Zala-Somogyi Közlöny 1864 004-006sz február.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	15.65 MB
Keltezés:	2021-09-07 14:40:53

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	794
Megtekintések száma:	1423
Leírás:	Rövid leírás \| Teljes leírás (186.71 KB) Zala-Somogyi Közlöny 1864. 004-006. szám február Zala-Somogyi Közlöny Ismeretterjesztő lap szépirodalom, kereskedelem, ipar, gazdászat, tudomány és művészet köréből III. évfolyam A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: szépirodalom, kereskedelem, Ipar, gazdjszat, tudomány és művészet kflrébőL Mogjolon o lap legalább rgy Won jullus hó 1-től ke«dvo minden hó lén l(>-ón és Stttyn. — Előfizetési ár postán szétküldéttel és helyben hásho* hordva egész éyr» f> frt. ( félóvro 3 frt. Negyed évro 1 frt 70 kr — Alindon olüfizotö n tulajdonon kölcsön könyvtárát ax eddigi fonnUlló feltételek mellett fél áron Uatsnálhatja. — Nyilttór egy Petit torért 10 kr. — Hirdotésok négy hnsábos Potit sorért l-ör 7 kr,, 2or 6 kr. és minden további beiktatásért 6 kr. • bélyegdijért 30 kr. fiz«tondft. A beiktatási díj ■ a lap kozelését illotö minden tárgy a kiadó hivatalhoz Nagy-Kanisára j a lap szellemi tartalmát illotö közlemények pedig, ugy minden levelek bérmentve a szerkesztősoghoa ktlldundök Kaposvárra. 4. szám 1864. február N&Ky-ICanixsa. Harmadik évfolyam. Pest, Jan. hava 24-ón. Habár későn — abban a hitben vagyok — hogy szívesen fogad tőlem t. szerkesztő ur néhány sort a boglári vigalomról, mely itt a fiatalság neveben rendeztetett. Vigalom volt bár, de több szomorút Írhatnak róla, mint vigat. Ezt azonban liagyom; ugy is sok fog viesorog ránk az olyan Augsburger-fele szerkesztő atyafiaktól! Ne hordozzuk önmagunkat a porban, midőn hivatásunk magasra emelkedni. Bánjuk meg bibéinkét önmagunkban; a megbánás solm sem kt{ső; egy0ni ugy, mint nemzeti erények — kásőn jövón is — csak jobbíthatnak. A belső sebek maradjanak tehát fel-takaratlanul,) számoljanak azok, kik ejtették. Kn csak következőkro vagyok bátor megjegyzéseket tenni: Í-Ör. Hivatva van-e néhány fiatal ember tnagáru ölteni ezt a szép és nagy nevet: „megye ifjúsága" a nélkül, hogy abba a nagy rénm beleegyezünk V 2-or. Hogy lehot egy iioglárott tartandó vigalomba meghívni Somogy megye ) KAr, » »eb<-» orro»olql ktll, »öt kivigul, hojfjr t •ágtt r^sssk utcutrQ legyruek. . 8 a « r k. ész és vagyon aristoeratiáját? A boglári vigalomba, hol sem a helyiség, sem a szolgálat meg nem felelhetnek az igényeknek, s a fővárosi lapokban is híresztelt ifjúsági vigalom,az ifjúság nevét nem koszorúzza dús babérokkal?? Egy; két — három fiatal ember követhet el hibát; fiaskói csinálhat; de midőn egy egész osztály neve van a lobogón, ott — ha törik-szakad — mennyire emberi erő engedi — eredménynek, jó kimenetelnek kell lenni. Szavaimat a következés eléggé igazolja !.. Igaz, hogy volt kedv, de nem volt Somogy megye kedve! Volt fiatalság, de nem találtuk a megye ifjúságát! Volt néhány virágnzál is, de elmaradt a megy© v i rá g e r d e j e! I - Több előrelátást! Ös/.hangzóbb aka-Htot, egyetértést kivápunk! Ne legyenek előttünk zárfalak, hiszen mindannyian a falak [közt egyenlő fiai, szerető fiai vagyunk a hazának. . • EGY ÖBEO HAZAFI. •) "i Kferfnjik ntrx''rdcmli kstiak&insk • usrr tMtiU •orMt. Sitrk. Neveljünk — Mrnrrrt •(•pltfutrn A valli Srtl raeg, • * Wci»MrlMa. Uuray Alajoi. A gyászos napi események, melyek Zala-So-mogy békeszerető éa munkás népeit fül-fölriasztják csöndes tűzhelye körében ; a folytonos dúlások, melyek itt a nemesen érző kebelt lázongásban t-trtlák, a hon más részeiben axánalomra indítják, a külföldön utálatra gerjentlk: komoly gondolatokat kelthetooW minden jóravaló ember agyéban, ki hónát é« nemse-tét egyenlően beosfltl é« szereti. „Növeljünk" eat <t-vaaom a Zala-Somogyi Küslflny egy lepján. Igen: neveljünk 1 de össso vetett vállakkal; különben sikert nem aratunk soha. Hol kezdjük a nevelést, és kiken? — aa iskoV Iákban, és biszuk egyedül a papok- ét Unitókra? Szóljunk hosaá! Én elmondom szerény gondolataimat Majduem minden faluban van építve éa a jól rendesett késségekben kellően fölszerelt népiskolai működik abban képesdét végr.utt egy, vagy ket tanító a lelkén felügyelete alatt. lássuk: mire mennek, mire mehetnek ások. Zsúfolásig megtelik néha as iskola, mig vannak nspok, hogy alig jelenik meg fele a növendékeknek. És még mindenkorra kimarad több gyermek • fKülök makacssága vagy sscgénységi miatt Van olyan ki nem járhat be, as iskolától nngy távolság miatt. Mindesck ép ások, kiknek legnagyobb szükségük van növelésre, tanításra; u. m. pásztorok, béresek, asellérek gyermekei. Árokkal is, kik szorgalommal járnak, oairs meliet a tanitóTUr-^p? Huszonnégy órát ssámitaak egy napra. Ezekből négy nx iitkoláé, huss as apai házé; vagy-vagy. — Tegyük f<:l, hogy tanító például 60 gyermoket oktat: de van 120—ÖO, mennyi idejű marad egyesok erkölcsi oktatására a uégy órából, TÁRCZA. Rongyos bankók. Jöttök, jöttök rongyot bankók 1.. Mint virágra a hópelykek. Ha folyvást igy szállingóztok : Attól félők, még elleptek. Se> i tavasz, mi szivemen, Könyim fényén ugy virágzik : Elhullatja raegdermodten Oly sok, saebbnél szebb viráglt. 8 végre én It megtagadva Ext as érzést, ost a szivet: Mint annyi szás, átváltozva, Loszok gazdag, önző, hideg. tS hazugsággá losa i\jkimon E legszentebb szó: szeretek! Hongyoa bankók, igy zeng dalom : Maradjatok, ne jöjjetek I Sok rongyembert felemelt már Ea a festett rongy, q lidérc. S ki átkarolt — most keblet aár. Gőgös hideg, lenés, ki néa... Aa Ist«n két kezet adott, Egyik adjon, másik vegyen. Adó keze elszáradott. 0 tul nem ád o rongyjogyen. Csak azt nési: hol a profit Ezért tess vess, ea jelszava. Örül ha mást megszomorít >S kaczAg o szón: barát, bazaf Övé mi jó, övé mi szép: De o»ak as önhassonhoz ért. Föláldozná — lelkét salvét 11a volna -- ea érozborjuért. Hideg éssnek szüleménye, ltongyos bankó, ha''almad nagy ! Bolond volna, ki lenézne. E szép korban, fél Isten vagy ! Csak jöjj, osak jöjj kérve kérlek. Szivem felett lész tárcsámba. Íli vagy s valál — porrá égett !gö tsivom, égi lángja. Ha szívom, megfogyatatanád, H átváltoznám, mint tzás ezrok ; Ha lelkom legszebb tavaszát Átadnám e hópelyheknek { Ét érzenóm, a kéit, gyönyört, Mit annyi sok hűlt szív érez : Nem venne be som ég sem föld ... 8 mi lennék ?--egy csúszó féreg. CSEPELI SÁNDOR, Egy vigalom a mennyei birodalomban. (Vu-Uán-tien várót, a Thung-thing tóp»rton.) KUlfOldi kültag palotája, 1864. Édes barátom I Újévi ajándékul — habár későn érkezik is taá-mádra — mit küldhetoék kedvesebbet, mint egy vígalom leirátát, mely a föntebb emiitett tóparti vá-roabau tartatott, a 4-ik rangfokozatú (mert 18 van) mandarin ifjak által. Háttérbe szőrit ez Jelenleg minden eaaményt már otak azért is, mert a vigalom a oivilisátlan, vad ángolok által kifoastott, a éhen haló, nomád sárga ssifanok réssére adatott. Niuea itt most semmiről tzó, egyedül e vigalomról. A Pekking közelében felfedesett kőszéntelepek osak pillanatnyi hatással voltak. A Peschawornéli angol hadmosdulatok} a sban-gall öböl boni császári gőzöa lefoglalása, a kalandorok által — mind semmik. Aa ég fia (igy hivják a ctáaaárt, Ki tslang, vagy Tsai tsün-0 pávatoll tátoránok vélotleo elégése Tsehol, nyári mulató helyén. — A főváros egyik ualotájának légssess általi felrobbanása aaon pillanatban, midőn aa oroaa követség előtte elhaladt, a császárnál tiaatelkadendő — — mind, mind csak kis események. Mihelyt kiadták a hirdetést a vigalomrendesSk, azonnal kösölto (a mi nagy ritkaság) még a Pekking-ben hetenként, aelyemszöveten megjelanő nagy tg •ág >•• E Vu tsáia-tieni vigalom rendozői voltak t 1. Schakklng-Tiha-Tihlti-Thea. 2. Dsangbu-Csu-Hu-pu-La-pu-Hing-pu-Kuang-Tung. 3. Gatsgár-A kssár-Mustár-Alak tugár-Yancs* -Kiang-Caicairkána. 4. Tshiáng-Piáng Yuen Kiáng-Pe-Kiáng-Sal-IU -ti-pi-li-rlcsáng. Mandarin it Ullrtpényti i/jtti\| a Kiungizi brlh<lytari4$<ljjl>ól. Bizonyosan föltűnhetik előtted, hogv b« farsang van, a viga''aoaxni kedv; össinte jóakarat a jótékony oaélokrai áldosásokra, — a mandarin ifjak mért nem válasstották inkább l''ekking, Han-oaaa, Kinoseking, Nanking, Sanghái, Kanton, Ton-kiang atb. nagyobb városokat, hol a palotákban! kényelmaa tzállásolás, aa elegáns vigalmi termek, a télen ia er-dősaámra termő virág, a fényben non plus ultra kereakedásak , kitetnö sene , élvesök caödOUse, oom-fort a legaristooraticuaabl> mandarin és mandarinnők vágyait is kialégitheték ? 8 miért épen egy tóparti sufthalyet, hova a helytartóságokból megjelenni, as előVelő dámákra néave majd nem lealáaás, áldozat? Hol a „kimeríthetlen bőséghez" (igy esimsik, itt a fogadókat) csimzett szállodát a Yung''ling hegylánca havaa tetőiről, zord ssél kor bácsolja? . . Hol a tán-ozosnönek a folyosóra kell mennie, megtttsetni rakását, ha aa tánosközben leszakad, nem akarván aa agy is kiosiny táncsterem valamelyik sarkát — elspanyol-falasni?.. Hol a képzelt ragyogás, fenntlátáa, akarva sem brillírozhatnak, t a hólyagként elpattanó gőg a plafondba megüti magát, ba kitté emelkedni akar.... Mért saámtisetett ide a mandariniQak vigalma, — fogod kérdeaui ? Oh, barátom, tok elősményt kellene megértetnem velőd, hogy as itteni jelenlegi szokások, a Wso-■yos tekintetben önkárt nevelő dacs ; a jósán éaa éa tekintélyre ólomsullyal nehezudő ifjoncs s^ilajság; a kaladáatól rettegő osököny; a nö vendékfivjt. — a szülök siralmára — hátratoló hűhóról fogalmad legyan. miután annyi tan-tArgygyal ol van foglalva?! Vagy csalja meg a többit — mit ogy tanító som tow— foglalkozzék Jelesebb növendékeivel, beszélje mugát «gyon, öntso a legjámborabb szavakkal kegyeltjeinek ''fejőkbe a logüdyö»l> ismerotoket; mire mehet a kitűzött négy órák alatt azon húsz órák ellenében, molyok alatt sokat lát, ball, és tA\|>a»ztal a gyermek, mik az iskolában szorzott silány ismeretekkel ellenkeznek. — A szavak Indíthatnak : do a példák vonzanak jóra is, roszra i>. Előbbre kuli mennünk a növelést kezdeni. A gyorinok midőn születik egészen Ártatlan; •cm ió, sem rosz 5 do keblében nylik a jövő képez-hotésl tohetmig, erő,-^- mely olyanná fojlödik, minők a zsenge essmélet tapasztalásai, és özek'' első benyomása. Quo semol imbuta recens, serbavit odoréra ''fosta din I ha nőin : In actornuin ; Vitéz C''sokonay Mihály ezt Igy dallá nyelvünkön t Dudva lesz a dudvák kiirt az ananász; Kanász marad az, kínok a novelöjo kanász. Mennyi jót hoz ozsenge kor első helyes nevelése, nom számíthatjuk ki: do mennyi bryt okoz az első forde növelés mindazoknak, kik utóbb elég szerencsések valamikép rájönni arra, hogy rosz irányban vannak, és nagyratörő lélekkel javítani akarják Azt: érezték és érezik, midőn fokonként emelkedvén a tökéletesedés pályáján, ujabb harezot vlvnl kór.yto-Iooek naponkint, az ifjúkor rosz novoléso okozta hajiammal; és ha legyőzik, nagy áldozatba kerül. Tagadni nem lohjt a szülök testi egészsége, rgy romlott állapotának nauv befolyását a m a g-ZAtra: do épen ilyen a szellemi befolyás is. Az pfény ugy mint a vétkes líryjlain átszivárog, és nagy hatást idéz elő több nemzedéken át. Tagadni nom lőhet, hogy az''ifjú kedélyére, •öt szolleméro is nagy befolyással vannak nzok, kiktől függ jövője. Szerencsés az, ki ha nom annyira tudós, mint okos és gyöngéd tapintatu, velo csinnyán bánni tudó elöljárókra talult, kik ügyelőmmel tudják kisérni : hiylainát, véralkatát, étolmi tápszereit, és volt társalgási körét a jelennel; mig ollonbon szo-rencsétlen az, ki mlndczckot nélkülöző úgynevezett száraz bölcsro bizatott. — Legszerencsétlenebb az, ki erély-, orénytelon és gondatlanok kozo alá jutott. Tagadni nem lehet, hogy a társalgási kör, az egyének és helyek nngy befolyással vannak a férfi-ura. Vezessék a legjámborabb szülők gyermekeiket bár mi óvatosan az életbe; fáradjon a leghuzgébh tanító és lelkész: lehetnek olyan körülmények melyek a gyermek éo ifjúkorit n boszi volt el \ okrí megingatják ulnpjaikban, kételyt támasztanak ugyában, melyek végre mintegy megszédítik azt, és hoszsxnbb hiylongás után jobbra balra, végro neki ugratják. — Ha ilyonkor nincs nemtü— végo minden tanulási fáradságnak, végo minden költségnok. Nem akarom ezáltal az iskolák becsét lealacsonyítani; som azt tagadni, hogy csupán és egyedül az <4 10 iskolák a tökéktcsülés alapjai; csak ennyit mondok: minden növelési törokvésünk mindaddig meghiúsul, mig az iskola falai között mariul, és aa iskolákban tanult elvek, élctsK»bályok, kint az élet mindon réto-goibon nem gyakoroltatnak tottlog, azok által, kik az iskolákból már kikorültok. A nevelés általános legyen: ki iskolát végzett, mondjon lo sajáf akaratáról, fékezze hajlamát, ha az iskolában szerzett tanokkal ellenkezik; 110 botrány-koetassa a nem tanultat: hanem vozesso tettleg a jámbor élet szabályainak ismoretéro, és igy gyámo-litsa az iskolákban fáradozó tanítókat, orösitso a tanulókat. Minden iskolában a tanító, bármi kovés idejo van az orkölcsi oktatásokra, nomtőt, és őrt állit ta-noncza mellé, kl hatalmasan harsogja fülébe folyvást az orény becsét, és kárhoztatja a bünmerényt; helyesli a jót és rosszalja a vétket; tanitjn kiben bízzék, kitől forduljon el szánakozássnl, undorral; tudatja kit kövessen, kit korüljön: do mit használ mind ez, ha, midőn kilép a még meg nem szilárdult iskolák falai közül, mást lát, mást hall azoktól, kiket tisztelni tanítva volt: öregok, föllobbvalók, elöljárók, tisztviselőktől? A gyormok előbb botrányko-r.ik, utóbb számit, végro következtet. Innon nem csodálhatjuk ha bizalmát, tisztolctérxetét vcsxtvo tanítója irányában, vonakodva és undorral megy iskolába hallani a száraz tant, oktatást: inely többo nem fog rajta. Ks a nemtő, az őr? — csak a vallás lőhet. Vul-lás emelhet orény pályára, és tarthat meg azon. Ki vallása sugalta érzelmektől vezéreltetik, no tudjon bár egyol>ot, jótovőlog működik saját köróben, hiven teljositi fölvállalt kötelmét, sokszor önhaszon nélkül, többször önkárával"b''ogy elegot tegyen egy felsőbb lény szent akaratának, s igy hasznos polgára lehet Aa államnak. Mig ollonbon a vallástalan, legyen bár. monnviro bölcs, isnífcrje a csillagokat, g tudja kimérni azok körét, mozgásait; vizsgálja slkor,rcl a fold gyomrában rejlő kincsokot, növényekot és az állatok millió fajait; hibátlanul értekezzék a nemzetek eredetéről, szokásairól, történelméről: eleshet annyira, hogy magának tohor, másoknak nyűg loend. A vallas nemcsak egy felsőbb lény iránti kötelmekre tanit és kötelez: a polgári életbon is legfőbb tényen''!. Körébo fogja ez : az oko után andalgó pórt, a f. gy verlto öltözött daliát, a trónt, a magán tudóst, a nyilvánosság omborét; és kötelezi egyiket ugy, mint a másikat: megnyugtatj aha hü volt föladatához, suj^a ha ollono vétett. Vallástól nem szabadulhat meg senki, ha bár egy időro attól szabadnak véli magát. Maga az ellenszenv, melyet éreztetni kivan másokkal, kohlo vallását árulja cl: gyűlöli mert nőin tud menekülni tőle. A vallás egy maga onyhithoti az élet torhei alatt elcsüggedt Telket és csak ez tilthatja lo sok tso-tokbon oly eszközök használatát, melyek- sikőrrol menthetnék öt ki a bajból, do mások személyo sérelmével és anyagi kárával. Fegyver szorzé meg cgykor^aéjJ és áldott ha-z^t apáinknak; do a>valláa biztosított^ számunkra. Vhllás szorze^ ösoinknek-fonycs állást Európa nép család aj között; oz képoz''to nagyokká dicső fojedel-meinkot/ bevitette harcira a; »PgV hősöket és vo-zotto győzelemről győzelemre; vaíláa sugalta joiea crónyü apáinkba a boldogító faj- és vondógszoreto-tot; tanította nyájas társalgásra, Öszinteségro; vallás szüntotto meg a vórongzést, a zsarnokságot, és 1 hozta ezek liolyéúot a tudományt, mlivészotot, földművelést, melyek n vallás hanyatlásakor rondeson romba szoktak dőlni. Ha igy működik a vallás- ogész nomzetok között midöu azt bcosUlik: miért nom lmtna jótékonyan 1 egyes omberekro, hn art kellően ismernék, és méltányolni tanulnák ha nem iskolában, n közéletben. WJVÁUI INCZE. (Végo köv.) Pesti levelek. Irodalmi börze, s Pctilfy társulat. I»e »t, jan. 25. Legdrágább kincseink az irodalomban vannak lotóve. Ex azon közvagyon, mihez erojo szerint, mindenki járulhat, mit szellomi termékeivel mindenki növelhet, minek használatától, élvozotétöl sonki sinos elzárva, s a legesokélyebb befizetés mellett a legnagyobb orkölcsi hasznot húzhatja. Irodalmunk VAn: kikéit évről évro gazdagítják, Íróink soiu hiányzanak. Az olvasók száma is napról napra szaporodik ; do azon megkülönliöztetóssel,hogy tulajdonkép, csak azáma nő, Kik az olvasásra képesek s ohben élvet is találnak, ezt hnsznukrA is fordítják; de a kik értékükhöz s ozon haszonhoz képest befizetnének, hol fogynak, hol szaporodnak; ugy, hogy sokszor silány, do annál többet Ígérő vállalat is talpra áll, harsány kürtölés mellott — mig sokszor a legjobb müvokro sincs kiadó, vagy hA kivannak nyomva, nincs előfizető, nincs vevő. Igy áll az irodalmi börzo, a pnpirok majd szállnak, majd emelkednek, b ha 0 papírok értókét az határozná meg a mi reájuk Írva, festve vr.n: még rondén volna mindon. Do az érték attól függ, miként kelnek ? A közönség pedig a nevek, ak i\jánlat, s alkalomszerűség után indul. Ezek podig még nem a legbiztosabb útmutatók : mert bizony a nagy novék alatt ie jöhetnek ki vásári munkák; do meg a nagy nevek is ugy küzdték fol magukat, s liao folkü&dézi-u kellő tért nőin nyitunk: a nagy novek ugyan megmaradnak müvoikbcn, de a k>k a megkezdett müvet, a kezdőhöz méj^in folytatni tudják —• a nagyok, olő-;-állliatnak-o ? Aa ajánlat is annyit árt mint használ. A foldl-csórt műtől sokat várunk — s aa aa oredmény aok< szor csalódás — a lehordott mű, nom volt orro min^ dig méltó; s inig a foldicsért müvokbon legfölobb Csak párt emiitok olőttod; esőkből is tájékozha tod magadat. Huddliá-ra mondom (vaUhogy budát no szedjo-nek lapodban, hogy u ohiuaiak fJ Isteuét prémes öltönybén lásssin) bámulni fogsz. A m ndarin fiatalság egy réssé, mely olégnek taraja, ha Kon-fu-czé vallását mrgérti, s a tudom nyosságra megkívántató nyolesvanozor jelből, száz hatvanndrészt megtanul, —kesd a demoeratikus ol-vek utáu kapkodni, s a hol lőhet, alkalmazna is azonnal, mert gyülokesetéböl kizárja a vsidót, ugy a Míao-bá ^szegény nép) nemzetségből valókét. De, sőt a pénsforrás kutatóit is, (nálatok gazdatiszteknek.hivatnak;) e küsdő, honszerotö, irodaloinpúrtoló nomea töredéket. 8abad sajtóért vasbuzogvnyozza 1''ekking falait, Szinte hangzik U lo Ki-sziang esásxár palotája, • ka a nagy selyem ujság!>an, vagy bármely belhely-UrtéságiLipbun hiliáira, vagy tyuksaemére lépnek, — Vlstént tengerré válik; árad, dagad, hullámzik, felbőszül; el is öutené — epével a tudósokot, ha oly könnyen nionno az aozól és lúdtoll-forgatás is, uiint a pávatollé V •. A.. Quoangokkal (katona ,s polgári tisztviselők) uuro eszik egy asatnlnál még aa som, ki örül, hogy Wltvéro az oziv<lt>on szolgál s a vállrojtotolny irheté. Ha valamelyik bellielytarté vigalmat ad, a r.ár-feJ jégből van, mely véleményt, szivet és föt elválaszt. Ext tudom is értoni; do oat már imm, hogy a polilikiUt nyakkal lábbal belivárt sok családapa, btt Aoiyoiutaiárűin, hosszan kipödört bajusszal viteti miigát palankinon (a nomea osztály hassnAlja) a helytartó vigdmába s nejét, családját otthon hagyja; ejt «it jolonti: hogy más \|>oiitlkai vóleményeu vannak; a férfi, ki a politikát ^ópvisoli, báloa, túnezol; % nő pedig — ottliou ül I.. Erted ezt V Több Hatal omlwr a ehinal fal mögé Iiuzía ina gát; azt tartván : hogy a hol ő van, ott van a sca''iad-ág (pedig ott semiui sincs) s a falon tál a kancsuk »; néhány pedig a m-igas falukon is átugrik, s a helytartó vigaltuaibau járja a „dzsiugiszkhon. lojtósu-t. lUt ezt érted? . IHIkiI! kiknek építeni kellene, ragAsa helyett ^ysej, kő helyett homokot hordanak. Ennyiből is kiveheted, hogy a rendezők méri választották a nagy városok holyott Vu-tsán-tion-t vigxlom helyül, hova a főnomesseg közül, kik híva''-talosak voltak, rtagy részt nom jolontok mrg, kik Sódig uiegjolontok volna, asokat meg kizárták 1! tagam is egyedül a mluistor-kövot befolyása következtében juthattam be. A részvényok ológ drágák volt.ik; azért nom is valami nagyban kapkodták ol, kelletvén fizetni egy részvényesnek kiloncs taei ezüstöt rúdban (a ti pénzetok szorént 30 frt); mert a chinai ilyon ezüst rudakkal fizet, egy ollót hordván magival, hogy a rudakat elaprithassa. Hogy a vigalomról tiszta fogalmad legyon, óvókig kellouo itt-élnod; a nép szokásait tanulmányoznod, mort igy, bármi élónkon irjaui is lo, a kép halvány sziubcu mosódik cl elöttod. Azért a főbb vonásokat csak. Minél magasabb törzsből vuló a mandarin, Annál nagyobb színes papirrA imák neki moghivást, Ily kifejezéssel: a to ifjabb öcséd nieghiv, vagy eljött, hogy főidig hajtsa főjét. Miro az egyik felkiált: Staa-li, a másik Po-li-vol viszonz. A meghivásrA m?gjelonnok a mandarin és man-darinnök palankin-on, s társaságba gyülvo, meleg bor mellett mindnnok előtt versokot osinálnak ilyen t''iémák felett: nn virágzó somfa" — „a fojledozö ba« zsarózSAu — na vadkörtefa gyüniölesou stb. A nök lehető fény ós eleg utiával jelennok meg; Fujökön két folöl ököl nagyságú kohss, a f«ito-töu még nagyobb, molyot alul szél -s aranycsat szőrit; a kokszok tolotüzdelvo drága kövekkel kirakott elefántotiont pálczikókkal. Vagy f.''lfcsült, a fötetön j megkötött, ■ szélesen befont, tiibb bolyon igazgyöngy 1 csokrokkal átkötött, földönusió hajjal''. Hullámzó ne-hé» selyemszóvetü ruhákban, legalább is két röf bő ujjakkal; melyek akkora lábakat örianok, mint egy ezukedli. A férfiak bokát vorö sárga solyom talárban, derékon övvel átkötve, bö nadrágban, molyot a lábaikra felott fehér sólyom kapeza szorít; borotvált fejőkön ezopf; olyan hosszú, kisodrott bajuss, hogy t-üffel mérheted. Komikus mozdulatokkal spékelt táncaaikat; nincs táncsmostor, ki sorokba foglalhassa, azért önnek loirásával, nom is próliAlkozom; hanem a tánezok közt, midöu aa áulános izzadás kezdődik, van ismét egy mulatságos jelenet. Előugrik ugyanis egy mandarin ily szavakkal: Tsing-son (fölhívlak benneteket magatokat log/ezív^,n ekkor egész hivatalos olszánt-■ággal logyozi valamennyi magát. Ejfel után I é» 2 óra közt, a tűzhely — mandarin (étolrondező) nagy, felfújt képpel előlép, s a szolgák ol eléncklik sorba az ételeket, molyhez — nom hi-szoni — hogy valami nagy étvágyad kereskednék} állván a vacsora ily félékből: rizskalács ; apróra vágott hus; besózott hal ; pávakakastaréj ; Ricinus olajjal készült Czoth-uszószárny; szárAa ludláb; fccskefészok ; sült solyombogár, bóka kotnpóttal stU Többen magokkal is visznok provisiót (Kan leang.) Eonntubb előadottakhoz sokban hasonló volt A Vu-tsán-tioni vigalom is, moly majd viblgos reggelig tartót,t határtalan kedv, a helytartóságból meghívat-takhoz mórvo — határtalan kis közönség előtt. Do egyébbiránt kedv, közönség nom jönnek ilyonkor szóba, hnnom csak a végozél'': hog)'' a vigalom, mii hozott az insógbon szonvodö sárga szifá''nok konyhájára ? Erről most még nom irhatok; m(\jd ha megtudom a pekklngi nngy solyomszővetÜ lapból, aeámadra is megküldöm. ''v Itt csak annyit jegyzek meg : 1. Indignatióval fogadtatott, liogy nahány ron-dező mandarin ifju. az egész bolholytartóaág ifjúsága novóbon rondezkeuott, vigalinazott — ónnak tudta cs beleegyezése nélkül. Mort ha egy helytartóság ifjúsága rendez vahtml ünnepélyt, annak rosszul kiütni nom szabad; o név garantirozza magát a czélt és diadalt. 