Zalai Közlöny 1883 071-078sz szeptember.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	7.39 MB
Keltezés:	2009-10-22 09:59:21

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	2547
Megtekintések száma:	7582
Leírás:	Rövid leírás \| Teljes leírás (628.83 KB) Zalai Közlöny 1883 071-078. szám szeptember. A 70. szám hiányzik. Zalai Közlöny Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap 22. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: NAGY-KAN 1Z8A, Í88& szeptember 6m Elltntáü irr egén írre......8 írt »1 v»...... 4 , h ¦jed évre......2 . Xpy «4ir. JO kr. HIRDETÉSEK i Lal<o« ppütsorbaii 7, másodszor 6 ¦ miodru további torért kr KY1LTTÉRBEN •űrönként 10 krért vetetnek lel Moraüui illetik minden egye bírd-teaArt 30 kr. ficHeodS Huszonkettedik évioiyanL ZALAI KÖZLÖNY. A lap zzrtJemi réxxet illető kftzlmA-nyek t icerketxtőbAx, anyagi réaxét illető kOzlemén/ek pedig & kitdóhoi bérmeotre iotézendők : KAQY-KAKIZ8A BérmecUtlec levelek csak itmen mnnkatarzakloi fogadtatnak »1. Köriratok vissza i .Nagy-kanizsai ünk. tűzoltó-egylet", a .zalamegyei általános tanítótestület", a ,nagy-kanizsai kisdednevelő egyesület", t ,nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet", a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmánya", s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Hetenklni kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. A bureauk napszámosai. Sok keserves feljajdulás hangzott fel mind a központi, mind a vidéki sajtóban a szegény napszámra másoló dijookok keserves sorsáról, kiknek soraiban a _sok_ eltévedt nagyság közt gyakorta jobb sorsra érdemes törekvő egyénekre találhatni, kik fátum-szerflleg lettek az irodaasztalához örök rabszolgaként lán-ezoiva. kiknek minden jobb reményük csakis alig számbavehető diaraum-emelésig terjedhet Alig van osztály, melynek al-tow elemei oly ellentétes vegyületét képeznék a társadalmi branchs-mint ez. Egy iskoláját félbenhagyott cseperedő snhancz mellett ott görnyed egy Öreg ember, ki valamikor első szerelmese volt, egy vidéki színpadnak, majd egy bnkott kereskedő mellett látunk jegy uri sarjadékot, ki csak a hivatalos órákat kiülni van Íróasztala mellett; arrább egy a háborúk zajához szokott veterán rakosgatja egymásmellé stoicus nyugalommal a betűket, mig mellette pLV pensionatua kapitány nyugalommal tölt pipájára; majd tovább egy parlagi gavallér mellett, ki valamikor jegyzósegéd volt, egy sápadt arczu fiatal embert látunk, ki elaggott szüleinek egyetlen gyámola....... De ha sokáig nézünk e stereos-kopon, nem marad ki egy rétege sem a társadalomnak, mely itt képviselve ne volna. Nagyon kevés a kivétel, kik ionét fólebb emelkednek, s a fiatalabb]-- közül is igen kérésnek van meg 2.7. energiája, hogy mielőtt napi küzdelmeiből kifáradtan hazatérre, nyugalomra hajtaná fejét, ra lamit tenne, mely kelleti e u sorsán némileg javítana. Megnyugszik a kényszerűség non possumu s-ában, és viseli bármily keservesen is a sors terheit, melyeket e szó mind magában rejt, hogy: d i j n o k. Többféle javaslatok tétettek, hogy sorsuk javíttassák, vagy hogy jövójükre nézve — ővek hosszú során át való szolgálat után — némileg biztosíttassanak; de falra hányt borsó volt mindaz, amit ez irányban beszéltek. Sédig a ministerinmok, királyi táblák, tőr vényszékek, járásbíróságok, sől a megyei hivatalok is tö mérdek ily névtelen bősnek segítenek e terhes vándorpályát nyújtani, hogy t. i. alkalmazást adnak nekik. De mí történik aztán az ily szerencsés-szerencsétlennel, ha munkaképtelen, ha beteg lesz, figyelmen kivül hagyva a halál esetében hátramaradt családot, hisz\' egy ember helyett kerül száz? Elzüllik s elmerül a társadalom posványában, ritkán akad oly szánakozó tehetős ember, ki segítene az ily nem Önhibájáért szenvedőn. Épen e bajok kevesbitése- és orvoslására alakult közel két éve a fővárosban az .Országos díjnok egylet", mely az egész hazában lévő és sporadice elszórt dijookok érdekeit egyesítve, az állás nélküli tagoknak uj alkalmaztatás kieszköz-lését, beteg tagjainak hetenkinti se gélyezését, sót rendikülileg is valamely nem várt esemény folytán; halál esetén pedig az eltakarittatást és a netán hátramaradt családnak a segély nyújtását is eszközli. Figyel met fordítva ezeken kivül & szellemiekre is: a fővárosban állandó helyiséget tart, olvasó-szoba é; könyvtárral; dalestélyek és müked velői előadások rendezése által az egyleti alaptőkét gyarapítja és kilá tás van reá, hogy nagyobb mérvű beiratkozás folytán a nyugdíjaztatás kérdése is megoldható lesz, mely elvileg már az alapszabályokban is benn foglal tátik. Ezen szép czélu egylet kiterjeszti működését a vidékre is, és minden oly helyen, hol legalább tiz tag van, helyi választmányt alakit, mely a központtal áll összeköttetésben, és a segélyezés, vagy kölcsönnyújtás stb. iránt véleményt ad. Készünkről csakis buzditótag szólhatunk a megyénkbe!! dijookok-hoz, hogy e saját érdekükben működő egyletbe minél számosabban iratkozzanak be, hol az önsegély elvének alkalmazása mellett már is igen szép eredmények érettek el. Igen helyesen cselekszenek, ha a saját jól felfogott érdekükben azon kevés tagsági dijat az egylet pénztárába küldik és így tagokká lesznek, mely szükség esetén igen jótékonyan kamatozand részükre. .Segíts magadon, az Isten is segit!* tartja a mondás. BALLIER SÁNDOR. Gondolkodás a jövőről. I. Az ötvenes érek elején történt, hogy egyik dunántúli Ösmerősöm vendégszerető házánál véletlenül\'tanúja voltam két kocsis következő párbeszédének. .Kinél szolgálsz pajtás?* kérdi a házi nr kocsisa, egy alig pár perczczel előbb érkezett vendég lo vainak abrakolójától, .Nagyságos S . . , y A . . urnái.* .Mióta gondozod e négy tflz. vérű sárkányt?* .Másfél ér óta." ,Igy hát jó helyed van !c .Nem panaszkodhatom.* ,És hol lakik uraságod ?* ..Azt nem tudom.* .Nem tudod?* ,Nem! a győri vásáron fogadott fel másfél érvel ezelőtt, és azóta folytonosan vendégek vagyunk. E pár Leszed pedig nemcsak az európaszerte híres magyar vendég szeretetnek bizonyítéka, hanem ezenkívül még annak is, hogy e tejjel -mézzel folyó Kánaánban még nem is oly régen, a megélhetés gondjai miatt nem igen kellett megőszülnie senkinek. .Saját zsírunkba fuladunk* mondták róluk a külföldön, és mi a helyett, hogy kiértettük és megszi-neltük volna azt a kevéssé hizelgó czélzást, mely e nyilatkozatban fekszik, örvendünk neki, hogy ugy van, sőt egy kissé még büszkék is voltunk reá. Ma, midőn körülöttünk hét méríföldes csizmákban halad a világ, a még meg sem szilárdult a rohamosan haladó idők által teremtett, ránk nézve többnyire uj helyzet, már ujakat teremt a világrészünket elragadó átalakulási forrón gás: ma már belátjuk, hogy abba a sok zsírba, .ha nem is magunk, de tevékenységünknek, ruganyosságunknak, a viszonyokhoz való alkalmazkodási képességünknek jelentékeny része csakugyan beleveszett. Látjuk, hogy az állam, csaknem kétségbeesett erőfeszítésekre van kényszerítve, nehogy a gomba módra termő ngynevezett s kérdések* Összecsapjon fejünk fölött, hogy megfelelhessen a protessi gyorsasággal és sokféleségben változó viszonyok által irányunkban támasztott igényeknek, szóval látjuk, hogy .nem ugy van már mint volt régen, sőt a költészet iránt tul fogékony véralkatunknál fogva, természetesen a mult előnyére és a jelen hátrányára, hajlandók vagyunk a különbséget még nagyitni is; de az okot, azt rendesen rosz helyen keressük, kor mányban, kiegyezésben, nemzetiségekben, politikai — nem mondom, hogy irigylésre méltó — helyzetünkben sbt. csak ott nem, a hol annak legnagyobb, vágy legalább legfontosabb része rejlik, — saját magunkban. A magyarok legigazabb prófétája, Széchenyi, már régen kimondotta, hogy állami és egyéni önállóságot és függetlenséget első sorban nem a politikai viszonyok biztosítanak, hanem a vagyonosság]: a vagyonosodásnak pedig első és legfontosabb tényezője a tevékenység. Nem azt a tevékenységet értjük, a melyet népünktől sem tagadhat meg senki, éa c mely az áltála megszokott munkák teljesítése közben kifejtett, majdnem ember fölötti erőfeszítésben nyilatkozik ; mert a túlságos erőlködésnek természetes következménye a gyors lankadás, s ennek ismét az a hangulat, mely az embereket működésüknek túlbecsülésére, és a működés gyümölcseinek a szűkségesnél fokozottabb élvezetére annyira hajlandóvá teszi. Magának a tevékenységnek is van egy elengedhetien föltétele, mely nélkül tartós eredményt felmutatni képtelen és e föltétel a folytonosság. A tevékenység folytonossága fölöslegessé teszi az erőlködést és mégis meglepő eredményt képes felmutatni, mert az emberiség legnagyobb tőkéjét, az időt használja segédeszközül : a tevékenység folytonossága távol attól, hogy az élvezetes szórakozást lehetetlenné tenné, csak a kellő időre és mértékre szorítja azt, és megment attól, hogy a tétlenség folytán, hosszúvá vált idő rövidítésére, az .ásítozó unalom elűzésére fáradtságos munkánk eredményének legnagyobb részét feláldozni kénytelenek legyünk: a tevékenység folytonossága, anélkül, hogy kénszereszközöket használna, természetes uton vezet el, amire oly nagy szükségűnk van a takarékossághoz; a takarékosság pedig, hálából, megtanít arra, hogy a folytonosság a TÁRCZA. Tengerre paedagog! Ei volt a jelásó. Augusztus 28-in Zalevirmegye miádon paedagogja Bala\'on-Füred?n legyen I Gyűlés less, míg pedig megyei — El s migyar-tengerre! Bingani a ,h ul Ü m só Balaton tetején," s KisisiudygŐzös „k 6 d j e mellől elmerengni a. tivoli béreseken, s csillogó hullámokon, hol oly sokkal tisztább a lé gl Mily dicaí kiutasok t Tele isít — raménynyel, öröm-mell — Lapos erszény — tis oszlrikér-tákü. forintokkal . . . erv forintosokba! - ,P o sa p á s világ, dlcifi világi* Mehetünk bátran: .Kasiiit\' bodgstje alatt ugyan el nem merül s nKí ifiiady." A vonat sebesen robogott velünk, mintha csat a bennülő paedagogok kíváncsiságtól lássa ssiveit rakták volna ka-ainfütni. .Kemárvároa, K c e s t-hely!1- .. . Menet . . . .Boglár!" K* itt álljunk meg, nem annyira a magunk, mint a gyomrunk kedvéért! Brrrrrrrr! . Kínos emlékesét, te SsentgyBrgy Tárral foghat** kesét 1 Bomoljon meg illapotjában as a\' vasúti .f o r g a 1 m i ¦ t a," aki ide .10 pereset csinált I Olyan uton, hol gőzerővel kell as embernek lélegzetet is venni, 10 peres akkora idő, hogy .csibjait már ki sehogysem ilihati m." — Van idö, hit legalább isiom. „Tessék finom salai termés!* .Aztánhogyes a asunyogréssegitő, hé? .Tizennégy," .üvegestül huszonnégy." .Addsse, nőssel" Megtörtént a vétel; hanem szerencséje annak a frakkos magyarnak, hogy mindjárt nem ittam a boriból. Ssent Kíeofas, milyen bor volt as 1 Oh előbb megdicsőítettem, hogy párhuzamba hostam a isentgyörgyvarival. Bocsáss meg nekem Sanyi barátom ,a s i 1 u m ala Ssülőföldidben még jobban osalatkosim. Mert hüba nyalta előttem olyan édes s alaira as ss o I t o 11 magyar," somogyi volt anoak as ecsetnek még sí öregapja! Lt.. . és pedig a „b n n d á a a b b fajtából, valahonnan N g y-A tid mellékéről.— Siéfokig tépelődtem, hogy hit volna rajtam valami ,1 s t i e s y v o n is?! Misként csak nem itatnának engem is esettel ? 1 Mondhatom ssépen kezdődik ! Fenséges Uj! Eb-agadÓ kilitisi Lapos erszény! Eezetes bori Esőkhez acután semmi egyéb nem kell, minthogy K a fi d uram, a .K i i f a I n d y kapitánya tudja meg. hogy én U hajóra ssillok. Kitelik as an-tisemita terméssetétfii, hogy ,r i m v i-hsrossa dühét". ..és kikorbi. csolja belőlem ast a csendes-szerényen lelkemben rejtező jóindulat, ami a szegény, üldözött zsidókért van, s amiből bizony egy kicsit sokat ia kevertem tintámba, mikor K e Ö d uramnak a zsidókérdésről csináltam „tollvonásokét" Na dehit, mikor Siófokon nagy elszántsággal kiléptem a poros coupébfil, egy rakás aatisemitát láttam a hajó felé sietni. így azután .ködbe" fuladt abbeli gondolatom, hogy a .Kisfalu-d y" karjain adjam ki az antiaemitiamua horgán soha nem akadt „p r ó s a i* lelkemet — Mire a hajóra értem, ,Jón i," as utazó paedagogok markotányosa már mutogatta a .feketék* hazáját, tiz oaztrákértékü krajosár volt az entré. A tengernyi, kilátásra szomjas asij hamar kt bámulta a .panorámát" Elült a saj. A hajó simán szántotta a rezgő hullámokat, mély barázdát hr gyra maga után. Mire as egymástól elssaki-tott szerelmes habok a siófoki part körül újra Ölelkeztek, mi már a füredi parton kikötöttünk. Hit most hova menjünk ? Bis ex kicsit fogas kérdés volt volna, ha kÖstÜnk nincs Sváb, akinek vala. mJyik ősapjára a jóakarat adhatta est a nevet, mivel olyan szelíd lehetett, mint a most Balaton.Füreden ssékeló unokája. Életemben még nem iamertem ilyen epétlen kilomisUt. Nincs az fi stirében egy csipetnyi keserűség; de van édes més annyi; hogy Kftnovicsnalc, a vincze-lérképző direktornak, valamennyi kap-tirjit szégyenben hagyni. — A szivének csudálatos alkotása lebet; csak közepe van; mert aki belejut, mind a közepébe juL Aztin ki ne jutna oda?! Sserencaéjére a magyar szivet régebb kiadású kálomista poralkotmin y-b a n hordozza; miskép el nem birni ab-ban azt a tengernyi felebarátot, aki pedig .mind j é b a r i t" Különben sem válogatós bennök, mert hit becsületes szemmel nézi a világot. Ha csalódik is: az fi szeme tiszta, arról meg nem tehet fi sem, hogy a tükör — amibe tekint — homályos. Ne tessék ast hinni, hogy ezzel a 15—20soririssal (m ofd er n hírlapírói értelemben!) .tartottam" neki. Kern ! Itzen, ha kedvében akartam volna járni, hallgatnom kellett volna róla; annyira megkért ri . . . Na de ki asördög ne irtvolaa olyan S r i b r ó 1, akinek N ó m e t h a felesége; aztin aa édes magyar nyelven kivül a* latnak se halinak. Ez a jóravaló kálomista Svib-ma-gyar volt ami valódi hasi gazdánk Füreden. Na meg a Kanovica, ki már .több nyelven" tud beszélni és néha a .csalódizig" ügyesen. Ró maikatholikua, de u n i t Í r i u s i< lehetne; mert önmagán kivül senkit nem hisz... Vii mellett borszomjas galamb, bor mellett éhes oroszlán. Mikor még szomjas, akkor ö n m ¦ gival küzd s békében van mindenkivel : mikor szomja veszett akkor kibékül önmagával és harexot usen mindenkinek. Egyébként házigazdái teendőjét Kanovica uram kanoniter megtette. F- két fentiaztelt kalauz vezetett engem is az én szállásomra, a .0 hii" érdemes házmester\' nfijébez,ki valahol a Tátra béresei között pillantotta meg először a nap sugarát az elsfi francziahadjárat idejében-Jóravaló tótocska, akinek a magyar szó ugyan kifordul a szájából, de v e n d é g-látni olyan jól tud, mintha sohse tudott volna tótul. Ennek a kiérdemüit asssonyságnsk lettünk mi szívesen látott rendéget: \|B á-n y a i kollegám és én. Házas, illetfileg n fi s emberek vagyunk mindaketten, hát könysyen belenyugodhatunk; különösen Bányai komám, aki — aaját vallomása szerint igen kevés teketóriával szokott a.helyset magaslatára* jutni. Azért is vette olyan egykedvűen a földszinti szállást. Elhelyezkedtünk. Tehát itt volnánk a Magyar-tenger partján, a magyar Ostendebeo; amelynek — amint egyik paedagog ravass mosoly lyal odavetette — a belgiumi Osten-dsvel szemben > a nagy elfinye, hogy sohse látogatja meg.....Tisza Kálmán. Valami vérewzájn msgyar leheteti az aty.fi, mert később - is igen sok ügy e-baja volt Tiszával. Annak, hogy fi Tiszát emlegette, annyit köszönhetünk mindöasse, hogy B i n f i n a k, a megyei testület elnökének, eszébe jutott azelfiértekez-1 e t. — Na mar akárki gondolta ki ezt az elfiériekealetet, nagy barátja lehetett a vendéglőének. Egy órai tanácskozás M ! És hozzi délután!... Mi több az estéli órákban 1 — Na már szeret nem én Ütni azt a gyomorkóros embert, aki egyórai HÚSZON Kb TTKDIK ÉVFOLYAM Z A U A 1 KÖZLÖNY SZEPTEMBER 6-in 1P83. tevékenységben kötelező, s a nyugalom jogosultsága, — bármily jelentékeny legyen is a • tevékenység eredménye - mindenkire nézve csak akkor áll be?.jnidön nem any-nyíra a munkában kifáradva, mint az idó "által megviselve, a feladat tovább folytatását, erősebb, pihentebb ruganyosabb és bizalom telje sebb Tallakra átrakni nemcsak ia oácsos, de szükséges is. Eszmeíöredekek a közegészségi ügyről- Irta: Gróf SZÉCHÉNYI SÁLMÁN. (Folytatás.) Dr. Konsk, ki statisztikai kézi-könyvéb\'-ii azt mondja, hogy a nagy halandóság, miudnn körülmények között sajnos jelenség, bármi l-gyen forrása, rendesen viszásállapolok productuma, — emlékeztet dr. Veszelovszkynak, a magyar akadémiában 1873 bari tartott fel-olvasására, tuslyben hangsúlyozza, hogy Magyarországban 10 óv alatt LOO 000-nel löbb hal meg aránylag, mint másutt és a következe számokban tünteti fel a szüle tések éa halálozások arányát, nálunk, in Ab országokhoz képest. Mig nálunk kedvezőbb években is minden 28— 29 UkÓra jön egy halálesot, Európában átlag véva csak 39 — 40, sőt i nyugati culturállamokba.i épen csak 42—áG lé-U\'.kr ezámittatik agy haláleset; vagyis mi (Jón nálnnk a rendes halandósági «rá-$^3.0% addig átlag Európában csak 2j»/0, tehát nálunk minden 10.000 lakó után ; 10-el hsl meg több évenkint, mint Európában átmérőleg. A rnagyar birodalomban a gy er-mekek születési aránya magasabb mint másból. Kinek {összeállítása szerint minden 10.000 lakóra esik szülelés : Magyarországon ... . . 442 Bajorországban .....392 Ausztriában .......1 387 Poron birodalomban.....385 O! e* zországban ......371 Angliában........355 Belgiumban .......321 F runcziaországban.....257 a ..égis a halandóság nálunk 10%-al r.-.vob\'D a gyermekek között mist máshol. De nézzük meg, hogy mi lehet okn ezen kedvezctlen aránynak, kutassuk, hogy as miből származhatik. Sie-rintem három főfector működik össze a fennt emiitett eredmény létesítésinél : 1) Hiánya a kellően kiképzett orvosoknak. 2) A népben gyökerező ellenszenv az orvosi ápolás iránt. 3) Az egészségügyre való felügyeletlel megbízót:, főkép közrégi közegek Uzs összemükÖdése, vagy épen gondatlansága. I. Egy járási orvosnak fizetése 500 írt, egy községi" orvosé 300 trt. Hogy ssen fisaiéiból rsndes praxis nélkül meg nem élhet, az commentirt nem igényel. Innen magyarásható, hogy aok orvosi állomás bo töltetlenül marad • azokra orvos nem kapható: vagy ha akad is. csak olyan egyéniség vállalkozik, kit » nyomor,az inség, vagy a reménytelenség jobb állásra szert lőhetni, az elfogadásra tény szeri te a ek. Innen vsa, hogy találhatunk 10—12 kócsagból illó köröket is, a hol orvos nincs, és ha váratlan szerencsétlenség áll be, hol a rögtöni segítség életkérdés, as orvost 1—2 mértföld távolságból kell lóvesztében hozni.Ennek tulajdonítható, hogy azon fiatal orvosok közül, kik tettleg alkalmazásban van nak, némelyek talán meg nem felelhetnek as igényeknek. De lehet-e joggal kövelelni, hogy egy szegény férfiú erélylyel és buzgósággal szentelje magát tóvisrs föladatának akkor, midőn a községektől csak nehezen behhjihaiti csekéiy fizetést nem kapja rendesen, s betegeinek cjj része hónupo kig \'elhalasztja keservesen kiérdemelt dijának lerovását, a többit pedig as illőtök tahetetli-nségéoél fogva ingyen gyógyítja, sőt még s gyógyszereket is né melykor a magáéból kénytelen előállítani ? Lehet-e méltányossági szempontból követelői valakitől ily mérvű odaadást, i!y áldozstkészséget, mikor az illető időnként maga sem tndja precarius helysetében, hogy miből tartsa fenn magil, vagy ha épen családos, családját? Mindennek e világon megvan a maga mértéke, igy as áldozatkészségnek is s ki szenlul követel, as roszal számit, csalódik. Azért ha valaki alt állítja, hogy a nép nsrn viseltetik bisalommal as orvost iránt, esen ellenszenv oaupán csak az utóbbinak tulajdonitható: mert a népet zaklatják túlságos követeléseikkel. — kénytelen vagyok ellentmondani. Nem tagadom ugyan, hogy van több oly orvos, ki háromszorosan is megfizetteti fáradságát, de ami többekre ráfér, azt csak kivételnek lehet tekinteni ős az igazságnak hiszek megfelelni, midőn állítom, hogy orvosi karunkban, sok jellem- és tudományban kitúuő egyéniség müködÍK, s kiket a vox popnli a ragadós nyavalyák és epidémiák idejében, ép ugy mi aj az egész éven keresztül a aaenvedó siegé.ay- I ség őrangyalának tekint. Azért tehát ne keressük a bajnak forrását kizárólag az orvosban, (hanem adjunk neki becsületes ellátást, megfelelő számbsn elhelyezve, habár kisebb helységekben is, de központban, 3—4 egyik a másikhoz közel esó községet tűzve ki hivatalos működésének teréül, et akkor méltányosan fogjak tÓle követelhetni kö telességének pontos teljesítését. (Folytatása következik.) vssssksdés fölötti zökögés után három porcsió rostélyossal meg ne birkóznék.\' Hát mi természetesebb, minthogy a mi előértekesletünknek is nagyban mutatkozott eredménye, mikor ugy 8 Óra után véget ért. A nap külóulen szép csendesen zajlott le, s Másnap 8 órára,V e r, í s a n c t e Spíritus" volna határozva Sanyi barátunk indítvány ár,, aki azonban, míg mi — különöset-\'" az fi számira — erősen -könyörögtük le a szent Lelket, li^gy^beji«ámoló beszédjére árnyékosza meg"öt .rövidséggel-:^ Balaton Nyraphaiial ínyrlgett. Meg is verie érte az Isten fürdés u\'án, adván az Ő „gulyásába" olyan álla-u>t,mely a marhával semmi atyafiságban t:-ncs, melynek nevét az ő hangja epiihe-:..nként még soha nem kapta ... Ez a \'természetrajzi egyed tartozik a „száz lábnak" közzé és a neve: „fülbe-mászó." ^ Az én Sanyi barátommal orr-dolgában nagyon pazarul bánt az édes anyatermészet; de az afféle zoológiai „ó s z I e I b t* tulielt az anyalermé-etéten is Sanyi barátom orrának nővesz* lésében. / HetÜgve gondoltam e szomorú fül-máezós incidens még szomorúbb következményeire abeezámoIÓ be s z é d alkalmával. Na szegény kultusminiszter ezen a negy venkrajezáros gulyásért nekrd is fog sajogni még ma ! Jön as elnök. Tessék uraim a terembe menni 1 Megkezdjük as ülést. Tehát kezdjük 1 Alelnök megnyitja ai ülést. .Kívánjak, bogy a mait Ülés jegyzőkönyve felolvastassák vagy meg Az uj íőherczegnő. Bécs, 1883 szopt.2-án. Még alig vetkőztek ki as osztrák fÓváros lakói ma reggel az álom mámorából éa a város legmagasabb helyen, i belvederi citadellán bossonegy ágyúlövés tavarta fel a kedélyeket, jeléül annak, hogy Stefánia f 5 h « f-csegnő leánytatült. Már napok óta izgatott állapotban volt as osztrák főváros, sül az egész birodalom ; mert aj orvotok nyilatkozatai szerint a szerencsés esemény óránkint volt várható. A belvederi citadellán, honnan as egész székvárost belátni, a honnan a leggydny&rübb peiapectiva tárul a ssemlélő elé már egy hét előtt felállitattak az ágyú elepek, melyek ma dörgő hangon hirdo\'ték ki. hogy a laxen-burgi császárt k.« éiy kék oaatályában ugyanazon teremben srüle et meg as uj fŐbercsegnő, . melyben 158. «ug. 21-én ai újszülöttnek egykor bin>d»<om ko ronáitviselenőfenségesatyja legelőször lá tott napvilágot. Éa mintha csak az ágyuszó iatel-inetre vártak volna ások a harangok, ugy kezdettek ezek a város Ösases tornyaiban egyszerre zúgni, hirdetni szegénynek, gatdagnsk, főúrnak, polgárnak és azegési polgárságnak, hogy a dicsőségesen uralkodó Habsburgokat az ur ma különös Örömmel ajándékozta meg. Aa újszülött nem fogj- e birodalom koro. áít viselni, nem togja 6\'- a kormányzás térbe nyomni, — nem fog királyi papucsokat és pátenseket kiadni, — az újszülött habsbnrgi sarj: hölgy! és ennek nem kevésbé less nemes s hivatása! Igaz, hogy e birodalom lakói nem Üdvözölhetik ez ojszülöttben az egykori uralkodót, — de vusont as is igaz, hogy milliók tárják fel sziveiket, milliók teszik le a Isxenburgi diatterembeu szunnyadó csecsemő, Ferencz Jóisrf unokájának, István nádor dédunokájának bölcsőjébe* szeretetüket. E fiatal hölgynek nem caak as less hivaiása, hogy önmagát szerettesse meg, hanem az is, hogy igazán szeressen is! És ebnes a legsiebb reményeink vannak I — Ki tudná őt jobban szeretni és szerettetni megtanítani, mint ások, kik as ő felséges nagyszülei és fenséges ssülei ? Ferencz József, népe atyja 1 Erzsébet, népe védangyala ! Rudolf, a fenséges atya, szüleitől mindazon erényeket megtanulta, melyekkel ezek népüket boldogítják! Stefánia, anyjától, István nádor leányától, Mária Henrietté belga királynőtől már gyermekkorában megtanulta szeretni a magyarokat, Magyarországot mint a valódi függetlenség és testvériség hazáját, a belga királynő hazáját! És e szeretet megtanításához nem csak a fensége* anya, S\'efánia korcna-berczegnő fog hozzájárul ni, hanem felséges királynőnk ia, kinek Jókai oly talá lóan monda egyszer: .A legsiebb politika, Felség, ii, b a valaki érti nemzete szivet megnyerni és ezen politikát Felséged ki tünően érti!* * » * A belga királynő már napok óta Itt van és a belga királyt is napouta várják. Ai eseményről minden főherczeg táviratilag értesíttetett és esek sietnek Laxenburgba. elégszik a t. közgyűlés, bogy a lap út* ján tudomásul vette ?* .Elengedjük! Tudomásai vettük." .Most pedig következik u elnöki jelentés.\' , Elengedjük. Tudomásul vesz ssükl- „Hogyan ? hisz ismeretlen !\' „Hosssú-e?\' .Huszonnégy \'árkus!" „Pübhhhhh! Dupla kánikula Bosenblüh kartás, aki már kifő-gyott a száraz zsebkendőkből, közbeszól: — „T. közgyűlés, én mathematikua vagyok, a számmennyiségekről tiszta fogalmam van, de már huszonnégy .... izé ... .« .Ez kétem nem i z é, hanem je lentés; tessék végig hallgatni!" Az elnök olvas. Horényi és Váry madártávlatból hallgatják. A L közgyűlés pedig azon tűnődik, hogy mennyi a gyarlóság még a legtökéletesebb emberi mű-b-n ia 1........ A jelentés olt kezd leginkább nőni érdekességben, mikor az egyes járási körök működéséről szól. Az egerzzegi járáskör excellál. Az elnöki ajkakról hull a dicséret, mint futó hajú kereké\'Ői a hullÁmgyöngyök . . . Távirat érkezik. Az elnök felbontja. Egersiegről jött. Dr. Uangin megyei főorvos tisztelettel kéri as elnökséget, hogy az egenzegi tanítókat ne emlegesse oly szertelenül, mert mindnyájan csuklási görcsöt kapuk. Az elnököt mindez nem konfun-dálja, tovább olvas .... és még csak nem is izsad bele. Ktmeth Nácsi boldog egykedvűséggel bámul a saabad természetbe, elgondolva, bogy mily boldogok ások, akik most nem .hallana k.* Legjobban kifog a t. közgyűlésen jó K 5 n n\'y e bácsi, mert a jelentés közepén as ellenállhatlan hatás alatt már „i 11 i e 1 I e m fl I." Keszler Gyula (Tapolcsá-ról) olyan nyugodt, ártatlan képet vág. mintha egy szóig elhinné, amit dicséret képen a tapolczsi járáskörre morzsol as offici urnában feltartóctatbatlan elnöki\' jóakarat.... Egyet-egyet csíptetett valamelyik .ködben ussó* szemével ; éa egyedül az eln\' k iránti tiszteletének volt köszönhető, hogy közben közben nem prüszeutett reá. A terem legkedvesebb á 1 m o i alakja Németh Nácsi collegánknak kedves felesége volt. Türelmes lélek, áldott ssiv! Láttam mennyire kűsdött as elnöki húszon.négy árkus hatásával; de hát hiába volt minden jóakarat. A mosolyt ringató piros ajkak «gyszerosak síétcsattanuk; a fehér fogsor kiragyogott ,.....és..........a többi az oda tapasztott zsebkendő titka. Erre a t. közgyűlés ragályba esett ssinte agyoeásitozta as elnököt. De az elnök tovább olvas; nem confundálódik. Pedig már nyelve szinte megtagadja a szolgálatot; még se pihen. Szerencséjére az egerssegiek táviratot küldenek, hogy nem .vehetnek, részt a megyei közgyűlésen, mert a zsidókat nem hagyhatják." Ezután még oebány kínos perez — és az élnek i huszonnégy árkus véget ár. Belányi Tivadar föllelek-sík: — „Pompás volt, sikerült volt; de még egyszer annyit ért volna, ha fel nem olvassa I" Itt köziiljak a Laxenburgból ma deérkesett hivHtaloe táviratot: „Laxüoburg, szept. 2-án 7 óra 20 p«rcz reggel. Stetánia koron a-hercsegnö 7 óra 15 perez-koregyberczegnót szült. A magas assaony és as újszülött herciegnő állapota tökéletesen kielégít fl." A király ma reggel Sehdnbraaból odautazott éa a királynő Valéria fóber-csegnővel ma reggel 8 órakor Mürssteg-bfil direct odautazik. Braun tanár már hetek óta Laxen-borgbsn Jakik, ma Widerhofer tanár is oda hivatott, Bécs, ssept. 3. Szombaton délelőtt a koronaher-czegnő a trónörökös karján a laxenburgi parkban még sétált; de esti 8 órakor már le kellé feküdnie. A trónörökös és a belga királynő azegész éjeta főherczegoó betegágya mellett virrasztották, mig as esemény vasára.p reggel 7 óra 15 pereskor bekövetkezett. Hohenlobe her czeg főudvarmester a „kék udva r"-b a n virrasztott éa a hír vételekor a királyt táviratilag érteaitette, hogy unokája megszületett. A király volt az első vendég a laxenburgi kastélyban. 9 órakor ért oda; a kaatély kapujánál a kt>n>uahercseg várta. Látkzőlsgos felindulással csókolts ésOlelte meg a király fiát, a szemtanaknak a valódi öröm könnyei csillogtak szemeikben. A király rögtön megnézte as újszülöttet ; a csecsemő egy napi korához mérten nagy és erős, haj> sxőke, sseme kék. Tegnap d. u. 7,1 kor a királynő Valéria főherczegnővel Mürzstegből megérkezett ; minden főherczeg sietett a királyboa tisztelegni. Akis fóherczegnó ke-reestelése szerdán d. u. 1 órakor eszközöltetik Gan-glbauei bécsi herozegpüs-pök a 1 t i i Laxenburgban; z újszülött keresztanyja királynólesi és Erisébet Mária Henrietta G i-lela Stefánia neveket fogja ipai. Hírlik, hogy Vilmos hercseg német trónörökös fia a keress teleshez Laxenburgba jön. Tegnap délután sok ezernyi nép utazott Laxenburgba. A Braun tanár által kiadott Bulletin sserínt a koronaherczegnÓ állapota nagyon örvendetes Az utcsák nagyon élénkek voltak tegnap, temérdek nép hullámzott bennök; a katonaság díszben rukkolt ki az Istvántéren és csengő zenével vonult végig az utcaákon. 11 órakor isteni tisztelet tartatott a Szent István templomban, melyen résztvettek: Károly Lajos, Károly Saivator, Lipót Salvator, János, Albrecht éa Jenő főhercsegek főudvar-mestereik által kisérve ; a következő minist terek : Kálnoky és Bylandt-Rheidt grófok, Kállay bárd, Tas ff a gróf, Orczy báró, Tisza Kálmán es Bedekovics, —\' ezeken kivül a testőrök a tisztekkel és kapitánynyal és míg iiámtalan antabi-lilás. A főhercsegek érkeste és távosta-kor a katonaieaekar as osztrák Hy&i-aust játszotta. A főváros összes templomaiba! ugyanezen Időben istenitisztelet tartatott. A p ín&eter Bécs városa neve ben a trónörökösnek neje számára egy felette értékes emléket nyújt át. Es a, arany karpereos gyémántokkal éa m,, ragdokxal kirakva, mely Syré eksserrti műtermében készül:. A monarchia számtalmn városából érkezett ide a távirati tudósítás, hogj esen városok fellobogÓstatlak és tegnap este fényesen ílluminákattak. Bécsben is volt illuminatió. — de — fájdalom — nagyon szomorú, mint az alább olvasható ¦ek nem igen szoktak tanúi lenni, t. i. bejött egy .nagyságos" ur, Écsy L á s s 1 Ó, a fürdőigazgató Felharsan a dörgő éljen. A tisites fő meghajol. As elnök ajkáról resegve száll as üdvözlő sió ; átresgi ast i meghatottság. Al érdemes férfiú válaszol. Érzi egy kissé, hogy .távul vagyunk1 tőle, közeiségs. óhajt. A 1 e eresikedéit nagyúri tempónak tartja; bármily szívvel történik is as, sohse esik jói ki. Fogja hát msgát, átöleli as egész tantestűlelet nagyrabecsülésével, — felemoli ast magáhos,as Ő légkörébe : cstná] a tisztelt közgyűlésből nagyságos köz gfy Ülést és ateljes ciimű urakból nagyságos urakat. Mennyi jóindulat, milyen nemes vonás! .... igy fel lógva..... Erre Németh Nácsi is akkorát nőtt hogy rögtön belátott a hely s e t b e. Eiekoek utána következett egy j olyan jelenet, minőnek a tanító gyülé-. A nagyérdemű férfiúnak távozása ti i ás L\'íb Ignáci tette le a garast. Kezdett is tisztulni a terem. Még Révay Miksa, a redac--íor, isaz ablakon kacsingatott be, hogy tisetul e már a .n é z e l"? De Lob be iselt, hát savanyu képpel állott odább és kesdte az ujjain számítgatni, hogy anno 1884-ben nem husvétnspjara esik-e nagypéntek, mikor ismét .r templom less egésznap lá lógatott." Érdekes része volt az ülésnek az országos képviselők beszámolója is. Hajgató Sándor kezdte meg as ő szokott aselíd, csendes, nyugod\' hangján. Kiemelte a kormány ál doaaikéssségét, melylyel a tanítók anyagi és erkölcsi jólétén csüng; beismerte, hogy Az óriási tüz. Tegnap este fele bementem a páterbe; mert a bécsi népnek oz a valódi mulatóhelye. Vártam, hogy — a\\us mindenkor — ma is a legélénkebb kép tárul elém, ma, midőn egy h erez égni született. Ronacher 25,000 gáslánggsl vi-lágitá be kertjét, a villamos kiállításból nappali fény áramlott a praterre és a kozeii városrészekre, mind hiába 1 ürt volt minden helyiség 1 A ;kevés közönség mely még a praterben volt, fnt kifold, mintha üldöznek ; mert anvugati ég vérvörös, — megfestette az egeket nyald».á láng! Mindenki a tüz színhelyére steleit; én is. D. u. 2 órakor a rosaaui dunap.. -toe kiütö\'t a tüz,-mely a legrövidebb idő alalt aa egész városrészt rémületbe ejtette. Lvuk Óta nem volt Bécsben ily óriási tus; a Riogssinhái nagy tüza arányba sem állítható a tegnapi katasztrófával. A dunaparton a legékesebb pilóták állanak, előttük a fals-rakatok. A tüz kiütése után rögtön egy millió érték a épület ós fa lángban állott. Tizenhárom ház éa mintegy 60,000 ezer öl fa egy negyedóra hoasiu téren egy óriási lángtenger; képezett. Én a lipótvárosi dunaparton állut-tam a tustól átellenben. Bécs össses tusol tó egyletei (mintegy 20) a központul\' 3 gŐsazivatyuval és Ötszáz fogy verte e& katonával csak szemtanúi lehettek as elemek rombolásának éa csak akkor rud-tak mánkéhoz fogni, midőn a táviratilag Béosbe ssóll/tott, Alsó-Ausstrialöbb helységéből ideérkezett tűzoltó agy letek és as önkénytes segélyegylet csatlakoztak hozzájuk. A lángtenger a nyugati eget vérvörösre festette. A tüz gátját egy ház tüsfaia teszté, ezt kellett védeni; mert ha es ueggyul, akkor aa egész kerület Neu-dorfig leég. E hasnál fel lett állítva két gözfecskendŐ, melyek egyike 1 perez alatt 24 hectoliter viset ad. Kedvesé volt, hogy a tüz mellett folyt a aDuna, a viz tehát késnél volt. Asonban es nem sokat hassuált, mert a dühöngő szél as ós visaugarat visszacsapta. Csak h« a tanítóknak csak U ugy lehel a társadalmi élet magaslatára emelkedni, ha beismerik, hogy a lásas munka mellett mégis csak nagyon .s i é p a ¦ a csendes."........., foglalkoaás. (Általános élénk helyeslés és tetsaásnyil-vánitások.) VágÜl élteti a magas kormányt, Trefort Őnagy méltóságát. Utána Cnthi tart beszámolói. El ss ő véralkatából folyÓ hévvel, fal-rengető hangon, rendkívüli dialectiávl ostorozza a kormány visessélését, melylyel a képviseleti ülésből csak komedi-it cánái, hol a Unitokért nem történik soha semmi. O is ott fennvolt 8 n.pig, de majd meghallja a t. kösgyülés, hogy ók nem tettek semmit; hanem ami törtéét ís, a kormány csinálta. Ilyen a kormány 1 Ezután elkelte referálni, hogy >-mit csinált a kormány ? Szent Turömolaj 1 Beáiéit egy Óra folyásig. Csepreghy Endre »» gyot sóhajtott a hátam megett; .ötért I nem lehetek én ennek prufessora, mindjárt ast mondanám neki: elég fi", leülhetss!\' RosenblUh padlásverő ssemskkal nézett Budapes\'felé és re bégé: „Siant Hermann Ottó, könyörögj érettünk 1" És ime a könyörgésnek foganaij" lőn I C s a t h ó ajkáról legördültek ai utolsó szavak is. Még egy görbe áldás a kor- .ányra..... s ekkor már „az u r ngyala köszönté" a nagy harangot; . . hant iKiroly ib.\' Minek utiuc fe&t k. o1imó», te már eddig >¦ T • 1 6« « \' » & 1 • 8 ¦ " gyón j 6 1 1 • k t á I, • .koigjlU" j.T.l jöTóro hagyom. VASS ALMOS. (Vege kSretkesik.) HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY SZKP iEMBER 6 in 188S. t.aé csillapult a síé! egy egy peresre, akkor lehetett dolgosai. A károsultak kört a legérzékenyebb csapást a munkások kapták. Egyik fakereskedúuél 400 munkái volt alkalmsává, szegények a Dunába menekültek, hol tutajok, csolna kok éa fahajók vették fel a szerencsé l-leneket. Este tis órakor nagyobb lett a szél és ennek következtében a vörös orosz-lánutcsában több hás lángba borult. A nép egyre gyűlt és a Duna mindkét partját az Augartenbrücke-tÓl a Brigittahidíg — egy jó órányi utat sok százezerre menó népség lepte el. Fél tizenkét órakor, éjfél elótt, az óriási szél a legvadabb orkánná fejlődött ki, irányt változtatott és átcsapott hozzánk a túlsó partra; de vele együtt a láng Üs. ---_ Ekkor egy páratlan rémület kapott meg bennünket és ez alapos volt; mert életünk kérdés tárgya lón. A ssél óriási orővei csapta Ját hozzánk a lángokat, füstöl, forróságot és a szikrákat. Ezen as oldalon talán oégyazáxezer ember állhatott. As ijedelem óriási volt, a füst és a por megfullaszt, ha nem menekülünk, avagy a iáagok égetnek al, melyek árosunkba csaptak. Ha a Dana partján futónk, egy hosuu uton üldöz a tüs; elöltük a Duna, mögöt tük a magas deszkákeritée. A helyzet borzasztó volt, a tüz heve kergetett épugy a fulaaatÓ tüst. A fiatalabbak felugrottak a keri-tésan és futottak vakon; mert a füst ea por miatt nem lehetett egy lépésnyire sem látni; itt egy lámpa vagy távírda -póznába botlott as ember, ott egy házba Qtkösött. Az öregek és as asszonyok egyesült támadást íntétrtek a kerítésre és sikerült nekik est bedönteni, most futhattak! Most ssonban egy borsasstó tolongás keletkezett, mindenki a saját elsiet akarta megmenteni. A menekvők valódi gomolylyá nyomattak össae, lo-irhatlan lárma keletkezett és szivetrázó jajvessékléa rázkodtatá meg a levegőt. Ami a Rmgszinház falai köst történt, az itt ismétlődött a nyiit utoaákon. A házkapuk már lárva voltak ; ezer ököl dörömbölt egy-egy háskapun; be akartak a házakba tódulni, hogy a fulladáz elöl menekülhessenek. Mások erőnek erejével iparkodott Ízetlen ordito-sásával a békés polgárságot felzavarni csendes álmából. Szombat éjjel is csak egyesek ék telén ordítása zavsrta a csendet, kik is mámoros fóvei kóboroltak, mint az otthon nélküli ebek utczáról utczára. Vasárnap este 7.9 körül 30-40 főből álló tarka csoport mintegy varáss Ütésre a szűk mellék utczák közül a templomtéren összegyűlt és tompa súgása által magára vonta a szép est gyönyörein merengő sétálók figyelmét. A legkomolyabb zavargástői lehetett tartani. Többen as előkelő osztályhoz tartozók kösül kíváncsian csoportosultak mintegy ellentábort képesendők. Jól szervesettnek látszott a joien-tékeny3számu csoport, de mindamellett semmi komolyabb baj nem történt. A nyers tömeg egyszerű, lármásánál megelégedett és Csáktornya polgárságának dicsőségére legyen mondva, hogy előkelő vagy csak középosztálya polgárság is nem volt a tüntetők között, kik a várostól oi-.: mwíte eső .lebujba\' mentek kissé lebÜleni fölcsigázott agyvelejöket, honnan a késő éj vettette őket viasza holtiéssegen. Nagybsn elősegítette a polgárság msgábaszállását,érdem koszorúzta áIdőzárunk Dolmányos Döme ur, kí a délelőtt folyamán tartott egyházi szónoklatában a .szeretet vallásának" ma-gasstos eszméit fojtegetvo embertársai iránti kötelességeire oly eaivhesszóld példásászai és intéssel figyelmeztető ájtatos hallgatóságát, hogy a ki végig hallgatta bfssédét tisztelni tanulta ót ÓS Önkény* telén maghajolt fenköit szellemű szavai és intései előtt. Továbbá m eső városunk érdemes bírája az önkénytoa tűzoltó-egylet gyűlésén megható szavakkal ecseteié a több oldalon kitört féktelen zavargásokat föl szólítván az egyesület tagjait, hogy Csáktornyát a Murakös gyöngyét a tör-vény-ellenes zavargásokban való részvétel által ne mocskolják be. Adjon az ég sok ily osmeskeblü férfiakat a hazának. H. A. Törvényszéki csarnok, iegyzék a nagy-kanizsai kir, trvszék mint büntető egy-egy kocsit ragadtak meg és egy, „ kocsiba akart ezer is beleülni,. »»«••««-»«•\' * ... . -T^S tartandó végtárgyalás es ítélet hirdeté- si Logy meg ne fulladjon; de a borsasstó néptömeg mistt a kocsi nem haladható:: és igy ki ke\'lett ss illetőknek szállani, hogy el ne égjenek t A szél most elibénk fujt és hosta vele aa a sürü vörös felhőt; mert est már füstnek nem is lehetett nevezni,— fciki bekötötte vsgy betartotta száját, orrát, hogy el ne faljon, ssemét behuny tR ós vakon sietett a merre tudott. Ea a hátsó keriléshes siettem, ect gyorsan átmásztam; futottam, mint a szélvész, tis perez alatt as A ugar tennél voltam és még ide is — egy órányira — elhatott a borsasstó meleg. A Lipótváros ekkor a legnagyobb ˇessélyban volt. Reporteri tisztemről ezúttal le kellett mondanom és saját életemre gondoltam l Éjfél után két órakor lakásom ablakából láttam, hogy a bárányfelbők mínd rózsaszínűek és a pír nyugatról egész keletig terjedt, jeléül annak, hogy * tus nagyban terjed. L soruk írásakor (déli 12 óra) -vessem a tudósítást, hogy a tüz tetemesen terjed és minden körülmény arra utal, hogy néhány napig igy marad as állapot [ Ily imposansan, de szomorúan, volt illuminálva aa osstrak főváros a kis her-csegnó ssületési estéjén. Hogy hány ember tassittatott a Dunába és lelte ott halálát és hány ember tapostatott agyon a tolongásban, avagy hány ember fulladott meg a füstben? — eddig oonstatálható még nem volt! SZOMMER SÁNDOR Vidéki levél. Csáktornya, 1883. saepL 3. Tekintetes szerkesztő orl Napjainkban, midőn a fölizgatott kedélyek oly könnyen ragadtatnak el a minden emberiességet elfojtó vak asen-vedély által, nem lehet csodálkoznunk, ha különben előkelő helységünkben is némi zsidó ellenes tüntetések fordulnak alL, melyek tekintettel arra, hogy Zala megye áll most a savargáaok és kihá gások niveanján, fölötte jelentékteleneknek mondhatók. Néhány éhenkőráss és sorsával megnem elégedett ingyenélő csatangolt csütörtök és péntek éji elén az utczákon Tgig garázdálkodva, zajongva és éljenezve az áldicsőségétt is rajongó Iztó cr, t, ki elég ügyes semmit sem tenni Hanem mindent mások által végestetni Lázongást szitokról azonban hála a Csáktornya közönség] józanságának nem panaszkodhatunk, kivéve í— r arat (?), kí sekről. Szeptember 6-án. 1283- B/83. Lopásaal vádolt Mato tok Vincze elleai bűnügyben végtár. gyaláz. 1329. B/83. Lopással vádolt Sin-ger Sándor elleni bűnügyben végtárgyalás. 1396. B/83. Erőszakos nemi közösüléssel vádolt Tóth József s társ. elleni bűnügyben végt. 2095. B/83. Veisz Adolf elleni bűnügyben II od bír, ithírd. 1883. B/83. Hrecs Vidastár elleni b űnügyben III-«.d bir. ithird. Ib92. B/83. Markó Joli ell bűnügyben IÍI-ad bír. ithird. 2094. B/83. Csigó Terézia elleni bűnügyben H-od bir. ithird. 2092. B/83. Soatarics Tamás elleni bűnügyben Ü-od bir. ithud. 2096. B/83. Pees Ferencné elleni bűnügyben II od bir. ithird. Szeptember 7-én. 1326. B/83. Lopással vádolt Po aaavecz György z társa elleni bűnügyben végtárgy. 1290, B/83. Lopással vádolt Pavios József s társa elleni bűnügyben vég tár. gyalás. 1397. B/83. Magánokirat hamisítással vádolt Tó\'h Antal elleni bűnügy ben végtárgyalás.. 1597, B/83. Spitser Lipőtné elleni bűnügyben Il-od bir. ithird. 1893. B/83. Jakopanecs Márton táras elleni bűnügyben HI-rd bir. ithir-detéa. 1944, B/83. Takács György elleni bűnügyben 111-sd bir. büntetés fogan a tositáaa. 1998. B/83. Kovács (tüske) Lássló elleni bűnügyben II-od bir. ithird. 1997. B/83. Bőnyai János ellen bűnügyben Il-od bir. ithird. 1996. B/83. Rusics Tamás ellen bűnügyben II od bir. ithird. Szeptember 13-án. 1779. B/83. Vétkes bukással vétségével vádolt Schvarxenberg Ignácz elleni bűnügyben végiárgy. 1624. B/83. Lopással vádolt Pia-vecz Antal elleni bűnügyben folytatóié gos végtárgy. 1586. B/83. Gondatlanság állal elkövetett emberöléssel vádolt Prosstorics Márton elleni bűnügyben vég tárgyalás. 1251. B/83. Hamis váddal terhelt Schmeh Pa) elleni bűnügyben végtár gyalás. 1972. B/83. Mlinarios Pál elleni bűnügyben II od bir. ithird. 1974. B/83. Bedének Erzsi bÜoügyben Ill-ad bir. ithírd. 2334- B/83. Németh Mihály a társ. 1 eHeni bűnügyben II od bír. ithírd. Szeptember 14. 1599, B/83. Hivatali hatalommal való visssaéléssol vádolt Csepeli István s társa elleni bűnügyben végt. 1666. B/83. Súlyos testi ¦értéesel vádolt Hori Ferencs elleni bűnügyben végtárgyalás. 1681. B/83. Lopás bűntettével vá-dolt ifj. Takács József elleni bűnügyben végtár gyalás. 1858. B/83. Hamis bukással vádolt Poliák Gusztáv elleni bűnügyben végtárgyaláz. Szeptember 15 én. L677, B/83. Rablás bűntettének kísérletével vádolt Keszeg József elleni bűnügyben végtárgy. L673 B/a3. Lopás bűntettével vádolt Simon Menyhért elleni bűnügyben végtárgyalás eV 5sszbüntetés. 2376. B/83. Hivatalos hatalommali visszaéléssel vádolt Pái János elleni bűnügyben III-atí bir. ithird. Szeptember 20-án. 1574. B/83. Sikkssstáassl rádolt Kegloríos János elleni bűnügyben vég-tárgy aJ ás. 1618. B/83. Rágalmazás vétségé vei vádolt Berger Mór elleni bűnügyben végtárgy alás. 1584. B/83. Snlyos testi sértés vét-égével vádolt Klein Gábor elleni bűnügyben végtárgyalás. 1904. B/83. Sikkasztással vádolt Mikecz György elleni bűnügyben vég-tárgyalás. 2675. B/83- Pirbus Istváo elleni bűnügyben III ad bir. ithirdftés. Szeptember 26-án. 2179. B/83. Lopás bűntettével vá dolt Simon Ilka elleni bűnügyben vég tárgyalás. 2083. B/83. Vétkes bukássá1 vádolt Horváth Boldizsár elleni bűnügyben vég tárgy alás. 2193. B/83. Csalárd bukás bűntettével vádolt Berger János s neje elleni bűnügyben végtárgy. 2129. B/83. Lopással vádolt Salamon elleni bűnügyben ü-od b;r. ithir detéa. 2147. B/83, Porsoly Lajos elleni bűnügyben végzés foganatosítás. 2151. B/83. Hronyecs Pál elleni bűnügyben HJ-ad bír. ithirdetés. 2152. B/83. Pavlicsek Mihály elleni\' bűnügyben Hl-ad bir. ithirdetés. Szeptember 29. 2087. B/83. Lopás bűntettével vá-dolt Zsganecs György s társa elleni bűnügyben végtárgy. 2113. B/83. Magánokirat hamisítással vádolt Salamon Flórián s társa elleni bűnügyben végtárgy. 22ö8. B/83. Lopás vétségével vádolt Kallimics Anna elleni bűnügyben végtárgy. 2634. B/83. Lopással vádolt Makó vecs Márton elleni bűnügyben régtárgyaláz. 2221. B/83. Tamás István elleni bűnügyben IH-sd bir. ithird, 2173. B/83. Kovács Ferencs elleni bűnügy ben H-od bír. ithird. 2172. B/83. Jámbor György elleni bűnügyben H-od bir. ithird. 2171. B/83. Kalamár József s társ. elleni bűnügyben H-od bir. ithird. Keit Nagy-Kanizsán a kir. trvszék, mint büntető bíróságnál 1883. évi szép hő 2-án. Kiadta: PLANDEE GYÖRGY kir. trvsséki irodatiszt Hire k. — „Zaja" laptársunk a nagy-kani zsai zavargások alkalmából irt csikkünk azon részére, mely Szakonyi főkapitány eljárásáról sző!, a következőket irja: .A mi kapitányunk. Laptársnak a .Zal. Köd." upintatlanaággal vádolja Szakonyi főkapitányt, mert teljes tüdőerővel hazatérésre bírta fel a legcsendesebbeket is. Ha nálunk as alkotmányos szabadság érzete annyira ki volna fejlődve mint AngoLrtságban, a hol a közönség a zavargókat maga szolgáltatja át a rendőrségnek, mert a törvény iránti tisztelet nagy— akkor értenők 1 de ott ahol a közönség, legfeljebb útjában van a rendőri közegnek, jobb hogyha a kellő erélylyel lép fel, a helyett, hogy később, ha a bekövetkezett bsj nagyobb, gyengeséggel vádolják. Hatóságunk és rendőrségünk eljárása ez esetben s legnagyobb elismerésre méltó és minden kritikán Kiül áll. Ez a mí nézetünk.- Ekként ír laptársunk. De mi — bár mennyire tiszteljük ís tissteshangu nésetét — kénytelenek vagyunk fentartani nézetünket. Igaz, hogy hazánk a törvény liszt eléé dolgában még nem áll Angliával egy színvonalon, de ez még nem hozza magával azt, hogy a mi rendőrségünk lármávalésneakezébe adott hatalommal tartsa fenn a rendet Mindent eltekintve, kissé komikusan v tűnik az fel, mikor valaki szertelen tü-d:j»;róvel int valakit csendre .... és organikus előnyeivel akar — laptársunk szerint — .kellő erélylyel1 fellépni, mikor a háta mögöt • gv szakasz dragonyos áll. Ami a hatósági intéskédeseket illeti, azokról már szóltunk és helyeseltük; de s hatóságnak mint emberekből álló hivatalos testületnek érdekében, — megjegyezzük, hogy semmi, ami emberi, .kritikán felül nem á 1 1 h a t;u ezen felül csak maga as I ¦ t e n s é g áll. Nem jó a dicsérettel ssertelenkedni, mert a guny és dicséret Közt vékony a határ. Ez m e g a m i nézet üi k. — Jut&:imjáték. Ma, csütörtökön, ssas 6-án láttatik N. Könyves Marí jatalomjátéka. Színre kerül Csiky Gergely jeles színmüve a „S tomísi ci alád.* — Felhívjuk t. olvasóink szíves érdeklődését ez alkalomra. Különben már közönségünknek a jutalmazandó néhány föllépésével kedveitje lett. s ez oknál fogra reméljük, hogy kellően fog is méltattatni. — Erdósy Eugénia, városunk szülöttje, jeles színművésznő, ki ez idő szerint Berlinben aratja diadalait, pár nap alatt városunkba érkezik és két he-tet fog körünkben tölteni. Ugy halijuk, hogy ittléte alatt nyilvánosan ís fel fog lépni; a igy atkalmunk less gyönyör, ködni szép dalaiban. Mi tárt karokkal fogadjuk városunk büszkeségét, kinek dicsősége ránk is ssép fényt vet a külföld előtt. Isten hozsa mielőbb! — TÜZ volt városunkban folyó bó 2-án virradóra a Petőfin texában, mely gyujtogatásbÓi eredeti s mindössze is egy pajtát emésztett fel. — YendóglómegnylUs. Már régóta tapasztaltuk, hogy az .Oroaalán-vendéglő" igen laza keselésben volt. Annál nagyobb örömmsl vettük a hírt, hogy ast Horváth József ur vette át, ki a . .Sas" vendéglőben 15 éven keresztül a közönség legnagyobb megelégedésére vitte az üzletet él kitűnő italairól és ételeiről híres volt. Most tevékenységének nagyobb tér nyittatván, még inkább remélhető, hogy jó hírneve szélesebb körben fog elterjedni annál is inkább, mert uj üzlethelyiségét már ís teljesen renováltatta ét ujbői bútorozta a legkényesebb igényeknek megfelelőleg. Megnyitása f. hó 8 án lesz. Felhívjuk a 1. olvasó közönséget a derék üzlettulajdonos pártolására I — Meteorológiai észleletek au gusztus bóoapoaba. Legnagyobb légnyomás 752-8 m/m. 13 án reggel 7 órakor. Lefckis-bb légnyomás 7415 m/m. 10 én regg"! 7 órakor. Közép lépoyomás 747 6 m/m. Legmagasabb hőmérséklet 28.4" C. 15 én délután 2 órakor. Legalacsonyabb hőmérséklet \\2.l° C. 17-én reggel 7 órakor. Közép hőmérséklet 19 1° C. Kő-zép pársnyomás 12 3 m/m. Kösép nedvesség százalékokban 75.7. Közép felhőset 4-3. Esős napok saáma 8. A csapadé kok összeg 62.55 m/m. Összesen észleltettek 66 ssél és 27 szélcsend. B. B. — Egy gyümölcsárus-asszony f. hó 4-éo reggel városunk piacáén leányát agyon akarta verni, mivel az szolgálati helyét elhagyta. A körülierők közbelépésének köszönhető, hogy a lány megmenekült a kegyetlen anya gonosz ssán-dékátóL — Kinevezés. As igazság ügy miniszter Grunner Ármin nagy-kanizsai kir. torvényszéki dijaokot aa itteni kir. járásbírósághoz írnokká nevezte ki. — A trónörökös neje f ¦ hó 2-án reggel anyává lett. As újszülött leánygyermek. As Örvendetes eseményt váró sónkban a városházára és a törvényszéki épületre kitett nemzeti sássiók hirdették. Bécsi tudósítónktól lapunk más helyén részletes értesítést vesznek ezt illetőleg olvssóink. — Gyilkosság. Kertész Mihály bn-latonhenyei lakos, juhász m. hő l9-én sa esti órákban ismeretlen tettesek által agyon ver eteti. A gyilkosság egy karvastagságú somfa bottal vitetett véghez, s elgondolható, minő kínokat szenvedhetett az illető, midőn a bot as ütéstől csérua-szál vékonyságúra fosslottzzéL Az agyonvert neje állítása szerint a gyilkosságot Savanya József körette volna el azon régi bossuból, hogy Kertész Savanyút — kinek atyjánál szolgálatban állott — egy alkalommal megverte, b ekkor Savanyu megígérte volna Kertésznek, hogy ezért bossut áll rajta. Aa ismeretlen tettesek ellen a nyomosás megtaníttatott. — Rablógyilkos exlganyok. Mait hó 20-ára virradóra a veszprémmegyei Papkeasi községhez tartozó Manó majorból kóbor czágányok 6 drb birkát é« 42 drb baromfit loplak el. A jirási pandúr-Őrjárat azonban a Hajmaskér és öskü községek közötti erdőben nyomukra jött, s utolérve őket, bosszú küzdelem után el is fogott-közülük 25 egyént; a többi megszökött. Az elfogottakat nyomban a veszprémi járási szolgsbírősághos kisérvén, itt a szolgabíró as elfogottakban azon rablógyilkos csigánybaodára ismert, melyeknek tagjai Győr SaetMárton és Nemee-óosa köst két pandúrt meggyil koltak és testrészeiket darabokra vagdalják. A letartóztatott gazemberek kösül azok, kik e gyilkosság bűntettével terhelve vannak (4 férfi, 3 gyermek és 2 női tegnap kísértettek el szembesítés végett a szent-mártoni kir. járásbiró-sághoa. — Ytzbefcíás. A zavargások meg-szüntetése végett Egerszegre küldött dragonyos század egyik közlegénye a Gömbös malomnál fürdés közben víz, befalt. A mint a vizbe ugrott, azonnal lebukott 1 többé nem is volt látható s igy valószínű görcsöt kapott; mert társai állítása szerint kitűnő uasó volt. Holt testét csak mult pénteken foghatár, ki 1 ugyanazon nap délután temették él. Kíséretét egy díttzssázad képesté s aaonkí-vül társai közül többen megjelentek sas-rencsétlen véget ért társuk temetésén s egy-egy marok földet dobtak a basájától távol pihenőnek sírjába. - Egy millió rubel óvadékot tett le nemrég egy taganrogi kereskedő, valami Vsglzno, aki aa ottani vámhivatalnál 12 millió rubelt sikkasztott el ás e míatt egy évig volt vizsgálati fogságban. Most a kauezió fejében ssabadon bocsátották ; az illető ügy vizsgálatával megbízott bíró esen annyira megbosaan-kodott, hogy lemondott hivataláról. As óriási Bikkaastás ügyét most valőaainüleg el fogják „tusolni.1 - Hálátlan színigazgató- -Vica város közönsége e nyár folytán erején felül pártolta Tóth Béla azintársulatát. Majdoem míaden előadásrs megtöltötte a színházat. És mi volt a köszönet? A hálás (?) színigazgató az utolsó szinlapon a kösönséget kicsúfolta és as niolaó előadásbői valóságot maskarát csinált. K miatt panasskodik a derék „Váczi Közlöny." — Az ügyet nem szabad abban hagyni; sürgetni kell a azineszek központi tanácsát, vizsgálja meg es ügyet és ha Tóth Béla elmerte 0 rut há-látlanságot követni, constatsitaseék as sa minden lapban hoaasaék köztudomásra, hadd indjt meg a magyar ssdnpártoló közÖnség,\| kitől kell pártolását megvonni. — K0IÍE letörve. A „Szegedi N—6" irja a következő — fájdalom, nagyon gyakran megújuló — szomorú történetet: Megható a kis Juag Anna, a rács szeot-pétervári sváb leányks története. Fölnőtt akkorára, hogy ki tudta hajtani a libákat a mezőre a szülei ugy gondolták, hogy elég erős már a nehezebb munkára is. Váltottak neki egy osaléd-könyvet és beküldőitek a városba ssol-gálni. Tegnap este ott sírdogált már as államvasút állomásának egyik j sarkába kukorodva. Ssekula bistos észrevette és megkérdezte baja okát. Sirve felelte a kis lány, hogy nagyon beteg, de megmondani nem tudta, hogy mi a baja — Előmutatta cselédkönyvét, melyből kitűnik, hogy csak a minap állt szolgálatba, de a munkát nem bírta, mert beteg lett bele. Azért ment ki az állomáshoz, hogy s gőzösön haza vigyék, mert — siránkozik a gyermek remegve — csak hasa és sehova máshova nem akar meani. A bistos ma reggel a kspitány elé vezette a leánykát, kí itt hossaas habozás után, a remegőstől fuldokló hangon azt a megdöbbentő vallomást tette, hogy egy ariember nagyon megbántotta éa 50 krt adott neki, .mert ő nagyon szegény Is ányka." A szerencsétlen gyermek alig áll lábain, a betegség lásss pírja borítja arcaát s szemei folytoooaao könnyben asznak. A kapitány asoana] vizsgálatot rendelt el a szerencséden gyermek ügyében. — Asszony miatt. A Kadarkút mellet levő Körmend paszta csárdájában Balog Kati, egy szép menyecske a korcsmárosné, ki meghallgatta a szép szét, akár honnan jött. Sokan is forgolódtak körülötte. 1881. június 10 én nagy vihar volt éa sokan szorullak a korcsmába. A csárda egyik sarkában Pap Pál éa Béri István mulattak, a másik asztalnál Míhóka Sándor leate a szép csaplárné szerelmen pillantásait, a többi asztalokhoz ís jutó -t boroaő vendég. Egyszer Míhóka Sándor oda szólította a kaoakiás menyecskét egy koozczintáa borra, ml a másik két férfinél Pap és Bérinél nem szült jő vért, mert amint a menyecske mosolygó srozesal elfogadta a neki nyújtott poharat, ezek mormogni kezdtek. Az asssony látva a kitörni készülő féltékenységet, bezárkózott szobájába. Kevés vártatra rá Míhóka Sándor ment ki as udvarra nyitó ajtón s Őt követték Pap és Bért. As utóbbiak a tanuk vallomása szerint néhány peres múlva visszatértek, de Mihóka nem volt sehol, Pap és Béri még több ízben tudakoztak utána, de a mulató vendégek nem tudtak róla felvilágosítást adni- Másnap reggel a-aint megvíradt, Mi hó kát a csárdától néhány lépésnyíre találták agyonverve. Feje a ssó legteljesebb értelmében darabokra volt szétverve s mellette feküdt egy balta. Ennek a baltának zabában sem foka, sem éle nem illett a holttesten észlelt sebekbe, hanem Pap Pál kocsisnál találtak egy baltát,melynek ugy foka, mint éle megfelelt a vágásoknak sason felül vasaéa nyele meg volt mosvs. Kiderítő a vizsgálat továbbá, hogy Pap köténye éa csizmájának szára vérfolioa volt. Kérdőre vonat-van Bérível együtt mindent tagadtak. HUSZONKETTEDIK ÉTPOLTAM. ZALA ÖZLONI SZEPTEMBER 6-án 1383. Éten terhelő bizonyítékok alapján azonban a, kir. ügyész ág miatt emel ellenök vádat. A törvényesek míndketÖtt a btk. 308 §\'. Útközé halalt okozó súlyos testi sértés miatt 3 évi börtönre iiólte, ezt az ítéletet a kir tábla is jóváhagyta. A kürin azonban, hol ez ügyet Ocsvay biró reterilta, Béri István, at ellene emelt vád alól felmentette, Pap Pált pedig szándékos emberölésben mondotta ki bűnösnek a tekintve a kegyetlenséget, melyíyel az végrehajtatott. 10 évi fegyház büntetét-sei sújtotta. — Nehéz választás- Kbevenbül-ler az ismert osztrák hadvezér, igen joviális ember volt, s különösen fiatal korában sok Kedélyes tréfát Űzött. Egyszer Milanóban volt, s nyugodtan ült kandal-lója elótt, midőn belép hozzá egy zsidó kereskedő, aki felszólili a grófot, hogy fizesse meg nekí azt a pénzt, melyett ő (a kereskedő) a császárnak kölcsönzött, s a melynek visszafizetéséért Khevenhüller kezességet vállalt. A tábornoknak azonban semmí kedve sem volt ily jelentékeny Összeget a sajátjából fedezni, s hogy a liiielezŐt lerázza a nyakáról, kijelen-l«tt<\\ hogy ki--mefisetni a pénzt, decsak ugy, ha a zsidó egéez családjával kikeresztelkedik s kereszténynyé lesz. A zsidó erről nem akart tudni sémit sem, de a gróf nem tágított. Végre sok vitatkozás után a gróf azt az utat ajánlotta a kereskedőnek: .Tudod mit? Minthogy Így nem juthatunk cxélhoz, egy ajánlatot teszek. Mindketten betesszük a lábunkat ide a kandaló tüzébe. A melyikünk ki birja állní a tűz égését, az nyer. Ha én vjszíek, én leszek zsidóvá és te meg kap--.l a pénzt, s azonkívül hét évig sz^i ,.,iok üzletedben. Hs te vesztesz, < gesz famíliáddal kikeresztelkedet rám rui.-Vzod a császár tartozását s fizetsz nekem 3000 aranyat. Hosszú képet vágott az ajánlatra a hitelező, ti pénze visszanyer éaének reménye csak oda sarkalta a tüz mellé. A gróf beezőütá segédtisztjét hogy legyen tanúja a szerződésnek. Erre a gróf is, a zsidó Íb betették <gy-egy lábukat f türbe. A zsidót a hideg rázta, midőn látta, bogy pörkölődik össze a gróf csizmája, de azért várt egy-két má-Bod peresig. Midőn azonban a bőség csiklandozni kezdé talpát, nagyot ordítva ugrott fel székérő!. A gróf, aki meg se moczezant, erre oda kiáltott nekt: „Te vesztettél !„ A császár tartozása reám szállott; fizetsz ráadásul 2000 aranyat, s kikeresztelkedet. A szegény zsidó tel jesité a feltételeket r. csak későre tudta meg, hogy a grófnak as a lába — melyet a tűsbe tett — fából volt. Belgrádnál elveszített féllába belyébs csináltatta a je-les hadvezér. — Uj megyei postahivatala M. hó 21-én Petrikeresztúron postahivatal lépett életbe, mely a zalalárnoki postahivatallal gyalogjáratok által van összeköttetésben és kézbesítő körét Öyőrfiszeg, Majosfa, Bollehida. Iborfia, Vörösség ós Szilvágy községek képezik. — Szerelemféltö aggastyán. Det- táról irjik, hogy az oda való Topcsov Mihályt gyilkosság miatt letartóztatták. E 70 éves aggastyán mintegy 20 é> Óta él egy növel törvénytelen házasságban. A nő, kinek már szintén 60 é? neheze dik vállaira, Topcsovot megunva, mást kezdeti szen-tai, tjeihez aztán lakni is hogy a hűtlent agyonüti. As alkalom csakhamar kínálkozott: Popcsov hűtlen kedvesével as erdőben jött Ösase s a szerencsétlent a kezében volt vasvillával számtalan ütéssel agyon susla, A 70 éves gyilkos tettét Önmaga jelentette föi. 1— A szíves Tendéglátas. Egy akarékos, de ssegény gszdaasszony nem régiben libspecsenyéveJ akarta megvendégelni kis családját. A róssaszinüre sült pecsenye már ott ílla ózott az asztalon, midőn as egyik apró csemete berohan a konyhából e rémkiállitássll: .Mama, jön a Tini néni a Mariskával meg a Pistikával !¦ Nagy volt a rémület, a gazdasszonynak azonban maradt annyi lélekjelenléte, hogy a párolgó pecsenyét gyorsan a fauteuilja alá dugta, hogy a nagyétü látogatók elől megmentse. Kölcsönös Üdvösletek után a gazdasszony erősen sajnálkosik, hogy drága vendégei miért nem jöttek előbb. .Pompás libape csenyénk volt. hanem már megették a gyerekek!" Ebben a pillanatban jön be a szolgáló, összecsapja a kesét és ijedt hangon kiáltja: .Ténsasasony, a sséke alatt eszi a Bodri a libapecsenyét!" — A titkos drámaírók szaporodnak. Csak pár héttel előbb Kecskeméten ily czimü színdarabot adtak .Miért csak fütyül a gyorzvonat Nagy-KőrösÖuB, mely inzultálni akarta a nagykörösieket, most mint halljuk Nagy-Kőrösön ily csimmel .Hogy lopták el a kecskeméti csendbiztos pej lovát" irt egy „hatásos0 színmüvet egy irodalmi genie, Tromfrs tromf. — Tánczvigalom Sólymon iné fel-segelésére Badacsonyban as ottani birtokos úrnők Fackb Qedőné sz. Pollen-berg Helén kezdményesésére bált rendesnek szept. 12-én as ottani Hableány szállodában. A bál tiszta jövedelme Soly-mosiaé felsegélyezésére fog fordíttatni. — Lopás egy templomban. Mint pozsonyi levelezőnk értesít bennünket, az ottani Zuchermandel külvárosban éjjel betörtek a ssen legy házba. A tettesek mindenféle ezüst egyházi szereket, áldozati kelyheket stb. vittek ei. A pozsonyi szemes rendőrség rögtőn megindította a nyomozást, mely csakugyan eredményére is vesetett. A tolvajokat ugyanis már ma késrekeritelték. A lopott tárgyakat nem találták meg náluk; ast mondják, hogy mind elzárták öke . — ElmOS étlap. A ranyorvai rom. katholikua plébános Ssent-lstván napján, mikor az újonnan alapított franyor vai egy bás búcsúját ünnepelte, következő elmés meghívóval hívta meg barátait vacsorára: Szent István estéjén a franyorvai plébánosnál zártkörű értokexlet less, melyre as aluljegyseitek tisztelettel meghivatnak. Tárgysorozat: 1. A Fürjeesy örökösök hagyatéki ügyének végelintézése. 2. A Lisztessy-féle vitás kérdés letárgyalása. 3. Füleesy urnák panasza a Puikássy ur által rajta elkövetett súlyos testi sértés tárgyában. 4. Kacsafy nővérek hason ügye Szakácsai asszonyság ellenében. 5. Végül : Hegyaljai Iván urnák egybekelésí ü nepélye Mohsy Ágnes kisasszony nyal. As Ülés kezdete pont 8 órakor. — — Divat a tengeri fürdőkben. Mintegy párisi divatlap Írja, a francai a tengeri fürdőkben ttjabb időben különös divat kapott lábra, A hölgyek nagy réssé törve, ugy bogy jókora lyukakon csillog keresztül a bír. Az afféle harisnyák rendesen szinee selyemből késsülnek, a mi nagyon növeli a,hatást." A harisnyakötő aranynyal áttört selyem esalagbői áll, bokában pedig drága .boka-pere-ezek." (alakarpersosek) ragyognak. Egy másik divat, mely roppantul hódit a tengeri fürdőkben mulató nők körött, az úgynevezett „maasagekurs, melynél jó izmos, markos legények gyúrják és dörzsölik a nő testét A francai a nők azonban törvénynyé tették, hogy aa e tiatt-ségre használt szolgáknak nem szabad — francsiául érteniük. — Amerikalas. Egy fiatal chicagói orvos, miot ottani lapok írják, nem régiben elszöktetett egy fiatal leányt, a kit övéi gyógykezelésére bíztak, c vele megesküdött. Az elrablott miss szülői bevádolták a doktort a polgári bíróság előtt, még pedig Ingatnia miatt, mert időköz ben megtudták, bogy az orvoa már előbb két nővel törvényes házasságot kötött Az orvos megidéztetvén, következőleg védte magát: .Igaz, én háromszor nősültem. Első házasságom érvényes és törvényes volt, azonban már nem áll fenn, a mint később meg fogják önök látni. Második nősülésem is igaz, azonban érvénytelen, mert első törvényes nőm életében köttetett m-g. Minthogy azonban azóta elsfi feleségem meghalt az első törvényes kőtelékektül szabaddá lettem, s igy a most kötött harmadik házasságom is törvényes." A chicagói polgári bíróság as orvos ez argumentációit a fennálló törvények alapján elfogadta, s a háromszoros férjet fölmentette. Színészet. Srsabatos, szeptember i-ére „Angoi-volt kitiiiT. de akadáljok miatt Ssigeti Jó--¦¦ fnel .Harcsa és Mariska CfimC népssinmDrét adták. A darab színpadi hatása őriisi; s euel azután minden jöt elmondottnak róla. A asersplSk mindoyáian be-:¦¦!;Btték belyöket. Vaaáraap. szept. 2-án s ,Tdt lány volt kirusve. Es alkalomnál fe!cserél-etatt „Bozóti atártá\'-ral; moly igy másodszor került színre úgjaaazon szereposztással Hétfős, ssspL 8-án adatott a .Rántások\' czimü fordított színmű. A darabnak sovány meséjéből bízón? .meztetség volt négy felvonást .csinálni." Az expositió el is Tan nyújtva egész az ásJtásig. A S. felvonás már élénkebb s ettől kezdve a darab mindvégig érdekes jelenetekben gazdag és mulattató. A szereplők kSs&l a tapsok oroszlánrészét D e-midor Imre (Jean Raatzan) aratta. Attól a jelenettől kezdve, mikor mint megtört apa lép ki, minden szava a vesékig hatott. Aresjátákának racdkirtÜisége megrázta a velőt. Annii a jeleneméi, mikor tett verje hajlékához megy s tol* — gyermeke életéért remegve — bocsánatot kér, nem maradhatott szárasán a néző szeme; játékának nagy közvetlenség* megrázó volt. A 3. felvonás végiSdik e jelenetül, de hivták is egymásután 3 -í scon mindannyiszor telkes eljanftk kísértek kilépését. Mellette nagy színpadi otthonosság-Tél tanúskodtak: B odrogt Lina (Lonise) BodrogíDénet (Florenco) KomlósiJŐssef (Jsqnes) K 0 n y-r e s Kari (Harie-Aone) 8 o n o g y \| Károly (Georges). KosOnség közép szám ban Tolt jelen. Vasúti menetrend. kaxlk. Béged. Indal. B. Ulbely Bnda Piarne Prager boi Sopr-n Pragerhof Bares Bnda Bnda B. Üjbely Bnda Pragerhof Barcs Pragernof] Barcs Bnda 3 IljasljJ Bnda Délben. 16 [ Bnda ifi « Prssrrhof ál ! Sopron 69 I Barcs Éjjel. 61 !1 Pragerhof Fiume Beda B. üjhslyl Lupveiér és kiadó: SZÁLAT SXSDOE. Felelät xerkentS : TASS ÁiMOS. L.ptal.jdooo. : WAJD1TS JÓZSEF. BekOldstett KQssfinemyilránitás. .Tekintetes ur! KoUleaaágemnsk tartom Önnek s egysseíamind azon isme r5-seímnek, kik nekem a svájezi labdacsokat javasoltát, hálás köszönetem kifejezni. E labdacsok aranyérben, székrekedésben stb. kitűnő hatásnak, mivel sem fájdalmat, sem semmiféle kellemetlenséget nem okozva gyog) itattat—Tisztelettel, Gleissnei J. Bettelgrin-bea, Oberlentendorf m. Csehoraságban.\' HIRDETÉSEK. BERGER orroei KATRA NY-SZA PPAN A orvosi tekintélyek által ajánlva, a legtöbb európai államokban a legna- BS gyobb batásaal használtatik * ^z^z müideniiemü bőrkiütések ellen, kalSnösen -dilit és sömfirSk. rdb, Őtvar és étSdí kiQtések, ngyszitita veres W orr, fagydag. lizó láb, fej- Ls szakálypikkely, Bergsr káb-ásysisppas f?+T 40°,0 fakátrányt tartalmaz és igen„ elkQlönitendX a más forgalomban levő kátráarszappanoktól. A csalás k elkerülése végstt kéressék világosan Beígér kátrány-szappanz és Qgyeltessék sz ismert védjegyre. Makacs bőrszenvédéseknél s kátrány-szappan helyett hatással használtatik Mm orvosi LUtríir lÉ-szappa és azon ssatben, ha es ssüksézeltetne, ugy kéressék csakis a Bergsr féle kátránr kén-szappan, minthogy a külföldi utánzások eredméayte »2 13-24 len késsitmények. Hint gyengébb kátrány-sssppao mellősésre minden tisztátlanság a> t>őrön, bőr- és fejkiatések gyermekeknél, valamint eddig elérbetellen szépítő mossdás és furdő-szappan mindennapi használatra szolgál BERGüR GLYGERIN KÁTRÁNY-SZAPPANA mely 3b% Glycerínt tartalmaz és finoman van Ulatositva. gassN Minden fajtának darabja 35 kr. ntasitással együtt ^m Fsazétkllries: HELL g 17egyszeresnél Trspsáksa Raktárak: Készletben van minden enrépai gyógy szertárban. Főraktár Nagy-Kani-l számára: PRáGEE BÉT.A éi BEL US JÓZSEF gyogyszcrésaekaél. ment. Az ÖrögTTopcsov — a féltékenység I ugyanis olyan harisnyákat hord a fűrdŐ-által foiingerelve — elszánta magát, icostuméhöz, melyek fölött át vannak bbbWbbbbbbbbbW 500 azép kifogástalan szivarkát lehet kássi-teni az én, a cs. kir. dohánygyárakban ia kassaált TÖLTŐ-GÉPEMMEL mely érczbSI igen csinosan készítve, 3 ItOlOnféle erősségben, rék ny, kösépfaj. vastag, különbség nélkül, hssanálati utasítással együtt 65 kr. Csak akkor valsdl, km azégasi bsls vas vssvs. Az éa sztvarka MTslystsi, >ziatéa barom erSsségben, csakis a vtlédl lTauCzia-lillzaÉllllli .Ls Hoeblcfr-püpirbü (fehér) vagy Ki ksrloza-papirből (sárga) következS árakon kaphatók: f rt Szipka rész aélktÜ, sima 1000-re — 90 Szipka icM oélkal eisgánt arsny- jegygyal. 1000-re ..... 1.30 Szipka részssel, sima 1 karton ÖOOdrbbal....... t.Oft Szipka réssazel elegáns arsny, kék vagy fekete jegygyei, I kartan 500 darabbal .... n. rsfxsf Zlíslsét, szintén fehér vagy sárga, melyet mások «16-rendüképan ajánlanak, ára: czipkarésa nélkül, sima, 1000 db. Szipka rész nélkfil, elegáns arany- JKygyel....... Szipkára], sima, 1000 drb. . Szipkával és elegáns arany, kék vagy fekete jogygyo!, 1000 db. Közönséges iflmS gepaeske hozzá —.10 Levélbeli megrendelések utánvétellel vagy az összeg békáidét mellett Ismételadok ssásalákot kapnak. iiwa^as^ti Balejegyzett védjagy. Óvás! HamisitásoktóU megóvások wíijából minden karton a fenti keresi, törvényssékileg bejegysstt gjár-jegygyel Tan ellátva. Cawley & Honry pirlst frsncziE KlTirka is gfpecskét nkttn: Wlacü Albert. Bécs, 5I.ri.hi[íerBtrMo 58. (nctSn PnterrttMM IS.) 50 —.90 1.80 )OOOOOOOOOOOOOOCK30SX)OOCM30000€OOOOCX30000CIOOaC A fö^ymnasiumi, polgárig izraelita és elemi iskolai igazgatóságok megbízásából minden iskolai tankönyv WAJDITS JÓZSEF könyvkereskedésében N.-Kanizsán kapható. Valamint minden iró- és rajzszerek felettébb leszállított olcsó áron ITT VÁSÁROLHATÓK. eooooooooooooooooooooooooooi^^ Wsjdita József kSnyroyomdíjiból H»gy-K»mí5in. NAtíY-KANlZSA. 1883. szeptember 9-én. 72-1K száüm Huszonkettedik évioiyaiiL Epy rtóni 20 Arr. HIROETESEK ¦ ü»iaI>ui petitsnrhan 7, másodszor « minden további sorért 5 kr. SYlI.TTfcRHEN lo.