Zalai Közlöny 1883 035-043sz május.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	10.29 MB
Keltezés:	2009-10-19 08:34:18

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	2456
Megtekintések száma:	8621
Leírás:	Rövid leírás \| Teljes leírás (630.27 KB) Zalai Közlöny 1883 035-043. szám május Zalai Közlöny Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap 22. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: NAGY-KANIZSA, 1883, május 3-án. 35-ik bzójTYTi Huszonkettedik éyíolyam. Elaflisteu ir: egész ím......8 frt !él é r...... . oe yed érre . Key zám IO kr hiroetesm g hiíMxis pditsorban 7, ir.ásmitíor g i minden tovabhi sorer. S kr. KY1LTTÉRHKK soronként 10 krért tétetnek Ir-i Kinn tiri illeték minden egye* Sírit-tésért 30 kr. fizetendő. ZALAI KÖZLÖNY. A lap izeDetní réssé, illető WzlesB-nyek a «rerkentöhöi, .-."V-;-: részét illető közlemények pedig a kíadóhoi bérmentve intéxendÖk : K A G Y ¦ K AN I Z 9 A ilérmenUtlen levelek «sk ismén mnnkatirsjU.;! fogadtatnak el. Kéxír&tok vissza uem kftldetnek. , Nagy-kanizsai Önk. tűzoltó-egylet\' a „zalamegyei általános tanilótestQlet kcdclmi s iparkamara nagy-kanizsai Hctcnkiut kétszer, vasárnap- ¦ a ,n»gj--k>pjzs»i kiadednereló egyesaiet",. » .tiagy-k-aiiizsai tis2ti Sosegékzó srfiretkezet", a .soproni kerw-kalTilasztmanya\' a t6bb megyei és városi egyesület hivatalos értcsitóje. s csütörtökön megjelenő vegyes tartalaiű iap. Bánó Józsof felolvasása a magyar tértim mí társulat 18-3-iW írt april 6-éű tartott választmányi filósóu. „Egy magyar tSrlinetre nagy nemzeti jutalomnak kitűzése ferdékében. (V.) A magyar tudományos, akadémia fennállása óta és a magyar történeti lámi\'at rövid fennállása óta és sok más elhunyt és ?10 jeles történetírói és kutatói a honnak annyi tömérdek becses adatot giüjtöttek és oly jeles müvekkel dazdagitották a magyar történelmit, hogy eveknek fonalán a munka megkezdhet". Ezen fölül utt van a mn/etim-nak, káptalanoknak okmányokban gazd>g tára; ott van az országos levéltár, hol csak mohácsi vész elótti 30,000 még fel nem dolgozott okmány áll a kutató rendelkezésére; ott vannak a bécsi titkos okmánytárak, ott vannak a megnyílt s még megnyitható megyei, városi, családi levéltárak, melyeknek csupán egyikében, az Esterházy grófi család csak egyetlen egy levéltárában nem régen közel 40 darab Árpádház-kori okmány fedeztetett fel. IIa ehhez hozzáadjuk, hogy a külföldi könyv- és okmánytárak is az utolsó időben a törtéuetbuvárok rendelkezésére bocsáttattak, honnan már is annyi becses elrejtett kincs birtokába jutottunk, és hozzá vesz ssfik azt ís, hogy már eddig is ki-tünó példák állnak az etimológia terén, és a ki\'artó kutatás és nagy tudományos készlet annyi világot derített a magyar fajnak, lehet mondani, még prehistorikus korszakára is: akkor semmi kétség, hogy ily történet megírása cy.kugyan lehetséges és fényesen sikerülni is fog. Most még azon kérdésről kívánok pár szót szólani: vájjon opportnnus, szükségese ezen kérdést most felvetni s ily történet írásra impulzust adni? Én ezen kérdésre határozottan „igennel* felelek. Ily ezer év után, mint milyet a magyar faj élt át Európában, keblem szent meggyőződése, hogy az elveszés veszélyén tul vagyunk, és hogy e fajnak e világrészen még nagy hivatása vau; de csak oly nemzet bír szép és nagy dolgokat mivelní, mely ezen hivatás teljes tudatával b r. Ezer év sok idő egy nemzet életében, minden esetre oly válpont, midőn illő számot adui a világnak és magunknak, kik és mik vagyunk? érdemesek vagyunk-e élni? és van-e kilátásunk az életre a legközelebbi ezer esztendőre? mert hiszen a magyar nemzetnek különösen mindig legnagyobb erőssége volt a történet, legerősebb joga a történeti joL. Legyen ez nekünk is valódi „tcstis tempomui, uiggistra vitae.* Lelkesít ma is, ha lázas kezekkel forgatjuk történetünknél; némely fényalapját, de mennyit fogna lelkesíteni ha fajunknak életrevalósága, bölcsesége, mérséklete, kitartása, hősiessége, nyelvének ereje — mert hiszen c-iak ezek által maradhatott meg — egész valóságában fog ra gyogni előttünk. Méltóztassanak elhinni, nekünk ily bölcseségi pélckra. lelkesítőre a mai, sok tekintetben sivár korszak bau, nagyon is szükségünk van. Be vaunak ezen lóiul még más indokok is. Ha igaz a híres cseh törté nesznek, Palaczkynak (Gcschicbte v. Böhmen 1., 102, 19l>. 1.) már fentebb említett azon felfogása, hogy a tizedik században, midőn a magyarok ide jöttek, egy nagy szláv birodalom volt alakulóban, de Örökre megsemmisült az által, hogy a magyarok épen a képződés fészkébe nyomultak s azt elrontották, és hogy tehát a »agyarok letelepfrj dése a legnagyobb szereucsétlenség, mely a szláv világot az idők folyamán érte; — ha igaz taen (elfogás: csodálatos dolog, hogy ma épen ott állunk, hol ezer ér előtt. Még ma is az ó felfogásuk szerint akadálya vagyunk egy nagy, sót sokkal nagyobb szláv birodalom képződésének. És igaz, hogy Őseinkhez mérve ma talán kissé izmosabban állunk, de a veszély is aránylag sokkal nagyobb ; mert — ami akkor még nem volt — most roppant mozgató eró a nemzetiségi eszme és igy az összetartozandóság vágya elleneinknél sokkal erősebb, s ezen kívül $ világ legnagyobb abszolút hatalmával és a uataloia-kifejthetős minden eszközeivel rendelkező állammal van dolgunk. Ily körülmények között csafc-ugyan szükséges tudói, mily böl csesség. erő tartotta fenn őseinket, hogy a nagy szláv tengerben cl nem merültek? Továbbá az épen itt. emiitett Pics Liszló József prágai tanárnak 1882 ben egy könyve jelent meg ily czm alatí: «Der nationale Kampf gegen das ungarische Staatsrecht." (A.- »nationale Kampf alatt a szláv fajok harczát \' "!.) Ezen könyvnek bevezetése ezen épületes szavakkal kezdődik: .Seit tausend Jahren wüihet der nationale Kamf au der mittleren Donau mit wechselnden Phasen. Die IVme des Sieges gehört heute den Ungarn, weihe d rzeit im BeBitze der Macht, die übrigen Katio nalitäten unter dem Drucke des rücksichtslosesten Despotismus geknebelt halten. Die Herrschaften werden also in ihrer Machtstellung nicht alterirt -werden, wenn die Blätter der Geschichte aufgeschlagen werden, om einige Phasen des tausendjährigen Kampfes zu verfolgen." Mennyi elbizakodottság, kicsiny-lés, mennyi gőg, gyűlölet ellenünk csak e p r sorban. Pedig voltak nemzetiségi eszmének következtében I idők, midőn nagy hasznára voltunk hallatlanul felszaporodtak engesztel-ja cseheknek és még lehetnek hetién ellenségcink. Egész lógiója támadt a német, orosz, cseh, szerb, horvát, sőt oláh, és fájdalom, belföldi íróknak is, kik mind külön és egyetemlegesen tervszerű támadást intéznek a magyar állam, a magyar nemzet, de különösen a magyar faj ellen. Ott van Palac/.ky, Safarik, Jenesek, Aksakov, Löhrer, Bied rmann, Pics, Zicglaner, Lagarde, a Schulveréin, fíeinze és számtalan más. Ezek mid a legnagyobb gond dal tanulmányozzák a magyar történet régi és ujabb kntforrásait, És bizony nem a mi érdekünkben,\' hanem, hogy fegyvert korácsoljanak, fegyvert életünk ellen. . Csak egyetl n példát akarok ismertetésül felhozni .ex u~o disce omnes. olyan idők, a midőn azon jó urak ősei — kiknek vérét a nemzetiségi eszme még fel nem korbácsolta — nekünk is igen jó barátaink voltak. Ki hinné ma, hogy például hussziták és a bázeli zsinat közt köiött egyességi pontoknak, az úgynevezett kompak tatáknak 1436-ban a cseh városokban a cseb rendek magyarul való nyilvános kihirdetését is követelték és ez tényleg mrg is tőrtént, a mit épen Palaczky ¦ történetének 216. lapján olvashatnak. Ezen kívánság, ezen tény. bi zony nem Zsigmond kedveért történt, ki nagyon kelletlenül állt rá a csehek ezen kívánságára, hanem történt magáért a magyar nemzetért, pedig azóta semmi egyebet nem vétettünk ezen ¦ cseh uraságok ellen, (Ha Pics ur pér fíerrschaíten. traktál bennünket, kötelességünk azt viszonozni,) mint, hogy az ó kedvükért ninc. semmi kedvünk -meghalni. További csak e napokban nevezte a román félhivatalos lap Magyarországot kárpátoutuli Romániának, és a magyarországi oláhok kér dését majdnem román belügyi kérdésnek. Hát ezek a mi számtalan belföldi névtelenjeink 1 Egy röpirat, ban, czime „Deutsche Wahrheiten-nnd Magyariiche Entstellungen* —• magyaros: tisi mozgalmakat csak nem régen „Lichterloher Wahnsinn"-nak nevezték, de olyan Wahnsin-nak, melynek a miniszterektől elkezdve az egész ország alá van vetve. Ilyen körülmények között, azt hiszem, a dolgot összetett kezekkel nézni nem szabad. Meg kell mutatni magyar faj életrevalóságát, érdjét és kétségtelen létjogát. Nemcsak magunkért, nem csak ellenségeinkért, mert mi magunk, ha isten ugy rendeli, a nemzet létjogát ökleinkkel a harezmezón fogjak megmutatni : de meg kell mutatni a nagy polgáro-sult világnak, hogy annak méltó tagjai vagyunk. Ily szempontból ajánlom a tisztelt bizottság és közönség becses figyelmébe indítványomat. Befejezésül és ugyjzólván küszöbén ezen ui ezredévnek legyen szabad még csak egyet megemlíteni. Egy nemzet sem tudja, mikor éli aranykorit. Az aranykor egy nemzet életében nem egyébb. mint, az összehasonlítliból eredt azon időszak, mikor — kicsi vagy nagy nemzet, az mindegy — szellemi és anyagi erejét leginkább . kifejtette s hatalmának legmagasabb polczát elérte. Ha tehát a történet múzsája T ARC ZA. Arany kalászok. nltak A magyarnak honszeretet se leikelÜÜ etzir se a liiiulg, ¦< as Sn- iés Dom támogatják annyira miut «n»« nemzetekét A hatalmas Korainak, ¦ a subád Gortta; országnak, szabad polgárai, lelkesedéit meríthettek házijuk t\'-tíneu-ihSl, büszkék ralinak nemz etil k nagyiig* ban él dic«ő-lig-ében, ¦ érették, hogy a 5 hasijuk a legszebb a leg-boldogibb A franczii az angol szintén lelkesedre tck:ntenek vissz nemzetQk tOrléucté e Hintán erezik, hogy Európában nincs haza mely annyi biztonágot nyújtani miot i* öxék A línglelkO olatat feldőlt aaa.-V>adaiga romjai kSct a elaaaieaí hajdankor, tüte I Itdiü, az o.-oszí legalább karijának öriiii nagyiig* emeli. De a magjainak mind-eaekbCl igen kevés jutott. Törtíueteink csak itokaTQlie Tisxalkodijokra, csak élctírt és megmaradásiért vivott Téres barctokra matatnak, keea azokban a polgin erények tisata píldáj«, keét a fénypont, m^ly forró liztérsettel keblünket csaelje. Hlntig nem ke-caaftethet bénánkat. Hisz Kurópa alig tudja létünket r. Afrikának stímoi colomiji tin iimeríteiebb mis nemzetek elSU mint hasink, metje: Austri* termékenv de mOéletlen gyarmaticak tekint a kOlföSd. JeleztDck nem íényet, a cm annyira boldogító, hogj e réiz-bnn mi« nemz tekfce! retélk dhetcénk. JSres-dónk Isten k\'-aében Tgyon, de, hogy igjn fényei kilAtisokat ígérne, azt elhinni csakugyan oprimismui kell, imbir a jelennél jobbat ratnélnctunk. DEÁ.K PEREKCZ. Ne szóra\'. tetM szer«saük a haaát. 8ÜZMIXB. Szerencse, hogy benső ösztöne mindenkinek becsesebbé tesai sifllóföldét és nemse tét a bir saázsur dúsabb s szebb kfilföldné! leköli a rómait és hollandit ingó tanyaihoz, a lappot jéggön"11, sí arabot i«ó homok siTaUgáboi és a betvéut terméketlen tara-¦aikoa. A3ZAL.lT . Drigik a B\'ülSk, drigi\'ibek a gyermekek rokonok, barátok, de az egy haza mindent f glal magiban mit megannyian saere-Wnk Helyik derék embor ronakodník érette megbalnt ha rzaJtal b aszni ra tehet neki ? CICERÓ: Minél többet a mélyebben tekintek a mult idők rajzaiba, mely lghÍTFbb tttkre a jöríiidSnek, minél tisztább világban keedém láni a jelenkor raeteit, annál Cr5b hitté váll keblemben, hogy a mnnk»aigaak legnagyobb ragója * honszeretet i a mnnkaaágnak le.j-biionyosb k&retSje a gazda-ág erS s erény,— ¦ bogy igy a közgyarapodás, nemz>ti iuly * lakosok tiszta erkölcse honszeret> tbSI fakad leginkább Gróf SZÉCHENYI ISTVÁN. Egy éj a temetőban. — Álomkép. — Irta: WE\'tER ANTAL Körül uérac. centid es a vidék niocs itt raj, ami axt mej^avarja. Aa az idóoként-tngujuió hsog ís, naelrijol a lengő eali seél átrebben a szirrooru fiizek lombjain, c«ak növeli a nétoaságot, növelt a fájdalmat, A rezgó holdsugár ezUetöa féoynve! vonta be ¦ kiad ed halmokat a kedvesem sirán t koaaonik virágait tele sírta az alkony harmata. -Tehát te itt töltöd meQvegxoak első éjjeléi, éáre Adélt Eljöttem hozzád megkérdeni, sem srük-e aj lakásod, nem kenn\'ny-e nyoszoljád, nem nagyon nyomja-e kebledet e sok görftogy ? Oh asólj ídeal Mondd el, mi siépii álmadál. milyeo a más világ, örüV-e te ott u^y, mini aho^y Ón keaergek halálod t"-lett ?¦ Nincs semmi b>ng. Ead>\' szavamra oaak a azetlo aóbaja felet. .Halál. JiaJÜ, mit vételt neked fl airba zárt- -r.."ág, bogy már .....; •lőtt reá lehelted ar onyésict asciétl? Miért nem vagyok halaimat, halalmaabb náladnál, hogy migkinoahatnálak, mint te m^gkinoitál engem 1 Légy firOkre átkozott! Jöjj el, aiabsdíla meg szeaye-desieimtAf I" E1 hangzottak «svaim a lir* csendben, astlyot kar nehezedett vállamra, fiasit;borzadok": — a halál állt előttem. Ssomeinek Qregébfil elhamTidú fány sugárzott ki, BjHai rcraegtsk a feltndn\'.ás lói a azélos karimája kalapja tollávi.] enyelgett a sephyr: isgjuit fehér lepel boritá, melyet baljiral öaasevonva tartott mig j^bbjiba szorított kaszáj* élés sok-Bíorosan tőn meg a oaíHagok fénye. „Te áikortál és hívtál engem. Itt v.gyo!. — Végezz velem gyoraan. Bintot-talax, rnegérdemeltalek. „Fövéuyórádnak még egy negyede sem járt le. — Hahaha, de igazságos. lettél egyai rrel Talán a leány órája, kinek poraíe hantok alatt Dyugaunak, már lejárt? Qh nem! Te megirigyelted boldogságomat a elvetted tőlem öl; vedd el életemet ta, jót teszeaz velem! .Gondolod?* — Gúnyolódni tt tudaa? — Ssép! — De evvei nem éra* cselt, mert kérésem teljosiléíére kéayaseriteni ia birlakj aNeco biaaem." — Van arra ma már izimtalao med, édea barátom 1 A vis, iíia fegyver, méreg, mind arra való. hogy a te önkényed megtörje. Ha tehát te nem akarod fovéoyórámat bántani, majd össsexaxom én — és te mégis eljbassa hozsira. „De talán mégsem 1? Elhagy lek kínlódni addig, &ss?ááig oekem tótsaik.- " — Légy hát örökre átkozott! Értsd át ezerszeresen mindazon fájduima-kat melyeket nekem okoztál! Én nem félek tőled, mert ha hatalmadat érettel cd velem, Csak azt teszed, amire tértelek. Másodszori átkom nem várt hatást gyakorolt ellenfelemre. — Ai a görnyedt test kiegyenesedett, — a asemek üregét izzó fény világitá be b a kasza halk zörejjel a földre hullt. „Szeretted e leányt ?" kérdé a Frrra mutatra — Szerettem im\'d\'am. — .Szeretted e leányt?* — N\'m, nem aterettem ; aierdem éj imádom itt e sírban ís. Az * kiegyenesedett alak ledobta magáról e porccbea fehér mezé, s a csontváz ijessró képe állt elót\'em. „Ide nézx, mivé Utlem én, mivé tett engím a aserelem ! Én is voltam ifja, szépéi mostani alakomtól viassariadnak az emberek. Pedig hiábi! meri aki ea-elótt, most éa a jövóbea élt, él vagy élni fog, ezt as alakot el nem kerQJhe U Ato-kat a gyűlölt emb-reket. akik engem ilyenné változtatlak, mind egyajakavi tenem magammal." — É te is tudtál szeretni ? Ugyan ne mond. — i „SseretUm: Szerettem." sóbajia fel kin OS fájdalommal. — EOrlon iegj.i\'ofaaQ megmoudhatcá,* folyUtá kevés szünst alán a kaszás csillagra matatva, — Hogyan te férfibe voltál szerelmes \'c Orion férfi né-. — „Nem férfinév ez eieib s. Kedve sem fiositott leány volta mmt ilyen kapta fej Orion nevet,0 Hosszan, elmélázva nézett í-1 a szs liden reásik mosolygó csillagra. Hirtelen megrixólalt: „Éjfél van. Jer, elmondom \'Ör énetemet." Megkondult a falu kisded tornyán ai éjféli óra Qlés. H ingja érző csengéssel retgett át a némaságon. E pereiben meg-oyillotuk a sírok halmai,, a holtak kiléptek örökös hátaikLóI a zsoltárokat éne* kelve odavonultak a kis kápolna ajtajához, melynek bensejéból égi fény s orgonahang Özönlött ki. — A halál oda dóit kedvesem fejfájára, s elkexde beszélni : A Jóni tenger közepóa van egy kis sziget, mely ma már csak ax átszálló madaraknak ad egy egy pillanatra nyűg-pontot s a tengerészek ismerik e helyet, melyet kerülniök kell. Régente e sziget egy görög kalmár tulajdon* volt, ¦ ó itt élt leányával, Orionnal, ki szép volt, mint Adél s szeretett, mint téged 1 Sok szép és, sok kedves órát tolultam vele miadsddig, mig sem tadta k: vagyok? Dehál én őrök, eltépbeüeo Uccxcsal a kariam Ó! magazshoa csatolni a igy elóbb-ulóbb meg kellett tadnta kilétemet. Ssép nyári alkony volt. A nap rónái pírja meg ott derengett a láthatár szegélyén, a távolban eluazó hajók legénységének dalát aüda ringassál lengette felénk a susogó alkonyi szellő, a lepkék enyelgő jálékkai repdesték körül a lugasf, melynek virágai iUatárrai tölték meg a leregót.a előliem kedvesen: elmé-láiva ábriodototí a csalogány panasios énekéo. „Sseretat oagem, Orion?* Kérdem határtalan aseavedélylvel. hüszonkltt&dix ÁTTOLTAM ZALAI KÖZLÖNY május s-áa ms. egy zenitet életében megjelöli azoo nemiét aranykorát, akkor uod nem zet i hanyatlásnak már fagy igei nagy fokit elérte, vagy végképen elveszett Ha ezer ér múlva njra nagy nemzeti jutalom tfixetik ki a magyar történet írására i ez meg is lesz ím, Uránom nemzetemnek, hogy abban oiy fejezetet,melynek ez lenne czime .a magyar nemzet aranykora" magyar ember szeme soha ne olvasson. és sóba ne akadjon történetíró, ki a jörendó és megírandó magyar történet homlokára Lacánatnak azon szarait legyen kénytelen tenni, melyeket Fali-merev er tett, szemben a régi Görögországgal, midőn megírta a későbbi Görögország történetét: ,Stt magni nominú ámbra. n. I 1888. Zalamegyt törvényhatóság bisottsegáaek folyó 1883. évi májat hó 7-én ¦ folytatva tartandó rendez közgyűlésében felveendő tárgyak sorosata. Alupioi jelentés a törvényhatóság állapotáról. A megyoi árvastékné! elhalálozás folytán megüresedett ülnök: és s lemondás folytán megüresedett kanizsai járási segéd szbíróí illőm ásóknak válasstás utján rtló betöltése. Czukelter József megyei fósaám-Teví ar jelentése mellett bemutatja Zalamegye biai péoetárának 1882. érről ¦serkentett aárssám adását Ugyaou jelentése mellett bemu-tetja Zalamegye utépitésteü alapjának 1882. érről eserkessiett zárszámadásai. Ugyenss jelentése mellett bematatja a megyei betegápo\'áai alap 1882. éri sartzam adását. Ugyenss jelentése mellett béna tat]ü t megyei fca\'.ocabefsáliá-olási pótadó alapról 1882. évre szerkeszteti cár számadását. Ugyaou jelentése melleit bemn tatja a métereién 1882. ári zárszám a-dását. A nagyméltóságú belügyminisztériumnak folyó évi 9955. ex. a. kelt rendelete a köatiastviealők minősítéséről s\'áló 1883. éri I-SŐ t. oi. végrehajtása tárgyában. Nagy mohóságé vallás és közoktatásügyi minissteriam rendelete néhai Bőröesfy Antal és neje Cseplovios Karolina Öestöadij alapítványára vonatkozó alapító loval kiállítása tárgyában. Gróf Zichy N. Jáooa kérvénye, a gróf Zichy Károly, mint néhai gróf Batthyányi Jáaoa végrendeleti végrehajtója által tett gróf Zicby-Batthyányi alapítvány keselesének a tSrrÓayhatóaag által leendÓ elfogadató tárgyában. A nagyméltósága m. kir. belagy-misísstarium leirata, ai 1883 ík érre Zslamegyére nésrve alakítandó egyen ej add felssólemláeí bisoltság elnökének és helyettes; elnökének kinev>séeeről. A nagyméltósága m. kir. honvé-delmi míníasleriam leirata mellett ai 1883-ik ér. lóavaási-lervet kösli ét a lóilliláai bizottságok megalakítását rcn deli. A nagyméltósága m. kir. péosügy-minústeriani leirata, 1883-ík érre Zalamegyére nézve alakítandó egyenes adó felssólamlási bizottságba szükséges tör-vény hatóiig: 2 rendes ét 2 póttag mag választása iránt. A föidmiveléai-, ipar- ós kereske- delemügyi magas m. kir. minUsteriam Bánt nesett átokkal a nagy, álombont asamekkal, s olyan fájón telelt: — Kérdheted? — ,De híss te aai sem tadod. ki vagyok.- — De \'.adom: — Lelkem, szerelmem, boldogságom. — n Lásd édesem, te mindig oiy atomóra vagy ; mond csak, mi okos neked annyi bánatot? Felderül egy pillanatra es a kedvet arca, ha megérkezem, de még jelen vagyok, már megint elborul, erőt vess rajta a fájdalom.1 A leány asolíden ráfokteté ast a bui fejecskét vállamra a teljes odaadással szólt: — Nincs okom rá? Ha nem vagy itt, lehetek-e vidám e ha itt vagy, nem kell-e remegnem a pillanattól, mely bee ismét eltávozol? „Légy nyugodt, én szelíd asersl-mecn; oljÖ nem soká aa idfl, mttlvbea soha nem válónk el." Ok, hogy feledhetném el aat a felragyogó ercsot, énemet, aat ai édes boldogságot, melyiyel e leány keblemre borait, ast a liiiawii pillákon remegő köny-cseppet, mely többet mondott minden ékes ssólásoál?! Bementem a leány szüleihez. Atyja kinn Üldögélt a tormacaon ; asár znesssirol rám kiáltott: .Orion nincs a kertben?" — De igen: tőle jövök. — , Aztán miért hagytad magára?" — Hogy veled bortéljek. Én szeretem Orion t, 6 sseret engem; add reáak áldásodat és mi boldogok leszünk. .Nagyon megtísstel ajánl ltod, fiatal ember, de kérésedet nem teljesíthetem asert leányomat máénak ígértem oda." Fájdalmam leirhátiam vált cssavak hallatára. leirata, a Csáktornyái járásra nésre egy állandó gasdasági tudósító rálaastása iránt, A nrn. köamuoka- és köalekedés kir. minissteriam L évi 2533. es. a. kelt leiratával a törvényhatóságok és as államépitéasetí hivatalok főnökei éa helyettesei közti viaaony ssabályosása tárgyiban a m. kir. államépitésaeti hiveta-lokhos intóaett rendeletét megküldi. A nm. közmunka- és k ősi eked esi __kir. rniniesteríam f. évi 5141. ss. s, kelt rendelete, ai állam építészeti hivatalok külfoglalKOfásei alkalmával felszámított litikflluégek ét aapdijjak kiutalva-nyosisa tárgyában. A nagym. ftldmiveléi- ipar es kereskedelemügyi m. kir. minissteriam f. évi 14374. ss. a. kelt leiratával Tolna-megye közönsége által a kOsntak mellé Hitetett fék rongálásának megakadályo-TÓgétt hozott határoaatát megküldi. Magyméltós ga ötv. gróf Festetich \| Györgyné és gróf Festetich Taeailó ur rilasaai a folyó évi február hó 17 éi tartott közgyűlésnek gróf Festetich György és idósb gróf Festetich Tesstló elhunyta al kalmából hoszájak intósett részvét irataira. Aa alsó-Iendvai katasstari bizottságba elnök, a Csáktornyái ily biaottaágba pedig négy rendes és kilenos póttag választása. Zalamegye árraaiékének jelentéee a megyei árvaszék részére a kisorsolt értékpapírok ellenóriahetése ciétjából ¦ Merkúr csimü lapnak as árratartalék alap terhére leendő megrendelése tárgyában. A megyei gazdasági egyesület át irata, a szarvasmarha tenyéastés érdeké ben kívántató megyei szabályrendelet megalkotása iránt. Nagy-Kapornak kosaég kÓpviaeló-teetületének a tuskár elleni bístoattáara vonatkozólag és a kecskék subádon való legeltetésének eltiltása tárgyában hosott határoaatai jóváhagyás végett, valamint as esen utóbbi határozat ellen benyújtott felfolyamodvány beterjeestetnek. Káptalanfa község képviselő testű-létének a kSzségí kötelékbe való felvétel dijának meghatározása tárgyában hozott határorata jóváhagyás végett bema-íalUiífc. — Zala-Koppány köaaég képvisolA tes-tüUtének a boraik úszókra vonatkozó ha-tárosata jóváhagyás végett bematatta-tik. — Nova köaaég képviselő testületének a magén legeltetés magasoritása tárgyába hozott határozata jóváhagyás végett be-matattatikt Nova kösseg képviseli testületének a kösséghás felépítése tárgyában hozott határozata jóváhagyás végett bemtl\'et-tátik. Alsá-Lendva köaaég elóljárőságá-nak folyamodványa 2400 frt kölcsön fel-veheteaéhea törvény hatóeagi engedély megadása iránt. Nemes-Bükk község képviselő testületének kérvénye községi inga>Iao el-adáaának jóváhagyáia iránt. Bíró Gábor és neje monosalói Iskó-sok folyamodványa Monoasló kösségtól vásárolt ingatlan birtokra vonatkosó stersődés jóváhagyása iránt. Ferenosy Fái légrádi közaégbiró folyamodványa községi ingatlan eladása nak jóváhagjáaa iránt. Ugyanannak folyamodványa a kös-aégí ingatlanok eladásának jóváhagyása iránt. Kil-Komárom köaaég elöljáróságának folyamodványa 174 ? öl köaaégi területnek közlekedési csatra leendő átengedése tárgyában. Aa alsó-eőrsi volt jobbágyság folyamodványa ingatlan birtok vásárlásának jóváhagyása iránt. Nedelics község birájának folyamodványa jngstlac birtok vételóbez aátlk-séges törvényhatósági engedély iránt. Nedelics község bírájának folyamodványa községi kölcsön felvehetése tárgyában. , Nagy Kárply és aeje és a köveskállai közbirtokosság között ingatlan birtok eladáaa tárgyában kötött adásvevési szerződés jóváhagyat végett bematatta-tik.* PaoeatbVtOfl köaaég képvieló testületének határozata ar iskolabás vételár hátralékának törlesztési módja tárgyában. Nedelics kosaég képviselő testületének határosata ingatlan bírtok vétele tárgy ábao. Sstrahonineos község birájának folyamodványa a község részére ingatlan birtok vásárlásához törvényhatósági engedély iránt. Balaton-Henye község birájának folyamodványa községi ingatlan eladáaá-hos szükséges jóváhagyás iránt. Tihany köaség elöljáróságénak folyamodványa egy köaaégi pajta eladásának megengedése iránt. Balaton-Udvari kosaég elölj íróságának folyamodványa kössági épület eladásához ssakséges törvényhatósági cq gedély iránt. Badacson-Tomaj L ősség folyamodványa, melyben a községet a köves-kál-lai közeuészíégi körből a tapolczaí köz-egéexségi körhöz kéri elcsatol tatai. Káptalantóti község képviselő testületének folyamodványa, melyben a késséget a köveskállai kőzegészségi köt bői a Upolczai kősegéanégi körhöz kért átess tol tttni. Kallioits Imre és Lovretics István fityehási lakosok folyamodványa, as 1874 ík évben Horvátországból engedély nélkül behajtott s es okból elárverezett szarvasmarháik vételárának kiadatása tárgyában. Zala Sstot-QnHh kösség folyamodványa, a szent gróthi távírda állomás felállítása tárgyában hosott képviselőtestületi határozatnak törvényhatósági jóváhagyása tárgyában. Taüán-DörÖgd kosaég képviselőtes-tfiletének folyamodványa, egy jegyzői lak felépílése tárgyában hozott határozatának törvényhatósági jóváhagyása tárgyában. — De híss Orion csak engem, ki-aárólagosan csak engem sseret. .Most. Idő multán majd megszereti férjét «." — E\'küsiöm as Istenekre, hogy nem fogja megtenni, mert én aat as embert m.-gólom. aBj:>s dolog leez; Ő babérral dissi trtt olympusi bős." — Velem sem fog birni. — A kalmár gúnyosan végig nézett rajtam a legmetssöbb iróniá-al kérdé: .Hát ki vagy te, hogy olyan sokat leesess fel magadról ?¦ — Asi jobb, ha nem tudod; egyko ron ngyis meg fogod tadní, — feleltem egéss nyugodtan. Heggt őső hangom eg kisé ssvarba hőst a kalmárt, de csakhamar visssatért előbbi ganyolódáaáhos. -Nincs okom határtalan vitézségedben kételkedni; ast sem mondom, hogy a vőlegényt nem győzöd ie; de legalább engedd meg, hogy becsei személyed iránt ájekosra legyek. Hogy is hinak ?* — Nem engodbe\'néd el a feleletet?- „Jövendőbeli vőm nevét csak kell tudatta ?" — Nerem; — Halál. -„Hahaha!- kacsegott a kalmár, .ast mindenki mondhatja magáról; egy ebként ily veszedelme* vöt nem is kívánok magamnak. Ismerem leányomnak vontaimat esemélyed iránt s épen asért megbi lak s Lakodaloaurs, aa esküvő napját majd tudtodra adom. fieméaylem, itt lássesS* — Bizon, oaan. Visszatérten; Orioobos éa a leány, ki végig hallgatta volt as atyjával tör tént beszélgetésemet — iszonyattal fordult el tőlem. .Orion 1- kiélték fel kétségbeesett fájdalommal, „Orion, mi es I? Nincs egy ¦tavad sem aaámomra?* — De ig< n,. — felelt a leány. Szerellek, sseret lek -<ás rajud kivul nem fogok soha senkit aa éretni, de távozzál, éa íasonyodom tőled. Heg voltam semmisülve. A leány ¦u, íogsdosó léptekkel indáit kítelé. Tompaérsékeüejueggel námalumutánna, a tájdalom elsaibbaastoita minden idege met. Már eltakarták ót szemeim elől a lombok, de még egysser visszajött s csókot intve felém, essméldt nélkül dőlt atyja karjaiba. u Bevájttsorogtsm a tágasba és elgondolkodtam. Lgy fél óra előtt e helyen én voltam s világ legboldogabb embere in most én vagyok s legnyomorultabb; ennél többet nem bírtam gondolni. A Inges virágaival még enyelegtek a lep kék; emlékéül as estnek mindeniknek fai kellett vennie egy óra mai tán elaggott arc som vonásait. Li Óta létesnek a lepkék között a halálfejesek (Achorontis atropos) s esek osak aa alkonyatban jőnek elő. Mikor elhagy tam a szigetet, eaent eibatároaásvmmá lŐn, hogy O ion, ha aa enyém nem lehet, másé sem lessen. Aa apa ssírtelenaége négyaser kényaserité amtndínkább hervadó leányt as oltár eté. Mind a négy jegyaét ttt terem holttá. Csábitóinak elvettem életét mielőtt bűnös ssándéknkst végre hajt hstták volna — és a szülők tadták, hogy e tettek elkövetője én vagyoki Mikor astán látták, hogy kedvüsem rajum kívül másé osak ugyan nem lehet: kértek, vegyem el aa ó alátét is, Ssent-Jakabfa kosaég elöljárósága a ssest-jsksbfai 16. számú tjkvben A I. 4 sor 74 ss. a. felvett községi ingatlan birtok eladása tárgyában kötött adás ve-vasi szerződéinek törvényhatósági jóváhagyását kéri. Komárommegye kósönsége a viliéi gyufák gyártásának, elárusitásának és használatának megtiltása iránti intés kedéaek végett a nm. m. kir. belügymí-niastariamhos ín\'ésett feliratát megküldi Gömör- Kishont t. e. megye közönsége a psnsaláv sajtő törvényellenes izgatásai ellen erélyes intézkedések életbeléptetésé\', kérelmotő a a nm. ra. kir. belügyminisztériumhoz intéseit feliratát megküldi. A magyarságot és népnevelési Sárosmegyében terjesztő egyesület ez egyesületnek alapaaabályaJt megküldi. Somogy vármegye közönsége, a vasárnapi mankaasüsot, illetŐUg a lábra kapott ünnepsértéssknek meggátláaa tárgyában a nm. vallás- át kösoktstáaügyi m. kír. miniszter arhos intésett felterjeaa< tését közli. Udvarhely megye kösönaége, ¦ ugynevesett vadbáaaaság korlátosáén tár gyában aa orssággyülés képviselőhásá-hos intésett feliratát megküldi. A msgyar színész egyesület központ: igazgató tanscsápak átirata, mely mellett a magyar szináss-egyesület és nyugdíjintézetnek alapszabály alt kös-birrététel végett megküldi. Nógrád megye közönsége, Losonca r. t. városnak köskórhás létesítése érdekéből kibocsátott felhívását a asabály-sati tervesettel s aláírási ívvel, adoma nyok gyűjtése végett megküldi. Mosonymegye kösönsege, a névma gyaiositáaok körül tap-.sstalt gyakori víasséólések jövőre való meggátláaa iránt teendő inléskedések tárgyában, as országgyűlés kéyviselőházáhos in ételt feliratát megküldi. Veszprém vármegye kősöniége, Budapest fővárosban gy tör.énelmi arcz-képcsarnok folállitáse tárgyában aa or-ecággyiilé: képvíselóhásáhoa íatáaett fel-irstát megküldi. Kis-Küküllő megye kösönségének átirata, mely mellett as orssággyü\'és képviselő hasábos as iránt intésett feliratát közli, hogy asállami érdekek czime alatt a pénzügyi közegek álul üsött önkénynek határ vettessék, Somogy vármegye közönsége, a rö vid idő alatti elévülésnek, mint a hitelviszonyok javítását nagy mérvben előmozdító intézménynek behoaata\'a tárgyában a nm. m. kir. ígtaaígügyminiszter urhos intésett felterjestéeét rnee küldi. Hontvármegye kösönaége a tanügy t-rén aa állami ellenőrzés szigorítása és kiterjetstése iránt az orssággyülés képvisel Óhazához intésett feliratát közli. Budapest főváros közönségének átirata as 1848/9 évi asabadságharcs emlékére emelendő:-.ercsesobor létesitéséhes megindítandó adomány gyűjtés tárgyában. — Sárosmegyo kösöosége as amerikai kivándorlás tárgyában megtartott eoquette megállapodásainak ki nem elégítő volta miatt a nm. m. kír. minisztertanácshoz intésett fel térje •xlését megküldi. Sárosmegye kösönaége, a kösigas-ga\'ási szolga bíráknak fogbázhelyiséggel aló ellátása és aa élelmezésről maguk Hogy bánthattam volna én Őt, kit lelkem egéss hevével szerettem, kít imádtam, kiért Önmagamat feláldotám. Nem udtam kérésüket teljesiteni; mert az én országom lakóiban nem él a szeretet és hogy teliettem .volna, hogy attól vegyem el a axeretetet, ki evvel engem egykoron oly boldoggá tőn. A leány mindinkább hervadt; szenvedései hstártalanok valának. Orion atyja végre, hogy ő a leánytól a a leány asen védései tői megesabadul-jon, bedobta őt a tengerbe. Nnm tudtam megmenteni: alá merült s ott lelte sirját a koralok honában. Lelke felesált az égre s as én csillagom lőn : a Kaszás csillaga, amelyet görögül máig is Orionnak nevesnek. Éi es óta gyűlölöm as embereket. Nem índit meg azok könyörgése, fájdalma híss ók sem könyörültek rajtam. Orion pedig lenn nyugszik a tengar titkos keble mélyén; sírjára a koralok fonnak koszorút a feldiasitik azt a gyöngyök legszebbjeivel; hossá a via néma lakói járnak bneaati lelke csillagfény bee mosolyog le nedves ravatalára. A fala tornyán egyet üiö\'-t aa óra. Elhangzott a aaolosstna, eltaat as égi fény, bezárultak a sírok ¦ a halál eltávozott mellőlem, — Felébredek. Köröttem néma, síri csend van, osak a atomom fűtek ausogsak egy jobb, boldogabb vi lágróí t a temetői szél zilálja fürleimet. Feletlem milliárd csillag tündököl a a lombokon rezegve asürődík át a hold ezüstös fénye. Alattam, oh itt alant van a meayorsság, sserelmem, kinek sírján lérdnlve aludtam át aa éj;. gondoskodni nem képes egyének elzárt-tásából keletkeiett költség fedezése okából ai 1878. évi \|V Ík t. cs. 27 ik §-án»k módosítása tárgyában as Országgyűlés képvisnlóbásáhos intésett feliratát közli. H. ÍL Vásárhely város törvény, hatósági bizottmánya as országgyűlés képvíaelö hasábos intésett azon feliratát, melyben a Bukovinában, Moldvában 4« Oláhoraságban élő magyarok betelepí ése cséljából saükségea intéskedéaek megtételét kérelmezi, pártolás éa hason szellemben teendő felterjesztés czéljából megküldi. Dr. Hangié Károly m. fóorvos Aq. halcser Mária Pollákné azüléasnŐi oklevelét kihirdetés végttt beterjeszti. Dr. Mangin Károly m. főorvos Dr. Steiabach József n.-kanizsai lakos orvos* tudori oklevelét kihirdetés végett beter-jesati. Dr. Mangín Károly m. főorvos So. váoaaé Karralics Lajsa asülészoöi okiíveié, kihirdetés végett beterjessli. Dr. Mangin Károly m. fóorvoa Fotláknó Bálint Térés a,-kanizsai Ukóe esÜléssaői oklevelét kihirdetés végett beterjeszti. Nyilt ievei. Tekintetes szerkesső ur! A kis körre, melyben a fogynia, ifjúsága Gaasegyül, hogy szabad peresei-ben alkotott kezdetleges bár, de minden esetre a fejlődő szellem csiráját magában rejtő müveit bemutassa, vagy nagy szellemek müveit szavalva magát as előadásban gyakorolja, májas elseje népen virrad! fel; talán, hogy ellenaulyosse a természet májasát, mely mosoly helyett könynyel köszöntött he. Tanintézetünk érdemekben gazdag igazgatója ugyanis e nappal datálta önzetlen lelke szép adományát, s így e napot egy miniui szónál ssebben besaélő tettel nemcsak a >Qys-korló-iskola tagjai elült tette emlékezetessé, hanem fokozta, öregbitelte ai Őt méltán megillető tiszteletet ugy kortársai, mint növendékei lelkét ia. Nem aka rom itt mutogatni, bogy mily erőt tulajdonitok Ón e cselekedetnek ; nem akarom önsetlen lelkét sem aórteni a derék alapítónak ; — a jövő majd megmutatja, mily fák kelnek ki e magból; — én csak tiszteletemnek, s ss ifjúság hálás köszönetének akarok kifejezést adni, midőn a t olvasó kösönség elé hozom; hadd lássa, hogy aa önsetlen kebel e reális korban ís képes másoknak dolgozni; hadd lássa, hogy mint működik cseodes magányában a munkáhos azokott férfi lélek. Hogy miről ásótok, mondja el helyettem as alapító levél: A d,-kanizsai katb. főgymn. igazgatójától. N. tisztái. Hám József tanár urnák, mint a gyakorló iskola es ílőaserinti vezetőjének : Helyben. MtdŐn ntiszselendŐaéged segédke-sése mellett „Tamás családja" cafmU költői elbeszélésem kiadásátelhatárostam, axuo csél lebegett előttem, bogy a főgymn. Gyakorié iskolájának,\' mint az ifjúság önművelésére alakított társalatnak működő tagjai buzdítására állandó alapja legyen.Az említett költemény kiadásának eddigi tiszta jövedelme 110 frt, mely öaaseget s még el nem kelt példáoyok (150) árából, valamint időkösönkiot sajátomból 200 frtra asándékozom kiegészíteni, s örökalapítványképen a nagykanizsai főgymn. „Gyakorló iskolája* részére pályadíjul letenni. A kiegészilésre váró alapítvány a főgymo. igazgatója késelése alatt fog állani éa évenkinti kamata a BGyakorló iskola veselője által kitűzött pályamunka jutalmazására lesz mindenkor fordítandó. Midónerról ntisxtelendóséged?t j-ilen iratommal értesítem, maradok Nagy Kanizsán, 1883. májai 1 éa őszinte tiszteletiéi PAP JÁNOS, igasgató. Midőn a nyilvánosság elé hostam has fims adományát, egyúttal sietek a vezetésemre bisott növendékek hálás érzületének kifejezést adni azon óhzj kiséretébea, hogy aa a vena, mely a aaersÓ kesébe adta a tollat, hogy derék müvét megírja, nemzeti irodaimmik gyarapítására, as ifjúság hazafias érzületének fokozására még igen soká működjék: hogy as as önsetlen lélek, me>y seskitőt sem sarkalva önkényt hozta meg szép adományát, még soká legyen a gondozására bízott ifjúságnak az erény és tudomány utján világító tornya; hogy al alapitváoy kamatai tegyék meg a jutalmazandó ifjakra ason hatást, melyet as inten\'io kívánt, hogy a Mindenható fizesse vissza ezerszeresen e ssíves ado-áajyt Midőn jelen soraim köaléeé.-e tekin-teeeégedet felkérem, vagyok Nagy-Kanisaán, 1883-évi máj. 1-én hazafias üdvöslettel HÚSZONkstt8dik ÉVFOLYAM SALAI KÖZLÖK? MÁJUS 3-án 1883. Hírek. — A törös kereszt-egylet hely. boli választmánya m. hó. 25-én - tartotta meg tisztújító gyűlését. Elnökül: T71I-mano István; JX elnökül: Ebenspanger Lipót; elnöknőül: id. FeuelhoiTer Jó zsefné; IL elnöknőül: Blau Nándorné : jegysőül: Hoffmanu Mór és dr. Tuboly Gyula, pénstáraokuJ: Blau Lajos ; orvo-iul: dr. Tomcsányi Imre válsssutuk meg. Ennél fogva ai egylet oly egyéneket nyert ügyeinek vezetésére, kiktfil méltán sok ssépet ós jót várhat — és remélhetünk mi is. — MájnB 1-en & tusollók isne-kara is játszott korán reggel a közönség gyönyörködtetésére. Valóban dicaérelre méltó haladást tanúsítanak ; megérdemlik a pártolást minden tekintetben. — A „nagy kanizsai tanítói járáskor0 félévi (tavaszi) rendes közgyűlése május 3l-áo fog megtartatni Pal-linbaxt. — f Batthyány Gusztii hercseg, Londonban 80 éves korában meghalt. A hercseg már 1833-ben a közte éa as akkori udvar közt felmerült differencziák folytán, külföldre ment, és asóta ott ia élt. Batthyány Gusztáv hg. 1828. decsem-ber 14 én egybekelt Ahrenberg Vilfael-mine bárónő, özvegy Bnbna grófnővel. 1840. óta özvegy. Két fiút hagyott bátra Edmond és Gusztáv grófokat. A majora 1 tus — miül értesülünk — Ödönre száll, ki jelenleg követségi titkár Londonban. Midőn a gyászeset felett legmélyebb rész-vé.üaket fejeszük ki, reméljük, hogy st uj berezeg — nem követve elődje példáját — csak hazájának fog javára lenni. Egyúttal reméljük, hogy egy régi óba junk fog végre teljesülni, miszerint hercegünket basánkban fogjak üdvözölhetni, és hogy a körmendi ssép ősi várkastély újra tanyája lesz a régi fényes berezegi udvarnak; — Tolrajlks. Horváth Jánosnemee-apátii lakos hegyi hajlékát m. hó 18-án virradóra ismeretlen tettesek feltörték s onnan hét akó bort elvittek. — A tettesek nyomosása folyamatban van. — Kinevezés A. m. kir. igasság-ügyminister Mányay György sala egerszegi járáshirósági díjnokot s tapolcsai kir. járásbírósághoz írnokká neveste ki. .. — EJjegyaés.Csakelter Béla árvaszéki hivatalnok m. hó 22-én váltott j-gye\'. Csáktornyán Matanovica Féíer kedves leányával, Karolin kisasszony nyal. ] ,.— Vig rendjeltÖrtenet Egy rendjel után áhitosÓ ssinéss ssép sikerrel vendégszerepelt egy fejedelmi udvari ssinhiznál. A fejedelem axemélyesen fejezte ki elismerését, de a várva várt rendjelről emiitest sem tett, a miért a ssinéss annyira felbőszült, hogy kocsiba ült és a TBsalbos hajtatott. A fejedelem parkja előtt ment el; as uralkodó ép künn volt a terratazoa, midőn s ssinéss bossue arctcssl hajtatott. A fejedelem est látra, megkérdeztette adjutánsától: „Mi bajt ennek?" As adjutáns diplomácsiaí mo-solylyal, gomblyukára mutatott. „Et a baj?* monda nevetve s fejedelem, nsza-ladjon csak be és hozzon egy rendjelet ,Pszt, pszt, uram!5 A kocsi megfordult és a terraas előtt megállt. As adjutáns lélekszakadva jött ki egy comaggal a kezébin. .íme!" monda a fejedelem, átadva s zavarbi jött színésznek a csomagot. Alig hogy a kocsi megindult, a azinéi visszakiáltott: „Fenség, két rendjel van a csomagban !* A fejedelem válasza Így hangsolt: .Adja as egyiket a ko-caünik." — Baleset ör Éva háshegyí lakos koldaanő m. hó 26-án délután egy őrskor a háshegyi határban a vízben halva ta-láltaiott — Az orvosrendőri vizsgálat megejtése végett a járásorvos, a járási s. szolgabíró kíséretében f. hő 27 én a helyszínére ment. A vissgálat fogja kideríteni, váljon Öngyilkosság forog-e fenn vagy véletlen szerencsétlenség folytán halt a vízbe ? — Gel&en — amint értesülünk — minden tát kiirtattak. Az égése a járási ssttlgtbiróflágnak félreértett rendeletéből eredt. U. i. a szolgabíróság rendeletet\' adott ki, hogy as országútra hajló faga-\' lyakat nyessék le, mivel ások az ut fel-száradását akadályozzák. Ezt a község bölcs feje akként hajtotta végre, hogy minden fát tövestől, gyökerestől kiirtatott. Ez csak Íb abban a községben történhetett meg, hol a jegyző ss njon választott bírónak éa Öregesküdtnok baju ssát levetette, mert szarta a szemét. Nem-sok ára túltesznek a rátó\'.hiakon is 1 — A házasság köve. Egy frnu-csía lsp beszéli a következő furcsa törté nstet: 1882. ápril havában Izabella ét Pas infaosnök Granadába utaztak, a hol minden nevezetes dolgot megtekintettek. Egyik sétájuk kösben elvetődtek a „Sacro MonteB-re, melynek sírboltjában őrzik saent Csécsilia hamvait is. Sirja előtt két kő van, melyeket mínt a ,hásasaág kövét- és s .nem házasság kővé\'.\' ismeri mindenki. As sbbé, ki vezetődi szolgált, elbeszélte a hercegnőknek,bogy a monda szerint xa a leány, ki a hássssag kövét megérinti, egy é» leforgása alstt fórjbes megy. Az infananők nevettek. „Nyalj bitakóhost" monda Izabella tettvéVjé- nek — s Donna Pas engedett a nóga- \| a honnan nincs többé visszatérés. Aroad-tásnak, megérinti a követ. E kis jelenet " ~ 1882. ápril 2-án folyt le, s 1883. ápri! 3-án, tehát éppen egy évvel későbben, jegyet váltott Paz herczegnó Madridban Bajorország hercaegével. - Áprilisi tréfa. Cstinsaó márki ápril 1 jén a házi b rátot a feleségénél találja oly poseban, mely kissé túlmegy a barátság határain. A márki dühöng. „De kedvesem — szól sz asszony — hát te egyáltalán nem érted? ,Mit?« „Hisz es as egén csak áprilisi tréfa volt 16 A marki megkőnnyebülve lélegzik fel. Vagy agy,— hát mért nem mondtad mindjárt.\' — Kanniballsmns. A .Mohács és Vidéke\' írja: Hs ngy olvasnók ss újságban más vidékről, szinte el se hinnők, a mi nálunk megtörtént valósággsl. Egy ssegéoy beteg vándorló járt s mai- héten a városbsn, bejutást keresve a kórházba; gazdát erre természetesen nem talált,mert nincs. Mult hó 16-án estre halva Utálták a keresst vendéglő islálójában, a pat kányoktól s szó szoros értelmében félig főiemésstve 1 — Nikotin mérgezés. Nálunk is divik, különösen • munkás népnél azon ross ssokáat, hogy pipájukat késsel tisztítják. Hogy mennyire veszélyes lehet esen eljárás, igasolja s következő eset: Páriabsn legközelebb egy munkás késével pipáját tisztítotté, miközben ugyanezen késsel ujját megvágta. Esen különben jelentéktelen sebzésre nem ügyelt, de néhány óra múlva nagy fajdalmai keletkeztek és nemcsak ujja, de egésx kara gyulladt volt és megdagadott. Az orvos e gyulladást csakis nikotin mérgezésre vihette vissza és assegény munkásnak karjátkellett amputálni, mert különben meghalt volna. — Üzletí csók, Ejy helyi üzlet kirakatában a minap egy dísses s érték-tárgygyal ellátott dobos oly igen elragadta egyik csinos polgárnőnket, hogy felkiáltott: .Heg tudnám csókolni, aki ezzel megajándékozna!0 Á jó ízlésű ke reskedŐ hallva est, rögtön akczoptálta ss élvezetes ajánlatot s a nő pirulva ugyan, de megcsókolta. Adoboz as övé lett. Hogy azonban megörült-e neki, mikor azt felnyitotta s Üresnek találta — arról már nem referálhatunk. — Assleu radon! Generáli. La punk hirdetési rovatában található es intézetnek sz 1882-ik évre és fennállásának 51 ik évére vonatkozó zárssámlája, Ezen régi intézet, tevékeny és óvatos üzletvitelének megfelelöleg, as elmolt évben is jelentékenyen haladt hstalmas fejlődésében. A díjbevételek 761,730 frt 98 kr. gyarapodás mellett fölemelkedtek 12.783,415 frt 63 krra. A díjkötelesek tárczájs 1.768,863 frt 20 krnyi gyara-podásssl elérte a 17.250,119 frt 23 kri. A még érvényben álló életbiztosítói tőkék 6.214,551 frt 19 krnyi szaporodás-ssl felmennek 70.822,205 frt 82 krra. A kéespénxtsrislékok gyarapodtak 784,670 frt 68 krra] és a biztosítékul szolgáló részvénytőke és kéespénz tartalékok immár kitesznek 28 799,108 frt 6 krt. Köztudomás szerint a I«járt évet nem lehet biztosítási üzletre előnyös évek közzé sorolni és e tény a Generáli által teljesített kárfizetésekben is kifejezésre talál As előttünk fekvő kimutatás sí-,rint a társaság 1882-ben 32,591 káresetben kármentesitések, mentési és kárbecalési köl\'ségek fejében kifizetett 9.186,775 frt 13 krt., vagyis kerek összegben V/s millió frttal többet mint a megelőzőét-ben. Es intézet által alapítása óta kármentesítésekben, mentési és kárfelvételi költségekben kifizetett összegek 488,258 káreset mellett tesznek 100,174,718 frtoi, mely összegben hazánk részt vett káresetben 27.831.634 frt 50 krral. Ai ek ttunk fekvő jelentés különesen kiemeli az éleibíztosit Isi üzlet örvendetes fejlődését. Az újonnan kötött életbistosilások kitesznek: 1874-re 52s millió forintot, 1880-ra 8», millió frtot, 1S81 re 91/, millió frtot, 1882-re 13 millió forintot és as 1883. ér első negyede még további emelkedést tüntet fel. Esen tény s biztosító társaság hitel- és bizatotnképességei-nek fokmérőjéül veendő és egyszersmind a legszolidabb és a legbiztosabb alapot adja as intézet további fejlődétére és haladására. Esen körülmények különösen a jelentékeny tartalékok megfontolt gyüj lóaénok róvhatja. fel a Generáli, ha mégis ason helyzetben van, hogy a viszonyok kedvezőtlen volta és oly jelentékeny tartalékok félretétele mellett is képes volt a 315 frttal befizetett réssvényre 255 frank osztalékot adni. — Leány kereskedés. Ss.-Fehérrá-rótt nagyon kezd lábrakspoí a prortitu-csió. Az aljas kerilőník ssáms egyre növekszik. — A rendőrség híjában bünteti híjában bírságolja őzet, — nem tadja őket kiirtani. Üsletök jövedelmeső, a bírságolást fel sem igen veszik. Esek közt s mások erényességévf] kereskedő asszonyi szörnyek közt kiváló helyet foglalnak el valami Vajjerlgnácanó ésMareó Jánosné, kik magukhoz csábítják a leány o-kat — amaz ürügy alatt, hogy helyet szeresnek nekik, — s midőn hatalmukba kerítik Őket, nem eresstik ki körmeik J körül ods dobják Őket a bün lejtőjére, Őrségnek tudomására jutott, hogy Vaj-jemé Ilyen s seren esetlen leányokkal valóságos kereskedést üs, Kutstást tartottak s találtak is nála egy Nyiredi Erzsébet abai illetőségű szép, 16 évea leányt, k\'i sirva panaszolta., hogy Őt is oly ürügy alstt csalogatta magához Marsóné és Váj-jerné, hogy helyet szeresnek neki, — ekk&zben ruháit erzárták előle s arra kény szeri tették, hogy feslett életet folytasson. Elmondta ast is, hogy egy Kémei Juli nevü fiatal leányt pár nappal előbb eladtak két elegánsan öltözött nőnek, s mint beszédjükből kivette, ezt küllőidre akarják szállítani, a rendőrség erélyesen hozzálátott a nyomozáshoz s a rejtélyes ügy kiderítéséhez. (Bizony nálu.tk sincsenek jobb morális állapotok. Sserk.) - tlzkrnjexáw takarékbetét-jegyek. A győri első takarékpénztár tís-krajexároa takarék betétjegy eket bocsátott forgalomba. A betétjegyeknek lavéibé-lyegalakjak van, mélyekből, tiz-\'.iz darab kártyára rsgasztaadÓk. és igy a takarékpénztárnál beválthatók, il\'elóleg IŐ-késíihetók. — Óriás hal. Ásványon egy óriási vizát fogtak, melyethosssa létrás szekéren szállítottak Pozsonyba. A hal két öl hosszú volt 230 kilogrammot nyomott. Egy halász nagy összegért vásárolta meg a hslsf, melyhez hasonló nsgyságul még alig talállak e vidéken. Rövid hírek. Kneíszler Ipoly Bécs egyik kedvelt bohósat-irója meghalt. — A mnszka esár koronásáss május hó 27-én tog végleges határozat szerint — megtartatni. — A bécsi polgárok as egyesült baloldalt illetőleg (as iskolatörvény tárgyaláss alkalmiból) lelkes tüntetésre készülnek. — Nyoleiexer gyári munkás strikkol jelenleg Zpardov lengyel városbsn. A fővárosban megpendített iskolai botbüntetés visszaállítása mellett nyilatkozott a székes-fehérvári iskolaszék is. — A bécsi sütők strikeja már végét járja. — Oyórmegyében a bőngi határban csigány toloncsokss Óket kísérő kétpan dórt meggyilkolták. — Egy 12 éves fin Dobsinán (mivel pé: slopás miatt anyja megfenyegette) dinamittal vetett véget éleiének. Bab hiánysik. Danavidéki 9.—10. Erdélyi 9.25 -9.75,bama 12, tarka 8.— törpe 12.25. PénselŐleget 5 kamat-j r z nyújtunk ügyfeleinknek beraktáro-sott árukr-i és feladási vevényekre. Az előleg minden városban Mveho\'ő, bol pénzintézet létesik. ZsákkSlosöndijt hetenként dsrabonkint s/a krt számítunk hozzánk küldendő árukhoz. Közraktári illeték átmeneti forgalomban 100 mm. után as osstr. államvasút kosraktáraiban 5.25. Fővárosi közraktárakban 7.05. Vasúti menetrend. Indul Kanizsáról : Von. min. Sz. vonat vonat ßj. Tonatj IPost.ronsiJ JY. vonat IY. vonat \|S=. vonat vonat Sz. vonat Sz. vonat JGy. vonat] V. vonat vonat Sz. vonat Y. vonat P. vonat Gy. vonat! Xxtany. Eszek, Moh. Domb. [Zákány (cs.ZákÍBÍe) Bndapest vonat JGy. vonat\', \|Sx. vonat VODSt BácsSzosib.Sopr.relá\| Sojiroc Práe.Eot.CsákLfeíé Ért. Kanizsára: ;2ákány Mii BudapettrSI Béesb5Í\' [Sopronból Praterhof felől Ór. 5 15;reíjel I 66 d. a. 11 2 íjid e S r.Lfet 2 6 a. n. 11 35 éjjé! 6 16 "fC«l 12 5 éjj.l 3 — 1. a. i 67 regjei i 45 d. n. 10 50 éjjel 5 27 r.ftT.1 1 41 d. a. 11 — <jj.l 4 31 "IP1 S d. «. 10 30 Ojjel 4 11 reggol 10 20 íjj.l 12 16 délben 5 55 regjei 1 14 d. u. 10 íjjal Felelős szerkesztő : BABOSS LÁSZLÓ\' Heti jelentés a budapesti gabonatőzsdéről. Budapest, 1883. ápril 27. Steiner József és Társa terméoy-gabons és bizományi ctég jelentése. Külföldről nagyöbc rendelméoyek érkezvén, sz iránysat megszilárdult és sz árak mérsékelten emelkedtek. Burgonya iránt folyton érdeklődés mutstkozik kivitelre. A bánságból nagyobb mennyiségeket továbbítottunk. A kivitel nagyobb mérveket ölteni, ba vasutaink a roppant msgss szállítási illetékeket leszállítanak. Busa 10-15emelkedect Usi árjegysé seínk : Tiszsvidéki, pest- és fehérmegyei: 78-79 kL 10-10.10. 79-80kl. 10^0-10.30. 80 - 82 kl. 10.40-10. 65 Bánság 25, bácskai 15, éasakmagyar 40, üszögös fajok még további 40—50 krral olcsóbban fisettetnek. Kötések tavaszra 9.76, őszre 9.98, Boss 10 emelkedett, ftőrendü 7.60, közepes 7,35 oláh 6.75. T e n g er i váltosatlsn, 6 25-6.45 kelL Kikinda 6 80. Máj.— juj. 6.40 Árpa szilárd. Takarmány 6 90 — 7.20, maláta 7.25-8, sorfŐsdei 8 50—9. Z a b 10 emelkedetrb 80—6.85 mi nőség szerint Tavaszra 6.50, őszre 6.60. B u r g o n y s változatlan Kivitelre 2 60-3frtig kelt. Bepoze aug.—szept. 14 forint Vadrepcss ssiiárd7.50—7.75. Kendermsg 12.50 — 13 Len-msg 12 frt. Hohármag 12.50.—13 Köles takarmány 4 50, kásának vsló 6.70-6.95, oláh 7 frt. Köleskorpa ..asákoalul 2.60, Kőlesdara 5.20. Takarmánybükköny busából trieurősőtt 3.20, vetni való 8 60, zabbal kevert 7.75. Kása ssákoatul 11^0—12.60. 457Ttk. "g-- Árverési hirdetmény. Csesznák Sándor t. tiszti ügyész felperesnek mínt néhai Kollsries József örökösei ügygondnoknak, — Közlik János ügyvéd Csáktornyái lakos végrehajtást ssenvedett elleni végrehajtási Ügyében. ; Végzés: Folyamodó kérelmének as 1881. 60ik t-cz. 185 §-a alapján belye lévén, as uj árverés folyamodó n.\'hai Kollsries József örökösei javára Koslik János csák tornyai lakos ellen, as általa 1880. évi július hó 16 in megtartott bírói árverés alkalmával megrótt, a s Turcsiscsei 21 sz. tjkvben 23 és 416/c hzss. a. felvett s 975 frt 50 kire becsült ingatlanokra as ezekhez tartozó tartozékok erdő és legelő illetményre folyamodók ressére s 114 se. alatt tx. 82. hozott s jogerőre emelkedett vételár felosztási tervesett által megállapított 130 frt tőke, ennek 1871. évi július hó 16 tői járó 8% kamatai, a jelenlegi 7 frt 50 kr. és a még felmerülendő költségeknek kielégítése végett\'a kért végrehajtási érverés . elrendeltetik, és ennek feltételei a következőkben állapíttatnak meg. 1 ssör A végrehajtás alá vont ingatlanok egy ütésen késedelmes vevő Koslik János veszélyére s kárára eladat\' nak. — 2-ssorKikiáltási ár a fennebb kitett beosár melyen alul is as árverésre kitü zBtt birtok el fog adatai. 3-asor Árverezni kívánók tartosnsk as ingatlan becsárának 10% vagy késs-pénsben, vagy óvadékképes papírban s kiküldött kezeihez letenni. 4-sser Vevő köteles s vételárt há rom egyenlő részletben, és pedig ss elsőt as árverés jogerőre emelkedésétől számi tandó 15 4sp alatt, a másodikat agysn azon nsptól asámítandó 45 nap alatt, sz utolsó részletei ugyansson naptól számítandó 90 nap alatt, minden egyes vételár részlet után anirtokbalépés nspjí\'.ól számítandó 6«/ kamatokkal együtt a Csáktornyái kir. adó- mint bírói letéti pénztárnál lefizetni. A bánatpénz aa utolsó részletbe fog beladatni. 5 ssör Vevő köteles as épületeket a birtokbalépés napjával tűzkár ellen biztosítani. 6-ssor As árverés jogerőre emelkedésekor vevő a megvett ingatlan birtokába lép, ennél fogva a megvett ingat- lan baszna és terhei es időtől őt illeti t. — 7-sser A tulajdonjog bekeblesése csak a vételár es kamatainak teljes lefizetése után fog vevő javára hivatalod! esskCsöltetni. As átruházási köllségek vevőt terhelik. 8 szór A menyiben vevő sz árverési fellételek bármelyikének eleget nem enne, a mrgvett ingatlan az érdekelt telek bármelyikének kérelmére a végr. 185 § a értelmében vevő veazélyére és költségére, bánatpénzének el vesztése mellett, ujabb árverés alá bocsáttatni, — és csupán egy határidőnek kitűzése mellett sz előbbi becsáron alal is elsdatni fog. As árverés megtartására első határidőül 1883. éri június hó 9-ik . nspjá-nsk délelőtt 10 órája a Turcsiscsei község bíró hasábos kitűzetik. Az elrendelt árverés s fentirt lelek -jegyzőkönyvben feljegy estetni, as ezennel kiadott árverési hirdetmény a bíróság hirdetményi táblájára kifüggesztetoi, valamint közhírré tétel végett a Turcsiscsei községnek 2 példányban, a szomszédos Hódosán, Gárdinovecz, Domasinecs, Dsrtaicoorcz, Palínovecs, és Tüke Ssent-György községeknek egy-egy példány, ban, úgyszintén a Z. K. csimü lspbzn egyszeri közéletei végett végrehajtató ügyvédjének kiadatni rendeltetik. Az egyidejűleg megállapított árverési feltételek Taricsiacsei kösség bírónál, és az alulirt tkví hatóságnál megtekinthetők. Miről Csesznyák Sándor ügyvéd helyben, Bozsics István, Bosatcs Gáspár, Ci-tf Mihály és neje, Hegjek Anna, Bozsics Magdolna férjtsett Jalsovecs Autalné, Bozsics Maris férjesett Patafta Pál né, Bozsics Dorottya férjesett Horváih Bódiné,Bossics Francsiska férjezett Ssircs Tamásáé mindnyájan Turcsiscsei lakosok, Kollarics József alsó Hrascsánban, Konyáry Mihály ügyvéd helyben érteit lendők- Csáktornyai kir. járásbíróság mint tkví hatóság. Csáktornyán, 1883. évi január hó 29-ik napján. 898 1—1. €13. január 29. tkrl 883. Árverési hirdetmény. A nagy-kanizsai kir. trvszék telekkönyvi osztálya részéről közhírré tétetik, hogy Pintér Rozi f. Jakupánecs Gy.-né nagy-kanizsai lakos végrehajtatéoak Magyar Juli f. Pintér Józsefné kis-ksnissai Iskós as árverésen vevő, de sz árverési feltételeknek eleget nem tevő elleni 320 frt tőke, 1879. február 16-tól járó 7% kamatok, 62 frt 80 kr ingóságok ára, ettél 1879. éri febr. 10-től járó 7% kamatok, 29 frt 90 kr per, 8 frt 30 kr végrehajtás kérelmi, 12 frt becslési, 17 frt 66 kr árverés kérelmi, 17 frt árverés hirdetési, 60 kr postadíj, 13 frt 25 kr árverési, 9 frt 30 kr jelen kérvény! s még felmerülő költségek iránti végrehajtási ügyében s fent nevesett kir. trvszék területéhez tartozó nagy-kanissai 2040. ss. tjkvben A t 8127. hsss. a. felrett Pintér József tulajdonát képeső égess 1160 írtra becsült ingatlan ezen kir. trrssék telekkri helyiségében Caengeri-uicza Hencs hasban 1883. évi május hó 16. napján délelőtt 9 órakor, — a palin: 169. ss. tjkvben A f 170 hzss. alatt felvett ingatlanból Pintér Józsefei illető 422 írtra becsült hason fele 1883. évi május hó 16- napján délutáni 2 órakor Pslinban a kösségbiró házánál felperesi ügyvéd Györtfy János vsgy helyettese közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fognak ujabban Magyar Joli költségére s veszélyére. Kikiáltási ár s fennebb kitelt becsár. Árverezni kívánók tartosnsk a becsár 10%-át késspénzben vsgy évs-dékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. Vevő köteles a vételárt három egyenlő részletben, még pedig as eisó* as árverés jogerőre emelkedésélői számítandó 1 hónsp alatt, a másodikat ugyanattól 2 hónap alatt, a harmadikat ugyanattól 3 hónsp alatt, minden egyes részlet után as árverés napjától számítandó 6% kamatokkal együtt as árverési feltételekben meghatározott helyen és módosalok szerint lefizetni. 899 1 — 1 Wiese & Comp, Kassen-Fabrikanten WIEN - PRAG. Bécs II PenpesbeiEgasSE 58. EJitir: Beet, 11 Uitan Denittruu Nr. 25 890 8-15 WeWriet: Budapeat, K6rut, "Baclere ss\'otc- Alolirott ezennel van szerencsém tudomására bőgni; miszerint lakásomat Budapestről Nagy-Kanizsara helyeztem át. Pollák Ferenezné, 903 l-l oU, szfllészní. » Lskis: Teleki (Sopron) uteza 32. szám. HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLOHZ MÁJUS 3-ia ISfeS. H I R DE T E SEK. ocooooooooooooooooooooooocooo^ o O s; O 5 IC 0 P 0 N (fr-UI H B a? H P & (5 4 O o o o o o o ; 8 o o o o c s o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o XX BEBGEB Orr». SS x KÁTRANY-SZAPPANA ÜLOTTOÜ orvoi\'i tekintélyek á\'tal ajánlva, a legt-\'ibb enr-Spai államokba e legnagyobb hátánál haaxcáltMik mindennemű bőrkiütések ellen, r-r. idolt éi somorsk. rSh, ÓUar és eludi kiutáaek, a^jtzin\' Teres o:r, fAKjdas. ino láb, f j- át azakálypikkílj, Berger kátráayerappae 40% flkátráiyt tartalmaz it ityer. eiknlo .iteedS a mii rcrgal\'itnban lerí kátrány szappanoktól. A caaláaok t-Ikerdléie vix tt kitelek Ílsgo- s«n Berger kátrány-axappana és üst éltessék as ismert vedjegrrs. Makaci bÍMzanTedÍMkníI a kát\'ánj-szappan bslyeit hatással bawnál-Uük Berger orrosí tatráiiy íJa-szaBjaiia ?1 aioa esetben, ha es atQkíégelietn-, orv ktVesaák tsskls s Berssr- féle kátrány kén-szappan, miaihoRy a külf.ildi ntánaátok eredményte-9 2 1—24 l«n kávaitmén y>k. Hint zsengébb kátrány-siappan mcllosétrs minden tisztátlanság a, bőrön, b8r- éi fejkifltéiek cjermckakoél, valamint eddig elírhele les stépité mosadás éa fűrd-í-stappaii mindennapi ianiálatra vaulgál BERBER GLYCERIr. KÍTRANY-SZAPPANA melv &\\ Gljcerint tirtalraaa é» finoman ran illatoiitra. 0«. Minden fujtanak darabja 35 kr utasítással együtt ^ FőKétkBldee : HELt 6 gyélyazeréaiaél Tronplaaa. Raktárak : Kész\'etb n T.m minden enróp.i g-jóe/yiie.táf\'ian FGíaktár N\'agy-K.ni-aet aianára: PRÁOER HÉLA é, BKLÜS JÓZSEF cyósjiaerélieVn I GOOOOOOOOOOOOOÍ 0 0 0 o Q Minden lottóbarátnak alkalom g 0 nyujlaíik, hogy az njon kijavított g Q és kipróbált játékrendszer által, q 0 évenkinti 600-800 írt évi biztos q 0 jövedelmet szerezzen. A legese- Q Q kélyebb tételnél is folytonos nje- q 0 rés biztosíttatik. Egy forint be- Q 0 küldése után megküldöm a rövid 5 5 és értelmes ntasitást, továbbá a 0 v szamokat tizenöt búzáshoz. Hogy w Y rendszerem elfogadóit minden v 0 kórtól megóvjam « biztos nyerésre 0 Y vezessem, kész vagyok a netaláni v v akadályoknál irá>ban, minden dij 0 0 nélkül fölvilágosítást adni. A 0 0 kérdezósködésekhez retonr bélyc- 0 V gck melléklendók. u »-M V Hrdlickajun 0 Wie« Wiedel \|r«aa Neojaiie 4. 0 X Wlea Wleiea irotw Nuataat 4. Q iioöoQoogjóooog^ j A Trieszt bea Is kitunó elismerésben részesült jeles magyarhoni--¦-: ------- Petánnxnn ."Rari. Petánczon (Radein mellett.) lieodkirfll szénsavai!-: savanya tíz-forrás, mely a budapesti mü"g;eíem vegyészeti osztálya, és & bécsi egyetem vegy-elemzései szerint fdlQlmnl minden hozri hasonló savanyu vízforrást és fölötte hathatós alkatrészeioek összetételénél fogva orvosi tekintetben kiváló figyelemre méltó. Mint kellemes üditő ital különösen borral vegyitre, minden hozzá hasonlót fölülmúl. SiCs3aprexxca.els^«e3L a forrás igazgatóságihoz Petánczra (n. p. Maraszombítj iatésendfiit. Raktárak- és ismétel adóknak kfflfofoen ajánltatik. Hogy miodeoDemll btmisitáscak eleje vét-ssók, s dogé „Széch-nyi* névvel leasd eliátvs. 90:. 1-a ÁrjsozétEt tiranaira iagyea és bérment»e . HIBDETMÉXT. Ő CSÁSZÁRI ES APOSTOLI KIRÁLYI FELSÉ6ENEK 1SS2 éi jnliu hó 2-árí\' telt legTeUÓ filhitiroiisa folytán «tennel meain-üttatik a X-üt HAGY. KIB. ÁLLAHSÖESÍÁTÉK, melytek tiiaU jöredelme két nyolpzadréasb^n a m. kir. Tasrjonulau hiraUlookok <>Temrei és árrái legelezó sére alakított alap, két nyolczadreazhan a bndapeati ,Má ia int\'-zat, kát-nrol zad-rés ben a rpssti ue%énj g)\'ernnikkórliái-egí«fll"f. a^r-iiyolezxd észben a . főTíro.t: «creuthaa • végT* euy-nyolczadréaaben aa Ujpe»:en ipitecdS f 0dtn:res-képi5 laté- xpi jaiára fos; forditiatni E sorsjáték SssaaS-, 5.331-ben ce á lapitott ny-remériyei az alább kOretki zZ játik- Urv azerint 219 000 feristrs rsflsak, í» pedir: 1 fúnyeremáar 70D00 frttal ajS j [ 8»Tr.egyest S-OWíttallo OOOÍrH • i 1?— i 8 „ _ fODO „ 8COO,. \|J 1 2D0nn E \' S 16 „ „ 500 ,. 8.000 ,. L 1 • ?0 000, . • .2,4 : gy \' i00 h 8.000 „("S; \\os.-\' 280 ,. „ 50 .,11.(0\' „is; 2 . cgy.nk lO.OMfibil^OOCOf-. ^ \|\\5 } bO Oaor ny... IC .. W.OOO „Íj A lin7.ás Yisszavonbatlnnul ÍS8S. évi jnotos kő 12-én történik. Egy sorsjefy ára 2 ff ita! s vas swfállspitva Sor.jcsyok kaphatók: s lottoizasratóaágiiál llodapaatea (Pest; fóyátnbis, fáIesUt , hová a mefrendo\'é\'fk — babár csak egyei lorajegyckre is — a ¦SffcMo ösaieRtek posjantalvánjnyal raló bekQlaíje m.llett luié^hetlk ; yalammayi lotto , ió- éa adohi-Tataloál; a legtöbb pmtaaIratainál é ailnden városban ** nevazttetebb helytégbcn\' fálillitolt egy-^bb aor«jofTáftiló kOffkael. BsdapsstSS, 1S8S aprii ho 15 én Staeyar kir IOttótí;aIgat?zát FSEISEYSEN AD AI, za. air. p. c. minLss;. os^tálytuácaoi és lottói caagatd -904 1 6 (Utánnyomat nem dijaiutik.) Téglagyár-tulajdonoxoknak ajánl»o> aaját jyirtmáityo pápeime t. gEx-ló- »»(TJ kézi bajtásra, téfis. zsindely é- oso\' Vek legolcsóbb előáll ila «ira. do kniöuü«-ti ajánlom kzakadatlaoat mG .Odo kézi téglagépeimet. am lyakmtcdan mísaoml kúatitájtelsiem-ben Bnnkamesi.kaHi.il mellott a cséluak leRiobban Ec-glela-loek. Eaen gépek baaz-nilaU caakis két eisbert irányéi, akik é-P-\'Sf.k a legi-fiTidsbb US alatt 4000 dra kitlatf miccségú téglát «loaliitaal, tpvábbá ezsn pépek ha\'s::iiba\'iók JáráVt im tornáck>.vez« t>-k, taiBKStes tSflUk, mész é: cie»eslne-mokkovsk keaaitésáié, továbbá felszáradtál fólf rn-.ái: téplik sajtolásárc. Ö7C 3-4 Arjetyaekek ingyen. Jäger Lo eis gépgyáros Efa-salili KIU c Rh. gßoy : YcíJer Begcie, Mm. Kávé Triesztből. Arak mint nagyban vetélnél. A\'ulirott eaég küld !>/> Ulós postacsomagban vam- és bérmentve, tsema- goiás rebaázfiiUu aélkai aUnvettol, vagy aa 9<aseg elíre boküldftM mellett kávét > aOvsikeaé árak =eí,c:i: 6 frt 1.84 1.70 tT8 , 1.60 , 1.42 , 1.56 , 184 , 1 28 , 1.19 , 1.16 Zokka, valódi ar.biai — — — — — Ceyloni eyöngy, legfinomabb barna — — Ceyloni finom nagy fixnme — — — — Cuba legfinomabb nagy «annua barna — — Portorico legfinomabb — — - — — Gnatemola legfioomabb, eroe e« kiadd — — Aranyjava (Menado) igen finom — — — Zöldjava fi om — — — — — — — SazttOS, finom —. — — — — — — Bio, legfinomabb, eroi éa kiadó — — — Ble, kötópfinom oróa da kiadó — — — Kgy 5 kilós kosárba. Nar.no vagy eailrom, aaép da Tálogatott 30 -45 irb, agy kosárban frt 2.10 Sambo F. 801 1-10 Trinai, Ssf0-&aizsÍE, aroautatt i kU44 talajdasoa Wsjáite Jojstí gyorsasitójás. NA9Y-KANIZ8A, 1883. május 6-án,__3s-ia: measóxn.__Huszonkettedik évfolyam. Elíliltíi.1 ír: ¦¦ A i.r Kelletni réaéí illető közlőmé* íf-\'/r. afH M w ¦ ¦ HBi Jkn%\\ !¦ ni A>ia«l ¦•»««¦>¦. prjrlim...... ^^-SSl HlB ¦ BBr^Sl MB MM »nv«ji ráít illető koaleménjek Dnr «-••¦ -"> r JBT ¦Hl S BBj H JB7 I BBJBH SBi pedi,... kiadóból bérmentve fii 11 ¦fii S III I ,„^rrrr.ek,, \| ¦1 ¦ mlláf llll. rr^\'r , Nagy-kanizsai önk. tűzoltó-egylet\', a „zalamegyei általános tanitótestttlet* a „nagy-kanizsai kisdednevelő egyesület", i .nagy-kanizsai tiszti 6nsegélyzó szövetkezet\', a .soproni keres kcdelmi s iparkamara nagy-kanizsai kiilválasztmánya" s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Hetenklní kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. hitvány anyagi haszonért, nyomoralt kincsért. — Ez épületben laknak most ama volt szerencsétlen lelkek, kiknek — maguk még képtelenek lévén éietfecurtásukhoz való szükségesekről gondoskodni — nem volt e földön hajlékuk, otthonuk; a kil\'et, ha itt az emberi szeretet emelte hajlékban otthonra nem találva, szaró tövisekkel behintett ntjokban hideg csontkezével utóiéri a haial, ott maradnak az országúton. Ezen épületben találtak menhelyet azon elhagyott árvák, kiknek ifja szivéből a kegyetlen sors s a még kegyetleoebb rokonok barbár kézzel tépték ki az emberekben Toló bizalmat, a gondviselés iránt való hitet, az éltető reményt, s miért ? j Mert szegények, mert a szerencse nem adott nekik semmit, miért ér-demes volna velők vesződni — Ez\' épületben találtak .apá-t, .anyá-t amaz árvák, kiktől a szívtelen halál korán elragadta legdrágább kincs őket, szülőiket; kiknek minden örömük, minden reményük a szülőkkel együtt a hideg sirba télettek. S ha átlépve az épület küszöbét, ott a rokonoktól csau sírásra tanított, kéoyszeritett gyermekek ar-czán a boldog megelégedés Örömmosolyát látjuk ülni: minden arcz, az épület minden része fülünkbe susogja: .emeld le fövegedet, mert c hely, melyen állsz, szent hely." Ha gondolatainkkal, érzelmeinkkel azután magunkra maradtunk, önkénytelenül e sóhaj röppen el ajkainkról: vajha legalább minden nagyobb városnak, minden megyének volna ilyen árvaháza! 3 kellene ily árvaház? Igen. Árvaházra szüksége volna minden megyének, minden nagyobb városnak, árvaházra volna ugy a szegény — mint a gazdag árvákra való tekintetből szükség. Árva gyermeke van minden városnak, minden falának elég, s ha kutatjuk a vagyon nagyságát, mely felett majdan nagykorúságukat elérve rendelkezni fognak, csakhamar meggyőződhetünk arról, hogy ezen árják nagyobb része - szegény. — Ha látjuk az utczasarkon rongyok foszlányaiba horkolva a didergő árvákat, mint nyújtják felénk éhségtől kiaszott, hidegtől majdnem egészen megdermedt karjaikat; ha halljak síró hangjukat, melyen tőlünk alamizsnát kémek: megesik a szivünk rajtok, s kezűn* Önkénytelenül keres számukra krajezárt, melyet ha hideg kezébe adtunk, úgyszólván megkönnyebbült lélekkel folytatjuk utunkat Istenemi hány ember képes elmenni mellettök s észre sem veszi őket, vagy ha észre kell vennie, nincs számukra másuk, mint egy .szegény árva!" — egy üres sóhaj! — Hány szegény árva van minden városban, minden megyében kitéve a legnagyobb szükségnek, az éhségnek; tehát még csak arról sem gondoskodik senki, hogy éhen el ne vesszen, hát még neveléséről mily módon van gondoskodva?! — Ha kínosan felnőnek, koldulás, lopás által szerezve meg a mindennapi kenyeret, mi válik belőlök? Feleletet adnak erre a börtönök lakói; s ki nem hiszi, olvassa el a büntető eljárásokról felvett jegyzőkönyveket, ott számtalanszor fog találkozni ily kifejezésekkel, adatokkal: .szülőikorán elhalván, árvaságra jutott, nevelésérői nem gondoskodott senki." — Lám! Börtönt építettünk számára, de árvaházat nem! Bizony szüksége volna minden városnak, minden megyének árva-házra, már csak a szegény árvákra való tekintetbői, de meg társadalmi tekintetből is. Szüksége volna minden nagyobb városnak, minden megyének árva-házra a vagyonos árvákra való tekintetből is. Azt mondja tán valaki, hogy .ezekről gondoskodnak a roko- Árvaházak ügyében. Ha valakit a vidékről valamely ország oly főhelyébe visz utja, melyet még vagy éppen nem, vagy csak kevésbé ismer, első teendőjének szokta tartani: megnézni a város nevezetességeit. A pompás palotákkal ékített utczákou végig haladva szüntelen ezen önmagának tett kérdésre iparkodik megfelelni: Mi féle épület lehetsz ? — Kié ? — Micsoda? Tekintete az épületek homlokzatán keresi a feleletet; 8 ha megtalálta, mit keresett, ki képes leírni a gondolatokat, az érzelmeket mind, melyek bensejében támadtak ? Itt elemi iskola — ott egyetem; itt az országháza, fejedelmi palota — ott sötét börtön; itt katonai laktanya — ott egyház; itt a tőzsde — ott a szegények-háza. Ftb. stb. Az Öröm, a fájdalom, a megelégedés, az ingerültség érzetei folytonosan versenyezve szántanak végig valónkon s egyie kedélyállapotból a másikba dobnak. De nincsen tán épület, melynek — hogy ugy mondjam — felirata — legyünk akár szerető szülők szeretett gyermekei, akár apák, akár elhagyottak, árvák — bennünk a megelégedettség, a nyugodtság, a meghatottság, az édes fájdalom, de egyszersmind a tiszte let érzetét annyira felkeltené, minLhj valamely épület homlokzatán e rö vidke szót látjuk fekete betűkkel felírva: .Árvaház." Árvaház! Ugy tetszik, mintha minden körülöttünk e szavakat intézné hozzánk: Ember! oíy épület előtt állsz, mely könyörületesen fel öleié szeretettel azon szerencsétlen lényeket, kiket a rokon lelkek kö-nyőrülctlenül eltaszítottak maguktól s ezáltal őket a végtelen nyomornak, az anyagi, a testi mellett az erkölcsi, a szellemi tönkrejutásnak, a biztos halálnak dobtak oda martalékul, s nriért ? — tán éppen TÁRCZÁ. A .Btcfa-huszár." Mindjárt az 1849 ik évi azomoru események után töMént, midőn „Világos" után aetétség borult esegény basánkra, bogy minden ember, aki még éleiben éa ide bent maradt az országban, gyann alatt állott a .boámterek" fekete-serege elÓH éa ast lehet mondani, hogy rendőri felügyelet alatt állott ifja, Örege a bilincsbe vert nemzetnek. As országot elözönlötte osatrák be-aaiter sereg jegyző köny vet vettföl minden nadrágos emberrel, bogy előéletét ismerve, aztán a sirig ssandárssemek kövessék. A járásbiró X. helységben épen ilyen magyart boldogitő foglalkozásban volt, konakribálta a még élÓ magyarokat. Aa egyiktől kérdi: „wie heiasen Sie ?• — A nyomoraság rá vitte est a szegény embert, hogy már megértette a hozzá intésett világboldogító — ásót éa megmondta a kérdésre, hogy as ő neve: Szarka Fái I — A .sógor" ia eltanult már némelye ket as Ót megillető magyar asavakból és egéss iodignaczióvul mondja a kérdezetthez: Sle Sanmagea 1 Wie kann man so heitan I ? — loh acbreibe íhn n : „Kuko-riczakepál" — Sie Saarkapál Siol" No \' hát ez aztán megkapta as uj, nemaitköii neveti A tudóé ur tovább konskribált. Jön egy másik gyanús magyar. Kérdi lő.e Csaszlan híres fia : „Wie heiuen Sie?\' „fbáss Dániel 1« „Ja I Aber waa für a Dániel ? „Ihász Dániel !• — válaszol ismét a bujdosó oagy hazafit árnyékként kísérő Ihász ezredes. Dühbe jön a teljhatalmában domi-paló Bach huszár, as asstalra üt öklével, hogy ő vele ne Uzxön tréfát és mondja meg, miféle Dánielnek hívják!" Alig tudta a szegény esredes megértétől a nagy árral, hogy hát ő valósággal csakugyan Ihász Dániel t Folyt a munka tovább. áfár ingerült volt a ozivilisátor, midőn ismét jön egy-szegény basátlan magyar a aaját honában. Sorsának meg adva magát: alázatosan köselede\'.t a járásbiró színe elé. B-iá rivall a kis basa és kérdi: .wie heiasen Sie?" Szegény megrémült ember megmondja tisstességes nevét, hogy hát őtet Hertelendy Sándornak hívják 1 „Was?!