Zalai Közlöny 1883 061-069sz augusztus.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	8.76 MB
Keltezés:	2009-10-19 10:18:44

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	2388
Megtekintések száma:	9475
Leírás:	Zalai Közlöny 1883 061-069. szám augusztus Zalai Közlöny Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap 22. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: NAGY-KABIZ8A, 188:3, augusztus 2-án. 61-iK szám Huszonkettedik éreoiyam. jw^y szám 10 Jer HIRDETÉSEK ! hAiAt\'Oi petitaorlan 7, roisodszot 6 i minden további sorírt 5 ar NYILTTSRüKN soronként 10 krért vótetnek lei Ünrstiri illeték minden egyes Vra.» trsérl 30 kr. fizetendő. ZALAI ROZLOIY ¦ A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőhöz, anyagi részét illető közlemények pedig a kiadóhoz bérmentve intézendő: • NAOT-IAXIZS Ei Arai en tétlen letelek caak ismert munkatársaktól fogadtatnak el. Kiíratok lissza sem kúlil-tn-k , Nagy-kanizsai öak. tűzoltó-egylet, a ,zaiamegyei általános taaítóí-estölet", a ,nagy-kpjzsai kisdednevelő egyesület", i „nagy-kanizsaí tiszti önsegélyző szövetkeze., % .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmánya-V s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Ilctenklui kétszer, vasárnap-, s csQtöriákön megjelenő vegyes tartalmú lap. Szorítsuk munkára a munkakerülőket. Az emberek közül sokan, megfeledkezve rendeltetésükről, s szem elől tévesztve a czélt, melyet józan okosságunk matat, restségből, vagy könnyelműségből, vagy gonosz léha ságra könnyen hajló indulatból ,mun katlanokká lesznek, s azt akarjátc, hogy a dolgos emberek véresverej-tékes keresményén élősködjenek, még pedig jól és kényelmesen. S ezen dologkerülők, naplopók serege, meg van a társadalom felső és alsó rétegeiben, feltalálható a nagy urak és a szegény föld népe között és ami fő baj, naponkint szaporodik számuk, igy növekedik a bün bűzhödt posványának forrása, mert a -dologtalan emberek minden gonoszságnak vak eszközei, minden undok bűnnek, elrémitő véteknek kész elő segítői, tízek adják a sikkasztok, csalók, tolvajok, gyújtogatok, — gyilkosok gyász embereit. A természetben nem találunk egyetlen egy teremtményt se mun-kabivatás nélkül; a kis fűszálnak, a hegy ormán levő fenyőfának, a kis bogárkának s a legnagyobb állatnak, a porhanyó göröngynek és a hegy méhében levő éreznek meg van a rendeltetése, mit előbb vagy utóbb be Kell tölteni, vájjon, hogy heverhetne munka nélkül az ember, kiben oly sok testi és szellemi erő van összpontosulva. Nem a mun kátlanság ellenkezik az emberi méltósággal, a társadalmi renddel, az osztó igazság rendjével. A munkát lan ember egy egy féreg, moly az ember társadalmi életében, a haza jólétében, egy egy gyilkolószer a személy- és vagyonbiztonságban. Az ember a tökély magaslatához akkor közeledik, ha munkássággal tölti cl minden idejét, ekkor teremt, teremt magának s őréinek, embertársának jólétet. Az ember a munkátlanságban letépi magáról az emberi szépséget, lealacsonyítja magát a tetvekhez, s kell, hogy önön maga előtt utálat tárgya legyen. Ba nagy szerencsétlenség a munkátlan ember, ugyan nem kell-e minden fegyvert felhasználni, az országnak, a hatóságoknak a társadalomnak és egyeseknek, hogy ezen társadalmi piszkok, emberárnyékok száma apadjon, pusztítani, irtani keli, ha lehet, ha lehet megtérítéssel, ha másként nem a legszigorúbb fenyítéssel. Hála a végzetnek, hazánk még eddig ment a zavargásoktól, melyeket az irigység szül és a dologtalan csavargók teremtenek; de vajh! ha számuk folyton növekedni fog, nem lesznek-e ártalmasak hazánk társadalmi és politikai békéjére Az államhatalom fejtse ki a legkérlelhetlenebb szigort azon bü nősök iránt, kik dologtalanul akarnak kényelmes életet szerezni. A büntető törvénykönyv e téren nagyon enyhe büntetéseket szab, ezen változtatni kell, legyen a büntetés javitó és elriasztó. Gyökeres újítást tegyen az állam a börtönrendszeren, hogy az no rontó hatással legyen a bűnösre, de javitó erőt gyakoroljon arra. A hatóságok pedig az alkotott szabályrendeleteket hajtsák végre kérlelhetetlenül. De, hogy a munkátlanokat munkára szoríthassuk s azokat a társadalomnak megmenthessük, kell. hogy a társadalom tegyen valamit. Én tisztelem azt a nagylelkűséget, mely egyes nagyférfiak emlékszobrára százezreket ad, de elvárom azt is, hogy az ajtó előtt álló baj, veszély elhárítására is tegyen valamit. A munkátlan emberek a mezőgazdák legnagyobb csapásai. Itt a nagy munkaidő, a kaszá- lás, aratás ezek kívánják a munkáskezet. Igen, de hányszor vagyunk megszorulva. A cselédet kiteleltetjük, a nyári munkától megszökik, az aratók, látva a szűkebb termést, elillannak, s népesül az országút, szaporodik a kapezabetyársag, növekszik a csavargók száma. Ha lopni nem tud és éhes, megy koldulni, vagy elrabolja az ebédvivő kis gyermektől az ebédet, kiveszi szádból a kenyeret S ha megtalálod pirongatni, bosszút esküdik ellened, felgyújt, vagy másként lesz ártalmadra. Igen nagy átok, teher a szorgalmas emberen a dologtalan csavargó sereg és mily sokszor hallunk panaszt a nyár hevében dolgozó ember ajkáról: „én dolgozom, a csavargó ott hüsel az árnyékban, hát miért fizetem az adót, ha az állam és a hatóság nem véd r >g engem e pióczacsapattól, csórd ától.c És e jogos panaszra azt feleli az állam : -Hát nem csukatom be a sikkasztókat, nem tolonczoltatom a csavargókat! A hatóság ezt mondja: „Hát nem tartok hajtóvadászatot e söpredék ellen, hát nem ntasitom-e a rendőröket ezek elfogására ? stb. "Ezek igazak, de az a baj, hogy mind az állam, mind a hatóság tette, félig tesz eleget a kívánalomnak. A tolonczolás nagy költségsza porulat és Összehozza a gazembere ket a világ 4 tájékáról, hogy bűnbanda vá szervezkedhessenek. Az a hajtóvadászat is csak pillanatnyi menedék. Hogy ez a nagy csapása ügy gyökeresen gyógyittassék, az állam mai fogjon kezet a társadalom s hogy a munkátlanokat munkára szoríthassuk, állítsunk kényszer dolog házakat, munkatelepeket, minden megyébe. Ide gyűjtsük össze a tétlenségből gonoszságra vetemedő koldu sokat, csavargókat, matassuk meg a mnnta édességét, szorítsuk arra, hogy munka által tartsák fenn magukat. Ha nem dolgoznak, koplaljanak, egyszóval a dologházban ébresszük fel az eltévedt emberekben az önérzetet, öljük meg bennük az ó-embert, ésszerű, alapos eljárassa! teremtsünk egészen nj embert, mi által sok szerencsétlenségnek, veszedelemnek, bűnnek, véteknek apasztottuk ki forrását. Tudom, hogy ez indítványomnak útját állja Bokáknál ez a kérdés: „szép dolog, meg helyes is ez a dologház eszméje, de hát, hol a pénz, melyen ezt megteremthetjük." Első, hogy ez a dologház semmi ¦\\5nyüzést ne tűrjön, legyen az egyszerű, minden a szükségnek megfelelő és semmi felesleges. A bentie-vők tartsák fel maguk magukat, dolgozzanak, keressenek annyit, a mennyi a dologház fentartására szükséges, így csak annyi pénz kellene, mely a dologház felállításához szükséges. És ha azt mondjuk, hogy ehhe- kellene 20,000 forint, vajh, oly összeg ez, melyet egy egész vármegye, az ő saját biztonsága érdekében nem tudna kifizetni? Kérdezzük meg csak a szegény embereket, kik oly sok ostromot és kínzást állanak ki a nyomorult gaz csavargóktól, nem szívesen adóztatnák-c meg mágusát. Mennyi tűzvész, mennyi tol-vajlás, mennyi gyilkosság lenne ez által megakadályozva, s ezeket meggondolva, talélkozhatik e komoly ember, ki az áldozattól visszariadna. Bizonyára nem, én ezt személyes tapasztalatból merem állítani. Ha ilyen dologházat, munkatelepet állítanánk, akkor czélhoz vezetne a tolODCzozás, a csavargók öfszefogdozása, a koldulási tilalom, mert akkor ezeket a dologházba kisérnék és ott tartanák, míg csak jelét nem adná annak, hogy kész már magát, nem csalás és koldulás, de tisztességes munka által fentar-tani S ha kijőve a dologházból, ismét régi bűnébe sülyedne el, nem lenne nehéz újra bevinni és munkára szorítani. " Itt vannak a nyári napok, midőn a gondos földmives egész évi munka gyümölcsét rakta asztagba, valahányszor egy-egy csavargót lát, mindjárt szórnom gondolat czifikázik át elméjén, mert hisz hányszor borult már ily csavargó kéz által lángba a gabona, mit oly nagy fáradtsággal arattunk. Az a csavargó nem tudja a munka becsét, értékét, véghezviszi az irtózatos bünt. Ideje m. tisztelt olvasóim ! hogy e nagyon elharapódzott betegség ellen hathatós orvosszert használjunk. Ideje, hogy a társadalom szavát felemelje és tegyen, kérjen zörgessen, hogy e duló ellenség legyőzessék, mely békét ront, koldusbotot farag, boldogot földönfutóvá tesz.. Tegyünk, mert e szerencsétlenség ma engem, holnap téged érhet, ma egyik kesereg ellopott jószágáért,holnap másik hullat könyet hajléka romja felett. Szorítsuk munkára a munkátlanokat, utaljuk olvasóinkat a művelt külföld példájára, abból láthatjuk, hogy más államokban is kezdenek már e baj gyökeres orvoslásához hozzálátni. Legyen szigorú büntetőtörvény. Törvény előtt legyen gazdag és szegény egyenlő. A bűnöst sújtsa bűne. Az igazat védje igazsága. A társadalom pedig oldja meg. erszényét és állítsak fel megyénkint a kényszer dologházakat. Hogy pedig ez eszme mielőbb — a földmi-vesek, általában pedig egész hazánk" érdekében — testet öltsön, következő inditványnyal zárom be felszólalásomat : „Minden község tartson közgyűlést, Tegye tárgyalás alá, mily TÁRCZA. Hej de szépen ragyog ott fenn Hej de népen ragyoft ott fenn Egy csillag at é?en, Csakhogy sz sem szerezhet mar Több örömet nékem ; Pedig— mig.S* a hírem Tolt S dobogó keblemre bajolt : Annyi örömem volt abban, A szép ragyogó csillagban, .... Scép csillagban! Egy mist hívTel itcWve Nézegettünk rája, reményavel biztatgatott j Rezgő fénysugara : A lugvtban andalogva, KserelerarŐ! súgva - búgva, — Boldog ábrándos kedélylyel. Rajt raerengtüuk minden éjjel. .... Minden éjjel. De miáta hotelén lett S elhagyott az Álnok, 8 mis, csábító, hitegető Szép szavára állott: Ab a csillag h\'jába ragyog Vigasztalan árra vagyok.... Szinte fáj az a fény nek«m, Azért oly bás az életem. . . . . A« életem. Olyan búsan ragyog most ott A csillag « égen, Ciak fájdalmat és gyötrelmet Szerez most már nékem : Lelkem is fáj, ba feléje Felnézek a magas -Mert ez eszembe juttatja, Ki azivsmet cserbenhagyta, .... Cserbenhagyta. MAROS HALMI GYULA. Véletlenül. (Beszély.) Irta: BailUr Sf-ndor. (Folytatás.) II. — „Az élet egy lenge fuvalma as öröblét szelének, egy mérges kígyó, mely önmagát emészti; — és ezért törjük mi magunkat, ezért adjak el a aaellemet, hogy itt e foldn hasonló múló lény ek és mulandó dolgok uralkodjanak fölötte? Miért van hát az élet ? szabadság, mikor jön e! a te országod? Mikor jön megnyuváa szivemre ? . . . . kérdések felelet nélkül. Ifjúságom azép ideje eltart kaszárnyai levegőn telt el, most itt kínálkoznék az élet, mert az eddigi annyira kárba veszett, hogy i ata lehet annak nevezni ; de a falum közbeszél : ¦ nem lehet — mondja ez. Vagy igaz lenne talán Calvin prae-destinationalistana ? Ugy van, nálam be van bizonyítva. Hová levétek szép ábrándjaim, hol van nak azon esetnék, mik keblemet még húsz <:¦¦;¦-. koromban hevítették? Nincsenek. At ólom súlyával reám nehezedd évek eltemettet;. Ki vagyok lökve a nagy világba, igaz barát, jóakaró, tanácsadó a pártfogé nélkül; hová forduljak? .... Istenem, be gyönge vagyok 1 Hatalmas pártfogó nélkül elveszek, mint a porszem a többi közt. óh hazám, hogy jaját fiaidnak sem tudsz kenyeret adníl Itt lesz az ideje, midőn egy súgái terjed szét az országban i a morgáara fel- ütik egyesek fejeiket: ezek leásnak az áldozatok. Hej! sok nemes vérnek kell megtermékenyíteni a talajt, melyben a szabadság szép fája ktvirágoshatik. Nem bánom.,. legyek én is ily áldozat ; mert: „rósz a világ, rósz vagyok én magam is. Hanem bát Etelka..-Etelka! ?Nem merem vele közölni esetemet; pedig meg kell tudnia. Óh ciak volna itt, hogy szép szemeibél merítenék erőt az élet terheinek tova emelésére.* Ennyit látunk az éjfélatáat mutató ingaóra tik-takja s a pislogó lámpa homálya mellett a Gyula álul írt naplóban, mely mellett Ő is karjaira dóíve, elaludt székében, Ugyanis még egy ifjúkori tévédé* miatt ellensége volt neki a kormánygépnél, honnét aztán egy leirat érkezett — alig három havi ott léte után — mely szerint Heleváry azonnal bocsáttassák el. Ez az eiösméoy, miból aztán könnyen megértbetjük helyzetét. Sorsa vissza lett dobva, és moet iá jobban esik neki a szerencsétlenség; mert általa egy szerelő kebelnek, is szomorúság okoz Útik, Másnap JeuŐ is, meg as öreg is elment hivatalába rendesen; Heleváry pedig otthon maradt, állítván, hogy rosszul van. Pedig ha tudták volna, mi a baj?! Lefeküdt reggel felé a látszat kedveért; de alig ment el barátja, ismét felöltözött s a kis szobában le- ái feísélálgatvs, gondolataival látjuk ót tépelődni. Miközben Etelka a szobába szökik, s egész tréfásan Gyula asemeít befogja, kérdezvén tóin: — Hát csak eddtg volt beteg? — Csak eddig ? — feldé Gyula — higyje meg drága Etelka, elég less égess életemre, érzem mi est fülembe suttogja, sokáig már nem bírom. — Hát mi történi Snnel — kérdé Etelka — beszéljen és ne rettegtessen. Midőn aztán Gyula el b esze lé esetét Etelka így felelt: — Hát, tlyen férfi maga, igy akar érettem küzdeni, hát még ezért is despe-rál, nem tudja, mit mond Petőfi: .Ha férfi vagy légy férfi" — vagy nem lesz e as, akinek hittem as éo Gyulámat? — Dehogy nem — volta válasz hisz\' kegyedért mindenre képes vagyok. Én még ma távozom innét; de hiszem, hogy Istenem velem less. Nézzen csak ide, mít hímzett magácska az ágyam tőlibe? És ekkor együtt olvasták el az ismeretei ,Wo Ulaube, da Liebe" kezdem „Göttlicher-Haussegen." cximfi sorokat. Aztán pedig — folytatá Gyula — kegyed gondoljon rám, mig távol leszek; nekem úgyis erőt fog adnt küzdelmeimben a kegyed ssolleme. És a délelőtt legyen a szerelemé, csevegjünk el egy szebb jövendőről; ebéd ntán pedig megyek Kolosára, ott remélek valami alkalmasást nyerni. Nagy s hirtelen jött boldogérzet úgy eltőlté sziveiket, hogy a hosszura nyújtott pásztorórák önfeledt állapotba hozák mindkettőjüket, a letépve lett a szerelem szép Iiliomrírága a kedves homlokáról. Szegény Etelka, akkor kapott csak fejéhes, hogy t. i. kijátszva, megcsalva van, midőn atyja kérdésé, hogy Gyula bol van; mert ez be sem várra as ebédet, minden búcsúzás nélkül eltűnt Etelka nem tudott felelni; de sa- run holló bánatkönnyei felfedezék atyja előtt s titkot, melyet szive mélyébe akart rejteni Hja: ilyenkor már késő a bánat; de ki teheti, hogy ellenálljon a kitörő könyöknek és indulatoknak, melyek sötét rejtekeikből előjőve, — rémítgetik anyjukat: a szivet? Ssegény Öreget a düh és bosssuérzete úgy elfutotta, hogy a nagy fehndulá-tól lankadtan esett a székre, melyet as ép\' e pillanatban belépő fia, s a vele jött régi ismerősük Csillag Lacii helyeztek alája. « * Csillag Laczi atyja az öreg Alfajnak testi-lelki jó barátja volt; Lacii különben az iskolákat Jenővel együtt járta ki; de már évek óta nem volt a szülőföldön. Atyja —anyja elhaltak ; ő pedig, mint tengerésztiszt barangolá a nagy világot; de szolgálatideje kitelvén, most mint egy biztosító társaság titkára ház-tüznésőbe jött a régi ismerősök közé. Jól állott rajta a tengerészruhs, as aranyos ralit ojtok csak jobban kiemellek délcseg termetét. Mint nagykorúságát elért fiatal ember ép\' as nap jutott birtokába a ssülei hagyománynak ; s jó kedvében perese mindjárt a megfeleségesedésre gondolt, eszébe jutván a kis Etelka, kit ő annyiszor meghintástatott, kinek egyre horda már gyermekkorában a sok csűre képet és szép gyümölcsöket. Amint a két barát a ezekkel felfo-gá az Öreget, mereven egymásra néztek, egyik sem tudván okát adni • családi jelenetnek t egy elalélt öreg embtr, kinek arczárói csak becsületesség vala leoi-vasható, — s előtte kisírt ssemü leánya, lecsüggesztett fejjel\' HUSZONKfcTTKDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY AUGUSZTUS 2-án 183. veszély, mily csapás a csavargók dologtalanok szaporodása a jó rend ellen, határozza el, hogy a nagyméltósága m. kir. belügyminisztériumhoz nyújtson egy folyamodványt a község, kérve, hogy a belügymi niszter nr mielóbb tegyen az or szággyülés asztalára oly törvényja vaslatot, mely kötelezze minden me gye hatóságát kényszerdologház, vagy munkatelep állítására, hol í munkátlanok dologra szoktathassanak Ez a kérvény nem kerül többe mint egy iv papírba s pár csepp tintába, de hogy az a magas kor mány által meghallgatva, mily Üdvös eredményű lenne, sem leírói, sem előre elképzelni nem lehet. Szorítsuk munkára a mnnkát lanokat s társadalmi és politikai életünk megifjul, megerősbül a jóllét, melyért nnüíók ajka eped ez, nem lesz közöttünk idegen, de annak karjai között töltjük el földi időnket. Lépjünk ki a keleti közönyből, mely oly sok jónak, szépnek, üdvösnek volt már megölője. Ismerjük fel érdekünket és azt szolgáljak lelkiismeretesen. Szorítsuk munkára a munkát lauokat és a síró édes anya —¦ e sokat szenvedett magyar haza — könyei felszáradnak, s felcsillan egy szebb jövő, egy boldogabb korszak fényes sugara. Ha szeretjük hazán-1 kat, halljuk meg kiáltását, hisz oly: kevesen vagyunk, ne pusztuljon, ne sülyedjeo ele nemzetn-k egyetlenegy tía se. Vasadi BALOGH LAJOS. tán kedves vendégeik titsteletere dia-lakoma tartatott — mely után Umét volt alkalmunk szép éa rendkívüli hatásáé dalmÜvétzetüket csudálnunk. Ilyen volt a ,Biró nramt* — gyönyörű népdal, mely ugy hangzott el ajkaikról, mintha nem is ének, hanem valami ioprovíaált jó magvar zene hartant volna, felénk, — de sít mig a nagybígú és czímbalom hangjait ie hallani véltünk a kitűnő har moniát alakító baas és tonna váliozatai kötött. A toastok sorát Kovács Béla járás-biró kezdte meg magvas és nagy hálást keltett ékes ssavakkal emelvén poharát a pécsi dalárda tagjainak dicsőségére; meli re Süly Alajos pécsi árvaaséki ülnök" válaszolt és lelkes beszéddel kö szönté fel Nagy-Kanizsa város kősöaté-géL Angyal Pál pécsi kir. alügyéss a kanizsai hölgyekért, Lrdódy Lajos hely beÜ kír. törvényszéki bíró a pécsi dalár-dáért virágos ssavakkal, — majd Tuboly Viktor ügyvéd általános kitöri lelkese dést okozott versekben ismét a pécsi dalárda külföldi, utazásának szerencséjére emelték poharaikat, melyre a nagyszámú vidéki es helybeli intelligens publicnm éjfél atán két óráig áradozott a Ssigril* vendéglős jé borainak hevével fokozott ritka társadalmi örömök kőzött. A jeles táranlat tagjai több ausztriai nevezetesebb város meglátogatására ia-datuk, s azok közül elsőnek Gráczot üit« ki. Kitérje őket a nemiét geníuat és szerezzenek minél több birt és nevet a magyar háziunk ! Megemlítjük még, hogy itteni fel lépésük a tártaságnak 300 írton felüli tiszta jövedelmet hozott. MONOKLI. Nagy-Kanizsán 1883- július 29-én. Az országos liírü „péoi dalárda* derék tagjainak iitení fellépésére vonat- j kozólag a laptársaink által kozzé\'ett\' dicsh\'-"muusuk hangjait mi is emeleti óhajtván — bar a többi lapoknál kissé későbben, de még oly jókor emlékezünk meg arról, h\'gy elismerésünk őket mintegy buzdításul a külföldre is követhesse; hoooót ép tegnap közve\'len forrásból ar ról értesültünk, hogy Gréczbao a magyar dalokkx] dicsőséget szereztek migukaak és hazánknak ís. A nagy-kanizsai közönség sokáig nem fogja felejteni a július 24-iki lágyan suttogó, majd szépen csengő, majd ismét & ienger viharon hullámaira emlékeztető bűbájos dalokat, melyek még a a .Zöldfákért" akáczfáit ís mozgásba hozták a szűnni nem akaró tapsoknak gaUani-cus kitörései nístt. kivélt az .Érik a ropogós cseresznye" — és ,Ki a gonddal" különös szépek s hatásosak rátának. A tagok mindnyájának öszhangzatos c kí-tünőieg iskolázott éneke meglepte a műértőket és laicusokat egyaránt. Első sorban derék vezetőjük Czig-lányi pécí kir. törvényszéki bíró érdemei elismerést, kí a társatág külföldre utazás* váilala\'ának létrehozásában !<-g-több energiát fejtett ki, további Hofftr Károly a megbámult tenorista a a kar-ra\'tter Vachbauer Károly, a társulat többi, valóban jeles tagjaival együtt. Ete a „Korona" éttermében a helybeli .Társaskör" részéről eien ügyben indított rendezés fáradhallaa elŐbar ezosa Vébr Károly itteni kir. törvény széki első jegyzőnek Ügybuzgalma foly- A keszthslyi 5nk. tűzoltó-egylet elnökségétől. Kedves bajtársak 1 - A midőn a dunántúli őnk. tüsoltó egyletek kerületi stövelsége közgyűlésének targysoroza\'át és as ezen alkalommá! rendezendő ünnepély ügyrendjét ugy í közgyüiétre bejelen ett bajtársak ríozérc kiállított vaau\'.í igazolványt ./¦ é«./( a\'&tt EeesdŐ ízítc* kézbesítés végett meg küldeni nserencsénk volna, tisztelettel íwlké.-üok benneteket, szíveskedjetek a közgyűlésen — a szövetségi alap-szbáiyák 6-ik § ő-ik pontja értelmében — szavazati joggal birÓ 2— 2 megbízott képviselő részére kiállítandó a jkönyvi kivonatba foglalt igazolványt, a közgyűlési megelőzőleg, as igazoló választmány nak átadni. Keszthely, 1883. július hó 20-án. PÖLOZ PAL, Dr. LIPP VILMOS, titkár. elnök. A közgyülfea tárgysorozat". 1. Elnöki jelentés a czö etsóg 1881-83. életéből. 2. Jegyzőkönyvet hitelesítő biztosok kijelölése. 3. Pénztári számadás meg vizsgálására kiküldeodő megbízottak megválasztása. 4. A szövetségi tiszvisalők megválasztása. 5. A szövetség leendő grűlése helyének kijelölése. G. Asan kérdés tárgyalása, miként lehetne a ezqvétséget bensőbbé Össze-tartóbbá, szervezettebbé tenni, hogy tétele több tevékenységet biztosíthatna. 7. Netán még teendő indítványok elintézése. 12 én, Keszthelyen tartandó közgyűlése ünnepélyének sorrendje. L Szombat, aug. hÓ 11 én. 1. A vaspályán érkező vendégek fogadása a pálvundvaron. 2. Eiőértekezlet a városház lanác-termében eati 6 órakor. 3-Ismerkedési estély as .Amazon" szálloda kerti helyiségében 8 órakor. II. Vasárnap, aug. 12-én. 1. A vonattal érkező vendégek fogadása a pályaudvaron. 2. Reggel ó órakor ebr-fsztő zenekarral. 3. 9 órakor gyülekezés ftz őr-tan yin. 4. 9 és íél órakor díszmenet a Széchenyi utczán levő őrtanyáról a D ák Ferencz és Öeorgícon utcaikon áfa fö utczán levő városház eté, hol az egybe gyűlt vendégeket a város nevében Lénárd Ernő, városi tiszti ügyész üdvözli. A díszmenet ezntán .» ,főtér"-en levő gazdasági tanintézet elé vonul, hol a közgyűlésére megjelent bajtársakat Dr. Lípp Vilmos, tűzoltó egyleti elnök fogja üd vözölni. 5. 10 órakor közgyűlés a m. kir. gazdasági tanintézet első tantermében. 6 Délután 1 órakor díszebéd r* ,Niesner«-féle vendéglő kerti helyiségében. Egy teríték ára 1 frt 50 kr. ?. 5 Órakor diszgvakorlat a főtéren levő iskola épületen, á utinna kivonulás a Balatonba zenekisérettel. 8 Esti 8 órakor tán ez estély a ser-házkerlben. Belépti dij 1 frt., egyenruhás tűzoltóknak 50 kr. Családjegy 3 frt., egyenruhás tűzoltóknak 2 frt. ül. Hétfőn, aug. hó 13-án. 1. Reggel 5 órakor ébresztő zene-karral. 2. A vonattal elutazó vendégektől bucsu a pályaudvaron. IV. Figyelmeztetés. 1. Minden tűzoltó disz egyenruha ban, teljes felszereléssel és bal mellén községének nevét fehér szalagon feltűntető felírással ellátott jel vény nyel kéretik megjelenni. 2. A fogatokon érkezők szíveskedjenek a lovak és fogatok számát -- netán, intézkedések végett — előre bejelenteni. 3. Az érkező bajtársak elfogadása a „Nieszner-féle szálloda földszinti helyiségében történik, hol a szállásjegyek is j átadatni fognak. Ezüunepély-aorrenda tánczestélyre ia meghívóul szolgálván, a jegyváltásnál kívánatra előmutatandó. Keszthely, 1883. július hÓ 10-én. PÖLTZ PÁL, Dr. LIPP "VILMOS, titkár. elnök. Végre it JenŐ Etelkához közeled-vén, megszólítá őt. Es pedig hangos zokogás közt bátyjára borult a fuldokló hangon csak ennyit mondott: — óh Jenőm, inkább haltam volna meg, mintsem a mai napot megérjem ! — De mi es — szólt Jenő — be: síelj világosabban, nem értelek. — Hoi van as a gazember?! — riadt föl as atya — de szemei a Laczié val találkozván, miután igy folylati.- — Vagy te vagy Laczi fiam ; d\' hát honnét vetődtél ide? — Nem vetődtem én bátyám — felelt Laczi — a szivem hozott ide; de mielőtt bővebben beszélnék, kérem mondja el, mi volt oka e nagy felindu lá. ak? As öreg kiküldvén Etelkát, közié a két fiúval as egész dolgot. — Óh a hálátlan — kiáltott fel Jenő — kígyót melengettem keblemen, megosztva vele örömet és bánatot, most azsal fizet, hogy családi szentélyünket beszeonyesé. — Kmcs ri hivatoltabb — stóll Laczi kardjára Ütve — megbőszülni, mint én, kiérek óta szerelemmel gondoltam es ártatlan gyermekre, kinek arcza minden kitértetek kosepett előttem lebs-g-\'-t. hogy megtartassam a jó u on; — viharokkal küsködvén, lankadt erőmet s> reá való essmólés villanyosa tel Ejh! ősért meg kell halnia. A keszthelyi önk. tűzoltó egylet elnökségétől. A dunán\'alt őnk. tusol tó* egy letek kerületi szövetségének ISSS-ik évi aug. hó — Hadd el fiam — sióit az Öreg — nem sok hasznát venném én eanek, a szégyenfolt ott volna családom nevén; — egyébirán\' benned bízom, hogy te, kít tán az angyalok hoztak idu, kit mindig ügyesnek ismertelek, oda tudod vinni a dolgot, hogy esküvő által takartassék el a szégyen, aztán meg befolyásod által keríts ennek a szerencsétlennek valami hivatalt, — igy minden jó less. — Jói van bátyám — taólt Laczi — csakis Etelka az, kit agy szeretik, hogy jobbvoltáért még birhatásárol is lemondok. Ha előkerül as a ficzkó, itt helyben azonnal tudok neki foglalkozást adni, miután társaságank ide való ügynöke eltávozott, s fel vagyok hatalmazva egy másikkal a szerxődést megkötni. Kéeőbb Etelka is behivatván a\'yja által, mindesek általa is helyeseltnttek, s aztán elvégeztetett, hogy L-.cii me, Jenő holnap kimennek Kobzára, és végeznek GynlavaJ. Mintán ebédre hivattak, as atya csak annyit mondót-- leányának: Es többet ne történjék, * * • A asépan kavicaozott országútról, — moly Kolozsvárról Deés frle yiss, mely a kerékvágásokba fagyott hó-lé áltai oly sima és egyenes lett, akár egy kipadlózott terem, — Apahida után kiágazik egy iszonya rögös ut, Kolost- ét a m e-ső l ég felé. ecsetelni. E feladatomnak annyiból na- ( sem, és időmet JÓ»Ő évi saptirom kerité-gyón nehezen felelhetek meg, mert as it- sere szentelem, tení nyelvet nem értem; a pór-néppel nem érinkezhetem közvetlenül; csak tolmácsok "WAJDITS JÓZSEF, i Törvényszéki csarnok. sala. 1883. kir. törvényszéktől augusztus 2 in. 2176. B/«3. Lit. ZemliU József lopással vádolt elleni ügyben 3-ad bír. i hirdetés. segítségével bírtam a következőket összeállítani. Varazsd-Toplicza plébiníahely, a\'Bűnügyi tárgyalások jegyzéke a melyhez 13 falu tartozik; maga Topli- "gerszegi \' •x~4~...JlrfAl csa magában foglal 179 házat, a melyek mind homokkőből épültek ; néhány tégla épület is van köstök.A házak meglehetősen ! rendbe vannak építve, földszinti, emeletes,1 sőt néhány kétemeletes is; ezek közt bríl j liroz a nagyszerű fürdói-épület, vagy 200 ] !383. B/83. Let. Molnár Itlráo ssobával, teremmel, kávéházzal. A plébá- \\ gyujtogaUssal vádolt elleni ügyben vég-niáhos tartozó összes lakok meghal.dják I tárgyalás. 4000oí- j 1790. B/83 L-t. Kövesdi Mária Az összes lakosság még tavalyig jó- ; lopissal vidoii elleni Ügyben végtár-módu volt, mert minden családi vagyon í gyalás. közösen lett kezelve; moft azonban meg Augusztus 9-én, tői tén: az osztozás, mely által a vagyo-1 1786. B/83. Let. Horváth Bogaras nosság ezorbát szenvedett. A kőselfekvó \' Ltván és társa rablás Irpás és hatóság Fürdői levél. ív. Varaaid-Toplicza, 1883 joL 28 án. Mielőtt ismét vándor botomat kesémbe veuoém és ezen Ősrégi, most már modern öltözetben levő kies fürdőhelyről, a melyre ezerén hálásan emiékeznek visz-»ss,aI:en bozzádat\' mundanék, befejezem ezen évadi utolsó levelemet. Időjárásunk folyton borul: : most is csak ugy zug as esi Gyakran erős fer-getegek, dörgés és villámlás ; hévmérőnk B, tserínt 12 —18 közt variál. A vendégek száma folyton növekedőben,a kimuta tás szerint 2500-on fiiul van, t ezek közt több tekintély volt itt, pl. Bedekovic horvát miniszter és több föjsp&n, tábornok, tőt egy Contra-Admíral is itt tölti szab adsigid éjét. Míotin e fürdő történetét, helyi viszonyait már előbbi levelemben eléggé ismertettem volna, e levetem csélja a népéletbe is behatolni, ast a lehetőig híren Ezen göröngyös nton egy jármüvet látunk haladni, melynek első zét kereke nagyobb a hátsókénál, s a szénából ké szült, s csikót, székely kószitméoyű h a-r á v a I betakart ülésen két ismerősünket, Laczi1. és Jenőt pillantjuk meg. — Es as nt bizonyosan meoyor-szágba vezet — szólalt meg Laczi — mert majdnem kirázta a lelkünket. Ugyan, hogy találhatott ide a török, vagy tatár, mikor ez a mezőség ugy el van a hegyek közé dugva, hogy emezeket kerülgetni kell az embereknek, mint a forró kását a kutyának. — Már pedig mégis megtalálta — szólt a fuvaros székely — mert magam is tatár vagyok: Talár Mózses lévén apámtól rám maradt nevem. Talán-volna szabid kérdeznem a téosur&ak nevét, olyan ismerősek előttem. Mit ők megmondván, kérdé a fuvaros Laczi\'ól: — Nemde as öreg .Ciillag" -nak tv fia? — Igen, — válaszolt és. — No bit, as Itten tokiig éltesse — felelte a góbé; mi felett asian sokáig elnevetgélt a két jő barit, mígnem Lacsi kérdést intézett s fuvaroshoz Heleváryt illetőleg. (Folyt, követk.) faluk épületei szintén nagyobb részben kőből épültek, de vannak köztök fonottak Ís. Szigora rend és tistta&ág uralkodik mindenütt. Ha behatolunk a fölemi-veló lakosztályaiba, bizony a bútor gyéren van, de azért a szükséges fellelhető és a tisztaság kiváló. E 4000 Ukósoak 300 iskolás gyermeke van, kik (bátranmondhatom) jó tanításban részesütnek ; amely valóban e vidék dicséretére válik. Népei iparkodók, munkások és a mi fő: becsületesek, előzékenyek, nagyon áhítatosak, istenfélők, vendégszeretők és mindnyája rom. katholíkus, néhány ssidÓ család is van köztük. A vdeár ét ünnepnapok szigorúan meg vannak tartva; minden-felül csoportokban tódul a nép az Isten házába, a hol szigora áhitatosságot végez; igen szépen énekli a vallásos énekeket. Előttem nagyon feltűntek a vallásos énekek, melyeknek dallamai jobban a világi, mint vallásos énekhez hasonlítanak. A nép viseletére nagyon megtartja a horvát jelleget; a férfik viselete gömbölyű kalap, rövid ing, és mellény, siélea gatya, térdig érő nehéz csizma, az asszonyok és leányoké fehér ruha, kék vagy fekete széles kötény, színes derék, élénk színezetű fejkendő, csizma. A gyermekek bizouy csak egyszerű öltözetben vannak.s mind mezítláb. Sajnáltam Őket e hegyes kövesetü utakon; de ők fel sem veszi -, futkosnak:\|E vidék lakói nagyon hÓd"laak az élénk színnek. Termetre nézve a lakók közép-nrgyságuak; az asszonyok Ós leányok közt szépek nem láthatók, többnyire szenveteg arezuak; amely (ugy lehet) az erősebb, és erőltető munkának tulaj donitbató, vagy a nehezebben emészthető élelmi szereknek, miután fő eledelüket képezi a kukoriczakenyér, vagy a kuko-riczalísstből készült egyéb eledel, hüvelyes vetemények, kevés hus. E vidékbeli horvátnép nagyfigyelmet fordít a majorságtenyéztéVe. főkép tyúk, récze, lud, rengeteg pulyka (es utóbbi falkaszám) lelhető a legelőkön; a lótenyésztés egészen el van hanyagolva, eUeabeu a sertét és szarvas marha előszeretettel noveitetik. Terményei a kuko-ricsa, bab, rozs, árpa, burgonya, bor. A gyümölcstermelés egészen parlagon he ver, pedig talaja hozzá alkalmas. - A gyümölcseiéi elveszétől nékünk fürdővendégeknek egészen le kell mond-nunk, ha hoznak is a faluiról ; ennek sem szine sem ize. Igaz, hogy nálunk Kanizsán és vidékén sok gyümölcs terem, mégis a nemes gyümölcs nagyon ritka. Kanizsáról, mennyi pénzszívárog ki, a szomszéd Stejerországba csak almáén is, a mely csakugyan itt maradhatna. Siejer-orazág Felső-Ausztria, különösen Wür-tenberg szép egészséges jÓizü gyümölcse, melyet olcsó pénzértr elárusít, mégis szép pénzt kap érte be. őszintén valljuk meg, hogy a nemesebb gyümölcs terme-lésoen földművelőink még nagyon hátra vasnak. Jó lenne e népet gyakoribb gyű-mÖlcakiálÜtások által a nemesítésre buz dítani; hisz talajuk bauJmas ós jó csak a kedv és a jóakarat hiányzik. A horvát nép egész héten, foglalkozik, nagyon sajátságos, hogy ökrök és lovak helyett tehenekkel dolgoztat; a mi a magyargatd szemét nagyon sérti. Dicsérendő szokás, hogy vasár és ünnepnap délután a tála népe, a falun kivül egy csoportban közösen matat; tánczol-oak. társasjátékot rendeznek; nepdalo* kat énekelnek. A kukoriczafotztási idő népüon-.phez hasonlít. Ezen időt a horvát nép nagyon vigao tölti; co orto-an mennek a fuaztáshoz, mesélnek, tréfálnak, énekelnek, boroznak. Házassági lakomáikon nagy rend uralg, étkezés nem hiányzik, talpraesett szokásos fel köszöntések, táocz, ének, éles. . Oly sajátságos szokás is van itt, a meíyet még sehol sem teltem fel. Ugyanis a nép álarczosan keresi feta lakodalmat •,gyakran ízléses álarczczal jelen nek meg, mint nálunk fsrsangon szokás. A morális élet példás; a gyermekek az iskolában nem valami gyors felfogásúak, elleni erőszakkal vádoltak elleni ügybe vég tárgyal ás Augusztus 23-án. 1947. B/83. Ss. 1. Horváth I.uán sikkasztással vádolt elleni ügyben 2-od bír. íthirdetés. 1964. B/83. Sz. i.C-iti Molnár János halált okozott Butyos testi sértéssel vádolt elleni ügyben 2-od bír. ithir-delés. 2028. B/83. Sz. I. ör. Horváth János és társa snlyos tesii sértéssel vádollak elleni ügyoen 2-od bír. it hirdetés. 2029. B/83. Sz. !. Tollár János és társai súlyos testí sértéssel vádoltak elleni ügyben 2-od bír. íthirdetéa. 2048 B/83 Sz. 1. Vizsí Alberté* tarjai lopássá] vádoltak elleni ügyben 2-od bír. íthirdetés. 2150. B/83. Ss. 1. Veitz Sándor csalással vádolt elleni ügyben 2 od bir. íthirdetés. 2162. li/óo. Let. Szabó Mihály és társai lopáfsal vádol tak elleni ügy ben 3-d blr. íthirdetés Augusztus 30-án. 1706. B/83. Sz.;:. Sc«rvik Márton és Ura i lopással vádoltak elleni ügyben 3-ad bir. íthirdetés. ZaU-Eg^rszegec, 1883. évi juliu3 hó 30 n. MUZSIK KÁLMÁN iroda igazgató. CSARNOK. Kettőt egy csapásra, vagy a pallnkaivás veszélyes hatása. (Folytatás.) Tökéletes igzad vank\'dvet barátom — mondám én csak as a baj, hogy ezen pálinka nyomorultnak ijesztő rém képét som tudjuk a festénzet atján maradandóvá tenni, mint Saltzman as erkölcstelen természet el léní Óntzeplőzés által tönkrement ifjúnak képét, könyvinek elején egy maga sírját megásó ifjúnak képe által, mely fölé egy reá azáloi akaró holló van rajzolva, — áliitá az olvasó elé ijesztő rémül, azon veszedelmes bűnben résztvevőknek. Mindenek előtt pdíg kíváncsi vagyok szegény Ambrus szomorú történetével megismerkedni. Szó ami sző engem igen érdekel ez a szegény ember, de még jobban az a kedves leány, ki akar uri-ranga^kisassavnynak is beillenék, — Várj sorára barátom majd elolvashatod od» hazáén leírtam már olyan nagyjába, nem nagyítottam semmit sőt a való igazságot is .csak rövidítve írtam le. E közben barátom lakásához értünk hol a teritett asztal várt már reáok, s igy beszédünk más tárgyakra tért át, de amelyek nem tartoznak e dologhoz. — De alig hogy vége volt a barátsá gos ebédnek, miután az én képzeielrm folyton Ambrus története körül volt elfoglalva, — siettem barátomat Ösztönözni. Ambrus tür\'énetének írásban való átadására. Barátom pedig iró-asztalfiókjá-ból egy comi\'i iratot vőn elő,- — azon megjegyzéssel, há-ha nem tudnék irárán folytonosan elmenni, mindketten pipAra gyújtva, igy kezdi felolvasását. Bognár Ambrus, legény korában S.... falu legényei közül mind lelkileg mind !< s ileg kimagasló alakkal és tehetséggel bírt. Megnyerő s mind\'nki iránt nyájasságot mutató rnodora nélkül sok^irigy legény pajtással lett volna baja; de\'mivel Ő senkit meg nem sértett s nem éreztette barátival erkölcsi feosŐségét. az egész falu legénysége barátjakint szerette. Hí ünnepi napok alkalmakor a fiatataiság oiyan majális-féle mulatságot csapott, addig nem volt igazi jó kedv, mig Ambrus köztük nem votl. Ki\'ünő jó dalos volt Ha jő kedvre gyúlt, a dalból és élczből ki nem fogyott. Tanítójának nemcsak tanuló korában volt kedvet tanítványa, han-m később fslser-. dűlt korában is. A tanítóáltal alakított a melyet ismét a ételek nehézkességének ! dalárdának ő volt az első énekese. Egy lehet tulajdonítani, hanem kellő ssorgal- 1 gyengéje azonban mégis volt Ábrásnak, muk van. Ezzel fürdői levelemet befeje-1 a bornak és más szeszes italoknak, pá- flU8ZONKBTTKDIK fiVfOLYAM. ZALAi KUZ10HI AUGUSZTUS 2-in 1883. Jínkáaek, rumnak nem volt ellensége; néha-néha szeretett a boros kancsó fenekére pillantaoi, mint ő szokta mondsoi n költővel: ,bor és szerelem, o kettő kell nekem!1 De nem is hazudtolta mag magát, mert minde-nikből kívettea maga részét bnsásan. Késségnek atonbaa nem ] -betett Őt látni, mert erős idegeit a bor ,,-d-i volt képes meggyőzni. Csak akkor látszott meg rajta a mámoroseág, ha a tivornvát reggel felé pálinkával f-jezlék be. Hy esetek azonban ritkán adódtak mert legénypajtásaitól nagyon szé .-vélte volna, ha ót a bor és pálinka .-ital legyőzve, ittaa - állapotban látták válna. De nemcsak a legénységnek volt Ambrus a kedvencae, hanem a leány asregnek is. A leányok közül is ások. kik valamit tartóttaaSjnagukra, igyekes-tek szivét megnyerni. U acooban fgy* aránt nyájas volt mindenikhez. A figyelmes észlelő mégis észre vehette, , hogy ő csak két leánynak akart kedvében járni. As egyik volt a Mu legszebb, de legka-czérabb leánya, Virág Julcsa, ki addig begyeskedntt Ambrus körül, hogy végre Ambrus is elhitte magáról, hogy szereti Virág Julcsa. A másik leány, kinek kedvében járni szintén igyekezett, a tani tó nőjének szende msgaviseletü nővére, Fe bér Anna, volt, ki ha nem vetekedhetett is szépségre Virág Jutásával, annak magas, karcsú termetével, gazdag fekete hajával tündöklő fekete szemeivel, ala-bastromstinü arczával, de tengerkék szemei, melyekből a jóság ós mély érze lem sugárzott ki, a finom hajlású orr, a kicsinyded száj, melyből mosolygáskor gyüngyfehér fogsor látszott, barna píros urcis, arányos testalkata, igen vonzó erővel bírtak Ambrusra. Ugy, hogyba szépségre nésre Virág Julcsinak adta is as elsőséget, még is Annának szeretetre méltó, nyájas, de szende magaviselete aokkal jobban megnyerte Ambrus sz< relmét. Ambrus, mint a dalárdának k inaradhatsllan tagja, sürüeu ellátogatva aoitóékboz, több ízben volt alkalma Annával is találkoznia s benne a szerelem érzetét felkelteni. Azonban Virág Julcsa sem mn\'asztotta el minden cselfogásait, szépségének hatalmát a harczra vinni, hugy Ambrus^ magának meghódíthassa. Már közel is volt s győzelemhez Julcsa, mart többször volt szerencséje Ambrust házához csábítani, hol Julcsa, miután egy édes anyán k ivül senki fölötte, nem rendelkezett — minden tartózkodás nélkül dóit Ambrus karjai közé. De Julcsának ez<:n magavi^eleti hűtötte le Ambrus szerelmét. Mert hamar észrevette Ambrus, hogy hová akarja ölet magaviseletével vezetni, legényi szabadságát lekötni, s a szerelmi viszonyt azon fokra emelni, honnan nincs becsülettel való visszatérés. Abban is hagyta Ambrus Julcsával való viszonyát s a látogatások elmaradtak. A miért Julcsa majd megpukkadt mérgéb-n. Mérgében férjhez ment a falubeli egyik jómódú polgárhoz Horvát hboz, ki Őt qőüI megkérte. N-m is volt utolsó szf-rencse, eót némelyek még férjbesmeneto-lét előnyősebb vagy nagyobb szerencsének tartották, mintha Ambrusnak lett volua uojévé. De Julcsának azért még seai volt ínyére, aokkal jobban Óhajtott volnu Ambrusnak nejévé lenni. De mit volt mit tenni-s, meg kellelt Hcrrá\'htal is elégednie. Fellelte azonban, hogy boszut áll Ambruson, bármikor is, mikor alkalma lesz reá. Ambrus szintén ugyanazon télen megnősült s nőül vette Fehér Anuát, a ¦ sajtó nejének nővérét, kivel igen boldogan élt valami 10 évig. Akkor volt egy fi éves leányuk és egy 6 éves fiók is, s így boldogságuk teljes volt. Azotiban mint a bölcs mondja: semmi sem állandó a nap aUtt. Ambrusék boldogsága sem volt állandó. Ugyanis Virág Julcsa bo-szuvágyának kielégítése csak halaszta-toti, de abban nem maradt, a hogy a t:z év elforgása alatt ideje és alkalma nem került, as csak annak tulaj donitható, mert Julcsa házassága első éréiben férjén kivül másokkal ia folytatott szerelmi viszonyt; s igy mindig el volt foglalva e a boszuállásra gondoloi, azzal foglalkozni nem volt elég ideje. A mint az évek baladtak s a kicsapongó életmód Julcsának viruló egészségét is aláásta s arczárói rózsaszín, szemeiből a varásziüz mind jobban tűnni kezdett, a hízelgők, szép-tevők serege is lassankint elmaradt. Ekkor már többször gondolt Julcsa bossu állásra is. Ebh-.-t járulj, még «s irigység is, látván Ambrusuak boldogságát, Annának viruló egészségét, a szép gyerme keket kikkel Isten házasságukat megáldotta; mig őneki legnagyobb íbaja daczára sem volt gyermeke. E\'menttebát a szomszéd faluban lakó s as egész vidék lakossága álul rettegve tisztelt Sánta Polooához, kit a vidék népe sok gonoszságáért .Sátán Pozdorjája" melléknévvel tisztelt. Sátán Posdorjája már jóval ml volt as 50 éven. Saját házában lakott, kurussolással, kártyavetéssel fog. ialkozott, méreg keverésért már fogva ;s voli. Üres idejében gyógyfüvek szedésével, ssárogatásával, melyeket ugy ismert, miot sz anya gyermekeit, — töltölte idejét. Kis kertjében is többnyire rust mind testileg mind lelkileg, s mind kr. Szommer M. 50 kr. Hauser János 2 vagyonílag tönkre, ugy hogy abból reád ; frt W. F. 50 kr. Klein Illési frL Blau jó nagy u vereióg is bároaYJjék. Mgj-gy \' Lajos 1 frt Kronfeld M. 50 kr. Dobria sem azonban, hogy u pénzt, mit adtál, : Benő 2 frt. N. N. 25 krral; a mely szU oly gyógynövények foglalták el más disz-virágok helyét Efféle gyógynövények gyűjtése Ó neki a kurussláson kívül még jó összeg pénzt is hozott, mert tőle a gyógyszerészek a gyógyfüveket jú áron bevásárolták. Kísérjük mí figyelemmel e két nő-n-k Julcsánsk és a kurusslónőnek egy más közti beszélgetéseket, bogy sok oly dolgukról szerezzünk magunknak tudomást, melyekoek as olvaaóval való köz-lése álul, as együgyű babonáknak hi tett adókat az ily kurusslóknál gyógyulást kereséstől elidegenitsük. A mint Julcsát sok kopogtatásra beeresztette a szobijába elzárkózott Sánta FoloDS, nyájas arcsot vágva fo gd. — ,Hozott Isten, tubiczám, lelkem — monda ő — mi jó szél hordoz itt a mi városunkban ? — „Tudja Isten! jó is rosz is mtot veszszük, néném asszony ; monda Julcsa." — .Na, nat csak maradj magad n>k a rossssat; nekem roszakat ne beszélj — vágott közbe a kurusslónő. — A rosz ból már o^-kem úgyis elég jutott. Hanem ha hoztál azokból a szép fehér ezüst fo rintosokból, melyek már oly régóta lá dád fenekén bevernek, majd csak meghallgatom, ha rossz is, a mit mondani akarsz. Tudod, hogy nékem a pénzre nagy szükségem van as orvosi szerek megszerzésére.* — ,Hoztam azokból is néni, — mert tudom, bogy azokra ke!med sem haragszik. Hisz a pénz a mai világban igen szükséges dolog.1 — .Igasad van lubictám — monda s kuruzsló nő, látom, mégis érted a csíziót. Csakugyan a [pénz mai világban a nagybatalmuak közt az első. Dt, hát beszélj már idejöveteled cséljáról;" — .Hát, édes néni, én azért jöt lem, hogy adjon nékem valami olyan szert, melylyel egy igen jó régi barátomat földi nyomorúságai tél, szenvedéseitől megszabadíthassam, illetőleg kígyó-gyuhassam." - .Ejnye tubiczám, Julceám, de megtanultad a tolvajok nyelvét; — ér ted hogyan kell kétértelmüleg beszélni: mindamellett most velem szemben nincs szükség a titkolódzásra, beszélhetünk nyíltan, nem vagyunk kitéve áruló fü leknek. Ugy e bár olyan szert kérsz tőlem, melylyel férjedet\' megölni s magadat valamelyik fiatal, kedveseid közöl választottal elvetetni akarnád?" — .Nem találta el nénikém. — Férjem nékem kedves jószágom, s vele semmi bajom. O olyan miot a falat kenyér, munkás, szorgalmas, okos, e mellett a házi ügyeimbe nem avatkozik szabadon enged cselekednem, a mi nekem teUzik Jobb férjet nem érdemellem, de nem is kaptam volna, ha fél Magyarországot össsejárUm volna is." ,De hát mond meg: kinek számára akarod vinni as orvosságot; mert máskép nem adok. Nekem ismerni kell as egyént viszonyait, természetét, csak is igy tudok számára hathatós orvosságot küldeni." — ,H« már tudni akarja, — hát megmondom; de titok maradjon közöltünk. A kinek a számira as orvosságot kérem az Bognár Ambrus leánykori kedvesem. Hűtlenségéért akkor hevenyében azért nem álUm boszut; mert féltem,-hogy a gyanúval engemet fognak terhelni, de most már kitölihelem boszunutt, senki sem fog reám gondolni." — »Nagyon helyesen tetted, bogy a boszuallást későbbre ball asz toltad, de még most is nagyon óvakodva kelt cselekedői. Különösen Bognár Ambrussal ki szemen szedett ember: de a mi legfőbb dolog az, bog, ba baja van nem jönnek bozzám hanem orvoshoz megy. Ha közönséges mérgM adnánk neki; as orros hamar észre vénné a dolgot, s ellenmérget adna be neki; mí a bajt róla elhárítaná, s engemet vennének a meregkeve-résért gyanú alá. Ha pedig ebből a porból adnék számára, mety egy vénusinyava-lyábar levő egyén sebje gyenyes folyadékának kiszáradt pora, melyből valami utop -nódon Ambrus kalapja belsejébe, vagy zsebkendőjébe hintenél, mihelyt a pojral behintett kalapbelaeje homlokával vagy zsebkendője arczával érintkeznék, azonnal megkapná a veszélyes nyavalyát, tőle pedig felesége és gyermekei. Ugy, de mihelyt orvoshoz menne, az orvos azonnal felismerné micsoda betegséggel van dolga, és as könnyen elejét venné a bajnak. Más szerről és módról kell tehát gondolkodnunk!" — .Csak hamar, ki vele, nénikém! mert már a türelemből kifogytam.* — .Pedig ha bossut akarsz állni, jÓ nagy mértékű türelemre less szükséged. Ha van türelmed és eszed a tetteiéihez, mondok én neked egy biztos mérget, melylyel szabad Ölni, mely ellen nincs sem törvény sem ellenszer. Es a szabadalmazott méregital a pálinka. Csak a csapdát jól kell neki megvetni, hogy belemenjen és ott marsdjoo, azaz megkell Ambrussal a pálinkáivást kedvehetni, es oly kelepose less reá néz re, melyből soha nem tssbadulhst mely Őt csalhatat- lanul a romlás Örvényére juttatja. De a pót 1 frt. N. K. 50 kr. Szommer József szemes ós okos ember, még ba bossut 60 kr. Fesselhofer József 1 frt. Ledofszky áll, abból is hasznot akar húzni, azért én Ármin 50 kr. N. N. 1 frt A. B. 50 kr. téged megtanítlak : hogyan leheted Amb . Ulmann István 1 frt. Dr. Neumann 50 keveslem a tanácsért, melyet adni fogok ég várok tőled ha többet nem is. egy tízforintost* — Azt is megadom nénikém, csak megérje a Uuács a kissabott árt." (Folyt, követk.) Hírek. — Lapunk szerkesztője kétheti távollét után visszaérkezett Ennek kijelentését azért tartottuk szükségesnek, hogy s távolléte alatt kellő vagy megnyugtató elintézést nem nyert szerkesztőségi ügyekben az ér dekeltek levélileg vagy a már egy Ízben tudomásul adott találkozási órák ban (d e. 10-12. d. n. 4-0 ig) most Tele személyesen értekezhetnek. — A kísdedoTÓi zarQnnepely asé pen sikerült július 30-án a helybeli .Sörkert"-ben. Közönség igen nagy számbaa jelent meg és gyönyörrel hallgatta a kisdedek szép dalait és talpraesett feleleteit, mik fényesen tanúskodtak a jeles szakképzettségű otó és óvónő fáradhatatlan buzgalmáról. A derék Keménypár valóban kemény próbákon igazolja be évről évre, hogy \' mindketten keményen állanak hivatásuk magaslatán. Adja az ég, hogy folyton kemény elismerés kisérje Őket keméuy pályájokon 1 — A zárünne-pélyt táncz zárta be. A tánezolók száma oly nagy volt, hogy a tánezhely szűknek bizonyult A kedv meg éppen alig féri ] meg a nagy terjedelmű kertben. — A betörő tolvajok ellen Hetfy B. helybeli látszerész egy villamos caen-getyü-készül ék et talált fel. Ezen készülék oly módon alkalmazható a pénzes szekrényekre és lakásbejáratokra, hogy azokat felnyitant a viliamfolyam megindítása ockül Ifbetetlen. A feltaláló már helyben es vidéken többnél alkalmazott ily készüléket Felvilágosítást bárkinek is szívesen nyújt. — Részünkről örömmel gratulálunk Helfy urnák és óhaj juk, hogy minél nagyobb mérvben terjedjen praktikus találmánya; — Az Időjárás igen kedvező fordulatot vett; egymás után meleg napok következtek s igy most már nem keli attól tartani a nagyobb uradalmakban sem, bogy a gabona künn rothad. — Meghívás. A nagy-kanizsai öak. tüzolló-egylet f. évi aguBZtus hó 5 én a zöldfákért helyiségében két zenekar köz remüködése mellett nyári lánczvigalmat rendez, melyre a nagyérdemű közönséget tisztelettel meghívja. B;Iépdij személyen* 30 kr. családjegy 1 frt Kezdete 7 órakor. A tisztajövedelem a zenekar hangszerei beszerzése alapjára fog fordítani. — A fltatárlnmos megyében. Egy helybeli csipesz 16-17 éves inasától és 9 éves fiától Surdra (Somogy m.) kSl dött egypár megrendelt csípőt. A fiak gondtalanul mentek a küldemény nyel már jó uUt, mikor egy 20 év körüli vándorlólegény hozzájok csatlakozott s együtt folytatták utjokat Surd felé. Történik azonban, hogy erdős területet érve, egy vadkörtetára bukkannak s ott elkezdik a lehullott gyümölcsöt felszedegetni és nézegetni : vájjon érett-e már ? Amint így a földre hajladozlak, a vándorlólegény fölhasználva a Csípőttartó inas gondtalan ságát a csípőt annak kezéből kiragadta és sebes futásnak eredt. A két fiu természetesen: utána iramodott, de a erdő sürü részébe már nem merték azt követni. A fiuk hasa érkesvéo, jelentést tellek s helybeli kapitány ságbál, személy leírása fölvétetett s az esetről a csurgói szol-gabtróság hivatalosan értesíttetett a nyo mosás eszközlése végett. — Nyilvános köszönet. A nagy kanizsai önk. tűzoltó egylet vigalom rendeső bizottsága által a zenekar fen tarthatása javáram. hó 8—9 én rendezett nyári vigalom alkalmával adományozások és feiü\'fizetésekbŐ! befolyt 50 frt 90 kr. melyhez hozzájárultak : Somogyi Lajos 50. kr. LCwinger Ignácz 1 frt Heim Mihály 50 kr. Perkó Péterné 50 kr. Á"b rahám Zigmond 50 kr. Schvartz M. 25 kr. Csimbalek János 75 kr. N. N. 15^kr. Grebencz Henrik 25 kr. Nagy György 25 kr. N. N. 25 kr. Imrey Ferencz 15 kr. Filippovits Emma 75 kr. Killik Béla 25 kr. Gráf István 25 kr. Gürtler N. 25 kr. pozsgayné 25 kr. Etsinger Henrik 75 kr. Bosenberg R. 50 kr. Merta Mátyás 20 kr. Babics AnUl 50 kr. Reichenfeld Xgnátz 45 kr. Hobinka Vilmos 65 kr. R i n g P á I 25 kr. Svagel N. 25 kr. Henker Imre 10 kr. Nagy Károly vendég* lŐs 85 kr. Erdélyi Sándor 25 kr. Nyakas Antal 1 frt. Semetke Lajos 2 frt Szár* oovssky Ede 1 frt. Bujk Béla 1 frt Ber zay Elek 1 frt Dr. Benczik Ferencz 5q kr. Varga Ferencz 50 kr. Eperjessy Sándor 50 kr. N. N. 50 kr. Grüohnt Fülöp és fiai 1 frt. Karcsag Béla és István 10 frt Gutmann S. H. 3 frt Vidor Samu 1 frt Gutmann László 2 frt. Ebenspanger Li- ves adakozások és fel ül fizetésekért egylet vigalom rendező bizottsága nevében e helyen leghálásabb köszönetemet nyilvánítom. Knorczer György egyl. k»r, v. r. bízols. elnök. — A f. fa- 28-lkI Zápor akkora vizárt bocsátott a Ssent-györgy vár, szőlő aljába, bogy Kanizsáról gyalogszerrel 1 hetetlen a begyre jutni. Ezen az itteni szőlőbirtokosok kosos akarata segíthetne oly képen, hogy a nagyon U alacsony ut töltést emeltetni kellene • igy egyszerre és mindenkora el volna hárítva as időn kint sárbó1, vízből keletkező közlekedési dáty. — Nyilvános köszönet A nsgy-kanizsai kisdedneveló egyesület sorsjátékot rendező bizottságához ujabban a következő felülfisetesek, illetőleg adakozások folyUk be: Gyulay Kálmán Bpest 50 kr. Dr. Pinfsmb Frigyes Bpest 1 frt. Kanitsár Károly Dnbesti 1 frt Gróf Te leky József Bpest 2 frt Lauka Gusstáv N Becskerek 1 frt Verhás Gussttv Nova 1 frt. Botka Lászlóné Hahót 1 frt Vá-rady Gáboroé Eórkény 90 frt Temea-vármegye alispánja 3 frt összesen 30 frt 50 kr. Előbbivel 1004 frt 50 kr, melyért a bízottság nevében hálás köszönetemet nyilvánítom s egyszersmínt tisztelettel értesítem as érdekelteket, hogy a kisorsolás július 1 ső napján nyilvánosan hatósági ellenőrzés mellett megtörténvén, a megnyert tárgyak kiszolgálása folya matban vsns be-árút.g f. évi október 1 ső napjáig történik. Jelentkezések naponta a bizottság titkári irodájában (Nsdor-ntcza, óvodaépület) történhetnek, hol az eredeti sorsjegy visszaadása me! tett, a nyereménytárgyak kiadása eszközöltetik ; vidékre postailag is elszállíthatok a nyeremény tárgyak, mely azonban a nyerŐfél kötuégén történik. Huzási jegyzék folyton kapható. Mai napig 97 nyeremény adatott ki 2125 frt értékben Nagy-Kanizsa, július 28. 1883. Somssich LOrincz bizottsági elnök ós pénztárnok. Felulfizetök az ovodaí sárunne-pélynél : Tascb Simon 60 kr. Ssme\'.ke Lajos 80 kr. Kovács János ügyvéd 40 kr. Mitlenberger Igntczné 20 kr. Mol-nároé SO kr. Wajdiu Józsefbe 50 kr. Bádel Henrik: 30 kr. Baum N. 50 kr. Seidl Jáuosné 40 kr. N. N. 20 kr. Cza-P irv József zirczi tanár 20 kr Özv. Tu-bolyné 20 kr. Erdődy Lajos 60 kr. Ös-lerreícher Bernát 80 kr. Dotuscb Mihály Faics József bncsuszentlászlói körjegyső abbeli indítványát, bogy azon jegyzÖse-gédek, kik két évig vagy tovább már segédkeztek és fél év alatta jegyzői vizsgálatot képesek letenni,a törvényhozás által ujabban megkívánt előképzettség nélkül bocsáttassanak vizsgálatra. Az orsz. jegyzői gyűlésre képviselőkül :Stíng!y Károly, golseí és Vizmotby Sándor goricsáni körjegyzők választattak meg, — A jövő évi nagygyűlés Csáktornyán fogmegtarUtni. - Savanyu Józsi Ismét megyénkben- E valóban kösveazélyea és a Dunántúl egyes megyéit rettegésben tartó rabló, kinek fejére 1500 frt van kitűzve s ki legközelebb Vas* és Veszprém megyékben garázdálkodott és, legutóbb a bobai gróf számadó gazdáját, mert es tartózkodási helyét a bíróság előtt elá-ruiu, kánnibáli módon megkisosta, ül* dözői elől menekülendő átjött megyénkbe és Káptalanfa, Nyirád körű! icsevarog. Elfogatása iránt a t alispáni hivatal álul a lsgerélyesebb nyomozás teljesítése végett főcsendbístos ur rÖgUn a hely színére küldetett ki. — Nagylelkű adomány. Bánok " Szent-György mezőváros kossége a ha Isdó kor követelésének elegei teendd, toronyóra felállítását határozU el, — mint a ,Zalamegye" írja — legke-vésbbé sem riadva vissza a beszerzéssel járó s a kösség pénztárát nagy mérvben ig nybe vevő eme kiadástól. Alig értesül\', a község ezen szándékáról Kovács Zsig* mond veszprémi püspök Őnagyméltősága, szülőhelye iránti ragaszkodásának a távolból is tényleg kifejezést adandó, száz forintot kegyeskedett jelzett csélra a községnek küldeni. Sietett is a község elül* járósága e nagylelkű adományért meleg hangon irt sorokban köszönetét nyilvánítani őnagyméltósága iránt, a kit mindenkor büszkén vall magáénak. — Gyászhír. Exoer Alajos veterán sümegbi főtanitó c egyházi karnagy neje, született Czedly Mária f. évi július hó 26-án éjjel hosszas betegeskedése után jobb-létre költözött; a temetés 28 án számo- ak kíséretében történt. Áldás lengjen porai fölött. — Sörivóknak. Egy müncheni sörfőző gyár tulajdonosa imígy nyilatkozik a sörivás művészetéről: „Nem elég a jő sort csak széjjelküldeni a világba ; a vendéglősöknek és ívó uraknak érteniük kellene s sörrel való bánásmódhoz is De mit Upasziaiuok? Ast, hogy a vendéglősök s/.„ de pedig nem tud ísní. A sörnek egész addig, mig as ivó ajakához nem ér, szénsava teljes mennyiségét meg kell őriznie. Csak a szénsav adja meg a sör zamatát. Ha ferde kezelés _ folytán elveszti szénsavát, íze kellemet- 20 kr. Wámberger Sándor 50 kr. Sza- jlen, rosss less s ugy megfekszi a gyo páríné 20 kr. Knáuss Boldissárné 80 kr. mort, mint as ólom és egyéb bajokat Fráger Béla 80 kr- Munkácsy Ferdinánd 20 kr. Ehrenfreundné80kr.Wtjdiisimre 30 kr. Weíss Mór 20 kr. Hlatkó János 20 kr. Gutmann Verona 80 kr. N. N. 60 kr. Hild N. 40 kr. Stirling Sándoroé 60 kr, Ösv. Mathos Jóssefné 80 kr. N. N. 20 kr. Bappocfa Gyula Ügyvéd 60 kr. Tn-boly Victor ügyvéd 40 kr. Hsjden Mihály 80 kr. Dr. Szukics Nándor 1 frt 20 kr. Gross N. 80 kr. Vöneky Pál k. r. tanár 80 kr. Osseszly Antal 1 frt 60 kr. Vidor Samuné 1 frt 80 kr. Grüohut Henrik 1 frt 60 kr. N. N. 10 kr. M< gyár Lajos 40 kr. N. N. 30 kr. Ruesz József 20 kr. N. N. 10. kr. N. N. 10 kr. Lenkei 30 kr. Meininger N. 80 kr. Babics Antal 20 kr. Schneider Ferencz 40 kr. Suschni N. 30 kr. Grebencz Henrik 60 kr. Klapper János 20 kr. Vollák N. 40 kr. Zurker Zsigmond 60 kr. Márko-vics Lajos 20 kr. N. N. 30 kr. Ifjú Fesselhofer József 80 kr. Rács Kálmán 80 kr. Ifjú Hauser János 80 kr. összesen 31 frt. Belépti jegyekbői 186 frt Összes be vétel 217 frt — Hegyei jegyzői egylet nagy gyűlése Kessthelyen igen szépen folyt 1 július 24-én. Ez alkalommal történt i lisztnjilás is. Megválasztattak: elnökül Illés Lörincz nemes-apátii, alelnökül Si monffy János boczföidi, főjegyzőül Faits József bucsu-szentlássIÓi, jegyzőül Csupor Endre ságodi, pénslárnokul Zagy-vay Ferencz szent-iváni körjegyzők miudanyian egyhangúlag. Választmányi tagokul választattak: Vöozkőody László sala-egerszegi, Szomy Kálmán dióskáli, Sabján József pacsaí, Pintér István sümegi, Rajs Kálmán káptalanfái, Molnár János örvényééi, Simooffy István gulácsi, Sarksdy (Károly zsidi, Milkovita Géza sala-szán tói, Ebrenreich Nádor mura-szerdahelyi, Huszár Nándor csáktoroyai, Vts-matby Sándor goricsáni, Tivadar Ferencz dekánoveezt, Hajgató Lajos feleő-sseme-nyei, Némethy Ágoston szécsi szigeti, Ehrenreich János alsó-lendvai,NagySándor beilatinczi, Dusár István nagylengyelt, Kotnyek Ferencz pákai, Stingly Károly gelsei és Talabér Gyula galam-bokí körjegyzők; végre Gósony László megyei főjegyző ur tiszteletbe!! elnöknek és Zárka Miklós szolgabíró ur t\'azíelet-beli főjegyzőnek a közgyűlés lelkesedése között egyhaagulst kikiálUtUk. Ugyan ezen gyűlés elfogadta és eljárás végett a központi egylethez felterjeszteni határozta okoz. Többször s átőntés következtében is elillan a szénsav, sőt a meleg is ugyaneredményezi. Tehát a szabályok esek: 1. A mennyire lehet, meg kell akadályozni a sör érintkezését s levegővel s kerülni a felmelegítést. 2. A sörös poharat, ha töltünk bele, égessen á hordó csapja alá kell tartani, ugy bogy ne igen legyen sok a levegő a pohár és a csap között s egészen a füle alatt kell megfogni. A legtöbb Ívó azt hiszi, hogy akkor jó a sör, ha nem habzik. Ivó és ven déglős ilyenkor megelégedve bólintgatlak rá: .ex ám csak a sörA sör szakértő azonban ast mondja rá: ez nem sör!" Heti jelentés a budapesti gabonatőzsdéről. Budapest, 1883. jul. 27. Steinör József és Társa termény-gabona és bizományi czég jelentése. Végre belátja a fogyasztás is, bogy termésünk sajnos közelítőleg sem oly jó mint ast az érdekelt tudósítók kürtölték, és nem vonakodnak többé magaeb árak mellett, ia nagyobb beszerzéseket eszközölni, A hangulat roppant szilárd, küt földről is érkeztek megver Ők. As árak. emelkedők B u s a 20 kral emelkedett. Elsőrendű 11-20-ig közepes 80 kt. acsélos 11 ig 77—78 kL 10-80 ig sárgás 10-60. Tiszavidéki állomásokon 9.85—10-20 fizettetett. Rozs uj emelkedett 20 kral 760 kelt Jászberény 7 frt Szerencs\' 6 70, Debrecaen 6\'90 csókéi a kínálat, a roppant élénk kereslethez képest. Árpa emelkedő. Takarmány 7-10— 7\'40, finon fajok hiányoznak. Külföld roppant magas ajánlatai dacsára, kereskedőink nem mernek előre eladás-sokba bocsáltkozni.\'Uradalmi áruért 10 fri ígér te tett. Zab jelentéktelen szerepest játszik; helybeli fogyasztásig 6-20 — 990 kelt — Tengeri szilárd; hibás 580—6, közepes 6\'20 ig elsőrendű 640-ig kelt, Káposztsrepcse roppant szilárd emelkedő, csekély kinálat nem ia hasonlítható a külföld élénk keresletéhez. HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM. ZALAi KÖZLÖNY HIBDETESEK. itt 16 írton kelt. Szolnok 15-50— 15-75 ig. A spekuláciió azon reményben van hogy rövid idő múlva 18 írtig fog emelkedni. Binzagirepcze lö\'öObkn sági állomásokon I4145/a-ig kelt. Bab. Törpe aug. sept. Gyöngyü-aön 12-50 köttetet. Lenese. Vácsot 13 frt Kassán 1 6 frt kelt. Konkoly téli hónapokra zsákostul 2-80 köttetett. Korpa 3-80 köttetett téli hónapokra zsákostul, kivitelve. Vidrepoie hiányzik. Nagy kereslet mellett később tételek 8 frt keltek. HatáridÓüzlet. Szilárd irányzat mellett az árak emolkedők. Buza őszre 10-60, tavaszra 1108. Zab Ősz/e 6-60. Rozs őszre 750. Tengeri aug. 6-50 ¦zept. ok\'. 6.62. Uj tengeti téli nőnapokra Tomesvárott 4-90. Kötések maj. jun. 1884. 6-40. KftpoBztarepcze aug. sept, 16-25. Szerkesztői üzenetek. Több eayetemi polgárnak, helyben Nem ./\'.-.:.-." tán • .. bármelyik táraadalmi osttályt ii sérteni akarta volna — fájdalnm! - igaz állításival; mert tagadhatatlan, hogy az njabb intéxmétty tág alapm nynjt az érintett társadalmi otatályoknál a proletarjimáinak. És ha valaki ezt kimondja, nem vét !1 et5 táriatlalmi osztály önte-»ége ellen; mórt hisz minél gazdagabb, minél teljesebb, buza simái feltűnőbb b»nnc a konkoly — de a konkoly a jó boaa abaolut-LecstbG! aohasem TOn le. Laptársunk ti bizonyosan, mikor konkolyt roitált, tisiteietben tartotta magát a nemet magvat Azok ked i kikre az állitáa cxéloa, ¦ akiket meg i« illet, mért vonnánk kardot olyan iiéphivatásu osztályok mellett, mik iegkevésbbé sem azorul-nak víd-lemre?! H, 6y Csáktornya. Zárt leié) megy. 4508. érk. 1883. június 23-áo. I. Árverési hirdetmény. A nagy-kanizsai kir. trvszék telekkönyvi osatálya részéről közhírré tétetik, hogy Balog István és Fehér Sándor végrehajtatóknak Hotensteiner József végrehajtást szenvedő gsrabonczi lakos elleni 140 frt és 80 frt tőkék, ezeknek 1882. juaius 6-tól járó 6% kamatai, 21 írt 30 és 23 frt 20 kr per, 7 frt 90 , diS " oroaztony í ingat.an kr és 7 frt 40 kr végrehajtás kérelmi, I ber hó 6-án délelőtt 10 ór AUOTSZiUS 2-án 1883. 14 frt 50 kr jelenlegi s még felmerülendő I tonyí községbiró házánál, a g-»b°«« I Vevő kötele, a vételárt báron, .....- * * \' ingatlan pedig 1883. november hó 6-án egyenlő részletben, meg pelig,.ms e.sőt délután 2 órakor a .ara bon esi község-i az árverés jogerőre em«.l edésí fii 15 biró házánál Oroszváry Gyula felp. ügyv. j nap alatt, a 2-at "teyanattol 30 nap alatt, v. hely ott eae közbt-jö: lével megtartandó! nyilvános árverést-n eladatni fog. Kikiáltási ár a faunebb kitett \| becsár. költeégek iránti végrehajtási ügyében a fentnevetett kir. trvszék területéhez íar-tozÓ az oroszlonyi 222 sz. tjkvben A -> 656 hzsz. váltságköteles ingatlannak Uo-zenateíner Jíiztefot illető s 114 f tr» becsült fele része, továbbá a gu ráhímezi 100 az. tjkvben A r 102 hzaz. alatt felvett ingatlannak Hozensteiner Józsefet illető s 223 írtra becsüit fele része és pe 1«83. iKfVero-kor az íirms Árverezni kívánók tartoznak a becsár 10%-át készpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. a 3-kt ugyanattól GO napalat\', minden igyjs részlet nlán as árverés napjától azá-nitandó 6°/0 kamatokkal együtt az árvn- réi fellételekben meghatározott h lyea és módozatok szerint lefizetni. Kir. trvszék, mint tlkkvi hatóság Nagy-Kanizsán 1883. jun. 27-én. 986 l-l. Messzelátó ! ! Legújabb optikaizse! -eszköz utazóknak, hegy- és falusi lakosoknak stb. Matat 3-4 Cra távolságra tisz —" tán és kivehetően. Ezen újonnan feltalál\' messzelátó 2 optikai lencse-üvegből áll, mely minden tetsxétszerinti bo\'rt stb. megerősíthető és sokKal nagyobb hatással bír, míut a tábori távcsövek) azért is e«k általános tetszésben részesülnek és mindenkinek legjobban ajánlhatók Ír. fJaaBTa Dobozzal, bogy zsebbe dugható legyen, 1 frt 25 kr., finomabbak 1 frt 75 kr., kíváiÓ fir.omak nagyobb optikAÍ lencseüvegakke! 2 írt 50 kr. ZZ-ZZ Baroskop iegsulymérók ÍS^g biztos és megbízható légsulymérő 2 írt. — Bor próbáló fulyadékmérő melylyel azon na! mngiamerhet Í. ha a b >r „tiszta vagy hr.ni is itot 1 (ehhez szükséges leirattal) [ frt 50 kr. — jJBásST Tejprőbáló szizalék lejtővel » vásári" rendőrség eliVrala szerint (leírással) 2 frt 25 kr. — I s m é t e I a d ó k n a k g y á r í á r .. n. 957 G-G. Szétküldés posta utánvétté). Kapható KLIN6L & BAUMÁNN, Bécs I. Tegetthofstrasse 3. " PRBBLAUI SAVANYÚVÍZ FORRÁS. \| (A forrás sziklák között és 3000 méternyíre van a tenger színe fölött.) ö A Preblani savanyúvíz, a legtisztább égvényes alap- ö savanyúvíz és legkitűnőbb hatással van tüdő- és gyomorka- Q tan-has, epekő, idült csiiz (Rheumatismus) különösen húgy- ö sav, a hólyag idült katarrhánál, hólyag és vesekőképződmény- Q és bright veseképződményeknél, ajánlatos továbbá kellemes ö izénél fogva, mint a legjobb, és legüdítőbb ital. O Megrendelhető minden nagyobb ásványvíz kereskedésben és & következő czim alatt: Preblauer Bruniien-venvaltune In Woltsberg (ESruliten.) 9f,i 3-3 A Múlani jErúsrflaTiöhelr 1-so jnniasbaiL nyittatott mi Vasúti menetrend. Érkezik Reggel Indul. 0. P. Ó.lP- B Ujhely P. v 4 8 Pragcrhof.P v 4 48 Bnda P. v. 4 18 Barcs P. v 5i 10 Fiume Oy.v 5 2T 5146 Buda Gy.v 6 — Pragerhof Gy.v B Ujhely V. v 6 16 Buda V. v 7 15 Délben. Sopr-n V. v. 12 161 i Rudt IP. v — Prag\'rhofjP v 1 ír, 1 Pragerhof IP. v. 45 Bsret V. T 1 41 \| Sopror. V. v í Buda P. v. 1 e; ! Barcs JV. v el. :j " Buda V. v 9 51(1 [ Pragerhof \|0vv 10 M B UjbeljjP.v 1028 ; Fiume Gy.v 11 4 Buda Gv.v 10 ;8 Buda P. v. 11 50 Pragerhof P v 11 19 B. Ujhely P v 12 Barcs P. y 11 3 Gyarmatáru czikkek, uj Haringek stb.,p kilós Mocca v:.; il: nemeaitetc, erőn I Ceylon-gyöngy, leKG«oniabb_ crEa Plantage-Ceylon, kitnnő atép , „ legfin erfis Cnba legfin. agyon erfis . finom, nagyoa kedvelt Menado, legfinomabb, barna Aranyjava, izen nagyízetnO, pnyli-í Sárga-java, legfin. erőteljes GyBngy Mocca, igen Gn. srSielies Zöld Java, legfin. igen erűt. kiadó Santoi zöld, erőteljes, azíp Campinoi, enyhe, erőteljes Rio reel, erőteljei Aiatali rizs, köi. finoms. vfl. saCmtt - legfin. nagy , , finom kftxünséges „ GyGnjy SagO, jótáll, valódi nyűg. ind. r és kiadó: SZÁLAT SÁNDORI9" 3-3- - ««m_zege«« kGzvatlcaleiigerculuÜ behozatali rzáfektSU kovet\'uciS nagyon olc.ó árak "ve, pontm szolgálat liiztoaitasaval. Ar.ik -t G —" \' Lapv Felelős szerkesztő : TASS ÁLMOS. Laptulajdooos : WAJDTTS JÓZSEF. E H Matjaj.p s»ent, vj, legn. IS dl>. Matjes, nj, n-ey 25 db. Hltriog, oj, kflvJr, nagy 3>i Ah, r kü/ip 45 db. kis 00 db DelleatrstfcXrinf, iiletea :00 db. Hollandiai hüring, uj, fin. S\'i db. Ul I Urgonya illet\'S 5 kilú l.a«VihSrÍng füstölt, Urtia SO db. Dral\'Cswiar, uj, nagy 1 ki\'A Klba-Caviar aj, nagy 1 kílii Tengeri rákbu. kitflnő, 8 doV i. Laaacx, kitilnü minő\'i\'íil, S Aohnz üardinia, olajka, kit. min. 18 doboz Ana»as es baracz 6 n-ity doboz Thea. erős, legfin 1 kiló , finom 1 kiló Jamaica rnm, valódi It-gfin. 4 Üt. titánxóival Ovste nem téveaa\'.eni. Schulz in Altona b. Hamborg. Alapltatott 1864-ben- 460 4 GO -1 75 430 430 S.-20 A Triesztben Is kitflnö elismerésben részesült jeles magyarhoni 13___—"-----Petánczon (Radein mellett.) Ecndkivül szénsavdús savanynviz-forrás, mely a budapesti műegyetem vegyészeti osztálya és a bécsi egyetem vegy-elemzései szerint fölülmúl minden hozzá -hasonló savanyuviz-forrást és fölötte hathatós alkatrészeinek Összetételénél fogva orvosi tekintetben kiváló figyelemre méltó. Mint kellemes üdítő ital különösen borral vegyítve, minden hozzá hasonlót fölülmúl. adcegrendleléaelj: a forrás igazgatóságához Petánczra (u. p. Muraszombat; iutézendők. Raktárak- és ismételadóknak különösen ajánitatik. Hogy mindennemű hamisításnak eleje vét-sték, a dugó névvel leftod ellátva. ArjBgyzéielí kíTátiaira ngyen és bérmentve. SCHLÁMMÁDI1VGER ALAJOS ¦r.: í?t: gépgyáros Székas-Fehérvárott, Budai-ut 29 szám saját házában. 111 Ányahirka kerestetik A j á a 1 i a nagy választékban levő kitünö jó izer-kezett. UsrejS és gti-c! eplőaépeit. tebbfibs> rosts-kst, Itrleariket, ezecsk f ágokat , répaváejékst, kn-ksrlezs mintolo -kat. dsráJákat, ssuJstekst,stált-darilUit, ekéit, srefok, kilotsk, olajozó kasask, vörBs réz-ilt ós mindenfcls pót- éa tartalék r,\'i ¦< Ilndennemfi gépjavítások legolcsóbb árban e 1 v a 1 hárBiat ekéit, nemkülűnten; kt-tÖnS sserkezetQ szöiflnal aokat, borssjtókat bor-tsj tó-csavarokat, bor bordó-emelők és mindé BBfetssI gazdasági gépeket Ugysiintekap hat\'. : finom gép-eis]> gépszijak, 400 drb. fingni szorü 4 — 5 éves; eladni szándékozók szíveskedjenek ajánlatukat ár megnevezése mellett, alulírott gazdasághoz czimezni. Az Alsó-Páhoki gazdaság. 930 3-3. (Keszthely mellett.) III II II II 11111111111 III Hl itatnak. m 962 9-12- W Haszon béri hirdetés. Somogymegyében két vasúti állomás közelében egy tökéletesen felszerelt 1400 hojdas birtok, mely körülbelül 750 hold szántóföld 100 hold rét és 550 hold legelő és erdőből áll — folyó évi agusz tns hó Tégéig jelentkezőknek — 10 esetleg 12 é?re haszonbérbe adatik, 983 2-3. Bővebb értesítés e lap kiadó hivatalánál kapható. jó házból való és jó iskolai bizonyitványnyal ajánlkozó, legalább 14 éves 2 erőteljes fin, taonlónl azonnal felvétetik igen kedvező feltételek mellett. 9s5 1 —1. SJBfr A czimet megtudakolhatni e lap kiadóhivatalában. A legjobb s^varka-papi,.^ LE HOUBLON Franczia gyártmány. TJtanxfi&oktoi óvalik. it, : : t i.-. :-. i r c .ak akkor valódi, en lap LE II ttJBLON bé-nden k^r- \'gZf\'t niígáa httrdj: YV t-n az alant látható réilj\'-gygy-l í Waliirissil van ellátva, 876 11—2* XX XX XX XX X* XX XX XX XX XX s XX XX XX 5 XX XX XX Sí XX xx xxxxxxxnmxnxxxxxxuxxxxnm^^ XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX , BERGEB orvos; KATRA NY-SZA PPANA orvosi tekintélyek által ajánlva a legtóbb enrópai államokban a legnagyobb hatáaaal baasnáltatik mindennemű bőrkiütések ellen, kOlCnÓiea idolt ét sűmörSk, rflh, ótvar és élődi kiQtéack, n^yuzinte veres orr, fagjdaK. fssé láb, fej- is izakálypikkejy, Berger kátrásyszappsji 40% fskátrásyt tartalmaz és ÍLon clkülSnitendft a má« forgalomban Iev8 kálránygxappanoktél. A caaláiok elkerQléae rég\'tt kéreník világosan Berger kátrány-asappana éa Qgyeltcsaek az ismert védjegyre. Makacs b Jr»ienvedú«ekn--1 a kátrány-szappan helyet: hatáaial hasin ál-Útik Boier bitoí kátrány Kéa-szapana és aion eaotben, La ex laDkaéífltetn^. ugy kéiesaík etskls s Berger féfe kátrány kín-nraj pac, minthogy a külfilldí ntátaásek Oíedmínyt\'! 902 9-2-t Itn késaitmínyek. Mint jryengébb kátrlny-»appan mellőxésre minden tisztátlanság st bőrön, bőr- éi ffjkiQtések Ryrrmekeknúl, valamint eddis; elérhete-len azépitó moudás és \' :r-:; ;..xí: mindc nuapi lasaaálatra nolgál BERSER SLYCERIN KÁTRÁNY-SZAPPAN A mely 35%, Glycerinl Urtalmaz éa finoman van íllatoaiLva. ua> Minden fajtának darabja 35 kr. utasítással egyfltt ^ FÓMétkuidés : KELL 6 gyógyszerésziéi Troppábac. Raktárak: Kész\'etb"n van mirl«n enrópai gyógytzertárban F5raktár Nafy-Kani-zsa nxámára: PR.-i.OER BÉLA. ét Bí-U^US JÓZSEF iyó»rtseréaacknél. Wajdits József kÖDyvnyomdájából Nagy-Kanizsán. UAGY-KANIZSA. 1883. augusztus 5-én, 62-llt BZŐ.m Huszonkettedik énoiyam. ElíBzctaH.1 ár = Kon Mám 30 kr HIRDETÉSEK ¦ jwlittornan 7, másotlaza t minden további sorír. \'¦ kr XVH.TTÉRBKN joroulféut 10 krert títt-itit-k In ki«r«tári illetek mindVn \'-gyes Ur.* i^íí-rt HO kr. fin-tcudii. ZALAI ROZLOHT. A lat. szellemi részét illető kf zlem.\' ¦ nyék e s;: p-k észtéből, anyagi részét illető közlemények pedig a kiadóhoz bérmentve íctézendök : K A fi Y- KAN IZS A Wlasalesaár KiTtni\'itUllt\'n levelek csak ismert munkatársaktól fogadtatnak el. Kéziratait vissza nem .Nagy-kanizsai öak. tűzoltó-egylet\' Hetenklni kétszer, vasárnap .zalamegyei általános- tanítótestület", a , nagy-kanizsai kisdedneveló egyesület", t anagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet", a ,soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai kftlválasztmanya", s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú iap. Hitelviszonyaink- Hitelviszonyaink megbirálásá-nál nem elegendő csupán a rendelkezésre álló tőke mennyiségét, a kereslet nagyságát és a kamatlábat tekintetbe venni, hanem vizsgálnunk kell azon üzletágakat is, melyekbe azon tőkék befekt-tvék; figyelembe kell vennünk, hogy amaz flzletágafc mily mértékben és mily arányban vannak hitelre alapítva, s a vállalkozói nyereség fejében az eserleges veszteség mily mérve van koczkára téve. Ha e szempontból kiindulva alkotnak magunknak ítéletet, agy el kell ismernünk, bogy hitelviszonyaink jelenben elég megnyugtató, sőt kedvező szinben tűnnek föl; mert habár akadnak is egyes szédelgő spekulánsok\', s itt ott előfordul egy-egy bukás: egészben véve a hitelt igénylők nagy tömege teljes öntudatával bir annak, hogy a felvett kölcsönt minden körülmények közt pontosan vissza kell téríteni, s épen ennélfogva a vállalkozói risíkúnak soha sem szabad annyira terjedni, bogy az által a kölcsön vett tőke is veszélyeztessék, mi kétség kívül mindenkor a hitel megingatására vezet, s legtöbb esetben a bukás okozója. A mi először is a rendelkezésre álló tőke mennyiségét illeti, ez habár túlságos pénzbőség nincs is, tel jesen kielégítő. Az uzsoratörvény hatása e tekintetben csak annyiban nyilvánult, hogy több magántőke a forgalomból kivonatott, ezt azonban a pénzintézetek, s a hitel egyéb forrásai és tényezői teljesL-n pótolják, s a hitelképes vállalkozók és üzletemberek ebbeli igényeiket tel -j<\'S\'-n lődözhetik. Másrészt ezzel szemben a kereslet is eléggé kielégítőnek mondható, ugy, bogy e tekintetben bízvást elmondhatjuk, miszerint a kettő közt jelenleg helyes arány áll fenn. A kamatlábot illetőleg az uzsoratörvénynek szintén semmi hatását sem tapasztalhatják, mert a forgalomból elvont tőkék másokkal bőven helyettesit teltek, a kamat maximum pedig különben sem lévén meghatározva, a kamatláb korlátozását elő nem idézhette. Sokkal érzékenyebben hatott ez irányban a pénzintézeteknél elhelyezett betéti tőkék kamatait megadóztató ujabb törvény, mely nem — mint várható volt — a betéti kamatlábra, hanem a kölcsönök után szedett kamatok mennyiségére volt visszahatással, s ezek azon arányban lettek drágába kká, a mely arányban a betéti kamatok megadóztattak. Ezt ma már mint tényt lehet konstatálni, mely ez nj törvény ellen, mint egy döntő érv számtalanszor felhozatott, s most kézzel foghatólag bebizonyítva látjuk, hogy a betéti kamatadót csakugyan nem a betevők, hanem a kölcsönvevő k fizetik meg, mint ezt mi is előre megjósoltuk, s szakkörökben eléggé megvitatták; de hiába, ezen egy millióra szükség volt minden áron, s mit törődtek azzal, hogy ki fogja megfizetni. Ily körülmények közt kétségtelen, bogy a kamatláb a kölcsönöknél valamivel emelkedett, de most is oly mérsékeltnek mondható, hogy a helyes alapra fektetett vállalat és üzlet abban bízvást megnyugodhatik s a kölcsönzött tőkék nyereséges vállalatok alapját és segédeszközeit képezhetik. A mi már most a hitelt igénylők különböző csoportjait illeti, ezeket természetesen a földbirtokosok i paroso k és keres k edŐ k a 1 ko tják. Ezek közül az iparos osztály az, mely aránylag legkevésbé veszi hitelét igénybe és ez igen természetes, mert nálunk gyáripar úgyszólván nem is létezik, a kisebb iparosoknál pedig épen a munka és szorgalom képezi azon fő productiv erőt és tőkét, mely az egész illetnek alapját, a nyereségnek pedig nélkülözhetlen feltételét képezi.1 Itt tehát a pénzbeli tőke és köl-j csőn kisebb szerepet játszik, s a hitelre káros hatású koczkázat is sok-. kai kisebb mérvű. A földbirtokos; már többször jut azon helyzetbe, hogy hitelét igénybe vegye; ujabb szerzeményei, beruházások, esetleges rosz évek azt el kerül hetienné teszik, s helyes gazdálkodási rendszer mellett a kölesen vett tőke legtöbb esetben illendő vállalkozói nyereséget hajt. E mellet a kölcsönzött tőke is a földbirtokosnál van normális viszonyok és körülmények közt leginkább biztosítva, mert eltekintve a jelzálogi biztosítástól, a földbirtok a tisztán személyi hitel emelésére is jelentékeny befolyást gyakorol, s az esetleges veszteség is itt legkönnyebben födőzetet talál. Kétségkívül a kereskedő osztály az, mely hitelét legnagyobb mérvben igénybe veszi, s a hol ennél fogva a hitelnyújtás is legtöbb kocz-kázattal jár. És itt nem mulaszthatjuk el óva inteni ugy a kereskedő osztály tagjait, mint a kölcsönadó magánosokat és pénzintézeteket. Az előbbieket a tekintetben, hogy óvakodjanak a saját és mások hitelére kártékonyán ható szédelgő vállalatoktól, az utóbbiakat pedig, hogy jól megválogassák és megrostálják a hitel keresőket, s óvatosak legyenek a szeméfa hitel mennyiségének megáll api tásánál. A mí kereskedőink nagy részéről elmondhatjuk, hogy vállalatuk szilárd alapon. hitelük biztos számításon nyugszik, de kétségtelen az is, hogy vannak szédelgő vállalkozók, kik üzletöket csaknem tisztán hitelre alapítva, csak a kilátásba helyezett nyereséget veszik tekin tétbe, s az eshetóleges veszteségeket számításon kívül hagyják. Ezek és ilyenek nagy részéből kerülnek ki a bukottak és tönkrejutottak, s ezek az általános hitel és bizalomnak is megzavaró) és megrendítói. Vegyék ezeket figyelembe az illeté kes körök és érdekeltek, s most, midőn a hitel rendes folyamát a krach hullámai nem zavarják, igyekezzenek hitelviszonyainkat megszilárdítani s oly állapotot teremteni, mely a kereskedelem és közjóiét biz tos alapját és föltételét képezheti. Ha ezt elérnünk sikerült, akkor biztosan nézhetünk a jövő elé, mert a kikerttlhetlen rosz évek s esetleges válságok ellenében is legbiztosabb óvszer a rendithetlen hitel s a minden irányban szilárd alapon nyugvó rendezett hitelviszonyok. K-i L. Lesz-e magyar ipar? Esen czim alatt jelent meg id. Szil vássy Márton úrtól egy jóakaratú ozikk e lapok 58 és következő ssámában. A tett kérdésre meg ieadja a feleietet mind járt az első sorban, hogy: .ha igy járunk el körüle, mint eddig,sohasem " És ebben tökéletes igaza van. Valamint igaz az elősorolt okok nagyrésse is, amelyekbÓl következtetéseit levonja, azon tévedés kivételével legalább, hogy: „a s í p a-rosoknem törődnek saját f ej a d a t a i k k a 1 és érdekeikkel." Távol legyen tőlem ro&sz néven venni, ha hibáinkat szemünkbe mondva látom, mert bizony lehetnek hibáink s jÓ ha azokat ismerjük és rajta okulunk. Nemia czélja e soroknak, hogy a hibákat takargassa, hanem, hogy ason okokat, amelyeket ciikkiró ur még emlitetlenül hagyott, s amelyekbÓl a mi hibáink is legnagyobb réasben erednek, ismertesse. Szükségét látom pedig ennek azért, mert napjainkban gyakorta találkozunk (nem ugyan e lap hasábjain) iparügyeink fölötti elmélkedésekkel; amelyek azonban kevés kivétellel mind oda lyukadnak kí, ahova Petőfi egyik verse a juhászról, bogy .Elkeseredésében mi telhetett ió!c- Aaz, mindenért a_ iparos lakol. Pedig, ha igazságosak akarunk lenni, be kell ismernünk, bogy a mi iparunk nem létezéseért ép oly kevéssé okolható foly- ton korholt és kissebbített ipsroeosztá lyunk, mint azon vers szamara a juhász babájának halálaért. Ugyanis: oka-e a magyar iparos annak, hogy Magyarország Atuxiriáhox való viszonya fuíytáa ez utóbbinak érdekei miatt kulturális tekintetben szándékosan háttérbe szoríttatott? Oka-e ¦ magyar iparos, hogy a nemzet uagy-jai folyton külföldön lakván, dúa jövedelmükből a hazat ipar alig részesült egyébben: mint ha egyik: másiknak bérese egy pár csizmát vet\', s azt megpat-koliatta? a bogy azok, akiknek állásuk és vagyoni helyzetüknél fogva kötelességükben állt volna az orsság kultúráját előmozdítani, e helyett Magyarországot esik kizárólag agríkultur tartománynyá degradálták oeinzetgazdássati politikáját (ba es egyáltalán volt?) eze n egyoldalú irányba terelték, de még (e részben is elhanyagolva) az országot Ausztria gyarmatává, s a nemzetet Ausztria iparának és kereskedelmének kötelet- fogyasztójává lenni kéoyszeritették. Oka-e a magyar iparos, hogy a szabadkereakedés-. a nyitott vámterület-^ s a kamatgarauezia által olcsóvá tett közlekedés és összeköttetés folytán könnyű szerrel árasztja el az országot minden kigondolható külföldi készítmény nyel ? S oka-e a magyar iparos, hogy a fogyasztó közönség ez\'ntén megfeledkezik hazafiúi és honleányi kötelmeiről, amidőn ezen csikket oly mohón, s oly előszeretettel veszi akkor is, ha szüksége nincs reá a helyett, hogy legalább a szükségeseket, amelyeket sokszor jobb minőségben meg is kaphatna, hazai iparosnál rendelőé. Oka-e az igy rael ózott hazai iparos, hogy az ily f-n folytonos szivattyúzás folytán, a nemzet elszegéoyedik s az iparos nem levén kínek dolgoznia, ,a e m igyekezhetík?