-i\'ukéot 10 krért vnt-tnek lei iurstiri illeték minden •\'gyes eirdj-u-iért 30 kr. fi<-tci]dü. ZALAI KÖZLÖNY A Isp sreUemi részét illeti kczlemí nyék a szerkesztőnői, anyagi részét illető közleménye* pedig a kiadóhoz bérmentve intézendő: K A 8 T - É AN1 2 S A Wlaislcshai ílérmentítton terelek csak ismert mnnlcatanuletol frvga<liatnalc ^1 \' Kéziratok vissza nem knldetapk. .Nagy-kanizsai Önk. tüzoltó-egyief a ,zalamegyei általános tanítótestület\', a „nagy-kanizsai kisdedneveló egyesület", a ,nagy-kanizsai tiszti Önsegélyző szövetkezet" kedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmánya\', s több megyei és városi egyesület hivatalos értcsitóje. a .soproni keres- Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. A tanév kezdetén. A hány embernek fia van Magyarországon, nem tndja, mit térő legyen vele. A lányokat férjhez adják, ha reszik, de a finkból embert kell nevelni, hogy megtudjanak élni a magok emberségéből. ^ mint kinőnek az elemi iskolából, a szüléknek határozni kell, hogy minő életpályára neveljék őket. Életpálya pedig csak az, melyen becsületes munkával meg lehet élni. A mai világban az nem kőnnyü dolog. Ezért nem kis feladat és nem csekély gond apának lenni. Eégen volt az, mikor az Ósi tirtok elég volt, hogy rajta cr legyen az nrfiból, s az osztat láu jobbágytelek módossá tévé a parasztgazdát Most a földbirtok fel van osztva, el van darabolva, el van adósodra, meg van terhelve adókkal, mint a hordáskor a szekér s maga az öreg tulajdonos is alig képes rajta megélni, mert nem hoz elég tiszta jövedelmet és csakúgy ránczi-gálják alatta a gyékényt a hitelezők ; ha több fia van, tanuljanak egyebet, mint szántani, vetni, ne az istentói várják az áldást, hanem maguk is fáradjanak érte. A kinek pedig földbirtoka sincs Magyarországon, annak még inkább kell azon lenni, hogy fia kenyérkereső tudjon lenni, mire felnő. De hát s. kenyérkereset nálunk nehéz. Gazdag ipar hazáokban kevés van s a vámközösségben valódi gyáripar alig keletkezhetik, ennek tehát jövője sincs. MesteremDerre mindig vau szükség s a kézműipar haladást mutat, de sok szüle vonakodik fiát mesterségre taníttatni, pedig ez sok esetben a legczélsze-rübb lenne. Kereskedésünk inkább csak helyi, nem világforgalmi, s ezért virágzónak nem mondható, nem kell oda sok ember s a magyar faj — pedig kár — nem mutat hajlamot a kereskedésre; ez ma ís egészen német, a magyar kormány semmit sem tett, hogy a kereskedést megmagyarositsa s a magyar elemet e pályára csalogassa. Katonának nem szereti adui fiát senki, mert az nehéz pálya, véres, veszélyes, roszul fizetik és a mi fő a magyar fiukat a katonai nevelő intézetekben elrontják, el németes! tik, a hazafiatlanságot nevelik bele. A kormány nmiden nógatás daczára magyar katonai nevelő intézetekről nem gondoskodott; pedig sok finnak jő helye volna a katonaságnál. Hátra vannak a tudományos pályák. Nem mindenki született a tanulásra hajlammal és képességgel; mégis mindenki hivatalnok, ügyvéd, bíró, közjegyző, pap, orvos, gyógyszerész, mérnök, építész, tanár és tanító akar lenni. A reális munkaágak, a valóságos produktív kere seti módok, a gazdaság, ipar és kereskedés elhanyagolása folytán, a magyar társadalom igazi vagyonalap nélkül, hirtelen oly ideális irányú életmódokat keres, melyek csak aránylag csekély számú mive-lót, de annál több miveltségeí kivannak s ez által beáll a szeliemi munkások azon tniprodukeziója, azon tanult proletariátus, mely ma már mindenütt jelentkezik s valóságos országos csapás, mert kin nézni, hogy kitanult és meglett emberek a legalárendeltebb állásokért törik ma gnkat s nem tudnak fizetésük után megélni, családot nem bírnak alapítani, nöt és gyermekeket tisztességcsen eltartani s a helyett, hogy vagyont keresnének, adósságba keverednek és esekutiók által kergetve nyomorognak, sokan erkölcsi -!eg megbuknak s nem becsületes módokon iparkodnak pénzhez jutni. Minden legkisebb állásra száz folyamodó van, sót a vasutaknál is jogrégzett emberek keresnek dijnoki alkalmazást. Ezen szomorú viszonyok az ország rossz gazdasági helyzetének folyományai; de következménye egy szeremi nd azon visszás társadalmi fogalmaknak, mely az anyagi mánkat nem tiszteli, az izzadást kerüli és a vastag tenyérrel kezet szorítani vonakodik. A magyar társadalom megtartotta az arístokratiküs előítéleteket, hanem az axistokraczia vagyoni és jogi alapjait megdöntötte, modern demokratikus fejlődést nem vett, hanem megszokott képzelődes-ben 61, s vagyonilag és erkölcsileg sínlik és tengődik. Csak legalább az uj nemzedék sorsa lenne jobb a miénknél, a mi persze attól függ, hogy a fiatalság más nevelést kapjon és szerencsésebb viszonyok között éljen. E nevelést a szülék határozzák meg. Ke taníttassanak ezek tudományokra olyan fiukat, kik nem arra valók, hisz ez által teszik őket boldogtalanokká. Legyen főldmivcs, vagy iparos, álljon be a vasúthoz, postához, vagy táviradához, legyen kereskedő vagy bankhivatalnok, menjen katonának, de ne legyen doktor vagy professor, kinek nincs ahoz való esze. Bár az iskolákban is a tanárok szigoruabbak volnának a felvételnél, a tanácsban és a vizsgáknál: csak hogy „nálunk az erkölcsi szigor nem divat. Eszmetöredókek a közegészségi ügyről. Irta; Gróf SZÉCHÉNYI KÁLMÁN. (F olytatás.) II. Továbbá más factor, mely a nagy mérvű halandóságot, főkép a kisded gyermekeknél előidézi, a lakosság ellenszenve orvosi segítséget igénybe venni. Esen ellenszenv többnyire, de tévesen, a nép ama köoyn; elmüségének éa indolen fiájának tulajdoníttatik, mely a magyar népnek egyik sajátsága. Miért ha komolyabb figyelemre méltatják az alsőbb osztályoknak életmódját és szokásait, ason meggyőződésre fogunk jutni, hogy nem a családi köte\'mok elmulasztása, vagy a szülőkoek gyermekeik iránti szeretetének hiánya, sem a könnyelműség as, mi az embereket aa orvosi ápolás igénybevételétől visszatartja: hanem a pénzhiánya és a szokás. . Egy orvosnak honoráriuma te<-mé-szetszerüleg a távolsághoz ée ebből folyó időveszteséghez mérve különböző, de ha a gyakorlatot vesszük zsinórmértékül, nagyon ritkán fogja túlhaladni a 2 irtot; ideszámítva a favarbért, mely sok ízben 2—3 frtra emelkedik; egy orvosi látoga tás, feltéve, hogy as orvos honn találtatik éa útnak indulhat, legkevesebb 4—5 frtra teendő. Miből kiviláglik, hogy súlyosabb betegségnél legalább ie 4—5 látogatást számítva, a kiadás csakhamar 16, 20—25 frt összegre rag. Már most kérdem, az a szegény zsellér, kinek vagyona egy rósz háznak fele vagy negyedrésze és kí napszámból él, vagy az a nyomorult béresnek családja, kinek pénzbeli évi fizetése 20 frt, vagy egy 16-os vagy 32-es telkü polgár (kiknek száma ma már ezrekre megy) van-e abban a szerencsés helyzetben, orvost hívhatni megbetegedett egyikmásik caaládtag számára. Nem fogja-e kétszer meggondolni, mjg ily áldozatra elszánja magát? Nem tog-e visszariadni as erejét oly mérvben túlhaladó költségtől és ellenére amaz üdvös közmondásnak : „Principiis obsta, sero medicina paratur elodázni a segély keresést mindaddig, míg a felgyógyuláshoz némi reményt táplálhat. Ha pedig a szokást magában véve analysáljnk, mint régi időkből átvett éa generatiok által hosszú évek során át követett eljárást tekintjük : be kell vallani, hogy a körülmények, melyeket visszatükröztünk, ma még nem oly csábitők, hogy a népet arra bírhatnák, ki térni a gyakorlatban levő kerékvágásból. At ilynemű megrögzött szokás oly nagy momentum a szegényebb sorsú osztályoknál, hogy csodálkozni sem lehet a felett, hogy vannak oly vidékek, a hol a földbirtokos orvost tart, kinek meg van hagyva a népe: ingyen gyógyítani, s ezen kedvezmény dácsára segítsége még sem vétetik igénybe. Igy ha megtörténik ís, hogy egy gazdagabb csládapa súlyosabb betegség alkalmával orvost hiv, ezt többnyire már csak akkor teszi, ha a \'tjokásos házi szerek felhasználása és a kuruzsló asszo- nyok közreműködése sikertelennek bizonyult be, minek folytan az orvos is többnyire későn jő. Azon ellenszenvnek, melyet a nép az orvosok ellen tanúsít, van még egy másik oka is, és es, ha nagyon ritkán is az orvosok quslificatiójában keresendő. Előbbi időben, a midőn sebészi nyilvános tanfolyamok tartattak, a hol az ifjúság as orvosi tudomány alapelemeit magának elsajátíthatta s hazakerül-vén oly eseteknél, a hol a rögtöni segély szükséges volt, jó szolgálatot tett — talán nélkülözhetőbb volt az orvosoknak nagyobb száma. Ma azonban, minthogy e tanfolyamok beszüntet tettek, s minthogy a doctoratos kívántatik a gyakorlati működéshez, kítünő orvos vagy sebész alig kapható falnra, mert az olyan egyén ki 8 — 10,000 frtot költött kiképzésére, nem megy falnra 300 frt fizetés mellett, hanem városokban keresi cüenseit. Innen magyarázható mint előbb már felemii ettem, hogy sokszor falura a legszegényebb, esetleg a leggyöngébb egyéniségek kerülnek, kiknek képzettsége nem mindig olyan, hogy valami nagy bizalmat keltene. Ebből is csak arra a következtetésre jutunk, hogy a mostani helyzetnek vigaaatalatlansága, nem annyira a nép indulatában lelhető fel, mint a viszonyok mostohaságában. III. A harmadik oka a sérelmeknek a szabályok e\'-yhe keresztülvitelében rejlik. - Aki a kösaégi viszonyokat ismeri, a^ előtt világos, hogy mily gyöngék nálunk az administratio rugói, annak van kellő fogftlma arról, hogy a fejlődésnek micsoda fokán áll asaszegény falusi bíró, ki teendőkkel4 agyonzaklatva, akaratja ellen megválasztva, el nem fogadás esetén 100 frt bírsággal büntetve, egy oly feladatot vállal el, melynek megfelelni alig képes, vagy ha arra képes és erélylyel végzi kötelességét, boszuáílásnak:, sőt felgyujtásnak is ki van téve. Egye dűlt támaszai a jegyző és az elöljárók. Az előbbi, ha helybea lakik, szintén dolgokkal tulhalmozva, az utóbbiak pedig háztartással, földeik müvelésével elfoglalt, sok ízben írni sem tudó járatlan testületet képesnek. Ezekhez még tegyük hozsá a tanítót, az éjjeli őrt éa a bábaasszonyt és előttünk áll a községi provi-dentia, melynek feladata, as ország és megyei hatóságok rendeleteit érvényesíteni, a közbiztonságot fenntartani, az adót behajtani, számadásokat vesetni( TÁRCZA. Tengerre paedagog! (Folytatás és vége.) Ott váltunk el k. olvasóm, mikor a tengerre jutott paed»gogok az éhség sebes szárnyain szálltak a .Károlyiadba. Nincs az Istenuek mohóbb étvágyú teremlése, mint a szellemileg jóllakott vagy ami több: megterhelt ember. Szerencsére a vendéglős egy jóravaló magyar ember, aki minden vendégjével azon van, hogy olcsó pénzen uton-érhetse őt (a vendéglőst) térjedelmesseg és süly dolgában. Adott is 1 rénes forintért olyan ebédet, hogy még Schmidi Karcsi se psnasekodott volna, ha Szántódon nem marad koplalni..... as igazságot. Mennyi olcsó hus és milyen lévellll B á t o r f i szerkesztőnek komor éjszskát festő arczulatján meg is látssott az Önmagábatérés, tapasitalván, hogy issen as olcsó húsnak is lehet jó leve, csak a jóakarat mérlegével mé ressék, Bizony os ugyan nem v a gy ok benne, hogy es tthe-e míg agyát; de az szent igaz, hogy a vig banquette-n • k ő volt aa egyedüli sötét pontja. Ugy volt ott, mint egy kihűlt bolygó, mely ö n t ü l é t veszté s melegítő nap nélkül é«zre vétlenül boly g a mindenség ben. Hiába inté Őt Nagy Áron, h)gy hát iasso nem nagy áron méri most a bort Károlyi, a múltba merengő báros hideg maradt. Annál vigabban volt az én S a n y i barátom, kinek étvágyán ugyan meg nem tetszett, bogy a .Zalai Tanügy társszerkeszlője. Evett mint egy fővárost biriapiró és ivott mint egy provinciális lapkiadó. Rosenblüh Lajos se maradt mögötte, ki roppant mathemátíkus nyugalommal késelte & tányérába ve\'.t máafélkílő marhahúst. Meg mertem volna esküdni, hogy nem készül toanztot mondani ; de ugy is történt. Másfélkiló marhahús és toaszt 1 as lehetetlen. Már a nagyon tisztelt Elnökön meglátszott a készülődés. Vontatott evés, kenyérmorzsolgatás, homlokráncz, keserves kortyok, mind megannyi symptho-ja a toaszt bekövetkezésének. Az elnök csakugyan föláll. Poharat emel a királyra. Toasztjának eredetisége abban áüott, bogy nem kezdte aszal: aA legelső magyaré m-b e r.«.... Utánaazutántermetta toaszt gomba módra, folyt az éltetés „a z emberi kor legvégsőbb határáig.\' Még a vendéglősnek is került belőle; amire azonban nem annyira ő, mint az ételei tettek érdemet. Ebéd után nem volt időnk a ,po-calum charitatis* elköltésére, mert hajóra kellett sietni, hogy megnézzük: mi ként foly >s élet „Tihanynsk bércztetŐjén a Balaton fe-l et t.° Tehát ismét tengerre paedagog 1 Hajóra szálltunk. Körülbelül öt- venen lehettünk s „ssépésanem saé p" aembŐ). Milyen idylli igy aa utazás t Csapa ábránd minden. A szelíden ölelkező habok, a titkot leső szellő tovalebbenéae, távolban az álmadó bérezek, fent az égő szerelemmel ragyogó ég!... Mennyi csáb van ezekben. Nem kell esek mellé más a kábulathoz, mint fiatal vértől lüktető szív! Igy azután teljes a részegség. Csuda e, ha ötven közöl akadt egy pár az efajta mámorra. Ott ülnek egymás mellett a hajó-íödélzet közepén. A lányka szép, mint az ébredő tavasz. As ífju álmatag, mint a tavasz me legétől fakadó lomb. Egymás mellett ülnek hallgatagon, mintha nem ismernék egymást. Csak a\' közben közben kigyúló arcz beszél valami édes-kínos titkot a sziv fenekéről, s egy-egy sóhajjal repül tovább a játszi szellő. Milyen édes ezeknek az a néma kéj! — Milyen boldogok esek m al É< holnap??! Eltűnnek a csahos képek, szétfősz lik az ábránd. A sziv egy Réiumur-fok-kal hidegebb lesz. az elme néhány száza lékkai nő okosságban.... s azzal vége van egy felvonás nélküli komédiának. A nő megmarad, ha görög-aem-egyeaült volt a vallásán, as ipj. pedig a legelső alkalommal g Ö-rőg egyesültté lesz, ha még a> nerr 7oIt. Bis igy van ez! Sok komédiát el kell as embernek játszania, míg as élet nagy színpadán otthonossá less. Na de ne téveszasük utunkzt 1 Tu> lajdonkép Tihanyba indultunk. A hajó már megfeneklett. K e ö d uram osztja a parancsot matrozaiaak, hogy oldják te a csónakokat. Néhány peres alatt már Tihany kecskekönnei kőzött voltank. Fel a tetőre! Egy sereg gyermek jött velünk visszhangot csinálni. - Elértük a nevezetes pontot. A gyermekek sorba álltak és rázendítették, hogy: .Szép innen a kilátás, De nehéz a fsljárás....* A visszhang ez a példás engedelmes gyermek olyan hűen kiabálta vissza ast a csudálatos melodiáju gyermekdalt, mintha mást se hallott volna életében. Neki gyürkősótt azután egy tucsat paedagogua, de hát azok aehogyse boldogultak. Kiszáradt és nekÍBzomjázott torok kai indultunk a kolostor felé, hogy ÍI1Ő tisztetetet adjunk a bencsések priorjának, Engem ís beleolvastak abba a küldöttségbe, mely a kolostor megszállását a derék főpapnak tudtul volt adandó. Azt gondoltam, hogy majd találunk ott egy breviáriumába mélyedő pápaszemes barátot, barázdált képpel, rán-osolt homlokkal, kinek kisebb gondja is nagyobb less nálunk s legfőlebb megáld bennünket, hogy „járjunk Isten hírével!" — azaz: menjünk arra, amerre jöttünk. — De uramfia l A prior, a derék Sc petky Vidor, ugyan öreg képpel, de olyan fiatal szív vei fogadott bennünket, hogy mi mindnyájan egyszerre Öregekké lettünk mellette, — Éiesnünk kellett, bogy a mí szivünk as öreg s az fivé a fiatal. Láttam ea már életemben szásadoi fákat tele lombbal; láttam viharvagdalt béreseket tele mosolygó virággal, de porlatag emberben, ki fölött majdnem egy század zivatarja szántott, ennyi kedvet még nem láttam soha. Az a bámulatos memória, mely a mult ködéből a félszázados emlékeket előszedte, megállította az észt: azok a nyomdába adható és nem adható élezek, melyet: a vidor agg agyából ugy pattogtak, mint az üllőn vert tüzesvasból a\' szikrák; könyzáport vertek a szemből a főldre-Ütő kaczagás miatt... Mikor az Ó társaságából a könyvtárba léptünk, olyan forma volt a hatás," mintha valaki gyújtó csárdás közben egyszerre hideg sírboltba pottyan. A könyvtárban Őrzött pompejü pálinkás korsó hiába lett volna tele tokajival, az sem pótolhatta volna a mi kedves Vidor bátyánk humorát. De hát hiába ; a történelmi nevezetességeket csak meg kellett nézni. Megnéztük a sírboltot is, hol ,á I m a i t aluBssza András, magyar király;" — ssinről színre láttunk egy 200 esztendős papucsot, meg egy Mária Terézia által hímezett oltárkendőt. Mind igen szép dolgok históriai szempontból annak, akinek mestersége a mult időket visszaálmodoi, vagy akinek természetéhen van megkönyezni ~ szebb időket, jobb napokat. — Mi azonban ezekkel nem értük be, hanem elmentünk faluzni; (asas pardon!... városozni 1) mert hát kicsit furcsa ís Istt volna Tihanyban lenni és nem látni Tihanyt; ezt a különös mezővárost.] Legelőször értünk egy teret: mit annyiban volt kötelességünk térül elfogadni, amannyibsn egy ütött-kopott falu HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖH í SZEPTEMBER 9-én 1?83. ujonczokat állítani, katonák elszálláso-lását rendezni, az egészségügyre felügyelni, a képviselő választásnál politikát űzni, közmunka teljesítésére felügyelni stb. és befogjuk vallani,, .bogy <aoda, hogy a dolgok ugy mennek, a mint látjuk. Ha jól vagyok értesülve, kétféle rendelet áll fen oly községekre nézve, melyekben orvos nincs. Ragályos betegség ba kitör, kötelessége a :alusi bírónak megkeresni a jegyzőt, ez utóbbi jelentést tesz a szolgabírónál, kinek felszólítására kimegy a kerületi orvos a helyszínére és a veszedelmet ítxmínenanek vélvén relátióját a megyei főorvoshoz meneszti. E szabálynak meg van minden kelléke, csupán egy hiányzik: beuoe és pedig a fő, t. i. a kellő gyorsaság. íme vegyük a dolgot gyakorlatban. A dyphteritis p, o. kiüt egy helységben, a biré a halottak számából végre észreveszi, hogy ragály uralkodik, felkeresi a jegyzőt, az esetleg más helységben lakik, as útnak indult gyalogposta eléri a jegyső lakhelyét, a levél elkészül, az alatt sikerül egy másik gyalog-pőstát találni, vagy ha a helység postaállomással bír, a levelet a postán elküldeni; a szolgabíró ur feltéve, hogy otthon van, értesiti a kerületi orvost, ki, ha máskép elfoglalva nincs, fogadott lova kon útra kél. Igy ha a nehézkes apparátusnak egyik tényezője sínesen akadályozva, megeshetik: hogy a kerületi ...orvos harmadnap reggelre megjelenik a ragály fészkében. De azért nincs kizárva az eshetőség, miszerint sz orvosnak megjelenése< JpárminÓ okoknál fogva 4—5 napra ia el, ¦¦jáztatík. A dyphteritis ez alatt bogy minő proportíókat vehet, jiz persze más kérdés. E részben ugy lá\'-szik nem elég határozott éa világos az idevágó rendszabály, mi-rt nincsen kimondva, hogy a járási orvosnak szoros kötelessége azonnal kirándulni a helyszínére, mihelyt egy dipbteritis vagy vörheny eset elŐfor dul. b igy egy pár halott miatt, még fü lök-t se billentik az illetők. Igy tőrtént, minek szemtanúja.voltam, hogy egy kerületi orvos, más ügyben jelenvén meg egy helységben, hol két gyermek dyph lerítta folytán halva feküdt, nem találta érdemesnek az esetet közelebb kutatni, ntm a kívánt óvintézkedést, a ragály tovább való terjedésének gátlására megtenni és a megyei főorvos is csak negye! napra más factorok által lett figyelmeztetve. Hajói vagyok értesülve, a tanítóknak szintén kötelessége ily dulyos beteg ségek fellépését azonnal a kerületi orvosnál bejelenteni, s ez valószínűleg az egész országban érvényes szabály által nem lehet alkalmazva, minthogy a néptanítók — kiknek buzgóságát legalább az általam ismert vidékeken Örömmel constatálom —maguaat ahhoz nem tartják, vagy azért, hogy az szokásban nincsen, vagy pedig mert nincsenek arról kellően informálva, pedig aa volna a legrövidebb utja a kerületi orvost azonnal tudósítani, habár ennek is van egy bökkenője, t. i. bogy kit illet a postadíj vagy^fu varbér. urihajlékon ott volt nyomtatásban, bogy ,2 i i g m o n d-1 Ot3""Egyébként egy nagyobb kényelmet igénylő szarvasjÓ-szag í»!;il -1 fért volna ott fekvő helyzetben. Ettől mindjárt jobbra nyúlik a „Derék-u t c z a,* Nosza 1 ezt járjuk meg 1 Mentünk, mendegélünk, — amint Váry barátunk szokta mondani — hát egyszer csak jajgatást hallunk; oda nézünk , hát a Horváth. Vendel bátyánk volt a korcsmaczég.ér, azaz, hogy a korcsmaczégér mellől valami jobb kilátás után törekedvén, lába leaikamlott éa estében a szélringatta czégérben akadt orránál fogva. Még ilyen vakon tán sohase talált ;i véletlen 1 Most márnem emlékezem határozottan, hogy a szükség vagy a c zégérkomedia fölötti kacza-gáa hajtott-e bennünket, denique betértünk a csárdába. Hejh azután még es volt ám csak a csárda! , A csárdásné egy félig fiatal, félig üreg, olyan ss édes. se keserű, se hideg se meleg forma asszony, ásóval olyan középutféle, csakhogy p o c k-f o n g b ó I... és pedig olyas k i á I I i-t á s b a n, aminő a leghiggadtabb elméjű embert is szélsőségre vin-n él Egy kiválóan typikus kiadás „í Fente non sanota." A bora egy cseppet se különb. Németh Béla ugy kijózanodott tőle, hogy „hussonötkrejcsár-n y i" bolondságot se bírt volna kiadni magából. Hát még azok a szerencsétlenek, bogy jártak, akiknek étvágyát a csárdásné el nem vettél Itt is természetesen mint mindenütt Sanyi barátom lŐn a >P e c h v o g e 1." Tihanyi t o j a t r a kapván gusztust, meg is rendelte. Szegény költő! Minő volt na a tihanyi toj..,. akarom mondani a te Ha most még a mondottakhoz hozzátesszük azon észrevételt, hogy a 70 éves és még korosabb {bábaasszonyok, ha egyrészt nem lehet tőlük megtagadni a hosszú évek során át szonett ügyességet és tapasztalást, másrészt elaggott koruknál fogva, képtelenek kifejteni azon szorgalmat és kitartást, mely fiatalabb nőktől várható, továbbá, hogy a kuruzsló asszonyok emberölő mesterségüket, minden akadály és felvigyázat nélkül szaba dou gyakorolják, végre, hogy időnkint oly elvetemedett asszonyok szerepelnek a helységekben és pedig hosszabb időszakonként, kik a magsat elhajtassál foglalkoznak és dacsára a köztudomásúak, büntetlenül maradnak — átestünk volna mindsma mizériákon, melyek népünk pusztulásának alapokaiul tűnnek fel. — A mondottakat összefoglalva le het e csodálni, ha egyes ragályos beteg ségi esetek sok isben a járvány jellegét öltik magukra, mert á későn, vagy pedig épen nem értesített központi közegek elmulssstbtták és pedig többnyire a hézagos initítutiók következtében a ssük-ségesintéskedéseL foganatosítását. Lehet-e a felett csodálkozni, ha egy ily községben, mely igy magára van hagyatva, a ragály a legrövidebb idő alatt sokszor a legéletrevalóbbgyermekek egyharmadrészét elpusztítjaIBizonyára nemi hanem ellenkezőleg azt természetesnek fogjuk találni; mert a hol nincs elég orvos, hol a nép képtelen azoknak igénybevételére, hol az egészségügyi intézmények hiányosak, ott nincs mit csodálni, ha a népesség számban fogy, ha szegény magyar fajunk rohamoasn pusztul. Ez tehát rövid vonásokban valóban hajmeresztő képe viszonyainknak. A pusita tények, a mIyeket itt felsoroltam s melyeket számtalan példával mustrálhattam volna, oly tagadhat-iauul igazak, hogy nem hiszem, hogy akadna valaki, a ki azokat megcsáfol-batná ; de feltéve, bogy találkozik, kí képes volna bebizonyítani, hogy felfogásom téves, állításaim túlzottak, s igy a valósághoz mérve sötét színekben festettem volna állapotaink képét; ha találkoznék valaki, ki betudná bizonyítani, hogy vannak hazánkban oly vidékek, melyek az egészségi ügy tekintetében rendezett, minden irányban megfelelő intézményeknek örvendenek: azt benső megnyugvással és Örömmel Üdvözölném, beismerve, hogy jó intentióim által elragadtattam. Azonban, mindaddig mig ez bekövetkezni fog, azt hizzem zenki sem fogja rosz néven venni, ha kételkedő Tamás maradok. IV. Mi természetesebb, midŐD sérelmekről van szó, bogy azokat azon módúak megbeszélése kövesse, mely által a bajon segíteni lehetne. Feltéve, hogy meg van hraánkoen a jő szándék, rendezett viszonyokat, megfelelő intézmények hozatala által-teremteni, mit erősen hiszek, mindenekelőtt az a kérdés merül fel, hogy melyik bar tóeágnak Ügy keretéhez tartozik as egész sági Ügy? Mire a válása csakis as lehet, hogy erre első sorban a megye van hivatva. Tehát a megye, az a szogény megye! lógják mondani, mely amúgy is annyi oldalról igénybe vau véve, az vállalja el esen uj terhet? Hát a törvényhozó testületnek, a ministeriumnak nincs e tárgygyal szemben egyéb hozzászólása vagy kötelezettsége, mint talán a reformoknak keresztülvitelét, ba indokoltnak tartja, esetleg siettetni? A ministerium, a törvényhozó testület, melyek, milliomokat fordítanak a hadsereg fenntartására, a kereskedelem, ipar, földmivelés eme lésére, a főváros szépítésére, stb. összelett kesékkel fogják-e nézni a megyék, hogyan szedik az adók ez uj nemére a polgárok filléreit és több ehhez hasonlót. E tekintetben azonban nem lehet kétely, mert oly fontos kérdés az egészségügy, hogy a közvéleméay a tény állásáról felvilágosítva, ha azon meggyőződéere jut, bogy más országokhoz hasonlítva igen alanti színvonalon állunk és azt felkarolni fogja, akkor egy felelős miutsztemek nincs hatalmában a kérdés elől kitérni. — De bizonyos az is, hogy egy magyar miniszter nexnsetiaégi kérdésekkel szemben nem fog kitérni akarni, vagy közönyt mutatni, a magyar faj fenntartása ós saaporitása pedig kiváló-lag nemzetiségi kérdés is. E tekintetben tehát bizton számithat a megye, a kormány és as országgyűlés támogatására, ba napirendre kerül a kérdés; de meglehet as is, hogy a kormány az egészségi ügyet állomáeitani fogja és ez volna legczélszerübb: 1) mert a kormány gondoskodna kellő számú orvos kiképzéséről és az Önálló orvosi mü ködést oly feltételhez kötné, hogy a tanfolyamot végzett orvoBJelöltek bizonyos meghatározott ideig a vidéken gyakorla tot folytassanak; és akkor mérsékeltebb fizetés mellett is lesz orvos kapható. 2) Mert as orvosok rendes fizetése ez által biztosíttatnék. 3) Mert azon ellenszenv elenyésznék, melyet az orvos fizetésének a megye által való behajtása mindannyiszor szül. A megye administratiójában sok féle bizottság működik, de egy kózegész-ségi bizottsághoz hasonlót nem lehet könnyen felismerni köztük. Ennek csakis véleményezési joga van, melylyel többnyire csak akfcor él, ha egy patikának felállítása kerül szóba ugy, hogy a megyei választmánynak többi tagjai sokszor nem is tudják, hogy tulajdonképen kikből áll és mit végez. Az. 1876. törvények értelmében a hatóságot a szolgabíró, alispán és tör. vénybatósági közgyűlés képezik. De elképzelhető-e, hogy az alispán én szolgabíró minden egyéb nagy elfoglaltságuk mellett a közigazgatás oly ágaira fektessenek nagy súlyt, időt, fáradságot, mélyet maga a nagy közönség figyelemre se méltat ? Mindamellett ismerek oly eré-lyejü és egész odaadással buzgólkodó alispánokat, kik minden a közegészségre vonatkozó Ügyet késbevették és fejüket törik azon, bogy mikép lehetne szokat egy jobb mederbe terelne.De hiába, ahol az alap ingadozik, az épület belseje hibás : bárminő jó tetőt tegyenek is reá, az egész még sem ér semmit. A legjobb alispán sem képes a maga jószántából pótolni a rendszernek fogyatkozásait. költői nyelveden: „költeményt Milyen külalak és milyen b eltart a 1 o m......éa mindez a te költői gyomrod kritikája alá bocsátva! Mokány Bérezi megesküdött volna, mindakét lábára, hogy valami tojógéppel mas in ástak ki valamelyik sorsavert tyúkból abban a minutumban. Bis tagadhatatlan, hogy igen gyanús anyaggal volt az tetovirosva.... .Megvert az Isten I — sóhajtott a mí poétánk. Délelőtt a gyűlés, illetőleg a .huszonnégy árkus" hatása alatt ast kívántam, hogy csak süket volnék.... most látom, hogy mennyivel jobb volna, ha nem süket, de v a k lehetnék." A bortól józanan s aa ételtől részegen mentünk vissaa a szentelt faiak közé. — Ott már a kolostor kertjének hűs fái alatt aranyssinü bort kóstolgatta k a juhok erényében gazdagabb kollegák. K a n o v i c ¦ ur, a vinoseliér d irector, — vendégszerető értelmeaséggel adta tudtunkra, hogy talajdonképen meddig terjednek a mi vendégi- jogaink, i hogy mikor ö vezet bennünket, akkor tessék utána és ne előtte járni. Annyi bor mégis jutott számunkra is, hogy kiadhatjuk nyomtatásban, szerint Tihanynak jobb a bora mintavize, — de kevesebb. * As idő gyorsan haladt A .Kisfaludy* már a Balaton Közepén zzelte a hullámokat; le keilett sietni a partra. Mielőtt a gőzös oda ért volns, Sanyi barátom Tihany felé fordalt s igy búcsúzott; »Oh bér estető, te láttál szédült gyomorral engemetI Tojatidban csal a t-kozám. Tyúkjaid soba meg ne árnyékoz-taasanak I Ez az én áldásom 1* Azután gyorsan hajóra szálltunk és mentünk Füred felé vigan dalolva, mintha csárdát se láttunk volna, a mintha több lett volna a rováson Kilence liternél , . . . » kolostoriból. Félóra múlva kitöltöttünk Füreden. Itt k. olvasóm én is nyugodtan kikölbetnék s levonhatnám gondolataim vitorláját, de még azt meg kell valahogy súgnom, hisz az oldalamat is kifúrná, bog? a legkedélyesebb, legfesztelenebb mulatság —* bár kisebb körben — ezen nsp estéjén volt „K á r ol y i b a e". Az volt a jelszó, bogy .Kanizsa mulat." Es a csáktornyaiak agyából pattant kí. A folytatása az lett, hogy: „S tini e g h iszik, Csáktornya gyönyörködik, Keszthely hallgat, Füred elves." Milyen asépen, milyen patriarchálissá folyt le es a kis rögtönzött mulatság a testvéries egyetértés emiékére. Éles élezet érték nem haragudott érte senki. KanovicB pláne agy markolászta homlokáról a gondolatokat, hanem hát egy kicsit már likm volt vagy a marka "vagy a gondolat ja; elég az hozzá, bogy sok elesett azokból anélkül, bogy talpra esett volna. Na de jól van olyankor minden! Annyi jó ssiv közölt csak a kaczagásnak a jókedvnek van talaja, a haragnak nincsen. Betelóstük a füredi napok emiékét; de bizonyos is, hogy a t e t ő alél nem fogja azt az idők vihara elsöpörni „a s emberi élet legvégső ha táráig.\' Isten velünk! VASS ÁLMOS. És ba szemügyre veszem a dunántúli legrendezettebb megyék egyikét, a mi a kosigazgatást illeti és constatálom, hogy minő erőfeszítéssel iparkodik gyakorlati intéskedések álul a felismert, de ki nem küszöbölhető bajok [gyógyítására a nélkül,hogy valami kedvező eredményt mutathatna fel, újból megerősítve látom állításomat És es is nagyon természetéé, mert az alispán csakis kivételes esetekben, ha veszély forog fenn, vagy pedig hivatalos értesítés folytán jön ason nely-zeibe, hogy szemlét, vizsgát rendel. Szereplése e szerint szintén többnyire csak utélagos. De ott a hol as alispán a teendőket a megyei főorvosra bízza, a felelősség es utóbbit illeti, minthogy az ő jóakaratátél függ a szabályoknak telje sítése. Feltéve, hogy megvan a jóakarat, a szükséges erély, hogy az ujoncsozáa-nak, mely két hónapot vess igénybe és a városbeli betegjeinek szentelt órákon ki vül még marad neki szabad ideje, melyet a vidék bajainak orvoslására fordíthat: ugy mégis annyira el van szigetelve a hesagoainstitutiók következtében hogy ezáltal amúgy is tövisesnek mondható kötelességének absolato meg nem felelhet. A megyei főorvost ellenőrsi a közigazgatási bizottság a rendeletek értelmében, de ba a valóságot vesszük : seokisem, mí a következőkből kivi légük. A közigazgatási testület, mely ha-voukint egyszer Ül össze a megye székhelyén, a megyei főorvostól, mint referenstől, utólagosan veszi csak tudomásul, hogy mi történt a megyében, s így a referált tárgy iránt kimondhatja jóváhagyását, esetleg rosssalását is, de nincs hatalmában a folyó ügyekre tettleg üd vöa befolyást gyakorolni, kivéve hosszabb ideig pusztító járványoknál, mert határozata többnyire későn jönne. Igy szintén előfordulhat azon lehetőség is. hogy oly esetekről, melyekről akademice ki nem mondatott, hogy járványnak tekinthetők, sem a főorvosnak, sem a közigazgatási bizo tságnak sejtelme sincs, mert itt a referátum a vidékről a kerületi orvosokat illetvén, substratuma ezeknek felfogásától recte busgóságától és lelki iemeretességétŐl van feltételezve. A köz igazgatási bizottság tehát, mely a beadott jelentésból-csák utólagosan .Ítélheti meg a dolgok állását, nincs azon kedvező ál lapátban, bogy embersseretetét az o^éaz ségi ügyekre vonatkozólag\' kellő időben érvény eaithetné. A megyékben szokásos eljárás e téren némely nagyobb városokban dívó intézményektől eltér. Emezekben fungálni bitünk egy bizottságut ad hoc.mely minden előforduló esetről azoiisal értesíttetik, a betegség okát, mibenlétét kutatja, a kívánt óvintézkedések megtételét : a deainficiálást, a halottszemlét stb. elrendelt A megyében es egészen máskép van, mert ha teljesíttetnek is as előirt rendeletek, es többnyire roppant időveszteséggel, kevésbbé mivolt publicumm»l szemben, majdnem mindig pandúrok se géljével, sokszor felületesen és elkésve történik, ugy, hopy a kitűzött ezét el nem éretik. Hogy ezen komoly kép mennyire felel meg a valóságnak, caak egy példa val fogom illustrálai. Egy megyét veszek alapul, melynek tisztikara, a mi a képességet és buzgóságot illeti, állását tökéletesen betölti. A jelzett megyében mindazonáltal két év leforgása alatt 1880. és 1881-ben 2537 eset fordult elő, hogy hét évnél fiatalabb gyermek gyógyítása elmúl aszta tolt. És ha itt még felemlíteni akarnám, hogy mennyi tápszer, it-kolahelyiség, egészségtelen lakás iránt tartalik hatósági vizsga, oly számokat kellene konstatálni, hogy bBJlandó volna az ember azokat kélaégbe vonni ; de másrészt meg oly részletekbe kellene bocsátkoznom, mely ejrövid vázlat keretét nagyon kiterjesztenék. V. Azért szükséges a reform és pedig a bsj gyökerén. Kell oly reform, mely a jelenleg lazán működő gépesetet jobb alapra fekteti, a hézagokat kitölti ós a gépnek rugóit mint egy láncának gyűrűit Összevágó működésre kényszeríti. Kell reform, mely egyszersmind a szükséges elluiőrsésrűl is gondoskodik, ugy hogy annak keresztülvitele után, nem kellend magunkat ázsiai állapotaink miatt Európa előtt sségyenleni. Habár jól tudom, hogy ez nem kőnynyü feladat, tekintettel a pénzhiányra, nép\'luk csekély műveltségére és a már megrögzött közömbösségre: agy mégis bátorkodom szerény nézeteimnek e következőkben kifejezést adni, bár vésetnének jó eredményre. A kősségi szervezet, melynek élén a bíró áll egéesben nem felelvén meg a a kívánalomnak, mit kellene alkalmazni helyébe? — Szeriatem egy oly testületet, mint a milyent már bírunk például as iskolai székben, neve volna községi egészségügyi tanács. Az 1876 iki törvények ehhez hasonló intésmény alkotásit elrendelik ugyan, de ez is Írott malasst marad, mert alkalmasra nem lett. A hol orvosi állomás van, ott egészségügyi tanácsnak is kellene lenni. As orvos ha- tásköre a mily távolságra esik, ép oly messze terjedne a tanács hatásköre is. As orvos járásához ha 4 helység foglaltatik öassse, annyi lesz a tanácshoz U !1. esztve. — E-^n tanács magában foglalná az össssekspcsoll községek, plébánosait vagy lelkészéit, a főlanilóka. jegysŐKot, bíró-kat és egy pár a községeit ál laj választott bisalmi férfiút. Ezen testület öespoa. toaítván a falunak intelligentiáját kivá lóan, volna hivatva az egészségi ügyek gondozására es ellenörsesere. És ha látják, mily nagy buzgóságot fejt ki as^iskolaesék több helyütt a népoktatásra irányuló tevékenységében, akkor nem mondhatunk le azon reményről sem, hogy az egéssaégügyi tanács ia szintén oly eredményesen fogna működni. Egy ilynemű intésmény bizalmat fogna kelteni, mert lehetetlen, hogy az öntudat, miszerint as ezrek feletti gondoskodás, egy oly testületre van bízva, melyben a hazafiság és képzettség kép visel vét. általános megnyugvást ne keltene. Nem kevéabbé fontos aa, hogy M orvosok, kik most ugy szólván senkitek sem felelősek, mert a megyei főorvos bizony most cssk annyit lát és hall, a mennyit a vidékbeliek vele láttatni vagy hallatni jónak találnak — szigorúbb, a helyszínén vagy annak szomszédságában gyakorolt telülvigyásat a la kerülne és ezen morális pressió alatt tevékenységre buzdittatnék. . E ssennt ki kellene mondani, hogy a jelenleg létező szabályok és rendeletek érvényben tartáaa mellett aaon teendők, melyek az egészségügy körül a falusi birő nivaUloskodásához voltak kötve, ujabb, a szükség álul parancsolu szabályok által bÖvitve, egy alkotandó községi egészségi tanács fornmáhos tétetnek át. — Ha es foganatos vétetik, reményl-bető:bogy a község józanabb elemei, melyek a napirenden levő rendetlenségn-k. csak néma, de sok ízben keservesen megilletődött tanúi voltak, hanem hivatva nem lévén, fal sem ssőlaluk; szabályok pontos telj esi téséhez jövőre hasznosan közreműködni fognak. Remélheti as is, hogy szigorabb ellenőrzés mellett, sok oly visszaélésnek és kötelességmu-lasstásnak fog eleje vétetni, mely a pongyola ügykezelés folytán kikerülte a figyelmet vagy elpalástol tat oit A léteső szabályok revisióját, illetőleg kibővítését és as uj körülményekhez való alkalmasását \'-azonban oly komoly megfontolást igénylő kérdésnek tekintem, hogy ast a megyei képviselet álul választandó ad hoc bizottaágra vélném tanulmányozás és javaslattétel véget: bizandónak. És itt a sok megfontolandó kérdésekhez a kővetkezők íz volnának sorosandók: Az orvosokat illetőleg. 1. Van-e a megyében elég orvos ? M-nnyi orvosi állomás alakítása ssüksé-ges, hogy kellő arányban legyes- a népe-séghes. —/ Ha \' számba vétetik, hogy nálunk 28—29 lélekre haláleset jut, nem fog túlzottnak látszani, ha kimondatnék, hogy 4000 lélek egy orvosi állomásnak szervezését igényli; továbbá, hogy oly hely, mely több lakóval bír, tekintettel az orvos el hely esésére, elsőbbséget érde-mel.\'mert ex kisebb helységek hozzá való Csatolását ki nem zárja és hogy azon esetben, mikor három vagy négy kisebb község ószszekapcsoitatnék, a központ legyen a doktor székhelye. 2. As orvos fisetése miből álljon? E kérdésnek megoldása mindenekéit tt attól függ, hogy minő fisetés mellett lehet orvost kapni. Az adott viszonyok közölt biztosak lehetünk egyelőre, hogy 5—600 frtonilul és ingyen lskas nélkül nem foga.k betölteni Mm . jelenleg iiree, Bem ss újból elkötendő illomisok. De bogy ec elfogedie ecetében is meg ne csökjenek &r önkényt eillalkosók, fieo telüknek rendee kiszolgáltatnia: kel\' biztosi Lani. 3. As orroensk teendői elég es.i-rosotts>n vannak-e körülír.. . jelenleg fennüló ssebilyokben? Nem volna-i csélsserü bebosni mindenütt . több déken dívó esokist, mieserint köteles es orvos a hstieköréhes Urtoxó kőseégok-ben rendes körntel tenni, . jelenleg érvényben levő k.pocs fenniextsnd&-e e aerüisti és . köeségi tsnics íelilli-ti.iT.! 1 4. As egéssségügyi tenic* melyik tagját illeti el,í sorben értesíteni es orvost, illetőleg meghívói, feltéve, bogy s helyben nem lskik. Erre telin e tani tó legelknlmeesbb. ö ill a néppel folytonos öeeseköttetéeben és minthogy e gyermekek kösdtt fordul elő s legtöbb betegség, ö lehet legjobben lijékosve. 6. Kit illésen a postedij .egy fa-verbér költsége, mert ssem előtt kell tartani a kulőnbeéget e regedós ny.»sJy»k, melyek ss egéss kőseéget veetélyke so-dorhMjik és mis betegeégi ee.t.k kö-sött, tovibbi egyes polgirok tehetetlen ségét. 6. Ki terthst igényt ingyen ipo-, láera, gjógysserek ingyen velő kissolgil-lutisira? Ilyenben jelenleg as ressosal, HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM. ZALÁI KÖZLÖNY SZEPTEMBER 9-én 1883. i\'i szegénységi bizonyítvány mutat fel. Éi vájjon, kik azok, kik ilyen pauper-utis tesiimoniumot kapnak? Gyógyil-batUn baj vagy --ggsig miatt tehetetlen, amúgy is a kösaég által fenntartott egyének. Esen jótéteményből tehát ki van zárva, a ki a napszámmal keresi kenyerét, a ki okvetlen zavarba jő, megakad háztartásában, ba megbetegedik, mert kiapad élelmezésének egyedüli kútforrása, mihelt tenyerei szünetelnek s igy kereset után nem járhat. Igen kivána>uc bit, hogy a szegénység fogalma szélesebb értelemben vétessék. A községi egészségügyi tanácsot Illetőleg. 7. Nem volna-e ajánlható átruházni a községi tanácsra a jelenleg oly szórványosan működő megyei egészségügyi bizottságnak szinten minden teendőit ? minthogy ez a központból kiindulva nem képes megfelelni. 8. Nem volna-e előnyösebb gyorsabb ügykezelési tekintetből, ha a községi egészségi tanács közvetlen érintkeznék a megyei főorvossal ? Minthogy ezen n: intézmény által jó kezekbe volna letéve-az egészségi ügy, a legrövidebb és leg gyorsabb utat tartom a jobbiknak, di azért megengedem, hogy az egészség ügyi tanácsot ellenőrzés végett egy kerületi tanácsnak is, (melynek tsgjai a szolgabíró és a kerületi főorvos volnának) lehet alá vetni, és ha ez nem, egy állandó megyei bizottságnak. Akár as előbbi, és pedig a közvetlenebb, akár az utóbbi és nehézkesebb mód választatik, ugy mégis szükséges az érvényben levő statútumokat mödo sitan\', vagy pedig kibővíteni. (Vége következik.) A soproni kereskedelmi és iparkamara köréből. i»S3. Hirdetmény. A lipcsei consul jelentése szerint Németországban az idén leginkább a nemes fajtu gyümölcsnek lesz nagy ke* letjc, nevezetesen Őszibaraczk, kört<, alma és szőllőnek. Magyarországról leginkább a szilva behozatala fogja magát kifizetni, azután a szőllő, melynek eladásara nézve magyar bortermelőknek már évek óta vannak öf&sekötteléseik. A beviteli vám métermázsánként 10 márka. Tekintetbe veendő továbbá a csomagolás módja, mivel a phyiloxera conventió értelmében azőllŐleyél nem használható, nem különben a bordókban szállított szőlőknél az anyag minősége mely borvámnak vette tik alá, ba a ezőllŐ leve jó részben i-:!csurgott és erjedésbe ment át, miután az esetben mustnak tekintetik. Az árakra nézve megjegyeztetik, hogy a nagy bsrtczk daiabja 10—20 filléren, legjobb minői-égü fehér eperalma darabja 20—30 filléren, legjobb fajtu asztali alma és körte minőség szerint pedig 8, 10, 15 márkán kel 50 kilóg-rammonként. A szilva 50 kilogramja 10—12 márka, mig a szőllŐ kilogrammonként 50—70 filléren vétetik. Különben a magyar gyümölcstermelők kérdéseire mindig készséggel válaszol a consalalus. Mire ezennel felhívjuk kamarai kerületünk gyümölcs és bortermelői s kereskedői figyelmét. 2696. sz. 1883. Hirdttmíny. Ezennel közhírré tétetik, miszerint am. kir. foldmivelés, ipar és tereske delemügyi minisztérium a Zalamegye területéhez Urtosó Zala-Egerszeg községben f. évi sseptember 10-ére eső országos vásár megtartását megtiltotta. Kelt Sopronban, 1883. augusztus 31-ón. A kereskedelmi s Iparkamara. Hírek. — Ünnepélyes bálaadó isteni iisz telet tartatott városunkban a szt.-Feren cxíek templomában f. hó 6-án az uj fő herczegnŐ születése alkalmából. Jelen voltak; városi hatóságunk a polgármesterrel élén, a különböző hivatalos testületek és magánosok. Előadatott: Führer K. D-dur miséje Kaán Irma, Kobn Hedvig és Novinszky Leopoldine kisasszonyok, Bischitsky és Ecksteío urak és a ¦sinbázi zenekar közreműködésével. Kü löaösen szép volt a Bischitsky és Eck-stein által Offertoriumra énekelt „Ave Maria\', továbbá a Kaan Irma és Kobn Hedvig által énekelt „Benedictus." — Kovács Pál helybeli divatárus hirdetményét ajánljuk a t. hölgyvilág b. figyelmébe, miután külföldi utasásából megér kesét t,sok újdonságot mutathat fel. — Tanügyi jelentés. A nagy-kanizsai főgymnasiumban a pótló érettségi vizsgálatok Írásbeli része f. hÓ 14, 15 és 17, ssóbeli pedig 19-én fog megtartatni, miről ss ezekre jogosítottak azon hozsá-adással értesíttetnek, hogy vállalkozásuk esetére magukat az igazgatóságnál előzetesen bejelentsék, Nagy-Kanizsán, 1S83. szept, 5-én. Aa igazgatóság Jutalomjáték Juhász Sándor baritonistánk jntalomjátéka hétfőn 10-én tartatik meg. Ezalkalommal „Girofle-0 i r o f 1 a operettet adják L e c o c p-nak e kellemes zenéjü, köskedvességü müvét. A jutalmazandól bőven ajánljuk közönség pártfogásába. — A Schranz C.esRödinger Cl. féle bécsi jó hirnevü gőzmozdony és gép gyár, mely ez ideig VI. Dominikaner-gasse 7. sz. alatt volt, gyári raktárát megnagyobbította es augusztus 20. óta X. Dampfgaase 15. sz. a. van. — Az újszülött fóherczegoó liszteletére Keszthelyen folyó hó 4 én ünnepélyes De Deum tartatott, melyet Ambrus Mihály apátplébános fényes segédlettel végzett. Ott láttak: a kir. járás bíróság, szolgabiróaág, körjegyzőség és a város hivatalaokait a gazdasági tanintézet és gymnasium tanári karát az összes tanítói testületeket a helyben állomásozó dragonyos Bzásadot tisztikarával. A ka lonaság három üdv lövéssel jelezte az ünnepély fényét. Délben Nieszner vendéglőjében díszebéd volt, mely igen ke. délyesen folyt le. A város ünnepi fényben úszik, a házakról nemzeii zászlók lengenek. —N^meghen két század vadász van ; a lakosság elégedetlensége fokozódik — miért? mert itt katonaságra szűk Bég éppen nem volt. Bosszul állunk; ra-konczátlanság as első ablak beverés óta semmi nem fordult elő — maholnap egy-egy szóért is bezárják a legbékésebb polgárt ? Jó) gondoljuk meg mit teszünk 1 — Halál szegsznrás következte ben. Szegedi lapokban ¦\'. ¦ ....- - \\ a következő esetet: Ozv. Cspik Jánosné, egy itt ezéies körben ismert és tisztelt nő, i minap egy a falon függő képet tisztoga tott. A képkeret kiálló szöge megsértette ujját, ugy, bogy azt be kellett kötni, D azért a munkát a jó öreg asszony, nem ejtve a parányi sérülés vészedéimessé-gét, tovább folytatta. Később kezdte csak érezni, bogy a kis Beb mindegyre fájdalmasabb és bár látta., bogy ujja folyton dagad, mégis csak másnap küldött orvoBért. Már késő volt. A szegszu-ras következtében az egész karban vér-mérgezés állott be, s a szegény nő tegnap délutáni fél 3 óráig szenvedett iszonyú kínok k zött. Emberelet szilváért. Somogy -N. Bajomban történi: Böbm földbirtokosnak ugyanis volt igen régi hü szolgája, Lotykó Mátyás, ki testlel-Jélekkel függőit gazdája jólétén, aug. 30. éjre szilvától vajokat ért lopáson, kik félve attól, hogy a hú szolga elárulja őket, a szegény Öreget agy Össze-vissza verték, hogy sebeiben rövid idő muiva meghalt. Csak annyit ludo.t mondani, hogy gyilkosai pásztorruhábau \\ oltak. — Medvék elszaporodása. Mim a Szék. Nemz.-ben olvassuk, a esik- szentgyörgyi, bánkfalvi és a esik vere besi h táron annyira elszaporodtak a medvék, rhogy a csordát különösen az utóbbi Községben csak a község közelében legeltethetik. E bárom községben a nyár folytán több mint 15 darab szarvasmarha esett a maczkók martalékául. A közigazgatási bizottság által engedélyezett hivatalos haj tó vadászat a k^t előbbi község határán mult bó 26 án megtartatott, de ezúttal eredménytelenül. Csík Verebesen a hajtóvadászat f. hó 8. és 9-én fog megtartatni. — Egy „irodalmi" kávéház. Valamint a magyar fővárosnak megvolt a maga „Kávéforrás-köre", és megvan most is a „Kammon-* és „Korona kompániája", ahova a tollforgató emberek szoktak Összegyűlni estéli „kapuezí ner"-re : ugy a franczia metropolisnak is megvannak a maga „irodalmi* kávéházai, ahol nem beszélnek egyébről, csak drámai bonyodalmakról, elbeszélő mo dórról, b lyrai bensőségről. E kávéházak egyik leghiresbike az úgynevezett Tabourey kávéház volt, melynek a minap örökre becsukódtak kapui. A rue Kotrón éa a rue de Vaugírard utczák Barkán állott és sok ideig képezte gyülő-helyeit a franczia irodalom elitéjének. Grévy, a franczia köztársaság mostani elnöke, a ki nemcsak jó biliárdozó, hanem jó sakjátékos is, itt üldögélt sokszor Musset Alfréddel egy kis sarok-asztalnál, órák hosszat kombinálgatva a húzásokat D a u d e t Alfonz is, mikor még a quartiér latin egy padlásizobácskájában lakott, az Odeon színházból jövet itt csevegett el sokszor éjfél után egy óráig is. Az Odéon színház sorsa különben össze vsn forrva a Tabourey kávéházával. 1843. egy februári estéjén e kávéház iréj és eludiaotjai között nagy volt as izga-toltság. A törzsvendégek egyike, Char\' s Reynaud, felhágott egy márvány-asztalra, kivett zsebéből egy késiratot és másfél óra bosasat olvasott belőle. Mikor végzett, as egész vendégsereg lelkesedetten tap solt. Fonsard „Lucretia\'js volt A fiata- jesze sserencsekívánatait. Még számos irodalmi mozgalomnak képezte középpontját a café Tabourey, mely, mint említettük, már most megszűnt létesni. Kelt Alsó-Lendván, 1883. évi július hó 27-ik napján. Az alsó lendvti kir. jbiróaág mint telekkönyvi hs tóság. 1017 1—1. Színészet. Kedáen, szeptember 4-én adták ax ,A.n-czimü operettet. A darab zenije kellemes, itt-ott egj-cgy megkapebb résilettel. Szinuszaink általában igyekeztek a darabot emelni; de Mába! minduntalan csak arról kell u eggyűsödnünk, hogy — bármily fogékonyok agyunk is mi a zene iránt — az operetté kiforgatott fnrcaaságait mér, az sem képet velünk megkedvelte mi. Egy-egy egészséges nép-Bzinmá, jí vígjátékok, dráma — tetszenek nekünk, nem az idegen, fölcicomázott frívolitas — •.: .r. . kSzől kiválóan Aradi Emília (Lange k a.) nyerte meg szépen iskolázott hangjával és könnyed játékára! a közönség tetszését. — Beiner Antónia (Angol) hangja, is elég kellemes, de nem nagy terjedelmű a amelWtt kevés benne az inteosi-vitas. — Érczy Ferencitől sem mondhatunk egyebet. Nála is, mint Reiner Antóniánál hiányzik a szükséges temperamentum — Arányi Deis" (Lari randiére) ét 8 o-ránd Gynla (Ponponet) nagy ¦ mellett szerepeltek; ámbár részünkről Arányit nem örömest látjuk — szebb térre méltó tehetsége mellett — operettekben. Srerdás, szept. 5-én Holiersnek „A szeleburdi" eziaiO. 4 felronáiot vígjátéka került szilire Paalai Ede fordításában A darab csakugyan méltó halhatatlan írójának nevéhez. A kfizOnség mindvégig igen jól mulatott rajta. — Kitűntek különösen, talpraesett játékukkal : Boránd Gynla (Maicarílle) és Csiszár Kálmán (Lílie) — Boránd-. nak mi szép jBvőt jósolunk. Még fiatal ember s már is nagy otthonosságot tannsit a színpadon; ¦ ami fiatal színésziül igen nagy Gntndatosságra rali az, hogy soh-sem túloz ; ezt pedig igen kevés csmUcos szitiéaz állja meif. Dicséretére legyen mon\'iva: Ó ily formán hatást sohasem keres. — A tabbi szereplők is egyt31 egyig szépen játszottak és iparkodtak egyöntetűségre. — Ez atkalommal pótlásnl a .Vsrázshegedü" czimü 1 felvonásos operettet adták, melyben a három szereplő: Aradi Est i 11 a, Juhász Sándor, É r c z í egyformán nagy hatást arattak. CsutÖrtSken. szeptember 6-án Nagyné Könyves Mari jutalmán! Csiky ,A Stom-fay család\' czimü színművet játszották. — A darabnak ugy jó mind rozz oldalai eléggé ismeretesek mar közönségünk előtt; s igy inkább a szereplők méltatására terjeszkedőnk ki. — Könyves Mari (Ágnes) hatással képez adni a drámai szerepeket is — amint ez úttal tapasztaltuk — de — fájdalom! — tőle a természet a tehetség mellett megtagadta az elengedbetlenűl szükséges hangonáa-num erejét; melylyel az indulatok hnlláiázá-sát, a bensejében forrongó tüzet, az ébredő éi elhaló seiwiharf festeni képes volna; s e hiány a különben kitűnő arczjatíkkal és tag-lejtéssel kisért játéka határából sokat elvon. — A többi szereplők, névszerint: S Károly (Stomfay), Licaenmayer Pol-di (barónéi. Bodrogi Lina (Margit), K i a s n é (özv. Stomfay Bernátné). Csinér Kálmán (Vilmos), Bodrogi Dénei (Lipóczy) Licsenmayer Szidi (Stanci) Halász (szolgabíró). Arányiné (Ida) Boránd (régrehajtó) kitGnően megálltak helyüket. Arányit ésKomlósit azért nem említettük\' többi között, mert meg akartuk jegyezni, bogy jobb lett volna szerepet cserélniük, tuivfl Komlótinak a dokit rephez kevesebb masqnirozás kellett volna, mint Arányinak; Arányi pedig nagyobb érvényre emelhette volna Barnabás szerepét, mert Komlósi alakításával a szerző rovására esert a szerelmes Margit gyors határ zása. A közönség — mely szép számban volt — sürü tapsokkal jutalmazta a derék szereplőket. E ht-lyn mi is a legnagyobb elismeréssel adózunk a jeles színtársulatnak, i elmondjuk, hogy szinte kivétel nélkül hivatásuk magaslatán állanak, ugy, hogy ily Összevágó előadásokat városunkban még sem volt szerencsénk látni. Acostumök, a dacoratio igei Ízlésesek, óhajtjuk is, hogy a már szépen in dult pártolás egyre erősbüljön. 9144. sz. tkv. 1883. 1016 l-l. Árv. hirdetm. kivonat. As alaó-lendvai kir. jbíróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi Kelt Nagy-Kanizsán, ]883-ík í szeptember 5-ik napján. BARTS GYÖRGY. 1015 1 — 1. kir. bírósági végrehajtó. 2946. Ik. 883. aprii 24. Árverési hirdetmény. A nagy-kanissai kir. tvazék telek- Pomi Ferencz végrehajtatónak Frank kvi °"tálya részéről közhírré tétetik. János és Császár Kstalin végrehajtást hogy Takács Katalin özv. Szántó Adámné szenvedő elleni 33 frt 47 kr. töke köve- ! uko8 végrehaj Utó nak Magyar teles és jár. iránti végrehajtási ügyében Anna f. Filiszár Gáborné kkoru Magyar az alsó-lendvaí kir. jbíróság területén képviseletében Ssantó Anna öiv. lévő alsó-lecdván fekvő, sz alsó-Iendvai Magyar Antalné végrehajtást szenvedő 107. ss. tjkvben A f 1 sor ss. a. felvett és alperesk nev^n álló as adÓ alapján 720 frtra becsült ingatlanra az árverést 720 frtban ezennel megállapított kikiáltási elrendelte, éa hogy a fennebb megjelölt ingatlan az 1883. évi szeptember hó 12-ik napján délelőtt 10 Órakor az alsó lendrai kir. jbíróság tjkví helyiségében\' megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alul is eladatni fog. csapii lakósok elleni 73 frt tőke, 23 frt 40 kr. per, 6 frt 95 kr. végrehajtás kérelmi, 10 frt 65 kr. jelenlegi, a még felmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyében a featnevesett air. tvasék területéhez tartozó Csapi 443 sz. tjkvben A f 1. 2. 3. sor, 41. 61. 98. hz. ss. a. felvett ingatlanokból Ssántó Anna özv. Magyar Antalnőt illetett, . ez által Magyar Anna férj. Filisár Gáboroéra s kkoru Magyar Bosáliára átruházott 157 frt öü 6174. szám 1883. és 6303. 1883. Árverési j hirdetmény. Lapvezér és kiadó: SZALAY S.íXDOIl. Felelős szerkesztő : TASS ÁLMOS. Laplulajdonos: WAJDITS JÓZSEF. HIRDETÉSEK. Árverezni ssándéi ozók tartósnak i \'~-TT- becsült hasonfele külön Takács Kasa ingatlan becsárának 10%-át vagyis ¦ holtíglani lakása fentartása mellett, 72 frtot készpénzben, vagy as 1881. LX.! » csap" 445 ss. tjkvben A t 403/a hz. sz. ..=i. 42. §-ában jelzett árfolyammá! a- felvett váltság köteles 420 frtra beszámított és as 1881. évi november hó Cfliilt ingatlan külön, ugyan asoa tkvi. 1-én 3333. ss. a. kelt igazságügymi níss- j t 405/a h. ss. a. váltság köteles 264 frtra téri rendelet 8. §ában kijelöli óvadékká- j becsült fekvóség külön ason megjegy-pes értékpapírban a kiküldött kezéhez le- \' sé\'ael, hogy minden zálogjogi bekeble-teni, avagy az 1881. LX. t.cz. 170 §-aé>- mósd biztosított követeléseket megelősŐ-telmeben a bánatpénznek a bíróságnál \'e? 1878. évi auguszt. 5 én 4010 sz. vég-elŐleges elhelyezéséről kiállított szabály- zó*el bekeblezett az évenként tartás szerű elismervényt átszolgáltatni. ; fejében kiszolgálandó 1 hect. buza, 1 Kelt AIsó-Lenván, 1883. június bó I ^oct- "j?8- 1 bect. krumpli, 2 hect. bor, k napján. Az alsó-lendvai kir. járás- I 10 fej "káposzta, a 2 frt készfizetésből bíróság mint telekkönyvi hatóság. \| álló szolgalmi jog Takács Katalin ösv. Szántó Adámné részére a maga épségében fent marad, 1883. évi szeptember hó 25. napján délelőtt 10 Órakor a Csapi község-bíró házánál Bsboss László felperest ügyvéd vagy helyettese közbejöttével meg-Alulírt kiküldött végrehajtó az tartandó nyilvános árverésen eladatni fog. 1881. éví LX. t. cz. 102. § a értelmé- ^Ezen hirdetmény kibocsátásával ben ezennel közhírré teszi, bogy a nagy- egyidejűleg megállapított árverési felté-kanízsai kir. járásbíróság 6174. számú (le\|8k a hivatalos órák alatta nagy-ka-1883. végzése álul Beserédy Elek hen- n;Ma; kir. törvényszék telekkví osztályá-cseí Iskós és Klein Vilmos prágai lakos 1 nál s a Csapi község elöljáróságánál meg-végrehajtatók javára Strem B. nagy- J tekinthetők. kanizsai lakos ellen 63 frt 75 kr. tőke, Kir. tőrvszék, mínt telekkönyvi ha- ennek 1882. év Június bó 7. napjától ; tóság Nagy Kanizsán 1883. évi ápril 30. számítandó 6°/„ kamatai és eddig össze- 4019 1—1. sen 52 frt 67 kr, perköltség követelés \' erejéig elrendelt bístnsitási végrehajtás alkalmával birólag feiülfoglalt és 1549 frt 50 krra becsült külömbféle szobabútorok, bolti álványek, 100 kilo vörös I rés, egy vagon csont, 2 hámos lő, 2 vas-tengelyes kocsi, egy vagon kőszén, 4 vasabroocsos hordóban 42 hecto uj bor, 10 drb. vasabroncsos hordó, 1 tizedes mérleg, 1000 drb. uj favella és 40 méter mázsa árnlt vasból álló ingóságok nyilvános árverés utján eladatnak. Mely árveréeneka6l74.és6303/83. sz. 1883. kiküldést rendelő végzée folytán a belyssinén, vsgyis alperes lakásánál leendő eszközlésére 1883 -ík év szeptember hó 17-ik \'csapjának délelőtt 9 órája határidőül kitüzetík és ahhoz a venbi ssándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, bogy as érintett ingóságok ezen árverésen, az 1881. évi LX. t. cz. 107. § a értelmében a legtöb bet ígérőnek becsáron alul is eladatni fognak. As elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi LX. t. cs. 108. § ában megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő. ¦366. sz. tkv. 1883. ámrés: Az alsó lenvai kir. jbiróaág mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Glovócs János végrehajtatónak Scherbils Mártonná szül. Bozsek Ilona végrehajtást Bzenvedő elleni 100 frt, "Ok- követelés és jár. iránt: végrehajtási ügyében-j- az alsólendvaí kir. jbíróság területén levő Cserencsocz községében fekvő, Cserencsóczi 66. sz tjkvben A I. 1 sor bz a. felvett és 1/2 részben Bozsek Ilona nevén álló és az adó alapján a tartozékokkal együttesen 1159 Írtra becsült és ifjú Scherbtcs Márton által 1879. évi június 4-én 1600 írton megvett ingatlan réezTí as árverést 1600 frtban ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte, és hogy a fennebb megjelölt ingatlan as 1883. évi szeptember hó 20-ik napján délelőtti 10 órakor Caerencsócz kézségében a\'községbiró házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kik: áltási áron alul is eladatni fog. Árverezni ssándékozók urtosnak az ingatlan becsárának 10%-át vagyis 160 frtot késspénzben, vsgy as 1381. LX. t. cs. 42. §-ában jelsett árfolyammal számított és as 1881. évi november bó 1-én 3333, ss. a. kelt igazságügy-lok rögtön elhatározták, hogy a kéziratot\' miniszteri rendelet 8. § ában kijelölt elviszik a szomszédos Odeon-szinház igazgatójához. Itt is adták elő a híres trsgé-diáv. ¦ mely tudvalevőleg Óriási sikert aratott. Előadás közben a kö&önség Be-regestől tódult a Tsboureybe, bogy a barátai körében ott idősó saeraónek kife- óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t. cs. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előlegei elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervént át-tsolgál tatai. =5 .1 m a a m L= s bfi "SS ¦ B tfl se 4 -OS X "S "o < s s 35 o Meidinger-kályhák. Legjobb JelülrÖl/iUÖ uelelÖvd ellátott kályhák. Ezen a legegyszerűbben igazitható rendszerrel biró, rögtön fülö, s gyorsan fitmelegülÓ erővel biró s kis tért foglaló kályhák — csekély fűtőanyag szükséglettel elláthatók — a bennt lévő tüz tartós kezelése egyszerű — minden tisztogatás nélkül — továbbá nem tapasztalható ennél a gyors fűlés által okozott égető forró melegség mint mis vaskályháknál. — Legolcsóbban tüzelhető kellemetes melegséggel. Tüzelhető egy ilyen kályhával 3 szoba — de kapható olyan is, mely az egész lakosztályt átmelegíti. A gyár védjegye a kályha ajta-t ME1DINBER-0FEN jánal a heisc felén látható. féj^H. H E I M ^\| Á\'néseti a képes árszabály kapható közkívánatra díjmonteaen leidiuger kályhák és házi eszközök gyárában. RAKTÁR: Budapest, Thonet-udvar. Heim H., Felső Döblingben Becs mellett. 995 3-15. Raktár: Bécs I. KartnsTirt 42. HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM. ZALA JS.ÖZLÖNY 3ZEP l\'EMBER 9-én 1883. HIRDETÉSEK. SHBrai-ÍJIT legjobb Asztalí-és üöitö ital, kítüaö hatásának, bizonyait köhögésnél, eég. bajoknál, gyoBor-éa hólyag hunrtnál. EDECSEKfazeméartéaelöaegitéaérej. MaUOni HenriiC, KuUtudaan C:;.- = — -30 Dr. Hartmann Auxiliumj a legjobb gyógyszer Hugycsőbetegség ellin Draknál éa folyadék nőknél, szigorúan orvosi vény útin készített zyöty-szer — gyógyít befecskeLitieré" és fájdul utóbetegíég néikfli, njon beállott vagy bármily elavult baj, bpoaan és megfeb-líi is !--: cyorsan Barároi-.flttatt dr. V-V„J«^ef\\ Hartmuiin Auxiüumja kérendő ^\'^üES/.^ • \'fr Pzl s> mellékelt baszna ^ftriW5\' lati nttsitási könyvvel e,ryütt í» egy a dr Hartmann iuiéictébeu Unáes-ban tSTtott jogosít) jegy a mifi valódiságában kapható minden nagvnbb Rj.ii:yi»r-tár!~>u 2 frt 80 kr-rt Fő raktár: Twerdy W. gydgysz. I. Kohlmarkt 11. Bécs. Kttktír: Práoer Béla gyógyszerész rnál Nagy-Kanizsái) U. I. Dr, Hsrtaunn ur rendel 9—2-ig s 4—6-ig intézetébe.) s itt minden agy mint addig is, ail^aii-niieraiil bőr- és titkos beteg-\'gek, nem különben férfi erő tycnüíllíj, kiválfiati kitítoö mód (rirrmt. minden utú-ükeiés elkerülése nélkül. Syphilis él dxgadások és mindennemű beteg«égek lobban cyÓKj-Ittatial:. la érsekeit díj. I---. .ileg is. 971 G7—• Wien, Stadt, Seílergasse Nr. II. J^XXXXXXXXXXXXXXXXXOOCXXXXX^ Nagy-Kanizsa és környéke x nagyérdemű liölgyvilásriuiak!!! Külföldi bevásárlási utazásomról visszatérve, Tan sre reucsém tisztelettel értesíteni, miszerint üzletem és divattermem részére, a legdivatosabb őszi és léll gy &\\mikelmék, valódi lyoni, selyem, terno, rahadisK, miudeneinn kézmüfiruk legújabb szabású párisi modellek immár megérkeztek. Üzletem mint már egy ízben hangsúlyozni szerencsém volt, a legmagasabb igényeknek megfelelőleg van berendezve mi által alkalmat nyújtok a nagyérdemű hölgyvilágnak, hogy dúsan telszerelt raktárom, de különösen kitűnő sza bász vezetése alatt álló divat termemben mindazt felta lálja, amit különben a fővárosból volna kénytelen beszerezni. Midőn még felemlíteni bátorkodom, bogy a lelkiismeretes és pontos kiszolgálást ezentúl is szem előtt tartan-dom, az iránt esedezem, miszerint újdonságaim megtekintése Q I végett, minél elóbb szerencséltetni kegyeskedjék. w ¦JT* Menyasszonyi fölszerelések a legnagyobb csinynyal Q 1 kiállítatnak. WtF\' Gyászruhák 24 óra alatt készülnek X műtermemben. * OOOOOOOO0OOOOOO»OC^r\'-3OOOOO000 8 Nincs többé bnza üszög! BUPCT >T. féle magpác/.oló. A gyökeres paczolás mód buza üszög ellen jutalmazva és ajánlva sok egylettől és előkelő személyektől kapható minden raktáromban az osztrák — magyar" monarchiában. Egy csomag 200 iiter magnak — 30 kr. Egy csomag 100 liter magnak — 15 kr. Hogy a t. gazdász urakat mindennemű utánzás vagy hamisítás vételétől óvjam — kérem csakis az én védjegyem nevem es czimmmel ellátott csomagot kérni. Minden felvilágosítással szít essen szolgál ingyen és tx\'-rcnentve Dupuy JNT. vegyésseti műterme Bécs. Windmühlgaase 33. 1005 3—5. éi aa összes megyei raktárak. O I joooooooooooooíooaoooooooooo- Mintákat kívánatra ingyenes bérmentve V küldök. ím X kiváló tisztelettel Karács P4I * 4018 1-3 Nagy-Kanizsa (Babóchayh.-iz.) V OOCXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX a X* Magyartt-mág iQasagáaafe. i KATONAI TANODA BUDAPESTEN Y. ker., nagy koroua-uteza 13. sz ISSÍ, szeptember lö-án kezdi meg 1 t-ík i«koIiE évit előkés itü tu folyamok kai mind-u es. J é kir. katoaal képző intézet és hadapród iskoláit, valamint tényleges hadapród vizsgára való felvételre. ?T2 4—4 Az intézet tanintézettel v« i összekötve J-\'e!téte!ek mérs«kvtek. Értesítés ingyen. Az igazgítösA?: FISSINGEB E. ny. kapitány. ¦M-l 1 III M I I I 1 I 1 I I I 1 I ¦ I 11 ^íabadalm. Gőz-Mozdonyok. * m Biztosítja korunk legolcsóbb, legbiztosabb és pJjjPjL \| legállandóbb munka ereje. ^ ffi Előnyök: Vj^^SlBV. Sem különös fűt€, sem hr-tóiági engedély, sem tal- X^^P^ Piimti ,cr:: kalönöi kémény, nem <; Ikiégi ¦ jiras* JCttSaijr™ Ulan, e szerint lakúházakban is bátran alkalmazható s műhelyekben. K mezdonyok küzill fagy stámmal vannak malmok, cí\'mentgyárak, báoyaművelés. fflrén. gépgyárak, izCvógyá-rak. UííDj-vnyomdik. kúayomdák. villanjes kcizdlékek, hen-le.mfibi\'ly, koTáeimfihely, pálkáve hi-lv. keménvitS gv»r. e»ttergá!yoi he.y ííirfozdík. kt lap gyárakban stb. Ajinlé és cíitce-ő levelekkel, valamint képei bérmentve siolgilunk. SRANZ G és RÖDINGER G. yárak, szappanos m( tnfibey, asctaíos mi 966 S-12 árjegyzékkel ingyen é Gép-gyár, Becs, X, D a m p f g a s s e Nr. 13. MAYFARTH PH.&Co. mezd>íiziliisátri gépgyárosok Fran k f urt a\|m, Paris, Interbur^ és Becs. Eaktárt tartanak és szétküldenek pontosan Bécsből. Konkoly tisztító gép, trieur mindenféle nagyságban, szelelő rosták. mozgó szí Itákkal és rázúkkai, kukorícza-morzselo kézi- és gépbajtásra. Sorvető gépek me [ ritökerék vagy kanál rendszerre, répavágó-gépek szelet vagy darabos metszésre, szecs-kavágtV-gépek 22 nagyságban. 1004 \'—s Rajzok és leirások kívánatra ingyen és bérmentve. Elárusítók kerestetnek. Ismét eladóknak magas százalék. "^KS Ph. Mayfarth & "Co.Bées II. PraterSrasse 78. \| WIESE és TÁRSA, jp, cs. k. szab. péazszekrény gyárosok, Bécs, Budapesten, Prága. Fiőkraktiir: Budapest, Sugárút 2. sz. (Foncziére palota), ajánlják a saját gyártmányú legkitűnőbb sserkezetQ tűzmentes és a betörés ellen bistos pénzszekrényeiket, kézi szekrény, másoló gep és raűzaralkat a legnagyob választékban, mérsékelt árakért. Kép-a árjegyzékek kívánatra iogyen éa bérmeatre. ^- i- — - CI- közÖDség érdekében kérjük czimunket pontosan kitölteni, nehogy 20 év óta fennálló gyárunkat, "gy Theodor Winse & Comp; isiotén hasonló és sokkal fiatalabb czéigal i5ssseté-vesztí_ 967 10—20. iOOOOOOOOOOOOOOOCXJOOOOOOCCXJOOOOOOOOOOOO l00ZO0CX30OOO00O00OOOOOOCX)O0O00O^ A fögymnasiuRii, polgári, izraelita és ö I elemi iskolai igazgatóságok megbízásából minden iskolai tankönyv WAJDITS JÓZSEF könyvkereskedésében N.-Kanizsán kapható. y Valamint minden iró- és rajzszerek felettébb leszállított olcsó áron o " , 2 ITT VÁSÁROLHATOK. 8 Soooooooöooooooooooooűüöc^^ Wajdits József könyvnyomdájából Nagy-Kauizsán. NAGY-KANIZSA 1883- szeptember 13-án. 73-lK szam i hasaim Egy szám 10 kr. HIRDETÉSEK ictiMoriijui 7, másmlszi ¦II további sorért r- Icr Nyn.TTÉUBEX iiinmkéui lü kn\'-rt vétetnek lei iiirsiári illeték minden egye* ttínt tesert 30 kr. Éizeteml" ZALAI KOZLÜKY. Huszonkettedik évioiyam. A lap izellemi résxét illető közlemények a szerkesztőhöz, anyagi részét illető köziemények i"\' ÜR » kiadóhoz iii\'rrj;. mtézendők : NAGY- KANIZSA Wlasslsahii BermenUtlen levelük csak ismert munkatársaktol fogadtatnak Kéziratok rissza nem kcldeüiek. .soproni keres- ,Nagy-kanizsai önk. tűzoltó-egylet", a .zalamegyei általános tanitótestolet", a „nagy-kanizsai kisdedueveló egyesület\', a .nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet* kedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmánya", s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Hetenklni kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Gondolkodás a jövőről. (FolytaUa a 71-ik számból.) II. A takarékosság magában foglalja ugyan a jövőről való gondolkodás fogalmát, dc valamint a tevékenységnek életföltétele a folytonosság, a jövő biztosításának is, ha azt akarjuk, hogyha- szó valódi és nemes értelmében történjée az, elen-gedhetleu föltétele, hogy ne csupán saját személyünkre szorítkozzék,hanem kiterjedjen azokra is, akik az általunk megkezdett munkát a jövőben folytatni hivatva, sőt a létért való küzdelem változhatlan törvényeinél fogva, kötelezve is vannak. Igaz, hogy daczára ama nemzeti jellemvonásunknak, hpgy az életnek csak könnyű oldalát szeretjük tekinteni, daczára az élvezetek iránt való tagadhatlanul erős hajlamunknak, elég gyakran, nem csupán hangoztatva, de gyakorlatilag alkalmazva is látjuk az „öreg napjainkról való gondolkodás" dicséretes elvét, de a tisztelt olvasó engedelmével, ez csak félmunka, mert a legtöbb esetben csak arra szorítkozik, hogy az örökölt és esetleg szerzett vagyont el ne vesztegessük, de ritkán emelkedik odáig, hogy a jövő nemzedékre való tekintettel, bármelyik módon szerzett vagyonunkat folytonosan szaporítsuk. Egyszerű szavakkal elmondva pedig, ez annyit jelent, hogy a ki a példaszó szerint „ addig nyújtózkodik, a meddig a takarója ér",hanem egész addig ki is nyújtózkodik, vagy is vagyonát nem apasztja ugyan, de nem is gyarapítja, nemcsak hogy nem gondoskodik a jövőről, a mely csupán korlátolt mértékben és értelemben az övé már, hanem éllenke zóleg megveti a romlás alapját,vagy legalább jelentékenyen megnehezíti a létért való küzdelmet azok számára, akiknek jövőjéről.gondoskodni természetes kötelezettsége volt. A folytonosság itt is föltétlenül szükséges, s ha csak egyetlen szem hiányzik is annak lánczolatából, kétségtelen,hogy az, a kinek az igy támadt hézag kitöltése feladatául jutott, csak erős és kimerítő küzdelmek, keserű nélkülözések árán felelhet meg e feladatának. ^em valami nagy számítási bölcseség kell annak belátásához, hogy az egész vagyon jövedelmének éhségeiéhez gyermekkoruk óta szok tátott utódok igényeit, sőt szükségleteit is, csak annyid részben elé giti ki a kapott örökség, a hány részre oszlik az, s az apa, a ki ily viszonyok közt hagyja családját akár az ujjain kiszámíthatja, hány nemzedék alatt fog az elpusztulni teljesen, vagy-iegaííbb nagyon mélyre sülyedni a társadalmi állásnak általa még elfoglalva tarthatott lépcsőfokozatán. De hát mindez még kizárólag a vagyonos osztályra vonatkozik é: természetesen felmerül cz ellenében a kérdés, hogy mit tegyen hát a társadalomnak az az osztálya, a mely positiv vagyon hiányában, csupán szellemi vagy phisicai munkájának jövedelmére - támaszkodnánk ? A feladat itt nehezebb ugyan, de nem lehetetlenség és mert nem az. teljesítése ez osztályra nézve is csak oly kőtelező, mint á fentebbire, sőt még fokozatosabb mértékben, mint amott, mulasztás esetén is marad, ha csak korlátolt mértékben is alap, a melyen lábaikat megvetve az Örökösök, még is csak könnyebben boldogulhatnak, itt minden anyagi segélyeszköz nélkül teli megkezde-niök az élet nehéz narczát. Mindkét esetben pedig\' a siker titka, egyszerűen és kizárólag a szükségletek megszorításában, s az igy megtakarított, Kisebb nagyobb összeg czélszerű elhelyezésében és gy&mölesőztetésében fekszik. Mint hogy pedig emberek, tehát többé kevésbé, gyöngék is vagyunk, különösen saját magunk irányában, e gyű-mölcsöztetést oly alakban kell esz közölnünk, hogy szabadakaratunk és rendelkezési jogunk érvényesítésének hamis ürügye alatt, le ne ronthassuk egy pillanat alatt azt, a mit gyakran hosszú évek során, fáradságos munkával építettünk. Az ily modorban való gyümöl-csöztetésnek, korunkban, melyet joggal a társulások és kölcsönös segélykorának nevezhetünk, látszólag és föltéve, hogy rendkívüli körülmények nem állanak elő, többféle módozatai vannak ; de minthogy az egyesek és az összes emberiség élete egyiráut a véletlenség kiszámíthatlan szeszélyeinek uralma alatt áll, elmondhatjuk, hogy oly módozat, a mely a véletlennek gyakran végzetes követkéz menyeit megakadályozni, vagy lehetőleg jóvá tenni képes, tulajdonkép csak egy van. Szükséges-e mondanunk a fentebbiek után, hogy ez egyetlen esz köz az életbiztosítás. A legszorgalmasabb, gondoskodó és takarékos szülőknek élete is a sors szeszélyétől fügés mindenki csak abban az esetben lehet teljeseit nyugodt kötelességének hú teljesítése felül, ha elmondhatja azt, hogy hi & sors kegyetlensége megszakítaná is a gondoskodás ama folytonosságát, a melyre családja irányában kötelezve van és a mely kötelezettségnek lehetőleg meg is felelt, a folytonosságot, körülményeihez mért áldozatul valamely, solid alapon működő biztosítási társulatra ruházta át. Nemcsák a biztosított Összeg által képviselt positiv vagyon jön itt tekintetbe, hanem különösen az a számokban ki nem fejezhető tőke, melyet ez által az .idő" czimen szerzünk gyermekeinknek, a kiket igy tehetünk csak képesekké arra, hogy életük javát, fiatalságukat, ennek bizalmát, rugékonyságát, túláradó erejét ne vesztegessék el az utánuk várandó örökségre való gyümölcstelen várakozásban és tétlenségben, hanem lépjenek ki a küzdtérre már abban a korban, a midőn a laaka-dást és csüggedést még híréből sem ismerik, ellenkezőleg a fiatalon pezsgő vér életerős lüktetéséből bizalmat merítve, a siker biztató reményével tekintsenek szemébe a legmerészebb vállalkozásoknak is. Egyesek és sz összes emberiség egy iránt, csak akkor teljesitik rendeltetésüket teljesen, ha folytonosan előre haladnak és a mint az élet megsemmisülése csak elvont fo • galommá vált az által, hogy nem szeszélyből, hanem a természet örök és szent törvényeinek engedve életet adunk az utánunk jövő nemzedéknek, s az életnek e tőlünk eredéit folytonossága kötelességeket ró reánk, már utódaink physikai életére vonatkozólag, nem természetes-e, hogy ethicai tevékenységünkre való tekintettel is, csak a tőlünk eredt és utódainkra átöröklött folytonos ság nyújthatja azt a megnyugvást, hogy nem csupán, mint a vak véletlen által e világra hozott kétlábú tollatlan állatok, hanem mint a természet egyik legnemesebb alkotásának, az emberiségnek s az általa képezett társadalomnak méltó tagjai, ugy lépünk le a küzdterról és hajt-jub le fejünket a megérdemelt Örök nyugalomra. Ítéljünk, de igazsággal.) Magyar társadalmi életünk szer vezetén veszélyes kór rágódik. Határozottan veszélyes jellegű a kór, mert symptomái már nem is titkosak, s nem csupán az érverés és nedvkeringés rejtelmes zavarában ) Minthogy bennünket ís szomorúan érint, jónak latrok ezen tdoaserü eaíkket a .RibavidékboT átTenni. Szerk. tükrözi magát, de egyenesen a legmagasabb fokú láz rohamaiban tombol. — I A magyar társadalom meghasonlott önmagával. Ma, midőn a ne-i veit ember nem ismer társadalmi , válaszfalakat személy, rang, állás, íe-! lekezet, nemzetiség, — nem ismer chiuai sánezokat még idegen világ-\' részek népei között sem, hanem szeretetének áldó melegével öleli még Afrika és Ausztrália vad törzseit is; ma fájdalom, a magyar társadalmat Önkeblében, vérengző fajgyűlölet marczangolja. / Budapest, Pozsony.; Nagyszombat, Sopron, Egerszeg utczáin a -furíák üvöltenek, nyargalnak lobogó kanóczokkal, romboló eszközökkel; a délezeg, a nemes szivéről világhírű magyar emeli külellenség hátán gyakorolt aczélkarjait honfitársa ellen, csak azért, mert az történetesen.... zsidó! Hát talán a zsidó tépi le, gyalázza meg és tiporja sárba ősi nemzeti szép czimerűnket, lobogónkat, őseink büszkeségét, hazánk szentségeit?.... i. rizt mondják: de a zsidó pi-ócza-faj, gyarapszik, gazdagul, mig más elszegényedik. Van valami benne; hanem hát: ítéljünk, de igazsággal! Mi az a szerencsés fegyver, a mivel a zsidó 61y sikerrel hódít általában az anyagi téren? Nemde: a gyakorlati ész, az ügyes számítás, a szívós kitartás czéljaiban, a csüggedni soha nem tudás, a józan élet, s a páratlan takarékosság ! Hát kell-e ezeknek a fegyvereknek Ügyes forgatásához valami ördöngös mesterség? Ugy-e nem kell. Szerezzük meg csak mi is ezeket a fegyvereket, majd meglátjuk, hogy ezekkel mi is győzünk. Az élet harcz, a létért való küzdelem harcza. TÁRCZA. Párosodás vérrokonok közt A párizsi könyvpiacz egyik ujabb terméke került a kezeim közé, mely az állattenyésztőkre kiváló1 érdekű, bárha tulajdonkép nem az 5 számukra van írva, hanem annak a véleménynek a megdöntésére, hogy a vérrokonok közt való házasságok as utódokra kártékony hatásúnak. Mint minden könyvnek, ennek is meg van a maga keletkezési története. La Perre de Roo nr, a szerző, mintegy huss év előtt beleszeretett egy unokahugába, ¦ elhatározta," hogy nőül veszi. A mátkaság alatt azonban aggodalmai támadtak, vájjon a kanonjog által kárhoztatott házasságból származó gyermekek és unokák, nem fogják-e ezt a szövetséget megkeserülni. Először a családi orvossal tanácskozott ; ez kinevette aggodalmait; hasonló felvilágosítást kapott más orvosi tekintélyekről ís, a kiket tanácsa kért. Boo ur erre elvette cousineját; életük boldogsága daczára azonban újra aggodalmak éa kételyek támadtak benne, melyek arra indították, hogy idejét két évtizeden keresztül a vérrokonok köati legkülönfélébb párosítás! kísérletekre szentelje. Tanulmányaínak eredménye aa imént emiitett könyv: „La conaaqainité et les effels de 1\' hérédité" mely a maga nemében korszakot alkotni van hivatva. Koo Uí\| a kinek jövedelmei megengedték a legtágabb terű kísérleteket, módszeres experimentumaihoz leginkább oly állatfajokat használt, melyeknél a nemzedékek {gyorsan követik egymást, mint a tyúkok, galambok, fácaánok, rengeri nyulak atb. Párosított ölestvéri nátestvérrel, atyát leánynyal, anyát fiúval — s as eredményeket most jelzett könyvében adjaií\'iT Pbisiologusokat, akik e tárgygyal migr/Bcbatóbban foglalkoztak, ez eredményét nem igen fognak meglepetni, de — mint emiitok — ellen-mondásban állnak a vérrokoni összeköttetésekre nézve általánosan elterjedt vélemény nyel. E vélemény alapja, — mint Roo bisonyitia — nem orvosi tapasztalat, hanem igen bölcs erkölcsi el v, mely lényegesen hozzájárul a családi életnek morálisra tételéhez és fenntartá-Báboz. Más érvet aserzfink a vérrokonok szövetsége ellen nem ösmer el. Bevallja, hogy az által beteges hajlamok átörökíthetők és növelhetők, s hogy az által tényleg a raceok elfojtása aövétkezhetik be. Ez az átörökítés azonban, mint azt több példával bizonyítja, akkor Íb meg esik, ha vérrokoni kapcsolat nem forog fene ; sőt ellenkezőleg Boo ur a vérrokonok partositásában látja az egyedüli esz-közt a fajoknak tisztán való fenntartására, s erre Lesve számtalan bizonyítékot hoz fel. Többek köst idézi Siazárdn&k est a tételét: .Azáltaloriknevelt galamb-törzseknél, törvény a fi- és nőtest7érek köití párosodás, még pedig nemzedékről nemzedékre. Ha as ily párosodás káros hatású volna, es állatokat atyáink rég eltűnni látták volna majorságokból. Bég ídő óta van meseíjósságomon egy galambdúc;, melynek lakúi nem degenerálód Uk; bárha nemzedékről nemzedékre testvér testvérrel pározotf, EJ lehet mondani dr. Chspuisjel, hogy a természet maga várrokon párokat produkál: jóllehet a galambok gerlék, a más madárfajok szá- zadok óta hasonló egyesülésekből szaporodtak nem látszik, hogy az idük folyamán valamikép elfajultak volna. Egyetlen pár visi tyúktól, s agy vagy két pár szavas marhától, melyeket Van Couver 1772-ben Havai szigetén partra tett, származik as a tömérdek vízityúk, mely most ama polynéaiai sziget mocsarait erer számrs népesiti, s azok a roppant marhacsordák, melyek azon sziget erdeiben elvadálva csatangolnak. Esek as állatok asükaégképeo vér rokon össze köttetésekbŐl származnak, ami utódjaiknak sem egészség, sem ssaporaság tekintetében nem ártott Hasonlókég cons-tatáivá van, hogy ax a rengeteg sertés és tengeti nyul, mely most a polynéaiai sziget csoporton található, egy vagy két pártól származik, melyeket Cooke 1778-ban a földkörüli hajózása alkalmával bocsátott szabadon. Az amerikai pampaaxok vadmarba csordái, két pár szarvas marhának as ivadéka, melyekcet Columbus 1493-ban Teriránban ¦ 1495 bon Sst •Domingóban tett partra, A ramboolleti híres merino törzsoyájat századokon keresztül a vérrokonok közti következetes párosítás tartotta meg a m-ga tisztaságában. Es a nyáj tudvalevőleg, ép oly kevéssé korcsosult el, mint nemafönnebb emiitett állatfajok Polyné a iában.