ez által egy gyászoló özvegy bánatát enyhíteni igyekeztek, legmélyebb hálaérze''t-ből eredő mély köszönetemet nyilvánit-sara; Kelt Nagv-Kanizán. 1882. jul. hó 27-én. Ozv. Kuthy Emílné szül. Miozo vich Anna. — Kegyetlen anya. Behák Anna nevü, kis kanizsai lakós, 9—10 éves leánykáját dühében zsineggel kezénél összekötözte és két napig ugy hagyta, ugy annyira, hogy a zsineg mélyen a húsba vágódván, oly sebet ,hagyott maga után, hogy azt az orvosi látlelet a sulyo6 testi sértések közé sororta, miért is az ügy rendőrségünk által a kir. törvényszékhez terjesztetett be. — Czélszerü intéskedéR. Az országnak némely városaiban egy cholera tünetek fellépte indokából városi rendőrségünk ay megyei főorvos megkeresése folytán a nyilvános épületekben u. m. vendéglők , korcimák- és kávéházakban a szükséges fertőtlenítést elrendelte. — Ez már valóban kivánatos ie volt, mert itt-ott a lég szinte «zéditett bennünket a különös párákkal teltségnek miatta. — A t szülők figyelmébe. A sopronyi áll. reáliskola ,Tanulói Segély-sgylet''-ének elnöksége az érdekelteknek ez uton hozza tudomására, hogy fn. reáliskolában a jövő 188a/.rik tanévben a tápintézet csak azon esetben fog újra éleibe lépietn^ ha a tanulók kellő számban j«lentk-.ízuek. Jelentkezhetni f. é. aug. 25-éig a reáliskola, igazgatójánál, mitt egyesületi elnökoél. As .éleimezéc teljes dija egész évre 60 frt, kedvezményes dijak egész évre 50, 40, 35, 30 frt. A felveti Unulók evő eszközökről (tányér, pohár, kés, villa, kanál) maguk kötelesek gondoskodni. Sopronban. 1882. évi jul. "¿1 ikén. A válasitmány megbízásából: Salamin L-.o elnök. Dr Kárpáti Károly s.''k. jegyző. — A füredi Aouabál vasárnap f. hó 30 -án iaft<itik mrg, mely ezélra a vsadégek már is jönnek minden oldalról, féayesnHc lenni Ígérkezik. A inti nagy verecnyuszás az erőé • vihar folytán bi-zooyUssn.időre el hal aor. tátott. — Anna fest A mult vasárnap szép pirof falragaszok hirdették Sopronban, hogy Anna''íest. Vsljon ki az az Anna ''? mit fe,t? .Ulálgatta a. kíváncsi olvasó. Pedig a patvarba, dehogy festett. Hanem hát az volt az egéaz, hogy a baifi fürdőn valami Anna-ünnepély féle volt tartandó, amelyre gyengéd figyelemből a magyar közönséget is német maghivókkal invitáltak be. — Hogy ez igy történik B.dfon, hová számos várösunk éa ae gyénkbeli magyar család szokott ¡kirándulni, azon valóban csodálkozunk. Jövőre nem fog ártani, hb a magyarokhoz magyarul szólnak, mert Különben '' azt kell hinnünk, hogy erek ott nom szivesea látott vendégek! — Nagy-Atád é« környékén c hó 22-én délután igen nagy jégesés volt. Négy ujnyi vastagon fedé jég a talajt, mely daczára, hogy csak apró volt. kukoricza, szőlő és kertekbon nagy kárt okozott. — A szultán Rómáb« költözik. Mióta a törökök betették a lábukat Európába, abban a reményben éltek, — hogy Rómát egykor meg fogják hódítani s a szent péter templomát mecsetté fogják átalakitaui. II. Mobamed szultán Konstantinápoly meghódítója azt a szokást hozta be, hogy minden szultán a koronásis alkalmával, midőn ar Eyub mecsetben a seik ül izlam felé közeledik e szavakkal szorítja meg kezét: „A vi-szontlát.lsra Rómában a veres kakasnál.