\' mert a szédelgő verseny által a szolid munka majdnem lehetetlenné tétetvén, a at»aulás úgyszólván szükségtelen. Oka-e az íparososz>ály annak, bogy a nemze; bölcs i az ország viszonyait tekinteten kívül hagyva, oiyau iparread-¦zert alkottak, amely más rendezettebb államok iparát is megviselte. Oka e az iparosság jobb lésze annak, bogy ezen rendszer az ip»rt szabad prédául dobván a szédelgők és ludalUn kontárok álul agyoanyomoriitatott ? Okai-e azon iparosok, akik esen rendszer megváltoztatását folyton sürgetik, bogy a bölcsek által alkotott ¦ még ma is sokak által dicsőitett TARCZA. A csók. — Le»sinjr, után. — A fLk ki. ü-yormek ajkiról, Ki ast csak játsava n cserél, — -¦ a csókolással mit-\'.- gondol : Az ilyi\'ii eaLk •cminii sím ér! Kkj c»ú\'», egy Uái cok anyámtól, Mii homlokomra hon leliel, Ki oly valami, mit aztán A fiúnak tisatélui kei Egy csók a nővér ajkáról Biz1 még as zem ér sokat: öakénytelen egy mátík lányhoz \' Száll okkor a hogond.-lat. De a; a núfc. mit Laura ad, Midőo nem látnak Arii luk, Ha csókol, miként ga:amb a párját. Az ilyen csók.....no már c* csók! B. UANEiU.Tr Véletlenül. (Beszély.) Irta: Baüier Sf.tulor. (Folytatás.) Mire nézve a fuvaros igy felelt: ? — Bzonyosan az az ur lesz az, mert tegnap csak egy idegen jött a nemes városba és ezt is én hoztam szekeremen, aki a kamara-ispán ur Ő nagyságának vendége. — Tehát akkoroda vigyen bennüli\' ket — feleié LsQxi, A keservei utazás után végre megérkeztek a négy hegy közti völgyet elfoglaló Kolosára, mely hegyeket, ba oaa lopóknak vennénk : az egész városkát be lehetne tetőzni, ba ugyan hozzávaló gerendát szolgáltatna a köseifekvŐ cser- jé.. - Egy csinos ház előtt állott meg a jármű h Tatár uram vezetése mellett a két utas egyenesen Heleváryra bukkant, a keresett házigazd-i helyett. Heleváry meg volt lépetve, midőn Jenőt és kardot csörtető barátját meglátta. A b-sxédet Jenő kezdé meg: — Téged keresünk, ki bennünket búcsúvételre sem érdemesitél; azért jöttünk, miután Laczi barátunk egy neked való jó hivatalt szerez, bogy elfogadod e? — megkérdeztük. — Áldjon meg érte benneteket az Isten — telelte Heleváry — ezer köBzö not önnek uram, számíthat örök hálámra s mindig parancsolhat velem; de most menjünk házigazdámhoz, ki atyámnak rég időkből való jó barátja, ezért jöttem legelőbb is hozzá. Épen ekkor jött be a kamara-ispán, miután Gyula bemutatá vendégeit, egyszersmind kiayiivánitá, hogy még ma visszatér velük Kolozsvárra; mert már van bivatala. — Nem oda Buda — felelte a gazda — hanem eo ezt legels&bbeo is egy emberemmel nyomban megiseatetem Alfay urnák, hogyne aggódjék; önök pedig itt maradnak legalább holnapig; mert nem azért rendeltem a sok fáklyát a keoske-faggy üu gyertyát, bogy kárba veszasenek, hanem ha mar önök is itt vannak, meg Gyula Őcíéra is, — nézzék meg a mi sóbányánkat. Ebbe aztán mindnyájan bele egyesiek. Csibuk füst és kitűnő rózsamáli mellett üldögélve leginkább Gyula se ere öcséjéről beszélgettek, mígnem egy só metsző jelenté, hogy ő nagysága rendelkezései tetjesitvék, mire aztán a házigazda igy szólott: Mehetünk 1 Egy kis faépülethez értek, melynek bejáratánál a munkások tisztelgő sorfala fogadá a vendégeket, majd azu tán vagy 24 lépcsősoron lefelé haladva-, nagyszerű volt a látvány, mi elibük tárult: Hagaesium világítás mellett tündöklött a só-kristály, s a nagy űrben a sok mozgó fáklyás és gyertyáé alakok ugy tűnte\';, mint valami ködbe burkolt túlvilági lények, s a kimondott sző is többszörösen visszaverődve: ugy eltölté a vendégeket a természet iránti bámulattal, míkép ayilvánílák, bogy megérdemlő a fáradságot a bánya megtekintése. A kamara ispán mindent töviről —\' hegyire megmutogatott a elmagyarázott, s a bányában levő tavacskából bedobott deeskadarabkákkal kedveskedett a vendégeknek, melyekre igen szép sőjege-czek rakodtak le, megmutogatta a sóemelÖ-gépet, valamint a vízszivattyút, mely éjjel-nappal működésben van, majd a bosszú tárnákat keresztül-kasul járkálva, a bányászok templomát is megmutatta hol minden, még a szentségtartó issÓkris tályből van késsitve. Miután mindent-megtekintettek, a veadégek teljes megelégedéssel jöttek fel a föld alól, mikorra a kamara-ispánnál terített asztal várta Őket, valahonnét csudálatos; módon előkapott ctigánybanda zenéje mellett. Régi magyaros vendégszeretetre emlékestetett minden legkisebb znotza- nat: a házigazda éa családtagjai modora, beszédei s kiváltképen k nagy figyelmesség. Igen természetesen a felköszöntők sem hiányzottak, s nem lettek volna magyarok, ha sme mellett táncsra nem került volna á sor. Reggel astán Gyula uj bivatala jött szóba, s a házigazda is apropó* biztosította 20 ezer forintig az életéi, miután Laczí így szólt Gyulához: — Gyula barátom l a tan ti eme jó less önnek menyeksői költségre. Híre nézve ugy látszik, akart volna Gyula valami- felelni; de Laczi hallgatást parancsoló tekintete élné-mi tá ót. Mintán Laczi a tegnapi látváayoa-ság munkásait gatdsgon megjutalmazta volna, — mindnyájan elbúcsúztak a házigazdától megköszönve neki s sok szívességet. A házigazda is mindnyájuknak sok szerencsét kívánva, ntjokra bocsátá őket, külüaösen lelkére kötvén Gyulának, hogy sorsa változatairól Ót értesítse és szerencséjében ne bizakodjék el. Ezután a kis társaság Tatár uram forapontjáa szépen visszakaríkázott Kolozsvárra, danolgatva as egéss u\'.on, miot kiknek virágos kedvük szokott lenni. in. Amint Gyula megpillantá az országúton kilátszó kolozsvári veres-tornyot, — jó kedvét mintha ketté vágták volná, azonnal elhallgatott. Midőn társai által ennek oka felől kérdez te\'.vén, feleié : — Kern merek aaaak a jó Öregnek saemébe nézni. — Ne féljen ön — felelte Laczí — itt vagyunk mí is, s aztán nem kis gyermek, bogy bújócskát játszszék, mint ki érzi, hogy ross fát tett a tűzre. Ha szereti Etelkát, ugy oda kell jönnie. Megérkeztek tehát és az öreg Alfay fogadta őket. L-iczi ilyképen kezdé meg a beszédet: — Itt hoztuk a dezentort; de kérjük mi is, bogy feledjék a történteket, s bocsássanak meg oeki, miután ő megígéri, hogy mindenekben a család — s kiválŐkép E\'-elkának tetszőleg fog élni. — Persze egy kevéssé mégis éreztette az öreg neheztelését; hane m annyira méraéklé magát, hogy csupán annyit mondott, hogy: — Kérje meg Etelkát, ha Ő megbocsát, nem bánom, ha ismét a mi fiánk lesz. Ekkor bejött Etelka is anyjával, ő megbocsátott szívből és egy igen szép tableauxban ért véget e majdnem drámaivá lsendett bonyodalom\'. Gyula be lett vezetve Laczi által aj állásába, s as anya kívánatára elvé-pestetatt, hogy Gyula vagy két évig a család körében fog maradni Etelkával; s Laczi indítványára: hogy még e hét folytán megtartják az esküvőt. Laczi és Jenő voltak a vőfélyek, s a család bizalmasabb emberei a vendégek: sárt családi körben olyan pompás kis lakodalom rögtönöztetett, hol mindenki ős>intéa örvendett a fiatal pár boldogságának; Gyula pedig egy oastjában erősen fogadá, hogy a mai nappal feltűnt szerencse-csillagát Jóssucként állandóan megmaradásra bírja sserel - HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM. ZALAi KÖZLÖNY AUGUSZTUS 5-én 1883. rendszer est eredményezte a hogy logikailag mist nem is eredményeshetett?! Aki as itt előtörőitekért az iparosokat álUládosságban joggal okolni képes, ám dobjon Követ reejok. Pedig meg sok ezekhez hasonló okot hozhatnék fel. - Mivel azonban czikkiró urnák ason állítását, hogy: „az iparosok saját feladataikkal és érdekeikkel nem törődnek" tévesnek jeleztem, nem akarván ezt égéséén tagadni sem, szükségesnek látom ennek magyarázatát adní annál inkább is, mert a mennyiben igaz, szeretném, hogy iparostársaim okoljanak rtjta;ameny-nyiben pedig téves, helyreigazítsam, vagyis, a tévedést eloszlassam. Mert tévedés lehet már magánál a „feladatok és érdekek" értelmezésénél is. Azon feladatok és érdekek ugyanis, amelyeket többekkel együtt én is as iparosokéinak ismerik akkor, amikor a fenálló iparrendszer keletkezett az iparjoggal együtt boldog boldogtalannak egyéni fogalmává váltak. Hogy azut-ín akkor, a midőn a nagy szájjal hirdetett szabadság és egyenlőség firmája alatt a társadalmi működés minden bázisa tul-liczitáltatik s belőlük csak az egyéni haszon iralík a Habén rovatába, hogy akkor az iparosokat általánosságban lehet e vádolni, hogy a nekik tulajdoni tott faladatokkal és érdekekkel nem törődnek? ezt csak e dolognak mélyebb és részrehajlatlan áttekintoje ítélheti meg elfogulatlanul. Fájdalom ! igaz, hogy az iparosoknak csak egy része törődik ason feladatokkal és érdekekkel. A jó nagy rész, az uj arra\'párosai és a nem tanult ipart-ü z ő k (a szónak ezen értelmében) i p a rosszabadoBok saját érdekeiken kivül bizony másról hallani sem akarnak a ha feladatot ismernek, az: a helyzetnek aaját érdekükben valú lehető ki használása. Az egész iparosságról azonban ez nem állitható; bizonyítják a minden valamirevaló városban létező, s kis-aebb, nagyobb sikerrel működő ipartársulatok. Ezek igenis törődnek azou érdekek és feladatokkal s törekesxoek is ug/ érdekek, t" ugy saját magára,mint as összesre nézve felismeri, • ások előmozdítását még hasa fiúi kötelméül is tekintvén, szóval vagy tettel munkálni megkisértí: czikkiró ur szerint nagysáa ördöge körmei kösájnt, népprófétaságra törekszik, s itt nevetségessé less." Ezek atán, hogy értsük csikkirÓ ur azon szavait, hogy „a i ipsroi saját érdekével nem szeret bibelődni. as ipar emel kedését, sót tökélyét is t politizálással véli előmozdítani, b a korteskedós utján elérn Ne nektek cseiekvfi és nem cselekvő iparosok 1 Ha nem teszünk, nem törődünk saját érdekeinkkel, ha pedig teatünk ? akkor politizálunk, kortesk\'edéabÓl akarunk élni, nép prófétaságra törekszünk s nevetségesekké leszünk! L-gjobb lenne talán mindenikünk keiére és lábára drótot akasztani, hogy bizonyos urak időkénti saessélyeík szerint tánczoltathatnának. Igaza vas czikkiró urnák, hogy: „farkánál szerssámozzák alovat, a midőn az ipart külső tény esők által, nem pedig önmagából fejlődve hiszik felemelhetni." De es nem nekünk, iparosoknak szólhat Abban is méltán lát bajt, hogy a magyar ifjúság sem kellő számban, sem kellő minőségben nem jelentkezik iparos pályára De tévesen tulajdonítja est as iparosok közöny ősségének, ennek oka máshol rejlik. Először is mi nem erőltethetünk senkii, hogy iparos pályára lépjen. Kü lömben ís: az intelligens osztályból melyik ss illó as, ba gyermekének jövőjét szivén hordja, s módjában áll azt némileg biztositani, hogy olyan pályára adná őt, amelyen testét, lelkét egyaránt fárasztó, folytonos munka mellett (t. i. ha ván ?) leend képes csak némi kia exia-tentiát \' biztositant(?) Emellett azonban nemcsak hogy az úgynevezett intelligens anyagi, mint erkölcsi tekinte\'.ben j_ ! osztályból, sőt a rokouoic közül is szám- elómozditására, ha azonban uz elért sí- üzetik, hanem meg kell egyszersmind ker kevés, annak oka nem bennük.hanem : 82ÖDni,a Rügyek iránti érdeklődésé-i ¦ rendszerben van, amely ezen testületi - Dek I8\' ha "j ne,m karJa\' , ho& " eW ket nemcsak semmi eszközzel te! nem \| "onA1 kaptafájához utasítsák.Íj házzá, hanem a tagsági kötelezetné- j De ezt tekinteten kivül hagyva is, melyik iparszakma az ma (a véletlen szerencsét kívévej amelyik csak tisztességes megélhetést is nyújtana. Mi iparo- get iu tagadja. Ennélfogva a szabadosok nemcsak semmi anyagi és erk lesi közre-mú ködéssel nem támogatják, hanem inkább kikaczagják, s a hatóság részéről is sok helyen ignoráitatván hatékonyságuk eltompul, aok tudjuk azt legjobban, hogy a jelen és ebez hasonló rendszer és állapot mel-ett egyik sem, még pedig a legnagyobb Mit Bzóljunk aztán ezeken kivül i igyekezett mellett sem; annál kevéabbé arra, hogy azou iparosokat, akiknek ke- j ad biztonságot az Öreg napokra. Ezért zéből a kereskedő külföldi szállítmánya- nem lesznek fiaink iparosokká. És azért, v&l a munkát kiveszi, vagy a ezédel-j----:- géare alapitott konkurenczia a sserszá- 1) Slivesen adtunk telhet czikkiró fel- mot kiüti: dologtalansággal, s tanulni j izolálásának, nehogy minket it e váddal «njt nem akarással. A csendesen munkálkodó, a feladatok nem értésévei vádoltatik. Aki pedig azon „feladatok atés mük egén. Mire Laczi a következő felköszöntőt tartá: — ,A férfi egy erőz tölgy, melyre a nő szerelme zöld repkény gyanánt fonódik. S valamint a tölgy kitzáradtával a repkény is elterül a földön, ugy a férfi szeretete elmultával olyan lesz a családi boldogság, mint a csengő érez a czimba-lotnhoz képest. Takarjáfc tehát a világ előtt egymás netalán! hibáit, mint a repkényt a zivatarok ellen. Mert a férfi szerelme a nap, melytől árad minden fény a holdra : nejére. Tartsa fönn tehát a nó és tükrözze vissza e fényt, mely különben is jótékonyan melegít \'sugaraival. Gyula barátom! önnek pedig le gyen a mai nap a szép é* nagyratörő feltevések napja, adjon hozzá az Ég elég kitartást jó szándékait teljesítem. Fel ne keljen szivében soha a rut kétségbeesés; hanem szálljon és állandóan honoljon keblében a szép remény, növekedjék ott, hogy éltesse mind önt, mind pedig kedves nejét, kiért emelem e poba ram!* j . ^,Éíjen!° kiáltott fe; uniso. o a kis társaság, mely kiáltás afig hangozván el, megrezzentek az ablaké ic, de nem a nagy lelkesüléstől, hanem a^Híllaria0" dalkör felhangzó szép énekétől. „A virág /" bak megtiltani nem lehet" .V. , ismeretes dal accordjai az aiztalnái ülők fi-/gyeimét az utczán történőkre voná. A hívatlan; de azért most mégis Bziveaen látott vendégek behívattak, az egymásba nyíló kis szobák egészen be népesedtek a sok dalárlól, kik közt Laczi igen sok rég nem látott paj\'ásál ismeré föl. A reggel bontotta szét a társaságot, \'honnét mindenki a legjobb benyomáso kat vitte magával; Laczi elbeszélései lekötötték az egész társaság figyelmét ki rendelkezett azon képességgel, hogy-.a legkülömbözObb elemekből álló társaságot egy essme iránt nésetegytégre bírjon és fel lelkesítsen. Ltcsi még pár napig maradt ott, , megjegyezzük azonban, hogy ugy it még tObb vádját is erős pesaimiimus jellemzi * ennélfogva vele igen sokban egyet nem érthetUnk. Sierk. azután eltávozott Ő Ís dolgai után a fővárosba, boldogság- és megelégedéstől sugárzó arezokat hagyván hátra, mely-nek előidézésében neki is nagy — mond-ni egyedüli — része volt. (Vége következik.) Üdvözlet a .pécsi dalárda" jaihoz. tag- (Nagy Kaniasán, 1883. Julim 84-én.) Hugi Viktor szerint legfőbb Boldogság az életben: Kí axeretni, s alonni tud, S gyönyört lel az énekben. A magyarnál legkedvesebb A ,3al" mindenek füír.:t. Ez tolmácsol nemzetünknél Bánatot és örömöt. Őseinknél hegedősük, Troubadorok valának, Kik a dalnak, költészetnek Szivet, lelket adának ; A .dal- ma is dallammal jár — Hasink ebben nem árva; Példa reá ország azertc, A sok lelkes dalárda 1 Ezek között első helyen álltok Pécsnek fiai I S kevés aboz költészetem, Hogy eltudjam mondani. Hogy kifejtsem az erdemet Mely énektek üleü, — Szavam mégis utatokat A kü!dfűi-.:re küv-li. Üdvözölve legyetek hát. Ti, országol dalárda! Éa habár a dal veletek Tengereken tol járna: Fényt szerezzen a hasinak, S ugy hangozzék éneke, Hogy a magyart valahára A külföld is megértse! S koszorúkkal térjetek meg, Hir, dicsőség ajkival..... Kljén a pécsi dalárda! S éljen benn a bonfidal! TUBOLY TIKTOR mart nem akarjuk a bandiéipar napszámosaivá nevelni, ha nem muszáj. Tévedés lehet a feladatok és érdekek értelmezésében, mondám. Ssüvássy ur csikkéből, amely a soproni tanoncsvissga eredménye miatt látszik keletkezni, az lünik kí, hogy ó as iparosok főfeladatának és főérdeké nek a taaonczoktatáat tekinti; s ez ipar emelését és fejlesztését ettől föltételezi: mint sokan mások is. Nem, tisztelt aram! Mert habár az ipariáraulatok, amelyek a törvény által sem eszközzel, sem rendelkezési joggal, illetőleg hatalommal felruházva nincsen nek; a tanonezoktatást egyik főczélul tűzték: de amióta az ipar folytatása mindénkire nézve szabaddá tétetett, a csehek neve alatt egyesült iparosok széjjelssórattak s közibük as ipart nem is tanult idegen elemek vegyültek s ezek által túlszárnyaltatve működésük teréről, nagyrészben leszoríttattak: azóta a ta-nonezoktatáa, illetve az iparos nevelés az iparosokra nézve sem feladat, sem érdek nem lehet. Lehet e ugyanis valakitől joggal kívánni, BŐt követelni, hogy ellensége kezébe minél több,és tökéletesebb fegyvereket szolgáltasson ? Nem lehet! És amilyen himelés-hámolás nólzül kimondom ezt, ép oly báttan merem állítani azt is, hogy a tanonca iskoláztatás bizonyos tekintetben lehet jó és hasznos, azonban as iparemelésére és fejlesztésére épen annyi, mintha a betegnek gyógyítás helyett a körmeit tisztogatjuk. Minden állambeli, amelynek ipara van, ss állam és társa dalom védelme és támogatása mellett fejlődött és szilárdalt az meg; sőt csak azon védelem és támogatás mellett állhat fenn minden fejlettsége és szilárdsága dacsára ma is. Mi pedig akkor, amikor határaink minden behozatalnak tárva, keresk ed elemünk csak a külföld bisományosa, egéss köslekedé-sünk azok előnyére szervezve, állam és társadalom a hasait gúnyolja kisebbít, s a leghitványabb limlom kedvéért mellőzi, — akkor inasiskolával akarunk part teremteni, s mert nem sikerül, az párosok okai ?! Nem uraim! Igen tévednek Ónok, akik ezen véleményben vannak! Azzal ha a tanonezok mind iskolába mennek is és onnan a legjobb eredménynyel kerülnek is ki, ezsel ipart még nem teremtünk. Hanem tessék a vámsorompókat felállítani! Magyarország nemzetgazdá-ssatát nem a külföld tőzsérjeí, hanem a nemzet érdekeinek nugfelelő módon rendezni, s olyan ipartörvényt alkotni, hogy aki ipart folytatni akar, aztcíőbb tanulja meg, hogy aki megtanulta az dolgozhassák, ne vegye kí kezéből a munkát az, aki nem tanulta, s ne üthesse ki kezéből a szerszámot szédelgő versenyéve) akármely kapzsi szerencsehajhász. Tessék a handtét batyujához, s mindenkit saját fachjához utasítani; akkor az iparos is maid kaptafája mellettmarad, s dolgozik — és nem politizál. Éi, ha as állam védeni, a társadalom pedig támogatni fogja az ipart, amint az jólfelfogott érdekénél fogva kötelessége ts, akkor igen is ki fog fejlődni Önmagából, erősbülni és lökélletes-bülni külső tényezők nélkül is. És akkor majd számosabban lépnek iparos pályára műveltebb családok gyermekei is, akiket nem kell tanon őskorukban a. b.c-re tani-tani. Lesznek iparosok, akik az iparfel virágoztatásán és es által a nemcet gyarapodásán fognak mnnkální, e a kortes kedést a professzionális kortesekre biz-sák. Mert ha most politizálnak és korteskednek, es csak azon visszás állapot kifolyása, amelyben senki sem találja meg méltó helyét, s bisony elég okot ád a politizálásra. Megjegyezve mellékesen még, hogy alkotmányos államban a politizálás, as as, a közérdekek fölötti eszmecsere senkinek sem kizárólagos tulajdona. Tehát nem követ el valami főbenjáró bünt az iparos sem, ha azon közérdekek ránt, amelyek az Övéi is, érdeklődik, a fölöttük üres idejében eszmét cserél, s ha feladatokat lehet neki tulajdonítani, amelyek nagyon is közérdekűek, hogy teljesíthesse azokat, ha fölöttük szót váltania sem ssabad.2) Más államok iparosai ma. képen politizálnakI .... A magyar-iparosnál békésebb és jobb polgár nem képzelhető, csak adják meg neki a módot hogy az maradhasson. Vissza kellene még térnem ason feladatokra és érdekekre amelyeket én as iparosokéinak tekintek ; tovíbbá a tanonezok tatás állapotára és az abból várható eredményre, ha t. sserke ztő ur a tért megnem vonja.3) FÖLDY FERENCZ. 2) As elfogulatlanul gondolkozó nem ís ily értelemben veszt a politizálást. De van tágabb kúre ís a poBttsálássak, melynek nem hazája a műhelyek csendes tanyája, hanem a kávéház, a korcsma. Es as, ami kárhoz tatás dó! Sierk. 3) A higgad; hangú, tárgyilagos felszólalásoknak mi sohasem zárjuk el útját, még ba, - mint es esetben, — teljesen nem értünk is egyet * eaikajróval. Sierk. A mezőgazdák egyik nagy veszedelme. Az idők súlya nagy nehézséggel nehezedik a mezőgazda vállaira as a sok »g^nT\'J0 T8T gonosz vágy kieligitéw:-, melyet a caiviliaatió teremtett, vagy r melyet a családi gondolkodás alkotott, mind arra var, hogy fölmives terhes munkájától, nyerjen kielégítést, itt a mi ha-basánkban. — Ha megnésed a ragyogó palotákat, a hires művészetet, a kutató tudományt, a vakító fényűzést, azok Magyarországon mind a földmivesnek porba hullott ittadaágából veszik táplálékukat. Valóban ba szorosan nézzük a főid-mivee helyzetét, csaknem ast kell mondanánk, hogy as ő munkája legnagyobb részben nem Önczélu, hanem — közvetlenül igen, de közvetve mátok czéljainak elősegítésére van irányulva. Nálunk állam, társadalom, mindennemű jótékony intézet Maecenását a foldmiveseknét találja, sokszor közvetlenül, sokszor közvetve. S vájjon ily nagy munka után, a földmives réazesül-e hálában, elismerés, ben? Vájjon készek-e mindazok visszaszolgálni fáradságát, kiknek érdekeit igazelmüen munkálja. Bizony-bizony erős vizsgálat után ís, azon tapasztalatra éb-redünk^hogy a főldmivesek nálunk kevés hálában és sok mellőzésben részesülnek. S ez elszomorító, mert mig nálunk as állam hatalmi és társadalmi minden terhe a íoldmivelésre ?éhesül, addig nincs sem törvényhozáailag, sem általános szokásban intézkedés téve, hogy a földmives lehető zavar nélkül teljesítse hivatását hantim ngyszóíva a vampyrok ezreinek van kitéve ssákmányul. Nem lehet egy rövid csikkbe felölelni mindazon sérelmeket, melyek a földmives embereket sújtják, hanem csak egyszer időnként nagyon is előtérbe lépő eszedelmeket hozunk felszínre, esedezve s hatóság előtt annak orvoslásáért. — A mezőgazdának nagy vessedelme, hogy oly cselédtörvényt alkuttunk, mely a tuivitl humanitás tekintetéből — fe ledve a cseléd műveltségi állapotát és azt, hogy mily parányi — legtöbbször ép semmi önérzettel felruházva nincs — l cselédet engedeti enségre öaztönzi,ajóre?d ellen hamar fellázítja és a gazda na gy kárára munkátalanná, követelővé te- Én óhajtom, hogy a cseléd jogi helyzettel bírjon, hogy e szegény osztály-lyal embertelen visszaélés ne köveitessék el, de viszont követelem, hogy a mezőgazda jogi helyzete is szigorúan megőriztessék, igy as a fő, hogy a törvény mind a két félre a legszigoruabb intézkedést tartalmazzon. — A jelenben érvényben levő törvény azonban igen egyoldalú, minden tekintet a cseléd helyzetének javítását czéi ózza,ugy hogy e kedvezmény a gazdát calamításokba keveri. Es a túlhajtott humanitás érezteti velünk léptennyomon keserű gyümölcseit A bűnre hajlandó ember jól tudja, hogy bűnt követve el,büntetést nyer, de ast ii tudja, hogy ha tagad erősen, a törvényszék mindig a bűnöst védi, keresi as enyhítő körülményeket, látva ezt a sértett, károsított fél, bizony nagyon elszomorodik, mert igazság szerint minden bűnnek, mé bében kellene hordozni méltó büntetését. — Igy vágynak a cseléd-ügy gyei is. Ha baj van, mindig a cseléd jő .pártolás alá és a gazda érdéke hátra tola-tik. - .} Es nagy veszedelme a mezőgazdának. — Neszünk ciek azét a gyakorlati életben. Óriás emelkedése lett 25 év Ó:a a cseléd bérnek, de talán még kevesebb időközt is vehetünk. Eselött 10 évvel fizettünk vidéken egy 20 éves kocsisnak 40 frtot. Egy 18 éves szolgálónak 25 frtot, Egy dajkának 15 frtot, egy fő-söoőnek 35 frtot egy évre. Most egy kocsis fizetése 80—1000 frt. Egy főző nőnek 84 frt, egy szolgálóé 60 frt, egy dajkáé 50 irt. Es roppant teher, csaknem elviselhetlek állapot És e teherrel ssemben talán a gasda helysete is javult. Oh, nem [ sőt a törvényes kedvezmények miatt — mert a cselédek: betanulják könyv nélkül a cseléd-törvényt — sokban károsodik. — A cseléd szemtelenné lesz, tudván hogy ssigorubb fenyiMk a siónál nem szabad, követelővé, feleselővé lesz, válsgatós ss ételben, munkátlan a dolog ball. Ha astán jól leszidja a gazda, meg ugrik, ott hagyja a h-Iyét Különösen uralkodik ez a betegség, veszedelem most a munkaidőben. Ki-telelt a cseléd, akkor télen nincs erő és sok munka, nem kapós, de nyáron már igen. A gasda sso mit munka helyzetét felhasználja, kihá-góvá less, b na ezért szól — mert asólni kell — a gazda, kapja magát megszökik. Csak 4—5 napig kujtorogjon, már borzasztó kárt vall a gasda. És e nagy veszedelmet különösen érzik a kisbirtokos gazdák. Nagybirtokosnál a conventiÓs cseléd, családos levén, fél az elküldetéatől, és tűrhetőn viseli magát. De a kis birtokos nőtlen cselédeket tart, esek könnyű gondol kod iánknál fogva, nem tekintve a becsületre, hamar megszöknek, és a kis birtokos kénytelen a hatósághoz fordulni, mert a mun-káakezetnem nélkülözheti, — nagyon kívánatos, hogy ily esetben a hatóság oly erélyt fejtsen kí a bűnössel izemben, hogy az irtózzék mégegyszer elhagyni helyét. — E szigorral a mezőgazdák életéről a hatóság egy nagy veszedelmet hárítana ej. Nyeijen a sérelem orvoslást, de a tulvitt humanitás az igazságot ne tapodtassa lábbal. — Tekintsék meg a mező gazda telette terhes helysetét, tekintsék meg, hogy a mezőgazda ugyssólva mindig másért dolgozik, mert kifizetve a sok szükséges kiadásokat, könnyen megnézheti mi marad magának, tekintsék, hogy, a mezőgazdik nagy feladat betöltésére vannak hivatva, éa annak be nem teljesítése első sorban a mezőgazdának szerencsétlensége, de másodsorban az állam is egy alkotó elemének betegségét kénytelen szenvedni, hordozni, ezeket tekintetbe véve, kérve kérem részesítse a mélyen tisztelt hatótág a mezőgazdák érdekét igazságos, erélyes pártfogásábs. S hogy es a mostani cselédtőrvény ily irányban minél előbb módosítva legyen, arra meg felhívjuk a honatyák becses figyelmét CSARNOK. Kettőt egy csapásra, vagy apáiinka ivás veszélyes hatása (Folytatás.) — „Megéred V Meg ám, elhiszem! Nincs olyan lollrágó furfangos ügyvéd, kí jobban kitudja főzni tervét mint én. Legelőször ís férjedet kit kapzsiságáról fösvénységéről jól ismerek, belefogod avatni a cselszövésbe, mer t ennek beiu-gyezése nélkül nehezebben menne. Tehát férjedet reá bírod, hogy minden ingatlan vagyonát reád kebeleztesse, ez azonban — mennyire lehetséges — titokban történjen. Ezután te többesör ellátogatsz Ambrusokhoz és színleg Ambrus feleségével barátságot kötsz, s felhívod ót is viszont látogatásra. Férjed pedig Ambrussal kössön barátságot hívja fel valamely társas vállalatra, például borokkal való kereskedésre. Összeszednék férjed és Ambrus az ismerős vidék burait a külföldre való elszálltáé és elárusitasrs. [A te férjed mint a fele katonaviselt ember "pud valamelyest olaszul is németül is, meg ügyes is az ilyen adás-vevésféle dolgokban \'Első ízben csak kevesebb mennyiségű bort szállítanának, de ekkor valamelyik kereskedővel vagy ennek asen-záljával ki kell a dolgot csinálni, hogy a második, dósokkal nagyobb atállitmányu bort mikép fogja a vett áron is jóval alul a kereskedő kezére játssani ugy, hogy asért férjed a kereskedővel egyetértés-folytán legalább egy ezerforintot \'zsebre, tehessen, melyről Ambrus mit sem fog tudni. Ambrus as első eladásnál zsebretett nyereségnek neki őrülve és bátorodva, másodízben már bátor less lOOOskóig is összevásárolni. Azooban a második szállítmánynak nagy veszteaeéggel való elárusítasz után férjed és Ambrus nem tudnák a hitelre összevett és nagy veszteségre eladott borokat kifizetni, a kára-sodott szőlősgazdák befogják férjedet és Ambrust perelni. Miután férjed n-vén semmi ingatlan nem leend, Ambrust Fogják megtámadni. Ki eleget nem tudván tenni a köveletéseknek ingatlan vagyonát fogja elveszteni. Neked pedig addig mígférjed Ambrussal szövetkezve együtt járnak borokat vevegetni többször lesz alkalmad Ambrussal találkozni. El ne mulaszd Őt a tiltott szerelemben\'részesiteni s különös gondod Jegyen, hogy legyenek nálatok többször esténkint tivornyás össze jövetelek, hol Ambrusnak alkalma legyen nemcsak a szerelemből, de a pálinkából is bő részét kivenni. Magától értetődik, hogy férjednek nem szabad szerelem-féltőnek lenni, de mégis tetetni, mintha tégedet féltene. Ambrus, ki as egykori legényt akarná mutatsTi, holott azon mint afféle házas ember már tui van; természetesen izgató szerekhez bor- és pálinkából fog fordulni b ezekkel bőven élni, úgyszintén akkor is, midőn már föntebb emiitett válsághelyzet; a bukás fog bekö-vetkezni,hogy lelkiismeretét elnémíthassa, ismét a pálinkáiváshos fordul: abba akarja majd buját banatját elfojtani. Igy a részegség annyira szokásává leend,hogy abból többé menekülni nem tud, ugy, hogy vagj onának csekély maradványa is a borért a pálinkáért a korcsmároshoz fog vándorolni. Mikor mindenétől megfosztva látja magát, akkor vagy magát főbe lövi, vagy mind a pálinkáivátói megromlott vérű és munkára képtelen ember a legnyomorultabb és szánandóbb HUSZONKRTTKDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖK í AUGUSZTUS 5 éo lífcS. leve! éa-be ssjtóhiba maradt, melyei wattal kiigazítunk. Az utolsó mondai u. i. igy olvasandó: .Időmet jövő évi naptáram készítésére szentelem, . — Szpnt István napjára népünne pély rendezése terveztetik városunkban is. Adja Isten, hogy legyen belőle valami; do mi n-m igen bízunk, az arr.i hívató! tak részvétében. — Az országos színészet! la noda j\'ivő tanfolyamára jelenkezAk be íratására f. évi szeptember hó 3. 4. !3 ik napja tűzetik ki és pedig naponkint délután 3 órától 5 óráig. A fölvételi vizsga lartatik szeptember 6-ik napján d. u. 3 órától az intézet helyiségében. Az intézet helyisége Bpest Kerepesi ut rósz. "zioházi bérház III. em. 18-ik ajtó. Ismételve megjegyezte lik. hogy kik az uj szervezet iránt tájékozást óhajtanak, forduljanak szóval vagy írásban az erez, szinéazeti tanoda titkárához, kí it az uj alapszabályokat kész-seggel megküldi. írásbeli megkereséseknél a név, cxim, lakhely és utolsó poa.a isztán és olvashatólag kiírandó. — Az orsz. színészet! tanoda igazgatósága — Az Ítélet kihirdetése a tisza- eszliri Ügyben, ó felsége a király ne-ében : Schwarcz Salamon, Buxbaum Áb ahám, Braun Lipót, Wollner Hermann, a Solymoai Eszter bajadonon elkövetett a a büntető törvénykönyv 278. csikkében foglalt izándéknsgyiikosság bűntényének vádja alól felroeotettnefc. 8charf József, Junger A. Braun,másképBreuerÁbrahám, Lustig Sámuel, Westtein, Lázár, Taub Emánuel, a négy fővádlott által elki telt azándékos gyilkosság palás tolásának gy a büntető tőrvénykönyv 278. és 69. §§. 2. pontjában foglalt gyilkosság bűntényében való részességnek vádja alól főlmintettoek.Voge] Amtel, Smilovics Jakab, rlerskó Dávid, Örósz Márton. Klein Ignácé, az előbbeni 10 vádlott eb leni vizsgálat megbiasitása és a bünpa-1?3tolás vádja alól íelme.iteltnek. Az indokolás részletesen előadja a vád előzményeit és a gyilkosságra nézve kimondja hogy a végtárgyalás során kifejtett bi zonyitékok Scharf Móricz előadásának lehetőségét kizárják. Szalay magánvádló felebhezett. A védők köszönettel fogadták az Ítéletet. — Kéj vonatok indulnak a közelgő Mária meny bemeneteli ünnepe alkalmával városunkból Bécsbe a nemzetkőzi villany kiállítás megtekintésére, továbbá Fiume-, Triest-, vasúton Cormont és Velenczébe. Indulás: Bécsbe reggeli 12 óra 5 perez, Fiume és a többi városokba reggeli 4 óra 48 pereskor. Menet-árak 14 érvényes visszautazáai jegyek kel. Kanizsáról Bécsbe II. osztály 10 frt ¦ 10 kr. III. osztályt6Jrt 80 kr. Kanizaá- helyzetbe jut, melyből csak a halál szabadítja meg, Ambrusnak sserencsétlen -.sfie maga után vonja Annáét is. Igy ülhetsz keltőt egy csapással. Ekkor lesz m-jd helye és ideje mind Ambrusnak, inínd Annának szemébe mondani ; hogy tzcrencsétlenségük a la boazumüved. — „Ke mondja tovább Polon* néní es ördögi tervet — én nem vagyok képes annak kivitelére!, tzakasztá félő. Julcsa a kuruzalónót. — „Akkor nem vagy Éva leánya. h« még ezt sem tudnád kivinni. Hiszen senki sem mondhat méregkeverőnek. Ha Ambrus szerencsétlen leend, mindenki Ambrus bárgyuságának és gonosz részegeskedő szokásának fogja tulajdonítani." „De as Isten mégis engem fog számon kérni Ambrus boldogtalanságáért," szakasztá őt féibe Julcsa. — „Eredj ábitatoskodó farezeusí szavaiddal! Hegen szakítottam én már a vallással. Ha te néked oly kényes lelkiismereted v»n, miért jöttél hát hozzám méregért? Megmérgezni kész lettél volna, mivel ez talán könnyebben menne, mig adott tervem kiviteléhez egy kis ész és ügyesség, nem kevésbé egy kis türelemre it lesz szükség, azért ijedtél vissza, nem pedig a vétik nagyságától. Nem hoztál magaddal egykít ordögüőz tömjént, hogy az Ördög czimboraságot ne kössön veled? Nem rettegtél egy kicsit, midőn hossám a Sátán Pozdorjájáhos az Ördög leányához tanácsot kérni jöttél..?- — „Ne beszéljen ugy magá^aL^Po-lona néni, hiszen tudom én, hogy maga istenfélő, jámbor asszony, elégszer láttsm én magát - Isten házában még gyónáton it. Meg hány beteggel jót tett márPolona néni, midőn őket nehéz betegségből kigyógyította !« — .Igazad van, nem olyan fekete az urdög.miiit a milyennek festik. Egyéb iránt ugy teszesz, a hogy neked tetszik, rajtad ált követed-e, vagy nem? — tanácsomat." Julcsa a kuruzilóval kezet szorítva, haza felé indult. Hasa menet Julcsa keblében egy küzdelem ment végbe. A jó iránti hajlam küzdött a Doscuérzelemmel. Sajnos, es utóbbi győzött ama fölött. Azért mindjárt hozzá fogott a tanács telje sítéséhaz, melyre a kuruzsló nő tanította Még a véletlen iakedvezeft neki. Útköz-ben találkozott Ambrussal, ki egy pát Ökröt hajtott a vásárra. Mióta Ambrus megnősült, azóta nem beszólt vele A sértett becsületérzet, jobban mondva: büszkeség nem engedte a kibékülést. Most it nagy küzdelmébe kerülf Julcsá-nak büszkeségét félre tenni és Ambrusnak egy nyájas jónapot köszönni. Amb-rut kí szintén Annája oldala mellett boldognak érezte magát, nem sokat tö rődött Virág Julcsa haragjával, Julcsa\'ról Fiume vagy Triesztbe II. osztály kö=zöntését csak kőnyedón fogadta. Azon I 14 frt 40 kr. III. osztály 10 frt 30 kr, b»n Julcta nemhagyla magát aprópénz-j Kanizsáról Tiieszt- ét Velenczébe II. se] Kifizetni; szóba eredt Ambrussal, osztály 26 frt 40 kr. III. osztály 18 frt részvény utján lesz as építkezés foganato- :almáról, szerkesztésük módjáról, egy-sitv; ugy az aláirt összeg a részvénynél \' szersmind ezekből is tízenkét példát kö-betndatik. — Mihelyt as engedély a ma- j zöl. Ezen érdekes tartalmú fűzet ára 30 gas kormánytól megjő, a végrehajtó bí- kr. Ugyanezen kiadónál megrendelhető a zottságfelhatalmasástnyert, hogy a nyom- teljesen megjelent „ÖnQgyvéd" füzetek-jelzési munkálatokra, valamint a kiépítés \| ben, félkötttekben éa egész kötetben is. érdemében szükséges tárgyalásokra oózve _- —-——7" v, " ,r~ >_™~^T~"" ougit . déli T».ftá™.Utt.l »>.»! te- ! *f! * ki«i<: SiNDOR. * K rovatban kSzlotterc aem alaki, sem tartalmi tekintetben felelősséget nem vállal a I Sserk. H I R D E (Folyt, követk.) Hírek. — Betörő tolvajok A kík Kanizsa vidékének viszonyaival közelebbről ismerősek, tudniok kell egy tolvaj-bandárÓI, melynek eredeti fészke nincs, mert tagjai a Gelse körül fekvő helységekből valók s csak ís közös zsákmány utáoí induláskor gyülekeznek. Vezérük bizonyc-a Szenyóry Gyura, ki — amint halljuk a kerecsenyi szőlőhegyen, Törökcsapáson tartózkodik. —¦ Ennek a tol rajbandának szüretje sz aratás utáni időszakra esik. Ilyenkor történnek asu-tán azon a különben is koldus vidéken magtár föl törések i j e s s t ő egymásutánban. Mikor már a vidék a tolvajoknak elegendő martalékot nem nyújt, mikor már a gazdák gabonájok legnagyobb részét Kanizsán eladták, akkor a henyeség, a dologtalanság még ide ís \| nyomás 13 3 80 kr. Mindent bővebben a falragaszok, — Tanügyi értesítés A központi elnökség megbízása folytán felhívom járáskörünk mindazon l. vidéki tagjait, kík a f. hó 27. és28-áo Balaton-Füreden megtartandó közgyűlésre vasul és hajón -ntazási árleengedésben részesülni kívánnak, forduljanak ez Ügyben mielőbb Bánfa" Alajos elnök úrhoz Sümeghre, ki it nekik az igazoló jegyeket idejében meg-küldendi. Kelt Nagy Kanizsán, aug. 2. 1883. Hajgató Sándor, jköri elnök. — Keteorogogiai feljegyések július hónapban. L-g nagyobb légnyomás 750-6 m/m. 1-én délután 2 órakor, Leg kisebb légnyomás 739-7 m/m. 14 én este 9 órakor. Kösép légnyomás 745-1 nűm. Legmagasabb hőmérséklet 33 8* C. mf-éa délután 2 órakor. Legalacsonyabb hó-mérséklet 10-6° C. 16-án este 9 órakor. Közép hőmérséklet 20 8° C. Közép pára- i/m. Közép nedvesség szá- elhozza őket. Igy tettek legközelebb, j zalékokban 74 0. Küzep felhőzet 4-9 augutztus lén is. Szeréoyi Gyura meg-! indította bandáját és kocsiikat a „Magyar király * szállóban hagyva, Schers ga bona raktárát szállták meg, hogy azt az Ő tzokott módjokszerintaiegvámolják. a szerencse azonban ezúttal nem kedvezett nekik, mert egy privat-egyén észrevette őket b azonnal tudtára adta a rendőrségnek ; — mely a helyszínére sietett. A tolvajok közöl néhánynak sikerült elmenekülni, de kettő fogva van 8 igy kétségtelen, hogy a többinek sem sikerül az igazságátólgáltatás kete elől elsialaoí. — Ebből egyébként okulhatnak kereskedőink, hogy ebben a veszedelmes időszakban igea szükséges éjjelenkint raktáraikat megbízható egyénnel őriztetni; mert az teljes lehetetlenség, hogy a város tetemes kiadásai miatt csak kis számban alkalmasható rendőrség a város vagyoni biztonságát illetőleg teljes garantiái vállalhasson. Majd ha a varos anyagi viszonyai kedvezőbb álláspontra jutnak, úgyis bizonynyai első sorban is a rendőrség erösbiíése leend a czéX - A berió gépje H.-Sz.-Mik- lóson egy fistat leánynak, ki a kévéket metélte balkezét bekapta, s a dob leszakította. Gyógykezelés végett a hely-belyi kórházba szállíttatott, hol élet — halál között lebeg. - Sajtóhiba. Wajdita Józsefnek muií számoakban közlött „í ű r d ó i Esős napok száma 13 ezekből 8 égihábo-ruval, l jégesővel. A csapadékok összege 13G26 m/m. összesen észleltetett 90 szél és 3 szélcsend. B. B. — A zala-egerszeg-szent-iváni SZárnyvasut ügyében m. hó 22-én d. u, 3 órakor Z.-Egrtsegen a gazdasági egyesület hásansgytermében a bizottsági tagok élénk érdeklődése mellett tartott gyűlésen Háczky K. ur a bizottság elnökévé. Szígithy A. ur jegyzővé, Hollósy J. ur pedig pénztárunkká választattak. Elhatároztatott egyattal, a minisztériumhoz mielőbb kérvény intéztetik engedélyért i nynmjelzési munkálatok teijesithetésére. Továbbá egy héttagú végrehajtó bizottság választatott, melynek feladatává tétetett a szükséges javastatok készítése s egyébb, a dolog természetébőt kifolyó ügyek elintézése. E végrehajtó bízottság azután késs javaslatait a nagybizot\'ság-nak időnkint és a szükséghez képest előterjeszti; a végrehajtő bizottság tagjai: Arvay István, dr. Czinder István, Háczky Kálmán, Kaíser József Skublits István, jSkublíts Jenő, és Szigelhy Antalurak.— Hogy a nyomjelzési munkálatokra szükséges Összeg előteremthető legyen, aláírási ivek kibocsátáss lett elhstároxva arval a megjegyzéssel, hogy as ezen csélra aláirt össsegeket ason esetben, ha a vasút kiépítése megvalósul, s vállalkozó társulat által vissza lettnek térítve, esetleg ha gye érinkezéabe és eljárásának eredmé-iyét helyben hagyás végett a nagy bi- I sottság elé lerjesxsze. — Ztilileü. Ltpunk egy barátjától : apjuk a következő torokat: Azokazele-l gáns, fekete frakkos úriemberek, a kik\' e büvszó háromszori, négyszeri hangoz-\' tatása után végre ott teremnek az ember! előtt, kétség kivül igen nagy urak. Bát • ran megirigyelheti őket akármiféle aze-; gény hivatalnok, akinek körme szakadtáig kell dolgoznia, mig megkéreti naponként pár hatosát Mivel ők, a fizető pin-czér urak t. i. fizetésre tartanak szamot és fizetést kapnak olyasmiért, a mit iajdooképen nem csinálnak. A borravaló tudvalevőleg gondos, figyelmes kiszolgálásáért való jutalom ssokott lenni. Igy hát egészen érthetetlen, mért adnak borra valót annak is, a ki épenséggel semmiféle tekintetben sem szolgálja ki az embert ? Sőt nemcsak adnak borravalót a fizető pinczérneK, de többet is adnak neki, mint a kiszolgáló pinczérnek. Ez az abusua annyira meggyökertsdxett nálunk, hogy mint értesülünk, sok vendéglős épenséggel semmi bért sem ád a fitetópinczérnek, sőt még arra is van eset, hogy a fizető-pinczér fizet » vendéglősnek azért, hogy ssedheti naphosszam a busás borravalókat. Ez nevettető volna, ha egyszersmind nem boszantaná az emb-r>. Sohse bigyje azt senki, hogy krajezáros kodás : ilyesmivel foglalkozni, b a borravaló mánia ép olyan baja társadalmunknak, mint akár mi másféle baj. Azok, kik a bénautezai koldusnak nem veuek kalapjába egy árva krajezárt sem, nagy uras-kodási viszketegböl busás borravalókat adnak azért a kegyér^hogy valaki szíves kedik elfogadni a megvet: portéka árát. Az ilyen dőreségek megszüntetése csak a közönségtől függ; annyira már ugy is vagyunk, hogy a t. piuczérfúoök ur nagyot morog az ember háta mögött, ba nem fizetnek neki semmién; de megérhetjük azt is maholnap, hogy erélyesebb hangon fogják az embert ily „eljárásért" rendre utasítási! - Webb kapitány holtteste. A Nísgarába fult Webb kapitány holtestét Levistonban, min\'egy nyolez mértföldnyi távolságra a Niagara zuhalaglól, kifogták. A szerencsétlen férfi holttestének fején nagy sebhely volt. Irodalom. — Magyar szinfszpk é* sainéoz-nők életrajzai, adat , emlék- fs sz nmü tár" czimü hézagpótló, érdekj.a vállalatból megjelent a harmadik füzet is, melyet Kassán megjelenő „Szinészeti Közlöny" szerkesztője, Báthory Románcaik Mihály, as előbbi két füzethez hasonló nagy gonddal és gazdag, változatos tartalommá\' szerkeszt. Az életrajzi adattár magában foglalja : Özv. Latabár Eod réné elhunyt jeles színigazgató ok nejének életrajzát; további életrajzok: Baloj Ltván, kedélyes színész és veterán igazgatóról; Rónai Gyula korán elhunyt kitűnő színművészről; Kleslinszky László, a kassai színház volt főigazgatója a lelkes műpártolóról; Tímár János elhunyt hires komikusról; Berki Ilona kedvelt színésznőről; Urméuyi Lajos jónevü síiéi z és szinmúiróról és Gaál Mihály önzetlen jellemű színészről. — Feltalálhatók a harmadik füzetben még „Vissza emlékezések" Szabó Krisztina naplójából; apróságok, adomák azok éietébőí kiknek életrajzaik a harmadik füzetben megjelentek és Szinmütár. — Minden egyes füzet önálló egészet képez. Egy kötet tis füzetet tartalmaz, melyhez díszesen kiállított bekötési táblával szol gátnak. Előfiselési ár: Tíz füzetre (az »kfi kötetre) 3 frt. — Öt füzetre 1 frt 50 kr. — Egy füzetre 30 kr., mely összegek a „Szinészoti KözJö.iy" kiadóhivatalába (Kassa, kovács-utcsa 15. ss. a.) küldendők Egy füzetnek bolti ára 40 kr. Kapható Budapesten Aigner Lajosnál b minden vidéki könyvárusnál. Ajánljuk, ez érdekes müvet ugy a színészek, mint az irodalombarátok szíves figyelmébe. — Ujabb Nagel Ottó könyvkereskedő kiadásában Budapesten a nemzeti szinház bérházában megjelent a magyar általános levelező 4-ik füzete, szer kessti Koorr Alajos. E./tüzet tartalma sz értesítéseket tartalmazó levelekkel dődik, milyenek is különféle és apróbb értesítésekből tizenöt példát kösöl; ezután ismerteti a tudakozódó és kérdő, tanácsot és tanítást kérő és adó leveleket és ezennemü levelekkel tizenhárom példát hoz; a tudakozódó és kísdó levelek után értekezik sz emlékeztető és intő levelekről azok tartalmáról és szerkesztésének sssbályairól egyszersmind az e nemű >< Telekből huszonkét példát is hoz, azután ismerteti a megbízásokat, megrendeléseket, tartalmazó leveleket, az e fajta levelekből tizenöt mutatvány.kösöl; azután értekezik az ajánló levelekről, azok tar- Felelöa szerkesztő : TASS ÁLMOS. Laptulajdonos: WAJDITS JÓZSEF. Kryntté SALVATOR eiaá rangú vasstestet savanyaviz. Hthlnm éii bornátiiumban gard\'-g forrás, orvosi tekintélyek által a l>-gző és emésztési szervek hnrutos rendelve; — kiváló szer a koszvény, hólyag és vese bajoknál. Borral használva igen kellemes üdít -itat. Kaphat* ásvát^viz-taetkeaétekbes es legtöbb ayogyszertarb r. SalyatoMoms igazgatóság 906 14 -20 EPERJESEN. Bp-ttenfőraktárÉdeakuthyL urnái. SMKKWBJTC legjobb Asztali-es íiditö ital, kitűnő hatásúnak bizeovulí köbogéscél, gégt bajoknál. gyoser-és Hólyag bnnrtssl. ÉDECSEKtaz emésztés elősegítésért-;. Matton! Henrik, isztragon Mustár szab. csomagolás Schmidt V iktor és fiai brcsl kolönlegessegl üzlete, belföldi hitel esi léssel - valódi minőségben a gyári védjegy gyei ellátva Vs- 7» é« Va kilós üve- -gekben kaphatók minden fűszerét különlegességi üzletekben. 963 3-26 Harkányi Harkányi syégyíurdí Harkányi \| gWigjfóríü. i Magyarország, Baranyavkruiegyében, fürdőidény május 1-től szeptember 30-ig. Exen 50° R. természetet zaelca; ártcii kénforráa nemcsak az omi; eltű gyégyÍDt«xeteíhez tartozik, hanem a kolfeld hamn - -ídenbea fe- laimolja Veryalkatrászeit illotólet; Dr. Tkas Káraly vejvianár álul teljeaitetf elemzés szerint kéne hévvia, mely iblanyt, buaenvt mindeddig ismére len 5énéleg-k^neggűzt tartalmaz. KítQnS gyégyitási hatással bir esszét, koszvesy, görvéíy. idült bsVkiite-gekre. aranyér nóbántalmskra fogzmz.si hlásysk. fehérfelyss. sebzések, daas-natsk és Mfrznjoi zvózvtzarek által okosott sséroezésekre, továbbá ssáj-, lép, általán nmigy-daganatokra nehéz hallás idült szembajok it ivarszervi bántalmak elles. A fürdöigazgatásáK aok éri Upatztalat alapján kijelentheti, hojzy ez-n csodaszertl ey^gyforrásnal eaerek és ezarek a legmakaetahb és be tegaegekben is egéazaégOket éa épségQket vitszsztvérték, a miért ii a lc^ua{;yobb elismerést érdemli L lílrdö a oiaga n-mélmu egyedüli, minden mii akár bel-fílldi, aká- kalfSIdi bajongjógyforrájt gyógyhatis tekintetében felOlmut; a mit különben az évről évre tzoporodo vendégek nzáma is bizonyít As ntasásra ajánlbató - Badapett-pecti vasnt v.i~y D\'Ii vasnt Iiadapest Kanizaa-Barcsi vonala, álloiná: Peti, alfütdi vasat Eiz^k-n ét Viliánvie, Mohács-Pécsi vatut, állomás: Villany. Posta- és távirda-állooiáa. Bővebb tndőtitátt a legnagyobb ké«s<cgge] Or HELLER JÓZSEF rendes fürdGorvot nyújt. Harkály, 18S3. június 1. 940 9- A fürdő igazgatóság. közelgő Mária menybemenetel] ünnepe alkalmával f. évi augusztus hó 12-én kéj vonatok indulnak mérsékelt menetárak mellett Rántásáról BZ-csbe. nemcetküzi vil-lanykiállitás megteld ütésére, továbbá Kanizsáról Finme-, Triest-, és vaanton Cormons és Velenczébe. Indulás Kanizsáról Bécsbe : g \| reajgo-lt 12 óra 5 perez, Fiume éi a t6bbí városokba reg-fcli 4 óra 48 ¦ :.: ¦ . ¦¦ - .-. 14 napig árvényea viszzautasjui jog-vekkel. Kanizsáról Becsbe II. otzt- 10 frt 10 kr. ICL o«zt. 6 írt 80 kr. „ Fiume vagy Triesztbe II. , 14 , 40 . IIL , 10 , 7.0 „ „ Tríett éj Veleaczé e li. „ 26 rt 40 „ III ., IS „ SO . Bővebbet a kimerítő és míodeuatt láthatd falragaszok, lovábbÁ mindért vasutillomnii portásnál mo«orozatok ingyen kaphatók. SCflKOECKL «: 937 1—1._cU5 bcqí ouzili irodij.. I. Eolowr.triDK 9. 1255. isim. 1883. , 988 1—2. ~ Arlejtési hirdetmény. A pozsony-varasdi államuton levő 234, 235, (2 3ő a) 23G, (236. b) 226\'/,, 237, 241 és 242 sz. fahidak javítási munkálatait a nagymélt. közm.-és közlek. magy. kir. miniszteriam 1883. évi július hó 28-án kelt 13172. számú magas rende\'etével 9986 frt 24 krnyi összegei engedélyezte. Ezen munka biztosítása tekintetéből alól irt hivatal irodájában folyó 1883. évi aug. hó 27-én reggeli 10 órakor írásbeli ajánlatok elfogadásával párosult nyilvános szóbeli árlejtés fog tartatni, melyre vállalkozni szándékozók azzal hivatnak meg, hogy az árlejtésbeni résztvevis esetére, magukat a fent kitett összeg 5"/0-val mint bánatpénzzel eilásák, mely vállalkozás esetében 10 •/, biztosítékra lesz kiegészítendő. írásbeli ajánlatok fennebb kitett nap reggeli 10 órájáig fogadtatnak el; ezekben az ajánlattevő neve, lakása és polgári állása pontosan kiteendő, továbbá számmal és szóval kiírandó azon száztóli elengedés, melyért ezen munkálatokat elvállalni szándékozik, világosan kifejezendő végre, hogy ajánlkozó a munkálatokat és feltételek tartalmát ismeri és elfogadja.Irásbeli ajánlatokhoz,melyek 50 kros bélyeggel ellátandók a vállalati összeg 10"/,-ja készpénz vagy elfogadható állampapírokban csatolandó. A tervezetek, műszereivények és feltételek alólirt hivatalnál a szokott hivatalos órákban megtekinthetők, Zala-Egerszegen, 1883. évi aug. hó 1-én. Zalamegyei m, k. építészeti hivatal. HUSZONKETTEDIK BVTOLYAM. ZALA* «.0ZL0N1 H I n D E T IÉ3 1 SCHLÁMMÁDINGER ALAJOS I I $ s x Sc I x gazdasási gópgyáros Szóket-Fehérvárott, Budai-ut 29 szám saját házában. Ajánlja nagy választókban \\pv6 kitfinű jó azer-kezeiü iéerejG fii gez-ctéplfgépelt, többféle rsstá-kat, trienrWcet. szecskavágókat, répavágókst, ka-ksricza morzsoló-kit, darálókat, sónál mokat. mák-darálókat, ekéit. i^sm^ä^^.^^^3^^^?\\\'\\1 ijlí ni\'\'"\'"!"\' hárma ekéit. ÜJnC térközein szöloma! mokat. borsajtókat, bor-sajtó-CSS varokat, bsr hordó emelők és mindennemű gazdaság Gépeket Upy«;nt.-k»p h«t\'> : finom gép- olaj. gép&zijak. srö\'fok, kuiűack, olajozó kannák, vSrís réz-alt is mindenféle pót- és tartalék réaxek. Mindennemű gépjavítások legolcsóbb árban elvállaltatnak. <-** x X \\ Mese és társaJ Ce, k. szab. pénzazekrény gyárosuk, Becs, Budapesten, Prága. Fiókraktiir: Budapest, Sngtr-ut 2 RZ. (Fourzlére palota), ajánlják a saját gyár :n> anyu legkíiüiu\'bb scerkcrstlO türmen." él a betörés ellin biztos pénzszekrényeiket, kézi szekrény, másoló gép es múzáralkat a ingnagyob választékban, mérsékelt árakért. Képes árjegyzékek kívánatra ingyen es bérmentve, (paff}" U. í. A t. cz. közönség érdekében kérjük cziműnket pon-to«an kitölteni, nehogy 20 év óta fennálló gyárunkat, egy Tbeodur Wii»e & Coaip; ixintén hasonló és sokkal fiatalabb czé^gel összrté-vessz--, s 907 5 - 20, A Triesztben Is kltflnö elismerésben részesült jeles magyarhoni 13^-^-—--- Pet&nczon (Radein mellett.) Rendkívül szénsavdús savanynviz-forrás, mely a bada-pesti műegyetem vegyészeti osztálya és a bécsi egyetem vegy-elemzései szerint fölülmnl minden hozzá hasonló savanyu vízforrást és fölöttf hathatós alkatrészeinek összetételénél fogva orvosi tekintetben kiváló figyelemre méltó. Mint kellemes üdítő ital különösen borral vegyítve, min -den hozzá hasonlót fölülmnl. Megrencieléseii: a forrás igazgatóságához Petánczra (u, p. Muraszombat) intésen dók. Raktárak- és ismételadóknak különösen ajánltatik. Hogy mindennemű bamisitásnak eleje vétessék, a dagó Szí-. »rtyi* névvel leend ellátva. 9Öt 2—9 árjegyzétet mnin ngveo és bérmentve. Mindenkor friss töltés Sürgöny : 7oLler recete, Szabadalm. Gőz-Mozdonyok. Biztosltja korunk legolcsóbb, legbiztosabb is legállandóbb munka ereje. Előnyök: Sem kQtönna fíltű, sem hatósági engedély, sem\'\' talpazat, sem kQUicG* kéoséay, nem izQkségei, járása zajtalan, e szerint lakóházakban is bátran alkalmazható a műhelyekben. E mezdonyuk közül : agy számmal vannak malmok, etem etsigy árak, bányaművelés, faiéit, gépgyárak, szJSvügyá-rak, könyvnyomdák, kg nyomdák, villanyos készülékek, hen-termShely, kovácsmfihdy, pótkávé gyárak, szappanos mfi-hely, keményíti gyár, esztergályos mfihe\'y. asztalos mű-OrfGzü^k, kalapgyáraknan ztb. \' 966 S —12. Ajánló és elitmeiS levelekkel, valamint képes árjegyzékkel iogyfn és " e szolgálunk. SRANZ C és RÖDINGER G. I 1 p - % j ár, B b t s, TI. Domlnikanergssse 7. 3, I I I I I I i I H I I I 1 II 1 I I I í OOOQOOOOOOQOOO Haszon béri hird. Somogy megyében két vasnti állomás közelében egy tökéletesen felszerelt 1400 holdas birtok, mely körülbelül 750 hold szántóföld 100 hold rét és 550 hold legeló és erdőből áll — folyó évi aguszlus hó végéig jelentkezőknek — 10 esetleg 12 évre haszonbérbe adatik, 1)83 3 -3. Bővebb értesítés c lap kiadóhi vatalánál kapható. ooocoooooooooo M cg s>s a tó Mautner József Szegszárdon. első pálinka főzöde és borkereskedése 924 12-13 Ajánlja kitűnő minőségű pálnkakészitményeit, úgymint: kiULnű törköly Kivonatot (Ünrchug) 100 liter (bordó nélkül) 21 frt ké:azt:r égetetf lörköly átvunatot (Durcbzug) 100 liter „ 23 frt valódi törköly pálinkát „ 30 frt Továbbá nzlavon és Hzirmiai ó- és uj szilvóriumot bordóval egjütt 3R fri. Végül szegsxdrdi ó- és uj vörös borait mérsékelt árak mellett. Szíves megrendelések a hid«s-bnnyh»di állomáíg bérmentve szállittatnak. A kiürült hordók, ba azok 4 hónap alatt a hidas-bonybádi állomásig bérui-^ntve ví;szascállittatnak, ugyanazon áron mint (flszámittattak, visszafogadtál nak. ! xxxxxxxxxxsxxsexxxxxxxxxxxxx \\ xxxxxxxxrxxxxxxxxx xxxxxxxxxx 3 «2 Z sZ\\ 5 H li I = « ilsl jes a a4 »c 2 li xx xx xx xx xx xx xx xx xx xx xx xx xx xx xx xx xx xx xx a Savanyu-Kút STEFANIA Koronaherczegnő forrás" Széni ív dos természftes ígv asztali vi«, halhatásnak bizonyult a légzési 900 9—10 szervek és gyomor bácualrasicá\']. Kn t v í 11 a I a t KAHL él társa Krondc.rfI.au Carlsbad mell ott. Förakt. K ¦ Kanizsái! : Rosenberg Jan.és Wellsch Józs.urakoál. I \';,lit üveg 20 kr. 1 üt. 26 kr. l^lit. 30 kr7\| XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XXXXXXXXXXXXXXXX XXXXXXXMXXXX xxxxxxxxxxxxxxxx xxxxxxxxxxxx 1881-ik évben 295 000 palaczk, 1882-lk évben 660.000 palaezk lett elszállítva ~% A mohai ÍGNES-forrás Ixelz^zxIc egylli legszénsavriúsatoto savanyavize kitűnő szolgálatot tesz főleg az emésztési zavaroknál s a gyomornak az idegrendszer bántal-main alapuló bajaiban. Általában a viz mindazon kóroknál kiváló figyelmet érdemel, melyekben a szervi élet támogatása és az idegrendszer működésének fölfokozása kívánatos. Borral használva már is kiterjedt kedielíségM örvend. 0 » Fris töltésben mindenkor kapható EDESKUTY L. MBis-ii m, ^ n&y&ri szillitfoál BUBAP1STKH, Erzséfeettérga. Úgyszintén minden gyógyszertárban, füszerkereskedésben és vendéglökben. 18l-ik évben 296 000 palaczk, 1882-ik évben 50.000 palaczk lett elszállítva. i 1 1 1 Dr. Hartmann A uxiliu mj a li-pjobb Kj^xor Hugy csóbetegsé g ellen araknál és folyadék nőknél, ¦zigoruan orvosi v^ny után kéjizitott eyóry-szer — gyóryit bifccskpndeaé és fájdalom, UtóbeU\'gaés nélknl, njonnan beálloU vsgv liátmily elavult baj, ahpoian éa megfelelő zyorsan haiárokottan dr. Hartmtnn Auziliumja * 17 ezt a mellékelt baainá-GVQfflP* l»ti busíuií kcnyrvel együU es egj a dr, Hartmann íntésetében tanácsban tartott jogosít) jecy a tnaga valódiaá-gákan kapható minden nagyobb gyógjrner-tárlo 2 frt 80 kráft. Fő raktár: Twerdy W. gyögysz. I. Kohlmarkt 11. Bécs. Raktár: Prágar Béla gyötyizeresz urnái fiaoy Kanizsán U. 1. Dr. Hartsman ar\'rendel 9-2-ig >¦« 4—6-ig intézetében i itt minden agy mint addig ia, m\'uaetinmO \'• ":- ét titkos beteg-aég«k. sem kaloaben férfi erS rjengtilss. kiválóan kitunfi mód sasrínt, minden nto-korstkezás elkerflUie eélkfll, Sypbilis és dagadások és mindennemű b<fteg<egfk legjobban gyógy irtatnak. Mérsákelt dij. I-e»é-Hleg U. 971 62—». Wien, Stadt, Sel lergasse Nr. 11 í é Wijáits József könv-nyomdájibú; Kagy-KarfisiB. A4 i - NAGY-KANIZSA. 1883. augusztus 9-én. 63-1K mat&jixx s ín ...... : • ae yp\'1 -rrt .... « Egy axám JO kr. HIRDETÉSEK X hasábos petitsorban 7. másodszor g i min\'lfn tovibbí Borért 5 kr. NVIIíTTfiRüEN soronként 10 krért vétetnek lei ninrstári illeték mi:n!\'\'ü egyei kirói* iaéri 30 kr. fiv-H-uAH. ümszonkettedik évioiyam. I0ZL0IY. A lap szellemi ré*t illető kéziem\', nyek t srókfztÁ»6z, snyagi r\'-rzét ületr. közlemények pedig s kivii ¦\'. i.rlí,; . tuunkaláraaklol fi-gmltatnak ct. . m-m linidetock .Nagy-kanizsai önk. tOzoUó-cgykt\', a .zaiamegyei általános tanítótestület\', a ,, nagy-karuzsai kisdednevelÖ egyesület", a,nagy-kanizsai tiszti Önsegélyző szövetkeze;.\', a .soproni kedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmánya, s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Hetenkinl kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Mire tanítsuk a népet? Mikor a véres verejtékkel élö ember learatja, behordja, íelmun-kálja, csűrbe gyűjti egyévi verejtékének, keserves munkájának gyümöl "cséf, akkor kezdődik a verejték nélkül élő, sehonnai tolvajoépnek szüretje ; ilyenkor egy egy vidéken át lagosan minden napra esik magtárfölverés. SSi Sok jeles elme, igen sok jóaka rattal, gondolkozott már affölött. hogy miként lehetne a társadalmat megszabadítani efféle tolvajbandáktól es hogy lehetne a társadalmi köz-szellemmel szakító dologtalanokat vagy élni nem bírókat a társadalom részére megmenteni? Legtöbben és igen helyesen a nevelés hiányában vagy ferdeségeben keresték a forrást és ebben az irányban igyekeztek hatni , . . \', . De a szomorú tapasztalat azt igazolta 6s igazolja folyton, hogy némely vidéken — a népnevelés, az iskola-ügy kellő virágzása mellett is — még mindig nem apadt a tolvaj-Jások, betörések száma. Hát itt mindenesetre még mádban is kell keresni az okot! És a mélyebben gondolkodó elme csakhamar rá is akad a másik nagyfontosságú okra. A mi népünk müvelése u. i. ha — egyebekben - tagadhatatlan — kedvező lendületet nyert is. egy — téren igen-igen hátra van. Es cz pedig a hazánkban 1 e g f o n t o sabb tér: a gazdálkodás, a földmüvelés terc. Aki édes haz\'ink dús kalászo kat ringató, tejjel, mézzel folyó földjét látja, ismeri és Összehasonlítja e földnek nagyságát, minőségét népének mennyiségével és anyagi állapotával: a viszonyok tüzetesebb tanulmányozása nélkül nagy talánynyal áll szemben és lelkében az a kérdés támad legelsőben is, hogy miként lehet ebben a ,gazdag tartományban, u hol egy-egy emberre átlagosan elég nagy földterület jut, — a nép mégis, oly földhöz tapadt szegény? Hisz vegyük csak p. Csehországot ! Ennek területe 51924 kim. s e kis területen 5.141,000 ember él. A mi hazánk területe 322-220 kim. tehát Csehországhoz arányítva nem 15-418,000 léleknek kellene itt lakni, hanem még egyszer annyinak. 30 milliónak. Erre természetesen legszokot-tabban az a felvilágosító szó, hogy: „ez mind ugy van, ez igaz; — de Csehországban szépen virágzik a gyári i p^"r, mely munkát, keresetet ad eze-reknek; s a mellett a jnép nincs ugy túlterhelve adóval.* j Hát iszen ez a mentség már \|olyan bevett szokás; éppen azért \| nem hisz neki mindenki ... Mert I igaz, hogy nagyok terhein k. de nagy lés erős az alap is, melyre azok i fektetve vannak. Hanem a mi népünk, a főld-mivelő nép. e gazdag alapon ugy van, mint a hajótört, kinek a tenger színén, rengeteg vízben kell szomjan halnia. Megvan a uagy földterület, de népünk nem ismeri, nem tudja, nem is tanulja, nincs is módjában tanulni azokat az eszközöket és módokat, mik nélkül okszerű gazdálkodás no/m is képzelhető. Ebben ^gyökeredzik a baj! Azon a kis cseh területen, — melynek különben is csak 50%-a szántóföld a terület függélyes tagozódásánál fogva — azért élhet 5 millió lélek, mert ott a mezei gazdálkodás a haladott kor színvonalán áll. Ott az a földmives. kinek annyi földje van, mint nálunk egy negyedtelkes polgárnak, — jómódú ember. Csakhogy a cseh atyafi azt a kis, földterületet, mely osztályrészéül jut, ugy munkálja, bogy nálunk a leggondosabban vezetett kerti nranka is mögötte marad. Ott azután produkál a gazda olyan buzakalászokat, melyeknek szárai ujjnyi vastagok s egynek egynek kalásza ad majdnem annyi szemet, mint nálunk egy „kötött" kéve. Igen csakhogy a cseh minden kalászt ugy gondoz, ugy mivel, mint ahogy nálunk a knkoriczával szokás. Nálunk ellenben minden ugy van népünknél mint ahogy az „öregek- csinálták. Váltó-rendszer helyett most is csak ugar-rendszert fixnek és Ütik, vétik, túrják gyarló gazdasági eszközeiknél is gyarlóbb módon t trágyát ritkán látott földet. Az eredmény azután az, hogy igen sok a legjobb termés mellett is csak nagy nehezen él; az állam által reájok rótt terheket nem bírják, eladósoduak összeroskadnak és átkozódnak. Az ilyeneknek egy része azután az okszerűbben gazdálkodók vagy a sors által vagyonüag bőven megáldottak szolgálatába kénytelen állani; ha pedig esetleg nem valami erős erkölcsi alappal rendelkezik, hozzá nyul a dolog könnyebb végéhez, megkezdi az éjszakai aratást. Ilyenekből alakulnak a tolvajbanda ; ilyenek veszélyeztetik a verej tékezö polgárok vagyon-biztonságát. Hiába állítunk börtönöket, javító, kényszer-dologházakat; az ily irányú jóakarat sohasem fogja megszüntetni a rendszeres lopást. Oda kell hatni, hogy minden polgár okszerű, a kor színvonalán álló gazdálkodást folytasson, hogy birtoka kellő müvelés mellett oly tőkévé váljék, melynek kamataiból nyugodtan élhet és az állam iránti kötelezettségnek is eleget tehet Népuevelésünk, — értve a tulajdouképeui falusi népoktatást szép eredményeket vívott ki. i* nép legnagyobb része írni, olvasni, számolni tud. Eddig ennek elérésére volt fordítva fő figyelem és elég helyesen; mert e három nélkül a mai világban bizony bajos, szinte lehetetlen mozognia még a legkisebb társadalmi körben élő embernek is. Mintán az első czél el vau érve, most tovább kell nézni 1 Magyarország kiválóan — sót a kivitelt tekintve, mondhatni — kizárólag földmiveló ország, ennélfogva a népoktatásnak atulajdonképeni alap megadása ntán most másodsorban az a föladata, hogy megtanítsa népünket földjéből -ranybányát csinálni. Ka irányban kell az egyes, iskolai hatóságoknak hatni. Mert bizony, ha népiskoláinkat vizsgáljuk, azt látják, hogy a tanulók a földrajzból, történetből, természetrajzból és természettanból, sőt magából a gazdászat elméleti részéből fényes feleleteket adnak, de a gyakorlati gazdászatból nagyon csekély vagy éppen semmi oktatást sem nyernek. — Pedig józan felfogás szerint az említett tantárgyaknak annyiban van jogosultságuk és czéljok a népiskolában, amennyiben a gyakorlati gazdászathoz közhasznú ismeretet vagyis annak Öntudatos alapra fek tetéséhez módot nyújtanak. Ennélfogva azokból a tantárgyakból — falán — éppen azon részekre keli súlyt fektetni, melyek a mezei gazdálkodásnál szükségesek és a földmíves által a maga körében czél-szerfien alkalmazhatók. Hogy tehát népünket megmentsük a végső bukástól, tegyük! az irva-ólvasas, szemléltetés és számolás után első tantárgy-gyá a gazdászatot! Ta- nulja meg népünk, hogy miként kell anyaföldben aranyat keresni 1 A háziipar terén lábra kapott mozgalom nem menti meg a népet sem az erkölcsi, sem az anyagi bukástól. Ez csak olyan helyre, vidékre való, hol a föld nem termő-képes, s ahol más megélhetési mód nincsen s igy az rendszeres iparágat képez. Ahol gazdag termőföld van, de annak gyumölcsöztetésére hiányzik csak a kellő szakismeret, ott üzheü népünk egész .télszakon ác a háziipart: egy évszak szorgalma nem ütheti helyre három évszaknak kellő szakértelem nélkül folyatott, sokszor bizony szomorúan meddő munkáját. Ezzel még egyátalán nem akarjuk a háziipari oktatást elitélni ; csak azt állítjuk, hogy azzal pusztán a népnek jólétet teremteni nem lehet. Pedig az elis mert és tapasztalaton nyugvó tény, hogy ,a néperkölcs legszilárdabb alapja a jólét s a vele járó megelégedés.\' És, bogy ezt a nép elérje, segíteni kell ót! Egy időben — nem is régen — nagyon felkapott ügy volt a felnőttek oktatása. Be akkor is mindenre inkább oktatták a népet, csak arra nem. ami legégetőbben szükséges neki. Ez idő szerint is igen Üdvös volna halottaiból feltámasztani a felnőttek oktatását s kiválóan azért, hogy a nép helyes, okszerű gazdálkodási elveket és módokat tanuljon : miként csináljon meglevő birtokából magának existentialis alapot? — Mert, ha mi e téren a működést nem a felnőttek között is, hanem csupán az iskolában kezdjük meg, — sokkal kesébben jut eredményre jó törekvésünk. — A gyermek lelkébe hintett magvat el T Á R_C Z A. Véletlenül. (Beszély.) Irta: Ballier S&ndor. (Folytatás éc vége.) Laczi oagy világismerete mellett még nagy emberismerő volt. Elég volt neki valakivel egyszer beszelnie, tudta mindjárt, kivel vas dolgs. Gyuláról csak annyit jegyzett be kis könyvébe, hogy „veszedelmes -gy ember; s a kéj, mely már népeket tett rabbá, arexain szokatlan sutét tekintette! jelentkezik, világfájdalmas nézeteit fennen haogoataija, de azért belseje a pokol minden ördögeit magába sarja — ma-gam nemében még hozzá hasonlót mm ismertem." S most már csakis férje miatt sajnálta Etelkát, máskülönben örült magában, hogy igy ütött ki a dolog; mert Etelka nem neki való lett volna, neki úrnő kell. Azelőtt Etelka volt ideálja, de most a körülmények változta val, egészen kiábrándult. Részvétet érzett iránta, mint a sze-relem martyrja iránt, érte tán mindenre képes leendőit; de ez csak lovagias érzelmei — s nem szeret mének kifolyása volt. — Sálig, hogy haza érkezett, megkérte egy gazdag fővárosi polgár leánya kezét, melyet meg ia nyert Hja 1 a szerelem nemes lelkesedésével, as ujabb kor tulanyagiai gondolko- zásával összefér egy kebelben az irigy-Béggel teljes haszonvágy. Laczi boldog volt; különben egész élete gondtalanul átélt idők linczolata volt, tehát nála a boidogságérset mintegy megszokott valami. Amint nejével olvasgatják az esküvő utáni napon a mindenünnét érkezett üdvözlő leveleket, Laczi tekintete a Gyula irásán akadt meg, kinek levele a következőket tartalmasa: .Tisztel: Barátom! Bocsásson meg amiért terhére vagyok; rfe a hozzánk mindenben tannsitott szívessége felbátorít, mikép njolag kegyedhez forduljak. Családunkat oagy veszteség érte, a ezt máskép helyreOtai nem vagyunk képesek, mint apósommal együtt kölcsönhöz folyamodni, lassankint majd csak letorlesztjük. Apósomnak nehezen esnék, ha neki kellene ont erre kérni; de hát \'.:¦\'¦-: helyette én, ho?y az ide csatolt s általunk aláirt fái-tót náveskedjék gírálni, mit ha megteáz, családunkat nagy ressélytSl menti meg. Hálás tisitelSje * Heleváry Gynla. Hit elolvasván, neje kérdéseire Laexi a legjobb véleményt monda a családról, és neje is biztatá őt, hogy az aláírás helyett küldjön pénzt; azonban Laczi mégis csak a váltót irta alá és visszakültíé Gy alának. Alig malik pár hét, híre érkezik, bogy GyuL rémítő módon költekezik, nagy kártyás, éa a hivataloe pénzekkel nem tud leszámolni. A vizsgálatra Laczi lett kikBldve, ki leutazván Alfay ék hoz szállott. Esek is tele-beszélik a fejét, hogy Gyula néha hetekig nem jön haza, dorbézol itb. melyek után Laczí igen természetesen csakis elválást tanicsolbatott. Etelka kértére, ki Gyulát forrón szerette, megtette Laczi, hogy sajátjából fizette kJ a Gyula pénztári hiányát, a miután a békét közibük erőszakolta, hazatért családjához. Gynla ekkor már a javithatlaa színben volt előtte, nem is kérdezősködött, midőn már nagy ideje nem írtak neki. — Egyezer csak egy uri ember állított be Laciihoz, kiben a kir. közjegyzőt ismére fel, ki ama váltótartozást jött szorgalmazni. Laczi a váltót szó nélkül kifizette; de táviratozott rögtön az öreg Alfajnak, hogy nem várta volna orabá-lyjától, mikép adósaágát az Ő nyakán hagyta, legalább az értesítést megvárta volna szívességéért. Mire annyit feleit az öreg, hogy Ő semmiféle adósságról nem tad egyáltalán semmit. Nyilvánvaló lett exkor Laczi előtt, hogy az Öreg nevét Gyula irta a váltóra, mely már ekkor a Laczí kezében volt. És mivel már régen tervezó, hogy Etelkát az elválásra rábírja, tudatta tehát Etelkával, hogy mit tett Gynla, s hahogy megfogadja tanácsát, ez elég leend arra, hogy őket a törvény ia el-válaazaze. ;mert férjét nem köteles követni oda, honnét már Ő egyszer megmentette. Válasz helyett maga Etelke állított be egy reggel Lácsihoz, s arczánsk fel-dalt vonásai elárulták, mily viharok mehettek végbe belsejében. Laczi éppen a reggelinél ült nejével, midőn Etelka villámként az aszúi -nál termett, ¦ térdre hullva kérte Laozit, hogy legyen iámét lovagias és ne tegye tönkre férjét és ne honon, szégyent ő reá is. Laczi majd nejére, majd Etelkára tekintett és alig tudott a meglepetéstől magához jönni és alig halk hangon mondani. — De Etelka, mit mivolt mos\'.l A férje dolgában s kegyed akarata szent előttem, mint est levelemben is megírtam. — És ekkor felemélé térdelő helyzetéből és egy kéznél levő fauteíllbe helyesé, S mivel Etelka még egyszer meg akará kísérteni férjét a jé útra visszaterelni, táviratozott Lacziék tanácsára,hogy jöjjön érte, ki még másnap, csakugyan szót fogadván, megérkezett és a Lacziék-nál eltöltött pár nap után esek is azon bitben bocsáták őket ut jókra, bogy végre valahára szent less a béke közöttük. * ^ * Minden öröm közé egy rakás bú és tájdalom vao keverve. Ugy látszott minden, bogy Gyula megjobbíts magát : hasa járt rendesen és tán a sok honn tartózkodás által akarta magát unottá tenni; de Etelka egy valóságos angyal volt, folyvást körében volt s kedveskedett neki és nem vette észre Gyula el-hidegülését, ki nejét csak tűri, de nem szereti, legalább nem oly bensŐleg, mint azelőtt, szerelme most mintegy megfontolt érzeménynyé változott. Egy szép reggelen sarkantyú pengte hallatszott végig s folyosón és ezen pengés okosója; egy városi hajdú egye nesen Gyulához nyitott be, átadván neki egy piros papirkát, melyet átfutván, Gyula elhalványodott Behívó-jegy volt a mozgósítás alkalmából. Huszonnégy órai idő volt hagyva a búcsúzásra, melynél ennek minden kínjait átérzé a hű hitves, ¦ ki tudja, váj- jon fogják-e egymást látni, vájjon a szive alatt levő kis magzat fog-e már apjára nevetgélni ? TitokteijeE jövendő, mit rejtesz méhedben ? I A veszedelem peresében az ellenségek is megbarátkoznak; — igy Gyula is — most már a kedves jó Gyula— elindul oda, hol a golyók süvítenek, honnét talán a győzelem babéraival fog visz-azatérni, vagy talán ő is ott vész és akkor csakugyan áldozat lesz. Egy megoldhatlan probléma az Ölet, egy színháznak, egy a szomorúság hazájának tartja a hányan hány mindennek ? ! És valúban színjáték az élet, meg van a fő mozgató erő: a sors, melynek engedelmeskedni vagyunk teremtve. Gyulának tehát ott kellett hagyni a szeretett c aládőt és mintha kicserélték volna, annyira más lett. Aki as elválás: jeleneteket látta, ast kell hinnie, hogy Gyula és neje közt soha a legkisebb félreértés sem volt. Pesten utazott keresztül az ezred éa innen hajón ment a harca színterére. Egy napi idő maradt, melyet Laczí társaságában töltöttel. Gyula igen sűrűn küldözte basa leveleit a táborból, telve voltak esek a legnagyobb szeretet nyilvánulásaival, mig egyszer megszűnt es is. — Etelka a legrossabbtől félt. És csakugyan kérdezősködéseire tudtára adatott, hogy Gyula a legkegyetlenebb csatában Dobojnál hőaileg elvér-zett, utolsó asava is csak Etelka neve volt. — Most lett Elelca vigasztalhatlan és könnyeivel ontözé férje legutolsó leve- HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM. ZALAi JCÖZLÖNY AUGrUSZTUS 9-én 1883. is ölheti a felnőttek hitetlensége ˇagy gúnyja. Az ntak és módok megválasz- tfsa egyébként az arra hivatott egyénektől, a néptanítók tói, függ; csak az elvet tegyék magukévá ugy ók, mint az iskolai hatóságok. Szent meggyőződésünk, hogy csak ily módon váltható meg né pünk. Igy szűnnek meg maguktól i betörések. Igy lesz képes minden polgár saját vagyonából tisztessége sen élni, terheit viselni. Igy ver-gódhetik a nép arra a jólétre, mciv neki szilárd erkölcsi alapot is biztosit. VASS ÁLMOS. Nőnevelés. Nem azon körülmény birt a czimezett tárgyról szóló czikk írására, mintha a nevelés terén oly téves alkalmazásban nyilvánult ed digi gyakorlatot, mely szerint a nőnevelés mint alárendelt tárgy, sokkal kevesebb figyelemben részesítte-tett a férfi nevel esnél — helyeselni akarnók, hanem éppen azért teszszük ezt, hogy fontosságát annál inkább feltüntessük. A mult idők nevelé-szeti rendszere még azon nagy hibában is sinlődött, hogy a nemet a nevelészet czéljával szemben elvá-lasztá .egymástól, és egyiket a másik alá helyezte, de nem azért, mintha rendel te tésöket helyesen fölfogva, annak értelmében alkalmazta volna rendszerét, hanem, mert egyiknél a szellem életét — mely kiható cselekvésben nyilatkozik — fölöslegesnek találta. Innét van az, hogy a mult a nők oktatás-nevelésére kevés figyelmet fordított; pedig ezzel nem bizonyított kevesebbet, minthogy a nőknek, mint anyáknak, a társadalomra közvetve gyakorolt befolyását megtagadta. Ez téves hit volt. Az anya a gyermek legelső nevelője: az ő szivérzelme nyilatkozik a gyermekben először öntudatlanul, később a lélekkel összeforrva öntudatosan is; az ö szellemi tehetsége adja a első tápot a gyermeki léleknek, pedig, hogy a lélekre és szívre gyakorolt első behatások a későbbi életműködéseknél is befolyást gyakorolnak a léleKre, az clvitázbatlan. Már e körülmény is elég indoknak bizonyul be arra nézve, hogy a nőnevelést nem szabad másodrendű dolognak tekintenünk, hanem a jövő élethivatás tekintetbe vételével egyenjogositani kell azt a férfineveléssel. Hogy pedig a népiskolának a növendékek jövő élethivatását tekintetbe kell vennie, bebizonyításra nem szorul, mert csakis igy felel meg a népiskola hivatásának. De, hogy mi a nő jövő élethivatása? — ez képezi ma a vita tárgyát. Korunk az eszmék kora. Nem mondhatjuk ugyan, hogy a most felszínre jutott eszmék mindenikének századunk lett volna bölcsője, mert a legtöbbnek már a rég mult viharos idők adtak életet; de akkor még szabad han- lét, mely igy végződött, hogy . . . caó kild majd meg helyettem kii gyermeke* met; mert én holnap as ütközetbe megyek, Istenünk légy mi Telünk! * Laciihoz is eljutott a veszteség híre, rmely a megszomorodott szivü nőt érte. Ö a legjobb teh>>:iét;; ei-riut iparkodott fájdalmait enyhíteni. As idó azián ¦ hallgatag évekkel folyt a maga utján és Erelka is elkívánkozott a kedves csalid! kórból, el as idegen világba, ahol nem emlékezteié min* deo boldogtalan ezerelmére. A fővárosba jött ós Lacziék házánál megnyugodott lassankint sorsában, végre egy francziaorssági gazdag borkereskedőt meghódított kedvességével, ki kezét megkérve, megesküdött vele éa el utaztak — Bordeaoxba. Jóra fordult sorsa, férje imádta öt es igen sok alkalommal fejesé ki Laczi előtt háláját, ki mai napig híven Őrzi Etelkától erűikül küldött, selvemmel himzett albumot, melynek hátsó lapján szép allegoricus csoportozat alatt e szavak állanak: ,Foi, Espéraoce, Chsrité." (Vége.) goztatására még nem nyílt alkalom. Most a politikai változások által a szabadabb munkásságra tér nyilván, egyes századokon át lappangó eszme, meg ís kísérté uralmát, de erőtlenségét és kivihetienségét bebizonyítandó, a többség megvetésével saját vérébe fult. Igy bizonyult be életre valótlansága, a commnnismusnak, és mint a szabadság és egyenlőség — ezen értelmezésében már annyi variatioQ átment — demokratikus eszmék szégyenfoltja, sárba tiporta tott. Az eszmék tulcsigázott vitatás és szőrszálhasogató bölcselkedések által gyakran elfajulná lesznek, és kivitelükben mindannyiszor ellentétes következményeket szülnek, mint tu lajdonképen szándékoltatott. A nőnevelés eszméje ís természetesen a demokratikus elvek föl-szinre jutása által nyert nj életet. A szellemi és annyi jóknak a társadalom minden tagjával közössé té tele, a polgári teljes egyenlőség esz méje erre ís felhívta a figyelmet És ez eddig igen helyesen van. Életbeléptetése módjának vitatásánál azonban itt is a szélsőségek köve telő fellépésével találkozunk. Ez különösen a nők élethivatásának kér désénéi nyilatkozik. Senkisem lógja vitatni, hogy a nő is tagja a társadalomnak. Azonban az is tagad hatlan, hogy cselekvési körük két irányra oszlik. A férfi teljesen a társadalomé, annak minden oldalra kíhatóan működő tagja; a nő azonban visszavonul családi körébe és ízen annak élve végzi legszentebb hivatását, és ez üdvös és valóban magasztos működésében eleget tett egyszersmind mindazon követelményeknek, melyeket a társadatom vagy más rendeltetése eléje szab. A társadalommal szemben is elvégezte az anya ekkor kötelességet, befolyt annak intézkedéseibe, mert a társadalom szá mára gyermekében nemes érzelmű és csak a jót czélzó ismeretek el sajátitására fogékonynyá tett elméjű polgárt nevelt. Azonban az eszme ujabb har-ezosaí — kik korunk sokban téves irányú izgalmainak hatása alatt állanak — nem állapodnak itt meg. ük a társadalommal szemben is ugyanazon munkássági körben óhajtják látni a nőt, mint a férfit. Akar- j ják, hogy nők és férfiak egyenlő jogok és kötelességgel bírjanak. Ök a nőt itt is a társadalom minden működésében, annak czéljait illető közvetlen munkásságban óhajtják látni, bedobni a társadalom munkás zajába, hogy itt a polgári köLelmek teljesitésében a férfival versenyt munkálkodva, küzdjön azon czél érdekében, mit a társadalom mindenha elérni törekedett Az elmélet sokszor olyan, mint a lefátyolozott nő. Szemléleténél ideált alkotunk [felőle magunknak és feleziezomázására összes képzelő erőnket munkásságba hozzuk, ugy hogy a képzeletbeo , szemlélt kép elragad bennünket. De ha a fátyol föllebben, ha a gyakorlat ked-vencz eszménknek szemlélhető alakot ad, mily sokszor és mily nagy csalódással állunk szemben! Igy vagyunk ezzel is. A nők ily értelmű egyenjogo-sitásáért küzdők nem látják a teremtés ujjmutatását, melylyel már az alkotásban a nemek eltérő rendeltetésére utalt, és ép akkor, midőn a társadalom jóléteért látszanak küzdeni, megfeledkeznek annak alapjáról, a családról. De, hát adjuk át a nőt a társadalomnak, — a férfi már azé; engedjük, hogy megosztva jogot és kötelességet, vállvetve működjenek a jólét érdekében. De mig ők e munkában fáradnak tekintsük meg a családot, mely a jövő társadalmat lesz képezendő. A gyermeket letépi kebléről az anya és idegen karokra bízza, mert őt sokkal szélesebb körű munkásság szólítja ki e korlátolt korból. Az ébredő szellemi tápot óhajt és mosó lyogva lesi a gyermek a szerető anya ajakát, és a hangok, melyeknek soha el nem haló visszhangja ugy boldogítja a gyermekkor édes emlékein merengő ifjút, életet adnak neki. Az anyai szavak a gyermeki kebelben rejlő nemes érzelmeket felköltendók, ápolandó k és ugyanazzal gazdagitandők volnának, —- de az anyát a társadalmi jót czélzó teendők szóilitják el, és a gyermek idegen ajkakról hall szavakat, melyek neki oly hidegek, melyek előtt szive zárva marad, mert kulcsát csak az anya birja. A gyermek szive hideg és érintetlen marad. A szívben rejlő nemes érzelmek, mint ápolót vesztett virágok, kihalnak vagy legtöbbször elfajulnak. A legnemesebb érzemény, mely most a családot, később a társadalmat egy befűzendő vala, a szeretet, felköltetlen marad, és ebben hiányozni fog a láncz, mely majdan együvé fűzné, és mely nélkül a társadalom egy nemes czélért működő egészszé sohasem tömörülhet. Tehát épen a társadalmi czélok követelik, hogy az anya egészen a családé legyen, mert midőn a szerény körben szeretet által összefűzött kis társaságot nevelt a társadalom biztos alapjának megalkotásában fáradozott, mely üdvös intézkedése által a társadalom háláját kiérdemelte. Igen, de kí adni akar, kell, hogy először magának legyen. Ha tehát akarjuk, hogy az anya nemes érzelmekben gazdag bonpolgárokat neveljen, ha azt akarjak, hop;y a felköltött szellemet a hasznos ismeretek felfogására képesítse, és ily ismeretekbe be is vezesse: legyünk azon, hogy mindenekelőtt az anya birjon e képességgel. Mert miként fogja az anya gyermeke szivébe a valódi jót beoltani, ha ö e jónak ismeretével vagy érzetével sem bir; ha az ö keble is üres, vagy ott épen a társadalmi élet ezeroldaln behatása által -képzett érzelem, a chaos honol, melynek bizonytalan tömkelegében a jóakarat sem igázod-hátik el; vagy keblében épen a tévesztett vagy elhanyagolt -nevelés (korunk betegségei) következtében az ezer alakú csábak édes mérgei rágódnak? — miként fogja az anya gyermeke ébredő szellemét a hasznosat czélzó ismeretek iránt fogékonynyá tenni, ha még az övén itt a tudatlanság sötét éje ül, vagy a helyes nevelés, oktatás hiányában a rátapadt, sokszor nevetséges, de legtöbbször sajnálandó félszegségek vagy babonák üdéreznyomása alatt van? LÓBLNCZFY JÁNOS. Fővárosi levél. Bndapest Szent István napján. Kedves olvasó! Mielőtt e levél ol-vasásáhosfogsz, nyúlj a zasbedbe, szoritsd a saját tárcsádat jól a markodba, mert a mit én itt neked ekép hegedüszóban elmondandó vagyok, az a körülforog, bogy miként letet. Budapesten egy-két napalatt fölötte könnyű módon egy csomó rongyos bankón túladni. Mint „minden szép és nemes iránt buzgó- emberről feltiszem rólad, bogy Szent István napjára feljösa Budapestre ; mint praktikus emberről pedig felteszem rólad, hogy ugy intézed dolgodat, miké-pen 19-én vagyis Szent István napjának előestéjén érkezel ide, egymár jó eleve értesített szállodába szállsz és vigyázol, hogy ugy ne járj, mint egy derék hazánk fia Bécsben, kitől midőn reggel a szállodabei i pinczér ast találta németül kérdezni, ho/y miként méltóztatott aludni? ékes németséggel ós mélyen felsóhajtva ast felelte, hogy „Helt ich schon schlafen, aber arme Wanzen gonzs Nocht nit schlafen.