2. E néhány rondezö, s 0 kis város vigAlmáról ott n távol hazában no kövotkoztessetek az egész helytartósági ifjúságra, s egyébb vigalmakra; mert biz itt voltak és lesznek is ennél szebb, és nagyobb vigalmak; s az ifjúság nagy része is tolo a szép és jó iránti nomos lánggál, hasas zorotottol, érettséggel. Két focako nem csinál tAvaast. Néhány mandsriu ifju még nom a helytartóság edzett, ép lolktt és ép fejti fiatAlsága. Tsing loák (Isten volod I) barátod: ESZTERÁG IVÁN. -á <4 .17 > babér lovulet takartak — cmest csupa kíváncsiságból is elkapták. Aa tlknlomszerüsóg nyegleségro vozot. Kik mindig nxt hajhászták, a közönségnek egy-egy pillanatra mi tetszőnek, mi lenno legkapósabb, legjövo-deliuozöbb: az irodalommal üzérkednek, s nzt n tért a miro különben szón hivatásuk lobot, b kitartás, Öszpontositott orő mellett, maradandót alkothatnának mint háládatlant elhagyják, tehetségüket clforgá-csolva n mindonnspiság miatt az ünnepélyesség -- n oclobrításnnk, n kizsákmányolni ozélzott jolen miatt, a mngnsnbb becsű jövünok , rcszbon elvesztek; s a helyett, hogy n kőzknség ízlésének n mindennapitól n maradandóbbra, az nLútól a magasabbra, irányadói; nz olvasási Ywgy benső szükségének kifojtői, megalapítói lottók volna — — a közönség ittlóto után idultnk, ez volt olsü irányadójuk; divntba jöttek, divatból kimentok. Az Írók, a kiadók • közönség ily viszonyban lóvén egymással, hogy o kölcsönös lckötclozettség bilincseitől szabadulhassanak, aa iró no legyen kénytelen csak azt Írni, mit a kiadó bizonyos nyereségre, do mégis igon mérsékelt d^asásra megvess; no legyen kénytolon talán magasabb bocsü do ez alkalommal kiadóra nom talált müvét, vagy félbo hagyni, vngy a fiókban hovortotni; akiadó no legyen kény-szerltvo oly áldozatokra, ml üzletét fonyogotné; do no is legyen kizárólagos hatalmában a kedvező alkalmakat felhat snálni, s a vállalatok • müvek szép jövedelmét, nz írókkal méltó megosztás helyett zsebro tenni; a közönség no logyen kénytelen csuk a kiadókat pártolni, vagy folyvást oly áldozatokat tenni, a mik kellően nem gyümölcsöznek, do mát részről 110 is találjon aunyl Urügyöt ét okot — a könyvök drágasága — hz igórotok bo nem váltáia, a vállalatok nem elég lelkiismeretes kezelése 1 több mások fölszámolása által, a részvétlentégro; a magynr irodn-)om minden iguz barátja előtt méltó föladat n megoldásra. Igy szülotctt legközelebb a^Potőfi társulat" eszméje, mit a lapok már megpendítettek; do mit na illőtök visxszavontak. Mint megtörtént tényt Írhatom, hogy az cszmo nem csuk megszülotott; nom csík Ily szép névro ko-reixtoltetett; do n magyar irodalom több barátai által o táriulat föladata s közo it meghatároztatott; ctak a koretztapák- do fülog a keresztanyákra vár, hogy mologon folkaroltntva, a kellő lépések megtétessonok, hogy működését ugy a magyar irodalom, mint az olvasó közönség javára mogkosdkotio. Fuladuta lonno: kizárólag orodoti roüvok kin-dási\. Küroj kizárólag a szépirodalom, ugy a magasabb, mint a népies irányban, aa idevonatkozó rajzokkal. Pártfogó, alapító • részvényes tagok adnák azon öaztzegnt, mi csupán a legszükségesebb kezo-léti költségek lpvonásával, egyodül orrdoti müvek kiadására fordítatnék; amiért ax illetők óvonkint logalubb is tiz kötet munkát kapnának ugy, hogy egy-egy kötet ötven krajezárba jüuno. Egy választmány bírálná meg a kiadásra méltó müvokot. Minden Írónak jogában állatid credoti müvét ido beadni, s ezért oly méltányos díjazásban részesül, mint csuk a társulat pénzeroio megengedi. A czél ily szent, as caxmo ily korssortl, t kivi-tolót maga a körülmények ssükségo igényli; méltán hihetjük, hogy a pártolás nem marad el; annyival is inkább, mort kivltelévol * köztégi könyvtárak fölállítása it kapcsolatban áll. BOGLÁR EMIL. tárcsájában nz elővett 10-cs bankjegyen kívül még több is van, haza tértében utána montok, megtámadták, b egy késsel átfczurták n torkát, s a nála volt pénzétől, 40 fttól megfosztották. Ennyiro vagyunk tehát nz erkölcsiség s kösbátorsriggnl! Még utóbb ns ellen so vagyunk biztos, vnjjon éjjel valamely mulató helyrőll visszntértüukbon, netn-o ütnek orozva fejbo ugy, hogy az Amon szó is torkunkon akadt. Szcronctéro n két gonosz lelkű egyént a tény után alig egy órA múlva olfogták, mert a szerencsétlen moggyilkolt még birt annyi lólekorővel, hogy ab-ba a korcsmába, hol mulatott, visszament, s a tettc-soket uévszerint felfödözte. KUGYEUAY. 800 oszt. frtot ajánlok a Nagy-Kanizsán nlakítaudó felsőbb iskoláknak létrehozatalára megkívántató tőkének biztosítására. Ennyit ajánlani egyes városi polgárnak, ugyhÍ8zein elegendő. Három fiam van, kiket a hazának hasznos polgárivá akarok képezni, tehát fejenként 200 frtot hozok áldozatul. A pénz készen van, csak fel kell venni. Fölvehető pedig ha a 8 latin iskola í) év alatt létre hozatik. Jöjj el szentlélek ur Isten nz egekből, és szálld meg mind azok lelkét, kik nem érszik a nevelési neveletlenség közti különbséget; mert nélküled nem viruland, nem derülend fényre a népnevelés országa! Tied a hatalom éa dicsőség, mienk a kötelesség. TERSÁNCZKY. Megyei tudósítások. Mohám, Í8G4. jnn. 19-én. Napisink legnovezetosb etoményei közé tartozik leginkább as, hogy oly kemény csikorgó telünk van, minő 48 óta nem volt, A légmérő vagy 8 nap óta a Duna közolébcn reggel 23—24, nappal 16 — 18, távol aDunától reggel 18, nappal 10—12 fokot mutat. A kogyotlen időt még a madarak a« állhatják ki, mort reggolonként lehet néhányat itt-^.tt megfagyva lolui, melyek éjjelro cl nom bújhattak. Ugy tzinto tegnap tomoltok el az ittoni sx. Fo-roncsboli sárdábnn egy isorxetes-társat, ki néhány nap olőtt itmoretlon oaból a zárdából olillanván, a vidéken, Issép nevű község határában as uton félig megfagyva'' találtatott. A jó lolkü omborbarát ki a szersotost olhag)''ott allapotában találván, gyorsan nkart enyhíteni sorsán, amint lakására érkezott, a botogot bovitto a nagyon is mclcgro fűtött szobába, s os oJtoiA r hogy a szorzetos a kínokat, mit elfagyott tos^róssei okoztak, tulnem élhoté. A liclyi csoméityok érdokossó válván még nz által, hogy t. i. egy Itteni szűcsmester tegnapelőtt virradóra 2 paraszt legény által a város közepén meggyilkoltatott A szcrenosétlon ombor ugyanazon éjjel jővén haza az eszéki vásárról, hihető jól végozé dolgát, a ősért egyik bormérésbo tért bo, s többekkel mulatott. A két pnrasstlegény, helybeli szülctésüok, az egyik 17 éro», a másik podig ssabadságot katonn, ssinto vigita voltuk, s többok közt, még megkérték as oitilitett sxüesmestert, hogy fisetno nokik bort; mit es, itmorvén a vossélyes két ogyént, kétstéggol mog is tett. MidKn asonban hasa akarván térni t a bormé-rőt kifizetni, aprópénz hiányában lOftot jegyet adott. A gyilkosok látván, hogy a ssücsmosternek a Domború, 1804. jan. 7-én. Tokintetes szerkesztő ttrl Néhány szó Muraközről, Muraközből. — Un egyet egyén gazdutágn nemcsak, hogy nnm rendezott, do még rendetlen állapotban is van, lehet-o nz ily egyén független, lehot-o nála jólétet koresnünk, lohotséges-o az ilyennél haladás, Icgyon as szellemi vagy anyagi? bizonyára nom, egyik somi igy vau cz a községgel, az állammal. Többször olvastam már bccsct lapjaiban, kivált a dőrék .(Sisx? kösloményolben , hogy oda át önöknél ik fehér hollóként egy-egy község, melynek számadásai G—7 évon át vizsgáltat-Unok; uram lston 1 tessék akár kinek Murakösbo bejöni, Dombomtól Oihináig, Kottoritól Nodolinig hány holységüt talál, molyoknek számadású 1851-tÖt 1800-ig megvizsgáltatták, rondbohozattak. Ezt ten-niök ns illőtöknek, égető szükség n községokro nézve, onnál js inkiibb, minthogy itt— 1851-től uralgó Baoli rondszor kövotkeztében több helység ogyosíttotott, iizok vagyona keresztül-kasul kczeltotott, vasút építi tett több község ItA-.iráu, közlcgclőjén átmntszot-vén n vonal, kárpótlásul szép igen szép-összogceskét kapott volnt. némely község, do ki kapta mcj; azt n pénzt? ozt kikutatni, rondbo hozni olső to-ondöjök tz illőtöknek. — Nom tudom Csáktornyán hogyan van, épon semmi sem történt!? Itt vagyonos községei lóvén — s kéroiu még is mind adót — Iia ózok vagyona, pénzo rondbo hozatnék , kozolésökro nagyobb gor. '' rend forditatr.ék, akkor olérhctn#k n kővot''kosö ^tó léuyegos dolgot, melyek nélkül olüró biz-o; non», Üo hátra vagy épon megscmmisüléivök igon is noki ntegyünk, értőm : a szellemi és anyagi müvolödésfjv.. Ha kösségolnk<''. ^dbo."r" ^Tuk, Vtom loond no-hóz ott a hol még n.ivA>;tok, ''^üolák^l építtetni, — csak no olyan szénru«»''Ávárakrl milyeneket már több helyen épittottok, molyok nVaiysak hogy czólszoríUv lőnek, do wton fölül többnyiro adósságokba vorotvék n községek általuk, — liánom a helység népessége s vagyonához arányosakat, molyekbon gyarapszik (?) és azután gyarapodni fo$ népünk a szellemi müvolő-détbon, csak ... és e^ x legsajnosabb a dolognál, csak lonnónck és n ao n ó n e k a kik t a-nltnnimiK j már fölénitott s fölépítendő iskolákban 1 tisztelet b«)csülot \ kovós kivételnek, mint to-szem a dőrék és kiképzett kottorii néptanító, do ö hol nyorto szakábani kiképzettségét? a volt — sajnos — nkc oi •"> tanító kójwzdóben. Mondót ti'' logy bár lennének a kik tanítanának! llogy j.iot nttól szakában üdvös crodményt várni, a ki''.iiagn is olvasás ós olvas hatlnn irásn/.i alig tul van, a ki megunva ollóját tűjét, fölosajiott tanítónak? pedig ilyon is van és húsza a rendszeresített 300 frtnyi fizotésétf ... az ujabb ao->\|ul«itio? montso mog uramisten népünket az ilyon tanítóktól, nom a mi népűnk fiai, nem a mi nyelvünkön beszélők azok, Varasdról ét Zágrábból jöttek, és minő tzollonuuol ? ha ilyon Uuítóink losznok, 10— lö év múlva, ezer vashiddsl kapcsolhaUák öszszo Mura két partját. Muraköz mégis el fog otnl Zalától 1 Roraélvo, miszerint, érdekében van Ma'' gyarorsságnak, hogy Muraköz Zalához tartossék , es érdekben mit krlhno tonnünk Vagy tenniük? A tanító képoi^Vt hamvaiból föltámass- a n i N a g y-K a n i s s á n , hn os megvan, sok, igen sok mog van tévő nemcsak Muraközre, do ogéss Zalára t vidókéro nézvo is. 11a jó, klképzott s rokontsollemü néptanítóink vannak, haladni fog népűnk a jó iránya tsellemi művelődésben ; ha községeink rondbo hosvák, el nom maradhatunk nz anyagi haladásban som. Do ki fogja föltámasztani a volt nkanizsai tanító kénozdét? n magas kormány-e, vagy oly férfiak, mint Festetics grófok, Inkoyok, Horvéthok, Osster-huoborok, .Sümcghyek, Hertelondyok, Uogynyak, öél-lyeyek sat. sat. kik o szent ügy köré eso\|>or''tosulnnk és íonditenck rajta, már az ö bölcs belátásuk sserlnt, s nokik legsikorosbnok látszó módon. Tegyenek önök, kozdjonck önök, a siker bizonyos, a nép hálás lesz önök s maradékaik iránt, és n ssont haza elismeréssel 1 11a Murakös jó s hazafias szollomü néptanítókat nom kap, .elvesstott előbb atébb Magyarországra nézve. , . h\ Hirek és események. A F. hó 28-án hivattak összo Nagy-Kanizsa város választmányi kéjivisolői, a tzönyegro hozott tárgy igon fontos volt — ugyanis: miután a soproni vasúti munkák megkezdödnuk, a földek mily ároni átadása iránt tétetett kérdés; azonban az illotö löldtulajdo-nosok mngas kárpótlási d(jt követoltok átadandó földrészeikért, s a vnsut-társaság oly csokélyot ajánlott, hogy sem cgyeség — som határozat létro nem jöho-tett, kívánatos, hogy as ebbeli birói eljárás- s intézkedés kielégítő legyon. Hatóságunk különösen kikö-tötto magának nzt, hogy — ha a földásatások alkal-'' mával netalán történeti cmlékokro akadnának — köteles az igazgatóság azokat a városnak átengedni; mort a vonal, épon a volt vár mellett fog átl.utatni, mely a törökök olloi i csatákban — történeti hirt szerzett, s nz utóvilág bámulatát s elismerését vívta ki inagánnk örök idökro 1... A -Múlt hétou egy, a varasdi utcsában lakó vasúti oinber hivatása után menvén, 2 éves alvó loány-káját bezárta szobájába; kösol n kályhához ruhák voltak felaggatva, melyek vnUmelyikébcn gyufa volt — s ez tüzet fogván, a ineggyuladt ruh» — telo tölté a szobát füsttol, a bűz által álmából folzavart leányka kl nem mehotvén, ijedtébon az ágy nlá bujt — hol uicg is fulladt. — Szülék,no legyetek gondatlanok. A l''<gy toproni barátunk mogküldötto nokünk nz ottani katli. legényegylet alapszabályait: ha o szép cszmo folkaroltatnók oly egyének által, kik tehetnek valamit a közjóért, 1tmét cgy tzont Czél éretnék cl. A Oydszhir. — Sladovits Borbála saját, sgyor-mekoi Apollonia férjetett Vislondvay Istvánnö, 4 ezuk gyormekei Józtef, Sándor, — ugy László, Emília s Károly novükben kesoredott tzivvol tudatja fe« lejthotlcn fériénck, illotőlcg atyjuk ét örogatyjuknak f''tcrtán Sándor egykori országgyűlési képviselőnők, életo 54-ik évébon 1804-lk január 23-án délután fél G órakor tüdöszélhüdésbon nyolos napi botogségo utáni gyászos kimultát. A boldogult hideg tetemei • golsei közös sírkertben ugj-an január hó 20-án délu-» táni 3 órakor oltakarittattak ol. As engesstelS íz, mlso áldozatok február hó 24-én fognak ugyan a golsoi anyaszontogyháxban megtartatni. — A tomotés nagyszorü volt, melyről a bövobbi közlést fönntartjuk maguknak. A A Dalárda által rondosonJS álarozos táncs-vigalomranagyszorü olökészülotok történnék; napról napra órkoznok álarozos öltönyök Bécsből, Pestről, (iráozból, és Triettből. — A vidéki kösöntég jegyokot válthat 1 frtért Wi\jdlts József könyv-, Halphen és Wolisch M. W. urak keroakodésökbon; a pénstir-nál 1 frt 60 kr leond. A Kis-Kanízsán nagy szükséget szonvodnek a kutvl. bcn, annyira, hogy némely utcsában a kutak ogy csepp vizot som adnak t sőt még marhaitatásra is a kanálisból kell vl^of hordani. A Ssopetuokon a napokban a lat. papiaknak molléképülotoit gyújtották fel; most podig a lakhásat. '' Daczára a koméuy büntotéseknok, véget nom érnek az iatontolonségok. A A Zala-Somogyi népnaptár (kisebb) második kiadásban magjulont. — (Magyar foglyok.1) Zamosskban, a lublini korülotbon többi közt három magyar is van orossfog-ságban, név szorint: Barát János, Balázs Li\joa és Bikoi Sándor. Mily bánásmódban részesülnek, kitűnik abból, hogy midőn vonakodtak a trágyakocsit húzni, ogyikök 300, második 200, a harmadik 150 kancsuka-ütést kapott. , (Sx. H.) — (Uj üstölfös.) Egy üstökös losz 0 hónap végén s a jövőnek elojén látható, midőn a földhös, melytől most még 8 millió mértföldnyiro van, 3.860,000 mfro fog közelodni. E szerint sokkal inkább mogkö-seliti a földet, mint a logköselebbi bolygó, a Venus — moly & millió mértföldnyiro van. Alliyák, hogy e» ugyanazon üstökös, mely 1810-ben volt látható. (Sz. H.) — (Lóvásárlás.) Komárom megyében a lóka-pocsek nagyban vásárolják a lovakat s jól ÜMtlk. Egy-egy parasstlóért mogadnak 120—140 frtot, sőt ennél többet Is. (8s. H.) 4 18^ * r. K a o a v • A marhavész, az ogész megye területén majd nem mogsxüntnok mondható. ... • A* olsö vigalmit m. Méroy Károly ur Jan. hó 20-án axlta. KörUlbelöl nyolczvanan volUk a meghívottak, kik előtt a jó, szíves fogadtatás és vidor kedv teszik omlékezotessé oa cstvét. • Bogyay Oyula, Németh Bódl, Fröhlieh Kde, Február hava 4-ón vigalmat rondoznek Szulokban, a Homok-szt.-györgyi leógottek folsególéséro. Sikor koronázza a fAradók szép törekvését. Kemény tél. FranoziaorszAg déli részében több ió esett, mint a nagy havAról hires 1820-ik esztendőben. A hideget Toulonban szibériainak, Madridban irtóztatónak mondjAk, és hoxzAtcszik, hogy a Manzana-rez folyama csaknem egószon befagyott, mi a legnagyobb ritkaság. Barcollonában oly nagy a hideg, hogy az utcaira öntött viz rögtön megfagy; öanniAban (Oataloniábaii) tüzet kellett rakni a kutak mellé, hegy vizhez. juthaunanak. Déli Francziaországban 1820., Spanyol- és OlftzorszAgban 1829—30 óta ily kemény télre nom emlékeznek. A „Monitour" időrondi jegyzékét közli a hidog teleknok Franciaországban, a felsorolásaiban másfél ezer évnyire halad .vissza, t. i. 858-kl évig; 1408-ban befagyott a katonák bora a hordókban. 1403-ban lyóv napjától három hóig tartott a fagy. 1666-ben kezték alkalmazni a hévméröt. 1838-n. 19 fokra sülyedt az a leghidegebb naponés 1840-kidcc. 15-én, midőn I. Napolcon hamva megérkezett franozia földre, 17 foknyi hideg volt. Azóta nem omlékoznok ily kemény télre. M. S. — Somogy mogvoi gazd. egylet igazgató választmánya 1864-ik évi fobr. hó 6-én reggeli 9 órakor Kaposvárott t rtandó ülésre a t. cz. illető tagok hazafiúi tiiztelettel meghlvátnak! Jákó, jan. 16. 1804. CsópAn Antal; gazd. egyleti slolnök. • A kaposvAri mogyol kórhAr.ban jelonlog 60 beteg Apoltatik a legnagyobb gond és lelkiismeretes ellAtással. A halandóság aránylag csekély, a mult évihez hasonló, midőn (SÖO beteg közül 24 halt csak mog, s o 24-ből is öt, már halva hozatott a kórházba. A jelenlegi l>ctogok közt két örült is van. A rend, tisztaság, gondos ápolás ós gyógyításért köszönetet kell sxavaznunk a kórház főorvosa, Töltényi Jánosnak. • Somogymegyo ifjúsága fobr. hava 6-án adja zártkörd tánczvigalinát Marczaliban. Ezt már hisszük hogy mog fog fölélni a mogyo ifjúsága nevének. Egyet Aíonban sajnálattal kolí omlitenom, hogy oz érdottys rendezők a jótékony czélt kihagyták. HiábaI olyan szomorú Ülőket élünk, még vigadnunk som lehet a nélkül, hogy jobbunkat adakozásra ne nyujtsuk. Ha o nagy mogyo fiatalsága lélok és akaratban egy (adja az ég Ura), az anyagi téren —számos oltáraink törül — szép oredményokot mutathat fel nctuzoti in-tézetoink b szenvedő embertársaink iránt. Minden jót\Arunk. —(Félszázad után elsült fegyver.) Lettowitzban Brtlnn környékén a helybeli kovács ncin rég 6 mázsa régi vasnemüeket vásárolt; a készletben egy régi, 1818 tj^án használatban volt, rég olavult szorkezetü puskacső is találkozott. Egy llönig nevű kovács legény s szabadságos katona szorgosahb vizsgálat nélkül a tűzbe rakta a csövet azon czélból, hogy kulcsokat készít a vasából; do alig volta tüz mologéuok csak néhány pillanatig is kitóvo, a végzotes puskacsöben bizonyára rég benn akadt töltés elsült, s a golyó a boldogtalan legénynek átfúrta mellkasát, ki o felkiáltással: „Istenemre, meg vagyok lőve!" összerogyott, s egy negyedóra múlva meghalt. M. S. — (A köneny mint fütőszor.) Az „Antilopo" Sieinonti nadigőxös hosszabb utazásban Oennato Mun-o késxülékévol tett kísérletüket. A készülék felbontván a vizet, a köneny t fütésro használja. A kísérletek eredménye határozottan kedvező. M. 8. • A zseliczi erdöségekbon farkasvadászat tartatott a napokban. • Mint haljuk, a sopronyi újság mutatványszáma volt egyszersmind az — utolsó szám. A közvélemény hullámai közt bajos kormányt tartani annak, kit az irodalom terén nem hegy kormányos, do közónsógos „evezőnek" sem ismornok. • llogy mily jótékony vagyonunkat a magyar társulatuál biztosítani, muta\ja azon körülmény is, hogy Szulokban több ház leégvén, moly biztosítva volt, a hamvak helyén mAr uj épülctok cmolkodtok, mig Homok-Szt-Üyörgyön a biztosítatlan hosszú házsorok most is romban hovornek. Biztosítsunk. — (Meghiusult roham). A Hookor parancsnoksága alatt lövő észak-amorikaiak táborában néhány hót előtt kö fétkező osot történt: A tábor olött ágyu-telep volt, még mosszobb a romokon kivül bekoritott Íjolyon 300 Öszvér pihont, tcljeson folszorszámozva. jj fél tájban lehetett, midőn a déliek támadást kísérlettek a tábor ollon. Az első lövésok utAn nyugtalankodni kezdtek az öszvérek mindinkább megszeppenve és megzavarodva egyik közülök monekülni ipari todik s áttörni a sinczozölöpzetet; a többi utánna indul s esetleg épon egyenest az ellonség irányában vágtatnak. A sötétségben egy lovas osztály támadásinak hiszi az ellonség, sarkon fordul és futva a milyen sebesen csak birja, ott hagyja mindon podgyásxit s 16<)0 újdonatúj lőfegyvert. A capitolium hires ludjai halhatatlan bírt szoroztok csupán gágogásuk által: tisztelet a chatanoogai öszv^roknok is, melyek meghiúsították az ójjolí megíohanást s futásra kónysze-ritették az ollonségetl M. S. • Azon hirhedt rablók nagyrésze, kik néhány hó óta a megyét rettegésbon tartották, összefogva; még pár nevesebb gazember van bujdosásban, ezek is üidöztotnok. • A másadik vigalom is lefolytján. 