* Csak Abdul Medzsid szultán merte e szokást eltörül ui. — M''.''sl ugy látszik, a törökök; hajdani remenye újból kezd éledni. Mint az arabs lapok írják, Ach-mud Beu Hamdi egykori dervis Kairóban ncst ast hirdeti, — bogy azislam-fenállásának 13-cIik századában (a mozli-mek most ai 1298. esztendőt számolják) ujolag meg fog erősödni és a keresztény-aégnek hadat üzen s azután Európa keteti réezo ellen fog fordulni s az'' a keresztényeit fővárosával Rómával egye-, temben meghódítja. A szultán e/.után háremével átköltözik a vatikánba s a szent Péter templomán a kereszt helyett a félhold fogja hirdetni a törökök uralma^ Achmed B ;U Hamdi e jóslatáért gazdag ajándékban részesül a kairói Ikke^güS}. Mindenesetre nagyon érde-kes 1eez, ha 1885 vagy !8^6- a vatikán szobáiban és kerljeib- n a pápa és bibor s HUSZONEGYEDIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY JULIUS 30-áa 1882. Doki testüle''.e helyett, a szultán fog időzni odaliszk jeivel. '' — Budapest rejtelmeiből. A nagyvárosi demoralizácziónak megdöbbentő képét tárta fel a budapesti kir. fnyitő törvényszék előtt ugy Neuwohner Jakab nevü 13 éves fiu, a ki zsebtolvajlás miatt ül jolenieg vizsgálati fogságban. A vádlóit egy tisztességes budapesti család gyermeke, de uiár hónapok óla nem jár apja házáhor. Mikor az apja meghallotta hogy fia vizsgálati fogságban van, fe kereste a vizsgáló birót, 8 előtte ő is azt a gyanúját fejezte ki, ho-jy a fiu nsm igaz uton keresi kenyerét, mert tudtával senkinél sincs szolgálatban. Megerősiti ezt a gyanút az a körülmény, hogy a fiatal vádlott nagy elegancziáva! öltözködött. Neuwohner eleinte mindent tagadott. A vizsgáló biró s az apa kérésére azonban csakhamar töredelmes vallomást tett s oly dolgokat beszélt el, melyeket irtózat nélkül lehetetlen 1 e i r n i. Elmondotta ugyanis, hogy valami Grün nevü egyén ált»! ő és több társa arra béreltettek fel, hegy a fővárosban zsebtolvajlásokat kő vesznek el b a zsákmányt szolgáltassák át neki. Viszontszolgálat fejében Grün ráházta és élelmezte őket s kedveseket tartott számukra. Vádiott előadása szerint roodesen 10—14 darab ily leányt tartott Grün zsebtolvajai számára, kiket 10—15 éves gyermekekből toborsott össze. Ezek a szirének annyira behálózták a gyermekeket, hogy nem tudtak tőlük szabadulni s mindent elkövettek, hogy azok kegyét jel ne vcazitsék. Minden nap zsákmány után járUfc és este a leggyalázatosabb orgiákat ültek Grün lakátán. E vallomás folytán a törvényszék megkereste a rendőrséget Grün ki nyomozása s letartóztatása végett, s a mint hailjuk a rendőrség már nug is feieh e megkeresésnek. Annyi tény, hogy a fiatal zsebmetszők nagy mérvben elszaporodtak a fővárosban. A ,For-tuná''-baa és közel 10 darab van fogva s ezeknek nagy része bujakóros, a mi Neuwohner előadását részben megerősíteni látszik. pdig : 1) Van szerencsém annak a* illetőnek tudtul adni azt, miszerint, hogy ha ő valamit a kisasszonyoktól hallott beszélni, igen ajánlatos lett volna ő neki a dolog inibeníétérlől bővebb tudomást szerezni, mint a mennyivel birt Ugy látszik az illető az ethikének alacsony fokán áll, mintán annyit sem tud, hogy hogyan és mily czim illet egy szerzetest, egy egyházi egyént. 