Zalai Közlöny 1883 087-095sz november.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	8.82 MB
Keltezés:	2009-10-22 10:17:57

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	2333
Megtekintések száma:	6941
Leírás:	Zalai Közlöny 1883 087-095. szám november Zalai Közlöny Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap 22. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: NAtíY-KANlZSA. 1883. november 1-én. Huszonkettedik évioiyani. ¦ yed >vre.....2 , KffV utam 10 Jer HIRDETÉSEK hasából petitsorban T, mas,<iíli-.»r h * minden további sorért 5 kr, NYILTTÉRBEK toronként 10 krért Tétetnek teí n.itári illeték minden egyes hird.!-lésért 30 kr. fiiPtr-ndfi. A lap szellemi részéi illető közlemé-nyek a szerkesztőhöz, anyagi részét illető közlemények pedig a kiadóhoz bérmentre intézendok: 2í AGY - K ANI Z S A Wlasslcshaz. Bérmentetlen levelek csak ismert munkatársaktól fogadtatnak ol. Kéxiratok -issza nem küldetnek .Nagy-kanizsai önt. tűzoltó-egylet, a „zalamegyei általános tanítótestület" a „nagy-kanizsai kisdednevelő egyesület", a ,nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet, a „soproni keres kedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmánya", s több megyei és városi egyesölet hivatalos értesítője. Hetenkliit kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Sohasem volt oly roppant fontosaága a kereszténység kegyeletes ünnepének, mint korunkban, a társadalmi meghasonlás, a vallási közöny, a higelméjü nyegleség, a fajgyűlölet, az anyag után Taló lótás-futás, az erény megfeszité ének felleges korában. Nagyon jó ilyenkor leborulni azok hantjaira, kik önzetlenül szerettek hazát, szülőt, testvért, felebarátot; kik — ha gőgös elmével nem értek is egekig, — tudtak melegülni, hevülni, lángolni kölcsönös szeretetben; összetartva küzdeni salaktalan czélért, meghalni egy nagy gondolatért; átszellemülni a tiszta szív csendes nyugalmával, kik a? erényt kötelességnek ismer ték; kik . nem azért beszéltek az Istenséggel, hegy felebarátjalkat megátkozzák. Nagyon jó ilyenkor azok fölött a csendes halmok fölött megállani, elmerengni; — meggyújtani nem a külső csillogás, a módhirdetés világait, hanem az emlékezet fáKlyáját és a drága koszorúk helyett átkarolni azokat a hideg fejfákat a megtért sziv melegével, megöntözni a jó sziveket takaró haimokat megbánásunk könyeivel; amért széttapostuk a leüt nyugvók dicső nyomdokait; amért az ó nagy erényeik omladékain palotát építettünk a gyűlölség kígyójának, a minden bün ördögeinek...... és ülünk itt egymást marsra, verve, egymás vérében fürődve fertózetes orgiákat. Nagy intöjelek nekünk apáink sírjai; nekünk kik a béke egyesség és gyöngédségistenének érdemetlen gyermekei vagyunk; kiknek az isteni Mester példájéként még a znzott nádszálat sem szabad összetörnünk. Igen, csakhogy az isteni Mester nagy tanai fölött most azon álprofétak őrületes, vérrel táplálkozó eszméi ülnek diadalt; kikről \'a Megváltó azt mondta, hogy „majdan támadnak.\' És támadtak is, és nagy az ó erényök! A tespedő kor gyermekeinek szivét felgyújtották, felriasztották közönyéből a gyűlölet Dszkével. Megöntöztetik az apák porait nem az emlékezés szelíd bar matávat, de párolgó testvérvérrel. Teremtenek nagy napokat. Aláaknázzák a békés együttlét csendes tanyáit; aláaknázzák alkotmányunkat, nemzeti létünket. .Ezekből tndjáto k\'meg, hogy betelt az idők tel j e s s é g e." Tagadhatatlanul! Vagy kell ismét támadnia megváltónak, ki az emberiesség medréből kicsapott emberiséget visszaadja önmagának, az egymás ellen emelt kainkezeket megragadja és békés, üdvös munkát ad azokba, vagy tovább tart az őrületes hajsza s a magasabb, isteni reményektől megfosztott emberiség kétségbeesetten, tébolyodottan rohan a vad elfajta-lanodás ösvényén vissza eredeti tör-peségébe. Már is borzadó kel állunk meg az isteni széttépő tettek előtt. Hol Csak Isten tudja! Nagyon jó tehát ilyen-k o r .a zok fölőtta csendes s i r\'/t felett megállani! Mementó morj! Azok, kik ottlenn alnszszák álmatlan álmaikat, éppen ugy éltek mint mi, küzdelemben; azoknak éppen ugy voltak szenvedéseik, üldöz-tetésök; mégis szeretetben éltek, békében hunyták le szemeiket; csendes és síri álmuk .... Mért ne tudnánk hozzájok méltók lenni mi, kik az ő verőkből való vér, az ő csontjokből való csont vagyunk ? 1 Oh a sírhalmok olyan jók a béke szent zsámolyának! Boruljunk le azokra! Legyen e kegyeletes est milliók békés ölelkezése az apák hamvai felett I Mementó móri! SZÁLA* SÁNDOR. reá, azzá és a mi\' mindenre a nevelés A nevelés nagy hordereje. A társadalom s általában emberiség jólétének fundamentoina, alapkövei, a jó nevelés által rakatnak le. — S bár a nevelés nem lehet mindenható, mert ha az lenne a család, mely helyesen alkalmazza a nevelés elveit, a nevelő, az iskola együttes müködésésükben valódi angyalokat, eszményi embereket nevelne; — mégis, ha megfigyeljük, hogy az erélyesen alkalmazott nevelési elvek, mily kitűnő egyéneket teremtenek a társadalomnak, a hazának, az emberiségnek: okvetlen meg kell hajolnunk a helyes neveidegek- lési elvek, tapintat, s azon eszközök bélyeget előtt, melyek az emberiség jólétét szív ? szivén hordozó oly sok embernek Hol van a magasztos bivatásu em- felemésztették ugyan életét, de kik ber? És hova jutunk még, ha bé- semmi küzdelemtől nem riadva visz-kehintő szó helyett tovább tart a sza ernyedetlenül dolgoztak azon, féktelenségbe verő igék harsé-j hogy a kitűnő egyedek képzése kö-S4^?! rül tett fáradozások folytán egy szebb, vidorabb, szellemesebb, munka képes nemzedék vegye kezébe i fennlobogtatva vigye tovább a tö kéletesedés felé a törekvés zász laját. Sokan kicsinylőleg vélekednek a nevelési elvek befolyásáról, s azt mondják, hogy az embert nem lehet mesterségeson gyúrni, alakítani, mint a gipszet vagy agyagot, mert a; ember mindenre születik, azaz önmagában birja azon hajlamot, tehetséget, amelynél fogva bármily nevelési elvekkel hassanak és olyanná lesz, a mivé lyenné született; mert születni kell. Éppen abban rejlik nagy titka, hogy az hajlamait felismerve, a szoktatás folytonos képező gyakorlat csodaereje által a tehetségeket teljesen kifejlesztve, \'azokat a növendéknek s majd az emberiségnek is hasznára fordíthassa. így fogva fel a nevelés czélját, az bizonyára a legkomolyabb és legnehezebb dolgok közé tartozik. Hogy mily terhes munkának tartatott már az ó-korban, mutatja e kifejezés: „Quem dii odere, praecepterem fe-cere." (Akit az Istenek gyűlöltek, tanítóvá tették.) Még az Istenek által is lenézés, gyűlölet tárgyánl lett feltüntetve a tanító, ki az istenektől gyarlónak rendelt emberiséget nevelni, vezetni, nagy eszmék iránt fogékonynyás azokért lángolóvá tenni törekedett. Nagy és nehéz feladat volt ez abban az időben is; de még nehezebb ma, midőn az anyagiság, az eszmény iránti rut közöny, a gonosznak megjutalmazása s a butaság annyira megmételyezett nálunk egyeseket, társulatokat, úgymint egész társadalmakat, hogy há-borodással kiált fel a megtisztult lélek, mikép lehet az isten képére teremtett ember czéljától, rendeltetésétől ennyire eltéríthető. Ha végig tekintünk az emberiség történetén, azt tapasztaljuk, hogy mindig voltak nagy bűnök és nagy erények, akár nők, akár mindkét nem együttesen osztoztak a gyermekek, illetve az ember nevelésében: de az tagadhatatlan, hogy mindig megérzik, kitűnik azon idő, amikor kitűnő nők, erkölcsös anyák, felfogván hivatásuk szentségét, neveltek korszakot alkotó, neveltek derék munkásokat, s honszerelemtől lángoló fiakat és leányokat hazájuknak. — Mert hiszen, ki is nevelheti gyermekét első éveiben nagyobb tapintattal, mint az eszélyes, jól képzett és jóérzékü nő, — ki esze, szive, lelke minden erejével igyekszik átönteni gyermekébe, annak ártatlan, fogékony lelkébe minden szép, jó és igaz iránti meleg érdeklődését. De az anyának, ki ép eszű gyermeket és hasznos polgárt akar nevelni, fölibe kell emelkedni azon hígvelejű nők gyarlóságainak, kik a roaz szokások, divat vagy udvarlók rabjai; mert az ilyeunek egy bizonyos czélt, mely nemesre tör, a nevelés terén nem lehet elérni. Fanasz hangokat hallunk manapság a vallástalanság ellen. Szörnyű közönyösség mutatkozik minden iránt, mi hasznot, anyagi jólétet nem biztosit. — A nemes keblű emberbarátok sorakoznak, hogy a vasárnapnak az ő szentségét visszaszerezzék az igaz ünneplésben laza nép előtt; éjet napot egygyé tesznek, hogy vallás erkölcsi jellemét megmentsék a népnek; mert jól tudják, hogy az erkölcsök lazul-tával Bóma ledől s rabigába görnyed. — De a nemes törekvés aligha nem vesz, s a nemes erőlködés visszahatást szül, mert hibás a kor szelleme.\' Kétségtelen tehát, hogy sok árnyoldala van a mai társadalom- TARCZA. Elveszett Ideál. Mess: e meuie mentem, elbagyálak téged. Ueagö pulimon a bucsu könye égett, Keble-eben a sóhaj aóhaj ntán támadt, S szivemet majd ketté repeszté a binat, Pedig még bacsnaoi, bncsazni se mentem . . . Ke kérdezzétek, axt én tudom mért tettem Hisz anélkOl is ot kiooa volt megválnom . . . Áldjon meg az latén zzép .nebincs- virágom. Csak az fájt énnekem, csak az vert le engem. Hogy ép akkor kellett rándoratra mennem, Mikor at én fldrem koczkira^-voli^jéve, 3 a táviból semmit nem tehettem érte . . . Odahagyni 6t az avatlan kesékre, Kik boldog1***"1 tehetik örökre .... Ez a gondolat lett poklom éa halilom, Áldjon " \'"t"1 »ép .nebánes Tirígom. Éo sírtam miatta, s 6 talán mosolygott, Hogy ne mosolyogna, aki olyan boldog ? Hogy 0gj egéss mennyet lát előtte tárra, S fénye* lakodalmát napról napra várja. Nem az hogy boldog lesz, oh nem az fáj nekem, Balsejulmfl igét olvastam az égen, Ez nyomta lelkemet, mint egy sötét álom -. ¦ Áldjon meg az Isten szép „nebáncs* virágom. Keserű lemondás lett az osztályrészem. S felejtettem ... bár nem lehetett egészen. Előttem lengett a titkol jövő szárnya, Mint egy kísértetnek fátyolyozott árnya, Előttem lebegett egy mély gyászos alak, Melyben mindig téged, téged sirattalak, Téged ismertelek fel benn minden áron. Áldjon meg az Isten szép anebáoca* virágom. KésBbb j61 ts esett már a messze tárol. 8 szép emlékeimre ráborult a fátyol, Megvigzsztalt az, ha én sem ía lehettem, Legalább zzéu 6 boldog helyettem, B elégedett azirrel borult rám ax éjjel, Sem tokát torSdtem, már a földi kéjjel, Gondtalan aludt-m csendes éjszakákon . . . Áldjon meg az Isten szép „ nebincs " virágom. Soha még csak hírt se hallotam felőle, Annál kevésbé, hogy raj\' mi lelt belSle. Bogy nyomorban küzd-e talán szomjan, éhen? S tengSdík, hogyha van, a száraz kenyéren." Vagy bársony kényelem, gazdag uri pompa, 8 bű szerelem, fénye virad rá naponta ? . . Oh bármiként legyen, szivemből kívánom. Áldjon meg az Isten szép „nebáncs" Tirigom . Haza vetett sorsom, nem tudom, miképpen Egy megTÍselt növel találkoztam éppen. Mint a letört virág, olyan rolt az arexa. Nagyon meglátszott rajt a fajdalom harcsa . .. Nem mondom meg ki volt e mély gyászos alak, Az nekem örökre féltett titkom marad. Ha csak emlékszem rá, köny rezeg pillámon — Áldjon meg az Isten szép „nebincs* virágom. kMAROSHALMI GYULA. Vas Gereben sirja. A magyar közönség tudomására kiváaom ezennel hozni, bogy az évek hossza során át keresett sirt, — mely a nemzeti irodalom egyik legkimagaslóbb képviselőjének porhadé tetemeit foglalja magában — bála Istennek, megtalálnom sikerüli 1 Vas Gereben (Radakovics Jó>sef) Bécsben a wahringi temetőben fekszik és ha a sirt meg is találtam, legyen szabad előre is kijelentenem, hogy bizony még sokáig tartott volna a sirfel találása, ha a szerencsés véletlen egy önzetlen, derék magyar polgárral össze nem vezet, aki magyaros ssivély ess éggel mutálta meg az utat melyen haladjak, ha gyorsan akarok czélt érni, — és ezen derék magyar ember Steiner Hugó műépítész ur Bécsben (lakik; II. Kaiaer — Josef atrasse 37, sz. a.) És nem hangzott el a pusztában fel hiváson e lap f. évi 75-ik számában; mert Dr. Váli Béla ur volt szíves felvilágosítást nyújtani a „Veszprém" f. évi 40-ik számában. Dr. Horváth Antal ügyvéd ur hogy Kanizsáról ezután levelével szerencséltetett meg, mig maga Lévay Imre ur minden mozzanatról értesíteni szives-kedett és a sokoldalú meleg és gyors támogatás tetemesen mozdilá eló eleinte nagyon is fáradságosnak látszó kutatásomat. Kutatásaim elótt eisí után Nord-mann János orhoz a „Concordia* bécsi irói egylet érdemdús elnökéhez vezetett, kt meleg támogatását helyezte kilátásba, azonban a forró óhaj és akarat meddó maradt, minthogy másodszori látogatá somnál Nordmano ur kijelen !é, hogy Concordiában" Vas Gereben neváre nem bir akadni 1 Ismét várnom kellett 1 Október 16-án kaptam Lévay Imre ur a veszprémi gymnasíum igazgatója s a „Veszprém6 szerkesztője szívességéből a „Budapesti Hirlap" f. hó 15-ik számát, amely Vas Gerebenről bővebb felvilágosítást nyújtott. Ennek folytan még az nap (16-án) a bécsi rendőrség központi irodájával érintkezésbe bocsátkoztam és estéig sikerült kipuhatolnom Steiner műépítész ősimét. Félre téve minden eti-queite-t még azon este Steiner urnái tiszteletemet tettem és tőle tudtam meg a valót, hogy 6 nem csak azt tudja, hogy Vas Gereben a wahringi temetőben fekszik, hanem mint ereklyét őrsi a boldogult író ércskoporsójának & kulcsát. Persze a sir közelebbi meglétesét csak később tudhattam meg és folyó hó 26-én magam kocsiztam ki a sírkertbe, kezemben volt a Steiner úrtól nyert sír-szám és megnéztem, ha ez a valóval megegyez-e: mert Steiner ur segéde ál tal és nem személyesen szerezte meg i számot. Folyó hó 25 én délelőtt 10 órakor a nagy irc sírjánál voltam. Midőn Vas Gereben után tudakozódtam a sír kerti irodában, az ott levő tisztviselő e szavakkal felelt: -Aha. das ist der ungarische Dich ter I * Istenem ! Mennyire ismerhették Bécsben is Vas Gerebent, ha már ilyen alsóbb rangú tisztviselők is ismerték nevét 1 Felütötte a naplót, merev ujjával odamutatott a lapra---aségyeljem talán bevallani, hogy köny, a fájdalom könnye tódult szemembe midőn fa hideg, érsécetlen lapról olvastam le, hogy magyarok legnagyobb íróinak egyike nem nyugszik saját sírjában, hanem har-mincskileioz társával aluszeza örök álmát egy közös sirban I Tehát negyvenen vannak egy sírban 1 Megvallom, leverten közeledtem a sírhoz, mely közel a temető bejárásinál fekszik. A tisztviselő oda kísért as 1233. számú csoport-, illetve közös airhoz. Kik azok, kik nagy írónkkal együtt egy és ugyanazon hant alatt pihennek? nem-e egy az utosasarkon összerogyott koldus, avagy egy fegyházra itélt rab, avagy talán más oly indívidum a társa, aki már életében taszíttatott ki as emberi társadalomból T Ki tudna erre biztos választ adni ? Különben, a síron tul nincs kőztünk különbségi Igaz! Be melyik ma gyar ember keblét nem fogja elszoritan a fájdalom, kinek szemeiből nem fog könnyet facsarni a jelen tudata, — midőn Vas Gereben bizonynyjJ meg* érdemelte volna, hogy méltóbb helyen alhassá örök álmait, hogy egyedül saját sírjában pihenhessen .. . Rögtön tisztában voltam aszal hogy Vas Gerebent nem a r(fóncordia* temettette el; mert a .Concordia* saját sírjába temettette volna el. Vas Gereben a temetkezési napló szerint (ezt én magam írtam ki onnét) 1871, évi május hó 27-ón halt meg és 29-én temették el. A sírban,mely ben Vas Gereben fekszik, ugy vannak a holtak rétegekbe owtva, hogy Vás Gereben fe-lett még 7 (hét) halott .fekszik. Fantartom magamnak a jogot Vas Gerebenről jövőre egy csikket imí.mely-ben a temetkezési körülményekről, egy felállítandó emlékszoborról avagy sírkőről, ugy szintén, a tetem exhumírozásáról és egy más sírban leendő elhelyezéséről fogok irni. Erről most azért nem irok, mert as ügyben még többrendbeli lépéseke; kell tennem. De mostani tudakozódásaim eredménye azon fájdalom — nagyon szomorú való, hogy addig az exhnmirozásről svagy egy sírkő felállításáról szó sem lehet, annak kivitele — amint a dolog most áll — majdnem lehetetlen ! Csak egy uton-módon lehetséges; de erről jövőre irok. Szavamat kellett adnom hogy ideiglenesen hallgatni fogok. Bécsbe visszatérve azon nep(25-én) délután egy Órakor harmadszor voltam Nordmann urnái, ki biztonsággal tu. HÜSZŐNKJsTTfiDIK EVFOLVAM ZALAI KOZIiÖKÍ NOVEMBEE 1-én 1883. nak. amelynek elenyésztését mi i többek közt a nevelési elvek jó alkalmazásában, azon eszközök által találjak kivihetőnek, melyei: a történelem tanúsága szerint csaknem egyedül képesek társadalmi életet teremteni. Jelen körülmények között lóban büszke lehet rá, ki hivatás-szerüleg csak porszemnyit is mozdi tott eló a nevelés birodalmában agy, hogy munkáját siker koronázta valláserkölcsi élet szempontjából. D. Jegyzék a nagy-kanizsai kir, írvBzékmint büntető bíróságnál 1883. évi nov. hóban megtartandó végtárgyalás ós Ítélethirdetésekről. November 3-án. 3135. 6/83. Lopással vádolt Balog János elleoi bűnügyben végtárgy. 3024. B/83. Lopás-al rádőlt Reiz ucr Alánó elleni bűnügyben vég:ár-gyalás. 2452. B/83. Kovílcí József elleni bűnügyben büntetés foganatosítás. 2541. B/83. Teperics József s társa elleni bűnügyben II. bír. it. hird. ü535. B/83 Müiler Gyula elleni bunŰgvDeo III. bir il. hird. 3156 B/83. P.vlicsek Mihály elleni bű»ügybea III. bír. it. hird. 3l79. B/83. Sstainka Bálint s Orea eileaí bűnügyben II- bír. it. bírd. 2523. B/83. Stero Mór elleni bűnügyben III. bir. it. hird. 2849. Hrescs Vida elleni bünŰgy-beu III. bir. it. hird. 2453. B/83. bchaffer Lipót elleni bűnügyben bünteted foganatosítáp. 3017. B/83. Lopaii.il vádolt Spjczer József elleni bűnügyben végtárgy. November 7-én. 2948. B/83. Hamis esküvéssel vádolt öev. Mészáros Mibályné elleni bűnügyben végtárgyalás. 3191. B/83. Lopással vádolt Z»yo necz György s társai elleni bűnügyben végtárgyalás. 3223. B/83. Lopással vádolt Varga Gábor elleni bűnügyben végtárgy. 3150. Tombor Flóri elleni büoügy-ber II. bir. ít. hird. 2901. B/83. Takács György elleni bűnügyben it. hird. 3165. B/83. Tkács Gürtt Mihály elleni bűnügyben III. bir. it. hird. 3175. B/83. Vörös Sándor elleni büDŰgyben II. bir. it. hird, 2963.\'B/83. Németh Mihály elleni bűnügyben II bir. i». hird. 2857.1B/83. Krintián Ferenci elleni bűnügyben ítélet hirdetés. November 10 én. 2999. B/83. Lopással vádolt Szilágy; István s társa elleni bűnügyben végtárgvaláa. \' 3043. B/33. Súlyos testisértéssel vádolt Klein Gábor elleni bűnügyben vég:árgyalás. 2856. B/83. Lopással rádőlt Grocsl János elleni bűnügyben végtárgy. 3289 B/83. Molnár Gábor elleni bűnügyben III. bir. it. hirdetés, 3314. Takács Aon elleni bűnügyben III. bir. it. hird. 2430. B/83. Ruzsics Tamás elleni bűnügyben it. hird. November 14 én. 3252. B/83. Lopással vádoltEruska Mark s társa elleni bűnügyben végtárgyalás. 3025. B/83. Sikkasztással vádolt Esztergálos Kálmán ellent bűnügyben vég tárgyalás. 3225. B/83. Fridrích Ferdinánd elleni bűnügyben III- bir. it. hird. 3189. B/83. Köcs János elleni bűnügyben III. bír. it. dird. 3213. B/83. Szabó György elleni bűnügyben III. bír. it hird. 3356. B/83. Pákordi Mihály elleni bünügybeu III. bir. Ít. hird. 3341. B/83. Horvát Ádám elleni bűnügyben II. bir. it. hird. 3417. B/83. Kenacs József elleni bűnügyben II. bir. it. hird. November 17-én. 2568. B/83. Csalással vádolt Hane-nicsLénárdoé elleni bűnügyben végtárgyalás. 2721. B/83. Súlyos testísértéssel vádolt Milei János elleni bűnügyben vég tárgyalás. 2444. Lopással vádolt Németh János elleni bűnügyben végtárgy. 3416. B/83. Behak Anna elleni bűnügyben III. bir.Jt. hird. November 21-én. 2383. B/83. Lopással vádolt And rasek Dora b társai elleni bű Üg ben vég tárgyal ás. 2461. B/83. Okirat hamisítással vádolt Szabó Antal elleni bűnügyben végtárgyalás. November 24-én. 3370./83. Hamis bukással vádolt Pollák Antal és Nenmark elleni bün Ügyben végtárgyalás. November 28-án. 3369. B/83. Hatóság elleni erőszakkal vádolt Barát János s társa elleni bűnügyben végtárgy. Keit Nagy-Kaniaaán a kir. trvssék mint büntető bíróságnál 1883 október hó 30-án. Kiadta: PLANDER GYÖRGY kir. trvssék: irodatiszt CSARNOK. A budai vizgyógyintézet. (FSvárosi levél.) Engem is elért a sors rúdja. Azt mondta a doktorom, hogy vigyázzak zz egészségemre, mert közeledik a lejárati idő. Elküldött a budai vizgyógy-inézetbe hogy életemet prolongáltassam. Bízom a szavában, mert bátran és határozottsággal mondta ki a sententiát. Nem ugy, mint az a professor, aki bár semmi különbséget sem tesz Buda és Radegund közt, mégis a véletlenre bízza a oaz vfiaá- gát. Mikor a beíeg lázas izgatottsággal várja az ítélethozatalra visszavonult pro-foBBor éltet és budgetet érdeklő verdiktjét, akkor ex a másik szobában a kabátja hét gombján bőiüzi ki, hogy „Sadegung, Vaskó y tea—Radegung, Vaskovica—Ra degand, Vaskovics—Radegung." Szóval, a mivel kezdi, azzal végzi. Van rá gondja, hogy a német bízzék, de a magyarnak is maradjon. Sokan kifogásolják, hogy minket itt Budán jól tartanak hússal. Pedig az rendjén van. Mert a szittya magyar, még ha göthös is, akkor se bolond, hogy heteket húzzon páréjon. Megszökik inkább az élete árán is, de kötélnek a világért sem válik. Magam is itt töltöttem hat hetet és jó erőben hagyom el a fürdőt. Ugy véli a jeles doktor, hogy a hitelképességem még sokáig íenálhst, csak a lejárati időre vigyázzak. Minden évben ide kell ezután jönnöm prolongálás czéljából. Mert ha egyszer ovatolnaK, akkor nincs többé mentség, lelki világomról szunt Péter veszi föl a leltárt, ha ugyan akad benne olyan zug, a melyik még nincsen betáblázva. Ugy érzed magad itt, mint a paradicsomban ; reggel madárcsicsergésre ébredsz, este zephirben fürdői. Lelkedet ímádatszerü erezet fogja ej, midőn a zongora billentyűi egy-egy szonátával kedveskednek. Ez utóbbi élvezetet a vendégei kényelmét fáradhatlanul kereső jeles háziasszony nyújtja, aki igazi művészettel kezeli a bűvös húrokat Ós a kinek talentumát nem egy kompositió hirdeti már. A házban mindenütt rend és pontosság, a gazda sohasem jár, kel, de lát-batlan szavakkal mindent hiven igazgat. Milyen pompás is abban a vizes lepedőben. És ha Jókai (az egyik fürdő legény neve) a turbánt a fejedbe teszi, lehetetlen, hogy a keleti regék báján el ne andalodjál. Csapkodó iránya a tenger hallámait juttatja eszedbe, melynek vészei közül a javulás kikötőjébe vágyói. Az idegesség ilyenkor fantasztikussá tesz. Azt beszélik, hogy egy vendég, kinek a turbánt először a fejébe tették, rögtön a fejébe vette, hogy ő igazi turbánt fog viselni. Ábrándjából a kis Nikita sivitása verte föl, mely itt az egyetlen potentát s a melyet maga a gazda se tud silenti-umba tenni. A bndaí vizgyógyintézet már 30 éve áll fönn és kedvező természeti elő nyök által támogatva, folyton emelkedett, mig végre 1877-ben jelentékenyen meg-nagyítva igen alapos változáson ment keresztül, ekkor nyerte mai\' palotaszerü alakját. Az idén pedig befejezést nyert a a remek svábhegyi fürdőintézet, mely kívülről meglepő, imposáns ; felülről pedig valóságos keleti fóüynyel és kényelemmel van bérendezve.