* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 13.39 MB | |
| 2021-09-14 15:59:18 | |
 | |||||||
Nyilvános  745 | 1380 | Rövid leírás | Teljes leírás (168.96 KB) | Zala-Somogyi Közlöny 1864. 013-015. szám május Zala-Somogyi Közlöny Ismeretterjesztő lap szépirodalom, kereskedelem, ipar, gazdászat, tudomány és művészet köréből III. évfolyam A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: Nagy-Kanizsa. Harmadik évfolyam. 13. szám 18(54. május Zala-Somogyi Közlöny. Ismeretterjesztő lap H szépirodalom, kereskedelem, ipar, gazdászat, tudomány és művészet köréWI. ■ —Hágná ....■ waes—m___uh — —m mtemmameKkmmmmsmmmmmmm .......—............ . ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ mmmmmmatmmmmmmmmmammmmmmt Megjelon o lap legalább ogy ívon július hó 1-től kezdvo mindon hó l-6n 10-ón és 20 án. — ElöHzotési ár pontún axétküldéss I é* helybon házhoz hordva egész évre D frt.; félévro 3 frt. Nogycil évro 1 frt 70 kr — Mindon clöflxetíJ a tulAjdonos kőUfcön könyvtárát nz oddigi fenntálló feltételek mellett fél árm hAsxnálhatjn. — Nyilttér egy Petit sorért 10 kr. — Hirdotésok négy h ilábon Petit aorórt 1 -iVr 7 kr,, 2 or <5 kr. és minden további beiktatásért 5 kr. a bélyrgdijéu 30 kr. fizetendő. A boiktfttÚHi dij a a lap kexolóaét illotő minden tárgy a kiadó hivatalhoz Nagy-Kanizsára j a Kp szellemi tartalmát illető kozluményok pedig, ugy minden levelek bérmontvo a szorkesztöacgliez küldendők Kaposvárra. „Nevelni a népet oktntá**nl, inté»»el, cxélnxerfl törvényekkel: cx « legneinihebb felndút»; mert kifejti n linuxet erejét t vlrág»Á*irn emeli nlinxnt, blita»ítjn törvényeink hienthé^cl, h ni embereket j.ibbnkká, h boldogabbakká temi." (J)edh Ference.) Ez azon magasztos ige, moly o nagy-katrt*eal. izraelita közaég tanáéi toroinóbon már I86öik—évi martius Itó B án tartott ülésében a zsong.) kisdodek okszerű növelése és védelme ügyében testté vált, moj-t cxélszerünok látta, hogy a vúletlouségock alávetőit kisdedeket testben és télokben ogyAránt novoljo és'' ▼ édjo; ugy vélekedvén, mint egykori kosrorus költünk Börzsönyi ugy mond: „mindon o r s z á g-nak támasza, talpköve a tiszta erkölen, moly h a m o g v ó s e, It ó m a lodfll s r a b i g á b a görbod" melynok legsikoreph eszközo ismét caak a nevelés. Lás suk tollát, mint fejlődik a kanizsai zsidó anyagilag és szellemileg az alatt, még ml katholikii'' ■ok csendes álmokban szunnyadozunk. 18f»r>-Ik évi május hó elején Wettendorfor urnák, mint hitközség Akkori clnöko vozónyleto alatt, dicsé-retro méltó buzgnlmAt fejtett ki az egész választmány egy kisdedovóintézetnek létreliozatalábAn ugy, hogy ft mai noi> kedvesen élvezi is unnuk jótékonyságát nz összes 2000 lélokbŐl álló ixraolita közönség. '' Egyesek adakoztak, s igy 0000 p. frtnt hoztak összo nz iskola épületnek o czélra fordítandó megna-gyobbithatására. Az cgyébb költségeket a községi pénztár fedezto , pedig önálló alapítvánnyal nem birt b lcu is bir. Az Intézet jövcdelmo a kisdedek által befizetendő 70 kr havi dijakból óa cgyébb apróbb adakozásokból áll, mórt nem hal meg egy zsidó is Anélkül, hogy tehetségo szerint csak 10 uj krajezárt is no lingyo-mányoznl ezen és más hosonló jótékony intézetek, egyletek aegélyezéaéro. Az épület, a gyümölcsfákkal beültetett s deszkával körülkerített udvara — téros anynyirA, — hogy nyáron a gyümölcsfák árnyal alatt tanulnak és mulatnak. A kertnek felo a gyormokek játazó-holye, van ebben egy ponyva sátor, mely alatt a kisdodok nyűg- és inonhelyüket lelik. — Van obbea pad, asztal, mert szép napúkban az idüsbbok olvasásban itt oktattatnak, ir.ig a kisobbok a dajka kisóretébon a kort más részébon szabadon mulntnak. Az iskolában jól szerelt padok, iskolatáblák, •zámoló§4i>,. betüszokrény, 160 kép és pedig 80 db. torméssetrajzl, 20 db. bibliai, 2í> db. házi kózmü és f;.udnsági eszközökkel, és 2;» db. La fontaino és Uel-értfélo mosékhez, a''szoká«os hébér és magyar betű-xési táblák, 35 kötetből álló könyvtár, ozsonna állvány, szAlmamalrácz, 10 öl hoibzu vczérszslag, épU-lotfácskák, koczkák, vesszőcskék, dob, fa ló, hinga, •pró talicskák s több effélék vannak. v '' Nyáron mintegy 100, — télen körülbolől 00 gyermek látogatja az óvodát, 3 évon alul kevés vau, több a tiu mint a lány, a mint mondám, havanként 70 krajczárnál többet egyiko som fizet, a szegény szülök gyermokoi ingyen vetetnek föl, logyonok ozek bár minő nagy számmal. Keggeli 0 óráig gyülnok össze, a még a tanóra bekövetkezik, egy dajka folUgyolutO alatt vhimv k. U—10 óráig az öt évea figyorinokok magyar olvasásban nyomok oktatást, félórai játszás után szemlélhető oktatás és tanulságos versek begyakorlásában 1 t ''/i órakor mosdatni, fésülni és öltöztetni kezdi Őkotadajka. Délután 2—3-ig a héborolvasáa, az öt éves gyermekekkel, a rákövetkező mulattató játékok után felváltva danolás, biblia történetek, számolás, mosélérf következik. A társalgási és tnnltási nyelv ki-záróing magyar. Hzombnton és pén tnkendélután szünidő tarUtik. Kisétálások is tartatnak ezentúl. Nagy figyelőmmel kísértotnok o kiededok, mennyibon az ovodát a szülőkön kívül az iakolabixott-mány tagjai ia igou szorgalmatoaan látogatják. A próbatételeken nagyszámú vendégek jolonnok meg, kik mindenkor a lognagyobb megolégcdéaaol hagyják cl a tormet. Szép éa tanulságos versekot, énekokot, szavallatokat hall az ombor uton utfélon az alig mozogni tudó kisded zsidó gyermek ajkairól ugy, hogy A jobb órzésünok valóban öröm könyokro kolí fakadnia, de meg is látszik ám rajtuk későbbi korukban ia, hogy elovo koráni képeztetésbon és jó növelésben okszoril mivolésben részesültek, mort ők orösok ; — mert ők virágoznak; mcrlü előttük a törvény szent; általán jók éi boldogok, köztük az orköltM leidit-hotlen orőa talpkövön áll, azért ők Komát nem dúlják, nont döntik halomra; igy rabigAba som görbednok. Az intézőt sr.einélyzeto: egy nevelő éa egy dajka A növelő tanít, a dajka ápol. A nevelőnek évi íizetéao 500 o. frt, lakás nz intézelhon , a dajka 120 frt knp. A tanító: Klóin Móriux 31 éves csnládaty*, 4 gyormnkkel, képezett tanár. Óvoda ozon kívül NAgy-Kanixsán nincs a Í4000 lélek hasxnálatárA! teilsAnczky. A borfejtósröl. (Vépi.) A fojtéshez szükségeltető élés mikénti késtl-téso nem o ezikkem feladata, az minden boros garda előtt tudva van, hogy tisr.tA sr.sgnélküli, jó hordót kell vonni, még csak hz uj hordokról akarok sxólU-ni aunyit: Miután ezeknek használását sokan károsnak, és rosznak állítják ; őzért: hogy a bolo fejtendő borok a barnás szin elsajátításán Vivül, még lugizt it kapnak. Minek távolítása végnU; Határozottnn állithatom, hogy ax uj hordóban •ziute mindon félelem nélkül fcjthotl ax olsö fejtéskor Iwrát, ha azt o következő mód sxorént készíti el: ogy 10 akós hordóra forraltasaék fel egy »kó tiszta viz, és ebbo Ift—21 lat konykősó, és mikor o* a legnagyobb forrásban vnn, íínto''sék r már hordón lövő horvállun át a hordóba, tnit azonnal loak-názunk és ekkor, két ombor a hordó két yégé-hoz áll, ogylko a másikhoz izomközt fordulva. A 4 uj vastag fácskán a hordónak zöcskölését elkezdik, ugy mint ha azt tovább hajtani akarnák és mégis ax ogy holybeni forgatás alatt, az ollontétbon álló mog-rántások által, a hordóban lövő vizet az edény oldalához halljuk oda csapódni, moly locscsanás hangot ad, ezon munkájokat, 3—4-szor a hordó körültor-Ratásával bo végezik és ekkor a hordót fonékre ál-litván, a másikat veszik elő (Iia van,) önnek nom létébon más munkájoklioz látnak — és egy óra múlva TÁRCZA. Csurgó, Csurgó! boldog gyermekkorom Enilókcin röpül lelkem feléd. Szívem mi most, s mivó lesz egykoron... hrzelmeit sz<$pp<5 te érleléd. E haztinak lehet szebb vidéke, A hol drrfgilbb minden egy kis emlék, Visszavágyva éltem édenébe: Ln kedvesebb helyre hová mennék? A csendes völgy patakja, virága, S hol végződött az ég — a kék hegyek ... Egy parányi, de tllndérvilágba Varázsolják vissza még lelkemet. A szentegyház, kis veres tornyával Mi volt az én iskolám, templomom; Ugy csillámlik a mult ködén által Mintha nézném, egy tündérfátyolon ... Pályatársim, kik most szorteszélyel Tán szerenose, vagy bánat közt élnek: A barátság rózsakötelével Nem ismerék még e különbséget. Mindenkinek meg volt saját vágya: Do egy szent ozél ugy egyesítő mind, Hogy egykor majd a haza javára Áldozzuk fol legszebb érzelmeink. Ezt a vágyat, o sziv e szent tüzét, A tudomány, s vallás íölkentjei. Kik e vég czélt lelkünk elé tűzék: Oly jól tudák lángra éleseteni. Nem veték-e sziklára a magot, Mit még okkor lágy szivbo hintének? Mutassák meg a kiosinyek h nagyok Mint felelnek meg c szép reménynek. Áll a halom, áll még ez intézet; Sötét falán ragyogó betűkkel, Ki hivo volt, mig élt nemzetének, S eget kérni, a szivböl is kikel. Itt ragyog még Festő ti oh Öyörgy novo A sok közül o kegyelt omlóken: E falaktól a ki buosut vévo Most a hála oltárához lépjen! Áldozatra! kitől a mint telik. Sok kicsinyből lesz a nagy áldozat. Ha áll: álljon az idők végéig Ez intézet, hol ily név ragyoghat... S falni közt most egy drága képnél, Tartson ma szép ünnepet a hála. FoBtetich György meghalt... doittmégél! Hintsünk Szentgyörgy virágot sírjára. II. Ki a porba lelket lehel: Egy kincset ád a kebelnek. Ha majd a sír mindent lonyel: Ez emeljo fel a leikot. Ki o kinoscsel indul útra: Czélhoz ér, hol más elmeiül. Semmi lo nom tántorítja, Álljon, járjon bár egyedül. Ily kincrot birt, ki utat tört Fostetich György. Ez égi kinos a — sjcretot! Mi átkarol szépet nagyot. 8 ott, hol már besötétedett, Legfényesebb lánggal ragyog. Világosság fent és alant; Járjon a szív, s ész karöltve; Tegyen a kéz, zengjen a lant: Ez jutalma, ez örömo ... Igy keresett, s talált gyönyört Fostetioh György. A tudomány, a művészet, Vezércsillag, égi fáklya. Minden jónak, minden szépnek Oltárát ez gyújtja lángra. ''j^C^t* el. első munkát folytatják, bovégzése után a ''onékro Állítva fül. ilxou unmka 4óráig tart, noliányssor 3—4 óra eltelte után meg-ni»gMii<iitor(jotik és 24 óra után a fokoto vizet belőle k1oros»tik, njogjogyzendő, hogy a meleg vízből kl-......* lób---- ■•ti* fejlőit gő/.t 6 kordából kioresztoni nom szabad Második napon a barnás fokoto viz kiöntóso után sta hideg vissol kétszor lósion kiöblítendő, miután a már felforralt borseprő a bordóban betöltendő lé-ssoii ói na eljárás óppon az marad mi olső nap vég-hoz vitotett, ■ szinto 24 óráig as edényben fog maradni. Harmadik nap, a söprőt ogy edénybo kiontjuk, és ezután hurdónkat kiöblítjük, mig abból tiszta vig nem fnly, okkor a vizűt leszivárogni hagyjuk, mi ha már megtörtónt, veszünk ogy fél messzely borszeszt, azt hordónkba töltjük óa ogy kis papir darabbal mog- Í;yiytva kiégetjük, /)zon kiégotés által as edóny fá-ának pórusaiból kivétetik a csoranyag, mi as cczo-tedóst sok csotbcn szokta olöidézni. A kiégotásnél tigyolmoztetnoiu koll a működőt srrs, hogy a hordó fonekcs oldalához no álljon, mort ha rosz a munka, vagy törött fonók volna bonnök; könnyön megtörténik azoknak kilökóso vagy pattá-nlsa, ml tostsérülést Idézhet olő. Hanoin mint a gyu-ladás zaját észro voszi, ekkor egy fél Ív napirost to-gyon az nkna szájára, mit is a pintér széles késével tartson erősön rajta, ós a levegő hozzá bocsájtását a kttrtllniényokhos képest végezze, mindon csotro jó lesz, ha az első mütótoluél a szöszből '' <ak fölét veszi, hogy a szokatlan z/\jhos hozzá szokjék. Az Igy elkészítőit i\j hordóba lohot bort fejtoni minden káros következés nélkü.. tíok borászunkat azon tapasztalatok is olidego-nltók a gyakori fejtéstől, miáltal a looresztés alkalmával a borok sok alkohol mennyiséget veszítenek el, do még mind o mellett a szabad levegő érintkezést is ártalmasnak lonni állítják, mert a kivont anyag (Kxtractlvstofl) sötétesen festvén a borok színét. vörössel sárgává változtatják át — és a lefejtést csak oly boroknál tarják szükségesnok, melyek sok nyalka réaaokkel bírnak, mik as olényülós (oxiduti-on) állni a lovegöifWfcíatlnnul megmaradunk, habar azok Icnyálkázva voltak is. A már elmoudott háromszori borfojtés után, a követkozondö fojtésoket meghatározni előro senki nok so lohot; mert as ó borok fejtésót a borok minősége és nzok jelloino mutatja a vele bánónak, mert a testes vastag megvékonyitásának már as első fojtó-sok alatt bo kell kövotkosni, mit csak egyedül as által tanulunk, ha a kénlapok használásától nem irtó-sunk. — I''cdig mltsoin használ, ezon előítéletes hl-odolmünkböl kikeli vetkőzni, h a borkezelésnek er.él« szorü élotbo léptetését bo hozni elhatároztuk. Ugr hiszoin t. olvasóim közt szinte losznok, kik obbeli állításaim végett, azon mogrovóitn közé sorakoznak, kik a kollü kénytaposást felüld tus oiuonnok állítják a borban, do én arról niit soiu tohotok, ha Jó akarataim és öszintoségem sokak gondolkodása és felfogásával visshangra nem talál, podig ozt védoni f-^gom. mindaddig, miglcn egy más jobb szer fMltalálásávaí az ollunkozőről uicggyőződtotni onm sikerül bár rao-lyik borász társamnak. Mert siyát próbám és tapnsz-talásom — tanitot- arra, hogy — a lofojtésoknél a kénezés ép oly szükséges, mint táplálásunkra a viz, vagy más tápeledel. Miután hasa jöttöm külföldről <4 64 + 60 akó boromat fcvém ki a kénozés feláldoiása mar-talékául és pedig ogy 25 akós ogy 14 akós és 11 akós boros odényokhou. Kimondom működésem folyamát, és ezok utáni tapasztalataimat. Boraimat olsöbon február 28-án fojtottem le, azért mort márca. havában mindon időm lo volt foglalva a megbízott uraim borai lefojtésévol. 0, 25 akós hordómat 5 szál egész kénlappal füstölöm ki, iniro vinezellérein arra ligyolmeztotett megszólításával, hoj uram do kár onnyi bort elrontani és azt ihatlanná tonni. A 14 akós odénybp 4 egész szálat tettem, mire duzzogva vinoollérom magában moriungá, jobb lott volna itt hon maradni, mint sem ezekot n borokat tö-kéletoson rontani tanulni, a 11 akós hordóban 3 szál kénlapot égottom ol, a moly munka után hordairaat loaknáztam és a Jó reménységben oda hagytam, lük áprilisban a mint borfojtési mUutamból haza tórók, azonnal siottom pinczémbe boraimat mogizlelni vin-czellórommol, a hol is legolsőbon uioro patrio borotn-ból véve a kóstolót, minek zavaros sziuo és vastag tost.''sségón kívül, a már ismorotcs izü borra találtam, ez után a 11 akós jött próbálás alá, mint azt a pohárba oroszté vinczeílérom, megkozdó mormogását do vidorabb képpel, ojnyo\do szép sziuo van on-nok a bornak; az Ízlelés után sokkal föllobb állott as elsőnél, csekély kóngőz iz volt rajta észrovohotő. A 25 akósban fejtett bor igon csekélyei állott alantabb szinro az olőbbinél és semmi kén nem volt már érezhető rajta, miglcn a 14. akós hordóitól a próba szinro felülmúlta midkottojét, do izro uérvo még igcu sok kéntartalommal bírt. Vinczolléroni hazatórtünkor nom hallgathatta el hibán uljárásunkat, mit ez idoi borfojtósnól olkövet-tünk, hogy a többi bort is ágy mog nem kónoz-tettem mint omo három hordót. Május 7-kén volt Időin a boraim >t másodszor lefojteni ós a 25 akósban ismét 5, 14 akósba 3 és 11 akósba szinto 3 szállal füstöltem ki edénycimot. Miket hat hatok oltöltóvol a már meleg júniusi napokban vertom fel és nom ko-vés örömomro tapasztaltain, miként azok izro és> színre felülmúlják a hegyen szedett borok terméseit, sőt Juliim havában boromat 6 forinton adtam ol, míglen a többit m!nd én, mind szőllős társaim 4 forintjával vesztegetőnk el. A még visszamaradott két hordó bor egyikét a harmadik fejtés után, mikor a 11 nkós 2 egész 14 rkósra 3 egész szál kénlap használtatott fel, szinto 6 forintjával kónytolon voltam eladni — niolyot Habo-csay vendéglős vott később mog vovömtől; jolenleg asztali bornak méreti, s legköselobbi alkalommal borom tiszta kczoléso ollsmurésévol nyilatkozott ós kijelenté, miként boromat nom látta szüksógosnok vizabólyaggal tisztítani. Tollát a fejtés eredményé nok gyakorlatban olőlmutstott lefolyását olmnndáin, do legközolebbi alkalommal kóstolót is fogok szor-kosztő urnák beküldoni, csak várom a vörös borról mogiraudó itélotét a bírálóknak. Kzzel nom azt akarom a tisztolt közönségnek tudtára adni, hogy olésorolt borkezolésom recipe szerént használtassék, hanoin igon is azt: hogy a vastag és alkoboltoljos borokban a kéngőzo mit sora árt, ligyclinoztotvo podig még arra is rajként a* kénlap mirnny (arsonjoum) niontos legyen, inert a nálunk készült kénlapokból annyit hassnálni fel, örökro elrontaná borainkat ennek következetólxw, a kénlap nálam mirouy-raonUson papír szclutokro készíttetik és fonott 50 krai uj borokhoz, 1 frt a» ó bvr«.klioz kapható, a megrondclésokot azonnal pontosan toljositom. De visszatérvo azon állításra, hogy az ó borok mikori lefeitésónok idojo meg nom határozható; ezt Stahl és íjchlottor urak iraigy ftdták értésoruro, ha as üveg töltögető aknákban a szosi kifoly magától, okkor mindon további várakozás nélkül, a lefejtést meg lehet tonnünk, liu pedig nincs töltögotő akonánk, ugy az boroknál a frisseségét észrovehotő bágyadtság ós némi homály a szint körnvesvo, t/ izo |>cdig a folszörcsölés és a nyolv szájpadlás közt tott megfor-gatás kibukása után az utóiz a nyelv hegyén csinös savanyuságot hágy maga utffn, mikor ilyen izU borunk bátran fejthotünk, ss ezcntóll lofojtós felttlote* és uz csak borunk jelenét, erejét veszitoti velünk, mint az a „Borászati Ijipok" 15. lapján <lr. Miákol* czy Mihály úrtól igen tapasztaltdúsan előadva van, azért az ily csekélységü dolgokat felismerni tudni és megtanulni fő-fő feladatunk- Az igen regi ó borok lcfojtéso bor vagy kötél tömlőkön vitetik véghez és pedig oly formán, hogy a hordóba bevert fojtő csap végóro a tömlőn levő rézcsavar folszorittatik, és a tömlő másik részén álló ugynovozott kutyafej az üros hordóban, as akona lya» kánál bolo illesztetik, cz megtörténvén, a csap meg nyittatik és a bor m iga nyomásától a tömlőoe omlik el, a miglcn a fujtató a tolo hordó akonájára illosz-totlk és ott lógmenteson elzáratva, a működés megkezdődik; ezon,műtéteiről sokat olvastam Oyürki Antal „Borász" lapjaiban, ugy Gozídu készítő ines-toro hirdetéseiből, hogy igon gyorsan raogy a munka volo, ón az ollonkozőről győződtom meg, noha magamnak is volt alkalmam, gépozetomet működtetni a mi alatt azt tapasztaltam, egy 10 akóra s/» óra igé-nyeltetik, do mindazon által nélkülözhototlen hasznosságát ol kell ismomünk, mert B—5 évnél örogobb borokat csak is tömlők fejtésével végezhotűnk sikeres crodménnyol, az ily borokra igon kevés kónlap vétessék használatba, a már 8 évet ólért borok kén* lap nélkül húzassanak lo; a tömlők kezeléso után mlndonkor szokott egy kovés bor a hordóban marad'' ni, mit vagy csapon vagy bádog szivó lopón (Zuglie-ber) fejthetünk lo, az ily vissza maradott borok kttlö''n edénybe tétcssenok és visahólyag tisztítóval késsit-tessonck meg. Mi még a boroknak kezdését továbbá illeti, következendő szabályokat hallára a föltöltésre éa bo-aknásásra nézvo. Tapasztalt dolog miként a bor a hordó pórusain elpárolog és ezon elpárolgás megtörténik, helyében azonnal atmospliorai levegő áll be,miáltal olromolha-tásnak vannak kitévo. Az ily luvegö száradás alá kitott borok fölső rétegén, oly kis apró fehér testek képződnek, melyokot borvirágnak szoktunk novozni, mik nem egyébből és másból állanak, mint kis parányi törli (pilzo)-böl, a mik az ő származásukat a borok előmenti olrothadásának köszönhotik és ozon virágok as oczotképzödést hozzák elő, minek kövotke-zéso as. hogy a rodthadás procussusát nagy mértékig pártolják. Az ily elpárolgás yagy apadások sokkal nagyobbak a tiatal és uj borokban, mint sem as ó boroknál, éa az utóbbiaknak akonájokat mindonkor ia jobban be lőhet verni, mint aom az előbbiokét. Azért az ly kiforrott borokra gyakorlatba vannak a töltögető akónak használata, molynok kezelési módját Kit gazdugnak »zíílt végzete, 8 tiidóat, mUvÓHzt kobléro ziir: övé itt lenn az <?g fele, Halhatatlanná lett tflvo nnír. így nlkotott baráti kürt F o s t o t i o h G y ü r g y. Oh! hon, hogy m<5g a jüvííbcn Nngyobb líjjy, mint egykor vahU: Adott kinozet az <''g bííven; Nagyjaidban oaalatkozill. ldegonok voltak itthon. A külföldön játszink nagyot. (Ji\nyino8oly Ilit ajkaikon; Hogy van, ki még cl nem hagyott.... Nom hagyott cl, nj utat tört FoHtetioli György. Mig ük n fényt, az élveket I)rága áron, kllnn kergoték : Ö nélküled nem élhotett (!aak te kÖtéjJ lo azerolmdt. Ki virágzott, minden göröngy Hova lépett, a jó gazda. A harmat volt, n fény, a gyöngy Mi vetéait megáztatta... Itt keresett, » talált gyönyört Fostoti oh G y örgy. • . i '' '' . A tudósok, n dalnokok, KUzdelmökért, rwik gúnyt vártak. Velők kUzdött alkotott Hr.