2) A mit az illető ,reforme-uak nevez, az legkevésbé sem lehet reform; miután ugy látszik az illető nem is bir a .reform" szónak ismeretével. Mert a templom előtti tér sajátunk és e szerint mindenkor tiltakozhatunk és tiltakozunk is mindenféle visssaélések és garázdaságok ellen, melyek eddigelé előadták magukat. Ez semmi esetre sem nevezhető „reforménak. Tetszenék-e a zsidó hit községnek, ha a keresztények az ő zsinagógájuk ajtaja elé mennének és ott szolgálók módjára leölve a lepcsőre, ott csevegnének? a mint ezt az illető zsdó-kisasszoayok szokták tenni. As ilyesféle visszaélések ellen már a városi hatóságnál is kerestünk óvszert, du ugy látszik ezek mied hasztalanok voltak. 3) Az illető állítja: rhogy cs;«k:s a szolgálóknak szabad a t-mplom-nyujtotts árnyékban meghuzódniok3, ez hazug rágalom. M:rt tudomásom szerint as ilyen intésre nem mások aduk alkalmat, mint olyanok, kik talán maguk is a szolgálók sorába tartozóak. Miután a ,kisasszonyu titulus sokkal több műveltséget követel, mint a mennyit a templom környékén lakó kisasszonyok k zől tanúsítottak azon alkalommal, a midőn szépen fellettek szóiitva, hogy azoa tér nem a lárma és csevegés tere. Ók erre kigúnyolva, daezosan és még egy műveletlen paraszthoz sem illő-leg kacsagtak és durván visszabeszéltek. 4) Végre, a mi a főtisztelendő házfőnök urat e dolognak tudomásáról illeti, nem csak hogy nincs róla tudomása, hanem minden egyes szerzettag kötelmének tartja és érzi a visszaélésedcet és garázdaságokat, ¿Helyeket az ilyesféle kisasszonyok szoktak előidézni, bármikor is megakadályozni és mint ssent helyről ha kell, hatóságilag eltávolíttatni. 5) Azon szerény megjegyzésem van még hátra, hogy as illlető azoa S h. be-betük alatt értett gúnyos kifejezést tartsa meg magának, miután ölet illeti legjobban Kár annyira henczegni l NUCSECZ MÁRTON, ss.-Ferenczrendü szerzetes. ÉlsÓ közleménye az „örvény a révben'' czimü regény G. Büttner Júlia általánosan ismert és kedvelt írónőnek tollából. Ezt követi Csillagh Mór. „A legszebb asszony könyve'' czim alatt épen most megjeleni költeményeiből mutatványul a „Regény* czimü hangulatteljes költemény. „Az Ernosztine kastély" magyar társadalmi regény Kendercssy Mihály tói és Faustín Júlia czimmel csinos franezia elbeszélés Goncourt Ödöntől és végül Mozaik czim alatt ismeretterjesztő s humoros apróságok. Ismételve Jfelhivjuk t. olvasóink figyelmét e valóban pártolásra méltó gonddal szerkesztett vállalatra, — mely csinos és páratlanul olcsó [(12 kroe heti füzetekben jelenik meg. Előfizetési ára egész [évre 6 frt, félévre 3 frt. Előfi zetési pénzek Aigner Lajos