* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 3.35 MB | |
| 2010-06-23 14:26:42 | |
 | |||||||
Nyilvános  1501 | 5498 | Zalai Közlöny 040-042. szám október | 43. szám hiányzik Zalai Közlöny 1906 45. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: NAGYKANIZSA, 1806. NEGYVENÖTÖDIK ÉVFOLYAM, 40. SZÁM. OKTÓBER 6. ZALAI KÖZLÖNY Megjelenik minden szombaton tlflflieléii árak: Egí.i ívra 10 korona, feltv.c ö korona, Bégről\'"* 2 korona »0 f. - Egyei aiám ara 20 f. rolalti, »ie;ke„i6 II r. Villanj I ll i i. l.apiulajúuno. Ci kía-Jö: ¦ rj. » .....• Ji..«r. 8aark«uloi«g: Nagykanliaa, Sugir-ul 0. axam. I! Kiadóhivatal éa nyomda: Nagykanliaa, H, Wajdlta Jóiaafnll Daák-lér I. aiám. | HlrdaUaek dljaaabla axarint. NyillUr toronként 40 f. eminens fontosságúvá válik. Az Ausztriával jnatra gondolnók. Találkozunk itt jogos éa való sajátságos Viszony, az oszlrák ipar\'(jogtalan kereskedelmi érdekekkel. 6 olyan évtizedes szoros Összeköttetése a magyar akadályokkal, melyeket vaskézzel kell elbári-kereskcdeleinmel, ezen ügyet kardinális köz-1 luuunk, hogy oélunkat elérhessük, gazdasági jelentőségűvé\'avalja. Hazai lőrvé-, Az első ellenállás, amely lapasztal ható, nyeink a magyar származású árunak setu azt a kereskedők részérói indul ki. Tagadhatatlan, a védelmet tietn nyújtják, amely megoltal-1 hogy a magyar kereskedők az utóbbi idóben ruazná a magyar ipar eégére alatt elkövetett j sokat engedlek a maguk konzervalizmusuk-visszaóléaektól. sem a nagyar lársadalomnak! hói és hogy bizonyos tekinteÉcn szívesen nem adják meg azt a jájékozást, melynek I bekapcsolódnak az iparpártoló mozgalomba, segélyével könnyű szerrel tudná megkulőn-! de azt sem hallgathatjuk el. hogy a kereskedők böztetni a magyar . gyártmányt a külfölditől nagy része nem szívesen látja az olyan akoiót. A „Madtt in Hungary alapelvén, büntetőjogi1 mely a magyar iparost közvetlen szellemi szankció alatt álló országus vedójegy nagy \' nekszusba hozza a fogyasztó társadalommal, részben pótolná i hazai beszerzési források} A kereskedők ez a csoportja ezt mondja: kiadásait. Ámde biztos tudomásunk van arról,\' „Semmi kifogásom sincs az ellen, hogy a hogy az országos védójegy megalkolása igen magyar társadalomban szílsuk az iparpárto-komplikált, hoaszadalttnia «>s nehezen meg-. lási hajlandóságot, semmi kifogásom az ellen, valósiiható kérdés. Véleményünk szerint ugyan hogy a fogyasztók megnevezzék azokat a az ilyen törvény megalkotása szuverén joga cikkeket, melyeket magyar provenienciában a magyar törvényhozásnak, de a gyakorlat kapni lehet, semmi kifogásom sinos az ollen. Igazulta, hogy mindenfele nemzetközi aggó- hogy a közönség tőlem magyar gyártmányt , dalmak és poliiikai tekintetek mennyire állják i kérjen. De tiltakoznunk kell ellene, hogy a útját e kérdés megoldásának. közönségnek egy liszlát adjunk a kezébe, így a magyar árt csak a társadalmi és amelynek igénybevétele n kereskedő rcndcl-közgazdasági faktorok vállvetett, céltudatos kezesi szabadságának megcsorbítása éa a és szakszerű múködís-ir találja meg azt a : kereskedő kiszolgáltatása annak a gyárosnak, 8r.akseg.-s oltalmat, amely nélkül meg nem leli-akinek gyártmányát a közönség kóvet.li és a magánfogyasztáshoz vezető utat, a magyar kinek a gyártmányát a kereskedőnek minden társadalom pedig csak ugyanezen társadalmi áron meg kell venni-és közgazdasági tényezők uiiiiiiiatása nyomán Már ezekből a leihozott ellenvetésekből indulhat el az igazi, gyakorlati iparpártolás >» kitűnik az, milyen fontos a hazai beszerzési ösvényén, amelyre, ha rá nem talál. hazafias források közlesének módja és formája, milyen buzgalma, igaz\'magyar érzése csak a magvar gondos munkál kell végezni annak, ki gyülőlo-mezbo öltözött külföldi ipar javára kamatozik, \'et nem akar aratni milyen vigyázva kell Ámde a beszerzési források kiadásának »"n»k- ki »em akar l\'losu8!"\' » több nehézsége van, minisem azt első pill"- különféle A hazai beszerzési forrásokról. Ina SUGÁR OTTÓ. Az iparpártolási mozgalom eddig tagadhatatlanul nagyon kevés tettet produkált. Szavakkal, beszédekkel pedig a magyar társadalom már meglehetősen jóllakott. Tételeket lelállilani, miként teljesitse kötelességét a magyar társadalom, miként az iparos és a kereskedő, nagyon szép dolog. De utóvégre is. be kell látni, hogy a dolgok belső logikája csak nehezen idomul a felállított külső követelményekhez és másrészt, hogy a theória bábeli lornya mellett meg kell húzódni reális élet egy kis hnlmocskájának is. Ma, mikor az iparpártolási hajlandóság szerlo ar. országban fel vnn kölive, tiszta dolog, hogy a magyar társadalom joggal várhatja el most már a közgazdasági köröktől azt az irányítást, mely nélkül az egész mozgalom a gyakorlati osapásra rá hem térhet. Az iparpártolási mozgalom legégetőbb kérdése, leggyakorlalibb követelménye a hazai beszerzési források kiadása. Minden helyes és gyakorlati iparpártolási akció ma megdől a társadalom tájékozatlanságán, a magyar ipar rovására elkövetett minden.temfl visszaélés lehetővé válik azérl, mert a népszerű áruismének nincs meg az az oktató fóruma, honnan fény és világosság áradna az iparpártolási mozgalomra. Normális közgazdasági viszonyok kőzött levő országban, ahol az ipar óriási fölényével maga ássa meg magának a fogyasztáshoz vezető utat. a beszerzési források kiadása másodrendű kérdés. Hazai viszonyaink különleges volta folylán azonban ez a kérdés annak, ki nem akar érdekek sikos lalaján. Egy színigazgató naplójából. ......Ocsmány kis stáció ez a Récehát. Minden estit üres R színház, illetve a vendéglő nagyterme. Harminc előadásra vagyok kötelezve, ha nem lesznek jobb házaim, bezáratom esténként az ajtókat és magam hallgatón, végig az előadásokat. Ma különben változás törtónt a társulalomnál. Tavaszy Almát, a naivat elbocsátottam. Ideje volt már: mikor felmondottam neki, sírt és szemrehányásokat telt .... Hogy így ||\'-.\' amtigy . , , A negyven éveu át volt közmegelégedésre uaiva, hálátlanság tőlem, ót mellőzni. Szegény Öreg bútor, valóban sajnálom, de amúgy is valóságos nyugdíjintézet a társulatom, legalább a l\'gveteránabb tagokat kell elküldeném. « Feltaláltam egy uj szín észházassági módot, melynek révén olcsó tagokhoz jutok. Eddig a fontosabb szerepköröket betöltő férfi színészek mindég kórista-leányokkal házasodtak össze, így könnyebben ment az elsiorzódéiiUk: ahol a férj mint komikus vagy hós kelleti, ugyauott mindég ellért az asszony v mint kardalosnö; míg az mindig nagyon kétséges lelt volna, hogy egy és ugjBQBZou társulatnál, ahol szükség van a férfire, mint szóló-sziaészre, ugyauott van e hely a primadonna vagy uaiva feleségre. Nos én össze-bázaüitom az én színészeimet ugy, hogy a főszereplők kerüljenek össze, aztán ha jön a komikusom és kér, U0Ky szerződtessem öt és fejeségét, akitói nem akar megválni, vállvonogatva felelem: — Téged fiam szerződtetnélek. Komikusra szükségem van: megadom neked a havi 80 forint gázsit, de mi az istennyilát csináljak a feleségeddel, aki Iragika ? Ezt a szerepkör! nálam hatan is be tudják tölteni. Lehetetlen ót is itt tartanom. Különben irgalomból nem bánom, itt maradhat, adok neki 30 forintot. Mit tegyenek szegények, kénytelenek i.ihII.hu és Így jutok fii olcsó erőkhöz... Hanem ez a közönség csak nem akar beBZokui u színházamba Pedig mindent elkövetek, csakhogy u-/.i>---- ges előadásokat produkáljunk. Magam, mint a nemzet igazi napszámosa, játszom hat helyett, mim naturbiirs. bonvivanl, első, második, harmadik szerelmes, drámai hós. nemes apa . . pukkadjon meg a réceháli intelligencia (?) ha nagyobb Fregoli van nálamnál a világon. A közönség mindig csak a hibákat látja, az előnyöket nem. Szó ami szó. hiba van nálam is, de hát anélkül nincs vidéki társulat; azért, ha nálam Hligny herceget frakkban, de ing nélkül játszszák, ha „Orptieus a pokolban* című operettben a pokol díszlet helyett a tengert tételem be, egész jó a társulatom. Csak tegnap történt Ugy kis haj, de ezen is csakhamar segítettem. A New-York szépében két primadonna kell: honnan vegyek én két primadonnát, mikor csak egy van és az is jiaiva Fogtam magam és a másik szerepel eljátszattam a társalgási komikárai, Kn nem mertein végig nézni az előadást, de olyan különös hangokat hallottam a közönség soraihói, mintha nem tetszett volna nekik, l\'gy látszik, mégis csak hozatuom kell egy igazi primadonnát. * írtam Pestre az ügynökömnek, szállítson nekem egy llatal — életben is fiatal, énekesnőt. Okvetlen megkívántatik: csínon arc. formák, megfelelő ruhatár. Hang mellékes. Visszaírt az a gazember, hogy már !itn.lL indított egyet, kitűnő tulajdonságokkal és 300 forint havi fizetési igényuyel ellátva. 30n forint, hiszen ez rettenetes, mióta a sziutiskolák rászabadították az izraelita ifjúságot a szinipályára, nem lehet ¦ direktoroknak megélni, olyan nagyok a fiatal színészek igényei. Hanem azért 800 forintot még sem fogok adui. A fiatal énekesnőt nagyon udvariasan fogadtam éH megállapodtunk abhau, hogy ha a proha fellépésén tetszeni fog és jó kritikát kap, fizetek neki \'(Ott forintot. A helyi zsurnalisztikával, a „Réce-háti Hírharang\'\' szerkesztőjével pedig megállapodtunk abban, hogy ó nagyon le fog|a rántani a kisasszonyt. A próbafellépéa pompásan sikerült. Ez a leányzó mim primadonna valóliau megér 8U0 forintot — másnak. Mikor utánna való nap lukasán felkerestem, hogy a szerződést megkössük, örömmel fogadott: — Ugy e direktorkáin. iniiidenkiuuk tetszettéin? — Tévttd gyerinfkem, [eleiéra. A helyi magas nivón álló sajtó egyhangúlag (csak egy lap van) alkalmatlannak ítéli önt Itt var a kritika, olvassa el. Es átadtam a .Kéceháti Hirhurang" legfrissebb számát, melyben Pollacsek ur, n szerkesztő, megiendelésemre és ki\'llő ellenérték mellett ugy-mcsak lerántja szegényt. Elhalványodott, elszomorodott, de én siettem Őt megvigasztalni : — Nem baj édes fiam, azért nem kell kétségbe esni. Maga még fiatal, kezdő, talán van egy kis talentuma. M >-¦¦--1 még nincs semmi érd-ke, de kellő gondos kezek, gyakorlat és helyes útmutatás talán javíthatnak magán. Tudja mit, én pártfogásomba veszem. Maradjon ilt, megengedem, hogy társulatom- 1 mai játszón, hadd jöjjön gyakorlathoz. Fizetést is hajlandó vagyok adni, havonta (ü> forintot. Felháborodással hallgatta végig az ajánlatot — ZALAI KÖZLÖNY 1906. ŰKTOHgR 6. ROVÁS. M A tok esőzés elmossa a szüretet. A szólő-birtokoiolt könnyeket hullainak a tönkrement szüret miatt. A bor árát felverik i korcsmárosok. A szocialisták szidják ti urakat és koreakedőket. ók csinát-jik a drágaságot ón okozzák a kivándorlást. Klégedet-lenség ujin-1-¦ ri r¦ ¦!¦ ¦ Az inség enyhülésére beruházási kölcsön! akarnak. Osak kérdezzék meg a nő-szabókat. Kzekuél mesés .summára rug a beruházási kölcsön Ás emellett a férfi-szabók se éheznek. Haragudjanak ezekre a munkátok. Az üzlettelenaóg miatt általános a panasz. A boltosok viselik iz egész adóterhet és amellett .....^ Oxlot, hiába csináltatják a azép kirakatokat. A közönség megáll ugyan előttük, megnézi a szép árut, de nem részi. A kísdókusk nem adnak fel hirdetéseket, mert azt mondják, nincs foganatja. Dehogy sincs, csak kérdezzék meg Ihászi Horráth auyakönyv-vezetót és Maximovioa (iyörgy végrehajtót, vájjon hirdetnek-e sikerrel? A rendórorvosnsk vasár- és ünnepnapokon csakugyan meggyül a baja a kis kanizsai közönséggel Meglékelt koponyákal, zúzott sebekel. szúrt sebeket kell kötözőtök és gyógyiisniok. Nem csoda, a kis-kanizssiak Onnepi alkalommal nagyon is le I irér D ek. A Ispokbsn megjolenó hirdetések közt Örvendetes jelenség az olysn hirdetés, mely helybeli iparostól származik. Halvax Frigyes hirdeti, hogy nyulbóröket vuaz mindenáron. Jele aunak, hogy a helyi kalap-ipar nyulazórkalap gyártással foglalkozik. Tehát mégis ran boni ipar, sót helyi ipari De honuau morili Halvax Frigyes hitét, hogy Kauizsáu az ó kalapjai majd \'fogynak, mikor épen náluuk annyi — a vaskalapos? Folyton rágják ezt a szegény Kanizsát. Majd ipari fejlődését kevesellik, majd külsóképét tartják piszkosnak. 8oknak a világiÜB uem elég erős, másnak meg a társadalma uem elég müveit.\' Némelyik uuat-kozik és ez meg szidja a sok kártyázol, l\'étur niucs megelégedve, a városi adminisztrációval, Pál meg a Táros ulcareudez-sével. Podig Nagykanizsa valóságos tündér világ. Csak kérdezzék meg a rendőrséget, elég baja volt vele. Kisközség, nagyközség és város. — Egy figyelemreméltó essmc. — Községeink közigazgatási megkülönböztetése, nem tekintve a vármegyei törvényhatóságokkal egyenlő jogállású törvényhatósági városokat: kisközség, nagyközség és rendezett tanácsú város. Kisközség az, amely uem tud egymagában jegyzőt tartani, tehát több hasonló társával kell csoportosulnia. A nagyközség egymagában tartja el önkormányzati hivatali szükségletét, de helyhatósági jogköre korlátolt s a járási hatóság végzi rá nézve az elsőfokú közigazgatási hatósági teendőket. A rendezett tanácsú város régre oly hivatalos apparátusi köteles tartani, hogy az elsőfokú közigazgatási hatóiig összes teendőit elláthassa. Polgármesterének egyenlő a jogállása és a fizetése a főszolgabíróéval j rendőrkapitánya, árvaazéke van. Tanácsában a közigazgatási ágak szskszerinlí Ügyvivői ülnek. Ez a községi beosztás túlságosan merer. Lehetetlenné teszi a községi és kulturális viszonyokhoz való simulását. Ennek egyenes köretkezése: az igazgatás nehézkessége és drágasága. Lehetetlenné teszi nevezetesen, hogy a kisközségek a közelükben fekvó nagyközséggel vagy rendezeti tanács várossal lépjenek közigazgatási kötelékbe. Pedig a viszonyok természetes követelése ez rolna. A kisebb falrak közéleti fejlődését a közeli nagyobb községek irányítják. A fslrak lakói a közeli nagyobb helyekre járnak adni-venni, orvoshoz, gyógyszerészhez, ügyvédhez, túróhoz, sokszor iskolába is. A nagyobb községek és a kúrnyezó kisközségek között természetes társadalmi kapcsolat ran. Megran tehát a szilárd alapja a közigazgatási köteléknek is Hogy mennyire megdrágítja ez az állapot az adminisztrációt, mennyire meguebeziti az Ügykezelést, szinte felesleges magyarázni. A nagy távolságok nagyrbb uti átalányokat követelnek a jegyzők számára és iöltségessé teszik fclplejrre nézve a jegyzőjükkel .aló gyakoribb intézkedést. Azt hisszük, igen sokat meglehetue takarítani a közigazgatási költségekben, ha a kisközségek a közeli nagyobb helyekhez csatlakoznának közigazgatásilag. Kmialt egyik községnek sem kellene elveszítenie a maga természetes jellegét A kisközség maradhat kisközség a maga kis helyi közigazgatási hatáskörében, s nagyközség nagyközség, a város ráros. A nagyobb helyeken fejlettebb köiigazgatási apparátus rau Kgy. egy rárosi tisztviselő csekély pótlékért elláthalja a szomszédos 2 3 községnek is az ügyvitelét. K.<, .. , ?agyközségi jegyző egy olesó segéderővel eladroínisz-txálhatja a szomszédos falut Is. Felesleges bármiléln gazdasági vagy pénzügyi Összeolvadás. A csatlakozóit falrak fix átalányt fizethatuek az igazgatásukat ellátó nagyobb kflzséguek. Tehát egyáltalában nem szüksége az. bogy a falu a városi pótadókat fizesse, holott neki sem kövezete, sem aszfaltjárdája, sem efféle nagyobb rárosi szükségletei niucsenek. Klleuben lehetnek közös érdekű iatézmények: kórházak, iskolák, gazdasági intézmények, amelyeknél kisebb falvak hozzájárulása méltányos és BZükségfs és amelyekhez a kisebb falvak e kötelékben igeu olcsóu hozzájuthatnak. Meg kuli engedni az ilyen hozzájárulást és szabályozói kell a dekretálás módját. Jobb és célszerűbb közigazgatási beosztás válnék ekkéot lehetővé. A falvak kulturális ós gazdasági fej. lŐdése jobbaa hozzá leone lüzve a városokéhoz, ami már a magyarosodás szempontjából is kiváló fontot-ságu dolog. A falvak uépe a maga kűzdulgait azon a helyeu kaphatná, ahová magánügyei minduulabu beszólítják. A városok a csatlakozott falvakban nz óssum elsőfokú hatósági leendőket elláthatják. A nagyközségekhez csatlakozott kisközségek fölött maradji.n a főszolgabíró hatóságnak. Különös szervezed intézkedésekre csak azokban az esetekbeu van szükség, amikor csupa kis laluból kell összeállítani a községi közigazgatási egységet. Kz esetekbea külöu kell szer vetni • csatlakozott községek közigazgatási kölfc képviselőtestületét és ügyvivő irodáját. Az egyes kisközségek csakis a helyi gazdasági ügyeket láthatják el öokormányzati hatáskörben s aoayi rendőri teendői, amennyit egy falusi bíróra és kisbiróra rá lehet bízni. A községi helyhatósági jogkör a közös képviselet és ügyvivőséget illeti. A községi kategóriák ilyeiéii megoszlása a maga teljességében a képviselőtestületi és elóljárósági szer-rezet é* hatáskör taglalásánál tüaik elő. Ny. H és aláirta az elébe tett kész bzerzódést. örült szegéuyke, bog? egyáltalán kapott szerződést februárban. • Már vsak egy hétig maradunk ebben a pocsék városkában. A eziuügyí bizottság tagjai (ilyen is van itt, bogy miért, azt ók sem tudják, mindenesetre csak azért, hogy legyen jogcímük ingyen járni színházba,) azzal vigasztalnak, hogy végén csattan az ostor: az utolsó hót jövedelme pótolni fogja az eddigi silány bevételeket. Utolsó előadásul ugyanis — ősrégi szokás szerint — egy jótékonycólu díszelőadást kell rendeznem. Jótélonycójra ctak a felülflxetéseket kell odaadnom, a többi az enyém. Ugy mondják ezeu a napon még mindég tele volt a színház; no majd meglát|uk. Ma különben furcsa dolog történt az előadás alatt. A közönség (leheltek vagy tizenöten) megakarta verni a súgót, mert nagyon hangosan mert dolgozni. Szűreitekére uem történt nagyobb baj: a polyajegyesek (lehetlek vajry tizenketten) megvédték a hivatása magaslatán levő súgómat. Már megállapítottuk az utolsó est műsorát. A következő jótékony célokra lógnak befolyni (1) a felűl-Uzetések: a réceháti szégyenlős szegények feUegélye-zenére, a „Osak szorosan- dalárda diuzzászlaiára és a tüzoltóegylet tolólétra beszerzési alapra. Utóbbira vonatkozólag, a célszerűséget illetőleg aggályaim voltak. Mi az ördögnek Itécebáton tűzoltó tolólétra? összesen két egyemeletes ház vau a városban. Megnyugtatlak. Klóhb lesznek Kécohálon palotasorok, mint ebből az alapból tolólétra. A músor főpontja egy hazafias tárgyú darab lesz. A darab előtt valami díszes lableaut kell reudeznem. A réceháliak nagyon ragaszkodnak ehhez a ponthoz, fis megkívánják, hogy az élőképnél mennél több görögtűz legyeu. (Utóbb rájöttem, miért kívánták ezt A színügyi bizottság egyik tagja — takarékpénztári biz tag, füszern agy kereskedő árulja a tüzijátékszert: ó már atámit erre az alkalomra.) Megállapodtunk abban, bogy PetóH szobra előtt fogja az egész társulat eléuokeluí a himnuszt. Kellékek: sok díszmagyar, ?éhány pálma (esetleg oleander bokor) sok-sok görögtűz és egy Petőfi-szobor. • Utolsóelőtti nap. A holnapi bucsu- és díszelőadásra már minden jegy elfogyott. Jgazáu kedves ez a réceháli közönség, legalább az utazás -költségei térülnek így meg: vagy taláu épen azért adják, hogy .\' .ik menjünk Isten hirérel I A díszelőadásra is el vau rendezve már minden. Csak az élőképhez szükséges Petőfi-szobrot uem tudják sehonnau előteremteni. Az egész városbau niuce egy Petőfi mellszobor, ez pedig okvetlen kell, enélkül lableaut nem lehet csinálni A Kaszinó nagytermében vaa egy Deák- és egy Arauy-szobor, ajáutották, hegyezek közül tegyem bu az egyiket, de nem lehet, a közönség észre reuné. Deák nagyon kövér Petőfinek, Arany terjedelemre |jó rolna, de a jellegzetes bajusz teszi lehetetlenné a helyettesítést. Mit tegyek, mít eazeljek ki az utolsó percben, hogy minden reudben legyen ? . . . Kgy mentő gondolatom ran. ez talán beválik. Vau a társulatomban egy Kamiuer nevű kórista, épen olyan hosszuhaju, sovány alak, mint Petőfi volt. Hátha ezt a kóristát ki maszkíroznánk Petőfinek ? A Lerchner-féle fehér festék megadná arcának a gipBZÖntvény szint, leültetnénk egy székre éa lepedőkkel elfóduénk a | lábait í egész jó szobor alakot lehetue belőle cainálui... Persze, hogy ez lesz a legokosabb, megyek és beszélek a rendezővel. Meg volt a díszelőadás is. No avval az élőképpel szépen jártam: az egész ország kacag az eseten ; ilyen skaudalum még uem esett meg uagy Ripacv országban. Amint megállapodtunk, Kamiuer kóristát azépen kimaaziciroziuk Petőfinek : tökéletes volt ez sí ember. Amint ott ült festői leplekbe burkolva, arca pompásan kimaszkírozra, miírrányfehéren, még ¦ mellette állók sem vették észre, hogy az tulajdon-képen egy szegény éhes kórista. Körülötte állt művészies elrendezésben az egész társulat A nézőtér zsúfolva volt: amint felgördül a függöny, izgatott j kiváucaísággal tekíut mindenki a színpadra. A festői csoportozat általános ááá-t c>alt a nézők ajkára. A karmester Jut, a zenekar bolekezd a himnuszba, a nézók mind felállanak, a társulat tőle tüdővel kezd belo a uemzetí imába ... és ebbeu a percbeu az a szerencsétlen Kamiuer, megfeledkezre magáról, az általános lelkes hangulattól megkapva, ó is felemelkedik ülőhelyéről, fehérre mázolt polájával, koszorúval a fejéit, lepedőbe burkolva ... és kóristai szokásához híven ó is vele énekel a többiekkel. — A közönség majd kiugrott a bőréből kacagtábau, a karmester leszédüli a székéről, a komikusom, aki az öncsinálta vicceitől négy ér óta búskomorságban szenredett, nevelő-görcsöket kapott. A közönség egyre csak a jelenet megujrázását kívánta: aunyi szent, hogy feledhetetlen estét axereztUnk nekik. A jövedelemmel különben én is meg vagyok elegedre. A tűzoltók toló létrájára igaz, uem sok jutott, de nekem maradt vagy háromszáz forint nettó bevételem. VAJDA ERNÖ. MOZGÓ KÉPEK. Az „Ebugatás" szerkesztőségében, avagy mz igazi vérbeli szerkesztő. — Dráma több jeleneiben. — (Szerkesztői szoba. A falon egy revolver, egy vivó-kard, egy tőr, kutyakorbács, agy acél bot. Szerkesztő at íróasztalnál ül éa vezércikken töri a fejét. I Gondolkodik:) Miről írjak, mit üssek? A port, a kórházat, a mérnöki hivatalt? Mind kikaplak már. Lekapom az egész magísztralust. Jó lesz, akkor nem jut egyre tok. Mi legyen a cime? Megvan: .Hájfejuek kollégiumai" (Egyszerre kopognak ) Ki kopog? mi kopog? Egy fekete holló? (Nem, hanem belép egy bércig tzobacicua:) — Cf okolom a kézit téns nr! — Mit akar lelkem? — Szerény Mici a nevein, a Tolvaj fiskális urnil vagyok. Azt tetszett írni az .EbugatAs"-ba, hogy engem a gazdim lopásért följelenlelt a rendőrségen. — Hát ugye az nem igaz? — Nem, kézit csókolom, mer én a legjobb viszonyban vagyok a tekiutetes úrral, hanem a Naccsígájiak vagyok az utjábn, az akart engem meg-szégyeniteui. Nem loptam én kérem még semmit se Legyen olyan jó, kézit csókolom, igazítsa ki az újságba. — Meglesz édes blkem. (Megsimogatja. Mici elpirulva kimegy. 8zerk. irnl kezd) — „A városházát most már bátran nevezhetjok hülyék intézetének " (Kopogás.) — Szabad. (Kgy icalegény lép be.) — Nevem Dologkerülő Bálint. Azt tetszett Írni beceea lapjába, hogy az ácsok azért sztrájkolnak, mert béremelést és rnnukaleszállitást kérnek. — Engem ugy informillak. — Ez tévedéa, mert bérünk elég magas, dolgozni meg csak cígarettázás közben szoktunk. — Hit mi idézte elő a sztrájkot? — A főnökünk tiszteletlensége. Két kollégánk ment vasárnap a szeretőjével karonfogva, a főnök elment mellettok és nem emelte le a kalapját. Evvel elárulta, hogy az iparost nem becaOli. Tessék kijavítani, máskép a szakegylet akcióba lép. — Jól van, meglesz. (Acslegóny el, a szerk. tovább ír:) .Igenis, hülyék intézetének, mert az már plusquam disznóság, amit ott fenn az urak ai adózó polgárok egészségéről gondolnak." (Erős kopogás.) Ki az? (Egy gömbölyű korcsmáros lép be, jóféle ólmos botot tartva a kezében.) — Jó napot! Az „Ebugatás" szerkesztőjét keresem. — Én vagyok, mit akar ? — Azt akarom, hogy az Ur ne hozza rossz-birbo az én becsületes vendéglőmet. — Hogy-hogy. — Hát csakúgy, hogy azt irta, hogy vasárnap a civilek meg a katonák között véres verekedés volt, meg hogy legjobb volna az éu vendéglömet becsukni, mielőtt tömeges emberhalál lesz ott. — Hét nem volt verekedés? — Hát nem tagadóin, hugy egy kicsit volt, de bál azért nem köll olyah\'nagy lármát csapni, hogy egy pár rongyos parasztot Összeszurkáltak. Az én kocsmámnak békét haggyon az ur, mer megemlegeti, alászolgája. (Szerk. nagy lólekzetet vesz, ujjaival felakarja borzolni kopasz fejét, aztán tovább ir:) -Azt hiszik, hogy mi porral élőnk, hogy mi a városÍ tüdóvész-bacillusok tenyészlelepei vagyuuk." (Csiliogiling.) — Halló! Ki iz? — Az ökör szálló főpincére. — Mivel szolgálhatok? — Ha még egyszer be meri tenni szerkosztó ír a lábát a kávéházunkba, baj lesz. Hogy a mi pincéreink lumposak, a kávéház piszkos, az ételek rosszak? A lapját kidobtuk a kávéházból, a píncór-egyletbú) is kitesszük. Aztán ajánlom, hogy este ne \'R«n járjon egyedül. Jó napot! (Szerk. nagyot üt öklével az asztalra, aztán tovább ir:) .Ha sétálunk söpörnek, ba hivatalba megyünk söpörnek, ba temetésre ha lakodalomba, ha templomba, ha korcsmába megyünk, söpörnek." iKívülről sarkantyú pengés, kardcsörgés ballatszik.) — Hol van a szerkesztő ur? — Itt az ajtaja — (baugzik kitnlről. Az ajtó kmyillik, egy őrmester lép be, szalutál.) — Őrmester Lármás. — örvendek, mit parancsol? — Jeleutem alásaan, rezes-e az orrom ? — Nem. — Hát akkor miért irta a izinbizi rovatban, hogy becaudálkozott rezes orrú zupás Őrmester? — Nem magáról irtuk. — De éu is őrmester vagyok, engem is aértett. (Kardjára csap.) Azért küldtek a tirsaim, hogy estére legyeu a „tluszircsárdába," ott kövessen meg bennünket, máskép uem állok jól az úrért. — Ott leszek. ióimi. szalutál éa el) „Éa mit söpörnek ? Hacillussal telitett port Annyi sütnivaléjuk nincs, hogy seprés elótl alapoaan öntöznének, pedig ennyit az utolsó cseléd is tud már." (Künn.) Szerkesztő urat keressük. — Tessék besétálni. (Szerkesztő Önkéntelenül is a kutyakorbácsot meg a kardot maga elé teszi:) (Két katonatiszt lép be — udvariasan szalutálnak.) Főhadnagy Cepanek. Hadnagy Penacek. — Orveudek, méltóztassék helyet foglalni. Mivel szolgálhatok ? — A Tisztikar nevében elégtételt kérünk az Ebugatásbau megjelent .Tiszti basáskodás" cimú cikkért. Elvárjuk segédeit. — Ott lesznek. (Tisztek szalutálra el.) 8zerk. bezárja ajtaját, miután előbb meghagyja, hogy senkit se bocsássanak he és felsóhajt :i Nincs párja a városi magisztrátusnak, azt lehet szidni, ütni, a fülét se mozgatja. Ha az nem volna, meg a kormány, senki se írna és olvasna lapokat. Ex a sava, borsa az ujtág-nak. Jövel hát HájfejQek gyülekezete, hadd foglalkozzam veled tovább szeretettel. (Ír és befejezi cikkét el.) Jar-Dini HÍREK. Vértanuk napj án. Ma KERTÉSZ JÓZSEF. Van-e anuyi hervadt rózsa, Hulló levele az ősznek, Ami elég volna nektek Dicső hősök szemfedőnek ? Van-e könnyű, mely nem omlott, Melyet el nem sírt a magyar? Érettetek hős vértanuk, Kiket az Ősz leple takar, Van-e átok, mit értetek, El uem dörgött ajkunk százszor ? Átok közben könnyenk fakad \' S omlik a keserű zápor. Van-e áldás, mely ne szállna Nevetekre hősök hőse? Hogy magyar él bérceink közt, Bitótokuak dicsősége. Porotokból kel életre Honszeretet virágszála; Mely, míg virul, uern áldozik Magyar hazám napvilága. Ha eljön a levélhullás S az Ősz dere száll a földre Átokkal és áldástokkal Itelopóztok sziveinkbe. Meggyújtjuk az emlékezés Szerény lángú szövétnekit S dicsőítjük, elsiratjuk A nagy idők félistouít. Nyugodjatok, porladjatok Anyátoknak édes Glén. A mult dicsősége vagytok, S hamvatokból kél a remény. MoraU éa közgazda.