* -Az állattenyésztők előtt e tény már régóta nem öemeretlen; a vérrokonok következetes párosítása által sikerült nekik egy törzsben bizonyos tulajdonságokat megrögzíteni, s igy létre hozni azokat á csodálatos marba-sert ós-jah-kutya- éa lófajokat, melyek as egész világot bámulatra ragadják. A Beauchene által kimoadott regi tétel, hogy; ,a tör zsek tökéletesítésére a fajokat keresstesni kell, ma már goromba svotechoicus eret nekség. A warnicki legutóbbi állstkiál-litáson Tovroleg híres állattenyésztőnek egy fiatal bikáért s Durham-téle két évee tehenekért dsrabonkint 52.500. frankot kínáltak, s ő az ajánlatot visszautasította. Míkor növelnek Magyarország földén oly szarvasmarhát melyért ilyen árt hiába ajánlanak. Boo ur számtalan hasonló példát bos fel könyvébea. Megemlíti hogy Hazárd és Sonson, kik nyugat Európa állattenyésztői közt oly nagy tekintélynek örvendenek, sikereiket egyedül annak köszönhetik, hogy az általános előítélettel szembeszállva, vérrokon állatokat pirosítottak. \\ Felhozza esután, hogy mr. Joho\| Martin az „Illustraler Book of Bultny" ban nem rég megjegyeste, hogy csupán a vérrokonság az, a minek ő majorságában a typus állandóságát, s az állatok tökéletességét köszönheti, a hogy s bányszúr kísérletet tett a fajt vérfelfri-sitésével megjavítani, as eredményt mindig meg kellett bánnia. ,Ez okból — mondja Martin — szárnyas jószágaimat vérrokonságbaii tenyésztem, s bár sok évre teszem ezt, a legcsekélyebb hajlamot sem mutat az elkorcsosulásra.* S még számos ily példát hosva fel áttér as emberre, a a vérrokonok közti házasságok kérdését fejtegeti, itt is sok adattal matatva ki, hogy &l általános véleménynek nincs semmi phisiolugiaj alapja. Ezzel azonban hadd foglalkosa-nak a törvényhozók a oi a könyvben acíualis értékű, az a gazdákra vonatkozik, As általunk reprodukált csekély ssáma példából it kitűnt, hogy a vérrokon állatok egyesüléséből származó iva- dék, nemcsak hogy nem degenerálódik, hanem bizonyos fajt talajdonságokat hatványozott mértékben fejt ki; nemes fajnál tehát a törzsön belől! párositás rendkívüli eredményekre vezethet, mig a fajoknak Össze viasza való kereztezéaa, igen érdekes természetrajzi különösségeket produkálhat ugyan, de gazdasági tekintetben semmi örvendetes eredménye sincs. E fölCtt jó lesz a gazdáknak nem-csak gondolkozni, hanem gyakorlati Cherieteket is tenni, mert a gazdasági élet mioden terén jelen tceső óriás verseny mellett csak ugy boldogul haton k, ha minél jobb minőség produkálására ís megragadunk minden eszközt, ^ BUSTICUS. Magyar nyelvészeti adalékok.\'] Irta: THEWBEWK ÁRPAD. ,A tudomány hatalom.mely elStt meg kell hajolni; aa ál-tudomány ellenben olyan, mint a zsarnokság, melynek \'y ha egy ideig roppant ha- tafaanak látszanék isjryöi -ge alapjánál fogva előbb-^ ntdbb megkell buknia." Midőn tavai a „Toldy-könyvtár* XVI. és X VII. századbeli magyar régiségeit könyvészeti vagyis bibliographiai tekintetből vizsgáltam,** ugyanakkor ma- ) Üy ciimen jelent meg a jeles toÜn szerzGtSl ismét egy munka, melybüi mutatványul körlünk néhány részletet, s ha terünk engedi, égiszben hozsuk. • E bibliographiai munkálat a tavait .KrtaaitS\'-ban jelent meg, azután kfllGn Ís ily czimmel : .Magyar nyomtatott munkák a XV-I. és XTTL száasdbiH. Ismerteti Tbewrawk Árpád Euáapest. FrankUn-tirsulat könyvnyomdája. 1882." HUSZONKETTEDIK SVFOLYAM Z ALAI KÖZLÖNY SZEPTEMBER 13 Ín IP83. Győzelmet kivívni e harczban sem lehet ósdi kovás puskákkal, hanem csak kipróbált korszerű fegyverekkel. Ha tehát a zsidó praktikus eszű, jó számító: hogy mérkőzhessünk, legyünk azok mi is. Fektessünk tobD súlyt iskoláinkra, gyermekeink értelmes nevel tetésére. Mi keresztyén magyarok még mindig nem látjuk be az iskola nagy horderejét, nem becsüljük azt érdemileg, de nem képeztetjük eléggé gyermekeinket sem. Szegény embernek fölösleges fényűzés az iskola, a mit tanul, ngy sem veheti hasznát; éhez a bölcsen kifundált axiómához ragaszkodik gör esősen a köznép nagyrésze. Csoda-e aztán, ha a lét bar czában a fegyverzettel szemben, a fegyvertelen húzza mindig a rövidebbet. És van-e a ker. magyarban szívós kitartás, csüggedni nem tudás czéljai felé? Édes kevés. Vas akarattal leküzdeni az akadályokat; t gátakat ugy tekinteni, mint előre hajtó Ösztönt, sarkantyút ujabb és buzgóbb tetterő kifejtésére: angolnak igen, de magyar erénynek még nem igen hallottam neveztetni. Józan élet, takarékosság... miért nem ragadjuk meg, miért nem Övezzük fd-gezekkel a világot meggyőző fegyverekkel mi is derekainkat? Örök igazság az, tagadni nem lehet, hogy minden erény a világon t u 1 h a j t á s által bűnné válnánk-. A gyakorlati ész és okos - szá mitás tul hajtva — ravaszsággá,-- a vagyonszerzésbeni szívós kitartás, csüggedni nem tudás — mohó telhetetlenséggé, féktelen birvágygyá, — a takarékosság fukarsággá fajulhat és fajul el nem ritkán. Az a vád, az a panasz, hogy ezek a bűnök I a zsidóságot mint fajt jellegzik., <- Nézzük és: ítéljünk, de igazsággal. Azon nézetet vallom, hogy azt a íheoriát,, mely faji erényt, vagy faji bűnt állít fel, sem alaposnak, sem jogosnak nem ismerem el. Az erény és bün mindig az egyéné; azokat faj, felekezet, vagy nemzeti-^ség nem határozza. gyár nyelvészeti szempontból is vettem e nagybecsű könyveket szemügyre. E ler jedelmes tanulmány ból egyetmást, a mi talán — legalább részben — a nagyobb olvasóközönséget is érdekelni fogja, itt ezennel közölni szándékozom. I Állat, állit. Régibb irÓiok gyakran használják ott az .állat" igealakot, a holmi ,állít"-ot mondunk és írunk. Pázmándy Péter így ír: .Josue meg állata a napot." — Ezt mi így mondjak: „Józsue megállitá a napot.* — Minthogy JÓzsue a napot nem sajátkesÜleg állította meg, hanem a nap Józsue szavára — a biblia szerint — maga állott meg, azért Pázmány kifejezése a helyesebb. .Állat" ugyanis a. m. eszközli (mondja, hagyja), hogy álljon; .állit" ellenben szoroBsn véve azt jelenti, hogy valaki valakit vagy valamit ssjátkezüleg nyugvó állapotba hoz; pl. „Megállítom maimo dat." (Közmondás.) Ne gondolja különben senki, mintha mai nap az „állat" igealakot már egészen néikülöxhetnÖk a ,áilit-tal teljesen pótolhatnék. Lehetnek esetek, mikor most is rá szorulunk. Est a következő példa eléggé bizonyítja: „A szobrot még most is ott állatják, a hová esstendők előtt állították." II. Keresztül-kssuí. E kifejezést a régieknél mindig igy találtam: „kérésziül kosul0; — sőt Pápai Paris Pereces szótárának 180 1, megjelent kiadásaiban is csak .keresztül kosul\' olvasható. Es gondolkodóba ejtett. Nyomozván e kife jezés tulajdonképeni jelentését, vrról gyŐ ződtem meg, hogy e kifejezés hasonlaton alapszik, mely az állatvilágból van véve, s bogy ennélfogva „ keress tül kosul\' annyit jelent) mint „hac iílac instar arietis. — Hogy .kosul\' csakugyan a. m. .kos módjára", ast Szenei Molnár Albert szó ára világosan mondja. — Ezek után e kifejezés „keresztül koiúl" (= ke-resstül mint a kos) bátran emlékeztethet minket Homsroe ,Iliaa\'-ának azon helyére, a hol az mondatik Agamemnon-ról, hogy a csatasorokon keresztül kosú! (.Mvxoí í;" IX IH én, 196. vT) jár. III- Állkapcsa. Már az elemi iskolában tanulja a gyermek, hogy Sámson egy szamár állkapczá-Tal ver te mag a A zsidóságot sem mondhatjuk sem egy minden erényben tökéletes, sem egy czégéres bűnökben megrögzött faj vagy felekezetnek. Mint a bűnre hajlandó emberiség nagy családjának tagja: a gyarlóság, az elesés, a bün igája alatt nyög a zsidó is ngy, mint más. Be igazság volna-e az összes zsidóságot egyes egyéneinek bűnéért üldözni. S pedig az ítéletnek ezen végzetes és szerencsétlen tévedése az és semmi más, mely napjainkban szép hazánk földjén az ádáz zsidó hajszát, ezer meg ezer ártatlan polgártársaink üldözésére, anyagi és becsületbeli megrontására, gonojxiü fel-idézte.Ám sújtsuk Ítéletekkel a gazt, mindenütt, minden osztály, faj. felekezet és nemzetiségnél: de adózzunk elismerésünkkel a jóknak, a becsületeseknek, az érdemeseknek, legyenek zsidók vagy nem zsidók. Az a sötét szomorú kor, midőn egye vétkéért, csalidoknak, rokonoknak felekezetnek kellé ártatlanul bűnhődnie: hála isten, a régmúlt idők mohos árbarlangjába van eltemetve. Vigyázzunk és ne költögessük gonosz szellemet. ítélni szabad, de mindenkor i a z 3 á g g a 1! És a magyar nem hiszem, hogy más tudna lenni, mint — igazságos. AEISTIDES. A közönség köréből.) „melléklet" a „Zalai Közlöny" 69. számához.) Győrffy János ur „mellékletéről8 akarok iroi, melyet dátum nélkül s ,Za Isi Kízlöny szeptember 2-iki száma mellett világgá bocsátott és amely bármí-k másnak beillik - inkább, mint .czá olat-nak — kivéve, ha ast is cxáfolat-ak vesszük, midőn valaki Önmagát czá-folja megl A röpirat alakjában figurálű melléklet minden azava elárulja, hogy írója a felvetett ügyre vonatkozólag, magával sincs voltsképen tisztában ; mert a ki már valamely dologgal tárgyilagosan tisztában van, as nem ír olyan kificzamitolt és fejtetőre állított coriosumokat ép s saját maga rovására, mint a többi között például as, bogy ő reá néave az én és Remete Géss állításainak megfő rditott •) L rovatban foglaltért sem alaki sem tartalmi tekintetben felelősséget nem vállal a Sserk. * Mait számunkra már későn érkezett. Sssrk. filifzteuHckct. — Állkapcsa! Ugyan mi köze van a kspczá-oak az áll-hoz ? 1 — Semmi közel A dolog tévedésen alap* szik. Régentea ugyanis így írták e szót: áll kapcsa. Legrégibb szótárainkban is, névleg Cslepinns-nak 1590. megjelent 11 nyelvű ssótárában, valamint Szenei Molnár Albert-nek 1604. (utoljára 1708. megjelent szótárában is .ál kapcsa" olvasható. Ámde Caíepinus-nái és és Szenei Molnár Albert-nél (es utóbbinak 1610. megjelent nyelvtsná-ban is) a cz betű lengyel kiejtés szerint cs-nek olvasandó : acz (= ács), bölcső (= bölcső), bölcae-ség(= bőlcseaég),csacsogó (= csacsogó), csak (— csak), csalárd (= csalárd), csaplár (= csaplár), csecs (= csecs),, csemege (= csemege), cseléd (== cseléd), czigs (= csiga), czillsg (= csillag), csikó (= csikó), csínos (= csinos), csintalan (= csintalan), csípés (= csípés), csipke (= csipke), csípő (= csípő, femur). csirke (= csirke), csoda (— csoda), czada jeles szép énekek (1582,), crömör (= csömör), csöp (= caöp), csók (= csók), csonka (— csonka), ezorda (= csorda), czacs (= csúcs), ezuezos (= ciacsas), csuklóm (= csuklóm), kapocs (= kapocs), kap czoczks (= kapcsocska), kapcsolás (= kapcsolás), kapcsolom (== kapcsolom) sto. stb. Esek után tehát „ál kapcsa" ís igy olvasandó: „álkapcsa". — Minthogy azonban később s cz-t nem ejtették többé cs-nek, hanem c nek, innen van bogy „állkapcsa" (olvi állkapcsa) szóból „állkapcsa" lett és maradt mai napig 1 ÍV. Vírág keresni. A nyelvtanok idézik ugyan a „széna gyűjteni, pipa gyújtani, háztÜz nézni" féle példákat, de a legszebb e nemű példát nem ismerik. A „Toldy-kflnyvtár-nsk egyik régi könyvében s következő gyönyörű példára akadtam - .Mikor a szép kies he lyekre vaUki valamely virág keresni kimégyen, más gyönyörűséges virágszálakat is szedhet egy bajjal (== egy fáradsággal) a\' keresés közben." — V. ö. „Kimöne busavirág ssAdni." (Egy székely románezban,) „Kettőt küldenek puskapor venni." (1557. Kanizsai levél.) V. Higgyen-e vagy higyen? — A ki s kiejtésfissrínt akar írni, tahiggyea-t ellenkezője a való! mert ha már valaki a mi állitásunk ellenkezőjét vissssn és megfordítja; ugy ismét csak nekünk lesz és lehet igásnak 1 Ám ez egy comicas toll, vsgy szedő hiba is lehet, hanem tt sí beismerés — a „melléklet* e ssaraival: „hogyha kívánják, én e megbisást (s szónoktatra) szívesen elvállalom és a küldöttsége czélból fölösleges 1" — már sem toll, sem sajtóhiba hanem Győrffy ur érthetetlen maga tar tá sának még érthetetlenebb s oly eclatans kifolyása, melyet sem a nyilvánot-ság, sem s lovagiság terén nem lehet neki megbocsátani. Nem, meg akkor sem, midőn GyŐrfíy ar azzal meoti magát, hogy ő .a társadalmi mozgalmuk fsiraga-gassos nevezetességeinek nem barátja!" Elhisszük, dn sőt jól tudtuk, hogy azzal ő belőle nevezetesség ugy sem válik, a nem is akartuk mi Őt azzá teremtnni, — hanem már eogodelmet kérünk; de nem tarthattuk becses nevét oly drágának, hogy kivált ép most beismert még becsesebb ígérete után nevére akárhol is — a hol nekünk tetszett — becaül-tee uton és módon apellálni nem bátorkod-tank volna! Azt meg azután szinte tudtuk,hogy azok a Győrffy urat oly érzékenyen megdöbbentett vörös falragaszok nem becstelen dolgoknak, hazaárulóknak, vsgy skasstóf a virágaínak hirdetői és terjeestŐi voltak —. s ha már egyszer abban a Győrffy János ar kizárólagos talsjdooát képező becses név is kinyomva lelt; társadalmilag véve nevetséges excusatio az, bogy e miatt vetette meg Győrffy ar a rendező bizottságnak benne helyezett hazafias bizalmát, sőt aszintistvánnapi nagy és díszes közönséget is! Egészen más okok lehettek azok, melyek Győrffy nrat ezúttal a cculiasáe mögé ragadták. De elvégre azokhoz nekünk semmi közünk. Én csak annyit jelentek ki ezennel és utoljára ezen ügyben, bogj határozott meggyőződésem, miszerint Gyórffy ur viasza lépésének igazolására még távolról sem leh-t helyes ok gyanánt elfogadni azt a mentséget, mely mellett ő a plakátok gyenge és még a légynek sem ártott papírjaival takaródsík, sem előbb, sem most a röpirat kiadása után, — de sőt kikeli mondani az ilyen mentségre nyilván az anathemát, mert az egész maga-ben véve a helyes logica és a társadalmi tactica elleni vakmerő és nevetséges fellépés — egyéb semmi I De nem lehet mentség még inkább arra nésre sem, hogy valaki jó barátait szert, mert s piacátok iránt esetleg tán agyrémeket táplált — még Szent István Ünnepén is cserbea hagyja! vagy talán as már természete és véralkata Győrffy urnák?! már t. i. es a cserben hagyás! Mint a hogy s „polgári egylet"-ben is egy alkalommal cselekedett, midőn köz-tudomása — generális létireépegy döntő ütközet pillanatában elhagyta a hadse reget, ép agy, mint Szent Pál az oláho- irjon, mert igy szokták ejteni a közéletben ; csak hogy az olyan írja pl. as .egyes" szót is „eggyes\'-nek, ba követ-kesetes akar ienni, továbbá a .kisebb" azót is „kissebb\'-nok, a .tadják" szót is .tuggyák\'-nak stb. — Vajmi sokssor más a magyarban a kiejtés, más az irás ! Hogy .hígyek, higy, higyen, higyünk, bigyetek, higyeuek" írandó, annak feltüntetése végett a következő párhuzamra figyelmeztetem ai olvasótrsluvó, feküvő, tevő, vevő, vívő, hivő ; aludjatok = sla gyatok ; feküdjetek = fekügyetek ; fedjetek = tegyetek ; védjetek = vegyetek ; vidjétek — vigyétek ; hidjetek = bigyetek. (Esek az alakok: ledjetek, védjetek, vidjetek es hidjetek régibb könyvekben, sőt s mait század vége felé megjelent .Kártigám"-ban ís Közönségesek.) Nem hallgathatom el itt sst, hogy Simo-nyinak .mindazok számára, kik msgya-rnl írnak és tani tan ak\' szerkesztett ,An-tiDarbarus" csímű .gyakorlati kési-könyv\'-ében s 17. lapon azért ajánltatik a .higgyen" alak, mert„hivjen"-ből „bij-jen" lett,* ebből pedig (a két j két gy-re változván) .higgyen." E következtetés épen olyan, mintha valaki igy okoskod nék: .vÍvjon"-ból „víjjon" less, ebből pedig (a két j két gy-re váltosváo). „viggyon !" — Azonban tegyük föl, hogy e combíaatío : „hímjén, híjjen, higygyon" helyes, mi következik belőle? As, bogy a kővetkező combinati-óknak ís helyeseknek kell lenniük: „tevjen, tejjen, teggyen (e helyett: tegyen); vevjen, vejjen, veggyen (a helyett: vegyen); vijjen, viggyen (e helyett: vigyen)!!! Simonyi nyelvtana, Iám, nem dicsekedhetik köveik esetssséggel. VI. Értetődik. Si monyi-nak .Rendszeres magyar nyelvtan* ában a 31. la-pnn es áll: „Ha jobban ki akarjuk emelni, hogy mag ból as alanyból ered a szenvedés, akkor igy mondjak: a lég- kat és anélkül, bogy kimondását az illetők előtt máig Is igazolta volna! Ilyen eljárás után ezután arra kérjük Győrffy urat, hogy ne csináljon szemrehányást sem nekünk, sem magának; bs sajnálatunkra ugyan — de mi sem tarthatjuk őt .jÓ barátunknak.* Határozott beismerése atán abbeli állitáaunk. hogy ss ünnepélyünket oly kíméletlenül érintett hírlapi nyilatkosa iáiban nem mondott Győrffy ur igazat — teljesen legyőzve van s ennélfogva most már többször említett eredeti levelét napfényre hoznom — melyben ugyanezen beismerés loglaltstik — szükségesnek nem tartom. A Győrffy ur által nyilvánosságra hurczolt ezen kérdés csak abban culmt-nál; eifogadta-e Győrffy ur a rendeső bizottság nevében neki telt ason ajánlató mai, hogy szónokoljon ? Felelet: „Igen;!* És röpiratának fennt idézett szavai szerint mégegyazsr igen! Ha tehát ennélfogva constatálva van az, hogy elfogadta, felmerül az a másik kérdés, bogy tehát miért lépett vissza? felelet saját maga szériát ís azért, mert névét a pla-gátokban kinyomattukíÉs felmerül most végül as az ügydöntő kérdés és váljon jogosan tette-e est Győrffy ur — csapáú azért — jó barátaival és az egéss polgári bizottsággal sz< mben egy oly szent ünnepet megelőzőleg és oly modorban, mint a bogy est tette ? ! Erre adja meg a feleletet az ezen ügyet figyelemmel kisért közönség és ítéljen fölötte a részrebaji a tlan közvélemény. Ami legvégül Győrffy urnák szónoklatait a jövőben illeti; szavaimat e tekintetben félremagyarázta; én nem csupán a szentistvánnapi ünnepet értettem, hanem általánosságban fejezem ki magamat és nem is azt értettem, hogyanom szónokolhat, hanem azt, hogy beszélhet ugyan, de nem lesz aki őt meghallgassál Az előzmények után könnyen bekövetkezhető ilyen jövendőbeli sitnatió mellett azután mellékes dolog az, hogy azén igénytelenszemélyem lesz-e ugyanott elnöki minőségben^ alkalmasva, vagy más uálam érdemesebb polgára e városnak. TUBOLY VIKTOR. * Simonyi ezt Rév»i-nak „Elaborstioi grsftimstiea\'-jáből irta ki, csakhogy- (nem tudom, mi okból) elferdítette. Révai nem ir „faij-jeo\'-t, hanem .bij«n-t s ebbSl lesz aaatan higyen, nem pedig higgyen I .\'L. ,Llabora<ior gramm atica bangarica- Volozainii secondi to-buu primus" a M7. lapos. Zalamegye törvényhatósági bizottságának Zala-Egerszegen 1883. évi szeptember hó 4 én tartott rendkívüli közgyűléséből. 13913. 134. jk. Előterjesztett a nagyméltóságú m. kir. belügyminisztérium folyó évi auguss-. tus hó 28-án 3462,/eln. szám alatt kelt rendelete, melylyeT értesíti s megye közönségét, hogy a megye területén a legutóbbi időben ek fordult nagyobb mérvű zavargások folytán veszélyeztetett élet és vagyonbiztonság helyreállítására rendkívüli intézkedések levén szükségesek, méltóságos Glsvina Lajos főispán arat a bsjó magától fölemelkedik, a dolog magától értetődik." — „Értetődik" egészen helytelenül van alkotva, ugy hogy nem volna szabad néki syelvtan-ban előfordulnia. Volt ugyanis idő, midőn a szenvedő alakot igy képűtek :csaJ-at-ódik ( = csal-st-ik), mood-at-ódík ( = mood-at ik ), hány-at-ódik ( = hányat-ik), ver-et-Ődik ( =ver-et-ík), kever-tet-ődik ( bss kever-tet-ík), talál-tat-ódik ( =taláJ-tat-ik), ért e:-ód.k( =ért-et-ik intelligítor ) stb. — Miután a többi ssőr-nyeleget irodalmi nyelvünkből már tel-, jesea kiküszöböltük, jó volna, as utolsótól is valahára megszabadulnunk. Annak kifejezésére, hogy valamit magától lehet érteni, használjuk ezentúl (csuk-ódík, hányódik, vet ődik stb. analógiája szerint) as ert-Ődik alakot, mely régibb könyvekben elő is íordal. VII. Haso-n, bazn, honn. Hogy Simonyi „Rendszeres nyelvtan"-ának nyelvészkedése mily szerencsétlen, azt a többi kőzött az is bizonyítja, bogy .honn" szavunkat (a 116. lapon) .bazo-n\'-bó) eredezteti. As első kérdés itt mindjárt az, hogy mi az a ahazo ?" mi akar es lenni? — Továbbá hogyan lehet „házon"-ból vagy nbasn ból _bonn" ? — Hogy mennyire nem egyezik meg Simonyi-nak nyelvtana Budenz-nek „Magyar-ugor összehasonlító szótár" áv\'al, azt bizonyítsa • kövefkező idézet: „Végre a haza, hazói-val kétségtelenül együvé tartozik a honn, domi is, melyet csakis a báz-nak ugor alakja szerint megelőző hodon ból érthetünk meg; legfeljebb, bogy a szintén nem ritka d : I változással előbb még hoion volt, mely végre a fevnlevő hona-vá ugy vonódott Össze, mínt belsm ezzé: benn." (L. Bu-denz .Magyar-agor ÖMsehasonlitó szótárját a 95. lapon.) A Csucsor-fogaraai-féle nagy szótár .bonn"t „bonon "bél gondolja összevontnak. Holon-ból is. honon-ból is legalábi) lehetséges "honn" alaknak keletkezése, de a Simonyi-féle házon"-ból vagy ,han"-bói alig. VIII. Kod vemén t, iaént. A Toldy-köayvtár-nsk régibb magyar könyvei ben nem csak sok derekas magyar szót fedeztem föl, melyek nincsenek mag nő- megye területére kormánybiztossá kinevezte, hogy a megzavart közrend, élet és vagyonbiztonság; helyreállítása érdekében minden szükséges intézkedések a leg erélyes ebben foganatosíttassanak; kötelességévé teszi egyu\'.tal a megye közön-Bégének, hogy a kormánybiztos ural fel- . adatának teljééi tésében a legerélyesebbos támogassa. FelölvajtóStptt ennek Kapcsán Svsa. tits Benó alispán ur jelentése, a megje több helyén előfordult zavargásokról, s a közrend helyreállítására tett hatósági intézkedésekről. Végzés. A megye közönsége mély fájdalmát fejesí kí s felett, hogy Zslamegyébea, melynek múltja a hagyományos törvény.\' tisztelet és rendszereiét szakadatlan f». nyes példáit állítja élénk, — a polgárok egy részének személye és vagyona a csőcselék garázdálkodásai által a közelmúlt napokban oly súlyos megtámadási szen. védett, hogy s közrend helyreállitásárs a legvégső rendkívüli eszközök váltak szükségessé. A megye közönsége, a rend, és a polgárok személy és vagyonbátorságának hely reál Utasára tett hatósági intézkedések felett teljes elismerését, s a továbbiakra nézve kormánybiztos ar őméltósága valamint Svastits Benő alispán ur irányában osztatlan bizalmát fejezi ki; — kijelenti egyszersmind, hogy erkölcsi kötelességül tekinti, miszerint a megzavart közrend mielőbbi hely reál Utasában a megye minden polgára s különösen annak értelmisége saját körében kitelne-lőleg közreműködjék. Felhívja ugyanazért a közgyűlés a törvényhatósági bizottság tagjait, a községi elöljáróságokat e a megye összes értelmiségét, hogy a népet az izgatások és rendzavaráson következményeire ngy eí-mezt^szék, higgadt nyugodt magatartásra intsék ; figyelmeztessék az alkotmányos állampolgár első és J.egssebb kötelességére, s törvény és törvényes hatósági intézkedések tiszteletben tartására; s figyel, meztessék végül, hogy a lefolyt gyászos események tanúságot szolgáltatnak, miszerint a törvény sérthetetlen tekintélye csorbát nem szenvedhet, s hogy a rend és a polgárok személy és vagyonbátor-sága, — melynek kivétel neíkül való oltalmazása az állam eísŐ és legfőbb feladata, —- a legsajoosabb áldozatok árán is kérlelhetetlenül kell, hogy fentsr-taasék. — A megye közönsége azon biztos várakozásának ad kifejezést, hogy Zala-megyének kösaselleme, mint mindenkor, agy s jelen villanyok között is híven fogja teljesítcüí feladatát. Ezen határozat a törvényhatósági bizottság összes tagjainak, a kÖaségi elöljáróságoknak s ex utóbbiaknak közzététel végett is kisdatik. — Kmf. Kiadta: GÓZONY LÁSZLÓ s. k-főjegyző. tárainkban, hanem sok oly csudaszép kifejezésre is akadtam,\' melyeket a mai nyelvhasználat már nsm ismer. Mily gyönyörű magyarság rejlik pl. a kővetkező — jelenleg már ismeretlen — kifejezésmódban : „Ne essék semmi dolog kedvemént (= kedvem szerint) nékem !-1 — így mondót ák régenten ezt ís: „ssá-jok izénitt (= ssájok ize szerint), .Fejént (= fejenként) megeskőnek" (.Régi magyar költő tára." H. I. a 341. I.) Mily kellemes rövidség! — Valóbankár volna e röviden-szólást alkalmilag nem utánozni, annál inkább, mert mindenki nyelvészeti magyarázat nélkül is mindjárt első hallásra megérti. Kiki azonnal megértené, ba valaki például igy szólana : „Cselekedjél tetszésedéül!— vagy ha valaki ezt mondaná: .Azé legyen a dij, kLsek dala szivemént fog sengeot." — JÓ hasznát lehetne e rövid és disse* kifejezésmódnak különösen a költészetben venni, hol a mérték, a rhythmus, a rím aazerimtel való hosszas (amúrj** kissé prózai) körülírást olykor nem <=\' gedi meg. IX. Isten adta. A magyarban nem caekély azon kifejezések ssáma, melyek többnyire jelzőül álló személyragosotl multidejű részesülővel alkotvák és részint szelídebb érzéseket, kedveskedéseket vagy sajnálkozást tolmácsolnak, réssint a bossankodásnak és haragnak enyhébb vagy keményebb módon való nyilvánítására szolgálnak. Ilyenek : „Istenadta 1 essem adta! Isten-vertei láncs-hordtal" stb. Simonyi-nak „Rendssvros msgyr nyelvtan"-a a 75. lapon nem tartja es« ket személyragozott mait idejű részesülőknek, hanem megrövidített főneveknek! .Isten-adta ebből van rövidítve: Isten adata, asas Isten adománya. Ördög-kö-UStte rokka talajdonkép igy volna: ördög kötete rokka. Igy szól a furcsa nyelvtan. Simonyi szerint .Isten adu szegénye" a. m. „Isten adata szegénye; — tehát pl. .eszem adta kis barnája* a. m-.eszem-sdaU kis barnája"; — .tüz»» adu* a. m. tüzes adsU ; — .mennykő adu* a. m. mennykő-adaU; — .millioui-adu- a. m. milliom adaU; — „vessett-adta* a. m. rsswett-adaU; — fördöf-ad- ITüSZONKr^TEDÍK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY SZEPTEMBER 13 án 1883. Eszmetöredékek a közegészsegi ügyről. Irt* : G-óf SZÉCHÉNYI KÁLMÁN. (Foiytstás és vége.) E sokféle teendőnek: rendé* keresztülvitele, otbigzitás, vsgyis alaposan kidolgozott ée z viszonyokhoz mért szabályok nélkül nem gondolható, de z gyökeres javulás lehetővé tétetik, ha. sikerül a tervet megbízhatóbb alapra fektetve, a kitűzendő factorok összbangsa-tos működését elérni. A tanácsnak; feladat* kétféle voln* mert htbár legfőbb kötelessége mindig az less, hagy as orvosnak működését -dlenŐrizze, ugy másod sorban tettleg kellene neki közbejárni, a tápszerek vizsgálatában, felügyelni z iskolákr tekintettel a tisztaságra, szellőztetésre, vagy egészségtelen lakások helyreigazítására, figyelemmel kísérni a halotti kémek el--jirását. betiltani a- kuruzsló asszonyok szereplését, gondoskodni, hogy a községek jégveremmel el legyenek látva, végre * felette álló hatóságnak köteleztetnék működéséről jelentéseket előterjeszteni. Míoők legyenek ezervjszabályok ? Mert ha telrubástatík az egészségügyi tanács a falust biró egészégügyí agendái val és ezen kívül elvállal oly intézkedést is, mely a megyei jelenlegi közegészségügyi bizottság reasortjához tartozik, akkor szükséges, hogy rendesen or-ganisilva legyen. Most pedig miután széles vonások ban jeleztm volna azon sarkalatos pontokat, melyekre az uj építményt helyeztetni lehetne, még egy pár sort kell szentelnem tárgy egyik legel étbe vágó bb t. i. a pénakérdésnek. Mert hisz az orvosok fizetésének felemelése és uj állomásoknak szervezése sok pénzbe fog kerülni, de -gy oly országban, abol annyiféle adó fizettetik, bizonyára nem fog valami nagyon feltűnni egy uj adónak kivetése. Egy országban, hol a marhavész ellen, oly rendszabályok hozattak, mint akár Európának a legelőhaladottabb ci-vilisalióval megáldott nyugati tartományaiban: ott azt kiszem, megérdemli az emberiség ís, hogy iránta legalább is hasonló tekintettel viseltessünk. A marbavész elleni intézkedésekben oly érdeklő dést és egyöntetűséget tapasztalunk a hatóságok eljárásában, elkezdve a falu bírójánál egész a mintatér által kitűzött határzárig, hogy ez önkénytejen arra a gondolatra juttatja az embert, hogy csakugyan a barom élete többet ér mint az emberé. Holott a marhaállomány csakis különleges vagyon, kamatozó érték, de a gazda egészsége kincs. Nemzetgszdászati szempontból, tekintet nélkül az emberiségre és csupán a tapasztaiásr támaszkodva a szaporulat oly népnél, mint a mienk, a mely amúgy ís olyan gyéren van elosztva a föld szí nén — a kérdés sziotén nagyon komoly, mert a tudomány emberei, kik egymással szemben annyiszor eltérő nézetet vallanak, egyetértenek abban, hogy a népesség és civilisatió karöltvejárnak, vagy nogy a földmivtlés, ipar és kereskedelem, egy általában az egész szellemi műveltség emelkedik vagy hanyatlik * nép sűrűségével. De van még egy másik oldala a kérdésnrk éspedig az állami szempontot véve. A hadsereg tartaléka évente tömérdek erőt eméast tel és a népnek ssinejavál vonja el a fóldmiveléslŐl. Béke idejében es a jelenlegi állapotok között azt még elviselheti az orság, de feltéve, hogy háborúba sodortatnánk, ha az ifjúság között oly mérvben uralkodó halandóságnak gátat nem vétünk; okvetlen pangás fog beállani a fbldmiveléa terén, mert hiányozni fognak a munkás ke zek, — És ha nem ís tagadhatom, bogy a terhek magasság* az országban el nem érte voln* * lehetőség netovábbját, ugy mégis meggyőződésem az, hogy akadni fog sok oly elfogulatlan hazafi, ki velem ama nézetben osztozik, hogy tekintettel magyar tájunk fenntartására, nem lehet helye a habozásnak annak kimondásában, hogy a kérdést elodázni híb, elvetni pedig bün volna. Es oly kérdés, melynek megoldását nagy és közép birtokosok,ha felismerik a maguk érdekét, felkarolni fogják; mert most kötelezve vannak * törvény által a megyei orvos fizetéséhez hozzá-jarúTni, de minthogy * pőtdó fejében az orvostól ingyen gyógyítást nem követelhetnek, különszerződés által kell gazdasági személyzetnek biztosítani az orvosi segélyt. Egyes családoknál látjuk ast ís hogy majdnem minden komolyabb esetnél, aggodalmaik, legyőzésére a m«gye székhelyéről hozatik jő hírnek Örvendő orvos, miből következik, hogy ily nem egyes, hanem számos esetekben háromszor van a nagy birtokos megadóztatva, — Ugy, habár a birtokarácy szerinti megadóztatást sokszor az osztó igazsággal összeegyeztethetőnek: nem tartom, ez esetben czélra veztőnek és indokoltnak találom. Ha részletezni akarnám, vagy pedig adatokkal illustrálni, hogy á küi-I földön mily intézkedések foganatositat-, tak az egészségi Ügyre nézve, messzire tul k«llene mennem e rövid röpirat szabott határain, azért csakis, néhány példának felemlitésére szorítkozom. Némethonban, melynek instititulió-ival kívántam megismerkedni, a hivatalos jelentések az egészségügy mozza-n-iáiról 5 év leforgása alatt egy egész kis könyvtárt képeznek, és 36 vastag kötetben jelentek meg. Francziaországban, daczára a hitvallás elleni törekvéseknek, igen sok tával szidni valakit* a. m. ördög-adatával szidni valakit; — „csak ugy szórja az eb-ad tákat" a. m. csak ugy szórja as eb-adatait; — „őssze-eb adtást* cselédeit* a. m. ösese-eb adatázta cselédeit; — „Isten-verte nép* a. m. Iste vereté nepj —¦ „láncz-hordta* . m. láncz-hor-data; — ,ebugatta* a. m. eb ugatata ; — „ördög-tojt* tudomány* (Komáromi Csipkés György, 1670.) Simonyi szerint a. m. örd\'g-tojata tudomány! — Merő képtelenség ! X. Legeslegjobb. Az akadémiától 1846, kiadott „A magyar nyelv rendszere* czimű könyv 168. lapján ez mondalik : „Tuizó fok, midőn a leg elébe leges szócska járul, mint : a Bánságban leges legjobb búz* terem." — Ez helytelen ! Leges szócika nem létezik I — A dolog máskép van. — Az olasz nyelvben is pl. a melléknevet az által lehet fokozni, bogy ismételtetik ; pl. duro a. m. kemény, duro duro a. m. kőkemény; freddo a. m. hideg, freddo freddo a. m. jéghideg; piccolo, kicsiny, piccolo piccolo, icin picm, stb. A melléknevek fokozásának kettőz-tetée által a magyarban is van helye ; pl. „Fő fő jeles urak sokan elesének.* (Kákonyi Péter. 1549.) .Ujabb ujabb fordítás." (Káldi. 1626.) „Semmitsemmit sem falele". (Ceglédi István. 1670.) A régibb könyvekben annyiszor előforduló külömb kűlömb („Külömb külőmb zor-nywsegeus kenők." Thevrcevrk-codrx), ,,külön külön-féle" és „külömb külömb-téle" (Ecekec három rendbe; külömb külőmb felec. Bornemisza Péter. 1582.) sem egyéb, mint keUŐatetés általi fokozás. (V. ö. olykor-olykor, néha-néha, már-már, stb.) Ezek után már könnyű megérteni túlzó fok mikénti keletkezését. Keletkezik ugysnis akként, hogy * felső-foknk „leg\'\'-je ismételt- tik, csakhogy nem közvetlenül igy : leglegjobb, hanem az és (régentea ..es" kötőszó közbenjárásával ekként : .,leg es leg jobb" vagy (miként ujabb időben történik) összeírva: „legeslegjobb" XL Tóvek-e vsgy tők?— A miót Símpnyi-nk nyelvtan — tőt tőre halmozván — szegény fejünket semmiházi tövek-kel egészen betöltötté, szót* * „bon toa"-hoz tartozik igy szólani : „tö-. vet, tövek." S igy megesett rajtam akárhányszor, hogy, ha tők-et találtam emlegetni, valaki azonnal tövek-re változtatta azokat, egyúttal értésemre adván, hogy tü-nek az accuaativus* és * többes száma nem tőt, tők, hanem tövet, tövek. — Mi itt a való? Az, hogy közel ezeréves irodalmunkban ezen alakok: „tőt, tők" épen ugy előfordulnak, mint ,.tövet, tövek." — Hogy „tőt, tők" épen oiy helyes alakok, mint „tövet, tövek", ast as analógia is eléggé bizonyítja, * mennyiben ugyanis a „s** képzővel is mmdskét alak használtatik; pl. tős, töves ; tőstül, tövestül (Szenczi Molnár Albert); tős répa (Sándor István) ; (ős gyökeres jószág, \'.ós gyökeres nemtetség, tős gyökeres szokás. (Pázmány.) XII. Talán, atlau, te.e-,, étlen. Az úgynevezett metatbesís vagyis áttétel (vagy elvetés), mély akkor keletkezik, mikor valamely saóban egyes betűk helyet cserélnek, a magyar nyelvben, sem saokatlan; igy lett pl. a szláv kluc (o)v. ktucs) szóból a magyar kulcs, as ó ssláv sluga (olv, szluga) szóból a magyar szolga. Matathesís-t észlelünk a kővetkező magyar szókban is: kanál, kalán, (Károlyi Gáspár. 1690.); csalán, csauál (Szenczi Molnár Albert. 1604.); nyihog, hinyog (.Nincs olly ag ló, a. ki pünkösdben nem hinyog,* Régi közmondás, melyet Pereszlényi Pal 1682. megjelent nyelvtanában közöl); elegyít, egyelit, elegyedés egye ledés (Szenei Molnár A. 1604.) , egyeli-tetnéc (Károlí G. 1590.); ogy eledelt (Kaldi György. 1626.); egyeled ve Komáromi Csipkés György. 1670.); .iszol a kelehből* = keheiből (Horváth András. 1548.); .egy kecske gödölyét hoz* as kohoyára\' = konyhára (Székely Ba láss. — Calepinus szótárában „kohnya avagy konyha* áll culína alatt.); teher, tereh („» terek alól.* Megy esi Pál. 1677.). — .Ki igy ssoll: keleb, s\' ki igy: kebel, ki köpni, s\' ki köpni etc.. (Igy ir Geleji Katona István 1645. megjelent grammatikájában.) Metatbesís ált! keletkezett a fosstó-rag-nsk kettős alakja is: talán synkope-vel: tlan), allan; p. ssivtelenül (Erdélyi János.„Szabdkngok\'- 1849.); gondtalan, gondatlan; kedvtelen, kedvetles ; számtalan, számtln („Kártigám"), helységben apáczák vannak elhelyezve, kik a betegápolása] foglalkoznak és a kisdedóvő intézeteket helyett ékítik. A nép annyira tiszteli és szereti őket, hogy as ellenük szőtt fondorkodások mindany-nyiszor meghiúsultak. Francsi* és Angolhonban, a hol a gyógytudomáoy feltűnő haladást mutat fel, * betegápolók kiképestetésére nagy gütid fordíttatik, minthogy a tapasztalat bebizonyított, bogy ügyes és szakszerű ápolás nélkül a leghíresebb orvos eljárás Ís csak: meddő törekvés marad. Habár az-ily rendesett viszonyoknak életbeléptetését nálunk, minthogy még * kezdeményezés stádiumán aem estünk keresstül, oly hamar elérL«.tő-enek nem tartom ugyan ; de mégis as hiszem, hogy lehetne ms már több oly nem sok költséggel járó, ugy szólván előkészítési lépést tenni, mely a kérdés fokozatos megoldását eredményezhetné. Jelenleg már van több oly helység nálunk is, melyben irgalmas nénék működnek és a lakosság elismerését méltán kiérdemlik. Hasonló intézmények alkotását minden áron előkeli segíteni; kisebb helységekben, a hol as irgalmas nénék elhelyezése * kívánt tőke hiánya miatt keresztülvihető ne ja volna, egy oly helyiség megnyitása voln* kívánatos, mely ben a napszám dolgozó anyák, gy rme-keíket gondozás végett munka idejében bevihetnék stb. E mellett helységi és kerületi orvosoknak szép feladat jutna abban is, ha öregebb asszonyokat a betegek ápolására begyakorolnánk, mire nagyon czél-szerü volna Ösztöndíjakat kilüini. És ha most készülőben lévén * tollat letenni még egy utolsó futó pillanatot vetek vissz, míndaiokr, * miket elmondtam, szívesen elismerem, hogy csak eszmetöredékeket adtam; hanem hát as egész nem is akar redszert alkotó szakmÜ, hanem csak figyelmet gerjesztő röpirat lenni * régen ismert bajok már-már elodázhatlak orvoslására. Felszólaltam, mert azt tartottam, hogy a bajokat agyonhallgatni még nem orvoslás, és mert azt tartottam, hogy néma gyermeknek az anyja sem érti szavát, és felszólaltam e részben senki mástól, hanem csak a humanitástól nyert missiónak hódolva, mely nagy missiő kö-zös édes mindnyájunkkal. É. igy* ka eszméim a természetes logikával nincsenek ellentétben, az ész embere nem fog vonakodni mellém állani : a szívhez pedig a szóvirág nélküli nyelvvel ís hittem megtalálhatni az utat. Hírek. — A helybeli gőzfürdő folyó hó 17-től kezdve caak minden szombat-vasárnap és Ünnepnapokon lesz nyitva, mikor kádfürdőt is lehet venni, mert * fürdőszobák is füttetnek. — Tüz volt a napokban városunk- embertelen, emheretlen (Haller) ; végtelen, végetlen ; akadálytalan, skadályat-lau (.Kártigám); határtalan, határt]n {.Kártigám) : stb. — Simonyi-nak .Rendszeres magyar nyelvtan- (a 97. lapon) csak a talán (tlan), telén (tlen) fosztó ragot ismeri. Szerinte pl. .iratlan-ban .irat elvont főnév; .állbaUtlan11-ban szerinte az elvont főnév „áUhtt"; szerinte .kimondhatatlanéban is ,ki-mondhatat* elvont főnév; szerinte tehát a következő ssékban: .tanulatlan, veretlen, láthatatlan, hihetetlen, hajatlsn, faragatlan, végetlen, gondatlan, kedvetlen, akadályatlan, határatlau, élhetetlen, leírhatatlan, mérhetetlen (.ky mérhetetlen kegyelmességb. Thewrewk-codeac.),mBg-lelelhetetlenN (.Kárligám), kapálatlan (.Népdal), küldetlen furac bochatatlan sietnec (Monoszlőt András. 1589.), kit elébb haja syiretlen »\' szeme ki-tulyva hagyánok (Ceglédi Irtván. 1G70-). szá-matlan, embereden, tagad* tlan (Haller), szivetlen, merő elvont főnevek vannak, mely furcsábbnál furcsább főnevek (szerinte) a kővetkezők : Unulat, veret, lát-hatat, hihetőt, hajat (elvont főnév I!!), faragat, véget (elvont főnévi!!), gondot (elvont főnév!!!), kedvet (!), akadályát (1), határat (I), élbetet, leirhatat, megfelel hetet, kapálat, küldet, bocsátat, haja-nyiret, számat, emberét, tagadat, szivet (elvont főnév !!! Itt önkénytelenül Diderot-nak következő szavai jutnak az embernek eszébe: .Le gout de [\' extra-ordinsire est le crctere de 1* znédioc\' ríté ; qund on désespére de fairé ane chose belle, naturelle et simple, on en fait une bizarre. — Valóban megdöbbentő itt egyszersmind a* is, hogy miként bontja Simonyi e szókat elemeikrei Jóllehet pl. e szókban akaratlan és irat* lan Simonyi-nak nyelvtan* sserink akarat és irat elvont főnevek vannak, mégis igy elemzi: akara-tlan, íratlan !!! Minth* bizony valamely főnév (pl. akarat és irat) egyik lényeges alkatrészét (t. i. a t l) egyszerű rago-ás alkalmával végképen (ok és nyomnélkül) elveszthetné 1 (Folytatása következik.) ban * Magyar-utcsán, melynek csupán egy pajta lett martalékává; mert ideje korán éesrevet:ek. — Az állatkínzás az • neme, hogy as igavonó állatokat túlterhelik, városunkban igen nagy divatban van. Egy ilyen állstkinsó az Iskola-ulcsa lejtőjén haladtában megjárta; mert a szegény állatok a megindult gabonával terhelt kocsit tartaui nem bírván, az sebes haladtában rudjával * Takarékpénztár-utcsa sarkán levő szivaros bolt tálát teljesen beütötte, ugy hogy z sgéss fal — valószínűleg — ledől. — JnUlomjateka less ma S o-mogyi Károlynak, szín társulatunk egyik valóban tehetséges tagjának, kít komoly tanulmányra valló játék tett eddig ís már feltűnővé. Színre késül „Sózes a zsidók elsó prófétája0 csímü azinmft. A lehető legmelegebb pártfogásra ajánljak * jeles asini tehetséget 1 — Hymeu. Mojser Antal ur, * jó hírnévnek örvendő 2 szent-grÓthi nagy vendéglő bérlője, f. éviazept. 26-án fogja oltárhoz vésetni Győrben Raum János „Fehér bárány\'1 szállód* tulajdonosnak müveit és kollemdus leányát Emili* kisasszonyt. Áldás kísérje * szent frigyet, — Jótékonyság. Nsg. Fehér József cz. kanonok sümeghi plébános a szegények kórháza cseréppel fedésére 130 frtot adott. — Csáktornyán ís tartatott ünnepélyes Te Deum Stefánia trdnörökösné Ő fensége szerencsés szülése alkalmából, f. hó 5 én ; képviselve volt a, város min-d-n hatósága és testülete. Á város fel volt lobogózva és taraczklövések adtak kifejezést a közörömnek. — Zsidó polgártársaink közöl lehet, bogy többen aggályt táplálnak a ma előadandó ,-Kózes, a zsidók elSÖ prófetija* czimü színmű iránt- Tudomásul adjuk tehát, hogy* klosaikus műben Mózes mint szabadság hős s a ssidónép mint szabadságáért küzdő nép vn feltűntetve és pedig oly szép felfogással, bogy mózeavallasu polgártársaink nagy vétket követnének el, ha tömege-aen el nem jönnének lelkesülni ss ő mult-jok nagy emlékein. Hissssük, hogy nem is fogják elmulasztani I — Halálozás. Líasták Ferencz ur, köztisztelet és szeretetben álló perlaki ügyvéd, — ki néhány hete orvosi operá-cziő végett Bécsben tartózkodót:, — folyó hó ó-én hossza szenvedés után elhunyt. A boldogultnok hült tetemei édes otthonától távol, Bécsben tétettek örök nyugalomra. A béke angyal vt rraazszon hamvai felett \'.! 1 — Azon ügyvéd urakat, kik lapunkba hirdetéseket szoktak közöltetni, e helyen fölkéri * kiadóhivatal, hogy kedden és pénteken estig szíveskedjenek azokat beadni; mert azentul már késleltetik * lapot. — Uj távijfdak. Somogymegyei Kéthely kőszegben egy állami távirda-állomás korlátolt nappaE szolgálattal — f. hó 3-án megnyittatott és a kezeléssel as ottani postamester megbízatott. Továbbá Szent-Gróthon is fog közelebb távírda felállíttatni ; — és a Hévvis fürdőben is s jövő fürdőidénytől kezdve s távírda megnyittatik. — Az augusztusi hónapban tartott kösígosgatási bizottsági ülésnek átirat* folytán a megyei állandó választmány elhatározta: a megye alkosson szabályt, mely szerint a --kóborló sátras czigányok által okozni szokott károsítások, tolvajiások meggátláss tesúntétéből s mert ásóknak létezése mások tulajdon jogának sértése nélkül nem is képzelhető, Iasok a megye területén nem töretnek, kocsijok, lovaik árverés utján eladatnak, maguk pedig illetőségi helyükre tolón -ezoststnak. As emberiség érdekében, s s czivilisstió ezen szenny fol tjáusk megszüntetése végett kívánjuk, hogy s megye mielőbb ily szabályt alkosson, a m. sir. minisztérium ast helyben hsgyjs, de azután a megye közegei foganatosítsák is. — Viz ÓS SÖr. Két angol farmer, akik közül az egyik csak vizet, * másik Csak sört iszik, nemrég a következő fo gsdást fogadták: Mindketten neki állnak 15 acre gabonának, hogy ast learassák. A vízivó munkaközben csak vizet, a sörivó csak sört iszik, még pedig mindketten ugyanabban a qusntitastwn kapják az italt. Aki már most elóbb issza ki * maga italát, és előbb ís aratja le a maga 15 acréját: kap * másiktól 5 font sterlinget. A sörivó délután négykor késsen volt munkájával és sorével, mikor * vízivó még csak 14 seret aratott le, és vizének is csak haromaegyedrészét itta még ki. — A régi egy forintos illám jegyek e hó 30 án vonatnak vissss a forgalomból, ez időn tul csak a bécsi birodalmi központi pénztár és * bécsi a budapesti állam pénztáraknál fogadják el őket fizetésül, míg az országos pénztárak és hivatalok csak az uj egyforintos ál I»mj egy okkal leendő kicífl- rélés végett vissik őket át as 1884. október 1-től kezdve az állam pénztárak is csak kicserélés végett fogadják el a forintosokat, 1887. január 1 tői 1888. jumus 30 ig csak * közös pénzügyminiszter úrhoz intézett, bélyeges tolysmod. vány alapján történhetik meg e jegyek kicserélésére,.azontúl pedig teljesen értékűket vesstik, — Gykszhlr. A következű gyász-jelentést vettük : .Tőrök Ernő szerkesztő és oeje, szül. megyééi Megyessy Amália maguk es leányok Honorka, ugy as Ösases rokonok nevében is * legmélyebb keservvel és fájdalomtól sújtott szívvel jelentik feledhetetlen kedves fióknak, illetőleg fivérének, ifja Török ErnŐ-nek fo\'.yó évi szeptember hó 11. n»pján hajnali 41/, órakor 17 napi súlyos szenvedés után drága élete 3-ík évében roncsoló toroklob következtében bekövetkezett elszenderűltét. A kedves hamvak szerdán d. ii. 5 órakor * szülői háznál szenteltettek b« és * szombathelyi sírkertben tétettek le örök pihenésre. Szombathely, 1883. évi szeptember hó 11-én.\' — Helyettesítés. Paksy Győzőt, a Csáktornyái ál!, tképesde gyakorlóiskolájának tanítója". » m. vall. és közök, miniszter ur gyengélkedés miatt egy évre szabadságolta, s helyettesítésével Grésló János erzsébetfalvi állami tanitÓt bízta meg. — — Webb kapitány testvére. A Ni»gr áldozatának,Webb kapitánynak testvére, egy fiatal IS éves nő, ki nemrég ment férjhez, bátya halála fölötti fájdalmában elhatározta, hogy véget .vet éle tének. Ugyanazon a helyen, a hol Webb kapitány belefnladt a vízbe, bevetette magát a Niagarába, s ott nyomtalanul eltűnt. — Balatonvidéki kor csimmel kört alakítanak a fővárosban tartózkodó zala-, soroogy- és veszprémmegyei ifjak. Az e czélra alakult ideiglenes bizottság f. hó 8-án szombaton este 7 órakor a kiralyuteza 33. szám alatti Kiracher-féle kávéház külön helyiségeiben ülést tartott. — A zavargások es kereskedelmi hitelünk. A Magyar Kereskedők lapjában Hubensy József az antiszemita zavargásoknak a kereskedelemre való befolyásáról ír s a többek közt * nevezett lapban közzétett nyílt levélben a következőket mondj* egy hozzá kérdést intézett kortársának: On attól tart, bogy e zavargások sok sebet fognak ejteni kereskedelmünk és hitelünkön. Legyen „nyugodt, ez már megtörtént! Csak néhány esetet fogok felemlíteni. Egy helybeli nagy papirkereskedőnek (keresztény) 40,000 frtnyí kötése volt egy külföldi papírgyárral. A gyár a zavargások folytán nem szállít és késs fizetés nélkül nem Ís fog szállítani. A gabonakereskedők külföldre szállított áruikért csak akkor kapják meg a pénzt, ba azokat a külföldi már átvette. Egy külföldi megírt egy helybeli (kereslt edönek, kivel több, mint két évtized ót* easzekötto-tétben áll: .Sajnálom, de előre nem teljesíthetek fizetést, mert az önöknél uralkodó viszonyok mellett megtörténhetik, bogy a búzát szállító hajót légbe röpítik.\' Bécsi, sőt budapesti nagykereskedők és gyárosok gyarmat- és kézmü-árukat csak előlegesen teljesített fizetés és a megrendelő felelősségére szállítanak, mert .kirabolják a vasúti vonatot vagy aem teljesítheti majd fizetését, mert kirabolják boltját.* Á péozintésetek csak a legritkább esetben számitolnak le kereskedelmi váltót, mert „a kereskedő vagyonmavogelírei. Azosztiák-magyar bank is azon van. hogy a magyarországi fiókjaínak működését felfüggeszsze és pénzkészletét .megmentse." Nem folytatom tovább é majdnem hihetetlen esetek felsorolását, de nem \|is fűzök hozzájuk magyarázatot. Aki meg nem értette, nem akarta érteni és a ki minden erejével nem lörokszik a zavargások elfojtásához hozzájárulni, az nem lehet magyar em ber, az nem szereti hazáját. — „A szentgyörgy lek zsidója.0 Zalamegyéből, Vizissentgyürgyből az ottani körjegyzőség pecsétjével ellátott követkézé levelet kapta a .Pesti Hírlap" Tekintetes szerkesztő ur ! Megyénkben szerteszét történt borzalmas zsidózavargi-sokra vonatkozólag elhaszthatlan kötelességemnek tartom a következőket köztudomásra hozni. Ms, midőn a rögtőn ítélő bú-ósági eljárást kösségenként kihirdették, főt. Tislér József helybeli plébános, ki * nép legnagyobb szeretelét érdemelte ki, ez intézményt * horvát ajkú népnek a szószékről ís köztudomászr* jutatta. Erre plébániánk összes lakossága amaz elhatározást fejezte ki, hogy „ba egész Magyarország is fellázad * zsidók elllen, ba kell, vérünkkel is megvédjük-zsidónkat, a mi kedves bi-ránkatl" A visissentgyörgyí körjegyzőség ugyanis Öt községből áll, ezek közt a legnagyobb ötödik hegykerület, melynek lakosság* * 2000 lelket meghaladja. Az ez évi május hóban törtért biróválasz-tás alkalmával ez öt község S C h W e f 11 Mór köztiszteletben álló polgárt, ki as egész jegyzóségben az egyedüli izraelit, birójáal választ! Mi tehát HÚSZONKtíXTKDIK ÉVFOLYAM. ZALA K 0 Z L 0 N Y SZEPTEMBER 13-án 1883. örömei jelentjük ki, hogy zsidóellenes lázadásnak nem nézünk elébe, mert mint emlitém, a mi zsidónkat és annak családját a nép, ba keil, élete kocskáztatásával is kész megvédeni. — Színházi katasztrófa. Chorol orosz városból (Poltava kerület) borzasztó színházi szerencsétlenségről írnak tudósítást. Az ottani nyári színházban előadás közben az egyik petróleumlámpa feldűlt s a színpadon egyszerre magasan lobogott a kifolyt égő petróleum lángja, A közönség és a színészek a rémülettől eK vesztették fejőket és eszeveszetten menekültek. A színházon azonban csak ké: ajtó volt s atolongö nagy tömeg a~ tüzba Iáinak látta magát kitéve. Több asszony és gyermek eszméletét vesetette s ekeket a tolongok összetiporták. A katasztrófa kíkerülhetlennek látszott, de ekkor egy bátor paraszt az égő színpadra ugrott és saját ruháival oltotta el a tüzet. A valamennyire megnyugodott tömeg erre lassan kimenekült a szabadba. Ennek daczára azonban többeket agyontiportak és számosan súlyosan megsérültek. — Salamoni Ítélet. Egy missouri-i bíró nemrég annyi ideig tartó fogságra Ítélt el egy iöldmivest, míg az meg nem tanul irni és "lvasni. Egy másik elítéltet pedig annyi időre marasztalt el, míg az előbbit meg nem tanítja irni és olvasni. Három hét múlva mindkelten kiszabadultak. — — Kivándorolni szándékozók figyelmébe, Egy idő óta valami csaló ügynök Texasba való kivándorlásra \\ ^ ^ olmfcr4d __ Béc8 feliiabadi- hogy a revolver le van zárva, rá is fogta a fiatalabb 14 éves leányra. A revolver azonban, mint a következő perez borzasztó eseménye igazolta, nem volt lesárva, mert alig irányozta csövét a leány felé — a fegyver eldörbült s a fiatal leány velőtrázó sikoltással rogyott a szoba padozatára. A golyó nyakát fúrta keresztül s a sebből magaara szőkéit a vérsugár. A házbeliek rémülve futottak össze, a vérbenJ>W ri^il leányt felemelték, ágyba fektv^Sfmialatt azerencsétl-n Hoü-cibk\'lélekszakadva futott orvosért. A lövést az utczán egy rendőr is meghallotta ; bement a lakásba, s értesülvén az esetről, a már akkor orvossal visszatérő ksdett növendéket letartóztatta. Az orvos megvizsgálta > sebet és kijelenté, hogy az halálos, mert a gégét susta Össze, A fiatal ember a rendőrségre kisértetvén. Kállay Viktor felügyeletet tartó fogalmazó azonnal kihallgatta s átkísértette a Károly-laktanyába, azután pedig s vizsgáló bíróval együtt s helyszínére sietett a tényállás felvete e végett. A leányt szülei lakásán ápolják. Rövid hirek. — Az etang. ref. konvent r-z idén Kolozsváron fog ülésesni. — A horvat-ZarargiBOk még egyre tartanak és sok gondot adnak kormányunknak. — A badacsonyi „Hableány\' szállóba, Solymo-syné fölsegéléeére tervesett tánczmulat-ság a rendező bizottságtól nem függő satban kifejezhessem. A mull évben egy magyar újságban olvastam a Brand Richárd-féle svájezi labdacsokról. Mivel minden szenvedő, beteges ember fájdalmainak enyhítésére s javulására törekszik , én ís ezt keresve. Török József ur bpeati gyógyszertárából meg hozattam az az nn labdacsait. S a mit kerestem, e — Szept 15-én kerül színre itt >A dragonyoso k"czimüMaiUard által zenésitelt operetté, melynek rövid ismertetését adni jónak látjuk. Mtőta Msilard ez a gyönyörű, lírikus zenéjü operája a párisi opera comí-quebau a később pár év előtt a bécsi udvari operában előadatott, mindenütt a . — legkedvesebb repertoir darabok közé so- ; gyógyszerben meg íb találtam, gyomor- és rozlatott. I bélbajaim már is teteroraen megjavultuk. A librettó tartalma érdekea :örlé- ; Ezer köszönet Önnek! Teljes tisztalettel, neti dolgon kezdődik. XJV-ik Lajos \' Szíkora Ferencz, kerekedő." A svájezi franczia király kiadja a nantesi ediktu-; labdacsok 70 krertegy dobozzal, a gyógy-mot b ezzel a protestánsok üldözése meg-! szertárakban kaphatók. kezdődik. Ezek semhogy lelki szabadsá- ! __ gukról lemondjanak, tömegesen vándo- n • ¦ +^ rolnak át a szomszédos Helvécziába és ! . „ ,_ , rapirSZeietWC- Savoyába. A király belátva a kívándor-l „ Jt^F^f1^ ** lás káros következményeit, katonai kor- j — Hogy ne tudnám nagysád, hiszen donokai von a határszéleken. Szigora : boldogult öregapám is ezt mondta kegv edrűl büntetéssel sújtja a menekülőket — j eXtlótt 8 ÍTTeL nagyban juUlmazza,a feljelentőt vaEy,\| K. F. földbirtokos beállit látogatóba ki az Üldözötteket elfogja. Van a Wil- " larzi dragonoi ezrednek egy hadnagya Vasúti menetrend. Érkezik. Reggel. Indul. Ő.:P Ú P. B. Ujhely P. v. 4 l PragerhofiP. v 4-48 Bads P. v. A 18 Barcs P. v 5I( 6—. Fiume Oy.v 5127 Buda Oy.v Pragorhof Oy.v 6\|4S 1 B Újhelyi Vi T 6! 15 Buda V t. Tllí Délben. Sopr-n V. t. 12116 Bada P. t 21- PragerhofjP v. 1 15 j Pragnrhof P. v. afs Bares V. v 141 . Sopron V. v Bada P. v. 1\|5 1 : Bare. V. v x\'— Éjjel. Buda V. v 9161 ; Pragerbof Oyv lOjU B. DjhclyiP.v. 10 28 1 Fiamé Gy.v il ! Buda Oy.v Buda P. v Ili Pragerhof P. v. 11 19 ! B. Ujbely P. v I«l i Barcs P. v 11, 3: iparkodik csábítani Ob%trák-Magyarország szegényebb sorsú lakosságát. Minthogy meg van állapítva, hogy ez ügynök nem egyéb szélhámosnál, óva intünk tőle mindenkit. — JÓSZÍVŰ hitelező. Badenben a minap egy Wolf Józefin nevü kisasszony halt meg, ki, miután rokonai nem voltak, nagy vagyonát különféle intézetekre és badeni, jómódú és rossz módú lakosokra hagyta. Többek közt a badeni „Albrecht főherczeg" veterán egyletre ezer forintot tettált készpénzben és 31 drb. Albrecht vasúi-részvényt. Az elhunyt pénzműveletekkel foglalkozott, de a legtisztességesebb b legbecsületesebb módon. Adósaival mindig jószivüen bánt. A legkellemesebb meglepetésben azonban végrendeletében lepte meg adósait, — mindegyiknek elengedte az adósságot. A jószívű hitelező temetése nagyszerű volt ; összes adósai megjelentek s azok, a kiket a nyomor: ól kiszabadított, a nélkül, hogy sokat zaklatta volna őket miatta, nem egy könyet ejtettek koporsójára; a gyászkisérethez Különben m»jd az egész Környék csatlakozott. — Megrendítő gyilkosság — véletlenségből. Az ifjúi könnyelműség és vigyázatlanság ismét gyászos esetnek lett szülője a fővárosban. Holicsek Viktor 16 leves badapródiskolai uövendék a mult hóban megismerkedett a városmajor 55. számú házában lakó Lindenbaam családdal, melyhez leginkább a család két fiatal ieánytagja vonzotta. Ma délu tán 4 órakor a fiatal ember látogatóba ment a családhoz s arr* az esetre, ha későn találna hazamenni, hatlövetű revolverét a zsebébe tette. Amint megérkezett s a szobába lépett, ott csak a két leányt találta, kikkel beszélgetésbe ereseké dett. Beszédközben eiővette revolverét s azt a leányoknak mutogatni, msgya-rázgalní kezdte : sőt abban a hiszemben, ki egy osztáiylyal a Savoyai határon Caverny határ községbe jön és fölfedezi, hogy a közel erdőkben menekülők [ehetnek. De megelőzi Belamy őrmestere Thi-bantb gazdag bérlőhöz száll aszni, hogy ettől kalauzt szerezve, majd ő fogja <-l az üldözötteket a jutalom reményében. Thí-bautnak győoyörü neje van Georgette. Belami meglátja, megszereti s miután a menyecske sem nagyou vonakodó, találkát kér tőle a közeli remete ! lak romjainál. A menyecske ssabadko- : sík, mert daczára, hogy a remete kétszáz éve meghalt, hogy egy nő férjéhez vgy 1 — Na kedves Gcsém. igyék a ki rá ér — Igyunk érte hát nn, de hol van Lapvezér és kiadó: SZALAY SÁNDOR. Felelős szerkesztő : TASS ÁLHOS. \' Laptulajdonos: WAJÖTTS JÓZSEF. —•Én azt mondtam, hogy igyék, a ki Egy amerikai templomban sok xsebtol-vaj szokott megfordulni. A leikési szószékről inti hiveit, hogy legyenek év»tos»k, s beszédét igy végzi : A jelenlevő zseb metszőket pedit G^y-lmestetem, hogy az Isten látja gonosz rseiekedeteiket, s azonkívül tizenkét jó szsmíüléa, átőltÖzőU rendőr van a templomban elhelyesve. Egy bécsi asszony magit és JmS/ 6Ul El Tbibeaut szoleáj lekét ciankálival megmér- ; C_P - . - „¦ , „ „„„!„.,. „ a,in tv; tásának emlékét bécsiek. négy gyormekét o.uuu»i m«gm~- , - u ,zer„lm„ , „ép Fri- ge«l,m.vel férj... u.!=tp.ngi. folytán, \'ltaB;iio irv. lei bl , k!k „ind. nem adhatott nekik k.lló jómódot. - ! J ^ i m„D.kttlík W.k«.téh« Urto- Egj 8o érés .1.0.116« o»p<n i,^\'">»,« : n.k, . dr.g0ny„,c,k exp.di.Wj4t „Ural- jik a menekülőknek a azokat Friq B. Hallottad, mi kifogás van a ;t ék ellen í Sz. Valljon mi lehet ? B. Axt állítják, ho<y as a kiskuti fényesen ülték meg a ; • hűtlen, a caengetyü mindig nem fog" elégséges vizet ad. .w«t aasaonv mint és J ^ ... ., I . ™ ° . ¦ .- : h«rt,^l ur feT magát Budapesten, mert nem bírt már élni sem. — VÍZ alatt járó hadihajót készítettek nemrég a Stockholmi hajógyárban! — Színészet. S"z. Csak borból lenne nekem annyi, leggazdagabb ember lennék a világon. A párisi rongysaedők egyik veteránjától ki után egy gyerkőex vitte a lámpát, ke-rcsg-tései kösben kérdi valak: — Mondja csak, as 8n I hancz ? Rosa át is kalauzolja a batáron. Míg : — Xem Ham, — monda az öreg egész JBellamy -és Georgette a kárt a adott ts- \| méltósággal, — hanem a titkár om. lálkára megjelennek, Friquette Rose a\' ; remete romokhoz ér a éppen tanuja lesz \| a találkának Fogja magit s megrántj 2947. sz. tkv. 1883. I, Árverési hirdetmény, A nsgy-kanízsai kir. törvényszék telekkönyvi osztálya részéről közbim-tétetik, hogy Kántor István ée\'neje Virág Rozália kórjai lakos végrehajtstóoak Szili Mihály és neje Póczak Anna végrehajtást szenvedő felső-hahó ti l&kósok elleni 75 frt 70 kr. tőke és járulékai iránti végrehajtási ügyében a fentneve-sett kír. törvényszék területéhez tartozó bahóti 105. sz. tjkőnyvben A I. 1 sor 137. hzsz. 292 frtra becsült ház 1883. évi szeptember hó 26. napján délelőtt 10 órakor Hahó:on a községbiró házánál megtartandó nyilvános árverésea eladatni fog. Kikiáltási ár a feonebb kitett becsár. Arver^znikivánók tartósnak abcs-ár 10%-át készpénzben vagy óvadék-a kis su Jképta papírban a kiküldött keséhei ie-l enni. gVOl Péltsk. szept 7-én VA farcza bábon adatott meglehetős siámn kSsCcség előtt, m as előadás eléggé meg is érdemelt, de a di J a remete csengetyüjét, mire a t ¦ kedők íziben elosonnak. Eerelmes- Ez alatt a faluban Frí<]UAtlére roszr b ngyancsak furcsa üresség, mint egyéb ; idő jár, elbírlelik, hogy ő elárulta a pro- operette társai; — senéje azonban kibékit mileg \|az unalmai komédiával. R e i ű e r Antónia Lrcii Ferencz kellemesen énekeltek, Aradi Emália (EIu) megfelelő kedves alak volt. Arányi és Boriad G y u 1 a jdt alakított komikumukkal tűntek ki. Szsabst, szept. 8-ás „A tnzről pattant leány* Costa E. négy azakasss bohózata ke-rttlt színre, mely elejétől Tágig élénk humorral ¦atyriiáJja a protectiő megnyerésének módját valsmely állás iránt s talpra etett kivitelévsl teljesen kielégíti a várakozást; ép agy mint a darab ügyes szereplői: E • i n e r Antónia minden változatában kifogástalanul játszott, nem különben B o r á n d G y. kit kiváló komikuma, és sikerült tánexaiért a szép száma közönség riharos tapsokkal jutalmazott. — Bodrogi Dénes .Juhász Sándor kitűnő éle&ttiéggal alakította s K fl m-1 « y G y. (Hájfeju Ifukit). Arányi Dezső (gróf) s általában a kisebb szerepkör képviselői ás derekasan megálltak he-lyőket Vasánssea, szeptember 9-én adtak Al-mási Tikamérnak „A i^iiniri\' czimti paiys-nyertei nepsslnmúvét Kíiönsíg szép szambán volt jelen s mindrégig kitűnően mulatott a szereplők talpraesett játékán Kétfts, szeptember 10-én színre került Jahász Sándor jutalmául a „Girofie-Girofia" czimü operetté. A közönség sajos tapssal is kinivasokkal tüntette ki a valóban kitűnő baritonistát, Juhász Sándort H I testansokat, ugy, hogy mikor haza j kedvese Sylvaiq a helyett; hogy esküre vezetné, durván taazitja el magától és szeméoe dobja az áruló (levet, Friquette felmutatja ekkor a menekülök vezéreinek levelét, melyet hozzá intézve, köszöni a szíves kalauzolást és tudalja,hogy szerencsésen átértek a batáron. Sylvain kibékül jegyesével b feleségül veszi. Rendkívül kedves a zenében különösen a 2 ik felvonás bevezetője, a kettős és a 3-ík felvonás négyes dal része, de szépek a karok íb. Mailard kiváló müvének benyomása annyira kellemes, hogy aki egy-s er Íb hallotta, nem bírja egyhamar feledni. A kellemes opera Bzombat este kerül itt először színre, — Ajánljuk a közönség figyelmébe. Beküldeíeíí. — A házas életből. X ur néhány hónapra elutarik. Nejétől ézsékeny bucsut vess és végső kérése as : .Maradi hü hotzám!" — A meghatott feleség kiveszi iiebkendö;ít, csomót köt rá — nehogy a kérelmet valahogy .elfelejtse! hol Kelt Nagy-Kanizsán, a kir. lör- ¦ rényszék mint telekkví hatóságnál 1883. ;ví april hó 30 ik napján. 4020 l-l. tanuljátok ezt a tok illeil* anya. — — Azt mi könyv nélkül — fp-lelék a kis borsasok gyermeke im iséget? kérdi az , hová? Hirdetés. Néhai Welisch Adolf volt nagykanizsai rŐfoa kereskedő csődtömegének választmánya részéről khzzététetik, hogy I a csődtömeghez tartozó, a csŐdIel:árban ! 62—235 tételaaám alatt felvett, Ösnesi-n 110058 frt 99 krra becsült bolti csikkek [ajánlat utján a következő feltételek alatt [fognak eladatni: I 1. Az árutár csak becsáron felül — Hova siet komámaasaony. — A temetőbe, fűmagot vetek férj sírjára, mindjárt meg is Qntőzom. — Ugyan minek fárad vele, kizöldül j fog eladatni, az magától is! 2. Venni kívánók tartoznak irás- — Tudom, de sokára- Láasa, azt !8^\'i De\|i • ajioUtukat f. évi areptembnr 24. de hát most nagvon ajánlatot kap-! választmányi elnökhöz 1UW trt \' nt bánatpénz kiséretébei tam, nem szeretnék olyan soká várni. -gyezer i> -A.:Kjnye, ÍÜé or, d0 irtí.ató \| «T}?\' Cjuf modelt válasxtott ehhez az arczképhea! B.; Kérem, kérem — ex a nővérem ! A. : Ho-csánat uram, ezer bocsánat — nagyon hasonlít kegyedhez ! assz be- Megtaláltam. „Csacsa, Magyarországban. Brand Richárd gyógyszerész urnák Zürichben. Tekintetes ur! Engedje megkérem, hogy benn hálás köszönetem a következő nyilatko-\' K D E T E S E — Ugyan édes azomaséd uram, hol i haragusznak moit ..i. nagyon ránk 7 — Két országban. Oláhorsságbaa, nv Komániában. . — Oszián melyik hatalmasabb ? — Hát az oláh mérgesebb, de a r mánt dühösebbnek mondják. — Van-e itt iskolaszék? — kérdi tanfelügyelő a tanítótól. — Van egy rozzant háromlábú o< de as a magamé — felelte^amaz. 3. Az árutár a leg öbbet igén\'nek adatik el ée vevő köteles a vételárt as árutárnak f. évi szeptember 30-ig esz-közlendő átvétele alkalmával azuunsl készpénzben lefizetni. 4. A feltételek be nem tartása esetén vevő kötele* a bánatpénznek elvesztésén felül az esetleges károkat is megtéríteni. 5. Bővebb fel világosítást a csód-választmány elnöke nyújt. 4021 Dr. WEISZ ZSIGMOND, csődvál. elnök. Dr. BETTELHEIM BÉLA, választ, jegyző. K. OOöOOSOOOOCOOaOOOOOOOOOC^SOOOOOOOOOOOOQOr lOOOOOOOOOOOeOOOOOÖOOOOOOOOQOOOC t A (öirvnniasinmi. polgári, izraelita és 8 elemi iskolai igazgatóságok megbízásából minden Iskolai tankönyv WAJDITS JÓZSEF könyvkereskedésében N.-Kamzsán kapható. Valamint minden iró- és rajzszerek felettébb leszállított olcsó áron ITT VÁSÁROLHATÓK. >OOOOOOOOOOCX)OeOOOOOOOOOOOOOOOOCXXXXMOOOC^^ wsjiiw J6aet la?TsyoBiaíjiS« Hip-Ksalnáa, 8 AtíY-KANIZiSA 1883. szeptember 16-án, ElíSiitéLl ár sgész évre......8 frt fél évír ..... ¦ oe.yed érre......2 , íL-y ftam kr. H1R0ETESEK S haafcboS ;i. i.l:; 7, másodszor fi > minden loviliiii soré-t > kr NYILTTERBKN soronként 10 krért vételnek lei Kinrstári illeték mindpn egyes hirdetésért 30 kr. üicn-t.dő. Huszonkettedik évioiyam. ZALAI K0ZL0MY. A lap szellem; részét illeti közlemények z szerkesztőhöz, anyagi részét illető közlemények pedig a kiadóhoz bérmentve iotézcndők ; HAGT-KANIZSA Wlaislcsbar Berm<nttitleu levelek csak ismert Bianka társat tol fogadtatnak «1. Kéxiratnk vissza nem küldetnek .Nagy-kanizsai önk. tűzoltó-egylet" a „zalamegyei általános unilótestöUet\'^ a „nagy-kamzsai fcisdedncvelő egyesület, t „nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet, a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai küiválasztraánya", s több megjoi és városi egyesület hivatalos értesítője. Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Min kell segítenünk? ^Ha nem is terjeszkednénk to-váüb, mint a napi lapok kávéházi bölcselkedésére, minden felsőbb tanulmány hiányával is, még a tudákos csizmadia is észreveszi, hogy ugy állami, mint társad a Íeüi életünk lógköre már majdnem telitett" az elégületlenség könnyen gyúlékony-anyagával; csak egy életerős szikra, s lángba borult az ég fölöttünk1! — Mi tűrés, tagadás, szomorú na pokat élünk! A nemzetiségi gyűlölség nemcsak az ország talpán, de kebelének legérzékenyebb helyén, szive körül is gyilkoló mérget önt, hogy pusztulással fenyíttessen, mi előtt ezredéves létünket Örőmittason ,ün-uepelhetnők. Honnan ered a baj? Hol lappangnak e kórtünetek első okai ? — Hiszen haladunk, még pedig óriási léptekkel, a korral, megfelelünk mindenben a kor kívánalmainak s mégis a tönkre kerülünk? Valóban furcsa jelenség s végelemzésében még sem lehetetlen. Furcsa a mennyiben a látszat mindent elrejt, a látszat a gyönyör fényével vakit; az ioyenczkedó korszellem szolgálatában áll s nem törődik azzal, hogy vájjon a nyomor képes-e az Ízletes újdonságokat megemészteni, vagy nem, vájjon a bevett újdonság át fog-e hasonulni testté és vérré, vagy nem? A nyugat kívánja s mi hiven engedelmeskedünk, nehogy valamely vád érje szegény fejünket. — Nos,ha ezt tesz-szük, még nem volna oly nagy haj, de tegyük ezt higadt megfontolással s ne „hü bele Balázs* módjára! Ha második gyermekkorukat élő véneink — mert hát manap már nemcsak a test, de a szellem is kora érettségre van kárhoztatva -- köny-nyü hiszemmel meg is adják magukat egyes szép szólamu és sokat igérő reformeszméknek s mint a kamaszéveket elért siheder, csak té- vesen felfogott egyéni szabadság után lihegnek is, nincsenek s ne volnának már józan gondolkodású férfia-ink, kik a látszólagos jónak értékét valódi becsére leszállítani képesek volnának ? — Hol nyilatkoznak hát leginkább e sokat Ígérő reform eszmék s hol a legkártékonyabb hatásúak? — ~— Itt már mi is a „modern* eszmék világába csapunk s a minden oldalról agyon magasztalt nevelésre ve tünk egy rövid pillantást. — Mióta boldogult emlékezetű báró Eötvös József megtestesítő az „eman-cipatíó* nagy eszméjét, azóta e szó magyarázatában annyira terjedtünk, hogy egyebünk már nem lévén hátra, a morált is szerte czibáljuk. A szülői ház, az iskola, a nyilvánosság annyira áthatott „emancipált" eszméktől, hogy a közerkölcsiség, közszellem helyett, az egyebekben fejleszti a korlátokat nem ismerő szabadosságot, a rabulistikus szellemet, a társadalom nyomorékjait, kik csak követelni tudnak anélkül, hogy követeléseiknek jogosultságot szerezni képesek volnának. Valóban, ha csak magyar dédanyáink s dédapáink támadnának fel, e furcsa kor fölötti hamuitokban bizony aligha vissza nem bújnának abba a csöndes lyukba, hová a tiszta erkölc-öt, azt a józan, puritán nevelést, a közerkölcsiséget s mindent a mi jó, magukkal temettek. Ok is azt mondanák törött szívvel s két ségbeeső lélekkel, mit Kossuth: „nem vagyok már közibétek való, nem ismerem az aj erkölcsöket!