- rivallt reá a nekibőszült Wencsel ivadék, .Síel Sie sind a Herr ?! — Der Herr binn ich, ihnen schreibe ieh „TeJendi Sándor." így aztán es is uj bú! lett keresztelve — tintával, éa osztrák bölcséé-•éggel I j Egyidejűleg hagyatékot ia vett fül a járáabiró. A fala Oirája Fekete József aram, bizony nem ia konyított a német nyelvhez. Nehesen ment aa ösase-irásl — A jegyzőkönyv homlokára odaírták a jelen voltakat, tehát a bírót ii: Fekete József. — ASláu az egyes hagyatéki tárgyakat in összeírták. A többi közölt volt egy fejkötő a hagyatékban. Tehát beírták azt ia: egy fej kötő: Már dél körül jár az idő, abbahagyták as összeírást, elmentek ebédelni. Ebf d alán a faln jegyzője oda szól a pinozórnek: „adjon nekem egv feketét I" Nagyot néz a járáobiró, midőn látja, hogy ezen azavak alán a jegyző fekete kávét k-p1 Nem is tudta kiállani megjegyzés nélkül észrevételét és igy szólt: „Fer-fiuchter Schpracbe diese Ungariache Schprehel Da heiat der Dorfaríchter „Fegede", Hauben heiat „F<-gede"- und schwsrsen kaffee heiat auch „Fegede!" Hanem aztán lassankint mér is fölébredt a magyarok Istene, és megmutatta as utat a tallér és a klarinét országa falé a jó „Beamterek" nek, hogy maga legyen vezetője önmagának a magyar. TALÁLDKI. Az emberiességről. (Húrelődésurténelmi vázlat.) A régi vágyba agy tetszik a legrégibb népek a byksok : a pásztornépek a módok, vagy rómaiak dacsára sokat emlegetett műveltségi állapotuknak bumani tás tekintetében mely alatt maaap — aj ssó szoros értelmében — as embert jellemző erkölcsi éa értelmi tulajdonságok Össhangsatoeeágul értjük — messze mögötte állottak a jelenkornak, mert nemcsak durva szokásaik erkölcseik, más né- nok." Igén ám! csakhogy hogyan? Mi lesz legtöbb, igen sok esetben belőlök? Megmondja a tapasztalás. Ne mondja senki, hogy hiszen vau országos árvaház, gondoskodik az iskolai tőrvény az árvák neveléséről is, kezelik hűen az árvák vagyonát a községi árvaatyák s a megyei árvaszék. Mert mi egy-két árvaház a széles e házában hajlék nélkül barangoló árvák számára? Mit ér az iskolai törvény, mikor legtöbbnyire csak Írott malaszt marad s a tekintetes iskolaszék nem hajthatja végre, mert ki fizesse a tandijat helyette, vagy ki ruházza, ki élelmezze, ki vegyen mindegyiknek könyvet? Az árvák vagyonáról gondoskodva van? — Hja, a vagyon! Ha minden árva egy tekintélyes capi-tális volna, akkor minden rokon szívesen gyámolitaná, de nem ám szeretet, emberbaráti kötelességből, hanem 51/, %-ért> melyet nevelési s eltartási költség fejében huz az árva minden száz forintja után, — legyen a tulajdonosból naplopó, járdakoptató vagy akármi, az neki mindegy! Ha az árva egy tekintélyes tőke volna, akkor minden város, minden megye emelne akár két árvaházat, mert hát nem volna más dolog, mint elszámolni a 7. bitang florest! Az árvák vagyona miatt van megyei árvaszék, megyei árvatár; de megyei árvaház, mely az erkölcsi a szellemi emberről atyailag gondoskodnék legalább addig, míg az saját lábán birna állni, járni, az nincsen, az felesleges! — Ilyenek az emberek 1 Árvaházat tehát ugy a szegény, mint a vagyonos árvák számára emelni kell 1 Ha tudunk nagy összegeket adni bálokra, kaszinókra, takaréktárakra, kaszárnyákra, börtönökre, sétaterekre, miért ne tudnánk adni megyei, városi árvaházakra is! Ha pékhez való fensÓbbaógí viszonyuk, de az ember rendeltetését illető eltérő nézeteik pogány vallásuk is, máa tények által adott érzelmeiknek kifejezést, A kegyelet, mely egyez helyek, állatok vagy fák és ügetek iránt, a régi rómaiaknál és gö rögöknél oly gyakran előfordul nem azok szoros értelembeni tiszteletben tartása volt mint mi\'yen bennünk jelenleg önmagunk, embertársaink, állataink, más népek vagy a művészetek iránt kifejlődve van. de ama vallási meggyőződésben és felfo gáabsn találta megoldását, melylyel minden régi nép as őa szittyákat és magyarokat sem véve ki a mytoahos, a titokzatoshoz ragaszkodni szeretett. A müvelódéstörtéoelem igazolja, hogy a\'sineiekst aa érzékfeletti eszméknek majdnem teljes hiánya, és as anyagias gondolkozás már jellemzi, s as egyedüli idealismus náluk, a szülők, és aa ősök tisztelete, as indokát a várna rendszer emeli ki különösen, hol egyenesen halálbüntetés éri aaon szerencsétlen páriát, kinek árnyéka egy papéval összevegyül,a caandalák pedig üldözött vad állatok voltak, a igy a többi népek is, a görögökről tudjuk péid. hogy a gyönge test alkotása gyermekek már születésükkor kitétettek, a rabszolgák gyakran legyilkoltattak vagy állatias módon használtattak fel a törvény rendelése szerint. Homer Iliáaában látjuk a nagy Díomedeat a bősz Achillest akinek haragján as egéss költemény nyugszik, hogy nem engesztelődik meg, egy leány miatt fölkelt haragja mindannak diósára, bogy az achivok már-már végromlásuk felé közelednek, addig, míg Patroklos el nem esik, amikor azután kikelve tétlenségétől nem nyugszik míg Heolor holtesten szükségesek azok, miért feleslegesek ezek? Jaj! de mi lesz hasznunk, mi a jutalmunk? Hej! csak jutalomról, nyereségről, anyagi haszonról beszélnek, mikor valamit tenni kell! Nem élég jutalom oly kötelességtel-jesitésért, melyet ránk parancsol a rokoni, az emberbaráti, a honfiai kötelesség, — nem elég jutalom oly nemes tettért, melyet véghez vittünk nem nyomoralt nyerészkedési szándékból, hanem az ügy szentsége, égető szüksége tekiotetéből, ezer árva hálakönye, ezer árva áldása s az öntudat, hogy embertársainkon, számtalan honpolgáron erőnkhöz mérten segítettünk? Tettre tehát! PÉTER SÁNDOR. 6889. n. L 1SSS. Zalamegye alispánjától. A „vadászatról" szóló 1683. éví XX. t. cz. S. §-a szerint a törvény 2 íj-a alá nem tartozó földbirtokon és a községek tulajdonát képező területeken, az u\'óbbiak terjedelmére való 1 tekintet nélkül a vadászati jogot as azon egy határbali földbirtokosok a községgel együtt legalább íe G évi tartamra bérbeadni kötelesek. A törvény ezen iotésk ed esések foganatot azerzeudŐ, felhívom szolgabíró urat, bogy haladéktalanul intézkedjék, miszerint a hatósága alá tartozó községekben a községek tulajdonit képeső területek, nemkülönben a határbeli földbirtokosok sson területei, melyek a 2. § ban megbatározott kivétel alá nem esnek, a törvény rendelkezéséhez képest legalább ii 6-évi időtartamra bér bead ássanak. Dtaaítaa ennélfogva a járásbeli községek képviselő testületeit, bogy azonnal Ülést tartván az árverés fellételeit és a kikiáltási árt as 1871. XVIII. t. cz. 110 § a értelmében állapítsák meg, as árverést határidőt tűzzék ki, a miodest a községben szabályszerű módon hirdessék ki, megjegyezvén, bogy az árverés akónt tűzendő ki, bogy ax a kihirdetéstől számított legalább is 14 napi határidőre essék. kocsija szíjához nem kötheti, a botxusá-nak fel nem áldozza. Eléggé megérteti velünk a rómaiak vadlelkületét e két sső .panem et circen-tes", mely- alatt háborút és vérengző fenevad viadalokat kirán. A vandálok, góták, gepidák a mar-komanuaok avávok, Atilla, a középkor véres egén megjelenve, nevük említésével ia kifejezik, hogy ők voltak ások, akiknek nyoma alatt fü eöld nem maradt; kő, kövön meg nem állt. Mintha csak beigasolására lettek volna felhíva a nagy igazságos bíró által, amaz elvnek vagy jobban mondva Darvin-féle elméletnek, melysserint a kisebb állat azért van, hogy a nagyobbnak eledelül szolgáljon as erósebb nyomja el a gyöngébbet, A keresztes hadak melyekben a szentföld vissavivásáért ontották százan éa ezerén vérüket, aa arabok és törökök ellen e férfi erények kimagasló hőseivel, ama visszahatás alatt állottak, melyet a ksreaztények üldöaése és a martyrok aseavedése támasztott emberiesebben érző felmagasztosult és békére lángoló leikeikben. Elmondhatjuk, hogy aa ököljog e sötét századaiban a népeket, a szellemeket igázó, vad röghöz kötöző, vérengző, zsoldos világban, minden érzés, erkölcs és tudomány a szabadságaselleme helyett a durvaság és vadság ón terhei alatt nyögött Emlitsem-e a nőrabláaokat, s ama földesúri jogokat, amelyek a polgár vagyonán kivül még manyasasonyának szüzességét is áldosatul kívánták, említsem e például, hogy volt idő — mint Fesaler mondja, — hogy még főuraink és főpapjaink is zsákmányokra mentek ki? — Azon idők voltak esek midőn csak aa HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM ALAI KÖZLÖK! MÁJUS 6-in 1883. As árverés szabályszerű megtartása utána meg kötött szerződ eset as. 1883. évi XX. cz. 3, §-a érlelroébec hozzám folyó évi juliut hó l-ig jóváhagyás véged tel terjest tend ők lesznek. Különösen atasitom tehát szolgabíró urat, bogy akként intézkedjék, bogy a szóban levő sserzódéaek hozzá a községek álul kellő j,dŐben minden hiáoy nélkül beküldeisecek s ezen szerződések azután az egész járás területéről összegyűjtve, szabályszerű jegyzék kíséretében egy-szerre lesznek hozzám felterjeaztendők. Végül p-dig miután fenforogbat az aa eset, bogy némely községben a vadászati jog már az 1883 XX t. cz. életbeléptét mngelőzőleg hosszabb va^y rövidebb időre bérbe adatott, az ily bérletek iránt a f-nttdezeit törvény rendelkezéséhez képest szükséges intézkedés tekintetéből utasítom szolgabíró urat, hogy as ily községek szerződését is külön jegyzékbe foglalva hozzám megvizsgálás végett ~ fent kitűzött határidőig terjeszsze fel. Jelen rendeletem pontot éa szigorú végrehajtására szolgabíró urat ismételve is figyelmeztetem. Z.la-Egersteg, 1883. ápríl 30-áo SVASTITS BENÓ, alispán. A mai közegészségügyi bizottság. A legutóbbi alkalommal felmerült szóvitából kifolyólag, amely szerint a metszőhely a közegészségügyi bizottság jóváhagyó véleménye, alapján a polgári iskola tőszomszédságába vitetett át a régi helyéről — (mint beismertetett:egészségtelen voltánál fogvs) több helyütt nem ismertetett fel a bajnak oka, hogy miért fordulhatnak elő ily abnormi-tások egy közegészségügyi bizottságban, hogy történhetik meg ez, midőn ^ a tanárok, igazgatók részt vesznek: a tárgyalásokban; mig Tégre oda döntetett el a dolog lényege, hogy ma a fő közegészségügyi bizottság Nagy-Kanizsán nincs Kellőleg megalakítva, mert annak a közegészségügyi törvény által előirt tagjai a közegészségügyi bizottságba be sem szoktak hivatni, avagy száudékosan mellőztetnek, amire elég jogos vélelmet ád az, ht>gy azelőtt be szoktak hivatni. És ezen mulasztás, a tőrvénynek ezen ignorálása, a minden \' fontos dolognak ily végtelen közöny melletti, törvényellenesen alakított bizottság-bani tárgyalása megmagyarázza azt is, hogy miként veszhetnek el egy sertéstelepre vonatkozó összes • iratok, álhuannismus és áWény hajtott virágot, s az emberi lélek legszebb tulajdonságai, a nagylelkűség, a szellem nagyság a képrombolásban és a boszorkány porökben nyerte betetőzését. De nem is tartott ez aera sokáig, mert a fujtó gőztiek, mely a szellemet a lelket elnyomta, a rabszolga hűbérrend-szernek, mely az embert állattá nevelte, egy szebb ét jo\'ékonyzbb kor hajnala előtt kellett eluBzlani, amelyben \\h faj és vallás egyenlőség békeapostola született. A kereszténység szelleme és a tudo mányok ojjáBzületése, ama két tényező, ét amaz idő, melytől nemcsak »z újkor emberies iránya de aa emberiség társa-Ualmi élete is keidódik. A szabadság egy enlőaég és tesivériesség korszaka, nem is a franctia forradalomtól kezdő dík, de ezen időpontoktól, mert ezen időben kezdett derengeni a Jogéra t, a népek nemzetközi vissonya, a nemesebb érzék éa erkölcsiség világa, melyek kölcsönös egymásra hatása alapíthatta meg amaz eszmék szentháromságát. Igazi hogy a népgoodulkozás mód jára sok tekintetben káros befolyással volt, amenyiben (reális gondolkozásán — a keresztény dogmák és nézetek csak külsőkén ragadva meg.) túlhajtott mysiiciamus felé terelte, de kétségbe nem voahatőlag egyúttal az emberi nem egyöntetű fejlődése felé is vezette. A középkor sívataros századainak, a népek párttuaájának és forrsdalmainak mint egy engesztelő áldozata volt e bé kés korszak, melyben a tudomány, művé* zet mellett ipar, kereskedelem melegítsék ál ama hideg levegőt, melyben a jogtalanság és ember t el eneég véres áldozatainak sóhajai a spanyol in^uisttio hatása alatt — fogytak meg. E békés kiengesztelő időben, melynek jelszava volt a „szeretet1 ismerték meg egymást népek és nemzetek, vették fel a műveletlenek a müveitek szokásait, sajátították el vad és durva erkölcsű népek, szolidabb hajlamú, a fenköltebb hogy kezdődhetik meg azután újra 1876-ban a sertéstelepek bolygatása s tarthat el a közönség boszantására 1884-ig vagy talán 1886-ig is — tehát 10 évig, a közegészségügyi bizottság azután mint tulajdonithat magának erőt, erélyt véleményeinek és reformjainak, ily szigora és gyors kivitele mellett. Pedig mégis ugy Tan nálunk; a közegészségügyi törvény 149. §-ában kirendelt közegészségügyi bizottság a mai napig sincs megalakítva. A 149. §. ugyanis azt mondja: ,oly községekben, melyek saját orvossal biraak közegészségügyi bizottság alakítandó. Más községekben a bizottság feladatát a községi elöljáróság teljesiti. — A községi közegészségügyi bizottság tagjai: a község orvosa, állatorvosába gyógyszerész, továbbá a lelkészek, jegyzők és tanítók, azonkívül a községben lakó legalább 3 értelmes és szakkedvelóf?!) egyén kiket a községi képviselő testület választ. Igaz, a községi közegészségügyi bizottság véleményező és indítványozó testület, mely szerint csak az illető községnek tanácsával, illetőleg elöljáróságav. 1 és ennek utján az elsőfokú hatósággal érintkezik. De kik vannak ma a közegészségi bizottságban; 5 orvos, a képviselő bizottsági gyűlés által megválasztva a képviselők közül és 2 községi orvos, a kórház orvos nincs ott, a lelkészek és tanítók közöl senki — egy gyógyszerész, 2 laicas, többiek jegyző, állatorvos, a gymnasium-, a polgári-, az elemi iskola igazgató i, a quardián stb. mind hiányoznak. Volt egy idő, midőn a gymna-siutni-, polgári-, elemi igazgatók résztvettek, mint közegészségügyi bizottsági tagok, akkor talán még mások voltak az állapotok, — vagy talán máskép fogták fel a törvényt, vajha ismét oda jutnánk, hogy a közegészségügyi bizottság ezen fontos elemeket magába fölvenné, hogy ezen bizottság, mintegy áthatva a törvény szellemétől a város egészségügyeit, egészségügyi reformját vasmarokkal megragadhatná, s helyes és életrevaló javaslatokkal állva elő lefegyverez- hetné az ezen téren felmerülő mindennemű riszásságokat és hátrányokat. Felhívjuk mindezeknél fogva a tekintetes közegészségügyi bizottsági elnök urat, hogy ez irány ban gyorsan intézkedjék, a városi tanácsot, hogy a bizottságot ez irányban alakítsa meg, mert különben részünkről kénytelenek lennénk erre a fokozatos hatóság, vagy a képviselő testület figyelmét felhívni. gondolkozású népfajok szokásait, és jogait, — s a sziv, és érzés, melynek évezredeken át oly kevés sserep jutott aa emberiség művelődésének történetében, as emberek érzelem, és kedélyvilága ekkor keidé fejleszteni törvényeit, s befészkelni magát az emberek, és jobb érzésű müveitek ssivébe, s a faaatiamus, meghátrált e szent eaó varázs hatalmának: tiuma-nismusl A keresztény vsllás szelleme, terjedése. Krisztus lanai, as erkölcsi eszmék diadalát, a társadalom átalakulását, a az emberiség gondol koxásmódjának megváltozását méltán szomorítja, mert amit az évezredek meg érintetlenül hagytak, aa érzést a szivet a azere\'.et ast költötte fel az emberiségben, a es által adott lök-erőt cs egész társadalom javulásának, erkölcsei megtisztulásának, a gondolatai megnemesbüléténc k; a as ember aki az előtt a szeretet vallását nem ismerve, a létek nagyságot, az erényt alacsony földi JKVakra fektéié, agondolatai irán át testi jólé\'.éből merité, enn-k behatása alatt a vaddüh és habom borzalmaitól elfordulva, a tudományok müvelésébon, ér* síiméiben és erkölcseiben megszeli dűlve, tetteiben finomabb lett és tisstultabb nézetektől áthatva, saját javáról as összessé- javára, as önzésről, a barátságra, a fele barátiságra forditá figyelmét. Fényes példa igazolj* est hazai történelmünkben Szent-István példája aki a kereaatényaé-get egéss népével felvéve, a szeretet val lásában, a cívilitatio megteremtőjévé ma gasult fel; ¦ népét ia idegen népek közé beékelve 1000 éven át a műveltségnek megtartania sikerült. Egy szebb idő hajnala volt ez a humaniamua hajnala is a civilisatioval, midőn a tudományok ujjá azületve, as emberiség megismerte a nemes éa tiszta erkölcs becsét szerényt as ember szellemi és értelmi jó tulajdonai\', amelyek a műveltet és müveietlent egymáaiól megkülönböztetik, — s amelyeknek fokozatos fejlődésében fekszik az emberiség müve , lód ősének törtenete is. Nagy-Kanizsa város tanácsától, 1480/83. Tekintetes sserkesslő ur I A csángó magyarok útiköltségei fedezésére a város területén eazkösölt hivatalos gyűjtés eredményét hitelesített gyüj-tÓiv másolatban azon tiszteletteljes kéréssel küldjük le, miszerint azt becses lapjában közséteani méltóslaasék. A várost tanács. Nagy-Kanizsán, 1883. évi április hó 14 én. BABOCHAY polgármester. Másolat 1480/83. Gyüjtó-ir. Féltjük nemzetünket; általános a panasz, hogy a magyar elem fogy és íme a csángó magyarok Bukovinából ősi hazájuk ba viaasa vágy ódnak, ezek visszaszállítása oly nagyszerű nemzeti esime, melynek megvalósulása minden igás magyar legfőbb óhaját kép-shetí, a visszatérés már a tényoyé váláa küszöbén áll, 1000 családot, sok eser tiasta magyart nyerhetünk aránylag csekély 20.000 forint útiköltségen. Bátran fordulunk tehát városunk nemeskeblÜ polgáraiboa, felkárvén, hozzák meg áldozataikat a hata oltárára. A városi tanács, X-ív-Kanizsán, 1883. márczlus hó 5 én. VÁGNER KAROLY a. k. h. polgármester. Hofer Ferenc* v, jegyző 1 frt. Haba Lajos v. alkapitány 1 frt, Varga István 50 kr., Anek István 30 kr., Berke József 20 kr., Bolf Jóssef [20 kr., Karlovica János 10 kr., Baocsotn Jánoa 10 kr., Banczom Fereocs 10 kr., Tiessi Jóssef 10 kr., Tiszai László 10 kr^Tiasai György 4 kr., Paulus György 1 frt, Hoffer Kálmán 10 kr., Snef László 10 kr., Aigner József 10 kr., Steslin Fereocz 10 kr., Szerecs leplin János 10 kr., Lengyel JÓ-zsaf 5 kr., Vajda Fereocs 10 kr., Fíum-bert László 10 kr., Horváth József !0 kr., Muaster Jóssef 10 kr., Faics Fereocs 10 kr., Bolf György muczer 10 kr., Polai György vörös 10 kr., Maczer György 10 kr., Horváth György 10 kr., Anek Jóssef 10 kr., Fülöp Jóasefné 10 kr., Rozsa György 10 kr., Hegedűs Jóssef 20 kr., Gaál Ferenci 10 kr., Milei József 10 kr., Pláoder Lásslóné 10 kr., Milei János Van ugyan idő manap ia mindazáltal, midőn kétkedve fordulunk el as uj — tisztult nézetektől, a emberies érzelmektől áthatott koruktól ia, de avas-és véremberek világ- ós hatalom vezető keséi is lelohadnak a jog és ielkiíameret-védő pajasai alatt és a „nagy lángelmék fásult szivek helyet is van remény, hogy a népek meleg érsése fogja felváltani. De ki is hinné aat, hogy aa általános műveltségi fok emelkedésével, a szív, az erkölcs, a lelkiismeret, az emberies érzel mek és intézmények a materializmus és a jogtipró középkor .ököljog" elvein fog ssk elbukni s annyi századok és ezredek öröke, amelyet a társadalom is boldogító tényezője gyanánt fogad el a szabadságban egyenlőségben és testvériségben,most a megváltozott világ nézetén, puszta önzésen és haszonvágyon szenvedjenek hajótörést 1? És e v.sszaesés, a sötét kor száza-daiba ellenkeznék összes tapasztalásukkal, a közművelődéssel, a as össses emberiség felvilágosodásának történetével. Tények igazolják, hogy as emberiség művelődik, halad, a tudományok fejlödnek és a azépművéssetek terjednek; tények igazolják, hogy ezekkel terjed az ember erkölcsi világa ia éa így, mely okok szolgálnának kétség beesésünkre alapul? As egyes esetek mutatnák a visszaesést — saok csak kivételek. Vegyük azért például mégis a vallástan!, mely a asereteten alapszik, mely as egyetértést, as Önzetlenséget — s éppen problémánkat, a felebaráti szeretet és testvériséget hirdeti. Képes e a vallást megdönteni, a műveltség vagy aa anyagi világnélet?Nem terjednek-e messsebb és messsebb eső országokban mijtionari usok állal Krístus ¦ a vallás tanai, nem assbadultak-e fel a négerek, nincsenek-e ma olt ia műveltség nyomai, hol azelőtt emberevő c&unibajok húzták le európaiak fejebőreit a ijjeaitették znegevéasel saját nejeiket és gyermekeiket? (Vege következik.) 10 kr., Plándar József 10 kr., Marton Jánoa 10 kr., Gordán Jóssef 10 kr., Bali György 10 kr., Handelsman 20 kr., Faics Jóssef 10 kr., Szépe Boldizsár SO kr., öreg Hegedűs László 13 kr., Fleischhacker Ignács 20 kr., Beck Betti 10 kr., Gürt-ner Vilmos 25 kr., Marlinecz György 10 kr., Dolmányos 10 kr., Kállorícs János 20 kr., Kiss György & kr., Sedelmajer László 10 kr., Veber József 18 kr., Lip-ün Józaef 50 kr., Mirko György 10 kr., Dávidovicz Ferenc 10 kr., Sallai József 10 kr„ Kovács Ferenc* 5 kr., Simon Kálmán 10 kr., Pláader Jánoa 10 kr. Martinecz Lássló 20 kr., Dolmányos György 20 kr., Dolmányos Vendel 10 kr., Báj Jóssef 10 kr., Kállovícs Jóssef 20 kr., Bagonyai Jóssef 20 kr., Zambor György 20 kr., Plánder Károly 20 kr. Faics József 20 kr., Roskovica György 30 kr., Raucb Jakab 10 kr., Plander Ferenc* 10 kr, Lővy Markus 10 kr., Sselay Jánoa 5 kr., Dávídovíos Andráa lOkr,. li^vido-ics Ferencs 10 kr., Snef György 1Q kr., Rózsa Károly 10 kr., Faics György 10 kr.. Balog Ferenc* 10 kr., Horváth Lássló 30 kr., Miilei László 5 kr., Mírkd Jóssef 5 kr., Mikó Ferenci 10 kr., Kiss Steaslni István 10 kr.. Kiss Steeslni János 10 kr-, Koch Jóssei 4 kr., Habs Pál 20 kr, Mihába György 10 kr., Kurner Fereeez 10 kr, Varga János 5 kr., Varga György 6 kr., Jandrosecs Ferenc* 5 kr., Farkas Ferenc* 5 kr., Weiss-b. rger 10 kr., Dőmölki Lássló 30 kr., Vajda Ferenc* tanító 30 kr., Dolmányos József 10 kr., Fleiner Miksa 10 kr., Gnd-lin László 10 kr., Knaus* Károly 10 kr., Flumbort Anna 10 kr., Gödinek Jóssef 10 kr., Pécsek István SO kr., Magyar JÓ asefné 10 kr., Ssmodics Ferenc* 10 kr. Godína Antal 10 kr., Kunits Jóssef 10 kr., Polai János 10 kr., Horváth Ferencs 6 kr., H.jdii György 10 kr. Összesen 17 frt. Nagy Kanizsán VI. VII. kerület 1883. márzziua 16-én. HOFFER FERENCZ s. k. j»gyó. Nagy-kanizsai takarékpénztár 20 írt, dél-salai takarékpénztár 5 frt, Dr. Horváth Ferencs 1 frt, Gnláa Jenő 1 frt, Hertelendy Béla 1 trt, Ulmsnn István 1 frt, KarcsagXB. és István 2 frt. Gróf Ha-gonay Berta 2 frt, Hirschl Ede 2 frt, Grünhuth Fülöp 1 frt, Bettlheím Samu 50 kr., Schlesinger Gyala 1 trt, Hirschl Hermán 50 kr., Weiser József 2 frt, Slrém és Klein 1 tat, Wiener Weiaz 50 kr., Welísch Rosenberg 1 frt, Fárnek Kálmán 1 frt, Schwarz Tsuber 1 fr Lő-vinger Israel 1 frt, Semetke Lajos 2 frt, Scherz Engländer 1 frt, Keller Ignác* 1 frt. BART03 JÁNOS s. k. v. tanácsos. Nagy -Kaoísaa város kösönaége 25 frt, Babochay György 5 frt, L-ngyel Lajos 1 frt, Plossser Ignác* 1 frt, Uiman látván 1 frt, Pfaff 1 frt, Dr. Széke: es JÓ ssef 1 frt, Henc* Antal 5 tri, Trffer Er-zsebet 60 kr, Maninger Jóssef 50 kr., Habinka Vilmos 1 frt 50 kr., Banm Samu 1 frt, Herky Ödön 50 kr., öar, Matosch Jóasefné 1 frt, Ábrahám Károly 1 frt, Weiasberger Zdgmond 50 kr., Stemmer Kálmán 50 kr., N.N. 2 frt, N. N. 1 frt, N. N. 50 kr., Pressbarger Anna 2 frt, Dr. Ssukita Nándor 2 frt, Rapoch Gyula 2 frt; Dr. Pick Alb-rt 1 frt. Bo-rényi 50 kr., Ssmetlena Ferencs 1 frt, Danneberg Weiss i frt, Sommer Miksa és Sándor 3 frt, Lengyel Ignács 1 irt, Rács Antal 50 kr. Összesen 129 frt 10 kr. A másolat hiteléül kiadta. LENGYEL LAJOS fö>gyső. Törvényszéki csarnok. Bűnügyi tárgyatások jegyzéke a sala egerszegi kir. törvényeséktől 1883.\' évi május 2-án. 864. B/83. Ss. I. Katona Illés és társa sikkasztással vádoltak elleni ügy ben végt. 895. B/83. Ss. 1. Bease Benjámin es társai súlyos testi sertéssel vádoltak elleni ügyben végt. 926. fi/83. Ss. 1. Németh Vendel és társai súlyos lest! sértéssel vádollak elleni ügyben végt. Május 4-én. 788 B/83. Let. Tóth Kün^ö* Károly és társai lopással vádoltak elleni Ügyben vó.t. 835. B/83. Sz. 1. Varga Ferencs éa társa hatóság elleni erőszakkal vádoltak elleni ügyben vég. 861. B/83. Sz. 1. Varga Jánn. és társa sikkasztással vádoltak elleni ügyben végt- 867. B/93. Sz. 1. Horváth János lo pással vádolt elleni ügyben végt. 1053 fi/83. L-.L Németh István és társa emberölésééi vádoltat elleni Ügyben 3 ad bír, ilbird. 1188 B/83. Ss. I. Mészáros Lajos orgazdaság bűntettével vádolt elleni ügyben 3 ad bír. ithird. Május 9-én. 749. B/83. Sz. !. Tóth Jáaos súlyos testi sértéssel vádolt elleni ügyben vég tárgy aláa. 802. B/83. Sz. 1. Ernsst János és társai lopással vádolt elleni Ügyben vég-tárgyalás. 805. B/83. Ss. 1. KJányoa Jánoa és tá-sa sikkaastáasal vádoltak elleni ügyben végt. 1293 B/83. Let. L-hóc«ky István és táras lopással vádoltok elleni ügybsa vég tárgy aláa. Májas 10-én. 1014. B/83. Sz. 1. Zsirsi látván é« társai lopással vádoltak elleni ügy ben Tégtárgy. 1036. B/83. Sz. 1. Bogdán Pécs Mari méhmagzat azándéaoa áthajtásával vádolt elleni ügyben 3-ad bír. ithir-detés. 1099. B/83. Sz. 1. Németh Mihály és társa lopással vádoltak ellesd ügyben 2-od bír. ithird. 1222- B/83. Sz. I. Oxánger Józs.f és társa súlyos testi sértéssel vádollak elleni ügyben 2 od bír. ithird. Május 17-én. 3217. B/82. Ss. 1. Köblí Jánoa súlyos testi sértéssel vádolt elleni ügyben 3-ad bír. ithird. 1206. B/83. Sz. 1. Kovács Teréz Boly os testi sértéssel vádolt elleni ügyben 2-od bír. ithird. 1274. B/83. Ss. 1. Sp-lák es társa elles lopáa miatt vádoltak ügyében 3-ad bir. ithird. 1289. B/83. Sa. 1. Schermao Péter és társa magánlak megsértésével vádollak elleni ügyben 2-od bir. ithird- Z,-Egerssegea, 1883. ápr. 30-án, muzsik kAlmán iroda igazgató. Hírek. — Dr. Steinbaeh József, lapunk. derék munkatársa e hét elején vett bn-csut valósunktól. Őszinte sajnálattal váltunk meg tőle, kii rövid ittléte alatt mindenki oly igazán megszeretett. Távozása rögtöni volt; még személyesen el sem bu-osuahatolt ismerőseitől a jó barátjaitól; s azok részére s következő búcsúszót küldte be hozzánk :BOrvosi működésemet Nagy-Kanizsán be-ün tetve, jó barátcimnak éaiamerőseimnek, kiknek dő hiánya miatt .iaten ve-ledet nem mosdhattam, e\'i uton küldöm bucauüdvöz-letemet. Baráti éa honfiul t i b a t e 1 e t t e 1 : Dr. Steinbsch József. — Nyilvános köszönet, a nagy. kanizsai kísdednevelő egyesület sors játé. kot r^ndesd bizottságához folytatólag aj bban a következő falulfizetések, illetőleg adakozások folytak bet Ösv, Várad* Gáborné Örkény 1 frt, Salsberger Janka Jánosháza 3 frt, Herczeg Sarolta Bpest 1 frt, Sokoróaljai vörös kereszt. egylet 1 frt, Kun Sarolta Szabolcs 1 frt, Hanyady-Csáky Sarolta grófnő Bpest 5 frt, Khudy Jóssef gyógya. Sopron 2 frt 60 kr., Formágyi György győgyes. Bpest 1 frt, Foayó István körjegyző Tab 50 kr., Dr. Mangin Károly megyei főorvos Z.-Egeraseg 1 frt, Báró Vetsera Albin Bécs 1 frt, Gróf Csáky Lász\'ó SsendvÓ 1 frt, Makkay Mari Balassa-Gyarmat 1 frt, Kardhordó Ambrus Debrecaen 1 frt, HegedOs László Sárospatak 50 kr. östxe-een : 21 frt 50 kr. Előbbivel 827 frt 12 kr., melyért a bizottság nevében hálás köszönetemet nyilvánítom. Nagy-Kanizsa május 3-án 1883. So maii ch Lőrinc bizottsági elnök és pénztárnok. — Országos vásár less Nagy Kanizsán, holnap, azaz f. hó 7-én. — A helybeli „siabadelvü kör\' megnyitási ünnepélyét bérelt helyiségé* ben a (.Délsai tnkarék pénzt ár* épületé ben I. hó 3-án tartotta meg. — A közegészségügyi bizottság folyó hó 3-án délután Ülést tartott, melynek tárgyát a községi orvosok havi-jelentése képeste, s amelyből kiderült, bogy a himlő nem uralg járvány gyanánt, a alapos félelemre ok nincs, fölmerült az iráat az intézkedés szüksége, hogy a betegek éa kórok azonsai nem jelentetnek be, amiért ia a kapitányság aziránt megkerestetett, hogy az utca ai hajdúk teendőjévé tegye, a járványos éa fertózó-bele-gek nyomozását éa bejelentését, a ugy ajtósak az orvon urak is fölkérettek éa kö-rösvónyileg U fölkéretnek, hogy * autistica szempontjából is — szokat aa eseteket bejelenteni sai veskedjenek, amelyek fertőzők, amilyen a hagy más, vörös himlő aib. Szóba jött, hogy a kfisegéss ségügyi bizottság a törvény értelmében nincs helyesen és törvényesen megalakítva, mert a lelkészek, igazgatók, állat orvos, kórhás-orvoe stb. nincsenek a bizottságba, az elnök ur szórtban fel világosi lássál szolgált, hogy az nem Kanizsája vonatkozik, a akkor egy bizottság 10,15, 20 tagból ia állna, ss csak községekre vonatkozik. Kanizsa persze szabadkirályi város! Kérdés tétetett a sertesteiepek, asemótgödrök, ulczai sár, korház terv iránt; s különösen tárgy altatott, hogy miként értesíttetik s bizottaág, fbganalo-aittatnnlue javaslatai hogy legalább tudná van-e hasasa «ílködéseinek), «rs nézve azonban a Dodoai jodáhoa nta-eittatott. Aeeculap. hü8zonk8ttbdik SWOLTAM ZALAI KÖZLÖK Y MÁJTJS 6-ía im. — A szent-miklósi kantorvítlasz- tás í- bó 9-éo tartatik meg hír sserint. Ugy halljuk, hogy igen sokan pályáztuk ; t a pályások között sok jeles képzettségű la ni tó is van. — N.-Atádon a mait napokban, HsasnerN. kiskereskedő neje egy derék, ep Égy erceket szült; — de ast kapával ffibe ütve, azonnal elaata, — Hogy mi inditolta s szívtelen anyái e gonosi tettre, «t majd a bíróság nspfényre bosandja. Már két ízben tartatott hivatalos vizsgálat ez ügyben. — Taranyboz tartozó Pussta-Szt.-Fjáazló melleit: erdőben egy kanász-bojlár pár mslscsot bajtott fényes nappal as uton: est meglátta az urasági csősz, szóba bocsijtkozott vele. — Hogy miféle sió váltásba kémkedtek ss bizonytalan; annyi asonbao bizonyos, hogy a csősz a bojtárt keresztüllőtte sas rögtön meghalt, Némelyek szerint a maisotok lopottak voltak. — A BÜmeghl vásárt májas bó 1-éu szétverte as eső. Annyira, hogy május 10-én újra kell megtartani. A nagy eső miatt, semmit kirakni nem lehetett; s tömérdek szarvasmarha vissza-hajtatottját: emberek ideje kárba veszett. — A poroszországi kisbirtokos osztálynál mutatkozó pusztulás okaiosk furkéezésével a porosz Landesoeconomie collegium (gasdaaigi tanács) behatóbban foglalkozott s ennek alapján felkérendő-ook határozta s kormáoyt arra, bogy as az e részben mutatkozó bajokat minél nagyobb figyelemmel kísértesse, s ások ellen oly orvossserekről gondoskodjék, a meiyektel s kisbirtokos osztály állását m lehessen erősi\'eni. Ennélfogva s ml.ater felkérendő odshatni, 1. hogy a kézségekben a korcsmák száma leszállít-tassék; 2. bogy minél több takarékpénztárak keletkezhessenek (Mi ebból nem instálunk, m-rt s mi vidéki taksrékpéns\' urainkn-k nagy réssé első sorban volt oka a földműves osstály pusztulásának, süt még ms is as ¦ s kormány a tekintetben is csak a pssssiv szemléld szerepét játsza.) 3. hogy a nagyobb bi lel intézetek működésüket terjeuazék ki a parasst-binokokrs is; 4. hogy a földbirtokok kétszeres megadóztatása megszüntette sék -, 5. bogy az igasságszolgáItatás olcsóbbá tétessék; 6. bogy az örökösödéseknél a parasztbirtokok érteke a kataszteri érték alapjáo szabályostassék s 7. bogy az örökbérlet üjrs élotbeléptetteasék mindezekből as látszik, bogy Porossor* szagban a kisbirtokos osztály épen azon okok folytán posztul, mint a mi kisbir-tokuz osztályunk, t i t korcsmák;, a tulmegadóztatás, s fsjletlen hitelintézmények, a drága igazságszolgáltatás, az átíratásoknál szedett illeték magas volta ¦ végre s földbirtok túlságos el darabol ás a folytán. — Idényszerű. Az idfl, mely ai em béri szervezetek restauláeát ssüksé gessé teszi, elérkezett és első sorban sz eredeti ásványvizek lesznek »• fürdőidény slőlt az orvosok által a gyógyulást keresőknek sjánlvs. A kroodorfi sa vanyúkut „Stefánia koro-naherczegnfi forrás szeren esés vegyi Ömöli-elénél fogva a fent* említett czéira különös figyelemnek Örvend. Htre, mint gyógyszer lélegzési és emésatési nehézségeknél elismerést és nem kevésbé ismeretes sz is, hogy egyszersmind vér tisztítást előmozdító asztali vizet képes, mely ki ÜnŐ is által előoyő-sitve, más \|meg nem feleifi ivó viz helyett évről évre általánosabb alkalmssást nyer. Es könnyen magyarázható, mivel s legújabb hivatalos elemezés körülírása izosserint következőképen hangzik:. Ha a Stefánia koroni-hercsegnő forrás ritka kellemes, üdítő ite tekintetbe vételik agy ezt hazai sséasavUrtalmu ásványvizeink között az első rang jogosan megilleti.a — A krondorfi savanyákat kapható Nagy-Kaníssán Rosenberg János és Welisch József araknál, ugysxinte vendégifikben stb. — Érdekes foglalás Egy kitűnő fővárosi fiatal művésznőnk igen kényes hejycetbe jutott. A divs, hogy rá ne is merjen senki, nevezzük Laurának — atyjánál lakik, hol kát szobája van, melynek bntorzsts s művésznőnek sajátját képezi. A papát valami adósság miatt beperelték, minek természetes következménye gyanánt s lakáson megjelwit a bírósági végrehajtó. Szerencsétlenségre épen olyankor jött, mikor senki sem volt otthon s miután a művésznő ál\'al Iskott két ásóba btrendrzése litsaott előtte legértékesebbnek, felirts as összes bu torokat, és a szobában talált egyéb tárgyakat, többnyire kedves emlékeket éa becses ajándékokat, melyeket a művésznő sok-rendbeli tisztelőitől kapott.. A hölgy előtt most az as altemstiva ill, vagy kifizetni as adósságot, melyet nem á csináli, vagy pedig mioden egyes tárgynak eredetét hitel-tara bebizonyítani, — Eredeti levékzim. A győri postán olvasták a kővetkező levélczimel: ,Tiste-»tteI tiseokiletsedik ezrednek ti senbstodik század hol megkű! dőm az egy nadrág és egy melésty és egykabát ée hajsz pictíi és egy sapka akit el hoz Um velem Tóth Xstvány kbsvités kili tire Tisztelete! kérem as ezredemet és an századomat, hogy ha meg kapják szíveskedjenek róla meg tudósítani, hogy legyek nyugodtan irányában Győrben Nagy Kaszárnyában. — tfj magyar fürdő. Gróf And-rássy Aladár velejtei birtokát gyógyfür dové alakítják át és mint ilyet, már május bÓban meg is fogjak nyitni. A fürdőben sóstartalma forrás van, a vendégek a gróf kustélyiban fognak lakni, mely most az 6 Homonnára való költösfikttdóee miatt ür-sen áll. A zemplénmegyeiek méltán Örülnek rajta, hogy már most nekik ís van fürdőjük. — Szeget-szeggel! Egy fehérvári napszamos hozatott magának 25 deka disznóhúst egy darabban; a városháznál megmérette s az csak 23 dekát nyomott, mire 6 azt kivánta, bogy a csaló hentes törvénybe idéztessék. A hentes megidés-telvén, azzal vedekeze\'t, bogy az illető, s ki a hast vitte, otthagyta a nyomtatékot, mit a bus vivője be is ismert, esei tényét azzal indokolva, hogy fi neki paj tása ast a megbüást adta, hogy a búst egy cáfeybban hozza. A hentes a méltányosságra hivatkozva, kijelenté, hogy ő a nyomtatóknak szánt aprólékos húsdarabokat meg nem eheti, ast is csak el kell adnia. — „Lássa uram, — válaszolt napssimoc, — én as arnsk követ fej- Szabadelvű ember nem is tehetett volna másképen I Csakugyan agy tii óra (ájban fel-vergődtem valahogy as igen kényelmes és s ssabadelvüség fogalmával megegyező tágas helyiségébe a „szabadelvű-körnek8, hogy magam is tanúja legyek egyelni ásnak I Tyühl Amint beléptk, szebbnél azebb hebroni rózsák meg nem hebroni nefelejcsek csak ngy nyüssögtek körülöttem! No — mondok magamban, — most mutasd meg, mennyire vagy szabadelvű e sok bóditani vigyó amazon, sylphid és uympha közölt !? Hát mit tettem? Leültem egy teljesen alnyiio\'t rózss mellé éa dicsérgettem előtte a bimbókat 1 Egyezerre csak oda libben egy bimbónak ellégé nefelejcs, ós---- csak nem as Ölembe ül, ba föl nem ugrok a Bzékről, mert hit as as Ő helye volt as elnyitott rózsa melletti bimbóéi Illedelmesen bocsánatot kérve, távozni akartam, midőn a róssabimbó átnyújtja legyezőjét és fólhiv, bogy a mellette lévfi üres széken foglaljak helyet. Egyeseire konzervatív érzelmeket éreztem ingemen belül és ugy tetszett, hogy politikai hitvallásomon némi csorba tettem, a az ar az apróbb köveket nem esett, mert mamelnkk-ként elfogadtam a hsgyta ölbe rakni, miután pedig én agy ! legyezőt, — leültem a róssabimbó mellé, öl követ egy darabban ki nem fejtbetek, — aztán---aztán---már valamint as ar a nyomtatók husi, agy én ¦ nem voltam többé ^sssbsd\'-elvü 1 — apróbb köveket meg nem ehetem \'\' Alásscolgájal" — Hú ftSlrig. Csegléden az állam-vasútnál alkalmazott portás feleségét halvs hoztak hasa Budapestről, hol gyógykezelés végett volt. Kiterítették a ravatalra, szegény öreg férje sírva boralt feléje és egy fé! óra múlva ő is ott feküdt neje mellett a ravata\'on. Nem élte tul a szeretett nfi halálát. — Tapasztalás. „Édes férj em szól a fösvény asszony midőn látja, bogy a gazda nagyon sok ezukrot tesz theájába, „a sok csnkortól megnő! az esse." .Csak as asssonyok-é", felel s férj nyugodtan, a férfiaké nem," „És honnét tudja ön est férjem aram," kérdi az asszony dühösen. „Itthon tapasztalom." CSARNOK. Olysn pók hálószerű köteléket éreztem magamon! Szegény fejem el kezdett túgni Sem nem láttam, sem nem hallottan egyebet, mini a szomssédnőmnet, és annak susogó hangját 1 „Hát csakugyan szeret engemet ?4 .EbpM.P „El is vészen feleségül?" „Minél hsmsrébb!" .Puszi !• Aztán...... no az nem tartozik ide És mi lett belőlem ? M» már absotatis\'ikas kormány hatalmában vagyok. Ha azt megtudja szegény édes snyám, hogy elvessitettem fejemet, soha sem ismer reám! PUSZI. A tzabadelvQ-kör fölavatása. (Olyan „Tárcsa-levél- forma) Hát hiába l így vsn aa emberek életében, — csalódni, és ismét számítani rnményleui, és njrá csalódai I Még is okos emberek azok a törökök ! Mert őket még a muszka haderő sem tudta eltéríteni attól a bittől, hogy minden embernek sorsa születése peresé ben beíratik a legfőbb policsialís hivatalban lévfi főkönyvbe, s astán tehet as ember amit akar egéss életében, a: járssalag, amit derekára kötött a ffi fő Thaiss kapitány, hát bis as cssk beleve seti a legszilajabb embert is abba a ve rémbe, melyet ismeretlen helyen előre megástak részére! Most magamon tapasstaltam t Fatalistává is lettem t A legbóbessé-dübb tériifi jezsuitának alig sikerült volna as, amit a mait csütörtök éjjelén a tiszta véletlen eszközölt vélem a szabadelvű kör tánosestélyén! Teljes világ-életemben mindig szabadelvű voltam annyira, hogy megmaradtam agglegénynek, mert hát tudnivaló dolog, hogy as asszony népnél erfi sobb absolutistikus kormány nem létezik a földkerekségén l Már pedig én ast tartottam addig, hogy: „ebura kurta!1\' — én vagyok as ar! De különös is as ember, ha kontót csinál, és ast hiszi, hogy a korcsmáros nélkül is lessámolhat l Dehogy számolhat íe! Galléron fogja az az embert, s azon vetzi magát észre, hogy se ti, — se tova! És í em áll, bogy „fuss, vagy fiietn!* Csupán az utolja: fizetni kell! Ugy történt, hogy mint aféle .szabadelvű\' ember nem engedhettem míg magamnak, hogy előre meghatározza ne kem egy „klík" hogy épen „két" forintért ebédeljek és bog ¦ milyen órában dbédeJjekt De már, hogy is engedhettem volna meg! Hát ha nekem épen gusztusom jön 50 krért, vagy 10 forintért ebédelni akkor nap! Mit tudhatom én nyolcs nap pal előre, bogy milyen étvágyam lesz majd akkor?! Aztán meg, hogy épen abban a perezben egyem, mikor a korcs-maróénak tálaltatni tetszik ! ? No bát sz csorbát ütött volna wi-bad-elvemen ! Est pedig nem engedhettem I — Dj nem Ís engedtem ám meg! A bankett napján csak azért is egy pár lor-másrirstit ebédeltem, hogy nagyobb bizonysa át Bsolgáltasssm szabadejvűsé-gomnek és elhatároztam, bogy majd este, mikor a hívalslos ebédtől teipuffadtak nem fognék tndai vsasotálaLhát majd én urasán meg vacsorálok! irodalom, (E rorat alatt megemlített mnnkákNngy-gsaJasa» WajdiU József kBnytkaresekedsében kaphatók vagy általa megrendelhetők. Vidéki megrendelések posta fordultával pontosan eszközöltetnek.) — Értesítés. A magyar jogáss közönség már rég érzi szükségét az országos törvények olynemü kiadásának, mely nemcsak a pussta szöveget ezzel kspcso I Istossn pedig elvont, tudományos jellegű magyarázatot, esetleg s kommentátor egyéni nézeteit tartalmassá, hanem s mely a törvények valóságos kiegÓFzitŐ részét képező és alkalmszások, behatóbb tanai mányosásukn ál az interpretáczió szempontjából nélkülözhellen törvényhozási anyagot is hozzáférhetővé teszi számára. A gyakorlati jogáss, az ügyvéd, a bíró, az ügyész nem egyszer jut abba a helyzetbe, hogy a törvény igasi értelmét kell keresnie vagy vitatnia es es esetben bizonyára legmérvadóbb e tekintetben a törvényt előkészítő anyag. Igazságügy-miniszterünk dr. Paaler Tivadar a büntetőtörvény tárgyalása alkalmával igy szóit: .Hogy mi a törvény értelme, azt kivehetni a törvényt megelfiső törvényhozási anyagból." A mihez s büntető cod-x aayaggyüjteményének szerkesztője: as immár csak emlékében élő jelesünk, Löw Tóbiás, a következő találó sssvakat fűié előszavában: „As anyag-gyüjtemény nem kommentár, nem tankönyv, hanem egyiknek másiknak is alapul szolgái. Számos tévédéit csirájában képes elfojtani, és számos termékeny essmével gazdagítani a törvény tanulmányát. A gyakorlatias tudománynak és a tudományos gyakorlatnak szolgálni: ez as anysggyüjtemény sajátos hivatáss." És ezzel indokoltuk a mi abbeli elhatározásunkat is, bogy a magyar törvények* bői oly kiadást kívánunk rendesni, mely a törvényhozási snyaggyüjteméaybŐl (a miniszteri indokokból, a parlamenti és bizottsági tárgyalisokból és jelentésből slb.) merített magyarázattal fogja az egyes törvényazaksssokat híven megvi tágítani. Első füzetként; „As uzsoráról és k káros hitelügyletek:-51c szóló tor vény fog már legközzelcob megjelenni. Felhívjuk reá becses figyelmét. A magyar jo-gászkösőiiség pártfogásától függ, bogy eme megindítandó vállalatunkat majdan fen tarthassuk. Budapesten. 18S3. évi április hóban. Lsmpel Bóbert (Wodianer F.) Váczi utcst 13. ssám kiadó. Visontai Soma, jogtudor, kos- és váltó Ügyvéd, saerkesslfi. — Úgyszintén Lampel Róbert (Wodianer F.) könyvkereskedésében Budapesten, váczi atcsa 13. szám alatt jelentest meg és kaphatók a következő tfir-vényezikkek és rendeletek: 1875. évi nj sdótörvények. 50 kr. — 1854. bányatörvény. 50 kr. — A belvisek leveseté- sérőJ 20 kr. Cselédtörvény. 30 kr. — A földadó szabályozásáról. 20 kr. — Gyámügyi törvény. 60 kr. — Honvédelmi törvény. 20 kr. — IparlÖrvény 20 kr. — Kereskedelmi törvény.80 kr. —Közadók kezeléséről. 40 kr. — A köz egészségügyi törvény. 40 kr. — A kos igazgatási bizottságról. 20 kr. — Ltj küzigszgate i törvények 2 füsel 1 frt. — Királyi köV jsgysfikről. 30 kr. — A kőz tör vény hatóságokról. 40 kr. — As 1871. községi törvény módosítása. 20 kr. — Községi törvények, a régi és uj. 50 kr. — Móter-rendsserről. 20 kr. — A népiskolai hatóságokról. 15 kr. — Ntptanitók nyugdíjazásáról. 20 kr. — Az 1848. sajtótörvény, ujabb rendeletekkel. 60. kr. — Tele-pitvényesekről. 15 kr. — Ügyvédi rendtartás 20 kr. — Úrbéri stb. törvények. 30 kr. - 1848., 1874.és 1875, évi vá-lasstásí törvények és ss incompatibilitási törvény. 50 kr. — Váltótörvény. 30 kr. A végrendeletek stb. kellékeiről. 20 kr. — A visszabályosás- és gátrendóraégről. 30 kr. — Kisebb polgári peres ügyekről. 30 kr. — Büntető törvény, a bűntettekről. 60 kr. — A csukor és szeszadó ról. 60 kr, — Az nj erdőtörvény. 60 kr. — Bűnvádi eljárás. 40 kr. Be ¦sállásolási törvény. 80 kr. — Aa uj polgári törvény késési rendtartás 40 kr. — As aj bélyeg törvény. 30 kr. — A közvetlenül lerovandó illetékek kezeléséről. 40 kr. — Budapest fővárosi rendőrségi törvény. 40 kr. — 1879. XL t.-cz. a magyar büntető törvények a kihágásokról. 30 kr. — 1880. XXXVII. t.-cz. a magyar büntető törvények életbeléptetéséről. 25 kr. — Csukor és kávéadó törvény. 20 kr. — Csődtörvény. 60 kr. — Hadmentességi törvény. 10 kr. — Tőrvény a végrehajtási eljárásról. 80kr. — Ausztriai általános polgári törvénykönyv 1 frt 60 kr. — Vadászati törvény (1883-iki) 30 kr. — 1882. XVI t.-cz. az osztrák-magyar vám terület vámtarifája. 50 kr. — A tisztvi selők minősjteáéról szóló t.-cz. (1 S83-iki) 20 kr. Rendeletek külön kiadásokban: Bírói ügyviteli szabályzat. I frt 20 kr. — Bíróságokra vonatkozó szabályok. 80 kr. — Bünvádí eljárás. 40 kr. — Fogházak és börtönök kezelésé-ől. 60 kr. — A váltó és keresk. ügyekben követendő eljárás. 30 kr. — Közegészségügy: rendeletek 30 kr. — A kösjegyzői dijakról. 40 kr. — Mérték hite! esi léséről 50 kr. — Métermérték behozataláról. 50 kr. — A népiskolai hatóságokról szóló törv.keress-tűlvitelérfil. 1 frt 20 kr. — Rendelet s törvénykezési rendtartás és végrehajtási eljáráshoz. 40 kr. — Váltóeljáráa 30 kr. — Vasúti üzletszabályzat. 35 kr. — A véderórfil szóló utasítások 2 frt. — A kir. járásbíróságok hatásköréhez utalt vétségek és kihágások eseteiben követendő eljárás tárgyában. 25 kr. — A váltóéi járásról 30 kr. — A csődtörvény életbeléptetéséről, 30 kr. — A perrendtartásról életbeléptetéséről 40 kr. — Rendelet a kereskedelmi törvényhez. 20 kr. — Népiskolai tanterv. 20 kr. Rend-kivüli árlessáilitis azon esetben, ba ss alanti törvény csikk egy teljes folyama egyszerre rendeltetik meg; 8-adxét fűzve lö36—1883-Íg 29 frt 60 kr. helyett 23 frt 80 kr. 8-adrét kötve disakötésben, nemzeti szinii vágással és jelvényekkel 43 frt 80 kr. helyett 34 frt. 16-odrét (ssebk.) füsve 34 frt 60 kr. helyett 25 frt 40 kr. és kötve 45 frt 60 kr. helyett 37 frt Hivatalos állása személyesen két tana álul aláíróit fizetési kötelesvény mellett eseo tetemesen leszállított ára törvénygyűjteményt hsvonkint fizetendő 4 frtos részletekre is szállítom. — A ^tagyaroraxág es a Nagyvilág", e régi kedvelt képes lapnak ápril 29-ki asáma ritka becses és változatos tartalommal jelent meg. A csimlapon két arosképet közöl, Ba\'yovssky Gyuláét és a Matolay Elekét, melegen Írott életraj sokkal. Egy másik arcakép Mária Antoi-nette íőhercsegnfit, a virágkorában elhunyt szép és szellemes fiatal hölgyet mu tatja be. Pompás kivitelű rajs a .Csi-gány-tábor": mely Bőhm Pál hasánkfi< egyik legjobb festménye utsn késsüiu Egyáltalán valamennyi képes lapunk közül a .Magyarorssig és a Nagyvilág* ad legtöbb illusstricaiót. Mindenki érdekkel fogja szemlélni e számban a szegedi Széchenyi-tér képét, mely as aj szegedi színházat és még néhány díszes épületet mutat be. Szerfölött érdekesek a mosskvai képek is, melyek s ozári koro násasaál fogva épen idősserüek. Ép oly aktuálisak a phfinixpsrki gyilkosok arcs képei a a dublini rajzok is. A szövegből elég legyen kiemelnünk Mikszáth Kálmán kitűnő regényét („Mácsik, a nsgy erejű,) Cfáktornyai Lajos vonzó besse lyét, Székely József veterán írónk .A mücsarnokbsn" csímü ssép költeményét, TJlesy Piroska csinos beszélyét sst. A „Magyarorssig és s Nagyvilig" Buda pesten, a Légrády testvérek kiadásában (Nádor-utcsa 7. szám alatti jelestik meg. Előfizetési ára negyedévre 2 frt, félévre 4 irt, a .Pesti Hírlap politikai napilappal együtt Begyedévre 5 frt, félévre 10 frt Mutatványszámokat kívánatra ingyen küld a kiadóhivatal. Papírszeletek. X. asssony: Azt a nnt tCbbá aam eresztem iskolába, képzeld : ma azt kérdezte tőle a tanár, hofy mi a .viszony--. * X ar: lehetetlen, ezentoi ki kell kill-denank a fiat, T-alahinvtzor J. ar nálank theázik t — (Jő állás.) Egy fiatal h&lgT a vas-i Goldmarkkal, a hires leeeczerzŐTel ntszik, a ki bsmntarja magát neki: „Lc Gold-ark vagvok, a .Sába királynSJe•"komponistája!8 „Ej — felelt a hölgy a\' már nagyon jó állás lehet!" Béres {vaktában benyit a gróf szobájába) Nincs itt a kocsis? Gróf. Oh, kérem alássan, temek helyet foglalni! Odakinn van a kocsis-az- istállóban, lovakat vakarja; majd mindjárt behívom. Asszony: Bethoven életrajza nagyon szép, de a vége szórnom. És milv kalonSc 1837. márcsias 26 án halt meg. Férj: Akármely napon halt meg, as mindegy, a műrészét sokat vesztett benn. Asssony: Az igss; hanem hozzá még ¦zOletáaem evében a sápján! ö meghalt s én na Ölettem 1827. márezinz 26. . ^ Férj: Sajnos! Szerencsétlen ér volt éppen 1 Nevelt): Mondja meL ar-.kea, hány sziget van a közép tenderben és bogy hirják > — Urzi: A k&zéptengérben igen ok sziget van s engem Szabd Pepinek .. AÍikor agy bácai azJaháabaa kilencxren-szer egymásután adták a ^zamárbSr\'-t, uracs ssonusédjáboz fordalt e szavakkal: — Ma már két hónapja, hogv mindennap s .8zamárb8r-beo vagyok. — Hm! — feleli az — idősebbnek tartottam Bot! Siri nt a várpalotai temetőben. Itt nyugszik már most íiagymélt^ságoi Gróf Waldatein János Parádés kocsisa Szkeres Ákos ISIS-ban, meghalt kolerában. Vasúti menetrend. Indui Kanizsáról: mm. Sz. vonat V. vonat rosai Qy. vonat! Post. vonai\| V. vonat vonat VÖDE\'. ronat Sz. vonat Sz. vonat Gy. vonat] V. vonat T. vonat Se. vonat V. vonat P. vonat JGy. vonat! Eszék, Moh. Domb.! vonat Gy. vonat] jSz. Tonat vonat Zákány (cs^ikinig) Budapest BócsSzoEb.Sopr/el í Sopron Fríg. Kot. Csáki, feli Érk. Kanizsára Zákány felől \' Budapestről .Sopronból \'¦Pragerhof felöl "lp\'l - I 5; 15 reggel. 2 &6! d. u. -Ili 5; did 6- 8\|r^gel s: 611.0. U 35;éijel 6 15 no 12; 5éijel 3; ~id- O- 4 67:reggel 2i 45 4 u. 10; 50,éjjel ö! 2?\|r.ggrf i; 41 d. u. 11 —ktfd 4 31jr.ggd 1 Iii 10, SoUjjel 4, llir«8«l 10 20;íjj«l 12 16 14, .11 ípUjjel dabei reggel d SMKmi-Kjfr legjobb AsztaJf-és adite ital, kltioö tattomtk Mzoaytt k9M«4iaél, fégc belökni!, »Mor-4« ottyW »»nrt»iL ÉDECSEK\'iz »«eizlM eJitesltéMni. Mattoni Henrik, n.....»\'!>¦ iuiTTnui\'Ql4 nét es Xö&HíSj MAI lUNlinlo\' Ut millikelxe fel- jól flgyelemoe Tceiió. SB e—So F.1.Í8. ««kewti : BABOSS LÍSZLÓ- Nylltté r-.) Sa I va tor el»í rsaffs rssaestss savaivivlz, lithium és bornátrium baa gazdag forrás, orvosi tekintélyek által a légső és emésztési szervek borates bántaJmsinál rendelve; — kiváló szer a köszvény, hólyag és vese bajoknál. Borral használva igen kellemes üditó-ital. Kapfeati ásványvíz-kereskeiíéiskítr és leftMb gysfysterttrs\'SB. SaiTotoMorra! ífazfaíósai 906 1-20 KPEEJESKN. fszS Budapesten főraktár ÉDKS-KUTY L. urnái. ~Wm • E rovat slatt kozlSttért nem vállal sugara felelfisségst a ™ 775390 HDSTOSKipLBBnt AVVOLTA. ZALAI KÖZLÖK 5" MÁJUS 6-ín 1888. I H I R D E T E SEK. IBIS, Ml ES J» G O S S M A N BTJDAPBBTBN. E1S N J. tMSSIMI ÉS RAUSCHENbACH ELSÓ MAGYAR GAZDASÁGI GÉPGYÁRA BUDAPESTEN. la Wiese & Comp. Kasscn-Fabriknnten WIEN PRAG. Ovar i . Bécs. tl Paaleabelaaaaat 58 Bktir: Bio», H Uatere Dnuttruu Kr. 25 880 11—15 Fiikaal.t: Budapeit, körút, Fasciare-Balata. 1881 ik évben 295 000 palaczk, 1882 ik évben 660.000 palaczk lett elsstálütva A mohai ÁGNES-forrás Iiazánir ogyllc XegszónsavdÚBabt) savanyuvize kitűnő szolgálatot tesz főleg az emésztési zavaroknál s agyomornak az idegrendszer bántal-main alapuló bajaiban. Általában a viz mindazon kóroknál kiváló figyelmet érdemel, melyekben a szervi élet támogatása és az idegrendszer működésének fölfokozása kívánatos. Borral használva már is kiierjedt kedvelíségnek Örvend. _0 Fris töltésben mindenkor kapható EDESKUTY L. m. k. áivari száffitfail BÜMPBSTSN, Eméfieftérea. Úgyszintén minden gyógyszertárban, fúszerkereskedösben és vendéglőkben. 1881-ik évben 295 000 palaczk, 1882 ik évben 550 000 palaesk lett elszállítva. Ajggódva ét tzsmöruan ¦=== haaznalt Uindeaklnek, kola.ken W 1« ajialbati . .Baugbarir cd- aAUnnaaki.BMaUn bí.é8e. ki. zoaritsk.it tzliijik M»,k, bo^ ,\\,hfa »<«f 1" a »«gf«1.15 grogr.zarek alkal-maaazz .Ital az.n.eaé«it5l megazaba-dult, vagy legalább U aajbalé.t neti.it A .Bet.gbaraf klTicaTa GORISCREK K. egyetemi könYraroi által (BÉCS I btrinUr 6 .m) afjm kjldrtk m.g, agy bogy a magrandelSnek csak a le.e-Iea6lapért kell 2 krt kiadni. 819 5—7. Kávé Triesztből. Árak mint nagyban Tételnél. Alulírott ciég kaid 4/, kiló. póstaeso magban rám- és bérmentve, csomagolás felszámít.sa nélkül utánvéttel, v..-y az öaaZQfr eléra beküldéae mellett karét a következő árak mellatt : Mokka, valódi arábiai — 1 ki\'ó frt 1 84 Ceyloulgyóngy Iegfio. barna 1 , . 1.94 Ceyloni finom nagy az-m-E 1 . , 1.70 Coba togfin.nagy azem. barna 1 . , 1.76 Portorico legfinomabb - 1 „ , 1.60 Guatemola legno. erua,kiado 1 . . 142 Aranyjava(Menado)igenfin.l . r 1.56 Zöldjava finom — — 1 . , 1.34 Santo, finom — - 1 , , 1.28 Ilio, Infili, eroi éa kiadd 1 . . 1.19 Rio, küiépfin. ero. ¦ kiadó 1 . , 1.15 Egy 5 \': 1 lós kosarb.i. Narenca vagy czilrom, azép éa válogatót\' 30-45 drb. egy koairba» frt 2.10 Sambo F. 901 2—12 Trieat. 5»2á i ;í\|; m il Estragon Mustár azab. i-aomngoláa Schmidt Victor és fiai béoal IctilönioiíoamÓKl tlzloto, belföldi hiteleeitétael valódi minoaégben a gyári véd-J\'WÍJ\'I "Hatva Va. V. • \'/> k"1"" üvegekben kaphatók mindeD fiiezer- éa különlegeeaégi ii leiekben. 884 5-10 Az első ís legnagyobb 878 6—20 sírbolt és sírkő-üzlet. SOMMER és WENIGER Bécsben, ajánlja, mxeit :...... : . -.. ::. - és l-óvágö" mnakák al- kéKiwoéV. n. m. teljes etaládi airtaUak ét airklvsk atb ai Otatrák-magyar birodalom minden hslye.re. Kivitel pontos és Unom, - árak olcsók. ATriesztbea Is kttfinó elismerésben részesült jeles magyarhoni PetállCZOn (Radein mellett.) Rendkivül szénsavaik savanyuviz-íorrás, mely a budapesti kúegyetem vegyészeti osztálya és a bécsi egyetem vegy-elemzései szerint fölülmai minden hozzá hasonló savanyuviz-forrást és fölött- hathatós alkatrészeinek összetételénél fogva orvosi tekintetben kiváló figyelemre méltó. Mint kellemes üditó ital különösen borral vegyítve, minden hozzá hasonlat fölülmúl. íVTegrenaeléaeK a forrás igazgatíiságához Petánczra (u, p. Muraszombat) iotézend6k. Rakttrak-és ismétel adóknak különösen ajánltatik. Hogy minden De mű hamisításnak: eleje vét ssík, » dagÖ „Stecheoyí" óévvel leeod ellátva. _905 i-S Árjeozétet Hiaiaira ngyeo és béVmentTe Mindenkor friss töltés Sürgöny ; Vogler leple, Baäein. o !!LOTTO!! o 0 0 0 0 0 Minden lottóbarátnak alkalom nyujtaíik, hogy az ujon kijavritott és kipróbált játékrendszer által, évenkinti 600-^00 frt évi biztos jövedelmet szerezzen. A legcsekélyebb tételnél is folytonos nye- Q rés biztosíttatik. Egy forint be- Q küldése otán megkaldóm a rövid O - és értelmes ntasitást, továbbá a 0 w számokat tizenöt hozáshoz. Hogy V 0 rendszerem elfogadóit minden 9 v kártól megóvjam s biztos nyerésre M 0 vezessem, kész Ttgyok a netaláni v v akadályoknál írásban, minden dij 0 0 nélkül fölvilágosiUst adni. A 0 0 kérdezósködésekhez retoar bélye-0 gck melléklendók. 8,4 »-* g V. Hrdlieka jun q Wleo Viaéaa grane Neagatit 4. K.-vjj-Ktaiaáa, ayoautott a riadó tulajdonos Wajdits Jótsef gjorasajtójia. NAGY-KANIZSA, 1883. május 10-én . Ér; ecéi: ívre......8 frt, (.>] évi...... . ne^jred írre......3 , Egy szám 10 kr HIRDETÉSEK ö biliből petitaorban 7, mAsmhmr L s minden további sorér. S kr NYILTTÉIíRES •őrönként 10 kiért Tétetnek lm Kiurxtárí ületék minden egyet !i:th 37-llc sscfem Huszonkettedik évfolyam. lésért : i kr. fixctfiidö. ,Nagy-kanizsai Önk. tűzoltó-egylet" A lap szeneim részét ületS ktfzlezüé-nyek a srvrkesxtőböz, tnjagi részét illető közlemények pétiig a kiadóhoz bérmentre intésen dők : NAGY-K ANI 2 S A Wlassicsnaz. Bérmentítleii levetek csak ismén munkatársaktól fofradtatnak oL Kéairatok viasza nem küldetnek. zó szövetkezet, a .soproni keres- ,zalamegyei.általános tanítótestület" a „nagy-kanizsai kisdedaeveló egyesület", a .nagy-kanizsai tiszti önsegélyző kedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztraánya s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Hetenkiiii kétszer, vasárnap- s csütörlőköii luegjeleiió vegyes tartalmú lap, -—-^-................................ Építsünk vasutat. Ha a tudomány, ipar, kereskedelem karöltve jár, haladunk, el-ienbrn hátramaradás van biztosítva. Adj uram esőt, szép időt, bő termést, diís aratást, víg szüretet! Telve ^ verem, hombár, a terménynek, nincs ára. Egyes vidék számításba nem jő — nincs gyors közlekedés. Villany, hő, gőz az emberiség szolgája, rendelkezzék vele azon vidék, honnan mások részére is lehet értékesíteni. JElv nem hiányzott: Pápa, Devec^ef, Sümegit, Jáiiosháza, Rendek, Tapolcza és Keszthely vidék értelmes lakói régebben foglalkoznak egy szárnyvasut építési tervével. Alkalmam volt e tárgyban tartott gyűléseken részt venni, e lapok hasábjain ismertettem a tanácskozások lefolyását, a .Zalai Közlöny* 1879. 95. sz. 101 és 1880. évfolyam 36. számában Az érdekeltség többnyire ezen kérdésekkel foglalkozott: I. Szükséges-e egy szárny vasút ? II. Honnan kiindulva, — meddig? III, Mennyibe kerül? IV. A költség mi bői fedezendő? Az első kérdéssel csak a 18. század emberei nem tad tak tisztába jőni; i. többség ezen hamar túlesett. Még ma is vannak egyesek, kik az előnyben hátrányt látnak, — ezekkel nem foglalkoz hatunk; s Göthével kiálltunk fel: ,Mehr Licht 1* Honnan, meddig? Terv volt a nyugati pályát Szt.-Györgygyei összekötői; figyelembe véve a tetemes költséget, Boba-. Jánosháztól, Sümegli-, Tapolczáig történt általáb n megállapodás. Loskay Miklós, Gál Ödön mérnökök fára-doztak az előmunkálatokkal. LÓskay — az érdemdús Boros Bénivel értekezés utján ismertette az Arad-Kórös-völgyi vasutat. Állami engedély, pénz az elő munkálatokra, részvény aláírásokra pénz és pénznek miként előterem tése szolgáltatta és képezi ma is a gordiusi csomót. Ezt elö-colcg mibe kerül, mennyit kell összehozni? Amerikai mód szerint — sorompók és távírda oszlopok nélkül, avult sínek a nyugati vaspálya társulat sebével: 1879 ben 550 ezer forint előirányzat vétetet költségvetésbe. Minden fáradozást a IV. pont t. i. a pénzkérdés megakasztott. — Az érdeklődő vezérférfiak végre belátván, hogy a megfeszített erő sem képes szükségelt tőkét összehozni, felkérve bizta meg Bessenyei Ernő országgyűlési képviselőt és Lázár Bernát urat. hogy vasút kiépítésre vállalkozót keresni szíveskedjenek. Megtörtént. A vicinális vaspályát az oszt.-magyar bank hajlandó kiépíteni. Ennek közlése és egyebek egbeszélése végett Sümeghen f. évi csóbb előirányzatot megállapítani, mely esetben a 12 éven át nyújtandó esetleges biztosítékok 40 ezer frtról szintén lejebb szállíthatók. A részletes jelentés ¦köszönettel vétetett tudomását. Az érdekeltség, a biztosíték miként beszerzése felöl tanácskozott. A vaspálya építkezési biztosíték nyújtás legelőnyösebb rendezése érdemében köztetszésü beszédet mondott Szabó Imre főügyész Veszprémből, alapos jártasságról tanúskodó nyilatkozatai a gyűlés fénypontját képezték. Szarvas városát állította példának, mely-város 32 évre évi 35 ezer forinttal kötelezte magát a vaspálya segély-zésre és 3 év multával kötelezettsége alól fölmentetctt. Az érdekeltség ismét 3 bizottságot választott: ápril 29-én a vendéglő termében j ennek feladata a községek képvise-szamos érdeklődő\'jelenlétében kö-\'letét az ügynek megnyerni; áldozat-zölte Bessenyei Ernő kép viselőnk,hogy készségüket önként ajánlandó adó- százalékban igénybe venni; a terrénumhoz közelebb eső helyek nagyobb a távolabb eső helyek kisebb százalék arány megállapításával. Meg fog az oszt.-magyar bank készuek nyilatkozik egy év alatt Boba-János-háztól Tapolczáig 6 mfö;d útra építeni. A pályát közel és távolabb érintő vidéktől kirántatik, hogy aj kerestetni a megye, hogy Tapolcza, vidék lakossága a pályába fektetett. Sümcgh vidékről beszolgáltatni őzötökének 5%-kát biztosítsa. A pálya-kott közmunkaváltságból a szükség-egy év múlva átadatnék a forga-ilendó éveken keresztül 10 ezer fo-iomnak, minden költséget a vállalkozó j rintot engedjen vasútbiztosítók czélra bank fedez; fél év után — ha a;használni. Ha figyelembe vesszük, bevétel nem felelne meg a\' várako-\'hogy Sümegit, Tapolcza mindig sok-zárhoz kötött 5%uak, kezdődnék ajkai többet szolgáltat közmunka czi- hozzájárulisa aláírással fog gyüj - társadalmi egyesületben oly igazán tetni- Ekkint czélt ért eredmény- liliputi dolgok felett mérges elvhar-nyel t. Bessenyei Ernő, Lázár Ber- ezot folytatni, nát és Eitner Sándor urak az oszt.} U. i. a városi tanács a városi bankkal szerződéskötésre megbi- építkezési bizottságnak jelentésére a zattak. A központi végrehajtóságot\'következő végzést hozta és kézbesi-képezik: Elnök Szűcs István (Der-jtette a .polgári egyesület akkori gecs), alelnök Eitner Sándor (Sümegh), Chernél Olivér (Rendek), Dorner Kajetán, Epstein Vilmos, Gyöuiörey Gáspár, Lázár Bernát, Bessenyei Ernó, i akáca Alajos, Ta-kách Zsigmond és Sztraka Gábor bizottsági tagok. Jánosházáról; Elnök : Bozzay Imre, Benyi István, Essó Sándor, Holubb János, Kosa Gusztáv, Krassza Manó, Missák Zsigmond, Takács Antal Ruszszó Lajos, Kohu Jakab és Somogyi László b. tagok. Tapolczán: Elnök: Csigó Pál Bogyó István, Csébi Antal, Herte-iendi Ferencz. Leszner József, Marton Gáspár, Skublics Gyula. Svas-tics Gyula, Töreki Aladár, JSíagy Aladár, Ádám József, Viriusz Vincze, és Friss Lipót b. tagok. Legelői kellett volna emliteuem: a tanácskoz-mányt köztiszteletben álló Szüts István központi elnök a legtapintatosabban vezette. A fáradságot nem kiméló tevékenységhez legjobb sikert! BÁN FI ALAJOS. biztosítékot nyújtott vidéknek pótlása — 12 éven 40 ezer forinttal. Ha ellenben a befektetett tőke meghozza a fönt kitett kamatot — a biztosítékul ajánlott összeg igénybe nem fogna vétetni, 12 év elteltével a vidéknek mindennemű kötelezettsége m-gszünik. A vaspálya költsége 930,000, kilenczszáz harmincz ezer frtra van előirányozva. Addig, mig a biztosítéknak mi módon nynjtása rendezve nincs, nem lehet a bankkal érdem leges alku -szerződésre lépni, az előbbi szabályzásával sikerülni fog, táu ot men a megyéhez be, mint a mennyi vidékre fordított kiadás, — akkor midón szintén útra, még pedig közvetve a nvgye lakossága érdekelő mozdítására fordítja e segélyt — nem lehet kétség abban, miszerint a jól felfogott érdekű kérelemnek megyei gyűlésen készséggel fog hely adatni. A 10 ezer forintnak levonása után vidékre, ha a szerződés 9 százezerén alul nem köttetnék meg, 30 ezer frt biztosítási összeg vár, mely a községek adószázalékából — fedezetére még a nagyobb! Polgáregyieti dolgok. A „polgári egyesület* válasz tása után irt czikkünkben azt mond tuk, hogy vagy kilépnek í vesztes tagok sakkórát adják az Egyletet a szabad rendelkezésnek, vagy megmaradnak tagokai akkor tovább tart a bábeli zűrzavar. Ezen alternatívának másodika ment teljesedésbe. ÍIs csakugyan foly is a bábeli harcz. A higgadt elmék előtt szinte birtokos és kereskedőknek külön érthetetlen, hogy miként lehet egy elnökének Tekintetes Kovács Béla urnák min\' a polgári egylet elnökinek Helyben. 1905 A városi építkezési bizottságnak előterjesztése a tervecett kasza: nyéhoz vezető jégveremnek eltávolítása, mégis ezen utczában érdekelt tulajdonosok lelkeinek bekeri\'.éie tárgyában. Végzés. Tekintve, bogy a tervbe levő ka-szárnyábos vezető és jogérvón ye* határozattal kinyílott, uj uicxa a közforgalomnak átadva van, és mindennek daczára a polgári egylet tulajdonát képet* jégverem a szabad közlekedés hátrányára az utcza vonalba ié\'.czik. mégis mert az utcza vonalban érdekelt birtokosok a kérdéses utoza megnyitása következtében b -Itel-ket képező telkeidet közbiztonsági szem pontból ez ídeig kerítéssel el nem láttak ; ez oknál fogva a polgári egylel képvise letébin — Kovács Béla elnök ur felbiva-tik, bogy az egylet talajdonát képező jégveremnek eltávolitása iránt, ezen végzés vételétől számítandó1 éa csak is birtokon kivQl felebbezbető — ló nap alatt annyival ia inkább intézkedjék, mert ellenkező esetben a izabad kózle kedest gátló jegyerem hivatalból fog nevezett egylet költségére eltávolíttatni. Ezzel egyidejűié? a kérdéses utexa telkek tulajdonosai névazerínt a kaazár-nyaterütet beszerzésére alakult társulat képviseletében: Knausz Boldizsár, Lö-winger Ignács, S«bercz Lipót örökösei, Knorlser Frigyes, Dukásí Sándor, Dea-gyek Ferenczné, Gáspár Ferencz. Lauscb József, Zrínyi József, Nemsic* lgnácz, Knauas Péter és Nöttig Kde képviaeleié-ben Ssalay Károly urak — helyben — ugy Hajdú Mibály ur rigyáczi lakósok aa építkezési szabályrendeletek 7-ik § inak VflI. bekezdése értelmében köteleztetnek, bogy a megnevezett utcza vonalon létező telkeiket ezen végzés vételétől ezimitandó 15 nap alatt a a hivatkozott szab ílyrendelet jog követkéz- TARCZA. A t. képviselő-testületből. — Karczolat. — Májas 5-én boboro.lt az ég Nagy-Kanizsa fölött; hallott könye süril záporban; — városi közgyűlés volt. Legnagyobb sajnálatomra az ülés megnyitásán nem voltam jelen. Hiteles szem- és fültanuk beszélik, hogy a nemet .gárda" a hivatalos ,t i a s t i t 6 -helyről\' szállá föl a „mennyekbe* i útközben ast fújta, bogy .Esik eső, esik eső karikára. Most indult meg Nagy-Kanizsa masinája." \'A bevonulás a legszebb rendben történt A megnyitó beszéd is nagy hatást kellett. A polgármester arról különösen nevezetes, hogy egyetlen ked vexŐ alkalmat se • ¦ a 1 sí ¦ t el; i mikor egy-egy alkalmat megragad, hát ezt igazi közvetlen-¦ " g g e \'j keresetlenül, benső világából foly ólag cselekszi. Azt bizonyítja mottója ia, smft- ac ülés előtt Plihálnak súgott: Na Ferkó, sir most fslöt tünk a z é z i e. Plihál jól hallotta a súgást, hanem gouocz a zúzája, sseret mást érteni, mint amit hall. — Bizony Gyuri — haIlom,húgy a szabadhegyi töltés kriminális,járhatatlan. Ha erre a furfangos ugrásra aztán megint kitört Babóchaybói a közvetlen lég, amí némelykor a cinismusig megy — Éa te elhitted, hogy csakugyar járhatatlan? — Hogyne? \'Sí egyrp szakad az eső. Erre azután Bibócbay mosolyogva czirdgatta m-g Plihált mind a két áldója val. — Ah te ártatlan, igazhitű gárdia-tám. Vftjha mindnyájan ilyen TmaatalQ Ferenczek volnátok I — Gyuri 1 barát-lencsét faltál, hogy igy mókázol, he?! — Menj, édes Ferkém, Babosa Laczitól kérdezd meg: miből gyanítja r. tudja ő, hogy a szabadhegyi ut jarbatlan. Az majd szádba rágja, hogy nem az e a ő b Ö 1 kell ast következtetni, han<.m abból, hogy közgyűlést hívtam ö s ¦ s e. Ekkora cinismutra azután Puháiból ís kitört a nevetés, a aszal as üléa meg-nyitottnak nyilváníttatott. Nagyon kevés képviselő volt jelen eleinte; egyenkint szállongtak, mintha csak a május 3-iki bankettről jöttek volna Akik későn jöttek, azok között első volt Eperjes y. Nagy óvatos sággal, lábhegyen járt, ahogy asokot\', .Állandó helyét* elfoglalván, első teendője volt hadvezéri szemlét tartani. Ö-fimmosoly ült képére; Vargát nem látta sehol; abban as édes hitben ringott, bogy elmosta as eső. De hit hiábs, ,0 i a I ó d á ¦ o k láncsolata as élet" Még meg se hűlhetett ajakán a mosoly, betörtetett Varga; három iakiara való Tóvölgyi Tituszt hozott a markiban, meg s hóna alatt. Éppen javában olvasták a kórház építés árlejtést feltételeit. Nem baja, nem gondja — gondul.a magában — leült egy szögletbe és írta a „szerkesztői mondaniva* lókat." Annii jubban hegyezte valamennyi fülét Hirscbel Ede, a egy caeppet se tetszett meg illapMin, hogy mennyi kő fekasik eddig is a villái-kosőszivén. Szinte elnyelte Lengyel főjegyzőt akivincsí füleivei, annyira neki meregette Őket. Mikor azután az árlejtésí foltételek elhangzottak, nyugodtan billentek le jóllakott fülei. Ugyanabban . a pillanatban Kováié Jino c \'(k> H. mellett Ült) lázas Örömmel kapott a kopasz feje tetejére, s oda szólt szomszédjának, Eper-j e ¦ y n e k: — Barátom, isten csudája, haj,.... baj! - — Haj a fenét! As én fülem! — nyöszörgött Hirscbel. Exeszsze el, mert isten úgyse..... — Na, na osak oe asabadeltüsköd jék! Azt hiszi a körben vagyunk ? Nem vagyok én oka, hogy a maga fülei akkorák. — De én sem, hogy a maga feje kopasz, hogy elment á haja. Inter duoslitig»ntea ... prókátornak szegődött Eperjes y. — Ugyan barátim — micsoda szabadelvükön magisterek levslek ti, ha már dilCipulni korotokban egymás ellen keltek és nem értitek meg azt. ami rajtatok halandó van. Szeretném tudni: nem voins-e feltűnőbb, ba le Ede barátom, f ü I e t 1 e o volnál,mint most hogy fülei vagy? Te meg nyugodjál meg kopaszságodban és hiu ibr áodból ne ragaszkodjál Ede fülebei Látod, mi mind-kett-n tar fővel vagyunk. As én hajam elviaott:a tied elment. Ennyi as egész. Nyugodjatok bele a szabadelvű kör akaratiba. M g a három különböző földi n agyáig egymás sorsit közösre köszörülte, Hencz Tóniből csak ugy dúlt a jóakarat. — Uraim fel ne éprsék ast a kór* házat a mioísterium által helj benhagyo\'.l terv szerint! Mit gondolnak kegyetek ?! Abból egy rettenetes monstrum lesz; olyan monstrum, hogy a polgármester ur bánomotezai palotája bozsi fogva vatikáni hírnévre vergödbetík. Képzeljenek Önök egy simpla coodiguktios, szűk, 8 öl hossza épületet; (a li Babó-cbay-maisoo I) ennek van kérem két kapája, hanem egyiken se lehet se bemenni; se kijönni. Hit as kérem csak olyan látszólagos valami, mint teszem a polgármester ur jóakarata; tetszik tudni: as csak egy olyan üres, hogy ugy mondjam : iróniája a kapu valódi fogalmának, mint például a legújabb városi kör epitheto-ja a ssabadeivüségnek ... De menjünk tovább! Leás annak kérem alázatosan egy tornya ís; a toronyban harangok ia lesznek, hanem — gondoljak el kérem! — a harangkötelek sehol sem lessnek láthatók, s igy önök — a helybenhagy ott terv szériát ^aló építést egykor keserűen megbánva s annak jóválevési lehetetlen-•égén kétségbeesve, abba a kellemetlen helyzetbs jutnak hogy bűneik felett még nem is ssentoll kötélen tarthatnak végveaekléat... Alás\'azolgája 1 Hencz Tóni előtt Eperjesy ült, a ezeket a rettenetes igéket mind annak a fejére hinyta. Najsseo nőttek is attól Eperjesy ábrixatjin olyan aarcasticus mosolyok, bogy csakúgy zöldült tőle a t. köz* gyűlés. Hanem most fölkelt Hencz beszédjének baltija, Plihál Ferencs és bebizonyította, bogy ... a pipa CSal-batatUn, s a csalhatatlanéig dogmája szent. — Igen ursaim, — kiáltott a tanácsterem pusztájába — egy ember csalatkozhatok, ha mindjárt architectui ts, de egy tekintélyes bizottság, a ssinat,amely-nek én is tagja vagyok, nem , soha. Eser szerencséje Puháinak, hogy a megyés püspök ur ő nagyméltósága, (kit az ülés folyamin Eperjesy ugy megmél-ióaigosott, szinte izzad; bele a t. közgyűlés) éppen jelen nem volt; még pipit cserélt volna vele ilyen pompás papi fogra való elméletért. Na egyébként- as oratio hatásos volt — Juhász Gyuri, ki tudvalevőleg elórelitó,gondos ember, rögtön be-csuka tott ajtót ablakot, bogy bolmi csekélyebb 10 klgramm sulyu képviselő urakat a szónoki hatis meg ne indítson. Annyi bizonyos, hogy Puháinak jó szólása van. Ha ssólni kezd, mindjárt a veszprémi 105 mázsás Miskára gondolok. (Es kérem: egy harang!) Plihál útin felállott Eperjesy. Hit as a komikus ellentét, ami Plihil hangja és Eperjesy porhüvelye között van, annyira szeműié, hogy lindjárt arra a különös gondolatra HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM SALAI KÖZLÖNf MAJTJS 10-én 1883. menye terhe mellett legalább ís 2 (két) méter magas desska kerítéssel bekerít tessék. Blir&l as érdekeltek tudomás és a \' városi kapiiácyi hivatal nyilvántartása esetleg jelentéstétel végett végaósíleg értesíttetnek. A városi tanács. Nagy-Kanizsán 1883. márcs Öl-én tartott tanács Üléséről. VAGNER KÁROLY. h. polgármester. LENGYEL LAJOS, főj egy ső.