***;. (v. h.) Képzelet-szegény emberek osak azokkal törődnek, kik magas taJapzaton állnak. Kávéházaltban és egyéb közhelyeken könnyen meggyőződhetünk arról, hogy milyen gyengén működik az. amit fanláziának nevezünk. A szóbeszéd vagy arra terjed ki, amit egyik-másik az újságban olvasott, tagy azokra az eBentényekre, melyek a gazdasági vagy pénzügyi körökben peregnek le. Ezeket as eseményeket szövi tovább a társaság, ezekhez könnyű hozzászólni, véleményt alkotni és konklúziókra jutni. Ezen események középpontjában természetesen osak vagyonosabb polgárok állnak, ók állnak tehát a piedesz-tálon. ók tehát azok a napok, melyek körül a trabantok és szatellesek egész serege forog. A munkásuk, iparosok, hivatalnokok és egyéb osztályok elhanyagolható számok, vagyis nem számottevők. Hivatkozunk arra, hogy a szeretet vallása tanítja: aki megalázkodik, az fel fog emeltetni. Azt mondják, ez közhely. Akinek állás és részesedés kell,/ ;*/.<> k nem foglalkoznak ilyen bárgyú tanok\' elemzésével. Tehát mit tartanak célszerűnek ? A pénzes emberek talapzat ráállítását, hogy legyen egy hiu, körültömjénezett alak, aki ad, ennok akad aztán publikuma, amely elfogad. Útszéli morál! ,En kész volnék egy becstelen dologra", mondta nekem egy fiatalember, ,ha pénzzel kínálnak meg. Beutaztam a fél világot és mindenült azt találtam, hogy csak a pénzt kergetik, hajhászszak. Egyik elbírja fogni a pénzt, másik nem. Én, fájdalom, kényszerűségből vagyok tisztességes, mert eddig nem találkozott olyan ember, aki beostelon dologgal kínált volua meg". Hát idáig vezet a képzelet-szegénység, az úgynevezett közgazdasági felfogás és gondolkodás. Pedig a közgazdaságnak is nagyon megvan a morálja. Nem hiába hangsúlyozza a legújabb ko. tanács javaslata a kereskedelmi oktatásnak, hogy már a kereskedelmi iskolában kell az ifjakat jellemes gondolkodásra szoktatni és oktatni. A közgazdaság nem arra tanít, hogy szemforgatással és hízelgés.\'sl érünk el sikerekel, hanem épen arra, hogy a munkának és az eszmék megvalósításának kell diadalmaskodnia. A pénzt, az állást ne keressük ott a parvenük udvarában. Azt fogják mondani, hisz a parvenü is munkával, eszével és spekulációval szerezte vagyonát. De mikor aztán megfeledkezik erről és utánozza a született grófokat? Moliére a parvenü képmását az utókor számára szögezte le. A bourgeois gentjlhomme borravalóra képes vagyont költeni, csakhogy nagyságosnak. :n llu.s !i;i\'t; IlUVeZZÓk. A [\'iUM\'iill k\'IS udvart tart, jövedelmeket juttat, csakhogy „anhangja" legyen. Vele alkotja a klikket, magához ragadja a hatalmat ós olyan korrupciót statuál, hogy a jó Ízlésű ember messze körben megkerüli a patkány királyt -- Október 4. <*> Felségének nevenapja alkálin.l .v az enyhe őszi szellő lengette a város lobogóit. A szt Ferenc-rendiek templomában ünnepiét mise volt, melyen a honvédség és közös hadsereg tisztikara, meg a városi tanács testületileg megielentek. Az előadások a város minden iskolájában szüneteltek e napon. Házassá.;. E hó 6-án esküdött örök hűséget nagymányai Koller István dr. Zalavármegye (Pacsa) szolgabirája magurai Augusz Mariskának Somlyóbegyen — Eljegyzések. Hack.-r Oszkár begyeshalmi gyógyszerész eljegyezte líerény Xsófl urleáuyt, líerény József helybeli ékszerész kedves leányát Hirsctil Oyula eljegyezte Hród Klára kisasszonyt helyben ZALAI KÖZLÖNY lírüö- OKTÓBER „. — Október 6. Csak szabad nemzet tud igazán gyászolni ?8 csak annak a könnyei hullanak megtermékenyítőén a honi földbe. Íme a szabadságnak egy vékony sugara érte csak hazánkat és mar hány fekete lobogói csalt ki városunk épületeire. Knnyii még nem láttunk a vértanuk napiáu lengeni De a nagyközönség gyászünnepe még késik, c-sk a piaristák gimnáziumában lobogóit az emlékezés világa. Az ifjúság a szentegyházban, azután a tornateremben rótta le hazafiúi adójál a vértanuk emlékének. — A szépen sikerüli fluuep iritlsora a következő volt: 1. Himuus\'z; előadta s főgimnázium énekkara 2. Oooepi beszéd ; tartotta Acél fiéza VIII. o. t. 3. .Tizenhárom-, VAradi Autaitól; szavalta Horváth János VII. o. I. 4. .A béke, az áldott.. "; előadta a főgimnázium énekkara. b. „Emlékezzünk." Irta és felolvasta Kosiéin Ferenc VIII. o. t. fi. „Október fi.", Ábrányi Emiltől; szavalta Kovacs.es Antal VIII. o t. 7. Szózat; előadta a főgimnázium énekkara. — Halálozás. F. hó li-án helyezlek Örök nyugalomra fitefán Györgyöt, aki éleiének 93-ik évében elhunyt. Siefán György posta- és távíró főtiszt édes atyját gyászolja a megboldogultban — Bizottsági gyülee. A főgimnáziumi bizottság f. hó 4-éu ülésl tartott, melyen a tandijelengedés iránti kérvényeket tárgyalták A bizottság I SS kérvényt pártolólsg intézett el és torjeszt a tanács elé. — Kineveiés. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter kinevezte Símou Miklóst a helybeli főgimnázium helyettes tauárát ugyauilr minőségben a lőcsei áll főgimnáziumhoz — A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank igazgatósága, értesülósüuk szeriül, Fuchs Artúrt nevezte ki a nagykanizsai Ilók főnökévé, mig Holfmanu Béta ideiglenes kiküldetése alól felmentve iámat a központba tér vissza. Holfmauu Béla öt hónap út., vezette a Ilók ügyeit, mint a központ kiküldöttje. A szervezési munkálatokat oly nagy körültekintéssel látta el. hogy a kereskedői, gazdálkodói és pénzügyi világ a legnagyobb szimpátiával fogadia a nagykanizsai liók működését. Távozását e körökben ép ugy sajnálják, mint társsséletüuk köreiben, ahol Hoffmanii Méla szimpatikus egyéniségét uagyou megkedvelték. Fuchs Artúr, a Hók uj főnöke a napokban foglalja el tisztségéi. Kedves modorú egyéniségéi preciz és szakavatott üzleti működését az itteni kereskedő- és gazdaközöuség már korábbról ismerte és megkedvelte s igy most a kinevezés hírét megelégedéssel fogadta. Fuchl Arlur különben kipróbált tisztviselője az intézetnek, ki a központnál viselt szép tisztségét cseréli fel s nagykanizsai liók főnöki állásával, liizton állíthatjuk, hogy az ó jeles szaktudása, vezető képessége nagyban hozzájárul majd a fiók működése iránt tanúsítóit eddigi nagy érdeklődés emeléséhez. Nagykanizsa én környéke közgazdasági életében Fuchs Artúrnak alkalma lest azaktudáMt kifejteni — Igazgató változáa. A kaposvári vasöntöde ós gépgyár r.-t, Kámuely Pál mérnököt, aki inévig állt a helybeli közismeretit Wéjeer-féle mezőgazdasági gépgyár szolgálatában megválasztotta igazgatónak Bátnuely Pál e díszes állást november l-én foglalja el. Távozását Kanizsáról sok jó barátja sajnálja. — Tanári gyűlés. A felső keresk. iskolák országos egyesületének liumei gyűlésére .árosunkból Domáuy Annin és Markovit* Dávid tanárok utaztuk el. — Megyénk alispánja a sajtóért. Arvay Lajos Zalamegye alispánja szóbeli utasítási adott az előadó jegyzőknek, hogy s közérdekű ügyekről maguk az egyes előadók készítsenek tudósításokat az egerszegi lapoknak. Alispánunknak e helyes és előzékeny-viselkedése u sajtó iránt nem szorul dicséretre. Megjegyezzük, hogy vámsunk polgármestere is szívesen tárgyalt már a mull évben a helyi sajtó képviselőivel, hogy mily módon lehetne a városházán legjobban hozzájutni a közönséget és a várost egyaránt érdeklő adatokhoz Bár akkor polgármesterünk jóindulata elég megkönnyítéssel igyekezett a sajtó munka áboz hozzájárulni, mégis minden i régi kilincs-rendszernél maradt. Talán jó volna most újra hozzáfogni, hogy hirszerzósllnk könnyű é* m-gbiihaló lehosseu. — Meghívó. A najrvkanízsai Katii Legényegylet tiififi. évi október hó 7-én a „Polgári Egylet" nagy termében saját könyvtára alapja javára jótókonycélu zártkörű táncestélyt rendez Belépő-díj: Személy-jegy I kor., családjegy (3 személyre) 2 kor. fiO Qllér. Kezdete este pont \'/,!» őrskor Folülfizetésck tekintettel a jótékony célra, köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak — Közös kaszárnyán magyar felírás Érdekes hírt közöl a Zala keddi \'száma Arról van szó, hogy a helybeli közös kaszárnyán nemsokára magyar felirás fog ékeskedni az eddigi német helyett. Hiszen mér régen meg volt ez ígérve sz egész országnak. De az ígéret szép szó, ha meg adják ugy jó. Dobrovits Milán országgyűlési képviselőnek érdeme, hogy rövid idő múlva testet Ölt sz ige. 0 volt az, aki már hónapokkal ezelőtt lépéseket telt a honvédelmi minisztériumnál ez ügyben én amint maga a miniszter levélben értesiteite ót, a közös hadügyminiszter soron kirül intézkedett, hogy Dobrovits képviselő kérésu teljesüljön. A honvédelmi miniszter levele igy szól Tisztelt Barátom! A nagykanizsai gyalogsági laktanya valamint a katonai kórház német nyelvű feliratai megváltoztatása tárgyában f é. iul. i\'«-án hozzám intézett leveledre válaszolva értesltlek, hogy a megfelelő magyar feliratok alkui mutatása iráni M intézkedések a közös hadügyminiszter részéről kőzbeniárá-somra már t^oron kívül eszközöltettek Szívélyes üdvözlettel Őszinte híved Budapest, l!i<t>;. hzepi. 30. ¦lekelfalussy honvédelmi miniszter. Talán Petőfi is nyugodtabban pihen ismeretlen sírjában, ha a „zöld hajtóka* sárga pitykés* katonák feje fölött nem éktelenkedik a sok keserűséget felidéző német nyelv. — Dobrovits Milán képviwló buzgósága ez ügyben nem szorul dicséretre. — A nöi keresk. iskola megnyitása. Mu l hó 30-áu volt a nőj keresk iskolának flnnepies megnyitása az izr. leányiskola nagytermében. A tanári karon kivül az iskolaszék elnöke üt Rothschild Jakab, alelnöke Boseoberg Richárd, [)r. Ollop Mór, Ötvő< Kn.il, Hulplien .Mór iskolaszéki tagok és a uöveudékek és a tanügy iránt érdeklődő közönség jelent meg. Buti Samu igazgató hosszabb beszédben vázolta az iskola lélesitéséuek előzményeit, az iskola célját és kitartó, komoly munkára hívta fel a növendékeket, hogy az iskola hírnevét a tanárok buzgóságával együtt megalapítani segítsék. Egyszersmind köszönetet mond s nagykanizsai hitközségnek, illetőleg ennek laknia-székének, mely ismét egy kulturális intézmény megalakításában kötelezte |.> maga iránt városunk közönségét. Ezután Dr Rothschild Jakab ieknlaszéki olnők mondott rövid beszédet n nők gyakorlati kiképzéséről. Azzal az iskola átadatott rendeltetésének, mely útmutatásával feltárja, majd a hallgatók olólt azt a reális éleiét, mely a küzdelmen, nem pedig ábrándokon és hiúságokon alapszik. — Zalamegyeí Kör Szeptember \'21,-Íkáii [ártotta a Zalamegyei Kör — alapszabályainak jóváhagyása után — I. rendes közgyűlését helyiségében, az Otthon kávéház (VIII Kerepesi ut üb.) külön termében, a tagok — vármegyénkből a föváro-ba került egyetemi hallgatók és íiívataluokok — igen nagy érdeklődése és lelkesedése melleit. A különböző jelentések tudomásul vétele és a feJmentvény megadása után az uj tisztikart választolták meg Elnök lett egyhangúlag Havas Vilnius joghallgató. Megválasztanak : Rátkai Bált Orflnfeld Ferenc alelnökök Svastits János vigalmi elnök. Noy Aladár litkár Spitzer Lajos fóiegyzó Singer Jenő aljegyző, Neumann József pénztáros, Kovács Jenő háznagy, tiogl Vilmos könyviáros és 12 bizottsági tag. összejöveteleiket minden szerdán este tartják feuli helyiségükben. — Választmányi ülés. A magyarországi mun. kasok rokkant- és nyudijegyletéaek helyi fiókia f. hó 7-én vasárnap d. u. 7,6 órakor a Polgári Egylet alsó helyiségében választmányi ülést tart, amelyre az Összes v. tagokat ez ulon ís meghívja az elnökség. — A nagykanizsai mozgóposta-főnökség kérdése. Már körülbelül egy esztendeje, hogy a helybeli mozgóposta főnökségét a közlekedésügyi kormány bolygatja. Annak idején a kormány megbízottja és a pécsi postaigazgatóság titkára bejárták a Nagykanizsa— bródi vonalat, hogy annak forgalmáról meggyózödéM szerezzenek. Arról volt ugyauis szó, hogy a helybeli mozgóposta-főnökség hatásköréből a Zágráb—bródi ronal kíkapcsoltassék é* erre a célra Zágrábban mozgóposta-főnökség létesíttessék. Most újonnan megkereste, a közlekedésügyi minisztérium a helybeit mozgóposta lónökségét, adjon pouto* kimutatást arról, mily méilékü a Kanizsa—bródi mozgópostái forgalom (háuy ajánlott levél, csomag és péuzes levél szállítunk i Ugy látszik, hogy az előbbi ok: a zágrábi főnökség kisért újra. Ha nz említett vonalakra nézve csakugyan egy zágrábi lónökség intézkednék, akkor egy Budapest— fluund mozgóposta kezelhetné a Kanizat-- 1 zágrábi voualat is. Igy az itteni főnökségnek nem mnradua más. mint a Kanizsa - wieni és Kauizsa-¦ ¦ tékí vonalak Azonban nagy a valószínűség, hogy az igy uiegcsoukitult főnökség kezéből csakhamar kMklanának ezek a vonalak is, inert más főnökségek hatáskörébe osztanák be és Így s helybeli mozgóposta- , főnökség csakhamar megszűnnék. Mert ugy okea-koduak, hogy ha a Háltaszék —hajai hid elkészül. ¦ Zákány—báttaszóki katauz-poslH megszűnnék éa a Budapestből kiinduló mozgóposták vinnék az anyagot. Ekkor egy Pécs—wieni mozgóposta-vonal válnék szükségessé, | nagykanizsai mozgóposta-főnökség pedíg^ végleg megsiünuék. Jó lesz, ha ez ügyet figyelemmel kísérjük, nehogy ujabb szerzemény helyeit a régit h elkapkodják ormuk elől, — Az önkéntea tűzoltóság. Utóbbi időben ai önkéntes tűzoltóság válságáról irt egyik helybeli laptársunk, minili.i a hivatásos tűzoltóság intézménye kénye ellen volna városunk fontos teMülulének. Ulána jártunk a dolognak, a főparancsnoktól fogva úgyszólván minden rangú tűzoltónak véleményét kikérlük bt ügyben és szt az érlesilést vettük, hogy az Öukéules tűzoltóság mint erkölcsi testület a legjobb egyetértés- , ben él iiemcssk ssját tagtársaival, hanem a hívatásos \' tűzoltósággal is. Azt hisszük, laptársunk téves infor máejójB onnan eredhetett, hogy az önkéntes tűzoltóság lagjai közöli van J—3, akik már 26-811 év óta szentelik magukat e. veszélylyel járó hivatásnak és annak a szándékunk adtak társaik előtt kifejezési hogy öreg korukra való tekintetből a közgyűlés alkalmával bepdentik kilépésükéi A hívatásos tűzoltók nem pótolják az önkéntes tűzoltóságul, csak megkönnyítik azok működését. Megvagyunk róla győződve, j liogy ifjúságunk ezentill is lelkesedéssel fog belépni abba a testűiéibe, melynek városunk osztatlan liálávol I tartozik. — Cigány-exportunk. Ez ft| egy kivileli cikkünk vau, ennek se órülhelüuk. (No meg b leányok ezporlja.t \' Mert mikor a muzsikus cigány más vidékre száll, sz a szegénység jele. Szégyelju magát tehát érette a vagyouns osztály, illetőleg ennek ifjúsága. Arról ad hírt ugyanis a „Zalamcgye," hogy Horváth Laci [ Nagykanizsáról Zalaegerszegre költözött! ahol bitouyu-san az elsőség babéra az övé lesz. Ugy látszik, hogy Ott I még jobbak a régi magyar erkölcsök, ha ott is meg-i .-oii.iii.ik hova megy akkor a muzsikus : talán összetöri a hegedűiét és beáll — téglavetőnek. —- Orazágoa vásár Nagykanizaán. A legközelebbi országos vásár nálunk folyó hó 16-én hétfőn lesz MIT IGYUNK? - mert «HYHM Ifi unt ini\'ai If.uol nbi If;ni i.olui IíjhI mohai ACNES- *">gV Ogííiiégunkel megóvjuk. eaakla * (4>riiH:nK?t?n itvanyvlz erre a legblitoaabb óvót A mohai Agnoa.iorriit, mini IcidicmcIi tSS*ÍSÍ ^ítói^!.^* i1""^,"?" * gromor-. tagcsö- a. hugyuervl botogiégokn.k. ae év óta beW^nyo.odoii, ii^y mog ragiiyoa botagtégekioi i*. irl>hu., ckolttH, m«,Kkiméli.iuk ..ok. a kik kúin„,CJLe, iv6vU helyeit . l.akteiium.ncio mohai Agnei-vl«8l éltek. Legj.lea.bb orv0„ az.kteklntelyek által ajánlva. St&oi «lt*m«Ó mi>f«llit«t«tn«i valamivel u»Kyot.1i \'"- irányvh, fölléilanlll iiu tói, lm a jnomor. Iii:|- i- lé^csotiurullól szabadulni akarunk, Mt, Ihl a Tttttyl ffjógjilaoi akarjak, furrsl, ha ctfá^hünj h tiwhüíú laiarok állanak be. forrás1, k májliajoklól h sárgasáffiiíí tubadolfli akarunk. lalkoial a foiftl lniictlelü (üictÜien o| u.i.Uvitntl ji olcsóbb; hogy U Agnci-forrál v cli*k, ugyanon « fonti l«ltá.anak nmcilsiít íütei mii filgvt >ian<ara tl a Icgnejjenycblj embef U k<] Ingyen kapható. A forráskén ¦n a i tara aga len néma rakniuk iiervoi- i » j u .rSiaitB. Ijedve telit.tl vlínél, t. bor viz! ,.,„6. OKTÖBEK (I 7, ALAI KÖZLÖNY _ Kacérkodás a halállal. A Központ káváház lijial kaaiirnóftí Púul Aranka nem igen bznkta meg H elet apró kellem.-tleu>égeit. Meg aztáu — ólt irtok, „I, t-rkólr^k — apró pénzben is sznkölkrtilint. Mivel pudlg DzMi kötelebsógeinek «lbaiiya2olá>n mull fóuokn fclnoodU "aki a szolgálatot terhe lett m-ki az élet. |),. ezt m vette komolyan. Csak egy Ejjj picit akarta meglátni » sárga liornyefegrft, talán akkor konyorulo-ifliebliek Inalnék iránta az élólí. Hazament kertrten a I tát bon-utcai lakájába ás ki- paraiztleánnynl lugkuvel Ittízatoll. Dt) csak egy esipetnyil trtlt egy pnhár vizhe Akkor behívatta háziasszonyát és adnószies pózzal ifin! növendék volt valaha — artla tudtára, hogy most ezzel megmérgezi magát. A háziasszony meg-j.mlt, ijedten szaladt a férjéhez, nki nyomban érteai-i--:,\' a rendőrséget, az orvost ós a leáujr főnökét. |)r. Klc városi orvos intézkedésére azonnal kórházba ».- illishol a csekély rosszulléten kivfil egyéb lujt nem konstatálhattak Krtes aiiyiáuak irt egy hiiűíáualkéró levelet, de nem volt már szükség azt fllkOldeni Másnap már nlhtgyt* a kórházai és most Csáktornyára ut.izott uj állásra, ahol talán nem szenved pénzliMuybiu. — Msgbiihaló gyógykezeli*. Zavart ssséutétael etIMoll egyének, kik éC»KyhUnybaii, fel fuT^i Kulim, gyoniiitLjorciokbeii (I icndoilon u . „Moll-fele aeldlitx-por" haimilai* »UaI rovl.1 Mii múlva rUiianyailIt cgítuégUket. dobol ara 2 korona. 1! i- . naponta itanvellel Moll A. fyógyuerétt, ct. t\\ kii u-iv. itklllio »lial Iltc*. I. Tuchlauhen y. _ Vldtkl k\'í^/.\'n:.!.!.^;! I..!>...Mrlll 1 ¦¦¦¦ kérendő a* ö gyári jeUenyével e» aiilia.ival. IRODALOM ES MŰVÉSZET. jövő 1U07. évben nj nagyszerű meglepetést koszit olö a Magyar Hírlap olöfizetőinek. A lap azerkesztósége és kiadóhivatala november elsejétől keidre V., liáthory-utca ft. Eddig V\'.. Honvéd-utca 10. Előfizetési árak: Egész évre 28 kor, fél évre lt kor., negyedévre 7 kor., egy hóuapra \'?40 kor. KÖZGAZDASÁG. * Herceg, Gárdonyi, Bródy, Lyka, Bársony. Heltai. TömOrkény Írásaival jolent meg ai Uj l.lÖk október elset száma A magyar uri házuk e kedveli heti-Upjának állandó munkatársai ők. Ami frissen kerti ki dolgozó asztalukról, azt nyomban hozzák az Uj ldók !m..iI\',.ii A mai tnngyar szépirodalom leajelesebh termékei vonulnak fúl igy, hétről-hétre. Mindegyik síáinou rajt vau a szerkesztő, Herceg Kérem; s?ig-inima: Magvas tartalom. ízlés ötlel él QHOUVig. Az oilóbor elsei szám, mellyel az uj évnegyed kezdődik, szokatlanul gazdag. A kiemelt irók novellám, cikkein kivul még bőségesen nyújt olvasni valót, rajzot és eredeti felvételeket, amelyek hú krónikásai n mult hét aktualitásának Az U| Idők előfizetési ára negyed* eiunzmt i koro&«. * a „Honi ipar* október i i száma rendkívül érlekes tartalommal ieleut meg. HegedQa Lóránt dr. m iparosok túlságos megadóztatásáról irt nagyssabásu ti.iulmátivt. Maróthí Kürst Itertalan udvari tanácsos, .: kereskedő iparpártolási hívaiá^iról értekezik. Oold-zi-lier Qéza . magyar papíripar. Ilerkovits lt>-zsö a nr.jtysr selyeinfouó ipar belytatét ráio\'fa Az ipar-parlulási rovat téliesen tájékoztatja a kÖzÖnsi>i/"t a magyar ipar érdékébefj megioditott mozgalomról, az iparfejlesztési rovat pedig az 0*1166 g\\ára\'apititsokról. A .Honi Ipar" elófizelesi ára fgé.-z évre 16 korona, kiadóhivatala Hudapeel, VI , hirály-utea 34. szám alatt vau. * A Magyar Hírlap uj korszaka. Az egész s«|ió osztatlan és szinte pánllm rokouMtttiivvel fogadta azt a Változást, ami a Magyar Hírlap eletében most iil korszakot jelent. Márkus Miksa azzal, hogy nemcsak szerlíi-szti\'.je maradt, hun..... tujajdoDOU is lelt a lapnak c>uk gazdagodéit alil-eli erejében, hogy t-djea Oiiállónággal és inggetlejiségge! szolgálja a nagy-ki\'.zónség érdekekelt •• mindazt, nini hazulias. nemzeti igaz ügy. Irányelvében, lényegélien, tiszta és érti-kes Urekréselben természetőrén a régi maradt a Magyar Iliilap. Izzó ImzadasságH laliziuánja. A magyar érdekek vezetik minden küzdelmében. Am uz uj korszak UditŐ, iTÓsílŐ hatása a lelkesedés uj forrásait nyitva Hieg mindazok számára akik az uj tulajdonost, a jól ismert és uagyrabecsült régi szerkesztőt, odaadó lelkes munkájukkal limogtt\'ák Á Magyar Hírlap a magyar nemzet biztos ó- iliaadé lmld.igitia-.it «z egészsége* demokreilsniue iejle»zté.\'.ei„.iÉ * erőVitésébeD látia: ezért Imreolt tehát. Polli (kaja erŐsitu neiuxflti, bepne van |tro«rrtinjáh«n minden, nini Imzallas enlek Mint értékes, tarialnias. \\álii>zatos rcvaiokhau • Bzdág. kitűnően értesült lap: páriái ritkítja a Magyar llírUp. Van néhány vidám rovata is. amely mind Csupa öllet. Munkatársai elsőrendű írók és hirlupirók A napieseiiiényok legérdekesebbjeiről szinte hihetetlen gyorsasággal közöl illusztrációkat a Magyar Hírlap, Szerkesztői üzeneteiben minden elŐllzetŐjének ren-delkezesére áll felvilágosítással és lanácscsal. Aki a Magyar Hírlapra elölhet, az minden hónapban teljesen i»K)en kap egy pompán, érdeken regénykötetet. He a A dohányraktár kibővítése Az igazságügyi palota szomszédságában az eddigi dohánvraklár egy részét lebontották és helyébe egy uj két emeletes épületet emelnek a raktár céljaira. Az épület körülbelül ön ezer koronába kerül és Morandioí építőmester építi. Novembeire készen lesz. A tavaszszal pedig mellelte fog felépíttetni az áll adóhivatal és pénzügyőrségi hivatal palotája a Zöldfákért helyén. Déli Vasút. Folyó évi október hó 1 tői 1007. év április hó végéig a Budapest - Csáktornya-határszéli voualou fekvő Balaton-Földvár megállóhelyen a 3\'ti;.. 210., 20ÍÍ. és 209. az. vonatok utasok fel- és kiszállása céljából feltételesen meg fognak állani. A ; feitti időtartam alatt nevezett megállóhelyen menetjegyek nem fnguak kiadatni, hanem a menetilleléket (pótlék nélkül) a vonalokbau a kalauzok szedik be, az ntipodgyást pedig utánflzetés mellett vétetik fel. A vonalok megállására vonatkozó adatok az líimj-évi október bó I-etól érvényes nienelrend-hinleimények-ben már henfuglnllaluak. k soprunl kerflskBilelmi él iparkamara köréliul. Hirdetmények. A magyar kir állajnva^utak Biiil.\\pest-|uhhpsrli Uzletvezetósége a vonalai részére az 1007 — j.(lt)Ó. évek folyamán SZOkséges pálvafentartási Mk szállítására pályázatot hirdet. Az ajátilalok legkésőbb f. évi október hó 20-ikán déli li óráig nvujtandók he. Részletes fölvilágositás kamaránk hivatali helyiséiíébeu nyerhető. Nöi kereskedelmi iekolm tanfolyamra ezUksé||eekönyvek ksap hatók Iffj. Wajdite Jóxeeff könyw-kereekedésében Nagykaniamán. Franciát, németet magyarra fordít, és vice verea, Wajdlta Béla, Sopron. Rőttig éa Fia könyvkiadó-vállalat VárkarBlat. Francia és német levelezem. Szerkesztői üzenetek. — K. J. Kotor. Ai •aliu nap-ló! etSlt a tinihbl i |ioVon lehet jól írni ProlialjOQ olyan tornát fclilol^otnl, a lajiautalatalnak megfelel. Imi majd tud. Főmunkatárs\'; UAnpAr Béln. Kéziratot nem ad vissza a szerkesztőség VASÚTI MENETREND. Érvényes 1906. Nagykanizsa INDULÁS MfiMit fali: 6 , :i2 , r«ct> sy- v-e . ao . icgg. sí. v. í , 10 , tt. u. sz. v. 5 , Ott , d. u gy. v. •i . 40 . éjjel az. v. léci (lllS) Ilit: október l-töl. állomás. ÉRKÉZ ÉS. Iildaailt mii! 4 óra 0! p. renB- sz. v. 12 , — , d. 6 «y. v. I , fla . d. u. az. v. 8 , 40 , este sa- v. 11 , 30 , ÍJJcl n>\'- v. liei (lllll lllfti 40 regR. icgg. ¦ sy- 01 . d. 12 , 66 . ejjol s*. v. Izinbali. Z.