kiadóhoz, vagy Wilckens és Waidi nyomdájába intézendók. (Budapest, koronsherczeg ulcza 3.) - A „Képes Családi Lapok" 43. számának tartalma: Lidérczfény. Elbeszélés ; irta Szépfaludy Ö. Ferencz. (Folytatás.) — Rózsák ós pillangók, (Greif.) A koszorú. (Schmiedt.) Költemények; forditotu Fehér L. — Bois Joly asszony. B szély ; Pierre de Chalillontól; francziá ból forditotu Bérczy Gyula. (Folyt.) — A gyöngyvirág Rajz, ír''a Lévay Sándor. — Vénus asszony. — Beszély ; IrU Gaudy Ferenc«, forditotu Edvi ülés Lássló. — Melyik az igazi? Bttnügyi elbeszélés, irU Philantrop. — A bőr ápolásáról IrU Sganarelle. — SéU a magyar Tem-pe völgy ben. ÜU jegyzetek, irU Bánfi János. (Vége) — Képeinkhez. — Mindenféle. Képeink: Pihenő. — Látogatáa. (Munkácsy Mihály képe.) — Villamos vaspálya, — Melléklet: A „Tavass és nyárutó'' czimü regény 49 — 64. oldaia. A borítékon : Heti naptár. — Sakktalány. — Számrejtvény. — Mágikus pont-talány. — Talányok megfejtései. — Megfejtők névsora. — Kérdések. Feleletek. Aján-latok. — A szerkesztő postája. — A kis lottó húzásai. — Hirdetések. — A „Vasárnapi Újság" julius 23 ik száma következő tartalommal jelent meg: Kirándulás a Betyezátba. Rétbi La joetól. —■ A fejedelemné galambjai. Történeti rajz. Irta P. Szathmáry Károly. — Alexandria bómbásásából. — Egyptomi nők. Ab újkor ágyúi. — Román népdal. (A közkedveltsége „Granile vara se soeu.") Ember GyörgytóL — Boszniai baka nóu. — Egy saékely Katonától. — Egy fedei alatt. Angol regény. Irta Payn Jakab. — Egyveleg. — Oatendébsn. — As izlam. Vajda Jánostól. — Uti képek Kis-Oroszországból. — XII. Kiev. A A templom-város. Tiseottól. — Az egyp-tomiak 06 seythák nézete az élőt keletkezési helyéről. Dr. Dezső Bélától. — Iro-daiom és művészet. — Közintézetek é* egyletek. — Mi újság? — Halálozások. Szerkesztői mondanivaló. — Sakkjáték. Heti naptár. Képek: A Zenoga-tó a Be- Kövld hírek. Kassa t árosa el fogadu & ministerium által kivánt 450,000 frtnyi teherviselést, e ugy kilátása van, hogy a 3-ik egyetem ott legyen. — Cholera nostras fordult elő a fővárosban. Egy 60 évee nő kapta a rosz eledeltől. — Öngyilkosságot követett el Szász Károly, a nagyváradi ukarékpénztár pénztárosa, miután 43<X)0 frtot elsikkasztott. — Az Ott-féle j milliókat végre az anyai ágon leszármazó ! Schmiedt Katalin és 58 társa nyerték el. I Az örökség 3 milliót tesz. — Temesme-1 gyében a tüz elkerülése végett csak a faluk halárain szabad, a csáplést ós nyomtatást elvégezni. — Kairóban egy dervis azt jósolgatja, hogy 1—2 év múlva a szultán Rómába költözködik a Vatikánba, s a azt. Péter templomból mecsetet csinál. — A trónörökös pár ma reggel érkezett meg Kolozsváron. — A galaczi orosz konzul fiát elfogták azon gyanú miatt, hogy dynamitot szálIit a nihilisták számára. — Az 1000 frtos bankje gyeket f. évi szeptember 1-én fegja az osztrák magyar bank kibocsátani. (Néhány tiszteletpéldány kívánatos volna.) — Phylloxera Ausztriában is terjed. (Ezt a paritás hozza igy magával.) Irodalom. (E