-Erre a választmánynak kisebbsége Összeül és ezen végzés ellen fellebezést indítványoz. Bárminő szempontból történt ez, mi az efféle kicsinykedŐsnek buraijai nem vagyunk. Néha a legőriásibb épületnek talapzatán egy parányi vakand fnr csak rést s ez a kis rés utat nyit oda a romboló enyészetnek. Nem akarjuk állítani, hogy nem jogos a felebbezés ; de nagyon sajnáljak, mikor a nagyobb szabású dolgok keresztülvitelére, a fontosabb reactio kifejtésére meglíivántató össz pontositási erő ily apróságokon forgácsolódik el. De hát a felszólalás a választmányi ülésen megtétetett a „kisebbség* részéről s erre azután a .többség" (tehát a választmány-töredék a másik töredék elle nében) a kővetkező határozatot hozta: . Határozat Titkár nroak ason ér dekes kifogása, mintha as elnök as által, bogy a választmányi ülést as esedékessé vált végsés legutóbbi napjának legutolsó órájára hivta volna össze — s ezáltal a hatósági érdeket a polgári egylet ériekéinek feltűnően elébe helyezte volna,elvettetik,* a polg- egylet tulajdonát képező és a szabad közlekedés akadályául szolgáló jégverem elpusztitandónak és s végzel nem feilebbezendőnek kimondatik. BABÓCHAY GYÖRGY BOTFY KAROLY, FAITS LAJOS NÉMETH 1GNACZ. EBENSPANGER LEÓ, SIMON GABuR, töbUég. Igazán elszomorító corruptio. Valóságos iróniája az egyesülésoek! Ugy látszik az uj elnök sem találta el azt az arany-középutat, mely megnyugtató Összhanggá olvasztotta volna a kedélyek zajgását. Sót, hamar ily kicsinyes dolgok felett töredék támad magában a választmányban, akkor nagyobb dolgok a .polgári egyesület* tagjai között valóságos socialis forradalmat idéznek elő, mely azután vagy köztársaságivá teszi az egyletet, amint kéne lennie, vagy az önkényuralomnak veti meg ott alapját. A kisebbség tervezett fölebbezése igy hangzik: A nagy-kanizsai tekintetes városi tanácshoz felebbezése s nsgy-ksnisssi polgá-i egylet képviseletében Nenaaiedler Antal, Ba boss László, Somsich LŐrincs, Darázs Zsigmond, Bartos János — mist kisebbség. Az 1905/83. sz. a. végsés ellen. Tekintetes városi tanács! 1905/883. sz. a végzéssel ntasiu-tott a polgári egylet, tnisserint a kaszárnyához vezető utcsában fekvő és saját tutajdonát képeső jégvermét mivel a szabad közlekedés akadályául ssolgál 15 napok alatt elbontsa, mert ellenkező eset ben ssját költségére fog elpnsztitatni: Minthogy ezen végzés a nagy-ksnúsai polgári egylet érdekeit mélyen sérti; en nél fogva as ellen a kővetkezőkben van sserencsénk megtenni felebbesésúnket: Téves a tisztelt végzésnek azon ki-jelentése minhs a tervbe lévő kaszárnyá-hos vezető, és jogérvényes hslárosatta] kinyitott uj otcss a kösforgaloraoak átadva lehetne vagy volna, vagy, hogy ezen végzés jogérvénye* lenne, midőn az egylet elnökségével közölve nem i* lett soha. mert as utcsanyiló. bizottság i polgári egylet jégvermét mig ennek le jegyzési engedélyét meg nem nyerte, mig as ingatlan a mely as utczát képe-zendi, majd az utcaa javára telekkönyvi Ug kitüntetve nem lesz, és mig a városi utczanyitó bizottság illetve építkezési bízottság nem fog intézkedni az iránt, bogy a nagy kanizsai polgári egylet teljes kártalanítást nyerjen a vesztett területekért akár készpénzben akár természetben, ad dig a végzésnek az egylet tulajdonát képező jégverem elpusztítása jogában nem ?11. -v De mí alapon is lenne jogossn más tulajdonán fekvő, s más tulajdooát képező bár mely dolog elpusztítható; mivel igazolja a városi tanács vagy as építkezési bizottság jelen végzésnek jogalapját, a szerződéseket SZ egylet javára kiálli-totts-e? s megnyitást közlő határozatot ss egylettel vagy kösönséggel tudstta-e? as egyletek ingatlanait tulajdonába vette telekkönyvextette-e?ha az épitkezési bizottság máa tulajdonán rombolásokat hiss tehetni, s törvény esnek véli ebbeli eljárását azt teheti; de ezért felelős, az egylet tiltakozik: hogy ingatlanait a melyek saját tulajdonát Eépezik msig is, valaki a jogügylet megkötése ée befejezése ée a kárpótlás kifizetése előtt tulajdonába, birtokába vegye, használja, pusztítsa, tiltakozik as ellen, hogy az uj utcza kinyittatott, éa hogy ez jogérvónyes, hogy * közforgalomnak átadható ; ¦ mind addig míg a városi tanács ezen ügyet el nem nlézi jogérvőnyeaen az egyletlet s jogügyletit le nem bonyolítja, a bejegyzési engedélyt meg nem nyeri, fentartjs magának a polgári utón leendő sommás utoni vissza helyezést. Kéretik ennél fogva jelen felebbezesnek illetékei farumhoz felterjesztése, a hol is a végzésnek megváltoztatásáért esedezünk. Már most nem tudjuk: a .kisebbség megnyugszik-e abban & határozatban, hogy az Ügy nem főlleb bezendő, — vagy hogy rendkívüli közgyűlés összehívása iránt fog lépéseket tenni? Részünkről nem ajánlhatjuk t szigorú Összetartást és erőgyűjtést; de — amint mondók — az erőforgácsolásnak nem vagyunk barátjai. Nagyobb dolgok is érnek .polgári egyesület* kebelében, amik sokkal inkább megkívánják a tisztességes harezot A városi közgyűlés. (Sz. S.) A tárgysorozathoz képest ritka gyorsasággal folyt le május 5 én a városi közgyűlés. Mindössze rövid másfél óráig tartott. Ebból természetesen azt a következtetést lehet vonni, hogy a többség nem ment készületlenül ülésre és hogy az ellenzéket, legalább a beszédes ellenzéket, elmosta az eső. Mig tehát — szigora tárgyilagossággal ismerjük el az uralkodó városi párt egyöntetű, következetes működését czéljaik keresztül vitelében, — más részről nem találunk eléggé kárhoztató szavakat arra az igazán vétkes negligentiára, melyet a városi ellenzék részéről tapasztalnak. Nekünk mindegy, bármelyik rész törekvései jutnak érvényre, bármelyik játszik vezérszerepet. Egyiknek éppen agy megadjak az elismerést, mint a másiknak, ha kiérdemli a közös érdek szempontjából; egyiket éppen agy ostorozzak, mint a másikat, ha párt- vagy magánérdekeknek tömjénez a közös érdek rovására. Hanem éppen, mivel a közös érdek a pártok elvharczából magaslik ki, minden jő ügy éltető elemé nek ismerjük a tisztességes elvi küzdést. Mert bármelyik legyen az uralkodó part, arra nézve, hogy a közvélemény nyel szemben helyes tervvel intézhesse ügyeit, szükséges nemcsak saját, hanem az ellentábor álláspontját is ismernie. Ka és, ha az ellenzék .Nagy-Kanizsán olyan magatartást tanúsít, mint azt egy idő óta tapasztaljuk, akkor az uralkodó párt még a le°jubb akarattal sem vetheti ann»k nézetét a közügyek mérlegébe, mert nem ismeri Az ellenzék nagy része ugy gondolkozik, hogy .győzelemre agy se vergődhetünk, a városi szabadelvű kör leszavaz bennünket; hát minek fáradjunk." Ez a legszerencsétlenebb gon dolkozás 1 Szerintünk a városi szabadelvű kör párt, mely annyiban különbözik — saját nagy előnyére — a másil; párttól, hogy szervezkedett. jöttem; vájjon hány kötélverő mesterembernek szakadna életfonala, míg Plihál hanganyagából egy Eperjesyt bírnának pödörni ?! Ha kedvet érez hozzá, számítsa ki a Vóneky tisztelendő nrl Elég ok embert megkínozott a malheBissftl. kínlódjék egyszer Ő is ! Lobetyttogy effélén törte ís fejéi, mert két Szelid szemével tetőtől talpig legelte szólónak mar^uiro-zott alakját.......... Mikor Eperjesy as ő róm. kath, felfogása sserint a keresztvizet kellőleg levette Hencz Tőninák lutheránus fejéről, kivette nadrágzseb]éból a kesét és elhallgatott. Most Bcrttlendy Béla állott föl. A t. közgyűlés zavar Líd volt; alig birta s személy azonosságot consta-tálni, olyan higgadt mérséklettel beszélt Mikor a .mélyen tisztelt előttem szóló képviselő u r s k ssegény Hencs Tónit meg a jóakaratát teljesen megnyúzták, bon\' apropó* be tipeg itt a B 1 a u P s 1 i bátyánk. (Nem adnám 8 pengi forintokért, ba járna neki a .Zalai Közlönylegalább moBl megint visszaküldené, mint a múltkor, amért tollhegyre kapom a nevét.) Egy hangot se irnék róla, de hát ugy tapasztaltam, hogy most már komolyan küzd a halhatatlanságért.. Előbb csak smolyan 9p ó t j egynek* tekintette az ember,mely csak akkor tzámított, mikor jobbján olyan tekintélyes .numerus" ült, mint Eper-jey ; de most már, kérem, ő is a városi parisment szónokai között foglal helyet. Bőst ólt nagy tOssel; saakáia rez- gett, mintha csak a Samum tépte volna kezét dobálta a polgármnater felé. Mindkettőnk szerencséjére,egy hangot se hallottam az oratiojából, akár a Sión tetejéről beszélt volna valaki. Hanem azért volt aki megsug\'a: hát csík ide írom, ahogy hallolUm. Ulczanyitásról volt aszó, mnlyből Palí bátyánk funduaát kihagyták; azért ő igy beszélt: .Kérek olaszán, ha a polgármester or tudja a városnak két rókabflrt buz-nyi, okkor én is tndom, hogy kelje a nyolbőr. Én nem azért vagyok meg a sxobodelvő kűrbe, hogy ne lehessen sz az uteta gűrbe, shun oz én fundu.t derá< in lehet elannyí. Hs polgármester ur tudta két rókabúrt huznyi, én ís todom a meiue profesaion," Eperjesy csakúgy didergett a roppant nevetéstől. Babóchay éleire fakadt. — Mi annak idején — szólt — megpróbáltuk Blau Pál urrsl az egyességet, de annak dacsára, bogy a bőrárukkal — amint beszédjéből kíérselt — teljesen tisztában van, a kissjátíUndó földért oly mesés árt kívánt, hogy mi szt s varos nevében meg nem ajánlhatjuk. Innét magyarázható meg, bogy Blau ur a mai Ülésre rettegtetésünkre bőrmagasinjából oroszlán bőrt kapott magára; de, amint a tek ín teteek ép viselő testület látni méltóztatik, az oroszlánbőr alól nagyon i kimagaslik az a nevezetes orgánum, mely Aesopusnak az oroszlán bőrrel kapcsolatos meséjére igen élénken emlékeztethet bennünket. Na még caak es kellett! Ec képeale as üiés fénypontját! Lőn homeri kaczagás. As egéez üiés igen kedély es<-u folyt... és ami legfőbb, csak félüli-tartott. Ezt a közgyűlés jegyzőkönyvit-^ szándékozik megköszönni Tuboly Viktornak, ki az ülésen nem vett azemélyr-s<o részt, csupán egy tíznapos „r Ö g t Ö n-setét* küldött be; mely kézről kézre járt, s sz volt benne, bozy aszongya: „Akáiki lesz a gyám, Nqkem nem lesz bibám. De azerí jól állok ; Míg én existálok, Mig a gyertyám e!-ig, L»zen.dolga elég." És uramfia, megtörteot as a rendkívüli eset, hogy ezt komolyan vette a t. közgyűlés Tuboly Viktortól. Olyan volt a vers, bogy el lehetett hinni; mert prókátor irta:.- kinek viselt dolgai föltételezik, hogy. neki sok „atyát-1 a n\' árvával lehetett már dolga és le-bet esentnl is. * a * Mikor as ülés tárgyai lefirlődt«k, a Varga tanácsos ur Kis-Kanizsáról, a dél nyugoti teremsarkon egyet nagyott horkantott----- erre Lúwinger Ignács nagy ijedten felébredt; megérezte az öt órát; nagyot kiáltott ásítozva: „Imre, a Klas Bier!" Exsel az ülés véget ért. VAS ÁLMOS. Ez a kör a város ügyeivel szemben bizonyos álláspontot foglal el és tagjaival akköré tömörül. Esetleg jó, esetleg rossz álláspontot foglal el; mert hát az tagadhatatlan, hogy bármely tekintélyes pártnak nézete sem absolut bölcseség. Az is tudva levő dolog, hogy a párttörekvéseket maga a párt sohasem bírálhatja meg teljes elfogulatlansággal. Most már ha — tegyük fel — valamely ügy reresztülvitelében az uralkodó párt, (mely ez idó szerint városunk-bab .szabadelvűkor\' néven isL:<iretesc) nem választja mpg a helyes irányt: kinek feladata őt erre figyelmessé tenni? Az ellenzéknek. De hogyha Nagy- Kanizsán az ellenzék igy viselkedik, akkor senki ne csudálja, ha innen-onnan a többség teljesen absolut-uralomra vergődik. És ha azután furcsa dolgok mennek minden akadály nélkül ke-résziül, — a megbánás órájában az ellenzéket illeti meg a „confiteor1, mert némán nézte a dolgok folyását; és visszavonult, és elcsüggedt, mert nem uralkodhatott. A baj különben abban gyökeredzik, hogy a városi pártok a városi érdekekkel, ügyekkel szemben se képesek levetkezni az országos politikát s igy a küzdelem mindig olyan sziuben tűnik fel, mintha az országos szabadelvű párt, meg a függetlenségi párt Tinának a város közügyeivel szemben is élet-halál harezot Igy azután az uralkodó párt azt mondja „Mi domináljak a várost." Az ellenzék\' meg azt veti: „Mi meg a választó kerületet." EbbÓl is eléggé világos, a fenti állítás igaz volta, s hogy tulajdon-képen egyik pártban sincs meg teljesen a higgadtság, a szenvcdélyte-lenség, amire pedig az ügyek nagy, — századokra ható íoniAsságáná) fogva legtöbbször bizony, bizony igen nagy szükség volna. Még az uralkodó párt tagadhatatlanul czéljának és f&bdatának tisztább tudatával van, mint az ellenzék, mert egyetértőleg tömörült; de az ellenzék — ahány, annyifé lét gondol valamely ügyben. Előbb nem is igen látják egymást, mint a közgyűlésen; ott meg természetes már nincs idó a dolgoknak saját pártjok szempontjából való megvitatására, A városi ellenzők ilyen volt lóbb is, de a semmit nem törődés szomorú képét sohasem mutatta be olyan ecclatans módon, mint a legutóbbi városi közgyűlésen. Egyedül Hencz szólalt fel el-leozékül a közkórház építési terve ellen, ami kár is volt; de ott, ahol igazán fel kellett volna szólalni, — mikor a polgármestert, mint hatósági elnököt, a saját indítványára felhatalmazták, hogy az első tanácsosi teendőket és egyéb teendőketa saját belátása és tetszése szerint egyik vagy másik tisztviselőre bizhass a,.... s azokat a megtakarított tisztviselői fizetésekből honorálhassa,... akkor nem volt egy árvahang ellenvetés. Pedig hát annak daczára, nogy teljes tudatával vagyunk a polgármesteri hivatal méltóságának, a közigazgatási kormányzat jogelveinél fogva egyttalán nem helyeselhetjük, hogy választott tisztviselői állások betöltése egy ember vagy mondjuk: hivatal önkényétói függjön. Meg vagyunk győződve, hogy ezt ott legtöbben tudták; (mert hisz nem csupán miénk a jogérzet) még se akadott egyetlen képviselő sem az ellenzék soraiból, aki azt a tiszteletteljes indítványt tette volna, hogy mintán a választott tisztviselői állások betöltése nagyfontosságú a város Ügyvezetésére, szíveskednék apolgár-mesternr azon egyének neveit kijelölni, kiket az üresedésbe jött s esetleg $ üresedésbe jövő állásokkaljáró teendők vezetésével megbízni szándékozik. Ezt a polgármester semmi esetre sem tagadta volna meg és sokkal megnyugtatóbb, alkotmányosabb színben tűnt volna fel az egész eljárás. De mig az ellenzék is nem tömörül, addig csak igy lészen a dolgok folyása és jobb állapotokat nem igen remélhetünk. Régészet Befejeztetett a Csabrendeken sas-körött esedékes ásatás, mely kezdetben azzal kecsegtetett, hogy iámét, mint as őszi ásatásnál, nagymennyiségű broncs-tárgy kerűlend elő, mert az ásatás elején sok edény töredék, kíséretében 4 drb. broncz tárgy tordult elő, mint azt & Zalai Közlöny" 21. áramában le is írtam. Tovább ásatván, kevés edénytöre-dék kiséretében vaskori tárgyak fordultak elő. Feltűnő, bogy as eddigi vastárgyak, mindig egyes bronz éksrerek vagy fegy* Az emberiességről. (Művelőaústorténelmi vázlat) (Folytatás és vége.) A közművelődés terén ? Tudjuk már, bogy a tudatlanság, az erkölcstelenség a bűnök tanyája, hogy amit megkímélünk a kotok tatásban, kiadjuk bör- tönökre. Tudjuk végre azt is már, hogy a szabad intézmények, az ismeretek bizonyos összegét igénylik ¦— s hogy a művelt elnyomj* k műveletlent: a műveltség az erkölcsiség alapja. Tapasztaljuk, látjuk, érezzük, hogy győzedelmeskedik s barbáron, a müveit, a hazngságon s tevékenység, az anyagon a szellem, a mennyiségen aminőség. A társadalom terén? Az emberiség végtelen szálai fonják át egyesek és egyletek vállalkozásai folytán annak rétegét Az emberek vagyonát: tűzoltó egyletek azok életét: biztosítási intézetek, az aggokat: menházak, az árvákat: árva- szeretet-, szegényházak és gyermekkony bák ; a vagyontalant: népkonyhák védelmezik vallás, rsng, kor, nem, különbség félretételével. Láijuk, hogy ez emberiesség érzete nem elnyomottak, hanem még az állatok védelmére is kél állavédő egyesületekben, sőt tőrvények, rendőri közegek őrködnek minden sz emberi jobb érzést sértő tények meggátlása fölött A betegek, bénák, aiketnémák, rokkantak, őrültek, magto gyógyintézetek vagy közkor/házakban találnak jobbulást * fűtött szobák, rongyos egyletek, kisded-óvodák, gyermek-menhelyek nyilt kifejezései ama könyörülő és minden jő érzéstől áthatott emberi szíveknek — akik vagyonuknak ama részét, melyet a szerencse áldásíi folytán nyertek, nem sajnálják s szenvedő emberiség bajainak enyhítésére fordítani. —• S így pótolta-it a köz- és emberbaráti ré;r.vót által, igy as amit embertársaink szülőkben, gyermekekben, nejeikben agg napjaik táma-ssában, akár egészségben, akár vagyon bao, s sors ádáz csapásai es viharaiban akár szellemi képességeikben a természet mostobasága folytán elvesztettek. Éa ezen nemesítő, as embert valódi értékére éa bivulása mtgaalntára emaló érzés, mely a szellemi fentŐbbségnek s gondolkozásnak neveltaége, ,és a jónak felismerése és foganatosításában áll, osm maradhat kornak társadalmi zérdései-nek fejlődésére és megoldására aem befolyásúimul. — Ezen érzés Unná emelkedik lassankénti fejlődésében, ms-y a társadalom intézményeiből kdetsrsve, attól várja orvoslását i. Átmén a tudományba is, s felöleli aa összes emberiséget, annak egyes osztályait, s társadalmi kérdéssé gyúrj buját\', s keresi ss emberiség boldogi tását. És ki nem tudja ma, hogy ama tarok, melyek az egyéu boldogitását társa dalmi utoo keresik, e as gyes bo)d"gá-gtból az össseségére aksrnak és vontuk következtetést — vagy megfordítva, — a ssabadság és egyenlőség alapeszméjéből készítenek alapot as ember baráti-ragnak, a testvériségnek,a humanitásnak? Jól mondja Teleky L. „hogy a jólét,mely i eleinte osak as anyagi szükségletek födö-sesére irányai, ha biztosivá vsn, kényelmekre ébred és beköszönt a lelki élet fejlődése, melynek foka határossá el s ma-gassbo testi vagyis a kényelmi, más fe-! lül as emberhez illó ti.* lelki jólét menyiségét, s es as amit egyedül sabad-,sig által érni el, mert csak es forraszt \'össze népeket, — « igy láijuk, hogy mí 1 adja meg a socialis elméletek jogosnltsá-\'. gát. Ezredek Óu tart a harci ss anyag iés a szellem, a műveltség és a tudsttsn-: ság, s meUphysica éa a tudomány, a szegény és gazdag, vs\'lás és lelkiismeret, {tőke és munka, faj é faj között, de a sss-j badaágot ós egyenlőséget, népek közölt cesk a testvériség teremtheti meg és as emberiesség; — amely isméié sssivben HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY MÁJUS 10-én 1883. verek kíséretében találtattak, míg esek minden bronz tárgy nélkül, melyből azt lehet következtetni, hogy es mar nem h bronz és vas átalakulási korból, hanem a vas korból eredhet. Á talált vastárgyak igen érdekesek különösen egy nyílvessző, mely száraz helyen feküdt, mert nemcsak hogy a rozsda meg nem rongálta, de szárnyal, valamint csavaralaku szára oly bámulandó ép, hogy csodálni lehet: miként állt* ki ily szépen másfél ezer év viszontagságait? 1 A másik vastárgy egy sarló, melynek b\'-iye el van törve; pjngéje bámulatos keskeny és vastag. A két vas\'árgy kíséretében egy urna tör ed ók is fordult elő, mely annyiban érdekes, bogy raj\'a a következő négy betű látható DCKV. L ?égy betű jelentősége lebet évszám is, mely Kr. u. 705. jelentene; azonbc véleményem szerint vagy a rómaí telep, vagy egyéb római jel«ó kezdő bnlüi lehetnek, miután az ásatáa elején talál- I. Gordianua ezüs érme arról laDUskodik, hogy a tárgyak a 3 dik árasadból Kr, ti. eredhetnek. , , DOIiNER KALMÁN. Jegyzék a nagy-kanizsai kir, trvazék mint büntető bird^;.lál 1883, évi május hóban megtartandó végtárgyalás ós itéletbiideté-sekről. Május 10 én. 590. B/83. Lopással vádolt Németh JUii elleni bűnügyben végtárgyalás. 559. B/83. Hf. hatnlommali vissza-éléssel vádöli Csepeli István a társa ellepi biinrigyben vógtárgy. 1040. B/83. Hív. sikkasztással vádolt Bícró Imre elleni bűnügyben végtárgyalás. 945. B/83. Spicz-r L;pótnó elleni bűnügyben 3ad bír. ithird. 882. B/83. Horváth Jela elleni bűn i; ryben 2-od bír. ithird. 1 US. B/S3. Horváth Mályáa József elleni bűnügyben 3 ad bír. ithird. 1149. B/83 Brajner Francziaka elleni bűnügyben 2-od bír. ithird. 1150. B/83. Csondor János elleni bűnügyben 2-od bir. ithird. Május ll-én. . 854. B/83. Hiv. sikkasztással vádolt V.idlya Lőrinc: elleni bűnügyben végtárgyalás. 675. B/83. Plavecz Aotal lupái halmazatával vádolt elleni bűnügyben végtárgyalás. 585. B/83. Rágalmazással vádolt Gáspár Pál s társa elieuí bűnügyben vég-tárgj slás. 1156. B/83. SzaUy József elleni bűnügyben 2-od bir. ithird. 1161. B/83. Román Rozi elleni bűnügyben 2 od bir. ithird. Május 12-én. 1374. B/83. Lopáassl vádolt Vörös Sándor elleni bűnügyben végtár-gvalás. 1464. B/83. Súlyos testi sértéssel vádolt Steyer István elleni bűnügyben végtá rgysláa. Május 17 Ón. 567. B/83. Lopás kísérletével vadult Kovács Andor s társa elleni bűnügyben végtárgyalás. 603. B/S3. Lopással vádolt lakács József s társa elleni bűnügyben folyt, végtárgyalás, 791. B/83. Súlyos testi sértéssel vá dolt Tóth FetŐ György elleni bűnügyben végtár gya\'áz. 851. B/83 Hamburger Jakab el-1-ni bűnügyben 3 ad bír. ithird. 1204. B/83. Halasi Péter elleni bűnügyben büntetés foganatosítás. 1212. B/83. Borbér Elek s társs elleni bűnügyben 3-sd bir. ithird. Május. 18-án. 584. B/83. Sulyn* t-stí sértéssel vádolt Szántó János eiieni bűnügyben vég tárgyalás. 925. B/83. Gondatlanaigból oko zott súlyos testi sérlé-sel vadult Hajdú Kozma János bűnügyben végtárgy. 795 B/83. Súlyos testi sértéssel vá dolt Schifter József elinni bűnügyben végtárgyalás. 793. B/83. Lopással vádolt Nagy János s társai elleni bűnügyben végtárgyalás. Május 25<én. 794. B/>\'3. Lopás-! vádolt Salamon József eHeni bűnügyben végtár gyalás. 896. B/83. Salyos testi sértéssel vá dolt Busa József elleni bűnügyben fuly. végtárgyalás. 899. B/83. Lopás bűntettével vádolt Tombor Flórí ¦ társa elleni bűnügyben végtárgyaláa. 900. B/SS. Súlyos teslí sértéssel vádolt Horváth Adám s társa elleni bűnügyben végtárgyalás. 1231. B/83. Nagy Pinger János elleoi bűnügyben 2-nd bir. ítélet bírd. 1421. B/83. B-dő Ltván elleni bűnügyben 2 od bir. itélethird. Május 2G án. 1260. B/83. Szándékos emberöléssel vádolt Horváth Imre s társa elleoi bűnügyben végtárgyalás. 1266. B/83. Lopással vádolt Kénesei Lukács Jónef elleni bűnügyben végtárgyaláa. Május 3l-én. 943. B/83 Sikkztásal vádolt Bogdán Lajus elleni büuügybsn végtárgyalás. 1030. B/83 Hűtlen kezeléstől vádolt Szomi Károly elleni bünügyb n vég tárgyalás. 1032. B/83. Hamiseskü bűntettével vádolt Filiszár Ferencz elleni bünügyb-o végtárgyalás. 1296. B/83. Lopással vádolt Kra-mer Ödön elleni bűnügyben végtárgyalás. 1241. B/83. Szalay Józsefbe elleni bűnügyben 2-od bír. ithird. 1278. B/83. Toplek György elleni bűnügyben 3 ad bir. ithird. 1335. B/83. Feriin István elleni bűnügyben 2-od bir. ithird. 1523. B/83. Nemes Ferencz ell-ni bűnügyben 2-od bir. ithird. a lelkiismeretlen as ember jellemében az emberi akaratnak az értelemmali karöltve való f-jlŐdésében : as öntudatos szabadak araiban üli legszebb győzelme" éi dia dalmát. Mert ha az emberiség egyik felén áll az ész és tudomány, áll a gazdaság és pénz, a másikon áll a aziv éa erkölcs, a nyomor, elhagyatottság és munka a maga íjjesztő mérveivel és fájdalmával, mi hí dalja át e tátongó ürt, mi olvasztja öasz< ezen ellentétek kérMhetlen arányait, hanem a testvériség?! As embernek emberbea, a népeknek népekhez, fajoknak jókhoz való szeretetében fekszik a fen tartási és művelődési erŐ amelyben a társadalmi intézményeink állanak és borulnak. Az ég adott minden embernek egy érző lelket, egy a magasztosért verő szivet, adott minden embernek érelmi erőt bossá képességet as erkölcsi és értelmi művelődésre, hogy kedélyét a jóra és értelmét az igazra kiképezhesse s sdott hozzá tért hol az, érvényesítése, s magát as ember igaz nevé\'e érdemesíthesse, használjuk tehát agy képességeinket, bogy magunknak és embertársainknak szerétét kiérdemeljük. Az állatember kötve van élelmi szereihez, szokásaihoz, melyet lakhelye természeti viszonyai — kijelöltek — de a lélekember fokonkíot hódítsa i a kűlterméSsetet, fejtse ki képességeit, a határozza meg csélját és feladatát, „közeledjék azon állapothoz, amely e földön bistositaná a boldog megelégedést. . A nsgy eszmék, nagy kérdések, as egyesek erkölcsi erején nyngossnak, s szeretet látja meg as Ínséget, látja meg a nyomort; es keresi fel a hajléktalant, es veszi fej as anyátlan csecsemőt, es köti be s vérző katona sebeit, es ment: meg « lángoló anyagot, fogja fel as elnyomó kart. fékezi a zsarnokságot, védi meg Kelt Nagy Kanizsán, a kir. törvény-együtt tarthassák majd egy részről ss ssékné! 1883. évi május G-án. Kiadta: PLAN DER GYÖRGY kir. trvszéki irodstisi\'. Hírek. — A f. hó 5-lkl városi közgyűlés nevezetesebb mozzanatai, hogy a korház-építési engedély a ministeríumtói megérkezvén, annak minél gyorsabb fölépítése e-batároztatott; — városi gyámul: Vág ier Károly, melléje ellenőrül Ber^nyi Jözs-t választatott meg; — a Jakopovica-fele telken megnyílandó ulez iterűlethes szükség s Nucsecz- és M«sznyák-fé!e telkek megvétele helybenhágyatoti: a temető melletti marhahajtó ut kisajátítás utján leendő megnyitása elhatároztatott. — AlkapítányankadiignyomnztB, hajszolta elveszett esernyőjet, mig végre megtalálta egy fityeházi asszonynál: már t. i. ugy, hogy ss asszony jószántából behozta. Ennél fogva — ide tréfa, oda tréfa — bir.onv többet köszönhet az asszonyi jóakaratnak, miot rendőri talentumának. — Országos vasárunk f bó 7-é.i nem a legaépasebb volt. Nem ís csuda: mert előtte két napig folyton szakadt as eső s cs.kia vasirnap virradóra tisztult ki. — Gyászhír. Rosenberg Firencz, nagykereskedő, városunk ritka bo-csűletességű polgára i. hó 7-én hirtelen balállal kimúlt. Amint hírlik, lynkasemét Öumaga vágta ki és kísnjjába metszett; mely a sérülés folytán üszögöt kapott Az orvosok ajánlották ss ampu tálast, de nem egyezett be. Az üszög oly gyorsan terjedt, bogy mire már alávetette volns magát as amputationsk, segíteni egyátalán nem lehetett; — s csakhamar kiszenvedi. Nyugodjék csendesen! — A fekete himlő fellépett roár városunkban :s,különösen eddig csak Ma-gysrntczárÓI ssedett áldozatokat. Na bát, aki most borsadni akar, az csak jöjjön Nagy Kanizsára! Egymásután követ-keső napokon lehetett látni fényes nappal — amint négy asszony a Stent-Mihály lován vitte ki a benn tartani tiltott hullát. Vaiób^n id<-gborongató Uhetett a járdán járókra, kelőkre, mikor ott köztük tova victék a járvány áldozatát. Már ilyen esetre bizony jó volna valami zárt kocsiról gondoskodni l Ajánljuk városi hatóságunk jóakaró ügyeimébe 1 — Hymen. Dr. Rothschild Samu f. bó 14 én, délu\'án 4 órakor tartja egybekelését a helybeli izr. imaházban Goldm-um Judit k-sasszony nyal Goldman n Samn leányáysl. — Ezüst menyegző és lakodalom Legtöbben emlékezni fognak városunkban a kÖzkedvességü Oeslerreícber Károlyra, ki as itteni vasútnál irodatiszt volt i most Budspesten „Déli vasúttársaság" központi irodájának vezetője. Az ő szép éa kedves leányát Amáliát eljegyezte Skopcsyviski János. S miután Oesterrei-cher már boldog házasságának 25. évét ís megérte, most as a terv, hogy e hó folytán egyszerre tartsák as ezűatmenyegzőt és as ifja pár lakodalmát. Kívánjuk a boldog pároknak, hogy jó egészségben az állatokat, terjeszti a műveltséggel a azabadságut, egyenlőséget és testvériséget. S ez erkölcsi érzület e humánus érzet, mely a felvilágosodás érzékének ne véshető, nem a pietismus tana, mely a kereszténység egyik vagy másik fő dog máját öleli fel, ez a gondolat és vélemény szabadság korában kinyílt érzés együtt látott nspvilágot a spanyol és portngal itiquisitiok megszűntével, a négerek fel szabaditásával, a jobbágyság eltörlésével a zsidóság emancipatiójával, a türelmi parancscsal, a saabadsajtó és az esküdt-széki intézménynyal; arra az időre eeik megizmosodása midőn B\'csaria müve következtében — akí a halál büntetés jogosultságát támadja meg, — Howo a fogháa reformjára terjeszti ki figyelmét Pitt Sydneiban s vétkesek számára gyarmatot alakit, Éjszakám erikában megkezdődik a börtön reform. A testvériség érsete egyenlő a felvilágosodással, midőn a törvényszék csarnokaiban a büntetések melyek az elrettentés és megtorlás gyötrelmére és a kínvallatás elvére voltak fektetve, most a javítást, s as emberies bánásmódot vették mindenben alapul. Azon kor foganatositá a testvéries-Béget, amely Smit Kant és Pestslozsi kora amely küzdött as akarat és önálló működés eseroldala lekötöttsége ellen melyet a túlvilágra irányzott dogma és társadalmi előítéletek megerősítettek, mely felszabadította a gondo\'at és cselekvés szabadságát, hogy as ember hatalma a terméscet és önmaga fölött kifejlődhessék mely küzdött as egyéni szabadság kivi-vására, a mull hagyományaival, a haladás akadályaival, as ember szabadsága mellett, hogy igy előítélet ée kastturalomtól menten munkásságát minden irányban kifejthesse, ez a kor pedig maga volt a rsdicalismus kora, mely as egyesek érdekeit a közjóval kiegyeztetni Óhaj\'ja, ^melynek fő elve nemcsak a rombolás, de a javítás, s főleg az, hogy egy réss ne a másik rovására gyarapodjék. És ezen iránynak megadta magát politica, társadalom, tudomány és érzés. Megadta magát neki a társadalom a Bocialísmusban; megadta magit az összes emberiség egységes szellemi és erkölcsi bal adása. * A közgazdasági tudomány elveti a mercantitismuBt, mely á gazdagodást a népek boldogságát más nemzetek rovására és azok megrontásában vagy épen a pénzben kereste és a gazdasági asabad-ságra, a más nemzetekkel! testvéries ezövétkezésre, aa egyenlőségre, az emberi munka felszabadítására vagyis oly érdekekre fektette tanait, mely s testvériségben íb gyökeredzik. Es igy megindulva és igy áthatva, megszelídülve minden as emberi érzés gondolkozás ízlés és erstölcs, a hitújítás művészet a tudományok feléledése által, maga a tudomány a művészet és s társadalom is átalakult, átalakultak a politika és erkölcsi rend eseményei a világtörté nelem a nemzetközi mozzanatok, a háborúk szellemei, s politikai és alkotmányi társadalmi fonnák is, miat maga az ember, mely Fichte sserint as embernek legnagyobb ellensége. Es nekünk maradt-e hátra valami a nagy munkából, mely évezredeken ke resztül tört magának utat a sziklába ? Igen, maradt kiegyenlíteni a jót és s rosszat, kiengesztelni a szegényt és a gazdagot, művelni a műveletlent, s átölelni a Bsámkivetettet, s az éss mellett meg. tartani a maga nemességében a hitet, a jóban, szívben, erkölcsben, lelkiismeretben és mindabban, a mi as emberiség boldogítása!, a lélek halhatatlanságát ess közli. BABOSS. arany-, más ré<zrCl az ezüst lakrdalrnzt — Gyksziiír. Englert József szomorodott sziw.-l jelenti szeretett nejének Kaán Amáliának hosszas betegség után, eletének 60-ik évében, folyó évi május hő 7-én reggel 3 órakor történt gyászos elhunytát. A drága halott hűlt tetemei folyó hó 8 án d. e. 10 órakor tétettek a pölöskefúi sírkertben Örök nyugalomra, As engesztelő szent mise-átdozst folyó hó 8 án 9 órakor a pölftskefói egyházban a Hiudeiibatőoak bemu.att.tott. Áldás és beke lebegjen a boldogalt hamvai fölött. — Tűi. Kis Komáromban f. hó 5 én a reggeli órákban ismeretlen ok miatt tűt támadt, melynek azonban — szerencsére — ciupáo egy pajta esett martaléka1. — Egyházi zene. Pünkösd napján és másodnapján d. e. fél 9 órakor a városi templomban a belybe\'i róm. kath. főgym. ifjúság ének- és zenekara álul elŐadatik Führer ünnepi .Cmisé", gradu«Iere .Canon" hangszerelte: Vencxel Rezsó II-dik nap. .Boné D-us\' Haschettőt ! offertori-umnak. ,5 ik D dm Offertoriamot" Schütermsyertől. Éoekli Novíncsks Leo-poldina kisssszony. Orgonálni fog Hock János ur, városi orgonista. Akik a főszerepek zeném szép hirnevét ismerik, semmi esetre sem fogják es slkalmat elmulasstsní, bogy valóban fenséges egyházi zene mellett lerázzák lelkűkről a föld rögét — A „Keszthely" csimü lap 19. számának belső két oldala borzasztó nyomdai botrányai fejtetőre állított betűkkel jelent meg. Curiosumként e számot szerkeszt ősegünkben őríszük; s iti megtekinthet^. — Gyöngéd telén, eőt kegyetlen tréfát akart Űzni valaki a .Dunántúl" f. bó 6 íki BZámábau, midőn egész hivatalos képpel meséli a nevezett lap egyik oapi bire gyanánt, hogy Nóvák Mihály s Csáktornyái áll. tképesde III. éves növendéke, Öngyilkossági szándékból szivébe iótt volna, de a golyó vállába fúródott stb. Hát ebből csak ennyi igaz, hogy Nóvák M. csakugyan növendéke a Csáktornyái áll. tképezdéoek, de olyasmi eszeágában sem vol, eőt irigylendő egész ségnek örvend. Vájjon számot vetett e az újdondász ily erifta kacia légberöpítésé nek fcövetkesményeivel a szülőkre és sz illető növendék jövőjére, no meg a lap olvasóinak jóhiszeműségére nézve? — A megyei közigazgatási bizottságnak — tudomásunk sserint — s honvédorvos hivatalból tagja, s még ez ideíg egyetlenegyszer sem lett behivs. Azt nem akarjuk hinni hogy ett az illető körök ne tudnák vagy szándékkal követnének el mulasztást; azért e helyen emlékeztetjük Őket minden gyanúsítástól menten, csap -n az üg érdekében. — KeghlvŐ. A zalamegyeí ólt. ta-uiló-tes\'Ület .0.-kanizsai járáskör-\'ének, folyó évi május 31-én, reggeli 7,9 órakor, a p a 11 i a • iskolahelyiségben tar tandó rendes (tavaszi) közgyűlésére, vau szerencsém a t. tag urakat s érdekelt tanögybarátokat tisztelő lel meghint.Tárgyai lesznek : a) elnöki jelentés, b) pénztári kimutatás, c) folyó ügyek elintézése. d) „mit vár a népiskola az óvodától?" (előadó: Erdősy (Biba) Kornélia k. a.) e) „a tanterv talhajtása az egyes osztályokban" csimü létei megvitatása (Ssalay Sándor) f) valamely tétel ajánlása az országos Unitó-gyűlésre, g) gyakorlati elősdások : Pongrácz Adolf és Vajds F ursktól, b) netáni indítványok. Kelt Nagy-KaoissáD, május 10. 1883. HajgV.Ó Sándor jköri elnök. — Meghívó. A .zalamegyei általános tanítótestület sümeghi járásköre\' tavaszi kőrgyülését f. é. május 30-án szerdán délelőtt 9 Órakor Káptalanfán az elemi népiskolában tartandja, melyre a t. reodea és pártoló tagok b tanügybe rátok tiszteletteljesen meghívatnak Tárgy, sorozat: 1. Elnöki jelentés. 2. Vellner Alajos helybeli tsgtárs gyakorlati tanítása tanonczokkal. 3. Tanoncsok távozása után hozzászólás, s mult gyűlés jköoyvének fölolvasása s hitelesítése. 4. „A m. kir. közoktatásügyi miniszter álul feleletre fölvetett ismeretes kérdések néhányának ismételt megoldása.\' — b) As „EölvössJap uj saabálytervezetének." — c) .a. jsxáskőri segély egy létnek." d) Rill ajánlotU „taniló-egyleti közlönynek.\' — e) Aa .országos tan. képviseleti gyűlésen tárgyalandó kérdéseknek." — f) As .országos Un. árvaház eszméjének kitűző11 rövid velős ismertetése Löbb Ignác* álul. 5. A .történelem s alkotmány tanításának módszere" Galambos Lajos által. 6. A .kápUlanfai népiskola történeté;" felolvassa: Vellner Alajos. 7. Miben lehet és kell is, hogy legyen a kis-dednevelés segitségér* a népiskolának?" Eiósdjs: Könnye József. 8. Belügyek és esetleges indítványok. A tárgysorozatot megáll api tó válssatmáBy terve sserint gyűlésünket 8 órakor t. pályatárssá; né gyes karénekével kisért ss. mise elŐsvéa meg — kiváló tisztelettel kérem tel t. kartársakat részvétel és szive* kösremö-kÖdés kedveért jÓ idején megjelenni. Azon t, urak p:dig, kíK- a rendezendő ¦ jlatca közös étkezés társaságát becies jelenlétükkel növelni óhajtják, ne kíméljék kérem fáradságukat ebbeli szándékukkal levelezőlapon (posta ott helyben) mielőbb Vellner Alajos úrhoz fordulni, hogy a kiszolgálásra illetékes vállalkozó előkeszülódéseiben a jelentkezők száma által tájékozva legyen. Áldás basánkra s népnevelésünkre! Sűmegh, 1883. áprii 29-én. Hazafias tisztelettel Könnye Jó-zs»f jköri elnök. — Pünkösdi ajándékul ajánljak Wajdits József nsgy raktárát díszes és gysxerü kötésű ímakönyvekből a legolcsóbb árrk mellett. — Jótékonyság. Featetich Jenő gróf, a Csáktornyái uradalom tulajdonosa, VraocsítB Károly járási szolgabíróhoz 400 frlot küldött a napokban, bogy az egész Összeget a Csáktornyái szegények közt osasza ki. — A nagy-kanizsai járás segéd-szol gabírójává ifi. Merkl Antal választatott meg, a május 7-iki megyei gyűlésén. — Ugyanakkor megyei árvaszéki ülnökül Zárka Zsigmondot választották meg. — Savanya JÓZSi hirei rablóbandája f. hó 7-én összeütközött a sümeghi pandúrokkal Sümegb környékén. Égerszögre távírat küldetvén, a főcsend-biztos erős kísérettel ment kí üldözé- ükre. Rövid hirek. III. Sándor czár, Scbulwalow grófot küldte levéllel Ferencz Józsefhez, Humbert királyhoz és a pápához, bogy őket a koronázási ünnepélyre személyesen hívja meg. — Nyíregyházán f. bó 7-ón óriási égiháború volt. A villám többször lecsapott s Öt embert le is ütött. — Csongrádmegye 62 csángócsaládnak és 18 magános embernek biztosított tisztességes keresetet. (Szép! Vajha megyénket is lelkesítenél\') Kassán az összes elemi osztályok zárva vannak bizonytalan időre a nagymérvű fekete himlő miatt. — Targenjevról az a szomorú bir, hogy deliriumba esett, mely orvosi vélemény szerint üldözési mániává fog fajulni. Nagyfokú szívbaja miatt félni lehet a legvégsőtől. — Tnnner Márton a m. kincstári jogügyek segédhivatali íg&zg. f. bő 7-én agyoulŐtte magát. Mindent a legnsgyobb rendben hagyott; tettének oka ismeretlen. — Asen Alfréd nevű, dán festő, ki Budapesten a Fischer féle majolika gyárban volt alkalmazva, a harmadik emeletből leugrott, s azonnal szörnyet halt. —Fékstrlke van tervbea a fővárosban. — A fiumei első magyar hitszónok latot már megtartotta Mészáros Kálmán, szent-ferenezrendű áldozár, igea nsgy részvét mellett. — Barsmegyében Kisfalud községben egy ludlojáaból teljesen kifejlődött négylábú libácska kelt kí. A szálld vendégek névsora. April 20-30-ig Szsnras: Margaüt BerlŐ B<ihBnye. cch0ckel József ntas Bécs. Hoodler Pál ke-reakedS Bécs. Heroeg József kereskedS Becs. Neoman J. atas Bécs. Friedrích S. kereskedő Grácz. Holcer N. QzjnOk Béci. LÜwi Samu kereskedS Haegendorf. Knce Gosziáv utas Bécs. Qiod Ede kereskedő Trieszt Sing;" G. ut S Bécs. Warreské utas Bécs. Frohn Brncst utas Bemsehied. Kemény Albert utas Bécs. Grunvald utas Bécs. Zichermann kereskedS VasTár. Baán földbirtokos Szabar. Rcseuachpitz atas Béc. Lőw Samn kereskedő Gehe. Staukovics járásbiró Leteoye. Gross Konrád kereskedő Bécs. Beich Igoátz utas BrflQD. Pfartseaeller Jónás kereskedő Bécs. Tulpmes kereskedő B<.\'ca. Eneel Miksa kereskedő Pécs. Viener Miksa kereskedő Sopron. HoflVaann Soma ügyvéd Keszthely. Kopp-sten József, kereskedő Siófok. Dragntjoovits m. kereskedS Bécs Sakubj. Miksa atjnSk Pozaony. Darányi Oéia birtokos Tata. Purra W. kereakedS Leiperig. Oppcoboim Esdi bőr-kerakedS BpesL Keich N. utas Bécs. tfeller József utas Kablenca. Pichrel Albert kereskedő Bpeit Knpke Ferencz utas Becs. Fried-rich K. utas Bécs. Szigetby Antal birtokos Zala-Egeraze;. Hoehfelder J. kereskedS Fiume. Koebn A. kereskedő Bécs Peyer Gyula kereskedő Kesitbely. Reics GyGrgr Pémügri főtanácsos. Kováts István bérlő Z.-Egerszee;. Koehn M. gyártulajdonos Bécs. Stern A. utas f\'p >at. Konca Ármin kefeskedő Sára. Veiler Veiler Vilmos kereskedő Kaposvár. Kempf Károly atas Bécs. Lederaian& utas Bécs. Seán Rafael utsa Kecs. Hirsch N. atas Bécs. Ker-mas Antal földbirtokos Lesencxe-Tomsj Stern H. utas Bécs. Papp Frigyes utas Bpeat Bau K. utas Sch&Bfeld. Gftber Zsigm. utas Bécs. Jáboraeg kereskedS Trieszt, síaotner Adolf kereskedS Bpest. Korona: afeipinger János utas Bécs. Meller József atas Bécs. Csillag N. kareskedó Fiume. Szabd János földbirtokos N.-Siombat. Fisc&er Károly atas Bécs. Pákásj József utas Bpeat Patrics Ferencz földbirtokos Vasvár. Hollósy Tincse gyógysaeréís Z.-Egersaeg. Kanfcsaan Frigyes atas Bécs Frank Vili magánzó N.-Atid. Bar ti Albert utas BpeiL Bms-b\\uer N. atas Bécs. Kulcsár Imre földbirtokos lgmand. Groasmann X. Babőcss. Tchvarca Miksa atas Becs. Teplák N\\ magánzó Kap-roncaa. Scbrarca N. raagáazd Pozaony. Eor-Táth Mátyás földbirtokos Boprecsa. Ken\'eh Antal atas Bécs. Zossaa Zsigm. néptanító Ella. SchSnmans L. ntas Bécs. Chareth Viktor ntsa Amsterdam. Haekermaa N kereskedő Körtve-lyes. Biliinger Sándor utas Bécs «zántó Imre utas ScLJs.ee. Pulay Zsigmond kereskedő Csáktornya Mobair Elak urad. tlgyéss Marskos. Pintér Pál magánzó Keszthely. Maller József atas Bécs. Felelős sserkesstfi : BABOSS LÍSZLÓ- etjszokkättsdik kvtolyam ZALAI KÖZLÖNY MAJU8 JO-én 188S. HIRDETÉSEK. Í.37. ix. Érk. febrnar 10 1883. I. Árverési hirdetmény. A nagy-kanizsai kir. lrvssék lelek-kőnyví osztálya rezéről közhírré tétetik, hogy a nyugodt magyarországi aopron-baoi jelzálog hitelbank végrehajtsanak, i>zv. Grünfeld LípótnŐ iiUl. SchöuMd Rozáiia úgyis mist elhalt térje Grünfeld Lipóttól származott kk. kk. gyermekei t-i. t. gyámja végrehajtáit szenvedi\' hahóti lakói ellesi, 1782 frt 80 kr. töke 1881. évi Dovember hó 1-ső napjától járó 7% kamatok a lejárt kamatok 7/fl késedelmi kamatai 27 frt 45 kr. per, 11 frt 75 kr. végrehajtás kérelmi, 9 frt 50 kr. jelenlegi, ¦ még felmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyében a fent nevezett kir. trvazék területéhez tartozó hahót) 650 az. tjkvbeD A f X sor 1049 bzst. alatt 187 frt 50 krra becsült úrbéri birtok külön 2 sor 24 bziz. a, 1000 írtra becsült mesi birtok külön 3 sor 1050 hzsi váltság köteles 195 frt 30 krra beoült ingatlan külön, a 7884/32. sz. végzéssel csatlakozott kérvényező jelzálog hitelbank éa Dobrín Benő nagy-kanizsai lakóé bekeblezett bítelesfik kielégítési czéí-jából 1383. évi július bó 25 ik napján délelőtti 10 órakor Hahótou a község-bíró házánál felperesi ügyvéd Proesvim-mer Sándor helyettese közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fognak. Kikiáltási ár a fennebb kitett becs ár. — Árverezni kívánók tartoznak a bees-\'ár 10%-át készpénzben vagy .óvadékképei papírban a kiküldött kezéhez letenni. Vevő köteles a vételár! három egyenlő részletben, még pedig as elsőt \| as árverés jogerőre emelkedésétől számi, tandd 2 hónapalat:, a 2-kat agyeaa-\'.ól 4 hónap alatt, a 3-kat ugyanattól 6 hónap alatt, — minden egyes réssiet a\'án az árverés napjától számítandó 6% kamatul együtt as árverési feltételekben megbatározott helyen es módosatok szerint lefizetni. Nagy-Kanizsán, s kir. Irvszék mint tkkvi hatosig 1883. éri február bÓ 14-ik napján. 912 1—1. 577. izim. tk. 88S. Árv. hirdetni, kivonat. As alsó-lendvai kir. jbíróiág, min telekkönyvi hatosig közhírré leszi, hogy Diiiasiger Antal végrehejutónak ifjú Sós István végrehajtást szenvedő elleni 100 frt tőke követelés ,és járulékai iiánti végrehajtási ügyében as pLsó leudvei kir. }bíróság területén levő Kútfej kőszegében f«kvő a kútfeji 101. az. tjkvben A I 1 — 11 tor az, a. felvett és \'/j-öd részben Sós István nevén illó és az adó alapján 368 frlra becsült ingatlan «s ár véré: 100 ínban ezennel megátlapitott ki kiállási árban elrendelte és bogy a fennebb megjelölt ingatlan az 1883. évi május bó 17 ik napján délelőtti. 10 órakor Kútfej községében a közsógbiró házánál megtartandó nyiívános árverésen a mrgillapitott kiki-iltiii áron alul ia eladatni fog. Árverezni szándékozók tartósnak az ingatlan bectirinak 10% át vagyis 36 frt 80 krt készpénzben, vagy az 18ol. LX. t. ci. 42. §-ában jelzett árfolyammal számítolt és az 1881. évi november bó 1-én 3333. sz. a. kelt jgazságügymínisi-terl rendelet 8. § ában kijelölt óvadék képes értékpapírban a kiküldött kezéhez leenni, avagy as 1881. LX. t. cz. 170. § a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgál-tatní. Kelt Alsó-Lenávin, 1883 f-bruir hó 24 ík napjin. 908 1 — 1. Az alsó lecdvai kir. járásbir mínt telekkönyvi ha\'óság. aigjlönap alatt, a másodikat 45 capala la harmadikat 90 nap alatt, — mind «gy< , Érk. Árverési hirdetmény. A nagy.kanisaaí kir. Irvozék telekkönyvi osztálya részéről közhírré tétetik, hogy Rechoiczor . Ignicz pacsaí lakos végrehaj tatónak Ö«v. Komiromi Mihály nő szül. Csurgó Erzsébeib végrehajtást szenvedő paceai lakó elleni 266 frt tőke, 1882. évi január hó 23 ik napjától járó G% kamatok, 20 frt 50 kr. per, 7 frt 80 kr. végrehajtás kérelmi, 9 frt 50 kr. je lenlegi s minthogy-neveseiteknek a már előzőleg végrehajtási zálogjogot nyert Merkly Antal n.-k»oizsai Ügyvédhez! csatlakozása a 8411/82. ss. végzésiéi el van rendelve, s az árverés birdetméoy ki is bocsijutott, de ő azt 8414/82. sr. a. felfüggesztette, 50 frt 50 kr. tőke, U frt per, 5 frt 95 kr. végrehajtás. 9 frt 55 kr. árverés kérelmi s még felmerülendő költ-aégak iránti végrehajtási ügyében a fent-nevezett kir. trvazék területéhez tanozÓ pacsai 504. az. tjkrhen A f 1 sor 2376. hziz. váltság köteles 170 írtra becsült egéss ingatlan külön — továbbá egyedül R-chnicz-r Ignicz elsorolt követelése irinti ügyében a pacsai 122 sz. tjkvben A I 1, 2, 13, 14, 18-25 sor az. a, foglalt ingatlanoknak 336 frt 50 kr, azon tjkví A f 1 sor ss. fekvős^goek 124 frt becaériékü hasonfale 1883. évi mijus bó 28-ik napján délelőtti 10 órakor Pacsin a községbiró hixinil felperesi ügyvéd Fiacbl Pil még is Merkiy An\'al vagy hetyetteae közbejöttével megtartandó uyil-vánoi árverésen eladatni fog. Kikiáltási irafennebb kitelt bee sár. Árverezői kívinók Urtoznak a becsir 10V.-át készpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. Vevő köteles a véle! árt három egyenlő részletben, meg pedig az elsőt az árverés jogerőre emelkedésétől számítandó szenvedő elleni 39 frt tőke követeiéi i, járulékai irinti végrebsjtási ügyében ,, s részlet után as árverés napjától al«Ó-Jendvai kir. jbírósig területén léT-Üandó 6% kamatokkal epyüil az 1 Kútfej községben fekvő, a kutfeji lOi" árverési fellételekben megbatározott be- «. tjkvben A I- 1 — 11 sor as. a. felvett a! lyen ós módozatok szerint lefizetni. Ys-öd .észben Póka KaUlin ne.én á\|U anizián * kir. ttvszék te- jés az adó alapjin 340 frtra becsült ima. ily a 1883. évi január hó > tan réizre, as árverést 340 frtban ezeaU Nagy-K lekkönyví cari 31. n.pjAn. 1168. III. x * x Pályázati hirdetmény. Nagy-Kanizsa város tanácsa részéről egy 90840 frt 41 krra előirányzott egyemeletes kórház építésére pályázat nyittat!k. Az árlejtés szóbeli és Írásbeli ajánlatok utján fog eszközöltetni, — ennélfogva az ezen építkezésre vállalkozni hajlandók felhivalnak, hogy ai épitési feltételekben megállapított 4500 forint bánatpénzt, akár készpénzben, akár óvadék-képes papírokban, vagy helybeli takarékpénztári betétkönyvekben az árlejtés megkezdéséig, vagyis 1883 évi májas hó 22-ík napjának délelőtt 10 ór.-íjáig Nagy-Kanizsa város polgármesteri hivatalánál annál bizonyosabban benyújtani szíveskedjenek; mert a később beérkezendő ajánlatok figyelemb fognak. Az árlejtési bármikor a hivatalos kiníhetők. Nagy-Kanizsán, 1883. évi május hó 5-én feltételek t órák alatt s épitési tervek, ugy a a polgármester hivatalos vétetni nem 911 1-3. költségvetés előre helyiségében bete- x x x x x x x x x x x x x x x x As alsó-lendvai kir. jbiróság, mint telekkönyvi balosig közhírré teszi, hogy Glavaia János végr eb aj tatónak Scherbics Márton részéről Bozaek HoDa végrebajtáat szenvedő elleni 100 frt tőke követelés és járulékai iranii végrehajtási ügyében Kovács Jinos jelzálogos hitelező kérelme folytán az alsó-lendvai ki \\ járizbirósig területén lévő Cerencaócz községben fekvő a cserencaóczi G6. er. tjkvben A I. 1 — 9. sor sz. a. felvett és \'/» részben I lege Bozsck Ilona nevén álló és az adó alapján j ..--..r;. e] a tartozékokkal együttesen 1159 frtra becsült és itju Scherbics Márton áll»t 1879. évi juums 4 én 1600 frton meg-vlt ingatlan résa a viszárverést 1600 frtban esennel megátlapitott kikiáltási irhán elrendelte és hogy a fennebb megjelölt iogallao az 1883. évi mijus hó 16 ik napjin délelőtti 10 órakor Cseren-csócz községében a községi biró házánál megtartandó nyilvános árverésen a meg. állapított kikiáltási áron alul is eladatni fog. — Árverezni szándékozók Urtoznak az ingatlan becsirának 1 ú-%. vagyis 160 frt készpénzben, vagy az 1831. LX. t. cz. 42 §-ban jelzett érfulyamuial számított éa az 1881. évi november bó 1-éo 3333. az. a. kelt igazságügy ministeri rrndelol 8 § ában Kijelölt óvadékképes értékp<pirban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t.cz. 170. §-a értelméb-n a báoaipéoznek a bíróságnál előleges e)h«lyezéséről kiállított szabily-szerÜ elismervényt i\'szolgáltami. Kelt Alaó-Lendván, 1883. évi ipr, hó 5-Ík napján. As alsó-lendvai kir. járásbíróság, mint tlkvi hatóság. 907 1- 1 megállapított kikiáltási irban elrendelte, éa hogy a fennebb megjelölt ingatlan « 1883. évi május hó 17-ik napjin délelőnj 10 órakor Kmfej községébea a községi birÓ házánái megtartandó cyilvincs ir. verésen a megállapított kikiáltási áros alul is eladatni fog. Árverezni szándékozók tarlszoak az ingatlan becsiráuak 10%-át vegyis 34 frtot készpénzben, vagy az 1881. LX. t-cz. 42. §-iban jelzett irfolyammal szí. tnilnit és az 1881. évi november hó 1 én 3333 az. a. kait igazsígügyminiszteri ren-d-Ut 8. §-iban kijelölt óvadékképei ér-tékpapirDan a kiküldött keféhez letenni, avagy az 1881. LX t -cz. 170. § a értei-méhen a bánatpénznek a biróaaguál elfj-— il helyezéséről kiállított szabily-.:.:r. i-« v - á Kelt Alió-Lendváo. 1883. feOruir bó 24-ik napján. As alsó-lendvai kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság. 909 l_i »3 síim ik: 1883. 578 tk. I8i Árv. hirdetni, kivonat. Az alaó-lendvai kir. jbiróság mint telekkönyvi balosig közhírré teaci, hogy Dnísziger Antal végrebajtatónak Púka KaUlin öiv. Sós György né végrehajtást A városi tanács. A legjobb sXVvarka-papfros LE HOÚBLQN Francaié gyártmány. Utánzásoktól óvatik. A K szívarkapapir c;ak akkor valódi, Iá ba minden lap LE HollBLON bé- J\\ lyejzót fflagán liordjaéa minden kar- Vb ÍV ton az alant látható véd;?™^^ ei &i yf W aláírassa! Tan ellátva. 876 4—23 f/ Árv. hirdetm. kivonat A caiktoro) ai kir. járásbirósá* mint tkkÖnyvi hatóság részéről ezennsl közhírre tétetik, miként Weríy Zsigmond varasdi lakos végrehsjtatónak Janknlis Antal turcsiscei lakos végrehajtást azen vedő elleni, 110 frt 80 kr. s járulékai iránti végrehajtási ügyében a nagy ksoi-zaai kir. törvényszékhez tartozó csáktornyai kir. járásbíróság területén fekvő turcsiacseí, 63 sz. tjkvben 279 hraz. a. nemkülömben a turcsiscsei 81 sz. íjkv-ben 280/b. 236/b. 255/b. 267/b. 3l9/h. 325/b. 327/a. és 342/a. hzsz. a. foglalt, neveseit végrehajtást szenvedett neves illó, s összesen 556 frtra becsült ingatlanok, b tartozékai az 1883. évi június bó 6-ik napján délelőtt 10 órakor Tercsiidé községházánál tartandó nyilvános birói irveréaen a kikiáltási áron alul is eladatni fognak. Az árverezni kiváoók tartozóak as ingatlanok kikiáltási árinak 10%-it vagyis 55 fri 60 krt készpénzben vagy as 1881. évi. LX. Lcz. 42.§-ibaa előirt Óva-dékképes p.pirban a kiküldött kezénss letenui, a többi feltételek a turcüsessi község elöljáróságánál és alulirt telekkönyvi hs\'öaágnil a hivatalos órik Ur talma alatt betekintbetők. A kir. tetekkönyvi hatóság. Csáktornyin, 1883. évi mirczius hó 29-dik napján. 9l3 l-l. OAVJLMr ss HsTJCHTtaHsbM^ftkftzttsi, PARIS Wiese & Comp. K assen-Fabrikanten wien - prag. Gyár . Bécs, II Pippesheunsssu 58 Raktár : Bécs, II Untere Csszastrsste Hr 25. 8S(» 13—IS Fiokfl\'tlet: Budapest, Icörut, Fenolért piieta. A Triesztben Is kltunö elismerésben resiesült jeles magyarhoni _ 1 ________ n.t j_____ \'ii i 13___----- Petlnczon (Radein mellett.) Rendkívül szénsafdiís saTinvnviz-forris, mely » budapesti műegyetem vegyészeti osztályt és a bécsi egyetem vegy-elemzései szerint fölülmúl minden hozzá hasonló savinyuviz-forrist és fölötte hathatos alkatrészeinek összetételénél fogva, orvosi tekintetben kiváló figyelemre méltó. Mint kellemes üditó hal különösen borral vegyítve, minden hozzá hasonlót fölülmúl. MegreadeléseK a forrás igazgatóságihoz Petinczra (u. p. Muraszombat; raktárak- ét ismételadóknak különösen ajánltatik. HogJ miüdensema h.mUitira.k eleje vétenek, . áagó nSréchenyic __ névvel loend ellilv.. 905 3— 8 Mindenkor friss töltés ArjetrzÉtet ütáiaira ingyen éi bérmentve. Sürgöny : Toiler Reieie, Mein, DOOOOOOOOCOOOOO !! lotto!! Minden lottóbarátnak alkalom nyujtatifc, hogy az cjon kijavított és kipróbált játékrendszer által, évenkinti 600-800 frt évi biztos q jövedelmet szerezzen. A legcse-q kélyebb tételnél is folytonos nye-q rés biztosíttatik. Egy forint be-p küldése ntán megkQlddm a rövid y és értelmes ntasitást, továbbá a 0 számokat tizenöt házashoz. Hogy 0 rendszerem elfogadóit minden * 0 kártól megóvjam s biztos nyerésre 0 0 vezessem, kész v»gyok a netaláni 0 V akadályoknál iramban, minden dij v 0 nélkül fölvilágosítást adni. A 0 0 kérdezdsködésekhez retoor bélye- 0 0 gek melléklendők. 074 i2-2- 0 0 0 0 V. Hrdliekajun 2 0 ¦ 0 q Wleu Wledec frstsi Nesatue 4. q ooooooooooooooo TÁRCSA fürdőhely. ilagyarbon Oaztrik-Sujer határán Vasmegvóben fekszik. A nyugaü és déli vaspálya SZOMBATHELYI állomásról és a bécs-aapangi vaspálya végpontjáról 4 óra alatt juthatni oda. Vize kitűnő vastartalma, türdóje kivitt BŐi betegségeknél különös jó hslisu, nevezetesen a női nemi-szervek bán-talmainál, mindkét nem idegbajaini! a légzési és emésztési szervek idült hurutjainal, a húgyszervek betegségeinél. Fosta- és tivirds-hivatal a fürdőben. _A vendegek elssilliairól ss ilul is lett gondoskodva, hogy ezen é»beo nj épület emeltetett, mely számos egészséges, szépen bútorozott lakosztályokkal bir. Fürdőorvos- Dr. Thomss Lajos. Fürdói leírások minden könyvkereskedésben kaphatók. A fürdő-idény mijus 20-án kezdődik. A fardő-felügyelőség. Nr^gy-Kaaizgáa, nyomatott a ridó tolajdonos Vtidits József tfrorasaitóiin. NAGY-KANIZSA, 1883. május 13-án. 38-lSc azfem Hnazonkettedik évfolyam. egész évre......8 frt. oa.red évre......2 , L01/ ctám iO kr HIRDETÉSEK s hasábot petittorbtvn 7, másodsza g i minden tovibbi torért kr KY1LTTÉRBEN torosként 10 krért vétetnek lei Kincstári illeték minden egyei Mrdi ifiért 30 kr. fizíteiido. ZALAI KÖZLÖNY. A lap szellemi részét illek! koilemé-nyek a szerkpsztő&iz, anyagi részét illető közlemények pedig a kiadóhoz bérmentve intézendő* : NAGY-KANIZSA WLatcr-skaz. Bérmerrtatlen leielek csak ismert munkatársaktól fogadtatnak «1. Kéziratok lixsza nem küldetnek. .Nagy-kanizsai Önk. tűzoltó-egylet", a , zalamegyei általános tani tó testület* a „nagy-kanizsai kisdednevelő egyesület8, * , nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet, a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmánya s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Hetenkiui kétszer, vasárnap- s. csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. A pipereszerekröl.) A pipere-, és szépítő szerek, évről évre nagyobb kelendőséget nyernek annak daczára, bogy már sok nőt sírba vittek. A hiúság, tetsz-vágy szolgál indokul olyak gyártására. Angol-, Francziaország küld nekünk is jó összeget elég drága pénzért, hogy a gonoszak vagyonosodhassanak, az ártatlanok pedig gyászszalagot viseljenek. Legveszedelmesebbnek jelezhetők mindazon pipere-tárgyak, melyeknek összetétele ismeretlen, mert ilyekben fellelhetők azon méregszerek, melyek lassan, csendesen, észre-vcbetlen szívódnak keresztül a bő-rÖD, s megmérgezvén a vért előbb, utóbb, de biztosan okoznak halált. óvatosság szempontjából ujabb gyászesetek következtében jónak, szükségesnek tartottam újból szellőztetni e nagyfontosságú tárgyat, hogy általa közfigyelmet sikerüljön kelteni. ólom, higany, mireny, (arseni-cum.) réz, pokolkó, horgany, nitro-benzol szerepelnek első sorban, a :itkos Összetételű piperetárgyak közt, jelesen: a mosdóvizek, pomá-dék, hajporok, hajfestékek, illatos szeszek közt; melyeknek méreg természete a bőrön át vérbe jutni, a testben szétterjedni, csendesen hatni az élettelenitésre, az élet ellen. Legveszedelmesebbek : 1. azon mosdóvizek, melyek ólom-, higany-féle készítményeket, pokolkövet tartalmaznak. Sorrendjük a következő : Albiou, tartalmaz :ólom-hi gany-halvagot. Eao de beauté, tartalmaz : fel-engitett higany hal vacsot. ) E közhaszna éa valóban níp szakértelemmel irt ezíkket ajánlji\'k olvasójuk szivei figyelmébe; jeles tolla vateiin-mlinkalarmoknak pedig közöuiégdak és magunk névé ben köszönetet mondánk azon fáradaatlan Agyhoz galomért, melylyel szakismeretét folytonosan teljes öuetlenéggel aa emberiség javára fordítani törekszik, Szerk. i Eau de Lys de Lohse, tartal-I maz horganyt. Herczegnői, víz tartalmaz szén-\| savas ólmot. Lait anté phéíiqne tárta! maz ^ légenysavas higanyt. Lait de perles tartalmaz szénsavas ólmot. Spirit-Axtus tartalmaz maró higany- hal vagot 2. Fordulnak elő oly hajfestékek is, melyekben ólom, réz, pokolkó van. Rendkívül mérges hajfestéknek bizonyult be a .Puritas néven kéznél forgó bajfiatalitó tej 3. A pomádék közt létezhetnek : ólomfélék, mireny, pokolkó. 4. Vannak illatszerek is méreggel fertőztetve. Mérgesnek feltételezhetni olyakat, melyeknek ke serü mandulaszaguk van, mert e szagot utánozni szokják .nitroben-zol* által, mely szintén hős méreg és igen is ellenségesen fertőzi a vért Hatósági közegek dolga felügyelni az effeie pipereszerekre és az éven át többször megejtendő vegyvizsgálattal elejét venni forga-lombahozhatásuknak. Bc ha megtörténik is a jelzett felügyelet végre hajtása, még is merülnek fel becsempészések; mely elég ok arra, hogy némelyek hiúság-érzetüknek áldozatul essenek. E nézpontból kiindulva, szükségessé vált felsorolni azon kóros, vesztegállapot ismertető jeleit, melyek a mérges pipereszerek felhasználási folyama alatt felmerülnek és a már folyamatban levő megmér-gezésre utalnak. Azért kívánom jelezni, részletezni ez állapotot, hogy az illető saját maga körül, veszteg-állapotáról következtetést vonhasson pipereszereinek méregtartálmára,vegyi alkatrészeire ; és ha még nem késő, segíthessen magán. Igy: a.) Aki valamely pipereszer használata közben időnkint kolikit, makacs székrekedést kap, tagjaiban fájdalmakat, remegést érez, ezek mellett soványul, menése közben szokatlanul botlik; bőre sajátszerű sárga színbe megy át, * z nagyon alaposan sejtheti, hogy pipereszere közt .ólom* féle méreg van és ez megmérgezte. Ily helyzetben szükséges, hogy naponta — 1 ivópohárra való budai keserű vizet igy ék, hasson ezzel székletére, éleimezkedjék egyelőre meleg édes tejjel és vegyen időközőnkint kénfürdőt, kerüljön minden eczetes, sós és savanyu ételt, italt. h) Akí valamely pipereczikk használást folyama alatt veszi rendes táplálkozását, szájából szokatlanul nyálzani kezd, csontjaiban fájdalmakat vesz észre, kinek bőrén kütegek (persedékek) mutatkoznak, nyaka körül mirigyei duzadoznak, menése közben néha botlik, az méltán gondolhatja, hogy pipereszere közt .higany* van és megmérgeztetett. ily állapotban szükséges, hogy a fél lágy tojással, édes tejjel, hns levesekkel táplálkozzék. Sikerrel lehet inni naponta l/i—1 ivópohár szám a jódtartalmú „Halli* gyógyvizet, de mivel a esukamájolaj nyá-kos és jódtartalmú szer, éppen nem felesleges ebből naponta két evőkanálra valót bevenni. c) Aki pipereszerek használati folyama alatt időközönként hányásra ingereltetik, gyomrában, beleiben szokatlan égető fájdalmakat vesz észre, a szokottnál jobban szomjazik, időnkint görcsöket kap, az mindenesetre feltételezheti, hogy pjpereszere közt .horgany* van és ezáltal megmérgeztetett. Ily esetben meleg édes tejjel, orosz theával, inkább keserű, mint édes fekete kávéval kell élclmezkedni. d) Aki valamely pipere czikk használás! folyama alatt, napról napra észrevehetőbben soványul, növésében nem halad, bőre, szemei, fogai, nyelve, haja veszteni - kezdik szinöket és sárgazöldes szinbe kezdenek átmenni és többször szenved kólíkában, az méltán sejtheti, hogy pipereczikke .rézzel" van vegyítve és megmérgeztetett. Dy esetben tanácsos a félnek meleg édes fejjel, lágy tojással man-dolatejjel, olaj o s vegy ülőkékkel, leghelyesebben édes mandolaolaj-i jel táplálkozni, kerülvén minden sós, eczetes, savanyu ételt, italt. e) Aki piperőzködése közben hirtelen hizni és jő szint kapni kezd, de oly gyorsan vissza is hanyatlik, veszteni kezdi étvágyát, szokottnál jobban szomjazik, időnkint rosszul érzi magát, gyomrában fájdalmat, hányingert érez, hangjában változást vesz észre, menése közben gyakran botlik, haja hullani kezd, mindig jobban soványodik, vizkórossá lesz, az minden esetre gondoljon azon lehetőségre, hogy pipereszere közt .mireny" van és mérgezési állapotba jutott. Ily állapotban előnyös naponta a vashalvagos oldatból (Ferrum ses-quichloratum solutum) vizzel hígítva, 15 — 20 cseppet elfogyasztani. f.) Aki pipereszere használása alatt látásában gyengülni kezd, bőre mindinkább sötétül, az méltán sejtheti, hogy pipereczikke .pokolkó* tartalmú. Mert a pokolkónek természete az egész bőrt feketére változ tatai, ha vér közé jut. Ily esetben szükséges jobban sózott eledelekkel táplálkozni. Végre: g) Aki keserű mandolaszagn pipereszert használ és e közben rosszul kezdi magát érezni, az méltán gondolhat arra, hogy pipereszere azon szagot a hozzá kevert .nitro-bensol* ^ltal nyerte. A .nitrohenzol* könnyen okoz álmosságot, eltompítja az érzékeket, megnehezíti a légzést, lehangolja a sziv-érlökést, fázékenyságot kelt, s midőn a vért egészen megfertőztette derme (merev), örjöngési görcsöket és halált okoz. Kitűnik ebből, minő óvatosnak, elovigyázőnak keli lenni a keserű mandolaszagn pipereszerek felhasználásában. És felmerülvén a jelzett kór jelek, szükséges nemcsak a szert elvetni és rögtön orvosi segélyt keresni, s a pipereszert azonnal vegy-elemeztetui; deigen előnyös nem elédesitett fekete kávéval táplálkozni, szorgalmasanmosakodni hideg vizzel. A felemiitettekből kiindulva, szükségessé válik hatóságaink részéről a pipereczikkek árulása körüli szigorú felügyeletet, ellenőrzést gyakorolni, piperekedvenczeinknek pedig arra gondolni, hogy olyak használatától utálattal forduljanak el, tudva, hogy a nő szépségét, becsét nem annak haja, bőrének szépsége, hanem csakis szivének, lelkének és bel erkölcsének magasz tossága teszi becsessé. Kelt N.-Kanizsán, 1883. május hó 5-én. • TERSÁNCZKY JÓZSEF járási orvos. Fölhívása magyar ,király-hymnus-órdekében. A magyar nemzet rövid ídó multa* val fenálláeáuak ezredik évét fogja megünnepelni. Az ezredeves ünnepély, midőn egyrészt a magyar nemzet kiható állami éa közművelődési hivatásáról fog tanúskodni: másrészt a sz. István első magyar király koronájával egybeforrott egységes állami eszme dicsőségét is fogja hirdetni, TARCZA. A völgy románcza. Sötét árnya völgyek mélyiben lent, Hol a legtöbb ibolya teoyész, A bova nem hat a nap sugara, A bot Din dúl fergeteg, se vesz: Ifjú i lányka baraugulva járnak Zengedezve hü szerelmi dalt-, Közbe kőibe Táltnak eitüczókot. Mit az ajkra a szerelem csalt. Majd inig lagy pázsit fogadja őket És kinálja nynitalmaz helvét, Körns-körttl lágy zepbirek járnak S lengetik azaz liliom kelyhét. Kát a kétb-n — ás enyelva súgnak, Súgnak szépet--zzivtlk titkait, L• a laány csókokkal pecsátli Kedvese beszédet ajkait.--- atul az ido, éT » ,;.vo; Taltja Az árny ritkul, a viráoy enjess, Paszta less az Ülatároa völgy is Herval minden — minden s disze vész. Agg-remete nemin andalogva Hegy a csermely tarkít partján, hol Minden hervad: faszát édes emlék, Eegél a mait boldog almiról. — R\'gtl cérnán, títokaaert hangon — Sóhajt rá a hfives őszi i-él; De az ab riod csak tovább fonódik Egyik kép után a másik kél.-- Amist ifja s lányka együtt járnak Zsagsdexvs h5 szerelőd dalt, Xözbe-köabe édes csókot vártnak Mi; as ajkra a szsreleai csalt. Ks aa ábtánd a míg igy szövődik, — Tar bokrok közt egy sirhalom áll. Itt pihen meg SS alkonyi azellS Éa itt ébred virágainál.--- Meptlkadnak itt as álom képek as sgf rá zokogva borul , , , , Minden a mi itt van fájó emlék .... Az 5 sírja, mely itt domborul- NEUSZIDLEE JÓZSEF. Hirnmi — hummi. X. urnák igen csinos felesége volt, — a cbio teljes mértékével birtokában. Bár a negyedik X. kezdett vállaira nehesedni: még ia sokaknak tettssett; de nekle is sokan tettafrdttek I Ssép nyári délutánon a szőllőben, lombos fa árnyában, turbékolt a menyecske legújabb imádójával, midőn egé ssen váratlanul megjelenik hátuk mögött a férj 1 Ah uram ! Tehát önnek tetszik a feleségem 1 ? Az imádó fe\'ugrik, és egész elszánt, sággal áll a férj elé, mondván: „ig a uram, as ön neje nekem tetszik, — nem tagadom l És ha becsületében ea által sértve érsi magái: késs vagyok önnek elégtételt adnit Nem ssükséges aram I válaszolt a férj egykedvüleg, — csak figyelmeztetni kiyáoom önt, bogy meggyülhet baja egéss tisztikarával » dragonyos ezrednek! — * » • Tengeri fürdőben volt két szép, fiatal asszony, ott kedélyesen beszélgettek fürdés közben.. Al egyik mutatni akarván, hogy már többazör ís volt tengeri fürdőben: igy szál; társnőjéhez. Ostendében sokkal mulatságosabb a fürdő évad, ott a férfiak közösen fürdenek a nőkkel 1 „A nős férjek is?* kordé a barátnő. „Igen 1* — volt a válaw. .Ah, mily ízléstelen!* Felelt in dignstioval a fiatal menyecske! * • * Folyó fürdő zart kabinjában fürdött kó\' fiatal hölgy. As egyik észreveszi, hogy a mellék kabin deszka hasadékán valaki áttekint, és figyelmezteti társnőjét, hogy onnét leskelődik valaki, és pdig: férfi 1 „Eh mily, kár, hogy ennek as ostoba fürdő Öltönynek rajtunk kell lenni [\' — Kiáltott föl a másik 1 * Tengeri fürdőben törtéat az hogy két ifjú nő a vízből kiszállva as előcsarnok ráososatáhos dűlve sUtkÓró zött a nap melegénél; a szokásos fürdő öltözékben, midőn as egyik hölgy megszólal : .Hejh I ha most latnán k bennünket femjeink I" .Hát épen férjeinknek kellene azoknak lenni?! Szólt közbe a másik * # * Szab.dbau fürdött Adél kisasszony egyedül; barátnője pedig a parton állva vigyázott. Egyszer csak jön lélekszakadva és odakiállt fürdő barátnéjáhos: .Vigyázz Adél! Artbur meg akar lesni!* .Úgy 1 ? Akkor bnj csak a bokrok közé, hogy észre ne vegyen !a * * Tengeri fürdőben volt a nagyságos asszony. Komor, fürdésre kevésbé alkalmas napok voltak. A vetkőző nagyságos asszony szobája ajtaján kopogtat a fürdősnÓ, jelentvén, hogy meghozta as uszÓ-nadrágoL „Itt vannak a többi hölgyek is ?" I Kardé a fftrdősaÓtól. „Nincsenek, de as úszómester itt van !" Felelt a fürdőanő. .No akkor nem is húzom föl az úszónadrágot!¦ * Fiatal huszárkapitányt szállásoltak be egy ifja özvegy asszonysághoz. Még a beazállásolás délutánján ki kellett lovagolnia tzásadának megtekiO\' téae végett és nem volt ideje magát házi asszooyának bematatni. Épen egy tábornak volt as ifjú özvegy látogatására, midőn a kapu alatt lódobogást hallanak és a menyecske az ablakhoz megyeu megnézni, ki lovagol ki. Háta mögött a tábornoli is kinéz az ablakon és mondja: „Igaz! Ma öuhös szállásolták X kapitányt! Igeo jó gyerek 1 — Csak egy hibája van. Hajósán: a háziasszonyának halálból udvarol, — ha pedíg egy kis-é becsípett: minden szobaleányt össze csókol." .Sz«géoyIBe kár] Nem lehetne valami módon leszoktatni a c-unya bor-ivasról ? !" Kérdé as özvegy. A bolt férj búcsúja. (Sapbir.) Végre! én szerelmem, újra kezdek élni, mert holt vagyok és megtaláltam a mennyet, melyet eljegyzésünk napján Ígértél nekem. Utolsó akaratomat isme red: az volt, bogy férjed legyek; azért mondom utolsó, mert egybekelésünk után as én akaratom már számba sem jött s minden ugy történt, ahogy te akartad. Pedig testamentumot Ís hagytam megveheted olcsó pénzen, agy hivjik ,0 testamentum-, melybea a főpont: .Te (a férfi) uralkodjál ó (a DÓ) felette,\' Mikor koporsóm után ballagsz, sokkal szeretetreméltóbbnak tűnsz fel előttem,\'mint egész életedben : mert most történik először, hogy követsz engem. Oh én szerelmem, mennyi hálával tartozom neked! Nem tettél-e meg mindent, bogy mennél könnyebben és hamarabb meghallhassak ? Nem szoktattál-e hozzá, bogy szemeimet életemben ís folyton behunyva tartsam, mert máskép igen furcsa epizódokat kellett volna látnom ? Nem volt-e a mi életünk oly annyira egybeforrva, hogy az enyém már nem ís volt élet? Lásd, te, kit éa a halálban szeretek, caak róvid ideig volt megengedve, bogy oldalad mellett éljek és ha egyéb okom nem volna ia a végzetet áldani, már azért is áldom. A te bírásod közben megtanultam a mennyet és poklot ismerni, ideje már, hogy a földet is megismerjem. Ea elértem a holtak birodalmába a csak as as egy a kívánságom, bogy te sohase kerülj ide. „A térj éa nő egy test és egy lélek" ; igy volt köztünk is, mert én tulajdonkép semmi sem voltam. Mindent feláldoztam érted 1 Feláldoztam a zenét, mert azon iparkodtál, hogy minden harmóniát elfelejtsek ; nincs kedvem vadászni, amióta oly nagy bakot lőttem, hogy téged elvettelek ; nem foglalkozom a költészettel, mert félek, bogy halhatatlanná tesz és veled kell élnem. Amíg éltem, neked éltem s magamnak voltam meghalva; most, hogy koporsóban nyugszom, magamnak élek és neked vagyok meghalva. Mennyivel megköny-nyebültem 1 Most csak göröngyök nyomják szivemet, életemben egéss hegyek voltak rajta. HUBZOKKSTTSDIK ÍTTOLYAM Z ALAI íOZIOSI MÁJUS 13 in 1888. Mart a magyar királyok sorábog és azok számos dicsőséges alakjábos vaunak kötve a magyar nemzet történelmének legfényesebb lapjai, melyek bevilágítunk a jelenbe j\|. S mégis minden nemzet köz< mejyek kegyelettel viseltetnek ugy ¦ Korona emiékei, mint koronás fejeik neroxeti érdemei iránt, egyedül a magyar .17. mely az ebbeli kegyelete kifejezésére szolgáló nemzeti ünnepélyek alkalmával még maíg sem rendelkezik oly Önállu „kiraly-hymnuazszsl", melynek hivatása volna, ugy azövegileg mint dallsmílsg is egv beforrni a magyar nép érzületévé!. E helyett minden ily alkslommal idegen s a nnmzet érselmeiaek meg nem felelő dallamnak kell a magyart e nagy hiányára emlékeztetni. E régóta és számtalan alkalommal érsett hiányon segítendő; az országos magyar dal ár egyes ölet, mely a dal- és zeneművészetet nemseti irány bac művelni s terjessteoi első sorban tüste feladatául, mult i 382-1 k év augusstus havábso, Debrecsen bz. kir, városában megtartott dslünnepélye és közgyűlése alkalmával, egyhaoyu lelkesedéssel karolta fel a „magyar kírály-bymnass" indítványozott Ügyét, melynek mielőbbi mtgvaióaitáaát is elhatározván, annak gyakorlati megoldása részleteivel Budapesten székelő központi igazgató választmányát bízta meg. — A mídőn tehát alulírottak az oraz. magyar daláregyeaület, valamint a kor-Bzerü eszme érdekében jelen felhívásunkat hazafiúi tisztelet és bizalommal intézzük az Összes magyar koronaorszá-gok minden rendű és rangú honfiai és honleányaihoz: ama hit és meggyőződésben teezBzük ezt, hogy minden magyar honpolgár és hooleány méltányolván az ügynek indokolásra nem szorult nemzeti jelentőségét: ss orss. magyar daláregye-Bülelot nagybecsű pártolásával támogatni fogja. Az oraz. magyar daláregyeaület első sorban a „itirály-hymnusz* nemzeti szövegére s azután annak megzenésítésére nyilvános pályásatot tüs ki. As előbbinek pályadiját száz az utóbbiénak pedig kétsaáz darab es. kir. aranyban határozta meg. Mindkét rendbeli pályásat mái legközelebb közhírré fng tétetni olyfor mán, hogy azok eredménye is már a jövő l884-<ki miskolcsi orsz. dal ár ünnepély alkalmával az egész orsság színe előtt bemutatható legyen. Az orsz. magyar dal ár egyesület vésset világmezején a hymnus-irodsióm nsk is ogyik méltó diszét képesze. As orsz. magyar dal áre gyesüfet bazsfiss bizalommal teszi le a magyur kírály-hymnuss sorsát a nemset kezébe i él benne a hit, bogy annak megvalósít-hatási reményében i ta magyar közönség támogatass mellett nem ia fog csalatkozni. Éljen a magyar basa a áldás i magyar király fejére! Budapesten. 