-Eiinz lilé: 6 óra 25 u. d. u. v. v. lilatia-til.-Siirír fili 7 oro 05 p oste V. V. rria.rhul ttli: óra 42 p. fegg S , — i 42 j>. regj,\'. — , d. u. 10 60 «t« fty. v. Sziatkali. Z-E|iru fatti: 8 óra — p. reg((. IS. v. ¦alalia Ízt -Cyöriy filli: 8 óra 15 p. r«gg. v. v. fruirai! filli: 5 óra 17 r- ragg. gy v. - gy. , d. u. se. ^0 | 66 . d. v «y- éjjel Vy- v. Giáitoraji fili: t) óra — p. d. u. v. v. Bum fili: 4 óra 55 p. icgg. fi V, eii.inin fili: 3 óra io p. d. u. li. v. 5 , III , <i. u. »e. v. 11 , 46 , estc ss. V.* * Caak Gyékényesig köí-lekedik k\'«veil«n esattako-zással fiume és llanjaluka éjjol ! Cuklirifi filai: 8 óra 10 p. reggel V. ¦arsa filli: 4 ót» 18 p. regg. ai. Iriktajn filli: \' óra 20 p. regg. v. 11 55 SO 67 . ijje! Nyilttór. ..erk.ist6.«« Vcaebajoknál, a húgyhólyag bi\'uiiulinaliiál éa kószvénynél, a caukroa húgyárnil, ax eméaxtiat éa lélegxéal axarvek hm liláinál jt Lithion-forrás SALVATOR UtBa| tltamt l .imill.iiL. [ hai, Utili talaJaWáfal ¦ Húryhajté hntásu. KOnnyen cméwxtlietft. Teljesen tlsxta. Aliando OssxeiételQ. BliA rangú jgy^K/vIs éi dlaetetlkus Ital. K ii ¦¦ n..»í oly egyéneknek ajánlva, a kik UlA életmódjuk folvlin aranyercs bántal-inakbaa, hasi poiafta, májéi vese lif[«táal 1 ¦¦¦>-¦¦) bsn vagy báicyaavat vesehomok ca vesekövek lépiödéaúben axenvednsk. Orvaii gyágyaredminyalirdl ni\\6 bíronylatotc l -,¦(-:.!) forrjiliirálok iagysn.birrMnb*álluk rendelkaiéare. *Cs«k Gyékényestől k<ii-lekedik köavsllcn c-.allako-tastai Wien felé. V.--I).-,\';, ,,j((,i (r.in , , A LbJmenL Capsici comp., i Hcrgny-Pila-Exieller patUia mj tvyjAiwk ttix\'inyult haaisur, muly ii>lr mint HO óv ÓU InKJohh -iil.|,n.. uernrk biionyult kóantnyntl, t » urna 1 «**. megli alea* a\'nM i- :¦ < ¦¦ ¦\'¦ Luuj«ti hsaniiélvfc. FI fje linea tetéa. Biliny bsrniMitvanyok miatt bovaaiiiiakor óvaioask e* - :A .i-i iivi-j;-t fogadiunk el. ¦ mcly a ..ttoioony\'1 f- ¦> ,-.,¦! te ¦¦, RktbtST cx.\'ig- ji\'gyn»t*l aliatoti doboabs rau OMniagolva, ara uvo^ckhea 80 filler, 1 kor. 40 f. és 2 li-hh .i 6s acystolvin mindan RTÓgy-¦wrtirbaa ksp&stó. — rArsktar: fóro\'k JSiasf gTÓgTsasrésin&l, Badspsites. 1 itlrlitri g-jrofrssertara u „ir«uj •resalaahSB**, l\'rafabsa, RHMUlhltniM t IN HMl4«M.pl ¦•••kllldM. ZALAI KÖZLÖNÍ inoo. OKTÚBKR 6. ni 1808 Atn ftors?tlombaua. Berber-féle ővőöv-kútrtíny szappan, ******* ^jewKsa.ar* # mlndennemfl bőrkflUwek L!1\' U*KjTO>^li^y&i ¦ juj -»^*Wktí*-n éSzJ^&ES mit* fc,rvír**** IíerKor-féle Mtriiny-kénszappnn. Mini m«»*k* kAií4i.,~«»» Mimi.ii<ni, ¦ rí¦>wi*»>«ilr !<..,>.\'¦.¦¦ i vi\'-.ili.-. MWi io JJorgor-fílc ^lycí\'rlii-kiUninjszappnn \'¦i ., ».,,lo lir*M>ié »\'"1.* •r«t™«l.\'I\') KIMIINDP L ,1( !i II licrircr-félo bornx-rauppun. vtfttfííL, »¦•*.¦*, «¦»¦—*¦ ¦*L** "** i.rti *k cii«.t. a, , ,,.l„d... fajaak yaaliar *• ¦ HlU«Ml •fylIU, & .1,1. .. ... i.jU,¦,,¦.(!. ¦wfifMU kllrtat-s----- liíUa U o*u. f.i*. a. 41, lloll * €»raa>. * tini.... íi.,ai.,,i..i \'\'V..*.,."."^.". . .i... 1.14,......... IM*, Diezitaéteb otthonotokat télen, kerteteket tavaazazal valódi Nijijhu : O. U«U * C....I. Wien 1 , ... IH, MMH, la,-1.1*. . .«...)...\'. *»..;/¦*...*. «. ... .......... ..... i h..-, <:»..».......». U.44.M, .... H.(,V..M4f .HM, 4,4 .\'....r 4Ar 4Í.. •¦>. Riktir NiejV.niMÍn: Prííer Bél« gj6|iy»»rUr« 1.h..I1.i..I Migjaromig löbb njóf)Uríb»n. I koronáért (— 4 holland forint) postautalvánnyal, bér- és vámmentesen kiil.hu,k Ausztria-Magyarországba kedvelt Normál-gyűjteményünket. 10 Hyaointát üvegeit vagy 40 et cserepek részére, avagy 50 .• kerti ültetésre, avagr ISO darabot szobának 45 08érépre, vagy 260 darabos gyűjteményt kert részére, vagy egy 240 darabbél álló gyűjteményt szoba és kert részére (tartalmaz Hyacinták, tulipánok, nárcissok, orocus, scillák és gyöngyvirágokból álló pompás választékot). Oatdagon illusztrált, sok tenyésztésre vonatkozó tudnivalókkal ellátott fóárjegyzéket. amely a gyűjtemények részletezését tartalmazzál ingyen és bérmentve. BIlllllfill\'/Jifil/.liClllBl\'íilJIlllStBI\'DlIIIÍ^ NOORDWIJK, Haarlem (Holland) Kronfeld Ida folytatja a taníttat a magyar-, német, franoia- és angol nyelvben. Lakáéi Kazinoy-utcH II. FSIdazint. Hocli János imnkönvve 1 forint 20 krtól 10 forintig. NAGYKANIZSA, 1906. október hő T. GZ. Vagyok bátor legalkalmasabb ajándék tárgyakkal dúsan felsietett üzletemet szíves figyelmébe ajánlani. , . Hektáromon képes könyvek és ifjúsági Iratok mindén nem és kor szamaié ajándék éa dllimüvek, pompái kötesd ImekSnyvek, emlékkönyvek, dlezlevélpzplrok, írószerek, tártSS- <> feli-naptárak, lársM-Jálskok, legújabb hangjegyek, nagy válasitékban ulálhatók. A heiai irodalom gyöngyein kivul a nemét ííodalom keresett műveit Is beu.tr ex lem, ugy, hogy minden tekintetben módot nyújtok becses igényeinek kielégítésére. Ki alkatommal Ml ven figyelmébe ajánlom hangszerkereskedésemet szolgálhatok haiino* és maradandó beceü íjár Ikokit képeinek, síintén raktáron tartok s eseti l betű faj búi dúsan felsierelt könyvnyomdámat Illéseién 4a jut! mái IFJ. WAJDIT JÍ ZEF a hol kúlűnösen a tanuló iljuság stámára szolgálhatok haiinoé éa meredendő becsű ajándékokkal. ZanilA müveket ás mechn-n.kal hangiaarekal, melyek dines ajándékokat képeinek, silntín raktáron tartok s esetleg résilclflietésre is siivesen átengedem. Továbbá legyen sxebad több uj betufajból dúsan felsierelt becses ngyelmcbe ajánlani. Névjegyeket, esketésl és báli meghívókat Illéseién és jutányoe árakárt káailtak el. Üzletemet szíves jóakaiatáha ajánlva vagyok mély tisztelettel könyv-, papír-, zenemű- és hangszcrkereskcdij. Toljeeen felemerelt moeterbeiredü I««d flaom ktvlwlben, kitűnő banKMHi, .1 «e ¦árhe.tO tokke.1 CSAK IO PRT. Üjdonság! A hol zongora ninosen. 8 gyönyörű zenét hallgatni és tánozolni szeretnek, ott nélkűlözhetlen a ^ ..MIGNON" szalon zenélő mú, mely a leghosszabb operákat, tánoz-zenét stb. hangjegyről játszik. k táae-zmit miiizakuti nőikül szel|áttat]a. Ara 25 él 33 forint, llllílltllknik nagyon fontos. Pallás nagy Leiikonn Ili kötetben félbérkötésben ára 9B frt., részletfizetésre is megkapható. ZALAI KÖZLÖNY 7 Úiletvezetőiag Stomba.thaaly. 18S84 íiőeT «zara. Hirdetmény. Az általános nienctrendhirdetményben foglalt vonalokon kívül egyes alkalmakkor még az alábbi vonalok i». személyszállítással fognak közlekedni. Érvényes 1906. október 1-töl. A) Országos vásárok alkalmával közlekedő vonatok. A csornai országos vásárok napjain A székesfehérvári orsz. vásárok első napjain A csornai orsz. vásárok napjain Csorna—Hegyeshalom. Bloske - Székesfehérvár—Sárbogárd Otormav...... Csatári major . Bort Harkány Mo.on-Kii.nt Jiuoii Moson-Ssolsok Hsfysahaloia . . li. III. Csorna—Sopron Beled Állomások íí DígállóheheL ind. Osoma M Szili-Sárkány (m. r 1 f SziU-Nómeti (m 6g Tót-Keresztur Vadosfa lm á. h.) érit. Sopron-Beled ll ! oi Ások k mfgillóh Ijrk Bicske . Felcsal (m. b.) Alcaút-Felurút . Vértesboglár . ¦ Acaa . . Uovaaberény . . I\'átka . . .; . Usala un r. b.) I\'ákozd (m r. b.) Székesfehérvár Börgönd . , K.ljl\'il S/.i-lit ¦ Ivátl Aba-Sárkeresztur ¦Sárkeresztur 7. n. orl (fmh)..... yán-zentágota ini. r. b ) Sárbogárd . . . I imi P tchciv. ss. axall. 8Ü 806 741 R88 630 i;ii *A megnyitás napidtól. A zalaegerszegi országos vásárok napjain A keszthelyi országos vásárok napjain Kis-Gzell - Boba—Zalaegerszeg Keszthely Balaton-Szent-György 6439 043" vckvű* von. Allodio! ti : • i\'ih\'VInI I, II., III. 0. 33a ind. Kis-Czell S« ¦ Boba X<10 S V:ii* 2. m. orbita f, ni. b.) IÜ2 Jáoosháza 431 Neines-Keresztur (m. r. h.) X4« Rigács 4. M. órház If. ni. h C03 Ukk Dergecs 3. / őrház (f. m. b ) 524 Eítvös 541 Tűrje (!08 Zalabér 618 Szöpötk 688 üllár 711 Kisfalud-Bzent-Iván , 30 órk. Zata-Egerezeg 7« 610 Állomások is len\'llókflift imi. Keszthely érk. Jt 1-. 11. !: ü -. "i li. Imii ^ érk. B.-Szt.-György inti Pápa Caorua Oda oiee Allonisok il HgíllÓllfljíl leh. von. ¦I. Hál!. 1.. II., III. Pápa....../\'. /ind. 10» Ihász lm r. h ) . .( m 10«» QOrzsűDy 8. sz. órb fmb. r X IO" 1 1 Szany-Szent-András . 11!« Egyed-Osanak . . . I |43 Rába-Pórdány . . 1 isi Osorna......erk. IS" Az általános ni.\'n•¦in inilui ili\'tiiu\'ii;. 15. mezején található meneliend ezerint minden pénteken közlekedő Ml5. az. vonat, a pápai; a minden szerdán közlekedő M 17. sz. vonal pedig, a csornai országon vásárok napjain is közlekedik. Győr-Pápa közt az általános meiielrendhirdetmóny II. mezején található menetrend szerint, minden kedd és pénteken közlekedő 1318. számú vegyes vonat, a pápai országos vásárok napjain is forgalomba helyeztetik. B) Megyei közgyűlések alkalmából közlekedő vonatok. Ki*-OzeU—Szombathely közt. Az általános menelreiidhirdelinéiiy II. mozejéu foglalt menetrend szerint, kedd és pénteki nipukon közlekedő 1310. sz vonal a vanvámiegyei közgyűlések napjain szintén forgalomba helyeztetik.__.......... Jegyzet: I. Az állomások nevo mellolt fekvő idó adatok, a mellettok álló matató u| irányába olvasaudók. 8. Az indulási és ékezési idók, kőzépeurópai idóro vonatkoznak. 3. Az esti (ÍM érától, reggeli 5 óraSO p-ig lerjedó éjjeli idf a perceket jelz6 számjegyek aláhuzásáv.1 rali megjelOlvo. 4. A X megjelölt idó adatok fellételes megállást jeleznek, t. i. a vonatok ily helyeken csak az esetben állanak meg, ha fel vagy leszálló utasok jelentkeznek. ^ Szombathely, 1006. szeptember báva. (( (Utánnyomás nem dijaztatik.) ZALAI K Ú 7, I. U N V ISOli. OKTIJIIKH r,. AVILKA SUCHARD alpesi tej • kakaó i czukorból ál aratlan különlegesség. _ éh HIRDETMÉNY. ,A Csáktornyai Takarékpénztár részvénytársulattal egyesűit Önsegélyző Szövetkezet ezennel közhírré teszi, miszerint a f. é. február 18-án megtartott évi rendes közgyűlés a szövetkezet felosztását határozta el. Felhivatnak ennélfogva mindazok, kiknek alulirt szövetkezet ellen bárminemű, követelésük volna, hogy ezt jelen hirdetés közzétételétől számitandó hat hónapon belül érvényesíteni annál is inkább el ne mulaszszák. mert ellenesetben azok, mind nem létezők fognak tekintetbe jönni. Kelt Csáktornyán, 190b\'. október hó 1-én. Ciiktiriyil tlkiríkpíizUr ruzvinytiriulitUI •IJMllt Ótii|iljzi Szliitkizit. OOOOOC 5GOÖOOO01 >T x S E-I DLITZ-POR Csak akkor valódiak, ha mindegyik doboz Moll A. védjegyet és aláírását tünteti fel. A Moll A -féle Seldllli-porok Urlo. gyngyhata.e * legmakBoabb gyomor- ét alteetbénUlmek, gyomoigörci é> gyomothev, rOgztitt eaikrekedée, majbantelom, vérloluUl, aranyér ét a legkutílnböiöbli nülbelegeégek ellen, e Jelei hat Itt érnek évlit-edek öle mindig nagyobb elleijedett t.euell. - Ara égy Upeeaélell eredeti dobóinak 2 kor. ¦IiiiiiInHrhoU törvényileg: lenyit.Hnek. HIRDETMÉNY. A nagykanizsai közkórház részére f évre szükséges fehér- és vászonuemüekre, továbbá az 1907. évre szükséges papír, Írószerek és nyomtatványok, ugy bolti cikkekre pályázat hirdettetik. Felhívatnak a helybeli kereskedők, hogy erre vonatkozó ajánlataikat lepecsételt borítékban folyó hó 35-éig adják be. „ Az erro vonatkozó feltételek a gondnoki irodában hivatalos órák alatt megtekinthetők. Nagykanizsán. 190b. október 1. OH. SZEKERES JÓZSEF, közkórházi igazgató. I MOLL\'-FE LE I SOS - BORSZESZ Pack- Abbili- trillali h* mindegyik Üveg MOLI, A. •¦¦"."¦li J*™\'. védjegyéi tünteti fel, »A. Moti, feliratú önutellel van iáivá. A Moll-íete lói-boraiaai oeveteteten mint féjdalomcalllapltö bedöriaöléel eier koisTtny, c*ui 4* a meghQlé* egyéb következményeinél legiimcreleiebb népiier. Eh iaozott inditi Dug ári I kirim 90 Illír. MOLL Gyermek szappanja. j-n Legfinomabb, legújabb möduer werlnt kenitek gyermee e* hölgy Mappanl a bör K SJ okaiért) apoltáéra gyermekek a felnőttek fenére. — Ara darabonként 40 flll. J Q Öt darab I kor. BO flll. Q IJ Minden darab gyeimek »>p|Mn Moll A. vt.ljegytvel van ellátva, ul V Fö.iétk uldéi: J B «oll I. lyéiyiziriiz. ei. íi fclr. udvari szállító által, 2 V Két!«. Tuelilaubeu 1». at. V ÍJ Vidéki magrendeléeek naponta poitautanvét mellett teljetittelnek, \' t f) A raktárakban lessék han\'uoziutan „MULL A." alAirtitiával ¦*) oh vád jegyével ellátott kes/.it menyeket kérni. V Raktár Nagykanizsán: Rosenfeld Adolf Fiai. 51 Síi llrJ M Ili ff ilfljii^ g| .mim 3l 3| Schicht-szappan („SZARVAS" VAGY KULCSSZAPPANT) Legjobb, legkiadósabb s azért a legolcsóbb szappan. Ment mindennemű káros alkatrészektől. Mindenütt kapható. A vásárlásnál különösen ügyeljünk arra, hogy minden darab szappan „.Schichf névvel és a „szarvas" vagy a .kulcs" védjogygyol legyen ellátva.__ BERÉNY JÓZSEF ES FIA ékszerész Mt^^k *^Va!ü. saját műhely. ^"niF* ICf VPVIIDI\\\\l ké»zitíiiénveni—nl"iiünrri-JCtl I ti I UPJUn kor ugy t.,(.,-,i,.kl„,;, késien kaphatók. NAGY RAKTÁR *Tk"e" ^t10"" . . és színes kövekben. NAGY RAKTÁR fírfl" t °t"*aí ór" láncokban. NAGY RAKTÁR flnom é,kés:le\' lekben. Eladás részletfizetés mellett isi Jft.IIA.ok M nj nivnkák ;:in: 1111 k. ...Illrlu. ¦ ^l»^^glTA^If«5^l^^te-,:íjlteg3Í HIRDETÉSEK FELVÉTETNEK E LiP KIADÓHIVATALÁBAN. Nyomatott Ifj. Wajdits József könyvnyomdájában Nagykanizsán. NAOYKANIZBA, 1806. NEGYVENÖTÖDIK ÉVFOLYAM, 41. SZAM. OKTÓBER 13. ZALAI KÖZLÖNY Megjelenik minden szombaton. EMIU«1**I Ifik! Egín ívre 10 korona, fíltvic 6 korona, ocgy-Mtívic 2 koron* 60 f. Egyes tiám ára 20 f. ( A kereskedelem ellen. A kereskedelem ellen Intetett összes támadások a magyar Ipar ellen vannak Intézve, Kgy elnyomott, sanyargatott keres, kedidem sohasem bír azzal a rendelkezési szabadsággal, azzal az eréllyel és függetlenséggel, mely a radikálisabb iparpártolási mozgalomhoz okvetlenül szükséges. Számtalanszor fejtették ki. hogy a magyar kereskedelem a hazai ipar egyetlen természetes alapja és ón e helyen osak azt kívánóin hangsnlyozni, hogy a fogyasztási szövetkezetekre támaszkodó házai ipar soha nem felelhet meg a gazdasági élet igazi követelményeinek. Hogy jelenleg tényleg kereskedelemellenes tendencia kapott lábra, azt nem nehéz bizonyítani. A főispánok — álütólag a belügyminiszter bizalmas rendeletére — egymás után állítják a közigazgatási apparátust a fogyasztási szövetkezetek szolgálatába és amidón ezt teszik, elfelejtik, hogy ezáltal állami protokoió mellett kiváltságolt kereskedelmet létesítenek és súlyosan vétkeznek az egyforma elbánás elve ellen, amelyre minden, a közterhok viseléséhez hozzájáruló magyar állampolgár egyformán tarthat igényt. Akik a gazdasági élet talajába a kereskedelem helyett a tisztességes közvetítést rontó, kereskedelemhez nem értó, tudatlan elemeket akarnak ültetni, azok nemcsak a kereskedelem, hanem az Ipar ellen, do a nemzeti eszme ellen is vétkeznek, mivel a nemzeti életnek egy áldozatkész, kipróbált tényezőjét akarják mogseiuniisitenl. Hogy a keroskedelom-ellenes Irányzat llr. Viliiről ........II. I . ... át VI..|o: IfJ. WajaTtaJ llml. 8ierke.it6.tg: Nagykanli.e, Sugár-ut S. eiim. Ki.dohlvet.l 4. nyomda: Nagykanli.a, llj. Wajdil. Jói.efnál Deák-tár I. azám. i Hlrdetá.ek dlj.iebáe a.erlnt. Nyílttá, .oronkánt 40 f. nem üres fantom, azt bizmyitja az Italmérés! engedélynek kiterjesztése a köztisztviselőkre, tanítókra, lelkészekre. E reform alkotói és végrehajtói már annyira mennek a keres-kodelein ellen érzett ellenszenvükben, hogy ezen érzelmük táplálási, érdekében nem átallják egyenes összeütközésbe kerülni egy lételes törvénynyel. Hogy az ilyen politika hova fog vezelni, azt iielióz megmondani. A nuigyar ipar megerősödése felé. azonban bir.onyosan nem vozet és ezt tudomásul vehetik mindazok, akik örökös iparpártolási frázisokat hangoztatva, szavaikkal a magyar Iparért és cselekedeteikkel a magyar kereskedelem ellen törnek lándzsát. Nemcsak a magyar kereskedelemnek, do az ép ugy megtámadott iparnak és az egósz nemzeti közvéleménynek sorompóba kell állani azon támadások kivédésére, melyek lábbal tiporva a gazdasági fejlődés törvényeit, nemzeti életünk egy kipróbált tényezőjét akarják lerombolni hogy azt egy gazdasági szörnyszülöttel he\'yeitesltBék. A reakciónak mindenütt lehet helye, csak a gazdasági életben*nem. A gazdaBági élet maga az igazság, erők becsületes mérkőzése és jaj annak nz államnak, mely erőszakos módon akadályozza meg a természetes erők érvényesülését! Nem gazdasági politika az, mely durva kézzel avatkozik bele a gazdasági élet természetes fejleményeibe és nem iparállam az, mely ipart akar csinálni a kereskedelem romjain. Ha komolyan akarunk helyet foglalni a modern gazdasági államok sorában, nemcsak az iparért kell közvetlen anyagi áldozatokat hoznunk, becses kincsként kell kezelnünk a magyar kereskedelmet, melynek fejlődése, virágzása szoros összeköttetésben van a manyar iparállaramal. A magyar kereskedelemre utalt magyar iparért és a magyar fogyasztó-közönségért egyarmán emelünk szót, amikor sorompóba szállunk azon intézkedések ellen, melyek súlyát megérzi a kereskedelem, az Ipar és az egész magyar nemzet, melynek egyik hazanas, államfentartó tényezőjét támadják meg létalapjában néhány tetszetős jelszó kedvéért. m. F. B. ROVÁS. M Nagy ,. patim, hogy Nagykanizsán az irodalmi élet teljesen pang. A fiatal generáció épen nem törődik sem a szépirodalommal, sem a tudományos irodalommal. A helyi lapok csak a legrilkább esetben közölnek egy-egy cikket a sok fiatal jog-, orrot és böl csésze Undor tollából Nem törődünk sem az irodalommal, Bem a közügyekkel, valószínűen azért nem, mivel egyik sem jö vedel mező. Irodalmi termékért mi járhatna egyéb, elismerésnél? De erre nem reflektálunk és irodalmi termékek helyett inkább az irodai termékeket ápoljuk. Ebből van ezerszám, amint azt az iktatók kimutatják és az efajta termelés jövedelmez is. A szüret immár be van fejezve. A szölló-bírlokoBok nincsenek elragadtatva a szürettől — kevés a must és nem etég édes. Más vidékról se érkeinek biztató jelentések. A Balaton melléken se lesz jó szüret. A szóllőlermés ritka és a fürtök nem értek meg. Tréfából. Itta ANETTO BEAUMANT. Szín: leáuyszalon. Hlake Stella (az ablak mellett:) Mily rettenetes ember ez a Clarence I Már fél ötre (órájára néz), pedig azt mondta, hogy pont négykor itt leszi Azl iiinl, hogy én majd várni fogok reá! Kpen mintha én báunám, ha nem is jön el. Tőlem akár éjfélig i n u láttatnál ja azt az utálatos lloverley-leányt, s ha majd mégis eljön, meglátja . . . meglátja, hogy . . . Do vájjon mit is tehetnék, amivel megbosszanlhatnám? Azt akarom, hogy egy kis ideig ő is ép olyan nyomorultul érezze magát, mint én ... . (Körülnéz, mintegy inspirációt keresve.) dobson kapitány arcképe! Épen ma egy hete kérte meg » kezemet. Elhitetflm Olarenccal. hogy jegyben járok vele. Azt a gyürüt, amit tegnap a papától kaptam, az ujjamra húzom s ó azt fogja hinni . . . . És most majd meglátom, mit fog mondani Clarence ur. ha egyáltalán megtisztel még ma látogatásával! Remélem, hogy nem látszik meg rajtam nz izgatottig. Persze, hogy nem törődöm vele egy cseppet "m . .. (könnyezik) de ... de az idő oly csúf s ez lehangolja az embert. Csengetnek! Oh, ez Clarence, « ódeal Az az, az öl .Itthon van lllake kisasszony?" \'gen, ez az ó kedves hangja. 8 most gyorsau a szerepet. . . (Kissé visszadől a kerevetre, Hobson kapitány arckópét a térdére állítja s lehunyja szemeit.) Bolder Clarence (kívülről:) Nem, Burns, ne jelentsen be. Köszönöm, jól van. (Belép.) Stella, bocsásson meg, hogy így elkéstem. De igazán nem I vagyok oka. Ha tólem fUggue, egész életemet iti j töltenem el maga előtt térdelve. Stella! (Meglátja lezárt szemeit.) Szegény kis leány! Hogy ki van fáradva! illatúiról közeledik a kanapéhoz.) Meglepem. (A szemeire teszi a lényeiét) Stell . . . Szentséges egek! (Meglátja a fényképelj Hobson... Hobson kapiláuy arcképel Vájjon mit keres az itt? Stella (ásilva felébred:) Ah, hát végre mégis leereszkodett hozzám és meglátogatott! De mi lelte? •Mitől ijedt ugy meg? Erzom, hogy jgen rendetlen vagyok, de enuyiro ijesztőnek még sem képzeltem magamat .... (Tréfás rémülettel a tükörhöz lép.) (Nagyon vörös vagyok? Kist elaludtam. Clarence: Nem A, HoblOD arcképe.._, Maga.. Stella: Igen, ó nagyon csinos ember s annyira ügyes. Nem gomlolia? A mtve bi-nne van minden újságban s mindenki azt mondja: ó a jövő embere. Clarence.; H maga naivon kedveli ót? Stella: Istenem; az ember többé-kevésbbé szereti a vőlegényét Ezen nincs csodálkozui való. Clareuct! (megdöbbenve:) A vőlegényét! Stella, beszéljen, ¦— mikor történt ez a dolug ? Stella: Mily tragikus hang ez! Várjon, ugy emlékszem, szombaton kért meg . . . nem; mégis csütörtökön történt, — de nem vagyok egészen bizonyos a dologban, megnézem a uaplómban. (Kinyitja s reá hivatkozik.) Igen: .Hobson kapiláuy csütörtökön kért meg." Mily rövid az emlékező tehetségem 1 Akkor nap itt ebédelt Mande Johnson is Sárga ruha volt rajta, pedig a sárga csaknem mindenkinek rosszul áll — nem gondolja? /- Clarence i Tehát ez már bevégzett tény. Maga a Hobson kapitány menyasszonya? Stella: íme a külső jele is a dolognak — miután szavaimban kételkedni látszik. (A gyürüt mulatja.) Beusontól való, ötezer forintot ér. Kgy egész vagyoni I Clarenco (rekedten:) Engedje meg, hogy-hogy én is gratuláljak . . . ób Isten . . . áldja meg minden boldogsággal és . . . és . . . Kérem, mentsen fel a torábbi itt-maradástól, igen sürgős dolgaim vannak... Stella inem látszik észrevenni kinyújtott kezét:) Isten .•¦!¦¦\' Remélem, néha látom majd a parkban, hiszen egy városban lakunk! (Clarence gyorsan távozik.) Vájjon bová mehet? Ki hitte, hogy ily gyorsan itt hagyjon I És egyetlen szóval sem igyekezett megmásítani Bzándékomal . . . Oh, be rossz napom van! (Felsóhajt s egy könyvben kozd lapozgatni.) Bániak no távozott volna addig, míg rendbe nom hoztuk ezt az ostoba könyvet. Kgy leányról van benue szó, aki tréfából tett valami bolondságot u a vége szomorúság lett. Oly természetellenes dolog! De hát a modern novellaírók mindig az „érdekfeszítőt" keresik, az igazság rovására is. (Kis ideig olvas) Ob, be kiállhatatlan ejiy ködös egy nap ez a mai! Ks a fejem íb megfájult. Mégsem megyek el a St. Quontiu-ék ma esti báljára. Valahogy, nincs ehhez sem kedvem . . . Talán, ba egyet lovagolnék a Bswban, jól tenne nekem. (Az inas belép.) Maga az, Burns ? Burns: Kgy levelet hoztam, kisasszony. A küldönc azt mondta, nem kell rá válasz. Stella (elveszi a levelet:) Bizonyosan Harvey kisasszony irta. (Olvas.) .Kedves Blake kisasszony! BALAI K Ô Z i, 0 N Y 1 06. OKTOBKB 13 De azért ti a kevás, ami van, vegyi folyamai történje örökkévaló. Majd csak roog-erjednek a must is is az erkölcsik. Városi zenekart Kanizsának I A mi köiönsógouk zenekedvelő. Bizonyítja hogy hány trctyett banda képea megélni a városban, bízonvítia, hogy a közönség fel tan villanyozva, ha időlegesen kalonaienekar tartózkodik a városban. lia még se vágjunk képesek ¦aiát erínkb61 zenekart létesíteni, vagy fenlartani. | |,k4M„ m veszett oda. A j tervezték ai cgéaz várost siélea főutcával, mellék- képviselőtestület siemében. ugy a város kiépiié»,i,„i| utcával, ktii illákkal, lőrékkel.\' vagy a középponti nagy még inkább szükséges ez, mert ennek megvállozlaiá,, lérból sugár.zertten nyiló utakkal. egy azabáli rendelettel nem eszközölhető. Amim eg, A magyar városok lassan előre megállapított, pír év meggondolatlansága okoz-e téren a vár..,nak terv nélktll feilödlok. Középen volt rendesen az ai századokig éli fenn bizonyiliinyul az illető (,,m Islenbáza, a paplakás, a johbinódu.k portái; a többi munkálkodásáról. oda épített, ahol földje volt és ahogy jénak látta. tArna. A földes ur rendesen a község szélén, valami emelkedettebb helyen építtette fel kastélyát, hogy még a keroredjék a plebejusok közé. A bürokrácia. Du dívik uátuuk a zeuéuek egy különös fajtája, a A |ni városunk is épen e rendszertelenség Szokás a hivatal ok bal) bog.v az egyes szak-, oyugalomra vágyé polgárságnak réme: — a zene- rt3Udtizcro szerint épült és rajta van enuek a látszata ügy- és alosztályok működjének elhirálásáijál az illető bona. A stabarigondolkozók Pécsett egyesületet alapítottak. Igazán különös, hogy o régi püspöki városban a szűk felekezeti szempontot keresztültörni iparkodó áramlat meg tud gyökerezni, holott nálunk bizony sokszor a rideg konfesszíonálizmus kerül felszínre. Hja! a világosság oszlopai nálunk az utcáu és nem a társadalomban találhatók! mind e mai uapig. Söt csak néhány esztendővel ezelőtt, osztályhoz beérkezett ftgvek mániát veszik tekintette történt, hogy egyes szerényebb polgárok olyan helyre B e szerint vagy legalább az ügyszámok szerint la építettek, ahol uleanyitá* nem is volt tervbeli, ahol a | bírálják el az osztály tevékenységét- Mi t-om termé-rárosi épjtési bizottságnak úgyszólván intenciója ellen | szelesebb, hogy ahol az osztályvezetők ós a hozzáiuV kolelkezelt egy ház-sor, melynek irányát a mérnöki hivatal nem egészen ugy akarta mcghalározui. De a házak felépültük, az utcái meg kellelt nyitani. Nem akarom a városi mérnöki hivatalt hibáztatni, mert hiszen Ó csuk írányiió tagja az építési bizoltság- ^áporodjanak. Ugyanezen cél olérésére is — a lőMn-k Nemzeti Szalon" jelenleg Temesváron nak, sót talán a városi szabályzat is kötötte őket | köxölt — küldik azután az illető ügyet alárendeli beosztott tisztviselők ennek neszét restik, megindul a szám — az aklagyártás A legélénkebb fantáziával okoskodnak ki módokat, miként h-hetne valamely ín itgyot kitalálni, csakhogy az Ügyszámok, az akták buzditja a közönségei képvásárlásra, de nem oly nagy egyszei-másszor, de annyit konslatálhatunk, a város I sikerrel, mint náluuk, vagy talán azért nem nagy utcaiéi vezeién, hogy azok régen lervlelouségbcn idakul- áríok .