\' Szent István napján jó korán, 5 óra felé felkelés és átmégy Búdéra, nem használva más alkalmatosságot, mint a mit az apostolok használtak. Ha útközben elhaladsz egy m. k. trafik előtt, oda bemész, de nem ám azért, hegy leszálH tott áru Jara vagy Elegantes szivarokat végy (ne rontsd evvel a mulatságodat,) hanem kérsz egy felemelt áru 50 -ros belépti jegyet as Oi\'Csi kerti nagy ünnepélyre, melyeta magyar gazdaasszonyok országos egyesülete a saját árva basára rendelt. Ily belépti jegyek vannak kétfélék L i. 40 és 50 krajcsárosok. A Szent István napján délig váltott 50 kros jegyek feljogusitatnak arra, hogy a levonata kocsikat as Orczy-kertig s onnan viszaza ingyen használhasd. E "-.".gyei a zsebedben most már nyugodt, mehetsz tovább. Alánczhidon átmész Badara. Ott szemben találod magad as alagúttal, ezt azonban iguarálod, hanem a siklóba ülsz és felviteted magadat a várba. Hintán még elég korán van, marad idő még a körültekintésre is. Jobbra fordulás tehát és lemész egész a Mátyás-lem. lomig, mely most van restaurálás alatt; megnézed azt, aztán viasza jősz, mely alkalommal el ne mulaszd a házak falait megtekinteni, lévéo azoknak egyréazén emléktáblák, melyek aok tanulságosat tudnak elmondani a régmúlt időkbőL Megnézed útközben a miniszteri palotákat, a szemet szúró Henczy-szobrot, József főherczeg palotáját, míg a királyi várpalota elé nem e\'r-z. Itt aztán megálsz a járda szélén és sem szép szóval, sem fenyegetéssel nem hagyod magadat helyedből kiszorítani mert erre jön as ünnepi menet Szent Ist ván jobbjával. Ha est láttad át mész Pestre, fel a váczi körútra, ott vársz még jön egy ko esi, melyen az áll, bogy „Ó: Buda Ludo-viceum" erre felülsz, de nem fizetsz hanem előmutatod as ünnepélyre váltott jegyedet. Utad a hatalmas Károly kaszárnya, a szép zsinagóga, a nemzeti múzeum, Kalvintér zzökőkut, az Üllői uti klinika, a kaszárnya, a köztelek éa az uj gyermekkórház előtt vezet el. mig végre a Lu-doviceumboz és az Orczy-kerthez érsi. Hogy hát itt mi lesz ? Ast nehéz ngy hamarjában mengmonttani. Nagy mulatság lesz, mely reggeltől késő estig tart. Lesz itt annyi mindenféle szép dolog, hogy két napra ia elég volna. A rendkívül gazdag es fölötte érdekes programnak 3 fényes pontja lesz: Silbe-rer légutazása, színielőadás telefononát es a villamos világítás. Silberer Victor a hírneves és merész léghajós ugyanis a jótékony czél iránti tekintetből kötelezte magát óriási „Vin-dobona" nevü léghajóján az Orczy kertből a közönség\' előtt felszállani. És az nem mindennapi dolog, már ez maga is megérdemli, hogy érette — a ki teheti — Budapestre jöjjön. Ez alkalommal a Ludoriceum egyik helyisége telefonnal lesz Összekötve a népszínházzal, a hol az nap két eh\'adáa :-az t. i. délután es este és a látogatők-ak alkalmak lesz mindkét előadást egy Órai távolból meghallgatni. Este aztán mikor besötétedik, kigyúlnak a magas árboezokra erősí\'ett villamos reflectorok, a nagy kert minden részéD nappali fényt árasztva el. A villamos gépeket Gancz-fé!e gyár szolgál tatja, e gépeket pedig gőzmozgonyo\': haj\'ják, köztük Tarnéczy Qusztáv híres Hornoby-féle gőzmosdonya. A nép mnlattatásáről is kellően gondoskodva lesz és e programmban az első helyet az úgynevezett „Sertésvadá-SZkt a vízen" foglalja el. Ez nagyon mulatságos lesz. Egy hízott sertést ugyanis egészen simára borotválnak és a tóba bocsátják, A tóban több gömbölyű sekély kád alakn csónasz van, melyek nehezen mozognak és melyekben csak török módra lehet ülni. Most a kinek tetasik üldözőbe veheti az ussó sertést éa aki elfogja, az meg ia tarthatja. És az elfogási kísérletek nagyon mulatságosak. A sertésnek a bőre sima, sairos és vizes lévén a kéz csúszik rajta, a különös alakú csónak pedig könnyen felborul és ha csak valaki át nem öleli vagyainak e simára borotvált tárgyát, bizony nem fogja el. Bajtól nem lehet tartani, mert a tó vize csekély. Lesz még kerékpár — magyarul: sveIocipéd"-verseny, a mi szintén nem mindennapi dolog, lesz as athieticai klubbnak a versenye, less verzenydobás buzogányokkal, lesz pósnamássás díjazásokkal, lesz zsákfutás, a mi fölötte mulatságos, lesz dalverseny, azonkívül három nagy zenekar fog játszani; de ki tudná mindazt egy futtában elmondani, hogy mi minden less itt jótékonyczélra. A mit itt előaoroltam, az még a fele sem a műsornak. Másnap aztán kedves olvasó, ha műkedvelő és pártoló vagy, nézd meg a gyönyörű sagáruUt az uj operával és a műcsarnokkal, a Széchenyi, Petőfi, Eőt> vös és Józsefoádor szobrát, a gyönyörű korzót és a Ferenci József-tért, az akadémia és a nemzeti múzeum képtárát, menj a nép- vagy a nemzeti színházba, ha gazda vagy, menj a köztelek gazdasági múzeumába és ha a legújabb és legjobb szerkesetü gasdssági gépeket és eszközöké: akarod látui menj el Taroocsy Gosstáv vácii körúti gépcsarnokába, a hol a legújabb minden rendű és szerkezetű bet- és külföldi gépeket láthatod és aok olyat is, a mit még nem láttál, ha kereskedő, vagy iparos vagy, nézd meg a hatalmas elevátorokat, s vámházat, a közraktárakat, a technológiai ét iparmú-vásssti muzeumokat, nász meg mindent, de na jól és kellemesen akarsz egy napo tölteni, el ne mulaszd az Orczy kerti mulatságot megnézni. VIGADÓ. A soproni keret kedelmi és iparkamara koréból. ?309 ásass. IttiW. Hirdetmény. A nagyméltóságú m. kir. foldmive-lée-, ipar- és kereskedelemügyi minit j-terinmnak folyó évi július hó 14-én 24822. ez. a. kibocsátott rendelete szerint ss alacsony fokú szesz és BZeszes folyadékok erejének meghatározására folyó évi szeptember hó 1-töl kezdve uj hitelesített szessmérők használandók, melyeknek készítésénél a magas fokú izessmé-rőknél alapul vett elvek szolgálnak zsinórmérték ül. Ezen uj szeszmérők a moit ia használt magas foka szeszméróktől csak annyiban külömbóznek, hogy azoknak skálája 0 foktól csak oO fokig terjed. A skála hossza 16—20 czentimeter kötőt, váitakozhatik. A látszólagos szeszfokoknak a valódi, vagyis 12" R. bőmérsékoek megfelelő azeasfokokravaló átváltoztatása nj táblázatok segítségével történik, a melyek az eddigi 100%-31%-ig terjedő táblázatokat egész 1 fokig kiegészítik és az állami központi mértékhiieleaitési kir. bizottságnál, valamint a szeszmérők hitelesítésére felszerelt mértékhitelesítő hivataloknál kuphatók. Ezen uj szeszmérők hiteles! tése egészen azon módon eszközlendö, a mint az a magas foka szessmérőkre nézve elő van írva, azon megjegyzéssel, hogy a ¦káls helyességének megvizsgálására a hitelesítő hivatalok birtokában lévő három külömbösŐ minta skála kötül az használandó,melyen abeosztás0% — 7fe% terjed. A hitelesitésí dijak változatlanul maradnak. Sopron, 1883. juliu 30-án. J. Ilirdétviiny. I Budapesten f. évi szeptember hó 22-én, 23-án és 24 én díjazással egybn kötött szarvasmarha- es sertéatenyész állatvásár fog tartatni, melynek rendeté séve! külön bizottság lett a magas főld-mivelés-, ipwr- és kereskedelemügyi nai-nisterjum által megbízva. A Vásárra bocsájtutnak a korra való tekintet nélkül: magyar és nyugati fajta ; bikák, bikaburjuk. üszők és Uszóborjuk, ¦ továbbá kan és kócza. Hizlalt vagy tény ess kép elant\'ett, agy egyéb okokból tenyésztési Czélokra már nem alkalmas állatok a vásárra nem b<-csájtatnak. A bejelentések ezen vásárra a vásár reodeső bizottság által szétküldött, illetőleg attól nyerhető minták felhasználásával, két példányban. I egkb b augusztus 27 ig a nevezett bizottsághoz czimezve, a köztelekre küldendők. A be jelentéshez a tenyészel egészségi állapo-lát igazoló bizonyítvány csatolandó. Az állatok szállítására nézve a ra-sutak kedvezményeket engedélyezlek. . A bojelentett állatok szeptemb-r 21-én estig okvetlenül beáili.andók és azokat a vásár utolsó napja, szep.emb-r 24 én délatánig elvinni nem szabad. Az állatok takarmányozásáról és ápolásáról a kiállítók gondoskodnak. A vásárra hozott tenyészállatok állása felett azok ára is kiteendó. A kitett áron az állat az első jelentkező vevőnek mindenesetre eladandó. A vásár utolsó napja, szeptember 24-ére reggeli 10 óráig elvan kelt allatok, az nap árverésre bocsáUtnak. A kiosztandó dijak a mugyariaj-táju szarvasmarhánál: lOü, 50, 40, 20, 10 és 5 darab, a nyngati fajtáknál: 80, 50, 40, 30, 20, 10 és 5 darab tiz frankos aranyban; a magyar fajtájú sertéseknél 20, 15, 10 és 8 darab, a nyugati fajtáknál 20 és 15 darab tizfraskns aranyban vannak megállapítva. A vásír látogatása díjmentes. Sopron, 1883. július 30 án. A kereskedelmi s iparkamara CSARNOK. Kettőt egy csapásra, a pálinkaivás veszélyes hatása (Folytatás.) — .Enyje Bognár Amurul uram — monda Julcsa — mióta lejtünk oly büszkék vagy oly szentesek, hogy az ember leányával még szóba sem állunk. Már régóta vágyom kegyelmeddel pár szót váltani; de nem esett alkalmam hozzá, hogy négyizem közt beszélhettem volna kegyelmeddel. Hatudná mennyit epedt szivem érte, nem került volna engemet any-nyíra, néha néha megörvendeztetett volna látogatásával, de én megbocsátok kegyelmednek, ne legyen báznnktól oly idegen. Férjem ia sokszor emlegeti kegyelmedet a mondogatja: HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM ZALAi löHÖK I AUGUSZTUS 9-én 1883. .Milyen büszke ember leit as a te egykori csapodár szeretőd, még szóba sem áll az emberrel. — Kar neki oly bánátinak lenoi, nem harapná le senki •em ai orrit, ha ellátogatna hozzánk, ugy szeretnék vele barátkozni, mert elég derék, okos ember, csak olyan rátartóá ne lenne. „Igy bessél azjuram sokszor kegyelmedről, azért legrövidebb idő múlva meglátogasson bennünket. Szép is ám oly büszkének lenni. Én vagyok a megsér-i^tt fél ; mégis énnekem kell bocsánatot kérni! Nem is tenném én ezt, de szivemben meg-megdnbban néha valami, mely kész még moat is kigyelmed mellett szót t-melni. Férjem, miot kegyelmed is jól \'.udja, marhával kereskedik, gyakrsa-tübb napra is távol van a háztól, mily jól esnék, ba kigyelmeddel tölthetnék pár órát!\' — .Éppen azért jobb nékünk Jul caa egymástól távol maradnunk, mint mondád: tebelőled sem balt ki még trántami vonzalmad, de én sem áll hatóét jót magamról, nem feledkezném e meg a tartozó, hűségről, melyre, mint férj kötelezve vagyok. És hát az én jó Annim mit szólna hozzá, ha én más asszonynál keresnék szórakozást." — „Semmit, ílát ?¦¦ m 1- he; valami más színt adni a látogatásnak. Valami vállalkozásba kell magát férjem tárasjá-gába avatni s igy mindig lesz oka hozzánk való eilálogatáeának. De majd kenőbb jobban megbecsüljük ezt a dolgot, ha nem tiltja fáradsága hozzánk ellátogatni. Azért egykori szerelmére kérem: ne vesse meg szép meghívásomat! Majd rl fegok még a házához is menni, Anna hará né asszonyomat meglátogatói. Hintem, hogyannak szivéről Ís le olvasztom m jeget, s nem log hozzám mindig oly hideg maradni." — „Nagy Ördög vagy Julcsa, már látom kelepcsédbe akarsz keríteni. Majd meglátom, hogy hogyan fogadtok, vagy az urad hogyan fog fogadni?" — „Ugy édea Ambrusom! Ezt a szét már szeretem hallaui. De most megyek, mert látom, hogy fél attól, hogy valaki igy beszélgetve talál bennünket. — .Attól nem félek; ámbár kell az embernek arra is Ügyelni, hogy nyelvek alá ne adja magát ; hanem öa> reim már nem akarnak maradni menni szeretnének. Isten veled Julcsa.1 — .Isten kegyelmeddel ís, szontlátásig," viszonzá Julcss. Ezzel kezetszoritva egymástól elváltak. Amb rus — ment ökreivel tovább, — Julcsi pedig hazafelé. — .A koczka el van vetve — mondámagában Julcsa. — Félben nem hagyom az elkezdett munkát. Boszumat végrehajtom akár mitörténjen is velem De kérdés nem fog-e szivem meglá gyulní, mert megvallva az igazat én még moat is tudnám C>: szeretni, cs»k azt a szenteskedő felebégét nem rzivel hetem, miért rabolta el tőlem Ambrust. Nem fogok ki engesztelődni addig iránta, még Összezúzni nem fogom mindkettőnek szivét. Hadd teljesüljön mit a v jósné a Sátán Pozdorjája moudo\'t: „ K e t-tőt egy csapással.* Most egyenesen elmegyek Bognárokhoz meg fogom szelídíteni azt a vadgalambot és kalitkába csalom; most éppen jó alkalom szolgál, mert férje nem lesz oda haza.\' A gondolatot tett követte; azon. na) Bognárok hasa felé irányozá lépé seit. Itt midőn beköszöntött Annát mintha valami ideges remegé* fogta volna el, melyet alig tudott palástolni ; a köszön test ia oly hidegen fogadta, hogy Jul caa ia kiérthette belőle mit a nem azi-vesén látott vendégnek szoktak kopó\' nyeg alól mondani. Annának Julcsa iránti hideg tartózkodó magatartását mi okozta: nem tudjuk bizonyosan; mi azon különös előérzetnek tulajdonítják, mely-lyel némely ejyén bir, melyre hallgatva a veszedelmet mely környezi mintegy előre sejdíti s ki is kerül;. Anna ís csak erős belső küzdelem után tudta ezen ideges restketést legyőzni és Julcsa iránt nyájasabb magaviseletet mutatni. Anna azonban később helyre hozta az első hideg fogadást. De hagyjuk őket magukat beszélni. — „Nem is kérdi Bognároé asz szony, hogy mi jó szél hordoz engem itt a becsületes házánál, vagy mi járatban vagyok. Talán nem is\'jókor jöttem; valami szorgos dolga van, mit nem akar mulasztani, — mondja meg, — majd máskor jövök el hosszabb beszélgetés kedvéért, most röviden el mondom ide jövetelem okát. Hát lássa én is sajnálom férjemet a takácsnak járó váltságért aggasztani, ugy á-elég kiadása van nélküle ís, melyet a mostani pénz-szük világban alig tnd győzni, azért egy kis fonalamat magam szeretném le szőni, de megválva az igazat, nem igen értem a fonálnak megvetését, a a szövőfára való fÖltekeresét, ha segítségemre Unni szíveskednék, igen jőt tenne velem s én ii igyekeznék azt viszont megszolgálni. Maga igen ügyes as ilyen takácsmunkában. Ugy-énem tagadja meg tőlem azt a Mivességet, De ugy e bi-Mny nem ér most reá erre?" .Szívesen — monda Anna, ki jóvá akará tenni előbbi hideg fogadását — mikor akarná föltenni a fonalat." — „Ha dolgai engednék, éo bizony szeretném mind előbb, akár már holnap." — „Bármily szívesen kívánok is kérésének elegei tenni, de holnap vagy holnap után nem teh<\'t-m. Férjem nincs itthon, vásárra ment, csak holnap után tér haza. Mikor pedig férjem itthon nincs, nem szeretek a háztól messzebb távozni. Ha valami kár esnék addig házunknál, kít okozba:nék mást, mini magamat. Meg már régi bevett szokás, hogyha a férj a háztól távol van, aickor az asszonynak otthon a helye." — „Bognárné asszony maga csupa lelkiismeret. Éo is hü vagyok férjem hez, de oly szélsőségig mégsem viszem a dolgot. Nem kell minden dolgunkat a férjünk orrára kötni; hisz óksemadnak számot nekünk minden lépésükről. Csak próbálnám megkérdezni férjemet hol s merre járt, majd kifizetne apró pénzzel. A férfiak eme szokásos rendre ulasiá-aával: „Asszony a fősőkanálra legyen gondod; ne avasd magadat a férfi dolgába." Na de azt mondja as írás: „fogat fogért, szemet szemért." Azért én sem szoktam minden apró-cseprő dolgaiférjemmel közölni. Egyébiránt én nem azért mondom, mintha okvetetlen ki -vánnám,bogy most mindjárt. Majd mikor dolgai és házi körülményei engedik, ugy is tudom szíves less hozzánk eljönni. Mikor reá érése lesz, adja tud* tómra, hogy tudjam magamat ahos alkalmazni. Mos\', pedig ezer bocsánatot kérek, hogy dolgaiban fentartóztattam." -»- „Szívessen el fogok menni és segítségére lenni, mihelyt férjem ide h lesz; nem fogom várni, hogy igen reá érő dóm legyen, hanem félre teszem egy kis időre a magam dolgát. Egy fél vagy egész nap is nem a világ." - „Köszönöm, számitok reá. Addig hát békét hagyok fonalamnak, hátha elrontanám. De most már megyek, ugy hosszú ideig fenn tartóztattam, majd egyszer csak magában meg is szid.1 - „Azt nem teszem édes Horváthné asszonyom, sem magamban, sem fenhan-gon, még ellenségemet sem szoktam szidni vagy átkozni, nem asssonybarát-néma\', ki nékem nem vétett. De addig em megy el, mig egy kis sovány ozson-iával nem szolgáltam. Itt van egy kis friss vaj és ma sült kenyér, ba tetszésére lenne sovány kenyerünket megízlel — „Sovány, a mi nincs — monda Julcsa — friss vaj és kenyér akármi kényes uri gyomornak is megjárná, nem nekem. Hogyne mondhassa Bognárné asz-szonyom, hogy én talán büszke vagyok, azért nem várok sok kínálgatás, hanem azonnal kész vagyok szót fogadni. Igy ni. Hanem\'elvárom ám én is, hogy nékem se adjon ám kosarat, ha szeréuy házamnál kínálni fogom." Ezzel az asztalhoz üllek Bognárné és Horváthné s együtt ozsonáztak. Ennek végeztével barátságos kézszoritások és csókok után Horváthné bucsut vett és haza ment. Szegény Anna ő a színlelt barátságot a legmelegebb és legőszintébb barátsággal viszonozta. Még önmagát vádolta azon ideges magaviseletért, melyet Julcsának első megjelenése okozott. Pedig ennek ő maga semvottoka; valami belső ösztön vagy balsejtelem volt az Sokszor tapasztaltuk ezt mi magánk ís. Elégszer találkozunk egyénekkel, kikkel személyes ismeretségben nem vagyunk, még is SS első találkozásnál vagy ellenszenvet vagy vonzalmat, legtöbb esetben pedig közönyösséget veszünk észre magunkban az illető személyek iránt. Megmagyarázni azonban nem tudjuk magunknak ; miért: egyik egyén iránt vonzalmat, másik iránt ellenszenvet, mig egy harmadik iránt közönyösséget. Julcsa haza érve házához, férjével közölte boszutervét. Férje, ki egy jellemtelen kapzsi ember volt, mikor neje előadta, mikép a boszuból még hasznot ís merithel, miként ast a kuruzslónőtöl tanulta, bámult neje leleményes tervén, s monda; „Asszony kalapot emelek előtted, te nagyobb mester vagy a cseszöl-vésben, mint én, pompás tervet főstél kí egykori szeretőd megbuktatására, csak ast a megjegyzést teszem, hogy a színlelt barátság czime alatt engemet meg be ne csapj. Beleegyezem ugyan tervedbe, de holmi sok tivornyát még sem szeretnék ám hasamnál, nem azért, hogy féltenélek Ambrustól, hsnem azért, mert as ily víg esték pénzbe kerülnek, szokat rendesen a pincze éa kamara szokta megbánni. Tudod, bogy én minden pazarlásnak ellensége vagyok, mintha fogamat húznák, mikor egy-egy krajezárt is adok vagy kell adni oda, honnan vissza nem lehet várni." (Folytatása következik.) Betörő tolvajok. Ily cstmme/dfijátékáról általánosan ismeretes egyén, hoztunk mult számunkban hírt, melyi nézve kissé elkésve a következő részletes és a valónak teljesen megfelelő tudósítást vettük: „A folyó augusztus hó 1-ről 2-ára átmenő éjjelen rendőrségünk jó fogást csinált, I eprek eri tette ugyanis Oroeztony és Kerecseny községekben lakozó- és a vidékbelí urodalmi gabonaraktárakat már régóta vámolgató tolvaj banda két tagját. Az említett éjjelen éjfél után egy 3 rendőrből álló őrjárat n Ki-nizai-utexába indulván, egyik rendőr társaitól elmaradva, a Löwíngerház mellett kinyitott uj utczába ment, ott kis ideig egy sötét sugbn állt, miközben látta, hogy a sarkon felépült még vakolatlan Sternféle uj épület a.Maknyílásainak egyikében egy fej ide ou mozog, miért is egyik rendórtársát oda szólítván, az épületet átvizsgálni kezdték Eközben as egyik ablaknyiláson egy egyén ugrói! ki és futva menekült. Most hajsza kezdő dött; a két rendőr utánafutott, a harmadik pedig kí már 25—30 lépésnyire előre volt. a futónak útját állta; de ezt a me 1 Fehérvárra helyeztetett át fütőházi fő nőknek. Gratulálunk. Öngyilkosság. „Valóban cau-dálkozhaük az ember — írja a .Zala-megye" — azon bidegverüség és egykéd Tőségen, melylyel sokan tekintet nélkül as életkorra — as öngyilkosságot elkövetik ; mintha csak a legközönyösebb dolgukat végeznék el, ngy válnak meg az élettől. — Hasonló szerencsét lenség történt július hó 30 án Q-étyén, abal Ta.abér Elek földbirtokos József nevüfiá-val holmi csekélységért összeszólalkozván, midőn később as apa figyelmezteti a fiút, bogy menjen a cselédek után a kazalhoz, ez puskáért rohan és a kertben golyót röpít agyába s a lövésre kifutók azétroncsolt fejjel élettelenül elterülve találják. — Ily ssivetrázó jelenetek kétségkívül igazolják társadalmunk betegségét, melyen csak a józan nevelés van hivatva gyökeresen segíteni." — Gyászhír. Langer József, a győri kath. tanítóképző intézet érdemekben gaz- 1 \\ l m° \'<UgigMg.tol.iir., .og.2in jobb Ütn :kul6 térden rag».ni.gil k»««itotu ¦ dm4 l,,^, h „«.mér,j és toribb ii.lúlt. Ekkor jotl P.u Gé«.1 ¦ \'[l.téksubisi fo^almuo . Mkgy.r utexi Hírek. — Országos vásár less Nagy-Kanizsán hétfőn azaz augustus hó 13-án. ról, kinek a menekülő éppen szemközt futott, ez útját állva, a rendőrök segélyééi elfogta. Ekkor figyelmeztette Pais r az őrjáratot, hogy ő előbb Özvegy Scberczoé gabonaraktár ajtaja körül embereket látott ólálkodni. A rendőrség az említett helyre sietett. A gabonaraktárt csakugyan nyitva találta, s abban már akkor 27 zsák tele merve, készen volt, de a tolvajok a raktár helyiségből már akkor odáob állottak. Míg as egyik rendőr elment a raktár tulajdonost értesíteni, addig a másik kettő bekísérte as elfogott bujóadi játszót és ismét visszament a Magyarutczára, hol ekkor egy alakot a homályban elsurranni ésegy kapu mellett meghúzódni láttak. Ezt (három pár csizmává! kötényében) nyakoncsipték. Erre volt bízva a mezítláb működő tolvajok csizmáinak őrzése, — ez is letartóztat tátott, — A kocsi, melyen a betörő banda a gabonát továbbítani akarta,a „Magyar Király" vendéglőben gazdátlanul találtatott. Ezért harmadnapra bizonyos Tóber István nevü cerecsenyi ember jelentkezett azzal a kijelentéssel, hf gy azt tőle lovaival együtt úgy lopták el. A betörők közöl elfogottak konokul tagadtak mindent, de rendőrségünk a nyomozást a legnagyobb erélylyel folytatta, s most minden gyanuokot és bizonyítékot össze tömörítve, kész anyagot adott át a kir. törvényszéknek. — Sajtóhiba. Mult számunkban, a „Véletlenül" czimü Járczakfizleményből (II. oldal 1 hasáb 10. sor) a „mint- szÓ után e részlet kimaradt :„arep kény a tölgyet és viszont ez.. — Rendőrségünk igen éberen van, Egymás után követkéznek a jő fogások. Augusztus 4-éröl 5-ére átmenő éjjelen egy hustolvajl fogott egy vaautmelléki téglás képében. As őrjárat a nevezett éjjeien a Rákóczy utczán haladott éppen midőn a téglás fütyörészve eléje jött. A jókedvű tícskót megállították, megkérdezték utjának czéljáról Néhány szó vallásának ideje alatt észrevették, hogy valami csomagot tart; megnézték; hit friss, mintegy 12 kilónyi hus volt benne. Arra a kérdésre, hogy hol vette, megnevezte a legközelebbi korcsmárost. Erre azután oda vezették; de a korcsmáros kijelentette, hogy nála a kérdéses egyén nem is volt azon napon. Rendőrségünk most felhívta a korcsmárost, hogy nézze meg jégvermét, A korcsmáros annak megtekintésére menvén, visszajött, hogy ast feltörve találta s ott lévő húskészletéből hiányzik.....A hustolvajt letartóztatták s a jegyzőkönyv fölvétele után átadatott a kir. törvényszéknek. Taneztanitás. Kráuss Gyuh táncz és illemtanitó, t hbek álul városunkba hívatván, f. évi augusztus 20-án ide érkezik és a tánct- és illemtanban való oktatást megkezdi. Mire is a szülök s mindkét nembeli ifjúság figyelmét felhívjuk. — Öngyilkos Őrült. Nagy Kanizsa város VI. és VII. kerületében (Kis-Kaní-ssán) igy fiatal legényen mar régóta az elmei betegség jelei mutatkostak, minden raptus nélkül. A napokban azonban miért? miért nem? kiment a legelői kúthoz; levetkőzött s beleugrott a vízbe. A ku\' káván hagyott ruháról gyanították tattét; kútban kutatást eszközöltek s csakugyan megtalálták abban hulláját. — Magyarország legtöbb adót-fizető polgára: galanthai Essterházy Miklós herczeg. A berezegi családnak Kis-Martonban székelő központi pénztárnoki hivatala által összeállított adókimutatás szériát ugyanis, Miklós herczeg magyarországi birtokai otán 299,500 forint 21 Vio kr- egyenes adót fizet. Ebből sopronmegyei birtokai után 111.140 frt 96 kr. adó esik. Ha a berezeg adóját a valóságos jövedelem 10%-ának vészesük, akkor a hercsegnek évenkint közel 3 millió forint jövedelme van. boldogult közvetlen környezőire; de sokan megdöbbenve veendik nálunk is, mert megyénkben sok jeles tanítványa működik az átszellemült derék tanférfiunak. — A „Hazánk" czimü győri lapnak aug. 15-éiúl fogva — „Pannónia-nyomda" eztmen önálló nyomdája lesz, hova azonban magán-mun kákát is fel vesz. Bis ez igen szép tanúságot ad az ottani hírlapírónál mi viszonyokról. — Zászió-szentelts. MV csaliban e hó 5-én szentelték fel a „Polgári dalkör" zászlóját. As ünnepély délután 4 órajzor vette kezdetét. Már jóra) a kitűzött idő előtt zsúfolva volta templom közönséggel s élénk érdeklődéssel várt a dalkör tagjainak megérkezésére. Pont 4 Órakor három taracklövés tudatta a közönséggel, hogy az ünnepély kezdetét veszi; nyomban erre bevonultak az ünneplő dalkör nemzeti színű szalagokkal dekorált tagjai a templomba, elől a zászlóval, a zászló anyjával,a nyoazolyó leányokkal. A zászló mintegy másfél öl magas, nemzeti Bzinü, fohér selyem szalagokkal, — felül hosszúkás négy szögletben végződő; a szalagokon a dalkör czime olvasható. A szentelést Vogronícs kananok akadályoztatása miatt a helybeli plébános végezte. A dalárda az ünnepélyt a Hymnus eléneklése ve\' nyitotta meg; ez után a helybeli káplán moudott egy hatásos beszédet, melyben kiemelte, hogy s Óslkör nem csak világi, — de egyházi zenével ís foglalkozik; czélja kiválóbb alkalmakkor az istentisztelet Ünnepélyességét emelni ós különösen a hangversenyeiből befolyó jövedelemmel az iskola fesserelé-séiől gondoskodni. (Es minden esetre igen szép czél és követendő példa!) A felszentelés után s plébános, zászlóanya (Tomcsinyi urhöigy) egy dalárda tag Ós nyoazolyó lány vert szeget a zászló nyelébe, mikösben a dalkör egy alkalmi dalt énekelt. A szenteléai ünnepély a káplán másodszori beszédéve! véget ért — Este • „Korona" vendéglő kertjében hangversenyt rendezett a polgári dalkör,.melyben tehetségének és kitartó szorgalmának fé nyes .bizonyítékát adta, mikor a „Norma"-, és „Stradaiis,"-, „Luczia"- és „A repülő hollandi" czimü operákból énekelt szép sikerrel egyes befejezett részleteket. Elismerés illeti a dalkör fiatal karnagyát, Kuvács tanító urat. A hangverseny után tincs következett, melybeu fesztelen jókedv uralkodott a vendégsereg felet1.. A mulatság a kora hajnali órákban ért véget. — „Esőre!" Tóth Kálmán nagy költőnk emlékére felállítandó szobor javára Pap Zoltán szerkesztet e mellett jeles ifjú erők közreműködésével „Előre1 czimmel egy 8 —10 ívnyi tejedelemmel bíró költemény-füzér fog kiadatni. A mű f. Övi okt. elején fog megjelenni. Előfize tési ára 1 frt. Gyűjtök 9 példány után egy tiszteletpeldányban részesülnek. As előfizetési pénzek Szathmárra, Litteczki Endre nyomdatulajdonoshos küldendők. — Mennyire hathat egy jő pap!! azt megmutatta Noszlopi Kálmán dőri (Sopronm.) plébános, ki két ízben oly hathatós egyházi beszédet tartott hí veinek a pálinkaivás ellen, hogy az ottani korcsmáros nyilatkozata ezerint 52 oly egyén mondott le a pálínkaivásról teljesen, kik rendes fogyasztók voltak. Vajha több ily valódi boldogító jutna népűnk közé! — Uj megyei postahivatal. F- évi augusztus hó 1-én Alsó Domború községben uj kir. postahivatal lépett életbe, mely levél és kocsipóstaí küldemények felvételével, továbbításával és késbesitésevel foglalkozik. Ezen postahivatal a kottorii postahivatallal napon ként oda, vissza kétszer közlekedő kül dOncs kocsi járattal less Összeköttetésben, kézbesítő kerületét pedig Alsó Domború és Alsó-Vidovecs község képezik. — A jul. 36-fki megyei rendkívüli közgyűlésen kimondatott, hogy igasgatási kerület azékhelyén lenne járásbíróság, kivéve a novait, mely magában ugy ís kisterjedelmű. — Léteznek még ezenkívül a megyében néhány közigaz gatáai és járásbirőaági kerület között kisebb nagyobb eltérések, melyek czélsze-rüen megszüntetne tők az által, ha alapul a közigazgatási bnosztás vétetik. Igy 1) a le tényei kösígazga\'áai járás községe kŐzŰl az alsó-lendvai járásbírósághoz tartozó Debri, Kerka-Szent-Miklói. Kerka-Sze.nt-Király, Lováazi, Kerka-T-skánd, Kerka-TÓthfalo, Lendva Újfalu, Pincze, Kútfej, Szécsi-Szig-t, Tormaföld, Kisla-kos és Vétyem a letenyei járásbíróság területéhez; 2) a kanizsai járásbírósághoz\'tartozó Szeol-Líszló község a letenyei járásbírósághoz; 3) a sümegi járásbírósághoz és a keszthelyi közigazgatási járáshoz tartozó Zsla-Szent-László község a keszthelyi járásbíróság területéhez; és végre 4) az alsó-lendvai járásbiróságboz éa a zala-egérszegi közigazgatási járáshoz tartozó Puszta Szentpéter (a zalaegerszegi járásbírósághoz lennének csatolandók. Ezek azon változtatások, melyek általa közgyűlés Zalamegyében az 1883. évi XV. t. e. 16 §-át valósit hatónak találta, minélfogva azok elrendelését a nmlgú igarságügymiuissteriumnál felirattal kérelmezni elhatározta. Végül olvastatott a nmlgú közmunka- és közlekedési m. kir. minisztérium körrendelete, mely mellett Nagy-Kanizsa városnak a köveseivám ssedési engedély további meghosszabbi tssa iránt benyújtott folyamodványát tárgyalás végett beküldötte. A kérvénybe felhozott indokok, ugy a város közérdekű közlekedési nagy forgalma, valamint a kereskedelem elónyösége b nem kevésbbé a város anyagi helyzete szempontjából teljesen igazoltak levén, a közgyűlés a város kérelmét teljes mérvben pártol a s a BSÓbao forgó folyamondványt mellékleteível együtt azon jelentéssel határozta el a nmlgú közmunka és közlekedési mí-niasteriumhoz i fel terjesztetni, hogy az 1879. évi július hó 16-án engedélyezett és a folyó évben lejáró kövezetvám szed-betési engedély érvényét a magas minisztérium további négy évre meghosz-szabitani kegyeskedjék. — A magyar nép józanságát, érettségét semmisem bizonyíthatná fényesebben, mint a tiszs-esziári odíozus ügy lebonyolítása utáni magatartása. Még a dráma közvetlen Bzinterén sem történnek nagyobb zavargások; ellenben Pozsonyban — a szlávokkal és németekkel telitett magyar főidón — ismét zsidóellenes izgatások vannak napirenden. Már a mí népünk amennyire kész komoly, szent ezé!ért véréi is adni, annyira tartózkodik nemes önérzetét czélnélküli, hajszákkal sérteni. És ez jól ís van igy! — Hagelmann Karoly, kaposvári könyvkiadó és nyomdatulajdonos, az ottani körökben kiváló tiszteletoek Örvendett derék polgár, a mult héten meghalt. Nyugodjék csendesen! Áthelyezés. Kauscher Béla volt,Perlakon és Pacsin is szükséges jirásbi fütóhazi főnök hely éltes, aki jelei hege-\' róság f eliilitásr. Igy azután minden kös> — A „NÓgyÜlÖlet" czimü egylet Veszprémben mind több tért hódít s a m. hét folyamán a veszprémi postahivatal utján as ország minden részéből özönével érkeztek tagságra ajánlkozáaok, levelek. A küllőidről ís 18 levél érkezett, prog-rsmmot kérve, tagajánlást bejelentve stb. E roppant érdeklődés folytán az egylet elhatározta magát 500 tagra kiegészítői, s e számmal slakul s kezdi meg szervezkedését. As ez érdemben valójffllhivás a hazai összes lapok utján legközelebb fog közzététetni. — Az ideigl. jegyző Besse-nyey Gyula Vessprámben. — A felsö-szemenyei körjegyzőséghez egy, legalább némileg jártas segéd kerestetik. — Bővebbet ugyanott (postahely) szóval vagy Írásban. — Scharf Józsefet hír szerint a napokban Nagy-Mártonban látták ki-szállani, hová Bécsből érkezett és hol százakra menő hitfelei várakoztak reá. — Savanyu Józsit — amint a kaposvári „Világosság értesül — Nyi-rád vidékén megyénk főcsendbiztosa elfogta. — Lehet, hogy ez való; vajba az volna! Mi még nem vettük e hír meg-erősitesét. — Az ischiai borzasztó földrengés áldozatait még egyre ássák. Már egy élő fiatal emberre akadtak, ki n-m kevesebb, mint 116 órát töltött rettentő helysetében és saját állítása szerint egy pillanatban sem hugyls el bátorsága. Még mindig 2700 hulla van eltemetve. — Budapesten az ottani napisajtó nagyszerű ünnepélyt készül rendezni a földrengés által károsultak javára. — A fiumei m. kir. állami kereskedelmi akadémiában a jövő 1883—84. iskolai év nyilvános előadásai f. év szeptember hó 4-én veszik kezdőtöket. E három évi tanfolyammal összekötött intézetben as előadások olasz nyelven tartatnak. A kereskedelmi tantárgyakon k\'.TÜl, mint kötelezett tárgyak előadatnak még a magyar, nemet és francsia vagy angol nyelvek. Felvetettnek azelső osztályba mindazok, kik valamely középiskola négy alsó osztályát kellő sikerrel végeztek, vagy, akik valamely HÚSZONKhTTKl)lK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY felsőbb elemi iskola nyolczadilt osztályából kielégítő eredményei jel kerültek ki. Ez intézet látogatása nagy előnyére válnék mindazon ifjaknak, kik a tengeri kereskedelemmel, egy tengeri kikötő köslekedéii viszony aiv.i közelebbrőlmegismerkedni óhajtanának. Ezenkívül még azért is ajánlandó volna a magyar ke-. reekedeJmi ifjúságnak ez intését látogatása, mert abban a világ míoden kikötőjében baaználatos olasz nyelvet szintén könnyen magukévá teheti. — Hogy Tisza Kálmánnak a középtanodai törvényjavaslat 1 e\'árgya-lása alkalmával tanushott dicsérendő elvi . álláspontja minő visszatetszés, szült felekezeténél, bizonyítja az, hogy ellenébe VálIyiJánost af tiszántúli ref. egyházkerület fógondnokává 41 szavazattöbbséggel megválasztattak. Ez biz egy kiese furcsa! Mert hogy Tisza Kálmán kí és mi, azt tudjuk; de Vállyiról különösen Tiszával Bzemben — csak annyit hallottunk, mint a csömendi czi-gány Máté evangélistáról. — Az Ördög játéka. A „Székei-Nemzet a következÓfurcsa esetet közli: Málnás községben a mult héten egy naponkínt ismétlődő furcsa esemény hozta izgatottságba a jó falusiakat. Egy család épen délebédjét töltötte el az asztalnál, midőn az ablakon egy kő repül a szo bába s az egyik étkezőnek iezéből a kanalat kiüti. Nyomban rá egy másik kő zúzza be as ablaktáblát s a falon csendesen ketyegő órát töri szét. Harmadik, negyedik, tizedik darab követi as elsőket, egyik a lámpát, másik a falon függő edényeket vervén le. — A megrémült házbeliek az ajtón kirohannak s keresik a helyet, a honnan a kövek repültek s a tettest, a ki azokat röpítette, de nem találják sehol. Erre zajt ütnek, mely elhat a második, harmadik szomszédba s csakhamar több mint kétszáz ember gyűlt össze, hogy e különös esemény tanúi legyenek. A kövek ekkor is repültek, de honnan és kitől, annak ugyan nyomába nem juthatott senki. Hiába kutattak a csendőrök is, a talányt megfejteni ók se tudták. Ez eset ismétlődött a következő napokon is, de már nem csak az összrerombolt ablakokon, hanem a padláson a kéményen át pattogtak a súlyos kövek még pedig olyan módon — némelyek állítása szerint, — hogy a kéményen .tető irányosan lefelé jövő kő a kályha nyílásán át irányt változtatva robant a falnak, összetörve mindent a mi elébe akadt. Egy 10—11 éves lánykának a fejét ugy találta sújtani, hogy az elájult s ijedtében nyavalyatörést kapott. Elhivatták a megrémültek, a szomszéd ujfalusi oláh papot is, hogy varázstudrimányával elűzze a rósz lelket, mint a melynek müve nyilván az egész história, de b\'-z az sem tudott aemmíre menni vele. A kövek azután is csak repültek s a háznépen akkora félelem vett erőt, hogya házba belépni ma sem mer senki. Ki is laknék olyan fedél alatt, hol a rossz szellemek ilyen gúnyos játékot tíznek az emberrel. — Olcsó mulatság. A világ valamennyi mozaikosa nem ér annyit, mint a csalogány monda egy fukar. — Igent viszoszá X. barátja, mart azok nom járnak tányérral a hallgatók között. Egy őszi darázs betévedt egy szép nó boudoitjába raegii adta az árát, már t. i. a nő, mert bajtá* kőiben nemcsak hogy port csinált, dc több kópét a tükröt összetört. — Ab, j/i napot. baj,kár ur! engedje, hogy megizoritiam keaét. — Akár mind a kettőt ; egyikben sincs semmi! Három utas betér egy koreamába s ebédelnek. Mikor a fizetésre kerül a sor, a korcsmáros mint egy huss forintra tart számot. .Hogyan, kiáltott fOl az egyik, egy kis omelette-ért, pecsenyéért és két flveg borért huss forint!" \\ A korcsmároa jó szivüen igy felel : i „a-i gondolja talán, hogy ez sok? Jól van, hát fiieien csak tiz forintot.* Kii:. Mondd csak Emma, valóban igaz, férjhes mégy a fiatal B—hez ? Emma: Ha nincs ki fogadásod ellene, Elis: Hogy teheted azt ? Biszen láog-1 égetni való 8 50. Sörfőzdéi nem köttetett, vörös a haja. t állomásokon 10 írtra tartatnak. Emma: A mamám azt mondja, hogy az ! Zib az=-rd 6.20—6.\'X)-íg kelt. nem.baj, idóvel vaFy kihull, vagy mcgEszttl a ; ^ 5<90_ fc k5MpM __________ !6.25, rlőrendü6.45-ig kelt. Repcze hiányzik 16.25 ig fizettetett Heti jelentés a budapesti gabonatőzsdéről. Bp.>t, 1883. ug. hó 3-áu. Steiner József és társa termén; gabona és bízom. L"z"g jelen tér-n. Az Ü^let roppant szilárd, az árak emelkedők. Élénk kereset elit-nében, csekély kinálatészlrlhnió. Külföldről vannak vevők piaezunkon, de áru hiányában vá sárlásatk nagy mérveket nem Ölthetnek. Buza 50—60 krral emelkedett, Elsőrendű 81 kl. búzák 10.60-ig keltek, közepes 11.40, 78-79 kl. 11.30 ig. Sárgás buzak 76-81 kl. 10.60—11 frt, oláhországi 72—75 kl. 9—975. Rozs hiányziküOkrral emelkedett, 7.50—7 80 Hatvan 7.75, Pilis 755 Árpa. Takarmányáru 7.50, jobb bánsági 15.60-ig, vadr^peze\' 8 25 Bab törpe csendesb; aug.—szept. szállításra állomásokon 12.50 kináitatott, 12—12,25 ígérteiéit. Barna bab 11.75-ig köttetett sz-ptemberre. Lencse ssilárd, Váczon 1450 kelt, felső-magyarországi állomásokon 16 60. Konkoly kivitelre nagy mennyiségekben köttetett. Későbbi szállításra zsákostul 2.80—2.90 kelt. Határidőűslet. Az iránysat szilárd, árak emelkedők. Busa őszre 10.80, tavaszra 11.35. Tengeri aug.—szept. 6.48. szept.—okt. 6.65. 1884. május—június 6.51. Rozs őszre 7.75. Tavaszra 8 írt Káposzta-repcze aug.—szept. 11.25 AUGUSZTUS 9 én 1883. Vasúti menetrend. Erke ik Reggel. lódul. U. P i ÍÓ.IP. H UjhL-Iy \|P. v i S Praicríotíp.4!lg Bada P. V. 4 18 Ba.cs P.. 5Í10 Pina. Gr., 5 27 Bú.!* Gy.y fti— Pr.gcrhof\|Gj..\| 5\|46 ; B llja.lj »¦ r.U\'15 Bona JV t.! 7 15 Dellwa. Sapr..a V. T. 12 181 j liaJ. !P.\'\|2:- Pragfirhof ÍP. v. 1 ir, 1 Pwrbof\|P. 7. 2\|« Barca V. v I 11 \| Sopron V v 2:55 Buda P. V. 1 6»! Bare» V. T. s\|- Éjj.l. Bada V.v siili IPrageraoflGy.llCHH B. üjbely P. V WÍS Floro» \|Gr.v 11! 4 Buda Or.r 10,18 Bada IP. T. 11Í50 Prageraof P V 1119 B. Ujhal, P. .lisi S Barcs P. ». ll\| 3\| Lapveaéréa kiadó: SZÁLAY 8ÍND0K. FeWó, siortcaa:.-. ! TASS ÁLMOS. L.pmlajdooo.: WAJDITS JÓZSEF. HIRDETÉSEK. \\ OOOOOOOOOOOOOQ SCHLÁMMÁDINGER ALAJOS gazdasági gépgyároa Székes-Fehérvárott. Budai-ut 29 szám saját házában. Ajánlja nagy választékban levő kitttnö jó szerkezetű Iderejtt és gcz-csepíógépel\'. . többféle rostákat, trlesrlkst szecska váoékat, répaváoikst, ki-ksrlczasorzaelé-fcat, dsrálókat, sómslBokatssák-daráJÓkst, ekéit, fa ár a,as ekéit, nemkülönben kitűnő szerkezetű ízi I la sd sáskát, bprsajfókst. bor-sajté-ess varakat. ber-boráe-eMlik ét alsdeRaMi gazdasági gépeket Ugyazinte kap (:!¦•-¦\'- : finom gép-elaj. gépszljak, A Triesztben is kitunó elismerésben részesült jeles magyarhoni Rövid hírek. Himlőoltás folytán Nagy Lucskán (Szathmárm.) 16 gyermek megbetegedett, 12 meghalt, 3 felgyógyultB 1 még gyógy kezelés alatt van. — A barcsi Dráva-hidat aug. 5-én adták mintegy 2000 főnyi nép jelenlétében a közforgalomnak. Scharf Móricz Henter várnagytól elvétetvén, a csendőr kaszárnyába vitetett, s innen pedig szülei kérő szavára viasza tért a családi körbe. — A zsidók ellen Pétervárott oly nagy zavargás volt, hogy a lázangók közé katonaságot kellett küldeni, mely 10 zavargót lelőtt, 13-at pedig megsebesített. — ürŐf Eszterházy Miksa, közszeretetben álló fóur meghalt Patán. Még nem volt 30 éves. — Államunknak a \'.isza-iszlári pör jóval többe került 12,000 ioriiitnál;deezzel szemben a távírói bevétel 27 ezer forintra rug, — Ada mezővárosban egy kövezési felügyelő jelentése folytán képviselő-Ülést hívtak Össze egy a repeszteti munkálatoknál átfúrt, a : munka tel ügy elő által kukaezosnak állított kő feletti véleménymondásra. — A walesi herczeg leányai látúgatásr tettek. \\L „Times" világlap szerkesztőségében s a belyiségeket mind megtekintették. — Szeyffert egy bécsi aranyműves által a tisza-eszlári ügy le-bonyolódása alkalmára készített remekművű, nagy értéket képviselő m elit út visszautasított. srúfok, kslostk, olajozó kassák, vörös réz-nit «i mindenfele pót- és tartalék részek, sas* Mindennemű gépjavítások legolcsóbb irliaii elrallaltatnak ii Budapesti társas pliári és tasMelmi itt \' (elóbb HAMPEL ANTaL) « Budapest, V. Nagy korona-ttteza 13. szám. Ezen tanoda, melyet ezelőtt 5» érvel Hampel Antal ur aUpí tott, és mi azt már 17 év Óta fennálló tanodánkkal egyesitettük — minden törekvésünk od» irányul, hogy elődünk jó hírnevét megőrizve, a reánk bizotf \'övendékeket alaposan képzett egyénekké neveljük. Ilojy kitűzött ezé! unkát biztosan elérjük, iparkodtunk ismert jeles tanárok alkalmazása által kitűzött czélunkat biztosítani. Tanodánkkal táp- és nevelőintézet Is Tan egybekötve, melyben a növendékek teljes ellátáson kívül szeretetteljes bánásmódban részesülnek és tanulmányaiban gondos felügyelet alatt áiianak. Tanítványainkat az egyéves önkéntes! vizsgálat letétiére előkészítjük. ÉrteaiiSi kívánatra ingyen küldünk. Beiratások a JÖVŐ 188/»-»- tanévre auguaz tus 27 én veszik kezdetöket. AZ IGAZGATÓSÁG: 992 1—6. Braxftxer József igazgató. Gross Gyula. legjobb Aszlalí-és adito ital, ktíünc hatásúnak MzMy.lt köhögésnéL gáaf r bajoknál. gyom«--:e hólyag huroínÉi. ÉDECSEKto aantzUt ilSaegltiiirt). Mattoni Henrik, Ö7S 20—30 MATTOHI\'s GIESSHÖBLlí A név és dngaszjegj mint itt mellékelve fej. tüntetve van sjsff* jól fiiyelemtie veenfió. oooooooooc»ooo Papírszeletek. Egy sovány ember egy kővár barátjával vitatkozott, hogy ki magasabb? Kövér: ugyan alj mellém, és mérjük Önsze magunkat. Sovány: Hát eredj arább, mert a htsad-tíH nem térek. A bakaéletból.^ A templomban. Habtákk! Beirnsz! Csum-gebelt! {Ne moiojj ám, aki pnrgatónnmos üd-voaaégo van a jó szagú isten fádnak\'.) Fon gebeit I -XXXXXÍOOCOCOOOOCOCXXXXXXXXX^ 1255. «im. 1883. 988 2-2. Arlejtési hirdetmény. A pozsony-varasdi allamuton levő 234, 23"), (23") a) 23C, (236 b) 226\'/,, 237, 241 és 242 sz. fahidak javi-tási munkálatait a nagymélt. kőzm. és közlek. magy. kir. \| minisztérium 1883. évi juüus hó 28-án kelt 13172. számú mauras rendeletével 9986 frt 24 krnyi összegei enge- \' délyezte. Ezen munka biztosítása tekintetéből alólirt hivatal irodájában folyó 1883. évi aug. hó 27-én reggeli 10 óra- : kor Írásbeli ajánlatok elfogadásával párosult nyilvános szóbeli árlejtés fog tartatni, melyre vállalkozni szándékozók azzal hivatnak meg, hogy az árlejtésbeni résztvevős esetére, magukat a fent kitett összeg 5°/,-val mint bánatpénzzé! ellásák, mely vállalkozás esetében 10y, biztosítékra lesz , kiegészítendő. írásbeli ajánlatok fennebb kitett nap reggeli 10 >5rá- : jáig fogadtatnak el; ezekben az ajánlattevő ceve, lakása és polgári állása pontosan kiteendő, továbbá számmal és szóval kiírandó azou száztóli elengedés, melyért ezen munkálatokat elvállalni szándékozik, világosan kifejezendő végre, hogy ajánlkozó a munkálatokat és feltételek tartalmát is-meri és elfogadja.Irásbeli ajánlatokhoz,melyek 50 kros bélyeggel ellátandók a vállalati összeg 10»/,-ja készpénz vagy elfő- ; gadható állampapírokban csatolandó. A tervezetek, műszerelvények és feltételek alólirt 1 hivatalnál a szokott hivatalos órákban megtekinthetők. Zala-Egerszegen, 1883. évi aug. hó 1-én. Zalamegyei m. k. építészeti hivatal. __.—¦— Petanczon (Rade Petánczon (Radeiu mellett.) Eendkivül szénsavdús savanyúm-forrás, mely a budapesti műegyetem vegyészeti osztálya és a bécsi egyetem vegy-elemzései szerint fölülmúl minden hozzá hasonló savanyuviz-forrást és fölötte hathatós alkatrészeinek összetételénél fogva orvosi tekintetben kiváló figyelemre méltó. Mint kellemes üdítő ital különösen borral vegyítve, minden hozzá hasonlót fölülmúl. MIe}i?rüiicleleHeK a forrás igazgatóságához Petánczra (u. p. Muraszombat) intézendök. Raktárak- ós ismeteladóknak különösen ajánltatik. Hogy mindennemű hamisításnak eleje vétessék, a dugó „Széchenyi" Egy már használt, de jó karban levő 8 lo erejű gőzgép, 1 kettős járású daráló malom és az ehhez szükséges eszközök olcsó áron eladatnak-Sebestény Lajosnál Novigrád, 989 1-3. (Kaproncza mellett.) Waidits József könyvnyomdájából Nagy -Kanizsán. iSAaY-KAiXlZBA, 1883, augusztus 12-én, Huszonkettedik évioiyam. 10 kr tfétx im . fel ém . . oí.jííí írre ¦ HIRűETESEK 0 hasaboi petitsorban 7, másodszor 6 i minden toTibbi torért !¦ kr NYILTTÉRBEN fóronként 10 krért Tétetnek fei (íiontári illeték minden esjes íirdj-téiért 30 kr. fizetendő. ZALAI KOZLOHT. A lap ixeüenti rétsét illeti köziemé-nyék i szerkeiztShdz, ujkfi részét illető közlemények pedig & kiadóhoz bérantT uitéxendök : NAGY - KÁMZSA UérmeuUtleu levelek csak ismert munkatársaktól fogadtatnak st. Kf^iiratok viasza sem küldetnek. .NagJ-k&niiati ölik. tűzoltó-egriét•, a „zalamegjei általános Uaitótestnlef, a „Mgj-kMiMi kisáedoeveló egyesttlet". t .nigr-kaniaai tiszti önsegélyző sioretkezef, > „soproni keres. kedelmi s iparkamara nagy-kanizsai kolválasztmínya\', s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Hetcttklnt kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. A íisza-esziári Ítélet után. L Tizenöt hónapja, hogy a tisza-eszlári eset felmerüit, s kisértet-iép járta be hazánkat, hol nagyobb, hol kisebb mérvben ijesztgetve a békés polgárokat, zavarva a csendes barátságos együttlétet. Mint li-dércz nyomta a társadalmat; s nem volt elő le-menekvés 1 Nem csodáljak, hogy e fatális eset, hazánk lakosait nyugodni nem nagyi, hisz annyi leleményességgé] volt e rémeset kigondolva, hogy, ki egész nyugodt akart maradni, annak többnek kellett lennie embernél. Vérvád ! csodálatos szó; annál csodálatosabb, mivel a 19. század végén, oly országban hangzók, hol vallási gyűlöletet, felekezeti szük-keblüséget, még a középkor sötét idejében sem ismertek, mikor pedig fanatismns, babonaság s ostobaság ülte aranykorit. Csodálatos sző, mely egy egész felekezetre a vadság és embertelenség Kain-bélyegét süti, mely egy vallástól, egy törvényesen elismert vallásfelekezettől, a morális alapot megtagadja, s ráfogja azon vallás í el ékezetre azt, hogy vért használ; embervért eledeléhez. És e vád azon felekezet ellen van, melynek szent könyvében majdnem az első lapon e szavak állanak: „Ne egyél vért," s melynek még az illa tok vérének használata is el van tiltva. De a vérvid nem uj! S elő-állanak az antisemitik, hirdetvén a tant, hogy éppen mivel a vérvád nem nj, éppen mivel mir a régi időben is leljük nyomait, azért van neki alapja. Ez ellenében fel-hozhatnóic azt, hogy voltak boszorkánypörök ; s a szegediek kimondották, hogy biz igaza volt Könyves Kálmán királynak;boszorkányok nincsenek, de azt az egyet, ki akkora biróság előtt álla.még is elitélték. Antisemítikus logikával tehát boszorkán yok még ma is léteznek; csak hozzá keil fogni azok kiirtásához. A vérvid nem uj; sót vissza-vihetjük eredetét 1800 évre. De akkor nem a zsidók, hanem kereszténység ellen lett felhozva; sőt nemcsak felhozva, hanem számoskeresztény e vid következtében mir-tyrhalillal múlt ki. De daczára ezen történelmi igazságnak, kinek jutna eszébe, hogy a kereszténység magasztos, felebaráti szeretettől áthatott szent tanain kételkedjék? Ki merné állítani, hogy ama vid lg«^vala?Ki merné áílitani, hogy azok, kik megölettek, nem ártatlanul vériének el? Senki ! Én legalább ily embert képzelni sem tudok. De azt sem bírom im képzelni vagy elhinni, hogy azok, kik a vérvádat a zsidók ellen terjesztették, jóhisze* müleg jártak volna el. hogy ne az \'idiz gyűlölet adta volna a hazug-; ságot szijokba. Hirdették azon tant, \| melyet maguk sohasem hittek s har-• czoltak oly fegyverrel, melyről tud-tik, hogy igaztalan. A ez él: a rend felbontása, az indok: gyűlölet, az eszköz: hazugság vala, s igy diadalra sem jut-hatának, annak daczára, hogy a szenvedélyt felkorbácsolták azért, hogy a jogtalanságot uralkodóvá tehessék. De mivel a nép- s nemzetek életének van isteni őre, mivel az emberiség tévedésének is megvan az indító oka, s a téves actioknak is megvan az üdvös következménye: az ily dolog erkölcsi vereséggel nem végződhetett. Oly actió, melynek sem morális oka, sem erkölcsi czélja nincs, érvényre soha, de soha sem emelkedhetik. Ezt igazolta a lefolyt tisza-eszlári ügy. De egy tanulságot még e szerencsétlen pörből is vonhatunk, hogy alkotmányos illámban az igazságszolgáltatás oly magas fokon áll, oly szent s hozzáférhetetlen, hogy még a felkorbácsolt szenvedély sem hat hat szentélyébe, hogy annak itéle előtt minden polgár tisztelettel kell, hogy meghajoljon. S mi magyarok kétszeres bü«z-kességgel tekinthetünk igazságszolgáltatásunkra, igazságszolgáltatásunk ezen actusira, melyet a történelem bizonynyal aranybetükkel fog feljegyezni. A nyiregyhizi Ítélet, mely felmenté a vádlottakat, hallgatagon elítélte azokat, kik hitték, hogy a középkor,^ijesztő kísérteteit felidézni lehet a tizenkilenczedik szazad végén, Lik hitték, hogy van hazánkban egyenlőség, de a zsidók számára nincs; van liberalismus, van törvény, van áilami institutió, de a zsidók számára nincs. Kik e hitben voltak, csalatkoztak. A magyar nemzet tiszteli ön-alkotta törvényeit, s azokat érvényre juttatják hivatott órei. S kell is, hogy tisztelje, mert a mely illámnak közegei a nemzet törvényeit, akármely iramlat ellenében megvédelmezni nem tudják, ott a nemzet Öobezeivel ássa sírját. Mint emiitők a sértett, sárral dobált s rágalmazott zsidóvallásaak törvényes elégtételt nyertek a törvény által. Most azonban azon vallás hirőinek feladata, hogy teljes erejőkból törekedjeoek, miszerint elkerüljék még látszatát is annak, hogy van vallásuknak elve, vagy tradítiója, mely a modern illámmal, a tiszta felebaráti szeretettel összeegyezhető, összeférő nem volna. És c czél elérésére kell, hogjr a zsidó vallás magyarosittassék s reformál-tassék, hogy ezáltal a vallás hivői mindinkább beleolvadjanak a nemzet testébe, felvegyék annak szokásait s nyelvét. Legyen szabad e tárgygyal bővebben foglalkozni! Az egyes vallásoktól az ide- genkedést mindig az szüli, hogy annak parancsait nem ismerjük. Az ember, mielőtt egy vallásnak hive lesz, előbb mir a házinak gyermeke, a haza tehát több joggal van gyermekéhez, mint a vallás hívéhez. A vallás hívének épségb-n kell tartani a hon jogait. A haza pedig joggtl követeli, hogy gyermeke legszentebb érzelmeit ahon nyelvén fejezze k i. S van-e szentebb érzelem, mint az áhítat? 8 van-e magasztosb szózat, mint az ima? Miért ne fejezné a zsidó c magasztos szózatot, e szent érzelmet magyar nyelven ki, mikor a magyar házinak gyermeke ? Miért használja a régi elhalt héber nyelvet, melyet sem nem ért, sem nem ismer? Hisz a zsidó vallás nyíltan mondja: „Bármely nyelven, bármely helyen igazi áhítattal említed Istennek nevét, az örökkévaló ott leend s meghallgatandja imádat.\' Hangozzék a magyar-zsidó szájából magyar ima, ezáltal szoros kapocs fejlődik a honfiai s a valiisi érzet között ugy, hogy egymástól elkülöníthető sem lesz; s ha a más felekezetűek érteni fogják a zsidó írni-ját, ha litni fogjik, hogy egy nyelven, egy értelemben, habir más rítusokkal imádja a zsidó is istenét, akkor önmagától fog fejlődni azon kapocs, mely a polgárt polgárhoz, az embert emberhez köti. Őszinte Örömmel ismerem el, hogy a zsidók a magyarosodás terén az utolsó tíz évben igen sokat, de igen sokat tettek, annyit, mint más nemzetiségek egy évszázad alatt sem tevének. Bevitték a magyarnyelvet a csalidba, ugy, hogy a mostani ifjú nemzedék a németnyelvet, vagy éppen nem vagy csak igen törve beszéli. De kell. hogy az állam nyelve az egyházba is uralkodó legyen, mintegy kitüntetve ez- által, hogy a haza minden felett van, hogy a haza kivinatira még az évezredes usussal is hajlandók felhagyni Ha magyar szót hallunk a zsidócsaládban, ha magyar imát rebegnek a templomban; akkor mindenki tndni fogja, hogy a szívben a magyar érzet lakozik, hogy van szeretetünknek egy közös tárgya: a haza. (Folyt, köveik.) LÖB IGNÁOZ. A közönség, megnyugtatására. Az ázsiai kolerával szemben a t. cz. közönség megnyugtatására hozzuk e czikket, mert nem tartjuk elégségesnek tudni a közegészségi viszonyokat a hivatal falai közt, megilletőnek véljük köztudomásra is hozni azon kivül a közönség körében is és annyival inkibb, mert az ügy tulajdonképen az Övé, melyért közösen küzdünk. Isten kegyéből jár ásom. illetőleg Zalamegye Kanizsajárása még eddig ment minden, aggodalmat szerezhető támadásoktól, tehát a kolerának sem híre, sem hamva, sőt mondhatom, hogy a lefolyt július hóban a közegészségi viszonyok a gyakori időváltozás daczára ís a legkedvezőbbek voltak. A közegészségi illa p o t. Július hóban a közegészség: viszonyok minden tekintetben a legkedvezőbbek voltak. Figyelmet keltő egészség elleni hatinyok \'nem keletkeztek, azért igen gyéren is fordultak eló betegülések. A multhavi eseményekkel szemben kedvezően vi-szonylott minden mozzanat. A kórokok. Sajitos jellegű kórokok nem észleltettek. Jirviny, ragály nem fordult eló és ebből megérthető, hogy még — Cholera noatras — kóresetsem merült fel. Ahasmenések- TARCZA. Pirii, 1883. Egy diák városból.) Eloszd mint részben gj kis eicwatiú. — Felforgató dal ¦ a kik éneklik. — Sairaz diner ¦ inrjen hal. 4— Kiiimony mint mathe-mab\'ctu. — Pere Tiolct- Qnjurtier lattá • tadominyoi inteceteí Ecole de droit, Sorbone, Collge de Franca, Poljtechnienxo, Ecole des beanx árts, Ecole d« pharaacie, Ecole dai mint, lnstitnte* de Franc, Bibliotheqne Húz- Genevieve. Bonleward Sainf Hiehel este éa éjjel.— Sitiid ntonillék. — Brasierie és hölgyei. — Sára nénik. — A sokoldsin művész — Clo-lerie des LUai. Eaxamenet onnét. A asgy világba jöttem. Kissé ko rán ugyan, még csak 18 éves korral, de szórt komoly szándékkal megismerni, tapasztalni, tanulmány ózni — és hogy mindennek hassna legyen, megtsnalni as életet, s mennyire korom és állásom saerint lehetséges horsáférhető részleteiben s rétegeiben, nemes irányiban ugy,mint ferdeség ei ben, köretéere amazt, óvakodásra emest. — Hát meg kell fordulni némelykor ott is — de csak tanul mán yoiis okáért a hová bizony ?7» nem fogok menni „Msjd hsat időnek önsúlyai oyomnsk S vándor botját keiem fáradtanemeli." )L csikk izerkesstBje megréok azülőítje, saép remes?ékre jofosüd" fiatal erő. Helyzetemnél fogva sokat érintke* zem a fiatalsággal. Kiég tágas tér, nagy anyag, ¦ tán nem is hálátlan as empíriámra. Hiszen as ifjúság as élet tavassá, s miként s tavasz s lefolyandó évnek — as ifjúság a jövőnek reménye ; — s jelen s jövő csirája —s azon jövendő aa ifja\' ságé ; nem érdektelen tehát azon ijósige, mely egykor hivatva less Francai-ország sorsát intézni — ismerni komoly törekvéseiben b pezsgő rére kedv éléseiben már essk asért is, hogy Összehasonlítást tehessünk ifjúságánkkkl, mely a jövőben hazánk sorsát tartja intéző keséiben. Lássunk tehát egy pir ecset-vonást, nem akarván e becses lapngy isszuk tervét szerénytelenül igénybevenni. Molatoxink solidan éasörősénk áhítatul barátom és én. A sörödé hölgyet igen kétes értékű sopran hangon olvadoztak. Mind fiatalok vagyunk, senkit nem botránkoztatunk, de meg sem is szól bennünket senki. Jó less ha kicsit bele s«c un dalunk : Qasnd cm o\' s pss de tabac Oo le fume des autret Quaod on n\' a pas de cognac On le prend des autres. Jó kedvben ast is elmondhatná valaki, ssép vers, víg a dallama, practicas ss eszméje, illik s jelenlegi itteni társsdslom „geníne epídemicus\'í.iiioz: „Ha sincsen dohányod, szid el a — másét, ha nincsen cogoscod idd &eg a — másét\' — de ha trancsiánl nem volna, el sem hinné senki, hogy a ssellemet frsnosisrosk még ilyen dais ta van. Különben habár látszatra kissé commanistikos, de nem vslsmi felforgató eszmék. Felfordítják a dohány tarlót, hogy as atosó port is elszívják, fel s cog-nacos üveget, hogy ss utolsó cseppet is hasznosítsák. Ennyi ss egén felforgatás. A dalt jó barátok éneklik egymás között i rá senditjük mi is, meg ss s fél tu-esatjogáas honfi, kik egymás kabátjának szélébe kapaszkodva a brasseríe ajtaját berúgva, a fenti nótát ngyan csak tele torokkal bőgve megjelentek roaszangya-lokként a „paradicsom" angyalai között. A középen bókot csinálva széjjel oszoltak, as asztalon minden itta tót megittak, majd a dal végére érve sorompóba álltak és ugy, ahogy jöttek eltávoztak. „Mi ez ? kérdé barátom bámulva, ki még ilyesmit soha sem látott és azon csodálkozott leginkább, hogy egyenkint kí nem dobálták őket az ajtón. Felvila-gositám, hogy némely brsszeriben a furfangos tulajdonos a vendégek csalogatása végett ast a furcsa szokást hozta be, hogy deáktörssvendégei egy hónapban egysser, miaor ason mostoha napokhoz érnek, hogy tarékossági ssámitásbói még pén tol vasasára is vetemednének — csak volna — és mikor bisonyos Tantál na féle kellemetlen érzések megszüntetése csél-jából a pékkel kell alkudozásokba bocsátkozni (mintán meggyŐsődést szereztek arról, hogy kisasszony nincs ott benn) SS ily száraz dinerhez szükséges halhoz ily módon juthassanak. „Ejnye micsoda sehonnai népség lehet, ki ilyesmire vetemedik* — monda barátom. „Nem bizony. L jogát még aztsfog-ja gyakorolni, kinek pénze a hóasp vége felé el sem fogyott." „ Ez utóbbi feltevés nagyon is ingadozó lábon áll — veté ellen barátom jóformán tapasztalásból — és ép azért, mond csak, e maneuvre mindig [az esetleg itt lévő vendégek kárára megy ?„ „Sőt inkább a felemésstett italt a vendégeknek megtérítik és a kárt a tulajdonos jobban mondva tulajdonosnő viseli. De annak sem kára, mert 30-szorosan assecuráiva van 6 már ason tűs ellen, melynek oltásával esek éppen elfoglalva voltak.6 Barátomat megbékítem e haladási eszmékkel és alig várta, hogy tórzsven dég legyen, hogy mint mondi gyakorolhassa jogát. .Majd meglátod, elmegy a kedved tőle." Csakugyan! Fizetésre kerülvén a sor, jön gy kisasszony és számol megfoghatlan mathematikai ügyességgel, kihozván ason összegnek, a mely fisetendö lett volna, háromszorosát. Bará tom oda ád egy Napóleon aranyat, mire a művelt hölgy elég serény volt bájos mosolyával felelni — hogy „ő ebből nem ád vissza semmit." miért nem? „Oh! egy müveit ember megfeledkeznék magáról, ily udvariatlan lehet ?* Barátom erre nem tudott felelni nem sokat értvén belőle, de elég „műveletlen* volt pénzét követelni. Láttam hogy a dolognak még folytatása is lass. A kisasszonynak ábrándosólag mosolygó szende arcizmai azonnal a tükör segélyé vei idomított (hideg közönyösé^ és dur-csis komolyság glédájába sorakoztak. Mulattam magamat barátomon, ki nem. tudta elgondrlni, micsoda sstvány barlangba vésettem én ŐL Először azok a lárma-\' só diákok kiiazszák a sörét, majd pénzét nem adják vissza, ha kéri még neheztelnek ée sértik. Kezdett nyughatatlan lenn1 és leirhatlan kérdő gyanús tekintetet vetett rám, azt hitte, valami balekkfogó hálójába került, mert notandnm, nem rég jött Párizsba s csak néhány napja is* merkedtem meg vele a magyar-egyletben. Eszébe jutottak azok az otthon kapott intések, ha kinéz ss utczára, mindjárt 5—6 gyilkos vesz körül, elcsalnak esek a tru-aodok valami coupe-gorgeba stb. stb. előtte állottak élő alakjai Fonson du Tomii rémregécyeiaek, mikből a zsiványok tanulnak, as emberek idegesek, a nők regény hajhászok leesnek. Mindez meg fordulván agyában neki elég tragicus, nekem comicus arezot vágott Örült eson-ban midőn látta, hogy a kisasszony belenyúl kék táskijábs és a pénzt átadja. Orömébeu „barbár" barátom ast ssebre is dugta volna, ha oda nem kiáltok: „Megalj, matasd csak ast a pénzt-" Kinyitván markát, látám, hogy hamis frankosok, A vége a dolognak as lett, hogy a kisasszony pezsgőzni kívánván, mi meg a hamis pénz tői akarván szabadulni, mindkettő megtörtént aa arany odavesse-sével együtt. Másnap kérdem megpumpolt haj tár-sómat „akar-e jbrasseriában törzsvendég lenni?" „Nem 6.a »Ugy-»hogy nem igen proselyták a brasseriek töttsvedégei." ,Na és végre mit szólsz a brasseriek dániaihoz?" -- „Bizony barátom ások nagyon csivilizáltak.1 „Miután tehát megkesdted a létérti küzdelmet is, hogy ne te légy a gyengébb, aki ebben elvéss, miután egy lecs-két már kaptál és ezentúl az ."aranyakat HUSZONKfiTTEDIK ÉVFOLYAM ALAI KÖZLÖSY AUGUSZTUS 12 én 1P83. nek, vérhas és váltóláznak szórványos mntatkozása, egyedül a gyü mőlcsféléknek tulajdonítható. Es daczára a közegészségi jólétnek, óvintézkedések történtek a járvány kolera ellen, mert bárha messze állmuk is egyelőre annak támadása tóíf mégis létrehozatalához untig elég tartósabb, rohamosabb alant járó déliszél és a rossz magatartás. A halálozás. Július hóban a népszapbrulás és fogyatkozás, közt helyes volt arány. Jobbára az elaggodtakra és kis gyermekekre szorítkozott a fogyaték. A v é d h i m 1 ő o 1 t á s. E nagy horderejű munka teljesen és jó sikerrel bevégeztetett Előzetesen annyit jelenthetek, hogy a folyó évben oltottak és. visszoltot tak száma nevezetesen felülhaladja a mult éri számot és ezt a nép nagyobb bizalmának tulajdonítom, mert tudom, hogy a mait évi jár-ványbimlÓ alkalmával sokat okúit és a közbeejtett ojtás jó sikeréről teljesen meggyőződött, ide értem egyúttal a körorvosok buzgóságát.ki tartó szorgalmát is. A rendőri bonc z.o-I á s o k. Rendőri haláleset 3 fordult elő, s minthogy a bírói vizsgálatkor a halálokok bonczolás nélkül is felderíthetők voltak, azért is kielégítő volt a hullaszemle. Kettő hirtelen halt meg, hosszan tartó, előző gyengítő betegségből keletkezett hüdés által, a harmadik szívbeteg levén szivszélhüdésben halt meg. A természetes halál hitelt érdemlő öizo-nyitékos által lón elfogadva. ^ gyógyszertárok. A járásban létező 2 gyógyszertár t. i. Légrádon és Kis-Komáromban változást nem szenvedett. — A közegészség) személyzet. A járásban 4 körovos; 2 gyógyszerész; 4 okleveles 37 minősített bába; 3 orvos, 3fi nem orvos halottkém képezik a közegészségügyi személyzetet. Egyebek. 1. A 4 egészségi körben csak 10 vagyontalan beteg részesült gyen gyógyításban, névleg Légrádon S, Szepetneken 2, 2. A közfogyasztás alá tartozó mindennemű élelmi tárgyak egészsé- óvatosabban fogod váltogatni, jó lesz ha téged, ki még csak nehinj nap óta vagy itt, megismertetlek a deák váro«sal az ugy nevezet, deáknegyeddel a rquartier latinnal." E nevel a Szajna bal partján fekvő (la cóté gauche c\' est la cóté du coeur) O-ik és 6-ik azaz Panthéun és Luxembourg kerületeket magában foglaló városrésznek a szokás adta. L-gjogosul abb név, hiszen in van minden felsőbb tanintézet és mégis megtörtént velem, hogy midőn első napokban amint Párizsba jöttem egy munkástői a quartier latin felől kérdezősködtem ast kapám válaszol: „Ez a boulevard Sz. Michel, hogy melyik a quatier latin, azt nem tudom." Sít. mellesleg megjegyezve, oly ember is van, a Ki jobb pariról a balra nem ment át. Ez azután a phlegmaticus körönyösség. „Tehát ha türelemmel végig hall gataz, mondám barátomnak, megismertetlek itteni tapasztalataimmal, a men- 1 yihco. ások „essembe jutnak." Azonban jobr^Tees, ma elmenünk a jogi iskolába, mert tudod itt nincs divatban és magam sem praktizálom az órák malasstáaát." „Es ha el mutatatod órát?" „Tőlem függ, vájjon a naponkinti 2 köteles tanórát hal lg* lom-e. A törvény megkívánja, hogy a ki beira\'kozik, az as előadásokon jelen is legyen, de ellen óráé* nincs. Holmi citológus olvasással nem vesződnek. Az előadások nyilvánosak és díjmentesek. Bármely férfi látogathatja azokat. A beiratashos érettségi szükségeltetik, keresstelŐ annak kimu:etáeárs, hogy 16 évnél idősebb, továbbá kiako tunál a asülŐ vagy gyám beleegyezése. Idegen országbeli érettségiket a franczia közoktatásügyi miniszter egyenjogoiit az itteni bechelier-és-lettret-rel, mely fél árkus papirosért 170 frank fizetendő a osisae dw drotl anivertitairesbe. Even- geseknek, kifogás alá nem helyhez-telhetőknek találtattak, mégis N.Bécsén julios hó 1-én bucsu alkalmával egy, Somogyból érkezett bábsütőtől jelentékeny mennyiségű báb és czukorsQtemény koboztatott el, mert azok anilin-nel voltak festve. Légrádon vád alá Ión helyheztetve egy egyén, ki gyufával 12 darab kacsát mérgezett meg anélkül azonban, hogy e merényletnek emberre terjedő hatása lett volna. És ugyan e községben kuruzsolás lett vádolva egy ottani lakos, tőle pedig holmi kontártárgyak koboztattak el. 3. Hon Ferencz 8 éves fiu, kit június hó 15-én egy veszett eb megmart, megvérzett, 6 heti orvosi gondviselés után, ment maradt a veszély kitörésétől. Sebe a szülők által rögtön kimosatott, utóbb kiégettetett, genyedésbe hozatott, idő közben holmi nyugtalanság, levertség, álomtalanság, komoly tekintet mutatkoztak, mely aggodalmat szerző kórjelenetek csakhamar elenyésztek részben a morphium, részben s Chloral hydrat, részben a Kalí bra-matum bevételére. Orvosa Glesinger Zsigmond szt.-balázsi körorvos volt. Jelenleg a fin teljes egészségnek, jólétnek örvend, 4. Járásomban nincs szokásba csecsemőket, kisgyermekeket idegenek gondviselésére hizni házon kivül, azért is e fontos tárgy nem képezheti jelentésem részletét. 5. Egészség elleni lakások, házak, hazhelyiségek bejelentve n^m lettek, ilyek a hatóság tudtával nem is léteznek. 6. Kéjhölgyek a járásban nincsenek, ilyek a szolgabírói hivatal által el nem tűretnek, s igy a tó lök eredhető fertőző betegek fel -ügyelet tárgyát nem képezték. A k&nizsajárási szolgabírói hivatal részéről rendkívüli intézkedések szükségessé nem váltak. Mindezekről a megye tekintetes törvényhatósága hivatalból levén értesülve, szolgáljon megnyugtatásra elsősorban Kanizsa járása t. cz. közönségének is egyelőre mig szeren csénk leend hozni ezzel kapcsol atban a „közegéségügyi sta t i s k át." Kelt Nagy-Kanizsán, 1883. augustas 8. TKR3ANCZKY JÓZSEF, járás orvos. (Folyt, követk.) ként négy beiratás van. Az előadások november elseje\'öl július végéig tartanak. Évközben nincs más szünet, mint az ünnepnapokon és a nagy nemzeti ünnepélyen július 14-éii , karácsonykor 4, 7 napí szünet. Rendkívüli ssünet volt január íj-in Gambetta temetése napján, mely napon, habár három királyok napja volt is, a temetés nélkül nem lett volna szünet, minthogy itt más Ünnep nincs, mint húsvét, pünkösd és karácsony. Továbbá áldozó csütörtök, aug, 15. nagyasszonyunk napja és mindenszentek ünnepe. Végre az egész nemiét Ünnepe július 14 én a Bastille lerombolásának évfordulóján." „Tehát menjünk az előadásra — mondám. Az én órám ugyan még nem kezdődik, de mig oda érünk, nóaegetü-k, ép jókor lesz." Hónom alá csapom fekete-bőrtáskámat, a milyennel as itteni étudiaatok járnak és kimentünk a Bm.\' Míchere a mint a diákok a Boulevard Sain Michelt hívják. A január 15-iki „A mes conciloy ens" „Polgártársaimhoz* czimü Plon-plon réclame utáni napokban volt. A boulevard igen é\'énk. Érdekes a tömegbea járó k-I-!ő emberek arczait látni, beszédeit jhalla-ni, ntcsai csődületeken mulatni, melyekhez csak as otthont patertirnsott suszterinas hiányzik. A párizsi nőknek {és ezek között nem utolsó helyen a quartier leányaínak különösen isléses és csinos drága Öltözetei, némelykor két szemközt jövő ember váratlan találkozása okozta meglepetésének és ebből kifolyó scénáknak, gúnyos élcelődésnek fül- és szemtanúja lenni, — mindez a bcalevaradokat folyton mulatságossá és újjá teszi. (Folytatása következik.) CSARNOK. Kettőt egy csapásra, v«gy . . a p a 1 i n k a i v á s veszélyes hatása. (Folytatás.) „Már azt élnem kerülhetjük, ha tervünket ki vinni akarjuk, hogy ne költsünk. Különösen Jóféle pálinkásak mindig kell nálunk készen állni, mert hát a mézes madzagot meg kell hoznunk, máskép nem jön be kalitkánkba az aranyos madár. Ne aggódjék férjem Azon, hogy én Ambrus miatt nagy költséget okozzak. Még ha okoznék is, lesz férjem uramnak hozzá esze, hogy kereskedésük közben a nyereséget Ambrus óra elöl zsebre rakja. Vagy elfeledte-e már a róka és macska meséjét, midőn a macska a parázsból a gesztenyét kikaparta a róka pedig szépen megette." — „Kicsit veszedelmes a játék, mert ha teaéked egykor az jutna eszedbe, hogy valló pert inditaoál ellene, akkor ugyan szépen járnék veled, ha már előre magamat mind-nemből kilörü\'ietném. Pedig az tőled, csapodár lelkem feleségem, könnyen kikerülhetne." — „Minden csapodárságom mellett is volt-e titkom előtte ? elég hibáimat \' felfedeztem. Nem voltam e bű caímbora üzleti dolgaiban? Házastársi s asszony; kötelességemnek nem fejeltem-e meg híven, vagy van e elég panasza ellenem." — „Ha kötelességednek megteleltél, magadnak is ugy használtál vole, mint nekem, csakhogy édes feleségecs kém az Ís az én érdemem, mert nem vol tam-e elég okos és bölcs mindent elnézni és eltűrni; s nem folytattam veled háborút, tudváo, hogy a győzelem mindig a le réssedre dőlt voloa el; mert ki volna oly férfi, ki legyőzne tégedet, hatalmas fegyvereddel, éles nyelveddel szemben? Na hiszen én is elmondhattam volna, h* valamelyik kedvesednek az esz? megtágult volna és tőlem elrabolt volna: .szegény tatár!" — -Szép dicséretet hallok magamra, hát ked es férjem uram csak roaz.\' oldalaimat emlegeti, erényeimről pedig mélyen hallgat. Ilyenek a férfiak csak önmagokat szeretik és dicsőitik, a pze-gény nőnek erényeiről mii sem akarnak hallani. Egyik nagyobb önmagát bálványozó, mint a másik még férjem uramat sem veszem ki közülök. Cak az i vigasztalásom, hogy igy volt ez a világ teremtésétől fogva és igy lesz a világ végeíg; a kié a hatalom és erő, azé ai igazság, vagy a ki bírja, az marja. Sze géoy nőknek csak akkor van igazságuk mikor férjökkel egy véleményen vaunak De nem folytatom tovább Kukliué pre-dikáczióját, hanem dologra térek. Ha férjem uram attól tart, hogy birtokának nevemre kebel ez te?éé veí" visszaélek, adhatok magamról egy adós-leve!ct, melyben elismerem, hogy a megvásárlott birtoknak árával, melyet férjem nevemre ke belezte tett, adós vagyok. Ezen adóslevél ugy hiszem elegendő fegyver leend férjem kezében ellenem. Csak arra kérem, hogy ezen adóslevelet, melyet én adok magamról, ne adja át rokonainak, mert azok még egykor használhatnák ellenem, hanem tartsa mugánál, vagy rejtse el oly helyre hol senki más férjemen kivül meg ne találhassa!" Ugy less asszony minden, a hogy mondottad, legelső teendőm lesz mindem ingatlanaimat nevedre kebeleztetni, csak azután fogunk hozzá a megbeszélt terv kiviteléhez, melyet bizony jól raeggon dolt uton és módon lehet kivinni, mert Ambrus sem esett a feje lágyára. Ne gondold ám, hogy Ambrus olyan könnyedén belesvassa magát a nagy borvételbe. Előbb egy kiesebb szállitmányayal kell neki a kedvet és bátorságot adni." E párbeszéd után néhány nap múlva végbevjtték Horváték a telekkönyvi átkebeteltetést, a mi a községi birónak Horráttali egyetértése folytán oly titokban történt, hogy a birón kívül a község lakossága mit sem tudott ezen kebeleztetésről. Nem sok időre ott látjuk Julcsánál Ambrus nejét is a szövésre szánt fonalnak szövöstékrei foi tekerésénél segédkezni. E* alkalommal Julcsa nem mulasztotta el as erényes és hü nőt játszani. Sikerült is Anna bizalmát teljes mértékben megnyerni. Később Ambrus is ellátogatott Horvátokhoz, hol mind a nő, mind a férj réazérŐI szíves fogadta tisbao részesült. Jó magyaros ízlésű eledelek mellett a jó bor sem hiányzott, melyből nem igen kellett kínálni Ambrust, végre jó erős pálinkával végezték be a vacsorát. Ez alkalommal reá beszélte Julcsa Ós férje Aiibrust, hogy megpróbálnak a magyar tengerpartra egy pár szás akó bort kereskedés végett szállíttatni, ha jól ütne ki a gzerencse, másodízben nagyobb vételbe is belevágnának. Nem tok idő múlva ezen barátságos összejövetel után össze is vásároltak Ambrus és Horvát vagy 200 akó bort a vidéki hegyek legjobb minőségű boraiból es vasúton útnak indították Fiume felé, Helyszínére érve, a magyar boroknak több jó vevője találkozott, kik illő . ny< reségre megkérték Ambrus és Horvát borit, de egy sem ígért érte annyit, mint as a kereskedő, kivel Ambrus egyet értett, vagy a mint a S—i tájszólás szerint szokták mondani, összes timmalt. Ambrus, kinek nem jutott eszébe, hogy ejó eladás csak kicsinált dolog, a jó nyereségnek megörülve, feltette magában, hogy másodízben nagyobb mennyiségben fognak borokat összevásárolni. Ambrus jó kedvét még fokozta t kereskedő felszó:li-táaa, ki arra kérte Ambrust ós HorWtot, hogy ha még ssállitanak bort, ne csekélységgel vesződjenek, mely nem érdemli meg, hogy ilyen messse útra elkísérjék boraikat, hsnem legkevesebb egy pár eser akóval. Alig értek hasa, Ambrus és Horvát a fiumei útból, Amb rus msga sürgette Horvátot a boroknak mi.