1883. ápríl hó. BARTAY KDE sz oraa. macrar dalártttrr* ittlét elnöke SIMONFFY KÁLMÁN as őrsi magyar dsJAracyesOlrl alelnök--. Id. ÁBRÁNYI KORNÉL, az orss. magyar dalaregreafllet titkára. ENGESZER MÁTYÁS, sz orss. magyar daláregresaiet penatárnoka Lakásaink, a járványok fészkei. A jelentékeny előhalad ás, melyet az orvosi tudomány az utóbbi két évtized alatt tett, nem mulasztotta el figyelmét kiterjeszteni a bakteriakra és penétz-gombákra, ezen apró lényekre, melyek mindenütt jelentkeznek, hol az életképességükre szüksrges feltételek megvannak. Igy a szétosztásnak indult szerves állomá-eme ss orsság általános óhajának meg-; nyokban, valamint bísonyos faő-és ned-felelő eszme megvalósításával szemközt, j vességi fok mellett ezrével támadnak elő. tokoldalu és tetemes kiadások fedezésére j Köszönet a kitűnő tudósok fáradhatlan Nyilt levél. Tettesszerkess\'ő ur! A „Zalaí Közlöny" folyó évi 36. számában a hírek rovatában megjelent közlemény, mely a gelaerkerületi jegyzőt Stiligli Károly arat, mint vidékünk egyik becsületteljes egyéniséget alaptalan ráfogássa] bélyegzi, rágalom. Korunkban a nyilváoosság terén valaki személyét ilyeténkép insinuálni, sérteni nem máz, mint tapintatIsnság, könnyelműség, viss-ketegség. Miután kősló s dolgot ferde állítással és nem az ő tényállása szerint hozta a nyilvánosság elé és miután a Bsélnek eresztett bir közlésével én volnék gyanúsítva. — ezennel kijelentem, hogy a lapok hasábjain 20 év óta működöm, de oly dolgokkal, melyek valaki becsületességét állítják pel ngére, — sem tréfálni sem salirai Üsni nem szoktam — azért ia kijelentem, bogy én S. K. ural, barátomat, mint erélyes komoly hivatalnokot, jó hazafit és családapát ismerem, kinek hivatalos működéséhez sem szeoy sem tétlenség, sem oly suzx pus-fé le nyilatkosat hozzá nem fér. Ennyit az igazság nevében. NEU3ZIDLER. lévén utalva: alulírottak hazafiúi bizalommal járatunk az egyesület nevében s nemzet szine elé, hogy as egyesületet e czélja elérhetésében hazafias adományaival támogatni kegyeskedjék. 1 Minden ez ügy anyagi támogatására vonatkozó adományok, gyűjtések vagy küldemények, az orsz. magyar daláregyeaület pénztárnoka L cz. Enge-sz-.tr Mátyáshoz (Budapest, belváros ple-báoía-épüUl) iutézendők. — A hazafias adományok hirlapiUg közöltetnek, az ügy befejeztével pedig nyilvános kimutatás fog közzététetni. Egy önálló s a magyar nemzet vérébe nemzedékről nemzedékre átmenő „király-hymnuss" nemcsak arra van hiva\'.va, bogy a magyar királyt nemzeti szellemben dicsőítse: hanem hogy\'s mű- kutatásainak, most már azt ís tudjuk, bogy 8 legtöbb elterjedt és veszélyes emberi es állati betegséget ezek a kicsiny, növényi szervezettel bíró, csakis mikroszkóppal észrevehető állatkák okozzák. Az orvosi tudományok egyik ága sem foglalkozik ugyan apeczialisan a bakteriak vizsgálatával, de ez nagy jelentőséget nyer az orvosi tudományban azért, mert annak nemcsak as egészség helyreállítása, hanem fenntartása is fel-adatai közé tartozik. Az első feladat tehát mindenesetre sz volna, bogy minden oly állomány, mely b akteris-képződésekre alkalmat ad-hatna, az emberek közvetlen környezetéből eltávolíttassák, másrészről pedig a penészgombák, amennyire csak lehetséges, elfőj\'ássanak, nehogy azok az embe- rek lakóhelyeire a ennek folytán lélekső azerveibe behatol hassanak. Kétségtelen, b"cy éppen as utóbbi években, mióts a föld talaj a betcgaége-kei okozó gombák képződési éa lerakodó helyéül ismertetett fel, as egészségtan jelentékeny lendületet vett, és hogy * két rendszabály, nevezetesen 1 Ör a hulladékok, píazkoa vizek eltávolítása s a csatornák tisztántart**. S-or ssellós pío-czék alkalmazása a hasak alatt, melyekből a szervezetre nésve káros élösdiak lakásainkba nem hatolhatnak, a házak és városok egészségi állapotára nagy befolyással vannak. De es még n-m elég. Dr. Emrnerica lipcsei fiatal tudósé as érdem, aki felfö-döste, bogy magokban hátainkban is lerakodó helyei vannak a bakteriaknak, melyeket a fönnebb emiitett egészség-Ügyi rendszabályok nem érintenek s nem semmisítenek meg. A n- vezeti tudós élénk figyelem tárgyává tette a jelzett viszonyokat a nemrég a rendszabályokat és reformokat, melyek különösen «z egészségügyi rendészetnek, • az építészetnek ajánlhatók figyelmébe, a nyilvánosság elé bocsátotta. Tudjuk, hogy az uralkodó járvá-yok korlátozására alkalmazott fertőtlenítő szerek mily kevéssé feleltek meg s várakozásoknak. A fiatal tudós különösen srra figyelmeztet, hogy az eddigi fertőtlenítésnél a pöcsegÖdrök, a szobák falai, a bútorok, a ruhák, ásóval minden s bakteriakat megsemmisítő anyag, vagy padig a forró vízpárák befolyásánsfc van alávetve, de e mellett teljesen mellőzték a betegséget keltő gombák egyik leglényegesebb forrását s lerakodó helyét. Esek az emeletes házak azon része, a mely sz egyik lakás tetőzete s a fölötte levő lakás padozata közt van, melyek as épilkeses szerkezete sserint különféle terjedelműek a azon kettős czélbdl, hogy egyrészt a hang terjedését gátolják, más részt, hogy a Iskásokat a bőveze\'és tekintetében egymástól elkülönítsék, többnyire szétmálló anyaggal vannak megtöltve. Ámbár e töltési anyag minemfl-sége a lent vagy fent levő lakasok egées-ségi viszonyaira nésve uagy fontozságu, mégía annak megválasstásánál megfoghatatlan elő vigyázatlansággal járnak el s az érintett kőzök kitöltésére sok esetben oly anyagokat használnak, melyek vagy már is tartalmaszák a penészgombák csiráit vagy felette alkalmssak esen veszélyes szerves anyagok tenyésztésére és szaporodására, s ezáltal legkedvezőbb talaját képezik a járványok keletkézé sónak.Hogy ezen- állitás helyességéről meggyőződjünk, vegyük szemügyre egyikét azon tetőset és pidozat közti üregek töltelékének, melyeket Emmerích górcsöví és vegyelemséai aton megvissgálti Hogy esek lerakodó helyül szolgálnak a legveszélyesebb bakteriaknak és penészgombáknak, azt a nevezett tudós számarányokba is kimutatja. Felhozza, hogy két lipcsei uj épület ily üregeiben hulladékokat, penészes azalmát, fát, papirost, burgonyahéjat, főzelékhulladékot, hajat, csontokat, egyszóval minden kigondolható szemetet talált. (Vége következik.) H i r e k. Oh édes özvegyem, életem és hslá-lom, ne merü\'j ily mély fájdslombs kimúlásom mistt; tégy férfi, ahogy egész életemben hozzá szoktattál, téged ! eonek tekinteni. Az özvegység nem áldott\' álUpot, mertas ily nőnek igen szilárdnak kell lennie, nehogy mind-n állapotok kotta legáldottsbba\'kerüljön. Oh bárcsak jó példával járhattam volna elől, hogy megmutassam neked, hogyan kell az özvegység fájdalmai\', elszenvedni. Ne sírj, ne sírj 1 hiszen senki sínes a szoDábso, b előttem sohasem szoktad magad genirosni. Most, hogy együttlétünk alatt először hallgatsz végig megszakítás nélkül, engedd elmondanom azon adatokat, melyekből egy érzésteli özvegy a sírban szeretett férje után vigasztalást meríthet. Négy éven át határtalan mutatással rövidítetted életemet; az egész világnak mosolygó srezot mutattál, csak as én számomra voltak könyeid, csak as én keblemen kezdted rá a jajgatáet; mindenkinek a ssivedet tártad fel, csak én voltam az a szerencsés, akinek a szádat nyitottad ki. És én hálátlan 1 hogy jutalmaztam meg jóságodat? Nem voltam-e én a ss én szegény életem mindig legnagyobb szálka s ssemedben? Oh csillapítsd könyeidet te, én viaszshagyott müvem; a gyászszslsg oly jól fog illeni arezodboz, hogy csakhamar második kiadóra találsz. Nekem édes s sir, ba rád gondolok. Ne kiálts: hisz én már nem hallom ast. Uínek es as aggályos fölém bájolás, hogy nem légaem-e újra fel. Minek állas ellen a sirásókask ? hisz as 5 kapáik alá bocaájtani engem volt mindig legimasse rübb óhajod! Minek akarsz nyitott szemeim előtt másnak tűnni fel, mint eddig ismertelek? én a halálbanÍb csak a férjed vagyok és nyitott szemekkel sem látok semmit. Ne légy vjgasztaInatlan halálom miatt; emlékezz arra a napra, mizor kis mopBzoá elköltözött ez árnyék világból akkor még bajosabban sírtál és én ast hittem, kétségbeesel — mégis huszonnégy ára multán már egéss tucsst mopázok közöl válogattál, s a szegény elhunyt teljesen el lett felejtve. És az mégis egy mopsz volt, én meg csak a férjed igyok. No», hát élj boldogan I felejts el engem is s amint as illem megengedi, végy egy másik férjet. Csak ast ne, kire, tegnap halálos ágyamnál végvonaglássim közben gondoltál; mert őt akkor asr retted, mikor én még életben voltam és ekkor s nők minden más férfit sokkal szeretetreméltóbbnak hisznek, mint férjeiket. Oh ne hidd, hogy Örökös özvegyaó get kívánok tőled 1 sokkal több felebaráti szeretet él bennem, hogy sem irigyelném másoktól, ha Ők is megismer!\'- már itt a földön a mennyet, S ha kívánságomnak nem engedelmeskednél, ugy megtiltom, hogy még egyszer férjhez menj; igy meg vagyok győződve, hogy csakhamar nem lészzs özvegy. Második férjeddel bizonyára soksaor fogsz felőlem beszélni, naponkint felaoro lod előtte erényeimet s evvel bebizonyítod hogy neked első férjed a airban kedve-ebb, mint a második életben. WEBER ANTAL. — A pünkösdi ünnepekre t. olvasóközönségünknek és kedves muaka-tiraaiokoak boldog ünnepeléat kívánunk. A „polgári egyesület0 költségvetésébe nemcsak s szegények részére szokott fölvétetni bizonyos összeg, hanem rodalmi vállalatok támogatására ia. Igy as idén 150 Irton felül, mely könyvek beszerzésere és bekötésére fordittatík, — 50 frt vétetett fel az emli ett czétra. Bonét fogva a legutóbbi választmányi ülésen határozattá lett, hogy a .polgári egyesület" a Magyar tud. akademin, a Petőfi- és Kisfaludy-társaságok, s s természettudományi társulat könyvkiadó vállalatának pártolói sorába lép, s azon kivül megrendeli s .RegényTÜág czimü folyóiratot. — Es valob«n dicséreti e méltó. Látszik, hogy az egyesület ez irányban feladatával teljesen tisztában van; s az írod alo rop Ar tolást annyira elsőrendű czéljául tekinti, bogy külön könyv* tárbizottsága is van. — A fegyver-gyakorlatra behívott Bsabadságolt állományú katonák tegnap, azaz 12-ón <smét haza bociátutuk. A nagy kanizsai kath. fógym naslnmban 1883. évi május bó 19 én d. u. 4 órakor tartandó sárucuepéiy mfl sorozata: 1. Ária, Fiolow .Martba" czi-mü dalművéből. Hangszerelte Venczel Rezső. Előadja a fógym. zenekar. 2. Egyveleg. „Magyar népdalokból." Előadja a főgym. énekkar. 3. Fantaísie .Óboron". Favarger B-tŐl. Zongorán előadja Pete Lajos, VIL oszt. tanuld. 4. GedŐvár asz-ssonya Kis Józseftől. Ssav, Sohvreiger Adolf VII. oszt. tanuló. 5. Vadáasksr. Weber „Euryanthe" csimü dalmüvéből. Előadja a fŐgyra. énekkar. 6. Egyveleg .Dalművekből". Hangsserelte Venczel Risső. Előadja a fógym. zenekar. 7 A pályázatok eredményének kihirdetése. 8. .Magyar Indu\'ő." Ábrányi Kornéltól. Előadja a fógym. ének- és zenekar. Disz-tornazifl. — A „pipereszerekrÓl" osrimü mai számunkban levő vezározikkre e helyen is figyelmestitjuk a t. olvasóközönséget. Nagy tapasztalatú szakférfiúnak tollából való, s bizony édes mindnyájunk soka\'- tanulhat belőle. — Asánczl kertet,mely városunk nakegyik kellemesebb kirándulás; helye, kedvező idő esetén pünkösd első napján nyitják meg. — Gyászhír. Kollarits Jáooané, szül Kovács Krisztina ugy maga, valamint sógornője: Kollarits Apollónia és férje Píernikárssky Bódog ; Venczel zsőné, szül. Heckenberger Mari, mint ne veit Uánya, mélyen szomorodott ssívvel jelentik felejthetetlen ±e Jtestvérbátyja, illetőleg sógora, valamint nev-ló atyja, Kolu-ile János városi tanácsosnak hoss-szas betegség ntán f. hó 10-én délután 4 óraknr élte 56 ik évében a hallott: szentségek ájtatos fölvétele után történt gyáasos kimúl tát. A boldogult hült tetemei május hó 12-én délután 4 Órakor tétették as I. nagy-kanísaai temetkezési vállalat által a helybeli róm. kath. sírkertben levő családi sírboltba örók nyugalomra. As engesztelő szent mise áldó sat f. hó 21-en d. e. 10órakor fog a szent Ferencz-rendU plébánia templomban a Mindenhatónak bemutattalni. Nagy Kanizsa, 1883. május hó 10-én. Áldás és béke hamvairat — Kossuth Lajos nagy hazánkfiához Fehérmegye által 80. ssületésoap-jára kütdőtt Űdvösletre nyert választ a lelkes megyei közgyűlés Meszlény L<joe képviselő indítványára egész terjedelmében jegyzőkönyvbe igtstaodónak, b i bizottsági tagok között külön lenyomatban kioszíandÓnak határozta el. A szép indítvány ellen — amint a .Székesfehérvár és vidéke" irja — csupán hárman emeltek szót, t. i. Csiráky János gróf, Nyirák Sándor és Szűta Péter. Hát álláspontjokhos képest ezek ís kettő emberi nagyságok lehetnek. Méltó, hogy neveiket, s mi közönségünk is megtudja. — Spanga Pált és Bereczet, — amint a fővárosi napilapok írják — már szembesítette s v ísegálÓbiró. A ¦sembesilésnek tuiajdonképen csak as volt a czélja, hogy míndaketlen tudják meg,hogy a másik fogva van. — Thaüa sátort ütött S&meghen. Szerencsét Bánfalvy Béla ssinlársulata próbál! F. évi májas 5 én színre hozatott „Házassági három parancs" Szigligeti vígjátéka; 6-án .A vörös sapka" népszínmű Vidor Páltól. A társulat nem nagy; kezdetleges pártolás kicsiny ! Sikeres előadások után bővebben. Egyelőre sok bérlőt és eszel bő jövedelmet kívánunk. Referens. — Közigazgatási gyakornokok kinevezése. A f. évi február hó 19 éa tartott törvényhatósági bizottsági köz-gyűlés 3034. ss. a, hozott s a nca\'éTtóságu belügyminisztérium í. évi 13500 as. a. kelt rendeletével helybenhagyott határo salával főispán nr őrnél tóaága f. évi április hó 27-én k»lt ioiézvéoyével közigazgatási gyakornokká kinevezte: a központi közigazgatási hivatalhoz Mayer István zala egerszegi, a megyei árvaezók-hez Braunstein Jóssef sala-egerszegi és Máiics József leienyei, a tapotciaí szolgabírói hívásaihoz Ssalay B.liat tapolczai, a sümghihez Takách Imre sümegbi a ? agy-kanizsaihoz ifj. Kovács RezsŐ nagykanizsai, a pacsaihos Hermán Vinoze pécsi, a ssla egerssegihez C»ea? nák Ödön perlaki a sz alsó-lendvaihot Trvuyik Béla tatai lakosokat. — üj megyei postahivatal. Folyó bó 8-án lalamegyei Rígáct községben kir. postahivatal lépettél-)lbe,mely levél és öt kilogramm auiyt meg nem haladó kocsipostai v küldemények felvételével, továbbításával és kézbesítésével fog foglalkozni és a jánosházi kir. postahivatallal naponkint közlekedő gyalogküldönczjá-rátok által lesz összekötve. Ezen postahivatal késbesitő kerületét Rigács, Ukk, Megyer, Medgyes, Sáros és HosxtÓt község fogja képezni. — Gyűjtés Arany János em lék-szobrára. A magy. fótdbitnl intései által a keszthelyi magy. kir. gazdasági tanintésetigazgatóságához küldötte Arany János koszorús költőnknek szobor emelését czélzó gyűjtő Íven az intézet tanári t ksrs s a hallgató ifjúság körében eszkös lött gyűjtés 52 frt 60 krt eredményesett. — \| — Gyilkos korcsmáros. Mint s ! kolozsvári Ellenzék írja, Apahidán, Ro-jsenfeld Ábrahám korcsmáros egy Oíteaou Jnon nevü parssstlegényt agyonlőtt, állt-: lóisg azért, mivel as 7 krajczáiral adósa akart maradni, R-senfeld nem akart hitelezni, a mtből lárma, dulakodás keletkezett; a korcsmáros a verekedés folyamában elővett egy revolvert t hátairól bílelőtt Oltiann nyakába ; mikor a szerencsétlen megfordult, még két lövést kapott, as egyiket arczába, a másikat szí vébe. So-enfeldet természetesen elfogták ée bekísérték Kolozsvárra. Rövid hírek. A^Fuggetlenseg^ellen a Majlá b-katastrófából folyólag irt .A nyomozás át rendőrségünk" csimü csikk miatt sajtópör indíttatott, — A londoal szabad kő míves templom leégett. A kár igen nagy. — Roller Ernő, törökbacssi aljárásbirót egy földműves ss atciía földre tepert é< megÜtlegeft, mert véle. menye szerint igazságtalanul borolt elleai elmara<staló ítéletet. — Mltroviczáii nagy divatban van a hazárdjáték. Nem T% Bg járáabirósági hivatalnok játszott el nagyobb összeget valami hivaalos pénzből, s azután öngyilkossági szándék-kai a Ssivába sgrott. Onnét kimenietren fölfüggesztetett i azóta nyomtalanul el tünt. — Nagy felhőszakadás volt\' as ntóbbi napokban Horvátországban, mely tetemes károkat okozott. — Hatot Sándor hagyatéka elárveresésére már határnap is volt kitűzve, de s budapesti térparsDCSOokság Pécsről táviratot kapott, hogy a tárgyak között lopottak ii vannak ; s igy az árverezés nem tartaton mrtg. — A trónörökös pir Laxenbarg-ba atasott, hol is a bekövetkezendő családi örömet bevárni szándékozik. — Szalay Imre kilépett a függetlenségi körből. — Hfdassy Kornél szombsthelyi püspök a aaombethejyí egyleteknek (valláskülönbség nélkül) 920 frlet ado-máoyozotl. Igen szép kezdeti — Szombathelyi sajlóÜgyi vizsgálóbíróvá Kajtár Dénesnek Körmendre történt áthelyezése folytán Barthodeissky Emil ssombothelyi alnirő neveztetett ki. —A kerékpározók Szombathelyen nagyobbszr.ru kirándulásokat tartanak folyton. — A tisz.aes2l1i.ri ügy végtárgyaláaát jun. 4-ére tüsték ai, — A király hír szerint as őatssel meg akarja látogatni a hamvaiból feltámadott Stégedet. — Gabrlányl Józsefe legközelebb kinevezett budapesti térparancsnok — amínt mondják — székely eredetű, derék magyar hazafi. — A bfecsi egyetemi ba\'lgstók soraiból alskult aaiiaemítapárt birokra keh a sémita (magyar) párttal, mikor is as u óbbiak lettek a győzők. Rendőrség lép itt közbe. Papírszeletek. udvarlás kQcbao: — Nagysád szamai oly fekrták, mini a sötét éjszaka. — Ugy tudom, hogy fiuatk az orvot megtiltotta az éjszakázást, hát nam tanácsol a szemembe nésaie. A. Ugyan kérlek miért nézi t^kUHk meg már Anna kisasszony nyal, bisz már ko-rdlbelöl 20 áve snusk, hogy jegyben jártok? a. Ugyan barátom hogy képsaUstad ezt,hát bora járnék akkor k-vézűsV A paraszt ott áll as adokiratalbaa — kérdi a hivatalnok : \' — Mit kirin ? — Somait kárem. Bár csak fa tőtám se kívánna as adóhivatal aem "it sem. Heti jelentós a budapesti gabona tőzsdéről. Statnor Játa&í Tár., termény gtt.oa& ésbjcomácjri czé^ j^íen :és = . Cukit; houl.1 ét Urlrfi ji rít.l-kfldr mall.lt, &t ir.ayt.t foiytoa asiiírd, ár.k fokoutOM.D amelkednk. Biu.lOkr»lem«lkedett.H.Í árj.^Jtá-•«iok : Ti.z.videki, p«.t- éi fohetm<-gy«i: 78-79ll.10-10.10. 79 - 80 kl. 10.30-10.40. 80- 82 kl. 10.50-10. 75 bick.i 15, é»s.knogy«r 40, üszöge f.jok még tovibbi 40—50 krnl olo^bbac 6ul-Moek. Ónra 10 frt. E o > ¦ biinf>ik. El.5r.ndli 7.60, köiepei 7.35, Jissberénj 7 frt. Tengeri riltoi.tl.n, 6 35—6.45 kelt. Kitinda 5.80. Ili).— ju i. 6.43. A r p . Imj-hi. Tak«rmácj- 6 70-m.lit. 7.25—8. frt. Z.b uilird. 6.20-6.90, minMg ••-riet. Ö«-e 6.60. Burgonya A kivitel •tüaatsl. Halettelanseg keni mal.tko.oi mert u ideayen tul v^ynnk. NérlegM ir. 2 frt 2 frt 60. R e p ose Itilird.ug.—it.pt. 14,14. V.drepc.e wilírd7.50-7.7ó. Kenderm.g 11.50-12 ir-Lenmagl2frt.Hobarm.gl2.— 12.50. Köles j-ilird. T.k.rminy 450, Útink «14 — 66.70.95, ollb 7 frt. Küle.korp. ztiko.inl 2.60, Köletdar. 5 4a Koleikii. 11.25-12.75. T.k.rminybükkönT buliból imarMnt 3.20, vetni való 8.50, tabbal kevert 7.75. Kiu nikotlnl 11.50—12.50. Bab hiinytik.Duüavidéki 9.—10. Erdélyi 9.25 - 9.75, barna 1250 tarka 8 frt, Uirpe 12.26—12.60. Pénteló leget nynjtnnk ügy -falainknak beraktirotott arukra es feladási Toványekre; ss előleg minden Tárosban felvehető, hol pénsiat4set látásik. ZiikkSIotlDÜjt heten-kint d.rabookint 3/t Er* "amiiuok hui-ssnk kQldendo árukhoz. Eatrnktiri illetik átmeneti forgalomban 100 mm. ntán »* oaatr államvasat kosraktáraiban 5.25. Fővárosi közraktárakban 7.05. Fel jó. aserketf ti í BAB0S8 LÍSZLÓ. HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM SALAI KÖZLŐIT* MÁJUS 13-án 1883. INT y lltte r\'i SALVATOR tl»e ranan vas mentes sav anya víz. lithiuin ér. bornátriumban gazdag lorras, orvosi tekintélyek által * légsí és etnénsiéai szervek hurutot bántalmainál rendelve; — kiváló azer a köss vény, hólyag és vese bajoknál. Borral használva Igen kellemes úoit -iUi. Kapható ásvzDyviz-kereskedéiekbez és legtöbb QyógyszertzrbiE. SalTator-forrás 906 2 -20 EPERJESEN. Bp-\'tien főraktár Éd-akmbyL. urnái. • E rovat alatt klx\'öit it nem vállal macára felel&zaégei a / Szerk Árverési liirdetmény. A nagy-kanizsai kir. törvazék tkkvi •\'• részéről közhírré tétetik, hogy Hor?áth SáodornŐ galaznboki lakót végrehajtatónak Béda Józaeí végrehajtást szenvedő galamboki lakos elleni 100 frt tőke, 1878. évi deozember 9. napjától járó 8/B kamatok, 21 Irt 85 kr. per, 7 frt 95 kr. végrehajtás kérelmi, 9 frt 66 kr. ingósági végrehajtás foganatositáai, 11 frt 70 kr. ingóság árverési, 9 frt 60 kr. jelenlegi, s még felmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyében a fenni nevezett kir. törvazék területéhez tartozó Csapi 429 sz. tjkvben A f 1 sor 719. hsss. a, felvett viltságköteles 436 frt»kra becsült ingatlan 1S83. évi július bó 24-napján d. u. 2 órakor Csapiban a köz- H I ségbtró háaánál Trojkó Lajos felperesi Ügyved vsgy helyettese közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a fenntebb kitett becsár. Árverezni kívánók tartoznak a becsár 10%-át kézpénzben vagy óvadék-képes papirDan a kiküldött kezéhez letenni. Vevfl kötelei a vételárt három egyenlő részletben, még pedig : az elsőt az árverés jogerőre emelkedésétől számítandó ]g nap alatt, a másodikat ugyanattól 30 nap alatt, a harmadikat ugyanattól 60 nap alatt, — minden egyes részlet nlin az árverés napjától számítandó 6/« kamatokkal együtt az árverési feltételekben meghatározott helyen és módo itatok szerint leűsetni. Nagy-Kanizsán, a kir. törvazék mínt tkkvi hatóságnak 1883. február 28-án. 916 l-l. K D E T É . _L. irooár ( I. Árverési hirdetmény. A nagy-kanizsai kir. trvssék telek-könyvi osztálya részéről közhírré tétetik, hogy Boczföldi János oltárcsí lakos vég-rebajtatónak kiskorú Betlehem Bosi és Betlehem Károly nagykorú végrehajtást szenvedi elleni 47 frt tőke 1881. évi márczius hő 6. napjától járó 6/s kamatok, 2 frt 20 kr. per, 7 frt végrehajtás kérelmi és 8 frt 95 kr. jelenlegi, s még felmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyében a fent nevezett kir. trvszék területéhez tartozó oltárcsí 72. az. tjkvben I. 1—3 sor 169. 480. és 793. hzw. alatt Betlehem János tulajdonául felvett, s tartozékokkal együtt 302 frtra becsült, mégis ugyanazon tkvben f 305. hass. alatt ugyanannak tulajdoniul felvett, s 64 frtra becsült ingatlanok 1883. évi július hó 28-ik napján délelőtt 9 órakor Ultárezon aa illető községbiro házánál I Trojkó Lajos felperesi ügyvéd vagy he- E K. lyeltese közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a fennebb kitett becsár. Ár vérezni kívánók tartoznak a becsár 10/, át készpénzben vagy Óvadék képes papírban s kiküldött kezéhez letenni. Vevő köteles a vételért három egyenlő részletben még pedig : az elsőt az árverés jogerőre emelkedésétől ^számi-\| tandó 16 nap alatt, a 2-kat ugyanattól 30 nap alatt, a 3-kat ugyanattól 45 nap alatt, — minden egyes részlet után as árverés napjától számítandó 6% kamatokkal együtt az árverési feltételekben meghatározott helyen és módozatok szerint lefizetni. Ezen hirdetmény kibocsátásával egyideüleg megállapított árverési feltételek a hi vatalos órák alatt a ? .-kanizsai kír. trvssék telekkvi osztályánál, s az Oitárcz község elöljáróságánál megtekinthetők. Nagy-Kanizsán, a kir. trvszék mint tkkvi hatóság 18S3 év márczius 31-napján. 916 1—1. 1139. az Érk. február 17. 18S3. pJlL Árverési hirdetmény. A uagy-kaniatai kír. trrszék telek könyvi osztály részéről közhírré tétetik, bogy Horváth Sándor Imre nagy-kanizsai lakóé végrehaj tatónak Erhetits Márkusnó szül. Szabó Zsófia végrehajtást ssenvedŐ galamboki lakót elleni 100 frt tőke 1879. éví májas bó 4-ik napjától járó SD/„ kamatok, 16 frt 60 kr. per,6 frt 70 kr. végrehajtás kérelmi, 9 fr 67 kr. ingó végrehajtat foganatositáai, 11 frt 70 kr. á-ve-rési, 9 frt 50 kr. jelenlegi, s .még folme rülendő költségek iránti végrebaj isi ügyében a fent nevezett kír. trvszék területéhez tartozó Csa; i 326. tz. tjkvben A f 787 hzsc, a. felvett váltságkötelet 554 htokra becsült ingatlan 1883. évi julios hÓ 24 ik napján délelőtt 9 órakor tekintetei, bogy mar előzőleg a végrehajtási zálogjog a Zslaiorgye Összesített árva tár javára bekeblestetett és a csatlakozás elrendel teteit, együttesen a kérve nyeső és az Össsesitett árvaház részére Ctapiban a község bíró hasánál Trojkó Lajos felp. ügyvéd ét a zalamegyei árvaszék v. helyettest közbajöttévei megtartandó nyilváooa árverésen eladatni fog. Ki k iái tási ár a fennebb ki tett becaár. Árv-remi kivanók tarlósnak a becaár lO"/a-át készpénzben vagy ó\'sdék-képes papírban a kiküldött kezéhez letenni. VevŐ kötelet a vételárt bárom egyenlő részletben még pedig: as elsőt as árverés jogerőre emel kd ététől számítandó 15 nap alatt, a másodikat ugyanattól 30 nap alatt, a harmadikat ugyanattól 60 nap alatt, — minden egyes részlet után az árverés napjától számítandó 6/, ka- ROBEY&OOMP. Budapesten, IX ik kerület, Üllői ut 35. szám alatt, ajánlják ország szerU- legjobbnak ismert tiznncitiictitiiiti szén-, fa- és szalmaffltésre berendezett JL gőzmozdonyaikat felülmúlhatatlan és bármely időjárás viszonttagtagai-nak legjobban ellentáud vasgerenda cséplőgépeiket szabadalmazott szagán etat6 szerkezettel vsgy a nélkül." Árjegyzékek, ugy Magyarország eleő rendű uradalmai és gazdáitól származó e gőxcaéplÓ készleteink rendkívüli nagy munkaképességéről és utolérhetetlen tartósságáról szóló bizonyítványokat tartalmazó legújabb kiadványunkat, kivaaalra bérmentve küldjük. 917 1 —10. Rustöíi, Proctor és társa Budapest Nádor utcza 39 és 41. szia, ajinlják i legelső di j jakkal kitüntetett íMjjMjt 1 HíIa 1 ajs^^^l^g ^z^plőgépeiket gó\'zmozdoDyaikat Hoffherr-féle egyszerű és tisitttö cséplökészleteket Jirganyhaj tiara. Arjegjtókek bennentTe küldetnek. 918 1-10 mátokkal együtt as árverési feltételekben meghatározott helyen és módozatok szerint lefizetni. Vagy-Kanizsin, a kir. trvszék mint telekkönyvi hatóság 1883. február 28. napján. 914 1—1. Wiese & Comp. Kassen-Fabrikanten WIEN-PRAG. Ovar: bits, ü. pzppesbelbiossie 58. Raktar: stet, II Uatsrs dttnustrasm Nr. 25. 880 18—16 Fi&kfisV.: budapest. jacoirut, Feaclere-pslots. H ggóriya és szomorúan JU tekic: námaly betegajövő elé, mert j J^B i eddigelé mindent eredménytelenül használt Mindenkinek, különösen ? pedig az ilyen szenvedőknek rnele-, gen ajánlható a .Betegbarát" czi-mü könyvecske, mert abban bőségei bizonyítékait találják annak, bogy a nehéz beteg ia a megfeleI6 gyógyszerek alkalmazása által szenvedéseitől megszabadult, vagy legalább i* cuyhnlé.t szerzett. A .Betegbarát- kiváuatra GOR1SCHLK K. erjetazei könyvárus által (BÉCS, I. Istvintár 6. az} ingyen küldtük meg, agy bogy a megrendelőnek caak a 3eTe-leaólapért kell 2 krt kiadni. 819 5-7 . MAGYAR-FRANCZIA biztobitób aezváary-t AhhahAo. ite szyéur tóke 8 millió forint aranyban. 919 lrl- íAI«plttat»tt 1879 tal-) Kimntatás 188Z. éri deczember 31-ről. Befizetett rászvéoytőke aranyban — — — — — — — Agio tartaléktöke — — — — — — — — — — Keodelaeseei- éa nyeremény-tartalékalap — — — — — Ár folyam-különbözeti tartalékalap — — — — — — El mi biztoaitáaok dgrartziéka — — — — — — — ÉieUMitositási dijtartalék — — — — — — — — — Dyválto-tarexa — — — — — ______ ertáfcpipareuu •fcajytzvt: a) ÜÖ3.0-0 kassá-Üerbirg: vasúti eisftbbs. 95.40 — — — f •) 155.400 magyar-nyngoti . , L 96.«0 — — — 0) 196.200 , , , , 1L 96— — — — , é) 112.000 Alíöld-fiomei , . I. «70 — — — . «) 179.600 átagyar-gsiicaUi _ , I. 92.40 — — — f) 17.400 „ , . n, 90.60 — — — 1) 28.000 ozn.-magyar bank záiogi. 101 30 — — — Bt 00.000 oszt papir járadék 67.-os 91.10 — — — 1) 45.000 «•„ magyar arany-járadék 118.80 — — — k) 126.000 47, . . 85.60 — — — I) 21.800 6\'/.7, földbitalint .álogl. 100.75 — — — . ¦) 24.000 57, ¦ • 100— — — — , a; 10.000 67. Pest városi kölcsön 103.50 — — — , t) 10000 67, . . 97.60 — — — , pl 60.000 Pesti kercak. bank zálogl. 99.— — — — , Cl 5.000 4j. oastrik papirjáradék íS.60 — — — , rj »6 drb. tíszavU. vásott réss 249.— — — \' — S) különféle biztositáai társsáig részvényei — — — — — — , A fenti értékpapírokat—az ár régiig etedé kei kamatok és osztalékok , Értékpapírokra adott kölcsön 6k — — — — — — — Hasai p^e_iatesukaél elhelyezett tőkék — — — ——— . 331,784.17 Yáitö-tsT—T -._ — _ — -_ — — -- — — . 101,601.09 A társaság házai Budapesten A* Béosbte — — - — — — , 1.8SS,041.3> Öiitoiitú-intézetek s s^rlteletaknál knanleví követelések — — . 2.410,533 22 Eéixi^üZ-áJlomicy a központbac s a kéuviseleUkDél — — — — • 203,8Ö& 16 íészpéoz-dijbeTét-l: 1880-lk átb. 1681-ík évb. 1882-lk évb. tüzbiztosiiaaokért — Ért 1,291,79.87 frt 2.188^9170 ízt 3 079,187^9 — frt 6^62,808 96 - frt 4.000.000 — - „ 735,488.— - , 42S.062.08 - , 77,681.20 - . :.,..:.:>.-; s . - . 665,740.61 - , 8.084,468.57 278,017.60 150,116.40 188J90.— 106,064.— 166,950.40 16764.40 23^9».- 72.880.— 53.460.— 107.000.— 21-96360 24 eoo — 10 350.— t.760.— 69.400.— 3 826.— 23.904 — 1 59650t.— 30.57 5.05 frt 2.989,161.35 - frt 62,061 33 zzali irmány bl stosttáa. jégbiztositásokért — , Kiszelett károk: túlbiztosítások ntázt frt szálb—. biztosít otáa jégbistositáaok ntán . 392,120.73 . 1387,290 63 , S260;9;4.- - . 4 040,325.36 543,337 91 . 815.066 32 . 769.4ll.S7 — . 2.12T,»H 5Q Összesen frt 12.H3U,a3« « 1880-lk évb 1881-ik évb lSSS-ik évb. 698 884.91 frt 2 227,247o2 frt 2 143,719.14 — frt 5.069,851.07 16,736.70 „ «9,183.88 , 1077,186 69 — , 2 382,106 77 9S6,84a82 , 67SJS01.45 . 590.394.5S — , 1.BÍ0.S36 79 öaazeean frt t.2M.X»i.s Foggdben levó kuk—kért tartalékba belyeauteti — — — frt 563.0S2.34 A íánaaáj házainak jsred. 1 u értékp ó» betűiek atáai kamat , 260,880 40 Az életbiztosítás átlaga — _ _ —--_ _ _ ( 14.128,814.61 Az életbiztosítás évi dya ________ B 456.516.64 Az életbistosiiások aláa ki_«tett károk saazege — _ _ \\ 63.200.— Fígsíbea leró karokirt tartalékba helyeztetett — — — 16 800 — Aa 1882 Ik évi nyereség — — — __-__ — ____ frt 441,428 ÍÜ melyből as összes alapítási és szervezési kBlta-gek törlesztésre — — — , 260,613 70 fordíttatott és 51,-os ovztalékml — —,— —_ — __ — — , 237,26c>.— kifizettetett HD8ZONK KITJEDDE ITvTOLYAJÍ. ALAI tOíUOKI MÁJUS 13-4n 1868. I R D E T E S E g. xxnuxxxx************** » « h » h » xa-xxwyxxxxxxxx. Pályázati hirdetmény. Nagy-Kanizsa város tanácsa részérő! egy 90840 frt 41 krra előirány- X zott egyemeletes kórház építésére pályázat nyittatik. Az árlejtés szóbeli és Írásbeli ajánlatok utján fog eszközöltetni, — ennél- X fogva az ezen építkezésre vállalkozni hajlandók felhívatnak, hogy az épitési fel- 2 tételekben megállapított 4500 forint bánatpénzt, akár készpénzben, akár óvadék- X képes papírokban, vagy helybeli takarékpénztári betétkönyvekben az árlejtés g megkezdéséig, vagyis 1883. évi májas hó 22-ik napjának délelőtt 10 órájáig X Nagy-Kanizsa város polgármesteri hivatalánál annál bizonyosabban benyújtani szíveskedjenek; mert a később beérkezendő ajáolatok figyelembe vétetni nem X fognak. 911 2-3. $ Az árlejtési feltételek éa épitési tervek, ugy a költségvetés előre X bármikor a hivatalos órák alatt a polgármester hivatalos helyiségében bete- L X kinthetők. X L Nagy-Kanizsán, 1883. évi május hó 5-én. ^ U A városi tanács. jt X X XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXKKHXKXXXXXXXXXXXXXXXX aoooooooooooooo o ÜLOTTÓÜ o°i 0° 0 q Minden lottóbtrátnak alkalom X I q nynjtatik, bogy az ojon kijavított a ] q és kipróbált játékrendszer álul. a \' q évenkinti 600--800 frt éri biztos S I q jövedelmet szerezzen. A legese- q q kélyebb tételnél is folytonos nye- a \' rés biztosíttatik. Egy forint be- a küldése otán megküldöm a rövid o 0 és értelmes utasítást, továbbá a 0 ; 0 számokat tizenöt hozáshoz. Hogy 0 ! 0 rendszerem elfogadóit minden 0 \| v kártól megóvjam s biztos nyerésre 0 0 vezessem, kész vagyok a netaláni 0 » akadályoknál írásban, minden díj 0 0 nélkül fölvilágosítást adni. A 0 0 kdrdezóskódésekhez retonr bélye- 0 0 gek melléklendők. 8\'« !«-» 0 0 v. Hrdlickajun 9 Q " Wiener, greue Neussiae 4. q coooooooooooooa XKViKXXXXXXXtfXXXXXXXXKKKMKHKtt xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx xx xx Jrjf , , beboeb orvosi ss xx KATRA NY-SZA PPANA xx fij5 orvosi tekintélyek által ajánlva, a legtöbb oar.\'.pz! államokban a logna- «e>X gyobb hatáaaal hzaaoáltatik «f niindcnnemü bőrkiütések ellen, S5 «0iBD6ien idült í» lom&rök, rab, ótvar és éIBdl kiütéaek. tLgvitfat vérez ml öt, ízgydag. izzó láb, fej- éa izakály pikkely, BSVtsr kátráayszspsss ## 40% rskátrisyt tartalmú 6« Igen elktlloniteadS a mit forgalomban \|f ff leró kátránjazappanoktól. A easiáaok elkerülése vég-tt kérették vibtgo- Wwff aan Barger kátrány-azappana és figyeltessék as ismert védjegyre. )OC Makacs bónstnvedaeeknél a kátrány.szappan helyett hatáaaal haaaoil* ** Eerpr orvosi kátrány to-szaiai és azon esetben, ba ez ¦aflkséfcfltetD-, ogy kérészek csakis a Berger-féri kátrány ktn-szaj-pan, minthogy a kalfdldi o tán avarok d edméarte-902 S—2i les kéaaítzeeajrk. Hint gyengébb katráziy-tzappaD mellőzésre miodea tlsztá-tlanság et bórört, bír- ?1 fejklfitézek gyermekeknél, valamiot eddig elérhet e< len izépitÓ mozadáz éa fQrd.\',-jzzppzi; mindennapi i aszná latra azolgál BERGER GLYCERIN KfTRANY-SZAPPANA mely 35\\ Glycerint tartalmaz éa Snoman van ilíatoiitra gpzt. Minden fajtának darabja 35 kr. ntasltaasal egjött. ^ Fsszttkllnes HELL 6 gyégyszereszééi Trapglbas- Raktárak Készletben v_ mind-n európai gyógyeaertárban Főraktár Nagr-Kani zza ízámára. PRÁÜEP. BÉLA és BELU.S JÓZSEF gtógyszerés txvxxxxxxxxxxxxxxxxx: xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx A Triesztben Is kitűnő elismerésben részesült , jeles magyarhoni_____---T~ }}_----— Fetánczon- (Radein mellett.) EendkirtU szénsardús savanytinz-forrás, mely a bada-pesti műegyetem vegyészeti osztálya és a bécsi egyetem vegyel emzései szerint fölülmúl minden bozzá hasonló savanyuviz-forrást és fölötte hathatós alkatrészeinek összetételénél fogva orvosi tekintetben kiváló figyelemre méltó. Mint kellemes üdítő ital különösen borral vegyítve, minden hozzá hasonlót fölülmúl. Tvregi7ezx<a.eiéB«3lac a forrás igazgatóságához Petánczra (u. p. Maraszombat) intézendík. Raktárak- ét ismétel adóknak különösen ajánltatik. Hogy mindennemű hsniisitásnsk eleje vétessék, s dugó „Sftéchenvi Mindenkor friss töltés ?evvel leend ellátva. Árjserzétet tMnaira ingyen és bérmentve. átirgőoy ; Toiler Betéte, Eaieii HIRDETMÉNY. Ö CSÁSZÁRI ÉS APOSTOLI KIRÁLYI FELSÉGÉNEK 1S32 évi julitu hó \'^-irél k.U leg-feLd ela-tároziu folytán ezennel -meeiaditt.tik ft X-ifc HAGT. SIE. ÁLLAMSORSJÁTÉK:, melynek tiastz jövedelme két nyolvzaiiréazben a m. kir. vagyonutaa hivatalnokok ízvegyei éa árvái eegéljezé zére alakított alap, két i-yolczadrészben a budapesti ,Máia iniesat, két-nyol"za4-réatben a , pes ti szegény gj-ermekkórház-egyeaQlff. egy-nyolezadrészben a .fúvározi azeretetbáz- ¦ végre egy-nyolezadróazben az Újpesten épitendS f"IdmiveE-képzS inté- , zet javára fog fordittatoi E sorsjáték ötszss-, 5 331-ben meráliapitott nypremény^í aa alább következő játík-terv szerint 210 000 fsriatrs rágtak, éa pedir: 1 fányeremény 70 000 frttai 3 nyer. egy 220 50 Oaor. cy.. . 5.000 ft±l 10D0 „ 8000,. 500 , 8.000 „ [ 100 ., 8.000 „[ 50 ., 11.001 I 10 „ 50.000 , 2 . egyenk 10.000 ítUl,200C0 ft. ,\'<__ A hozás visiszavonhatlancí 1883. évi június hő 12-én történik. Egy sorsjegy árs 2 frttai o é vas siettJlspitva Sorijr?gyak kaphatok: a lottOigaxgatdzágnál Budapeaien (Pest, fórámház, félemuletj, hová a megrendelé\'ek — habar csak egyes aorsjegyekre is — a mecf-lel\'> Bsszegoek posUotalványnyal való beküldése mellett intéxhetfik ; valamennyi lutto , i<í- éa addbi-vaUlnál ; a legtöbb postahivatalnál ét minden városban Ai neTszeteaebb belyiégbeu falálUtott egyébb iorjegyáruIÓ közegeknél. Bndapestet, 1883 aprii hó i5-én ktairjar kir lottóigazgabSság FBEISEYSEN ÍDÍM, m. kir. p. Ű. miniazt. osztálytanácsos éa lottóizazgató 904 2 s (Utánnyomat nem dijaxtatik.) RANSDMRS, MD ES JEFFE1S & R O S S M A BTJDAPB8TBÎT. 1ST 1ST J. 892 4-9 GRQSSMANN ES RAUSCHENBACH ELSÓ MAGYAR GAZDASÁGI GÉPGYÁRA BUDAPESTEN. Bay .Stive* meakergaétért vagy oyártbleptlnk megjatogatására tiaztelettal felkéretik.¦ \|\| OOOOOOOOOOOOKXXOOIOO^^ §Kávé Triesztbőlg 0 Árak mint nagyban Tételnél. 0 0 Alulírott czég küld kilós póstacso 0 0 magban vám- és bérmentve, csórna 0 Ogolás felszámltíBa nélkül utánvéttel, 0 0 vagy az outeg elóre beltüldése mellett 0 0 kávét • kSvetketo árak mellett : 0 0 Kokká, valódi arábiai — 1 kiló frt 1 84 0 Alulírott ezennel van szerencsém tudomására hozni, miszerint lakásomat Budapestről Nagy-Kanizsára helyeztem at. Pollák Ferenczné, 903 2-2 oki. salérstó. Lakás : Teleki (Sopron) ateza 32. Estragon Mustár szab. caomagoláa ¦ Schmidt Victor és Hai bécsi kolonl.geasígi Qzlet. J Deltoidi hiteleaitésael valódi mlDÓség-I bea a gyári védjegygyei ellátva V8, ; Y, és Y, kilós üvegekbea kspbatók min-\' den füsaer- éa különlegességi ü letekben, i 884 6-10 1 940 I.ÎOQ 1.78Q 1.60 0 1.42 Q 1.56Q imX 129I i.isO 1.150 0 Egy 5 kilós kosárba. 0 y N.rsocs vsgy czitrom, seep és válog.-V Otoll 30 -45 drb. «gy kosárban frt 2.10Ö Sambo F. § Q901 3-12 Trieet. 0 OOOOOOOOOOOOvOOOOOIOCOOWOOOUOCO 0 Ceyloni zyóogy iegGn. barnai PCeylonl finom nagy az«mes 1 v Cnba lirgfin nagy szem. barna 1 OPoríorico legfinomabb — 1 QGaatemolalegfin. eros^kiadó 1 A Aranyjava (Menado) ig-c fin. 1 AZÖÍdjava fioona — — 1 JjSantos, finom í" — — 1 ÖRio, legfio. erős és kiadó 1 ORio, középfin. erÖs s kiadói fgíllllllís* 51«3»~aLIÍÍI-ii\| s ¦5 Bjsí;"" 5SJ Haay-Kinitiin, nyomatott a kiadó toladonos Wajáits Josef gyorssajtóján. NAGY-KANIZSÍ. 1883. május 17-én. 38-lfe: aztim Huszonkettedik évfolyam. ne ytó évre .... 2 Egy tmám 30 kr HIRDETÉSEK b*abvs petitaorban 7, másoda. 6 a minden további aorér- S kr NYÍLTTÉRI! KIN" .őrönként 10 krért íétetc^k lei •iiocatári illeték miiiden etjei ürü lésért 30 kx. fizetendő. ZALAI KOZL A lap szellemi részét illeti koxlerné-nyek a sierkwztonoz, anyagi réntér-iHetö" közleményei pedig a kiadóhoz bérmentve in té zendők : NAGY-KANIZSA W láss leshez. BéraenUtlen Icrelek csak ismert munkatársaktól fogadtatnak ol. Kéziratok vissza nem küldetnek. , Nagy-kanizsai Önk. tűzoltó-egylet\', a .zalamegyei általános tanítótestület a „ nagy-kanizsai kisdedneveló egyesület, a .nagy-kanizsai tiszti Önsegélyző szövetkezet, a „soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai k ül választmány a * s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Hétenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalma lap. At olvaMkőzöirgéghez. A mai számmal Wajdits József laptnlajdonos ártól átvettem e lap k-adását és a vele járó felelősséget — mely a fenforgó körülmények között — politikai óvadékkal nem rendelkező lapoknál bizony nem csekély föladat. De eogem kecsegtet a remény, hogy sikerű lend a törvény engedte utón haladnánk. L remény meggyőződéssé érik bennem azon tudattól, hogy a felelős szerkesztői toll Baboss László nr kezében van. Az ó kitűnő tapintatossága — melyet a lapszerkesztésben tanusit — teljesen meg nyngtat és szinte felment a kiadói felelősségtől. Azon kívül körüle oly belmnnkatársak tömörültek, kiknek kitartó, önzetlen munkássága biztosíték nekem arra nézve, hogy vállalatom — ha anyagi baszonnal nem jár is — a t. olvasóközönség megelégedését ki fogja mindenkor érdemelni. Azért is nagy és valóban érdemen felüli megtiszteltetésnek tekintettem, mikor a kiadóság ¦ átvétele kapcsában a szerkesztőségi belmnnkatársak a felelős szerkesztővel egyetértöleg fölkértek, hogy — tekintettel e lapnál egy ízben folytatott felelős szerkesztői működésemre — vegyen részt a szellemi irányzatban is, fogadjam el a vezérszerkesztői tisztet! Annak daczára, hogy lelkemben éreztem, niikép ily megtisztelő czimre érdemetlen vagyok, szerényen meghajoltam a szerkesztőség óhaja előtt; annyival inkább, mintán mint kiadónak, ngy is jogkörömbe vág annak ellenőrzése, hogy politikai czikk a lapban ne jelenjen meg. A lap vezéri tiszt rendszeres munkával nem járván, mellék fog 1 a 1 k o z á s t nem képez; a czim pedig — habár .csak* tanító, s igy a nemzet legszerényebb napszámosa vagyok is — még hely-: zetemben sem kifogásolható senki által. -—— Egyébként meg vagyok győ- j zódvc, hogy a lap szellemi vezetésébe j beleszólnom nem is kell soha, mert\' a szerkesztőség oly irányt követ, I melybe én szívesen belenyugszom. És azon szép és megtisztelő j°ggal, melyet a lapszerkesztőség tagjai nekem adtak, csak azon esetben élnék, hogyha — amitől egy-átalin nem tartok — a Lap átlépné szigora tárgyilagosság határát, vagy az igazság rovására valamely társadalmi párt mellett emelne zászlót. ,Pártsziuezet nélküli, szabad véleménynyilvánítás* volt jelszava eddig is tudomásom szerint e lapnak-; akaratom szerint az leszen ezentúl is. Kérem a t. olvasóközönség szíves támogatását 1 Nagy-Kanizsán, 1883. máj. 17. SZALAY SÁNDOR, lapvezér és kieáó. Mindenesetre ez lebeghetett azok előtt, kik a városi szabadelvű kört tervezték és megalakították. A megalakított kör most már működik és pedig egészében öntudatosan. .Miként van az tehát — kérdhetné valaki — hogy még sincs meg az a szép összhang társadalmi életünkbon, melyet a rendszeres küzdés teremt és amely alapja A városi szabadelvű körről. (Sz. S.) A szabadelvű-kör nemrég lefolyt megnyitási ünnepélye ismét felszínre vetette azt a kérdést, hogy üdvös-e vámosunkban a szabadelvü-kör ? Mielőtt e kérdésre határozott feleletet adnánk, csináljunk mi ís egy .varga-be tűt!* Ami kizárólag a tömörülés, egyesülés eszméjét illeti, az ellen senkinek kifogása nem lehet, Ez már különben is a kor szellemében gyökeredzik; és magában véve üdvös dolog, mert csakis az összpontosított erők különböző, de rendszeres küzdése teremti meg azt a társadalmi összhangot, mely alapja a közmegelégedésnek. Ennek oka nem csupán azon aránytalanságban rejlik, mely a szabadelvű-kör, mint uralkodó párt, egyöntetű, határozott irányú működése és az ellenzéki (még eddig névtelen b a semmiségben nyugvó) kör vagy párt rendszer nélkül való küzködése között vau, hanem helyi érdekeink szempontjából jó részben a szabadelvű kör egy helytelen irány-eszméjéből származik. A szabadelvű kör u. i. irányeszméi közé vette azt is: befolyni az országos képviselőválasztásba. Ez már magában igen nagy kár volt! Szerintünk csakis akkor lehetett volna a megalakult kör városunk érdekeinek Önzetlen harezosa, s csak s akkor üdvözölte volna mindenki örömmel, ha csupán városi közvetlen érdekeink szempontjából, az országos politika mellőzésével alakult volna meg. Erre persze a szabadelvű-kör azt mondhatja, hogy hiszen a város érdekei csakis ugy mozdíthatók elő, ha magasabb és hatalmasabb helyről támogat tatnak. És ezt nem is lehet tagadni. De hát nézzük csak higgadtan : mit eredményezhetne ez a hatalomhoz való alkalmazkodás? Ma a szabadelvű párt ül a polczon; holnap a mérsékelt ellenzék juthat oda, holnapután a függetlenségi párt. Na tehát, ha a város érdekeit Önerőnkből nem bírjuk vagy nem is próbáljuk kivívni és védni, hanem folytonosan hatalmi támogatást várnak , sőt azt nélkülőzhetlennek tartjuk, akkor nekünk is minden kormánybukás alkalmával köpönyeget kell cserélnünk, azaz a legszentebb dolgot, a honpolgári elvet eszközzé aljasítani, lábbal taposni abban a képzelgésben, bogy másként nem lehet városunk boldog. Ilyen furcsa dolgokat eredményezhet a városi szabadelvű-kör azon téves alapon nyugvó irányesz-. i, mely a város sajátos érdekeit s az országos pártpolitikát egy födél alá szorította. Őszinte meggyőződésünk az. hogy ennek elhagyásával sokkal többen sorakoztak volna tagjai közé. És csakis ugy teremthetett volna Összhangot; ugy ölelhette volna fel a polgárok "nagy részét, ugy lett volna a nemrég felavatott kör-helyiség valóban oly szellemi munkateremmé, hol mindenki párttekintet nélkül szívesen dolgozott volna módja és tehetsége szerint városunk ér dekein. Miután azonban mindez nem történt meg, azért nézik legtöbben balszemmel a szabadelvű-kör működését, azért olyan nagy és szinte engesztel hetién iránta városunk polgárainak nagy részében az ellenszenv, mondhatni: gyűlölet. És így van az. hogy mig egy részről a szabadelvűkor hívei elfogultan annak csak érdemeit, fényes oldalát látják; addig más részről, a kör ellenei, elitélik, elátkozzák minden müvét Természetesen az egyik olyan szélsőség, mint a másik; s mi egyiket sem helyeselhetjük kizárólag. Mi a szabadéivü-kör létjogát elismerjük ; nem tagadjak az ellen zékkel szemben való példás Összetar tását és tervszerű működését; de városunkra nézve üdvösnek jelenlegiszellemében nem tartjuk. Ennyit akartunk pártszinezet nélkül, egész tárgyilagossággal, — (tekintet nélkül a magukat szabadelvűkor apostoloknak hivő hírlapírók igéire) ngy a kör iránti jóakaratból, valamint az ellenzéknek okulására elmondani. Lakásaink, a járványok fészkei. (Folytatás és vége.) Az ezen töltelékben levő szerve* állományok tömege — hihetetlen ugyan, de a fiatal tudós vegyi aton bisooyitotta be, — akkora, mintha háromezer kifej • lett emberi hulla hassnáltstott volna as épület tetőzetének kitöltésére. Több helyütt, itt-ott nyilvános épü-leteknél, a töltésre használt anyag a városi sseméüerakodé helyről vétetett. A tetőzetnek tiszta anyaggal való megtöltése azért tartozik a ritkább esetek közé, mert azon anyagot, melyet ingyen kaphatni a szemétdombokról, természetesen inkább fordítják a töltésre, mint ast, melyet pénzért kellene beszerezni. A legjobb épitészeti könyvek is a tetőzetek kitöltésére a száras, régi épület-hnlladékókat ajánlják, annak meggondolása nélkül, bogy betegségeket előidézni akalmss anyagok, melyek a rerombolt házakban összegyűltek, a hulladékokkal együtt as nj házakba is átvitetnek. Tegyük fel, hogy a plafondok as egészségügyi követelményeknek megfe-lelŐleg szerves anyagoktól moat száraz homokkal töltetnek be, még akkor is azon veszélynek vsgyuok kitéve, begy a ssobák levegőjében létezd izarves porré-ssecskék a fahassdékokoii át a töltelékbe nyomainak, s s kí és bejárók ruháiról és lábbelijéről elvált azemétrétzecskék, s a konyhák és e nemű bázi procedúrákból származó finom organikus anyagok a tetősetben levő tissta anyagot megfertőztetik. As is kétségtelen, bogy a hasadókokon át bessivárgó nedvesség, s különösen [a sikárolás slkatmával használt vis alkalmas tényezők arra nézve, hogy a penészgombák tenyeszesére szolgáló feltélelek előálljanak. A Bzikkadó nedvesség által előidézett bomlasztás! folysm bizonyos hóemeikedést idéz elő, mely a bakteriak fejlődésére nézve szintén nagyon alkalmas tényező. TARCZA. Levél a szomszédból. Szombatba!ven, 1883. májút 10-én. Beköszöntöttek a azép tavaszi napúk, sssendsréból ébredő föld kisőldűl, a fák újra hajtják leveleiket...... Esek a levelek I Mennyi mindent is rejt magában e svó levél 1 Fiatal szerelmesek, kik elő-ssör keresik fel a ligetet, elmélázva állanak meg ama szép lombos fa alatt, hol utolszor érte őket as őszi napnak fénylő bár, de már nem meleg sugara. Akkor már sárgák voltak, lehullottak a falevelek. A. szelló széthordta őket, messse a fától, melyen egykor egymásfelé hajolva oly édesdeden suttogtak, felkavarta és tSS&olUUa óket. Ab, de most oly jól esik e ssép zöld levelek árnyában megpihenni !.......... « Boldogan sétál ifjú kedvesével a szerelmes ifjú a Balaton csodaszép partján ; nem ismerik as életnek baját, bánatát, tájdalmát, csak örömeit. Gyönyörködnek a tó csodaszép zöld színében, a hajók bánykÓdásábau, s hullámok ossp-doaásában, a nád és sás suhogásábaa. Élvezik a virágok illatát, a madarak dana ját; felednek mindent, as egéss világot mert feltalálják ast egymásban. De eljön az elválás napja, kisétálnak a ligetbe; a bájos hölgy s ssép napok emlékéül egy falevelet ad át as ifjúnak. Egy bucsócsók még is megtörtént as elválás bosszú időre, talán örökea. De s falevél talizmán az ifjaosk; előveszi a kedves emléket borús napjaiban és ege kiderül, föléled benne a múltnak édes mesés emléke és Ő oly jól érzi magát. Boldoggá teszi a — levél......... * Vészes napok következnek be, Mara veszi át as emberek fölött as uralmat, a földet forró vér Öntözi; kardvá gáiok, süvitő golyók, sságuldö paripák hasítják át a levegőt, igyak dübörgésétől,\' sebesültek jajgatásától, foglyok sóhajától, gazdátlan paripák ny öntésétől visahangsik a táj. Ott barcsol ifjú és öreg, atya és fia mig otthon a harcsoeok nejei, aa ifjak kedvesei felesül ve várják szeretetteik felől a hireket. De e hirek sokszor csalnak vagy rossz emberek nem as igazat mondják. A szegény Ilaska már már siratja Sándorját kinek halálhírét költötték és már férjhez akarják adni egy gazdag ifjúnak, ki mig Sándor távol van kedvesétől és küsd viharban és vészben a kedves hazáért, ott zaklatja a gyenge nőt és szüleit kincseivel elkábítja. Van azonban igazságos Isten, kí "megvédi a szegény katonákat. Iluskát is megváltja egy napon, mikor a táborból levél érkezik, levél a forrón eseretett Sándortól. Levél, a várva várt levél—...... * Levél, levéli biss nekem Ís vsn egy ily kedves emlékű levelem. Kedves és mégis — ssomoru. Ne méltóztassék megijedni a féle szomorú levelekről most nem szólok, de hát tslán nem ís olysn ssomoru. Talán csak nekem olyan .édes kínos* emlékeset. Nem is olyan gyáss-levéL Igaz, bogy nem illik indiszkrétnek lenni és kifecsegni, hogy szerelmes levelem ís van, de tetssík tudni olyan hírlap-írúk____...... Ha megengedik elmondom á történetét. Akkoriba, mikor először mentem fel Pestre, volt nekem is egy választottam ugy hívtam csak .ragyogó ssemü Mariska0.......... De hova is tévedt ma a tollam, nem volt nekem ma ilyen ssán-dékom. Csak ast akartam elmondani, bogy mivel olyan igen sokféle levél van fővárosi levél ís hát szabad írni a szomszédból ís leveleket. Tehát, ba megengedik majd hétenkint küldök egy olyan levélfélét, hisz mindenki szereti elmondani a szive szándékát, még ast is bele írom, hogy mit elinalnak városunkban. Természetesen pletykálkodnak, fogják önök mondani, mint a féle kis városban. Hanem itt nincs pletykaazasszonyvilágban csak — szapulás. Különben is mindig vau miről beszélni. A műit héten volt a püspök föl-ssentelés, volt akkor mindenkinek látni, hallani. De most immár elaludt a fáklyák lángja, eloszlott s tömjén fost és már-már attól kellé tartani, hogy as asszonyvilágnak nom less miről beszélni, mikor megérkeztek a színészek, mindnyájunknak sziveseo látott vendégei. Még nem tudom, hogyan látogatják majd a színházat, de a láiogatást bizonyára meg fogják érdemelni. Nálunk Magyarorsságon a művészet és irodalom iránt a közönség — ér-lem a kisvárosiakat, bár a nagyvárosiakra ís rá fér — nem igen tud lelkesülni, különösen hideg a fiatal művészek iránt és közönyükből csak akkor ébrednek, mikor látják, miként járnak e fiatalok ha külföldre kerülnek. Én ast hiszem, hogy a vidéki lapok hivatvák e művészeket pártolni és ha még nem ismeretesek, a közönségnek bemutstní. Ily művészt mutatok be ma a t. olvasóinknak: Somogyi MŐr urat. Somogyi azon szerény emberek közé tartozik, kik művészetüket nem szeretik fi\'ogtstni; elvonulva él de aki őt egyszer látta ibletteljesen, művészi lángtól áthatva a zongoránál ülni, a ki látta ügyes technikáját es hallotta művészi elösdását, annak rokonszenvét bizonyára megnyeri. Rendkívül rokonszenves, daliás alak és játéka kifogástalan, kiállja a legmagasabb kritikát. Darabjai közül most csak szokat említem fel, melyek a.Harmónia* kiadásában jelentek meg és ezek a: „Gyermekélet,41 mely tis kösépnebés modorú dalból áll, a gyermek érzelméhez mértek; .Gyöngyvirágkeringő és a legújabban megjelent .Pásmándy induló." Mindegyiken meglátszik szerzőnek alapos képzettsége és jeles teremtő ereje, mindegyikben, különösen az utolsóban hév és erő, báj és dallamasság vonul át és élénken tükrözi vissza szerzőnek kitűnő zenei érzéket és finom ízlését. Több darabjáról jövőre...... JÓ SZOMSZÉD. Keleti testvéreinkről.) i. (II. A moldvai magyarok.) A régi jé világban, • midfia reform-eszméktől viszbangzott az egéss ország, s mindenütt nemzetünk újjászületését ) Hár egy alkalommal hoztunk közleményt a bukovinai magvarokról; agy bízz-azok: nem lesz érdektelen most, a telepítési mozgalmak idejében moldvai testvéreinkről ís megemlékeznünk. hirdették, a tekintetes magyar akadó\' miának essebe jutott, hogy tul az erdély-havasokon, Moldva síkjain : a Szerethí TázlÓ, Táiros, Besstercze éa Szucsáva : vizek mellett majd egy tömegben, majd szétszórva magyarok laknak, (ősi hann-ivadék) kiket csángóknak neveznek. Akkor még nagyon szerettük egymást I A gondolat ssép volt, méltó a magyar tudós társaságból, és méltó a megörökítésre. A magyar akadémia 1836-ki kii-gyÜlése elhatározta, hogy egy tagját fogja elküldeni keleti véreink fölkeresésére, s a fontos küldetéssel GegŐ Elek, aksdémiai lev. tagot bizta meg. Nem lesz érdektelen az akadémia levelét, melyet Gagö Elekhez intézett, egész szövegében föleleviteni. A megbisó levél igy ssólt: Utasítás. Moldvába utazni szándékozó Gegő Elek lev. tagnak. Moldvában vagy másutt azon környéken megtelepedett magyar feleink bÓvebb ismeretéhez vezető hiteles és ki-merítő adataink nem lévén: óhajtja a magyar tudós társaság, hogy a tiszteit tag teendő útjában minden e czélra szolgálókat feljegyezne Név szerint pedig következőkre fordítaná elŐkelőleg figyelmét: — Azon telepek jelen ststisticai állapotára.. Erkölcsi tulajdonságaikra, szokásaikra. A nemzetiség mibenlétére, a a netalán tani elnemcetlettedés okaira. - Mindazokra, mik ezen telepek oda költözését, b minden idókbeli viszontagságait felvilágosíthatják. Mai számunkhoz van mellékelve iwnthal és társa hamburgi bankház hirdetése. HU8ZONKBTTBDIX BVFOLYAM ZALAI KÖZLOHY MÁJUS 17 én 1888. A lzím utóbbi pontot illeti, Emme-rích újból konstatálta * hőmérő segélyé vei, bogy e töltelék hőmértéke a. erobik-r..k reodea 16 Celtiut foka hőmórtékt mellett ceapia • robamoe beomiaaatiai folyamat folytán 32 fokari magattigo! ü elérhet. E konstatált tény annyival ia inkább figyelmei érdemel, mert e körülmény nagy befolyással van a tüdőbajok előidézésére. Dr. Kocb tüdövéez-vizzgilstainál azt tspasstalts, bogy s penéasgombinak asaporodtsára egyik feltétel a légméraék-1 étnek 32 Celsius fokra való emelkdése, • mtvel ast hitte, bogy ily hőméraék az ember közelében tartósan nem található, arra a végeredményre jutott, hogy e tüdővess csak az emberi vagy állati testen beiül terjedhet tovább. Tehát az ..miitett folyamat folytán, mely ezerint a töltelék hóméreéke emelkedik, megerősíthetjtlk ast a feltevést, bugy a töltelék a tüdővéaz parazita inait egyik legalkalmasabb lerakódó helye. Annak, bogy a töltelék köst kifejlődő bakteriak között nemcsak kösönsé-ges bakteriam-termők, .hanem betegséget okozd penéssgombák is vannak, a többi közt azon téay is szolgál bisonyi tékául, bogy Emmericb, mialatt a töltelékek nedves kivonatait vegyi vizsgálat alá vette, több isben megbetegedett s ugyanakkor a laboratoriamban foglalkozó orvoson hason betegségi tünetek voltak észlelhetők. Aszóban forgó ^vizsgálatok nemcsak a szobák talajának különböző foka fertőzött állapotáról győztek meg, hanem abbos a végeredményhez is vésetlek, hogy ugyanazon asoba talajának más és más bolyéin különböző fertőzés fordulhat elő. Es atóbbi téay felvilágosit bizonyos dolgokról, melyeknek eddig nem voltak képesek magyarázatot adni. Dr. Fort a bajor katonai kórházakban fellépett tifoss-járrány slkalmával azt tapasztalta, hogy a tifoss bizonyos helyiségeknek csak egy és ugyanazon helyein fordul elő, vagyis világosabban: tifuszbeteg által elhsgyott ágyba fektetett beteg nem kspta meg az emiitett beteg-. aéget, mig a szobák bizonyos helyein fekvő nem tifoszbetegek meglepettek a járvány által. E körülményt még kevéssel ezelőtt a talaj által megfertőzteti légáramlatokból igyekeztek kim agy arázni, ma azonban Emmerích kutatásai nyomán kiderült, hogy a kórházak azon részeiben hul ajárváay uralkodása állandó maradt, a talajban alkalmazott tölteléknek nagyobb bomlási folyamatából kiáradó bakteriak okozták a betegséget. Statisztikai adatokkal bebisooyitott tény az ís, bogy a házak földszintjén, vzlamint a 3-ik és 4-ik emeleten lakók közt sokkal nagyobb a halandósági arány, mint az 1-ső és 2-ik emeleten lakók között. Ennek oka nem csupán a nevezett réssekben lakók szegénységében és rosszabb táplálkozásában keresecdő. A pineze- és földszinti lakások lakóinál tapasztalt nagyobb halandóság mindenezetre visszavezethető a talaj fertőzött voltára. A 3 ik és 4-ik emeletekben pedig arra, bogy at ott lakó szegényebb sorsaik kisebb lakásokba többen kénytelenek összeszorul ni. ennélfogva a házi szerek, a berendezés sokkal szűkebb helyre van szorítva s igy a talaj megfer- tőzése és nedvessé tétele tokkal inkább lehetővé vao téve. Ebből tehát következik, bogy a szegényebb sorsnak által lakott harmadik és negyedik emeleti lakások vasnak leginkább kitéve a káros baktería- k épsöd esnek. A fóanebb kostlőttek csak a fonto-sabb része annak, amit a német tadós a tetőzetek fertőzésére nézve felhozott. Az ismert fal penészen kívül, mely a nedves tetősetekben gyakran forda! elő és as illető lakásokat egtWtségellenet szaggal tölti be, penéssgombák ssámos faja is Lenyess a nedves helyeken. As utóbb emiitett parazitákról több tudós, névszerint Grobe, Block, Gravita és mások bebizonyították, bogy ások bisonyos körülmények kőzött as emberi es) áilatí sservesetbe is befészkelik magokat s ott as agynevezett penéssfonsiskát képesve, sokszor halált is okosnak. Emmerioh kimondja aat ís, hogy a fertőzött talajnak ugyaneson egészségügyi jelentősége van, mint a pcz»LÖdrőknek. Itt és ott egéss»égeiienes állapotok fór-dalnak elő. A tetőset tölteléke as egyedüli tárgy as épületekben, mely évszázadokon át k ül befolyásoktól ment marad és tatán es a körülmény nyújthat magyarázatot arról, hogy ason járványok, melyek a mait századokban uralkodtak, még nem tűntek el a földről. Az épitéssetnek as egéssségügy körül nagy feladata vaa. Első etek közül as, hogy a hasak talaját és s padosatok és tetősetek közti tért tiszta, fertőzetlen anyaggal töltsék meg, nehogy ások a bakteriak lerakodó helyeivé válva, a járványok kiirtását lehetetlenné tegyék. Azonkívül minden egyesnek is kötelessége megtenni a magiét. A visszaéléseket, melyek as építészetnél es irányban felmerülnek, szigor a egészségügyi rendészeti nton, preventív intézkedésekkel kell megakadályozni. A hatóságok fej-Ügyeleti joga kiterjedhetne arra, hogy építészeti czélokra csak tiszta, fertőzetlen anyag hasrasUtaaték. Kívánatos voioa továbbá, hogy a padosatok és tetősetek vízhatlan anyagbél készüljenek. Hogy e csélra mily anyag alkalmas, arra nézve as építészeti technika fog felvilágosítást adni. Megemlíthetjük előzetesen ís, hogy a csementtel beerősített kólemesek, asifaltigygyal ellátott fabarkolat talajépttéssetl anyagai hgalkalmasabbak. uit, a hol költségkímélés nem jön tekintetbe, a padosat időnkinti megújítása ajánlatos. A közönségéé fa- es parketpadoaa-toknál mindenekelőtt a hasadékok betömésére fordítandó a fófigyelem, e mellett, a forró olajjal vagy firnájssazal való beeresztés sem utolsó eszkőz arra nézve, bogy a finomabb hasadékok ia betöméssé oek. A padozat síkirolása, amennyire csak lehetséges, ne vizzel eszközöltessék s a vizes padosat a lehető gyorsan fellör-lendA s felszárítandó. Hogy a föanebb előadottak nagy fontosságunk a népek jólétére és egéssseV < gére nézve, as kétséget sem szenved és \| joggal elvárhatják, hogy ugy aa építészeti tudomány, mint az államok kormányai a vázolt bajokon késedelem nélkü segítésnek. „P. N." At ott netalán találtató nyelv és história tekintetében érdekes kéziratokra, oalevelekre: melyek közt ha némelyek lemásolandók lennének, önnek eszköz !r>" ii kéretik. Hely csélra a tisztelt tag-ni* elnöki megbízó- és ajánlólevél fog adatni, költségül pedig 100 frt coo. p. rendeltetik ki, teendő számadás mellett. Figyelmeszen a lájazavakra és szer kezetök által a miénktől netalán különböző egész mondatokra. A szóejtésre : mely tekintetben leginkább a ragok és szóképzőkben előtör-duló külőübözésekre; nem kevésbbé azonban az egyer. betűk kiejtésére,, as igék hajlitására, a szóköléare, s. t. e. f. A példabeszédekre, A népmondákra ét dalokra, melyek között az érdekeabek összeírása kívánatos. Igyekezzék megtudni, ha váljon Ta\'ros városában, mely a milkodai püspökséghez tartozott, s hol az úgynevezett müncheni kézirat készült 1466-ban találtainak e még némely Magyarorszi-got érdeklő késiratok, vagy oly nyomok, melyek aa érdeklett codexre nézve felvilágosításai szolgálhatnak. Mily összeköttetéseket szőhetne a társaság, az oltani magyar telepek viszonyainak további megismerhetett végett: ét találta tik-e ott oly tudományos férfiú, kit a tártaság e czélrs használhatna, talán tagjai közé is felvehetne. Fetten, s magyar tadós társaság ja Has 4 kén ét 18 kan 1336. tartott kisgyü-lési határozata szerint Kiadta: D. SCHEDKL FEBENCZ, s. k. m. t. t. titoknok. I Gegí Elek okt. 5-éo indáit e levéllel a magyar cancelláría által adott útlevéllel gaékelyfőidről (hol már Pestről NépateiétI itattatta. Valamit már mégis elértünk. Elértük jelesen, hogy vnnk községi orvosaink a közegészségügy terén, van kórházi orvosnnk, hogy a kórház tervei leérkeztek jóváhagyólag, s annak megépítése, már az idén foganatba vétetik, elértük, hogy a Deák Ferencz tért rendezik, s talán ki is kong\'^zák, az pedig bizonyos, hogy a pia.ista-gymnasium-tól, le a német, alias: király-ntezáig szintén kongón janink, h* nem is jövőre, de nemsokára; az se lesz utolsó dolog, ha a zárda-uteza egyenesen a templom mellett fog elhaladni, a vasut-ntczáról a házak reá lesznek építve. Ez mind haladási Mind igen szép haladás E annái is inkább, mert az egészségügyre a tágas , fákkal szegélyezett ntezák lehetne- csak befolyással, a szűkek a városnak és az egészségügynek is Csúfjai és megölói; a csatorna rend szerek pedig bizonyára szintén fognak képezni oly érdekes kérdést, különösen a kórháznál, hogy a város meg fog kiméltetoi az onnét jövő kellemetlen lég tói és víztől, egész város hosszában nem vezettetvén. Nem különben lehet aboz ís reményünk, hogy járdáink is majd idővel csak rendbe jönnek. A Dél-zalai takarékpénztár — jár elő jó példával. De nagy eredmény nálunk mindezeken kívül a statístikai adatok kiállítása a halálozásokról — és a havi jelentések (sz egészségügyi állapotokról.) Természetesen nem értjak a haladás alatt a népesedési statistica haladását is. Sőt a mi halálozási statisticánk nem beszél az elhalálozottak koráról, neméről, polgári állapotáról, pedig ezek lényeges momentumok, amelyek csak egy kissé nagyobb helyen is megkívánnátok lennének, mert hogy foglalkozás, vagyonosság, rang, lakhely, Ultis, táplálkozás, faj, felekezet, mind figyelembe részesüljenek, ahoz Kanizsánkban egy statisticai hivatal kívántatnék, (Zala Egerszegen ugyan van, amelyet, ha volna hozz kedvük és hajlamuk a helybeli ferencz-rendűek tarthatnák hazafias kötelességüknek havookint összeállitaii), de az nincs, s igy megszakad minden szebb gondolat érvényre emelése és minden hasznos reformnak tökélete sitése. Igy sohse fogjuk tudni Kanizsán e mozgalmakból megítélni: javultak-e a halandósági viszonyok a múlttal szemben, melyik nemnél, melyik tájnál, milyen korban stb. hal indulva aug. 20-tói tartózkodott) Moldvába, hol buszonbárom napot töltött, s okt. 29-én már ismét Székelyföldön volt, honnan csak november 23-án tért vissza Pestre. A rövid idő, i a közlekedési eszkö< zök hiánya okozta, bogy Gegő Elek csak, egy részét látta a csángók földének, t az olábországi, bukovinai éa bessarábiai magyarokról mások közleményei után értesült, s telt apróbb jegyzetebet. . Uti tapasztalatait a magyar akadémia megbízásából 1837. jan. elejére készít é el, s benyajtá a társaságnak bírálatra. A munkát Jankovíoh Miklós és Kállay Ferencz akadémikusok kiadásra ajánlották, s „mint hivatalos iromány, soron kívül," a magyar Akadémia 1838. aag. 13 íki kisgy\\Jési határozata szerint meg is jelent ily czim alatt: A Moldvai magyar telepekről P. Gegő Elek. Akad. lev. tag. Ara 1 frt 20 kr. p. p. Budán, a magyar kir. egyetem betűivel. !838, Enuek a mánkénak it meg volt as s BzerencMtleosége, mint általán a magyar akadémia kiadványainak, hogy kevés kéxLt jutott el, s kevesen olvasták. Pedig ea volt a legelső munka keleti véreinkről, s tekintve a kezdet nebézségeit, tok érdeket adatot foglal magában. Maga Jerney it (Jersey Jánoa keleti utazása a magyarok Őshelyeinek kinyomosása végett. Fett 1851.) rétiben forrásul használta, s azóta mások is (Kabinssky Mihály, Major Karoly rövid jegyzeteikben. — Veszély, Imett ét Kovács moldva-oláhorszigí utjokról irt gyönge munka-lukban) Gegő Elek könyve után indul tsk. E muokák, t a csángó kérdésben irt mát abrÓbb közlemények együttvéve egészen teljes, megbízható adatok kai nem azolgilnak. Hiodegyik csak egy részét mutatja be keleti testvéreinknek s könnyedén vetnek oda oly állításokat, melyek csak tájékozatlanságot, vagy könnyenhivőségét árainak el. A legnagyobb hiba abban rejlik, hogy mind felekezeti szempontból Állítják össze adataikat (Jerneyt nem értem ide,) t mig a protestánsokról, a schiamára álcaalt magyarokról hallgatnak, addig még a katholikus csángótágról ét asékelységrŐl it hibát, s o 1 i h vsgy megbízhstlan oltti szóra (olaszok a csángók papjai) építenek. Innen van, hogy a jégre szépen reá léptek, t azt Írják, hogy ^hatvanezer a kath. csángók száras, s végre a többi oláhortzagi magyarokat it beleszámítva, összesen százezerén vannak. L különben szép számból csak még más százezer csángó és székely hiányzik, t hátra vannak a {bukovinai magyarok, kik a harminczecer lelket megközelítik. Tehát harmtdfélssázftzerre megy keleti véreink száma, s még ez sem tökéletes, mert nincsenek beleszámítva azok, kik banninczan vagy ötvenenkínt elszórva élnek egyes városokban, bojár uradal mákban, és a bessarábiai magyar telepeken még itt-ott található, s egészen el nem orotsoeodott, vagy olihosodott magyarok. Mert van ott még magyar, bárha már nemzetiségének végvon agláaában ia. Az már mit kérdés, bogy: váljon meg menthetők volniaak-e bessarábiai véreink ? Erre, fájdalom, nem lehet igennel felelni I S itt ismét ét ismét eszembe jut ama jeiiemezhetlen közöny, melyet fajunk iránt tanúsítottunk uázadokon, hott-tzu évtizedeken keresztül. (Folyt, következik.) el több vagy kevesebb. Pedig ez igen szép bizonyítékot lenne hiratva szolgáltatni annak a problémának a megfejtéséhez, már élődi k-e az állam egyes városa, vidéke? De ily problémákkal ma még mi nem vesződünk, mi még azt nem értjük meg, mi a statistica a cal-tnrtőrekvésekre nézve Nekünk nem szükséges tudni átlag városunkban, hány hal meg aggkor folytán, végelgyengülésben, a népesség mily gyorsan szaporodik, a születések száma miként áll a halál esetekéhez, ezek ily világvárost, amely pénzzel, gőzzel dolgozik, nem érdekel; itt az ipar és fejlődés, a kereskedelem és közlekedés virág zik — itt jólét van, itt szaporodik minden, ember, állat, egészség, pénz, ki törődik oly haszontalan számitgatásokkal, hogy az irődeák hal-e meg elébb, vagy az iparos, a mágnás vagy bérlő-e, mint a kereskedő, ez túlvilági dolog, beszél a laicus, pedig biztositasi vállalatok alapját ez képezi, nyugdijjak, rokkant biztosítások ezen alapszanak. Felkérjük ennélfogva a főtisztelendő ferencziek szerzetét és főnökét, mint a városi plébánia-hivatal vezetőjét, a rabbinatust. s a többi lelkész, ugy a községi orvos urakat, hogy fordítsanak gondot a népesedési statisticára, s ha a \'város nem gondol lakosainak születés évei. egészségével és elhaltával s ezeknek statisticai összeszaJ Utasával, gondoljon vele a társadalom, az egyes, mert megérdemli, hogy tudjuk és ismerjük: a magyar, a zsidó hal-e vagy szaporodik jobban, a kicsiny, az ifjú — a vagy a leány stb. Statisticát, statisticit a városnak mielébb, ez fogja megmutatni haladunk-e, vagy sfllyedünk. 10- Járulék a nyugdíjalaphoz 48 frt 80 kr. 11. Ötstoadij iparoktatást látogató ifjaknak 150 frt. 12. Utazási költségekre 228 frt 51 kr. 13. Hírlapi hirdetésekre 358 fl 10 kr. 14.Véletlen költségekre 199ft 47 kr. 1\'5. Adomány a nyugdíjalap gyara- pitatára 5000 frt. 16. Visszafizetés mellett adott előlegre 180 írt. Özs sesen 15,983 frt 24 kr. Pénztári maradvány 1882. év végével 6,817 frt 78 kr. Sopron, 1883. apríl bó 19-éa. A kereskedelmi a iparkamarfc. Hírek. A soproni kereskedelmi és iparkamara köréből, lill aa. 1883. Hirdetmény. A ^agyar fóldmiveiét-, ipar- és kereskedelemügyi magy. kír. miniateriam megbízása alapján .Mesterségek Könyvtára csiméa Frectkay János szerkesztésében egy füzetea vállalat indult meg, mely hasai iparügyi irodalmunk terén hézagpótlónak ígérkezik. At eddigelé megjelent két füset a butur- és az époletatstadotaigo\'. tárgyalja ép o\|y kimerítő, mint aiapot módon amiért is esten irodalmi vállalatot a legmelegebben ajánljak iparosaink figyel mébe. — Egy-egy tüzel ára egy (1) forint, kiadó az Athaneam-társulat Budapesten, melyhez a megrendelések intézendők. Ason reményben ringatjuk magunkat, hogy ezen hézagpótló iparos szakmunka, nemcsak as egyet ipartársulatokban, hanem összes törekvő iparototztá-lyunkban it -meleg pártolóra ét késs vevőre talál and. Sopron, 1883. mijus 1 én. A kereskedelmi ét iparkamara nevében : as elnök: MÜLLER PAOUN, a titkár: SCHIKDLEU FERENCZ. 1426 sz. 1883. Hirdetmény. A soproni kereskedelmi és iparkamara 1882. évi tártzAmadita. Bevétel: - 1. Pénztári maradvány az 1881. év vegére) 5125 frt 51/, Kr. 2. Illeték fejében befolyt 17167 frt 20 kr. 3. Kamat fejeben ídőleg elhelyezett tőkék után 22 frt 77 kr. 4. A kamara helyitégek egy részének albérlete fejében 250 frt. 5. Védjegy lajstromozási dij fejében 5 frt 6. Eladott vasúti térképért 2 frt. 7. Visszafizetett előleg főjében 230 frt. Összesen : 22,802 frt 21/. kr. Kiadás: 1. Lakbér t kamara helyi jégéért 1025 frt. 2. Évi fizetések, lakpénzek és napidijakra 6581 frt !4 kr. 3. Irodaszerekre 228 frt 47 kr. 4. Nyomtatványokra 613 frt 71 kr. 5. Könyvek, hírlapok ét könyvkötő munkákra 379 frt 34 kr. 6. Fűtésre 204 frt 7\' Viligitásr* 22 frt 70 kr. 8. Póetabérre 120 frt. 9. Járulék , ipar- él kereskedelmi iskolákra 205 frt. — Farkas Gusztáv asiaigatgató óhajtott e bó közepén városon kb a jŐni, ha arénái helyiségül a „Zöldfa** kert hátulját at illető bérlő hajlandó lett volna átadni A bérlő azonban nem engedte it s igy Farkas Gusztáv nehezen is jő el ; már pedig Exerasegen lépéseket ís tett, bogy jalios 1-ére oda kapja meg az en-gedélyL — Rendőrségünk figyelmébe! A ts.