-za kér többek a kanizsaiak tak. Hogy tObb ulcában olyan ferdeszögü házhelyek. n tevékenység. hatóságokhoz, szakleolülotekhez stb. .véleményeié, égelt," mert Így szaporodik az ügyszám, szaporodik sikerrel, mivel a lomesv nál és nem kaphatók arra, hogy állítólag a selejtesebb illetőleg házak vannak, » \\alami regi tagosításnak I riMinkákat megvegyék és a jókat elvitessék. A „Szabni" H eredménye tj» bizony nem lálik előnyére az épit-festői még manapság is lelkesedéssel emlékeznek meg a kanizsai mópártohWól Megfogudlák, hogy jövő évb. n is eljönnek Kanizsára. Hál Igei, ók nem csak a-fostészet-boz értenek — hanem a k é p m ll t al ás h oz is. kezes szépségének. A városi most uagtoii fuglalkoztatja Iteiidkivüli suk mtiuka és idő feesérelletik igv ¦¦! \'gváltaláu azállul. hogy minden apró-cseprő ügyel, ilvauoknt, amelyeknek mikénti elintézése kézen Fekszik ¦Iküldeuek illő leirattal más hatót-ágokhoz. Nagykanizsa Ne várja tőlem senki, hogy e címen most rendezés Ügye, de lalószhiuleg pénzügyi okokból csak 1 ^ (.gy-két, sőt több társosztályhoz „jelentesteié. • lassú baladás észlelhető itt is. Ami pedig uz épületek ui,.^ „véleményének szíves közlése végett." hol«i( szépséghibáit illeti, iz Mázadok múlva javítható H lllilHieil illoiô fogalmazó teljesen tisztában Van mftgii-\\idamely városnak az ujabb időben kiépített | val „ eW pi||8uatUl| kezihe, hogy az Ügyiratot -utcájának oh au képel kell mutatnia, mintha azt egy , lliaj(. jlrtr hl;t mu|va llA a l)eC(j(,8 véiemén>ek Altozalossagot kereső Ízlése egy időben é|iilelte i beérkeztek, miként lógja elintézni! 4 közbenső egén Villi! mütörténeti munkát végezzek, melyben Nagykanizsa m0|í a var01)jM HÍp jeleget, ez mutatja, hogy ópüleleiuek régiségét vagy süljét fejtegessem. A régi- vírosj épjtW .|irMjll ^^rnjéggol ségról ugyan még lehetne beszélni, mert a I\'etóli-, adlt, ,neir az építési engedélyt. Magyar-, Árpád- slb. utcában vannak régi házak, Érdekesnek lalálmn megemlíteni, hogy a Sugár melyek szalmalödelnkkel s a homlokzatnak nem a utnu egy háztulajdonosa/égibb, de most vell házát közepén levő egyetlen ablakával a régi johhágyvilftgba! olyfurrnAn alakíttatta dl, hogy ft uyílt kajnibejárás utasít bennüuket. Kllmographus lelkemnek szinte jól helyen teljesen totó alá hozott fedelt kapualját készilte-esik szemlélnie, — még siilszerüséget — paraszbtilt telL ||Mía jw- néhány öllel hosszabbodott, csinost-ága is fel tudok fedezui az ilyenen. & (crmészetesen értéke is emelkedett, lakása a télre Ma nem erről akarok beszétuí, hanem a város melegebbé, nyárra hűvösebbé váll és egészségesebb építkezéseiről általában, ami a szemlélőt bizutiyos feUi |Z|,;1M, dicsérendő, példája köveiendó. a, meri az egyöuletü>ég (nem egy formaság) «dj» • pr(M.ednra ilyenkor óriási munkát fogyaszt tel feleslegesen, a köznek vagy az érdekelt mngánft.\'!-.-!:•¦)¦; az idöfecsérlés • folytán nem egyszer óri,t-i kárára. A bürokratizmus egyik jellemző jelensége továbbá n BScliiuber ¦\' Vagyis minden hó elején u( elintézetleiilll maradi ügyiratok felől a lóuukók sitt\' rendeltjüket, a főnököket pedig felsőbb fonni: li számon kérik, a törekvés teliét odairányul, bog; « mull hóról minél kevesebb akta maradjon vissza \\u ii-zlálylmu fi célból iiiiinla/un llgyek, melyekéi bánn> !j , okból el nem inléztek, egvi\'ár soros közbenső Idtét bírálatra keszti. hogy szép város-e vagy bB. Hogy Olyan uiea, mim a Suuár-ut, mely csak a közel . . ízléssel van-e a város megkonstruálva, hogy a város mu|tbiu épült, mely már ugy nyittatott, hogy egyike 8 fejlődésére való előrelátással történnek-1) az épitkezé- \\9gy0D vírusunl legszebb uicáinak, méri nem épüli Bek vagy nem. olyan szabályrendelet szerint, hogy minden ház óssze- Annyi igaz, hogy az amerikai, ausztráliai ujabb épQljfln fedott bejáraiul városok szabályosságát hiába keressük, nemcsak nálunk, Az igaz, netn is foghtitjuk rá Kanizsára, hogy do bármely városunkban, akár iiudapesten is, Knuek is szép monumentális épületei nincsenek, di.-zes épületei megvan « mag. oka. Az amerikai városok egy-egy ugyan sporadikus-n vannak, de egyetlen szép házsora, |is \'«««•" k«zelésen, iktatás, s.gnílí, I tovább adatnak. Kzek a nSehieher"-ek r<-u¦¦• szerint teljesen folei-leges intézkedések, amelyek azonban u fogalmazónak, fulülvizsgálókuuk, kíadóhiva\' i-loknak és irattáraknak rémsok hiábavaló műnk >t adnak. S<>k hiviiiidban az ügyiratok miután uz előzetes vasút, bánya mellett hírtelen létesüllek ugy. hogy egy szépen beépített tere nincs, azért az összhang téri (elszerelés síbiekcu átestek, u szakosztályokig egy-egy vendéglő, kereskedés volt a mag. mely koré »„„, kellemes. Olyan mini egy zagyva módon \'össze- »»\' «Í^\' iklrt,ttíU»"\' a rákosztály-fónök-k % város Biinlo Őrületes gyorsasággal létesült. Iti a tákolt esők\' lyben szép virágok is vinniük. azokat az Ugyosztály-fótiókókuek osztják ki, akik Unlet i .1.1 i_a ¦ V i. . \\i " .i u m "íííl ~* \'aÜT^T ki" ii 1 azokat az oszlály szomélyzeto közt osztják szél. A fogai- mérnökök tuertani pontossiigííal es .-inbatossaggal MosU .íozsef-fuhiTceg-utoii épülnek egvre-inasra J , r 00_ ... . ... . , . i-i.il a i \'"iázó, titkár vagy segedntknr fehltdgozza az Ügyei, --a házak. Apró kis epületek, némelyik az udvarban ~°J ° t\\ . t, i « , . , ... t_jt * l ií 11 , ,(,, ., , „ n , -i 1 ezután revideáha azl az ügyosztályvezető, eltol lei- Ma reggel megkínáltak egy helylyel a delaínkai hajóra húzódik meg szerényen feltoló alalt dsak annyiban • ~ .... s ,„. délulánB azért joUem eí\'magához, hogy meg- különböznek a falusi viskóktól, hogy cserép alalt van-. L« * ^OBllJljffllldkhOl, k> azl ujbol ret d.alj, kérdezzem, mi a véleménye felőle, de mivel eljegy- uak iít V0|(8|b| ^„U,k. 1Vdig BI az ut széles ¦ Mu,deH íonlo8lbb 1« nálunk »,< vagy legalább ,s lésének híre oly kesziilittleiilil ért, i-lielejikezlein róla. . , , , . . . . , . , .... .négy felillbiiálalon megy át, mielőtt kiadatnék, rz I), mos. már határoztam. Nemsokára az én nevemet egészséges levegöpr A bonved kaszáruy.telep kedveer, » *> iiMmt,W, is olvaani fogj. a Hírlapokban, nemcsak a Hobson nemsokára boltok, ipartelepek fognak arra le.es hu. J „g^em.itéso utján lehe..... - kapitányét! Meg egyaier kívánva, hogy boldog legyen, ugy bugy lia az építkezés nem ugy tekintene azt az \' . m.r.dok (szinte barátja I utcái mint egy Üres elhagyott helyet, hanem olvauuak! k""c"8 ^í\'1""\'- Clarence ltolder.- I ,„0, , Uni ika lml városul)t , bb Kzeu egynéhány példa talán már eléggé illuszttálu résziének, akkor nem >,,ln. .i.b.d az építkezési: közigazgatásunk két legfőbb hibáiét. Tehát egyszerű.,.- sük közigazgatási eljárásunkat, :züiitessl)k meg a Itürokratizmus kinövéseit és osz^zuk fel a munkát és nem uiak. iR.h-1.1 It ..lek.ulajdonoaokr. 1». Mert, ba a bellelkek már | .\'Innnisz.rácio végtelen lasst.sága ellen. A mai állapul- ibeéplllnek, akkor .. ozlensio fejlődése , városnak !" *"•»»• >*"»•\' hiíat*lok »\'l")i"n\'Mn A v.16 szerelem a naphoz hasonló, melynek kivin„é a tökél oda ia, hogy ízléses, városi díszítő I akla-ityirUKsial foglalkoznak, melynél kevés a látható annál melegebbek, mennél sötétebb helyre lakások létesüljenek. haszna. Valamint . város bármely intézményében nemcsak a közvetlen jelen szükséglet van a tanács és . | Gondolatok. fc jinódot » polgárok kényérc bízni teljesen. Azl vethetné Sohasem tapasztalunk ujai. Csík uj emberek1 í\'l"lli "\'hnunk. hogy ha drága volna az építkezés, (li. Kötvös.i IjM, OKTÓHBB 13. Leleplezések a sajtóról? Az iriziggyllliii szinzáelé. Szemére Miklós a képviselőház megnyíló gyülé-Mtu szenzációs váddal lépett fel a magyar sajtó ellen. Nem az adatok voltak szenzációsak. Az elmondott iád régen kóvályog a magyar sajtó egyik-másik orgánumában. Hol itt, hol olt. A konkurrens lapok mindig sietlek felszínre hozni az ellenfél szenyesét. Az adatok ilyenformán nagyjábau ismertek voltak az újságolvasó közönség elótt. A szenzáció csak az volt, hogy az esetek óriási monyinégét egy halmazban tárlak fel a magyar országgyűlés házában, ahol ilyen kiielentés sokkal súlyosabban esik a mérlegre, mintha ¦tt iceuyérírigységből, piszkos konkurenciából vetik rgvmás szemére a magyar lapok. A .jó vidék" közönsége megborzadt o dolgoktól. Hitében, bizalmában megrendülve olvasta a leleplező beszedeti melyben sok százan és százan ott találják felemlítve kedvenc napilapjukat Az ügy pikauteriája az, hogy a leleplező képviselő ur maga is sokat barátkozott a sajtóval. A sajtó nélkül keveset tudna a vidék: a Szemere lakomákról. céllövÖ-vorsenyekiól. Mindezt Szemere — mint a fővárosi lapok irlák akkor — a magyar ifjúság vezetőatyja, rendezte. Szemerét dicsértei ezért a magyar lapok számtalanja, a világért iv:u mondanánk, Űzetett sorokban, hanem „Önzetlen" hasábokon keresztül. S imo Szemere képviselő ur moll olyan dolgot kavart lel, melytől hangos lett a magyar sajtó és ha nem csalódunk, visszhangja lesz ennek a világsajtóban is. A fővárosi lapok nem maradtak adósak. Akinek menyese van az ügyben, az mosakodik. Kgyik több. a mábik kevesebb sikerrel. Közben odamondogatnak Szemerének amúgy isteuigazábau. Peldálódzuak, nem muiden célzás nélkül, a közélet tisztaságáról és széjjel nyitják s kártyaszohák rejtelméé világát eltakaró függönyöket . . . Pillanatfelvételben bemutatják olt a közélet lisztaságáért küzdő férfiak alakjai!. Azlán elvezetik a közönséget a turfra és mindenhova — ahol kotnpromilátyi vannak a közélet tisztítói. Szemére és a tóvárosi sajtó viszonya nem tartozik a vidéki sajtóra. Ók példálózhatnak, hogy .fogadd be a tótot, kiver a házból." A vidéki anjtót az Ügynek tisztán sajtóbeli része érdekli. Miudeuki sejtette a pausálék dolgát. Csak a bzaiubeli adatokat nem ismerte a közönség. A lapok Bem tagadják, hogy ipari és kereskedelmi vállalatokiól pénzintézetektől pausálét élveztek. De legtöbbje, nagyon helyesen, bebizonyítja, hogy a paiisáléért hányszor hirdolle a közgyűlési meghívókat, hivatalos kommüniké-k-t, árle|tési hirdetményekéi Kiszámítják, hogy mesés olcsó árért adták oda hirdetési hasábjaikat. Kijelentik, Wgy szívesen lemondanak az általányról, ha miudeu esetben lizeiik a hirdetéseket. A pausálék miatt nem restelkednek a fővárosi lapok, Kzt, mint ók mondják, „lehirdették." Fizették " tördelést ezzel a pauzáiéval, mint tizet a hírdelésérl a áchichl >zappangyár, a Török Imiikhez, vagy mondjuk az örök ifjúságot hirdető Mitzger dr. Az ügynek ez a részo rendben is vau. A hirdetésért fizetés jár, Kz nem újság. Csak az a kérdés, \'logy a hirdetés nem dönti-e le az elvek tisztaságai. Hadar beszéd, iiogy a szolgálat — ezl esetben Iiirdotés a neve — megfizetése, a fizetés elfogadása korrupció. Hisz ha a sajtónak igy fizetett orgánumai korrumpáltak, akkor korrumpált például az az ügyvéd, ki a teljesített jogtanácsosi működéséért pénzt fogad el, korrumpált a mérnök, orvos, hivatalnok, ügynök ás \'"indcuki, akinek tisztességes szolgálatát fizetik 1? A tisztességes szolgálat dijának elfogadása nem korrupció, itt nem követ el a sajtó semmi gáuesolandót. A sajtó korrupciója olt kezdődik, mikor — hallgat, Tafe7 igaztalan dolgot véd, vagy igaz dolgot ugyan, de nem közérdekül kihurcol a közélet porondjára. 7. A I. A I KÖZLÖNY A korrumpált sajtó félelmeiéit képét festi le egy érdekes, nagy hírnévre vergődött ember, Zigány Árpád „A dicsőség utja" cimfl könyvében. Keve>en ismerik ezt a könyvel. A magyar lapok legtöbbje \' mélységesen hallgatóit róla. Pedig ez a könyv, mely-; nek szerzőjét most szintén belekeverték egy szenzációs dologba, csúnya dolgokat közöl a sajtóról Ott látjuk benne leleplezve a fizeted irodalmi kritikákat, a hangverseny és színi tudósításokat, melyek mind-mind fizetve vauuak némely lapnál. Aki bepillanthatott valaha a lapok műhelyébe, vagy beavatod embertől azeiezte az értesülését, az jól tudja, hogy mily sok lapnál gyakori az ilyen esel A törvényszéki hiénák ismert alakok a fővárosban. A rendőri tudósítók diplomatikusan tudnak hallgatni némely laphau. Üe hasábokou keresztül siratják az elhunyt uembereket, kiknek örökösei „sokat adnak" a megrendeli — gyászsorokórt. De nem sorolunk fel eseteket. Többnyire ismert dolgok ezek. A tisztességes sajtó munkásai eleget küzdenek a kiadóknak eme piszkos fajlájn hada ellen Mert ahol baj vau, olt legtőbbnviro a kiadók az okai ennek. A sajtó napszámosai ezek eszközei. Ha nem áll kötélnek, níues kenyere. A sajtó egyik orgánuma a közönséget vádolja e viszonyok létrejötte miatt, Azt mondja, ha megszűnik a sok szeuye.i közéletből! ügy. akkor nem lesz alkalma a sajtónak ily piszkos dolgot elkövetnie. Annak a lapnak igaza van annyiban, hogy alkalom szüli a tolvajt, de nincs igaza, mikor majdnem tételül állítja (el, hogy az alkalom ok vei Ion tolvajt szült. Becsületes embereknek, becsületes lapnak nem kell részt kérnie n szennyes ügyekből. Sok igazság van ugyan abhau is hogy amilyen a közönség, olyan a sajtója. De tudunk, sajnos, oly eseteket is, mikor a közönség egyik-másik korrumpált felfogású tagja igyekezett miül megvádolni a tisztességes sajtót. Nemrégiben is egy érdekes eset történt egy vidéki városkában. Kgy kullur intézmény sajtó bizottsága lemondott, mert a sajtó munkásail durva szóbeli inzultusokkal illetlek. A bizottság kérlelésre mégis vállalta önzetlen liszlét. Ks ezután az a hallatlan dolog történi, hogy a rendezőség egyik lagja azt a kijelentést lette : Imi nem értem az urakat. Ha valami „céljuk" vau mondják meg nyíltan. Kn sajál „zsebemre" is szívesen hozok áldozatot . . . A bizottság tagjai nem óhajtván botrányt csinálni az ügyből, egy nagyot nyeltek és — hallgattak. Továbbra is önzetlenül szolgálták a kulturális ügyet és lapíiitalból — bár ilyen dologban igazán kár a tapintat — nem leplezték le a korrupt felfogást. Igenis, a magyar sajtó tisztában van azzal, hogy vannak anyagi urai és fizetett emberei közt erkölcstelen felfogású urak. Van ilyen fajtából minden lár-sadalmi ositálybau. Kaek ellen minden téren kell küzdeni. A közélel rablólovagjai ellen őszinte szókimondással küzdjön a magyar sajtó. A sajtó parazitákat pedig ügy lehet kiölni, hu a lapok feutarlását a felemelt előfizetési összegből szerzik be. Mellőzni kell minden tisztességtelen pausálé kombinációt. Akkor lesz tekintélye I sajtónak és lesz szava, súlya a cícerós cikkeknek Manapság leglöbbnvire nem szava, hanem szaga van a cikkeknek. Hár azt mondják, hogy a pénznek nincs szoga . . • HÍREK. Vali okonuág- ég elidegenedés. A szerves és szervezetlen anyag atomjainak ós-tulajdotia. hogy egymáshoz vonzódnak, mások pedig egymást kerülik. Régente: azt hitték, hogy ez a vegyi affinitás az elemek atomjai közt annál nagyobb, mennél inkább hasonlók az elemek egymáshoz. Lelki és érzéki világunkban is vannak affinitások és idegenkedések. Az embernek is ős-tulajdonához tartozik a vonzódás és logikailag eniiek ellentétje: nz elidegenedés. Goethe egyik regényét nevezte el vál-rokonságnak. Lélektanilag bebizonyította, hogy az egymással válrokon emberek áttörik a társadalmi határokat, hogy egymásé lehessenek. A sok ezer RoWo dacol a családok egymás elleni gyűlöletével ós a szeretó sarjak, bár a Montucgli és Capulotek családjából valók, vonzódnak egymáshoz ós leküzdenek minden akadályt. Lander átussza a Hellespontot, hogy ileról láthassa Sigfried, a naphós áttör a tűzvarázson, hogy megoldja llrunhilda övöt és a modern életben királyi hercegek és heroegnók lemondanak rangról és állásról, hogy lelkük alTimitását kielégíthessék. Kokonlelkck egyesülnek ós a rokonságban volt lelkek ismét elidegenkednek. Csodálatos, hogy sokszor a legjobb ifjúkori barátok később egymástól teljesen elágazó ösvényeken járnak. Egymás mellett elhaladnak, mint két hajóroncs, mely a tenger hullámainak prédája. Ujabb és ujabb válrokonságok keletkeznek <és a régiek megszűnnek. Nora elhagyja férjét és gyermekeit, mert eddig ismeretlen tapasztalatok vonzzák. Az élet művészei perverz életre vágynak <s dacolnak a börtön rémületével. Hosszú barátságok széjjel mállanak, mivel az élet és létért való küzdelem elszakítja a régi vonzalmat. Ki sorolhatná fel a hosszú \'névsorát az elidegonkedett barátoknak? A ! rokon- és ellenszenvek kavarodásában vanmik lélekemelő és elriasztó példák. Lélekemelő, ha valaki megállhat a saját piedesztáljáii, m;,it a szobor, de tisztetettel hajolunk meg azok előtt, kik képesek a rokonatómok millión nj !egyesülni és jó barátságot tartani. ¦»* Rákóci Ferenc hamvai. A főispán akadályoztatása miatt Áivay Lajos alispán a következő meghivól küldte- szét Zalavármegyo törvényhatósági bizottságának tagjaihoz: Zalavármegye törvényhatósági bizottsága folyó évi október hó lö-én délelőtt 10 órakor a vármegyeház gyttléKlermében rendkívüli közgyűlési tart, melynek kizárólagos tárgyát Il-ik líákóci Ferenc és bujdosó társai tetemeinek líudapostro és onnan Kassára illetve Késmárkra szállítása és eltemetése alkalmából rendezendő gyászsertartáson a vármegye mikénti részvételének megállapilása fogja képezni. A sajtó és korrupció. Nagy harcol vív egymással mostanában a korrupció és az igazság. A korrumpált sajtó lovagj<ii : egymással lekezeltek és megfogadták, hogy csak jó I pénzért szolg/\'.ják az igazságot nagyban és kicsiben. i Az üzlet üzlet. Kz h<il a nagyképű modern sajtónak jelszava. Iszonyú pózok alatt olt volt a lóláb. i Nem lehetett olyan dolgot feivimr- jól ismert bizalmas utakon, aminek jó pénzért nem lehetett volna másnap napvilágot látni. Szubvenciót kirevolverezui, egészen közönséges dolog volt. Minél nagyobb lóra ült fel az a bizonyos „sajtó", annál többet követelt, i nem is revolverezett már ez, hanem egyenesen ágyúzott. Igy romlód el a sajtónak egész struktúrája. Az auztágban a nagyhangú üres szólamok. Hent az üzletben gseftelés, a népszerű áramlatok Ügyes és ravasz kihasználása. Mások becsületes küzdelmeinek merkautil élelmességgel való értékesítése. Mindez fenekellen gőggel, mérhetetlen arroganciával feltálalva. Ugy, hogy az egyedül üdvözítő hit nem lépheted volna fel nagyobb prepotenciával, mint ennek a szemforgató, üzérkedő sajtónak képviselői. fis a közönség, a tapasztalatlan, a jó, a naiv közönség felüli ennek a szélhámoskodásnak. Mig most ZALA! t Ö Z L 0 N Y min;. oKT^jAKirnr* végre kinvilik az MriMTMl \'¦\' keresi min- ¦ l.\'iiLi az igazságot. A nyomtatott btftfl álul ellakart. elleplezett igazságot. Nagyon helyes. DtgJTon kellett ez n reakció MMeo zsarnokság utálatos. He mindezek között leg. utálatosabb volt a sajtó álcás, névtelen iparlovagjainak zsarnoksága — Tanárviltozáa. A helybeli ((gimnáziumnál Simon Miklós tanár távozásával megüresedett állásra Csempész Üéues tanár választatott meg. ki már el is foglalta tanszékét. — Áthelyezel- A vallás- és közoktatásügyi miniszter NagJ Lajos izsápi és Nagy Lajoanó magyar-régeni tanítókat a nagykanizsai állami elemi iskolához helyezte át. — Közgyűlés. Nagykanizsa város képviselő-testülete ma a városháza nagytermében délután 8 órakor közgyűlést tartott. — TárgjM>rozata voltak a következő pontok: I. Az iparoktatási fóigazgató utján, a vallás-és közoktatásügyi m. kir. miniszternek leiraia. a oagykauizsaj iparos-tanonc iskola eredményes működésének dicsérő elismerése. 2. A felsólemplom épitó-bizottságának oagygyülésének kérelme az épiléái szűkebb bizottságba 6 bizottsági tagnak kiküldetése. B. A városi péoztárak ümiG. évi első leiében történt meg-vizagáhUárói (elvett jegyzőkönyv tanácsi javaslattal ralo előterjesztése. I. Keretes László Zellinger Kmilía kérelme özr. Botli Károlyué temetési költségei megtérítése. B, A gazdasávi ismétlő iskola céljaira szükséges 20 hold termőföld biztosítása tárgyában tanácsi javaslat. 0. A főgimnáziumban három párhuzamos osztály fentartása és a tanerőknek az eddigi gyakorlathoz képest való hiztositása tárgyában tanácsi jelentés. 7 László József főgimnáziumi tornatanár kérelme az IpOQ, évi július és augusztus hónapokra fizetése kiutalása tárgyában. B. nettet Klek főgimnáziumi b rajztanár nyilatkozata a helyettesítés elfogadási érdemében tanári javaslattal !). Tanácsi javaslat a két város közötti állami úttest határának megállapítása tárgyában. 10. A pócegödór tisztításáról szóló szs bályrendelet. II. Takács József éa neje ingatlan csere. Kollay Lajos ingatlan eladási, Franz Lajos és fiai cég ingatlan vételi. Novácky Imre ingatlan eladási a Zsigárdi köz kinyitásához szükséges ingatlanok vételi ügye. — Bizottsági ülések. A városi építési bizottság f. hó lif-éu Szóm mer Náthán elnöklete alatt gyűlést tartott, melyen kisebb fó- és melléképületek építései engedélyeztettek. — Vasárnap, 7-én az erdó-és legelóügyi bizottság ülésezett Hertelendy Héla elnöklete alalt. A legelőknek és erdőknek 1907. évi költségvetését tárgyalta és Csigaházy Antal városi erdÓmestor eloterjes7.le.se alapján egészében és részleteiben a képviselőtestületnek elfogadásra ajánlani betárolta — A sétatér nyugoti bejárata Míg a keh\'li bejárónál kél ízléses oszlop fogadja a sétatérre érkezőket, addig nyugat felöl csak egy keskeny kanyargós sikátoron keresztül julhatuuk el oda. A Merkur-gyár melletti kereszt azt látszik mutatni, mintha valami vetések közé rejtőzködő keskeny dütóutoak az elejét ékesítené, pedig erre vezet az ut a sétatérhez. — A Szépítő Egyesület jó izlésü igazgatója érezte ezt a viszásságot és segíteni akart a bajon. Képzeletében már ott volt az egyenes, tágas feljárat két oldalt fasorral szegélyezve \\ talán elül kapui verettél, vagy tudja az ég mivel. De számítását röviden keresztül húzta a Déli Vasul igazgatósága. A Szépítő Egyesület igazgatója ugyanis azt a beadványt terjesztette a Déli Vasút igazgatóságához, hogy a Csongery-uti sorompónál levő őrház mögött engedjen át a sétatéri bejárat céljaira 80A4U négyzetölnyi területet. A Déli Vasút igazgatósága pedig a szept. 28-án beadott kérvényre már oki. 4-én megadta a tagadó választ. Azt hozván (el okul. hogy az a terület az őrház tartozéka, azért nem adhatja oda Megvagyunk róla győződve, hogy a Déli Vasútnak mindig tapasztalt előzékenysége városunk iránt, most sem lagadja meg magái es talán csak a helynek nem ismerésén alapult m az elutasító válasz Nem tehető fel ugyanis, hogy a város közönségét, a város szépítését szolgáló e kérelemnek helyet ne adna egy ujabb felterjesztés esetén - Személyi hír. Fucba Artúr, a Pesti Magyar Kereskedelmi tlank nagykanizsai fiókjának uj főnöke ma délben Nigykanizsára érkezett. — A negyedik gyógyszertár. A városi közgyűlés már régebben egy negyedik gyógyszertár felállilásat Kiskiniaaán javasolté és a jog iránti kérvényezők közt Szabó Albertnek indítványozta az engedélyt kiadni. A közigazgatási bizottság az indítván; hoz hozzájárult, Háry dr. megyei föorv os azonban a határozatot m u g f e I e b b o z t e. A kis-kaniisaiakuak érdeke most már, hogy a fóorvoi által (elhozott indokokat lerontsák és gyógyszeriárügyűk iránt illtékes helyen el;árjanak, különben nem lesz patikájuk — Sorozások. A nagykanizsai illetőségű hadkötelesek f. hó 10. és M-ón kerültek sorozás alá. A 43 i hadköteles közül ideget* tartózkodásuk folytán engedéllyel máshol soroztalik 75. A többi 34& közül bevált I2ü közős hadseregbeli *8 évre, ő egyéves önkéntes. 10 honvéd 2 évre és 30 póttartalékos. — A nagykanizsai járásbeliek sorozása október 12—18. napjaiban Hertelendy Héla polgári elnöksége, alalt; polgári orvos Mayer Ferenc dr. Perlaki járásban okt, 13—11» napjaiban Zakál Lajos dr p, elnöksége alatt; p. orvos tióhm Hidney dr Lotenyéu október 22—2t». napokban, p. elnök Schueider József, p. orvos Márton Imre dr. Csáktoruyáu okt. 20— 81. és uov 2—6 , p. elnök Tóth István, p. orvos Kovacsics Ferenc dr. Alsólondváu nuv. 8—18-, p. elnök Hajós Mihály, p. orvos Józsa Fábtáu dr. Nováu november Itt—21., p elnök Stádel János, p. orvos Székely József dr Zalaegerszegen nov. 23 — 28.. p. elnök Arvay Lajos alispán, p. orvos Háry István dr. Zalaegerszeg város nov, 20—30,, p, elnök Árvay Lajos alispán, p. orvos Háry István dr. Pacsán okt. 20—24., p. olnók Szentrníbélyi Dezső, p. orvos Fodor Gyula dr. Zalaszentgrótou okt, 26—30., p. olnök Herényi Jenő, p. orvos Mizner Antal dr. Sümegen nov. 2-7., p. elnök Tkalcsies Iván dr. p. orvos Lukonich (iábor dr. Tapolcán nov. !>—!