éi előbbi összevásárlására, a mi Ambrus szorgalmazása folytán nem is soká késett. Most Ők a borokat, miután nagy mennyiségben vásároltak, csak le-foglalósták, de a fizetést akkorra halasztották, ha már a borokat elárusíthatták. As eladók beleegyeztek, mert Ambrus és Horvát fekvő birtokaiban elegendő biztosítékot láttak. Mig as egy pár eser akó bort Összevásárolták, azokat útnak indították a tengerpart felé, Ambrusnak elég alkalma volt Julcsával egyedül találkozni, ki nem mulasztotta el Ambrus szivében a tűset felélessteni, több bűnös légyottot adott Ambrusnak. E találka kon történt párbeszédek minket nem érdekelnek, azért nem is foglaljuk azssi a tért. Egyebet ugy sem tanulhatnánk belőle, mint ast, hogy as embernek menynyire lehet, keli kerülni a rcsz alkalma-kai és a bűnre ingerlő kísérteteket. Ambrusnak jó neje mellett soha eszébe nem jutott volna más nőnél keresni szórakozást, de a sűrű találkozások a sse relmesek közt olyanok, mint a hógőrgo-tegek, minél tovább haladnak, annál nagyobbra nőnek. Es történt Ambrussal is. Julcsával többszőri találkozás és társalgás oly fokra emelte a bűnös szenvedélyt, hogy neje iránt tartozó hűségről is megfeledkezett. Anna, kiben a gyanúnak még csak árnyéka sem kelt fel, férjének éjjeli kimaradásából mi rosszat sem gyanitott. Egyedül csak as fájt neki, hogy férje több isben ittas, még ped-\'g pálinkától ittas állapotban tért haza. A könnyeket, miket férjének ily állapota és roaz útra térése miatt hullatott, nem látta egyéb, mint as Isten, kihez Anna oly buzgón fohászkodott férjének jó útra leendő v issza téréséért. Mert Ambrus ittas állapotában többször még sértő gúnyos szavakkal ís illette angyali jóságú nejét\' Megtörtént a második szállítás * a tengerpartra, mely ezer akón felül volt, Szállításnál nem történt semmi baj, hanem as eladás. Na es ugyan szerencsétlenül ütött ki. Pedig csak egy kis szemétség kullett volna, Ambrus könnyen átláthatott volna a szitán, a mit szeme elé tartottak. Ugyanis Horvát a bizonyos vevŐjök utasítása szerint, kivel egyet értett, mikor a becsületes szándékú ve-vök jöttek a borokat megvétel végett megnézni, Horvát egy olyan fából készült hébert használt, melyet előbb olyan viszel öblített ki. melyben gálica volt felolvasztva. Az ilyen gálicsos viszel öblített lopóval (héberrel) azivott bor, ha még olyan tiszta volt is, mihelyt a héberből a pohárba eresztetett, azonnal kezdette színét veszteni, noessaaabb állás után egészen törődött szint mutatott, mert a borban levő, bár kis mennyiségű csersav a gáliczcsal vegyülve, sötét azinü csapadékot képezett. Litván a venni akaró kereskedők a zavaros színű bort, ast meg venni féltek, s ott hagyták embereinket borokkal együtt. Híre menvén as újra szállított borok zavaros minőségének, a venni szándékozók lassankint elmaradoztak, csak Horvátnak czinkostársa jelent meg utoljára. Es is megnézvén a bori, annak törött színén boszankodva, Sajnálkozást ssinlelve, azon ürügy alatt, hogy cog-nacgyártáshoz felhasználhatná, de ehhez csak olcsó borokat használhat. Megkéré a borokat, de oly potom árért, hogy Ambrust majd nem a guta ütöt-e meg mérgében; Horvát is tetette magát, tépte a haját, de végre mit tehetett mást Ambrus, mint hogj alkura leptek a Horváttal egyetértett kereskedő vei, ki a borért alig adta meg annak valódi árának felét, s igy Ambrus és Hor válnak a boron való veszteség a fuvar és költségekkel együtt a kétezer forinto t megbttsd: a.Horvát azonban azsebre rakott alkuszdijjal, ezer forinttal, odább állott, Ambrus pedig, ki közel volt ahhoz, hogy magát főbe lövi, szomorú szívvel, köny telt szemekkel ült fel a vonatra a nála levő borárral. Mintán a kereskedőnek ugy adták el a borokat, hogy a hordókat a kereskedő tartozik a maga költse* gén hasa állítani, azért Ambrusnak nem volt szükséges a hordók kiürítését meg-vároi. Ha megvárja, bisonyoean reá is jön a csalásra, melynek áldozatja lett, mert bisony nem volt azoknak a boroknak semmi bajok sem. De volt is rá gondja a kereskedőnek, hogy Ambrusnak ne keljen bevárni a bordók kiürítését, azért inkább magára vállalta a kereskedő a hordók haza állit tatása L Ambrui nagyon zúgolódott jHor vátra, hogy miért is keverte Őtet ily a,.. rencsétlen vállalatba, mely mindkettőjő-ket kotdnssá tette. Horvát nem nkarváu Ambrusnak sopánkodását egész uton hallgatni, azonnal indult a gyors voaat-tal hasa felé. Ambrus pedig megvárta a vegyes vonatot s eszel indult. Horvátot azonban az Isten büntető kese uton érte. Horvát a zákányi vasúti állomáson kiszállván, kicsit megkésett a felüléssel a már megindult vonatra ia mint felakart lépni, a vonat által meg. tssiiitatván, elesett: egyik lába a vasúti sínre karült, s a vonat lábát elszakította. Mikor Ambrus a vegyes vonaton sáki. nyi állomásra ért, akkor hozták a vonatra a megcsonkított Horvátot a horda, rok, kit Ambrus megismervén, azonnal a hordárok által abba az osztályba szállíttatta, a melyben ő volt. Félre téve haragját, a szerencsétlen Horvátot s lagoa. gyobb gonddal ápolta. As utolsó állomásra érre, bérkocsira áthelyezve szállította baca. Azután orvosért sietett, ki bekötözvén Horvát megcsonkult lábát, nem sok reményt kötött Horvát életbea maradásához. CsikugyanHorvát egy pir nap malva leszámolt a világgal ét bűneivel. Volt azonban annyi ideig Öntudattal, hogy feleségétől bacsut vett ét ss slkussdijr, msJylysl barátját msg-csalta, feleségének kesére adhatta, A hazaérkezés után néhány napra megjöttek azok is, kiktől a borokat hitelre megvásárolták s Ambrust a borára-ért nyakon ragadták, miután a haza hozott bor áriból felét is alig tudta kielégíteni a követelésnek. A kiknek padig nem jutott a pénzből, azok beperelték Ambrust és Horvátot, de mivel Horvátne* kimutatta, hogy minden ingatlan az ő nevén áll telekkÖnyTÍleg, azért az egész követelás most Ambrust terhelte. Ambrusnak minden ingatlan birtoka az egy lakóházán kirttl elárvereztetett, csak is igy került ki a hitelezők követelése. Meg volt rendűire Ambrus, midőn ily galádul magcaale tva • tönkre tétetve látta magát. Kétségbe esve egy bor-zasstó tettre, az Öngyilkosságra határosta el magát. Elbúcsúzott nejétől s gyermekeitől távozni késsült hasúiról; de angyali jóságú neje sejtve férje ssándékát, sietett sötét terve végrehajtásáról lebeszélni. A mint Ambrus a puskát villára akasztva, a háztól távozni akart, neje ekép szólott hozzá nyájas hangon :BHová akarsz menni kedves Ambrusom aszal a fegyverrel? Nem jót sejtek sötét tekintetedbőt. Elkeseredett szived megin t rossra vezet tégedet, te életednek akarsz véget vetni, botsat akarsz magadon állni és minket, eng«m a gyermekeidet veted oda a nyomornak ét kétségbeesésnek. Hát oly kis lélek lakoznék benned. Ne cselekedd est kedves férjem, ha szivedben még csak egy kis ssikrácakája van azon hü szeretetnek, melylyel engem, nődet, szerettél — halgaas moa. szavamra és engedj esdő kérésemnek. Vagy megbántottalak valaha téged, hogy megszűntél engem Ós gyermekeidet szeretni? „Etzel nyakába borult férjének és gyermekei is körbe fogak. (Foljt kttvttk) - Hírek. — Hfijgató Sándornak lapunk jeles munkatársának, — ki a „Zalamegyei ált. tanítótestület által a Budapesten, hó folytán tartandó orsaágoa tani tói gyűlésre képviselőül választatott msg^— a központi választmány már megküldte a meghívó levelet s ezzel kapcsolatban kérte többek között,hogy ss országos gyü -lésen a tanító egy 1.portómentes levelezb-tósesa tanítók fizetési minimumának (300 írt) emelése tárgyábast MÓlaljon fel. Amiat értet ülünk — megyei tantestületünk képviselője ez alkalomból nagyszabású felszólalásra készül. Sok sikert kívánunk szép feladatához 1 — A L hó 5-én tartott tűzoltói mulatságról irt tudósításunk véletlenül kimaradt, s most kénytelenek vágynak elkésve röviden csak ast registrálai, hogy as szépen sikerűit. A tűzoltói tenekar derék karmesterének, Knoblooh urnák, vezetése mellett meglepő haladást tanúéit időről időre. Ha a szorgalom ilyen lankadatlan marad mind végig, hova-:o-vább nagy díszére less a zenekar nem csak a n. kanizsai Önk. tűzoltó egyletnek, hanem az egész dunántúli tűzoltói szövetségnek. — A tűzoltói zenekar Somstích Lőrincs urat, a minden humánus intés menyért buzgó derék hazafit, f. b. 9 én, nerestéje alkalmiból, vénével tisztelte meg. A megtisztelt nem volt hon. — Trisjfflnk inai számához mellékeljük Kimer Jósséf os. kir. udvari puskamüves, az olasz király udvari szállítója (Budapesten, szervit átér 2. szám a.) árjegyzékét. Fölöslegesnek tartjuk e kűlönbsn is kitűnő hírnek Örvendő ezéget, mely kivívta mar jeles keazilmé-nyeivel a közönség elismerését, olvasóink figyelmébe különösen ajánlani. — Aradi Geró színtársulata sng. 20-ika atáa fog városunkba érkezni. A* igazgató személyesen jött 1« Esztergomból ¦ f. hó 10-én körünkben időzött, hogy flüSZONKHTTIWK ÍVfOLTAM- ZALAl KÖZLONÍ AUGUSZTUS 12-én 1883. »z itteni viszonyokról kösvetlen tnnggyő-.ődést umiMB. — Mi - ismerve sgy-réssről Aradinak tekintélye* Mimu,kitü-\| nő" érékkel és saját senekarral rendelkező társulatát, másrészről közönségünknek a magasabb igényeket is kielégíti színtársulatuk iránti érdeklŐdeaét.hissszük.bogy stinházunk folyton látogatott leend. Jé is less a műélvezetre kedvesó alkalmat es tittaJ megragadni, mert egy ily tekintélyes társulatra a tél folyamán ncrr számíthatunk, tudva, bogy a nagyobb tár-mistok téli állomás helyei oly Tarosokban vannak, hol állandó" színház is van. Felhívjuk tehát kösönsógünkjóakaratátel jsles társalat iránt! Legalább, ha szorao-run jönnek is, vigan távoxianak. — Somogyi csendélet. Gfirgete gen f. hó 6-án este egy oda való také\| kivezette lovait éjjel legelére; azonban szerencsétlenségére, mert ismeretlen tettesek által fejszével agyon vagdal tátott A gyanú az, bogy lovait akarták Ifilej elvenni s ezért támadták meg, s ver lék agyon. — Ííagy-Atádon a napokban Csá< zár Zsófi nevÜ 13 éves leánygyermek eltűnt. Némelyek ast állítják, hogy Vess-premb? ment volna Kovács Zsigmond megyéi püspökhöz fit tovább tanitta tására kérendő. Annyi igaz, hogy leány 6 osztályon át mindig l-ső kitűnő volt; szeretett volna tanulni, de szüléi szegények, tovább nem taníttathat-jak. - — -Katona- és Pénzügy0 csímen uj társadalmr-éa.Bsaklap indult meg Bu> ! dapeatsn. Megjelen minden vasárnapon.1 Elfifisetési ára egész érre 8 forint. Fösaer-kesstője Hegedűs J. sserkesztóje: Kar-s»y István. A lap koré ifibb jónevü nyugalmazott katonai tehetség tömörült! munkatársul. — A bít jntalmi. .Budapest. Tekintetes ur! Körülbelül agy honapja, hogy megkezdtem a Brandt-féle svájcsi labdacsok bassnálatát, azon hitben, hogy végre föltaláltam ai engemet gyötrő székrekedések arcsanttmát. E hitemet legfé-nyesebb eredmény igazolta is. mert ások használata egészségemet teljesen helyreállította. Nem mellfishetem, bogy Önnek e szeréért legmélyebb hálámat kí na fe-\| jezzem. Tisztelője: Potteri J, nyugalma zott honvédezredes. Nemzeti szálloda (Brandt Richárd gyógysserésx urnák Zü-richben, Svájcs.)\' A Brandt R.-félej svájcsi Ispdacsok, mivel a vért tisztítják, a legtöbb krónikus betegségben a legjobb sikerrel használhatók. E mindnyájunk által nagyrabecsült szert illetőleg szükséges arra ügyelnünk, bogy haszna-] latra a valódi lábdacsokat szerezzük meg. Minden doboz czimlapján kell, hogy Brandt Richárd névaláírása, s a svájcsi fehér kereszt vörös mezőben meglegyen. Egy doboz ára a gyógyszertárakban 70 krajtair._ _ 4425, tkri 883. jnaius 19. Árverési hirdetmény. A a.-kanizsai kir. trvtsék telekkvi osztálya részéről közhirrététetik, hogy őzv. Tóth Józaefné szül. Kafka Erzse komár-rárosi lakos végrehaj tatónak özv. Öreg Tóth Józaefné síül. Móssi Joli agyUmint kkom leánya TÓth Erase t. t aaerínti gyámja és Tóth József végre hajtást szenvedő komárvárosi lakóé elleni 90 frt tőke I87ő.évijanuár 1 bő napjától l877.évj június 30-ig 10% azontúl 6 /• kamatok. 33 frt 40 kr. per, 9 frt 50 kr. jelenlegi, a még felmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyébm a fen Ine vésett kir, trssék területéhes tartozó Csapi 419. as. tkvben A f 665. b. az. a. felvett váltság! köteles 1532 frtra becsült ingatlan 1883. évi október 18-ik napján délután 3 órakor a Csapi községbiró hasánál Győrffy János felperesi ügyvéd vagy helyettessé! közbejöttével megtartandó nyilvános ár 1 verésen eladatni fog ason megjegyzéssel hogy ösv. ör. Tóth Jóssefné ízül. Hósai Juli holtiglsni haszonéi vese ti szolgaim joga a maga ópségéoen marad. Kikiáltási ár a fennebb kitett be-aár Árverezni kívánók tartóinak i bectár 10%-át kézpénzben, vagy óra-1 dékképee papírban a kiküldött kezéhez letenni. Vevő köteles a vételárt három egyenlő részletben, még pedig ai elsőt, as árverés jogerőre emelkedéaétfil számi tandó 1 hónap alatt, a másodikat ugyanattól 2 hónap alatt, a harmadikat ugyanattól 3 hónap alatt, minden egyen részlet után aa árverés napjától számítandó 6% kamatokkal egyltt az árverési feltételek ben megbatárosott helyen éa módozatok szerint lefizetni. j&sen hirdetmény kibocsátásával egyidejűleg megállapított árverési fel lé-1 telek a hivatalos órák alatt a n.-kanizsai kir. tTssók. telekkönyvi osztályánálJ s a csapi község elöljáróságánál megtekint-! hetök- — As elrendelt árverés a fentirt telek krben feljegyssndfi. — As árverési hir detmény a telekkvi hatósigoál kifüg gesztéi, ugy Csapí a a sscmasédoe kösaég ben körözés és kifüggesztés s a Zala Közlöny czimü hírlapban egyisben beik Utas által kösse tétetik. Ai árverés telj e-1 sitásere 3arU Gyürgy végrehajtó kül delik ki. — Kir. Ivasék mint telekkvi hatóság N.-Kanizán, 1883. június 27 én. 993 1- 1- HIRDET Gyórffy János felperesi ügyvéd vagy helyettese közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fognak ason megjegyzéssel, hogy ösv. Tóth Jóssafné szül. Móisi Juli holtiglaní haszonélvezeti szolgalmi joga épségben marad. Kikiáltási ár a fennebb kilett becaár. Árverezni kívánók tartósnak a becaár 10%-át készpénzben, vagy óvadékképes papírban a kiküldött keséhez letenni. Vevő kötelez a véíelárt bárom egyenlő rézzlétben, még psdig: az elafit as árverés jogerőre emelkedésétől ssátni-tandó 1 hónap alatt, a 2 at ugyanattól 2 hónap alatt, a 3-at ugyanattól 3 hónap alatt minden egyes résilet után az árverés napjától számítandó 6% kamatokkal együtt as árverési feltételekben meghatározott helyen és módosatok szerint le fizetni. Esen hirdetmény kibocsátásával egyidejűleg megál!apiott árverési félté telek a hivatalos Órák alatt a aagy-kani-saai kü. törvényssék telekkvi osztályánál s a komárvárosi és Csapi község elöljáróságánál megtekinthetfik. As elrendelt árverés a fentírt te lekkvben feljegysendő. As árverési hirdetmény a telekkvi hatóságnál kifüggesztés, ugy Komárvá-ros, Csapí s a szomszédos kössógekben körözés és kifüggesztés s a Zalai Közlöny czimü hírlapban egy izben beiktatás álul közzététetik. As árverés teljesítésére Barts Gy. végrehajtó küldetik ki. Kir. trvasék, mint telekkvi hatóság Nagy Kanizsán 1883 május 30. 994 l-l. L3 S L3 K. Lapvesér és kiadó: SZÁLA Y S ANDOR. Felelős szerkesztő : TASS ALMOS. Laptulajdonos : WAJDITS JÓZSEF. INT ylltté r-.) SALVATOR síéi ráess vasaest ss ssraavsrlz, lithicm és bornétricmbac gasdsg forrás, orvosi tekintélyek által a légsfi és emésztési szervek barato bántelmainál rendelve; — kiváló szer a köszvény, hólyag és vese bajoknál. Borral hasznaira Igen kellemes üdítő-ital. Kapható áivayvlz-karezketttsi.>es és letrt&flfl syóoyiiertarhsB SalTaíor-fürTái íraalÉSoí 906 15 -20 EPEBJE8KNT Bpeaten föraktárÉdeskuthy L. urnái. alaki, ^>?^^aTba^^^zS?e^^>e? tartalmi tekintetben felelősséget ne ¦em vállal a! 8«erk. S577, tkri 683. máj. 22. I. Árverési hirdetmény. A nagy-kanizsai kir. trvszék te lekkönyvi osztálya részéről közhírré tétetik, hogy ösv. TóthJóssefnéssÜl. Kafka Erase komárvárosi lakos végrehajtatónak ösv. ör. Tóth Józaefné síül. Móssi Juli-anna kkoru Tóth Erase leánya t. és t. gyámja és Tóth Jóssef végrehajtást asen-vedő komárvárosi lakos elleni 90 frt tőke, 1875. évi január 1-ti I az évi július hói l-ig járó 10/S kamatok, es időtől a kielégítésig 8Vt kamatok, 27 frt 50 krl per, 6 frt 35 kr végrehajtás kérelmi, 10 frt 90 kr árverési, 3 frt 50 kr jelenlegi s\| lég felmerülendő költségek iránti végrehajtási Ügyében s fentnevesett kir. törvényssék területéhes tartósé kómárvá rosi 75. ss. tkvben A II. 1 — 15 soras. a felvett ingatlanokból as A IL 1 sor. 99/a\| hsas. a. 419 frt 50 krra becsült ingatlan1 külön, ugyanaron tkvi A II 2—15 sor ss. a. 535 frt 50 krra becsült fekvóseg külön, végre a Csapi 419. as. tkvben + 667. hzsx, a. felvett váltságköteles 796 frtra becsült ingatlan (külön és pedig s komárvárosi ingatlanok 1883. évi október 18-án délelőtt 10 órakor, komárvárosi községbiró hasánál, a Csapi fekvóeég pedig 1883. évi október 18-án délután S órakor Csapiban a községbiró házánál ím ce O g g fid !a se i S-l Q s l-s. » se s esa 8T A legjobb LE HOUBLQN Francala gyártmány. Utánmásoktől óvaHk. R szivarkapapir csak akkor valódi, A [t ha minden lap LE HoUBLON bé- IV :TX lvegzétmagánhordjaée minden kar \|>{c \|V ton as alant látható vérjjegjgjel ís vf V alai rizsa! van ellátva. STS 12—2i t# WíESE és TÁRSA, c. k. azab. peazstekrány gjaroeok, Bécs, Budapesten, Prága. FiókraltMr: Budapest, Sugár ut 2. az. (Foncziére palota), ajánlják > a.jat ffinmixju logkilünSbb ixerkete\'.ü tQimon-.es et .. betörés ellen biztos pénzszekrényeiket kézi szekrény, másoló gép es múzáralkat a legnagyob válasstékban, méraékelt árakért. Képes árjegyzékek kívánatra ingyen és bérmentve. U. L A t. cz. kösönség érdekében kérjük czimünket pontosan kitölteni, nehogy 20 év óta fennálló gyárunkat, egy Theodor Wiese & Comp; aiintén hasonló és sokkal fiatalabb czéggel összeté- 967 6-20. ÍM társas piari es onsulii is. (előbb HAMPEL ANTAL) Budapest, V. Nagy korona-utcza 13. szám. Esen tanoda, melyet ezelőtt 50 évvel Hampel Antal ur alapított, és mi ast már 17 évófia fennálló tanodánkkal egyesitettük — minden törekvésünk oda irányul, hogy elódünk jó hírnevét megőrizve, a reánk bisott növendékeket alaposan képzett egyénekké neveljük. Hogy kitüsött csélunkat biztosan elérjük, iparkodtunk ismert jeles tanárok alkalmasása által kitűzött cséluukat biztosítani. Tanodánkkal táp- és nevelőintézet Is van egybekotTe, melyben a növendékek teljes ellátáson kivül szeretetteljes bánásmódban részesülnek és tanulmányaiban gondos felügyelet alatt álianak. Tanítványainkat az egyéres önkéntes! vizsgalat letételére előkészítjük. Értesítőt kívánatra ingyen küldünk. Belratások a jŐTÖ 1883/»-\'k tanévre augusztus 27 én veszik kezdetöket. AZ IGAZGATÓSÉ. (5: 992 2 — 6. Prattter Jótsef ig.ig.ió. Gross Gyula. cxxxxxxxxxv omhiy * MmwT,aoi>Faiti«.rm8 HM I 1 11 I I I I I I I I I I I I I I I I I 11 Ezennel van szerencsém a t. cz. közönség szíves fi- ¦ gyeimét felhívni legújabb Telephon- és villanyvezeté- ¦ keimre — és szobák, szállodák és bányászati munkálathoz ¦ legjobban ajánlani. i Védelem rablók és tolvajok ellen! ; Sok fáradozásaim után régre sikerült lakosokat — , szintúgy péuzszetrénj eket villany folyammal egybe- , kötve, a gyakori rabiatok ellen ugy megvédeni, hogy az , azokhoz hívatlanoknak — minden fáradozások és eró\'lkö- , désflk daczára sem lehetséges a lakásokba illetve a pénz- , szekrényekhez agy hozzáhatolni, hogy a csengetyukészülék , mozgásba hozatalát kikerülhesse. A gyakori rablások és tol- , vajlások ellen, — hogy némileg is védve legyen a t. közön- , ség — e készülékek beszerzését nagyon is ajánlhatom. Továbbá fali- és zsebórák is egybeköttethetők a Tll-lauyfolyammal, oly formán, hogy azok megbízható költő-Ör&knl szolgálhatnak. Egyidejűleg bátor vagyok nagy raktáramat optikailag jól csiszolt szemüvegek és csiptetókból — gyenge, rövidlátó és beteges szemeknek, valamint jól berendezett arany, ezüst és ékszerára üzletemet figyelmébe ajánlani. Végül kérem a t. cz. közönséget becses megrendeléseikkel mielőbb aiereücséltetni szíveskedjenek és vagyok azokat elvárva — jó hírnévnek örvendő üzletemet becses pártfogásukba ajánlva teljes tiutelettel T-v El I ¦.fr\'y re. 946 1 — 12. optikus, aranyműves és házi sürgöny készítő Nagy-Kanizsán. 11111111111111111111111111 SCHLÁMMÁDINGER ALAJOS gazdaságii gépgyaroa Széksí-Fehérvárott, Budai-írt 2S szám saját házában. Ajánlja n»gy vil&ntékban levő kitflnC jő «zer-kesetQ léerBjfl éi tsz-DsepIcsépElt, többféle resta-kit, trlMriket, BZEDBka vágókat, repivaiikat, ki-koplWíBierzaoló-kat, daruikat, sónaalmokat.mak-darálókat, ekeit, hársas ekéit, n«nk(llGiibeo:ki-tönS txerkezeta aziliaalaekat, tmaltikit, ker-eajtá-caavarekat, ¦v-kKdé-eMUk et ¦InleneBB gazaiai\|i \|épe ket Ugrninte kap ható : finom gep-oltl, «eptzljak: trefak, kilétek, tlajezt kaaaak, viril réz-alt éa mindenfele ptt- ét tartalék rétaek. awKlndennemtt gépjavítások legolcsóbb árban elvállal ta t«ak. ta Árverési hirdetmény. Az alulirt fóbérleti igazgatóság részérói közhírré tétetik miszerint folyó 1883. évi áugusztns hó 21-én a lenüi és áugnsztos 22-én az alsó-lendvai gazdasági irodákban a reggeli órákban nyilvános árverés vagy ajánlat levél utján több rendbeli korcsmák, borárnlási s halászat jogok vizi őrlő malmok, az alsó lendvai gőzmalom, továbbá nagyobb s kisebb területű földek, rétek és legelók, miatt nem különben az nrodalmi erdőkben a makkoltatási és gnbacsszedési jog ha szonbárbe adatnak. Az árverési feltételek alsó Lendván a gazdasági irodában megtekinthetők. 996 1—2. Az alsó Lendván, 1883. évi augusztus hó 10-én. Az alsó-lendvai s Kempthy orodalmak főbérnökségének Igazgatósaga. HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY AUG08ZTÜB 12-téa 188S. HIRDETÉS E K. SS; 8 J >,í 1 T-i _ * = i B Ssii> =ee ?"2 -z ¦• © •• 5á-íí s¦ a^ - legjobb Asztali-és üditö ital, UtSnö hatásnnak bizonyult kon&gésnél, gége bajoknál, nyomor-es hólyag hurutnál. ÉDECSEK(az emésztés elősegítésére). Mattom Henriit, icíiu«.ii»n lCMsmií). g V íj79 21—30 Harkányi gyógyfürdőd Magyarország, BaranyavÜrmegyében, fílrdőidóny május 1-től szeptember 30-ig. Ezen 50° R. természetes meleg ártezi kínforrás nemcsak az orszf^ elsű gyógyintézeteihez tartozik, hanem a ketföld hason gyógyintézeteit mindenbén fe-Ulmalja Ve gyalkatr észéit illetőleg Dr. Thín Károly vegytanár állal teljesített elemzés szerint kénes héwiz, mely iblanyt, btlzeuyt és mindeddig ismére len síénél eg-kéneggSzt tartalmaz, EitQnű gyógyítási hatással bir csnzos, köszvény, görvély. Idült faörkiüte gekre, aranyér, nöbántalaakra, fonaBizÉ.si hiányok, fehérfolyás, sebzések, daga-tatok és higanyos gyógyszerek által okozott mérgezésekre, továbbá mái-, lép, általán Mirigy-daganatokra, nehéz hallás. Idült szembajok is ivsrszervi\' bántalmak elles. A fürdöigazgatóság sok Évi tapasztalat alapján kijelentheti, hogy ez-n csodaszert! gyógyforrásnál ezerek ós ezerek a legmakacsabl\' ós legnehezebb be tegségekben is egészségüket és épségüket visszanyerték, a miért ís a legnagyobb elismerést érdemli E Íürd5 a maga nraébon egyedüli, minden mis akár belföldi, »ká kaifOjdi haaongy égy forrást gyógyhatis tekintetében felülmúl; a mit különben az évről évre szoporodó vendégek azáma is bizonyít Az utazásra ajánlható : Bo.dapest-péesi vasat vagy Déli vasat Budapest Kanizsa-Barcsi vonala, állomi* - Péos, alföldi vasot Eszéken át Villáiivig, Mo-hics-Pécsi rasnt, állomás: Villány. Posta- és távi rda-állo más. BSvebb tudósítást a lepnagyobb készséggé, Dr. HELLER JÓZSEF rendes [fürd5orvo> nynjt. Harkány, 1883. június 1. 940 10—12_ azép kifogástalan síivarkát lehet készíteni az én, a es. kir dohánygyáakbsn is hasxcált s z I t a r ka TÖLTŐ-GÉPEMMEL niclr érczbol ígen csinosan kiszitve, 3 különféle er3is:bcq, vek ny, kftsépiaj, vastag, külaabséi nélkül, használati utasítással egjütt 65 kr. Csak akkor valódi, ha czégea bele van vésve. Az én szlvarka hüvelyeim. ¦ziutén három crősti ¦ csskls a valódi DoDczia-lillzaélitli „Le HoniloiM-papírból (fehér) vagy Ki kori cz a-papírból (sárga) kovetkczS árakon kaphatók: frt Szipka rész nélkül, sima lOW-re —.60 Szipka rész nélkül elegáns arany- JfRygyal. 1000-re ..... 1.30 Szipka rószszcl, sima 1 karton 500drbbal ...... Szipka részszé! elegáns arany, kék vagy fekete jegygyei, 1 karton 500 darabbal .... II rendű minőség, szintén fehér vagy sirga,mcljfit misokolaó- rendükípen ajánlanak, ára: Szipka résa nélkül sima, 1000 db. —.50 Szipka rézz nélko), elegáns arany- jegygyc!........—.90 Szipkával, sima, 1000 drb . . 1.S0 Szipkával és elegáns arany, kék vagy fekete jegygyei, ÍOOO db. 2 20 Közönséges rtmC gépecakc hozzá —.10 Levélbeli megrendelések utánvétellel vagy az Ssszeg beküldése mellett Ismétcladók zzázalékot kapnak. 1.05 1 50 C511SD Belejegyzett védjegy. Óvási Hamiaitiaoktóli megóvások ciéijából minden karton a fenti keresk. törvenyszékileg bejegyzett gyár-jegygyei van ellátva. Cawley <fe Henry párisi franczia siKarks éa gepecdkék raktára: WlacH Albert. Bécs, Mariabilferstrasse 58. (ezelőtt Praterstrasse IS.) jeles magyarnom 1?—------" Pettinczon (Radein mellett.) Eendkivül szénsavdús sáfránya viz-forrás, mely a bnda-pesti műegyetem vegyészeti ofiVuilya és a bécsi egyetem vegy-elemzései szerint fölülmúl minden hozzá hasonló savanyn vízforrást és fölötte hathatós alkatrészeinek összetételénél fogva orvosi tekintetben kiváló figyelemre méltó. Mint kellemes üdítő ital különösen borral vegyítve, minden hozzá hasonlót fölülmúl. a forrás igazgatóságához Petánczra (a. p. Muraszombat) in tét ondók. Raktárak- és iraó tel adóknak különösen ajánítatik. Hogy mindennemű bamísitásnak eleje véteasék, a dagó „Széchenyi" névvel Jeend ellátva. 98 4—5. Árjegyzéket tiranaira ingyen és bérmentve. Mindenkor Ifriss töltés Sürgöny ; Totler Beieie, Baieü Egy már használt, de jó karban levő 8 ló erejű gőzgép, 1 kettős járású daráló malom és az ehhez szükséges eszközök olcsó áron eladatnak. . Sebestény Lajosnál Novigrád, 989 2 - 3. XXXX: XX XX XX XX XX XX XX (Kaproneza mellett.) BERGEE o-vosi KÁTRÁNY-SZAPPAN A orvosi tek tntélyek által ajánlva, a legtöbb európai államokban a legnagyobb hatással hassnáltatik mindennemű bőrkiütések ellen, különösen idült éa sömörök, rüh, ótvar és élődi kíütíaek, ngyszinte v«res orr, fag/dag. izzó láb, fej- ós izakálypikkely, Berjer kátráayszsppaa 22 ^tr>y1 tartalmaz éi icen elsrOlBbiteodíI * mis forgalomban lei>S kitrinyazappanoktól. A csalások elkerOlése vógtt kércsaók viláfo-4ts>«\|^ Sn Bcrger kátrány-azappana és flgyelteuék az ismert védjegyre. SS ^kacs bónzenrcdóseknel a kitrány-zzappan belyeu batáazal haaznál-tátik 55 Berpr nryosi Lltfáiy tórapia SS í"\' E0Q esetben, ha ec szükség elletni-, ugy kéressék csakis a Berger féle kátrány kén-szappan, minthogy a külföldi utánzások eredményt HH »02 10—24 len kéV\'tmények. «at>^s> Mint gyengébb kátrány-szappan mellósésre minden SS tisztátlanság a, bőrön, SS b3r\' é\' ^JkiÜtéiek gyermekeknél, valamint eddig elérhetetlen szépitÓ 9s>#v moiadis éa iürdó-saappau mindennapi haazoalatra szolgál 55 BERGER SLYCERIN KATRÁNYS2APPANA jSJj ^ JUnden fajtinak darabja 35 kr. ataalUssal egjütt FSszétkílots : KELL S. gyifytzerttziil TrspfUaa. Raktárak: \|Mf "km™: pp.agef. béli ;•. belus józsef ejócjiitrés\'tckn-:. se>tXXXXXXXKKX>es<KX1MtXit>t«tXXK I xxxxxx^p»xxiPMcxiaoo8^x^ i ˇTTvvvvTwvvvvv^vvvvvvVTVVVVTV^VVVS^rWSVtVW fvfvvvl »111111 11111111111111111111 Szabadalm. Gőz-Mozdonyok. Biztosítja korunk legolcsóbb, legbUtoaabb é* legállandóbb munka ereje. ErfoyMc: Sem knlöaos flitS, sam hatósági •ogedély, ¦» t1" paaat, sam különös ké»éay, nem sstakaétes, jAiAaa — ¦sarínt lakóházakban műhelyekben. la bátran alkalmazható a L mozdonyok kozdl cigy számmal vasnak malmok, caementgjárak, bányaművelés, fBréiz, gépgyárak, szövőgyárak, könyvnyomdák, könyomdák, villanyos kéazfilékek, hea-ktesm&hely, kovácsmfihely, pótkivé gyárak, szappanos mfi-" helv, keményíts gyár, esztergályos m&hely, asztalos műhely, zBrffizdJk, kalapgjárakban stb. 966 5-12. Ajánló ís elismerS levelekkel, valamint képes árjegyzékkel ingyen ós bérmentve izolgálnnki 4 SRA.NZ C és RODINOER O. Gép-gyár, Bécs, YI. Domlnlkanergasse 7. 11111111 i 11111111111114**** Mautoer József első pálinka főzöde és borkereskedése 324 12-13 Szegszárdon. Ajánlja kitűnő minőségű pálinka készítményeit úgymint : j inául türkSly itvonatot (Durobillt) 100 liter (hordó =áir.\'i: 31 frl ] kétszer égetett törköly ktTonatet (fiarohiug) 100 liter . 23 frt I v»l<5di tírköljr piiinkit . 30 Irt \' Továbbá sxlavon ea ssirmiai 6- éa aj fítttvoriwnot hordirel együtt 38 frt Vegul gzegszúrdi 6- ei nj Toro ¦ borait ménekéit arak mellett. . Szíves megrendelések a hidas-bonyhádi állomásig bérmentve aaáliittatoak. A kie \' ürült bordók, ba ások 4 hónap alatt a hidas-bonyhádi állomásig bérmentv-í viasaassállittatnak, agyasaién áron miat íolarámittattak. visaaafogadtatatk. Wajdits József tónyvuyoradijiból Sagy-Káuüzsín. NAGY-KANIZSA, 1883. augusztus 16-an. S 5-lu S2sô,m huszonkettedik évtoiyam. FJÔn»tavl ár: KffV ittam 10 kr HIROETESEK i bíwálms prtitaorban T, masoda . nia*** toval.I.i Mffrrt f. 1er NYÍLTTÉRIJÉN •nroukeot 10 krért vftptnt-k tei ,,„.-stári illetik minden egyes -ir»l tpsf-rt 3u kr. fin-tewtö. ZALAI KÖZLÖNY. A lap szellemi részét illető kexl-n»-nyek a iierkesztőhőz, anyagi reszet illető közlemények pedig a kiadóhoz bénaentfe intexendők K A 0 Y - K AN 1 Z 3 A IVnr.eiiULli\'ü levelek csak iimerl m a oka tanúiktól fogadtatnak ri Kéziratok viasza nem kniili-int-k Nerv-kanizsai Öuk. tűzoltód-egylet, a .zalamegyei általános tanítótestület, a „nagy-kanizsai kisdedoeveló egvesfilet, a „nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet, a „soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmánya, s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Hetenkinl kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjeieu« vegyes tartalmú lap. A szent Istvánnapi népünnep Kétségtelen, hogy hazánkban a magyarság hegemóniáját s supre-matioját hirdető általános polgári ünnepnek mielőbb való létesítése — felsőbb állami szempontból tekintve — felette nagy fontosságú. Kétségtelen továbbá, hogy ezen általános polgári ünnepet nem lehetne alkalmasabb napra tenni, mint első ap. királyunk : szent István napjára, ki a politikai és polgári ügyek és intézményeknek bölcs elrendezése , megállapítása és áldásos működése által a magyar nemzet örök háláját érdemelte ki, s kinek, mint honrendező- és megszilárditónak emléke örökké élni .fog a nemzet szivében. Nagyon sajnos, hogy mindezeknek daczára még a magyarok közt is vannak igen sokan, kik vallási szempontból — minek pedig ezen magyar polgári ünnephez vajmi kevés köze van — ellenzik, hogy ha zánkban ezen ünnep mielőbb általá-nosittassék. Pedig ezen polgári ünnepet hazánk minden gyermekének, ki magát a magyar állam hú polgárának vallja: megünnepelnie szent kötc lessége volna; mert ezt hazánk érdeke kívánja, azon jó, édes hazáé, mely egyforma szeretettel öleli keb lére minden gyermekét, mely mindnyájunkat ngyanazon közszabadság — ugyanazon közjóban részesít,egy-formán kell ót ennélfogva szeretnünk is. Tehetsége szerint pedig tegyen meg mindenki annyit, mennyit tehet. Félre tehát minden kicsinyes érdekkel; legelső s legszentebb legyen a haza érdeke! Hasson oda mindenki, hogy szent István napja mielőbb általános polgári ünneppé emeltessék, mely napot éppen azért, mert magyar, ünnepelje meg; szeme előtt tartva azt, mit pgy jeles pub-liczistánk mond: „Ha magyarnak születtél, légy magyar; magyarnak lenni dicső kötelesség, magyarnak nem lenni, szégyen magyarnak...... Magyarország nem lehet más, mint magyar. A magyarságot emelni legjobb és legkonservativabb politika. A magyarság ne hagyja el magát, dolgozzék és a nemzet fel fag virulni." A mult évben Budapest főváros — jó példát adandó — igen sikerült népünneppel ülte meg e napot, s teszí ezt ezen évben s a jövőben is. Példáját remélhetőleg már az idén hazánk több városa kö-vetendi. Nagy-Kanizsa r. t. városnak má%jó birneve is megkívánja, hogy e tekintetben is az elsők közt legyen. Meg is indult e hó elején városunkban egy mozgalom, melynek czélja, hogy szent István napja pol-gárilag is megünncpeltessék. Eleinte nagyobb szabású.-, népünnep terveztetett itt Nagy-Kanizsán; reggeli ébresztő zene, taraczk-lövések, hangverseny, különféle versenyek megtartása, fáklyás-menet, a városnak kivilágítása, dísz-ebéd. diszgyakorlatok, tánczmulatság, tűzijáték stb. mellett. Mi keresztül vihető is lett volna uagyobb, ezen hazafias eszmét megérdemlő lelkesedéssel. — A kezdeményezőknek azonban arról kellett csakhamar meg győződniük, hogy a város tehetősebb polgárai indifterensek ezen hazafias eszme iráni, s arra áldozni nem hajlandók, legalább ebbeli készségüknek még jelét sem adták. Nem érthetünk ennélfogva -gyet a „Zala* 64. számában „Nemzeti ünnepek* czim alatt — különben nemes intentióból irt czikk azon pas-susával, mely azt mondja: .Ami a Kanizsán rendezendő Ünnepélyt illeti, valamit még mindig nem késő tenni, de hogy képesek volnának nagyobb szabású ünnepélyt rendezni, arra talán rövid az idő." A mi az időt illeti, időnk nem lett volna rövid, mert hiszen ezen ügyben a mozgalom már f. hó 2-án megindult s a kezdeményezők azonnal mindent elkövettek, hogy a népünnep iránt minél szélesebb körben minél nagyobb érdeklődést keltsenek. — De mit használt mindez, ba hiányzott a mérvadó körökben. az ily hazafias, párt-, nemzetiség\' és valláskülönbség nélküli nagyobb népünnep rendezéséhez megkívántató igazi lelkesedés. Lelkesedés nélkül pedig a legkisebb dolog sem megy! Ezen körülmény nem sajnálható eléggé, de hiszen nemcsak ezen ügynél s nálunk és napjainkban tapasztalható ez, igy volt a múltban is; de ne adja a magyarok hatal mas Istene, hogy a jövőben is igy legyen. — Többször történt, hogy kicsinyes magán érdek, vagy megsértett hiúság s gőg, hazafias eszmét meghiúsítani törekedett, s nem egyszer sikerült is meghiúsítania! Különben ilyesmit a jelen esetben még föltételezni sem merünk. Azonban jó volna, ha azok, kiket illet, fontolóra vennék Széchenyinek azon szavait: „Ha országunk nagyjai és tehetősebb birtokosai egy és más közhasznú czél végett egyetértenének, s közakarattal s közerővel törekednének a haza javát előmozdítani, mi lenne néhány esztendő, mi fél szazad múlva hazánkból ? Ml volna nehéz, mi ki nem vihető ?" Nem volnánk azonban igazsá gosak, ha ki nem mondanók, daczára a föntebb elmondottaknak, hogy számosan egész lelkesedéssel tették ma gukévá ezen hazafias eszmét, kik közül egy több tagu végrehajtó j bizottság alakult f. évi aug. 11-én, mely bizottság saját erejére támaszkodva, de tekintetbe véve a föntebb 1elmondottakat is, elhatározta, hogy szent István napját párt, nemzetiség és vallás különbség nélkül pol- gáriig is megünnepli, a mint ezt a helyi viszonyok, s körülmények engedik. Egyúttal tisztviselőit következőkép választotta meg: Elnök: Tuboly Victor ügyvéd; jegyző: Dr. K?Je Antai ügyvéd ; pénztárnokok: Kra^z Vilmos Üíetékszabási kir. főnök és Szalay Lajos ügyvéd; a pénztárnál segédkezek: Árvay Lajos postatiszt és Vajda Fercncz ta ni tó; tánezrendezők: Halis István, Dr. Kele Antal és Pais Géza; tűzijáték rendező: Pongracz Adolf torna tanár. A népünnep programmja következő, megjegyezvén, hogy az ünnepélyből befolyó tiszta jövedelem a helybeli leienezek, elaggodtak Ós árvák alaptőkéjének gyarapítására fór-dittatik. 1.) 1883. évi aug. hó 20-án reggeli öt órakor a azent Fereneziek kertjében elsütött 12 taraczklövés hirdeti az ünnep kezdetét. Ezután 5 —6-ig a zenekarok körüljárják zeneszó mellett a várost, illetőleg azon utczákat és"\' tereket, melyeket a bizottság nekik kijelöl. 2.) A nap folyamán 48 taraczklövés történik, még pedig 12 reggel 5 órakor, 6 sanctuskor, 12 urfelmutatáskor, 6 délben és 12 d. u. 6 Órakor, midőn a tulajdou-képeni mulatság & „Sörkert\'-ben kezdetét veszi. 3.) D. e. 8 órakor a városi templom előtti téren ugy a végrehajtó -bizottság, --mint a hatóságok testületek és egyletek tagjainak gyülekezése. S1/, órakor indulás a Fereneziek templomába, hol &. e. 9 órakor a szent beszéd, 10 órakor nyilvános körmenet, ezután a nagy mise kezdődik, melynek végén egy több tagból álló négyes kar a ,Hym-nuszt* elénekli. 4.) D. u. 6 órakór a „8ör-kert-ben, kedvezőtlen idő esetében pedig a .Szarvas vendéglő nagy termében .kezdetét veszi a mulatság. Kedvező Idő esetén 6—7-ig a Sörkert mindkét tekepályáján verseny lesz. \' 5.) D. u. 7 órakor Gyórffy János és Hoffmanu Mór alkalmi szónoklatot, Tuboly Viktor pedig alkalmi szavalatot tart a közönséghez. 6.) Esti 9 órától 12 óráig időközönkint a Sör-kertben tüzi-já-ték tárta tik, a táncz pedig reggelig tart. — Esti 10 —10 V, óráig csárdastáncz-verseny. A 3 legjobb tánezos és tánezosnő jutalomban részesül. Belépti-díj, személyjegy: 40 kr., családjegy egy forint o. é. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak s birlapilag nyugtáztatnak. Mi bizunk Nagy-Kanizsa város és vidéke polgárságának hazafi -ságában, bízunk abban, hogy tőle telhetőleg támogatni fogja azon számos tagból álló bizottságot, mely ezen ügyet a kezébe vette, 3 igy bizonyos a siser. Tegyen meg mindegyikünk annyit a mennyit az ünnepély emelésére csak megtehet! Éljen az első nagy-kanizsai szentistvánnapi nép-ünnep! N.-Kanizsán, 1883. aug. 12. Dr. K. 200/883. A zalamegyei ált tanitótesíület elnökségé tői. A .zals.megyei általános tanító tea lülel" közgyűlését f. évi aug. 27 én és 28-án Balaton Füreden fogja megtartani, melyre a t. cz. tanügybarátok és tugok tisztelettel meghívatnak. Tárgyai: 1. Elnöki jelentés. 2. Mit vár a népiskola az óvodától? előadó: Erdősy Bibs Kornélia Nkgy-Kanizsáról. 3- A központosító módszer és ennek nagy hibája, előadó: Hoffmann M„ N.-Kenizsi-ról. 4. A nyugdíjtörvény revisíőja, előadó: Udvardy Ignácz Z.-E^er«zeg. 5. A járásköri segélypénitárak szervezése. C. A megyei tanszerreuseum. előadó: Lőb Ig-nácz Csáb-Rendek. 7. Az orsz. tan. gyü- TARCZA. Egy diák városból. (Folytatás.) Barátom egyszer li&k megállt és egy kék báisony rajtát emberre matatott, ki egy csődüiet közepében ugrált és nevetett. Azon én is mulatám magamat eleinte. A világ színpadán ugyan csak statiszta lebetett,de a quartierban elég nevezetességre tett szert. Neve —No 11763. Állása — commis-ionaire. Hivatása — meghal a ványodotc czipők kifénye.ítése. Műhelye — utczán, szabad ég alatt egy kis láda mellett. Jutalma — 4 eous. Kötelessége — ezt megköszön:ii. Életének múltja — ? jövője — 0. Az ismeretlen mul\'ú és életének határihoz elért embernek kevés változatosságot mutató jelenét vegyük szemügyre- A kövérségnek ritka példánya. Lábai egész teste hosszúságának egy harmadát teszik ki. Hogy arczát mi tette oly violaszínüvé, azt csak gyaníthatom, életérő! keveset tudván. Ö azonban büszke rá, mert feltűnés kedveért teljesen kék bársony ruhát és kék sapkát visel. Szereti a deákokat ezek viszont védelmezik őt. Ha valami tárgyat akarsz megvenni, minek elárusilásí helyét nemtadod, Vio-let bic.i megsserzi azt. Sőt delicaltabb és simább eljárást követelő dolgokat is jobban megold ő, mint diplomaták a keleti kérdést. Mily boldogság sugárzik kő vér violassioü borotvált arczárói, ha különösen az Ő számára készített kis vasazé-ken ülve tisztogathatja pere Violet egy deáknak csípőjét, mely elég nyájas volt tulajdonosa akaratából a ládára lépni. A czipó lelép, Violet bácsi felkél, sürÜn neki keménykedett szemöldökei alól kikandikálnak piczin szemei és levéve ősz fejéről kék süvegét, megköszöni a kapott dijat. Oda érünk. Bonjour, pere Violet. Ca va bien?* Herei moosieur; toujoars bien.* Mindig jó dolga van. Violet bácsi, mint őt a deákok épen víolaszinü arczárói elnevezték, mindig mosolyog, sokat novet és sohasem haragszik. Ha mis dolga nincs, gomblyukába akasztott, numerusát jelző réztábláját fényesiti. (Kinek mílyeo van, olyan érmet akaszt gomblyukába). Vagy pedig bal karát a szék támlájára helyezve, ujjait billegetve furr i-gálja a világot. Majd sunyorítva és mosolyogva gondolkozik és elmereng a —¦ járda asphaltján. Csak egy ellensége van. Ez a mellette levő kioszkban újságot áruló néni, a qaartierbea e név alatt ismeretéé „la marchaode terríble.* Hossz szavakkal nem illetik, csak passive boszantják egymást. Violet bicsi nem jön ki phlegmi-jából, de a másik rikácsol és vörösödik mérgében. Több oka is van rá. Ha eső esik, a félszázados megaera kárörvendve nézi; váljon Violet bácai hogy ázik. Ö okosabb és a szemközt levő kávéház ki feszített árnyékponyvaja alá megy. De ba jönnek a deákok éa a „rettenetes uj-ságáruló nőt* egy kicsit szelídíteni akarják és ennek nincs hova menekülnie, akkor ő az, ki győzelmi mámorba esik. (Már tudniillik egy kis órával kéVbb valamelyik oa bar élben.) Mjí! már. tudom, miértnézi sokszor kárörvendő mosolyával az asphaltot. Csel-szövényeket forral as ellen, kit a sors elég gonosz volt arra kárhoztatni, hogy még Violet bácsival is hadi lábon álljon. Miért? — Valaha a marchande terríble kávéháziul ajdonosnŐ volt, pere Violet pedig ott garCjon. E két élet meg meg újuló tragí-ko-mikus harcsának színhelyénél befordultunk a tágas szép rue Souffiotbs éa szeműnk előtt feltárult a nagyszerű Panthé-on Majd az erről nevezett téren elértünk az École de droithos, jogi iskolához vagy ba ez furcsán hangzanék, a jogi egyetemhez. As egyetemes tudományok azonban nincsenek egy épületben elhelyezve. A jogi facnltáanak külön 1771-ban emelt épülete van, mely azonban a többi facultás épületei között utolsó helyen áll. Nagyságra nézve is a legkisebb és akár építészeti modorát, külső alakját, akar berendezését tekintjük, nem felel meg a várokozásnak. Az orvosi facultásnak szintén külön épülete van. Ez sokkal nagyobb és különösen az uj réas nagyon szép lesz. Nem elégséges ez épület maga, van még külön amphitheatrama.(nagy terem, hol előadásokat tartanak) ás anatómia és sebészet számára. A theologiai facollá, fa-cnlté dea Sciences (matbematika és termesze tudomány ok) és a faculté des Lett-res (philologiai, philoeopbia, történelem és földrajz) a hiree Sorbonneban, egy 1629-ben Richelieu által építtetett colos-saltE épületben vannak elhelyezve. Sorbonne megett van a Collége de Francé, nem as egyetemhez tartozik, ha em egyenesen a közoktatási minisztérium alatt áll. Kiterjeszkedik az összes ta dományokra. Előadásait nők is látogathatják és látogatják is, különözen az irodalmiakat. A Collégé de Franca-beli tanárok között Europahirfl tudósok vannak, kiknek munkái és neve Magyarországon is ismeretesek. Labouleye, kit sajnálatomra nem hallgathattam, minthogy gyengélkedése miatt es évben nem tartott előadást. Leroy-Beaulieu hirea nem-zetgazdász. Guizot nagyérdemű fáradhat-Ián Schakespeaxe magyarázó. Deschanel kellemes és humoros elŐadásu irodalomtanár. Boizsier az ó kori, különösen római társadalmak alapos ismerője, ismertetője és magyarázója sz idén Ín specie Horatius munkáinak nyomán. Végre Re-nan Ernő, ki elég réclm,meot csinált 7 kötetes munkájával „A kereszténység kútfőinek története" (Histoire des originea du cbrislianisme) és e 7 között különösen szélsővel Jézus életével (Vio de Jézus). Az idén a zsoltárokat magyarázza, melyeket oly sokszor énekelt, mikor a Saint-Solpicéi semijárium kispapja volt. Különben ugy veszem észre, hogy a következetességet nem igen tartja meg. Neki szentel másfél évtizedet, hogy bizo nyitgass, melyek és milyenek a kereszténység kútfői, a munkát befejezi, legújabban azonban felfedezi és a St. Simon társulatban f. é. január 27-én „A judais-mus mint faj és vallás* (Le judalsme comme raoe et religion) csimü felovasasában nyilvánítja, hogy a kereszténységet Isaias alapi ti 725-ben Chr. e. Oh.oh! quo musa tendis? Érdekes dolgokat lehet tehát e kü lőmbözŐ tan it esetekben hallani és az egye- temi ifjúság nagyobb örömmel látogatja szokat, mint az egyetemi jogok pénztárát a caisse des droits universítaireet. A vizsgára jelentkezéssel együtt fizeti az illető, mint a köles az igen magas vizsgadijakat. A tan intézek közül felemlítendő a polytechniknm, az école des beaux arts hires képzőművészeti iskola festészet, szobrászat, építészet számira, az école de pharmcie, felsőbb gyógyszerészeti iskola és az école des mines, báoyáazati iskola. A tudományok főszékbelye, a français tudósok Oiympusa és egy ilyfranczia tudósfő vágyainak netovábbja as Insti-tute de France, Francziaorszig tudományos akadémiája. 225 rendes tagja van, kik önmagukat választás utján egészítik kí. A többi félistenek ez Olympuson mint rendkívüli, levelező és kűföldi ta* gok szintén megbatározott számban vannak. Az institute de France 5 akadémiára van fölosztva. Académie Française élő nyelvre ügyel fel, Aeadenre des Transcriptions et Belles Lettres régiségtannal és a clssaikus nyelvekkel foglalkozik, Académie des Sciences, Académie des Beaux-Arts, Académie des sciences morales et prolifiques (történelem jog és ál* lamtudominy, nemzetgazdászat.) A quartier többi nevezetes épületei : A Luxenbourg (senatusi) palota, szobor és képtárával. A hozzá tartozó parkírozott nagy kert, a quartier lakosságának kedvencz gyüihelye. További a Constan-tins Chiorus császár alatt 300 körül épített érdékes római palota és a hoszátarto-zott thermák romjai, melyek a minket keletkezésélői elválasztó időt tekintve HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM. ZALA 0 Z L 0 K I At GUSZTUS 16-in :&63. ló,re küldött képviselők Hajgató Sándor ?9 Csalbó Alajos beszámolója. 8. Icait-ványok. Indítványok gyűlés előtt, Írásban nyújtandók -be. j. Az előéríakezlet, tekintettel a b jón érkező pályatársakra 27én esti 7 órakor fog n fürdőintézel gyógytermében megtartatni, a közgyűlés 28-án ugyanott reggel 9 ómkor resri kezdetét. — Tervbe vétetett mégvir) a szerelethiz megtekintése, b) kirándulás Tihanyba.— A kir. déli vaspálya igazgatósága ZzUme-gyében fekvő valamennyi állomásról Siófokig és vissza a II, és III. osztályú iirr.uk egy harmadát, a Kisfaludy gőzhajózási társulat elnöksége pedig. Siófoktól Balaton-Füredig és vissza, fél Arel-engedéaben réaze&iti tagjainkat. — Igazolási-jegy— bejelentés után— Sümegb-röl küldetik szét. — Felhívatnak a járái-kőrök elnökei, hogy minderről a Ingókat külön is érteitíék. SOmegh, aug. II. 1883. BÁNFI ALAJOS a megyei taiitestüle- elnöke. Határ bejárások. . Az országgyűlés legutolsó szakában gróf Cziráky interpellálta a kormányt különösen az erdélyrészi vitás határhelyek és határsértések tárgyában. Most és ezredest ép\' a közös kormány rendelt a magyar bizottságba, tehát igy lehet remélnünk, hogy a válasz e tekintetben keávezó leend; dc csakis e tekintetben. De mily máskép vagyunk akkor, midén az országos határvonal az örökös tartományok valamelyiké vei és igy Ausztriával szemben válik vitássá!? Itt persze már — mint minden szentnek — maga felé hajlik a keze. A két ministerium levelez egy darabig, majd azután a .status quo"-ba, egy bizonytalan idórc — majdnem mindig Magyarország hátrányára — belenyugosznak. Mosony-, Sopron- és Vasaié gyéból több helyről igen heves fcl-jajdulásokat hallottunk magyar alatt valók részéről, hogy birtokaikban megháborittattak, aztán meg hogy ausztriai lakósok Magyarország területén birt földterületért Ausztriáiban adóznak; mert hót — beati \| possidentes lévén — a kormányok közti irka-firka még eddig csak azt naiarsürtistJK , , , , ° ,° . ... i e testté lón \\crcúm^nyez^ D0Sy az adot továbbra iis oda fizetik, ahová eddig, és Mm határbejára bizottság jelenleg,t kcdél5.ek megnj.ngtatTai M országos határ helyreállítása még csak megkezdve sem lett. Van aztán még vitás terület Szakolcza város és Morvaország közt a Morva folyó mederváltozása miatt, és magyar rcwrol -k.kfild«t nem-,haMIl\|ÓMp JSomogymegye & Hor. vátország már évek Tita vitatkoznak folytatja működését és buzgón megkezdett feladatának teljesítését, eljárási alapul az 1793-iki törökszö-vegü határjáré-okraányt fogadta el a mindkét részről — t. í. a román kiküldött nem-iazetközi vegyes bizottság. * Besztercze- Naszód megye vég helyeitől kezdve, Ősik-, Háromszék-, Brassó-, Szeben és Huny ad- megyékben mindenütt igen sok vitás terület van, részint olyanok, melyek az: iQ«a -f -j-i i ii. i a .! persze asztán c viták ily jcllcgük-Io69-iki időleges szemle alkalmával \| tí___La Lz___________ semlegeseknek lettek ad hoc kije- egy gróf Festetichféle erdő hová tartozandósága iránt, Pétervárad és j Újvidék is veszekednek egy állítólag helytelenül térképezett területért, ben tárgyát képeznék az országos batárigazitasnak. Olvastunk már Ar-va,-Szepes- és Sárosmegye és Gali-czia közti határvillongásokról, és csak a Felség személye körüli minisztérium irattára tudná kimutatni, hogy még honnét mint mely rninis-terlum közvetítő — szerepelvén ez eset ben, mint Magyaroszág külügy tti-niszteriuma — a két kormány közti elvi megállopodásokat; de melyek tényleg végrehajtva nem lettek, jobb időkre halasztatvan a végleges megállapodás. Leghelyesebb volna, ha midőn velünk vállvetve arra;az Erdélyben működő bizottság fcl-hogy igényeinknek itt\'adatát teljesítő, — ugy ezt, vagy lentve és most fog eldöntetni, kinek a tulajdona, — részint pedig olyanok, mely határvillongások azóta merültek föl. vr»z újra összeülendő országgyűlés előtt tehát valószínűleg az in-terpell diónak Erdélyre vonatkozó részében kedvező választ adhat a kormány. Eltekintve azonban az erdélyrészi országos határvonal kiigazításától, mely egyszersmind birodalmi határ is, melynek tekintetében igen természetes, hogy a Lajthántuli kormány törekszik, minden áron érvény sze-iesetleg egy más, hasonló jogkör-reztessék, hisz\' egy műszakijrel felruházott bizottságot evoft vita- bámulatos ép állapotban maradtak fel. 360-ban Jnliánt itt kíálltottak ki a katonák császárrá. A palota azon részének begyére, mely elpusztult a XVI-ik században a Cluny-rpilok emeltették a Hotel de Ciuny, egy igen csinos góth stylü kastély. Az apátok a királyoknak ajándékozik, a nagy forradalom alatt pedig mind nemzeti tulajdon eladatván, külöm bűző kezeken át Sommerarg birtokába jutott, ki középkori és renaissance tárgyaké gyűjtött. Halála után az állam megvette azt, Párizs varosa oda ajándé-kozá a római fürdőket, minek folytán az egesz egyesittetven, a múzeum nagyob-butatván, jelenleg- a legérdekesebb és legnagyobbszerü ritkaságukat tartalmazza fa- ás csontfaragvány okból, üveg, edény és faience tárgyakból, drága cariosilá-, sokat, ékszereket, szőnyegeket, bútorokat, kocsikat és — Moliére ilkapcxijií. Továbbá két színház is van a quartíer-ben. A« Odeon és az u. n. quartier színház Tbéátre de Ciuny. Nevezetes dolgok mindenesetre (legalább a deákoknak) a kávéházak, brasseriek (eörödók), étkezdék, borméré-sek, izleldék), melyeknek száma megfelel egy deikvirosboz kötött várokozásainknak. És által\'"-!oa leírások után szemügyre vehetjük az Ecole de droit élőadásait. Midőn barátommal bementünk, az első évesek amphítheatruma móg [ nem volt tele. A legmagasabb helyen-, az utolsó padban fog altunk helvet. minthogy onan az egészet belehetlátai és minthogy tudja egyik a másiknak helyét és nem szereti, ha azt elfoglalva találja. Lassanként jöttek a jogászok kisebb nagyobb lármával. Táskájukból füzetüket, a azŰk- ) Bocsáaat e sső-zzSrnjrért, de nem tu-éom maikén cr-y azóval adni a » dégustât ion" kiiratn Iioltoft magyar nevét. K b űrméretekben a aoaiért a«retâ«ti* spanyol borokat kóstol-bataok, miután kis pobarunkat a bordó csapja alá tartva teleetcsatetiok. A lehetőség azon- ségjs törvénykönyveket kivéve, jegyzetek készítésére magukat előkésziive, némelyek sétálva, mások beszédbe eresz-kedv?, sokan olvasva várták a tanári. Érdekes megfigyelni hány meg hányféle újságot olvasnak ; mert az újságnak itt van özöne. Most olvasom az „Annuuite dea journeauxde Paris" ban (Párizsi újságok évi jelentésében,) bogy itt 1291. ujaág jelenik meg és pedig : 59 vallás, 110 jog.udominy, 240 nemzetgazdiszat, kerf skedelem, pénzügy, 22 földrajz és történelem, 128 társadalom éa ismeretterjesztő, 48 közoktatás, 62 irodalom, nyelvészet^, könyvészet (bibliographia,) 11 ezépraüvészel, 3 photographia, 9 építésze\'., 3 régiségtan. 15 sene, 29 ftziiiház. /70 divat, 3 fodrászat (borbély,) 138 kés-müvészet és külömböző ipar, 92 orvos 03 gyógyszerészet, 51 természettudomány és mennyiségtani, 24 hadi és tengcréateli, 28 töldmiveléai, 18 lovászait, 23 különféle s mindennap megjelenő G7 politikai tárgyú. A jogászok politikai pár nézet szerint is annyirészre vannak feloszolva, mint maga a képviselőház; Párizs 67 politika! lapja közül utcnnque mindenik képviselve van. És e politikai pirtkü* lömbség.is minden esetre oka annak, hogy a legutóbbi, egy egyetemi társaskör megalkotását czélzó törekvésért ismét meg-híusu\'t Belek ukan tok ugy véletlenül egy Figaro olvasó újságába. Egy czikk-nek czime volt: .Lorrque" magyarul: „Az mikoron valaha réges-régen." A Figaro királypárti lap, csikkében elmélkedett a fölött, milyen volt Francziaoraság állapota a királyság alatt, — az én újságom a „rUdical- a kiűzetést kívánta. Az en újságom vezércikkének czime volt „ Adieu" magyarul: .Isten hírével." Most csak azt szeretném tudni, azért nézett-e oly csúnyán rám, mert belekukkantottam aa ő .félhivatalosukba* (in parli-bus fidelium mindenesetre,) vagy mivel azt az ominosás czimet látta? Rpfl-xioim megszűntek, midőn taps-vihar között megjelent a tanár. Előtte jött a huisier, teljesen ealoniasan öltözve, tolt helyek és részek szemléjére kirendelni és a határvonalat végképen megállapítani. « Hogy pedig ezt k ormány u n k tenni fosja, ha nem is erősen ,hisz-szük; de legalább feltesszük; mert nemcsak az orszaglakók kapják visz-sza mások által használt jogos birtokukat; de mindnyájan tudjuk aztán, hogy mi a miénk, valamint kormányunk is megfogja niu:atní, hogy tud lenni erélyes, még Ausztriával is, midőn jogainak vÓdcJmezeséről van szó. BAt.LIER SÁNDOR. CSARNOK. Kettőt egy csapásra, vagy a pálinkáirak veszélyes hatása (Folyt, és vége.) — „Oh nem bántottál meg kedves Annám — monda Ambrus a kebléből feltört érzelmektől fuldokolva — sőt változhatatlan tiszu szerel m-d, mnly lyel most Ís engem erdemo\'lent az^retsz, gyengéd gondoskodásid, mind megannyi tórszurások keblemben. Ha talán rosszabb lettél volna hozzám, könnyebben kitudnék békülni lelkiismeretemmel s nem vá dolna ez annyim." .Ne hidd kedves Ambrusom. Ha rosszabb volnék, akkor talán kérdőre vonnálak. Oh de ezt nem teszem, megbocsátok mindent szívesen, hiszen nem gonoszságodnak következménye az, a mi bennünket ért. Sőt hidd el, hogy z én könnyen hivŐségemnek is része van szerencsétlenségünkben. Hisz engemet is megbűvölt a csalárd asszony, midőn h-g bensőbb barátságomat adt neki cserébe színlelt ál barátságért. Még haragudtam ideges terroészutemre, midőn őtet valami belső ösztön sugallatára oly hi-degsn fogadtam. Téged sem óvtalak o csalárd asszony keiepczéjétől, mit tennem stellett volna. Azért magamat ókorom legnagyobb mértékben, miért nem voltam óvatosabb, c csalárd aesznnynyal szemben, nmt a balsors nem ért volna utol bennünkel. Nyugtasd meg lelkiismeretedet s ne vádold magadat, já-il én n m vádollak tégedet. Légy ezután is oly jÖ férjem, mint eddig is voltál, ügyén soha szemedre nem vetem botlásodat." - ,Oh kedves Annám! Ily jóságot nem érdemlek tőled. Szidj, átkozz inkább, mert azt érdemlem éa bünes előbb » azután békü-j! Ha pedig te nem büntetsz, megbüntetem én magam magamat, de előbb annak a gonosz kígyónak zúzom össze koponyáját s csak azu\'án az enyémet. Mert a szégyeot a mit a világgal «z<Toben éreznem kell. el viselni képes nem vagyok." — „H.il nagyobb nálad a világ Ítélete, mint a szerote". h\'.zeám és gyermekeidhez, akkor még is azt kell hiu- nyakában a huisier ,lánczczal. Eőadásait a tanár egyenruhában végzi, mely oly szabású egészen, mint milyenben Fran-cziaorieágb <n az ügyvédek végzik hivatalos functióikat. Azon különbség van csak, hogy az ügyvédeké teljesen fekete, de a fehér prémdiszités mindkettőnél meg van. Áll pedig az egyenruha egy, a kézcsuklók felé folyton szélesedő kezujakkal birő fekete talárból, továbbá egyszerű széles fehér nyakkendőből. B.l vállhoz két, körülbelül egy-egy méter bosszú széles selyemszalag van varrva. A ta-nároké vörös, az ügyvédeké fekete. A keresztezés! pontnál égy szintén selyem szalagba varrt csat van. A vállról hátra lelógó szár végére fehér prém van varrva diszitésül. A tanár vörös bírretben jön be, melyet előadása megkezdésekor levesz. Lassan, érthető modorban adja elő tárgyát ugy, hogy utána lehet írni. Mindenki jegyez, némelyek gyorairászati-lag az egészet u\'ána írják és megtakarítják a drága könyvek árát. Barátomnak, ki azt a megjegyzést lette, íwgy nem tetszik neki az az utánirás, kis is kolás, mint monda, ast felelém, hogy különböző a íelfoga, meg a — na meg a szokás. Ű az előadás alatt a haasierin mu-latá magát, ki elég furcsa arcsokat szokott vágni. Véleménye szerint az orvosi egyetemre lett volna jó. Darwin tana etc. magyarázatához, mindjárt jó élő cxemplum. Előadás után átmentünk egy szid-tén a Phanthéon téren fekvő könyvtárba a bibliotheque Saint Geooviévebe. A nemzeti könyvtár és bibliotheque Mazu-rine után következik rangfokozatban. Egy emeletes hosezu épület. Földszinten van a concierge (házmester) laka, a kés íratok tára, mely XI—XVII. századok-beli 35000 kéziratot tartalmaz és curiosi-lásokat, azonkívül a rézmetszetek tára, melyben 6000 remek rézmetszet van. ElsŐ emelotenjvan a 100 méter hosszú, 20a m. széles, 13 m. magas dolgozó terem köröskörül vagy 120.000 könyvvel. Mellesleg felemlítem, hogy Paris nem, bogy megadat szereted leginkább, mert különben nem tennéd a világ ítéletétől való félelmet elébe a szeretetnek, melyet nőd és gyermekeid iránt erezess. Ne légy oly kislelkű Ambrus. Nézs szembe a világ kárörvendő csúfolódó magaviseletével. Hiszen sem nem loptál, sem stmmi gazságot vagy törvény ellenes vétséget vagy csalást nem követtél el, sőt tégedet craltak meg mások. Mit szégyeneinél tehát? Azt e hogy vagy OS Hág tönkre vagyunk téve. Azt nem okosan tennéd. Hidd el, a jó emberek nem fognak megutálni, sem társaaágak-br\'il kizárni azért, bogy szegényekké let tünk, csak az erény útjáról le ne térjünk. A jó emberek előtt sokkal kevesobb a beceüleies szegény, mint a bncstel\'-n gazdag Julcsin pedig ne Alj boszut, mert nincs jogod boszut állni, hagyjad a büntetést és boisnillast arra, ki mindeneket legjobban \'ud. Különben is elég bünte-téae lehet Julcsinak gonosz müvének tudata és látása. De távol legyen tőlem, bogy átkosódjam vagy Jnlcsának go noizat kívánjak. És ennek is megtudnék bocsátani." — „Hogy tudsz ily jó lenni megbocsátani annak, kí a földön néked legnagyobb ellenséged volt. Lemondok lehit mind magamon, ming Julcsin való bo-szuillisról, mert a te kérésednek ellent nem ?11 hatok. De hit mond meg mitte-vők legyünk? Nincs egyebünk, mint kis lakházunk, hogyan tudlak én benneteket Uőteg eltartani, ruházni, a kis Pistikit taníttatni, valami hassnoa mesterségre, Anninkat pedig illóleg kihizasit-tani?" • ¦ — .Ne aggódjál azon Ambrus. — Jó az Isten; majd fog ő rólunk gondoskodni s nem fog ő rólunk megfeledkezni, megadja ő mindenkinek, a mit érdemel és üdvére szolgál. Sógorom, a tanító beszélni fog az elöljárókkal és tégedet valami községi szolgalatba alkalmazni fognak. At egybázfi mir Öreg, s mint hallom, nyugalomba lépni óhajt s a gyülekezet régi azolgAiatiért udij.izui szándékozik, ennek helyére te beléphetnél." — — .Igazad van. De még az öreg elég jó erőben van, a nem hiszem, hogy mostaniba kedve legyen a jó fizetéssel j~rú szolgilstról lemondani. Valakinek kenyerét pedig elvenni mentsen Ialeo 1\' — p Azt én sem gondoltam, csak föltéve, ha nyugalomba lépett volna az egyhizfi — gondoltam azt a szolgi latot számodra jónak. Különben no ag> gódjuuk oly nagyon a jövő fölött, majd meg fog a jövő tanítani, mit tegyünk ? Tudunk (bála htennek) dolgozni. Felében veszünk ki földeket vagy haszonbérbe; megmunkáljuk, és takarékoskodva majd valahogy csak megélünk." — .Én is igy gondolom. Dolgozunk és az Isten majd megsegít, szorgalmas munkánk utio." — .E t mir szeretem hallani. Li-tod, mint örülök, mintha eoyém volna a fél világ. Csak azért, hogy szeretsz bennünket, ez többet ér nekem, mínl a vi- legnagyobb könyvtára, a Bibi. Nationale, mely 4 részre van osztva. Könyvek és földrajzi szerek, kéziratok, résmetszelek, péozek és érmek. Tartalmaz 2 milliónál több könyvet. Tessék egy könyv vastag-aigit itUg csak 1 czentimeterre venni, a könyveket egymás mellé állítva kép zelni — hány kilométernyi hosszúságra lerjodn e sor. Van tehát gondoskodva a tanügyről minden tekintetben, sót ások számira, kik hétközben elvannak foglalva, vasirnaponkint tartatnak különféle tárgyú ingyenes felolvasások. Este kimentünk a Boul" Michere a balparton a legszebb, a legélénkebb és in apecie diikboulevardra. A forgalom itt legnagyobb este 7-től 11-ig. A mi különösen feltűnik idegen embernek a boulevard St. Michelen, (mert misu$t a városban ezt nem látni) as a deákok hangosan való nyilvánítása. 40 — 50 egy csomóban végig énekel, illetőleg végig ordít lesöpörve a járdáról a járó-kelőket. Össze vissza lökdösés, hátba verés, komoly pardon kérés, nem adás, ebből kifolyó verekedés, rendőr ott termés, ezalatt ismét egy ordító tömeg megérkezése, ez a napirend. A tanulság, hogy este 10 órakor mind-n kellemetlenség kikerülése végett ne menj végig solidan e bnulevar-don, hanem tégy ugy, mint a többi, bőgj és ordítsd azt, amit tudsz, hogy vadabbnak tartsanak, mint Ők maguk. Ha minden praktikus ember e ta lácaot követi, képzelhető, micsoda brouhaha van ott. Van Ís oly mértékben, hogy Camescasse ur és egész f-kete serege sem mer ellene tenni semmit. Jó volna azután bizonyos szolid útonállóktól is megtisztil&ni e városrészt, kík a jiró-kelók és különösen a hölgyek nem legnagyobb épülésére űték fel itt leshelyeiket. A deikaignak összejövési helyei d. u. déjeuner útin a aolid kávéivás Mellette biliárdozás, sakkozás. Kártya nem divik, pénzben egyáltalán még nem láttam i\'.t játszani. Tehát dejenner után a kávéház. Ebéd után este a braaserie lég minden kincse. Hidd el, gazdagabb vagyok, mint bárki tálunkban,\' — nEzt csak a te angyali szíred és nyelved mondja, hanem a dolog máskép van, mint ast a te nyelved most az én megnyugtatásom kedvéért mondja. De valami jn\'ott eszembe, ha te is helyben bagynid, igin szeretném. A községi erdős választás nem tokira meg fog liír-tenni, ha a közönség elölt a sógorom mellettem szót emelne, ugy hiszem nem voIua jithéz SS erdőőri szolgála.ba be-jutn. Kérd meg őt, meg majd én is személyesen megkérem, hogy legye meg velem ezt a szívességet.\' — „Bocsi t meg kedves Ambrusom, én &z erdőőrí szolgálatot nem igen tanácslom n-ked. Az a [lőfegyver igen veszedelmes eszköz, könnyen szerencsét lenség eshetnék rajtad. Inkább dolgozzunk, a bogy kerül tőlünk, csak azt a csúnya lőfegyvert ne lássam a kezedben 1" — „Hát gyermeknek lartaaz és oly ügyetlennek, kire nem lehet még egy fegyvertsem blzn\'," — monda Ambrus némi nehestelődesael. — ,Oh de hogj, c»ak valami gyermekies félefem vagy rll-c-tecv. a -mit a-m ludak palástolni. Atyám Ís, ki urodalmí erdész volt, elegei biut puski- j vsl, még sem esett rajta semmi baj, még is leinykoromban mindig irtottam a lőfegyvertől, mig a vadaazkést elégater használtam a konyhán. Éi nem tudom ; micsod gyermekies felelem uralkodik rajtam egyedül a lőfegyver iránt. Azonban nem hallgatok többé — erre a nevetséges félelemre, melyet valami gyermekkori meae kelthetett fal bennem. Ha éppen sikerülne a megválasztás én nem mondanék ellent egy ff hét alatt. Ez a feltétel pedig abból áll, hogy kedves férjem megígéri nekem, hogy as öngyilkosságnak még csat gondolatitól is Őriz kední fog. tavibbá, hogy a bor és pálinkának nagy mértékbeni ívisitól óva kodni fog." — „Nagy dolgokat kivinsz tőlem kedves Annim, azonban íérfiasavamra fogadom, bogy mind a két foltételnek engedni fogok, kivéve oly esetet, midőn a véletlen oly társaaigba hoz, hol el nem kerülhető, hogy ne igvök az ember a társaság kedvéért. Tudod, bogy az em ber jő biriija kedvéért még a méregből is izík." — .A pálinka is méreg, csak hogy kis mértékben élvezve, nem veszi as ember éssre rosz hatosát. De ismertem és ismerek sokat, kiknek rendes italuk a bor <-.\'¦ pálinka, di a kiknek ogéazségét magtméoak sehogysem kívánom. Petyhüdt arezbőrük gyenge szint mutat ugyan, potrohos hasuk is reng a híjtól, de tajnilkozáat kelt az emberbeo szemeiknek elgyengülése, szüntelen kőny-nyezése. kezeik, lábaik reszketeglége a munkától való irtózása. Én a ptlinka-ivist csak oly rendkivüli esetekben vélem megengedhetőnek, midőn as emb«r valami nagyon fárasztó munkában erejéből kimerült és a munkát kir nélkül Ez tulajdonképen annyit jelent, mint sörödé, kapni aiooban minden italt és hideg ételeket. Éppen a sör a legrosszabb ilyen helyeken. Mint egyáltalán a fran-cziák, nagyon ssűkea mérik a»\\ Kiírják, hogy 8 sous egy bock. Es azonban oly általános fogalom, hogy mindenik bres-terieben mis] a mennyiség, két decinél asonban nem több. Sajátságos a brasae-riek berendezése. Nincs tubb, mint egy garcon, alsóbb rendű munkák elvégsó-sére, A szolgálatot ugyancsak felcziczo-mázott hölgyek végzik az u. n. braaserie dimák. Megjelennek délu-.in 5 kor és éjfél utin 2 Óráig köteletek maradni. Többnyire egy macskával vagy kalitkában levő fehér egerekkel, őlsbnel és ilyen hasonló kedvelt apncziáliláaokkal jönnek meg. Leteszi kalapját, tzgre aksszija felöltőjét, kötényét felköti, csinos bársony pénztiekajit szinns szalaggal derekára köti t megkezdi működését. Mindeniknek ki vannak jelelve asztala. A megrendeléseket tajál nevén \'eazi, mert a végén számolnia kell. A mit a rendes áron fölül kiprésel a vendégektói, as as övé Ha bemésa a brasseriebe, hol 5—8 sót 15—20 Üy amazon epedet, le ülas egy asztalhoz, az illető hölgy ike kezdi a disearsust, bogy hit igy és ugy stb. stb. kinél, felei, hogy kit tessék ls és az. Ha megteszed ét rendelsz, a szokás szerint megkínálod, ő meg kecsesen elfogadja — majd fizess még egyet, majd fizess pezsgőt, akkor absinth-t, mgmt kávét, majd eszébe jut cogsac, kötbe ssivartik, megint söröz, ugj-, bogy elbámulsz és kérdezed, melyik férfi tud ennyit inni osase-vissza délután 5-től éjfél után 2-ig ét bírja. Ha többet nem fogyasztasz t nem fizetés, megy másikhoz, csélja lévén a\' vendégekkel minél többet elköltatní. Hogy a scimadisnil hogy tekintenek sajit isebökre, ast ele jén láttuk mir. (Vége következik.) HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY AUGUSZTUS 16 án im. félbe nem hagyhatja: ilyenkor a, pálinka ben a szerencsétlen kereskedés előtt eü-as idegek tevékenységét fokozza s arö-a megfordult és sok szép idejét és utunkat, melyet e nélkül félbe kellett j pénzét pazarolta. Nagyon roas néveo volna hagyni, a pálinka okozta melegség- • Telte, hogy Ambrus kében, korban el éa orö által tovább íolylathatja. De a i nem látogat hozzá. Tudtára ís adatta pálinkaivás még ily kivételes esetekben Ambrusnak, bogy nem szereti ha valaki in mindig az erő rovására történik. Olyan 1 oLyJjÜBzke, hogy é hozzá el nem látogat, „ ptliokinak ezen használata in, -mint a. de biz\' oda se hederített Ambrus a korcs kÖzlAaégea életben a váltóé. Ez is ideig- maros üzeneteinek, h ¦a-m maradott a jó lenesen kisegiti a megszorult embert a ti on. Utóbb már arra fakadóit a korc- liiuárhól, de azért a váltóleher m.rad, maros, hogy maga ment el Ambrushoz nt azt használónak vagyoni állapotán a és kérte Ambrust, bogy nóh i, néha né-a váltónak többszöri igénybe vétele pe . zen be hozzá, nom azért, mint ba ¦ tán a <iig az egész vagyont is felemésztheti.\' pénzét szeretné látni, mint inkább azért, [gy a pálinkának sokszori élvezete végre j mert mióta Ambrus korcsmáját cem iáid aláássa az erőt és egészséget. Igy bal - j lógatja több ívópaj\'ásai is Ambrusnak állottam én ezt még gyermekkoromban pártoltak korcsmájából, csak nagy rit-atyámtól, ki szép hosszú életet ólt s öreg-1 kaság ezeket is Ktai. Miután a kérés aégében is mindig vidám és egészséges nem használt, — a fenyegetéshez fogott, volt. Nem emlékszem, hogy pálinkát Azt mondotta Ambrusnak, ho -y ha még inni láttam volna, bort is csak eves köz tovább is makacskodik és hozzá el nem ben. De n> m akarok kedves Ambrusom látogat vendégképen, bát megteszi azt, fölötted uralkodni, igen örülnék azon ; hogy a jövőre nem fogadják vissza kosban, ha szavamra hallgatnál és a palin- ségi erdősnek, mert Ő tud még annyit kaivásról végképpen is lemondanál.\' I tenni, bogy legjobb akaróit is elidegenité — .Kedves Annám, ba te akarod, j tőle és mást fognak erdőst választani, azt is megteszem, ámbár nem fog az Azonban még erre sem hajolt Ambrus, »gy könnyen menni, mert már igen hanem azt válaszolta, hogy ő senki ked-~ véért jó feltétoléról le nem mond. Ha helyette mást fogadnak is erdőőrnek m-g azért sem m?gy el a korcsmába. Inkább tM,az eseményt ugy adta elő, hogy az é Ekkor Julcsa Anna kezét meg- Uba botlott meg a igy rán\'olta m-g fér- fogta a azt összecsókolta, könnyeivel önjét is magival, melyre a \\ nska e!sü!t toste,Anna pedig szelíden mennyire karja szerencsétlenül a mellét érte a lövés, — j engedte magához ölelte Julcsit és még- hozzá szoktam ezen italhoz. Ha nem iszom, mindjárt ugy érzem, mintha nem jó libon ilna egészségem. Da azért jobbomat adom, hogy ne; gon. fogom inni e It, csak kivételes esetekben, mint orvosságot, vagy h oly társaságba kerülök, a hol -1 nem kerülhetem." — „Köszönöm kedv;* Ambrusom ritbeti ígéretedet, s hiszem, hogy nem is l\'.n\'od megbinni, ha megtartod Ígéretedet, .nert én íb ígérem neked, hogy azon időmet, melyet kedves gyermekeink nevelése, oktatása és a hizkörüli te-ndúk rUg^dfl\'tk a te fel vidám itisodra, rólad való goodoskodiera fogotn fordunni. Bármily terhes foglalatosságok és napok nehezüljnsek reám, mindig fog számodra nyájas szavam készen lenni. Szegénységünk miati nélkülözések között pa-uasüiroat hallani, vagy e miatti könyei-rut-t látni nem fogod. Meglátod, ha mo tani igéreüdet . m;gtar:od, minden szegénységünk daczára is, mily vidám és megelégedett életet fogsz élni." — .Oh kedves angyalom felesé gem, mily jó vagy hozzám, éiT vagyok » bűnös, ki ellened és gyermekeim ellen ii halálos bünl elkövettem, mégis te nyújtod a békére jobbodat, mennyire megren dítntted szÍTemet jóságoddal, semmivé iett<HÍ férfiní knunk álszégyenemet s kevélységemet. Győztél — meggyőztél a jóaiggal. Engedjed, hogy szerető keb lemre öleljelek." Ámbra-* fzemeiből omlottak a kö-nyek, az őt gyengéden átkaroló Anna ntezira. Netn titkolta s nem szégycnlette könnyeket, mert a bünbánas és kibe küjés könnyei voltak ezek, E könnyek mint egy gyógyírként kitoltak Amb rua keblére. Egészen átváltoztatva, mint rgy újra születve fogott napi teendőihez. Lelkiismerete megszabadult az öldöző vádtól, tŐ3"íi hitte, hogy egészen mis é\'etet fog élni. hogy ő még helyre fogja hozni elkövetett híbijit az ezntini Bzor-galommel és józansággal. Szégyenkedve megkérte sógorát, ho/y legyen pártján és szószólója a leendő erdős választannál, mit á taniló nemcsak, h^gy ra»gigért, de teljeitutt is meri e községi gyűlésen a tanitő ajánlásira, kit a nep nagyon tisztelt és sze-r\'-tott, Ambrust megvalaaztolták erdőőr-nek, melylyel meglehetős fizetés is járt, miből egy családot könnyen eltarthatott. Mint erdóőr Ambrus három évet töltött a község szolgálatiban, józan be raütetes magaviselete és igazságszeretete által megnyerte a közönség szeretetét, negyedik évre is meg választatott és fel-(ngadtatott erdóőrnek. Férfiasan tar tű igé retót páliokit, mtőtt lemondó t róla nem ívott; bor; is csak ig-n ritkán. Anni nak nem adott okot könnyekre, gyerme keit szerelte, azokat a legjobb nevelés ben réssesiié. Anna leányuk, ki mára gyermeki kort átlépve, szépen serdülő leány volt, a szülők örömét és büszkeségét képezte, az élénk s vidám természetű Pista fiuk pedig már egy ügyes kovácsnál nye te kikepiztetésól. Mind a mellett, hogy gyerm-ik-ük gondoj nevelésére so kat áldoztak, még is takarékos háztartás mellett az erdős: fizetésből szépen él tek, még tőkét is szereztek. Ambrusnak előmenetelét a faluban senki 8-jm irigyelte. Még Virág Julcsa ie lemondott Ambrus további üldözéséről, sőt kereste az alkalmat, hogy előbbi hi-bijit jóvá tehesse. Virág Julcsa is tapasztali önmagán azt az igasságot, hogy: ,ki másnak vermet ás, maga esik bele. 0 is Ambrust akarta m-grontani s egészségét ennek aláásni és őt magát érte első sorban a kivetett billó, mert egészségét a kicsapongó élet által, melyhez még ji-mit a lelkiismeret mardosása, annyira aiaista- hogy hasamosb betegsége által az egykor oly szép éa deli testalkat egészen oda volt. Egy ember azonban meg is volt a Kész vagyok szolgála\'omat abbahagyni mint ismét a gonosznak rabjává lenni, Igy felsült a korcsmáros, mert sem ké relme-sem fenyegetése nem használt sem mit. Ambrus maradt jó feltétele mellel\' Azonban a korcsmáros nem oly ember volt, ki egyhamar felhagyna tervével. Dühös voit íví? Vusru, egyre mondogatta magiban : „Azért is megkell - aláznom e büszke embert, ha mindjárt a pokolnak de nem veszélyes a lövés, hogy meggyé gyul arról ké sége sínes. Ambrus pedig azonnal küldött orvosért, vigasztalhatatlan volt, sirt, mint a gyermek. Átkozta e/im.borait, kik nem hagytak neki békét, átkozta a korcsmárost, gonosz italával a pálinkával együtt, mert belátta, hogy c szerencsétlen esetit egyedül a pálinka b<:dító ereje okozta. Aa orvos megérkezvén, a Bebet kimosta és bekötözte, veszélyesnek találta de mivel a lövés csontot nem zuzo.:, a töltés, — :.nrOy csontot súrolva hasilolta meg a húst, állította, hogy a seb h-tlált nem fog okozni. Anna as orvosnak sebészeti műtéte alatt oly nyugottan és béke tűrően viselte msgit, hogy mé„ as orvosnak is feltűnt, e gyenge idegzetű nőnek oly nagy fájdalmakat okosé aebaek kimosása k zbeni türelmes magaviselete, mely az orvosban agy szintén férjébea is reményt keltett a meggyógynlas iránt. Midőn Anninak nénje és ennek férje meghalva a szomorú hírt, azonoal megjöttek a szenvedő rokonjak lilogsti-rára. Megértve a szerencsétlen ese kezdetlék Ambrust kárhoztatoi. Anna meghalván ezt magihoz intette sógorát és nénjét ezt monda neki\':: — .Kedves Sógor és néném ! Ne kárhoztassátok férjemet ő nem oka es<?u szerencsétlenségemnek. Okozzátok azokat, kik férjemnek nem hagytak békét i erővé! magukkal vonták a korcsmába, s még a puskát sem engedték a válláréi letenni, hanem a mint találkoztak vele hívnom, de azért abban nem hagyom. Egy napon nagy falragaszok és kídoboltalás áltat tudatta az egész fala közönségével, hogy a kővetkező vasárnap, mint május l-én majálist fog. -tartani. Lesz zene és tinczmulatíág. A költségeken felül bejövő összeg a szegedi árvízkárosultaknak lesz elküldve. Gondoskodva lesz jó ételek- és italokról is. De elvárja, bogy a falu érdemes közönsége e jótékonyczélra rendezett táncz-mulatságbau részlvenni szíveskedik. Gondja volt a korcsmárosnak arrA is, hogy Ambrusnak legmeghittebb jő barátait felkereste, hogy azokat reá kérje Ambrus felkeresésére, ha máskép nsm akarna, még erőssakkal is a malmáig-bani részvétre magokkal vinni. Kik, mint a korcsmáros nékik meghagyta, fel íb keresték Ambrust, s miután Ambrus még most is csak szabadkozott, de bari tai nem tágítottak; hanem Ambrast erőszakosan magukkal vitték a korcsmába, hol már akkor javában folyt a tánezmu- minden ördögeit kell is segítségemre j aí uton.azonnal vitték magokkal. Meg egyrészt magamat is okozom, miért men tem elébe férjemnek ; ha itt a szobiban az ágyban várom be férjemet, most semmi bajom sem volna. Saját magam botlottam meg valami kőben a Ambrast is magammal rántottam ¦ igy mindketten j eies\'Ünk, e közben sült el véletlenül a i puska, mely szerencsétlenül engemet ta-\' Iáit. Kedvesim sz Isten szerelmire kérlek ; benneteket ne haragadjatok Ambrusra ; és ne keserítselek őt, úgyis elég neki a bánat, higyiétek el, jobbbm láj néki sebem, mint saját magamnak." — .Kedves Annim! — moudi ennek nénje, — ha te megbocsátasz féi jednek, mi is megbocsijlunk neki. nem segítenénk aszal rajtad, ha őtet karhoz tatnánk. De, hogy tudsz kedves tealvé reu ily nyagodt kedélylyel birni, mikor oly nagy veszélyben van életed és most is nem magadról, hanem férjedről aggódsz." — „Hit kiért aggódnám, ha nem ő érte, ki hizasí életemet oly boldoggá il- latáig. Voltak elegen a nők közül is de 1 tette, ha voltak is elhibázott lépései nem rosz szándék: ól származtak. Most pedig kérdés melyikünk szenved többet, én e vagy ó. Azután mégha megtalálnék halni nem leend e gyermekeimnek szükj-ségök egy szerető jé atyára Ambrus pe dig e tekintetben is megérdemli a dicsérete\'. Nem volt-e ő gyermekeimnek szerelő alyjok, ki soha nem panaszkodott a nap faradat mi miatt, hanem minden teendőt Örömmel tett, mert szeretett engemet és gyermekeimet. Azért ajánlom őt és gyermekeimet figyelmetekbe. Ugy-e bár nem tagadjátok meg tőlem kedves néném és sógorom ezt a szívességet. Le gyetek elnéző k férjem iránt. Ugy-e megígéritek ?¦ Zokogó siria köst ígérték meg ezt Annának. A tanité pedig meghivia as elöljáróságot, hrgy Ambrusnak ártatlansága a tii.