ép birtokin ixkoláknt. S a barátaiig, mi égi láng; Rziv az ésszol nii »zój) rokon... Ha dalait még hallanánk: Megmondaná — a Hol ikon. így alkotott baráti kört F o 81 o t i o h György. ni. Napunk kél-o, vagy nyugovóra száll ? Mért kérdenénk, a mig ébren vagyunk. Nincs oly kis lak, hol nincs egy gyertyaszál; A kedves holt felett virrasztanunk. S kinek kedves halottja van — szégyen Ha elalszik, mig sírba nem zárta... Fáklyaként az omlékezct égjen Nagyjainkért, s tartson ébren lángja! Csak sziveik takarta el a sír, l>o szclleinUk él, s reánk Bugárxik. Föltámadás a dicsőség, a hír, Mi élteti a sírok virágit. Nagyjainknak magasztos szellemét, Nincs felejtés a mi eltakarja: „ Nem loliet az éj oly borús, setét; Hogy egy csillag át ne törjön rajta! A nap, ha kél, ha nyugovóra száll: Fgy csillag jár olőtto, utánna. Ixmt, harmatban fUrdik a rózsaszál, Fönt, rózsaszín, a hajnal ruhája. Ha megy, ha jön, egy-egy nagy emberünk: A szeretet utána, clÓtto Lobogjon igy, mig rá tekinthetünk... így sirassa meg a temetöbo... Szerény, de szén hatalom az érdem, Nem vár soha, hazug_dicséretet. TUnő kegyért, nem hizoleg térden, Csalárd könyet -- halva nem kéreget, l)e eljönek édes gyormekei, A szép totfok ... k igaz szavak, könyük. S nem tudja az idő ledüntoni. Dicsőségből rakott emlék-kövUk. > Loplozzétek lo a halhatatlant, Ha van ké]>e, ha van cmlékszobra. Mi é^be száll, évekévol a lant A dicsőnek, o hálát elmondja. 8 kit senmii harcz, sonnni vész se tört meg. • Kivívta, mit hektón ol nem veszít: Közöttünk él, s majd utána törnek Kiket mngasb szerelmi láng hevít. Fostotioh György képéről a fátyolt Lebbentsék lo hát a kegyes kezek. A lolket, mi örök ifjan lángolt, Hadd lássa itt az ifjú képzelet. Ki rátekint no feledjo soha! Lelkesüljön a gyermek, s ifjúság. Virágozzék e kodves iskola... Ez Jegyei a legszebb S z o n tgy ör g y v i r ág! CSEl''ELY SÁNDOR.- « m + még ox idén kidandó „Ror ápolása" munkából inog'' tanulhatja t> olvasó, mik a folyton töltéien kirül a bort virágoxhatáitól tökéletesen megóvják. A mi még figyelmét a boros gazdának ki nem kerülhoti a töltögotéare szánt bor megválasztása, ugyan is azon fajú bor legjobbikával töltsük föl uj borainkat ós ebből hagyassák meg a töltögetéare szánt bor. A» ó borokat lehet mindenkor uj borral tölteni, do az uj bor tökélotoson kiforrott ós legalább kétixor fejtett legyen, a mi ns ó bornak javitásaul ia fog ■solgálnl, minthogy annak anyagot nyújt axujon-nani munkáláira a mintegy a lassú ötazepárosodáa álUl felfriaaittetik. Ha pedig az ó boroknak ixükiágoltotő töltelék bora nom volna a gazdának, a hol bor minőaóg eredetiségére volna jobban toklntot. ott bányavirág kova követ, vagy bemázolt agyagfríhlböl készült és kiégetett vagy üveg golyókat kell a hordóba belo oreaz-teni, mi az üredék hiányába a bort felnyomja. A kő éa földből beatorzett töltelék golyóknál legyünk figyelmesek, hogy esek moazearéaxt magokban no foglalj anak, különben a borban boraavanyu meazot képeznek, és ha mindozok használata mellett a borban fohór borvirág itt-ott vagy már nagyobb mértékben tapaaxtalható, ugy válaazsxunk jó bort hozzá éa liosz-•xu axáru tölcsérrel töltsük föl, igy a folomelkudett él uaxkálló borvirágot, mi borainknak biztoa megrontója a virág axedö borostával, ennek nem létébon xöld csalánnal szedjük lo tisztára és ennek a borvirágoktóit tökélotoa eltávoztatáaa legyen főgondunk. Kxen bajok a fogyaaxtái alatti boroi hordókat leginkább sxókták megkeresni. Azért Ninci jobb tohát mint a napi ivásra szánt borokat Üveg palncskokba lehúzni, a helyeit, hogy előre mog nem ssámitható időre csapon tartsuk ; mórt ex utóbbi mód álul több vagy kevesebb borunk elromlik, mit a kulcsárok ax eexet felöntésére szoktak haixnálni, ha pinczo mester azt nokik kiszolgáltatja. lia pedig a palaexkozást véghez nom vihetvén, a kénytolonség a csapolásra sxorit bennünket, ekkor •xádló használatát ajánlanám 3 akós J ^jj^s hordókig, mert exokben fogytig tisztán tartják "ineg a b''irt (Nézd Gyürki Antal „Szölőaxcti éa borászati közleményei 39. lapját). Vagy ha oxekkel nem birunk, mi elég roaz tőlünk, hogy a szükiégoltcui plncxe-kéixlctekro igon kevés költséget szoktunk fordítani, pedig ez főkclléko boraink hitének éa novének, ekkor minden 0—10 nap lefolyása alatt tormagyökorei eresszüuk hordónk ürodékóbo, do ugy, hogy ax a bort el no ério, mi szinte védő loix a bor megvirágo-•odhatása ellen. HUNKÁR ISTVÁN. ^ szőlészet köréből. .11 Áj UH hü. K hónapban vcaaxőkct már fel kell kötöxni. Második felébon koll megkapálni éa mindon gyomtól megtisztítani. TERSANCZKY. VeMzpréiMinegj e, april 11. Telünk máiodik kiadásban látható az időjárás kirakatában... a bár orőro néxvo aommivol som alább való ax olaő kiadásnál, még ia biztat a remény, hogy nom leond oly tartós — bár eddigi folyama ia elég hoaszu arra, hogy a gazda osztálynak különbon is tok és nagy aggodalmát ixnporitsa és eme^o. Márex. 31-ónok éjén votto kexdotét a 2 ik tói, ordító él romboló hideg kisérotébon köszöntött be. Ex idő óta folytonos fagyok jártak, daczára a szól erejének, moly april 6-énok ójjót kivóvo (mikor kitiaztult a légkör, ■ teljeion mogállt a szél) kiaobb vagy nagyobb mértékben, do folyváat fujt éa dühöngött. Log-orőaebb fagyok B-ko éa G-ka éjjón voltak, mikor nom caak a vizok (ami különben aem volt már ujaág), hanem még a fUtött axobáknak ablakai ii oly erőion befagytak, hogy caak dólfoló olvadtak lo rólok a jégvirágok. Hogy ax ily jégvirágok látáaa nom valami gyönyörködtető akkor, mikor már ax óbrodni kexdott terméaxetnek sokkal azobb tavasz virágalt látta a axom : aa igon tormészotca ! Marháinkat — melyokot a takarmánynak áta-lánoiv hiánya miatt— már legolőro hajtattunk, hol axópen kexdett verődni a fii, most ex utótél ismét be-•xoritotta ax iitállóba! Takarmány tokintotében mennyivol izoronciósobb Somogy helyxoto Voixpróm-énél, Ott a „Győri Köxlöny" bixonyságtételo sxorént, a sxénakeroskodők szívják a fogukat... s nálunk a gazdák 1 Axok — mórt nom tudnak túladni takarmányaikon, exok, mort caekély takarmányhoz Is méregdrágán lohet csak hoxxá jutniok. Somogy széna-kereakodői igen bölcaen caelokedtok volna, ha ex utótételben nom restoltók volna azénájokat Veszprém várói axénapinezára azállittatni, ez tagadhatUn naax-not hajtott volna noklk, i votUnk nagy mértékben jót tcondottok. (lyümölcafáink közöl a korán lórö baraczkok, körték — alkalmasint sokat ixetívcafék, mort bimbóik igon kl voltak dagadva; én magáin nér.t< m meg több kidagadt bimbó virágburokjában a gjd-mólos anyagát, do még xöldnek találtam axt, nom vettem énre rajta vagy bonno lommi fokotodést, éltes emberek állitása szerint axonban a foketedéi csuk «iöi éi meleg napsütés után áll bc. TavaxaVotésolnk köxŐl a koraiakat, inelyok már népen kikeltok, megaanyarta ugyan o tartós éa nagy hideg — do meg nom ölte a valóazinü, hogy a ma délutáni cső oly hatáaaul loend rájok, minővel a mult hói eatta időszak hatott azlnto megaanyart őszi vetéaoinkro az az, újra xöld köntöibo öltözendnok. Oaxl vetéseinket ia kivoszottnok tartottuk a téli hldog aa-nyaró uralma alatt, a ások márcziuai eaő viaazaáraax-totta azokba az életorőt — clovenaégot. Inkább félt-hőtök a még ki som kelhotott késő tavaszi votések, ha csiráaodáeban — tojoacdéabon órto ozokot a fagy, akkor nogy réaxök örökro ben voazhot a föl köbölében. Szöllöhogyeinkon a morőzést (nyitó kapálái), vágyja helyett a több hegyon azokáaban lövő piazká-láat éa oit kövotő metszést bovégeztük. Van ugyan még helylyol-köxxol nyitatlan és metszetlen azöllŐ, do kovéa. Sokan ax uj kapált azőllőket ia féltik az olfagyáatól. Majd megmuiatja a közel jövő alapoe volt-o vagy nem o félolem?.... Előbbi óvoklwn a bujtáe éa döntés, o nagy vigyázatot igénylő ugyanazért laaau munka — sok időt elfoglalt, sok munkáa kozot foglalatoakodtatott.... moat a mm ''-.ókkal nom töltünk sok időt, csak itt-ott lehetett jó voaazökot hagyni, a vceszöknok nagy réazo a mult télen olfa-gyott. Tognapelőtt onyhült a hideg, óazaknyugati szelünk délkelotivé változott, a lég nyomasztó, eaöt jo-lező volt; do tegnap iámét éizaknyuguti irányból fútt a szél hidegen, dor mesztőn; éjjel hó is esott az ordító szél kiaérotél>en. Ma délelőtt is északnyugati szél mellett esett a hó, de a mint szél csendesült, a hó ol-vi^íi kcr''ívtt, a légnyomasxlóvá lett, délután eani k.''r^: M''V*- oaö. Moat mikor o sorokat Írom — az caő megiíit, a lég hűvös, do nom oly hidog, minő délelőtt volt. Tán erőt vcaz a nap.....a tavaszi ujjáazülo- tél vál.tandja fel a késő télnek már is tartós uralmát. Mogyénk gazdasági egyesülete f. hd2-án Pápán tartotta rendkívüli közgyűlését, melyen — minthogy Íróf Waldstein János, kit a veszprémi alakuló gyfl-éi választott el közakarattal elnökül, az elnökaég el nom fogadhatáaát indokolva tudatá —• elnökül gróf Fcatetics IMI ur válaaztatott meg, szintű közakarattal. A ''catetlea névvel épen hazánk anyagi Jobblóto cmeléofcj egyik föoezközónek : a gazdászatnak torén nagy ós kedvos visszaemlékezések v«annak összeesa-tolva... a t. elnökünk, ki e névnek méltó örököae, ünnepélyei ígéretet tön, hogy mindent elkövetőiül az ogylct virágo^tatására, g hőn azorotett hazánk, édea magyar noini etünk Jobb létének oz által is clömozdl-táiára. S ox igérot okvotlen testet öltond, mort Kei-totics igéi n< in ft.vradhqtnak testetlonül. Örömül é^ault *réf Waldstein leveléből aa egyesülőt a Möl, líA.gy a t. gróf nom voiiandja inog köxromüködését gazdasági egyesületünktől, önnek órdokoit távol Sikolyén ii szivén viaelondi, s ha épen c távollámeg van ia gi''.olva abban, hogy T t<>'' uljon,j do — mint magán ember mlndedfttti és r-;ndonkor szolgálatára loend ax egyo-süldtuok, hol ''--''.ok virágzó állnpotr* omolkodhotéio axükaégolj. \ A legközelebbi gyttlóanek határnapjául f. évi májul hó 12-ke, hülyéül — Voazprómvároaa tűzetett ki. E gyttlfói valóizinülog igen látogatott leend. dékoxik kérdést tenni, vájjon bir o régiségei, kört hasonló példán vt «• pénznemből; lm nem, ugv dlj nélkül átengudeudi. KUOYKftÁY. Mohára, 18C4 april hó 19-én. Tegnap országol vásárunk volt. Sajátaágoa, h«í>y nálunk alig vógzödik váaár,^ melyen kedvozöt-/>•> jaöa idő köxbo no jöno. Igy moat ia, a váaárt mogc-ló napon elkozdott oani, a ox folytonoaan tartott egész 24 óra hoaazáig. Számos meatoromborek, kik még jó időben indultak ol hazulról, ideórvo, a roaz idő befolyása miatt késxitményoikot kiso rakták, liánom axonnal vlsszamontok'' akik pedig dacxárA az csőuok itt maradtak, a'',ok so árulhattak sommit, mort vovő nem volt. Gőzhajóink o hó 13-ától fogva Poat, Mohács közt a közönség nagy előnyért) naponként köxlokednek. Uj vároibiránk tovékonyaégót abban ia lápjuk kihatni, miixorlnt a várói cainoaítáaára a rég emlo-gotott faaor ültetését a főutexán végig, valóban nom hagyta elejteni. A fa-caometék már mind clültotvók, bár tíieaaziro vagyunk még attól, amidőn majd liüvöi ár/ivtjk alatt megpihonhotünk: aazemro már ii kollo-mo< ''fvjnyoináat gyakorolnak.'' ?.o nom állhatom meg, hogy többok rosazalását ax iiHxít kino fojoxzom, miszerint most, midőn a fák ''Jjtetéso i exek körüli korlát fclállitárA Jtetomoi költaégbo került, egyúttal a korláthoz erős tölgyfát lohotott volna használni, hogy logatább ogy ember élotig kitartott volna; do ilyen girbo-gö/bo axivói faágakat korlátul felhasználni, ez iiomcaak nevetné-gee, do vároaunkra guny. f*^, Nemrég láttam egy aranypénzt II-i"; Lajoi király időjéből, ki az ittoni caataaikon azoroncaótlenUl eleaett. Ez aranyat haláazok találták a C''aolo patak tfkőrttl. amint ex a Dunába Ömlik. Ax ogyügyü ornbo-'' rok oíeinto nom iimervén a talált régiaég értékét, do a név rLudovioui" i ax évazám 1520 aoitetó velük, hogy I* ''k Lajoi király korából való. A haláaxok az ■vrany*. néhány kriyczárért oladták; igy kózről-kézro jutott, mig vógro ogy - régiaégoket tojjeien méltányló hivatalnok i\)on*n meg votto • moi-t állandó^-Alkalmilag o dőrék honfi a nomxcti mnxonirtná Műkedvelői előadás 2.-Egerszegen. A zala-egerazegi f. hó 14-iki miikodvelöi elöa-dáat ép ug)- mint az előbbit, ügyca kivitel éa aiker koronázta. Szigothy „Szerelom éa Örökségben" — ozuttal a szerelőin a azükölködökérti hon azoruloiu volt, amol^,hogy minden niag}''aromberi ok ö rö k a ó g (11 {uaion, axivbŐl kívánjuk. Ea a t. mükodvelők — mlnt-ia caak örökaógül nyerték volna a deizkákoni, különben nohéx feladatú otthonoaaágot — ogytől egyig jól fololtok.meg szerepkörüknek. Hátorijnyugalmázott tábornok szerepót P..... ur tökéletes hüséggol Atlá, i toglojtése, valamint szavallásán mcglátszi.tt, hogy szerepét szivei volt tanulmányozni, üoröfi aze-ropo sokkal kisobb hogysom szcmélyesitőjo B . . . Gyula ur művészi hivatottságáhox ozuttal hozzászólhatnánk , — lcánvát O . . . . Ida úrhölgy kitűnően képvile lto, s ö lön ax est ünnepeltje 1 és valóban a naiv ártatlanaág éa könnyclmil ledóraég különl)Ü7.ö azinoit oly ügyeaon tudá kedves kia Alakjában ösazo- 1>ontoaitni, hogy a koszorút moly azámárn a színpadra iiillott. méltán mcgérdcinlé. Zarándiuét II...... Etti úrhölgy kiolégitülcg, ugy fiát G . . . . tir — kü-lönöaon a inajomilag kónyenex jclonéibon — élethj-von tüntotók vlaaza. Azonban a férfi szereplők közül logtöbb tapsot ós elismerést Kaczér Tamás: S...... ur kapott, ki a frivol huszárt oly jól adá, mint a mily j ól Szlgethy azt csak kigondoló. A föntebbi darabot magolözö „Kén; t i''o.i jószivfl-aég" már a darab jollénióuól fogva hatástalan maradt. Az előadás 1(55 frt, o. é. tiszt v jövedelmet ho-xott j. május hó 2-ára előadásul „MUveltiég éi tor-ménot" — van kitűzve. Sxont-Liazló nprilia 24-ón 1804. TlJliOLY VIKTOR. Hlrok ós események. A A mult számunkban említettük apr. 17-óu tartott miikodvelöi clöadáa még mindig kedvca emlékünkbon van, Jobbok kívánatára közöljük a azorep foloaxtáaokat: Eborföldi gróf (Habochay Gyöigy), Grófné (Fábiánioh Laura), Felhöay báró (Horváth Sándor), Sxabady bárónó (Kaffka Ilma), Anna ennok barátnöjo (Habochay Knrolina), Grauaohimmel ha-axonbérlő (Fárnok Kálmán), Margit önnek neio, (Caondholyi Luiza). Kondcxö : Martinkovici Károly. FogA(\ják oazinto köazönctünkct, biston hisszük, hogy lcaz még axeroncaénk önöket üdvöxölhotni. Egyúttal közöljük ax eredményt egéez torjedelmében: Homenti Jegyokért befolyt 332 frt 40 kr| felülfixotóiek utján 59 frt 30 kr. — a két db. ca. kir. arany. Kiadáa: a toromhozi szükségletekért Neuszicdler urnák 8 frt, xonéért 12 frt, Worncr sxappanyoi urnák méoiokért 3 frt, a nyomtatási költaóg 19 frt, Polixernok a torom berendexéaeért 8 frt, ixolgaaxoniólyxotnok 2 frt — öaaxoa kiadás t hát 52 frt. A kiadást lovonvn mnrad tiszta bevétel 339 frt 70 kr, o. ó. éa 2 db. ci. k. arany. Mely összeg, az alföldi Ínségesek javára loendő for-dítái végett, a „magyar gatdaszonyok egylotének" bo is küldetett. Felillfizottek: Habochay György 1 db. ci. kir. arany, llabochay Karolina 2 frt, llüky Gyula 50 kr. Cavallar József 3 frt, Corvinul Frigyes 50 kr Fáblániti Laura 1 db. cs. kir. arany, Clavina Lajoi 3 frt, Haydon Mihály 5 frt, Hegedűs József 7 frt, Hubonay Jóxaef 1 frt, Inkcy Laioa 5 frt, Mártinko-vei Károlyné 2 frt 50 kr, Mártinkovioi Károly 2 frt Névtelen 2 frt, Oroax Pál50kr, Storn J. 50 kr, Raiax Károly 40 kr, Skublics Láaxló 3 frt 50 kr, Storn J. 50 kr, Sxalacay Farkaa 14 frt, Török Jóxief 50 kr, önxoaon 59 frt 30 kr, n. é. éa két db. oa. kir..arany, A midőn a műkedvelők oxon kötelei ixámadáat a t. ox. közöniégnok tudomására adják, egyúttal nyilvános köszönetüket jolontik kl; Fenolhofer Jóxief, Fábián Ziigmond, Roionberg Fcroncx, Iloionfold Sándor, Roienberg s Wolisch Sxabó Sándor, Nondvich, Welisch Vilmos, Vucikiti, Zerkovitx Zsigmond a Sommor Jóxaef uraknak ; kik a világitáahox azükaé-golt gyertyákat, ugy Nouixlodler Pál urnák — ki n „ZöldfA" oximü vendéglő termét ingyen átengedni azi voakedtok. . A A caurgól ünnepély körülményca loiráiát holyixüko miatt, jövő számunk hozza. A Sxontgyörgy napja mint minden évbon — ugy moat ii boköaxöntött; mily ólénkiégot lürgóit-forgáat hox magával o nap axt /— bővebben loirnunk nem ixükiégex; a hurczolkocláaok, valóban lokixor igon tarka jelenetokot tüntotiiok fel. A háziurak ór-oxoi hangja — külünöion o napon — mcaaxiro elhal-lataxik a mozgásba hoz*a a levegőt; ax árendások nyájaaián határtalatf. Tfriotha clak franoxia aalonok-ban tanulták volna péa most — kövotkoxnok a bu-aulások — "pjidön a háziúr pénzt kór; ninoi korcsot — i igy póns iom lohot, hogy aok ixegónyebb aorau ember pontoaan fixothoaaon, axonbi.n ox nom nyom a latban soumit — mort van bi^j, dolog, cxivakodáa, lárma a * > láxán annyi, hogy ax ombor ext mind k''. én i.iiin, blxonyoian olvoixtonó öt érxékoi va-larnolyik/f A Méltóságos Nóvák Foroncz főispáni holyotl-tcs ur otnükloto alatt npr. 80-án délelőtt, a városházán képviselő tllés tartatott. A hivatalok megvizsgál-t-.ttak, s szükségesnek találtatott, hogy h kapitányi hivatalnak lyboli szorvezéso tárgyaltassék, s a kijelölések felterjesztessonek. A Az alföldi szűkölködő testvéreink iavára Keszthelyen rendezett sors-játékra sors-jogyek kaphatók Wujdits József könyvkereskedésében. Ara egy sorsjegynek 20 kr ''— húzás, május 10-én; a nyert tárgyak legfelobb ti/, nap alatt, n nyerő sorsjegy elé-mutatása mellett clviendök. A A magyar kópzőmüvészoti társulat ez évi april havi sorshúzásán nyert 100 fi t értékű gyönyörű tanulmány kép Wajuits József könyvkereskedésében megtokinthető; o kép — ériékon alól — eladandó. A Apr. 22-én dólbon, a harangok ismét 1Hz-vészt jolontottok — a bécsi utcza közepén égett néhány ház hamuvá} a tűz vigyázatl vnság általjött ki. Kötelességünknek tartjuk néhány izraelitát megdicsérni, kik daczára ünnopoik- s ünnep! öltönyeiknek dorokasau dolgoztak a tüz oltásánál. Megrovandó városunk azért, hogy még mindig megtűri a szalmafödeles kéménynélkuli házakat, melyek mig egyrészről az egészségre káros befolyással vannak, ugy másrészt könnyen idéznek elő szerencsétlenséget. A Poloskát hogy kell kiirtani ? Egy franczia egyetemi tanár, ki az egyetom épületében lakott, soká küzdött a poloskák kiirtásával siker nélkül, mig végro egy szert talált fel, mellyel tökélctoson kiirtotta nomcsak a bútorokból, do az épületből is ez alkalmatlan férgeket. E< podig nem más, mint a közönséges feketo szappan, moly vízben hígra főzetik s ezzel ogy eciet segedelmével konotik bo a szoba és bútor mindazon része, melyről fellehetni, hogy tartózkodási helyül szolgál a j>oloskának. A szapanyos viz a legszebb selyombutornak sem árt, és okvctlon megöli ezen fórgektt, hacsak oly helyro nem rojtodznek, hol a sz:ippanyos viz clnom érheti őket, nzért a boke-nést júJsmétclni. Már nálunk is sokan a legnagyobb sikerrel használják ezon szert. K n p o j» v A r. * Scllyo mo/őváros, n nm. Helytartótanácstól hetivásárzási engedélyt nyorvén, olső hetivásárának emlékét azon nomes titlel örökítő, hogy annak egész jövede lmét 1(X) frt 00 krt — önkényt az alföldi Ínségesek segélyzéséro ajándékozván, további intézkedés vógolt a mogyo mgos főispánjához bekUldötto. Midőn a szonvodök nevében köszönotot mondunk a derék városnak, ogyszersmint örömünktít fojozzűk ki hogy n megyénk kebeléből néhány évig kiszakított nomoslolkü közönség ismét mionk. r>o $»- • Mindon tokiutotbon haladás. Oporottisták nem jöttök, do azért van oporcttük. K. holyboli zongora-mester ugyanis „kútba ugrott" ozimü operottot irt, mely a budai népszínház igazgatója által előadás vó-gett ol is fogadtatott volnn. Kéfszóroson örülök o török vésnök, mort mint halljuk cz is szép t-ttel van párosítva, monnyibon az clsü előadásnak szerzőt illeti részű a pesti színházi nyugdijintézeln ;k van szentolvo. • Több oldalról kérdeztetünk : lesz-o niükcd-volői előadás ? Valóban nom tudjuk hova lett a lelkesülés. Szalmaláng hevító tán az illőtöket, hogy a szép — s ozor fárudalominal épült színpadot szú emészti ? 