* Bizony farán is állunk, az ti-gadhatlan. Az ifjúság szine java hasznos foglalkozás helyett „tested zés" czimén minden néven nevezendő nyaktörő sporttal fecsérli idejét, miután már elég knrán hegya korlá magát a pénzköltés minden nemébs ; a „ kisasszony -ok — se titulust már 12—16 évesek is meg- kívánják — nem Ülnek a szövőszékhez Üres perczeikben, a kenyérdagaszt ás paraszt munka a konyha piszkos hely nekik, mit is mondana X Y uracs, ha ott találná? — fczek helyett persze kényelmesebb tükör előtt, az utczáns ki tudja hol s mint tölteni az időt. A czigaretta füstje tömjén füstnek tetszik nekik s oem érzik szemtelenségök pírját már arezukon égni, sót vannak szülők, tik még gyönyörködni is képesek e csenevészett fattyahajtások űzelmein. Mi jót várhat ily ferde nevelés után a társadalom? Ezek csak majmokat nemzhetnek, de nem hősöket s hősnőket. Közoktatási törvényeink szépek, magasztosak, sőt jóknak is mondhatók, csak egy hibájuk van, s : ez a végrehajtási erély hiánya. Hász-talán panaszkodoak a tanítók a gyermekek nagyszámú igazolatlan elmaradása fölött, ki törődnék ilyen lappáliakkal, ngyjfs elég dolga van a hatóságnak az adókivetés és beszedéssel. .S. c-zeo lanyhaság, ezen mulasztás eredménye a sok csirkefogó, a sok betörő, a sok kenyértelen su-haocz. Hogy tanító, iskolaszék s több más hasonló fórum, hogyan oldja meg feladatát, azzal ugyan ki is törődnék komolyabban, elég ha van minden néven nevezendő egyesületünk, hatóságunk, majd fundálnak azok oly fényes eredményeket ki, hogy bizony a miatt meg is vaknl az ember. Pedig hát mai nap az a módi, hogy mindennek s igy a szilárdalapu állami létnek is, alapjául a jó nevelést szoktuk hangsúlyozni. Ez igaz is, ki is vonuá kétségbe? De nem elég azt beismernünk, hanem szükséges minden eszközt meg is ragadnunk, mi a jó nevelés elérhetésére okvetlen szükséges. E lapok hasábjain már fel volt híva a hatóság és közönség figyelme a 10 — 14 éves gyerkóczök, tanonezok szivarzási iskolakerülés! dühére s ez alkalommal sem mulasztjuk el erre figyelmeztetni. — A miniszter megbízottja sokat utazott az ipar- és iparosiskolák ügyében, sokat is tapasztalt s a miniszteri rendelet is van ezek felállítása, ügyében, mi pedig alszunk, mint a bunda, pedig hála az égnek még nem értük: el végkép a megdermedés idejét. Ha tehát korunk mtszmáit ki akarjak pusztítani, legyünk erélye-Ívesek a közoktatási törvények végrehajtásában, őrködjék szülő, iskola és a hatóság a közerkölcsiség féltett kincse fölött, hogy létképes nemzedéket teremtsünk, akkor az esztelen zavargások korszaka bizonyára lejárta magát. R-r. Egy nagy tévedésről- Sok, nagyon sok hajnak volt már s lesz is okozója a tovább nyújtózkodás, mint a takaró ér. Sok, nagyon sok szerencsétlenséget idézett már iz elő, hogy többet akartunk kivinni, mint amennyit a rendelkezésünkre álló eszközökkel kivihetünk. A ki figyelemmel kiséri a mindennapi élet hullámveréseit, láthatta és láthatja, hogy naponkint szaporodik a íézengők, a szellemi proletárok ugy is tetemes száma, hogy a józan élet- és munkák ed vü munkások száma naponkint fogy s hogy már ma ott állunk, hogy a szegény, de még a jobbmódn mesterember is gyakran sóhajt fel: „miért nem nevelt az apám engem is urnák, miért nem hagyott engem is taníttatni.?* Nagy, nagyon nagy baj az, hogy a nép azon része, mely hivatva volna az életerős középosztályt képezni, immár ekként veszti türelmét, munkakedvét s eksént vetkőzik ki megelégedettségéből. S hol kereshetnők ezen társadalmi baj kútfejét, forrását? A munkás panasza oda szól, hogy miért nem taníttatták? menjünk tehát vissza odáig, a meddig a gyermek tanuló pályája együtt halad s a honnan aztán elágazik az ut; egyik teremti a józan, életerős mnn kásosztályt s a másik útnak végén az intelligensebb, a tanultabb néposztály áll. Lássuk már most minő rugók vezérlik a szülőket, midőn gyermekeiket ez vagy amaz útra — pályára — bocsájtják. A tehetósb, a johbmódu szülőket egészen mellőzöm most, mert ezes a mai korban sajnos, igazán szégyennek tartanák, ha fiaikat mesterembernek kéne adniok, csak a szegény, a tehetetlen, vagyontalan szülők eljárásáról — hadd mondjam ki mindjárt Ítt,nagy tévedéséről — akarok és kell is szóilanom. Egy tehetőst) apa, miután fia a középiskolai tanulmányokat befejezte, felküldi öt a fővárosba, hadd tanuljon, hadd legyen nagyobb ember az apjánál. A reményteljes sarjadék, mondjuk nem tanul s a mellett megtanul ágálni, megtanulja azt, amit egy uri barátom jellemzően nevezett el nyújtózkodásnak, előadásra nem is, vagy nagy ritkán jár, megismeri a főváros örömeit, vizsgát nem tesz s aztán hazajön köhécselve, véghetetlen kiélt arczczal s elkezdi idehaza muokáját. A gazdagabbak előtt nincs tekintélye, odamegy tehát, ahol még annak örvendhet, a szegényekhez s ott aztán gyakran esik ilyetén beszélgetés : — Jézusom fiatal ur, be rossz színben van. Hja bátyámaram nincs az máskép, ha az ember Pesten akar lenui, tanulni akar éjjel-nappal, hogy czél-ját elérhesse s a mellett kenyerét is, ruházatát is megkeresse, mert onnan hazulról egy krajezárt sem kap. Ugy bizony kedves hátyámuram, ugy nézzen rám, hogy én most már TARCZA. Nem tagadom. Nem tagadom : én a szerelemnek Sxámtaliusztr rabjává levek, De ily\'lánggal, íty emésztő héwel Szívem soha nem szerető még. Imádottim lassanként letűntek Szerelmemnek fényes látkörés, De képedéi rajta, oh leányka, Túlvilági fényben őrzöm én. Te gyöngye vagy, bálványa lelkemnek Melletted a mnlt csak zemény A te képed ragyogni fog mindig HE szerelmem tündöklő egén. Hogyha fényes csillagok uralk\'tak ílgi fénycyel eddig szivem «m: A te képed a te tiszta lelked Egy Qdvadó mennyország nekem. Azért voltak szivem szerettei A ragyogó szép kb csillagok, , Mert tul rajtnk még egy lépést téve Most nálad a mennyekben vagyok. SZ0BOSZLÓ1 ISTVÁN. Magyar nyelvészeti adalékok. Irta: THEWREWK ÁRPÁD. TCTTT Takarodj-e vagy takarod jál ?— Simonyi „Rendszeres nyelvtan\' á-nak 183. lapján, hogy „magától értetődik* is olvasható, egy „takarodj el !* ötlik szemünkbe. Ugyanez a „takarodj el!* Simooyi-nak „ATTtibar-barua-ában is (.Lncaa a non lucendo!\') található, [L. az 51, I,). Igaz, hogy a köznép némely vidéken némely ikes igének a ps r&ncsolómódját rövidség, kedveárt egy szerű j-vel képei, kivált ha azige amúgy íb sok ozótagu, de közel ezeréves európai cui túránkkal egykorú irodalmi nyelvünk-ben e korcsalakok polgárjogot soha nem oyertek ;* már pedig legnagyobb kincsünket, irodalmi nyelvünket, mely a parlagon mnradt tájasólásokkal szemben tisztaság, következetesség, grammatikai fejlettség és szabatosság által tűnik ki, mely a lájszólásokbau található jó-uak okos fölhasználása által a tökéletességnek magas fokát érte el; mely szilárd elvek szerint szabályozta maga magát, mely egységes voltánál fogva a sok elemre oszló nemzetet szellemileg egységesen Összetartja, mely a magyart egységesen érző és gondolkodó, s énemé nyeít és gondolatait egységesen kifejező és leíró „cultur-néppé* teszi, Simonyi nyelvtanaként (,Ignoti n :11a cnpido!") fitymálva elhanyagolni, ha csak szegény rokonainknak, a kivesző-fél bea levő szamojedek-nak, osstjákok-nak Btb. irodalmi nyelv nélkül szűkölködő állapotára vsssabanyatlaní sem* akarunk, semmi szín és Ürüg7 alatt nem szabad ! — Lássak ezek után, mire tanít minket .8 közel ezer t/ea irodalmi nyelvi — A legrégibb bibliafordítás-bzn a páran caolómód második személyét illetőleg * Sokan a költőkre hivatkoznak, hogy hát azok is használják, és mégse gondoljak, hogy a költőket gyakran a rím. a rhytfamus és a marták ez alakok haszna latára kényszerítheti. .Fordnj be é> alngy." (Arany János.) „De ám e szabadsággal-való élést csak poétákra bízhatjuk, nem pedig majmokra, kik torkukat megmatsze&ék a beretvával, melylyel a poéta szakáját le beretválja* monhatjuk Rájnis-BaJ e korcsalakok hsainilatát illetőleg is- lyen mondatokat találunk: „Menj el az edényekhez s\' igyál vizeket." — „Jőj ide, s\' egyél kenyeret.* — „Ke késsél tennem érted." — „Sionnak leánya 1 bánkódjál, erőködjél.8 — „Kérlek, em-lekezjél meg." — „Te, Juda, ne vétkez-jél.\'* — A »Thewrewk-codei"-ben ilyenek találtainak: „Idwezlégy yrgalmas Wrám." — „Irgalmaz énnekem bynea-nek.a — „Emlékezzy. 1 az nagy keservéé zomorwsagodról." — Komjáti Benedek (1533.) ig, ír: „Ne dicsekedjél." — „Ne negédeBkedjél." — „Ne kevélked-jél, de félj." — Telegdi \'Miklós (1577.) okként szól: „Tsak ü neki szolgálj, és as ü nevére esküdjél.„ — .Törekedjél és igyekezzél azon, hogy .". -u — Károlyi Gáspár bibliájában (15S9.) ilyeket találunk : „Hogy öregbedjél mind az te vé-gediglen." — ,B zxál az Úrban és tsele-kedjél jót." — „Isten, ne távozzál el én tőlem!* — „Ragaszkodjál a\'hoz és el ne szaladj.0 — „Oktatlanal ne kegyetlenkedjél.\' — Pázmány igy szól: „Jőj el, Uram, és ne késsél immár!" — „Bízzál azért Is énben." — „Mellyben lakozzál." — „Akár hová rejtezzél." — „írj, olvas, énekelj, fohászkodjál, hallgass, imátkoz-¦ál." — Káldi György (1626.) igy ir: „Gyönyörködjél az Úrban." — „El ne távozzál e helyről." — „Öltözzél fel." — Szenei Molnár Albert (1608.) igy ir: „Le ne ezzel.\'" — „Örvendezz immár." — „Légy jó kedvel, egyél igyál, tsnfolkod-jál és nevess.u „Megemlékezzéll" mondja a „Heptalogus" (1750.) atb. Mit bizonyítanak esek a legjelesb régibb magyar írókból idézett példák ? — Nem de azt, hogy az ikes igák parancsoló módjának második személye „jál-jél\'Mel, z nem ikeseké pedig putzta i-vel kébeatetik. Ezt a magyarul tanuló ifjúságnak figyel • mébe ajánlani annál inkább kellene, minthogy soha sem vétettek ez ellen nálunk annyit, mint épen jelenleg, és mikor is uton-utfélen egy reszt ilyen korcsalakokat kell hallanánk: „kérjél4 (e h. kérj), meojél (e h. menj,) hallgassál (e h. hallgass), mondjál (e h. mondj) adjál (e n. adj), maradjál (e b, maradj), várjál (e h. várj, szaladjál (e b. szaladj), ne sírjál (e h. ne sírj), olvassál (e h. olvaasj. legyél (e h. légy), legyél (e b. tégy), vi-gyél (e h. vigy), Btb., — más részt pedig ilyféle korcsokkal kell minden lépten nyomon (még egy „Antibarbarns"-ban Ís!)jtalálkoznunk:\'„takarodj (e b. takarodjál), ne okoskodj (e h. ne okoskodjál), ne haragudj (e h. ne haragadjál), ne sio morkodj (e h ne szomorkodjál), ne késs (e b. ne késsél), ne bánkódj (e h. ne bánkódjál), no erőlködj (e h. erűködjél), cm lékezs (e h emlékezzél), ne vétkezz (e h. ne vétkezzél), ne dicsekedj (e h. ne dicsekedjél), igyekezz (e b. igyekezzél), távozz (e h. távozzál), ragaszkodj (e h. regaazkodjál), cselekedj(e h. cselekedjél), ne álmélkodj (e n. álmélkodjál), aib. Mit taoulunk már is e példákból, melyek a használatban levő korcsaJakokuak még ezredrészét sem teszik? — Nemde azt, hogy a legújabb időbea a Simonyi féle nyelvtanok léhaság a a elvtelessége következtében (hiszen e nyelvtanok magok is vétenek akárhányszor az irodalmi nyelvhasználat ellen 1) >gósi bsibyloni nyelvzavar állott be, oly annyira, hogy oly igéket, melyek nem tkesek, ikesekűl (p-„szaladozik" a „Pesti HirUp" 1883. június 23. megjelent „Tárca" jában) hasz- nálnak, míg eltenben aj ikeseskel agy bánnak, mintha iktelenek (volnának 11 XIV. Esne Vagy esnék? Simonyi „Rendszeres nyelvtan-ánsk a „Beveze-tés"-ében e mondatra bakkanunk: „Nagyon nehezünkre esne az akkori magyar nyelvet /megértenünk". — Minthogy „esik? íkes ige, azért az imperfectama nemiebet „ese, esne", hanem igy van: etek (ebből: ese-ik) és eenéc (ebből: esne-ík). Hogy az ikes igének egyes 1 „Olvasol, nézel, leszel, olvassál, írjál, dolgozz, aludj1\'. (Simonyi. „Magyar nyelrtau-. 1. a 21. lapon.)-Ilyen korczalakokkal kell, íme, a stegéay tannlónak megismerkednie \\ — És még mily kába elemzés kíséretében! .Olva-so-1, núie-1, dolgoso-1, leszc-1, iszo-1, dolgoz-zá-1, olvaásá L Írjá-1" i ! ! — Hogyan kell eieket elemezni ? — Mutassa azt a követkoső példa 1 Minthogy „dolgozik- ikes ige, tehát elvágom az ik szeméi-ragot, hogy megkaphassam a tőt Ha a tőhöz e kötőhangzos személy-rag ,ol" járn!, megkapom az egyes számú második személy: dolgoz-ol. (Kt-m : dolgoio-1!) Ha a tőhöz e mid jegyes szémélyragot „j.-U-föggesztem, megkapom a parancaolő mód második személyét: .do\'goz-jál\'-éj hasonulássá): „dolgoz-zál" (nem: dolgosxá-1 !! ! ) — Elemesni tndni, ez minden nyelvészkedésnek múlhatatlan elŐfoltétele I Es elemzésnek\'1 dolgo-ao-1, dolgozzá-1" képtelensége azonnal napfényre kerül, ha ez alakokat tehető vagy mivel tető raggal képezzük : mert akkor ezeket az alakokat kapjuk: „dolgos-hat ol, dolgos-ta:-ol, dolgos-has-sál, dolgos-tas-sál.\'\' Tartoz-hatjk-e a kötőhangzos .oly* zaemélyragnak az o-j* a tőhöz, t. i. dolgox-hos? Nem tartozhs-tik, mert hiszen akkor a bat és Ut rag cl nem választaná ezt as o-t a tőtől! Hát a mód-jegyes kjál" személy ragnak egy része, t. i. Ja" tartoihatik-e % tőhöz? Neu, mert akkor a tő (dolgoz) és a Já" közé nem kerülhetne a hat és tat rag 1 Ez, ngy gondolom, világos ; — csak az nem világos, hogyan érhetett 8i-monvi-nak még elemezni sem tűdé nyelvtana két „ajánlott" kizdás::-: HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM. ZALA. ÖZLÖKÍ atyámnak egy krajczárjába sem ke-- rülök s ha nemsokára ember leszek, emberségemet magamnak köszönhetem. A bátyámnram persze merő csodálkozás, sajnálja a szegény fiat, hogy lám-lám, be megviselte a tanulás ; de azért titkon az ö szivében is megfogamzik a vágy, hogy hiszen az ö fia is van olyan életrevaló, mint a „fiatal ur", hogy ha e megtudta keresni kenyerét mindi segítség nélkül, az övé se különb s e gondolatok közben egészen hallgatag lesz, mire a .fiatal nr\' kötelességének tartja megtörni a csendet: Hát bizony bátyámaram, ha én magának volnék, én is urnák nevel ném a fiamat, hadd legyen különb az apjánál. S a szegény ember félrevezettetve ilyen lelkiismeretlen „ nyújtózkodók" által, erején tul taníttatja a fiát s csak később, ha a felsőbb tanulmányokra kell fiát küldeni, látja be, mennyire meg van ó csalatva. S azokból a .nyújtózkodó fiatal urakból lesznek a legreménytelje scbb proletárok, s ezekből a megcsalatott munkásemberekből az elégedetlenek, valamint azokból — s még inkább ez utóbbiakból — kik tanuló társai voltak a bátyámuram fiának, s annál az útelágazásnál más útra tértek, mint az. Szegény, megcsalatott emberek! Ha fontolóra vennétek a dolgot, láthatnátok, hogy az a kereskedő megelégedett s nem cserélne senki ember tanult fiával, hogy az a munkabíró, munkaszerető ember milyen erós, milyen eleven még akkor, mi-dón az * tanult ember már galamb-őszen s tétovázó léptekkel megy addig, mig nyughelyére. — a sirra — botlik s akkor az ilyen lelkiis meretlen .nyujtózkodóknak" odamondanátok máskor; Magán is meglátszik, hogy nagyobb nr az apjánál. B. B. Jegyzőkönyv h i-op-.-\'iii kereskedelmi s iparkatn urának 1883-ik évi június hó 21-én tartott Yen-d-s közöB üléséről. Jelenlevők ; a kamarai elnök Mülier Paul in ur, mint előülő, a kamarai tagok : Barth Tóbiás, Cteke Ágoston, Friedrich Lajos, Galauner Antal, Groas JÓzsef, Krauaz Károly, Kugler Henrik (alelnök), Lenk Kálmán, Marki József, Bittér Vilmos, Schneider Márton, Scbuster Károly, ThtcrÍDg Lajos urak ; mégis a kamarai titkár Schíadler Ferencs és * segédtitkir Wetzer Endre. As ülés kezdete délutáni 3:/2 órakor. 100. ElnÖk nr azon kérdést teasi, hogy van-e valakinek a t évi April 19 én tartott rendes kosos ülésről szóló és nyomtatásban kesében levő jegyső-kiiayv ellen kifogása? Kifogás nem tétetvén, eaen jegyző-könyv hitelesítettnek tekintetik. 101. Elnök nr mindenek előtt kö eső jelentését olvastatja: .Mint ss igen tisztelt kamarai tagok a lapok utján már tudni fogják, a Budapesten, 1885-ben tartandó országos iparkiállitás Ügyeinek vesetése ezéljábót a soproni kereskedelmi és iparkamara kerületére nésve a nagym. m. kir. fölérni velés-, ipar- ós kereskedelemügyi mí-niiierium kiállítási vidéki bizottságnak megalakítását rendelte.* .Ezen bizottság álljon Sopron-megye főispánja mint elnökből; a soproni kereskedelmi és iparkamara ugy a sopronmegyei gazdasági egyesülőt e-\'nö keiből mint alelnökökből; a kamara iparosztályának tagjaiból: a kamara titkárából; a soproni gazdasági egyesület vÁlasstmányi tagjaiból; a soproni kamarák erülethes tartósé megyék közgazdászat! előadóibél és a ministerínm által kinevezendő tis tagból.* Ezen bizottság megalakulása, mely a nagym. ministerínm részéről erre hivatott főispán ur által eszközlendŐ, addig meg nem történt, minek következtében működését még meg nem kezdhette." Minthogy pedig, mint szinte a nyilvános lapok közölték, ezen kiállítási vídéti bizottságok az ország minden ré tizeiben megalakultak és a bízottság megalakításának elmulasztásából a mi kerületünkben.magára a kiállításra nézve is könnyen hátrány származhatna : ennek folytán szükségesnek tarlom, hogy ezen aggálynak már mai Ülésünk jegyzőkönyvében kifejezés adassék, bo. y a kamarának választói részéről semmi habár alaptalan, szemrehányás ne tétethessék. Szóval kooa tatái tat ni kívánom, bogy a kamara ezen bizottság megalakítására befolyást nem gyakorolhat és hogy kő-etkezve azt a mulasztás miatt ok nem terhelheti." 102. A felolvasott ügyleti jelentés szerint az utolsó ütés óta 756 beadvány érkezett sz ígtatÓba is lett szabályszerűen elintézve. Közöttük találtatik: 458 átirat íparbejelentettekkel ; 71 árjegyzék élelmi szerekről ; 7 vasúti körözvény uj díjszabályok életbeléptetése, ¦ gyors és teheráru-forgalomban eszközölt változások éi uj vasúti állomások megnyitása tárgyában; 2 jegyzék a magyar kir. vámhivataloknál be- és kivitt árumennyiségekről : 24 átirat bejegyzett és törlött ősegekről ; 13 átirat ksmsrai illetéklajstromokkal; 11 értesítés kereskedelmi és ipartarsnls tok megalakulásáról, — bizonyítvány kincstári szállításokra számú harmadik személye az imperfec-tumban csakugyan ék-kel és nék-kel végződik, azt hadd bizonyítsák a köve: kező példák : .Mundoaneki méret eneyc." (Hai. besz.) „Eb evecoz tilaot gimilstw]. (H. B.) „Horoguvec isten. (H. B.) „Na bukodooozor király eBÓk (nem [ \| 6 ortzájáran. (Legrégibb bibliafordítás.) „A beszéd betelek (nem: bétele)". (Ugyanott.) .Elalvék vacsorállan. (Ugyanott.) ,Az álom eltávozéa". (Ugyanott.) „Zsáka öltözék". (Ugyanott.) „Imádkozek". (Ugyanott.) .Ott lakék; nem evék ; igen m-gbaragvék ; megéhezek : teljesedek ; megháborodék. (Pesti Gábor. 1536.) ^ .Az e\'.ső fold elmúlok; a bűn megele-venedék; a sereg nép ettsodálkozék", (ErdŐsi János, 1541.) .0(1 Bokáig fekvék koronáért buvában". (Tinódi Sebestyén. 15Ő4.) .Körösbe szőkék, oit lőn a halála". (Ugyanot:.) .Hlyen képen mulék ki a világból szent Margit asszony", (Te-legdi Miklós. 1577.) „Bárányt éllek a templomban". (Ugyanott.) A sátor négy részre valók és leesék." (Heltai Gáspár. 1574.) .O\'.tokár erősen boazankodék. (Ugyanott.) .Istennek tüze esek le az égből". (Károlyi Gáspár. 1589.) .Ugy elfékélyesedék, hoary tetőtől talpig semmí épség nem marads benne". (Pázmány Péter.) .Félelem esék reám". .Bé kijelennék. (Káldi György. 1626.) „A szegény mészárol; abból kiesek. (Mikes Ke lemen.) .Sérelem nélkül a földre esék. (Haller János.) „Nem illenék. (Komjáti Benedek. 1533.) „Hogy beteljesednék a*. (Pesti Gábor.) „Hogy as í.gyb.n lekennék. (ErdŐsi János,) „Fejők esnék (nem : esne I) Kis Péternek, Tsáki Mihálynak. (Tinódi Sebestyén.) „Ha valami gyarló atyafi megbotránkoznék benne. (Telegdi Miklós.) „Ha as ő ssövetoeke ss én fejem fölött fénylenéc". (Károlyi Gás pár.) „Mikor ugy tetszenek az Ő atyafiainak, (Pázmány Péter.) „Hogy eső esnék (nem: esnél) a földre. (Káldi György ) „Megesnék bizony benne, ha vállalkozók megbízhatóságáról és szálli-tá.i képességéről, 3 átírat kiállítások tárgyában; — megkeresvéoy a katonai kincstár részéjre szállitottt csikkekért felszámított árak helyességének bizonyítása tárgyában. 103. Kamarai illetékek Höben befolyt: a kőszegi adóhivataltól 4 fri 50 kr: a kapavári adóhivataltól 49 „ 15 a karádí adóhivatal . 2 , 467, ¦ a kaposvári adóhivatal 2 . 17 „ a kis-martoni adóhivataltól— , 50 „ a z.-egerssegiadóhivataltól26 „ 37\'/, . s n.-kanizsai adóhívataltŐU8 . 51\'/i * a letenyei adóhivataltól 5 . 55 . a sárvári adóhivataltól 23 , 95 „ a karádí adóhivatal . 11. 107, , S bogyósai adóhiva\'al 10 , 461/, „ s tapolczai adóhivataltól 64 . 90 7a > a letenyei adóhivatal 11 • 627a ¦ összesen 231 fri 2I 7, kr. 104. Idegen kamarák részéről jegyzőkönyvek érkeztek, és pedig : A csersovitzi kamarának 1883. márczius 31. és május 26; . reicheobergí kamarának 1883 aprii 3. és május 18: , fiumei kamarának 1883. aprii 10 és május 11 ; . zeoggi kamarának 1883. aprii 8. és május 6 ; „ tri es tí kamarának 1883. márczius 30.és apri! 9; . bécsi kamarának 1883. aprii 18. és május 9; „ brassói kamarának 1883. márcz. 20., aprii 17. és május 7; A kolozsvári kamarának 1883. apri! 28; gráczi kamarának 1883. márczius 29; pozsonyi kamarának 1883. aprii 18; teldkirchi kamarának 1883. aprii 28; salzburgi kamarának 1883. márczius 28. és aprii 25; zárai kamarának 1883. márczius 14. aprii 7. és 9; leoboni kamar nak 1883. június 29 ; miskolczi kamarának 1883. május 10; zágrábi kamarának 1883. ápri! 30; budweisi kamarának 1883. márcz. 20; klagenfurti kamarának 1883 márcz. 12; innsbrucki kamatának 1883.májua 17; temesvári kamarának 1883. május 10; pécsi kamarának 1883. aprii 25., és május 29 ; olmü\'zi kamarának 1883. május 8; a rovereto: kamarának 1883. május 28: napján tartott üléseikről. 105. Egyébb nyomtatvány ér-j kezett: A Központi Értesítő 30-46 számai. A salzburgi kereskedelmi és iparkamara 1871 — 1880. évi atatistikai je lentése Statistikai Évkönyv. XI. évfolyam 10 füzet. Magyarország árulorgalma Ausztriával és más országokkal. Félévi összeáll itás. A brÜnni kereskedelmi kamara iptrsta-tistikája V—VII. füzet. A chicagói csász. és kir. osztrák magyar consulatusoak 1882. évi kereskedelmi jelentése. Kereskedelmi gyakorlati könyvvitel. Ré vay Károlyiéi. Commercio di Trieste nel 1882. Az ipartörvény revísioja. Heltai Peren ezt öl. A zágrábi kamara titkárának jelnnbese as 1882. triesti kiállításról. Közzétételeit: / 106. A közlekedésügyi m. -fcir. mmisteriumnak 12870. ssám alatt-^kiadott rendelete, mely szerint a vasofj üzlet-szaBályzlok a folyékon kénsav é fogékony légeny-oxidnl szállítására vonatkozó intézkedése módosíttat tk. 107. A nagym. m. k. f\'ildroíveléa-, ipar- én keresedelnmügyi mioislerium nak f, évi június 2-an 24656 ssám alatt kelt rendeletébe) közölt azon módosit-ványok, molyok a Német birodalom és Szerbia közt kötött kereskedelmi szerződés következtében, a Szerb beviteli vámok tekintetében reánk nézve is vonatkozó alt. 108. A helybeli cs. kir. katonai élelm-zéai raktárnak hirdetménye, a azükKégett tüzelőanyag biztosítása végett. 109. A nagym. m. kír. földmive-lés- ipar- és k ereskod" lem ügyi minis-leriuronak f. hó 13 án 25599 szám alatt kelt értesítése, a murcia-aquilati vasút-társuiat számára talpfának szállítása véget:. Elintézett ministeri leiratok : 110. A nagym. m. kir. földmivelés-, ipsr- és kereskedelemügyi miuisierium-nak f. évi ápril 12-én 13732. azám alatt kelt leirata, a fegyházakban, börtönök-bon és fogházakban űzött ipar szabály ozás i tárgyában. 111. Ugyanannak f, évi ápril 22-én 14345. sz. alatt kelt leirata, melylyel a kamara felhivatott, az illető iparos köröket a .Mesterségek Könyvtára\' eztmu műre figyelmcztetni. 112. Ugyanannak í. évi május bó 7-én 20467. sz. alatt kelt leirata, a kamarai illetékek mikénti besrolgá] tatása tárgyában. 113. Ugyanannak f. évi május 20-án ad 10082. sz. alatt keít leirata, az aranka maggal kevert vetőmagvak eláru* sitása tárgyában. Elintézett megkeresések: 114. A sárvári m. kir. adóhivatalnak megkeresése, kamarai illetékhátralékok leírása végett. 115. A soproni m. kir. pénzügy-igazgatóságnak megkeresése, bizalmi féi fiaknak a GyŐr vaxoaí fogyasztási adókivehető bizottságba leendő megnevezése végett. H6. A „G-izette de Hongrie" szerkesztőségének megkeresése, forgalmi adatuknak közlése végeit, 117. Deutsch A. fial, siófoki terménykereskedő czégnek megkeresése, á vasúti vitelbér leengedésének ügyében. 118. Az 1885. évi budapesti általános kiállítás országos bizottságának megkeresése, as ezen kiállítás érdekében kiadott felhívásnak terjeiztése végett. 119. Zimmermann Károly ur, kamarai tag és szombathelyi lakosnak megkeresése, a védjegyek haszaálhatáss tárgyában. efféle tudatlan seb ólában tanítanának minket". (Ceglédi. 1670.) .Meg-esnék (nem: esne!) a kéd szive rajtam. (Mikes Kelemen.) .Török kézben esék" („Ritka magyar régiség. Közölte P. Tnowrewk Józsel a .Hírnök" 1835. évi folyamábsn.) Mindezekből a példákból, ugy gondolom, ki világiig, bogy nyelvésznek sem szabad Simonyi-ként igy írnia: .eae, esne, — lévén az ikes igéknél as egyes s-.ámu harmadik személynek a végzete az imperfectumban ék és nék. XV. Bölcsesség-e vagy bölcseség ? Simonyi nyelvtana holmi laikus emberek példéját követvén bölcsességet ír (a 38. lapon) bölcseség helyett Nézzük csak kiasé, hogyan Írták e s«ót a régi jő időkben ! Calepinus-nak 1590. megjelent 11 nyeivü szótárában .sapientia" alatt ez áll: „bÖllseség ezesség. Faustus Verán-tius-nsk 1595. Velencében megjelent dictionsri urnában 1 „sapisntia* mellett magyarul es áll: .beulcheségh". Szenei Molnár Albert-nek először 1604. és utol jára 1708. megjelent szótár, bsn szintén es áll: ,Bölczeséglsapíeutia\'\'. — Pápai Paris Ferencs szótárának legutolsó (1801. megjelent) kiadásában is „sapientia" magyarul igy érteimestetik; pböitseség". Tekintsük meg most as ujabo és legújabb szótárakat 1 — Kress oerics Ferenci ..Magyar szótára" épen ugy, miként a Csucsor-Foga raai-féle nagy ssótár és Ballagi Mér-nak 1873. megjelent nagy szótára csakis .bölcseség"-el ismer, míg Stmonyinak, „bölcses-ség"-e előttük égessen ismeretlen. — A kiejtés, melyet a magyar helyesírás fóel vének épen oly kevéssé lehet tekinteni, mint például a francaiéban, akár ss angolban, nagyon kedveli a sziszegók-bek etymologia-ellenes, geminalió-ját vagyis kettős te tését; p. csufossan, baho-oássan, sótsan, sikoss, ssirossao (1604). „a világnak nemessé" (1666.), kedvessen, legnevezelessebben. szorgalmatOBsan, rendessen, istenessen, magánossao, iszszonyu v estedelme, essőnek, mintáz eső csépjei, bizonyossan, homályossabbao, „csak leg-kissebbik motszanásra ís" (1666) „hidda tanúságot erösaen" (1666.), „benned eróssen hivőknec" (1582.) „legyünc erössec hitünkben" (1582.), „amaz dl-csösséges Sioonak" (1681.), közzűlöc meltob vala; as vass mindeneket megront ; olly eróssen üte; vass foga, vass körme Ő nekie vala; de az birodalom immár kisebb vsla (1626.), merészzzen ugrál (1626.), hsmissitván; bátorsi-gossao : e g g y i k közzülünk ; hamis-san (1626), sok tövissek közt: közéd elbocsátván (1666.), .hamiasan es vakmerőül vitattiac* (1589.); ,,s\' maga must kássít, trobitássit/dobossit s három török sipossit" (1G70.); »«sJt el-lüsessettec" (1670.); szsbadossan ; basznossabb ; hatalmasabb közönségessen ; „eróssen lütet-vén" (1670.); ..erőss vasamaUkája"(Károlyi Gáspár.1590.): „eróas vigasztalásunk lenne"(Ugyanott); tsendesebb, ájtatosan (l792.)1,erőssen"(lS4G.), .egészssen meg-jobbitva* (1847.), szerencsésebb.magossac (1590.), kegyeimessen, köziül (1666.), erőssiti (1670.), bőségessen, csendesen, okosssu, keservessen,- figyelmestetéssül, büntetéssül, megkülömbőzte\'éssül, 1 .egy sokat igirŐ,de keresset adó"(l670.),.a hassa »üu inkább* (.Ritka magyar régiség. Közölte Ponori Thewrewk József a .Hir- SZH.P i EMBER 16 in 1883. 120. A brünni kereskedelmi és parkamsráoak megkeresése az iránt,, van-« ss itteni kerületben oly gyár, mely szárított burgonyából lisztet késsit? 121. Az országos borászati kormánybiztosnak megkeresése, a borkereskedők jegyzékéoek közlése végett. 122. Beltlbeim W. Samu és fiai nagy kp nizzai czégnek beadványa, B rongyszállitás körül felmerülő nehézségek elhárítása tárgyában, a magas mi- ísteiiumhoz felterjesztetett. 123. Az „öalerreicnisch-uogarischo Exporlbuch* czimü mű kiadójának azon mrgkeresése, me\|y szerint a kivitellel foglalkozó czegek névjegyzékét kéri. 124. A sümegi kir. adóhivatalnak ra-gkeresése, illeték-hátralékokról szólló kimutatásnak kiszolgáltatása végett. 125. GrÜnbaum Albert körmendi kereskedőnek megkeresése, a szeszes italoknak kicsinyben és nagyban való árulása tárgyában fennálló rendszabályok közlése végeit. 126. A zalabéri körjegyzőségnek megkeresése, ¦& illeték-bátralékokosk kimutatása végett. 127. Kobn Adolf győri czégnek megkeresése annak igazolása végett, hogy a győri és ujszőnyi piaezok minő viszonyban állanak egymással külöuö-sen a repczeforgalom tekintetében. Vásárengedéíyezések : 128. A nagym. m. kir. földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium f. évi május bó 5-én 20898. sz. alatt kelt rendeletével megengedte, hogy a Zalamegye területéhez tartozó Sümeg községben f. évi május 1-én meg nem tartathatott országos vásár helyeit májas 10 én pÓtvásár tarlassék. A kamarának tudomására hozattak : 129. A nagyméltóságú m. kir. földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministerium- ak f. évi aprít 14-én 16136. szám álalt kelt rendelete, mely szerint az adókivetésnél illetőleg az adóalapnak megállapításánál követendő eljárás asoo iparvállalatoknál, m-lyek nem n egeu üzletükre, hanem annak csak bizonyos részére nézve az állami kedvezményt élvezik — szabályozta.;k. 130. Ugyanannak f. évi ápril 14-én I 15797. sz. alatt kelt rendelete azon érte-j Bitessel, hogy Thielan Vilmos budapesii \'német fókonsul oldeoburgi nagyberczegí \| követté neveztetvén ki, eddig viselt allá-isátói megvAland és a főkonzulság ideiglenes vezetésevei Vodianer Béla konzul i bizatik meg. \| 131. Ugyanannak f. évi ápril 25-én i 10944 sz. alatt kelt rendelete, azon értesítéssel, hogy jágocsi Pélerfiy Zoltán ur, ! Pozsony ezékhelylyel, a pozsonyi vali-mint soproni kererkedelmi és iparkamara területére nézve a gyári, kézmű és háziipar, ugy a gyakorlati iparoktatás felügyeletével megbízatott, egyúttal meg küldvén az ipiri felügyelő teendőit és hatáskörét szabályozó uiasitást. 132. Ugyanannak f. évi május 12 én 21588 sz. alatt kelt rendelése azon«rleailéssel, hogy a barcelonai coo-sul jelentése szerintazottani könyvnyomdászok éa lapkiadók elhatározták, papír- .Dictionarium pentsclottóra. Recoil curavi- Jos«paus Tfasvrswk de Po nor, Pos. solit Typii Balnavanis. 1834. 1 Igy ir Simonyi nyelvtana is. L- a SlS. lapon as clsS sorban) Minthogy „meg-k-ÜBmbottetés\' a tj, „ül\' pedig a rag, ennélfogva a második s-nek nincs etymologiai alapja; már psdis; komoly magyar nyelvisa-ztek as etymologiát, nem pedig a ebamel-on-szerfl kiejtést, mellett Tótfalusi Kis Miklósnak 1697. megjelent .Hatíocinatip de orthog-rspbia-ja it már soktzorosan meg-Ani kényszerült, kell a magyar helyesírás foelveként követnie. — Hogy Simonyi nyelvtanának nincsenek ia alvei, azt aazal biaonyitja, hegy majd igy ír: „éppen" (a „Rendszeres nyelvtan" nök* 1845. folyamában) atb. E kettőztető kiejtés szülte a „bölcsesség"-féle alakot is. Hogy „bölcs e ség" írandó, azt a következő analógia bizonyítja: sok-a-ság, ur a-ság, ver-e ség, gyors-a-ság, nyer e-ség, ny^rs-eség, vig-a-ság, társ-a-ság, szüz-e-ség, stb. pi-n így van alko tva „bölcs-e-ség" is mely srőbao a e az eu-phőnia s átalában a könnyebb kiejtés végett került s tő és a képrő közé. A .bőlcs-ség slakot épen oly nehéz volna kiejteni, mint a gyors-ság, nyers-ség, szűz-ség, társ-ság"-féle alakokat, mig sok-s-aág helyett Bok-ság és vig-a-Bág helyeit vig-ság is mondathstik. — Ezek u\'áo tehát bölcseség (nem pedig Simonyi-ként bölcsesség [) írandó. XVI. Egyeztttóe. As állí\'mánynak a müveit irodalmi nyelvhasználatban meg kell egyesnie számban as alanynyal ; kerüljük tehát az ily kifejezéseket: ,Ez teszi a népeket gazdaggá" (.das macht die Völker reich"), .ez által lesanek a nemzetek nagygyá" („dadurch werden die Nationen gross) atb.; jól magyarul igy kell szólani: „Lz teszi a népeket gazdagokká":— „ezáltal lesznek a nemze tek nagyokká; stb. — Megrovást érdemel ennélfogva Simonyí-nak nyelvtana, hogy s 35. lapon igy ír: „Mind az igenemeket áttekinthetővé teszi ez a táblásat". Mily rut germanismus I — As igenem áttekinthető, de as igenemek áttekinthetők; a táblázat ennélfogva ss igenemet áttekinlhetŐvő, az igenemeket ellenben áltekin<he(ökké (nem pedig, miként Simonyi irja, áttekinthetővé I) tessi. — XVII. Kolozsvar-e vsgy Kolosvár? 31 4* 60, «3. 165. stb. 1.), majd pedig igy: ,épcu: U .Majyar nyelvtan" 20. lapján),: majd igy ir: „képpen" fa „Rendszere, nyelvtan" 16, 33, S9, 59, 117,166\\stb. 1.), majd ismét »KT-. .képen- (a „Maryar nyelvtan" 42,\'43, M. lapján) : maja \\gy ir . „mássá (a .Rend-¦zeie* r;y." 63, 1.), majd iamít igy: „mását (a „Rendszeres ey.* 135. L), majd igy i: .rosszul\' ta itagyar nyslvt." 19. t) stb. - Mai nap e tulajdonnevet „Kolosvár\' ...«jd iem mindenki zs-vel írja, pedig s-s-1 kellene írni. A legrégibb okmányokban .Culuswar, Kolosvrar" áil. („Oklo-véltár. Össsegyüjtötte Jakab Elek, E!s\' kötet. Budán. 1870.") A szótárak mind kivétel nélkül s-sel irják: Colosvár fSzenczi Molnár A-), Kolosvár (PápÍ Páriz Ferencz), Kolosvár (Márton József). Kolosvár (Kresznerics), Kolosvár (Csucsor-Fogarasi), Kolosvár (Ballagi). A régi könyvekben szintén csak s-sel találjuk nyomtatva; — p. „Vigasztaló köny-vetske. Colosárba nyomtatot. 1553." — „Szii titka. Colosvárat. 1670. —5 Praxis pietatis. ColosváratL 1677." - ; HelveticaConfessio. Kolosvár. 1679." — i ,Sz. Dávid Psálteriums. ColosvsV. 1679." — ; „Igaz keresztyéni és spos-toli tudomány s\' vallás útára vezető kalauz. Kolosváratt. 1679." —; „No« bárkája. Kolosváratt. 168:.- — Co losvárí reformatt ecclesiában" (Ugyanott); — „Halotti Centuria. Kolosvársti-1683." —; .Pax aulae. Kolosvárat\'. 1696." — stb. — Jelenleg is s-sel kellene írnunk már csak a köveikesetesseg kedvéért ís. Kolosvár ugyanis összetett szó, melynek első része Kolos, Van Koio* helység-név is. (.Kolos, oppidum salis naiivi puteis nobile, a qno comitatu>\' [denominatur, iofra, locó campestri iacei* mondja as .Iotroductio in orbis bodíerni geographísm", melynek szersője Tomks Száisky János. 1777.) Van Kolos-Monostor is. Msgát a vármegyét is Kolos vár-megyé-nek írjuk. Minthogy pedig a la tin tulajdonnév; „Clsudius* magyarul .Kolos" (nem pedig .Kolos*), a következetesség ugy kívánja, bogy s mint p-„Claudíi Monssteríum ot ,KoIoa-H°* noslor* nak írjuk, „Cloudiopo!isa « „Kolosvár\'-nak s ne „Kolossvár-nak írassék. (Folyt, köveik.) ZALAI KÖZLÖNY SZEPTEMBER 16-án ms. azükségletüket köxvetitők kizárásival közvetlenül az illető külföldi gyárakból beszerezni és bogy e tekintetben azám.-táaakba hzai papíriparunkat is bevonták. Mely tudósítás közhirrététela azon ukból elmaradt, mivel a kamarai kerületben papírgyár nincs. 133. Ugyanannak f. hó ll^án 2G058. szám alatt kelt rendelete, mely szerint hivatkozással az 188!. évi f.\'je-lc ütésre a kamarának tudtára adatik, miszerint Vas és Zalamegyék közönségeinek meghagyatott, a vasvári ós ta polczai járások Bzolgabiráit arra figyel-mczteinij bogy a kiadott és megszűnt iparigxzolvádyok jegyzékét minden év végén a kamarához beküldjék. 134. Ugyanannak f.hó 11-én 26258. sz. alatt kelt rendelet-, mely szerint ó caáax. és apóst. kir. Felsége Whitehead Ju»n Fiúméba kinevezett Argentína köztárscságbeii consul kinevezési okmányát a müködhetési jog záradékával legkegyelmesebben ellátni méltóztatott. 135. A soproni m. kir. pénzügyi-igazgató, ag^az itteni 125/1883. számú átirata válaszolva — kijelenti, hogy Zírczen a feuforgó viszonyoknál fogva dohány-nagyáruda fel nem állitható. 136. A helybeli evang. gyülekeze\' presbyvriumának m-ghivása, tu építendő uj iskolaház alepkövónek Üuirf>é-lyea Irtélelére. 137. Az utolsó rendes közös ülés óta egy bizottsági ülés tarta\'.oit. (Folytatása következik.) H«i r e k. — Figyelmeztetés.) A nagy-kanizsai kiadedneveló egyesület sorsjátékának búzása f. évi julm* 1-én ssabálysze-rüleg megtörténvén, a nyeremény tárgyak még e hónap, vagyis 18«3. évi szeptember hó végéig vehetők fel z eredeti sorsjegy visszaadása, vagy póatáu való megküldése mellett Najy-Kan izein a nádorutezai óvodaépület titkári hivatalában. Október b-n a bizottság leszámolása történvén a megmaradt nyeremény tárgyak ériéke a czél javára fog fordíttatni: Kívánatra a ayereményjfgyzék posta fordultával ax érdekelteknek megküidetik. Nagy-Kanizsa, sxept. 14. 1883. Somasich Lórincz, biz. elnök és pénztárnok. — A helybeli színtársulat kedvelt operetté-énekese Érczy Ferencz ur. hétfőn szeptember hÓ 17-én tartja juta lomjátékát. A .Kékszakállú berezeg" — Off-nhacb e kedves zenéjü darabja kerül színre ez alkommal. Az élvezete előadásra kötelességünknek tartjuk a közönséget felhívni nemcsak a jutalmazandó iránti tekintetből, hanem azért is, mert a darab tapintatos rendezése mellet drámai primadonnák közreműködésével fog előadatni. — Lakj" Engenia, a városunkban általánosan ismert jeles énekesnő, ki Tóth Béla dzintársulatanak itt idő zése alkalmával többször nagy tetszés mellett játszott, amint halljuk Aradi G e r ő által szerződtetni fog. Mi örömmel gratulálunk első sorban Aradinak, mert egy valóbxn kiiünő énekesnőt nyer, másodsorban Laky Eugéniának, mert Aradí j-les azintáisulatávul e\'ég Bxép tért nyerbe\' tehetségének teljes fokra emelésére. — Főkapitányunk szíves figyelmét felhívjuk á Domanicxky-(Veisz) féle ház előtti járóra, mely már valóban nagyon kopott b alkonyat felé (gödörjelzők mel lett íb) könnyen szerencsétlenség eshetik miatta. Igen helyén volna erről az illetékes hatóságnak jelentést tenni. — Ma vasárnap szept. 16-án Krausx Gyula tineztanitó a „Zöldfákért" kistermében tánczgyakorlztot rendez, melyre a mindkét nembeli fiatalságot tisztelettel meghívja. Kezdete 7-, v 10 Órakor, Egyszersmind tisztelettel jelenti, miszerint hétfőn f. hó 17 én kezdetét veendí az uj tanfolyam, me\'yre a résztvenni sxándékozók mielőbb jelent kezní szíveskedjenek. Beíratások 17-étől minden nap. Krausz Gyula tánctanító — Schroeckl G. első bécsi ut&záai irodája kirándulást rendez a nemzetközi villanykiállitas és a cs. kir. Práterben a történelmi kíálfitásra, vasárnap f. ó. szept. 23 án reggeli 12 óra 5 pereskor külön kéjvonat indul igen mérsékelt árak mellett Nagy-Kanizsáról Bécsbe. Menetárak 14 napig érvényes visszautazási jegyekkel. Nagy-Kanizsáról Bécsbe II. oszt. 10 frt 10 kr, III. oszt. 6 frt bO. Minden kö zeiebbit különösen a kedvezményeket sat. a mindenütt található falragaszok tar talmazzab. - — Gyászhír. A következő gyászjelentést veuüfc: Az alulírottak mélyen megszomorodott szívvel jelentik felejthetetlen testvérje, sógornője és nagynénjük nek Szabó Máriának hosszas szenvedés után folyó hó 13-án d. e. 10 órakor élte 55-ik évében a halotti szentségek ájtatos felvétele után történt gyászos kimultát. A boldogult hült tetemei f. hó, 14-ón d. u. 5 órakor tétettek Hild S. L nagy-ka-nizsai temetkezési vállaUta által a hely- \') Kéretnek a fővárosi és vidéki lapok t- izerkszziSÍ c közlemény izives átvételére, beli rom. katb. sírkertben, a családi sírboltba örök nyugalomra. Az engesztelő ezt. mise áldozat f. hó I5-éo d. e. 10 órakor mutattatott be a sat. Ferenczreadi plébánia-templomban a Mindenhatónak. Nagy-Kanizsa, 1833. szeptember 13-án. Béke poraira < Ösv. Pob Jozefa, Lázár Jőzsefué. Lázár József. Gudlin Károly Gudlín Irma, Lázár Izabella. — Szép egyetértésben élnek \| Troncsenben keresztények és zsidók. Bi x\'inyitja ezt az is, hogy a minap, midőn dr. Díamantot, a hitközség uj rabbiját iktatták székébe, díszen keresztény publikum ía gyül; egyb^ az izraelita maházba. O.t voltak : Kubicz Pál főispán, Girschik polgármester, Hilbert városi kapitány, Marsovfszky törvényszéki elnök, Simon takarékpénztári igazgató, Cbudovszky járásbiró, Cser no evang. lelkész, Bellágb gymnasiumí tanár s a közigazgatási bizottság számos tagja, több Ügyvéd, orvos s kőzösbadBeregbeli tiBZt. A beigtatott rabbi szép magyar beszédet mondott, melyben megígérte, bogy magyar szellemben fog működni it rabbi s mint hittanitó. Kubicsa főispán, valamint a többi előkelő vendégek két órán át maradtak a templomban. — Alsó-Domborúban f. hó 12-én megható Ünnep volt. T. i. a domborui vadásztának elhatározták, bogy megboldogult Lisxiák Ferenczért. mint alsó-mu-raközi volt vadásztársaságnak elnökéért halálának 8-ik napján Requiemet mon da\'.nak. Valóban megilletődve hallgatta e község népe szokáson kivül köznapon, reggel 6 órakor a nagy harangnak ünnepélyt hirdető bus hangját melylyel mint egy int>tte,a fent említett vadásztánakat, hogy ezen széles körben ismert emberbarát iránt a kegyelet adóját lerovandó siessen isten házába, — mi kevéssel 7 óra után meg is történt. Vadásztársain és bará\'ain kívül nagy számban volt képviselve a nép ís és buzgó ájtatosaágga) végighallgatta a Bzép hangzású magyar Kerjuiemet, milyet a helybeli kántortanító elénekelt. Áx elhunytnak barátai, ismerősei valláskülönbség nélkül nemcsak helyről, hanem még a -szomszéd Vidovecs községből is az egyházban összeseregleltek, mert miod egy jó és önzetlen embarb&rá-tot veszteitek benne. Béke lengjen porain. (Egy jelenvolt) — Régi fény lobbanása. A sü- meghi lövésztársulat f. évi ssepL 9-én lő-és tekeversenyt rendezett, mely szokott érdekkel végződött, azonban az ezzel egybekapcsolt, inkább rögtönzött táoczvi-galom rendkívül jól sikerült, A véletlen igen díszes bölgykoazorut fűzött össze távolból is. Tnxler Etelka Győr, Ke-ményfi Gizella Honoator Apáti, Lóké Ida K.-Tóti. Takács nővérek Köveekálls, Vértesi Jolán kisasszonyok Keszthelyről, azt hisszük kellemesen gondolnak Sü meghre. Itt volt még Sümegb Intelligens bölgy világa,kíknek mindnyájaigen kitűnően érezhette magát, mert a kerti ma laiság a késő éjbe húzódott. Rég nem volt ehhez hasonló élvezetes est a lövölde h lyisegben — Hogy ie voh?!— Ismételjük a régit akár többször is ! —Turgenyer Irán temetése mult péntekendélelőttlO órakor ment véghez a párisi Daru-utczai orosz templomból. Ko szorukkal és virágokkal födve állt a ko porsó a hajó közepén. A két legnagyobb koszorút az orosz művészek és az oroBZ emigránsok adták; ez utóbbinak ez volt a feliratai SA párisi száműzöttek Tur-genyev Ivánnak." A franczia festők is küldtek külön koszorút. A közönség túlnyomóan oroszokból állt, köztük emigránsok és nihilistád, de az orosz ariaz-tokráczia is képviselve volt néhány hölgy -gyel és orral. A franczia író- és művész világból csak Rénan, About, Claretie és néhány más nevezetesség jelent meg. A köztársaság elnöke szárnysegédét küldte el maga helyett; a kormány teljesen távol maradt. A gyásxmisét Prízselaev fő-pópa, két pap szolgáltatta : istentisztelet alatt megjelent herczeg Orlov nagykövet, rendjel-n agy szalaggal és Lorísz-Me-likov tábornok. Beszédet csak az egyik pap mondott, orosz nyelven; minden más szónoklatot betiltott a követ. Erre a koporsót elhelyezték a templom sírboltjába, hol mindaddig lesz, míg Oroszországba nem Bzállitják. A koporsó elhelyezése gyászénekek közt történt; Orlov herexeg letérdelt a koporsó mellé, aztán mélyen megindulva távozott. Attól tartottak,hogy a számüxöttek és nihilisták tüntetni fognak ; de nem történt semmi, az oroszok hallgatva Bzomoruan állták körül a koporsót, — Csütörtökön Brouardel éa Se-cond tanárok a bougívali Viardot nyaralóban felbonczolták Tnrgenyev Iván holttestét; az obdukezió megdöbbentő halálokot derített ki: - szerencsétlen költő gerinczagy-rákban halt meg. Már egy hó óta úgyszólván folytonos delíriumban volt; egyre félrebeszélt különböző nyelveken ói alig ismert rá valakire. Vasárnap végkép elveszte eszméletét és másnap csöndesen, kínlódás nélkül átaxenderült, A Viardot-csslid és régi barátja Mer-sevszkij herczeg voltak jelen. Tnrgenyev már mult márczius óta volt beteg és folyton a bongivali nyaralóhoz kötve: a nyaraló mellett egy kii pavillont épitettek számára és itt Is halt meg. Rendkívül ezerette Boug:vaIl és gyönyörű vidékét; egyszer azt is mondta, hogy szeretné, ha ott temetoék el. EselŐtt kileocz évvel is itt lakott már Ségalaz orvosnál, mikor Viardotné asszony még nem vett itt nyaralót. — Tnrgenyev holtteste hármas ko porsóba van téve; a legbelsőfchérselyem-mel béleltércz, a második ólom, a külső pedig t&lgyfa, ezüst szegekkel kiverve és rajta ax oroax haraszt. A hoittealet már Bougivalban is b\'-azentehék z haluttas szobában ; a szertartást Vassiliev orosz pópa végeste; jelen volt berezeg Orlov nagykövet is fiaival együtt. Mivel Tur-geoyevnek nem volt családja, haláláról uem adtak ki gyászjelentést. A költőt aaját kívánságára egy pétervári templomban régi barátja Bjeünszkij,a kiluoŐ k.: tikos mellé fogják Örök nyugalomra helyezni. — Harcz cigányokkal. Zágrábból írják a következőket: Golubics titkos rendőr a napokban a környéken végzett szemléjén egy czígányt fogott el, kinél 2000 frtnyi Összeg volt, meiyr.l nem tudta igazolni, hogy jutott hozzá. A rendőr a czígányt Zágrábba akarta vezetni, útközben azonban, midőn egy félreeső korcsmába betért, hirtelen vagy 15 czigány fogta körül, a k\'k azt követelték bogy tánnkat bocsássa szabadon i a tőle elvett pénzt adja vissza. A rendőr kénytelen volt a túlnyomó erőnek engedni, átadta a pénz egy részét, sőt a rögtönzött áldomáson is részt vett. E közben azonban észrevétlenül egy paraszt által megüzente Zágrábba a történteket: csakhamar erős csendőrcsapat fogta körül a csárdát, melynek láttára a czigányok megadták magákat. Mivel a lefoglalt pénzben több régi arany pénzdarabokat is találtak, valószínű, hogy a Krisztianovica kanonoknál elkövetett rablás tettesei jutottak a reodÓrBÓg kezeibe. — Postakocsi rabló postakocsis. Ritka eset fordult elő a minap Erdélyben. Ugyanis Medgyes és Szt.-Ágota között a postakocsit kirabolta maga a postakocsis. A kocsis egyszer csak leszállott a kocsiról, hogy valamit igazit a kocsi hátulsó részén. A kocsiban egyetlen egy utaa volt, ki hiába várta, hogy A kocsis ismét felüljön és tovább hajtson, mert a kocsis megszökött. Az utas egymaga volt kénytelen a postakocsit behajtani a legközelebbi állomásra Sz. Ágotára. Itt kitűnt, hogy a megszökött postakocsit a péox- éa érte\'tküldeményekből mintegy 5ü00 frnyi érteket magával vitt. A kocsist nyomozzák. — — A zalamegyei nemesi pénztári és alapítványi választmány a kamatok meghatározása iránt véleményadás végett kiküldött bizottság írásbeli jelentése alapján, tekintettel a jelentésben felhozott fontos indokra, főkép pedig figyelembe véve, bogy a kamatláb az országban általában alább szállt, legutóbbi gyűlésén batározatkép kimondotta, hogy a zalamegye: nemesség tulajdonát képező nemesi pénztár és aLpitványi választmány felflgye\'etn alatt álló nevelési alapítvány ok lehelyezett tőkéi ntán a Ta-rányi József féle alapítvány kivételével, mely alapításánál fogva 71/, kamatot gyümölcsöz, a fizetendő kamatokra nézve a kamatláb 1884-ík év jannár 1-től kezdve 5°/.-ra leszillíttati^. — Fehér holló, tudvalevőleg a fővárosi gazdaasszonyok állag minden két hárum hónapban azoktak cselédet változtatni. Annál meglepőbb tehát, hogy van Budapesten olyan cseléd is, a ki már 32 éve szolgál egy bnzamban. Neve Glatz Mária ét most 60 ezitendŐB. ö nyerte el az idén a Kallona-alap ama diját, melyet ily jutalmazásokra szoktak fordítani. PályatársnÓi közül sok volt, á.Vi 10—15 évnél tovább szolgált egy helyen. — F a herczeg a fiumei tengerész-akademUban. Hint lapunknak a magyar tengsrpsrtról jelentik, Lipót Ferdinánd Salvator fŐberczeg, a toszkánai nagyherczeg fia, as ottani kereskedelmi akadémia rendet hallgat ójalalt. A fóber-czeg a Hotel de la Ville-ben van szállva ét ott is marad. Odaérkeztével bizonyára kapcsolatban Van Szapáry kormányzó odaérkezte ís, akiről különben legutóbb az a hir van elteejedve Fiaméban, hogy állásáról le szándékozik mondani. mai adu siarrptt, anélkül, bogy esak hajssá-1 evira is túlzott vola. Már több komikustél volt alkalmunk e saerspet tatai, de ennyire érvényre egyik sem volt képes ast emelni tnlozás nélkül. — Boránd Gyula (Pietro) is jöl beleoőtt szerepébe, csak ax kar, hogy itt-ott a legjobb részletek is érthe-tetlennakké lettek a lasin beaséd miatt. — a többi saereplC is nagyban járult a teljes sikerhez. A kar igen kitttnB; a zenekar ritka szabatossággal játszik. Ctittlitkftz, szeptember 13-án Somo-tyiné, Nagy Julia és Somogyi Károly jutal-mánl adták Váradi Antal .Mózes a iiidík elafi prófétája* ciimQ y felvonásos drámáját A darabnak igen nagy hátránya, hogy nagyon kevés benne a cselekmény, de annál több a szónoki áradozái. A szereplők igen sokat, ugyan tagadhatatlanul szép, emelkedett nyelven és gondolatokkal — beszélnek, de annál kevesebbet tesznek. — > m o g y i Káról y a «i m szerep- Színészet ben eléggé kimagaslé alak volt; de hangjában, tartatában zcégit hiányaott az a prófétai ke-neUeljesség, mely megjelenésének bixonyos ember ti jell\'get adhstoU volna. — S o-mogyiné Nagyné, Arányi, Boránd, Demidor, Bodrogi Dénes, Halász Albert és C s i s a é r jöl .(•: .\'. szerepeiket. As dswbxngnak csupán KomlóiiéiBod-r o g i L i n a ártottik né nileg, de nem any-nyira játéknk,mint a szerepnek mégnem felelR tiakjok miatt — Bodrogi Linz igen nagy drámai búrvei és népen játszott, de a szerepet nem bírta arra a magaslatra emelni , minőre azt a szsrzfi intentiójs emelte; — s esnek oka nem játékában, hanem a termé-Bssttől megtagadott királynői termetben r-j-lík. — A díszletek valóban dicséretet érdemelnek. — Közönség igán szép számban volt. Keddeo, szeptember ll-én játscották ifjú Dumas Sándornak .Abagdadiher-I c a e g n 6* csinil színmüvei. Ax egész darabon ragyog bizonyos genialitai: de nagy : hibája a gyönge jellemzés és a homályos lélektani megokolás A jóság és gonoszság, a szerelem és gyűlölet, a sseHilség és vadság hatalmába jutnak az egyes alakok — aszerint, amint a k&ltS csélja kívánja — minden eresebb küzdelem nélkflL Történnek benne nsgj indulatok, drámai jelenések elfogadható indító okok nélkQl. Két legfőbb szereplőjét as irő elviszi a boldog szerelem karjaiból a gyűlölet legnédnletesabb nasgaslatára, ¦ itt még Utal egy-egy kis módot nagygyá növelni -- gonosz .indulatot; de visszahozni már nem Hrja 6ket i ugyanazon nton koz^a ktildi hát a gyermeket, hogy engesztelje meg azt ax anyát, ki egy néhány . elCbb minden bucsu nélküi képe* lett volna ot: hagyni és ast az apát, ki egy negyeddel előbb még magáénak som fogadu. — Ilyen vonásai vannak a darabnak bSven, miket azonban a jelei szereplők a laicux elól eléggé eltakartak. Somogyi Károly és Scmogyiné a drá-imái i«le&éskben megrázó közvetlenséggelját-1 ázottak. Demidor Imre valóban nagy élethűséggel adu a gonosz, ármányos szerelmest. Arányi ás Boránd a nekik adott szerepe: betöltötték. Meg kell még említenünk « .kis\' Kiss Ilonkát, akiből, ha igy folytatja, bizony lehet .nagy" Kisa Ilonka is. — KösSnség kis szá-nban. Szerdán, szeptember 12-én adatott .Boccaccio és pedig oly praecisitlsss.1, ahogy közönségünknek még Nagy-Kanizsán \'¦ nem volt alkalma látnia. A czimazerepben ;Bt intr Antónia jeleskedett és gye-i nyörkOdUtett könnyed, azép énekével. Aradi j E m i 1 i a (FiamstU) teljesen meghóditotu ; közönségünket és nyilt jelenésben kellett neki : több Ízben sajos hiiásra megjelennie. —A r á-! n y i (Lambertnxio) rendkivflli erős komikum- Szerkesztői üzenetek. Sz. 1. bztybea. Költeménye némi javítással jő. Alapeszméje tehetségre vall. Látogasson el szerkMxtőségünkbe : B. E- JaretevBfi. Ily Uríalmu közzétételt a kiadóhivatal csak díjazás mellett vénet fcL Tessék ez iránt nyilatkozni ! H. D. Csáktonyz. Nagyon sajnáljuk, hogy kérését nem teljesithetjUk As ily hangú felszólalás nyílttérije való. E rovatban hox-ható, s ba ngy akarja, forduljon vele a kiadó hivaUlhos 1 H. A. Csáktoriyz Beküldött költeménye pongyolaságában van némi eredetiség,é> az a baj. hogy éppen ei a pongyolaság nem j 6 ! Próbálkozzék mással ! Lapvezór és kiadó: SZALAY SÁNDOR. Felelős szerkesztő : TASS ALK0S. Laptulajdooos : WAJDITS JÓZSEF. HIRDETÉSEK. OOOÖOO©@©ÜO©DO^OO©O0TODOOOg Egy kitűnően dressirozott 2 éves vadász- O kutya eladó. Somlói bor árverés, nagyméltóságú vallás- s közoktatási m. kir. ministerium 27481/883. sz. a. kelt magas rendelete folytán alulirt tiszttartóság részéről közhírré tétetik, hogy a s.-vásárhelyi kir. közalap, uradalom Jenői pinozéjében levő következő somlai borok folyó évi szeptember hó 26-ándélelőtti 10 órakora fent nevezett pineze helyiségben megtartandó nyilvános szóbeli árverésen eladatni fognak, n. m.: 1881. ávi termésből 1456 liter 1881. „ 1521 n 1881. , » 416 1882. „ 674 1882. „ n 1090 1882. „ « 1010 « 188,2. „ 632 r Összeg : 67-98 liter. Miről venni szándékozók azon hozzáadással értesíttetnek, hogy az eladási részletes feltételek alólirt tiszttartósági irodában a rendes hivatalos órákban betekinthetek és hogy az árverést megelőzőleg 50 frt bánatpénz leteendő. . Az eladott borokat vevő készpénzben lefizetni és a nagyméltóságú vallás ministerium jóváhagyása után 4 nap alatt elvitetni tartozik. 1023 1—2 S.-Vásárhely, 1883. évi szeptember 10. A m. kir. közalap, urod. Tiszttartóság. BÜSZONKEITfiDIK ÉVFOLYAM. ZALAi fL 0 Z L 0 N i SZEPTEMBER 16-án 1883. HIRDETÉSEK. i\| Dr. Meidinger tanár ur által feltalált és felügyelete alatt g. í? működi gyár fp Meídinger-kályhák elüállitasár" legjobb Jelülrölfütö szeleidtől ellátott kályhák. HEIM H. Felső Döblingben Bécs mellett. RAKTÁR: Budapest, Thonet-udvar. -15- Raktár: Bécs I. Kártner-ut 42. Ezen a legegyszerűbben igazítható rendszerrel biró, rögtön fűlő, s gyorsan átmelegülö erővel biró s kis tért foglaló kályhák — csekély fűtőanyag szükséglettel elláthatók — a benct lévő tüz tartós kezelése egyszerű — minden tisztogatás nélkül — továbbá nem tapaszraiható ennél a gyors ffllés által okozott égető forró melegség mint más vaskályháknál. — Legolcsóbban tüzelhető* kellemetes melegséggel. Tüzelhető egy ilyen kályhával 3 szoba — dc kapható olyan is, mely az egész lakosztályt átraelegiti. 993 -1- MAYFARTH PH.&Oo. mezőgazdasági gépgyárosok Frankfurt a\|m, Paris, Interburg és Bc\'cs. Eaktárt tartanak és szétküldenek pontosan Bécsből. Konkoly tisztító gép, trieur mináecféle nagyságban, szelelő rosták, mozgó szí- Ítákkal és rázókkal, kukoncza-morzsoló kézi- és gépbajtásra. Sorvető gépek me-ritókerék vagy kanál rendszerre, répavágó-gépek szelet vagy darabos metszésre, szecs-^*( kavágó-gépel: 22 nagyságban. 1004 i-S \' Eajzok cs leírások kívánatra ingyen és bérmentve. Elárusítók kerestetnek. Ismét eladóknak magas százalék. Ph. Mayfarth & Co.Bécs II. Pratersrasse 78. L A gyár védjegye a kályha ajta-4\|\' iánál a belső felén látható. NEIDINSER-OFEN Utánzásoktól óvjuk. "•pg A\'nÓzeti s képes árszabály kapható köskivisatra díjmentesen Keídinger kályhák és házi eszközök gyárában. fr:KKXKXKXXXXXXXXKXXXXXXXXXX %tu V- WWW w vt Wv WWW VV WV WWWW WW W^^^WVW^rw^^^^^FW^W^^^P^^^^P W^^^ \|?lf , , BEBGEB orvosi XX Í5 KATRA NY-S ZA PPANA S tek intélyek Altat ajánlva, a legtöbb európai államokban i gyobb hatással használtatik XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX lite legna- A legjobb sZivarka-papiros LE HOUBLON Francai* gyártmány. TJiánxásoktal óvatik. f\\ E szivarkapapir ¦,:..-: akkor valódi) fi ha minden lap LE BOUBLON bé-:[X Jyegxót magán hordja éi minden kar-\|Y ton az alant lithato vódjegygy?! < V aláírással van ellátva. ST6 14- P/vpCT du Jireret I I I I II I I I I I I I I I Szabadalm. Gőz-Mozdonyok. Biztosítja kornnk legolcsóbb, legbiztosabb legállandóbb mnnka ereje. Előnyök: Sem különös fűtő, sem hatóiig! engedély, sem i paxat, sem különös kémény, nem azOkiégei, járása i talán, e szerint lakóházakban Is bátran alkalmazható műhelyekben. K mozdony..k közül nagy ssámnal vannak malmok mentgyárak, banyám ú\'pUs, ftcéas, gépgyárak, sB¦¦¦ Sgj i¦ rak, könyvnyomdák, kőnyomdák, lányos késtülékek, hen \| tssxnfihsJT, kováesmfibely, pótkávé gyárak, szappanos n v, keményítő gyár, esitergályos iffihely, asztalos rn heiy sörfőzdék, kalapgjarakban ztb. 966 9-12 Ajánló és eliameiö levelekkel, valamint képes árjegyzékkel ingyen bérmentve szolgálónk. SRANZ C és RŐDINGER O (í é p - g y á r, B e c s, X, D a m p f g a s s e Nr. 13. s- llllllllll II 11 111 II 1111 II mindennemű bőrkiütések ellen, különösen idült és sOmSrttk, rüh, ótvsr és élődi kiütések, ugyszinle veres orr, f»eydg. jszo láb, fej- és sz&kálypikkely, Berier ki tTiiy szappan 40% fákat rányt tartalmaz éi igen elkülönitendí .i. más forgalomban levő Htrunyszappanoktól. a csalások elkeralése végttt kéressék világossá Bergcr kátrány-szappana és figyeltessék ax ismert védjegyre. Makacs bér.izenredéseknél a kátrány-szappan helyett hatással használtatik Bum orycsi títiv tömmw is szón esstben, ha ez szükség-eltetc, ngy kéressék CSlkls 1 Berger féle kátrány k-n-szappau, minthogy a külföldi utánzások eredményié »02 1-3 -24 len készítmények. Mint gyens^bb kátrány-szappan melleséire minden tisztátlanság a, rjőrön, bőr- és fejkiütések eyrmekeknél, valamint eddig elérhetetlen szépítő oowdis ftlrdő-stappan mindennapi használatra szolgál BERGER GLYCERIN KÁTRÁNY-SZAPPAN A moly S5°l, Glyrerint tartalmaz és finoman van illatosítva. os> Minden fujtanak darabja 35 kr. utasítással együtt. ^ Ffiszétküldés: KELL 6. gyógy szeré sznél Troppiban. Raktárak: Készletben van minden európai gyógyszertárban. Főraktár Nagj-Kaní-zsa számára: PRÁGER BÉLA ás BELÜS JÓZSEF gyógyaierésxeknél. Dr. Hartmann Auxiliumj a "Nagy-Kanizsa és környéke nagyérdemű hölgyvilágának!!! Külföldi bevásárlási utazásomról visszatérve, van sze rencsém tisztelettel értesíteni, miszerint üzletem és divatter-mem részére, a legdivatosabb őszi és téli gyapotkelmék, valódi lyoul, selyem, terno, rohadisz, mindenem L ké/.mihinik és n legújabb szabass párisi modellek immár megérkeztek. Üzletem mint már egy izben hangsulyozni szerencsém volt, a legmagasabb igényeknek megfelelóleg van berendezve, mi által alkalmat nyújtok a nagyérdemű hölgyvilágnak, hogy dúsan felszerelt raktárom, de különösen kitűnő szabász vezetése alatt álló divattermemben mindazt feltalálja, amit különben a fővárosból volna kénytelen beszerezni. Midón még felemlíteni bátorkodom, hogy a lelkiismeretes és pontos kiszolgálást ezentúl is szem előtt tartan-dom, az iránt esedezem, miszerint újdonságaim megtekintése végett, minél előbb szerencséltetni kegyeskedjék. OSSy Menyasszonyi fölszerelégek a legnagyobb csínnal kiállítatnak. W1 JSssT* Gyászruhák 24 óra alatt készülnek miitermemben. "W ¦ssT" Mintákat kivanatra ingyenes bérmentve küldők. ~Jg kiváló tiittelattel Kovies Fii 4018 z-3 Nagy Kanizsa (Babóebaybáz.) legjobb gyögyjter Hugycsóbetegség ellen araknál és folyadék nőknél, szigorúan orro-«i vény ntán készített cyógy szer — gyogyit befecskendezés és fájdalom, ntdbetegség nélkül, njonnan beállott vagy bármily elavult baj, alaposan és megfelelő gyorsan. Határozó ttan Bartmann Aoxilinmja kórendS ¦ \'EJ ezt a mellékelt basíná "Tl/T2t«w" lü nUiilisi könyvvel együtt ás egy a dr.Hartmann intézetében Uoács-bao tartott jagosito jegy a maga valódiságában kapható minden nagyobb gyógysier-lirL-n i (rt 80 krrt Fő raktár: Twerdy W. gyögysz. I. Kohlmarkt II. Bécs. Raktár: Prájer Béla fiysfyszerélz irail Hagy Kanizsái U. 1. Dr. Hartmann nr rendel 0—2-ig ea 4—6-Íg intézetében % itt minden ugy mint addig is, mindennemű bőr- és titkos betegségek, nem kQlÓnben férfi erő gyengülés, kiválóaa kittlnS mód sterint, mtnden ntó-kstetkesás elkerülése nélkül, Byphilis és dagadások és mindennemű bategégek legjobban gyógyíttatnak. Uérsékelt díj. lileg is. 971 6S— Wien, Stadt, Sellergasse Nr. 11. WIESE és TÁRSA, cs. k. szab. pónatxekrény gyárosok, Bécs, Budapesten, Prága. Fiókraktnr: Budapest, Sngar-ut 2. sz. (Ponczlére palota), ajánlják a saját gyártmányú legkitűnőbb szerkezetű tüsmentes és a i betörés ellen biztos pénzszekrényeiket, kézi szekrény, másoló gep es múzaralkat a legnagyob vilsutékbin, mérsékelt i p a k i r t. Kép-s árjegyzékek kivanatra ingyen és bérmentve. BOT" U. i. A t. cz. közönség érdekében kérjük czimünket pontosan kitölteni, nehogy 20 év óta fennálló gyárunkat, egy Tbeödor Wiese & Comp; wintén hasonló és sokkal fiatalabb cxéggel összetévessze. 9G7 11—20. , goooooocsooooaooooQOOQOooo g Nincs többé bnza «a«Aori DU^UY N. USZOg"! féle magpáczoló. legjobb Asztalf-és adite ital, UtíM hitiMiitfc Wzonyalt köbögéuél, gége bajoknál, gyoser-és hólyag lutrstaü. ÉDEOSEK tsiatt aloanltósára). Mattoni Henrik, sztragon Mustár szab. csomagolás Schmidt Viktor és fial bécsi kölönlegességi üzlete, belföldi bitelesitéasel valódi mi-nóaégben a gyári védjegygyei ejllitva V% és Vi kilós üve- \\ gekben kaphatók minden fűszer-és különlegességi üzletekben. 963 6-26 A gyökeres páczolás mód búza Üszög ellen jutal-mazra és ajánlva sok egylettói és előkelő személyektől kapható minden raktáromban az osztrák — magyar monarchiában. Egy csomag 200 liter magnak — 30 kr. Egy csomag 100 liter magnak — 15 kr; Hogy a t. gazdász nrakat mindennemű utánzás vagy hamisitás vételétől óvjam — kérem csakis az én védjegyem O ?evem és czimmmel ellátott csomagot kérni. Q Minden felvilágosítással szivessen szolgál ingyen és Q bérmentre ö Dupuy JNT. 0 vegyészeti műterme Bécs. Windmühlgaase 33. I U 1005 4—6.- és ax összes megyei raktárak. W ocxx?oooooocxxxmoooooooocxx>oo^ A nemzetközi villacyklállitás a a cs. Ur. Práterben s tór-téndmí kiállitásra vasárnap f. évi szeptember 23-án reggeli ÍZ ói* 5 porcakor külön kéjvonat indul igen mérsékelt árak mellett NAOY-E&NIZSÁSÓL BÉCSBE. Menetarak 14 napig érvényes vissxantasási jegyekkel. Nagy-R^aiaairól B«csbe 1!. oszL 10 Irt 10 kr.411. oszt. a írt SOkr. Minden köxelebb-t kfilsnssen a kedreaményeket iaL a mindenfltt saláTfcité falragaszok tartalnazaik 10SS\'-\' Sehroeekl G. »ls5 bécsi ntaaási irodája, í. Kolowratrtng 9. **«- Wajdits József Ito^vnyomdAjából Nagy-Kanizsán. NAtiY-KAPflZBA. 1883. szeptember 20-án. ElíHritéd ár: ¦féli t-re...... 8 Öt. fél évér ..... 4 , ne?red évre...... 2 . Egy száyr. 10 kr. HIRDETÉSEK 8 hsiboi petitsorban 7, máiodixor 6 ¦ aint!cn további sorári 5 kr. NYILTTÉRBEN ínronkéat 10 krért vétetnek lei Kinritaxi illeték minden egy t-t íiinL<-tésért 30 kr. fixeiendS. ¦ ff Hu8/x>nkette(iik évtoiyam. ZALli S9ZL0IT. njek s Kericöitőböz, •orí» rétiéi illető kMemény.k pedí* s Viidóhor bementre intéieodők : KANIZSA l«I!lí»h»2. Bénaenutlai Ien!W ^ ! n.."k.a™kl4l íogitota^ ?T Ke.ir.tok ,hm knMa-.k .Nagy-karnisai önk. tüzoltó-egjlef, a .zalamegyei általános tanítótestület", a , nagy-kanizsai kisdedneTeló egyesUi J a .soproni keres- .nagy-kanizsai „8zti snaegélyw Következet-kedclmi s iparkamara nagy-kanizsai ktthálaaztminya,1 s tSbb megyei és Tárosi egytT"11\' ^italos értesítője. Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. A becsület A ritka értékű, nagybecsű egyéneket, példás, mintaképek gyanánt kell magún* elé állítanunk, naponként meg kell magunkban jó szándékot és akaratot újítanunk, hogy mi is igyekezzünk: példány-képeinkhez lehetőleg hasonlókká lenni. Viszonylagos belbecsü emberek nagyobb számmal vannak ugyan; de még mindig nem annyian, hog^L af néptömegek közül ki ne emelkec-1 uének, ki ne magasianáoak. Igy tűntek ki majd minden népnél egyesek ritka igazságszere-tetök, hazafiságuk, emberbaráti jótékonyságuk által; -tündököltek erényekben, nemes erkölcsökben ! — A jó papok, a költők, írók azáltal tűnnek ki, hogy a szépet, nemeset, magasztosát, igazat, az erényeket cselekményeikben, mii veik bee ismertetik, megkedveltetik, azok szeretetére és gyakorlására buzdítanak. Mindenkinek nyílik alkalom, adatik oly kör, — ha akarja — hol kifejtheti lelki erőit, s elnyerheti s biztosíthatja azon morális értéket, melynek megszerzése, birtoklása által embertársai tiszteletét kisebb-nagyobb mértékben kiérdemelheti. Csakhogy amiként az absolnt ielki becsére ritka jellemű egyének képesek szert tenni — akként a viszonylagos becsértéket akármely ember megszerezheti társadalmi állására való tekintet nélkül. Igy az u. n. .lovagi becsület, „nemesi becsület mint a középkor károsan elkülönítő gőgös fogalmai, ma már igen nevetségessé teszik a reájok hivatkozókat. Mert az értés nincsen valamely osztály különbséghez kötve, s nem képez privilégiumot a mások becsülésének megszerez he lésére. — Hogy érthetőbbé tegyem a becsérték meghatározásinak skáláját, vegyük fel, hogy az absolnt becsértékkel bíró egyén minden elgondol ható erényekben kiváló; akinél azonban bizonyos erények gyakorlatát nem észleljük, az már a viszonylagos értékű emberek közé sorolandó. Ezek közt pedig, pl. aki egyidejűleg egy jó hazafi, nemesszivfi emberbarát, igazságos ember, nagylelkű, egyenes nton járó, s cselekményeiben, gondolkozásában következetes; szereti a jót, üldözője a rosznak, pártfogója az elnyomottaknak, tá masza a gyöngéknek — az igen nagy morális értéket képviselő ember, (legyen férfi vagy nő), aki ennél kevesebb erényben tűnik ki, annál kisebb értéket matathat fel, s a becsülés is megfelelően kisebb lesz! Be ha pl. valaki többféle nemes tulajdonságokkal ékesítette lel két, s egyszer megbotlott,roszul cselekedett, s erényei egyikét, vagy másikát elveszítő: azért az az em ber nem tekinthető olyannak, aki mások becsülését teljesen elveszité; s becstelennek pedig épen nem vezhető, nem tekinthető; kivált oly egyének által nem, akis nála kevesebb erényességet produkáltak, vagy épen erényekben szűkölködnek!! Jóvá tétetvén a hiba, a botlás ezek eredménye: a becsülésnek helyre kell állnia, mert a becsérték a mérlegben elfoglalta korrábbi súlyát. Ily szempontokból kell tehát azokat a mindenütt szemfűleskedő „erényhősőket" szemügyre venni, eljárásukat, s becsület bíráskodásaikat latolgatni Mert ezen mihaszna s alak ál közvéleményt\' teremtve, ál-fogalmakat teremt a becsületről; s társadalomnak kárára az álbecsü-letességnek már is számtalan áldozatot ejtett 1 . Becsület, becsület! Mintha bizony becsérték nélkül lehetne becsű let; 8 mintha a becsületnek nem volnának fokozatai, s mintha bizony a gyarló ember soha sem tévedhetne és mintha a tévedést jóvá nem lehetne tenni!! . . . Becsület, becsület! — kiált fel néha a léha üresség égfelé forgatott szemekkel — mit ér nélkü led az élet!? — Egy fegyverdör-dülés. a hullámok locsódása, egy nyekkenés valamely fa ágán; jelzik, hogy az álbecsületnek njabb és ujabb áldozata hagyta el a munkás tevékenység versenyterét. Hanem, hogy a becsület fogalmak között ethymologiai szempontból hivatott .becsület" kifejezés helyett megfelelőbb .becsérzet* kitétel használatot, s a becsület [(mint mások becsülése) megjelölésért; a becsülés szót alkalmazni! Bárha becsérzet és becsülés oly correlativ fogalmakká válnának a társadalmi életben, mint jog kötelesség & jog életben ! Bárha az álbecsület gyomját az emberiség nagy kertjéből teljesen kiirtani lehetne! Sokakat tévedésbe ejt az „ille-delioi, ildomossági sjfcabályukuak0 megsértése, akik ebben becstelensé get keresnek és vélnek feltalálni. Igaz ugyan, hogy a szokás és gyakorlat írásba nem foglalt bizonyos szabályokat felállított s azok elismerését a müveit egyénektől megvárja, de ha valaki ezeket minden részletekig pontosan nem is tartja meg: ezért a becsület ellen szoros értelemben nem ,vétett. Vannak jól tudom esetek, melyekben i ly i 1 io m os sági szabályok ignorilása által egyesek fájdalmasan érintetnek, bántatnak; s hogy ily körülmények közt biróságokhoz sem lehet fordulni elégtételért Csakhogy itt sem jogosult & sérel- met párbajvivás utján megtorolni akarni, már azért sem, mert az eredmény soha sem arányos és meg fe\'.Mő. Azon harmadik személyek pedig, akik két egyén közt felmerült ily ügyekbe avatkoznak — ha felkéretnek is egyik fél által — jogtalanságot követnek el. A büntető törvények tilalmát nem is említem. Hanem szükségesnek tartanám az illembiróságok feláilittásit; ezek társadalmi nton volnának szervezen-dők. E hirőságok elé tartoznának az oly Uiemsértési esetek, mik jogi szempontok alá nem vonhatok, s melyekre törvényeket hozni nem is kell. Szerezzünk önismeretet, tiszta lelkiismeretet: ezekkel karöltve jár a becsérzet, melyet a becsülés fénylő csillaga kiser. By körülmények közt nem .jöhetünk soha összeütközésbe az ildomossági szabályokká! sem 1 . . . CS. G. ... Amerika ós Európa. I. Igen kevés még azok száma, kik teljesen és alaposan ismerik a különbségeket, melyek a nem katonai és bürokratikus Észak-Amerika és a sok tekintetben elmaradt Európa termelési viszonyai közt léteznek. Nemzetgazdáink tudják ugyan, hogy az amerikai gabona évről-évre nagyobb konkurrencziát csinál, de a legkevesebben gondoltak arra, hogy a konkurrenczia mily mérveket fog ölteni az amerikai vasatügy gyors fejlődése mellett Ha a nem katonai és nem bürokratikus Észak-Amerika államháztartását szembeállítjuk Európáéval, az találjuk, hogy az európai kontinens Angliával együtt 810 millió dollárt fizet hadiczélokra, ide nem számítva az óriási kiadásokat állam- [adósságok és bürokracziara. A mili-tarismus és a hürokraczia addig szaporítják az adókat, míg ezek belenyúlnak a termelési tőkébe. Mihelyt ez megtörtéut, ugy a mezőgazdasági mint ipari termelés rendkívül megnehezittetik, illetőleg meg. terheltetik és mihelyt adó és adósság a vállalat tiszta nyereségét támadja meg, megszűnik maga a vállalat is. Egybeállított adatok szerint, .melyeket azonban alacsonyadnak tartunk, az erurópai államok Oroszország, Anglia és a Balkán-államok Kivételével több mint 77.000 millió frankkal tartoznak és a kamatok körülbelül 4000 millió frankra rúgnak. Szédítő magas számok ezek! És az észak-amerikai köztársaság? Az Egyesült-államok adósságai évente 100 millió dollárral csökken-nek és jelenleg csak 500 millió dollárt tesznek. Az amerikai és európai mezőgazdaság közt az a kulömbség, hogy előbbi olcsó, termékeny talajon {dolgozik, utóbbi magasan megadózta-tottan. Még fontosain ama körülmény, hogy az amerikai földbirtokosok többnyire adósságmentes földekkel bírnak, birtokaikon mind érdekelt és intelligens munkások működnek, munkálataikat a legjobb gépekkel végeztetik, míg Magyarországon, Ausztriában, Kémetországban a közép- és kisbirtokos el van adósodva és elszegényedés szélén áll. Bölcs politika által Észak-Amerikában erőteljes parasztosztáljt teremtettek; nálunk most tanulmányozzák a 2—3 jév előtt .felfedezett" amerikai törvényeket, eltelik egy évtized, míg végig tanulmányozzák és aztán talán tenni is fognak valamit. Ha Amerika huzat gépekkel termel, mig mi tulnyomólag kézi munkával, világos, hogy nálunk kisebb a jövedelmezőség, mert ott egy mázsa magyar búzához több emberi TÁR_C_ZA. Hagyar nyelvészeti adalékok-ina: THEVVBEWK ÁRPÁD. (Folytatás..) XVIII. Kapzsi-e vagy kapsi? -„Ha kemény hang kerül lágy elé, keményen Írjuk, imbar lágyaa ejtjük: Ugxi-lakii, kabxai-kapui. — Ex idéset sse rint, mely Simonyi-nak .Rendűére nyelvtanaiból való (1. a 22. lapon), .kabui" írandó. Es helytelen! .Kab-tai\' nem letetik I Es nonsenfi! „Kspssí" phonetice ia képtelenség, eiymologice ial A kiejtés ,kabs»i"-t követel, ax eiymn-logia pedig .kapssi"-t, mert a képző nem „xsi", kanom „ai. Megvan e képző, mely mindig hibát talajdonságra mutat, a következő gúnyoló melléknevekben !8 : eb-si (eb talajdonsigaval bíró), buk-si (ki tya nyakú, nagy fejű ember, a ki bukva vagyi fejét lehajtva jár), hab-ai (habaolé, módon evő, ivó), tap si (aajátkép a nyal füle; tapsi-füles a ta. nyalfttlu), sílap-si (kalapjának karimája alól pillogó, * ki tehát kalapját szemébe vágva viseli), vak-ti (vakoskodó; Bvakai-pí\|a" = ki aem nem akar látni, aem nem hallani, hanem megfontolatlanul, szelesen, hebehurgyán taxa mindent), tok ai (tokkel ütött, tök.filkó, tök fejQ), — A mondottak után tehát fcap-si (= BMr telén ül bírvágyó) épen.oly helytelenül intik Bssí"-vel (,»i" helyett), a mily helytelenül iratik például sse-vel e ssó tős-gyö-kerea, melyet ugyania igy írnak: tiss-gyökeret, jóllehet a képző Bi" (tó-i = tövet), aem pedig .