25én, mellet a központi sogélyző bizottmány rendozott alföldi szűkölködő rokonainak szAraáru; sokkal nagyobb közönség volt jelen, mint az elsőben, s a táncz majd reggelig tartott. Az anyagi erodményt közölui fogjuk — a uii legfőbb. dSt Kaposvárott kidobolták no logjen kaszinó, mi meg azt énokoltük „Csak azért is dongó" lesz kaszinó. Losz pedig azért mort Somogyban ugy is szükségét éi ozzük a finomabb társadalmi idomoknak, s mivel o végro leakarjuk rázni a mennyei birodalom ó conservativ nyűgét nyakunkról, s igy nem elégedvén tneg a mindennemű torok névnapok kínálkozó örömeivel, mint a társos együtlét eddig ismert surro-catuinával, hanoin sziv és elmoképzö közeledést is akarunk. — Ilyen előzök közt meg alakult még po-dig 3 évrö. S aztán ? Apró mol lo dilugo 1 Az alakulás Ünnepét tegnap egy társas estélylyel tartottuk meg, mort „ismorkedni" is akartunk egymással, miután a 4000 lelket magában záró kisded fővárosunk ban nem ismerjük még egymást, s igy mi sxollemi ozéljainkat ugyancsak psiciiologioe kezdettük. * Kendeztünk is ezért egy társasestélyt hol megjelent minden tag, kevés kivétollel, eljött ide t. i. hogy a hívottak nagy számát kifejezni tudjuk — „a barát olvasójával, a koldus mankójával a költőknek sergo ha bo nem férhets kívül keserge." Az cstólyröl mit irjak s hol kozdjom ? Röviden: At rohanok — mint afélo rohanva haladó — az özccsko czombtól egész a legutolsó süteményig, hébo-korba egy sonka, ós halálra vált pulykakakas hős maradványaiban megbotolva, de a sziv-erösltö batatonmolléki és szogszárdi per X által talpra állítva, s a kedvderítő toastok Altul a ditbirambok hazájába büvölbe. A magyar ember egy komoly vezérczikk, melyet csak ugy lőhet érteni ha apré csillagocskák alatt commontáltatik — kivált a mai időben — e csilla- gocskái a barna cílgányok, ha ezeknek nyiretyOl beszélnek, megnyílik a magyar egésa belső világa. Voltak ily csillagooskák is vagy 9-on, s igy nom hibázott a jó kedvhez semmi som. Ily kedélyes minden pártszlnezet nélküli barátságos, bizalmas együttlét soká kedves less emlékeink között. Nyílt posta. 11. J—nek F. Hegiiult őrömmel YStt''ik soralti kérj''.k to-ritbra breto k.Wr«müköJ<»ít. Cs. 8 - nak r.itoui A yIm» a kia&t/''l tfktllc f.lffírí ; uilholjl végiek Tte atODDal írUtitlek \| ia r;«»«mröl nif/ou s»«- rctním. > K. E- nek, Muhictoni A k ildom^ujr Sat lllstl, niinlt.-g «llsn«rsitl bu.góiARWrl lapunk körül. Sarkaity ntrinnak, a „H«Ju»l* si/''rkfsitíjrfntk, Pcstrn i B«rscs soralt vett ik. UjdomiKiiónk ast nem Írja, huf a .1UJ- nalt* taitttU-kipo«»tMrt Aruljik, hanem Igen Is eit i---a mcitrrvmW, ki ollhon Árult eladót nem tudrin, 8-4 meffjrin k(resti''11 hordotra. meKÍrilemll att, kogy a „H^JnaUrt* jó töltött kioontival megrend/grljétek. Truík elblnui, aa níji íunc^l volna nAIauk « PestrO Vl«. Aguldo </■, iro<talom <• k^piiu«>k k«»t, kit a ponjrTalrodalom f/rv-unnivok, a bsraAsi^ klllönbftiö rt^gei aUtt Árult rot« k^pek^it mrgls rend^gclu^uok, raintia itt »4Ír annyira ment a .hAtalAs 4> a newi aslvekrs valú blvatkoiA, hogy a uicgadóiUtottak menl»<g<r« a h«tó»ignak kellett fcll^pn, s egy kiirlovíILen a (liA«alókat'' tlfog»U««il fonyegrtui. Igái, k >gy ''gyík sierrncs^llent^ge a a ntpnek, ka ai IrodalmAnak pArtolAtit ugy kell rAerö»/ak >lnl, dn mi''g nagyobb • w-rcncsitleu-sAg rajta, ha buta bolyplt pclyrAt i• koukolyt ves». Nem sMratnök hinul, hogy Ca ily múrekcl terjes tett, i ha a .llajnal" Is klvAt'', aion cs\k örvend Ink a< irodalom AidekAben. H. MenyhAitnrk. Egeib i A „vlgasitalA" nagyon döciSg. A .Tdicíl" cximtil n<mi javItAss.l hassnAlhatnók \| s il kshetaAgel Árul el. lUr luk öntSI egri levelokot M KArolynaVi L. Tótibani lUssnAlhaté; a vid<k Urolrel lepjen meg Un, ba rtak nlha Is. rUlnyllloll a lullpAn. Moat <pvu J6 Ideje van. K. T— nak, M —ba: LAttunk int mAr „ru4rge«bb gyorokel ls. A ki uilndig f.gyvort emleget, aa n«m sasokra, baneui legfeljebb cslnkekre 0y. M. fordított regényt u«m k».ölhetünk ^ Svk időre Tenni igínybe a (ArvsAt. Feleltía szerketótíi: ROHOZ ISTVÁN. Gazdasági tudósítások. Nagy-Kanis*, Jan. 29-én. A kedvezőbb külföldi tudósítások következtében, az üzletvilág jobban moghidegült — olihoz a több napok éta beállott gyöngyült idő — s hogy a hajózás ismét kezdotét voendi, a gabnakoreskodésben kovésbé-többé, r.émi pangást okozott; mindon mérő az olmult hét ellonében 10—1B krral lett olcsóbb csupán a toljos nohézségü kitilntt buza tartja magát. Zab ós kukoricza, a tavasara kc-rosett; rejjeze elhanyagolva. Jtuza 84—87 fontos 4 ft 50 —60—80 kr. Rozs 70—81 fontos 3 frt. 10—16 kr. Árpa 66—78 fontos 2 frt 60—90 kr—3 frt—kr. Zab 46—49 fontos 2 frt 10—16 kr. Kukoricza 81—84 fontos 3 frt—kr. Hajdina 79—78 fontos 2 ft—2 ft 6 kr. Téli ropeze 6 frt 60 kr. A Stájer- és Krajnába szállított borok igenjói fizettettek — minek következtében a borárak emolkedtek, ugyanis: 1863- iki siller 4 frt 60 kr.—6 frt, fehér 6—6 frt 60 kr, fekete mult évi 6-8 frtig akója. Szilvapálinka 18 frt 60 kr, törkölypálinka 16—16 frt 60 kr akónként. Időjárásunk gyönge, esős, olvadékony — olykor azeles. Kapoavár, Jan. hó 26. Aa időjárásban nagy változás; a kemény hideg utAn alig van éjszakAnkánt 6—6 fok, mig nappal egyre olvad, s ha igy megy, néhány nap alatt alig less havunk Az utak kezdenek ismét romlani, s a szAllítAs nehezül. Oabnavásárban napról-napra élánkobb lendülot; a mit a piacara hoznak, azonnal elkapják; kereset szállítanak. Tisz-tabuza kolt mérőnként 4 frt 50—60 kr. Rozs 3 frt 16—30 kr. Kukoricza 3 frt. Zaíi 2 frt Hajdina 2 frt 20 kr. Széna mázsája 2 frt 2 frt 40 kr. Bor akója 4—6frL (m. p.) Gundi János ajitnlja a na^y érdemli kürönaépf figyelmébe, Kaposvárott, a buzapia-cr.on, Haját házában „ZÖltíLfáj" ozitn alatt megnyitott fogadóját, kávéház, aör- én boroxarnokával. (Van e fogadóban a vendégek számára hat elegánsan bútorozott szoba, riVí^den kényelemmel ellátva; tágas éH jól berendezett étterem, és pedig egy az utczára, egy pedig a fogndó másik részében; ugyan az utczára csapszék; tágas udvar; 30 lóra istálló; fészer, s/.óvhI minden, mit cgy kellfíleg berendezett fogadóban a nzállók és vendégek kényelme megkíván. Ajánlja továbbá fennt czim-ztt jó ételeit, borait és j esti sörét azon reményben, hogy a inulthoz képest ezután Bem fogja meg n nngy érdemli közönség szíves pártolását tMc. II i r d e t 6 s. Nagy-Kanizsán posti utoza végén, az úgynevezett „IXtOlaÖ ____''BLM4 korcsma, 3''/, hold belsőséggel, 6 éplllet , jó lakház, pinoze, kocsiszín, pajta, intállók, hold szántófölddel vagy a nélkül is szabadkézből eladó; venni szándékozók jelentsék magokat alulirt tulajdonosnál. Kanizsán 1864-iki január ló-én. Horváth János h. ügyvód 405. sz. házban. Fábián Zsigmond, njonnen nyitott fűszer- és papirkereskedésében Nagy-Kanizaán egy tanonoz vagy ifyetlcornoli: felvétetik. Grosslierzogliches Badisches Staats-Anlehen. Zieliung <iiii 29, Február 1864. Hnnptprowinnc (les Anlehens sind: Gulden: 40,000, 35,000, 15,000, 10,000, 5000, 4000, 2000, bis obwHrta fl. 47. Wajdits Jt''zsof kiadó, laj>- és nyomdatulajdonos Nngy-Kanizsán t lioos rflr obige Zlchung kostet fl. 4 önt. W. 3 Loomc „ „ kostcii „ iü „ „ '' " »♦ " » .» ft 2l> „ „ Bcstcllungen hicrnuf beliobo nian baldigst unter Boifűgung des Betraga diroct aii Unteraoichncton einzusenden, wogo^on sofőrt die Loose, sowio aach sUttgchabtor Zlohung dio I.isto prompt franko zugeschíckt worden. I)aa Uank- und% WechnrlgeHrliNft L. Steindecker-Schlesinger in Frankfurt a. M. NachtrUglich bemerko noch, dass in jüngslor Zeit bodeutendo Treffer durh moiiie Vormittlung gcwonnon wurden. Nagy-Kanizsa. Harmadik évfolyam. 5. szám 1864. február 10-én. Ismeretterjesztő lap szépirodalom, kereskedelem. Ipar, gazdászftt, tudomány és művészet köréből Jlogjelsn e lap legaUbíb^g^^ 6 frtj félévre 3 frt. Negyod évro 1 frt 70 kr — Minden olőfizetö a tulajdonos kölcsön könyvtárát a oddigi fonntálló feltételek mellett fél á ro n használhatja. — Nyilttér egy Potit sorért 10 kr. — Hirdotésok négy haíibos i''otlt sorért 1-ör 7 kr , 2-or 0 kr. és miaden további belkUtásért & kr. s bélyegdijért 80 kr. fizetendő. A beiktatási dij s a lap kezdését illotö minden tárgy a kiadó hivatalhoz Nagy-Kanizsára; a lap szellemi tartalmát illető közlemények pedig, tigy minden levelek bérmentve n szerkesztőséghez küldendők Kaposvárra. Kaposvár 1864. február 3-án. © A két év óta pengetett takarékpénztári <ez«ue elvégre megtestesült, ugyanis Somogy-rnegye Wk«»ebbjei által felkaroltatván, 600 trészvénynyel nemcsak megalakult, hanem a mai napon taMoU közgylllésen már tettleg mU-köd ni is kezdett. "Leérkezvén a nagy méltósága helytartótanács által holybenliagyott alapszabályok, mi-«lön azok a mai közgyűlés által tudomásul vétettek volna, mindenekelőtt elnök, titkár és választmányi tag v<Uaaztatott meg titkos szavazás utján, — ideiglenes elnöknek Csépán Antal nr választatván meg közakarattal c gyűlés fol.amára. Az eredmény oda fejlett ki, hogy majdnem átalános szótöbbséggel elnöknek e megyénk timbtelt fia, gróf Ziohy János ur válasz-> tátott meg; kivel e megtiszteltetés s az intézet részvényeseinek bizalmát tolmácsoló választási eredmény egy küldöttség által, — élén Csépán Antal ur lóvén — közöltetni határoztatott. Titkárul Kovacsich Őszinte helybeli Ügyvéd Ur választatott, mint az eszme létesítése körlll to^t ernyedetlen buzgalmának jutalmául. A v41"ztmányi ta^oknl uegv<l)asxt»Uuk i Folli Imre, Bükel Miklós, Spiozer Mór, Toveli Elek, Fatér János, Szávay János, líereczk Antal, Habócsai György, Gulás János, gr. Soms-sioh Imre, Bárány Pál, Kozma Sándor, Soms-sich Lőrinoz, Szokolay Dániel, Kiozberger József, Dornai István, Madarász József, liiinánó-•czy József, Jankovioh I>áazló, Hönig József, Rummol János, Varga Márton, Csépán Antal, Nöthíg Károly, Gáspár Bódi, Freistildtlcr Antal, Gaál Alajos, llittaller József, Hagelmann Károly, Kriszt .János, Laj pózig Antal, liényi 11. E választmány működését vonatkozólag a befizetendő részvény összegek, s egyéb az üzlet megindítására szükségesek fölött Inásnap azonnal megkezdvén, határozatba ment, hogy: f. hó 29-én az igazgató, s az igazgató választmány, ugy könyvvivő és pénztárnok megválasztása tekintetéből —• miután a megválasztott tagok mind jelen nem lehettok — választmányi Illés tartassék. Az egyes részvények utáni befizetések 30 7,-tóiija február 29-től számítandó fi hét, a másik 30 %-tóli jedig ettől másik G hét alatt bc-fiezettessék. Az üzlet tehát e hó 29-ével csakugyan kezdetét veszi, s igy nem marad egyéb hátra, mint a t. közönség figyelmét a Somogy megyei takarékpénztárra felhívni, azt minden egyesnek különösen ajánlani, s magunk részéről annak felvirágzásához szerencsét kívánni. Neveljünk. Igaz: honunkban több vallás létezik : do melyik Unitja Ht, mi a nemzet kttzjólétével, nyugalmával, n* igAKsággal, fajszoretettel ollenkotikY Meghason-lottunk magunk között a hit néhány ágazataira nézve: do megegyezünk abban mi fö, mi földi boldogságunkat biztosíthatja t Istent hisz minden folokezeto a kereszténységnek, hiszi a zsidó is. Isten felöl minden vallás azt tanítja, hogy legsxontohb valóság, ki mindont tud, lát, hall és mlndonütt jelen vau; igazságos ; megjutalmazza az erényt, megbünteti a vét- ket. Minden vallás Unitja elvben a felobarát és faj-szerotetet, rokon egyetértést; és kárhoztatja, ki ellm-szenvot táplál szivében. Tanity''a elvbon egyik ugy mint a másik, hogy mindenki tulajdona, ssomélye é* vagyona szont, s ahoz nyúlni nem szabad másnak. 11a igy megegyezünk elvben, csak az kell még, hogy tettleg gyakoroljuk é* buzgólkodjunk az elveket''szóval, tettel ajánlani, és mcgkodvcltetni a tanulatlanokkal, elhárítani mindont, mi azt hluslthataá. Igy biztosíthatjuk a novolést. Megtelik majd minden vallás temploma néppel, iskolája gyormokokkol: és loond csend, békés Itátorság az élothcn. Az ifjú nemzedék még a nom iskolázott is, utánnuk indul, a romlatlan szivvol teljesíti emberi és hasadul kötclessé-gcit. Kilök legyonek a szülök I ezek föladata vallás sugallta »a wakat hallatni ártatlan gyermekeikkel, és a vallás parancsolta tényeket gyakorolni, édes öveik előtt. Klöször ugyan Isten, do azonnal omber társaik irányában kellő tiszteletet mutatni, személy- és valláskülönbség nélkül. Kzekhcz tartozik : áhítat, buzgóság, isteni félolom, ember- és fajszoretet; aa elöljárók tlsztolcto; ogyonlökkol : a rokon érxelom, egyetértés ; alantabb állók irányában nyájasság, igazságos eljárás ; szelídség, munkásság, takarékot'' ság, bajokban béketűrés sat. Szóval minden ml Jó, dicséretes, hasznos. — Mind ezeknek összefűző kapcsa a sreretot; dísze: » vidor jó kedv. Ezeket láa-> »áW a kis polgárok s Igy romlatlan szívvel menjenek iskolába, hol föl fogadja a nyájas Unité, a buzgó p»p, és folytatja a íoogkojtdcU munkái jó siksrrsl. Szülőket kövessék aa egyházi és polgári állapot tlsztcsb hivataljaira omolt hazafiak; jelesen kik * néppel érintkoznok. Ezek vallásbuzgósága, hivatalos kötelmeik pontos toljcsltéso, nogy hordorojü, jelesen nz ifjúságra nézvo. A szentély őrei komoly falaik között, a hivatalnokok azokon kül, legyenok példányok. Esek loercstkedéso a néphez, nyájas, de rövid társalgása, épületes szavaik, tiszta tréfáik; jóté-konyságuk, szives ht\jlamuk, megragadják az együgyű szivet; szeplőtlen hivataloskodás szigorral, sza- TÁRCZA. Újdonsült democrftfca. (Egy nap emUldr* 1863-ban.) Mottó i ,Er»mben • oip rii* forr'' Nagy lész hazáin, mint Nagy Lajos alatt; Nem meddig Kárpátokról lát a szem; Hanem, meddig nap hinti sugarát, Száraz földön ugy, mint a tengeren. Nagy lész! igy álmadta meg ezt, Nem Idióta, sem hypocrita, Hanem egy testestől, lelkestől Nagy tettekre termett democrata!.. Gyászban a hon! köny az ivóvize... Rongy a ruhája; bá a kenyere. Itt ember hull, ott a marhavész dúl, Áldás helyett velünk vész rokonálü Hajdan manna, most a mennykő esik, Kilenozszáz-kilenozven-kilencz koldás, 8 boldog csak az ezeredik ..» Százas helyén mankót találsz; lobtól nyakig nyomorban állsz ; S a ki segítene rajtad, Olyan szegény, miként magadI Nem, ezt nem lehet nézni igy! Fel ifjúság! megyém disze! -A jövő tejfele szine. Talpra! talpra! hí a nyomor; Nép pusztul, ünnepel a tor... Ki nézné ezt száraz szemmel? Vigalomra, BOgélyre fel!!. S legott négy-öt glédába áll (A nngyobb rész azt tartja, hogy Nem gyógyítnak vigalomnál.) Erőkben a jótékonyság Ö buzgalom vére folydogál. Előre! — buzdít a vezér — Tettben majd eget verő oser, Melyhez a közvélemény is (Ez óriás bakó) Sújtani csak kétkedve mer.... Itt van harmincz, hatvan forint,... — hogy ha kell — adok százat! De Istenemre, nem tűröm, Nyomorban édes hazámat. IIubz forint a czigányoké, öt forint esik gyertyára; Tizenkettő díszítésre, Többi pezsgő és virágra. Legyen minden egész torkig, Fogas, torta, fagylalt, ászpik. No szánakozz sógor rajtunk, Hogy Ínséges népek vagyunk!.. Kölni vizből szökőkutat, Gúnyolni az elmúlt nyarat... Gúnyolni a természetet, Moly vízből sem ad eleget! Itagyogjou a torem belől, Es hírünk a falon kivül; Hogy a hon java ha várja, Készok vagyunk érte tánezra. Kárpitos adjon diszletet, Mit a zordon idő elvett, No mondhassa azt a fáma: Szegény honunk ifjúsága. Az öltözet azt mutassa, Hogy a magyar délezeg fajta. S a ki vesz — bár adósságra, HárBony legyen a ruhája ... A meghívás legyen „nobel," Milyet agy még nem talált fel. Az egyszerű nem állhat fennt, Ffui! ki fetrengne sárba'' lent!... Csak az léphet a terembe, Kinek vagyon angol kertje. A ki „eoht" birtokos hírben, S kék vér buzog ereiben ... Ki négy lovat hajt udvarán, S nem lát végig a birtokán. '' Holmi árendátor félék, Gazdatisztek, s olyan „izék," Nem ily elzárt körbo valók, Hol a születés és rangfok Brillíroznak; s a tekintélyt, Mennyire csak ellát a szem, Négy ló viszi szél-sebosen ... (Örvendj közép, de nagy osztály, Te nemzetem büszkesége! Mely a magból erdőt nevelsz, Minden jóra, minden szépre... Igy fogja fel sok táltosod, Hazát montő hivatásod ...) \ Hy táltos előtt a szent czél, Melyből egyesek ugy, mikéüt Több nemzeti intézet él, — ,110 01 ''j/;iJ KÍ »l .i Ml Hllí.Vft vakban it tettokben őszinteséggel, csak jóra vozotnok mindenkit. 1 C í A helya<íg.ik bir^i Iflgvenok (reorfaknaank a munkában, hku"»kÖ»»íg«lc ügyeiben; Józanság, éberség, hajlithatlan aáívéa bátoraág jellomök. Gondjuk legyen^ a felsőbb rendelőtök toljesitéséro, köz-csend- éa ^Jztorjságr. Kensaék föl a büutanyákat, fonyó- éa bordély házakat: melyekben öazascjtf a fiatalság, elején ártatlan mulatságra, do utóbb egymás romlására. Ezek folytán méltó figyelombo vonni, 1-azör erdőkben álló caárdákat, mint mindannyi tanodákat, gyüldéket; melyokbon egy-egy duhaj taraja előadásait; torveke$ jiUaitja a járatlant, bátorítja a fkokéi, giny<4ja á gyengódérzelmtlekat, ámítja a .jámbort. Kuudoaon a« ofólo oaárdákban lappang mog-romlott, éa másokat rontó azomot, kátyol, dög melyre aereglenok a varjak. Ezoknok élelem, öltöny, éajpi-poro kell, molyot megia azorzonok az illetők, minden, caak nem beoaülotca uton. Sok könyüt facsart ki jámbor szomokböl ezen vész madarak sorogo. Ezeket .juiudugy iglerontani volna legjobb, 2-or. A falvakban elszórt kisebb boltokat; molyok inonnyiro hatnak a nép erkölcsi romlásra, tónyek azólnnk. Ido hordjuk a pórnők az illőtök tudta nélkül mit megfoghatnak : butát, rcssot atb., kendort, tojást stb., hogy piperét vásároljanak apró kcdvoielknok. A nagyobbaknak több koll, és onnyit már nem gyöz az édea anya; (?) do megszokták 1 tohát mit tegyenek: ők nyúlnak ahhoz mit megfoghatnak. Van a padláson gabnanomtt, ha elfogy, van a szomszéd hombárjában, a az olcsó báeai leveszi, ad pénzt, i»d pipát, sallangot, kopdőt aat. Kz tény ! Van Somogyban helység, melyboa-őseiét t ogy, do való<li izraelita, maga alig tongetto élo-t4t 5 julonleg van négy bolt éa mindenik nttgél, gyára podik \| mert van minden héten mit bo visz Kani-aaára árulni: ajavabuzát. Ezeket egyazerü^n megszüntetni — éa az illőtöket becsületes koreaetro azo-azoritaui volna » legegyazorübb mód, aok lélek-ve-atély ét anyagi károk elfojtására. 3-or. A falu korcsmái nem különítek a tanyai csárdáknál: sót némely oldalról gonoszabbak. Itt iszik a serdülő fiatalság naphoazszat, éjjel, vllágoa-virradtig — tisztelet a ki-vétőire méltó helyaógeknok! — Van : lárma, káromkodás, vorokedés a békés szomszédok nyugtal.initá-aúra. Hol veszi a fiatalság a aok pénzt: kártyára, kávéra, ezukroa borra: melyoket készpénzzel fizeti, és még marad annyi, hogy uom eaak leisxaza magát, do a fóldro öntözi, az üvegeket falhoz vagdalja, széles jó kedvében. Heggel felé lobog a pálinka belő, sétál marokszámra a ezukor; isznak még egyot, éj haza tántorognak, hogy egyik gazdájának, másik apjának u Jószágát routsa. Ila elnézi az illető kárát, nagy Im\) ( ha el nem nézi még nagyobb. Elűzi a háztól ca is, amaz is: ezokböl, körül ki a rablóbanda. Nem lehetne az ily kihágásokra felügyelni ? éa hol 0 óra után valaki „mulat," a hányszor annyiszor póuz-bírságra büntetni ? A. Mogouilitondök a bucsu vásárok. Aa áhítat dicqérotös j''do miért kell azt akadályozni lármás vá-aárok éa Ucxikonybákkal. Ki vallásos buzgóságból elmegy közöa áhítat holyére, vezokléa végett mogy; ez megtanult nélkülözni, éhezni, és a»ouy''azni, vagy B\cgolégaslk kenyér éa vizr.cl. Ki uom áhítatból, a « ± '' ti I /í«í)/t >ní»jsf»i-«tsir ,igy uőnt caélból mogy,caupán, hogy loigya magát, ós „muUsaou," maradjon hon. S igy legjobb volna a bormdróat lo tiltani bncau-holyon, a vásárt nedig a bucau-hclytöl tjivel állítani fel, ha orazágoa j ha caak visszaélés, megtiltani. f>. Szerte barangolhat bár ki a hazában, ós liiuca ki nti lo velőt kérjen tőle, a ha ninca, éa gyanús a személy, letartóztassa. Noiu lohotno életbo léptetni már egyazer azon rég kihirdetett rendszabályokat, molyok értelmében egy faluból a másikba iráa nélkül monni tiltatott bár kinek. l)e ehhez azóljnnak az avátottak. Tanyaiskola, csolédrendazor, utazó levél, álta-lánoa crkölcai javuláB : jöjjöu el a to orezágod. liUvXlU INCZE. XII. Nyíltlevél. KnniiNii váron képviseld testületihez. (A kiitr«nd($z«l ügyében.) B. A kflzrendé.szet keieléar. A közrondéazotnok kezoléaóro én igon, igcn~ nngy aúlyt foktetek, a azt hiazem, hogy ennek lemét egyedül csak a hü, ügyes éa munkáa kezek istá\|>ol-lntják, mint a társadalmat a köxbiztonaág. Hogy tohát a közrendészot szent értelmének üdvhozólajf'' felölhessen meg, arra kell törekednünk, hogy minél biztoab kezokro biznaaék, mint kinca, mint községi drágaaág, mint oly közvagyon, moly nélkül társadalomban nem élhotünk. Kom kell feloduQnk, miszerint a városi kapitányságot a vároai teremben közakarattal azavaztuk mog, alkotmányos azaga van ennek, akármely oldalra fordítsuk is, igy semmi okunk sinea , hogv vissza riadjunk, vagy vissza lépjünk ettől. Meg kell szilárdítani a ez által bebizonyítani, hogy állhatatosak és következetesek vagyunk véleményünkben éa minden cselekedotünkben. Mondjuk ki e azorint: éljen a közbiztonság, de inna kaptafán. En ugy szeretném, mert ugy kell annak lennio, hogy a közbiztonság kezeléao az egész közaógro érezhető jótékonysággal hasson. Ugy fog pedig ez esnk megtörténhetni, bo a közrendéazotot kellő számú egyéniségből össze állított hivatalos testület vczónylendi, arnak rondo a módja a/erint. Ez pedig annyit teáz: 1. Vagy adjunk oz ügynök vezényletéhez több egyéniséget, mint adtunk eddig, meri az nevetséges, hogy ogy kapitány, ennyi tengor mindcnféleaégok közepette megfelelhessen mind azon igényeknek, mo-lyoknok megfelelnioo két egyesült városban kell) vagy 2. ha ezt tonni képesek nem vuhiánk , akkor viaoljo o hivatalt fámét a tanács in corpore, mint vi-aolto hajdan. Ezzel levelczéaomct befejeztem azon öntudattal, hogy őszinteségemmel csnk is a város, illetőleg a község javára tettem véleményes javaalntot. Az ügynek totlogoa felkaroláaa önöké, önök azivélycB-ségétöl függ az ezentuli. '' Nem dicsvágy, nem mellék órdok bírt eddigi levelűim iráHára, egyedül polgáH állapotunk jobb-létrei emelése buzdított e vállalatra, ünökó uraim lAlcia, kotté-ol többé uom a,választás, kezükbe^,* hat törve rothotik ozt lábaim olóbe, veszem. '' '' Kocaegtet azonban egy ó^a remény, éa cz aa, hogy én önökben lirt képvbelökM piáltam, mint oly honfiakra, kiknok szivükCtt, a »Wgárí állapot, jófléto é\|>on oly anlylyal f ;k«zíft;<TnTm ab onyimon. Levrlcliuiick ''nikcre vngy hlkeretlenséne fogj* tolniácHoInl, hogy mennyire érdekli önöket a közügy, illetőleg: n polgári állapot Jóléte bla-■ TEHSANCZKY. toiiHágának nit''gvedése. A santiagói templomé^fi ^pjmóben. (Délamerika.) '' '' '' V'' " A dólamorikai Chile novü állam Santiago városában, mely apanyol alakban igon széjpon épülj, a Maypo mellett fekvő 85,000 lokoaeol blrófövároa, s cgyazer-amind azéko egy püapöknok ia, múltév deczom. 