\'Mindezen építkezések folytán a városmajor-utezai és svábhegyi VaBkovics féle vizgyógyinté-zetek, bármely elsőrangú intézettel, még azok részéről is bátran kiállják a versenyt, a kik a hazai intézmények előtt szemet hunynak és ezeket nem is ismerve, külföldieket előszeretettel dicsérik. A intézet két kiváló érdeme: vize és levegője. Vizét a városmajorból nyeri és e víz kiváló jó hírnévnek örvend, mi- tudatta velem, hogy Vaa Gereben nem a .Concordia\' temettette el ; mert Vas Gereben a „Concordia* névsorában nincsen beírva éa igy nem.is volt tagja. De bem is lehetett, mert a „Concordia" akkori alapszabályai szerint csak ugy lehetett valamely iró vagy költő egyleti tag. ha legalább is két évig Bécsben lakott, — Vas Gereben pedig tudvalevőleg csak rövid időig volt Bécsben. Folyó hó 21-én (vasárnap) délelőtt másodszor tettem Steiner Hugó mü-épitéa urnái tiszteletemet, ki Vas Gereben utolsó napjaira nézve a következő érdekes, de egyszersmind szomorú adatokat adta át nekem. Vas Gereben a Steiner családban Pápán otthon volt! a családdal rokonságban iévén, az év nagyobb részét a család körében töltötte Pápán, ahol Stener Hugó or édes atyja mais lakik. Mikor Vas Gereben 1871-ben Bécs-ben volt, akkor Steiner ur már itt lakott. Ezen év május 26-án (szombaton) találkozott a két rokon és Vas Gereban Steiner urat meghívta, hogy eete menjen vele színházba. .Flick és Flock* balettet adták és Steiner nr azon indokból vonta ki magát a szinház látogatás alól; mert ezen balett-ét már gyakran látta. — No jól van 1 — viszonzá Gereben — ha színházba nem jössz Öcsém, eljössz-e hozzám ma eete vacsorára ? — — Azt nem tudom 1 — monda Steiner ur. — Hátha nem jöasz vacsorára, akkor hol találkozunk holnap? — — A hol akarod t A két férfiú abban egyezett meg, hogy másnap (vasárnap) reggeli 6 Órakor a városligetben (Stadpark) találkozni fog nak. A kitűzött időben mindketten pontosan megjelentek. Vas Gereben kezdé: — Kedves öcsém, tegnap a feleségemet láttam 1 Az a primadona épen olyan volt min t z feleségem, öcsém, én meg* eszküszom arra, hogy az nem volt más mint az én fele a é g e ml Észrevettem hogyan intett felém, mintha azt akarta volna mondani, hogy ne vegyek zongorát. Tudod, a feleségem nem akarja, hogy én zongorát vegyek! Steiner ur ekkor már tudta, hogy hányat ütött az óra, tudta jól, hogy a nagy költő elméje ekkor már meg volt zavarodva ... 1 Vas Gerebennek ekkor volt néhány hava, hogy a neje meghalt és röviddel halála után leányának zongorát akart venni éa azért akkoriban is Bécsbe utazott; de nem vett,.mert félt a felességétől. Hogy a delegátió ala\'.t most ismét Becsben volt. határozott szándéka volt Bécsben zongorát venni. A kérdéses estén a primadonna gyorsan tánczolt ai a színpad szélére, sziete repült Cs ezen jelenet Vas Gerebent igen megkapta. Esküdni mert volna, hogy az a p r i-madonnaac ő felesége voltl Persze, Steiner ur meg nyugtatte és meglehetősen csillapítá le Vas Gereben felháborodott kedélyét. Gerebennek később az udvari Kancelláriába i dolga levén, a magyar minis-teriumba ment és későbbre hivta meg Steiner urat szállására a „Magyar Koronában.* Steiner ur ott sokáig várt; de Vas Gereben csak nem jött. Ékkor bement a Kancelláriába Gereben atán tudakaződni; ríje, az udvari gyógyszertár előtt vette ez el, ahel egy néptömeg gyűlt üssze. Kérdésére azt felelték: -hogy egy ember lett rosszul a patikában !u Az ilyen eset Bécsben persze nem újság és Ő folytatta útját a kanczelláriába, bot már nagyon várták Vas Gerebent, de oda sem jött. Steiner ur visszament a „Magyar Koronába, de Vas Gereben még sem volt ott. Amint ismét a kanczelláriába ment. beszólt az udvari gyógy-szertárba, hol egy ismerőse volt s meg- tudta, hogy egy magyar ember ott meghalt, mialatt az orvosságot készítek számárai Ismerőte körülbelül leírta, hogy as idegen hogyan nézett ki és Steiner ur rögtön tudta, hogy az idegen Gereben volt. Rögtön kisietett a kórházba és midőn leírta a keresett halottat, azt viszonzák neki, hogy ugyan hoztak néhány holtat (akkoriban Bécsben a himlő-járvány pusztított), de a keresett nincs itt. Most már nem volt mást tennie, mint a kanczelláriába sietni, ahol a szomorú hírt már előbb meghallották, visszasietett tehát a kórházba és sikerült neki a bebo-csátatást kieszközölni és a holtak között ott találta szeretett-rokonát\' és barátját, dícső írónkat; Vas Gerebent! Harmadnapra már el is temették a wühringi temetőbe; néhány derék magyar ember kisérte a boldogultat utolsó útjára, köztük volt Steiner urés Ludassy Mór ur (jelenleg osztálytanácsos a jnagyar minisztériumban Bécsben.) A sirra szúr-fakereszt rég elrothadt, — vándor sohasem jön a dicső iró sírjához, csak Steiner ur rakja le rendesen a sirra a kegyelet és szeretet szül te koszorút 1 — — — _____ — — Meglepetve láttam a airkerti lajstromban nevét, hol ez n e m m í n t Radakovics József, hanem Radakovics György (Georg Radakovica) van beírva. Ugyan honnét származik e tévedés ? A kegyelet airkővetfog tálán emelni a nagy iró sírjára és az odarakott koszo rukat a koronkint odalátogató honfiak könnyei fogják felfrissíteni 1 Bécs, 1883. október végén. NYÁRI SÁNDOR. nek terméeseti oka az, hogy a budapesti vizek közt a legkevesebb organicus részeket tartalmazza. Az intézet és környékének talaja igen száras és tömör; nedveaség nélkül pedig nincs szervi bomlás és gerjanyag fejlődés, minek folytán a tiszta üde levegő mindig fertőzetlen marad. Ebből és a légáramlat irányából magyarázható ki, hogy ugy az intézet, mint as egész városmajor-utcia és kis svábhegy környéke megkímélve marad a járványoktól; igy a kolerától is 1872. 1873-ban, sót amint az öregek mondják 1831-ben is. A tapasztalat fényesen igazolta, hogy itt váltólázát mindenki eive-sziti. A hírneves Oppolczer bécsi tanár igy szólt egyszer pesti betegéhes: ,H» ön pesti, vegyen lakást a város-majorb-n; a pestiek nem tudják, hogy közelükben is egészséges helyek vannak." És az intézet tulajdonosáról nem áll, hogy ,vizet prédikál és bort iszik." Ugyanis, mintegy 8 évvel ezelőtt súlyos beteg lévén, orvostársai Olaszországba küldöttek, mire Ő igy válaszolt: ,A kinek ez a levegő nem használ, az úgyis képtelen az életre. S „utí figura docet* ó még él és jÓ egészségnek örvend. Az intézetünk kiváló előnyei még, hogy az igazgató maga gondoskodik a gyógyításról, élelmezésről, szállásról és a társas életről. Minden szükségletet tőle nyer a vendég. A külső szórakozásra folyton van közlekedés Budapesttel, de különben is közel van a Svábhegy, Zug lieget, Margitsziget, Caászárfordö és sok más mulatóhely. Beat az intézetben van zongora, biliárd, hangverseny és bálok. A kártyát rendesen a ttrokk képviseli. Érdekes ugy ötösbe nézni\' Az osztó, ki nek pihenése van, ás mindig félreessen\'. Az egyik mindig levegőt szi, a másik ruhát tesz a fejére, a harmadik bevess, a negyedik ki köhögi magát, aa ötödik gargarizál, de mindenik titokban, egyik se akarja a másikkal tudatni, hogy neki baja is van. A vis gyógymódon kívül alkalmas-tatik itt mellbetegeknél, a görbersdorfi diftta, a tnlkövérségnél a Banthing-kura, vérbajoknál a Schrott-kura (iindewieei gyógymód) és a mi ritkaság még a Ba-sedow-kőr ellen is van itt speciális gyógyítás. As intézetnek az utóbbi időben elért gyors lendületét kétségkívül sze rencsésen sikerült gyógyitalai adták meg. Van itt mindenféle beteg, még a köpezös is ide\' szorul, hogy a súlyából veszítsen. Ez a körülmény okvetlen sulylyal bír. Gyógyul itt minden, csak a tulajdonosok maradnak örökké idegesek. Ha Ők meg akarnának gyógyulni, el kellene hagyniok as intézetet, melynek szép jövője van és kell, hogy emelkedve virágozzék. Talán itt is beáll majd a paréj hegemóniája és ak kor bizonyára csökken Radegund. Az időre már majd a mészárost sem kell sajnálni a hus-felmondással, akkor már bizonyára ő is a házbér el len reklamál. ZELEI IMRE. A pa n t — Egy mérnök nr.plójsbóJ. — Olyan szép, mint ahogy est a szót rendesen értelmezni szokták — épenség-gel nem volt. Homloka sokkal magasabb, orra sokkal szabálytalanabb és ennek a szájtól való távolsága sokkal nagyobb volt, mintsem kifogástalanul szépnek lehetett volna mondani. Ami különösen ez utóbbi hiányát illeti, Ő maga beszélte nekem, hogy tanítónője akárhányszor azzal szegy enitette meg, hogy. emlékeső tehetsége nem ér az orrától a szájáig. De ha azt mondom, hogy kedves volt, önök azonnal megértenek. Es a .kedves* ssó a legszsrencsésebb kifejezés, tökéletesen megfelel a gondolatnak, melynek értelmezésére szolgál és a fiatal leányra nézve meg becsül hetién előny. A legszebb nőből is hiányozhatik az a leír-hatlan valami, a mi Őt kedvessé teszi. A mikorajetty néni szemeit hunyorítva modotta: „Oh — milyen édes ez a Marii* a midőn a szomszé dbau lakó ur túlzott lelkesedéssel hirdeté: .Mari szeretetreméltó égy teremtési* — és ha a skovfrydi földesúr a különben igen demokratikus gondolkozású Jensen erősen bizonyitgatá: .Ördöngös egy leány es a Marii* — Ők mindhárman talajdonképen csak azt akarták kifejezni, hogy Mari milyen kedves 1 mert hát épen a kedvesség a főösszeg, mely az .édes", a „szeretetreméltó" és „ördöngös egy leány* Öss szeleteiéből keletkezik — bocsánat a legutóbbi jelsóért — nem tólem ered, Jensen a bűnös I Karcsú termet fiatal és kifejlett: ketté választott aranyhaj két fonalban szedve; melyeket öt percig sem láttam nyugton sohasem: szemeiben a legpajsá-nabb mosoly, mit csak valaha láthattam, oly tavaszi üdeaaégü, mint a gyorsan elősiető erdei patak, melynek fáradhatatlan kicsiny hullámai a part szélén ékeskedő virágok szárát megtűri* és elmossák as Hírek. — A helybeli önk. tűzoltó egylet alakulásának évfordulóját ünnep-lendő; f. é. november hó 4-én délután 3 órakor disz gyakorlatot tart, az nap este pedig az Araaytsarvas nagytermében tár. sas Összejövetelt rendez, mely alkalom* maisaját zenekara is kösresaüködend Azeet fényét emelendő ugy as egylet — valamint a senekar pártoló tagjai tisztelettel meghivatnak. — Müncz Fülöp, a maga, valamint gyermekei Jenő és Sabine, ípja Sohönfeld Miksa és ennek neje. ugy ezek gyermekei nevében mélyen szomorodott szívvel jelentik, felejthetlon neje, anyjuk, leányuk, illetőleg testvérüknek Müncz Fülöpné, szül. Schönfeld Regina asszonynak, folyó hó 3l-én, élete 29 ik évében, rövid szenvedés után történt gyászos elhunytát. A drága halottnak hűit tetemei november hó 1 én d. u. 3 órakor tognak a helybeli isr. sírkertben örök nyugalomra tétetni. Béke hamvaira ! — Uj fürdő a, Balaíouoa. As .aú. mádí B a 1 a to n-fúrdó-róssvénytársaság Veszprémben megalakult. A társaság csélja a Vesspémtől 1 órányira, Balatonfüredtől 1 V, órányi távolaágra esÓ Almádit, mely a Balaton legvégső obié: képesí s enyhe éghajlatinál, kies fekvésénél fogva as egész Balatoa-vidék kedvence kirándulóhelyét kápsié eddig is, első rangú fürdővé emelni. E csélrt alakult meg egy társaság itt, 100 darab, 100 írt értékű rétsvénynyel, összesen 72 tsggal. A társaság már eddig is ma-gáhos váltotta a regálét} megvette az Almádiban levő legssebb sztőllőbirtokot (Huber-szőlő) s ennek nyaraló épületét a bemutatott tervrajz szerint díszes szállodává építteti ki. Az uj szállodában lesz egy igen tágas, két oldalán üvagfalazatu nsgy étterem, 8 szoba,egy bolt s as egész épület fölött veranda, terasz futja kÖ rül. A most meglevő s 30 kabinnal ellátót kényelmes nagy fürdőt is megveendi a társas ág. — A horvátok után. Nagy-Sto-benből, lapunk egy ottani barátjától okt. 20-ról keltezve a követkiaő rövid tudósítást vettük: Városunkban tegnap délelőtt fél 10 és 10 óra közötta Reisser-és Fiacher utczákban levó* magyar csini erek a m, kir. adóhivatalokról eltávolíttattak. A tettes elfogatott s a kir. törvényszéki elnök elrendelte, hogy már a vizsgálati fogság alatt as illető a csimere ket, melyek 1871. óta különben ie olvas" hallanok voltak, sajátkesüleg újra megfesse. A viazgálat to vább loiyik. — Naureuus honvéd. A körmendi 76-dik honvéd zászlóalj nak azon uazaré-nus ujonoaa, kiről lapunkban már megemlékeztünk, mesterségére nézve aij-gyártó-segéd, Paiesica Józsefnek hívják. Dőrék, jóravaló fiatal ember, de annál rosszabb katona. A fegyvertől irtózik ¦ sem szép szóval, sem szigorral nem lnbet mgg arra sem rábírni, hogy csak megérintse fegyverét. A vállára akasztott pus kához hozzá sem nyul. — Fanatizmusa gyógyithatlan s mereven ragasskodik a nasarénus vallás tételéhes, hogy a gyil- uqalmás kavicsokat — ilyen volt.ől Ha hossá teszem még azt, hogy arcszíne mint a nyíló rózsa, járása — dallamos mint az esti szellő bugása, — nos., még akkor sem tudják, hogy Mari milyen volt — és ast hiszem. még ma is azt hissem, hogy még ma is az. Mérnöki minőségemben egy hosz-szú. hétre kerültem az udvarba, mely Mari atyjáé volt. Néhány mezőt és erdóréstt kellett a térképbe bevezetnem, nem siettem tehát vele. Épen ma néztem meg az akkor felvett térképvázlatot. Szemem örömmel pihent egy kicsinyke kis pontnál; mély a mellékutak egyikén as erdő közelében látszik. Mennyi szépet, kedveset beszélhet az ilyen picinyke pont. Valóságos szerelmi kalandot sug fülembe — szerény helysetéből fénysugarakkal, öleli be as egész té-Vpet. Elmondom hát, hogy mit beszél a pont. Másnap kellett elutaznom e drága helyről, mely képzeletemben tündér pa lota gyanánt tüot fel, hol a király kisasszony — szivem királynője rajtőzik 1 Reggel óta a mezőn és erdőben bolyongtam és most hasa tértem, részint azért, hogy az utolsó estét azon vendégszerető család körében töltsem, melyet anynyira megkedveltem. De hirtelen oly különösen fájdalmas érzés vett erőt rajtam, melyet azelőtt soha sem ismertem. E helyijei as utóbbi napok folyamában lelkem valósággal öss-sseforrott és most el kell hagynom, ugy talán — hogy soha többé viszont nem látom) Oly szívélyesek voltak irányomban és a természet is oly ssép volt ittt Ebben és még sok másban igyekeztem okát találni, hogy a búcsú alkalmával miért voltam anynyira megindulva, ámde—keblem mélyéből valami hang folyton azt repeste: Mari, Marii Ugy tettem, mintha sem bt hsilánán — dt a hang asm ssűa- HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM. Z ALAI KÖZLÖNY NOVEMBER 1-én 1883. toló fegyvert viselni som szabad, annál kérésbe használni. Makacsságai megtörni lehetetlen. Ideje volna a kormánynak erélyes rendszabályokhoz nyúlni e rajongó vallásfelekezettel szemben. — Országos ügyvédi értekezlet. Mint a fővárosi lapokban olvassuk, a budapesti ügy védi körben mozgalom indult meg egy országos ügyvédi értekezletnek a jövő tavaszra való egybe hívása iránt. Ab értekezlet csélja volna egyrészt fontos igazságügyi reformok sürgetése, másrészt az ügyvédi karnak országos és szabad egyesülési alapon nyugvó azer.cnioc. — „Szökik a kávéházi" Furcsa eset tortént Szegeden. Baín Mórnak a Sséchényi-téren fényesen berendezett kávéházába a színházi előadás befejezése után több előkelő ember meot egy kis theára vagy .feketére. Alig szürcsölgetnek azonban egy pár kanálra valót, a kávéházban gyanús mozgolódás kezdődik, munkás-emberek lepik el a nagy termát a kezdik a bútorokat, székeket, asztalokat elburcsolni. A vendégek ámulvu-bámulva nesík e dolgot s végre kérdést intésnek a rejtélyes emberekhez, hogy mi készül itt? Ekkor előállott egy szegedi bútorkereskedő megbízottja, ki as egéas huresolkodási jelenetet rendezte s a kíváncsi vendégeknek megmagyarázta, hogy azok az elvitt bútorok nincsenek kifizetve s miután nincs rá kilátás, hogy, Baín Mór kávés ur valaha ki tndná fizetni azokat, visszavándorolnak oda, v honnan származtak. A ven* dégek jót mosolyogtak a furcsa dolgon, de a városban hihetetlen gyorsasággal terjedt el a hír, hogy: Viszik a kávéházat! — Meg aztán hire terjedt annak is, kogy: StCkik a kávéhásl — amennyiben a kávéház bérlőjét Baín Mórt sahol-sem tudták fölfedezni. A két rémhírre alig egy félorá alatt Baín ur ősszel hitelezői kikeltek ágyaikból ¦ nyakára szaladtak a belvárosi rendőrségnek, hogy hamar siessen s fogja el a szökő kávéházat, Az inspekción rendőr-biztos rögtön ki is ment a helyszínére, ekkorra azonban a bútorok legnagyobb részét már elszállította a legel elmésebb hitelező. Erre min\',- a veszett fejsze nyelét keresték mindenfelé Bain Mór uramat, de előáll a felesege s egész naivul kijelenti, hogy Ő maga sem tudja, merre van a drágalá\'os férje ura! Van erre a hitelesők közt nagy ijedelem, még pedig nem is alaptalanul, mert később kitűnik, hogy Baín ur még az esteli órákban jónak látta ott hagyni Sseged városát, mely nem tudU eléggé méltányolni az ő esi kóriáját. A jobb érzésű emberek azonban egyátalán nem sajnálják a begbukott kávést, mert tudják, hogy as ő kávéháza volt Szegeden a legveszedelmesebb kártya barlang, a hol csak isten tudja, hogy hány család boldogságát és nyngalmát forgatták föl őrült szenvedélyből. — Játszott-e a király előtt. Egy és midőn beláttam, hogy sokáig úgysem küzdhetnek ellen, igy szóltam magamban: — Igen... Mari... Mari ... tőle is búcsút kell vennem ! Éreztem, hogy e búcsú less a leg-nehezebb... és mintha villámütés ért ˇolna, oly hirtelen vettem észre, hogy mindennek fölött megszerettem. — Mari... Mari, mondám magamban ; enyelgő hangon újra és újra isme teltem e kis nevet, majd halkan, majd hangosan ... és. mintha az utána való vágy fékezhetlen lelkesedéssel töltötte volna ba lelkemet, egyszerre csak a mezőkön át as erdő felé tekintve, tele torokkal kiáltom: .Mari, Mari ! Legnagyobb meglepetésemre azerdŐ felől, alig száz lépésnyi távolból Maxi üde hangját hallom felelni: .Ignl \\ Pár perc mujva többek közeledőt hallom. Az erdő felé vézető^uton hirtelen •[rejtőztem egy vastag törzsű\' fa mögé és feszülten várom a következendőket. Az erdőből jöttek Mari és ¦— aszom ssédos írnok ur, egy unalmas, bölcselkedő urj ember, kit már azon pillanat óta nemigen szerettem, midőn Marit .s s e r e tetreméltő teremte ea-nek nevezte. Mi köze neki ahhoz, hogy Ő sse-reletre méltót Hogy az as élet friss, fesztelen ter mészetü leány asily társaságban jól érezze magát, sem gondolni, sem kívánni nem lehetett. As irnok ur épen valami hosszabb értekezést foiytatott a „dogmatikáról- ... oly fogalmakról, melyek Marit ép annyira érdekelték, mint akár a khioaí nyelvi FöflengsŐ előadását csakhamar félbe is sssrkttotta: — Hall ja-e, Berthelsen 1 Bocsánat, hogy kösrbeszAlok — sejtheti-e, hogy ki-ssolitfaatott engem az előbb nevemnél ? — Nem — fogalmam sincs róla, válaszolt Berthelsen, valószínűleg 5atudatlanul, mert kissé lassú gondolatmenetével mernem hozta tisztába az erkölcstanról szélé netetett- — Pedig én egészen tisztán hallotta.. — Igen,.. alőttem k ugy tetszett., snutha ... kolozsvári kávéházban közelebb nagyobb társaság leginkább a szegedi királylátogatásról csevegett. Szenigyörgyi István kedvelt színész szintén ott ült, de nem vett részt s társalgásban. Egyszerre valaki megszólítja: .Játszott e már a király előtt ? — ,Igen." Feleié Szent-pyÖri lakonikusan. — .Mikor?* — ,A király első körútja alkalmával 1851-ben.\' — .Lehetetlen .... Hiszen ön mindössze sincs több harminczöt évesnél ! .-. . S h»l játszott?8 — .A debrecseni Csapó u.czáu — a porban." — Megyénkben a rögtönitélő bíróság hatáskörét a DIügyminisster egy rendeletével beszüntette, mert a törvényes rend és nyugalom immár helyre, van állítva a megye területén. — A ZSidóháxasság formaazerü ségei és érvényességének föltételei fölött a szerencsétlen kimenetelű Resenberg Batthyány párbaj alkalmából több szakvélemény került a nyilvánosság elé. E kérdéshez szól Nagyváradról Gábel Ja kab is, egy, a P. N.-hoz intézett levélben, a tiszta egyházjog szempontjából. A csikkiró a Rosenberg Gyula és Schoss-berger Ilona közt kötött házasság érvényessége mellett a következő okokat hozza föl: 1. A .Sohulohan Aruch Eber hoezer (43. Bzakass 6. §.) megkívánja ugyan a tanuknál a töbssör említett kifogástalan életmódot, de ezt nem tekinti, miot conditio aine qaa nont csak azon esetbeo, ha a tanuk vagy rokonsági viszonyban vannak a párhoz, vagy oly egyének, kikről hamis tanuzás vagy házasság ellen elkövetett bűntény már egyszer be lelt bizonyítva. As ilyen tanuk előtt kötött házasság a Sohulchan Aruch szerint érvénytelen. Ha a tanuk azonban kevéssé súlyos kifogás alá esnek, a házasságot mint fait accompli-t elismeri és ha as illető nő más házasságra akar lépni, köteles férjétől a törvény minden formái szerint elválni. 2. A Beth József szerint (Tar Eben hoeser 42, szakasz) diszkvalifikált tanuk előtt kötött házasságot, ha a két fél a tényt beismeri, csak azon esetben lehet megtámadni, ha e tanuk disskvalificatiója a megesketés előtt más tanuk által rabbi-kollégium előtt bebizonyíttatott (kivévén a fenérin-tett három esetet.) 3. A zsidó törvény szerint ss esküvőnél két tanú jelenléte szükséges, de megtörtént esetnél egy kifogástalan tanú jelenléte érvényessé teszi a házasságot (Schulchan Aruch E- h. ugyanott.) Minthogy pedig ugyan e törvény szerint a szertartást végző rabbi még ha erre felhivasincaen,egyszersmind tanúi minőségben is szerepelhet, legalább egy teljesen ilyen kvalifikált tanú minden esketéanél jelen van. Mindezekből kitűnik, hogy dr. Bosenberg házassága Schosaberger Ilona urhölgygyel felekezeti szempontból teljesen érvényes és az egyházi törvény értelmében utóbbi előbbi nek még most is tőrvényesneje. — Hogy ezen érvényességnek minő visszahatása lehet as állam tőrvény re éa mennyiben befolyásolhatja a netáni birői ítéletet, an nak megvitatása a jogász-körökhöz tartozik. — A megyei zavargások tárgyában a vizsgalatok egy része már be van fejezve. Eddig 12 bűnügy van folyamatban: a zala-egerszegi, a zala-lövői, a szilágyi, a csurgaszi, a sárhidai, a ssent-gróthi, a zala koppányi, a tapolczai, a sümeghi, a talján dörögdii, a batyki, a rádi és a aöjtöri zavargások, Jeszenszky kir, alügyéez már visszat árt a fővárosba. Valószínű, hogy a kést vizsgálatok a főügyészséghez fognak kerülni és hogy as teszi meg a vád alá helyezési indítványokat. — Jőfcay egyik tisztelője. Koszorús költőnk — mint a Szegedi Napló beszéli — a következő episódot maga mondta el abban a körben, a melynek vendége volt. A Stefánia parkon sétáit a második nap estéjén, a kivilágítás alkalmával. Az est ünnepélyessége véget érvén, Hrgedüs Sándor társaságában épen távozóban volt hasafelé, midőn valaki egyszerre hátulról megragadta kezét. A hirtelen meglépésre szinte megdöbben ve fordult vissza, mialatt az ismeretlen alak gyorsan ajkához emelte a kezét és megcsókol á azt. Egy sugár növésű, beretvált arczu fiatal ember állott előtte, ki zavartan remegő hangon szólott: „Bocsásson meg nekem, de nem bírtam ellent állni a vágynak, hogy basám legnagyobb költőjével egyszer életemben szemtől szembe álljak." Jókai beszédbe ereszkedett \|vele s megtudta tőle, hogy szegedi színész, de nevét elfeledte. — SEelléknap. — Szép mellékna-pot lehetett látni e hő 23-án reggeli 7 órakor. A keleti látóhatárt-felhőréteg takarta, mögötte keit fel a Nap, beaianyoz-ván a rétegfelhózet szélét. A napkor délkeleti ivén, vagy 15—200 iv távolságban egy másik szivárvány-színes Napot lehetett 7 órakor látni. Első pillanatra szivárvány-darabnak látszott, csak a széles fénykör s a közepét elfoglaló halvány Nap koronája mutatta, hogy a felkelő Nap visafényével, a felhő cseppjeíben visszatükröződött mellé knappal van dolgunk. As érdekes optikai tünemény addig tar tost, míg a Nap magasabbra nem került és a felhőréteg fel nem oszlott. — Vas Gereben életéből- Érdekes történetkét beszélt el Vas Gereben ifjúkoráról lapunk egy barátja, — ki a nagy humoristával egy urodalomban szolgált, mint gazdasági írnok. Vas Gereben tiszttartósági irnok volt s tisztéhez tartó zott, hogy as egyes ispánságoknál a gabona bemérésénél ellenőrködjék. Egy helyen délelőtt 11 órakor fejezte bs dolgát, de az ispán, ki a megszabott két forintot nem akarta elszalasztani, gyorsan tálaltatott és ott fogta ebédre. Midőn Vas Gereben a másik pusztára ért, ott még — De ugy-e Berthelsen, milyen ssép itt minden, nézze csak, mi? — Igen ... ítt minden gyönyörű, válaszolt Berthelsen és mindenképen ünnepélyesnek akart látszani.. A falun oly békesség honol, Mari kisssssonyl Sokszor óhajtanám, hogy a szabad természetben élhetek, akár mint egyszerű pásztor is... — Mint tehénpásstor? kérdé Mari kacagval — Igen... ha ugy tetasik.. . mint tehénpásstor észrevétlenül, békében önmagával és a nagyvilággal, az erdő állatai között. Mondja csak. Mari kisasszony, nem lenne ön is boldog a pásztor magányában? — Igen, válaszolt Mari, de én roppantul félek a bikáktól. — Oh ,.. igen, folytatá Berthelsen zavartalanul, ha a bikákat ingerelik, roppant veszélyesekké válhatnak. Az irnok ur elragadtatásában merev tekintettel bámulta a tájat... és Mari fölhasználta az alkalmat, hogy tőle megszökhessek. Majd nem nagy távolságra lőlem megszólalt hangja: — Kuk .... kuk .... Berthelseo Tudja-e, hol vagyok ? Berthelsen fölébred ábrándos álmaibél és meglepetve nézett körül. Igen . . . csakugyan elment Keresni kezdett, .