«« (tőt!). XIX. Maga. A német „aelbet1 mindig változatlanul marad (p. ich selbst, wir telbit, nos selbst. aelbet den Va\'er, selbst die Töchter, itb.), a magyar „maga" ellenben ragostatik, p. ennenma gam, ti nn önmagatok, magát a termé-taetet, magokat es isteneket, magokat a bűnötöket, atb. Ennek a névmásnak, a mint e példák mutatják, természete-aen a névvel, melyre vonatkozik, számra nésve is meg kell egyeznie. Kern szólhatok igy: magát aa isteneket (selbst die götter), magát a bűnötöket (telbet die Sünder), stb. Simonyi nek .Rendszeres magyar nyelvtan"-a mindazonáltal a 42. lapon igy ir: .Magát (e helyett: magokat) as illető tárgyakat. — Ny elvünk romlásnak indul, ha igy folytatjuk! XX. Éppen-e vagy épen? — ,Ép\' ennyit jelent, mint a német: Bgans, un versehrt". Ha e melléknévhez as .en" kö\'tőbangxÓB ragot függeextjük, ekkor est as igeh»tározót tápjuk : ép-ea (németül: genx, unverjetxt, just, eben). Simonyi ennélfogva helyesen Írja a szót .Magyar nyelvtan\'-ának 20. lapján a kőveueső mondatban: .As elsőben min-deuütl valami befejezet! dologról van ató; a másodikban oly cselekvésről, melyet folyónak, tartótnak képzeljük; a harmadikban olyanról, mely caak épen beáll". — Ugy anea en nyelvtannak 49. lapján, fájdalom, többé már nem ,épen" áll; es as etymolcgia-ellenes alak azotan 51. lapon igy elemestetik: épp-en, ugy hogy egy ideig épen oly ismeretlen, mint alap nélkül való .ó>pen" féle tó áll aló a semmiségből! — Ez baj, de még aem a legnagyobb I Es még csak követkexik! Simonyi ugyanis csak att tanítja, hogy a rag el is maradhat s hogy akkor .ép0 msrsd. Hogy a rag elmaradhat, ssigas, de ha .épp-enB sióból a ragot elhagyjuk, akkor nem marad ám .ép" aaótag marad el! „Pea!" mi es? — Hová nem juttatja as embert as as elv, bogy nem a bizton kalauzoló- etymo-logia, hanem a bizonytalan, ingatag, változó kiejtés dönti el első torban as orthographiat kérdéseket 1 — Való as, bogy as .épen* szót a közéletben többnyire igy ejtik : .éppen, de abból még nem következik, hogy ugy irata ók is. A dolog ugyanis agy áll, hogy a kiejtés kiválóan kedveli már régóta egéasen a mai napig a ,pc betűnek etymologia-ellenes gemínatióját, kettőzését ; p, .melynek éppitÓje Sárpataki K. Mihály (1681.). éppités: éppület;—épp (187a az Akadémii-nak egyik kiadott füzetében), éppek (e h. épea, 1604.); éppitte-tett (1681.> .mert tokát éppit" (e h. épít, 1666.); .éppitéo, éppíténec; ée éppec minden fogyatkozás nélkül". (Károlyi Gáspár. 1590.) ttb. Elég ennyi elijeesté-aüll — írjak as „epén* txot ugy, a mint as etymologia kívánja, mert valóban., ?agy fonákság volna a XXX. teásadban, mely mindenben józan egyszerűsítést ür-< get, még as etymologia hangos tiltakozása, ellenére ia szaporítani as egyes! szók kiírásában a betű cet hasiouts lanol. — XXL Különbség-e vagy kulömbség ? — Mind a két alak helyes. A tö-ogyanis külön; ha hősei a kösépfoku rag (b) járul, akkor ,különb« (v. ö. .Kiet-lenb itt a puszta sxiv.\' Vörösmariby.) less belőle; ha as „n" «t ajakhaag (b) kedvéért assimilálódik, áthasonul, agy ,o" less belőle, akkor „különb" (és, különbség") helyet; est aa alakot kapjuk: „külömb\' (és „kulömbség). — Simonyi ast hiszi, hogy esen alakokban.; külöm-ben, kulömbség, kfllömbösik, ttb. talaj donképen sem is külön, hanem külöm a tó. Hogy es tévedés, sst könnyű be bizonyítani. A régibb könyvekben ugyanis számtalanszor találjak est a kifejezést skülömb, küiömbféle éa ennek megfe lelő alapfokát ia asámtalanssor; .külön külön féle (sohasem: .külöm, külöm féle,). Es világosan bizonyítja azt, hogy .külűmb">ban nem eredeti as ,ms, hanem utólagos assimilatió-nkk, hasonalis nak, köszöni létét. — Ha (föltéve, de meg nem engedve) es alakokban: ,kü-lömben, külömbösni", stb. csakugyan „kül8mfl (s nem .külön") a tó, agyán miért is akkor Simonyi nak .Magyar nyelvtan-a a 15. lapon mégis igy: „Minden öessetett mondatban annyi külön mondatot különböztetünk meg" éa a 2Í1. lapon it igy: ,de különben röviden szoktak mondani" ? XXII. Képes sufejesés. A msgyar beszéd tele van kép es kifej esésekkel, melyekre,mert naponként Használtainak, már nem is ügyel senki. Néba a szóló nem ia sejti a kifejezésnek képes voltát s ilyenkor .megesik, hogy illető képet kifejezés egészen helytelenül használtatik. Képes kifejeséseinkhes tartozik a többi között a követkesó is : ,a beszédnek nagy feneket keríteni. „Feneket keríteni" sajitképen a hordónak szoktak. Ha nagy feneket kerítenek a hordónak, akkor nagy hordó lesz belőle; t igy át-vittenx: ha valaki nagy feneket kerít beszedettek, akkor nagy (hottsadalmas) elbeszélés less belőle. — Simonyi e kifejezésnek képes voltát nem észlelvén, ^Rendszeres nyelvtan^-ának 186. lapján vajmi helytelenül ?¦ magyartalanul igy ír : ,A másík kettő azért nem szép. mert a kiemelendő gondolatot leghitra tettük, s eléje (e helyett : neki) »gy feneket kerítettünk." XXIII. Képpen-e vagy képen? — A ,képpen rag a két főnévből van, a p. mis képen csakugyan annyi,\' mintha azt mondanók : mis képen". Igy ásói S-nak .Rendszeres magyar nyelvtan1" a a 117. lapon. Eszerint tehát azért kell „bep-peo* t irni, mertet a. m. Bképben". — Ex helytelen I Ily kép-en = ily mód on; mis kép-en n mia mód on : mi kép-en— mi mód-on? — ; két kép-en = két módon (nem im: két képben!), ason kép-en — ason mód on ; külső kép-en = külső mód-on = (nem ám: külső képben!);: atyai kép en ;= atyai mód-on (nem ám atyai képben I); név kép-en = név szerint (nem ám név képben 1); ssükségos kép-en = szükséges módon (nem im exükeeges képben!); kivált kép-en kiváló módon; rettenetes-kép-en vétkeztem" h retteuetes módon (nem ám: rettenetes képben 1) vétkestem ; semmi kép-en sss semmi módon (nem im: semmi képben); vég-képen ; egy képen (Raj-nis); látogatás képen (Kártigám); „elegendő képen (1582.) — elégséges módon (nem ám: elégséges képben 1); .elégséget képjn" (.Igaz hit". 1666.) =3 elégséges módon; .következendő képen" (1626). köve kesŐ módon; ,soc képen háborgatja" (1574. Bornemisza.);— „hatható képen (= módon) hijlál" (1666.); „tso-deletos képen (= csodálatos módon, nem képben) gyötress engem" (Káldi. 1626.): ¦tb. E példákbőt, ugy gondolom, kiviláglik, hogy sokszor még as értelem sem engedi meg ast, hogy „képen" saa- HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY SZEPTEMBER 20-án 1883. erő szükségeltetik, mint egy mázsa amerikaihoz .és mindkettő ára piaczon mégis egyenlő. Hogy az amerikai mezőgazdaság mily mérvben veszi igénybe a gépeket, mutatja ama tény, hogy ott 1880-ban körülbelül 2000 gyár 54000 kötő , 3500 lerakó és 25000 fűkaszáló gépet állított eló. Ez iparág külön ben tiz év óta óriási lendületet nyert — és nálunk ? Észak-Amerikában a mezőgazdaság az ozsoratörvény és &i excempczionalis törvény által, mely az adóst gazdasági tönkrejutás ellen óvja, még tókeképző erővel bír. Európa ellenben az Őstermelés első féltételét, a birtokot, a talajt a: eladósitás alá veti. sót a tőzsde já-tékpapirrá teszi. Eoszalafldó-e ily körülmények közt, hogy előkelő nemzetgazdák indíttatva érzik magukat kimondani, hogy Európa jelenlegi állapota tarthatatlan. Lehet-e csodálni, ha az emberek, kik Európából az adók snlya és más kedvezőtlen viszonyok miatt tömegesen kivándorolnak Amerikába? Jól tudjuk, hogy az egyre növekvő kivándorlást bizonyos oldalról agitátorok és ügynököknek tulajdonítják, és hogy a kivándorlókat figyelmeztetik, .hogy veszedelembe ^rohannak." Nos, a szerencsétlenség, ™ mely munkaképes és intelligens embereket Amerikában ér, többnyire eiviselhetŐ. íme egy példa. Híva talos adatok szerint Magyarországból az utóbbi években kivándorolt 18.600 egyén és csak egyedül postautalványokon 1881-ben 418.000 irtot, 1882. első 9 hónapjában 581.000 frtot küldtek haza kisebb, 10 frton felüli Összegekben. Sokkal jelentékenyebb összegek érkeztek Magyarországba a bankok közvetítése által, 1882-ben Sárosmegyébe 351.931 írt. A hol ily tények beszélne.:, ott hiába való minden ellenbeszéd. Az is ösmeretes, hogy cseh parasztok nagy számban igen jó otthont teremtettek maguknak Amerikában. A n.unkának Amerikában van még tókeképző ereje, nálunk már nincs. Eszünk ágában sincs, hogy ősunokáinkért fejünket törjük. Aki Európában azzal akarja magát vigasztalni, hogy Amerika is tulné-pcssé válik és a rablógazdálkodás által kimerül — ám tegye isten nevében. Az Unió, Mexikó és Ka- j százalék. Felek irásbelileg 10 száza- kor sem lesz annyira népes, mint Ausztria-Magyarország — és Magyarország mégis exportál élelmi szereket. Észak-Amerika csak akkor fogja beszüntetni az élelmiszerek exportálását, ha 900 millió lakost fog számlálni. II Bármint vélekedjünk uzsora-törvény fölött tény, hogy Amerika gazdasági elő hal adását részben ezeknek köszönhetik. Az ameri kaiak praktikus emberek, ha az uzsora törvények káros hatását tapasztalják, bizapyara elejtették volna. Anélkül, ^gf e kérdés íeletfTb vábbi. fejtegetésbe bocsátkoznánk; közöljük néhány állam uzsora-törvényének kivonatát. New-York. A törvényes kamat hat százalék. Szerződés törvényes kamaton felül érvénytelen. Ha törvényesnél több kamat fizettetett, többlet visszakövetelhető egy év lefolyása alatt vagy három év alatt szegények felügyelői által. Fi gyelemre méltó, hogy 1877-ben i kamatmaximum még hét százalék volt. Uzsora, azaz többet venni törvényes kamatnál bünvádilag üldöztetik, a büntetés 1000 dollár és 6 havi fogságig terjed. Louisiana. Törvényes kamat öt százalék, Közmegegyezéssel megállapított kamat az egész Összeg elvesztése terhe alatt, soha sem haladja meg a 8 százalékot. Uzsorás kamatok visszakövetelhetek, de csak 12 hónap lefolyása előtt Minnesote. Törvényes kamat hét százalék. A felek irásbelileg többet is kiköthetnek, de 12-nél nagyobb százalék mellett a szerződés érvénytelen. A hitelező meges-kedtethetó vájjon direkt vagy indirekt többet vett-e a 12 százaléknál pl. provisio, vétel vagy eladás által. Ez eskü ellen adós tanukat ál lithat. Nebraska. Törvényes kamat hét. A felek előlegesen minden, 10 százalékot meg nem haladó] tétel felett egyezhetnek meg. Törvénytelen kamatoknál hitelező csak a tőkét kapja vissza. Columbia. Törvényes kamat hat százalék. Tiz százalék megegyezés mellett fizethető, ezentúl elvész minden kamat. Jova. Törvényes kamat hat nada termékeny talaja 850 millió embernek adhat kenyeret, még ek- lékra is megegyezhetnek. Ha több köttetett ki, hitelező csak a tőkét vnnkat Simonyi-val „képben".bői ere-dettnek képzeljük. — Igaz, hogy sokan » „képen" szót így ejtik: „képpen", de ex etymología-ellenes geminatiti, melyről mar szó volt. (L. „Éppn-e vagy épen?") Simonyi-nak nyelvtana a 118. lapon az c .képpen" szaváról folytatólag igp szól : .Rövidítve igy mondjak : kép ; p. máskép, ekkép". — Éppen ai a tény, hogy rövidítve is mondhatják, bisonyitja képtelenségét annak, hogy ami „képen" ssavaok „képben\'-bŐl eredhessen: mert ssabsd vo!nr-.f a .beo" ragot elhagyni? - Máskép ?11 a dolog 1 „Kép-e n Kávánkban ugyanis a tő .kép", a köió-hangsófi rag pedig .en" ; már pedig a mint már p. .módon" helyett a köto-hangsó, rag elhagyásival bisonyoa szólásokban as egysserü .mód" is állhat (p. ason mód == azon módon; fene módon ma fene módon, stb. a mint továbbá p. .nagyon" helyett a ragtalan „nagy" is használtatik (p. nagy sokára — nagyon sokíkj; nagy későn =* nagyon későn; .nagy csudálatos\' Istvánt! Pál. 1589. — nagy híven na nagyon hi ven .Hepta-langua. 1850." —; »«gy busán* == nagyon basán, Kist. Kár. — ; »nftgy °c száján péns" = nagyon sok, Károlyi G, 1590. — ; .nagy soo szép vigaitalásóknál", 1573. — ; nagy soc sitatos kerez-tyenec", 1682. — ; „ki nagy híres vaia", „a nagy sok bolondság", .igen nagy szépen áll", Batisi. stb.): épen ngy vesztheti el „kép-en szavunk is olykor-olykor kötőhangxóe ragát, p mikép = míképen, ekkép ~ ekképpen; mindenkép ~mindenképen ; semmikép = semmiképen, stb. Helyén levőnek találom Finály Heatrik követkeső szavainak idézését : „Kápén és ként sUnyilag egy viazonyla-nak egymáshoz, mint gyanánt és nsk tárgyilsg. At aképen viseli magát valaki aa iránt az árra iránt, a kit saját gyermeke gyanánt nevel, a fiu poddig gyermekként szarét aat a, férfi at, a kit kapja, a tiz százalék az állam javára esik. Delavare. Törvényes kamat hat százalék. Magasabb kamat büntettetik : a kölcsönzött pénz elvesztésével, fele az állam javára esik. Alabanna. Törvényes kamat nyolez százalék. Uzsora kamat be nem hajtható, ha fizettetik, Ievona-tik a tőkéből. Arkanzas. Törvényes kamat hat százalék. Felek megegyezhetnek tiz százalékra is, magasabb kamatról szóló szerződések érvénytelenek. Georgia. Törvényes kamat hét százalék. Behajtható magasabb kamat is, ha az nem haladja meg a 12 százalékot. Az uzsoratörvény bc volt sxüntetre, újra életbe lépett 1875-ben. Illinois. Törvényes kamat hat százalék, ha tiz százaléknál több lenne kikötve, csak a tőke hajtható be. Wisconsin. Törvényes kamat hét százalék. Uzsoraszerződések érvénytelenek ; ha uzsora . kamatok fizettetnek, ezek háromszoros ösz-szege visszakövetelhető. Jegyzőkönyv a soproni kereskedelmi s iparkamarának 1883-ik évi jaoios hó 21-én tartott rendes kosos tiléséról. (Folytatás.) A napirend tárgyal. I. Ministeri rendelet, a cxégbejwgy-zés körül előforduló mulasztások mellő-aése tárgyában. II. Ministeri leirat, az 1881. évi ifijeién lésében as adÓ íelcsigázása tekintő 1 lében tett panassra. ÍII. A közös bizottság jegyző könyve több szentgotthárdi iparos beadványára, az ipar és kereskedelem terén észlelt bajokról. IV. Hirscbmann A. csáktornyai lakosnak beadványa, ax adókivető bízott-ágok eljárását illetőleg. V* Elnök ur indítványa, a keleti varali elsőbbségi kötvények szelvényeinek beváltása iránt. VI. Közraktárak felállítása. VII. Schvarx Samu devecserí lakosnak indítványa, a vasúti tarifák tárgyában. _y, a. A nagyin, m. kir. follimi veié* ipar- és kereskedelemügyi minisztérium, f, évi május 29-én 23503. az. alatt kelt magas rendeletében hivatkoxáasal a magyar gyarmatáru-kereskedők orsaágoe szövetségének ason panaszára, hogy ax országban levő számos s különösen a vidéki kereskedőknek igen nagy resse az 1875. évi XXXVII. törvényezikk. 16. § ának világos rendelkezése ellenére szegét be nem jegyezteti s aa által nem csak az érdekeltek félrevezetésére nyi- megsxokolt atyjának tekinteni8. 1 Végül nem fog ártani, ha megemlítjük ast is, hogy Simonyi-nak .Magyar nyelv tan\'-ábau a 42. lapon „mik épen a 43. lapon .ekképen" és a 44. lapon , tulaj-donképen" áll. Mit tanulunk ebből ? Ezt: Símonyi szerint képpen írandó, mert képben-ből ered; ennélfog»aSimonyi-nak nyelvtana „képen"-tirl Mily következetesség! 3 XXIV. Lettem volna-e vagy voltam volna? — As irodalmi nyelv, melynek létrehozásán, egységesítésén és — mint valódi remek műnek — tökéletesítésén a nemzet legjobbjai és legnagyobb szellemei kOsel e-:er év óta fáradoznak, külőmbséget tesz — és joggal I — a .lenni\' (esse) és a .lenni" (fieri) között, Ai\'Bgyiknek a jelen ideje „vagyok" a másiké .lessek" ; as egyiknek az óhajtó módja „volnék", a másiké .len\' nék- ; as egyiknek a perfeotnma „voltam", a másiké „lettem* ; as egyiknek as óhajtó m. múltja „voltam volna", a másiké „lettem volna". — Helytelenül szólana valaki ennélfogva Így : „ila most időm lenne („fieret., e h. volna, „eseet"), elkísérnélek"; — helytelenül igy is: „Ha tegnap a sainbáiban lettél volna („fec-tus ossee8, e h. valtát volna „fuisees"), jól mulattál volna". — Ha régibb írók ez alakokat megkülömböstethették irá saíkban, mi rt ne tehetné aat napjaink ban is gondosabb író ? Hát — még a lik gyakran alkalom, hanem csőd esetében a kir, törvényszékek a be- és be nem jegyzett czégeket illetőleg külömbözö eljárási alkaimazván, a törvény említett részének mellőzése a kereskedelmi hitelre nézve általában is káros befolyással van: — a kamarát felhívja, hogy tekintettel az idézett törvény 22. §-ára tegyen véleményes jelentést arra r-ázve, mely módok és eszközök volnának alkalmasak arra, miszerint a czégbejegyséai kötelezettség teljesítése általánosan foganato sittatsék, 138. A cségbejegyséai kötelezettség teljesítésének elmulasztása annyival sajnálatosabb, minthogy tekintve a kereskedelmi törvény életbeléptetése alkalmával a kereskedelmi és iparkamarák által caekÖEŰit igen tágkörü, minden faluba eljutott ebbeli hirdetéseket; valamint tekintve a törvénynek már most bét és fél évi fennállását — a tőrvénynek nem ismerése ürügyül is alig felhozható. A kik tehát ezen törvény szerint kölelex-vék és czégjüket még sem jegyeztették be, ámbár ez nekik előnyöket is biztosit, melyek a be nem jogyzett exégtől meg-tagadvák és ámbár a bejegysés elmulass tá«a érzékeny következményeket is von maga után, — azoknál vagy nagy hanyagságot, vagy talán rajami még rósz-axabbit kell feltenni. Az aj kereskedelmi törvénynek alkotása alkalmával a kereskedővilág is nagy súlyt fektetett a cségbejegyzéa általános kötelezettségére és en ax nj törvényben a nyilvánult kívánalmakhoz ké pest a kereskedőkre nézve feltétlenül éa kivét-1 nélkül meg is állapíttatott. Ennek érvényt szarsendő, a kerea kedalmi törvény 21. és 22. §-ai oly intézkedéseket is tartalmaznak, melyek a sikert bistositani ígérkeztek. De es a vá rakozásoak teljes mérvben meg nem faiéi:, m-rt csakugyan tény az, hogy általán a kereskedők és a bejegyzett ezé gek mennyisége közt nagy a külömbség Hogy tehát jővőr<- nézve ez meg-izünjék és hogy mind azok caégjüket bekebelexteasék, kik ezt eddig elmulasztották, vagy kik jövőbeu fogoak kor kedést nyitni, vagy oly terjedelmű ip kezdeni hogy mint iparosok is czégjük bejegyeztetésére kötelezvék, illelóleg,kik-nek iparuk idővel a kisipar körén tul fejlődik — a kamara a törvény 22. § bsn megállapított intézkedéseken kívül, az első foka iparhatóságokat még köteles tetni vélné, hogy a nálnk előfordult ipar-bejelentések jegyzékeit 1876, január 1-től fogva az illető törvényszéknek bemn\'as-sák és jövőben is as egyes iparbejelenié sekről tudomást adjanak ; a bejelentéseknek: korábbi évekről való köslését a kamara szükségesnek nem tartja, mert a kereskedelmi törvény 1876. január l-jével lépett életbe és azon évben a czég-b* jegyzés oly tömeges volt, miszerint feltehető, hogy ap akkor fennállott kereskedők és iparosok, kik eségjfiket bejegyeztetni tartoztak, ezen kötelezettségüknek eleget is tettek. II A nagym. m. kir. földmirelés-, ipar- éa kereskedelemügyi ministerium a f. évi jaoius 11-én 26,057. az. %. kelt 1 .Adaliitok a magyar rokonertelmd. •xäk erUlmexes&ez. Finaly Henrik, tev. tag-töl. Pest. 1870. I. SS. Lipon. 1 .Der Mantel an Wissenschaft! ich er Conse quenx macht Siek In der neues Sprachlehre, -wie man sieht, In hohen Grade fahlbar. Conset\|ueat xa sein ist eben viel schwerer, als es den Anschein bat. Wie kennt* übrigens ein Buch, dam die Wissenschaft!ieh« Grundlage geuslich, fohlt, conaeqnent sein ?\' („Siaionyi\'s ungariabe Grammatik. Recensiert voc- Prof. Arpad Török von Poaor, Budapest. 1888. * 1. a 17. laopoa.) nyelvésznek nem kötelessége-e már állásánál fogva a müveit nyelvhasználatot illetőleg szab atosoak lenni? — Megrovást érdemel ennélfogva Simonyi-nak „Hendszerea nyelvtan-.s azért, hogy a 185. lapon így ir: .Ugy elszökött, mintha itt sem lett volna (e helyett: voltvolna — futásét)". — Ha nyelvtanaink nem szabatosak, akkor a belőlük tanuló ifja nemzedék sem fog szabatosan irai soha I — XXV. Hiszel e vagy hiazes x? Símonyi „Rendszerez nyelv tan-ának 104. lapján az áll, hogy .az sz, s, s-hanga igéket inkább 1 -lel 1 mondjuk : víse-l, tesse-I, nése I, hozu-1, olvaso-l, vise-l." — Simonyi-nak kisebb nyelvtana is a 21. lapon azt unitja, hogy inkább igy szólunk: „olvasó-1, néxe-l, dolgozo-l, lesse-l, iszo-!.* — Itt mindenek előtt azon\' koll caodálkoznunk, hogy létezhetik, sőt ajánl-tfttha.;ik nálunk oly magyar nyelvtan, mely az ikes és iktelen igéket összezagyválja és es igéket: dolgozik és iszik ex iktelen igékkel: olvas, néz és lesz egy kategóriába sorozza. — Még nagyobb csodálatra ragadja az embertax „aj-nlás", ha a módot tekintjük, melylyel Simooyí nyelvtana az idézett Igéket elemeikre bontja, Símonyi nyelvtana agyania igy elemes; .dolgozo-l, iszo l.slb.; ugy, hogy as igazi tők helyett hamis tőket .(.dolgozó, iszo" 1) kapónk, melyekről a magyar nyelvészet eddig nem is álmodott. Hogy .iszo" és „dolgozó" állítólagos * „L-val\'-bfl a ,v"-nek hasonulása következtében „1-lel" laaz, nem pedig .I-ei I„ — Símonyi nyelvtanának knlOoben is egészen helytelen fogalma van az aaaimilátió-rol. Szerinte ugyanis aa a hasonulás, ha példánl .öröm-vei "-ben a vei ragnak a T.je elvész és a tőnek végmáxaaüiaugsóját (m) pótlásai megkettőztetjük ekként : or&mm-ol ? — E szerint „i-vel-bői a vei rag v-jéaek elmaradása ás pótlásai ax 1-stk saegkettŐstetese ntán „il-el" Isaii Mily abittrdttml rendeletével a kamarát az 1881. évi ffl. jelentésében foglalt a>on panasza folytin, mely szerint a kereseti adó évről évre mindig magasabbra emeltelikés ax üzemben előfordult legkisebb változtatás ujabb adóemelésre használtatik fel - felhívja: hogy ezen fiskális eljárásnak megszűnte-tése végett tegyen részletes fel térj ess lést arról, hogy mely adóközegek által ás mely ip . tekintetében gyakoroltatik esea elj . -\' j éa nogy erre nézve concret eset ket soroljon fel. 139. Ax adónak évről évre való fal-lebb«m«lése nem caak általános panasz tárgya, de mondhatni, köztudomású dolog. Bizonyítékát nyújtja ennek ax évenkénti kivetés, mely — ha as előző évi kivetéssel egyenként össxehxsoalittatik, a fellebbemalések nagy számát matatja. Midőn tehát a kamara 1881. éri fójelen-tésében ai adónak c. kösgazdászatí h-\\y. zet javnlásával arányban nem álló, kii-vetkezve tisstán fiscalís szempontból kiinduló érenkinti fel eb bem élését pans. azulta, ennél egyrészt általános saját ta-paastalstait és másrészt a kerületéből ár-kőzett szinte általános jelentéseket tar. tolta szem előtt. Egyes concret esetsz felsorolása tehát lehetetlen éa a fellebo* emelés nem éaslalhetŐ agyas iparágaknál mintegy kívétalképan, hanem álts-lánoaan mindannyinál. Ily értelembea a magas minisztériumhoz a k/ivelell j-leotés fel térj esztendő, melyben egyúttal utalandó a napirend IV. pontjában fuglalt esetre, mely az adóközegek méltatlan eljárására különös .világot vet és felemlítendő a jelentéiben ax íat misxe\'int nem ugyan közvetlen feljelentésből, de kox beszédből tudomására jött a camirának a-ion körülmény is. hogy ámbár tőr/ény szerint kereswti adó alapja a három évi jövedelmi átlag, tavai Sopreoban a lovassági laktanya épié-i ¦ alkalmával at iparosok, kik az egyes munkákat végezték, exen keresetüket külön bevallani kénysserültek. HL A közös bizottság több sst. gott bárdi kereskedő és iparosnak azon beadványát, mely szerint 1. a képesitvéuynek, bárom évi tanulási éa három éri vándoridőnek igazoltatását, — 2. az ipari rajzok tatásnak a nagyobb községek népíakoláiban való behozását, — 3. a háza lő kereskedésnek megssüa-letését, — 4. a fagyasxtási adónak megssünta lését, vagy a határszéleken való megkönnyítését éa ő. a kisebb polgári ügyekben való eljárásnak módosítását kérik — tárgyalván, erről következő jegyzőkönyvi véleményt terjeszt elŐ : 1. Az első pontnak (képesitvény igazolása, tanulási- és vándoridő) indokolására a beadvány felhoaatik, hogy ax iparszabadság magasabb népneveiésse), fejlettebb forgalmi eszközökké\', sűrűbb népességgel, jobban egymás közelében fekvő városokkal a mezővárosokkal biró országokban helyén lebet. Megengedi a beadvány azt is, hogy as iparszabadság töveknek as o-ja nem tartozik a tőhöz, arról akár ki it maggyőződhetik ; hiszen egyéb sem kell, mint bogy a tőhöz a tehető (hat, bet), vagy mlveltetŐ (tat tet) ragot függesztjük, hogy szemünk előtt az egécz töves theóriának alaptalan kártya-háza azonnal romba dűljön. Ha es mondatik ; dolgoz-ba.tol, vagy dolgos-tat ol, mit veszünk akkor észre? — Nemde azt, hogy ax ax o, melyet Símonyi nyelvtana a túrhoz számit, nem is tartOzhatik a tüzhöx, el levén az választva s tótól a hat és a tat rag által; már pedig a rag csaknem szakíthatja kelté a tőt, csak nem furakodhatik — még hozzá sxabálysseíá-sen minden igében! — a tő alko\'réasei közé I — — Min\'hogy Simonyi-nak grammatikája elejétől végig -. nyelv- és ésxellenes töves theórián alapsxik, nem mondtam sokat, mikor ast állítottam, hogy Simonyi-nak nyelvtana a legnyomorultabb gyártmány, mely valaha „nyelvtan" cxímmel napvilágot látott. 1 — Hajmeresztő harmadszor Simony i nyelvtanának ax a tana is, hogy .olvassz, néxeas, lészz", stb. helyett inkább „otva-sola-t, nézel".t, Bleasel-t,atb moodank I — Símonyi nyelvtana ugy bánik a magyar nyelvvel, mint barbárral, mely még ott áll, a hol as osztjákok, vogulok, cse remiszek, szamojédek, stb. nyelve, a mely kiveszőfélben levő rokonainknak ugyaaia csak népnyelvök van éa dialektonaik vannak, de irodalmi nyelrök nincsen! — — Ha Símonyi nyelvtana kissé jobban ismerné ezer éves európai életünk « „Daas es keine Übertreibung ist, wann behauptet wird, Simonyi\'s Grsmmatlk sei das elend-sie Machwerk, das je unter dem Namen Grammatik «nsimmeogestoppelt worden ist, soll durch folgende Beispiele ausser allen» Zweifel geaetst werden.« l^Sintonyl\'s ungarische Grammatik. Recensiert vom Verfasser der ungarischen Sorachforscbangen (Magyar ajelv-bnvirlatok) Prot Árpád TöTBk von Poaor. .Budapest. 1883." Laads ll. lapon.) alkotta irodalmi nyelvünket, akkor többi köiött azt\' s tudná, hogy közel ezer éves irodalmi nyelvünkben oly szabálytalan alakok, a milyenek „olvasol, nézel, lessel", stb. nem tadtak érvényre emel. kedni. Irodalmi nyelvünkben a legrégibb időktől fogva a legajabb időkig csakis e szabályos alakok honosak : „olvassz, lé-ssesx vagy lésasz, néaesz, téssbsz vagy téeszs, vesztess vagy vészsx, hisz-st, visxesz, véssx, hozass, keressa, stb. — „Kereasz (nem : keresel) minket, ki semmi nélkül nem asükölködöl." (Páamáoy Péter.) — .MÍt futkosss (nem: futkosol) olly <gen gyakorta váltostatván ss te utaidat?" (Károlyi Gáspár. 1590)-,Ha reggel kereasz (nem : keresel) eo-gem." (Káldy György. 1626) — ,K» Istennek párantsolatjából Órteai (nem: őrxöl) engem." (Pismány.) — „Ha te mellettem léssezz (nem: leszel), ki állbst ellenem?" (Pázmány.) — „Ha az lélektől igaxgattatol, kir.ily iésxexa (aem : leszel); de ha a testtől visxeltetfil. szolga léssess." (Lépes) — „Kit ha fel nem kereasz (nem: keresel) és válladra aem vésxesa(nem: vessen, balálnak fia le-szesz." (Pázmány.) — „Miért bjsza»i (nem; hiszel) vesztedre egybe askütt el-ienségidnek?" (Lépes.) —„Állhatatos lészCnem: leisel) és nem félsz." (Káldi György. 1626. ) — „És porrá tesz (nem : lessel) engem." (Káldi György. 162G.) — „Oltyat véassa (nem : vassol), melly örökké megmarad." (Pétsí.).A mit téstss (nem: teásai), tedd hamarabban." (r>-dőaí János. 1Ö41.) .Hsfieyelmos lessesz* („Saütítka". 1670) „Kedves lessesz". (.Orpheus". 1790.) .Lé-xess" (Hallar.) stb. — Hogy a k3znép itt-ott így ssíl: .olvasol, hozol, mondó), teszel, biasel, ásol," stb., ai még nem elegendő ok arra ¦ Ä szokatlanabb .teasesx, ««•*.. T ly.tt V. 0. tétetik (aem : tétetik), ***** (nem: vetetik) HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM. ZALÁ ÖZLONÍ a városokbao nál-ink tehetségeket szinte fejlesztett ót restben kedvező gasdiasali jeltnscgekxt teremtett; de bt nyugodtan nézhetni U varotokban as örök termé-ttati törvények •sábad működeiét, a létérti küzdelmet, melyben aa életrevalóbb elem a gyengébbet megsemmisíti, agy míari-ixonallsl másrészt ai iparnak zsengébb tarja ciélazerQ (örvényét intézkedések al al vtló oltalmat kivin as élóediek vagy kontárok ellenében. Az ipar tőrvény életbelépte óta as iparosok izima tzapjrodÓtt ugyan, de axok képetitvéoye rsflkkcnt. Ennek igy kellett jönnie, mert a fSMtnives, kin-k birtoka caekélysxerü, (iát oly iparotboz adja, ki maga ia keve-let ért ipariból éa a kinél többet foglalkozik mezei munkával vagy napúimmal, mínt az iparral, minek következménye as, bogy as ily fiatal ember az ipartól kedvét veszti, aránylag rövid idÓ múlva családot alapit, melyet főkép mami mánkéval és napszámmal igyektzik f-nn tartani, mellesleg pedig télen mindig í.lányosan tanult éa csak szükségszerűen Í.-mert iparát űri, bogy a legsürgősebb mindennapi szükségletet fedezhesse. Esen r-ryének, kik as adóiajttromban csak mint napszámosok szerepelnek, silány készítményükkel a közönséget károsít j ;k és a jóravaló iparostól nem .csak él vonják araunkát, hanem est kényszert ttk U a munka árában velük versenyesni. Ezen baj orvoslatára a beadviny szerint javasoltstik, bogy mindazok, kik valamely ipart ütni kivinaak. képesít-lényükat három\'tanulási és három van •dot-CT által igazolják. A bizottság ei-n kérelemben ss ipa-rnos: óhaját látja, mely az iparszabadság !¦ -hozása óta számtalanszor, de leghati-lyotubban as iparosok országos gyűlései ben nyilvánult és mely óhajt a bízottéig is osztja. Ezen nyilatkosvány r«k folytio a d¦ -:ym. ni. kir. főldmiveléa-, ipar éa kereskedelemügyi mioiazterium magát indíttatva ia érzé, az ipartörvény revízió ját ígérni és az adatok gyűjtése végett a kereskedelmi és iparkamarik egyetemet gyűlését és--ez-"u"\'^u tzaaféríiakből illó unácskosmányt öaszebívni, melyben általában a népgazdászat és különleg az ipar terén működő tudományos tekintélyek mellntt még számos gyakorlati, férfi részt vett és melyben a képeaitvény kérdése, illetői- g as ipsraxa had Ságnak as ipartörvény 1. §-iban felállított elve maek mellőzése vagy megszorítása, sar kolatoa pontot képezett. nésve, hogy ne ragaszkodjunk eseotul is szigorún a müveit irodalmi nyelvnek szabályos alakjaihoz. Ha valaki csak as-ért ir-jOÍvasol\'-t, „hozol"-t, „ mondola-t, „tesxei\'-t, „ásol"-t, stb., mert a köznép több helyütt így mondja:az épen oly helytelenül jir ni mint az olyan (_ hochdeutsch = nyelven író) német ember, ki „du fahrst, weschst, trogst, scblegst, feilst, fongst", stb, helyett azért írna „du fahrst, waschst, trägst, schlägst, fällst, fängst," albumért például Ausztriában és Bajorországban a nép milliói igy mondják. — Más a tarka, sokfélekép változó és elágazó közbeszéd, mis a müveit, ssibályos és egységes irodalmi nyelv. Minden, ami as egységes irodaim* nyelvet lasitja, lazítja a nemzeti egyseget is! — Szánjunk meg tehát valahára müveit irod almi nyelvünk szabályait oktalan készei ostromol nil — A mi végre azt illeti, bogy . hozr.az. víszesz, olvassz, stb., nem hangzik oly szépen, mint „hozol, viezel, olvasol", b-b.. s bogy azért kell e szabálytalan aUkokat használnunk a köz«) ezer Ava» irodalmi polgárjoggal bíró szabályos alakok helyett: as komoly szóra alig érdemes. Mintha bizony as, mi ssabályot, aem volna épen azért, mert ezabályot, mr\'.ris bizonyos tekintetben rut I — Egyébiránt hasonlítsa valaki Ossza a német „du issest, da sebiisseet, da lettest alakokot vagy pedig a latin „des tea, fecistea* alakokat a magyar „bi-Bsetz, visxesz, hozass", slb., alakokkal s fogadok, hogy a német és latin (valóban rut hangzású) alakokhoz képest a magyar alakokat sséphangsáeuaknak fogja találni. XXVI. Óiét Ha ő-hös, mint tő bűz, at-rag járul, akkor őt less belőle; hs most a t-rag \|a kiejtés végett kőtő hangsavai egyesüllen) még egyszer lüg-gesstetik hozzá, akkor ő-t et less belőle. E kettőztetett ragozás megvan as t-at és ez-t-et alakokban, valamint a göcseji ssebb-ebb alakban ia; imde mig ssek as alakok a müveit irodalmi nyelvben soha sem nyertek polgárjogot ; „őtet* as irodalmi nyelvben meghonosuit. Jő est tudni kivált a költői nyelv szempontjából, a hol a rbythmos, a rím, a mérték kedvéért olykor-olykor szükség lehet rá. — Végül érdekes tudni ast is, hogy Simonyi nyelvtana szerint e szók így elem sendík: ő-te-t, as-la-t, ugy hogy a t ragon kívül holmi „ta, le" egészen ismeretlen abaurdomokat kapunk lárgyra-goknl! — Se nyelvtan, a fcösokt. tanács bíriU\'a, ajánlata 11 I (Folytatása kövekesik.) As ipartörvény revíziójához kívántató előmunkálatok tehát befejezet leknek tekinthetők, miért it a magas minisztérium csak arra volna kérendő, hogy az ipar: örvény nek módosítását kilátásba belyeső tör vény javaslat mielőbb a törvényhozás elé terjesztessék. 140. Ezen bizottsági javaslat elfő gadtatván, as ipartörvéoy revisiója ezor-galtatní határos látott. 2. As iparnak értelmi és szakszerű eme lése végett a beadványban másodtorban a népnevelét emelésére utaltatik, különö sen kívántatván, hogy minden kisebb viroaban,minden mezővárosban, legalább is egy oly tanító alkalmaztassák, ki képesítve van, as ipari rajsban oktatni. További a beadványban oly körülmények emíitvék. melyek, ha valók, Vasmegye egy részének népnevelési Ügyére szomorú világot vetnek. Igy például a szt-gott-hárdi éa a szomszédos járásokban a megürült tant ói állomások, fél, tőt egy éven át betöltetlenül hagyatnának; a nyári hónapokban as iskolalátogatás oly csekély lenne, hogy a tankötelet gyermekek egy Ötöde aem jir iskolába; a tanítóknak nagy százaléka, még a nagyobb községekben it\', egyszerű főldmi-. esekbűi, tönkre) atott mesteremberekből, kiszolgált altisztekből, szóval oly egyénekből állana, kik a tanképetitvényt téliesen nélkülözik, Ezeo bajok megszüntetésére a tanfelügyelők intézménye nem volna képes, mert annak fen állana óta az ottani népiskolák l0°\'0-ka tanfelügyelőt vagy felügyelői helyettest nem it látott. A bizottság szinte ugy van meggyőződve, hogy az ipárosstálynak értelmi emelése legnagyobb részt a népiskolákban nyert jó okulástól függ. Keli tehát, hogy a népoktatás javítására nagy a ulyt fektessen és pedig annyival inkább, mert aa iparos tanonezok túlnyomó része faluról származik és más ismeretet magával nem hoz mint a melyet a népiskolában szerzett. A rajzok tatást illetőleg ennek:- behozása a kisebb városokban és mezővárosokban szinte kívánatos volna ugyan, de első sorban utalandó a telsöbb nép és poigári iskolákra, melyek 5000 leieknél többet számító minden község által, vagyoni erejükhöz képest, felállitandók, melyekben a rajz köteles tantárgy és melyek eddig aránylag csak kevés oly he lyen léteznek, hol törvényszerint létezniük kellene. Ajánl tátik tehát, miszerint a magas mi matériámnál a felsőbb népes polgári iskolák tekintetében fennálló törvényei intézkedések végrehajtása szor-goltassék és egyúttal a beadványban Vas-megye egy részének népiskoláiban fenn forgó hiányokról it joleniés tétessék, esen panaszolt hiányok teljes valóságáról való felelősséget természetszerűen azon szentgotthárdi iparotoknak hagyva, kik a beadványt aláírták. 141. Esen bizottsági javaslat he ívesnek találtatván, annak értelmében a nagym. m. kir. földmivelés-, ipar és kereskedelemügyi minisztériumhoz fel terjesstés intéztetni batirozlatott 3; A házalókereskedés megszorítása iránti kérelmére a ssent-gotthárdi iparosok magukat különösen határszéli fek vé tűknél fogva érzik indíttatva, miután a szomszédos Stájerország és ausztriai iparos termelése előhaladóllabb és olcsóbb, minek következtében Magyarország határvidékei a ssomszédos országokból iparos termékekkel nagyon eliraastatnak és súlyos versenynek vannak kitéve, A bísalő-kereskedés ellent panaszok már régóta állandó rovatot képeznek és a hány panasz érkezik a kamarához, ugyan oly gyakoriak a kamarának fölterjesztései a magas minisleriumhoz. Az elért siker csekély, mivel a magas minisztérium rendszerint concret esetek közlését kívánja, melyeknek beszerzése sébéz, mart közvetlen feljelentések egyes házalók ellen, jogukkal való visszaélés miatt, csak ritkán tétetnek, mindenki as ebből felmerülő személyes kellemetlenségektől tartván. Mindazoniltal kétséget nem szenved, hogy a minden vidékről a házaló-kereskedés visszaélései és kinövései ellen befolyó, ugy szólván azonos panaszok, teljesen valók- De a baj mélyebben is fekszik, mint a személyek ellen intézett feljelentések elmulasztása ban; fek>zik a változott viszonyoknak megfelelő törvény hiányában, miután as 1352. évi hisalisi szabály a mostaniaknál egészen más viszonyok alatt keletkezett\' Ha ezelőtt a házalás az ország nagy részében szükséget pótolt, most as legfo-lebb egye», egészen félre fekvő vidékeken, bír csak jogosultsággal. Ét fekszik további a baj a hiányos felügyeletbea, a rosszul működő rendőri szervezetben, a miben talán a csendőrség életbeléptetésével javulás fog beállani. Est felismerve, a kamara as 1876. évi november 20-án 1968/1, az. a. kelt, tüzetesen indokolt felterjesztésében uj házal isi törvénynek alkotásit kérte és őzen kérelmét 1879. évi deczember 29 én 2508 és 2509 az. alatt ismételte. A bizottság most is, ason meggyőződésben van, hogy orvoslás csak aj hisalisi törvénynek a\'kotáaával. — mely tekintettel a mai lorgalmí viszonyokra, a házalást szűkebb korlátok közé szorítani kénytelen lesz, mind ez 1852-ben azük-égeanek látszott, — less szerezhető, 142. A kamara ugyanezen véleményt osztva, uj hásalási törvénynek alkotását ismét kérni határozta. 4. A ezukor, kávé stb. után eső fogyasztási adó tekintetében a beadvány nemcsak általán a kereskedelmet sújtó terhet, hanem különIegyazon tulyna viszonyokat it említi fel, melyek sz ország határán a h/zai kereskedés nagy karira, a csempészet megakadályozásának lehetetlensége miatt — természetszerűen kifejtettek. Miután a felterjesztések és kérelmek, melyek ezen adó ellen, mindjárt behozásának első hírére, a kereant-deimi a iparkamarik és minden érdekolt körök részéről intéztetlek, bizonynysl még mindenkinek élénk emlékében vannak ; d -mintán általán tudva ia van, bugy ezen számos, részint írisilag beadott felszólta-látok, részint küldöttségek által a magas pénzügy minitteriumoál szóval előadott kérelmek — melyek szerint az említett fogyasztási adó mindaddig be ne hozassák, illetőleg azon időig ismét beazünie\'.-tessék, mig Ausztriában hasonló adó aze delni nem fog, mivel külömbeo a sújtott csikkekkel való hasai kereskedés a Ausztria ellenében nyílt határszél mellett súlyos károsodásnak van kitéve, — a kényszerítő pénzügyi helyzetre való hivatkozással elatasittattak és miután végre igazságos, mások érdekét nei. sértő könnyi-tésekoek a határszélen keresztülvitele as Aii-z .-iával fennálló vám- és kereskedelmi szövetéig mellett nem igen gondolható, mivel nehéz volna azon vonalt meghatározni, hol ezen könnyítések meg szűnjenek, ennélfogva a bizottság annak megítélését a kamarára bagyandónak tartja, hogy a fogyasztási adó \'árgyiban teendő valamely lépéssel lebeine-e most sikert elérni, midőn minden eddigi lépés eredményleien maradt. 143. Miután a fogyasztás^ adó tárgyában tett utolsó lépés alig néhány hő-nappal ezelőtt tőrtént, de a kamara sajnálatára-sikertelenül; és miután ujabb! lépésnek, a mostani viszonyok közt előre láthatólag aikere ismét nem lenne : a bizottság jelentése tudomásul vétetik. 5. t Ezeo pontban emlékezés történik azon költség- és időveszteségről, melynek azon üzletember kitéve van, ki valamely csekély követelést a bagatell bíróság előtt vele nem egy helyen lakó {adós ellen érvényesíteni kénytelen, melynek kapcsán kivántaiik, miszerint as illetőség a felpe. res lakhelyéhez képest illapittassék meg. Erre a bízottéig megjegyzi, bogy a kamara ez ügyben is, teljesen a szentgotthárdi iparosoknak véleménye értelmében, mir kétszer tett előterjesztést a magas minísztertumhoz és pedig előszór 1878. szeptember 30-in 830. és másodszor 1982 október 19-én 2278- sz. alatt, de eddig eredménytelenül. Azon kérdés merül fel tehát, vájjon szemben ezen u\'óbbi felterjesztéssel, mely az ujabb időbe esik, mir most tétessék-e ismételt lépés? 144. A kamara ujabbi lépésnek lételét as idő szerint helyén levőnek nem látja. IV. Hirschmann A- csáktornyai keres-kedőcség bejelenti, miszerint az adÓki-vető-bizottság a kereseti adójának alap-jiul veendő jövedelmet olyformin állapította meg, hogy egy-egy vasúti kocsi-rakodminy elszállított gabonája utin a nyeresége: átlag 20 írttal vette számításba, egyúttal ezen eljárás ellen magit a kamara által oltalmaztatní kérvén. Elnök ur ennek kapcsán jelenti, hogy pan ázsiónak már tudtul [adatta, bogy a kamara az adőközegek eljárásába nem avatkozhatik, de hogy\' a vett panaszt olysserünek tartja, mely elvileges szempontból megvitatást és a kereskedő lem általános érdekébea intézkedéseket kivan. 145. A kamara elnökével egyetértve, meggyőződése szerint kijelentendő-nek tartja, hogy a kinek a gabnakeres kedéaról, annak általán csekély nyereségéről és a vele járó nagy koczkázatról csak némi fogalma van, as bizonyítani fogja, hogy egy vasúti kocsirakodminy gabona után a kereskedőnek átlag 20 frt jövedelme nincs; hogy esen jövedelmet alapul véve, oly roppant adóteher rovatnék a kereskedőre, mely alatt okvetlenül leroskadnia kellene; bogy az, ki ily nyereséget feltételes, annak a gabona kereskedésről halvány fogalma sem lehet-; és hogy as, a ki esen fölül mint as adókivetés közege ezen nézeteknek érvényt iz szerezhet, Öntudattanul a gabonák eres k ed és megrontásán működik. Külömben, bogy Ily vélemény adókivető bízottságban elfogadtathatik, annak oka egyedül abbao leli magyarázatát, hogy a III. osstályu kereseti adó megszabásánál működő bizottságokból szakemberek, az az kereskedők és iparosok, elvileg kisár-vák, mit helyesnek ismerni nem lehet SZEPTEMBER 20-án 3863. Ezeknek következtében a kamars felterjesztést határoz intézni a magas földmivelés-, ipar-és kereskedelemügyi minisztériumhoz azon kérelemmel, miszerint a m. kir. pénzügyminisztériumnál kiotskösölni méltóztassék, bogy nemcsak Oiktornyin, hanem által in mindenütt a kereakedelem érdekeit mélyen sértő hasonló eljárás mellőztessék és bogy as adó-kivelA-bizotUigok összeállításában ia raél-tinyossignak inkább megfeleli\' vált\'izis álljon be. (Folyt, köveik.) Főváros: levél. Budapest 1883. szept. 13. L Aszfaltot érsek libáim alatt tebit tudhatom, miként nem vagyok az ab-deriták városiban, asas: Hagy-Kanizsán. A coüpéban, mely engem ide volt szállítandó, két útitárssal indultam oeki, ax egyik egy álmos theologus, a másik égy még álmosabb szinéss, ki ép as előadásról szaladt a vasalhos. Ezek mellett aztán volt alkalmam visszapillantani a lefolyt rövid időre, mit Abderában — pardon 1 — mit Nagy Kanizsán tölték el. Elmerengtem rajta, s eszembe jutott a többi közt a nagy szívesség és part* fogás (?), melyet volt princsjpiiisom tanúsított irányomban, csakhogy miként Euripidész it megköszönte és nem kért az abderitik pártfogásából, agy én is azt mondom: őrizzen az Ég mindenkit az ily jóakarattól. Egyébként sokáig nem tűnődhettem e k-lett: mert Keszthelyen víg kedélyű utitireak szállottak fel, kik az én eszméimet is mis irányba terelték, és igy a ma napság annyira azokiaos fraseo logiát félredobom, s csupán annyit mon ,dok Solymossyként: „Spongyit rá I" — a többi úgyis az én bajom. (Azaz csak I mar volt; mert hit jóindulatú princxípilísom egy hónapig majdnem [ingyen dolgoztatott, legyeo neki elég visszatartott bérem hypochondrüja ki-gyógyitátára, egyébiránt es már as ő baja.) Természetesen egész uton nem aludtam, kessthelyi útitársaimmá! igen kellemesen morzsolgattuk le az órikat; de aztin mídón megérkeztem, legelső dolgom volt magamat jól kialudni egy Krisztina váróiban lakŐ barátomnál, és csak dél tájban néztem it a pesti oldalra. A propellert vettem igénybe, hol tudtommal a dohányzás már jó ideje eltflva lőtt egy főkapitányi rendelettel; de ennek daczára a jegyszedő egész\' nyugodtan gyújtott öh készítette cziigarettá-jara ép\' a kifüggess-ett \'tilalmi tábla alatt, no de hiss\' Quod iicet Joví . . . Az egyetemre mentem először is, hol sok régi ísmerő»s\',l találkoztam, és jóllehet már rég lejárt egyetemi polgár ságom ideje, barátaim mégis igyekeztek cspacsitálni, bogy az ő jelöltjükreszavaz-sak az elnökválasztásnál, mindjárt kalapom mellé szúrták a vöröstoll jelvényt, de alig megyek az első emeletig, mir fehérrel voltam kényteleo kicserélni: Mint valami vilagraasóló dologról, agy beszélaek most a hasa jövendő nagyságai . ax elnökválasztásról. No de csakhogy ép bőrrel jöhettem ki innét, nem számítva, bogy nolle-velte pártol ó-nak pingáltam oda a nevem egy elibém nyuj-ott Fersss lehet érezni a nagyváros, szellemet nálunk Íi, hogy t. i. egy dologról itt nem beszélnek oly huzamos ideig mínt a provircziin. A szemit* és antiszemita hecsezek mar levétettek a napirendről, s mostanság a horvát kérdésről, — na meg a kis DitróinárŐl — as aréna naivijáról — szól as ének mindenütt; ez utóbbinak a napokban volt jutalom jitáka, s bogy mennyire kedvencze lŐn a fővárosi közönségnek, matatja a sok kapott csokor es koszorú, melyek köst, mint fó^ árosi tisztelőinek ajándéka, egy arany babérkosxoru Íz volt. Folynak javában az előkészületek Margit szigeten vasárnap végbe menendő ünnepélyre, egész laz van most a fővárosi sajtó minden emberén, mindenki tehetaége szerint rendez, firad, ót, iut, miről különben majd jövő levelemben fogom tadósitaní a azi^es olvasót, addig is Isten velük! BALLIER SÁNDOR. t Gyászemlék. Nt. Mészáros Sélley Sélley Antal dióskáli plébános szeptember 13-in éle-\'ének 52-ik évében a halotti szentségek ajtalot felvétele után szeretteitől elbúcsúzott, lelkét Isten kezeibe ajánlván, né hány pereznyi halalkütdt lem után örök álomra szenderült! Megszólaltak a templom harangjai .. . és s közeli híres „Pogányvár" kesergve víszhangosta a kedves pap halálát! Még benyomás, fájó keserv elszorult szívvel írom e sorokat. Csak néhány emlékezetes óra mult el, bogy Dióskálból megjöttem — a boldogulnak impozáns temetéséről, mely folyó hő 15-én ment végbe. A kedvezőtlen időjárás nem vont le semmit az ünnepély fényéből, még a szomszéd falvakból is Ünnepi ruhában öltözve özönlött a néptenger. Számos uri nŐ és intelligenlia közt láttuk a gyászravatalnál a galamboki esperest, a csányi, merenyei, pacssi, gelsei, kín-komáromi, koppinyi és zala-apáti főtisztelendő urakat. — E\'buoyt jó embereink halhatat -lansiga a halálnál kezdődik. A temetésnél lobogó szövétnekek kioltása után az igazság fáklyája lobog, mely minden kegyelet, minden magaastalás éa nagyi-iát nélkül világítja meg az elhuny i pálya jit b valódi érdemek után ítéli neki a jutalom ko ssornt. Kegyeletes tieztelettei említem fel, hogy a boldogult Sélley pl. ur ajkán ar össinte emberszeretet mosolya, szivének jós iga, — a ssegények — és bivei iránti részvéte sseretete ékesité őt életében . - , , és midőn e boldogultuak lelke mennybe 1 szilt, — földi maradványai a közös sírkertben nyugalomra elhelyeztettek — bivei és tisztelő barát.ink szemeiből le-fo\'yó részvét könyüi Öntözték sírját. NyugodjiI! Pihenj szeretett lelkiatya éa ió barit ssentbékében! Ha remek nagyszerű a kép, keretének egyszerűbbnek kell lenni. ÚJLAKI MÁTYÁS. ivre. — Amint megyek beljebb a városba, látom, bogy a Kálvin téri azökőkut is kész, mit még csak darabokban láttam, midőn legutóbb jártam erre. Épen ma tartották az elaő .próbát vele ; — ígen szépen ontják a vizet az oda alkalmazott antik fejik, s az alulról felfelé tzökŐ vízsugarak ímpoziot hatassál vaonak a szemlélőre, mondhatom: jóval rtebb, mint a varosligeti rondeanban levő szökőkút A sugarút ís egypár üres telek kivételével majdnem egészen kész, a csak ilyenkor lehet fogalma valakíoek fővárosunk rohamos emelkedéséről, akí ugy, mint én, — három hó múlva látj viszont őt - Még akkor több ház építéséhez nem ís fogtak hozzá, s ma mar az egykori üres telek helyén elegáns kávéházban szürcsölgetjük a mokka levet s bámuljak a járkálókat. Egy sugárúti boltban mutogatják több világhírű társai közt Spaoga Fáit is viaszban; 5 osztrák érxdlmü krajesár lefizetése mellett meg lehet szemlélni a találkát, melyet a legújabb kor jelesebb (?) a nembeli nagyságai itt adnak egymásnak. Hyfélékkel különben most meglehetősen el van látva a főváros. A vácsí körúton egy impresisrio (?) Munkácsi híres festményét életnagyságú viaszaiakokban jelenesve állítja a néző elé, míg a szemközti oldalon egy bódéban egy eleven tengeri fokit mutogatnak, mely naponkint 50 font halat pusztít el, igy értetlen legodább a valamennyi eu rópai nyelvet osuesagyváló kikiáltó Izrael fiától. Hírek. — Tolvajlás. Városunk polgármesterének, Babőchay Györgynek bagolai asőlejétől, ismeretlen tettesek 3 nagy kas mézet, méhest ül elloptak. A nyomozás elég erélyesen foly, de a sikert nagyban nehezít: az, hogy a tolvajlás Somogyme-gye területén történt. — Az „Oroszlán" vendéglő az . ünnepélyes megnyitás óta folytonosan szép látogatottságnak örvend, de nem is csuda, mert as ételek és italok valóban kitűnőek; a berendezés, a csín és tiszta* ság dicséretet érdemel, a szolgalat ritka pontossággal történik. Sok aserencaét kívánunk as uj bérlŐnekl — Vasárnap e hó 16 án tartotta Krauss Gyula tánestanilő a Zöldfa kert kis termében, tanítványainak tincz gyakorlatát. A társas táncsok, egyáltali ban az egész ünnepély jól sikerült 17-én uj tanfolyamot nyitott, felhívjak reá a tanulni kívánók figyelmét. -- Mózes vallású polgártársaink közöl többen felhívták ssintársulatunk igazgatóját, bogy ,,M ó s e s, a s s i-dók első prófétája" csimű drámát még egyszer adassa elő. E felszólitá-tások folytán a darab ismételtetni fog. A kedvező alkalmat ne malaszssa el egyet* len tehetségesmúzesvsllisu polgártársunk se. Nagy igazságok vannak abban a darabban. Sok vigasztalódás ís a jelen nyomasztó állapotában. Sokat okulhatnának belőle a zsidóüldözés bajaokai I — Aradi Gerót, Bsiotársalatunk derék igazgatóját súlyos veesteség érte. Három év óta melibetegségben szenvedő neje f. hó 17-én alkonyat tájon örökre elszenderüit Temetése, illetőleg az ünnepélyes bessentelés 18-án történt meg. Az elhaoytnak hamvai szülőföldjére Szegedre szállíttattak A kiadott gyászjelentés igy szól : ARADI GERÓ a pécsi szintiran. lat igazgatója, ugy Bainville Józíef szeged.városi fómérnSk és az utóbbiunk neje, a szerető edts. testvérek, sógorok HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM Z ALAI KÖZLÖNY SZEPTEMBER SO in 188S. ?1 a többi rokonok nevében megtört szívvel jelentik, forrón szeretett neje, illetőleg leányok ABADI GEBŐNÉ, siflletett Bainville Emuit assxonynak, hoi-xas ét ki DOB ssenvedés atán Nagy-Ksnissán f. évt sseptember hé 17-én d, u. b% órakor életének 27-ik, boldog hixaasí-nak 5-ik évében történt gyáie>s elhnnytát. A megboldogult hfllt tetemei — Deák Ferencx tér 8-ik uimu házban levő lakásán — í. b 18-án d. ii. 4% árakor a rém. kath. egybá szertartásai szerint besaenteltettek és onnai Stégedre szállíttattak, hol a családi sírboltban tétettek örök nyugalomra. A szeretet istenének áldása lengjen a feledhetetlen halott porai fölött I — Köszönete yÜTánltáS. Mindazon t. barátainknak ismerőseinknek, kik elhunyt nagynénónknek Szabó Mariának, temetésén részt venni azivesek voltak, e helyen gyászoló enyéim és magam nevében forró köszönetet mondok. — Gudlin Károly. A „Néplap" czimen f. évi július 1 ón megindul közművelődési, közgazdasági és a társadalom ÖsszeB érdekeit fölkaroló képes napilap azept. I6-tóI kezdve kétszer oly nagy alakban fog megjeleni, mint eddig. A megnyagyobbi-tott folyamnak hozzánk beküldött mutatvány-számából arról győződtünk meg, hogy ezen, hazánkban a legolcsóbb napilap-tartalmasság tekintetében is igényt tarthat a közönség támogatására. Ennélfogva ajánljuk e lapot a közönség szíves figyelmébe. A „Néplap" előfizetési árs:^ egész évre 8 frt, félévre 4 írt, évnegyedr^ 2 frt, egy "hóra 70 kr. Egyes exám Budapesten 2 kr., a vidéken 3 kr. Előfizethetni e lapra a kiadótulajdonos B»rtalits Imrénél (Budapest, Essterhásy-ulczal 12. szám) vidéken minden posta-hivatalnál. Előfizetések a hónap bármely napjától kezdve elfogadtatnak. Mutatvány-számo kat készséggel küld a „Néplap" kiadóhivatala.\' — Plnczdr-mlmika. Egy vendéglős arra oktatta pinczéreit, hogy ne kiabáljanak, ha a vendégekkel szólanék. Egy pinczér nagyon megértette ez utasítást, a egy izben a buffetnél megállva, odaintett egy vendégnek, nyelvét kitolva és fejét rázogatva, A vendéglős ezt meglátja és ijedten odarohan a pinczérhei: „Az istenért, te gasember, mi jutbtt eszedbe, hogy igy inzultálod a vendégeimet?" „Nem inzultálom én, volt a felelet, csak nem akartam kiabálni és eszel a mimikával adtam tndtára annak a vendégnek, hogy már nincs borjú-nyelv!" — A balaton-füredi kiea fürdő felső sétányának nagyobbitáea s annak fenyvesekkel) rendszeres beültetése foganatba vétetett. A szeretet házhoz vezető útnál balra az erdő éa megyei ut közti négyszögtéroek beültetése által a felső sétány jelentékeny nagyobbodáet nyer, mely intézkedés a fürdőhelynek bizonyára csak előnyére szolgál. — Balaton-Füreden aa ott fennálló nyári távirdaállomásnak es idényre va!ó bezárólag mellett egy aj. a postával egyesitet m kir. államtávirda-mellék-allomás korlátolt napi szolgálattal nyitta tolt mpg, m»ly evenkínt csak a téli idény iari»m* alatt fog működni, éa a nyári állomásnak megnyitása napján, mind annyiszor bezáratik. — Saranyn Józsi Balaton-Füreden. Mint Balaton-Füredről írják, nagy riadalmat okozott a fürdővendégek és lakosság közt a bir, hogy a hírhedt haramia- Savanyu Józsi Füred környékén mutatkozott. Egy kajári asszony vitte meg a hírt a b. füredi píaczra, azóta a hatóság erélyesen nyomozza Füred vidékén a rablót A legújabb birek szerint Savanyut az arácai ligetben látták volna, s most a fürdővendégek kíséret nélkül ki Bem mernek mozdulni. — Fegyveres czfganyok. A mult napokban mintegy 100 föböl álló czi-gánycsapat gyslog, Bzekéren, lóháton Zalából jó részben fölfegyverkezve át lépte Vasmegye határat s Baltavárott megállapodva inuen ismeretlen irányba távoztak. Sopron-. Győr-, és Zalamegyék hatóságai táviratilag kaptak figyelmeztetést a fenyegető veszélyről. — Belányl Tivadar Csáktornyái tanító-képezdei tanár, minden szép és nemes ügy lelkes bajnoka, Balaton-Füreden a magyarországi tanítók árvabáza javára 14 frt 40 krt gyűjtött az aug. végén tartott megyei tanitói gyűlés alkalmával. — Saját temetésére hívta meg rokonát egy Berlinben lakó 46 éves özvegyasszony, ki egy évvel ezelőtt elvesztette férjét és azóta mélakórbao szenvedett Irt két unokabugának, hogy családi Ügyek rendezése végett látogassák meg. A rokonok megérkeztét mult vasárnapra várta a a kitűzött időben két fiát (as egyik 21, a másik 8 éves) kiküldte a vasútra akét unokahág elé. Midőn ezek a két fiu kíséretében beléptek a lakáaba: ott látták az öregasszonyt függve, ax ajtó egy szegén. — Dicsérő okmányt küldött Pap Gábor, a dunántúli ref. egyházkerület superíntendesse, Caire István somogyin egyei nagybajomi ref. lelkésznek, ki s szószékről intette baliga lóit, minden zavargásban való részvételiül s a békés, testvéri egyetértést kötötte hívei lelkére. — A pápánál. Devícs József kanonok visszaérkezett római utjiból, !hova azért alszolt( hogy a pápa ő szentségénél kihallgatást nyerhessen. — Rómában 12 napig tartózkodott és ez idő alatt kétszer volt szerencsés ő szentségénél bíhallgatáat nyerhetni. Az első kihallgatás kitűntetŐ-Irg majd másfél óráig tartott, mely idő ó szentsége behat ólag kérdezősködött magyarországi viszonyokról. Azon iratra néxve, mely az európai lapokban, mint ax ő -nyilatkozata jelent meg és mely azt tárgyalja, hogy a zsidóknál lehetetlen a rituális gyilkosság, — kijelenté ö szentsége, hogy ss nem tőle eredt; as egész nem egyéb koholmánynál. — A második bucsu kihall gatás alkalmával atyai áldását küldé a veszprémi káptalannak. Altalán !gen kitünteté főpapunkat. — Következő gyászjelentest vet tÜk : Sélley Károly maga s családja, ugy az összes rokonság nevében mély fájdalommal tudatja felejthetetlen test verjenek, illetve rokonuknak Nt Mészáros Sélley Sélley Antal diós káli plébánosnak folyó 1883-ik évi szeptember 13-án, életének 52-ík évében, a haltotti szentségnek ájtatos és buzgó felvétele után bekövetkezett gyásxos elhánytál. A megboldogultnak földi maradványai folyó hó 15-én délelőtt 10 Órakor az engesztelő jZ^at míse után a díÓskáli közös sir-^Zertbtn az örök nyugalomra elhelyeztettek. Áldás éz béke hamvaira ! — Tapoleza város ktpvtselÓ testülete e napokban Glavjna Lajos kor mánjbistos urboz egy előterjesztést in lesett, melyben az ottani antisemita mozgalom okairól, keletkezéséről és befolyá sáról kimerítő jelentest tett. — A jelen tés szerint Tapoleza polgársága nem antiszemita ; ott nincs talaj a ssidógyütöletre, ex ideig egyéni jellemüket, társadalmi állásukat megillető tisztelet és szeretetben részesültek ; hogy mégis megtörtént a zavar, ax izraeliták túlságos féléuksé gének és némely véletlen eseményeknek tulajdonítható, és ha katonaság váratlanul meg nem jelenik, vagy csak a lovasság elmarsd, a zavargás bizonyára nem ismétlődik. Az izgatottságnak azonban mos: tápot ad a városra óriási teherként nehezedő nagyszáma katonaság, s mely nek hosszabb ott maradása a jÓérxelmü polgárokat is el fogja keseríteni. Ennélfogva kérte a képviseleti közgyűlés a kormáoybizloe urat, hogy a nagyszámú katonaságot a várostól elvonná, mert a szervezés alatt álló polgári Őrség a nyugalom és rend fentartására elégséges. — A kl a trónörököst akarta ko mának. Msnníc* József borbély és fodrász újszülött gyermekének keresztapjául, miként irtuk. Rezső trónörököst kérte fal. Távirati kérelmére minap a kővetkező távirati választ nyerte: „TrónÖtÖkös Ő császári és királyi Fensége ax Ön gyermekének keresstatyaaágál elfogadni nem méltóztatott. Gróf Bomballes.* tőhöz: Lapjában panaszt olvasok a kö-zéptanodák eléptelenaége míatt a fővárosban, miáltal számos gyermek visssatar-tetik a szaktanulmánytól és arra kényszeríttetnek, hogy as iparos pályára lépjenek. Természetesnek találom, hogy vannak szülők, kiknek tehetséges gyermekeik vannak — és mely szülőknek nincsenek? — a kik kénytelenek terveikről, reményeikről lemond: ni és gyermekeiket, kik talán kitűnő ügyvéddé, orvossá vagy hivatalnokká lettek volna, iparoshoz adni tsnulás végett. En ily-n boldog apa vagyok, kinek négy fia van, bárom ezek közül tanult ember, csak a 4-íket nem sikerült köxéptanodába adnom. Fiaim közül ss egyik orvos, de nincs betege, a másik ügyvéd és szüksége volns kliensekre, a harmadik hivatalnok, van öt gyermeke és 1000 forint fizetése. Negyedik fiam, kit - nem taníthattam, lakatos, 40 segédet foglalkoztat és villája van s Svábbegyen, fogatot tart és három testvérjét segélyezi. Azt hiszem tehát, hogy csak oly gyermekek menjenek tudományos stúdiumra, kinek sxülŐi vagy testvérei alkalom adtán segítségükre lehetnek. Beküldéseit a(Ro«0 A rad y Eli ~ ihász Sándo n e r A n t o n 1 i a (Georgtt«). (B-lany) és Erei; (Syivaln) ixepen keltek éa sSrű tetxxéanrilvani t áok, taps és kihivások ki«e" tak játékukat, Más eldalrél dicséretet vívtak ki: A r á n j i (Thíbant) és Bodrogi (lelkest), A zenekar kilfl-nSen játszott. vasárnap, ixept. 16-án színre került Almáéi Tihamérnak a ,T 6 t h t a,A o T" cximll nspaxinmflve. A darab életképnek megjárja ; de a népaxinmabSl csak a már rrári munkává lett, karzat-kacxagtafat résale\'ek vannak meg- benne -zok resxere, ki euélkdl népszínművet képselni sem tudnak. A ixereplók kösSI kimagasló alakok volakKfinyves H a r i (Gyarmatyiné) ex Aranyi Dezső\'. (Hied) Az előbbi teljesen szerepének élt; ax utóbbi pedig oly jellemzetesaeggel adta a tdtlegényt, hogy sokat mondnak, de kimondjnk: keret foghatott volna bátraa Soly-mosival. Valóban BrrendhetOnk vidéki sxioé-¦zetBnk szép emelkedésén, midőn itt oly c-rök-kel találkozunk, mint Arányi * általában mint ¦zintánnlaraG^. sokat emlegetett kivájó tehetségesei. Beiner AntCi ;i (Hanka) talpra esett tét lány volt, s «tjy játékával mint énekével sok tapsot aratott Semmivel sem játszottak kevesebb hatással: A r á-sjioi (Matté Julin; Borind Gya-1 a (barom orvos) K o ss 1 6 i i (Lipták) H a l á s x (Borbolya) és K i s s n é (ötös Kari) — A közben előforduló tót tánesot Licsenmayer F o 1 d i ét Síid nővérek, lejtettek, mit a közönség aajos é jcnxésael ismételtetett. HétfŐc, SBMt 17-én, Érexy Farenex, jutalmán! adatott „A kékaxakálu b e r c a e g* <-ximQ operetté, melyoek ezim-sxerepében É r C x y ugyeeen jácixott és ¦zépen énekelt, csak az a kar, hogy sxép hangjának hatásából sokat levon «e orrfaang, Kötelességünknek ismertük erre ót a zaját érdekében figyelmessé tenni. — Heine Antónia igen népes játnőtt és én* kelt- — Boránd Oyala (Bobéche) K o ss l 6 s I (Popoláni) és J n h á Sándor (Saphir) szépen betöltötték repeiket. — Szerepcsere is történt, mi ai ban a közönségnek nem lett tndtára adva. Erre néxve felhivjnk aa illető r>ndeiönek figyelmét — KösönségUnk exep pártolást UnmiL A csend helyre álltával a mózesv állásnak ssép ixámhan látogatják az elSadáso Fölötte fontos A kitűnő eredmények, melyeket a svájexí labdaewk által napról-napra kí viva látunk, e gyógysser rendkívüli kedveltségét a társadalom minden oaztályában, megfoghatóvá teszik. De hát mit szólnak hozzá az orvosi tudomány nagy mesterei V E kérdésre való felelettől megkímél bennünket a nagyrabecsült lipcsei tanárnak, Reclam urnák következő levele, melyet Brandt Richárd gyógyszerész úrhoz irt Zürichbe:. „As ön svájezi labdacsait különö- kat Igen rendjén van! sen a nőknél való orvosi gyakorlatomban találtam kitűnő batásuaknxk a a nők nagyon szívesen is használják, (két szemet a reggelizés után) mert hatásuk biztos a nélkül, hogy valami nehézséget okozna. De a férfiaknál is, kivált az ülő életmódot folytatóknál s idősebbeknél — szóval bol pangó a bélmozgáa — a legjobb eredményt eszközük." Egy doboz ára 70 kr. s ez elég több heti használatra, de a valódiságot illetőleg figyelni kell a doboz czimén Brandt Richárd aláírására s - fehér keresztre vörös mezőben. 991 1 — 1. megtartandónyilvános árverésen as 1881. évi 60. t. os. 185 és kővetkező §~aj értelmében eladatni fognak. Kikiáltási ár a fennebb kitett becs ár. Árverezni kívánók tartósnak a becaár ÍG% át készpénzben vagy Óvadékképes papírban a kiküldött kexébes letenni. Ezen hirdetmény kibocsátásával egyidejűleg megállapított árverési feltételek a hivatalos órák alatt a nagy. kanizsai kir. trvssék tkkvi osztályánál ¦ a palini község elöljáróságánál megtekinthetők. Nagy-Kanizsán, a kir. törvszék, mint tkkvi hatóságnak 1883 éri sus. hÓ 29. napján tartott üléséből. 1026 1—1. ggf XBXÉIRa ~NI Sache wőcheatlicb 1—2 Waggoae Eier xn kanfen. Billigste Offerteti nnter „S. B52-an Radolf ÜSS** Wíec I. 8ellersutte, 2. Színészet Tóth — Mmacsomagoí-s. Olyan almákat, melyeket távolabb vidékre akarunk küldeni, legczélszerübb aalycilaavval itatott papíroaba göngyölgenti. Az ily papírba takart almákat minél szorosabban bordókba rakjuk és ily állapotban vasúton, kocsin kár nélkül továbbithalók. A! H a l á salicylsavas papír következőleg késsül;1 Ejájan i a aalicysav feloldatik borszeszben, azután \| raflrbeto annyi vizet töltünk hozzá, amennyit e folyadék elbir, anélkül, bngy a salicyl-sav kiválna; a papírost e folyadékbs bemártjuk és megazáritjuk. A salicylsav megakadályozza, hogy az ütődőttek vagy egyébként hibásak rothadásban ne induljanak. — Mire jó a földi bodza. Eddig ugy szokták, hogy a földi bodza gyümölcséből szorgalmas németetek az ugy nevezett esete lekvárt főzték s ngy árulták mindazoknak, kik azt asztalukon \' lá\'.ní szerették. Ujabb időben azonban a \| „Gy. M." xzerint — hátaim aa fénymás (suvix) anyagot is ssolgáltat a jól megérett fekete gyümölcse. Bekenjük ugyanis vele a Csizmát vagy csipőt, néhányszor végig keféljük a oly fényes less mint a közönségesen elterjed\'- bolti fénymáztól, Igaz ugyan, hogy a fénymás nem valami drága, de ilyelénkép még olcsóbban jutunk hossá. — Elásott Iratok. Cxmpello gróf, assl-péteri x kansnok „Labaro" c. lapjában ast állítja, hogy a jezsuiták legutóbb a pápa endedélyevel Össseasedték XIV.Kelemen pápamindsma bulláit, bré-véits leveleit, melyek ajezsuitarendfeloflz-latására vonatkosnak s szokat a vatikán kertjébe elásták, nehogy as okmányokat a történetbavámk valaha elolvassák. — Uj üstökös tünt fel a minap az égen. Most csak caillagvixsgálóval lehet észlelni, de 1884 febr. 3-án, a mi kor nap közelben áll majd, a mostaninál lSO-szor erősebb fénynyel fog világítani Ex üstökös azonos azzal, melyet 1812 ben éesleltek s párizsi csillagvisgálóból a melyről már akkor megállapittatott, hogy 1884 ben újra viasza fog térni. A vi téres idejének meghatározására nésre azonban körülbelül bét hónapot tévedtek as akkori csillagászok. — Egy levél. Egy családapa i követkeső levelet küldötte egy szer kosz Pesteken, ssent, u-én játszották Sálmánnak .A Király hásaso esjatfl jeles vigjátékát. Somogyi Károly, La\'oa király szerepében, igen sik rfllten domborította ki a nagylelkQ és &p tettekre hiratott királyt — Arányi Dezső oly élethűen alakított a papi szerepben, ho^y bármely előkelÜ azinbáxúa a lcptritiku-aabb közönség elé is beillett volna. Bora Gyufa (Kiskopjai nagykopjai Kopjai Ii teljes bavégzettséggel játsiott és ériá>i sikert aratott tadaios játékával. Nagy hatással adu DemJdor Imre (Cont Miklda) is szerepét ; n>-m különben BodrogiLina (Banilla) Könyves Uari (öcvegy királyné) Bodrogi Dénes (bán) \' z Albert (Bal 6), kik mim k tapsot-, arattak, általában ehhez Össxr-vágó a IS adásnak még azflkségbeli ssinbáxnnk nem volt sxiotere. Bár nagyobb száma köxonség hallgatta volna! . Szombatos, srept. 15-én adták a la punkban már rövideu ismertetett gonyosok" cxima operett-et. — Be Lapverér és kiadó: SZÁLA Y Si-NDOR. Felelős szerkesztő : TASS ÁLMOS. Laptulajdonos : WAJDTTS JÓZSEF. HIRDETÉSEK. 56(>3. sz. a>igoastns 13-in 1883. I. Árverési hirdetmény. A nagy-kanisaei kir. trvaxék telek könyvi osztálya részéről közhírré tétetik hogy Pintér Rosí férj. Jakopanncs Gy. kis-kanízsai lakos végre baj taténak Pintér József végrehajtást szenvedő kiska-níxaai lakos elleni végrehajtási Ügyében 546 frt 35 kr vételári bátralék, (ókes ennek 1882. október j 2-tól járó 6a/„ kamatai, 7 frt 30 krban már megállapított s jelenleg 15 írtban megállapított viazárverée kérelmi k&liségek nrejélg a fentnevezett kir. törvszék területéhez tartozó nagy-kanizsai 2040. ¦». tkkben f 8127. bzss. a. Pintér József tulajdonául felvett, Magyar Juli által megvásárolt s 1160 frtra becsült egész ingatlan 1883. évi október hő 16-ik napjának délelőtti 9 órakor a nagy.kanizsai kir. lkkvi hivatal hivatalos helyiségében, mégis a pslini 159. sz. tkkben f 170. hzsz. alatt felvett ingatlannak. Pintér ^József tulajdonát képeső Magyar Juli által mngvá* zárolt 422 frtra becsült V, része 1883 évi október hó 16-ik napján délután 3 órakor Palinban a kösségbiró lakásán szép kifogástalan esivarkát lehet kesai-teai az én, a cs. kir. dohányt rárak ban ís hasa ij ált s z I v a r ka TÖLTŐ-GÉPEMMEL mely érczböl igen csinosan kászitre, 3 kaiönféle eröuégben, vek <ny, kösépfaj, vastag, kOIönbséz nélkül, használaü ntasitással ecyntt 65 kr. Csak akksr valódi, ka azéfszi bele ras vésve. Az és szhrarka UTStystsi, >zintéii barom rrKsségbeB, csakis a valód! fraezie-bteM ,Le HssblsB\'-\'-papirbél (fehér) vágj Ka kerfezs-pa\|>irbd\| (sárga) következS árakon kaphatok: frt Sxipka rész aélkal, sima 1000-re ^cSO Saipka lész nélkal elegáns arany- jegygyei, 1000-re ..... Szipka részsael, sima 1 karton 500 drbbal....... Saipks réaasael elegáns arany. kék vagy fekete jegygjel. 1 karton 500 darabbal .... II rendű ¦Inasét, szintén fehér vagy sárga, melyet máaok e 1 !6- reodakápen ajánlanak, ára: cxipkarésa nálkDl, sima, 1000 db. Sxipka \'6sx nélkal, clegám aranj- jefjgy1........ Szipkával, sima, 1000 drb. . . l.SC Szipkával ás elegáns araay, kek vagy fekete jegygyei, loOO db. 2 2t KöztSnségee lömö gépecske hoxaá —.U Levélbeli meírendeléek atáaritel lel Tasry ax oaaceg bekSIdéae mellet: Ismételadók százalékot kapnak. 1.30 1.05 1 50 —.50 —.90 CM Belejpgyzett rédjogy , Óvás! HamisitiaokuiU megóvások cíéljáböl minden kartoo a foutí keresk. törvény^ékileg bejegyxatt gyár-jegygyei van ellátva. Cawley & Henry párisi mnetla s»1tm» eí giipecskék nktkra: Wlacb Alöert. Bdc, M.ri.hilferBlr»«!« 58. («MlBtt Pr.ler«trMe 18.) Somlói bor árverés. A nagyméltóságú vallás- s közoktatási m. kir. ministerium 27481/883. sz. a. kelt magas rendelete folytán alulirt tiszttartóság részéről közhírré tétetik, liogy a 8,-vásárheIyi kir. közalap, uradalom Jenői pinczéjében levő következő somlai borok folyó évi szeptember hó 26-án délelőtti 10 órakor a fent nevezett pincze helyiségben megtartandó nyilvános szóbeli árverésen eladatni fognak, u m.: 1881.avi termésből 1456 liter 1881. „ 1881. . 1882. . 1882. . 1882. , 1882. „ „ Összeg: 67-98 liter. Miről venni szándékozo\'k azon hozzáadással értesíttetnek, hogy az eladási részletes feltételek alólirt tiszttartósági irodában a rendes hivatalos órákban betekinthető és hogy az árverést megelőzőleg 50 frt bánatpénz leteendő. Az eladott borokat vevő készpénzben lefizetni és a nagyméltóságú vallás ministerium jóváhagyása után 4 nap alatt elvitetni tartozik. 1022 2 -2 S.-Vasarhely, 1883. évi szeptember 10. A m. kir. közalap, urod. Tiszttartó sag. 1521 416 674 1090 1010 632 Wtjdits Jóisef könyvnyomdájából Nigy-Kininin, N A(rY-KANlZSA. 1883. szeptember 23-án. 76-1K sza.m Hiiazonkettftdik évioiyaiii. EU-.ltéü ir i eeéti erre......8 fit fél é>-r ..... 