1 i''. • Csurgón mint elovo értesülünk f. hó 24-én, fényes bál és ünnepély rendeztetik. Az eredmény- » czéí bizton tudata után visszatérünk még o tárgyra. • Don Hidalgó „Szellemi röppentyűk" czimű irodalmi vállalatra készül. — Kgy szikra kezoinkro hullván mutatványul közöljük : — Szép májusi est, a hold fclhőfátyolbn burkolva. A * vendéglő koesiszino alatt egy sötét alak, szivében szerelőm, kozébon guitár; szemei egyik ablakra s/.i''gczvék, honnét női arcz néz ki, » fényes s/.onisugor''rtk szórnak.varázs szikrákat. A guitár s Vele a dal felharsan : — Kcpoddcl alszom cl stb. — Mári lelkem itt vagyuk. Mári azonban folelet helyett hirtelen visszavonul, — hanem jön az istállóból 8 sötét alak. — I''Vtgd meg a zsiványt. — Nézd Jancsi ott van. Az ám a szinalatt ni — utánna. , Oldalghl — a troubndour retirál — rotirál — cl a szalma knpacz mögé. Az üldözők hiában keresik, eltűnt. Minden csendes. Néhány perez múlva Jancsi a sznlma knpacz mögé megyén, — nem tutajuk mi ckból, elég az hozzá oly érzékenyeket soh»jtott, hogy Oldalghi guitárján a có hur nagyott csattanva leszakadt, Jancsi arra tekint — s az épen kibukkanó holdfénynél nyakon csipi Oldalghit. — Ki vagy ? Semmi hang. — Marczi, l''isti ido volctck, megvan a zsivány. A hold, a nagy jajgatást — és ütlegelést nom nézhetvén — felhők mögé vonult. Oldalghl vérig vervo fut — fut, hova fájdalmai vitték, ki a rétre, egy fiíz alá —- és panaszlá: Csendos fűzfa árnyékában Lehajtám bús fejemet, Lelkem Mári nagyon sok volt A hogy értőd megvortok. — • Még most is vannak kincsásók. Egyik éjjelen a kaposvári szőlőhegyen kincset kutattak azok, kik a föld alatt is látni vélnek; egész éji izzadás után találtak somnál. Azzal az erővol mogkapál hittak volna legalább egy vágó szőlőt, s i.tt a kincset csakugyan megtalálták volnn. ]\ryllt posta. 8*. Ny. K -Hftk Ort''rfl mellMt. A kínUscs «t»l(fo átok k«-íolnk kftil vannak. Van tclvt*^ í|> J"bbal vAruiik. VWJkl hírek, Uvi-lck inlvrsi n kií*«ltclni>k. .Ml c fóMI AlilV Ni-in Icliot n rcr»bül ihcrIaiiuIiiI i "Kltnyomct mort" Jobb, mí(» nem kiiitilhMS. R. K-nck, N -V4r» Ira i Krt».iíurttnl megk<»|>tiik i ai arrx-ki|*4 killloiil fogjuk, in III'' lyUsliHtinfsi. ""''TcTciía 8zcrkcszán"ltOHOZ ISTVÁN. U]JJ_L. ,________! .!________-l—l-il. - -I - -----LIPMB !!■ wn Gazdasági tudósítások. Knnix*n, apr. 20-én. A gabnaárak következők: Buza 84—88 fontos 4 fi t 50—£0 kr,ro/s 8 ír 5 —10 kr, árpa 2 frl 70 kr—8 frt, z h 2 frt 1(> kr, kukoricza 2 fi t 00 kr—8 frt, hajdina 2 frt 00 — 00 kr, burgonya 2 frt, fehér bab -1 frt 50—00 kr. Uj bor 8 frt. Kaposvár, apr. hó utolján. A b;iza mérője 4 ft. Hozs, kukoricza 2 frt 50 kr—8 frt. Árpa 2 ft 50 kr. Zab 2 frton kelt; egyébbkónt a vásártér, hihotőleg az izraoliták ünnepei miatt — néptolon. Az idő valahára kedvezőro fordult; a mezei munka javában foly. _ím. P-) AVlBl ín deram 18. April d. J. boendoton Ilauptziohung hiesiger OcId-liOtterlc haben folgendo Nummorn foí-gendo llauptprciso gcwonnon: No. 004 11.104,000, No. 13,02* fl. 100,000, No. 18,450 fl. 50,000, No. 3,033 n. 30,000, No. 4,032 fl. 20,000, No. 11,033 fl. 15,000, No. 18,003 fl. 10,000 ele. I)io nitclisto Zii hunjf ilrr von hlrilfffir Kegie.u ír gar*aliitcn grosseu Geld-Verloosuug beginnt am 25. Mai 1801, wozu ''/, Originalloso »u f. 0 Oest. Whrg., ''/, zu fl. 8 und ''/t zu fl. 1 50 Nkr. geged Kinscndung dcs Betrags durclt unterzoichncto Slaats-Kffectcn-Handlung zu habon slnd. DIcsoLottorlo enthillt ebenfalls din nahmhaftesten Gcwinno von fl. 200,000, 100,000, 50,000,30.000,25.000 20,000, 15,000, 12,OO, 10,000 etc., wodurch schon Maneher in groHsen Wohlstand versetzt wurde, wesshalb dieselbo einem spiclliistigon Publikum nuch sohr zu empfohlen iht. (jpf..llljrc AiiflriRn hlfra''if wcr<lrn prompt nti''l gowltnen-haft au»{C<f.lnt nii<l ille (lowlimlUtcn ilen llotbcillgton unrntgelt-licli iujt sjnilt. Mau bollfbc »Uh <l*hcr balillgal »u wcmlt-u an JohMiin (ifurn l.ufcfttnnnn Jr. in Frankfurt am Main. Daruvári fürdő Slavoniában. Megnyittatik május 1-én ezon rég időktől ismeretes 88 —31° K. vasrészos hévvizek használata kilUnő gyógyhatással bírnak minden beteges állapotokra; közönséges és részes gyengeségekről, hudesek, bénulások, hasi zsigerek, főleg n mái vesék és hugyhólag bajairól, különösön hagymá/, elszülés, nehéz gyermeki kórok, gonyodések, hasinonés, némi betegségek és takarókról, továbbá iziucrov-ség makacs lál.fckélyck és idült kütegokröl. A gyógy felügyeli t ^t líarlangi tr. ur urasági orvos gyakorolja ki a fürdő ^pűletoibon lakván,, a t. cz. köxönségnok szolgálatára minden időben készen áll. A fUrilő »zép regényes és kiterjedő nomes árnyékos sétánnyal bir, az elegendő száminál létező csinos lakszobák, fürdők, a kényclom minden kívánalmainak s nz újkor halndásának niegfelelöleg vannak felszerelve, ncmkűlöiiboii az ujonan épült vendéglő jó konyhával van ollátva. Naponkinti «cno, nrena, időnkinti tiinczestélyok, hírlapok, könyvtár a t. cz. fürdövondégok szórakozás és folviditására szolgálnak. Az ujonan csinált ntTorezovac és Voröcón keresztül, a Dráváig Magyar-honnnl összeköttetésül, valamint a naponklnti szekér és lovélpósta könnyttlk a fürdővendégok közlekedését lak holyökkcl. Mindonnomű órtokezésok lovél állal a fürdő rendezőséghez intézondők. A daruvári javak reudezősógo. Nyilvános köszönd Egy olőkolő ur Muraközben utazván, totemesb összeg, ^enzt vcszltott el, Hrtdosu és llórlak közt. A pénzt bizonyos Kusits Mihály cbcIk/VcczI lakos tulálta meg -- s azt az ottani plébánosnak átadta, minők következtében az illotő pénzét visszakapván — a becsületes mogtalálónak nyilvános küszöhetét fojezi ki. egTnevelö kerestetik, ^ ki eléggé képesnek érzi mngát ogy érdomes családnál falun, néhány gyennokot jól novolni; do egyszersmind megkívántatik, hogy az illető — a zongorázásban is tudjon oktatást adni. líövobb tudósitássnl szolgál o Iajmjk kiadó hivatala Nagy- Kanizsán. Figyelemre méltó. Minden t cz. roídmívcllí, gaztlász és lelkész uraknak, valamint minden t községeknek, ozonnol becsos figyelmébo ajánlom Képk''y á/rEHUEft, molybon mindennemű gé|>ok, úgymint: <-Hi:plú-, vető-, MZi''fhknvngd- és más ezekhez hasonló, mind lóerővel mind ki;zzel hajtható géprli, valamint azoknak egyes részei is érez vagy vasból öntvék, mcgrcndelésro kaphatók. — A t. cz. gaz-dász urakat az én kutMxIvnttyulmrn is iígyclincztotom, melyek faluholyokro különösen azon okból is ajánltathatnak, minthogy a vizot tisztán felszívatlyuz-zák és a körillniényesobb javítgatásra soha noín storulnak,''mi miatí Sopron-'' ban mind a város községnél, mind egyes uraságoknál különösön czélszorűok- nck találtatnak. Ezokon kívül készülnek gyáramban bnrhnjtók és borszivnltyuk és eiuelű- Ohővck, molyok mindon hozzátartozó készülőtökkel vannak ellátva. Ttizfeoalcenaölm (viilpunkúk) n logavntottabb szakértők által annyira ajánlott legujabb angol mintára készlttotnok cl, molyok a .tov.iszállításra igen könnyük ós ft vizot rendkívüli magasságra lövollik. A linrnngoL, molyok gyáramban Öntőinek, nemcsak csinos és tisztán kicsiszolt, a legujabb dlvitmónyokkol ollátott alakjokra nézvo. hanem különösön esengő hangjok miatt — és pedig clőro mefrr<yidelt hangokkal ellátva — ajánltathatnuk, miről magában a gyárban mindönki mindon órában meggyőződést szorozhot magának. Homénylom, hogy a t. cz. közönség becses bizalmával mogtiV.tclni fogja gyáramat, mit azzal fogok meghálálni, hogy a nálam mogrondolt munkákat jutányos és minden móltányos kivánatoknak inegfclelÖleg clkészltondem, hogy eddig feutartott jó híremet és novomot czontul is novclhessom. seltenhofer frigyes, cs. k. kizáról. szabadalmazott harang-, gép-, tüz-fccskendö és szivattyu-gyárnok Sopronban. Árverési hirdetmény. Vendéglősök, ugy családok, do különösen inozci gazdák figyelmébo ryánl-tstlk : valódi nt«jer burgouyn, (krumpli) a logjobb minősógU egészséges sárga faj j melyből nagy mounyiség áll rondelkozésro eladás végott. Ugy hogy nagyobb földbirtokosok több száz mérőt is kaphatnak. Azonban eladatik nagyban ugy, mint kicsinyben is — áru mérőnként 1 frt 00 kr. Nagy-Kanizsán a vaspálya-udvarban. Uővobb tudósítással szolgál o lapok kiadóhivatala. ........míl8n hamuzsir, ós 80Q frtrn bocsit 100 öl vágott fa f. évi május hó 9-ik napján roggoli 10 órakor a helyszínén - a Boglári vasúti államéitól 2, a szántói vasut íllamástól pedig 1 órányira fokvő CWlyi közsóir-bon nyilvános «|rvoroiés utján a logtöbbot igórőnok, azonnali kész i^ónz fizetés mellett eladatni fognak. Melyro a vonni szándékozók ozonnol meghivatnak Kelt Koposvárott april O-án 1804. Wajdita J<ízsef kiadó, lap- d» nyomdatulajdonos Nagy-Kanizsán \ Szalay György. jegyző. Nagy-Kanizsa. Harmadik évfolyam. 14. szám 18f>4. májuft 10-én. Ismeretteijesztő lap R szépirodalom, kereskedelem, ipar, ua/dás/al, tudomány és művészet kQreböL Megjelen e lap legalább egy íven július hó 1-töl kezdve minden hó lén 10-én és 20-án. — Előfizetési ár postán ssétküldé.sel és helyben háshoa hordva acéaa évre & frt| félévre 3 frt. Negyed évre 1 frt 70 kr — Minden előfizető a tulajdonol kölcsön könyvtárát u eddigi fenntálió feltételek mellett fái áron baasnálhaVJa, — Nyilttér egy Petit sorért lü kr. — Hirdetések négy h..sábos Petit sorért l -ör 7 kr,, tor 6 kr. és minden további beiktatásért 6 kr. s bály*gd(iért 50 kr. fiietendó A beiktatási dij ■ a lap keselését illotő minden tárgy a kiadó hivatalhos Nag y-Kanizaára j a lan szellemi tartalmát illető koslomények p«dig, agy Minden levelek bérmentvo a ssorkesztősoghet küldendők Kaposvárra. Gondolatok a költészet körül *ta-laban s kelet költészete. Midőn a ■ tagiratai bölcs a költészetet bölcseiül Ibbnek állitá a történetírásnál, nem mondott kevesebbet ralnt hogy ennek oategoriáit a bölcséstfetélbo utasitá, inig a történetírást a ssáraa prózának, ac ea«-tnények krónikásának — elvonva minden eszményi-től — engedte át. Első pillanatra meglepi elmépket Aristoteles e tana; de mélyebben vissgálva, nem asárt mivel Ö tanítja, hanem mivel igasát belátjuk, megadjuk magunkat. Ugyan mit la mondhatná e böloa alantalant ki ? elaö ön tó a tudományokat rendaaerbe, ha mindjárt -Organonját" Veruláml liaco nem fogadta la egéaz ben el? Ninca is bölasésa, mely • költéssetet ne méltatta Tolna buvárlatal tárgyául választani. Könyveket írtak halomra a valamennyien megegyeznek — különböző utakon ugyan — abban, mit nagy elődjök tételül felállított; valamennyien megegyeanek abban, hogy: a költészet aa emberi léink ama munkássága, mely belső asemléleteit a teremtő képzetembe nyomva, estei, a sselleml világ végtelenségéből eszméket hoc világra, melyek as egyedüli sséppel azonosak. Kaek sserént tehát tárgya a léink életo, nem a ktlvilág. Pedig beh sokat kell nekünk szegény olvasóknak gyötörtetnünk oly költeményokke), molyek • költőik környezetében fekvő kül alakokat, virágot, fák^L.. csillagot WíSginAílre, panthsistioua képaolö-dá.«;vv.i hü álra untatnak. Lehet eaeket haaanálai, mert nem akarom én a létesőt, mely a természetes szépet befoglalja kizárni — lehet a csillagok, ragyogásainak,a rirág bajainak, a patak osergedesésének stb, érvényt adni a magok bel rá n ; do aaon essmének, mely a költemény bc''ter* ját, tartalmát tessi kiemelésére, vagy ia as essme ér-sékitésére. A természet jelenségeiből vett esen képek csak ■lak, melyek egymástól egy költeményben függetlenül kecsesek, de aa essme melyet takarnak, mely egységesen fut át a kesdeten, kösépen és végen, kapcsolja őket ssép egéssssé össae. Hol essme nincs, ott minden ragyogvány. A legritkább tropusok, legmeglepőbb anthithesiseí, metaphorák, allegóriák, a legeredetibb hyperbolák mellett la, üres busa kaláss ott minden, es mint Jean Paul fejeai ki magát „poetische nihillsmus." Mort a költészet érdekei szellemiek levén, • belső szemlélődés számára dolgozik, anyaga a kép-selem, melybe — mint saobrász a köbe ~ a lélek, eszmélt bedolgozza, honnan az elrao utjain a visszaléte-altő tehetség és alsóbb ismécö tehetségeknek közreműködésével létesülve, lépnek ki, mint tartalom as alakiban. —y Niobe szobra, re^ck eaerévek unokáira nem hat, ha nem értjüktissirfta essméjét mely vésőjét vesatto de igen akkor midőn gyászos sorsát tudjuk, s mive belőle ió adag erkölcsi igazat is elvonhatunk. Menynyire kellett mág azokra hatni, kiknek ssámára készült 1 Mcmnon fejetion asobre, négy mérveiben, kiterjesztett karjai és egymáshoz ssoritett lábaival keletnek tekintve hidegen hagy, ha ama mythious eszmét melyet képvisel neaa ismerjük. Azt mondhstná valaki olt van Laokoon szobra, nem szükséges ennek történetét tudnunk, csak Ütnünk kell s megértjük ; mert fiainak s magának nyomorúsága oly baszélöen emberi, hogy n«m kell in cl I ój ok cloorons- Midőn est megengedem, alkalmat veszek egy-szorsmiud röviden megjegyezni, hogv es épen mellettem van, és valamint Laokoonban, Niobéban, a fájdalmat akarta eszményitni a művész, ugy kell a költőnek is por analogiam minden lelkimoasanatot felfogni, visssalétoaltni. Igaz, hogy költő résaérd asobrásztól mutatni ^Idát nem egészen kiuiéju^, ^ de csak a kivitelt te-Btv»y — mii aryedfll csak la ebben válnak útjaik kétfelé ; amennyiben as első aa idő egymásutánjában, mesterséges, de Önkényes jegyekkel, egyes vagy collectiv cselekvényoket, az utolsó pedig térben ter-méssetes de ucin önkényes jegyekkel jeles, noro is uselekvényt, hanem annak ety pillanatnyi moiuontu-mát. As eszme végre is mindkettőnél egy kutforrás-ból ered, mindkettőnél es a lelkesítő, vezető a czél. így tehát as essmét lehot a szépmUvószetekben ások létokának tekinteni, mely a költészetben tartalom. E nélkül minden ábránd. Nőin is tudok tartn-lomuélküli miinek jobb nevet adni, mint „ábránd" mert ennek fogalma aa tUosságg*! *»on*s. ti mi as ábránd még is ? A féktelen képzelő erőnek, a lélek alélUágát — hogy ne mondjam blasirtságát— felhasználó álomlátása, mely mint es as ébredéskor , ugy aa ábránd akkor, midőn aa elme Jogaiba lép, minden érvényét elveszti. Pedig az ábrándozok leghatékonyabbak aphan-tasia országában. A legmerészebb hyperbolák, trópusok, metaphorák kai lépnek elénk, és ha megrostáljuk nnm talál vizsgálódó elménk magot, habár egy pillanatban előidézett képek lefolyása alatt ma- 5okkal ragadtak is as etiphuismus és catechresis min en logikátlan Hágai. Legnagyobb baj, ha ilyen külsőid irány búvik ; mert midőn azt megvallom, hogy maga as irány már esamét feltételez, s Igy Ily esőiben tartalomhiány uem fordulhat elő, még Is tmj magára a költőre, ki Irányának a mUvésiotet alárendelte, baj különösen aa ifjabb olvasóra ki koránál fogva amúgy is ábrándok-hoa hajlik, s öntudatlanul mohóu kapkodva utánok, aalvábe gonosz fullánkot vesz. Nagyon veszélyesnek hissem én as ábrándosé nihilismust, Íróra közönségre egyaránt l)e me.gismerhetnl öt arróí, hogy caengö pongö külsől>en lépdegél, mert tartalmában nem bislk, igy tehát öltözékeiben bujálkodik. 8 lehet-e ez másként? Nem. Mert sz rumi mindenben érvényrsitnl akarja magát a költemény olojéjöl vógig, annak minden résselben — különben nem lehetne Ő a fonebb érintettem ksjwcs — ez köti metf a ssilajul csnpongó képzeletet, saját értékökro szál 1 i t va alakításait, ez a művészeti csendes nagy aág s nemes ogyssarüség kerete, mely a legszükaá-gcsebl>et igen, dc a Dlösleget (uagáhos nein veasl. Aimi irók mert költőknek nem nevezhetem — kiket egy eszme nom ihlet loyftwUngőbbek, ieg-tóblxit vessŐdnek a külső világgal, a képeiket a körülük létező külvilágból szedik ; innen az a aok és hosszadalmas festési viszkutog, mely n«ca egynél Srosai leírással háUros. Pedig ha már a festő teen-őibe avatkoztak, jó volna tuduiok, hogy : assal uem versenycsbetnek ; egyrészt uaért : mert képeik elő-teremtésébou nem i-gy eszközzel élnek—nem egyanlS fegyverrel küzdenek babérért,— máarészt épen esért nem lovéu egy uzéljok, mi as elsőnek alönyefll as as utóbbinak hátrányául azolgál. As cssmehiány, vagy as eszmének kitt azon nyilaUosáai belső ösztvn, gyakorta ha jól kezdene is valamit, oaakhawiar UnUhMf, ia ssintu éioaUctő Uol ninca ti«atál>au magával hasonló iró. Elhagyja őt ilyenkor aa égi szikra, mely benua pillanatra gyuladl ki, s ilyenkor jobbra balra nyaldos képselmének lángja, ha irányt tud is adni birtokosa neki, nem U- i TÁRCZA Mérés, lenfant qnl jone... llugo Viktor után. Anyák ! a vig küszöb játszó kis gyermeke Gyöngébb mint a virág, s égnél tisstább sseme. Hserelmet, szemérmet, s bölcsesógot tauit. Tissta tüz a gyermek : es ssitja lángjaid. Megssentalt vidorság áldott boldogsága. 