rovat alatt megemlitett manka Najy-Kauicsán Wajdits Jósief kíayTkeroikodéío által mogrondelhetó.) — A „Magyar-Regény-€sarnokK XXIX. füzote jelent meg legközelebb igen érdekes és változatos tartalommal. tyezátban. Melka Yincte rajza. Alexandria bombázásának meghesdéee-kor: 1. Az angol admirál-hsjó orrán. ? Krupo féle ágyú a Meks-erdőben. — Lovagló fellah asszonyok. — Sétáló arab nő. — Tőrök hölgy a háremben. — Egy fedél alatC — Déli 12 óra Ostendeben. Skiabina rajza. — Képek Xis-Oroszor-Bzágból, (4 rajz.) A „Vasárnapi Újság" előfizetési ára negyedévre 2 frt, a .Politikai Újdonságok''-kai együtt 3 frt — - A „Világkrónika« 30 ik száma következő tarUlommal jelent meg: A Robinsonok iskolája- Verne Gyala regénye. (Képpel.) — Arabi pa&a élstpályáje és működése az egyptomi válság előidézésében. — Alexandria előtt. — (Három képpel.) — Menekülés az alexandriai vérfürdőből. — Alexandria városa. — A vak elefánt boszuja. — Vegyesek. — A „Jogtudományi Közlöny" 29-ik száma a kővetkező tarUlommal jelent meg: A ssjtótőrvény revisiójánsk szükségérő''. Dárdai Sándor országgyü lési képviselőtől. — A magyar ügyvéd ség reformjához. Dr. Dell''Adam» Rezső budspesti ügyvédtől. Házasságkötés egyházi &. polgári jog szerint. Közönséges egyházi és hasai lu.^k rvremán. Dr. Kovát* Gyula bud^ j«U ¿gyvédtől. — Jogirodalom: A jövedéki büntetőeljárásról, tekintettel a monarchia mindkét feléra. IrU Dr, Székely József k. táblai biró. — Törvénykezét-í Szemíe: A bpesti kir. ítélő tábla ¡gyakorlatából. I. K.-tól. — A végrehajtási törvény 223. és 224. szakaszaihoz. Buchwaid Lázár szabadkai ügyvédtől és Teieszky Istvántól. — Az átruházó szavatosságáról. Dr. Huszágh István sólommegyei L főjegyzőtói és Gyukits Viktor békési aljárisbirótól. — Melléklet: Curiai határozatok — Esküdtszék i levelek. — Különfélék A ,Jogtudományi'' KözlönyB előfizetési ára: fél évre 6 frt, évnegyedre 3 frt Tengeri, 01ál.or*igi 7 60, bánsági 7-70 kelt Uj bánaág-''nov febr szállításra .Kikinda távolság ben 490, kötések 1S3. maj. janira 6 frt Hab. Uj törpe Egerben 12 frt, Apcx-Ssántóc 12 25 kelt. Lfncse. Miikolexon 11 ''50 fii«tteiett. Kcpexe. 8riiárd bánsági 13 76. K''áposst 14 50-ig kelt. Repc-íeoiajpogicsa 6.75 kelt téli hónapokra. Repceolaj 36-36 50. Vadrepcxc 7 50-ig, Nagy-Kikindan C-75-ig kelt. Közraktári illeték átmeneti forgalomba;; egy kocsira Zomáuy után a fővá-osi közraktárakban 7 frt 5. As ozztr. államvasút közraktáraiban 5 frt 25. Pénzel51 eget 4 kamatra nyújtok uj-v fe. leimnek berxktározott árakra éa állomáú'' fa. adási vevényskre. Zsákkölcsöndij hstenkint darabonkínt /4 krsjezár nagyobb renaelményeknél huxz-mosb időre megfeleli engedményeket teszek megbízóimnak. A vasúti uj menetrend. Forg. irány K an i z s a --i-! Érkezik Indul J La) Bécsujh. —Bare». 1. 2. [12 ó. 16 p. v»i>ronb.) 10 ó. 20 p. S. 4 ó. 11 p. 3 óra b)í3arcs-Bécs-. 11 ó. 2 p (s. T. Zi kányig.) 5ó. 15 p j ujhely. 1. 