4 , oe j-frd évre......2 , nriM iO kr. HIRDETÉSEK * st\'üio! petitsorban 7, másodszor 6 i minden további sorért S kr NTILTTRRBEN toronként 10 krert Tétetnek tel Kiorttári illeték mindenegyes K-rti,-tétért 30 kr. fizetendő. ZALAI KOZLOHY. A ltp szellemi restet illető közlemények a trerkétstsTrfx, anyagi részét illető közlemények pedig z kiadóhoz bénaentt" int esendők: N A G Y•K ANIZSA WltttJOSBáZ HérmfntBtlen levelek csak ismert mnnkatamktol fogadtatnak al. Kéziratok vlxtxa nem küldetnek Sagj kanizsai önk, tűzoltó-egylet" a .zalamegyei általános tanítótestület, a .nagy-kanizsai kisdedneveló egyesület\\ a ,nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet" kedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmáuya", s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. a .soproni keres- Hetenkiní kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegjes lariaimu iap. Emléktáblát Gerebennek Í8 emléket, vegyük fel születése helyét irodalmi szentélyeink sorába. Vas Gerebennek Ma még Lueglebet állapítani a há- txülőhásira Fürgéden es sirjira Bécsben. ^ & szob4t) hol jelesünk szttle- Nemzeti irodaimnak egyetlen tett. E házra óhajtunk tisztelői nejelese sincs oly méltatlanul mellőzve, vében emléktáblát vésetni, mint a nyelvére s érzésére nézve Életét és hatását korára s a legmagyarosabb iró, Dunántúl büsz- jelen nemzedékre e felhívás kereté-kesége, a magyar nép lelki életének¦ ben szükségtelen vázolni; néhány megörökitóje: Vas Gereben. Ki kora ifjúságától fogva élte utolsó perczéig ostromlá az Önkényt, osto-rozá a társadatom félszegségeit, saját tora fejlődésében jelentékeny erót képviselt, nemtője volt a nemzeti érzületnek, utánozhatlao lélekbúvár a közeimalt társadalmának megörökítésében, gyógyítója a nemzet sebeinek, vigasztalónk, lekesitőnk nemzeti gyász éveiben, ki két évtizeden át szerzett népszerűségét áldozta ama mélység kitöltésére, mely két egymásra utalt nemzet kibékü-lését gátlá, ama férfin már 15 éve idegen földbea nyugszik, ha ugyan a hon határain kivül végső nyugalmat találhat egy oly jó magyar, minő Vas Gereben volt; nyugszik jelentden sir alatt a nélkül, hogy egyetlen honfitársa megkoszorúzná, vagy csak felkeresné is sírját. Sírját ma már csak hosszú kutatás után lehet felfedezni. Néhány év multán csak ennyi is alig leszen lehetséges. Ma már az idő részvétlensége, vagy más körűimé nyeK kényszere miatt, idegen nyelvű nemzetnek engedtük által tetemét, hogy távol fekvő sírjához az oda kívánkozó magyar el zarándokol has son, és láthassa miként nem sülycdt el jeltelenül ama jelesünk sírja bármily szerény oszlopot, de állítsunk látható jelet hamvai fölé. Ne engedjük továbbá, hogy nemzeti iro óhajtjuk azt, hogy ez emlék fellálli- ez tásában vegyen részt e hon határai gyermekeket megrovandó, nevelni kezdeni mert soha hetién szépségei ezentúl is szembeötlően hirdessék azt, hogy a magyar uemzet oly hamar tud felejteni. Állítsunk e hon határain belül hónap előtt Vas Gereben közzébocsátott életrajza iránt mutatkozó nagy érdeklődés után. De e nélkül is. ki nem tudná az idősebbek kő-zül, hogy Vas Gereben mily érde meket szerzett fáradhatlan tevékenységével két évtizeden által a közügyek harezosaképen, az ifjabb nemzedék pedig eszményítve ösmerni á\|s tisztelni tanalja müveiből. Tagadhatlan, hogy Vas Gere ben az itt előterjesztett elösmerés-nél nagyobbra szerzett érdemeket,. de egyelőre a nemzeti hála ily alakban való nyilvánulása is megbecsül-hetlen eredményeket fog teremni. Egy nemzeti emlékkel több fog minket e honhoz csatolni nemzeti életerőnk megpróbáltatása pillanatában. Továbbá ez emléktábla felállítása .alkalmából jogörökösei a Fővárosi Lapok kőzóhajtásának en-njra a német közkincsévé teendik alig hozzáférhető müveit, hogy az ifjabb nemzedék a zamatos magyar nyelv mesterét, a régi magyar élet rajzolóját újra {ösmerhesse, s müveinek olvasása, nyelvének tanulmányozásával gazdagíthassa szellemi kincseit Emlékoszlop és emléktábla fel állítására a jelen legalkalmasabb Nemsokára bekövetkezik Vas Gere ben születésének GO-ik évfordulója. Addig, esetleg előbb is reméljük egy begy fljthetoi ezek beszerzéséhez közt lakozó minden tisztelője az ünnepelt jelesnek. A közadakozás kezelési terhét a Veszprém szerjkestósége viseli, melynek hasábjain annak idején a beérkező adományok nyagtáztatni fognak, s a n. érdemű közönség az ügy mibenlétéről időnkint értesíttetni fog. Ugyancsak ilt leszen a költségvetés és alkalmas Ltp kitűzése os mertet ve. Sz emléktábla ügyét Vas Gereben tisztelői körében minél széle- sem kora, sőt okvetlen szükséges a nevelést a lehető korán, már a szű lei-házban kezdeni, és ezt minden erőltetés nélkül lehel szoktatás álul végezni. Minő gyakran találunk oly embereket, kik, daczára sok tudományuknak és vagyonuknak, az élet semmiféle állásában sem érzik magukat jól, és annyi kiirthaüan hibákkal bírnak, hogy az élet örömeiben sem osztozhatnak. Ily emberek ifjúságában sebb körben ajánlani, s befolyásuk- j művészetet felejtettek foganatosítani kai szívesen támogatni ügyekezetünkben, fejkérjük az összes fővá- rosi és hazafias sajtó képviselőit, nem különben nemzeti irodalmunk minden őszinte baráját Kitűnő tisztelettel :- Dr. VÁLI BÉLA, tanár. Bpeat Korooabercieg u. 14. LÉVAY IMRE, gymn. igasgató, a . Veasprám\' aze.-kesxtfije. dalműnk kincsei közül, müvei enyész-jigényelt csekély összeget. Egyedül a dnnántnli hazafiak s honyleányok adományai is fedezni fogják ugyan ezen költséget, mely fiuk dicsőségének állandósítására van hivatva, de nevelés müvé- szűlŐknek, sőt a nevelés raa- Az első nevelés. (Az anyák figyelmébe.) Sokan és számtalanok vannak kik azon alaptalan előítéletnek hó dóinak, hogy a gyermeknek nincs szüksége közvetlen nevelésre, hogy az természetszerűen fejlődjék. A szülők nagyobb részt az által gondolnak kötelességüknek eleget tenni, ha gyermekeik élelméről és ruházatáról gondoskodnak, azokat hat éves korukban iskolába küldik s reménylik/ hogy ott derék embert faragnak belőlük, minden fáradságuk és hozzá szólás nélkül. Hiszik, mikép kötelességüknek megfelelnek az által, hogy azt a sok tandijat megfizetik, s igy egészen az iskolára bízva gyermekeiket, nem avatkoznak neveltetésükbe. Pedig ha ezen korig várnak, \'mely jól gyakorolva, egy szerencsés és Örömteljes élet alapkövét képezte volna — és ez a sít; le. Hányadrésze a a nevelőknek ismeri gasztos hivatását ? Gyakorolják e hivatásukat, mint művészetet ? Fájdalom 1 van még elég tanító, ki állását csak eszközül tekinti a kenyérkeresésre, közömbös módon visszaélve azon bizalommal, melylyel a szülők felruházzák, midőn legna gyobb kincsüket reá bízzák. Jóllehet elvitázhatlan tény, -hogy a szülők által zsenge korban Kezdett nevelés van legfontosabb befolyással a gyermek későbbi fejlődésére, s mégis legtöbb esetben ez lesz el hánya golva. Mihelyt tul van a gyermek első éveinek tudatlanságán és a szükséges uralmat saját maga fölött elnyerte; már önálló tud lenni: tud enni és inni, vetkőzni és öltözni, játékszereit rendben tudja tartani, szóval bizonyos fokú Önállósága van. Kendre, tisztaságra a gyermeket már ekkor szoktatni nagyon tanácsos, mert ez által nemcsak, hogy a gyermek egészségét és ügyességét mozdítják elő, de meg & lustaság kifejlődését is akadályozzuk. Nemcsak saját maginak, még másoknak is korán szolgáljon segítségül a gyermek, hogy már a család szük körében ápoltassanak első magvai a gyakorlati tevékenység és társas erénynek. Honnan van az, hogy némely emberek elismerésre méltó szorgalommal sem vihetik messzire? Mert nem tanulták rendben tartani pénzügyeiket, számitni és takarékoskodni. Lzt csak a rendetlenség okozza, és ennek jól vezetett nevelés állal elejét lehet venni. Soha sincs kora a gyermeket rend és pontosságra szoktatni, hogy később annál kevésbé essék nehézére kicsinynek látszó kötelességeket is lelkiismerettel végezni. Cly gyer -mek, ki korán nem tanulja játékszereit rendben tartani, később az iskola és hivatáskörében is rendetlen marad, s nagy veszteségekkel fogja ezt megfizetni. Hogy ennek elejét vegyük, szoktassuk már a 2—3 éves gyermeket arra, hogy szereitrendben tartsa. Éhreszszük fel benne az Öröm érzelmeit, midőn rendben van kis ruhája, játékszerei elrendezve. A tevékenység utáni vágy minden gyermekben meg van, s ha azt másutt nem érvényesítheti, játékszerei összerombolásában nyilvánítja. Szoktassak tehát inkább egyszerű és könnyű munkára, és igen fog örülni azon tudatúak, hogy ó js dolgozott valamit. ! Egy értelmes óvónő nagyon jól érti a reá bízott kicsinyeknek a játékban is változatosságot előidézni, mert nagyon helytelen a 4 — 5 éves kis deákot órákig egy és ugyanazon játékkal foglalkoztatni, mint azt számtalan anya teszi azou hitben, hogy gyermekét az által jól ellátta \'munkával. Szerencsés az oly gyer- TÁRCZA. Hozzád. N\'try titkot rejt magábxn a nagy ég, Hűn őrzik sat a kia csillagok . . . Hány földi lény ragya: tudni mégis l:«.idog«ág, menny, s üdv lakik-e ott?l — Kis kebeled,mely adtomét sarja. Nem szorult tSbb; csapin két órre, Két szép szemed bájoló világló Ragyog a mennyország belőle . . . . . . Szép arczodríl ha leolráthatnám, Feloyitod-e nekem mennyedet. Sünt napsugár a mezőt — csákómmal Hintném be e csillagos eget . . . RÉTHY ISTVÁN. Magyar nyelvészeti adalékok. Irta: THEWBJEWK ÁRPÁD. (Folytatás.; XXVL Hasonulás, (Aeeimilatio.\'j Legrégibb irodalmi termékeink tanubi-bísonyaágs tserint megvolt nyelvinkben, már igen korán s kényelmesebb kiejtésre való törekvés, melynél as assimilatio vagytt s hasonul is tette hajdan t teszi meg lejenleg is a legnagyobb szolgálatot. —s A hasonulás nem áll (miként Simonyi nak páratlan fonákiágu grammatikája Unitja) sbbju, hogy például .as" elveszti a „vei" rag fölvételekor egyik léoy«ges alkotrészét (a s-t), mig a ,vsl« rag pótlásul megkettósteti a maga kesdő missalhangsóját, agy, hogy .vval" less belfile (avval I); sem abban nem áll, hogy elvesztvén a ,velB rag egyik lényeges alkatrészét (t. i. a v-t) a tó (.as11) pótlásul a msgs vég mássalhangzóját (a .z"-t) megkettósteti, ugy hogy ,zz" lett belőle (ass-al 1): hanem abban, bogy oly mássalhangzók, melyek egymás mellett állva s kiejtést szerfölött nehezítenék, vagy hasonlóbbakká vagy pedig egyenlőkké lesznek. Hasonlóbbakká lettek például a következő latin azokban: .Prioceps (e helyett: primceps, as összetétel eltő réssé ugyanis primus , taotum (ehelyett: tamtnm), lectus (ehelyett: legtus), eorundem (e helyett: eorumdem) clandeatinus (e helyett: clsmdestímua), Hasonlóbbá-levest látunk pl. es olass szóban .prooto" (promto helyett, a latin promtus-ból), és e német szóban .Ver nnnft (Vernumft helyett, mert verneh-men-böl ered). — Egyenlővé lett az egyik miseihangsónak kedveért a másik mássalhangzó például e latin szókban: pressi (e helyett:premsí),paella (helyett: puerla), celerrímus (heylett: oelersimus), sggero (e helyett: sdgero), aunoto (e helyett: adnoio), tummi\'o (e helyett: sub-mitto), intelligo (e helyett: íaterligo), pellucídus e helyett perluc:das). Egyenlővé lett az egyik missalhangsó a másikkal a követkelő olass ssókban ia: ca-luonia (e helyett: calumoia), ginastiec. (e helyett: gymnsstica), oondenasto (e helyett: condtmnsto, latin condemuatus) terra cotts (e helyett: térre coota). — É német ásóban .Hoffahrt\' (e helyett: Hochfahrt) szintén eg/enlűvá lett as egyik missalhangsó a másikkal köny- nyebb kiejtés kedvéért. 1 — Lássunk most magyar példákat! hasonlóbbá vagy egyenlővé lett kényelmesebb kiejtés végett as egyik mássalbsngsó a másiknak kedveért pél. ezekben : .hitvámb" („Diotíonsxium pentaglottnm. Recudi curavit Josephus Thewrewk de Ponor.") kegyeilemb (e helyett: kegyetlenb, ma: kegyetlenebb), hajadomb (e helyett: hajadonb, ma: hajadonabb), sxskadékomb (e helyet\': ssakadékonyb, ma; szakádé-konyább), örebb (e helyett: öregb, ma : öregebb; de még most is: Öregbedik, öregből, öregbít, nem pedig: Öregebbe-dik, öregebbül, Öregebbit). .bammat\' — hamvat (H- r.-át Andris. 1548.). .ssán-tataa kisirtésttne" (1574.. e helyett: számtalan), .minayája" 1626., e helyett: mindnyája), — .esintalan intetelec kös." (1582.); inueg (e helyett: idnep, mely alak még megvan Szenei Molnár Albert szótárában, mig Pipái Paris Ferenc szótára csak as assimilÜt alakok közli), .a\' kunnyókban* (e helyett:a kunyhókban), .merr" (e helyett: mert), .tassoly" (ehelyett: tarsoly), .fassang* (.Régi m. költ- Ura-. II. 1. a 204. 1.) viswzük (e helyet:: visxjük), 3 — házzal (e he- 1 A mint a német ember .Hochfahrt* helyett .Hoffzrhrf-ott (vagy Simonyi elemzése szerint ,Hofíahrto#-t!}, mond, ugy mond s magyar (eszel tökéletes Cagzebangzaaban} pDurchfahrt" helyeit ,t)ofisxt~ot. (Simonyi elemzése szerint „Dnffarto\'-t, mintha nem is .Hoffahrt" é .Dufitrt. hanem vaüuni.Hof-íahrto" és ,Duffartő* forogna ásóban 1 * A mióta\' Simonyi-nak tudományon alap nélkül való kontármüve grassil mint egyedül liövözitG magyar nyelvtan iskoláinkban, azéta iiy orthograqhíára bukkan az ember nton-utonfélen: ris-saOk, tea-asOk, hit-czOk, vas-tank, (ehelyett: visx-stOk, tesz azok, hi.-s- lyett: hásvalh hassá (e helyett: házvi), .főttig\' (ehelyett: fogytig, Benitzki. 1670.), .fattok" (ehelyett; tagytok), ajinllom (ehelyett; ajánlom), .kelletnünk* (e helyett: kérlelnünk), .ócsal-lani" (e belyott: ócsárlani). sségyelieni (ehelyett: azégyenleni), .férre" (e b. félre (BApológia fratrám unitiriorum". 1701.). stb. — A mondottak utin világot, hogy esen alakok: .külömb, kulömbség, külömbdsik* tsiotén hasonulás (assimilatio) követkestébeu timadtak ezekből ss alakokból: .különb, különbség, különbözik.- — Hogy Simonyí-nak nincs igaza, mídön azt állítja, hogy ez alakokban: „k ü l Ő m b, kulömbség, k Ü 1 ö m b ö s i k, a tő nem kü ön, hanem .küiöm\'(\') kétségtelenné teszi (mint már említem) ss a tény, hogy e középfokú kifejezésnek .külömb, kii- tzOk, vesx-SxukV) Simonyi nyelvtaninak ugyanis hibát fogalma vas a hasonulásról, mely szerinte abban áll, hogy példán) ,visz-jok-ben s .jak" személy ragnak a j-je elvész (!) é> k .vita" tSnek rnssaalhUngtoja (az sz) megkettőztetik, ugy hogy vissz tSbEl .visz lesz miért is Simonvi nydnau Tiaa-az&k helyett igy ir i.tíbsx Ok." — Hogy Ott, hol a mássalhangzó, melynek hasnnnTnia kellene, elvész, hasonulásról, tatimilati óról, esuzeraea ssó sem lehet, azt Simonyi nyelvtana nem vette észre I — írj tik ezertől ia igy: viaa-exOk, veax-asQk, hUs-tsok, stb. mert csak igy marad épaéghen a ;ö ( vi-z, vesz. hisz), etak Így marad mereaonkttztlanu! a rag. csak így lehet egyiltaliban es alakokat elemeikre bontani ; — mig ellenben exeket as alakokat: vessa-Qk vagy ves-tzOk, vtsz-flk, vagy vitixnk. bisii-uk vagy bia-tzflk, elemezni sem lehet 1 TovabbS mily képtelen eljárás ax. a tőnek egyik sJkotret\'ét, végmájial baogxóját, megkettőztetni (vessz, vitáz, hiatz) éa egjnttal a Jfik* axemelvragot egyik lényegea alkotreazé-; tol (kazdS-maaaalbangxójától) megfoazt«ti I tömb-féle", mely régibb könyvekben annyiszor előfordul, megtelető alapfoka ia van, mely irodaimatnkban szintén számtalanszor haasnáltatik. Ez alapfok soha sincs igy : .külöm, külöm féle, hanem mindig igy van : .külön külön-téle". XXVIII. Középfok. A közép foka rag Simonyi nyelvtana szerint bb. Ez hely telén 1 A középfokú rag csak egy b, nem pedig kettő. — .Inkáb" (Virg.cod.) — .touab" (Virg. cod.); — ,es kesde ímátkosny egyebhainak fwlw nsgiob buzgósággal\' (Virg. cod.); .nsgiob buzgó telekkel kwnywrge" (Virg. cod.) ; — .íncen mi nekönc töb hanemcak Őt kéoerönkes kethalonc" (Müncheni cod.): — .met ss etebi ( — előbbi) prophetac kössöl költ fel ég" (Müoch. cod.); — .netalaotal tőiledtől tistelendőb hivat-tátott (Münch. cod,); — .öröm léaen ménben ég bűnösön peniteuciit mftvel- Épen oly nagy abanrdnm ax ia, ha s töt csonkitjók meg (ves, vis,\' hiz, tes) és s JOk\' ixemilyragotmégis ,siak\'-nek irjuk (vea-siBk, Vil-txfik, hii-aiflk, tea-asfik) .tfUt" helyett — Simonyi nytlvtans még axxal letéti a fonik-sagot, hogy fölcaeréli az aasimüititiót ax ngy-neveseit pdüó-nynjtasxal (&satzdehnnng), minek következtében azután « nyelvtanban j például • taÓ .onnan" Igy elemeztetik: ó-imán^!!:) a tSnek végmiattihangzója ngyanit Simonyi nyelvtana azerint elmaradván a .oaa* ragnak keadó-masaalhangxója (n) pótliaöl megkeitSs-tPtik, ugy hogy ,nan" bo\'I .anan* (II1) less. (L. Simnnyi .Magyar nyelvtan"-inak 37. lapján.) Bogy e petló nyn\'tit égessen má», axt Hintenék fel «sennel t kSvetkező példák: bolt. volt, folt, az 1-aek kietéss után pótlásai a tőnek rövid hangzóját, az o-t, megnyújtják ngy hogy a bolt-ból: bóc, volt-bél: vét, és folt-bél:.fot less. Ext nevexxak, ima, pótiú-nyujtáa-nak, de nem im axt, ha például 40-nm-véa-bSl ,Sröm-méa lesz, a m: aemmi egyé , mint hasonulás, assimilatio. HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY SZKPTEMBEB 23 in 1883. mek, ki minél kevésbé ismeri a szóló könyvvel is foglalkoznának. szobát és padot,, sokkal jobb, hajaz ott olvasottakat gyakorolnák is, többet mozog a szabadban, a rété ken fntkároz, virágokat szed, ugrál, mászkál; minden esetre kellő felügyelet alatt. Mindennapi panasz, hogy az emberek gyengülnek. A mostani öregek dicsekedve beszélnek ifjúkori erejükről és becsmérelve nézik a mostani nemzedék gyengeségét annél-kül, hogy ennek közelfekvó okát sejtenék. Kevés mozgás, hosszan tartó ülés, szobalevegő stb. okai ezen korai sinylődésnek. Nézzük az egyszerű földmívest, ki korán szoktatja, vagy legalább nem korlátolja gyermekeinek sza-badbani mozgását, nem félti a napnak hevítő sugaraitól, melyek nyomukat erőteljes egészségben hagyják hátra, mit barnitott egészségtől sugárzó areznkon első pillanatra észre lehet vennie Mily feltűnő s gyakran talál jak jómódú családoknál, hogy egész teher «tudomány nyal kívánják el-árasztaíhíi zsenge gyermekeiket. Idegen nyelveket magoltathak velők, mert divat. Hogy müveit gyermek (?) legyen, zenét is kell tanulnia, emellett a legegyszerűbbet; de 1< sebbet elfelejtik. 8 mit nyernek vele!? A szegény kicsiny ember leroskad a teher alatt; a szellem elveszti -rngékonyságát, a gyermek sok esetben tompa elméjű lesz. Minek túlterhelni a gyenge agyai ? ennek következménye csak az lehet, hogy a gondolkozási gyengül. Azért a szülőknek, kiknek gyermekeik jóléte szivükön fekszik kiknek kezükbe van adva ennek alapkövét a legelső nevelés által letenni — nem lehet eléggé ajánlani ama kicsinynek látszó, de nagy horderővel biró nevelési elveket, melyek az oly olcsón beszerezhető neveléstanokban fel vannak jegyezve, gyermekeiken gyakorolni. Ha az anyák ahelyett, hogy a ponyvairodalom termékeit és regényeket ol-vasDak, olykor egy a nevelésről mily egyszerű módon alapithatnák meg gyermekeik későbbi boldogságának fő részét GEÜN JÓZSEF. kedon inkább, bog aem kilenc zaz kilencen" (Münch. c): — „ax ifjab hu eleredetsarandoclani metxe valóorzagba" (Münch. Cud. ); — „vala kedeg az fi ideeb fia a mezőn" (Münch. cod.); — „mi nem több ieiensegeket téten" (Münch. c.) ; — .d«b juta a\' koporsóhoz" (Münch. c); — „es inktb akara menden Bidu nemzetet elvezteni" (Bécsi c,); — „¦-a mint inkában ezt elhalgatván akki felyeb bagand, a\'tél ( = annál) mélyebben eeíc alab" (Nagyazomb. cod.); — „ea valáttot jonksb( = inkább)fevldevn fekeny" (Sz. Domonkua élete); „ogy napun zent damancos atyánk, tevb fráterekkel ment zent sixtus clsstramahos az apadtakhoz" (Ss. Dom. eL); — „meg gyonek tevredelmestéggel es nagyobb jgyekezettel, nem mynt eleeb" (Sz. Dom él,); — ,e« ynkab new\' (Érdy cod.); — „nagyobb bekesseeggel megmaradhatna" (Erdy cod.); — „minek előtte a tő étkek fel adatnának" (Veszprémi c,); — „na giobb zeretetet mutatnaís hozaíak\' (Erdy cod.); — „az keyetleíben ( = i kietlenben = a pusztában) nem lakosot wolna elöb" (Peer c.); — „myneuel ember yetentb ynckab zerethi, anneval incab bodog íeezen" (Winkler c); — „eggyk inkaabbirya, hogy nem maaayk (S^-abor c); — ,e» halálod gonosgkusk es kárbozandóknak nagyoc wesedel-mekre wolna" (Thewrewk c); —\' „ti zent feyedetb tevys koronában yob wal-ladra boczatad" (Thewrewk c); — „d< kerlec ynkab ergalmas en wolem\' (Thewrewk <-.); — .mindeniknél gazdagb vala* (Ennek Pannónia megvételéről); — „soha nincen naagob ellensége embernek es gonosb, mint as ő tes\'e\' (Bod Codex); — „es a teob efféle azokat" (Pismány, 1605.); — „a\' fellyeb ne.-jelentett okan kivől\' (Hegedűs. 1648,): — flhogy itt ama\' mélységes tudományok inkább megérthessenek" (ugyanaz); — „de akar taak á\' Bhetorica terminusi-nak hs volna bővebb tudása nem se lünkben" (ugyanas); — „gyakortáb amúgy írom" (ugyanas); — „ki volna énnékem mennyégben te náüadnál tőb ?" („Praxit pietatit. 1677.); — „es a-. teSbb psssák es Ianícssrag teléül myndenek feieöl felelwnk" (Tőrük sslvns conductus vagyis menedéklevél Győr városa levél tárában); „jobsgyí ís biron bírnak és járton járnak jószágainkban\' (ThorsŐ György. 1607.); — „had a kosé lelki Jegyzőkönyv a soproni kereskedelmi a iparkamarának 1883-ik éw június bó 21-éo tartott ren dea közös üléséről. (Folytatás.) V. Olvastatik elnök urnák következő írásbeli indítványa: ba magyar keleti vasút elsőbbségi kötvényeinek szelvényei — mint tudva van — a külföldön léteső nagyobb fizetési helyeken kivül, magában as ország ban csupán a budapesti állam- központi pénztárnál váltatnak be." „Mivel pedig a keleti vasút elsőbb ségek kötvényeinek birtokosai az egész orazágbar ^szórva, gyakran a fővárostól távol pírnak: esen körülmény az illető szelvények beváltásánál nekik számos nehézséget okoz." „Véleményem sserint a msgyar keleti vasút elsőbbségi kötvényeinek és a föld tehermentesítési vagy mát államkötvényeknek sselvényei közt, mely utóbbiak minden gyÜjtŐadóhivtálnál beváltatnak — kulömbség nincs." „A keleti vasúti elsőbbségi kötvények tulajdonosainsk tehát igen érdekében feküdne, ha szelvényeiket minden gyüjtőadóhivatalnál beválthatnák, miért is indítványozom, miszerint a kamara ily értelemben illető helyen siót emelni asi-vetkedjen. 146. Elfogadtatván, a nagym. m. kir. íöidmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium felkéretni hatirozta-tott, miszerint a m. k. pénsügyminisztériumnál kieszközölni méltóztassék, bogy as említett elsőbbségi kötvények szelvényeinek beváltása mindazon adőhivatal-noknál lehetővé tétessék, melyek más nemű állampapírok szelvényeinek beváltására jogositvák. VI. Előterjesztetik a titkárnak indítványa, közraktárnak Sopronban teendő .llitása tárgyában, következő tartalommal,: Közraktárnak Sopronban való fel állítása már közel két év Óta folyton ismétlődő rovatát képezi jegysŐkönyveinknek, as ezen időközben több rendbeli osztály-üléseknek, bisonyi tárgyalások kés közös énekesieteknek volt tárgya, nélkül, hogy e kérdés megoldásához gondviselőknek könny ebitésére" (Lan-novics István. 1689-); — „fölölséb is rémítő gondolat" (Landovíca); — „ast leg-nagyob kegyességnek ismerik\' (Landovíca); — „a melyben tuiyossab kesét érzi" (Landovics); — utossob (posteríor); eteb elrendelem; nagyobbnak bötswlöm; leg innetsfib; meg kissebitöm; elsöb; közeleb ; touab való (Calepinus. 1590.); ,thöbi mind német, olas, frantzus vak;\' — „len Tbőrök István eleb indulásban ;" „és töb wrfiakkal;" „előb fölgasollya;" „killyeb raenék ;" „as gya log ínkab mind oda marada;" „nem sokkal rossab, de hogy siacsonb, as igen irt vala; — „fötljeb vala;" „továb nem tarthaltak :¦ „ast alab meg mondón;11 „batrabul, mesxeb és alab; — „iffiabik; nagyol; kisaeb; kissebeteni; eleübeni; hitvámb (peior), leg-kiseb, tovsb (Faust us Verentius. 1595);" — „tvsba" (Báldi); — „tovab való, tolsob, mesaseb, aláb való, leg-nagyob, későben, véaeb, iffiib. hamaréb, leg-bamarab, fölsőbjég, későbször, továbra (Szenei! Molnár Albert): — mentül bamaréb" („Hittül szakadásnak megorvoalása", 1644); — „nagub vagi te as mű atyánknak Jacob .ál" (ErdÓsi János. 1841.);— „boldog-jab ország" (Lépés); — közeleb ; elöb; leg kisseb; leg-nagyob („Kereszt-n Se-neks". 1654.): — „továb siet; nagyub és veszedelmesseb; undokab ; mentül bamaréb ; idéb, fellyeb (Laakai János. 1644,); — „felyeb meg irt minden rendbéli híveink" Apatfy Mihály. (1682.): — „es mentül hamaréb lehet, jöjjön hozsánk" (Thursó Ssanissló, 1626.); — „feletteb való Ínségre\' (Haller. 1658.); — „balga-ttgb és haszontalanb; jámborbak legyünk\' (Telegdi. 1577.); — nsgyob és épeb; as több parancsotatookal együtt; at kisebic dolgát; az előbbi helyet; szentebnec, hanem inkáb győzd meg ; fellyeb bőcsülte ómegánál" (Bornemisza, 1574.); — „a\' mi testünk gyarlőb mostan; éa továb annál nem menni; ** én is mélyeb gondolkodóra vessem dolgomat]; kellitinél továb: ujjab szorgalmáztatással; de eléb kell vala a dolognak lenni; de sokkal nagyob tökéletességgel, mert annál tökéletesseb as áldozat, minél drá-gáb a\' bemutatót; és as el-váltosott aján- * „Rítka magyar régiség. KSxBltt Panori Thewrewk József a „HirnSk" 1845-évi folyamiban. csak egy lépéssel közelebb hozatott volna. „Ezen kösgazdássati kérdéssel szemben igen sajnálatos tespedét és sikertelen aég kétfélekép magyarázható: a fölvetett kérdés megoldásra vagy mé., nem érett meg, vagy pedig a megoldás helytelen uton és alkalmatlan eszközökkel lett megkísértve.B „Ezen magyarázatok elseje az adót: esetben alig Vt-n helyén. Hisz mindjárt kezdettől fogva ritka egyértelműséggel minden oldalról elismertetett, hogy közraktáraknak felállítása Sopronban nemcsak igen kívánatos, hanem ugy a eop roní piacz, mint a környékbeli vasáro-sok kereskedelme s forgalma, nem kü-lömben a termelók érdekében feltétlenül azükséges. Ezen kívül megbizható statis-(ikai sdatok alapján, melyek szerint Sop ronnak piacai éa átmeneti forgalma külömböző gabonanemüekben 750.000 métermázsára olajos veteményekben 55,000 métermázsira hüvelyei veteményekben 55,000 métermázsára lisztben és Őrlési termények ben 200,000 métermázsira rug — ki it mutattatott, hogy a létesítendő, közraktirak fennállása a soproni píacsnak fentsbbi forgalmival teljesen biztosítva van, — mely számitásnál sem a nevezetes bortermelés éa borkereskedés, sem Sopron megyének hatalmas ezukoripara, aem a petróleum kereskedés kifejlésének lehetősége, ten pedig as ebenforth-leobersdorfi ösaxekötfi vatutoak kiépitésebŐI és az ezzel létesi-tendett uj kiviteli vonalból származó jelentékeny esélyek figyelembe véve nem lettek.\' „Ha tebit közraktáraknak Sopron* ban való felállítása, szükséges, következve időszerű és a fiuanczíalis siker is biztosítottnak látszik, akkor as eddigi tespedés-nek magyarázatára csak is a föntebb említett második feltevés marad, t. i. ezen kérdés megoldása helytelen uton és alkalmatlan eszközökkel kísértetett meg." „És ez az egyedül helyes magyarázatnak látszik ie. Ugyanis kezdettől fogva azon nézetem szerint éppen nem kifogás talán vélemény volt a kiindulási pont: bogy a közraktárak a magyar leszámítoló- és viltóbank által, létesítendők. Mert nevezett társulat legcsekélyebb hajlamot sem mutat arra, hogy a működésének első évében felállitottakon kivül, még mis kosraktárakat is létrehozni akarna. Mtgyarorazág minden vidékéről, majdnem valamennyi nagyobb és kereskedelmi tekintetben figyelembe veendő varosából, többé vagy kevésbé indokolt, statistikailag támngaiott és igazolt kérvények, ajánlatok és javaslatok tömege- sen nyújtattak be a nélkül, hogy a nevezett társulat eddig magát indíttatva érezte volna, habár csak egy irányban is ténykedŐleg eljárni. Hasonló sors vár jóformán a soproni javaslatokra és indítványokra és jóformán annak előrelátást tartotta eddig is vissza as illető köröket, kívánalmukkal a magyar leszámítoló- éa váltóbank hoz fordulni." „Dd a közraktárak kérdése, mint fentebb említtetett, sürgős; nem lehet tehit sz emiitett társulat vezénylő körei véleményében netalán beálló kedvetŐ fordulatra várni, hanem más utat kell ke resni, a kérdésnek másnemű megoldását kezdeményezni." „Legegyszerűbb pedig a kérdésnek megoldása az önsegély utján." „Sopronnak négy hitelintézete 600,000 forintnyi réssvény- vagy alaptőkével rendelkezik, mig ásóknak összes boté\'ei közel hat millióra ragnak. A nevezett hitelintézeteknek együttes közreműködésével tehát könnyű voinaegy koz-raktir felállításához a szükséges alapot még azon összeg erejéig is előteremteni, melyet a kereskedelmi törvény kivin." ,De ezen összeg feltétlenül nem Ís szükséges és a megkívánt 500,000 frt mennyit a törvényszerűen megállapított biztOaitéki alap tesz — meg IS takarítható. Esen biztosítási alap ugyanis csupán a közraktárak részéről kiadott zálogjegyek (warranl) "* biztosítására szolgál; ba a zálogjegyek elmaradnak, azok biztosítása, következve biztosítéki alapnak fé! millió forinttal való előteremtése sem kívántatik." „Mott pedig ason kérdés nyomni előtérbe, vájjon a zálogjegyek kiadása okvetlenül szükséges-e, vagy hogy elma radhat-e?." „Mínt tudva van, a közraktárak czélja kettős: egyrészt biztosíttatni k: vintatik a beraktirolt áruk számira a folytonos szállítmányoknak adoti vitel-béri kedvezmény, misrészt as árukra adandó előleg, hogy ekként a termelő képeaittessék, a pillanatnyi szükség nyomásitól menten, a termékére nézve kedvező viszony latokat bevárhatni. Sem az egyík, sem a másik csél elérésére silog-jegyeknem szükségesek, tőt ezek, daczára a bndapesti közraktárak két évi fennállásának, nem ia bírtak a tőzsdén és pénzpíacsön tért foglalni." ; „Ha tehát a silogj egyek nek ily csekély befolyása van a közraktárak csél-jaíra, akkor bízvást mellőzhetők is, minek következtében a biztosítéki alapra vonatkozó törvényes intézkedések Ís életnek." „A helybeli hitelintézeteknek: java solt szövetkezete tehit csak it a azüksé- dók" („Digon ledülése." 1670.); — „hogy meg ígértetéc neki bamarab való halála; hogy hamaréb oda iirulhassunc; anneval inked nagyob érdeme vagyoo; as töb ártatlan gyermekekcel; meg könnyebete ütet (Mo$oszlói Andris. 1589,): — „hamaráb; és nem vala töb; és köllyeb nem tériedet; megkissebedoi; busz esztendős fiútól fogván és fellyeb ; és inkáb haragra indítva: az én igas tagom nagyabb; drágább fényes car-buncnlasoknil: mikor ss ifffabb valék ; és magasab lészen minden halmoknál meg nagyobithatná az ő illapattyát; ki én nálamnál fellyeb betsültetic, mert én az adosteloc között leg kiseb vagyoc; nálánál nagyobra nem eaküthetnéc (Károlyi Gáspár. 1590.): — „azoknac nagy könny éhségekre lehet* ("Bornemisza. 1582.); — ,a\' legfelaŐbtőlfogvajbölcheb-nek láttatik a\' másikénál" (Kildi György. 1626);— „hogy nagyob ne légyen* (Komiromi Csipkés György. 1666.) ; — „inkab veti abba ki ki dicsőségét" („Hunyadi Mityis serlege.* Ismertette Po-nori Thewrewk József. 1586.); „kisseb6" (Benitzki. 1679.), „nagyob ereje vagyon1, („Adagia". 1713.); „job, nagyob, kisseb". („Tripartitum". 1726.) — ,e\' nagy őröm leg eléb is alá való embereknek jelentett\' („Liliomok völgye." 1745.); „feletteb meg szegényül* (,.Heptolo-gus", 1750.); — , a\' kík a\' tudománynak stak egy lótni valóságit-is nagyobra betaüllik a\' fényes aranynak fontos nehézségű súlyosságánál;" — ,, meUyhea hasonló sőt töb példa Erdélyben ninsen a\' Bethlen Gábor fejedelmen kivüU (Bod Péter „Magyar AtbeniV\'-a. 1766.); .tőb, inkáb0 (Alvinci, 1769.), „jobkor-(Teleki. 1779), „kisaebétés" (Hitszónok lat. 1795.), „ss teb ruhát" (Révai Lőrinc. 1548.) — „feletteb vagyon már gorombaságod ; feletteb szereted a te mátkádat" („Fortuna as as: szerencsének avagy szerencsétlenségnek kerek.6 1847.). Es idésett példákból, melyeket meglehetne toldani még száz meg bzíz mis példával, kiderül, bogy a középfokú rag egy egytserü b.Hogy Simooyi-nak nyelvtana mégis „bb" középfokú ragról bestéi, eszel csak ast árulja el ujolag, bogy irodalmunkat és irodalmi nyelvünk fejlődésének történetét nem ismeri, Mi több! Simonyi-nak nyelvtana még a magyar nyelvtanirodalmat sem ismeri, mert különben kí nem keríthette volna figyelmét\' az, hogy mir legrégibb nyelvtaníróink is a középfokú ragnak egyazerü ,,b" voltáról tanúskodnak. — Erdósi János (Joannea Silveater), első nyel vészünk, as uj-testsmentom fordítója a a latin diati-chonnak első magyar utániója (1541.) a maga latin-magyar nyelvtaniban, melyet 1536. mint gymnasiumi tanár irt vala, azt mondja, hogy a középfok raga„b". — „Litera, quae vicém supplet oompa-raiivi, est apud not B." 1 Ssencí Molnár Albert a maga nyelvtaniban szintén ast mondja, bogy a középfok csak egy b-vel képeztetik („per solam b consonam") ét a kővetkező példákat idézi: „tudóab, tisziib, édesb ravassb, tudatlanb, kar-ezub, türŐb, hostaab, könnyeb, legki-csinb." — Se. Molnár Albertnek már van érzéke a kiejtés megkönnyítő eupho-nittikut kötőhangsók iránt is; Ő ugyanis folylatólag ast mondja, bogy, ha a tő két mással hangsóval végződik, a, o vagy e képez; a rag ét a tó közötti köteléket, pl. bolond, bolood-a-b (bólond-b helyett); vajutt (sárga v. halvány színű), vajutt a-b (vajut-b helyett); rest, rest-e-b (rest b helyett), A válagatÓ, finom kiejtés (mondja Szenei Molnár Albert) még as egy mássalhangzóval végződő tőhös is kötőhangsóval csatolja a b ragot, pl. édes-e-b (edes-b helyett), haragos s-b (baragos-b helyett), igas-ab Ligas-b helyett), 3 Kövesdi Pal-nak 168B ban megjelent nyelvtana a középfokok szintén egy b-vel írja, pl. „az Isten job a királynál." 3 Kálmán György 1770. megjelent (magyar nyelvészettel foglalkozó) „Prod-romus"-ában színién azt tanítja, hogy a középfokot ugy képeztetik, ba as alapfokhoz b tétetik („auclio significatíonis comparativae fit adiecta positivo litera b"); pl. jól, töb, zseb, (assimilatio kö vetkestében szebb), fejerb, feketéb, bass-nosb, lágy ab, nagyob, főavényeb, boidog-alanb, gyermekeb, csudib, leg-jőb, leg-szepb, ieg-bassnoaab, leg-fejéreb, leg-nagyob." Kalmár György a második get raktári helyiségeknek előállitásárél, a közvetlen forgalom kedvezményes la rifa tételeinek ki eszközléséről, valamint arról tartozna gondoskodni, hogy a beraktirolt javakra előleg adasson. Ennek folytán a „közraktár" czim „áruraktárrá", a „zálogjegy" czime „raktiri értesítőivé változna it, mely utóbbi tovább ?em adható és a közraktár, minden előnyeivel és a kereskedelem s forgalomra való nagy befolyásával, egysserre készen lenne." „Igy cselekedett — a magyar leszarni toló és váltóbankkal eredménytelenül folytatott alkudozásodat megunva.— Kolozsvár városa, melynek egyesült pénz intézetei m. é. október 16-án a tenntebbi elvek szerint szervesett „áruraktárt" nyitottak, mely beérkezett tudósítás szerint fényes sikernek örvend. A beraktirolt áruk élvesik a közvetlen tarifatéte lek jótéteményét; as áruraktár által kiadott Érteaitők-re az egyesűit pénzintézetek által készségesen adatik előleg ét mindezek, mind a termelök és kereskedők megtalálják előnyöket.* „Bátorsmdom tehát indítványozni: a t. kamara méltóztassék n magyar leszámítoló- és Yáltőbankkat való, előreláthatólag sikertelenalkadosásokról lemondani és e helyett a helybeli pénzintézetekhez fordulni, mert szilárdul meg vagyok győződve, hogy esek a szóban forgó kérdést teljes jelentőségében mélányolnl és a soproni közraktár aUpi iáinál közreműködésüket megtagadni nem fogjik." 147. A kereskedelmi osztálynak tüzetes megvitatás és jelentéstétel végett kiadatoi rendeltetik. VIL Sohwars Samu, devecaerí kereskedő és szállító, a magyar nyugati vasat tarifáira vonatkozólag ason nagy különbözetre utal, mely a II. osztályú tarifa és az A. betű alatt kiadott, csak 5000 és több kilogrammos küldeményeknél alkalmas-ható kedvezményes tarifának tételelei köti mutatkozik és ennek a kisebb vidéki kereskedőre, de kivált a mennyiben a liszt, só és vasnak, mínt fő fogyasztási czikkekmk ara jő tekintetbe, kös-vetlen a nagy közönségre is háruló hátrányait fejtegetve — a kamarát kéri oda hatni, hogy as A. osztály szerinti díjtétel lisztnél, sónál és vasnál mir 1000 kilogrammot szillitminyoknál jöjjön alkalmazásba. (Vége következik.) Bácsi levél. Béca, 1883. szeptember 30. Tisztelt szerkesztő ur ! Ha valaha, ugy mott bisonycyej zavarban vagyok a miatt, hogy ugyan 1 „ Grammá tica Húngaro-Latina in «uum pnerorom recens aeripta Joans e Sil vos tro Pannonio antore. Neaneai, an. 1689." 1 „Alberti Holnor Sxenbíensis: Novas gramosBti<-ae übri Sao. 1610.\' (Hanan.) * „Paoli Kövesdi -. Elementa lingoao Hungarieae síve grammatiea Hongariea, ane-dneta methodo eemprnbenaa tt perapicnii eximpHt Ü! tu trata. 1686.a (Lőcse.) b t a középfokban nyíltan fölöslegesnek (tuperfluum) mondja. * Mott még csak az van hátra, hogy megfejtsem, míképen lett egy b-ből kettő. — Nagyon egyszerűen !— Ezen alakok: jámborb, öregb, boldogb, fejérb, stb. nehéz kimondásnak levén, a kiejtés csakhamar ugy kezdett magán segíteni, hogy a b ragot nem csatolta közvetlenül a tőhöz, hanem\' kötőhangzó segítségéve!, t igy lett öregb-ből őregeb, jámborb-ból, jamborab, boidogb-ból boldogab, fejórb-ből fejéreb, ttb. Ezeknek ragozott alakjait (pl. öregebet, Öregebeket, jimborabat, jámborabak, boldogabat, boldogabak, fejérebet, fejérebek) a magyart ki ej tétnek már említettem bajlaminál fogva, hogy t i. kedveli as egyes missslkangzónak két hangzó közötti geminatió-ját vagyis megketlőz-tetését, csakhamar igy kezdé ejteni ét irni is: Öregebbet, Öregebbek, jamborab-bat, jámborabbak, boldogabbat, boldogabbak, fejérebbel, fejérebbek. (V. Ö. csend essen, atánna, okoasan, sokképpen, stb.). Es írásmód "idővel annyira szokottá let., hogy a nyelvtünemények okaival nem sokat törődő s régibb irodalmat nem ismerő grammatikusok es írásmódból azt kezdték következtetni, hogy a kösépfoks rag nem b, hanem bb. — Minthogy í mondottakból kiderült, hogy Öregebb, jámborabb, boldogabb, fehérebb középfoka alakokban a bb előtti hangzó (a, •) csak a könnyebb kiejtés végett áll a tű és a rag között : nem hagyhatom emlitel-lenül ast, hogy Simonyi-nak nyelvtana szerint (a melyet a közoktatási tanács bírálata ajánltl a mely nyelvtan es ajánlásnálfogvaasitkolákban országszerte használtatott 1 a mely nyelvtan egy második kiadást ért 1) e középfoka alakokat igy kell elemészti: Qrege-bb, boldogé-bb, jámbora bb, fehére-bb! Simonyi-nak nyelvtana, lám, ast a hangzót, mely csak később, a kényeImesb kiejtés kedveért vétetett használatba, a tő aikairé-ssén nek uésvéu, a tŐ-hös csatolj 1 Ü S e könyv sserint tanítottak esztendőkön keresztül ellenvetés nélkül 1 ! I (Folytatás* kövekesik.) * „ProazBonu\'siTs apparatn* critico» »? i lingusx Hiingtricam, Auctore Gsorgia Kalmir philolofo, e comlt.\'VetJrp, Poaonaii, taplitihas Joannis 3üchi«lii Lanáercr. 1770." HOSZX)NKRTTEDIK ßVFOLYASI ZALAI KÖZLÖNY csit és miről irjak becse* lapjának. Nem azért uiimba nem Uliloám mag a repor-lerí ,kíbuvóta, hanem csupán azért, hogy alpjainkban aa osztrák fővárosban még több a társadalmi életben a .kibúvó\' mint a színházakban. Hol kérdjem ée bol végezzem ? jrjak-e t-s electromos kiállításról, meljbn a nagyérdemű látogatók óráit f.-jkcvésbé nagyérdemű látogatók ügye" vonzerejüknél fogva inkább ki — mint beelekirizálják, — az uj városházáró\', mely monumentális emlékszobra a belé-, ixinet-tt tizenhárom millió forintnak, mely usszeg örök álmát alussza alatta. — a történeti kiállításról, mely annak emlékéül rendeztetett, hogy ma kétszáz éve szabadította meg Becs városát a iórök ostrom alól Sobtesky lengyel király s mely kiállításban Kara Mustsfa-nak még most is szilárd koponyája .élő* tanúsága unnak, hogy íbben a világban, mely folyton .haliad", mai nap is — halladva a kor miiemével — nagyon sok kemény koponya létezik, — az egyes panorámákról, melyek alkalmi sziveiből i. közönzég azon meggyőződést szeresheti, hogy szerzőjüktől a művészi tehetség ép oly messze van mint Jeruzsálemtől az alföldi Makó? Folytassam az óriási illumínáióról a referálást, azon illuminátióról, mely Erzsébet főherczegnő születési estéjén lübb milliót hamvasztott el? Kit addig nem tehettem, mert mim lelkiismeretes mporier az illuminátió végét akartam bevárni, hogy az általános benyomást illusztrálhassam • pedig erre eddig hiába Tártamr minthogy Bécsben azóta mindennap ,i II umin álnak" amennyiben sjyik nap az egyik, másik nap a másik részén gyújtják fel a várost; gyakran lóbb hülyült egyszerre Minthogy mindenről egyszerre nem referálhatok, legyen mái levelem egy reporterí potpoarrí. Hát, bogy legfelül kezdjem, volt Bécs városának a napokban meglehetős számú fejedelmi vendége. Mari>• Henrietté belga királynő már elutazott, de helyébe jött Károly rooján király, aki elBÓ sorban » bécsi pénzverdét látogatta me», ahol az ö acxélból készült királyi koronája pillantotta meg először a napvilágot. Erre azután Nikita, Montenegró fejedelme <^upa malmából Montenegró\'.hivatalos* lapjában) kárhoztatja Károly ur haza-6aa érzelmeit, mert koronáját, a „nemzet legdrágább ereklyéjét külföldön csináltatta ós kilátásba helyezi, bogy mihelyt ó is .király" lesz csupa hazafiságból saját drótosai által készítteti el azon fejdíszt, mely után ugy rajong és melyről éjjel nappal álmodik. Igy vagyunk ebben ami modern korszakunkban: most már a fejedelmek sem hagynak békél egymásnak. Ezek között a fejedelmek között mégis csak a legszerencsésebb és legboldogabb Kalakua ur a hawaii szigetek felséges királya, kí békében hagy mindenkit és őml ba békr\'ben hagyják őt éa felette tisztességéé beosztású életet folytat. Kalakua ur király, lapszerkesstő és kiadó, szálloda- és restaurátió tulaj donos egy személyben. Hétköznapon dél\' előtt a szálloda és korcsma vezetése körül ^buzgólkodik, délután szerkesztőségi irodájában ; mert dicséretére legyet mondva, lapjának ő a legbuzgóbb mun katáraa. Vasárnap pedig a király, ő és ekkor fóndvarmesterével kilovagol, ennek főudvarmestere szintén csak vasárnap foglalja e! ezen tisztét, minthogy hétköznapon a főudvarmester urU exczellentíája a legtisztességesebb és legéletrevalóbb kereskedősegéd. No, de térjünk át a felséges ven dégekrel Midőn Károly király az electromos kiállításban alapos meggyőződést szerzett arról, hogy Bécsben igen sok tekintetben sokkal nagyobb a .vonzerő" mínt Bukarestben — elutazott. Jött utána XII. Alfons spanyol király, aki ugyan „privát" ügyben jött, nagy .hatalmi" ügyről beszélt, és reményekkel .menti" A reményt szívesen szánjuk neki; mert sokszor van idó,hogy ember szeretné magát felkötni, —decsak és csupán ,ha az a remény nem lenne De Alfonz király még javában mulatott Bécsben, jön Szei bia nagyreméjü fiatal királya I. Mtlán I Hja! kedves szerkesztő ur. azon Ön egy perczig se csudálkozzek, ha nekünk Bécsben oly sok jut a „jóból", itt mindig Uz királyi vendég; meri a bécsi burg élés kamarája egyhamar kí nem fogj \| Szegény Milán minden rosszakarat nélkül jött Bécsbe; hanem ez a hírlapíró nép olyan rosss nép, olyan gonosz, hogy valóban nincs ifl párja, Képseljo csak kérem tisztelt szerkesztő ur azt a botrányt, amelyet ezek az utálatos hírlapírók előidéztek. Nem volt nekik elég, nogy * „szórakozni vágyó királynak as orra alá reszelték, hogy a török-szerb háborúra elfecsérelte az apró pénzét éa felsége hozományát, — hanem még arra ) Hát ott ki tud olvasni? (á tzedógyerek szerény kérdése.) is figyeltetik, hogy a II. Sándor czártól\' omlettül kapott diszkardot, melyet egy\' becsi bankban negyvenezer forintért zálogosított el, — még most sem váltotta ki. Mintha est O felsége maga nem tudná ? Es ba tudja is, kínek miköze más anyagi viszonyaihoz? De hát kérem szépen ex a hírlap író nép csak olyan. Magam is haragudtam reája; Kéretném minden hírlapírónak a szakállát kilépni éa magamon kezdeném.......ámde hallaazta- nom kell az ügyet és szintén .reménylenem ; várva várom egy szebb jövő hajnalának hasadtát, amikorra az én szakállam is megnő! A múltkor este egy érdekes episod adta magát a rotundában elú, mikor Ba doíf trónörökös Alfons királylyal az electromos kiállítást meglátogatta. Décsi műépítész ur volt az előidézője, ki a császári pavillon geníalís megteremtője, Décsy ur Bécsben népszerű ember és sokoldalú te hetsége miatt nemcsak kedvelt egyéniség, hanem a kiállító bízottságot gyakran rántja ki zavarából. Mert ahányszor Décsy nr szívar tár-czáját és dobánydobozittul terhelten viszi a kiállításba, ngyanannyíszor hozza ki — Üresen! EgyszóvalŐa leglátogatottabb trafikans! A mul:kur este tehát, benn vacsoráltak a magas vendégek kíséreteikké, ás vacsora után Alfonskirály czi-gsrettát kért Rudolf föberczegtÓl, ki azonban sajnálattal jelenté, bogy nincs 1 Décsy nr keze ekkor szokásos útjára kelt, kabátja belső zsebébe és onnan bozta ki azt, mi a trónörökösnek nincs, azaz nem volt! — .Szolgálhat?* — kérdé a trónörö köa Décsy ártól, kinek mindig magyarul beszél. Décsy ur odanyujtá a tárczát, a tár-cza körben járt, az .electromos" hatás alatt mindinkább soványult és végre — tartalma jobb létre szenderüH. Most egy királyi veadégünk sincs! „Felséges uralkodónk mégis örvendeni fog a megtiszteltetésnek, hogy olyan aok fejedelmi vendége van!" — monda múltkor az újságíró barátom. Hallgattam! Azt egy perczig sjm vontam két. ségbe, bogy az európai udvarok egyike sem Örvend oly BÜrü látogatottságnak, mint a béei, de bámultam azt, hogy barátom oly rövidlátó ée nem jutott még azon tapasztalatra, hogy a bécsi burgban jól és olcsón lehet enni! Már a saison kezdetén is volt egy fejedelmi vendégünk; ez Don Carlos por-tugálí trónörökös volt, ki lánynézőbejött Mária Valéria főberezegnőböz. A királyfit a> udvar Ischlben és Bécsben melegen fogadta, volt ünneplés, volt a lapuknak mit irni, — akár lakodalom lett volna, még katonát kirukkolás is volt De n«kem feltűnt az, bogy Mária Pia portugál! ki ráiynö nem jött Bécrbe, pedig ez tervezve volt.ós a királynő útban is volt és Róma ban várta a bécsi hírek-\'.. Egyszerre lecsendesült minden ! A királyfi elutazott; a lapok nen irtak, ki aem rukkolt a katonaság, — át még csak nem is lőttek ! .Facit! facit! — kérdem egy jól informált publtcsistától, Kitol az ittlét eredményét kívántam megtudni. A feletet ez volt: ,__,__„?_ ! ! ____ — - _?!« Ugy hiszem e sokat mondó válaszból az ember mindent megérthet. Mert éppen „apróságokról" írok, engedje meg tisztelt szerkesztő ur, bogy egy locális kérdéssel is foglalkozbassam, mely a zalamegyeiket talán jobban érdekli, mint az előbbiek. És ennek tárgya a Badacsonyban tervesett tánczkoszorn, melynek védnöke Paulerné Ő excellentíája lett volna. A koszorú nem lett megtartva,mint lapok írják éa pedig nem a rendezőségtől eredő okokból. De egy bécsi lap pesti levelezője ennek kiegéazitéseül a következőket írja: Mikor szelet ^ett, hogy a rendezendő mulatság Tisza Kálmánnak nincsen kedvére, hozzá ment ée kérdé: .Igaz-e az Excellentia, bogy neked a Badacsonyban rendezendő koszom nem tetszik?" Tisza Kálmán ekkor — mir-t rendesen — okulárinmát megigpzitá és szokásos, hideg nyugalmával víszonzá: „Nekem kedves Pauler tetszik, de azt hiszem, bogy neked nem fog tetszeni, h* azon táncskossorut melyen a nőd éa leányod a Lady Patrones szerepet viszik, — pandúrok által betiltatom." - Egy óra múlva egy Pestről Badacsonyba érkezett távirat jelenté, hogy a koazorn nem less megtartva. Én is zárok és jövőre ujabban be rukkolok; de es már nem tarthat soká; mert jött as uj értesítés, bogy a görög király feleségestói jön Bécsbe. SZOMMER SÁNDOR. Hírek. — Arady Emíliának, közönségünk kedveltjének jutalumjátéica f. bó 27-én, sserdán less. Színre kerül es alkalommal a „Kisasszony feleségem" czimü operetté. A jutalmazandó iránt már eddig is tanúsított szép elismerés és folytonos kitüntetés kétségtelenné teszik, bogy ezúttal a arép és nagy jövőre hivatott fiatal tehetség elnyeri a hozzá és Nagy-Kanizsa közönségéhez méltó jutalmat. — Színházi jttíí\'kreud, Vasárnap : „Igmáodi kispap". — Hétfőn: „Koldue deák" (rendes hely árak mellett). — Kedden: „N-gyzás hóbortja", vigjáték, Rosentől. — Koszorncska Szombaton, 1 St53-évi szeptember bó 29 én Nagy-Kanizsán a „Korona" nagytermében zártkörű tincs -próbatétet koszorúcskával egybekötve tart! Ktauss Gyula láncz- és ÍUemtanitÓ PápiróL Kitüoő zenekarról gondoskodva van. Kezd-1 8 órakor. Belépti-dj szemé lyenként 80 kr. Garde de dames-ok nem fizetnek. Jegyek előre váltbatdk a táncz-iskolában és este a pénztárnál. — A helyben állomásozó két hon véd zászlóalj fölött as őszi hsdgyakorla-tok alkalmából e hó 20-án tartotta meg Hollán Ernő altábornagy szemlevizsgá-ját és minden tekintetben legnagyobb elismerésének adott kifejezést a csapató., kiképeztetése es hadképessége fölött. Az áthelyezett tartalékos-tiszteket és egyéves önkényleseket hosxájok intézett lelkesítő beszéddel buzdítá a hazafiságra éa a honvédségi intézménynek honfiúi támogatására hívta fel Őket. — Ugy iátezik amint a müveit magyar ifjúság a honvédség kötelékében megismerkedik en nek alaposságával, mindinkább u-a^yobb vonzalommal viseltetnek a hadsereg ezen része iránt! Paxy dandarparanr-.suok ur vasárnap tart rövid vizsgálatot a csapatok fölött, mert hétfőn reggel már Bakkra indul a két zászlóalj, hol a körmeodi xaaslóaljjai leendő megütközés alkalma-val a tüzetes szem levízsga eszközöltetik. — A muraközi t. tanító uraknak — többfelól jött kérdezősködés folytán — van szerencsém tudomásukra hozni hogy a marakőzi bOrvátolvasókönyv (II oszt. számára) és a muraközi iskolák szá mára készttett. szótárral és énekkekel ellátott magyar olvasókönyv (a II. III. és IV. oszt. számára) a közoktatás! tanáca bírálata alapján, a m gaa ministerium 2-4,129. azámu 1883. rendelete áltat helyeseknek találtattak és állami költségen leendő kiadásra elfogadtattak. — Ennél, fogva Muraköz oktatás Ügye érdekében — a királyi- és egyházmegyei főtanfel-Ügyelő urak tudomásával — felkérem a t. tanító urakat, sziveskedjenrk a jövő bÓ elején megjelenendő könyvekre várni éa megjelenésükkor azokat iskoláikba használat végett behozni! — A könyvek leghamarább kaphatók lesznek: az egye temi nyomdában és Csáktornyán a könyv kereskedésben. Teljes tisztelettel: Mar-gítai József. — A szőlőbirtokosokat figyel mt-zteijük, hogy óvatosak legyenek a közvetítőkkel szemben. U. i. arról érte sültünk, bogy már járnak szerte a begyekben s Ígérnek a bor hectojáért igy lábán 5 frt 50 krt, a biztatják a gazda-kat, hogy még a szürettel sem kel! vesződ -niök;majdŐk leszüretelnek. Az idénre ígen jó bor ígérkezik s akkor ára természetesen szép lesz; kár volna hát a bort előre elvesztegetni, mikor szüret után 8 — 10 forinton és azon felül is elkelhet, — A klS tüzér. A Pécsen tartott honvéd hadgyakorlaton érdekes jelenet tanai voltak, akik a gyakorlatra megjelentek. Midőn József lőberczeg megérke-zett, vele volt fia is ifj. József fŐhercseg, ki élénk érdeklődéssel viseltelett s gys-korlatok iránt. Egyszerre azon óhaját fejezte ki a kis főhercseg, hogy szeretne egy ágyút elsütni. A kívánalomnak rögtön eleget tettek, s a kis Józsi főber czeg, bár valamivel alacsonyabb, míot at ágya, bátran oda állt asöldöklő szerszám mellé, a vezényszóra szabályosan ráütött a gyajtózainegre, s elsütötte az ágyút. A jslenetet egy ép jelenlevő fényképész megörökítette. — Öngyilkossági kísérlet. Sze derkényben egy 90 éves öreg a&azony a napokban csudálatos eszmére fakadt, látván, hogy közeledik a reá nézve oly végzetes tél, melyen annyit kell szenvednie és a kegyadomány okért a legcsikorgóbb hidegben is személyesen kell el mennie azokhoz, kik némi szánalmat tanusitnak aziránt, kit Isten ily szép korral ajándé kozott meg, — vesztére. A boldogtalan öreg asszony épen a vízbe akart ugrani, midőn ebben két erős kar megakadályozta és haza kisérte lakására. Szomorú jele ez íe a nép erkölcsi romlottságának mert oly kevés tisztelettel és könyürület-tel viseltetik a tehetetlen aggok irányában, hogy végnapjaikban ilyen végzetes lépésre kénytelenek magukat elhatározni. — A könnyelmű leányok Iskolája. Egy magasálláau budapesti hivatalnok egyetlen, gyönyörű leányáról szól a dal. Családja szemefénye volt. Kényelemben, örömökben aszva, mit sem ta< dott az élet nyomoráról. De a fülébe Búgott sok szereimi azé elszédité. Hitelt adott agy-lelkiismeretlen fiatal hivatalnok híaelgéseínek, szülei tilalma ellen viszonyt kötött vele s minthogy a caábitó azzal biztatta, hogy feleségül veszi: követte Ót Komáromba. Sokszor ismételt, jól ismert történet: a szerető ráant áldozatára, faképnél hagyta és megszökött. A szegény, könnyelmű leány nyomorában, nem hogy bünbánólag visszatért volna szüleihez, hanem egy lélekkufárnŐ karmai közé vetette magát. Későn véve észre cselekedetének bűnösségét, lelki merdosásoktól gyötörtetve menekült a hárpia köréből Budapestre, de most sem szüleihez, hanem egy nagy mezÖ-ctczai éjjeli kávéházba, hol mint pénztárosnő alkalmazást is nyert. De balsorsa nem bocsátotta ki az űzőbe vett szerencséden leányt. A komáromi lélekkulárnő atána jött s boszut akarván állni szökéseért, följelentette lopás miatt. Elfogták több hétig vizsgálati fogságban tartatták, míg végre pártatlansága kiderülvén, tegnap szabadon bocsátották. Vájjon meddig sülyed még a szerencsétlen a bün és a nyomor lejtőjén? — Megette a szivet. Szörnyű gyil kosságról tudósítanak Karánsebesről. Szandu M. kavaráni román lelkészt pár nap előtt egy odavaló paraszt kegyetlen módon gyilkolta meg. A gyilkos éles bárddal hátulról két részre szélé az agg lelkész koponyáját; felnyitá konyhakéssel a halott mellét, kivágta a azívét és megette. A gouozz embert azonnal elfogták a szörnyű tett színhelyén, de ast mondják, Őrült állapotban követhette el, mert már régóta vettek észre rajta jele\' ket, melyek nem igen vallottak józan aága mellett. Különben semmi ok sem volt a gyilkosság elkövetésére, mert soha semmi viszály nem volt ketójök közt. Lúgosról egyik törvényszéki biró azonnal Kavarinbs. utazott vizsgálatra. A 72 éves lelkész meggyilkolása nagy ezenza cziúi keltett az egész vidéken. — GylUíOS lerj. PÓafa (Vsam) községében — mint szombathelyi tudó-Bitónk irja — vasárnap virradóra borzasztó gyilkosság történt. Farkas István ottani lakos, nejét, kivel már nyolez évi házasságban élt, szombaton éjjel addig ütötte és fojtogatta, mig az belebalt.Hogy bűnét eltitkolja, megmosdatta,"felöltő* tette nejét és azt hiresstelte, bogy az éjjel hirtelen meghalt. De a falu népében gyanú ébredt az ember ellen és nem hitték el hazugságát, mert az asszony az előtte va)Ó este még ép, egészséges volt és vidáman beszélt velők. A dologról Sárváron jelentés tétetvén, csakhamar a helyszínére jött a járás orvos, dr. Messer, kinek midőn as asssonyt meg akarta vizsgálni, a gyilkos bevallá gaztettét, hozsá tevén, hogy nejét nem volt szándéka megölni, csak össaekoczczanásnk volt, mi azonban igen szomorúan vi ^ dött. A gyilkos azonnal Sárvárra vitetett, hol a vizsgálat tovább folyik. — Hogyan aludjunk? A Ion doni „Electrícian", állítása szerint, felette font>b as egészségre az ágyat ngy állítni, hogy as alvó feje észak és Iába dél felé kerüljön. Az álom ily módon sokkal nyugodtabb és jóltevőbb. Már most a sMonde8-bsn egy franczia orvos is megér ősi li ason állítást, hozzátéve, hogy 107 éves msgas korát csapán a föntebbiek szigorú s pontos követésének köszönheti. — HajfodoritásnAl előfordulható balesetek ellen alakalt b\'ztositó társulat. London a furcsa intézetek, egyletek, tár-sulstok városa. A nálunk már meghonosodott bistositótársaságokon kivül van .vasparipa biztosító társaaágB-tót kezdve egész a .fürdés közben előfordulható balesetek ellen biztosító intézetig" minden féle bi-.toaitáai intézmény a legnagyobb tarkaságban. A .Daily News* szerint azonban, egy olyan társulat létezik Lon donban már hosazu évek óta, mely az eddigieket mind túlszárnyalja — külö nösség dolgában. Ezen társulat biztosit a sétálás, lovaglás, koosizás, csolnakáxás. horgászás, vadászáé, czéllővés, vasparipá zás, Footballjátszáz, Cricketezós, lawn-tenniséa, skatesozas és a_.hajfelsütés közben előfordulható balesetek ellen. Ez már aztán csakugyan netovábbja a biztosítás nak. — — NŐI SZÍT. Parisban a rne Ser-ttesben kÖ«lébb ismétlődött az a törté-netke, melyet Paganiniről ée a koldus-mazsikusról mesélnek. A párisi történetnek azonban előnye az, hogy csakugyan megtörtént. As emlitettatcsa egyik nagy házába egy öreg beteges asszony lépett be, egy ntezai énekesnő s reszkető, rekedt hangon .megkezdte hangversenyét. Gépiesen énekelte egyik dalt a másik után, föl-fölnéic\';, az ablakokra, kinyújtotta kesét, de egyetlen egy ablak sem nyílt meg, senki sem dobott fillért as atezai énekesnőnek. Ez pedig csak énekelt tovább, do mindinkább gyengülő, ressketó bangón, míg végre fájdalmas sfibsjtássai Ájultan rogyott össze. Éppen e pillanatban érkezett a kapa alá a ház egy lakosa, Droosert Anna k. a. s konzervatórium egyik legsaebb hanga tanítványa. Oda sietett a szegény öreg nőhős, SZEPTEMBER 23 in 1885- eszméletre bozta s midőn az atezai éne kesnő sóhajtva elpanaszolta nyomorát, a . fiatal énekesnő hirtelen gondolt valamit, fölkapta az Öregnek rozoga hírfáj át és __jkelni kezdett A mint as üde csengő hang fölzendült, a ház lakosai ámulva siettek as ablakhoz, a folyosókrs s csakhamar nagy közönség hallgatta gyönyörködve a fiatal leányt, ki mosolyogva nynjtá kezét alamizsnáért, mintán a Gounod .Ave Háriá-ját és as „Afri-nó\'-ből az alutó dalt énekelte el. Most már nem is aprópénz, hanem ezüst hullott le s Dronsert k. a. szaporán szedegette fftj a kövezetről. Hatvanöt frankot adott át az ámuló knldoaénekesnŐnak kí aligh* álmodott volna ilyen napi bevételről — Egy Öreg fa halála. Fiúméban kegyeletes ragaszkodással szerették ifjak ¦ öregek azt a vn jegenyefát, mely a . ia öt.-Alidra:; Jugoféie házzal szemben élte legutolsó napjait. E fához még sok életben levó aggastyánt kötnek ifjúkori emlékek. Árnyékában két három nemzedék növekedett föl s mikor még a ,Do-lazon* nem ís voltak házak, e fa már ott állt fenséges pompájában, majdnem egyedüli díszét képesvén a Pomeríóra vezető u.nak. Néhány ér előtt, sok szolgait tatnak jntalmáu), beleütött valami horvát érzelmű haragos, menykó. Azóta lassan fonnyadni kezdett. Levelei elsárgultak, kiaszoti galya\'bol elköltöztek a madarak. Tövében nem játszott több gyermeksereg. Kiszárad: és ki -ágiik. Hasábjai tüzénél melegedjenek a fiaméi jó hazafiak és békében nyugodjanak hamvai. Színészet Kedden, tsept. 18-án as igazgató elhányt nejének ünnepélyes beszentelése alkalmával 18adás nem tartatott. Szerdán, stept. 19-Ln színre köztik .A Zalám e a i b i r o" czimQ szinmOret. A da-rabnsk itt-ott van erősebb, megkapóbb részlete; a szerep.Sk igyek-ztek is ast — ameny-nyire a siralmas színpad lehetőié tette — ic-«ényre emelni; dc egézsében la darab nem t-t: olyan ba\'ást, minőt kedvezőbb korúimé-.nyek mellet: Tárni lehetutt volna, CsfitÖrtlköl as .Egyik olyan, mint a másik" csimQ vígjátékot, .Anna" siiu-mövet, a Sseralmi bájital" csimQ ope-rette-et játssották a Licsesmayer nővérek jo-taimara. A szereplSk általában jol játraottak, mégis kiváló tetstesben és saru tapsban : > o-mogyiné, a Liczenmáyer nővérek Bodrogi és Arányi résaSatÜtek. A jutal-mázottak által lejtett tréfái lánct nagyszerűen sikerült. Lapvezér és kiadó: SZÁLA Y SÁNDOR. Felelős szerkesztő : TASS ÁLMOS. Laptuiajdonos: WAJDITS JÓZSEF- HffiDETÉSEK. Árverési hirdetmény. A Csáktornyái kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság részéről ezennel közhírré tétetik, hogy Z-k ni Henrik ügyvéd által képviselt Özv. Huszár And-rssné szül. Kollay Rozáliának, Horváth Lénárd jurcseveczí lakos ellen 100 frt tőke s jár. irán-i végrehajtási ügyében, a nagy-kanizsai kir. : örvény székhez tartozó, nseo kir. jsrssbiréaág területén lévő a benkcvecz-jurcsiveczi 43. sz. tjkvben^ A I. 1,2,4,6 —15 sor. az. alatt felvett ingatlanokból végrehajtást szenvedettet illető 851 frt 75 krra becsült 7,-ed réss — ugyanezen össseg kikiáltási ár és ennek megfelelő 10% bánatpénz letétele kötelezettsége mellett a jurcsevecsi községi irodában 1883. évi okt. hó 22-ik napján d. e. 10 Órakor tartandó árverésen eladatni fog. A részletesebb árverési feltételek ezen kir, járásbíróság telekkönyvi osztályánál ée a jurcMveczí községbirónál belekin the tők. A kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság Csáktornyán, 1883. aag. hó 17-ik napján. 1027 1—1 5-127. ér ke. 1883. angoszt 13. L Árverési hirdetmény. A nagy kanizsai kir.trvssék telekkvi osztálya részéről köshírré tétetik, hogy Remete Gésa ügyvéd n,-kanizsai lakos végrebaj utónak, Pirbus (huszár) József végrehajtást szenvedő gelse! lakos elleni 25 frt. tőke, 1882. jutioa 1-től járó 6% kamatok 9 frt 50 kr. per, 6 frt 20 kr. végrehajtás kérelmi, 9 frt 50 kr. jelenlegi s még felmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyében a fent nevezett kir. trvssék területéhez tartozó gels-i 102. sztkvben A L 258, 405, 438. 578, 589, hz. sz, alatt felvett 5l5 frtra becsült ingatlan külön — a gelseí 540. ss. tkvi A f 1048. b hss. alatti ingatlannak Pirkus Józsefet illető 100 frtra becsült hasonféle, — 1072 hss. s. íekvőségnek ugyanannak nevén álló 68 frtra becsült hasonfele már előzőleg végrehajtási zálogjogot nyert Bécő József gelsei lakos, kihez csatlakozása kérvényerőnek 8633/62 ss. végzésével elrendel tetet érdekében ís 1883. évi novenber hó 24. napján délelőtt 10 órakor Oelsen a kösségbiró házánál Re- HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM. ZALAi aOZLON? ZEPTEMBEE 23-án 188S. HIRDETÉSEK. mele Géz felp. ügyv. v. helyettese közbejöttével megtartandó nyilvános árveré sen eladatni fog. Kikiáltási ár a fennebb kitett becsir. Árverezni kívánók tartoznak a becsár 10% it készpénzben, v. óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. * Vevő köteles a vételári három egyenlő részletben még pedig az elsőt az árverés jogerőre emelkedését\'! számítandó 15 nap alatt a 2-at ugyanattól 00 nap alatt a 3-at ugyanattól 90 nap alatt, minden --v-s részlet után az árverés napja- , tói számítandó Sl ,.. kamatokkal együtt [ ae árverési feltételekben meghatározott < .. ; :. és módozatok szerint lefizetni. j Kir. tszék mint tkvi hatóság X. Kanizsán 1883. aug. 22- 1030 1—1. j SW EIER. Soehe wöchentlicb 1—2 Waggons Eier ! in ksufeo. BUligSté Offerten unter „S. 652\' j aa Rudolf Mosie 1023 S—t. j Wien, I. Seilerstktte, 2. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi LX. t ess. 108. §-ában megállapított feltételek szerint less kifizetendő. Kelt Nagy-Kanizsán 18S3-ik évi szeptember hó 20. napján. BARTS GYÖRGY kir. bírósági végrehajtó. 1029 1—1. SH1KTO-ÍJJT legjobb Asztaii-és udito ital, sitino hatásúnak bizonyult köhögésnél, beb« bajokat], gyonor-és holyas hurutnál. E D E ^ ^ EK(az otnésztés elősegítésé rg). ,>áttoni Hearik,K«rittrtu«, i.:. i 3 SL?Z „.„ PS t «85 S -ss e =• a Le] b s se p 2 «Jf6S I 2S * 1 b J I < JL S« li <==CÍI Dr. Hartmann A a x i 1 i u mi a v legjobb gyógyszer Hugy csőbetegsé g ellen uraknál és folyadék nőknél, ¦zigoroan orvosi vény után készített eyógy szer — gyógyít befecskendoie» és fájdalom, ?tóbetegiég nélkül, újonnan beállott vagy bármily elavult baj, alaposan és megfelelS gyorsan. Határozottan dr. v .... ., Hartmann AuziliumjakérecdS SjS^fiSgBäy s igy ezt a mellékelt haszna #ÜTZw^ lati ntssitási könyvvel együtt és egy a dr.Hartmann intézetében tanácsban tartott jogositil jrgy a maga valodisá\' gában kapható minden nagyobb gyógyster tárl.-n 2 frt 80 kr^rt. Fő raktár: Twerdy W. gydgysz. I. Eohlmarkt 11. Bécs. Raktár: Präger Béla gyógyszerész urnái Nsgy-Ksaizsán. U. J. Dr. HartatanB nr rendel 9—2-ig 4—6-ig intézetében! itt minden ugy mint addig is, mindennemű bőr- és titkos betegingek, nem különben férfi erű gyengülés, kiválóan kitönS mód szerint, minden nló-kSvetkezás elkerülése nélkül. Syphilis és digadások és mindennemű betegségek legjobban gyógyíttatnak. Mérsékelt dij. L-eé-lileg is. 971 G8— Wien, Stadt, Seilergasse Nr. 11. Dr. Meidinger tanár ur által feltalált ós felügyelete alatt működő gyár ger- előállítására. Legjobb jelülrülfütd szeleidvei ellátott kályhák. HEIH H. Felső Döblingben Bécs mellett. RAKTÁR: Budapest, Thonet-udvar. 995 5-15. Raktár: Bécs t Kártnerirt 42. Ezen a legegyszerűbben igazitható rendszerrel biró, rögtön fülő, s gyorsan átmelegülő eróvel biró s kis tért foglaló kályhák — csekély fUtóanyag szükséglettel elláthatók — a bennt lévő tüz tartós kezelése egyszerű -— minden tisztogatás nélkül — továbbá nem tapasztalható ennél a gyors füles által okozott égető forró melegség mint más vaskályháknál. - Legolcsóbban tüzelhető kellemetes melegséggel. Tüzelhető egy ilyen kályhával 3 szoba — de kapható olyan is, mely az egész lakosztályt átmelegíti. Nagy-Kanizsa és környéke nagyérdemű hölgyvilágának!!! Külföldi beTásárlási utalásomról v-isszatérre, Tan sze rencsém tisztelettel értesíteni, miszerint üzletem és divattermem részére, a legdivatosabb őszi és téli gyapotkelmék, valódi lyoni, selyem, terno, rnhadisz, mindenemü kézmüáruk é» a legnjabb szabású párisi modellek immár A gyár védjegye a kályha ajtajánál a belső felén látható. MEICIN6ER-0FEN Árverési hirdetmény. Alulirt kiküldött végrehajtó az 1881. évi LX t. cz. 102. § a érteimében ezennel közhírré teszi, hogy a nagy-kanizsai kir. járásbíróság 6163 számú 883. végzése által Rme\'e Sándor zalaegerszegi lakóé végrehajtató javára Keglo-vica János kerecsenyi lakos el en 57 frt , 29 kr tőke, eonek 1880. év márczius hó 1 29. napjá\'.ól számítandó 6"0 kamatai és 1 eddig összesen 7G frt 71 kr perköltség követelés erejéig elrendelt kíelégiiéai I végrehajtás alkalmával bíróilag lefoglalt és 790 frtra becsült alperes lakásánál 1 kazalban 60 kereszt rozs szalmástól, — Szabó András lakásánál 2 kazalban 150 kereBzt rozs szalmástól és 1 kazalba 40 kereszt búzából álló ingóságok nyilvános árverés utján eladatnak. Mely árverésnek a 6l63. az. 188 kiküldést rendelő végzés folytán, a helyszínén, vagyis alperes éa Szabó András lakásánál leendő eszközlésére 1883-ik év oetóber hó 6-ik napjánakdélulün 2 órája határidőül kifizetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezén árverésen, az 1881. évi LX. t. cz. 107. § a értelmében a legtöbbet ígérőnek becsáron alul ia eladatni fognak. Üzletem mint már egy izben hangsúlyozni szerencsém volt, a legmagasabb igényeknek megfelelóleg van berendezve, mi által alkalmat nynjtok a nagyérdemű hölgyvilágnak, hogy dúsan felszerelt raktárom, de különösen kitűnő szabass vezetése alatt álló rjivatíermemben mindazt feltalálja, amit különben a fővárosból volna kénytelen beszerezni. Midőn még felemlíteni bátorkodom, hogy a lelkiismeretes és pontos kiszolgálást ezeutnl is szem előtt tartan-dom, az iránt esedezem, miszerint újdonságaim megtekintése végett, minél elóbb szerencséltetni kegyeskedjék. ¦!7" Menyasszonyi fölszerelések a legnagyobb csínnal kiállítatnak. -L2& i/jtF\' Gyászruhák 24 óra alatt készülnek műtermemben, Mintákat kivanatra ingyen és bérmentve küldök. m kiváló tisztelettel Utánzásoktól ót jak- ~V8 Átnézeti s képes árszabály kaphaiő közkívánatra díjmentesen ¦ Oldinger kályhák és házi eszközök gyárában. 1111111111111111 m 111111 lt Keváes Páí 018 3-3 Nagy-Kanizsa (Babóchayknz.) vdxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxo X $ Pályázati hirdetmény. A lemondás folytán megüresedett némat-azent-miklósíkűzségí jellegű iskola tanító állásra 2 szoba, konyha, kamara, pincze s gazdasági melléképületek és konyhakertből álló lakás élvezete, 200 frt kész péoz és 20 pozsonyi mérő tiszta rozs. a község bírája által félévenként utólag kifizetve, 5 öl kemény tűzifa, 5 — 10 akó must a tanító által colleeta utján beszedve, 5 hold szántóföld és rét, a nép által vonzó erővel megmunkálva, 8 darab marha legeltetési jog haszonélvezete évi fizetés mellett 1S83. okt. hó 25-én délelőtt 10 órai határnappal Német-Szent Miklósra az iskola háthoz pályázat nyittatik. Felkéretnek a pályázni óhajtók, hogy képesítésüket s eddigi működésüket igazoló okmányaikat alalirthoz 1883. okt. hó 25-ig beküldjék. Német-Szent-Mikioson, 1883. szeptember 20 án u. p. Zala Kis-Kanizsa. Slndlperger János, 102G 1—1. iskez. elnök. Szabadalm. Gőz-Mozdonyok. Biztosítja korunk legolcsóbb, legbiztosabb és legállandóbb munka ereje. Előnyök: Sem kdlonSi fatS, sem hatósági engedély, aem tal-V pazat, sem különös ké-nény, nem szükségei, járása saj-talan, e szerint lakóházakban is bátran alkalmazható a műhelyekben. y. mozdonyok közül nagy számmal vannak malmok, czemrn\'gyámk, bányaművelés, fflrésa, gépgyárak, szövőgyárak, könyvnyomdák, kúnyomdák, villanyos kéaafllékek, ben-¦ tesmfihely, kovácsműhely, pótkávé gyárak, szappanos mfi-\' bely, keményíts gyár, esztergályos mfibety, asztalos mű-hmy. sörfőzdék, kalapgyárakban stb. 966 JO—12. Ajánló és eliamo.S levelekkel, valamint képes árjegyzékkel ingyen éa bérmentve szolgálunk. SRANZ C és RŐDINGER G. s e Kr. 13. Jll WIESE és TÁRSA, cs. k. szab. pénzszekrény gyárosok, Bécs, Budapesten, Prága. Fiőkraktár: Budapest, Sngar-nt 2. sz. (Fonczlére palota), ajánlják a saját gyártmányú legkitűnőbb szerkezetű tüsmen\'.es éa a betörés ellen biztos pénzszekrényeiket, kézi szekrény, másoló gdp és múxáraikat a legnagyob választékban, mérsékelt árakért. Képes árjegyzékek kívánatra ingyen és bérmentve. jfV IL • A- • CE- közönség érdekében kérjük czimünket pontosan kitölteni, nehogy 20 év óta fennálló gyárunkat, egy Theodor Wiese & Comp; szintén hasonló és sokkal fiatalabb czéggel összetévessze. 967 12 -20, MAYPARTH PH.&Co. mezőgazdasági gépgyárosok Frankfurt a\|m, Paris, Interburg és Bécs. Baktárt tartanak és szétküldenek pontosan Bécsből. Konkoly tisztító gép, trieur mindenféle nagyságban, szeleli rosták, mozgó szikiakkal és razókkal, kukoricza-morzsoló kézi- és géphajtásra. Sorvetö gépek me- \| ritókerék vagy kanál rendszerre, répavágó-gépek szelet T»gy darabos metszésre, szecskává qö-qepek 22 nagyságban. 1004 j-8 Bajzok és leírások kívánatra ingyen és bérmentve. Elárusítók kerestetnek. Ismét eladóknak magas százalék. Ph, Mayfarth & Co. Bécs II. Pratersrasse 78. OOOOOOOOOC300000ÍOOOOOOOOOÖOOQ Nincs többé bnza üszög;! BÜPüY N. féle magp&czoló. A gyökeres páczolás mód bnza üszög ellen jutalmazva és ajánlva sok egylettől és előkelő személyektói kapható minden raktáromban az osztrák — magyar monarchiában. Egy csomag 200 liter magnak — 30 kr. Egy csomag 100 liter magnak — 15 kr. Hogy a t. gazdász arakat mindenoemü utánzás vagy hamisítás vételétől Óvjam — kérem csakis az én védjegyem nevem és czimmmel ellátott csomagot kérni. Minden felvilágosítással szivessen szolgál ingyen és bérmentve IDuxJlzy INT. vegyészeti műterme Bécs. Wíndmtthlgsaae 33. 1005 fi—5. és aa Össze: megyei raktárak Wajdits József könyvnyomdájából Nagy-Kanizsán, NAGY-KANIZSA 1883. szeptember 27-én. 77-1H szám Huszonkettedik évtoivam. V.VV ~\'-%&m JO kr mkboi jiciitsnrba.ii T. masodszoi ¦ tniuili\'L tnvál\'lii sorért kr. SVIJ.TTKItf.KN ruuként 1» Úrért vi\'-tc-tu.-l; tel ítari illvték mind.u .-gyes Wr4>- ZALAI KÖZLÖNY. A Isa szellemi részét illető kí^lrwí-nyek a iterkraxtőb^, tnyafi restét illető IfliViisVini ¦ pedig a kiadóhoz Wmal»* intézendő* ; » A 0 v . K AN ÍZ 8 A in.katara-.ktAl fugadtatuak • Kéxirátok »i*zt i .Nagy-kanizsai önk. tűzoltó-egylet", a .zalamegyei általános tanilótestfllet", a „ nagy-kai»izsai kisdedneveló egyesület, t „nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet", a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmánya, s több megyei és vároBi egyesület hivatalos értcsitóje. Hetenkiní kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenti vegyes tartalmú lap. Felhívás előfizetésre. Az -októbertói deczember végéig tartó uj évnegyed beköszöntével felkérjük a t. közönséget lapunk pártolására es minél szélesebb körben való terjesztésére. Az előfizetési ár okt.-de czemberig 2 frt Egynttal felhívjuk azokat, kik a megrendelési összeggel még hátralékban vannak, hogy azt mielőbb beküldeni szíveskedjenek! Hazafiúi üdvözlettel: a .Zalai Közlöny\' kiadóhivatal!. A nagy beteg. Még nem feküdt le végképen ágyába, még keresi az életadó nap-sugárt, még lihegve tipeg megtámadott tagjaival, van még tehát benne némi élet. De azaz élet siralmas, szánalmat gerjesztő; a körülötte álló or vosok is csak mától holnapig tengetik óráit ; a tetterő sorvad, a láz el-clalizik, hogy annál hatalmasabban támadjon fel njra. Mikor a hajó minden eresztékében csikorog; mikor itt ott a viz szivárog be, sejti a hajós : közeledik a sülyedés órája. Nagyon beteg a mai társadalom ! A nemzetalkotó őserő kialvóban van, a nemzeti közszellem haldoklik; összetartás, honszeretet ma már üres szavak. És a rémítő bajnak oka ezer-féie, az életviszonyokban, különösen egyesekben rejlik. A ki nem költhet évente százezreket, aki életpályát, hivatást tévesztett, a tudálékos üresfejű, önmagokra sokat tartó okoskodó szájbó sök terjesztői a vészhozó ragálynak, Nézzük a dunántúli részek za- vargásait ! A kaputos osztály most már a bűnbak 1 .Kutyavilág van komám !" — Még az öreg apám se ért ilyent — „De hát ki az oka?" — Ki volna más, mint az .urak !