és aggasztó módon járt közelemben. Bevégezvén nyaktörő testgyakorlatát, mi közben bele pottyant egy — szerencséjére nem n dves — gödőrbe, türelme el fogyott és igy szélt: Nem . . . Mari kisasszony, csak jöjjön ki! Igazán nem tudóin meg. találni I De Mari nem jött ki és Berthelsen tovább ment. Eleinte meg-megfordult, körülnézett, kogy csakugyan nem jön e varaméról ¦ . . végre kalspja eltűnt egy: távol domb mögött, éa . . . . Mari előkerül:. Most én is kibújtam. Mari lassan halad as utón, hogy Berhelsantől minél messzebbre maradjon. Mintán az alkal mat kedvesőnek véltem, bátorságot vet lem magamnak, hoasá léptem jó napot kívántam neki, mintha minden a lehető legtermészetesebb módon történt volna. Eleinte kissé meg volt lépetve, de ugy vettem észre, hogy nem haragszik érte. Majd beszélni kezdett. — As erdőbe mentem, hogy magam sem tudom, hogy minek — talán azért, hogy sóskát szedjek, amit nagyon sseretek. Akkor kijött Berthelsen és rettentően untatott; nem tehetek róla; aztán elbújtam előle . . . illetlen dolog ugy-e ? Egy kis padhoz értünk, mely jó magas helyen állt éa honnan pompás k" látás nyílott. A nap épen lemenőben volt. A természet felett a béke angyalai lebegtek. — Mari kisasszony, mondám, nem nésnŐk innen a nap lementét ? Üljünk talán e padra. — Igen, felelt Mari szívesen. Feledhetlen egy est, éltem legszebb percte, midőn itt e padon, Mari oldalánál néztem a nap lementét! A távolbél felhangzott az esti harangszó, szivemből pedig ntólérhotien üdv és kimondhatatlan boldogság érzete honolt, Vajha ez érzelem még sokáig tartanai — On kiáltotta az előbb a nevemet ? kérdé Mari habozva, mialatt kedves arcza éssrevehetőleg kipirult. — Igen . . . én . . , voltam as. Másnap elutaztam. Vallomás nem történt közöttünk egyetlen szóval sem, de éreztük mindketten, hogy a vallás nem szólhat örökre. Alig egy hónappal későbben ugyanarról a helyről néztünk a nap lementét es Mari most már arám volt, Berthelsen pedig nem nevezte többé .szeretetreméltó teremtésének, mit különben annak idején sem kellett volna megtennie I . .. Csoda-e, hogy azt a padot anynyira megszerettem ? És csoda-e ha a mérnököt a szerelmesnek alá rendeltem és rajzoltom, egy pontot — mely a térképen teljesen fölösleges volt — hogy megjelöljem a helyet, ahol aa a pad állott. maack g. csak as ebéd elején tartottak, s meg lévén áldva hatalmas étvágygyal, ítt is végig ette as ebédet. A számvevőség reá jővén a két tételre, mert mint a két is* pán felszámította a szokásos két forintot, vizsgálatot indított, váljon melyik ispán akarja as urodalmat megcsalni. — A két ispán majd hajba kapott azon, hogy kinél ebédelt az nap az irnok, míg Vas Gereben ketté vágta a vitát, töredelmesen beválva, hogy biz ő mind a két helyen megfelelt as ebédnek. — Két krajezar egy Itcze bor. E mesés olcsóságnak & Biharmegyébe kebelesett Zsadányjcüzség a színhelye. Anni i vinkó termett ugyenis Zsadány községben, hogy hordó hiányában már midenféle űrtartalmú edényt tele szűrtek karezossa), s a bornak csebrét 1 fórint-, jávai adnák, ha volna kinek, miután üres edény nincs. Erre aztán ráillik az a mondás, hogy a magyar a saját zsírjában fulad meg. — Nekrológ. Sziklai János írót a .Felvidék" egykori szerkesztőjét jelenleg a „Pesti Hírlap" belső dolgozótár-\' sát súlyos családi gyász érte. A szomorú esetet a kővetkező gyászjelentés adja hirül: Ösv. Sziklay Józsefné szül. Koffer Lujza, ugy a saját, mint édes annyja, szül. Eberhardt Amália és János, Lajos Ödön és Irma testvérei nevében ; Sziklay János, a Pet-ti Hirlap belmunkatársa, ugy saját, mint édes atyja, Jeromos, édes anyja, szül. Griesinger Mária ós nő vérei Mari és Krisztina nevében mély fájdalomtól áthatott szívvel jelentik Ssiklay József a m. kir. államvasutak tisztviselőjének, Kelenföldön f. hó 25-én éjjel, hivatalos szolgálatának teljesítése késben élete 32-ik, hásasságának első évében szerencsétlenül bekövetkezett halálát. A forrón szeretett elhunytnak hűlt tetemei szombaton, f. hé 27-én d. n. 4 Órakor fognak a Szt. Rókus-kórház halottas házában a r. kath. szertartás szerint bessenteltetni s a kerepesi uti temetőben Őrök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent mise-áldozat hétfőn, f. bó 29-én,d. e. 10 érakor a szt. Ferenozrendi atyák temlomában fog a Mindenhatónak bemutattatni. Budapesten, 1883. október 2& Ón. — Az örök viiágossog fényeskedjék neki I As elhunyt ssomoru végéről a .Pesti Hírlap" következőket írja : Este 11 óra 3 pereskor a déli vaspályáról ér kező vonatnak kellett volna az állomást érinteni. Midőn a rendes időben nem jelesték a vonatot, kiment a túlbuzgó Szik-Uy, hogy megtekintse, nem látszik e még a vonat. E pillanatban a promontori oldalról tartalékmozdony jött, Sziklay ennek zakatolásáról azt következtette, hogy a vonat érkezik, a perronról a sí nekre ugrott és a mosdony által lesodor-tatott. Velőlráaő síkoj hallatszott az éj csöndjében, aztán a gyilkos mozdony tovább folytatta dobogását, dübörgését, mig meg nem állították. A munkások as inspekcsiós ssobától hat lépésnyire meg találták a szerencsétlen Sziklay sapkáját és még néhány lépéssel odább a holttest tét. Rendőri följelentésre reggel hivatalos küldöttség érkezett Kelenföldre és felvette a tényállást. A boldogtalan özvegy előtt egyelőre elhallgatták a szörnyű eseményt. Csak annyit kösöltek vele. hogy férjelábát törte és a Rókusban fek-. szik. Balsejtelmektől gyötörtetve, a kórházba sietett a mély résztvétre méltó nő s a mint megtudta a könyörtelen valót, ájultan rogyott a főire s csak nehezen lehetett eszméletre téríteni. — Szerencse fia- Makay Lajos Béla, színész és táneztanár ajtaján a szerencse istennője ugyancsak hatalmasan bekopogtatott. Mint nekünk írja, agg nap jaiban azon véletlen öröm érte, hogy az osztrák földhiteljegyek október .15 iki sorshúzásánál 50,000 sróval ötvenezer frtos nyeremény esett sorsjegyére, Novem ber 1-én Bécsbe megy, hol annak idején személyesen veszi fel az összegér. Levelében egyúttal arról is értesít, hogy ta-vaazszal nagy direkeziót kezd. — Kutya, mint gyilkos. Green-willeben (Egyesült Államok) egy Grigg nevű igen gazdag kereskedőnek tizenhárom éves fia nemrég elment vadászni. Pihenőt tartott, maga mellé fektette puskáját. Ekkor vadászkutyája feléje szaladt és egyenesen ráugrott a puska kakasára, minek következtében! elsült a puska és a következő pillanatban halva rogyott össze a fiu. — Kőt fehér hollót láttak Ssó-kelyhidon, mint az DÉrmellók" írja. Kellemetlen időben kóvályogtak jő magasan s ha nem hallatszott volna éktelen káró-gásuk, valami tengerentúli madaraknak nézhették volna. — Zichy Jenő mint Iparos. Zichy Jenő gróf is részt vett a szegedi ünnepélyeken. Pompás díszruhában rukkolt ki a vasúti indóházhoz, a hol a királyt várták, Hanem a fogadtatásnál bizonyos pedan-teria volt; a küldöttségek osztályosra voltak, pláne betűrendben, s Zsichy Jenő nem tartozott egy küldöttséghez sem. De ha valakinek olyan ssép sma-ragdos. rubintos díszruhája van, annak mégis csak elő! kell lenni.- .Tessék kérem hátrább menni,0 mondja a rendező. .Itt a perronon csak a küldöttségek le- hetnek." — .Én is küldöttség vagyok,* mondja Zichy Jenőbossuson. — .Milyen küldöttség?" kérdi a főrendező ndvarias-san de kissé elessen mégis. — .Ide csatlakasom az iparosok hoz! " S igy Iőn,hogy Zichy Jenő as iparosok csoportjában járult a király elé. Egyik főúr barátja végig nézvén a tömérdek ékszeren, gúnyosan modá: — .Ugy nézem, hogy jól megy az Üzlet... mi?" — Festéból énekes. Pállik Béla hm eves festőművész, a birkák Ós ludak tudvalevő páratlan piktora, szemeit kissé gyengülni érezvén, egész csöndben és énekben képezte ki magát b a külföldön már föl is lépet\'., kiválló sikerrel, mit primo tenoré." Nagyon megtetszett a hangja s szerződtették is rögtön három évre. Denipue az ember sohase tudhatja, mire született. — Magyar ABC a tarisznyában. Ungmegye felvidéken a havasok aljában fekvő Lyuta község határáben egy suhanc* lovakat őraűtt, az arra járó véderdő bizottság két tagja Mislínssky J. éa Szathtnáry S. megszólítván a pászlorfiut, kérdezte tőle. „Van-e szalonna a tarisznyában V" (czí je ssalonnéná u tajsztri)?" Bizony nincs uram 1 (oj ne je tam páne I) Hát akkor mi áll ugy ki a tanyisstrábél, mutasd 1 Nagy meglepetésükre kihúzza a fiu a Göncsy-féle magyar ABC könyvet, melyből értelmesen olvasott is. Esen eset eléggé bizonyítja, hogy Ungmegye felvidéken habár szegény a nép és vele együtt a tanító is nehezen él, nem csak tanítják de szeretik a magyar nyelvet. — Szemesé a világ! As üzérkedés egy furcsa, s nagyon is ussárpskodó neme tűnt fel Kőszeg környékén. Ugyanis H. J. ssalonoki, és L. J. rumpódi lakosok tehén kikölcsönzéssel foglalkoznak, s a teheneket oiy feltétel alatt adják a bérlők használatába, hogy azokat iga-vonásrs, és bármely egyébb czélokra is használhatják. Ha a tehén jó tartás mellett húsban és árban gyarapodik, akkor a bérlőknek as eladásból származó nyeremény fele részét ígérik, — elleneseiben a kikölcsönsé és bérlő a veszteségben Is egyenlően osztoznak. Járványos marha betegség, vagy vész alkalmával eredhető elhullás esetében pedig a bérlő tartozik a kikölcsönzött, dé elhullott állat egész értékét megtéríteni. Gondolható, hogy -ily üzérkedők mindenkor magas áras: iránt adják ki kezeiből teheneiket, s nyeremény a bérlő részére vajmi ritkán, de veszteség legtöbbnyire származhat! — Nem lehetne ilyesminek elejét venni? — A korhelykedjek és tívor-nyázáSOk as Őssí idő beálltával és as ujbormegforrtával napról-napra nagyobb mérveket öltenek városunkban. A nagy ssessker esi étnek tudható be azután a korcsmák szaporodása, a bor drágasága éa kihágások sokaságy, no meg asután ami ennek természetes következménye a börtönök zsúfoltsága. — A bölcs mufti. Furcsa történet jár most ssájról-ssájra a kairói arabok közt. Több arab, bölcs muftijukhoz aszal a kérdéssel fordult, miért van as, hogy több igaz hívő halt meg a kholerá-ban mint hitetlen. Mufti egy nap gondol-kozási időt kért, akkor aztán kijelentette, hogy Allah angyala kijelentette neki, miszerint a paradicsomban egy fal ledőlt ennek felépítésére hívta el az isten a leg-igacabbakat a paradicsomban, Asőta van nagy szomorúság as igazhivők közt, hogy miért nem őket érte el a nagy tisztesség. Nevezetes hogy e kijelentésben a legműveltebb arabok is hisznek. — Hlyen ó, mi 5 és hol Tan ó! Egy ur, aki üres óráiban V\'^guságok közvetítésével foglalkozik, as eladó leányokról a követkesőképen nyilatkozott: A fiatal és szép leányok, ha valaki házasulandóról beszél nekik, először is azt kérdik : Milyen? alacsony, magas, csinosé vagy rnt ? A kik már elérték a 25-ik tavasat arra kíváncsiak: Mily állása van ? A vén leányok pedig rögtön e kérdéssel állnak elő; Hol van hát? — A nők boszuja. Egy Mc\' Cam mon nevű amerikai igen rosszul bánt feleségével, ki a szenvedett bántalmak következtében végre megbetegedett és hosszú szenvedés mán meghalt. A község felbőszült asszonyai, számra nézve vagy ötvenen, még as nap este megrohanták a lelketlen férj hasát, kihnrcsol-ták as utcsára as akkor is részeg Mo\' Cammon-t, megkötözték kezét, lábát és egyesűit erővel neki estek ka teakor bacsókkal. Szerencsére még idejében közbelépett a község békebírája és megmentette a félholtra vert ember életét. — Megható szerénység. Egy könnyen kielégíthető író nemrég Paris egyik kisebb színpadán adatta elő darabját. A színmű nem lehetett valami remekmű, mert meg a szerény múzsatemplom közönsége előtt is hatalmas .fuor\'-t, vagy teljes bukást szenvedett. Mindesekdácsára, keséit dörzsölve, elégedetten monda az igazgatónak aa előadás után: „Különösen féltettem ga harmadik felvonás egyik kissé gyönye jelenését, de a közönség oly iszonyúan fütyölt és pisszegett, hogy a darabból sse-reuosére egy ssót sem lehetett hallani. w fíü8Z0NKBTTfia)lK ÉVFOLYAM. Z A li A I KÖZLÖNY "NOVEMBER 1-én 18s3. Irodalom. (E ront alatt megem lített munkák Nagy Kamillán Wsjdii* Jóweí kCnyvkeresekedOsebe kapnátok vagy általa ciegrendelaotüi:. Vidéki m»gr erdeietek posta fordultával pontosan eszközöltetnek.) — Ifjabb Nagel Ottó könyvke reskedésében Budapesten nemzeti szin-bát bérházában megjelent a Magyar általános levelező 7. füzete. Szerk. Koorr A\'JajosJB füzetek kezdetén az ajándékozó levelek példái foglaltatnak, azután ismer teli a szerző a megkössSnő leveleknek és az azokra esetleg adandó válaszok sza-. báljait, és huszonnégy külömboző esetre vonatkozó példát közöl ; annak utánua értekezik a szerelmes levelekről, ismer teti azok kellékeit, siói as ily levelekre] adható válaszokról és közöl huszonegy különböző alkalomra vonatkozó példát.; A szerelmes levelek czime alatt külön szakaszt képez a virágnyelv ismertetése mely szintén eszmék és érzelmek kifejezésére szolgál, és hozza a növények és virágok szótárát, és azt követve a jelent menyek betüsoros jegysékót mi a virágnyelv használatot igen megkönyiti. E füzet ára 30 kr. Ugyancsak a kiadónál kaphatók a teljesen megjelent „Onügy véd",füzetekben félkötetben egy kötet ben fűzve vagy diszea kötésben. — Megjelent és beküldetett az Istóczi Győző, országgyűlési képviselő és kiadásában megjelenő; _12 röpirat" czirnü antisemita pártközlöny 4-ik évfo lyamának l-ső (októberi) füzete. Az egész évi előfizetési ár 3 frt. Gyűjtők 3 gyűjtött előfizetés után tisztelet-példányt kapnak. Az előfizetési Összeget, legcsél-szerübben posta-utalvány utján, a ,12 röpirat" kiadóhivatalához (Budapest VII. Gyöngytyúk utczs 8. szám) küldendők. — — Naptárak az 1884-ik. szokó érre. A „Franklin társulat" magyar irodalmi intézet által épen most küldettek be szer kesstőségünknek a következő, közked veltségbsn részesülő, csinosan kiállított1 és a legnagyobb gonddal szerkesztett! 1884 ik szokó évre kiadott naptárak, Va-lamenyi a foldmive.es-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minisstariumban ösz-szeállitútt legújabb adatok nyomán szerkesztett, orsságoi vásárok kimutatásával; van ellátva. — .Nemzeti nagy képes naptár. 1884. évre. Szépirodalmi és ismeretterjesztő tartalommal, több író közreműködésével szerkeszti kl dor Imre. Tizenhatodik évfolyam. Ae első magyar általános biztosító társaság alapítóinak első alakuló közgyűlése 1857 július 15. nagy czimképpel (Benczúr Gyula festménye után) ée siámos a szöveg közé nyomott kisebb képpel. A magyar b" dalom kormányzati, közigazgatási, i vénykezési s tiszti czimtárával, a legújabb; hivatalos adatok nyomán. Ára fűzve 1 fri.j István bácsi naptára vagy; családos házigazdáknak és gazdasazo nyoknak, népnevelőknek, helységi elöljáróknak, iparosoknak és főldmivelóknek való képes kalendárium 1884 ik évre AUpiiá M&jer István, szerkeszti Kőhalmi Klímáiéin József. Közleményekkel Suján-azky A., Tótb Mike, Nimpfer János, Mor-vay, Lipót, Nynlaasy Antal, Somogyi Gyula, Z^lliger Alajos, Ernyői Pál, Dr. Komlósiy Fernncxtől stb.XXIX.évfolyam. Sok képpel. Tartalma: I. Az erkölcsi világ. II. Gazdák naptára. III. Népnevelók naptára. IV. Történeti naptár. V. István bácsi a hazában és a nagy világban. VI Művészet. VII, Tréfák meséje. Árá fűzve 50 kr. — Protestáns uj képes ptár 1884-ik évre szerkesztette Dúzs \'Sándor tanár Könyves Tóth Kálmán, {Bihari Kálmán, Szenté József, Margócsy Kálmán stb. közreműködésével XXX. év folyam, képekkel, e a protestáns egyház tiszti névtárával. Ara fűzve 50 kr. — Fa* usi gazda naptára 1884. évre A magyar gazdák, kertészek, lelkészek és tanítók Bzámára szerkeszti Sporson Pál. Közieményekkel Hensch Árpád, Erdélyi Károly, Rombay Dezső, Turonyi Pál, Földes Kálmán, Tballmayer Victor, Eb ner Sándor, Jablanczy Gyula, Pókay Dezső, RóoaiSándor Gömbös Elek, Vach-ter Rezső stb.-től XX. évfolyam. Számos ábrával. Ára fűzve 80 kr. —Bor á s a t i naptár 1884. évre. Több szakember közreműködésével szerkeszti Dr. Nyáry Ferencz. XI. Tartalma: I. Terméssé ttudo mányi rész II. Szőlószeti réez. III. Borászati rész. IV. Kertészeti rész. V. Mulattótó rész. Borkorcaolyák. Sok ábrával. Ara fűzve 80 kr. — A magyar nők házi naptára 1884. évre, Szerkeszti Beníczky Irma. XVI. évfolyam Számos a szöveg közé nyomott képpel, t a háztartáshoz szükséges nsplói jegyzetekkel ellátve. Ára fűzve 60 kr. — Ho n-vód naptár 1884. évre. (Egyúttal katonai naptár.; A magyar nép számárai Bzerkesttí Áldor Imre. XVII. évfolyam Számos képpel. Ára fűzve 60 kr. — L í-j dércz-naptár 1884. évre. Tartalmaz bűnesetek, csodálaton tünemények tündérregéket, vadász- és útikalandokat tb. A szövegbe nyomott képekkel. XXIII évfolyam. Ára fűzve 60 Kr. — K o s u t h ? a p t á r 1884. évre. Szerkeszti Hofio Tihamér, XIV. évfolyam. Sok képpel ára fűzve 40 kr. — APNépsásslója naptára az 1884. évre. A magyar nép számára szerkeszti Áldor Imre. XVI évfolyam. Számos a szövegbe nyomott képpel, ára fűzve 40 kr. ¦— Nevessnk\' Mulattató naptár a gyönyörűséges 1884. évre Megcsinálta vala egy Astromckua. Számos illustrácziókkal. XV. évfolyam, ára fűzve 40 kr. — A magyar n á p. naptára 1884. évre. Képes kalandá-riom sokféle hasznos és mulattató olvas mánynyal ellátva. Szerkeszti ifjabb Tatár, Péter. XXIX, évfolyam. Képekkel, árai fűzve 25 kr. — Uj fali naptár 1884-ik évre. Egy egész iv, ára 20 kr. Vasúti menetrerC. Lapvezér éa L-iadó: SZALAY SÁNDOR. Felelős szerkesztő : TASS ÁLMOS. Laptulajdonos : WAJDITS JÓZSEF. Erke.i r. Reggel. Indul. Ó. P. 1 5. P. B. üihely P. Y. i 8 Pragerbol P. 4 \\H Badi P.T. 4 18 Barca P. T fj 10 Fiume Gr., 5 27 Buda Gy.v 6 — PraRCrhof 0,.. 5 46 B. Üjhelj V. v. e Buda V. V. i 15 Délben. Sopr..n V. T. 12 16 1 Bada P.T. 2 — Pragerhor Bares P. V. 1 15 Pragerhof P.T. 2 45 V. t 1 11 Soproe Y.r 2 55 Bada P. T. 1 5» \|\| Bare* V.r. 8 — Ejjol. Buda V. T. 9151 1 Pragerhof Gjr. 10 .54 B. üjhelj P.T. l(j;28 Fiume G>-.« 11 4 Buda Gv.v 10 SB Bada P. T. 11 51) Pragerhof P. V. ll!l9 1 B. üjhelj P. T 12 5 Barca P. V. 11 :í ;\| ivyilttér.) Nyilatkozat Alulírottak ezennel bizonyítjuk, raUie-rint Dr. Bothschilu Jakab nagy-kaniz«ai ügyvéd nr megbízási folytán Saner Ignácz ur, nagy-kanizsai Ia>ós kereskedőnél megjelentünk a végből, hogy tőle megbízónk ellen a mai napon elkövetett sértésért, ha és mennyiben erre Et a becsületbíróság képesnek találná, — lovagias elégtételt kérjünk ; mint is nerezett azcal, hogy a fegyverek keaeléséhex E rOTalban közlöttérí sem alaki, sem tartalmi tekintetben felelősséget nem vállal a Szerk. H I egyáltalán nem ért, — feltétlenül megtagadott- Kelt Nagy-Kanizsán, 1883. ít\\ október hú 27-én. Dr. ÁEVAY ISTVÁN ¦. k. F.-.ICS LAJOS S. k. A. fenti nyilatkozat izeriot Saner Ignácz urtdl, « ellenem elkövetett sértést, lovagias utón magamnak elégtételt nem szerezhetek, s ci okból annak megtorlását a rendes bírói utón fogom keresni. Kelt Nsgy-Kanissin, 1ÍS3, évi október uó 30-án Dr. ROTHSCHILD JAKAB, Ogyféd. Árverési hirdetmény, Alolirott kir. közjegyző, mint birói megbízott ezennel közhírré teszem, hogy az alsó-lendvai kir.járásbiróaágnsk 5210 p. 883. azámu árverést elrendeld végzése folytán Roaenberg EL alsó-lendvai bejegyzett kereskedÓ közadós csődtömegé hez tartozó, a csÓdleltár 245 — 960, 962-1071, 1278—1280 és 1288. száma alatt összeirt: rőfös árak, konyha- ós szobabútorok, — házi, bolti- és pi cze-felszerelvények, női fehér- ée felső ruhák, ágy- és asztalnoEntlek, bor és hordók stbÓl alló 10391 frt 68 krra becsült ingóságok, általam 1883. évi november hó 19-én s következő napjain a helyszínén AlsóLendván, délelőtti 9 órától kezve nyilvános árverésen beciáron alul ti a legtöbbet ígérőnek azonnali készpénz fizetés mellett eladatni fognak. Kelt AlsóLendván, 1883. ok\'-óber hó 29 én. BK.UBLICS IMRE, \\ kir. közjegyző, mint birói megbízott. R D E T E S 4258. sz. tk. 1882. Árverési hirdetmény. A Csáktornyái kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság részéről k&z-hirré tétetik, miként Jurmias Mihály goricsáni lakosnak Kolonícs Doratty* férj. Sovora Lőrinczné goricsáni Ukfis végrebaj\'ást szenvedő ellen 1 frt 80 kr. tőke, aj jár. iránti végrehajtási ügyében a nagy kanizsai kir. törvényszék terülő, téhez tartozó csáktornyai kir. járáabiro. ság területén levő Goricaán község 1055. sz. tjkvben 130. 723. 4322 a 3257. hrsz. alatt felvett s 241 frtra becsOlt fele a goricsáni 1244. sz. tjkvben 3005. brsz. alatt felvett 102 frtra becsült fele, a go-ricsani 1056. sz. tjkvben 2472. brsz. a. felvett s 132 frtra becsült fele z a gori-czáni 1245. sz. tjkvben 129 hrzz. alatt Sovora Mihályné és végrehajtást szenvedett tulajdonául felvett c 160 frtra beciült ingatlanok b tartosókai 1883. évi november hó 2l-ik napján délelőtti 10 órakor G-oricsán községháznál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól ii eladatni fognak. > •»..- As árverezni szándékozók tartoznak, as ingatlanok kikiáltást árának 10e/0 vágyta 63 frt 50 krt készpénzben vagy az 1881. évi LX. t. cz, 42. §-ában előirt óvadékképez papírban a kiküldött kezéhez letenni, a többi feltételek e bíróságnál megtekinthetők. Kelt Csáktornyán a kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóságnál junios hó 12 ík napján. E K. A legjobb sZivarka-papiros LE HOUBLON Franczta gyártmány. Utánzásoktól óvatik. /¦; E szivarkapapir csak akkor valódi, A II ha minden lap LE HOUBLON bó- IV ;JX lyegeót magán hordja ít minden kar- Xp Vy ton &z alant látható véöjegygysl ói yr V aláírassa! van ellátva. 