8-án „La C''ompania" novü Jeauita templomban iazonyutüz Ütött ki, moly által a pompás épülőt, a miutogy 2000 ogyén legtöbbnyiro nők, öregek éa gyermokok , ^kik templomban voltak a lúng áldozatává lettek- A ^I''a-triou egy azomtanutól irt ezikket hoz ez esetről: A tíiz osti 8 órakor ütött ki, midőn több 2000 embornél volt még a tomplomban bent, hol a szont s/.üz o havi ünuopón az utolsó ájtatosaága végoztotott. A virágok/ meggyúlod ható azőnyegokkol müvéazilcg foldiazitett templomot mintegy ''20,(KX) gáz fényo vilá-gltá mog. A aekreatyés a legutolsó gyortyát megakarván gyújtani, a gyujtóvaj egy gázlánghoa közoledett, inely fél hold alakot képeze, éa a azüz Mária képo olött állolt. A gáz épen azon poruxbon nagy monnyi»égbon tolult ki, a lángot kapva lábnyi ni agaara hatott fol, a kz oltárteritöt megkapta, a rögtön az oltár fája a födelén harapódzott tovább a láng. Mindoz porca müve volt, annál is inkább, mlvol a főoltárt töbu mint 2000 gáz fény világitá. A jövő {Wczb^i a láng már a templom diazcB inenyezetón harapöd^M tovább; most a kezdődött zavar tetőpontra hágott a templomban. Aa egéaa nép a főajtók feló nyomult, molynok caak egyik szárnya volt nyitva. Többen ájulva rogytak öbsbc, mig sokan a nyomás által a tomplom njtajánál elbukva azá-mosan mogsérültonok, » rövid idő alatt a többi lytók i» valóságos ostrom alá vétettek a szabadulni óhajtó néi)cao\|>orttól. A jajgatás éa siráainoaziro hangzottéi. A láng csakhamar elomésztvo azoltárt a a aelyom szőnyegeket a falon, a tető is égett, a a tüzee gerondák egyazorro leszakadva az egéaz tomplom lángban volt, a a bont szorult népet porzsolta a mindinkább dllbössó vált elem. Ml a lángokata templom egyik ajtajából láttuk kitörni. E látvány borzasztó volt. Magában a templom ajtóba szorullak aem voltak már megmontkotök, százan áldnzamlották volna magokat fol, ha Cak egyet megtudlak''volna menteni, haaztalan ; inkább a tagokat tépte volna szét n mentő, hogy acm a rakásra hull takat kivonczolhatták volna. Moat az egéaa ösazoégett totö zuhant alá iazznyu zajjal. Az égő deazkik a jajveszékelő nőkro szakadtak. S márajövö jwrczbon alig lehotett képzelni ia, milyen volt pár porcael ezelőtt o templom. Templom helyett egy pokoli láng tengert láttunk, melynek világánál borzasztó volt, a harapódzó olemmol küzdő nők balavány a itt ott össze-égott orczai, a gyermekek, s aggok vészes jajgatáaa Nem azt jelenti, liogy kiki Egyenlőn adja fillérét, Hanem kAsztokat alkoaaunk, .— S a mennyire lehet — a« egy, Akaratot robbantsuk szét!... Sárral hajgálni, Rzennyezni Ae áldó „egy akaratu-ot, Melyet még ax •Isten is szentnek alkotott... Nem egy pásztorral, egy aklot, Hanem mindegyikből aiázat! Mennyország, Udv helyett poklot, Szakadást s nem szentegyházat..... Hitet tépni, b nem Ultotni; A bizalmat jégre vinni!!,. Eb sokak kezében a „ozél;w Néni forrasztó honszeretet Hanem kifent, fényes aczélM Ily újdonsült democratu, Gtígös Stefi sztUadunkba. Elve szilárd, miként n ktí. Minden szava tlUosmonnykő I.. Garibaldi, Ledru Koll in, , Hngo, kint,jersey szigetén, Mindannyi legitimista, ő egyedlll denioorata. MidŐn a nép szava dőnttf, Pitykés dolmányban ott Vön ő, H felkiált: én a néj) fia, wtivemre irva. Mindent, mindent osak értetek; En lelke,ek éa vérqtek... . . •, - tu t. Ez ott kint a gyepen történt, Halászni a közvéleményt; Do mást beszél az uríicska, S tüstént készen van a fricska, Ha egy polgár hozzá bestéi, Ezzel már pipát som osorél.... Szeretete nincs egy foknyi, S nagyobb aristocrata, mint Hunyady avvagy Apponyi! Kint szíja szulki dohányát, Ott bent )ifidig RegáJiátü Majd meghal a szabad szóért, S elvét messziről érintve, Készen volna ontani vért! Karja, szája egészen ép, Dolgozik, mint egy cséplőgép. Do ha tenni kell, megriad, S testének csak ilrnya marad ... Hogy ha Somssioh/Paiss kidől, 0 van küldve a végzettől Vállán tartani egy megyét, S cl is mondja ezt szanaszét... Áldozik — hanggal, az ügynek Tajtpipát tölt boldug frigynek. Szóval: egész hazamentő, Pedig — hogy ha végigméred • Tanulmányod megdöbbentő: A» agyvelő hig kocuonya ; Fennt virágzik, alant hizik (Hasban) Epon miként a burgonya!... Vngyon ilyen denioorata, S azért tettük tiszta lapra, Hogy a kik — mint tölgy — leválnak, S díszei az ifjúságnak, -— Annál magasban álljanak, A jövőnok és a honnak!! ... " I KOBOZ. Kaposvári szinház. Január 28-án bérletben adatott „Két falu, két bátya." Vigjátók 1 folvonáaban. Jrta Németh Ignioz. Ezt követé „Földszint és lebuj" vígjáték 1 íolronáa-ban. Franczia titán irta Dióéi N. Soha szobb alkalmunk ódautalni a figyoltuoa közönséget orra, hogv az irodalombani olfrancziáao-dáa úgy tárgy mint alakra nóavo csakugyan betogaé-günk mint épen ma. • .. E két darab molyok, egyik? .eredeti — a azon fölül egy kobolünkboli tebotaégoa ifjú zaongójo, igazán oly qiú pro quo, mely mintogy a véletlen által arra látszik hivatva lonni, hogy irodalmunk — ártom a azinirodalmat — külfüldjes u^it AruyaUtalt bobi-zonyltsa. Alig vai) kozdő e téron, mely a magyar vigjá-téknák szellőmét megértse. Ebell terményeink legnagyobb réaso foletto távea nézetekből in dul ki. A franezU kÖiuiyUvóréboa fokaalk, hogy «Bore-ti a qui pro quo sikoa fejloményoit, do éi>on ezért, mivel ez vigjátékainaV !ugy»zólván Uthatlau iutéxö szelleme alig bir ophomer becsnél többot. Molióro óta nem volt 0 npmzotnok vlgjátékirá-jn, h nem átullom kimondani -— ka ml is o nemzet uj iskolájával haladimk. a nem igyekezünk a^játnom-'' i zeti belélotünkböl kiiuaulni, nekünk akkor ópenaég-sgol nem is leaz. Egyrészt önnek oka magunkban ia fokaaik, mort igeinket nagyon olszoktatta már a külföldi k,onyha, s a társadalmi morál oly laza, amint caak 14-ik La-joa udvarában lőhetett, a qui pro quo-k ttlroirtéaei tehát alkalmat adva a képzoletnok ktcaapongásra, tört kerosstBl,''« fQat álul megnehesült b elsötétült légen. E»tve 10 érakor mindennek végovolt. A harangok meghúzattak • szomorú hangon tudatták a lakotokkal mintegy 1800—2000 embortársaiknak kinoa ki-mulUt Tizennégy kootl hordta a halottakat a csend-őrséghos s a kórházukba. Egész családok lottók a dühös elem áldozatai. As egész város lovort, minden áros szomorú, s csaknem mindenki visszavonult fájdalmával. — A Urtományi parancsnok rcndelotéböl, a templom fala mind ogétzbon lo fog döntotni, r 10 nap alatt n tomplomba temetett holtak, mind ki less-nek hordandók. A holtak, kiknok száma mint mondtuk a 1800-at haladja, egy sírboltba fognak tétetni, és a felott ogy e nagy és szomorú esetnek megfolelő omlók fog folállitatni. A tomploin helye podig csinos sárt parkká fog alakiUtni. Megyei tudósítások. Sopron, 1864.jan. havában. A soproni korcskedclmi és iparkamara tagjainak ujonnani megválasztása valahára teljesen befe-Jcztotott A válasstásbani részvétel annyira élénk volt, hogy egyen megválasztottak ezor szavazatnál többot nyortok. Sajnos, hogy a kamara az uj választás szorint csak egy kültagot számlál, a minek egyszer U oka abban rejlik, hogy a kültagokrai szavazatok igon elágaztak, s több nevezetesebb kereskedelmi és iparos helyek — melyek választói a kültagok megválasztása iránt logkönnycbben, értekezhettek volna — a választás érdekében közönyösek maradtak. As uj kamaratagok f. hó 2G-án tartották első alakuló gyűlésüket, moly alkalommal Hlllebrand Vin-ezo ur, soproni tzessgyárnok elnökké, Tüpnjer Károly ur, soproni posstókcrcskcdö pedig alelnökké választatott. Mohács, 1804. jan. 80-án. Ma hetlváiár lóvén, rég nom gyűlt Össze nnnyl nép, do nom a botiváíárra; hanom a múlt luvelőmben említett 2 rabló-gyilkos elltéltetéso- s kivégeztető-sóre. Körülbelül 0—6 ezor ember jött ez alkalommal össse,többnyim vldtkick: mivel nálunk n ritkaságok közé tartozik gonosz emberek ki végeztetése, l>ár a kötél áltnli halait ugyan sokan megérdomlonék, ezáltal városunk söpredéko kiirtatván. 2 rabló gyilkosról tevék említési, kik tottökot bovallván, a bakó keze alá ércttoknok találtsttak ; do egy 8-ik is részt vott a gonoszságban annyiban, mi* ö a szerenciétlenségot megakadályozhatja, ha amasok gonoss szándékát, melybo beavatva lévén, idejében kideríti. 0 azonban, midőn a korcsmában lövök közt némelyok jajgatást hallottak, ogyro zo-néltotott a zenészek által, hogy a zaj közbon a jajga-tá« clcnyészs«ék. Aratónál rögtönitélü biróság tollát d.S''ik egyént Is mint társait egyenlő sorsra Ítélte. As említett rablók vallatásál>ól kiderülvén, miszorint ők as elrablott 40 frt egy asszonynak adták, kihez már máskor is elrablott tárgyakat őrizet alá vittek. A gyanúsított nő kömény testi büntetések daczára se vallott bo sömmit som, s mivel közel 60 éves, már 4 21 rég vezetett orgazdái foglalkozása folytán as élet s halul közti kétségbeesés hihető annyira mogronditotto, hogy nagyon mogbotegodott. Sokaknak rettentő például szolgáland a gonosztevők sorsa, hasonlón szinto a gyanúsított-orgazdáé is; mert ha orgazda nincs, nem áll ugyan azon állitás, hogy tolvaj sincs: do ezok száma csak nagyon elvétve szaporodhatnék, s végro is pokoli mesterségük üzéséro nem Joendno annyi alkalmuk. KUOYEKAY. 600 oszt. frtot ajánlok a Nagy-Kanizsán alakítandó felsőbb iskoláknak létrehozatalára megkívántató tökének biztosítására. Ennyit ajánlani egyes városi polgárnak, ugyhiszem elegendő. Három fiam van, kiket a hazának hasznos polgárivá akarok képezni, tehát fejenként 200 frtot hozok áldozatni. A pénz készen van, csak fel kell venni. Fölvehető pedig ha a 8 latin iskola 3) év alatt létre hozatik. Jöjj el szentlélek nr Isten nz egekből, és szálld meg mind azok lelkét, kik nem érszik a nevelés és nevelotlenség közti kll-lönbségot; mert nélkille^l nom virnland, nem derülend fényre a népnevelés országa! Tied a hatalom és dicsőség, mienk a kötelesség. , TERSÁNCZKY. Hírek és események. A A Zalamegyei gaxdnsági egylet igazgatósági választmánya f. é. fobr. 18-án Zala-E gnrszcgon rendkívüli ülést fog tartnni, melynek főtárgya a közgyűlés által, o megyében pusztító marhavész Ügyél>on kiküldött bizottmány munkálata loend ; tisztelettel fel-kórctnck a t.cz. tagok minél számosabban megjelenni. Kelt Karmacs, 1804. jan. 24. Uotkn .Mihály cgyostt-lati elnök. A Az utolsó kanizsai vásár, a kedvező Idő daczára igen silány volt, soinmivel .«c»m különbözött egy őszi hetivásártól; eladó CAük viA — dc vc\ő igon kevés. Napról-napra johbj''s MrriVa.lk a pénz- s koro-sethiányt, s óriás léptekkel haladunk a szegénység felé. Csak az uzsorás kénes o nyomor-nnpokban Wcrtheim-cnssáját váltókkal nu''gtöltoni. A Nagy-Kanizsa táján a himlőben soknn szen-vodnok. A Kis-KanizsAn egy víg monnyegző alkalmával igon sz> »c>ru csot adtn magát elö: folyt a jó bor, hangzott a dal; o vígság közepett kettőn szóvitába orodvén, ai; egyik oly orővol dobta ki ollonfclót — ) Múlt somunkban hlbiun Vo''i kitiro : nem 9, do 9 ív slstt. „.• ■ !• • jf: :: -,« hogy annak nyaka kitörvén — isöravol Italt Itt itf bebizonyulta deák közraondáa: „Vae tíbi rldonti eto. (Csak hallomás szőrén t közöljük, miután a vlssgálut még mog nom történt.) A A világhírű olass berknlos Ma r a ra a l d i Péter hozzánk is oljött, hogy as embereket földhöa verjo; azaz osak azokat, kik yele birkózni monnek.(?) Első fellépése elégségos volt arra, hogy acrobatn- s crömutatványi ügyességéről moggyÖzÖdjünk.Ajánljuk a t. oz. közönség pártfogásába ason biztosítással, hogy olöudása álul élvozotdus estét fog szoresni. Csodálatos, hogy egy Ily kaucsukomber, ki tagjait ido-oda forditi, oly roppant orövel bir. A A hclyboli polgári ogylet f. hó 2-án ünno-pclto alakulása 28. évnapját. A fényes bankethea vagy 100 tag gyűlt öszszc. A talpraosott felköszönté-sok kösött különösen kiomolendök: üósony Forenos, llegodüs József és Halwax József urak toasstjai f el>éd uUn as építendő nagy-gymnasium érdokébon élénk vita keletkezett, melynek következtében a Torsáncsky József álul tett OOOfrtos ajánlathoz, még Fischer József 100 frt, Kahn Vilmos 100 frt, l''intér tanácsos 50 frt, Viass Lajos 100 frt, Waldlts Józsof 800 frtot ajánlottak ; váljon as ígo tostté less-o, azt a jövő fo^ja meghatározni. Kívánjuk létosülésétl — Esto vig tánczmulatság ugyanott, s * zeno annyira bele szállt sok idősebb urak lábaiba is, hogy a fiatalsággal versenyt forgatták a szép táncsosnökotl A A „Magyar nyomdászat Jolon állása" czlmü mü, Aranyossy Lajostól, as előfisetők későn érkesto miatt — nom hagyU még el a sajtót —do február végéig a t. előfizetők, — kiknok nevoik ki is fognak nyoraattntnl — megkapják példányalkat. A E lapok kiadó hivatalában egy osinos — már használt — llerogszászi-félo zongora vnn eladáa végett 7j árért. A vonni szándékozók levél által is tudósltUtnak a kiadó álUl. A Fobr. 4-én tartatott meg a „Dalárda" által rciulosctt álsrozos tánezvigalom — s oly fénycsőn ütött kl, r.Jlyonro a Kanizsaiak nem oiulékeznok; volt pomna — a Jó kedv s ologancsta mindonkép kielégítő. Kösel 100-ra menő álarcsosok drága öltönyei közül különösen kiomolendök az Olaszországból ho-zatottak. Nagy furoret csinált a „nagy dáma" kiben később as áldott jókedvű K. urat ismortük tol; a „somogyi menyecske" ugyancsak tudta éles nyelvét oda fordítani, hol seunyogszurás kellett A nők pazar-fénnyel voltak öltözve, s 2—800 frtos öltönyök nom tartoztak a ritkaságok közé; a tmeztúrmet csak reggoli 7 órakor hagyta cl a kedvmámoros fiatalság — zeneszóval vonulva végig városunk főutozáján — nem egy álmos tánezosnő nyugalmát zavarva meg vig rl-adalaikkal. Ezokután botértok a „Szarvasba" hol aa utó-mulatság 9 óráig tartott. Daczára a 300 ftot meghaladt kiadásnak, a Dalárda tiszta jöyodolmo circa 250 frt volt. A Egy előkelő családnak volt évok óta egy fürgoncz kis üzlkéjo — az állat, nyakán osongetyüvol az utczán is többször volt látható. Történt, hogy o szolid állat ogy közöli ház kertjébe tévolyodett — a tulajdonos, amint meglátta o különös vendéget — utozu neki: elég kömény szivvol — mint mondják — agyonverte, hogy jó farsangi pocsonyére tegyen syerL ellonálhatlan bájjal vonzanak irót közönséget, egyaránt. Na,de így volt cz a nagy német irodalomban is. Igas; do egy Lossing kihurczolU az ideger ólomot ptlongérre, kimutatta hibáit Corneillo Rooincn át az egéss franozla irodalmi tömegnek as egy Didoroton könyörülve, s útba igasltá nomzoto íróit, kik felis-morvo cmes éles clmo igazát, rövid időn egyetlon német Irodalmat teremtettek, de a olassioismus föld-jébo ültoték a magot s onnan ápolák a csirát. Nálunk sem hiányzanak lamonti o piagnistoi, do az irritabllo genus vatum nom állja ki a keserűt, ha igas is igy aztán csak döosögűnk a nem nonweti kó-mos utjain. Ha a tragoedia szánalom és réssvétetlfbreszteni van hivatva, hogy igy szenvedélyeinket megtisstiUa, ugy a comoediának mi logyen hívaUsa? Ha csupa qul pro quo-k alapjai, nom más mint trfulattaUs. De véloményom szerint a művészet szellemi czéljamak igy nem felel meg. — Koll a vígjátéknak bizonyos morális sulyjpontot keresni, oson alapulni s orro támaszkodva a ferdoségokot ostorozni.- Legalább est lohot tanulnunk AristoohancstŐl Moliéro-ig, s esők tnüvoi bár nomzeti életükből indul kí, s különösen as elsőé csak históriai mosszoségben ísmerotes, még is minden kornak zamatos és Uuul-ságos olvasmányaiul fenmaradnak. De valljuk meg astls, hogy mi est— logalábba nagyobb réss — nem szeretjük, mi a materiális kor igénytivei ssemben, a nevelés a társadalmi idomok és conyenientia dajkáló karjain kinőttük a ssivek egyszerűségét, s nom képos befogadni ez a termé-ssot cgyssorü menetében előtűnt benyomásokat; nekünk mesterkéltség kell, mort nálunk a gráczlák is ssigórtián álarcsosvák, jók voltak esek az ogyszorü, naiv, félig leplesetlon Istennők a durva ókornak, nokűnk a jéghideg ssiv jobb. Kzért aztán nom kell nekünk drama, mort Choi-sie kisasszony, ,Hussároalny,'' ,Dunanan canoanja,'' n aa „Ordg pillulái," toljesen kitöltik aa Urt, s ki omel- kodnék egy Rrutus nagyságán, egy Romeo sscrolmét és Hamlet fájdalmát ki értené meg, ki ütköznék meg Lear leányainak hálátlaneágán — liis cz inindonna- 1>ias — cz nom költői, nom művészi mert ért4zni nem iirjuk, vagy is oly rohamosan érozilr-t, b^^ a természet fel so tűnik. A ki nom hiszi látogassa azt •< ncmsotl intézetet ott a koroposi uton, moly ason felül, ho£/ a kormánytél G0,000 fr. subsidiumoj tkap éi_ A^t, ,hir ssorint még is a madamo Dofickf.. . ) Per ineistíVn jó lonno, ha CT/>rro h\|v»ott nyilvánosan számolna, s azt a pro\inoz\|ái< Wk''^ÍV. komolyan is várják. Ezen olözmények után nom kecsogtothetem olvasóimat, hogy mulatságos lessok, s mivol már oty sokszor altattam el zsöllyeszékeikben czikkoimmol, legalább o részbeni elismerésüket no Yonják meg tölom, ígérőm, hogy könnj''ibb ti v,- lessok a sok bo-szédben édosobbet és k • ''lobbot tn''ondok. Németh Ignáoz nrat .Öbbon jó oldalról ismerik olvasóim közül, s igy ha darabját ismertetni fogom, igóretotn bováltáin, hiszom Előre koll bocsát!