« Ez hallatszik a nép ajkáról szerte a hazában és ez a hang meg döbbentő, kétszeresen megrendítő. Az a gondolkozni ritkán szokott egyszerű nép nem maga eszelte ki a szörnyű vádat, a gálád izgatóknak, a zavarosban halászni akaróknak jelszava. És véghetetlenül sajnálkoznunk kell népünk zömének szerencsétlen szellemi hátramaradottságán. Hát lássa éa fontolja meg népünk csak jól, hogy személyes- és vagyoni szabadságát, függetlenségét 1848-ban kapta meg, addig 8—9 ¦ századon keresztül, a néma szerepe jutót; a jobbágynak. Nem kérdezitek tőle: jól lesz-e? tetszik e? És a világ nem fordult fel, da-I czára annak, hogy a .tejjel mézzel ; folyó Kánaán"-ban kizárólag csak az .urak" szóltak, tettek, határoztak végtelen nagy hatalommal. És ezek az .urak megfigyelve a kor szavát magokhoz emelték föl a földhöz ragadt jobbágyat, megosztották vele a hatalmat, s azóta az egykori jobbágy mint ,ur" intézi saját dolgait a községben, hozzászól községe dolgaihoz, a vármegye határozataiba befoly, képviselőt küld a törvényhozók testületébe. Elitéi, vagy felmagasztal, ura az „igen-nek és a nem"-nek; egyszóval a maga „ura" és a maga szerencséjének kovácsa. - És mégis panaszolkodik ugy és olyan hangon, mintha kivüle selyem-bársonyban járna, örömben és viga-lomban úsznék a világ; mhtha mindenki boldog volna és csak az a szegény paraszt ember volna földönfutó. — Hát bizony egészen máskép áll az ország szénája! \\ Az ország súlyos adótehert hordoz vállain, de azt fizeti rang- és valláskülönbség nélkül mindenki ; a gróffal csak ép ugy megnyitatják Wertheim-szekrényét, mint a szegény zsellér tüszójét és annak a grófnat: is ép oly nehezére esik a 100-as és 1000-es bankó kiadása, mint a szegénynek a krajezár. És épen az „urak mennek tönkre sorba! Adó tekintetében tehát szenvedünk mindnyájan, egyikünk sem vethet a másik szemére semmit; hátha a fölütnives falusi gazda megtekintené a városi háziurak adókönyvecskéjét ! Akkor csapná ám össze a kezét és nyargalna haza megfogadván, hogy a kályha mellől sem mozdul ki többet, mintsem valahogy ót is városi „úrrá" fogják, inkább marad otthon és nem is panaszkodik soha. Az értelmiségi osztály legnagyobb részben bizony a foldmives-világtól él, no már most hogyan képzelheti valaki okosan, hogy az az okosabb értelmiségi osztály tönkre tegye épen azt az embert, akitől él ma és a jövőben. Hiszen ha maga alatt vágja a fát a pap, a tanító, az ügyvéd, a hivatalnok, maga magát fosztja meg a kenyértől! Külömbség akár észre, akár vagyonra mindig volt és mindig lesz & világban ; ez a természetnek örök törvénye. Mielőtt- hisz népűnk az oktalan hazaáruló bujtogatónak, gondolkozzék kissé higgadtan, józanon. Mindenki „ur* nem lehet és épen az a baj, hogy sokan adják az .nr" at, s tovább nyújtózkodnak a takarónál. Ugyan mi lenne a világból, ha a földmives félrelökné az ekeszarvát, az iparos a szerszámot, & kereskedő bezárni a Loltot, a tiszt viselő hátat fordítana a hivatalnak ? hogy nr lehessen! Maradjunk meg békén, bölcsen van elrendelve & társadatom rendje s változik az úgyis idővel és korral. A mely napon az urak többé nem lesznek „urak", földünk elégedetlen népe kiirtotta a békét, jólétet, s. megásta sírját a hazának, de magának is! Oktalan vádaskodás helyett földűnk népe hallgasson az okos szóra! Azok az surak" adtak neki testvéri jogot, ne lökje félre az áldást hozó kezet. Eddig megvédték az „urak" a hazát és alkotmányt a néppel együtt s most azok is érzik az idők ólomszárnyát, nem volna jobb velők egy sorba állva küzdeni, mint szemközt fordniva egymást falni? Úristen, mit gondolunk atyámfiai?! _ Bortermelésünk és borkivitelünk. Tudja az egész világ, hogy Magyarországnak egyéb termékei között különösen jelentékeny szerepet játszik az ország bortermelése. Nemcsak hazánkban, hanem egész Európában el van terjedve a magyar bor s borainknak hire ismert mindenütt. De tul a tengeren is tudják a magyar bor előnyeit, ismerik annak tűzét, élvezik annak zamatját. Braziliába már rég idő óta szállítanak magyar borokat s a legközelebbi napokban Chicagóban állítottak fel nagy borkereskedést, melyben a magyarországi jelesebb borok (tokai, budai, egri, szekszárdi, magyarádi, érmeliéki) nagyban és kicsinyben áruitatnak s a benszulöttek élvezettel fogyasztják a távol Duna és Tisza partjai mellett termett szóló nedvét. Bebizonyított tény, hogy Európa összes borai közül egyedül a magyar borok azok, melyek nemcsak a hossza tengeri utat, hanem a közben eső forró éghajlatot is kiállják, anélkül, hogy akár erejökból vesztenének valamit, akár megtörnének, akár pedig — leggyakrabban „ előfordul a forró égöv alá szállított európai boroknál — felforrnának. 3 e körülmények oka egyrészt a föld minőségétől függ, melyben a magyar borok teremnek: de másrészt és különösen, függ az a bor-kezeléstől. A bor kezelésnél — tudva le-völeg — két fótényezó van, egyik a szüretelés s ezzel járó borszürés, — j második a borlehozás, illetve a pin-[ czekezelés. Hogy szüretelésnél első és fő feltétel a jó bortermelésre az edények tisztasága, ezt alig kell mondanunk, minden bortermelő gazda tudja, de van más körülmény, mire gazdáink kevesebb gondot fordita-tanak s e. a prés. A borprésnél kerülnünk kell minden erezet; a prés, mely ércz-abroncscsal van átvonva, vagy érez-nehezékekkel van ellátva, igen sok kárt okoz a bornál, mert a bor, bár lassan, de mégis feloszlat némi érczanyagot s az a bor megrontását idézi elő. Figyelnünk kell továbbá, hogy a taposás és préselés alkalmával lehetőleg a szüretkor, vagy előtte meg ázott, az ázás által felpattogxott s ennek folytán penészedésnek vagy rothadásnak indult szőlőszemek és gerezdek eltávolíttassanak azon préstől és taposó kádtól, melyben bosz-szabb idóre eltartani, — vagy kivitelre szándékolt borok szüretnek. 8 az elővigyázat még inkább szükséges a bor kezelésnél, az ngy nevezett pinczészecnél. Különös gondot kell pedig fordítanunk a pinczék alkatára. A borkezelésoél első és íófel- TÁRCZA. Magyar nyelvészeti adalékok. Irta: THEWEEWK ÁRPÁD. (Folytatás.; XXIX. Gyakoritó igék. Gyakoritó igéknek azok neveztetnek, melyek ast fejezik ki, hogy as alany ismételve (gyakran) cselekszik valamit; pl. olvaa-gst-o-k, int-e-get-ek, kére-get-e-k, ir-o-gat-O-k. E példákban a lő: olvas, int, kér; — a gyakoriió képsó: gat, get: — a Bzemélyrag; k, — o ése végre kőtó-baogtók, melyek először is s gat, get gyakoritó képzőt a töböf, azután pedig a k ezumelyragot a gyakoritó képzőhöz függesztik, még pedig ugy, hogy a ke-ményhsngu .sókban mindig kemény hangi: kőtöhangzók vannak (pl. ir-o-gat--kJi lágy hangú azokban pedig iigy kötőhangzök (pl. kér-e-gei-e-k). Simo nyi-nak a közoktatási tanácstői ajánlt és ennélfogva orsaagsiorte használt magyar nyelvtana így elemzi az idézett siókat: ü-o-gato-k, olvaa gato-k, inte-gete-k, ké-re-gete-k! Símonyi nyelvtana szerint, íme, a tó nem ir, int és kér, banem iro, olva-o, in te. kére; a gyakoritó képző sem gat, get, hanem gato, geto ! \| l — Nemde sbsurdnm?! De absnrdam Simonyi-nak .Rendszeres nyelvtana\'-ában a 32. iapoc a gyakoritó igéknek következő definitiójn is: „Mintha as ember próbálgatná (I ! í) s ugy kezdené el (1 1 1) lassankint." (I ! I ) — Símonyi nyelvtana hallott harangozni, de nem tudja hol, ennélfogva fölcseréli « gyakoritó igéket (verba freqnentativa) a kezdő igékkel ••¦ •• Ji- ínchoativa)! XXX. Minél, annál. A mióta holmi .Antibarbarus" oknak és a holmi _noch nie dageweaen" nyelvtanoknak a szerzői a közei ezer éves irodalmi nyelv figymá-Usabsn keresik a „virtns\'-t, azóta nyelv-szabatosság tekintetében iszonyú a hanyatlás. Min-hogy pl elém, eléd, elé v. j eléje helett ezt is mondják: elibém v. ; elejbém stb., hát azt hiszik némelyek, I bogy irn: is igy lehet. A minél a men-I nél szókkal is ugy vagyunk. Némelyek me nél-t mondanak ott, ho] minél-t kellene mondaniok ?8 megfordítva, s ez, ime, némelyek előtt már is el--gendő ok arra nézve, hogy sz írásban sem tesznek különbséget a kellő között. — „írjál minél hamarább!" — .Kérjél és hozzál minél többe:!" — .Cselekedj minél gyorsabbalj l" — .Mentői szorgalmasabb, annál szerencsésebb." — „Mennél bátrabb a katona, annál nagyobb a dicsérete" stb. Ilyféle mondatszerkezetek nem tartoznak napjainkban (a mikor is többen beszélnek és írnak magyarul rosszul, mint bármikor ezelőtti) a ritkaságok közé. As idézet mondfok jól magyarul igy volnának : „írj mentől vagy mennél hamarább 1" — .Kérj és hozz mennél vagy mentül többet!" — „Cselekedjél menőéi mentül gyorsabban!" — „Minél szorgalmasabb, annál azeren.-sé-sebb.* — „Minél bátrabb s katona, annál nagyobb a dicséret." — Aa idézett példákból kiderül, hogy egyszerű mondatokban kösépfokok előtt mennél vagy memül használandó, minél ellenbeo középfokok előtt oly előmondalokbsn használtatik, melyekre snnál-lal kezdődő utémondatok követkesnek. Az előmon-i datok természetesen helyet is cserélhet az utómondattal : pl. „De sokkal nagyobb tökélletesiéggel, mert annál tökéletesseb az áldozat, minél (nem mennél vagy mentől !) drágáb a\' bé-mutatott és az el-váliozo;t ajándék." (.A\' frigy szekrénye előtt Dágon le-düléee." 1670.) — XXXI. Könny e vagy kotty? — A mióta Símonyi nak „Anlibarbarusu-a (mely tákolásnak, mikor megjeleot, né* mely gyönge tejü ngy örült, mint vak László fél szemének 1) rá parancsolta mindazokra, .kik magyarul írnak és ts-ni\'anak," hogy „kőny" helyett „könnyt-et (vagy Simonyi nyelvtanának elemzése szerint pláne nkönnye"-el) írjanak, azóta könyveink, lapjaink és folyóirataink lelvék könnyekkel, holott azelőtt caak könyökét és köny-eket bulláidnak. — Ha Simonyi .Antibarbarus-s közel ezer évrs irodalmi nyelvünk fejlődésének • Simonyi a patzta kiejtésre támaszkodik 0 azért kívánja a „könny" alakot, meit sokan most így ejtik a „kőny tadt. — Hogy sze.iiete a magyar helyesírás tő-elve nem as etyiLologia, hanem a kiejtés, ax kitűnik 1879-ben kiadott .Rendszeres magyar nyelvtan ".Inak 22. lapján a következő vsa-vakból : .főszabály a magyar helyes írásban az, hogy minden szét agy írunk, a mint hangtik, vagyis hogy mindent oly betűkkel írunk le. a milyen hangokkal általában kiejtik." — LX most következik a magyar nyelvészet történetében páratlan monstrum I— Ugyanabban St érben (t. i. 1879-ban) megjelent „Antibar-b,iro"-inak 16. lapján ugyanis es mondatik: .Helyesírásunk egészbe vére ctimoíogikuE (azért iratik, ime, st etimológia !), saa> nem a kíejté szerint h-ja, hanem feltünteti sértet-leoBl S st6nak világos elemeit.* — Símonyi szerint, ime, & magyar helyesírásnak fő-elve a nyelvtanban a kiejtés, az . Antibarbarus\'-ban ellenben az etymologla 1 ! 1 történetét ismerné, akkor tudná, hogy egészen Kazinczy Feranc-ig senki, de senki sem irta soha a .köny"-et (vagy Simonyi nyelvtanának elemzése szerint ,könye-"t) könnynek;akkoriadná, hogy Kazinczy Ferene volt ss első, kí 1790-ben megjelent „Orpbeus\'-ában kezdette a .könyv* azét „könny-nek írni. — Hogy Símonyi .Antibarbarus"-a Sajnovics-ssk 1770-ben megjelent „Demonstratio idioma Ungarorum et Lapponum idem esse" ctimü munkáját, melyben a . köi is szó vsn, épen oly kevéssé ismeri, mint Budenz-nek a „koay szóról is ériekezÖ „Magyar-ugor összebsson itó ssétár"-át, azt megírtam már 1881-ben a .Magyar nyelvbaváriatok\' III. füzet :nek 3 — 8. lapján. "v XXXII, Szépebb. — Simonyi nyelvtana szerint e középfok ^azebb" összevonás által ebből ered : szépebb. — Lehetsézes-e ez ? — Hiszen akkor m»dj-nem az égést tőnek előbb meg kelleb-ü semmisülnie vagyis aszép-bŐl csak as .ss betüuek kellene megmaradnia, „szépebb-bői „ssebb" lehessen ! — As sem helyes, a mi Budenz-nek „Magyar-ugor összehasonlító ssótára-ábsn mondatik, s hol Tjtgysnis es áll:\' „a. ssebb compara ti vus talán (!) nem is a ssép alaktól, hanem . . . , sseb (ssebe)-tŐl ered vagyis legközelebb ssebebb (1) helyett vsló (v. ö. a göcseji saebbebb?)." A dolog másként áll 1 Szép s msga középfokát kezdetben egészén szabályoaao ngy ké pezti, mint bármely más melléknév. De hogyan képezték mellékneveink elejécte a középfokot ? Ugy, hogy a tőhöz a kö sépfokarag (mely nem bb, hanem csak b) kötő hangzó segítsége nélkül járult; pl. „méltóságosb" (Károlyi, 1590.), „csaiárdi. („Saü titka." 1670.), „erőt Unb" (Káldi. 1626.). „kövérbik* (Baranyai Pál. 1545.) igss-b, öreg b, fejér-b, jimbor-b, tudatlan-b, külőn-b, kietlen-b, balgatag-b stb. Szskasstottao igy képeste hajdan szép Íz a középfokot, t. i. ekként: szép -b. Ennek bebizonyitass végett a „Debreceni legendarium\'-ból a következő példát idézem: .Nagygyal ( = sokkal azépb ( = szebb) virágos mesében volna." — Károlyi Gáspár-nak 1590-ben megjelent bíbilíájából álljon itt a kővetkező példa: .Hogy a« szint Bibliánac könyvei mentől szepbben ( = mentől asebb-en}, tiztábban és minden fogyatkozás nélkül az én kesém álul kisdstná-nac" — Ssép-ből ékvesstés után szepb lett s ebből aasimilatio vagyis hasonulás után szebb. — „Harmadic azon nőtárs, leg-ezepb\' Szenet Molnár Albert) : Gelejí Katona István is az ékvesstett „szepb" alakot használja: „Tssk a\' z-t kell szepb-en ( = szeb-brn) esésnek okáérteli-dálni.* — Hogy isép a maga középfokát szabályosan egy egyszerű b fölvétele által képzi, azt régi nyelvészeink jól ;ud-ták. Szenei Molnár Albert 1610-ben kiadott nyelvtanában igy szól: „Legszepb, pulcherimus; szepb vei ssebb, pulcríor.tf — Geleji Katona István 1645-ben kiadott grammatikájában ason középfoka melléknevek kösÜl, melyek „tsak a\' meghatározó oonsonansbos adatott egy b-ben mennek ki," a következőket idézi: .tudós, tudósb ; \|okos, okosb ; ékes, ékesb : ssép, ssepb." — Kalmár György !1770. megjelent .Prodromui\'-ábs.u \\ssintén ast mondja, hogy ssép-oek a középfoks .ssepb", vulgo „szebb. —(A mi a Bu-denz idézte göcseji „ssebbebb"-et illeti, sz, mint már mondám, kettős ragozásból TJTJSZONKETTBDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY SaEPTEMBEE 27 én 1883. tétel, hogy borainkat kellő időben búzzuk le. E részben a borászati szabályok azt mondják, hogy február hóban kell a bort először a seprűről lehúzni. Mi szerintünk a bor akkor húzandó le, midőn az az első forráson már tökéletesen átesett, legyen az február hónap vége, vagy márczius első fele; négy hónap minden esetre kell, hogy a bor első forrásán átessék. Ezután fődolog ismét a tiszta edény , a felforrt s most már szinbor tiszta edénybe vonandó le, hol aztán időről időre a feltöltés eszközlendő. Itt azonban, jól jegyezzük meg: soha vízzel ne töltsük fel, még, ha csak egy liter hi-ányzanék is a hordóbői, hanem borral, mert a viz borrá nem fog válni soha. — A pincze szerkezete ép oly nagy szerepet játszik a borkezelésnél,mint a bor lehúzása. A jó pincze az a bornak, ami a jól fűtött kemencze a buza-kenyérnek; ha a kemenczét tnlfütjQk be, Összeég a kenyér, ha kevéssé van fűtve, sületlen tésztát kapunk; igy vagyunk a pinczével. Ha a pincze túlzott meleg, a borforrás idő előtt áll be s a kifejlő dött szénsav megöli a bor zamatát, ha a pincze tulhideg, a borforrás megakadályozik s ereje a forrás alatt elpárolog s lehetetlen oly bort termelnünk, mely hosszasabb ideig eláll, vagy nagyobb, főleg tengeri útra szállítható lenne. A pincze hévmérséklete tehát olyan legyen, mely a külső mén-éknél télen melegebb, nyáron sokkal hidegebb. 8 minthogy a hordók, bármily szárazak is azok, a külső nedvességet faminóségüknél fogva, magukba szívják, egyik fŐ-kelléke a pinczének, hogy az teljesen száraz legyen s nedvesség sem alólról, sem oldalt a falakból ne hat hasson a pínczékbe. 3z okból, leghelyesebbek azon pinczék, melyek sziklába vannak vésve, vagy a melyek emelkedettebb helyeken állanak s téglafaiakkal bírnak. A talapzat lévén leginkább nedves, szükséges, hogy a talapzatot erős. s nedvességet magába legkevésbé szivó bükk, vagy tölgyfa ászagokkal lássuk el. Ezeken kivül a pincze gyakori szellőztetése szükséges. Az ily elvek s szabályok szerint termelt s pinczézett borok, tiszta, zamatos, erős s tartós borokká lesznek s nem csak kiállják az időt, hanem a különböző éghajlatok változatosságát is. Jegyzőkönyv a soproni kereskedelmi s iparkamarának 1883-ik évi június hó 21-án tartott rendes közös üléséről. (Folytatás és vége-) 148. A magyar nyugati és a os. kír. ssib.délí vasúttársaságok üzleti igazgatóságaihoz a kérelem értelmében meg\' keresés intéztetni határoztamtt. Eszel a napirend kimentve lévén, még következő ügyek tárgyaltattak : 149. Elnök ur előlerjeszti, miszerint a kamarai helyiségek bérleti ideje JSS4. ápril 15-ével lejár. Miután a bérlet tárgya a bérleti rendszabály értelmében oly lakrészt képez, mely félévi felmondást igényel, tekintettel azon körülményre, bogy a kamara jelenlegi hivatalos helyisége minden tekintetben megfő lelő, szükségesnek látta már most a bérbeadó tulajdonos Eugter Henrik urat megkérdezni, vájjon hajlandó volna-e, a jelenlegi hivatalos helyiségeket a mostani fellélelek alatt, t. i. évenkiot egyezer o. é. fr ért továbbra is a kamarának jhagyní. Kugler ur erre kijelentette, miszerint a ké^déies helyiségeket további bat évre, azaz: 1884. ápril 16 ától 1890 ápril 16-áig a kamarának átengedni szívesen kész, egyszersmind őt, az elnököt, felkérvén, bogy e nyilatkozatát a kamarának tudtul adni szíveskedjék, mi, ha kamara állal elf-jgudtatlk, jegyzőkönyvbe vétessék, mely aztán a bérszerződést pótolhatná. A kamara esen ajánlatát elfogadván, hivatalos helyiségeit további hat . Nemzet gazdászati szempontbői pedig nekünk iparkodnunk kell, hogy boraink, melyek már eddig is, nemcsak Európa, de az egész világ piaczán tért foglaltak, sőt a többi európai borok Között előnyt vívtak ki, ez előnyt megőrizze:, megtartsák, sőt hogy azon térről is, melyet külföldi borok eddig a világ piaczán elfoglaltak, magyar boraink leszorítsák, s ezeknek versenyképességét a világ elismerje s a verseny a ma gyar borok előnyére dőljön el. Mert ha ez meglesz, akkor ha ránk egyik jelentékeny termelési^ágí a kivitel által oly jövedelme^og i hazának adni, mely .hemzetgazdászat szempontbői jelentékeny számítás alá jöhet . Azt pedig elérhetjük, ha az elmondott jó tanácsainkat bortermelő gazdáink tekintetbe veszik é követni fogják, s ez által egy részről maguknak jövedelmet szereznek, másrészről a magyar boroknak bírt, nevet teremtenek s a nemzeti jólét hez nagymérvben fognak hozzá járulni, a mi a nemzetgazdászat egyik legfőbb feladata. PALOTAY ÁKOS. évre, t. i. 1884. ipríl 16-tÓI 1890. évi ápril 16-ig évi ezer forint bér mellet: újból kibérlett éknek nyilvánítja, egyszersmind megjegyezvén, hogy ezen jegyzőkönyvi határosat a bérazersődést pőto-I andja. 150. Elnök orkövetkező indítványt terjeszt elő: „Az osztrák-magyar vasu\'ak üsleti szabályzata 50, §-áaak 2. pontja szerint a 49. §, értelmében bélyegzett szállítóval ősapán a szállítási szerződésnek a szálli tóintézet és feladó közt történt tétrejöt. tét bizonyítja, de a feladott javaknak mennyisége és súlya iránt a vasat ellen bizonyítékot nem nyújt, ha á kocsira-kodmány vagy javak megmérleg«Iése, melyekből az ?11, nem történik és a da< rabszám vagy a suly, ez utóbbi a „mér legbélyeggel" a feladási állomás által a szállítólevélen nem igazoltatik." „Azonban a cs. k. szab. déli vasú ton agy a szállítási asersŐdés, mint as eszközölt után mérlegelés hitelesítésére egy és azon bélyeg használtatik, mely e ssöveget tartalmazza; „„átvétetett . mérlegeltetett . . darab . . . suly . kilogram,\' ¦ „A bélyegelés közti kulömbség csak abbsn áll, hogy azután nem méri gelt küldeményeknél a bélyeg csak egyszer nyomatik reá és a „suly" rovatba a feladó által nyilvánított suly iratik, mig ellenben, ha az utáomér\'ege-lés megtörtént, ugyanazon bélyeg még egysser reányomatik és a hivatkozott rovatba a tényleges suly íg tat tátik.1 „Ezen körülmény gyakran félreértéseket és salykülömböseteknél a feladó és as áru átvevője köst pereket okos, vei gyakran az a feltevés, hogy már első bélyegnyomat a vasút által eszközölt ntánmérlegeléat jelenti. „Ezen kellemetlenségek és viszálykodások azonban három, egym -stól külöm böző bélyegnek alkalmasásával megelőzhetők volnának." „As első bélyeg eszerint igy szólana : „„átvétetett . . . állítólag . . . kilogram." A második bélyeg oly ssál-lítmáoyoknál volna használandó, melyek bizonyos mennyiségű és teljesen egyenlő sutyu darabokból állanak, melyeknél szokásszerüen csak egyes darabok próbára utánmérlegeltetnek és ezen bélyeg a következő szövegel tartalmazná: „átvétetett .....mérlegeltetett • . . suly.....zilo-gram.\'" A harmadik bélyeg alkalmazást nyerne teljes n tán méri egei és esetében és e szöveget tártai mar.iá : „átvétetett . . . mérlegeltetett . . . suly kilogram." s\' . Hasonlókép az átadásnál ia a menynyibon as átvevő az után mér lege lést kö vetélné, ily forma bélyeg lenne rányomandó : „„átadatott mérlegeltetett suly . . kilogramm."" „A feulebbiek által tehát teljeseo igazolt azon iodítváoyt teszem, miszerint a cs. kir. déli vasúttársaság vezérigazgatósága felkéressék, bogy a közönség érdekében a fenntebbi határozott és minden tévedési kizáró bélyegelését a szállítóleveleknek behozni szíveskedjék. - eredt épen ugy, miként pl. sz-t-at, ez-t-eí, ő-t-et stb.) XXXIH. Egyébb-e vagy egyéb? — „Egyéb" helyettes alak: „egyébb\' nem oly ritka, mint valski dondolná. Például a Léván megjelenő „Bare czímü beit lapban több ízben találkoztam az „egyébb" alakokkal; az Elíscberféle szótárban is megvan alatt: Szamosi János 1881-ben megjelent görög nyelvtanában (at első rész 64. lapján) igy ir: „74. §. Egyébb szám kifejezések;\' — Mihály látván „Tacitus évkönyvei\' fordításénak első füzetében a 40. lapon igy ír: nem is volt egyébb menedéke;" — ez állatkert igazgatósága iüSl-ben ily hirdetést tett közzé; „Különféle pa-pagályok, értékes madarak és egyébb állatok lesznek as állatkertben kisorsolva." — Nem ritka az egyébb alak régibb íróknál tem; pl. „és a\' bün benne nem egyébb, ba nem. lelki poklosság.\' („A négy evtngelieőfí; ezerént való Du-minica." 1675.) „Igy as Istentől nem egyébb tzakasztya és rekessti-el az embert." (Ugyanott.) nA\' velünk született bün nem egyébb, ba nem as a\' természet aserént való veszettség." (1677.) „\'Vad-nac Istenec bála egyébb szép énekek is." (Szenei Molnár Albert, 1. az „Orpheus" II, kőtelének 117. lapján) „fii más egyébb jóságot cselekedetek". (Pelhó Gergely, 1738.) „Egyébb tanuknak" (AlvintzL 1769.) „Egyébb" (Mikes.) „Egyébb\' („Kalendárium" 1803.) stb. — Hogyan állunk ezek után egyébb szavunkkal ? egyéb legyen-e vagy egyébb? — A dolog itt is (mint az igazság országában- egyáltalában) egyszerű és világos, nem pedig \' bonyolódott és homályos, mínt pl. a Simonyi-féle nyelv tanban s általában ott szokott lenni, hol a tudomány gyönge lábon áll. „^Egysse-rűség as igazság bélyege\', mondja Boer-have vajmi helyesen. —A tő „egy"; ehhez járult á középfoka rag „b", de könnyebb kiejtés végett kő lő hangzó (e) segítségével, s igy lehet e középfoka alak: ,egy-e-b.a Példák : „Halgasand leányom ne menj egyéb mezőre gabona főket sedned" (Bécsi codex); — „es egyéb lányok között őneki adatnéc.* (ugyanott;)— „egyéb varosoknab es ő lemplomoknao\' (ugyanott;) — ,.még annak ssóltában egyéb ju\'a be" (Döbren-tey cod.): — „es egyebb alatoktul\'* (Virg. cod.); — „abban egyéb nem le-hete" („ Ének Pannónia megvételéről"); — „de eegyeb sínt zycek közöl" (Érdi cod.): — „mondanao azért őneki az egyéb taneítvanyoc\' (Müncheni c.) ; — ,,egyéb barath" (Peer c): — t,egyeb .allathnak" (Wínkler c); — nágyéb szerzet ekérth" (Thewrewk c.); — „egyéb zamlalhatUn bozsussgokwal. zagattatol vala" (Kriza c); — „es egyéb morhakat gyóytöttenek, ettenek" (Bod c); — „egyéb-képen" („Dictíona-rium peotap\'.ottum. Recudi curavit Jo sepbut Thewrewk de Ponor. 1834.") stb, — Az eredeti egyéb alak helyébe lassanként as egyéb alak kezdett lépni. Példák :„Egyébkor, egyéb eránt (Calepisasc 1590.): — „egyéb, egyebütt (Szenei Molnár Albert. 1604,); — „egyébb-ha, egyéb-ként, egyéb aránt (Baróti Ssabó Dávid: „Kisded szótár. 1792.") ttb. -Áz\'Vredeti egyeb-ből épen agy lehet egyéb ós egyáb (Baranyában! I. a „Táj-ssólár"-t. 1838.), mint pl. könnyebből Szenei Molnár Albert grammatikájában „könnyéb", vagy mint igazabb ból Mi-kolaí Hegedűs Jánosnál (1648.), Telekinél (1779). és Rájnia-nál (1789.) igazabb vagy mint bamarab-ból hamarább és hamarébb vagy közelebb ból közelebb („Vallás tierélés". 1740.) vagy kisebből kisséb („Ssfl ütka". 1670.) stb. — Hogy egyéb csakugysn középfok, as is bizonyítja, hogy összehasonlításoknál egyéb után épen ugy használtatik a nál (nél) rag, mint bármely más középfok atán ; pl. ez nem egyéb tudatlanságnál; nem mosdott énnél egyebet, stb, — Ha csakugyan középfok, hát as a kérdés, irjuk-e ugy, mint a többi középfokokat? — A felelet egyszerű. Minthogy máskülönben mindenütt egy b-vel írjak (egyebet, egyebek, egyebeké, egyebek nek, egyebeket, egyebütt, egyebüvé, egyebünnen stb,), a következetesség azt kívánja, hogy hagyjuk meg eredeti középfokú alakjában (egyéb). „Égyébb" et vagy Simooyi nyelvtanának alemzése szerint pláne „egyébbe"-t irni épen oly követkesetlensóg, mint hogyha valaki például „Fülöp" Öt (vagy Stmonyí nyelv-tanának elemzése sserint ,,Fülőpő"-l) al nominativua-ban igy irná: Fülöpp. — Ha egyebet és Fülöpöt írunk, akkor, ha következetesek akarnok lenni, a nomi-nativuB-t is igy kell írnánk: egyéb, Fülöp. XXXIV. A birtokos névmás. A birtokos névmás, mely egy birtokost s egy birtokot fejes ki, eredetileg a következő: 1. szem. eny-é-m ( = én), 2. tsem. ti-é-d (ti e helyett: te). 3. szem. Ő-v-é (ő-é helyett: as ö megrövidült, minthogy a hiatut, a hangür, kikerülése végeit egy v fr. o. hadla-v-a, vet-v-e] vétetett föl; v. Ö. sző, szövök ; ló, lövök; stb.) Több birtokos, egy bírtok: 1. ssem. mi-é-nk, ti-é-tek, ö-v-é-k, — Egy birtokos, több birtok: 1. szem. en/-é-i-m (i a birtok többséget jelenti), ti-é-i d, ö-vé-i. — Több birtokos, több birtok : mi-é-i nk, tí é-í-tek, ö-v é-i-k. b— (Tiéd, miéok, tiétek, tieid, mieink, tieitek helyett ma es is mondatik és íratik : „tied, mienk, tietek, tieid, mieink, tieitek.) Ezeket előre bocsátván, lássuk most, mit mivel Simonyi-nak „Rendszeres uyelv-tan-s. Es igy elemes: ,-nv-é m. de enyé i-m; ti-e-d,öo tié-i d; öv-é,de Övé-i ; mi é-nk, de mié i-nk ; ti-é-tuk, de tié-i-tek; öv-ék, de övé-i-k.\' — Hogy miért számítja enyéim, tieid, stb. alakokban t s i birtokos ragot a tőhöz, ast senki sem tudjál— Es különben csekélység ahhoz képest, a mit Símosyi- Ezea indítvány teljesen elfogadtatván, annak értelmében a déli vasúttársaság vezérigazgatóságához megkeresés intéztetni határoz! atott. 151. Elnök ur továbbá felemlíti\' miszerint daczára annak, hogy as osztrák-magyar vasutak Üzleti szabályzatának 22. § a értelmében as nlasóknak tiltva van. töltött fegyvereket, lőport stb. a ssemélyssálÜtő kocsikban magukkal ví: • ni, mégis és gyakran nem jeleotékteleo mennyiségű töltény és lőpor szokott részben magák a vadászok állal vadátztáa-kájukban éa bóröadjükbeo vitetni, részben mások által azok számár* hozatni. Ennek folytán as uazó kösőnség biztonsága érdekében indítványozza, miszerint a kamara a magaa minitsteriu-mol kérői szíveskedjék, bogy ezen szabály ellem ea eljárás beszüntetése végett a Vasutakat njabb szoros utasításokkal ellátni méltóztassék. Elfogadtatott és ily értelemben a nagyra, m, kír. fdldmiveles-, ipar- és kereskedelemügyi ministeriam utján a magas m. kir. közlekedésügyi ministerium-bot felterjesstés intéztetni határostatott. 152. Még is elnök ur következő indítványt terjeszt elő : „Közvetlen, gyors és as utaió kö zöoaégre telhetőleg kényelmes vatuü összeköttetések a forgalom emelésére ét sz egyes vasatvonalok heszoálstára nemcsak lényegesen hatnak, ban- m egyes emporialit helyek kereskedőimére it nagy befolyást nyakoroioak. Ily közvetlen, gyors és kényelmes Összeköttetést Becsesei, hová kamarai kerületünk földrajzi fekvésénél fogva főleg gravitál, a szombitheiyi piscs teljesen nélkülöz és a pauaizok az ottani érdekelt körökben mindig hangosabbak lesznek. Meri arra, hogy a szombathelyi kereskedők a bécsi pisezon még déUlŐtt megjeleahesseoek, I kell, hogy az jy\\ 3 óra 25 pereskor induló vona\'ot használják, következve as éji nyugalmat feláldozzák. Ezen p\'-dig könnye.j aegitve lenne ugy, ha Szombatbalhelyről reggeli 6 órakor gyorsvonat indíttatnék, mely BűkkÖo, Lövőn és Nagy-Csenkeo megáll ana. Sopronból reggeli 7 óra 30 pereskor tovább indulna és a nagy-martooi s savanyukuU állomások érintésével Bécs-Ujhelyen as innen reggeli 8 Óra 45 pereskor indaló faiárvonat-hoz csatlakozna." „Ugy aziote kiváoatos volna, ba a Bécsből este 6 óra 45 pereskor Bécs-Uj-helyre induló futárvonat ezeo utóbbi ál lom ab iól fogva Szombathelyig, miot gyorsvonat folytaiba útját." „Mind két vonat a vasúti vállalatra nésve is jővedelmeső lenne, mivel a tseméíyforgalum előreláthatólag gya rapodna és a Sopronból 10 óra 40 pereskor indáié személyvonat bessű ölethető volna." Inditványoxom tehát, miszerint a t. kamara a szombathelyi emelkedésnek Örvendő piaes érdekében, a cj. kír. déli vasúttársaság üzleti igazgatóságát megkeresni szíveskedjék, bogy a fentebb jelzett gyorsvonatokat menetrendjébe felvegye." Ezen inditváoy teljes tartalmában elfogadtatott. nak a kősók t. tanácstól tankönyvnek „ajánlt\' kisebb magyar nyelvtana cselekszik. „Eoyéim" melyet a "Kendszeres nyelvtan" igy elemes: „enyé-i-m") ott igy elemeztetik : „eny-éi-m" ; (a szerencsétlen birtokos é rag, lám, elveszti önállóságát és majd a tőnek, majd as i ragnak a tateilea-e!)I — „tieid", melyeta „Beadsz, ny.\'így elemez: „tíé-i d", ott szintén igy elemeztetik: „tié-i d; — „övéi" ís igy elemestetik, mínt a „Rendss, nyel tan"-ban ; — „mieink\', (melyet a „Rendszerét nyelvtan" igy elemez: „mié-i-nk") ott igy elemeztetik: „mi-éí-nk" (as é birtokos rag, ima, itt megint gazdát cserél 1); — „tié-i lek" és „övéik" megint ugy elemeztetik, mikén\'. „Beadsz, nyelvtan" ban. — Mit tanul ebből a boldogtalan, a ki Simonyi nyelvtanaiból gondolja a magyar nyelvet alaposan megtanulhatni ? Először azt, hogy „enyém\'-ben a tó „enyé", „enyéimben\'-ben ellenben a tö „enyé", „tiédben\'bea a tő „ti, »tiéid-hen ellenben a tő „tíé\' (vagyis Simonyi nyelvtanának elemzése sserint as i birtokrag mindig öohálló, as é birtokot rag ellenben oexn I) stb.; — másodszor ast, hogy „enyéim\'-ben két tő lehetséges, vagy eny, vagy (ha ugy teszik) enyé (1); harmadssor, hogy „tiéídben\' a tő nem „tiVhanem .„tíé\' (1) ; — negyedszer hogy „mtéio k-ban ismét két tő lehetséges: ha akarom „mi\' a tő, ha akarom „mié\' a tő (!) vagyis a legújabb magyar nyelvtudomány szerint as 6 birtokos rag a tőé is lehet (mié) b a ragé is (éi), a miot épe a valakinek szája izóat van ; — ötödször, bogy „tieitek\' ben nem „ti", haoem ,\'ié\' á tői stb. — Taoiltunk e könyvből, bitsen csak as van kooskára téve, a mit még e hasában (aooyi tŐs-gy ö keres m agy ar csal ádn ak rohamos vagyoni tön kr ej utasa alán) égessen magunkénak mondhatunk, l. i. magyar nyelvtan 1 (Vég következük.) 153. Scbindler Ferencs titkár ét 154. Wetzer Endre segédtitkár gyengült egészségük helyreállítása végett hat heti szabadságért folyamodnak. Mindegyiknek a kért szabadságidő megadatik, mindazonáltal ngy, hogy te-kintetsl a szolgálat akadálytalan m-n~-tére, a szabadságot m \'.tvidőbon, h»nm egymásután vegyék i^pybe. 155. Végre elnök ar előadja, hng;v aagostus havában több heti utat f.ig tenni és miután ugyanakkor KugW Henrik éa Linek Emil alelnök urak "v.p ronból szinte busamösb időre távnl [,-.-. nek, kéri a kamarát, miszerint as elook helyettesítése végett intézkedni tztvoa kedjék.v E\'nőkí helyettesi tétül az elnöknek és alelnököknek távolléte idejére egyhangúlag Friedricb Lajos ur választattk meg, miről a jegyzőkönyvi kivonat előterjesztése mellett a magú minisztérium-hoz jelentés teendő. Etsel az filés befej estetett. As elnök: MÜLLER PAUUN. A titkár: hCHvNDLER FERENCZ Régészet Birtokunkban levő Kisfaludy Sándor 2400 kötetes eredeti könyvtarában, ujabban eszközölt rendeséé alkalmával több érdekes erekíére [találtnak, melyek köst a legnevezetesebb Petőfi Sándor egy gyermekkori tankönyve 1836-baa kiadott Fogaraty-féle szótár, melynek előlapján Petőfi kosarasában a következő vers olvasható: „Hic lieber est meua Testit est Deus Hic oomen érit A.nx inder n a tus i\'titruvics vocatus." (Es a köoyv as enyim, as isten is tudja, nevem pedig Petrovics Sándor.) A kéziraton ugyan még nagyon kiri a gyermekies vonás, de a belük alakja nagyon htsonlit a későbbi kétira-táhos. D a s B i 1 d czímü német munka szintén igen érdekes erekle, miután osgy költőnk Kisfaludy Károly tulajdona volt mínt eléggé bisonyit az előlapjára beirt neve. Igen szép gyűjteményt képez • szerzők által beküldött tiszteiét példányok, melyek előlapjain olvasható as író kéziratában, as ajValás, mely néha több sorra terjed mint például Döbreotey Gábor és Bacsányi ajánlása, ezen kivül még tok külföldi különösen franczia írók álul beküldött munkák találtatlak. — Néhány könyvben Kisfal ndy h>« szóló levél is fordul: elő, s többek köst Dr. Schedei (Toldy) Ferenez mint a tudományos akadémia titkárja, egy gyűlésre való meghívója, Gr. Teleky s, tud. akadémia elnökének egy levele, melyben Kopáosy püspök t. a. tiszteletbeli tagjának kinevestetését hivatalossá közli stb. Könyvtárhoz tartozó irodalmi munkákból nem hiányosnak a volt tulajdonosának jegyzetei, melyek gyakran egéaz lapra terjednek, azonban a könyvtár díszét képezi, Kisfaludy 45 drb. könyvből álló naplója és pedig 1798- ól 1844 ig, melyek már számtalan adatokat hoztak napfényre, különösen Kisfaludy Károlyra vonatkozólag. Utolsó közleményem óta gyüj e-ményem egy igen érdekes tárgygyal gyarapodott, ót keresztény eredetű olajtarló korsóval, lelbelye Forum Romána m, a korsó alakja egy hátra bájtot nyakú madárhoz hasoolit, gyönyörű alakokkal és ékítményekkel díszitve, a ssájnyilláa alatt, két föléi egy egy orost-lán fej látható fejükön koronával, oldatán bárom féle alakban láthatd rajt az őskeresztények által használt Krisztus mooográmja,mely görög be-Ük rővidi ett össze tételéből áll, a három monogram foly tatása egy gömbölyű kerelb; foglalt evezős bajó néhány rajt ülő alakokkal, nem különben egy mélyebben bsvésstt ember fej. Az edény foganatyuje igen ssép kidolgozáza aégy tarajos sárkányt ábrázol, mely ketté nyílt szájával as edéay sséléhez kapaszkodik, anyaga élénk piros szint mutat, mint egyáltalán a Tarra Sigilata edényc-Esen edényke valószínű vallási ctéla használ láthatott, Sümogh, 1883. szeptember 22-én. DORSER KÁLMÁN. A közönség köréből/) Nyilatkozat. Tóth Béla színigazgató eszeveszett, piszkos eljárására ét első röpiratára, a „Szioésseii KöslÖny" — szeptember 16 iki — számában megadtam a b\'ggsdl, tárgyilagos válaszomat, melyből beláthatják a vidéki ssioésset tagjai és nem tainéss olvasóim, hogy amit az a piszkos ember rám ét lapomra vonatkozólag állított, as mind basugaag, ferdítés, rágalom. E rovat alatt kotlettért sem váUsJ ¦ ujára íeUlotséftt a Szerk HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM ZALÁi JCÖZLÖ N Y 8ZBPTEMBRB 27-én 1883. Tóih Béla Vácxon viselt dolgai már ismeretesik olvaióim előtt, ugy e , Váczi Közlöny", mint « budapesti és vidéki lapok közlései nemkülönben a Saioészeli Közlöny" legutóbbi száma uián. AzsjÓ madár, megtámadott engem első röpiratában oly csikkért, amely r. Vácsi Közlöny-ben jelent meg, s a melyet én aem is közöltem lapomban, t^bát as égess ügyben semmi réssem aem volt. Ason budapesti és vidéki lapok, melyekhez az as arczátlan Őrült ember (mert nem hiszem, hogy tökéletest esze legyen) röpiratét beküldte, mindenik lap a legerősebben elitéli Tóth Bélit és kvsli-ríkálhstlsn szennyes röpiratát. Magánúton értesültem ma reggel, hogy Tóth Béla újból nyilatkozott, s néhány „őszinte szót intéz az országos sziuész egyesület tagjaihoz." Tóth Béla esuttal orozva támadott r:i"g, a mennyiben a második röpiratát nem küldte be nekem. A köz-vé\'eméuy hélelére bízom ló b Béla ezen ujabb! szemeién eljárását s kérdem: becsületes, tisztességes dolog-e as ilyen orozv* való megtámadás ? Ez is eléggé jellemzi Tóth Bélát. Jelen nyilatkozatomat egyrézzt azért adom Így, röpirat alakjában, mert nem akarom lapomat bepíazkolni Tóth Béla nevével, másrészt azért, mert lapom jövfi számában közölni fogom a „Színé szeli Közlöny" aj programmját, melyben a többek közt kijelentem azt vs bogy ezentúl, a polémiák és egyébbssemélyes-kedesek, egyszer- s mindenkorra ki leez oek zárva lapom hasábjairól, sót még i „Nyilttér" ben sem veszek föl személyes* kedŐ mugán nyilatkozatokat. Tehát e botráuyos ügygyei sem akarok többé lapumban foglalkozni. Tóth Béla agy létezik ártani akart nek -m es lapomnak röpiratosásaivsl Csakhogy esnttsl csélját el nem érhette, sót inkább Önönmagát tette tönkre, mert a vidéki színészet köréből hozzám érkezett levelek írói, határosottun elitélik Tótb Béla színigazgató piszkos eljárását] s jól esik tapasztalnom, bogy nagy számmal vannak a színészeinél olyaiiok, a kik belátjái és tudják méltányolni önset-len törekvésemet és elismerik becsületes működésemet, Rn bízom a vidéki Bziné-szut jobb érzé»-U tagjaiban, hogy továbbra is hűek m.rAdnak hozzám éj lapomhoz s a jövőben is meg iszlelnek bizalmukkal. A „Színészeli Közlöny" oly szeles körben el van terjedve, bogy annak nem árt hat oly -gyénr mint Tóth Bél, az ú dühöngései vei éa piszkolódó gorombasá-gaíval, melyekkel cak neveletlenségét árulta el. Nekünk nem árthatnak rosszakaróink, bármennyire igyekezzenek megrontásunkat előidézni, mert ugy becsület dolgában, mint más tekintetben, minden oldalról vértesbe vagyunk. Mi a „Színé szeli Közlöny"-t — bárminő körülmények között is, — feontartjak, e a tollat csak a h..lái veheti ki kezünkből. Ezekntán áttérek Tóth Béla második röpiratára. Tudva azt, hogy olyan ember, mint Tóth Béla, aki. — s „Váczi Közlöny és Vícz város közgyűlésének jegyzőkönyve ezerint, — a váczi kórház alap pénzével 116 forintul megszökött VáczrÓl, — ilyen ember nem képes sérteni, következőleg piszkolódásai nem sértések, mert písrkoiódás még nem bizonyítás ; mind ennek dsczárs becsületbeli kötelességémnek tartom nyilatkozni második röpiratára, melynek egyes állításaira a „Ssiné-szeti Köz.öny" — szeptember 15-ikt — számaban^adtam felvilágosítást, igy sz előfizetők és nem elöifizetŐkre nézve is. Hogy előfizetőim színpadi működésével többet és gyakrabban foglalkozom, mint a nm előfizetőkével, ez nagyon természetes, sőt es kötelességem is a pártolás viszonsásánl. Megemlítem, hogy a lap-sx-rkeaztőés as előfizetők közötti viszony éppen oi an, mint színigazgató ée a bérlők között. Ha Tóth Béla ea iránti támadása elfogadna ó volna, akkor ezen alapon megtámadható volna minden színigazgató, miért tanúsít nagyobb figyelmet előfizető (bérlő) közönségével ssemben. miért ad a bérlőknek jobb és ujabb darabokat, mint a nem bérlőknek ? Tóih Bélának erre vonatkozó áliítása tehát önmagától elesik, Tóth Bélának asoo állítására, hogy lapomban kéretlenül dicaérŐleg nyilatkoztam róla ét társulatáról — már megfelel lem a „Ssinészetí Közlöny" — szept 16 >ki számában. A mit Berényi nrról mond, erre ast válaszolom, hogy én Berényi Gyala urat tisztelem, becsülöm, vele soha semmiféle bajom nem volt. Mióta lapom fennáll, mindössze bárom levelit kaptam Berényi úrtól, s mind a bármit 1880-ban irts. Az egyiket 1880. »pril 9 én Pozsonyból, melyben ezeket írja: „Tekintetesaéged várhatta as én igért előfizetőimet! Ne vádoljon Uh: érzéketlenség vsgy hsnyagsággal igérelem be nnm váltásáért, mert es nem az én burgalmamon, mull, hanem igenis, a közönség ás pályatársaim túlnyomó részé nek, a BsÍDflgyek iránti hideg kösőpyén. Hanyatlik a ssioügy, ki az oka? a kö- sönség — s magunk: s mik e részben a fennforgó baj okai ? est ön úgyis tudja, fölösleges ast taglalnom. — Volna itt, társalatanknál ingyen praenumerans elég, esek fnknrságát én azssl büntetem, hogy lapomat elolvasandó — egynek sem adom, stb. — A második levelet Berényi nr Veszprémből irta 1880. június 4-én, melyben fölkér, hogy szerződt essem el. — A harmadik levél 1880. június 22-én kelts igy szól: „Kedves szerkesztő ur! Nagyon köszönöm szíves fáradozását szerződte tési ügyemben, már elszerződtem Lászy Vilmos színigazgatóhoz, stb. Levelét pedig Így zárta be „Fogadja érdekemben tett becses fáradozásáért leg forróbb köszönetemet, maradván örök tisztelője Berényi Gyala a. k. — Éa több levele l Berényi úrtól nem kaptam, sem Nyitráról, sem más városból. A nyirai lappal soba csereviszonyban nem voltam, «zt bizonyíthatja annak szerkesztője is, azt aem tudom, mi az ottani lapnak a czime, tehát s Tóth Béla által felhozó t okért, Berényi ur nem is támadhatott meg engem. Hogy az illetők mennyiben köszönhetik aa én pártfogásomnak és buzdításomnak előmenetelüket, azt ők legjobban tudják, és tudja minden elfogulatlan olvasója lapomnak, hogy én a kezdőtshet-ségeket mindig pártoltam és buzdítottam. No de ugy látszik; Tóth Béla düböngésí mániájában, minden érdemet megtagad tőlem. A mi csekély érdemem van, tekintélyes egyének elismerték ugy színészet, mint az irodalom terén működők k őrében, Tóth Béla elismerésére nincsen szükségem. A „Ssinósseti Közlöny" öt é fennállása alatt s szerződtetések közvetítése után, ha én is, — nem minden díj nélkül — hunem perczenleket számitok mint aa ügynök, ugy a mai napig négy ezer forinton felül lett volna hasznunk, csupán a szerződtetések után, as első másodrendű ée segédsrinéssektól, valamint a színigazgató uraktól. És én e jelentékeny összeget, részint a tagoknak, részint az igazgatóknak, megtakarítót tam. Ebből is kitűnik, hogy én, lapom eddigi létezésével hasznára váltam a ezi-n észét ? dk. És ez talán mégis csak érdem?! Ezt még rosszakaróink Bem von hatják kétségbe, mert itt számok bizo oyitanak. Hogy most a nyár folyamán, lapom minden második száma félíven jelenik meg október 16-ig, erre is megfeleltem lapom ssep:. 15-ikí ssamábao. a- ott mondottakhoz még csak azt jegyzem meg, bogy j a „Színpad" is, Bercsényi Béla szerkesztése alatt, a nyár folyamán egyik bélen egéaz íven, másik héten féliven jelent meg. októbertől kezdve pedig csakis féliven. És még sem jutott aszéöe senkinek, ezért Bercsényit vádolni becs-ttdenséggel, mert azt minden józan gon. dolkozásu egyén tudja, hogy valamint mindennek van határa, ugy az anyagi áldozathozatalnak is, é. azért megtámadni valakit, mert nem akar több áldozatot hozni, az rosszakaratú lelketlenség, b ilyesmi csak oly embertől telik ki, mint Tóth Béla. Elég sajnos dolog, hogy mig magában Berlinben jelenleg 12 szinésseti szaklap jelenik meg, addig egész Magyarországon a fennálló két szinésseti szaklap is, a kozöynnyel kénytelen küzdeni s még e két lapnak siucs biztosítva, fennállása, Tótb Béla többi piszk olódásai ra nincs mit válaszolnom, mert piszkolódsz még nem bizonyítás, ebből kifolyólag mindaddig fenntartom, a „Szioészeti Közlöny" 1883. évi, s»ptember 9 iki számának nyílt terében \'Tóth Béla színigazgatóról általam mondóitokat, mig a lapomra és személyemre vonatkozó első és második röpiratában tett állításait egytől egyik, (de mind, egyet sem engedek el) benem bizonyítja. A vidéki színészet tagjait kérdem kiknek érdekeiér; harczolok már 11 év óra, mit lettem és olyasmit, a miért megérdemelném ason, —TÓth Bélát jellemző — aljas piszkos kifejezéseket, melyeket az a dühöngő vadállat, (mert ss nem is ember) -— velem szemben használt. Tudassák velem a vidéki színészet tagjai, minő gazságot követtem el én önökkel szemben? Megcsaltam.e én önöket csak egy krajczárral is ? Megfizettettem-e én magamat önök által? Kértem-e önöktől többet, mint a miért megdolgoztam ? t. í. a lap előfizetést és az 50 kr. levelezési díjat, mely utóbbit, le vél bélyegek ben ss önök érdekében szétküldtem a színigazgató urakhoz? — Voltam-e önökkel szemben tolakodó 5 év alatt, ax által, hogy talán valakire ráerőszakoltam volna lapomat, a kény\' szeri tettem-e önöket annak járatására? Hisz épen azért nehezteltek meg néhányan, hogy előfizetésük lejártával — mivel nem tudatták, hogy van e szándékuk tovább is járatni lapomat, — beszfiu tettem a lap küldést? Feleljenek önök ezen kérdésekre s irják meg nekem, vagy hozzak nyilvá- nosságra ba a fentebbiek közül valamelyiket elkövettem. Ezekből tehát láthatják :. olvasóim, hogy Tótb Béla písskolódó czimei engem nem aértbetnek, nem illethetnek, azok visszapattanak ő rea, melyeket ezennel viasza is utasítok hozzá, viselje békességes tűréssel, Ezekntán ast kérdem még a vidéki színészet t. tagjaitól mit csináljak: Tóth Bélával második röpiratáért ? Le-bankószsm, mint a veszett ebet szokás, vsgy megboiozzsm mint egy szemtelen pernsbájdert, vagy bepereljem, avagy egy terjedelmes röpiratban kisdjam/ róla mindazon adatokat, melyen reá vcoat-kosólag kezeim közt vsnnsk ? de ez esetben vége-hossza nem volna a pole mizáláanak. E-i azt gondoltam legczélszerübb lesz, ba mielőtt beperelném Tótb Bélát, nióbb az egész ügyet, mint első fórumhoz, .belerjesztem az országos színész-egyesület központi igazgató t anácaához, mely első sorban van bivatva ezen Ügy b-n dönteni. A k. i. tanács legjobban tudja, minő visszséiések körettetnek el a színészetnél, tudja Tóth Bélának TÍ-zejt dolgait is, s minthogy évek hossza során át én is színész voltsm, s most is a azinészeth<-s tartozom, mert lapom szinésseti szaklap, melynek ugyanaz a hivatása van, a mit a közp. íg. tanács maga elé tűzött: a visszaélések elkövetőink megbüntetése és a gyomkiirtása, mind ezeknél fogva én teljes bizalmat helyezek a k. i. ig. tanácsban, és hiszem, bogy elégtételt ad and nekem ez ügyben; de ha esetleg a k. ig. tanácsnál nem nyernék teljes elégtételt, akkor ha\'adék-talanul megindítom, Tóth Béla színigazgató ellen, a kassai esküdtszék előtt a rágalmasási és becsületsérlési sajtópert. Panaszomat, a szükséges meléklle-tekkel együtt, ma elküldtem Budapestre a központi igazgató tanács elnökségéhes, hogy a folyó hó 21 iki gyűlésben már tárgy alb ássák. Végül kijelentem, bogy részemről befejezettnek nyilvánítom az ügyet a nyilvánosság terén. Kelt Kassán, 18-S3. szeptember 18-án. BÁTHORY ROMÁNCSIK MIHÁLY, a „Szinéazeti Közlöny" szerkesztője. CSARNOK. Az antisemita világban. Szegény, Fidrus! Beteltek már az ő napjai. Nem rémíti többé a drótosokat, tyukászokat rongyszedoaet. Bátran bejöhet az „Arme reisender" a kapun, nem kapaszkodik egynek Bem az inába. Aluszsza már azt az álmot, melyben nem hortyog senki, bárminő erőteljes tüdővel áldotta is meg a természet. Nem ébred az föl még a kisbíró dobjára sem. Vége neki! Pedig kár érte nagyon. Hűséges állat volt. Nem volt pamlag vánkoson nevelődött Ölebecke, nem is volt borjú nagyságú, tekintélyes külsejű szelindek hanem olyan jubászkutyaféle bodri. Szép fekete sző. e volt, de már őbz szálak is volta\' közte. Mert Öreg cseléd volt ám szörnyen! A sógorom dajkája azt állítja, hogy sógorommal együtt nevekedett, ó pedig már a harmincz felé jár. Ez pedig oly hites bizonylat, bogy kétség nem fér hozzá. Sógoromnál örökös kenyere lett volna neki, de ezelőtt egy évvel Budapestre költözött, js ekkor csupa takarékosságból hozzám került szegény. Ekkor már oly öreg volt, hory a konyhából sem igen mozdult ki. Ugalni meg épen nem tudott, csak nyüszögött. Hsnem nálam a falusi levegő használt neki. Hangját egész terjedelmében visszanyerte, s még ugyancsak adta a legényt. Feszitett falunkban, mint a bécsi kutya a kanizsai járdán. Süt mi több! még házasodni is készült. Egy kis zsidőkuiya dáraánr.k csapta szörnyen a sselet. De hát a házasságból semmi sem lett. Azéri-e, bogy e kutyák a polgári házasságot nem ismerik törvényesnek, — asér". e, bogy daliásabb vetélytársának adott előnyt s dámácska, biz én nem tudom. Elég az hozzá, hogy a menyasszony hűtlen lett hozzá. Ezen ugy elbúsulta magát a Fidrus, hogy méla-kórba esett. A szalma kazalba ásott magának fekhelyeit s ott volt egész nap. A legjobb falatokat ehette szemeláttára gyűlölt ve\'.uytársa a Duhaj, még arra sem jött eló fekhelyéről. Lemondott a világról. Te asszony I —szóltam a feleségemhez — ezt a Fidruzt agyon kellene lőni. Kimondták rá a hstálitéieut. De most jött egy bSkkenő. Ki lövi agyon? Én ugyan életemben számtalan szór lőttem már — bakot, de — mi tűrés tagadás — puska még nem volt a kezemben soha. A komám, as kstonavíselt ember. Részt vett a boszniai hadjáratban is. Igas, hogy a jól sugalmasottak ast állítják, hogy az egáss hadjárat idejét igen békés foglalkozás közölt töltötte, porolván as ezred ruhatárában az ócska és aj köpenyeke\', nadrágokat és „bluanyikat". No, de min\'egy Ő ért a puakáhos. Jsj! neki meg nincs puskájs. Meg van! Van egy vendég rege-mentapster s falában, aki szenvedélyes vadáss íb Megadja ő szegény Fi árusnak s kegyelem lóvéit. Kértemre el is fogadta a tisztet. Kitűztük a napot és órát, melyben a kivégzés megtörténend. A kitűzött nap pedig épen buesu előtti nap volt. Ezekben a napokbac pedig s mi zsidóink szörnyű sggodair^akban valának, hogy nem kapnak-e majd olyan baesu-fiát, amit igen szívesen átengednének másnak. Mert hát tudnivaló, hogy ez a legutóbbi időben történt, mikor . környékünkben a ssidóbeczczek napirenden valának. Nálunk a legatoíaó gyermek is emlegette, bogy búcsúra megjönnek a „vezérek" s less, ami még nem volt. Ennek okáért készen állanak zzidóink mint valamikor as Egyptombóli kiköltözés esléjéu úastyáik, hogy a legelső jelre meneküljenek. Legnagyobb félelnmben azonban a szomszédomban lakó Áron volt. Mennyiben volt alapos a félelme, nem tudom. A falevél nem mozdul hiába; neki is volt hihetőleg oka a ssepegésre. Különben én biztosan nem tudom, csíc agy sejtem. Alkonyat felé kicsaltuk Fidruzt a-szalmák sasiból, s megindultunk vele utolsó Útjára. Bistosan sejté te szomorú sorsát, meri rendre járt bennünket, nyalta kezünket. Még a Duhaj collegáb z is odament; bibetóleg elbucausott tőle. Behív tuk kertembe, mely ss Áron fundusáral határos. Itt lefeküdt, mi távolabb mentünk tőle, s egyszer csak puff — puff. dördült a dupla, s Fidrus nem volt többé. s Alig dördült el a lövés, látjuk, hogy Áron lélekszakadva fut végig a kerten, s végéhes érre, a kerítésen átveti magát, s künn a füzesben eltűnik, / Mi baja lehet Áronnak 1 tüuölőd tünkrajta. Hiss még nem érkeztek még a „vezérek". Cselédemnek megparancsol tam,hogy a Fidrus hulláját takarítsa el, i azután a páterrel elindultunk egy kis P\'Cjenyére valót keresni. Ami üt a füzesbe értünk, megáll ai én paterom. „Ne vigy minket a kísértetbe I mondj* — nézze csak! egy holt test van itt." Oda nézek, — hát ursmfia! ai Áron hever a bokorban, elrejtve az Ő fe jét: ha mását ütik is, ast kíméljék meg Mit csinál itt AroD?exó!tsm neki. Fölemelte s kérdésre fejét, ránk nésett s remegve kérdé: Elmentek már? Nem jönnek ide? Kicsodák ? kérdők mi is. Nem bántják a gyermekeimet, meg az uj asztalomat ? mondják csak kérem ! Nem keresnek engem? De kiktől fél? beszéljen! mi nem bántják. Hát a rablók, a tolvajok, s betyárok megjöttek, Épen én hozzám mentek; hallottam már a lŐdözésüket is. Azért futottam ide, hogy legalább engem ne bántsanak. Most lett előttünk világos. Azért futott bát szegény Áron a lövés után oly léleksst-kadva, sst hívé, hogy itt van a rettegett peres. Megnyugtattak, hogy nincs baj; elmondtak s lövés okát íb. Biztattuk, ba szüksége less védelemre, kárpótlásul a sserselt ijedelemért, védelmezni fogjuk. Megköszönte szépen, s hazafelé indult. Kicsinyt rösteli, hogy kutyára lőttek s mégis Ő futott; de avval vigasstalja magát, mégis jobb igy, mintha máskép történt volna. BAKONYI. Hírek. — Megyei bizottsági tagok vá laastnttak városunkból f. hő 25 én. Megválasztanak a I. kerületben: Kovács Béla, Knáusz Roldizsár és Szeitl János ; a II. kerületben : Garai Benő ; a III. kerületben : Hotfer Feroncz; — majdnem mindnyájan egyhangúlag. Grstu lálunk I — — A L hó 24-Ikl városi közgyűlésen határozattá lelt, hogy Magyar ut-czán a Meské\'féle épület helyén íakols állittstía, a kis-kanisaai temető megna-gyobbitlatik. Horváth Pál, elhányt népiskolai igazgató nejének nyugdíj az tatása ügyében elfogadtatott ss iskolaszék azon határozata, hogy a kormánytól nyerendő nyugdíj •összeg 300 frtra egészíttessék ki. — Lebukott a robogó vonatról. A déli vsspályánsk Kanizsáról Budapestre jövő vonatán csütörtökön szerencsétlenség tőrtént. Kesstbely és Fonyód állomás kőzött Bayer Gusztáv segéd-kalauz saját vigyázatlansága folytán a teljes erővel robogó vonatról leesett és a sínekre bukott A kerekek bal lábán mentek át és mind as Öt ujját elmetszették. A fonyédsi álloméira vitték, honnét még as éjjel a 204. számú gyorsvonattal a fővárosba vitték és gyógykezelés végett a Ssent János kórházba szállították. — A -Nemzet- előfisetéiii felhívását mai lapunk hirdetései közt kösöljük-E kiváló nsgy fővároBÍ lapot, melynek fősserkesztője Jókai Mór, s mely ssa-badelvü párt egyedüli budapesti napilapja, e helyütt is ajánljak olvasóink figyelmébe. — Mire jó a földi bodza i E csim slatt megjelent s napokban ama kőzlsmény hogy a földi bodza fénymáznak is használandó. — Ez tény. De ezenkívül egyébre is alkalmas a földi bodza. Csetéjéből ugyanis sokhelyütt pálinkát késsitenek. A lakarékos sváb nép lekvárt késsit a esetéből s es télen át jó kenyérhez valót ad. A csiklandós torkuak azonban inkább cseppekkben veszik be, Hogy minő izü e pálinka, nem tudom; még nem v0lt slkslmam izéről meggyósCdne. Egy atyafit k^rdestek, hogy JÓ e a csele pálinka? Ez ast felelte, bis uraim egy kicsit blues, de máskép igenje. — Azt hiszszük, hogy ez nem valami jó reclam. — Regényes házasság. Érdekes lakodalom volt a napokban Várpalotán. Egy izraelita leányt vezetett oltárhoz egy kereskedő. A leány apja és testvér-jei mind papok; as esketéaen /három rabi nos fungált A menyaaszGiiy már tiz év óta szerelmi vissonyban állt egy ügyvéddal, a ki ót igazán szerette. Az ügyvéd már évek óts el akarta, venni, de az sps nem egyezett bele, mert egy embernek, a kí bit nélkül nevelkedett és a vallás követelményeinek nem felel meg. nem adja oda leányát. Az ügyvéd most egy nsgy elhatározással lépett elő. Ugyanis es időtől fogva vallásosán fog élni, szombaton és ünnepnapokon irodájában mindennemű monka szünetelni fog. De az apa kérlelhetlen maradt, mert s ki eddig hí. nélkül élt, az nem lesz képes ezután sem követelményeinek megfelelni, de annál kevésbé magát as eddig elkövetett bűnökért rehabilitálni. As ügyvéd belátva sst, hogy itt minden hasztalan, expedienst kereset s nő sorsának biztosítására. Tőrtént ugyanis, hogy a leányt egy ssép napon megkérte egy boltos, a ki rögtőn megkap a az üdvtelí nígen"-L E szigorúan vallásos féifiu vőlegénnyé lett s ss ügyvéd utat nyitott veszedelmes veszélytsxaána\'i. A doktor jarisjelöltnét már basa vitték Fejérmegye Cs. községébe, a bol grájs-leri férje oldalán egéss megelégedettség-. gel méri a sót, sáfránt, pálinkát és egyéb épületes árukat. — A pápa mint örökös. Vic-cenza városábsn pár nsp elölt elhányt Daringaszo Angelo nevű kereskedő, ki harmadfél millió lírányi vagyonát s pápának hsgyomázta, hogy üdvösségéért miséket mondjon. A mellőzött rokonok pörrel támadták meg a végrendeletét, azon az alapon, hogy a kereskedő végnapjaiban nem volt az eszénél. A bíróság már napot is tÜnöit ki sz ügy tárgyalására, midőn a pápa ast a javaslatot terjesztette a rokonok elé, bogy adjanak neki 300,000 lírát a végrendelkező álul kitűzött exélra* a többiről lemond. Valószínű, hogy a rokonok beleegyesnek e mérsékelt követelésbe. — tlyatya és ezresbankó. Szegeden történta következő csinos lörténetate: Széles kedve szotyant V. János bátyámaramnak, alsóváros szülöttjének. Nagy sort végzett l Szeged neveselességeit mulatta be apátfalvi nássánsk. Áldomos lett a dolog vége. Jól ki is váUsstotlák a helyet: a tiszaparti várkiosskbsn, ott nekiültek s sörözésnek. Ittak"kedvökre: ittak nagyokat és gyakran. Egyszer csak beállít a vendéglős és imígy szól hozzá, jak: Tessék a szabadban helyet foglalni. „Ugyan miért V" „Mert es s hely a gatyával nem fér össze." No jól rsn,.— fizetek. — A ezámla 3 frt 40 krt tett ki. János bátyánk kiveszi „kíalajbli" b»lső zsebéből a nsgy bőrtárcsát és odaad egy ezres bankjegyet. „Hazsa ki a magáét!" A. vendéglős zavarba jő. Nincs kérem visszaadni. „No lám! Én ezt mind gatyába szőröztem. Csak egy nadrágom van, azt javítani aüldtem, de msgának gatyája is, nadrágja is van, mégse embör vissssadni." Ezsellkívees egy tízes bankót akifizeti srovást Távoztával pedig morogja: „Ide csak nadrágba mög aprópénztől köll ellátogatni, de engöm ugyan nem látnak itt többet se gatyába se nagrágban." Aztán szidta s némötöt," a ki mulató kedvét elrontotta. — RndoIf tórnÖrökös november havában Mármaroam egy ében Róoaazék, Gyertyán-Liget, Bruastura és Német-Mokrs pagonyaiban medvékre fog vadászai. A trónörököst a vadássotokon Wílosekl János gróf fogja kisérni, ki pár év előtt, mikor a trónörökös Mármsros-ban volt, szintén kitérte. Akkor Lipót bajor berezeg és c toskánai nagy berezeg is vele voluk. .As a hire, hogy a gyer-gyánligeti vadász-kastély már a jövő érben építik. — A milliomos szeszélye. Egy kansasi milliomos 24 ssasonynysl egy ágyteritőt készíttetett. Fejedelmiieg fizette Őket, cssk sst kötötte ki, hogy a készítés alatt, mely 8 óra hosszáig eltartott, egy árva hangot se nóljanak* Meg- HUSZONKETTEDIK EVIOI.YAM. ZALA íOMÖS V íegysendő, bogy e nök mindnyájan férjnél vannak es nyelvöket ugyancsak ki élesítették hü élettársukon. Most pedig nyolos éráig hallgatásra iiéltettek. A varrás ment egy ideig minden baj nélkül. 1 éra múlva as asszonyok egymásra kezdtek nézni. Nemsokára egy pár mozgatni kezdte száját ... de ast még megállotta, hogy hang nem jött ki azon. Aztán egymásra mosolyogtak, majd közökkel integettek egymásnak: süketnéma beszéd fejlődött ki köztük : végre az egyik az ablakon kinézve fal kiáltott : Ott megy Lacy szomszéd asz ssony,ujruhában van,vájjon hol szerestei .... A milliomos szomorúan győző dötí meg róla, bogy könnyebb feladat a földet sarkaiból kimozgatni; mint az asszonyokat hallgatásra birni. — A reklám bolondjai. A rek lám bolondjai az amerikaiak. A mi t szerzetesnek as ima, a bakának a káromkodás, a munkásnak a gugyi, az olasznak a makaróni, a németnek az esernyő, a francziának a vicc. a papnak a gazdaasszony, az újságírónak az olló, a mágnásnak a 16 ¦ a színésznőnek a rizspor; — aa »« nmerikaiuak a reklám; a reklám az ó~\'ímds<te, az ő mindene n«pi kenyere, a mely\'1 nélkül nem tud meg-lni. Nem is értenek ugy sehol i világon « reklám csináiásbuz, mint Ame rikában. íme a leguj-bb példa; Chicago ban a minap egy látszólag kétségbeesett ember vontat végig a Michigaj-ló közönségtől hemzsegő partján, és mielőtt megakadályozhatták volna, belevetette magát a visbe. A parton járók rémülten j futottak össze, néhány bátorszívü ember ép utána ugrani készült az öngyilkosáé mikor az életunt egyszerre nagy ügyesen felbukkan a habok alól. aztán a vizet taposva leold a derekáról ejy ny<>ral:oti plakátot éa a feje fb\'lé tartva, st-ntorban-gon kiállja: „Patent aubic* 1 Valódi csak Smiib és társánál kapbntr\'-* — Öngyilkosság arcztfeatékkel. Dél-Magyarország valamely vidékén történt meg nem rég, hogy egy leány szerelmében csalatkozva, elhatározta, bogy véget vet életének. E határozata kivételére igen különös és szokatlan módot választott 6 ez abban állott, hogy saját urczfestékét, — melynek ártalmsa voltát valószínűleg sejté — vízben feloldatta és megitta. — S csakugyan nem sokara heves mérgezést tünetek mutatkoztak, melyeknek elejét nem véve, halál következett be. Ebhez ugy véljük nem kell magyarázat. E—n. — Dráma. Siófoki levelezőnk írja: a kilíti szőlőhegyben egy és ugyanazon embernek 8. J. polgárnak két pinczéjét ineggyujották. A pincsék egymástól mintegy 500 lépés távolságra voltak. A gyanú a károsult aejére irányult, ki férjévei régebb idő óta viszálykodásbao élt. Keres-ék mindenütt, de nem találták sehol. Másnap, azaz f. bó 16-án megtaláltak a nő ruháját a Sió partján. Beleölte magát a Sióba. — Teli harisnyát Tett meghalt urának egy rátóihi asszony. Az asszony beállít a kereskedésbe és vásárol egy szem fodőt és egy pár harisnyát elhunyt férjé nek. A kereskedő oda ód egy pár nyíri harisnyát, mit az asszony azzal utasított vissza, hogy a tél közeledtével csak nem vehet a szegéoy megboldogultnak nyári harisnyát, mikor nyakunkon a tél. És vett neki \'élit. — Egy könyvbuvarösezeállitá azon kisebb nagyobb müvek czimeit, amelyek a nőnek az életbem sokoldalúságát il-lustrálják. A sok közül a következőket idézzük : „A nő, mínt feleség, A nő i nem zetgazdaság terén",„A nő álláspont}] s socz iális kérdésben", „A nő a háztartásba n", „A nő, mint orvos0^^Jíők, mint betegápoló nők", „A nő a Síboruban", „A nők állássá nevelés kérdésében", „Nők és írónők". „A nő a társaságban", 7!A nő, mint tápláló", „Művésznők", „A nő, miut fogalom" stb Csodálható-e e szerint, ha a nők nem tudják elhatározni, hogy mire is adják magokat. — üj megyei postahivatal. His-hágyon f. bó 21-én posta lépett életbe, a. zala-lövői postával ös zakötve. Kézbesítő kerületét képezik: Hásbágy, Vaspör, Egyházas, Ozmándbük és Bőrönd községek. — ürlás orgona. A legnagyobb orgona, nuly eddig készült, az, mely közelebb Ludwigibnrgban lett befejezve. Az orgona óriás a rigai székesegyház számára épült. Hétezer sípja, ssázbuszon-négy hangja van, százhetvennégy regiszterrel, vonóval, taposóval. Ezen orgona 20 méter magas, 11 méter széles és 10 méter mély. A legnagyobb fasip 10 méter hossza és 2000 liter köbtartalma, mig a legkisebb, mely mintegy tréfául a nagynak ajkain fekszik, alig másfél czenti-méter magas éa minimális tartalma. — Villamos bokréta. Rudolf trónörököst Braun villamos bokrétával ajándékozta meg. A gyöngyvirág-bokréta caÍDOS várában áll.s ebben van elhelyezve az accamulaior, mely a virágok fényét haröm oapig táplálja. A csillogó botréla rendkívül meglspő látványt nyújt, s a trónörökös maga vitte Laxenborgba Se fánis fŐherczrgnŐnek — meglepetésül. — Egy herczeg, aki mészáros leányát veszi nóül. H. herczeg. híres, nevezetes családból, melynek tagjai ngy nálunk, mint Németországban magas udvtri és diplomáciai állásokat töltenek be. Ennsben, bol jelenleg tartósk dragonyos ezredével, eljegyezte B berger ottani mészáros 16\\évea csodaszép gyámleányát. A fiatal tiszt, kin-k ma gánvagyona meghaladja ai egy milliót, n-jévt-1 egy nagy házat kap, melyet a mészáros ajándékoz gyámleányának az előkelő házasság fölött való örömében. — Boszuálló szobalány. Londoni lapok irják; Prickard Jane úrhölgy néhány nap előtt elbocsátotta szobalányát. A lány eltávozása után néhány órávsl öltözködni skart, de sehol sem találta talmi fogait. Két nap maUa egy kis hirdet ís jelent meg a szobalánytól a lapokban, melyben bocsánatot kér egykori úrnőjétől, hogy feledékenységből magával vitte hamis fogait, melyekel azonban rögtön vissza fog küldeni. — Az aradi vértanuk hamvalt dissea mauzóleumba akarja gyűjteni a hüZkfias kegyelet. Eziránt mozgalom in-dalt meg Aradon Vásárhelyi Béla országgyűlési képviselő kezdeményesése foly-. A n-mes eszme megvalósításának k-zd-ményezéae végett vasárnap délelőtt Vásárhelyi Béla lakásán hosszabb eszmecsere volt, melyen a szép gondolat egyhangú üdvözlése mellett a jelenlevők meg-gyeztek abban, hogy a tervezett mauzóleum a mostani köztemetőbe lenne építendő s az alá nem csak a tizenhárom vért-nu összegyűjthető hamvai helyeztessenek el. hanem általában mindazon 48/4lJ-diki szabadsághősöké, kik a haza véd-lmében elesve Aridon, t régi t»me-•\'> nyngoaznak. A magaeztoa lerv ki i it-lóre szelesebb körben íudal meg a mozgalom s annak éléé Arad varos a a vármrgyi legt-kintélyesebo férfiait szándékoznak felszólítani aa ügy kezdeményezői. Csütörtökön ujabb értekezlet lesz, melyen Vásárhelyi Béla, Árkai Kálmán éa Sümegi Kálmán a reájuk bízott előmunkálatokat beterjesztik s ezek alapján a kedvezmónyezők Arad város polgárságát egy nsgyobb értekezletre fogják ösazehivn;. — Lelkész öngyilkossága. Megdöbbentő eset történt Tiszántúl. P«pp Károly volt ref. lelkész H.-Szent Imrén agyonlőtte msgát. A szerencsétlen ember, kí Püspökiben volt több évig lelkész, ezúttal Molnár Viocze birtokos vendége volt, kí a legazivesebb vendégszeretettel olt iráola. A jókedvű férfiről senki sem hitte el, bogy már a vídám társaaágbao öngyilkosságot forgatna agyában. Sso moru elhatározásának okát még csak nem ia sejtik : anyagi zavar semmiesetre lehetett, mert lelké«t?reai közt a legvagyonosabb .k közé tartozott. svájezi labdacsok — egy doboz ira a gyógyszertárakban 70 kr. — a vért tisztítván, csaknem miaden krónikus betegségben jó sikerrel hassnálbaiók. De figyelni kell, Jbogy a doboz czimtapján Brandt .\'"R\'chárd^sürichi gyógyszerész láirása s a svájezi fehér kereszt vörös mezőben megl»gyen. A ki avájezi labda-caokat eeaz, ae pénzét, s« bivalmát urro binjameg. 4 991 l-l. HIRDETÉS SZEPTEMBER 27-én I88S. E K. Vasúti menetrend. Erk.uk. Heggel Indn!. O. P. ; i 6 ip- B. Ujhelj\|p. r. 4 S Pragerbof P r. 4 18 Bada P. V. 4 18 Barcs IP. v íi Hl Fiume Oy.v S 2T Buda Oy.v 6 — PragCrhof \|Gy.v & 46 B líjliely V. r 6 16 Buda !V v. 1 li» Délben. Sopr..n V. v. 121161 I Bada p. T. 2 Pragerhof P- v. 1 Ifi Pragerhof !p. r. 2 45 Bares V. 7 I 41 Sopron ;V y 2i55\| Buda P.v. 1.38 Barca y. , i, - Éjjel- Bada T.T. »61\| PragerhoflGy v 10 M B üjhely P. v 10 Fiume Qy-v 11 ¦i Buda Oy.v 1038 Bnda P. v. 11 50 Pragerhof P.v. 11 19 1 B. TJjn«lj]P. v 1? ö Barcs P.v. 11 3 J Lapvezér és kiadó: SZÁLAT SÍNDOB. Felelős aze\'keszlA : TASS ÁLMOS. Laptulajdoaoa: WAJDITS JÓZSEF. Színészei Pénteken, szepo. 21-én „MózeB, a zsidók első prófétája czimü dráma adatolt másodszor, ugyanazon szereposztással. A darab hatása semmivel sem vol-más az első előadás alkalmával jelzett oél. A szereplők éppen oly élénkséggel játszottak, mint az első előadás alkalmáéi. — Szombaton, szept. 22-én a „Koldus deák" czimü operette-et játszották, melynek zenéjé valóban meglepő, szép részieteket tartalmaz s emellett szövege is elég érdekes. Remer Antónia, Arad.\' Emília, Könyves Mari, Boránd Gyula. Juhász Sándor, Érczy Ferencz a kimagasló szerepekben egyformán ragyogtak. Az eiőadas Összevágó volt. A közönség zsúfolásig megtöltötte a házat; aoknak viassakellett mennie, mert már nem volt eladni való hely. Ilyen alkalmakkor kell szomorúan tapasztalnánk, hogy meny\' ?yíre hiányzik nálunk egy színház. Ha jő színtársulatunk van, van itt elég színházi közönség! Tasárnap, szept. 23-án adatott az „Igmándi kispap" czimü népszínmű melynek legktmagaslőbalakja Aradi Emi lia (Esztike) volt, ki valóban frenetistus tapsokra ragadta gyönyörű dalaival éa természetes játékával a kevésszáma közönséget — Mellette kitűntek: Könyves Mari (Nagyné) Liczenmsyer Poldí (Biri) Liczenmsyer Szidi (Lazáik Zsuzsa) Bodrogi Dénes (Nagy) és Boránd Gyula (Király Pista.) Hétfőn, szept. 24-én másodszor került szinre a „Koldus deák* ismét tele ház előtt. beküldeteti Nem csoda! „Brandt R. árnak. En nem győzök °léggé csodáikosai as öa labdacsainak nagy hatásán, már évek óta meg ae bírtam hajlítani derekamat, s most valamely n hés tárgy fölemelése ia könnyen mogy; tagjaim bénultsága megszűnt s ismét fekhetek mindkét oldalomon. Tisz-letttl, Winokler M. Tyrol faluban Meran mellett, Tirolban." A valódi, Brandt Richárd-féle /pcxxxxxxxxxxxxxxxxxx; XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX XX BERGER orvosi 8t KA TRANY-SZA PPANA iJMi orvoii t -ki nlelypk á\'tal ajánlva a legtiifcb oor.\'-i «í államokban a tegn»-22 gyobb haiáasal haasailtitlk mindennemű bőrkiütések ellen, StjK • • .. »-n Idillt éa lümfirok. rCh. ótva- éa élSdl kiütések, nzy-zinie vvres SS orr, f»gvdg. fázd lib, fej- és sxakilypikkelr, Bsrfer káIrssyszsssss 4sa><zs> 40"iU fatátrsjryt tarulmaz és igen0 elkoJCoitoudlt a ma forgalomban JkJÉ ler& Útriayszappanoktól. A oazUa k eUcerüléae tég-tt keretaok vílágo-san Berger kátrány-azappana és uryeltesaék az ismert s4jegyre. ff Makacs bórtzenvedéaeknél a kátrány-szappan helyett kvtással kaaxnil- S . Beror orrosi taírúiy íeE-szajDana 2 ss azon eaatben, ba ez aauksézeltetn-, ngy kéressék csakis a Serger 1d\| fel; ki Irán j ken-azappan, mintbogr a kdlíoldi otinaisok erednéejte émé 902 15—24 len készitméiijek. 4J\|>4jS> Mint gjengébb kátráiijr-asappan mellőaéare minden SS tíaztátlaneág sb, bőrön, SS bSr- éa fejkifitesek gyfrmekéknél, valamint eddig elérhetetlen szépítő moasdia éa fOrdŐ-aaappan mindé nuapj liasanilatra axolgil SS berger glycerin kátrány-szappan a ^2aaa> mely 3$% Glyeerínt tartalmaz éa finom aa ran űlatoaitva. 55 es> Minden fajtának darabja 3& kr. utasítással egytttt ^ JJX 55 Fiszétkildes: HELL B. syófyzzertszséi Trssfábss. Raktárak: KJC #CJC Készletb-n riD mied-n ruróp-i gTŐgTszertirlian Furaktir Magy-Kani- lÉjÉ <SrfS>> za asámára: PRAGLR BÉLi éa BCLD-t JÓZSEF gyógraztréskeknél. SS XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX ixxxxxxxxxxxxxxxxxxxn XX XX Felhívás előfizetésre. (politikai, napoiita kétszer megjeleuó napilap) előfiseLŐU tiszteletlel hívjuk fel előfizetéseik megújítására s s magyar olvasó közönség pártfogisit bizalomms\' kérjük vállalatunk számára jövőben is. A „Nemzet" büszkén mutathat fönáliása rövid ideje slalt követett magatartására. Politikája következetesen és öntudatosan szabadelvű és nemzeti volt. Nem hallgsiott a szenvedély szavára; pillanatnyi eszmeáramlatok s népszerűségi tekintetek nem vezették. Az alkotmányosság, szabadság, fel világosaltság és magyarság nagy érdekei szolgáltak vezéressméí gyanánt b ezekh-z ragaszkodott, a szabadelvű párt kötelékének keretében, melyhez tartozik, de az»l az erkölcsi függetlenséggel, melyet munkatársainak moltja,ceve éa jelentősége biztosit. Dicsek vés nél kül mondhatjuk el, hogy, ba a közvélemény minden orgánuma a szabadság, mérséklet és humanismus azon elveit hirdeti, melyet mi, Magyarország közélete a megpróbáltatásokat, melyek ez idő szerint szenvedni kénytelen, Ing-nagyobb részben elkerülte volna. A mérséklet éa a nemzeti öntudatosáig szabadelvű és jogtisstelő politikájához jövőre ia ragaszkodunk. Annak alapján kérjük a nagy magyar közönség támogatását, melynek egy valóban irodalmi és európai színvonalon illó lapot adni volt becsvágyunk, s melyet e részben jövőre is fokozott buzgalommal szolgálni elhatározott akaratunk. Hogy a „Nemzet irodalmi és ismeretterjesztő részeiben a közlemények mily gazdagsága fnlett rendelkezi!!, arra nésve tán elbízottság nélkül utalhatunk a névaorr, mely azok neveit sorolja fel, kik a „NemzeL"-et mait folyamáhsa dolgozataikkal megtisztelték. A magyar kös-lletnek níncs egy párja, a magyar tudománynak egy azaka, a magyar irodalomnak egy köre, a melyből a „Nemzet\' a legelőkelőbb egyéniségek közreműködését meg nem nyerte volna, Legyen szabad állitásank igazolásául a következő nevekre hivatkoznánk : Apátby István, Ambrua József (Turontil), Ambras Zoltán, Andorka Gyula Aabótb János, Dr. Ball-gi Aladár, Ballagj Mór, Balogh Vilmos, Baráth Ferencz, Bartai Antal, Balázs Sándor, Bérezik Árpid, Bertba Sándor, Biró Tamás, Budola Lajn, Bodnár Zsigmond, Boros Bálint, Botb Menyhért, dr. Csatári Lajot, dr. Caillxgh GyuU, Concha Károly. C-emegi Károly, dr. Cieh Károly, Caocryni Kilmin, dr. Dániel Gábor, DeUinyi Arthur Endrődy Sándor, Erdélyi Béla, Frankenbarg Adolf, Sólyom Fekete Ferencz. Fekete Ödön, Felméri Lajos, F<-dor József. Fríedmann Be.