0 aa atyai név aranyoa sugárba. E kis tiszta lángnál nem kell egyébb nektek, Hogy tiaztán lássatok, árnyán lelketeknek Anyák I a gyermek, ki elment, kit sirattok, Ha a csillagos ég boltján függ arosotok. Könyeitek közzé dicsőséges fényt hint,. , Mert as ártatlan, mint as igas, úgy fénylik. E saelld égi fény megtört szemeteknek, Ugy mutatja a gőg s erényeink megett Ha saáraüsvo — gyászol lelftüuk — a vak éjben 8 fajdalmunkban, mily nagy, mily nyugodt »s Isten. E földön hol segély nélkül semmisem megy. Hol kétes utjsink, örvény fölött járnak. Mint egy vesérsugár közepén as árnynak; Mit sötét bfin s gúnyos kételyeink vstnek : ♦ Elve — hivatását festi sslveteknek, As igasság fénye lelkataken — halva Itt alant — tissta láng; fönt aa ág csillagja.... CSEPELY SÁNDOR. Történelmi kal&szatok. Első Miksa császár összejövetele Magyar, Cseh, Leugyolorsság királyaival: Ill-ik I.Aszló, Lajos, Zsigmonddal és az osztrák házzal kötött házassági frigy. A három uralkodó főnek Hécs falai között történt összejövetele hazánk történetében azon forduló pont, mely körül lblb-töl mai napig forog történészeink figyelme, mint jutott Magyarország Ausztria uralkodó Latalma alá. K tekintetben Cuspiuian János ]. Miksa cs. kedves embere, ki yt évig sürgött as emiitett frigy körül liudán, tizennégyszer jclonvén itt meg iiécsből követ minöségbei/i, felvilágosítást ád a császárok s különösön Mikse uralkodásának leírásában, mely munkát Ilaselbcn Oporin adta ki. Menynyire egyes meg Cuspiniau beszéde a külföldi ás hazai Íróknak e tényekre vonatkozó előadásával, itt elősorolni feleslegesnek tartjuk, egyedül az igazságnak kiváujuk illő adónkat leróni, előadván as egykorú iró s liécs város elöljárójának, a foncmlitett Mik sa cs. kegyonczének rövid leírását. Miksa császár messzeható tervei, birodalmát összeforrasztó erős kapcsok által biztosítani, a kiszemelt előkelő hatalmas uralkodók családjaival házassági frigybe lépése áltsl tökéletes en sikerültök ; miután Fülöp fia álul Kpanyolorsaágban császári hatalma egyrészt megállapittatott, szemeit Magyaror-•ságra forditá, Ulászló és ennek két gyermekeire, feltevén magában házassági ajánlatával Magyar és Csehorsságból védbástyát alkotni, mely Austriát a török roham ellsn bistosltss, — Lajosnak harmad-nnoka leáuyát — Máriát nőül, Ujoa nővérének, An- nának pedig Károly vagy Pordinand unokáiból egyikét férjül megkínálni. Torvének kivitelében ketéro játszottak Máté, gtircsi (tán görosi) püspök, később bibornok és János, szerzetes barátból lett n.-váradi püspök, továbbá ezon ügyet szorgalmazták számos követek az országba küldve, nemkülönben Mraxi Janus dronsdorfi várparancsnok, hágai gróf Lénárd, rogendorffi báró Farkas, Puchain János, különösen pedig (''uspiuian más néven Anal>ald, és Kaurer Lő-rincz alsó Ausztriának helyettese. Noha nyolos ávig tartott már a btlszkc volenczeieket tördöső háború, Miksa császár el nem hagyta az ágyuk dörgési kösött is tervoinck foganatba yótelét, mit a Flandriából liécsbo küldött Máriának ir>l& bon jun. 11 én blzo-nylt. ^ A császárt fnogakadályozta Ulászlóvali össss-övetelébcn Ssék^y (Dóssá) Oyörgy lázadáss, it a német iró Ceculusnak , a ssékelyekot pedig mint Erdély közelében lakó népet neves elég tudatlanul (minő példákkal nem egyaser szerencséltetünk most is, uémoly — hiras? német geographua által) még is elküldó Anabaldot Hadára, hol már jelen volt a lengyel király ssemélyét helyettesítő bchidlovioski Kristóf. A császár és lengyel király kftaött támadt viszályok, bár Ulászló, ez utóbbi fivére testvéréért közbe vetette magát, sokkal fontosabli|kk voltak hogy sem ezeket a követek Üthették volna, as ügy aj> leniétél követelte, azért gát a caásaárt rábeszél rályokra üdvös • ezek laiiségre félelmes cou Miksa, ki ekki több oknál fogva Pnai f Ulván a lélekben Umuit, azonnal A fcoizá legköao-lobb álló kalsfeégskbo Ilyenek >*UHl Ilit a» épen wég|>fll*|- tott berkük, tulíák, kokrok, a* épen hallott Vagy hallani véli uacatfU dalok aib leírásával, t aa e«on jelenségekből eredeti hasonlatokkal. Nem tagadom ón meg jogát a hasonlatnak som, de helyét ós mértékét akarom tudni. Legyen itt mintául egy eszmében ssegény úgynevezett „Tájfestő! gondolat" mert a példa tanít legjobban. Már maga a ezlui luonnyiro kezeskedik költői-etlonségo fölél I Egy tekintet, egy báj vidék Kgy litta folyó mentében, Kgy aaiklabóros, egy omladék A log tágas űrébe li, Bárha nincs ia birtokunkban, t Még ja legszebb részünk abban ; Szemünk a ecsetünk bálványa Aa, a ecsetünk példánya. Ugyan ki aa ki o prózává lapoault képokbon a költői erő hiányát, aa oaamoietlenséget be ne látná, i>vin emlitvo a fenobb mondottakkal kapcaolatban, hogy monnyiro hibáa ? I A helyett, hogy a belső szemlélődós részérő dolgoanék, kiindulva saját belső ssouilelődésoiböl a költő| mivel semmit. vagy caak homályosan érea, elkösd nekünk építeni, vagy (óbban vássnat von rámára előttünk, a egész nongyolá-ban „a lég tágas Űrében" ecsotel egy t^jat elénk, mo-lyot még sem blr annyira esaményitni, abba szellőmet, lelket önteni, hogy próaaivá no váljék, még légvárnak ia kovéa — mert oaakhamar miután tárgyait: m „ha* folyót" „sziklabércaet" „omladékot14 felmásolta, a „lég tágas űrében" kapkod, s mivel caak a körüle lovtf külsőben koreai kifejezéseit, a helyett, hogy aa általok reá gyakorlott bonyotnaaok képzőimében átsaellomülve nyújtanák neki a kifojo-tést, hirtelen lecsöupen képzelt egéből, aa enyém tied jogfogalmak prózai körébe, mondván: „Bárha nincs rs birtokunkban" aaaa mind ea uiit o tájban látunk saép, lia nem is a mienk, Ily képrft egy sióval legfolobb egy mondattal ■ lobben, költÜiebbon lehet ogy Utonyro Fefidéani, p. 0. Honiéinál „a fehér karu Junó" vagy „loszállt Olümp cauoaairól haragudva szivében" t. I. Pöbos Apollo.— Ismét Horácsnál: „Ditfugoro nives rcdount jam gra-mina campis" vagy „Manet sub Jone frigido veuator, touerao conjugis íiuinoinor." Vörösmartinál: „H^iló fényében ragyogott mára lefutó nap, Mlnuen fűszálon gyönyör a báj lenge." (Zalán fut. I. ének). Végro Jósikánál: „Századok meraltek fol, s századok hunytak el, s ösa fal-tömegei, magas tornyai, tágas termei a vajda-hunyadi várnak állnak mégl (zólyomi). Ka idézetek ogy más igazságot is juttatnak eaaeinbe, mely aaon előz ményböl, hogy : a költőnek n külvilág nem, caak ia a Í>ol tárgya folyik; t. i. hogy uselokvónyuk tuli\jdonképen aa tt légköre. Kzok festésében túlszárnyalja U okvetlen a képaő mdvésat, mivel noai hogy csak csolokvényt, aaaa a lélek munkásságául eredő elhatárolásnak tettekboni nyilvá-.uiliUát, liánom eaon tetteket is, melyek a külvilág g«l viszonyba jőnek, időben, tórbon hatnak és visa-saahatuak, költői keretébe befogadj*. Így rajaoljü llomér hatalmas vonásokban A|>ol-lónak éjjből történt lejövetolét: Igy Achilles palisá-»ak Vulkán általi késsitését. A helyett, hogy leirná réssonként mint jött Apolló az égből, mint nésett ki Achilles paizsa, cselekedni hagyja mindkettőt ölöt- 4 58 ^ tank, • mi azok csolekvényét figyelemmel kísérve, kért ülni látjuk a paiasot, jönui a* Achookra a nagy vessedolmet, és előttünk állanak eaek késaen akkor, midőn munkátokat aa istenek befoJeaték. Több nevesebb költőnél különösen a paissok leirásában fél-reismerhctlen a vetély Ilomérral. Igy nagynevű Vő-rösmartiuk midőn Hadúr paissát írja lo, (Zalán futása VII. énok). Taaso (Qerusaleurao liboraU XVI. ének, 2-ik és követk. stauaa). Virgil (Aeneas. VIII. K. Kgy som éri utol Hornért, mert egyik sem haaz-nAlja ennek ama finom igaaérzotét, mely öt ogy cselek-vényből előkerülő tárgy részenkénti lefátyolozására indlU, inig utódai as előttünk késien álló kép mellett állva, oaak magyar ásó oicerouo saorepót vállulák. Homér maga eaekuek más késaité a paiasot a ők csak loirják. Monnyivol költőibb aMoconida a mennyire kell emeaeknek küzdeni, hogy loirásaikban a próaa határain no törjenek bo I De nézzük moat aatismint hassnálja a külvilág jalonségoit fel ogy valódi költő. No monjünk mosaae, itt van a legköaolebb akadémiai jutalmat nyort „Buda halála" Aranytól. „Hullatja levelét as idő vén fú la" „Tontvo hatalmas rétogbon »l^ja;" „Én CB avart Jártam; tűnődve megálltam j" „Kgy régi levélen est irvá találtam." Amellett, hogy gyönyörű allegorice adja a s«á-sndok iP/ulandóságát, aa avarban alattok hatalmas ró-tegbor fekvő multakat, éreiteti velünk a mulandóság eszméjét melynél ii ia tünődvo áll megt „Hol van a* ekkori fény, hol van ai egykori aaj," tttuödUnk vole mi is. Mennyit, mérhetetlont kcllo éroani,gondolnia tűnődésében. I — Felemeli egy lovolót a» avarnak, mit rajta irva talál ketdi elbeszélni. Milhioua borúban saól a költő, midőn a lelketlen tárgyak siomólyosittetnek, » nom egyedül azt mik ieluntik, hanem a morális világ egy eszméjének situ-boluinai. Ka a művészet pautheisinusa_. Amily gyönyörűen domborodnak ki hasonlóim-mélycsittésci a toriuésaoti, tollát egyoldalú szépnek, hivatott művész kezében, oly lapossá válnak nzok hívatlanok kcseléso alatt, mert az első eszmét öltöztet boléiök, moly noui adacquált kifejezésével; mig az utóbbiak épen ozon kűlönzését az cszine s kifejezéso sajátlagos jelontésénok, moly mégis a képzoménybon egyesül, korosstülvinni kövesek. Tekintsük p. o. a Perzsa vallást — raort olvl-Uthatlan, hogy valamint vallásuk derék mérvbon költői, ugy náluk , mint kelet egyébb népoinél is, as Indok, Arabsok költésiotéhen is a vallásnak van irodalmukra hatványos befolyása. Aa IndekiieK nagyszerű Eposzait — átültetve Angol és németbo olvashatjuk — mindenütt a Brahma, Visnu, Hivas isteneik, s a háromság Trimurtis, no ahogy átlengik hanem viszik, Így a Sakkontha-lának rgésa cselekvényét sőt bonyoilalmát is, szellő-miobbon ugyan mint a classiousok dous ox uiaohlnáí, do mégis ők oldják mog. Az Arab költőkben lehotlon nom ismoml fol a fatalistákat, müveikben aa Allah végzeteibon megnyugvást, melyből önmegadás, ebből kedély nyugalom s igy bizonyos neme a derült nézlotoknok sugársanak vissza. Magok a l''orzsák — hogy vinsaatérjok — 7a\tflaszter vallásának a /end-avesta tanoknak költői-ségét llafizban adják vlssaa nontosak, hanem egyébb irodalyii tormékoikben ia. Ks ámbár vallásuk költőlségét általában nom tagadhatom, mégis a szoros érlelőmben költőinek neftt fol el meg, a igy Irodalmuk a való mü vé#»i. . ,, , ,, Mert az eaamének émékitéáw »álok nom a lélekből kópeztotik, mint a«I » müvé««t kivánja hA-nom a külső lét által köAVotlenül mint aaonoa kifejlés adatik elő. Igy a világosság Isteno Ortnuzd nem nbstract valami, hanoin maga a világos aág mely fontartó, teremtő, ellentétben Ariman a setétséggel, mint rontó erővel. K tan nem simbolioo veszi a világosságot mint például as Aogyptomiak a Sphynxet, Isist, Osirist, vagy a Uörögők l''romesthcoszt, hanem a világosságot ugyanazonttja a jóval, ezt a külső terméaaottel. KVép tohát a külső természet nyer költéazo-tükben érvényt, moly a szépnok csak egyoldalú ki-fojozése | már pedig a bolső a lélok világa levén annak tárgyi következik : hogy költészetők hasonló a zöld füvön rozgő harmatcaepphoi, moly nem egyébb szépsége mellett harmatnál. Kgy hóbor dal jutNcszoiubo, melyben a harmat a egyébb torméssot jelonségek saamólyosíttotnok, a a koleti költészet mélté gyöngyét képoai. Caimo „A« ,éj dalai." lm itt kőslöin Hordor után. v — Dávid ifjutágában BothUkom Hg«tl kő«» ül-vén egykoron, imo mogszáltA Öt JoboVAh szolleuio, a felszabadultak érzékei, hogy aa éj dalait hallja. — As egek Istoat dicsőiték, s mindon csillag egy karba lénett velők; bangjok oiengéso a földet érinté, s a fúld végoig hullámzott csendes énekük. — „A világosság Jehova Arc»»" saól a nyugvó nap: „én rulw\ja szogólyaeto vagyok" VÍMon»á rá as esthajnal. —K felott a felhők tornyosodva szóltak : „mi éji sátra vagyunk" — s a felhők vizel ostdörgésbon han-giiaák vissza; „Jehova hanpja felhőkön megyou; a tiaz-toletnek Isteno dörög, a tisztolotuek Isteno magAaAn fondörög.",, — „0 szárnyimon lebeg" szólt a szél suhogva: b a nyugott lég viszont felölt „én aa Itten lohclcto vagyok, üditö jolonlétónok lobbonésc. — „Üicaónckot hallok" szólalt mdg aa alélt föld" és én csöndes, nóma vagyok" ?l A hulló harmat válaszolt neki:" üdltni foglak, hogy gyermekid ujulva ujjongassanak, hogy eaometéid mint a rózsa viráguzsanak." — „Vígan virítunk" csengett az üdo liget} a a telt kalászok belésusogták „aa Isten áldása vagyunk 1 Az Isten hadai éhhalál ellon." — „Magasból áldunk titeket" saól a Kold „áldunk titokét" visionzák erro a csillagok. — Ka nyög-dicséit a kis tücsök mondván: „megálda ő móg ún-gom is egy^osepuke harmattal." — „Ks eloltá ssotnj imat „vitaonaá aa ob.*'' — „Kngoin üdított „szólt" a felugró fia. — nb)» adja táplálókunk „álmadá a vad." — „Ks ruházza bAránykáink" bégoté a nyáj. — „Ö meghallgatott „károgá a holló" midőn elhagyott yalók." — „() meghallgatott „válaszlá Akecsko" midőn időm közolgo hogy nomzoiiék." —''.-Nyőgdicsúlt A Kor''°> * fecske és mindon madár álinadoava szólt utAnna: „megtaláltuk féaa keink, házaink ; mi as Isten oltárán élünk. Ks szárnyainak árnyékában alszunk, csendes nyugalomban." — „Csöndes Jiy ugulombau l" visaouaá aa éj, és hosastit hangtizá. — Itt a lnvjualpírnakíhirnöko kiálta fol: „Nyissátok meg a kapukat,.a világ ajtait 1 A tiaatelet királya megjelent I" , váiita, mog nem jelenhetett, a helvéták veszedelmes állhatatlan sága, I^joa franoala király hirtelen halála (1<«Ö jan). Károly, Ausztria- és burgundlai foher-oi.ug unokája, kit okkor nagykorúságra omolt, s más Otfyébu okok gátolták; hanem Mátét, az említett ér-sakot és salzburgi sogéd főpapot (oonduitor) toljha-talominal indította Uláazlöhoa, előre bocsátván Cuspiuiant Budára szándókának nyilvánítása ''égett, hogy aa összejövetel „Laetare" vasáruspra lialasztas-sék. Miodozokről Sternberg László korlátnok által tudósitá fivérét a magyar király, miro Zsigmond JCrakkót 6 ik Martiusban elhagyta, nem hallgatván Moohovila Mátyás joles orvoa tanáivaára ós jóslatára, hogy a császárt Klek napjA előtt nom látandja; a jiWlas beteljesedett. A két fejcdolo.a osak jul. lO-án találkozott egymással. Máté 16 6. Fobr. 23 án Bécaben nagy tisztelettel fogadUtván, háromnapi ott múlatás után Béos-Ujhelyen (Nova Clvitaa) gyűlést hirdetett a császár narancsából. A fejedelmok egymás iránti bizalmatlanságának véget vetett a longyel király közelodto Pozsony felé. Azalatt a bibornok Ausatria, Stájer, Karantlián, Krajna követeivel szorosan toljosíté a császártól vett rendeletekol, de érvényro nem emelhette a magyar királynak mároa. ÍH án Potaonyba órkoate miatt; azonban mit sem mulasztott el kém-kv^déieivol, hogy a magas bizalomnak megfeleljem, követeket küldvén Pozsonyba, hogy ajánlatát amagy. király elcibo térje.azék ; Zsigmond lengyel kir. 24. márwz. Nagy■ Szómba(ImM Pozsonyig kísérte a pécsi püspök Oyörgy és a brandenburgi Mnch. hasonlóan Oyörgy, Waga UlA«al6 L^jos fiával a kalocsai, váezl, U.#niai éa Szervin püapftkcHöl környeave, mog %t,\ mos nemzoti fényben ragyogó nomességtÖ! kisérve, nyilt téron eleibe mont köaelodő fivérének, a kocsi megállott, Ulászló szókro ült; Zsigmond átkarolta könyozö testvérét, az ifjú Liyos pedig megcsókolván nagybátyját, szíves fogadtatásának ezáltal adta jolót, azután ismét kocsiba ültUlászló, L-vjos pedig lóháton kísértő atyját a városba. Zsigmond kísérete ozoröt-száz részint huszár, részint német öltözetű lovasokból állott, kiket számos longyel, orosz, török, talár foglyok kísértők, kellemetlonül harsogtatván trombitájukat; molyok a darázsok és bogarak zúgását utánzó, fület sértő hanggal hasíták a levegőt; a főurak kőzött kitűntök az oláh vajda Vírla Miklós san-domiri nádor, továbbá: két Miklós és Kndro vilnai, libl aí ós marburgi nádorok, Schidloviczki korlátnok, Kostíliczki Kndro, kincstárnok ; Lukács L^ngyolor-szág kapitánya, három püsnök egyébb ogyházi főszo-mélyekkel; Mátyás az uladíslavl, három király alatt (Albort, Sándor és Zsigmond) korlátnok, János no-Boni és Pétor prsemisli püsjiökök ; — bevonulás Po-zsonyba 8 órától, délután egy óráig tartott. Ulászló saját fivére novébon Máté bibornok olébo küldó fiát L-tjost, a kalocsai érsok és Magyarország korlátnokával Gorgoly, Frangopán gróífal 29. mároz. kövotkoző napon oíérkezott Bakács esztergáiul érsek fényes kíséretével, kinok ismét oloibo inont Máté, a két király követőivel. Virág vasárnap volt, midőn Tamás érsek, három király és az ifiu Aiuia jolonlétóbon az isteni szol-gálatot olvégezte sz. Márton templomában, másnap ugyanő tomplomban ismét megjelelek az említett fejedelmek, bibornokok s számos nép, a királyok és osáxiár közli egyezségért latin, magyar ós cschnvol- von imájokat el mondandók, innét eryonost a magyar király lakába vonultak a fejedelmek, papi és világi méltóságok, kik előtt Máté küldetésének cséliát kitárta, miro az esztergomi érsok üdvözlő szónoklattal tlsztelto meg nz elötto szóló császári teljhatalmút; az értokealet (Ötvenen voltak jelen) délután két óralg tartott. April 8. Máté a lengyol királynál tisztolgott, Cuspinian átadta a császár Iratát. Annyinak jelenlétében, oly fontos ügyben (há-záiság) tanácskozni, komoly határosatra birta a fo-jedelmokot, azért mindegyik király tanácsosainak számát mcgkísebblték; Máté, Mraxi, Sauror, (,''uspi-niant és Vogt ot tartotta meg a császár részéről; a magyar király as-esst. és kalocsai érsek''et ós pécsi püspököt; a lengyol: Pétor prcmisli püspököt, Schidloviczki korlátnokot és Miklós vilnai nádort ; ők aa előterjesztéseket fojedelmoiknok tudto^a adták, de a több napi tanácskozniányok teljes ogyí.értést tnég som orcdinónyostok. Hogy még is Máté a császárt a tőrténtokről tudósítsa, Bécsbe ment npr. 12. innét Roggendorf és Sauror kövoteket Agostába küldó ea alaitfél Pozsony elhamvadt. Máj. 11. ismét Pozsonyban termett Máté hat tanácsosaival. Hét napig tartott a vita, lótás-futáa, ta náoskozáí, ctikkozés, lio! egyik, hol a másik király v. érseknél,.titkos, értekezlet stb., WKRJLEH MÁTYÁS. (Folytatása WetVealk). 69 > — Felkölt * oap, ■ Dávni, zsoltárteljes Almából ébredett. Mig ólt lelkében hordá » teremtésnek dalát s hárfájából naponta kiadta sengsetét. Oyönyörtt költői felfogás , magas képselő erő, moly a természet tárgyait, tüneményeit megszomélye-siti, hogy Dávid álmának allegóriájában a fö oazmét megénekelj ti. — Ihletett költő lehetett kinek agyából folyt. Aa égésiben Jehova dicsőítése, mindenhatósága aa alapcsime, s a költő, hogy est kivigye, a természetet lelkesíti. Egy vonással előttünk a táj nyugvó napjával, csth^jnala, aa o felett tornyosuló dörgő felhőkkel, aa est kisérő sséllel, a hold csillagok, aa állati a növényvilág csernyi tarkásataiban, mind cselekvő cselek* vényben, pedig es nom „tájfestőt gondolat." 1>« itt a dörgő felhrik például nom egyedül fol-kők, hanem „Johova hangja" ós igy tovább. t/% a aimbolicua költészet vakító fényű ssépsége. Es es e költeményben onnan van, hogy a Hébereknél Jehova ssellem, mindon erkölcsi jónak, kútfeje, fumc, mely nem asonos a külvilággal, hanem egyedüli ós as anyag felett urkodó absoíut eszme, mig kelőt máa népeinél isteneik köst a legfőbb is mint Ormuzd, llrahrua asonosak a termésseltel. KENYI. Tűzoltó testület. Az öletni csapások egyik lognagyobbíka a tűzvén z, különösen hazánkban, hol még a társadalmilag jótékony ogyleteknok nagyrészt hiányában vagyunk ; s a hol még városokban is (például Nagy-Kanizsán) kUrtönélküli, ssalmafödelea házak, nagy. számmal vaunak — követkesésoi n legveszedelmesebbek. Mindonosotrc, egy 10,(XX) lakossal biró várost megilletne egy jól sserverot „tűzoltótestület" azonban — megvan népünk ogy részében azon aajuoa tulajdonság, hogy nem barátja as ujitáaoknak, a aok-aaor a legüdvösebb iutézkedéaekbon félreértést, roaz akaratot, költségeakcdéat, a tudja a jó laton mit mindent lát. Neiu olvas, nem gondolkodik as ilyesmikről, tehát nom is lehet helyca fogalma azokról. Nagy-Kanissa város tanácsa 1830-ik évi aug. 6-én tartott üléséből, a tűzi veszélyek oltalmazása iránt — tűzoltói rendszabályokat bocsátott ki, melyeket kivonatban közlendünk : 1. A vispuskák mollé: egy főkormányzó!, aczéh-mestereket, segédükül: a lakatosokat, puakáaoka'', kololnpároaokat, éa rézműveseket — összosen 33-at rendelt állítani. 