(!., p. elnök Pulheány Géza báró, p, orvos Deák Jenő dr. Keszthely nov. l\'j—23., p. elnök Derzsényi Árpád dr,, p. orvos Hanny Odón dr. — Sajtóiskola. Szemere Miklós országgyűlési képviselő interpellációi nyújtott bu egy sajtóiskola felállításáról. Azt hiszi, hogy ez gyógyítaná azt a mindinkább terjedő járváuyos betegséget, mely a sajtóban mindinkább terjed Támadás mindenki és minden ellen, aki a lap, vagy a kiadó érdekkörén kivul áll; dicsérni émolygó hízelkedéssel, aki a lap ártalmára lehetne. Pellengérre állítani mindenkit és mindent, ha családok boldogsága megy is ezzel tönkre Ami szent, ami diskrét. aminek intaktnak kell maradnia, azt a nagyközönség elé hurcolják, hogy a szégyeripirba belefúljon a meggyalázott, vagy lerázva magáról a bzemérmetesség hamvát, a sárba sülyedjen, Talán a sajlóiskols megparancsolja, vagy megtanítja mi a közügy, mi a magánérdek, mi való a nyilvánosság elé mi nem. Iskola nélkül is tudja ezt minden újságíró, csak erkölcsi alapja nincs mindegyiknek ehhez. Nem iskola kell a sajtónak, hanem iskolázottság és erkölcs. A sajtó visszaélései nem a sajióiskoláhan gyógyíthatók. Hogy hol? Azt az intéző-körök ugy is ludják. Addig a szenzáció lesz a sajtó vezető sugara — Postai érdekesség Megszoktuk, hogy a posta a legpontosabban szokta elvinni és kézbesíteni írott üzeneteinket. Mégis megtörténik, hogy egy-egy véletlen valóságos csodát produkál ez intézmény pontossága körül Ilyen érdekes eset a következő: l H9ü-ben, tehát 7 évvel ezelőtt adtak fel a helybeli Weiser cég címére egy levelet, mely másnap meg is érkezett, de valahogy elkallódolt, úgyannyira, hogy csak a napokban került elő. Természetesen a lelki\', ismeretes posta sietett a levetet kézbesíteni Ez a kivétel is csak megerősíti a szabályt, hogy a postán .¦•"inon sem ve»z el, hanem eljuttatják a címzett kezéboz, . • — Halálozás Kovács Ferencet és nejét szhl Hillisica Irmát nagy gyász érte. Leányuk Vilma folyó hí |M-én este \'/,I0 órakor, 8\'/» éves korában hosszú és kinos szenvedés után meghalt. Folyó hó J2->\'q délután 4 órakor temették. — A Fó-utca szépítése. A Kő-utca I. szám alatti Batthyány Strattman herceg tulajdonábau levő földszintes vityillót a tavasxszal lebontják. Az eddigi üzlethelyiségek bérlói megkapták az üzletek forr. rajzait, hogy uyilatkozzanak, megtartják-e az uj üzlet-helyiséget, melynek bére az eddigihez képost Órjáti emelkedést mutat. Az eddigi 3 üzlet helyén 4 üzlei és egy (olyosó lesz. Az épület egy emeletes lesz és az emeletet a Gazdasági Takarékpénztár bérelte Li céljaira. At építéssel Morandini Román épitómesh-r van megbízva — A „Zalamegyei Kör\' (Budapest. Otthon kávéház.) szép ünnepély keretében nagyszámú közönség előtt emlékezett meg a vértanukról. Az ünnepelj programmja a következő volt: 1. Megnyíló, tartotta Ney Aladár. 2. Okióber hatodikán, irta Ábrányi Emil szavalta Spitzer Lajos. 3. Onnepi beszéd, mondotta Havas Vilmos, elnök. 4. Az aradi vértanuk, Irta Palágyj Lajos, szavalta Haudl Dezső. 5. Emlékez., Dainjauichról. irta és felolvasta Singer Jenő. — Baleset. Füredi János rendórtiszivis»|i\'.-k egyik este értesítették, hogy három ember botrányosan zavarja a váro.s csendjét. Mielőtt eliiidull volna sioliíálati revolverét megtöltötte. Eközben a fegyvr elsült és s golyó Füredi oldalát horzsolta. — Piaci tisztaság Vhlákovjch Dádekné kenyerei árult a piacon, de oly szennyes ruhával takarta le, hogy s rendőrség a kenyérrel együtt elkobozta. Népünk még nem igen szokott hozzá, hogy a tisztását; agenaég — Cirkusz Picardi Nagyszámn közönség kell. -mes szórakozásban részesül esténkiul a Picardi-fél. ¦ cirkuszban a régi Sörgyár udvarán. A mftsor minden este más és más érdekesebb mutatványokkal csak azt bizonyítja, hogy a Pícardi-féle cirkusz, egyike az érdekes cirkuszoknak. A személjzet szép produkáeiék >t mutat be és azt a meggyőződést kelti a szemlél\'\' közönségben, hogy Picardiék mindent elkövetnek, hogj a közönséget kellemesen szórakoztassák. — 50 év óta mindenütt közkedveltségnek önödének köhögés, rekedtség, torok és lélegzési szervek működési zavarainál a világhírű Eggor-féle mell\' pasziillák. Doboza I és 2 kor. (Próhadoboz BO fillér J Kapható minden gyógyszertárban és drogériában Főraktár: Nádor gyógyszertár, Hudapost. VI, Váoi-kürut 17. x A Dr. Richter-féle Liniment Caps. comp (Horgony-Pzín-Expeller) igazi, népszerű háziszerr" lett, mely számos családban már több mint 37 fa óta mindig készletben van. Hátfájás csipófájdalom fejfájás, köszvény, csúznál alb.-uél a Horgouy Lini-menttel való bedórzsölések mindig fájdalomcsillapit" hatást idéztek elő; sót járványkórnál, minő: 1 kolera és hányóhasfolyás, az alteslnek Horgouy-Liuiuo-Nttel való hedörzsölése mindig igen jónak bizouyuli. Ezen kitűnő háziszer jó eredménnyel alkalmaztatott bedór-zsölésképen az influenza ellen is és üvegekben : !1 RO lillér, I kor. 40 (III. és 2 korona a legtöbb gyógyszertárban kaphaló: de bevásárlás alkalmával tessék határozottan: Itichlor-félc Horgony-Linimenlet (Hot-dony-Pain-Eipellert) kérni, valamint a .Horgom" védjegyre és Iíirhter cégjegyzésre figyelni éa c>a\\ eredeti üveget elfogadui. Kossuth rumnak nincsen párja magyar issza, magyar gyártja. Eredeti 1 literes, V) és lf% literes palackokban kizárólag kapható Nagykanizsán Strém és Klein urnái. MIT igyunk? ^TSSStíJSSisc ¦avar* itványvit tno ¦ legMítotaOl. óvóuer. - KlíC«uilian m 1-rcmlil icimítictet meniiavHH HV\' natrontartalmu ásványvizet a MOHAI Számos orvosi szaktekintély által ajánlva. Elismerő nyilatkozatok a forrás leírásának mivel nagyobb üvegekben minden kétes érlékü, mesterségesen szénsavval loliteti nyebb ember is könnyen megszerezhesse 61 hogy bárki állal olcsón beszerezhető legyen, már a t idéki nagyobb városokban is lerakatok szerveztetlek ugyanott * forrás le.rásának ismertető füzete ingyen kapható. A forráskezolóség. - Kapható .....-den füszerüzletben ós elsőrangú vendéglőben. FORRÁS-t ",cly 8V«»\'»o\'i,»j. i*gc.ü-, laaö,- \' gyomor- ói liílhuiut, cu>iitüg)\'uli\'. i* hólyagtiiiilnlniiik csclothen 26 tv öta ki\'Uiiü bícöihíii)-- ny«l hauaUutfii *• rngalyoK betei;aé|[ekt\'5l, >»\'": lyphut, cK\'ilcia me^l mellének ttok, skilc köioniígc* ívívl) hílyeu a liackiotiuLiiinciiick muhni j*,(JNES-furf*i vliwl íli\'*- mi-rietó füzetében olvashatók. Háztartások számára másféltiterosnél vala-izuél, .sót » szódavíznél is olcsóbb, hogy az .UiNKS-forrás vízét a legsZ\'g\'- iiil\'i/b I ,«0.6. OKTÖnER 13 Szégyen ne érje Deák vármegyéjét! A zalai védő egyesületi fiókok tiszti karának felhivjüli a Ügyeimét a kővetkező levélre, melyet Dohieoky József irt (címlapját nem latjuk) hihetőleg Gr. Somyich Tihamér társelnöknek, aki a iiiáramaroai liegyek közül átknldötle vármegyénk főispánjának Nauhoumba. A főispán ur egészségügyben iilózik ott családjával a igy közvetlenül nem intézkedhetik, azonban reánk igen megtisztelő levele kíséretében közli velünk ezt a levelet, hogy midig is adjunk hirt róla, s addig is hivjuk fel figyelmét a vezető férfiaknak, hogy amint a levélben mondja; Szégyen ne érje Deák vármegyéjét s no maradjon el a többi vármegyéktől! Íme a levél: 1 goii tisztult barátom! Batthyány Pál gróf alelnökünk lelkes buzgalommal alakította meg a Magyar Vérté Egyediétekét Zidaszentgróton, Keszthelyen, Zalaegerszegem Amióta Batthyány gróf. tatán mert miut főispán közvetlenül nem hathat ezou fiókogyesületok iráuyi-tására, a központ és a liókogyosületek közölt az érintkezés lassan-lassan megszűnt Abban a reinéuybeu, hogy Deák Ferenc vármegyéjében a Deák, Kossuth stb. nagy elődök által oly lelkesen ápolt ós az utódokra hagyománkénl visszamaradt sztip eszméért a lelkesedés nom volt a hagyományos magyar szalmatüz, amelyről Kossuth Lajos azt mondotta: .sok a füstje, do kevés az életet adó melege", — kérünk szíveskedjél liatthyány Pál grófnak magad sürgősen Írni és miut az egyesületnek jileulegí vozeiöje ót felkérni, hogy a megnevezett egyesül eteket serkentse munkára. Mozgalmunk uélkülözhetellcu nemcsak a nemzet t;azdasági önállóságára és függetlenségének kivivására, hanem szükséges abból a szempontból is, hogy a nemzetnek ez eszme megvalósítására irányuló határolóit törekvésében erős támaszt lelhessenek íügget lenségi törekvéseink egyáltalábau, Míg az osztrák nem látja azt, hogy a nemzeti akarat megnyilvánulása nem biztosítja kategorikusan a gazdasági Önállóságot, o>\'tn engednek semmi irányban, inert gazdasági függésünk adja iiekiók az drót, az ellentállásra. Az osztrák főcélja állandóan az volt a múltban és a jelenben is az, hogy hazánkat ga/,rta-égilug leigázza, mert jól tudja azt, hogy a magyart, máskülönben politikai függésben megtartania tehetetlen. Mi u gazdasági érdekek vértelmezéséro tömóril-juk a társadalmat, hogy az erőre mily szüksége van nemzetünknek, nemcsak a jelenben, de a jövőben is, azt fejtegetni nem szükséges. Zajtalan, szívós, önfeláldozó munkásságunkat n némtet mily rokonszenvesen fogadja, mutatja n csatolt jegyzék és az, hogy a zászló biveiuek tábora napról-napra szaporodik. Ma már Mi.imo-nél több tagja vau az egyesületnek, ennyi tagja nincsen máig más társaduimi egyesületnek. Védelmezzük iparunkat és a nemzet sok más érdekeit no szóval, do tettel! Budapest, 1900. szeptember 18-áu. Őszintén tisztelő híved Dobiecky József. Möi kereskedelmi iskola tanfolyamra szükséges \\önyvek kaphatók Ifj. Wajdits Jóxaeff könyvkereskedésében Nagykanizsán. ZALAI KÖZLÖNY KÖZGAZDASÁG. azon esetben, ha hazai termelésünk kópéd volna fedezni a hazai szükségtetet a papíranyagok minden hutájában Ezen esetben ugyanis nem lévén szükségünk importtá, nem vagyunk kényjelenek tekintettel lenni az importáló koreskedó érdekeire. De ha hazai termelésünk nem képes fedezni a hazai szükségletet, Az aüaini kirivszsinfik ét a kinskidilim A szegedi iparpártolási kongres^zu.í kereskedőim meiesuntf m Képes redezni a hazai szükségletet, csoportjában indítvány (étetett az iránt, hogy „a keres- mom kényszerítve van-e a kereskedő a még szükséges kede|eni fokozott mértékben vonandó be az ipar-] mennyiséget külföldről importálni? És ezen, a harai pártolásba ós az 1899. évi XLIX. t -c olyan értelem- ipar helyzetéből folyó kereskedői tevékeatséget; amely ben módosítandó, bogj az iparosoknak bíztosiiolt neknnk nélkülözhetetlen, azzal honoráljuk, hogy meg-ki\'ilvezmények a kereskedelemre h Menesztessenek.* nehezítjük a kereskedőnek a versenyt? Vagyis a A kereskedelemnek, amelynek manapság olyan sok rationatízmus és az igazságosság legelemibb Bzabá-uyitt és titkos ellenséggel kell meuküzdenío, vigyáznia | lyaiba Ütköznék a kereskedelem azon ágainak állami kell arr.i, hogy no szolgáltasson alkalmat ellenségeinek ¦ támogatás*, amely * kcro>kodelmí ágakban a hazai azon vád hangoztatására, hogy a kereskedők akkor, ipar állásánál fogva importra vagyunk utalva, amidőn arról van szó, hogy hogyan lehet pártolni a j magyar ipart, arról tauácskozuak. hogy hogyan Bzerez-i fogva importra vagyunk 1 Ebből következik, hogy az |nOD, évi XLIX. ben jeltett iparágak termői vényeit közvetítő keres- nem volna .„éh, mm. subaidiarin, ip.rpár.olfe. !„,.. \\ I^TrUk \'\'.LSk™ már « ponlnél is léthaló n .„ óriási MMw*. anmlr ,,, \', T íS ú « térdéíton ipar és kereskode......kozóit fönnáll. Az\' ÍT„ ,,",„!T „ ™!yT beinek mánknak .Minők HÚIh,,i .ilbniTk.-.i.T-iiii.-iivrljrt ; k\'.itCm\'álhmyS^ A kereskedelem állami swbveneiönálása tehát | „ ,bbj„ ,.mliu.tt tl.r„1Elvú,]yek túlnyomó réaze air.k baiai termeién, nem elég-yaszlás fedezésére. Viszont a --kereskedelem azon ágainál, amelyeknél a belföldi part él mii l.mog.lésban reszes.ljQk „„magáért, al „,„„„,,„ m^^m |ogv, , kereaked.lem nincs kere.k.d.linel egy méa termeié,. Ég kedveéri Ninca _ , mo„Jjllk _ ulikii|,,j importra utilvi. erre semmi szükség Avagy nem egyenesebb é» eelra- utjil iM „ 4|Umj ,ém„g„á,„,k a kereskedelem vezelSbb ut az, ha a aegeyl, ameljr végeredményében lerlnésIct, 41„, lnBgko,ol„|, függetlenség, ainugy is az ipsrt szolgálja nnndiért közvei enll az I , , , , , .. . , . , , n,. , iparnak juttatjuk. Attól nincs okunk félni, bog, ... . kere.k..l.l«n. k.««»... «*.<*; kereskedelem indolenciái, meg fog,, hinsila.i , mér! T"*"\' •n"> JJ"* »«;k.egeMégét bizonyítani ép oly érten prelegál, ipar l,o dogulll. i A kereskedelem \'•""«*•»•. »•\'»\'.« •» «!0»«*n.\'™ > levegó "eb ken.vtcl.,, gyókerét az ipar feldjéh. ereszteni, inert kulözbotelleiisegel sokkal .éhbe szenvedne a. állam, különb.,, nem lehel eleget kózveiilii hivatásinak. Hogy K>ímol,táS »""• \'""-\'"-J11 ll»í»4l°" " P »lek; 1 pedig ezen gyökerét a hazai földben kell hegv meg ""\'"""T, \\\\ ° i, m I i. uu. l , ií • ¦ í u .. ?1. ut. kereskedő em he y.-tl egy gyámkodásra szoruló, m u-talál a. ha ez a érme esi viszoiunk me egyá ta áhan , . . , \' , , ,í,-i , i .j, j„i , - , . -i , j..L delikor a ktuménvok akaratától fii^go kereskfrtelein eosuani. arra kánmer ti öt — os ez rint nyugodtak , ... . \\, ,. mik r. _ „.,. , „ ,„ i^i imZt i ¦ , . , ,/ e.,il, járna az állami a nógatás nyomában, va ou ut-m ebeinek azok a sn nos. nagy srumlmu evők, akik ai\' , . , " . ; ,„ %," .L • „ 11, , |, . , . a\' , ,r^J , ii, i ezen\\edne-e \'?1 meg az par ht. amelynek szüks.fío kureske.le em haz.i Usságáhau n>iu bíznak -- az általa - ,, ... ?. , r „ ,., TukCH ¦ ,, , ,. , , . . . . . van nngelh-n. va s kozo szel emli kimetitökre. lói felfogott gazdasági törvény, amely szerint a hazai *a gazdasági élet egyensúlya nélkül egyetlen koreseti ág | m boldogulhat. A reális alapon átló kereskedelem- nek a gazdasági élet törvényeméi lógva számot kell vetnie a hazai termelés állásával és ennek azem előtt tartásával koll intéznie közvetítői tevékenységét Többet használunk tehát azzal, ba kerülő ut nélkül közvetlenül az ipart gyámolitjuk; a kereskedelem támasz nélkül is arra az útra fog térni, amelyen a hazai ipar halad. De még ha használnánk is valamit az iparfejlesztésnek az állal, hogy a kereskedelmet szubvun- A német árpavam. A IVémeLországgal kötött kereskedelmi szerződésben, miut tudva van. kétféle árpavám szerepel: 4 márkás a sörárpára és 1-30 márkás a takarmányárpára. A szerződés megkötésénél Németország garanciát vállult az iráut, hogy a sör-árpavám kijátszását, vagyis azt, hogy az alacsonyabb vámtétel mellett söntrpftt hozzanak be Németországba, i denaturálta által lehetetlenné fogja tenni Most pedig, nz uj szerződést éra hetedik hónapjában kiderül, bogy az oroszországi takarmányárpa nagy részét tísztitfis cioníljük, ez a csekélyke haszon nem érno föl azon [által igenis sörgyártás céljaira" használják föl Német-kárral, amelyet az állami protekcionizmus a keres-1 országban; ileuaturálásról pedig az árpa nagy tömege kedelemuek okozna. A kereskedelem éltető elemei: a; miatt komolyan beszélni sem lehet. A német árpa-tisztesssóges verseny szabadsága és korlátoktól ment vám tehát egyáltalán nem szolgálja azt a célt, amelyet független tevékenysége. Az állami támogatás érzéke-U] akartak érni vele. Kddig csak károkat okozott: nyen sértené a szabad versenyt és a kereskedelem elsősorban a bajor söriparnak, utána pedig a magyar tiigtfelleuségét. árpa-eipoi Inak, amely a német piacot elveszíteltnek Az ipar terén sz |s\'i4: LX1X t.-c. által meg-1 tekinti. A némel nrpatermelésnck azonban semmi honosított állami szubvencionálás nemcsak hogy nemInastól sincs belőle. vág bele az ipar verseny szabadságába, hanem ellen- Sütők nemzetközi kiállítása. A magyar sütők kelóleg megteremti a verseny lehetőségét. Erről már j országos szövelfége elhatározta, hogy a jövő év nvarán maga a törvény intenciója is meggyőzhet, amely jimiusbau nemzetkőzi kiállítást rendez Budapesten, tudvalevőleg nem egyéb, mint hogy a hazánkbau még A kiállítás helyéül :t városligeti Iparesarnokot válasz-egyáltalábau nem, vagy csak csekélyebb mértékben tolták. Képviselve le>z a kiállításon minden nemzet előállított ipari termékenyek produkálását előmozdítsa, es a kiállító iparosok a közönség szemeláttára fogják illetve a háziipart fejlessze. Ellenben « kereskedelem- stuui hazáink jellemző sütoményeit és kenyerét. A tiél megbénítaná a verseny szabadságát. kiállitiisou bemutatnak minden eszközi és minden .Mert hogyan képzelhető el a kereskedelem ternu-nyt. amelyet a sütőipar fölhasznál. Lesz villamos-állami támogatása? illetve mit jelont a szegedi ságra, gázra. gŐzro berendezett sütőkemence, hogy a kongresszus idézett határozati javaslata? .Az 1830. sütők meggyőződhesseuek róla, melyik kemence aütí évi XLIX t.-c. olyan értelemben módosítandó, hogy izlotesebbre a süteményt. Igen érdekes lesz a kenyerez iparosoknak (helyesebben, illetve egyedül helyesen: | sütés fujlődésének bemutatása is. A legrégibb kor-az iparnak) biztosított kedvezmények a kereskedelemre bán sütött kenyerei fogják összehasonlítani a maival, is kiterjesztessenek.-Amennyire ezen határozati javaslat A kiállítás látogatói megízlelhetik majd az oroszok, értelmének mélyérc hatolhatunk, oly értelmezés adamló olaszok, franciák, svédek és egyéb nemzőtök kenye-nnki, hogy például állami segélyben részesítendő X. rét. A kiállítás [dele négy hétre vau tervezve; de a kereskedő, mert ö kizárólag (?) — mondjuk — hazai közönség érdeklődéséhez képest meghosszabbíthatják papír- és papíranyagárukat tart raktáron. Mely esetben \' kél héttel, volna szabad ezt a támogatást nyújtani, anélkül, hogy a verseny kívánatos szabadságai le no törjük? Csak Bal Bal É ¦ sl 1 WBBJáaf B^H ¦ Ét «Éaf fl fnl BBB BbBB 1 BB BM wM M I I I I II |V M v AZ E6YEDÜL ELISMERT KELLEMES IZÜ TERMÉSZETES HASHA)T6SZER\'. ZALAI KÖZLÖNY tooc. OKTÓBER 18. A topronl iimkidilmi is Ipirkimara kflnhil. Hirdetmények A m. kir. pótlap és tivjrdaintézel részére u l 9u, évben szükséges !?270 drb. lu méter, B_\',5II drb. 8 méter és 32.515 drb. ti1, méter hosszú telítetlen faoszlop szállítására i kereskedelmi miniszter pályázatot hirdet. Az ajánlatok, melyek részlutmennyiségekre is szólhatuak. legkésőbb f. évi október hó 23-ikáu déli 12 óráig nyuitandók be. A zalaegerszegi ni. kir. államépitéiizeti hivatal ajánlati versenytárgyalást hirdet a Zalaegerszeg— zalabéri lörvénybalóíági közül 0—1, szakaszán a Zalán JevŐ 3. számú tahidnak 15.19! korona 17 iillér összeg erejéig való helyreállítására. A tárgyalás napja, melyen d. e. lu óráig az ajánlatok a fönuevezelt hivatalhoz benyújtandók, f. évi november hó 3 ika. Részletes lói világosi lis a zalaegerszegi m. kir. államépitészeli hivatalnál nyerhető. nkaiari: iiknpkr Béla.. Kéziratot nem ad vissza a szerkesztőség Tartól Sfafí»\\kT. rajiiattna. rotta*!, a .ic.-«-teurtwek el a forgó k.iiívenyei Untul mainai a >MOU.-fíU i..,.\'. .r.\'.níiii.r:.^!. ;.t.!-.ii-.".iti tik erre! baainaluiik. Y.gj tWej-ira kor. ,¦<>". S*cU tikiét najtonia utaaire\'. elici MULI. A, gyogy-aatNas. ei. t» kir. UT. iiallliô állal ÍWct, I. I\'ucblautie« 9. Vldckl gyógyuct álakban et anyagkeratkcöcickben határoiotian M01.L-(«ít ktwiimeny kcramlti ax Ü jy»tl jel»inye»el ci ali-basava] értékben Tuboly (iábor utóijáolata folytán és pedig a szeutliszlói ingatlanok 1906. évi November 17 napján délelőtt 10 órakor Szeutliszló községházánál, s bórzőueiej iogatlanok pedig ugyanazon napon d u. 1 órakor Börzöncze községházánál hivatalból megtartandó nyilvános árveréseneladatni fog. Kikiáltási ár a íztliszlói 31. tkvben I0J. brit. iugatlanra nézve 375 K.. a bórzönczei 98. sz. tkvben .\' 37. In-i iogatlanra 66. k. 10. f, az 668. brsz ingatlan ra 313. kor. 50 f. a börzöncei nO. sz. tkvben 538. brsz. ingatlanra II kor. és az 06?. hrszu ingatlanra 11. korona. Árverezni kívánók tartoznak a becsár 10\',-át készpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. A kir. törvényszék mint tkvi hatóság. Nagykauizsáu, 1906. évi szeptember hó 28. napján. Disxitaétek otthonotokat télen, kerteteket tavamzal valódi 65 kr.-tol 11 fit. SS kr.-lg meicrcnkinl minden «fntien. HérmcntT* t* mar e-:, i\'i, ... , a hiihoi titillila. Nagy nOiitagyÜjletüény ¦ionnal. Hannebarg •eljc-mgyár, Zürich. Ny ilt tér 1 « rovai alatt kódottekért arm tiiui Meluitpgft ¦ ¦xerkritluii-g A Szinye-Lipóczi Lithion-forráe ^altiafrir m\'immi mil-, ll:imtll0li)J|j - \' \' k9»í«lil\'.|l>.í ¦¦\' 11 n 11 -. . ; tara éa vtxilttl BtMutfltkoíl, * ezukrei húo, játnál, további 1 Ifftl *> jm.w.Un szervek hutui.iníl. Hútfyhtajtö ha^tAaazj, I Vaaauatail I*«¦?•* •alittkitlt Cilraataltil ¦iií-iíjiajdnití Kptrjiin. I koronáén (— 4 holland forint) postautalvánnyal, bér- ór vámmentesen küldünk Ausztria-Magyarországija kedvelt Normál gyűjteményünket. 30 Hyacintát üvegek vagy 40 el cserepek részére, avagy 60-et kerti ültetésre, avagy 160 darabol szobának 45 cserépre, vagy 260 darabos gyűjteményt kert részére, vagy egy 240 darabból álló gyűjteményt szoba és kert részére (tartalmaz Hyacinták, tulipánok, nárcissok, croctts, scillák és gyöngyvirágokból álló pompás választékot). Gazdagon illusztrált, sok tenyésztésre vonatkozó tudnivalókkal ellátott fóárjegyzéket, amely a gyűjtemények részletezését tartalmazza, ingyen és bérmenfve. BIdib&iwíbIbIééÉ „Bilis tBÍ DUlB"H « N00RDWÍJK, Haarlem (Holland) HIRDETÉSEK. 5070.itkv. 906. Árverési hirdetmény. A nagykanizsai kir. törvéuyszék közhírré teszi, hogy Varga Mihály szeutliszlói lakos végrehajtatónak, Tuboly Fái u. o. lakos végrehajtást szenvedett elleni 80 kor. tóko s jár. Tuboly János esatlakozott végrehajtató 188 kor. 70 f. lóké s jár. Fentek Klek c-salla-kozolt végrehajtató 25 K. s jár. és a még felmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyében n ukanizsai kir. tvszék területéhez tartozó s a szcntlisztói ll. sz. tkvben 102 brsz. rét a Csörgő réti dűlőben 18(1 K , a börzöncei 1)8 sz. tkvben 537 hrsz. szóló, présház a kövecses dDlóbeu 306 K., a börzöncei 08. sz. tkvben B68 hrsz. szőlő a szerelemvölgybeu 5ln K., a börzöucei 99. sz. tkvben 538 hrsz. szóló, présház a kövecses dűlőben 220 K., a börzöncei !Hi. sz. tkvben 667 hrsz. szóló a szerelemvölgybeu 542 K becs- EJ3^ Ú. Kai vét JÍ legjobban és \' legolcsób- ban közvet- affi0\' f\\ len a kávé ¦fi > jd nagypörköl- ¦4 débeu e. F. SCHUBERT urs. KARL SCHOLZ GRAZ MURPLATZ 10—19. vehetünk. . — i ii 11 :. i.¦ - 5 kilótól felfelé bérmentve 5G95 tk. 90Ü. Árverési hirdetmény. A nagykanizsai kir. törvényszék közhírré teszi, hogy a (iazdasági Ou-egélyzó Szövetkezet végrehaj. tatónak. Ií--ke János és Fiucze Józseí végrehajtást szenvedett elleni 200 kor. tőke, ennek I1HJ5 juliua 26-tól járó 6-7i.B „ kamatai, ti-7t;"iU késedelmi kamatai, 16 kor. 54 f. zálogjegy bekebelezési, bO kor. per, Ü« K. 50 f. v.\'-grh. kérelmi, 20 K BO f. árverés kérelmi és a meg (elmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyében a nagykanizsai kir ívszék terűidéhez tartozó s a bakóuaki 365. sz. tkvben A. r 1477. hrsz. a. felvett rZarkahegyi szóló s kaszálónak Lince Józselet illető fele része 239 K. 60 f.. — 2) az u. o. 365. sz. ikvben r 887/b. hrsz alatt felvett részb.-u Turkovics Anna. 7, részben Pinca József tulajdonát képeió puszta dűlői száutó s rét az 1881. LX. l.-c. 156. § alapján egészben 50 k, — 3) az u, o a7i, sz. tkvben részben Pince Józset, 1 , részben Kádi Cecília tulajdonául felveti 4475. hrsz. szarbahegyi szőlő a kaszáló 56 k. 10 f. — 4) az u. izon tkvben t 1220,1. hrsz bükkaljai szántó én surllnek Pince Józsefet illető (ele része 259 h 00 fi kikiáltási árban Halogh Károly bakónakí lakos utóajánlata folytán igo6. évi november hó 21. napiának délelőtti 10 órájakor Bakónak kúztég házánál hivatalból megtartandó nyilvános bírói árveréseu eladalni fog. Kikiáltási ár a fent-bb kitelt ulóajánlati érlek. Arverezui kívánók tartoznak a beoáí luu „át készpénzben vagy ővadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. Vevő köteles a vételárt három egyenlő részletben, még pedig az elsőt az árverés jogerőre emelkedésétől számítandó I hónap alatt, a 2-at u. aliól % hónap, a \'t-at u attól 3 hónap alatt miuden egyes vételári részlet utón az árterés napjától számítandó 5*,. kamatokkal együtt, az árverési feltételekben meghatározott helyen M módozatok szerint befizetni. Kzeu hirdelméuy kibocsátásával egyidejűleg megállapított árverési feltételek a hiv. órák alatt a nagykanizsai kir. lörvszék tkvi oszlálváuál, Bakónak község elöjáróságánál mr-iílekiiithetók Az elrendelt árverés a fentirt tkvben feljegyeztetik. Az árverési hird a tkvi hatóságnál kifnggesz-tés, ugy a fent nevezett és a szomszédos községekben körözés és kifüggesztés s az egyik helyi hirlapban egyizben beiktatás állal közzététetik. Árverést feltételek: 1) Árverés alá bocsáttatik az I. a árverési hird>-iméiiyben kordIírt ingatlan. Kikiáltási ár a bakónaki 866. sztkvben f ll77\' hrsz. a felvett Eng&tlaonak Pince Józsefet illető fele részére 239. kor. 80 1", — u. n. tkvben 887.\'b. hrsz. a. felvett egész ingatlanra 55 kor.. — az u. 0. 271. sz. tkvben r 1475. íiro;. a tVIvi-tt egé-z iugntlanra 56 K. 10 f. — az u. a. tkvbeu r 1220 I. hrsz. a. felvett ingatlannak Fnu- Józsefet illető fele részére 259 K. 60 f-. melyen alul az iugatlauok a kittlzott határnapon nem fognak eladatni. A kir. törvényszék mint ikví halóság. Nagykanizsán, 1906. évi szept. hó 24. napján. Tisztitscsak "II". „v mMB •fZF . ..... Glóbusz a* crq A hinyásos hasmenésben az eleö segítség « minileu lei nélkül adott Kulokefcle gyernnkliszt. A lejben Igen jól teuyésruek a belegité csirák, » a beteg bél nem is emészti. A tej nélkol adott Kufeke-liszl, az 6 növényi feliériéivei uera igen eiigecllenyészetet a betegitó csiráknak, eizel aztán csökkenti a bélbcli erjedést, ugy, hogy a betegség kezdetén igen íjakrao MkerorVhániis! Bííntetni, a táplálkozást megint lehelévé tenni s a testnek a betegséggel szemben az ellenállásét növelni. * Usmcnésre is jó hálással van a Knfeke-féle gyermek llizt ,506. OKTÓBER 13 ~7>h J.»J ! ZALAI. KOHO K Y !Megfoj\' «azátko zott köhögési KOh&géa, rekedtség és elnyálkésodás ellen gyors és biztos hatiBusk BÉBI ID8llpiS.tÍÍ az étvágyat nem rontják és kittlnö iztiek. Dolioza 1 kor. «s 2 kor. Próbadoboz 50 fillér Kö. «| iittkaldt.l ultlir: ..NÁDOR-GYÓGYSZERTÁR «\'<: i J c ii i Eggermellpasztila OiaibiBarmemi\'tiliiiii Kapható Nagykanizsám Bslus Lajos Práger Béla, Reik Gyula és Csáktornyán: Peti) Jenő gyógyszertárakban ^l.iijki.illilsss^louisisiltlejidbbkilgnlkgr.iniipriii; .;. femliszhro . ¦ :/¦¦. :: n^,;,; ...y ... minden más hs/liios/ert tviulnui síim A. ii. ií27/i). Felhivás egy külföldi, örökösei, hagyományosai és hitelezői részére. 