-oát, dr. Gaal József, Garzó Imre, Góbi Imre, Gond* Béla, György Aladár, György Endre, Győry Vümoa, Gyulai Pál, dr. Hamp«l József, Hajnalka, dr. Haaenfeld M»nó, dr. Hankó Vilmos, dr. Haras Gyula, Hegedűs Károly, Haltai Manó, Horváth Gyul-i, B. Horváth Mizlós, Biaka László, dr. Herczeg Mihály, Hev<-si Józí-f, Hoffmann Pál, dr. Hun fai vy János, dr. Hunfaivy Pál, Haszár Kilmin, Illésy Piroska, Irm-i Fe-reocz, dr. Jckelfalussy Józsr-f, Jusipovics Imre, Kapeller Ödön (saarussij, dr. Kin Béla, Kiroly Gy. Hugó, Keleti Károly, dr. Kenedi Géza. Kerpely Aat.l, dr. Kerékgyártó Elek, Klapka György, Kont Ignács, Kovács Gyula (Miskolci), dr. Kovács Gyula (Budapest), Kovácb LissiÓ (viaonui), Kozma Sándor, Köpesdi Ignács, Körösi József, Körösi Sándor, Kunos Ignács, Lílcs Miksa. Lincay Gyula, László Mihály, Lengyel SindeV, Majtbéoyi Flór>, Manojlovics Emil, Marczali Henrik, Margitéi Dezső, dr. Mehzl Hugó, Milkó Izidor, Mikszáth Kálmán, Mohay Sándor, dr. Mutscbenbacher Béla, Mudrony Pál, Nagy Gyula, Nagy György, Neményi Ambrua, dr. Neumann Ármin. Nicolicb Sándor, Sz-rémi berezeg Odesc»lcbi Arihor, dr. Oláh Gyula, Óváry Lipót, Pajor István, Pap Gábor, Pauler Gyula, Pesly Frigyes, Péleifi Jenő, Péterfi József (jágócsi), PŐlya Jakab, Pnlszky Ferencz, Palszky Károly, Pulszky Polyxeoa, Reviczky Gyula, Róth Nándor (Zenu), Salamon Ferencz, dr. Schmidt Jó zsef, Scoísa Dezső, Sima F. (Saentes), Sincerns (egyik legelső magyar tárczairó álneve), Sioger Zsigmond, Son-nenfeld Ztigmood, Szarvas Gsbor, P. Ssathmáry Károly, Szász Károly, Szentkirályi Ákos, Szentiványi Kálmán, dr. Sientkliray Jenő, dr. Székely Jórsef, Ssslay József. Sseodreí János, dr. Szádeczky Lajos, dr. Ssinynyeí Jó zsef, Szilágyi Sándor, Strausz Adolf, dr. Taroai János, dr. Thallóosy L^jos, Tanos Imre, dr. Telessky István, Téglás Gábor, Tíbád Antal, Tisza László, dr. Totdy László, Tóth LŐriocs, ifj. Tóth Vilmos, dr. Tevrrewk Emil, dr. Török Aurél, Türr Ltváa, Ujváry B., Vadnay Károly, Vajda János, Vaiai Ignács Varjasy József, Vargha Gyula, Vidéki Lajos, Vámbóry Ármin, dr. ViH Béla. özv. Vacbott Sindoroé, Vajda Viktor, dr. Verédy Kiroly, Vereaa Vilmoa. dr. Vécscy Tamás, dr. Wlaasícs Gyala. Weiszmann Mór, Zichy Aotal, Zsilinazky Mihály. A lap belső munkatársai, kik politikai csikseit irják; Csernáíony Lajos. Beksics Gusztáv, Berxevl-cxy Albert, Hegedűs Sándor, Láng Lajos és Siathmáry György. Politikai, irodalmi és tadomáayos közleményein kitül a „Nemzet" min\', hírlap is minden várakozásnak megfelelni igyekezett. Politikai értesüléseit oly forrásokból meríti, railyek hitelessége ugy a magyar, mint a nemzetköai közleményeire legbiztosabb tájékozást szolgáltatott. Távirati rovatunkat aikerült oly gazdaggá tennünk, bogy mindoo esetben megfelelő értesitést nyajtott ; uem egy alkalommal pedig az eseményeknek egyedül teljea, bó és hiteles forrása volt. E részben állandó levelezőink s minden footosabb alkalommal külön tadósitőiuk álltak kö sönségüok ssolgálatára, melyet o réazbeo is legjobb erőnk szerint kielégíteni törekvénk. Gazdasági-rovatuukra kiváló gonddal ügyelünk s az annak lapunkban állandóan szentelt tér akkora, hogy olvasóink mioden várakozásának megfelelhetünk. Gazdasági távirataink a gyakorlati igényekhez alkal-m-Evák s e mellett szolidak és pontosak. Tárezánk közléseit jövőre még g»zd.«gitai fogjuk; s állandó párisi, római, berlini és béc»i irodalnii, mű véaseti 8 társaséleti levelezéssel tnsszűk váltosa\'osabbá. Október hó elsején pedig megkezdjük Jókai Mór esgy történeti regényének: „A lőcsei fehér aMzooy"nak közlését, ¦ Mindennek alapján újból kérjük közönségünk ssives támogatását A .NEMZET\' előfizetési ára: BOT Évűi-gyedre 6 frL Félévre 12 frt. Egész évre 24 frt. fkai Az eatllap külön küldéseért negyedévenként 1 írtul több. A „Nemzet" kiadó-hivatala. Budapest, ferencz!ek-tere, Ath-naeum épBlet XXXXXX3000C a .nemzet Visi Imre Wtjdita József könjrnTomdájából Kagy-Ksniöán. NAGY-KANIZSA, 1883. szeptember 30-an, 78-llx 8Zó;m egfn fé: e yed írre......« • Loy séfen 20 fcr. HIRDETÉSEK ; haiibos petitsorban 7, másodszor € ¦ minden további sorért 5 kr. NTILTTÉRBEK ¦őrönként 10 krért Tétetnek tei Kinrstari illeték minden egyes kird-tésórt 30 kr. fizetendő. ZALAI KÖZLŐIT. floszonkettedik évioiyam. A lap szellemi részét illető kőzi eme-nyek s zzerkesztoboz, ínyagi részét illető kózleménvr-k pedig a kiadóhoz bérmentve istéxendSk : NAGY - KANIZSA Wlastleahaz. Bérmentetlen IeTelek csak Uraen munkatársak tö! fogadtatnak al. Kéziratok vissza nem kőidéinek. e Nagy-kanizsai önk. tűzoltó-egylet", a zalamegyei általános tanítótestület, a „oxgy-karuzsai kisdedneveló egyesület, t „nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet", a .soproni keres -kedeimi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmánya, s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Hetenkiní kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Felhívás előfizetésre. Az októbertől deczember végéig fartő nj évnegyed beköszöntével felkérjük a t. közönséget lapunk pártolására és minél szélesebb körben, való terjesztésére. Az előfizetési ár oki—de-cz emberig 2 frt Egyúttal felhívjak azokat, kik a megrendelési összeggel még hátralékban vannak, hogy azt mielőbb beküldeni szíveskedjenek! Hazafiúi üdvözlettel: a ,Zalai Közlöny\' klsdoolvataU. Az utazó ügynökök. Azon mozgalomra, amely hazánk egyik-másik vidékén a személy-, de különösen a vagyonbiztonság ellen irányult, fájdalmasan jajdult fel a külföld, főkép az ausztriai kereskedelem és a gyáripar. Lótottak, futottak, kapkodtak fííhöz-fához és a leghatalmasabb hatalmi tényezők közbelépését sürgették. — Az ember első tekintetre azt hitte volna, hogy azok a jó urak egyszerre megváltoztak az iránt a szegény, de különben barbárnak kikiáltott, Magyarország iránt és hogy most szívből, lélekből akarnak rajtánk segíteni. De a hatalmas lóláb csakhamar kilógott a felebaráti szeretet hímes Köpenye alóL Meg akarták minden áron szüntetni a zavarokat, mert az a vagyon, amelynek megsemmisítését elég helytelenül a muzgalom czélbavette, az ő vagyonuk és ha ez megsemmisül, Ők tönkremennek. Senki kétségbevonhatatlanabhul be- nem bizonyította, mint épen ezek a megszeppent jó urak, hogy nem annyira Magyarország szorul a külföldre, mint épen a külföld Magyarországra. * De nem csak ezt bizonyították be ezek a mi jó szomszédaink,hanem azt is, amit mi évek óta hangsúlyoznia, hogy Magyarország önként köti magát a külföld járszalagjára, Önként, Önfeledten majmolja, gazdagítja a külföldet és ez által szolgáltat önmaga ellen fegyvert a külföldnek akkor, mikor önállóbb, függetlenebb is lehetne attól és ennek következtében anyagilag gazdagabb is. Ezek után kötelességünk zülő nősen magyar népünk figyelmét fel-bíni a külföld hazánkba küldött úgynevezett utazó ügynökeire, akik mind meg annyi csatornák, amelyeken a szegény embernek véres verejtékkel szerzett keresménye a külföld telhetetlen gyomrába folyik. Elözönlik ezek az ügynökök nemcsak a gazdagabb városokat, de a legfélreesőbb szegény falvakat is. Gyári csillogó czikkciket mézes-mázos szavakkal ajánlgatják, potomárért, hisz mi az a részletfizetés? ma fizet ötven-hatvan krajezárt, egy vagy két forintot és ott díszeleghet a szegényes szobácskában az az aranyrámás szép kép, ott ketyeghet az & szép üveges óra, melyet azután a szomszédasszony, a bátyámaram, meg mások agy, ae agy el tudnak dicsérni, hogy csakúgy dagad bele a szegény ember keble. Istenem, mily pompás állapot is az, mikor annak a szegény fa lusi embernek áriktomát valaki any-cyira magasztalja 1 Következik a második fizetési terminus. Ka még ezt csak valahogy kifizeti; de már a harmadik, negye difc, ötödik stb. terminnsra nem telik. A gyáros, akinek ügynöke ál tal lekötötte magát a szegény ember, sokkal okosabb, minthogy soká hagyná a terminusokat fizetetlenül felszaporodni; bepörli a szegény embert, a külföldi bíróság siet az elmarasztaló és végrehajtó ítéletet kimondani, átteszi hazánkba az egész ügyet és mi---szépségesen foglaltatank a külföld javára. Dc megfordítva, ha ez a fe hérholló közénk repül nagy elvétve, hogy nekünk kellene a külföld el-marasztaló ítéletünk következtében foglalni, — nincs, aki azt foganatosítsa. Aki állításunkat kétségbevonja, fordaljon az illetékes hivatalhoz, kap ott felvilágosítást, hogy elámul, elbámul. Amit felhoztunk, egy a miliő közöl. Száz meg ezer módon hálózza be és szivattyúzza ki a külföld szegény népünket és viszi ki pénzünket anélkül, hogy súlyos adónk elviseléséhez csak egy fillérrel is hozzájárulna. Visszahat ez azután hazai kereskedelmünkre ép ugy, mint iparunkra. A magyar kereskedő el-ácsoroghat keresztbe font karokkal és nézhet, mint rohan mosolygó arczczal boltja előtt el egy-egy ügynöke a gazdag külföldnek, duzzadt utibőröndjében a sok lekötött rész letfizetók neveivel. A . magyar iparos elténfereghet kongó műhelyében mikor a honi megrendelőknek sem híre, sem hamva. És ezután m< csodálkozunk, hogy nálunk minden pang! Valóban itt az ideje, hogy a hatalomnak figyelme a külföldi ügynökökre is felhivassék. A szegény nép együgyű.attól alig lehet rósz néven venni, ha a hízelgő és csábit ő szavaknak enged ; de arról talán mégis tehetne és kellene tenni, hogy azok az ügynökök ne lepnék el a szegény falusi népet és ne szivattyúznák ki a különbén is szegény népoek utolsó megmaradt fillérét, holmi érték nélküli gyári csecsebecsékre. Te pedig, jó magyar népem, mutass ajtót a külföldi ügynöknek és mond: Isten hírével! Milyen a magyar néptanító sorsa? Pápa, 1083. szept. 20. Egy hires államférfi azt mondja: a Csak akkor boldog az ország és annak polgárai, ha azok készséggel viselik a haza küzdi terheit és mir.dazon szolgálatokat, melyekre a haza törvényei szerint köteleztetünk." Hogy pedig a polgárok a hazának és magáknak javukra legyenek, azt a jöl berendezett és a törvényoek megfelelő népiskoláknak feladata eszközölni. A; néptanítónak tehát arra kell törekeűnie, hogy a hazának hű és értelmes polgárokat neveljen, ezt tenni minden tanítónak szent kötc Hogy a tanitő ezen magasztos feladatának megfelelhessen, sok időre és ernyedetlen szorgalomra van szüksége. És mégis ők a nemzet legmostohább viszonyok között élő tagjai! A néptanító élete folytonos küzdés, lenézés és örökös mellőzés. A fárasztó munka után pedig nagyon jól van dotálva a tanító, ha évenként 300 — 400 frt a fizetése (egyenlő fizetés az iskolaszolga fizetésével) s mégis valamennyi magyar lap\' czikkei azt fejtegetik, mit tehet és milyen legyen a jó néptanító... de hogy mennyi fizetést érdemel, arról hallgat a krónika, sőt azt a választ is kaphatja (ha csakugyan merészel javítást kérni), ha nem tetszik a jelen díjazás, elmehet a szélrózsa minden irányába, van helyébe elég. Az intéző körök pedig vajmi keveset törődnek azzal, hogy a tanító anyagi helyzetét javítanák és ez által e rögös és folytonos nélkülözésekkel küzdő pályát egy kissé kellemessé tennék. Az okleveles tanító elérte már netovábbját, ő tehát élte fogytáig érje be e szolgai fizetéssel. Más pályán a kezdő hivatalnok is - jobb díjazásban részesül, mint a néptanító, a kitől talán annyi qoalifica-tió és teendő nem kívántatik, de még reménye is van, hogy érdemeit méltányolják és évek után magasabb fizetésbe lép. Pedig ngy hiszem,hogy a tanító, ki évenkint 80-120 tanulóval vesződik s kinek olyan a fáradsága, ami majdnem megfizet-hetlen; csak több fizetést megérdemelne, mint egy hivatalszolga ? Oh! Ti szegény napszámosai a hazának, hát ilyen sorsot mért rátok a végzet 1! 1 Ha már most 40 évi szolgálat után, a sok nélkülözésektől megtörve, nyugalomra akarod hajtani ősz fejedet, még egy nyomorúságosabb jövő néz eléd (ha előbb egy jobb hazába nem költözöl) a 250 frtos országos tanítói nyugdíj élvezetével, mely nyugdíjnak be-1 fizetése — az 5 frtos évi dijak — többnyire a szegénységgel teljes tanítóktól exekutió utján hajtatnak be, mivel a szérüpásztori fizetés még családja tisztességes fenntartására sem elegendő, az ilyeneknél pedig ngyan nagy Összeg azaz 5 frt. Magam is ismerek nagyon sok pályatársat, a kik szegénységüknél fogva még semmit sem fizethettek be a tanítói nyugdijalapra. Ezeknek már annyira felszaporodott a befizetendő összeg, hogy a végrehajtási költség és késedelmi kamat felülmúlja mtjdoem évi járandóságukat. Már most kérdem, ezen szerencsétlenek mi módon és mikor tehetnek eleget a tőrvény kötelezettségének? Bizony uraim bajos volna kitalálni, de annyi bizonyos, hogy egész életükön át fizetniök kell a hátralékot. JDe miből fizesse, mikor járandósága nem elég családjának nyomorúságos tengődésére. „ Adtál aram esót, de nincs benne- kőszö- TARCZA. Feleki Rozsa. P«leki Bóuár« Járt a faln szája, Mintha esteienként Találkára járna. Az apja meglő.te, Az anyja is l«te, Mégis esak kiillant Minden áldott cite. Persze hogy tagadta, Híz nem értik rajta. De egyssar csak mégis Benn maradt a bajba? Fűzte magit, f(i=te. De hiába fűzte, Nyakába hullott a Saegyen isii Oszke. S most mitévő legyen Szerencsétlen lélek, Neki ment egy éjjel A folj 6 visé nek. De az örsgbird Kifogta mert látta, 8 becsukta reggelig A nagy kalodába .... Takard el aresodat --Szánalom, bocsánat, S átkozd el szerzője; L gonosz szokásnak. Mert mint a miserSI Jón a faitt népe, Kiállítják oda, Világ szégyenére . . . Apja kltagaJta, Anyja bi\'agadu. K&caorlaki lányok Okuljatok rajta. A sok txtczsgy érmek Egy asszonyt kísérget Oly megtört, oly halvány Akár egy kísértet. Leinypajtiaai Nem ismernek rája, Így jir, ki nem hallgat Az anyj* izavira. MABOSHALMI GYULA Magyar nyelvészeti adalékok. Irta: THEWREWK ÁRPÁD. (Folytatás és vége-) XXXV. Is. Napjainkban ily szerkezetek járnak : „Ha el ia megy" (e h. ha elmegy ia); — .he meg is marad" (e h. ba megmarad is); — „ba mag is haragszol" (e h. ha megharagszol ia), stb. A régiek itt is mestereink lehetnek. Monoeslói András (1589.) igy ir^.Ha ugy volna is\'. — Jelenleg est igy irják : „Ha ugy ís volna; már pedig es egészen mást jelent, t. i, est, „ba igy is, ugy is volna. — Károlyi Gáspár(1590.) est írja: „Ha csac az attya pököt vólsa U (nem ; pökött is volna!) az öortsáiira, — Aa 1677. megjelent „Praxis pietatis-ban ez áll! „Ha azictén megölsz is (nem: meg ís ülsz 1), uram, engemet". — A „Kártigám\'-bau est olvassuk: „Bár as egéss világot meg kell is (nem: meg is kell 1) néki járni", stb. — Simonyi a maga „ADtíbarbarusá"-ban bét hasibon folyton folyvást csak a magyar szórendről szó! s íme, a hebehurgya Iskolásnak eredménye as, bogy maga ís vét a magyar-szórend ellen, midén például (a 9. lapon) így szól: » Az é mély hangú szavakban ia fordul őlő". — A másokat helyes magyar szórendre oktató akaró „Antibarbarus"-oak így kellett volna szólania: „Az é méiybangu szókban ís előfordul" "agy; as é előfordul mélyhangu szókban is-. ¦\' XXXVI. Javabb. Simonyi nyelvtana a „jobb" alakot „jevabb\'-nak összevonásából eredetinek gondolja. Ez helytelen gondolat\' Ha fehér szint fehérrel keverek össze, a keverék fehér maradt; ba á-t 4-val vonok össze, az összevonás eredménye nem lehet o. „Jevabb-ból összevonás ntján az utolsó ítélet napjáig sem lass jobb, hanem csakis jább lehetne belőle. (V. 6. Hal. bess ; „had-lava" = hallava — hallá; „vetve = Tetó.) HsMjnk most a „jobb" keletkezésének történetét 1 „Jó"-nak eredeti középfoka egészen ssabályos: a „jó" tóhoz hozzá járul ugyanis a b-rag s lehet be-iőle ,jób." „Jób-nak bölwltetet" (Cale-pinua. 1590.): — „jó, jób, leg-jób", (Szenei Molnár Albert „Grammatica¦ 1610,); — „jób" (Lasksi Jasos. 1644.); — »leg-jób" („Keresztyen Seneca. 1654.); — „jób, leg jób", (Kalmár György. 1770.): stb. A codexek-ben, melyek as o és ó közti különbséget nem jelzik, hanem mindig az o-t írnak, »jób* helyett természetesén -job- áll: .Job, hogy az testh meegh förlötesseek akar myuemü bozswsaasgokkal" (Sándor c); — „de job as özwegseegbeely tiztassaag* (Sándor c); — „te zentb feyedeth tevya koronában yob válladra bocsatad* (Thewrewk c.); — „es nagygyal" ( = sokkal) iob te neked" (Bécsi c); — ,yob lába" (peer o.); stb, — Most az a kérdés, mi\'kép lőhet jób-ból a mai jobb? — Ekként. A magyar kiejtés, mint Jmár em litém, egy általában nagyon bsjlandő. a két hangzó kürti egyes mássalhangzót megkettőztetni; p. frissen (e helyett: fris-en), kissebb (e h. kis ebb), eresebb („Orpheus"), üsstasság (Sándor c), tölle, (e h.; tőle), nálla, 1 stb. — A hangzók kost illó b középfokú ragot is csakhamar megkettőztette a kiejtés, s igy lehet például jóbat helyett: jobbat, jóbul helyett: jobbul, jóbit helyett: jobbít, stb. E kettóstetés lassanként kiterjeszkedett a nominativusra is, a a mínt lett péidinl fris helyett: friss,erós helyett: erőss,ös helyetteseit helyett: aÖtt(> három utolsó példákban, mint látjuk, a vég-missalhangzó megkettőstetésekor egyúttal az ó megrövidült): ngy lett „jób"-ból is a ti hangzójának egyidejű megrövidülésével „jobb." Némelyek a b nek megkeltőztetése után ís megtartották a tS bossu hangzóját ; például; „nem vÓlna talán jébb" (,Ge-leji Katona István." 1636.); „meg nem kell jobbítani"; — „jőbbitással szépítgeti a\' fordítást" ; — „a\' leg jóbb fordítások ia" ; — „de már jóbb reménységgel biztathatják magunkat" (Bajnis); „jÓbb kezemet" (Pelhő. 1738.) stb. — Hogy jó szavunknak eredeti tője jov jou, joo, jő, nem pedig, miként Simonyi véli, jav, java, azt as a tény bizonyttja legjobban, hogy nem cssk javabb-nak nincsen semmi nyoma irodalmunk ban, hanem (s erre ezennel én figyelmeztetem az olvasót legelőször) még javul, javít, 1 Ez alakok ellen mir Kazinczy Ferenc ú kikelt az .Orpheos\' els6 kötetének 100—102. lapján. javulás, javítás szavainknak sem lelhetni nyomát a régibb irodalomban ; én legalább javít, javítás, javul, javulás helyett mindig i-aak ezeket találtam : jobbít, jobbítás, jobbul,-jobbulas. Pipaí Paris Ferenc* szótárinak 1081. megjelent kiadásában ís még mindig csak a régibb és eredetibb „meg-jobbító, meg-jobbitis, meg-jobbulás, meg«jobbitm" találtatik. — Figyelemre méltók e tekintetben a kővetkező példák is: „Jővalíya* (Lan-dovics Istvin." 1689; — kyket meg ayandekozott nagyobb mennyei jókkal" (nem ám : javakkal! 1. „Ss. Domonkos élete); 3 — „minden jómtól (nem ám; javamtól) elválom" („De regno coelo-rums); — „teeb jowal (nem: javakkal) lattatyk meg ayandekoxot leány " (sÉrdy c") ; — „jómra (nem: javamra) s nem vessed elmemre" („Praxis pietatís." 1677.) „jónkból; jovsira" (Haller;) — „a\' tf javatokra (nem ám; javatokra) és hasznotokra vannak (L&ndovics Istvin. 1689.); — hercegségemnek jovat (nem javát, miként as 1880. megjelent kiadásban áll) „Kártigám a — „Jómra tzélozo!n (Teleki. 1779.) „jómat akarjátok" (lat-vinfi Pál. 1539.) — „eldulatá minden jovat* (Biai Gáspár. 1544.) „Megjobult" (Levél. 1562. Kösöite Bitorfi Lajos.) — Vau ugyan* regieknél egy „java* szó is, de es egészen mást, t. i. epidromis-t jelent. („Epídromia = kö tél, kire a bilót kötik, vadászható kö tele.* L Calepíoua-nak, Szenei Molnár Albert-nek és Pápai Páriz Ferencnek szótárit.) A mondottak u\'áo tehát Simónyí * Pereszlényi azonban mir igy szól ; „já, jóra vei javam." HUSZONKETTEDIK ÉVWLYAM. ZALAi JCÖZIjÖKY SZEPTEMBER 30-án 1883. net!" kiált fel igen sok néptanító; mi először nein nyugdijat, hanem kenyeret, egy jobb anyagi helyzetet vártunk a törvényhozó testülettől. Arról eléggé lett gondoskodva, hogy az úgyis túlterhelt tanítónak, ami csak Kigondolható, nyakába sóztak : kosárfonást, kefekötést, fais kolakezelést, játé kszerkészitést, iskolai takarékpénztárt, harangozást. egyházi ténykedést és Isten tudja még miféle mindent: hanem arról megfeledkeztek, hogy vájjon a nép tanító ezen sok rárótt munkájáért kellőleg dijaztatik-e? \' Végre tegyünk egy pillantást az ilyen néptanító rpskadt, szalma-fedelü kunyhójába ^ nedves, bűzhödt levegőjű iskolájába (valóban szánandó állapot), hol a legnagyobb anyagi nélkülözések között tengeti családjával nyomorúságos életét. A kik a tanítói pályát oly fényesnek és .rózsaszínben" látni gondolják, ne sajnálják fáradságukat és tekintsenek ily hajlékokba, hogy meggyŐ-I ződjenek arról, „nem mind arany, ami fénylik," Tisztelt uraim! Mig a tanitó ily mostoha viszonyok közt tengődik, addig a népnevelés hiányt fog szenvedni; mert olyan tanító, ki folyton nélkülöz — mi színién szellemi eróbe kerül — ugy hiszem a legjobb tehetség és akarat mellett sem képes pontosan é3 lelkiismeretesen nagy horderejű feladatának eleget tenni; ez okból méltányos tehát, hogy a néptanító jobb sorsban ré-szesittessék. Mert ettől függ népnevelésünk mert ettől függ a haza és a polgárok jóléte, ez tehát egyik legfontosabb ügye a nemzetnek ! Egy néptanító. r e b e n tisztelőit és egyáltalán e hon minden lakósát az adako; buzdítani; mert hisz kiki tudni foj mi a Emléktáblát VAS GERÉBEKNEK. Legyen szabad az ügyhöz szólnom ! Nem akarom Dr. Váli és Lé-vay urak felhívását eldicsérni; mert a hazafias felhívás azt önmagában hordja. Nem akarom Vas G e- Minthogy azonban ezen eszme _D sem egészen uj és az ügyben nekem is jut ott volna egy kis igénytelen szerep, — ha azt a véletlen máskép nem akarta volna — én is szót kérek. \\ Folyó évi június havában a bécsi akadémiai magyar körben láttam meg a budapesti sírkert díszes és elegáns kivitelű tervét, melynek szerzője vasvári Kovács Jó z s e f nr, a budapesti népszínház tagja. A társulat ekkor Bécsben szerepelt és én azon megtiszteltetésben részesültem, hogy a népszínház több jeles tagjai közt vasári Kovács József urnak is be lettem mutatva. Rögtön a kerepesi sírkert képezte beszédünk tárgyát, melyben oly sok jeles magyar aluszsza örök álmát, a kiknek sírjait vasvári Kovács ur különösen megjelelte. Ekkor közié velem, hogy az egész délelöttet a bécsi központi sírkertben töltötte, hogy Vas Gereben sírját kereste, de nem találta meg. — Felvilágosítottam, hogy ezen sírkert nj és nem ebbe lett temetve boldogult írónk; persze a keresés fáradságos és egy néhány nap alatt a sir nem is található fel, holott az idő már közel volt, midőn vasvári Kovács ur elutazott. Abban állapodtunk tehát meg, hogy ő Pestre utazván, megtudja az időt, hogy körülbelül mikor, ha lehet, mely napon halt meg Vas Gereben, továbbá azt is, hogy Bécsben, vagy ennek egyik külvárosában élt és halt-e meg? Ezt azután közli velem levélileg, — mig én megígértem, hogy az író sírját a természet után felveszem és egy leírással egy fővárosi képeslapban közölni fogom. A kívánt felvilágosítással v a s- j vári Kovács József nr\' még ma ís hátralékban van, jólle- nyelvtanának .javabb\'-ja nyelvtörténe-tileg is alap nélkül szűkölködik ós csakis o nyelvtan csodabogarainak számát szaporítja egy gyei. — Végül el nem 19b>11-gathstom azt hogy Simonyi nyelvtana szerint „jobbat* igy elemzendő ; „ jobba-1- ! ! 1 Nemde szörnyűség ?! A t rag előtti kötóhangsót (a) e fura nyelrtan a középfokú raghoz tartozónak nézi 1 1 ! Még iszonyúbb es as elemzés ; „jobbe-kn-t" 1 11 A többesrag előtti kötő hangzó (a) Simonyi nyelvtana szerint, ime, a középfoka ragnak az alkatrésze, a t rag előtti kötóbangzó (a) pedig a többesragnak az alkatrésze, 4pfgy bogy a középfokú rag itt „ba,* s többesrag pedig „ka* ! ! ! — „Lunstic ssylum"-ban sem készíthetnének badsrsbb nyelvtant ! S a kösokt. tsnács birálsta mégis ajánlásra méítónsk ítélte ! Hogy közel ezer éves irodalmi nyelvünk mikénti fejlődésének alapos ismerete nélkül nyel vtanról tudományossá megokolt ítéletet mondani nem épen könnyű dolog, as kétségtelen. XXXVH. A dadái nulla. A tieza-eszlárí tárgyalás nem csak juridikai, psychologiai, etnikai, vallási, pedagógiai és magyar társadalmi, hanem magyar nyelvi szempontból tekintve is érdekes, A tanuk itt-ott egy-egy szóval, egy-egy kifejezéssel élnek, mely fölkelti s\'nyelvész figyelmét. Érdekes ss is, midőn Schsrf Móric megvsljs, hogy ó ele-jénte nem értette, mi az a „bulla\', mert ö „holt-test-et szokott mondani.— Hogy is érthette volna, mikor „hulla" ujdos-ssült szó I — Kressnerics-nak 1831 megjelent szótárában sincs még semmi nyoma. Csakis a legújabb szótárokban vsn meg, t. i. a Csucior-Fogarasí-féle nagy szótárnak 1864. megjelent ku etében és Bsllsgi-nak 1873. megjelent nagy szótárában, s hol kérdő-jel áll előtte annak jeléül, bogy nj szó. S csakugyan aj, mert hisz«n Szem ere Pál alkotta m< pedig Így: „Cadere a. m. hullani, tehát cadaver a. m. bulla."- Mig e szó létre nem jött, minden magyar ember „holttest" et (Simonyi elemzése szerint „bolt-teste-tl) vagy disseseb beszédben (Barett Szabó Divid „Kisded szótár\'-a után) „bolt-tstem"-et (Simonyi elemzé-e szerint „holt-teteme* -t I) mondott. A hulló csillagok. Kopár, srürke rónán magános jegenye nyúlik a magasba, egykor hossza sornak tagja, most egyedüli fa messze környezetben. Valaha országút volt erre; ma már nyoma sincs, helyén ép ugy nő a fü, mint egyebütt. Őrtállé jegnyéit kivágták, egyet hagytak meg csupán a jeltelen síkon pásztoroknak tájékoztatóul. — Fönn as égen a mindenség Örökös mécaei már kigyúltak, bogy s napjától korán elhagyott árva földnek éjjelébe rezgő sugsxikkal némi fényt küldjenek. Néhány hó előtt ilyenkor as esthajnal lángja még lobogott; de megjött as ősz, a bűvös éjszaka mi ndig nagyobb részt követel a napból. Lenn a földön, a ksr-csuía mellett s gulyás pattogó tűset rakott. Széles bundáját Istenié és fiával együtt arra dőlve, számolgatja a csillagokat mig a gulya nem messse a gémes kut körül csöndesen pihen. A bunda egyik szögletén hűséges kutya nyugszik ; lábát előre nyújtva, fejét arra fekteti és gazdája mozdulatát leaL A kíe fiu figyelemmol kiséri, mint fut végig néha egy-egy csillag az égen: tüzvonalst ir utján éa aztán eltűnik nyomtalanul. „Apám! — igy szó! kíváncsian — mond meg nekem miért esik le néha a csillag as égről, miért hagyja ott magas helyét, hová lesz, hogyha eltűnik ? Mond apám, a hulló csillag mit jelent?* „Fiam — faléit reá az öreg — imádkozzál egy ember Ibikéért! Egy ember halt meg as imént, annak élte aludt kí a csillag fényivel. Mert odafönn, a magasban mindenki megtalálja csillagát a sok millió között. Es mihelyt a mindenható e áiralomvölgyből egy gyarló embert kiszállt, lehull a néki rendelt csillag is A m»gbolt lelke más világba száll nyer örök életet, jutalmat avagy büntetést s a hulló csillag újra semmivé less, mert semmiből alkotta as Ur kese. De midőn születik valaki, skárssegény kunyhónak szalmaágyán, akár s gazdagoknak bársonyán, arany tödéi alatt nj, fénylő csil lag gyúl ki aa égen és ragyogása s bölcsőtől s sírig elkísér." A csillagok csak hullanak, s a jegenye gyér lombjától miudeuikért hallik egy levél, le a földre, a többihez. A het nem ő az oka; mert talán árusai nem vezettek eredményre. Pedig fonál nélkül itt kiinduló pont sem létezik. B e c\'k. Károly 1879. április 10-én halt meg "Wah ringben Bécs mellett és mégis jó három negyed évig tartott, mig a költő sírját felleltem, mely mai nap is pasztán áll. B e c k n é 1 azt sem tudtam, hogy keresztény volt. Ezt hosszú kutatás ntán a „Vorstadt Zeitung* egyik szeraresztőjétöl tudtam meg és én váltig hittem, hogy a költő rom. katholiEus lett. Ujabbi hossza kúttá tás ntán valóban meseszerű véletlenségből tudtam meg a wáhringi evang. lelkésztől, kit meglát ogattam, hogy a költő ugyan áttért a keresztény hitre, — hanem protestáns volt és nem rom. katholikas. Körülbelül kileo.cz havi keresés ntán megtaláltam a sírt, az eredményt ezen lapokban és a „ Prágai Közlöny\'-ben annak idejében közöltem. Igaz, hogy Vas Gerebennél se u tudom, hogy rom. katholikas volt-e vagy protestáns ? Ezt fjedig okvetlen kell itt tudni; mert az utak különben szétágazók. De Vas Gerebennél még egy másik: körülmény is felette fontos és komoly megfigyelést érdemel. Amint tudomásomra jött, dicső író nk még egy más nevet is viselt és most már kellene azt a másik nevét is tudnom, mert nem bizonyos, hogy melyik név alatt áll az osztrák fő városbán. Ha gyanúm nem csal, akkor az iró a wáhringi sírkertben pihen és nagyon is igazuk van tisztelt felhívó araknak, ha írják: „Sírját ma már csak hossza kutatás után lehet felfedezni;\' mert ha csakugyan igaz, hogy a wáhringi sírkertben temettetett el, akkor igen bonyodalmas kérdés előtt állnak. Mert a központi sírkert megnyílta óta, a wáhringi és többi sírkertekben felás sák a sírokat és a tetemeket az uj sírkertbe szállítják át; most már az is kérdés, valljon Vas G e- gyermek el nem unja nézni az eget és hallgatni apja meséit. E píllsnatban a csecsemő csillagának fénye enyészik el, a másikban sz aggastyáoé, a koldusé után s gazdagé, a rabszolgáé után as uralkodóé majd a szűz aráé, majd meg ss ifja vőlegényé: s sor mindenkiére rákerül. Az öreg pásztor pedig erről is, arról is tudort valami asépot, valami igazat mondani. Beszélt a nyomor örómairöl, a jóllét gyötrelmirői, földi boldogaágról, túlvilági jutalomról, as Örök igazságról. mely as itteni megaláztatást egykor fényes dicsőséggel fogja felejtetni. As órák tűnnek a tűnő csillagokkal ; a mesék elhangzanak .... Immár a tűz elbamvadott; a sziporkázó láng helyén pislogó parázs maradt és lassankint ez is hűlő hamuvá lett. A gyermek elssunyadott, álmodó lelke s csillagokat követte útjukon. As öreg, a bűvös éjszakától óva, betakarta gondossá és utóbb maga is elssenderült, itt hagyta a földet reggelig. A messse síkon minden elpihent, csak a hü eb virrasztott gazdái fölött éberül, csak a vén fa nézte, nézte as égnek bolygó fényeit, ismeretlen tájak felé tartó, ismeretlen végzetbe siető sok vándorát. A fogyó hold képe föiszált a róna szélén, a kut géme s száras gyöpre hosszú árnyat vetett, még hoazabbat s jegenye. Amint igy állt a csöndes éjben a hold világa ói a csillagok sugári közt. s hallottakat hoszan mélyen átgoadolá ; de az ember Önző szavának hitelt nem adhatott. Miért ragyognának a csillagok csupán as emberért ? Hát oly hatalmas e törpe lény, bogy még s menybolt is szolgálatába áll? Hissen a jog enye ss embernél sokkal nsgyobb és bár hangos szóval beszélni nem bír, mégis többet érhet. És sz a Mindenható, akinek nevét annyit emlegették, akinek odafönn, a csillagokon tal kell lakozni* csupán as emberrel törődnék és árváü hagyna minden más tersantményt? Ez nem igy van, ez nem volna igazság! A csills-goknak más s sorsa, más a czélja. De bogy mi, ki mondja meg?A változékony holdbso nem bízik, csak a mindig ragyogó álIÓ csillagokban. Ott as égnek legtetejéről tekint le egy kiváló, tiszta fényű, égi és földi do.\'-goknak örökké hű tan aj a. Nézete oly re ben teteme nincsen-e még átszállítva? Ha nincs, akkor ez nekünk kedvező kilátást nyújt arra, hogy tetemét hazaszállíthassuk, mert itt ngyis kiirtják a wáhringi temetőt és szívesen elhagyják onnét vinni a tetemeket, — míg ha már át van helyezve a központi sírkertbe, akkor bizony igen bajos lesz ezt kivinni. Én szívesen eszközöltem volna a kutatásokat, ha vasvári Kovács Józs ef ur nekem a kért felvilágosítást megküldi és még most a leg készséges ebben megtenném, ha valaki e tekintetben segélyemre lenne. Nekem a következőkre volna szükségem: 1. Tudnom kell a költő vallását; 2. Mindkét nevét; 3. Az időt, melyben Bécsben lakott; 4. A halálozás napját, avagy havát, iiletve évét ; 5. Bécsben lakott-e \'Vas Gereben, avagy egy külváros ban és melyikben? Mert ez a Bécsben lakás nem tiszta fogalom azok előtt, akik Bé eset nem ismerik. Wáhringben Iáknak rendesen a költők, irók, szerkesztők-tudósok stb. Természetes ráfogják, hogy Wahring külvárosa Bécsnek ; pedig nem igaz, mert ez egy külön város ülsó Ausztriában, külön politikai hatósággal, — csakhogy e; évek multával Bécscsel tökéletesen Össze lett építve. Hyen város sok van Bécs körül vele Összeépítve; fie a legrosszabb benne az, hogy valakit bécsi lakosnak deciaráinak, azután kutató hiában kutat, mert léptéi más irányban hatolnak. De lesznek még olyanak, kik Vass Gerebennel levelez tek, avagy bővebbet is tudnak róla sé ha a „Veszprém" igen tisztelt szerkesztője hajlandónak nyilatkozik arra, hogy nek\'m a kívánt felvilágosítást megadja és engem nagybecsű levelével megtisztel, ugy én szi-en indulok dicső írónk hamvai szolid, oly biztató! Ahogy a végtelen magasból leérnek, sugarai nyájasan lá togstják a fának sárgult levelét és csák jsikkal csillaguktól hoznak üdvöslelet: elsimulnak ss ágakon s s törzsnek hsss-dozott kérgén pihenőre találnak. A levelek lágy susogázra mozdulnak és intésnek s sugarakhoz reszketi kezdéseket; kérdést ss emberek hatalma, as égi testek végsete s a mindenható felől. Ezüst sugárnak arján a kérdés a boltra fölhatol, és a csillag visszatérő aj sugárral küldi válaszát. Eb a válass oly szomorú, a jegenyének legkisebb ágs is agy remeg, levelei oly bánatossá hullanak : sokkal jobb lett volna semmit se kérdeni. . Távol innét, különös épületben egy sáppadt férfi is virraszt s a csillagokkal társalog. Háta mögött mozdulatlan láng gal égő, komoly lámpa hinti fényét sok teleirt papírosra, étsgyótrő manks gyümölcsére. A sáppadt férfi lelke néző esett ébe száll éa * hatalmas znessselátón át ilr pűl azokra az idegen, úttalan mesékre, hogy ott bolyongva töltse as éj szakát, vésető nélkül, csak önerejébe vetett bizalommal. Ellesi s hallÓ csillagoknak útját: honnét jönnek, merre haladnak ? Messse elhagyja a többi halandóknak látható égi testeket, elhatol s külső téj utakíg, a borzadalmas űrnek örök éjszak áju tájaira, és nem fél, hogy altéved a titokzatos ködfoltok között, amelyek még előtte se borulnak föl milliárdnyi csillagokra, amelyek méhükben, millió évekig tartó vajúdás ntán, egykor talán meg-ssűletŐ uj napokat aj világokat rejtenek. A törpe ember merész lelke ott jár közöttük és a végtelennek lesújtó titkaitól nem remeg. Szóba áll asssl a csillaggal is ott ax ég tetején, és s csillag, megvetve ily psránynsk büszke törekvéseit fagyos sssvávsl hozzá igy beJsél. „Mi as ss ember s mindenségbeu mi s főidnek büszke lakója ? I Tünékeny pára; majd létesik, majd meg eloszol, születik, meghal nyomtalanul: valami a semmi határán, de ettől végtelen távol-bsn mágia. Mert a semmi a valamitől oly messse áll, mint as a mindenségtől, Tudom, hogy van ember is : én mindent tudok. Sagaraim nem ismerik, mi s tá- felterelésére, mi — tekintve itteni összeköttetéseimet •- talán még sem fog nekem olyan rehezen sikerülni. Én pedig líévay nrnak megköszönném, hogy szives segítségével a nagy munkához egy porszemeivel is hozzájárulhatok. Bécs, 1888. szept. 26-án. NYÁRI SÁNDOR. Felhívás. Az 1885. évben Budapesten tartandó országos általános kiállítás alulírott soproni kerületi bizottságs, folyó évi szeptember hó 20 án megtartván alakuló közgyűlését, ezzannel működésbe lép. Felhívjuk ennélfogva s soproni kereskedelmi s iparkamara kerüleléhei tartozó lös vény hatóságok, — mint a melyek területére ssen bizottság működése terjed, — összes iparosait, gyárosai; s mezőgazdasággal foglalkozó köreit: .miszerint esen orsságo* kiállítási, mely a maga nemében hazánkbar legelső, tő. meges részvételük által minél fényesebbé és impniánsabbá tenni segítsék. Mert nagy és messse kiható csélok azok, melyek esen országos általános kiállítás által eléretni szándékoltatnak. Cséljs minda? ekelőtt, hogy as ország termelő-képességének hü képét nyajisa; bogy mindennamü találmánynak, újításnak és javításnak ismertetőj* és terjesztője legyen; hogy az eddigelé rejlett kincseket és tehetsegeket felszinro emelje; hogy a társadalom- minden rétegében a kösgasdaság iránti fogékonyságot előmozdítás; hogy a termelőket és iparosokat öntudatra ébressze; hogy az önszemlélet alapján ss összehasonlítások megtételére alkalmat nyújtson: hogy a hazai termények éa ipsroikkek kelendőségét tejlessse s s külföldi verseny terjedését megakasszs; hogy aa előre halt-dottabb ntánzásárs serkentsen ; bogy uj összeköttetések léleeitésére s tömeges, ssolid vásárlásokra alkalmat nyújtson; hogy végül a műízlést fejlessze és a műipar csikkéinek keletét előmozdítsa. Ily gyakorlati csélok elérése ké-psavén as országos általános kiállítás törekvését a kiálltán! ssándékozóknsk nem is sssbsd a gyakorlati iránt kiállítandó tárgyaiknál ssem elől téveszteni, mível csak es utón ies/iaek képesek hazat iparunk s gazdaságunk életrevalóságát, gyakoriali ériékét es hssinálhatóságát feltüntetni. Mert egy-* szokatlan, rendkívüli, sajátlagos, talán msgában véve igen érdekes, de a gyakorlati ételben kevésbé elterjedt tárgyak kiállítása nem fog hassnárs válni sem sz orsságnak, Bem magának a kiállítónak, de igenis as, ba betudjuk bizonyítani, hogy állandó, hsasnálható munkát tudunk előállítani, voI;átmeg át mérik átért, gyorsan rezegve a világűrben, gát nélkül bslsdra a mindent betöltő aetherben, kössőntvo útjukban idegen csillagok sugarait Nincs parány oly csekély hogy ellőttem rejtve maradjon. Meglátom «> földnek emberét, meg a földi folyók fövényét, porssemen a porszemet. Hallom a tengerek tompa dübörgését, hallom s sséi ssavát, hallom a holló leveleknek halk zörejei.- Ast hiasi as ember, hogy, ha küs- . dött és a küsdelembes sl nem lsaksdott, ha lenyűgözte ast, aki nála is gyönyébb, magának ragyogó dicsőséget szerzett, bogy Öt akkor a csillagok ís bámulják. Pedig akár mit tesz a balgatag, azért a mindeoaégben soha föl nem tűnik, azért szánandó rabja a földnek, amelyhez Isn-csoltsn járja be, napja körül keringve, a végtelen űrt, örökre kiszabott pályán, csél nélkül haladva száguldó üstökösök, milliárd napok, az övékhez képest óriások kőzött. Létesik, mert létrejött, minden léteső egyforma jogával, nem több okksl, nem nagyobb osélrs mint a bogár, melyet lábával eltapos. Micsoda nsgy kulömbség is volsa ember és bogár kösött ? Rám nésve ttti vannak a határon, ahol a kicsinynél meg kisebb is lehet. Es is, as is mászik, szalad, töri magát hiába, semmiért, mert agysem alkothat maradandót; kínlódik mint báláiig, ami egyiket előbb, a máaí-kst utóbb eléri. Ámde as örökkévalóságban nincs „előbb", nincs „aló; b" 1 Talán as ember szellemében van a kulömbség? Ez büszke rá, hogy a föld minden lakéi köst legbölcsebb ó lehet, Dicsekszik vele s koldus, bogy van nála szegényebb! Más világokban, más napok bolygóiban más emberek lakosnak, a földlakóéi sokkal külombek, skik előtt a léteső dolgoknak sokai kisebb része vsn rejtve, mint a földiek előtt, akiket oly érsekek uo lg álnak s világ títksioak fölismerésében, aminőkről a földieknek fogalmak se less soha. Azoknak ssebb, gasdsgabb s lét, ssok kétszer annyi érsekkel kéUaar annyi élrasetbsn részesülnek; igss, kétszer annyi bajnak gyötrelmét szenvedik. Ott a leghalsványsbb, legcsekélyebb csillagokban, snsikst a tudatlan földiek maguknak ii kicsiny lenének, etn- bsh kés, emberi lásgslms folytán oly HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY SZEPTEMBER 30-án lg83. hogv gondosan ápolt, egészséges b messze távolba is elszállítható gazdasági termé-nyeinkkel bárkivel is kiálljuk a ver ssnyt. A kiállítás csoportbeosztást a»a-báljzata felöleli a mezőgazdaság, kerió-bzöI, szőlőssel, élő állatok, állati termények, erdészet, bányászat, kézmű-, gyári-és háziipar, köziekedésügy, hajózás, egészségügy, nevelés éa közoktatásügy, valamint a képzőművészet összes ágait. \' illetve fajait, a mennyiben azok as egyes csoportok szerint kibocsátandó külön utasításoknak megfelelnek éa a magyar korona területén termeltettek, vagy lényeges részeiben előállíttattak. Kobbanő és gyúlékony anyagok a kiállításból ki vannak zárva. A bejelentések a kerülati bizottságoknál nyújtandók be, az<<k átvétolóre azonban az alakítandó helyi bÍz»tt&ágok \' ís j\')gosi:vák, kik azoztat az illetékes kerületi vagy szakbizottsághoz küldin. A bejelentés határideje 1883. évi deczember hó 31-é n j á r I e. Utólagos bejelentednek helye van 1884. évi május 1-jéig is, de es e»e\'.ben-l0% nagyobb térdij fizetendő. Csak azok a bejelentéseit vétetnek figyelembe, a melyek az országos kiálli lási hivatal altul kiadott bejelentő iven eszközöltetnek. A bejelentő ív két pél dinyban nyújtandó be. Ily bejelentési ivekkel kívánatra a soproni kerületi kiállítási bizottság, nemkülönben a helyi bizottságok szolgálnak. A tárgyak 1885. évi márczius 1-tŐl márcsius 15-ig Bcd»psstre beszállítau-dók, oda és vitszaszáliitásuk a kiállítót illeti. A térdijak Q méíerenkiot a következők : A) a fedett csarnokban: aj alapterület a szabadon álló tár gyak részére 8 frt j b) alapterület a falak mentében vagy fai mellet levő szekrény-ér 6 frt : c) falterület 3 ír:. Az a) és b) pontok - alatt említett terület magassága 3 méternél nagyobb oem lehet, különben aránylag nagyobb térdij fizetendő. B) Alapterület a félfedett csarnokokban 3 forint. C) Alapterület a szabadban 2 frt. A fizetendő térdij minimumakép a fedett csarnokban :/2 méter, a félfedett csarnokokban 1 méter, a szabadban 2 méter álUpittatik meg. Á kiállítók költségén felállítandó külön pavíllonok u\'án térdij nem fizettetik, A térdij nak egy harmada a bej-lenlés elfogadását igazoló bejelentési ív visszaküldése, illetőleg átvétele alkalmával Azonnal befizetendő, ellenkező esetben az országos bízot\'aág az igénybe vett tér felől máskép intézkedhetik. A térdijnak második harmada 1885. éví június végén, a harmadik harmada a tárgyak elvitele előtt fizetendő. További felvilágosításokkal a be jelentési ívek hátlapjára nyomatott általános szabályzat szolgál. Esőknek olúreboceátásu után ismételten felhívjuk kerületünk Összes iparosait, gyárosait a mesőgazdasággal foglalkozó lakosait, miszerint ugy saját jól fel fogott érdekükben, mint hazsfiui kötelességük tudatában ezen álulános országos tiálÜtásra osiuó] előbb s minél tömegesebben jelentkezzenek. Mindennemű, a kiállitásrs vonatkozó levelezések, kérdezősködések, tudakozódások, valamint a bejelentési ivek kiszolgáltatását kérelmező megkeresések ,az 1885. évben Budapesten tartandó országos általános kiállítás soproni kerületi bizottsága elnökségéhez Sopronban" intézendők. Portoköteles testületek éa személyeknek ezen levelei, a küldő minőségének megjelölése mellett .hivatalos felszólítás folytán portomentes* megjelöléssel látandók el. Kelt Sopronban, 1883. évi szeptember havában. As 1885. évben Budapesten tartandó országos általános kiállítás SOPRONI KERÜLETI BIZOTTSÁGA. müvek létesültek, bogy nálatok slko tóikat félisteneknek tartanák. -És még azok az emberek sem elég bölcsek arTa, hogy szerények legyenek, bogy belássák parányi voltokat. A kába lények hisznek mindé, batót, ukí őket aikotá a létezők köst legkülömbnek s a világot csupán az ő üdvükre az ő kedvűkért teremte a semmiből. Nem tudják, vagy ha tudjak, elhinni gyöngék, hogy nincsen oly mindenható, aki a , semmit valamivé tegye oetn tudják vagy csak hinni nem akarják, nem merik, bogy mindaz, ami létezik, őrüktől fogva van, A semmivel határos kicsinyt kicsinyre rakva végtelen nsgyokat alkot az ürók idő, akit a min-deniég egységes, örökös erője szolgál, hogy létesítse a létezőt már létezettből, nem teremtve, csak átalakítva a világok arcznlatát. Es az idő müveiben nem nézi az embert, nem annak asük lelkivilágát-, as ó kedviért csillag kinem gyúl, miatta soha ki nem alszik. Igy a föld, a nap és annak többi bolygó kísérője, a mai család összes tag-jsi a hulló csillagoknak, az anyag spró részeinek végtelen számos rajaiból, ezer meg ezer millió évek alatt álltak oftszs. kicsinyből nőve nagyra és növekedve még ma is szüntelenül. Száz parányi meteorból, a földi dolgoknál is törpébb valamikből egy nagyobb test alaknlt, ez maga köré vonta, minden nagyobb közös hatalmával a kisebbeknek tömegeit, hogy lassankint képződjék a nap s a napnak rabjai, a körötte járó bolygók. A hulló csillagoknak más, foutosabb hivatásuk van, mint egy-egy pillanatra fölfujt buboréknak asélpattanasát jelezni, más hivatásuk, mínt as ember végzetét mu Ütni: Ők világokat épiteüek. {Vége következik.) Törvényszéki csarnok. Jegyzek a nagy-kanizsai kir, trvszékmínt büntető bíróságnál 1883. évi okt. hóban megtartandó végtárgyalás és ítélethirdetésekről. Október 3 4a. 1904. B/83. Súlyos tea i sértéssel vádolt Kia látván elleni bűnügyben vég-tárgyalás. -» 2667. B/83. Lopás és gyujlogatás-laLjrádott Somogyi Vendé! s társai elleni bűnügyben vógtárgy. 2338. B/83. Hollósi József elleni hÜJÜgyben II od bír. íthird. 2367. B/83. Kovács József s társ elleni bűnügyben Il-od bír. íthird. 2367/ B/83. Hron Gyula elleni bűnügyben Il-od bír. ilbird. 2327. B/83. Varga (hegyi; József lleni bűnügyben 11-od bír íthird. 2313. B/83. Grűnfeld Jakab elleni bűnügyben II od bír. íthird. 2264 B/83. György Ferencz elleni bűnügyben Il-od bir. íthird. 2197. B/83, Ifj. Jakab János ellen: bűnügyben Il-od bir. ithird. 2196. B/83. Gíber Ferencz elleni bűnügyben Il-od bir. Íthird. 2329. B/83- Kohn Gyula elleni bűnügyben Ill-ad bir. ithírd. Október 6 án. 1970- B/83. Csalással vádolt Svartz Márkus s társai elleni bűnügyben vég-tárgyalá s. 2790. B/83 KnöpÜer Antal csalással vádolt letartóztatott elleni bűnügyben végtárgyalás. 2800. B/83. Lopással vádolt Pető Sáudor s társai elleni bűnügyben vég-tárgyalás. 248S. B/83. Benkó István s társ elleni bűnügyben lTI-ad bir. ilhír-detés. 2429. B/83. Magyarics Józsrf él-leni bűnügyben Il-od bír. ithird. 2369. B/83. Kis János elleni bűnügyben Il-od hír. ithird. 2406. B/83. Peez Ferencz elleni bűnügyben Il-od bir. ithird. 2504. B/83. Madlicz litván elleni bűnügyben Il-od bir. íthird. 2532. B/83. Ifj. Fáró Márton elleni bűnügyben III ad bir. ithird. 2542. B/83. Tóth István elleni bűnügyben III ad bir. ithird. 2561. B/83. Ifj. Jambrovícs Ist-váa III sd bir. ilbird. Október 10-én. 2183. B/83. Hatóság elleni erőszakkal vádolt Tizedes Jóssef s társa elleni bűnügyben végt. 2086. B/83. Súlyos testi sértéssel vádolt Nemes Antal elleni bűnügyben vég tárgyat ás. 2630. B/83. Több rendbeli lopással vádolt Nyegvoecz István elleni bűnügyben vógtárgy, 2844. B/83. [Horváth Imre elleni bűnügyben Il-od bir. íthird. 2949, B/83. Hajdú János elleni bűnügyben II od bir. ithird. 2970. B/83 GoluW.cs Lukács elleni bűnügyben Il-od bir. ithird. Október 13-án. 2612. B/83. Hatóság elleni erőszakkal vádol: .Németh Ferenci s társai elleni bűnügyben végt. 1807. B/83. Lopás bűntettével vádolt Tompa Imre elleni bűnügyben végtárgyalás, 2575. B/83. Hatóság elleni erőszak bűntettével vádolt Volheim Ernő elleni bűnügyben végtárgy. Október 17-én. 1874. B/83. Hatóság elleni erőssakkal vádolt Szakái Imre elleni bűnügyben végtárgyal ás. 2962. B/83. Emberöléssel vádolt Kócz Ferenci elleni bűnügyben vógtár-gyaiás. 3779. B/83. Lopással vádolt Molnár András elleni bűnügyben végt. Október 20. 2782. B/83. Lopással vádolt ifj, Nagy látván elleni bűnügyben végtár gyei ás. 2789. B/83. Lopással vádolt Perica Imre elleni bünüg, ben végt. j 2804, B/83. NemcB József elleni bűnügyben végtárgy. Kelt Nagy Kanizsán, \'a kir. trvszék mint büntető bíróságnál 1883. szeptember 27-én. Kiadta: PLANDER GYÖRGY kir. trvszékí irodatíazt Hirek. — Királyunk neve napján oU. 4 én a helybeli szent Ferencziek templomában ünnepélyes isteni tisztelet lesz; mely alkalommal Hock János jeles vezetése mellett a polg.-iskolal zene- és énekkar fog fellépni. — gyorsírászati tanfolyamot nyit varosunkban dr. Kelé A utal. Bővebb értesítést jövő számunk hoz. Addig is tőle lakásán (Széchenyi-tér 6. sz.) közelebbi értesítést nyerhet mindenki. — A helybeli katb. fogy inna* síum, gyakorlóiskolája f, bő 18-áu tartotta alakuló gyűlését, melyet as intézet buzgó igazgatója, ft. Pap János nyitott meg, lelkes besséddel vázolván s gyak. iskola cséljait. s buzdítván az ifjúságot e cselok felé való szakadatlan törekvésre. Ezzel a „Gyak. iskolát" ez évre megalakultnak jelentvén ki, a gyűlést as if jak lelkes éljenzése köst oda hagyta, miután annak további vezetését, a körnek számos éven át ügybuzgó vesetőjére, ft. Hám Jóssef a magyar nyelv, és irodalom nagy tudományú tanárára bista; ki is harsány éljenzés között foglalta el as elnöki helyet. Azután szépen átgon doh, elméseégben gazdag beszédben jelölte ki a kör működési irányát, melyet valamint eddig, ugy es évben is követni fog. Esen általános lelkesedést keltett szavak utén a tisztviselői kar a\'akolt meg, a következőképen: Elnök a főgymn. igazgatója. Yezerelo.uk : Hám József tanár. Főjegyző: Toskánó Béla Via Má zodjegyiŐ : Schweiger Adolf VIII. Pénztárnok: Pete Lajos VIII. Főkönyvtárnok; Tollasícs László VIII. Segédkönyv-tárnok: Mátét! János VII. osztálybeli tanulók. A jövőre vonatkozó általános utasítások után a gyűlés véget ért, N.-Kanizsán, szept. 21. 1883. —r.—í. — Értesítés. Közbejött akadály miatt a nagy-kanizsai kiidednevelő egyesület magyar utczaí fiókovodájának megnyitása előbb nem eszközöltethetvén, ez évi október első napján a szokott módon történik, miről az érdekelteket ezennel értesiti az elnökség. — Az 1883/4 tanév f. hó 18-ánsk délelőttjén gyűlt össze a tőgymnssium négy felső osztályának ifjúság, hogy a már év ek óta fennálló, évről-évre nagyobb eredményeket felmutatni képes „Deák segély ző egyesületei" ez évre ís meg-alakítsa. Ft. Pap JánOB igazgató ur mint az egyesület elnöke a gyűlést" megnyitván, magvas bessédében buzdította as ifjúságot a nemes csélna, fel említette beszédében, hogy ezen egyesület képe kicsinyben a nagy táraodalomnak, valamint a társadalom nemes feladatának ismeri kévéébe tehotŐabjeit, szegényebbjeit segélyezni, anyagi viszonyaikon a mennyire lehet segíteni,ugy itt Ís esen egyesületnek sem képezi más czéljá\', mint ason szegény tanulókat,kik jó viseletűk és szorgalmuk folytán a segélyt méltán megérdemlik — ele re segíteni. — De nem — folytatá — más czélja ia van esen egyesületnek: rejtett czélja — aa ifjúságot már ideje korán hozzá szoktatni as adakozásra és serkenteni a jő saivíl-ségre, hogy midőn kijut a társadalomba már kötelességének tartsa felebarátját segíteni. Saívemelő beszédét befejezvén, as egyesület elnökéül Pete Lajos,titkárul Schmidt Zsigmond, pénstárnokul Far, kas G. íőgymnasium VIII. osztályú, tanulók neveztettek ki ft. Pap J. igazgató által. Titkos szavazás utján pedig megválasztattak bizottmánya tagokul: Folly Gyula, Goda László, Beskó Zoltán, Kocsis Kálmán,Joung Béla, Kobn Samu, VIII. o tanulók. Mátéfy János ellenőr. Fülöp Jóssef, Hertelendy József, Ksan Károly, Varias Ödön, VII. o, tanulók. Hajós Kálmán, Tamás János, \'VI. o. tanulok. Pénzeli Lássió, Topolies István, V. o. tanulók. Ezután a négy főhivatalnoknak az őket illető irományokat átadta, kíván* ván az ég urától, jogy sikerrel késelhessék, mit ők megköszönvén éa az ifjúság í\'ot. igazgató ur távozását észrevévén, harsán éljenzés köst hagyta el a termet. Schmidt Zsidmond s. e. titkár, Nagy-Kanizsa szept. 22. 1883. — txlnhazi hirek. Arsdy asin-társalata még csak kevés ideig marad kö -rünkbes, — mint értesülünk csak a jövő hetet tölti itt. — E rövid egy heti működésük azonban nagyonárdekesnek ígérkezik, ugyanis két legelső primadonnája a vidéknek H. Dancz Nina utóbb a debrecseni színház drámai primadonnája és Pajor Emília kitűnő hírű énekesnő, egymást fölváltva fognak vendégszerepelni. H. Dános Nina kedden október 2-án fog először fellépni. P a-j o r Emília közvetlenül utána operettében. Vasárnap először kerül színre SA szárai malom" legújabb ere* detí énekes népszínmű, mely a budapesti népszínházban a folyó év tavassán adatott először. Hétfőn R e i n e r A i tónis jutalomjátéka leend „A f a 1 rossza\' korán elhunyt j-les írónk kitűnő népszínműre. A jövő heti drámai repertoír .Váljunk el" Sardoa e kitűnő vígjátéka .Ks m el i á s h öl gy" Gauthier Margit, Dumas világhírű drámája, — Serge Pánin legújabb nagyhatású színmű O fa n e t-t ő 1, — a operettek közű! „Nap és Hold Lecocq legdailamoeabb uj operett-je, .Striuu" közkedvel tségű „D e n e-vér" (Fledermausx) operetléje. S való ssinűleg még egyszer a .Koldus diák" is színre kerülend. — Egy szent lefcny/H as őran gyallal beszél. Babos FerencznéDervalic* Rozi bsgyárosi lakósnő egy 13évesleány-nyal járt a vidékben és egyes falvakban megszálva,est mint olyan szentet mutogatta, akí időközönként egy fél érára meghal s midőn felébred, elbeszéli, hogy az Őrangyal néki ezt és ezt mondta s a körülállók nak e sserint jósol. — A siker azonban vakmerőséget szül s igy Nagy-Kanizsára is eljöttek szerencsét próbálni éa fájdalom, itt is akadtak olyanok a kis elhitték, hogy Csondor Anna (mert így nevezik a 13 éves szentet).csakúgyan\'meg hal és as őrangyallal beszélget és ennek sngalmázasából jósol, fel is keresték e végett sokan különösen asszonyok; azon ban a rendőrség is felkereste a ssenteket. de sehogy sem akarta hinni as őrangyal megjelenését, hanem letartóztatta Rozi nénit szent leányával együtt s megindítva ellenük a vizsgálatot átadta a kir. járásbíróságnak. — A tnOSt bekövetkezendő Őszi idény és uj október—deci cm béri évnegyed beáltával ajánljak Wsjdits Jóssef könyvkereskedését, minden divatlap és folyóiratok Desertésére- A divatlapok és folyóiratok megjelenésük után azonnal házhoz hordatnak vagy postán ssétkűl detnek. — Honvéd-gyakorlat Bakon. Megyénk eme községe f. nő 26-án asép látványnak volt színhelye. A Nagy-Kani\' zaán állomásozó két- és a körmendi egy zászlóalj tartott Bak község határán nagy gyakorlatot. Reggeli 8 órakor sűrű pus-karopogás adta hírül, hogy a Bakon elhelyezkedett megszálló sereget a támadó ellenség föltalálta. A megye kűlönböaő részéről összesereglett női- és férfiközönség három órán gyönyörködhetett a ritka ssép hadijáték fölött, mely ba a valóságban vivatik, alig engedte volna meg a szemlélést, mivel a golyósápor nem igen tessen különbséget békés ssemlélő vagy ellenség között; de igy élvezhették a lá tomány szépségét míodazok, kiknek élvesetet nyújt a látványosság. A föltételezett háború tüzetesebb ismertetése fölöslegessé válik, mert az ugy folyt le,mtnt egy rendszeres Ütkösot, csak hogy vér tócsák nem jelölték nyomait. Sokkal érdekesebb megismertetni ast a fogadtatást, melyben e megye közönsége a kebeléből kikerült két zászlóalj legénységét fogadta. — Menat, jövet s pihen őállomáso-kon Gebén, Felső Rajkon üdiiŐ ételek, italokkal várták a községek értelmiségei a legénységet, a tisztikart, Szt,-Míhilyon a két zászlóalj lehető kényelmes elhelye-zéséról, megvendégeléeéről gondoskodva volt. A baki üt köre; után pedig a község előtt ütött tábor egysserre megtelt salamegye virágaival: szebbnél tsebb hölgyekkel és pezsgő élet keletkezett a csata szintéren. Ki tudná ^mindazon ragyogó szempárok birtokosnóinek nevét fölső rolni, kik a csata zajában kifáradt bar csosokba erőt öntöttek, hogy feledve fáradalmaikat, tánezra pördüljenek a sala-egerazegi zenekar lelkesítő hangjai mel lettl? A megye kősönaége megvendégelte Mars fiait és örökre emlékeselessé tették elöltük a képselt csatái, melyet szülőföldük határában vívtak. Gráf lovassági tábornok, főparancsnoksági be-helyettes, Hollán Ernő altábornagy kerületi parancsnok, Paxy ezredes, dandár parancsnok és Gősony esredés vettek részt a gyakorlati — ütközet megbira-lásában. Ssebbnél ssebb pohárköszöntők mondattak Svistics alispán, Hollán altábornagy, Csertán birtokos és más urak állal, melyek mindannyian a hon szeretet tűiétől e> teljesen magyar zamattól pezsegtek. Helyes a honvédségnek Ilyetén gyakorlati alkalmazhatóságánál: bemutatása, mert míg egyrészről a honvédség bele-éti magát as ismeretlen telepeken történő megütközésbe, más részről a közönség is látván a honvédség alkalmazható voltát; ragaszkodást kelt ennek életrevalósága iránt és bizalommal tekint a következhető nehéz idők elé, midőn nemzeti-ereje a hasának próbára te - toiik! — — Arányi Dezsőnek, as itt mű ködő színtársulat ritka tehetségű komikusának jutalomjátéka szerdán, október 3-án less. Színre kerül ez alkalommal a .Tricoche és Cscolet" világszerte ismert kitűnő franczia bohózat. A jutalmazandó Tricoche szarepében 9 különböző komikus alakban jelenik meg. A jelet komikus már több alakban bemutatta művészi erejét, s így müártő kö- zönségünknek különösen sjánlgatní Őt fölösleges. Mi közönségünkkel szemben teljes önérzettel merjük előre is állítani, hogy az a közönség, mely rövid egy éve Kövesit (Tóth Béla szín tár salátán ál) tömeges megjelenésével jutalmazta, Arányit, as említett felett műviszá erőben magasan illő tehetséget méltóan fogja es alkalommal kitüntetni. — VendeglíVmegiiTitts. A „Fekete Sas-hos czimsett jó hírnevű vendéglőt Dirid István bérbe vette és ast folyó évi október 1-én ünnepélyesen megnyitja. Törekedni fog, hogy ízletes ételei, JŐ italai és pontos kiszolgálás által a n. é. közönség igéoyeinek megfelelhessen. — — Szommer Sándor, lapunk jeles dolgozó-társa nevét, ministeri euge-délylyel ,N y i r i\'-ra magyarosította. — — Megyei bizottsági tagokul Keszthelyen Lénárd Ernő és Baláss Árpád választattak. — Két század vadász vonult Sü magbrölf. évi sznpt. 24-én Tapolcaira; téli asállásra; egy szazad ugyan e napon ide érkesett. Fisessűnk kstonabctsállá-solaai adót, :ártsunk katonát] ? — Megyei bizottsági tagokká Sü-megh: Surgöth Miksa ügyvédet és dr. Lukovics Gábor urakat válaeatotta í. évi szept. 25-én. A jóakarathoz üdvös tevékenységet kívánunk, — GykSZhlr. Vörös János keszthelyi köss. tamilét súlyos csapás érte, 3 éves Zoltán nevű fis ssept. hó 26-án jjobb létre szenderült. A 28-án d. e, 10 órakor végbe ment temetés alkalmával tanúsított részvét szolgáljon a bánatos szülőknek némi vigaszul. Áldás és béke lengjen a kisded halott porai fűlött! — öngyilkosság - Szerdán délután 5 óra tájban egy megrendítő öngyilkossági hír futotta be Kesstbely város lakói\'-, sxámossn siettek ki a jelzett helyre, a város délnyugati róssóa levő uj majorhoz vésető útra s személyeién győződtek meg Zspletál János építész Öngyilkosságáról, ki nem tudni miokból ss emiitett ut mellett egy árokparton egy revolverrel homlokon lőtte magát s feltalálása alkalmával mar meg volt halva. — A nemzetközi villaoykiállitás s a cs. kir. Práterben a történelmi kiállításra Bécs városában az uj városházban vasárnap f. évi október 7-én reggeli 12 óra 5 pereskor külön kéjvonat iodul igen mérsékelt árak mellett Nagy-Kanizsáról Bécsbe. Menetarak 14 napig érvényes viaszaotasasi jegyekkel. Nagy-Ka-n\'izsáról Bécsbe II. oszt. 10 frt 10 kr. III. oszt. 6 frt 80 kr. Megérkezés Bécsbe 7. október 9 óra 24 prcskor éjfélelőtt. Minden közelebbit különösen a kedvei menyeket rat. a mindenütt található falragaszok tartalmazzák. Színészet Kedden, szept. 25-én adták „A nagysás hóbortja* czimü 3 felvonásos vígjátékot, mely igen szellemesen in, tanulságos jellemvigjiték; különösen hatásos pedig oly erők kezében, kiknek as Író intentioit érvényre emelni sikerül, — mint est as előadás folytán Örömmel tapasztaltuk. — Bodrogi Dénes a legkisebb árnyalatig hú jellemsetességgel [mutatta be a diplomataság hóbortjában szenvedő bankárt, kí saját hivatását elhanyagolva, folytonosan a hírlapokat bújja, mindenkit politikával kínos, s kinek erős meggyőződése, hogy diplomatiai dolgokban a birodalmi kancsellárnak egyedül ő adhat jó eredményt biztosító tanácsot. — N. Könyves Mari játékában volt ugyan köretkezotesség, de a jellemzés már nem sikerült neki ugy. Hangja kiesé erős, modora kissé harcsiaa volt a grófnői szerepre. — Nagytanulmányról tanúskodott Demidor Imre az ő kitűnő játékával. A pedáns elveinek rabjaként szereplő tanárt a maga hidegségében, továbbá ason mozzanatok "hatását, melyek őt as essményiség, a mindenben fóldőntulisá-got kareaés hóbortjából kijózanítják, valóban kitűnően játszotta és kiérdemelte a közönség zajos tapsait. — Komikus szerepében igen nagy hatással alakított Arányi Dezső. Tetszést aratott még: So-mogyiné Júlia, Liczenmsyer Síidi, Arányiné, Boránd, Bodrogi Lina stb. Általában a darab igen nagy hatást keltett. Kár, hogy közönségünk as efféle, valódi müelvesetet nyújtó darabokat jobban nem pártoljál Szerdán, ssept. 26-án BA kisaaz-saony feleségem" czimü 3 felvonásos operetté került színre, Arady Emilia jti-talomjátékánl. Jutalmazott (a osimsserep-ben) igen ssép felfogással játszott és gyönyörűen énekelt Közönségünk őt két ssép csokorral és értékes ajándékkal tüntette ki s általában minden kilépte alkalmával nagy ovatioval fogadta. Zajos tapsokat arattak még Boránd, Juháss, Érosí, Bodrogi. Csütörtökön, ssept. 27-én adatott Dobsa Lajos „Hunyady Lssslő halála" czímü 5 feívonásos drámája. A tárgy drámáilag igen jől van feldolgozva é; bőven kínálkozik abban a színésznek alkalom tehetségeinek ragyogtatására. Só- HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY BZBPTEMBRB SO-in 188S. H I B D E T E S E K< toogyi Károly igen kitűnő Hunyady László volt, szerepét teljesen betöltötte. A szereplés oroszlánrésze azonban ez estén Demidorsak (V. László) jutott; ole inte nem igen melegedett bels szerepébe és a határozatlan jellemű, gyenge^ k: rálynak szinte erélyes jellemet adott hangjával, fellépésével;de később.mikor a királyi koronaját gyengeségénél fogva remegve féltő királyt az igazság és hata-talomféltés harcsában mutatta be, rendkívüli hatással játszott. Arczán a lelkiküzdelmek vihara megrázó hűséggel volt kifejezve. Szerepe koronáját azon jelenet képezte, midőn lelkiismerelétől furdal-tan, bisslmát veszti sz emberek iránt és szomjúságtól halálig kinsottan fél egy pohár vizet környezetétől elfogadni. Végre Ronow Agne-a (Somogyiné) kedvesétől elfogad egy pohár vizel, mert az előtte iszik belőle. E pohárból iszsza ba-Hlát. As a meghal ás, amin őt Demidor bemutatott, becsületére váltott volna egy tapasztalatokban gazdagabb művésznek ís. — Bodrogi Dénes (Grara) kissé kedvetlenül játszott és a nagyszerepü Intri-kus majdnem elmosódott k eseiben. Azon kívül a hajsatviseléa s kor dtvstával nem egyezett meg. Éppen ezt mondhatjuk Komlósiról (Szilágyi) is, ki a rozsa masqairozás mellett méltóságos fölló-pésü, büsske magya rŐurból majdnem gorombáskodó porkolábot csinált. — Könyves Mari igen jó Szilágyiné volt egész odáig, mig fia bolt tetemét meg nem látta az ablakon át. Itt anyai aze relme nagyságából kifolyólag olyan jelenetnek kellett volna a nézők előtt leját-ssódni, mely hullámot vert volna a véren; de az Ő fajdalotokÍtörése nem volt semmivel sem nagyobb, mint egy oly anyáé, ki fiát lováról leesni látja as ab lakon át. — Bodrogi Linz (Gara Mária) kimagaslott sz órülésí jelenetben. Arányi (Cziliey) kis szerepében is elég jeüemze-tességgel játszott. Az egész darab tagadhatatlanul ossseTágóan volt eljátszva, a ba egyik másik szereplő nem képes s sserep magaslatára etnelkedLÍ, annak jó részben maga a közönség oka. Miért rajoog idegen comédiákért?! Miért nem nyújt többszőr alkalmat ;és teret színművészeinknek a valódi művészi tanulmányt igénylő darabokban tehetségeik érvényesítésére? \| Irodalom. (E rotat alatt még-említett munkák Nagj-Kaoluán Wajdits Jiasef könyikoretekrdgiébe kaphatók vagy általa megrendel ha tők. Vidéki mrgronds lések posta fordultával pontosan esz-köi Ültetnek.) — A -Vadasziupra", es egyetlen magyar v adsaz-u jaágra mely mindet) hónapban 3-szor jtleaik meg 12 —16 négyrét oldalon, október 1-töI fogva uj előfizetés nyitatik -\\ évre vagy félévre, l frt 50 kr. Illetőleg 3 írtjával. E lapban fris vadászati hírek és leírásokon kívül igen jó elbeszélések, fegyver éa töltény ismertetések a vízslászat és vizsla-verse nyek, gsiss versenyek, asarvas^serge vadászatok, egy ásóval minden mi & vad-tenyészet vadászat és ennek mullattató körében előfordul — részletesen közöltetik. A .Vadászlap" mely egyúttal sz .Országos nagy vadászati védegylet" s s „Sport-egyesület" hivatalos közlönye, most D7 ik évfolyamban van, s olvasói száma évről-évre gyarapodik. As elffizetések a szerkesztő Sárkány János FerAci nevére Budsprstre nemzeti cssino II. emelet — küldendők. — Előfizetési felhívás a „nyári alkony" czimü elbeszélésekre. Irta: Horváth Kálmán. A kötet előfizetési ára 1 frt. Huszonhárom éve annak, hogy az irodalom közharcsosánsk felcsaptam. Huszonhárom év hossza idő, nsgy idő, — b s szép, jő és igssért lelkesülő közönség! bizonynyal többször, bisonynysl sokszor] találkozott „Sas" — „Seregély" vágyj saját nevem alatt költeményeim, villany szikráim, humoreskjeim, elbeszélése rsjsaim, beszélyeim és regényeimmel, és igy mint régi ismerős bizalommal fordu lok a t. közönséghez: — midőn először lépek fel „előfizetési felbivástsl \'. hogy szerény irodalmi müködésemL35 pártfogásra méltassa. Elbeszélésem u\\ jait s gyakorlati életből merítettem a ott, bol a mult szerepel, leghűbb történetírón kst használtam forraszul. Midőn s nagy közönséget, barátaimat, ismerőseimet, hazánk nemes hölgyeit s mindazokat, kik a azépértz a nemeaért .lelkesülnek arra kérem, hogy a „Nyári alkony\'-ra előfizetni, különösen pedig előfizetőket gyűjteni kegyeskedjenek : magamat és müvemet ujbólnagy becsű pártfogásukba alánlom. Gyűjtőknek minden 10 példány után egy tisztelet-példánynysl szolgálok. Az előfizetési ivek f. évi október 25 ig beküldendők a a 10—12 nyomtatott! ivból álló kötatt október végén as elő-, fisetőnek megküldetik. Budapest. 1883. október 16-án. Tisztelettel Hor-áth Kálmán, Budapest, I. kerűiet, láncsbid fői 1. szám. Vasúti menetrend. Érkezik. Béggel. Indul. 0. P. 1 Ó\|P- B. Djhely P.v. 4 8 Pragerfiol P.v. 4 48 Buda P. v. 4 18 Barcs P. v 5 10 Fiume Oy.v 5 27 Bada C-T.v 6 — Pragerhof Sj.v & 46 B Ujhsiy V. v. 6 15 Bada V. v. T 15 Délben. Sopr-n V. v. 121161 ! Bada P.V 12 — Pragerhof P. v. 115 Pragerhof P. v. S Barcs V. r 141 Sopron T.v 2 55 Bada P. v. Bares V. v. 8 — Éjjel. Buda V. v » SÍI PragerhoflGy v 10 M B Ujhely P. T 10 28 Finms Gy.r 11 4 Buda By.v 10 58 Buda P. T. 11 50 3ragerhof P. v. 11 19 B. Üjhslv P. v IS 5 Barcs P.v. 11 »1 SKSKSYAI-«JTT legjobb Asztall-és Uditi) ital, kltani hatásénak «izaay.ll :«;5gis=c:. géfS tujekaá), gyotsor-é ketyeg bonrtaál. L DECSEK\'iz MMZtéi c ;=ss s ; t e :t r c;. Mattoni Henrik, Lzpreier és kiadó: SZÁLÁT SÍXDOR. Feleld szerkeszti : TASS ÁLMOS. liptui.jdonoB: WAJDITS JÓZSEF. sztragon Mustár! sseb. csomagolás Scnmldt Viktor és fialj bécsi kSlösleeess&gi üzlete, belföldi hitelesítésééi valódi minőségben » gyári rédjegygyel! ollitV. V,. >/, ét \'/, Wóe ttVO- gakben kapb.iók minden füsaor és különlegessági Ősietekben. 963 7-26! és B e e a. IAYFARTHPE & Co mezőgazdasági gépgyárosok rankfurt a\|m, Párig, Inte r-b n r g Baktárt tartanak és szétküldenek pontosan Bécsből. KonROly Usztltö Xé>~L3, trleur mindenféle nagyságban. Szelelő rostóOE, mozgó azttttKkal és rázókkal. KuHorlCZa morzsoló kézi- és géphajtisra. Sorvetö sróiJOlü meritókerék vagy kanál rendszerre. R.ÓpavÓjfrö-KépeH; szelet vagy darabos metszésre. SzeCBBiaVágÓ-gepelI 22 nagyságban. 1004 6 -8 PssT* Rajzok és leírások kívánatra ingyen és bérmentve. Elárusítók kerestetnek. Ismét eladóknak magas százalék. Ph. Mayfarth & Co. Bécs II. Praterstrasse 78. IMIIM lllllll Dr. Hartmann Auxiiiumj a legjobb gyógysser Hugycsőbetegség ellen uraknál és folyadék nőknél, szigorúan orvosi vény ntán készített ryógy-szer — gyógyít befees kendesés és fájdalom, ntóbetegséa; aélkoi, ojoaasa beállott Tttgj bármily elavult baj, alaposan ás megfelelő\' gyorsan. Határozottan dr. Hartmann Aniiliamja kérendS b ifj ezt S mailekéit baszna lati nUsitási kOnyVTel együtt ás sr; a dr.Hartmann intásetébea tanács-ban tartott jogosin jegy a maga valódiságában kapbaté minden nagyobb gyógjtser-tártaB 2 frt 80 krért Fő raktár: Twerdy W. gyógy&z. I. Kohlmarkt 11 Bécs. Baktár: Práter Bála gySfyBZeresz arsál Nagy-Kanizsán. U. I. Dr. Kartninc nr rendel 3— \'2-ig-és 4—G-ig intezetében s itt minden ugy mint addig ia, mi-idenoemu bSr- és titkos betegségek, m,\'- kfllonben férfi erS gyengOlés, kiválóan kitflnő mód sseríat, minden uté-ko.otkeiés elkerülése nélkfll, Syphtlís é dagadások és nisdennemu betegiégek jobban íryórjitutnsk. Uersékelt dij. r-eé-lileg U. 971 69— Wien, SUdt, Sellergmsse Nr. II. WIESE és TÁRSA, os. k. asab. pénusekrény-gyárosok, Bécs, Budapesten, Prága. Plókraktár: Budapest, Sugár-ot 2. n. (Fontaldre palota), ajánlják a saját gyártmánya legkitűnőbb sssrkssslB tűzmsntes és s \' betörés sllsn bistos pénzszekrényeiket, kézi ezekrtn,, misolö gép és műxlriikst . legnugyob riliiitikbll, mértekeit írsiírl. Képes irjegytókek ki.in.tre ingjén ée bérmeatre. BSV U- i- A t. ci. köeönség érdekében kérjük ciimünket non-tostc kitölteni, nebog, 20 é. ótt fennálló gjirunkst, egj TLaodor Wieee 4 Comp; etintén hiaOoM éi sokkéi fiatslabb csdrgel AejseU-ves.se. 967 13-20. 11 M I M MIMII1* A legjobb s2>ivarka-papiros LE HOUBLON Français gyártmány. Ulanmieoktôl ővatik. f\\ E saÍTarkapapir csak akkor vslÖdl, /X ha minden lap LE HoUBLOS bé- a\\ dx lregzLtmsgánhordjaés minden kar- xfc ton as alaac látható vádjesrrgjal ás Vf 15 aláirással van ellátva. 876 1 6—2z U 1 SkMKWHT.a^a^riJriitul«.FaSIS II III MIMIM IIIIIII lillll* Szabadalm. Gőz-Mozdonyok. * Biztosítja koránk legolcsóbb, legbiztosabb és legállandóbb munka ereje. Etoyft: Sem kaiooSs fflto, B«m hatósági anfsdély, sem talpazat, sem kttlOnos kémény, Bsm asQluégss, Járass ssj-tatsn, o ssarlnt lskőhásakban is bátran alkalmazható a műhelyekben. __ B mosdoBjok kőzni ssty ssámmsl vannak malmok, eaementgjárak, báDyamdrelat, fllrésa, gépgyárak, isorögyá-rak, könyvnyomdák, koayomdik, villaajos késatláksk, hea-tsszQflbely, knváesmfibely, pétkávé gyársk, siappaoos mfi. —--hely, keményitS gyár, eistergilyos mSbe\'y, asstslos mí- hsiy, sorfÖzdik, kalapgjárakbac stb. 966 U -IS. Ajánló is elisme.E levelekkel, valamint kspas árjasjséksal ingyea és bénnantvs szolgálnak. SHANZ O. és HŐDINGER a. öép-gjir, Béea, XI, D a m p f g s s ¦ e Kr. IS. iIIIMIIIIIIIIII 11 I uemzetkSsI tillanyklállítáj s a cs. kir. Práterben a téneln.: kiállitssra Bécs városában aa nj viroibásban vasárnap f.éri\| októbor 7-én reggs\'i 12 óta 5 porcakor külön kéjvonat indul igen mérsékelt árak msllou SAGY-KANlZSÁBÓL BÉCSBE. Menctirak 14 aaptg érvényes visazaatasisi jegyekkel. Sagy-fTaniasirél Bócsbs II. oszt 10 írt 10 kr. III. oszt. 6 frt 8 Megérkezés Bécsbe 7 októberben 9 óra 24 pereskor éjfél előtt. Minden közelebbit különösen a k ed ve ím éo veket s.-.t. a niindeatltt található falragaszok taKalzoasaák. km i-i Schroeckl G. elsS bácsi nlaaási irodája, I. Eolovratrisg 9. a >oooooooooooooooooor#\| Ezennel ven exerenceénk tndomatre jatní, bog, & t. cs. kosSn ség kénjeimére szükségesnek véltük vesérügynökőknél Sartory 03ear urnái .egj gezdagon felszerelt raktárt pussgö borokból felállittzttni. Midén írsneaia mód sserint kezelt kitüné minőségű borainkat A legjobban ajánljak, bistositjuk z pontos és rendes kiszolgálásról. 1033 i-3. A palini urodalom pincze-gazdászata ÍOOOO as "11 1 =ii a Dr. Msiifingsr tuar gr által fdtalilt is fsdSs$«4eta alatt arikidi gyár MeitfiBger-káiytiák eldimtisára. Legjobb j\'düiröifütó ttdelövtl ellátott kályhák. HEIM H. Felső Döblingben Becs mellett. RAKTÁR: Budapest, Thonet-udvar. 9E5 6-ia. Raktár: Bécs I. Klrtnw irt 42. Ezen a legegyszerűbben iganthaló rendszerrel biró, rögtön fíló, • gyorsan itmelegüló erdrel biró s kis tárt foglaló kilyhii — csekély fotóanyag szükséglettel elláthatók — a bennt lévó tttz tartós kezelése egy&zerö — minden tisztogatás nélkül — továbbá nem tapasztalható ennél a gyors füles által okozott égetó forró melegség mint mis vaskályháknál. — Legolcsóbban tüzelhető kellemetes melegséggel. Tüzelheti egy ilyes kályhával 3 szoba — de kapható olyan is, mely at egész lakosztályt átmelegíti. A gyár vádjegye s kályha ajta jánal a beit* felén láthat*. SSf utánzásoktól óvjak. "SBf Alnéseti • képes árzzebály kapható kSzkiviaztra dijmentezeo leidiager kályhák és nazi eszközök gyáriban. Waidlts József karyTnyomdajából Hagy-Kanizsin,