876 ll—2itj CAWLEY & HENRY, dsízitilisrizntea,PARIS OOQ.OOOOOOOO OtOOOOOOOO KOSZORÚK csokrok minden nagjságba 1 frtól feljebb, mell és haj ékítmények elő Tiragból, minden évszakban a legizlésteljeseb-ben kiálitva megrendelhetők előre meghatározott árért, vidékre a megrendelések gondosan elcsomagolva a lehető leggyorsabban végeztetnek. Továbbá ajánlom a legfinomabb fajta gyümölcs fáimat (Zala-Egerszegen a kiállításon 1881-ben feltűnést okozott,) díszfák, bokrok, csoport növények, rózsák, szoba növények, (nagyválasztékben kaphatók, s elválalok kertek berendezését. IVemkülömben becses fígyelmökbe ajánlom teljesen felszerelt magkereskedésemet melyből bárkinek kívánatra árjegyzéket bérmentve küldöm. Nagy-Kanizsa, 1883. teljea Liaateletttil JANDA KAROLY, magkereskedő mú és üzlet kertész. ! Wajdits József kiadó-könyvkereskedésében N.-Kanizsán megjelent és minden hazai könyvkereskedésben is kapható: Halljak a nép szőtl Magyar ftjlkSscKntS (toastt) könyv, srerkesstettók Wajdits József és BátorC Lajos. Harmadik javított és tetemesen bővített kiad. A díszes ksménvkGtésa kSnyrnek ára 1 frt 80 kr. Kiért emeljok a pohárt? Magyar felkfiasSntd kQnyv. Szerkesztette Hajgató Sándor. Ára kemény kötésben, csinos czlmt&bláv&l 1 frt. Csokor és billikotr. Magyar kOisontó és felkSszSnto költomények, irta Tá-Tosy Mihály. Ó felsége által 10 aranynysi kttQntetett pálvamri Második tetemesen bSvitett kiadás. Ára 1 frt 40 kr. Rajta fiuk vigadjunk! KSskedvessigt, dalkonjv, ötüeik büvitstt kiadás. 1 f: «0 kr, disxkstésben 2 frt 80 kr. Rajta fiak vigadjunk 1 Magyar dalkfinyr olcsó kiadása, kötve 96 kr Rajta leányok nnlassonk 1 Mulattató kézikönyv, magyar hQlgyek számira, gyűjtötte Wajdits József. Második kiadás; ára as 500 lipra terjedS ssinnyomatn borítékkal ellátott könyvnek 1 frt 80 kr. Aranymetszést, diszkiadásnak 2 frt 80 kr. Rajta párok táncsoljnnk 1 Lakatol Sándor táncxk?nyve díszes czimboriték-kal. Keménykötésű mfi ára 1 frt 60 kr. Egy tarisznya ostobaság. Hamorisztikns esunék, Stletek, élezek egyvelege, Ej-üjtöi\'.e NevetS Vilmos, több íolfedesetlen tudomány professzo\'a, ára diisMen kötve 1 frt 40 kr. Kebftlhangok. Újén és névnapi köszöntések. Irta: Hoffmann Mór, díszes nyomata keményk&tésben ára 1 frt. Vedd szivemet szívedért I Szerelmi levelesS szerelmes párok szá- mára, Saiv él y esi tél. Csinos borítékba kötve, ára 1 frt 30 kr. Lenormand a híres cxigánynS Igazmondó kártyája, 32 színezett kártyával magyar sláiráml ás ss&veggel, ára (0 kr. Almoskönyv, nagy legújabb egyptomi, 200 lapra terjedő, 600 képpel, 50 kr. Ugyanez közép kiadásban 25 kr. Ugyanez kis kiadásban 10 kr. Dr. Kriegler Mór- „önmentő", vénymintákkal mindkét nembeli betegek szá-\' mára, ára 90 kr. Dr. Kriegler Mór. ,Az elveszett idegerSnek visszapótlása" vénymintákkal orvosok és betegek számira, ára 90 kr. Mindkét fűzet egy kötetben díszes kiállításban 1 frt 60 kr Szegényből iesz gazdag, jó számvetéssel, gyors éfl biztos eegitS minden adás és vevésnél. Ára kQtve e díssesen kiállított zsebkönyvnek 90 kr. Ungarn im Spiegel, deutscher Dichtung. Magyarország a német költésxet tükrében, disses kiiUitisbau fűzve 1 frt 80 kr, elegáns diszkötésben aiányaiv^ frt 80 kr. Dr. Jos. (Sfeinbttb, HeimataklKnge.Díchtangen hervorragendsten nngarischen Poéten mit einer Anb&ng von National-Volksliedern. Preis broschirt 1 fi., elegant gebunden 1 fi 80 kr. A gyakorlott vadász. A fáczán- ée fogolytenyésztés, ugy minden vad ismertetése, irta Hitgy-ölvedt Ölveáy Károly. Ezen igen diszes s 820 lapra iorjeáű mfinek azinyomatu boátékban és keménykCtésben ára 1.80. Az 1879. évi XXXI. törvónyezikk. Az aj erdőtörvény. Ára fűzve 40 kr. 4z uj vadászati törvény. Szentesítést nyert 1872-ik évi február bő 18-án Ára fűzve 10 kr. A kutyák betegségeiről és azok czólszerü gyógyitásáról. Irta egy gyakorlott vadáss. Ára fűzve 40 kr. Vadásznaptár. A vadak párzási ideje és tartózkodási helye az év minden havában. Ara fflzve 12 kr. Farsangi fánk, bábakenyér (Kngelhnpf) és kétszer sült készítési titka. Irta: Fouqnet Jaques, III. Napóleon udvari főszakácsa. Ára 60 kr. I>iszes r. kath imakönyvek. Mennyei Msnoáskert, S-rétű, fűi ve 1 frt. FélbőVben, tokban 1 frt 20 kr. Egész bSrben, tokban finom aranymetszéssel \'> frt 80 kr. Egész b Sr aranymetszés, csat és kereszttel 2 frt 80 kr. Zergebörbeu, csat és diszitéssel 4 frt. Finomabban készítve 6 frt. Selyem- vagy bársony* kötés aranymetszéssel díszítve 8—10 ír:. Menayei Mannaskert,) finom papírra nyomva, 12-rétü, bat kitDnS ácxél-ÜdvŐuég Ösvény, ) metszetű képpel. Szmyomata czimlappal. Negyedik Bistoi lelki vezér ) kiadás. Ára fűzve 1 fit. FélbSrben, tokban 1 frt 80 krsjezár. Egész bőr, finom aranymetszés és tokban 1 frt 20 kr. Aczélkereszt és csattaT^frt 80 kr. ZsrgebSr diszitéssel 8 írt 40 kr. Finomabb kíállitásaal 5- ü frt Selyem vagy bársonykötés diszjt- ménynyel 6—8 frt. Mennyei mannáskert, 82-rétű, temérdek képpel díszítve, papírkötés tokban 40 kr. Aranymetszéssel, tokban 60 kr. Aczélkereszt, csattal 1 frt ZergebSr, díszesen 1 frt 60 kr. Selyem-bársony diiiitménynyel 25. Egyházi énekköny, kötve 60 kr. Hcmokkomáromi emlény, kOtre 40 kr. Kis Rózsáskert, kötve 30 kr, aranymetszéssel 50 kr, kereszttel 30 kr. Továbbá mindezen imakönyvek frannia bSr, bársony, csont, elefántcsont és kristilkötésben 2 írttól Ifi írtig. W HAisLATLAK" OLCSÓSÁG l ^fü Következő 10 czikk egy diszes <3obozbaji elhelyezve úgymint: 1. 50 iv levélpapir. 2. 50 hozzá illő levélboriték. 3. egy teljes doboz kitünö aczéltoll. 4. háxom tolltartó. 5 három igen jó* irón. 6. egy vonallap. 7. egy lap szivópapir. 8. egy nagy darab pecsétviaszk. 9. egy tőrlő-gumini. 10. egy szép jegyzékkönyv aranynyomatta. Ára összesen Bécsben 1 frt és 5 kr. és Nagy-Kanizsán Wajdits József könyvkereskedésében csak 85 kr. Postautalványnyali 1.15 kr. beküldésével bárhova is ajánlva bérmentve szállíttatik. Minden máshol megjeleni vagy hirdetett könyv könyvkereskedésemben kapható vagy általunk megszerezhető. Postai rendelések gyorsan és pontosan eszközöltetnek. Waj&ts József könyvnyomdájából Sagy-Kftniiwán. xNAtíY-KAJNlZSA. 1883. november 4-én. SS-lls szám Huszonkettedik évroiyam. Egy stám 10 kr HIRDETÉSEK í tmsAlxis petitsorbau T, másodszor fi k miadeu tbv&bbi sorért 5 kr. NY1LTTÉRBEN sűrűnként 10 krért vétetnek tel Kincstári illeték minden egyes bird-tésért 30 kr. fizetendő. A lap ueLleini réuét illető közlemér, nyék a srerkesztnhtiz, anyagi részét illető közlemények y::"-- a kiadóhoz bérmentve íatézendÖlc : . N A (i Y. K AN I /. S A WUssIoshsz. Üérmentstlcn lernlek csak rsinert munlcatirsüttul fogadtatnak 1. Kéziratok »issxa nem knldetpek. .Nagy-kanizsai Őnk. tűzoltó-egylet* „zalamegyei altalános tanitótestület", a „nagy-kanizsai kisdedneveló egyesület\\ a „nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet", a „soproni kérésig kedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmánya", s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Heteukliil kétszer, vaiárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Megyei életünk. Rövid időközben két czikket is tett közzé, .Zala" laptársunk ; melyeit mindegyike megyénk beléletó-vel foglalkozik. Az elsó czikk a megyei választásokkal szemben tapasztalt nexuspolitikát ostorozza kiválóan; a második — .A megyegyülés 3 t á n* czimmel —- a bizottsági tagok közönye, fejnélkülisége ellen támad. Az tagadhatatlan, hogy mindkét czikk a párton főlüliség szempontjából van irva. Azon véghetle-nül örvendünk, hogy laptársunk, eddig folyton országos politikán nyugvó tekintetét végre megyei életünkre is vetette; örvendünk, hogy a ,T" az első oldalnak utolsó hasábjára került. Innen könnyű lesz már átcsúsznia szerényen a második oldalra. Az elsó oldalon akkor bizonyára állandó tért foglal a megyei élet. Mert a vidéki sajtónak itt van föladata, itt van küldetése! De ezt be csak ugy töltheti igazán, ha minden mozzanatot a pártonfölüliség, a szenvedélyeket nem korbácsoló, epétlen tárgyilagosság álláspontjából ítél meg. Laptársunknak sikerült erre az álláspotra emelkedni a hivatkozott két czikkel. Mind a mellett utóbbi — ,A megyegyülés után* czimü czíkkén sötét árnyként húzódik át bizonyosba fenfofgó tényekkel teljesen be nem igazolható Pessimismus. Talán ez is okozza, hogy nem sugárzik abból ki homálytalan lát kép, a bajokat tisztán mutató t". sör, mély Ítélet. Az iró abban sok\' kai nagyobb gondolatokkal küzdött, bogysem ily szttk téren teljes fényében villogtathatta volna az ész fegy vérét. így tőrtént ezután, hogy a fegyver — ha egyeseken ütött is sebet — élét vesztette ott, hol a valódi bajra kellett volna ütnie. A többek kőzött azt mondja, hogy .akik a közéleti viszonyokat k é t ségbeej t ő k ne k nem találták: az u tol s égy ü-lés hatása alatt bizony meg-lehetósen kiábrándultak képzelődésükből." Majd: „csak a választások el öcs a tarozás a i gyakoroltak némi vonzerőt, de az önkormányzat egyéb func-tioi, a közigazgatás nagy kérdéei hajótörést szenvedne k a számba veendő facto-rok közönyén." Továbbá: .beszagolunka gyűlés terembe..... már az első nap, mint vert had megyünk hazafelé.\' Hát ezek igy elmondva csapásoknak megjárják; de mindjárt elárulják, hogy nem jó nyomok a bajok kutforrasához; — amint ez később ki is tűnik. Azon mi nagyon csndálkoznnk, hogy valami ördögi nyomás súlyától mért lett éppen az októberi megyei közgyűlés olyan tehetetlen, olyan kinteljes képű, hogy ez volt légyen hivatott annak beigazolására, mi-képen a megyei intézmény — jelen módozataiban, alakjában — „kétségbeejtő.\' Hisz már elég r gyei gyűlés volt, amelyen éppen ilyen hangulat uralkodott, axelyen a tárgyak éppen ily gyorsan lebonyo littattak anélkül, hogy & hozott ha tározatok átokként nehezültek volna megyénk közönségére vagy valakit kétségbeesésbe vertek volna. Avagy gyorsan hozott határozatok, nagysza básn oratiok nélküli ügyeldöntések nem vezethetnek üdvös (eredményekre? Egyedül a huzavona, a kicsépelt szalmának törmelékké verése biztosit csak jó sikert?! Abban mi egyáltalán nem lá tunk veszedelmet, ha nem szavak, de tettek igazolják, hogy van-e igazán Meg is felel rá. .Mindkettőben; mert a rendszer nevelte az embereket és 1 e a pezsgó megyei élet. Azt részünkről sohasem kutatnék, hogy mennyi idő alatt határozott a megyei gyűlés, hanem, hogy a hozott, határozatok \|a.z emberek járatták minő eredményeket Ígérnek? helyesek-e, üdvösek-e azok megyei közéletünk, a közönség óhaja, jólétének biztosítása, érdekeink megvédése vagy kivívása szempontjából? De laptársunk éppen erről, tehát az ügy voltaképi érdeméről nem szólott. Ahelyett feljajdul, hogy a választási .előcsatározások" olyan nagy vonzerővel voltak — természetesen: a gyűlésen kivül. — Mi pedig éppen ezt szükségesnek, életfeltételnek ismerjük. Mi volna nagyobb fontosságú, mint azon egyének megválasztása, kik megyénk lüktető ereit fogják kézen tartani; s kiválóan az ujabb választásokra érvényes qualincatio-nalis törvénynyel szemben ?! Nagy fontosságú dolog ez, különösen a jelen választásnál; mert nem vagyunk, nem lehetünk biztosak afelől, hogy nem fogja-e a megválasz-tandókat hivatalos székeiken találni a véglegesitési törvény?! . . Ha a megyei bizottsági tagok a választással szemben közönyt tanúsítanának, az volna kétségbeejtő; mert ez biztos jele volna a semmivel sem törődés átkának. Ha nekem már mindegy, hogy ügyeimet Péter v. Pál végzi-e? hogyan végzi, hogyan nem végzi? élek, ahogy lehet: akkor már a közügyekkel szemben meg vagyok halva; legalább is tetszhallott vagyok. Ily szempontból kell a válasz tási mozgalmat, érdeklődést megítélni !kedeítség és Akkor nem fogjuk azt hajszának, ha- s á g egyetlen rendszert Ezt meg nem is értjük. A rendszer, mely embereket nevelt, vagy jó volt vagy rossz. Ha jő volt, jó irányban nevelt; s ekkor sem a rendszert, sem az embereket nem lehet hibáztatni. Ha rossz volt, rossz irányban nevelt; s ekkor meg nagy jót tettek az emberek, hogy .lejáratták.* Eszerint, ha az első eset áll: az emberek hibásak, ha lejáratják a rendszert; a rendszer azért jó marad; ha pedig a második eset áll: akkor az emberek jós, kik lejáratják a rend szert, mely rossz. Ez a világos logica. Az állítás tehát nagy contra dictio. A különben szabadhangn czíkkén általában megtetszik, hogy az iró küzdelemben van a Iidérczczel, melynek nyomása alatt szenved ; küzd a jóért, mely szemei előtt lebeg; de mire elérné, lehanyatlik ereje. A rossz érzése, s a jó tudata, ismerte megkuszálja gondolatait. így esik meg rajta, hogy midőn a pártszervezkedés szükségességet hangoztatja, s elég helytelenül .világító pontról\' beszél, s mintegy hódol a tekintélyi politikának, mely éltető lelke a csoport-politikának: ugyanakkor helyteleníti, hogy ,o 1 y existentiak nőjjék ki magukat nagyokká és nyerjenek túlsúlyt, akik nem rendelkeznek 9 f e 1 ü 1 e m éllel k i n a g y- A pártszervezkedést mi is szükségesnek ismerjük; s ez már ugy ís magával hozza, hogy egyes kiválóbb szellemek vagy jellemek önkéntelenül vezérszerepekre jutnak; mert mi e tekintetben nem osztjuk laptársunk azon nézetét, mintha megyénkben kimagasló alakok nem volnának. De ez még nem hozza magával mindenben a vakonkövetés szolgai módját; mely — amint a tapasztalás igazolja, a csoportrendszer (a clique) gyermeke. Ez a mi meg gyóződésünk. Az Ítélet az olvasóé! Találtunk azonban laptársunk czíkkének végén egy tételt, mely igy hangzik: .Szánalmas kép, mit közéletünk mntat;mintha csak kihalt, volna az emberekből az őszinteség, a nyíltságot a titkolódzás, az egyenes és bátor küzdelmet a kulissák mögötti manövrirozás váltotta fel.\' Ezt a szép, nyílt tételt mi is aláírjuk! libben minden el van mondva. Akkor lüktetnek igazi élettel, tiszta vérrel a megyei élet erei, ha majd az őszinte szónak szárnyát nem szegik; ha a bátorságot és nyíltságot keresztre nem vonszolják. - feltétem é- nem életföltételnek, jogaink helyes\|ny é v el (1) s e m. Pedig éppen a felfogásának és gyakorlásinak te-]személyi befolyáson nyugvó esoport-kínteni. ! politika teremti meg az efféle nagy- ,Es miben rej-lik a h i- ¦ ságokat; mert vajhmi ritkán esik meg ba? A rendben-e vagy az az, hogy azok a ,v i 1 ági t ó p ón-emberekben?* Kérdi laptársunk, tok* tisztin észszel viligoskodjanak Bűnök. Hajdan a büntetések sokkal szigorúbbak voltak, mint most; a humanizmus a kegyetlenkedést a büntetéseknél eltöröUe, de a bűnök ugyanazok maradtak, most is ép oly brutalitással követtetnek el, ép oly szaporák, ba nem szaporábbak és a törvények haszontalan igyekeznek azáltal, hogy a büntetések nem oly kegyetlenek mint hajdan az embereknél is a kegyetlenséget kiirtani. — TARCZA. A zsandárvilágbol. Ve»xprémmegyei képek. — Most, midőn oly. közei ?Hn.nk, a csendőri intézmény életbeléptetéséhez, számtalan emberben föléled a kétely, hogy vájjon üdvösebb lesz-e ac, mint a mostani csöndes paodarvílág? As igás, hogy esek a mi szelídség Wn megöregedett pandúrjaink, kiket egy ismerősöm igen elmésen nevezett el a íií Tar véggyfij tő-egyesület tagjainak, — nam sok vizet savártak föl a Daca bao, de mindamellett, hogy néha * közigazgatásnak is hasznára voltak, mindenidőben tiszteletben tárták a családi szentélyt és vad katonai brutalitással nem dúlták fel egyesek os aládi tOz • helyét, tagadhatlan. A régebbi ssandárságról egészen mást tudunk, igaz, hogy akkor más idők is jártak ásásoknak a szomorú napoknak lehbl egyrészről betudni as akkori brutalitásokat. Esek as emberek amellett, hogy — mint aféle német — rettenés gyárak is voltak; ott a hol fólniök nem kellett, a védtelen nők, gyermekek és aggok között a legnagyobb kegyetlenséget tudták elkövetői. Nem hajthatta le nyugodtan egyetlen családapa fejét, mert nyugtalanná tette eaen időben az a tudat, hogy reg* gélre kelre a rend- és csendnek Őrei va-iwai képselt bűnért megtámadják védtelen családját, a sötét börtönbe burciol-Ják a kenyérkereső apát. Ily tapasztalatok után, bisony nem igen lehet csodálni, hogy a magyar ember nem igen letkeaül esért az uj intés-ményért, kivált akkor, midőn erről a a legújabb zaandárriíág embereiről is csak oly épületes dolgokat olvashat as ember a lapokban, mint a régiekről. Ezek is megtették már, hogy a mulatő nép közé tűseitek csupa pasaiéból, mert hát Ők katonák, nekik nem ssámit egy rongy csiril élete. De hát nem erről van itt most szó hanem arrél, hogy vájjon használhatóbb kösegei lesznek-e a zsandárok a közigazgatásnak, mint pandúrjaink? Mi, dácsára a régi ssandárság gyáva voltának, ast hissssük, hogy ai uj csendőrség nagyobb eredmény nyel mőködik, mint paodarjaink, mert a régi ssandárság német katona volt, az nj csendőr pedig magyar honvéd. A" régi ssandárrilág vitézi bátorságáról tanúskodik ez a néhány példa is: As ötvenes evőkben történt meg egyik megyénkbeli mesőfőldi faluban, hol még most is sokan emlékesnek arra as esetre. Horváth Patt, mint afféle fiatal gyerek fölcsapott honvédnek assabadság-harcz alatt. Mikor Görgey eladta a basát, Őt is besorozták uétnet bakának, dácsára, hogy ezelőtt hussár volt A Pali gyereket bántotta es csör-nyen.de meg a német ssót, német pró-funtot sem tudta megsBokni sebogyansem — hát dezertált! Mi leheteti volna esntáo belőle más, mint lett axegény legény, oly sseginy legény, mint abban as időben számta- lan volt, aki nem bántott senkit, csak kért attól, akinek sok volt. Ezen közben falujába is ellátogatott s mint aféle szegény, huzattá a csárdában hu rssak adtáig. Egyszer a zsandár had nagy Zsebrak megtudta, hogy a Pali ott mulat a korcsmában a szeretőjével. Hat zsandárt küldött as elfogatására. A zsandárok odaérve fölverték a bírót meg a föl vigyázót és azokkal együtt megindultak a korcsma felé. Már messzitől hallattesott a Pali nótája; Sárga eeikő sárga, Be sáros a lábal Hejh Kapósba be van sárra, A sárgának a gazdája, Nincs ki vakarkalja! As ablak alá érve, a zsandárok bistatták a bírót, meg a tölrigyásőt, hogy menjenek be. fogják el a betyárt. Volt jó dolguk, hogy be nem mentek. A Pali neasét vette a dolognak s a zsandárok erre annyira megijedtek, hogy levették csákójukat és asszony módra kendővel kötötték be a fejüket, hogy as ablakon át rájuk ne ismerjenek. A betyár kissélt as ablakon: -Biró uram, fölrigyásé uram be ne jöjjön, kérem as atyafiságra, as a ssandár bejöhet, ha van benne kurázsi 1" De bts azokba nem volt kurázsi, várták m:g a betyár magáiéi kijön I Reggelig szólt a muzsika, de már hajnalba csak a szegény legény asere tőjének éneke hallott ki, amint osifrásta nagy csúfosan: „Komaromi csárda ki va föstve, Ide jár s rózsám minden este I Honcsfnt as a ssandár, Fújja föl a császár ü fölsége!B Ekkor bement a bíró, fölvigyásó, utánuk a zsandárok. Minden ott volt csak a Horváth Pali hiányzott! Mintha a föld nyelte volna ell Városlód tájékán 1860-ban Patkó Pista a híres betyár elfogatására egy század német katonát küldtek ki. Patkó akkortájban rabolta ki Ajkán ar öreg Puzdornét A betyár egyszer baisent a ráros-iödi gyároshoz, meg az öreg öspöröshös és a Bncbwald zsidóhoz, hogy tartsák késsen pénzüket, mert látogatást tesznek náluk. Ettől a perestől kesdve a bárom házat egées sereg ssandár őriste. Daczára ennek egyszer fényes délben beállít a gyártulajdonoshoz (aki véletlenül as én édes apám rolt) három fegyveres ssivány és ennivalót kérnek. — As apám adott nekik három frissensült kenyeret meg két sonkát és tíz forintot, azután elmentek, a hajuk szála sem görbült meg. A ssandár meg ott állt posztot as ablak alatt Mikor azután hajtóvsdássatot tartottak a sűrűben a zsivány csapatra, egyet agyonlőttek a betyárok közül s ásóknak volt idejűk nyom nélkül elte metni társukat Patkót soh\'sem fogták el. Egy hajmáskéri molnárnak elhajtották három disznaját Jelentést tett és elment maga is as állatok keresésére\' a Bakonybs, mert nagy rolt a gyanú, hogy Katán Pista, as akkori bakonyi betyár hajtotta el as állatokat Menetközben bessált a Kökényesi csárdába, ott egy ssandár Őrjáratot talált. Elmondta nekik mijármtbsn van. A zsandárok ígértek mindent, azután ettek és ittaki A friss dtssnópecse-nyéből még a károst is megkínálták. A Kalán Pista ezalatt megott mul-latott a belső szobában a csaplárosnéval, aki saját szarai szerint .felesége, testvére édesanyja, mindene volt neki. * A molnárnak sohasem lettek meg a dissnai. Egy esstendő múlva tudta meg, hogy saját dissnai húsából tartották jól, a zsandárok Kökényesbe!. Ilyen volt a ssendárvilág hajdan. Milyen less a jövőben ? MAGYAR GYULA. A zsidó házasság. ) Nagyon kapóra jött egy alapos ta-nulmánynyal írt, hazafias szellemtől áthatolt munka, mely ma hagyta el a sajtót. Sietünk olvasóinknak bemutatni. Nemcsak tudományos, de határozott társadalmi horderŐvel és politikai fontossággal bir. A mü ssersője a polgári há-sasság mellett tör lándsát — Hangoztatja as állam kizárólagos jogát a családi elet minden körét átható szabályok megálla- HUSZONKBTTEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KOZLÖHY NOVEMBER 4-én 188S. A bölcsészet egyik nagy kér-\' a vizsgálóbirákat, a nyomozó rendé dése az, követhet-e el béles ember\'réket, igaz-e ez; kérdezzük a bizto-bflnt ? Hogy [e kérdést megfejtsük, j sité társulatok titkárait, igaz-e ez. egy esetet akarunk elmondani, mely \' Olvassak a hírlapokat, nem telá-magában véve ugyan nem fejti meg luuk-e ott számtalan példát fölfedett kérdést, de oda vezet, hogy azt zett meggyilkolt holttestekről, me-meg lehessen fejteni. Iveknek gyilkosait sohasem fedezték Egy, két nőből és két férfiból fői. A hírlapokban pedig valamennyi álló társaság egy parkban sétálván, eset nincs is följegyezve. Ha most annak közepén lévő nagy tóhoz ért azokat az eseteket, melyekei a hir-Ez a tó apadóban volt, ngy, hogy;lapok említenek, sokszorozzuk azok-annak sötét Tize alig volt magasabb, kai az esetekkel, amelyek nincse-annak medrétől, mint négy lábnyi.! nek fölemlítve, és a fölfedezett holt-A férfiak egyikére az egész tájék \| testeket a felfedezetlenekkel, mit fo-aze a benyomást tette, hogy annak Igánk abból következtetni? Azt, hogy sötétsége oly kedvezőtlen benyomást; vannak buta bűnösök, kik rajta ka-tehetne valakire, annyira, hogy szinte jpatjik magukat és bölcs emberek, alkalmasnak látná a helyet egy jakik kisiklanak. A bűn elrejtése és gyilkosság elkövetésére. Erre a mi-\|a bün fölfedezése micsoda? Semmi sik azt az észrevételt tette, hogy a viz nagyon csekély arra nézve, hogy a holttestet elfödje, mindenütt homokkal körülvéve, ugy, hogy a gyilkos lábnyomait látni lehetne. Ha egy buta embtr akarna gyilkosságot elkövetni, igen valószínű, hogy e tavat választaná, ha bölcs ember követne el gyilkosságot, [ugy ez í tó az utolsó hely volna, melyet vá lasztana. Itt tehát arról volt szó, hogy bölcs ember is követhet el bűnt. Sokan azt állítják, hogy valóságos bölcs ember nem követhet el bünt, mert valóságosan bölcs ember mindig jó ember is. A tapasztalás ezt az állítást megezáfolja. A való az, hogy egy buta ember által elkövetett bűnöket föl lehet fedezni, a bölcs ember által el követetteket nem. Ha valaki ennek ellenkezőjét akarná példa