>o£\. hogv én a tohotsógot, mint egyszer már mondá {y holyen, a mcso alkotásából ítélem,do hisz o«t . isztotoles mondja, megvallom, csakhogy az inairecto amonnyiben mit som i^jánl a költőnek, mint a mosó ügyos alkotását. Mindegy, erre nincs időnk, hogy vitassuk, nekünk „ Két falu, két bátya" vígjátékkal van dolgunk. Dobrunciíöi Oábor (Váradl) kinok fogadott loá-nya Irina (V. Antónia) cgyszorsmind nagybátyja as utóbbiba szorolmos bécsi jogász Árpádnak (Szabó.) E nagybátyának controfoyo Dobreozinor Flórián, Nar-osissa voroshaju leányával és Zeno unokaöcscsóvel, ki hasonlag Héosbon lakik s koroskodési könyvvivő. — A két bátya Hükkösön lakik, Dobroncsei Nagy-, Dobroosinor pedig Kís-Uükkösön. E két falu névrokomA^a alapja ama qui pro quo-nak, mely az ogész vl(/;>j&k háttorét kénest. Ugyanis a nagyUtyáV időbon Írnak Bács- bo öcscsoiknok, őket hazahivandók. A fiuk meg U indulnak, Zeno (Egrcssi) azonban olébb mint a love-lot kapja, Triostbo vágtat, bol utolérotvén Flórián ur lovolétöl, hazafelé fordltja rúdját Árpád e kösben mogérkozík, s n vasúti állomáson a logolsŐ fuvarost megfogadja. Mikor már a szekéren ül, akkor kérdi kocsisa hova? Bükkösro volt a felelet Debrencs. . . Ex a szolos kocsis ki se hagyja bessélni Árpádot, hanem „Tudom már" kiált, mcgvagdaUa lovait s bo< hajt KIs-BükkóV''o Debroczinor Flórlánhos. (?1) Hogy ez igy történt elboszéli maga Árpád aO-ik elonésbeo, valamint azt is, hogy Flórián őtöcsosének smerl. b^r haja feketo, holott azolőtt veres volt, a -fejlődik 4- do nom cselokvénybon. hanem ismét Árpád beszéli ol—pikánt kis jolonot közöttük, midőn t. i. ajogásztól a ropozoárának hovafordltását, a buoh-halterségbehi haladását s haja meUmorphosisának okát flrUtja. Ml azonban Árpádra a legnagyobb b^j, ő nagybátyját nom ismeri — legalább ezt koll a darabból foltonnünk — s igy a praesumtiv bátya Flórián idétlenségoit tűrnie, sőt a veres Naroissának mint ex offo menyasszonyának szépelegnie is kell. Ea igy tart egy hónapig Árpád részéről a legnagyobb szorelem kin közt mit csak egy másba szerelmes • erőszakosan még is máshoz kötött éroxhot. Végro as ogy hó lctollk üt a szabadulás ór^a, ás Itt kesdŐdik a színpadi csclokvény. Árpádot illotölog az ál Zonót Debrocsinor Flórián és Narczissája elkísérik a vasúti állomásra. A vonat mogérkozík s volo elindul u.fjuldősó Naroissa nagy fajdalmára Zénó, a jogáss Árpád. Asonban o vonattal megérkeslk a valódi Zeno, kl felismervén bátyját Flóriánt, ónnok nyakába borulni slot, do aa oluUsi^ja. Hogy is ongedné, hogy egv Idegon magái az atyafiságba oly hamar bofurjo, midőn Zeno épen most indult el, s azonfelül ogy jó csomó pénzt vitt ismét magával repcsomag vásárlásra. Kbböl astán a ssemély ugyanazonosság n^ogállapításáig Flóriánra nézvo olég aggasztó jelenet fojlik. Siet a távijrdába s a legkösolobbi állomásról az ál Zénó Árpádot visa- 4 22 Aa őzike tuhddonosa élt a gyanupörrel ■ az állót hollétét tudakol, azonban tagadó vWaszt kapott; de végtére még is rájöttök a bibére. — Hisszük, hogy a lakoma drága volt l A Kereskedők állítása szerint nsgyobb^számu hamis 6-öa bankók lonnénok a tájókban forgalomban ; jó less kissé vigyáanl — ne hogy valaki megkáro-sodjék. A Bizonyos hátban szokásban van, a kávét spirítuson főzni — egy szép, csurgói születésü szobaleány olég vigyázatlan volt — elégetvén ruháját, veszedelmes égö seboket kapott; helyzoto aggodalmas. A Erre néz, arra üt. — Történt, hogy kik — nem tudatlk — barátságból (?) megakarván bizonyos Ismerősüket tisztelni, ablakjait verték bo; azonban acasus belli roszul sikerült, mert azillotő szomszédja adott munkát az üvegesnek. A Vízváron több jól felfogy verkezott rabló rontott be az ottani vendéglőshöz, s tőle pénzt erőszakolva tovább álluk. — Mikor hallunk jobb hirokot? A Roboz Istvántól „Egy porladó szív lovelci," e napokban kerülnok ki Wajdits József nyomdájából — s a t. cz. előfizetőknek azonnal mogküldotnok. A BAlog Alajos, 28 tagból álló jól rendezott magyar színtársulata fobr. 13-án Kanizsára érkezik, s működését a „Zöldfa" vondéglö toremóben — Dobsa Lajos „V. László és Ronow Ágnes" czimü 5 fvonásoa drámájával fogja megkezdonl. •— A fársangban felkerestük a táneztermoket, most a csöndes böjti időben a szini előadások fogják a hosszú esti órákat élvezetessé tonnl. E jó hirben álló társaság mogérdomli a t. cz. lelkes közönség pártfogását. A Az t^joaczoxás Zalában, a tapolezai szántói, keszthelyi, egorszogl lövői stb. Járásokban mározius l—ö-töl kezdvo bezárólag apr. 8-ig foganatba vétetik. A iíis-Kanizsán f. é. fobruár 2-áu egy körösiedéi kiraboltatott. A Fobr. 9-én tartatott „a csoléil tánczvlgalom." Számosan jelontok mog cselédok és mivolt urak, kik egymással kedvesen mulattak volna, hanem jelonnok meg a mivclt osztályból sokan, raolák, buldok, kopó, ^ izsln, pinos-obekkol, molyok az álarezosokat hangos ugatással vovék üldözőbe. Ugy, hogy ember ós kutya hang ftdülhaladák a zenét. Zúgolódott a cseléd osztály, do mit som tohotott, mort azúr szavára a szolgácak hallgatni koll. Igy tanulunk egymástól. (Jlekllldtfett.) A Fartoly István, vasmegyei bogracsi születés, 60 éves ág. val. nőtlen, utóbbi időben kondás; a reá bizonyult szándékos gyújtogatás következtében, a kat. rögtönltélö bíróság által kötél általi halálra Ítéltetett, moly rajta fobr. iió 1-én reggeli 9 órakor végre hajtatott. A A fársangot eltemettük; igaz, voltak vig napok is — do az egész fársangi idény inkább lehangolt -- mint elénk volt. — Hiába! érezzük ac idők viszontagságát. — Hymen oltárán sem lobogott ugy a tüz, mint máskor — csak két polgárházból való leány ment férjhez; mennyi maradt pártában? pedig szivükben a szerelom egész tengőre zajong 1 — Várjunk jobb Időkre 111 Kaposvár. • A Kaposvárott építendő gőzmalom tárgyábmj nagy gyűlés o hó 16-én loond a nagy fogadóban. * Főispán ö méltósága tormoibon 8-án volta farsangi második estély, moly fény- ós kodvbon mit som ongodott az elsöuok. A tánca világos-vlradtig tartott. , • öundi János is adott ogy polgári vigalmat kávéházi helyiségében: nagyközönség; jó bo vétel, jó étolek. Ali kolícgyébb? ♦ Figyolmoztetjük megyénk községoinok érdo-mes lelkészeit, jegyzőit, szóval mind azokat, kik a nép élén lóvén, orro befolyással bimak, —- adják tudtára, mikép a szókvárosban a takárékpénztár raogalakult, moly csak ugy jöhot virágzásra, ha közös erővel, a nomzoti czéfokat előmozdító, lankadatlan szorgalommal, mindent elkövotünk fonntállha-tásaórt. Nom egyodül azok száma legyen nagy, kik pénzt várnak tőle, hanem azoké is, kik néhány fo-rintjokat megtakarítva, biztos bolyén akarják kamatoztatni. Nemzeti intézetoink kőzt egyik a takarék-.. fiénztár az, melynek órdokébon mindent olkövotnl, ogszentobb hazatiui kötelességünk. * Szigeti Imro 32 tagból álló jól rendezett dráma, népszínmű és oporctto t.rsuUtával anril hó élőjén Kaposváron korcsztül u tazván, Itt 12 olöadást rendez, molyro olöro is felhívjuk a t közönség figyelmét. t Kedvelt munkatársunkat, Dömény Józsefet nagy csapás órto; nojo, Márton Sótia, életénok virágában elhunyt mult hó 17-éu. Áldás lobegjon porain a dicsöültnck. — Jelentékeny ékszerlopást vitt végbe Voroná-ban egy kodvos kis — majom. Egy odavaló gazdag koroskedő ugyanis 7000 ft. értékű gyöngyöt adott nászajándékul arcának. A leányka kis majmot tartott, mely rendes ül igen szolid, do hóbokoruan igen nyakas is tudott lenni. Egy ízben a leány kísérletül föltette az éknzort a majom jelonlóto alatt, s kihivatván a szobából, siettében ott hagyta a csillogó ékszert öltözönsztalán. Alig hogy eltávozott, a majom ösztöno nyomán szintén magára votto az ókszort. E foglalkozású közbon a hajadon újra uiogjolonéso által megzavarva, a nyitott ablakból az orkélyro, onnan a szomszédba ugrott, s igy tovább, mignera ékszerestül együtt végkép eltűnt, a nélkül, hogy nyomába jöttök volna. (M. S.) • A holybcli izraelita ifjúság tánczvigalinat rendez 22-én épltós alatt lövő tomplomjuk költségeinek fedozéséro. * A napokban itéltotott kötél általi halálra a kat. rög. itélö bíróság által Hadnagy Jancsi, a az itélot rajta végro is hajtatott. Mogtérés nélkül, szórt káromlások közt halt meg, mint sorsában osztozott, több elébbi ozinkos társai. A kaposvári börtönökben annyi gozeuihor várja még részint a halált, részint a büntetés magasabb fokát — kiket pár hó óta összefogdostak — hogy aaúin szerint itt elősorolván Őket, csak népüuk (Ulycdéséről tennénk szomorú tanúságot. zatériti, oközben a valódi Zeno ugyanazonosságát kétségtelen, Flórián saját loveloivel bizonyítván bo. Yégru viszszaérkezik Árpád s egész olkesorodéssel panaszolja sorsát, moly neki Ily nagybátyát adott, s itt beszéli el, miut jutott Kis-Bükkösro, mit élvezett ott sat. szóval mindazt mit olóbb már elmondottunk volt, hogy mit a költő elhibázott, mi némileg helye-sitsük, az expositiót a darab közepéről annak olojére vsvéu. E közben mogérkeznek Dobronczoi Gábor és leánya Irina is, ez utóbbi Árpádot épon dosperatiója közt éri. Van öröm amii^t a két szerelmes egymást felismeri, van szemt-ehányás is a leány részéről, mivel Árpád Postro nom iött, hova várta volt. Do csakhamar kiderül a beszélgetés közt, hogy Árpád, nom bűnös, mivol ő Jött nagybátyja Oábor loveléro. csak a falut téveszté ol kocsisa, a bűnbocsánatot ftlolko-<sés követi, mire belép Oábor, Árpádnak nagybátyja, a nem lsmorvén öcscsét, megbotránkoznék, ha Irma be nom mutatná öt. De a csalatott Debr^jziner csakhamar belép Narclssa és Zonóval, és Árpádot csalónak, leánycsá-hitónak, tu<\ja ég minek nem vádolva, Irma részére csak hamar tragicussá teszi a jolenotet. Debronczol azonban mogértve Árpádtól, már elébb a történteket, felvilágosítja Florláu urat, a a két fél legnagyobb örömére ketté vágja a gorduai csomót. Árpád boldog Irmája^mollott; Flórián, hogy pénzét visszakapta, Zeno hogy folisraortotett, osak Harcissá bájai hervadnak ájulásból ^julásba a felett, hogy Zeno nom Árpád. Ez a darab raoséjo, mely ügyesen van dlalogi-sálva, melynek nyelvo eléggé gördülékeny és jellemző, <lo a moly méfr is mindon pikántsága mollott Is téres, a bevezetésben előadottaknál fogva, s mi még nagyobb baj, a Valószínűnek kovés jellegét bir-J". nékol »lloritwond magának. Igy pl. ellontmond ott, hol Árpád ámbár Pestro váratik, még is Bükkösro utazik; nom valószínű, legalább a jellemből nom folyik — mort Árpád solid fiú — hogy nem tudja azt so nagybátyja hol lakik, hogy azt,Ikinok leányát szereti nom ismori. £z utóbbi ugyan lehet, do nincs sohol a darabban magyarázva; még valószinűtlonobb, hogy Flórián Zonót nom ismeri fol, hogy Qábor Árpádot még látni so látszott soha, holott nagybátyja, pénzt küldöz noki s igy bizonyára szorosabb kapocs is csatolja. Ezok s mások oly aenigmák, molyeknek nom ogy vígjátékba, tehát dramai műben, de ogy parabolában sincs holyök. Atalábm mindennek még a csolokvóny indokainak is előttünk csolokvényben kell történni, a ha már valamely olözö csolokvényböl folyik a többi, s ezeknek magyarázatául szolgál, ugy aunak az expo-sitióban loljo nolyét a költő, az expositió mindig a darab lelke nyitánya, ennok elojén nem középon vuu helye. A kisérlő iró ur tapssztalá bizonyára szükségét az expositlónak, s ezt annyira, hogy mindon szabály ellen kész volt a darab közopéro vonni, csakhogy megmentse ojőző jolonetelt s a csomócsokrát lhalga-tóinak mogmutassa. Do itt ogy nehézséget is kellő óroznio — határozottan mondom — azon nohézségot, hogy a multai megelőzött rógon-multat mint comniontálja csolokvényben. Hiába a dolgok rondo mindenütt egyforma, az élotbon ugy mint a mindonségbon, az ok megelőzi az okozatot oly cgyszorüon s következető-aon, hogy az okozatnak másnak lenni nem is lohot Ha tollát szorző a 9-ik jelenésben nom, hanem az 1-bon exponál, ntegmonti darabját egy nngy hiánytól is, moly mindon drámui münok niogölő botlljo. az elbeszéléstől. J Azért dráma a dráma, mert esolokvényokben jelenít multat, » ha szomélyoi osak elbeszélik, ezt Nyílt poata. ,A keretkedelml Ipsr kamara" tln&keégének Soproá-1 ban i Köjiönl a lapok • teiketaMlja a »»1t«» inegemlikeaiet. T—y-nok i A Up^acaok nagyon eitt»«k Bn gyógyiierUr-ból, hanem mlulAn rgy elismert rendtier raegtimadAja tllen in-lAivék, uíml — Ön által tcemlü — iga»llA»»al, ulicuu nyíljak mog »»Amukra lapunkat. ,T''ibUou j* Sek«ior vanuak a journallatlka torén agy egyénben .többen.1'' Axonban iom egy, t«in USbbeu a inrkuitt-101 nom kttrotolhctlk att, bogy •• anouynillA»t no Uiiteljs. Jól mondja egyik lapunk Icgktfselebb: bogy e» ogytk Irodai elv. EgyébblrAnt a »/crk«»»tö felel és helyt Ali. T. K. Minit e» n kit bet''i. Vagy írja meg 8d «rvét, ragy sxemélyeten legyen srerencaénk. V. K. N.-Kanliaa i ÁtoWasi* Útin vila»olunk( miig nrtB ▼olt Időnk. lengyeltótiba i Kérjllk Wki tudóeltAUt a»on vidékről. Ilarapluak, KapotvAri A müröl — mint Utbatja ín — mAr Tolt krltlkAuk ; különben Is • a torok nagyon — harapnak, de nrm — ítélnek. D. J-nck, H.-Borény. Osttoxunk gyAatAbau \| ax e''maradt lapot megrendelt Ik { bociéi kllldtméuyeórt regye köxö>elUnket, kítölnl fogjuk rendibon. A killdemíny megyi kérünk a jörtt nap-Ui (iiniAra valami j«''.t. Z. Antalnak : Tudasd velünk, kol vagy ; «Urg9« Iral ralink van. A fOvirotba mir Irtnnk egy levelet, de sierencsésea víssm Jítt. Felelős BzerkeBzttí: ROliOZ I8TVÁN. Gazdasági tudósítások. Nagy-Kanizsa, fobr. 9. 1864. A gabnadzletben még soha som volt oly pangás tapasztalható, mint most; som külföldro som a hon más vidékeire szállítmányok nom történnek. — Csutkán a rozs áll becsbon — más gabnanomek hanyatlottak, a méz ára csökkont. — Buza 4 ft 40 - 80 kr. ttozs 3 ft 10—1B kr. Árpa 2 frt 80-90 kr. Zab 2 ft 10 kr. Kukoricza 8 fr^ 3 frt 10 kr. Szilvapálinka 18 frt akója — törköly 13 frt. Óbor 4 frt 4 frt BO kr. UJbor 2 frt 2 frt 80 kf, Kapoovár, Fobr. hava 7-ón. A 4—B foka hideg óiok, nappali olvadás, köd stb. után B és 6-án jókora havunk esott, do moly ismét alig loond állandó, mort az osós után beállt az olvadás. A száraz fagytói átsauyart földro jókor jött a hó; sok kut a tél daczára som adott vizet, ugyan mit roményljünk akkor a nfár • ról ? Az olességár taraja magát; kovés gabona szál-litatlk a piarcara, ml annak Is tulajdonitható, a vasutak közolóbon lovö mezővárosok hotlráaárj^i elnyelik a forgalmat. Igy állnak jolonlog agabnaárak: Kitűnő buza 4 frt 60 kr, közönsógos 4 frt 10—20 kr. Rozs 8 ft 26 kr—3 ft 30 krig. Kukoricza 8 ft 10 kr. Hajdina 2 frt 20 kr. Zsb 2 frt. Egy kövér sertvóa : 30—00 frtig. Egy motszeni való borjú 7—10 írtig l''ujka párja 3—4 frt; pecsenye malaoz BO—80 krig. Egy kövér lud 2 frt. Egy iteze asir 40—46 kr. Egy mázsajó széna 2 frt. Egy akó bor 4—6 frt (m. p.) tették, oz történt velők, unottak lesznek amellett-hogy nem is dramaiak, mort olőttünk koll oseleked-niök, és csclokodeteikbon koll a mosónők haladni czéljához; hasonló hiba ha a személy érzeteit elbeszéli, ha pl. a haragos elmondja igy meg ugy haragszom, a szerelmes így mog ugy szoretek stb. mert ismét azt mondjuk noki, nom látjuk csak mondod, a igy nom hiszünk nokod, osolokedj ugy mint beszélsa, hogy lelkedre, egyéniségedre ismerjünk, a elhigy-jük, hogy élsz, különbon osak camera-obsourában visszatükrözött alak mind. Itt fokszik kulcsa az erőteljes jellomzésnek is. Ebből következik az is, hogy az élőt tanulmánya legyen a költőnok — különösön a szinköltőnok — a csak is itt t. i. a költészotben áll Protagoraa hires té-tolo „anthropos pánton metrón" (az ember minden-nok mértéko), az az mindeu cselokvény tisztán em-bori indokokból emberileg kövotkozotesen emberi logyon, akkor igazak losznok a műteromtmények is. Anélkül, hogy egészen szigorúak lettünk volna, fölemlítettük a darab gyengéit, bár engedne lapunk köro olvasóink türolmo még tüzotesobb tárgyalást, hogy a logkisobb részleteken mutathatnék ki azon szögokot, melyok leköszörülondök s szon ürt, moly kltöltondö, s igy csak átalánosabb vonásokban vagyunk kénytolonek jolzeni, holott a törokvés és tohotsóg mit szorzöbon nyelve szépsége mollett fel-fedoztünk, hálátlan munka alig lőhetne. Do mi lopott meg leginkább a darabban ? As hogy szorző nom párbeszédükben elszórt élezekben adott vígjátékot, hanem a csolokvóny élozos előállításában az ellontótok holycs összeállításában, szóvalt a situatiókban, cz oly előny, hogy haladást romélni jogosít. (R, r.) Wajdita Jöíuef kiadó, lap- és nyomdatulajdonos Nagy-Kanizsán. Nagy-Kanizsa. Harmadik évfolyam. ti. szám 1864. február 20-án. szépirodalom, kereskedelem, ipar, gazdászat, tiidouuiii —————.......... .........!■''■""". Mogjolen e lap legalább ogy ivon julius lió 1-töl kozdvo mindon hó 1-én 10-én én 20-An. — Elöttzotési ár postán 5 frt. j féléyro 8 frt. Negyed évro 1 frt 10 kr — Minden olöfizotő a tulajdonos kölcsön könyvtárét az eddigi Nyilttér ogy Petit sorért 10 kr. — Hirdotésok négy bnsábos l''otlt sorért 1-ör 7 kr,, 2-or 6 kr. és mindon további beiktatásért A beiktatási dij a a lap kozolését illető minden tárgy a kiadó hivatalhoz Nagy-Kanizsára) a lap szellemi tartalmát illotö bérmentve a szorkesztösighoz küldendők Kaposvárra. v ■ ■■ ■■ '' --•■ et köréltől. házhoz hordva cgé»z évro fél áron használhatja. — 30 kr. fizetendő, ugy minden levelek Gazdatisztjeink. Inkább ft méltánylás, mint a dicsőitési vágy fogatott velünk tollat. Nom akarjuk az érdemet eget verő szavakkal magasztalni; csak az igazság számára kérünk helyet ott, hol e fényes napba letakart szemmel néznok! Midiin nem Csak minden o hont laké ro-konítására, boldogító eszmékben egygyé alkotására kellene csuda erő, hanem még a porokba is életet lehelni, hogy Bzátnban, erőben egy-iránt nagyok, a kivánt révbe juthassunk. Midőn egy akarattal, a Hunnok isteni erejével — hogy árnyaink is harozoljnnak — kevesen volnánk, a nagy nemzetekkel osztozni a babérokon! Midőn arról van a kérdés: ki tud forrosz-tani? s nem elválasztani, szakítani! Midőn egy szivet megnyerni, hazafiúi erény; elveszíteni azt készakarva, ellökni az ügytől, — hazafiúi blln. Midőn a közerőn, egy •xkaratoni önfenntartásról van szó, nem hogy még saját vérünkből is ellenséget csináljunk. Ily viaaonyok köat kásztokat alkotni, csak hátrányára van a fcözozélnak. Itt p. u. fel van állítva az oltár; adakozás, áldozat a ozél — mert a lmza áldozatot vár minden fiától, — s az oltárnál egyedül arany-sarkantyuval, Bzületés, rang és ozimmcl lehet megjelenni!... Mintha nem az volna a fclndat, hogy minden nemes, érző sziv egyenlőn lángoljon a közügyért, a hazáért, hanem szétBzu-kadva, önmagunk alatt vágjuk a fát!... Amott egy zártkörű vigalom, fényes vigalom, niolynek még jegyei is osztályozva vannak. Aranyos szélűt kap a valódi nngy ur; egyszerűt a középosztály előbbkclői; egyes kitüntetett, szerencsés egyéniség. llát a gazdatiszt, vagy hasonló állásnak? Azok meg ilyent sem kapnak mindig. Ha vigalom van, hallgassuk ezek az ajtón kivül; ha áldozni kell, adják be a pénzt az ablakon !... Elég , ha ott jelen vannak , hol véit kell ontani!!... / Eb ugyan mi is az a gazdntisztikar? Egy Őrükké fáradó osztály, mely hajnaltól késő estig izzad, fárad, talpon van, hogy utániak keressen, s mogn csak élhessen. A hol üres lap van, s pénzért kell felirni nevét, mindig készen áll; örömmel teszi le adóját. Az irodalom érdekében tett segélykiáltásokat neinosak hogy meghalljn, hanem szivéro veszi; s ha egy forint van tárczájában, at is odaadja, hogy egy «« legyen!... Művészeti czélokra kenyeréből ad; inkább kevesebből beéri, hogy lelke is élvezzen. Közkatonája minden nemzeti czélnak; küzd, harczol ériök. Ha mindenben fellülmulják, egyben nem engedi magát: a hazaszeretetben. A barátság egyik lelkiszentségo. Égjen bár ellenségének háza, ott von a tűzben; elégeti ruháját, csizmáját, és sokszor olyan, kinek egy év alatt is alig jut két pár — fejelés! Ilyen a gazdatiszti osztály. Mindennek van alja, az igaz, még az aranynak is; de nzért van a tenger, hogy a szemeket kihányja magából. Midőn a nagy gazdaságok bérbeadása ugy is oszlatja őket, részben koldusbotra juttatja—• mert nincs mindegyik olyan helyezotben, hogy állását vesztvén, száz holdakat vehessen, — már magában elég fájdalom ! Ez osztály, ha srázszor pusztulna is, százszor kellene újra teremteni, hogy legyen! . . . Mert szükségűnk van oly töredékre, mely tetteiben hordja nemességét; tetőtől talpig magyar, s önérdeke csak következik, hol a hazáé már megszűnt!... Szeressük egymást. „Nzorelmesim, szeressük egymást: meri a szeretet Istentől vagyon. Valaki szereti atyafiát, Istentől született és ismeri aa Istent." Ján. I. L. 7. v. KOBOZ. Ilérs, 1804 febr. hó 0-én. Tekintetes szerkesztő url A haldokló farsang végtisrtcletére tartatni szokott előkészületek ünnepélyes szint szoktak kölcsönözni a legkisebb belyj ségeknek is ; a nagy városok o tekintetben is aristo-oraticus fénnyel múlják fel a kisebbeket. Hécshon alig lehetne egyik napot a másiktól rucgkülönljöjr.totni : az ünnepi fény, a csillogó fogatok robogása napi rendben van; a bolti dus kirakatok ép ugy ragyognak estónként a légszoss pazar fényébeu mint egyébbkor a legszobb nap tiszta sugáriban... l)o még Is vannak napok, molyok az ogyformaságból némüleg kivételesek, — s ezeknek cgyiko a mai farsangi zár-nap! Az utczák népesebbek, mint máskor; rspülő szánkák, könnyű hintók, vorsenyző fiakkerek, dö- TÁRCZA. Szeretem a fákat. Szeretem a fákat... Mert ők adnak árnyat Egotő nap cllon ... S mikor köbeiben KeserUség támad, Klnézom a fákat... ltajtok is a férgek Hogy nyüzsögnek, élnek, Még is lombot hoznak ... Még is virágoznak ... Minek hát a bánat? Szeretem a fákat... Szerotem a fákat... Madár rájok .zállhat; Lombok alatt fészek, Arra ha felnézek, Eszombojut nékem, llogy már egy-két éven Nckom is van fészkom, S szép kis feleségem Odu haza vár rám ... En meg haza szállván, Örülünk egymással. Szeretem a fákat.... Szoroteiu a fákat... Gyümölcscsel kiuálnak, S ha gyümölcsöt látok, Mely húzza az ágat... Kigondolom, kogy a, Szinte volt bimbóba, S im, mi lett belőle ... Lelkem kap erőre. S mintha sugárt nyerne, Erik * tett bonná ... S teszem a munkámat, Szorotom a fákat... Szorotom a fákat... Oyökorök ha szárad, Iloj, semmit sem toiz a''... Lesz bclölo deszka. S még akkor is adhat Csondos nyugadalmat! Ekkor is van árnya, Velőm együtt száll a Betakaró földbo, A midőn bclölo Koporsót csinálnak! Szeretőm a fákat... (Szopt. 10. 1803.) DÖMÉNY JÓZSEF. Morpheas országa. I. Az álom óh ti 1 omjósláh. Ed os az álom! Hányszor olmondták már s mennyiszer isinótlendik ? Dehogy is no? Hisz akár szépet, örvendetest álmodunk, akár irtózunk, szenvedünk szondergésünk közben : vagy maga az álom, vagy az óbrodós méltó o jelzőre. Képzolmünk t ü n d é r v i 1 á go t fest, miről Potőfi igy omlóko-zik meg: „Az álom A tormészet legszebb adomány. Megnyílik okkor vágyink tartománya, Mit nom lelünk meg ébron a világon sat." Rendesen a bemiünkot érdoklö tárgyak álmainkban előkerülnek. A szónok beszédet tart álmában is, és izzad takarója alatt, hogy végképel ne akadjon; más meg jutalomkérdésekre feleletet ad, számtani feladványokat fojt meg. A szenvedélyes vadász áimiban száz kacsát ejt, ugyanaunyi btkot lő (egy durrantásra;) a halász horgára mázsás hal akad, hálója dús terhétől Hzakudozni kezd; a hajós dühös hullámok ostroma ellen védi insgát, majd végetlen sírba sülyod hiyójával együtt s jajveszékel; a fösvény aranyainak elrablójával küzd ; a n o b u 1 o deák feleiül nem tud obédjo díiics ; ez lutriba tott, óvó a nyo-rőszáin, már az összegot is erősön tartja kezében, ébredéskor körültekint és im 1 mit úgy őrzött karmai közt — vánkosinak ogyik sarka volt; s a szerelmes? --oh, a szorolmes álmában legboldogabb--- küzdünk, harczolunk más népek boldogságaért ismo-retlcn országban, más világrészen: helyzetünk por-ezonkint változik, cfryik rangfokozatról másikra omclkcdüiik, — szóval annyit álmádnak, hogy átélni nem is lennénk képosok. A mogelőzö sorokból látjuk egyszersmind, hogy oszm életünk csökken s nemcsak képzclmünk nom nyugszik, do gondolkodó tehetségünk som, sőt külérzékeink közül is fölog a hallásnak még némi szerep engedtetik és szorveiro ható benyomások képcsők iy álmokat bennünk előidézni, mely képekot tormészeteson a képzelem csaknem lehetetlenségig merészen alakit át. Igy pl. a volo egy teremben alvó hoityogását állatbögésként hallja a csordáról álmodik ; \jigy egyszorü zajt monyaörgésig nagyit. Többi külérzékeink azonban csaknem egészon tétlenek, érzékotlonok kültárgyak benyomásainak elfogadására. Innét van, hogy a kép-zolom alkotta képekot igazaknak tarjuk s csak ébredésünkkor következik bo a csalódás, midőn t. i. érzékeink visszanyerték tavékenységöket s képesekké váltunk a teremtett képeket átvioni a külvilágra. A csalódás tohát az Alom egyik ismerve. Ez kulcsa ébrenlétkori álmodásoknak is. Hogy álmaink auuyira különböznek, okai: a vérmérsék, életkor, nomi különbség, még az életmód is. Almában a könytt vérÜ érzéki gyönyöröket hajhász; a méla szomorkodik, gyászképekot alkot képzelmo, gyakran meghal; aa epés tüzes kénxelm6nek tökéleteson hatflmáhan görnyedes, majd király, majd koldus, majd j ÚÁ itt, I. J <n esflgő oranlbussok ... Ssakadatljn iw< képesnek, --boasuaágára * még eaámosabb Wgó-W»gó nép Urka hullámsatinaKl ak»dályuatattk siotőa útjában ; fra^uifc néh-ljéltíkWg i« Ugrattatik: midőn egy-egy ad kiáltásra visssatekintvo, tvuk-asomét lovtik p&kójától Utj» vessélyostotnl. Yégro mi leginkább''iolliuiztfí tán nincs bolt, molynok ajtószárnyát aaebbnél sebb (kutya, macaka, m/yom atb) álarezok nem diaaitonék — aa illőtök islóeéro éa választására. (Igaz-e, hogy Zala-Somogyban csak farsangban kaphatók álarosok, éa ekkor ia caak külföldiek ?) Tudván, tygy mire a a^rok rondeltatéaök helyérő éfrtek, kkkora''már a lapok t.o olvaaói rég elfedték a húshagyói dlnom-dánomot (?): uom vó-íom helyeanek itt a bécsi tánosvigalroakról, álnrezos bálokról 9tb.. azólni, annál kevéabbé, minthogy Za-la-Somogy olött aom iamerotlen a bécsiok nótája, sőt egyazer-máaazor mog ia járja azt a sopporl, maxurka atb. félő keringőt (mint például N.