-vény előtt is igazolva legyen. Ezek elő\'t mondta el Annával a szerencsétlen eseményt Másnap midőn Virág Julcsa is, ki szinte fekvő beteg volt, — megtudta a szomorú hirt, szívből megsiratta Annit, kit ő tett szerencsétlenné, de a kinek ily gyászos véget még sem Óhajtott. Felöltöz ködött éa elment Ambrusékkoz. — S ott a szenvedő Anna ágyánál térdre esve, esedezett bocsánatért. — .Kedves angyalom Anna barátnőm, boc áss m«g nekem, éa nagyot vétettem ellened, mit te magad is tudsz, nem a karom gyermekeid előtt elmondani, de ha rosz voltam is hozzad és csalárd, est a szerencsétlen esetedet mégis megtört szívvel hallottam. Hidd el nem kívántalak minden rosz akaratom mellett Ís ily szenvedő állapotban látni. Bocsáae meg kedves Anna baritném, hidd el, közelgetni érzem életem végét, csak alig tudtam idáig elvánszorogni. Könnyebbítsd meg leendő halálomat azssl a tudattal, hogy te megbnc áj toltál, kí ellen a földi halandók közül legtöbbet vétettem. Ha te megbocsáttasz, ugy akkor hiszem, sz isten is megfog bocsijtani. Ugy-e meg bocsilaaz és nem tsssilass el magadtól, midőn előtted ily szégyentől pirult arcs-osal kérek bocsánatot. Egykor szeren-¦ ¦séí voltam hü baritságodat, S a baritságnak jelvényét csókot nyerni tőled zálogban az én hűtlenségemért légy most szíves adjad a kiengesztelődés csókját. Engedjed, hogy égő könyeim haljanak nád? mivel Ambrasnuk neje ott nem voit, .•vmbrus a tinezban részt nem vett. Miután Ambrus nem tinczolt, baritjai is abba hagylak a tánezot. Ambrust maguk közé ültetettek és hordatták a finom borokat az asztalra, és étkeket is. A korcsmáros különös gondot és figyelmet fordított Ambrusra és ennek bari tira. Egyre biztatgatta éket, az ivásra, mondogatva az ismeretes korcsmai biztatást csakhogy megfordítva: „Ma ingyen holnap pénzért,\' A vig czimborik között hamar mult az idő. Éjfél felé kezdettek oszolni a vendégek, Ambrus is baza készült, de barátai visszatartóztatták, nem hagytak neki távozni addig, mig ők is nentmennek. Az idő már éjfélen tat járt 8 igy a bor már nem Ízlett nekik, eresebb italra vágytak, ekkor hozta elő a korcsmáros a pálinkát, még pedig a javából, melyet Ambrus Bokáig nem akart megízlelni, de végre barátainak hosszas erőltető kinalgatis&ira megízlel\'. De alig bogy ivott Ambrus a gonosz italból, megfeledkezett nejének tett ígéretéről egyre jobban ízlett neki a pálinka, s csakhamar azon vette észre magit, hogy nem bir a lábán megállni. A pálinkát is elfogyasztva, hazafelé botorkált Ambrus és többi részeg ozimboráival. Ambrust jó nej; aggódva várta haza, kí megtudva hogy férje a korcsmában mulat, valami kényszerítő belső érzelem tői ösztönöztetve felkészül, hogy elmegy a férjéért a korcsmába, s ast haza kiséri. E peresben zörgést hall az utcsaajtón, elébe síelt férjének, mert ki. lehetett volna mis, mint az Ó, várva várt férje. -Csakugyan Ő volt. Ambrus, kit neje karonfogva vezetett befdlé. De szerencsétlen perez, férje valamibe megbotolva elesett, nejét is magival rántotta, — a puska, mely Ambrus vállán vol,eséa közben valahogy elsült és Anna mellébe hatolt a töltés. — Egy sikoltás és eszmélet nélsrüi feküdt a földön Az ittas Ambrus as ijedelemtől kijózanodva felvette nejét a földről, bevitte a szobába és az ágyra helyesé, hol Anna sikoltozó gyermekei hangjára magához tért, férje pedig Anna mellén a ruhát feletdván a a vérző sebet kendővel elkötötte, hogy a vér folyási meggátolja. A maghoz tért falában, kinek Ambrus megváltoztatott! a lármára összeseregletteknek, maga be józan és erkölcsös élete sehogy sem tet- j szelte el gyenge elhaló hangon, mikóp szett. E-< ez az egyedüli ember a korcs . történt a szerencsétlen eset. Hogy férjét maros voh; kinél Ambrus as előbbi évek-! mennyire lehet, kímélje a gonosznyelvek- csókolta és monda ,0b . . . Julcsa nekem nem vétettél oly nagyot, hogy meg ne tudnék bociáisiii. Én szívesen megbocsátok néked. Legyen felrdve minden megbáotis a mivel egymást valamiben megbántottak. Hiszen téged is értek szerencsé\'lenségek. Férjed meghalt, s kora özvegységre jutottal, sokat betegeskedtél, s ha volna is vétked, megszenvedtél már ér tök. Ét nem kárhoztatlak, szívesen nyújtom kezemet bocsánatra." — .Kedves Annám! az isten ezerszer áldjon meg angyali jóságodért, mily nagy jót tettél velem, mázsás követ vettél le szivemről, mily könnyűvé tetted halálomat, mely ladom, hogy nincs mir messze. Isten veled, ha tul élsz, ne feledd bűneit megbánt jóságod áltat megtért baritnődet. S\'i&dékom van,miután mag-MtoJB, nem marad:a le gyermekeidet nevezni k: minden vugyonaim örökösévé, hiszen titeket meg is károsított férjem aszal a meggondolatlan s rosszul szimi-lott burtzill itass: l. Éa jóvá akarom tenni azon vétkemet, azzal, bogy vagyonom Örököseivé gyermekeidet teszem végren-d-Ieíil-g. Ugy e nem lesz ellenedre. Ekkor Ambrus felé fordulva, Julcsa annak kesét megfogva monda, Ambrus ne haragudjék reám, vagy legalább átkot ne szórjon reim, hamar a sírban nyugszom bocsissoa meg ön ii. S ne legyen ellenére szan ajanlatom, mit előbb Annának mondottam, s ne akadályozza gyermekeit majd a végrendeletileg reájok hagyott vagyonomnak birisában, miattam való haragjában." — .Ha Kedvéi Annám megbocsátott, én \\i, megbocsátok, s ha A1"^ is beleegyez éo sem ellenkezem, ha- végrendeletében megemlékezik gyermekeimről • - .Most még tőletek veszek búcsút kedves gyermekek Anna és Pista Legyetek ildutuk istentől ezerszer. Ha meghalok, — imidkozzaiok néhányszor az én bűnös lelkemért is, litogassátok meg néha néha az én fejfámat ís a teme tőben, isten veletek 1 — Eszel bncsut vett Jalcsa\'Ambrustól, Annától és gyermekedtől és távozott A mint nagy nehesen haza vánszorgott azonnal meghivatta magához az Összes elöljáróságot és azok jelenlété ben megíratta végrendeletét, melyben meglehetős Összeget hagyott a ssentegy házra és az iskolára, b ezután minden ingó s ingatlan vagyonának örököseivé Ambrusnak és Annának gyermekeit Annit és Pistát nevezte ki____Ezután meggyónt, s ehez harmadnapra már meg ís hall Jolcsa. Midőn meghallotta Anna Julcsának halálát e részvét könyeít hatatva ó készült a halálhoz, mert érezte, bogy órai magvannak már ezimlilva. Meggyónt .... Gyermekeitől bucsut vett azoknak sok szép intéseket adott, melyek szép lelkének megannyi kifolyásai hű tükre! voltak. Többek között igy szólt gyermekein, z: — .Kedves gyermekeim! Annim és PiB\'.ám.én érzem közeledni hztálomat, minekelőtte meghalnék,vegyétek anyai áldásomat. Az isten tegyen benneteket boldogokká. Nevelkedjetek föl és váljon belőletek vallásos keresztény, hasát szerető honpolgár. Legyen részetek as örömben, boldogságban,de legyen részetek a megprÓbilás keserű könnyeiben is mert csak igy nevekedtek as igaz keress tényt erényekben, ha ismeritek a bánat nak keserű érzelmeit, igy fogtok meg érní majd sz Örök boldogságra, melyet a főidnek minden kincsei sem pótolhatnak. Legyetek mindenki iránt emberség tu dók s tiszteletadók, jóltevóitek iránt háládatosak környezetetek j különösen barátaitok és rokonaitak iránt hívek; szerencsétlenek: iránt szánakodók. Midőn kötelesség tek hű teljesítése; a szegényekkel való jó tettek, vagy más isteni és felebaráti szeretetből származott jó cselekedetek után öröm érzet szálja meg kebleteket, tekintsétek magatok körül, egy árnyékot fogtok látni előttetek vagy hátatok mögött, ez árnyék as én néktek megjelenő szellemem leend. Néked kedves Annim különösen lelkedre kötöm, hogy atyádnak hű engedelmes és szerető leánya légy. Ha elöregednék atyád vagy betegeskednék légy nékie hü gondviselője. Az mit isten as én életemből kora hatalom által elven, adja ast nektek megsokszoritolt mértékben. Nem panaszkodom Istenem szent végzése ellen, ba igy akarta halálom, lagyen meg az ő szent akaratja." Ezután megcsókolva gyermekeit, mellékszobába küldé éket Ekkor férjét intette magihoz, kinek szemeiből záporként hullottak a könnyek. — .Kedves férjem látom meg\'ört szivedet De uralkodj magad felett s ne enged magadat a bánatnak. Légy férfi és ne csüggedj el. Látod gyermekeinknek még ezután még nagyobb ssükségök less s jó atyárs, mint eddig, még én is kostűk Toltam, szeresd ezután egyedül éket Ruházd azokra szerelmedet, melylyel engemet szerettél. Én köszönöm hozzám mutatott bű szereletedet. Nehezemre esik tőled és gyermekeimtől megválnom, mert igazin sok szép boldog napokat és érákat töltöttem veled. Igazin boldog voltam melletled. Magammal viszem, ason nemes magaviseleted, hü szereteted ú.\'.al megédesített hizaaí életünk emlékei: a jobblétre. Láttam odaadó szorgalmadat raunkissigodat, ha bir sokszor rdőból a mun kibán kimerülve fárad-n tértél haza mégis mindig találtál nyájas szól nőd és gyermekeid számára. K-i szőnöm ezen hü szeretetedet. Hajolj reim, had csókoljalak meg utoljára. Igyni! Szeresd gyermekeimet. Isten veled . - . Uram istenem mennyei atyám kezedbe ajánlom bűnös lelkemet Ameo." Esek voltak utolsó szavai, Végleheltetél férje csókjai között lehslte ki. Kiszenvedett. Az üdvoiultaek mosolya az arczáró), még halála atin sem tünt el. Mosolygott még a halotti ágyán, a ravatalon is. Minek írjam le a férjnek, gyerme kéknek szerelő, rokonok mély keservő ket, képzelheti azt az olvasó, minden leirás nélkül Ís. Egy napon haltak meg Aona és Julcsa is egyszerre esett temetésük is, a temetőben sír hal maik is egymásmellé kerültek, A falunak örege és apraja elki serte hallottainkat a nyugalom helyére. Midőn a temetési szertartás végeztével a nép mir a temetőröl elszéledt, én és a tanító hátrább maradtunk a kesergő férjet, ki egészen meg volt törve és az árvákat vigasztalni. Ugy kellett Ambrust és gyermekeit a sírtól erővel elvonnánk. Midőn hasa felé mentünk közel hozzánk egy kendövei b -pongyoláit nő magival érthető fenh: ngon igy beszélt : .Mégis beteljesült szavam kettőt egy csapással küldök s másvilágra, csakhogy aszal a különbséggel, hogy egyikének a keltő közül nem Jalcsát,nanem Ambrust szántam oda. Na de az sem fog sokáig késni a kettő atán, mir is a halál néz ki szemeiből, eáppadt arcaiból." Szemügyre vettem a nőt, ki e. gem nem vett észre, s meg ösmerlem, hogy a bepongyolilt nő Sánta Polona volt, ki még a szomszéd faluból is eljött a temetésre. Sinta Fölírnának annyiba igaza volt; hogy caakagyan Ambrus és neje eltemetése utia lizba esett, később vízi betegséget kapott,mely böl kínem tudott gyÓgyalni, még két évig élt neje hstila atán, de ezt az időt többnyire az igybao szenvedve töltötte. Jó leánya atyjának betegsége ideje alatt a legszeretetteljesebben ápolta, soha csak egy napra sem távozott beteg atyja ágyától. Meg kell még említenem, hogy a szenvedő apát gyermekei és rokonok rábeszélése folytán it vitette magát egy darab időre Virág Julcsa által nékik hagyott csinosabb és világosabb házba, de midőn közeledni érezte balilit vissza vitette magit abba a házba, hol nejével annyt boldog napot töltött Abba szobában akarja 6 is szemeit a vég álomra bezárni, hol kedves neje is kimúlt. Idáig szólt jegyző barilomnak le-irisa éa felolvasása. Ehez én csak anyit adok, hogy megsúgom as olvasóknak roikép. Ambrus sok szenvedés után meghalt, a én még életében megkértem leánya kesét, ss apa nem is tagadta meg kérésemet. S a leány sem vonakodott kezét adni, de oly feltét alatt, hogy mig atyja él addig annak mindig ő viselhesse gondját, de atyja még minek előtte ósssekelheltünk volns, megbslt. Atyja hatilát pedig egy egész évig meggyászolta. Jaj be hossza év vedt ez a gyász év. Három sírkő áll egymisaoz közel a S.....temetőben az első Virág Julcsié, második Fehér Annié, a harmadik Bognár Ambrusé . . . . E három sírkőnél es sirhstomnál hárman hullatjuk gyermeki kegyelet könnyeit, én Anna és István. Nem múlik el tavasz, hogy a tavasz első virágaiból koszorat nem fonnánk a földben porladozéknsk sírköveire. A három sírhalom egymás mellett. — Sok szép virigot nevelt minden tavaszon. Én ugy hiszem, hogy e virágok a benpor-ladozék testrészeik ossladékiból és mi gyermeki kegyelet könnyeinknek melyeket e sirhalmokrahullatunk,vegyületéből nevekedett. PATAKI GÉZA. Hírek. — A király születésnapja alkalmával— aug. 18-án -— a szent Ferencziek templomiban Ünnepélyes isteni tisztelet fog tartatni, mely alkalommal a katonaság teljes díszben fog stivonolnt. — Tűz volt Kis-Kanizsán aug. 12-én; melynek azonban — annak daczára, hogy tűzoltóink legnagyobb része akkor épen Keszthelyen volt a .Danánlali öak. tűsollói szövetség nagy gyűlésén — csakis egy épület lett martalékává. — Wajdits József könrsyomdá- HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM. Z A L A i V- ÖZLÖNY AUGUSZTUS 16-ia 1883. jába egy, % be\'üszedéshex alkalmazható, írni, olvasni hibátlanul íudc fiú jó felté-telek melleit fölvétetik. — Nyugta elótt dicsértük a napot, mikor egyik közelebbi számunkDan népünknek a tiszaeazlári ügy lebonyolítása uliini józan magatartását kiemeltük. Azóta nagymérvű zavargás volt Budapes-teo. Az ország máz vidékén is volt itt — ott holmi büatetés, de csak kismérvű. Nagy-Kánizsán a rosss példa daczára is nyugton alhatnak a zsidó-polgártársak, mert vároBÍ hatóságunk itt nem tűr fog ialkozáanálküli egyéneket, akik az afféle hajszákat ioaczenirozni szokták. — Városunkban rendezett lótenyésztés jutalomkiosztás Br. Puthyányi Géza elnöklete alatt alakult bizottság által X. Kanizsa város főpiaczán rendezett kiállittáson f. hó 12-éu foganatosíttatván, clóvezette\'ett 43 anyakancza kiscsikóval és 27 db. 3 éves kanczacsikó. A 60 dr. arany jutalomból 14 anyakancza és 5 I dd,G\' "^S «i kauezacsikó után lett a kioazlás fogana- I ajánlott fel. tositva, azon felül a kis-komáromi uroda- j — A világ legrégibb lapja két-lom arany díszoklevelet, InkeyLiazló urjségkivül az ,Aela populi romanidiurna, szintén égy aranyé* egy ezüst diszokle- j moly bfil egy szám a Kr. - nácsosnak : Kozma Döme ; másodiknak : Lakatoa Kornél; harmadiknak: Simon Eugen ; negyediknek: Bodó Miklós. — Dömötör László méhészeti vándortanár jul. 28 án Vasadí Bilogh Lajos társasagában megjelent Vérten (Fehérm.) s megvizsgálta a Parti-féle méhkasok gyakorlati kozelését s az kitűnőnek bizonyult be. A törzsméhészet <rúsitésére felette alkalmas mert alkalmas öiszecsalolással 4—5 kast tesz egy anyaméh uralma alá. A mézelés oly nagyszerű, hogy löbb k»s jul. 28-ínny< moll 40 — 45 kilót. Ezen kasok eltérji dése a méhészetnek uj irányt ád s azt oly hasznos iparággá teszi, melylyel ezután nemcsak kedvességéért foglalkozunk, de bőven nyújtó hasznáért is. — A tanügy nagy barátja. — KísotÍos József apátkanonok a akinek jóformán minden iéptét egy-egy jótétemény jelzi, a veszprémi ipariskolára, ven kiút 1O0 azaz szás velet és Kreiner család Fakoson szintén egy ezüst disz okiratot kaptak, — elismerés és köszönet illeti ezen urakatkik a 168. évbólfen áradt. Szószerint fordítva igy szól: Márcsius 29-éu.11 Licinius cónsul a hivatalban volt. Nagyzivatar dühöngött nyert jutalom helyett a disz okiratot f0-\| és a villám közel a Vehai határhoz egy gadták, mert ezzel csak is az alsóbb nép ; jegenyét zúzott össze. Egy vendéglőben osztálynak tekintését mozdították elő, \| közel a Janus hegy lábához verekedés innét vi.n es,hogy 2 db. aranynyal6aoya-hancza tulajdonosa lett légyen jutal-.j mázva. — Tekintve az előállított anyag reálie értékét, fájdalommal kell tapasztalni mikép az évről évre csökken, az mindig kevesebb és kevesebb értéket képvisel, egyes kiváló anyakanczákat kivéve. Nagy-Kanizaáo, 1883. ^augusztus Kovács. — Balaton Füreden a legutóbbi kimutatás szerint július 28-ig 1556 vendég fordult meg. — Kathollkns kaszinó is van Szatmáron. Mint az egylet czime ís mutatja, csakis katholiku. ok lehetnek tagjai. Érdekesnek tartjuk megemlíteni, hogy Schlauch Lőríncs ozatmiri püspök e fea-Bzinút éví 500 frttal segélyzi. — A „Dunántúli Önb. tüzotó-Szövetség" Keszthelyen tartott kÖzgyű lése igen\' nagy Ünnepélyességgel folyt le. A tűzoltók igen nagy szambán gyűltek egybe messze vidékről is. Részletes és ki merítő tudósítást hely szűke miatt jelen számunkban nem hozhatunk, de legköze lebb e mulasztást helyre fogjuk ülní volt, mely alkalommal a „Medvéhez czimzett korcsma vendéglőse igen súlyosan megsebesíttetett. — Titinius ma megbüuteté a mészár ttokat, kik hatósági vizsgálat nélkül adlak el hust. A büntetés pénzből as Istennőnek kápolna építtetik. A „czimbriai csimbes" bankház pénzváltója nagy összeggel megszökött. De szökésében utoléretvén a hiány nélküli lopott összeget elvevék tőle és Fonlejua praelor a kár feltétlen fedezésére ítélte el. Deniphon rabiókapilány, ki Nerva követeitől elfogatott, kérészire feszítetett. A ksrihagi flotta ma as ostiai kikötőbe ért." — Antisemlta zsidóasszony. Ösv. W.-né, Veszprémben ál\'alánocnn ismert hóbortos zsidóasszooy a heti vástron a legélénkebb helyen a legélesebb kifejesé sekkel támadta meg egy hitsorsosa!, mint csaló és uzsorás zsidót Megjövendölte neki, bogy .téged nem fognak fölmenteni, mint az eszlári zaidókal; a jbírót nem fogják megvesztegetni, mint a nyíregyházi bírókat" stb — A zsidónő el is ment rögtön panaszra a helyi kir. jbiró-Bághoz, hol azonban nem a jbiró, hl szánvák. Az osztálytermek annyira megnyerték a tudós szak férfiú tetszését, hogy nagy ulisméréssel nyilatkozott azoknak cxélsxerü voltáról. Másnap augusztos 7-éo fogadta a rom. kat. gymnasiumi bizottság küldöttségéi, melylyel még egyszer megtekintette az dui-i helyisége kot éa véleményéi közölte a küldöttség tagjaival. Hogy tottel is megmutassa, mily nagy rokonszenv vei viseltetik ezen fontoa cultiiralu Ügy iránt, a gymnasiumi bizottság küldöttei előtt kijelentette, hogy a természetrajzi szertárt egy teljes és igeo értékes lepk egy üjtemény nyel fogja megnjándék\'ixni. Alig ejtette ki e lekötelező szavakat é« a küldöttség jalíg. bogy megköszönte a nemeaíelkü ajándékot, EFJsovics Jóssef apá\'kanonok a leendő főgymnasium könyvtárának ajándékozta saját, több ssáz, talán több ezer kötetet tarlalmazó magánkönyvtárát. A küi dőttség kellemesen megilletődve állott a két derék főpap etőtt, akik egymást multák felül as Qgy iránti rokonszenvükben. A gymnasiumi bizottság megértvén a rendfőnök szándékát, aug. 13-án nyomban megkezdette a munkát a leendő főgymnaaiamon. — Komoly hangok. .Altenfel- den. Tekintetes ur! Kérem legytn szíves, a makacs székrekedés elten Igán hasznos nak tapasztalt, cg ¦ no vésett svájezi l«d«-csaiból nekem küldeni. Grüli Ferencz községi orvos." — „Én már sokféle kísérletet tettem az Ön, ugy nevezett svájezi ladacsaival, s öromm-d kostetálom, hegy azok az illető bajokban, kitűnő hatásának bizonyul tak. Dornbach. Bécs mellet\'. Dr. Felder Engelbert. községi orvos s a hg. Schwarsenberg család házi orvosa." — „Tekintetes ur I Az ön ladacsaival kísérleteket tettem s azok hatását nagyon dicsértók nekem stb. Tisztelettel. Weber F. gyakorló orvos. Uxeue-ich, n. p. Tt Martín." — .Wöllau, Cili mellett. Tekintetes ur! A küldött lada-csok hatásával minden tekintetben teljesen meg levén elégedve, kérem síb. Tisztelettel, Kulue F. gyakorló orvos. (Brandt Richárd gyógyszerész urnák, Zürichben. Svájez.) Égy doboz ára a gyógyszertárban 70 krajezár. esőn ált. ipartársulat alakult Mulatságos. A pőrgölini körjegyző as iránt folyamodott, hogy a BFöldmiveléai Minisztérium Értesítője" német nyelven is adassék ki. — A székes-fehérvári bertalani orsxá gos vásár nem aug, 19-én és 20 án, haoem 26-án és 27-én tartat! k meg. — A szombathelyi orth. hitközség „Te mech D.lim* névvel szegény-alap és segély-egy letet alakit. — A szabadság-ItarCZHZObOr javára Szombathelyen 140 frt 70 krnt 1 ös«eg folyl be. — Z.-Eger HZOgre l\'gkóseiebb J«kab Lajos »zin társulata megy. — A kolera eddigi tudósítások zx-rint 12.636 egyént ragadott el. — Veszprémben tanitóképző-intéset felállitása iránt bnsgólkodiak as irányadó körökben. — A budapesti savargások még mindig tar anak az erélyes intézkedések dacsára. Papírszeletek. — Ui baja tzd a Móric lkának, doktor ur? — Kn b Utóira remin, hogy hirkahim-lője less. — Lehetetlen! Hogy esnék birkabimlóbe egy ilyen okos gyerek ? Glada: Megnézted, milyen IdÖ van oda kinn Ciillsgos e vagj borult ? Kisbéres: Nam fim én, mert amint felnéztem, a acemembe esBppent az etS, - Tnnltól JQblleum. A .Zaiame- ! ft érdemes szolgája, Mihály hali- gyt« Írja, hogy Rózsavölgyi Antal, vá-! Sftt\'» meS B kihallgatás után itelet.Ieg rosunk egyik érdemes vet^rán-tanitója \' aZ0DDa\' ki is deportálta ax utczára a szepember 1 Ón tartja jubileumát. — Panaszost. Erre nézve mi semminemű hirt nem vet- ] — Gyilkos szerelem. K»posvá- túnk ; s oern is hiszszüfc, bogy az akkor; rolí egJ Burger nevű közös hadseregbeli ! tartassuk m-g Több ok van amellett, hogy j hadnagy egy ottani roszbirü házban levÖ \' később tartsatok meg Különben is — ugy j kedvesét ennek beleegyezésével meg-h-szszük — abban az időben, mikor ér- \| \'őtte. — majd Önmaga ellen "ntézett hsV demes veteránunk működéséi megkezdte,¦ rom lövést, egyforgópisztolyból. As egy-nem szeptember hsnem október elején i mást ily híven szén tő pár nem halt meg, kezdődött a unév a Így 50. évét október ¦ nem sokára mindketten felépülnek. Bur elején fogja teljes-rn betölteni. — Az aradi vértanuk emlék -szobra hovatovább a megvalósulás stádiumába jut. A szoborbizottság elnöke legutóbb felkérte az aradi szioház pálya-terveinek megbirálását eszközlő bizottság szaktérfiAit u. m. Czigler Győző, Gerster Kálmán budup-sií, Jimszek Lajos aradi építész, P»lfiy József kir. mérnök és Kövér Gábor urukat, hogy nyilatkozzanak Huszár Adolf ujabb költségvetése felett. — A szakfér6ak egyhangú lag oda nyilatkoztak, hogy tekintettel a tervezett Bznbormu 37 láb magasságára, az azon elhelyezett szobrok, érmek, czi-merek nagyságára, az anyagok minőségére, szállítására, azok kidolgozására, öntésére ós felállítására l tekintettel a szobor költői s művészi becsére, 117.000 frt, melyért Huszár Adolf a szobormüvet teljesen elkészíteni és felállítani hajlandó, oly méltányos, minden túlzástól men\'. és kiérdemelt összeg, melyben a szobor b Rövid hírek. — A spanyolok forrongnak; már néhány helyen Kikiáltották a köztársaságot — A Scharf család — hir szerint Somogy Csurgóra ment, ott élő testvérének látogatására. — Sólymos! Eszter históriájának ís akadt már poi-tája. Bizonyos Löki necü úriember irt b-lő!e egy 5 t-dvonásos színdarabot, — A német trónörököspár az ezüstlakodalma alkalmával kapott 830.000 márkányi ajándékot alapítványokra fordította. — Az alispánválasztasra már erősen foly a korteskedés Sz mbath-Iyen. — Rabon \| ger testéből két golyót eltávolítottak az orvosok, — egyet azonban nem találnak 1 SchÖrl Ferencz őrnagy, a sz.-fchérvárí 42 ik ezámu hadbíróság habirója Kaposvárra utazott as elfizetes vizsgálat megt.\'-tele végett, honnan már vissza is tért. Burgert, mihelyt állapota engedi. Székes fehérvárra viszik s hadbíróság elé állítják, a nőt pedig hazatolonczozzák illető sége helyére, Fehértemplomba. — A csángók egészségi állapo-\' iáról kimerítő jelenlés érkezeit a kor mányhoz, melynek értelmében a betele-píteltek közöttegyetlenegy cholera noatras eset sem fordult elő. A betegek 80 százaléka váltólázban szenved, a többi gyomor* éa bélhurutban- bogy kellő ápolásban részesülhessenek, barakk-kórhá sat létesítettek számukra. Ragályos betegségek egyáltalában nem fordultak elő a csángók közt. — BÖ Istenáldás. Debreczenben gy szegény asszony, a burgundía-ntezán : lakó Kis Audrásné, négy gyermeket ho-zottság téliesen megnyugodhatik eV ast j MU ft Legnevezetesebb a dolog- elfogadás végett a város közönségének , b&n fa mÍDd % négy gyermek fin. közgyűlése elé .erj,Bztbet. A szoD.r-mü : A, L ^ újszülöttek igen jól érzik teljes elkészítése 1884. évi január 1 -tŐI magutat kesdve 5 évet igényel, ügy, bogy a 8»- . _ A ^^^u fürdőről a kő- bor leleplezése 1889. év.október havában lVfllkei5 ^klt jelentik: A sziget ál-megtörténhetik. fördövendégeínek száma augusz — Az erdélyi ferenczrendlek1 tus hó 10-től augusztus 1 ig 190 volt. Csiksomlyfea egybehívott capituluma, Ehhez a már kimutatott 612 fürdőven-melyen a tartomány fónök válaistást kel- d^get hozzászámítva, as állandó vendé-lett megejteni, a minap fejeződött be. SÍ- ] gek száma összesen 802 volt, még pedig mon Jukandíánnal szemközt — rtí kilencz 1 Budapestrfil 500, a vidékről 236 és a évig volt tartományfőnők s ki vtanügy külföldről 66. Ezek közt volt 290 férfi, és az egyházi terén szerzell érdemeiért ¦ 347 nő, 98 gyermek, továbbá G férficse-érdemkereszttel is kí lett tüntetve, őt- \| léd ós 60 nőcseléd. Ez idő alatt a fürdőt szőr ismételt ssavazás után, László Po-likárp bittanár nyert szavazattöbbséget. Szép tehetségű s képzettségű — alig 33 éves — szerzetesre esett a válasitás; sok teendő néz elébe választói — mint a ,M. AH." írja — bölcs, tapintatos, méi és a szigetet 13,225 személy látogatta. E számhoz a már kimutatott 53^248-at hozzáadva, az összes látogatók száma 66,4ö3 volt. — A veszprémi kath. fögymna-slnm ügye. — Kalmár Endre kir. ta- sékleles kormányzást várnak tőle, olyat, i nácsos és kegyei-tanitórendi főnők au-mely mindi n tekintetben a szerzet szel- j gusztus 6 án érkezett Fekete Endre üt lomi és anyagi virágozását előmozdi- J karjával Veszprémbe. Még as nap délután laudja. Tartományőrnek (custos) megvá is orra vizsgálta azon helyiségeket, a me-lasxutott főt: Simon Jukundlan; első tá \' lyek a fógymaasíum 7. ós 8. osztályra 500 szép kifogástalan ixirarkál lehet készi-tení az én. a ea. kir. áobátíjcyá: akbzo is használt s zIt a r ka TöLTÖ -GÉPEMMEL mely i-rczbfil igen csinosan készítve, I különféle erSsségbcn, vek ny, köz-ipfaj, vastag, kalSnbsŰ* oélkai. basznllall utasítással egyQtt 65 kr. Csak akkor valódi, ba ezetest bele vsa vésve. Az éa sztvarka Miaftsjsj, aslntssi három erősségben, csakis B valódi t^cüa-lIlziélUli .Le Htsblsna-pspirMl (fehér) vagy Ka ksricza-papirbil (sárga) következő árakon kaphatók: frt Szipka rész nélkül, sima 1000-rc —.80 Ssipka il-sz nélkül elegáns arany- jegygysl, lOOO-re..... 1.30 Szipka részszel, sima 1 kartort öOOdrbbal....... 1.05 Szipka rész ss el elegáns arany, kék vagv fekete jegygyei, 1 karton 5Ó0 da-abbil .... 1 í>0 II. rendű minőség, szintén febér vaey sárga, rnelyrt máiok elsé- rendaképen ajánlanak, ara: ^zlpkaréis nélkül, sima, 1000 db. — ?0 Ssipka >ész nélkül,elegáns arany- jagygyel........ Szipkával, lima, 1000 drb . . Szipkával és elegáns arany, kék vary fekete jegygyei, lüOO db. 2 2C KüzGnaéges tSmő gépocske hozeá —.IC Levélbeli megrendelések ¦ lel vsfry az összeg beküldése mellett Ismételadúk asizalékot kapnak. — 90 1.80 Belejpgyzett védjegy. Óvási Hamisitásoktólí megóvások eréljából minden karton a fonti,!»éresk. liSrrénysaéldleg bejegyzett gyár jegygyei van ellátva. Cawtey & Henry párisi franczia ssirarka és gepecskék raktára: Wlacla Alioert. Bécs, Mariahüferstrasse 58. (ezclítt Pratcr»trase 18.) Heti jelentés a budapesti tőzsdéről. gabona- külföld Magyarorsságban megvásárolt árakat Bécsben raktároztatja be éa mellőzi a fővárosi közraktárakat as itteni roppant magas fekbérek és illetékek miatt Busa szilárd. Elsőrendű 81 ki. piros acséio 11 60, uj 77 — 78 ki. 11.25 76 ki. II.— sárgás 10.40-11 frtig keh. Gyertyámoson 9.85, Hód mező-Vásár b-. ]y«-o nj 10.15. Bk> c s ssilárd. Elsőrendű 7.»5. köze: r Í.60, Dabrecsen 7.20, Félegy\' hasa\' t. 40. Árpa takarmányára 7.60, finomabb Sr.obosr.loD 7.20. Berettyó-Ujfalu 8 frt. Vács 9.25, Apcs, Szántón, Cher-valics 7.25. Tengeri hibás 6.-fi 20. jé min ségü 6.45 — 6.55. Z a b régi 7 frtig. Uj 650.— Ö.70. R e p c s e hibás 15 50, elsőrendű 16.50. Konkoly 2.50 kelt zsákostul. Bab törpe ang. ssállitásra állomásokon 12.40 -12.73-ig költetett HatáridŐüslet Szilárd han gulat mellett árak folyton emelkedaek. Busa őszre 10.90. tavaszra 1134. Zab őasre 6.67, tavasára 7.10. Rozs őssre 7.80. Tengeri 1884. maj.-jnn. 6.65 Kápoistarepcse aug. ssept. 16S/B- Lapvezér és kiadó: SZÁLAY SÁNDOR. Felelős szerkesztő : TASS ÁLMOS. Lap-tulajdonos: YYAJDTTS JÓZSEF. Steincr József és tánta terménygabona és bízom, cség jelentése. Bpest, 1883. aug. hó 10-én. Az üzlet szilárd, külföld nagy meny-nyiié^eket vásárolt. Sajátságos, hogy HIRDETÉSEK. Magyarország ifjaságáaak í KATONAI TANODA BUDAPESTÉN V. ker., nagy korora utcza 13. sz 1SS3. iG-án k«xdi meg lt-ik [akotaJ évét elokés-it> tanfolyamokkal miodan es. és kir. katonai kepzö istéze: és hadapród iskolába, ralamint iésyliges hadapród vízsátra vahí fölvételre. 972 2-4 Az intrzot ;:.:-\'--c vsi -\'¦ i¦ /-<".:v¦¦ Keltételek mérsékeltek. Értesítés inzyen. Az igazgat&ság: FIS SIN GER E. ny. kapitány. A Triesztben is kitűnő elismerésben részesült jeles magyarhoni \'SStífflB- Petftnczon (Radfin mellett.) Rendkívül szénsavdú-; saranyuviz-forrás, mely a budapesti műegyetem vegyészeti osztálya és a bécsi egyetem vegy-elemzcsei szerint fölülmúl minden bozzá hasonló saranyoriz-forrást és fölötte hathatós alkat részcinek összetételénél fogva orvosi tekintetben kiváló figyelemre méltó. Mint kellemes üdítő ital különösen borral vegyítve, minden hozzá hasonlót fölülmúl. Mogrenclelesolc a forrás igazgatóságához Petánczra (n. p. Muraszombat) íntézendŐk. Raktárak- és ismételadóknak különösen ajánl tátik. Hogy mindennemű hamisításnak eleje vétrasék, a dagó n3zécb-nyir Mindenkor friss töltés névvel leend ellátva, ÁrjegyzétBt tiranaira ingjon é. blrmeotro. Sül Vogler Begeie, Egy már használt, de jó karban levő 8 ló erejű gőzgép, 1 \'kettős járású daráló malom lís az ehhez szükséges eszközök olcsó áron eladatnak. Sebestény Lajosnál Novigrád, 989 3-3. (Kaproncza mellett) ooo o Árverési hirdetmény. Az alulirt fóbérleti igazgatósig részéről közhírré tétetik miszerint folyó 883. éri augusztus hó 21-éa a lentii és augusztus 22 én az alsó-lendvai gazdasági irodákban a reggeli órákban nyilvános árverés vagy ajánlat levél utján tőbb rendbeli korcsmák, borárnlási s halászat jogok vizi őrié malmok, az alsó lendvai gőzmalom, továbbá nagyobb s kisebb területű földek, rétek és legelók, miatt nem különben az urodalmi erdőkben a makkoltatási és gubaeaszedési jog ha szoobérbe adatnak. Az árverési feltételek alsó Lesd\'án a gazdasági irodában megtekinthetők. 996 2—2. Az alsó Lendván, 1883. évi augusztus hó 10-én. Az alaó-leodval 8 Nempthy urodalmak töbéraökségének Igazgatósága. Q Ioooooooooooooo Wajdits József könyvnyomdájából Nagy-Kanizsán. NASY-KAMZSA, 1883. augusztus 19-én, EiiktttLl r égess <?Tre...... 8 fit fél é-.re...... 4 , ae.jed en...... 2 , HIROETESEK ¦ hasábot petitsorban 7. otáaotlsxor i, t minden totábüi m tv rí 1 kr. KYIL.TTEB.nEN mronként 10 krérl vi-tetnek Ifri Kiuratári illotek minden egyet Vr»i.»-tésért SO kr. nzcteudn Huszonkettedik eyioiyam. ZALAI KÖZLÖNY. A lap Ezellead résaét illeti kPzlem. nyék z sierkesztóhor, anyagi részét illető közlemények pedig a kiadóhoz Wnnentv» intézeodök ; HAGY-KANIZSA Wia.sieshai Bermentaüen 1er elek csak ismert munkatársaktól fogadUtj.ak ai Kéziratok vissza i 9Nagy-kanizsai önk. tűzoltó-egylet", a .zalamegyei általános tanítótestület", a „nagy-kanizsai kisdedneveló egyesület\', t .nagy-kanizsai tiszti Önsegélyző szövetkezet* kedelmi s iparkamara nagy-kanizsai kulvalasztminyaB, s több megyei és yítobí egyesület hivatalos értcsitóje. a .soproni keres- Hetenkinl kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Hol van a baj? Ezen nagybecsű lapban ugyanezen felirat alatt közzétett czikkeim alkalmából számosan üdvözöltek; de vannak olyanok is, kik föllépésemet és elfoglalt álláspontomat nem értik rag}\' érteni nem akarják, miért is szükségét látom-^azon kijelentésemnél:, hogy a közügyek iránti érdeklődés és küzdelem nem kenyérkeresetem és bogy engem nem vezérel personalis érdek, hanem pusztán a szép, jó és igaz elvek iránt való lelkesedés, és valamint eddig volt bátorságom megmondani az igazat azoknak, akik azt megtámadták ; ugy ennek himezetlen kimon dásától semmiféle befolyás által magam visszariasztatni ezután sem engedem, hanem a hol igaztalan elnyomás ellen vagy a közjó érdekében kell szót emelnem, tenni fogom azt erélyesen, bátran, ha mindjárt önfeláldozással is. legutóbbi közleményemben bátorságot vettem a gymnasinm, reál es polgári iskolákról elmondani né zetemet egyes nagynevű férfiak szavaival illustrálra, ami korántsem azt jelenti, mint ha önálló ítéletem hiányoznék, hanem csak meg akartam győzni mindenkit álláspontom és állításaim helyességéről; rámutattam a polgári iskola hiányos szervezetére, melynes olyannak kellene lenni, (de az a baj, hogy nem olyan), mely megtanítaná növendékeit becsülni a kézi munkát, az őt jogosan megillető helyre emelné az ipar-ügyet s becsültté tenné a polgári életpályákat. De ezen hivatásának megfelelői nem képes, mert mire az ifjú elvégzi ezeu iskolát, a mesterség tanulásából testileg már kinőtt; a magasabb szellemiségre pedig nem eléggé fejlett s ezért lesz belőle proletár. Már a mólt alkalommal fel- emiitettem azon kínos tapasztalatomat, hogy az évi értesítőben évről-évre szokásosan hirdetve van, hogy aki ezen intézetet elvégezte, alkalmaztathatja magát kezelői szolgálatra és ilyen meg amolyan állomásokra. Erre vonatkozólag állja nak itt egy polgári iskolai igazgató urnák emez intő szavai; .mi, a kik évek óta figyelemmel kísérjük ezen intézet sorsát ésa kiktisz-t á b a nSs^a gynnk ennek eredeti hivatása feiöl. soha se kecsegtettük magunkat azon biztató r c m é n y nyel, hogy ezen kedvezmények á I t a 1 ezen iskolák virágzásra emeltetnek" s ennek* a kedvezménynek hirdetését mintegy helytelenítve, így folytatja: .mert a növendékek ezen pályákra gravitálnak a helyett, hogy az intézet intentiójának megfele-lőleg művelt és értelmes iparosokká képezvén magokat, magvát képeznék az ezen iskolák által megteremteni szándékozott polgári középosztálynak." Gödczv Pál miniszteri tanár-sns ur szavaival én is azt mondom, hogy .Nagy-Kanizsa büszke lehet a derék tanári testületre* s különösen az igazgatóságra, melynek nemes törekvése ismeretes előttünk, azonban sajnos, a hiányos szervezet következtében működésöket kívánt siker nem koronázza, tehát \'annál inkább nagy azon javaslat jo gosultsága, bogy ipartanműhelyekkel kapcsolt assék össze ezen intézet, amely tanműhelyben a vezető és oktató alkalmaztatásánál a szakismeret és ügybuzgalom legyenek az.^j egyedül ajáuló tulajdonok. Ily kiegészítéssel ezen intézet meg fog felelni a közszükségletnek és a gyakorlati élet követelményeinek s fó-a kitűnő tanerők által olyanná vilik, melyben gondoskodva lesz az ipari foglalkozás értelmi niveaujá-nak emeléséről, s melynek falai közt: .hazafiságot, műveltséget és szaktudományt tanulhat az ifjú nemzedék." A bűnös mulasztás és menthetetlen közöny bélyegét ne engedjük magunkra rásütni, mert ha megalkothattuk a középiskolai törvényt, akkor most a logicai rend. és reform szfikség alapján halio-gatás nélkül kell a polgári iskolákról is országosan intézkedni, mert ma már általános meggyódé s, hogy ezen intézet szervezete hibás, hiányos és rossz s mint ilyen természetesen szükségtelen, főleg oly helyeken, hol gymnasiumok vannak, mert az állam .ezekből is kényelmesen szedhet kese-, lókét" anélkül, hogy oly iskola fentartásával terheltetnék, mely a vallásügyi min isi er már emiitett szavaival élve .a tanügy kára nélkül beszüntethető." De ettől eltekintve a qualtficationalis törvény alapján ezen intézetből az ifjú soha sem lehet az, ami a gyra- nocin•»»-!. \' \' " . mindenkor lehet, mi a polgári iskolából s épen ezért a gyermek jövője érdekében áldozni és óvatosan eljárni köteles szülők, gondolják és fontolják meg jól, bogy a nemsokára megkezdődő tanévre hova Íratják be gyermekeiket, mert ha a választás balul tőr téník, azt később keserűen megbánhatják, de meg nem változtathatják. & ha esetleg majdan* polgári iskolai okmányokkal ki-bizonyitványozvaa jelen öröme, a jövő reménye nélkül felivé látják gyermekeiket, akkor jelen ezíkkemet — de már késő lesz -• tudom nem fogják elnevezni népszerűtlennek és personalis érdekűnek, — hanem beismerik, hogy meggyőződésen alapuló szabad véleménymondás volt az — és igaz !) WEBER PÁL. A soproni kereskedelmi és iparkamara köreböi. 2083. szám. Hirdetmény. 15B3. . A német birodalom és Olaszország közi ujabb időben kereskedelmi szerződés köttetett, mely által a fris szőlőnek vámja a német birodalomba való bevitelnél 100 kilogrammonként 15 márkáról 10 márkára leszáll itta toti; a komló pedig, mely az olasz általános vámtarifa szerint 100 kilogrammonként; 1 franc vám alá esik, Olaszországban a szerződés értelmében vámmentes. Ifi azon megjegyzéssel hozatík általános tudomásra, hogy mintán az Osztrák magyar monarchiának a Kémet birodalommal és Olaszországgal kötött kereskedelmi szerződések kereskedelmünk részére a legnagyobb kedvezményben való bánásmódot biztosítják, bevivflink szintén igényt tarthatnak az említett vámmérséklésre, illetőlleg vámmentességre! Soproo, 1883. július 31. 2357 sz. 1883. Hirdetmény. A nagy méh. magy. kir. fóldmive-oak a varaso^iai^a^^SogT^ifZlrtrittyv, barcsi, dárdai, gombosi és palii belépő államási bizottsághoz f. évi július 23-án 33.157. s. a. intézett rendeletével a megállapított vizsgálati dijakat f. évi angusz-msl-étől teljewn megszüntette és ezen dijak beszedését egyáltalán el\'iltotta; megemlítve azonban, hogy estes betiltás csak is az emiitett határszéli belépő állomásokon kivQj az egyes vasúti állomásokon szervezeti álla;n,;éiz»égü<vi szem lélő bizottságok as 1>74. övi XX. t.-cz. végrehajtása tárgyában kiadott utasítás-ban megállapított dijak élvezetében maradnak ezentúl is. Sopron, 1883. julias3l-A kereskedelmi s iparkamara. -} Helyt adtunk c czikknek, mert tisx-teljflk a saabad vileménynyilvánitáat. Igen tok takintclbea helyeseljük is ciikkiri árnak véleményét, de art a pr6éui résalelct, mely * szólók elrettentésére axól, éppen nem. A pol-gArii-kolai intézmény még nem forrott ki teljesen, a annak hazat, viazooyaűik szerint való rendet ¦ se: a jSvő mn okija, fcs nu-n, mert most mag vroaayt nem tarthat a régi gymaa-í\'umi lotézttenynyel, — •gjaserre eltöretni Magyarország fűtejének tatáéról: eultoralis lejltUaegdak jelen állájpon\'jáa indokolatlan ¦ kimí barbár munka volna. Pedig a azOtők elrettentése ezzel azonos ezélu munka. Básck Eikorcsosodtunk volna? Napjainkban sokan szeretik emlegetni a .régi jó időket* s vitatják szörnyen, hogy a régi korban mennyivel különbek voltak az emberek, ugy erkölcsileg, mint testi erő tekintetében. Ősapáink szerintök valóságos Herkulesek és termetre nézve is óriások Tálának elpuhult korunk korcsszülötteihez képest. A londoni „Spectator" czimü lap kegyetlenül megleezkézteti a mostani nemzedék e tulbeves ócsárlóit. Szerinte épen semmiféle bizonyíték sem szól amellett, bogy a régiek akár nagyobb termetűek, akár erőteljesebbek, gyorsabbak, Ügyesebbek, avagy kitartóbbak lettek volna, mint a mostani kor emberei, föltéve,hogy ugyanazon természeti körülmények közt ugyanazon égöv alatt és ugyanazon tápláló eledelekkel élnek, mint -""A \'Un1" a termei nagysagM illeti, erre nézve fölhozza például az egyiptomi múmiákat, melyek mikor éltek, hatalmas és harczias hódítók valának, de azért a mostani egyiptomiak egy hüvelyknyivel sem kisebbek, mint ók voltak, süt az angolok még jóval nagyobbak is. A régi kardokat mostani emberek azért nem használhatnák, mert markolataik nagyon kicsinyek. A régi rómaiak mily tömérdek pénzt költöttek gladiátorok nevelésére s mégis több, mint valószínű, hogy ama hős viadorok egy perczig sem állták meg a sarat mos- TÁRCZA. Nyugalomvágy. Itt haver az Ore? lap fehéren, Mig agyamban sötét gondolatok Tépik széjjel éji álmaimat, 8 mint elitéit hosszan virraiitgatok Kiirt jöttök lelkemet kisártai Sötét multam siró mngzaljai, Emlékeim? Elég volt mar id lig Oly sok fájó könnyet elhullatni. Menjetek hát, nincsen számotokra, Nioc>en h ly a lorszaklatta szívben Így kergettek engem is világgá, A miért az embereknek hittem. Te üres lap heteij csak fehérei: Ne irjon rád aetát gyám a bánat Hadd halljon meg minden gondolat, mely Dúlt agyamban míg gyötörni támad. Lapt helyett e remegő kea-kbe Sorsomtól a vándorbotot várom, Mely\'yol majd a göröngy ország ab in A békét, a szak sírt, megtalálom Egy diák városból. (Folytatás és vógs.) Tíz Óra felé jönnek a virágot áruló vénasszonyok, kikkozü! nemegy valaha bistosanitt csücsült szép selyem ruhában va\'ameiyik bársony pamlagon aszivattyu-zás hasznot hajtó tnest«rsége mellett. Midőn így láttam Őket\'rég elvirágzott, tönkre meot nŐÍ kellemekkol, Önkénytelenül eszembe jutott Petőfi: r$ára néní hej mikor kendet még .Sárikámnak, húgomnak nevezték.. Majd bejön egy halavány fiatal ember meglehetős .polizeiwidrig" öltözetben K <"ifZ\'jr is leveszi kalapját.mely talán már ha\'odik, de mindenesetre utolsó urát szolgálja. Végre leveti kabátját, lehu\'za nadrágját és elŐUQok áll aranyozott és ezüs tözótt costumeben a komédiás, bűvész, monologizáló színész, egy személyben a sokoldalú művész. Először is keresztül búvik egy szék alatt, majd vaskarikán, azután felugrik egy szék támlájának pe remére. Egyet köhint — e művészet megérdemli, bogy szedjen. Ezüst táleza vagy 5 kapitulációé kalap, qn\' importe? megjutalmazom egy újonnan veri soas-val. Megköszöni, mert más annyi: sem ad neki. Kezdődik a második sorozat, különféle bQi-éazetek.Majd elkezd monologizálni, de a századokat annyira tulhziadÓesxraék-ról, hogy a garçon tanácsosnak tarja Ót kimeneszteni, ruháját telepítvén utáon. Hozzá van már szokva. Csak felső ruháit várta, — tapsban ó txgysem akart részesülni! Azt számúja még meg, menynyi; szedett öesze ? 6 sous ! Elég arra, hogy holnap valamelyik külváros zuga ban alvó helyet kaphasson. Must elmegy egy másik helyre, ott összeav^d annyit, hogy éhen ne haljon 1 La jcurnée ! — Oh te fényes yUágváms Paris ! Fellép most egy egész társasig. Egyik guitároz, a másik tenorista, harma = dík fajjá a bassus1. Esek népénekesek Ós tiszteaégesen vannak öltözne. A guítá-ros hurrá teszi művészi kezeit, a tenorista kitátja száját; a bassiata bÓg egyet — es a jel — megkezdődik a liooczert. Hogy mik 5k most, de mig szeretnének lenni — arról szól az ének, guitáros spanyol hidalgóvá és <-gy donna imádójává. . . Hadd el, rövid idő alatt megint csak guitárossá tenné az a don-nácska. A tenorista persze operáról álmodozik. . . Nem telsz mnit még az imprea sarlóktól ugy-e. H«nm majd^ia idegen országba mész vendégszorepre. Vigyázz ! A basaista hatalma deapeta lenne. . . No Um! XlX-ik száiad I Respublika, ez mind semmi ? — Elmentek ezek is. Nyílik az ajtó. Deákok jönnek. Na ezok c*k nem produkálják magukat. N-m. Hanem hoznak egy 6—7 éves kis szegény fiat. Behozták azuczáról, a mint ott kin f-gyoskodni látták; itt megetetik, egy kis pénzt adnak neki éa . eleresztik. Kérdőro vonjált, kicsoda micsoda Hallotta a fiu, hogy anyj ugy kéreget; 19 fiam va.i. Tíz Öcsém • ui mondja a fiu — Hány éves vagy? Hat. A fiu a derültség okát, a mi erre következett, nem tudta, nem is fürkészett tiúna; j ban Örült annak, hogy jól lakhatott. Ilyen és hasonféle jólétieteket látni a brasaerifkben, de melyeke; rendesen ugy meg kell fizetni, mintha színházat látogatnánk- Balvé\'emények távultariása végett a nők iránti tisztelőt és igazság érdeké ben kell jelenteni, hogy tévedne, ki ast hinné, hogy a brasseriek hölgyeinek női Ténye általában kifogás vagy kétely alá vonható ! Nem! Ac Ő braaserie foglal kozásuk éppen oly keresetmód. mint nálunk a pincaéreké, vagy a kávéház, cukrozd* pénztárnoknőké, pedig nagyon téves hit volna, ezeket a foglalkozásuk miatt női erényükben gyanúsítani. Vasárnap, caütörtók és szombat esti gyülhelye a deákaágnak a deákbál, pBallier* költÓi néven .Cioseirií des Lilás." Az egész éven keres* ül fartatík itt bál a meghatározott nap"kon. Nők be* lép\'i díj nélkül n»:h\'.n-k, férfiak is csak egy frankot ficetnek.\'Az -gésa nem valami sálon bál ét azért nŐ< k<vül csak a qu»rtier leányai »i u. n. émdiant-ok. .ön Min" nők látogatják, továbbá idegenek el sím mulaaitjáa azt mrgnésní. A BulHer kiállítás csinos. KivUl-fól i- »z-p-n v ii világítva, b-lu! azon ban ege\' fényár világítja meg a vig ar ctki . Aa -^¦¦¦\'.t két részre van osztva. A roppant aau-ys-gu n-gyszegletes terem éa ugyanakkora, forrásukká.) sziklagOidüle tetkel, virágokkal díssite\'t kert, mely elé. télen természeteaen tükörfal van vonva. Köröskörül a teremben 5—6 lépcső magaaságnyi széles karzat az étkezők és ivók számára. Egyik részen a karzaton van a zene Játasik a fne, harsog a terem, tánczolnak a p>rok, járják a quadriliet azaz cinc-nt lábficamitó mód<>o oiy szenvedély ly el s tűzzel, miként csakis a francaié felhevült vérrel és szilaj kndvcsapon-gással képes utánozbatlan eredetiséggel táncsolni. Legnagyobb mű>és ebben magának Boajiernek: 55 éves felvigyázója. — .Moosieuerl magának igen ör-g a vére, ne táncsoljon annyit. Ha csontját töri, nem lehet majd összeragasz tatai." Micsoda? monsiear 1 Ha aa ön vért) oly mértékben tüzesedik is, mint a hogy öregedni fog, akkor sem lesz olyan iürge cancan táuczos belőle, mint most én vagyok. Parblen ! Hát fiatal koromban ! — Éj bizonyi -tékul rúgta világba lábait éa izsad mellette, mint egy canean táncsos izzadhat. Érdekes, a Bollierbóli elvonulás. Mikor egy kis zápor jön ét buti le a felhevüli vért. A fiakkerok p-r«ze tele lennek azonnal. Se baj, ket-ő f-lül a lóra, egy a kocsis mellé, három a kocsi tetejére, kettü hátiul ricumbiioíi odik, (miot Göcsjben mondják) öt»n mlr a koe«ibaó izzadnak és naetrtndal a menet, kn.-jongnak, lármáznak hjják a szegény gnbét, mint akar ¦ N^vabol hza jövő «gerszegi vásárosok í Másnap reggel a deáx mij^y előadásra, azétudi-nte boltjab»,a miit var-rÓDÓ, virágcainálÓ vagy függoay tis.titó kis asszony, szóval dolgozm; a d-ák megnézi, hogy mi is van t-.v-bb Gajns com-mentarjaiban. A quartier latibbeli élet ehát t>Iég-váhozatoi, vig és muia.sagos. H-igy is ne, híss a francaiénak amúgy Is vig kedélye lenne, tetópontjáo, mint ép-u a fia talaágnál. Képviselve van minden világrész, minden nemzet, minden nyel, méltán lett hires a quartirr iHtiü.mirői éneklik a deákok, hogy .V -- moo víex qua -tier latin, VÍVOqt les e udian a." SZIGETHY ZOLTÁN. HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM. ZALA iÖZLÖH y tani athletáink és erőmű vészeink előtt. Rom csontváz, sem szobor, sem kép nem bizonyít a mellett, hogy az ember valamikor nagyobb termetű lett volna, mint jelenleg, A mai zsidók épen oly nagy termetűek, mint Egyiptomban ,élt őseik, sót talán még nagyobbak. Románia népe most is teljesen hasonlít a régi római harezosokhoz. de minden oda mutat, hogy termetre né; ;e nagyobb amazoknál. Nincs oly meztelen, vad néptörzs, — irja a .Spectator — me-lyjt hason számú s hasonlóan meztelen cornwallisi vagy yorkskirei emberek biztosan le nem győznének. Nincs oly emberfaj, meiyból ezer jól fegyverzett férfi ugyanannyi számú és ugyanoly fegyverzetű európait meg tudna verni. — A legpolgá-rosultabb s leginkább elfinomodott családok, miíyek valaha léteztek, t~ i. az európai fejedelmi családok,tes-tileg ma is oly erőteljesek, oly egészségek és oly hatalmasak, mint bárminő más emberek, akiknek a túlságos elkényeztetettséget bajosan vethetnók szemökre; rhiers fran-cziái, testalkat és természeti minőség tekintetében ugyanazok, amik Caesar gallusai voltak, sőt annyiban életerősebbek, amennyiben a megjavult életmódból természetszerűleg származott életrevalóság inkább kifejlődhetett nálok, mint amazoknál. Még arra sincsen példa, hogy a gyöngébb emberfajok ma gyengébbeknek látszanának, mint amilyenek miDdjárt elsó megjeleuésök idején voltak. Például a hindnk ma is épen olyanol-, mint ezelőtt 1200 évvel, mikor a műveltebb nyugati népek ismerni kezdették őket s a khinaiakat épen olyanoknak tüntetik föl jóval Krisztus születése előtt ké&fllt porczellánfestményeik, amilyeneknek ma ismerjük őket. Alig volt valaha népfaj, mely annyira és oly hamar elszaporodott volna, mint az angol szá&z, pedig elszaporodását túlságos" táplálék — \'alegujal>T> kort nem számítva — elő nem mozdította. Talán azért satnyulna el az emberiség, hogy ez idő szerint jobb körülmények közt él, jobban ruházkodik, jobban táplálkozik ? Azért hogy ma gyökerek és vadbogyók helyett gabonával, kenyérrel él? A beszármazott kaliforniai ember csupán azért, hogy tisztességes öltözetben jár, hitványabb lenne a testben, lélekben állatias bányász-indiánnál? A rahaviselés, ha terhes és alkalmatlan — mit azonban az indiai hadsereg orvosai saját tapasztalataik nyomán határozottan kétségbe vontak, mert mindnyájan egyhangúlag oda nyilatkoztak, hogy a nadrágot nem viselő katonák közül sokkal számosabban szenvednek vérérdaganatokban, mint azok közüí, kik rendesen vannak öltözve — de mégis föltéve, hogy a ruhavíselés terhes és alkalmatlan, akkor is még inkább gyakorolja és erősíti az illetőt, nem hogy elpuhítaná. Megszokjuk a teherviselést s az is csak testünk edzésére szolgál. Vagy tán azért satnyulnánk el,hogy, házakban, födél alatt lakunk ? Hasonlítsuk- össze a Yan-Diemen szigetén lakó angol hivatalnokokat és katonákat az ottani b&szfllött, de szabid ég alatt élő tasmánokkai és az Összehasonlítás mindenesetre az előbbiek előnyére fog kiütni. A polgárc&;4Ítsag mai állapota nem akadályozna egy ujWebb kapitányt abban, hogy akár gyaloglásban, akár úszásban, akár birkózásban tol ne tegyen akármelyik germánon azok közül, kikről Tacitus oly hatalmat képet hagyott az utókornak. Hogy egyes népfajok úgynevezett physikai-morális tulajdonaik tekintetében itt-ott elfajultak, kétségtelen, legalább mi nem akarjuk két ségbe vonni — folytatja tovább a ¦Spectator írója — bár nem blsz-szük, hogy egy mai korbeli görög harezos alább állana bátorság dol-. gábau Spérta fiainál, vagy pedig azok a hindnk, kik Bhurtporet védelmezték, gyarlóbbak lettek volna Pórus király indusainál; de arra nézve, hogy a táplálkozás vagy égalj megváltoztatása nélkül teljes phi-sikai elfajulás állt volna elő valahol, nincs elfogadható példa. E tévhie-delem csupán elégületlenség szüleménye s inkább olyanoknál található, kik a tényeket ama ködön keresztül, melybe az idő burkolja he azokat, nem képesek tisztán megkülönböztetni, annál kevésbé világosan látni. Hogy az emberi nem a legkedvezőbb természeti körülmények vagy viszonyok közt is csak keveset halad elő természetadta tehetségeinek tovább fejlesztésében, . bizonyos, de azért bátran merjük állitaai,hogy észrevehető haladás mégis történt e téren. Kérdjük, hogy vájjon egy görög uszó képes lett volna-e át úszni a Csatornát Dovertől Calai-sig, s még inkább kérdjük, hogy vájjon a hajdankorhan volt-e csak egyetlen olyan ló is, mely az ep-somi gyepen a mai korbeltekkel e versenyt kiállotta volna? Miért lennének a polgárosultság és műveltség eme korszakában elkorcsosultabbak és elsatnyultabbak az emberek, mint a lovak ?... SZ—I N-R Balaton-egylet Sport-szak osztály. A Balaton-egylet aport-szakoestilye által a balaton-füredi nemzetkőzi ama-teur, vitorla-, evesési-, úszó- ée galamb\' lövészeti verseny rendezésére kiküldött bizottság áltat Balaton-Füreden, 1SS3 évi ugusztus 22 —26-ik napjain megtar-tan ó verseny programmja ) Versenyrendező-bizottság: Balogh Kálmán, Eszterhecy Mihály gróf, Dr. Fecyvessy Ferencz, Gaál Ödön, Hentaller Lajos, Jalsovich Aladár, Mí-hálkovics Tivadar, Nádaady Fereocz gróf, Salamon Ádám Szarvassy Sándor, Thaísz Elek, Vócsey József báró, Young i&chsrd. é^Jjnianfa^y j^yvfi csbtffc: káté-egylet egy-egy tagja. Versenybíró: Véesey József báró. Inditó: Balog Kálmán. Jury : E\'nök : Vécsey József báró. Tagúk : Thaísz Elek és Young Richárd. Pálya és boyfelügyelő: Salamon Ad ám. Idő-ütrm- és sulymérŐpGaál Ödön. Pénztárnok: Jalsovich Aladár. . A) Vitorla-verseny. I. Öt tonnán felüli yachtok. Pálya 10 kilométer háromszögben, Dij:200 forint készpénzbea és emlékérem 50 forint értékben. I. Hableány. Nidssdy Fereocz gróf tulajdona. Vezeti a tulajdonos. 18\'/a tonnás schoooer. Ziazló: kék-vörös fehér grefi koronával. II. Királyné. Ádám Károly, Hausmann Alajos, Perlaky Kálmán és Szarvassy Sándor tulajdona. Vezeti: Szarvassy Sándor. 8 tonnás schoooer. Zássió: sárga középeo vörös kereszt, négy kék_ négyszöggel. 11 Öt tonnán aluli yachtok. Pálya 10 kilométer háromszögben. Díj: 200 forint készpénzben és emlékérem 50 frt értékb-n. I. Sárga-rózsa. Eszterházy Mihály gróf tulajdona. Vezeti : a tulajdonos. 4 tonnás cutter. Zászló: sötét-violaszín családi arany czi-m érrel. II. Szélvész. Nádasdy Ferencz gróf tulajdona. Vezeti: a tulsjdonos. 2/, tonnás cutter, Zássió: vörös-kék. III. Yachtok hat méter hosszúságig. Pálys 5 kilométer háromszögben. Dij: 150 torint készpénzben és 50 frt ér tékü emlékérem. I. Blue-rock. Eszterhásy Mihály gróf tulajdona Vezeti: a tulajdonos. 1 tonnás lugger. Zássió: sötét-violaszín családi arany czj-m érrel. H. Sirály, Messlényi Pál tulajdona. Vezeti : a tulajdonos. 1 tonnás sliding gunter. Zászló: Nincs jelezve. B) Evező-verseny. megev> learwn ) Most idöszerüleg is koraijuk e prog->t^hog? a részt venni óhajtók tájékozva I. Skíffek (legjobb plreveiős hajók.) Harca a bajnokságért Magyarországon. Védi Mihálkovics Tivadar bajnok, a győri csónakásó egylet tagja. A győző 70 forint értékű bajnoki emlékérmet és Magyarorsság evező-baj no ka" czimei nyeri. A czim évenként megvédelmezendő. Táv : 2500 méterfordulásnélkül: I. Sirály. Mihálkovics Tivadar tulajdona. Zássió: vörös, családi czim érrel. Egyenruha : kék-fehér, sipka fehér, kék sze gésylyeL Evési: Mihálkovics Tivadar, s győri csónakázó egylet tagja. E versenyre több nevezés nem érkes vén, nevesé tartozék a pályát a ye.seny-bízottság által meghatározandó idő alatt vésni, mire a bajnoki czim és érem kiadatik. II. Sandolinok. Nyitva ált mindenkinek és bármely méretű és építési idoma, kettős lapátú eve sővel szabadon hajlott bajé számára. Dij; 5 a.-any értékű emléktárgy és ezenkívül emlékérem. Pálya 500 méter fordulás élkül.\'\'Nevezés nem érkezett. III. Négyevezos, belső villás, küllőre épült, palánkos hajók versenye körmi nyosssl. Legkisebb Bsélesség 90 czentimóter. Fedett hejók megengedve. Csak magyar honi egyletek és juniorok szamara. Pálya i 2500 méter fordulás nélkül. Dij: 30 arany értékű tiszteletdíj. A győzők 5 emlékérmet kspnck. 1. Sirály. A .Hunnia- budapesti csónakázó egyesület tulajdona : Zászló: vörös kék. Egyenruha: vörös -kés.. Kormányos: Dr. Lissnyay Elemér. - Evezők: Pilfy. Viktor (4). Payr Vilmos (3), Podmsniczky Andor (2), Csabay Béla (1). Pótevezős: Dr. Kosztka Emil, a .Hunnia" tagjai. 2. Balaton. A „Hunnia* budapesti csónakizó- egyesület tulajdona. Zássió: vörös. Egyenruha: vörös-kék. Kormányos: Planer Gyula. Evesők; Kubik Béla (4), Dr. Nyevicskey Antsl (3,) Bethlen Béla gróf (2). Prökl Leo (1). Pótevezős: Szabó Sándor, Hámra Géza, Ltszoyay Tihamér, IV. Két egyse evezés (pair-oared) kül-ő villás, paláokos, külső tőre épült bajok l-egitism-ffife^g^czenflmePJf. ™-dett hajók megengedve. Csak juniorok ssimára. Díj: 20 arany értékű emléktárgy: 2000 méter fordulás nélkül. A győzők 2 emlékérmet kapnak. E számra nevezés nem érkezett. V. Kegyevezős, kiilsO villás, legjobb hajók versenye kormányos nélkül. Vándordíj 250 forint értékben. Védő: a győri osónaki>ó-egylet 4 tagja. A díj csak 3 egymasu\'áni évoen való megnyerés után megy át a győzők tulajdoniba, kík annak addig c«k lérvvény melletti birlalói. A győzők 4 emlékérmet nyernek. Pilya: 2500 mé-er fordulás nélkül. I. Viliim. A budapesti „Nemzeti Hajós-Egylet" tulajdona. Zászló : nemzeti. Egyenruha : fekete-fehér. Evezők : Mészáros Ferencz (4), Magyarevics Ljnbomír (3), ifja Adim Károly .(2). Fiscber József (1). Pótevezős: Caizik Béla: „Nemzeti hajó egylet tagjai. E számra tóbü nevezés nem érkezvén, a nevező csapat tartozik a pályát a ver senybizottaig illat meghatározandó időben msgevezstí, mire a dij es érmek ki adatnak. VI. Yachtok gig-verseoye, ezek legénysége számira. Páreveső kormányos nélkül. A versenyben csak a Balatonon \|tevŐ yachtok gig-jei és esek legénysége vehet részt. Díj : az elsőnek — ha legalább ketten indulnak : 30 frt, ha legalább hárman indulnak : a másodiknak 20 fit, ha legalibb Ölen indulnak a harmadiknak 10 frt. Adják: Nadasdy Ferencz és Eszterbivy Mihály grófok. Pilya; 500 méter. Tét nincs. Nevetések a verseny napjáig fogadtatnak el. VII. Balatoni halaszok, molnirok, révészek és kertessek versenye 3 alosztály bzn. 1. 10 evezős hajók versenye kormányossal. Pilya: 1 kilométer Dij: 50 frt az elsőnek, ha legalibb ketten indulnak. Ha legalibb hárman indulnak : a másodiknak 15 frt. Ha legalibb Öten indulnak a harmadiknak: & fonut. 2. egyes pirevesős hajók versenye kormányossal. Pilya: 500 méter. Dij: 20 frt, as elsőnek, ha legalibb ketten indul aak. Ha legalább hárman indulnak : 10 frt, a másodiknak. Ha legalibb Öten indulnak 5 frt, a harmadiknak. 3. egy törzsből készült hajók versenye kettős pár- vagy két egyes evesé és kormányossal. Pilya: 500 méter. Dij: 10 frt, as elsőnek, ha legalibb (ketten indulnak. Ha legalább hárman indulnak 5 frt, a másodiknak. Hs legalibb öten indáinak: 3 frt, a harmadiknak. A VI. és VH. alatti versenyskre tét Tiv: győzÓ nincs és a nevezések a verseny napjáig írásban vagy szóval a azakoaztilyi titkárságnál történnek B. Füreden. O Úszóverseny. I. Seniorok versenye, 6000 méter háromszögben. A emlékérmet kap. Két indulás, vagy nincs verseny. 1. Komlódy Gyula, a m. athl.club tagjs. Szín: vörös-kék. 2. Kubik Béla, a m. athl. club tagja. Szín: kék. 3. Tóth Mihály, a na. athl. club tagja. Szín: kék-fehér. II. Juniorok versenye. T\\v : 3000 ma tor háromszögben. A győző emlékérmet kap. Ha legalább hárman iodulnak a második szintén emlékérmet nyer. Két indulás, vagy nincs verseny 1. Komlódy Gyula, a m. athl. club tagja. Ssin: vörös-kék, 2. Bohoncsy Aladár, a m. athl. club tagja. ; Ssin: vörös. 3. Kubik Bein, a m. Sthl. club tagja. Szín: kék. 4. Tótb Mihály, a cn. athl. club tagja. Szín: kék-fehér. \' 5. Prökl Leo, i. m. athl. club tagja. Szín: sárga. 6. Pilfy Viktor, a m. athl. club tagja. Szio: zöld. III. Akadály-úszóverseny. Táv: fél kilométer akadályokkal. A győző emlékérmet kap Két indulás vagy nincs verseny. Ha .legalább hárman indulnak, a második ssinlén emlékérmet nyer. 1. K-.honczy Aladár, a m. athl. club tagja. . Szin: vörös. Sapka: vörös. 2. Kubik Béla, a a, athl. clubtagja, Szín: kék. S«pka: kék. 3 Cabsy Béla, a m. athl. club. tagja. Szin : kék-fehér. Sapka: fehér. 4. Dr. Liaanyay Elemér, a m. athl. club. tagja. Szin: sárga fehér. &, Lisinyay te, a m. athl. club. tagja. Szin: kék. Sapka : íehé\'. 6. Palfy Vikior, a. m. albl. club tagja. Szin: sóid. Sapka: zöld. 7. Prökl Leo, a m. athl. club tagja. Szia: sárga. Sapka: sárga. 8. Bethlen Béla gróf, a m. athl. club tagja. Szin : vörös. SapkaTVörOs-kék. 9. Hámra Géza, a m. athl. club tagja. Ssin: vörös kék. Sapka: vörös, 10. Planer Gyula, a m. athl. club tagja. Szin: zöld. Sapka: sötd-fehér. 11. Tóth Mihály, a. m. athl. club tagja. Szin: kék-fehér. Sspks: kék. 12. Dr. Nyeviczkey Antal, a m. athl. club tagja. Szin : vörös. Sapka: sárga. D) GalamblÖveszeti-verseny. Programxnje, ugy megtartásának napja utóbb fog külön közhírré tétetni. E ver senyre külön belépti jegyek váttaodók. A verseny vize álló. As eveséver seoy — ha as időjárás engedi — az első napon lartatik meg. A versenyek 22-én d. a. 2 órakor kezdődnek. További folytatások és a sorrend a helyszínén hirdettetnek meg. A versenyek egymásutáojiuak a viszonyok szerinti meghatározásit a ren dező-bizotlsig maginak fenntartotta, A versenyszabályok a titkárságnál, ugy a pénztárnál kapnátok, A vitorla-evező és úszóversenyre váltott jegy mindhárom verseny bármely naponi megnézésere jogosít. PIsqae ára 5 frt, nfii uszodai zárt-szék ára a frt, férfi uszodai tártasék ara 1 frt. Jegyek elére válthatók B.-Füreden a fürdó-igazgatóaigi irodában, valamint Jalsovich Aladár plébános, mint főpénz-tirnok urnái. A mindenkori verseny kezdete előtt pedig a helyszíni pénztárnál, hol programmok is kaphatók. Ara 10 kr. AUGUSZTUS 19-én 1883. ~~ Hírek. — A Nádor uteza városunknak egyik legszebb és leggondozottabb utcaija, kivéve azt az Üres telekrészt, mely Ledofszky tulajdonit képezi. Ez előtt a járó teljesen elhanyagolt állapotban van; egyik-másik helyen 4—5 tégla bi\'.\'j:"itk. Nem csuda tehát; ha a na-poL : j egy szegény koldus-asszony ugy a földre botolt rajta, hogy ugy kellett onnét ölben elszállítani. A telkeik előtti járót ily hanyagul gondozd tulajdonosok r* felhívjuk az illetékes hivatal szíves figyelmét t — Elgázolt vasúti napszámos Csernecski Antal 18 éves nőtlen kocái vizsgáló lakatos C augosstus hó 14-ról lő-re átmenő éjjel 11 órakor, midőn as Eszékről jövő postavonat a csarnokba berobogott, a mozdony előtt szándékolt át haladói, azonban oly szerencsétlenül, hogy a mozdony által elkapatott és a vonat ali került. — A vonat mozdonya és három kocsi át ment rsjta, minek kő vetkestében rögtön meghalt. — Bestál-littatutt a városi kóshazba hol a rendőrorvosi benezolis mijrepedésbél eredő belső nagymérvben való el vérzés\', con-statilt a hálái okául. — Tehát a kerekek nem mentek át a sserencsétlenen, de a lökés oly erős volt hogy a halál mégis rögtön bekövetkezett. — A közbiztonságot most mir holmi éjjeli lövöldözések is veszélyeztetik városunkban. U. i. a f. hó 14 ről 15-re átmenő éjjelen W. I. batbyány-utczai lakos felhevült állapotában fivé révei össze kapott s midőn az előle as utczira menekült, oda is Üldözte s ott tor-gópisstolylyal utána lőtt. Rendőrségünk as ügyről értesülvén, kihallgatást eszközölt s azután a kihallgatási jegyzökönyvet áttette az illetékes birósighoz. — Gyümölcs az idén töméntelen mennyiségben less; hacsak a kedvezőtlen időjárás miatt idő előtt te nem hullik. A városunk körűi fekvő szőlőhegyeken, különösen Ssabadhegyen majdnem minden fa meg vau támogatva, mert önerejével nem birja tartani s bő istenáldást. — A -Fekete sas* vendéglőt. — miután eddigi bérlője : Horváth József, az „Orosztant" bérelte ki — Dávid Is -ván vette át és f. é. szeptember 2-in lógja ünnepélyesen megnyitani. — Hírlik, hogy városunkba dragonyosok jönnek; további, hogy 600 honvéd fog berakkolni fegyvergyakorlatra. Nagy népesedési mozgalmat e kettős koruimeny sem csinál, mert ugyané zen idő alatt az itt állomásozó közös gyalogezredek nagy gyakorlatra távoznak. — Azon óvodás gyermek, kiről a „Zala" ast irta, hogy „elgazolta a ko-osi", — mindössze is csak parányi kar-csolist kapva, teljes egészségnek Örvend. Más nap óvodába akart menni erővel s csak ia a tapintatos nevelő tanácsára tar* tolták honn. Harmadnapra azonban min den áron elment és jó kedv vei töltötte idejét gyermek tanai körében. — Nyilatkozat A .Zalai Közlöny* augusztus 16-ki száminak vetérczikké ben nevem is előfordul a szt.-István Uo-nepen szereplók nevei között. Ennek ellenében tisztelettel jelen\'em, hogy felszó-littatvin szónoklat tartásira, a végrehajtó bizottság elnökéhez intézett levélben sajnálattal tudattam, hogy a reic ruházni szándékolt tisztet el nem fogadhatom, nevem tehát csak tévedésből kerülhetett oda. Hoffmann Mór. — A gyermekek feltűnően halnak varosunkban, de ez nem ia csuda ; mert naponkint tapasztaljuk, hogy as éretlen gyümölcs nagy mennyiségben áruitalik piaczankon. — Zenemű-kereskedést nyitottak aug. 15 én Szegeden .Menner és Scnleu-niog\' czégbejegyzéssel. A vállalkozók nagy lelkesültséggel fogtak muokáhoi; adja az ég, hogy sikere is legyen ! — Nagy-Kanizsán eseutul nem less semmi „k i k i i 1 t-i s" utján köt hírré téve, hanem minden oly dolog, mely köztudomásra hozatalt kivin, a városba* kapája alatt és egyéb nyilvános helyen falragaszokon „adatik tudtára mindenkinek." — Választókerületünkből - am ¦ Z. EgerssegrÖt irjik — 800-an szólaltak fel a választási névjegyzékből történt kihagyás miatt. — A Sertéstelepek ellen több oldalról érkeznek be hozzánk mérgas felszólalások. Hit erre nézve megjegyez -zűk, hogy az ügy még mindig folyamatban van ; mert as érdekeltek a minisztériumhoz felehbeztek. A tanács tehát jogerőre emelkedett ítélet nélkül végre nem hajthat. — A faintistránnapi népűonepre vonatkozólag a következő levelet kaptok : .Tekintetes szerkesztő url A ssent-iatvánnapi népünnep Nagy-Kanizsán való rendezését hirdető itteni fslragsssokoa éo is szereplő egyéniségként -levén megnevezve, becses lapja utján kívánom kijelenteni, hogy es tudtom, beleegyezésen! és hozzájárulásom nélkül történt. Szent István napját és is nemzeti ünnep&ek tartom, ¦ ha szükség van reám, as üaoe- HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM pélyesség emelését előmoiditsni köteles- ¦ felé, élükön zenekarukkal indultak f= ségemnek ismerem, de & kivitel azon \' Deik Ferenc* éi a Georgikon utczáion módja, & mint as a nagy-kanizsai falra-\' g aszok ál te! kezdeményeztetett, az én természetemmel és véralkatommal nem egyez meg, azért én semmiféle beszédet ezúttal nem moodok s az ünnepélyben résst nem veszek. Nagy-Kanizsán, 1883. sug. 16-án. Tisztelettel: Gyárffy János Z A L A 1 KÖZLÖNY AUGUSZTUS 19-én 1883. át a fóutczában levó városházára, bol óket a város nevében Lénárd Ernó városi tiszti ügyest üdvözölte pár szóval. Innét a menet a főtéren fekvő gazdasági intézet elé vonult, a bol dr. L i p p V i 1 mos egyleti elnök rövid szavakkal fid vőzóive a mesése földről egybegyűlt baj — A kórház gyorsan épül; l hiss- : társakat, megemlékezett a ezé!ról, mely szűk, hogy nemsokára tetS alá jut. Az építést figyelemmel kísérők közű! néhány ast állitotta,hogy rossz,harmad-, negyed rendű téglát használnak. Mi megtekintettük s részünkről a tégla minősege iránt minden aggály eloszlott; de annál több támadt bennünk a belső vakolat minŐ-f.\'ge és mennyiségének elégsége iránt. Egyébiránt ennek megbiráláaa annak ide jen szhkértók dolga lesz. — Arady Geró színtársulata f. hó 23 án érkezik városunkba és 26-én már megkezdi előadását az „Arany Szarvas\' vendéglőben. Rípertoireje igen választékos. Előadatnak: operettek: .Angol-, „Forlnoio bajdala", „Bőregér", .Üdvöske", .Furcsa háború", „Dragonyosok", „Nap és Hold", .Olivette lakodalma\', „Boccaccio", „Fatinitza"\'.Varázs hegedű", „Korne vilii harangok", „Kis berezeg", „Szép Galalhea", „Koldus diák". — S z i n m ű v e k: „Bo-róli Márta", „Stomfay család", „Anna" C»ikitől. — „Zalámévá bíró", „Rantzzuk", rTtizrői pattant leány", „Száraz malom", .Marcsa és Mariska". „Vörös sapka", .Milimári", „Bagdadi berczegnő". „Tót leány", .Király házasodik", „Csók", ,Kót árva", „Szeleburdi", „Varázsfa-lyol", „Fedora", „Párisi regény* sat, A •zmtársulat tagjai: Aradi Emilia és Bei-ner Aotódí* első énekesnők, Litzenmayer Sztdi másod énekesnő, Bodrogi Lina drámai szendeszerepekre, Somogyiné társalgási ós anyaszerepekre, Litzenmayer ^Poldi soubrette szerepekre, Arányinévig já\'.éki szende szerepekre, Könyves Mari komi káné, Litzenmayer nővérek ballet-tánezoanők, Danátiné, Csekő Aranka, Kovács Ilka, Kölesei Elvira, Kissné, Szigeti Izabella. Kertéss Mari különféle se-gédszerepekre és kardalokrá. Férfi-a k : Somogyi Károly h\'= szerelmes, Érczi Ferencé tenor soló énekes, Demi-dor Imre hős jellem szerepekre Juhász Sándor operetté bariton és népszínműd, e-kes, Dórán d Gyula komikus és operetté buffó éoekes, Bodrogi Dénes kedélyes ¦pa szerepekre, Cserny József karmester Arányi Dezső komikus és operetté buffo-éoekes, Csíszér Kálmán lyrai szerelmes éz bonviváut szerepekre, Komlósi József intrikus szerepekre,Gireth Károlymásod-sserelmes szerepekre. Kömlei Gyula másod komikus, Halász Albert és Torday Károly apa szerepekre, Réti István másod cselszövő szerepekre, Dánáti Ede, Gulyás Mihály. Tóth Mihály, Zo_nbori Imre ifgédszerepekre és kardalokra, Dogátb: Medárd sugó, két ruhatáros, pénztáros, két sziolsposztó, szertáros, hét zenész s ií-bb mellék személy. Tudomásunk szerint Aradi Gerő október 1-ére Pécsre van szerződve, s ennélfogvaoálunk alig Ölhet: időt tölthet c-up~n. Hisszük, hogy mű pártoló közönségünké rövid időt felfogja használni hazai müvészetüuk emelésére l — Valami rejtőzik a levegőben Alig zajlott le a budapesti zavargás, uj hirek érkeznek, hogy Zágrábban a ma gyarok, Prágában a zsidók ellen volt nagyobbmérvü zavargás. Biz ezek gy-n szomorú jelei az időnek! — Tűzoltó egyletek ünnepélye Keszthelyen. Megtartatott a ,dunántui\' önk. tüzoltó-egyletek kerületi szövetségeinek* közgyűlése. Keszthely Ünnepet ült, főbb ulezáin a nemseti zásslókat lebegtette a azél s a Sséchenyi-utcza bejáratánál egy zászlókkal és zöld gályákkal díazitett diadalkapu hirdette a város Ünnepét. A diadalkapu 3 egymás mellé helyezett ivből állott. A középső sséles iven k zepéo sásslókkal körülvéve, ;a magyar czimer volt s alatta e felírás; „Isten hozott", a másik oldalon „Isten veled", mig a két kisebb iv közepén tűzoltó jelvények díszlettek. A vidéki lüroltó egyesületek képviselői seneszó kísérete melleit részben 11 én d. u. y25 ós 7a7-kor érkeztek, részben kora reggel. — Képviselve vol tak a következő vidéki egyletek: Nagy-Kanizsa, Pápa, C s u r g ó, Barcs, Söjtör, Bucsu-Szent-László és vidéke, Csorna, Sopron, Mura-Szerdahely, Zala-Egerezeg, Ssom ba t-hely, Alcsut, Csáktornya, Jáno&háse, Kapuvár, Kaposvár, Bábczavidók, Z a la-Szont-Grótb. Minden tűzoltó, kösaégónek nevét egy mellére tfi zStt fehér szalagon viselte. 11-én d. i órakor elÓértekeilet volt a városháza tanácstermében, este 8 órakor ismerkedési estély az Amazon szállodában a végre diszeiőadáauí a színházban a „Bőregér" (Fledermans) operetté adatott elő. — Az előadást egy allegóriái képlet elölte meg, melyben a tűzoltó emberbaráti intézmény volt feltüntetve. 12-éc reggel 5 órakor a tűzoltók zenekara ébresztette fel a városi lakókat. — 9 óra ntán gyülekeztek össze a tűzoltók as órtanyán, a honnét 10 óra őket a Dunántúl ezen kies pontján össze hozta és e czél pedig nem más, mint á különféle tüzoitó egyesületek össsetarto-zandóságánek, az egymás iránt táplált barátságnak és egye Lenesnek tényleges be bizony itass. Erre következett a tűz oltói — ezen emberbaráti intézmény dicsérete. Elmondta, hogy ezen intézmény az, mely nem tekint rangra, műveltségre képzettségre, születésre, melynek tagjai vész helyén testvériesen közelednek egymáshoz. Kiemelte önzetlen buzgósá-gukat. Ti vágytak azok, kik nem kímélve fáradságot, egészséget, sót életet sem, ai első vészjel re siettek gitot vetni romboló etemnek, ¦ szegénynek egyszerű kunyhóját ép ngy köleleseógtek-nek tartván megmenteni, mint a dúsgazdag fényes p lotáját. Épon oly önfeláldozással mentitek ki a lángokból a szegény, rongyokba burkolt gyermekét,mint a gazdagnak selyembe potyázott magzatát. Végül köszöneté\' mondott szíves látogatásukért. Lelkes éljenekkel fogadott beszéde után a gazdasági intézet helyiségében megtartatott a közgyűlés. 1 órakor sNiesaner-féle szállodában díszebéd tariatü.:... Délután 5 órakor nagy dias-gyakorlat volt as elemi iskolai épületen, a mely gyakorlat befejezése után ven dégeiuk levonniuk a Balatonhoz, a hol is a caónakáaó-egylet csónakjain, zenekaruk vidám nótái mellett kirándulást ndeztek a magyar tengeren. — Csónakázás ntán a balatoni vendéglőben nyugodtak -ki nspi fáradalmaikat B-kedélyee ozsonna mellett iir gyűjtöttek újult erőt (a kiknek netán szükségük volt rá) as esti tánczvigalomra, mely szintén igen jót sikerült. Kívánjuk, hogy a Kesathe lyen töltött nap, as emlékezés kedves napja legyen. A caáktoroyal állami tanító képezdében megtartott hatheti magyar nyelvi póttanfolyam e hó 11-én árt végett. A berendelt tanítók általában szép igyekezetet fejtettek ki, ¦ a magyar nyelv ajátitására minden tőlünk kitelhetőt elkövettek ; és ebbeli törekvésüket a legszebb siker koronázta, amit igazolnak a tanfolyam befejezéséül megtartatott zárigálatok is, melyek Krób Pál kir, tanfelügyelő elnöklete aiati io\'ytaa. w. A póttantolyamot időközben meglátogat-ia, Vucbetích István zágrábi kanonok és orss. képviselő is, aki egyúttal egyházmegyei tanfelügyelő. A tapasztalt siker fi nagyságát is meglepte. Nem anyagi, de erkölcsi értéknél fogva annál becsesebb áldozattal — es tegyük hozzá: hazafias áldozattal keli fólemliteoünk és hálával konstatálnunk azon tíz frankos aranyat, melyet fót. Csismesija Máté koMorii plébános ur küldött be a póttanfolyam tana-rainak, Margitai József és Belányi Ttva dar képesdei tanároknak, bogy azt azon muraközi tanító kapja elismerésül, aki a\' magyar nyelv elsajátítása kürülja legnagyobb szorgalmat fejté ki. E jutalmat Koóz Jakab szent-máriai tanító nyerte el, mint aki a sok szorgalmas között viszontag legszorgalmasabb volt. A magyar nyelvi pót tan folyam mai Muraköz msgyarosodása egy jókora lépéssel előbbre haladt. Csak előre I — A „Mailáth-esalád tmgoedi-ája" szerzőjétől s következő sorokat vettük : „Tekintetes eserkeastőség! Hogy jelen szerény helyzetemben a felebaráti részvét magasztos forrásához nináoy cséppel ón is járulhassak; kijelentem ezennel, hogy „Hailálh család tregoedi-ája" ozimü röpiratom összes azéiküldendő példányai tiszta jövedelmét a Liptó-Sz.-Márioni tüzkárosuttak leginségesebbj^i-nek engedem át. Tisztelettel kérem a tekintetes szerkesztőséget, szíveskedjék nagyra becsdlt lapjában erről a t. kö züoséget értesíteni. Kiváló tiszteletűd gr&f Mailáth S." — A balatoni halászat hanyatlásáról, megdöbbentő hírt olvasunk ; e szerint a földmiv. ipar- és keresk. min. által gyűjtött adatok bizonyossá teszik, hogy sz 1870—1879 közötti 9 évben a halászat Vc TI megfogyott. A ,H.-La pok" tndóaitója a baj ellen jövőre elégséges óvszernek gondolja, ha a hálók csomói megállapittatnak s ha ápril és májú* hóban a fogas halássata akként less korlátozva, bogy azt piacára hozni szabad legyen. Ezen óvszerekkel a haU»rjyéaz- 6 \' lós is oltalomban részesül, — a halászattal iparsserüleg foglalkozók pedig nem lesznek mindennapi kenyerüktői megfosztva. — Mozgó-postaazelfoldi vasúton. As alföld fiumei vasút szeged-eszéki vonalán aug. 15 én míndW. irányban naponkint kétszer közlekeaő mosgó-posts lépett életbe, mely az «gyea vasútállomásokon átvett levélpostai anyagot menetközben megfelelően berendezett kocsikban feldolgozza. Erről a közönséget oly hozzáadással értesíti a postaigazgatóság, hogy közonség\'-s, (nem ajánlott) levélpostai küldemények a vonat megállapodási tartama alatt a masgó-poatakocsin alkalmazott gyüjtÓ-szekrény ben adhatók fül. — Küzdelem egy orvTadaazazaL Krajaából irják : Moser Ferencz, as ér-Bak vadássa, a Buttererbergerj körútját járta, s as alsó alpok közt egy öreg emberre akadt, ki előadta, hogy eltévedett juhait keresi. A vadáas észrevett as öregnél egy puskát a elakarta venni. Az orvvadász — meri ez volt az öreg — nem engedett, sót dulakodás közben Mo ert meglőtte s elmenekült. A meglőtt vadáss nagy nehezen elvánszorgott egy majorig, hol ápolás alá vették. A csendőrség érte sülvén az esetről, Moser leírása után nyomozni kezdte az orvvadászt, s másnap kora hajnalban Beinsw«Ider Gáspár személyében el ís fogta. Ez tagadott mindent, de megmo:oztatván. különböző vadászati eszközt találtak nála. Szembesítették Moserrel, a ki rögtön ráismert megtámadójára. Moser állapota, az orvosok véleménye szerint, reménytelen, mert a golyó tüdejét sértette meg. — Egyenruha ax egyetemen Mint a varsói lapok Írják, az ottani egyetem tábláin egy hirű-tést függesztettek ki, mely kötelességévé teszi a tanulóknak bizonyos előirt szabályok szerint készült egyenruhái viselni. Egyenruha nélkül a tanulókat nem bocsátják sem as egyetemi épületbe, sem a béiratási szobába, sem as előadásokra. — Uj posta. Kerk-Szt.-Mikioson augusztus l6-ika óta postahivatal lépett életbe. Emlékoszlop Sxeesl Máriának. Murány várban, mint Jolsváról irják, Coburg Ágost hg. Ssécsy Mária emlékére emlékoszlopot állíttatott fel. Az oszlop 4000 írtba került b jelenleg Gőmörme-gyének egyik ékességét képezi. A leleplezési ünnepélyen, mely egy később meghatározandó napon fog megtartatni, több arisztokrata család ia jelen lesz. Az ünnepély alkalmából, mely nagy féoyoyel fog \'icmenni, bankett és tánesmulataág is lesz. As emlékoszlopot Kolla Gésa rimaszombati fiatal építész készítette. Pikáns házassági történet. Az amerikai lelkészek nem riadnak viasza legközönségesebb reclamó-easközőkiól sem, csakhogy prédikácsiókra nagy közönséget gyüjthessenek egybe. Nemrég egy newyorki lelkész ekkép végeste szentbeszédet: .Kedves híveim! tudtotokra adom, hogy a jövő vasárnapon pikáns házaaaári történetről fogok nektek beszélni." A mondón vasárnapon asuio-lásig megtelt a templom. A lelkész fölment a szószékre és a hallgatóság Óriási feszültsége mellett elkezdett beszélni — Ádám és Éva történetéről. Ez volt as a pikáns házassági történet. — A vadak jogos szerzését bizonyító igazalványok bélyegiientes-8Őge. Az 1883. XX. t, ez 38. § tudvalevőleg azt a rendelkezést is magában foglalja, hogy ha valamely vidéken as orvvadássat, s a vadaknak tilalmi időben való lövetóse igen gyakoriakká válnék, a belügyminiszter indokolt javaslat folytán elrendelheti, hogy azon vidéken, va lamint azokon is, ahol az orozva lőtt vad eladatni ssokott, a vadak eladása, szállítása vagy váaárláaa a vad jogos szerzését bizonyító igazolvány előmuta-táaa mellett történjék. — Mintán ezen igazolványok bélyegkőteles avagy bélyegmentes volta iránt kétség merült fel, a m. kir. pénzügyminiszter, kimondotta, hogy esen igazolványok, tekintettel arra, hogy ásóknak kötelező használata, törvény alapján as orvvadászat, illetőleg s tilalmi időben való vadászat megelőzése és a hatósági ellenőrzésnek e részbeni könnyitése czóljából rendeltetik el, addig, nulmányai; nagy sikerrel végezte a tu-riai egyetemen; hivatalos knteveztetése asonban csak heves küzdelmek után történt meg. —;Schroeckel G. első becsi utazási irodája kirándulást rendes a f. é. aaguss tus hÓ 27 én és 28-án a cs. k. Práterben tartandó XI-ii nemzetközi gabona- és magvásárrs és a nemzetközi villanyki-áílitie megtekintésére szombaton f. é. augusztus 25-én esti 11 óra 35 pereskor külön kéjvonat inda! igen mérsékelt árak mellett, Nagy-Kaoiz-áj ól Bécsbe. Menet-árak 14 napig érvényes viaszsntasási jegyekkel : Nagy-Kanizsáról Becsbe IL oszt 10 (n 10 kr. IIL osst. 6 írt 80 kr. Érkezés Bécsbe vasárnap angnsztus 26. reggel 7 óra 52 pecskor. Minden közelebbit különösen a kedvezményeket stb. « mindenütt található falragaszok tar1 al mázza k. — JÓ fiuk. A bécsi l:pótvárosÍ járásbíróság tárgyaló termébe egy galamb őas ember állit be. A biró megkérdezi tn:t keres? — Hát ast a lumpot, a fiamat; a kölyök elopta as órámat. Má-voltam a többi bíróságnál is; tudom hogy valahol be Van csak-ra. Ugyan nézzék meg nem-e itt van? Bíró : Hogy hívják a fiát, — Kobi Antalnak kérem. — A tisztviselők utána néznek, egy Kobl nevezetű fogolyra akadnak s elővezetik. As Öreg rátámad: — Te semmirekellő, hát te is bevagy caakva; no majd ellátlak ha hassjösz; (a biróbos:) nem est keresem, ez a József, sz a másik fiam. Es még valóságos angyal az Antalhoz képest. Hanem megkeresem én amazt is, akárhol találom; (a fogolyhoz;) aztán mennyire vagy te mihaszna becsukva? — A fogoly : Három napra — As öreg: No csak gyere haza, majd megrázlak; (a bíróhoz) köszönöm a szívességet nagyságos aram, ajánlom magamat; megyek a másik ntán. Küzdelem a kígyókkal, - Smith W-, Witbe György éa M«c Gough Thomas Kolorednban érczbányák után kutattak. Sjórskozásból időközben halásztak is Cottonwood folyóban. Torkolatától kilencs mértföldnyire kietlen sivatagon találták magákat; a kőtörmelékek köst a növényzet szomorúan vegetált. Egy kiálló sziklafokot puha mohzat fedett; a sok gyaloglástól kifáradt három férfin a szikla tövében ütötte fel tanyáját. Hatalmas tűset gyújtottak ós sovány ebéd ntán aludni tértek. Alig aludtak néhány órát, midőn Mae Gough nedves hideget érzett nyakán. Félálmosan oda nyúlt és ugyan abban a pillanatban borzasztó ki áltassál dobot egy kigyótt félre. Társai \'-O - t.UL^julfr.W í KftM m»---ÍJ.