által bebizonyítani, az a példa bizonyosan nem bölcs ember lenne. Egy másik állítás az, hogy a bűnök maguk után vonják fölfedeztetésüket. Ezt is a tapasztalás czá-folja meg. Valóban csodálatos, miként vigasztalja magát a társadalom hiányai fölött némely axiómákkal melyeket, ha közelebbről vizsgálunk meg. téveseknek találunk. Az egész gépezet, melyet a társadalom a bönök kinyomozására felállított, nagyon hiányos, de a világ ezt nem hiszi és az emberek elég vakok és olyanok, mint Pangloss, hogy mindent legjobbnak tartanak ezen képzelhető világok legjobbikában. Azt mondják, a bűnök maguk vonják után folfedeztetésüket s igy megbüntetésüket is. Kérdezzük meg pitására. Kifejti, hogy a .polgári házasság azon nagy eszméjének legpregnánsabb ?1\'"\' kifejezése, mely szerint a jog-állsm függe\'len az egyháztól." Ez a mü politikai hordereje. Társadalmi kihatása e muakárjak pedig abban áll, hogy a zsidó lelkész a vallási villongások és — nevezzük a gyermeket nevénél — azsidó-ellenes áramlat lelcüzdésére, mint legha-tályosabb eszközt a golgári házasságot ajánlja. .A polgári házasság a legtermésze-tesebb és ennélfogva a legbiztosabb módszer is, közelebb hozni egymáshoz a különféle hitű honpolgárokat, oly közelről, hogy valahára gyökerestől elenyészik a va\'lásos elfogultság; a közel hetekben lejátszódott Damaskus redivivas féle rémdráma uták még szükségesebbé vált azon intézmények létesitése, mely úgyszólván zártköre minden alkotmánynak; kibontandó, ki egészen a szabad eszme lobogó)., ha a jövőre nézve elejét akar-juk venni a reakciéoak, melynek kór-anyaga a vallásról szóló homályos fogalmakban gyökerezik." Ilyen szavakkal vizeli be szerző — a zsidó pap — nagy-Bzabasa mackáj.t. ilyen az ü előszava, midőn d mózesi törvények, a talmud, a zsidó vallási dogmák és a zsidóházas-sagoak történeti fejlődése alapján, annak tudományos demonstrálására vállalkozik, hogy zsidó részről semmi akadály nem forog fenn a polgári vegyes házasság intézményének létesítésére. Ebben van e miinek társadalmi hordereje. Tudományos becse a rendelkezésre álló számos forrásmunkák gondos egybevetéseben és feldolgozásában áll; irodalmi értéke pedig abban áll, hogy szerző a magyar iro- ¦egyébb, mint a rendőrség és a bű nös ügyessége közti verseny. Ha t bűnös brutális bata ember, akkor í rendőrség kilencz esetben tiz közül nyertes. Ha a bűnös egy elhatáro zott, nevelt és nem mindennapi tu dományos ember, akkor a rendőrség kilencz esetben tiz közül veszt. Ha a rendőrség a nyertes, az egész világ megtudja azt, ha a rendőrség veszt, hallgat róla és senki sem tud meg semmit. Es erre az ingadozó alapra építi a társadalom a maga iskolakönyvbeli axiómáit, hogy a bün saját maga után vonja a fölfedezést. Igen, azokat a bűnöket, melyek tudomásunkra jutnak, a többieket nem. T Azonfelül az erény és bün fogalma nem mindenütt egyforma. Nálunk, a czivilizált Európában mást tartanak erénynek és bűnnek, mint a máskép czivilizált Hindosztánban, Thibetben, Khinában és bűneinket tartjuk a valóságosaknak, a [hinduk, khinaiak és japániak a magukéit. Melyik már most az igaz? Az európaiak irtóznak a khinaiak bűneitől. De az -európai, ki oly hamar fölfedezi . embertársai bűneit, egészen vak saját bűnei elismerésénél. A társadalom igen gyakran ép oly részese mint ellensége a bűnnek. A bün a czivilizált Európában ép ugy, mint a máskép czivilizált Ázsiában némelykor vagy .véd egy bizonyos embert és az ő\' környezetét, vagy annak ellenségévé lesz. Van elég oly gonosztevő, ki gondoskodik nejéről és családjáról. És mennél nagyobb a bűnös, annál inkább rokonszenveznek vele. Némelykor saját magáról is gondoskodik. Egy kőny-nyelmü tékozló, ki mindig kölcsö- nöket vesz föl, többet kap barátaitól, mint a szigorú becsületes ember, ki csak egyszer szorul arra a leg gyobb szükségtől kényszeríttetve. Az első esetben a barátok nem lesznek meglepetve és adni fognak, a második esetben nagyon meg lesznek lépetve és megtagadják a kölcsönt. Azon börtön, amelyben egy gonosztevő lakik, kényelmetlenebb; silányabb hely-e egy dolgozó háznál, a hol a munkás beesületes ember meghúzza magát, ha mindenéből ki-fogyott életpályája végén ? Az ugynevezettMjmberátok, midőn a nyomort enyhíteni akarják börtönöket látogatnak meg, a hol : bün nyomorát, találják, nem pedig a kunyhókban, a hol az erény\' nyomora lakik. Soha egy ember iránt sem érzett a világ annyi sok rokon szenvet, senkiről sem írtak annyi sok közleményt, nem tartottak any-nyi magasztaló emlékbeszédet, mint Chatterton fiatal költőről, ki élete pályáját okmányhamisitással kezdette meg és öngyilkossággal fejezte be. Eét munkásnó közül melyike él meg jobban, jaz-e, ki ellentáll a kísértéseknek és becsületes marad, ki nem áll ellent annak és lop? Igén gyakran ez a lopás a második például felállított nő szerencséjének alapköve. Az egész világ hall szo moru esetéről, megszánja őt, segélyezi, mig az, aki nem lopott, éhha-lálnak van kitéve. Fájdalom, hogy a társadalom igy van alakulva és hogy a társadalom egyes embere csinálják a közvéleményt. Spangát, Pitélyt és Be-reczet van elég ember, aki sajnálja, ha nem is azért, mert őket föl fogják akasztani, hanem azért, hogy gonoszságuk kísértésének nem tudtak ellenállani és bünt követtek el \'s6t rendesen azon emberek, és e három ember, ki élete végper-czéig mindig remél, mint az ostoba tékozló, ki vagyona utolsó fillérét j feddhetetlen\' volt,\' kik meggyőződés" elkártyázta, reméli, hogy a lutriban, bői, némelykor rajongásból egy el- érdemli ezt a szegénységet, mert korhely és iszákos. Mint fennebb említettük, vannak bünők, melyeket hajdan sokkal szigorúbban, sőt lehet mondani, leg-kegyetlenebbül büntettek, melyeket a társadalom most már nem is tart bűnnek, sőt még annak, amit egykor bűnnek tartottak, létezését is tagadja, mint pl. a boszorkány mesterség, a czimborálá a gonosz lélekkel, a megigézés, varázslás stb. másokat pedig épen nem tartanak bűnöknek, s ha valaki nem hiszi az egy bizonyos államban uralkodó és bevett vallás tanait, senki sem fogja többé rá az eretnekséget. Ha a Mária Terézia-féle büntető törvénykönyvet kezeinkbe vesz-szük, azt fogjuk látni, hogy. abba sok bün van följegyezve, mit most még vétségnek sem tekintenek é.; igy nem is büntetnek meg. pl. minden bnjálkodási eseteket, kivévén, ha erőszakkal követtettek el, sőt még a házasságtörést, melyre egykor halálbüntetés volt kiszabva, sem büntetik többé, valamint a prostitúciót se. Sőt a tőrvények enyhesége" az erkölcstelenedéinek igen tág mezőt nyit. — Jelenleg az erkölcs és a törvények által kárhozatott cseletvése-ket következőleg osztályozzák : 1-ször bűnök, melyeket a törvények büntetnek, ezek közt jsmét van két osztály: halálos és nem halálos bűnök. De a halálos bűnök közt is vannak olyanok, melyeket a bölcsészet és közvélemény igen sok esetben nem tart bűnöknek. Ilyenek a nagy politikai bűnök. A bűnöknél ugyanis általán véve az a nézet uralkodik, hogy azok szivromlottság-ből származnak. Politikai bűnökről pedig épen nem lehet azt mondani, kik ily bűnöket követnek el, nagy és ne-messzivü egyének, kiknek egész élete nek a részegeskedés, a bujálkodás, a kártyázás, továbbá ide lehet még néhány hibát is számítani, melyeket a vallás is bűnöknek minősít, mint a harag, az irigység, a fösvénység a ravaszság, melyekből a legnagyobb bűnök származhatnak. K----v Hitelesítési kényszer. ) A polgiri, házasság tekintettel a vegyes házasságra a zsidótörvény és tCrténelom ¦xemÇontjibôl. Irta : Szterényi Albert fSrabbi ; megjeknt Budapesten, 1888, dalmát hézagpótló szakmunkával gya rapította, A zsidó házasság polgári jellegével, ogi jelentőségével és államintózmányi fejlődésével, valamint a vegyes házasság-gal a zsidó törvények szempontjából — behatóan foglalkozik az előttünk fekvő mü. — A zsídó házasságra nézve mind jog-1 érvényessége, mind jogkövetkezményei; nd szentsége tekintetéből egyházlör-véuy sohasem határozott. A zsidó házasság kizárólag a polgári, illetőleg a zsidó polgári törvény keretébe tartosŐ. A zsidó egyház csorbiló befolyást gyakorol: a házassági intézmény I polgári jellegére. De psychologiai lehetetlenség is volt törekedni ilyen befolyás utan, a mi igon egyszerűen megmsgya-rázható. A zsidó egyház soha ellenszenves indulatai nem volt a házassági intéz-inéuy iránt Keletkezett ugyan Paleeatína földjén Esseusok neve alatt ismeretes szekia, mely rgyébb askfltikaí elvei között « nőtelenBág elvét is valló tta.de ezen szekta, mely különben az emberiség leg tisztább eszméit tette magáévá, oly parányi számú volt és maradt is, hogy elvégre a zsídó nép kebeléből nyom nélkül tünt el. Ezen szektát illette, véleményünk szerint, a Talmud különben kemény szózata: „Nőtelen, zsidó ember nem ember; valamint azon szép, de minden esetre czélzatos mondat: „A nőtelen zsidó embernek nincsen sem öröme, sem áldása, se üdve, se hite, sem várfals, aem békéje ! A nős állapot feltétlen szükség volt arra, bogy a felkent főpap engesztelő nitpon pontifikálhasson jj vájjon lehet-e a házasság jelentőségét nyomósabban kitüntetni, min. azon szokás által, hogy as ¦ ifjoság esgessteiŐ napon határosta el ma-: nyerni, vagy a tárczát fog találni munkást, kit szorgalma, beteggé tett és fájdalmas betegségé utczán pénzes! Tért, melyet nagynak tartanak, kö-De a szegény \| vetik el a bünt. 2-szor vétségek, mnukásságajezek a rendőrség hatásköre alá tartoznak. 3-szor kihágások, ezek is s ben ezer annyi kinokat mint Majláth gyilKOsai z ezzel senki sem gondol, hívja fel a szánakozást, neki nincs j lyek bölcsészeti szempontból bűnök-mivel mentegesse szegénységét, mert j hoz volnának sorozhatok, de a tör- szenved, \| vétségekhez és igy hasonlólag a bitófán, i rendőrség alá tartozaak. 4-szer hi-ez nem; bák. Ezek közt sok van olyan, me- a szegénységet a társadalom bűnnek tekinti és vannak még emberek, kik azt mondják, hogy a munkás üteg- gát nősülésre és hogy e napon választott nőt is. Amit elvileg pártolank, azt sohi szándékosén megnehezíteni nem fogjuk: de akadályokat szoktunk útjába gördíteni mindannak, a mit opportunitásból csak\'eltűrünk, de elvileg jóváhagyn Qsra miiuak, ( A zsidó egyháskeletkezéaétől fogva mai napig vallásos órdemüU rójja fel híveinek a maga idejében való házasságra lépést, és bűnösnek u-t ja azt, ki e tekin tétben a társadalom fen tartás iránti kötelességét házasság utján nem teljesi tette. Nem kell arra nyílt törvény, azt mondja a talmud, bogy a nő férfiúként háTAs életre köteles legyen. „Nem is pusztává teremtette Isten a földet" ; és a Keresztény szentatyák fentidézott elve ellen látszik irányulni a Talmud azoo szózata; „A hit emherek, nem pedig angyalok\'részére lett adva." Ismeretes, miszerint a k atonai jog a közel vórrokonság fokait annyira ki-terjessté, bogy ez még a hatodik fokot is érte. Ezen körülmény pedig a házasságra oly nyom&sziólag hatott, hogy III. Innoczens pápa (1216) a lulcsigázoit közel vérrokonságot a 4 ik fokra szállította le. Eooek ellenében ismeretes és méltán nevezetes is, miszerint az összes 6. ujabb és njkoru törvények közül Mózes és Talmud törvényében legkevesebbek a közel vérokonság tekintetéből tilos házasságok. A keresztény egyház Bseramenium-má alakitá át a házasságot. N«m azért, \'gf jegyxi meg egy jogböicsész, hogy azt szentségbe emelje, hanem inkább azért, hogy az által szentséggé váljék. Az egyháznak a házasság ellenében elfoglalt álláspontja következtében szentségtelenné vált, a mit a természet szentesített; uj fogalomra volt tehát szükség, hogy a házasság szentségbe öitessék. vény büntetlenül hagyja azokat. Bü nök már azért is mert követhez menyeik némelykor halálosak. Ilye- De még a protenstáns \'"egyház sem volt ment a házasságról való oly felfogástól, mely a társadalom legkiválóbb intézményét szentségtelennek bélyegzi: „Ein urbeilíger Stand, mit den die Kirch Christi niebt zu thum hmbeo soll", igy nyilatkozók Brens, a württenbergí reformátor a házasság mivoltáról. Esekkel homlokegyenest ellenkező viszonyt tapasztalunk a házasság irányá-oyában a zsidó egyháznál. Ez meg maradt jnste milleu melle.t, a házasságot sem nem kölrén magasabb, vallási fogalomhoz és ennél fogva egyházi szer-tartásáhos, sem azért, mert polgári jellegű, kevésbé szentségesnék nem bélyegezvén. A zsidó házasságkötésnél nincs egyetlenegy mozzanat, mely az egyhás közbejárásohoz kötte\'nék, vagy mely egyházi termésseténél fogva a szertartáshoz okvetlenül szükséges volna. A mi a szertartásnál lényeges, as a polgári jellegű, az az, a zsidó polgári törvénynek megfelelő formalitás. A zsídó házasság szentségessé viliik, mihelyt as a polgári törvény határozatni ezerint létre jött. Ez érdekes fejtegetés után a sserzó a zsidó házasságnak jogi jellegére tér át. Szerinte a zsidó házasság jogi fejlődésé nél három korszakot kell megkülönböztetni ; as ós és eredeti jellege a zsidó házasságnak az adás-ve vés, éz annak korszaka kiható a jeruzsálemi templom pusztulásáig. Másodnemü jellege a zsidó házasságnak a szerződós, és annak korszaka kiható a II. Jeruzsálem: templom pusztulása előtti századig. Harmadik és állandó jellege a zsidó házasságnak kölcsönös jog. E fejezet ismertetését azonban egy második csikknek tartjuk fenn. Dr. VISONTAI SOMA. Régi panasz, hogy igazságügyi kor. mány satunk rendszertelen, ide oda kapkodó; alig hogy az egyik törvényjavaslat törvényoyé vált, már nyomban követi a „módosítási" j»v«ilat. Törvényhozás u ok akár egy Maschsmód* annyit „modernizál j* törvényeink pedig női kalaphoz hasonlítanak, a melyen minden évadban valami változás történik: hol uj „diszités\'-s! láttatik el, hol fölhajtják a periméjét, hol kivetkőztetik egész alakjából, ugy hogy legvégül anyagban és alakban is más a kalap és még sem uj és Sll legnevezetesebb a dologban, hogy többe jön, mint az ujdooat uj. Ismét egy ily módosítási törvényjavaslat fekszik előttüűk, a .kösjegyzőí törvény módosításáról szóló törvényjavaslat".Nem akarok annak többi részeivel foglalkozni, osak egyetlen egy §-áról akarok itt azólaní. A 20 ik §. ugyanis szól: „telekkönyvi jogok szerzésének, megvákostatá-aának vagy megszüntetésének telekkönyvi bekeblesése a telekkönyvi hatóság által magánokirat alapján csak akkor rendelhető el, ha e magán okiraton a felek névaláírásának vagy késjegyének ve-lódisága k sjegysőileg bizonyítván van." Esz legmerevebb „hitelesítési kényszer. Ez azt jelenti, hogyha egy falosi ember egy a telekkönyvben a saját és félesége nevére irt (a mint rendszerint \'enni szokott) ingatlant elád egy másik lusí embernek, a ki ast nem csak tni-gára, hanem feleségére is akarja íratni (ami ismét k sssbály) akkor 4 embernek el kell menni a közjegyzői ssékhelyre, oaupán csak a szerződés aláírás* végett, a mi nemcsak 3—4 frt hitelesítési dijba, hanem 4 munkanapba is kerül: azt jelenti továbbá, hogyha egy paraszt néhány száz forintnyi kölcsönt akar fölvenni birtokára, ne csak ő maga fusson a közjegyzőhöz az adóslevelet aláírni, hanem hogy odacitálja szüleit is, kikoek- kik.ötmé-nyük van bekebelezve, teslvérjeít kiknek Örökrészeik feküsznek a birtokon, hitelezőjét, ki talán csak szívességből késs elsőbbségi nyilatkozatot sdoi; jele..ti továbbá, hogyha valaki <gy csekély ingat-lanságot vásárolt, a szerződés azonban némi részben hiányos, annak pótlására nyilatkozat szükséges, as eladó pedig idő közben elhalt, hogy annak 5—6 némelykor 10—12 örököse vándorbotot fogjon és elzarándokoljon a „legközelebbi közjegyzői ssékhelyre csupán azon czélból, bogy neveiket a közjegyző jelenlétében bigyesszzék oda a nyilatkozat alá 1 Ez által a legtöbb esetben a csekélyebb Ügyek is túlságosan költségesekké fognak válni, nemcsak a hitelesítési dijak által, hanem a munkamulass-tás folytán is. Hozzájárul, bogy ilyen hitelesítéseknél azonossági tanukra, is ven szükség és ezekre egy részt nem mindig tehet szert az ember, másrészt ezek sem fogják a szol -gálatot ingyen teljesíteni. Azon főiül bizonyos, hogy azok, a kik mások érdekében és kértére leereszkednek egy ssük-C^elt aláírás végett a „városba* menni a közjegyzőhöz, szintén megfogják követelni „napidijukat, meg a fuvart, no „meg egy kís pecsenyét, meg itce bort!" És est leginkább a paraastság fogja sinyleni. A városi népnek könynyü, ott van as orra előtt a közjegyző, sem nagy fáradságába és idejébe, sem nagy költségébe nem kerül azt fölkeresni a falusi embernek ellenben sokszor félnapi utja van a közjegyzőhöz. Esek nagy körvonalokban azon hátrányok, melyek a népre baramolnának a hiteieeitési kényszer behozatalából. Ü-talán nyer általa az igazságszolgáltatás, a jogbiztonság? Nézzük csak. Mindenek előtt tudjuk, hogy népünknél jó sok idí kell (mindenesetre több mint a mennyi alatt a módosított törvény újólag fog módosíttatni) mig hozzászokik egy uj jogintézmény hes és annak hassnálatáhot. Előre látható tehát, hogy legalébb 10—15 esztendeig a kimondott kényszer dacára is a jogügyletek a közjegyző mellőzésével fognak köttetni. Hogy ebből az eddiginél negyobb mérvű jogbizonytalanság fog származni, az kétségtelen. De akkor is, mikor a nép már ismerni fogja az uj intézményt, igen sok esetben mellőzni fogja "azt körülményessége és költséges sége miatt és as időre és a jó Istenre fogja bisni ügyeinek rend behozását. Hogy az ilyen lanyhaságból mily igazságügyi bonyodalmak szoktak keletkezni, — mint árvereztetik el az egyiknek birtoka a másiknak adóssága miatt, annak már nem egy példáját lí-.tok 1 HC SZÓNK ETTEDIK ÉVFOLYAM. ZALAI közlök r NOVEMBER 4-én 1883. Do hány oly etet less, midőn ez erdekeit mindenre rászánná magit, [hogy birtoks telekönyvileg nevére legyen irat ható, vagy hogy egyéb ügyeit rendbe-hozza, de nem jogjá rábírhatni az illetőt, a kinek aláírására szüksége less, hogy közjegyzőhöz menjen vele. Sok esetben persze perrel is fogje jogát keresztül vihetni, de hisz a hitele t\'tétj kényszer védői épen a perek kikerülését tűzték magoknak célul, de sok esetben ez sem lesz lehetséges. De a hitelesitési kényszer ellen ál lamfínánoiálii tekintetek is harcolnak, Mert sok ügyiét egyáltalában nem fog létrejönni, sok időközi változás pedig — miután telekkönyvileg ugy sem less keresztülvezethető — szintén nem fog a pénzügyi közegek tudomására jutni és igy [az állam bélyek és illetékben fog veszíteni. Látjuk tehát, hogy a hitelesítési kényszer be hozatala ígtsaágügy politikai tekintetben is elhibázott, de leg főkép a népre túlságos teherrel nehezedő rendszabály volna. Első sorban tehát a falusi községek érdekében áll, hogy a fen-.érintett javaslat 20. §-a törvónynyé ne váljék. Föl tahát. i. mig nem késő I Kérvényezzen minden\'egyes község a képviselőháznál a törvényjavaslat 20 §-ának vagyis a hitelesitési kényszer mellőzése iránt. A kérvéuy szerkesztését a jegyző urak, annak benyújtását az illető képviselők szívesen fogják magukra vállalni. . —d. -f. Hírek. — Groszmann Ignácz sírjánál — amint lapunkban előre jelesve volt — csakugyan megtartatotta gyissünnepéiy. A gymnasiumi ifjúság 3 óra után fekete lobogóval vonult ki — a tanári testület kíséretében — a boldogult, — ritka köztisztelet, és szeretetben részesült tanár íeidiazitett sirhalmához. Az egész ünne-pélyeitóg szép rendben folyt le. Az egyes részleteket illetőleg nem szólunk, mert tekintenünk ksll, hogy ez a kegyelet adója volt s itt nem a hatást, hanem a jóakaratot kell számba venni. Kezdetnek minden esetre elég tissleségea volt. — Meg kel! emlékeznünk ez alkalommal a simák valóban ínpoaant dissiléséről; melyet H i I d S. I. n a g y-k aniini temetkezési vállal ataeas-közöl t. Már maga a vállalat által felállított síremlék olyan, mely ritki\'ja párját. Ez alkalommal még megkapóbbá tette a gyássemelvény, melyet az emiitett czég ritka müisléssel készített, ugy, bogy bármily fővárosi mauzóleumhoz méitán illett volna a gyászdisslet. Leg-töb sírnál az ezerszínű tarka-barkaság .ontotta « szemet; de ennek egyszerű ma-gaaztuBságB mélyin érinté a lelket. Este — kivilágítva — még hatásosabb volt. A díszlet nlótt kél díszruhás őr sétált ki vont kai dokkal. Elmondhatjuk, hogy oly mély benyomást egy sir sem tett es ette, mini a kegyesrendiek sírboltja. — Mindenszentek estéjét minden rendű és rangú ember megtartotta, de ünnepelni, igen kevés ünnepelt. A temető — az örök nyugalom helye — vásári zajjal volt tele ; ami a valóban ünnepelni, a kegyelet érzelmének hódolni óhajtókat bizony zavarta. — Már a temető kapuja előtt virslit, per ecset, gesztenyés, meg az ég tudja miféle merour-Ubanos kínálta portékáját. Benn a téma-tőben a suhancsok ide-oda futkároztak. Volt ott felső-alsó hangon röhögés, trágár beszéd, pajkoskod ás; voltak vigyorgó Böskék, szemenszedett Adonisok, csak rendőrt nem láttunk. Mindössze kettő volt; azok is a kegyelet adóját rótták le a rendetlenkedik iránt. Nagyon szép a kegyeletes szokás; de ha ennyire sárral tapos mindent az erkölcsi fertőzők hada; akkor jó volna arra gondolni, hogy az ily ájtatos szokás nappal és szigorú felügyelet melleit tartassák meg. — A zenés mise; melyet lapunkban előre jeleztünk, megtartatott a városi tumplomban. A kar öetzevagóan énekelt s a senekiséret dicséretére vált Ven-czel Ressőnek, ki es alkalommal is bemutatta, hogy a zeneképezés terén nagy szakavatottá ággal rendelkezik. A közreműködő úrhölgyek, nérszerint K a a n Irma és Novinszka P o 1 d i szép énekükkel gyönyörködtettek. A siker registrálásához azon óhajt csatoljuk: vajha ne volna asil? föllépés afále karácsonyi Ünnep, melyről ast mondja a magyar nóta, hogy „esztendőben egyszer esik. — Népiskolánk, iakolautcsai 1-aŐ ^osztályában és a 3-dik lányosztályban 120—130 körül levén növendékek száma szükségessé válott azoknak párhuzamosítása. Az ez iránt tett igazgatósági jelentésre iskolaszékünk elhatározta, hogy a párhuzamosítás tárgyában a miniate-riumhoz kérvéoynyel járul, miután az iskolai csélokra szinte erején felül áldozó város annak keresztülvitelét saját erejéből nem eszkösölheti. — Városunk iskolaszéke november 2-án ülést tartván, ast a dicséretes határozatot hozta, hogy aaon ssegéoy lánynövendékek részére, kik a szabás tanulásához anyagot szerezni nem bírnak, ingyen fog ruhakelmét adni. A sze gény sorsú ssülők valóban nagy bálával lehetnek ily nemes tettért as atyáskodó iskolaszék iránt. — A kereskedelmi testület — a saját tanulói részére külön vasárnapi oktatás t. rtását óhajtván, felkérte a helybeli i-.kolastéket, hogy a tantestületből erre egyéneket ajánlani szíveskedjék. Iskolaszékünk válasza értelmében erre felsőnépiskolánk tanteaiülete \|fog fel* kéretni. — Lopás. Mindenszentek napjára viradóra városunkból egy magyarutctai földmives tehenét ismeretlen tettesek az iatálóból elvesették. Rendőrségünk a nyomozást rögtön megindítván, kitűnt, bogy az elhajtás a kertek alja felé tör tént; a nyomok pedig Míháld felé vezetnek. 2 rendőr további nyomozásra küldetett, Midőn e sorokat írjuk, még sem a H I rendőrök vissza nem érkestek, sem Üzenet nem jött tőlük. Valószioü, bogy jó nyomon vannak. — Heteorolegiai észleletekoktó-ber hónapról. Legnagyobb légnyomás. 759-2 m/m. 8-án reggel 7 órakor. Legki-tabb légnyomás. 