-győrgyvárí utcsibao, Fintér Sándor korcsmája udvarán a vásárotok marhái számira vaa egy bekmtett marhaállás, mely közvetlenül az atez ru néz,attól csupán vékony detskakerítéttel van elkülönítve. Nem tudjuk, hogy erre van-e ha* tűsági engedély adva; cak annyit tudónk, hogy a tél folytán még nem volt igen feltűnő, de most — a melegebb napok folytán — fortéimét bűzt terjeszt szét a kőrttllakókót arra sétálók nem nagy örömére. Ha tehát engedélye van arra as illető korcsmárostlak, hogy udvarán marhaállást tartson, legalább a kapitányáig kényszerítené, bogy minden hetivásár atia tttztogattatia ki s ne fertőt tette még jobban városunknak eléggé fertőzött levegőjét. — Hirtelen rosaznl lett f. hó 11-én, a főtéren egy ícslf gény. A körülállók azt hitték, hogy a guta Ütötte meg, s rögtön bessillitották aj kórházba. Ott azonban az orvosi vizsgálat kiderítette, hogy ssivgörcaben szenved. — JutaÜnaz&S. Sáringer Károly magyar-szerdahelyi kostégi tanító, ki a faiskola okszerű kezeléteért t megyei gazdasági egyesület által is ki let\', tüntetve, gyümölcskiilIttasával pedig a ni gyei gazdasági egyesület legutóbbi gyü-mölctkíillítisán dijat nyert, njabban az eperfa- éa selyem tény estiét o kasért! kt selése körül kifejtett ügybusgóaigitVt Bezeredy Nándor, miut a földmivelét-, ipar- ét kereskedelemügyi míntsternek a selyem tenyésztés emelése móljából kiküldött megbízottja által 5 drb. arany jutalomban részesült. — Örömmel rogíf-triljuk e lényt, annál is inkább, mert kitüalc ett a -nagy-kanizsai tanítói járáskor\' tagja t így a méltó büszkeség eltő sorban zsinati, íllet, mert mi osztoznak legköt- etleneb bül a derék paedagog dioaéaégébea, Éljen soká a nép boldogitiaára 1 - Rablótámadás. Keszthelyről írják: A virágos völgyi vasúti állomásfőnök épea irodájában foglalatoskodott, midin egyszerre neje segélykíiltátit bálija a azom-stédasobibóL Berohan a azobába épen akkor, midőn 5 rabló, nejét fojtogatja t e^yik Őt, a belépőt is egy hatalmat fütykössel fogadja. As illomátfónök felfogja egyik kezével a botot, mely egyik keze ujját eltörte; de egyúttal nem vetttí el lélekjelenlétét, kezébe ragadja a botot és maga támad a rablókra, kik közül kettő megugrott. A bátor és erőt állomásfőnök három haramiát fegyverzett le, megkötötte őket s itszolgiliatu a hatóságnak. — Kümmen, nagy-alidi járási or. vot — amint a kaposvári ,Népjog" Írja — lemondott hivataláról. U. i. tsou gyérmekvettléti Ügyben, melyet Itpunk-ban it említettünk, ellene Ís vizsgálatot indítottak ; s es annyira halott rá, hogy azonnal beadta lemondásit — As Ügy különben még mindig a vizsgálat stádiumában van. — Festettéit Tasziló, keszthelyi gróf • váróinak 10.000 darab fiatal vadgesztenye fát ajándékorott, hogy a várót tereit ét utozáit még «z évben befá-sitsák. — Az ily zzép tett eléggé jellemzi a fiatal grófot — Öngyilkos örült. Festetich gróf, parádés kocsisa, Horváth József, eímezavavartállapotában öngyilkosat let\'. Hátrahagyott családját a nemtzwsivü gróf pártfogásába vette és gondoskodik róla, — Saját érdeke ellen. — Tihany község ugyancsak kitett magiért A sW laton egylet Gtray-kuuyhét állít a hirez visszhangnak megftlelŐ hafyen, de a köz tég nem volt bajlö területet adni éa Igy as egylet egyelőre béreit helyen állítja fel. Valóban elcsodálkozó.ttik as ember, hogy működhetik egy község önfeledten igy maga ellen. Mis országban édesgetik a vendégeket határaikba, mi meg légmentesen elzárjak magánkat, hogy —; megtel pedjüuk. HÜ8ZOHKRTTRDIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLŐIT MÁJUS 17-én 18S3. _ & régi égj fOrintOS állam je- . frt 45 kr., tiaahiíranhet foríntnegy venöt k&t, segédeiket és be orvost & rendőrségre! házasok az esküvő utáni vasárnapon ujo- -vak ionios hó elsején vonalnak ki a kraicsar o. é. Fogadjik a nemesszivü kísérlek, hol jegyzőkönyv vétetett föl és f-7 . J , ,1 J I_u:-xlr ____ .J_____:k,o____:_j__i :_>.-. i___ai_»_x_ i_______ forgalom bél. — Saraojn Józsi mar említett összeütközéséről a következő réssletes iudó.itiat adhatjuk : Stirvsky József és Tarsoly Imre saent grótbi állomáson beosztva levő közfogiárok f. hó 6-án reggel 7 — 8 éra között őrjárat alkalmával a oyaTeládi erdőben levő nyári birka akolban Savanya, Nárai és Orbán fegyveres csavargókra bukkantak, kik közül a két utóbbi a foglárokat észrevévén, as állás bálalját, ami essk szalma fonásból volt, kibontották és ssaladva Keled felé a foglárok sikertelen lövöldözései kösta sürfi vágásban eltűntek. A. pandúrok ekkor a birkaálláa kutatásához fogtak és Savanya Józsi, aki eddig bent rejtőzködött, látva, hogy a foglárok reá törnek, a bosszú, félig a földben levő s oldalt szalmával font akol egyik vegén kiosont és gyors ssala-dásban keresett menedék >t. A foglárok űzőbe vették, reá lőttek. Savanya a foglárok lövéseit kikerülendő eg fa mögé husódoit s üldözőire lőtt, kik magukat bizloaitanüék szintén fa mögé húzódtak s ily helyzetben egymásra több lövést (ettek s a lövések által. Sirvaky József foglár a jobb kés kis ujján és a kézfejen könnyű sértést szenvedett, Társai Imre foglárnak pedig mindkét csizmája a lábfejen keresztül lövetett, azonban testi sértés nem okostatolt Savanyu a lövöldözés közben folyton visasabuzŐdott s végre fnt&snak eredve a sűrű vágásban Bffgöte irányában elmenekült. — A csavargók ellenében azon területen a ssi goru rendőri nyomozás azonnal foganatba vétetett s egyúttal a ssomssédos Veszprém éa Vasmegyéknek azon vidékkel határos Bzolgabiróságai hason intézkedés eszköz* lése végett ez esetrél értesíttettek. Nagyon valószínű ugyanis, hogy nevezett csavargók az üldözés elől a szomszéd mi gyék egyikébe menekültek. — Ámult héten földrengés volt észlelhető Vessprémben. Leginkábbacs-v bát városrestben mutatkozott 7-én esti 10 óra után. — b. Füredről írja egyik tudósi tónk; Young hajégyáros műhelyében ismét tubb apró csoinák és vitorla készül; a vizi sport nagyon élénknek ígérkezik, ¦ i Balaton egylet kirándulása vonzó ünnepélyességekkel lesz egybekötve, midőn B.-Fűred meg fog népesülni, ba ssép idő kedvez a kirándulóknak ekkor már több állandó vendége lesz Fürednek, melyei évről évre jobban az Európai nevezete sebb fürdők sorába akarnak emelni. — Uj megyei postahivatal. Folyó bÓ 1 én Z ki-.megyei Ssont-Péterur községben kir. postahivatal lépett életbe, mely levél és öt küográm súlyt meg nem haladé kocsi postai küldemények félve telével, továbbításával és késbesilésével foglalkozik és a pacsai kir. postahivatallal naponként közlekedő gyalogküldöocs-járatok által van összekötve és kézbesítő kerületét Gétye, Igricze,-Namessser, Sitt-Péterur és Vörrü községek képesik. — Nyilvános számadás. A magyar tanítók oraságos árvahésa alaptőkéjét kegyes sdományaikksl a következő nemesssivü aláírók voltak kegyelek gyarapítani. Káposztás Ferencz 2 frt, Irányi Andor és neje 2 frt, Kassay Kán dor 2 frt, Murkovios János 1 frt, Németh József 1 ín, Stoin Antal 1 frt, (Miklós Gergely öt év alatt fizetendő 10 frt, a központi pénztárnál már előbb bejelentetett as első két frtot részletnek általa történt beküldése alkalmával), Pataky Kálmán 1 trt, N. N. 20 kr., N. N. 50 kr., Pollák Lázár 30 kr., N. N. 1 frt, N. N. 20 kr., Tomka György 50kr., Szita K.ek 50 kr., Ujlaky Lássló 20 kr., Nagy Zoltán 70 kr., Nábráczky Lajos 1 frt, Uómöry Boldizsár 20 kr., Németh Lajos 20 kr., Nagy Antal 20 kr., Szórmay Béla 1 frt, Karabélyos Elek 1 frt, X. 70 kr., Skablica Imre 1 frt, Ssepesry János 1 frt, Ehrenreich János 50 kr., Nagy József 1 frt, Dervarics Kálmán 1 frt, Dr. Király Aór 1 frt, Bellosics János 70 kr., Trav-nik Lajos 1 frt, Hsjés Mihály 3 frt, Jeray Péter 50 kr., Proech Lajos 50 kr., Kovács János 1 frt, Kiss Béla 2 frt, Isoé Fe-rancs 6 frt, Lenk Ödön: a főbérlotért 10 frt, N. N. 1 frt, M, M. 20 kr., Breaer György 50 kr., Deu-sch Miksa 50 kr., Gordignani F. 50 kr., Freyer Fülöp 50 kr., Pössér Ferencz 50 kr., Wortman Benő 50 kr., Brünner S. 50 kr., Woif Benjámin 50 kr.r Prey György 50 kr. Nasinczky N, 1 frt, Boaenberg Bernát 50 kr., Pisakor L. 20 kr., Kapocsy Amá Ha 60 kr., Géson Imre 40 kr., Luttor Miklós 50 kr., Rotenberger Hermán 20 kr., Kovács János 20 kr., StampfBéla 30 kr., Halápi János 20 kr., Bozmán Ferencé 20 kr., Vörös János 20 kr., Horváth Martna 20 kr., Priháa Márton 20 kr., Sehífter Ferencz 20 kr., N. N. 20 kr., Pusztai József 20 kr,„ Vóruns Gyula 20 kr , Márkus Lajos 20 kr., Kolárs Lipót 20 kr., Kovács Sándor 25 kr., Simon Theofil 20 kr., Kúsich Ferencz 20 kr., Kocsaván BerUlan 20 kr.. Vagrincsics Boldizsár 1 frt, Markovi os Károly 1 frt, Nagy Sándor 1 frt, Pslliscb N. 1 frt, Szisssky Márk 1 frt, Kocseth Mátyás 30 kr„ Kattaaer Ede 1 írt. Öttsesen ~ aláirók kegyes adományaikért as alsó- mindnyájokat becsületszóra, hogy nem leodvai járás tanitóköre váJasstmányá- . fognak párbajt vivni, elbocsátották, nak legforróbb hálás kössönetuyilváni- ; — Gyilkosság a kupéban. A Lon- tását) Kelt A.-Liiídván 1883. májas don és Chester közt közlekedő vonaton 14. KÁPOSZTÁS FEBENCZ gyűjtő. I ismét fordult elő gyilkosság Holyhead — Ritka eanla mater. Bodviczán állomáson vette észre egy vasoti kalauz, (N.-Atád mellett) egy eb a napokban j bogy egy HL oastályu kópé ablaka be nem kevesebb, mint tizenhat ivadékot hozott a világra. A ritka teremtés Kaposvárról származott s ez volt a legelső anyai öröme. Hs már as a kutya is megbánja, mely kilencset kölykesik, hát ez ugyan mit gondolhat e ritka áldáshoz? — A marcialii rom, kath. hitközség iskolájának megnagyobbitási költségeinek fedesésére sorsjáték engedélyezéseért folyamodott. — Öngyilkosság. Sárvárról Írják lapunknak : Floderer Frigyes, a sárvári berezegi urodslom gépessé, ki a gőseke egyik mozdonya vezetésével volt meg-bisva, f. hó 9-én a fölötti elkeseredésében, hogy a gőzt kellő időben el nem zárta s ennek folytán as ekeaserkeset egéss erővel a gőzgépig sodortatva, s ez által a gőzkazán kéménye leültetett, valamint a gép is sérülést\'szén vedelt, — mezőről lakására sietett, s ott forgé-pisztolylyai halántékon lőtte magát, s azonnal szörnyet halt. Egy béres, ki ke-ér idó múlva a gépész szobájábs jött, Őt fekhelyén banyát fekve találta, de ast élvén, bogy alszik, csendesen haladt mellette, nehogy felébressze. Midőn aza-tán dolgát elvégezte és a tárgyat miért küldve volt, letette, s a gépész mellett iámét elhaladott, hogy a szobábé! kimenjen, akkor vette észre, hogy vérzik as orra, mi okból őt álmából felrázni akarta, nehogy megfuladjon. Elrémülve .tapasztalta, hogy a gépész leszámolt as élettel, mely nesü, miként barátai előtt korábban kijelentette, igen terhes és tűrhetetlennek tetssett. Ügy látszik, a májas 9-iki baleset (mely mindössze is csak 10 — 15 frtnyi kárt okozott a gépben), a jobb sorsra méltó fiatal embernek keserűséggel telt élete poharát csordultig megtöltötte. Temetése nagy részvét mellett ment végbe a tűzoltók és nagyszámú közönség jelenlétében. Az elhunyt 34 évet élt; a sárvári tusoltok egyik, ügyes és szeretett bajtársukat vesstették benne. Nyugodjék békével. — Revolveres választóvíz. Nitsch Jenny, egy bajai kávémérés tulajdonosa nak a leánya,nem volt már egészen gyermek, mikor viszonyt kötött egy igen fiatat tanítóképző intézeti növendékkel, Mayer Jánossal. A szerelem, a csókok, az eakük eltartottak vagy két évig, mig t. i. Mayer as iskolát el nem végezte s nem választották meg Katymárra tanítónak. Egy ideig még levelezgetett a két szerelmes ezután is; a fia levelet mind hidegebbek lettek s utrtjára végkép el is maradtak. A leány nagyon a szivére vette a dolgot s boazat akart állani a hűtlenen. A mait bét végén D. Gy. kereskedésében revolvert vásárolt s aszal eltűnt hasúiról. Senki se tudta, hová ment, mig végre maga helyett tragikus tettének hire érkezett meg. A lány elment Katymárra s fölkereste hűtlen kedvesét. Eleinte szép [szóval kérte, hogy váltsa be ígéreteit; de mikor a férfi aszal felelt, hogy a szobából is kiutasította, a lány kirántotta a már készen tartott revolvert a abból Mayerre két lövést tett. Mig Mayer, a kit egyik lövés sem talált, segítség után kiáltozott, a leány egy üvegcsét vont el6 kebléből s ast kiitta, A besiető ssomssédok már iszonyú kínok közt haldokolva találták. — As Üvegben, — írja a .Bajai Figyelő- a mint később kitűnt, választóvíz rolt s a szerencsétlen leány ezt a maró folyadékot itta meg. Állapota reménytelen. — Debreczeni párbaj. Debreczeaí speoziálítás, de elég amerikai is. A párbajozó felek V. A. H. E. kisasszonyok, a felsőbb leányiskola növendékei. A kisasszonyok még eddig ismeretlen okok miatt össsekocsezantak s a csetepatét V. A. kisasszony részéről természetesen kihívás körette. A kihívás elfogadtatott és a segédek abban állapodtak meg, hogy feleik sorsol hoznak és akinek a fekej% golyó jut, as kötelez ssép „froufroujat" levágni. A sorshúzás annak rendje módja saerint megtörténvén, a fátum H. É. kisasszonyt érte utol, Hogy as elégtétel tökéletes volt, abbét gyanítja a Debreczeni Ellenőr, mert a kisasszony tegnap „froufrou nélkül élveste a kellemes májusi levegőt, — Párbaj nagy közönség előtt. Paris közelségében a vesineti lóverseny térre egy oapoi délniáni 2 órakor két kocsi érkezett meg; az egyikből három a másikból négy ember szállott ki és rö vid beszélgetés után a nélkül, bogy figyelembe veanék az arra sétáló egéss tömeget, ketten a megérkezettek közül levetették öltönyeiket ée kardokat fogva keséikbe, elkezdettek vivni. Azonban a párbaj alig tartott kevés másodpercsig, mert csakhamar ott termett két zsandár, a fegyvereket lefoglalták, a párbajvivó- ) E sorok szíves közzétételére kéretnek s többi zalai lapok is. van törve, a hogy a felhágó lépcsőn vér nyomok vannak. Rögtön egy tartalék mozdonyt küldtek ki, mely a vonat álul megtett at egyik részén csakugyan talált is egy bolttestet. A megölt jó erős termeid férfi volt ; tárcsájában üy föliratú névjegyet találtak: „J. C. O. Alkinson, 1. Ricbmond-Street, Dublin." Ast hiszik, hogy e bűntett is a féniek műve. — A kanálison keresztül szökött meg. Prágából írják, hogy egy Kolaraik nevü nyolca évre elítélt rab a kanálison szökött meg. A börtön udvarában sétáltak a rabok és Kolaraik a kanálisba ugrott. A csatornatisztítók \'azonnal hozzáfogtak a kereséshez, a nyílásokat míndenUtt elálltak, Kolarsikot azon ban sehol sem találták. Kolarsik ugyanis eltűnése után egy Arával a prágai nemzeti ssinbászal ssomssédos ház udva-varán bukkant fel a kanálisbél. A házmester kérdésére ast felelte, hogy gazdája eltévedt kutyáját keresi és csak később olvasta a lapokból, begy egy rab a kanálison keresstül szökött meg. — Mindjárt rá ismert emberére, ki rab ruhába volt bujtatva, Kolarziknek mindeddig nem akadtak nyomára, velosainü, bogy hiút fordaott Prágának. Többször ítélték már rabságrs, s mint rab is felhasználta aa alkalmat lopásra. — őskori bronzlelet. Somogy-Ssobban, a napokban egy Horváth György nevű árva gyermek a kerítés igaai\'ása-kor as irtó kapával kivágott egy őskori cserép edényt, (urnát) melyben a követ kezű fémtárgyak voltak, mind bronzból valók : két darab szekerese, két késpenge, egy dtsskarike, egy kardcsuos, egy lánca, hat ép karikából állü és 17 karika töredék. Esen talált fémtárgyak 9 napig közszemlére ki voltak téve a szobi ov. ref. egyház pénztáránál, azután pedig i leikéss Józanágh Zsigmond ur közvetítésével — mire minden lelkész hívatva van — fel küldetett a magyar nemzeti múzeum igazgatóságához az érem és régiség osztályba, melyért a múzeum a a e o k ás os folyó ár szerint 18 forintot kül dűi: s találónak. — Mulatság. Rég fogadott a kis komáromi Korona vendéglő terme oly díszes s válogatott közönséget kebelébe, mint e hÓ 8-án, mert valóban a helybeli s vidéki haute créme szép számmal vala képviselve, mit leginkább a figyelmes s fáradságot nem ismerő rendeső araknak köszönhetett. Találtunk ott a díszes hölgykoszorú között még olyan virá-gocskákat is.kik tán először ékítek Terp sichore fényesen s bükkfalombokkal dúsan ékített csarnokát. Talán nem is lesi érdektelen, ha as olvasó közönséget esen ékes s bájteli koszorú egyesekére! megismertetem, de megbocsát, hs a toilettek leírását mellőzöm, mert esek megítélését ssaksvatottebbakre bízom. Ott láttak: Agh Mária, Báan, Galambos Teréz, Grobetti Micsi, Fülöp nővérek, Hanny Katinka, Hodásay Idán, Kovács Etel, Lerch nővérek, Mészáros Ilona, Péczely Nella, Stefánia nővérek, Wacbe Lnjsa úrhölgyeket garde de damejaikkai együtt. A négyeseket mintegy 26 pár táncsolta, mi eléggé tanúskodik e jótékonyezéla tavaszi mulatság látogatottságáról. Pezsgő jókedv uralgott s a folyton újrázott csárdások tán még manapság tartanának, ha csak a végset nem ugy rendelte volna, hogy s minek kezdete van, végének ia kell lennie. Éljenek a rendezők 1 — A eszéki vasúti katasztrófa alkalmából a Drávába esett kocsik és mozdony kiemeléseczéljából, megindított munkálatok legközelebb befejeztetnek. Két kocsit már kiemeltek, de ezeknek oldalai teljesej hiányzottak,-csak az alsó rész s 4 kereke maradt épen. — A mozdony kevés sérülést szenvedett, s már kiemelték a vízből 2 — 3 méternyire. De a legnehezebb feladat lesz most a roppant súlya alkotmány partra szállítási, melyet a mérnökség ugy akar magoldani, hogy a 3—4 méter magas töltésre vezet egy pallissádokra épített ideiglenes vasutat melynek másik vége as elsülyedt mozdony körűi épített álváoyokon nyugszik és a kiemelt mozdonyt arra helyezvén, az esetleg vagy OnmÜkÖdése által, vagy gépek segélyével a rendes vasútra vezettetik, így tehát az egéss országot felizgatott szerencsétlenség közvetlen nyo mai elenyészőben vannak, s nem sok idő molva csak a Dráva partján emelkedő szobor fogja hirdetni a katasztrófa emlékét, melynek hatása alatt énekelte a nép est a dalt: Dráva vise, Dráva vize apadj ki, De sok édes anya könyét csaltad ki 1 — A kl nem hiszi; hogy ébren van. A mait héten történt, hogy H. Mihály éa B. Erzsébet örök hűséget esküdtek egymásnak Devecserbon. Es nem volna ugyan nevezetes dolog, de as már még is emiilésre méltó, bogy nevezett uj lag hallják a templomban a stóesékn\'l A." leikéss által magokat kihirdetni. A nő, amint ez hallja, oda hajlik férjéhez s kérdí tőle, bogy hallotta e, kit hirdetett ki a pap? A férj nem szól egy szót sem, behunyta a szemét s elunni igyekezett. Midőn a nép már-már kimenőbe volt, a nő megrázza férjét s hívja ki a templomból, a férj oda szól a nőnek: Erzse, én álmodtam, hogy te nem vagy még felesegem és csak most hirdet minket a pap. A nő felelte: nem, aium ez Miska, mert vslósággal kihirdetett a psp bennünket, bsnem szt mondják, bogy s pap .alszik.\' — Éghetetlen pspírost talált föl Páriában egy Mayer Gáspár nevü ari e_űber. A papír anyagában ssbesth van ; es menti meg az égéstől. — Lánezokoskodás. Egy budapesti lsp a következő lánezokoskodást hozza: P Tekintettel as ország solyos pénzügyi helyzetére, adéatassék meg a nevetés is. Mert a ki nevet, annak jó dolga van; akinek jódolga van, as pénzzel rendelkezik, a ki pedig pénztől rendelkezik, az fizethet adót.\' — Megértették egymást Egy falusi ügyes bajos, tudálékos atyafi beállít egyik hivatalba, bizonyos Örökösö dési Ügyben tudakozandó. Épen egy víg kedélyű hivatalnok volt jelen, ki igen szerette az adomákat föl jegyezgetni. Sok csűrés-csavarás után a falast atyafi imigyen adja elő kérelmét: .Hit (tekintetes uram I osslányra bocsátotta légyen vala volaa már divízió képest végest fog vast való módon fogna lenni?" — Mondja el barátom még egyszer kérelmét — mond a hivatalnok, mert kíasé nagyot hallok. E közben tiszta papirost vőn elő, hogy a paraasl mondókáját leírhassa. Midőn kérését ismételten elmondta, a mérnök kö vetkesŐleg válaszolt neki: nHát kedves barátom, tulajdonképen azon módon vala végett, képest végest fogvást való módon fog majd lenni 1" — Értem tekintetes aram. mondja a kérdezősködő, s mint ki legjobban végezte dolgát, nyugodtan tá vozott a hivatalból. — Modern Nero. Nemrég a dan- zígi színház ismeretlen okokból kigyulladt és majd odaégett. Most kiderült, hogy a tűsvési gyújtogatás folytán keletkezett Egy Dobrowski nevü fiatal gasdáas volt a gyújtogató; mult hónapban egy "Dansig melletti faluban nagy tűzet látott, mely ugy megtetszett nek" hogy újra akait ilyen látványban gyönyörködni. A fiatal ember véletlenül árulta el magát és természet sen azonnal elfogatott — Rejtélyes betegség. Kasseiből írják, hogy 40 huszár a hessseni esredoŐi sajátságos EÓrtünetek közt betegedett meg. Gyomor-émelygésük okát nem tudták kipuhatolni. Mikor a szokásos gyakorlatokról hasatértek, tejet ittak; ast hitték, hogy az elárusító paraastaaz-sznny tehenei betegek, a megejtett vizsgálat azonban as ellenkezőt déri tette ki A legények rövid idő alatt nagyon elgyengültek; as orvosok ssűkségesoek látták őket elkülöníteni a többi betegtől. — Osztrák Phönii Bécsben. As osztrák-PhÖnix bistositó-táraulat Salm-Rsifferscbeid Hugó őrgróf, az igazgató tanács elnökének vese lése alatt máj. 1-én tarlotta Bécsben ez idei ruades évi közgyűlését as igasgató-tanácsnak az egyes biztosítási ágakban 1882 ban elért űzlateredményeáről szóló jelentéséből ki emeljük, hogy a jégkár-biztosítás kivételével, mely 6085 frt 32 kr, veszteséget tűntet fel, a többi üzleti ágak jelentékeny nyereséggel záródtak le. a. tüs biztosi lázi ág díjbevételei, tekintet nélkül a későbbi évekre szóló és 3.193,829 frt 32 krra rugó dijakra, 3.240,097 frt 10 kii tett, tehát többet, mint a megelőző évben. Es ág összes bevételei 3.648.998 írtra ragnak, melynek ellenében a kiadások (e kőzött kármegtéritések 1.029,068 fonnt 92 krsjesár, víazonytbiztositási dijak 1.497,809 forint 99 krajozár és províziók 246,351 frt 22 kr.) 2.773,218 frt 13 krra ragnak, s a viszontbiztosítók jutalékának levonása után 747.213 frt 55 kr. mint dij- és kártarlalék uj számlára vitetett át A szállítási biztosítási ágban 745.539 frt kr. bevétel mellett 557.388 frt 27 kr. kiadás mutatkosik, ellenben a jégkárbiztosi tási ágnál 445 928 frt 97 kr. bevétel és 452.900 frt 29 kr. kiadás mutatkosik és igy a szállítási bis\'ositási ágnál ii 112.411 frt vitetik át a folyó évi szám Iára, kár- és dij tartalék képen. As élet biztosi tási üzleti jelentésből látjuk, hogy 1882. évi decs. 31-én 7311 dijkötvény volt érvényben 11272,064 frt 89 kr. bistositó tőkével és 10.006 frt biztosított rentével. és hogy es ág bevételei a díjtartalékkal és a mait évről származott 1 418,484 frt 75 kr. tevő dijáttételekkel együtt a megelőző évről 1.960,699 Irt 44 krt tettek, mig a kiadások 294.942 frt 1 krt vettek igénybe és 1.639,838 frt 77 kr. a díjtartalék, dijátvítel és kártartalék gyanánt nj számlára vitetik át A tőke tartalékalap javadslmszáaa éa a hivatalnokok nyugdíjalapjának kiutalása után s részvényeseknek elosztandó tiszta nyeremény 60.000 frt agy, hogy az idei ho- zadék a befizetett részvénytőke 10 százalékának felel meg. 920 1—1;- Rövid hírek. Turgenyev Iván állapota bár igen aggasztó; dühöngő rohamai vannak: legutóbb oly jelenséget tapasztalt orvosa, hogy remélni kezd. — Humboldt Sándor és Vilmos emlékeit f. hó 22-én leplesík le Berlinben. — A tlmárlegenyek ia strikolnak Budapesten; 3 frt hetibért követelnek. — A rabszolgakereskedfes Tangerben még mindig napi renden van. — Az eszéki katasstrőfa alkalmával vis alá sülyedt gépet már kiemelték, — Nylry Aladár a sikkasztó ercsi! közjegyző mindent beismer s essél a vizsgálatot aagybsn megkönnyíti. — A czár f. hó 20 án utazik Moszkvába közvetlen környezete kíséretében a koronázásra. — A franczia foroóalom századik évfordulóját Parisban — hír szerint — világkiállítással ünnepelik meg. — Kanoz Gyula, egyetemi tanár, s király által az osztrák- és magyarbank budapesti alkormányzójává neveztetett — A Rot hsch iiö -konsorclum uj üzleteiről suttog a bir, mivel Rothschild Albert, báró, Parisba alszik. — Irodalom. — Uj népszínmű.\' A szárazmalom" Vidor Pál eredeti népszínművének közkedveltségüdalai: 1. Eltávozol kedves rózsám aserzé: Szeotirmay Elemér. 2. Várok, varok szerzé : Szeotirmay Elemér. 3. Gyere rózsám 4. Árva madár. 5. Kihasadt a bajnál as égen. 6. Bokor ágon. 7. Tul a Tiszán. 8. Nem igaz, bogy a lány hű.leien. 9. Magasan repül a gólya az égen. 10. Ldes rózsám.... Énekhangra zongorakísérettel alkalmazta Aczél Kálmán 1 frt 50 kr. Papírszeletek, — Barátom 1 holnap nősülök, örvendj — Nem án: nem vagyok kárörvendő. A kis Bandi épen hazajött ss iskolából, a poharazáken vajatkenyeret pillant meg. — Mama, kié as a nagy vajaskeayér f — Tiéd, édes fiam, ez a te uzsonnád. — De mama, csak ekkora vsjaskanye-ret kapok? — A lustaság netovábbját e napokban egy •zinházi titkár irodájában fedezték fel: (Mist Tan az, hogy X. kit a leglustább egyikének tartanak, annyi sok darabot ir? És mind S felvonásos? — Valószínűleg azért hangzik a válasz, mert ba egyaa e írni kezd sokkal lustább, mintsem kezéb51 a tollat latenné. Szerénység. Nemrég egv szalonban egy zeneszerzS adta el5 nj darabját. A játék után mindenki a művészhez «ift-t:. dicserve azerzemenyét. — Oh ne üdvözöljenek — monda hanyagul a mtlváss — hanem adjanak hálát istennek, mert a lángelme az S ajándéka. EakoTÖro ment sz uj házaspár. A szokásos kérdések közt ss eskető ezt kérdé a ezígány völegénytSl: Soha el nem hagyod-e feleségedet ? .Soha, volt s felelit, csak mikor hegedilni megyek.* Hámor. Túlságos jóság. Férj : Jaj, jaj jaj ! Szegény feleségem, szegény feleségem! Megtzo-kBtt anélkül, hogy pénzt vitt volna magával. S aztán még s lakás czimét se hagyta hátra, bogy legalább küldhetnek neki! B. Komám, félek, hogy a vizvezetáki réssvéayek nem lesznek kellő számmal aláírva. — Sz. Attól ngvan ne tarts, mert as lei a bolond, aki a moatanl olcaé kamat mellett a pénzét nem fekteti jő vállalatba. Bérkocaiahoz lép egy antik kinézésű hölgy. Arégiségtárbs,\' parancsolja a kocsU- ,0tt tetszik maradni, vagy vissza ts hosom a nagyságos asszonyt ?* él-scl s ko-czlz. — Fejedelmi játszma — hajdan. H. Frigyes píalzi válaastófej edelem egy izben az tíchztidti püspökkel kártyázott, s minden kár-tvárs egy — krajezárt tett. Hanem a pOapSk aufogást tett a magas játék ellen. .E* nagyon sok! — monda — hizzen ily módon egy egész forintot is el lehet veszteni!" Vasúti menetrend. Indul Kanizsáról: jvon. min. Ba. vonat [V. vonat vonat [Gy. vonatl (FoaLTonatj IV. vonat Tonat Sz. vonat V. vonat Sz. vonat 3z. vonat Gy. vonat! vonat JV. vonat Ss. vonat \|V. vonat vonat Gy. vonat: Eszék, Moh. Domb. Zákány (cs^ákáníg) Budapest BécsSzoznb.Sopr-fel 6 ] Sopron Érk. Kanizsára : Zákány felől Budapestről V. vonat Gy. vonat Sz. vonat V. vonat Sopronból Prsgerhof felöl Ön e- 5 15\|rggel S 56 d. u. 11 2 íjiel 6 8 t 6 d. n. 11 35 éjiül e 15 r.íei 12 5 éjjol 3 d. a. 1 57 2 46 d. o. 10 50 <jjd s 2? "ipi 1 41 d. a. 11 — <jjd 4 31 2 5 d. n. 10 30 éjjel l 11 «ggel 10 20 4JJ.1 12 16 délben 5 65 reggel 1 14 d. o. 11 10 üld HV8WKKRTTKUTE \'EVTOLTAM SALAI KÖZI.ÖSÍ MAJUS i7-énl 18183. Heti jelentés a budapesti gabonatőzsdéről. Budapest, maja* bó II. Steiner Jdzaef éa Tara» terrnéüy-gabnna éa bizományi czég jelentése. Malmaink, a kivitel, ea a tpckn* látió élénk réstvótele mellett, j-lenték\'-Dy forgalom fejlődött. Az irányzat szilárd, at árak emelkednek. Határidők iránt azintén nagy érdeklődéi mutatkozott, Oroszországból kedvezőtlen aratási jelentések érkeztek, Olaszországban a sok eaő-zée folytán rozsdától tartanak. Ha ezen birek valóknak bizonyulnának be, akkor előreláthatólag a moat még mérté kelt nlreaun álló árak rohamosssn fel-azőkkendnek. Buza 25 krral emelkedett, Firoa aczélot busák I 1 ínig keltek, Bánsági 80 ki. Kik indán 9 85. Orosházán 10.10. H. M. Vásárhelyen 9.90 kelt. Őszi batáridőre zárul 10.16. Rozs hiányzik, itt 7.60-ig kelt Se-mendria állomáson 6.6Ü, Kecskeméten 7.10, Őszre 7.50. Tengeri 30 krral emelkedett. 6.75 íg fizettetett. Kikiodán 6 frt. MesÓtur 6.15. Máj — juuiusi határidőre 6.80-ig. Cinqusntin itt 7. — 7.50, Orosháza 6.50 kelt. Árpa változatlan. Takarmány 7 frt égetni való 7.60, sörfőzdéi 9 frtig. Zab szilárd. 6.20—6.90-íg, Ősz batáridőre 6,62. Kepcze. Bánsági 13 50, káposzta 14.25. Köles hiányzik, roppant szilárd. Takarmány 4.50, Őrlésre 6 90- 7.10. Köleskása 11.50-13 frtig kelt zsákostul. KöJeskorpa 2.75. Takarmán ^bükköny 3.50—4.50-ig fizettetett. Mohármag lanyha 10.50 — 11 frt. Bab. Fehér 9.50-10.50, törpe 1250, barna 12.50. Burgonya. Vasutaink roppant hossza- dalmas átállításai folytán, külföldi meg bizóink kénytelenek voltak a váairlAst bitsün teltei ni, mert tz e^éer-égessen berakott ám is 14 napí ntilítit alatt megromlott. Ausztriába küldtünk bánsági állomásokról, hol 1.50—1 70 fizettük. Piaciunkon 250 — 3 frtig eladható, de csak kisebb mennyiségekben. Fénselóleget nyújtunk ügy-feleinku\'i; beraktározott árukra és feladási ve vények re • at előleg minden vá rr-sbau f-lveheiő, bol péozint<zet lé-I tezík. Z-i.kkClcsCndijt hűenként darahonkint /, krt számiunk hozzánk küldendő árukhoz. Közraktári illeték átmeneti forgalomban 100 mm. után az ! osz\'r államvaaut közraktáraiban 5.25. Fővárosi közraktárakban 7.05. SMMTÍŰ-Í5J1T legjobb asztali-és uditi) ital, kitSnB hatisatak Wzotytilt liTtl\|Íls.l, géft bajoknál, gyesw-es hólyag burattai. édecsek(s^eaésrteseleseflltésértj. Mattoni Henrik, végzése által Marosa Ferencz, Tur-Bischsi lakót javára, Bedernyák József cserencsőczi lakos ellen 415 frt tőke, ennek 1880. ér márcsius hó 27. napjától számítandó 6/, kamatai és eddig öttte-ten 46 frt 75 kr. perköltség kőveielés erejéig elrendelt biztositási végrrhajtás alkalmával bíróilag lefoglalt ét 491 frtra becsült 3 Jő, 2 tehén, 6 sertés, 1 tarka-; szőrű 2 éves bika, 3 ló szekér, egy nagy , astny 20 mérő kukorícza, 20 mázsa széna, 20 mázsa szalma, 10 akó bor hordóstul, egy kupaca trágya, egy 3 akót répát, ét» egy 4 akós káposztát hordóból alió ingóságok nyilvános árverés utján ej adatnak. árverésnek a 2672. sz. 1883 kiküldést rendelő végzés folytán a helyszínén, vagyis Cserencsóczoo alperes lakásán leondó eszközlésére 1883 ik óv május hó 25-ik napján. < délelőtt 9 órája határidőül kit Uteük ét aMiot a venni szándékosok ezennel oly n.»g;egyzéeel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen, az 1881. éviLX. t.cz. 107. §-a értelmében a legtöbbet ígérőnek neoáron alul ís eladatni fognak. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. éviLX. t. cz 108. g-ában megállapított feltételek szerint lesz kifize tendő. Kelt Aisó-Lendván, 1883-ik évj május hó 11. napján. 921 1—1. ZAKÓ DÁNIEL, kír. bírósági végrehajtó. végrehajtás kérelmi, 9 frt 50 kr., 6 frt 50 kr jelenlegi, íízv. Vért Jóasefné részére 51 frt tőke, 1882. jali 3-tól 6/, kamat, 10 frt 80 kr. per. 6 frt 20 kr végrehajtat kérelmi s még felmerülendő költségek iránti végrehaj\'ási ügyében a fentoevezeH kir. trvszék területébet tartozó gelse-szigeti 31. sz. tjkvben A I. 33. 188 hzsz s. Mvett ingatlanokból Vért Jánost illető 160 frtra becsült hasonfele külön, továbbá a gelse szigeti 73. s». tjkvi A I. 1 — 9 sor ss. a. felvett egészen Vért Jánoa tulajdonit képező 696 frtra b- csüt ingatlanok külön azon mgjegyzésel, bogy Vért József né ezül. Schmíed Katalin g«lae-azigeti lakos javira bekeblezett boltíglani lakás s tartás bíttozitátirai szolgalom a maga épségében marad 1883. évi julins hő 6. napjin délelőtt 10 órakor Qelte-Szigelen a községbiró házánál felperesi ügyvéd Remete Géza v. helyettese közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fognak. Kikiáltási ár a fennebb kitett becsár. Árverezni kívánók tartoznak a becsár 10%,-át készpénzben vagy óvadékképp papírban a kiküldött kezéhez letenni. Vevő köteles\' a \' vétetárf Eirom egyenlő részletben, míg pedig az elsőt az árverés jogerőre emelkedésétől tsámitsodó 15 nsp alatt, a másodikat ugyanattól 1 hónap alatt, a harmadikéi ugyanattól 3 hónap alatt minden egyet részlet után az árverés napjától számítandó 6/o kamatokkal együtt at árverési feltételekben meghatározott helyen és módosatok az-[ rint lefizetni. Ezen hirdetmény kibocsátásával egyidejűleg megállapított árverési fallételek z hivatalos órák alatt a nagy-kaoí-zsai kir, :vízik telekkönyvi osztályánál e » gelaa-ftzigeti község elŐljirÓsigánil megtekinthetők. As elrendelt árverés a fennitrt tetnkkvben feljegyzendő. As árverési hirdetmény a telekkvi hatóságnál kifüggesztés, agy a gelse-szígeli a a szomszédot községekben körösé é« kifüggesztés a a Zalai Közlöny hírlapban egy ízben beiktatás által közsétételik. Az árverés lel jesitétére Fibiia Ferencz végrehajtó küldetik ki. Kir. Irvtzék, mint telekkvi hatosig, Kagy-Kanízzán 1883. évi jaouir hó 23-in. 922 1—1 Lapvezér ét kiadó: SZÁLA Y SANDOB. Felelős szerkesztő : BABOSS LÁSZLÓ. Laptulajdonos: WAJDITS JÓZSEF. Árverési hirdetmény. Alulirt kiküldött végrehajtó az 1881. évi LX-t. cz. 102. §a értelmében ezennel közhitre teszi, bogy az alsó-lendvai kir. jiriabiróság 3114/82. számú 354. tkvi 1883. Január 15. Árverési hirdetmény. A nagy-kanizsai kir. törvényszék telekkönyvi osztálya részéről közhírré tétetik, hogy Vért József ét őzv. Vért Józsefné tsül. Scbmied Katalin gelse-szigeti lakót végrehajttónak, Vért János , végrehsjtáat szenvedő gelse-tsigetí lakót: elleni ét pedíg Vért József részére 237 frt tőke. 1882. február bó 11-től járó 6% kamatok, 90 kr közjegyzői okirat kiadmányozási, 10 frt 36 kr per, 8 frt 65 kr. Árlejtési hirdetmény. A nagy-kanizsai izr. hitközség egy iskolaház építését határozván el, ez építkezés írásbeli ajánlatok ntján fog kiadatni. Mire vállalkozni kivánők azzal figyelmeztetnek, hogy az árlejtés f. évi május bó 25-én délelőtt 10 órakor a hitközség hívatalhelyiségében fog megtartatni — hol az árlejtési föltételek valamint az épitési terv és a költségvetés a hivatalos órák alatt betekinthető-. —¦ v_ nagy kanizsán. 1383. május 15 én. 925 1—2 A hitk. elöljáróság. X HIRDETÉSEK. 2761. . 833 x X x Pályázati hirdetmény. 5 Nagy-Kanizsa város tanácsa részéről egy 90840 frt 41 krra előirány X zott egyemeletes kórház építésére pályázat nyittatik. Az árlejtés szóbeli és Írásbeli ajánlatok utján fog eszközöltetni, — ennélfogva az ezen építkezésre vállalkozni hajlandók felhivafnak, hogy az épitési feltételekben megállapított 4500 forint bánatpénzt, akár készpénzben, akár óvadékképes papírokban, vagy helybeli takarékpénztári betétkönyvekben az árlejtés megkezdéséig, vagyis 1883. évi május hó 22-ik napjának délelőtt 10 órájáig Nagy-Kanizsa város polgármesteri hivatalánál annál bizonyosabban benyújtani sziveskedjenek; mert a később beérkezendő ajánlatok figyelembe vétetni nem fognak. 911 3-3. Az árlejtési feltételek éa épitési tervel;, ugy a költségvetés előre bármikor a hivatalos órák alatt a polgármester hivatalos helyiségében bete-krathetők. Nagy-Kanizsán, 1883. évi május hó 5-én. A városi tanács. Wiese & Comp. Kassen-Fabrikanten wies — pra6. Becs, II PaapealwIaoaMe 58. Raktar: Beoa, Ii Uatare DaaaBltraste Nr. 25. SSO 14—15 Fi&ktUlet: Budapest, aörut, FtMlacaiaalala. ¦ ggódva és szomorúan sui i tt:-"-:cl némely beteg ajövő elé, mrrt ! jf"\| r-iidíjtelé mindent erctlménvtrlenQ.1 \' ii 1 használt Mindenkinek, különösen Y pedig az ilvern szenvedőknek mele-5?? gen ajánlható a „BtUgberát* czi-m(l könyvecske, mórt abban bűsegcs bi-zo: ritékait találjak annak, bogy a nehéz beteg ia a megfelelő gyógyszerek alkalmazása által szenvedéseitől megszabadult, vagy legalább ii enyholéit szerzett. A „BetegbarAt- kívánatra GORISCHKK K. egyetemi könyvárus által (BÉCS, 1. I»tvánte> 6 az.) ingyen küldetik meg, ugy hogy a megrendelőnek ezak a levelezőlapért kell 2 krt kiadni. 819 7-7. 0Ö0XOX0OO0I00OWICÖ0ÖŰ0CWS0X §Eávé Triesztből.^ 0 , 0 q Árak mint nagjban vetélnél- q 0 Alulírott czég kaid 4\'/, kilói póstacso 0 0 magban vám- és bérmentve, csoma 0 Ogolás felszimJUsa nélkül utánvéttel, 0 Ovagy az GwMg előre boktlliléfla mellett 0 0 kivét • kSretkesó Irak melletl : 0 o AZokka, v»lódi ar.bl yCej-Ionlgyöngylegfin. barn.l „ . 0 Ceyloni finom nagy ea-mea 1 , , OCubalegfin.nagy saanxbaraal , , ÖPOrtOríCO legfinomabb — 1 „ , q Gnatémolalegfin. er&8,kíaíld 1 . , r> AranyjaTa(Menado)igrtöfin.l , , ^Zőldjara. finom — — 1 . , VSaotOS, finom — — 1 . , URio, legfio. eria éa kladé 1 . , 0 Rio, köcépfin. eróa ¦ kiadó 1 . , ^ Egy -6 kilós Kosárba. 1 küófrt 1.84Z 1.94? 1.70ó 1.780 1.60 a 1«a 1.34 vj 1 290 1.180 1.15 q 0 0 0 Narance vagy ezttrom, stop éa .áloga-q 0 lolt 30 - 45 drb. «gy k««arban frt 2.10q § Sambo F. § " 0 901 4—12 Trieaí. 0 0 0 ? OOQ.OOOOOQQOOOO A Triesztben is kitünó elismerésben részesült rjeles magyarhoni --7— 1L----" Petánczon- (radtin mellett) Rendkívül szénsavdús savanyuviz-forrás, mely a budapesti műegyetem vegyészeti osztálya és a bécsi egyetem vegy-elemzései szerint fölülmúl minden bozzá hasonló savanyuviz-forrást ós fölötte hathatós alkatrészeinek összetételénél fogva orvosi tekintetben kiváló figyelemre méltó. Mint kellemes üdítő ital különösen borral veg) itve, minden bozzá hasonlót íőlulmul. a forrás igazgatóságához Petánczra (n. p. Muraszombat; intézendők. Raktárak- és ismételadóknak különösen ajánltatik. Hogy mindennemű hamisititnak eleje vétessék « dugó „Széchenyi* névvel leend ellátva, 905 5— S írjeozétet ötánatra ngyen éa bérmentve. Mindenkor friss töltés !! LOTTO!! Minden lottóbarátnak alkalom nyujtatik, hogy az njon kijavított és kipróbált játékrendszer által, évenkinti 600-800 frt évi biztos jövedelmet szerezzen. A legcsekélyebb tételnél Ís folytonos nyerés biztosíttatik. Egy forint beküldése után megküldöm a rövid és értelmes utasítást, továbbá a számokat tizenöt húzáshoz. Hogy rendszerem elfogadóit minden kártól megóvjam s biztos nyerésre vezessem, kész vagyok a netaláni akadályoknál írásban, minden díj 0 0 0 0 0 0 nélkül fölvilágosítást adni. A 0 y kérdezösködésekhez retoar bélye- Y ; g gek melléklendők. 874 I5-24- « ig V. Hrdlickajun g \\ a Wien Wledea irtsst Nenfiasae 4. ^ oooc gOOOOÖöOOOOSOOSOOOOOQÖÖOÖÖÖg § árverési hirdetmény. q Mely szerint folyó é.i májns hó 28-án Zala-Szent-Sí Mihályon reggeli 9 órától kezdte és esetleg 29-én folytatta sí néhai méltóságos Zalabén Horváth Mór árvái részéről e « következendő gazdasági felszerelés fog árverés ntján készpénzem hzetés mellett eladatni: q 22 drb jármot ökör, x 3 drb igás ló, g 1 drb 3 éves bika, q 27 drb gálya tehén, q 3 drb 2—3 éves uszU, q 17 drb 2-5 éTes ökör ünó, q 2 drb. 1 — 2 éves ökör borja, q Továbbá különféle gazdasági eszközök és gazdasági q gépek. Nagymennyiségű tölgyfa, gerenda padlók és bognár fa. O Zala-Eűerszeg 1883. májas 11-én. a O 923 1 2 A gyámgondnokság. q Wajdits József könyvnyomdájábói Nagy-Kanizsán. NASY-KAmZSA, 1883. május 20-án.__-a.o-i.3c azAm___Huszonkettedik évfolyam, ^ EMtaitt.. >: ^ ^ ¦ \|\| ^ li A lap szellemi rétxét OletŐ Ir^zlttaé- as. jed érre......2 JgL g_\' ^ \|\|\| H flH misB^^aW ^^^^B aK ssb^bbw sarasa tflsail VJ&JhÍ anyagi részét illető közlemények Egy szám 10 kr Ép f<" \|\|\| 1B ffi jBJjf WE E: pMig a kiadóhoz bérmentve 6 i mitulH) loisbli kr Mg ^^^B fla^^R I a^B sassal sssai sBaV sr IK aiaBsaaaaani WILTTftfUir\'V iffl •\'ll Sf,\' 9mV ssasf I ssaW tsfK BE B Bérmentotlen levelek csak ismert ¦oronkéat !0 krért vétetnek !<•: SS JKsffir «P jJKSt ar Wwk \|K lift "* 1* i W murik a társaktél fogadtc K\'\'\'rJi,HS^t%TaVfalllilll mm wfaliw mm II , Nagykanizsai önk. tűzoltó-egylet\', a ,zalainegyei általános tanítótestület" a „nagy-kap.izsai kisdedneveló egyesületa , nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet, a „soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmánya" s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Hetenklní kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmi lap. helyiségek is a tagok személyes, hajlamaira való tekintettel vannak\' berendezve. Legkisebb az olvasószoba, nagyobb az étterem és -legnagyobb a játékterem. — Az anyagi élvezetek utáni bajtóvadászat szokásunkká, természetünkké vált és ettél "az édes megszokástól csakugyan igen nehéz eltérni; — nem fontolja meg senki, hogy erre az édes megszokásra következik az eladósodás és erre aztán gyakran: egy őngyilkoló durranás, igyekezzünk tehát leküzdeni szenvedélyeinket , lemondani rossz szokásainkról 1 Maradjunk szépen otthon családunk társasigában, foglalkozzunk kissé gyermekeink nevelésével ! Itt bizton teljes kárpótlást találunk mindazon amúgy is igen kérdéses ékezetekért, miket a vigadó helyek nyújtanak. Ehhez nem kell egyéb, csak féifias elhatározás. Higyjék el: csökkenni fog évről-évre az öngyilkosságok száma, ha lerázzuk gyengeségeinket és komolyan hozzáfogunk gyermekeink gyakorlati neveltetéséhez. A házi neveltetés nem oly könnyű, mint első pillanatra látszik; értjük különösen a kisdedek gyakorlati neveltetését. Térjünk be bármely kisdedekkel megáldott intelligens polgártársunk lakásába és lessük meg családját, például a reggeli elköltésénél : minő sajátságos képét látjuk a divatos neveltetésnek. A család legifjabb tagja anyja Ölében siró hangon majd keserűnek, majd nagyon édesnek találja a kávét és hadarázó kezeivel kiüti a csitító mama kezéből a csészét, melynek tartalma az abroszra hull. — Az apa mosolyogva tekint a durczáskodóra, — de egy szót sem szólt, hódolva azon humános elvnek, hogy az actió — reactiót szül, ő pedig gyermekét bosszúállóvá tenni\' nem akarja. A második gyermek Összeszedte könyveit, késiül az iskolába; mielőtt azonban elmenne, odaáll mamájához, kérvén tőle kü- lönféle írószerek bevásárlására 10 -krt. Állithatja a mama, bogy hiszen csak tegnap kapott ugyanannyit, a gyermek nem tagit mindaddig, mig a papa meg Jiem adja nézi a hatost; ez igy megy napról napra ! Különböző czímek alatt kapnak a gyermekek a szülők vagyoni állásához képest 5 vagy 10 krt, a nagyobbak többet js. Szóval a gyermekek minden akarata teljesíttetik. Igy nevelünk fel észrevétlenül tékozló fiút. Önfejű és rossz gazdasszonyt, kik későbben az élet viszontagságai között, nem lévén képesek uralkodni szenvedélyeik fölött: szaporítják az öngyilkosok statístikáját. Szoktassuk gyermekeinket takarékosságra, hogy a pénz később veszély ne legyen azok kezében 1 — Tanulja a gyermek megbecsülni a krajezárt, ugy majd meg fogja kímélni egykoron a forintot is. Ismételjük, nem könnyű a gyermekek házi neveltetése. Nagy pádagőgusok, igazán okos emberek sürgették a kisdedóvó intézeteket és gyermekkerteket, egyedül a szülék anyagi vágy erkölcsi tehetetlenségében keresvén a kisdednevelés hiányait, és ezen hiányokban a társadalmi erkölcstelenség szomorú tényét. B. A. A munkás-kérdés. Ujabban a munkáskérdéssel ugy bel-, mint külföldön sokat foglalkoznak. A német császár trőnbeszé-dében felhívta a parlament figyelmét, bogy a munkáskérdés javítására különös gondot fordítson. A franezía kamara küszöbön álló uj ülésszakának egyik elő Ülésén a munkásosztály számára építendő olcsóbb lakházak tárgyában javaslatot fog tenni a kormány. L javaslathoz a parlament beleegyezésén kívül a párizsi községtanács s a Credit Fonciér részvényesei közgyűlésének hozzájárulása is szükséges leend. A kormány c kérdésnek olyatén megoldására hajlandó, mely szerint egyes családok számára olcsó házak építtessenek, melyeknek vételi ára 20 év lefolyása alatt alacsony bérösszeg fizetése által törlesztetnék le. Az összes épitési költség egy-egy-házra nézve 9 ezer frankon felül s 3 ezer frankon alul nem terjedhet. A Credit Foncier kötelezi magát, hogy — sz állam jótállásával — épitési vállalkozóknak, társaságoknak vagy magánosoknak alacsony kamatláb mellett e íakbázak felépítésére 20 millió erejéig kölcsönöket, ad. — Vállalkozak csak azon esetre fogadtatnak cl, ha Kötelezik magukat, hogy az épületeket nyereség nélkül engedik át. Az állam a Credit Fon-ciérnek félévenkint átszolgáltatja az amortizáláshoz szükségelt összegeket s az adósok által azon tiz évben; mely a jjusz évre következik, mely alatt az ingatlanok birtokába jutnak, kamat nélkül fizetteti vissza az ősz-szegeket. Egy második kombináczió volna, bogy a Fonciér mindazoknak, a kik oly hazakat építenek, melyek legalább fele részben 150 — 300 franknyi évi bért hozó kis lakásokból állanak, jelzálogi kölcsönöket ad, melyek ez esetben az épületek teljes értékének 65 százalékáig terjednének. Ez esetben az állam nem fog egyenes kezességet elvállalni, hanem a départementeokat és községeket hatalmazná erre fel. Paris városa a Orédit Fonciér részére 50 millió tőkének kamatjait biztosítaná. Ezzel egyidejűleg arról ia van szó, hogy a vállalkozók és magánosok, kik munkáslakásokat akarnak épitení, bizonyos állami és községi adókedvezményben részesülnének. Hazánkban egyszerre két röpirat foglalkozik a munkáskérdéssel. Az egyik Ecseri Lajosé, ki csakis a munkások biztosításának kérdését fejtegeti tudományos alapon. A másik röpirat egy kiváló gyakorlati szakférfiú Brüll Lipót, a magyar ált. hitelbank egyesült gőzmalmai igazgatójának tollából került ti. ,A munkásosztály sorsának javítása" czimü röpirat azon körülménynél fogva is, hogy szerzője Brüll ur évek óta egy nagy iparvállalat élőn áll s igy a munkások viszonyait saját tapasztalatából ismeri, nagy mértékben megérdemli figyelmünket. Az egész munkán a munkás sorsa iránti jóakarat és azon törekvés vonul végig, hogy a munkaadó és munkás közt az érdekellentétek kiegyenlítésével mindkét fél előnyőre való jó viszony fejlődjék ki és a munkás elvonatva az ártalmas és czélra nem vezető agitacziók hatá&a alól, önerejéből, de egyszersmind a munkaadó, a társadalom, a község és az állam közreműködésével sorsát saját és családja jövőjét biztosítja. A munkásosztály jelenlegi sorsáról, az annak javítására irányutó törekvésekről és azokban a társaság többi osztályainak s az államnak részvételéről szóló általános bevezetés után szerző áttér a munkáslakás kérdésére, szembeállítva a külföldi tapasztalatok után, at úgynevezett laktanyai és a cottage-rendszer előnyeit és hátrányait, mely egybevetés szerzőt a cottage-rendszer ajánlására indítja, egyúttal érdekes ismertetést adva a cottage-rendszernek Mühl-hausenben alkalmazásáról és Bpestre nézve, tekintettel a helyi viszonyokra, a két rendszer kombinált alkalmazását hozván javaslatba. A gyakorlati keresztülvitelre szerzó munkáslak épi tó társaság alapítását hozza javaslatba, azon kikötéssel, hogy „a társulat alaptőkéjét oly egyének hozzák össze, kik nagyobb nyerészkedésről előre lemondva, csupán a szokásos, például a tőke 4 százalékát meg nem haladó kamatokra tartanak igényt, esetleg járul Hiányaikat ka- Az Öngyilkosságokról. Sajgó sebet képez teatünkön az öngyilkosságok, sikkasztások, és párbajok mániája. Ha kérdezzük: miben rejlik oka e felette szomorú jelenségnek? rendesen egy általános phrázist kapunk feleletül. . ( Nézetünk szerint azonban annak ép ugy, mint minden társadalmi kinövésnek az indoka magában a társadalomban keresendő. Igen, saját elijesztő blasirtságunkban, rendkívüli indolentiánkban és gyermekeinknek teljesen elhibázott házi nevelésében kell keresnünk a szörnyű társadalmi baj kútfejét. Vizsgáljak meg mindennapi életünket higgadtan, pártatlanul. Hányan vagyunk olyanok, a kik pontos számítás alapján rendezzük be háztartásunk kiadásait ? Vajmi kevesen. — Nagyobbrészt többet költünk, mint a mennyit beveszünk ! — Hol töltjük szabad óráinkat ? A korcsmában vagy a casinókban. A casinóknak is tulaj donképeni feladatát már végkép elhanyagoltuk és azt füstös játéktanyává alacsonyítottuk le, a hol személyes hajlamainkhoz képest el-Lszuk, elfüstöljük, vagy elkártyázzak filléreinket, melyeknek talán fele lésze is elegendő volna azon tárgyak beszerzésére, mikben családunk otthon hiányt szenved. Erre talán azt felelik, hogy a ki egész nap dolgozik, annak este szükséges egy kis szórakozás. — Akinek telik, szórakozzék máskép ís, hanem mihelyt túlhaladtuk bármily csekély mértékben rendes jövedelmünket, már is merényletet követtünk el önmagunk ellen, családunk existentiája ellen. Valljuk be őszintén: gyengék vagyunk, gyengébbek az asszonyoknál, nem bírunk parancsolni szenvedélyeinknek ; de másrészt el kell ismernünk, hogy hódolunk mindenütt gyengeségei nkuek. Még a casinói TÁRCZA. Keleti testvéreinkről. n. (II. A moldvai magyarok.) Fogytunk, egyre fogytánk, ¦ nyakunkra hoztuk enémetet, szerbet, később a csehet, ha valahol egy darabka üres helyet láttunk, már ismét idegenek után néztünk, ¦ kértük szépen, hogy legyenek stiveeek arak lenni a szép magyar földön, s hagytak, hogy hivatlnnal is boldog, boldogtalan beékelje magit kód-bank, hanem arra a múltban az ország fónemesei küzüi senki se gondolt, hogy Üres pusztáinkat idegen iga alatt görnyedő keleti véreinkkel ia be lehetne telepíteni. E szomorú vád alaptalan rolua, ha íönemessógünk nem bírt volna tudomással idegen földön tengó testve; óinkról, — de az ellenkezőről vagyunk meggyő-zódve. A csángókról nem csak akkor bírtak tudomással főuraink, midőn Moldva a magyar korosához tartozott, hanem aztán is, midőn török fennhatóság alá ju tolt, nevezetesen as erdélyi kormányszék urai, Magyarországban » nádor, s mások, éi különöséé sí esztergomi prímások, kik-hrz idókint fölírtak a csángók egy két magysr papjak kösrsy Kesével, elősdva siralmas állapotuk a magyar tanítók és magyar lelkipásztorok hiánya miatt, kő rivörőgve, hogy küldjenek nekik magyar papokat, ¦ mentsék meg a fosztogató lengyel és olasz papoktól, kik bsaamódra éltek éa oláh szóval traktálták az akkor még egészen tiszta magyar (a magyaron kívül mis nyelven nem beezéló) csángókat. A sok folyamodványra a legtöbb esetben nem feleltek, vagy ha igen, akkor küldtek nekik (a félmilliónyoi csángó népnek) egy-egy életunt barátot, a ki nem bírt tiszta fogalmával fontos küldetésének, s gyorsan elveszett a lengyel papok közt. Alig volt néhiny magyar papja a régi időkben a csángóknak, kik tiszta öntudattal bírtak volna arról, hogy tuíajdonkép: miért ís küldték Őket a keleti magyarsághoz? Pedig csak 30—40 év előtt is mit lehetett volna tenni I A nemzetiségi kérdés vad fanatizmusa akkor még nem dühöngött oly nagy mértékben, mint most. A csángók, bárba mindnyájan nem voltak is Ősi birtokosok, kik szabadon bírták földeiket, hanem egy része, a moldvai bojárok nemesek jobbágya volt, mégis mint magyar nemzetiség elismertettek, s a vajdák, tekintve nsgy számú kat, régebben túlnyomó többségbea voltak Moldvában, némi figyelmet tanúsítottak bántak. Nem egyszer védték őket aviszily-kodÓ idegen missionarioaok ellen, s később ia visszsem lékesve, hogy egykor Erdólyhes, illetőleg Magyarországhoz tar-toztsk, ée összeköttetésben lévén magyarországi előkelő magysr családokkal, ha ü.gvük a saját érdekeiket nem érintette, pártjukat fogtik s oltalmazták Óket. Igy midón Vasul moldvai fejedelemnél (1647 ben) a bikói magyarang panaszt emelt, hogy Bandi* Márk martianopoli érsek s a moldvai magyar egyház fnpisstora rozsul bint magyar papjukkal, s meg akarta, fosztani bakói állásától, as érseket megdorgálta, ¦ kitiltással fenyegette meg, a magyarokat pepjokkal együtt védte és dicsérte a magyar lelkész fáradozásait. Közelebbről idézhetjük G-gő Klek levelét, melyben a magyar akadémia küldöttje köszönetet mond Stourdsa Mihály vajdának a csángók irint mindig tanúsított jóakaratáért, mit a csángók maguk kiemeltek az akadémia küldöttének. Stourdsa vajda Gegónek adott válasza -ban a többi közt ezeket mondja: .ugy különösen:- legjobb akaratot tiplilunk keblünkben a moldvai fejedelemségben lakó magyarokat nemcsak mint biv alatt* valókat ipolni, hanem ugy ís egyszersmind, mint szakadékit azon nemes magyar nemzetnek, mely által feljebb! századokban a mí Storzai családunk boldog emlékezetű elődei a magyar nemesség jogaival és szabadsagaival ékesítve valá-nak, kiviltképen védelmezni is.* A vi lasz Jáaiváaárbau (Jassy) kelt 1836. november 5-én, aláírva a vajda által. . Ez mint Útjuk nem oly régen tírtént. A kedvező jó alkalmakat, (hogy, szerényen fejezzük ki magunkat), tehát elszalasztottak. Főáraink keleti tétlenséggel hagy tik as időt elrepülni, a hívó szózatokra bedugták füleikel, s a magyar akadémia ís sokáig hallgatott, mig Jerney ismét útra nem indáit Ősi helyeink kioyomo-sisa végett, s ugy szóval, mint munkájában, e értekezéseiben föl nem elevenítette keleti testvéreinket hanem azóta újra huszonöt év mait el, s mi ismét elfeledjük csángóinkat. Pedig szizesekre menő véreink irint a magyar nemzetnek s intézőinek nem tehet tovább ia e síri néma- ságban maradni, mert a cosmopolitiamus szemüvegén keresztül nemcsak azl fogjak meglátni, hogy örökre elvesztettük csángóinkat, hanem e síri némaság még itta haza határain ősiül is vészes gyümölcsöket teremhet ... Mi reá fognak mutatni Összes ki-leti magyarjaink bajaira, s a módokra ér eszközökre, melyekkel a nemzetnek egy ősi nemes részét a távolban megmentbetjük. A csángók Moldvában nagyobb tömegekben a Szeren és Besztercéé vizek melleit laknak nagy s népes falvakban, míg a bevándorlót: székelyek a Tatros, Tialó és Szucsiva folyók mellett és a moldvai virosokban ütöttek tanyát. Ezeken kívül elszórva kisebb nagyobb csoportokban, majd községeket képezve, majd meg vegyesen — oláhok által ís lakott falvakban — találunk dingókat és székelyeket. Moldvában ée Bessaribiában minden emlék oda mutat, hogy e két ország lakosai kezdetben tisztin magyarok voltak, s egyedül a magyar uralkodott ugy egyik, mint a másik országban. Alig lehet Moldvában helyet, vsgy bármi emléket a múltból találni, mik ne a mellett szólnának, hogy ama földek Ősi urai magyarok voltak, és pedig a hun-sok maradékai kanokkal és oessenyők* kel elegyedve. Erről tanúskodik e két tsrtomány s Bukovina együttes elnevezése is Camanta név alatt, a mely elnevezés Moldva egyes vidékein még ma is él, p különösen a csángók álts! Isko t vi dékeket szokta az oláh pórnép Cuma-niáaak mondani. Idő multával azonban Besaarábiiba a aslávaig ütött be, Moldvába pedig Drágós mármarosi előkelő oláh költözött be \| egy sereg ólával, s a Moldva vtae mcl-i-tt letelepedve, innen tovább terjeszkedtek, s lassankint, mily körülmények következtében nem tudhatni, egéss Moldvát kezeibe kerítette, s vsjdávi levén, ugy alatta, mint utódai alatt az olihfaj mindinkább terjeszkedett, b sz önállóságuktól lassankint megfosztott magyarság enyészni kezdett, s beolvadásával az oláh fajt szaporította. Az egykor hatalmas keleti magyar birodalom ősi arai egyre posztoltak, ¦ csak a mai egvkÓtazázezer csingÓ maradt feon belőlük. Csodálatos a politikai feneóbeég befolyásé mindenütt a népek történetébea. A történelem gyönge világa nem ad útmutatást arra nézve, hogy mint veszthette, el >gy oly életerős, minden tekintetbeír imponáló huon-knn-bessenyó népekből egyesült magyar uralom politikai túlsúlyát egy oly idegen, a gyönge elemmai szemben, milyen sz oláh volt Moldva főidén. Ennek okai lehetnek a magyarok közt netán duló viszályok, mis részt pedig a magyar régi, ősi politikai bűne, (a mit a mai civilizáczió ugyan erénynek neves, de nem kérünk belőle, mert többnyire politikai fölényünk szorításával jár,) as a csodás türelem, melyet biso -nyara ugy Ók, mint elődeink, a mint mi még ma ia állami existencaiink biztos veszélyeztetésével is tanúsítnak a bevándorlottak, a az itt lakÓ, velünk testvére, sülni semmikép sem akaró idegen népekkel szemben. A bessarábiai és moldvai magyar hagyta, hogy az idegen uralom gyökeret verjen, a békésen alá hajtotta fejét ai idegen uralomnak, megfizette adóját, mi- HÜSZONKmtólK ETTOLYAM. ALAI KÖZLÖNY MÁJUS 20-in 1882. matmentesen engednék át a társulat czéJjaira. E mellett az állam és & község közreműködése ís, ez utóbbi részérói külöoösen a szükségelt telkeknek olcsón, v&gy ingyen átengedése volna szüksége. , A munkás jövőjéről gondoskodás" szerzó kiváló figyelmét veszi igénybe. A gyári szerencsétlenségek megelőzéséről szóló részben ismerteti a magyar ipartörvény hiányos intézkedéseit és azoknak a gyakorlatban még hiányosabb alkalmazását és a német felelősségi törvényt, melyet a gyakorlat hasonlóképen elégtelennek mutatott — Ajánlja a munkaadó részéről a munkásbiztositáanak eszközlését s a munkásbiztositási rendszernek általános kötelező behozatalát mely eszme mellett szerző gyakorlatilag is propagandát csínált, midőn mint értesültünk, saját gyári munkásait balesetek ellen a vállalat költségén biztosi totta. A munkásoknak megőregedés esetére biztosítása tekintetében ismerteti e munka a Bismark féle javaslatokat, rámutatván azok fogyatkozásaira és egyúttal legmele gébben ajánlván az elaggott munkás gyámolitásának magántársulás utján eszközlését külőtiösen beteg, rokkan t-és nyugdíj-pénztárak moghonositisa által, melyek a munkás erkölcsi emelésére is jótékonyan fognak hatni. ± mu\'okássegélypénztárak kérdésében az egyetlen központi, vagy pedig számos helyi pénztár felállításának czélszerüsége körüli vitában az utóbbiak mellett tőr lándzsát, kifejtvén gyakorlati szempontból amannak különösen a munkaadó és munkás közti viszonyra káros, emennek több németországi és elszászi példa szerint üdvös hatását. Különös súlyt fektet a szerző a munkás takarékossági hajlamának ösztönzésére s az annak felébresztését czélzó intézkedésekre, melyek takarék-jutalomdíjaknak a munkaadó hozzájárulásával történő kitűzésében és gyári takarékpénztárak felállítása ban (esetleg a takarékjegyek czélszerü alkal mázasában találják gyakorlati kifejezésüket. A munkás táplál sózásnak nagy jelentőségű kérdést tárgyalva, szerző rámutat az élelmi szerek munkásainknál jelenleg divatos, különösen hitelre vásárlásának káros hatásaira és ezeknek munkásfogyasztási egyletek meghonosítása által várható mellőzésére, helyes útmutatásokat adva ily egyletek czélszerü szervezése és működése iránt. A munkásosztály sorsának javítását czélzó ezen intézmények ál [alánossá tételére és czélszerü működésére szükségesnek tartja szerző az állami gyári felügyelók intézmé- nyének meghososisását, felsorolván e közegek feladatait -és hatáskörét Végül a munkásosztály javának a fennemlitett irányokban előmozdítására czélzó egyletek és különösen egy ily czélu fővárosi egyletnek alapításit hangsúlyozza szerző, melytói — ha a hivatott összes tényezők közreműködésére számi that — a munkások sorsának javítására legtöbb eredményeket várja. A fennebbiekben röviden vázolt igen érdekes és tanulságos munka, mely minden e kérdések iránt érdeklődő és emberbarát figyelmét méltán megérdemli, Kilián Frigyes egyetemi könyv kereskedésében jelent meg ma gyár és német nyelven. (Ara 60 kr) M. I. A hólyagos himlő. Fölfogásunk szerintslig lehet helyi-Isp jobb szolgálatot olvasó kösönségének, miot ha fölmerülő kösveszély idején figyelmezteti olvasó-kosőnsegét arra, mi ként iimerheü föl idejekorán a fenyegető vessélyt, és miként védekezhetur. aa ellen s legészsserŰebben! Azért csak kötelességünket véljük teljesíteni ss által, ha e helyen a himlő járvány jelenségeit röviden, népszerűen ismertetjük, annyival i* inkább, mert ez idó szerint városunkban s himlőjárvány fölütötte tanyáját I A himlő bár kiválélag a gyermekiágban stokot: tért foglalói, a:ért] a felnŐttez, sőt az aggok sorában is megjelenik 1 Amint a mostani himlőjárványt látjuk, inkább a gyermek és serdülő kor ellenségeképen jelent meg, annyival inkább izük .égésnek tartjok a szülők okulására elmondani azon tüneteket, melyek-b\'l fölismerhetik a kitörőben lévŐhímlő-betegséget, bogy es által alkalmat nyújtsunk arra, miszerint idejekorán a kellő évintéakedéseket megtehessék, esetleg a már kitört betegségnek erejét megtörhessék 1 A himlő rögtőn, minden előjelek nélkül csak nagy ritkán lép föl; közönségesen nyolca egéss ti teán egy napig terjedő" előkészületek folynak le aa illető szerv ezetébeo. Esen előjelek: bágyadtság, étvágy-talitoaág, a homlok tájon huzamos ideig frint maradó fájdalom érzése, émelygések, a végtagokbsn jelentkező buzé, azakgató fájdalmak épen ugy metsző, szaró fájdalmak a mellcaoat alsó, a gyomor foiőtii részén, — nem különben hát és derék fájdalmak, meg ájulási hajlamok mutatkoznak, később rázó — hideg lép föl, — melyet aztán csakhamar követ a himlő küteg kitörése! De as óvó-intézkedések megtételére esen időszakot nem kell bevárnánk, ot tapasztaljak a gyermeknél, hogy kedvetlen, és fejfájás, derék és tagfáj-dalmakről, szédülés-, émelygésről panaszkodik, ágybs kell fektetni, savanykás italt, — czitromlé borkősav oldot, káposztáié tat. itatni vele, és a lakást a lehetőségig gondossn szellőzhetni keli 1 Téves as a fogalom, mint ha s himlőé betegnek a ssabadlég kárára volna, ellenkezőleg; — szüksége van reá, de természetesen s meghűléstől óvani kell, vélte földeit, s lemondásssl tűrte, mint nó nyakára a bevándorlóit olábtág.a foglalja el a magyar vérrel szerzett főidet, a magyar városokat, s mint csinál magának fészket a magyar szeme előtt. . Igy aztán a vidékek magyar neveit is fölforgatták és csináltak Jászvásárból (Moldva fővárosa) Jassyt, s látjuk mint less Madaras Madaraest; B-usenyŐa Bes noassa, Bőkaös Bikest; Aczél Oczel; Be-nefalva Beeest; Sasfalva Sáskán , Bsboa falvs Babusén; Halom Holmn; Bácsfalva Bácsest; Lápos Laposa; Magyarfalva Uogurén; Nádas Madisa; Urakfalva Uri; esett; Borzfalva Borzest; Jánosfalva Jánosén; Bakó (város) Bakén ; Magyarokfalva Madzsirest; Farkasfalva Farkasén; Benefalva Benest; Tamásfalva Tomásén í Bodza (város) Buien; Ozsidafalva Dia-dón; Aczélfslvs Ocxelén; B.rkes Berke-cal; Burjánfalva Barjanest; s\'.b. atb. A moldvai egyik legnagyobb havas magyar neve Csákié, sz oláh Csaklent csinált belőle. A vizek magyar nevei mint Tásló (vagy Tásló,) Ojtoz, Tatros, Mscskás. Somos (as oláh Ssomosea-nek keresztelte) Sseretb, stb. stb. figyelmet érdemelnek. As össres moldvai helynevek egykor mind magyar névvel bírtak, a mi ismét azt bizonyíija, hogy as egész ország ősí, eredeti lakosai magyarok voltak. SŐt es állításunk mellett azé! az ia, hogy a moldvai oláh nyelvben czámos elrontott magyar szó fordul elő, milyenek : sldasu — áldás; bireu — biró; te- mert hiszen a mtgbŰles, — amit a gondatlan szellőztetés előidézhet, — minden betegre káros 1 — Sőt káros as egészsé gesre nézve itl Ha már ennyire jött a dolog; ón kényt értetődik, hogy orvosi — segélyt kell igény be — venni 1 De amint as arezon apré pörsené-sek támadnak, — mert közönségesen a fejen jelenik mag a himlő legelőször — igen czélszerü petróleumba mártott tollal jól bekenni az aiezot, sőt az egész fejet, s astán ba tovább terjed a himlő; az egéss testet, mert es meggá\'olja a bimló kflteg által okosni szokott égető fájdalom, meg az úgynevezett »ragya kifejlődését; — sőt ragályozó-képességét is csökkenti a himlőnek I VédÓ esxkösül a himlö-ojtás gyors foganatosítása ajánlatos; — de csak azon esetbea, ha , vaiódi tehén himlő anyaggal" történhetik as ojtÁs, vagy teljesen megbisbatő, ismert egészséges család gyermekéből. Különben maga as ojtás sem nyújt biztosítékot a gyermek egéss-ségben maradásira I Sió van róla, hogy városunkban a .fekete bimlő* a.\'alkodik. Es s himlőnek nem külön faja, csupán a körülmények folytán válik a bimlő fekete himlővé, — tudniillik, a megbetegedettnek vérvegyülete, élelmezése Iskása nyújtják az alkalmat shox, hogy a kűlöoben is igen magas vérbőséggel összekötött himlő betegség folytán a vértömeg hajlandó a himlőragily által ngy Ís U-rtűzött vérnek Üszkösödésbe — brand — átmeneteiét előidézni éa ez által a himlő hűtések barna elaainesedését előidézni, ami sajátképen vérfelbomláaon alapul 1 AESKULÁP. Nyiií levél. Tekintetes szerkesztő uri Alulírottak felkérjük lek. aserkeaztő arat, szíveskednék becse* lapjában felvenni és a városi hatóságot figyelmeztem" gazdálkodási rendszer nem pótolhatja a másfelé fordított ezereket. És kecsegtet a remény, hogy az idén, mikor a tűzoltói zenekar első isbsc fogja ünnepélyes senével a körmenetet kísérni, busgó polgármesterünk (ki ssinbásiéteutéaért ia tántorithatlsnnl küzd) nem fog as ünnep minél méltóságosabbá tétele szempontjából néhány maroknyi lőport megtagadni. Egy buzgó. (Tagadhatatlan, hogy a régi szokásokkal egyszerre szakítani, — ha józanéssszel helyeselhető is — nem tapintatos eljárás. Mégis, ha polgármesterünk ezt — amint hiszszük is — nem gazdálkodási szempontból, hanem azon felfogásból testi, bogy »z efféle kUlsóeé-g"ku-k értése vessett — mi álláspontunkból nem ítéljük el. Szerk.) — Dr. Tomesányf Imre, helybeli honvéd-ezredorvost, egy azi km un kajáért a honvédelmi minisztérium dicsérő oklevéllel tüntetle ki. A kÖakedveaségü, jeles férfiút őssínte örömmel üdvösöljük es alkaíombőf. sas Palotai Ferencz. vesspr kanonok, egyházmegyei tanfelügyelő, — amint már előre jelest&k is annak idején a hét második felében csakugyan itt maradt a^kősségi i-ko\'a minden osztályát külön meglátogatta, azokban tovább idűzött: hallgatta a növendékek hittan! feleleteit s azokhoz kiÜQŐ pü-lagogíai érzékről tanúskodó kérdéseket intézett. A* ered-méoynyel általában megvolt elégedve. — A pünkösdi napokban tartott s lapunkban ís már előre jelzett zenés mise a vároai templomban nagy sensatiot keltett a arról mindenütt nagy elismeréssel szólnak. Kiesé furcsa agyán, bogy nálunk oly feltűnést kelt egy zenés mise, mikor más ily városban az napirenden v»n ; de annál őszintébb Örömmel rójuk le mi is e helyen az elismerés adóját No vincsky kisasszonynak, Venczel Rezső és Hock J .nos uraknak, hogy városunknak kufárzajgás által resgee t legétől ligelább kis időre megtlasiitoilák a hi»ők lelkeit égb^emelő énekök- és zenéjökkrl. Vajbi az ¦\' nemes bnsgéságuk méltó támogatást nyerne illetékes helyen is! A himlÓjárrány ngy mének- miszerint as egy városban sincs, hogy a beB Med; Aido„uitj már a gyermekek egnagyobb közlekedésen levő járda, áruczikkekkel és rókákkal volna elfoglalva, mint nálunk. Méltóztassék szemtanúja lenni, agy szerdán és pénteken \'/,8 tői kesdve mily . skandalumot log közöl is. Polgármesterünk hivatalos át iratban fel is hívta az iskolai igazgató eágokat, hogy azok Őt esetről esetre pontosan értesítsék s ss iskolákban szigora felügyeletet gyakoroljanak. Igen helyes észre venni. Mit visznek végbe a ceiz- ,a ,llgora intézk-déal Azért e helyen arra madia inasok. — A vékákat és ss kosa- I a fdkaVjak a pnlgártaeeler urat, bogy a rakat letaszifják ajárók kelők fejéről ^ i poczegödrök fertőtlenítése iránt a kapi- az utasok kénytelenek a koceiutraleiérni, — ba a kellemetlenséget ki akarják kerülni. — Most még csak bsgyján de sáros idők beáltával.— A mi véleményünk sserint a ce>smadiáknak legalkalmasabb áruló helyók volna a vátostemploma mellett, — a Vutstl-bás szögletétől (ahol cző-vekek vaoDak,s kocsik aem járnak) egész as Oilopházig. Kél sorban igen szépen elférhetnének mind a heti, mind az országos vásáron. Felkérjük és maradunk tisztelettel, több városi polgár. H i r e k. — Az nrnapl körmenetre vonatkozólag a következő sorokat küldték be hozzánk: ,Ha jól emlékszem: tavaly az urnapi körmenet alkalmával elmaradtak az egész kath. világban divatozó taracklövések; amik pedig a nagy Ünnepet valóban emelték. Kár as ilyen regi, szép szokásokkal szakítani. Az efiéle gyufa- nasu tanács; porgalnsssk — pörkölök bárds => bárd; kepneagnn = köpönyeg; renduoszk = rendelek; laknitor = lakó augáru = sugár; rezes = részes; bod nodztiu = hadnagy; hoteroicséay = hs> tárőr ; talpa = talp; szaben szabó; ruda = rad; dárda = dárda ; fogadea = fogadó; feressieu == füróss; hol m a ¦= halom ; dssiaba = hiába; botár — batár ; káda -= kád; lepeden = lepedő; lecu léc ; mantuessk= megmenteni; nemurgiu =e nyomorék; tagsdueszk = tagadom; doba = dob; be tea g = beteg; ogrará = agár; biruessk = bírom, győzöm; in-cselure — megcsalni; kesesug ™ késes; okosa = okot; timáriu = ti már ; ruda rud; banuessk = bánom;, áldueszk áldom; kamerás = kamarás; pargar = polgár; ravas de drnm — utí rovás gy levél, BÜeváTv,,sasmis = ssáxnos. számoló-, parkeláb = porkoláb; armas — armás ; apród. = spréd; Szaltót = Soltész, stb. stb. Látják tehát, bogy ugy a hely vek, mínt a moldvai oláh beaséd telve van magyar szavakkal, mik mind arra mutatnak, hogy es ország ursj magyarok voltak: vagyia az agykor Cumania nevet viselő Moldva Bessarábiai és Bukovinának a magyarral egy nyelvet beszélő bannok. kunok és besseoyök voltak ala< pitét urai, s ezeknek utódai: a csángók A tűriénet vonásról vonásra est bizonyítja; már IV. Béla alatt püspökség alapi itatott „Episcopstui Cumanorum neveseit alatt, mely a szintén Cuma-niábsn létező milkori püspökségtől külön választva, később sserethi vagy bakói püspökség név alatt lordul elő. Mindezeket egybevetve a Moldvában lefolyt eseményekkel, as oláhoknak a római egyháztól a XV. században tör tént elszakadásával, továbbá azzal, bogy még a mait szásadban is létesett a moldvai vajda udvari tisztségei - közi kunok kapitánya (KapitZö de- Koroaoy) miot Sulser „Gezchichte des Transaipiniscben Danciena" csimü munkájában (Wien, 178. 14. 8 U. Bd. S. 85. — III. Bd. S. 251-) mondja, r a klérseí csángók nagyérdemű derék pspja Petrás atya, csángó születésű magyar állítja: ezekből tehát az következik, hogy Moldva s Bessarábia Ősi foglalói magyarok azaz hunnok, ka nok és bessenyók voltak. Est írja Bon-bardi (Topograpbia Magni Regei Hungáriáé" csimü munkájának 321. lapján, a munka Bécsben jelent meg,) a Timon Sámuel beszéli, hogy 1706 bau Bessará-biába a kunok maradékaihoz Nagy-Szombatból papot küldtek. Ugyanezt biso-nyiija Szegedi János, a Jmoldsai bessz rá-biai konokról írván: ,Ad eoa, Fidei, morumqutj princípiis erudiendos, profec-tus est Anno 1706. Tirnavia quidam sa-cerdos Francisci Rákóczii literi* munitas, pii«que eiusdem, et seqaentiam Dacam Eleemosynis largésdjuius" (Szegedi Ivan. Decreta et Vitae Regum Hungáriáé qui Trensilvsni«m prosaederunl Claadiopolí, 1743 in 8. In Synop vitae Belae n. §. 7.) (Vég* következik.) lányi hivatal utján intézkedni szíveskedjék. Erre a házi gazdák kevés gondot fordítanak; pedíg járvány idején as igen szükséges. — AZ éjt lámpák felgyújtása körüli hanyagságra már egy alkalommal felhívtuk polgármesterünk figyelmét. Ez úttal megint kénytelenek vagyunk felszólalni. Ast tapasztaltuk u. i. hogy a város külóbb eső részeiben, mikor egy kis holdvilágra lehet ssámit^ni, nem gyújtatnak meg az éji lámpák. Es már azért sem helyes, mert — mint mult alkalommal is irtuk — egyszerre zivatar jöhet a as eget felhők sötétíthetik el; de sí igásig szempontjából meg éppen elitélendő ; mert a külső részekben lakó polgárok éppen ugy fizetik a nagy pótlékot, mint a belső rész lakéi; s ennél fogva megvárhatják, bogy nekik is fényeskedjék a (nem Örök) világossági Hiszszük, hogy polgármesterünk segíteni fog a bajon 1 — A harmadik gyógyszertárt legközelebb megnyitják városunkban. Helyiséget as illető gyógyszerész, — amint halljuk — a főtéren bérelt; ott, bol eddig az Ébenspanger-féle borkereskedés volt, — Beküldetett. Alkalmuok volt megszemlélni azon betegtejet, mely pia-ezunkon a mait napokban eladatott, s mely a kapitányi hivatalnak is bemutattatott. A tej nyers vér- és genynyel vegyült volt, a az edényben egy ujjnyi vér ül-pedrényt hagyott. Ezen tej egy geny-kelevényes vese vagy tőgy beteg tehéntől származhatott. Figyelmestetjük a városi fogyasztó közönséget a tejvételnél való óvatosságra valamint hatóságunk szorgalmasabb ellenőrzését kérjük. A felületes ellenőrzés sikerhez nem vesét Itt nem vizestejről van szó, hanem beteg lejről, mely sz egészségre ártalmas bdo lyáau lehet. — Az országos képviselő választásra összeirt nagy kanizsai szavazók lajstromának kiigazítása m á j a s 28 án les. Figyelmeztetjük polgártársainkat pá\'t.\'.