2. Létrák, csáklyák- és fojszékhes: o fökor-nxioysón kivttl csábmestoreket, aogédokül: ácsokat fojaaékkel, füstfaragókat, bognárokat, osutorásokat szUrazabókat, összesen 59-ot. 3. remotékhea; u rendezőn kivül* 22 őt. 4. Vizhordásra : a vezénylőn kivül 210-ot. 5. Örökül és hásibutorok kihordására, fontobbi rend azerént 80-at, végro: Van gondoskodva orvosról, és borbélyról, hogy a helyszínén előfordulandó sebesülések azonnal kezeltethessenek ; elmaradás esetében a mosterok 6 a so-gédok 2 ezüst forinttal büntettetnek — ha fiem igazolhatják kimaradásukat Megvan emlitvo, még pedig név szorint — kik larioauak lovakat adui a fecskendők elé, kik turloz-nak gyalog dolgozni as oltásnál — ugyszinto a vezénylők novoi is kivannak téve) sőt, a legelsőknek — kik a véas asinhelyén megjelennek, 1 koronás tallér jutalom tüsetik ki. „As igéret szép szó, d« ha megadatik csak ugy Jó." Ast szokta a magyar mondául. Mennyiben lett as ige tostté, s monnyibon tol -jesittutuok a rendeletek? Ast, ugyhiszom — a na-jmkbaii tőrtónt tÜzvésa körüli eljárás oléggó bizonyltja. Joggal követelhoti tehát minden p''dgár, hogy a községben — melynek köbeiében él rend uralkodjék s az est érvényesítő szabályok, lelkiismeretesen megtartassanak. Ajánlom igénytelen soraimat polgártársaim figyelmébe — s hogy jövőben netán előfordulandó tűzi aaoroncsétlenséghöl nagyobb saorcncsótlonségek no ssarraasHaasanuk, alakítsunk egy rendszorea s jól ssorvesett: ttisoltó-tostülotet. IlécM, 1804 tavasshó 22-én. »Ncaa, n«u)! a IrgkUcbb *«m «l itt! lat oltir, hfl Aldo«*UIral.« (Tompa Mlbály at AltMMUk stptly-albuma .MBhsng''- Jába»). Aa Isten talán azért ongodó hasink nagy részét as inség nebés járma alatt szenvodni, hogy a nemzet életere nyugalomban el zsibbadjon, s élotro valósága, mint oly sokssor fegyverével, ugy most a szeretet Áldozataival bizonyittassék be. Testvéreink j^jkiáltá-•ácsa, mint harcai kürt rémes haugjára. a érzés nyugtalan folresseno ... rendbe hozni mi feldúlt, zilált: Kinyalt a munkás réssvétol koao." (T. M.) \ A testvéri honszeretet oltárán msgasan lobogsz áldozat tüze.boldog, ki tehetsége ssorint a lángot aziiani ol nem mulasztál.. Nem czélorn itt ason nagyok ncvoit dicskossoruba fűzni, kiköt a tottlcgca szeretőt hareztoráu mint bajnokokat eléggé nom cao- dálhatunk ; nem czélom hölgyeink ason lelkesedését magasatalni, molylyol nem caak aa uraság szivében mint „áruauők" hanem egyebütt is, mint „alamizana gyűjtök" lobogtatták a azorotot nemzeti záazlaját: oaak a bécal magyar ariatooratia hölgyeinek ason no-mcs eljárását akarom pár vonáaaal bomutatni, mely-Ivei a haza határain kivül ia lángkoblök erényeinek oly azép bizonyítványát nyújtják. Sokkal ismeretesebb a bécsi segély-gyűjtés som hogy a jolon sorok róla, mint újdonságról szólhatnának, de azért tán nom losz fölöslogcs, ha o beceea lap haaábjain ia fennmarad a magaaztos tott emléke. — Bécsben a magyar főrend lelkea hölgyei inü-kiállitás rendezésére egyesültek, arra működve, hogy minél több érdekoa tárgyat gyűjtsön ösazo a müvéaaet s történet köréből. Az ügy felkarolása, a tnindünnen érk'' «ö becses tárgyak, ssép roménynyol kecsegtettél. olöro is a vállalkozó hölgyeket, s nom is csalatkoztak | mort a látogatók száma első nap a kiállítás után oly nagy volt, hogy a be vétel 2000 forintnál töb-bot tott ki, — ido értvo torroészotcann, hogy koveaon azoritkostsk egéaz pontossággal a belépti (2fr. o. é.) díjra. — E hó 10 óta áll fenn a mütár, a már is 25,000-ot meghalad a jövcdolom. lla igy megy a hónap végéig (mort május elsőjével lejár a határ idő), tetemes összegot nyújthat át a szívesen fáradozó magas hölgy-koszoru — a szenvondök vigasztalására. Legszebb jutalmuk lesz a nomes lelkeknek a lotörlött könyök, s a boldogító öntudat... Miután egéss lléci ügyeimét magára vonja e miikiállítás, tekintsük meg mi is röviden az érdekes tárgyakat 1 v<~ A festészet romok ssomély- a tájképekkel van képviaelve. Oallait „I)a> b;j(iö.V.Mi egy bánkódó élő alak van előttünk, UJo;^,v -égén a kelő nap-természet hü augári megtépte''.?1 Ömlőnek cl. l)ola-rocho „ma"tyr-"ja megható: a koreaztény hőanő hulláját, mintegy kiméivé, caendcacn viazi magával a hold fé''iyóbon tükröző vízfelület. — Compte „a fecakék hucsui«ójá" ban a vándor madárkák csovegó-aét hallatja. — Non bírálgatni, caak folomlitoni azán-dékom V«Jfloa művészeti termékeket, melyek majd mindogyivi''ről caak azt mondhatnám : ez dicaő, os ia fönsége;. <:.■• ia remok I.. l&rlf Z ichy tegy vertárába,'',. * régiaég azóp ora-lékolvol találkozunk, a melletti* caodálkosva kór-dozzük: annyira elgyöngült már as utó-nomzodék, hogy őaeink kardjainak forgatáaára m«st nom egy hsnom legalább is négy izmos kés igényeltetnék Y 1. A csillogó ékszerük önkényt magokra vonják figyolmünket, molyok közül kitűnők:- Császárné ő Felségének diadomai, a as ogri hölgyektől felajánlott otnlék-ajándéka| ugy azinto Széchenyi lat''. arany-sorloge. Nom hiánysanak es«n osstilv Jttly ,.«J y tár- rsom, molyok novozetos egyének ■ >lé» - ujitják - a régi időkből. lljr«{\: Corvin Mátyás drága gyöngydós nyakkendője; Zápolya Játtos éi''Űv''os mon-tekötőjo; Bothlon Gábor „olthatl''j^azop- anus-kodó ivópohara a egyebek. Ily gazdag''s fényes tárgviiV,an bővelkedvén a kiállítás, kottös érdektől vonza''ntk r Vwgatók; s ozon órdokok egyike: a művészet méltánylása, másik pedig és legfőbb a réssvovő szeretőt szent augalma. M ... —y. luké, 1861. Tckintotoa azork. :* ,-i ur 1 A „Zala-Somogyi Közlöny" lt-ik számában a külö íbfélék rovatában olvastam, hogy Somogy megyében a O. uradalomban piano tavaazi vadáazat alkalmával — magok as er-dőazök — hat özot, az tw.nSiJt anyában még négyet ojtettek volna el; egés*'' Áv,«tolettol morom roogje-gyozni ; ezok bizonyára ,r.< .u erdöszök-, do még er-dö-caőazöknok aoin novezhotők, hanoin igenis dögva-dátzoknak. Mfutár. A vadáazat törvényes ssabáiyait sokan nom iemfrik — vagy ismornl nom akarják, tehát ololvaaáa végett előaorolom a következőket: 1-ör. As 1802. t. cz. 2 g-a a közbirtokoaaág tilosára vonatkosó tétolo oda magyaráztatik, hogy a birtokosok, vagy birtokmennyisóg többségeinek határozata mog nom egyezhotés esetében a kisebbséget is köteloai. 2-or. Minden vadászat-jogosított kötelos, a tilos időt szorosan megtartani; a ragadozó v«dak kiirtásához pedig tohotaégo aserlnt járulni. Kl a tilos időt áthágii, kárt okoz, a kár kétszeres megtérítésén felül * h-ir és a körülmények minőségo szorint, fogaággal -hüntettotik ; kár oko-záa nélkül fegyvorótöl mogfoiv^andó, azonfelül mint kihágó mindon osotbcu vUnOSr/aihos mérton bünto-tondő. • 3-or. A tiloa >dök a különböző vadfajokra nézvo, az 1802 ik 24 ik t. os. alapján — köztudomásúi ide iktatandók. A négylábuakra tilos a Vadászat a következő időközökben : a) himssarvasokra oktobor l-étől junius 1-éig; b) szarvastohenokro fobrurtr l-étől november 1-éig; o) dámvatlskra novombor 1-től juniua l éig; d) bak-őaekro február 1-től Ju^la. ''l-éig| o) nyulukra február l-étől azoptombor 1-éig. Szárnyaaokr- f) túzokokra martiua 1 :i auguaztua 1-éig; Í) fáczányokra martiua !-étől azcptcuiber 1-éig'', h) oglyokra február 1-étól auguaztua 1 óig; i) vadludakra és réczókre április 1-tŐl julius 1-éig; k) sza- lonkákra május l -étől augusztus 1 óig; 1) fürjekre, vadgalambokra, stb. április 1-töl augusztus l-é!g. HasonlóUg tiltatik hurkot, tőrt, vagy fogóvssat hásanálni bár mely csélra. Kttlönben sokan a vadászatot most már ugy tekintik, mint egy keroakedolmi tért, s mindazok, kik cat szabadelvüleg fölhasználják, nemos, nom nemes polgártársaink — az 1504. 18 t. cs.-ben megszabott 23 frt büntetést, darabonként asámítva, a mogyei ha tóságuál szóbeli por utján lehet r/\jtok követelni. Már ha a törvény indokát tekintjük, as addig nyomhatott valamit, még as úrbéri viszonyok fennállottak. Moat, ugy hiszem a volt földeaur érdoko log kovesobbet som szonved azáltal, ha folssabadult jobbágya vadászattal ia tölti idejét. Mondhatnók tohát: „hogy megszűnvén a törvény oka, mcgsaüuik annak rendeléso is." Do eltekintve éltől, midőn a nemesség mindon, még sarkalatos jogsit is megosztá a néppel, csupán a vadászatot tartotta volna fonu ? I azon jogot, melyből alkalmilag s a jobbágyi tartozások szorgalmasabb teljesítésének miatta sárta ki Őket, a mely mint ssa-bad vadászati jog, jövedelmi forrát gyanánt nem U volt gyako >lható. a) Azonban, hogy mindon földbirtokos jogképességgel bir vadászatra, bizonyos. b) Hogy minden földbirtokos fol van jogosítva, ha alkalmas területtel blr — si in sigillatlvis ratis venatio exorcori poasit — azt az 1802. 24. t. cz. nyomán betiltani. Azonban általános lévén a vadászati jog, megszűnt annak szüksége, hogy mások kcuvtelé»éro birtokunk foio részét azkbadon hagyjuk, mert vegyük tokintotbo Franoziaországot — hol as állam ordoi alig birnak oly kiterjodéssol, mint basánkban hg. Kssterházyéi — éa a mult bérazakokban a vadászat 882,000 frankot tott: 1864-ben mogközolltö-leg 800,000 frankot tesz. Hazánkban egyes birtokosoknál — as aránylag ily tetemos összeg kielégítő segedelmet nyújtana; használjuk tehát most még az alkalmat, s ue mindig a magunk kárán okuljunk. A g—l uradalomban —• ha annak szabad ne* vozni — fungáló otdöoaössöknok pedig óhajtóm, kik as ártatlan őaikókon : „dividorunt vostimonta ojua," as as oaztakodtak ; hogy a tok. megyei hatóságtól méltó büutotéaökot vegyék. i NEUSIKDLEK JAN08. május 5-én 1804. Már innon-onnan két hónapja losz, hogy u ta-vojz beköszöntött hozzánk, s még mipdig oly november s doczcmbori napok, Járnak, és ha közbon-közben nom volnának cgyos melegebb napok molyok nálunk tólmolegek is, aa euibor aat hiuué, hogy baibéria éghajlata ütötto fel köztünk lakáaát. Igy 2 áu, mely a keresztjáró napok olsojo volt oz idén szép, tiszta, do-rült napunh volt. 3-án már esővol kevert csipős szél kavarta fol as u>. :3t» porát, s sietnünk kellett, hogy ama rövid utat, mely a város vártemplom köst létezik meg-ázás nélkül futauk be. 4-éro agg Mecsekünket fehér lepellel vonta be k természot, gyümölcsös gazdáink nem kis kárára, azoknak pedig kik o nap a Kolóniában (szénbánya) óvonkint tartatni szokott Flórián buosun némi szórakozást éa mulatságot szerettek volna ssurozni— nom kis boszuságára. Flórián napja mint a város fogadott ttouopo inogülotett, azonban annak tiaztélotárn a Flóriáukuthoa tartatni szokott körmenet, mely idén a keres*tjáró napok 3-ikával össaoesott, a ro«a időjárás miatt elmaradván, a szokásos ünnepély a püspök templomban hozatott meg. t Ha as ember puastáu vagy falun uoui tartja bizton ingatlan vagyonát as olyan Fatkó félő legényektől, az nem oly csoda —mintha egy 18—11HXX) lélekkel biró vároaban akad ilyoamiro. mely bizonnyal a nép mind szollemi, mind erkölcsi romlottságáról nyújt szomorú tanúbizonyságot. A bolt feltörések, ogvmást érik városunkban, a multhónapokban Háj Ede ur bolhán kesték meg, folytatni akarták Ober-mayor urán amint hirlik ; de itt nem aikorUlt nekik. Még rosszabbul ütött ki azoknak kik Weidingor Nándor könyvkereskedését törték fel, mogkárositván öt valami 70—80 frt bankó, 4s valami 15-18 frt réz kézpénz elvitelén kivül, néhány csekélyebb értékű tárgy elrablásával — mert özek felfodeztetvén, ket-tőjök közül, egyik Mohácson pesti útjában oltogatván börtönbe záratott, azonban inuon megszökött, mig végro a hideg éa óhaóg hazakényszeritá szüleihoz l''ócsre, kik azonnal foljelontotték a várost kapitányságnál, és most a pécsi börtönben várja kiórdeiulott büntetését. A másik hamar mogéreato a puskapor azagot és itt hagyta pajtáját, miután a lopott pénz és holmin mogosztostak volr.a, hasijába Laibaebba sietett hol azonnal felcsapott katonának. A lettesek közül as utols,ó nem más, mintegy caipéss legény; az előbbi pedig \Y. ur megszökött inass, ki olőbb W. ur Ukáaáról kilopván ASkjilcsot, aszal nyitott a boltba, a legnagyobb kényeleinmol hozta ki as elvittej^^t. Hasonló kísérlet és titt, fordult old legKj/solobb 3. és 4. közti éjon, és pedig négy hol on a város kellő közepén, úgymint: a városkáit sarkc . lilauhoin előbb Mayor ur kereskedésében; Kisági olőbb Pychor Simon szabómester ur bolyainál, lo nind a három helyen hajótörést szenvedeft gono#» '' rv^k; mig végro a negyediken, Zimmerm*'' t. ken lésében elérték • végrehajtották . aéUV .L Hogy mit vittok rl eddig mér mcfc. TARANYI. 4 60 ► i\«*)-kaui*h«, máj. 10. A A rendező bizottmány felszólítására örömmel indultunk Kes»»helyro, — oiroa 200 — résatveoudő egy ünnepélyen, melyre nonicsak Zalamegye, do a* egéss nemzet méltán bttssko lehet, mert a magyar szív mindig akkor dobog loghovesebbcn, ha megmutat-hatja, hogy tehet hazája érdekében valamit; már pedig van-e szentebb éa nemesebb tett, melynek szobb hazstiui színezete lonno, mint „alföldi szűkölködő testvéreink** fulsegélésére tett törekvéseink. — Ilyon volt a májú a 10 én Kossthclyon, mintegy 8000 om-ber Jelonlétébcn végbement „gazdasszony! kiállítás" — éa evvel egybokötött „ló kiállltáa és lóvorsony." Szükségtelennek lápjuk a kastélyt és gyönyörű parkját körülményesen Icirni, térjünk magára a kiállítás-és lóvorsonyio; Aa első terem, a sorauláai nyeremények kiállítása m ly nompls — 6()0 — különbféle tárgyak műhaliuftsa volt; o tárgyak számozva a ki-aoraoláara késsen álltak. A sorsolás a déli órákban ment végbe. A második terom, tolvo Inyoslklándozó remek- sütemény- • különféle sültok és konyerekkol. Harmadik teremben borok és gözbofőtt gyümölcsök. A negyedikben házi vásznak, len és kondér voltak elrendezve. A kiállítás alatt a parkban megyénk előkelő hölgyoi sátrak alatt árultak sonkát, kalácsot, < bort s mas frissítőket; s ez mind gr. Batthyányi Zsigmondnö ö méltósága indítványára történt. Forró köszonetünkot fejezzük ki Zalamegye nomoskeblü hölgyeinek; kik honazorelmüknnk majdnem járatlan tanújelét adták. Elismeréssel tartozunk az Ugy körüli fáradozásért Botka Mihálynö 6 ngnak is. Megazemléltttk a lóklállltáat, melyen ugyan kevés, do szép lovak voltak kiállítva. Innon a versenytérre mentünk, olyat még Zala nem látott! t bb, mint nyolezezer lelkes és áldozatkész néző voltjelen; ei>nok nagyszerűségéről hasábokat Írhatnánk, do holyszUke miatt, csak rövideden említhetjük meg. Első futás: Tallián Uéza és Oylka; nyertes, Tallián Géza. 2-lk futás : gr. Erdődy Lászlóé. gr. Széchenyi Jenő; nyertes, gr. Erdődy L. 3. futás rnozol gazdák veraenyo,t*joa éljennel fogadtatott, melyben úgyszólván még gyorinekok is minden nyoreg nél-kUl futtattak. Első nyerő Bálint Ignácz, Inkey Láaaló csikósa; második nyerő: llusz Ferkó; harmadik nyerő: Pál János. Negyedik futás, az akadály verseny: résztvettek gróf Erdődy László, b. l''u-te s ni Ödön , és Tallián Ödön; nyertes : gróf Erdődy hasaló. Ötödik futás: Tallián Géza és b. Puteani Gdön, nyertes az utóbbi. Hatodik futás: inagán fo- Íadás, Berzsenyi Ernő és Fak Károly — csak egy ófejjel nyert az utóbbi. E verseny létesítését & zalamegyei gazdasági rgycaületnek, áa elnökének, tok. Botka Mihály urnák köasönhe^jük. A rendezés körül HerUdondy Ferencz ur szoraott magának érdomoket — daczára 63 éves korának mestorllcg lovagolt. Is-ton áldása a derék férfiakra! kik nemcsak megyénknek, dfi hazánknak is diszére válnak. — As ered roény clrc* 8000 forint oszt. ért. — y— Különösen hálás elismeréssel tartozunk az első előadás alkalmából Nováknő ö mlga buzgalmának, ki a jegyek minél j<>bb clárusíttása végott házról házra Járva, volt szíves fáradozni. A 2-ik előadásnál tudomásomra jött folülfizotök : Isoó A la i os 4 fr, Inkey Kázmér 3 fr, Rumy Robort 4 fr, Skublics Uszló 4 fr, Tuboly Lipót 8 frt. o. értékig. Köményünk van hinui, hogy ezúttal nem utoljára láttuk a t. műkedvelőket azon szorepkörhen, mo-lyot áldással fog majd cmlcgotni sok szűkölködő kebel. Szont-Lissló, május 6-án 1864. TUBOLY VIKTOR. Műkedvelői előadás Z.-Égerszögen. in Ismét ogy fájdalomköny lett letörülve az séggol küzdők prózairól, ismét egy nomos példa be mulatva a kegyelet oltárára 1 f. május hó 2-án a t. műkedvelő társulat már két izhon tanúsított lolkosUlt-ségo, u áldozatkészségével lépett iámét közönség elé. Aa etöadtrtt sstnmtt „UtlvettsAg. ás tormásáét'''' calinű, Jialogh István által fordított vígjáték volt. A t. szereplők kosttl Liliomvolgyi grófnőt Hegedűs Etti k. a." ismert művészi taplntalával éa azon úrnői aan gonnal adá, mely — kivált as idegen nyelvű mondatok sza hatos kitojezésoinél—a ssinpa di alakban commo ll faut közéleti társalgót engode gyanittatni, — leánya Aurora — Nóvák Sarolta k. a. — által képviselve, kedves szinpadi jelenség volt, s ügyes korokded mos-dulaUi, s szerepén égés* lélekkel csüggő biztos játéka álul a közönaég többszöri totszésnyilatkozatai-val találkozott. Aapasiát Ortsx Ida k. a/adta, ki különösen a aserépceere általi pseudo grófhölgyet kitü-nőleg játazta, a ezúttal ia megmuUtá, hogy mai szo-repc a minap nyert babéroknak oorollariuma volt. Gróf Küzca kapitány — (Plihál ur), megállta helyét. Báró Hegyi (Graff ur), azinte otthon volt azorepében, csak szavalási folyékonysághoz szükséges neki némi gyakorlat, hogy ment legyen a némelykor észrevehető akadozástól. As est hőse ina Pontos Mercur (liüky Gyula ur) lett, ügyos marquirt alak volt, s tutsaett. Játéka művészi alapon nyugszik, s tanulmányához kevés szorgalom, s gyakorlat kellono, hogy bonne kész müvésst lássuuk. Scheffor ur — mint Halkra Mihály közhuszár,finom Ötletekben nem sokat'' engedett Ssigethi József minapi „Kaczér Tamásának.