7366 m/m. 1-én reggel ÍT-orakor. Kösép légnyomás. 748\'7 m/m. Legmagasabb hőmérséklet. 19 4C C. 18-án délután 2 órakor. Legalacsonyabb hőmérséklet. 20° C. 8 án regge.l 7 órakor. Közép hőmérséklet. 10 5° C. Közép páranyomás. : 2 ui/in. Közép nedvesség százalékokban 865. Közép felhőzet 67. Esős napok ssáma. 11. Csapadékok ösz-ssege 60 95 m/m. Öaszesnu észleltetett 59 szél és 34 szélcsend. B.—B. — Mai szamunkhoz van mellékelve Winter Adolf stetini (Német birodalom) köszvéuy-készülék gyászos hirdetését. Ajánljuk olvasóink szíves figyelmébe. — Savanyu Józsi kísértete már itt is rémítgeti a könnyen hívó embereket. Valami álomlátó eibiresstelte, hogy a Nagy- és Kis-Kanissa közti országúton látta Savanyu Józsit. — Alsó-Lendváről tudósítják lapunkat, hogy a tisztújítási mozgalmak megindultak. A szolgabírói állásra Lend vay Mátyás ügyvéd van kijelölve, akit a járás Össes értelmütége támogat, — Uj Diogenes uj lakásban. A bölcs D-ogeneat bordóba vitte önmegta-dasa. Hát lakásnak as mégis csak tisztességes lakás, ha kivált élég bölcs ís hozzá valaki. Ami Diogenesüuk már egész más lakást választott. Mesterségére nézve pék-legény levén, a meleget megszokta. Mivel pedig édes anyja őt hasúiról saji. becses esemélyének gyakori fütögetéseért elkergette, semmi kedvet sem erezett nyakába akasztani est a nehéz világot; hanem kiment a Szemere-ntcsáig; ott, a Fessel hofer féle telken levő szalmakazalba bujt, rögtönözvén magának abban fcegy-, embernek bisony nagyon is kutyányi lakáskát. Ez volt as Ő diogenesi lakása, mig rendőrségünk tul nem járt ő bölcseeégén, a as éjszakák bagolyját ki nem riasztotta odújából. — A fővárosi czirkusz. az Alkot mány-uteza sarkán, porig égett. Szerencsére az előadás még csak egy óra múlva vette volna kezdetét, s igy közönség még nem volt abban. Emberélet nem is esett áldozatul. A fővárosi napisajtó mind a mellett igen erős hangon kel ki a főváros tanácsa ellen, hogy deszka épületben előadásokat engedett tartani. Késő tső utin a köpönyeg. Sokká) Űdvösebb muu-kit teljesített volna a sajtó, ha a mostani nagyszabású — ahaígy történt, b i agy történt volna\' — la mentatíok helyett, a baj előtt sürgeti erélylyel annak bezáratását. — Marhapásztor mint egyetemi tanár. A bécsi uj egyetem megnyitása alkalmiból ezen kit visszapillantást közlik a bécsi lapok; 1783-ban, tehát épen 100 év előtt, nevezték ki Jordán Pétert a bécsi egyetemhez természetrajzi tanszékére. Nevezett Tirolban született ét marhapásztor lett. Szegénysége folytin csak R D E T E S nagy későn kezdhette meg tanulmányait, de oly kitűnő szellemi képeseéget tanúsított, hogy csakhamar megnyerte a tanári oklevelet. . — Király es polgármester, J Vog Károly a Deson Eduárdról (Egy termé-méssetbnvár életrajza) írt müvében a következő sdomát beszéli: „Bondry, a nenenbnrgi mezővároskának _ lakéit vTrain.tacs"-nah hívjak, mert azt fogták rájuk, hogy Ősz idején nagy csopor-tokbtn mennek ki a tóhoz, hogy a ködöt zsákokba gyűjtve ssőlőhegyeikre csipeljék. Midőn IV. Frigyes Vilmos király Neufcbatelben tette kőrútját, Boud-ryban reggelisett, hol az ottani szőlőhegyek termékét tették asztalira. „Es jó bor", monda a király a polgármesterhez fordniva. — „Oh Sírel viszonozta emez elégülten simogatva szakállát, ennél még jobb is van a pincséinkben! — „Igasuk van, bogy jobb alkalomra teszik el," felelt a kirily sértődve és fölkelt az asztaltól. Irodalom. — Ifjabb Nagel Ottó könyvkereskedésében Budapesten nemzeti színház bérházában megjelent a Magyar általános leveleső 8-ifc füzete szerkeszti K N O R R ALAJ03.A Magyar általános ieveleső eddig megjelent nyolca íüseto képezi az egész mű első fél kötetét. E félkötetben a BsersŐ bevezetés képen a levelekről mint írásbeli fogalmazványokról és azok kü lönlegeségek jellegéről ismerteti a nyelv és helyesírás szabályai t,ér teketik a ssék-ról,asok nemeiről,as alaktanról,a ragozásról és mondatokról esek résseiről és nemiirŐl ssól a helyesírási jelekről ésasok nemeiről; esek után áttér a levélírás szabályaira értekesik as írásmódról ennek kellékeiről; ismerteti a levelek formaságait, ezek köst a bel formaságokat, milyenek a felírás, mgeszélliti,a\|levél előrésze, tárgy élőadása, a lévé! berekesztése,\'aláírás, név, utóirat éskülformaságokat: szólalevél ke-let,czimeséséről, különféle magyar,német, francsiaéslatincsimereket.Ezekután áttér a levélmintákra:est megelőzőleg asonbun szól a levelek osztályozása ró 1.a a váloasokról. A levélminták köst találjuk; az ér.esítéseket tartalmasé leveleket a feddő, dorgáló, szemrehányó, mentege-tó, igazoló és barátságos leveleket; a szerencsét kívánó, szórakozó, vigasztaló, ajándékozó megköszönő és szerelmes leveleket, ezek után pedig hozza a virágnyelvet ét pedig a növények és virágok sorozatát, azután pedig a jelentmények betűrendes iegyzékét; azután szól a ve gyes tartalmú levelekről ét áttér a kereskedelmi levelek is mertetésére, feltorolja azok külömbőzó nemeit, szól azok kellékeiről ét közöl levélmintákat, és pedig körleveleket, tudakozódásokat, megbiti-tokat^Ütleti összeköttetéseket, ssolgilati ejinlkozásokat, áru leveleket, vásári tudósításokat, megrendeléseket tsallitma-nyc-isi ügyeletekre vonatkozó leveleket összesen 387 levélmintát. Egyes füzet árá 30 kr. a hass ivet tartalmazó félkötet ára 2 frt 40 kr. Ugyanezen kiadónál kapható a teljesen megjelent „Önügyvéd" füsetekben, félkötetekben és egész kötetekben fűzve és disskötésben. Vasúti menetrend. Érkezik. Béggel. Iodnl. 0. P. II: Ó. P. B. Ujhely P. y. 4 8 1 Pragerhof P. ». 4 48 Budi P. 1. i 18 1! Barcs P. ». 5 10 Fiume Gy.v 5 27 II Bada Oy.» 6 — rVageraof Gt.t 5 46 IB. Ujh.ly V. ». 6 15 !\| Bada Délben. V. ». 7 15 8opr..n 7. », 12 16 III Buda p. ». 2 — Pragerhof P. v. 1 IE 1 Pragerhof P. v. 2 45 Bare, V. , 141 ! Sopron V. v 2 65 Bada P.v. 1\|5> 1 Barra V. ». 8 — íjjal. Bad. V. ». 8 SI III Pragerhof ór» 10 54 B. Djhelj P. ». 10 28 ! Fiume Gy.v 11 4 Bad. Gy.v 10 38 1 Bada P. ». 11 50 Pragerhof P. ». 11 19-1 B. Ujhely P. » 12 5 Bare« P. v- 11 3 il! Lapvoaer éa kiadó: SZÁLAT SÁNDOR. Felelői aaerkeeito : TASS ALE0S. Laptulajdono» : WAJDITS JÓZSEF. Jvr yiittó X-.) Pölöskefej 2. Nov. 1883. Tekintetes szerkesztő nrl 1883. évi SS. az. Zal»Í-XHlöny újságában egy névtelen íré e> ojsig nyílttériben ellenem egy gúnyos iratok közöltetett, mire több barátaim unszolására felebbi njsigban kiteendG feleletemet T. szerkesztő urnák tisztelettel átadni van szerencsém, a kitevés as én felelősségemre. A fentírott ojsig nyUtteráben es áll ellenem Adóiján Poográts ellen, hogy c n m a 19-ik században egy magba-talznaazó levél vissza vétele, felelet az még25-ik •¦izadban is megfogtörténik ; engem gyászos embernek nevez pedig ha a csikkirá ha meghalna se gyászolnám meg; oklevelemet becsméreli ét 41 éve, hogy snblatomban van, 15b b I időben dolgoztam vele de m ott 64 éves beteges ember, igaz, bogy nem \' dolgozom. Att állítja, hogy köztiszteletben álló férfiút jogtalan ke-ceietemmel a birí sig elébe hor-exo 1 tam ez tokélletesen ferde áílitás ;igas bogy én. Sebestén Lajos or eHcn pan szómat a bíróság elébe adtam, mivel meghatalmazó levelemet viasza adni vonakodott, de utóbb elmentem hozzá egy bizonysággal kértem tóle a meghatalmazó levele i>et, vissza adta, s igy keresetem ellene megszánt; kézfogánál barátságosan egymástál elváltunk, semmi bíróság elébe nem kellett neki menn i. Nem tudom a cxikkirónaie a tintája dalt el, a kalamassa törött el, bogy ax irata alá nevét nem írta alája; esen ellenem irott rágalmazó\' irat, általam mint mindenki által becsületes embernek ismert egyéniség visszatartom; a czikkirát embernek addig nem ismerem t a világ se ötmerje el, mig nevét nyilvánossá nem teszi, addig mindenki által megvettették, t magam is haragomat nyilvánítom, azon njiigmibe exenezíkkem be legyen irva, kérem a T. tzer-kesztSuraí három példányban velem közölni szíveskedjék maradok. A Tek. n.-kaníxtaí 2a.la.i-K üzltiny szerkesztőségének alázatos szolgája Adorján PongrátM, PölOskefei birtokos. (.Utolsó posta Gelse) IUI II I I I I I I I I I I I I I I II I I 1+4 Belfy B. látszerész Nagy-Kanizsán. Műhely es raktár: Főutcza, takarékpénztár-iitcza tarkán. Ajánlja duitertalmu raktárit &aoaua. csittéit SSMllflvegck-, orresiptetók- && lorgnettekból, üvegek egy szemre, valódi hegyjegeciekből és ólomüvegekből arany , ezüst-, teknősbékactont és aczélkernttel, heogerded szemüvegek astígmatísmus-, hasábosán kö-tzörült üvegek Strabismus (sandaság) ellen, hályogüvegek, (a szemüvegek csakis a láteró pontos megvizsgálása után, — ml Optometer r el és Jäger tanár írás léptékével történik, — áruslttatnak el) Londoos-Mock védŐÜvegek, melyek az élesen betóduló világosság tói a szemet megóvják, minden szint természetileg mutatnak. Színezett szemüvegek gyuladt és ideges szemek számára. Luneltee invisi- biles (láthatlan szemüvegek) achromatikus távcsövek, sxinhazi látcsővek, tábori csövek, mikroskopok, tÖmmutatók, latszeré-szetl tükrök, megvizsgált hó és légsúly mérők aueroi Barometer (csak logtinomabb faj tu,) 9tsF" legújabb találmánya orvosi maxi mai-hőm érők, "VB varásslámpák, camera obseura, alkoholméterek, folyadék-mérők, iránytűk, építészeti szintezők, vizmértékek, műszerek mérnöki* orvosi-, gyógyszerészeti és ískolsi használatra. A szemüvegek orvosi rendelet utin 24 óra alatt csiszolhatok. Minden e szakba vágó javítások gyorsan és jutányosán készíttetnek el. Házisürgönyök 3 évi jó tálas mellett a legolcsóbb áron állítatnak fel. sztragon Mustár szab. csomagolás Schmid Viktor és fiai btesl különlegesség-\', üzlete, belföldi biteleaitéasel valódi mi-DOeögben a gjiri »édjeg»g;el illatra \'/, ¦/, ea küoa ü»e-gekben kapbatók miodeD füaaer- éa külColegesaégi illetőkben. 963. 7—26. Kimerítő tndösiUat a Teras éa CilifornUi viaaoiiyoknSI, to»ibbi leírásokat, magyar é> német nyelveo, térképeket ,»t. Ingyen éa bér-mentre kaphatói W. G. Kingsbnry ál Ftosbnry Payement, London E C. által. 1064. 4_6. Egy gyógysrer tem bitooyul: oly nagy ha-liaonak kohSgos, rokeUAg, elnyalkasodas ci hurut ellen mint a kitflnS a irj-ógyer.jü 8PITZWEQEB1CH növényből kéartlt ím bíitol valamint gyorr hatiaa miatt nagyra becaíllt ( enitmpricl-czitoraal, 0 (Bonbon,) Schmidt Viktor ét fiaitól Bécsben. Talodi mluStégben csak a gyógytárskbtQ, 106S 1—12. követelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében as alsó-lendvai kir. járásbíróság területén lévő Peteshiz községében fekvő, a peteshisi 82, sz. tjkvben A I. 1—2 sor ss. a. felvett és.fele réssben Hotaics Márton nevében illó és 302 frtra becsült ingatlanok, az árverést 302 írtban ezennel megállapított kikiáltási elrendelte, és hogy a fennebb megjelölt ingatlan az 1883. évi november hó 14-ik napjin d. e. 10 órakor as aUó-lendvai kir jarisbiróság tjkvi helyiségében megtartandó nyilvinos árverésen a megállapított kikiiltási áron alul is eladatni fog. — Árverezni szándékosok tartoznak ¦ as. ingatlan becsároak l0°/0-át vagyis 30 frt 20 krt készpénzben vagyis az 1881. LX. t. cs. 42. § áhan jelzett árfolyammal izámitoUés asl881.évinovemb. hó 1-én 3333. sz. a. kelt igassigűgyzsá-nissteri renbelet8. §-ában kijelölt őva-dékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy as 1881. LX. t. cz. 170. §-a értelmében a binatpénsea a biróságnál előleges elhelyeséséről kiállított szabályszerű elismervényt átssol-gáltatui. Kelt AIsó-LenbváD, 1883. auguezt hó ol-iii napján. As alsó-lendvai kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság. • E rovatban kSslöttért tem alaki, tem tartalmi tekintetben felelősséget nem vállal a Szerk. \'310 frt 62V, krra becsült maginköve-\| teles és szobabútorból illó ingótigoknak ] nyilvinoa árverés utján leendő eladása elrendeltetvén, ennek a belyssinén vagyis alperesek lakásán akralyeveosi határban leendő eszközlésére 1883-ik év november hó 10-ik napjának d. u. 3 órája határidőül kítüzetik éa ahhoz a venni szándékosok ezennel oly megjegyzéssel hí -vatnak meg, hogy ss érintett ingóságok ezen árverésen, az 1881. évi LX. t. cz. 107. §-a értelmében a legtöbbet ígérőnek becsáron alol is késspéns fizetés mellett eladatni fognak. Mindazok, kik elsőbbségi jogokat vélnek érvényesíthetni, kereseteiket vagy szóbeli jelentéseiket as árverés megkezdéséig alulirt bír. végrehaj tó hon adjak be. As elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi LX. t ca. 108. §-iban megállapitott feltételek szerint lesz ki-nseteadő. Kelt Csáktornyán, 1883-íe évi október hó 24. napján. MISKA DOMONKOS kiküldött bírósági végrehajtó. 2787. as. tk. 1883. f Arv. hirdetm. kivonat. As attó-lendvai kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Kileos István végrebaj tat ónak Mo-taics Márton jogutódai Hotaics Mari, János, Kati és Juli petethasi lakótok végrehajtást szenvedők elleni 25 frt tőke 399. se. isss. Árverési hirdetmény. Alalirt kir. bir. végrehajtó as 1881. évi LX. t. cz. 102, 103. § a értelmében essnnel köshirré teszi, hogy a csáktornyai kir. járásbíróság 1802.\'lS83. ssámu végséte által Piotar Tamás a kraiyeve-osi lakos —végrehajtató — javára Francalo Pál és Kompari Mari a kralyevecsi lakósok ellen 129 frt tőke és ennek járulékai erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmival bíróilag lefoglalt és 6166. 6167. az. 1888. Xrverési hirdetmény, Alalirt kiküldött végrehajtó as 1881. évi LX. t. cs. 102. § a értelmében esennel közhírré tessi, hogy a nagy-ke-nisssikir.járásbiréság6166. 6167 ssimu 1883* végzése által Remete Géza ügyvéd nagy-kanizsai ! akós végrehajtató javára Réti Gábor úgyis mint kiskorú gyermekei gyámja, kerecsenvi lakót ellen 73frt 29 kr. és 77 frt 60 kr. tőke, ennek 1883. év május bó 24. napjától számítandó 6% kamatai és eddig Összesen 44 frt 22 kr. perköltség követelés erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmával bíróilag lefoglalt és 505 frtra becsült 2 drb jár- HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM. Z ALAI KÖZLÖNY NOVEMBER 4-én 1883. I 3R. 33 E T ZÉ3 S E "KI. mos ökör, 2 drb jármos tehén, 2 drb 1 ?76« üaző borja, 2 kazalba 65 kereszt basa szalmástól ét 2 kasaiba 35 kereszt rozs szalmából álló ingóságok nyilvános árverés atján eladatnak. Mely, árverésnek a 6166. 6167. 1883. sz. .íküldési rendelő végzés folytán a helyszínén, vagvís alperes lakásánál leendí eszközlésére 1883-ik év november hó 12-ik azaz tizenkettedikén batáridőül kitüzetík és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen, az 1881. évi LX. t.cs. 107. §-a értelmében a legtöbbet ígérőnek becsáron zlnl is eladatni fognak. Az elárverezendő indóságok vételára as 1881. évi LX. t. cz. 108. §-ában megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő. Kelt N.-Kanissán 1883-ik évi okt. hó 31. napján. 1069 1—1. BASTS GYÖRGY kír. bírósági végrehajtó. nyilváoo! árverés atján eladatnak. Mely árverésnaka6163ss. 1883. kiküldést rendelő vágíés folytán a helyszínén, vagyis alperes ét Szabó András lakásánál le endó eszközlésére 1883-ik év november hó 14-ik napjának délután 1 órája határ időül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésan, az 1881. évi LX. t. cz. 107. §-a érteimében a legtöbbet igérŰnek becsáron alul ia eladatni fognak. üe elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi LX. t. cz. 103. §-ában megállapított fellételek szerint less kifizetendő. Kelt Nagy-Kanizsán 1883-ik évi november hó 1 ső napján. BARTS GYÖRGY 1068 1 — 1. kir. bírÓBági végrehajtó. 616 S. sz. 1888., t * * Árverési hirdetmény. Alalirt kiküldött végrehajtó az 1881. évi LX. t, cz. 102. §-a értelmében •zennel közhírré teszi, hogy a nagy-ka-\'nizaai kir. járásbíróság 6163. Bzámu végzése által Remete Sándor zala egerszegi lakos végrehajtató javára Keglorics János kerecsenyi lakos ellen 57 frt 29 kr. tőke, ennek 1880. év november hő 29. napjától számítandó 6% kamatai Ós eddig Összesen 76 frt 75 kr. perköltség kövőtelés erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmával bíróilag lefoglalt és 790 frtra becsült 1 kazalba 60 kereBzt rósz szalmástól, Szabó András lakásánál 2 kazalba 150 kereszt rozs szalmástól és 40 kereszt bnza szalmából álló ingóságok , BERGER orvosi KA TRA NY-SZA PPANA orvosi :eki ntélyek által ajánlva., a legtöbb európai államokban a legnagyobb hatassál használtatik mindennemű bőrkiütések ellen, különösen idillt és sőmörök, rflh, ótvar és élú\'dí kiütések, ngyizinte veres orr, fagrdag. izzó láb, fej- és sxakálypikkely, Serger kálrányaiappaa 40 ,;. fakátrányt tartalmaz .és igen el külöait?ndí! a más forgalomban levő kátrányszappanoktól. A csalások elkerülése végett kéressék világosan Berger kátrány-szappana és ügyeltessék az ismert védjegyre. Makacg bórszenredéseknél a kátrány-szappan helyett hatással használtatik Bemer orvosi kátrány \\inwm és azon esetben, ha ez szükaézeltetn-. agy kéressék csakis a Ber((Cr féle kátrány kén-szappan, minthogy a külföldi utánzások eredményt" 902 19—24 len készítmények. Hint gyengébb kátrány-szappan mellőzésre minden tisztátlanság el toörön, bőr- és fej kiütések gyermekeknél, valamint eddig elérhetetlen szépitó mozsdás és fördó-szappan mindennapi használatra szolgál BERGER GLYCERIN KÁTRÁNY-SZAPPANA mely 35% Glyeerint tartalmaz és finoman van illatositra. B9S> Minden fajtának darabja 35 kr. utasítással együtt ^ FoszétkBtdés: HELL 6. gyógyszerésznél Troppibss. Raktárak: Készletbea vnn mind«n earópsi gyógyszertáriján. Főraktár Nagy-K. XX XX XX XX XX XX II XX XX XX XX XX XX tx : : Áaírz: PRAGEB BÉLA íiBELUS JÓZSEF gyógjaxeréaze.nél. XXXXXXXXXIXXXXXX^XXXICXX 3€ JL í( Sí iL íL íL 3( 3^ iSE és TÁRSA, cs. k. szab. pénzsznkrény gyárosok, Bécs, Budapesten, Prága. Fiókrakttír: Budapest, Sngar-ut 2. bz. (Foncziére palota), ajánlják a saját gyártmánya legkitűnőbb szerkezetű tűzmentes és a betörés ellen biztos pénzszekrényeiket, kézi szekreny3 másoló gép es műzáraikat a legnagyob választókban, máraékelt árakért. Képes árjegyzékek kívánatra ingyen ez bórmentve. 9bsF~ U. í. A t. cz. közönség érdekében kérjük czimünket pontosan kitölteni, nehogy 20 év óta fennálló gyárunkat, egy Theodor Wieae & Comp; ezintón hasonló és sokkal fiatalabb czóggel összetévessze. 967 20 — 20. Figyelmeztetés. Az általánosan ismert, jó hírnévnek Örvendő s több oldalulag kitüntetett sós borin esz készítményem — kelendőségénél fogva — sok utánzásnak lévén az utóbbi idöt.en kitéve, elhatároztam, hogy azokon c>ira jegyeimet módosítom s .irra kék nyomatban saját házam kOluÖ a.\'akját veszem f«l, bejegyeztetvén azt egyszersmind védjegyként a bndapesti iparkamaránál. SŰSBORSZESZ Használat gyors enyhítést eszközöl: csúzos szaggatás, fagyás, fog- és fejfájdalmsk, szemgyeogeségek. bénulások, stb stb .\'ellen Fcctisztiíc szerül is igen ajánlható, a mennyiben fognak fényét elősegíti a fog-Í húst erösbttl és a száj tiszta, szagtalan Ízt nyer a bí.csz elpárolgás* után valamim ajánlatos e szer felnosásra is a bajidegek erősítésére, a fejkorpa képződés megakadályozására éi annak eltávolítására. Ara egy nagy nyesel 80 ír., w BseM nyeggel 40 tr, utasítás magyar vagy német nyelvn, bizományosaim nét-sorával ellátva, minden Üveghez ingyen mellé keltetik. Brázay Tráim4Tv Védjegy. 419. és 42o.szám. JiudapcWn, IV. kerfliet, Mazenm-körút 23. szám. Kzpbatá: N a g y-K a n i z a a n : Schwartzetberg I., Zerkovitz W. •\'¦» A., RoseuMd A . Pollák és Steio, Sehwartz F., Htrem él Klein. Z & 1 a-L g e r s z e g .- Szilágyi Sándor, Hubínsxky Adolf. Holldsy Mibaly Csurgó: Kried Albert Csáktornya: Tódor József. Keszthely: Palyi J., Weiss A , Schlriffer A., Wnnsch F., S U m o g h : DomerKaj , Würzbitrger Jakab. Tap\'oUu: Fliég József, Kofclenczer Ignácz. Balaton-Füred: Koller Károly. 2 — 8 Dr. Meidinger tanár ur által feltalált és felügyelete alatt működő gyár Meidinger-kályhák elíállitására. Legjobb JelülrölfütS aelelövel ellátott kályhák. HEIM H. Felső Döblingben Bécs mellett. RAKTÁR: Budapest, Thonet-udvar. 99S 12-15 Raktár: Bécs I. Kartner ut 42. Ezen a legegyszerűbben igazitható rendszerrel biró, rögtön füló, s gyorsan átmelegülő eróíel biró s kis tért foglaló kályhák — csekély fűtőanyag szükséglettel elláthatók — a bennt lévó tűz tartós kezelése egyszerű — minden tisztogatás nélkül — továbbá nem tapasztalható ennél a gyors fiilés által okozott égeti forró melegség mint más vaskályháknál. — Legolcsóbban tüzelhető kellemetes melegséggel. Tüzelhető egy ilyen kályhával 3 szoba — de kapható olyan is, mely az egész lakosztályt átmelegíti. A gyár védjegye a kályha ajta" jánál a belső felén látható. ÜLIDIN6ER-QFEN , ÜSF~ Utánzásoktól óvjak. \'fZfj Átnézeti a képes árszftbftly kapható köikiváDatra dijmeiiteaen Meidinger kályhák és házi eszközök gyáriban. Wajdits József kiadó-könyvkereskedésében N.-Kanizsán _ megjelent és minden hazai könyvkereskedésben is kapható: Halljak a szép szót! Magyar Mköszönts (toasit) kónyr, szerkesztették Wajdits Jói-f és Bátorfi Lajos. HarmaiÜk jivitott és tetemesen bővi-tett kiad. A diszes keménykötésű kűnyrnek ára 1 frt 80 kr. Kiírt emeljük a pohárt? Magyar felkfiszSntö künyT. Szerkesztette Hajgató Sándor. Ara kemény kötésben, csinos czlmtáiiUval 1 frt. Csokor és billikom. Magyar köszöntő ós felkBszöntS Költemények, irta Vi-rosy Mihály. Ü felsége álul 10 aranynyal kitüntetett pályamű. Második tetemesen bSvitett kiadás. Ára I frt 40 kr. Bajta fink vigadjunk! Kfizkedvessézíl dalkönyr, Slüdik bóvi:ett kiadás. 1 ft 80 kr, diszkölósben 2 frt 80 kr. Rajta fink vigadjunk 1 Magyar dalkönyv olcsó kiadása, kQtve 96 kr Rajta leányok mnlansnok ! Mulattató kézikönyv, magyar hölgyek számára, gyűjtötte Wajdits József. Második kiadás; ára as 50O lapra terjedő sztsnyomatn borítékkal ellátott kSnyvuek 1 frt 80 kr. Aranymetszésfl diszkiadásnak 2 frt 80 kr. Bajta párok tánezoljnnk! Lakatos Sándor tánczk^nyve díszes czímboriték-kal. Keménykötésű mfi ára l frt 60 kr. Egy tarisznya ostobaság. Hutioriaztikns eszmék, ötletek, élezek egyvelege, gyűjtötte Hevető Vilmos, több fölfed ez atlen tudomány piofesaso\'a ára disz csen kötve X frt 40 kr. Kebelbangok. TJjévi és névnapi koszöntések. Irt: Hoffmann Mór, diszea nyomatú keménykötésben ára 1 frt. Vedd szivemet szivedért 1 Szerelmi levelező kOuyv. szerelmes párok számára, Szivólyesitél. Csínos borítékba kötve, ára 1 frt 20 kr. Leaormand. a hires cziganynŐ igazmondó kártyája, 32 színezett kártyával magyar aláírással ás szöveggel, ára 60 kr. AlmoskönyT, nagy legnjabb egyptomi, 200 lapra t«rjedŐ, 600 képpel, 50 ki Ugyanes kOzépkiadásban 25 kr. Ugyanez kis kiadásban 10 kr. Dr. Krieglor Mór. „Önmentő", vénymintákkal mindkét nembeli betegekszá-\' mára, ára 90 kr. f Dr. Kriegler Mór. . \\= > :¦¦ idegerőoek visszapótlása" ványmíntákkal orvosok és l.eWg-íkazTmára, ára 90 kr Mindkét fŰzétJegy kötetben dísxes kíálütásban 1 frt 60 kr Szegényből lesz gazdag, jó szám rétessel, gyors és biztos segitő minden adás éi vovésnéL Ára kötve e distesen kiállított zsebkönyvnek 90 kr. Ungarn Ím Spiegel, deutseber Díchtung. Magyarország a német költészet tükrében, diszes kiállításban fűzre 1 frt 80 kr, elegáns diszkötésben arauyosya 2 frt 80 kr. Dr. Jos. S\'einbacb, Heimetsklange.Dichtungan hervorragendsten ungaríseben Poeten mit eiuer Anbang von Mational-Volksliedern. Preis broschirt 1 11, elegant gebnnden I ü 80 kr. A gyakorlott vadász. A fácsán- é* fogoly tenyésztés, ugy minden vad ismertetése, irta Nagy-ölvedí Ölredy Károly. Ezen igen diszes s 320 lapra terjedő mfinek szinyomatu borítókban és keménykötésben ára 1.80. Az 1879. évi XXXI. törvényezikk. Az uj erdőtörvény. Ára fűsve 40 kr. \\z uj vadászati tOrvény. Szentesítést nyert 1872-ik évi február hó 18-án Ara fűzve 10 kr. A kutyák betegsógoirŐl és azok czélszerd gyógyitásáról. Irta ecy gyakorlott vadáss. Ára fűzve 40 kr. Vadásznaptár. A vadak párzási ideje és tartózkodási helye az év minden havában. Ára fűzve 12 kr. Farsangi fánk, bábakenyér (KugelhnpO ós kétszer sült kászítási titka. Irta: i Fouqnet Jaqnas, III. Napóleon udvari főszakácsa. Ara 60 kr.