-Kanizsán 1804. első reggelén, enel üdvözölvén aa t\jévetl), midőn t. i. a szép palotást nem hallatják a zoue-inatrumontu-mok I. Ezek holyett, miután már bátor voltam t. aser-kesztő ur ajtaján bokopogtatni i engedőiméből valamit a napi Jelenetekről. A Gócai nép nagy barátja a taatmozgáanak. Legkeményebb hidegben la — délutánként tolo^Ali a prater sétánya. A azobbnél asobb fogatok kí«f gyakran nz udvari ia dlssoleg. — A lovaglók közt nem egyszor hölgyek ia vágatják doli paripájokkal a fa-gyoa foldot, —■ cylindcr-knlnpixil tejükön, tán hogv repülő hajzatukat a tölgyek gallyai ellen biztosítsák? . S«iuto ily nyilvános gyűlnél n inult évben ké-azült izléaca várovi park közepén levő moatoraégea ló, melynek aima tükrén télen kivül pár hattvu azokta büszke nyakát hajtogatni, — rooat pedig orőa jegén számtalan korcsolyázó mulattatja, bámulatos ügycaaé- ([évei, a még azámtaabb műkedvelők aorogót. — Ifjú mlgyck is kötnek korcsolyát topánjaikra, do nagyobbrészt szánkán filcük meg a sikamlós tért — a Kojjcaolyázók közreműködésével. A már egyszer olvadozó jég voazélylycl fenyo-g-tó a vi''.rosnak dunamenti róazét, miért ia azonnal megtörténtok a szükség-s olőkészületek : állványok a csónakok vannak kcazon az elönthetondő utczák in, hegy a közlekedést a netalán kitörendő cl\>in el no zárja. A vizár — ha kis mennyiségben ia - még mindig várható; annál ia inkább, mert fara ing végnapjaiban jó magaara nőtt a hó, a oröam f.tgv. ■■• itéca derék polgármestoro, Dr. Zolink* a napokban felhívási iveket bocsájtott ki „a magyar országi szűkölködő tostvérok" aególyo-séaéro. E azóp tett folemlitéaóvol buosut veszok t. szerkesztő úrtól, ason kétellyel: váljon nőin kapta-o el könnyű levelemet valami forgó ixel — hoaazu útjában ? iaten relünk 1 >1. S. •) «* 24 > A szőlészet köróböl. Mimhfrib ''Mhwmm .fvntw; i-^u/i •) LiMuk 6nl uilntl f/akrabban. fl«erk. Köselg aa idő, hogy figyolmtinkofotár^jtivl kiterjeasssük. A aok mondani valóból, hogy s«woit se folejtaünk ki, logtanácaosabb, ha havonként ta-1 ál kosunk. Nésctein azerint tehát legoséissübb fog lonni, ha a mondani valókat a dolog időjéhez kötjük, mort okkor nom fecsegünk liiába, fölhasználható levén minden, oda vághatunk, hol kapa, kóa és olló együtt dolgosnak. Elmondom e szarint a fiatal, a kezdő éa a lusta azölöagazdának, hogy mit tegyen február hóban. .'' A szükséges „szülőkarók" beszerzendők. Szőlőkarónak mindenféle fa hasanálható, ügyol-vén arra, hogy minél könuyobb s 4—B lábnál lioaz-aznbb no legyen. Legtovább mogtartja magát a földbon n tö 1 gy-éa az akáazfa, mégis még a fenyő- éa füazfa sum megvetondő. Lőhet o* gömbölyű vagy ezoglotea, nz különbaéget nom teáz. A karó ugy tart el eokáig, ha külböro lohuza-tik éa ha meghegyezott, földbe kerülendő végo legalább is egy vonal vaatagon megégottotik, vagy aós viszel; vizben felolvasztott kok gaÜczczal, gyántá-val, kátránynyal mogkenetik. Ujabb időben n nőt, aligmult időben pedig a kék gáliczot ajánlották a mondott czólrn. Mindegyikéből annyit kell venni, a mennyit h víz fölolvasztani kéj>oa, tehát n mennyi a vizot tulaágoaan megtöltözi. A karónak hegyezett végo ezon olvadékba mártatik, ■ egy \|>ár porcz után klvétotik, megszárittatik éa fel-haoználtatik. Az igy ellátott karó tovább ellont áll a rothadáanak az égetottnél. A marhasó, a kék galicz nem ia drágn, a gyánta éa a kátrány czoknól többo keiül. A karó általában drága. Kanizaa vidékén 1G —JÍO forinton alól nctu vásárolhatni ezerét. Ezen körülmény szolgált Indokul arra, hogy sokan elhagyván a karót, a szőlőtőkét törjön novo-lik, vagy drótot búznak fel és ebhez kötik U vcssző-ktt. En mindegyikét megkiséricttom, o szórónt volt karózott, kurózatlan törjio éa aodronyzott azőlőin, luolynél fogva ez ügyhöz tapasztalásból a/.ólhatok. A szőlőnek karót adni jobb, mint törpén vagy sodronynyal kezelni. A mely tőko inelló karót verek, sokkal szabatosabban ápolhatom a karózatlan-nál. A knró a vesszőnek mimlónkor védelmóro van, mennyiben ezt már gyenge korában hozzá köthetem, a karó védi n vesszőt n vihar tördelő dülio ellen, igy nims kitóvo annak, hogy a termést két egy inas utáni évben megcsorbitsa, védelemben van maga a fürt in, mert n knróhbjrf kötözés alkalmával mindenkor ugy intézhotni a dolgot, hogy a fürt szabadon áldjon, a azél, a vihar nom i.bajgathatja, a knrózott a/.ölő mindenkor gyorsabban ós jobban kiérhetik, igy a bor ia érvényeaebbó lesz. Végro a karózott Bzölöt kevesebb erővel, költséggel éa szebben is munkálhatni. A karós szőlő a gazdát mindenkor ugy fogadja, mind a sorban álló katona fogadja főtisztjét, kényelmesen járhat as ily azölöboii vlucztllér, meleg, íinr-mat, lég éa szóval minden, nom pedig ugy, mind n knró nélküliben, vagy n sodionyozotlban. Melybon kéz éa láb a tőkével fulyvást kárral találkozik. sértőivel verekedik; abidogvórü lassú képzoliuo ritkán üti ójonto játékát. Tapasztalat bizonyltja, gyorm ekeknél log-tavékenysbb a képzelem, ugyanis — alig hanyatlik nvogbolyéro, talán még érzékel som szűntek mog mind működni , már mosolyt cialnak arczára gyönyörködtető lútmányal, beszél, kapkod vagyis élénken vltnodik; az ifjnk álma logsokszerübb; a férfiaké már rondesettebb, különösen ha az álmodó it az. - ■ A nök hovea képzelmüknél f.tgva igon hajlandók az úlmadia leginagnsb fokára— az alvalátásr* melyről alább azólandunk. Megtör hűlt gyomorral rettonetea jolo-netok azomlélői vagyunk, többr.yiro magunk ia azen-vedüuk pl. villámütést; szint'' ilyenkor órozzük a nyomóos, úgynevezett bosserkány — nohozodésót, mely gyakran kiállhatlanná válik, s a köznép e jelo-netot valamely éji rém mogjolonóaóböl magyarázza. Mig terméazctoa vagy épen ü ro a gyomorral kénzel-műnk játékát leggyönyörűbb képekben szomléliük, caak a pillanatot tudjak kárhoztatni, moly ily alkalomkor bennünket túlvilági jolonotokon morongé-sünkből azáras valóaágra ébreszt. ■ Aa álmok különféleaégéuek aiolloml oka is van: aa indulat éa müvoltaóg. Ha Indulatosan lépünk éji nyugholvtnkre, rottonotes álmaink leondnok. — A gyermek, mint kinek m Üvölt-ségo, tapasztalata egy meglotténól ailányabb, legelő-vetioMien álmadik, holott a komoly férhu álma gyérebb a szabályos, mint gondolntulnak olrendezéso, — már az eb tWhr.befoljMlaánál la láttuk. Eszméink terjedtsége i^dlélbaak azért som határozó álmainkban, mivel gyakran'' ismeretlen országokban is kulatulo-iHiik, Az emlékezetnek — fönnoblek szerint — álmainkban Igon csekély szerepkör jutott osztályrészül a teginkább ninca jelon, mit bizonyít a körülmény, hogy ébrenlétünkkor caak töredókoaon omlókosüuk íU basánk egyik jeles ludóaaként „bizonysáén as állatok ál. «n adnának legtöbbet a legélénkebb ón, ha oly munkáa é» ön- A moat mondottékon kivü n''lrójA%)anhoz Ugy áll,''millt Jiiel ski I oldal ára vorotik le, mcWg''et tart, az éjasaki g »•>«'' fogyasztja a tökét oly .ijtfÖvtl. de a jégcaa-ié kovt''Bsbb veszteséggel képes eltftml a karó- lott szőlő » kaít-óziWanhoz ugy áll, ''mifl* ipe^* hidegágy-»Jio''»j rtonnyibfh mlnilftli égyM k«u^ ba a tőkének éjssaki hideg pást zatlannál. En több óvok során át 1200 □ ölet koseltem fojro metszéssel karó nélkül, s bár ha a legnagyobb gondot fordítottam ia o azőlőro, ugy a szél még ia és mindenkor nagyon sok kárt okozott, mind a voss-szökbon, mint podig n tormósljon. A bővon tormott töke földre dűlt, a nagy nohós fürtök sziuto a földro torltottók a tökét, a lúgos művelésre való t&kék kivétel nélkül úsztak a földön, nohositették, késleltették a munkát, árnyat csináltak, s igy a szőlő kéaŐn, roazul érett, sok ol is rothadt, mert a naplievo belo elogondöképen nom hathatván, a harmat napok hosz-szatt benno maradt, s még a madarak is bolefész-keltok. Látván ennek csélazorütlenségót, drótra (sodronyra) vettorn, a bárha sok karó-péust tuog-mentettcin ia. a Czél még som volt olérvo, mort a kötözést caak kóaön lohotott mogtonni, minélfogva a igy ia sok kárt okozott, n drót mind untalan megtágult, ketté azakndt, olmotazotto a hozzá kötözött vosszökot, n munkás miatta igon hátrányosan * tudott dolgozni, kspajával annyiszor monnyiszer kottó vágta, neki mont s annyira megnyitotta, hogy mind uinyiazor újra kollott kifeszíteni. Télen át megrozsdásodott, igy orojét voaztvón, akkor pattant számos darabokra, midőn a termés torho alatt nyomást szenvedett. I)o szűrőt alknlmávnl is sok bajt okozott, monnyibon a szodönok mindenkor ugyanazon útvonalban lehotott csak útra kelnie. . E/.okből i tói ve kétsógon tul van, hogy a karóval! szőlőművelés husxnoaabh, gazdaságosabb ia n törpo éa a ao<lronynynli művelésnél. Föltovén, b°gy a gnzda a karót l>ec«bon tudja tartani. Sok szölüiuövos van, ki osak a hosssu karót tudja becaben tartani, igy az om.él rövidebbet türo veti, holott a 2—3 láb hoaazuaágu karónak még mindig ugyanazon hasznát vehetni, mint as ölesnok. Fattyúzás után a vesszőket karóhoz szokás kötni, elvirágzás után pedig, ha a szőlössomok már sörét nagyságra nőttek, a hajtásokat a fürtön fölüli harmadik és negyedik bimbó közt lo kell törni^ E szerint a tökének cgyszori kötözéso elegendő a igy minden legkurtább, ''J—3 láb boaszusigu fél karói, botot is fel lőhet használni, llyképnom kényszerült n gazda az évenkénti karó beazorzésro. A szőlővesszőt vidékünkön áulán augusztus végén, s/.eptomborbon ée oktober hó olojén kurtítják bo, t. i. midőn a gazdának takarmányra van szüksége. Pedig ujabb tapaaztnláeok azerint a megkurtítást azonnal mag kell tonni, a mint n szőlő elvirágzott s a szőlöazemok sörét nagyságra nőttok. Előnyo ennek ez: 1. Minden darab karót, pálosát vagy botot felhasználhatni karónak, lm csak akkora ii, hogy a vesszőből 3—4 szemot, vagy is a fürtöt hozzá köthetni: inert ezen fölül, mint mondám a vcasző mog-kurtitnii''ló, moly szorént az óvonkénti karó beszerzés uv''gszünik. álló képzorojök volna, mint az o ni borii ok." Vannak, kik órthotőon boazélnok, minden tit-kaikat kifecsegik álmukban, — oz a I v n b o s z é l é s. Mások képzebnényeikot testmozgással illustrálják, járnak, irnak, végzik napi foglalkozáaalkat, — oz a 1 v a j á r á a n a k neveztetik. Mindkét oaotbon a bo-azéd éa teatmozgáa azeryoi tökéletes meghódoltjai a szorto csapongó képzelem fóktelcnaégénok. C''ank por tangontom boshrfűiu fol itt a legnagyobb fokot — az alv alútást, a mult századtól Meamor utándolojoi állapotot, mivel egyedül tormészotes álmokra azoritkozoiu, nőin podig kézhu-zam által nóinoly idegesekben tucstorségcacn előidézett caodaazorü látványokra, midőn világosan látja baját s rendel ismorothn gyógyszoroket a gyógyszertár ezer fiókjából, vagjr zárt szemekkel olvassa n hasára tott lovelkóket, sőt lát multat jövőt egyaránt. — Einlitsmn-o a sel>észok által használni szokott n n r-o o t i 8 a t i o-t, midőn a legkegyetlenebb műtét alatt is kedves álmok gyönyörködtetik a bódítók bolchollöt? S mindennek alpj a lélektani vlsszaléto-aitóe, —idézés. Soká nem tudták ezt a régiók, s biltek az álmokban; kiningyarázáarn jóadákkal bírtak b nagyra bccaülók íVlomfujtöikot. Legiégebbon említetnek : a zsidóknál J a n n e a éa Jumbroi jóslók, Hnbylon!ábn a u li a rd a in a n d-ok ; novozo-teaon Nabukodonozor álmának elmondója — Dániel, az ogyptomi vózaef méltóságos állást vívott ki l''haraonál álonfejtéscivel. Hnctriában bizonyoB álom-varázsló ouuotris ásványt használtak való álmák olőidózésJre. Aspasia o követ f.tjnárnája alárcjtó a álmában uUaitáat nyort ajkáról aebo olvoaztésóre. Az egyptomiak betegeiket Isis, Osiris nejónok templomába szokták helyezni, hogy ott éjon át ez istennő kegyelméből gyógyszeroiket megálmodják, mely hl-mst azonban i papok augáa által keltéuek fel a azon-vodöbon. Ily ilom erediuóuyoző lohotott, liiaz gyógyi-asatban jártat ak tolinácBolák l Külünb«n már (j i o o r o bohóaágnak taraja as áIomf<\jtéat (Do divinat II, 70, 71.): „Intorprotum oonjecturao, nonno magis ingeni^ doclarant oorum, <l»am vini conaenaumfpio naturao?" S folytatólag o kót példát hozza fol. Valaki — úgymond — olbcazólto álomfejtőjénok, bögy négyes fogaton látta magát álmában hordoztatni''ally magyarázatát vőn: „A gyor-aaság és a lovak orejo — biztos gySzolomro mutat" azután máalioz fordult, ki omigy fejté meg: „Logyő-zetéawl a négy előtted azaladó kétsógtoletinó teszi." Lássuk magyarázatát a következő álomnak, melybon az alvó sassá változott: „Győztél; R sasnál ugyanis egy madár som röpül soboaobbon,* — Antipho i>edig okkóp: „Nom elég világos-o olött9(l logyőzetésod? hisz a sae, más madarakat űzve, mindig utolaó." A köznép még most is nagy súlyt foktet álmaiban; orőson hiszi azok toljosültót, azért nagybecsű olvasmány clőtto nz „Álmoskönyv," alig hiá-nyozhat a porlepto incstergorendáról. Ebrodóso után azonnal siet kitudni álmának értelmét, kíváncsian tokint egyetlon könyvébo a olvas: „Ludhuat enni jóu vagy „II a óhorora oszol jolo, hogy még so minit som ottól." Kósőbb elmegy második tulajdonképi fojt őj éhes — a szatócshoz, ki neiu talál kollö szavakat valóságának eröaitéaéro a hogy ő már olőro látja o számok nyerni fognak, cenk tegyo meg lutrijában; most fizet)és-és — soinmi. — Ez már-— t. olvasók — több mint éles, valóságoa pénzesikarás , nyilvános csalás szogóny ombort tévútra vozotui1 Mutassuk meg nokik, hogy az összeget, melyet Álmoskönyvért adnak, czélszorübbon fölhasználhatnák, s hogy ast, mit álmodunk, már észrevennünk kollott, habár csak réaebon is mort his» fölkeltés nélkül nom álmodunk, tohát képoi caaV múltra vonathozbatnak éa ha esetleg ogy-egy öasae vág is külviazonyaival, nom lehet minden álom való aulását következtetni. Ám teljeaüljön száz álma eg. embernek, még mindig kiaobbsógbcn marad, s) számba som jöhot annyi számtalan oredmény nólkű'' képzolom játék mellott, miknek gyermekségünk ó azomlélői valánk ! 4 2. Kgysreri kötés ologeudö, éa a karókat lem kell oly sokszor igazgatni, mint a magosra novolésnél. 3. Nap é> lég szabadon érintkozhotik n fürtökkel, o szorínt gyorsabban történik a szőlőnek éréso, do a rothadás som áll bo oly korán, mint amúgy. 4. Megkurtítás által a vesszők valamivel több könyök hajtást hoznak, mint a bo n«m kurtításnál, igy a fürtök jobban vannak védvo a jég és ragya ollon. 5. A szőlőfürtök toljosobb, nagyobb szomeket hoznak, sőt az igy kezolt tőkék évokröl óvokro nagyobb és több fürtöket teremnek. A tapasztalás azt tanúsítja, hogy a lcvélgazdag szőlőtőkén mindig lo-vosobb, íciadóbb és izletosobb * szőlő, mint n levél kopaszon. Bckurtítás által a nedvkeringés n törzsro szo-rittatlk vissza, igy cz a termésre fordlttatik. Avs által, hogy a kurtítás helyén seb marod, n töko mit sc#A szenved, mort o seb minden utókövetkezés nélkül néhány óra múlva beheged. A tengés csak látszólagos, mort a táplálás a bokurtitás által a vissza maradt részekre szorítkozik. Elvitázhatlan, hogy a mondott bokurtitás nem csak as Idei óvro haoznál, hanem a Jövöro Is, menynyiben a termékenységi tehetség cz által csak szaporodik. Bokurtitás által a képzőanyagok egyedül a basz-nahozó részokro hatnak; az alsó bi mbók mind inkább kifejlödnok és tormékonyobbokké lesznek, midőn a bo nem kurtítással a képzőanyagok mind fölfelé slotnok az ugy is eltávolítandó résslctok táplálására. Habár igas is, hegy az idöelőtti bekurtitás által sok old ilhajtások horntnak létre, azért még sem koll ám elblnnünk azt, hogy cz ártalmára legyen a tőkének. A kl igy ktzolto szőlőit, az tudni fogja, hogy igy a töke a vesszőkkel együtt sokkal erösobb. A kőnyökhajtásoknt csak akkor kpII mcUzvo vagy tördelve eltávolítani, ha a szőlővesszők alatt barnulni, a szőlőszemük pedig puhulni kezdenek. Ezt azért kell megtenni, hogy a fürtök több világosságot és szellőt kapjanak; óvatosnak kell pedig Tenni, nehogy ezen, a virágzás után ugy is megkurtított venyigék augusztus végén, vagy ssepteraborbon ismét megkurtittassannk, mort tudni való, hogy n július végével és az augusztus olején történt bokurtitás a szllöfürtöknok képzését, tovább fojlödésót, uövését, érését több heteken át pangásban tartja, ugy, hogy bizonyosabbon számíthatni veszteségre, mint nyereségre. Ha tobát a karónak ily nagy előnye van a szőlőművelésben, akkor minden szölöinüvosiiok feladata tegyen a karótormelés. A gyopün kívül, a vlzhordta mozön, a borokben mindég találni oly s annyi földet, a melyben a a mennyin olegendö akász vagy sárga-, aranyfüzfát növelhetni. As akászfa mindenütt megtöröm s ha ügyesen koscltctik , minden 3—4 óv múlva megád egy-egv okászbokor 60—00 — 100 szál karót. Ilo o földön fölül egy láb magosra lefürészcltotik, sürü cs.ipzásu kat, illetőleg 60—60—100 szál karó vastagságú hajtást hoz, melyeket csak lo kell nyesni, megkurtítani, loroozitolonitoni és megszárítani. A sárga, vagy is aranyfüzfát, do a zöldkérgo-sot is, moly tömérdok botos hajtásokat tosz, minő a muraközi fűzfa, ugy kell szaporítani, mint a nyárfát. Egy két ölos hosszúságú, lapátnyél vastagságú füs-faág tavaszssal lovágatik fajáról'', alsó végo koca-keköröm idomra megfarogtatik, sátorfával vagy vasvesszővel 1 láb mélységű lyuk furatik n földbo, hogy a mondott fűz mogfaragott végóvol obben megszoruljon. Minden ily egyes ültotondö törzs ogy Q öl távolságban állhat egymás mollott. Három év múlva 80— 100—160—200 karónak való botos hiytást is hoz ogy-cgy fa. Egy ily fűzfa megtízothototlon, mort rendoson nycsotvén három évouként, minden harmadik évben megadja a tér és munka kamatját illetőleg a karvastagságú botos karót, melyekkel igon olcsón pótolhatni nz évenkénti karó veszteséget. Ha a gyepükben oly igon sok bolyon látható fűzfák miuuon 3 óv múlva mognycsctnénok, nem hogy tomérdík karót, hanoin még tűzifát is adnának. „Sxeuirnuek a világ, vaknak nz alniuixNiiu vnld." A ki nz elmúlt öszszel nem tnígyiizott a nem döntött, az ennok n hónapnak második ft-lében minden esotro trdgyrizzon és döntsön, lia t. i. nz idtf mostolmsiígíi megengedi. Most nz idejo n lugasok kijavitiísdimk, rendezésének és nz uj''onan bcllltotési azülü''l''öld megmunkáliisil-nak is. Trágya nélkül a szőlőt javítani nem lehet, „a szülőföld javítás mindonok fölött hasznos és podig bárminő trúgynvnl." .TEUSÁNCZKY.. A komló ''termesztésről. Beismert dolog, hogy a komló termelés, minden gazdasági ágazatok közt a lcgjovcdolmozŐbh; miután ogy hold ezer ftnál többet is jövedelmezhet. Továbbá az is köztudomásra vagyon, hogy Európa ezen gazdasági ágazatnak minden hasznossága és innen következett cltorjedéso mellett még sem képes a saját tcroiclésévol szükségét ellátni. Egö szükség tehát oimok termelését mindinkább terjeszteni ? és pedig nom nnnyira a sör pro-ductiójának, mint Inkább onhas/.nunk omeléso to-kintotéböl. — Ugyanazért nzt a honi gnzdászati epyo-sületok közt magát annyira kitüntetett Zala és Somogy megyei gazdasági ogyoMiletnek méltó tigycl-móbo ajánlani, hazaths köt. losségoinnck ismerem, s orro két élő példát hozok f<-\| Hács megyéből; ugyan is itt a futuki uradalomnak tulajdonosai, gróf C''ho-tek testvérek 24 lidiUi'' ''x.o:nló körtet alakítottak, mely már 28 f. britté?,, v/ji.''