ülöübség nélkül esalkalomratoebogy egyik másik véletlenül kibagyatván, polgári jogától megfosztassák. A nagy-kanizsai tiszti önsegélyző-szövetkezet 1883. évi májas bó 25 én délután 6 órakor Nagy Kanizsán a polgári irkola belyiaégében rendkívüli közgyűlést tart. A közgyűlés tárgyai: I. 6 kilépett igazgatósági tag s p. Kre-nauer Lajos, Rosenblüh Lajos, Kántor Pál, Lisztuer Jóutf, Hajgató Sá.idor és Székely Elek urak helyett ajak — esetleg ugyanazok megválasztása. XI. Netáui indítványok. Kelt Nagy-Kanizsán, 188a május 5 én. As igazgatóság. Jegyzet: A közgyűlésen elől erjesztendő indítványok a közgyűlést 24 érával megelŐtóleg irat-belileg a szövetkezeti elnöknek benyújtandók. Horráth-szent mlklósl teoi-tévá D-itnölzi László, helybeli tanité, vá-lascutott meg, a f. hé 17 én tartott választáson. Gratulálunk. ¦ A L hÓ 8 án Kis-Komárom ban as oltani dalegyesület javára rendezett tánezvigalom alkalmával felülfizettek : Baan 50 kr, BandissErnó 1 forint, Bohne Gyula 2 frt, Brázda József 2 frt, Düm-mert József 20 kr, Erős Rezső 2 frt, Fe-renczi János 1 frt, Kazmits Miksa 1 frt, Legény Iv In 2 frt, Lincz 1 József 2 frt, Mészáros Antal 1 frt. Massány János 2 frt, Jak József 1 frt, Kozlovszki Ede 50 kr, N. N. 50 kr.,PappKaroly 1 ír; Szállóé János 2 frt, Taxner Béla 1 frt, Ta-labér Kálmán 1 frt s Vache Adolf ursk 2 frt. Ui.zeaen 2ö frt 70 kr. — ö«s bevétel 103 frt 70 kr, kiadás 65 frt 26 kr, marad tissta bevétel 38 frt 42 kr, — mely összeg a kit-komáromi dalegyesület pénstárnokának átadatott a miért is fogadja a rendezőség a dalegyletnek leghálásabb köszönetét a nemes czél iiánti szíves tevékenységéért. A dalegyesület nevében : Benedek János dalegyleti jegyző. — TüZOltÓSierek beszerzése érdekében a Bacsu Sz-nt-László és vidéke öd kény les tüsollé-egylet arany 3 ezüst tárgy — sorsjátékra nyert engedélyt. Ki-bocíátiatik 50 eser darab sorsjegy, ára egy-egy aorsjfgynek 25 krajezár, nyeremény 243 van - 3500 frt értékben. Húzás 1884, évi május 8 án lesz. Minden 5 sorajegy után c 6-dik dlpsl.nul esámitbaté. A tűzoltó intézmények fejlődése, erősbödése kösóbaj lévén, e humánus intézmény pártolását melegen ajánljuk. -— — A rala-egerzzegi ügyvédi ka mara randea éri közgyűlése f. évi jaoius bó 2-ik napján d. e. 9 órakor Zala-Egerszegen a kamara hivatalos helyiségében fog megtartatni. Tárgysor : 1, A mult évi kösgyüléa jegyzőkönyvének felolvasása; — 2. Az 1882 íz évi kamarai működésről szőlő jelentés; — 3. A kamara pénztárának állapotáról szóló jelentés; — 4. As 1882/3-ik ksmarsi évi pénztári ssáms-dások felülvizsgálása s jóváhagyása; — 5. As 1888/t ik kamarai évi költségvetésének megállspilása; — 6. A bírságpénzek hovaforditásánsk meghatározása; — 7. As Ügy védi? lajatrom felolvasása. — Veszett ebek több embert megmartak pünkösd ünnepén Tüske-Szent-György Gn. Csak is hossza és veszélyes bajsza atán lehetett szokat elejteni. Es intő példa l-hsl nekünk Ís, mivel bizony e tekintetben igen laza a felügyelet. — Meghívó.. A .Balaioa-Egyleí\' kirándulási szskoeztálya által jnn. 9—11. napjain rendezendő bal a ton melléki kirándulásra. Budapest, 1S83. május 1-én. Dr. Fenyvessy Ferencz, szakosz\'. elnök. Koralddy Gyola, szak oszt. titkár. Sziklay János, egyleti titkár. A kirándulás prog-rammja: Iodulás 1883. június 9-én. szombaton d. a. 4 érakor vasntOD, külön vonatul a déli vaspálya indóházából \'Bada j. Megérkezés Siófokra esti 7 órakor, Balaton-Füredre a „Kisfaludy" gőzössel 9 Órakor. Ünnepélyes fogadtatás, kivilágítássá! a tavon. — Közvscsora. Vasárnap: Reggel kirándulás Tihanyba gőzösöo. A Garay-kunybó ünnepélyes fölsvstása. A zárda megtekintése. Visszaérkezés B.-Fűredre délben. Kőzgyűle>. Borkiállitái megnyitása. D. a. 2 Órakor díszebéd. D. u. 5 Órakor regatta, vitorla- és a balászevező-verseny. Este hangverseny és tánezvigalom. Hétfő: Reggel índalás a „Kisfaludy\' gőzössel BadaOsonybs. Megérkezés után kirándulás a kókeressthez és s síirtharanghos. Villásreggeli Továbbutazás Kessthelyre. Innen a város megtekintése ntán kocsí-kirándulás a közel-fekvő Hévviz fürdőbe, Déliián 6 órakor dissebéd Keszthelyen, Ea\'e visssautasás hajón; Siófoktól vssaton a fővárosba Részvétjegy ; Egy 1«ti tagoknak 16 frt, nem tagoknak ISTfrt. Ez összegbe r utazási költségek vasúton, bajén és kocsin, fenn jelselt közös étkezések, regatta, hangverseny, táncsvigalom és kiáHiiási jegy, valamint a lakás ára és zene bennfoglaltatnak. Réssvétjegyek június 4 ig kaphatók as irók és művészek társaságinak helyiségében. (Nemzeti színház bérháaa I. em.) As egylet tagjai férfiak és nők egyaránt lehetnek. Tagsági dij rendes tagoknak évenkiut 2 frt; alapító tagoknak ngysser mindenkorra 25 frt. — Magyarosodás. Tűs késze ntgyör-gyí tudósítónk értesít bennünket ason szép buzgósagról, melyet ss ottani , lelkész, Pécsek György a msgys-rositás körűi tanúsít As iskolát többször meglátogatja és személyesen győződik iu"g> hogy magyar szellemben neveltetnek-e a növendék-honfiak ; a templomban as evangéliumot magyarul olvassa és magysrásza. Adjon as ég kitartást nehéz de msgaastos, munkájához! — Végzetes túlbuzgóság. Jaros-iaid lengyel váméban egy fiatal, külsejéről ítélve az előkelő osstályhos tartozó hölgy, belépett egy ékszerész üslelébd • egy aranygyűrűt akart eladni. Az ék huszonkettedik ktpolyam ZALAI KÖZLÖNY MÁJUS 20-án 1883. szeréit elűtt gyanúsnak tűnt fel a dolog ¦ s bir jóformán, maga ae tudja mi keltette fel benne a bizalmatlanságot, még Jí feljelentette a rendörségnek. Az ismeretlen hölgyet erre elfogták, dácsára auoak, hogy hivatkozott arra as úrra, kitol » gytirüt vásárolta. Ast még is megtették, hogy sürgönyöztek az illetőnek s az szintén táviratilag válaszolt, . megeredve a hölgy vallomását. De mái késő volt. A szerencsétlen nÖ meghalt; t> rendkívüli és bijdalmas izgalmak folytán „élbüdés Óné. — Furcsa feledékenység. A bécsi újvárosháza jóformán elkészült, csakhogy ? agy baj van. A pompás palota épitÓinek ugyanis csak most jutott eszébe, hogy a fűtésről és szellőztetésről teljesen megfeledkeztek. A palota falait most keresztülkasul át kell törni, de sőt a kőfalakat is meg kell rongálni azért, hogy a fűtőkészülékek azámára helyet teremtsenek. Stilsserű pinczéről, a melyben habsört mérnek, tudtak gondoskodni, de a fütÖ és szelelő készülékekről megfeledkeztek s e feledékenység bele kerül as osztrák fuvaros lakosságának legalább is 150,000 írtjába. Hiábi, csak Bzép az a német alaposság ! gel uttŐ Budapesten, a nemzeti asinbás bérházában.) E füzetben közli a szerző a vadászati jog gyakorlására vonatkozó szabályokat és pedig a vadászati jog érvényesítésének módját; a vadak által tett károk megtérítésére vonatkozó intézkedéseket, a vsdászati tilalom tartalmát és tárgyait, a hivatalos vadászatok tartásának eseteit és módjatt, a vadászati kihágásokat, azok büntetését és a bűnte tét kitzabáta körüli eljárást s ezsel áttér az adók különböző nemeire, ismerteti kü lőnösen a földadó, házadó, keresetedé, báoyasdé, tőke, kamat és járadék adó, nyilvános számadásra kötelezett vállalatok ét egyletek adója, as általános jövedelmi pót adó, a "nyereményadó, a szállítási adó, a pénzintéseteknél elhelyezett tőkékből folyó jövedelmek adója, a fegy v er és v adássá ti adó tárgy ai t és mennyiségét, t megkezdi a megyei pót-adÓ ismertetését E tsrtalcmdut és felette szükséges füzet ára 30 kr. A munka 24-ik vagyis utolsó füzete e hó második felében fog megjelenni. — Temetési zsebkönyvet állitoti össze kath. kántorok használatára B -.• • rabás István vasvári káotor-ta-nttó, melynek tartalma — főbb cíoport- Í\'aiban jelesve — a köveikezŐ: I. öreg talottak temetése, (Szertartás a háznál. Búcsúztatók. Kísérő énekek. Szertartás a temetőben. Sirbetéti énekek.) II. Kis halottak temetése (szintén Öt csoportban). III. Búcsúztatók rendkívüli alkalmak™. IV. Gyászénekek három teljes halottas misére. V. Liberc (magyarul és latinul.) VI. Halottak estéje. Halottas litánia éa imádságok. VII. Altalános naptár. VIII. Az ezen zsebkönyvre előfizető kartársak névjegyzéke. IX. Boratosott üres lapok a megholtak bejegyzésére és nyilvántartására. X. Üres lapok netánt énekbejegyzésekre. A mű vászonkötésben jelen meg; előfizetési irs: 1 frt 60 kr. — Ajáoljuk a hézagpótló művet as érdekellek figyelmébe I legjobb Asztall-es Udite ital, UtW fcrfiMuk tümytll UfeSgéuti, jéje . bajokaál, \|>«Mr li Mljig banttl. ÉDECSEKln martit » ISmjlttiérí). Mattoni Henrik, Nyilttér.) 819 8—30 L«pv«ér ét kiadó: SZÁLAT SlSDOE Feielís uarkenti : BABOSS LÁSZLÓ, Laptuls-jdonos : WAJDITS JÓZSEF. SALVATOR else rangé vassiestes ssYasysvIz, lithlum és bornátriumban gazdag forrás, orvosi tekintélyek által a légző és emésslési szervek hurutos hantáiméinál rendelve; — kiváló szer s köszvény, hólyag és vese bajoknál. Borral hassnálTa Igen kellemes ftdUó-ltal. Kapható ásványvíz-kereskedésekben és legtöbb gyógyszertárbas. Salyaicr-form igazgatóság 906 3-20 EPERJESEN. Bpesten fóraktárÉdeskulby L. urnái. E rovat alatt kozlsttért nem nagára felelősséget a rátla Szer H I-K D E T E S E K. Rövid hírek. BntHában egy menyegző alkalmával a felköszöntések közben egyik vendég megőrült, s a vőlegényt óí menj -a/azonyt kissel agyonszúrta; a vendégek közli p-dig többet megsebesített, — A soproni lovaskaszáruyában tűz volt, mely ugy 1000 frt kárt okozott. — Bndenz József, idegen származású nyel-véssünk, a napokban ünnepelte ittlétének 25 éves jubileumát. — Május 20 án ,Az első budapesti 1848—49 bonvéd agghar-ezosok egyesülete" megüonepli Budavár bevételén-k évfordulóját. — Füzesséry Géza kilépett a honvédség kötelékéből. — Egy kínai leányvásárló nöt fogott el a búd-pesti rendőrség. — BlahaLujzával egy Berlinben vendégszerepelni óhajtó magyar színtársulat alkudozik a szerződtetés iránt. — a világ legrégibb fája ?171 éves s ez Birmában van, — Mlle-tlch SzvetOZár, a szerb agitátor csaknem teljéin kiépült őrültség! bajából. — a Majláth gyilkossági Ügyben szereplő Jávor nevU inas bevallotta, hogy a kés\' (\' vette Spaoga megbízásából Támedly kereskedésében. Irodalom. (E rtiva: alatt m< gemlftett munkák Ncj-Kacicflán Wajdils József kBnyvksresckedteben kaphatók vagy általa megrendelhetők. Vidéki megrendelések posta fordultával pontosan esz-k« illtetnek.) — Megjelentaz .Önügyvéd" 23 ik füzete. Irta\'Koorr Alajos, kiadja ifj. Na- 1881-ik évben 295 000 palaczk, 1882-ik évben 530.000 palaczk lett elszállítva. A mohai AGNES-forrás savanynvize kitűnő szolgálatot tesz főleg az emésztési zavaroknál s a gyomornak az idegrendszer bántal-main alapuló bajaiban. Általában a viz mindazon kóroknál kiváló figyelmet érdemel, melyekben a szervi élet támogatása és az idegrendszer működésének fölfokozása kívánatos. Borral használva már is kiterjedt kedveltséginek örvend. J0 Fris töltésben mindenkor kapható EDESKUTY Is. 862 6m. k. advari ssillitéaM BGMPIST8K, Erzsébettérea. Úgyszintén minden gyógyszertárban, füszerkereskedésben és vendéglőkben. 1881-ik évben 295 000 palaczk, 1882-ik évben 550.000 palaczk lett elszállítva. II OH ky & OOMP. Budapesten, iX-ik kerület, Üllői irt 35. szán alatt, ajánlják országszerte legjobbnak ismert í fi z a ny aeot mestatarií ó szén, fa* és szalmafütésre berendezett JL gőzmozdonyaikat ^ fel ü lm ni hatatlan és bárme\'y ídííjárás viszonttagságsi-nak legjobban ellentállo vasgerendás cséplőgépeiket szabadalmazott magán etető szerkezettel VSgja nélkül. Árjegyzékek, ugy Magyarország első rendű uradalmai és gazdáitól származó s gőzeséplő készleteink rendkívüli nagy munkaképességéről és utolérhetetlen tartósságáról szóló bizonyítványokat tartalmssó legújabb kiadványunkat, kívánatra bérmentve küldjük. 917 2— 10 Rustoü, Proctor és társa Budapest Nádor utcza 39. és 41. szám, aji-aljik s legelső dij jak kai ki tűnte te] tt Lőznioz I o nyali at fa- ésszénftttésre, szabad, szalmafűtő gőzcséplőgépeiket dobmentő ét gőzmozdonyaikat Koffherr-fél« egyszerű ós tisztító csépifikészleteket J&rganyhajtásra. Arjegyiekek bennentie küldetnek. 918 2—10 Az ujabb kor Ízlésének megfelelő MUZEÜM és PANORÁMA. I. Osztály : Viasz mö-kínesek. a) Hófehérke (Scbnee Vitcben) a tündérvilág meséjéből 9 alakkal, egy remek csoport, Hófehérke a tündérek erdejében ravatalon üveg koporsóban, körülötte a bűbájos 7törpeésa királyi kedves. b) K r i s s t u s ssületéseés ahárom király üdvözlése. o)Lolli Hootsi s csodaszép spanyol tánezművéssná. d) B r a s i 1 í a i vadember (emberevő Bodokute) e) M i s B a ¦ z -t r á n á majomnő f) Indiai ember Amerikából, g) Kutya (Budli) ember MuszkaorBzágból, h)GyönyörüKaakasisnő i)áfullátnő. IX Osztály: Természettani gyűjtemények. a) 12 szekrény a tenger legfeltűnőbb termékeiből, nevezetesen egy teljes osiga-gyüjtemény. III. Osztály : Egy majom köztársaság. IV, osztály: Képtárlat és stereoskopl látványok. A legújabb: a) Krisztus Pilátus előtt- Bécsi Bingszlnház égése. Jeruzsálem, Paris, London, Bécs, Róma. Ezen osstálynak rendszeres bete-kiutésót¦ legezélszerübbeu este fényes kivilágítás mellett lehet elérni, amidőn az alapos kivitelű, művészi becscsel bíró képek minden vonását teljesen bevilágítva láthatja a n. ó. közönség s est szíves figyelmébe ajánlani kedves kötelességemnek tartottam, 927 1—* mély tisztelettel Belépti iü ajaiMttal epttt 15 tr, BAYER P. Savanyu-Kút STEFÁNIA ¦j.lit flveg20kr.Ifit.26kr.I1.lit.30kr.\| tststztststzt ttst v a1 v v a ww v wwww ^w^^w HÚSZONK BTT BDTX ÉVTOLYAM ALAI KÖZLÖK! MAJT8 20-in 1888. H I R D E T E S E K. TÁRCSA fürdőhely. iUeyarbon 0«trák St.j0r batárié Vsamegvében fek-A nyngzt. éadélí vaspálya SZOMBATHELYI állomáa-t_ béca-a#p«ngi Ta.pálya végpontjáról 4 6» J<»- nik. ró! ék i hatni oda. Vire kitunó TuUrtilmu, lilrdóje kivAlt nái betegéé-gokocl különös jó hatásn, nevezetesen a nói nemi-eservek báo-talmaJDál, mindkét nem idegbajainál a légzési éa eméeatéai aserrek idüit anratjaioál, a hngyeservek betegségeinél. Posta- és távírda-hivatal s fttrdfiben. A vendégek elasálláaáról aa által ia lett gondoskodva, bf.gy ezen i\'h-.a uj épület ;m»Itete-í. mely számos egészséges, azépen bútorozott lakosztályokk »1 bír. Furdoorros\' Dr. Tbomaa Lajos. Fürdói leírások min den köovvfcereskedéabea kaphatók. A ftirdő-iűeny májas 20 án kezdődik. A fíirdő-felügyelóség. OOOOOOOOOOOO^^ oKávé TriesztbőLoj Q Árak mint nagyban Tételnél. Q d Alaüroit ctég kaid 4/. kilós pósíacso Qi a magban ram- és bérmentve, rsoma a: 0" golia felszámítása nélkül utánvéttel, Y vzy u öíszep elöra bskUidúo mellett v 0 kivit » kSrelfceií ir.k meleti : 0Mokka, valódi arábiai — lki\'ófrtl.84 JO Ceylonigyoagy legtio. barna 1 . . * fj Ceyloni finom nagy ¦z.met 1 . , ÍA Cobi legfiű nagy saem. barn. 1 „ , L Portorico legfinomabb — 1 „ . K6natemolalegfio.eroe,ltidól . r 0 Aranyjava (Menado) igeo fio. 1 , „ yZöldjaTa finom — — 1 • . f) Santos, finom — — 1 . , Q Eie, legfin. eroe éa kiadó 1 . , X lííc. köteptb. eri. ¦ kiadó 1 . , !0 ügy 5 Jrtlós kosárba. Nanne vagy csiltonj. itfp ia v. lolt 80-46 drb egy V.aarb.n frt 210 Qj Sambo F. fi I 94 O 1.700 1.60 X í .42 y 1.560 1 340 I 29t) 1.18ft 1.15g 0 i°fj»-0 901 5- lISHJI 0 — 12 Trieat. «0......._.....................fi HIRDETMÉNY. Ö CSÁSZÁRI ÉS APOSTOLI KIRÁLYI FELSÉGESEK 1868 éri jaliai be 2-ir6l kait legfelső elhitarocaia foljtaa M.anel mecindilteük a X-ifc HAGY. SIR. ÁLLáXSQESJÁTÉaV, melynek tiazla jGredelme két urolr-zadréaiHi-n a m. kir. Tagyonlalsti hiralalnokok S«regy>i éa árrái eegél o»é aére alakított alap, ké.-nyolexsdrészbeti a bidzpntí .Mi ía ictli»t\', kát-nyol cadres ben a .píttí szegény gTermekkúrhái-efjesölet, egy-nyolexad é ir.be« a .ÍÓviroai •aereutbáa ¦ • T.\'-gro cgy-nyolezadréaaben az Ujpeaten épitendS földiaLres-kt/piE Intézet jarára fog fordíttatni L sorsjáték Ozszss, 5 331-ben ne {állapított nyereményei az alább kOretkvzS játéktér azerint 210.000 fsristrs rúgnak, ás pedig: 1 fonyerezoény 70 080 frttal v.í • f 8 nyer. S\|ysa. 5.000 fttal 15 000 frri ¦ / 11 8 „ „ ! 000 „ 8 00: i .. I í 1 en non \'Eí\| 16 , „ 500 ,. 8.O00 „ (\\ 2 . reynk 10.000 fttal^oOOO ít., L" S.Jt , fto. 0 «or. ny.,. 10 .. 6O.O00 „ 13 A hozás YlsszaToaL&tlaiiTjl 1883. éri június hő 12-én történik. Esjr sorsjegy ára 2 frttal s. é vaz ¦sasilapítva Sonjeejek kaphatok: a lottaagasjatáaágoál ücáapeatea (Pest, fútámház, felem«!ft> bora a megrendelt\'.ck — habár csak egyes aorzjvgyekre Is — a asszfeUlfi Stszefratk postaatslránynyal raló hekuldéae mellett inlé.betXk; Talazaranyi Intto , art- éi adóhi-raUleál; a legtöbb poiUbiTaUlnál és minden farosban és nevci-teaebb helyiáfbea .(•IáJlitott egyébb aorjeyártUÓ ápril hó -U-.-t. Usgysr kir loRóig^zgatosás; FEEISEYSEX ÁDÁZ, kir. p. Q. mitílzzt. osatátytanáesoti éi lottoííaagató (Utánnyomat nem dijaztsiík.) Bail a pesten, 904 3 MiiES, HEAD ES JEFPERIES ^•ö-Crcs-x-KröÄLBl GROSSMANN J. BUDAPBSTBII. 892 5-9 EROSSMANN E S RAUSCHENBACH ELSŐ MAGYAR GAZDASÁGI GÉPGYÁRA BUDAPESTEN.\' gazT .Szíves meakaresésért vagy gyártelepSnk meglátogatására tisztelettel felkéretik * ~&t_ Wiese & Comp. Kassen-Fabrikant e n WIEN—PRAt Gyár . Basa 11 Pappesbeisiiaase 50. Baktár: Béoa, Il Utters Dsoaistrasie Mr. 25. 8So 15—15 Fiukazlet: Bu dapest, leörat. Fsasdirs-sz\'atz. Estragon Mustár szab. csomagolás Schmidt Victor éa Hai béczi kWonleg-uauéffi azleta belföldi hitelezi tessei valódi miaósés-ben a gyári védjegygyei ellátva \'/,, Y, és \'-/.Kilóé üvegekben kaphatók minden főszer- es különlegességi tt le«ekb«o. y, 884 7 - 10 Árlejtési Mrdetmény. A nagy-kanizsai izr hitközség egy iskolzház építését határozván el, ez épitkezés írásbeli ajánlatok ntján fog kiadatni. Mire vállalkozni kifánók azzal figyelmeztetnek, hogy az árlejtés f. éri májas hó 25-én délelőtt 10 órakor a hitközség hivatalhelyiségében fog megíartatni — hol az árlejtési föltételek valamint az építési terv és a költségvetés a hivatalos órák alatt betekínthetÓk. — v lOOOOOOOOOOOOCi X X X Egy tizenhat markos pejszőrü paripa, igen szelid, \' jól betanítva eladó. KESZTHELYEN- XXXX50/ Mautner József első pálinka főzöde és borkereskedése i-is Szegszárdon. Ajánlja kitűnő mmóségfJ pálinkakészitményeit. úgymint: kitüoí törköiy átvonatot (Darcbingj 100 liter (hordó nélkd!) ké\'isser égetett törköly átvonstot (Dnrohsug) 100 liter „ valódi törköly pálinkát , Továbbá aglavon és axirmiai ó- és aj szilvóriumot bordóval egytflt 38 frt. Végül szegszdrái ó- <-t uj \\oros boralt mérsékelt árak mellett. Szíves megrendolések a hidas-bonyhádi állomásig bérmentve ssáliittatoak. A\'kiürül t hordók, ha azok 4 hónap alatt a hidas bonyhádi áMomásig bérmentve visszaazálliltatnsk, ugysnaton áron mint íelssámittattak, viasza fogad tatnak. 21 frt 23 frt 30 frt A Triesztben is kitünó elismerésben részesült 11---- Petánczon (Radein mellett.) RendkÍTQl szénsavdúá saTanynríz-forrás, melj a bnda-pesti múegjetem vegyészeti osztaiys és a bécsi egyetem vegy-elemzései szerint föllllinnl minden bozzi hasonló saTanynviz-forrást és fölötte hathatós alkatrészeinek összetételénél fogra orrosi tekintetben kiváló figyelemre méltó. Mint kellemes adito ital különösen borral vegyítve, minden hozzá hasoolót fölülmúl. MegrenrlelóseK a forrás igazgatóságához Petánczra (n. p. Muraszombat) iatezeiidók. Raktárak- és isanóteladóknak küíőoösen ajánltatik. Hogy mindennemű hamisításnak eleje vétessék, a dagó „Ssécbtoyi* _ névvel leend ellátva. ÁrjcLj2éieí lííáiaiTE ?gyen és bérmeotre, Mindenkor friss töltés Dr. Hzrtmann A u x i 1 i u m j a legjobb gyógyszer Hugy csőbetegség nrsütnál és folyadék nőknél, zzÍLornan orvoaí Tt-ny trtán készített (7iigy-azer — FJ^CJ\'t befecskendezi* és fájdalom, ntobeteség ujonttan beállott Vagy bármily ela>nlt t-aj, alapos;;:-, éa meg-foIelS gyorsan. Határozottan dr. Hartoisno Auziliamjakírerjd5 s ijrj ezt a mellékelt hazaná lati -¦ r-, :¦: együtt és egy S dr, Hzrtmann intézetében tanácsban tartott jogosít) jegy a maga valódisá\' gában kapháté minden nagyobb gyógyaser-tári +a 2 frt 80 kr.\'-rt F6 raktár: Twerdy W. gybgy82. I. Eohlmarkt 11. Bécs. Baktar: Práter Béls ojáfyszerész sraál KaBy Kszizzsc ü. 1. Dr. HsTtssZM or rendel 9—2-ig é 4— 6-íg intézetéi>eQ s iU mindee nry mint addig is, mljiienDemű b5r- ét titkos beteg aégek, nem kQlúiibcu férfi erC gyengQlés kíválían ki\'.Onó mód zzeriot, mtaden cti. kfi.etkeiés elkerülése eelkal. gyphtüs éa dagsdáiok és mindennemű bet"gégek leg< jebbse gyógyittaiazk. Mérsékelt díj L<>é lileg is. 814 61— Wien, Ststdt, Seüergasae Nr. 11. Q O C3 a a o Q Q O a 8 O o o o o o ? o o o o Oi Árverési hirdetmény. Mely szerint folyó évi májas hó 28-án Zala-Szent-Mihályon reggeli 9 órától kezdve és esetleg 29-én folytatva néhai méltóságos Zalabéri Horváth Mór árvái részérói e következendő gazdasági felszerelés fog árverés ntján készpénzfizetés mellett eladatni: 22 drb jármos ökör, 3 drb igás ló, 1 drb 3 éves bika, 27 drb gnlya tehén, 3 drb 2—3 éves üsztt. 17 drb 2-5 éves ökör tinó, 2 drb. 1-2 éves ökór borja, További különféle gazdasági eszközök és gazdasági gépek. Nagymennyiségű tölgyfa, gerenda padlók és bognir fa. Zala Egerszeg. 1883. május li én. \'2 - A gyámgondnokság. "Wajdits József könyvnyomdájából Hagy-Kanizsan. NA6Y-KANIZ8A, 1883, május 24-én. Huszonkettedik évfolyam. Elatiiteil irt esHi im......« frt. léi e\\re...... * , o* >ed vre......2 . JCpy taám 10 kr. HIRDETÉSEK H Lsjil.ot petítanrliaji ?, masodazor 6 i minden ibvaMii sorért S kr. XTILTTfcRBEN áronként 10 krért vi\'-tptaek fpj aiarstari Hitték minién rgyc Vni-tatért 30 kr. tíit-tniiiív. 11 ZALAI KÖZLŐIT. A kp szellemi részét illető kozlemé-nyek s sterk ^sstűhöz, znjifi részét Ölető\'köziemén telpedig a kiadúhor, bérmentve intézendők : SAOY-K AN I Z S A Wlssslosbiz Bérmn tétlen lerelck ess ismert maii kat inuk tói fogai! tarnak Kéziratok itaza nem küldetnek. , Nagy-kanizsai önk. tűzoltó-egylet" .zalamegyei általános tanítótestület" a „nagy-kanizsai kisdedneveló egyesület, a ,nagy-kanizsai tiszti Önsegélyző szövetkezet", a ,soproni krdelmi s iparkamara nagy-kanizsai küiválasztmánya" s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Hetenkiiií kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú fai A titkos szerekkel való visszaélés. Bár azt mondhatni ; még soha nem T«lt a népben saját érdeke, java iránt annyi érdeklődés, mint éppen a mai világban; társadalmi s népgazdászati; politikai s vallási kérdésekben a legélénkebb részt vesznek, sok dologba mélyebben belenyúlnak, mint mennyire az észszerű haladásnak javára lehet; de fájalom némely ügyben annyira visszamaradtak éa ismeretük oly kevésre terjed, hogy a velevaló elbánásnál elmondhatni: kiöntik a gyermeket fürdővizével együtt. Valóban csodálatos, hogy ily roppant tevékenység mellett, mely ugy a szellemi, mint anyagi érdekek körűi mutatkozik, hogy ily fáradhatatlan törekvés mondhatni: ha-¦ladási és újítási kór mellett, mely korunkat jellegzi, egy tér oly kevéssé lesz művelve, bár könnyen hozzáférhető s bár mindenkit érdekel, mégis meglehetősen meddő és kopár; értjük a közegészségügy mezejét. Hatóságok, szakférfiak tesznek bár a közegészségügy érdekében intézkedéseket, javaslatokat, s ezek folytán időről időre a kormány is intézkedik, de mi haszna mindennek, ha a szabályok maguk nem segítenek a bajon, s mit használhatnak a szabályok, rendeletek, ha azokat mindenki könnyen és büntetlenül áthághatja; ha a szakértők figyelmeztetései, jóakaratú kérései, rábeszélései, a pusztában kiáltónak szavai maradnak: mit várhatunk erdményül, ha csak maga a nép nem nyújt segédkezet jóakarói törekvéséhez : ha a saját javukat föl nem fogva, nem sürgetik maguk, képviselőik által a közegészségügy reüdezését. AESKULAP. (Vége következik.) Színház-Ügy. Nyíltlevél Tóth Lajos és Bnboss László urakhoz.. A .Zalai Közlöny" ez idei 34. számában Tóth Lajos úrtól egy nyílt levél, Baboss László úrtól pedig az erre vonatkozó nyílt válasz jelent meg, melyeknek egyike sem czimeztetett hozzám ugyan, de azért mindegyik személyemmel foglalkozik. Tóth Lajos ur levelében azt állítja, hogy én, mint a megszűnt színházi bizottság elnöke az aláírók bizalmával visszaéltem; Baboss László ar pedig elég erőt érez magában azt állítani, hogy e részben egyedül engemet terhel a vétkes mulasztás. — Bármiként bíráljam is Tóth Lajos ur levelét, mindig jobban és jobbau azon meggyőződésre jutok, hogy az ő levele mystificatión alapul, mert másként teljes lehetetlen, hogy az, ki nem csak barátsága val, hanem hosszú éveken át ennél sokkal kényesebb Kérdésekben határtalan bizalmával tisztelt meg, — egyszerre minden ok nélkül azzal vádoljon, hogy én bizalmával visszaéltem. Személye iránti tiszteletem tehát ez által megrendítve nincsen és ez parancsolja, hogy levelének ezen részére a tény constatálásánál egyebet ne válaszoljak; reménylem azonban, hogy mystificatión alapuló levelében személyem ellen tett vádját rectificálni fogja. Baboss László ar nyilt válasza sem indít polémiára, hanem csak arra ösztönöz, hogy a tisztelt közönségre bízzam annak megítélését, hogy Baboss ur nyílt válasza minő alapon nyugszik. Baboss ur ugyanis azt állítja, hogy ő csak szinházbizottsági pártoló tag volt. I Ennek megezáfolására szolgáljon a következő jegyzőkönyvi kivo-I nat: „Jegyzőkönyvi kivonat felvéve a 1 nagy-kanizsai polgári egylet vilaaztmá-\' nyának 1881. évi deczember 30-án tartott üléséből. —IV Az egyleti építke-\' rés előmunkálatainak megtételére Plihál Ferencz, Dr. Benczik Fereocs, Koauss Boldizsár, Kovács Béla. Dr. Taboly Gyula ésBeboazLáasló urakból álló bizottság jelentésül\' elvárása mellett kiküldettek, Kmft. A kivonat hiteleül Dr Trípammer Rezső sk titkár, [p. h ]* Állítja továbbá B. ur, hogy ó a színházi bizottsággal solidiritásban nem állott. — Ennek ellenkezőjét bizonyítja a terv felülvizsgálatára ajánlkozó VajU Adolf ur levelére vezetett kővetkező jegyzet: . .Szíveskedjék e levelet elolvasni és véleményét röviden arra reá vezetni, hogy az útiköltséget és 100 forintot meg-adhatjuk-e ? — 9/6 882. Plihál Ferencz s. k. — Véleményem szerint az ajánlat elfogadandó. Dr. Benciik a, k. Dr. Taboly Gyula a. k. Ebenspaoger Lipót e. k. Vidor Samu ». k. Knaosz s. k, B a-b o is s. k.\'( Azt is állítja B. ur, hogy én számadásomat a polgári egylet választmányának elő nem terjesztettem. Czáfolatnl szolgál ennek a polgári egylet választm anyához harmadízben intézett kővetkező beadványom : „A oagy kanizsai polgári rgyíet Tekintetes válssz\'máoyának 1 A folyó évi február 26-áo tartott választmányi Ülésben hozott határozat értelmében az iránt kerestettem meg az egyleti titkár ar által, hogy a színházzal kapcsolatos egyleti építkezés s egyéb eszel Összefüggő ügyekben a T\'-ts választmányhoz inté-sendő írásbeli le- és elszámolásomat megtegyem s egyúttal a részvényesek által befizetett összegek vísssafizetése iránti intézkedéseimről is a Ttte« választmányt értesítsem. — Ennek folytán van szeren* csém mindenekelőtt tisztelettel értesíteni hogy habár én a kérdéses Ügyre vonatkozó számadásomat már két ízben és pedig mait éri november 30-án és decs. 8-án a Tites válasitm Inynak bemutattam ; mindamellett sietek azt ezutal is a következőkben előterjeszteni, ugyanis: 1-ör a tervdijjazásért fizettetett 200 í: 2 ora terv falui vizsgalatiért 198 . 94 k. 3-or nyomtatványok, postadíjak és egyéb apró kiadások........... 40 . Összesen: 438 fi 94 k. Ha ezen összeg a polgári egylet pénztáriból kezemre kiatalvinyoztatik és ha azon közgyűlési határozat, —- mely-lyel a szinhiz építése elejtetett és a részvényesek iltsl befizetett Őrssegek vissza térilése elrendeltetett — nekem kézbe-sittetik; — akkor as általam azonnal összehívandó színházi bizottság a részvényesek tökéinek visszafizetése és a végszámadás bemutatása iránt haladéktalanul intézkedni fog. — Tisztelettel maradtam Nagy-Kanizsán 1833. márcs 1-én. Plihál Ferencz a. k." Erre folyó évi ápril 8 in a következő végzést kapum : „N. K. 1883 8/1V. Tok. Plíhil Fereocs színházi bizottsági elnök árnak. H ily ben. — Késs es kiírás. Jegyzők öoyv. Föl véve Nagy-Kanizsán a polg. egylet helyiségében 1883. raár-csias 17-én tartott választmányi ülésen. — 5.) pont. Titkár jelenti, hogy a szín* házzal kapcsolatos építkezési ügyre nézve szükséges nyugtákat éa okminyokat az irattárban feltalálta s bemutatja Teodor Ottó 200 frtoa nyugtáját, melyet az pályázati jutalma fejében a polg. egyletcől 1882. június 12. felvet:, a melynek kő vetkestében Piihál Ferencs urnák 438 frt 94 krban bejelentőit számadása ennek kihagyásával lenne figyelembe veendő és pedig mivel a polg. egylet és a színházi bizottság a terv költségeit közösen viselték, mert a tervek is közösek, a többi költségek is. kell, hogy közösek legyenek. Erre nézve megállapodás abban történt, hogy a hőálló 238 frt 94 kr. terv felülvizsgálati és egyéb apró kiadások fejében megjáró költségek felét as egylet magára vállalja és kiutalja, a tervek megőrseadők s arról Plihál Fereocs ur, miot a színházi bizottság elnöke értesítendő. — A másolat hiteléül Baboss Lissló s. k. egyleti titkár." Igy tehát a hitelezők pénzéből kifizetett 438 frt 94 krból a pol- gári egylet választmánya csak 119 frt 47 krt akarna megtéríteni, a többit vagyis 319 frt 47 krt pedig a hitelezőkre hárítja. Tekintettel pedig arra, hogy a folyó évi február 18 án tartott közgyűlés a hitelezők által befizetett összegek visszafizetését rendelte el; ennélfogva még akkor is, ha a polgári egylet által igért, de eddig ki nem fizetett 119 frt 47 kr kezeim közt volna a hitelezőket a jogérvényes közgyűlési határozat értelmében csak agy lehetne kielégíteni, ha a hiányzó 319 írt 47 krt a színházi bizottság megtérítené, mert a hitelezők a közgyűlési határozat értelmében megtéríteni mit sem tar toznak. Erre és nem a leszámolásra vonatkozott tehát Baboss ur által annyira perhorrescált azon nyilatkozatom, hogy a hitelezők jogos érdekeinek megóvása tekintetéből bírói ítéletet is provocálok; — reménylem azonban, hogy erre szükség nem lesz. Megrovandónak tart Babosa ur a miatt is, hogy a részvényeket, jobban mondva aláírási iveket kezére át nem szolgáltattam és elége-tetteknek nyilvánítottam. Hogy Baboss urnák mi czélja volt azon aláírásokkal, melyeket a közgyűlés érvényteleneknek nyilvánított, azt csak ő mondhatja meg; én azonban a közgyűlés határozatát foganatosítottam és az aláírók érdekét védtem akkor, mi-dón az aláírásokat megsemmisítettem. — A hitelezők megnyugtatására közlöm a befizetett összegekről szóló és Knausz Boldizsár pénztárnok ur által kiállított pénztári naplót: , fMásolal.j — Pénztári napló — a polgári egylettel összekötött színház építésére befolyt és kiadott összegekről. T A_RCZ A. Keleti testvéreinkről. ur. (1!. a mo\'drai magyarok.) (Folytatás éa vége.) A történet és ac emléket mind ason asomoiu, leverő adatokkal szolgálnak, hogy Moldva mai olih lakosai kevés ki-vé:ellel elolihosodotl magvarok Elveszett tehát a távol keleten letelepedett éa ország-alkotó magyar testvéreink nagy része, miot ezt a a a á-m o b magyarszóval vegyített mai moldvai oláh nyelv ís bizonyítja, nem szólva Betsarabiiról, hol több viros es fala neve ma is magyar, eti lakosok nevei szintéo magyarok. De van m»g egj nagyobb bizonyaiénak Ís, éses, hogy ácsán gók mint ős alapítók, s Moldva urai, szabadon bírták földeiket siti nem voltak jobbágyok és azért „réxesek\'\'-oek neveztettek a később is és még ma. is a Szerelh folyÓ felső részén lakó, de már elolihosodotl csángók nrezeseku-nekt azaz részeseknek nereztelnek. Ezekből kitűnik tehát, hogy kezdetben magyar ajka nép lakta Moldvit És fájdalom, ma is a legnagyobb .rezes községek magyar névvel és jelentéssel bíraek, mint Ludas Ludaa; Nádisa Nádas, stb. stb. S további, hogy ez elolihosodotl népet ms is Un- gur-nek (magyar) nevezik, és ők maguk is ugy hívják magákat. A hivatal nevek, agy szintén a vajda udvari személyzetének nevei is msgyar eredetűek; de a mint elolibosodtak csáo-góiok,a fala, vagy helynevek an, en esst raggal szintén oláhvi változtak. A csángók eredetileg tehát mind .rezsaek" voltak, azaz szabadon bírták birtokaikat, mint Ősi foglalók, de később epy része bübérseg alá jutott, s pedig vagy a mostoha viszonyok következtében, vagy erőszak folytán. Igy a kJager-pataki csiogók beszélik, hogy Ők szabadok voltak egé-z 1838 ig, a midőn bizonyos Prunkul nsvü oláh birtokos elperlé (Moldvában as oláhnak könnyű a per!) tőlük szabad birtokaikat, dacaira azon két birtok levélnek, melyeket Sindor, és István vajdáktól még a XV. században Ősi birtokaik megerősítése fejében kaptak. A hübértég ugyan megsxÜn tette -tett, de minden egyes családfő tartozik a rendes adón kívül földtehermentesítés fejében (bárha a csángók nagyobb részénél 7\'/a holdat tesz a föld) 6—7 aranya* fizetni (miután nem az ország viseli s főid -tehermentesítés terhét,) a mi oagy teher, s kérlelhetlenQl behajtják. A mi a csángó elnevezést illeti, erre nézve történetíróink meg sem.ntt sem á!;apitollak meg, s eddigelé egészen távol tartik magukat es elnézésé* kutatásitól. • Egyik erdélyi krónika-, Csíki Sándor elbeszélése saerint 1066-ban a székely rabonbán nőül vette Csáogár leányát, mely névből azt vélik kimagyarázni, hogy az a csángók urát jelenti, le-hit Cumeniá arának a nép ihat adott nevét, vagy pedig csak a honoivedek, a nem egyszersmind a testvérnépek főnökét is. A csángók közt élő hagyomány pe dig ast beszéli, hogy ók is résztvettek szt. Lissló királylyal a pogányok elleni harcában, s lovaik csengőket, kolompokít viselvén, Lissló kirily meglepetve kérdezte: miféle csingalók azok? Innen volna tehát a csángó név. Annyi bisonyoa, hogy a moldvai csángó a székelyekkel szemben mindig csángónak (vagy mint ók mondják csángó nevezi magit, s ezt még beszéd közben sem felejti el, mfdőn igy szól. .Szegény csángó magyar I)* A házasság a moldvai csángó és a bevindorlott székelyek közt nem igeo gyekori, de hogy előfordul, a népdal ís bizonyítja, melyet akkor éoe-kelnek, midőn a csángó legény székely menyasszonyát haza víbz; : .Hozz ki anyám szék- cskét, Hadd vegyük le székelykét." Különben csak maguk közül házasodnak a csángók. A csángók földére lépve, egészen otthon éreztük magunkat. Hagy ar a fúld, a merre csak látunk, s magyar szó haogzik minden oldalról felénk. A csángók nyelve osak néhány eltérésben különbösik a magyarországi magyar nyelvtői. A cs betűt c-nek, ás s-t sz nek mondják, s a neveket kicsinytlik, s itt-ott betücaeréket és betuelhagyásokat engednek meg; ezenkívül vannak egybeolvasztott sssvaik, szó rövidítéseik; köz mondásaik kevés kivétellel hasonlék a mieinkhes. Nyelvűknek túlsúlyáról már as ís eléggé tanúskodik, hogy a moldvai oláh nyelvben van olyan ezer magyar szó, » miket az ember egy hallásra ma-1 gyárnak ismer föl. Nagyobb megfigyelés után még többet találni. A Csángó szavakból ime egynehány : lelkeckém = lelkecském ; szaros = sáros; bzósz == sós ; keserv esz = keserves; kici = kicsi; borocka =- borocska; szolét— sötét; Joliszka = Juliska; Anisska a Aniska (Anna); Bo riazka = Boriska; cak = csak ; szárig = sárga ; gyÓe=gyolcs ; beretilni — beretválni ; páca =2 pileza; reik = reájuk. ipit = épít; kén — kin ; tőcér = tölcsér; ligát-— liget; Aoísaoé =¦= Anna néni; psztovita = szövőszék; megtran tani —"szagolni; eszlem — észreveszem jnolni = javulni; megebédleni = meg vendégelni; pesze = persze; kubalom — kőhalom; balasteo — halastó; asilia = szőlő; paptyelek =- paptelek ; ol\'.á-rocka = oltirocske; piterecke = pite-recske (psp); egyház — templom; ut< szegén = ugyeegéljen; naioya = nagy anya; naipa — nagyapa; attyikat = atyjukat; annyikat = anyjukat; legesslag — legesleg; derék fiesae = nagy fejsze; megevett bé érett; tege>= tegnap ; araszig = orvosáigftar — szügy ; elmajtozni=halaaz-tani; ssokadalom =>= sokadalom, vásár; lesstékéaz = festékes; lasten — Isten , közmondás; földhöz ütött magyar = gyáva : vitéz tolvajok = híres zsiványok stb. Beszédüket bizonyos lágyság jellemzi, b azért még a vének szava is első pillanatra gyermekesnek tünt föl. A csángó nevek közül említhetjük ! Petrás, Forró, Balog, Bodó, Andris, Szócs, Bíró, Tarcádi, Csioaó, Benke, Kotyor, Farkas, Szabó Botár, Zigoni, Tamás, Huszár, Fejér, Kozák, Posta, Szisz, Kicsi, Szarka, Darvas, Varga, Mar i tín, Kincs, Furujis, Istók, Antal, Molnár, [Sípos, Bucaák, Zilai, Sandít, Bartos, Bar* tók, Meslerke, Becse, Korain, Bulai, Isurirka, Czompói, Ssasskő, Szentes, Gábor, Bn\'ak, Koasokir, Katona, Simon, Kantsily, Lengyel, Faaekas, Kosa, Egyed, Ssakics, Polgár, Armoncua, Hideg, Bi-kas, Sánta, Ago, Biszok, Ceckáo, Gil, Güze, Kádár, Csalán, Kancsal, Agarai, Körmös, stb. A csángók régi magyaros viselőtök ma már annyira egybeolvadt az oláh vi-¦elette], hogy csak kevésben különbözik as olih viselettől, hanem az a „kevés" a magyar megismertető jele. A csángó térfiak hosszú, térdig érő ioget hordanak, széles ujjakkal; piros vsgy kék hímzéssel czifrázott lehajtott gallérral, a mit az oláhnál nem tálalói, s erről a csángót, még ha már oláhba oltották is, fölismerhetni. A derékot önssőttekék, piros vagy söld öv szorítja össse, milyenek a közönséges asőrkelméjü silók, as öv fölött széles lüssŐ, melyet a csángó „d é a z Ö rB-nek nevet, a a melyben kést tartanak, s ide teszik erszényüket is. Nyáron szük gatyát, vasárnapokon ée télen sujtásos mellényt, fehér gyapja nadrágot, (bars-nyinak hívják), fejükön fél magasságú, I vagy alacsonyabb kalapot píros fekete pántlikával, aztán fehér vagy fekete báránybőr kucsmát, a legénynép derekin hossza szíjra fűzött fehérlő Óngombokat visel, mely az ifjak szerény fényűzése, a tüszó nálunk sem maradhat el. A legények kalapját kedveseik által kötött keskeny gyöngyiainor s réalincsocskik diasitik, tavaaxasal és nyáron egész nsgy virágbokréta pompás kalapjukon. A módosabb osizmit visel kordován bőrből, a szegényebb bocskort, Esu- hüszonk WnXDTZ KVTOLYAM. zalai KÖZhokt MÁJUS 24-én 3883. 1882. be- boté teltre Semetke Lajos I II..... Knortser Frigye. I. II. r..... Hertelendy Béls , ...... Thomka Endre , , . Dr. Bencéik Fer. ....... VeitaezLedofszky , ,..... „ r sdomioye . • . Dr. Ssukits Nindor I. II. r. . . . Szommer Jóuef adománya . Horváth Pál — I- II. r. . . . Grünhut Fülöp . . * • • • . A-lfred ...... , Henrik » ¦ ¦ . • Kürscbaer Ignács ...... Weíeer József ¦ ¦** Haaser János adománya . . . Hauier János I. H- r. . . . Schvars & Tanber I. II. r. . . . n . adománya . . Tripammer Gyula I. II. r. . - . Hertelendy Béla által átadott 4363. tétkőoyv ssinhás-alap..... Nagy-kanizsai dalkór adománya Dólsalai tak. pénzlirbz 4363. sí elhelyeztetett.......... Dólsalai tak. pénstirba 4466. ss. betétekre eihelyestetett.......... Hám Jóssef I. II. r....... Piezstor Tamás X IV. r....... Lóvinger lar. éVnai L II. r....... Molnár Elek I.IV.r...... Banelli Sándor LIlLr....... Só regjár ló Lajos I. III r....... Udvardy Ignáosnó L II. r....... Riter János LlV.r....... Ben esik Ferencs I. II r....... Faics Károly I. IT. r....... Erdélyi György LHLr....... Csessnák Sándor I IV r....... Délsalsi tak. pénstirba 4466. ss. kra eihelyestetett ............ lnkey Jóssef I. II. r....... Kőroskényi István I. II r....... Zathurecsky Za. I III. r....... Horváth Jóssef 1. II. r....... Gr, Zichy Ödön í IV. r....... Talabér Z\'ígmond 1. II. r....... Inkey Lissló I.IV.r....... Tandor Ottónak tervekért...... Délsalai tak. pénstirba 4166. ss. kr* cl he lyeztetett............ Mseterica Gábor I. II. r....... Tóth Lajos I. II. r....... Gr. Hugonnay K L II. r....... Unger Alajos adománya....... Dervalits Ákos 1.11. r....... Zedubinszky Lajos I. II. r. . , , . . . Báró Putheiny G. LIV.r....... Délsalsi tak. pénstirba 4466. ss. kra elhelyeztetett ............ 9 Mesterics Gibar III. IV. r....... [01 Ör Belus Jóssef I. IV. r....... 13 Schmid\'. Emil I. IV. r....... Scbapringer Adolfnak bélyegzőért .... \\ Délzalai tak. pénstirba 4466. ss. kra elhelyeztetett ............ Mely fentebb kimutatott valósága- \' ért a felelősséget magamra vállalom és azokért kezeskedem. Kelt Nagy-Kanizsán 1883. május bó 6-án. Knausz Boldizsár s. k. bizottsági pénztárnok. Ezen napló szerint a befizetett összegek gyümőlcsőzés végett a dél - 12 18 20. 27 310 186 tin, fekete, magyarosan zsinórzott .azok-mányt* (zekét) viselnek, s télen bandát, melyet olábosan .kozsók\'-nak hívnak. Egész öltözetük as erdélyi gyimesi csángókéhoz kalapjuk pedig as .Udver-helyszéken divatos kalspokhos basonlit. A fehérnép viselete, tarka, keleties. A hófehér ing, mely elól, s hátul kék vagy ptros sávokksl hímzett, elég bó, ¦ redőket képesve, ball sli az övig; s ss ing vállalatai dos himsetek ékitik; szoknyájuk nincs, bsnem e helyeit sötétes szinü .kstrincit\' viselnek, mely talár-sséles Övek által van a csipóhes szorítva. A kstrincit tartó Öv fölött egy mis tarka szövet, e .börnyec" Ötször-hatszor keríti a derékot. A katriocit miskép falának is nevezik, z nyiron kék pettye* kartonból, télen pedig sötétes, barna stórkel-méból áll, s szélei vöröa aivokst mutat nak. A leányok hójukat, mint ss asszonyok, két igba fonják, s elül gyöngyös pártik simulnak a fehér homlokra. A fölkonytyosott széke vagy barna hajzatot finom, szélein hímzett, rojtos, hófehér kendő fedi, mely a domború vállakra ér le. Ez. alul a leányoknál hossza piros sas. lagocskik futnak le apró hamis arany- és ezüst pénzecskéket hintálva, melyek régi vagy uj pénzek formáját viselik, különféle föliratokkal, miot „Trajeclum per Trasanura Danubium.a A fehérlő nyakon lii-tizenkét soros gyöngyfüzérek ÖMk-zuek, közbeszúrt réaiánczocskik-k»l: e nyakéket a menyecskék is viselik\'. Az éltesebb asszonyok csak három-négy gyöngysort hordásak; a katriaca (fáta) viselés csak a leányokat íUetí meg. Nyi* ron kivágott fekete vagy piros papucs, pirosss csokorral, télen p^dig csizma födi lábaikat. A szegényebb ieinyok paradicsomi sarában járnak- A nők egéss rubi-jakst maguk készítik, kivévén a pspa esőt és a katriocit (fitit.) Viseletük sokban elüt as olih tökétől. MídAn a legény és a leány jegye lek, csecsebecséiket egymásnak ajándé- [2295 \| 67 !2295 j 67 zalai takarékpénztárban vannak elhelyezve és abból csak 200 frt Tandor Ottó épitész nrnak, 4 forint pedig bélyegzőért lett kifizetve. A Tandor Ottó nrnak kifizetett 200 forintot a polgári egylet el- nöke utalványozta ki, mit a következő nyngta és utalvány bizonyít: .Másolat s 63 kr. bélyegü eredetiről. Nyugtetviny. Kétszáz azaz 200 frtról o. m. ért. mely összeget alólirott a polgári egyesület bisival kspesolatosan tervezett szí o biz-pályázat juttlomdija fejében a ssin házalt pból mai napon hiiny nélkül késspénsben felvettem. Nagy-Kanizsán 1882. juí. 12-én. -Azaz 200 frt 0 é. — Teodor Ottó m. k. épitész. A fenü Összeg kifizetése utalványoztunk s az erre beszerzelt külön alapból kifizethető. — Nagy-Ksoizsáo 1882. július 12-éo. Darás m. k. polg. egy leli elnök." A tervek felülvizsgálatáért kifizetett 198 frt 94 krt, ugy az egyebekre kifizetett 40 frtot jóhi szemű!°g sajátomból előlegeztem annak fejeién, hogy én is 200 forint kölcsönt írtam alá a színház ré-\'azére. "-\'í " EzesT szerint a Tandor Cttő ur 200 frtját a polgári egylet elnöke, a tervet felülvizsgáló Vojta Adolf ur 198 frt 94 krját pedig a színházi bizottság utalványozta ki, mely utalványok engemet a személyes felelósaég alul okvetlen felmentenek. Mindamellett van bennem annyi kötelességérzet, hogy — miután az aláírási ivek az én nevem alatt bocsáttattak- ki, — a hitelezőkkel szemközt a személyes felelősséget ís elvállaljam annékül, hogy Baboss ur szavatosságát igénybe vegyem és hiszem, bogy arra elegendő garantiá-, val is birok. — De senkísem tagadhatja azt, hogy a polgári egylettel szemközt ép oly hitelező vagyok, mint a többi. Ezen helyzetemben tehát mindaddig, mig a kifizetett 438 frt 94 kr megtérítése iránt a polgári egylettel tisztába nem jövök, — a hitelezőket sem hívhattam össze, nem pedig azért, mert a most emiitett összeg hiánya miatt valamennyi hitelező kielégítést nem nyerhetett volna, ha csak azt is a magaméból nem előlegezem, Reményiem azonban, hogy hí • telező társaim, kik a közgyűlésen bizalmukkal megtiszteltek, — ily áldozatot tőlem csak akkor kíván nak, ha én az ügyet a polgári egylettel tisztába hozni nem tudom; — hiszem, hogy az eldöntés ideje legközelebb bekövetkezik. Nem akarom bírálgatni azt hogy ki teremtette e viszás helyzetet, elég szomorú, hogy megtörtént annyit azonban örömmel constatá lok, hogy több hitelező már oda nyilatkozott, miszerint befizetett Összegét színházépítésre felajánlani kész. Mindezekből Ítélje meg a t. közönség, hogy a hitelezők bizalmával visszaélés történt e ? vagy vét kes mulasztás kő vettetett-e el ? Nagy-Kanizsán 1883. mijus 15 én. plihál ferencz. kozsik; a leány vőlegény ének adja gyöngy pártáit, miket astin a legény kalapján visel, a legény pedig a kalapja zsinórját díszítő lánctocakikat adja kedvesének. A nők csinosak, sok szépség van köztük; termetük kicsiny, de hajlékony, s vonásaikon finomság ömlik el. A sok munka dsezára, nagyliba és nagy kezű uő vajmi ritka a csángó nők közt. Általán hamar mennek férjhez, tizennégy-tizenöt éves korukban már menyasszonyok, a sok gyermeklsinyt Ütni három-négy gyermek anyjának. Falajakat ritkán hagyják el, legfölebb, ha visirra mennek férjükkel, de es is egyszer-kétszer történik egy óveu it; a férfin járhat, kelhet, hanem a nŐ honn marad, serényen dolgozik, neveli gyermekeit, tanítja az édes magyar szóra.-Ezeknek, e derék, erényes csángó nŐkoek lehet köszönni, hogy a Ssereth és Besztercze közli hosszan elnyaló völgy csángó falvaiban még tisztin él a magyar asó, a hangzik a dal, és sem gonosz olass p.-.p, aem barbár oláh eddig még ki nem irthatta. A csángó anyák tartották föa századokon a magyar nyelvet jogos, de elvesztett földünkön, as Ő gyönge, jó lelkük mentette meg s csángó nevet a magyar nemzetnek. A ki szétnéz Moldva földén, ss nem tud eléggé csodálkozni azon, hogy mily erős vára egy nő a csángóknál a nemseti-aégnek. Később idő, kötülméuyek, erőszak megölhetik a feloŐttcaingó magyar ságit, de a mit bölcsőjében tanait, »¦ magyar szó, magysr nyelv volt, és as SZ anyjától tanulta! Mik a nók inkibb szőkék, a férfiak barnák, középtermetű, sugár, kifejlett alakok, ritkán éles, inkább szelíd vonásokkal, s nems ssármszásakat eláruló méltóságos tekintettel. Déli magyar faj milyen csuk bnon fiséi lehettek 1 • Azt a sok ezer vad, naarcsoaa arcsot, a mit al földön eleget láthatunk, a csángóknál hiába keresed. Bátor! de nem ravasz, nem bossuiMÓ, a békét kedveli, a kerül: ss egyenetlenségeket. Nincsenek is a csángó falvakban pörpatvarok. Ha baj van, elvégzik magast közt, nem viszik olih .birik" elé a hirhelt törvényszékekhez. A munkát kedvelik, s azért vagyo nosabbak is, mint aa oláhok ; mig a fér fiak a külső munkát végzik: a nők szőnek, varnak, a a csalid ruháiról goodos-kodnak. A gyümölcsteoyésstésnek nagy barátja.], s KlérsétŐl nem messze a aom&í csángók oly bires faoltók, bogy még bojárok ia Őket hivjik gyümölcsöseik rendezésére. «• A családi élet minden tekintetben peldss, békés és türelmes náluk; a tör vény telén gyermekek ritkák, s csak a félreeső kisebb falvakban fordul elő egy-kettő. Lopás, gyilkosság, gyújtogatás, iszákosáig ismeretlen a csángóknál. Sem egymásét, sém a misét nem bántják. Mondhatni szelíd, ártatlan élet uralkodik köztük. Kend, tisztásig és takarékosság őrködik falvaikban. A vendégszeretet, mint általán, a magyarnál, a csángónak is kiváló tulaj doneiga. Késs mindenét megosstsni vendégével, különösen bs magyart lát, eleibe fut, s hasiba hívja : D Jöjjön be lelkecz kém: megebédelem! (megvendégelem), — l a mi a csángó konyhából éa kamra bél telik, szívével együtt vendége elé rakjs, a midőn vége a vendégeskedésnek, niMguk köszönik m^g. bogy; .Aa Ist»o fizesse meg a Kriszsoakioak" s miért vendéget idoU oekik. A bukovinai ma gyarokoak szőlőik nem ievéo, szüretre nem egy bukovinai magyart hívnak míg, s aztán egéss szekereket raknak meg musttal és szellővel otthon levő .testve reik\' számára. Mindenben segítik, támogatják egymást, a még az ndót ia egymás közt intézik el, agy bogy c-iiogó falat Moldviban adóbehajtással, fioioctokkal nem igen háborgatnak. Mas szokásaik b elütök aa oláho- Az iparstatistika szervezése ügyében azorsiigoa:pregyesület a föld topár- és kereskedelemügyi minisztérium hoz a következő felterjesztést intézte : .Nagyméltósága miniszter arl Nagy méltóságod nak f. évi aprít 23-án 17,566. sz a. kelt nagybecsű leiratára a köveik esőkben van szerencsénk tiszteletteljes észrevételeinket előterjess-teni; egyszersmind megjegyezvén, hogy s f. évi májas 2-ára Összehívott szak tanácskozásra Madrony Soma egyesületi igazgatót éa Wataer Jakab, Holtai Fe rencs, Guttman 0«zkr, Adler Károly Ungir Ignácz, Burcherdt Konrád éa Fi-cher I. egyesüleií tagokat küldtük ki. Az országos iparegyesületelismerés-sel fogadja, hogy az általa már több ízben sürgetett iparztatistikai fölvételre az országos statistikai bivalal megragadta a kezdeményezést. Az orsz. statistikai hí vata! előtt sem ismeretlenek azon nehézségek, a melyekkel ily fölvétel helyes és sikeres keresztülvitele j-ir ét midőn ezekre iltalinossigbao rimutatuok.egye-sületűok löszéről Ígérhetjük, hogy ax hivatásához képest saját hatáskörében mindent meg fog teoni, a mi a fölvétel sikeréi előmozdithalja, As országos iparegyesület a szak osztályaiban és a kiküldött bizotaigbau folytatott beható tanácskozás után általánosságban helyesli a fölvétel tervezett módozatát. Szükségemnek tartja, hogy a fölvétel agy az iparosokra, mint a keres kedőkre kiterjesztésnek, mert bs a kereskedőkre nem terjed ki a főlrétel, ekk»r attól kell félnünk, hogy számos egyén alkalmat fog találni a fölvétel alól való kibúvásra. Jelenlegi viszonyaink között ugyanis nem húzhatni szilárd határvonalat a kereskedők és iparosok között, s ezért ha csak az iparotok vétetnének ssimba, sokan a kereskedő czim alatt kivonnák magukat a fölvétel alól, ellenben, ha mind as iparosok, mínd a kereskedők fölvételnek, akkor ezek közül egynek sem less módjiban a fölvételt kikerülni. A tervezet szerint a fölvétel a f. évi június 30-io állapot nyomán történnék. Ezzel ssemben kívinatosnak tartjuk, hogy a fölvétel az év utolsó szakinak valamelyik hónapjában hajtassék végre, s erre nézve legalkalmasabbnak véljük november hónap végét. As ipari termelés ugyanis egyrészt as a. n. holt évadban a legkisebb, másrészt pedig ipa rosaink egy jelentékeny része, nem is szóivá n házi iparral foglalkozókról, az országos statistikai hivatal által ajánlott időpontban mesei mnnkival foglalkozik. Ha a fölvétel tehit ai ajánlott idöbia tartatnék meg, akkor olyan adatokat nyernéok, a melyek még ipari termeié-süok évi átlagának sem telelnek meg ^ számos iparoa kimaradna az Ösazeírj, terméssete szériát a fölvétel alól. Minrl. ezen hitrioyok elenyészaek akkor, ht a fölvétel a november hó végéo ultit állapot szerint hajtatik végre. Az .íparífoglalkoziook beosztására nézve kívánatosnak faltjuk, bogy sósait csnportbeosztisa lehetőleg összhangzárbi hozassék az 1885- általános kiállítás csv portbeosstisival. Az egyes csoportokba sorozandó iparágakra, nézve kívá&aiQj. nak tartjuk szakértők meghallgatását. A tervezet szerint a fölvétel ki:-..-. jedne a bányászatra és kohászatra is. Erre vonatkozólag egyesületünkben azon indítvány léteik, h«gy ezen két nagy iparig fölvétele jeteoleg mellőztessék. A bány a birtok\'\' sok és kohászok ugyanit kÖtelezvék a bányák api tán yaigok ázsiaira Üzemük deczember 31 -iki illapo. táró! év-oként pontos és részletei adatokat szolgáltatni, a melyek az ortzágm statistikai hivatal által rendesen közöl, tétnek. Es által megbízható és ki-légi::, bányászati és koháasatí slatistika birtu. kiba jutunk, a mely tájékoztat ugyanazon adatok felől, a melyeket aa országos statistikai hivatal a jeleolegi fölvétel utján kivin beszerezni. Nem lenne méltányos, ha bányászaink és kohássaínk rövid időközben kétszer terheltetnének ezen nem kevés munkát igénylő adatok beszolgáltatásával. Ezen javaslatot a nagyméltósigu minisztérium figyelméba aj in Íjuk. A terveset szerint az ötnél kevesebb segédet foglalkoztató iparosokhoz csak a B. 1 fölvételi lapban foglalt kérdések intéztetnének, mig az ötnél több segédet foglalkoztató iparosok kötelezve lennének később üzletük természetének megfelelő ujabb kérdőivet kitölteni. At országos iparegyesü\'et az iparosoknak a foivií\'e! czéljábói való ilynemű osztályozásit aem tartja heh esnek, mert at sjio> lott megkülönböztetés nem szolgáltat sem a kézműipar és gyáripar, aem a kisipar és oagyipar elválasztó kríteriumáal, K.1-vinatoeosk tarjuk, hogy ezen megkülönböztetés ejtessék el egészen és az összes iparosok Ós ipartelepek a több tekintet-ben kiegésziteodÓ főivéleli Isp szerint Tétessenek számba. Az orsságua statittikai hivatal az igy- begyült fölvételi lapokban foglalt adatok alapján azon iparosoknak, kikre nézve ecen szükség a fölvételi lapokról kiderül, küldhetné ujabb kérdőiveket, a melyek részletes kérdéseket tartalmasnak az ipartelep berendezésére. Mint eszközli az országos statistikai hivatal a fölvételi lapok alapján ason választást, hogy kínek küldjön es kinek nn küldjön ujabb kérdőíveket, azt a statistikai hivatal bsltechaikai kérdésének te kin tjük. Az összes iparosok számba vételére szolgáló B. 1. fölvételi lap 1 — 3 kérdő-pontjára nézve nincs észrevételünk. A harmadik kér riópont után azonban szűk- keléi. A szemérem oly oagy a csángóknál, hogy as ifjak a ezüiÓk vagy rokonok tanácsát követik hizsssigaknél. A fists-loknil a legények vesére (vatava) és a leányok vesére (vatavitia^ szokásos hivatalok divatoznak, mely ugy litssik oláhoktól kölcsönzött szokás. A legderekabb legéoyt és a legszebb leáoyt vi-lssztjik meg rendesen húsvét misodoap-jin, kiket aztán a pap erőéit mag állásukba, s aa ifjúság erkölcsi életéaek Őrei, kiknek mindenben engedelmeskedik a fiatalság, ók gondoskodnak arról, hogy a házasulandók a szokásos énekekbea és imádságokban jirtasok legyenek, Ők hivjik össze a Uinyokat és a legényeket a .kalákára." Karácsonykor és pünkösdkor tiastelegni ssoktak a papnál. 1849 ben a Moldvába szorított maszkák valóságos hajtóvadissatot tartottak a csingó leányokra és fiatal asszonyokra, s a falvakban mindenütt a fiatalság e vezérei mentették meg járatlan, titkos utakon az üldözötteket; agy szintén 1854-ben is az osztrák tisztek elől kik Sébastopol helyett ilyen uíon akartak egy kii „dicsőség0 hex jutni. A tánezokat szintén e .választottak" rendesik, kik, midőn megbizssod tak vagy férjhez mentek, helyükbe uja kat választanak. A csángók tincsei se nem oliho-sak, se nem magyarosok. Vasár- ét ünnep-napokon a pap udvarira gyüloek (es a szokás) éa itt tincseinek csiginyzene vagy dudaszó mellett A páros tánezokat uem ismerik, s így a legény a leáoyt soha meg oem öleli táocz közben, hanem legény a legényt és leány a leányt. Van nilafc a körtánca, 30-40, sót több le. géoy éa leány kört képes a jobbra-balra lejtenek a legényekből és leányokból külön alkotott körök. Több mis tiocz ia divatozik a cjingóknál, egyik basoolit a cairdisbon, a mennyiben két-három legéoy és két-három [leány külön-külön Összeáll és jobbra-balra gyorsan forgatja. egymást; a rnaaík az .övtinex" mely a körtáncától csak abban külöoböaík, bogy kisebb köröket alakítva, legények és leányok külön egymás kezét fogva 1-j-tenek. A csángók közül nincs eset, hogy valaki megssabadoljoa a katoaaságtól; az oláh áraknak gondjuk vao arra, hogy a csángó » husz és harminca köcti éréke), tehát a legszebb időt, a katonaságnál töltse, a igy a családi életből tíz egész hossza évet kitörölnek. Mig hnszonnégy éves kamasz, pózna alakú olih ficsarokat kimentenek, s hagynak csovarogoí, vsgy koldusként járni falur&Lfslursaélősködoi, s henyéléssel és lopással tölteni sz ídőt; addig a csángót sokáig fegyver alatt tartják, kinozva, Üldözve, a miért magyarnak született. Van mág több mis baj is. A csángók jó katonák, s szökést soha se kiserienek meg. Néhány év előtt Sinczaván s moldvai határőri vámnál egy durva ksooa-ruhába bujtatott termetes csángó legényt találtam, ki keservesen panaszolta, hogy hat év óta nem látta szülőföldjét, a hiába kér, könyörög, nem bocsátják haza, pedig a mis olib katonák mind otthon sütkéreznek. Oláh uralkodás és olih igazság 1 A derék csángó nép bír tehit mindama kellékekkel, amelyek egy illám hasznoe polgárait jellemzik. Fájdalom, a kik fölöttük uralkodnak, csak s gyűlölt magyart látják bennök, kit nem üldözni, nem saayargatoi: egyenlő sa oláh haaafiadsnsággal. Vérlürító, a miket e szegény csángó néppel elkövetnek, e néppel, melyről mag az idegen utazók is csak dicséretest jegyezlek fel. Még hangját nem hallottad, a már a távolból reáízmersz oláho öhösete dsezára, ősi magyar vonásairól, nemes tartásáról, a tisztességtudó viseletéről. S midőn szól, az a ..azelid, a aelypeaségtől mintegy gyermekded hang azivedig hat, HUSZONKETTEDFK ÉVFOLYAM SALAI KÖZLŐN ? MÁJUS 24éa 1883. ségeanek találunk egy, illetőleg tét ujabb kérdŐpont bessurását, még pedig a. következőket: Foglslkoatat-e munkásokat ée pedig: hány férfit 16 éven felüt éa banyát 16 éven alul, hány nőt 16 éven felül éa hányat 16 éven alól illetőleg foglalkoztat-e napszámotokat, hái y férfit, hány nőt. Ezen kérdöpontok fölvételét kívánatosnak tartjuk, hogy így a szak-nerüleg képzett segéd munkások, a kézműiparban a segédek és a gyáriparban a mnnkasok elkülöníthetek legyenek a napszámosoktól, akik ipari munkásoknak nem tekinthetek. A 15 évet azért ajánljuk elválasatslé megkülönböztetésül ,mert esen életkor képesi ípartörvényünk szerint a különös védelem határpontját. Jelenleg csak egyes iparágakra nézve tud juk, mennyi u. n. futa! munkást foglalkoztatnak iparosaink, ezen viszony kitüntetése pedig agy társadalmi szempontból, mint a lürvényhozás czéljaira nézve szükséges. A fölvételi lap jelenlegi 4-ik kórdŐ-pontja a tanoncsokat a 14-ik életév sze rint különíti el, az előbb emiitett okok alapján ezt a 16. élelévrel ajánljak helyettesíteni. A jelanUgi 4. kérdőpont után a következő uj kérdő pontot fölvételét ajáal-juk: Alkalmaz-e üzletében hajtóerői és pedig: tÍe, szél, állat, gőz, gáz? As 5. kérdőpont megáll api tásárs nézve a követkesö szöveget ajánljak: Alkalmaz-e üzletében munkagépeket,^milyeneket és hányat? Egyes munkagépeknek példaképen való fölsorolása véle-ménvűnk szerint mellősendŐ, mert ez o:tk \'érez fölfogásra adoa alkalmat. Az évi termelés értékének fölvé tele ellen nyomós érvek szólnak. Kétség <-.\\ea. hogy e bekerülő adatok nem leesnek helyesek, nem felelnek meg a valóságnak, de ennek daczára nem tartanok helyesnek, ha a termelés értékének föl vétele mellőztetnék. As adatok valószínűleg minden iparágra nézve egyformán helytelenek lesznek, de ha a termelés értéke fölvétetik, legalább módankb-n less as egyes iparáguk termelésének értékét összehasonlítani. A termelés érté kének fölvétele — bár as adatok nem lessnek pontosak — módot fog nyujta.ii, hogy ezek alapján egyes szakértők megközelítő pontossággal megáll api ihassak egyei iparágak termelésének értékét. A háziipar fölvétele a rendes iparinál még sokkal nagyobb nehézségekbe ütközik, ennek daczára kívánatosnak tartjuk a fölvételét. Véleményünk ase-rint csak azon háziipart kellene fölvenni, a melyet az illetők szabad idejökben Űznek, tekintet nélkül arra, hogy aaját szükségletükre vagy eladásra dolgoznak e. hírre nézve azonban kívánatosnak tartanék, ha ez-r. házi iparágak lajstroma szakértők közbejöttével előlegesen meg-állapittatnék, a mire egyesületünk szolgálatát előre is fölajánljuk, A házi iparágak Így megállapított lajatroma a fölvételi lap hátlapjára nyomatnék utasi tásul, hogy a fölvételt eszközlő kötegek tudják, minő báziipsrágakkal foglalkozó egyéneket vegyenek számba. Az országos iparegyesület kivána tapasztalható. Vajha \'gyes jótevők, tosnsk tartaná, ha a hasi iparral foglal- j tan ügy barátok figyelme a pályád Íj a* A»» kotÓk egyénenkínt vétetnének számba,\' illetőleg a tornászaira is irányulna! Men de ezt viszonyaink kötött nem tartja kivi-\' bizony a rohamos satnyu\'ás o szomorú hetének. Ezért helyesli azt, hogy ezen j korszakában igen nagy fontossága a fölvétel a szolgabirák és elsőfoka ipar. hatóságok, illetőleg a községi jegysők tornaügy. — Gyászhír. Zetl Anna be. Tenta, által ess közöl tessék, lehetőleg azonban valamint gyermekei Zetl Gizella, Margit, a néptanítók közreműködése mellett és ugy as Összes rokonság, mély fájdalommal egyénenkénti megkérdezéssel. j jelentik felejthetetlen férje, illetőleg aty- Ha a munkagépek felvétele a házi-\'j«* » rokonuk Zetl Istvánnak hoeszas iparban is szükséges, akkor nem lehet j B"QTedé» titán életének 42-dik évében a fölvételi lapban a szövőszék és varró- íwiJ° 00 ^S-én d. e. 8 ör-kor történt gépre szorítkozni, itt is módot kel nynj-IfiJ408 kimultát. A boldogaltnak hült tani arra, hogy a többi munkagépet is számbavehe\'.ők legyenek. Az eljáró közegek állal kikötött fölvételi lapok minden egyez házi iparágra nézve közvetlenül küldetnének be as országos statistikai hivatalnak, a mely maga eszközölné a különböző háziipar ágak összesítése, minden egyes községre nésve. Ezekben vas sLprencsédk észrevételeinket röviden előterjeszteni.\' Hírek. A „polgári egyesület szépen helyrehozta kertjét. As atak ki vannak kavicsozviry-padokkal ellátva. A-tekepálya teljesen meg ( van igazítva. Ugy hogy — daczára a legez bb rósz elvesstésének — még mindig igen kellemes, mondhatni: legkellemesebb, tisstes hírnevű Oditőbe lyü] szolgál. Valóban méltó a tömegesebb látogatásra. — Simon Gábor, ügyvédeink egyik keresettebbike,jegyet váltott Göncz Etelka kisasszony nyal Csáktornyán — A helybeli ügyvédegyleti választmány f. hó iS-úD ülést tartott, melyben M i 1 d Gyula járásbirésági írnok által as Ügyvédi karon ejtett szóbeli sértés tárgyal tátott. — Tarosnak közegészségügyi bizottsága a hímlőjárrány megaaüntéig járvány-bisottsággá alakult; — minden szombaton Ülést és eürge\'i az évő intézkedések keresztülvitelét. Hisszük, hogy működése nem lesz eredménytelent — A helybeli gymnszlum f. hó 20-án megtartott zárünnepélye ssépen sikerült. Részletesen ez úttal nem írhatunk róla, s a kitüntetett tanulók közül is csak azok neveit említhetjük fel, k kéit illetékes kézből már megkaptuk. — U. i. as intézeti igazgató 5 eiüst forintot ajánlott fel a Urnássatban kitűnő növendéke): köst leendő felosstás végett; melyből Znkker Győző 7. osztályú tanuló, mint legjobb tornáss, kapott: 2 frtot, Goda László 7. es Beke Lajos 6. osztálya taaalók, mint kiváló erőgyakorlók, 1—1 frtot, Péczely László 4. osztályú tanaié, kiváló ügyességéért 1 frtot. Ezeken kívül dicsérettel lettek kitüntetve: Schimdt Zsigmond, Kobn Sámuel. Bonyhárd Áron 7. — Ács Károly, Filipanics 6. — Biedrr Gyula 4. — Szigrits Géza 2. oszt. tanú lók és több 1. oszt. tanuló. — Általában a toroászarból igen szép eredmény volt és fájó húrokat érint panaszaival, elhagyatott árvaságának igaz ssósatával. És ha látsz egy másik csángót, ki már csak egyes tsavskst — tud magyarul, s oláhal mondja, hogy 6 „magyar* (aagar,) de már nem tudja apai nyelvét: akkor vele együtt könyezel, s magadba fojtod a kifakadásokat, hisz talán ugy se hallgatna meg senki se . . . Hanem beszéljünk mégis, talán a kőssivek olvadozni fognak, talán van még minden magyarban egy szikrája a hazafiságnak, a m <gyar fajaxeretelnek, mely nem engedi íirökr** elveszni csángó testvéreit. LÁSZLÓ MIHÁLY. Hiflimí, - huirrtii. {Élet\'ap asztalatok.) Mar hísten az tagadhatatlan, hogy a legnagyobb bölcsei ég az életismeretében rejlik. Azért is ismerik oly kevesen as életet. . A legtöbben azt hiszik, hogy hát az as ember föladata, bogy amint bölcsőjéből kinőt\', hogy induljon meg sírja felé éa ae ti se tova egy lépést sem téve, baladjon a végzés felé. Lám a pillangó mennyivel kisebb as embernél és még is tudja, hogy mire valók a virágok 1 Megkeresi Őket és mézet szíva élvez keblükön. Nem hiába volt doktor Gyula barátom, ez a pillangó bölcsességéig föl is emelkedett. Szép ifja neje volt.....X. bír tokosnak. Gyula barátomnak is volt azonban olyan jó ízlése, mint X.-uek, mert neki is tetszett a menyecske 1 Kem is késett est tudomására adni. Aztán oagyon jól megértették egymást Hanem bát a gazdának régi, kora báli barátja volt a háziorvos és «st ki jiera lehetett ssorítani a hastól ; — aztán meg nem is sunyira as orvosi praxis sarkalta as én barátomat a menyecske körében, tertfogialni, hát háziorvosnak tetemei folyó hó 23-án délután 4 órakor létettek as I. nagy-kanizsai temotkezéu vállalat által a helybeli rém. kath. sírkertben örök nyugalomra. As engesztelő asent mise folyó hó 26 én délelőtt 10 órakor matattatik be a ssent-ferencsisk plébánia-templomában a Mindenhetónak. Béke hamvaira 1 — Betöréses lopás. Kárászon (Bar anya megye) egy pár napja, bogy eddig ismeretlen tettesek feltörték egy jómÓda polgár ember istállóját b elhaj tottsk két drága tinót. Ugyancsak két nappal későbben Rácé-Kosáron (Baranyám.) elhajtották egy szegény pásztor nak tehénéi. Télen át nem igen hallottunk valamit arról, hogy vidékünkéi háborgatták volna e gazemberek, hanem most, hogy vsn zöld takarmány, ismét kezdik as ökör éa lólnpást nagybsn üsni. Mégis furcsa, hogy soha még csak nyomára sem jő a mi rendőrségünk gas ficzkóknak. Jégverés. Folyó hé 17-én délután Köblény, Kárász s Egregyen át (Baranyamegye) nagy zivatar s jégeső vonult át. Sok kárt tett a szőlőhegy eZoen, mennyibe j sok fiatal hajtást leütött. Korán látogat meg ez idén bennünket. Tavai megvárta májas végét s akkor vert el mindent, az idén meg már most kezdi. A nagy-harsány 1 olvasókör Krób Fái kir. tanfelügyelő urat legközelebb tartott közgyűlésén tiszteletbeli elnökének válasatá. b a megválasztásról eleg hangon irt sorokban ér esitette, így akarta az ifjabb nemzedék részben leróni a tisztelet ét hála adóját azon férfiú iránt, a ki nevezett községnek 18 éven keresztül volt tanítója. — Tokába esett Horváth (G. gácz) Károly z.-egerszegi kertatezai la-kósoas: 2 Va éves leánya folyó hó 15-én 12Vj órakor azalatt,\' míg anyja pár perezre a kis gyermek mellől eltávozott. A szomorú eset tegye óvatosakká a szülőket, hogy kis gyermekeiket tékák közelében egy perezre se hagyják magákra; mert a végzetes szerencsétlenség pillanat alatt bekövétkezhetik, mely a bánat és keserűség mellett évekig tartó lelki lur-daláat is okozhat. Kinevezés. A m. kir. bonvédelmi miniszter folyó évi május hó 1-től számítandó ranggal (a m. kir. honvédségi Ladorika akadémiában megtartott vizsgálat\'alapján,) a a. ktr. csendőrségbez badaprÓddá kinevestr Bskaay Sándor megmaradt a reliqaía. Gyula pedig beszegődött házibarátnak, mert valami jog czimre szüksége volt, hogy bejárása legyen a hátba. Hoszzzz ismeretség után egy ízben ismét látogatást teszen as ifja hölgy él és az előszobában a esobaczicaassaJ talál hozva, kérdi: „Itthon van a nagyságos asszony ?\' „Igen, kérem. Mindjárt bejelen tem.* Rövid idő mattan vissza jő a czíozob és mondja az ütenetet: „Most nem fogadhatja Dr. urat a nsgyságoe asszony, mert rosszul érzi magát 1* « Épen így tavasz idején történt mikor a uh a tűs emberek arról gondos kodnak, miként kellene a hosszú ősz, meg s tél folytán megrongált egészségi állapotot megreperáInÍ,hogy belép a házi orvos a nagyságos ur szobájába, ki újságolvasásban volt elmélyedve. A belépő orvost üdvözölve, mindjárt azon kezdte kérdését: „No Dr. or! mit gondol, melyik fürdőbe meojen az idén feleségem?" „Melyikbe? Egyikbe seml Hiszen olyan egészséges, mint a makk, fürdőro semmi szüksége 1" „De nekem van rá ssükségem, hogy fürdőbe menjen 1° „No az már más 1" * / Miként az már világ szokássá vált, tonristák mászkáltak a hegyik kötött. Voltak férfiak «, nők is. . Egy fiatal kisasszony jött le a-begy csnosá ól és hogy könnyebben lépdel heasen a sziklákon, jól fölemelt; különben is elég rövid utiroháját. Alantabb egy fiatal ember állott gyámoUtólag nyújtva kesét a hölgynek <s figyelmeztette^ „kisasszony vígyezton, mert csak egy hibás lépés és aztán elesik." „Sem a hibás lépés, sem as esés nem geniros, csak hogy aztán jó kilátásom legyen. „Mert hát egy begyazakadékhox igyekeztek, hogy onnét a vizezést nézzék. » „Nem \'adom, mit gondoljak, meddig fog es a bizonytalan helyzet tartani, mikor veszesz már nőül Károly? „Bizony erről még nem is gondolkoztam es ideigt \' * „Mariska I* Szólítja meg négy éves leánykáját as apa egy reggelen, — egy kis öcsét kaptál." „Igazán? No akkor futok megmondom a mamának is! * X . . . bárónénak Y. fiatal ügyvéddé! volt viszonya, de nem tudta hosszú ideig megtalálni a menyecske a jogezimet, mely alatt Y. a házba bejárást nyerjen. Végre megjött a mentő gondolat. „Kedves férjem, slíg merem mondani, tegnap a színházban elveszítettem gyönyörű brittiántos karper rezemet, amit esküvőnk 10-ik évfordulóján ajándékoztál !* „Az bizony baj 1 No de majd veszünk másikat." „Nem jó volna falragaszokon, meg az újságokban hirdetni és a megtalálónak díjat Ígérni?* „Azt is megtehetjük, bár eredménye ritkán szokott lenni." A hirdetések megjelente alán két nappal csak ugyan jelentkezik Y. fiatal ügyvéd a bárónál, hogy ő volt szerencsés az elveszített karperecset megtalálni. A báré előhíja nejét as örvendetes hírre. Az ifja ember kiveszi zsebéből as értékes karperecset és a bárónénak átnyújtja, Es csaknem elájul ijedtében. A bárd vérvörös less és ajakába harap ... A I karperec* eredeti dobozában volt elhe-\' lyezve as átadáskor agy, miként azt tegjap a báréné komoroája elvitte Y .hoz. keszthelyi j-ráai csendbiztos urat a 3. száma csend ír parancsnoksághoz. - Pályásat A „magyar király-bymouss szöveg-költeményére. As országos magyar daláregy eaüiet nevében annak központi igazgató választmánya, egy meg-.-r,bitesre siolgáló „magyar király-bymn^fs azövegköl te menyére nyilvános pályázatot tűz ki következő föltételek alatt: 1.) A pályamüvek beküldési határideje f. 1883, év Június havának 20-ik napja bezárólag. 2.) A pilyadij: szia darab cs. kir. arzny. 3.) A szövegkölté-méoytő! megkívántatik, hogy magyar versmértékű és s:rophikus alakú legyen, s négynél kevesebb, s hatnál több vers-szakra ne terjedjen. — As egyes versszakok, 6—12 szó tag u verssorok közt váltakozhatnak agy azonban, bogy az egyes versszakok sorsi, nyolca sornál tul nem terjednek. 4.) A pályamüvek idegen késsel irva és a szokásos, szerző nevét rejtő — jeligés levélkével ellátva, as egyez, alulírott titkárához (Nádor utcsa6.) küldendők be. 6.) As egyesület által fölkérendő bíráló bizottság tagjainak ne vei, a pályaművek beérkezte u áo fog nak közzé letetni a hasai lapok utján. 