-4 As öltözékek ia választék, izléa éa oain tekinteté ben, különöaen ívnök részéről,ol is mo rést érdemelnek Közönség ezúttal mérsékelt száminál, különösen vidékről sokkal kevesebl^mint a minap. Fájdalom , hogy sokan a közöa, jóakaratú czélt összetévesztik az elvvel, s ott és akkor som tesznek semmit, midőn ép e I v b » 1 kollouo tenni a c a é I é r 11 A tiszta jövedelem ezutul 146 frt. o. é. Ig7 az eddigi három előadás össsesen ftOO írtig o. é. jövedolmozctt. Amint értesültem számos fe''iülfisotcsek történtek, kívánatos lenre azok neveit nyilvánosságra hozni, értem as első előadásnáli adakozókét, kiknek beoses n,<v«-ikrÖl ninra tudomásom. Hirek éa események. MfghivMM. A somogymegyoi gazdasági egyesülőt tavaszi nagy gyűlését, f. évi május hava 18-án Kaposvárott, d. o. 10 órakor fogja megtartani. Az igazgató-választmány a megelőző napon tanácskoz-niányra ül összo. Elnöki meghagyás folytán. Kelt Kaposvárott, apr. 17-én 1864. Kozma Sándor, egyleti titkár. A Május 1-én , mint herezog Batthyány Fülöp névünuepéii a városi templomban nagy disziniso tartatott — molybon városunk majdnem minden rendü és rangú polgárai ünnepi öltönybon jelontok meg; az isteni tisztoleton a Dalárda tagjai Is közromüködtek — önnek végeztével távirdailag tisztoltotott mog ő horozogségo, kinek jótéteményeit városunk soha som fogja elfelejteni. A sürgöuy déli órában moneszto-tett ol, s délután két órakor érkezett mog a megköszönő válasz. Egy lélekkel, egy szívvel kívánjuk, hegy az érdemekben megőszült uagy férfiút, a ma gyarok Istene sokáig éltessol A A „Kanizsai Dalárda" f. hó 1-éro kitűzött közgyűlését a tagok hiányos megjelonése miatt, mog nem tartatván, azt junius ö-ikóro odázta cl, melyben résztvonni a t. cz. pártoló tagok is egész tisztolottol felkérotnok. A A mulatókertek megnyittattak, a közönségnek van alkalma szórakozni — Csak az a baj, hogy az eszköz hiányzik; nincs korosét, nincs pénz! K.Kanizsát élotrovaló, vigkedélyü nép lakja — s óvok előtt mindon nyilvános hely tömvo volt, s a jókedv, csuk a felkolö nappal ért véget, hogy kinyugot^ék a szellem és tost egyaránt; más világ volt akkor — nem mint most, midőn a iorintosokat mogszokott erszé-nyokbei\ is az apró kraiezárokat számlálják, a azok is oly szomorú hangot adnak, mintha éreznék a nyomorúságot. Tapssstaljuk ozt akkor ''is, midőn városunk mindkét felekezetű derék fiatalságA az alföldi szűkölködők javára tánoivigalmat rendez a „Zöldfa" vendéglő tereméboti; hol a fényes világítás inollott két híres sonokar akarja mulattatni ajó ügy ér dokébon mogjolonőkot. Do mily kinos meglepetés a rondosökre nésve ha a megjelenteket ujjaikon számlálhatják meg? pedig a deficitet még Is az er-szónynok kell átn kiizzadni 1 Furcsa most a világ, táncsol — do vigadni nem tud, mort a sorshusza a: nincs pénz csárdást! A Május hó 3-án délutáni fél két órakor a helybeli se. Foroncz rendűek zárdája egy melleképületében tüz ütött kl — azonban barnai; elnyomatott. A Id^járástíwk lolyati, itofy rniyd raiuden föld birtokost kétségbe ojt; m^j. »-án oly havazás volt, hogy a földet ujnyi vastagon borította a hó — az idő folyvást hideg, s azért még nem válhatunk meg téli öltönyeinktől. — Mennyiro ártott az utóbbi fagy, azt a jövő fogja megmutatni. A Azon gaz rabló-gyilkos társoság mely ámult évben a két mogyét annyira nyugtalanította — utolsó tagját, Szép Józsefet, a dobsai ordöbon —s dühös védelem után elfogtak a csendőrök, s a helybeli katonai rögtőnitélő biróságuak átadták. Szép József 26 éves, izmos tostalkatu; Nagy Anti és Kulics bandájának hü tagja volt. A vizsgálat most van folotto fo-lyainatb«n. A Öt rabló ismét megkoulto működését, So-wn sok rablások történtek : Csá-ágnál, s a alá vehetőnek már azért sem tartom, mivel nem kívánnám o tárgynak — s mint hiszem csak a folyamadó bíró egyéni nézetének hivrUloa éa nyilvánosabb megvitatása által, Kaposvár városának lakosait kikérte! inUségüknek és felvilágosodottságukriak már annyi jeloit adák, — azon sötétség, szűkkeblűség és türelmetlenség gyanújával illottotni — mely örökös Páriáknak akarja tekinteni hazánk azon népét, mely a korazelloiumel áa miveltséggcl folyvást haladván —■ az ókornak elttitéleteit annyira győzte lentiként a még eddig némi tokintotben korlátolt jogainak felszabadítása s az o részbeni egyeulőséguek tökéletes helyre állítása már csak idő kérdéssé vált. Mintán podig az érintott folyamodásnak azon állítása, hogy az oltás beteg gyermekekből történt — az áltaíam o részben elren dolt és » megyei főorvos ur által véghoz vitt vizsgálat folytáu — tökéletesen alaptalannak bizonyult bo. — T. .uraságod folyamodó város bíráját oda utusitaudja, miként jövőre panaszát és jolentésoit csak alapos tényekre fektesse. * A már-már helyreállott közbéke, a martjális törvényük daczára is, újból mngzavartatott. Epen május 1-ro hajnalban 2 erősen fölfegyverzett rabló jelont meg Hcteson az ágyában nyugvó uradalmi tiszt előtt, tőle az urasági lovakat sürgetvén. Bo is fogattak, cl is utaztak (.''sokonya felé. Mint hallók, szorulhatott csizmájuk, mert fosztogatásra notu is gondolva siotteték elmouetolöket. * A kaposvári gőzmalom ügyében erősen folynak as Illetők közt a tárgyalások. Remélhető, hogy a még fonlovö akadályokat ügyszorotet, kitartás és jóakarat legyőzik. * A kaposvári gymnaslum falai már folállltat-tak. Csak totőt éa tiaztogatáat vár az épület, mely építőjének IloindlhofTor urnák becsületéro válik. * A kaposvári háziurak ugy halljuk, folyamodni akarnak, hogy a házbér nagy, megélni nem lehet; azért engedtessék cl adójuk, hogy a bérlők még töb-bot izzadjanak. Ez magában non scus, és mégis sok gondolkozik közülök ilyenképen. * E hó 2-án ismét rniut hallók 6 rablót és orgazdát végeztek ki Barcson. * A somogymogyoi takarékpénztár o hó 4-én tartotta közgyűlését, mely alkalommal a nmlgu Helytartótanács által jóváhagyott alapszabályok tudomásul vétetvén,* társulat elnökéül Méroy Károly főispán ur, titkárul Kováesios Őszinte,választmányi tagokul podig következő urak választattak meg; Kriszt János, Spi-ezor Mór, Tovolv Elek, Bükkel Miklós, Folly Imre, Csépán Antal, Rényi Rozső, Vajda Pontrács, Kele-mon Laj os, Kozma Sándor, Laipczig Antal, Hagolman Károly, Moriesnigg Pál, Bárány Pál, Rimánóczy Jó-zsof,Ruuimo\ János, KaoskovicsSándor, Svoy Ferencz Boreozk Antal, Honig József, Hltaller József, Oulas János, Oundi János, Khón Jakab, Nöthlg Károly, FroistUdtlor Antal, Lopoiios Ignácz, Babóohay György öouheitl Foroncz, Kontrássy Ferencz, Márkus Jónás. * Midőn a hazatiságra hivatkozni megszoktuk elannyira, hogy a gyakorlat banálissá tövé a phraai-zokat, alkalmat veszünk magunknak arra hivatkozni jolonhon, hol az irodalom és pártolása körül emelünk néhány szót. Szomorú tapasztalataink vannak o téren Ezelőtt mintogy hónál olvasnunk kellett egy igen jóravaló kiadó felhívásában, hogy a mi Jósikánk kevés olvasóra talál, s müveinek roogjelenhetésát a 14,000,000nyi bonnlakó közül csak 700 vevőtől feltételezi. Ujabban a Kisfaludy társaság igazgatójának egy köriratát olvastuk, melyben a rosszul fisetetl pártoló dijak IwkUldését sürgeti. Végre a se. István társulat áprilisi üléséből az Igazgatói előadás, valóban megdöbbentett. Uraim 1 A nyolv teáz nemzetté, az irodalom pedig ennek öre,foiitsrtójft elannyira, hogy ha századok homályába veszno ia politikai életünk ez, s a karján vitt inivcltség ezrodcftro biztoaltja nevűnk. — Ajó hazafiaknak logyon ez ujmutatáa, hol a tott mezeje. mogyban o napokban kányban Domaniozky uras Nemesdcdon és Csicsón rázdálkodást elkövettek sy utóbbi A.1 fdébánosnál; yon sok ga- n v m mél- K « p o Somoyymtyye főispánja Méret/ Károly ur fí tótágának leirata a köiponti főbíróhoz. Kaposvár, april 19-én 1864. T. Kriazt JánoH fóblró urnák [ Folyó hó 12-én 086-ik sz. s. tett jelontése folytán, melyei KAposvárosa blrájának azon kérelmét — miszerint a városnak héber vallásu orvosa — a himlőnek héber gyormokokböl, korosztény gyermokekbo való oltásától oltlltasson — hozzám beterjesztette, utusltom t. uraságodat, hogy Kaposvár városa bíráját tudósitss, miként a civilisatio jelen korszakának fogalmaival, és a jogegyenlőségre és testvériségro alapított társadalomnak kifejlődött elvoivol — oly mo-rőhen ellenkező folyamodását — komoly tárgyalás ISTyllt posta. R ftlönnfk. P«sUn. .4* \gi,Ui viron, kaiOo&Ma J«lsa körUlmínyek kőit hssiailluloui. R. T. J. Pssltn. ltoisiu hUIC*Utaak bMUd Ukato* a t^o. Óhajtva rirnAk ,A Oólya* N« bintmk sw-gínyl, JA madár as. KlIISafiMn aagjroD it imMyon jAr a b4kla lóban. .Msnjilnk* 8>«roacWa uUt I Önnak klilíoban a«m va-(jruuk hon. II. J. Oombin. N«m kctl cafl^dni. KlUrtis I*f7«n a j«l-•16 .elKtc !'' Felelős szerkesztő: ROBOZ ISTVÁN. Gazdasági tudósítások. Kanizsa, május 9. — Országos vásárunk oly rosz volt — minőre évek óta nom emlékezünk; min-donütt a morro a szom nézett — lovert, bóft arczokM látott; eladó sok, vevő majd semmi. Tény, hogy töb ben vidéki mesteromberok közül sírásra fakadtak, egész nap uein vovén bo annyit, mennyit a fuvarr-kiadtak. A gabnanemüok közül, csupán a rozs kerestetett — fohér- és vasmegyoi kereskedők által. -Buza 4 frt 60 kr—b frt. Rozs 2 frt 90 kr—3 frt. Ko • korlcza 2 frt 96 kr—3 frt 10 kr. Zab 2 ft 10—16 k • Bor pang. — Szállítmány kevés. Wajditi Jtízuef kiadó lap- és nyomdatulajdonos Nagy-Kani*«ín. Nagy-Kanizsa. Harmadik évfolyam. 15. szám 1804. május 20-ún Zala-Somogyi Közlöny. Ismeretterjesztő lap H szépirodalom, kereskedelem, Ipar, jía/dászat, tudomány és miivészet koréliííl. ...........- • •■ .............i i ni ...... ii ■!—■ i ........iiiw Alegjclcit e lap legalább egy iven julius hó 1-töl kozdvo minden hó l én lO-ón é* ''iO-An. Klölizetési ár poztán szétküldéssel és hetvbon házhoz hordva egén évrs 6 frt. ( félévro 3 frt. Negyed évre 1 frt 10 kr — Mindon előfizető a tulajdonon kölcsön konyvtArAt a* eddigi fennUlló feltételek molli tt fé 1 A r o n használhata. Nyilttér egy Petit sorért 10 kr. — Hirdotóaok négy hasábos Potlt aorért l-«r 7 kr., 2 or 0 kr. é» minden további beiktatásért T> kr. t bély.gdijért ;l<t kr. fizetendő. A beiktatási dij • a lap kezelését illotö minden tárgv a kiadó hivatalhoa Nagy-Kanizsára; a laii szellemi tartalmát illető knzlomónyek |i»dig, ugy miudi it levelek '' - • ■■> -i --i -.il Kamiar'' Kivonat. O A soproni kereskedelmi éa Iparkamarának, a magas kereskedelmi minisztériumhoz intézett jelentéséből. (Kol/Utás). t''veg- ét ilvogártJc. As üvegáruk készítése a kamara korlllet-ben eddig oaak csekélyebb jelentőséggel bir. A os. kir. szabadalmazott Thai hóim üveggyár Sohreibersdorfnál Vasmegyébeu, homor és táblaü\eget készít. As üveg olvasztására légszesz-tüz alkalmazása mellett eddig egy gőzkép áll használatban, melynél egy szélkerék hajtja a légszeszt as olvasztó-kemenczébe. A gyártulajdonos as üzletet — azon kedvező körülménynél fogva, mert jó minőségű barna-kőszén-bányát bir ás a készítmény behozott javítások folytán növekedő ko4*©s«éget nyer — nagyobbítani törekszik. j** y Általánosan C(!mg O^lvegkészítő, 6 segéd, 6 hordozó fiuk 10—12 évesek, 1 törszakos (Pochmann) a zuzómünél, 1 olvasztó, 4 fütő, 1 bekötő, 2 napszámos, 1 kőmUvoa, 1 ács, ösz-ssesen 20 személyek találtak foglalkozást. A vétyami üveggyár Zalamogyében, előbb Karger testvérek tulajdona, 1860 évtől Hirsohl Samu és társai birtokába ment által, és homor ugy táblaüveget készít, és pedig minden gátló befolyások daozára, mert drága pénzen sem kap napszámosokat, a szükségelt fa messzo esik és a felázott utak szokszor járhatlanok. Mind exen akadályok mellett az üveggyár a kréta-üveg (Kreideglas) késsítésében Örvendetes előmenetelt tett. As eddig ItiMHwáli »í»H»a-kovai»d (Kie») he~ lyott Steierhonból a Mura melletti Uruokból hozatják a kavicsot. De nem lehet hasonlót mondani a táblaüveg készítéséről, miután a táblaárak olcsósága a kovand árával arányban nincsen, és azért egyedül hegyifövényet alkalmasnak , miáltal a készítmény igen alárendelt mi- Lé rmontvo a szerkesztőséghez küldendők K»|hp*várra. nőségü lesz, és egyedül a környékben talál kelendőséget. Spíozer Samu üveggyára Ucczefán Somogy-megyéhen, szintúgy homor és táblallvcget állít elő, — a tüzelő anyag a közül erdőkből vétetik. Ezen UvegífT''W^10''* kívül a kamara-kerületben 120 üveges foglalatoskodik, a nagyobb várpsok-ban pedig üvegkereskedúsek állanak , melyek finomabb áruozikkek iránti kövoteléseknek és ízlésnek is teljesen megfelelnek. Nem lehet tagadni, liogy a fennálló üveggyárak készítményeik javítására szorgos gondot fordítanak, és hogy sem igyekezetet, sem áldo7atot nem sajnálnak , hogy gyártmányaiknak elismerést és vásárt szerezhessenek. Ovegfmomító gyárak a kamara-kerület-ben nincsonok. • III. rémek- és fémáruk. Vut ét vasáruk. A kamara-keroletlxm tiynrsvas készítésére egyedül Pécsejt áll fonn egy részvényekre alapított vashámor, áll pedig hengerműből, nyujté-mttből, bádogntllből és gÖ*Uala| áoaból. Ezen vnshámorban a gyártási kifejlődés hátramaradásatimikfel, miután 1862 évben, a mint alkalmunk volt megtudni, majd misem készítetett. Ennek okáúl részint l''éos elszigeteltségét leltet tekinteni, de másrészt az igazgatóságban , és nem elegendő üzleti tőkében kell keresni, mely a legszükségesebb javítások alkalmazását lehetlenné teszi, mert egyébbként mint ritka más helyen, a sikeres kifejlődés minden kellékei megvannak. Ugyanezen észrovétol áll a vashámorral ÖMxekötteaéshen lá/rtí gépműhely rtfl is, tmtly majd mindon munkával (elhagyott. Vasmegyében 5 vashámor létezik, melyek egyedül fejszék, kapák és lapátok készítésére asoritkoznak; Pécsett pedig egy amerikai minta szerint épített vaskarika, lánoz és ékszer-gyár van. Ezen gyáron kívül vaskarikák, s lánozok készítésével őkarila- és lánczinüvcs foglalkozik. A vasártik kelendőségi környéke, csekélységüknél fogva, egyedül a környékre és a kamara-kerülőt határaira szorítkozik; osak a Vasmegyei hámorok adják el gyártmányaik kis részét a szomszéd Steierhon határos helységeibe. A gyártmányokról s azok beoséről adataink hiányoznak. A szegosinálás Péosett nagyban űzetik. A nyers anyagnak, mely nem kamara-kerületünkben, vagy is említést alig érdemlő mennyiségben nyeretik,lehet talajdonítani, hogy ezen iparáig, mely a leglényegesebbekhez tartozik, s a gazd.lszati érdekekkel oly szoros kapcsolatban ált — kamara-kerületünkben nem emelkedhetik. MánnriM& féiuáruk. Kamara-kerületünkben másnemű fémáruk készítésével 77 önálló iparosok foglalkoznak, kik mintegy 2f»0 segéddel és inassal dolgosnak és260,000ít.értékű portékát készítenek. Keiohol Gy. és társa rézműves Sopronban, utóbbi idők-lien üzletét tetemesen megnagyobbította, és a környében létető ezukor- és sceszgyirak által szükséglett gépek és azok alkatrészeinek készítésével is foglalkozik. Reltenhofer Frigyes gép- és tlizfeoskendő-gyára, egy harangötődével kapcsolatban Sopronban, Bzinte emelkedésben van, és kétségen kívül Seltenhofer ur jelesebb iparosaink kőié számítandó. (Folytatása következik.) A kereskedői cxégek bejegyséséröl. 1 A nagyméltóságú magyar kiráiyi hely tartóta-náeauak f. it. jan. VI én 10834) ss. a. kelt kegyes reu-doloto sserint, tartozik minden keres kodő, ki üslete után 40, illetőleg 30 - 20 forintnyi egyenes adót fisét, cségét es évi Juuius Tágéig as illetékes váltótör* vénysséknél a kereskedelmi jegyzékbe leendő belg-tttáaa végott bojolenteni, ás ennek elmulasatása a körülményekhez képest 10 fttól 300 írtig terjedhető TÁRCZA. Bücstt (tdvoíó bardtomkoi). Elhagysa te is nemesssivfl baráti Kisér szemem. — utad homályba vass. F^JÓ saivem áldást rebeg reád, — Csak menj, ha kell I — a férfi sorsa es. A férfi lét msgasstos küzdelem I A hol halad: a pálya — harcai sik. As. a ki küsd — nem állhat egy halysn, Ml kánt a haroa : a tár is váltosik. Uj térre lépss, ott is virul babár. Sorsom leköt, én nem megyek veled. De nem leaaess magad, mert elkísér Baráti hü szivem — mely hőn szeret. Nem egy ssivflnk, de egy as ársatünk. Lelkünk aem egy, de egy aa essmeláag. Távol lahetss, de egyat áresüsk, JEgy essma hiút sugárzó féuyt reáuk. Záaalónk kősős, s habár más pontokon — De egy a osál, a mely felé tőrünk. Nagy essme as, melynek szerelme van, Központban egy a mi hatáskörünk. Emeld fel a közelmúlt fátyolát I Mint ifjak — ott is együtt hsrczolánk. Egy árselem hatolt szivünkön át, S mely tettre birt, egy volt a lalkiláng. Álmodtuk ast a szép s dicső jövőt A melyre vár sok millió kobel ... Küzdött karunk, fejünk gondokba fStt — Bűvös kor es ... etuláke gyújt s omel. Álmunkat — ha bár rövid de ssép vala t Egy dördület, s as álom mogssakadt. Kár fájt — de még is nyertünk általa, Jövőt a tetterő s nem álom ad. Álmánk a szolid emlékezet Még őrsi... mort niuos mosszo még a múlt Hol mogssakadt, — sötét helyen vasét A sirkabei felé, a molybe hullt De hagyjuk «1 a gyászos multakat, — Ki él : jelent sseret s jövőbe ués. A múlt felett osak sirvirág fakad As álet a jelen s jövőn tenyéss. Vássek között so hagyjon el a hit. Ki hinui tud ? aaá a szebb jövő. A félelem lever, a hit havit S diosőbb jövőt igér, mely viassi^jő. Mint volt — legyen jövínkben oly hitftak 8 piind visssajö ias, a mi elveszett I Erő a hit, a ha el aem csüggedünk ; A sirból is hosand ki áletat Higyjünk — a hit fenntart a váss között, ErŐt merít hitéből a kobel. Hullámra hogyha hullám ütközött El nem borit, hanem fölebb emel. As ál, ki htsa. A csüggedés : halál; Végpercsbeu ia reményi a nagy beteg. Uj életet siréjbon aa talál Ki sorscsapás ölén sea csüggedett. \ Higyjünk. As óra (\jra ütni fog Moly tettre hiv, a melyben tenni kall. Egy cséira két barát agyütt robog, Es ssent ügyünk gy őseimet ünnepel. PAP GÁBOR. Történelmi kalászatok. Első Miksa császár öaaa^jövatele Magyar, Cseh Lengyeloraság királyaival: 111-ik Lássló, Lsjt Zsigmonddal és aa oaatrák háaaal kötött '' (Psljrtatle). Máj. 20 reggel hét órától délután egy ón tott a tanácskoamány, melynek eredménye tatván a császár és két király tanácsosai előtti "pénzbírsággal fog fenyíttetni. Konok fcötetkeztéheu as Illető kereskedők csakugyan barkódnak ebbeli kö t ol ost é go k no k Te betö legrövidebb idő nlatt clegot touni^ A tisztelettől említett rendejot a koroskcdőket már bokoliluábtickr* és még eddig ho nem kobloact-tekro osztályozza, amazok azon kedvezésbon i» ró-accaülnck, hogy átkoblezésók cszközléaéro személyo-aen uiojoolonníok nem szükséges, é« obbeli beadványaik bélyegmúuteaoknok nyílvánittatUlf. Vannak azonban hazánkban ily korcsttedök, kiknok czégjo 18^0 óta a főnállolt mopyei vAllólür-vényszéknél bekobleatotett , hol az illető kereskedőnek aláirásl czlmo, felsőbb helyenl fölterjesztés ▼égett — több példányban állíttatott ki. Azt hinnők tehát, hogy aa ily a megyei váltótörvényszéknél bokoblesett koroskcd''>k, o minőség-ben a személyes megjelenés alól fölmontotnok, nny-i nyíval inkább, mivel aláírásuk elegendő számban létezik. Ks azonban nem «gy van, és a soproni váltó-törvényszékhez o tárgyban intézőt! folyamodvány tagadólag utasíttatott vissza. Ha moggondoljuk, Imgy a hazánk határszélén Sopron Zalától 2, Somogy tói 3, Baranya és Tolnától pedig 4 napi járásra esik ; ha fontolóra vosszük, hogy a* o tárgyban utazó kereskedőnek Sopronban 2—3 napig itlöznio is kell, és igy litiaáaa n igy időmuWa-tása mellett még 100—120 forintnyi költséget is igényel — méltán kérdoastlk: nem volna-o gyakorta-tlbb ét n közkívánatomnak mogfcjelöbb, ha az oinli-tott, már bo''kebloaett kereskedelmi czégek bekoble-setteknok tekintetnének, a még bonom koblczeltekro nézvo pedig elégséges volna, ha ások az illető hatótág által clőttomczctt kereskedelmi aláirásaik által képviseltetnének.- Egéssen máskép volt ea 1848 előtt, akkor ki sem kényszeríttetett ezógjénok bekobloztotéséséro és nagy utaaásokat caak ások tottok o végre, kiknek kodvök tartotta arra időt ét pénat feláldozni; de njo«( pénzt ís Időt áldozunk annak kivitelére, mit 85 kr. postadíjjal szinto megtehetnénk. A fö!>ökkenö a dologban peillg a következő: Hu ideiglenes kormány alatt történt bekoblozések érvénytelenek , ugy a kereskedelmi könyveknek az akkori Időben történt hitolositéso szinto érvénytelen, 0 körülmény pedig n forgalomban! bizonytalanságot nagy mérvbon növelné, és a kereskedőnek a könyvébe helyeselt biaalmát nagyon la megosökkontoné.*) __ L~y" •) A»t bU»»Ok. Ihtr a*m kerltll kl *jry«lmi« a WrréayW tAasak ». Uvcloatok k<t.Blto ni rU-k. fl bir a esik lukAbb ois<A-got ••aVtapbn U|4lnt millA helyül felvtlt ''k, h''•ifjr t. öhav''lnk rgjíttii a< tiJobUI irn<lrl<i V«rill U)*ko>A«t nyerjcnrk i mtiríi t, ujjal u»<jUlK»4»..k inlkJp •« »m>jlr* «t''«Jlol» fctrviitjrke. r<nile í» Mr< 1 uilr it koiit>>l/ elöjutrk muUlkomAk. 5Jl r''*l''<nk-161 MrttiMjiIk a« trr« hl»»l..lt li*t''>»Afi>l • tAren, oxrt a r^glegct •*abAI;«aA«t klliliíba hclyeiik. '' Ö.erk. A haszonbérről. A hatzonbér ason illeték, inolyot valamely jószág haszna, vagy jövedelem élvezéseért a bérbo n bórbo adé jósságtulsjdonotoak ad.*) Jelonlog itt tUzoteson a fóldhaszonbérről akarok Artskesai A földhatzonbérlés aa 1848. év óta nagy mérvben jóit hazánkban szokásbaj midőn a jobbágyságnak cltörléso álul a földes urak képtolenok lettek, földjeiket Siyál erejükkel művelni, a kónyszorttltok niu meg i . , '') fit ucm J >*i a<«n|K>atra U1 irUks''8 nr, aalrt nfj katáy itrg a ba»«oubé, t ulnk ntAIJAra alkalmas. A m * föWJoikatk hnsanálatát illotőleg müvoltetését mások-nnk blaonyot illetékért árendábrv adni.