-^Í_ nél a szikla felületén sűrűn egymásmellé tapadt kigyó-csoportot pillantottak meg. A melegség oda vonta a kígyókat és mig mozdulatlanul feküdtek, a kígyók is nyu godtan maradtak. Midőn Mac Gougk a kígyót el lódította és lábával taposta, a kígyók, mintha földből bújtak volna elő, ssázával kezdtek körülöttük mozgásba jönni. A három férfi a kétségbeesettek erejével tépett le gallyaka\' a közelbsn álló fáról éa őrülten csapkodtak maguk körűi, hogy utat találjanak ki a kigyó-feszekből. A kígyók borzassió csatárián-ezot képestek körülöttük. A kisérteties neszre szárnak folyvást szaporodott és a szerencsétlen emberek súvssagatóan jajdultak fel minden csípés után. A kígyók utálatos leheleta csak súlyosbította helyzetűket, mely a legborzasztóbb halállal fenyegette. Végre sikerült Msc Gough-n»k egy oldalról annyit agyonütni, hogy lehetségesnek tartották a menekülést. M»o Gough előre ment, a többi utána. Futva tartottak a folyó felé és sikerűit nekik a túlsó partra jutni. Sebektől és hidegtől kínozva várták a reggelt. Hajnalhasadtakor Cottonuoodba vánszorogtak, honnan Leadvüleba elállították őket a vasútra. Karjukon és lábszárakon volt a dolgozik. — Meyerbeer „ Ördög Eo-bert"-je 50 éves jubeleumot ül e hó végén. Félszázad alatt 403-szor került színre. — Ti már János, Nyíregyházán elhunyt jeles színésznek a Csóka-féle kassai színtársulat és Nyíregyháza közönsége síremléket állítanak. — MoŐron (Fe-hérm.) egy negyvenéves diófa középső és mellékágai ugy megvannak rakva dióval, hogy a teher alatt a fa ketté reped t; mi azonban a diók kifejlődésé, nem gátolja. Földrengés tette tönkre Ometepec szigetet is (a Nicaragua-tavon A veszély Tolcenikua kitörés folytán álio\'t be. — Serajevoban 5 perczig; tarló, »róa földrengés volt aug. 14 én. — Titkos nihilista gyülŐhelyet fedezett ujabban a pétervári rendőrség Éppen gyűlés volt; a jelen voltak mind elfogattak. — A CSángŐk nagyon elégedetlenk-dnek. In-tézkdés"té<etett bajaik orvusiás. iránt. — A blbomok-prlmázt N.¦¦¦ ¦¦ - városa díszpolgárává az ottani i(Uolió«ág p« dig Ussteletbeli Ugjavá vá asz tolta az utt tett caey alapítván* okért való há.áből. — A fővárosi állatkert i?azg>óeága a ssenúaivánnapi országos Ünnep »lkalmára tekintettel a nagy ssámbao folrandnló vidéki közönségre több nevezetes állatot szerzett be. — Tolvaj doktor- Bécsben egy dr. H... nevü finálémban zsebtolvajláson kaptak. — Tlz helyett karboUa-vat ivott éjnek idején egy budapesti báz-tuisjdonos neje s pár p-rez roulva meghalt. — A szemcsés kÖthártyalombn járványos szembaj uralkodik Tur»otál-megyéoen. Már történt miniszteri intézkedés. — Kutya-operát! ót eszközöltetett szent bernáthegyi kutyáján egy frsokfurti polgár, Beriinben. Kser n.-rajába került. m-ig e\' részben Wnáltetnak, a. illetékí\' V^^LZ Z TTSSk Lfaek dijj\'-gytók 79. tételének C) pontja értei- tipó-harap^ A nagyobbaebek 4í ______.iiÍlTíü.\'!! csak lassan evógvultak. As orvosok a mében bélyegmeoteseo állíthatók k: — Kutyák a humanitás szolga latánan, Wigbt szigetén, a southseai hajóállámáson egy „Brake" nevű fekete, középnagyságú pincs szokott ülni, melynek nyakán egy persely függ a következő felirattal: .Árváknak és betegeknek." As eb oly esdŐleg oés a hajóra szálló utasokra s a járókelőkre, bogy még azok is megállanak a pénzdarabot vetaec a perselybe, kiknek sietős a dolguk ; a peisetynen különben shillingeken sixpen-ce darabokon és ércspénzen kívül aranyokat is találnak a kinyitáskor. Az egész összeg, melyet .Brake a mait évben gyöj Ött, mintegy 350 frtrz rag. A pénzt több jótékony egylet közt osztották fel. — .Help," egy ¦ kót kutya as angol vasat-munkások árva- és bet-gsegélyső intése tének legszorgalmasabb segélt gyűjtője: perselylyel nyakán bekala»dozza ai egész egyesült királyságot, sőt nemrég franczia területre is kivándorolt, Dinppe-be, honnan 70 frt összeggel tért hasa egyletéhez, arra még nem volt eset, hogy a kutyát valaki megfosztotta volna a gyűjtött pénztől. — Prókátor kisasszony. E hó 12 ére igtatták be Poét L* dia kisasszony kös- és váltó ügyvéd nevét a tnrini ügyvédi kamara tisztájába. A fiatal hölgy ta- csak lassan gyógyultak. As orvosok harapások után csörgő kígyókra következtettek. De vénnérgesést eddig nem tapasztallak. A szerencsétlenek elbeszélése szerint a kígyók valósággal ugráltak feléjök és félig felegyenesedve velettékma-gukat áldozataikra. — Fényes lakomát rendesett Pápán Eezterhasy Mórica gróf, elsőszülött fia keresztelője alkalmából. A lakomára sok polgár és foldmives is volt hivatalos. To-sstokban természetesen nem volt hiány. — Iskola alap 1 tas. Györgyei Adolf, tápió gyórgyoi nagybirtokos, két iskolát építtetett és szerelt fel Tápió-GyÖr-gyén. - Rövid hirek. — 3000 orosz katona dolgozik a dustorkolaU KlUal-age-k hajózhatóvá tételén, hogy c~ps\'»aaJI<t4r* is alkalmazható legyen. Munkásx-vnrgas vol Bécsben. — A pécsi dalárda m.oden felé diadallal járt kuifómi uj ban s mar visszatért pos DélhflJ, de renget-; sok babérral. — P laiay Ilka egy 40 000 frt éWktt hasat szándékozik venni Budpe< t-n (Az - í»no-s Borssem Janku!) — Liszt Ferenei jelenleg .StaniaztUus\' czimü nagy oratóriumának befejezésén Irodalom. (E rovat alatt m-gemlit-tí mnnkák Nagy -ás Wajdiu Joasef kftnyvk-reaekedsóben kapnátok vagy általa - ¦:¦ r, ,:. Vidéki magroadeléaek porta fordultával poDtosan r«--k&iöiutoek.) — A költészet kedvelőinek, a világirodalom kritikája azoriüt, a nemzetek legnagyobb költői sem képesek utolérni, sőt még csak meg sem közelíteni a zsoltárkölléssetet. Különösen, vsgy tán természetes, ha utol nem érthető magasból ered a ránk maradt költemények e legrégibb gyűjteménye, a költészet legelső forrása I s mint mondják, örökké üde forrás, kimeríthetetlen kincse életűnknek, gyógyerejŰ balzsamos kötés, sebeinkre legalkaimatabb; költészet, melyben a kellem és fónség elsőségért vetélkedik; könyv, melynek olvasásával más könyve föl nem ér. De hol a szó és ast, Szereted""L PetÖnekX"mé7ész »záo"áo" ságdalaít ? a világköltészet legvakme rőbb szabadságbymnusai gyönge gyermeksírás e költemények mellett. Szereted & szerelmes lyrát, nem veted meg a Petrarkákat? tekintsd a Pátriárkák korát, a mi Romeo- és Júliának minden érzelmei együtt véve sem nyújtanak oly szerelmet, csodálatot és költészetet, mint az egyetlen Énekek Éneke. Szereted Lochlin leányát fájdalom-dalával, az ősi bárdokat aködÖs homályos énekükkel? caak Sión leánya, csak Babylon szomorú füzének hárfái múlják ast felül. Szereted a nagyot s az istenit ? Homer iegistenibb magassága oly alant marad a zsoltárok költészetétől, mint as ember szelleme az Isten szellemétől. Mondja La Harpe. A zsoltár költészet múltban és jelenben, gyönyörben és keservben, szabadságban és rabfájdalomban, íé&ybeu és homályban, mennyben és pokolban felülmúl minden emberit, pedig megérti még a kisded ia, a megisteniti a lángelméket is. lm egy indoka as embermilliók azon ni tének, mely szerint, e költemények szerzője nem emberi erő, hanem isteni leiek.írói as emberiség legelső látnokaú költői, királyai. Legtöbbjét Dávid irta. Minden századok a műveltebb nemzetek óhsjták s-.ját költéazetöknek megszerezni, ö Izrael halhatatlan büszkesége, Róma r i insáa ak legdrága b b gy óngy -szeme, as uj reformatiooak páratlan ékessége. Leghiresebb, legmagasztosabb ü, mely a századok folyamában, a nemzetek költéasetéb-n vala megjelenhet. Hazánk s költészetünk ezredéves oltárainál ki nem óhajtana az öröklét e költészetét bírni s látni mint keloot föl négydzredóves árnyaikból az őskor lelkei latnokai, félistenei, hogy köl>éze-tünk Ifjabb Geniuaávalkezet szorítsanak. Fönt jeisett mü, Dávid király neve alatt Összegyűjtött mind a százötven zsoltár magyar verses fordítása a m. tud. Akadémia f. évi febr. hó szépirodalmi osztály-gyűlésén kifejezett óh j szerint sajtó alá rendeztetvén, legközelebb meg tog jelenni. Nem idézhetem saoréaytclen-ség nélkül azon bírálóim magaszlaláaait, kik e fordítást a leghíresebb franczia fordítás fölé, sőt mi még egy nemzetbeli verses ssol tár fordítást sem ért, teljesen a& eredeti mellé helyezik, daham^s vetőéiben az eddigieknél müvésmbón-k, költészetünk díszének, irodalwunK valódi nyereségének tartják, miért ia ciak röviden utalok a kitüntetésre, raeiyben for-ditáaomat egy G-regus Gvulai Pál, Ssász Károly, Tarkányi Bót«,Tomor TTUSZONKFTTFDIK ÉVFOLYAM ALA1K0ZLÖN AUGUSZTUS 19 én 1?83. Farroc, l-cj-i\'tebb krkikuaaioak, szé->-z-::: . rnüfurditniok, lisktritoltak, egyesek társulatok, élükön m»Ra a magy, md. Ali^ímit részesítek. Esred évi únu-punk előtt mint ünn-pi áldozatot fogadd hat Nyájas Olvasóm a költészet trisó és négyezredéves forrásából az örökkévalót! Hogy pedig e mü míe lőbb mint ünnepi, már mint ujéví r-ján dék megjelenhessen, a megrendelést mi-lóbb, a gyújt\' iveket f. évi szeptember hó végéig, s a kb. 20 Ívnyi kötet árát, 2 friot a könyv utánvételével kérem beküldeni. Gyűjtőknek tíz után tuslelet-példány küldetik. D. Adooy, Fehér tn. I8tf3. augusztus havában. Kálmán Ká roly. —, eBHHKÜ-«jn legjobb AsztaJf-és üditö ital, kitSsö hatásúnak bizonyait köhögésnél, gége bajoknál, gyomer-és hólyag hurutnál. EDECSEK(az emésztés elösogitssérs). Matloni Henrik, tuniaadiun CMhomis. »MATT0NIS lieiESSHÜBLERl A név és dngaszjegy mint itl mellékelve feltüntetve van SX3P . jól flgfelembe SALVATOR elsé rangú vasmentes savanyúvíz, litbinm és bornátrinmban gazda? forrás; orvosi tekintélyek által a légző és emésztési Bzervck burutos bántalmaiuál rendelve; — kiváló szer a köszvény, hólyag és vnse bajoknál. Borral használva Igen ______i&lmwJMlLJteL.n. „ legtöbb gyógyszertárb a SalFator-förrás íLazLa!ósáL 906 16-20 EPERJESEN. BpeslenföraktárÉd-akn\'liy L uroál. E rovatban kSslöitéi tartalmi tekintetben felelős-é Dr. Hartmann Auxiliumj a legjobb gyógyszer Hugy esőbetegség ellen uraknál é* folyadék nőknél, j •zis/onnm orvosi vény után készített iryógyj-¦er —- gyógyít befecskendezés és fájdalom. utóbetegég nélkül, újonnan beállott vagy bármily elavult > ají^i laposan és megfalelS gyorsan. Határoaottan As. Hartmjnn Auxiliumjakérend^ s így ezt a mellékelt baszna, lati ntiaitáai könyvvel együtí. egy a dr. Hartmann intézettben tauáea-^ ban tartott jogosít ¦ jegy a maga valódiságában kapható minden nagyobb gyógyszer1—! tárt -a 2 írt 80 krert. Fő raktár: Twerdy W. gyógysz. I. Kohlmarkt 1L Bécs. Raktár: Práger Béla gyógyszerész árnál NagyKanlzsás. U. 1. Dr- Hsxbstau ar rendel 9—2-ig 4—6-ig intezetebea ¦ itt minden agy mint addig is, mL^desnemtl bar- és titkos beteg ségek, nem különbet) férfi erS gyengéiét, kiválóan kitanő mód sierint, minden ntő-ko^etkezfs elkerülése nélkül, Sypnilii és dagadáaok és mindennemű betegségek legjobban gyógyíttatnak. HersekeU díj. r-e»é-lileg ifc 971 64—». Wien, Stadt, Seilergasse Kr. II. Lapvezér és kiadó: SZÁLAY SiNDOR, Felelős szerkesztő : TASS ÁLMOS. Laptulajdooos: WAJDITS JÓZSEF. IVyllttÓ r-) sztragon Mustár sz»b. csomagolás Schmidt Viktor ós fiai bécsi különlegességi üzlete, belföldi hitelesítéssel vnlodi minőségben a gyári védjegy gyei ellátva yg. \'/t és Va kilós üve-g-kben kaphatók minden fűszeres különlegességi üzletekbei 963 4—26 H I R D E T E 8 E mmmmmmmm XX XX XX XX XX XX XX iü XX XX XX , BEBGER K AT 11A N Y-SZA PPANA orvosi tok intélyek Alta! ajánlva, a legtöbb európai atUmokban « legnagyobb hatással hasa nálta tik mindennemű bőrkiütések ellen, külonoaen idolt «a aomörök, rüh, ótvar és C-JSdi kiütések, ngy«zinte r#rea orr, fagydag. laza lib. fej- és azakály pikkely, Berger kátrány szappan 40s/o feíütrányt tartalmaz és igen elkOlSuitPod* a mát forgalomban levő kátrányazappanoktól. A-esaláa0k elkerülése kéretek tilágo- 3»n Berger katrány-szappana és ügyeltessék az ismert védjegj-re. Makacs a\':?;t:v-;,\':-;-.: -1 a kát\'ány-szapi\'.in helyett hatással használtatik Berger orvosi kátrány frszaipa ós azon esatb . ha ez »rükséceli ogy keresték csakis a Berger féle kátrány kín-szappan, minthogy a külf ilui uti-.iás k eredmény te 9ü2 11—24 len\'készítmények. Mint gyengébb kitrány-stappan mcllótésre minden tisztátlanság a toörön, bőr- é» fejkiütóaek gyermekeknél, valamint eddig elírheie\'.i«n azépitÓ moaadás és f ürdó-tzappan mindennapi i-aszuálatfa szolgál BERGER 6LYCERIN KÁTRÁNY-SZAPPAN A mely 351, Oljwrint tirtalmaz és finoman van illatosítva. pt> Minden fajtának darabja 35 kr. utasítással együtt ^ FŐszétküldes: HELL 6. gyógyszerészsél Troppában. Raktárak: Késziciben van mindt-n európai gyó gyesért árban Főraktár Nagy-Kanizsa aaámára: PRÁGER BÉLA. ét BELüá JÓZSEF gyógyszeres toknál. XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX FCQCKXXKXXX3C«XXXXäOOOCOOCKXXXXXXXXX»0.g SST tn »"<,n Buchhandlungen TorrälUlg. TSS____ agy- Mit 20 Illustrationen! ~rry, (P„r:ri-. d« A.g.kl-g»«. Vw«rM!g.r, R\'-cOil«r ele) g Preis 30 kg__ Der ! P r o c e s z von T i s z a-E s z I á r. (Verhandelt zu Nyíregyháza im Jahre 1883.) j Eine actenmätige Darlegung des Tha.bestandes, der Zeugenaussagen, der Vert hei digung, wie des Urlheils. 990 3-6. Preis 30 kr. mST ^il 20 Illustrationen. ~W A. Hartlf h e n\'s Verlag In Wien, I., Wallfischgasse I Zn nsben is Josef Wajdits\'s Bnehhaaitlsag Gr.-Kssizsa. 8818888888888888888888888818 Szabadalm. GŐ7-Mozdonjok Biztosítja korunk Icgolrsóbb, loghizlosahb éá legállandóbb munka ereje. Előnyök: Sem külOntti fatő, sem batóiági engedély, tem talpatat, sem kQl^oCa kémény, nem szükséges, jánsa Bájtalan, e nzerint lakóbáaakban is bátran alkalmazható a 1 műhelyekben. E mozdony -k kSzll t agy fiámmal vannak malmok ctfmcoiRjárak, bany-iműíelta. ffl>é". gápayárak, szöőc;yá rak, könyvnyomdák, küuyomdák, vil an j tefmfibdy, kováesstttisljr, póikir g a ---hilr. keményítő gyiir, p«ztnrgi!yo> n.li.. j, bely, sCríozdík. katapgyárakban tlb. 9>>i Í.-12 Ajánló -\'s elismeö levelekkel, valamint képes árjegyzékkel iugyvo és mentve izolg\'Junk. SRANZ C és RŐDINGER G. Gép-gyár, Bécs, VI. Dominlkanergasse 7. rVTtWI III11111111II11 1 SSlllarkányi (cyiítryiiipdoiSS\' Magyarország, Baranyavhnnegyébeu, fürdőidény május 1-töl szeptember 30-i\'g. , Kscn 50 R, ternteatetcs meleg ártezi kéitfoTás nemcsak az oraiág elnö gy. pv;,it,.xeieibpz tartozik, hanem n külföld Kason grógyín!t»leit mindenben f^-ltHmnlj.1 Vceyalkatn\'azeit illetSIeg Dr. Tban Károíy végy tanár álul teljr-aiirtt eb-m/éi azerint kéne bévvis, mely rblanyt, bfiaepyi és mindeddíj* ismére lea szi\'rii>!eg-k\'-negg<~zt tartalmaz. Kitűnő gyógyítási hatáisal.\'-bír csúzos, köszvény, görvély idolt nőrkiite-gekre, aranyér. RibáRtslsiak\'-a, fsgsjtzisí hiányok, febérfslyás. sebzések, daga ¦atok éí higanyos gvójry«rek alul okozott Mérgezésekre, továbbá atá]-. lép, általán mirigy-daganatokra, nehíz hallás, idült szembajok és ivarszervi bántalaiak elles. A fürdüigazgatóaág s..k fvi tapsutalat alapján ki jelentheti, hogy ezen csodaszerü gyógyforrásnál o«prek és ezorek a legmakacsabb es legnehezebb be tg»égekhen is egészségüket és épségttket vissaanyi-itév, a miért is a legnagyobb eli»raerést érdemli E fflrdő a maga nemébon egyedüli, minden más akár belföldi, aká- külföldi hasongrógyforrást gyógyhal4s tekintetében felülmúl; a mit különben az évről évic ízoporodó wendégrk szám* is bízonyil A« uUtásra ajánlbató : Budapest-pt-cíi vaaxtt vagy Déii rasnt Bndapest Kanizsa-Harcsi vonala. áltomAi - Pécs, alföldi vasnt K.tékrn át Villányig. Mo-tiaes-Pécii vaint, átloroi: Villány. F.iita- ix távirda-álloaiáa. Bővebb tndótitást a legnagyobb ké««éggel Dr hELLER JÓZSEF rendes fürdőorvoi rtjnjt. ¦ Harkány, 18S3 janius I. S40 11 ÍPCXXXXXXÍ Budapesti társas plsári es kereskeileliiii isMa (elóbb HAMPKL ANTaL) Bftdapest, V. Nagy korona-uteza 13. szám. Ezen tanoda, melyet ezelőtt 50 évvel Hampel Antal ur alapított, és mi azt tnár 17 év Óta fennálló tanodánkkal egyesitettük — minden törekvésünk oda. irányul, hogy elődünk jó hírnevét megőrizve, a reánk bizott • Övendékeket alaposan képzett egyénekké neveljük. Ilu.\'v kitűzött czélunkat biztosan elérjük, iparkodtunk ismert j"les tanárok alkalmazása alta! kitűzött czélunkat biztosítani. Tanodánkkal láp- fa nevel óin t^zet Is van egybekötve, melyben a növendékek teljes ellátáson kívül szeretetteljes bánásmódban részesülnek éá tanulmányaiban gondos felügyelni eUti áiianak. Tanítványainkat az w egyéves onkente.si vizsgálat letétiére előkéstitjük. Értesítőt kívá- , ! A natra ingyen küldünk. Belratások a JÖVŐ 188%-% Unévre augusz Q f\\ tua L\'T én veszik kezdetüket. A ő AZ I&AZGATÓS U: ö X 992 3 —G. Jrosj»»er József íg-zg-ió- Grotut Gyula. X V^XXXXXXXXXXXXXXXXX)OOOOOOOOcS l WIESE és TAUSA, es. k. szab. pénznznkrény gyárosok, Bécs, Buda pest én, Prága. Fiókraktár: Bndapest, Sngir-ut ? »z. (Fonczíére palota), ajánlják a saját gyártmányú legkitünóhh • fürdő igazgatóság. .rk»i»-ß türmen!» és a bstörés ellen biztos pénzszekrényeiket, kézi szekrény, másoló gép és műzLrnlkal a lognagyob választékban, mérsékelt árakért. Képes árjegyzékek kívánatra ingyen és bérmentve. U. i. A t. cz. közönség érdekében kérjük czimünket pontosan kitölteni, nehogy 20 év óta fennálló gyárunkat, rgy Tbeodor Wiesf- & Comp; szintén hasonló és sokkal fiatalabb czé^gel összetévessze. . 967 7-20. xxnxnxxxxK****************** xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Savctiiyu-Kút STEFÁNIA Koronahmtzegnő forrás? XX XX XX 88 88 XX XX 88 XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX xxxxxxxxxxxxxxxx xxxxxxxxxxxx XXXXXXXXXXXXXXXXIXXXXXXXXXXXX XX XX 8 XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX SjySjS* .Szíusírdus természetes égv asztali vU, bathatasnak bízói r:" 900 10—10 szervek és gyomor bánta Loaináí. XX Kntvíllalat KA.HL cs társa Krondor fban Carlabad mellett. XX ^ -BlanizsántBosenberg Jan-és Welisch Józs.uraknál. XX XX léfzí. i lit. üveg 20 kr. 1 lit. 26 kr. I12 lit. 30 kr. t-H III i II1 i I I Ilii I 11 I 11 I I 11 + A f. évi angnsitns hó 27-én ét 2S-án s cz. kir. Psoterben tartandó XI ik nemtetkSzi gabona- éi magváaárra és a uemzetkrízi villar.ykiáilitás megt»kint«sére, szombaton f. éri augosstoa 25-én esti 11 óia 35 perctkor külön kéjvonat iitdul igen rocrsélcch árak mellett KAG V-KANlZSáBÓL BÉCSBE. Menetárak napig érvényei visazautazáai Jegyekkel. _Sagy-Kaniasáról Bt^abs II. oazt 10 frt 10 kr. III. oszt « írt SOkr. Érkezés Bécsbe vasárnap angoactna 26-áa reggel 7 óra 52 pereskor. Minden kSieltbbit kfllCDSsen a kedvezmény eket tat. a mindenütt található falragaszok tartalmazzák. 998 -\' Schroeckl G. első b ícsi ntaxási irodája, I. Kolowratriag azám. ¦Hl M I I I I I I I II I I I I I I I I I I I I II Wajdits József könyvnyomdájából Nagy -Kanizsán, KftHY-KANÍZSA. 1883, augusztus 23-án. Haszonkettedik énoiyivL Elslzttéü ár egét i SÍ érr Effy nmátn 10 kr HIRDETÉSEK <i tiaaiboa petitaorhan 7, másodszor 6 > mind>n toTábbi sorért 5 kr SYILTTÉRBEK „orun>nt 10 krért Tétetnek 11 murstari illeték minden égje* hirdetésért SO kr. fizetendő ZALAI I0ZL0IT. k Isp szellemi résrét ületS kezleraé-nyek a szerkesztőhöz, anyagi rétiét illető koxleménysk pedig a kiadóhoz bénnentTe intézeadök ^ NAGT-KANIZSA BérmenteÜen levelek csak lamen munkatársaktól fogadtatnak tl. Kéziratok vissza nem küldetnek. Nagy-kanizsai Öuk. tűzoltó-egylet", * „xalamegyei általános tanítótestület, a „ ni^-kaiútBai kisdedneveló egyesület", a „nz^-kaaizaai tiszti önsegélyző szövetkezet, a „soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai kfli választmány a", s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalma lap. A tanítók megyei közgyűlése elótt Bámulatos a haladás, melyet egy évtized után, az előbb oly any-nyira lenézett tanítói osztály ez idő szériát felmutathat. Ez biztos jele annak, hogy tanügyünk nagy reformátora megtalálta, ismerte és biztos kézzel ra gadta meg azon inteosiv tényezőket, melyektől canférfiaink szellemi emel kedése s ennélfogva a tanügy jobbléte függött. E tényezőknek legfontosabbika a hivatalos testfiietekké tömörítés eszméje. Ismerjük el, hogy tanerők tekintetében hazánk nem volt előbb sem oly roppant sze gény, mint azt igen sok — a multat sötét, a jelent rózsás szemüvegen néző — többnyire elkap&tott vagy elfogult tanférfiu hirdeti sok ékes szóval, de kevés igazsággal és jóakarattal. Igen is voltak mindenkor a tanítói pályán tehetségek, éppen mint jelenleg vanaik és mint a jö vóben lesznek. De azok az erők tér, bnzditás, méltánylás, elismerés hiányában a toll és könyv forgatása helyett harangkötél forgatása mellett züllöttek el. Nem csuda, hogy igy történt! Ezen a szomorú korszakon tul vagyunk. Az egyletekké tömörülés utat, tért nyitott a tehetségeknek ismereteik és tapasztalataik tőkésítésére, s a tanulni, haladni vágyóknak alkalmat adott ismeretek szerzésére éi a már meglevők gyarapítására. Lz adott tanügyi állapotunknak oly hatalmas lendül tet. Mióta tan-férfiaink együtt, egyetértve, tömörülve, nyilvános üléseken mutatják be, hogy amit róluk egy-egy jóakaró tanügybarát megír vagy el mond, nem CBopán „hegedű szóban elmondott szép mese, — banem tény : azóta határozottan nagyobb az elismerés, őszintébb a tisztelet irántunk. Es az & körülmény, hogy a társadalom figyelme élénkebb, ítélete elfogulatlanabb, tisztelete erősebb, szóval, hogy az emberi nemes czé-Iokért küzdők táborában már nem csupán .valamik", hanem nélküiözheilen bajnokok vagynnk: ez nagyban elősegítette, hogy magasztos hivatásunkhoz méltó bajtársakat nyerünk. Ma már ott állunk, hogy a folyton növekedő tisztelet egyetlen társadalmi osztály ajtaját Bem zárja el előttünk. És nem ok nélkül I Tekintsük a hazai általános hírlapirodalmat! Mit tapasztalunk? Azt, hogy egyetlen társadalmi osztály sincs [azon a téren oly szép számban képviselve, mint a tanítói osztály. Vegyük például megyénket! Itt megjelen 1 politikai, 3 társadalmi hetilap és 1 tanügyi szaklap; Összesen: 5. Ezen 5 lapnál — eltekintve a dolgozótársakat — névleg négy tanitó szerepel, mint szerkesztő. Ez minden esetre oly Örvendetes jelenség, melyre nemcsupán mi tanítók, de a közvetlenül érdekelt megyei közönség is büszke lehet És az Örömet e részben teljessé teszi az a tndat, hogy hazánkban ez nem csupán V alamegyében van igy. Legújabban különösen nagy tért hódított a megyei tantestületeknél és tanítói egyleteknél azon eszme is, hogy minden megyének legyen egy — a megyei hivatalos tantestület által fentartott, teljesen független szak\' lapja; e függetlenség alatt ért- vén, hogy az ugy anyagilag, mint szellemileg a tanítótestület által tartassák fenn. Ezen eszmét megvalósul vr_ látjuk már közvetlen közelünkben: Somogy- és VaBmegyékben......És igen helyesen! A politika a poli tikosnak, az orvosi tudomány az orvosnak, a jogi tudomány az Ügyvédnek, a tanügyi szak pedig csak a tanítónak kezében nyerhet igazán erős ápolást, A mi ügyeink, bajaink, érdekeink teljesen hozzánk vanoak nőve. Mi tadjak: hol fáj? Azt is csak mi májuk legjobban, hogy miként és mivel enyhíthetők és gyógyíthatók sebjeink? Jogainkkal, kötelességeinkkel senki sem lehet annyira tisztában, mint éppen magunk. Sok küzdelembe, rengeteg verejtékbe került az nekünk, mig oda vergődtünk, ahol most állunk. Igen sok jó szív némult el a hosszn küzdelemben. Nem segített minket ide — ahol vagyunk — senki, csak az Isten es önerőnk. Éppen azért a helyet, melyet oly hosszú és küzdelmes uton értünk el, meg kell őriznünk és lelkünk minden erejével erősítenünk, hogy az utódok már teljesen megszilárdított talajra léphessenek. Megyei tantestületünk administratiója jeles és lelkes erők kezében van jelenleg^ez tagadhatatlan. Eövid egy évi működésük alatt — a ritka buzgalmn testületi elnökkel, Bánfi Alajossal élükön - határozottan beigazolták, hogy tisztában vaunak a czéllal, mely után lankadatlanul küzdenünk kell, és hogy a föladatot, mely nekik e küzdelemből elég bőven kiju tott, valóban fényes eredxnénynyel oldották meg. De éppen mivel oly igazi lelkesültséggel végezték és végzik nehéz munkájukat, lehetetlen volt nem érízniök, hogy nincs megyénk tan testületének egy oly közös villámtelepe, mely folytonos delejes rezgésben tartaná a testület idegszálait. Egy ilyen villamíelep hiányzik l a mi megyénkből: nincs közvetlenül kezeinkben egy szaklap. És ez napról napra érezhetőbben válik szükségessé! Mert a mi érdekeinket igaz, hogy olyan irodalmi erő is legyezheti, ki nem egy födél alatt dicséri velünk az Istent, de azokat ki-küzdeni, megvédeni csak magunk bírjuk igazán. Aki ezzel tisztában van — ki ne volna tisztában?) el fogja ismerni, hogy az eszmét nem kaptam a légből, sőt nem is az én agyamban fogamzott meg; mert hisz — mint fölebb emlitém — már több megyei tantestület emelte azt érvényre. Itt az alkalom, hogy mi is hasonlókép tegyünk 1 Abban nem is kételkedem, hogy elvi szempontból, minden tan-[férfiú-egyetért velem, hacsak lelkében a közérdek rovására az egyéni érdek túlsúlyra nem vergődött. — Hanem annál többen fogják azt kérdezni, hogy miként tartsak azt fenn saját anyagi erőnkből ? Hát igaz, hogy ez a „nervus rerum gerendarum ; de nem akadály. iígy havonkint kétszer megjelenő szaklap kiállítása minden hónapban 2 2 tori ntba, tehát egész évre 264 forintba kerül. Számit-¦ sauk a bélyeg- és egyéb költsé- gesre 36 fcrintot! Igy lesz a kiadás 300 forint. Megyénkben van -összesen 400 tanító; ebből 300-at lehet előfizetőül számítani. Az előfizetési pénzből (egy évre 2 forintjával) bejöhet eszerint 600 forint. Ezen összegből — a kiadást leszámítva — maradna a tantestület rendelkezésére 300 forint Ebből szerkesztői tiszteletdíjra lehet számítani 200 forintot; s még akkor az esetleges hirdetési dijak bevételén kívül is — maradna a testületi pénztárban 100 forint bevétel. Egyébként a részletekre nem terjeszkedem annyira ki. Az ügy indítványként ugy is a í. hó 28 án, Balatun-Füreden tartandó megyei közgyűlés asztalára kerül; érdemleges megvitatásának ott leend helye. E helyen csupán ennyit tartottam szükségesnek az ügy érdekében elmondani. — Oly nélkülözhetlen dolog ez, mely szépitgetésre nem szorul. Akivitel fog legfényesebben tanúskodni arról, hogy ezen eszme érvényre emelésére bizony megyénkben is nagyon megért az idők teljessége. Isten velünk: SZALAY SÁNDOR. Közegészségi statisztika. Zalamegye Kanizsa-járásában az 1880. évben. (Folytatás.) Közegészség! viszonyaink alapos ismerete az állami munka- és erkölcsi erő emelésének fÓtényezője. E viszonyok beható ismerete által tndjuk meg, hogy mely intézkedései: foganatosítását követelik a közegészségügyi érdekek, s hogy melyek azon káros befolyások, melyeknek megszüntetésére kell törekedni annak érdekében. 8 igy e viszo- TARCZA. Emlék-vers a Wajdlta czég 50 éves jubileumára. Fii azáaad vihara zúgott sl íme fölötted S benned a bakénak tlnnapi csend ja honolt.— Fii ttaxad nagy ídS--t átélted azt baci ale tul afúvésut a tudomány, Dnoepi csarr-oka ta Nsma rOgDk kBzt lant pihen ámbár már alapítod, Stant kegyelettel adoa níki ma a jsbilana — S mig a pohár cseng a víg dal utanfalzeog, riad, ujjong VUiahaagsik a terem, — ,ÉI,ec i Wajdits ctégl" NLUSZIDLER JÓZSEF. A izentgyörgyvárí Hippocrene és a „Pál\' „Miről nem zengett már az ebek, Mióta lant ás duda szól?!* Tuboly Viktor Zalevar-megye ah i t es\'. ügyvédje és koszorús poétája, mihelyt kicsiráztak nála a „költéssel csirái" (Növényországi csirákat méltóztassanak érteni 1) azonnal lantjára akasztotta „Török csa p á it" „Pogányvár t- Pedigeaek a nyugalmas képű szőlőhegyek aohas-m álmodták, hogy a jégverésnél egyéb sanyarú csapás érje őket. Éppen ugy nem, mint „Scentgyörgy vár" est, hogy én valamikor prózában ejtsek szégyent rajta. Igas, hogy „ín i 11 O tempó-r «í* mikor Ha j g a t 6 barátom oly kegyetlenül kínálgatott a leve- lei, rimondtam az anathemit, hogy kínjaim ára keserves zöngede-I e m less ; de hát ekkorra büntetést még se akartam rá szabni, megondolva, hogy voltak életemnek boldog napjai is, mikor i. szentgyörgy vári bort .... nem ittam, Szóljon hát a szomorú prőaa! * Sentgyörgyrárt a természet a somogyi bicskázok éa a salai tariss nyáaok közé határul tette, ekként igyekezvén tisztes távolban tartani ezt a két nevezetes magyarországi államot. A somogyiak azonban a puszta hegyet nsm Ur\'ották elég erősségnek, hát beültették kadirk i v a és ezzel azután megtették amunicipium végvárának. Nagyon tadták: mit cselekesznek; mert az szent igaz, hogy nagyon szelíd lehetett az a „m uitki klim a," — melytől Napóleon serege megrotírált, ennek akadarkának a levéhez képest. Nincs oly veszedelmei mikro-k o k k u s vagy bakterion, nem oly elrettentő a tiphuErecurrens, a tnbercolit vagy a mindennapi kenyerünket képező marhahnrbaa a b a-cilnt anthracia, mint Szent györgy várnak az ó leve. Ez a begy csak vakandluráa a M o n s- P yrenaeus vagy a M o n s-álpeiiiei képest, de nem támadhat a municipiumna\'it olyan erőt, ellenséges Hamnibalja, ki esen a részen hadat vezessen Somt^y vármegye antono niája ellen. Tisza Kálmán már igen sokszor meggyőzte ellenségei\'; nem régen fényes diadalt aratott a saját kálomista lelkén is; de ide még ő is gyenge volna. Rettegett hegy ez, kérem ! Mióta én ismerem még a jó Isten se látogatta meg; egyetlen egyszer se verte el a itt- - Hogy milyen nagyhatású a bora arról „száll aiéaek szájról a a á j r a* * Bátortí Lajost, mikor még a „Zalai Közlönyt* szerkesztette éhes hollókként lepték meg a füzfa-poe Iák, mindegyik „alázattal ese d e s v e,* hogy versét a „legközelebbiszámban hozóim é 1 tő z t a s-s é k.* • .\'. minden corát megpróbált; nem volt foganatja egyiknek sem. Végre elmés Ötlete támadt. Még akkor ő is szent győrgyvári siőllőbirtokoa levén, jól ismerte a martyriumot. Fogta magát, kijelentette, hogy ezentúl minden beküldött voraet 1 akó ss.-gyórgy vári t e r méssel honurá l.Ésaram Ha — nem történt meg az a csnda bogy a rossz poéták köaöt Valaki csak egyetlen verset is küldött volna be 1 Nem éreztek kedvet a martyrinmra 1 Górffy János előbb ismert puplicistánknak a közügyekkel és a politikával stembenvalÓ visszavonulása, melylyel most már valóságos c s í v i I-karthansivá lelt, onnan ered, hogy sokat jár Szent györgy várra. — Rá azonban időnkint más-más hatással van e hegy leve. Arról is szól n. i. as ének, hogy mikor Ő njkori C a t o akart lenni éa Karthágón! azerette volna a Babo- chay-háaá-.....szentgyörgy vári bortká- náltak nekí kamat fejébe. Valahány ag gl e gén y van Nagy. Kanizsán, az mind szentgyörgyvárí bort iszik. Az a keserű hang, as a rettenetesen epés tinta, melylyel Babosé László korunk nőit oetorozsa, .... mind asent-györgyvári termés. * Hajgató Sándor mindazon költeményeinek eredete, melyekben sötét világgyűlölet van, a szentgyörgy vári termésre vezethető viasza. • ¦ Annak, hogy a kormánypárt már két ízben megbukott Nagy-Kanizaán, se Uoger, se a nagy balpárú lelkesültség nt.m oka, hanem a sseotgyörgyvári bor. Tuboly Viktor meg Remete Géza a tudója, hogy míképen csem-pés.teka jobbparti borba ebből a kormány baktató „aqna purgationis"-bői ... és Sebeetény Lajos szólhatna róla (mert őzkor még nőtlen ember volt) hogy milyen epidemicut jl leget Öltött a jobbpárti táborban a ,c h o-lera nostras." Smettana Ferencz ugyan legjobban elbujt a begyháton, hogy a világ ne lásaa martyriurnát. Azért a világ még is tudja, hol fáj nekí a borától A legutóbbi termések Őt Amur birodalma, ban olyan sérthetlennétették, mint Achi! lest a Stjx, és ez rajta a mult reminis -centiáival szemben nagy átok. * A azenigjorgy vári termés minőségére nézve as sem utolsó adat. hugy még Juhász Péter barátunkon is kifogott. King-jaílÓI szabadulandó, eladta ottani birtokát. Nem is csnda 1 Furcsa nagyon e hegy leve. Éppen, mini a szép, de go* noss aaszony ; csak ugy ragyog. Aki nem ismeri, kap rajta , de egybekelés u-án f a t is tőle. Hanem, aki idáig elolvasta est a karcaola tot, az már roppant életunt ember lehet Se Hippocrene, se Pál! Annái keservesebb adalékok egy krisztusi ssenve-déseket inscenirosni küldetett hegy ecsat-nefc is átkozott lóvéról l De ugy kell annak, akinek vékony a türelme fonala! Ei a bevezetés ások részére Íródott, skik még Tuboly Viktor alkalmi költeményeinek is csak az első vers-szakát szokták elolvasni. Akik nem ki* váncaiak a csattanásra, rémittessenek el a dolgok végétől, abol t i, csatunni szokott az ostor. Te azonban k. olvasó, ki a fenti sorokon velem isadtál éa szenvedtél, tudd meg, hogy mi az a „S s e n t g y ö r g y-vári Hippocrene és a Pál?* Egyszer egy Lexicon kerül: kezembe, amely korára nésva igen lite-tesaéges ősapja lehetne a„K artbigam kisasszony historiájá"-n v k* i s. Ac a kopottt öreg azt mondta a HippoxrenerŐl, hogy as „f o n e Mnsá-rum in Boeotia, nngalaPe-goaiequi facta s.* Aki körűimé nyesebben szeretné megismerni, annak azt is megmondhatják, hogy ,H e 1 i-c o n * tetején van. Tessék atána nézni I — Na most meg mar Helikon isi Ieen kérm! Értsük meg egymást! Van, könyörgöm, Nagy-Kanizaán egy jóravaló, becsületes ember (rrkem HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM. Z A I> A.i KÖZLÖNY AUGUSZTUS 23-án 1883. nyok ismerete mintegy iránytűt ad kezünkbe, melylyel tájékozhatjuk magunkat a közegészségügynek gyakran páratlan útvesztőiben. Azonban sajnálattal tapasztaljuk, hogy nálunk a (közegészségügy nem részesül oly felkarolásban mint aminőt, nagy fontosságánál fogva megérdemel. Pedig ez az egész állami létnek alapköve, — épen az, mi a fának a gyökere, mely ha nem ápol-tatik, nem gondviseltetik, elcsene-vészedik, elhervad, s elhervad vele együtt az egész fa is. Az állami ex isten cziának e gyökerét tehát ápolni erkölcsi kötelessége mindnyájunknak, ugy saját egyéni, mint hozzátartozóink érdekében. Szükséges ennélfogva, hogy a nagy közönség is birtokában legyen közegészségi viszonyaink ismeretének, mert ez oly kötelesség, mely alól a társadalomnak egy tagja sem vonhatja ki magát erkölcsi felelősség terhe nélkül, ugy egyéni, mint az állam magasabb érdeké szempontjából. E I. számú népmozgalmi közt nagyhorderejű czél elérése, — illetőleg elősegithetése végett nem tartom elégségesnek csak hivatalos jelentéseket tenni a hatósághoz a közegészségügyi állapotokról, mert csupán hivatalos rendeletekkel nem lehet a közegészségügy érdekeit előmozdítani és megvédeni, annak örvendetes lendületet adni; az ily rendeleteknek is csak álkor van meg a kívánt foganatja, ha a közönség előzetesen körül menyesen megismerkedett a kezegészség viszonyaival. Szükséges tehát, es hivatásommal járó kötelességemnek tartottam és tartom ezért ismételve a közönségnek alkalmat és módot nyi-tani, hogy az annyira életbevágó fontosságú közegészségügy mozzanataival megismerkedhessek, ennek alapján egészségének megőrizi)élésében és annak fentartbatásában jobban tudja magát mihez alkalmazni. Ezen előrebocsájtottak szolgál janak indokul a következő statisztikai kimutatások közlésére. egészségügyi statisztika 1883. öv első felében. Síületof. ^eghalt Nem orvosoltatott Egéstsegi körök S 2 i a a a § 3 a _s a S J tf í g a ÉS !3 t— t— r- «5 Legrad 2705 43 11 54 20 21 41 15x- 36 Seepetnek 9465 184 23 207 75 59 134 - 57 131 Síi. Bilin 6795 156 19 175 48 43 _ü_ 39 .. .. 82 Kis Komirom 11 670 261 15 276 114 106 220 104 100 - 204 4. 30715 644 68 712 257 229 486 242 211 453 Nevezetesebb halálokok. Agybinlalom gyermekeknél 18 Typhus 3 1 1 Tüdőgyulladás 1 Természetes himlő 19 Tadövésa 72 Vörheny gyermekeknél 15 Torokgyulladás gyermekeknél 48 Vérhas, hasmenés 18 Viskér 19 Öröklött bujakor 1 Béllob gyermekeknél 5 Szerencsétlen szülés 8 Sorvadás gyermekeknél 4 Skarlát gyermekeknél 3 Ssélhlldés. ¦> Természet elleni haláleset 5 E statisztikai kimutatásból ki tűnik : 1. Hogy Kanizsa járása (Nagy-Eauizsa kivételével) 4 egészségi körre van beosztva 4 körorvos alatt. Kitűnik további: 2. a körök lélekszáma és azon körülmény, hogy a 4 egészségi körben a kis-komáromi körorvos van leginkább megterhelve lélekszámmal, sőt az 1876. évi 14. koz-egészségi t. cz. 142. § ával szemben 1570 lélekszámmal tul is van terhelve, amennyiben egy egészségi körre 6000-10000 lélekszám számitható. Kitűnik továbbá: 3. bog)\' hány született minden egészségi körben törvényes és tör vénytelen gyermek, hány halt meg 7 éven alul és hány 7 éven felül, de kitűnik az is, hogy hányan nem részesültek gyógysegélyben 7 éven alul és 7 éven felül a megholtak közül és kitűnik: 4. a törvénytelen gyermekek létszámából az erkölcsi magatartás\' bani könnyelműség mérvfoka, végre kitűnik: 5. a nevezetesebb halálokok Szórnom képe e kimutatás a járás közegészségi viszonyainak, első sorban azért, mert még mindig nincs helyes arány a szülöttek és elhaltak közt Midőn 712 szülöttre 486 haláleset kerül, akkor 7„-nAl több esik áldozatul, ennyinek pedig rendes viszonyok közt esnie nem lenne szabad. Aggasztónak mond hatni még inkább -zon körülményt, hogy a 486 meghalt közül 257 van hét éven aluli, 289 pedig hét éven felüli és mindent felülmúló aggályt keltő azon körülmény, hogy a 486 halott közül 483 nem is részesült gyógykezelésben a betegágynál, s enélkűl halt meg hét éven alul 242, hét éven felül 2 1 Orvost látott tehát csak 33, — jobbára csak látott, mert az alsóbb rendű osztály megbetegülési esetekben egyszerűéi többször nem igen kér orvost és így is első a pap, utána következik az orvos, többire nézve Isten akaratában megnyugodva várja a fordulatot. Ily közönyös magatartás áiel lett nem. lehet csodálkozni a nép mozgalom aránytalanságán, nem le het csodálkozni a vezteség felett, és pedig azért nem, mert ahol az ei kölcsi érzületet még a törvények sem képesek felkelteni, alig marad egyéb hátra és kívánni is kell, hogy a? 1876. évi 14. ^közegészség! t, cz. 21. és 42. §§-ai elengedhet lenül foganatosíttassanak. jó barátom!) akit ugy vert meg es Isten hogy poétának teramtettcMert, hogy an-nak teremtette aJt még Bátorfi Lajos sem tagadja. Hoffmann Mór, se fog rá mást mondani, minthogy: „de c s a k véle tlenül!" És azt hiszik önök, hogy beérte azzel az istenveréssel ? Nem ! Megverte a maga elméje: tanítóvá lett. Volt ó azonban mindig olyan széles vállal, hogy még a dupla-átok alatt se esett össze; a költői szárnyakat nem húzhatta rögre a mindennapi sír; Pegazusa szorgalmasan eljárt Heliccnra, inni a Hippocrenébol. De az én Sanyi barátom (daczára hogy poéta) practicus elméjű ember, csakhamar belátta, hogy neki, illetőleg a szárnyas lovának igen nsgy ut mindennapon esetleg mii.-den másod,-vagy harmadnapon Boeotiaig járni a Parnassosra. Ebbéli belátásának az lett az eredménye, bogy Ssentgyörgyvárt megtette Heliconnak; vett ott egy szőllóbirtokot, amelyiken pincze is volt. Ez a pincze lett a Hippocrene. Hejh sok édes óra emléke fűződik ahhoz a savanyu forráshoz. Itt azután már tudnék arról a helyről verset írni. Talán nem is pirulna el miatta ? Ods jártunk mi annak idején négyen öten felejteni, őrülni, remélni. — Annyi nyílt szivet, annyi szeretetet nem láthatott sem as előtt,sem azóta as a kisded forrás, as a szerény hajlék. Nem volt •unak olyan savanyu bora, mely meg ne édesült volna ajkainkon a szeretettől. — Beh szép verőfényes napok, beh ábrándos holdvilágos esték voltak azok! Csak kedvünk volt azoknál néha verőfényesebb. Csak lelkűnk volt néha ábrándosabb, mikor el-elmerengiüok a gyönyörű táj fölött. A távol ködéből a varasdí hegyek néztek merőn a nagy messzeség pannorá-májába, komoly képpel, némán, mint nyitott könyvébe a ránczolt homlokú, öreg tudós. Idább a Mura völgye simult el gaz dag fűzeseivel, itt-ott szabad utat hagyva a szemnek, mint a gondatlanul álmaié Ártatlanság. Jobbra és előttünk a göcseji hegyek szakadatlan láncsolata húzódott; itt ott egy-egy csendes falucskát sejtetve az onnét kifehérlő torony. A hegy aljában futó patak sietett a Mura vőlgyébe;megfűrösztve a „Potyii malom szomjas kerekét. Olysn kedves zene volt as uekünk, mikor a táncára kerekedett malomkerék zugő-bugó dalára megrezdült s völgy szendergő levegője s vitte a felölelt hangokat tovább a csendéi táj fölött. Milyen azépon olvasott egybe ezzel a mi dalunk, mikor rá zendítettük, hogy „Zug az erdő, zug a malom... Olyan jó, olyan édes volt as a csen-\' des mámor 1 El lehetett attól felejteni mindent 1 Még a negy vennyoleza\' álom is csak akkor vonult át lelkűnkön csábos, kábulatba ejtő képeive), mikor a kedv lángja keresztül-kasul nyaldoaá idegeinket és ajkainkra »dal, hagy: „Fiuk as Isten áldjon meg, Éa ia iszom, igyatok Gondoskodott is aziránt az idézett t. cz. 21. §-a olykép, hogy a 7 évnél fiatalabb gyermekek megbe-tegülés esetén orvosi segélyben részesitt essenek, mert a korosabbaknak úgyis erkölcsi kötelességükben áll saját egészségi jólétük előmozdítására és megőrzésére mindent elkövetni. Amit: ép gondoskodott azon t. cz. 42. § a, hogy\' általában az egészségügy szempontjából a főfi gyeimet érdemlő szabályok a népiskolákban tani itassanak, s ezáltal szivébe, lelkébe oltassák a törvények iránti tisztelet, azon erkölcsi érzület, mely szükséges aboz, hogy a betegnek gyógyítására orvosi segély vétessék igénybe. Tekintettel a jelen szorongatott, anyagi viszonyokra, tekintvén azt, begy falu helyeken vajmi sok család van pénz és kellő műveltség hiányában, holtán lehet indokolni a törvényhatóságoknak elnézését az idézett t. cz. 21. §-ának foganatosításában, de nem lehet indokolni a 42. §-ban körülirt kötelezettségek iránti mulasztást, mert ez tekinthető azon egyetlen orvoslási módnak, mely ké pes az egészség és az élet fenntart-hatásáuak feltételei iránt tudvágyat gerjeszteni, és az erkölcsi érzületet arra kiművelni, hogy mindenki becsülni, szeretni tudja saját egészségét, életét, és ebből kiindulva mások egészsége és élete iránt is ér deklödéasel viseltethessék. Iíy módon hinni, reményleni lehet, hogy évtizedenként fog fokozódni a népek jobb gondolkodása, egészségi állapotuk iránti érdeklődésük, mely álul biztosabban elérhető teend a czél, mint büntetésekkel. Ha a körorvosok időközönként megjelenhetnének vagy köteleztetné nek a népiskolákban a néptanítók által tartandó egészségügyi ok tata sokat támogatni, ugy igen könnyen lehetne eleget tenni az idézett 42. §-han körülirt kötelességnek és bí-zonyára^-lenne is fényes sikere, mert az orvos szakismerete folytán sokkal nagyobb lendületei adhatna az Ügynek, mint az a néptanító, kinek épen nem szakmája a közegészségügy. Éven át egy tavaszi és egy őszi tanfolyamot nyitni épen nem volna terhelő, de czélszerü lenne az év e szakáit megválasztani, mert a tavasz és az ősz hoz legtöbbrendbeli betegséget, melyek ellen feltétlenül szüségesek az egészségi óvintézkedések. Az igy szoktatott gyermek nemcsak, hogy ragaszkodással fog viseltetni orvosa iránt, sót eszköz leeud abban, hogy megbetegűiés ese- Mikor azután oda értünk, hogy: „Bár örökké kéne élnem, Fiuk nem láthatna engem Soha, senki józanan .... .;.. akkor mindnyájunk szemében ott ragyogott az a csudás fényű csepp,a bánatos honszeretet, a honfi vérrel, kínos verejtékkel áztstott föld irint lángoló honszerelem könye .... Soha vissza nem térő napok azok Négy, üt kedvben fürdött szív a lelkesültség tüzénél 1 Éo Istenem mért múlott az el? Vsgyha elmúlott mért nem melegíti a ssivet a sírig? Hért hűl ki a szív? Mért fagynak meg emlékeink ? ! Volt abban a boldog időben bámu latunknak és érdeklődésünknek egy kosos tárgya .... a „P á 1.» Ez a Pál volt a Heliconunk pásztora, Tulajdonképen csak s Hippocrene pásztora; mert egyéb helyen az Ő védnök sége mellett szabadoa lopott minden tisz tességes tolvaj; de a Sanyi barátom bír tokát hűen védte a ssőlőpásstjri osztatlan ragaszkodás, Eredeti kiadás volt es a mi Pálunk. Egy jóravaló lélek, tele az életesemények ezerváltosatu emlékével.... de durva kötésben. Aki rá nézett, megesküdött volná rá, bogy országos gazember, rabló, zsivány. Aki meg beszélt vele; akinek ő aszal a minden nyelvészeti tudományt cserben hagyó diaiectussal és a puszták fiainak soha ki nem tanulható észjárásával beszél boldogemlékü fiatal koráról, Patkó Pistáról, annak vitézi dolgairól, tében a háznál orvos soha ne hiányozzék, A gyermek csacskasági. álul bőven elbeszéli az iskolában hallottakat; igy juthat a szülő i9 gyermeke által ismerethez, igy nyerhet bizalmat a kőrorvos községébeu a néptói, mert akarva, nem akarva tanulságos dolgokat fog hallani, melyekért mindig elismeréssel leend, mert alig van szülő, ki gyermeket nem szeretné és szeretni nem tudná azt, ki gyermekét szeretetreméltóvá teszi. TERSÁNCZKY JÓZSEF, Kanizsajárás orvosa. (Folyt, követk.) Nyilt levél a letenyei kerület t váiasztnihtz. Mint minden esztendőben, ugv % mull évben is szándékom volt a választókerületben megjelenni, hogy t. választóimnak a jelen országgyűlés első n!«V szakának a működéséről jeleutést tegyek. Ezt nemcsak azért volt szándékom tenni, mert azzal adott igéretemet váltottam volna be, hanem azért is, mert jól esik azokkal közvetntlenül érintkeznem, a kiknek bizalmából a képviselCházban helyemet elfoglalom. Fájdalom, bossaaBauti betegeakedésem ezen szándékomat a mull easleodőhen meghiúsította. Hogy jelenleg e levél utján és nem élő szóval kívánok kötelességemnek megfelelni, annak oka baeooUg nem rég kiállóit hosszú és súlyos betegségem, mely bői fol lábadva, nem érzek magamban jelenleg még annyi erőt, bogy a szóbsJi előadást csak meg is kísérthessem. Es szolgáljon mentségül, bogy az országgyűlésnek eddigi két ülésszakáról e sorokban teszem meg kötelességszerű jelenté semet. Az l8dl. évi sseptember 28-án 6 cs. és aporloli kir. Felsége által ünnepélyesen megnyitott országgyűlés eddigi ülésszakai, a közjóra nézve több tekintetben nevezettnek mondhatók; több oly törvény alkottatván, melyek az ország jóllétének és ssellemi fölvirágzásának kétségtelen előnyére lesznek. Legyen szabad ezen törvények közül a követke zőket kiemelnem: I. A köztisztviselők minősítéséről szóló (1883. I.) törvénycsikket, mely szerintem nemcsak azért bír fontossággal, mert a helyes közigazgalásnak egyík alapföltételét teremtette meg asáital,bogy a k\'izigargatási hivatalok viselését, a joggal megkövetelhető elméleti és gyakorlati képzettség tó! teasi függővé : hanem azért is, mert félreismerhetien elókéssitéséül szolgál as előbb utóbb létesítendő állami igazgatásnak. E mellett az érintett törvény figyelemmel van azokra is, a kik jelenleg a közigazgatási pályán működnek és erre való hivatott ságukat tényleges szolgálat által igasut Iák. Ezek ojabbi alkilmaiása az esetben sem lévén kizárva, ha az érintett törvény által megkíván\' elméleti képzett seggel nem is bírnának. II. As 1881. IV. t. cz. hatályAn-k a kávéfogyaazlási adóra nézve megszüntetéséről és a ezukor- és sörfogyasztás megadóstatására vonatkozó határozatai- nak]\' gyúlva, üszkös szemekkel, mintegy regélő oroszlán, az meg arra tett volua hitet, hogy teljes életében becsületes ember volt. És én szentül hiszem, hogy az utóbbi igaz! Különben akár mint álla dolog, annyi" bizonyos, hogy a „szentgyörgyvár í \\ Hippocrene" és a „Pál" eiválassthatlanná lettek mielöt\'ünkt Mikor a nap álomra dőlt a horvát országi bérezek közé, olyankor szokott ő közénk toppanni. Sanyi barátomnak volt ott pgy kegyelettel őrzö\'.t tilinkója; ezzel kezében volt Pál a mi gyönyörűségünk. Az a szokatlan tempó, az a vadontermészetes tüz, melylyel a tilinkőjátékot a dalol ássaí vegyitette, .. . nem volt minden napi. A „Beszegődtem Tarnő-cs á r a* volt az 5 bravoa rdarabja. Elkezdte tilinkóval: „Beszegődte cn Tarnőczára bojtárnak, (dalolva) JólegelŐje van ottan a birkának. Fizetésem huss forint tíz karajezár. (tilinkóval) Megél abból egy bojtár." Igen sokszor az öreg este vetett haza bennünket. A Pál hű kísérőnk volt a hegyaljáig: onnan nézett utánunk, mig üszkös, fekete szemeivei átvághatta as éjszakát Egy-egy búcsúzó lövés dördült el olyankor. Mintha mind annyiszor egy-egy csillag is futott vo^na le az ég ivéről ..... Vagy talán több is; mert bizony-bizony azok a csillagok már mnerenok szegen. — Más csillaguk, más emberek! Szegény Pál — az ég tudja; — merre jár kopott szűrével, vásott tari»z-nyájival?! Üti lspot kötött lábára a nagy felebaráti szeretet. És a he\'uconi czimborák?! Más emberek, más csillagok ! Még a pincse is más. A régi leégett, uj épült helyébe A hozzá nőtt édes amiékek legnagyobb része pedig fagyos virága as egykor lelkesülő czimborák kihűlt szivének. — Minden megváltozót?. Csak a .Potyii" malom zug most is oly álomban ringató-,, mint egykor. De a dal, mely oly azépan olvadt egybe vele, az nem z-ndül íl többé. — Nagy néha kettesben hallgatjuk Sanyi barálommal a malom zúgását. B-azélgetünk amultról .... Nagyokat hallgatunk .... Egyet-egyet iszunk. Ssnyi szokta mondani: — „Látód duruszám az előbbi években mégis csak istenesebb borom termett; el-elmulatunk mellette; jó ked vet íb adott." Igazat szoktam neki adoí, hogy most savanyúbb a szentgyörgyvári termés, — Hejh pedig a ssentgyörgy vári bor most se savanyúbb mint egykor; hanem a lángoló kedv, mely megédesítette, sa hült ki belőlünk. A néma táj fölött is most már „Szumoruan zűg-bűg a szél .... Oendrfil, nyugalomról beszél." VASS ALMOS. HUSZONKRTTKDIK ÉTFOLTAM ZALai ÍÖZLÖH í AUGUSZTUS 23-án 1883. uak módosításáról szóló (1883. V.) tör-vónyczikket. Midőn az 1881. ÍV. t. cz. megalkottatott, annak üdvös hatása iránt azonnal "kételyek nyilvánultak. Általában as volt a vélemény, hogy ezen törvény, »mig egyréaaről a kereskedési épugy, mint\'a fogyasztókat kiszámít ha-tailan saklatásoknak leszi ki; másréssről az anyagi eredmény tekintetében nem fog megfelelni a várakozásoknak. Két évi tapssztslás ezen véleményt teljesen igazolta és a törvényhozás nem késett a bajon azáltal segíteni, hogy- as érinteti törvény határozatait részben megszüntette, részben pedig a tett tapasztalásoknak megfelelően módosította. III. A hadmentessógí díjról szóló 1880. XXVII. t. cz. módosítását tárgyszó (1883. IX.) törvénycsíkket. Be-azámoló beszédem ajkalmával szerencsém volt reámutatni azon czélra, mely az érintet\', törvény megalkotásakor a törvényhozást vezérel.ií. A czélt általában mindenki helyeselte, mertsenki sem vonhatta kétségbe azt, hogy a jognak és mélt-ínyosságnafc egyaránt megfelelő as, ha a háborúban munkaképtelenné vált harccosok ellátására szükséges alaphoz első sorban azok járulnak, akik testi fogyatkozásuk miatt, a honvédelmi kötelezettség alól főlmentettoek. A megadóztatás módja azonban, melyet e végre n érintet! törvény megállapított, több tekintetben aránytalannak mutatkozott; és én beszámoló beszédem alkalmával nem omlaszthattam el jelezni azt, hogy az országgyűlésnek egyik legsürgősebb kötelessége leend, az emiitett aránytalanságot megszüntetni. A jelen országgyűlés e kötelezettségnek meg is felelt, a mennyiben a hadmentességi adóról szőlő 1880. XXVII. t. cz.-ket akkép módosította, hogy annak intézkedései az ország szegényebb sorsú és különösen főldmivelö osatályára nézve ís igazságosakká és «1-viBelhetökké váltak. IV. A napszámosok adómentességéről szóló (1883. X ) törvénycsikket. A jog és igazság egyaránt azt követeli, hogy azok, kik a földi javak minden nemétől megfosztva, egyedül napi keresetükből tengetik életüket, a közterhek viselésére ne kényszeríttessenek. Bármilyen fontos legyen is az állam lételének ős fennállásának a kérdése, mindig embertelen dolog marad az, ha az állam azok filléreit szedi el, a kiknek keserű keresetükön kívül nincs mire támaszkodniuk. Ezt vallják a művelt államok mindenütt és a magyar országgyűlés csak az előrehaladottabb országok példáját követte, midőn a napszámosnak keresetét mindenféle közteher alól fölszabadította. (Vége következik.) Évi jelentós Batisfalvi Sámuel tr., a teste gyen eszet egyetemi magántanárának budapps\'i orvos-sebészeti és testegyen eszeli magán-gyógyintezete XXIV. évi működésről. A budapesti orvos sebészeti és orthopaediai magángyógyintézet fennállásának XXIV-ik évében (1882-ik évi január 1-tŐl 1882-ik decz. 31-ig) Összesen 595 beteg vatte igénybe annak gyógy-segélyét. Ezek közül 530 járólag, 65 pedig as intézet helyiségében kezeltetett. Az intézetben kezeltek közül a t estegyen eszet i osztályon ápoltatott 23; az elkülönítet\' orvos sebészeti osztályon pedig 42. L A bennápoltak korát tekintve volt: — 1—5 éves = 1, G —10 éves =3. 11 —15 éves =. 10, 16 — 20 éves =5, 21-30 éves — 22, 31—40 éves = 10, 41—50 éves = 3, 51-60 /éves == 6, 61 —70 évjs — 5, összesen 65.\' A tulajdonképeni betegeken kívül több szülő, rokon és kisérö nyert rövidebb, vagy hosszabb ideig ellátást a gyógy in tézetbeo. i A betegek hazánk , kővetkező rae gyeiből voltak: Alsó-Fehór, Bács-Bod rogh, Baranya, Bars, B>reg, Bíkés, Bihar, Borsod, Csongrád;\'Esztergom, Fehér, Gömőr, Kiahont, Hftjdu, Háromszék, Heves, Hont, Huoysd, Jász-Nagy Kun-\'gsoluok, Kraaaó, Marót, Torda, Nógrád, «yitrs, Pest-Pilia-Solt Kís-Kun, Szath-már, Szepes, Tolna,!-Vas, Veszprém Zemplén; ezenkívül fegy Karínthiábóh egy\'Morvaországból, eln Szerbiából. Az intézetben ápött betegek a kö vetkező bajokban szenvedtek. A) Aa elkülönített orvos-sebészeti osztályon: Bárzsingszor 1, bordeszu 1, bu-borküteg 1, bujakór 7, csontüszök 1, dob 2, e ml órák 2, hangszalag 1, hólyag-hurut 2, busdag 1, idegsaába 1, kán-porczlob 1, kásadag 1, * lágyéksérv 1, lépiob 1, májlob 1, méhhsbarcs 1, méhrák 2, méhrepedés 3, móbvér,és 1, •orrhabsres I, pikkelysömör 1, pofarák 1, tüdógyümőkór 1, tüdöhurut 1, vég-bélsip^ly 3, alőhályog 1, vérhas 1. B) A testegyen észeti osztíiyon: Gorincsoldalgöraye 9, gerinezpup i izomgyengeség 7, konok-nyak 1, térdizlob 2. A csillaggal jelölt kóre«<uk műtét álul gyógyíttattak. A múlt évről maradt 7 beteg, 1882. jan. 1-tŐl decz. 31-ig felvétetett 65: ösz-sseg 72. Ezek közül gyógyultan távozón 42, javul tan 16, nem javultan 2,meghalt 3, további gyógykezelés alatt maradt 9. As intézet betegeit a legjobb sikerre] gyógyították: Antal Géza, Elischer Gyula, Kélli Károly, Kéaxnárssky Tivadar, Kovács József, Lőri Ede, Lumniczer Sándor, Navratil Imre, Poór Imre, Puky Akos, Reinitz József, Schulek Vilmos, Sohwím-mer Ernő, Takács Endre, Tauffer Vilmos tudorok és tanárok, valamint az intézet igazgató főorvosa. Mull évi május ! f)-dikén lépett as iotézet. működésének 24-Ík évébe; e igy 1884 diki május lökén üli meg as intézet negyedszázados jubilaeumát. Az intézet uj helyisége 1870-be tudomány igényei szerint építtetett, a városligeti fasor 5l-Ík száma alatt fjekvö sarokkertben. Távol fekszik a fővzro gőztellégétól és zajától 1000 ? ölny szabad, száraz és magas téren, lombos park közepén, a télen nyáron folytonosan közlekedő közúti paspálya- és társas-kocsik állomásával szemben. I. Az emelet képezi az orvossebészeti osztályt, 12 külön bejárása be tegszobával, s ezek mellett van az intézeti segéd orvos Iskása is. A kórszobák és az évenkint kímu tátott betegek számával % rendelő- és műtő-orvosok nagy számához és agyógy ste mély séfhez képest kitűnik, hogy as intézetben minden megtörténik, mi orvoai tudomány mai fejlődése mellett embrileglehetséges.Az intézet soha sincs orvos nélkül. Minden beteg számára külön bejárásu egyes vagy kettős szobák vannak berendesve, melyek időnkint üresen állanak ssellőztettetnek, a általában minden beteg távozása után gondosan tisztogat-tatnak. Fertőző betegségek minő a typhus, himlő skarlát, as intézetből kisárvák, nemkülönben az őrültek is. Ez osztályon rövid időt igénybevevő esetek mellett szoba, ápolás élelme-lés, fűtés, világítás, szóval teljes ellátás 4, 5, 6 Írtjával számittatnak naponkint, Könnyű, vagy egy hónál hosszabb ideig tartó esetek mellett pedig 3, 4, 5 írt-iával. Vidéki ügyfeleinknek a beküldött beteg állapotáról pontos értesítés küldetik, valamint az utókezelés >é) az orvos-tanámk által javasolt eljárásról ia. II. A lestegyeuészeti osztály a magas földszintet foglalja el. Itt van as igazgató főorvos lakosztálya, s a test-egyenészetí ambulatorium is. A tudoraáoy jelen álláspontja szerint felszerelt svéd-gyÓgytstgyakorló és fürdőszobák az orthopaedikusbetegek r-\'-szére a souterraín-ban vannak elhelyezve A testegyen észeti osztályon bennlakó betegek havonkint 60 írtért nyernek teljes ellátást, beleszámítva as orvosi gyógykezelést is; de külön kell as esetleg gyógyszerekért járó összeget és a sslikségelt gépek árát lefizetni. Hl. A intézel gj ógyczéljaira felhasználja a közelében fekvő városligeti artézi kut bévvizét, s a fürdés a betegszobákban történik. Ezen artézi kut mélysége 970 méter. Vegyi összetétele a budai és a margitszigeti hévforrásokéval megegyezik (a ssilárd alkatrészek összege, és a szénsav mennyisége nagyobb ia,) de hőfoka jelentékenyen magasabb y 73° C, minélfogva 3—4 Órai hűtést igényel, mi az intézetben történik. Az artézi kut kénes hé v vize, melynek szabadon k iáramló gázában 40% szénssv foglaltatik, 24 óránkint 7600 hektoliter = 15000 akó kitűnő hatású gyógyvizet szolgáltat. Eddigelé sikerrel használtuk ast idült csuzós és köszvényes bajokban, bŐrbántalmak, hegek és heges atricturák és contractúrák eseteiben, nemkülönben higany-gyógymód közben és után fürdők alakjában. A főváros 5000 frtot szavazott meg ideiglenes fürdők létrehozására, melyek 1881-ikí július havában a közhaszna-latnak adattak át. As intézet helyiségeinek egy része bizonyos szamu fürdővendégeknek szintén rendelkezésére bocsáttatik. Az artézi kut vise emésztési bánta! máknál, idült hökburutban stb. belsőleg már is naponkint szazak által jó eredménynyel használtatik. iV. A fentebbi bárom pontosat a bennlakó betegekre vonatkozott; járóbetegek, kik a városban laknak és kiknek csupán s svéd gy Ógy gyakorlatot kell basznál niok, szintén elfogadtatnak az intézetben mérsékelt, 12—14 frt, havi dijéf t. A gyógyítás ezea módja as inté set fennállása Óta használatban van. V. A téstegyenészeti előadások a nyári félévben a mull. évben ia megtartattak. VI. A budapesti gyógyszerész segá dek betegápoló egyletének — a közgyűlés határozata folytán az egyleti alapszabályok 5-Ík szakasza értelmében — Batisfalvi Sámurl tr.urmagángyógyintézete, bol az egyleti tagok már 1860, óta gondosan ápoltatnak, tovább ís ápoló-intézete marad. A közgyűlés köszönetet szavazott az intézet igazgaiójának, az agylet iránt annyi éven kérésziül tanúsított buzgalmáért és jóakaratáért. 50 éves jubilium. Wajdíta József, nagy-kanizsai könyvkereskedő és könyvkiadó, aug 19-éfl ünnepelte a ,W a j d i la c z é g" 50 éves fennállását. E czágnek tagadhatatlanul szép érdemei vannak a igy méltó, hogy róla — ha mindjárt röviden is — megemlékezzünk. — A harmincsas érek-Den Zala-, Somogy-, Vas- és Veszprém-megyékben — daczára az njraébredés korszakának — a kiadványok terjesztése iránt semmisem történt. 1833-ban alapíttatott a Wajditsezég s csakhamar nj lendületet adóit ezen vidéken a könyv-piaeznak. Szép jelét adta hazafias irányának, midőn a kinosemlekű Bach és Snhmerling-korszakban Zala-, Somogy-Vas- és Sopron megyék részére „Z a 1 a-S 0 m o g yí-K ö z 1 Ö ny(jelénleg „Za lai Közlöny") czimen az első társadalmi lapot mega .lapította; melyet nem kis áldozatul es küzdelemmel a mai napig fenntart. Kiadványai közül megemlítjük a széles körben ismert „W a j d i t a nagy képes naptárt; — továbbá szép kallendóségnek örvendő népies kiadványait, névszerint: a „H a 1-jnk aszép szót!* (felkössöntŐ könyv). „Rajta fiuk vígad-j u n kt" (magyar dalköayv). „Rajta lányok mulassunk!* (mulatókönyv hölgyek számára). .Rajta párok tánctolj un k!1" czimű kiad ványokat. Ezenkívül még vagy 50 kisebb, nagyobb s folyton uj és bővített k adást érő kiadványa van forgalomban, -r A czég es idő szerinti vezetője W a j-dis József, ki ismét bárom fiúgyermeket nevel könyvkereskedői pályára s igy remélhető, bogy a jubilált czég még tovább is fenn fog állani, á melyre sok szerencsét kívánunk. Győrffy ur szóookleU és részvéte nélkül is, de igen a józan és lelkes közönség óriási részvéte mellett, ax ünnrpély oly fényesenaikerűl t, moly Nsgy-Kania«inek az egész ország előtt esek dicaŐségére szolgált— ia igy bármintakarta is Győrffy ur miatificalni az ügyet, as neki nem sikerűit és legfeljebb ilyen a rendeső bizottsággalésnagy közönséggel asemben, tanúsított upinutla* eljárás folytán; bogy t. Í. ép sz ünnepély előtt napon,, nem tartózkodott az ünnep.-i; ^p-savoaalására osélsónyílatkoz-tokat mind a két helyi tápban kössétenni ; azt érte el egyedül, s azt nyerte vole, hogy a nyilat kosát szavsi szerint nem csak „ezúttal" nem mondott Győrffy ur beszédet, hanem ezentúl sem mondhat, vágyba mond is; nem less aki ilyen fellépés uján beszédjét a nyilvánosság és nagy közönség fórumának réazre-hajiatlan Ítélőszéke előtt meghallgassa. Nagy-Kanizsán 1883. augusztus 2l-én. TUBOLY VIKTOR mint a ssentisvánaapi ünnepélyeket rendező bizottság elnöke A közönség koréból. CzAfoUt E lapok f. augusztus hó 19-iki számában Győrffy János ur a szentistván-napi ünnepélyeket egy nappal megelőző leg oly természetű nyilatkozatot tétetett közzé, melyre nem csak sz igsz-ság erdekében, de az Ügy szentségénél fogva is alalirt mint a szentistván napi ünnepélyekel rendező bizottság elnöke első sorban érzem magamat hivatva és ugyancsak e becses lapok uiján — váll Bzolní, kijelentvén, bogyGyórffy János ur nem volt jogosított — egy a rendező bizottságot oly nagy mérvben compromittá-ló nyilatkozat közlésére.nem pedig azért; mert Győrffy János urnák társadalmi áliáaa és műveltsége megköveteli, hogyha már valamely ügyet a nyilvánosság elé hu.\'czo], tehát akkor igazat irjon és mondjon, nem pedig valótlanokat és ne compromiHáljon az egész nagy közönségnek szeme láttára egy nemes csétn és., becsületes emberekből s jó hazafiasból álló egész testületet olyan vakmerő hebehurgya és tiszteségtelén módon, mint a hogy azt nyilatkozatiban tette. Azt mondja ugyanis abban „hogy tudu, akarata és hozzá járuláaa nélkül történt szereplő egyéniségképeni megnevezése, — a falragaszokban. — Hát é meg erre ast felelem; „hogy es nem igss 1 Én Győrffy urnák sajátkesfileg irt levelével tudom igazolni — ha tetszik, igenis nekem egy izben személyesen megígérte azt, bogy fog beszédet tartani okvetlenül, a népünnepnol Ha tehát én ez iránt — már Győrffy urnák adott szava-v a 1 biztosítva voltam — ast a bizottság elé terjesztem — kétségtelen, hogy nevét a műsorba az illető bizottsági jegyző Dr. Kele Antal ur — aki azt szer-keszté — jogosultan irU be és nyomatú ki. A nemes ambítionak arra a magasabb nivoeujára petsze mi rendezők még nem emelkedtünk, hogy megértsük, miszerint aszal, ha valaki más tisztességes nevek kíséretében, kivált e g y á 1-talános nagynemzeliűnne-p e t hirdető minden politikai iránytól távolaié plakátban szereplő egyéniség kép e n van !>-.tüntetve,hogy as rea nézve sértő legyen ! valaroiat azzal a társadalmi műveltséggel sem bírunk, hogy megérintésük, miszerint Győrffy ur fer-meszeiét* és .véralkstát* s helyes kivitel módjára nézve* elsajátítani bírnánk Mi láttunk már közjóért buzgólkodó főúri neveket is ugyanilyen plakátokon a lejryeo meggyőződve Győrffy ur hogy neki épen nem derogált volna sem a „szerep sem a „falragasz" a mint es\'. a következés is teljesen igazolta, mely szerint Hírek. — A Bzentistvauna.pl népünnep városuukban a szépen sikerűit. A programúiban jelzett dolgok nagy részvét m-ilett történtek meg. A délelőtti isteni-tisztelet alat. a honvédség teljes díszben állolt a templom-téren és teljesíté a szokásos disslövéseket. Ez mindenesetre oly szép és hazafias dolog volt, mely— bab-ir tulajdonképen kötelesség teljesítésnek tekinthető — megdobogUtU a szemlélők szivét. — Este a „Sörkert szinte ssufo lásig megtelt. A tűzoltók zenekara és Szalóky bandája egymást felváltva mulat UtUk a közönséget. — Tuboly Viktor as alábbi alkalmi költeményt ssavalu óriási tetszés kíséretében : A legelső magyar király Szent Istvánnak napjára Büszkén gondol minden magyar ösí alkotmányára. Szent Istvánná] kezdődik, S ha Isten ia ugy akarja, Soha sl nem végződik... Ezer éve 1 és ima még ma is ál i: Hogy legelső magyar ember a király ! Nom magyar az, aki meg nem Tartja e szent ünnepet ! Aiko-.máot unk őefája ez Mit szent István ültetelt; De stükséges, bogy a fában Bent legyen az őserő, Koszorúzza egyetértés, Akarat és tetterő] Igy asuian rendületlen, s csak igy áll: Hogy legelső magyar ember a király ! Nincsen valláa, nemzetiség, S pártkütönbség e napon; Ma mindnyájan állauk egy szent, Sérthetetlen alapon. A nagykirály alapit* L nemzeti egységet, Ebből folyó szabadságot És a testvériséget. Ez a három nagy hatalom s ebből áll: Hogy legelső magyar ember * király. Ki merné ast állítani. Hogy a magyar hazában A nemzet köztisztelete Nem él a szent királyban ?! Ö* apáink áldották Őt, S tisztelik as unokák: O rendezte — és állammá (3 teremte Hunniát S azután as egész világ tudu már: Hogy legalsó magyar ember a király 1 Tudta midőn Nagy Lajos és Mátyás király udvara Kárpátoktól Adriáig, S azontúl ia ur valal S tudta midőn negyvennBolezban Az északi óriás, Nem von képes győzni, győzött Egyedül af. árulás ! S aaóia — bogy lezajlott a pártviszály: Isméi első magyar ember a királyi Ünnepeljük hát e napot, Mint a nemzet ünnepét! Legyen e nap szent, a melyen Minden ember egyetért 1 Sieat Istvánnak koronája Legyen a nap sugara, A mely áldás gyanánt szálljon Hazára és királyra I S esáldásssi mig magyar él, vele jár: Hogy legelső magyar ember a király 1 Később Remete Géza, majd Földy Ferenci, dr. Kele Antal és Tubnly Viktor tartottak beszédeket. Igen érdekes részéi képezte a műsornak a csárdás-verseny, mely alkalommal a nők kÖsől az első di jel: Tuboly Aranka, a másodikat: Len ksy Emma, a h»rmadikat: Kosma Ma riska kisasszonyok nyerték; a férfiak közöl as első díj: Pais Gézáé, a második: Dőry Miklósé, a harmadik : Dobrovicsé lett Versenybírák voluk: Tuboly Viktor, Rmete Géza é« Baboss László — Nagy gyönyörűséget szerzett a tűzijáték, mely valóban ritka szerencsévei sikerült és aratta Pongrácz Adolf részére a fénye sen megérdemelt tapsokat. Minden igen jól folyt ; meg volt elégedve mindenki ; csupán a korcsmai szolgála t, as ételek ésitalok állottak minden tisztességen alul. Hissssük is, hogy — ha még valamely ünnepély rendeztetik — a rendeső bizottság el fog ss efféle helytől fordulni. — As ünnepély — amint halljak — 220 forint jövedelmet hozott. As első siker mtndeoesetre kedvező befolyással leend a jövőben tartandó ünnepélyre. — Hirdetmény. A nagy kanizsai hat osstályu polgári fiu iak ólában az 1833-84 iki tanévre a beiratások f. évi szeptember hó 1-tői egész 4-ig, mindig 9 —12 és délutáu 3— 5 óráig eszközöltetnek a polgári iskola épületében (I. emelet) az igazgatói irodában, ugyanekkor tartatnak a felvételi-, javító- és magánvizsgálatok is. Nagy-Kanizsán, 1883. augusztus 20. Morgón besser János igazgató. — Hirdetmény. A nagy-kanizsai polgári iskolai tantestület által miniszteri engedély ly el,— felserdült leányok számára rendezett tanfolyamra a beiratások f. évi szeptember hó 1-Ótől egész 4-ig délelőtti 9-11, délutáni 3—5-ig eszkö-zöltetnek a polgári iskola igazgató irodájában. Nagy-Kanizsán, 1883. augusstu-20 án A Untestület nevében: Morgen-besser János, polg. isk. igazgató. — Különféleképen festették zsidó polgártársai ok elé a ssenlistráunapi ünnepély alkalmával megjelenendő ördögöt; de biz as nem jelent meg. — Ebből megtanulhatják, hogy holmi alaptalan mende-monda miatt kir elszalasztani oly kedvező alkalmat, mikorra mindenki ast várta tőlük, hogy tömeges részvétei által fognak as ellenök támadt kösvéte-ménynyel szemben tüntetni. — De — sajnos 1 — nem tették. Egyébként — mí hissssük — hogy helyre fogják e mulasztást ütni. Addig is közöttünk — Nagy-Kanizsán — nyugton alhatnak. Már megmondtuk egy izben, hogy itt nincs talaja a saidóüldösésnek. — Többen panaszkodtak már nton útfélen, hogy megrendelésre többnyire olyan szemüveget kaptak, mely szamokhoz nem való. Es különben nem í- csuda és tulajdonképen mindig a megrendelő hibás; mért fordul idegen város optikusaihoz, mikor városuokban van Helfy B. láUzeréss, kinél DárminŐ íremhez — gyökeres vizsgálat éa kipróbálás mellett — kapható különféle asemüveg. És nála a kicserélés is könnyebb >n és gyorsabban esskAsőlhető. — Gyászhír. Horváth Pál a maga, ugy ipa falkusfalvi Lacsny Miklós és napa Ssvatko Anna nevében mélyen szomorodott azivvei jelentik forrón sseretett és felejthetlen neje illetőleg leányuk falkusfalvi Lacsny Margitnak, folyó hó 19 én hosszas ssenredés után életének 22-ik évében történt gyászos elhunytát. A drága halottnak bült tetemei f. hó 20-án délután 4 órakor tétettek az első nagy-kanizsai temetkezési vállalat által a \'helybeli rom. kaih. sírkertben örök nyugalomra. Az engesstelŐ sz. miseáldo-sat f. hó 21-éo délelőtt 10 órakor muut-Utott be a szent Ferenczrendü plébánia templomban a Mindenhatónak. Áldás és béke hamvain. — Ax országos tanítói gyűlés előérttkezlete kimondotta, hogy a tanítók fizetésének emelése még sióba sem hozható a gyűlésen. Hajgató~Sán-d o r, megyei tantestületünk képviselője ugyan mindent elkövetett, hogy tárgyso-rosatb* vétessék, de jóakaraU nem vésetett eredményhes. Ennek folytán felszólalása is, melyet lapunkban előre jeleztünk, UrgyUlanná vált. . — Egy leányka teljes ellátásrs felvétetik. Egy vidéki, de helyben iskolát láiogaló leányka egy jómódú családnál hol zongor.. ia van, teljes ellátásra jutányos árért fölvétetik. Minden közelebbi e lapok kiadóhivatalában tudható meg. — Tánezfolyamát má* megkezdte városunkban Kransz Gy. iamert iSncs-mester. A tanulni óhajtók bővebb értesítést a kölcaey-utezai \\ ágner-féle házban nyerhetnek, hol egyúttal a fölvétel is eszközöl téti k. — Szent Istvánnapja Sümeghen is üonepélyl, el tartatott meg Reggel, délelőtt, délbea ágyú durrogstáa — a boltok mind sárva, szt. mise, szt. beaséd, körmenet, áhiutos ima emelek a nap fontosságot A polgári .öoképső-kör* érdemdús elnöke Eitner Sáodor ur a kör tagjait az isteni tiszteletre tömeges megjelenésre hívta föl, ezután a kör saját helyiségében emlékünnepély tartatott. Elnök éraésteljés megnyitójában fölhozza, hogy a mai alkalomra dias beszéd Urtí-Bár a Báafi Alajos Unárurat szólította föl: ezután .Exner Alajos karnagy vezetése alatt a\'dalárda .Hazádnak rendületlenül" dalt sengé. As elénekelt három dal tetszésben részesült; a szónok éa elnök beszédei megéljenestettek. Magyarosodjunk n- csak szóban, hanem értelem és tettekben »s. Üey lgy««! — Az oroszlánok kalitkájában. Brannschweigban a mult hó utolsó nap- HÜ8ZOHKBTTEIMK HVTOLYAM ALAI KÖZLÖNY AUGUSZTUS 23-in 1P8S. H I K D E E E K. ján íellünést keltő eset történLEgy Hak matt nr\'vfi angol ur 100 márkába foga dott valakivel, hogy ő Batti oroszlán-ize-liditővel belép az ennek; birtokában levő oroszlán ketreczbe. A mondott napoi caakugran végre is I... • e vakmerő tettet. Reggel hat órakor belépett a ka. litba. melyben hat oroszlán tartózkodott. Batiy a fogukat vicaorgató beatiákat oly ügyesen dirigálta, hogy azok egész csöndben engedték • rács mellett elhaladni Hakmant is, akii Batty karjánál fogva vezetett. Körülbelül két pirczig voltak a veszélyes helyen. A rendőrség megakarta akadályozni a dolgot, de mikor megjelen" a menageriáben, már Hakmao megnyerte volt a fogadást — A s tatár in mos megyéből. Hogy Somogy megyében statárium van azt mindenki tudja. De hogy ennek daczára mennyi tolvajlaa van Olt, azt más megyékben tán nem is sejtik. Rövid pár nap alatt egymást érik a tolvajláai hirek. Alig egy héttel előbb Visvárott a vasul melletti korcsmába ismeretlen tettesek; éjnek idején bementek, s onnan egy hizó ludat a réczét, további számos ruhaneműt elvittek. Utána Bélavárott egy kereskedőnek két lovát az istálóbői kivezették, s a kocsiba befogva, elhajtották. A tulajdonos nyomoita ugyan őket, de nem volt egyébb haszna fáardozaaának, min ihogy a sráglya lánczot megtalálta. — Aug. 20-kára viradőra pedig egy vízvári czipész Zsiffáról hazajőve, két emberrel találkozott, kik egy egész fóka disznót hajtottak. Rajok kiáltott, hogy mi járatban vannak ? Erre a két tolvaj kereket oldott, ott hagyván a harminc s-három darab disznót a czipész nek, ki is a biröboz hajtotta őket, hol tulajdonosuk átvette a már megsirató.takat. — Drága levelező lap. Egy voral-bergi kereskedő, aki egy gönygyöjet komlót várt a postán, levelező lapot irt a bry-enzi postának, kérve azt, hogy továbbítsa a komlót gyorsan. És íme mi történt? A levelezőlapot, mint bélyeggel el nem látott beadványt, megleletezték és most a föladónak 1 frt 50 kr. büntetési kell fí-setnie. — Klrálysértó paraszt. A zágrábi kir. törvényszék előtt aug. 13-án egy Brezovics Lovro nevü sisljavíczi paraszt ál\'\'itt, a kit aszal vádoltak, hogy a királyt és uralkodó cealádo szóval sértette & emellett hatóság elleni kihágást követett «1. A dolog abból került ki, hogy \' Brezovics Lovrán a hadmentességi dijat végrehajtás utján követelték, a mikor ís ó a .császár\'1\' és családja ellen különféle tiszteletlen kitételekkel élt s mikor v miatt feleletre vonták, az adóvégrehajtónak 3 irtot ígért, hogy az egész dolgot valahogyan nyomja el békességesen. A zágrábi törvényszék Brezovics Lovrót három havi súlyos börtönre semellet minden két bélben egy napi koplalásra ítélte. — A Tad gyöngy-tyúkokról igen érdekes közlemény jelent meg a „Foreat and Steeam^-ban, melyet bizonyos Clarry tesz közzé. Szerinte Éjszak-A merik ábau gyakran találkozhatni vad-gyöngy tyúkkal a buza tarlókon.boi foglyokhoz hasonlóan lánesokbao élnek, scsak akkor száll-nak fel, ha egészen megk j\'zelittettek. A farmerek házi tyúkok helyett tartják, ámbár egész nap nem láthatók az udva-ron, miután napközbao a közeli erdőség b bárom évi tanfolyamát befejezték a legalább is jó osztályzata bizonyítványuk van, 2. a polgári iskola, gymnasiam vagy reáliskola négy alsó osztályából jó sikerű bizonyítványt nyertek. 3 iparos segédek éa mindazok a kik a kívánt előkéazültaé get felvételi vizsgálat ntján bizonyítják. Azon tanulók, a kik valamelyik kő* sép iskola négy alsó osztályinak elvégzése után lépnek az intézetbe jogosítva vannak az egyévi önkéntességre. — Ehhez kell magyarázat! »E... 1883. június 15. Nyolca évig -senvedtem nehéz légzés éa mell-vértódulisban egész az elviselhetetlenségig. Daczára > nekem nyujiott minden segélynek, dacaira minden kigondolható s megszerezhető u. n. háni szereknek, melyeket használtam : daczára a sok híresztel: gyógysssrnek, melyekkel nagy bajomban s kétségbeejtő illapotomban, azon reményben hogy talán elvégre ha csak némi javulást is essköslendnek, színién kísérleteket tettem : as én állapotom nem csak, hogy makacsai megmaradt, de szemlátomást rosszabbra fordul, agy annyira, hogy ismerőse.