2., Heti jelentés a bupssvi gabna-tozsdéroi. Budapest jnL 28. (Steiner József gabru. és biaományi tUlet tulajdonos) L hét «lején a külföldi piacsok lanyha iránysata következtében áraink nagyobb csökkenéseket szenvedtek k bét 7égén azonban ax delet valamivé! bs-rátságozb. mert külftldi vevőink nagyobb vásároltak. Basa. Nagy kínálat, malmaink s k:v itsi tartózkodása folytán az árak 50 krt vesztettek, a bét vé?én c ak 25 krral olesób b n / árulnak Állomás kon átvéve ax eladások sokkal előnyösbek tulajdonotok javára, mint a hslyb 1 piaexon. Mai árjeg yaéieini.: Taaavidéki 80-83 k 10—1050. Peit-vidéki 78—83 k 9-60—10 30. I;ánsági 80—93 k. 9-50—10-10. Északmagyarorsaági 76—82 k. 9—10. Sárga buta Váeton 79 k. 9 60, piros 82 k. Szolnokon 10-30 kslt. óaare; »"45 péa* 8-50 ára Tavasara 9 70 p. 9 75 áru. Boxs. Finom minőség keresett 720-ig eladható. köépmin5j«;gfl 6 75, zonkolyo* 6 50. Kixrárd* 6 10. K- oske méten « 50, 6szre 6 70. Árpa. Takarmányára G— 6 25-ig, égetni va''6 6 50-7. sörf z iei 7 50-ig kelt. Zab rJj leffinomabb 7-50 kelt, Ssxro 6-20, tavaszra 6''3ó. II. a) Hpert -Pragerbof 1. 2. 8. 11 óra 5 ó. 27 p. («z.T. Zákányból.) \| 1 ó. 41 p. 2 ó 5 12 ó. 5 p. éjj 6 6 15 p. reg d.u. v.von »»t. y von. T''g »r. v. sz. v v.von 2 ó. 35 p. -d.u v.run. 2 ó. 46p. llOó. Sop.jlo ó.50 p 4 6. 31 p.. 4 ó. 57 p. (v. v.) d.u. sz. «»- gy b) Pragern.-, Bpeat. i II 1. ¡¡5Ó.5S p 2 \|:1 ó 8. 14p 11 ó. 10 p 6 ó 8 p. jirei: 2 ó r, p U.U ii ó.ds piléjj ny v- «Z- v. v.von. Felelős szerkesztő: 8ZALAY S.ÍNDOR Társszerkesztő: BÁNÓCZI BERNÁT. JNTylltt r- ) M raun egészségi- és asztali-riz. LcftartsiM4assbt> kar- ez lithioa-forrás SALVATOR vastartcUom nélkül, gazdag term, szénsnvt irtalonimal borsaras KatronésszéBsavas I-iíMonliaii (0-32843 literként (012:95 Húrként; Upéezl forrás, ifazgatiság Eperjesen. miadea ásványvizkcreskedcab. n és S lefftíbb tryógynxertirban Főraüár: Eáwtutj L, Badapestőn. 602 i 2—''-'' nom ♦) E vállai roTat alatt ködöttért felelősségi-. Saerk HIRDETESEE, A közönség köréből.) Tekintetes szerkesztő ur 1 Szabid legyen pár szót emelnem a folyó hó 27-én keltezett .Zalai Közlöny'' helyi hireinek egyik czikkére, a mely »Egy Fráterről'' kesdődik. «) E rovaf an kőxlöttekért Bem «laki, »em tartalmi tokintetbeu felelőssíget nem vállal Sxerk. BUDAPESTI TÁRSAS POLGÁRI ÉS KEBESKEDM ISKOLA előbb HAMPEL AOTAL Bndapest, V. ííagy korona-nteza 13. szám. Ezen tanoda, melyei 50 év elStt Hampel Antal nr alapított és mi azt már 16 év óta fenálló tanodánkkal egyeritettük, minden törekvésünk oda iráLjai, hogy ezen intézetnek kiérdemlett jó hírnevét megőrizve, tanítványainkat alaposan képzett egyénekké neveijak. Hogy törekvésünket biztosan elérjtLk, iparkodtunk ismert jeles tanárok alkalmazása által czéluakat biztosítani. Tanítványaink az egyéves önJcéntesl vizsgálat letételére előké-szitettnek. Tanodánkkal tápintézet van egybekötve, mtlybsn teljes ellátáson kivül, szeretetteljes bánásmódban rétaetfllnek tanulmányaikban a leggondosabb felügyelet alatt állan«k. A legközelebbi tanévre a beiratások augusztus hó 27-én veszik kezdetöket. — Értesítőt kívánatra ingyen küldünk. Hirdetmény. AZ IGAZGATÓSÁG: Méltóságos ifj. Gróf ZIOHY ÖDÖN ur zákányi uro-d&lmához tartozó tilosi és perecsenyi gazdaság, mely 650 hold ?zántófÖldból. rétból és 600 hold legelóból 411, 1832-ik évi oktober 1-től, 8 — 10 érre; haszonbérbe adandó. A bérleti feltételek a jószágkorminyzóságnál Beleznán, megtekinthetők. 