6. As eredmény kihirdetése arán, a pá lyamü szerzője, a kitűzött száz darab arany pályadíjat, az egyes, nénstárno kánál t. cs. Eagesaner Mátyásnál (bel város, plébánia épület) azonnal föl veheti. — Budapesten, 1883. május hó 12 én. As orsa. magyar dalár egyes. ig. vál. nevében özli: id. Ábrányi Kornél egyes, titkár. — Őrült csángó. Megható zors jutott osztályrészül irja a Szegedi Napló Mákszem Antal jósseffftlvi szegény csángónak. A megváltás utján egyszerre megörült s elszállították az ottani kórházba. Mákszem Antalt, ki 38—40 éves lehet, józaaeszü embernek ismerték Józseffalván s csak most emlékeznek vissza, hogy Ő rajongott leginkább a falában a Magyarországba való visszatérésért- Már a második csoporttal el akart jönni, de anyagi körülményei még akkor lekötötték. Mikor most útra keltek Ők is, Ő volt az, aki legjobban njongo-t örömében s nagy Öröme a bsza határán belől — őntndsllan, folytonosan tartó nevetésbe ment át. Eleinte nem tünt fel senkinek értelmetlen besséde, csak mikor látták, hogy Mákszem az uton erdőnek, mezőnek kalapjával integet s hozzá üdvözletül nagyokzt kiált, vették észre, hogy meg van zavarodva. Voltak, akik meg is siratták, mikor a füzfaerdőt kaczagva üdvözölte a as elszállÓ madárral szóba állt, kalapját folytonosan a levegőbe lobogtatván. „Isten ellesse a magyart 1* „Isten áldja a magyar testvéreket 1" hangzott kiáltása as egész a\'un a szegény őrültnek. E\'eiote csak meg voltak vele mertsselid volt, de Szentes alatt hirtelen vadabb lett s verekedni kezdett. Majd ismét lecsendesül t és nyugodt volt égessen ma reggelig, mikor is a hajós egyszerre dühöngni kezdett. A szegény Őrültet később Juhász Mihály, id. Forró Mihály, és Bakacsi Ferencs kőmüvealegények a rendőrség közbenjöttével minden feltűnés nélkül kórházba szállították. — Személyi Ur. Gróf Sséohenyi Pál földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minister e hó 17 én Keszthelyre érkezett, itt megtekintette a m. kir. gasd. tanintézetet, az összes gazdaságot és az intézeti ssőlóbirtokot. 18-án Keszthely város küldöttségileg tisztelgett miciater ur ő nagy méltóságánál, ki a déli vonattal elutazott Keszthelyről. Keszthely ntcsái 17-én fel lobogót tattá k • a gazdasági tanintézet előtt díszesen kiállított diadal-kapu pompázott. — Sürü villámcsapások. F. hó 17 - én délután Szombathely városa ijjesstő jelenetek színhelye volt. As égen tornyosuló sötét fellegekből következtetni lehe-tettfs kitörendő zivatarra, de ami bekövetkezett, azt alig várta valaki. Erős széltől megelőzve fél 4 órakor elkezdett szakadni az eső. Mjd egy-egy czikkázó villám fénye jelezte a kitört vihart. A. villámlások s dörgések sűrűn követték egymást. Délntátt 4 órakor fülsiketítő dörgés reszkettette meg az épületek ablaktábláit s vakító fény lett látható pár pillanatra. A püspöki iskolával szemben levő Nagy Sándor-féle házba csapott be a villám. Az első emeleti lak oss\'ályt itt özvegy Laky Antalné tartja elfoglalva. A család épen a szalonban ült, mikor megresgett as egész épület mellékszoba tetőzetéről nagy rubajj sl hallott le a vakolat, A villám ugyanis itt tőrt magának utat, megperzselte a nádat s elolvasztotta as összetartó sodronyt. A szoba bútorzatában nem okozott semmi kárt s még a hely sem volt észrevehető, hcl tört magának utat kifelé. As udvaron azonban ismét megjelent a fény-tömeg s a fedélzetről a vizet vezető csatornán végig futva eltűnt A lecsapott villám nem gyújtott As első borzasztó dörgést követte pár perez múlva egy második. A villám ezúttal s megyeház udvarán levő börtönházra csapott le, ami annyival inkább csodálatra méltó, mert maga a megyeház égessen ba van hálósva villámhárítókkal s ezek a villámot mégsem fogták fel, hanem a pár ölnyire fekvő melléképületbe csapott be. — A munksssobát kereste fel a sseszélyes fény tömeg, hol 27 rab éppen kosárfonással volt elfoglalva, A villám itt is a fedélzeten keresztül ketté repesslve egy állvány deszkát, átcsapott a szoba tetőseién, lehányta a vakolatot b végié futva a szobáa észrevétlenül eltűnt. Bámulatos dolog, hogy sem a rabok, sem a felügyelő ssemélyset közül senkinek sem lett baja, pedig a villám agy szóiván közöttük csapott le. Egy pár rab ugyan fejéhez kapdosott szédülést érezve, de az as erős kéngőz szsg hatása volt. Es sem gyújtott. A villám azonfelül lecsapott a vasúti indóháznál s a premontreiek épületén elhelyesett villámhárítóra is. Nagy meg. nyugtatásrs egyik sem gyújtott A szakadó eső daczára nagy néptömeg gyűlt össze a villám által sújtott épületek előtt s a tűzoltók is kivonattak, de tzereocsére nem akadt semmi dolguk. — A jó koma. Folyó hé 16. este 9 órakor egy tófűi (Baranyám.) kőműves neje vacsorázás alatt hall valami kopogást a padláson. Férje nem lévén honn, kimegy megnézni hogy mi lehet A min felnyitja a felső konyha ajtaját, mely konyhában vau a padlásfeljárat — hát valaki egy ssák lisztet dob a lépcsőseiről a nyaka közé, s mig ijedtéből magához jött a tolvaj elillant. As asszony nem csapott sémi lármát, hsnem megvárta férje hazajövetelét. Es is hallgat, mert hát . . . Kissen a koma volt. — Spanga végre bevallotta, hogy a Majláth-féle táblásnak ő volt az értelmi szerzője, de a gyilkosság nem volt tervben, s ast Pitély hajtotta végre. Bércet csak annyiban vett részt — Spsoga vallomása szerint — a borzasztó tettben, amennyiben ő szolgáltatott módot a be-juthstáshoF és ő állott őrt, mig a rabló-gyilkosság történt. A vissgálst most már részletek teljes kiderítésére van irányozva. — Meghívó. A keszthelyi m. kir. gasdasági tanintézet hallgatósága 1883. évi jauiut hó 2-án a „Segély-egylet és" DeákFerencz-kőnyvtár* javára a hévviai fürdő helyiségében zártkörű tavaszi táncs-mnlatságot rendez. Boné Gyula b. elnök. Jalsoviczky István b. alelaök. Ssilvásy Ödön pénztárnok, R-gensberger János b. j egyző. Kirek es Lajos, Németh Bél a, Ráth Gyula, Szabó NoldL Angyal Dezső, Horváth Gábor, Molnár Gésa, Hayden Sándor, Kováié Béla, Mészáros Lajos, Simonyi Kálmán. Kezdete 6 órakor, Személy jegy 1 frt Csládjegy 3 frt Fölülfisetéssk köszönettel fogadtatnak és hírlapilag nyugtáztatnak. Akik meghívót tévedésből nem kaptak, forduljanak a bizottsághoz. — Vidék) színészet Sümeghen Bánfalvi Béla igazgatónak sikerült bérletet nyitni illetőleg seinpártoló közönséget a törekvő munkásságnak megnyerni. Kózletszéssel adattak már elő 1. évi május 12-én „A sant tropezi úrnő éa méregkeverő, dráma. 13-án: „A ssép asszony kocsisa* OseprsgbiF. népezinmüve. 14-én: „A molinári baks és két huszár", nép-ssinmŰ, Irta: Berzsenyi Károly. A társulat eléggé törskssík, ssereptudás s ebből származó folyékony előadással a várakozásnak megfelelni; a pünkösdi Ünnepek kivételével még sem mondhatjuk, hogy kellő felkarolás volns conatatálható. Várjuk az elismerés pálmáját! Sümegb vidéke más alkalomkor meghozta a maga áldozatát, ha tudomásra jutnnk a correct előadások, hisssük most sem fog vissza vonulva maradui. Referens. Rfivid hírek. A képviselőház pünkösd után f. hÓ 21-én tartott elsőben gyűlést — A magyarországi hírlapírók nyugdijinté-sete javára augusztus bó folytán a bécsi hírneves dalegyesület Budapesten való-ssinűleg hangversenyt rendez. — A leégett arsdi színház helyett építendő újnak tervezetére pályázatot nyitottak. — Pozsony vidékén egy, orvvadászok- es tolvajokból sserveikedett rablóbanda garázdálkodik. — Táncsics atiháiy összes müvei leszállított áron 3 frt 50 krért megrendelhetők magánál az elaggott írónál: Budapesten, (Saroksári-utcsa 21. be.) — A tímárlegény sk ia vesztegelnek már Budapesten és alkudoznak sorsak érdekében a \|gazdákkai. — Egy budapesti fa-őr, amért nejo hű lenségen érte, meglőtte magát (Fehér hollói) — Hakey ész»kamerikai bányatulajdonosnak naponkint 60.000 frt jövedelme van. A ezári koronázáson az amerikai küldöttségben szerepel, hol is félmilliót szándékozik elkölteni. — Gnyon Richard tábori pspja nem Mednyánszky, hanem Erdosi Imre, most Pesten élé piarista volt. — A Ur. Kúria, szünete jaltu* és augusztus havakban less. irodalom (E rovat alatt mss^mlített munkák Najj-gssrvá" Wajdits Jézsef kosyvkeretckedtébon kapnátok vagy általa megreniielhalok. Vidéki mafranéelések posta fordultával pontosan eac-kSzSlUtnek.) — Grimm Gusztáv budapesti könyvkiadótól > következő czimü vállalat HÜBZOKKKTTEDIK BVfOLTAlí AL AI KÖZLÖNY MÁJUS 24-én 1883. füzetét kutak: .LeTÍUzerinti! ~- W tttaitai UWf, melret oktata, . lr.nc«. nyal- t.»«ltair.i"lM^\'LÍi™ Tousaaint - Laogenscheídt tsnmódeaere \| A katona eng delmeskedett, kibonti aLpUo. A er-deti 30-ik kiadás. oUa \| btlynlit • ss*. •fT bI^r40\'.*W??f^LT!^ iru.Sz ií-KJ Sándor. • Lt alkalommal .! ki. melynek t,tjre eW Kapottén jól •Italai a,ép Uc. oye-vet Í-...Í ^Oknak \| L 2f piao. akinek oiy mö nyújtsuk, mely énemben párat-1 ^ lefedhetted volna, h* mis Uy lót lanol áll a* irodalomban ea mrlynek j taán fejteni? létrehozásiért ugy * kiadó, miot >S! — De van W^í, hanem annak arca létrehozásiért ugy a kiaoo. mint — lm vsa tm s\'d"lgOto as elitm-rét valóban megér- képa nem illik barnótazeleoese tetejére, demlík. E mű nem halmosat el a tann\'ot ( — 8 mért nem? a könyv nélk&l való tanulás száraz atel- i — Mart bt valakié bamötazeleo«ábíl lemtelen munkájával; a tekintetben csak \\ szippantani akar, annak legaUÍ dolga aa, a legaaükségeaebbre ssoritkotik, ellenb»n I ehS Napóleonnak as orrára koppintaon, . . - • -¦, "~ „¦¦¦,„ ¦______a belőtt az 6a császárom orra nem arra való, alapot értelmeeeéggel magyarász. meg a i0fy ,rt m^saentaégteleaitaék. trtncsia nyelvtannak minden egyet ss* • ő felsége meg volt elégedve ax flgyes báiyát éa a nyelv minden sajátságát. A íeJcietteJ ¦ elboee-tí a katonát. nyelvtani asabályok Dtegh a tarozása vílá-( f — goe, értelmes és könnyű, a kiejtés jelölései Óraszámra. helyes és biztos; a társalgásra szint\' Ecr í^" oankár Issiea ettaSIytad; szerint a felnőtt tanuio egyedül, r.niió ; fiterxídteteít it efy songoram(.vésat. .egélye nélkül mgttnalb..js o műből I A bBt<„ ^ , ^ ibrW alaposan a nyelvet, ¦.sajátítja a belyea iaochot.kuj darabot játszik- A haJlgatóaág kiejtési éa a hibátlan folyékony beazédet. f unatkoaík. de tarelem mer hallgatja. — Bocaaaianak mef — tan\' Oreeaiiyámnak egy fojt aczo, voll meghalt! Végrehajtási j a ti « f k í»P Fel-étete-t Sagy-Kaimsan, »«80. évi aeájas JÖ-én tat. - Minthogy zen felbivas-aak alpera* .-leget nem te«, a követelés «»¦ •xeg erejéig- leíogialtattak a» alább. terrj** In ». alperes lakiaan megjelenvén " ; lemmi mint egy ágy melyben aulai a \' láda más nem utáltatott, tehit semmi j gyón eéíkal Urtotiaáb* felvenni vsl* I tí.ik • ltsagínyedett tat N. N. kikflldstt eg7 — Bocsássanak meg — szol a bankár mentegetSdxve, — t lesnjtó tekintettel végig o.é-1 a mll»ésat — óraszámra fiaet.m, szert jitaxik ily lassan. Mikor a baka nagyot mond. A magyar kiadás kitűnik még ohnótiga által is, amennyiben daczára a szerfölött költsége* kiállításnak levelenként csak 30 krba kerül, mig az eredeti német kiadás ár. 60 kr Valóban olcsó Ér ha , „onyörü-ége. «ere- tekiDie.be veezazük, bogy ezen \'««\'^^1 ¦ LJL m%,4t. , M~ forró tanító éa minden mis segédeszköz nélkül ¦ „ore)mei i„vclek«t b-ogato t be a kataár-a fraoczia nyelv tökéle:een megtanul- „yiha, hogy mikor hangosan elolvastam, a» ható Az eg\'SX mfi kélbetenként megje- egéea kompánia itaWit pirított mellette. Unó, miategy 40 levélből fog állani. 30 I kr beküldése mellett az elaő levelet bár-mely könyvkereskedés m«gküldi bér-mentesen 4" kötés alatt postán íz. Papírszeletek. Egy adoma Miklós czar áletibíl. Mikor Taliiuy-ortaigbaji jártnak, olt láttam egy nagy izíkJahegyet. De as oly borzasztó ssiktis volt, bogy c.ak végig néatem raju ss aljától a teiejeig, s mire a szemem-mel felártom, már akkorra elkopott a har-mat-rugdalómnak a talpa A. tanító magyarázgatta tanitványainak, Miklós czar életibíl. jbogy mitywi él.tflk lau a bálit , , t^\'nat: ás milyen a gonoitoknak A jók a mwy- Ei volt adva a saigoni parancs, hogy, = \' ^ J gonoszok a pokolba, hol t katonin.k aosaagot vagy tatt«jrlaato^t fa togú^k etikorrttaaa. Mi- nv=a_in,«m aaabsd. PJ*L fceW odafcrdal egy kis tanítványához ü kőzik t csáttir -gy közlegény nyel, aki a^P-\' _ Há[ n éUtak ieiz » í0no»»k- race. eüenére egy kis baryat ntt a hóna; "™" . « , 1 atait. Miklós ezár megálliti 8L — Mit riitel a batyuban ? Gyermek: Ugy ám!......de sa én Heti jelentés a budapesti gabonatőzsdéről. Budapest, 1383. május bó 18. Steiner József és Társa termény-gabona és bixominyi Ciég jelentése. Tisztelettel kérjük e lep tisztelt gazdaközönségé: szíveskedjék bennünket a vetések illatáról minél gyakrabban értesíteni, hogy képesítve legyünk külföldre hü tudósításokat juttatni. Heti üzletünk meglehetős lanyha irinyzirtul indult, minek fdokát aeo körülmények \'ulajdonittatolt bogy ma) m ink nnuii, liszteket a bntt árak emelkedéséhez képest nem voltak tépes érte kesiteni. Búza 25-30 krral csöktent. Els -rendű titzavtdckj 10 70. 7tí-80 klg. 10.40-1030 keit.Bick-i 73 klg. 10 40 Éazakmagyar 77-80 k!g. 9.9U—10.25, A bét végén tulajdonotok kevesbült ajánlatai következtében a hangulat Ttla-mivel baritsigosb. Boss hiányzik, emelkedő, itt 7.70 íg kelt. Kecskeméten trienrösött 7.35. Tengeri viltozatlao, 6.75-ig kelt. Kik íudán 6 frt, Mezőtúr 6,15- Maj.—jun. 6.71. Cinquantin itt 7.—7.50- Orosh: 6 50 kelt. Árpa változatlan. Takarmány szilárd 7.25, égetni vtló 7.60, aörfótdeí 9 frtig. Zab izilárd 6.20-6.90-ig. ikorl Köles hiinysik, roppant szilird. Takarmány 4.50, Őrlésre 6.90 - 7.60. Kő!ezkáall.50-13 kelt tsikostul. i— \' Köleskoipa 2 T ;;. Takrminy bűk köny 3 50—4.50 fizettetett. Mohármag lanyha 10.50—11. Bab f-bér 9.50- 10.50. törpe 12.50, bsrua 12J0. Burgonya. A pék segédek strikéje folytán nem volt forgalom. Névleges ára 2 40—2.65. Bánsági állomisokon 1.45 köttelets néhány kocaiyakotniny kivitelre. Hatiridóűzlet. Üzérkedéiüuk a szónak legteljesb értelmében a zavarosban halászik és Upogatódik. Búzáról általában kedvező hírek érkeznek. Rozsban a máreztusí fagyok Qtgy kárt okoztak. Zab ét repeze rosszul üiaak. Tea. geri essk most kelt ki. Buzs Őtzí bttár-időre 10.25-ig emelkedett, csökken: 10 írtig. Zirul 10.15 Rozs őszi határidőé nem kioiltatik, 7.50 pénz. Zab őszi batáridőre szilárd 6 72 )g kötletetit. Aj üzérkedés ezen czíkkoek nagy áremelkedést jósol. Uj teogerí eddig még nem jr^ti forgalomba. Kápoeztarepcae aug. — ezept 14—25 ig költetett, estikként 14 frtig* Bánsági repeze ja!. . nero köttetei névleges ira 13.25 péu<- 13.50 im. Lapvetérés kiadó: SZÁLA Y 8 A NI) OR Felelős szerkesztő : BABOSS LÁSZLÓ, Laptulajdonos : WAJDÍT8 JÜZSEF. itHF* Kávé árleszállítás!! ""Wi X I Harling Ludvig & Co. i Széttold csak szilárd és finom árakat X S.— 3.60 4.50 4.80 5.— a legjobb s^varka-papir0s LE HOUBLON HIRDETÉS XXXXXJOOOOOOOOOOOCOOOÜC Franczí* gyártmány. Utánzásoktól óvatik. j K szivarkapapir c<ak akkor valódi, f u. -Hden lap LE ftoUBLOH bé- V Iregzótmagin hordja éa minden kar V ton az alant litoaló védjegygyel ?1 p alairással van ellátva. S76 5—22 u Ház eladás. A Petőfi utozában két egymás mellett lévő ház szabad kézből és igen kedvező feltételek mellett eladó. Bővebb értesítést nyerhetni a helybeli izr, hitközség irodájában. XX ______^XXXXXXXXXXXXXXXX/sTt XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXV5J bormentve, -ata^véteiiel, 931 1—5 úgymint: kiló Sancoa erőteljes. . . . . ., . frt „ Mocea afrikai....... .. Cuba, brillant....... „ Portorico, jeles...... „ Ceylon, Plautation..... , Gold Menadó, hochedel .... , 5.40 ^ „ Mocea, arab ....... „ 6.— iV —— — — v — — — ^ - — — W > ^ — WW WW wv w V WW V \'* WW w * WW WW WW¦tf ww www^, wv e^ ífii. íkri 18S3. január 21. Árverési hirdetmény. A nagy kanizsai kir. trvssék telekkönyvi osztálya részéről közhírré tétetik, bogy Baboss László ügyvéd u -kanizsai lakos végrehjtatónak Donima Annaférj. Bot Ferón czné végrehajtást szenvedő kert-caenyí Ukós elleni 209 frt 75 kr tőke, 15 frt végrehajtási, 8 frt 74 kr. érverés kérelmi s még felmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyében a fentnevezeit kir. trvszék területéhez tartozó ker-cae nyi 59 sz. tjkvbon A f 1 2 sor sz..a. 301 frtra becsült ingatlanok 1883. évi június \| hő 9. napján délelőtt 10 órakor Kerecseny -: ben a községbirő házánál felperesi ügy-; véd Babost László v. helyettese közben-jöttével megtartandó nyilvános árverésen ! eladatni fognak külön-külön a 90 hzazim : alatt 35 frt, as 568 hzsz. a. 266 ft becs ! értékben. Kikiáltási ár a fenn-bb kitetbj ; becsir. Árverezni kivin ók tar óznak a 1 becsár 10C \',,-át készpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. Vovő köteles a vételirt három egyenlő részletben, még pedig az első: az árverés jogerőre emelkedésétől számit mdó { 30 nap alatt, a masodikat ugyanattól 60 osp alatt, a harmadikat ugyanattól 90 nap alatt miodeo egyes részlet utio az árverés napjától ssámit&odÓ 6% kaorsT^ tokkal együtt az árverési felté\'elekbeo meghatirotott helyen és módozatok szerint lefizetni. Esen hirdetmény ki\'bocs alisi vai egyidejűleg megillapitott irveréai feltételek a hivatalos órák alatt a nagy-kanizsai kír. trvszék telekkvi osztályánál s a kerectenyi község elöljáróságánál megtekinthetők. 929 1 —I Kir. trvszék mint telekkvi hatóiág Nagy.Kanizsán 1883 január hó 31-ón. BERGER orvoéi KATRANY-SZA PPANA orvosi tekintélyek által ajánlva, a legtöbb európai államokban a legnagyobb batáaaal használtatik mindennemű bőrkiütések ellen, külQnósen idült éa sömörök, ruh, őtvar és élődi kiütések, ogyizínte veres orr, fagydag. iizó láb, fej- ás azakáiypikkely, Berger kátrásyszappsa 40% fftkitrinyt tartalmaz és igen elköIOaitcodít a má íorgalombao levő katriorsxap pan októl. A csajások elkeroléne sQgrtt keretiek világosan Berger kátrány-azappans éa Qgyeltetsék az ismert védjegyre. Makacs bórszanTédeseknél a kátrány-szappan helyett hatással használtatik mm orvosi Kátrány Li-miai «a azon esetben, ha ea xfiksé>ejtetne, ugy kérésiek csakis s Berger-fÓle kátrány kfn-szajpan, minthogy a külföldi utánxások eredméayte-902 S— 24 len készítmények. Mint gyengébb kátrány-szappan mellóaCsre minden tisztátlanság ss. boron, búr- ás fejkiatések gyermekeknél, valamint eddig elérhetetlen szépítő moaadáa éa furdó-eiappan mindennapi liaszuálatra szolgál BERGER GLYCERIN Ki TR ANY-SZAPP ANA mely Sö°t, Glycerínt tartalmaz és Snoman van illatosítva. Minden fajtának darabja 35 kr. ntasltassal együtt ^ Főazétkülces : HELL Q ayógyszeréezne! Troppábac. Raktárak: Készletben van minden enrópaí gyógyaaertárhan. Fóraktár Sagy-Kant-zsa arázeára : PRÄGER BELA és BELTJS JÓZSEF gyógyazarétsokoél. xx XX xx xx xx xx xx xx xx xx xx xx xx xx xx xx xx xx xx I XXXX XXXXXXXXXXXXXXX JtXXXXX ww ww ww ~ WWWW vTtVVV WW^r^rW^rWW WWWW v V WWi^Wl^W ö wwwwww www • XXXXhXXXxxxxxxxxxxxxxxxxx A Triesztben is kftünó elismerésben részesült jeles magyarhoni___— \\\\^* _----- tT-í ±_____ /r>.J_ 1?—-—-—* Petánczon. (Radein mellett.) Rendkívül széosavdús savanyuTiz-forrás, mely & budapesti műegyetem vegyészeti osztálya és a bécsi egyetem vegy-elemzéseí szerint fölülmúl minden hozzá hasonló savanynviz-forrást és fölötte hathatós alkatrészeinek összetételénél fogva orvosi tekintetben kiváló figyelemre méltó. Mint kellemes üdítő iial különösen borral vegyítve, minden hozzá hasonlót fölülmúl. a forrás igazgatóságához Petánczra (n. p. Muraszombat; intézendők. Raktárak- és ismételadóknak kCünösen ajánitatik. Hogy mindennemű bamiei\'.ásnak ei-je vét saék, a dugó „Széchenyi* 00000000000CXXXX!l0000000o^^ oKávé TriesztbőLo 0 0 Q Arak mint nftgjban vételnél. Q Q Alulírott ctég kfild 43/i kilós póstacso q a magban Tam- és "bérmentYe, csoma a ~golás relszamíUsa nélkül utánvéttel, Jjvagy az örtzeg előre btiküliléae mellett T 0 kárét a kővetkecó árak mellett : 0 0 Mokka, valódi ar.biai — 1 küó frt 1.84 0 0 Ceyloni gyöngy légiin, barnai . . 1 94 q Q Ceyloni finom nagy «z«mee 1 , , Q Cnba legfin.nagy esem. barna 1 . , a Portorico legfinomabb — .1 „ „ TGnatemOlalegfio. eróa,kiadó 1 . n Y AranyjaTa(Menado)ig.-nfin.l „ „ OZoldjaTa. finom — — 1 . , QSantos, finom — — 1 , , Qliio, legfio. eréa ea kiadó 1 , . qRíü. körépfio. eroe s kiadó 1 , „ 0 Egy 5 kilós kosárba. QNaranea vagy czitrom, fliép éa váloga-Q Qtou 30-45 drb og; koaárban frt 2.10Q 0 Sambo F. 0 ^901 6-12 Trieat. « 1.70ft 1.78 0 1.60 g 1.42 W 1.50 0 1.340 1 290 1.180 U5q 0 Az ajab\'c kor Ízlésének megfelelő MÚZEUM és PANORÁMA. I. Osztály: Viasz mü-klnesek. a) Hófehérke (Scbcee Vitcben) a tündérvilág meséjéből 9 alakkal, egy remek csoport. Hófehérke a tündérek erdejében ravatalon üveg koporsóban, körülötte a bűbájos 7törpeósa királyi kedves. b) Krisztus születéséét a bárom király üdvöt- lóia. c)Lo!la Montét a csodatsép spanyol tánezművészné. d) B r a ¦ i 1 i a i vadember (emberevő Bodokute) e) M i s B a i 2 ¦ tr Í n á majomnŐ - f) I a d i a í ember Amerikából, g) K a t y a (Badlí) ember Maszk zártságból. b)6yöny5rüKaukazÍBaó i)Mullitnó. II Osztály: Természeitanl gyüjiemények. a) 12 szekrény a teoger legfeltűnőbb termékeiből, nevezetetea egy \'- e 1-jes cstga-g y Ü j t e m á n y. ¦"¦1 III. Osztály : Egy.majom köztársaság. IV. osztály: Képtárlat és stereoskupi látványok* A Irgujabb: a) Krisztus Pilátus előtt. Bécsi Ringszinház égése. Jernxsalem, Paris, London. Becs, Róma. Exen osztálynak rendszeres betekintéséi legczéiszerűbbeo ette fényét kivilágítás mellett lehet elérni, amidőn as alapot kivitelű, művészi becscsel bíró képek miodeo vonásit teljesen bevilágítva láthatja a n. ó. közönség s ezt szíves figyelmébe ajinlaoi kedves kötelességemnek tartottam, 927 2—* Belépti fljj ajíMéital eoött 15 tr. mély tisztelettel BAYER P. Wajdits József kSnyvuTomdájaből Nagy-Kanizsán. NAQY-KAN12SA. 1883. májas 27-én QHzttKi ir-. efész ím......8 frt, fél ívre...... 4 . aejred erre ...... 2 , Egy stám 10 kr HIRDETÉSEK 8 bzzáboí petitsorban 7, mátodasor 6 ¦ minden további toréit 5 kr. jmLTTÉRBEN loronkent 10 krért vetetnek lei Kincstári illeték minden egyet krrdí-tésíSrl 30 kr. fizetendő. Huszonkettedik éytolyam. ZALAI I0ZL0IÍ. A lap szellemi részét Hető közlemények a. sierkesx őhöz, anyagi részét illető közlemények pedig a kiadóhoz bérmentve intézendő:; NAGY-KANIZSA WlzBjlCBaáz. Bérmentstlen letelek csak i.men munkatársaatót fogadtatnak el. Kéziratok tissza nem kflldetr-k,. .Nagj-kanirsai Önk. tűzoltó-egylet", a .zalamegyei általános tanítótestület a „nagy-kanizsai kisdedoevelö egyesület, t Dnagy-kanizsi tiszti önsegélyző szövetkezet, a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai kuiválasztmánya s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtök ön megjelenő vegyes tartalmú lap. A titkos szerekkel való visszaélés. (Folytatás és vége.) De a nagy tömegben semmi i ránt nem tapasztalonk annyi közör nyösségef, mint épen az Ö testi jólétét szabályozó, biztosító kőz-egészségügygyei szemközt. Tudatlanság és roszakarat a legkülönbözőbb módon igyekeznek megsemmisíteni minden törekvést, mely az egészség ápolására van irányítva és felhasználva a viszályt,a pénzvágyat; közbelép a nyerészkedő ámítás, a legborzasztóbb következményektől sem irtózva, melyeket maguk után vonnak eljárásukkal. Az orvossal szemben azt hiszik sokan, ha elpanaszolják neki bajukat, s tőlük segélyt várnak, mint egy Istentől, eleget tettek. Többen a képzettek közfil is téves fogalomban élnek az orvosi tndás felett és a legnaivabb képzeteket alkotják magoknak felőle. És a roppant közönyösség miatt, melylyel a nagy tömeg viseltetik az orvosi tudomány iránt, még dicsérni vagyunk kénytelenek ez állapotot, és örülni a fölött, hogy e zavart fogalom él, ne hogy a mindinkább terjedő bizalmatlanság lerontsa az orvosi segélynyújtásba helyezett zavaros fogalmak utolsó maradványát is, mely mégis jobb, mint a semmit nem hivő skepticismus 1 Szja! mert a csoda a hiszékenységnek édes gyermeke; s a babonaság pedig ennek rokona, felvilágosult századunk és sokszor fitogtatott műveltségünk daczára folyton üzi alattomos játékait épen agy, mint a középkor setétségében; s az asztal tánezol tatás, a kopogó lelkek és lélekvándorlás épen ugy hiszékeny közönségre találnak, az ismert és nem ismert csalásokkal egyetemben, mint hajdan a jósok és csillagzat magyarázók! így van ez az orvosi tudománynyal, s ennek nagyrészben magok az orvosok okai. Az orvostanban vakon hivők helyét az abban nem hívők foglalták el, kiknek nagy részét azután az orvostanban i bizalmuk elvesztése a kuruzsolás és tartozékai karjába taszította. Bámulatos, alig hihető, de mindennapi tapasztalatok igazolják, minő hódításokat tesznek a magnetiseurok, alvajárók és nem tudom hány fajtája a nyeglék és csalóknak, melyek ellen minden észszerű alapokoskodás hatás nélküli marad, s kevesebb kitartás mellett elmondhatnék: Mun dus vult decipi ergo decipiatur. Szerencsére azonban, nem hiányzik a kitartás: mert a ügynek sok fáradhatatlan bajnoka működik érdek nélkül az emberi egészség javára, kiknek törekvését végre is győzelem fogja koronázni. Amit századok nem tudtak kivívni, azt ki fogjuk vívni mi e században és pedig nem szavakkal, hanem tényekkel beigazolva! A babona mindinkább veszíti természetellenes lepleit; mindinkább látható és megfoghatóvá kezd válni; az átalakulás megtörtént az orvostan terén is és az észelícnes dolgok helyét az észszerű; a titoktel\'es ha-tányok helyét a titkos szerek foglalják el. Olyan előhaladás, mely egy magánál nem kevésbé veszélyes következményt, a .titkoBszerekkeli visszaélést* szülte, mely nem kevésbé veszélyesebb a kurozsolásaál és e visszaélés kiirtása sem sokkal lesz könnyebb a babona kiirtásánál, csakhogy mégis megkönnyebbíti a győzelmet ezeknek kézzelfoghatósága és az eredmények megfigyelhetése. Hogy azonban ezideig oly kevés eredményt mutathatni fel a titkos szerekkelt visszaéléssel szemközt, sőt ellenkezőleg, az mindig nagyobb, — nagyobb tért foglal, s mondhatni teljes virágzásban van; annak oka nem ott keresendő, — mintha a titkosszerek álláspontja bevebeílen volna, hanem inkább abban, hogy elégtelen eszközöket és hamis utakat választottak annak legyőzésére. Az elégtelen eszközökért a vád nem csupán a kormányt, hanem részben magukat az orvosokat is terheli, mindenek fölött a sajtót illeti a legfőbb vád, ez a leghatalmasabb szövetségese e szédelgő üzérkedésnek, minden kigondolható módon elősegíti és sokszor vétkes utakon. Tiszteletreméltó — kivételek vannak itt is, de a nagyobb rész a nyereség nagysága által elhagyja magát szédíteni és becsületüknek árt szabnak, .Lucribonus odoré qua-libet re,* gondolják magukban és öntndatak meg van nyugtatva. Hogy e szédelgő műveletben a sajtót jelezzük bűnrészesül, ezt nem üres rágalomból teszszük, naponta megtaláljak ez állítás igazolására az adatokat a lapokban. A saját lakásoni darusítás, a házalás a bizományi raktárak. Dragoaisták, gyógyszerészeknél nem elegendők e szerek terjesztésére; a leghatékonyabban a sajtó működik közre. L szereknek minden lapbaní hirdetése általánosan ismert dolog; a hirdetmények rovatának nsgyrészét ez tölti he és agy szám, mint nagyságban, igen sok lapnak legfőbb jövedelmi forrását képezi. Egynéhány szerkesztő és kiadó elég erős visszautasítani a titkos szerek hirdetésének jövedelmét; némelyek belátják a sajtó magasztos hivatását; a népet oktatni és művelni, és azon reclameok közlését megtagadják. De e bajokon segítve nem lesz mindadig, mig a törve nyhozótes tű let közegé3zségi tőrvényeket nem alkot s mig a szentesitett törvények iránti tiszteletre az igazságőrei éber figyelemmel nem kötelezik a honpolgárokat ! AESKUiíÁP. Hol van a baj ? A közügyet érdeklő kérdések között a czimül vett nagy jelentő ségü kérdés az, a melylyel agy a közönség, mint a sajtó keveset foglalkozik s éppen ez által érzem magam indíttatva, hogy ahhoz szokott őszinte nyíltságommal — hozzászóljak ; s habár tndom, hogy sokan vannak, a kiknek ítélete rám nézve nem leend kedvező, de erős hitem, hogy azon sokaknál is többen lesznek olyanok, kik helyeselni fogják az irányt, melyet a kérdés megfej tésénél követek. Közviszonyainknak csak egy praegnans jelenségére kell rámutatnom s meg lesz adva a felelet. — Ugyanis, ha állami életünk szerve zetét a fiatalsággal szembe állítják arra a meggyőződésre jutunk, a mit egy competens auctoritás, a vallásügyi miniszter, a sövetkezőleg fejezett ki: „sokkal több a képzett ember, mint a mennyit az ország tisztességesen elláthatna* és én ezen sajnos, de igaz tényben találom a bajt, illetőleg azon köröiményben hogy agy a kinevezés, mint a választás alá eső állomások, a legújabb ideig nem voltak qualificatio hoz kötve, hogy a tisztviselők képessége nem volt szorosan körülírva, a mi egy nagynevű államférfi szavaival éke: a mult idők egyik leg-sajnosabb, mondhatui bűnös mulasztása.* Hála az égnek, hogy a nemzet ezen kínos várakozását ország-\| gyűlésünk az ezen évi I. tczkkel némileg kielégité, amely minősítési törvény egy magában fogyatkozása daczára is emlékezetessé teszi a törvényhozás mult évi ülésszakát, TARCZA. Bécsi levél. Bécs, 1883. máján 22-éo. (Magáz vaodág, kinak jól megfelelt a baka; díszmenet helyett diszfntás; előkelő útmutató ; építkezés; örvendetes való.) A tavaszszal együtt eljöttek azon határontali capacítáeok is, kik ilyen időben a király vendégei szoktak lenni Béciben. Az is természetes, hogy vendég és vendég között is van azután különbség; senkisem merné ast állítani, bogy a fekete hegyek fejedelme, montenegrói Nikita itt ovátiókkal fogadtatott volna. Csakúgy átutaztában szállott le; jónak Játja a szomszédnak barátságot szín* lel ni; tavaly is itt volt 800,000 forintnyi szemtelen követelésével, mert mi kárt (?) tettünk néki az okknpátié által. Kálnoky adott is neki válssst; de szavait le nem Írhatom, mert nem tudom ; de körülbelül arra jött ki, hogy .majd ha hasra esikI" Volt azonban a mult hetekben egy másik, valóban kedves vendégünk, Vilmos német császár unokája, a német trónörökös fia, kit valódi lelkesedéssel fogadtak. Tiszteletére mindent rendesett s bécsi udvar, sőt egy nagy diszgy&kor-latot is. Vilmos berezeg Őrnagy ugyanazon ezredben, melynek tulajdonosé a német császár; ez pedig a 34-ik gyalog sorezred, egytól-egyi? tőről metszett magyar fia. A herozeg ideér\'.este előtt ezeket betanították a „preaaiÍBche Stech-scbrítt\'-re, hogy a berezegnek annál nagyobb örömet sserezzenek. A gyakorlat tetszett a hörcsögnek, — csakhogy éber szemei csakhamar észrevették, hogy a gyakorlatot egy tiszavidéki fiu mégsem jól csinálta. A fenséges vendég leszállott lováról, odament a katonához és megmagyarázta neki; a berezeg nem tudta mosolyát visszatartani, midőn a fiu Így válaszolt: „GIsub icb, kájserlicbe FTohijt, ist es olles ájns wie macbt manScbritt; vrenn macht mans nur immer vorwftrz und nie zurückl* Ha nem is a birodalom halárain belül történt a dolog, mégis felemlitésre méltó; mert nem mindennapi esemény. A genusi herczeg nőül vette Izabella bajor hercsegnőt s Rómába az uj párnak egy díszmenet által akarták hódolatukat tolmácsolni, csakhogy korcsmáros nélkül csinálták a derék rómaiak a számlát és szent Péter áthozta azt egy hatalmas esővel. Ott voltak már a dissvéndégek, a király, a királyi család és s notabilitások, mikor az ég is reájuk kezdte bo-csájtani .áldását." A dissmenetbŐl diszfutás lett. A királyi család rögtön visszasietett s palotába,—- a király esőernyő nélkül volt nyílt kocsiban s mire hazaért felségesen bőréig átásott és egy hatalmas náthával szaporodott meg gazdasága. A dolog komicos oldalát a király első főhad-segédének malheurja képeste, — mely mslhenr a mindig komoly király, szívélyes kaczajra inditá. Pasi tábornak ugysnis hiu ember és régóta ősz hsját festi. A programm-ellenes időben történt gyászos falás alatt elvestitette a tábornok hajszínét, azas a vis elmosta és igy csakhamar felváltotta az élénk fekete szint a foltos Ősz hsjnak színe. Tudom, hogy mindaddig, mig a tábornok ur feje nem hasonlít a meztelen patyol a ttokhoz, gondoskodik arról, bogy „valódi" fes ékkel gyámolitea a hiúságon alapuló ártatlan szédelgést: — azután már ugy sem kell neki. Valóban örömünkre szolgálhat felséges királynőnk egy ujabb nemes vonása. A magyarok ezen védangyala ismét jelét adá leereszkedő nyájzsságának és szívességének. H.„. AugUite asszony, egy berhni kereskedés könyvelője, a pünkösdi ünnepek alatt Bécsbe u\'azott, bogy Speisin-ben (Bécs mellett) lakó rokonait meglá-togssss. Nevezett asszony mult csütörtökön, f. hé 17-én, a sebönhmnni psrkbsn sétált a délutáni órákban, röviddel as eső után és a sok keresztutban ugy eltévedt, hogy aSpeisingba vezető o\'at többé nem találta meg. Zavarában egy a fasorok közt sétáló hölgyhöz lépett, ki egy fiatal leányka társaságában sétált és ast megkérte, hogy mutassa meg neki a rendes utat. Barátságos mosolylyal ajakán állott meg a megszóliitott hölgy és az utat pontosan megmagyarázta, miután a berlini nő udvariasan köszönve távozott. Egy elegáns ur rögtön megszólítja a távozót, valljon ismerős-e a hölgygye), akivel most beesélt? A kérdezett „nem"-mel felelt. .Nem ismerem", monda, .de nagyon előkelő lehet; hiszem azonban, bogy arczképét már egy képes lapban láttam." Képzelhető most már a berlini nő meglepetése, midőn megtudta, hogy a kétsséges, barátságos hölgy, ki néki a Speisíngbe vezető utat oly pontosan leírta királynőnk volt, ki V a 1 e-r i a fűhercsegaŐvel a psrkbsn sétáit. Különben, a királyi bás minden egyes tagja ilyen barátságot. Tavaly nyáron egy zala-egerssegi földimmel voltnak szemtanúja, midőn a polgári ruhában járkáló B a i n e r főhercseget szóllitotta meg egy paraszt a sebönbronni psrkbsn, bogy mutassa meg neki a Bécsbe vésető utaf. Épen akkor mentem el előttük, midőn a főhercseg magyarázatát tartotta, miközben kalapomat leemeltem. Az atyafi is csak tőlem tudta meg, bogy kivel beszélt Újság most Bécsben nincs, mert az már itten %m újság, mit e lapok f. évi 40. száma hozott, bogy az uj városházban as építész elfelejtette a szelelő- és filtő-sserkezetet belecsinálni. Kérem az nem csuda, hisz a .Schulverem* megontjs a gondot .. , És azután ezek a schuivereini hősök Önmaguknak nem akarnak befűteni, — talán várnak mig befűt nekik —más!... Híss as uj, óriási nagy .Rudolf koronaherczeg kassárnya" építője is elfelejtett valamit. És pedig k i b a g y t a avisvesetéket és — U r- m b o oiá\'l — az árnyékszéketl Kaszárnyában két almsrsdbatlan dolog! A visveseték még pótolható volt; mert a falakat áttörték; de az a másik nem kevésbé szükséges valami, boszá lett „épitve", szas ragasztva egy hossza falsor alakjában. Persze a faicas nem veesi észre a hibát; de az építész szeme rögtön látjs, bogy az a „pót fal" vashámorok segélyével van .oda foltozva." Ugy néz ki, mintha odaköptek volna és erre ragasztották volns as egésset. És mégis van újság, de mégsem újság, mert as égése világ tudja, hogy június elsején az itteni .Wiedeni ssin- [amely törvény tagadhatatlanul emeli hazánkban a cultura színvonalát, amennyiben ,a tisztviselők qualifi-catiója biztos ismertetője egy nemzet műveltségének.\' Ezen törvény megalkotásában közbizalomra nagyon is méltó sabbanjónevü jogtudós orszá-jgos képviselőnknek igen nagy része van, de a mely törvény szükségére nézve általában a pártok és egye-, sek kőzött nem is mutatkozott eltérés, legfölebb a módra nézve, amennyiben voltak, kik gyökeres orvoslást kivántak azt ajánlván és szerintem igen helyesen, hogy a hivatali fanctiók végzése halogatás nélkül a törvényes kellékekkel rendelkezőkre ruháztassák; amely javaslat foganatosítása következtében igaz agyán, hogy sokan elvesztették volna, illetve elvesztenék állásukat, de rendezésre váró viszonyaink között ez figyelemre méltatlan körülmény különösen azért, mert sok kinevezett és főképen választott tisztviselő exiparos, exkeieskedő, hát kérdem miért nem térhetnének ezek vissza hűtlenül elhagyott foglalkozásokhoz? mikor .nagy a panasz a munkás kezek hiányán" — miért legyen a társadalomra ú p oly fontos pályáktól továbbra is elvonva a munkás erő? — s miért legyen a képzettség— mely szintén élni kíván — a hivatalokból kiszoritva? íme tehát a körülmények bármily nézpontjára helyezkedünk is, mélyen igazolva tűnik fel mindenütt azon aliitásom, melyet egész őszinteséggel anélkül, hogy bármily néven nevezhető rosz indulat szólna belőlem kimondok, hogy exiparos s különösen kiszolgált katonakáplárok stb nem valók tisztviselőknek, kikről — tisztelet a ki-vételeknek — naponként egy-egy szomorú bizonyítékkal erősbödött tapasztalásaim alapján írhatom, hogy eltelve büszkeség és önhittséggel házba- érkezik a népszínház egy társasága Blabáoéval és Pálmay Ilkával. — Ennek mi Bécsben élő magysrok örülünk; mert a boldogult Ringssinházban játszott kolozsvári színészek után más magyar társulat nem jött. Pálmay Ilkát már ismerjük onnét! Vendégeink egy hóig maradnak itt; csak ast sajnáljuk, bogy olyan időt választottak, midőn as aristokrátis Bécsből már elment a nyaralókba, így oly jövő vár reájuk, mint a kolozsváriakra, es pedig s deficit! Mi magyarok azonban, — mint a hangulatból ki lehet venni — pártolni, melegen pártolni fogjuk a hazai múzsát. Ha itt less már a társulat, bővebben ír róla SZOMMER SÁNDOR. Csak á sarkantyúm pereg! . : Levelet vitt a czigáoy küldőnez a ssolgsbirőhos. Gyors lába volt: azért bisták meg evvel a tiszttel. Meg is jelent idejében; — a tekintetes szolgabíró ur épen hivatalos szoba* jában volt A czigány átadta a levelet és as ajtó mellett várakozott, mig a szolgabíró or elolvassa a hivatalos levelet. Szeme azonban ide-oda forgott, vizsgálandó ss után, mit lehetne könnyű szőrrel msgával emeint! Nem kellé sokáig gondolkozni, mert háta mögött a falra akasxtva egy zsebóra függött. Zsebredugta azonnal, amint észre-vette, hogy a ssolgabiró ur a levél olvasásával el van foglalva. Azután várakozott a feleletre. HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÔZLOHI MÁJUS 27-én 1888. sokkal magasabban képzelik magokat ügyvéd s plane tanárnál, pedig ezeknek, — természetesen nem értve ide a proletárokat — szellemi ní-venjára tán százezer tövis után se tudtak volna fölemelkedni, ók, kik a vitatkozás, gyanúsítgatás és gáncsoskodás leküzdhetlen buzgalma által elragadtatva és elmerülve sajit szavaik zajában szemet hunynak az elméleti képzettség előtt, pedig meg-dönthetlenül be van bizonyítva, hogy ,a gyakorlati tevékenység az elmé létben bírja biztos alapját" — és megvetik az elsajátított mester ségéhez hűen ragaszkodó szakkép zetí munkásokat, pedig ezekről mondotta ám hazánk nagy fia Kossuth: .födetlen fővel állok meg előttük, mert neveiket az iszonya küzdés, nyomorúság istenivé teszi Mindezen tulajdonságaik daczára mégis nyájas és mosolygó arczczal mutatják be magokat utón — útfélen, de csak azért, bogy állásokat szilárdítsák s megingott helyeiket megtarthassák." Az eddigiekből meglehet sokan azt gondolják, hogy én a merev elméleüség mellett emelek lándzsát s minden egyebet ignorá-1 o k, sietek e gyanút magamról elhárítani azon kijelentésem által, hogy a qualificationál nélkülözhetetlenebb s főbb kellék szerintem a jellemesség, amely nélkül a minősített tisztviselő csak kidiplomázott, de közbizalomra, tiszteletes becsülésre méltatlan egyéniség. Mivel egy czikk szük kerete nem engedi tovább fűznöm a tárgyat, azért a még el m on dac dókat egy más alkalommal irom le, s miután így ki lenne nagyjában mutatva, hogy hol van a baj, ezzel azonban még nincs az nem létezővé téve, pedig ezt kell tennünk," mert nem szolgál az nekem vigaszul,, hogy szavaim igazságát erkölcsileg és anyagilag pusztuló nemzetem szomorú jelene igazolja, azért mondom jelene, mert manapság az éiet nem váltja be azt, mit i g é r az iskola, miért is a tanulás látszólag inkább kárára, mint hasznára van az ifjúnak, pedig megsütik, megizzasztják ám a fiatal embert a professer urak, mielőtt bizonyítványt nyomnak a kezébe, s a ki"ek adnak, az meg szépen öesze- Á szolgabíró azonban as irőaastala fölött ?110 tükörből látta a csigáoy mani-pulácsióját és gondolta magában : msgállj czígány, majd megtréfállak 1 írni kesdett 1 Huste, .halaistotta as idol. bogy a osigány minél tovább legyen kénytelen nála maradni. Végre eljött as idő. bogy a zsebóra, Ütött a czigány zsebében. Ez zavarba jött, mozgott ide-ods. A ssolgabíró kérdi tóle : „Mi as te csiginy ?¦ „A, sárkánylyaru pergett nsgyságos szolgsbiró uram!" .Hissen mezítláb vagy, hogy pereghetne a sarkantyúd ?\' „Hát talán a verebek csiripoltak odakintl?" „De hissen nincsenek fák ss ablak körül, hol csíripolhattak volna a ve rebek ?* Erre megvitsgálta a szolgabíró a czigány zsebeit és megtalálta ss órát nálal Ezután a rövid határosat as volt, hogy huszonöt botot kap a csígsny. Reá szánta magát a móré és csak azt instálta ki a szolgsbiró tói, i hogy a huszonöt botütést odafekve állbsssa ki, ahova neki feküdni tetszik. A szolgabíró belenyugodott és meg engedte, hogy oda fekbesaék, ahová neki tetszik. Előhozták a derest. Megjött mogyorófa pálczájával a hajdú is. A szolgabíró kisdta a szóbeli parancsot, hogy a czigány huszonöt botot ksp és oda fekhetik ennek elfogadására, ahova neki tetszik. A czigány a deres alá feküdt. A mogyorófa pálczás hajdú a szol-gabiróra nézett kérdőleg, bogy sajátképen mi módon hegedülje el a csigányon a huszonöt botütést? A szolgabíró elnevette magát és a czigányt elmésaégeért elkergette büntetés nélkül. TALÁLDKI hajthatja azt. illetőleg annak az alapján nagy keservesen kaphat éjjelnappali munkát kezdetben ingyen, utóbb tiszteletképen, később nyugdíj mellett i ki tudja?.... innét már csak egy lépés a 300 frt aególydijts gyakornok s á gll Ha az emberiesség érzete s a civilizatiő keresztül vitte a fekete rabszolgaság eltörlését, akkor ne tette volna helyére a fehér rabszolgaságot! WKBER PÁL. Az országos iparkiállitág c&oport-beesztasa. Az 1885. évi budapesti általános kiállítás oras. bizottsága m. hó 23-án Matlekovics Sándor államtitkár elnöklete alatt tartolt üléaébsn tárgyalás alá vette s némi módosításokkal elfogadta a cm porté lő készítő bizottság által javaslatban elkészített csoportbeosztást, mely az eszközölt javítások után a következőkép Van megállapítva: I. Csoport. Mesőgazdssági termények és növénytermelés. Eleiemre szolgáló növények és gyógynövények s esek magvai, Dohány és egyéb narkotikuz növények s esek magvai. Növényi rosta anyagok (kender, len stb.) s esek magvai. Más kereskedelmi növények nyers állapotban (repeze, komló, festŐnövé-nyek) s ezek magvai. Dohánygyártmányok. Mezőgazdasági ipari ezélokra szolgáló növények (répa, sorghura\\.,stb. s azok magvai. Mezőgazdasági tárgyak raj zsi és mintái. Trágyaszeret. Kísérleti állomások munkálatai. A gazdasági termelés műveleteinek s a termények raktározásának és szállításának czéljaíra szolgáló eszközök és késsülékek bemutatása. Főldjavitási ezélokra szolgáló müveletek és eszközök bemutatáss. (öntözés, lecsapolsz és slagczövesés.) Mezőgazdasági szakoktatás. II. Csoport. Kertészet, szőlészet. Virágok és dísznövények. Gyümölesé-szet Konyhakerti termények. Szőlészet, Faiskolák terményei. Kíkéssitdtt gyümölcs. Kerti tervek és rajsok; a kerté szet tárgyainak rajzai és mintái. III. Csoport. É1Ő állatok. (Időleges kiállításokban külön szabályzat szerint.) Lg, szarvasmarhs, hisóállat, juh, kecske-sertés, baromfi, kutya. IV. Csoport. Állati termények. Állati termények nyers állapotban (bőrök, tollak, senék). Gyapjú. Zsiradékok. Selyemtenyésztés. Méhészet. Haltenyésztőé. Tejgazdasági termények és kézsülékek ; tejgazdasági berendezések rajzai. Apró áht:ok tenyésztése. V. Csoport.Erdésset,erdészeti szakoktatás. Erdőtermények és erdészeti ipar-készítmények. Erdőfel mérési-, becslési-, használati- éi mivelésí eszközök és gépek. Erdészetileg ten . észtett fanemek és ezek mutatványa. Erdőm fissaki munkálatok, térképek, erdészeti száraz- és vízszállítási eszközök és építmények, s illetve esek mintái. Erdei famagvak, csemeték, faiskolák és talajnemek. As erdő-gasdszág összes melléktermékei; faszén kéreg, vadászat és ennek árgyai, a fegyverek kivételével. Félgyártmányok, four-nirok és kádármunkák, a mennyiben erdőben készültek. Erdészeti szakoktatás. VI. Csoport Bányászat és kohászat. Ásvány égenyanyagok (szén, ss-ványolsj, turfa stb.) Érezek es szókból nyert fémek. Egyéb ásványok (ső, kén, grspbit stb). Kő, csement, asphalt és egyéb építőanyagok. Bányászati és kohászati eszközök éa készülékek s az ásvány szerzés módjának feltüntetése. VTX Csoport, Vegyészeti ipar. Ve-gyésseti anyagok és\'szerek általában. Gyógyszerészeti anyagok és praeparatu-mok. Szappan-, illataser-, gyertya és stesnngyártás; gyű- és robbanószeren (mintákban). Keményítőgyártás. Olajgyártás. VIII. Csoport. Élelmiszerek, mint iparczikkek. Malomipar. Ciukoripar: ezukorgyánás, ezukrászati és mézeskalácsos csikkek. Konzervek és kivonatok. Szalámi. Kávépétolmányok. Tésztane-müek. Sajt. Mostar stb IX. Csoport. Bor és egyéb tálak. Bor. Borkezelés és pezsgőgyártás. Sörgyártás. Szesz- és élesztőgyártás Liqueurök. Eesetgyártás. A palaczko-sáshoz tartózó segédanyagok és ipar esik kek. Dugaszolás. Vignettirosás. Barászali eszközök általában. X. Csoport. Agyag- és üvegipar. Porcselián, majolika s egyéb anyag- és kőedények.Kályhák és kandallók. Üveg-gyártmányok. Porcsellán- és Üvegfeszté-zzet. FőszÖntvények s azon agyag- és üveggyártmányok, a melyek nem tartósnak az építési iparcsoporthoz. XI. Csoport. Vsa- és fémipar. Lakatos- és kovácsmunkák, Bádogos-munkák. Lámpák, bronz-, réz éa egyéb fém-ipar-czikkek. Pénzszekrények. Harangok. Késes munkák, szerszámok (fémből.) Fegyverek. Galvsnoplaatíka stb. Teljes konyhaberendesés. Csoport. Faipar (a mennyiben nem tartozik a bútor- és lakberendezési csoporthoz.) Építési és egyébb asztalosmunkák. Főuraink. AblskredőnyÖk. Esztergályozott és faragott munkák. Parketták. Kádáripar. Kosárfonó munkák. Mázoló és aranyozó munkák. Munksesz-kösökés szerszámok. Teljes mühelybe-rendeaés stb. XIII. Csoport. Bőripar. Készített bőrök és prémáruk. Ssíjgyártó ée nyer ges munkák. Bőröndös munkák. XIV. Csoport. Pspiripar. Pspir-és papíranyag. Papírtapéták. Könyvkötő és kartonagemunkák. Vonalsott könyvek. Papirkonfekcziók. Játékkártyák, író-, rajzi és festészeti eszközök. Teljes irodaberendezés. XV. Csoport Fonó és szövőipar. Gyepjufonalak és szövetek: pokrócsok, Pamutfonalax és ssövetek. Len, kender, juta s más növényi vagy állati szálas-terményekből készült fonalak és ssövetek. Csipkék. Gombkötő csikkek. Kötélverő csikkek. Vatta. Kartonfeatés, fehérítés, appretirosaa stb. XVI. Csoport Ruházati ipar. Szabóipar. Fehérnemű. Női konfekezió. Di-vatezikkek. Szűcsipar. Kalapok, kestyük, lábbelik, fodrászat, művirágok és tolkk. Agynemük stb. XVII. Csoport Bútoripar és dekoratív lak-berendezés. Bútorok. Kárpitosmunkák. Ssobafestészet, papírszőnyegek, A lakberendezéshez tartozó szobrászati aranyozó és egyéb díszítő munkák. Teljes szoba berendezés. XVIII. Csoport Arany- és esüst-müresezikkek és ékszerek, diazmüipar ez apróáruk. Arany- és ezüstműves csikkek és ékszerek. Vésnöki munkák. Tajték csont, azsrn stb. munkák. Pipák, kisebb diszmuvek fémből, fából, bőrből és egyéb anyagrkbÓl vegyesen. Gyermekjátékok. Víasikészitmények. Sétsbotok, ostorok, nap es esernyők. Kefekötő- ée fésüáruk. Kaucsukáruk, XIX. Csoport Sokszorosító mŰipsr-ágak. Könyv- és könyvnyomdászat. Rés, aczél- és fametszet. Chromogrefie és a sokszorosítóim fii par egyéb ágai. Fényképészet, fényképészeti anyagok és eszkő-sök. Cztmfestőés önlőmunkák. Nyomda-készülékek. Könyvkiadó vállalkozás. Hír lapok és folyóiratuk. XX. Csoport Hangszerek. Zongorák, harmoniumok. Von óban gazerek, czimbalmok stb. Fuvó- és ütőhangszerek. Hangaserek alkatrészei, hurok és egyéb zenészett szerek. XXI. Csoport Tudományos eszközök és műszerek. Mathematikai, csillagászati, természettani és vegyészeti műszerek é« készülékek. Távírdsi készülékek és eszközök. Telefon. Elektrotechnika. Mérlegek és sulyok. Órák. Egyéb tudományos eszközök. XXIL Csoport. Építési ipa-. Épi-tésí anyagok és díszítések. KŐ- és Cze mentmunkák. Fedél papír lem ez. Légszesz-és vízvezetékek. Fűtési, világítási és szellőzési készülékek as elektrotechnika kivételével. FürdŐberendezézek és kiűzettek. Istállóberendezés. Építési vasalások és. felszerelések. Építési rajsok és minták. XXin. Csoport. Járművek. Kocsik, szekerek és egyéb jármüvek áta-Iában t esek alkatrészei. Kerékgyártó Hullaházak. BonczUni késsülékek. Állategészségügy. XXIX. Csoport Házi-ipar. A háziipar és népipsr körébe tartozó szövő-, fonó-, faragásssti és egyéb hási-ip&rcaik-kek. Női késimunkák. XXX Csoport. Iparoktatás. Ipariskolák-, tanműhelyek- segyéb iparokutási és iparfeji esstési intézetik berendezése. A nevezett iparoktatási intézetek növendékeinek késimunkái és rajzsi. XXXI. Csoport. Neveles és közoktatás. Gyermeki táplálék; járni tanulás gyermekkertek, toma-aszKözÖk gyermekek számára. Népiskolák berendezése és tanrendszere, tanmódszerek, tanszerek, taneszközök, rajzminták, tankönyvek. A siketnémák, vakok éa hülyék oktatási módszere és ahhoz való tanesskősök. Nép és középiskolák és magasabb tanintésetek tervei és mintái. Művészeti oktatás. Muzeumok s boneztani s egyéb tudományos intésetek. Torna és vivő-eszközök és késsülékek. XXXII. Ccoport Képzőmű véstek Festmények és rajzok. Szobormüvek. Építészeti tervrajsok. Pótkiállitások. L múipari régiségek. Régi mfi:pari tárgyak, amennyiben Magyarországon előállíttattak vagy találtattak. II. Munka-kiállitások. Iparos tanon-ezok és segédmunkások készítményei. ITI. Külföldi tárgyak. Nyílt fölszóiitás. KnaussBoldizsár, Knortzer György Dr. Tnboly és Simon Gábor volt dalárda; tagokhoz 1 Helyben. Folyó hó 5-én önök azon nyilatkozatot, amelynek erejénél fogva a Nagy-Kanizsán levő összes volt dalárda tagok felkérendők lettek volna a beleegyezésre, miszerint 54 frt 90 kr. délsalai takarék-pénstárílag kezelt összeg a .csángók* javára küldessék be, oly hátirattal látták el, a melysserint az: .már 1882. július 4-én egy korábbi ilynemű nyílstkozat folytán a színház alap javára átenged\'et-vén, ujabb rendelkezés tárgyát nem képezheti"; minthogy azonban ama kérdéses nyilatkozatról a tagok közül ugy látszik csak egynek-kettŐnek lehet tudomása, sőt amennyiben az többszöri kérelemre sem lett felmulatva, vagy t\\n nem is létezik, fölszólítjuk ennélfogva fentnevezett arakat, miszerint a dalárdái 20—26 tag aláírásával ellátott, hivatkozott, 1882. július 5 ikí nyilatkozatot, amelyet eddig sem mutattak fel. 8 nap alatt vagy köztudomásra hozzák, vagy pedig a tagokkal egyenkint közölni szívesek legyenek, mert ellenkező esetben más uton is kénytelenek lennénk önhatalmú eljárásuk ellen orvoslást kőit. M.Kanizsán, 1883. májas 24. TÖBB DALÁRDATAG. Hr. XXIV. Csoport. Gépipar. Erőgépek (motorok), kazánok géprőesek és felszerelések. Munkagépek. Gazdasági gépek és eszközök. Malom-, szesz-, erűkor- és :gyéb gyári készülékek és beren-desések. Szivattyúk. Tűzoltó szerek, XXV. Csoport Közlek edésügy. Vasúti felépítmények berendezerükkel. Víz-daruk és jelzőeszközök. Közúti vaspálya-kocsik. Levonata vasutak mozdulatlan anyagai. LoKomotivek. Szerkocsik, sze mély-és teherssállitó vasúti kocsik. Pályaudvarok és as Üzlethez tartozó egyéb épületek, valamint al-, \'fel- és msgas építmények mintái és rajrai. Folyam- éa visszabályosási., híd-, zsilip- és pareerósi-tési munkálatok mintái és rajzai. Közúti építmények. Távírdsi eszközök ésa távir-dánál használatban levő elektromos tele pek és gépek. Postakocsik és a postánál alkalmazásban levő készülékek és berendezések. XXVI Csoport. Honvédelmi felszerelés. XXVII. Csoport Hajósás és tengerészet Folyam- és tengeri hajók, bárkák és csónakok s azok mintái és alkatrészei. Lobogók és jelzések. Bóják. Búvár- és mentőeszközök. Ussőessközök ée övek. Torptdók. Hajózási építkezések, — mint kikötők, világító tornyok ós docskok mintái és rajzai. Hydrografiai táblák. Vízi- és meteorológiai táblák ésesskösök. Tengeri halássbt stb. XXVI1L Csoport. Egészségügy. Fürdők, uszodák, tengeri gyógyfürdők és hidegviz-gyÓgyintésetek berendezése és rajzai. Ásványvizek. Orvos-sebésseti műszerek és késsülékek. Sérvkötők. Életmentééi eszközök. Kórházi és vöröskereszt egyleti berendezések és szerek. Névjegyzéke az 1882. évben legtöbb adót fizetőknek. Kzrczsg Béla, Karcssg István, Dob rio Benő, Gelsei Gottman Henrik, Tóth Lajos ügyvéd, Lővinger Izrael, GrÜnhut FűlÖp, Rosenberg Izrael, Waiser József, Blaa Pál, Plihái Ferenci közjegysŐ, Dr Szukios Nándor orvos, Eperjes;- Sándor ügyvéd, Stern J. Mór, Dr. Szekeres József orvos, Wolisch József, Wlasics Antal ügyvéd, Heocs Antal. Gelsei Gutt-min Vilmos, Ujváry Illés, Berger Adolf, Dr. Horváth Antal ügyvéd, Hirscbl Ede, Hertelendy Béla ügyvéd, Ebenspabger LipÓt, Hsuser János, Tersánczky József, orvos, /Bettlheim Samu, Dr. Schreyer Lsjos orvos, Sommer Sándor, Gross Miksa, Rács Antal orvos, Weiss Msnó, Fesselbofer József, Kovács Lajos ügyvéd, Rosenfeld Adolf, Ssígrícz Róbert, Weiss-mayer Mór, Tbomka Endre, EiBinger Henricfa, Keller Ignáos, Kilik Ferenci, Vncskics János, Repoch Gyula ügyvéd, Oilop Samu, Fiscbel Fülöp, Práger Béla gyógyszerész, Weiss Ignáts mészáros, Knorczer Frigyes, Sommer József, L ss-ner Henrich, Scherts Jaksb, Lővinger Ignács, üchönfeld Miksa, Strem Vilmos, Klein Illés, Paulus György, Schvarts Samu, Tauoer Alajos,. Scherts Albert, Fischl Pál ügyvéd, Varga Lajos Ügyvéd, Axenty György, Waios Sándor, Haba József, Stemmer Kálmán, Serényi József, Reich-nfeld Ignáts, Gáspár Ferenci, Garay Benő ügyvéd, Knorczer Károly, Dobrin János, LIlmán István, Czímbalek János, Pfsff József, Berger Mór, Bogén-rieder, Ebenspanger Leó, Rosenberg Fe-renoz, Darázs Zsigmond ügyvéd, Bonczik Feren cz, Rotm s n Gy Órgy, Chinorányí Boldizsár, Fürt Simon, Horváth Ferenci, Semetke Lajos, Sebertz Albert, Danne-berg Jakab, Weiss Adolf, Blsu Károly ifjú, Ábrahám Károly, Sseitl János, Leng Henrich, Kaspar Antal, Fü\'sl Lajos, Fleischhsoker József, Davidovícs Antal, Scbeiber Ignácz, Mewch Igoácz, Lengyel József. Póttagok: Merkly Antal, Szandveber József Lafcy József, Krompscher István, Gutt-man Simon, Hoch Fülöp. Kelt Nagy-Kanizsán, 1883. : hó 3-án. BABÓCHAY GYÖRGY, mint kiküld, elnök. LÖWINGER IGNÁTZ, BENTZIK ferecz, Dr. szűkíts Nándor. iájzi. Szabályrendeieta gyógyszertárakra;. A gyógyszertárak felállítása, kezelése és átruházás körül as 1876. évi XIV t. cz. XVI. fejezete alapján a következő eljárás követendő: 1- Ha gyógyszerész egy uj gyógyszer-tár felállítására szükséges engedélyért folyamodik, a kérvény indokolásán felül a törvényes minősít vényt és as egyesi megbishatóságot is tartozik kimatatsí, a ezé! b ól a folyamodványhoz csatolandó 1-ör) a gyógyszerészeti okleteU eredetben, vagy közjegyzőileg hitelesített másolatban. 2-or) eddigi foglakozásáról a ./ alatti minta szerint készített kimutatás, as összes bizonyítványok chronologicos sorrendben és ha valamely gyógy szer Úrban mint kezelő működött volns, vagy valamely gyógyszertárt bérben tartott* volna, ebbeli működése külön less kimutatandó ; ha ; p-díg valamely időssakrs nézve bízonyitváuynyal ellátva nem olna, az ezen idő alatti hollétét és fog-lalkosását a jegyzet rovstban kell fel-Üteni. 3-or) as illetőségi hatóságtól egy erkölcsi bizonyítvány. 2. Egy folyamodványban nem lehat vagylagosan több helyre jogosítványt kérni, ba pedig külön beadványokban kér ugyanegy folyamodó külön böző helyre jogosítvány\', amint ezek közül bármely kérvénye teljesíthető volt, a többi beadványa iránt folyamatba tett tárgyalás beszüntetik. 3. Ha valamely községben egy gyógyszertár felállításáért a község folyamodik és valamely gyógyszerész is adott rolos folyamodványt ugyanott egy jogosítványért, ahos képest, amint as ügynek kezde mény esésére a mo zgalo m egy ik vagy másik irányban előbb indult meg, a belQgymioister esetről-esetrs határos a felett, bogy a 134 §. a) vagy b; pontja szerint lesz-e a további eljárásnak helye. Ha több folyamodó van, figys lembe csak azon kérvények vétetnek, melyek oly időben lettek beoynjtva, a mikor a tárgyalás kedvező vagy kedvezőtlen kimeneteiére biztos következtetést vonni még nem lehetett; esek kotül pedig, ha két vsgy több folysmodó a gyógyszertár helyes keselésére nézve, minősítvény és szerzett gyakorlat tekintetében egyenlő bizonyítékokkal bír: a két gyógyszertár engedélyezése esetén, a jogosítványt mindig az első folyamodó nyeri el; ellenkező esetben azonban as a jobb minSsítvénynyel bíró, bár későbbi folyamodónak is adható. 4. Ha az a) pont szerint adományoztatik, kis és nagy községekben; valamint rendezett tanácsú városokban, a község megballgstsndó lévén hasonló minősit-vény mellett a község véleménye csak az esetben mellőzendő, ha az ellen alapos kifogás tehető. Szabadkirályi és törvényhatósági joggal felruházott várósokbsn a közigas-galási bizottság a jogosítványt a város meghallgatása nélkül adományozza; meghallgathatja azonban a törvényhatóság egészségügyi bísottságát sz esetben, ha ezt a városnak a közigazgatási bizoltaág-baa levő tagjai kívánják. 5. Fiók-győgyssertáréVt a grógysse-rész csak oly helyre folyamodhat!k, mely a gyógyszertára forgalmi köréhez tartozik. Ha azonban valaki ezen helyre egy önálló gyógyszertár engedélyeseiéért folyamodik és kellőleg kid«rittelik, hogy az ezen fiók gyógy szertárhoz tartozó terület elvonása által as anyegyÓgyszertár fennállása veszélyes tetve nem lesz és hogy ennek folytán a kért önálló gyógyszertár engedélyesbe tő, a fiók gyógyszertár megszűnik szon napon, melyen az uj gyógyssertár a közforgalomnak megnyittatott. 6. A jogot nyert gyógy szerészagy ógy-szertárt egy ér lefolyása alatt tartozik felállítani, mert különben a jogosítváoya elévültnek tekintetik* 7. Uj gyógyszertár helyének meghatározás, ba ez iránt as engedélyezéssel egyidejűleg ínnét külön rendelkezés nem történt, egészségügyi intézkedést képez, melyre nézve a törvény 154. és 157 dik §§ aiban megjelölt közegek járnak el. 8. Olt, hol ugyanegy helyen több gyógyssertár van, a gyógyssertár saját forgalmi köréWl, jogérvéuyes balosári engedély nélkül Öahatalmileg máshová át nem helyeshető, Es esetbeo is a fentebbi (tfjárás less köretendö. hüszonerttsdik ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖK? MÁJUS 27-én 1883. Mindkét esetben a hely kijelölésénél szem elől nem tévesztendő az, bogy a gyógyszertár közegészség! intézmény éa átért ott ahol egy Tárosban vagy községben többgyógy-tsertár van, exek nem e g y-m á a mellett, hanemelszórva ugy helyezendők el, hogy » g7í7,,erl»r fenillha-t i t i n a k figyelembe vétele mellett, egytterimind aviroe vagy község minden restéről legyen egyik vagy miaik gyógytsertir könnyeo elérhető. 9. \'A gyógyszer tárnak egy községből a másikba való áthelyezése azonban itteni elhatározásnak tartalik fenn. 10. A gyógytsertir-tulajdonoe, ht reil-jugáuak birtokában vaa it, csak egy gyógyazertárt ketelbet éa azért tzemélyes Üzleti jogosítványt egy gyógytseréaz csak egyet bírhat. 11. Még fel nem állított uj gyógyszertárnak tzemélyet joga át nem ruházható. 12. Minthogy a gyógytsertir személyes üzleti joga a 131. §. tserínt el nem adható t nem hagyományozható, az oly átruházás, mely adat ve véti szerződ éa vagy ehez hasonló természetű j°gügylet alapján kéretik, ionét engedélyeztetni :;¦!•-: fog éa as ily Üzlet, a mennyiben at a jogosítványra vonatkozik., minden következményeivel semmit. 13. A 132. § eseteiben a gyógytzexé-ff.nü jogosítványát nem ruházható; ha pe» íjig a törvényes haszonélvezeti idő lejár, vagy ba haszonélvezetre jogosított örökös :i-cij marad, a tzemélyes Üzleti jogosítvány engedélyesése ssintén a 134. §. utolsó bekezdésében megjelölt modorban történik. A jelen törvény életbe lépte előtt elhunyt gyógyszerészekre nézve az addig fennállott szabályok érvényesek. 14. A gyógyszertári üzleti jog, miután ¦jogosítvány nyal felruházottnak személyé. Iiez vau kötve, a törvény sjerint végrehajtat tárgya nem lehet. Ha pedig valamely gyógyszerész t-llen a csőd rendeltetik, minthogy a személyes Üzleti jog a csődtömeg kiegéssitő ¦¦aszót nem képesheti, a csőd-leltárba fel nem vétetik és a csődtömeg által nem kezeltetik, as átruházás ez esetben is aka-dálytalaoul eszközölhető, csakhogy az átruházásból netalán eredő vagyoni előnyök a csődtömeget illetik és ebből kelet-keső magánjogi viszonyok megítélése a csődbíróság hatáskörébe tartozik. 15. Eiók-gy őgy tzer tár elkülönítve el nem adható, tem át nem ruházható, csakis az anya gyógyszer tárral együtt. Fiók gyógyszertár nem Önállósítható, banem ha valaki oly helyen, a hol fiók-gyógyszertár Tan, önálló gyógyszertárt akar felállítani, ez csak azon alapon történhet, mint minden más uj gyógyszertár felállítása. (Vége következik.). Hírek. = Városi közgyűlés volt május 23 án, mely alkalommal a közkórház építésére beérkezett ajáolatok terjesztet-lek a képviselőtestület elé. Összesen három ajánlkozó volt, névszerint: Hir-echel Bschrach czég 144% — Hencz Antal 9% ea Tóth Mihály 16% leengedéssel. — L három ajánlkozó közöl as építkezési bizottság véleményesése alapján as építést a Hiracbel-Bachrach czég nyerte el. — Az nrnapl körmenet az idén igen imposans volt; nagyban emelte a ttizoltŐÍ zenekar. Azt azonban nem értjük, hogy megint míképen keveredett a darabok kosé az a „Gott erhalte?. — Ez azután botrányosabb volt, minthogy az utcza nem volt tisztogatva ée öntözve . — Az utczai fák legnagyobb réaze városunkban szárazság következté- ben vész kí, miután közköltségen azokat Öntöztetni nagy nehézséggel és roppant kiadással járna. Igy azután legnagyobb részben a terméeset öntözésére vannak bízva, kivéve azon szerencsésebb potitiót nyerteket, melyek at illető ház tulajdonotok óhal gondostatnak. Jő volna ennél fogva városi hatótágunknak valamennyi hási-gssdát felkérni, hogy miután a váróénak a be fásítás it elég költséget eneraz, ne várják a közköltségen való Öntözést t ha már a város tzép ültetvényekkel a házak elejét ellátta, ne hagyják kiveszni azokat és gondossák a háztulajdonosok. Mi ugy bisxxzük: ez nem maradna eredménytelenül. — Vándor tanítási prepám raja Dömötör László méhészeti vándor tani tónak 1883. évi május hó 27 tői kezdve. Májút 27-én indulok e 23-an reggel Fehér-megyében Pet\'.enden, — délután 2"\'/t órakor Pákozdoo; 29—30-áo Széket-Fehérváron; 29-én délután P. SzL-Ivi-nyon; 31-én Veszprém megye, Várpalotán, délután P. Küngösön, juníos 1-én éa 2 in Veszprémben, 3-in B. Füreden, 4 éo N.-Viszonyban, 5-én Zalamegyében Tapolcáin; 6 in Keszthelyei, 7-éa X.-Kinizsin, 8-in Letenyén; 9-én Csáktornyán, 10-én Altó-Lendvin, 11 én Vasmegye Maraszombatban, 12-éa öri Sít,-Péteren, 13 in Szentgotthárdon, 14 én Némeloj-vári, 15-én Körmenden, 16-án Vasvaron, 17 éa Zala Égerszögen, iS-in Zalabéren, 19 éu Sümegen, 20 ia Devecterben, — (Vestprémm.) 21 én Vatmegyébeo, Kis-Csell, 22-én Sárvár, 23-án Szombathely, 24 én Kőszegen. 25-én Sopronmegyében Csepregén, 26-in Sopronban, 27-én X.Mártonban, 28 in K.-Mártonban, 29-én Mosón megye Nevaideren; 30 in Hajkon. — Július 1 éo Magyaróváron, 2-in Vallón ; 3 in Sopronmegye Kaposvárott, 4-án Csóróin, 5 én 6-in Győrölt, 7-én Pápán 8-in Tétheu . -éo Szt Mirtonban, 10-én Komirommegye Kis Béren, II én N.-Igmiodon, 12-én Tatán 13-in K. Komiromban tartatnak elŐadisok. Buda-p-st 1883. május 23-án Dömötör László mk. méhf\'eseti vándor tanító. — 25 év utáni találkozásuk lesz a bécsi műegyetemet 1858-ban végzett egyéneknek juniut 2-in Budapesten. Közölök 24 még él, 5 pedig meghalt, — Az élők sorában tso Hencz Antal váro-tuok fáradhatlan buzgalmu műépítésze ia. — Jégbiztosítás. Gazdakőzönsé-günk érd-kében nem kíméltük a fáradságot a végből, hogy azon előnyökkel megismerkedjünk, miket a biztosító társaságok az idei jégbittoitát alkalmiból a gazdiknak nyújtanak. Meggyőződtünk ez aton arról, hogy a teljesen befizetett 3 millió forint részvénytőkével eliitott hasai rést vény-társaság Fonciere, Pesti biztosító intését díjszabályzata, nevezetesen a koezkizatok oastályozáaa tekintetében nagyon észszerűen van öeszeil-lítTa ét hogy esen tirtsság állal megsza bot dijak valamennyi gazdinak a ]rgoa< gyobb előnyöket nynjtjik ; ezen felül i kárrendezésre vonatkozó biztoeitisi félté\' teleí is fölötte méltányosak. Ezen hátai lártssigban összpontosulva találjak tehit ss olcsóságot, méltányosságot és a legmegnyugtatóbb biztosságot; többet ennél a biztosítani óhajtó gazdákÖzőoseg, agy hitzszűk, nem kivinhat. Tóbb gszda. — A zalamegyei ni. tanfelügyelő, gróf Festetich Jenő, geníalis iskolalátogatási sportot rendesett — amint érte sülünk — viroeunkbau. U. i. május 22-én megérkezvén, kijelentette, hogy meg fogja nézni as iskolákat. Délutin ss egéss tantestület illő tisztességgel várta. Ügy négy óra tájon azonban valami megbízott tadtakra adu, hogy a gróf ar már a délutáni vonaton tova tikamlott, s igy híiba várják. Bitony ez kitté furcsa bemutatás volt egy oly tekintélyes tantestülettel szemben mint a mienk. — A „Dnnanfali tflzoltó-egyle tek kerületi stövettsége f. évi augusztus 12-én Keszthelyen kő»gyülést tart, mire nézve a bejelentési ivek kitöltés végeit már szétküldetlek ét legkésőbb június 15-éig ismét visszaküldendők a keta\'.helyi .Önkéntes tűzoltó egylet\' el-aökségébes. — Kölcsönős bocsánatkérés. Egy a minap Londonban tirgyalt bünper folyamiban a következő esel kerüli uap. határában ápril 29-én meggyilkolt koroá-roromegyeí pandúrok gyilkosait. — Hajadon leányok figyelme be -A bajai nőtlen fiatel emberek „házasulok társulata* étimmel egyesületet alapítót- világra: Egy asssony, a ki hirtelen meg- ¦ tak, a következő statútumokkal: „Á tir-betegedett és halálát érezte közelegni, aulát minden tagja kötelezi magit, bogy magihoz hivatta férjét és igy szólt hozxiiínem vesz nőül olyan leinyt, aki 1) füsí „Nagy vétek nyomja lelkemet ós nem lenne nyugalmam a sírban, ba meg nem gyónnim neked! Éa megcsaltalak — ó magit; 2) aki driga ékszereket ét czíczo mis rubikat visel; 3) a ki a tok regényolvasástól nem taoul még rántott levest bocsáss meg!* „Megbocsitok, felelt a férji főzni; 4, a ki ba bálba megy, tzínte li-közömbösen, csakhogy én mir előbb [ tyeg róla ások drágánál drágább csipke; nyomára jutottam hűtlenségednek és megmérgeztelek ; bocsits meg te is." A becsületesség jutalma Fél-milliőuyi vagyont örökölt Parisban egy szegény varróleány, még pedig olyan valakitől a kit egész életében nem is ismert. A dolog Így történt :At illető dúsgazdag ember különcz volt. Miot Díogenea emboreket, agy keresett Ő becsületes ember ekei.Keresése közben egyszer arra az ötletre jutott, hogy egy lóvonatu kocsira ült, közvetlen a konduktor mellé. Mikor ez az utasoktól beszedegette a pénzt, ő nagyon barátságosan arra ajánlkozott, hogy a távolabb ülőktől átveszi azt a par aoua-t; sokan rgéas frankot adtak a kondak tórák, melyből as természeteién vissrsadott 50—60 centimet. Emberünk azonban, midőn e pénzt az illetőknek késbetité, rendesen egy fél frankot hozzá csúsztatott az összeghez, aztán megfigyelte azokat, a kiknek a pénztátadta. Tizenöten jutottak ! igy egy fél frankhoz; mind megolvasta a kezébe adott összegei, aztán aomolyogva zsebre dugta. Egyetlenegy sem akadt köztük, a ki goodolt volna arra, hogy a szegény konduktor három frankot keres csak naponként és hogy tévedése miatt ma nem lett táo vacsorája tem. Végre egy fiatal, 17 évet leánynyal tett próbát modem Diogenesünk. Kz a hogy megöl vatta a pénzt, röglön felkiáltott: „Kon-doktor ar, konduktor ur I Egy fél frankkal többet adott viaszai1 A kű-löncznek megtetszett a leány, tudakozódott utána és minthogy csupa jó dolgot tudott meg róla, rá hagyta egész vagyonit. — Veszedelmes szökevények. Május bó 10 én a körmendi szolgabírói bőrtönből két befogott csavargó-cziginy rab szökött meg. Oláh László és Kolompár József nevekre hallgatnak. Est a sike rült szökést annál inkább sajnálni lehet, mert ugy a nevezettek személy leírása, mint az általuk hátrahagyott tárcziban feltalált iratok minden kétséget kizárnak as irint, bogy tagjai azon olih oziginy csapatnak, kiket a győrmegyei alispán körostet mint a ssl.-iván-sathegyi puszta H 5) a ki igen jól lad zongorázni, de nem tud as árinak egy gombot te felvarrni etb. stb." — Szegsxardi iekete bor. TeVge- déaből lett ide kűldTe finom\' minőéit, 108 liter utolsó termésű tsegszirdi fekete bor, amely 19 frt — azonnal itvehe\'ő, minden közelebbit e lapuk kí adóhivataliban tudható meg. — Panoráma. Szülők, ttnitók ét tanulók figyelmébe ajánljuk a főpíacton levő panorámát, természet gyűjteményét annál inkább ia, miután csak még két napot kivan helyben időzni. Irodalom. (E rovat alatt ra ¦\'gazol it.-tt munkák Na gj-Kaaiaaán Wajdita Jéasef k(5ny»k ereseked\'ében kaphatók vagy általa megrendelhetők. Vidéki megrendelések posta fordultával pontoaan kfiaöltetoek.) — Megjelent az „önügy ved" 24 -ik harmadik kiadásának utolsó fusete, irta Knorr Alajos. Kiadja ifj. Negel 0:tó Budapesten, Nemzeti színház bérházában- E füzetben a szerző a megyei pótadót, a községi jót ismerteti, azzal áttér a köz-tiszlvíaelók Ügyeire, s szól mindenekelőtt a köztisztviselőkről általában, minek-utinna a köztisztviselők tulajdonságairól nevezetesen az általános és különös tulajdonságokról, as elméleti képzettségről a közigazgatási tzakban, jogi szakban, tan ügyi szakban, orvopi és műszaki tzakban, bányászati, erdészeti, levéltári, posta és távírda szakban, a tengerészeti hatósági tsimvevóségi, pénztári, kezelési börtönügyi szakban a vesztegin léseteknél és zálogházaknál, e végre a gyakorlati képzettségről, értekezik a tiszti állomások betöltésére, axilladalmí tisztviselők nyug-dijazásról azok özvegyei és árvái ellátási igényeiről és hivatalszolgai ée felvigyázói állomások betöltéséről, végre ismerteti az uzsora és káros hitelügyletekre vonatkozó törvényes iatéxk ed éteket. E fütet-hes -nint az „Öaflgyvéd" 3 ik kitdisi-hak utolsó füzetéhez vaa csatolva a czitalap teljes tartalomjegyzék, egy kimerítő tárgymutató végre k i i g a z i t a n-d ó k czime alatt egy a nyomtatási lé- nyegesebb hibákat és a nyomtatás folyama alatt felmerült változtatásokat ét módosítását kitüntető kimutatás. As ekéat teljesen befejezett „Öaügyvéd" egy a leghasználhatóbb és legszükségesebb kési könyvek közül, mely nem csak a törvénykezét minden ágaiban, de igen számos és nevosetea közigazgatási ügyekben mindenkinek biztos tsnicssdóul szolgai-hat. Ajinljuk t. cz. olvasó közönség figyelmébe és pirtfogisibt, E nagy terje-do\'mü 24 ik füzetnek ára 30 kr. A telje, seu befejezett mű egy kötetben díszes kötetbe kötve, vagy fűzve, ugy félkötetben fűzve ét füzetenként is a U cz. olvasó közönség kívánságához képest kanható a kiadónál és minden hazai könyvárusnál. legjobb Asztall-és UdrtB ital, kitjnö batiauuk biiűayult köbigéanéi, géoc bajokná!, gyomor-ÉE bólyag hurutnál. EDECSEKlta méáítfa íKfcejrtiaér.). Mattom Henrik, wéaimm townwrto. L.p.eaérés kiadó: SZÁLAY SÁNDOR\' Felelt, ¦aerkejita : BABOSS LÁSZLÓ-Lapml.jdoao.: WAJPITB JÓZSEF. RTylltté r.) SALVATOR elti rtsaa vaisseatet tavuiyaYlz, litSiium ét bornátrínmban gazdag forrás, orvosi tekintélyek által a légző és emésztési tzervek hurutot biutalmaiuál rendelve; — kívilÓ tzer a köszvény, hólyag ét vese bajoknál. Borra! hasznaira Igen kellemes fidit .