\'t: mar a közei jövőben a legross-aifcbb íoH .lat biztos bekövetkezésétől tartottak; magam ís végre nagyon jól tadtam, hogyan fog ez végződni s csendes megadással belenyugadtem sorsomba. Ekkor értetUltem as ön labdacsairól, melyek irint, ép ugy mint a korábbi szerek iránt, könnyen megfogható bizalmatlansággal! viseltettem; mind a mellett mégis bátor kodtam egy kísérletet tenni s a gyógy szertárból megrendeltem egy dobozzal. Ennek már több mind másfél éve, s ez idő alatt as Ön labdacsai nekem a képral-betŐ légjobb szolgalatot tették; miutin azokathosssabbideig rendeaeu használtam, fijdalmaimtó már annyira megszabadultam, bogy a ladacsok hassnilatát egyídŐre abbahagyni elhatároztam. T>e rövid szünetelés után as éa, ismét jelentkező fájdalmsim,a labdacsok ujabb használatára serkentett s most, midőn csekély adalokban, de rendesen szedem azokat, hila legyen iaten-nek! olyannyira egészséges s jó erőben, vagyok, hogy majdnem ugy érzem ma gm,mínt ezalött a legjobb s legegészségesebb éveimben; még íö b Óráig tartó nehéz testi munkára is aépee vagyok, a nélkül, hogy légzési nehézségek bántaninak.Azért arra indíttatva értem maga mat. hogy örvendetes tapasztalataimat ezennel Brand Richárd árral -.közöljem, megjegyezve, hogy a tisztelt ur engem sem egyenesen, sem közvetve nem kért fel arra, hogy labdacsairól bizonyítványt állítsak ki, hanem csakis egyszerűen emberi kötelességemet tartom, minden szén vedŐ felebarátomnak melegen ajánlani e ki ünő gyógyszert. Tisztelettel, önnek hálára kötelezet\'je H . . . J . . . szobrász. (Brand Richárd gyógyszerész urnák Zürichben.) A svijesí labdacsok dobozának ára a gyógyssertárakban 70 kr. Papírszeletek. — Andor, szól a mama ebéd késben, remélem tudod, bogy ma nsm kapiz pecsenyét ? — El miért nem, mama ? — Három ötaxezdáti föladatot kaptál reggel, egyet sem készítetté! el belőlök. — Oh kérlek! — Vagy keitek ? — Peraze, hogy készek, . . . etak . ösue kell őket adni. Tanár: Voll-a Herodotutnak f.leaege ? Tanuló: Igeala. Tanár: Kosát ha volt. hogy hir-ák-Tanuló : Hát — hit — Frau von Odetna Erzsi et év«a, de marit nagyon bántja Talami. Micsoda? i — Hát sseretjám, faa volna egy kia Óceán., mint tzomszédék kit Mariskájának;. — Hja fiam, feleli a mama, már ait hiába ezeretuéd. — Miért. 1 Mert a kit fink most nagyon drágák. — Drágák? — Aztán apa sincs itthon, hogy pénzt : adjon rá. — M»mm hit na m lehetne kölc.fín ! kérni Laezi bácsitól ? HELL JÁNOS Vasúti menetrend. keiík. Reggel lattai. 0. P- 1 Ô.\|P. B üjhely P.v. 4 8 Pragerhof P •>. Bada P.. 4 18 Barcs P. T S 10 Piume Qwt 6ÎT Bada íGv.v 6 — Pragerhof Ojt DJ« B IJjhely V. r. 6 10 Buda \|V r. T\|l5 Délben. Sopr-a V". v. 12 16 ! Baila IP. v. 2 — Pragerhof P. v. 1 15 \\ Pragerhof ;P. v. 2 Barcs T.r 1 41 \' Sopron V v 2 56 . Bnda P. v. 1 6» . Barct jV. v s — Éjjel. Buda V. v 9 51 ! PragerboftGy v 10 54 B üjhely P. v 10 2S Piume Qy.t 11 4 Buda Gy.v 10 :i8 1 Bnda IP. v. 11 50 Pragerhof P.v. 11 19 B. UjhelyÍP v 12 fi Barcs P. v. 11 S Lapvezér és kiadó: SZALA Y S ANDOR. Felelős szerkesztő : TASS ÁLKOS. Laptulajdonot : WAJDITS JÓZSEF. ben vaev mezőn tartózkodnak, s csak az I „ , . \\ no"noTO,u <¦ . ¦ v i t. tv- i- . : Hedvig hová gönc esti etetéshez jönnek haza. Ljjeh tanyái- \| 6tiig elmaradni! kat a fák igáin keresik, b annyira elvannak vadulva, hogy a farmerek, ha esetleg néhányat konyhára akarnak hozni, vadászni kényszerülnek rajok. Súlyukhoz képest a gyöngytyúkok elég gyorsan repülnek, s roptuk ben némely fogolyfajhoz hasonlítanak, csakhogy eitérőleg ezek-tői, nem csapatban repülnek, hanem sorban egymás utin, hasonlóai a ludak és kacsákhoz. Felsziltukkorrikácsoló hang jükat hallatják, ép ugy leszálláskor. Roptuk bea — miután egyéne, vonalban re pülnek — ha rájuk lövünk, rendesen tőbb darab esik zsákmányul. — Egy fürj-vadászat alkalmával — írja tovább Clarry —feikértegy BRaarös farmer, bogy lóuék számira pár gyöngytyúkot. Ezeket egy erdőszélén fekvő magas fÜVel borított réten nyomoztuk ki. Odaérve, ku lyim csakhamar husni kezdett s magái\'--\', lott. Kőzeledtemre e csapat felszállott a a közeli erdő felé röpült. Első lövésemre 7 darab esett le, a másodikra pedig 3. s ez zel alineznak több mint fele elesett. Éle temben ez volt a legsikerültebb dup-lezis." Ha a gyöngytyúkot egészen elvadulni hagynák, ezekből szép asirnyas vad keletkeznék, s miutin hasuk is igeu ízletes, ugy okvetlen jó kereslet ek is Örvend néne k. — A budapesti állami közép ipartanoda Igazgatóságától. A budapesti állami középípartanodábsn (VIII. ker. bodzafa utcza 28. szám) a beiratá-sok szeptember hó elsején kezdődnek és 15-ig tartarak. Az intézetbe rendes tanulókul fölvételnek: 1. azok, kik as iparos tanulók számira szervesett iskola n5-neveidéből. IgazgatónS: Ugyan egy dra helyett kát Hedvig: Hit nagyiád megengedte, hogy én él Ida Jegy óráig sétáljunk — minthogy pedig Idának nagyon fájt a feje, S átengedte nekem az 5 ériját. FogaaitbőL BirŐ; ön azzal van vádolva, hogy megverte X. arat. Miért \'«tte azt? — Vádlott: X. ur a legjobb lakkozó. Biró : Aztán ? Vádlott: Hit án arra fogadtam, hogy — megverem a legjobb sakkozói. Az iakolából. Tanár : Ki volt Herodotns ? Tanuló: Herodotns hirea történész volt. 500 izép kifogástalan axirarkát lehet kétti-teni az én, a es. kír. dohánygyárakban ia haasnált s zItir ka TÖLTŐ-GÉPEMMEL mely érczből igen csinosan készitre, 3 különféle erSsséfben, vék ny, köa-pfaj, vastag, ktUoobaé.t nélkOi, kaaználati utasítással "gyQtt 65 kr Csak akkor valódi, ks ciéoesr. bele vas vésve. Az éa szivarka-btireiyitlm, tzintéa három erSatégben, csakis a veledJ fraaczia-toüM f .Lf HoabloE--pzpirbói (fehér) vagy Ks ksrioxa-papirból (sárga) következS árakon kaphatók: frt Szipka rész nélkül, tima 1000-re —80 Ssipka rész nélkQl elegáns zrany- jegygyel, 1000-re ..... 1 30 Szipka réazssel, sima 1 karton 500drbbal....... 1.05 Szipka résznél elegáns arany. kii vagy fekete jegygjel, 1 karton 500 darabbal .... 1 50 IS <esdi rainSséE. szintén fehér Vágy sárga, melyet misokelaő- rendüképeo ajánlanak, ara: ;. sélkQl, tima, 1000 db. —.50 Szipka -ózz nélkfi],elegáns arany- jegygyel........— 90 Szipkával, sima, 1000 drb. . . 1.30 Szipkával és elegáns arany, kék vagy fekete jegygyei, 1000 db. 2 20 Kozöméges tömS gépeetke hozta —.10 Levélbeli megrendelések utánvétellel vaiy az összeg beküldése mellett Isoiételadók százalékot kapnak. (SE !2) Belejegyzett védjegy. Úvást Hamititisoktóli megóvások czéljából minden karton a fenti keresk. törvényMékileg bejegyzett gyir-jegygyel van ellátva. Cawley & Henry párisi franezía szivarka és gépecskék raktára: WlacU Albert- Bécs, M-riahil fera trasse Ötí. (eselStt Piateratraate 18.) Bnflapesü társas plíári (elóbb HAMPEL ANTAL) Budapest, V. Nagy korona-uteza 13. szám. Emu uihxU, moljot e"l6U 60 <vtoI H.mp.1 Anl.I or J.pi iett, é. ai ut mir 17 ir 6U f.ooillí Uoodinkk.l ogyoütottük — mm-d«í l5r.kTe.tok od. irinyul, hogj elMUak jó hirD.véi m.gíriiTe, - tt egyéo.kké DevoljQh p.rkodtuok Umert IS. redVk bizou »övendekoket \'alaposan képzett egyénekké neveljük. HogT kitűzött ezé! nfcat biztosan elérjük, tanir>k alkalmaaaja áltat kitüsölt caétankat bistositani Tanodánkkal táp- és nevelőintézet Is Tan egybekötve, melyben a növendékek teljes ellátáson kívül szeretetteljes bánásmódban részesülnek és tanulmányaiban gondos felügyelet alatt inának. Tanítványainkat ax egyéve-s\'-Önként--si Tizsg-aiat letételére elŐkészitjűk. Értesítőt kívánatra ingben küldünk. BelratáSOk a jövő i86:-\'."-k ts&ëvre aagnss tas 27 én ˇeszik kezdetűket. AZ I&AKATÚSÍfi: 992 6, PraMuer Jattét igug.tó. Orott Gyula. xxxx^xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxsc/ ari- éi bü czipész. Alnlirott ezennel van nerencsém a d. é. közönségnek tndomisara hozni, miszerint helyben, íi\'i-uteza, Baböehay György nr ojonépQlt házában CZIPÉSZ-ÜZLETET nyitotum. Érek hosszú során keresztül Kelier Igniez nr üzletében mint elsó mnnzis, az ntóbbi 3 évben pedig a boW üzletbe alkalmazva Toltam. Ajánlóképen bátor vagyok a n. é. közönségnek felhozni, hogy 1879-ben a székesíehéryárl és llnezl kiállításokon Kelier nr munkámmal kitüntetve lett, Kérem a n. é. közönséget, hogy engem, mint kezdó embert szíves megrendeléseivel támogatni szíveskedjék, én viszont igyekezni fogok pontos és jó munka, valamint jutányos árak mellett a n. é. közönség minden igényeinek legjobban megfelelhetni. Nagy-Kanizsa, 1883. angosztus hó. 950 1-2 Tisztelettel HELL JÁNOS uri- és női csipéss. oc; Meghívó. A Csáktornyái takarékpénztár részvénytársulattai egyesült önsegélyző szövetkezet t. ez. tagjai folyó évi szeptember ho 6-án d. u. 5 órakor Csáktarnyán a városi elemi iskola termében tartandó rendkívüli közgyűlésre tisztelettel meghivatnak. NAPIREND: a.) Az alapszabályok 3. és 22-ik §-a módosítása, b.) a jegyzőkönyvet hitelesítő két tagnak megválasztása. Csáktornyán, 1883. augusztus hó 19-én. A csáktornyai takarékpénztár rétzvény-tártulat elnöksége. HH \| BEBGEB orvo.1 KATRA NY-SZA PPANA orvosi tek intelyek álul ajialva, a legtöbb earápai államokban a legnagyobb hatáasal haaxnáltátik niijadeniiemü bőrkiütések ellen. kulOnoten idolt és tömÖrok, rük, ótvar és élSdi kiOtéaek, ngy»zinte veret orr, tagydag. lazd láb, fej- es izakálypikkely, Berger kátrásyszspsss 4Q".0 fskátrásyt tartalmaz ét igen elkOloniteodt a mát forgalomban leró kátrányzzappanoktől. A csalitok elkeraléte vigett kérették világosan Berger kátrány-azappana ét figyeltessék az ismert vádjegyre. Makacs bőrtze&vedéssknél a kit\'ioy-szappan helyett hatáasal használtatik Bitiit orvosi zíiilTuiiy tén-szapafla ét azon esetben, ha ea staksézeltatn, ugy kéreeték OSSlŰS a BsroSP féle kátrinr kén^zappan, minthogy a külföldi ctiuaáaok eredméoyte 902 12 —24" len készítmények. kiint gyengébb kátrány-zsapptn mellőzésre minden tiHzta,tlanság a. bőrön, bSr án fejkiűtáaek gyem ekeknél, valamint eddig elérbeteüen átépítő moudáa ét fQrdó-ttappan mindennapi >>atcaálatra ssolgál BER6ER SLYCERIN KÁTRÁNY SZAPPAN A mely 35-;. Glycerínt tartalmaz éa finoman van illatoaítTa. ^ Hiuden fajtának darabja 35 kr. utasítással egyfitt ^ Főszétküicés : HELL 6 gyágyszsrészsél Tropoáhat Raktárak: Kéazleibpn van mindun earópai gyógyazerUrhao Főraktár Nagy-Kani-zaa tiánára: PRAOER BÉL& és BELUS JÓZSEF gjógyezerézzéknél. In allen Bnehhandlnngen vorratblg. \|f Mit 20 lliustratiwen ! (Portrfi\'t der Aogakl-gten, Verteidiger, Richter ele.) Preis 30 kr. Der Proçesz von Tisza-E sztár. (Verbaadolt sa Nyíregyháza im Jahre 1883.) Eme actesmáeige Darlegung dee Thatbeetaedea, der Zeugecaouageii, der Vertheidigaug, wie de. Unheils. 990 4-6. Preis 30 kr. ssB/ HU 30 IllustraiîcsvB. °WE k. Hartlehen\'s Verlag In Wjaa, l, Waliflaeheaaa* 1. Za hatet Ii Josef Wejalta\'i Bieabudlaii Gr.-aaaizaa. Wajdits József könyvnyomdájából Sagy-Eatüzsáo, íNAQY-KAP(1ZSA; 1883. augnsztas 26-án, Huszonkettedik éyioiyam. Elcsasttvl ár: tftXt ívre..... 8 ** íÉl e-r...... • • „e »e<l érre .... - » a Bffy mám 10 kr rllROETESEK ; b».ílt.oa petitsorban 7, maaodizor 6 t »indeo további sorért S kr NYlLTTÉRBEí .őrönként 10 krért vétetnek tel aiucstari illetek minden egyet hird-s-lí-sért 30 kr. fizetendő. ZALAI A lap szellemi részét ilíetA koslerae-nyek a arerkesztAhöz, anyagi részét illető közlemények pedig a kiadóhoz bérmentve intézendok : NAGY-KANIZSA WlaaticBbáz. BermenUtlen lerelek caak ismert mankatiraaktó! fogadtatnak «1. Kéziratok viasza nem knldetoek. Nagy-kanizsai önk. tűzoltó-egylet, a „zalamegyei általános tanítótestület, a „nagy-kanizsai kMednevelő egyesület\', a „ nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet, a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai küUválasztmánya, s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Hetenkini kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalma lap. A titza-eszlari ítélet után. II. Flas valent boni móres, quam bonae leges, tartja a latin. „Többet ér a jó erkölcs mint a jó törvény és ebben a példaszónak tökéletes igaza van, mert ott, hol az erkölcs a nép szivében él, ott hol az erény a legfőbbnek tartatik, ott, bol a moralitás az emberek cselekményeit vezérli, ott a törvény nemcsak, hogy nem szükséges, hanem felesleges. Felesleges azért, mert a tőrvény is nem egyéb, mint Óre az erkölcsnek; mely ha a népben testté és vérré vált, őrre nem szo rult. — Ámde az erkölcs egymagában abstrakt fogalom s igy csak bizonyosfoka, magasfoku, műveltségnél fogható tisztán fel; ezért kell, hogy bizonyos mértékben érzékivé változtassák, s ezt semmi egyéb által élnem érhetjük, mint a vallás által A vallás tehát az erkölcsnek szülő ¦ anyja, s az államnak legfontosb támasza. De a mily szükséges a vallás az államnak, ép oly nélküiözbetlen az egyednek. Á legfőbb boldogságot, a legnagyobb Örömet az emberiség vallásának köszönheti. A legvészesb időben, a legszomorúbb napok bar., vallás vala az emberiségnek vigasza. Mivel a vallás oly szent, oly magasztos, mivel az embernek oly any-nyira tölti el egész léDyét, könnyen felfogható, hogy miért valának a vallási háborúk, a legdflhöngőbb- s legvérengzőbbek. Ezt aztán sokan a vallás terhére róták, mi pedig csak az emberek gyarlóságira s arra matat, hogy nem bírtak a vallás magasztos eszméjét felfogni. A vallás az emberiséggel kez dödik; s ha az emberiség gyermekkorában nem is aethikai alakban, hanem inkább balhiedelemben ma-tatkozék; mégis emlékezve egy jeles bölcsesz szavaira: „ Der Aberglaube ist dss ärgste nicht; denn es ist doch Glaube* mondhatjuk; hogy arjszavait, ki monda, hogy Mózes tőr- ein emberiség soha vallás nélkül nem vala. Az atheismus csak korunknak, mely sajnos oly gazdag a kórtünetebben — f&ttyu hajtása. Az emberek a véghetlen lényt akar Zoroas-ter, Confatche vagy Budha tana szerint tisztelték, a vallás idegen előttük soha sem volt. Csakhogy egy sötétkornak sötét a cnltnsa is. Amint az emberiség fejlődött, agy a vallás fogalma, illetve annak cahtusa is fejlődött. S valóban látjuk, is, hogy a sok istenimádás, Hátsó Ázsiából kiindulva mindig tisztább s tisztább fogalmaK-kal terjedett Eló-Ázsia felé; mig végre a zsidók az egy istenimádást, megalapították vala, kiragadták az emberiséget a sötétség posványából; előkészítek az emberiséget a kereszténység felvételére; melynek magasztos hivatását, rendkívüli fontosságát tagadni ki merné, ki akarná? Ha a zsidó vallásnak egyébb érdeme nem is volna, mint csak az, Oh csak Spinozának. most bírom felfogni nagy gondolkozó főnek vényeit büntetésnek tekinti, melyet Isten a zsidókra mért vala. De nem azért tekintem annak, mert gyűlölettől eltelt tudósok és tudatlansággal telt gyűlölők még a vérvád emelésétől sem riadnak vissza; s ad majorem glóriám dei, a tömeget rablásra s ablakbetörésekre buzdítják; hanem tekintem azért annak, mert e vallást, mely telve a legszebb emberszeretettel: ön papjai rontották meg, Önczőijukra rendezték azt be, s hugy az édes semmittevésnek átengedhessék magukat; kimondották azt, ho-jy a valláson, tehát emberi művön soha változtatni nem szabad E törvénynyel szemben csodálkoznunk kell, hogy e vallás még ma fennáll. S valóban ennek okát mi nem a zsidópapságban, hanem a sok üldözésben találjuk. Mert oly vallás, mely a korral nem reformálható, azt csak külső nyomás tartbatja fenn. A zsidóvallást elsősorban ma-hogy a kereszténységet szülte; ez gyarositni, szervezni s reformálni már elég ok volna arra, hogy tisz ;ell. Ámde mi nélkülözzük a zsidó- telve, tűrve legyen S mégis mit látunk ? Látják azt, hogy nincs egy vallás sem melyet annyira üldöznének, mint a szidó vallást; nincsenek egy feleke zetnek hivői is oly sok gyűlöletnek kitéve, mint a zsidófelekezetüek. E felekezettel szemben feljogosítva érzi magát mindenki, hogy a -legocsmá-nyabb vádat ellene szórja. Emberek, kik a tudomány legelemibb kívánalmainak ís alig birnak megfelelni; fel&apva egy tendencziosns hazugságot, tudományos arczczal hirdetik és hol a tendencziosns tudomány el fogy vagy hívőre nem talál, ott ököllel kívánják a tudományukat vagyis tudatlanságukat az emberbe verni. vallásban az egyházat, az egyházihatóságot. S mind addig, mig lesz zsidóvallás, de nem lesz zsidóegyház, addig e vallásfelekezet nem tarthat jogot, hogy a rágalom feléje ne forduljon. Zilált egyházi viszonyok közt szenved a vallás s igy szenved az állam is. Szerény nézetünk szerint alsŐ teendője a zsidóságnak, hogy egyházát szervezze, mert a mostani viszonyok tűrhetetlenek. Édes ha zánkbau több százra menő községet, zsidó anyahitközséget találunk, melyekben lelkész nincs; s a létezők között is 50/« ki nem haszna vehető. Azért mondom nem haszna vehetőnek, mert az a pap, ki édes hazánkban élve, magyar hivők kö- zött, az Isten igéjét nem magyar nyelven hangoztatja; az sem felekezetének sem az édes hazának hasznára nem lehet. Egyházat kellene létesíteni. Állítson a magyar zsidóság a felekezet élére egy országos főpapot, alkosson azután egyházi kerületeket. Azok élére állítson kerületi papot; s kötelezzen minden aoyahitközséget, hogy lelkészt tartson, de csak olyan lelkészt, ki magyar honpolgár, ki magyarnyelven hangoztatná Isten szavát, ki magyar szellemben vezérelné hívőit. — S ha igy szervezve volna a zsidóegyház, s lenne egy derék magyar zsidópapi kar: akkor elnémulnának a gyűlölet hangjai, eltűnnék a viszály, s üdv fakadna hazánkra! LOB IGNÁOZ, (Folyt, köreik.) Nyilt levél a ietenyei kerület t választóihoz. (Folytatás át vége.) 7. A sTrolődézs ma váltaági tartósa sok lerovására nésve adandő kedveimé\' nyékről szóló (1833. XI.) tőrvényezik kot. MidŐn a törvény bozáa a szőlők meg váltását kimondotta és a megváltás módját törvény által megállapította, kétségtelenül a legjobb akarattól vezéreltelett az élet azonban félreismerhetienfii kima tattá, hogy igen sok esetben a megállapított váltsági árak a valódi értéknek meg nem feleltek és hogy a lerovás módja a szőlőbirtokosok nagy részére elviselhetetlen teherként nehezült, mely azokat teljes anyagi megromlással fenyegette. Igen természetéé, hogy a törvényhozás ezt közömbösen nem tekinthette; módokról kellett tehát gondoskodni, mélyek segítségéve!, az ország érdekeinek vessélyeztetese nélkül, as egyes szőlőbirtokosokra nézve, a ssŐlőváltság lerovása lehetővé tétessék. Ez történt az 1383. XI. t. os. által, mely a kedvezmények megadásában elment azon határokig, a melyeken belől az egyesek érdekeinek a megóvása jogosnak éa méltányosnak tekinthető. VI. A pénzügyi közigazgatási bizottságokról szóló és as ülésszak bezárása után asentetitett törvényt, mely hívatva less a pénzügyi hatóságok intézkedései ellen orvoslást szerezni, a mennyiben ezentúl a pénzügyi hatóságok sérelmes határozatai fölött nem ezen hatóságok magák, hanem egy, azoktól teljesen független bíróság fog Ítélni. A hslyes állami ügykeselés mindenek fűlött ast követeli, bogy as ország lakosainak sérelmei fölött, bármilyen természetűek legyenek is azok, a függetlenség minden kellékéve! ellátott biröságok ítéljenek. Ilyen független bíróságok ítélnek as ország lakosainak polgári és büntető Ügyeiben; de hiányzott eddigelé a közigazgatás és különösen a pénzügyigazgatás terén minden intézkedés, mely a polgárok e részbon szenvedett sérelmeire nézve, ugy, amint es a polgári és büntető ügyekben van, a kellő megnyugvást nyújthatta volna. VII. A kösadók késeléséről asóló és hason lag as ülésszak bezárása után szentesitett törvényt. Evek óta országszerte hangzottak a panaszok azon eljárás ellen, mely a közadók kezelése tárgyában érvényben volt. E panaszok alap ját első sorban a hiányos törvények és másodsorban a közadók kezelésével megbízott közegeknek sok tekintetben önkényes eljárása képeste. Azii Int nem lehet kétség, hogy az állam csak ugy fejelhet meg kötelességének, csak ugy teljesítheti hivatását, ha as erre szükséges anyagi eszközök rendelkezésére állanak. Ezen estkörök legnagyobb részét a kösadók képezik, melyeknek viselése alól az ország lakosait fölmenteni sehol sem lehet. Ez azonban nem azt jelenti,mintha a közadók keselése körül minden képzelhető eljárást akár igazságosnak, akár helyesnek kellene tekinteni. Ellenkezőleg ép as ország létele és fönnállása követeli azt, hogy a közadók a lakosságra nézve ugy a mennyiség, mint a lerovás módja tekintetében etvíselbetők legyenek; bogy a kösadók körüli eljárás zaklatássá ne fajaljon -ós az adózókra ok és szükség nélküli költségeket ne hárítson; hogy végre a kösadók kezelése körüli eljárásnál fölmerülő sérelmek és szabálytalanságok kellő orvoslást találhassanak. Teljes meggyőződésem, hogy e részben as említett törvény üdvös hatása már a kord jövőben észlelhető lesz; teljes meggyőződésem, hogy e törvény az ország lakosságának nagy könnyebséget és kétségtelen megnyugvást fog biztosítani. VIII. A középiskolákról és azok tanárainak képesítéséről szóló (1883. XXX.) lörvényczikket. A középiskolák TARCZA. Fővárosi tárcza. Egy állandó kiállítás. Egy tárlatról akarok szóilani, a hol nincs sem országos, sem belyi, sem szűkebb körű, sem végrehajtó bizottság, a hol nagyreményű csikókat mélabús szarvasmarhákat, zajongó (ez a kifejezés most divatos) gépeket, válogatott gabna nemeket, ritka szöveteket sth. nem lehet ugyan látni, de különban mindent, a mit kiallnás csak magába foglalhat. Iáidon a budapesti uicsai zavergá-¦ok alatt végig mentem a Gizella-téren és beakariam fordulni a Dcrotya utosábe Kertész Tódor óriási üzletének számai kirakata ötlött a szemembe. Megálltam az egyik kirakat előtt, melyből a ]dgvezdelnieaebb mordályok. íustélyoh, pisstoloyok, revolverek öklözök él más pusztító fegyverek hegyei és csövet meredtek felém. Ezek most a legkeresettebb áru czikk-k. A legbékésebb torméssetü ember ia öl látja magát az ilyenekkel, mm* a bőre nem csizma talp, a mit a sazsísrÁea vihet teldolgostatni. .Minden eeelre jó, La ,z ember az eshetőségekre el va& készülve és legalább; «gy öklözőt (Boster) hord a sasbéb^e\' i gondolám magamban, zi\\s.;)t b z az ajtót felé indultam. 12 kirakat előtt keltett simoonera míg az ajtóhoz jutottaro. Az egyik kita-kat a nagyban divatozó ssép és días-e re-Bsisssns modora Ctuvre poli disümütár- gyakat tartalmazza : s másik japáni tárgyakkal van tele, xaioÁ meganynyi. különlegesség melyek egyebek közt azon sajátsággal birnak, bogy as olcsó tárgyak tulolcaók, a drágák pedig tuldfágák. A 3-ik kirakat vadász- ót rédfegyvéreket és felszereléseket ta?talssu ; a 4-Ík kisebb vegyes árukat, b-lW ékszereket, gyönyörű majolika vázakat; fciobft-cakákst s 6-ik konyhai felszorelesoket, a 7-ik a sport-nemek árucsikkeit és Igy tovább. Midőn beértem rendkívül kellemesen lepett meg a fogadtatáit, A mai világba már hozzá szokott as ember ahhoz hogy ha a fővárosban egy Üzletbe megy egy fél tacsat segéd veszi körül, az egyik jobbra, a másik balra rángatja as embert, rábeszélik, hogy vegye ez1, vagy am.zt, az gkig magasztalnak mindent, hogy as ember beleun. Itt mindezt kerülik. Barátságosan fogadják a belépőt, körül veszik a hatalmas raktárban, hagyják választani kénye-kedve szerint, nem erő ssakolnak rá semmit, a tolakodó rábeszélés és a minden áron való eladási modor itt ki vsn zárva. A pusztán csak látogató, vagy látni és nem venni óhajtó vendég ép oiy tapintatos előzékenységre talál itt, mint a vevő. Engem maga as üzlet főnöke Ker tész ur fogadolt és kérdezte kivánságo mat. Éo előadtam, bogy újságíró vagyok éa hogy kötelességemet ebben a zavargó időben könnyebben teljesíthessem, valami »ódú fegyverre volna szükségem. Midőn megkaptam ;. mii kívántam, c barátságos főnök beszédbe elegyedett velem és körül veséiéit óriási nktára-¦has, az egyee osztályok egész labyrín-thmában, a hol minden álnlrol egész s> plafbodig a legcsekélyebb értékű tár- gyaktól kezdve egóaz a néhány azaz fo rint értékű dísztárgyakig van megtömve. — „Nézze kérem — magyarázz — vezetőm — itt e raktárban, vannak a díszműáruk, a szoba díszítések, elkezdve a legegyszerűbbtől, a legpszarabbig. Itt vannak a napi szükséglet, a házi kényelem csikkéi; ajándéktárgyak, albumok: zenél ők és képesek, játékok, sportcsikkek tornakészülékek, hinta-ágyak, lampionok, veloczipedek, angol nyergek, ott láthatja az utasóknak és touríatáknak való czik-keket: borotválkozó káí leteket, bőrön dőket, esőköpenyeket; emitt láthatja zsebóra raktáramat, ott a szóda-viu gé péket, mérlegeket, dugaszotokat; odébb vannak a gyermekkocsik és egyébb ko-saraa díszműáruk; itt a majolika tárgyak vannak felhalmozva, ott a dohányzó készletek, kertészeti szerek, dobok . . , H „Bocsánat, pihenjünk, mer; kábult agyok." Vezetőm mosolygott. .Pedig a mit eddig látott, az még a század része sem annak a mi itt van." „Hát a hazai ipar miként van kép. viselve as ön raktárában ?" „Mindas,amít Magyarországban készítenek és versenyképes: feltalálható nálam. En különben már nem ajnáltam as áldozatot és 721 ábrávalollátott képes ár-jegyzéke nyomattam, melyet bárhova bérmentre szívesen olküldök. Ehb.1t az árjegyzékből mind-ja ki láthatja, hogy üzletem szolid alapokon nyugszik. A kitett árak: szabott árak, mert elvem : csekélyebb nyereség, de nagyobb forgalom. Még nem volt rá eset. hogy valaki pa caszkodott volna üzletemre. A hozzám ár* kesö iráfibeü megrendelésekre a legna- gyobb figyelmet fordítok, a mi nem tet szik bármikor szívesen kicserélem, ha bár ritkán kapok vissza valamit, mert as áruk a szétküldésnél a legszigorúbb ellenőrzésnek leesnek aláveive. Csak igy volt lehetséges Üzletemet ily színvonalra vésetni éa csak az ily eljárásaiul voltam képes elérni azt a nagy forgalmat, hogy pl. naponként átlag mintegy 100 csomagot küldök az ország minden vidékére és kivívni azt as elismerést, melylyel ősegem országszerte találkozik.\'1 „És verői honnan toborzódnak leginkább ?* .Hogy felül kezdjem: József főberozeg nálam szerzi bs kara csonyi szükségleteit disz- és ajándék tár. gyakban és pedig gyakran személyesen, gyakran megrendelés utján, de as A n d-ráasy attól kezdve végig a főne-iség, a sport, a gazdászat embere az egyszerű polgárig iparosig csaknem mind hoziám jön. És ennek as egyszerű okaaz,hogy nálam az a szó „nincs" vagy drága nem létesík. Nálam a gazdaasszony ép agy fészerei heti konyháját és szobáját, mint a gazda az övét, a vadáas a va-(.áazrermét, az uri hölgy a bondoirját és ékaserszekréoyét. az ügyvéd éa kereskedő as irodáját, az utazó a bőröndjét, a gazdag embert legdíszesebb szalonját, az iparos as ő műhelyéi, a kertész szertárát és kertjét, a dohányzó » pipa toriamat, as anya a gyorsnekszobát, a legkülömb félékkel együtt, a varrónő: asztalát a tanító iskoláját, a kávés és vendéglős az ő helyiségeit, a játékhoz játszó asztalkáit, a ritkaságokat és különlegességeket kedvelők ís megtalálják ast, a mit keresnek, és mindest as elsőtől a legu oisó tárgyig, miadea hézag Beikül: a legteljesebben." Míkor az üzletet elhagytam és lassan ballagtam tova, elgondolkoztam a a látottak és hallottak fölött. Eszembe jutott más boldogabb országok virágzó kereskedelme és ipara éa ekkor önként támadt bonnem az a kérdés: „Mi lenne hazám, ha számos ily „egész\' éa igazi kereskedője vclna?" PÓSTAS. Fővárosi levél. Egy nevezetes magyar építész. (Sohickedanz A-oert.) Egy fiatal épitészssel sétáltam a minap végig a Sugara oo, Európának e legszebb utezájan. mely tiuhaolyan fia\'al, hogy valamennyi foga még ki sem nőtt, s már is olyan ssép, hogy a külföldi ven dégek nyitott szájjtl bámulják a szebbnél-szebb palotákat, díezesebbnél díszesebb villákat és stylszertt nyári lakokat, melyek e sugaregyenes utczil díszítik. Fiatal épitésa barátom.sok mindent beszélt.nekem sz építészetről, erről a művészeiről, melyet a megfagyott zenének szoktak nevezni. Elmondta többek között, .hogy 25 év előtt oly hanyatlás volt az ^Ítészeiben, hogy sem üzleti zem művészi szempontból nem igen különbőz-tették meg egymástól az archi\'ekiust a — kŐmives mtaterlől. Megvallom, bogy nem igen hallgattam fiatal barátom csevegését, hanem annál jobban belemélyedtem a pompás uj villák nésésébe, mert noba Állandóan a fővárosban lakom, csak két hétig ne legyek a Sugárúton, mindjárt akad egy-egy aj palota vagy villa, ami oly hhei HUSZONKETTEDIK ÉYÍOLTAM. ZALA. áOüiiOM í AUGUSZTUS ii-ia 1888. kétségen felül nevezete* tényétek as L1-Um életiben. Azoknak hivatása latenni az alapot, & melyen az állampolgárok tudományos kiképestotéae fölépülhet. Mi-dón a törvényhozás ez irányban as érin tett tőrvényt megalkotta ét annak intéz kedéseit a felekezeti iskolákra is kitér jeist\'óvte, lebetővé tette azt, a mire már régen szükség volt, bogy as ifjúság okta tása egyenlő elvek és szabályok szerint történhessék. Az sohasem lehet az országnak bsaznárs, ha annak ifjúsága ax oktatásban különféle rendszerek és szabá ly ok szerint vezettetik, ba a mérték mely s kiképesietésuél a tanároktél ugy mint a tanulóktól megkívántatik, külön-bózóleg van meghatározva. IX. A felebbviteÜ birÓságok sza bályozáaáról és felebbvitel korlátozásáról a kir. járásbíróságuk hatáskörébe* utalt büntető ügyekben — stóló (1883. VI.j törvénycsikket. As állam lakosai kétségen kivül megkövetelhetik, hogy büntető ügyeikben, a helyes igaxságszol-gá!tatás miaden szüksége* kelléke gys koratilag megadassák. Valamint azon-ba. elhibázott dolognak kellene tekin-tani azt, ha az úgynevezett kisebb pol g.».ri Ügyekben az állami igasságssolgál-i>\'ának legfőbb kösegei ís igénybe ve-tcuéuek, — ugy ellenkeznék nemcsak magának az államnak, hanem maguknak a po\'g ároknak ai érdekeival is, ba sz egyszerű és ennélfogva könnyen elbírálható büntető ügyek, a gyors elintézés rovására, a legfőbb birÓságok elé vitetnének. A tapasztalás, az! hiszem, rövid idő alatt igazolni fogja azt, hogy az érintett tőrvény megalkotásával, as igazságszolgáltatáson lényeges és az ország lakosaira pésve jótékony javítás történt. X. Az uzsoráról és káros hitelügyletekről szóló (1883 XXV.) törvény-csikket Nemcsak Magyarországnak, hanem as európai többi államoknak is azon keserű tapasztalást kellett tenniök, hogy a kamatok korlátozását tárgyasé törvényes intézkedések eltörlése nem a remélt, hanem az ellenkező eredményre vezetett. A helyett, hogy a tőke olcsóbbá lett volna, a lelketlen uzsorások, a törvény által biztosított kamatsxabadeág paksija alatt, a kölcsönadott tőkék kamatait oly mértékre csavarták föl, mely á legvakmerőbb képzeletet ia fölülmulta, A hiteltelekkönyvek számtalan esetben 50—60 és nem ritkán ennél magasabb kamatok biztosítására hasxoáltaitak föl; a minek azután természetes következménye as lett, hogy egyetlen kölcsön elegendő volt árra, hogy magukat a jó módú birtokosokat is koldusbotra juttassa. A törvényhozás nem ringathatta ugyan magát azon hitben, hogy az érintett törvény megalkotásával az uzsorát teljesen kiirtani sikerülend; de a tapasztalás más országokban kétségen kívül helyezte, hogy as uzsoráskodásra szabott és a kellő szigorral alkalmazott büntetések, igen sokat visszatartanak az olyan foglalkozástól, melyet az állam tőrvényei becstelennek nyilvánítanak és a büntető törvény elvei szerint megfenyít- tetni rendelnek. Ezenfelül as érintett törvény, midőn a korcsmai hitelről intézkedik és as abból eredő követelések be-pörölhelését csak bizonyos összeg erejéig engedi meg, sikeresen gondoskodik arról, hogy as ország lakossá.ának azon része, mely a korcsmai hitelt igénybe venoi kénytelen, ennek alapján vagyonától meg ne fosztathassák. XI. A résxlelűgyleTől szóló és as ülésszak bezárása alán szentesített törvényt. A tőkegyűjtésnek egyik kétségtelenül jelentékeny nemét képezi ez, ba as ország lakosai megtakarított filléreik: biztos értékpapírokban helyesik el és a ki a tőkeelhelyezésnek ezen módját azokra nézve is lehetővé teszi, akik nem rendelkeznek olyan össs- gek fölölt, a melyekkel as értékpapirokat egyszerre megszerezhetnék, bizonyára hasznos szolgálatot tesz a közjónak. Ezen szolgálat azonban jótékony csak ugy lehet, ha az ár, a melyért az értékpapírok eladatnak, azok valódi értékével arányban áll. Az országnak alig van olyan-Presse, a melyet különösen a fővárosi péozvfcfctjk ügynökei föl ne kerestek volna, bogy a járatlan közönséget értékpapíroknak részletfizetés mellett leendő megvételére rábírják. Az ilyen ügynökök a legiöbb esetbon, amig egyrészről az eladott értékpapírok ára fejében aránytalan nsgy össsegeket csaltak ki; másrészről nem ritkán olyan pénzváltókat képviseltek, akik as eladott értékpapíroknak tulajdonában soha sem voltak és azokat a vevőnek, a vételár megfizetése dactá-a, sem szolgálhatták át. Ennek azután as lett a következménye, hogy a jóhiszemű vevők a teljesített fizetéseket rendsrerint elvetetették A törvényhozás tehát igen nevezetes hiány; pótólt. midőn a résslet-ügyletet alözünaég érdekeinek lehető megóvásával szabályozta. XII. A cs. kir. szabadalmazott oszt. állsmvaspálystársasággal kötött szerződés becsikkelyezéséről és a budapest-uj-szónyi vssut kiépítéséről szóló (1882. XLV. és XLVI.) törvényetikkeket. A örvény hozás évek óts arra tőreksslk, hogy a magyar állam vasúti hálózatát akkép egészítse ki, hogy ezen hálózattal nemcsak szabad versenyt, hanem a kincstárnak jövedelmet ia biztosítson. E czél lérésének egyik nélkülözheilen föltétele volt az, hogy az osztrák állam vaspálya-társaságnak óriási hálózata, & magyarországi forgalom fölött kizárólag ne uralkodhassak. E végből reudelte el a tör-éoyhozás a tíszavídeki vasút megszerzését; as ujszász-budapesti vonal kiépítését és végre a budapest-ujszőnyi vonal létesítését. Ezen intézkedések következtében a magyar államvasutak nemcsak a fővárossal, hanem magával Bécscsel Ís egyenes öeeköttetést nyertek, nem lévén kénytelenek meghódolni azon foltételeknek, a melyekhez eddidelé sz osztr. államvaspályatársaság, kizárólsgos szabadalmánál fogva, a vasúti csatlakozást a magyar állam érdekeinek nem csekély ruvásárs, kÖ ötte. Magától étthetŐ, hogy as említett intézkedések által a magyar állam a viteli díjak meghatározására nézve olyan befolyást nyert, a mely annak ezen irányban döntő szerepet biztosi\'. Ha as emiitett törvényeken kívül, mínt fontosokat, még a törvénykezést szünidőről, az 1885-ben Budapesten tartandó országos álalános kiállításról; a vederére és a Ludovíka-akadémiára vonatkozó törvény módosításáról szóló intézkedéseket fölemlítem, csak főbb vonásaiban jelestem asoa tevékenységet, melyet a jeien országgyűlés a közjó érdekében kifejtett. Ha ezen tevékenység eredménye nem felelne is meg mindenben az ahhoz kötött várakosasoknak, a- ország lakosságának annyiban mindenesetre megnyugvást nyújthat, hogy a törvényhozás mindenben és mindenütt ss ország érdekeinek lehető eJőmozditását lelkiismeretes kötelességének tekinti, A mi ssját szerény tevékenységemet illeti, az épugy, mint a múltban, a jelen országgyűlés alatt is egyrészről ab ban állott, hogy az országgyűlési terhes munkáknak reám eső részét teljes készséggel elvállaltam és a reám bízottaknak tehetségeim szerint megfelelni igyekeztem; másrészről abban, hogy választókerületem különös érdeki it szem elől soha sem tévesztettem. Ssolgáljon ennek bizonyságául különösen az, hogy sürgetésem és kérésem folytán a letenyei hid fölépítéséhez azükséges összeg a jövő évi költségvetésbe fölvétetett. Most már mi sem gátolja azt, hogy a hid építése a jövő tavassssal megkezdessék. Ha a lefolyt két üiésszsk alatt a közjó és tisztelt választóim érdekéb-n többet tennem nem sikerült; ha várako sasuknsk minden irányban meg nem felelhettem, est aem a jóakarat hiányának hanem ason körülménynek kérem tulajdoníttatni, bogy hosszas és súlyos betegségem megszokott tevékenységemet, nem csekély sajnálatomra, megzsibbasztotta. Budapest, 1883. aug. 1-én. APÁTHY ISTVÁN, a letenyei választókerület orsz. képviselője. Hírek. — Sajtóhiba- Lapunk f. é. 67. ssámában megjelent közegészség í statisztikai kimutatásában Szépeinek kitüntetett lélekszám u6m 9465, — hanem 9645 — Arady GerÓ kitűnően szerve zett pécsi ssin\'ársulata körünkbe érkezeit. Előadásait ssombaton kezdette meg ,Bozót! Márta* színmüvei C a i k y Gergely e modern jeles ssinmü irónk egyik legsikerültebb müvével. Vasárnap 26-án.sdatik a „V őrös aap-k a* Vidor Pál jeles énekes népszínműve, mely a budapesti népszínház legkedvesebb r-pertoir darabja. Héttőn 27-én aU d v Ö s k e" nagy operetté ke-ül színre. Előre bocsájtjuk hogy Arady G e r 6 társulata annyival is felette áll elődeinek, a mennyiben ki\'ünfi zenekara ís van és így az énekes és zeuéa darabokat teljes egészben s nem megcsonkítva len épült fel, mintha csak a földből nőtt volna ki. — Vájjon ki tervezte azt a pompás ornamentumot ? kérdem egy más ízlésű villára mutatva. — Sobickedanz! monda fiatal ha rátom és tovább csevegett.. Nekem egy gót ízlésű palota ragadta meg figyelmemet. — Hát e palota díszítése kitől ered ? — Scbiokedanstól! volt ismét a válasz. — Hát ast a tornyos kis nyári lakot? — Schickedanzl — Schiokedans, Sohickedanz és Örökké csak Sohiokedans. Hát annyira keresett ember ez a Schickedans? kérdem csodálkozva. — Lássa uram msnnyir* nem tudjuk mi méltányolni a mi jeleseinket. Ön nem tudja ki Schickedans! Menjen ki külföldre, olt majd megmondják önnek, hogy az egy üSvesetes magyar építész, aki.. Kezdett érdekelni építész barátom előadás, s kértem, hogy ismertessen meg a kitűnő épitészszel. Azt hiszem, hogy a nagy közönséget is érdekelni fogja, ki az a kitűnő művész, kinek építészeti, raó- és díszítési iparunk oly sokst köszönhet és ebbdu a meggyő zódésben leirom, hogy mit tudtam én meg e sokoldalú építészről. Schickedanxot Késmárkon nevelték szülei, kik gasdálkodók voltak és a 48 szabadságitarczbsn is tényleges részt vévén, fogságot is szenvedtek. Seb. 15 év előtt, mínt technikus jött Budapestre. Yblnek e nagybirű építészek vagy 10 évig volt segédje és különösen as opera díszítési tervezeténél volt jelentékeny része. Mínt 24 éves fatál ember a Bat-thi^y.síremlékre kiírt pályázaton a bel-és külföld legjelesebb építészeivel szemben ő nyerte el a pályadijat tervezete, költői és szép felfogásánál fogva. És ki- vitelre is as Ő tervezete fogadtatott el. A fiatal művészt azonban annyira elkeserítette az építési vállalkozó, ki nem \'udta megoldani a feladatot, hogy csaknem kedélybttte-g lett. Később réa-.t vett Sch. a Deák-mau-zoleu>n nemzetközi pályázatán. As ő terve uagy feltűnést keltett a szakkörökben éa a jury ülésén nyilvános jegyzőkönyvi elismerést nyert. I37l-ben eláll Ybltől. Művészi termésseténél és irányánál fogva elhatározta, hogy az iparművészeti és diszitésí tanulmányokra adjs magát és alapos képzettségénél a müislé-séuél fogva nem sokára aooyira vitte, hogy kineveztetett az iparművészeti mu seum titkárává. Ez állásában bő alkalma nyílott tanulmányait az iparművészet legkülönbözőbb szakmáiban felfogni és kiegészíteni. Leginkább a régi magyar műipar ral foglalkozott és a téren működésének teremtő és buzdító hatása volt. A királyi pár ezüst lakodalma alkalmával a főváros Őt bízta meg a diss-felirat azőreglapjaiaak művészi disailé-sével. Schickedans e czélból a C.rvia-codi-xtk dissitési nyomán indult és a magyar ornamentika fénykorát vette mintául. Ily okmányokat többet készített, melyek nagy feltűnést keltettek. As okmány díszítés és mioiature-featészet terén elismert tekintély lett és mint ilyen legutóbb az orsz. kiállítás központi bizottsága által a kiállítsa egyik dissokmányának tervesésével is megbízatott. Sokoldalúságáról tesz bizonyságot as is, bogy Ő tervezte a nemzeti múzeum lépcső házában elhelyezett díszes üveg-f-3-étü ablakok kartonjait, készített disz bútorokhoz és azobsberendezésekhez raj sokat és terveket, arany és ezüst díszmunkák tervezeteit email és filigrán munkákat, fayerce és majolika tárgyak mintáit, kovácsolt vaaműipar-mintákat és tömérdek sok egyéb plasztikus, festészeti és architeklonikus muckát. A Deák-szobor nemzetközi pályázatán Huszárral együtt vett részt, a menynyiben as archi tektonikus munkában tényleg közreműködött az I. pályadíj1, nyert ssobráazszal él a talapzat elkédzi-téaévol Cikk ugyan ő bízatott meg. Az országház pályázatán Frenud Vilmos épUészssel szövetkezve vett résst éa piljatnüvük as első három díj egyikét nyerte. A kálvintéri szökőkút pályázatán az ő terve művészi kivitelre nézve a leg nagyobb elismeréssel találkozott és tiss leletdijban részesült. A pantbeon tervezeténél az ő terve részesült a legnagyobb elismerésbea és a mérnök és építész-egylet helyiségében közszemlére volt kitéve. A fővárosban azáxnos díszes épület terve került ki az ő műterméből és jelenleg ís töb\'o épiikezés kivitelével foglalkozik. Legutóbb a díszes Sxaboky-sirem léket készítette el. Aki a sugárút 100-ik sz. a.iakásáb lép, rögtön meglátja, hogy nsgy müvV lakásán van. A falak tele vannak aggatva fayena-axalmajolikával, saját festményeivel és aquarelínkke!. A ssegedi uj ti.-sai hid archi tektonikus része is ..oki köszönheti alakját amennyiben as Eiffel G. párisi nagy vállalkozó által a nemzetkőzi pályázatr.. beadott és eUődijja! jutalmazott terv architektonikáé részét Schickedans ké szitette íme egy nsgy magyar müvéss, kinek neve el van ugyan terjedve mindazon körökben, bot a művészetért rajongni tudnak, de mégsem népszerű annyira mint ast ennyi nagy alkotás után méltán megérdemelné. Azonban eléggé hangosan hirdetik ax ő névé. mindazon maradandó becsű müvek, me lyeket alkotott. H. adatja elő. A személyzetről éa az előadásos. -ról jövőre irunk, amennyiben ez egyetlen előadáaból még véleményt nem mondhatunk. Azonban annyit előre is kocskás-tatni bátorkodunk, hogy e társulat ugy mint más városokban hódított, ugy itt ís ki fogja vivni »z elismerést és pártfogást. — Veres verekedés történt aug. 21 ón a helyi .Sas vendéglőben. Hor-váiszantmiklósi páattorok ott múlatás közben összekaptak s egyiknek fejét baltával ugy bevágták, hogy kórházba kellet szili tani. A vágás azonban nem halálos. A tettesek ellen folyamatba: van a vizsgálat. — Lajos napjára zenével tisztelték meg tűzoltóink pénteken este Bátorfi-, Lengyel-, Tóth-, Sohreiyer-, és Schal-ler Lajos urakat. — Egy a lefolyt szL István napi, Ünnepélyre vonatkozó csikk, mivel későn vettük, csak következő számunkban jöhet. — Házi esendiaTárás. Hogy menynyire hátrányos, ba a szomszédok telkeit rendes kerítések nem választják el, bizonyítja a következő eset. A Kazinczy-utcaiban két szomszéd ház, melyek mindenike számos lakóval bír, csak alacsony verécxével van elhatárolva, hol igaz, barátságos szavakat válthatnak a szomszédok, de biz\' megeshetik többször, mint csütörtökön délután is, hogy a szomszéd asszonyok össseperelnek és egymást nem a leg tiszt szegesebb módon is titulusokkal illetik, ugy annyira, hogy nemcsak a többi házi lakók, de az ulcsán járó-kelők is botránkozással hallgatták e nagy asz-szonyi patáliát. As illető házi uraknak, kik ilyetén kerítésekkel bírnak, érdekükben volna, a városi szabályrendelet értelmében leikeiket tisztességes kerítésekkel ellátni. Ajánljuk .... ^ — A nagy- és kis-kanizsai közcégi elemi- és felső népiskolákban as 1SÖ3/. tanévre a beiratások azept. hó I-től 7-ig a városi iskolaépületben tartatnak meg és éedigreggel Sorától 11-ig, délután 2-től 4-ig. Folkéretnek a t. szülők és gyámok, hogy tanköteles gyermekeiket ez idő alatt beírassák és a be-iratandókat magukkal hozni asivesked jenek. As iparoatanonezok beiratása szeptem ber 2-án eszközöltetik. Kelt Nagy-Kanizsán, augusztus hó 25 én 1883. As igaz tat ós ág. — A Balaton-egylet zászlójára gr. Zichy-Kray Irma grófné, a zászló ke resstanyja díszes éa drága szalagot ajándékoz. A szalag jelenleg látható Bum-bold B. múzeum-körúti Üzletének kirakatában. A hármas nehéz rípsx szalagon, melye, aranyrojt díszít, kovetkezd arany -nyal himset felirat olvasható: a piros szalagon agr. Zichy-Kray Irma, a fehérei.: ,A Balaton-egyletnek, a zöld szalagon: .18S3. ug. 2ti-án. — A zavargások megyénkbe \'s átszivárogtak és csütörtökön Zala-Égerszögen éles kinyomatotnyertek, amennyiben több boltot feltörtek, sok bás ablakait — többi köst a városházét is — bezúzták. Pénteken az alispán táviratilag Sopronból és városunkból katonaságot kért és tegnsp délután két vonatul 180 főnyi ka onaság csakugyan elindult a rend helyi eállítáaára, mi ugy látszik, nem igen sikerülhetett; mert legújabban lovasság küldése iránt érkezeti távirat. Egy ver-sío szerint a zavargás i n d i t Ó oka vasárnapra vezethető vissza, midőn egy czipéss inast egy izraehts polgár as utcsán megczíbált, mert ez a „rikezene zakezene* gúnydalt énekelte. Az inas szülei és gazdája eauek partjára állottak és a azóharcz vége tettlegesség lett. — Primltta. Szent Istvánnapiáu mutatta" be első zsenge áldozatát a Ur asine eLti Kereszturban Koroncai Is ván a szép képzettségű, veezpr. theologus. A fényes ünnepély nem hiába hármas, négyes ünnep volt, de kitűnően sikerűit is. Az isteni tisztelet alatt a következő se-gédkesők működtek közre: Manuduc or főt, Eil István, apát ur; ceremonariua: Kovács Endre. k. r. áldosár, diaconok Czapari József éa Vjd» György tuiife rek, Matkovícs és Göndöcs Imre nőv. papok voltak. A ssép szabású és épületes szent bestédet az ünnepelt afdozár tes-vére Kazimér szt. FerenczrendÜ áldozár tartotta, szép asámu és előkelő közönség előtt. A szebbnél szebb koszorús lányok nevei a következők : Somssich Katinka, Sveiczer Mariska, Rieder nővérek, H.i-vax Mariska, Vagner Aranka alb. stb. kisasszonyok. A szent mise végestével kedélyes és fényesen rendezett lakoma. következet1. Az bed alkalmával számos sikerült toasst közül megemlítjük Nsgoa és Főtiszt, apát urét ax ünnepelt férfiara, s es viszont Ó nagyságára, kinek szintén emlékezetes ünnepe vsa a mai napon, meg sem említve azt, hogy névünnepé\', is ugyanekkor üli meg. Azonkívül Mat-kovich Gyula veszpr. nőv. pap, az ünne pelt áldozár barátja mondott egy ssép éa lélekemelő felköszöntőt az uj szövetségi áldozatról, melynek tartalma a követ kosé: A szeretett oltárán ma Ismét egy uj áldozat, Melyrek édes illatárja A magas egekre hat. Szülője volt a szeretet. Táplálója volt a hit. Éltetője a jó remény Mely örökre boldogi). 3 e ssép áldozaton, melyet O ma as Uraak adott, Mint a kristály osermsly habján A mosolygó meny ragyog. Mer^ a sxiv legrejtekén vau Forrásai az áh i lat, Mely a menny és a föld között Alkot szép varázs hidat. Ennél szebbet az egeknek Ember soha nem adott. Mert maga az Isten volt as, A kitől alkottatott.--- Áldozz tehát ez oltáron, Ugy, ha pályád véget ér, Koronásza homlokodat A mennyei pálya bér. A stünni nem akaró jó kedv éa derült társalgás „ki világos kivirradtig* tartoti. — Zsidóellenes zavargás Kaposvárott is volt; mely azonban a polgármester által kibocsátott békeintő felhívás folytán nagyobb mérvet nem öltött. — Tudósítás. Dunántúlon előnyős hírnévnek örvendő sümegvárosi négy oss tályo reáliskola a f. évi szeptember 1-áe. történendő megnyitással huszonhetedik életévéhe lép. Az értesítő kimutatása szerint is a tanítványuk száma emelkedőben van. Egész évi tandíj 10 frt, számos szegényebb tanuló nemcsak a tandíj fizetés alól szo .oli fölmenteni, hanem még tankönyvet is ingyen kap. Szállás ős élei mezes a legjutányosabban kapható. — Polgári és felsőbb népiskolai tanítók egylete. A második orsz. tanító gyüléa alkalmával a fővárosban időző polgári éa felsőbb népiskolai taníiók Gyertyán ffy István budai polgári képesd«i igazgató elnöklete alatt értekezletet tartottak, egy alakítandó országos polg. éa felsőbb népiskolai tanító egyesület létesítése ügyében. Az értekexle\'en a keazt helyi, somorjaí, miskolci:, lendvai, torda!, nagyssollősi, zilahi, uagy-enyodi, brassói polgári iskolák s a hosssufalusi gyergyó ujfalusi, dicső-azent-máttoni, s a esik- és salamegyei felsőbb népiskolák voltak képviselve, azámseerint 20-an. As értekesiet as uj egyesület létrehozásának szükségét kimondván, Orbán Fersncz brassói polg. isst. igazgató indítványára elhatározta, hogy az értekezlet érintkezésbe lép a már fennálló egyesülettel, az egybeolvadás módozatainak mégálla-pitása cséljábói s mindjárt kiküldetem egy bizottság az érintkezés kösvetítésérs. — TQntetÓ hatóság. DebrecsenbÓI rják: A városban mindenütt nagy feltűnést okozott azon körülmény, bogy a ki rály azülotése napján, a hatóság, miuláu a rúm. kaih és a ref. templomokban az isteni tiszteletet meghallgatta, a főispán és a polgármester vezetése alatt nem a neológok, a haladópártiak imahásá , ds tüntetőleg as orthodox zsidók zsinagógáját kereste fel, hol a zsidóság nem várU a magyar állam és a legmagyarabb megy o s város tisztviselőit egyetlen egy magyar szóval sem. mert az ima és as ének íb héberül folyt, vagyis olyan nyelven, ms lyet a jelenvolt vendégek nem értettek, Es eljárást mindenütt, még felvilágosul tabb zsidó körökben is, igen tapintatlannak tartják. — A régi ezresek vége. Augu«t tus 3i-én less utolsó határideje annak, hogy a régi ezresek a nemzeti bank becsi és budapesti főjn\'éxeténél a fisetésképen és beváltásra, a többi bankintézeténél pedig csak beváltásra elfogadtatnak. Szeptember 1-től kezdve már csak e kél fóintésetnél fogadtatnak el beváltásra. —Jótékonyczélc műkedvelői előadás. Z.la-Koppinyb..n folyó hó 19 és egy tűzi fecskendő alaptőkéjét megvetendő tánczczal egy bekötőit jóiékonyoséla műkedvelői előadás rendeztetett. Színre került ,A munkásság jutáim- csimü 3 felvonásos népszínmű iria Balassa B, — A rendezőség étén köztiszteletben álló Nóvák Domonkos főtisztelendő ur és a mindenki által szeretett Lendvay Jósssf körjegyző ur állottak, kik nem kímélvén semmi fáradságot as estnek minél érdekesebbé való tételére. Mükedvetőkül sikerült a környékbeli intellígeniiu - olóka-iŐit megnyerni. Nevezetesen: Kutber Juliska k. a. Pestről, Kertész Terka és Báron Katicza kisasszonyokai Bezeréd-ról, Csupor Irma k. a. Papai Imre jegyső, Kertész József, Makrai József beserédi tanító, Szűcs Mihály, Breier Mihály arakat. A színpadnak várakozáson felüli de-corálása, a műkedvelők kifogástalan játéka éa a híres sala-asent-gróthi bnd* közreműködése, a ssép számban egyb -gyűlt vendégeknek a lehető legkellemesebb szórakozást nyújtották. A műkedvelők közül különösen Kusler Juliska k. s. vonta, magára a közfigyelmet, ki annyi érzést és kellemet fej\'ett ki dalaiban, oly ügyességet és tapintatosságot egye* HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY AUG0RZTUS 26-án 1883. ti lett minden mo. dulatiban, hogy mind untalan szűnni nem akaró tapsviharban tort ki a közönség. — A darab szerzője H jelen leven, kit több ízben tnegélje-Díttek. — Alig végződött az előadás a tancteaiklam nagyon is eleven intenzi-vitást gyakorolt a jelen levő fiatalokra, villámgyorsasiggal romboltatott össze a oagy gonddal Összeállított színpad és megkezdődött a dinom dinuoS, mely eltartott reggeli 7 óráig. A szünórában tár izs vacsora rendeztetett, hol \'csakhamar megeredt a toaztok zápora. — Nóvák Domonkos főtisztelendő nr poharat emelt czerző egészségére, Lendvai József körjegyző ur ngyancsak sserzót a műkedvelőket éltette, Pápai ur a közjegyző nr egészségére nmelie poharát, ki oly buzgalommal karolta fel ez ügyet, hogy egyedül !1 oki volt köszönhető a kedélyes est, Balassa ur poharat emelt főtisztelendő és jegyző urak egészségére, meleg szavakban fejtzte kí köszönetét és kifejtette mily humán és jótékony cselekmény az, ha a fala leikei (pap és jegyző) ily jótékony és nemes cselből őiszegyüjték a íilunépet.A jelenlevők közül hamarjában feljegyeztük: Márkus kisasszonyok Szent-Gróth. SchleiüV Gizella k. a. Almás. Bőhm N. k. a. Kád, Fuks Anna k. a. Nóvák Mariska, Vída Anna kisasszonyuk, Oppenheim Gizellr - .Jc. a. Stant-Gróth. Jelenvolt Bezerédi ¦ urodalmi kezelője, Kertest: József ik B-szeredről, Szabó Benő urbájoa nejével, dr. Ungár Sándor Kehida, földbirtokos Petráschek Ignácz ur földbirtokos Kocsy Gyu!a ur, Boros Ós Vída urak. Felülfiiettek: Nóvák Domonkos főtisstelendő ur, mint a rendezőség elnöke 3 frt, Lendvai József kör-jrgyső, mint a rend. pénztárnoka 2 frt, Balasss BenŐ ur, mint a szinmü szerzője 1 frt, Pápai Imre ur l frt, Holczer Gábor ur 20 kr, Eitner Sámuel ur 20 kr, Scopál Adolf 20 kr, Orbán Mihály 20 kr, Mar-i»n P.udul:\' 50 kr, Szálai István 10 kr, Kocsi Gyula 1 frt, Scopál Fülöp -50 kr, Makrai József 25 kr, Breier Samu 40 kr. Neimann Mór 40 kr, dr. Un, ár Sándor öü kr, Heíminger Ignácz 40 kr, Kakos Ödön 40 kr, Pintér Pal 40 kr, id. Kertész József ur 1 frt, Boros László 40 kr, Tóth János 5 zr, Schifer Almásról 60 kr, F-dor Béla 50 kr, Bőhm Kádról 80 kr, Koréin Adoll 20 kr, Lukács Katalin 60 kr. Befejezésül kedves kötelességünket t\'-ljesitjük akkor, midőn a rendezőségnek Irgmelegebb köszönetünket nyilvánítjuk fáradozásukért, csak azon reményünknek ndunk kifejezést, hogy ily estét több ízben rendezhetnének és csakis igy fog — ,í: ige testié lenni." — A „Dunántúl" czimü, Szombathelyen megjelenő politikai lap. t\'ügget-lenpárti közlöny, Kossuth Lajos névün-nepa alkalmából nemzetisziuü keretben j eieo t meg. — Savanyu Józsi Tótrázsonyban. A hírhedt Savanyu Józsi e hó 11-én Tót vázaony körül tanyázott, s itteni működéséről a következőket irják : Tótvázsony mellett a Freistadier-fóle .Kovesgyurü pusztához tartozó erdőben Bakos Károly «rdő-őr a mul\'. vasárnap reggel találkozott négy felfegyverkezett egyénnel, kik ót áronnal elfogták és közeli juháss-takb" kiaórték.Itt j«len volt kél juhász is, Duma Vendel és Varga Pal, kik asemére vetették Bakos erdŐ-őrnek, h jttí falopás-sárt feljelentette. Erre a rablók egyike felállt és bematatta magát, hogy ó ama birse Savanyu Józsi, ki most eten feljelentéiért büntetni fog. Erre bort hozattak a juhászukkal és Bakos erdő őrt is velük ivásra kényszerítenek. Midőn már jól ittak, akkor megkezdték a két juhász közreműködésével a szerencsétlen erdŐ-órÖn -kegyetlea kiusásukat. Kikezdték ütni, egy negyed óráig ütötték s azután arra kéuyaxeritették, hogy egy negyed óráig énekeljen, landoljon és igyék, mert ne-gyedóránkint igy fölváltva ivis és verés kftzt kell eltölteníe a napot. Es ipy csalok vének. Délelőtti 10 órakor éledték gyilkos munkájakat és folytatlak egész eati 10 őráíg a eközben megetettek a szerencsétlen agionkínzott emberrel egy jó adag serétet és 4 d«rab nagyobb ólomgolyót, — a mikorra is Bakos erdő Őr a legbaljósabb teití sérüléseket szenvedte, " • kék-zöld foltokkal volt tele, balkarját pedig két helyen eltörték. Esti tis órakor a halálra kínzott őrt kicsápel-ték a vadáazgunyhójába és ott hagyták, ók pedig ismeretlen irányban eltávoztak. A szf-renesetlen kerülő hasa vánszorgott, jelentést tett az aradalmi kasznárnál, majd a járási szolgabírónál, ki Ót azonnal kihallgatta. A rendelkezésére álló őröket az ismeretlen tettesek elfogatására nyom ban kiküldötte, kik azonban a megugrott betyárokat két napi keresés után sem találták meg. A járási ssolgabiró rögtön távira1! uton értesítette a vidÓkbeli ssolgabiróságokat a csavargó késreknri-tése végett, de eddigelé a nyomozásnak semmi eredménye se lett. A- állati kegyetlenségnél jelen volt éa közreműködő két juhászt már el is fogták, kik a helyi törvényszéki bőrtönben fogva tartatnak. Vallatás alá vévén őket, azt állítják, hogy Bt kost csak Savanyu Ütötte, mig ezzel ellenkezőleg Bakos azt állítja, hogy kínzásban mindnyájan részt vettek. — Yörösmartyről érdekes jellem vonásokat mond el Vackolt Sándornó a Fór. Lapban. Szerinte sok vonzó családapái tulajdon mellett, sajátszerű képzelő-détei is voltak egy- s másban Vörösmartynak. A fővárosban árusított tejet, szól Vachottné, általában mérgezettnek tarti ; habja szerinte, szappanhab, stLÜ-sége keményítő s mi a savanyodástól megóvja, egyenesen ón lehetett csak. As eczelee ételt csak ritka családnál elte meg, vendéglőben soha és egyébként is csak oly helyen hol föl tehette a pontos magyar háziasszony felől, hogy bor<-czet nélkül szégyenletesen hiányosnak tartaná élkamrájár. Soha senki után pipa szopókit nem vett volna azijioa, sem a magáéból meg nem engedte, hogy más szívjon. Ez oknál fogva pipaszarai mind szopok* nélkül álltak helyökön s a toll-ssopókák maga s vendégei számára tömegesen, ciomócskábz kötösve voltak elkészítve pipa-asztala fiókjában, azép rendesen egymás mellé rakva* De bármi képzelődő s óvatos volt is étkeí s italaira nézve, s mindenre, mit szájával érintett, néha, midőn képzelŐdéselt tulságig vitte, rá is szedhették, Igy pl. rássedte egyszer Deák Ferencz is, még pedig a következőkép en. Vörösmarty nagyon szerelte a Deák saját termésű s készítési ssílvoriu< mát és nagyon megneheztelt, midőn egyszer bemenve Kehidára, arról értesül\', hogy Deák eladta össses ssilvórium-kéezle\'ét. Deák hozatott számára a már eladott szitvóríumból egy palaczkkal, de Vörösmarty, a ki minden kereskedelmi portékától irtózott, azt képzelte, hogy az már el van rontva, meg van hamisítva. Ekkor aztán Deák ezt mondta Vörös martynak : aSzent-Gróthra küldök el szil vóriu mért, gróf Batthyány inéhoz, k nek birtoka szomszédomban van. A grófné pinczéje nevezetes tárháza a legfinomabb borok- s szilvóriumoknak. A grófné örvendeni fog, ba szívességet te bet, főkép\'ha ily kedvbe, régi barátom megvecdógelósáre nyújthat segédkezet." A gondolat tetszett Vörösmartynak, i Deák személyesen mont ki, hogy utasítást adjon egyik legénynek a sz.-grőthi rándulásra nézve. Másnap reggeli után i-lbozatta Deák az állítólag újonnan ér \| kezeit szilvóriumot. Vörösmarty mosolya, meíylyel magának töltött, már előre bizalmat fejesett ki az ital íránt. Pohara\' a világosság felé tartva, míndonek előtt színét nézegette ; az után börpentett pár csöppet, s megelégedve ízlelgető apró kotyócskákban. „Nemdo mondtam, bará tom, bogy a színe is sötétebb, ise is aro matikusabb a tiszta, a hamÍBÍtatlan szil-vóríumnak. Ilyen volt a tiéd is, mielőtt idegen késbe került. Ez gyógyszer, valódi gyógyszer barátom " Pedig hát ugyanaz a szilvórium volt, melyből azelőtt való nap ivott — csakhogy más pa laczkba volt átöstve. — A költő és a herezeg leány, Kómából írják e hó 17-éről; Galeee berezeg Bzép éa szellemes fiatal leánya megismerkedett D\'Anunzio fiatal költővel, megszerette éa titokb/n öiaze is kelt vele, mert a büszke herezeg a frigybe sohasem egyezett volna bele. A herezeg kitagadta leányát es csupán 6000 líra év dijat engedélyezett Bzámára. Nejét, mert gyanúsította, hogy tadolt a viszonyról elűzte házától. A herezeg felhagyott római háztartásával és Amerikába költözik. Egyet len leányával, monda, mindenét elvesztette, ami a régi földhöz kötötte. — Uhalyhaza falu leégett. Mi-hályháza fala (VeBsprémm.) — mint levelezőnk irja Pápáról — e hó 20-án, szent István Ünnepén, teljesen leégett. A tűz ismeretlen okokból támadt s mintegy 48 házat, számos pajtát és az összes urasági magtárakat elhamvasztotta. Pápáról a vész hírére nyomban kivonult az Ottani önkéntes tűzoltóság, két u. n. hyd-ropbor-fecskendő vei, de a nagy szélben mely akkor orkánként dühöngött, a lo-kaiisásra vagy oltásra gondolni sem lehetett. A fala népe úgyszólván koldus botra jutott. A kár Óriási. A leégett épületek közül csak néhány volt biztosítva, s többi nem. A féktelen elem csak másnap hagyta abba pusztításait. — A magyar lobogó meggyalázása. Uj-Gradiskán sem kímélte meg nemzetünk lobogóját a horvát arczátlan-ság. As esetre vo aikosóUg a kö.vetke-xóket irják: üj Gradiskán e hó 18-án királyunk születésnapján a magyar királyi adóhivatalra kitüsték a magyar éa horvát szinű lobogókat. A mint ezt a magyar zsíron hizlalt horvát atyafiak észrevették, szövetkezve a város uri osztályával, radukkal és kővekitel felfegyver-k« zve, az adóhivatalhoz vonultak, a magyar zászlót éktelen lárma és szidalma sások közt letépték, bemocskolták, sárba tsposták, az adóhivatal ablakai: betörték a a ozimláblát, melyen magyar felirat is volt, leszakították es pöcsegödörbe dobták. És mindez világos nappal, délelőtti 10 órakor történt meg, a főtéren szemben a járáabirósági épülettel s anélkül, hogy a hatóság csak meg is kísérletté volna a féktelen tömeget gyalázz tos munkájában meggátolni! — Távirati rövidítés. Egy New Yorkba utazó filadelfiait neje míndenféli bevásárlásokkal bízott meg; mtvel azon ban nem tudta, mindent felirt-a férje jegysőkönyrébe, a mire asüksége van ; tudtára adta, hugy a mi még eszébe jut, távirati aton adja majd férje tudtára. Már másnap eszébe jntott, hogy a szóm azéd község iskolájának egy szép karácsonyi transzparenlet igén, sőt meg is beszélte a dolgot férjével; csak hogy akkor elfelejtette megmondani, milyen nagy legyen, a transparent éa mel ik biblia mondat legyen rajta. Most ez eszébe jutott, tehát hamarosan megtávirta férjének. Hogy azonban drága ne legyen a távirat, jó röviden, csakis a biblia jeligét s a transparent hoaszaaágot és szélességét irta a,sürgöny-fogalmazásba. Férje New-Yorkban majd kővé meredt, midőn a táviratot megkapta, s ezt olvasta róla : „Kisdedünk született! Három láb hossza, másfél láb szélei." A derék filadelfiai, ki magát az egész dologban ártatlan aak tudta, megriadva tüstént hazautazott. — Kávéházak jubileuma, E hét folytán volt kétszáz éve annak, bogy egy Kolaitzky Ferencz nevü szabómester torok rnhába öltözködve keresrtül lopózott a Bécset körülzáró török seregen, hogy a luthriegeni herczegnk megvlgye Starhemberg egy Üzenetét. A merész vál lalat sikerült s Kolaitzky tette jutalmául engedélyt nyert arra, hogy Bécsben kávéházat nyisson. Es volt a Ingelaó béc<< kávéhás a ha végig tekintünk azon az id Ön, mely Ko\'BÍtzky twetihoft primí\'iv b -rendezésű kávéházának megxl-phása s a jelenleg pazar diszitésü kényelmes ter mek épitése közt lefolyt, igen sok érdekes momentumra akadunk. Maga Kolaitzky bámulná bizonyára leginkább, ba feltámadna a látná, mivé fejlődött na általa importált mokka-templom. — Százegy ágyúlövés. A trónörö köa családjában várha\'Ó eseméay alkalmából fstmetült ezánoB etiquette kérdés egyike az volt, hogy as esemé yt önképen fogják a mon-rchialakoeságával azonnal tudatni. Az a szabály, hogy fiu szüle tését száz és egy, leányét pedig huszonegy lövéssel kell tudatni, csak az uralkodópár gyermekeinek születésére vonatkozott; a trónörököspár gyermekéit illetőleg bzb bály nem volt. A kérdést ő felsége elé terjesztették, aki elrendelte, hogy kutassanak kí történeti praecedenst. Százhúsz esztendővel kellett vísszsmenni, mig ily esetre akadtak. 1763-ban Parmai Mária Lujza herczegnő. II. József császárnak (ki akkor még trónörökös herozeg volt) első neje leányt szült és akkor Mária Terézia ugy intézkedett, hogy unokái szü Ütésénél ép oly szertartás követ tessék, mint saját gyermekei születésénél, ó tel cége tehát e prsecedens szerint tette m-g a rendelkezéseket. Állami- es községi adómentesség. Elvi jelentőségű pénzügyminiszteri határozatot közölt a belügyminiszter f. hő 19-én a törvényhatóságok kai. Ugyan-ís Pestmegye alispánjának az állami és községi adómentesség tárgyában kérdést intéző fölterjesztésére a pénzügyminiszter kimondotta, miszerint „a napszámosoknak 1883. évi január 1-től kezdve a kereseti adó alól való mentessége az 1883. éri X. t. nz, által kimondatván, tekintettel az 1876. éri V. t. c=. 33. § ára, melynek értelmében a községi adó ki veié-ének alapját kizárólag as egyenes államadó képezi, ezen törvényi határosaiból önként következik, hogy kz állami adó alól való mentesség, a községi adó alóli mentességet is maga után vonja s igy azok, akik állami adómentességben réazesülnek, községi adóral sem , róhatók meg." — A jó falusiak. Özvegy Horn Mátyásné, egy nagy/aradi puskám üves özvegye Szent István napjára 12 éves leányival Budapestre jött. A-vasútnál egy 17—20 éves Buhancznak adta át bőröndjét, aki azonban ezzel, mikor Budára értek, megszökött. As anya kezd jajveszékelni, a leány pedig utána ered a tolvajnak, hogy majd elfogja: az anya szintén alzna fut egy darabon, de elfárad s nagy leikendesva, siránkozva leül egv kapu aljába és várja risssa leányát, órák eltelnek, de az nem érkezik vissza, végre 7alószinüvé kezd válni az a hit, hogy leánya eltévedt. Sietett a rendőrségre s feljelentette kettős balesetéi : a bőrönd ellopását és leánya eltűnését. Leányát nem sokára meg is kapta a főkapitányságnál, amennyiben a budai rendőrség az-eltévedt leányt mint csavargót letartóztatta, a bőröndöt azonban persze nem sikerült a rendőrségnek kézre keríteni. — Pusztítás egy zsidó temetőben. A nagyszombati zsidó temetőben tízenkét legszebb síremléket részint csak kidöntötték, részint darabokra törtek. E hallatlan vandalizmus ottani körökben kivétel nélkül felháborodást ssült. A rendőrség erélyesen uyomosss a temetöbábo ti lókat. — Ne nyilazzuk a levelborltéko-kat! Sok embernek az a rósz szokása van, hngy a levélbori lék gummi-arabi-kumos részét ajkihos téve, ugy nyálozza a vitéz cwartakiak a kocái, annak belsejéből kirántva \|egy gondosan kendővel lekötött nagy kosarat, a zsákmáoynyal együtt a kaszárnyába osontak, hol egy agy ali dngták a kosarat. Midőn as inspekcióé liszt bejárta a szobákat, egy ágy alól nyöszörgést hallott; előhúzzák a kosarat, felbontják, hát egy kis BÍró gyermek nyújtogatta belőle apró karjait feléjük. A nyomban megindított szigora Izagálatra a bűnrészes cwartakiak be-valották tettüket a as Ügy löbb fórumon keresztül Konstantin nagybercseg elé került Ez sstin, mivel az illető kocsist, kinek kocsiján a kosarat találták, nemt lehetett felkutatni,egysserüen meghagyta, h°gy a gyermeket maga a cwartakí ezred köteles felnevelni. Az ezred eUget is tett a parancsnak; azonnal 1000 forintot gyűjtöttek a gyermek számára s minden katona kötelezte magit nevelésére ha-vonkint egy garast fizetni. Mivel pedig a lopás Sst.-Antal napján történt, a gyermeket Antal névre keresztelték, vezetéknevéül pedig nevelőapjának, az ezrednek nevét kapta. Igy lett a neve Cwartakí Antal. A gyermeket Kassyn faluban egy paraastcsiládnál neveltették s midőn nagykorú lett, as ezred 2000 forintot adott át neki. Ennyire szaporodott ugyan is zz adoptálásakor gyűjtött összeg. — A métermértékek rövidített jelzései, a nemzetközi bizottság által megáUepittalván, a földmivelés- ipar és kereskedelmi minísztenaó f. é, 33881. sz. a. kelt körreudeletével ezen magállapodás alapján értesíttetve a törvényhatóságokat, hogy a gyakorlatban használt mértékek ezentúl, rövidítés esetén a következőleg Írandók : 1. Hosssmértékek: kilométer helyett — km., méter helyettem., deczíméter he1yett=dm.t centiméter belyett=?cm., miliméter he-lyett^=mm. 2. Térmértékek: négyszög kilométer helyett=kma, Q métor he-lyett=m., négyszög deciméter helyetts dm3., négyszög centiméter belyet,=cm,.I négyszög miliméter belyelt=mro3., bek-lár helyett^há, ár helyett i 3. Köbmér-tékek : köb kilométer^km3 , kőbme ter=ms., köb deciméter=dm3., köb oen-ttmóter—om1, köb miliméter helyett— mm3., heotoliter helyett~b!, liter h^-lett=l., deciliter belyeli=dl., centiliter helyett=cl., 4. Sulyménókek : Tonna he lyett — t., métermázsa helyett — q., kilogrim helyett — kg., dekagramm helyett — dkg., gram helyett — g., deci gr mm belyert~dg . centigramm helyett= cg., miligramm helyntr^mg- Ezen jelek ugy írásban, mint nyomtatásban a mérték mennyiségét kifejező szám. vagy ha az tizedes törtet is foglalná magában, a be. A levólboriiék ama része rendesen i tizedes tört atolsó ezimjegyo után, ugyan éles szokott lenni és köonyen fölsérti az ajk vagy a nyelv érzéken nyákhárlyüt, miáltal gyakran vérmérgezés áll elő. Igy járt a minap egy Kunszentmirton községben lakÓ földbirtokos is, ki a levélbori-tékkal agy főlrigta nyelrét, hogy csakúgy ömlött belől a vér. — Tisza Kálmán órája. A bécsi rillamos kiállítás; az ott időző msgyar miniszterek is meglátogatták. Mielőtt beléptek a kiállítási pavillonba, míodegyi-kök vett egy úgynevezett óravédőt, mely az óra járásának vitlamfoiyamok által való megrontását van hivatva meggátolni. Ssapiry Orczy, Bedekovícs és Pejacse-vics bin kapuk is, de Tisza Kálmánnak olyan óriási régi esüstórija volt, hogy ennok számára már megtelelő nagyi-ága órarédót nem lehetett kapni. Baj less, mo.idogatták, ha már most megromolván a miniszterelnök órája, nem fogja, tudni, hogy „hányat ütött az órai" — Az ezred fla. Orosz-Lengyelország Grojec nevü községében nemrdg egy Cswartaki Antal nevü kovács halt meg, kit általiban ciak az „ezred fiának neveztek. Az elhunytnak igen érdekes élettörténete volt. Az orosz-lengyel „owartaki (4-ik) ezred" híres volt vitézségéről, de még híresebb hossza ajjsiról; a merre a cwartakiak elvonultak, megsiratták a parasztgazdik. 1827-ben azonban olyan zsikminytejtettek birtokukba, mely as egész ezredet zavarba hozta. Néhíny víg cwartaki VarsÓ utcziin ca tangóit, midőn egy fedett szekeret pillantottak meajf melynak gazdája betért egy pálinkás bódéba. Nosza megrohanták azon sorban megszakítás, Tagy pontok kösbeiktatása nélkül kis betűkkel Írandók, illetőleg nyomtatandők. A biteleai-tés ali tartozó azon mértékeken és sulyo kon, melyek az 1874. 9334. sz. a. kelt miniszteri rendelet értelmében rövidített tevékkel is megjelölhetők, ezentúl szín lén a jelen rendeletben felsorolt megfelelő jelvények alkalmazandók. A folyó 1383. denzember 31-én tul az ezen jelzésektől eltérő módon jelölt mértékek é< sulyok hitelesítés alá nem bocsáttathatnak, a nlir kihítelesítettek vagy használatban azonban tovibbra is érvényben maradnak. Vasúti menetrend. Erksíik. Reggel. Inani. B. Ujhelj Bada Fiume Pragerhof M Reggel. =--—j j0,p. Pragerhof! P. v.j 4!48! Sopr-n \|V. v. Pragerhof IP v. Bares iv. v Bnda P. v. Buda IV.i B DjheJjP.i Buda Qy. Pragerhof P i Barcs P. * 0.\|P- . 4.1 8 4:18 ¦ 5!2T ¦ 5!46 Délben Barcs Buda IG Ujhelj V Bnda I PragPrhof ! Sopron I Barcs Éjjel. 10 11 19 Pragerhoflüy v Fiume Gy.v Buda \|P. v. . Ujhely\|P r 5 10 6-S 15 7 15 alio 54 II 4 11 50 13 5 Lapvezórés kiadó: SZÁLA Y SÁNDOR. Felelős szerkesztő : YASS ÁLMOS. Laptulajdonos: WAJDITS JÓZSEF. KAYFART PH. & Co, mezőgazdasáo;i gépgyárosok Frankfurt a\|m, Pária, Interburg és Bi!es. iiKX i-8 Kaktárt tartanak és szétküldenek pontosan Bécsből. Konkoly tisztító gép, trienr mindenféle nagyságban, szeleié rosták, mozgó szitákkal és rázókkal, knkoricza-morzsoló kézies géphajtásra. Sorvetó gépek mezókerék v»gy kanál rendszerre, répa?ágó-gépek szelet vagy darabos metszésre, szecska-vágó-gépek 22 nagyságban. Rajzok és leírások kívánatra ingyen és bérmentve. Eiárasitók kerestetnek. Ismét eladóknak magas százalék. Ph. Mayfarth & Co. Bécs II. Pratersrasse 78. In allen Bnchflandlnngen Torriithlg. SJSjr Mit 20 Illustrationen! \'~Xs (PortraM der Aogokl-g\'en, Verleidiger, Richter ele) Prüfe 80 kr. Der Proeesz von T i sz a-E s z I ár. (Verhandelt zu Nyíregyháza im Jahre 1883.) Eine actenmá-íige Darlegung des Thaibestar.de, der Zeugenaussagen, der Verteidigung, wie des Unheils. 990 5-6. Preis 30 kr MF SO Illustrai Ionen, A. Hartleben\'s Verlag In Wien, L, Wallflschgasse 1._ Za sab«! la Josef wajdlts\'s BseMMsdlsng er.-Katizss. nU3Z0NK6TTODIX ÉVFOLYAM 21 Ö K AUGUSZTUS 26 ia 1883. «agalli 10. Pót hirdetmény. A usgy-kanizsai kir. törvényszék iziálya részéről közhíré létotik, bogy ii likhóti"^8. sz. ikvi A t 22. 5h8. H88. hzss. ingatlanok eladására vonul kuzé a inajj-." kír. allumi kincstár erdekében 2565. »z. a. kibocsájtott hírdot-méoyben elrendelt árverés Keíchnofeld Ignátz n.-kunizsai lakos későbbi végre-hajtaté érdekében is meglarlatik 1883. évi szeptember hó 18-ik napján. Kir tvtzék mint telekkvi haióság. Nagy-Kanizsán, !883. évi jaguszt 14. Bérlet kerestetik. 400— 1Ö00 hold birtok kedvező feltételek mellett bérbe venni kerestetik. Esetleg egy jól rendezett birtok 100—100 ezer foriot értékig, csinos kastély lyzl magy. orsz. délnyugati ré szén megvételre kerestetik. Részletes ajánlatok ,SoIide nnr annehmbar" alatt (Bécs, Hanpípost) poate reatante Kéretnek. 1006 1-3 Nemes és hasznos állatokat, minden fajt, teoyész szárnyasokat és élő vadat, csirászati, mezei és házi gazdasági eszi-özöket szétküld és megszerez minden szakmába vásó tárgyakat W. WALTENBEBG BÉCS Habsburgj-rgaase 10. 1007 1—3. legjobb Asztalf-és üdítő ital, kitiné hatásúnak Mionynlt köSögésaél, gége ttajoknál. gyonor-é> hólyag baratiál. L PECSEKtaz emésztés eleaegltéaére). Maltoni Henrik, lUHuamc Dr. Hartmann A uxiliumj a legjobb gy<Sgr««r Hugycsőbetegség ellen nraknál és folyadék nőknél, azigoruati orvosi vény után készített gyógy• szer — gyógyít befecskendezi a és fajdalom, utóbetegiég nélkül, njonnan beállott vagy bármily elavult baj, alaposan és megfelelő" gyorsan. Határosottan dr. Hartrn* nn Auxiliam ja kérendő* s igy ezt a, mellékelt baszna lati ntssitási könyvvel egyUtl ¦ís pgy a dr, Hartmann intézetében tauá-s-ban tartott jogositl jegy a maga valódiságában kapható minden nagyobb gyógyszertárt an 2 frt 30 krért Fő raktár: Twerdy W. gyögysz. I. Kohlmarkt 11 Bécs. Raktár: Práger Béla gyógyszerész ?mái Nagy-K as!zsán. U. 1. Dr. Hsrtsaua ur rendel 9—2-ig ós 4—6-ig intezetében s itt minden ugy mint addig ia, mindennemű bor- es titkos betegségek, nem különben férfi- er5 gyengülés, kiválóan kitönö mód szerint, minden ctó-kSvetkezes elkerülése célkai, Syphilis éa dagsdasok és mindennemű bett-eiégek legjobban gyógyíttatnak. Mérsékelt dij. I-e»é-Hleg is. 971 65—». Wien, Stadt, gellergasse Nr. II. oo ssnaaaf L SS I S BQ Hasas jj ¦g s« 1 « ".S-s j = fa js . ü fis L z ili I « fal ¦ & Sil « "35 OSI B3 SS Nincs többé búza üszög-! KIFLI Jí. féle magpiczoló. A gyökeres páczolas mód buzi üszög ellcű [utal -mázva és ajánlva sok egylettől és előkelő személyektől kapható minden raktáromban az osztrák — magyar monarchiában. Egy csomag 200 liter magnak — 30 kr. Egy csomag 100 liter magnak — 15 kr. Hogy a t. gazdász urakat mindennemű utánzás vagy hamisítás vételétől óvjam — kérem csakis az én védjegyem nevem és cztmmmel ellátott csomagot kérni. Minden felvilágosítással sziTessen szolgál ingyen és bérmentve vogvésieii mUterme Béca. WÍDiitn&hlg.M* 33. 1005 1— 6. ít tc Otutt megyei r.ktir^:. $OrXXX3QQOOOOÖOK>OOOOOCXXXXXXX3 \|^>%WW^Hfarlr^S^r^s^jb»s^l^ Vleidinirer-káljhák. Legjobb JelülrÖlfütö szelelövel tüóiott kályhák. Ezen a legegyszerűbben igazítható reud-szerrel bíró, röglön füló, s gyorsan átmelegülő erővel bíró s kis tett foglaló kályhák — csekély fűtőanyag szükséglettel -elláthatók — a hsnet lévő tűz tartós kezelése egyszerű — minden tisztogatás nélkfll — továbbá nem tapasztalható ennél a gyors fttiés által okozott égető forró melegség mint más vaskályháknál. - Legolcsóbban tüzelhető kellemetes melegséggel. Tüzelhető egy ilyen kályhával 3 szoba — de kapható olyan is, mely az egész lakosztályt átmelegíti. A gyár védjegye a kályha ajtajánál a belső felén látható. Átnézeti s képes árszabály díjmentesen kapható közkívánatra Meidinger kályhák és házi eszközök gyárában. RAKTÁR: Budapest, Thonet-udvar. Heim H., Felső Döblingben Bee* melleit. 995 1-15. Raktár: Bécs I. Kítrtner ut 42- WIESE és TÁRSA, es. k. szab. pénzszekrény gyárosok, Bécs, Budapesten, Prága. nókraktnr: Budapest, Sugar-nt 2. sz. (Fonczlére palota), ajánlják a saját gyártmányú legkitűnőbb szerkezeid tűzmentes éa a betörés ellen biztos pónzszekrényeiket, kézi szekrény, másoló gép és mnzaralkat a legnagyob válaaztékban, mérsékelt árakért. Kép-a árjegyzékek kívánatra ingyen és bérmentve. &ksV"" U. i. A t. cz. kösönség érdekében kérjük czi műnket pontosan kitölteni, nehogy 20 év óta fennálló gyárunkat, egy Theodor Wiese & Comp; izlntén hasonló és sokkal .fiatalabb czéggel Össseté-l . 967 8-20. BÄisii társas plpii és taMelmi iskola (előbb HAMPEL ANTAL) Budapest, V. Nagy korona-uteza 13. szám. Ezen tanoda, melyet ezelőtt 50 évvel Haupel Antai ur alnpi-lott, és mi ast már 17 ér óta fennálló tanodánkkal egyesítettük — minden törekvésünk oda irányul, hogy elődünk jó hírnevét megőrizve, a reánk bízott növendékekéi alaposan képsett egyénekké neveljük. Hogy kitűzött czélanast biztosan elérjük, iparkodtunk ismert jeles tanárok alkalmazása által kitűzött cséluokat biztosit-ni Tanodánkkal táp- és nevelőintézet Is van egybekötve, mely b-n a növendékek teljes ellátáson kivUl szeretet teljes bánásmódban részesü\'nek éa tanulmányaiban gondos felügyelet alatt áiianak. Tanítványainkat az egyéves önkéntesl vizsgálat letételére előkészítjük. Értesítőt kívánatra ingyen küldünk. Beiratások a JÖVŐ l88a/lik tanévre augnsz tus 27 én veszik kezdőtöket. AZ IGAZGATóSie: 992 5 - 6. PrcuDzer Jizeef ig«g«tó. Orom Gyula. zahadaim. Gőz-Mozdonyok. BIztoRltja kor-nok legolcsóbb, legbiztosabb és legállandóbb mnnka ereje. Előnyök: Sem klllönü ÍOtB, sem baióaági engedély, aem talpául, ssm kulOii&s kÓT.écy, nem izOkieges, járása taj-talao, e assrínt lakóházakbac ts bátran alkalmazbato s zsAksíy ékben. K mozdonyuk kozOJ nagy Hámmal vasnak malmok, caementgyárak, báayamfiveles, fOréam, gápgyárak, saOvögjá-rak, onyvByoá.4ák, könyomdák, villapyoa kéacalékek, hen-i teímCí-ly. kovácsntfibely, pótkávé gyárak, szappanos mfi-\'\' hely, kezflényttL gy^-. esztergályos mEbeiy, asztalos niö-::cly. iSrfozdlk, kaiapgyárakbaa atb. 966 6-12 Ajánló ás l .\'." ralamist képes árjegyzékkel ingyen ts bennantve szolgálónk. SRANZ 0. és RŐDINGEE G. Oij fjír, Becs, TI. Dominlkanergasae 7. i I II I I I I I I I I I I I I I I I 1 I 1 sm\|Harkányi eryó«ryfQrdő\| 1SK? Baranya vá rmegyé b füz-dőidóny má\\jns 1-töl szeptember 30-ig Éten 60 R. természetes meleg ári ez i kénforráa nemcsak az ország el lő gyógyiatéasteíbes tartoaik, baoem a kolfSld basoD gyöfyiutáaeteit mindenben fe-lslmnlja Vegyalkatrészéit ilUiSIeg Dr. Tkaa Kársly vegytanár által teljesített elemzés szerint kéaei hévrii, mely iblanyt, bnaenyt ás miodedd\'i\'g ismere:l«n Ssénéleg-k^neggGzt tartalmaz. KitQcö gy\'-gyiiási hálással bir csbíoí, kÖsivény, flrvéty, Idült bórkiöte-fekrs, Rraayér. nöbástsisaakra. ftsamz^si hiányoz, fehér folyat, sebzését, ftsa •stek és biganyo« rr^Ky>Tek alul okocott Btérguésekrs, lovibbt száj-, lép. általán ¦Jrigy-daganztekra. utbez hallás Idill szssibsjok Ivsrsztrvl bántalmak elles. L fllrdöigazgat^ság uk ári tapasztalat alapján kijelentheti, hogy ex.rj osodaizerQ grógyforrásnil eserek ás eserrk a legmakacsabb és Isgnebezebh be tagcégekben is egéizségaket ét épiégfikrt rinzaDyeiték, a miért is s legnagyobb eliimerést érdemli L íilrdC a maga neméboD egyaéflli, tnindac mi* akár bal-faidí, akár ktllföldi bxíongy ógy forrást gyágybatli tt-kíntctéb«n feleimül; a mit különben az érrSl árre jzoporodo vendégek izám* ii bizonyít As utatáara ajánlható : Badzpsst-pécal vasút vagy Déli vasat Budapest Eaaizaa-Barcsi vonala, állomé\' Péfll. alföld; .asnt L»séken át Villányig, Mohács-Pécsi rasut, állómat: VBsaay. Posta- és távirda-állosiás. BSrebb tudösitáit a legnagyobb készséggel Dr. HLLLLR JÓZSEF rendes furdőorvoi nyújt, t Harkály, 1833 jnnias 1.. 