**) A haszonbért lllotóleg, aa általános tudomásul vagyon: hogy a bérlő a legjobb esetben l« alig ad több haszonbért, na áromlában vett földért, mint a bérbo evett fold szokásos termésénok értókoaitéso után várható jövedelem felét. Tehát a földjeinek bnstonbérbe adása, a tulaj-donott a haszonbérbe adott* földjeinek csak felében lévő élvozlietétéro szorítja, t u felében adátnál azon előnnyel bir, hogy a haszonbérnél a termés felénok beadásánál történhető csalásnak utja bovágatott, és a felében adott foldok toruiésénck meghiúsító káros befolyások esetlegességeitől sincs mit tartani. A haszonbért illotőleg továbbá tény nz : hogy ft szokásosan müveit földök, szokásos haszna, vagy jövedelme clöállilhatátáb.in, a kozföldmivolövoí, ki munkáját száiliba nem vetzí, etnk olvnn ombor versenyezhet, a kl a gazdaságnak bővebb e emeltebb tudománya mellett, tehetséggel is bir, nagyobb erőfeszítéssel, a bérbo vett földökből több termést s nagyobb jövedelmet előállítani, a szokásosan müveit foldok te illésénél és jövedelménél; mely a foldok miivelét-oro fordított költségeit no csak fedezze, do még releslog is maradjon, és pedig bővon, ''iogy rés>.£nt fáradságának és értelmességének jutalma is k''ítcrüljön, ugyszinto az oscményes károk fedeztet-bestének. Hogy pedig a földöket haszonbérlő közrondüek kárukra nem árondálnak, kivált u szorgalmuk ét munkásságukról ismeretes némot földmívclők, azt tanúsítja ilt a bácskai némot helységeknek folytonosan gtzdugodó lakossága ; mint n. o. Cservonka helysége, moly a topolyai volt uradalomhoz tartozó emuaitsi pusztái szokta bérleni. — Ugy Vaskút helysége, melynek lakossági a madarast urí és a borsodi pusztai földöket nemcsak bérli, de a borsodi földekot megvásárolni, s sajátjáva tenni kozdl. — Ezen példákból, hogy még számos többokot elhallgassuk, kéz-jc<dfoghatókép megvalósul, a mit felébb mondottam, hopy n közrendit kárára nem árontlál. A/.onbari nz árendáló közrendűek közt még it ogy lényeges környülállást feluuili?eni bolyén találom : t. i. miután a haszonbérbe vett földek munkáltatásában n németek szorgalmától a magyar és a rácz messze hátra marad s aként az több termést is állit ki, tehát n bérlésből jobban is gazdagszik. Mit ismét aa élő példa valósit. Mort miután ilt az egykori bajai uradalom végkép eladatott, s ezen eladás apróbb részlctokbon is történt, némotok votték a legnagyobb résat. Ha tehát a haszonbér a bérlőre tapasztalásként hasznos | magától értetődik, hogy ea mindig a bérbo udó tulajdonos rovására történt, azaz a mennyiben a bérli) clőbbro lép, annyiban hátrál a tul(\jdouos, a ki utóbb a tulajdonos előtt kérdezni fogja, hogy a földjo ? mint ez a bajai uradalommal történt. Kzon lényeknél fogva, tehát a baszonbérboadás a tul/\jdonoBrn nézvo oklzorü hoIia soui lehet, mort eliitto ol van zárva az előmenetel utja, a jobblét,« va-gyonosodás boldog helyzete, s arra a haszonbér mol-lott kilátása tcin lohot. Káros tehát és folotto káron annak, kit a gondviselés földbirtokkal megáldott, foldjo''nok kezellésélöl olállani, hn azt toholi, azaz más akadályok által abban nom liálráltatik. Mert ha a földművelést nem tanulj, h ah^Z IIOIU, ÓrJ,,az aci^ i^e^tégvt oV} meitnat a mit ftz''embér nem tüd, megtanulhatja, csak h sziláid aknr.it no hiányozzék és a gondostág, t n mint a tulajdonosnak tudománya és értolmo tágaland a gazdaságban és munkásságát eredmény —-■ azaz haszon kiaéroudi, magától meg jő *) V^leinfnyflnk stsrlnt, »i n»m pjjr''Jlt oka a h»*ionb<r- rendsis''nrk hasiukbau. HtitonUci<-n<Uierl uion.llniik t Val-Jtik meg «« m<<g icn n mlut most Uistlk. nek táját kezük aláilátával hitcletiUotott. Máté azután a császárhoz ment, innét küldözgetto leveleit a Poztonban unatkozó királyoknak, kik a bibornok irataival meg nom elégédvén, küldött követeik által tudni kívánták eljön-e a császár vagy nem? igy járt egyik követ, a másik után, a császár pedig lassan haladott Décs felé, olőre küldvén Kázmér oradeiiburgi határgrófot számos lovakkal, lovasokkal stb. miro tlaateletből a két király ia aaját embereiből három követet küldött Bécsbe. Máté a német főurak, heroaegok, értekek st. ki-téretével előre jött 8-ik jul, — 10-én maga a ctászár két napig Jelien vén Bécsben. Itt fogadta a két király követeit t válaszolt Motta spanyol gzóiiok'' által a pécti püspöktől a tűrök ellen segollolmot kérő beszédro; azután követeket küldött Ulátzlóhoz, ki Knpcsény-1>en és Zsigmondhoz, ki HaimburgbAn tartózkodott, hogy a királyokat Bécsbe kísérjék, maga lö-ik jul, Trautmansdorifig ment eleikbe s llart nevü erdőnél megállapodott szabad ég alatt; a császár kísérete igen féuve* vsla, nemkhlönboH a két M''ályé is; n mint a két fojodvlem a császárhoz ért , ez kezét rtynjtá nekik , oz ifju I^joa lóháton kftszönté, de sokan voltak, a két király emberei között, kik Bécsbe Hfcenni renakodtak ; Zsigmond előre bocsátván, hogy többen azelőtt a császárt mint ellonségot írták le, ö mindamellett l>i*ik bonue, ki tehát ö bouno (a lengyel .királyba) hUik, jiyjon vele Bécsbe, aki fél, maradjon fciUrA J r~ bizUtja XHászlót is. »\ A Wvoo^Us Bécsbe-cltartett egy nap, a fogad- tatás császári volt, a rosgyAr király a ctátzári várba, Ztiguiond másutt szállott lo. Juliua 19. gyűltek östzo mintegy szásan a császárnál , ki előtte való nap drága ruhákkal ajándékozta meg Liyott, Annát ét a longyel királyt. A ctá-tzár beszéde a két királyt igen meghatotta, etek no-vébon éket szónoklatul felelt az esztergomi érsek; most egymátra következtek a vigalmnk t ozokbon a kölcsönös ismertetések Lnjos Anna és Márin közölt. Klsö par táuezolt Lnlot Anna nővérével, második Mária Vilmoa b^jor horcaoggcl ttb. a mulattátr tiz-óráig tartott. Azután két napig tartottak a házassági tanács'' kozmányok tovább két óránál délután, mig végro. Magdolna napján aa oljegyzés megtörtént. Az mit Ouspinian csak felületesen Qmlit „Caesar cum regibus ao consiliariis secrotiora<(iiae<lam traotnvit in privato, ouao reforro non est operao pretlum" talán nagyobb hordorojü, mint minden egyébb formaság disz, parádé, hatho éppen ezen „toeretiora" a gerdiutí csomó, melyet feloldani történetíróin^,** meg nom engedte, az int. igaans falum, — mert Az idésett szavak után tüstént következik „Tum accersita Anna o*m ( orona anrea donavit (Caosar)...; (§. 14 j0 '' Cuspin. Disrium.) Mellőz,Ük a Bakáos által végbevitt eljegyzés szertarUsall a lakodalmi ünnepélyeket, különfél. játékokat, - csak a esátaár határozatát Írjuk mé« idt mtlyol Cnsplnlan a királyok ét egybegyülUk j«- a kedv h életrevaló emberbe; a g**4f) • utóbb mé| jó ét kltühő gazda váIliit belőle. s Aa pedig, hogy pón*o uiooieii A béritháaáa meg-sarraéséro az nom mentség A ne^ gazdálkodásra. Kit kélségtelonné teszi, a többek köat k k. m. évi Dunántúli társodalini kÖalönyuben f-lhoaott, as olva-sás, ós minél terjödclinotcbb utánzásra oly ig„n ér-doniét példa: niiszorlnt ogy a katonaságból haw került tiszt Somogymegyoi Gomba holységbcli birtokára jővén, azt nom ndla könnyüdon a gondatlanul elhamarkodva haszonbérbe, liánom maga szorgosan Kzdólkodván, egyedül a jószág jövedolmóböl, min-11 kölcsön vétel nélkül pár ajatt, részben vize-nyős foldjuiről, a viaoknel^ okíaertt le«Mpolá|a melletti kiszárítások által hntzonvolietö földeit megsra-porltottn, do nzok kozelléséhoz a kívántató instructiót Ób lábasjószágot tói elégséges számban ia megszor-zctto, és igy birtokának első óvl Jövedolmét, kevés évek alatt novozetcson megszaporította. Mi a haszonbér mellett eszközölhető soha som lott volna. Kzon példa tehát kézzelfoghatókén mutatja, hogy kölcsönpénzek bcyuházása nélkül is főhet előmenetellel gazdálkodni. Értetődvén, ha a tulajdonosnak kedve vagyon a gazdasághoz* — Bátorkodom orro utasítást adni, aa életből merített Upaaztalások-ból. Igy p. 0. lm a birtok 100 holdból áll. Adjon a tulajdonos 7B holdat bérbe. Kzon haszonbérből szorozzon instructiót a 2f> hold kozollésóhcz : s ha ezen 25 holdat kellően kozelto, már annAk jövedelméből ismét szerezhet több instructiót, a jövő évben az árondából visszatartandó földhöz. Moly oljárátt ha pár évi£ folytatnndja, ctak hamar mcgsaünond a bérbeadás szükségo, s az ilyon Iparkodó gaüda egéta birtokának busás jövedolmét maga huehatja s nem Wónyszorül a hériővol osztozni, t annak a nyereséget könnyedén oda engedni, mert jól miiveit földjei, a szokásos tormétnól bővobben állítandának ki. A mellett lábas Jószága, loval, tehonoi, birkái és sertései folytonosan szaporodván, tehetsége ós vsgyonossága egyro fog novolődní, mi a haszonbér tnollott mind ol marad. Mely c\járás, és .saját kozollés most annyival könnyobb mint az olŐtt, hogy aat a jrlonkornak áldásos vállalkozásai it nagyon elősegítik, miután a biz} tositó társulatoknak tizotendő mérsékelt biztosítási pénzűkkel az elemi események csapásaitól is monU-tltothotl várandó tormését. Szabad legyon az okszeril tormollétro a Upaaz-talátl életből nohány példát felhozni: azt mondja a diák: „tl possunt lii et bao our non ot tu nepomuco-ne;*4 ha tudott oa Idén egy báoamegyol gákorai föld-mívos 3, 1100 öles hold föhljén 00 postl m . repezét termellonl, s azt 6Ö0 fton. eladni, t igy égy holdnak terméséből 220 ftnál több jövedelmet muUtnl, azonkívül, bogyji ropczétiek lotaknrítása után, ezen földbe votett kukorioza még ez idei drágaságban saép jövedelműt mutathat; miért no tudna a földnek ok-saurli elkószltéao mollott, ugyan annyit egy tanult ombor olőálUlani, ha nem többot? 1 Igy kevortosson ctak a tulajdonos ogypár hold földet 3 mélyen, moly munka köröl 00 frt jőhot egy hold után, trágyázinsta azt"'' mog erősön, s vesse el lóherével zsinór után 2''(távol torokban. Aa első ka-szállás után hintesse meg ezon íóheréft holdanként U) máMA Uágyávai.. » a»í jói Ukafálutván, t a 2-ik kavzállás után pociig ''/, mázaa guanóval, vagy unnak híjában apró trágyával, mely iainót boka-szállnndó, a 3-lk knszállás után továbbá öntöztette meg ekónt közeit lóheréiét híg trágyával, és így várhat már az oltŐ évben 20 máesa termést, midőn hz a 2-ik évben már köael 100 máaaa Urmést adand, Ks az eként készített lóhpréto 20 ét több évokíg fog neki ezen mérvbon tormell''eni, midőn a tzokátoian lenlétében latin és néoi«t Hyelvon felolvasott, ml a latint választottuk (a házasságt sBerzőcMst 1. Bambuo toldalékának 838 lapj.) -- a határozat tzavai. „Do mnndato Sacratissimao ''C''aesaroAO Maies-tatlt, ex Seronissimornhi Ulódislai ot Ludovícl Hun-gariao ot Bohemao^ ac Sígismundl Poloniao regum. Notum sit univorsis, ipiod ad laudom Omnipotentis Dei, ot gloriosao virginis Marlae, ét toüifs'' Curiao Coolcstis, nec non ad nlcromentum et ConserviRionem totius Uoipub. (.Hirisiianae, et praeolpae rí^norum, dominiorom, ot SuMltorum suorum intor so Inlerunt Contraclurunt, Vonclusorunt, et Confirmarunt^veram Slneeram, ct invlolabilem ntijua Ürmam (^otícprdiam amicUiam, ntiionem ct intolligentjam Confotderatio-nis porpetus ct indissólubilitur duraturam. ,Ad mu-tuam protoctionem ct tlefotislonom contra eoruhi hos-tes mtoscunquo, et pr^csertim pontra hostos iívfideles et od hostium suorun''i hi''turorum pérrtlclem. Et quo magis Unió haco intor oos StaliUlntuiy ullra neoestl-tudincm, quao alias ijitor''haerecjitat^s cortim interoe-dit, etÍAin hovnm nfTT..Itatom , óttVnnubuöie Inter te ot Ncpotes, et üborot Ü0r»im (Jontiaxeruut. Qttod fe-lix, fauttmiKjuo MáiüttAtibus pracfatlt reguit, et do-miniit eorutn sll, Awoi). WEKTKKR MÁTYAS, .(folyUtáea következik,) -4 C8 sséleson vetett lóherét holdanként alig mutathat 30 mázsa maximumot. — Ha pedig a lóheréiből pénzjö-vedelmet akar látni, adja caak ki apró, néhány ( J öles tigu rákban n kaszállást, mint ez Stnnitsis mező-rároahan Bácsmogyébon báró Kodl teszi, vagy hagyja meg aa ''gyik kaszálást magnak, b küldjo Postru a kertészeti csarnokokba, tapasztalni fogja, hogy óvi termé ao tv föld értékénél tul júvcduliuozond, n mel* lott, hogy a lóhorésnck a jógvoróa nőin nagy kárára lőhet. Ugy készítessen csak jó trágyás földöt, ós azl vagy, ha tavaasral repezéjo elfagyott volnn, vosso cl re.pczefoldjót apatini 2 láb magasságit kenderrel — bisonyára fel fog hagyni a haszonbérbe adással, ha holdjától miudjár 20 ós több forintot fizetnek la, és ugy mint hantjának igasl óa cgyonea ura, unnak egéaz jövedelmét maga fogja húzni éi élvezni, és nekem köszönotot mondani, hogy a aaját kczollóit oly melegen ajánlottam. Id. rlgiQzfti KOVÁCS JÓZSEF. Az őszi metszésről. PA sirrcncie próbáira Jó" Nyolca éro már, hogy ősszel motszom maga szöTömot a miután várakozasomnak mindonbon meg-felolt o metszés, annyira mcgkodvoltam, hogy ezentúl csak rendkívüli körülményük fognak öttől a tavaszi metszésre szorítani. Mint as ismeretlen, ki a tömkelegből már egyszer saját orojévol szabadult mog, hogy etvégro sról-BŐségokre vetemedik, ugy ón is Ily módon cselekedtem 1802-ben as őszi metszéssel. Midőn az őszi metszés oredtnónyo előttem még egószon is meretlen volt, csak kicsinyben tottom kísérletet, tartván attól, mint mondák sokan: hogy megölöm tőkéimet. Ugyan azért szőlőmnek osak ogy részecskéjét vettem metszés nlá, uióg pedig koleti végéből egy nogyod holdat. Nincs obbon mis faj, mint kék kadarka és tótszöltf. Nom is fekszik magasan, védelmo sincs éjszakról, do mi több karót som látott soha, tehát pusztán, helyesen mondva: hidegen, magán áll. Amint az őszi dór loliajtotta lovoloit, hozzá fogtam a metszéshez, fűrész ós kortósz olló valának eszközeim; 0 évesük voltak már akkor tőkóim, mind yikén hagytam 3 csapot két, és 3-mat egyfcszomro. em a legszebben néztek ki a csapok , mórt mindo* gyiko az elesett vesszőnek alsó szoma alatt lőn le-motssve, hogy igy ha a száras fagy megrepesatené is, a termő bimbóban kár no okoztassék, Do o szépség! hibával ón biz Isten sommit som törődtem. Bo so fedtem, fedetlon hágván) mint n vándorczigány purdéját ssokta hagyni a legzordouabb télbon, hogy mimj^nt megszokjék. E aUlöcskónok átollonóbon ugyan onnyit hagytam motszetlon, bohuzatlam én ozt földdol, csakhogy a legkisebb fagy ollón is védott állapotba tehessem. Tavaszazai került os metsző későin alá, még pedig husvétnap előtti szombaton. Midőn a töko nedvbo indult, miudogyiko ogy-sserro, egyidöbon, cgyenlőon fejlődött ki. Egyike olyan volt, mint a másik. Előny vagy hátrány nem merUlt fel. a fürtok nagysága, yasnnyiaége, évóse knjU sem volt különbség, a külön Szűrt must egyenlő mennyiségű ezukor anyagot tartalmazott, borrá is egyformán készült cl. Látván e motssásnek abban! előnyét, hogy midőn mások a tavaszi munkálatok özönében majdnem elfuladtak, én kőnnyodón nyugodtan valék, gondjaim nem valának, más teondőkro fordithatám óráimat. így, agyonlő tüzctcsséggol, ogyonlőj eredménnyel Is folytattam az őszi metszést, mig végre 1802-ik évben egy igazán vakmerő metszést követtom ol. Alighogy bejártam szüret után présházamat és plnczéinet, már la megkezdettem a szölfimetszést, tehát nnin vártam meg, hogy a dér leszedje, vagy <i»ak mégis cslpjo a szőlőleveleket. A lovól még azon nyors, élónk zöld volt, én irgalom és kegyolom nélkül metazottora, fűrészeltem (kadarkán ós tótszőlőn kívül Itt más faj nincs)* Bo asm fődottem a tőkókot, liánom csak védtelen hagytam, igaz, hogy o munkálkodásomnak any* nyi nózöjo volt, iniut l''atty-, a hiros vakmorö oroszlány szelldltónok. do nem azért népének ám, mintha dicséretet akartak volna mondani, hanem azért, hogy bolondnak nevezhessenek titokban. Ugy kérdozé mindenki, váljon kiakarom e irtani szőlőmet. A lemetszett vesszőknek metssett végei alig voltak nedvfé-nycsok, nom könyestok, róluk a söld lovolot alig lehatott lotépni, do tán még most is olválhatlanul ülnek helyükön. Azt mindenki jól tu<\ja, hogy a mult tél száras volt, a csapok azért mégsom repedeztek meg a tőkék, item fagytak ki, de a bimbók is életben maradtak. Es most nésse meg bár ki, örömtől fog áthatoltatni szerencsés és gazdag eredményein. Ileménylotn, hogy o fél hold szőlő 50 skót fog hosni.daczára annak, hogv legkoVesbbA egy negyodo foltsrolt fiotsl tőkékből áll. A többi szőlőmet később motszottom meg, t i. midőn már leveleit hullajtani kezdék. Két táblám vsn , melyek vegyos szŐlöfsjokból állaaak mint olyanokból, melyek nem Is tümek el mindenféle metasést. Ilyenek: a söld muskotály; fskste burgundi; csarsfülü Izabella, sárfahér, piros gyöngy szőlő; ságszőlő; piros czirifandll; oporto | kók klovner; potrozsolom szőlő karaj; ós fehér ropogós gyöngyszőlő. Ezeket ősz derokán metszettem meg, bifcdcttom és tavaszkor oly szépen fejlődtök ki, hogy most már másodszor kollett megkötöztetnem. A jobban kifejlődött tijkók telő fürtökkel, a piros ro-pogón és na Izabellán megolvnahetlun monnyiségü fürtök létoznok. Tehát nom esakhngjr kftnnyltvo lőn tavaszi munkálatom, do tormásra is magasabbra számítok, (Mint tán számíthatnék, ha tavasszal tottom volna mog a motszést. Az olasz ricslir.g, a chsssoln rougo, Ohasse la orocant (piros és foliór gyöngyszőlő) Bzölötáblálmat szinto ősszel motszottom mog: és né/.so meg bárki, ürömro kell gorjeduio óletro valóságukon és oson termés folett, meiyot húzhattuk ólctüknuk negyedik óvóbon. Mogkcll omlltenem , hogy az őszi metszőknok fizottein 40 uj krt. 1 itozo bort, midőn a tnvaszl metszőknok 00 krt. és 2 itozo bort kollett tizetnom. A szölővosszőkot természetesen fagy nem érte, ezeknek cgyrészét eladtam, egy részét podig kevókbe kötoztettoni. ))inczébo hánytam egy halomra mint szokás a kukorlcza kévókot vagy a zsuppot, s tavasz-szal iskolába ültottom, melyek jelenleg igen gyönyü-rüon virulnak, mintegy klvánk<>u,r« íj4»>lkoznak a vovőknok ; vagy l8czerro mclicö^l''?V"iwba rakottaknak Összes száma, melynek <Yj. yCt j. jlaszrisling, más réizo nemes fokoto kadirka, oporto, sárfohér, zöld muskotály és vegyes asztull szőlöfaj. Ila valakinek igvn tetszenék o fajokból, szol- f;álliAtok sima és 2 óvos gyökeres vosszökkel is, mo-yokből a simavasszönok 1000-ro tis osztrák forint, a 2 óves flyöt*ros vesszőnek 100-za 2 frt 00 kr. ido nem értvén az *>iátás és szállítás költséget. A ruonnytv ón nz Őszi szolönjotszésböl tanultam, az mindenkor ole''gondö £>rra, hogy ottü'' soha so álljak ol. ós fünok-fának egy iránt ajánljairx Majd adandó alkalommal visszafogok menni a motjzésre és okkor többet is mondok e tárgyról, mert van 2 táblácskáin, melyokon a hosszuesapu metszést is mégkisériottom. A viszontlátásig. TEHSÁNOZKY. enyhítésére eddigelé mintegy 4ÖO forintokat szórsz* hettek. A fonnebb érintett „hatástalan" szóra nom találunk hovonyóbon más kadonoalát, mint „tapiu-tatlan". Kár volt Tuboly Viktor urnák nom ügyelni arra, miszerint, ha a uoki nom tetssott „Kó ny telő n jószívűség" czimű színdarabnak szabatos előadása ötét neiu hatotta is meg, doabonne fellépett cgyénok mindenike, különösen egy magas állású úrhölgy a néző közönség olőtt gerjesztett annyi figyel-rnot, hogy Tuboly Viktor ur a megbántó „h a t ú s t a-lan" ssót—„tapintatlanul'''' no alkalmazza. rObbeu. Miihárs, május l.i 8-/^ A zord időjárás még most som akar t& sgs|utiu)i. E hó D-én roggclro a légmórő Ü0Va állt a fngy|>or>on ólul, mi a vcíóménvok,* a fák gyongo kihr^uíjfa károsan hatott. A buda s tóliöltOnyüi -/i ys szolgálatot tosznak, jk lakószobákal többiíyiru fütvo találjuk; o sajátságos kOrülmóny annál |*-»?»an-tóbb, mivel a mult üss óta a 8 ik liói.npon át dtjük már szobáinkat. Tán nom losz fóloslégi s figyolmez-totni megyoszomszódainkat, hogy a kiknél sok bor hovor a pinozékbon, az oladásnál, t. i. idogon liorke-roskedük Irányában kovóssó óvatosak lcgv«inok, mert könnyen inogls csalódhatnak. /, Dun>» Magyaror* országnak oz a büszke fő-folyan?; , biz s^í^Yélo embert hoz ido vidókünkro, válogatni .iohot bennük totszés szerint, mint piaozon a tojást A kinek valami b^ja van, tormószotoBűn nem ogószsógi szempontban, hanoin anyagilag nyomja valami i- baloldalát, menjen kl a Dunspartra, ott bizonyos/^ .iboróro talál. No* bát»y h4t*WMJr qtii^t alkalinilag s<is omlíiém, vidékünkön néhány borkoreskodí'' nagyon votto a bort, az áprilisi fagy kövotkeztób< r» az árt olfogadólag javítva ahol csak kaphattak, f<>i is szedték mind. A népnek totszntt a kodvozö ár, s nyakra-főro siotett borán túladni; do nagy volt meglepetése, hogy midőn a pénzért jöttek ido a borkoreskodükhoz, űzőknek csak hiilt bolyét találták. Vagy ozor akó maradt igy lizctetlon, do a hatóság közbovetéso által as ér-dokolt folok annyira mognyugtattattak, hogy az elutazott koroskodőkot a pesti kapitányi liivAtal őr-kisé-rct mollctt az ittonl oirósághoz loszállitatU. A további eredmény móg nem tudhutó. KUOYEIIAY. Helyroigazitk^, Zala-Kgersxefr, Í8t54 májns 6-án. A „Zala-Somogyi Közlöny" 13-ik számában — Tuböly Viktor ur, az ittoni „Mdkodvolői előadást" oletnczvén, az igen méltányos dicsérct közbon azon hibát kövotto ol, miszerint a tudva lérő szent czólból vállalkozó ulttkedvelök nevűitjolo^vo, valóságos színészük Irányában követni szokott modorú bírálatba bocsátkozott, s mi tőbb: az egyik azludarabot „h a-t A s t a 1 a n"nak jcllafué. •) A zala-ogerszegl tnükcjíívulöknok minden kritikán felül omolkedott nV''tnc''slolkü tagjai mind olyan köztlsztolotbon és tekL"'' ílybon álló úrhölgyök, és férfiak, kik diciéretot n«m igényeli K, Tulioly Viktor úrtól pojlg ol nam fogad''.atnak ; ők igen bő jutalmat éreznek annak tudatában, hogy játékszini előadásaikkal — szűkölködő felebarátjaik nyomorának *) E kifVJftaJ* nem vonatkoskatlk vílemíay''ink Sicránt az •18«lá*i«i inkább n il»r»b b«lbrc*4r« iránjrul. Mort lehet •> sltUdái ¥> üttuiikgb ksrekdod, uiilv/nl f» » dsrab m»j« aUf ia rozs, Vagv legalább uim oljna m«ly h»t*.''