638 2—2 639 1-6. JPrassxer Jóxsef igazgató. Gross Gyxüa. ooooooooooo oooo Á legjobb SZIVARRA-PAPIROS 501 12— 22 LE HOUBLON Frajhcxia gyártmány. UTÁNZÁSOKTÓL ÓVATIZÜ! /- Valódi csak azon sxivarka-papir, A Lt ha minden lapja Le Hoakloi bélyeget Al tartalmaxxa és minden csomag as ^ l"-'' alanti védjegygyei és signatnrával j] van ellátva ti Pop2 du Brevet_ & hekry,tüs&áfc fikikiile, paris ftbncjntx irtrttit det Mirqvt; : ^^fcPUÜIiTiofÁl Äagy- ayomatott a kiadó talajdonos Wajdits József sforsaajtójáii. Holl seidi jtz - pora - oi&Vt. _ riflnlr Aklrnr vnMrii m,n<!ín doU» caimuplán » BM V^öttK UI1K.UA »tt-HUUl, él An ioki«oro»ltott OBÓgera van lenyomva. 80 év óta a Isciobb literek mellett fonnAll mindennemű nyomor M««i«tk ét r«éaxté»i akadályok, (mint étvAgyhlány, haiMornláí.), vér tstttfcg él aranyér ellen. Kfllönöeen oly ogyéneknok ajánlva, kik ülő élet-módot folytatnak. Hamisítások «Srvényileg Matettetnsk. Egy lepecsételt eredeti doboz ára t frt. o. é. CRÁNCZIA BORSZESZ SÚVAL^W A legmegbízhatóbb Aniegélysfí s«ero a szonvedS cmberltégnnk \| minden beliQ é< kttliB gynlladáinAI, n legtóbh betegnél ellen, roiii-dennemíl seboidléiek, fej-, ftl- ós fogfAjAn. régi lórvek é» nyílt jebsk, rákrekélyok, Oisök, •xemgynlledit, mlodonnomtl bénulás bs sérülés ttb. •tb. ellen. Qveqekben használati utasítással epyUtt 80 kr. o. ó. Hal-mäjolaj. KrohnM. és tórsától líerg<mben. (Norvégiában.) K«en balmáj aurolaj valamennyi, n kere«kedelomben clMo/duló aj kOsBtt as eKyedali, mely orvod csólokra hsunálhstó. Ara egy övednek használati utasítással I frt. o. é. PA sin II itÁR Moll A. gyógyszerész, cs. kir. udvari szállítónál, BéOH Tuoblsulen. Raktir az állam minden hírnevei gyógyisurtArábsn vagy fdsaor-ksresksdésében. Raktár nélktlll hclyiégekbon maiiAiiegyéuek nagyobb megrendeléseknél megfeleld árleengedéabsn résseiUlnok. A t. 0* kfl»8nig kéretik batárosottan Mull-féle kéisltményt rcndirfl.nl és csak olyanokat elfogadói, molyok mjÁt ¿vjogyetn éi »lálrA-ómmal vannak ellátva. Raktárak: Na^y-Kanlzsa I^lui J. gyógy«. 1''rAger »óla gyógy»/. Feiselhofcr Jdzieí, lloionfeld Ailoll, Roienbrrg Koronc, Strém ¿1 Kl<-in — Zala-Egsrizeg Hollóiy J. K Maozall l»»tl Ford. — Baroi l).»rn-r K _ Oiéktoraya Gönos L. 0''ógysi>re«s. — Kaposvár Hiibócliay KAI111. Kohn J. gyógy«. Tb Kee»ko»»y — KnprOrtOia Wo.li M. gyógy, tősieg Csaciiuovl«« lat. gyói— Keszthely WUu«ch F. — Körmend Kátz JAn. — ZSBréb lrg«lnia»h<»« gyogys/, Mittibsch S. gy^gy« Holjae V. — 8oproa Mi-sey And. «yógy». — Lslenyo KnliwocUJ — Knposvá rstt Horovica Ad. — Zala Eflorsiefl II -llo.iy I. K. gyógy«*. 461 81—5''-».