2? |i 1HOU. megbalt a nagykanizsai illetőségű Blau Szidónia magyar honpolgárnó Bécsben 11/2. Tempelgasse 7., hol rendes lakóhelye volt, végrendelet hátrahagyásával. Az 1854. évi 137, 138, csász. pátens §§. és U ti. B. 208. sz. rendelkezései szerint, minden örökös, hagyományos s hítelozó, kik osztrák állampolgárok, vagy itt tartózkodó idegenek, fidhivatik, igényeiket a hagyatékra legkésőbb november hó 20-ig az alulirt bíróságnál elótorjcsztcni, mert máskép a hagyaték tekintet nélkül az igényekre a külföldi hatóságoknak, vagy ezektói igazolt személynek adatik át. Továbbá az 1854. osász. pátens 140 %. és K. 0. Bl. 208. sz. szerint tekintettel arra, hogy az itteni örökösök a hagyatéki tárgyalás megtartását az osztrák biróságoktól kérik a külföldi örökösök és hagyományosok is kéretnek igényeiket az ugyan-itkkurj határideig bejelenteni, hogy a tárgyalást osztrák hatóságoktól kívánják, inert ellenkező esetben, ha nem kérik máskép a tárgyalás itt tartatik meg a jelentkező örökösökkel. K. le. Be/.irksqericht Leopoldotadt II. itlu,,.„„,\'¦ Nr. 22. Abteilung Wien. ftm 29/9 igoö BERÉNY JÓZSEF ÉS FIA ékszerén: ^ Naui\'riiiZiia.f SAJÁT MŰHELY. AW" ICPVOVÍID111/ *aJIU keszilniénvem niiiuleii-Jtu fut UnUI\\ kor nauy uíliw.tékbiui készen kaphatók. nagy raktár b****- n**!*^ ---—________ éa színes kövekben. NAGY RAKTÁR ÍMl- ff °í\'i ór" láncokban, nagy rak \' ar iimm *"M iladá-s réaxletfizelós melleit Isi l.hü., -ti. fn nj munkák irjor»an kíailltetoak Védjegy: „Horgony!1 A Unimant. Capsici comp.. a Horgony-Pain-Expeüer pwtta ogy rénióivak bizonyult hiiuior, moly mÁrtöbb mint 37 út óta luiijobb faj dalo rites i lUji lió stoniok biioiiyull kÍMVÍnynél, oaúinil la meohUltitk- 11« káppvn bauiialva. ........ Figji\'lineiti lén. Silány liaiiiiaílvinyok miatt \' ívaaanáakor óvatosak fogyunk «»... \' nél, bedfiriflölé* kijítrtm bmiií "\'"ny tinnii liMyünl íívttfol fogadjunk cl, mely a „Horgany" iegygyel ?a a Rlohter «ogogyiaWl olliitott dobóiba vantsonii^uhit- ?ra ÜYogokbou K -.80, K 1.40 ím K 2.— éa úgyltólván miodon BOR-mertárliaii kapható. - Főraktár: TKrök lAuef gyógyai ¦ Budapeit. d[RlciieriyAJyuirtlri u „Arw oroHliiHz", ^5551 Prágában. T I ^liaabothstraBta 5 nou Mbkjennppl «?tkfildfr. 1 4-6-6 éves gyermekek néhány óra alatt olvasni * iiinulniik ii vihí^liii ú Gábel módszer alapján, mely módszer már a világ-plaozon magjelent és Nagykanizsán kizárólagosan IFJ. WAJDITS JÚZSEF ¦inp- «t piiirkirnklÉiiiiin kapható. Ara egy korona. HIRDETÉSEK I FELVÉTETNEK E LAP I KIADÓHIVATALÁBAN. 1868 ota, foz-ttii!oz.il>nra. Bererer-féle ...... 1*1 u,,.k «tu. .lini,,, *.,„¦,,„ !„.¦,.. uiuuau tUym ¦ ¦«¦i,i - i üiiinlcmicmii htirkütegoll \'-vi .-.i-.\'., ...yazrhr Imcrdaí, IIM.-mU», haf *• naV-llia-T* \' ir,™», pan ti. t .\'¦ ina • (,..1,-11.1.1!. Él\'b. • k*f(-l*.ttf*n^l\'ii «Ifli-.i ¦ kilKUll. ni |ir..iiíi ItoiT*****" kaWtitviitk. Ittnil t,r.,\'.-i., .aanJl ¦ ¦ - .¦ • ¦¦ i-a ¦ 1 * ir t -.«\'•olí a Berger-féle kritnhiy-kénsznppan. !\': i . . : :i. U, ,1 <i, , - ... na i, (...1.1\' r. ir. u -Aii .1 fi ilha\'iti t,\',i,.,ii(/._ mócala) •* fflrilfl>ieppm .ailaialcianntal la a *¦» Ala Ini *•*¦<*! (Ili Berger-féle ^ljxoiln-fcálrtiuysaappAii tAi .,¦.,¦,:„.,¦, ,i «i i.r. , lUatUI. tibí ¦illa r\'»t«l4 »w kll«nS ,-l tuta tartu* íi Itorgcr-fóle bota\\-sz»mnm. >r>t«i-W( kttitoy 1. mi.- .i-i.. ,i»|.,iii. ii ¦ taluda» ti.].. I.al oh altri ; i .un. . II. ¦> iti ltlh.14 »»J,air»f «. 11*11 «t linea *• >>*i>* n>m *> ilt lalhaU ¦ V. hall •* v ... •akjr^|t>it mi adán Elmira. i. i .i. .,r.;-.c v. i .1. i. l\'-\'-!ai- ,-......,.¦>.......id t> parlai «HaiiitlnlMi \'in\'m étth «tüt- «i*»\'***\' «w>». «Si, • "<i. »\'¦>\'¦- e ; tuia.; ...i. l( ttara-OfltOtí au blatiluaml 1*1 ta hiaimió «lUba. ti O. Hall Jb i:uii,N, v.I.m 1., Bife, r«tr. 8. aAtyl IftrabtVfri ItlrtfviJ».. Nanybaí ii. i, -(., el, l.ír.il^-M., . .....I ...... . i. n- .lr.j-1. .ta \'li[|»,,i...lií u.. .... raktár NrttyknnitHán: Práner Béla RjájíyBiortára vnlamii.i MaBysroraráB tflbh n-rtirvtátáhan Z Ali A 1 K ö Z L i> N .Y I BOB. OKlllBKli la Nyersen való járatlan, ü HIRDETMÉNY. A Csáktornyái Takarékpénztár részvénytársulntial egyesült Önsegélyző Szövetkezet ezennel közliirré teszi, miszerint a f. é. február 18án megtartott évi rendes közgyűlés a szövetkezet felosztását határozta el. Felhívatnak ennélfogva mindazok, kiknek alnlirt szövetkezet ellen bárminemű követelésük volna, hogy ezt jelen hirdetés közzétételétől számítandó hat hónapon béliül érvényesíteni annál is inkább el ne mnlaszszák. mert ellenesetben azok. mind nem létezők fognak tekintetbe jönni. Kelt Csáktornyán, l «06. október hó 1-ón. Csáktornyái takarékpénztár resívenytariulattal egyesült Oniegelyzo Szoietkezel. MOLL-FELE SEIDLITZ-POR [ Csak akkor valódiak, ha mindegyik doboz Moll A. J védjegyét és aláírását tünteti fel. >J A Moll A.-fiit 8aÍd1lt«-porok tartól gyOgy hetit* a tcgiiiakiioabb gyomor- él iltaelbántalmak. gyomorgörcs ii gyomo-hev. rf.gitíii nékrakodói, majhai.lalotn, légi lűihév. tíigit-ii nékrakodd: vértolulta, aranyér *• a lB|kaiÖnböiobb nŐIbotegaégek ellen, e jele* haii.íeriick ívtliedek óla mindig nagyobb cllcrjolin irtTietl, - Ara agy lepecsételi eredeti dobolnak 2 kor. lluiiiNii t«Nok törvényi.<>L IVn> Htrí ml*. MOLL\'-FE LE r SOS - BORSZESZ Csak ikkír valódi. ba mindegyik Üveg MOLL A. védjegyet lUnteti fel, »A. Moll* feliratú ónotalial van iáivá. A Moll-féU tos-bpraieai nevcreleien mint fájdalomcsillapító bedoriafiléal azar k6s»rtny. mui ti a meghülei egyéb kovetkeiménycincl Icgitmereieiebb néjnier. E|| ónozod eredell üveg irt I korona II filler. Értesítés ¦igykanlzia az alább megnevezett állomásokban elhelyezett cs. és kir. közös hadseregbeli csapatok kenyér és zab szükségleteinek biztosítása iránt. állomásokban elhelyezett csapatok részére 1907 január 1-tól 1907. deczember 31-ig Koszug J terjedő időszakra. Az ajánlati tárgyalás a 08. Kismartot) 1 ^8 ^\'r- \'íatonn\' élelmezési raktárnál Sopron-I ban 1908. október 23-án megtartatik. Az ezen tárgyaláshoz érvényes feltételek a fenti cs. és kir. katonai élelmezési raktárnál betekintés végett nyilvántartott hirdetményekben és feltételi fűzetekben mely utóbbiak kívánatra ingyen adatnak - benfoglnltatnak. Sopron, 1906. évi október hó 8-án. Cl. il kir. katonai Élelmezési Raktár, Sopron. MOLL 6vermek Legfinomabb, legújabb múdtier neilnt kenitek gyí okaién! ápolásira gyermekek a felnőttek rétiére. — Ara darabonként 40 mi. s/.ap pa njji i hölgy »in|i|)anl i Di darab I kor. 80 flll. Minden daiab gyeiinck t,ia|\'|»n Moll A. védjegyével van cllaiva. Fö n ét k 111 de »: Moll A. ||i||iziritz. ci. ít kir. udvari szállító által Bécs, Tuchlaubeu 8, sz. Vidéki megrendelitek najionia |ioi|autanvét melleit leljeilltelnek. A raktárukban tessék határo/.otiutt „MOLL A."\' nlúirasá :8 í val i mm\' Schicht-szappan „SZARVAS" VAOf KULCSSZAPPAMT) Legjobb, legkiadósabb s azért a legolcsóbb szappan. Ment mindennemű káros alkatrészektől. védjegyével Hlátott kénzitijiénvi\'ket kérni. Raktár Nagykanizsán: Rosenfeld AHof Fiai. 150" \'lÖOO./régrh. szám, Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajló sz 1681. évi LX. t-c. 10.Í. ga értelmében ezennel közhírré teszi, in. ¦> a budapesti Inr. járásbíróságnak 11(04. évi Bp. IV. 1 Ht0/4. szárat) végzése következtében Dr. Solti Annin budapesti ügyvéd által képviselt Dr. Havas Mór javára Deutscb Artlmr nagykanizsai lakón elleu 60 kor. a jár. erejéig 1905. évi április bó l \'2-én foganatosítón kielégítési végrehajtás utján le- és felülfoglalt éa 12U8 koronára becsült szobabútorok, zongora, stb.-ból álló ingóságok nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a nagykanizsai kir. járásbíróság lüOG. évi V. 610/8. számú végzése folytán összesi-u 57 korona 91 fillérben bíróilag már megállapított költségek erejéig Nagykanizsán a helyszínén leendó eszközlésére xgo6. évi október hó 18. napjának délutáni 4 órája baláridóül kítUzetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 18W1. évi LX. t-c. 107. és 108. §-a értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet igé-rónék becsáron alul is el fognak adatni. Kelt Nagykanizsán, 1906. évi október hó 3-Maximovits György kir bir. K-gríhajtó. .lifl «>i l| g-l Ki Síi Ifsü mmu sí Ml Mm Imim A vásárlásnál különösen ügyeljünk arra, hogy minden darab szappan „Sohioht" névvel és a „szarvas" vagy a . kulcs" védjegygyei legyen ellátva. Nyomatott Ifj. Wajdits József könyvnyomdájában Nagykanizsán. NAGYKANIZSA, 1906. JÍEOYVJNÖTbDlKÉVrOLYAM, 42. g_ASt. OKTÓBER 20. ZALAI KÖZLÖNY S 5 Megjelenik minden szombaton Ll*fl««t4»l •>¦*! Kí!*" ir\'° 10 f*l*»fo 6 koron., netJtdtije 2 koron. 50 f. Egyea aiám ira 20 f. A sajtú és a rendőrség. A rendőrség és a sajtó hivatása alihau összevág, hogy mindkettőre mindennap szűk-ségo van a közönségnek. Lapok nélkül nem tudna ma már a világ meglenni és kiszámíthatatlan horderejű visszaesés volna az az emberiségre nézve, ha a lapok bármely okból megszűnnének; — igy vagyunk azonban a rendőrséggel is, — nélkülözhetetlen az a müveit országokban és kiszámíthatatlan károk érnék azt a müveit társadalmat, mely rendőrséget nem akarna fentartani. Túltengés azonban sem itt, sem ott, nem lehet üdvös a közjóra nézve. A hirlapirás szertelensóge. mely Anyagi érdekekből kész mindent a nyilvánosság elé hurcolni, mely kész behatolni a családi és magánéletbe, mely erkölcsöt, emberi szent érzelmeket tipor, nem lehet üdvös az emberiségre, a társadalomra. Do épen oly kevéssé üdvös a rendőrség olyféle törekvése, hogy hatalmi eszköz legyen, hogy általa irányit tassék a társadalom gépezete, hogy tényezővé váljék, a társadalmi kérdések eldöntésénél Bem a hirtapirásnál, sem a rendórködós-né\\ nem nehéz megtalálni a helyes utat. a fő, hogy sem itl, sem ott nem kell mesterkedni, hanem kizárólag a közérdeket és az igazságéi kell keresni. A közérdeknek, a nagyközönségnek, a nagyközönség minden tagjának szolgálata képezi nagyjában véve a rendőrség feladatát; feladata mindenkinek minden igaz ügyében, amennyiben ahhoz joga és módja van, rendelkezésére állítani, oltalmat, támogatást nyújtani. Az a töméntelen törvény, mit a mai KclelG. ttciWüü Ur. .III,.,,, | Henrik l..i,iul.jtli>not «i U.J6; _IfJ. \\V«Jdlt. J.««.f. állam umalanul alkot, nem képes kimenteni azokat az eseteket, melyekben a közönség a rendőrséghez fordul í.. a rendőrség nem hujhal a paragrafusok mögé, nem mondhatja, hogy erre, arra nincs törvény, vagy ha van, ilyen és ilyen alakiságokat ir elő. tessék azoknt betartani; a jóra\' aló rendőrség támogató, védő kezét nyújtja az Igazságos ügyben oltalmát kérókuck ily esetekben is; és ha a kérelmező formahibát követ el. a rendőrség azért nem zárkózik el a lényeg szolgálata elől. Megnyugtató a rendőrségre nézve az. ha mondhatja, hogy bármely társadalmi osztálybeli fordul igaz, jogos ügyében hozzá, minden nagyképüskódés nélküli meghallgatásra és teljes szolgálatkészségre talál Igenis, kik rendőri siolgálatot teljesítenek, készséggel kell mindég a reá szorulókat kiszolgálni, támogatni és erejüket, büszkeségüket kell abban találnia, ba valakinek igaz ügyében segítségére lehet. A közönBég bizalmát pedig önzetlen szolgálatkészséggel I igyekezzék megnyernie, nem pedig hatalmuk, tekintélyük lltogtalásával. Ilyennek kívánja a közönség a jó rendőrt, ugy a tisztviselőt, mitit,,At utean állót; ezen ut vezet a közérdek és ""az Igazság gtaerrs szolgálatához. A hírlapok érdeke minél több hir, ujdon-donság közlése: — ezzel szemben a rendőrség kénytelen b zonyos esetek közzétételét legalább is elő nem mozditani; ezek oly esetek, melyeknek a hírlapokban való közzététele nem válik a közönség előnyére és melyekre \'nézvo maguk az illetők, kik a rendőrséghez törvényes oltalomért, védelemért fordulnak, egyenesen követelik, hogy ügyük a nyilvá- Siarkoaitdatg: Nagykaniaaa. 8ugar.ut 0. aiim. I Kiadóhivatalba nyomda: Nagykanliaa, Kj Wajdlta dox.afnai nckiíi I. ¦(.,„ | Hlrdatéa.k dlj.i.bi. ...rint. N,|I|U, aoronklnt 40 f. nosság elé no kerüljön; de viszont teljesen elzárkózni a lapok előtt, azokat lekicsinyelni és előkelő fölénynyol napirendre térni a hírlapok által felvetett kérdések, óhajok és kívánságok fölött: ez csak ott tehetségei-, hol a rendőri intézmény nem áll feladata magaslatán, vagy hatalmának ós érinthetetleii-ségénok tudatában nem törődik a panaszokkal és emiatt ninos érdekében, hogy bármely hirlapi közleményre reagáljon. Kétségkívül léteznek ilyen felfogású rendőrségek is, bár talán e.sak elvétve I ROVáS. .A1: Szemero Miklós ugyancsak vesztőhelyre vitto s magyar zsurnalisztikát. Joggal-e nem, nem km... juk. Mikor Szemére ajkáról elhangzóit a jelszó: „nem \' boldog a magyar,- akkor bold. Jókai kiegészítette e jelszót ervei: — „különösen akkor nem, ha a kártyaasztal mellől kel fel." Akkortájt a kártyaasztal rolt Szem ere Miklós vesztőhelye. * A sajtónak hatalmát már államférfiak is banketteken dicsőítették. Elmondták, hogy a sajtó helyet kérhet és kap a nagyhatalmak közt. De melyik sajtó ? Egyik lap a másikra fogja, hogy meg van fizetve és revolverez. Még a .TimetT-et eo kímélik e váddal, fis Iiü igaz a közmondás, hogy „nem zörög a harssit, ha nem fuj a szél,- akkor valami igaz is lehet e vádakbau. De ilyen körfllméuyek közt a sajtó többé uem sajtó, hanem prós, mely a kalózok kezében kínzó-szerszámmá válik. « Mindenárou nyakunkra akarnak hozni szövetkezeteket. Haragusznak i köivetítö kereskedelemre. A közvetitótól el kell venni a hasznot. Annak nem Kitűnő szemek. lila ERN8T 8ERENUS. Micsoda ?!... Hát te szemüveget viselsz öcsém? Szegény gyerek! Most már akár mindjárt vissza is utazhatsz, mert én bo se merlek mutatni az ezredesnek, nemhogy ajánlanálak. Ezeket a lesújtó szavakat Breltvitz őrnagy intézte hozzám, akivel a felesége révén némi-nemtl atyafiságban voltam s az 6 közbenjárása utján szerettem volna a lovas tüzérséghez kerülni önkéntesnek, természetesen lehetőleg az ó ezredéhez. A kegyetlen szavak hatása valószínűleg nagyon meglátszhatott az arcomon, mert az őrnagy sokkal kimóletesobböu folytatta. — Kedves öcsém! én igazán nem segíthetek "Jtad. De talán a gyalogságnál . . . Most aztán kiszökött a köny a szememből és !"leplezgessem szó nélkül, oda fordultam az ab* likhoz. — De gyermekek! — szólt unokahúgom a nálunk megett — csak nem veszekedtek? — Te Viktor! — -mondta aztán az ura felé fordulva — uiit csináltál ezzel a fiúval? — Természetesen már megint én — replikázott ¦z őrnagy - i „ drága uuokabátyád rövidlátó s eiárt nem szolgálhat & tüzérségnél. Ezt mondtam "ieg neki. — De hiszen ón csak egészen gyönge üvegei használok! — vetettem kőtbe kétségbeesetten — ¦ ¦*l hiszem, hogy szememmel boldogulnék a tüzéreknél is. — At lehet kedvesem — válaszolt az őrnagy — ciakhogy az ezredes nem fog fölvenni. Épen ez az ó vesszőparipája. Roppantul vigyáz a sorozásnál; ó maga vizsgál meg mindenkit éa csak a legkifogásta-lanabb szemű embereket veszi fel. A legelső kérdése az lesz, hogy nem viselsz-e szemüveget. No és akkor már el is dőlt a sorsod. — Kedves Viktor — esengett sz unokahúgom — próbáld meg, próbáld meg az én kedvemérti Hátha mégis I . . . — Igen, hogy aziáu én igyam meg a levét. — Édes, kedves öregem, hiszen neked nem muszáj tudnod hogy Elek rövidlátó. Látod, ugy örült már a szegény fiu. meg az édes apja is, hogy a mi ezredünknél szolgálhat. No öreg, tedd meg az én kedvemórt. 3 a szép asszony kedveskedve Ölette meg az ura nyakát. — Na te ugyan jól megválasztottad az ügyvédedet, öcsém — mondta az őrnagy tehetetlen engedékenységgel. Egy félórával később ott álltunk mind a ketten az ezredes lakásának előszoba ajtaja előtt. Az őrnagy arca hideg szolgálati kifejezést öltött, én pedig ugy trémázlam, hogy uhácius ágyúnak néztem az ajtó rézkilincsét. Csöngettünk. Az előszobában súlyos lépések nesze lett hallható. — Jói eldugtad a szemüvegedet? — kérdezto még az őrnagy, mielőtt az ajtó kinyillolt volna. — Kii ijedten kaptam a mellényzsebemhez, aztán megnyugodva sóhajtottam föl. — Az ezredes ur már elment a kaszinóba, mert a méltóságos asszony elutazott, s az ezredes ur ma a kaszinóban ebédel — jelentette az ajtót nyitó legény. Szótlanul mentünk le a lépcsőkön, belevágtuk magunkat a bérkocsiba és aztán hajrá! Hajtattunk a kaszinóba. Megérkeztünk — Az ezredes ur a kaszinóban van? — Parancsára, őrnagy url — jelentette a kocsihoz rohanó ordouauc. Fölmentünk. — No most huzd ki magad — moudta hz őrnagy, mikor az előszobákon keresztül luenluuk. Az ezredes az ebédlőteremben volt. — Ab, ön itt, kedves Hrettvitz? — sietett elénk az ezredes hatalmas alakja. — Talán már bemutatni hozza az Önkéntesünket V — Igenis, ezredes ur, az Öcsém! — válaszolt az őrnagy reám mulatva. Az ezredes rám szegezte a tekintetét. De micaoda tokintet volt az! A röntgen-sugarak valóságos szentjánosbogarak hozzá képest. Kimaradozott tőle a lélegzetem. Hanem azért még a szempillám ae rezzent meg a vizsgálat alatt. A hatalmas ur tekintete végig siklott a termetemen s aztán jóakaratú villanással pihent meg az arcomon. Föllélegzettem. A vizsgálatra aztán egy csomó kérdés következett, amelyek során az ezredes mind barátságosabb lett, amitől lassaukiut visszatért a bátorságom. Nos, fiatalember, — fejette be végre az ezredes a beszélgetést — hát majd meglátjuk. 6roagy ur, kérem talán a mellékszobába néhány személyes természetű kérdésre. szabad keresői. Mintha nem fáradna érte, hogy íz áru ott legyen pontosan és kelló mennyiségben a közönség rendelkezésére. Hiss ezt véghezvinni is elég fáradság. Nincs is szükség szövetkezeire. Meg van áldva városunk ilyenekkel. Hisz alig van valaki, aki M.\'in volna órdekszőrelkezetuek tagja! * Kolylon hangoztatiák, hogy a magyar szüle nem eli gyermekét ipari pályára. Miuden szüle Zá I, 1 1 KÖZLÖNY felügyelője a minisztérium e régebbi kérdését megsürgette, igy került az a szombati képviselőtestület aló. Természetesen ez első sorban földmives gazdáinkat érdeklik, azért már a gyűlésen helyei tapintattal oda nyilatkoztak hogy ai iskolát városunk VI—VII. kerületi részében fogják felállítani, mert föld mi veséink ott tartózkodnak legtömegesebnen. A 20 hold földnek egy tagban kell lennie, már pedig városunknak ilyen egy darabban csak erdőierlllele vau, mely városunktól ób.jl^hog;gf<rm>k.,h>ii«n»roUpáii.d.l«gtJábblji meam fekslik Sl0ks,; ak ,4l,lik ,eh4ti hogJ vármegyei li.,t,i.eló legyen. A. ip.ri pályával leg- , fö|dmjte|w mk-mtm ngtiUyil likérjok, bog, . feljebb ck fenyegetőinek . gyermek elolt, de i a(J holdnyi erdőterületet sí erdőniemből kiveheeeOk fenyegettél nem váltják velőre, mert .pertuik lenni. L, ,„ aksMr4|„ eM„, g„daktól vegyük mog b.lg. folfoga.uk ..érint dicstelen dolog Ceek egy ig Mutéase, ,, , ^ ip.,D.k van igen «k bi..: - Mindenki eieret töket, fc ,„!„,„,„„,1, „ , ,.,4hw,4„ kovácioln i. , , • meglesz, csak akkor foghat a város az iskola meg- A rizvezeték kérdését majd csak ugy kél év alapításának kérdéséhez és tárgyalja azokat a köllsé- ntulva, a miniszteri szakértők jelentéseinek beérkezése! geket, melyekre itt szükség lesz Mert bizony áldozatot után fogják eldönteni. Csak akkor fogjuk tudni, hogy követel ez, de szívesen adjuk, mert nagy missziót ilyen vizmö létesítésére alkalmasak-e Nagykanizsai van hivatva az ilyen iskola szolgálni. Nálunk amint város talajviszonyai? Vin-e elég vízér és ha van, I már említettem, gazdasági és kulturális célokra szolgál mennyibe kerül egy ilyen vizraú. Nagyon félünk attól, \\ első sorbau, megtanítja népünket nemcsak az intenzív li".\' v a viserok, akkor, mikor dűlőre kerül a dolog, j földmirelésre, de a kereskedésnek elemeit sem bsgy- elapadoak és bórizüek csak a beszédek lesznek, | halja ki tárgyai közül, mert a nyers terme lőnek egy melyekkel az égést vállalatot elfogják önteni. Gazdasági ismétlő iskola Nag ykavnizián. A városi képviselőtestület szombati közgyűlésén i tanács előterjesztésére egy gazdasági ismétlő iskola felállítását kívánatosnak tartván, megbízta a közgyűlés a tanácsot, hogy ax iskola céljaira szükséges 2U hold termőföld biztosítására szükséges intézkedéseket tegye meg. E célból bizottságot küldött ki a tanács, melynek feladata, hogy megvizsgálja, hogy melyik terület j volna legalkalmasabb e célra. Hosszú idő óta egy bizonyos fokig kereskedőnek is kell leuuie. Ha pedig a föld fokozottabb hasznot ad az értelmes művelőnek, akkor apadni fog országszerte az az áldatlan kivándorlás, mely a munkáskezet épen az anyaföldtől vonja el legnagyobb percentben. De nagy állami célokat is azolgálnak ezek a gazdasági ismétlő iskolák, mert a népiskolák magyarosító hatását meggyökerezik és eszközük, hogy amit ott tauultak, ami magyar szelleműt ott magukba szívtak, azt nem engedik veszendőbe menni, már l I, a nemzetiségi vidékeken. Meg kell tehát azt az iskolát alapítani. Ami áldozafot hozunk, azt a legnemesebb célú oltárra tesszük le. Magáról az iskola szervezetéről, mint olyan alkotás előtt állunk, mely legigazabban 8Zül kora- dologról valamint az ép. kezes helyérő es gáli. a nép érdekét, mel, tanulttá akarja tenni a 1 egyéb v.Bzonyatról mosj^em szo unk fentar.,uk ezt földmivest. Mert a szakértelem nemcsak a kenyér- \'""«^nak akkorra, ba már ezek a kérdések kerül-keresetat fokozza, hauem az önérzetet is emeli, már nek n»PireDÍ«"» pedig a magyarnak mindkettőre szüksége van mert a szemünkre vetett üres hányi-vetiség még nem Önérzet, mivelhogy nem alapszik se tudáson, se gazdagságon. Még messze vagyuuk ugyan az iskolától, amiut-hogy már régeu vajúdik ez az ügy uemcsak nálunk, Az „Ebugatás" c. napilap hely reigazi t áa ai. Lapunk tegnapi számában téves információ alap< hanem az ország más városaiban is. Még lüOi-ben ján néhány hir jelent meg. melyeket az 4rdekeltek Wluiica miniszter szólította fel a törvényhatóságokat, felkérésére szíves készséggel igazítunk ki. hogy nevezzék meg azokat a városokat, melyek haj- I. Tévedés az. mintha Tolvaly Herei fiskális , feljelentést tett volna a nála szolgálatban levő Szerény tudók volnának a gazdasági ismétlő iskolához szük- Mjci nohhUaj e||eiL -iU mMtg „ hAl urüöj(í séges 20 holdnyi területet és a szükséges épületeket, hűtlenségen kapott volna. Szó sincs róla, sót Tolvaly beruházást megajáulaui, akkor oda állami fizetéssel ur annyira át vau hatva Sz. Mici hőségéről, hogy biró szaktanítókkal gazdasági ismétlő iskolát állit fel., jutalmul felmentette öt szolgai helyzete alól és jutalmai Az Ü4L kezdetben nem jutott el a tárgyalásig, .^rendezett hónapos szobában csupán csak . ... j|r ..... . . 1 . . ., „?, . * hűségének öl a piruló hajadon. kesóbb rM politikai viszonyaink szorították le a 2 Goromba Mátyás kocsmáros annak közlésére napirendrtWMost ujabban vármegyénk buzgó tan-, kért fel benuünket, hogy a mult vasárnap nála történt 1906 OKTÓBER un. verekedés egészen ártatlan termeszeid volt. Az ig,: hogy 1 katona éa 10 civil megsebesült, de csak véletlenségből. T i. mikor tx egyik izálas legeB. fejével leütötte a függő lámpát, a sötétben kifelé tóduló vendégek egymás kéeének mentek neki (a késekkul előzőleg szalonnát ettek.) Hogy haláleset is történt volna, az egyáltalán nem felel meg a valóságost;. A félreértés onnan eredt, hogy a kórházban egy munkás ember halt meg. akit véletlenül az ó korcsmája, bői vittek oda előtte való estve. Látható tehát, hogy az a vendéglő nagyon megérdemli a pártolást ugy i hadsereg, mint a civil iljuság részéről. 2. Ácsok sztrájkja. Ily cimeu megirluk, hogy a helybeli ácsok sitrá|kba léptek, mert több fizetést és a muokaidó leszállilását kérték. Most arról ártetiie.. nek bennüuket, hogy a sztrájknak égésien más okai vannak. A mull heti iparos bálon ugyanis néhány építési vállalkozó is megjelent. Egyik előkelő ácssegéd bemutatta Baltar építőmestert az ő hölgyének, Üsiuos Veronikának. Mivel pedig nevezett építőmester a feléje iiviijii.it illatos kézre elfeledett egy udvarias csókot nyomni és e tettéért az épilómunká.sok szak- I egyletében vonakodott bocsánatot kérni, azért dühöng a sztrá)k minden borzalmaival. Hir szerint a polgármester rendkívüli tanácsülést tartolt, melyen elhatárolták, hogy Ballayt, ha kell karhatalommal ie kényszerítik a szép Veronikát megillető kézcsóicra. különben a vároB óriási lakásdrágaáágnak nézne eléje. 3. Színházi kritikusunk egyik bírálatában a rezes orrú bortól beesudálkozott, zupásór mesterekre tett gyengéd célzást. Őrmester Lármáa ur megnyugtatására kijelentjük, hogy a múbirálatnak költői hasonlata vezette munkatársunkat ezekre a kifejnie* sekre. Es bár tudjuk, hogy a derék őrmesterek is tartják azt. hogy: .Egy pohár bor a hazáért meg nem árt," de szívesen hangoztatjuk a nagy nyilvánosság előtt, hogy mi még nem láttunk részegen őrmestert. 