\' Disxes r. kath\' imakőnyvek. Mennyei Mannáakert, 8-rétü, fűzve 1 frt. Félbőrben, tokban l frt 20 kr. Egész bőrben, tokban fluom aranymetszéssel \'¦ frt 80 kr. Egész b őr aranymetszés, csat és kereszttel . írt 80 kr. Zergebórbeu. csat ét diszitésael 4 frt. Finomabban készítve 6 frt. Selyem- vagy bársonykötés aranymetssásael díszítve 8—10 frt. Men-yei MannaskerO finom papírra nyomva, 12-rétű, hat kttCnS aesél-Üdvösaég Ösvény, \| metazetQ képpel. Szinyomatu ezímlappal. Negyedik Biztos lelki vezér ) kiadás. Ara tüsve 1 frt. Félbőrben, tokban 1 frt 80 krajezár. Egélz bőr, finom aranymetszés és tokban 1 frt 20 kr. Acsélkerent és csattal 2 frt 80 kr. Z«rgebor duuntésael 3 frt 40 kr. Finomabb kiállítással 5-6 frt. Selyem vagy báraonykötés diszit-ménynyel 6—8 frt. Monnyeí mannánkért, 32-rétű, temérdek: képpel díszítve, papirkötés tokban 40 kr. Aranymetszéssel, tokban 60 kr. Aczélkereixt, csattal 1 frt ZergebSr, díszesen I frt bO kr. Selyem-bársony díszitménynyel 25. Egvházi énekköny, kötve 60 kr. Hr-mokkomáromi emtény, kötve 40 kr. Kis Rózsáskor!, körre 80 kr, aranymetszéssel 50 kr, kereszttel 80 kr. Továbbá mindezen imakőnyvek franesia bőr, bársony, csont, elefántcsont és kristálkotésben 2 írttól 15 frtíg. OLCSÓSÁG! Következő 10 czikk egy diszes dobozban elhelyezve úgymint: 1. 50 iv levélpapír. 2. 50 hozzá illő levélboriték. 3. egy teljes doboz kitűnő aczéltoll. 4. három tolltartó. 5 három igen jó irón. 6. egy vonallap. 7. egy lap szivópapir. 8. egy nagy darab pecsétviaszk. 9. egy törlő-gummL 10. egy szép jegyzékkönyv aranynyomatta. Ára összesen Bécsben 1 frt és 5 kr. és Nagy-Kanizsán "Wajdits József könyvkereskedésében csak 85 kr. Postantalványnyali 1.15 kr. beküldésével bárhova is ajánlva bérmentve szállittatik. hirdetett könyv könyvkereskedésemben kapható vagy általunk megszerezhető. Minden máshol megjelent vagy Postai rendelések gyorsan és pontosan eszközöltetnek. Wajdits József könyvnyomdájából Nagy-Kanizsán. NAGY-KANIZSA. i.883. november 8-án. EISlzttKI ár: e^éiz éire.......8 frt. 89-lü: mm&jxí Huszonkettedik éyioiyam. ae, jeti évre......2 , Kj/I/ ittam 10 kr HIRDETÉSEK i hasábos peütsorb&n 7, másodszor i. v minden további Borért L kr NYILTTKHIíKN sorúnként 10 krért vétetnek lei Kiurstári illeték miuden egyes o:rdí-tésért 30 kr. fizetendő. ZALAI KÖZLÖK. A lap izellemi részét illető köziemé-nyék a szerkesztőhöz, anyagi részét illető közlemények pedig a kiadóhoz bérmentve intézeti dők : ííAGY-KiNIZS A Wlasslotaáz. Bérmentetlen levelek csak ismén munkatársaktól togadtataak ol. Kéziratok vissza nem kaldetaek. .Nagy-kanizsai önk. tűzoltó-egylet, a ,zalamegyei általános tanitótestalet, a „nagy-kanizsai kisdedneveló egyesület", a ,nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet, a .soproni kereskedelmi s iparkamara aagy-kaiiizsai külválasztmánya,. s több megyei és vároBi egyesület hivatalos értesítője. Hetenkiní kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Néhány szí a nőnevelésről. A polgári körökben még Általában nagy kőzőnynyel viseltetnek a női nem jobb nevelése és magasabb műveltsége iránt. Pedig azt hinnők, hogy ily felvilágosodott, emancipatió után vágyódó korban, épen szükséges a nőknek tökéletes szellemi képzése. Hányszor van alkalmunk hallani, elég, ha a leány annyit tanul, a mennyi a konyhában és a házban szükséges, hogy a sok tudomány által rossz gazdasszony lesz belőlük, sat. De mindez csak a műveltség fogalmának téves felfogasából ered. Alig van szó, melylyel annyi visszaélést követnének el, mint a .műveltség.* Aki elegánsan öltözködik és a társalgáshoz, némi tehetségekkel bir, már is a müveitek közé számíttatik. Pedig mindez még nem műveltség. Tehát mi a műveltség ? A valódi műveltség mindazt magában foglalja, ami az embert eszményi rendeltetése elérésére képesiti; felszereli őt mindazon ismeretekkel, amelyek magasabb életre nyitják az utat; megnyitja szelleme előtt a jó, igaz és szép tárházát, hogy nemes tettekre való lelkesedést merítsen belölök. Már pedig férfit és nőt egyenlő képességgel ruházta fel a természet, tehát a női műveltség végczélja sem állhat alantabb mint a férfié. Természetesen nem beszé lünk itt a tudományos hivatásról. Gyakran találkozunk pedig nézettel, hogy a nőnek legmagasabb rendeltetése anyának lenni, — és hogy e czélra a szív és jellem képzése elegendő; de elfeledik azt, hogy a nőnek nemcsak anyai, de emberi hivatása is van, és hogy az egyik nem pótolja a másikat. Jean Paul azt mondja: „Ugy mint a költő, a művész és a hős felett áll az ember, ugy áll az ember az anya fölött \|is, és amint a művész a müremek-i kel együtt, még magasabbat, t. i. ! magát, annak megteremtőjét képzi, \'ugy képzi az anya gyermekével \| együtt saját szent énjét. Már maga az anyai hivatás követeli a nőtől az általános mfl-\' veltséget. Ezen nagy méltósággal \' szent és nehéz kötelmeket vállal ma gára. Az általa életre hozott teremtményt nem csak testileg kell felszerelni, de a szellemet is bele kell lehelni, a mi emberré teszi. Az anya az, akinek a gyer-mesi lélekben szunnyadozó erőket vig, szellemi életre kell ébresztenie; ő ültesse, a tiszta gyermeki szívbe a szépnek, jónak és igaznak\'csiráit. Miért a testi és szellemi nevelésre legfontosabb korszak, a 4—7 évig kizárólagosan az anya hatásköre. A müveit anya épen ezen időt fogja bölcsen felhasználni, mig a műveletlen anva hiányos belátása a gyermek egész életére épen e korban válhat átokká. Mig a művelt anya ismeri a túlságos gyöngédség veszélyeit, a kevésbé müveit, aki érzelmeinek rabnője, túlzott szeretetből és elnézésből helyrehozhatlan hibákat fog elkövetni. A történelem tanít arra, hogy azon népekből, a melyek szigorú fegyelem és erkölcsre ügyeltek, származtak a legnagyobb jellemek, a müveit anya. ezt tudva, nem fogja magát elpuhult érzés által abban gátoltatni, hogy szigorú és igazságos büntetéseket szabjon ki, és mintán tudja, hogy a hosszú moral-predikáczió által némely gyermek képmutatásra és megrőgzöttségre indíttatik, csak is saját példája, és a jóra való szoktatás által fog hatni gyermekére. A valódi erény magas méltóságától áthatva, igeu takarékos és elővigyázó lesz a dicséret és jutalom kiosztásában, hogy szokjék rá a gyermek a jót nem a jutalom, hanem a maga kedveért gyakorolni. A müveit anya még akkor is képes üdvösen befolyni gyermekeire, ha azok mar ifjúkorban vannak. 0a-ezos szabadságvágyban iparkodik az ifjú magát miuden gyámság alul kivonni. A szellemerős, műveit anya erős szelleme, lelki nemessége által visssa fogja őt tartani és szelídítő, nemesbitó befolyását továbbra is gyakorolja. Mily áldásos különösen az anya hatása a fin szellemi életére, (azt számos történelmi példa bizonyítja, igy a Grachusok, továbbá Vörösmarty, Goethe és Schiller anyjuknak köszönhetik főleg nagyságukat. Különös fontosságú az anya nevelési hatása a serdűlő leányra. Hiszen a hajadon a női erény legszebb virágaival ékesíti magát a szerető anya bizalmas, benső társalgásában. Az eszes anya az iskolából kinőtt leányát tovább képezteti, és kivált a selejtes, vészes regényirodalomtól óvni fogja, hanem bevezeti őt gyönyörű költői remekeink szellemi csarnokába, olvasni fogja vele Eötvös, Arany és Petőfi müveit. Leányát ama valódi házias és szűzies érzületben fogja nevelni, a mely nem a világ és a tánezterem zajában keresi örömeit, hanem hasznos, szellemet és kedélyt buzdító munkásságban és hasongondolkozásu barátnők közt. Helyezzék tehát a nőt magasabb műveltségi fokozatba, adjanak neki képességet, hogy a nőiesség eszménye után törekedjék, akkor fel is fogja majd egészen anyai hivatásának magas tisztét, akkor hü őrzője és óvója leend a meleg, tiszta családi szeretetnek, a meghitt otthon megteremtője, a hova a férj örömmel tér vissza a nap taradalmai és terhei után. Egy orosz lap Kálnokyról. — A Novoje Vremja cxikke. - A Sst--Póterváron megjelenő nagy-asláv iránya Novoje Vremja hoaaiabb csikket ír közös külügyminiszterünkről és annak legutolsó külügyi eiőterjessté-leiről. Ai érdekes csikk, mely akar külpolitikai tanulmánynak is beillik, a kő* vetkeső jelentékenyebb réssleteket tartalmassá : A mit Kálnoky külügyminiszter a a delegácsiéknak beasóit, ast mind olvashattak nem egysser a bécsi hivatalos lapokban. Van asonban égessen oj valami ezekben a beszédekben. A külügyminiszter ugyanis nem ason tónusban bessélt ezúttal, a melylyel tavaly fordalt vala a delegáczióboz. Kálnoky gróf a mait őss-ssel még egészen ason benyomások alatt állott, a melyeket még mint nagykövet szerzett meg Ssent-Péterváron. Itt alkalma volt meggyőződni arról, bogy aa orosz kormány idegenkedik hódítástól, de nem szándékozik lemondani azon po-sicsióról sem, a melyet joggal elfoglal a Balkánfélaaigeten. A mi pedig Aosslriát illeti, es még erősebb állást foglalt el Boszniában éa Herczego.inában. Ebből folyik a leglerméssetesb és egymásra nem sértő politika, megtartani a magáét, kososén előmozdítani a balkáni államok további fejlődését, agyaséiván párhosa-mosan működni éa hébe-korba felmerülő félreértéseket békében megoldani. Iiyen békés politikának volt bive Kálnoky még a mait évben és ast prédikálta ő a dele-gácsióban is. A háborúra akkor nem akart kiterjeszkedni, megelégedett assal, hogy mérsékelje a magyar éa lengyel delegálnánk harcstusét. Bezzeg nem est halljak mostanság. Kálnoky gróf egy ssót se szóit mait évi kölcsönős egyetértésre alapitott politikájáról. Ast jeienti-e es, hogy Aosstria, a bosnyák félkilós elnyomása után nem látja többé szükségét annsk, hogy as orosz politika követeléseivel ssámoljon, ée caapan arra gondol, bogy oly irányt adjon a keleti eseményeknek, mely egyedül Ausztria-Magyarország érdekeinek megfelelő és kizárja as Oroszországgal való megegysést. Ha már egysser hódító politikát sajátított el Kálnoky, természetesen szói nia kellett as Oroszországgal való többé kevésbé valószínű háborúról. O bizik ugyan, hogy a sjelen békés aera elég tartós less, de már korántsem beasél róla olyan meggyőződéssel, mint ast a mult évben tevé. As osztrák kormányra a béke garanosiáját Oroszorseág belpolitikájának nehézségei ós az a körülmény képezik, bogy ha Oroszország támad Ausztriára, as esetben A. erős szövetségessel rendelkezik és Orosaorsság el lehet késsülve a Némelorsság felőli támadásra. Es a nyilataosat most jelent meg először hivatalos formában, és erős izgalmat szült Bécsben, Vájjon elszólta magát a gróf éa oly titkot ámít el, melyet te as osztrák publikumnak, sem pedig nekünk tudni nem szabad, vagy pedig csak egy frázis! eresztett meg V Annyi igas. hogy a magyar delegáosióban tett nyilatkos-tok hangja és tartalma nagy zűrzavart okosott Bécsben agyannyira, bogy a külügyminiszter kénytelen volt a német delegacsióbso ellentmondani önmagának és osáfolní önön ssavait. De hát hogyan lehetett Bécsben „önkényesen magyarázni" a külügyminiszter ssavait? Mi kényaserithette a minisztert arra, hogy Oroszországból eredő megtámadásról beszéljen? Vagy tán olyan vállalatot tervel Ausztria, mely kizárja as Oroszországgal való megegyezés lehetőségéi és a két hatalom kösti összeütközés elkerülhetlenné válik ? Rojbz szellem szárnyal a levegőben, mely any-nyira hatalmas, bogy meghajlott előtte as osztrák politika legfőbb felelős képviselője. Asonban Kálnoky gróf csakhamar kiábrándult elragadtatásából, csakhamar átlátta ő, hogy as orosz és o-strák kormányok kösti barátságos előzékenységben a békének nem utolsó garancaiáia rejlik.-A bécsi politikusok nem kételkednek Oroszország előzékenységében, bitzen a békés megegyezést garan-tirozva látják egyfelől Oroszország belső gyengeségében, másfelől pedig a Németországgal való szövetségben. Ellenben as isoláltjés mindenkitől elhagyott Oroszország nem bir semmi garancsiával a szomszéd és szövetséges hatalmak békeszeretetét illetőleg. Legyen ugy — hinni fogjuk, a mig binni lehet, hogy a .béke liga- csak a béke megóvása ér dekében van meg. Az osztrák politikusok beláthatják, bogy a mennyiben minden feltétel kedveső nek\'k, abbeli kívánságuk, hogy tényleg meggyőződjünk Ausztria előzékenységéről, nagyon természetes és egyúttal nagyon szerény kiványság. A Kálnoky gróf által ,ykor emiitett kölcsönösségnek egyik bisonyitéka T Á R ClAa. Az első legény. As oláh városban Dómján volt as első legény. Ennek a legénynek Ősi soká* sse-rint az a kötelessége, bogy a fiatals. g egymás közti baját [eligazítsa, ahol a ficskó engedelmeskedni nem akart, egyet fordított rajta s ugy kipenderitette a korcsmából, hogy csak ugy lógáste a lábát a levegőben s talán még párszor össze is üthette a bokáját, ha épen eszébe jutott a legénykedés. Demján Mitru első legénysége ko rában meg is volt a rend, tisztelték a ficzkót ax Öregebbek, engedelmeskedtek híven a parancsolatnak, elég volt egy ssé, hogy a háborgó tengert is lecsillapítsa. De volt is ok reá, mert olyan izmokat, mint as övé, Husaár Adolf szobrász sem faraghatott volra nagy fejtörés nékül, azután meg széles válla, kidomborodó melle arról tettek tanúbizonyságot, hogy megbírja még a nehezebb munkát is. Sok szép leánynak megakadt a szeme rajta, de hiába 1 — kárba repült a sok sóhajtás, nem boldogulhatott vele mig a javas asszony sem, pedig as már amott a czígánysoron, csak tudta a módját, hogy hogy keli a legényszivet megejteni. Kem fogott a Mítrun, de nem is foghatott, mert megvolt aző szíve igézve, Bunkó Anicsa, az örőg Bunkó János fekete szemű, fekete hajú, piros kópü leánya igézte meg. Beszélhetett volna Mit\' runak maga a király, nem hajtott as arra, egyetlen gondolata volt, az pedig ott repkedett Aniczá körül, talán as a tarka lepke is az volt, a melyik a tavasz végén minden .imber nagy bámulatára oda szállott a leány keblére s nem ment el onnan, hiába hajtották. Bunkó aram ökrének a kolompja hallatszott el leg< messzebb, mig a szegény Mitru árra legény volt valamije, abban a kis házban is édes anyja lakott, akit a fiúnak kellett tartani. As öreg Bunkó túlnézett a finn, talán még Aniczának sem igen akadt meg rajta a szeme, vagy ha meg akadt is, eltitkolta erősen, mert félt az apjától akik nagyon rátartiak voltak. Egysser asonban mégis módját ejtette Mitru, hogy Aniczával beszélhessen, ugy el volt fogódva, a szív-e annak as erős legénynek, hogy egyebet sem tudott megkérdesni a leánytól: — Mikorjöss el a mulatságunkba? Anicsa megfogta a kötője szélét, morzsolgatta as ujjai közt, ugy felelte rá nagy szerényen, hogy: — Majd ha édes anyám akarja. — Mit mondana édes apád, hogyha ellátogatnék hozzátok ? — kérdé a fia neki bátorodva. — Édes apám mindenkit szívesen Isit I — volt a válsss. — Hát te búgom, nem dobnál-e követ ...... r. — Bizony nem én, Mitru bácsi, nem okosott kenc nekem soha semmi szomorúságot. Mitru azután szavának állott, ellátogatott as öreg Bunkóékhoa, örült is Anicsa, hanem aa öreg János ugy nézte, hogy majd felöklelte a két üzemével. Hamar ki is fitette a legényt, olyan sok szót bocsátott a fülébe, hogy Mitru meg sem állott a háza tájáig, ott meg átölelte az ágast és ugy zokogott, hogy majd kirángatta a földből ast a vastag karót. Hanem aztán, hogy magához tért, magaara emelte jobb kezének Öklét és megfogadta, hogy bossnt áll as egész Bunkó famílián. — As is olyan mint az apja, az is olyan lenne, mint a mázos csupor eleinte, hogy későbben annál csúnyább legyen, mikor a tűs mellé állítják. Még ason is eltűnődött, hogy nem volna e jó, ha felgyújtaná a házát annak a vén embernek, de nem volt kár érette. Nem tette. — A jobbik eszéhez kapott, nem érdemelné meg az a vén ember, hogy bezárják érette, anyját hagyná itt nyomorban. Nem tette, jól tette. Az első legénynek hogyha már kö telessége van, de joga is van. A tánezot mindig ó kezdi meg az zal a leánynyal, akit választ, az ő joga tánczolni minden leánynyal, de a kit be nem visz a tanezba, aszal egy legény sem tánctól, ott ülhet a világ végéig, még ha ugy megfájul is a szive, hogy a lelkét kiröppenteni akarja, még akkor sem szél hozzá senki. Bankóné is kicsinosította a leányát, virágot tett a hajába, aj ruhát vett számára, csókolni való teremtés is volt as a leány, az édes anyja nem ronthatott rajta semmit a csinositgatáaával. Anicsa is belyet foglalt a többi leányok közt a konyhában, jött is. ment is a legénység, de ő hozzá nem ssóllott senki. A mellette ülő leányok már mind tán czoltak odabent, de Mitru csak nem jött érette; nagy ur az az első legény, nem parancsol annak Bunkó János aram. Anicsa eleinte agy tett, mintha nem venné észre, hogy meg nem látja Mitru. majd boszankodni kezdett, alőfogta njdonotnj patyolat zsebkendőjét, három darabra tépte, asután vékony szálakat hasogatott belőle, régre könybe lábad tak szemei, oda állt a tűzhely mellé és sírt keservesen. Oda ment édes anyja, vigasztalta, de hát mit ért as a vigasztalás, hogyha mig mindenki tánczol, mulat, ő reá nem tekint senki. Minden vidám kurjongatás egy-egy szúrás volt as Ő szívébe, csak kifordult egysser a konyhából s futott hasa, egye nesen, édes anyja meg alig bírta utóiérni a pitvarajtóban, Volt mit hallgatni a szegény öreg Bankónaki Csúffá tették a leányt a legények az a sánta gyerek sem néz már Anicsára ott ülhet a padkán, mig megvénül. Ezt is as öreg fej csinálta ki ilyen szépen, a fc* aSy gorombáskodott a fiával, mintha nem lehetett volna ast már jobban, meg szebben tudtára adni; beseg okosabb az a Mitru, mert aa most már felé sem néz a leánynak, odakötheti már a leányát a jászolhoz, féltett ökrei mellé. As öreg Bunkó sem vette tréfára a dolgot, másnap mindjárt ellátogatott a biztos úrhoz, hogy orvosolja meg ast a nagy gyalázatot, a mi az 8 házát érte. — — Hja édes Öreg barátom! — monda a biztos — olyan kihágás as, a mit szabad elkövetni. Kend sem válogatta a ssót, as sem válogatta a figyelmet. Ott rimánkodott as Öreg, esküdött menyre-földre hogy ő addig hasa nem megy, még meg nem ígéri a biztos ur, hogy eegit a baján, — Mire képes kend, Bunkó uram ? — kérdé a biztos. — Sokra uram !\' válaszolt az öreg. — Nem is gondolja, mi mindent adok én. — — Gondolkodjék, oda adja-e a lányát Mitrnnak ? As öreg nagyot nézett, dühösen dobbantott b elkeseredetten monda : — Nem adom 1 — Hát akkor csak menjen kend haza békével. Bunkó uram a jobb kesét a fejéhez emelte, lapogatta ősz hajat s kifordult a szobából. Egysser aztán benyit. — Bistos ur, meggondoltam a dolgot — Halljak no. — Oda adom neki a hat Ökrömet, ráadásai ast a kajla tehenet. — Mehet kend Öreg, nem ökor kell annak. — De bistos ur, hiszen csak egy leányom van, azután a Bunkók mind jómód* emberek, a Demjánok pedig ki esőst, ki mi 1 — No csak ménjén kend, A bistos ast hitte, hogy megszabadult as öregtől, pedig as előtte állott kétségbeesel t arcscsal. — Adok még bozsá két köblös földet a kenderalji dűlőben. A bistos elfordult tőle, valami írást keresett, amikor csak nagy saj üti meg a fülét I — Odaadom a leányomatís ! hörgé az öreg rekedten. Volt is oka reá, mert onnan kivűl- HUSZONKETTEDIK UVFOLYAM ALAI KÖZLÖNY NOVEMBER 8-án Í88S. lehetne mindjárt as, ha az osztrák űip-lomáczia nem ártaná magát Bulgária ügyibe: ezen fejedelemségre nem szabad kiterjeszkednie Ausztria befolyásának, még ha azon az alapon ís, hogy Oroszország nem tudakozódik sem Boszniaokka pácziójának tartamáról, sem pedig az ezen fáiig török tartom ány ban való haderő szervezésről. Törvényszéki csarnok. Bűnügyi tárgyalások jegyzéke a zala egerszegi kir. törvényszék tői 1883. évi November 7-én. 1026. B/83. Sz. 1. Saller Lajos balált okozott súlyos testi sértéssel vádolt elleni Ügyben vógtárgyelás 1730. B/83. Sz. I. Szőrös Bálint és társai magánlak megtértósével vádoltak elleni ügyben végtárgy, 1880. B/83. Sz. 1. Szabd János aalyoa testÍHértéssel vádolt elleni ügyben\' vég tárgyalás. 2531. B/83. S«. 1. Zoller Mátyás hatóság eüeni erőszakkal vadolt elleni ügyben végtárgy. 2688. B/83. Sz. 1. Szabó Ferencz és tárnái lopással vádoltak elleni ügyben. — November 8-án. / 1011. B/83. Sz. I. Horváth Czigány György súlyos teslÍBÓrtéssel vádoltak elleni ügvben végtárgy. 1173. B/83. Nóvák Anna gyujto-gatás-ial vádolt elleni ügyben régtárgyalás. 1645. B/83. Sz. I. Kopács István orgazdasággal vádolt ellouí ügyben vég-tárgyalás. 2149. B/83. Sr. I. Magyar Sándor lopással vádolt elleni ügyben 3-ad bir. Ítélethirdetés. 2589. B/83. Sz. 1. Kósa Ferencz és társa hstóí-ág elleni erőszak miatt vádoltak elleni ügyben 2 od bír.ithird. 2950 B/83. Sz. I. Horváth János lopását I vádolt elleni ügyben 2-od bir. ilhirdeté. November 14-én. 1427. B/83. Sz. 1. Németh Vendel és társai súlyos tes\'isértéssel vádoltak elleni ügyben végtárgy. 1707. B/83. Sz. I. Zsebök Jótset és társai súlyos testisértéssel vádoltak elleni ügyben végtárgyalás. 1896. B/83. Sz. I. Bácsi Ferencz és társai sikkasztással vádoltak elleni ügyben végtárgyalás. 2483. B/83. Sz. 1. Hozián József lopással vádolt elleni ügyben, végtár-gyalás. 1981. B/83. Sz. I. Molnár Duhaj János és társai elleni lopás miatti ügyben vég tárgyal ás. 2658. B/83. Sz. I. Zsömle Vendel orgazdasággal vádolt elleni Ügyben végtárgyalás. November 15-én. 42. B/83. Sz. 1. Szabó János és ről Bunkőné rikácsoló hangja halIalBzotl, az öreg ázzál a hírrel kereste, hogy aligha baj nem lesz. mert Anicza sehol sincs, megnézték a kútban, a Bárbos hídja alatt, meg a Fekete-Kőrösben, semmi nyoma. N A öreg Bunkó azt sem tndta. hogy mint tegyen. — Hallja kend, jó asszony — monda a biztos, megfogván Bunkéné kesét, nem kell .mindjárt kétségbe eeni, jöjjenek csak velem\', vagy a szénaboglyában, vagy a padláson megkerül valahol. —\' Az Öreg Bunkó térdei ugy reszked-^tek, hogy nem tudott járni, a biztos urnák ugy kellett czipelni. Megkerült Anicza, ott volt valahol a kttt lábjabao egy pöszméte bokor mellett, ott sóhajtozott keservesen. A öreg Bunkó csakhogy meg nem őrült őrömében. A másik vasárnap Anicza megint megjelent a tánczon, most is kivolt csinosítva, de Mitru most is csak ugy vizelte magát, mint előbb, nem vette észre Aniczat, pedig a szép leány m?g volt biztatva, hogy minden jóra fordul. Egyszer csak jön a biztos ur. — Te -Mitru, — szóliija meg az első legényt — valami" beszédem van veled, jer csak idébb. A legény illedelmesen közeledett a bistoshoz. — Mitru,miért nem viszed a tánczb.. Aníczát. mi ? — Nem való ilyen szegény embernek hozzá közeledni. — Te, ha megtánczoliatod, hat ökröt ad az apja meg a kajla tehenet. — — Hátha maga magát is melléje köti. — — Te, id még két köbös földet a kenderalji dűlőben. — Temetkezzék oda, jő hely lesz az neki. — Mitru, neked adja a leányát is I — Igazin, biztos ur ? — riad fel legény, két kezébe kapva a biztos jobb társa súlyos testi sértéssel vádoltak elleni ügyben végtájgyalás. 