.t (/Akorlsna. Ml moff-vsljuk • hatást k«r«s4 darabok l< glrtbí.) •» aaárt n«m kedveljük mert a való költi nem vadáashat hatást, «s oiéljábaa nem Oküd-Ws. lm* Itt Sfylk kalcsa a msl dramaturgia »ph*m«r voltának. Jegyzökönyve « gazdasszony I tárgyak blrálú válnMztmánynnnk. Elnök : gr. Batthyányi Zslgmondné. Biráló tagok : Botka Mihálynó, Báthor Uózáné, Hnlasyné, Gaal Károlyné, Botka Jáuosné, Oarger Vituszné. Jegyző: Szily Dezső. A gazdasszonyi tárgyak kiállításának inogbirá-lására kiküldött választmány a következő tárgyakát itóli dicsérőt- ós jutalmazásra méltóknak : A s II tömények közöl: llerteloiidv, Bogysy Leontina kenyérért l-sö randit dicsérő oklcvelot. — Bcssonyoy Hortolondy Antónia, konyórért d. oki. Há-thor Inkoy Szidónia kalácsért I dArab aranvst. Báró l''uteanyné, kalácsért d. oki. Botka Mihályné, kalácsért d. oki. Deurbányi Hiza k. a., elismerő oki. Bessonyoy Hortolondy Antónia, norcczért d.okl. Ilai-don Erzsébet, kétszersültjéért <1. oki. Buosák Amália, ezukor Balamiért 1. rondli d. oki. Bittermann Eleonora, tortAjáórt 1 db. aranyat. Ürlss 1''aitla, tortáért d. oki. Horváth Marcsa k. a., piskótáért d. oki. Bcssenycy Ernöiié, czukorrudacskákért d. o. Kollor Szily lza, tarhonyáért 1 db. aranyat Sali Carollue, lavosbo valtj tésztáért dicsérő oklovél. Kollor Igaác* izontgróthi plóbáuos, kétszorsültjoért d. oki. Gróf Batthyányi Zsiginondnó, pástétomórt 1 db. nranynt, Or. Batthyányi Zsigmondné 4 rendbeli tortáért d. oki. Inkcy Kázuiór, j>ogácsáórt d. oki. Talabórni, és 8z. Pótor uri plóbáuos süteményért d. oki. Or. l''ejachc-vic» Mária tortáért d. oki. Báró Mikosnó Obszos süteményért d. oki. llusnoiuUok osztálya: Inkoy Kázmér, sonkáért d.okl. Báthor Inkoy SzldonlA, sonkáért d. oki. Balon Józsof, nagy kolbászért 1 db. arany. Fodor Lonárt, vsonkáórt nagysága p-íatt d. oki. Or. BUthyányi Zslgmondné, sültjoiórt d. oki. Or. Pojaohovlcs Mária, sült polkáért d. oki. Ncdcczkynó asszonyság fogasért d. oki. Szigligetig Kulcsár nő zsírért 1 db. aranv. Szeszek vs oraotak ós ozzeli készítmények osr-tályá: Botka Mihály né, oezotórt d. oki. Botka Jáncsné, cczctórt d. oki. llorteloiuly Leontino, ibolya eezot d. oki. Bozorédy Lujosnó. oítronon nanciért d. oki. Honos Ilona, eczotos ugorka u. oki. Busscnyoy Ernöné, oezo-tos ugorka és paprikáért dics. oki. Oróf. Festotlch Oyörgyné, cezotórt d. oki. Buosák Áraálla, zöldségbe-fő\jo d. oki. Bcfőttok osztálya: Botka Lászlóné, befőttért d. oki. Csányi Múlania és Lcnko, k- a. curassoauért d. oki. Wr. Festetics Oyörgyné, ezukor gyümölcsért l db, arany, Hertclondy Leontiné, befőttért d. oki- Gyümölcsük osztálya: Szabó Hólyoy Emilis, almáért 1 db. arany. Kemény fi Julio, almáért d. oki. Gr. Putoauyné, spárgáórt d. oki. Dombey Bozorédy Antónia, sárgáért d. oki. Gr. Batthyányi Zsigmondné, idei burgonyáért 1 d''». arany. Gr. PojachovícB Gábor corfiolért d. oki. Nóvtolcn, aszalt gyümölcsértd. oki. »zél 1 Júlia, birssajtért d. oki. Vásznak osztálya: Szüts Szily Vilma, damaszkja 1 db. arany. Kollor Szily Iza, damaszkja 1 db. arany. King István, damaszkja, 1 db. arany. Nodoozky Gla-vina Bóza, sávolyért d. oki. Gr. Batthyányi Zslgmondné. lonfonál d. oki. Bossonyoy Mari k. a. fohér varrás d. oki. Kollár JánoBné, fonálért d. oki. Szsbó Sólyci Emilia, lonfonálért 1 db. arany. Szappanok osztálya: Hortclondy Imréné, szappanéért 1 db. arany. Szokéres Józscfné szappanéért d. oki. Hirek és események. A A pünkösdi ünnepek — szép idő kedvesése mállott folytak le, vasármtp ugyan kissé borús hideg, do hétfő, ogyiko volt a l^zj^obb májusi napoknak-Mulatság, jókedv nem hiányzott. ry/) A A homokkomáromi buosu máj. lö-épt^-népes voltugyan, do még som volt''ol látogatott mint más években — Ft. Könye Aijyos ut> k. r. tanár tartott konettoljes beszédet as áitatoa hívekhez. Litánia után — szokás ssoilnt —elkezdődctt a borozás s ennek követkozóso a részog^ég, végr'' ^srukedés — oly nagy mérvbon, hogydoroo^ *<kal v.-Jv.v''k egymáat agyba-főbe. Sokan, jrvJJnyi};,^ íllu»tráiU,k Pünköad vasárnapját s a b-.> w—-^jdalota —véres fojokkel. A Mily kuileiiWtlonea voltak május első napjai ép oly szép időnek örVe»:dhetünk most — a votósok rétek buják — sokan kaszálták is rémüket takarmány végott; mert van romény,hogy a széna kaszálásig még moguő a fü. A Wi\Jdlts Jóssef könyvkereskedését, a lt«u-jabb irodalmi termékekkel, ugy nyomdáját is ujolsg folszorelto • képen a t. közőnaág Igényelnek bárraoly tekintetben megfelelni. A Tcüiotetlon gégék. — Egy Itteni bormérdó-ben — két tiatnl iparoa aegéd egy két óra alatt 22, mond i huszonkét ilexo bort iv&tt inog — obbŐl lát-ssik, mily elöinonotolt tesznok sokan az — ivásban. A A szopotnoki község lakéi jé geachoftot üz-nok a kis-kauissai határban lévő homokkal, annyit hordanak cl a monnyi caak nekiök tetszik, minden B*okér fordulatért — 80 krt fizet a* illető, molyböl Kanlzaa vároa pénztárába egy fillér aein kerül, (Kidig ió éa kellő ia volna, hogy cz ellon óváa tétetnék , a községi pénztár javára, do kÜlIWibon ia Szepetncknok ninca joga a kaniasai határt bltangolni. Az n nyireai caöaz épen nom vakulna meg tán, nom caak a homokba rejtekezett poczokos nyulakat lőné meg, hanem meg látná egyaseramind a homok tolvajokat; formalia or-azáguUt csináltak már a Szopetnokiok. Ki nem hiszi a akit érdokol, az megnézheti. (Jitkuli.) A A* uradalmi sörházban hatalmas sőrt főznek tartunk (öle, hogy korán mogÍBsza a nép a majd iámét a réglro körül torkunk. A. A keleti marliavéaz nom terjed. A A sxölőnek gyenge hajláaai elfagyván a korai faj uj életre kelt a hajt javában, ugy li tazik, nom loend oly nagy a veaztcség, mint foltétolozni lohetott. Kaposvár. • A londoni kriatály palota képcaar-nokának igazgatósága a művészek figyelmét felhívja a rendezendő nyári kón-kiállitáara. Tudatja egyszora-mind, hogy a képkiállítás mig évről évrs nyert ki-torjodéa-, és művészi becsben: a közönség érdokolt-aége, mint a látogatás éa clöadáaokhól látható, volo egyenlően növokedott. 1. a logjobbolajfeatmény, történeti vagy alakraja j\italraa 00 giné; 2. máa tárgyú legkitűnőbbé 40 g. j 8. legjobb vizfoatésé 20 giné; 4. ogy franczia miivéaz legjobb képéért 40 giné jár; 0. ináa külföldi legjobb képéért 40 giné. Mindenkinek tér hagyatott — caak pályázni kell I * Német fogorvosok kö*|>onti egyeaülelénok ötödik évi üléae, moly mult nyáron Frankfurtban tartatott, több mint 100 azakórtöböl állt, a kénlésro: „A fogra károa befolyásaal van-o a ezukor éa dohány?" ily válnazt adott, hogy fognak dohány nőin árt, ezukor azonban körülményekhez mórt károa befolyási gyakorolhat. Moleachott, az lsmort physiolog, ellon-ben a nézetbon van, hogy ezukor a fogra nemcsak ártalmte, aőthaaznoa ia. — Ka valóban ón ia iaincrok egy praotiens öreg orvos urat, kl tört fehórcsukrot ajánl fogpornak. • Savoyai Clutes ben az óráa iskola újra szervez-totett Ea intézetben elméloti és gyakorlati oktatás adatik az óra készítés mesterségében, még pedig ingyen. A tan-folyam két évig tart. Bonne tökélotc-sedni óhajtó munkások hat hóig uyerhotnok oktatáat. Oly segély nélküli tanítványok vagv munkások, kik szorgalom és jóvisoletbon kitűnnek, sogélyozésbon részesülnok. •Az arany tormclés 1847-bon 01 millió dollsra 4 04 ¥ booáültetott, melynek lognagyobb részo Oroszország éa Mexikóból került. 1848-ban Kalifornia aranvbő-ségo fedeztetett fol éa 1803-ban az ösazea olőállltáa 270 millió dollár aranyat állít olő. * Miksits Imro, a nagyhírű tudós Humboldt •Sándor egyetemes természeti leírását „Koazmosz" nyolvünkro átülteti. Az egész mű 30 füzotet toend. Előfizotóai ára 10 frt o. é. IUth Mór bizománya. Kü-lönöaon a német nyclvot nom biró olvasóknak oléggó nem ajánlható kedvea olvasmány. * 11. Eötvöahoz a zürichi bchindlor ház alföldi toatvóroink részérő tetomea pénzösszogot küldött, lognjabban pedig 204 mázsa éfolml szert, mit o sváj-eai szegényebb rondü nép gyújtott. * A „üazotto do Lausonno" szorkoBztőségo azinto 1650 fronkot küldött aa udv. cancollaríához u^yan-o czélra. írja a „Koazoru." Somogy ia tott, a hisszük fog tonni többet ia. * Eazmotársillatnál fogva folomlitjük, hogy az o czólra Kaposvárott rondozott népünnep pünkösd másodnapján tartatott mog. Az orediuényt közöljük. * Dietzo Sándor és Sternborg Adolf, Arany János, „Duda halálát" nómotro fordítják. (K.—u.) * A győri ponyváu ily cziiuü füzetet árulnak : „Országgyűlés pokolban , vagy az Antikrisztusnak, Konannak,az ördögök által lett instclláltatása Luczifor király udvarában. Irta György vitéz" (K—u.) * Mint hírlik a törvényszékük rendezése legkö-zolebbi kilátásba lenne. Fáma volat. . * Vörösmarti minden munkáinak Somogyból szép számú előfizetői vannak. E mllnok már rég kellett volna az előfizetési felhivás szorint megjolenni, do az illető rendező azt még s tavaszelőn noliány hétro rolcgálta, s eddig som küldetett tuog. Ez szolgáljon mcgnyugtatáiul a joggal nyugtalankodó előfizetőknek. Nem is tudjuk megmagyarázni honnan vüket valaki magának annyi prnorogativát, a közönség türolmét kényének alárondolni, még pedig elég cathegorioe. * Mult számunkban irtuk : hogy a közbátorság a május 1-roi reggolon Hotcsen racgjcloiit fogyvores rablók által megzavartatott. Bővebb tudósítás folytán olvasóink megnyugtatására csak azt tosazük még hozzá, hogy ezen rablók közül 4-en elfogattak, s kitűnt, hogy mindnyája helyt álló földmivev éa páaztor ombor, kik dilettan-tismuaból a nyaktörő vállalatok közül kiaérlotot— elég azeror.caétlonül — tettek. Ehoz adhatjuk még, hogy n tulajdonképcnl rablóbandák mogyénkbon már kiirtvák, 8 ha itt-ott mégis egyes orőszakoakodáaok előfordulnak, azok mindig helytálló do erkölcsbon aülyodt telkea földóazok vagy kanáazok által kövot-tetnek el. Azonban az olttförduló oaetek caak mindinkább gyérülnok. * Ugyancsak mult azámunkban közöltük So-mogymegyo föiapánjának , ő mltságának, Mérői Károly urnák a központi főbíróhoz intézőit hlvataloa lóvéiét. Ámbár magából a loirathól világoa az, hogy ő mltaága bizonyos érdoklettek gyongoaégét Igon nagy kímélettel, nyilvánvalóvá t''innl nem akarta, mi még is nőin tehottük ast programunknál fogva, hogy tudomásunkra oevén, az illőtöknek a XIX. azázad do-rokán feltűnő gyongoaégök, nzt egészen ignoráljuk. Nom podig azért, mort a számosan köatflnk lakó ix-raollta polgártársaink ós testvéreink önérzotén köz-tudomáa szorént oly aobüttotott, hogy arra legjótóko-nyabb Írként főispán ur ő mltaágának igazán a civi-Üsatio szellemétől át és áthatott intézvényo szolgálhatott egyedül. Sokan különféle fogalmi kört képez-nok a clvilisatio felől, mi onnok olajfoatéséül hisszük inindonokelött, hogy mindon ombor ember, amint ilyon tcatvór, kiköt a azorotot lánczának koll egy. máshoz kapcsolni. Mennyivel Inkább kell igy állani a dolognak ott, hol közösségben, egy társalouiban, in oivitatu, élünk. Az ö ügyök miunk, a viszont a mienk övéik. Ila az illotö olöljáró urak — mint hinni szorot-nők — csak elhirtolonkndvo sugallatok után indultak ia,ozt tartjuk, hogy a városunkban! közvélomény-nyol épen nom találkozhattak; mert Kapoavárt oddig-oíó még a oiviliaatio iránt fogékonynak tapasztalván, nom tohotnök fol tévedés nélkül róla, hogy a kérdéses himlöoltáai ügybon oddigi nyilvános óletóvol oly hom-lokogyonost ellenkezőn gondolkoznék. • Hagclmann Károly hirszorint az ujonan épült gymiiasium egy bolti holyiségóbon nr. eddiginél na-gyobbszerü kónyvkoreakodéHt szándékoznók nyitni. Szivünkből óhajtjuk : ugy logyon. E rószbon eddig-elé mogyoszorto som dicsokodhoténk. Nyílt posta. pNoTclJilnk" A pro''iánk l» rnegTannak »a}At forrni!, nt-lyek nélkül é|v«,h«tlen. Yi jollege, liog/ •> almákéi klrAo .tói-ni. Aielmo aioubau »«oro« logikai rendet köretei, hol es nincs ott rhaptodla letilt, abból pedig nrm nerellnk. .Ml a boldogUg'' Kérdi «n T Ha 6 rereiaknn át len feJÜ meg ml nem eommenlAlhatJuk, kl»ill »»rk«S/t5 látUnkre épea-a^Kgei nem laoierketj Ik. Ki.lrtnbou nagyun i» atagol a „I* Maa-dlll" iiUn, a mi 11/ [WH-tal nlhillemuauak barital nem vag/imk. ,Kil<dler nk'' A .nolalU élrt, kivált hátinkban, a politikai nmetek bonjromUait elfogadja. 8 ha a ioclalls térről akarunk politikai reformot, InUaul, <igjr Raichen/I atellemiTal kall blr-nnnk. Ön n«ui blr a<«al, do mindenek felelt ílje be maffit tdr-riujrclnk maii I <l<t inkbe, U*>ti»>A e|ri-lt, a»Un Untlaa a viUgot El la nlhilUmui. Van e< ug? a kttltésiet mint polltlU-Un. .Almaim* TaUn a JuUl erilík ciigAnynKluek egjriko maf-fejUné. Ml uem értjük. Kr . .. ti. János nrnak. A Klafaluáj UrMÍg pirtoli dija érőnként 4 frt. 8i(rci«n Útjuk a pártolók tiboriban. Még r»n ld». — .8«eretl a hal a vitet'' Lapuak nem tí«, hiulgUak magunk nak. K«/t'' rÁg Ivinnak. Reméljük, bag/ a nyugalom otin ti reggelt kiTanhatunk, ■ a nap folrtáo ogr tiriratot Taaiatiak mif ChlnibAl, Fel oltja Bzorkeuzttí: liOUOZ ISTVÁn!"" Gazdasági tudósítások. IV«K)''-KnniiHA, máj. 18-án. A gabnakorosko- dolomben lényogosebb változások nem tőrtéutok, aa árak következőleg viszonyulnsk : Buza 4 frt 60-—90 kr. Róza 2 frt 00 kr—3 frt. Árpa 2 frt 00—80 kr. Zab 2 frt 10 kr. Kukoricza 2 ft 90 kr-3 frt. — Bor kérdéa nélkül. A többi torményok is csak gyéren ke-roatotnok. Tudósítás. Alulírottnál, -mint caeléd azerző- éa ajánlónál — jelenleg két jómaga viseletű, a erkölcaös szobaloány van — kik minden pillanatban azolgálatba állhatnak. Effvuttal ajánlja azolgálatát a caelédazorzéaben. Bővobb tudósítással szolgál alulírott szállásán. Levélbon ugy, mint szóval. TMiteltlUl Szalay Krisztina. Korext-uteta Nro 86. A város által eufflitéljreiett «ailól«rl/ nolgilal kareaS nük a imira. Avis! Jndor sin 18. April d. J. Injondoton Hauptziehnng hiesiger Gcld-Lotterle hnben folgondo Nummern folgende HauptpreiBo k< wonnon: No. 664 (1.104,000, N«. 13,0** n. 100,000, No. 18,4i»» íl. 50,000,No. 3,«37 fl. 30,000, No. 4,63* fl. *0,000, No. 11,033 fl. 15,000, No. 18,003 fl. 10,000 etc. LHo uJicKtte Ziehung iler von hietlger Kegterung garautiiten grosaen Geld Verloosong Iwglnnt om 2Í). Mai 1804, wosu ''/, Originalloso zu fl. 0 Oest. Whrg., ''/, zu fl. 3 und Vj zu ff. 1 60 Nkr. gegonJíinsendung dos Botrags durcli untorzeiohncto Stan ts-Ef feotsn-Handlun g zu habon aind. l)ieao Lottorin enthltlt ebenfalla dio nahm-hafteatun Gewinno von n. XOO.OOO, 100,000, 50,000,30,000, *5,00U *4»,OOü, 14,000, 1*,00, 10,000 etc., wodurch schon Manchor in grüaaon WohlaUnd veraetzt wurde, wcaahalb diosolbo oinom apiolluatigen Publikum auch sohr au empfohlen lat. trtfKltlgfl Auflrígo lilerauf werden prompl uod geiri»»enhaft auag/f.ibrl und ille OewtnnlU-ten den Ilotbelligti u unentgtlllich augisandl. V»u belleb* aich dakorbaldlgat >u woudon an Johaun Oeorg LuHNinann jr. in Frankfurt am Main. Hirdet c s. Méltóaáges gróf Jankovich Oyula daruvári uradalma (Slavonia) részéről kttzhirré tétetik — hogy a fonnt novezott uradalomban két őrlő malom, az egyik alól, a m iáik felüloaapé, t irtaBson épftvo jókarban— kort, föld éa a gátok foutar-t »aára szükséges terekkel cllátv.v— nemkülönben korcamáltatáai éa piliuka áru-láai Jogok ériületokkel éaa^ok nél''tül. — Juliua hó 10-án, nyilváuoaan eladatnak, a vonni szándékozóknak aulvesoti ad felvllágoaftáat a tlaztartó*ág Daruváron. '' Am 31. Mai d. J. . Zlohung dea Orosshersogliob lUdíaehén STAATS EISENBAHN ANLEHENS mit IIan|ittrotfer von <1. 40,(HW 3^,000 ir>,(H)<), 12,()00, 10,000, f>,0(K), 4,<m, 4,<XK>, 2,000, 1,000, 250, 7/5 49 nied-rlgator Gowinn, wolchon joues obliga-tionsloos orlangon muas. Am 1. Jani d. J. Ziohung doe alloruoueston Oestorreich. STAATS ANLEHENS VON 1864 mit llaupttroffer von fl. 250,000 220,000, 21)0,000, í50,000, A0,000, 25,000, 20,000, 15,000, 10,000, 5,000, 2,000,1,000 etc. 135 niedri«tor(Jewinn, welchen jedea Obligatl. erlangen muss. Elno Glückanummcr zur Ziohung doa Badiachon und eino mr Ziohung dos Ocatorr. Sti^ta-Anlohona koston zusammonnur fl. 3 Oost. W., — 3 Badischo und 3 Ocat. k.yton fl. 8., — 0 Badiaoho und 0 Ooat. koaten zuzammen nur fl. 16. Ooat. W. — ^ino cinzolno Glückanummor, sowohl zur Ziohung dos Badischon. ala auoh dcí/Ocat. Anlohons koston fl. 2. Oest. W. por Stück. GcfJlllige Auftrágo hiorauf blttot manu untor Boifügung dos Botrags iu Banknotcn b«Ullgst an untorzoichnoto Staats-EfTecton-Handlungsu riohton welcho auoh jodem Botheiligton dio Ziohungaliaton zusendot. Adolf Beusohl. in Frankfurt am Maia. Wnjdito Jótwf kimlé laj> és nyomdatulajdonoí. Nagy-Ka^^án. Halál cs vés/, minden fékeknek! Bizonyos halál. Csalhatatlan irtószer patkányok, egerek, poloskák és svábbogarak kiirtására, moly azért alulirt Iwltorkodlk at.ca. közönaég figyol-móbo ajánlani. Alulirt az álula feltalált Irtóhzerének Hlkere folöl képea, ugy magánoaok, mint államható-aágok állal kiadott bizonyítványokkal magátigazolni, minélfogva azámos mcgrondoléaoket romái. Kzeii ''Hzcr 10 évig is eláll és mégis sikeroHen használható. Kapható Nagy-Kanizsán egyedül csak Fossolhofer Józsefnél. Ara eBy l»ádog»zclcnetének, uiely IUchh GuttuiMiin névpecHéttel van ellátr ,M«K) «r (h német haaználati utaHitánttal együtt ! frt 10 kr. o. i. RÍ ESS GÚTTMANN, vogy(5ií és 8zabadalom-tul^lono„ VT____tr • / " ~— 1 ■ |