-ital. Kapható ásványYiz-kereskedétékben ét legtöbb gyógyszertárban. SaltatoHoms igazgatóság 906 4-20 EPERJESEN. Bp n tan fú rak tir Édesít u I h v L. ur 141. • E roTAt alatt közlattért nom .illat »gira felelfiaíégot a fl»«. IRDETESEK. Dr. Hartmann Auxiliumj a legjobb gyógyszer Hugy csóbetegsé g ellen araknál és . folyadék nőknél, azigornan orvosi vény min készített rjógy-azer — gyógyít befecskendeséa ét fájdalom, ntébetegaég célka], njoanan beállott vagy bármily elavult baj, alaposan é megfelelő* aryorsan. HataroaotUn dr. Hartmann Auxiliamja kirendS s igy ezt a mellékelt használati ntisítási könyvvel egyOtt és egy a dr, Hartmann intézetében tanácsban tartott jogotit-t jegy a maga valódiságában kapható minden nagyobb gyógysaer-tárl-m 2 írt 80 kiért. Fő raktár: Twerdy W. gydgysz. L Kohlmarkt 11. Becs. Raktár: Priger Béla gyéoytzerész nraál NtDy-KaaizsáB. U. i. Dr. Hsrtmsan cr rendel 9-és 4—6-ig intézetébea t itt minden ngy mint addig ia, mi^dennemtl bór- és titkos betegségek, nem különben férfi erS gyengdlés kiválóan kitOnö mód szerint, minden ati-kőtelkeiét elkeralése nélkül. Sypbilii éj dagtdások és mbdennemd bctegiégek legjobban gyógyíttatnak, ztérsékelt dij. Illeg it. 814 52—». Wien, Stadt, Seilergasse Kr. 11. HARTMANNIGNACZ m&rleg-gyltros JJagy-Kan t asmtaota 932 l-e SZéClBBÍÍ-tÉT 5- SZáE Ajánlja kovácsolt vasból készült, erős és javított szerkezetű tizedes mérlegeit, melyek a székesfehérvári kiállításon éremmel lettek kitüntetve. Ruston, Proctor és társa Budapest Nádor utcza 39. ét 41. szán, ajánlják a legelső dij jakkal kitünteteti szabad, sz&lm&futő ÉatMáZZZs^l^a^sta^^^MitHi gőzmozdonyaikat WSBtmmBmm MIMÉ ÉÍÁmÉM. Hoffherr-féle egyszerű és tisztító cséplőkészleteket jargariyhajtasra. Arjegjzekek bennentTe küldetnek. 918 3-10 Ház eladás. A Petőfl-utczöban két egymás mellett lévd ház szabad kézből és igen kedvezd feltételek mellett eladó. Bővebb értesítést nyerhetni a helybeli izr; hitközség irodájában. 930 2—3. fjöoooocxxxxxxxxxxxxxxxxxt HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM ALAI KÖZLŐN! MAJTJS 27 éa 1885. HIRDET ESEK. RAI01S, HEAD ES JEFFIIS kötjottlíöbab GROSSMANN J. GROSSMANN ÉS RAUSCHENBACH ELSÓ MAGYAR GAZDASÁGI GÉPGYÁRA BUDAPESTEN. __, isztvel meiik8rbi>é8ért vagy gyirtetepttnk meglátogatására tisztelettel felkeretik.\' 1 &30O0OOOO0OCI0OOO0ieO0OO00OO000c oKávé Triesztből.^ !q Arak mint nagyban vételnél 0 ÍQ Alulírott czég kTild 43/» kiló* pÓStacse 0 Atnzgban vám- és bérmeutvr:, nsonu 0 Tgolás felszámítása nélkül utánvéttel^ v vagy az összeg előre beküldése mellett A 0 kivét a következő árak mellett : i 0Mokka, valódi arábiai - 1 ki\'Ófrt i 841 QCeylonigyőngy legfin. barnai . , 1.94 Jt* O Ceyloni finom nagy szemes I \' „ , Q Cnba legfin-usgy szem. barna 1 , Q Portorico legfinomabb — 1 „ q Guatemolalegfio. erős,kiadó 1 , z Aranyjava (Menado) igen Sci „ ÖZÖIdjava. finom — — 1 . QSantos, finom — — 1 , QRÍO, legfio. eroe éa kiadó 1 , QRÍO, középfin. erős b kiadói , 0 Egy 5 kilós kosárba. Q Narancs vagy czitrom, szép és váloga-A Q toll 30 — 45 drb, egy kosárban frt 2.10 jj § Sambo F. 0 q901 7-12 Triest. jj 1.70$ I.60X 1.42« 1.660 !340 1.290 1-180 !!Jlgozmozdonyaikat^ felűlmulhataüin él bármily időjárás vistor"- - -Tjak legjobban ellentállo vasgerendás csépiégépeiket szabadalmazotlmagán etctS szerkezettel vagra nélkül. Árjegyzékek, ugy Magyaroizzág első-rendű uradalmai és gazdáitól származó s gŐ-xaéplŐ készleteink rendkívüli nagy munkaképességéről és utolérhetetlen tartósságáról bzóIo bizonyítványokat tartalmazó legújabb kiadványun-_ kat, kívánatra bérmentve küldjük. Mautner József első pálinka fózöde és borkereskedése 924 2-13 Szegszárdon. Ajánlja kitünö minőségű palinkakészitményeit. úgymint: kitüní íürkBiv átvonstot {L>orcbs«) 100 liter (hordó Étikül; 21 frt kéisxer égetett torkol; átvonstot (Dnrchsng) ÍOO liter , 28 frt vilódi torkol; pálinkát . 30 frt Továbbá SMlavon ét axírmiai ó- és aj fítilvoriumot hordóvsl együtt 38 frt. Végül sxegsxürdi 6- ét uj yö-ö= borait ménekéit ársk mellett, Szíves megrendelések s hidaa-bon-badi állomásig bérmentve SEálIittstnsK A ki-ürült bordók, bsnsok 4 hónap alatt . hides-bonyhádi állomásig bérmentve vissssssállittatnnk, ugvanaaon áron mint felsiámjttstuk, yifliszaíogac1\' inak. Estragon Mustár Bsab. t-somagolás Sclimidt Victor ós fiai bécsi kaiönlegeaiégi lisíete belföldi hitel esi léssel valódi minőségben a gyári védjegygyei ellátva l/t, Yk és Va kilós üvegekben kaphatók minden fűszer- és különlegességi ü letekben. 884 8-10 hirdetmény. ti császári és apostoli királyi felségének 1832. é»i július hó 2-ird! kelt legfelső elhatározása folytán szénnel jneginditiatik a melynek tiszta jövedelme két nyolezadrészbeu a m. kir. vagyontalan hivatalnokok Ssvegyeí és árvái aegéljezé sére alakított alap, két-nyolezadreszbea a budapesti .Mária intézet, két-nyol<-zad-résiben a .pesti aaegény gy erm e kkórháv-egyesül et, egy-nyotexad\'éssbeo a .fővárosi Bterctetbaz\' ¦ ví-gre egy-nyolezadreaxben as Újpesten építendő Mldmires-képzS intézet javára fog fordíttatni -, L sorsjáték Sasses-, 5.331-ben megállapított nyereményei as alább kovetkesS játák- urv szerint 210.000 feria tra rnezak, te pedip : 1 fdnyeremény\' 70000 frttal ?.2 - 3 nyer. agyon. 5.000 fttal 16 000 Í, S „ 1-000 „ 8000 US 36 » 500 " 8000 -^¦S 80 „ .. 100 „ 8.000 J ö.L SÍO ,. „ SO ., 11.001 i . «gyw.i«.wiiaiiixa4ííwwn./i ±m KKOsor. ny.„ 10 „ 50.000 A hozás TlsszaTOnhatlanul 1883. évi június hó 12-éo történik. Egy sorsjegy ára 2 Mtal e i. vsa svifzJ .szítva. Sorsjegyek kaphatok : a lottóigazgatdságnal Budapesten (Pest, fÓTimnaz, félemelet), hová a megrendelések — habar csak egyes sorsjegyekre Is — s megfelelS össsegnsk potUntslTánynyal való beküldése mellett intéxhetSk; valamennyi lotto , so- és adóbi-vaialná! ; a legtöbb po stai irata Inal éa minden rárosbsa «s uevezsteiCbb bdyséffbeit felillitott sgyébb aorsjegyárnló kosegeknél. Bsdapestei, 188S. aprii hó 15-én. Magyar kir. lottóígaxgatóság FBEI8EY8EN Ilii, m. kir. p. n. mieizzt. osztálytanácsos es lottóigazgató. 904 4 6 (Utánnyomat nem djjastatik.) Wájdita József könytiiyomdájából N agy-Kanizsán. NAGY-KANIZSA. Í8&3. május 31-én. 43-list S5BÖ.13DI Hnszonkettedik évfolyam. Efjy mám 10 kr HIRDETÉSEK ti tuuálioi petiUnrlian 7, tnasodazor 6 ¦ minden totábht sorért kr. NYILTTÉRHEN soronként 10 krért vétetnek Kiont ári illetik minden egyes kird-tesíft 80 kr. fixetendfi. , Nagy-kanizsai Önk. tűzoltó-egylet KÖZLÖNY A lap szellemi réssel illető közlemények s ixerkeiitíböt, anyagi rémiét illető közlemények pedig a kiadóhoz bérmentve intézendő": NAGY-KANIZSA Bérmentstlen lerelek csak ismert ¦ nska társ aktéi fogadtatnak ot. a .zalamegyei általános tanítótestület a , nagy-kanizsai kisdedneveló egyesület", % „nagy-kanizsai tiszti Önsegélyző szövetkeze\'., a „soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmánya8 s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Hetcnkiiií kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. A nátzutazásokröl. Ámbár szokásai-, vágyat vezetik, az embert, még ís ezen szokások időnként meg-megnjuInak aszerint, amint helyzetünk, viszonyunk váltakozik, vagy koránk előbbre halad, vagy a mint némely egyes irányt adó személyek szeszélye változván, más irányú szokást cserél és e változást észrevevén a nagy tömeg, rögtön utánozzák, nem is kutatva azt, jó-e, szép-e, czélszerü-e és átalában, hogy mindenkihez illő-e az a ruhadarab, az az eljárás stb. hanem mert N. ezt viseli, vagy így ;eszen, tehát ugy tesznek és ugy viselkednek százezreken, így születik a divat. ,A természetben nincsen ugrás!\' És épeo a divatban tapasztalható szörnyű ugrások bizonyítják azt, hogy a divat nem tartozik a természethez! Az iszonyú térfogatú krinolin egyszerre oly szük ruhává lett, melyben ismét mozogni, meg sokan l\'-ülni sem voltak képesek; a viaszk pomádéval lesimított hajfésülést fölváltotta egy vihar által megtépett szénaboglyához hasonló „signon; a fél arezot alig eltakarni képes napernyőnek csúfolt valamit, teljesen kifijlódött esernyők szorították le a szereplési térről és így tovább; hiszen ezek mindnyájuk szemünkláttára történnek, miért sorolnám föl mínd-annyiát. Térjünk tárgyunkhoz: a uászutazáshoz. Miként fejlődött ez is divattá? Vagyonos birtokosaink, mágnásaink, kik aulában fészküktől távol eső vármegyéből, esetleg más tartomány, vagy országból nősülnek, — mert hiszen közvetlen közelükben magokhoz hasonlót csak nagy kivételesen találhatnak, — a mint a házassági eskü által összeköttettek — mivel a menyegző bevett szokás szerint a menyasszony lakásán történik — a Hymen — jármába fogott vőlegény menyasszonyával megosztandó a jármot, sietett a menyegző után saját fészkébe vinni a menyasszonyt, bogy háborilhatlan csendben csupán a szerelemnek és az általa nyu\'tott élvezeteknek élve Bme-nyecske* legyen a menyasszonyból és bogy az nj élet otthonában eltöltve a gondtalan „mézes-heteket* a családi tűzhely vezetéséhez játszva, lassan szokjék bxzzá, minden fáradalmat, minden megerőltetést gondosan kerülve. És csak, midőn a háziasságba egészen beleélte magát a menyecske, mutatták magukat a világnak és fogadtak, adtak látogatásokat. Erkölcsi hatással is bírt, meg bír ez a turbéfcolás az uj házasfe ! lekre, mert a fészek, melyben pártáját fejkötővcl cserélte föl a me I nyecske, melyben uj életirányában ! megindult, bizonyos kegyeletes, szent emlékeket költ föl és az asszony lakosztálya „szentélynek* tekintetik, melynek megfért óz tetése ellen a féifi, a nő életével kél védelemre. És az asszonyból lesz boldog anya, asszony, ki otthonának, \| családi tűzhelyének 61. No hát ez nem divat, ez természetes szükségesség, mert „a nó férjét kóvetni tartozik¦ és az a távolról nősült nem „nász-ntat* íeszen, hanem: „haza viszi fele ségéL" De hát: „a példa ragadós!* Téves fogalmak adtán olyanok is ulra kelnek, kik egy város- vagy faluból keltek össze és a helyett, bogy fészkébe vinné menyasszonyát, hol a szerelem élvezeteinek kizáró lagos behatása alatt következő „ró-zsalánczczal\' magához fűzze az ifja menyecskét: elviszi hosszú, fáradtságos útra. s a hely, hol a menyasszony elveszte pártáját: a helyett, hogy kegyeletes emlékül körében maradna, „szégyene" . tanyájául marad; mert másnap a. vendéglő összes személyzete gyanakvó, kétértelmű tekintettel, a gunymosoly bizonyos nemével kiséri őket, a mi sértőleg hat reájok; az eset ismétlődik: fáradtságos hegyi-utakat tesznek akkor, midőn az ifja asszonynak legnagyobb nyugalomra volna szüksége — ennek folytán betegséget szerez, hiszen aj életet kezdett, melybei átmenetelnél pihenésre van szüksége a nőnek. Pirultak, fáradtak, kimerültek! Néhány hét után haza jónek, közönyösen elfoglalják a készentartott lakást: a rózsaláncz széthullott, mielőtt össze lett v<Mna fűzve Az egyik jobbra megy, a másik meg balra, nincs semmi idealismus, semmi nyrabas, mely a családi-tűzhelyhez kötné őket, a képzelt mézes-hetekből csak a tiszta állati Ösztön maradt vissza. Az asszouy el- elmegy magányába, visszagondol a vendéglő személyzetének gúnyos arczára ée aztán, mert férjem aram is olyan formán veszi az egész dolgot, mintha találkája lett volna valami nővel, hát a menyecske azt gondolja: hiszen azok a vendéglők egészen alkalmatos helyek arra nézve, hogy a hosszas átázásban megismert egyik vagy másik csinos fiatalemberrel — ki elég udvarias volt a távolból meglátogatni — egy kis találkát tartson, hiszen most már nem ia kell annyira pirulnia, már annyiszor elpirult agy is. Ez még mind hádjáa volna. De a menyecskénél különféle zavarok lépnek föl az egészségi állapotban, rendellenes vérzések és nem tudom mi minden, csak nem hóna ponkint föllépnek eddig ismeretlen görcsök, a szenvedés egyenkint tépi le az arcz rózsáit, az ifjúság üde hamvait lemossák a könyek, mert_az anyai örömek almai adnak s aztán a képzelt boldogságnak vége! Vagy mégis megjön az öröm. Be az ifja anya már előre sokat szenvedett, mert a mézeshetek fáradalmai között megváltozott ivar-élet figyelmen kivül hagyatott, a beteg anya nem szoptathat, dajkát kell fogadni, hogy mivé lesz a dajka tejétől a gyermek, — nem kap-e görvélykórt, különböző kütegeket ? ki tudhatná előre ! ? A kis mama végre fölépül. Épen tíz esztendővel néz ki idősebbnek, mint menyegző utján. Uralkodók, berezegek, grófok nősülnek. A „Hymen* tudósítások ban ezt olvassuk rendesen: menyegző ntán a vőlegény X .. . i birtokára — kastélyába — utaztak, hol a mézes ke tekét töltik. Miért nem mennek ezek hosszas körntakra; hiszen vagyonuk megengedné? De nem engedik meg értelmes háziorvosaik és ezen arak szoktak hallgatni háziorvosaik tanácsára. XBNCPHON. A nők befolyása. Teaeked korcaapikat Jutott ébreszteni ... Hazád szeretetére Nevelni gyermeked. Osray J- Hogy nőink piperebábok, sálon hölgyek, s ezeknek neveztetnek, végtelen könnyelműsége korunknak. Pa-naszolkodunk öngyilkosságokról, amelyeket a játék, a nagyzás hóbortjz, a fölületes nevelés idéz elő, de hallgatónk ama fontos tényezőkről, akiktől függ Összes világnézletünk, lerkölcsi lényegünk megváltozása, újjászületésünk: nőink befolyásának emeléséről a nevelésre, s így magáról a társadalom alapvető elemeinek átalakulásáról. Pedig anélkül beszélhetünk, tehetünk, de eredményt elérni képesek nem leszünk. Mit használ felállítása -összes hibáinknak, azoknak szemmel kisérése, bonczol-gatása, statisticai kimutatása; mit a paliiati* szereknek alkalmazása, ha azt az egyet, amelytől az emberiség boldogsága függ: a nők befolyását a nevelésre figyelmen kivüi hagyjuk?! Mit basznál ama szép elmélet fejtegetése, mely ál i al megkívánjuk a nőben a tiszta értelmet, az erő teljes erkölcsi érzetet, a nemes Ízlést, ha nem igyekszünk oda, hogy azon szép tulajdonságok által reánk befolyást is gyakorolhassanak. De hogy is tételezhetnék föl, hogy képesek reánk befolyást gyakorolni, midőn saját maguk sem bírnak ama jeles tulajdonokkal; már pedig nem hisszük, hogy csalódnánk véleményünkben, ba kimondjuk hogy min -denki csak annyit vihet át másra, amivel saját maga bír. És ha következetesen elfogadjuk azon alapelvet, hogy csak a női befolyás által leszün- képesek morális eredményeket elérni, azt is elkeli ismernünk, hogy mig pipere-bábok kai és salonhölgyekkel lesz a társadalomnak dolga, akiknek erkölcsi nemes hivatásukról, kötelmeikről, mint házi nőknek, család anyáknak, gyermekeik nevelőjének fogalmak nincsen: mindennél e kérdésben fel kell hagynunk. Megkell változni azért teljesen a női hivatásról felkapott emancipált fogalmaknak ; a nők neveltetésének uj irányt kell venni, amely nem arra czéloz, ami eszköz sem a boldogsághoz, a szív képzéshez, az ízlés nemesítéshez, amilyen ma az erény puszta látszata, hanem oda kell törekednünk, hogy erkölcsi ős hivatásbeli kötelmeik megértésére kiképeztettetvén, ők is befolyásolhassák a férfiakban TÁRCZA. Atyám halálára. Végig kQadted a legvégsS harezot, rWmad fénye Örökre lehunyt. Síre szarnak híjába marasztott, Hjába font át rcssketS karnak .... . Elnyomott az élet Brtk alma, KlriogaUa lelked a halál. . . . Elmentél egy boldogabb hazába, Hol rid a meny flrOk fldva vár. Yénő szirnak elszornlva dobban, Hasasaién sir, hasztalan eped, Fuldokolva a mély fajdalomban, Caak alighogy ketté nem reped .... Padig tndjuk, hogy te már boldog vsgy, h jol.b neked, hol annyi csillag ég, Mégii, mégis mély fájdalmunk oly nagy, Ha líhetne, visszasírna még. Visszasírniuk könyünk aiporira], Viasza sírnánk, esak lehetne bár I .... Hajh: ái olyan nagy a mess* távol, Hogy aam jöhetsz onnan viaaa már . . . Nélküled meg oly sivár aa élet, Oly kietlc-j, mint egy sivatag, Melyen &3sam akár merre táveJ, Mindenütt csak romokra akad. Te roltél az égj nap felettflnk, Lelked fénye ragyogott le ránk, S ssoet szerelmed ég5 napja letűnt, Ki Uaz a mi drága jó atyánk?! .... KI Ioie? Senki. Mart kivsled nincsen, Ki oly hévvel Mérethetne még, 8 ki iánk annyi Qdvet, áldást hintsen, Soha többe sem a-ihat sa g . . . . Az atyáknak mintaképe voltál. -Haignrn, de bölcsen engedő, i\'-íj kezeddel ha it Is karoltál Olt volt mindig a másik feddő. h kiucaot adtat gyermekid kesébe, Amelyhas ». rowda, moly nem fér, Mely a TÍIág Zagy tömkelegébe Fényes aranyoknál többet ér. 8 mig te ennünk szerető ksroddal Átkarolva boldoggá tevéi, Tenmagad a kOxködS bajokkal Kimeitllre .... nyomó olt lerél . . . De a nyomor is édea rolt néked, Megédesité a szeretet, Moly benned oly tiatts lánggal égett. Hogy tisztábban nem is éghetett. Oh ragyogd, fenknlt, drága lélek! Ki magadat értőnk áldosád. Hogyan tudjak meghálálni néked Lelked e azép, ¦ nagy áldozatát?! .... .... Sehogy, sehogy, mert as lohi-l.tleu. Meghálálni ennyit nem lehet, Bár Öröklét- kincsek- pompa féuynyel áldjanak is a magas egek .... Kád borulva, esemonr. záporára! Saenteljük be hamvadé porod, Hely értünk az élet viharival Annyit küzdött, annyit fáradott .... 8 hálát szívvel tekintünk as égre, Áldva azt a szentelt végzetet, Melynek csudás, titkos boleie«ége, Fiaidnak lenn! engedett. Félre hit köny, félre terhe* bánat, S engesztelődj bánatos kebel, Néxd amott a lengő angyal nárayak átint röpítik őt aa égbe fel ... . 8 mitől itt len megfosatá az élet Kárpótolják érte duzan ott. Hol a földi kínok, szenvedések Arin egy nj, s ssebb vilig ragyog. MAROS HALMI GYULA. A ni uracsaink. (Németbe!.) Ke ásítozzanak szép hölgyeim ! Mit tehetek éa róla, ha a mi uracsaink oly unalmasak?* Valóban a bál manap egy fiatal hölgynek nem más többé, mint gyakorlás as Dlve maiadásban s fölró vas a as örökös hal Iga tagságnak. Öo tánczolni akar nemde ?Dí fiatal uracsaink fájlalom, kőssvéayeeek. Mulatni akar? De fiatal uracsaink njen ludják miről beszéljenek. Önök udvaroltatni aksrnsk? De fiatal uracsaink maguk sem akarnak mázt, minthogy valaki udvaroljon nekik. A teremben egy sarokból a mi ¦ikba szorongva, s cUgne-ot egyik késből a másikba véve a sétáló hölgyeket, merev saemokkel megbámulni, es össze-eége mindazoknak az erőkifejtéseknek, a meddig reméoytetjea jeunnsse dorée-nk egy bálon felszárnválni képes. Csuda-e esekutin, ha ily körülmények közt fiatal hölgyeink egy ily kétes mulatsághoz elvesztik ízlésüket, amely pedig annyi előkészülettel, fejtöréssel vsu egybekötve t még sok pénzbe is kerül? Haes Így folytatódik, még oda játunk, hogy a nők, ba egy balba mennek, kénytelenek leesnek olvasmányt vinni magukkal, hogy el as szenderegjenek. Igen, egy bámulatremél lé nemzedék, a mi fiatal uracs-nemzedékünk ! Hogy szellemdas legyen, ast ugy se kívánja tőlük senki — oh te Isteni — A ssellemoek mikor jutott szerep bálokon. De legalább tinesolnsnsk. hamar beszélni nem tudnak. „Igen, és szeretnék is táaozolai", paaaazkodék egy bálon a dandy, .csak már szünetek ne lennének." „Mit geniroaz- Önt s szünet ?" Ja a szünetben szórakozni akar minden tin-csosué és es ugy megerőlteti sz embert." Nem isteni es ? Máskor boldognak éirezte magit egy fiatal ember, ba egy szép hölgynek udvarolhatott — a mai fiatal uracsok ezt nyers munkának tekintik, amely elül félrevonulni kell. A bíli beszédek is nem kül.inb k. , Megnézte mir Nagysagtok a Ve-rescsagtu képkiállítást ?\' „Vem — még sem volt rá időnk — s önök?\' „Még mi sem láttuk." Muszlinét. „A képek gyönyörűek — mint mondják." Én ia ugy Üalluttam. Különösen a havas tájképek; Müszflnet. „Igen tele van." .És meleg." „Később még többen lilogetaud ják." „Akkor bisonyira még me\'egebb less." Mötsönet. „A jégre szokott menni Nagysád ?* „Az idén még nem voltam." „Hit tavai?" „akkor se.8 Könnyen meghütí magát ott sz ember." „Valóban, igen.* Most újra ri kezdi a zene. Valóban legfőbb idő. Az uracs már fogytán volt udvarlásának. Végleg kimerülve, nagy lélegzetet vess és ajánlja magit tiszteletteljes meghajtással. „No es s fistftl ember— es hit unalmas\'-\', panaszkodik a Backfisch mami fásak. „De mért is feleltél mindig oly rodeo,\' „Mit feleljen hát az ember oly sok kétdeeekref* .Ügy! Mért jár hát a szád — mintha különb volna ennél... V\' „Mért? Istenem, mert es egy okos ember, aki egéazeo máskínt tud beszélni.\' De semmije sincs, azonfelül egy naplopó. Ajánlom, bogy semmi agít ue adj neki — azt mondom neked és ba téged a fiatal uraos.... ismét megszólít, szere-tetreméltóbb légy!" „Avval soha." „Lehetséges-e? Egy fiatal emberrel jó bisból való, gazdag, aki téged boldoggá tehet 1* 4 Mir itt ill — lupus in fabula. Táncára kéri a kicsikét. — Arezot vág mint tíz nspos eső — mint busz napos oő, mint egy vízözön alatt. A nagyban elpirult mama arcsa azonban sugárzik, mint a juliuai meleg napa »ugir> uton. Megnyomja a kicsi lábát. A kicsike egy borsassté erőltetett mosoly kíséretében engtd, föláll s as udvarlónak karját nyujtjs. As anyai árgus szemek követik. Ssgény gyermek. Az ember nem is hinné, bogy mily kicsi szivbeli éa családi drimák játszódnak el egy-egy bálon. T. H-le. Himmi, — hummi. Nagy társasig korcsolyázott, a többi között egy báró is, Ssép fiatal kisasszony csaknem mindannyiszor a jégre vágta magát, a hányszor a közömbösen tovább sikló báró közelébe jutott! Végre baritnője megsséiitja e szokatlan HUSZONKETTEDIK fiYFOLYAM ALAI KÖZLÖNY MÁJUS 31 én 188S. a természetes hajlamokat és indulatokat s megteremthessék a gondolatnak Öszhangzásál az elvekkel és tényekkel, egyszóval mi szerzi pálya koszorúját: a jellemet és ja jellem-szilárdságot. A jellemképzés, a szív nemesítés, az erkölcs fejlesztés a feladata a nó nevelésének és befolyásánaR. Ei értené meg korunkkan ama számtalan erkölcs- és törvényellenes harczot, ha nem tudnók honnét ered ? ki fejthetné meg a bizalom és hitnek hiányát a fenti bajok ismerete nélkül? Az erkölcsi újjászületést nem mozdíthatja más eló, csak a kedély nyugalma, az észnek a lelkiismeret-teli őszhangző tevékenysége, az erkölcsi jólét, amelyen kivfil más boldogság nincs a világos. Jellem és erkölcsös tiszta lelkiismeretű és kedélynyngodt embert pedig nem tanítás, de nevelés által nyerünk; csak abban lehet támasza a hazának, dicső harczosa a politikának, zászlóvivője a társa\' dalomnak, boldog tagja a családnak, aki ezekkel lép a világ színpadára, s enélkül csak kötelmeket nem ismerő, leik íis meretlen, inhumánus cosmopolitákat nyerünk, akik nem fogják tudni, bogy mindenki egy élettel tartozik a hazájának, egy szívvel bitvesének, s egy lélekkel családjának. Nevelést, erkölcsi nevelést nőinknek, erkölcsi befolyást gyermekeinknek s akkor nyugodtan hajthatja le a szülő fejét agg napjaiban fia vállaira, a hitves keblére és a haza becsületére, mert jellemes embereknek szivében és lelkiismeretében él hazája, bitvese, családja és bol- Szabályrendelet a gyógyszertárakról. (Folytatás és vége.) 16. Hí egy gyógyszerész akár álruha-zi«, akár uj engedélyezés utján oly helyen nyert jogosítványt, a hol egy vagy több gyógytsertir már van, és ezen elnyert jogosítványát elfogadható alapos ok nélkül másra ruhássá, által, ezen átruházás -lól számit&ndc 10 év alatt uj gyógyszer tár felállítására jogosítványt nem nyerhet; ht, periig oly helyen nyert jogosítványt, a hol eddig gyógyszertár nem volt, és ezen jogosítványát elfogadható alapos ok nélkül a megnyitástól számítandó 5 év előtt másrs átruházza, az átruházástól számítandó öt év alatt nem nyerhet uj gyógyszertár felállítására jo- jelenség miatt, kérdezvén : De édes Idám hányszor esel te ms el ? „Annyiszor, míg s bárónak eszébe nem jut még is fölemelni." * Farsang végén történt, bogy as udvarló még n-m nyilatkozott imádott ja előtt a nósülésre vonatkozólag. Barátnője nél volt uzsonnára a kis Betti és uzsonna közben mondja Mimi barátoéjának : .Mimi * mjudOm neked, ba még e farsangon sem vessen nőül Károly : ugy a kolostorba megyekl „IhahI Ha a pipi nőtlenség már el volna törülve, ugy én is veled mének.* * At is farsang utolján volt, midőn a 24—25 é\'es kisasszony egy házi mulattig alkalmával oda tng udvar lójának; „Arthur! Ha ezen a farsangon nőül nem veszess, ugy nem is kapsz meg többé soha!\' Ez egész Iskonicze feleié: „Éd> Jolán, ha azt biztosan tudnám : agy iakibb ... várnék még." * Pompás korcsolyázó idő voli.-Föl is használták az alkalmat sokan, korcsolyáztak. Egy éltesebb úriember látva hogy egy kisasszonyka egyedül, bisony-talftü mozdulatok között küsködik a jégsport élvezetével, — oda sikamük as uri ember és kezét nyújtva kardé: „szabad kezemet ajánlani kisasszony ? \' Ez feleié: „előbb beszéljen a mamával," „Bocsánat, de én osak . . ." „Ah ugy, — csak a jégre akar vezetni? Ast köszönöm 1" * Egy öreg btnkir kikocsizott fiatal nejével egyik közel eső falába, hol a bankárnak nyári lakása volt. Véletlenül épen akkor kérdi ifja nejét a bankár hogy tetssenek-e neki as ityea falaaí hasak, midőn olyan bis előtt hajtottak goaitrinyt, és ha ezen idő lejártával folyamodik uj jogosít v Íny ért, kí kell matatnia ast is, bogy es idő alatt mivel foglalkozott. Ha pedig egy azemélyei Ütteti jog birtokibin levő gyógytzerées kér uj jo-gositvinyt, a nélkül, bogy as eddigi jogosít? anyát másra átruházta volna, ha a kért uj jogosítvány megadható lenne, a régi jogosítványa megszűnik, éa ss Így üresedésbe jött jogosítvány pályázás utján töltetik be, s 134. §. utolsó pontjában megjelölt modorban. 17, Hs egy bizonyos helyre, t. i. városba vagy községbe egy gyógyszertári jogosítvány engedélyezése kéretett és a megejtett tárgyalások rendén kíderitle-tett, hogy ott egy uj gyógystertár fel-ilútii-i által, as ily nton megszaporodott gyógy tzertirak fönnállása veszélyeztetnék, és ezen körülmény itt megillapttta-lőtt, hasonló ujabbi kérvények egy év lefolyása előtt egyáltalában nem, és az est követő öt év alatt it csak az esetben vétetnek tárgyalisbt, ha kellően kimu tatutik, hogy a kérdétet helyen a viszonyok atótt aj közlekedési vonalok meg-cyitass, gyárak, vagy mis ipar - és kereskedelmi vállalatok létesítése által, vagy mis körülmény folytán oly módon változtak, hogy esek folytán a meglevő gyógyssertárak fogalmiban az eddiginél lényegesen kedvezőbb eredmény éretik el. 18. Minthogy a 134. §. szerint uj gyógyszertár felillitisira kért engedély csak akkor tagadható meg, ha tekintettel a népeaség számára, at ott már fennálló győgytsertirskra, t a helyi viszonyokra kellően kima\'ftttatik, bogy az Uj gyógyszertár elannyira feletleges, miszerint as íly-utoo megszaporodott gyógyszertárak fönnállását veszélyeztetné, agyÓgytzerétz ttját érdekébea fektzik rendes üzleti könyveket vezetni. 19. Real-jogu gyógyszertár eladása eset-ről-esetre, be nem várva az évi vizsgálatokat a hatóéig álul azonnal bejelentendő, úgyszintén bejelentendők a bérlők tzemélyében történt változatok it. 20. As, hogy a 132. §. eaetében a gyógyszertár haszonéivesete kit illet ea a gyermekek aagykorusiga mikor következik be, a törvényhatóság részérói nyil-vintartandő, ét ha a hassonéívezeti jog gtzüník, ez ide azonnal\' bejelentendő. 21 Ha a gyógyszerész a jogosítványét gyakorolni többé hajlandó nem volna, vsgy est barmi okail fogva nem tehetné, a törvény hatosig tartozik a gyógyszerek akadálytalan megsseresbetéte tekintetében addig, mig a fenforgÓ akadályok mogstüonek, vagy esetleg a jogosítvány hatályon kívül helyezése irint határosat hozható, és eseo jogosítvány esetleg másnak adományozható less, —a -gyógyszertár szakadatlan működése irint agy io-tézkední, a mintss a törvéay 155. § inak el. hol alegény egy leánynyal as alacsony ablaknil besséigetésben állott. „Óh igen! Sokkal jobban tetasenek im, mint ások t városi házuk az örökösen mogorva házmesterekkel, kik már mindjárt morognak, has harmadik csöngeti" * A hegyek között mászkált nagyobb tártatág, mindenki igyekezvén a legmagasabb csúcsra jutni, hogy minél jobb kilátásuk legyen. Debizony as éltesebbek nem igen jutottuk föl. Egy élte delén lévő ori ember még it megközelítette a magaslatot annyira, hogy fölláthatolt és szörnyűködve ifjú nnok\'ahugát pillantja meg a tetőn egyedül küskűdve a lejőve téllel. , Az Istenért Adél I Hogy jutottál te ide?« ,Jsj segítsen le Béla bácsi! Sándor vezetett ide tel, én ide érve a fáradtság miatt elájultam, as az Ügyetlen ember pedig engemetitthagy va,orvosért tátott" e Egy ariember híja szolgáját, hogy ss egyik lábán keletkesetthólyagot vágja föl. Szívesen uram, ugy is nsésaaros vagyok, szólt az együgyű legény. » Megtalálta egy úriember a felesé gehes akkor nap érkezett szerelmeslevelet. Szörnyen fölhevülve kérdőre vonja as asszonyt: KitÓl jött, kinek szól e le vél, — mert boritéka mireltűnt — as asszony tagadja mennyre, fűidre, bogy nem neki, valószínűleg a szobalánynak szól. A férj olvassa tovább és egyszerre hévvel üt a levélre mondván: „és te még it tagadni mered, hogy e levél neked ssól, hissen itt áll nyíltan, „est megtehetjük édesem, mert férjed, at a vén marha agy sem vészen észre tetnidit!" Nohát nem világosan neked szól e levél? utolsó bekezdésében helytelen • »«} tsa-bályellenes kezelés esetire van elrendelve. Tavaszi elmélkedés az uj nemzedék testi ápolásáról. — Nyiltazó a azfllŐkhöz. — A katonaságnál bevett azokat, hogy alirendelt vakon engedelmeskedik felebbvalója parancsinak, s megfenyített hoz fejére az, ki parancsadója irányában ön vélemény nyel merészkedik bírni, vsgy jó tanácsost! bátorkodik közbeszólni. Ez itt elfogadott rend, melynek fegyelem te kíntelében sok jó, de mitrétzt tok rósz oldala Ís lehet; mert hány csata veetett .1, hány emberélet tétetett mar tönkre azért, mert a vezéri szerepre hivatott vitéznek csak alirendelt szerepe volt. A aabordinitió ezen szelleme azonban a társadalmi életbe is befészkelte magit s e szellemmel nem csak az Ó- ét középkorban, de jelen napjainkban ia mindenkor ét mindenhol találkozunk. As országház tenáctterméből le a legigény te -lenebb egyesületig, valamint a közélet minden viszonyaiban, a társadalom minden rétegében első kérdés as, tekintély-e kí felszólal\'!- - minő ál Üst foglal el a társadalomban az, ki indítványt tesz? — minő képesítése van annak, ki a tauict-adó szerepére vállalkozik ? — Nemű* szomorú jelenség ez; valamely indítvány elfogadásit, valamely tanica követését fQggővé tenni sz indítványozó, a tanácsadó ssemélyétól. Pedig esen állításom valóságiról városunkban ís minden nap meggyőződést szerezhet magának, kinek es iránt kételyei támadhatnának. Ezeket tudva s a gyakorlatból ismerve, aekem is talán jobb volna ball gatnom, mert hisz a tanítóra nézve is Ül mind ss, a mit ba vezetésképen elmondtam ; sőt a tanító szavát épen leczkéste-tésnek venni úgyszólván bevett szokás. Igaz, bogy e ferde feltogisnak részben magok a tanítók is okai, mert ískoliik négy fala közé zírkósra, csak ritkán matatnak érdeklődést a Közélet eseményei iránt, csak kevesen lépnek aggodalmaik, véleményeik, vagy indítványaikkal a nyilvánosság elé, oly ügyekben is, melyekben a természet és tapasztalat szabályai gsarint ők lehetnének mérv- és irányadók, t e keveseknek fellépése as aj vagy ritkaság hatása folytán köny-nyen tolakodásnak ía tekintetik. De bocsánat I elmélkedésem csaknem merengéssé" fajalt, pedig én nem akarok senkit lecskéstetni, hanem a szülőkhöz kiviuok néhány szót szólni, as aj nemzedék testi állapotát esem előtt tartva, szerény nézetemet akarom az érdeklődő szíves olvasónak elmondani. Adatokkal begyóshető, hogy or sigtserte hasinkban, agy mint a külföldön a gyermekek között a halandóság mind inkább növekedik, elvitishatlan téay, hogy a beteges, elsstn alt gyermekek szimt városunkban és megyénkben napról-napra szaporodik. Van-essüló, ki erről ssját családjában még nem aser-zett volna fájó szívvel tapasztalást? van e tanító, kinek e isomora kép nem tárulna naponkint szeme elé? — de hát még ss Orvosok tapasztalása! A gyermekek kőzött leggyakrabban előforduló bajok, mint as sok kapa-cxitás által ía konstatálva van: rövidlátás, ffifajáa, idegesség, étvágytalanság, vérszegénység, vértolalás ét vérrekedét, továbbá a lélekzési szervek elgyengülése, vagy csekély fejlődése, a hátgerincs elférd ülése tat- mely általános gyengeségeknél fogva a gyermek minden káros kolbefolyis iránt annyira fogékony, bogy a szülők nem képesek kedveseiket -ssok ellen eléggé megóvni. E szomorú jelenségek kútforrásat s ttülők többnyire as iskolákban vélik találhatni, mely felfogás azonban a legtöbb esetben téves. Megengedem ugyan, sőt beismerem, bogy az a körülmény, miszerint a kisdedek kénytelenek 3— 4 órit Bsakadatl&nul s még mindig található sötét, nem szellőztethető ét szült, tehát egészségtelen iskolákban, csélssertttlen padokon tölteni, nagyon károsan htt at egészségre: mert tagadásommal at igazságot csapnám arcsul, hogy a hosszss munkát igénylő tok iskolai dolgozatok, illetőleg feladatok, melyekkel némely nép- es középiskolában a gyermekeket túlterhelik, ezeknek egészségüket aláássák, de tény az is, bogy mindamellett még gyakran találkozunk oly ízŰlŐkkel, kik a csekély feladatok miatt panaszkodnak, tagadhatatlan as is, hogy a gondos szülök as iskolának ezen oetaláni karót befolyását eiiensuiyozni képesek. Es igen ha már as igasság kedvéért a fentebb felsorolt bajok részbeni okozóit tartóskod ás nélkül bevallottam, valódi tényállást, aa igazságot az ő szomorú valóságában szem előtt tartva, ast ís ki kelt mondanom, hogy főkép magokban a családi viszonyok ét a családi nevelésben gyökeredtik as észlelhető bajok ciírija. Mily szomorú kép tárulna fel előttünk, ha alkalmat vennénk magánknak a szegényebb nép lakhelyeit, falán agy, mint varosban, megtekinteni. Az első pillanatban arra a meggyőződésre jut oánk, hogy csupán ezen egy, valóban megdöbbentő körülmény elégséget arra, bogy egy egétz nemzedék egéssiégét megrongálja, annak fejlődését meggitolja, aat megmérgezze. Ehhez járui, hogy valamint a lakhelyek és azok környezeté nek, ugy a gyermekek ét azok ruházatuknak tisztántartására sok holyeneemmi gond nem forditiatik, mely rendetlenség alatt nem cttk tzilletőgyermekek, hanem a velők érintkezők is tetemes kárt szenvednek. Pedtg hát a lakasok szellőztetése, ezeknek, valamint a gyermekik tettéaek ét ruházatának tisztántartásihoz nem Ís szükségeltetik gazdagság, csupán egy kis fáradság, jó akarat és gondosság kell oda. A felsoroltak pedig sonyíval salyo sabban hatnak a kisdedekre, mert e mellett a nekik nyújtott táplálék is vagy nagyon hiányos, avagy nem felel meg a gyermekek testi es egészségi állapotának. A szóban levő szegényebb néposztály egéességi állapota tehát az általános tisztásig, a tiszta ét friss levegő, további a kellő és ciélsserü tiplilék hiánya miatt sfilyedt mindinkább ali. E bajon segíteni mindenkinek emberi kötelessége, tehetjük pedig est ép ugy jó tanács, rábeszélés és meggyőzét mini anyagi tegélyesét által. — Azonban a jómódú és felvilágosodott családokban is sok a található hiiny. Hiny ssQló nem fosstja meg gyermekét a friss és tissta levegő élvezésétől, csupán ason alaptalan aggodalom miatt: hogy bit ha a szellő megirt neki. Hiny gazdag csalid gyermekének testi fejlődése megakadályozta tolt mir elkényeztetés, vagy oly élvesetek által, melyek a gyermek Unnéssetének meg nem felelve egészségére károsan hatottak!? Mily gyakran találkozunk oly szülőkkel, kik büszkén hirdetik, hogy 4—5 éret leányok mir ennyi-annyi harisnyát kötött, 4—5 évei fiuk olvasni-irnt tanalt, megfelejtkesvén arról, hogy e testi [és lelki erő meg feszi lés által a szegény gyermekbe a betegeskedés csiráját ébressték fel 1 Mily kevés gondot fordítanak a ttülők arra, hogy kedveseiket a munkák készítésénél felügyelve, rendéi testtartásra szoktaaaik és csélsserű világításról gondoskodjanak, vsgy, bogy Őket a folytonos olvasástól viazatsrtsik I Pedíg es utóbbiak idézik eló a hit-geríncs el ftrd ülését és az oly gyakran észlelhető rövidlátást. Ezeken kivűl még sok körülményre lehetne utalni, melyek mindannyi tényezői a jelen ét as uj nemzedékben érz-lelhetŐ testi-lelki fogyatkozásnak, de mindezeknek felsorolása feletleget. A leggyakrabban előforduló hiányokra rámutatva, a baj orvoslásának módjs is meg vaa adva, kivált most, midőn a termésiet szépsége oly bazdilólsg hat nagyra és kicsinyre, bogy benne élvezetet és Űditést keretéén. Tehit sapi enti satl POSCH LAJOS. Nyílt levél. A n.-ksnissai polg. isk. igazgatóságától. 16. A „Zalai Közlöny" tekintetes szerkesztőségének Nagy Kanitsin. Tekintetes sserkeestő ur! Beeset lapjának közelmúlt, assz 42. számában a .Hírek1\' között olvastam többi kost ason bírt is, mely a salamé-gyei m. tanfelügyelő orra, gróf Festetich Benó 0 méltóságára vonatkozik,^ mely szerint s dolog aem égessen igy ál\| amint es eló volt adva. Asért kérem egéss tisztelt\', tel a tek. szerkesztő arat, ssivesked jók becses lspjábao ezen felvilágosító so-rsimnak ís kevés helyt tdoi. Kítünó tisztelettel N.-Kanizsin, l883.mijaa hó 29-én kész ezo Igája MORGENBESSER JÁNOS polg. lak. ig. A zalamegyei m. tanfel ügyelő ur. gróf F--steiich Benó Ö méltósága mijas bó 21-én délután 4 órakor érkezett Nagy-Kanizsira mir 19 nap óta tartó körútja ról. Még ugyanaznap meglátogatta Horváth Fái beteg kartárs un kai, amikor ís megígérte, hogy misnap, asaz mijus bó 22 én meglátogataadje ugy a köss. elemi, valamint a polgári iskolát is. Május 22 én reggel 7,9 órakor meg it jelent a polgári iskola helyiségében, de mir rcaszulérzóaról panaszkodott.Daciára annak, végig nézte as osztályokat, maga vizsgálta a tanalókat, érdekkel néate a sikerűit rajzokat, valamint a szertárakat ia. Ugyanaznap délután akarta az elemi iskolákat it meglátogatni, de mivel a hosszan tartó utazás, mely folyton kocsin történt, annyira kifárasztotta, hogy beteg lett, asért jobbnak talált* as iskolalátogatást mis időre halasztani és hasa utazói. S így történt, bogy gróf Festetich Benó Ó méltósága májas hó 22-én a délutáni vonaton hasa utatot\', a nélkül, hogy as elemi iskolákat meglátogathatta volna. As elemi iskolai tantestület padig «/,3 órakor ertesi tletett, hogy a gróf 0r már elutazott t igy a taatettület a gróf arat nem várhatta, hanem csak kötelet-zégtzerüleg 4 óráig rendet iskolát tartón Hírek. — A Polgári egyesület uj helyi.\' aégének megépítési késedelme irint ait löbb helyről .intéztek hozziuk kérdést Igen sokan szeretnék tudni a kéiedeiem okit. Szerintünk e késésnek miudss esetre fontot és messzehaló oka lehet Róla azonban mindaddig érdemlegesss nem ssólhataak, míg meg nem tudjak bogy egyéni érdek — vagy — ,mil\| hUzszük — valamely németebb ét városunk jövőjébe ágazó lörekvés képezi e at kot?! — A „Zöldfa" kertben f. bó 2G á* ette msjdaem lüz timadL Egyik pia. czér a. í- a ujiri teremből izéket tkart a szabadba kivinni : de ezt oly ügyetlo nül és zselésen tette, hogy egy petróleumot lámpát leütött. A szétömlő petrrleao. erősen égai kezdett t hogy nagyobb mérvű szerencsétlenség nem történt iL. nak a néhány ott űlő vendégnék kottóa belő, kik télekjeleaelöket el nem vesstT* asztal-lapokkal zárták el as éleayt. ods nem ju ható előnyből azutin annál több jutottSzigrics Róbert agyába tol. ast as élelmet gondolatot tiraatzlotu, hogy jó less ebből a kit kirból nagy hatanot csinálói. Rögtön >-lÍndull s utiq útfélen mondta boldog-boldogtalannak, kogX g Zöldfa. Félóra alatt a kert tömve lett vendégekkel. Sz. uram pedig alteregojiva) a markába nevetett. — A kÖzkÓrház építése már megkezdődött. Amint halljuk: a kőrületét majdan — hozzá értve a mostani vi-tirtért it — be fogjak fititani t ett kellemes sétatérré alakitsni. Ez valóban igen tokát emelne virosunk szépségén ; s ba csakugyan testté lest az ige, örömmel gratulálunk. — A tanítói gyüIi-m ma (31-én) terta\'ik Pallinban. Kezdete 9 órakor lesz. Gyűlés utin tiraas ebéd fog Ur la\'ni az ottani vnndégtŐb n, — A helybeli izraelita hitközség külön lányiskolát épit et. Mir az árlejtés megvolt ; legközelebb kezdetét vetzí az építés. — Aranymenyegző A helybeli szent-ferenczink templomiban f. hó 27-éo tartották arany meny egzőjöket Hubínks helybeli kereskedő nejének atülei. Mikor as oltár elé állva, »% eskűtzőkal 50 év múlva ismét elmondták, mind-keltőjök tseméből lecsordult a köny. Tartsa őket a jó Istea k«a! — A 10X8 mir szépeo virágzásnak indult mesőnköo. Most a fődolog, hogy csendes nspok legyenek. Igy még — hála Itten! — elég jut az áldásból. — Cíement Lipótné úrnőt, a tű-zoitó-egyleti zászloanyit, név ünnepe előestéje alkalmával (f. bó 27-én) a helybeli tusol tó-egyeeület zenekara ünnepélye* zenével tisztelte meg pali ini lakisinél. — A nagy-kanizsai tiszti önse gélyzó szövetkezet tagjai értesíttetnek: miszerint a . helybeli fürdő részvény-tartásig bérlője B-cbler ur lessállitútt iru fürdő jegyeket bocsátott a szövetkezet rendelkeséaére, s ilyenek a azevetke-set elnökénél vagy Horváth István kir. Uvirdatisst urnái bármikor készpénzfizetés mellett kaphatók. A szolgaszemélyzet hes tartozó azon szövetkezeti tagok, kik akár szegénység, akar nagyobb betegség folytán saját ét családtagjaik részére a fürdő használatának költségeit fedetni nem bírják, a fürdő használatit igazoló hiti orvos és a szövetkezet elnöke áltat aláirt utalványra havonkini legfeljebb kétszer ingyen fürdéshez bocsittatnak: ezen atsivinyok szintén sz elnökségtől nyerhetők, — Tavaszi mulatság. Az ,tW nagy-kanizsai hivatalszolgák temetkezési egylete" folyó évi jnniui bó 3 aa a kedvelt sánczi-kertben saját egylete javira jó\'ékoayczélu polgári tavaszi mulatságot rendes^ Kivonulás zeneszóval a .Zöldfa"-kert előtti térről délatio l órakor. Belépti dij stmmélyenkínt 50 kr. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hírlapuiig nyugtástataak. Tekintve a nemet cselt, ssáves pártfogást kér as egylet nevében a rendezőség. Jegyek válthatók : Belus Jóssef es Prigír Béla urak gyógy szét táraikban és a pénztárnál. — Kedvezőtlen idő esetén s mu-la\'aig következő vasárnap fog megtartatni. — Al öngyilkos példája. Dsb pestmegyei községben egy jó módú p»-rssttgasda értesülvén airól, hogy Nsgy István földbirtokos Öngyilkossággal vetett véget életének, mély gondolkodásba esett, melynek végeredményekép arra jutott, bogy ha egy olyan jÖ lelkű, köz-szeretetben illó gazdag ur, mint Hegy István-nem kívánt élni estn a keserves világon, hát minek éljen akkor a szegény paraszt ember. Essél az elhatárolással fogta a nagy konyhakését ét a torkai keresztül metszette. Midőn hozzátartozói éssreveték nae> csak annyi ereje volt, bogy as öngyilkosság okát meg- HUSZONKETTEDIK ÍVÍOLYAM. ZALAI KÖZ1Ö1II MÁJUS 31-én !883. mondhat:* ¦ pár peres múlva kiadta lelkét — Az Úrban esalád. A bach kor ¦sakb&n történt. Egy marosvásárhelyi ,k. k." hivatalnok, ki buzgólkodott megtanulni a magyar szót, látogatót kapott valahonnan Csehországból. Elmennek többi kost a temetőbe, a hol a oaeh embernek föltűnik a sírköveken látható „itt ovugszik aa Úrban." Megkérdi hivatalnok barátjától, mit tess az ; ícsipiczi ma gyár tudományival meg is adta a fölvilágosítást ekképeo : „fciier rubt der Úrban." A cseh imber csak nési a sírköveket, csak nézi ; hát vagy százötvenen ott voit az „hl nyugizik az Úrban," Végre meg nem illhalta már szó nélkül. „Dedósak nagy família lehet erre tifolé-tek az az Urban-család. Hiszen itt az egész temető Urban-okkal van telel" — Zeneló kristály hintó. Nemrég vitték Parison it a legcaodilatosabb kocsit, melyet as ottani lakosok vslaba láttak. Es a kocsi, kivévén a kereket, ten gelyt, a rugókat és a rudat, egészen kris-tily-üve^ből van, annak többi részei, a melyek mis soraiknál vasból vagy más fémből készüllek, itt domborművű, ezüstből vannak. A párnák ss ülésekhez kék bársonyból készültek. Ezt a kocsit AS-íonz király küldi Madridból, bol azt egy francaié Edntard Péter nevü kocsigyartó készítette, Moszkvába. A kocsi már két szer volt használatban és pedig Alfonz király két menyegzője alkalmival. A kocsis bakja alatt van egy zenélő óramű, mriy a kerekek forgása által hozatík mozgásba és egy diadalmi indulót jit-szik. A kék birsony kocsípirnákra Kasz-tilia oroszlánja és Arragooia tornya van him\'zve. — A ezarí koronázás minden merénylet nélkül történt meg. Valószínű, hogy most nem is fognak a nihilisták semmi d naoiit- productiőt mutatni; — ca«ndesek. — Hogy a magyarosodás mily nrhzen lud tért hóditaoi sok idegen ajkúnál éa miut bűkrétátzik felanémetdis-kurzusokat sokan magyar szavakkal, fényesen igazolja, az a párbeszéd, mely Zala Egerszegen folyt le, s melyet a „Zslamegye" méltó megbotránkozással említ fel. Egy ur: .Andris! wo vraren Sie? Gyógyszertári szolga: Pesen hob i kauft; — und dan ao au kócz, — das g\'hőrt zum kenécsék durchszfirni." — Elsodorta a vízár. Zerinyi József 11 éves cserszegi om aj t gyermek f. hó 6-án a cserssegtomají közlegelőn marhákat űriivén, a hirtelen támadt roppant esőzés folytán az ar a gyermeket elsodorta és hullája csak f. hó 8-in este 6 órakor találtatott fel. A megejtett orvos rendőri vizsgálatból kitűnt, miszerint i bitiiin sem kQlaö erőssak nyomai, sem sértés jol-i nincsenek, és hogy a balil oka vizbefullas volt. — Mélységbe zuhant kocsi. Olyan szerencsétlenség történt Possonybsn, mely az ottani balesetek krénikijában majd nem páratlanul áll. Egy phaetoo, melyben egy férfi és egy nő Ült, a varhegy szélén levő mintegy 4 libnyi keskeny útról lezubsnt a 4iS libnyi mélységbe. A phaetoo kocsisa hatlbatlan\' könoyel-mütéggel ri merészkedett arra az útra, melyen még a gyalogosok is csak félve járnak, mert nincs még egy Írva korlát se rajta. Mikor a vigyázatlan kocsis, kit egy rendőr hiába iparkodott visszatérésre bírni, észrevette belysétéoek veszélyes voltát : már nem lehetett megfordulnia. Próbálta ugyan, de ezzel csak azt érte el, hogy a ló rálépett a keskeny nt szélére, melyről egy perez múlva lesubant. A szerencsétlenség azonban ezáltal is szerencsével járt, a mennyiben a kocsi két utbau illó akáczfában megakadt és így a bentülök néhány veszedelmes sérüléssel megasabadultak a bizonyos haláltól. — Betörés az aradi, városházába. Aradról irják: A városi pénztár ellen merész betörést intéztek, melynek az óraég még neszét zem hallotta. A vakmerő tettesnek nappal kellett elrejtőznie a városháza udvarán, honnan a földszinti folyosóba ment, as ott levő üvegajtósak egy tábláját Ügyeeen kivette, s a falbos támasztotta. Ezután az ablakon keresztül bujt aszimvevőségi hivatalba,hol a péns-tarba nyilé ajtót sirva találta; est azonban könnyen kifessitette vésőjével. Nekiment itt a Wor.heim-asekrénynok, de valósfinüteg gyarló eszköze lévén, azt nemcsak nem bírta betörni, de jelentékenyen nem is sértette meg. Sikert el nem érvén, az asstslfiókokaí feazitgette ki, de mitsem talált. Átment azután az adófizető terembe, aorbs kinyitogatta a fiókokat. Rioisky Sándor ellenőr fiókjában 11 frt 66 kr. maginpénst talált s est elvitte. Innen Bund főszámvevő szobi* jáf^jneot, az asztalfiókot ilkuescsal nyitogatta fel, összehányta as irományokat; pénzt azonban itt sem talált. Kevés eredményű munkája után egy utcaira nyíló ablakon át háborítatlanul elmenekült A p doraton szétszórva gyufákat találtak, melyeket valószínűleg a tolvaj gyújtogatott meg időnkén\'. Gyanú nincs senkire. Erélyes vizsgalat indíttatott. kircltenben (Bajorország) több kísérlet u\'áo felfedezte, hogyan lehet as erdőben szabadon mozgó vsdat lefényképezni, U ezen fényképeit elekro-ma6ne tikosoknak nevezi. Kísérleteit Partankircbea kőzeté ben aPartnachklamm felett fekvő Graseck erdei lak vidékén telte. As említett erdei .któl mintegy kilométernyi elektromos vesétek van felvezetve as erdőbe, hol különböző időszakokban, Így különösen este felé szarvasok és ósek szoktak megjelenni. Most ha as eidei laktél észreveszik, hogy az illető tisztázol* megjeleni a vad, akkor a házban a vezeték késsüléke megnyomunk és azon pillanatban megtörtént a felvétel as erdőben, — Johannesnok szándékában van egy oly készüléket ösaze-ilHtani,-mely lehetővé* Ugye azt. hogy 6— 8 ilyen viliim felvételek egymásután eszközöltethetek legyenek. Ugy szintén egy könnyen szillíthaió oly készüléket is Óhajt öasseállítani, hogy a legmagasabb begyeken a sergék u üymódoa lefényképezhetek legyenek. — Uj posta. FolyÓ évi május hó 21 én veszprémmegyei Acateazér községben kir. postahivsttal lépett éle-be mely levél- és öt kilogramm súlyt meg nem haladó kocsipostai küldemények felvételével, továbbításival és kézbesítésével foglalkozik és a suuri kir. postahivatallal naponkint közlekedő gyalogküldönczji rátok iital köttetik össze. Ezen postahivatal kézbesítő kerületét Acsteasér köz sé/ képezi. — A pápa unokaöcsé. Közvetlen pünkösd utin lartoita esküvőjét XIII. Leo pápa nnokaöcscse: Gróf Pecci Ka milló, Sylvíne kisasszonnyal, Dod Barlos Bueuo spanyol birtokos és ssenitor leioy á-vai Parisban. As esketést a pápai nun csius végezte. Az esküvő után a fiata pár Rómába érkezett e bemutstja magit ő szentségének, ki áldását adja ri. XIII. Lco pápa igen értékes gyémánt nyákokét fog átnyújtani a fiatal asszonynál.. Csak ezu\'in indul az uj házaspár pár niazulra. Gr. Peccí Kamilló a pápai nemes testőrségben ssolgil mint tiszt. — Postagalambok verseny repD- volt Bécsben. Az ottani szárnyas és ebieoyézstŐ egyesület rendeste és 31 versenyző vett benne részt. A galambokat elvitték a semmeringi vasúti ülomiera és onnan eresztették őket szabsdoo, Egyetlen egy se hibásta el as utat és mind megérkeztek as egylet háziba. A győztes galamb I éra 20 perez alatt tette meg as utat, melyhez a gyorsvonatnak itlag 3 órára van szüksége. Hat galamb nyert dijat és esek közül a legbzssnbbnak 1 óra 67 peresre volt szüksége, hogy u at megtegye. — Kossuth és a bajai tanltok. A bajavidéki r. kath. néptanító egylet e hó ló-én közgyűlést tartott. Szóba került itt többek között Holler Gyula madarssi tanító índitvinya is, hogy Kossuthot, 80 ik születés napja alkalmiból, as egyesület is üdvözölje Lett erre a teremben nagy sugis. Sőt akadt egy főtiszt, ur. akinek volt lelke nyíltan, hevesen kikelni az indítvány ellen. „Mit üdvözöljük mi Kossutbot — kiabált képéből kikelve, — hiszen as apámnak volt több ezer forintnyi Kossuthbankója, a: mind el kellett égetni, s nem kaptánk érte agy krajciirt sem.* Ez a bölcs és haza fisa okoskodás annyira megtetszett a tanító araknak, hogy az iadtiváayt szépen elvetették. No hit jegyzi meg a Bajai Figyelő, a Kossuth nagyságából bajosan fog valamit levonni as, hogy a bajai tanítók őt nem akarjik üdvözölni, hanem a mit a pap, még innítÓ urakról minden jóérzésű ember gondolat fog, azsai ugyan nem lehet dicsekedni. — Nagy feltűnést keltett Imece falván, mint a Nemere irja, egy a müveit osztályhoz tartozó fiatal hölgy, Makovica Berta öngyilkossága. Végzetes tettét pénteken délután 4 éra Örül követte sí, Kiment a Feketeügyhöz, hol a „Komló-ősegeiét" nevü kaszálónál egy leányt Ült; sst előbb sétálni, azután fürdeni hívta. Már pár ásóval elbúcsúzott tőle s beleugrott az utóbbi esős idők alatt nagyon megnőtt Feketeügybe. Egy férfi is látta, midőn beugrott s odafutott, hogy segítsen rajta, de a szerencsétlen eltűnt hullámokban. Vasárnap délután találták meg közel azon haiyen, hol beugrott, egy a vízbe vert karén fennakadvs s kedden délelŐU temették el. A szerencsétlen korán elvesztve szülőit, nagyanyjánál Ősv. Geréb Liszléné asszonynál urtóskodott — A kritikus felesége. Drezda bao botrányos voltánál fogva nagy feltűnést kelt as a per; mely azzal végződött, hogy a Dresdener Nachrichten os. lsp zen-referensének Hartmann Lajosnak ne jét, tealisértéa és orvtámadás miatt, Öt havi fogságra ítélték. Hartmann asszony, Mayer Valdemar ismert hegedűművészt és kamaraseaesst, lakására csalta és ott tana jelenlétében megkorbácsolta, mert a művész Lipcsében odenyila\'kozott, hogy Hartmann megvasztegethető. Ez külön ben a bizonyítási eljárás alatt be is bizonyult. — A vándorrabbi kincse. Bécs I ben fóltünést kai: jelenleg a kővetkező meg Spiiser Salamont, n oltani hajé- !07 lakató, 10 wztergilyos,48kovács és utcaai ssinagóga papját, s arra kér\'e. 6 gasdáss. Jutalmul 25 tanulónak a kö-hadd aludhassak pr éjjel a zsinagógához\' vetkező tárgyak osztattak ki: 2 ezüst ¦ - \'órs,6drb értékes rajzeszköz, 2 scsél- és — Elektromos fényképezés. Jo- érdekes esel: Pir hétlel eselő.t egy ki hannes B. hírneves fényképész Partén- pott ruhája vándor-rabbin as látogatta tartósé tanuló-ssobiban. Minthogy degea papírjai r-obeo voltak, megengedték est neki. A minap megbetegedett az Öreg és e! kellett viietoi a kórházba; bőröndjét azonban, mely állítass szerint nem tartalmazott egyebet értéktelen ruhánál, ott hagyta a zsinagógai szolgánál. Tegnapelőtt meghalt a rabbi, ¦ most a \'emelethez asüksége* halottas-lep-dő be-szerezhetése végett felnyitották a bőröndöt. Képzelhetni as illetők meglepetését, mikor a bőröndben levő pisskos ima-köpenyben (tal-ss) 16,000 trlOÍ találtak ré szint bankjegyben, részint értékpspiro-sokban ! A pénzt egyelőre Scbneeberger bécsi Ügyvédnél deponiltik, egyúttal pedig megindítottak as eljárást a örökösök kipuhatolása Ügyében. — Negyvennégy évig tébolyokban. Pirbbil irják: 1839-ben, a környez: egyik leggazdagabb Mistra) nnvű földbirtokosnak fi-, k&\'éltáucsos kocsin, rongyos ruhákban, maga a megtestesült nyomorúság érkezett meg atyja háza elé. Kíséretében volt, egy fiatal, hasonlóképen nyomorúságban sinlődő nő, a kii felesége gyanántmu\'atott be atyjának. A fiatal Miatral Lengyelországban vette nőül a leányt, kit utazásai közben megszeretett. Atyja nem egyezett a házasságba, mindent megtagadott fiától és igy házaspár Varsótól koldulva jött Az öreg Mistral aeonban nem lágyult meg. A házasságot,mint érvénytelen feloldotta, S nŐt visszaküldje Lengyelországba, fiit pedig tábolydiba vitte. Negyvennégy évet töltött itt a szerencsétlen, a ki atyja halála ntia, mint törvényes Örökös, több millió birtokosa volt. Csak egy évvel ezelőtt jutott eszébe egy Fournier oevü távoli rokonának, hogy a szerencsétlent kiszabadítsa. Megtett minden lépést s hatóságoknál, felhívta es , esetre a aajtó figyelmét ós végül port indított, mely a jövő héten dől el a karaazkoní törvény szék elölt, — Tíllamos veloczipéd. Alig jutott hozzánk a gősvelocípéd híre, mar is villamos veloozipéd feltalálásának hírét közlik as angol újságok. Ayrton híres természettudós konstruálta as érdekes jármüvet, mely csak 75 klgr. nehéz. A villamos aram Faure-féle akkumulátorokból megy it a kerekekre. így azutin a megkötött villámot caak meg kell hozatni s a veloczipéd ülőkéje alá téve a kerekek sodronyaival azt össze kall kapcsolni és késsen van es idő szerint a legolcsóbb paripa. — Az Utasai középipartanoda Igazgatóságitól. A gépkezetök es fűtök számára as állami kösépípsrtanodáben rendezett második tanfolyam eredménye. A tanfolyam Dr. Hertch Karoly min. osztály tanácsos által mull évi november 2-in nyittatott meg és f. évi májas 3-ig tartóit, mely idő alatt csak a fŐünaep-oapokon nem volt előadás. E tanfolyamot a beiratkozott 240 munkás közül 183 végezte el, a többiek — kiknél a kellő szorgalom és kitartás hiányzott — évközbea kimaradtak. A szóbeli előadások köznapokon estve 7 órától 9 ig tártai tek, vasár és Ünnepnapokon délelőtt 9—12 íg rajztaaitia vagy kirándulások voltak. A tanfolyam egész tartama alatt 28 kirándulás volt a fővárosi nagyobb gépgyárakba, gépraktárakba és gőzmal-mokba.ElŐadatotte tanfolyam a locomobíló cséplőgép- és a különböző rendseru stabil gőtk; rácuk és gépek szerkezete és keselése. As elósdisokat KntsÓ Pál, Ti-bor>sky O-tó és Melegh Béla gépészmér nökök tsrtottik. A locnmobii és cséplőgép keselések unatkozó gyakorlati oktatás, melyen s tanulók egy müveselŐ vezetése alatt 15 — 18 tagból illő csoportokban 3 nap gyakorollak magákat a locomobil és cséplőgépek szerelésében és járatásában april bó 2-kan kezdete11 megsz állam vasutak gépgyárában. ¦ agyason hé 29-én fejeztetett be. A eaéplési gyakorlás, melyre a földmires- ipar s kereskedelemügyi minisztérium iltaj 300 kereszt busa vásároltatott, april 30 in és május 1-én tartatott meg a e gyakorlaton loccmobil és cséplőgépkezelők több c-oportra osztva s egy inast felváltva a csépiéinél előforduló különböző műveleteket többször átdolgozták. A a tahi kazánok és gépek kezelői pedig 2 nspon 2—5 tagu csoportokba osztva a nagyobb gőzmalmok és fővárosi vízvezeték kasin ét géptelepein tanalmányozzik agőskazánoc és gépek kezelését. A képesítő vissgila tok Hegedűs Karoly igazgató elnöklete alatt april 5-én kezdettek meg és egy hónapig folytak. Agyakorlati vizsgálatok a locomobil és cséplőgép keselók részére az intézet udvarin e cselre felállított és ősömben tartott locomobilok és cséplőgépek mellett, a s\'ahl kazánok és gőzgép keselök részére s fővárosi gőzmalmok és vízvezeték kazán és géptelepein tartattak. A tanfolyamot végzett 180 tanaié közül vizsgálatra jelentkezett } 70 s ezek kosul egy sem bukott meg. A jelentkezették közül locomobil, cséplőgép és stabil gépek keselésére vizarit tett 50, locomobil és csép\'Ógépről 85, a stabil kazánok és 36 taaitó. A mesterséget tekintve volt; 8 bŐrssallag mérve és végül 12 a gősgé pek kezelésére vonatkozó szakkönyv. — Mait szarnánk hirdetési róva\' libán közzétett Hartmann mérleg készítő hirdetéséből kimaradt, hogy Székesfehérvárott ís éremmel kitüntetett mérlegeit, 5 évi jótállás mellett irusilja el 1. ve-vŐíaek, melyet ezennal holyre hozunk. Rövid hirek. Ifj- Ráday Gedeon honvédelmi minis ter, ki rosszul v. -, veszélyen tul van. Dr. Demetzky Mihály, bucVp«ti gymn, tanár ön-yUkosaigí aziuat^tsól meglőtte m»gat. — At arany- és ezüstárukkal való házalás betiltása iránt a pénzügyminiszter intézkedni fog. .— Budapesten bankéhamisitó bandát fedeztek fel. — Tóth Kiírnia szobrára Baján már 9000 frt gytilt egybe. — Chalupka Sámuel ss ujabb kor legjelesebb tót költője elhunyt Torócz Szent Mártonban. — A Romániából Pa la estinába kirándor.ut t zsidók teljesen elszegényedve térnek vissza htzájokbs. — A kormányozható léghajóval tett kísérletet Berlinben dr. Wölfertnek nem Sikerült. — ThÜrlngiiban egy 69 éves egyén halt meg, kiről csak es úttal tudták meg, hogy oői ruhában járó férfi volt. — A Szent-István rend legifjabb lovsgjs dr. Sobay Imre, kúriai bíró. ki csak nemrég büntettetett ki. — Kecskeméten egy esküvésre ment párból a pap kérdésére a lé\'fi ast felelte: .szeretőm a nő meg, hogy : anöm sreretöm.* Erre a pap megállotta a lakodalmas nép bosszú orral ódalgott hass. (Es sátán kecskeméti őszinteség volt !) — A „Bácskai El lenór* szerkesztőjét 9 havi illám fogházra, 500 forint pénsbirsigra és 670 forint eljirisi költség megtérítésére ítélték ssjtó-vétség mistL Heti Jelentós a budapesti gabonatőzsdére!. Budapest, 1883. mijus bó 25. Steiner József és Társa termény-gabona és bízominyi cség jelentése. A hideg időjárás eleinte aggodalomra adott okot, a hangulat ssílárdult, as árak emelkedtek. A hét végén azonban a kedvező időjiras b"folyaaa aistl a csendesb irányzat keletkezett. Basa 16 krral emelkedett Elsőrendű tiszavidéki 10.85, 79-80 kilo, 10.50-10 65 kelt bicskái 79 kilo, 10.50, E«sakmsgyar 77-80 kilo, 10-10.45. Rozs szilárd ítt 7.70-ig kell, Kecskecaélen triearőzott 7.40. Tengeri változatlan, 6.75 kelt, Kiudin 6 frt, Mezőtúr 6.16. Árpa szilárd Takarmány szilárd 7.25, égetni való 7.60 sorfÖsdei 9 frttig. Zab változatlan 6.20-6 90 ig. Köles hiányzik, roppant szilárd, Takarmány 4.50, őrlésre 6.90—7 60. Köleskása 12 frt, 13.5» kn zsákostul. Köleskorpa 2.75. Takarmány bükk öny 3 50 - 4.50 fizettetett. Mokirmag szilárd 12 frt Bab fehér 9.50—10.50 törpe 12.50 barna 2.50. Burgonya. Ismét sikerült uj-jabb irányba kivitelt eszközölnünk mit az olasz burgonya roppant drágaságs tess lehettségessé. Bánsági illomaaokon 1.40 —1.60 ig vettük. Helyben 2.40-2.80 ig eladható kisebb tételekben. Határidő üzlet. A ten-dencziózos hirek befolyása alatt gyakori átváltozások fordultak elő. A spekalátió számított a hideg időjárás kedvetsőtlen befolyására, a hét végén azonban meg- szűnt a pessímistikus fellwgas és az előbbi vevők eladó képpen léptek föl. Basa őszi határidők 10.38-ig emelkedett, zárul 10.22 tavasai batáridőre 10.60. Rozs őszi határidőre nem kinil-tatik 7.60 sjinltatik. Z s b őszi határidőre 6.80 utin 6.05-ig csökkent. Tengeri maj. júniusra 6.75 -10.80 közt mozgott. Kiposztarepcz esug. szép-14.60 után, 14.25 zárul. Bánsigi repcse jul. aug. IS-Vs- Közraktári illeték átmeneti forgalomban egy kocsirakomány (100 mm. után) as osstr. magyar á Umv. közraktáraiban 5.25, a fővárosi közraktárakban 7.05. Szerkesztői Üzenetek. Zt. Bvsla. Kritikára aem valók. S. Zs. helyben. A hamoresxk ballada közölhet len. Sz- P. BéöS- Tarelem! A napokban irnl fogok. N. R Tesusvir. Tehát most ing csak b« Lemondással élsz a világtól zárt heljen; Félig maghalra a ragyegö TÜanak-, El.öntetve mélyen, mit a régi álmák JöiŐdre festettek.......... Lap vezér és kiadó: SZÁLAT S ANDOR Felelős szerkesztő : BABOSS LÁSZLÓ. Laptulajdonos: WAJDITS JÓZSEF. Bérbeadás. A zala szent-gróthi nagyvendéglő az összes regálékkal, 1833. október 1-tól szabad kézből 3—6 évre bérbe adatik. A bérbe venni szándékozók, bérleti leltételeket z.-Szt.-Grótbon alul irt tulajdonosnál tudhatják meg személyesen vagy levél utján. BERBER JÁNOS 1—1 regálé tolsjdonoi. 4&S. asio. 1882. Árverési hirdetmény. Alulirt kiküldött végrehajtó as 1881. évi LX t. cz. 102. §-a értelmében ezen nel közhírré teszi, hogy a nagy-kanizsai kir. járásbíróság 453. stimu végsése által Di.-ás Zigmond ügyvéd, asgy-kacisaai lakos végrehajtató javéra Budai János kís-récsei lakos ellen 94 frt tőke, s járulékai erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmával bíróilag lefoglalt és 1500 írtra becsült R Garetb és Soha féle 8 ló erejű gőzmozdonyból (locomobil) álló ingóságok nyilvános árverés utján elsdatnak. Mely árverésnek a helyszínén vagyis Kia-Récsén alperes lakásán leendő eszközlésére 1883-ik év június bő 5-ik napjának délután 3 érája batáridőül kítüse-tik és ahhoz a venni szándékosok ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy as érintett iogósigok ezen árverésen, sz 1881. évi LX. t.-cs. 107. § s értelmében, a legtöbbet ígérőnek becsaron alul is eladatni fognak. Azelirveresendőingóságok vételára az 1881. évi LX. L-oz. 108. §iban megállapított feltételek szerint leaz kifizetendő. Kelt Nagy-Kanizsán, 1883-ik évi május hó 24-i t napján. FÁBIÁN, 934 l-l kir. bíróéi végroh.jtí. Rákóczy keserűvíz v egy elem esve és jóváhagyólag véleményeave a magysr ores, aksdémia által Budapesten dr. Stölczer tanár iital Münchenben, dr. Hardy tanir Utal Parisban, dr. Tlcfc-borne tanár iital Londonban, dr. Gebhnrdt tanár Budapesten, sir. Zelseí tanár Bécsben és több orvosi tekinti-lyek által as emésztési szervek bintalmai és viselési nehézségeknél legsikeresebben alkalm.s\'atik s igy minden máz vizek mellett mint legelőnyösebb, kiválóan ajánltatik. Késsiet ben találtatik minden gyógyszert- és is-ványviskeresk édesben, friss töltésekben. — Kiválóan toWlashl lKmmmiFttrVtM kérendő. Tulajdonosok: Loser testvérek, Budapesten. HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM. ALAI KÖZLÖNY MÁJUS 31-én 1813. IR H I R D E T E S E TÁRCSA fürdőhely. M-gyarhon Oaztrik Stájer határán Vasmogyeben fekszik. A nyugati ét deli vaspálya SZOMBATHELYI állomásról és a béct-atpangi vaspálya végpontjáról 4 óra alatt juthatni oda. Vise kitűnő vastartalmú, fürdője kivált női betegségeknél különös jó hatású, nevezetesen a női nemi-szervek hantáiméinál, mindkét nem idegbajainal % légzési és emésztési szervek idült hurutjainál, a húgyszervek betegségeinél. Posta- és távirds-biratal a fürdőben. A vendégek elszálláaáről az által is lett gondoskodva, hogy ezen évben uj épület-emeltetett, mely számos egészséges, szépen bútorozott lakosztályokkal bír. Fürdőorvos- Dr. Thomaa Lajos. Fürdői leírások minden könyvkereskedésben kaphatók. A fürdő-Idény május 20-iti kezdődik, A furdő-felügyelőség. Ház eladás. A Petőfi-atezában két egymás mellett lévő ház szabad kézből és igen kedvező feltótelek mellett eladó. Bővebb értesítést nyerhetni a helybeli izr. hitközség irodájában. 930 3—3. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxL ^5ocx5oocxxxxxxxxxxxxxxxxxe: A Triesztben is kitiinó elismerésben részesült jeles magyarhoni S}__--------- Petánczon {Rade»n mellett.) Petánczon (Radein mellett.) Rendkívül szénsavdús savanyuviz-forrás, mely a budapesti műegyetem vegyészeti osztálya és a bécsi egyetem vegy-elemzései szerint fölülmúl minden hozzá hasonló savanyuviz-forrást és fölötte hathatós alkatrészeinek összetételénél fogva orvosi tekintetben kiváló figyelemre méltó. Mint kellemes üditö ital különösen borral vegyítve, minden hozzá hasonlót fölülmúl. Megz-GiicleléBelc: a forrás igazgatóságához Petáoczra (u. p. Muraszombat) íntézendők. Raktárak- ós isméíeladóknak különösen ajánltatik. Hogy mindennemű bsmíaitátnak eleje vét-ssék, a dugó „Szécbiuyi" névvel leend ellátva. 905 9—9 Mindenkor riss töltés Árjegyzétei üranaira ingyen és bérmentve. 936. tk. 883. Árverési hirdetmény. Horváth János Lentí lakos végre-hajtatónak Kercse Józsefné szül. Vsrga Borbála lenti kápolnai lakos végrebajUst szenvedett elleni végrehajtási Ügyébtn a kérelem kö-etkez\'ében a vtíjrrpliajtii árverés 63 írt tőke követelés és ennek 1881. évi május 1-só napjától j^ró 8% kamatai 28 frt 50 kr. továbbá 12 frt 50 kr. árverés megkisértési már megállapított, valamint jelenlegi 3 írt 50 kr és a még felmerülő, dö költségeknek klelépi téae végett az 1881. LX- t.-cz. 144. § alapján és a 146. §¦ értelmében az alaö-lendvai kír. járásbíróság területén levő L-nti Kápolna Községében fekvő a lenti kápolna* 101. számú tjkvben A t 1—7 sorszám alatt foglalt és Serese Józsefné szül. Varga Borbála nevén álló és az adó alapján 437 írtra becsült ingatlan 437 frlban ezr.nnci megállapított kikiáltási árban elrendeltetik. Az árverés megtartására batáridőül 1883. évi június kÓ Sík napjának d. t. 10 órája L-íuiiKapoluakÜzaegéljen a köz légi bíró házihoz tűzetik ki. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsirioak 10% it vagyis 43 frt 70 krt készpénzben, vagy az 1881. LX. t.-cz. 42. §-iben jelaeU irfolyam-mal szimitott és az 1881. évi november 1-én 3333. szám alatt kelt m. kir. igazságügyi miniszteri rendelet 8. § ában kijelölt óvadékképei érték papírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy as 1881 LX. t. cz. 170 §-a értelmében, a bánat pénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt ittzolgiltatni. VevŐ kötelet a vételért 3 egyenlő részletben, ét podig az elsőt az árverés napjitól tzimítandó 15 nap alatt, a mi-todikat ugyanazon naptól tzimítandó 45 nap alatt, az utol Ó részletet pedig ugyanazon naptól tzimítandó 60 nap alatt, minden egyes rételir a részlet után az árverés napjától szimitaodó 6B/0 kamtokkal egvütt az 1881. évi deczember hó 6-in 3940 k. k. kiadott rendeletben elő irt módon, az alsó lendvai m. kir. adóhivatalnál, mint bírói letéti pénztirnál lefizetni.A bánatpénz az utolaÓ réetletbo fog beszámíttatni. Az nzen irveré«i hirdetmény kí-bocsitásával egyidejűiét\' m egál lapít i.\' t irveréei feltételek a hivatalos órák alatt ezen kir. birótig mint telekkönyvi bn tósignil ésL. Kápolna község elöljáróéinál megtekinthetők. Az árverési hirdetmény egy példánya s bii óeág hirdetményi táblájára ki-fÜggetztelDt, további kifüggesztés végett, az árverési fel\'.ételek pedig megte-kinthetés végett egy egy példiny ban L<>nti Kápolna község elöljáróságának nem kü iönbeu ezen irveréti hirdetmény egy-egy példánya az összes közjegyzőeégeknek szomszédos községekben a helybeli sto kát szerint azonnali körözés végett meg-küldelni ét tekintv, hogy a kikiáltási ir 300 frtot meghalad, esen árverési hirdetménynek törvényszerű kivonata Nagy-Kaniztin megjelenő Zalai Közlöny czimü lapban egyszer közzététel végett végrehajtató ügyvédjének kiadatni rendeltetik, kiutasittetik, hogy a közzétételt igazoló lappéldioyt az árverés foganatosítitira kiküldöttnek adja it. Esen árverést hirdetmény az egyidejűleg megillapitott irveréti feltételekkel egy Ott as 1881. évi LX. t cz. 153. § a inté. kedéséhez képest a keresetre hozott első végzésre előirt szabályok szerint Kovács János felp. Ügyvédnek az irveréti hirdetmény kivonata, ót as irveréti hirdetmény es feltételek elrendeltettok-nek kétbetittetni rendeltetik. Kir. jbirósig mint telekkönyvi hatóéig AltÓ-Lendvin, 1883. mirczius 17-én. 935 1—1 K. X HT Kávé árleszállítás!! « Harling Ludvig & Co. Szétküld csak szilárd és finom árukat tetemesei leszállított árak mellen bérmentve, utánvétellel, 931 3—5 úgymint: 5 kiló Santo» erőteljes. ...... frt 3.— 5 „ Mocea afrikai....... „ 3 (50 5 , Cuba, brillant....... „ 4.50 5 „ Portorico, jeles...... , 4.80 Ceylon, Plautation..... „ 5.— Gold Menadó, hochedel .... , 5.40 Mocca, arab ....... „15.— HARTMANN IGNACZ mérleg-gyáros rcagy-Kanlzsári 932 2 g szécneny i-tér 5- szám. Ajánlja kovácsolt vasból készült, erős és javított szerkezetű tizedes mérlegeit, melyek a székesfehérvári kiállításon éremmel lettek kitüntetve. HIRDETMÉNY. 6 CSÁSZÁRI ÉS APOSTOLI KIRÁLYI FELSÉGEKEK 1382 éri juhai hó 2-Árót kelt :\' elb.tiriMáu folytán oioo.el m.jtindiil.tík . X-iS. HAGY. KII. ÁLLAESaaSJÁTÉK, mcljaeJc jövedelme két nvoli-zadréasben a zo. kir. vagyontalan hivatalnokok Savegjeí és irvii •egáljez* sérc alakított tltp, két-nyolczadréazben a bndapesti ,Má ia intézet-, kit ayol-zad-résiben a .pesti siegétiy gyemekkórhiz-egjesalrt". egy-nyolexadiésaben a .fóvíroei aaereteihia- t tígw eej-nyokzadrítaben a* Ujpeatcn éplteodS fMdaüves-kfpaS inU- E íorsjáték r.iiiB»-, 1 fiîny«reniénr javára fog fordíttatni 5.331-boo tncíálltpitott nyereményei aa alább kavetkezC játfk rv Rzerínt 210 000 fenntra rngnak, L¦ pedig; : 70 000 írttal k3 _ 1 8 nyer. egyen. 5.000 fttal 15 000 fr / I=S 1 ! 8 „ .. I0O0 „ 8000 1 „ 2O00O , ej L7 16 » • 500 ¦¦ 8000 \' - ^-5 ¦ 80 „ „ 100 .. 8.(100 \|í î.I ! 220 ,. ., 50 „ UjOOO 2 . agyenk 10.000fttal,20000ft. ,Lg.j« \| 50.Oser ny... 10 „ 50.000 A hozás vlsszavonhatlannl 1SS3. évi június hó 12-én történik. Egy sorsjegy ira 2 írttal s é vas ssefaikttitva Sorsjegyek kaphatók: a lottuigaa állóságnál Bndapesten (Pest, főrizabiz, fiiezaelet",. hori a megrendelések — habár csak sjrjei sorsjegyekre is — a asegfeUlő esazegoak postantalTánjnyal való beküldése melleft inléihetSk ; valamrtuiyi loUo , A. éa adóhi-vaUlnal; a legtflbb postahivatalnál é* minden rirosban sa nevexeteeebb hHvtegb«a felailitott sgyébb sorajegyiznló kOarg-vknél. Badtpestn, 1888 ápril hó l5-a taagrsr kir. lottóigasgatősia; FEEI8ETSEN IDll, m. kir. p. Ct míuiszt. ositáljtanicsoi éa lot tói «saga tó 904 5 6 (Utannjomat oem dJjazutik.) MAGYAR iflBflS-KBHSIT-BCTLEÎ SORSJEGYEK. Évenkint 3 sorsolás. Évenkint 3 sorsolás Legközelebbi liuzás f. évi július 1-én. Ezen húzásban főnyeremény 50,000 forint, továbbá l mjc. remény k 5000 /rí, 4 nyeremény á 1000 frt 10 nyeremény á í>00 /rí, 25 nyeremény á 100 frt, 30 nyeremény a öO Jrt, 62 nyeremény i 26 Jrt. A nyeremény sorsoláson kivül törlesztési sorsiuás is történik, minden a t\'órlerztési sorsolásban a legkisebb nyereménynyel húzott sortjegy tovább játszik a főnyereményre. fitaF" Ezen sorsjegyek a napi árfolyam szerint ~MI kaphatok a Pesti magyar kereskedelmi bank váltóüzletében Budapest, Dorotlya-uicxa 1 as. valamint minden bank- és vslttk^utanJ az crsz.-.gnan 0 Árak mint nagyban vetélnél. I 0 Alulírott czég küld 43/t kilós pósíacso 0 0 magban vitm- és bérmentve, esoma-Q Qgulás felszámítása nélkül uUnvétiel,Q a vagy az összeg előre beküldése mellett T kávét a következő irak mellett: OHokka, valódi arábiai - 1 kilÓirt 184T 0 Ceylonigyöngy legfia. barnai m m l Q Ceyloni Soom nagy szemes 1 , , 1.70Q A Cnba legfín.nagy szem. barna 1 „ • 1.78Q fvPortorlco legfinomabb — 1 „ , 1.60Q ^GnatemoU)egfin.erőc,kiadól , - í v Aranyjava (Henado) igen fin. 1 . - 1-^* 0 Zöldjava. finom — — 1 . . lMV ÖSantos, finom — — l , , 1-290 A Rio, legfio. eróe és kiadó 1 . , UBQ * Rio- középfin. erős s kiadói . « Ll5fl g Egy 5 kilós kosárba. $ TK.r.ncs va^y ezttrom, i»ép \'AloL»-Q Ololl 30 - 45 drb, i^j korfrb»« frt 2.101 § Sambo F. o Q90I 8-12 Triett. 0 oooorxx)oyjoioorjootoooooooooooo^0 \'Wajdits József könyvnyomdájából Nagy-Kanizsán. J