/ mindon hold .után 900 frt tiszta jövedelműi ^''lU^tatt. Említést érdemel itt az az eset. hogy miután a honi komló-isiuoret egyszer kifogást tett az ottani termés ininéinüségo ollon, a komló kivetett a grófok csehországi birtokukban, s onnan jó felcsigázott áron ismét Magyarországba visszahozatott s azóta nincs kifogás a futaki komló minémüségo ellen. Azóta azután a komló tcrmcléso /ríint nagyobb mérvbeni intézkedés is tétotett. A 2-ik példát a bécsi bank által jolonleg birt sziapári puszta mutatja, hol az uradalom komlós kcrt.et csináltatott, mbíy a földnek tél orösségo által meghiúsulván; ozon Komlós kertnek follgyolöjo folytatja saját kertjében a komló tenyésztést kitűnő -- Ókori álmák. '' Es előzmények után beavatva levén as álom titkaiba, Morphcus országát olzáró függönyt fölleb-bonthotíük, hogy régi álinak sorogo táruljon fol előttünk. Notn mintha ellenkezni akarnék az elmondottakkal , hsnom, hogy általok is kitűnjék méginkább, mit a véletlennek lőhet tulajdonítani. liövld leszek az ismortobbok bo mutatásánál. Nagyobbrész Ciceróból van kisscmclvo. S i m o n i d e s (?) egy israorctlcn hullára akadván, azt eltemette; do mivel ugyanokkor szándóka volt hajóra ülni, álmában megjolofrt az általa elásott, ugy nyilatkozván noki, hogy olhajózása esetében hajótörést szonvedond. Minek következtében Simnni-dcs hazatért, a többiek pedig, kik hajóra ültök, a ton-gor hullámai közt lclék sirjokat. Cambysos, jwrzsa király (620—622 K. o.) álmában trónján Bmerdis ücscsét látta ülni, miért ast ugyan kivégeztotto, mégis vélotlon halála után Sincr-dis nevű mágus lön utóda (Pseudo''Smordis). Sophoclos-nok (496 —406) midőn Hercules templomából értékes arany odényt voszott el, álmában maga Isten ismortetto meg vole a tolvajt, ml azonban először nom vonta magára figyolmét, osak miután gyakrabban ismétlődött ugyanezen álma, terjessté ügyét az Aeropag, törvényszék elé. A bírák bilinosbe vorotték a megálmodott orzót, kl maga is bevallotta bűntettét s megérdemlőn lakolt érto. Soorates (409—399) Homer a verséből: „Három nap után e toimékony vidékre fogsz jöni" halálát jósotta meg, mi három nap mtilva bois teljesült. P. Deoias (342—337) mint katonai tribun, samnitek ellőni ősatyjában bátran rohanván a harcz veszélyei közé, nagyobb óvatosságra inték. Miro 8 ast feleié, hogy álmában is dicsőséges halállal halt meg ollonségoi közopott 8 ugyanekkor seregét vitézsége álul fölszabadítá a merszállástél. — Három év múlva azonban, mint oonsula latinokkal háború- jáhsn nagy elszántsággal küzdött s csak egyedül ennok köszönék a latinokon nyort diadalt, do nemes Önfeláldozása állal cgyszcrsmlud elértő, hogy dicsö-ségeKon halt meg. Nogy Sándor (330—32S:<;sreir iitt barátja és hü vozóro Ptolomseus vl gl) bóíegségo alatt, álmában látta a növényt, molynok használatával kedves omborének ogészségo lökéi -m-wj helyre állott. H a m i l o a r (24r: agóífővozór Sy- racuso. ostrománál m-i %4.nodtn, hogy hormadnap múlva Syrocusában fogja esteijét clköltoni. Elér-kozott a várt nap: a p.in ée «tC''.Vtai katonák közt lázadás támadott, mit látván a syraousoiok, váratlanul a lázadók táborára ütöttek s 11 ami lo art olfog-ták. Igy álma valósult. Hannibál j22L—188) Juno laciniai tomplo-mából ogy oronyoislopol tvsrván elmozdítani s mort kétolkcdék tömt;^ségír/^; átfúrta; meggyőződvén azonban, h»gy l í tŐinör orany, száridéko mellett mo-radt. Almában Juno istennő mogjolent roki s ollon-kezüro intó, mivel — úgymond — azon szemét is, melyen jó lát, or esetben olvcsztondi. Hannibál hitt álmának tl''i.t kivájt aranyból borjuoskát készítetve az oszlop t''; , sáro helyezé. Hulla, ríL..«i parancsárt (81—79) álmában a sorsistonnő édesgette, mit ö olőro fiigyolmoztctésnek vovén, vagyonáról végrondolotot készített s meg is halt." Még egy igon órdokosot beszél Cicero: Két moghitt barát utazott együtt, Megá-raba érvén, ogyik fogadóba, másik pedig vondégkép ismerőséhez tért bo éji szállásra. Ez utóubinak éjkü-zepén álmában ugy látszott, mintha velo utazott barátja segélyoórt osdno, mivel a fogadós voszélybo akarja dönteni vagy is megölni. Fölrottonvén borzasztó álmából, azt csalódásnak találta s szomei újra lezáródtok, Morpheus karjai közt nyugodott pár pillanat mulvo. A ''ó''xány ismétlődött, mogjolont előtte a segélyért «sdö xi.-át, ha éltében — igy esd — segélyt nom nyigtni- .halálát bossulatlanul nchagyná; azután kijelenté, y ^y hulláját a fogadós ogy s»o- sikerrel. — Többnyiro a komló termelés körül a ta- fiasztalás, hogy 10 év alatt — 4 év ross szokott onnl, 4 óv középssorü, és oaak két év jó; mely asután annyira jó, hogy as a többi évek hiányát, is holyro üti. Azért iparkodjanak a magyar termelő gazdák ezen gazdászati ágazatot, ason pártfogolásra és méltánylatra emelni, raelyro as annyira méltó, ■ no rettegjenek vissza minden akadálytól) mert a szilárd kitartást s el nom csüggodést bizonyára a ssép és busás siker fogja kövotni. Id. rigiczai KOVÁCS JÓZSEF.) Megyei tudósítások. Lengyeltóti, 1804-ki fobr. 13-án. A vidéki tudósító láthatára jelenleg — különösen nálunk — oly kopár és üres, nogy csokncm vakmerőségnek mondhatni, ha valaki azon elhatározással ragad tollat, hogy cz vagy amaz lapot soraival folkercHso; lm csak a t. olvasó közönség rovására —• ónnak türelmét a logvégsöig, a fenékig ki nem akar-jn zsákmányolni. Hasonló helycetben vagyok én is; mindazáltal hozzá fogok az Íráshoz, talán akad tárgy. „A ki mer: nyor.M......Megvan, .. megvan ! Szinészok... Farsang.... Böjt... llaear stb. No most már csak mogálljunk és írjuk lo, o mi tollúnk alá körül, — do annyi szabadalmat no vegyünk magunknak, hogy az igazat ki morjük mondani, különösen — ha a színházi roconsous szerepét vállaljuk magunkra, mort bizony bizony mondom néktek: megkosoi ülitek, s a kimondott igazságért boverik fejeteket, ugy mint az enyémet: noháuy szigorú — habár igazságos — szóért a mogtámadók egész soregonekem rontott; ogyébbiránt különös éborsó-gomnok mostanig eikurült a komolyabb következményű öszszokoczoxnnást némílog kikerülnöm; mindazonáltal jobb, ha a már hamvadozó szikrát nem szitjuk fel ujrn, s neiu élesztjük, legalább nom tcsz-szük ki magunkat ama voszélynok, hogy a p a r rja s c \ n t i 11 a következtébon kifejlődhető m a g n u m l n o e n d i u m minket is megomészt. llalog Alajos jól rendozott színtársulata — báli Istennek — magunkra hagyott; hála Istennők mondom ismételve, mort az a mi olkényoz-tetott városi kövctelésciukot nom vala képes kielégíteni, míg a pipáló közönségnok teljes megelégedését érdemclto — és vivta ki; as ugyanis nzznl vigisztalódván. hogy ilyon jó társulat a lo ugy oltót ii közön ségot még nom untatta (mort tudni való, hogy az nzolölt Itt működök az untstás művészetében valóságos és szomon-szedett gonio-k voltak.) A pipáló kösönség olnovozés bizonyos egyéneket illet és pedig kitüntetésből, (?) asokat t. i. kik a színházban való dohányzást szeretnék divatossá tenni, s itt annyira gyakorolták, hogy néhányszor — ozt mindon nagyítás nélkül morém állítani — a szercplőkot alig lohotott megkülönböztetni. — Es is genialis ötlet. A farsang o legnagyobb csöndben folyt lo: as előbbi években még csak akadtak olszántabb vállalkozók, s rondeztok egy-két vlgalmat, as Idén senki, — hja hiába 1 nagyon pénzszük világot élünk 1 '') A boldogult hAtrshsffjrotl (rsUIbi) VSiSIJük. B * • r k. kérro vetotto s fölé szomotot hintvén, rojté ol, jelennék meg tehát kérolméro a kapunál, miolött a szo-kér elhagyhatná o várost. As álom győzött s reggel mint a kapuho''z érkozett, ott azonnal ogy hé re ssol találkozott, ki kérdéséro, hogy mi lonno szekorén ? — megrottonvo odább állt; a szemét közt pedig olásvn megtalálta a jó barát hulláját, miért a osolssövö fogadós , az ügy kipuhatolása utan, méltó büntetését oi is r -orte. C a I p u r n i a, Julins Caesar neje, álmában fit-iét tönbifésektöl össrorutitva vérében fetrengni ssera-lélto. Álmát elbeszélvén Caesarnak, másnap gyűlésbe menni vonakodott, csak az ármányos Brutus hl-áclgésiro vőn részt a tanácskozmány- (Pompojas Curiájában), hol 23 tőrszúrást ejtettek rajt a* öss-szeosküdtok, míg élettelenül porba hanyatlott Pom-pojus szobra előtt 44-ben martius 16-én. Morous Antonius (43—30) római csás sár betegss állapotában látta álmában a gyógyssereket, melyek sikeros használata mellbetegségéböl kigyó-gyiták, hogy vérpökéso egéssen elmaradt, ssédüléso podig elenyészett. C a j u s Caesar, vagy Caligula római csássár (K. uu. 37—41) ast álmodta, hogy Jupiter királyi székéig omolkedctt, do aa említetett Isten Őt moréss-ségoért megbüntetendő a magastág''>ól njra a földre taszította alá. Kövotkozö napon a csássár meghalt. Hajdan a vélotlon o játékait minden álomnál bekövotkosendönok tartották s igy as álmok valósu-lási eszméje általános lön. Különben a fölhosottak mind oly tényok, molyok amúgy álmodás nélkül is megtörténondtek s bennök csak esetleges ogybová-gását látjuk a képzelem egy-egy képeiuok természete s dolgokkal, — a valósággal. S épen nem lőhet aa álmokat igazaknak tartani, ha ások közül valamelyik toljesadésbo megy is, mort „es inkább a többi hitelét csökkonti, mintsem belöla számtalanok ''gazságára lehetne következtetni." Cic. SELLYE Y BE LA- + 20 + Az unalmas farsangot a még unalmasabb böjt váltotta fal, oz móg amannál is kovcsobbot igér, orgo: nincs ls tőlo mit várnunk. A basánk fővárosában megnyílt bazar mintájára a helybeli boltosok és koroskod ők is rendőrnők egy amahhoa némileg hasonlóiba mennyiben t. i. mindon caikkot három—négyszoroa áron orősza-kolnak a megszorult vovőro, a különbség csupán as, bogy 1-ör eseké folytonosan, s már régóta tart, 2-or pedig, hogy az okként bejövő tiszta jövedelmet a aj át magok folsególéséro fordítják. As ig''onczozás nálunk is martius olején veszi kezdetét, tudom nom egy fogja''-Krdólyivol elmondani: Klinonnók ón katonának, Csak kötéllel no fognának; Ugyan kínok volna kedvo Oyöngyélcthoz cröltetvo?" A „somogy mog yoí ifjúság" által Mar-czaliban tartott vigalom kimcnotoléröl s eredményéről még nincs tudomásom; reménylem azonban, mi-szerént a szűkölködő hazánkfiai javára rendezőit vigalom tiszta jövedolméről, ha másként nom: a lapok utján tudomást szerzondünk. Havunk — annyi a mennyi — most legújabban lott, csnk a fagy hagyna alább, hogy a jövő évbo ho-lyczctt reményünkben no csalatkozzunk. MOENIOH KÁROLY. Cser tán Sándor életrajza. Az orényj szerénység, közorkölcsiségro való törokvés, kitartó szilárd önfeláldozással párosult hazaszerotot — kivívja magának az általános tiszto-Utct és olismerést. Ily érdemes hazafit kisért közel és meszszo vidékről a mi veit és a földinlves osztályból összcsoreg-loti közönség f. é. jan. hó 23-án a gelsol sírkertbe. ( s >rtán Sándor, született 1810-ben Znlamegyo Kemetszor holységébon ; Csertán Károly Zalamogyé-nok több évekig köztiszteletben állott egykori föbi-rája — és Varga Rozália szüleitől. Alsóbb rendű iskoláit részónt Kanizsán a kc-g}csrendit< k vezoUae alatt, részint Kőszegen, bölcsészetet OvőrÖtt, a jogot 1825-ki országgyűlés alatt Pozsonyban végezte. Tanulási idejo alatt szerény erkitlcsiis viselcto és vasszorgalma által kitűnve, ta-i itói olőtt kedves volt. — Joggyakorlatát Zalában végezto. Az ügyvédi vizsgálatot jeloson letévén, lH34-ben mint Zalninegyének 2-od al ügyésze, utóbb gróf Ratthyány családnak szt-gróthi, és a veszprémi káptalan morenyoi uradalmában mint ügyvéd működött ; hivalában mint igazságos és méltányos, az uraságok ugy, mint a jobbágyság bizalmát és köztiszteletét kiérdomlé. Megyei életben; az árvák flgyo vozetéso, a gyöngék párto\|.l«a, községek szilárdítása, a közer-kölcRÍségre vozetés volt fö igyekezeto, — mely erényekkel disz<tvo mint lelkes honpolgár a megyo gyűlései és közönségo olütt a köztiszteletet clnycTte. 1848-lk óvbon a zalaegerszegi korülotáltal képviselőnők közlelkesedéssel megválasztatott. Hazájaért kész volt élni halni, mindon Irányban működött, hatott; do szivjóságn nom engedé, hogy a legingerültebb időszakban is bárki méltatlansággal illettessék, azért elv-cllonoi, szomélyénck hurutjai voltak. Az 1818 ki gyászos osemónyek, vnlamint a hazát ugy őtot és családját megrázkódtatták. Családját öt évijj Volt kénytelen nélkülözni, mig végro 1864-ben családja körébe vissza tért. Azóta gazdaságávnt foglalatoskodott, legkedvesebb olvasmányait a történot-s a régi classious görög irók voltak, — mig 1801-bon a honfiúi kegyelet orényoit emlékben tartva, közbizalommal az árva ügyök nohéx vezetésében réztvennl felkóretott, melyben ifju orővol és atyai szivvol működött. Ezután ismét magányába viszsza vonult, nélkülöző, erkölcsös életmódjával az omberiség minden neméro példásan hatott. Nemzoto és hazája sorsa mélyen hatott egyébbiránt is komoly kedélyére; szórakozást a nohezebb gazdasági munkákban korosett, molyot mindaddig folytatott, mig egyébiránt ls gyougo tostalkata nem birva, összeroskadott; jan. 16 én 1864, lakától fél óta távolságra eső majorjába és vissza, 20 foknyi hidogben gyalog menvén, s meghatván magát — nyolca napi botogség után, miközben hazája és neoszote sorsa folett több izbon följajdult — megszűnt élni. Mort ötet nom csak nejo, kivol példás házassági frigybon számos évekig boldogul élt, és 4 élő gyermokoi gyászolják, do mély fájdalymmal emlékszik reá minden ismerőse, lovort köböllel és Bobhodt szívvel kisórto öt temetésénél a nagy közönség; holt tqtomoit n»ok — kikkel a haza vészos napjaiban együtt működött — vitték az örök nzugalom hülyére. A jelen volt közönség áthatva mély fájdalomtól, a sors kérlelhetetlenKégén bánatában feljajdulva távozott; mólyon érezve hazánk és nemzetünk jobbjainak egyenkénti elvesztését. •onlóképon Muraközi lakost, pénzt kövotclvo — megtámadott; azonban a szolgáló által ütött lármára clug-rották, — másnap közíllök kottő elfogatván, az egyiknél puska, a másiknál csizmaszárában kiköszörült kés találtatott; e mégis, — ámbár ezon bűntényekért Kanizsám a rögtön bíróság elé kellett volna állittat-niok, — Csáktornyán a főszolgabírótól várják bünto-tésökot, — sőt a czinkodok cgyiko már a börtönből ki is szabadult, — általában elfordítottunk mondható. Az eset n maga valóságában im cz: négy Muraközi ember, ugyanis Oárdinovoczi Kutsis Mátyás, Kovács Foroncz, Ruzsics Monnyhárt, és Pálovcczi Posgjti "József Jánosfalusi helységben a korcsmába betérvén, ott enni és inni valót kívántak, ml nekik meg is odatott; egy ideig ott tartott mutatások után azonban az elköltött étol s ital árának mejflizotéso nélkül elakarván távozni, az őket fizetésro felhívó, s emiatt visszatartóztató korcsmáros, s n garázdálkodó némülog ittas négy egyén között szóvlta kclotkczctt; mit a korcsmáros háznépei hallván, s a komolyabb kövotkozésoktöl tartván, az osotot bejolontondők, a falu birkához siettek, — mit a pénz nélkül tivornyázott 4 egyén észrovovén, közülök kettő, ugyanis Oárdinovoczi Kutsis Mátyás, és Ruzsits Menyhárt elillantuk, — üárdinoveczt Kovács Forcncz, és Pálovcczi Posgai József pedig minden ellenállás nélkül elfogattak, s Csáktornyára a főbírói hivatalhoz kísérte,tok ; — az elillant másik kettő pedig n reá következőt! napon Oárdinovoczon saját lakukban a kiküldött cs. k. csendőrök által letartóztatván, szinte Csáktornyára állíttattak; ozon utóbbiak közül az egyiknél elfogatása alkalmával csizma szárában egy sortvés leölésro használni szokott kés foglaltatott lc, — lö-fegyvor azonban som olfogatásuk, som a megmotozás alá vott házaknál nom találtatott. Ezen fennobb előadott korcsmai rendőri kihá-gási csuméuybon n legszorosabb, s logszigorubb megvitatás mellett 1, ugy hiszem bárki som fog oly súlyos Lüutónyt fölfedezni akarni, ^nolyct rnblásnnk lohotno álllttani, s m< lyórt az illetők n katonai rögtön-bírósági eljárás alá Yonhatók lottik volna; — a oz az oka nnnak, hogy a f.-nnobb nevezett egyének közül három, — ugyanis: Rutslts Monyhált, Kovács Foroncz j és Posgai József,-— a főbírói hivatal által az előbb elősorolt rondőrl kihágásért Csáktornyán fo-nyittottok meg; — Kutsits Mátyás azonban szabadságos katona lévén, megfonyítós végett az illotékes kanizsai cs. kir. katonai parancsnoksághoz áttétotott. Ezen nyilatkozattal tartoztam hivatalomnak s a tisztviselői tokintóly szonytclon megőrzésének; miért is felkérem a tekintetes szerkesztőséget: miszorint ezt lapjában egész torjodolmúbou folvévo, közrebocsátani szíveskedjék. Csáktornyán, 1804. Január 26-ér. . - Svágfll Tnmiis muraközi járás föszolgnbirája. 600 oszt. frtot ajánlok « a Nagy-Kanizsán alakítandó felsőbb iskoláknak létrehozatalára megkívántató tőkének biztosítására. Ennyit ajánlani egyes városi polgárnak, ugy hiszem elegendő. Három fiam van, kiket a hazának hasznos polgárivá akarok képezni, tehát fejenként ÍÍOO frtot hozok áldozatul. A pénz készen van, esak fel kell venni. Fölvehető pedig ha a 8 latin iskola 3) év alatt létre hozatik. Jöjj el szentlélek ur Isten az egekből, és szálld meg mind azok lelkét, kik nem érszik a növelés és neveletlenség közti különbséget; mert nélküled nem viruland, nem derülend fényre a népnevelés országa! Tied a hatalom és dicsőség, mienk a kötelesség. TEIISÁNCZKY. Czáfolat. A Zala-Somogyi-Közlöny 1864-ik ávi 1-sö számának 4-ik lapján felyett, azon közlés, — hogy Muraközben a mult ér vége fJó 4 odavaló lakos egy ha- Kanizsai színház. F. hó 18-án adatott, Ralog Alajos színtársulata álul: „V-ik László és llonow Agnos," dráma 6 felvonásban. Irta Dobsa Lajos. Az olöadás sikorült, azonban némi megjegyzéseink vannak. A király (Miklósy) játékában kövot-kozotos, szavalátában ugy, mint mozdulataiban szabályos volt ugvan — do a haldoklási jelonotbon — midőn llonow Ágnestől boszuból, llunyady lefejezte-téseórt Prágában megmérgoztotik — s mindon segélytől ol hagyatva (Ágnes azon liirt torjeszté, hogy n király pestisen) csakis, a segélyére sietett fogoly llunyady Mátyástól ápoltatik, szerepéből egy kissé kiesett; mort ogy rómckkel telt « lelkiismeretétől furdalt oinbor nem halhat meg oly egykcdvüon, hideg vérrel. A darab lolko „Ronow Ágnos" (Szubóné, Istvánífy Lina) volt, nomcsak jól folfogta szorepét— de azt lélektanilag tanulmányozta és átérozto; a szőreimében mogv^íátt, do azért Ideálját (Hunyady lászló) szenvedélyesen szerető nő, ki szive érzelmeit midőn el nem fojtlmtá, fájdalomba burkolU azt — élvo a még emésztöbb kinok közt; mégis minden törekvése oda irányult, hogy líunyadynak használhasson ; igy bírta rá a királyt az csküro — s midőn az azt megszogve, llunyadyt, Oara nádor csolszövényei s ycsztgctósci követkéztébeu, mintha az a trónra vágynók— a koronfy''át féltő e gyongo jollomü király elítélteti; megjelenik Oara Máriával, llunyady L. jegyesével, annak börtönébon s tőlo bocsánatot kér, vádolva önmagát o szerencsétlenségért. Hunyady László, Ronow Ágnes irányában mindig órzott ollón-szenvo, (ugyanis H. László minden szoroncsétloűségo okának Ágnest hiszi) meggyőződvén ártatlanságáról s megtudva érto tett szolgálatait, az olismorés s bocsánat szivroható jelenetévé fejlődik. Nemkülönben azon jelenet, midőn Agnos a kodvoso halála fölötti fájdalmában megörült Oara Máriát atyjához vezati — a mogsominisült apa szlvklna fölötti káröröm nyilvánítása s arcjátéka meglepd volt. Szilágyi Erzsébet (Nagyné) a gyermekeit forrón szorotő, azokért ro-mogő, a végro n fájdalmában olkcsorcdott anyát — finom tapintattal b mély érzclommol szomélyoslté. Szilágyi Mihály (Szigetközi) a kedélyes, duzzogó — do öcscsót rajongva szerotő nagybátya, helyesen volt képvisolvo. Oara Mária (Szigotköziné) kelloracs, naiv játéka szén tehetségro mutat; az őrülésl jelenetot jó felfogással adta. (llunyady László (Ralog) o szorop orösobb hangot igényel, jól volt hetöltvo cz is — azonban az itt-ott clöfnfthslt lazaság ol nom hallgatható. Czillcv (Arvai) több figyolommol játszva e rövid do joíontókony szorcp, jobb loondott volua. Végre, Oara nádor (Horváth) az intriguák nagymos-tero — a szó teljes értelmében mrgfelolt szoropénok, a nagyravágyás s az indulatok hü jolképe, megtestesült káröröm; a király oskűtétoio alatt érsott kínokat, midőn ügyét vcszvo hitto, luvon tükrözó arezjá-tékával ugy, mint mindon mozdulatával; azon byonai tekintetben, melyet a király által aláirt — Hunyady László halálltélctéro vetett, jcllomo ki volt fejozve. Veronni (Nngy) egyhangúlag ió. Általában a játék egybevágó s kerekded volt. Sajnos, hogy a közönség oly csokély számmal jelont meg — Ily jól szervezett társulat, több részvétet érdomoT. Jolmozoik, tokintve a provinczinlitást, fényesek. Az illőm s műveltség érdekében kivárjuk, hogy a négylábú állatok a teremből! kizáratása iránt hatósági intézkedések történjenek. Nehogy a legérdekesebb monolog, kutyaugatás által szakíttassék íélbo — mint az első olöadás alkalmával történt. = Vasárnap fobr. 14. „Csizmadia mint kisér tet" eredeti népszínmű túnez- és énokkol 3 felvonásban. Irta Szigeti József. Az olöadás nem felölt meg mlndonben a várakozásnak. Sas István (Szigetközi) kltünöon játszotU azoropét, különb csizmadiát mint ő volt — in natura sem lehetuo találni — mindon szava, mindon mozdulata csizmadiás volt A darab hőse mindonesotrt FodrAk Miska (Ralog) lett volna, ha több comicumot önt szorepóbo; megtotto ugyan a magáét — do, itt-ott kiesett a comicumból. Kallósi (Horváth) jól Játszott; Ürzse, Sas nojo (Nagyné;) Zsuzsi (Szigotköziné;) Alpári (Miklósi) sat. megfeleltek szorepoiknok. Közönség kovés, s meglátszott a színészek arczán azon lovorlség, molyot a gyér közönség IáUsa okozott. i = Koddon fobr. 16. „Színész és táblabíró," eredeti vígjáték 3 felvonásban. Irta ifj. Londvay Márton. Az olöadás már jobb nom lehotett, mert mindenki a játszók közül a logkisobb részlotokig mogft lolt sr.orepénok. Különösen kiomolendök, Körmös ügyvéd (Szigetközi) szabályos iátéka s jó mimikája által; Peti (Árvái) az ügyctlon, jószivü s hü szolga szerepét helyes felfogással adU, azért szorgalmas tanulmányozást ajánlunk neki; Magyari (Horváth) jól játszott; Anna nojo (Nagyné,) a kardos gazdasszonyt, a jó — de szigorú s erényes anyát élothűon utánzá; kár, hogy nom volt hangjának teljes birtokában ; Pctordi Róla (Miklósy) ügyes játéka jó hatást gyakorolt a nézőkro ; llózsa (Szigotköaiaé) dlcsérotro méltó. A felvonások közt énekelt „Jjy de fényes sat." és „Csendes szollő longodo a virágon" dalok — az elsőt Komáromi, a másikat Komáromi ós Szigetköziné énokolték; tetszéssel fogadtattak. — A közönség oly számos, alig lehotott látni a nagy — ürességtől 1 = Csütörtökön fobr. 18. adatott —üres aártszé-kek és padok előtt -- „Egy a mi népünkből," (Einor von unsero IajuI.) Szinmli, táncz- és dalokkal 8 felvonásban. Nómotböl fordította Virág Oyula. A szoroplők közül csupán Törő Sobostyény (Ralog,) és Storn Izsák (Szigetközi tüntok ki. — Tini (Szigctközinó) több gondot fordíthat öltözotére, egy szegény 1 lánynak (apja, llajnalosl befogmUsa után) nom illik seíyom ruhát s arany-karpereoieket vísclnio — ha mi/idjártf Stornfels ajándékai lennének is flzok; — aztán a* az örökös novotés— ugy hisszük, nom volt szoropébo irva. A játéknak csak: ugy van bccso. ha az — a néző olőtt mint való tün-tettetik fol. Mogjogyezzük, hogyha a sugó mindig ugy dolgozik mint oz előadás alalt, könnyen tüd&-vészbo eshetik. A színészek rosz hangulaUra aokat tett a terem üressége. Pártoljuk a magyar aainé-szetetl A-I. Hirek és események. A As uJon^toiAa Zalsmegyóbon kövotkorŐleg ren-deltotott el: tapolczal járásban Tapolczán, 1—B-ik mározlusig; szántól járásban Kesztliclyon, 8 — 12-ik maros.; egerssegi járásban Egorszogon, 16—18-ik marom, j 10-ik márci. utánállitás a tttpolcsai-szántói koülotbeu. Lövői járásban Londván, 30. maroz.