940 12—12 BELL JÁNOS uri- és női czipész. Alulírott ezennel van szerencsém a n. é. közönségnek tudomására hozni, miszerint helyben, Ííí-Utcxa, Bahóehü) Gvörev ur njonépült házában CZIPÉSZ-ÜZLETET nyitottam. Érek bosszn soraa keresztül Keller ignacz ur üzletében mint első mnnkás, az utóbbi 3 évben pedig a bolti üzletbe alkalmazva voltam. Ajánlók-épen bátor vagyok a n. é. közönségnek felhozni, hogy 1879-ben a székesfehérvári és llnezi kiállításokon Keller ur munkámmal kitüntetve lett, Kérem a n. é. közönséget, hogy engem, mint kezdő embert szives megrendeléseivel támogatni szíveskedjék, én viszont igyekezni fogok pontos és jó manka, valamint jutányos árak mellett a n. é. közönség minden igényeinek legjobban megfelelhetni. Nagj-Kanizsa, 1883. augusztus hó. 1000,2- 2 Tisztelettel HELL JÁNOS nri- és női czipész. Pályázat. Zalamegye alisoánjatál. i^xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxy Zalameg}-e törvényhatósági bizottsága 1883. évi február hó 19 én tartott közgyűlésének 3034/2 jk. sz. a. hozott s a nagyméltóságú m. kir. belügyministerinm folyó évi 13600 számú rendeletével helybenhagyott határozata alapján a Csáktornyái járás részére évi 300 frt fizetés és 60 frt lakbérrel engedélyezett közigazgatási gyakornoki állomásra Zalamegye törvényhatósági bizottsága 1S83. évi május hó T-én tartolt közgyűlésének 8014/15 jk. sz. a. hozott határozata folytán ezennel pá lyázat hirdettetik. A pályázati folyamodványban igazolandó az 1883. évi I-só t. cz. 3-ik §-át>an meghatározott képzettség, illetőleg az idézett törvény 3. ga d. puntjában előirt szabályszerű tanfolyam elvégzése, ez utóbbi ninósit-vénynyel bírókra nézve mindazáltal a törvény 5. § ának végbekezdésében előirt föltétel alatt. Felhivatnak a pályázni kívánók, hogy a feot megszabott kellékeket igazoló pályázati folyamodványaikat a jelen hirdetmánynek a hivatalos lapban harmadszori megjelenésétől számított négy hét alatt és pedig közhivatalban állók hivatali főnökeik, mások illetékes közigazgatási hatosaguk utján alólirotthoz annál bizonyosabban benyújtsák, mert az elkésetten érkezett, vagy szabályellenesen beadott kérvények figyelmen kívül fognak hagyatni. Kelt Zala-Egerszegen, 1883. augusztus hó 22 én. Svattitt Báni. m. k. 1002 l-l alispán. Wajdits József könyvnyomdájából Nagy Kanizsán. N«flY-g&NIZ»A, 1883. augusztus 30-án. 8S-1XC szejn Hnszoakettedjfc éyioiyam. eli«zttfcl ar: teétx érrt......8 frt Ml tm...... , nejed ém 2 , jso> ««hm 10 ar- hirűetesek ; huAbot peütaorban 7, másodszor S ¦ miaden további sorért s kr NYILTTÉRBBN torooktet 10 árért vétetnek ii-: ninntari illeték minden egyei hirdetésért 30 kr. fizetendő ZALAI KOZ A lap szellemi részét lUetfi közlemények a sxerkesztöliör, snjagi részét ÜletS köziemévé; \' pedíf a kiadóhoz bernentte intéxeodölc : NAGY-E AN I Z S A Wta Bérmentstlen levelek csak ismert munkatársaktól fogadtatnak sl. Kéziratok vissza nem küldetnek. .Nagy-kanizsai önk. tűzoltó-egylet, a .zalamegyei általános tanítótestület, a anagy-ksuüzsai kiadednevelő egyesületc, a .nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet, a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai kül7álasztmányaa] s több megyei és városi egyesület brrataJoB értesítője. s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Hetenkiiií kétszer, vasárnap Közegészségügyi statistikai kimutatás zalamegye Kanizsa járásában az 1870 ét az lSSC-ik évekről összeállított népszámlálás eredmánje közti különbözet feltüntetésére. Az államnak politikai , a közönségnek közegészségi szempontból van szüksége a népszámlálásra ; ez lette szükségessé, hogy az állam fámára évtizedenként országos,-eb-1. i a közönségnek megyei népszámlálás készíttessék. Ilyent készített ; ytatélag Zal&megye tőr vény ható-s ga 1870-ben, a 10 év lefolytával t:y másodikat 1880-ban. ?1 állam ily népszámlálás által politikai szempontból tartja nyilván áz állami erőállományt, a törvényhatósági közegek pedig az eredményből indulnak ki közegészségügyi intézkedések megállapításában. Intő pedig minden tiszti orvosnak, munkakörében az életet támogató és rongáló hatányok nyomozására, feltüntetésére, a kedvező viszonyok fejlesztésével, támogatásával, az ellenségeseknek pedig hatástalanításával és eltávolításával.- De irányadó egyszersmind a közönségnek a magatartásban, mert neki is vannak erkölcsi kötelességei az egészség előmozdításában és az élet megőrzésében. Visszatérve azon meggyőződésre, mely . szerint közegészségi szempontból czélszerünek tartom szolgálati munkakörömből a közönséghez is szólni, elkészítettem számára egy más népmozgalmi táblás kimutatást is az 1870 és az 1880. évi népszámlálásokból, bogy a kettő közti eredményről a különbözetet a fenti nézpontból kiindulva, azon czé-lokra feltüntethessem, ami kép köret kezik. Községek nevei IköeegéstBegi k örök assrint Ilik számú közegészségügyi statistikai kimutatás. Különbözet 1870 1880 ¦ K o m A r o m Légíád központ Szepetnek központ M.-K--Koilátazeg Bajra a ¦ Fityehaia Sormás Kazleregu ve Rigyic. Homok Laogvii Fu.völgy Korp.vir Oboraok N.-Sit.-Mikló. Palm Szt.Balázs köipont Börtöneié M.-St.rd.h.ly Booski PüUikilt Daniik K.ciorl.k Qelie Kilimin Qelse-Siig.t \\ Ujudv»r K 1 lE mirti köipoot Komárváros B. M.gy»rod Sít-J.k.b Q.l.mbok bm Meronyo Girtboncx DjUk Capi N.gy-B4c.» K..-K«o.o sir. Mg B.kón.k_ otmman : «53 2033 1141 359 714 988 102S 672 SIC 362 252 159 68 410 508 1099 215 820 323 817 460 1267 279 348 687 1736 1448 1185 394 1839 761 694 706 410 417 1047 276 206 854 3O033 "2705 1230 2251 402 788 1077 1157 763 307 385 293 126 6» 394 407 1215 243 908 392 788 279 1371 357 369 773 2332 1729 1005 440 1485 826 661 820 413 386 U68 308 172 1027 3TW 1880 "ít 16 101 29 81 180 354 31 7H »025 bmftnlu «80 nyereg meny. 86 218 43 74 89 134 91 116 28 \' 88 69 114 78 21 86 596 281 46 65 114 32 173 melyeknek felismerése, az én teendőm hogy illető hatóságom az iránt intézkedhessek, hogy a fogyatkozás okai hatástalanitathaaaanak és eltá-volitathassanak, ellenben a szaporulat okai fejlesztethessenek, támogatathassanak. 4. Meggyőződést lehet szerezni a feltüntetett eredményből, hogy a járás a lefolyt 10 év után 1687 lélekszámmal szaporodott annak daczára, hogy némely községekben na gyon is érzékeny veszteség történt s hogy midőn az 1870-ik évi népszámlálás 30033 lélekszámot tüntet fel, ak-akkor az 1880-ik évi 31720-ban nyert megállapodást. És végre 5. azon megoldandó kérdés merül fel a különbözet folytán: minő hátrányos és előnyös viszonyok hatottak az egészségre, tudva, hogy a lefolyt 10 év alatt járványok nem tettek pusztítást. A felsorolt egészségügyi viszonyok fontossága, érdekessége teszi tisztkötelességemméa magából kelett-kezett nagy fontosságú kérdésnek megoldhatisira, feltüntetésére mindent elkövetni, hogy azok felismerhetése által kellő megállapodást lehessen nyerni hivatalból ngy, mint közérdekből a magatartásban és e viszony teszi szükségessé, bogy e tárgyban e helyen még felszólaljak. A munka sikeres megindithatá-sára és befejezhetésére ezúttal fel kérem az érdekletteknek első sorban a körorvos uraknak tüzetes hozzá- E népszámlálások összehasonlítása által kitűnik a 10 év időközi eredmény különbözet. 1. Láthatja minden község mi-kép szaporodott vagy fogyatkozott saját maga körében a lefolyt 10 év alatt. y 2. Gondolkodóvá tehet némely községet apadása folytán * azokkal szemben, melyek szaporulatban van nak. — 3. De gondolkodóvá teheti magát a törvényhatóságot is ugy, mint gondolkodóvá tett engem, mert az tény, hogy a szaporulatnak és az apadásnak meg vannak kellő okai, A közegészség előmozdithatása és megórízhetése ezéljábói egészségügyi személyzetre van szüksége já rasonkint minden községnek. Hogy e tekintetben minő szellemi erőre tá* maszkodhatik közönség és hatóság szintén statístika által feltüntethető Alábbi rovatos kimutatásom azon czélból lón hozva, hogy a já rás t. cz. közönsége láthassa egynt tat, minő szellemi erőre támaszkod hátik rendes és rendkívüli viszonyok közt, s mittevő legyen megelégedet-lenség- esetében, hogy az intézmény által czélját érhesse. III. szama statistikai kimutati« a közegészség! személyzetről. B.b. * BWoti. Egésnég! körök > a 1» c O 0 s 0 á Légrad 1 1 2 1 1 , StepetDek 1 10 . 1 13 Sit.-B.lau 1 11 m 1 9 K-\'Komarom. 1 2 13 1 1 13 össeeaeo : 4 3 36 Ü\| 4\|35 Ezek feltüntetése után az újból nyert eredményt alkalmilag folytatva hozni fogjuk. Tersánczky József járási orvos. Közművelődési haladásunk. Hogy haladunk, as kétségbe vonhatatlan lény, ds viszonyt tény az ís, miszerint fokozatos haladásunkat azerot-nék sokan rohamos haladássá ál varázsolni, hogy később, annyival nagyobb legyen a krach. Regéuy irodalmunk hanyatlik, egyedüli oka a kiadók magyar müvektél vwló tartózkodása és az, miszerint a politikai nagy napilapjaink min.rl olcsó franczia fordításokat költenek,, mindemellett azonban határozottan nem .ehet állítani, miszerint nem pártoltataék irodalmunk s Ízlésünk sem finomult volna, sít még azon állítás sem valószínű, bogy olvasó közönségünk csekély. Nagyon természetes, német-franczia, avagy angol számot, a mi magyar olvasónk soha nem fog mutatni és ennek (ermészetes okát ugy hiszem mindenki szívesen belátja. — Egy egyszerű betekintés ezer- ¦ nyolczszázhatvanketiótól máig a hírlapirodalom statisztikájába, épen az ellenkezőt bizonyítja, és ámbár egyes évek között volt hanyatlás, általában azonban fokozatosan haladtunk. Ezernyolosssáz-halvank átlóban a Magyar korona össses területén megjelent 65, ezernyolczaaáz-nyolczran kezdetén pedig már 368 magyar hírlap, Es oiy szám, melyet kícsinylenünk nem szabad, meri jegyezzük meg jol: kereskedelmünk az utóbbi években hanyatlásnek indult, iparunk majdnem TARCZA. Fürdői emlékek Keszthelyről. (Augtuitnai tarcza.) Midén előírásiam a .Zalai Közlöny\' „Hove. menjünk" tárcsáját, felébredt én bennem is a gondolat, ha Szidus és Gazai Keszthelyt választották, nem volna-e helye* nekem is követni a jó tanácsot s átrándulnt Keszthelyre, ahol még híresnek és jónak tartják a hazai termést borban és sörben, ahol közel esik Vooy." ;z és Fenék, a halászié hazája és a bol már mégis mu\'atkosik a oirilisatio hatása, mert estre és reggel megöntözik a járdákat s a hol mégis nincsenek oly fényűző vendégek, vagy legalább nem oly nagy számban, mint Füreden ragy Siófokon, a hol sokan még nem „rürödik magákat\' és áiulábao jobban mulathatni, mint oly primitív fürdő helyeken, a melyekről csak a vidéki nöi családok azok tak beszélgetni, (Keresztár, Berény) a melyekről különben hallgatnak, as európai fürdőkről szóló, egyébként alig ismert magyarországi Bedőkkerek. Tehát összevetve eme sok íó argumentumot, ismerve a Balaton tarának ürülő, erősítő, étvágycsináló hatalmát s eresre a július erős melegét, melylysl „ránk viharozta dühét," megindultam Keszthelyre. A vonat gyorsan robogott be a ksszthslyi állomásra s a fiakkerosok, a kik a reggeli 7 órai ronatreadégeit csak kílenczkor akarták roina beszállítani, megtették velem azt a barátságot, hogy ffégii esek beugortok különös gratiaból 8 órára. Óh, milyen h\'nlő volt ast! A knesírugó ugy reosegett,mietha cserepeket szórtak volna halomra, aa ülés rugói pedig majd keresztül nyársaltak. — De régre is megérkeztünk... És ezután jöttek szép fürdői idők, a melyekre ellehetett bátran mondani stb. Hypothese úrral (Lili) .Milyen idői Milyen idfll Megragyok hatra 1* ,Oh egek I mit tegyek ? Az eső folyton esett s a Balaton vendégei szépen átköltöztek Hévízre, kik pedig Keszthelyen maradtak, azok meg híven látogatták a Jakab társaság jó ssinielőadásait: a „Stom-fay család -ot, a aCariár"-t stb. a Bagdadi berczegnőt és ladikástak a Balatonon, ha estre-eatva kiderült s töltötték a napot nézegetve a Balaton hullámzását ablakaikból szakadó eső mellett, a kit pedig a sora más kilátású ablakkal szerencséltetett, az talán velem egy formán mulattatta magát: fogdostuk a legyeket. — Ds meddig is tart as ily eső, csak addíg.még esik,azután megint fnt a fürdő közönség a Balatonra, a-Balaton u\'cza és a császár fürdő (a szabad) benépesedik, equipage-ok forgalomba jönnek, a ponnyk sebes ügetéssel viszik a riz után vágyó urfiakat Neptun kebelébe 1 A jelszó: „fürödni" ki van adva, az öreg Zeus ismét megemberelte magát: le az uszodába! - As uszodában a tíz egy szexre fülig ér, dacaára, bogy 30Q szekér bomolt áztatja oldalait s a fenék-kövek riz alatt mered eső eleikkel ¦ szúró csúcsaikkal ki-noEzák az aszni nsm tudók lábait. Érdekes látni, hogy félnek egyesek, különösen a csoportban álló nők. dideregve a 15°-s TÍiben. De elég nekünk a jóból, itt nincs semmi érdeket, ba csak a vasárnap détu tanok nem, amikor valahonnét Csehországból idevetődött Holubár — nem hirja ki most már — ds eszi kardra! alakjában a magyar leventéket. Saebb, idylibb, sőt festői a jelenet a császár fürdőnél, a hová a« intelligens közönségnek is nagy része jár. Látni itt ssinéaz társaságot 5— 6 személyből állót, akik vízi costfimben játszák egymás közi (a járó kelők mulatságát) a risi ssindsrs ookat; a nők összefogózva kört aLkitnak s Nymphák módjára játszadoznak nevetgélve, azok a nehéz hullámok pedig köséjök bújtak s midőn már ellesték titkaikat, nevelő pattogassa I enyésznek el a habok a hullám testtel. Akik itt fürödnek, habár nincs íz eabinjuk, de legalább elmondhatják, hogy tudják, mi a bullám, s mi a fürdés élvezete, azért hagyjak Őket csevegni a Balatonban s menjünk ebédelml A riz kenyeret kér I A Balaton melletti csárdában egy füioopfos eatlárí ssörpöli a halászlét; még tán sohasem érett, ugy fújja minden cseppet, mintha forró roina, pedig már egyórája, hogy hozzá látott, % kétségbe esetten néz a falra Hsocz Lajos szép cárion vázlataira. Az ismeretien fürdővendég szalad az Amazonba, de megijed, ba látja, hogy hova tévedt, mert a külszín sokazof csal ¦ as emberek társaságát ott bizony olyanok képviselik, akikről Tissa-Easlár miatt most ugyancsak sokat beszélnek. De hát hova menjünk, a Nies-nerbe? Nsm használ semmi, itt nem kapánk helyet, és mindig borja es disznó húsról beszél Atlspunk s mindennap a lébensültre kell esni választásunknak. Mi azonbsn nem keresünk kűlsósé get, de jó magyar kosztot s benézünk a Bakács utczába Qy«rm»ty úrhoz es azután többször is ellátogatunk Bogyai ur diási borát Kóstolgatni. A napok, bár a nyár végefelé jár, javulnak, s már nem jajgatunk: Milyen ¦dó 1 sői Héviareae fürdeni megyünk, hanem mulatni. Elterjed a hír, hogy kanizsaiak vannak Hévizén : Somsichék,Svsstíchék ; mgjelennek a vidéki fiatal omberek, a táncz tart reggelig s es különösen említésre méltó ugy Keszthelyen, mínt Hév-vízen, hogy itt a társadalmi viszonyok nem játszanak bele soha egy mulatság jó, vagy roaz kimenetelébe; itt ralaki elkezdi pöngelni. hogy táncsoljunk — termesze teaol kezdemény esése foly tán, — a czigány nem hiányzik a maga .jeges eső estk" csárdására] s olyan rigalom támad, hogy magamat-is csak 3 Óra visz a HérTisen 1 írt 70 kros azobába ez éjjelre s átalussum a reggelt, a delet ís női hálóingben, ami még alig történt meg egy tárcsa iróral ia, de én véletlenül kerültem beU Kataként a táncába s aki annak nsm elrootója Hévrizen, annak okvetlen meg kel! keresni a .Tóni" bácsit bemutatni magát, hogy 6 nem Bux-banm, hanem olyan gróf Gsdeonfi, aki 3 hóig fogja használni Hóvvtz-t, s tízszer fürdik naponkint, s akkor éjfélután két órakor is nyitanak szamára szobát (elköltik a Résit s Tóni bácsi is elő reszt ast a nyelvé:, amelyen csak katona korában beszélt, s megértvén, hogy jó aed-rü fiatalokkal van dolga és meghagyja Kézinek, hogy gondoskodjék mindenről, mert Ő most már eleget tett kötelességének és siet újra lefeküdni. Igy mennek nálunk a jó fürdői napok a Hévrizec és Keszthelyen z mindenki rísz egy-egy amiéket magárai basa, a vénebbek as unalomét, a fiatalabbak egy-egy szőke leányét,akik Sopronból, vagy Komáromból esetleg ott voltak, a nők uj erőt a háztartásra, a férőak munkára, a kisasszonyok pedig verseVetl Es ez igy van helyesen; egyévi munka után édes a nyugalom! Adieu Hérrízi fürdől A revoir Keszthely! Visszaemlékezések.) — Naplóki\'onat. — Irta: Szabó Krisztina. I. Soha sem tudtam, mi a magyar szinézzet, pedig naponként emlegették előttem s nyomára sem jövök, ha a cseléd n«gy titoktartása egy napon meg nem angja, hogy vein társak, A kerepesi útra vrzet-tt, hol egy házba tömegesen ment a nép E ház a Bnlezoay kert volt. As udvar hátsó felén egy kereszt épület volt s ebben ngy nagy terem. Itt játszottak a mxgyar szinésaek, köztük Balogh István, id. Lsndvainé és Bartha. Egy napon szia téo a kert körül ácsorogtam. Zrínyi Miklóst adták, még pedig nem a teremben, hanem a kertben. Zrínyit Bariba szemé-lyesitette, kinek dörgő, éreshangja me«z-szs kihungxott as ureaán időző lönorg gyönyörködtetésére. Pár ér telt el, a nemzeti színház alapkövét letelték. Iskn- _ ) E rzikkot a Bátory Bomáaciik báty szerkezteiébe" megjelraS : . M a v :¦ -¦ ¦ zstnétzek ás miiéitník á!strajai* crime munkából k&aöljük malattánjul. Szerk. HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM. Z A L A 1 KÖZLÖNY AUGUSZTUS 30-in 1888. tűljeseo megállt, egyik esztendő jobban sújtott z másiknál, állami kiadásunk nem fogyottt, de sut nőtt, e\'a ba tekintjük tár ¦adalmi kiadásainkat, minők az olvasó egyletek, casinók, lövöldék, dalárdák, tűzoltók Óvdijai: áldozatkészségünket csak a rósz akarat támadhatja m bbtí Ugadásba, Tisztán hirlapirodalmunk kevés hija egy millió forintot szolgáltat Budapestnek, hát hogyha ehhez hozzáadjuk a regényirodalom, a költészet, t színműirodalom a különféle önálló cóny vek kiadásából befolyt ossseget, s millió hanem ís fog megkétasereaedni, de másfelet bizonyára meg fogja baladni. Ezen eredmé\'-ynyel meg lehetünk elégedve, mert ámbár lasssn, de nő az ol vas/ kedv, a könyvtárak hasznos volta ezükiógessé vált, pedig senki sem mondhatja, hogy könyveink, hírlapjaink ol csók lennének. Az olvasó közönség nagyobb re azét a középosztály szolgáltatja, nem az arisztokrata classis, és es nagyon tormé-a,zetea mert nagy réaze Bécsben lakik, majd a külföldön pasárul költ, nem igen törődnek édes anyai nyelvükkel, kevés azok száma a kik itthon laknak, együtt éreznek\' velünk. Ez baj, as igaz, hanem remélhetőleg, egy pár évtized majd rajtok in fog fordítani valamit. Nagyobb báj ám ennél as, hogy nem gondoskodunk kellőleg ai olvaaó közöaség számának gyarapításával — és mig a nép meghódításával alaposan nem fogunk foglalatoskodni, szó sem lehet a ponyvairodalom megakadályozásáról. Olcsó kőoyvet és hírlapot .a népnek, és meg fogjuk látni, hogy a nép ízlése nem roes, s annak, hogy azt a három-négy szomorú rablótörténetel szét kapdossa a vásáron, bizony nem ó ai oka, mert krajcsárt megvonhat magától de a forintra határozottan nagy ssükiége van, Irodalmi termékeink drágasága nagy mérvben elŐidésője ama ssomoru ger manizalásnak, mely részben Poroszország ból, részint Bécsbői árasztott el bsnnon kei, mohón kapott sok ezer olvasó si olcsónak látszó füzeteknek, és mit nyer-. iek vele? kaptak egy fércsmüret, melyben nem volt nyelv, lélektani fejtegetés ízlés, de hát ez mind jő polt a magyar német olvasóknak. Oda át kaptak a jó üzleten, egyik ágens alig tette be as ajtót, már a másik nyitott be, sorbs rakta asztalunkat a sok képes füsetekkel, valamennyien ott állt nagy betűkkel: eh legrs fizetést nem kell teljesíteni, meg a jutalom kérjek csekély utinfizetéssel. Azért mégis\'megvettük drágán. Es mindezek után, mit nyertünk hálafajében? gúnyt ott, mít a „Qartenlaube" elég gálád módon csapott a fejünkhöz, itt pedig, a mi ágensünknek megtiltották a házalást. Hogyan? Hát mi ne féljünk a ger-raanizálastól ? Jó leczke ez is áldozat készségünkért, hanem less rá gondunk, hogy oda át is megérezzék. Kapitányi hivatalaink, Bzolgabíráink sokat tehetnek itt, kívánatos is volna, sőt hazafias kötelességünk loyalís szomszédaink ágenseinek passusát nem hitelesíteni, ezenfelül tartsák szemmel, nem müködnek-e a tilalom ellenére. LÖRINCZFY JÁNOS. Egy uj háziipar, a szárított virág -ipar. Szárított virágokért, melyek mint di&zcsokrok éa halotti koszorúk jönnek a kereskedésbe, hazánk is tetemes összeggel adózik a külföld nek s különösen Németországnak, holott ezen iparágat tulajdonképen mulatságból is felkarolhatnák mindazok, akik egy kis kerttel rendelkeznek, azon virágok előállítására, melyek szárításra alkalmasak, mi által ama virágokból, melyek nyáron át kedves jelenségükkel annyi Örömet okoznak, oly kevés és valóban gyönyörködtető munkával igen szép jövedelemre tehetne szert minden falusi cseléd. S valóban csudálfcozunk, hogy a házi ipar annyi iája között, melyeknek némelyikérc valóban csak reá van erőszakolva "u--háziipar elnevezés, még a szárított viragiparra a háziipar apostolai reá nem gondoltak, pedig ezer meg ezer számra megy az évenkint eladott ily koszorú és diszcsokor, s egy részét azon szárított s festett növényeknek, melyek abba beleköttetnek, magyar föld termetté. Igy, hogy egyebet ne említsünk, biztos tudomásunk vao róla, hogy egy budapesti nagyárus ezelőtt pár évvel meg évenkint nagy mennyiségű árvaleány hajat küldött Erfartba e czélra. A virágszárítás, mihez azonban semmiféle hosszas levelű s tömött virágot használni nem lehet, tiszta homokban történik, mely czélra a minden földrészektől ment folyamhomok legalkalmasabb, de többszöri kimosás által minden sovány homo kot el lehet e czélra készíteni. Az eljárás pedig a következő: Vékony deszkából 20—25 czentiméter magas és széles s 40—50 czentiméter hosszú rekeszeket készíttetünk, melynek fenekén több lyukat furatunk, de melyek második tolőfenék által elzárathatnak. Ezen részeknek fenekén lévő lyukakat a tolófenékkei elzárva, azokba 2—3 ujjnyi homokot öntünk, s ebbe bele szurkáljak a szárítandó virágokat, oly módon, hogy azok egymást ue érjék, mire egy papirtöltsér segélyével a kéznél levő száraz homokból lassankint a virágokat körültöltjük homokkal mindaddig, mig azokat a homok teljesen ellepi, ügyelve arra/: hogy feltöltés közben a virágok levelei rendes állasakban maradjanak; megtelvén egy ily rekesz, abban vagy a kenyér után a kemenczébc tétel által vagy a takaréktűzhely eléggé Iából haza menet, megálltam as emelkedő épület előtt, elgondolkoztam z felső\' hajtók: Ha ez készen less, elvissnek-e •>ogam is e palotába ? . . . Igen, anyám megígérte. — E remény nyel tértem basa. Az ideig még nem láttam előadást s ké\'szeres volt örömem, midőn .Sze-pán\' előadásához elvittek, természetesen ü — kakasülőre. A függöny felgördült udupa szem és ful voltam. Kantomé játszotta Szspárinét, Lendvay Szapárit, Bartha Hamzsabéghet, Udvarhelyt Miklós az öreg parasztot. Oly szivhez szólóan énekelte el: .Miről apám nagy buaan szólt," E naptól a színészet volt egyedüli gondolatom, sót lelkes pártfogójává is lettem. Naponként nézegettem a ,Zrinyitf szögletén lévő falragaszt és ha nagy szia lap volt, vagy a darab czime különösen vonzó, addig sompolyog\'am, Ólálkodtam, mig kevesen jártak és senki sem látott. Ekkor gyorsan fölugrottam a szöglet-kőre,-, hatalmamba kerítettem aszinlapnt, s diadallal vittem hass. Az ősz-utczában laktunk akkoron, Kulcsár István uram háziban. Sorba jártam a szinlappal, mint egy zászlóval s magyar szomszédokat s verbuváltam. Eitve aztán csapatosan mentünk a várszínházba. Itt láttam utoljára Kantomét „Macskái Juliánná-ban s oly hivén emlékemben maradt, hogy midőn Kolozsváron e darabot válasstám jutalomjaté-kul, szerepem felfogását e visszaemlékezés könnyűvé tette. Isimét elmúlt egy pár év a gyermeki életből. Váczon időztem nagyanyám nii. Ez időben nyílt meg a nemzeti színház. Gyermeki szivem csak ugy dagad] az örömtől, mikor annak fényét megnyitásit elbeszélték. Alig vártam, hogy hasa vigyenek, ami szeptemberben meg is történt. As első darab, mellett as uj színházban láttam „A haramiák11 volt L da- rabban láttam Kór Károly éa Ferénczet CzelesztintŐI egy este egy személyben. Midőn e gyönyörű csarnokot bámultam, egy kimondhatlan vagy ébredt bennem est kiáltani az ismerős alakokhoz : „Ti már itthon vagytok, oh fogadjatok engem Íb közétek I". Gyermeki szivemet egy kiolhaflaü szomj epeszté z színészet után s egy napon meggyóntam szüleimnek. Október közepe Uján lehetett, m dón atyám bejelentette magát Déryné asszonynál, ki akkor a nemzeti ssinház első énekesnője volt. Atyám] tudtára adta jövetelének aaándékát s a tanácsát kérte arra nésve, lehetne-e már engem a nemzeti színháznál használni. Déryé első megjegyzése éveimet illette. Mindazon által zongorához ült s elénekelteiéit velem egy népdalt, majd a skálát végig pró báltam, miközben helybenhagyólsg intett fejével Az első nagy próba után megsimogatta arozomat a as akkori intendánshos, Bsjzához utasított Bajss kisérŐ levéllel Mátray Gáborhoz, a zeneiskola igazgató-jihoz küldött, kí előtt egy nótát énekel tem, s mi után az itt nyert biztató sza vsk atán Szerdahelyi opera-rendező és Hainisch karmester előtt as utolsó tös próbát kiállottam, a nemzeti ssinház karazemélyzetében helyet találtam. Az első két bét után 16 váltó torin fizetést kapum, egy év elteltével pedig 30 Jfrtra vittem. Es akkor sok pénz volt s vigasztalt azon öntudat, hogy nem az egyetlen voltam, kinek ily kis fizetéssel jutalmazták a fáradságát. Első szerepem mindjárt as első hónapban volt. Egy féléves apród mézeskalácsos Rózában. Nagyon elfogult voltam, midőn a függöny felgördült s Fáncsy val. ki valami vitézt adott, szemben állottam. A derék {SsentpéUri a színfalak mellől bii.-Utott, iolyton azt ingta; csak bátran Én neki gyÜrkőstem, elrebegtem a mon- meleg fiókjában gyorsan megszárítjuk a virágokat. A gyorsszárítás fontos, mivel lassan száradva, sok virág elveszti szinét. 10 — 12 czentiméter széles s feketére festett rekeszekben azonban egy jú napos, meleg helyen a napon is lehet a szárítást végezni A szárításhoz akkor kell szedni a virágokat, mikor azok teljesen ki vannak fejlődve, de azoknak se harmattól, se esőtől nedvesnek lenni nem szabad. A szárítás után a toló fenéket a rekeszeknek kihúzva, a rekesz fenekében lévő lyukakou a homok lassankint lefolyik, s a virágokat készen ki lehet szedni, s finom selyempapirba takarva eltenni. Az úgynevezett szalmavirágok melyeknek ma már szintén sok vál faja van, szárítás nélkül is alkalmasak koszorukötésrc, miért is tenyésztését igen lehet ajánlani. A diszfüvek sem lesznek homokban szárítva, hanem csomóba kötve, árnyas helyen száríttatnak s csak a legfinomabb fajai, mely k-nek kalászkai könnyen összenyomui-nak, lesznek egy tál homokba dugdosva, napos helyen gyorsan megszárítva, Ajánljak ez iparággal ez évben kísérletet tenni, s jövőre nagyobb mérvben vetve a szárításra alkalmas virágokat s diszfüveket. minél előbb leszorítani a piaczról a külföldi behozatalt. P, BT. A falusi bírák. Ha igaz az, hogy a nagy gépezetben egy kis csavar, vagy szeg hiányozván, meg akasztja az egész gép működését, ngy az is igaz, bogy ha egy községbiró kellőleg nem teljesíti kötelességét, az adminisztrálni minden ága megérzi, s a tétlenség és mulasztás visszahatása érezhető lesz, .még a kormányzók körében is. A községbiró nem is oiy liliputi egyéniség, mint miuónek szeretnék tartani birópáleza-irigyek; az egész helységben a reud, erkölcs, hivatalos ügyek, iskolák, egyház, utak, folyók stb. a szerint válnak a népség javára, vagy kárára, a milyen a bírája. Ha éber, szigorú, rendket\'velő, jó gazda, sógorság és komaság nem köti, tiszta kezű a bíró,- meglátszik a községen, a mint belépsz. Nincs ott gyakori tolvajlás, mert az őrök ébren vannak ! nincsenek éji tivornyák, mert a bíró nem iszik\' a helység korcsmájában, s a bárom szem vályogvető czigányt házi árístomba kárhoztatja, ba a legénység heje-hn-jija nótára invitálja őket. A szoknyás csőcselék nem támogatja a kerítést, megejteni a jó erkölcsöket, a kutyabőrből halhatat-lanitott duda nem nyávog a kuko riczaf osztás czime alatt a békés polgárság csirkéin hizlalt személyek bordélyházaiban. Nem fekszik & részeg ember keresztül az utczán. A gatyás proletár ncu szaporítja az atezai szemetet. Az utas nem dől el a falu közepén be nem fedett árkokban. Nem csap ki a kanális minden kis esőre. A szőlőhegyekben nem lakik tolvajbanda. Nem támolognak otthon az atyjuk tarisznyáját fürkésző iskolás gyermekek, hanem tanalják a kátét, bibliát földrajzot. A polgárság békén alszik, békén kél munkára, kenyérkeresetre, mert az éjszakákon át nem verik fel a ló Ökör, sertvés és baromfi tolvajok, kapezabetyárok. Tudja, hogy hol a szemét a . községben, s azonnal kihordatja a ¦ házsorokból, mert hát vau ám sze-J mét a községekben nem csak szalma, \\ csizmatalp, toll es szardarabban, jhanem — emberekben isi... S ez a szemét inficiálja legjobban a légkört, a polgárság ház belsejét, És a hol nyámándi, aluszékouy, sógor és komázó, maga lábán nem \'járó, disznptorok, pinczeszerekre járó I korcsmázó, tehetetlen a biró! ? A hol a magyarófa páleza feltöri a tenyeret és nem ad tekintélyt hordozójának ? Hol a biró maga is lesi a j korcsmapadot és Ámbrahám kebelébe be van kebelezve kontóival? 1 Ott aztán fel van fordulva a \'község kivűl, belQl. Szól a dob napszámra; a megkésett, nem serkentett adózó\'ruhájúk a bútorjaikkal fizetik a porcziót 1 A kis bírák hányat feküsznek a napon; a bakter a szőlőben más lúdját süti; a harangozó napkeltekor harangoz hajnalt; pirosított szoknyás ármádia beógyelgí azutezákat; 3—4 napig tart egy disznótor, melyben sok polgár lesz. a disznó helyett — disznóvá, öt-hat napig a lakodalom. Mikor félrevetik a harangot, már akkor egész házsor leégett; a kálódat ellopják a bíró ndvaráról; az elöljáró fényes nappal is tollseprüt hord kalapjában a repedt fazekak zenéjénél tartott tyakveröben. A gyerekek csoport ezimra ludat őriznek, s a tanító maga pipál unalmában az iskolafalak közt.... Egész éjjel nem alszik a polgárság, a kinek vagyona van, fél; a kinek nincs, az meg az utczán van. Sok végrehajtó egy üvegből iszik a biró komával törköliczát. A \'diófa-almárjoni még meg sem pihen a szobában, már dobszónál szárogatják a napon. Minden éjjel felvernek három-négy pinczét; a ki nappal szüretelt, az ! alszik, aki nem szüretelt, az éjjel iszik. d. templomokban alusznak a \| predikáczió alatt, egyik bólintgató ember a másikat üti oldalba fejével, s a pap a falaknak beszél... Az ilyen bíráknak ki kell venni kezéből a birópálczát és aj évi ajándékai az ujrai megválasztás helyett beletenni abba a kalodába, melyet ndvaráról elloptak! Megérdemli! Egy jó biró, jó elöljárósággal helység lelkiismerete, vezére, útmutatója és édesatyja is. Ilyen bírákat keli választani. Ajánljuk a ientebbi sorokat a községek választó polgárainak figyelmébe. .Somogy." dokit, Szentpéteri megdicsért s én boldog voltam. Négy évet töltöttem a nemzeti szín háznál, melynek sokat köszönhetek. L< Mouton, egyetemi tanár hetenkint három szór órákat adott a nyelvekből, Tanítványai voltak kívülem: Szilagyi Lilla (Bu lyovBskyné), Komlóéi Ida, Egressi Gábor ér Béni, Szerdahelyi József, Ceep-reghi stb. Egy kis f.anczía előadásunk is volt aA fiatal férj czimü vigjiték első felvonását mutattak be. Az akkori „Regélő" czimü szépirodalmi lapban megörökíttetett ez előadás. Az 184t-ik óv őszén Kilóoyi Dávid kolozsvári igazgató az erélyes nagy országgyűlés alkalmából szint áxaulatot szervezett a fővárosban. A nemzeti színháztól Bodnár József.Miskoiczi Júlia Kovács József, Károlyi •** én szesződtünk hozzá. Anyám ellenkezése s as akkori intendáns Simoncsics János és Fáncsy lebeszélése dscsira beadtam lemondásomat s as intendáns jó bizonyitványával, melyek e szavakba foglal , .Virgács kellene neked, nvn elmenés,* útra keltem. — Ttzeobé\' éves koromban indultam meg lső vándorú tamra, ott hagyva anyát, nővért, Atyám azon év tavasain hunyt el. Egyedül utaztam egy váczi fuvarossal. Akkortájt esik gyorskocsival vagy fararossal leheUtt menni, ki 2—3 szekéren is vitte a portékit Erdélybe. Huss váltó forintot fisettem az utért. Csaknem Kolozsvárig a mezőn tanyáztunk. A jó fuvaros bácsi a világért i engedett volna csárdába beszállni, pedig többnyire csárdák közelében álltunk meg éjjelre, s ezekből víg muzsikaszó hangzott. Ö maga bemeuta csárdába, kikozia, mire szükségem volt, mialatt fiai őriztek. Később mondta meg, bogy ily helyeken tartózkodnak a veazedel- Az utazási vágy. A társadalmi élet mintegy két tízed óta egy mndern szokással gyarapodott. Éa ez az unalomból stármasott, melynek ékes neve: as ataees. Manapság már boldog, boldogtalan utazik, mert itthon v»l»mi lelki .sivárság szállja meg bensőnket, ettől mese. i külni kell s est megadja az utazás. E mellett szól a modern u tatok nagy tömege, kik orvosságot as itthoz való Üresség ellenében, a küiaö tárgyak éa tartózkodási pontok változatos egy mai utinjában keresik föl. Hogy megtalál-\'jak e azt valóban, nem merjük bizton ; állítani. { Ezt bizonyítja a körúti kártyák (leszállított vasutí menetjegyek) életbe léptetése és széles körű használata, a esen kártyával utazva több időt tölt el as ember coupíbao, miat a szépvidékU megjelölt állomásokon. A természet festői képeiből, jobb ról és balról is az őrül sebességgel vágtató vonatról kinézve a-tájak kibonts kosó panorámáiból, csak egy auravarosán egymásba folyó kaleidoskopikua emléket visz haza. TermészeM», bogy az ilyen uiaiii lelki gyarapodással nem jár, hanam talán még hitránynyal. Mm a modern utazó o«ak rövid időt tölthit egye szép vidékeken, s ott íb többnyire a hoolek-ben tartózkodhatik — erszénye nagyobb rovására. A modern utasó embernek ezen centrifugális utazási mániija vagy mond- mes „szegény legények.\' Tizenegyedik napra Kolozsváron voltunk. Elhelyezésemről Kecskések gundoskoduk. Midőn a fuvaros bucsut vett, s kérdé mit Üzenek haza anyimnak, kitörtek könuyeim s fejemet podgyaazomra hajtva, sokáig Bírtam. A tudat, hogy egyedül vagyok, távol a szülői háztól, idegen helyen és országban, fájdalmas érzéssel tölte meg keblemet..... Midőn könyüím kiapaduk s körültekintek, egy nő állott mellettem; rétvevŐ-leg tekintett reám b e szavakkal vigasztalt: .Ne sírjon kisasszony, itt ís laknak még jó emberek 1" Kecskések cselédje volt. Mariczs. Dicsérni kezdé előttem asszonyát, gazdáját s midőn- Kecskések a próbáról huza tértek s a legszívélyesebb -n üdvözöltek, régi -ismerősöket » éltem beouök felül ál oí, lij en a fiaUl szív, hamar feled!-- Sok régi ismerősre találtam itt, Déryé, Becza. Csabiné, Kovács, Bodnár. Károlyi a kolozsvári síi uh áznál voltak. Emlékezetem még e következő tagokra is kiUrjed: Hegedűs Lajos, Kálmán nejével, Kecskés Károly, Latzbár Endre, Szabó Mózes, Balassi József, Sá-rosi. Farkas Lajos, Póza, Gócs, Gócsné, Hazai Viktor, Haczkó és neje. De Cau Mar:, később a nemzeti tzinhas Üonepelt énekesnője, Szathmárí Karó! in a, Lata-bárné, Kecskéséé, Né . Mirí burleszk ko-mika s maga az igasgató, ki néha, ha a szükség kivinU, játszott ís. Küényiné játékára mir nem emlékszem, ez időben keveset játszott, de ha fellépett, gazdagon szeretett Öltözködni. Volt neki egy igazi aranynyal kivarott ruhája, azt mindig megbámultak, ha felvette. Ha nem jaiazottnnk, vagy nem volt próbánk, családias körben öltük az időt. Klubbonkhos tartoztak ; Csabai, as örökké jókedélyQ és kifogyhstlaa élciü jó barit; Benza, kí egy cseppet sem eu-^edett Csabaí bácsinak ; a Latabár éa Kecskés par; Károlyi. Gyulay , Ferenc:, ki akkor még kancellista volt. Mindeo, mi e körön kivül tőrtént nem érdekelt. A derék jó baritok közül Csabai a deb reczeni, Gulay a kolozsvári, Kecske* a tordai, Benza a pesti és Latabár á mn kolczí sirkertbenalussssák örök ilrauka\', csak én, Latabérné, Kecskézné és Károlyi élünk még. Igy telt az idő, a mulat-tató a hasznossal köttetvén Össze, mert Latabár, ki mester volt a zenében es igen szeretett tani\'sni, ssebbnéi-s\'-lb quartettuket ismertetett meg velünk. Néha szerepek tanulásával is fegisJ-j kosiunk. I KÜényíről mindenki tudja, bog)\' nsm szeretett fizetni: egy napon feU\'ó litot:a tagjait, hogy jövedelemhiány BÍ»tl engedjenek el a fizetésökből. Mit t-h? tünk? Eng.-d üuk. Hatvan forintos •«-gem leapadt 40 ír ni Zokon vell-m s ha Latabár nem tart vissza elszegődöm Elekhez. Tizenegy tag ment torda felé saját költségén, mert as uj igazgatónak k** tabárnak sem pénze, sem darabja, sora ruha tára nem volt Emlékszem, hogy .Angelo"-ban a főszereplőnek, Károlyinak, egy zöld selyem szoknyája piszomi-nyoztuk fel és azt akaastottuk nyakába palást helyett. Midőn Kilényitő! elbuesuzism, ¦-¦ szókkal bocsátott atra: .Kár kegyednek oly hamar megkóatolni a vándorlás keserű kenyerét; miért nem marad náUm \'¦\' Hamarább éa könnyebben elérhette volo* azt, amire törekszik ..." Talán Íga«* voltl . . . "Útnak indultunk. Gyulsy elkisért, Ő akkor eihatároita volt, hogy félre dobva a hivatalt, színész less. Tordára ess-reaosésen megérkeztünk. Akkoriban még HUSZONKETTŐIK. ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY AUGUSZTUS 30-án 1883. diódá- juk azenvedélyc — malitiozus ion alapszik. Az otthonival valc elégedetlenség, melyet környezetének tulajdonit, az saját bensejében fészkel. A kiábrándulás hsmar beáll. Az újság ingerr, bűbáj* hamar szétfoszlik, s a dolgokat szorosan szemügyre véve, nem váltják bo azt, mit a távol ködfényben látni re mónykedtek. A kiábrándulás hamar bokövetke.-Llk. midőn észrevezsaruk, hogy nem az idegen, ismeretlen világ költötte fel bennülik az utazási ingert, a vagya1, hanem ai otthantól való menekülés. Lassankéut már útközben beáll a blazir tság, s mindinkább visBzavápy ó-iiiink az otthon kényelmei közé, mely a távolból hívogatva mosolyog felénk. Egy-egy magunkra maradt pillanatban belátjuk, hogy utóvégre még ís csak jobb otthon és nem oly költséges, mint ezen igen gyors s szerfölött változatos, melynek végeredménye még sem kielégítő. Mert mint Jean Pnul mondj\': .A távollét szép estnek kel föet." De csak liiat, mondjuk mi ra. Az is igaz, hogy z idegen országok s vidékek jobbsn vonzanak, mint ugyanoíy a hasa azép keretűben. Ezért - olt már régóta s touristák jelszava Tacitus motidásakém: Peregrina extollinus peinae incuríoai". Ha aa utazási kedv idegen országok megismerését b c^ai tanulmányozását eredményezné, akkor a la bonhenr, ^l-mmi szavunk aem volna hozzá, sőt a 1- ^melegebben ajánlanánk. De rendszerint erről itt szó sem lehet, mert a modern utazás mellett uemcsuk az utazás, a , ,-orakozás főczél, hanem még egyébb más excureió, mi mellett ismereteink gyarapításáról szó sem lehet. .Ki csak megérkezni akar valahol, Rousseau szerint, az üljön postakocsira de a ki vándorolni óhajt, az menjen gyalog.\' A valódi tourista átengedi a vssu-íat as Üzletembereinek, ő gyalog óhajt menni a oly vft\'gyek és utak felé kanyarul he, hol a természet a legfelségesebb képbeu nivellál. Csuk az ilyen utazás mondható élvezetesnek és síkeresnek. A touris\'át sohasem fogja a blazírt->ág értele megszállani, mínt a vasúti utast. Mert igaz, hogy a vándornak némi kéoyelmntlenBégg\'il és holmi fáradtsággal kell megküzdeni, de ez teszi azt, mit kedvel a sz<ret, s annál üdébben tér haza. A vasúti utau a megszokás befolyásának rabja, s ezen megszokás mintegy vaksággal veri meg ar. embereket, s érzéketlenné leszi h természeti jelenségek szépségei és bájai iránt. Szereti a komo-ditast de az míly.-n költsége , talán ép oly fáradságos Ós unalmas. És éppen azért, mivel csak a szo katlan, nem mindennapi képekkel,jo\|eno-tekkel szemben vagyunk igazságosak, a üimnyibeu megérdemlett figye!embn részesítjük ós minden oldaltól szemügyre v-szszük — ugy rejtegetett b íjai is kibontakoznak előttünk egy a vaauti vonaltól távol eső szép vidéknek, melyet csak vándorlás, gyalog utazás által él\' hetünk. És éppen a váudorlásbau van azon titkos erő. mely érzékeinket a ler- gonyosokkal; a igy néhány ablakbeve- kielégítését \'tartja izem mészét szépségei iránt eltompulni nem \' résnél nagyobb szerencsétlenség nm \' előtt", de mert azok a gymnasiumi ven-engedi. Ez szerzi meg szemünknek lai- j történt. Itt-ott hangzott fel. egy egy „É I- j dégek az ipari pályákra fognak lépni Bánként azt a látási képességet, mely jen Istóczy!" „U s d a nélkül a természet panorámáit megér- j d ó t(" felkiáltás, de 11 Órára már csen-teni és élvezni képesek nem vagyunk. ¦ des lett a város. Az Őrjáratok egész éj-Est az utazás soha meg nem adja,\' jel czirkáltak. Körülbelül busz egyént mert nem vezet be bennünket a termé- j fogtak el, részint Kis-K anizairói, részint Bzet szentélyébe, hol még minden a; helyből, maga szűzies eredetiségében jelentkezik sőt inkább mindegyre távolabb visz, idegenít a természettől, eltompítja érdeklődésünket a titokstserü erők működése iránt, a mintegy elvágja azt a fona-Ut, mely benső világunkat a nagy mindenséggel kapcsolatban \'.ártja." Ss. V. meg Megemlitést érdemel as, hogy Kis-Kanizaara tőlünk ment ki néhány mesterinas és vasvillára, fejszére szólították a népet, melyben azonban több volt a józanság, hogysem őket követte volna. A nagy-kanizsai zavargás. AuguBstns 26 án — vasárnapon este a társadalom kórsága megszállta városunkat ís; a saidók elleni gyűlölet felakarta fordulni a békés együttlét, a társadalmi rend és nyugalom csendes állapotát; de nem sikerült, legalább oly mérvben nem, mínt azt a népbujtogatők ve-zett agya álmodta. Ks ezért az érdem erélyes hatóságitokat illeti meg. Békés körülmények között is ttok tapintat ssük-eéges egy ily különböző társadalmi elemekből álló lakosság kormánysásáhos; hát meg itkkor, mikor a fékevesztett szenvedélyek mázakat ragadnak kí a napi foglalkozás, a békés kenyérkereset yugalmas medréből! De hatóságunk éppen ily alkalomból ragyogtatta erélyét a vasáru, p esti argás alkalmával. Polgármesterünk, városunk főjegyzője s néhány tanácsos kiséretében — hivatalában volt éa minden a kapitányság részéről érkezett bir vagy véleményes jelentés értelmében haladéktalanul intés kedett. Elképzelhetetlen veszélylyé nőtt olna a zavargás, ha esetleg most a vá roai hatóság élén egy oly egyén áll, kí tor vény adta jogaival teljeaeo tisztában nincs — vagy intézkedéseiben olyan tapintatlanul jár el, mínt főkapitányunk, ki bizony főveszlettnek látszott és a legcsendesebben viselkedőkk! — a hazatérésre, vagy ssé\'oezlásrK való tisztessé gcs felszólítás helyett — teljes tüdőerŐ-vel éreztette hivatala fontosaágát. Hát ezt nem hagyhattuk megjegyzés nélkül; annál is inkább, mivel meg vagyunk győződve, bogy főkapitányunk is igen jól tudja, miszerint a „h a .i g n rí" tekintélyének kora lejárt, s most nem az a jó rendőr, kit mórifóidokrfil meghablani, hanem akit mindé nütté ber de higgadt munkában látni lehet, hol veszély van — Annyit határozottan cnnatatálha-tunk, bogy ások, kik Istóczyt dicsőiint ták nem csináltak összesen akkora zajt mint főkapitányunk maga. Később valaki figyelmeztette éi csendesebb lett. Mi Ís teljes jóindulattal irtuk fenti sorainkat éa h\'szszük, hogy nem fogunk félreértetni. » A zavargókat rendór-égünk >d-j< korán szétoszlatta a segélyül 1 ért dra- A közönség köréből.) Hol Tan a baji A .Zala 67 ik számában megje lent közlemény elolvasása után megdöbbentem és azt gondoltam, hogy talán valami figyelmemet kikerülte, a mi arra a feltevésre adhat okot, hogy én a rendeltetésének megfelelő polgári iskolát is kárhosutozn és ez sunyival furcsábbnak tűnt föl előttem, mivel emlékezetem és meggyőződésem szerint csak a nor vezetőt tartom hiányosnak, miért is ismét elolv-stam amit Írtam e ugy láttam bogy én is azon helyzetbe jutottam, mely ben Hegel volt, kiről tudva van, hogy halála ágyán azt mondotta: egyetlen egy ember volt a világon, a ki megértette és as is félreértette. A ki közleményeimet figyelmesen olvasta, as meggyózódbetett arról, bogy én as olyan polgári iskolát, mely értelés m ü v o l t középosztály gteremtését tűzte ki főcsélul nemcsak hasznosnak, de s s ü k S é-esnek mondottam; de az olyan intézetet, melyben az it\'ju felnő és elérí a 17—18. életével s ekkor felületes elméleti ét minden gyakorlati képzettség Ikül adatik át as életnek, szóval a mely proletárokat nevel, as ilyen iskolától viaszariadok, sőt még arra sem tartom alkalmasnak amire — sajnos — használj ifc, hogy .kezeióket* ily sseren-cseilen ex<tenuakat neveljen, mert hi-ízeiu erre is csak ministeri kedvez-s n y alapján képes. U. M. ur annak megengedését kö eli tőlem, begy Csengory derék ember volt é» értett valami. . tanügyhöz és ennek a halhatatlan tudósnak egy beszédéből közöl sorokat, melyek csak H. M. ír ellenében birnak bizonyító erővel és megdöntik as ellenem emelt vádja.t. T-.rineazete.en ezen idézet tartalma helyes, erről tanúskodik már maga a Csengory nagynév, melyben azt mondja a bölcs államférfi, hogy szükséges azon elemek tódulását, melyek a gym-nasinmokban csak egy pár évig fnglal-nak helyet oda elvasetui aa hot szükségeiknek megfelelő oktatást adnak, ahol rendszer és módszer egyaránt as ő és csupán as ö szükségeik nem volt elkerül botion szükség, hogy az igazgató előre kivegye a várost. Bejelen tette maga", kivette a tervet, ha volh: nem, felütötte sátorfáját egy kertben vagy állásban s játszott. Ez okból nem egyszer., megtörtént, hogy egyik igazgaJÍ .R^misik nyakára ment. l!yenk«r aztán, ha volt mivel, az utóbb érkext;\': tovább ment, ha uem volt, a két igazgató megegyezett. Néha s törvény ia bessMt. Mi is ig- jártunk. Midőn Tordára értünk, már hosszabb idő óta ott működött Ötöde társula\'a, melynek kétség kívül legjobb ereíe ez apa sziuéss Cshzér volt. A többi tagokrn, bAr a tárlat nevezetes volt, nora emlókazem. A natóság engedelmével Latabár néha y előadást rendezett, melyekben^ a tabteaux-ok ; Verpohir, Genovéva, Ádám éa Eva nagyon tetszettek. Tordáró! a közeli Maros-Újvárra rándultunk, hol Mikes Kelemen grófnak birtoka vult. Este érkezünk meg, a korcsmába szálltunk, a Teodéglős szalmát adott, mi pedig ágyneműinket kirakva, édesdeden elaludtunk. Reggel 6 óra lehetett, midőn e kiáltás ébresztett fel bennünket; .Szerencse fel!" Egy marezona alak állott előttünk, körülnézett s kérdú a vendéglőstől, hogy mítéle vendegei vannak. .D.átris ták !¦ — feleié á ko\'csmiros. — .DiálriBták ? Isten hoz-ta önöket] Ki a direktor?" — kérdé a b-toyáaz tiszt, — mert a felköltő az vjlt. Latabár bnro.tlta magit az idegennek, ki legelsőbben is reggeliről gondoskodott. Aztán az ott működésre nézve némi felvilágosításokat adott. A férfiak a színpad után néztek, mi nők pedig lakást kerestünk. A gróf szakácsának házában kaptunk is egy nagy szobát, hol az emlékpróbikat is megtartottuk. Hatunk körül regényes hegység •inelkedet\'. Itt tanultuk ssarepeinket. ) E rovatban foglaltért sem alaki sem tartalmi tekintetben felelősséget nem vállal a Szerk. Egy-egy reggel csak u^y dörgött Padua Zsarnokának, Tudor Máriának, Ferdinándnak egetverő lármájától. Hiába, i társulat fiatal, tehetséges erőkből állott, kiknek s szinészst szenvedélyök volt, kik készek voltak ssembeaziilani minden anyagi bajjal a örömmel elviselni a nélkülözést, de a színészetet elhagyni — sobal Maros Újváron jött hozzánk Gyu lay Ferencz,itt kezdte a színészetet. A kö zönség nagy pártfogása mellett játszadoztunk. Dráma, vígjáték, népszínmű a legnagyobb bohózotok, mint Peloakei. Ludas Matyi, Garabonciás diák, Luni páczi, Fekete asszony, nagy tetszéssel adattak. Tanulni szorgalmaaan tanul tuuk s a szerepből csak egy szót is ki hagyui nagy vétek volt. E mellett rou latságrais maradt idő. A közönség köré bo vont, sőt maga a gróf, ki akkor ott \| nulaahos. Latabár htgedült.Gyulay klari-id"zött. nem egyezer megvendégelte kas-! néto.-ott. Lzczkó guitarozoit, én szaval-lÓlyiban a férfi-azemólyze\'et. Négy be- j tara. Volt qaart>-tt, lerzett. dtiet\', azoló, tet tököltünk itt. A gróf elutazót:, a kö-! szóval minden, mí kétestét kítőlthe\' zönség részvéte csökknut • nekünk a tá j A próbák a tutajon folytak. Mi- vozasról kellé gondoskodnunk. Elhalá-ldŐn a társulat érettnek érezte magit. mi aj unkát, melyeknek v-zetője egy MaCskási nevű uri ember mindannyi azor kivontatott a zitonyróí. Az ut külÖnb»o nagyon kellemes volt. Vadregényes hegység között ha ladt Thalia tutaja. Esténként egy-egy azép tájnál kikötöttünk s víg vacsorához láttunk, melyhes Mscskáaí jó borral járult, mi pedig népdalokra gyújtottunk. A vidék csak ugy visszhangozta a magyar hangokat, ily kedélyes Ólét csak lelkesíteni tud. Egy napon a sós hajók visszamaradtak, mi pedig tovább, úsztunk. Másnap azon vettük magunkst észre, ho.-y elem rizsiánk, de még pénzünk is elfogyott, Latabár gyűlést -\'hívott egybe, mely végié! leg kimoudta, hogy Déván megállapodunk s pár hangversenyt rendezünk. Azonnal hozzá fogtunk róttuk, hogy M a gy arorssigra ma gyünk. — Ily hosszú ulra nem tévén elég a pénz, elzálogosítottuk ék-Tereinket. O.t is veszett. Latabizjtrvr\'ibb p^uzb-n kár pótolt. A grófi házi gondok, a színészet . - . ., büptrl«>lój.50ír:ol .Solt Icölcüo L ,1- ^^ B l . u , , , r , .,,„,., .. OO frl\'al toldta meg a kastszát. tJeize- bárnak, m«lyen egy szálfákból osszera-i™ ¦ , ., , • . - r i-.^ii J - - .....1 resve a szükséges élelmi ezért, fe!»zált- épen Déva előtt állott Kikötöttünk. La tabár rögtön helyiség után nécett és kapott is egy orvos házban egy nagy termet. Itt tartottuk a hangversenyt, amoly reményen felül sikerült. A két előadás azép jövedelmet hozott; biró Napcsa, ki hangveraenyt. k»t> HI.fT.lt Err. .-<-¦¦«-¦ ,aok . ,u,.jttDkr>, h»l «» idS .1.» l.k- k„m . ygj.hm. . kormi»T- moniünk. A pwlo. ölilkodá ¦Ut ki vállig wí.itó, h»a „Uhok ,W gyorm-k.ik.t .„.I ,61 « aut » M.™... Egj «áp \| h „d..dj4k 6k.l . irika I. Lipp. felé Ol »pol .altSua.k ^,Binn , „l^B.k" Umí. . .».», • J...Q n.B éppen htá DélkQl.mert kor., r.„00y ulin egy párszor zilonyra vitte a tutajt, " Szerencsére sővsl rakott hajók kisérték\' és mert Osengeri városnak ban tartott gyik évi beszámoló beszédében ast mondotta, hogy ,n iparosok előkészítését a polgári iskolákra bissuk és hagyjuk\' ebből eo ipso kővetkesik, hogy Cseogeri is olyan polgári iskolát akart, a mely növendékeit megtanítsa becsülni a kési-unkátésasfit jogosan megillető helyre emelje as iparügyet, de ha H, M. ur saját szavai szerint .nem huny szemet azon jelenségek előtt, melyek a komolyan ssemlélŐ elé őnltényt jelen.kéznek akkor be fogja látni, hogy ezen nemes felsdatnak a polgári iskola jelen hibás szervezetével nem képes megfelelni, de beismeri talán ast is, hogy egy iparos szükségeinek megfelelő okta Lást nem ad a polgári iskola, melynek rendszere és módssero, sz iparosok szükségeinek kielégítését szem e 1 Ő t l nem tartja; pedig mily kiszimit-hatlan n enne \'.gazdasági haszonnal járna az, ha a polgári iskola falat között, mint ast megtámadott csikkemben már fölemlítettem „hazafiságot, műveltségét é szaktudományt tanulhatna az ifjú nemzedék" de mindezzel H M. ur a legkevesebbet törődik, elég az ó néki, hogy fungálhat, viselve a tanári azéket, mely a tisztelet megad á s ili kivül szép extBtentilt biztosit és ha akad egy polgári iskolai igazgató, aki ezrek érdeke személyes érdekei fölé emeli és nyilvinossn kimondja, hogy .a jelen sservesetü polgári iskols csak akkor fog megfelelhetni rendeltetésének, ha országszerte szak tanfolyamok kel k-pcaol\'atik öBsze,\' as ilyen nemes és tekintélyes lanférfiut H. M. ur „remény vesztettnek" doclarálja és ha egy fiatal ember meggyőződésen alapuló szabad vélemé nyét czikk befoglalja,akkor Ő ast mondja, hogy ennek .nemesik a komoly meggyőződését, hanem a jóhisse-műségét is kétségbe lehet vonni." EL M. ur nem a polgári iskola hiányos belszervezetőnek, hanem azok gyér látogató ttsigácak tulajdonítja a b a j t és ennek okául felhozza, hogy „a munka nálunk nem nagy becsben áll" tehit annil inkább jogosult azon múltkor is felemiitett javaslat fontosaiga. hogy ki kell egészíteni ezen intézetet ipartan műhelyekkel, mert csak itt tanulja meg a gyermek becsülni a kéai munkát s mintegy s munkilko dásba beleszokva nő fel és képezi ki magit ,n üiparosna kV — Ha hajlandó H. M. ur as intézet keretének kitágítása és kiegészítése és a szülők ezen jogos igényét figyelmére méltatni, akkor reménylem nem fogja a jelen szervezetet dicsőíteni, de mig ezt teszi, addig ne kívánja tőlem, hogy .hangzatos phrazisokkal" as intézet számára áldozatokat fogjak s korteskedjem, mert ebhez nekem nincsen elég erős kedélyem — mikor a té nyek kárlelhetlsn logicájaval kimondottam a jelen sservezetre a pereitot, ugyanakkor ki jelenettem, hogyha valaki be tudja nekem bizonyítani, hogy áliitá aaim a valóságnak meg nem felelnek, en leszek az első ki a tévedést beismerem, s akkoron egy helybeli polgári iskolai tanár nr nekem ast mondotta többek előtt „önnek igaza van, de m i állasunknál fogva est nem m o n d h a t j u k, s H. M. úrtól várhat feleletet" de a felelet elmaradt és én ezen jogi elvnél fogva tq u i l a c e t oonsentire videtnr" megnyugodtam és később újra felszóüaltam de most már H. M. ur Ís előállott; ámbár a fentebb emiitett uknil fogva annyit se adhatni rá, minta nagypéntekikereplŐre, de nem íb asért irl, hogy a dolog érdemére tartozó tisztességes érvekkel csáfoljou és hogy - a közönséget és csekélységemet valami helyes argumentummal lepje meg, hanem, hugy a>t a nem ép -u c-ii kölni való és széles kerben ismeretes tulajdonságét, mit * „ö n i w \\ t s é g-n e k" szokáB nevezni, "géaz hüeu be-mu a>aa, ezt bizonyítja az a f e n h é-j a z ó hang leyraelylyel polémiáját re InnTmegindította. — Nagyon sajnálom, hugy ily modorban keli, da ismét i g s-z a t irnom, de nem nyújthatok glacekesztyü* kezet a sárba mártott marok felé, miután o\|y annyira hiányos a polgári iskola azervezr-te, hogy akár ,* tanügy kára nélkül b-szuntelhetó," azért mou-dotlam és most ia ast mondom, hugy a bűnös mulasztás es m-n:h-\'-ti-n közöny bélyegét ne engedjük magún üt* rásütni, hanem a mutatkozó reform seükaég alap jin halogatás nélkül kell országosan in tézkedni s utaltam a módra ís, hogy t, i. kí kell egéssiteai ezen intézetet tanműhelyekkel és ezt azon tapasztalatom alapján bürgntem mert a mull évben mint az illamtudominyok hallgatója, szereztem magamnak alkalmat megszemlélhetni a budai gyakorló iskolái és ott győződtem meg arról, bogy csak tanmühelylyel összekapcsolt ,->ígári is* kólát tartsam a gyakorlati w-tí követelményeinek megfelelőnek, de H M. űrnek as én meggyőződésemet „kétségbe lehet vonni." Végül rosa néven vessi tőlem H. M. ur, hogy állításaimat nagynevű férfiak Bzavsival illustrilom (mert nem tud hozzám férni) holott ő ugyanazon forrásból Csengeriból merít idézetet, de csak az idézete helyes mindaz amit Ő produca! saját ssavaí szerint „fölösleges és hiába való." Ezen beismerés és önvallomásánál fogva én fölmentve érzem magam a további érveléstőt a egyúttal kijelentem, hogy H. M. ur botrányos kifakadiaaira felele tet adni többé nem fogok. WEBER PAL. Hirok. — Iskolai értesítés. A nagy-ka-niztai r. kath. főgymoasiumban az 1883 — 84. tanévre a nyilvános, rendes tanulók beiratisa aug. 30, 31 és 1. 2. napján fog történni; miről a t. cz. szülők Ós gyámok azon bosziadassal értesíttetnek, hogy a főgymnasíumba minden előssör belépő tanuló, a vall. és köz okt. m. kir. minisztériumaik f. eví február 6-án kelt rendelete Bzerint keresztlevelet, illetőleg ssületesi bizonyítványt tartozik bemutslni. Natry Kanizsán, 1883. aug, 23. A főgymn. igazgatósig. — A „Zalai Közlöny0 1883. évi tolysminak 68-ik számát Wajdits József könyvkereskedése visszaváltja 10 krért. — Az IskolakÖnyvek beszerzésére ajánljuk Wsjdi S JÓzsef 50 év óta fennálló és jó hírnévnek Örvendő magyar köny vkereskedését. — iBkoUI értesítés. A nagy-kaoí-zsai izr. hatosstályu fin- és leányiskola ban, valamint az ezzel egybekötött ke reBkedelmi iskolában a tanulók felvétele és a pótvizsgák letétele augusztus hó 29, 30 és 31-én az iskolai helyiségben történnek. Nagy Kanizsán, 1883. évi aug. haviban. Az igazgatósig. — Hirdetmény. A szülésznői tanfolyamra a beiratasok (orvosi karnál IX. ker- üllői ut 1. sz.) f. évi szeptember 1 én kezdődnek és bezárólag i5-Íg tartanak. — Tkncztanitas-Melegen ajánljuk mind a két nembeli fiatalságnak szíves figyelmébe, hogy Krausz Gyula tincz-meater és illemtanir ur ismét városunkba érkezett és a kellemes őszi idényre szépen rendezett táncziskolát nyitott. Annyival is inkább felhívjuk a mind két nembeli ifjunágot n tömeges látogatásra, mert Öbb éven keresztül szerzett érdeminél fogva csakugyan megérdemli a pártolást. Ei míudigszép sikert aratva, kedves emlékekkel távozott tanítványai köréből. S most újólag azon reménynyel köszöntött be hozzánk, hogy a lelkes fiatalságnak re a d«l késésére bocsássa magit, s újólag oly szép sikert aratva, a t. közönség bizalmát a jövőre Ís kiérdemelje. Tágas helyiség és kellemes zenéről gondoskodva van. — Arday Idáról — a mi városunknak annak idején oly ígen kedvelt szinmüvéaznőjéről a nagyváradi lapban vetkezőket olvastuk: .Arday I d a Octavía szerepében lépett fel. Ama jelenetet, — mikor Popea Silvía Nerot arra bírja, bogy Octiviát h a Ki I r a küldje s. Octivia Nérónak szemébe vágja zaarnoksi g-i t, f a j t a 1 a n é Í e-tét és szive keservét, midőn félisteni fölénynyel dob oda metsző szavakat, — ezt Ardaí I. oly megkapó igazsággal jitssotta, de szerepének többi mosza-natátís, hogy a közönség frenetikus tapssal jutalmazta őt, sőt a függöny legördüllek or parczekig h i t t a Ardaí Idát, ki szerényen elvonult s nem akart n érteni ezt. De mi megértettük, a bízva bis-tatjuk a színművésznőt, hogy ne csüggedjen, mert a közönség szereti. E I.Í r s! — Jelenet a tengeri fürdőben. Egy jó kedvű lev\'lező, ki &z-mlanuj* volt, irta le a kotknz". r.zomoruan kezdődő, vtg->n végződő és arra nézve, ki a történet hőse volt, emlékezetes jeleneiét. Etratatt an a ki a tengeri fürdu ak-^r venni, övet köttet a derekára és a köréi véget az úszómesterek ke\'^be adja, különben a nagy hullámzás miatt egy biztos pillanata aem lehetne a vízben. Egyszer csak megjelenik egy gazdag amerikai éas -hogysem akarja derekára köttetni az övet, ugy hogy valóságos vessekedé* kezdődött a fürödni akaró és az uazó mesterek közt. Végre mégis rá kötik, hanem az amerikai megakarván magit bőszülni, leoldj-t a ?izben. Alig halad ptrölet. a hullimok ide oda csapjAk, kifáradt, segélyárt kiábal. Az ozó mes terek egésa hid-tg vérrel mondjak : .No, ez elveszett I" — Végre a hölgyek könyörgésre egy pir u«zó mesW kötelén HÜ8ZONKSTTKD1K KVÍOLYAM A L A 1 K 0 Z L Ö H í AUGUSZTUS\'30-aa 1883. elindul éa nagy nehezen kimentik gaz dag amerikait. Ez mihelyt a partra ér büszkén kérdezi; .Mivel tartozom? Mert tudok ám tize in í! — „Mi is tudunk!\' viazoiozzák az uszó mesterek s ugy elverték a gazdag amerikai megemlékszik a fizetésre. — Megrendítő szerencsétlenség történt, mint a Szegedi Napló írja, a dorosrnai tanyákon. Varga Mihály ottani gazda kendert áztatott a vele voltak fele< sege és András nevű 14 éves fia. Mig a család munkája után látott, lovai eltéve-lyediek valamerre. Varga Mihály fiát küldte s lovak után és a gyerek nem nagy idő múlva viasza is tért as egyik lo-y.-i üive, keresztül a vizén. Már kösel vr.lt a Ezüieihez. mikor egyezeré beletor dúlt s vízbe és segélyért kiáltott. Atyja ni -nban segítségére sietett fulladozó g; érmekének. Iszonya jelenetnek lett tanúja ekkor a szegény Varga Míhályné, N m messze tőle, szemeláttára fuladtak b.-ie a visbe: ura és 14 éves fia. A szerencsétlenek holttestét bevitték Doros mára- — — PŐBta. — Folyó évi augusztus hó 21-ón veszpróm megyei Bakony-Magyar-Szeat-László községben postahivatal lépett életbe, mely levél és 5 klgr, súlyt meg nem haladó kocsipóstaj küldemények felvétele, továbbítása és illetve kézbesítésével foglalkozik; összeköttetését a veszprém-varsányi postahivatalhoz közlekedő gyalogjáratok utján fogja nyerni,- késbesitő köréhez Bakony Magyar - Szent-László, Bakony • Német-Szent-László és Gyirót községek fognak tartozni. — Az Orkánok ez évben megint nagy pusztítást visznek véghez. Legujab ban Minnesota államban olyan erővel dühöngött egy szélvihar, hogy Rocbeater városának harmadrésze romhalmazzá lelt. Az orkán még egy vasúti vonatot is magával ragadott, miközben huszonöt ember megöletett és 45 ember megsebesült. — Egy asszony a kit elvitt gát látni. Boschenban egy szép, fiatal mias nemrég különös módon fényképez-tette le magát. Fehér atlaszruhát öltött, koporsóba feküdt, összekulcsolt kezeiben fehér liliomot tartott, behunyta szemeit hogy Bokáig és ebben a helysetben késsittette el fényképeit. Miután ezekkel meg volt elégedve, meghagyta hozzátartozóinak, hogy abban az esetben, ha fiatalon halna meg és a halál nem torzítaná el, ily módon fektessék koporsóba. — Elállatlasodott anya. Kirschbaum Borbála nevű sL-pőltani cseléd nemrég gyermeket szült és azt a disznóólba dugta, hogy a disznók felfalják A csecsemő kis csontjait véletlen találták meg az ólban. — Egy magyar nő Amerikában. New-Yorkból írjak augusztus 2-iki kelettel: Zsolnay Anna k. a, zala-tapolczai tanítónő, tanügyi tanulmásyiozás cxéljá-ból július 17-ike óta városunkBs& időzik. A buzgó tanítónő igen hasznosan hass-nálja fel itteni időzését, megtekinti netn-csac % város ós a környék minden nevezetességét, intézeteit, hanem tanulmánya tárgyává is teszt, bogy otthon kellőleg értékesíthesse. Zsolnai k. a. aug. vége felé indul hazafelé és útjában megtekinti Berlint, Drezdát és Prágát. Valóban rit kaság, hogy egy tanítónő n»hezen össze-azerzett pénzét merő buzgóságból arra használja fel, hogy ily nagy utat meg elégtételt szerezzenek. Egy bérast behívtak a magtárba éa ott oly keg, etleoül el* vertek, hogy oldalbordája betört, halántékán snlyos sérülést szenvedett és minden tekintetben annyira tönkre volt téve, hogy mikor a magtárból kilökték, csak tiz lépést tehetett s már halva rogyott össze. A tettesek megijedtek, szekérre tették a szerencsétlen ember boltiestét és el akarták vinni valamerre, de éppen csendőrök jöttek és elfogták őket. A Schwarlz-család ez eset következtében, nehogy tisztei miatt ót ís valami baj érje, rögtön Nagy-Vársdra költözködött A vizsgálat togja kideríteni, mi ragadta az illetőket az elkövetett kegyetlenkedésre. — Szörnyű szerencsétlenség fordult elő a minap Kiewben. A Doíeper partján népönnépet ültek, mely alkalommal körülbe-lül (30—70 ember\'négy nagy csónakba szállt, csónakázni. Éjfél felé hirtelen orkányszerü uzélvihar támadt, a négy csónak felfordult és a benne lévők a visbe estek. Csak néhány bírt közülök kiúszni a partra, a legtöbben ott vesztek. Beküldetett 4. ítéljetek magatok! Mily gyakran vonakodunk valamely gyógyszer megvételétől, a melyet ¦T« L u^s^-i^ j j^^r &3L sának szén telhesse — Hogy kell jó szInmÜTet írni. Nemrégiben egy süldő drámaíró felkereste a bires Sardout, ki tudvalevőleg csak mostanában rázta le magáról a plágium vádját, e felkérte arra, hogy ma-gyarázsa meg, miként kell jő színmüvet írni. „Mi sem könnyebb ennél", monda Sardou, .találjon ki érdekes mesét, bonyolítsa össze Ügyesen a cselszövények szálait, gyors és szerencsés emelkedéssel vígye előre a történet menetét, vegyitsen bele néhány megkapó jelenetet, keressen ki eredeti, gyors és \|meglepő megoldást: - - - • - vr-i.ii____: lehetett követ- Hzél. Tdinéban és környékén több órán I éa készen lesz a jó dráma.- „Valóba^ át heves orkán dühöngött. Egy öreg sem könnyebb ennél," dadogta a megle-anyókát, ki San Martíno faluban, a boltba 1 pett drámajelöit. akartmenní,a8zélfe!kapjaesanegyedóra-, — Kegyetlenség. Komédiából ir-járásnyira fekvő San Leonardo fsluba i ják aug. 23 dikáról: Hallatlan eset tör-vitte, hol leesett egy rétre. Az anyóka ítént e napokban a Komédiától nem nak az ijedtségen kívül nem történt, messze eső .Bolcsi" pusztán, melyet semmi baja. Hisz ez nagyon szép dolog Scbvarz Ábrahám tart bérben a Jurics-lenne, ba ennél furcsább már nsm tör kay-család-ó.. Az ispánnak és kulcsárnak tént volna az uborka idényben. i valami baja volt a béresekkel, miért is — A ki mint halott akarta ma-!jónak látták ketten, hogy magoknak H i miért van e-ak azért, mert nem akarunk haszontalan kiadást tenni, bármily csekély legyen ia az. De Ítéljetek magatok, hogy egy 70 krnyi c.ekély kiadást volna-e jobbra fordítani, mint i kező esetben. .Miután 12 évig székrekedésben s sz ezzel járd fájdalmakban szenvedtem és ¦ehol segítséget nem találtam, pedig fürdőket is használtam, egészségem helyreállítását egyedül Brandt K. gyógyszerész svájezi labdacsainak köszönöm. Azok használata óta a legjobb egészségem van, mit ezennel bizonyítok. — Kelt jun. 12-én, as eisendorfi üveghutában Weis sensulz mellett, Csehországban. Bairle M. főüvegfuvó mester.0 A labdacsok valódiságára nézve ügyelni kell, hogy a doboz csimlapja Brandt Richárd aláírásával s a fehér kereszltel vörös mezőben el legyen látva.: 991 l-l. Heti Jelentéé a budapesti gabona tőzsderőt. Steiner József .\'a társa" terménygabona éa bízom, czi-g jelnntéae. Bpest, 1883. »ug hó 24-én. A nagy mennyiségű gabona berak-tározása piaezunkon és azoknak folytonos nyilvántartása, külföldet viassatarijz még a vásárlástól. Belföldi fogysistáswiuk tartózkodó és csak olcsó árak mellett tesznek nagyobb mérvű beszerzéseket. EiÓre látható azonban, hogy a tömeges kínálat, a silány u-rmés következtében rövidesen megszűnik, mert kereskedőink a múlt heti eladásokon a bevásárlási árakhoz képest érzékeny veszteséget szenvednek. Termelőink pedig várnak az eladással, me-t tekintve a bel- és kültöldi kedvezőtlen aratási eredményeket, méltán magasb árakat remélhetnek. B n s s finom, piros nehéz fajok kivitelre, keresettek. Elsőrendű 11.30 ig Tiszavidéki állomásokon 10.40 fizettetett. Ellenben közepes és könnyű sárgás fajok elhanyagolnak 76—79 ki 10.35 — 10.80 keltek. Vetésre alkalmas teljesen tiszta könnyű busák bánsági állomásokon 10 írton keltek. Rozs finom elsőrendű 7.80, közepes 7.50—7.60. Monoron 7 50. Palotán 7.75. Árpa takarmányám 7.50. tiszavidéki állomásoké 6 80—7.20. Ége\'éBre való 8 75. Clirvalier, Apcz, Szánlön 10 frt. Tengeri. A tartós xzarazoág folytán napról nspra emelkedik 6 60 — 6.75 kelt. Téli hónapokra állomásokon 5.25 — 5.40. Zab szilárd. A hozatal nem felíl meg s szükségletnek, 6.40—6.90 fizet-letett. Repcze bánsági 15.50—16. Káposzta 16,25— 16.75-ig kelt. Bab barna/ 11.75. Fehér lapos Váczi 11.25 Nagy-Kőrösön 11.25. Gyöngyösön lörpn 12Y9. Lencse Váczot 12.— 13 25 kelt minőség szerint. Korpa téli hónapokra zsákostul 4.10—20 köttetett. Konkoly azonnali szállításra zsá kostul 2.80, téli hónapokra- 3 írt. kelt. Határidők: Busa őszre 10.63. Tavaszra 68 kiral magasb; Rozs őszre 7.75. Tengeri máj.—jun. 6.95. Zab őszre 6.77. Tavaszra 7.30, Káposzta 16s\' . 4695. tkvi 883. 4. Lapvezér és kiadó: SZÁLAT SÁNDOR. Felelős szerkesztő : TASS ÁLMOS. Laptulajdonos: WAJDITS JÓZSEF. I. Árverési hirdetmény. A nagykanizsai kir. trvszék telek, könyvi osztálya részéről közhírré tétetik, hogy Fütst Lajos állatorvos nagy-kaai-zsai lakos végrebaj tatónak Fájli Mag. dolna F. Malik Jánosné végrehajtást ízec-vedő újlaki lakos elleni 150 frt tőke 1882. é»i májúi hÓ 1-tŐl járó 8B/8 karaa\' tok, 28 frt 78 kr. per s végrehajtás kérelmi, 9 frt 50 kr. jelenlegi s még f,\|. merülő költségek iránti végrshijtisi Ügyében a fent nevetett kir. trvszék területéhez tartozó aj! akl68 sz. tjkvben A I 1, 2, 3,13, 14, 15, 16, 17, 18. sor sz. felvett e összesen 439 frtrs becsült ingatlanok 1883. évi november hó 12-ik napján délelőtt 10 őrskor Újlakon a község, bíró házánál Remete Géza lelp. ügyvéd vagy helyetlese közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a fennebb kitett becs ár. — Árvereznikivánók tartoznak a becs. ár 10%-át készpénzben vagy Óvadék-képes papírban a kiküldött kezéhez letenni. Vevő köteles a vételárt három egyenlő részletben még pedig as elsőt az árverés jogerőre emelkedésétől számítandó 15 nap alatt, a másodikat ugyanattól 1 hónap alatt, a harmadikat ugyao attól 2 hónap alatt, minden egyes részlet után as árverés napjától számítandó 6% kamatokkal együtt as árva rési feltételekben meghatározó t helyen és módozatok szerint lefizetni. Ezen hirdetmény kibocsájtásávsl egyidejűleg megállapított árverési feltételek a hivatalos órák alatt a nagy-kani. ssei kir. trvszék telekkvi osztályánál r az ujlakí község elöljáróságánál megtekinthetők. Az elrendelt árverés a fentirt tkvbsa feljegyzendő. Az árverési hirdetmény a telekkvi hatóságánál kifüggesztés, ugy az újlaki s a szomszédos községekben körözés át i kifüggesztés s a helybeli Zalai KHlösT j hírlapban egy izben beiktatás által kösse tétetik. 1008 l-l. Az árverés teljesítésére Fábián Ferencz végrehajtó küldetik ki. Kir. trvszék mint telekkvi halóság Nagy Kanizsán 1883. július 11 én. RDETESEK. OOOCXX5000CXXXXXXXXXXXXXXXÍ * BaflaDBstl társas pipi és tasMeli isiola (előbb HAMPEL ANTAL) Budapest, V. Nagy korona-uteza 13. szám. Ezen tanoda, melyet ezelőtt 50 évvel Hampel Antal ur alapított, és mi azt már 17 évóts fennálló tanodánkkal egyesitettük — minden törekvésünk oda irányul, hogy elődünk jó hírnevét megőrizve, a reánk bízott növendékeket alaposan képzett egyénekké neveljük. Hogy kitűzött czéluntat biztosan elérjük, iparkodtunk ismert jeles tanárok alkalmazása által kitűzött ccélunkat biztosi tani. Tanodánkkal táp- és nevelőintézet Is van egybekötve, melyben a növendékek teljes ellátáson kivül szeretetteljes bánásmódban részesülnek éa tanulmányaiban gondos felügyelet alatt áiianak. Tanítványainkat az egyéves Önkéntes! vizsgálat letételére előkészítjük. Értesítőt kívánatra ingyen küldünk. Beiratások a JÖVŐ IS8s/t-Ík tanévre auguBs tus 27 én veszik kezdetöket. AZ IGAZGATÓSIG: 992 6—6. Prasater József igazgató. G-ross Gyula. CXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX^ Bérlet kerestetik. 400—1000 hold birtok kedvező feltételek mellett bérbe venni kerestetik. Esetleg egy jól rendezett birtok 100—150 ezer forint értékig, csinos kastélylyal magy. orsz. délnyugati ré szén megvételre kerestetik. Részletes ajánlatok „Solice nur annehmbar\' alatt (Bécs, Hauptpost) poste restante töretnek. 1006 2 - 3. Nemes és hasznos állatokat, minden fajt, tenyész szárnyasokat és élő vadat, csirászati, mezei és házi gazdasági eszl-özöket szétküldés megszerez minden szakmába vágó tárgyakat W. WALTEMBEBG BÉCS Habsburg ergasse 10. 1007 2—3. In allen Buchhandinngen vorräthlg. WC Mit 20 illustrationeil! (Portra, der Angekl.gt.D, Verteidiger, Richter etc.) Preis 30 kr. Der Procesz von Tisza-Eszlár. (Vnrh.ad.lt >il Njireg-rhii» im J.hre 1883.) Eine .otoamäiige Darlegung de. ThathesLnde«, der Zeugoo.uuagen, der Vertheidiguög, wi« de» Urtheih. 990 6 - 6 Preis 30 kr BBsT Uli 2© IIIuslrationell. SSf _A. Hirtlebe n\'s Verlag In Wien, I., WtUBgchgM«« 1._ Zl hat« la Jener Wajdtti\'i BiaMtaatUiai Sr.-Xaaltaa. OOuOOQOOOOCTOQOOOO©OOOOC30QOOOOOOOOOOQOOO!: OOS I A főgymnasiumi, polgári, izraelita és I elemi igazgatóságok megbízásából minden iskolai 1 tankönyv WAJDITS JÓZSEF könyvkereskedésében X.-Kanizsán kapható. Valamint minden iró- és rajzszerek felettébb leszállított olcsó áron ITT VÁSÁROLHATÓK. WtjrUts -József könyTnvomaájából Nagy-Kanizsin. Melléklet a „Zalai Közlöny" 69. számához. Tuboly ViktoT ur „Czáfolat"-a. A szent Istvánnapi népünnep falragaszaira vonatkozó s a két h\|^i lapban közzétett nyilatkozatom tar-ialmát, mely szerint a falragaszokban az év szereplő egyén íségképeni megnevezésem tndtom, akaratom és hozzá járulásom nélkül történt: Tnboly Viktor ur „az igazság érdekében, de az ügy szentségénél fogva is" igyekezik megczáfolni s azt mondja, hogy: „ez nem igaz s hogy nyilatkozatom tartalminak ellenkezőjét sajátkezüleg irt levelemmel tudja igazolni, „ha tetszik." Tnboly Viktor nem ezen czáfolatában és nem először emliti ezen sajátkezüleg irt levelemnek, mint olyan bizonyítéknak létezését, ami nyilatkozatomnak tartalmát állítása szerint meghazudtolja. Hirdette ezt uton-utfélen nyilatkozatom megjelenése után- mindjárt élőszóval ; terjesztették ezt az ö előadása nyomán többen is míndenielé, sőt erről vette? mottóját szent Istvánnapi beszédjéhez még Remete Géza ur is. Tette pedig ezt Remete Géza ur bizonyosan szintén „az igazság érdekében, de az ügy szentségénél fogva is", mert hát a szent István emléke az egyes emberek jó hírnevének dobra ütéséhez éppen alkalmas thema s „az ügy szentsége" ezt mulhutla-nul megkívánja. Mikor Tuboly Viktor ur szárnyra bocsátott hamis hireiröl értesültem s mikor megtudtam, hogy nyilvános dikezióját Remete Géza ur is ezzel fűszerezi, elbámultam azon: miképpen lehet nagyképpel, szemhunyorítás nélkül előadni s állítani olyan dolgokat, a melyekről maga az előadó tudj a-legjobban, hogy annak éppen megfordított ellenkezője a való, másreszt pedig eszembe jutott, hogy mégis jó ám, ha az embernek jó barátai vauluk, kik olvasó és nem olvasó közönség előtt oly lankadatlan buzgalommal kiabálják rólunk, hogy: „ne higyj a pogánynak, hazudik I** s minden alkalmat megragadnak arra, hogyha még netalán találkoznék olyan együgyű halandó, aki bennünket még becsületesembérnek is tartana, azt ebbeli bitének ellenkezőjéről sikerrel kapaczitálják, mert hát Tuboly Viktor és Remete Géza nekem .jft" barátaim s a kik ezt eddig nem, tudtak, azok bizonyosan nem kevéssé fognak most ezen csutálkoznl/ Egyébiránt azt, hogy ezek én jó barátaim nemcsak az én jó hírnevemet, hanem .;áz igazság érdekét és az ügy szentségét is" mennyire szivükön viselik, azt bizonyítsa a következő tényállás, amit ók elhallgatni jónak láttak. , ^ A szect ís^anapi ünnepélyeket megelőző egyik héten Tuboly Viktor megszóllitott az itteni törvényszék pertárában s beszéd közben emiitette, hogy elmenjek ám a szent István Ünnepélyre, a hol én velem is beszédet " akarnak tartatni s e végből „küldöttség" akar megkér resní. Igaz, hogy én erre azt mondtam, hogyha kívánják, én a megbízást szívesen\' elvállalom s hogy a küldöttség e czélból felesleges. Az egész ügyről ennyit és nem többet beszéltein egyedül Tube% Viktorral. Ettől az időtől fogva azonban erről soha sem volt többet szó és én egyetlen értekezleten sem voltam jelen, de tudtommal ilyenre soha meghiva sem voltam, igy azt, hogy annak a rendező bizottságnak Tuboly Viktor ur az elnöke s hogy ö én velem a pertárban ily elnöki minőségben hivatalosan beszél, én azon alkalommal még csak nem is álmodtam, a küldöttség felesleges voltát pedig azért érintettem, hogy ezzel a csak hiúságok 1 egyeztetésére szolgáló üres sallan- gok és fontoskodó czeremoniáskodások szükségtelenségét jelezzem. A dolog köztünk ezzel bevégződött Az idő mnlt maradt s én az egész ügyről jóformán már meg is feledkeztem, midőn szent István hetében egyszer több napi távollét utan haza érkezve, egyik látogatom beszéd közben tőlem a szent István-napi ünnepély miképpeni rendezéséről kérdezősködött, mire midőn én tudatlansággal feleltem, csudálkozva jegyezte meg/hogy hisz az egyik beszédet én fogom mondani s ezt azt utcza sarkokon már óriási plakátok hirdetik," egyúttal a helyi lapok legutóbbi számaira is figyelmeztetett. Csak ekkor, a helyi lapokból s a plakátokból tudtam meg, hogy a bizottságnak Tuboly Viktor ur az elnöke s emlékeztem vissza, a köztünk volt s fentebb emiitett beszélgetésre. A társadalmi mozgalmak falragaszos nevezetességeinek azonban sehogy se levén barátja, nyomban irtam Tnboly Viktor urnák s beküldtem egyidejűleg a helyi lapokba is ismert nyilatkozatomat. Tuboly Viktor úrhoz irt levelemben hivatkozva arra, hogy igaz, miszerint a pertárban egy ízben köztünk volt beszélgetés alkalmával, a beszédtartásra hajlandónak nyilatkoztam, arra azonban, hogy nevem falragaszok hirdetményéül használtassék fel, nem hatalmaztam fel, kértem hogy nevem beragasztása iránt intézkedjék, ellenkező esetben a rendőrség utján fogom azt letépetni, kijelentettem egyszersmind, hogy beszédet nem fogok mondani. Leh*% hogy izgatott állapotomnál fogva levelem élesebb hangú volt, mint a mennyire akartam. Ezt pedig onnan gyanítom, hogy Tuboly Viktor ur levelemre válaszolt szintén levélben s engemet abban meglehetősen lehordott, sőt még a duetlumot is kilátásba helyezte. Ez a tény szárazon, a mi ezután következett azt a tisztelt közönség már agy is tudja. Ezek után most már el sem tudom képzelni, melyik az a levél, melyet Remete Géza és Tuboly Viktor urak oly halálos fenyegetéssel mellemre szegeznek s mélynek háta mögött ellenem a harezot oly elkeseredett hévvel folytatják, mert én Remete Géza úrral e tárgyban soha még csak nem is beszéltem, Tuboly Viktor urnái pedig egyetlen egy levelem van a fentebbi tartalommal, a mely pedig mindent tartalmaz inkább, csak azt nem, a mivel megtámadott nyilatkozatom megezáfolhatő. Hogy a heü lapok a korábban s a plakátok kira-gasztá«akor mindjárt beküldött nyilatkozatomat csak az ünnepélyt megelőző napon hoztak,mert előbb nem jelentek meg arról nem tehetek; nem is akartam én az ügyet mystifi-calni, ilyesmi eszem ágában sem volt, hanem már engedelmet kérek, az én nevem nekem még is csak az én tulajdonom, s azzal csak nekem vagy az én beleegyezésemmel lehet rendelkezni, arról pedig ismét nem tehetek, hogy a plakátok hőseiért Tuboly Viktor urék főúri nevei daczára\' sem tudok lelkesülni. Abban, hogy én szent István ünnepén nemcsak ezúttal, hanem jövőben sem fogok beszédet mondhatni, Tnboly urnák igaza lehet, sót az esetre, ha Tuboly ur lesz az elnök, ez bizonyos is, csakhogy fájdalom! semmi sem bizonyos az ég alatt, még Tuboly Viktor ur eluök -sége sem. GYÜRFFY JÁNOS. Króm. S»fl7 -Klaix »io TiJ (U U MM&&