4. Basáskodó huszártisztek címmel riporterünk (kit e hir miatt rögtön elbocsátottunk) azt közölte lapuokban, hogy a helybeli huszárezred 1 tisztjei a gyakorló-téreu a lóháton ülő regrulákai sunyira megkardlapozták, hogy kettő leesett a lóról és agyrázkódásban meghalt, többen pedig az ütések és szúrások miatt betegen feküsznek a kórházban. K teljesen légből kapott hirt azzal síelünk helyreigazítani, hogy a helybeli huszártisztek bár egy kukkot sem tudnak magyarul, de élnek-halnak a magyar gyerekekért. Nemcsak hogy le nem verték ai ujoucokal a ló hátáról, hanem mikor onnan leestek, még a sarkantyúikkal is igyekeztek őket a lóri segíteni. És mikor látták, hogy eszméletlenül feküsznek a reitschulban, még magyarul is akartak hozzájuk szólni, de nem tudtak. Meg hogy Kossuth kutyáknak nevezték a legénységet, ez a kutyák iráuti nagy ize-reletböl lettek, azaz hogy a katonákat ugy szerelik, mint a kutyákat. Hiszen ismeretes az a közmondás: „Eb a német kutya nélkül.1\' Örömmel ismerjük el kiváló lisztjeink magyarbarát és humánus viselkedését. Jar Dini. KasW\'i\'il maradiam rwrottem volna ujjongani, olyan biztosnak láttam a dolgomat. Hiszen az ezredes olyau derék, jó ember. Körülnéztem a teremben. A fényesen teritett asztalok szinte mosolyogtak rám. Hátha még majd én is olt ülhetek melletlük píros hajtókás tüzér ruhában. Vájjon mi lehet a mai menü? Nem bírtam ellent-állani, vili a kíváncsiság. Oda léptem az egyik asztalhoz, fölragadtam egy teríték mell-M az étlapot és mohón olvastam: BotiÍ11 oii. Fehérloves. Tyúk fricassée gombával. Marhattlet ii la jardiniére. Befőttes pudding. Sajtok. * Kávé. Alig, hogy, visszatettem az étlapot a helyére, a szomszéd szoba ajtaja csendesen kinyillolt és az ezredes kezét felém nyújtva hozzám lépett. — Tehát annál maradunkI Üdvözlöm önt, mint ezredem leendő önkéntesét. A viszontlátásra október-beu, ha lehet a kedves apjával. Kitörő hálálkodásombau majd megcsókoltam az ezredes kezét. Hauem a legelső gondolatom mégis csak az volt hogy: ki! . . . kifelé! . . . Már el ka jutottunk az ajtóig, egyszerre azonban meghűlt bonnem a lélek. Az ezredes utánunk szólt: — Hupp fiatalember! Hát a nemei? Az én Őrnagyom szemrehányó tekintetet vetett felém, mintha csak mondta volna: — Látod? Ugye, hogy megmondtam? — A szeme jó; ugy-e fiatal barátom ? — kérdezte az ezredes hozzám fordulva. — Igen is ezredes ur — válaszoltam sápadtan, de határozott elszántsággal. — Jól van. de erről meg is akarok győződni. Nézze! Menjen a terem túlsó sarkába, i ¦-. . . . oda. Nos fiatal barátom — nevetett azután — most mutassa meg, mit tud t Az ezredes odament az asztalhoz, fölvett róla valami fehéret ¦ aztán a szoba túlsó végében magasra emelve kérdezte: — Hál eltudná-e onnau olvasni ezt az étlapot? Nem mertem az őrnagy kétségbeesett arcára tekiutoni, mert féltem, hogy a helyzet komikuma uevelésre ingerel. Klkezdtem tagolva olvasni. — HoU\'illou A szememet ugy kimeresztettem, hogy majd kidülledtek; aztáu lovább olvastam nagy nehézkesen. — Ke-hér . . . leves — Mi sz ördög! — dörmögte az ezredes. Kn olvastam tovább rendületlenül. — Tyu-k ... fri . . . fricassée; gom-bá-val. — Na Brettrilz — kiáltott az ezredes uevetve — ilyet még nem pipáltunk. — Puddig! — kiabáltam közbe. Kiég, barátom, — mondta az ezredes vállamra ütve — maga egy született tüzér. Nem is engedném inasnak Ilyen szemek! Kolosszálist Kolosszális! . . . Mikor kikerültünk a folyosóra, az tmokabáiyám. az őrnagy hitetlenül mormogta maga elé: — Nem értem! Hiába, nem értem! . . . Valamelyikünk bizonyosan megbolondult!... Én vagy az ezredes . . . Október elsején azonban ott csörömpölt & kardom a város kövezetént . . , I90C. OKTÓBER 20. Városi közgyűlés. A folyó hó 13-án megtartóit városi köz-gyűlésén csak csekély siámu képviselő volt jelen Vócsey Zsigmond polgármester elnöklése mellett. A beteg Lengyel Lajos főjegyző helyett Benedek József városi aljegyző referálta az agydarabokat. Az iugatlau vételre vonatkozó pontokat a napirendről le kellett venni és azok tárgyalását a legközelebbi koigyiilásre halasztani. tölénkebh eszmecserére csak bírom ügy adott okol. Az elhunyt őzv. Bolti Lajosué. uviig- városi föordóst özvegyének temetkezési költségeinek megszavazása. A rokonok kérvényét a temetkezési költség megtérítése iránt a közgyűlés többsége nem vette figyelembe. László József tornatanár kérte helyettesi fizetésének kiutalásit az itíoii. július-augusztus havira is. A közgyűlés Horváth (iyörgy, Kried Ödön dr., Lóké timil dr. és Villányi Deurik dr. v. képviselők hozzászólása után tekintettel ¦rra, hogy László József luiHj. szept. l-tól kezdve knlönben is rendes lornatauámak tett megválasztva, i helyettesítési dijakat július-augusztus hóra is meg-Ul vatta. A pöce-gődör tisztítási városi szabályzat óléu- vitára adott okot. Eddig a város szerepelt mint egyedüli vállalkozó, do időközben a volt gyepmeater id szerzett engedélyt at eiajta iparhoz és a két vállalkozó kénytelen volt egymással a kihordási díjakkal versenyezni- A város most egyedül magának óhajtja !.!¦¦:: iNi az ipar-engedélyt (a már szerzett jogokat eriututleiiül hagyva) éa azért előállt annak szüksége, hogy szabályzatot alkosson és jóváhagyás végett fel terjessze. Lóké Emil dr. a szabályzathoz végrehajtási ; óhajt. A tanács előterjesztését Lóké dr. mód okításával elfogadták. A szabályzat a ll> hektós Ujital való kihordási költség maximumát <> K. álla I\'itja meg. — Pfeifíer Elek rajztanár szerződését jóváhagyta a közgyűlés. A felállítandó gazdasági iskola -.-¦liiMtr i szükséges 20 hold száulóföldut lehetőleg a V|. vagy VH-ik kerületbeu fogja a tanács beszerezni A gyűlés elején Vécsey Zsigmond polgár mester indítványozta, hogy Bikáéi Ferenc hamvainak v napján a város templomaiban gyászmise \' irtí li és a házak fellobogózlassanak. A harangokat egy úra hosszat fogják megkondítani. ZALAI KÖZLÖNY Az izlée — iga?. — különböző, b azon som csodálkozhatunk, ha vannak nagy számban olyanok, akik művészi alkotások iránt egyáltalán nem birnak fogékonysággal. — Egyszer egy intelligen úriemberrel utaztam együtt. A vonat gyönyörít vidéken haladt. Nagy élvezettel tekintettem ki » kocsi ablakán, s bámultam a természet magasztos szépségét. hársam ezalatt nagyokat horkolt vglem szemben . . . Mikor felébredt, megkérdeztem tólo, hogyan tud ilyenkor aludni, amikor ennyi gyönyörűségben lehelne része, ha nézné ezt a szép vidéket V Mire 6 mosolyogva azt felelte, hogy hát mit élvez ó azon, ha ott hegyet lát. itt völgyet, vizet, fát? Elgondolkoztam: ha a természet nagy megnyilatkozásait is ennyire közömbösen nézi oly sok ember, hogy kívánhatnék akkor azt, hogy a művész alkotásai mindenkit felmclc-gilscnek ? KANN UVULA HÍREK. A kópbirálatrol. A művészeiben absolul igazság nincsen. Ha egy képtárat tiz ember (mondjuk, hogy B műér ló") végignéz, s külön-külön azt kérdjük tőlük, hogy melyik kép tetézik nekik legjobban, bizonyára lizfelét mondanak. Már most hol az az ember, uki eldóntuné, melyiknek van igaza. Nehéz megmondani, hogy melyik szebb szín: a \\óröy-o vagy a zöld, a kék-e vagy » sárga. Ua volna mének, mellyel ft művészetet uiérhelnók, e volna igazság a műtermék elbírálásánál, nem kelleltek volna évtizedek ahhoz, hogy liöeklin, Millet, Manet nagyságát észrevegyék. Régen megcsinállak ók már jiva dolgaikat, mikor róluk a világ tudomást veti. Sok kiváló művész halt meg ugy, hogy l művészetök réven jól megérdemeli dicsőségben nem volt részók, s a világ ókel életükben észre sem vette. Nálunk néha milyen kis legénykék mondanak uagyhangoii luegdönthetlen véleményt művészetről, befolynak művészi ügyekbe. A közönség vakon bizik bennük. Művészi ügyeknél égbekiáltó igazságtalanságokat kóvethotnek el megtorlai-lanul, mert ellenőrző közeg nincsen, hisz oly kevesen vannak, akik a művészethez c-sak némikép is értenének. Rákóoi emlékezete. Zalamceye hódolat* Rákóci hamvainak. - Mull stámutikhau említettük, hogy Árvay Lajos alispán rendkívüli megyei közgyűlést hivotl őasze, hogy megállapított, mikép vágyra részt megyénk a Itákocj-ünnepokuél. — A közgyűlés a következőkéi határozta: F. hó j^-án disil>aiiiterium..t menesztenek ÜQdtptitre, melynek tagiul OlUi Ouidö, Herteleudy Ferenc, Bosnyák (léza, Eitner Zsigmond, ifi Darányi Ferenc és ífj Sllly Kálmán. A bandérium minden lagja mellé a vármegye köllségéu csatlóst rendelnek. Batthyány Pál gróf főispáu vezetésével 12 tagu küldöttség utazik ii fővárosba, roely küldöttségben városunkból Bertelendy Béla voltom, képviselő is\' részt vesz. A bandérium élen a megye zászlólát viszik:\' a megye sziliéivel koszorút helyei Itákóci, Tököly és: Zriuyi Ilona Hivatalára, kassám a ííispáunal :i tagu I küldöttség megy. Egyben intézkedés lörléut, hogy a| megyei lóliirák törvényszünctet tartsanak és minden j községből! harangomnak 28-án egy fél óráig. Felira-1, tot intéz az országgyűlés kiyviselfthátához. hogy a, II. Itákóci Kflfene és bujdosó lársai száműzetését kimondó 1716. éti i\'iik t.-cikket - mielőtt még a drága hamvak !17. ország halárához érkeznek — hatályon kivül helyezze és hogy 11II Itákóci Ferenc és társainak nagy nevét, valamint a haza szabadsága és alkotmánya érdekében szerzett elévülhetetlen érdemeikot törvény-: ben megörökítse. Rákóci zászló Zala vármegye ben Daruay Kálmán iQiUvgl milieuinábtn van egy EláVóei zászló amely a feniiiiiiiradt kunié zászlók között n legszebb, a legjobban megőrzött példány. Bakóéi dunántúli hadseregének zászlója volt. Furgitch Simon kurueail sokszor vezette véres ütközetbe ez a lobogó, amely ott volt Koroncónál is, ahol Heister .1 legnagyobb csapást mérte a fejedelem hadseregére. Vármegyénk alispánja kísérletet tett, hogy Darnsy Kálmán nem volna-e hajlandó ezt a zászlót a vármegyei bandérium részére a Itákóci hamvflitiak hazahozatala alkuimával rendelendő ünnepségek tartamára átengedni. A tudós gvüjtó készséggel tett volna eleget alispánunk kérésének, ha a zászlót a megsemisülés veszélye nélkül el lehelne helyéről mozdítani. A selyem azonban már foszladozott - a1 harcok és kétszáz intendő rombolásnak nyoma annyira elernyesztettek, hogy a használat alatt teljesen tönkre mehetne. A r át megyei bandérium tehát nem viheti az ünnepélyekre llákóej zászlóját. Az ünnepélyt reu-i dozó bizottság megkereste a törvényhatóságot, hogy a vármegye zászlóját készíttesse el olyan nlakban. amilyenek valaha a kurucok zászlói voltak. A vár-! megyék ez uj lobogói veszik majd körül a nagyságos fejedelem koporsóiét. Rákóci ünnep a gimnáziumokban. Várad) , Károly a székesfehérvári tankerületi főigazgató felhívta a kerületébe tartozó gimuáziumokal, hogy okt. ü7-én Itákóci-llnnepet rendezzenek. A tanfelügyelő rendelete. A kövelkezö leiratot intézte a felügyelete alatt álló tanintézetekhez: Zalavármegye miudenféle fokozalu állami ós községi jellegű népoktatási tanintézeteinek igazgatóihoz és tanítóihoz I A magyar királyi vallás- és közoktatásügyi miniszter ur balhatatlan emlékű II. Itákóci Ferenc és bujdosó lársai hamvainak hazahozatala napját az iskolákra nézve is| üuneppé emelni, Kákéci elévülhetetlen hazafiúi érdemei-1 nek a tanuló ifjúság elótl leendő megismertetésére1 felhasználni és ezzel nemzetünk egyik legnagyobb és legdicsóbb alakjának emléke iránt, minden hazafi által értett kegyelelet és tiszteletet a nemzet tanuló ifjúságának fogékony lelkébe oltani és maradandóvá tenni óhajtván, október hó Iti-án SHtti. elnöki stámn körrendeletében meghagyta, hogy a rendelkexésem alá tartozó iskolák igazgatói, illetőleg tanítói, a vezetésűkre bixott intézetekben, illetve elemi iskolákban, miniszter ur által jelzett értelemben ifjúsági ünnepélyeket rendezzeuek. Az ünnepélyeken, melyeknek neve .Kulin,\'i ünnepély" legyen, az ifjúság elótl részletesen ismertessék és méltassák II. Itákóci Ferenc érdemeit, egyszersmind az ifjúságot nemzetűuk nagyjai iránti kegyeletre buzdítani és ekként hazafias értelmeikben erősíteni törekedjenek. Az ünnepély napja, a Kassán megtarlaudó nemzeti ünnep napjára teendő. A Kákóei-Ünnepély napján a tanítás az Összes iskolákban szünetel. Midőn miniszter ur egész nemzedékek érzületében örök nyomokat hagyó rendelkezésének pontos végrehajtására Címet éa a vezetése alatt álló tantestületet felhívom, éltet a remény, hogy Zalavármegye tanítói az ifjuBági Itákóci-Oiiuepélyek hazafias, lelkes b a drága hamvakhoz méltó megtartásával, az iskola nevelói hatásának minden erkölcsi tartalmát kimerítik avégből, hogy akik immár a haza szentelt földjében találnak pihenőt, támadjauak fel a hála, dicsőség és utánzandó nagy példák halhatatlanságával — gyermekeink ártat-Ito, tiszta szivében is! Zalaegerszeg, 1900. október 1(>. Dr Buzsícska Kálmán s. k.. kir. tanácsos, tanfelügyelő. — A vármegyeházából. Zalavármegye közigazgatási bizotsága f. hó !»-éu tartotta rendes havi ülését Cukelter Lajos főjegyző eluöklete alatt. A különböző szakelőadásokból érdekes Dr. Buzsícska Kálmán tanfelügyelő ieleutése, mely szerint a kotori iskolákból a zágrábi egyházmegyei főhatóság at apácákat visszahívta és Így azok tauitó nélkül maradtak. Most a községi képviselőtestület az iskolákat községiekké változtatta és pályázatot irt ki a tanítói állásokra, egyszersmind kérelmezni fogja »z igy szervezett községi iskola államosítását. — Eljegyzés. Tegnap tartotta eljegyzését Práger Ferenc helybeli kereskedő Kondor Hormiuával néhai Kondor József lunitó leányával. — EaWUvök. Sághi Lajos zalaegerszegi rendőrfőkapitány e hó |0-én tartotta esküvőjét Pammer Blanka urleiiniiyal Siófokon. Weíss Ede jndeiiburgí csendőrhadnagy e hó li;-iia tartotta esküvőjét Moraadini Stefánia urluány-nyal. Moraudiui Komán építőmester leányával. — Halálozás. Bogdán József városi fogyasztási ellenőr, az „Kmberbarár temetkezési egylet számvizsgáló bizottsági tagja f. hó 17-éu hoss/as szenvedés titán 40 éves korában meghűlt. Temelése 1 hó 18-iin délután volt. — A főgimnázium újjáépítése. Örömmel közölhetjük a hirl. hogy n főgimnázium épilése a megvalósulás stádiumába lépett azzal a tekintélyes állami hozzájárulással, melyet a közoktatásügyí miniszter az H)U7. évi hndgetjébe beleillesztett. Ideje lenne már, hogy a főgimnázium magas céljaiuak megfelelő stílszerű és jó berendezésű monumentális iskola felépüljön. — Maurer Károly áthelyezése. M a u r e r Károly, az Osztrák Magyar Bank nagykanizsai fiókjának fónök-hulyeiteso saját kérőimére Miskolcra helyeztetett át, Maurer Károly ót évig múköilötl a nagykanizsai bank-hóknál. Kme idő alalt a pénzügji és kereskedelmi világ szimpatikus egyéniségét uagyou megkedvelte. Társasé lel (luk be 11 kedvelt ember volt Maurer Mároly, ép ezért számosan sajnálják távozását A távozó tisztviselő elnöke voll a Magántisztviselők Országos Szövetsége itteni bizottságának. Lelkesedéssel vezette a S/.Övetség ügyét, melynek érdekében sok szép tervet akart megvalósítani. Az Ő kezdeményezéseié az itteni bízottság az idén tavasszal külön egyesületié alakult. A bizottság választmánya Eperjesy liábor alelnök elnöklésével szerda esti ülésében foglalkozott az elnök lemondásával, melyet sajnálattal vettek tudomásul. Érdemeit jegyzőkönyvben örökítették mpg. Ugyanekkor elhatározták, hogy a távozó elnök tiszteletére hétfőn este a Polgári Egylet kistermében társasvacsorát rendeznek, melyre már számosan jelentkeztek. z ALAI KÖZLÖNY LiOfl. OKTÓBER 20. — A pörvwxtea Nagykanizsa. Városunk pört indított Franz Lajos ós fiai cég ellen azért, mert 280 lámpás helye!. évekig csak 27!) lámpa világította városunkat, ai egy lámpára eső és évekig feleslegesen befizetett összeg visszatérítését követelvén. F. hó lti-ón volt ez ügyben a törvényszéki tárgyalás, melynél a várost Benízik Ferenc dr. városi tiszti Ügyész, a céget pedig Rothschild Samu dr. illetőleg ennek helyettese Bartha József ügyvédjelölt képviselte. Mivel pedig a városnak nem volt módjában bebizonyítani, hogy tényleg 280 lámpának a helyét jelölte ki aunak idején, azért a törvényszék a várost keresetével elutasította. — Jubileum. Arvay Lajos posta- és távíró ffitíszt f. hó lfi-én szük baráti illetőleg kartársi körben tartolta működésének 25 éves jubileumát a Korona szálló éttermében. Az ünnepelt Opris Péter pécsi postaigazgatótól diszeseu kiállított meleghangú leiratot kapott, melyben kiváló szolgálatait ismeri el és ezári örömmel üdvözli. Kaffka József, a helybeli mozgóposta felügyelője szép beszédben méltatta a jubiláusnsk hivatalnoki és emberi tulajdonságait. A kartársak nevében Köröskényí István főtiszt mondott beszédet, a jóbarátok nevében podig Eperjesy Gábor takarék-péuztárí főtisztviselő mondott felköszöulót. A szép és kedélyes lakoma sokáig együtt tartolta a társaságot. — Peati Magyar Kereskedelmi Bank nagykanizsai fiókja. Fuchs Artúr, a nagykanizsai fiók véglegesen kinevezett fóuöke e hó H\'-én átvette a fiók vezetését. — Sorozás! eredmények. F. hó 12-tÓI IR-áig tartottak a nagykanizsai járás Imdkötclesoinek újoncozás*. Sin alá került *70 legény, ezek közül 70 idegen helyen tartózkodván, másutt soroltattak. Bevált 7* közös hadseregbeli, 9 ÍV honvéd. önkéntes és 61 póttartalékos, a honvédek december 31-éu, a közösök pedig január lö-éo tartoznak bevonulni — Nagykanizsa költségvetése az 1907 évre elkészüli és betorjusztctult a tanácsnak, mely ismét a pénzügyi bizottságnak adja ki tárgyalás végeit. Adócsökkenést ne várjon senki. pótadó vau előirányozva. — Gazdasági tndósltó. A földmivelésügyi miniszter a keszthelyi járásra nézve Szabó Lajos Felsó-Mand pusztai földbirtokost a gazdasági tudósítói tiszttel bízta meg. — Szoborleleplezés Caokonyában, Talán a t. olvasók közül sokan azt se tudják, hol van az a kis, község, hál Somogyban, És mégis két mellszobrot lepleztek ott le egyszerre: Széchenyi István és Kossuth Lajos-ét. Az ünnepségen jelen volt Kossuth Ferenc, a Széchenyi grófok mind, a somogyi főispán, sok képviselő éa nagy közönség. Az ünnepélyt minek mondjuk el, benne volt a fővárosi lapokban. De nem hallgathatjuk el szégyenünket, hogy nálunk ilyen mozgalom soha sincs. Mintha városunkban nemcsak halva volna minden idealizmus, de fel sem akarja ébreszteni senki se. Pedig egy-egy ilyen szobor ékesebbon boszélue gyermekeinknek és a közönségnek napról napra hazafiúi erényekről, mint akárhány nagyhangú bankett. — A József Szanatórium. A József Kir. Hercog Szanatórium Egyesület most építi első népszanatóriumát. Száz betegét fognak az ország minden tájáról a jövő év március havától fülvenni s mivel a szanatóriumi kezelés három hónapot igényel, már ebben az első népszaiiatoriumban évenként négyszáz veszendő, balállal eljegyzett embert fognak megmenteni. De ha millió síron hiányozni fogna az az egy virágszál (a mely hiány pedig legjobban tanusilaná kegyeletünket) akkor már nemcsak az első népszanatorium még hiányzó tőkéje volna együtt, de már tavaszszal uj gyógyító házakat lehetne tervezni és építeni és rövidesen, csak a társadalomba monjeu bele élő hitként az egy virágszál fölajánlásáuak poétikus eszméje, — minden vidéknek megépíthetne\' az agilis egyesület a maga népszanatoriumát. — Muraközi tanítói közgyűlés. A muraközi tanitói kör október «-án tartolla őszi közgyűlései a drávavásárhelyi állami iskolában. A rendkivü népes közgyűlésen jelen volt Ruznicska Kálmán dr kir. tanácsos tanfelügyelő és a Drávaváhárhely község elühárósága, Filípics Lajos orsz képviselő es más vendég. A derék határszéli község nemzeti zászlókkal fogadta veudógeit. A gyűlés elsÓ sorban az aradi vértanuk emlékének szentelte idejét; Braiinc Lajos elnök beszéde és Grau Géza szavalala mélyen meghatották u jelenlevőket. Majd a kir. tanfelügyelő rámutatott a muraközi tanítóság missziójára. Appouyi minisztert táviratban üdvözölték, mire a küv. távirati választ kapták: „A muraközi tanitói járáskór közgyűléséből hozzám ÍLtózett üdvözlését köszönöm ós szívből viszonzom. Hazafias munkásságukat koronázza teljes siker. Apponyi" — Ctelédjutalmazáa. Korunk humanizmusa a legszerényebb állású emberben is megbecsüli az érdemet. A cseléd, kit régebben csak az urak rah-szolgájának tartott a felfogás, most embertárssá emelkedik, ha helyét hűségesen betölti. Ilyen derék munkása ózv. Somogyi üyiiláné palioi földbirtokosnak Enics Károly uradalmi cseléd, ki megszakítás nélkül 34 évig szolgálta urát. A földmivelésí miniszter 100 korona jutalomban részesítette és díszoklevéllel tüntette ki a példás cse\'édet A miniszter megbízottja Viosz Ferenc főszolgabíró volt, ki buzdító és dicsérő beszéd kiséretébeu tett eleget megbízatásának. A kitüntetés örömére az urnÓ vasárnap délután megvendégelte munkásait, akiknek verítéke az ő földjének ¦ göröngyeit termékenyíti. — Kimutatás A nagykanizsai Katii. Legényegylet f. évi október 7-én tartott mulatságán felülhettek: Barabás László 9 kor., Brucker Celesztin. (Jalovita András 5 — 6 kor., Eger Zsigmond 4 kor., Dobrovils Milán, Ofonbeck és Balázsy 8—3 kor., Itedekovics István, N. N.. Pichler Pál, Simon Gábor 2- ¦ kor., Lukács József, Olasz Károly, Samu József 1 — 1 kor.. Goldstein Márkusné, Torma Lajos ;>0—ö0 fillér. Összesen 4. korona. — A szíves adományokért ezúton is hálás köszönetei mond a Legényegylot elnöksége. — A körmend— lövői vaaut. A körmond— lövői vasutal még ez évbeu meg akarják nyittauí. Kzérl az alispán a lövői^asuti hozzájáró ul építésének s a költségekhez való hozzájárulási arány megállapításának kérdésében I. hó 17-re a helyszínére tárgyalási tűzött ki, amelynek megtartását azonban közbejött elháríthatatlan akadályok miatt a zalaegerszegi járás fószolgabirajára kellett bíznia. A kérdés legközelebb érdemi határozatul előreláthatólag az érdekellek meg* nyugvására fog elintéztetni, — A vevőkért. Hogy némely kereskedő mi mindent követ el azért, hojry minél több vevőt csalogasson boltjába, annak egyik jellemző és tanulságos példáját nyújtja az a körlevél, a melyet Gimbol Bros az ismert liladelfiai óriási áruház "tulajdonosa küldött szét. Eszerint az embernek ha véletlenül betéved az áruházba, u következő látványosságban lehet része. A földszinten Naba, a halasasszony egy óriási akváriumban 10., 11., 12., 2., \'/»\' órakor előadásokai rendez. Kló dalok és mozgóféiiykép,*k hallhatók és láthatók. Naponta nsgv zenekari Intnif-versenyek vannak — belépti-dij nélkül. A első emeleten zongora — hangverseny. Második emelet: Gyönyörűen berendezel! park,\' amelyben az ember ingyen kap frissítőket. A harmadik emeleten japáni tea kertek tárulnak a néző szeme elé. ahol ingyen kap hideg teát. Mozgófényképben látható többek között a spanyol király lakodalma. Ez a rész naponta d. ». I o-től d. u 4-ig van nyitva. A negyedik emelet óriási gyermek játszóteret ábrázol, tornakertekkel, korcsolyázó pályával, amelynek használatához a kor-csolyát ingyen kapja a látogató - sőt kivánalra még frissítővel is szolgálnak. Amint ezekből látható, a programm igen gazdag, érdekes. Ezt a sok .ingyent" podig mégis csak n vevők fizetik meg. — Szerelmi dráma. Pénteken este 1 .n ori tájban a rendőrségnek jelentelték, hogy a Kaziucj. utcai Markó-léle korcsmában egy ismeretlen nő agyonlövetett, a vele volt férfi pedig súlyos lövési sérülést szenvedett. A helyszínen azonnal megjelent ti oda Lipót dr. városi orvoa és Bay György reudöralkapitány és megállapították, hogy Pleiser Erzsébet cselédleány az ágyoti teljesen felöltözve, keresztbeu fekve balv* feküdt, szive táján még véreive Az ágynemű csupi Tér. Két lövést kapóit. A lérfl, Graffy Antal mészáros legény jobb halántéka (őlött volt meglőve. A rendőrségen maga is megjelent később és a kihallgatás után a közkórházba szállíttatott. A golyó még ¦ koponyájában van. A kihallgatásnál előadja, hogy a leányt 4 hónap óta ismeri és folyton szerelmi ajánlataival üldözte, de ó nem mutatott erre hajlandóságot, annál is inkább, mert a nő 3fl éves, 6 m.g csak 19. Azután elmesélte, hogy aznap a temetőbe járkáltak, azután a vendéglőbe mentek. A leány lefeküdt ó pedig kariára hajolva az asztalnál szundikált Ekkor lőtte ól meg a leány. Eszméletét teljesen nem vssti-tette el, haltolt még két lövést a mivel állítólag i leány olto\'ta ki saját éleiét. Levelet is hagyott a leány hátra, mely azonban szintén nem az ó Írást. A fiatal ember jobb mutató ujja kormos és pörkölő-dött volt, a sebe is. ami mutatja, tiogy a lövéseket í eszközölte. Egyébként a vizsgálat fog;a kiderítem, meunyiben lehet hilell adui ma a fiatalember meséinek — Lefokozott főerdész. Mocsolád somogy-megyeí községnek meggyűlt a baja főerdészével Derék, mulatós ember volt, de keveset járt az erdőbe A vadorzók és fatolvajok elszaporodtak és t községnek nem volt haszna erdeiből. Sokáig tanakodtak ni esküdtek a bíróval, mitévők legyenek. Végül az i-gvik atyafi felkeli és elszólta magát: „Ha a főerdész nem akar az erdőre járni, hát legyen erdőkerülő\' kisebb fizetéssel A határozatot az illetékes főszolgabíró persze megsemmisítette. — Váaári csalok. Csondor János kiskanim! lakos a hétfői országos vásáron 2 tínóhorjut sdott el 9.13 koronáért. A jó vásár után hazafelé hallagotl. nmidőii a Teleki-utcán egy uriemberforma csatlakozott , hozzá. A legközelebbi liázsaroknál ráakadtak egy tömött kinézésű erszéuyre. Az erszény vélt értékes tartalmáii — mely megjegyzendő, halvány papirou kívül misi nem tartalmazott — mindlelten osztozni akartak. Az oszti\'zkodás színhelyéül a Szt.