— apr. 2-ik; kapornaki járásban Nagy-Kanizsán, apr. B— 0-ik. Egyszorsmind utánállttAs az cgorszegi lövői és kapornaki kerületekben. A P. kó U-én ünnepelte az Ittoni izraelita to-motkezósi egylot alapítási évnapját, moly aa alapszabályok értolmébon minden 3 évbon mogiirtandó lott volna — de a körülményok miatt már 8 óvo, hogy nom tartathatott mog; annál nagyobb volt a rérsvét, s dicséretro méltó, hogy az egybegyűlt 400 vondég közt legkisobb szóváltás som történt. A vendégsereg délutáni 2 órától éji 12 óráig vig lakoma közt kitűnően mulatott; szollemdiis fulköszöntések nom hiányzottak — azonban minden politika mellőztetett — mely végre az egylot javára tott önkéntes adakozásokkal végződött. Ürvondetos volt hallani, midőn a zonészok a „szózatot" játszották, melybo az ifjak s örogok lelkosűlt hangjai vegyültek. A 42 porooa és 3 itozo bor, ogy gyomornak csak elegondő. A mult napokban ogy vándor péklo-gény reggeli 11 órától délután fél kettőig — fogadásból — megevett 42 porocsot és raogivott rá 3 itezo bort. A legfurcsább az, hogy nagyon Is jó ogészsó-gére vált, mert 48 óra múlva ismét mogéhozott — a nélkül, hogy a „Frossfiubor"-b<in szenvedett volna. (DekUldctott.) A Játékrend. Az itt működő színtársulat já-tékrendo következő: Szombaton február 20-án „Két huszár és egy bakancsos;" vasáru, fobr. 21. „Viola;" kedden fobr. 22-án „Család örömo;" csütörtök, fobr. 26-én „Huszár csiny (" szombaton fobr. 27-én „Egy zsidó család;" vasárnap fobr. 28-án „Dobó Katioza;" kedden raárcz. 1-én „Szigetvári vértanuk;" csütörtökön maros. 8 án „Bányarém" fog adatni. A E. hó 13-áu itéltottok kötél általi halálra, llorozonyák György, 23 éves, kat, varasdi — lior-vátországl születés, muraközi napszámos; ugyszinto Promoss Terézia, szül. Magdelenics, kriszfclnóveczi — zalamogyoi születés, 88 éves, kat.; s onnok fia, Promoss JLukáos, 10 évos, kat, osáktomyai kádár-legény. A rájok bizonyult tényálladék szerint — Trnka Feroncz , csáktornyai kádármostort az uton megtámadván, töle pénzét, köpenyegét, bőrtarisznyá-ját • a kocsibőrt orőszakos fonyegotésok közt elvették. Az utóbbi törodolmesen megvallván, hogy 0 bttntottro anyja álul izgattatott — s tokintvo fiatal korát, ugyssiuto a rablásban! csekély részvétét, a halálltélet 6 évi börtönre változtattatott; a másik kettőn as Ítélet végrehajtatott. A Mult számunkban a helybeli gymnasium létrehozatalára ^jáulottakhos még Buvárl Inczo ur, 100forinttal járult. Ajánljuk a kanizsai nagyérdomü városi tanács figyelmébo: „E jó alkalmat megragadni." A Városunkat az ugynove»ott „.VolkssBngo-rek" látogatták meg s előadásaikat a „Szarvas" vendéglő helyiségében tartották — mely ugy tömvo volt hogy alig lehetett helyot kapni — sőt a helynólkü-liek álldogáló száma is nagy volt. Furoaa, hogy sokaknak jobban totszott as „Ach Herr Jkgerlo," mint Balog Alajos szorgalmas színtársulata által előadott „V-ik László és Ronow Ágnes." Különös ellentét, midőn a magyar szinészok üros padok előtt játszanak, a „Sángorok" alig juthatnak lóloksethoza levegő szük volta miatt. (Bokűldetett.) A Hisszük, hogy „Dalárdánk" ogycsülve az Itteni tauári-karral, a húsvéti üonopekro — támogatva Urünbaum zenokarától — zonész-misét fog tartani; dalárdánk már másfél éve fönnáll, s (a hor-ozog nevonapját kivéve) egy Unnopon sem működött közro. Evvel egyedül esak a dalárda-vesotő arakat vádolhatjuk. A A helybeli casinóban a télon át minden szombaton tombola- és tánczvigalom tartatott; azonban a böjt beköszöntével az elnök, a tánezot lotiltotta — • csak a sorsolás maradt fenn. Holyos, csakhogy a színészekről se feledkezzünk mog! A F. bó 16-én tartatott mog as elhunyt Cser-tán Sándorért a gyász istoni-tisztolot számos közönség jelonlétébon, Zola-Kgor»z«gon; úgyszólván as égés* megye szine együtt volt — sőt még a szomszéd Somogyból nem hiányzottak a tisztelkedlk. 4 27 Kaposvár. * Simon Imre fobr. hava 4-én vigalmat rondo-zett Bzilban, molynok egyik szebb erodményo az lŐn hogy o vigalomban <U frt o. éít. gyűjtött szűkölködő rokonaink folsegéléeéro.'' Iston áldja meg mind a gyűjtőt, mind a lelkes adakozókat. * Györbon ssorvező ideigl. nő-bizottság alakult, ogy „jótékony nőegylet" alapítására. Bár követné hazánk több városa GyŐr lolkcs 3 nen^s keblű hölgyeinek példáját. * Ajánljuk a szék- ugy kisebb városaink érde-mos hölgy koszorújának iigyelniébo az insóg-bazáro-kat. Pest jó példával mont olöro; ha kövottük a vt-galinakban a fővárost, legyünk méltó utánzói o téren is. Nom jóslom, hogy csudákat mutathatunk fol osa-pástoljos napjainkban do ha pir száz forintot gyűjtött is a szép hölgyvilág, többot tott rokonaink sogé-lyezésére, mintha semmit som teszi Csak kezdeményező kell a jó példa ragad. Hisszük , hogy mind birtokosaink, mind kereskedőink, kiköt az Isten csak kis jólóttcl megáldott, vetélkedve nyújtják az áruezikkokot a szép kexoklw, molyok áldást hoznak é« hintenek. Előröl hogy utolsók no legyünk. * Lakatos Sándor tánezművész 14-éh cstvo tartl első tánozpróbáját tanítványaival; magunk som tudjuk meghatározni, hogy a kis taniiványok táncza v.)lt-o jobb, vagy a szülök örömo nsgyobb; a rövid időt, s a még is alaposan botanitott tánezokat tokintvo bár ki is meggyöződhotott, hogy Lakatosban oly mestort kell tisztolnünk, mit bármoly vidék is örömmel fogadhat karjai közé. A tánezpróba annyira vígan folyt, hogy végre a nagyok is belougrottak a tűzbe; kiket podig a táncz nem, azokat a jó ürmös és kedv tüzelte. * Mint szomorúan órtosülünk, a Dráva melléken újra egy rablóbanda szorvezto magát Kara vo-zérloto alatt, kl nom régon a Szordaholy melletti erdőségben pajtásalt moglödözte, s maga szcroncsó-son — elinalt. * A gőzmalom tárgyában tartott 16-iki ülésnok az lotl erodményo, hogy 7—8 vállalkozó fogja ópi-tonl. Nem is az volt az életkérdés, hogy ki épitl ? liancm hogy Kaposvárnak legyen gőzmalma. * A központi sogélyzö bizottmány által Kaposvárott rondezott két vigalom 718 frt 30 kr. o. érték tiszta jövödolmot adott, az alföldi szűkölködők javára. E szép adomány majd ogészbeu a székváros lelkes közönségétől folyt bo, mely soha meg nem tagadja magát, hol áldozatról van szó. * A szigotvári iparosok szinto rondoztok ogy dalidót, szűkölködő tcstvéroiuk segélyezésére; 14G lt toltok lo az oltárra. Iston ál<\ja meg o derék iparos osztályt. * ZjU és Tprvoj községük újra akadoztak szükölködőink számára; as első 10 frtot a második 3 frt 10 krt. * A legnagyobb hidegek alatt a Balaton jego 10—20 hűvolyk vastag volt Akár palotát lolioto rá-rakui, hanom azért kár volna —jégro épitoni. * Az ifjúság vigalma Marczaliban a lehető legfényesebben ütött ki. Közel ós távol vidék szép virágai képvisclvo voltak. A táncz világos reggelig folyt átalános kedv között. — A ftbr. 9-dikei dlarczoi Ml ilorny htrczegiUl igen fényos volt. „Nom szándékom — Írja párisi lo-velezőnk — a vigalom számos részloteibo bocsátkozni, özek o lap olvasóit úgyis aligha érdokelnék \| bánom ogyet mégis mogoailitok azon reményben, hogy ez ogy részletet szívesen veszi a magyar közönség. —• A sok, különösnél különösebb és szebbnél ssobb alakok között ogy női álöltözék tűnt fol igen kodvozöon, mind orcdetiségo és ixléso, mind annak, ki viselé, szépségo által. Ez cgy fiatal hölgy volt, ki Magyarországot ábrázolá. Ezüsttől áttört fohér szoknyáján hazánk térkópo vala látható, zöld színű négy folyója-és három hogylánezával s voros ■olyemmel kivarrt városaival; kötényén a kettős koreszt a korona fölött. Mcgysziu válla, arany zsinórzattal gyönyörű termetot födő, s a gömbölydod hófohér nyakat három sor nemzeti szinü füzér övozto : egyik fohér gyöngy, a másik korál s a harmadik, biz én nom tudom mi-félo, talán smaragd. A dúsgazdag szökő haj két fo-uatban lógott alá, jóval a dorékon alól, s a fejen piczi kucsma ült, elől az ország oziinerével, s oldalt sclyoin zsinegen körmöczi aranyokkal. hogy totötöl talpig Írjam lo a bájos alakost, a kicsi lábhoz zöld csizma tapadt, ezüstös magas sarokkal, piros rojttal és elöl füzve. Kosébon az ország cziinorévol diszlö nemzeti zászló longo, uielynok botját fölül a kettős kereszt oltslmazá. Társa régi vclonozei patríciust ábrázolt, négy osónakostól környezve. A bájos nőt csakhamar számos vendég kövotto. közöttök Pelikól gróf (Mon-tauban tábornok.) Ooyon és Mollard tábornokok, mindkettőn n csássár hadsegédéi. Maga Ö Folségo is, kl a császárnóvcl ogyütt dominóban és álarcr. alatt ssintén jolon volt, egypár kérdést intézett a kocses álarezhoz. Hogy én, ki Metternioh hörcsög jóindulss tából kaptam voltmoghivást a törvénybozótost elnök-Unnopélyére, az lsmorotlon magyart nyomról nyomra követtem, síig szükséges mondanom; do a kegyetlart minden faggatás daczára som akarta fölfedezni kilétét, mig végtére, két óra foló, lovevón álarcsát, a körültem lövőktől megtudtam, hogy a szép „Magyar, ország" egy olasz szolgálatban lövő honfitársunk hltvcso." (M. S.) — A ttlme-ti Mnydk ttrmeUté lfáO-tül a l«gn-jabb időkig. E bányák tormolése, és igy jövcdolmo. zéso, mint minden más érezbányáé, sok változásnsk volt és van a mai napig is kitéve. A bányák nyitása 745-ik évro esik. A logolső hitolos okmány, melyei az ottani bányászatnak bizonyos szabadságok adattak, IV. Béla királyunk által 1241-ben állíttatott ki. Az akkori zavaros időkben gátló körülmények sokssor akadályozták o bányák kifejlődését, mígnem as !687-ik évbon az állam nyitván b/nyákat, azok a fejlődés uj korszakába léptok. Már 1010-ban 316 ba-nyarészcs volt, és ezen idő óta a bányászat folyvást növokodott, ugy hogy mai nap 8''/» Q mértf. terülotet bír. 1ÖG0. évben 20,870 márka ezüst és 203 márka arany termeltotctt (egy márka ''/j font.) 1011-től 1071 lg csupán egy, as úgynevezett „ háromság"-fÖs-lag hajtásánál 3 millió veszteség volt; do a reá következő három évben, nemcsak ezen voszteséget behozta az omlített alag, hanom még 3 millió frt tiszta nyereséget adott. 1000-tÖl 1003-ig 2,681,616 frt ért. ozüst és 132,426 db. körmöczi arany értékű aranyéros tormoltotott, 1003 tói 1740-ig az ottani bányászat nagyon nyomasztó holyzetben volt, részint pénzhiány miatt; annyira, hogy már fel akartak hagyni a bányászattal, s csupán az akkori bányafelügyelő lloll Mátyásnak köszönthető annak fennmaradása, él nagyrészt virágzása is. 1740-től 1760-ig termeltetott 1,210,700 márka ozüst és 38,760 márka arany. Ezon időszakba esik azon novozetos eset, hogy a solmcczt bányák cgyiko (Siglisborg) egy év alatt o hét éves háború összes költségoit jövedolmezéso által mogfi-zotto. 1700-től 1864-ig tormcltetett 1,001,711 márka ozüst, 33811 márka arany és 622,707 márka ólom 67,440,740 ft. ért. 1864-től podig érőnként átlag tor-moltotik 1000 m. arany 26,000 m. ezüst és 20,000 mázsa ólom. A solmoozi bányák, fönnállásuk óta, roppant hasznot hoztak és kosnak jövőro is az államnak, habár vannak és losznok is évok, melyekben a kiadások a jövedelmet túlhaladják. (P. U.) * MattachuttU ittuk amorikai állam népösszei-rási rovataiban, a foglalkozást illetőleg ily adatok is fordulnak elő: orvosnő 30, minden gsztettro képes omber 0, filantróp 2. keresztény 1, zsivány 8, zsugori 2, tudós 3, költő 2, Borneo szigotboli bennszülött vad-olabor 13. (M. 8.) • Egy killöMt n3. Különczök mindonütt találkoznak, logtöbb mégis Angliában és Amerikában, Aa utóbbiak kösül imo egy logujabb példány. Az étsak> amorikai államok egyik nagy városában, a minap meg-hallt egy vénecsko dúsgazdag aassonyság. Beszélik róla, hogy fiatalabb korában csapodár életet élt; s eddig nom volna a dolog semmi rendkívüli. A jó asZ-szony azonban megtámadhatlan tJ-vényű végrendole-tébon meghagyta, hogy holttesttét azon várostól, melyben meghalt 200 mföldnyiro szállítsák ol, még pedig ugy, hogy e halott utasás no a vasúton, kanom lovak által vontatott gyászkocsin történjék, s hogy nyomában több más szekér haladjon, azon nagyobb számú szegények részére, kik útközben égő fáklyákkal ko-zökbon a gyászkocsi raellott lépdoljonek. Napjában csak egy mföldot szabad haladniok, mindon állomáson halotti misét olvastatniok az elhunyt lóikéért, molynok végeztével as egész kiséret msgvondégolte-tik. Háromszáz ezer frank Yan rendolvo o temetési útra, 12 koosi és 200 ssegény. Ez utóbbiak fojenkint 6 frknyi dijat kapnak napjára. Egy más különös in-tózkodóso aa elhunytnak a kövotkező. Szolgaszoraély-zetéröl bővon gondoskodott Totomos nyugdijakat hagyományozott nokik, do oly kikötéssol, hogy mindo-gyikök távol fokvő városokba moi\jen lakni, i hogy egyik a másiktól legalább 00 mföldnyiro tolepedjék mog, oly czélból — mondja a végrondolot — hogy halála után ne csovoghtssonck róla, s mint történul szokott, no rágalmazzák. (M. S.) + jsryllt poata. M. K-nck lUcíbon : K.UaduotUl voltttk «arg«inliko»4»<t t talilkoiauuk rtuuol minél tóbb»í«r Bt Oy8i»kb«i l''Ajdalow •- nem I magiu levelet írunk. CW. H nak, I''cMs A aaámokat megrendeltük; ktrinatodat Wl>»lljak. K.''rji''k tovibbra Ii tilalmadat. T—K. N%K»nli«ai Mit T. IC. ««, • <rdcmr« barAtmikal Apen nem illeti axon Usenet. Aíírt » r\lgl viiionyt fonntartaul óhajtjuk \| b<iwi torait lddukut vArjuk ct kárJ ik. ,Klx»''0">-* TókAlotfien Iga* j .le noui lapba t»1ó. Homokinak, N. Htomba i H»gy mikor talAlkotnak Unök újra aírvalt hliMlik, nem tokára. Kíriaál toljetlMUiik aionnal. .Kot a piu." t Ui I* «»«r«tnök tudul. K. M-uak, B—em Kgy baug»«r»«uyre kírjilk rAi«r<ted«t. Ci. K-nak, Zalába. Vettllk a Uratet) ott leuUnk, Ka - a jig eng.dl, klrAucalak ragyuak u ersdmíuyre. KlSrc li kösiöuit SslrtsaAftdArt. 1). M. KÖ.SInl fogjuk. K. (ly-nck, i''MUDil.tt T. Y-nak, 81. I.-/>u, Mo^irkcott , logkiJ/elebb adjuk. Gyakrabban brrendeitei* meg bonuünket toraiddal. a kit angyali • aikold meg h''lyettllnk. a uilut a 111Ü megjelenik, megy ttiraaJra. R. Reitiínek, N. Váradon: B«c»«i mtlkídMt várjuk mlo-Ifibb ■, a lereleket li örömmel fogadjuk. A U\|> meg ran reudelra »ii (lámára\| l.AnyunkUiui tUrci rAtirAMrl rcgye kSíiönetilnkot. Ny. K-uak, Bt. M-oni Időnk nem volt at slolratAara, legkSaolebb vAlattunk megy. IUIatou mellekre: KtitcrAg Itíh Allapdáan ChluAbtn lakik. Dort, K. 81. MlkUtrai '' t Felelős szorkesatő: KOBOZ ISTVÁN. Gazdasági tudósítások. Nagy-Kanizsa, fobr. 10. Ab üzlethangulat a pesti tudósítások folytán valamivol lanyhábh, in ind s-sonáltsl piaosunk mindon gabnsnombon ssilárd irányt követ; mindon oda mutat, hogy a busa és rozi-késslotek Somogyban kiinoritvék, a be a kévéi mi még létezik; többnyire szilárd kosokben van. Zab éi árpa isinto gyéren sxállittatik, s azért tartják áraikat; kukoricza kÓHz áru, a födözéii bevásárlások miatt szívesen tizottotik. Fehérbab keresott; repezo kérdés nélkül. Iluza 82—87 fontig 4 frt 80—40— 60-00 kr. Itoss 70—82 font. 3 frt 10—15 kr. Árpa 66—73 föfet 2 frt 60—86 kr—3 frt—kr. Kukoriosa 80—83 font 2 frt 06 kr—3 frt. Zab 46—48 font 2 fr. 20 kr.—2 frt 26 kr. Stájer lóhor 27—28 frt Köles 3 frt 30 kr.—3 frt 40 kr. Téli ropezo 6 frt 26 kr. Hab fehér 4 frt 40 kr.—4 frt 60 kr. Hab vogyos 3 frt 60 kr. Ujbor 8 frt 20—60 kr, sötétebb 4 frt—4 frt 60 kr. Kapoavár, Febr. hó 16-án. Két hóesés után gyönge fagy, s utánna aa idö ugy meglágyult, hogy 14 és 16-én tökéletes tavaszi napjaink voltak. A havat, mintha csak elfújták volna, ugy eltűnt; a lapá-lyokon áradások, most legalább a molnárok som panaszkodhatnak. A gabnoár meglohetös szilárdan tartja magát; a rosszabb utak inintt kovés tormók szállíttatik, s azonnal vovökro talál. A hízott sortvésok ára jól felrúgott, s a múlthoz mérvo, nagyon kevés haj-tatik a piarcaokra. A zsir ára is omolkcdlk ; általában az élelmiczikkok méregdrágák. (m. p.) HIRDETÉSEK. FESSELHOFEIl JÓZSEF nagykanizsai ftiszerkereskedőnél kapható a Pagliano szirup, mely gyógyszer a vér- és nedvtisztítás természetes elve szerint a gyógyászatban eddig teljesen ismeretlen növények nedvéből levén készítve, n testből minden romlott, vizenyős és nz egészséges részeket is feltnaró nedveket eltávolít, s igy még azoh betegségekből is kigyógyít, moh e''c eddig átalán gyógyíthathmoknak tartattak, amint ezt a tapasztalás fényesen igazolja. Miután ezen gyógyszert egyonoson annnk feltalálója- és készítőjétől ka''iom, annak valódiságáért mindenkor kezeskedbetem. Magyar s német használati utasítással ellátva 1 Üveg ára 1 fit 20 kr. o. é. ✓ Ugyanott kaphatók jutányos áron mindennomll korti vetemény-magvak, erdei fa- és fűmagok, valamint mindenféle gazdasági takarmány magvak , különösen: franozia luezerna, stájer lóhermng , burgundi tarrórépa és franozia perjemag stb. stb. Nagy választékban feltalálhatók tigyanott jutányos áron klllőn-félo bőjties ételek, u. m.: szárdina, ángolna, viza, hilring, szardella, száraz és áztatott tőkehal. Továbbá különféle Bajtok, u. m.: parmuBan, ementhali, sztraohino, groi, liptai s brinza. Végro inindonnomll 1864-iki töltésll savanyu és koserll ó-Bványvlzelc. Löwinger Izrael, nagy-kanizsai nagy-kereskedő, tudatja mindenkivel, hogy rég elbocsátott pinozemestere tioHNrhuiMt Jakab, neve alntt pénzt hnjt be, li-gyolmeztetí az illetőket — no fizessenek semmit ezen csalónak , mert nem fogja botudni számadásaikba; egyszersmind kinyilatkoztotja: hogy ainak, a ki Goldschmidt Jakabot kézhez keríti— 10 frt ó é. jutalmat ad. Grossherzogliehes Badisches Staats-Anlehen. II i r d é t ó s. Nagy-Kanizsán pesti utcza végén, nz úgynevezett „"UltJOlaMÍ> ** korosma , 3''/» hold belsőséggel , 5 éplllet , jó lakház, pinozo, kocsiszín, pajta, istállók, 27 hold szántófölddel vagy a nélklll is szabadkézből eladó; venni szándékozók jelentsék magokat alulirt tulajdonosnál. Kanizsán 1864-iki január 16-én. Horváth János h. ügyvéd • 405. bz. házban. Zlcliuiig am 29. Február 18(14. Hauptgewinne dcs Anlohcns sind: Qulden: 40,000* 35)QQP> 15,000, 10,000, ÖOOO, 4000, 2000, bia nbwIirtH fl. 47Tt 1 I.u6» "ítlr oblge Zlcliung kostet II. % öhí. W. S l.oose „ „ kohteii „ 10 „ „ • »» »» »» »» »» >t II l> Dcstelluugen hiorauf boliebe man baldigst untor Hniftlgung dos Ilotrags direct an Uutorsoiolinoten oinzusondon, wogegun sofort dio I.oose, sowio nach sUttgohabter Zlohung dle Liste prompt frailco zugeschickt werdeu. Ü«h llank- und WerltHclKCMckAn '' L. Staindecker-Schlesinger in Frankfttrt o. M. NacKl Xglioh Umorke noch, dass in jüngstor Zeit bedeutendo Trcffor durh meino Vermlttlusg gcwonnen wurdcu. WajílitS JÓZSCf konyvkereHkedórtóben Nagy-Kanizsán, követkoző logujnbb könyvek kaphatok: Egy porladó SZÍV levelei. Kgy kötet. Irta Roboz István. 1 frt. A nők titkai ÓS betegségei. Egy kötőt. Irta dr. Albreoht J. F. E. 50 kr. A magyar királyság állaprájza. Egy kötet. Irta Demeráoz N. János. 1 frt. Kanizsa Város története. Egy kötet. Irta Horváth Gyula. 60 kr. Szent beszédek, a nagy böjtre. Két kötőt. Németből fordította Huszár Károly. A két kötet 3 frt. Növény honositás. Egy kiitet. Irta Katona Dénes. 50 kr. Lisznyay Kálmán. Egy kötet. Irta Németh János. 2 frt. A nőkkel való közlekedésről. Egy kötet. ÖsszeszedteEberhard Ágoston, mag)arította Murányvári. 1 frt 80 kr. Nagyböjti beszódok a t kozló fiáról. Egy kötet. Irta Pellet Ódon. 1 frt. Ozáf-irat, Renan Jézns életére Ponjoulattól. Egy kötet. Mugynrította Bodnár Zsigmond. 86 kr. Mi a magyarnak hazája. Egy füzet. A szöveget irta Prokovwky 1 Dániel, hangjegyekre áttette Bodnár Ignácz. 30 kr. Fajkeletkezés. Kg}. kötet. Irta Kónay Jáozint. 2 frt. Szeretet ÓS tisztelet tolmácsa. Egy kötet. Irta Szcberényi Lajos. 70 kr. Magyar fényképész. Egy kötet. IrtaTömöaváry László. 2ft 20 kr. A hü lelkipásztor. Egy kötet. Weinhoffor után, a szombathelyi növendék papság. 2 frt 20 kr. Nemkülönben, ügyvédek s koriiloti jogyzŐk-n e k szükséges mindennemű nyomtatványok u. ni. meghatalmazások, öröklevelek, szerződések, leltárak, tabellák; nevezett könyvkereskedésben készen kaphatók. Ugyanott egy már használt, de azért jó állapotban levő Berogszáati-féle iongor« eladó ''/,-réBz árért, mint mennyibe uj-állapotban kerUlt. Venni saándé-kozók — jolontnék magukat o lapok kiadó-hivatalában. ■. /1 Wajdit* József kiadó, lap- és nyomdatulajdonos Nagy-Kanizsán.