-Györgyvári hegy al|át szemelték ki, ahová ki is mentek és ahol csakhamar ott termett a harmadik, a cinkostárs. Az erszény jogos tulajdonosának adván ki magát, a polgártól a pánti kövelolle Csendőr erélyesen védekeződ, liogy DODI nála, liauem a mellette álló urnái vau a találl pénz, nála eaftk a sajátja vau. A tolvajuak persze voll esze és az elővett 9 !3 koronát tartalmazó erszényre ráfogta, hogy az övé és el is vette Csondortól. Közben a két szélhámos — látszólag — Összekapott, pfifolni kezdlék egymást, majd Üldözést színlelve elfutollak még pedig szegény Csöndor 389 koronájával együtt A meglopott atyafi feljelentésére a rendőrség erélyesen nyomoz — Merénylő cigány. Sok borsot törnek a cigányok a társadalom és a rend őreinek orra ilá Azért, ha lehet mindenfelé szemmel tartják őket ?1 bizony sokszor alig telepedhetnek le valahol, miul az üldözött vadé, olyan a sorsuk. De ha lehet, alattomban az édes boszura szívesen ráadják magukat. így leit « kanizsai erdőben is valami duhaj cigánylegény. Aumtk kellelt lennie, mert jól tudott futni. Nagy Idán tanulta meg. Az törlént ugyanis, hogy mídón a héten két csendőr ment a városi erdőbe, egyszerre csak egv bokorból kilőtt puskagolyó süvített el mellellök. A csendőrök arra tartottak, honnan a lövés jött, bál uramfia egy füstös ugrik ki a bokorból, elhányva puskáját szalad, hogy a lábn se éri a földet. A csendőrök üldözőbe vették, de az esti szürkület, az erdó fái, meg & gyors inak megmentették vitéz Csórit. MIT IGVUNK? Ifink inoliai Ifitől molai Ittunk inoliai Ipmik molai [irriti, ka a pjomor-. W- ; légrióhariiitiil siatailolii abitui forrást, ba a mthajl grigliai aiarjit. limi, ha M0I] k mkniá látatok állanak bt. formi, ha májliajoklíl H sirgasa\'fioi szádadéi akarunk. hogy eg.a/ségünkel megóvjuk, — m.H c.akl. . ltrritir.«.1v. HvtaeMvai t.vinyvii arra a legblzto.abb ovóaiar. A mohai Agna..,orri.l, „|,„ ,„„,.„.,., ,,„„„,|4, ,,„„,v|^ BliÜSiilll llula, kdl.m«l \' T"° ff* \'"««» ki"»"\'\' » UjUUMUU. gyomor-. I.gc.ó- é. hU.,„...i bX«a*..Í,... TZT""."**!" <"VÉ ««<»» OV..«, (a.lM a|a„ok alkn, k~ vi.hu, eh,,!,,. »,„k„„( ,.,,.k .„V. . kik UMulj.....ovi. Mit,, u i,.k,„l„„„„a,,, . ,„í,h Á,„.SSSÍfl ,.k L„ ifi füJ"\'!""\'"\'""¦ ""«>¦ mi* "«"">• bal.s.í«ekl«l I.. »U r U?S\'°"\' UaM" ••<"•>""¦¦ lltaS.ti«* ...,„.\', ,,,..,alliia,u.nr| ..,;„,. ,,i , L,SI«\'J"bl>. "••»\' ««l««lr.iíiyak állal .],„!,.. „,.«,„?,......„S nyl- allak, ugyanon . !.„,., |,|,l.ta.k |,m„,„„; i„g„„k.ih.|ó « f.r.aik.,.llil. " i \' ¦ ™ "k"kl """"""" t\'"*11"* \'»\'«• T\' 1 I. l • I ngyao k.pn.io. A iorr..k.„l6,.«.. .- K.pb.10 mloilw (a„a,u,l.il,.„ i. al.a,m,» v,„a,8;,,l,t„ kedvelt borvíz\' K.i.t : nilmlcn (a,. iiliUil.e 1906. OKTÓJiKK , - Blitoi gyógyhatái. Mlodwok, kltc rom emíiítí», pjfcrektdét kO*etne*líbo« f«Ifuvááajban> uoiuUilmn, fo-jMlbin étíigyhiiar11"1 V*KÍ eKr*\'> Nd*kb«| nenvcd.iek, a \' ÍTii ,\'Motl-fílo *oltlHu-|"Orok« haunaUla illat btatpi Brú-"IZl *mok «1. doboa ftta * kor. Stítkaldi. m^k ¦^icelle! Moll A. gyógy üoréii, c». ít kir. udv, .iillltöi6t „,el I TuchUuben 9- A vldikl gyógyuci Urakban huiroiol-" j(0|| A. kíiiltminyo M o gyktí jelvtnyivel 4* aÜUriiaval Törvényszék. jj a ¦ esküdtek kisoraolása. Folyó lió 13-án tartott ülésében sorsolta ki a kir. törvényszék az őszi ciklus esküdteíl Az ülésen Záródj Albin törvény-ítéki elnök kúriai biró elnököli, résxtvoliuk beune ar. Neusiedlor Aulai, dr. Köri Szabó Jenő birák és dr. Kondor Jenó :egyzö, az ügyészségot dr. Jurecky Ogjész, az Ügyvédi kamarát pedig Hertelendy Méla ügyvéd, kamarai alelnök képviselte. Rendes esküdtek leitek: Kraiisz Lajos kereskedő Keszthely, Üitoma Ödön tiszttartó Letenye, Sztmgyi Gábor gazdaliszt Zalaegerszeg. Horváth Lajos vendéglős Keszthely, Tóth Islváu tiszttartó Csáktornya, Áriinger József gyógyszerész Keszthely. Dénesi István takarékpénztári könyvelő Perlak. Sípos Károly gyógyszerész Perlik, dr. Trípainmer KezsŐ ügyvéd Nagykanizsa, Stieder Ujos ügyvéd Keszthely, Horváth tíéu korcsmáros Csáktornya, Simon István bérlő Vizvárpuszta, Morandini Román épilómoster Nagykanizsa Schweiizer József borbély Nagykanizsa. Nagy Klemér ispáu Szeulkeroszl, Kperjessy üánor pénztárnok Nagykanizsa, Herényi 1 Béli kereskedő Keszthely. Fuics Lajos ügyvéd Nagy-1 kanizsa, Heyel Antal uyiig. lanitó Keszthely, Thomka tijörgy Ispán Jáuosfalu, Szentrókns, Hertelendy Héla .,\'i.-i Nagykanizsa Hoffmauii Soma ügyvéd Keszt-liely. 3Ímpn Gábor Ügyvéd Nagykanizsa, Lázár Soma tarló Ilomokkomárom, Hogyui Jenő földbirtokot Sár mellék, Mákonyi Kde nagybirtokos Kehida, Helus Lajos gyógyszerész Nagykanizsa, dr. Plosszer István ügyvéd Nagykanizsa, Vizleudvay Sándor nagybirtokos Duzsnak, Vermes M. Máiton birtokos Tólszerdahnly. — Helyettes esküdtek: Sehmídt Sándor kereskedő, Kómives Izidor magánzó, Keleti M, Mór kereskedő Miyer Károly kelmefestő. Kti>íu Ignác, kereskedő, Hegedűs tiyörgy küllanácsos. Kaufinaiin Mór szabó, Lendvii Samu könyvelő, Kiigler Atilal arauymüves, Kardos József kávés. KÖZGAZDASÁG. A művészet a nazdaságl larmelésban. hu NAQY ENDRE. Azt hiszem, az már elég közkeletű igazság hogy a művészetek roppant hatással voltak a gazdasági termelésre. Nem is kell hosszasabban bizonyít-gaini, hogy a művészetek az igényeket fejlesztvén, az emberi munkának uj ás uj ágait nyitották meg. A művészetüknek első rangú szerepük volt abban, hogy az ember nem elégedett meg a szükségletek kielégítésének legprimitívebb formáival, hanem folyton s fejlettebbre a komplikáltabbra törekedvén, hatalmasan meggazdagitolta az ij>ar föladatait. Ismételten, a művészeteknek ez irányú hutása, wníl a gazdasági életre gyakorolna*, eléggé ismeretes már és nem hisszük, hogy akadna kétkedő, akit meg kellene győznünk róla. De sajnos - legalább hazánkban — annál kevesebben ismerték föl meg azt a másik Igazságot, hogy maga a művészi alkotás is gazdasági termék, amelyet mint Ilyet, kell számba venni. Nálunk még mindig vannak, akik a míivé>zi termelést hajlandók holmi szent eszferritoriumnak tekinteni, amelyen nem i gazdasági élet törvényei, hanem az tiri fényűzés szeszélyei uralkodnak. Pedig ez [az igazság egyszerű, mint minden igazság és első látásra felismerhető. Ma már. amikor a múvészeli igények a középkori fejedelmi várak és bazilikák közül szétáradtak az egvszerü polgári sorokba, a miivészi alkotás kurrens árucikké váll, amelynek nemzelkuzi piacain állandó és egyre növekedő szükségletek várakoznak. Azonkívül, hogy a művészi alkotás egy bizonyos mennyiségű orkölesí dicsőséggel gazdagítja a nemzet erkölcsi tőkéjót, még egy bizonyos mennyiségű pénzzel is gyarapítja a nemzet gazdasági tőkéjét. Ks pedig annyival, amennyi az a művészi alkotás a nemzetközi piacon megér. Ezt tovább fejtegetni gyermekes naivitás volna. Ee mégis, ha nézzük, hogy miképeu irányítják. % A L A I KÖZLÖNY 2SP "^\'i^-rezők nálunk , Lili" f 1!\'ün0nk\' h0« untában .!la TL g8I8Ag.K*1 Mm\' Mflrl h» tinztában volnának reie akkor azt » tudnák, hogy valamint a jó művészi nőv ¦ y.Ír?,gö * uemi6li "«W**» * rossz1 muesz. alkotás a nemzeti vagyon vesztesége. És, pedig a rápazarolt munka és anyag erejéig. | Nos, ha a hivatott tényezők ezt tudnák, akkor nem ti nenek föl hiúságnak, előítéleteknek, rosszul átplántált kültöldí példáknak, egészségtelenül alkat-mázolt külföldi adatoknak és nem támogatnák nyakra-löre, derüre-borura művészek nevelését csak azért mert hitük szeriut az orsiágnak művészekéi kell nevelnie — minden áron. Nálunk az állam, a főváros, a közintézmények, magányosok, horribilis pénzt .áldoznak" évenle arra. hogy művészek nevelését elősegítsék. De nem a művészei, hanem a múpártolás kedvéért áldozzák ezt. Ennék következtében nem azokat a kivételes lényeket segítik hivatásuk teréhez, akik a természetes kiválás egészséges arányszáma szerint születnek meg e kicsiny ós művészi hagyományok hijfán izükőlkidő nemzetben, hanem szubvencióikkal ráesábilják szokat a hivatat-lauokat a művészi pályára, akiknok e kiválasztott területen egyetlen lótjoguk van csak : a szubvenció. A műpártolásra könnyelműen rászánt pénzen tehát olyau „művéazek", vagyis munkások nevelődnek, akik más munkától elvooatnak, anélkül, hogy ez uj hivatásukban gazdasági értéket termelnének. Azok a képek, szobrok, amiket az állam, a főváros, vagy akár a magányos ember humanizmusból, vagy a protekció rovására megvásárol tőlük, nem gazdasági érlek, hanem üra-lom, ami egy bízouyos munkamennyiség sivár temetője. És ha ilyen módon megtöltjük múzeumainkat egy sereg lármázó korlárs| alkotásával, akkor a közönség nem okulva, ízlését iiemesbítve fog járni b múzeumi termekben, hanem azzal a lehaugoltsággal, amit a meddőén eltékozolt energia és pénz látványa okoz. Nálunk, ahol egész sereg produktív vállalkozás; elhalálozik még vajúdásában, meri hiányzik a tőke, amely életre idézze, — nálunk nagyon szigoruan kellene vigyáznunk arra, hogy a művészetek fejlesz-, Lésére fordított milliók ne haszontalanul tékozoltassauak el, hanem meghozzák móltáu várhaló gyümölcsüket., Sokkal szegényebbek vagyunk ma még, sajnos, semhogy a művészetek telimarku mecénásai lehetnénk. De ha azok vagyunk is? az se baj, csak okosan legyünk azok. Ma már a mecénásság nem uri tékozlás, hanem gazdaságos foglalkozás. Csak jó művész kell hozzá és — okos Mecénás. A soproni ktnskidilml íi Iparkamara köréből Hirdetmények. Kereskedelemügyi megy. kir miniszter ur értesítése szerint megeseti, hogy egy müncheni sörgyár már az uj vámkorszak ideje alatt \'nagyobb szállítmány árpát kapott közvetlenül Magyarországból, melyet a rossz osztályozás. Illetve rostálás miatt megkel lett lísztiitaui; miért is a gyár az igy blármUOlt aljnak vámmentesítése!, illetőleg a kilizelell | vámnak visszatérítését kérelmezte. A vámügyi igazgatóság a rostaalj vámimntesitését hajlandó is engedélyezni, fellélelozve azonban annak megsemmisítését vagy külföldre való kiszállítását. Miután árpakivitelünk-nek úgyis a német vámok hatása alatl fokozott nehéz- . Bégekkel kell küzdeni, felkérjük érdekelt kereskedő-inkel, hogy a külföldre szánt árpa kezelésénél u legnagyobb rigorozilással járjanak el, mivel hasonló esetek ismétlődése alkalmas arra, hogy árpakivileiünk jó hírnévéi teljesen alááss*. Sopron, lüOií. évi afcepl hó 11 -éli. A korületi kereskedelmi és iparkamara nevében : Z-ombor elnök, Kirchknopf litkár. Az Indiába bevitelre kerülő burgonya- ék egyéb zöldségszatlitmáuyok bebocsátását az indiai hatóságok aiiól teszik függővé, hogy n kérdéses szállítmányok az illetékes helyihatóságok által kiállított egészségi és származási bizonyítványokkal legyenek ellátva,a melyik az áru egészséges voltál és oly vidékről való származását [gazolják, 1 mely vidékek az ily cikkekre. Ögye-lembe jövő betegségektől mentesek. Miről ax erdekelteket ez utón értesítjük. A cs. és, kir. 5. hadtest hadhiztosMiga a soproni és szombaihelvi katonai élelmezési raktárak számára szükséges összesen 20oi) métermázsa rozsot szándékozik beszerezni. Az ajánlatok legkésőbb f. évi október, hó i0-ikáü d. e. 10 órájáig az 5. hadlest hadbiztos •iágánál Pozsonyban nyújtandók be A részlete* hinM-méoy hivatali helységünkben megtekinthető. \' Pályázat Ipariskolai Ösztöndíjakra. Aluliról! kereskedelmi és iparkamara pályázatot hirdet ex I9üil|7-ibi tanév folvamán az iparos szakoktatás col jaira szolgáló Öt iskolai ösztöndíjakra Kz Ösztöndijak egyenként 200 (kétszáz) koronára rúgnak. Pályázhatnak a kamara kerülőiében (Mosón-, 8opron-, Vu- és Zalamegyék, valamint Sopron az. kir. város) illetőséggel biró oly szegénysorsu ifjak, akik ax ország területén fennálló valamely iparszaktskolának, felső ipariskolának vagy iparművészeti szakiskolának beiratkozott s az illető intézet előadásait rendesen látogató, jó előmenetelő tanulói- A kérvényhez csatolandó a születési és illetőségi, továbbá az iskolai bizonyítvány, illetve ily bizonyítvány hiányában aa öaztönduákra ajánló nyilatkozata azon tanintézet igazgatóságának, amelynek tanítványa a folyamodó. Ha a folyamodó állami, törvényhatósági vagy \'általában közpénztárból származó Ösztöndíjakban vagy másféle segélyben már részesedik, a folyamodványban ez ia felemlítendő. A pályázali kérvények legkésőbb folyó éri november hó Ui-éig az alulirot kamarához küldendők be, Sopron, 100 ti évi október hó l»-án. A kerületi kereskedelmi és iparkamara nevében: Zsombor eluök, Kirchknopf titkár. i . ttánpAr ült-In. Kéziratot nem ad vissza a szerkesztőség Kossuth rumnak nincsen párja magyar Issza, magyar gyártja. Eredeti i literes, V, é» \'/» literes palackokban kizárólag kapható Nagykanizsán Strém és Klein urnái. mciartnklnt. — Il.\'rmoniro íi mii elvámolva a haxho* iiil-Hlva. — Nagy mlmagyUjtcnlny aiannal, Hennebtrg aatyam-fíir, ZOrlch. Nyilitéi A* e mai alatt kd/imiekén nem *ti »l (elelffiiagkt a uerkeufSsfi A Szinye-Lipóczi Lithion-forrás klt\'JnÚ slzsrrsi használtatik Salvator «*M>, hLÍiiaho!:| ¦ u - -"¦ ¦ liaiiviiijbjiii\'iirn ,k .1- n hJjg- áirt él ÍUlli I illllilll-jdoi Ü. a CíllUr .¦ !>¦,-,;.,; , M. további a ligxl é* emtizttil iMnrek Imtul.ínél. Hiktfyhajtö hatai«ik 1 VuaiaUiI Kaaaira •Btittbill I Ciirantalii l HIRDETÉSEK. 4-5-6 éves gyermekek néhány óra alatt olvasni és írni hiMiilunk !1 vitághirQ Gábel módszer iilnpiún. moly inódszer már n vllág-plgOZOii iiH-yi\'-li-ni és Xiiííykniiizsán ki-f zárólagossn IFJ. WAJDITS JÚZSEF könyv- és papirkerisksdisíbin kaphaté. Ára egy korona. 397544?1?3 ZALAI ÖKLÖN? Isxám A. H. 627/6. 1900. OKTÓBER 20. Neuatein-féle ERZSÉBET labdacsok. K pilulák hasonló kéaiit-ményeknél minden tekin-i.-iii.-u feljebb becsli lendók, in ni. »li minden ártalmas anyagoktól, at atlesti fiter- ^_________ vek bajainál legjobb ered- ~"~"—"méuynyel használtatván, gyengéden hashajtók, vértisztitók: egy gyógyuter sem jóbb 8 mellette oly ártalmatlan, mint e pilulák a SZÉKSZORULÁS legtöbb betegségek forrása étlen. Cukrozott külsejük vépeit még gyermekek is Bzivesen veszik. Egy 15 pihttat tartalmaid dobot 30 fillér. Egy tekerce, mtty H dobon*, lehat Í20 ,.>\'"\'•" tártaimat, ctak 2 korottd. 9.43 korona előlegéé bekOldéee mellett egy tekert* bérmentve küldotth. AWtCI 1 );íl"M\'-"k!"i 1 ":"iM \'¦\'11 óvakodjunk. Kérjünk hatiro-UVAO! ">"¦« NKU8TEJN FÜLÖP hashajtó labdacsait. Valódi wak, ha minden dobot törrényileg beiegyzett védjegyünkkel piros fekete nyomIalánban .Szent Lipót" én „Nenstein Fülöp gyógyszerész" aléirái-sal van ellátva. A kereskedelmi lörvéuyszókileg véddt csomagjaink aláírásunkkal variunk ellátva. NEUSTEIN FÜLÖP ,.Sxcnl-l.l|\'Alhoi* cloiicll jjyúi;yti«itlra, BttOtl, I.. Plj-nk.-r.,..,, 0. K.phMó SmyUnhikn: BELUS LAJOS i( RtIK GYULA ,:tutknt), mnim :i ii.i ; . .1 : un : . m i i i 111.. i Feihivás agy külföldi, örökösei, hagyományosai és hitelezői részérő. 279 1906. meghalt a nagykanizsai illetőségi) Blau Szidónia magyar honpolgárnő Bécsben ll •;. Tempelgasse 7., hol rendes lakóhelye voll, végrendelet hátrahagyásával. Az 1854. évi 137, 138, osász. pátens- gg. és R. 0. B. 208. sz. rendelkezései szerint, minden örökös, hagyományos s hitelező, kik oszlrák állampolgárok, vagy itt tartózkodó idegenek, felhivalik, igényeiket a hagyatékra legkésóbb november hó 29-ig az alulirl bíróságnál előterjeszteni, mert máskép a hagyaték tekintet nélkül az igényekre a külföldi hatóságoknak, vagy ezektől igazolt személynek adatik át. Továbbá az 1854. osisz. pátens 140 g. és R. G. Itt, 208. sz. szerint tekintettel arra, hogy az itteni örökösök a hagyatéki tárgyalás megtartásai az oszlrák bíróságoktól kérik a külföldi örökösök és hagyományosok is kéretnek igényeiket az ugyanakkori határidóig bejelenleni, hogy a tárgyalást osztrák hatóságoktól kívánják, mert ellenkező esetben, ha nem kérik máskép a tárgyalás itt lartatik meg a jelentkező örökösökkel. K. k. Beairkagerioht Leopoldetadt II. elumauargaasa Nr. 22. Abteilung Wien, ím 39/9 1906 cimirással ós árusításával (1000 cimnél ca. 10 kr. kereset). Az ajánlathoz egy sajátkozülcg irt boritok a saját cimmel melléklendő. Ajánlatok an die Deutsche Adressen Verlags-Anstalt, Dresden 28. intézondó\'k. Az anyanyelv megjelölése szükséges. Diazitaétek otthonotokat télen, kerteteket tavaazezal valódi Haarlomi flílilaiFlIltal! 8 koronáért ( a 4 holland forint) postautalvánnyal, bór- és vámmentesen küldünk Ausztria-Miigyaror.szApIm kedvelt N ormai-gyüjteményünket. 30 Hyaoinlát üvegek vagy 40-ci cserepek részérd, avagy 8f-e( kerti ültetésre, avagy 150 darabot szobának 45 cserépre, vagy 250 darabos gyűjteményt kert részére, vagy egy 240 darabból álló gyűjteményi szoba és kert részére (tartalmaz Hyacínták, tulipánok, nárcissok, orocus, Hcillák és gyöngyvirágokból álló pompás választékot). Gazdagon illusztrált, sok tenyésztésre vonatkozó tudnivalókkal ellátott fóárjegyzéket, amely a gyűjtemények részletezését tartalmazza, ingyen és bórmentve . lStWDÉ\'Ví.] NOORDWIJK, Haarlem (Holland) Sá. Kávét JT legjobban és 1 legolcsób- ban közvet- ít len a kávé Ú imgypörköl- ml débeo C. F. SCHUBERT IMI KARL SCHOLZ GRAZ MUHPLATZ 10—12. vehetőnk. . SiélkOldés 5 kilótél felfelé bérmentve. filobus - vr risztitókivonat V|i"l)\'\'({y- iiHoigniiyl1 11\\ Linliiifiiil liiiiisiui uuiii|i„ a Horgony Pain Expeller pfeléka mit háii )bf4jüaloniatllla|iit6 niomek bliuuyult kdimi.ynei. utatníl él MeahiilMtk- BÍ|, [.,¦!.,i /..,,!,.„ képpOtl I. W! .1 I ÍW 1 I llll. \'Il\'lt SíUliy ! !.¦: . .Iü> ..l iiimM Im-í .t\'-.ni óvatosak legyünk m csak olyan ti-. ¦¦¦! r -.- .-i.....¦- el, moly a „Horgany" rid- jettyityol ús a Rlohter ^rójgog-y«-nf.tj| ellátott do- b ¦¦ ¦ ¦¦ ¦ .i ¦!!..!:¦ 1. , ai.i ir,,-,-u-:i, K—.80, K 1.40 6« K 2.— éa úgyuolrin i......In, jcyógy- uortái-bau kapható. - Főraktár: TBrOk Jómf .:y..jtvH/rTi-io-l, Budapest QrRlcklcriroftmcrlán u „Árny orowiiiior. Prágában. ¦ abúthHtraiaa 5 i. Mindennapi tsétküldos. KKKKK*KXKXttXMXKK X Llalamf. Capslcl comp., íltilií Ilii Htfjrtj Pili íi^lii; Ei» p 11 • i, í i i kltüDd c> fiJilkloaiMtlUuiU Udr>ri#äl«iJ] hmiiíli Unna, buk- ¦:fTvjI i«.».,.i. _ » ..ir J§m \\\\ »lad«. indgTiKrllvbu || aladle U*tf ll Irjn.inl loos. OKTónKR ao. ALAI KÖZLÖNY jljM kir. Allamvaantak. 18S84 xeőéT Üzletvezetőiét Szombathely. azám. Hirdetmény. Az általános mcnetrendhirdetmónyben foglalt vonalokon kivOl egyes alkalmakkor még az alálilii vonatok is személyszállítással fognak közlekedni. Érvényes 1906. október 1-töl. A) Országos vásárok alkalmával közlekedő vonatok. A oaornai országos váaárok napjain A székesfehérvári oraz. vásárok első napjain A csornai oraz. váaárok napjain Csorna—Hegyeshalom. BioBke SzékeBfehéi\'vAi —Sárbogárd Állomását fi nrgillókelie. Oboioa...... (Juatait major . Bao S.rkkiiy Mo.ciü-aíaiit-JauoB Mo.on Saoluok . Hoffvo.ut.loni . . . teherv. ai. ssalL It. III. o. Cuoi-ua—Sopron-Beled 150 311 •ize 250 <S\'4 331 Állomások rs Mgillóidjtk W Szili-Sárkány tra. r. b.) P SzlU-Németi (ni. Tót-Keresztur Vadosfa im á. b.) úrk. Sopron-Beled h.) 630 651 610 f,35 KM .7" Állonúo. él megilloVIjel Bicake ... . Kelesét (in. b.) Alesúl-Kelcwút Voftesboglár . . Acu .... Lovaslierény . . Pálka .... Cauli (ni. r. h.) Fákozd un r. h.) Székesfehérvár Börgönd . . Kajtor-Szent-lván Aba-8árkereaztur •Sárkcreaztur 7. i tfmb)..... öárszenlágot* (ni. r. b l Sárbogárd . . . Arb érk. Ind. k inti » érk. *A iii.-unvilfis nmiiaif\'il. Pápa Csorna 6205 leherv, S*. Kill. II. 111. a \\iU: \\viL és ¦ ¦e!H4Vl (.31 8M pOO 75S 741 1,50 (.30 543 Pápa......J. Ihász un r. h) . . . Gürzeöny B. m. orh fmli. Marczaltö..... Szany-Szent-András . Egyed-Osanak . . . Kába-Pordány . . . Csorna ...... P Oda as. ..ill. I.. II., III. 1033 I0<» K IO»? I 107 11!" I 1« 11" 1211 A zalaegerszegi országoB váaárok napjain A keszthelyi orazágoa váaárok napjain Kis-Ozell- Boba—Zalaegerszeg Keszthely - Balaton-Szent-György »33 a" VJIO 422 431 X4« 603 X5I2 624 Síl 60S 62» 638 -II ílotísol it wgállóktltf. vagyaa vonat I.. II., III. o. imi. Kls-Osell ¦ Boba p l\'.ill.i 2. 11. őrház I m. h.) Jánosháza Neines-Kereszlur (m. r. h.) Rigáes 4. az. -ii..!. (I. ni. li.) Ukk Dergeca 3. sz. őrház (f. m. b.) Eötvös Tűrje Zalabór Szöpőtk I Illír Kinl\'iihlil Színit Iván érk. Zala-Egerezeg Allonisok a Kgállóktljt. ind. Keszthely érk. P Fenéki), az. őrh. fmb. fej crk. B.-Szt.Qyörgy ind Az áll.lini:..- mcnolreiidlilrdetmény 10, mezején található menetrend szerint minden pontokon közlekedő 6116. sz. vonít. » prijnti : a minden szerdán közlekedő 6117. az. vonal pedig, a cornai orazágoa váaárok napjain ia közlekedik. Győr—Pipa közt az általamé, meiietrendhirdotmény II. ma-léjén li.lillhaló menetrend szerint, minden kedd és pénteken közlekedő 1318, azámu Vegyes vonat, a pápai orazágoa váaárok napjain ia foríalomba hclyoztetik. B) Megyei közgyűlések alkalmából közlekedő vonatok. Kla-Ozell— Szombathely közt. Az általános meuetrendhirdelménv 11. mezején foglalt menetrend szerint, kedd és pénteki uapokon közlekedő 1311\'.. az. vonal a vaavármegvei közgyűlések napjain szintén forgalomba helyeztetik. _ _ ___. Jegyzet: I. Az állomások neve mellett fekvő idő adatok, a mellettük álló mutató uj irányába olvasandók. S. Az indulási és éi kezesi idék, középeurópai időro vonatkoznak. 3. Az esti 600 órától, reggoli 6 óra5? p-ig terjedő éjjeli idó a pereekei jelző számjegyek aláhúzásával van megjelölve. 4. A X megjelölt idő adatok feltételes megállást jeleznek, I. i. a vonalok ily helyeken csak «z cselben illának meg, ha fel vagy leszálló utasok jelentkezuek. Szombathely, 1906. szeptember hava. (Utánnyomás uom dijáztalik.) ZALAI KÜ Z Li) NY AWLKA SUCHARD lauo. oKToiiKii äo, Csak . alpesi tej • kakaó \' czukorból áll Páratlan 11 különlegesség. • \' 30COOOOOÍ >? HIRDETMÉNY. A 1 i.ii ji> .ii Takarékpénztár részvénytársulattal egyesült Önsegélyző Szövetkezet ezennel közbirré teszi, miszerint a í. é. február 18-án megtartott évi rendes közgyűlés a szövetkezet felosztását határozta el. Fi\'lhivatnak ennélfogva mindazok, kiknek alulirt szövetkezet ellen bárminemű követelésük volna, hogy ezt jelen hirdetés közzétételétói számitandó hat hónapon belül érvényesíteni annál is inkább el ne mulaszszák, mert elleneseiben azok, mind nem létezők fognak tekintetbe jönni. Kelt Csáktornyán, 1906. október hó 1-én. Ciiktirijal tatariiaéaztár riiziiijUrtilatlal ¦¦jiiilt Óaii|éljzi IziiiUiiil. M O LL- FELE S EIDLITZ-POR 1 Csak akkor valódiak, ha mindegyik doboz Moll A védjegyet és aláírását tünteti fel. Ll A Moll A -1 tiIn Saidllti-porok laitói gyogyhataaa a tejfmakaciabl gyomor- ét í I aite a (bántalmak, gyomorgorca éi gyomor bér, r6giölt azékrekedéa, in aj bántalom, -\\ vSrtoluláa, aranyér ii a lcgkulönboaSbb noibetageégek ellen, e Jelet htiluerntk V trtiiedek 61* mindig nagyobb ellerjeilftl hctjcM. — Ara agy lepeciételt tredatl [í doboznak 9 kor. J*^ HhimInIIiíhqU törvényileg 113 íMHnrk. ^ MOCl\'-FFEE SOS - BORSZESZ Cuk akkor validi, mindegyik üveg MOLL A tédjegyét I Unteli fal, • A. Moll-feltratg tinoiatul *en «arra. A Moll-ttU aoa-boraian neveaet\'eien mini fájdalomcsillapító badSritfllétl eia kemény, caua é« a meghttlei cgyib k&Ttikcuutnyeintl leghmeretaeebb népaaar. Egy iiizitt inditi lvi| ára 1 kiraaa 90 fillér. MOLL Gyermek szappanja. du» J» I i Megfojt ez az átkozott köhögési Köhögés, rekedtaég és elnyalkáaodaa ellen gyors éa biztos hatásúak tor iMiiiái az étvágyat nem rontják és kittlnö izllek. Doboza 1 kor. és 2 kor. Próbadoboz 50 fillér. F8- é. uílkflldt.l rtklir: ..NÁDOR" GYÓGYSZERTÁR BudA).c,t, VI.. Vtd-kttrut 1?. Eljenl Egger mellpasztila manamar ineeiTúevíinll! Kapható Nagykanizsán: Belns Lajos. Fráger Béla. Reik Gyula és Csáktornyán: Petrj Jenő gyógyszertarakban. Legfinomabb, legújabb mödaier okaiért! époliaara gyermekek a falnöttak réeiére. — Ara darabonként 40 fill. terint keealltk gyermek ti boigy ¦ falnöttak réaaéra. Öl darab I kor. 80 mi. Minden darab gyermek ii«p|>an Moll A. védjegyével van ellilva, LJ 1\' a a a 4 t k B I d * •: V ¦•II A. ||ft||iziriiz. Cl. él kir. udvari szállító által, V Bécs, Tuchlaubeu 9. az. V Vidéki megreudeléiek naponta putteulanrét mellel! tetjeait tétnek, (j A raktárakban tessék határuzoltan .MOLL A." itlairastival *> és védjegyével ellátott készítményeket kérni. v ^ Baktár Nagykanizsán: Roaenfeld Adolf Fiai. ufj BERÉNY JÓZSEF És FIA ékszerész r3 NlUtlIlllll. VfSzerazo : Spaden darab iiappan a Schicht név-- val, mna ei ment karói alkatréatektöl. JÓtélláS : 26.ÖO0 korosát fl»t Schiebt (iyorary ¦aaaaeeeBBaeeeeeeeeeeeRaaaaa C#| Attaalgbaa liarkinok, a ki bíbUO- ti.mm. hogy uappeoa a „Sehlrit" Dovfel, yalame); karói keveréket \'-y ,--- CIICIT-SilPPIIt (.SZARVAS" VAGY KULCSSZAPPAMT ) Mitatai! wil ii és fáraütsápt, A ruliál kiinéli es wMi Mindennemű ruha éi mosási módszer részére a legjobb és legolcsóbb. — Hófehér ruhát id. A színeket emeli, fénylővé éB világossá teui. . SAJÁT MŰHELY. ^fiT8 ICeVeVMDIll/ "IJ"\' i\',"flll"|,|l>vi" miudeo-ULUluIUnUIV »»\' oagy választékban kászíü kaphatok. NAGY RAKTÁR »\'rtkb?» o*-*j«w ¦• es sitaes kövekben. NAGY RAKTÁR * <»¦ Iáucokbau. NAGY RAKTÁR Aaom M0\'" í,kí*,le- - tekben. Eladás részletfizetés mellett ial Jui11».„k nj i.M.nl,,,k K)„r.»„ UultUUKk A vA-.ni lásiiál kOlönOsen Ugycljllnk arra, hoKy minden darab szappan ^Scliicht" névvel éa a „szarvas" vagy a ,,kulcs" védjeggyel legyen ellátva. HIRDETÉSEK FELVÉTETNEK E LkP KIADÓMMÁ TÁLÁBAN., Nyomatott Ifj. Wajdits József könyvnyomdijában Nagykanixain. 1189 |