798. B/83. Sz. 1. Szabó Pál lopással vádolt elleni ügyben végtárgy. 906. B/83. Sz. I. Szabó Lajos és társa sikkasztással vádoltak elleni ügy ben vég tárgy. 1809. B/83. Sz. 1. Kutsai László és társa hatóság elleni erőszakkal vádoltak ellent ügyben végtárgy. 2680. B/83. Sz. 1. Illés Gábor su-lyo.s testi sértéssel vádolt elleni ügyb 3-ad bir. ithirdetée. 2733. B/83 Sz. 1. Sípos József és társa hatóság elleni erőszakkal vádoltak elleni ügyben 3-ad bir. kihirdetés. 2824. B/83. Sz. 1. Borony ák Jánua e* társai lopással vádollak elleni ügyben 2 ad bir. ilhírdetés. November 21-én. 1403. B/83. Sz. I. Filipár István és lársai lopásaai vádoltak elleni ügyben végtargyalás. 1556. B/83. Sz. 1. Kozacsek Ferencz lopással vádolt elleni ügyben vég-tárgyalás. 1561. B/83. Sz. 1. ifj. Horváth György hatóság elleni erőszakká! vádolt elleni ügyben végtárgy. * 2665. B/83. Sz. 1. Simon Gyula és társa súlyos és könnyű testisértéssel vádoltak elleni ügyben végtárgy. 2708. B/83. Sz. 1. Kaizer Ferencz súlyos testi sértéssel vádolt ellőni ügyben vég tárgyalás. November 22-én. 1268. B/83. Sz. I. Sági János súlyos tea ti sértéssel vádolt elleni ügyben vógtárgylaa. 1851. B/83. S«. I- Hajgató József és társai súlyos illetve könnyű testi sértéssel vádoltak elleni Ügyben végtárgyalás. 1862. B/83. Sz. I. Farkas Rajkó János éa társai lopással vádoltak elleni ügyben végtárgy. 2748. B/83. Sz. I. Fegyi Pál lopással vádolt elleni ügyben 3-ad bír. it-hirdetés. November 28-án. 2024. B/83. tíz. I, Gumilár Miklós sikkasztás és hivatali hatalommali v«BZ-BZaélé&sel vádolt elleni ügyben végtárgyalás. 2659. B/83. >z. 1. Bános Jáuos és lársai sulyoB éa könnyű teatisértésael vádolt elleni ügyben végtárgy. November 29-én. 2051. B/83. Sz. I. Kis Csurgó Ferencz súlyos teatisértéssel vádolt elleni ügyben vógtárgyaláa. 2310. B/83. Németh József és társai lopás illetve orgazdasággal vádoltak elleni Ügyben végtárgy. 2329. B\'83. Sz. I. Leposa Józset gyujlogatássa! vádolt elleni ügyben végtárgy al ás. Zala Égerszögen, 1883 november hó 1-én. MUZSIK KALMAN iroda igazgató. kezét. Biztos ur, ne tegyen bolonddá, bizony szegény ember vagyok, de . . . Ki tudja, mit gondolt a legény, csakhogy foltatta tovább, elharapta gondolatat, mielőtt kiröppent volna ajkain. — — HÍBzesz nekem Mitru? — Igen biztos ur. — No hát, itt a kezem, hogy igazat mondtam. Mitru megfordult a sarkán, összeütötte a bokáját, felkapta Ániczát és repült vele be a tánczolók köze. Az öreg Bnnkö megtartotta szavát és olyan lakodalmat csapott, hogy sokáig nem fogja elfejteni Gyula városa. TORNAI. Egresi Sabor hagyatékából. .;. " Közli: id. Sxiunyei József. A Nemzeti Színház nyugdíjintézet igazgató bizottságához. Psten. yug&ij képességem igazolása Ssinészacé lettem 1826-ik évben. Nem júliusban, mint, Ri.cz S. bizonyítványa állítja, nem is Miakoiczon hanem májusban vagy júniusban lettem szi-oéssszé Pelsőczön Kakas társulatánál, hová MÍBkolczról utaztunk Ráczczai, de csak Rozsnyón léptem fel először, ket éves tógátui diák koromban. Mint a ./* áUui csatolvány bizonyítja. „Szent a törvény, szent az esküvés" osimü eredeti drámában, A n g e I o nevű szolga szerepében. Színészi két első évemet vándorláz-•al töltöttem, Gömör, Torna, Borsod, Abauj, Sáros, Zempléni, Ungh, Szabolcs, Bereg. Márt maros és Kőlozs megyében. Pelsőczön kétszer, Rosnyón Rimaszombatban. Toroán, Miskolczon kétszer, Kassáo, Romonnán, Gödével egyszer, az erdélyiekkel 5 évig. Eperjesen Gödével egyszer, az erdélyiekkel egyszer, Ho< monnon, Munkácson, Ungváron, S. A. Uj belyeu, Tokajban, S- Patakon két-ez-r, NagylKálÓban, Bexegben, Szigeten, Kolozsváron ké\'jser, Debracxenben Hírek. — A nagy-kanizsai fiatalság több tagja 1833. november hó 10-én a „Korosa vendéglő" éttermében zártkörű tánczestélyt rendez. Kezdete 8 órakor. — A tolvajok évadja. A bkö ssönl hold világtalan sötét es bosszú éj szakák könnyebbé teszik a tolvajok működését, a mít már itt ott észlelni Ís lehetett, mert egyik éjjel valamelyik is tálóból kerteken át egy tehenet, majd meg más helyen disznókat hajtottak el, nem hagyva érintetlenül a pulyka, récze és csibe ólakat sem. Vasárnapról hétfőre átmenő éjjelen azonban ily tol7aj mester emberes rajtveeziettek, mert városi ren-dÓrbiztoBunk egy őrjárattal éjfélután kiment a sötét mezőre ée a Houvédutcza végéről a Petőfyutcz végéhez vezető mezei al mélyedésében meghúzta raag-it. 7t 2 óra, tájban felójök lépéseket közeledni hallottak, a nagy sötétségben ezek egészen közelökbe értek, ekkor felugrottak a rendőrök rejtekhelyeikből, s három egyént Játlak maguk előtt, ezek közül kettő egycsövű puskával, egy pedig baltával volt felvegyverkezve. Kettő egy pillanat alatt le volt fegyverezve a harmadik azonban megugróit és a sötétségben elmenekült. A két elfogott gaz ficzkó egyikében a rendőrség Molnár György különben Kamplás Gyuri név alatt ismert szent-miklósi professionsiis tolvajra ismert, & másik még fiatal legény s valószínűleg még csak tolvajjelölt lehet. Bekisértetvén bűvösre tétettek a az elővizsgálat után át fognak adatni a vizsgáló bíróságnak. By György rendőr-biztoanak ezen tette úgyszólván vakmerőségnek mondható, mert mindössze is két rendőr volt vele, ezeknek pedig lő-vegyverük nem levén, csak karrdal voltak felfegyverkezve és csakis a rendőr-bíztosnál volt forgópisztoly, s ha a pus> káa tolvajok őket csak 10 lépésről is észreveszik, kön veti lelőhettek volna közülök egyet, vagy akár kettőt is. A tanulság ebből az, hogy azon őrjárat, mely hivatva van éjjel a mezőkre is ki-czirkálni okvetlen lőfegyverrel volna ellátandó, mert karddal lőfegyver ellen megküzdeni nem lehet. — Gyászjelentés. Alulírottak szomorodott ezível jelentik kedves leányuk, testvér és unokájának : Kamocsay Mar-git-nak lolyó évi november hő 2 án reggel 7 órakor, 8 Óves korában, roncsoló torokloban történt gyászos elhunytát; kinek hűlt tetemei folyó hó 3-án délután 4 órakor Hild S. L nagy-kanizsai temetkezési vállalat által a nagy kanizsai köztemetőben örök nyugalomra té\'etek. Béke lengjen hamvai felett! Stirling Sándor mint atyja. Osv, Kamocsay Károly-né, férjezett Stirling Sándor-oé mint anyja. Semetke Lajos mint nagy atyja. Kamocsay László mint fivére. — Olvasó egyesület alakul Tür- jén. Örömmel regiatráljuk e tényt és áldást kívánunk hozzá ! — A Sümegül országos vásár okt. 26 án igen népes volt. Nagyváradon, Aradon, Nagy -Beceke ¦ reken, Tályán, Temesvárt egyszer.) 1828-ban Miskolczon csatlakoztam sugÓi és kardalnoki minőségben — azon urdelyi híres dalazinésstársuláthoz, mely 1827-ben Pesten, a német Bzinházban rendkívüli diadallal lépett föl, s mely onnan a következett évben Miskolczon át Kassára ment, hol Abaujmegye pártfogása s báró Bersevicty Vincze igazgatása alatt öt évet töltött, nyaranta kirándulásokat tevén Ránk-a a (fürdőre), Eperjesre, a bánfai fürdőre, Ungvárra. Bt-regszárazra, Máramaros-Szigetre, Kolozsvárra, Nagyváradra, D ebr^czenbe, Miskolcira, Aradra, Temesvárra és Nagy-Becskerekre. Ezen társulatot hat vezértag igazgatta, úgymint: Megyeri, Szent-peiery, Szerdahelyi, Páli, Szilágyi és Udvarhelyi. Kitűnő tagjai voltak még: Kantomé, Déryné, Csabnyné, Udvarhe-lyiné, Borsos Klára (később Szertpéte-ryné) Botos Karolina (később Páliné), Bartha, Éder, Csabai, Telepi. Azonban ezen derék társulat 1834-ben két részre oszlott, miután az abauji rendek pártfogása megszűnt: az igazgatás fölötti viszályok miatt. A társulat egyik része ment Kassáról — hol a megoszlás tőrtént, — az erdélyi országgyűlésre, mely akkori-bao következett. Ezen rész nevezetesebb tagjai voltak: Déryné, Szentpétery, Szerdahelyi, Szilágyi. Udvarhelyi, Eder, Csabai, Csabainé, Éder Luisa, Lendvay. Ha jól emlékezem Lendvay időközben elhagyta ezen társulatot, s ahhoz csatlakozott, mely Badara ment. Én ezen részhez tartoztam. A másik rész útját Budának vette ; ennek tagjai voltak : Megyeri, Bartha, Káutorné, Széntpóteryné, Páli, Páliné, Telepi. } -Jegyzet Az aláhúzott helyeken 1828 előtt fordultam meg Jánosi — Kakas, Láng Unit, Qsde. Megyeri és Ballá a ismét Gödé azi uigazgaték táwalatainál két év alatt. Hogy Homonnáa kinek igazgatása alatt voltam: már nem emlékszem tisztán, csak aejtem, hogy Kusas vitt oda. Göde, Láng, Megyén, és Kakas vagy Jánosi nevű színigazgatók vándor társ ulataináL — Ügyvédi irodáját, ;Záborzky Elek, kőz- és váltó-ügyvéd, Szigetvárrél Sümeghre tette át - — Halottak estéjén a Bümeghi sírkert ís fényárban úszott; valóságos di vatos luxussal diszittetfek a keresztek és hilmok. Zaj, nesz. jáikáláa volt elég; áhítatos imába merült alak alig fünt fel. Ténylett minden, csak a koszorús költő — Kisfaludy Sándor — fejfája maradt sötétben. Ide nem került koszorn?l — Meghívó. Zalamegye általános tanítótestületének sümegi járásköre öaz-féli körgyulóaót t. november hó 14-én d. e. 9 órakor Sümegen az elemi iskolákban tartandja, melyre a t. tagok és tanügy barátok tilateletteljesen meghivatnak. Tárgyak: 1. Elnöki megnyitó. 2. Matt körgyülós jkvének felolvasása, hitelesítése s ennek kapcsán némely tárgyi intézkedés : ilyen az Eötvös-alap, árvaház, segélyegylet. 3. B.-Füreden tartott megyei nagygyűlés némely pontjának ismertetése. 4. Orbán Lajos r. tanár természettani előadása kísérlettel, a villamosságról. 5. Bánfi Alajos gyakorlati előadása a számtanból és pedig a kivonás-osztás egyöntetűsitésére. 6. Tagdijak beszolgáltatása. 7. indítványok. 8. Kebelügyek. 9. Jövő körgy ülés ideje s helyének meghatározása. Lehető pontos megjelenés kéretik! Hazafias üdvözlettel Sümeg, 1883. nov. 1-én. Könnye József járásköri elnök. — Az állami középipartanoda Igazgatóságától. Az épitő iparosok téli tanfolyamára a budapesti állami középipartanodában (VIII. bodsafa-utcxa 28. sz.) még "november hó 15-ik napjáig be lehet iratkozni; felvételnek a 14-ik életévet betöltött azon kŐmives-, ács-, és kőfaragó segédek, akik olvasni, írni és számolni tudnak s legalább a gyakorlatban működtek. — Merénylet egy pap ellen Gels« s/abolcsmegyei községben a tanító s a ref. pap gyakrabban összekoczczan-tak. M. hó 29-én a tanitó töltött revol-vejrel belopódzott a pap lakásába a háromszor rálőtt a papra. Az első lövés a kezét, a harmadik a homlokát találta. Ez ntóbbi Beb életveszélyes. A tanitó rálőtt a papnéra s a leányára is. de szerencsére elhibázta őket. Sikerült neki N.-Kálló irányában elmenekülni a" még eddig nem került meg. A ki megijedt a haláltól. Egy nagyváradi családhoz uj cseléd szegődött. A család felnőtt tagjai színházba mentek, az uj cseléd pedig a gyermekekkel odahaza maradt. Szob ?rol-szobára járva, mu-attatta a gondjaira bizolt gyermekeket és a mellett maga is kíváncsi szemekkel zte asuj bútorokat, az aranyos keretű nagy tükröket, a Bzép képeket. Már minden szobát végig jártak, de a gyermekek még a papa dolgozó szobájába is be akartak hatolni, mert oda rendes körülmények között «tilos a bejárat." A mint benyitottak, a cseléd szeme az ajtóval szemben álló szekrényre és as arról rávigyorgő halálfóre esik. A leányt irémü\'et fogja el, földre borul, zokogoi \| kezdés kilelte a hideg. Mire a család tagjhj \'haza érkeztek a színházból, a szolgáló mar szólni is alig bírt iszonyú nagy felel-mében. Ott kuporgott az apró gyermekekkel együtt egy szegeiben és Örömkö-nyéket sirt, bogy gazdái hazajöttek meg. menteni ót — a haláltól. — ÓTatOSSág. „Hogyan szomszéd-asszony, fényes nappal a tollak kürt? Ta. Ián bizony beteg?" — ,Oh nem, de kénytelen vagyok az ágyat Őrizni." — .Miért, az isten szent szerelmére ?¦ — .Mert az uram különben a zálogházba viszi." — Vendégszeretet. Vendéglős a kapuban állva, s egy közelgő kocsi felé pillantva. Jaj\' osak ne szállna hozzám, mert libát sütettem magamnak és még kitelik tőle, hogy megeszi az orrom alfil. — Öngyilkos a ki fel abonrzo-láatól. Szegeden este egy 18—19 éves fiatal ember vett szállást a Gruber-féle fogadóban. Elég tisztességes külseje s magaviselete nem ébresztett gyanút. Alig -reggeledett, a vendéglő eaelédaége nagy zajra lett figyelmes. A fiatal veodég dühöngött szobájában. Színéből kikeh arczcsal futkosott le s föl a a ki közelében\'ment, megtámadta. Éppen a vendégií e^yik cselédjét tépázta irgalmatlanul, mi- -dón a házbeliek a nagy zajra elősiettek:. Mindenki azt hitte, hogy a szerencsétlen fiatalember megörült. Csitítani kezdték, mialatt a asztalon egy a hatósághoz in* téz-.-t- levlet találtak.mely fölvilágosította as embereket, hogy nem őrült a szerencsétlen, hanem gyilkoló méreg működik benne. Az irtózatos fájdalom tatte dühön-gövé. As asztalon állott a rászáradt mérges viztŐl kékelő pohár is, melyből agyufa oldatot megitta. Megtudták, hogy a szerencsétlen Goldstein József Jakab nevö kun-fél egy házi illetőségű fiatalember; de hogy mi vitte rá a végzetes tettre, azt nem mondja el hátrahagyott levelében, mely következőképen hangzik: .Tekintetes hatósági Térdre borulva esedezem, minek utána magamat as öngyilkosságra szántam s est keresztül is viszem többféle okok miatt; azért esedezem a tekintetes hatósághoz, ugy mint a tekintetes főorvos urakhoz, hogy ép testemet kíméljék meg a bonczoláatól, mert utolsó peresemben is higgadt és józan aszü voltam és megjegy -sem, hogy gyufaoldattsl mérgeztem meg magamat!* Következik az aláírás. A le. vél elolvasása után azonnal intézkedtek, vendéglőben a megmérgezett ifjú kórházba szállítása iránt. Életéhez kevés remény van. — General Szakramentovies. Székesfehérvár városát most érdekes botrány tartja izgalomban. Valami Draganusica nevű osztrák alezredes ugyanié, mert a postahivatal kó\'fejüsasospecséttel ellátott és szabályszerűtlen kiállított pénzest levelét nem vette fel, a postahivatal összes személyzetét ieszemtelenezte. Ezért, min hírlik, a postahivatal minden tisztviselője elégtétel adásra hívta ki a bősz szak-ramentovicsot. 1835-ben e két társulat ismét egyesült, Budán, Pestmegye pártfogása, s Fáy András és Döbrentey Gábor igazgatásuk alatt. 1837 beu e társulat Budáról a pesti magyar színházba költöző t, mely színház később Nemzetivé emeltetett. Tehát ezen Nemzeti intézet eredeti magvát, az Erdélyből kiszármazott kassai és budai dalszinéaz társulat teszi. 1828-fk év tavaszától fogva én folyvást ugyanezen társulat tagja vagyok, b azóta más színháznál vagy társulatnál szerződve soha nem valtam, miről ezer; ntézetnek minden régibb tagja bizonyságot tehet. A budai korszaktól kezdve, gyakran tevék ugyan a fővárosból ideiglenes kirándulásokat, de távollétem többnyire szintoly rövid volt, mint szükségen Önképzésem érdekében, éa mint jótékony sükerében. Nevezetesen: 1837. tavaszán Budáról Bécsbe gyalogolván, az itteni színházat hat hétig tanulmányoztam. Hogy ezen időt nem máshol töltém : erről nem számolhatok más bizonyítvány nyal mint as általam ekkor látott előadások Bsin lapjaival, melyeken akkori jegyzeteim megláthatok, s miket ./• alatt ide csatolok. E te kintetben nivstkozom még a „Honművész" csimü lap ezen évi 73- és 74 ik számaira, melyek bécsi jegyzeteimet közölték. Bécsből ugyanez év júniusában visszatértem Székesfehérvárra; hová a pesti magyar színház elkészültéig vonult a budai színtársulat, mily társulattal a fővárosi magyar színház megnyitása végett, még e nyár folytan, Pestre költözém én is. — 1838. tavaszán ísmét Öt hetet töltöttem Bécsben,- az itteni színházak látogatása végett, az az: 22-ik májustői 27-ik júniusig. Ezt sem bizonyíthatom egyébb okmánynyal, mint ai illető szín-lapokkal, miket 3 ./- alatt ide csatolok. Ugyanezen év júliusában, az akkori ssinházi viszonyok által kényszerítve, elhagytam Pestet, s müutazást tettem Debreozen, Nagyvárad és Kolozsvár városokban. Hazatértem novenberben; és így tával valék » úttal negyedfélhónapig. 1839. júliusát orvosi rendeletből a balaton-füredi fürdőn töltöttem. 1840 ben, április közepén,— (ismét több vidékre meglévén hiva) elutaztam Pestről és vendégszerepeltem Debreczen-beo; Nagyváradon, Kolosvárt, Egerben, Miskolczon, Szegeden, (hol a magyar színház megnyitására prologot készítek s mondtam el), továbbá Szabadkán és Pécset. Ekkori távollétem tartott 8 hónapig, az az áprilistól deczetnberig; 1841. márcíiusábaü Győrött vendégszerepeltem két hétig. 184 Lik év tavaszán a müvészet-bem haladás, azaz Önképesésem szükségének érzetétől kényszerítve; elhagytam Pestet oly czéllal, hogy a már szépen jövedelmező vidéki yendógazeropezós utján bizonyos Összeget szerezzek, mellyel az európai nagyobb színházakat meglátogathassam, s e mellett népes családomat ia gondtalan állapotban hagyhassam itthon. Megjártam tehát vendégjátékaimmal Debrecsent, Kolosvárt, Maros-Vásárhelyt, Győrt, Pápát, Veszprémet, Balatonfüredet, Kaposvárt, Szombathelyt, LoBonczoi, Rimaszombatot, majd ísmét Győrt és Debreczent. Ez idő folytán Bécsben is tölték néhány napot. Vissza kerültem es évi deexemberben, tehát ekkori távollétem tartott kileocz h ó-napig. 1843-ik évi februárban elindultam régóta tervezett külföldi nagy utamra. Bécsben ekkor is megállapodván, szorgalmasan látogattam a színházakat — különösen az \'udvariakat — május közepéig, tehát harmadfél hónapig. Ekkor további utazásomban véletlen akadályok által fel levén tartóztatva: még egy körutat kellett tennem vissza Pozsonyba, innen Sopronba, innen Szegedre és ismét Pozsonyba; s miután az országgyűlési rendek előtt még egy sor ve. dégszerepet lejátsztam, s miután újra kellőleg elláttam magamat nti költséggel: ugyan esen évi szeptemberben A aszna, Bajorhon, Würtenberg és Baden herczegségen HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLŐN NOVEMBER 8-án 18fc3. — Befutott — 3000 frttaL Egy kEtymári (Bácam.) lakos 3000 frtot telt a szalmazsákba, mart bizton hitte, hugy olt aenki Bem fog kutatni. A pénzt tehát (melyet Latinovics Jánoanak szánt bérlet fejében) jó helyen vélve a szomszédba ment, hol lakodalmat ünnepeltek. Ez ide alatt feleaógéoek eszébe jut, hogy jól lesz már a szalmazsákokat frissel megtölteni, mert bizony azok már nagyon le vannak beverve. Kiüríti hát azt te, a melyben a 3000 írt volt és hogy a lehevert szalma kárba ne veezsxen, befűtött vele. Igen természetes, hogy a 3000 frt füstbe ment. Hogy aztán férje befütött-ea gondosgaxda asszonynak arról már hallgat a krónika. — Vig dráma. Megszöktette v fia feleségéi M. L. nagy-váradi polgár, a ki maga is nos ember volt. Nemsokára vitz-szatértek, de mert az elhagyott férj, atyja nejénél, a ki mostoha anyja, keresett vigasztalást, az ipa most a saját menyével él vadházasságban. — Gyilkosság- Rejtélyes gyilkosság színhelye volt vessprémmegj eiVámoe község faluháza. Az ottlakó Török Lázár zsidó bérlÖ feleségét ismeretlen tettesek meggyilkolták. A gyilkosság részletei a következők: Míg Törők Lázár Veszprémben időzött, addig szerdán este fél bét Órakor öt fegyveres férfiú, nadrágban, ál-bajusz és szakállal jelent meg vámosi lakásán. Neje épen a pinczében levő cse« lédnek tartotta a gyertyát, midőn arablók egyike.jó estét\'kösJöntve.Hoí a Török?" szóval megBzólitá. — Tóroknenek két küutlévő, egyik 7, másik 13 éves leányát azután a szobába küldték azzal az utasítással, hogy bújjanak az ágy alá. Ezután elkezdték áldozatukat kínozni, mely kínzás hosszabb idejű lehetett, erről tanusko dík a nagy vér tócsa is, mely a folyosóban volt. — Ekkor Törökné kiezakitva magát gyilkosai közül, „jegyző ur 1" és „Jóska!" kiáltások közt a kapu felé rohant. A rablók megrémülve a zajtól, utánna lőttek és az asszony halálosan találva, összerogyott. Az orvosi látlelet Bzerint a fegyver öreg Beréttel volt megtöltve, a bal háton hatolt be és a szivet teljesen összeroncsolva, a mellkast elől kÍBzakitotta. Ezenkívül az áldozat balkarján a csuklóban az ér voltmegvágva, fején négy mély szúrás és több ütés hely volt. A gyilkosság oka ismeretlen, némelyek boazut emlegetnek, mert ToröknÓt nem minden ember szerette patvarkodó természete miatt. A tett színhelyén csak egy patront találtak. A tettesek eddig (ismeretlenek, bár Siki juhászt két társával már letartóztatták. Ezek ezideig m g mindent erősen tagadnak. — Gyilkos vőlegény. Nagyvárad ról írják: Ezelőtt két hónappal történt, hogy Nyegru Tódor, Vaskoh vidéki román legény eljegyezte a szomszéd falu egyik legazebb leányát, Budó Felánát.— Mielőtt azonban a várva-várt egybekelés megtörtént volna, a vőlegénynek be kellett rukkolni ezredéhes gyakorlatiétel végett. Fájdalmasan vett bucsut a sóvárgó vőlegény meonyasssonyátÓl, mikor tőle elvált s szivére, kötötte, hogy maradjon jü bo»sá,mertba a gyakorlatról visstajön, megtartják a lakodalmat Ós bolbogságukat semmi sem fogja többé zavarni. A menyasszony nem csak megígérte, de esküvel erősítette, hogy sírig hű marad hozzá. A gyakorlatnak — 3 héttel később — vége lett s a vőlegény epedő szivvet sietett menyasszonyát felkeresni. Este késő volt, mikor a faluba érkezett, dacsára ennek asonbau a ház. melyben menyasszonya lakott, ki volt világitva. Oda sietett. Nagy keresztül Párizsba ^.-.ifac:, az ottani színművészet tanulmányozáeu végett. \'Azonban ezen ütemről sem Bzámolhatok egyéb okmánynyal : mint az illető német és franczia ssinlapokkal, miket 4 /* es 5 ./\' alatt ide csatolok ; továbbá a Pesti Divatlap, Honderű és más akkori lapokban k zlött leveleim és színművészeti tárgyú czikkeimmel. Ekkori távollétem tartott egy évig és két hónapig. Egyébiránt, hogy ezen idő alatt is tagja valék a Nemzeti színháznak, a 8 ¦/¦ alatt idecsatolt eredeti oklevél bizonyítja. 1844-iki áprilisban újra megkezdtem rendes működésemet a Nemzeti színházban, oly szándékkal, hogy a főváros bél többé ki nem mozdulok. Két évig csakugyan minden vidéki meghívás elől kitértem; de végre is be láttam, bógy az egyes megyék és vidékek közönségei mily méltán igényük, miszerint a Nemzeti színház tagjai álul koronként megkerestetvén: hazafiúi áldozatuk eredményét lássák ; ez oknál fogva. 1846. Márcsiusban voltam vendégkép: MiskolesoQ két hétig. Áprilisban Baján hét hétig. Júliusban Egerben két hétig. 1847-ben tavas aszal Székesfehérvárt két hétig. Szeptemberben ismét Kassán két hétig, midőn István kiráiyi helytartó, magyarországi kőrútjában ott megfordult. 1848 ban három évre kötöttem ¦sersédest a Nemzeti Bzinház igazgatóságával, mint a 7 ./ alatt ide csatolt eredetei szerződés matatja. volt meglepetéso, midőn a szobában idegen férfihangot hallót-.Meggyőződést ezor-zendő tnagáoak a bent töitónendőkrŐl, az ablakhoz húzódott, honnan mindent láthatott és hallhatott. A leggyötrelmesebb fájdalmak nehezedtek szivére,midőn látta, hogy menyasszonya egy fiatal katonaféle legény ölébe ül s körül karolva azt kezével, össze-vissza csókolgatía. Kirántotta pisztolyát és agyonlőtte. A vizsgálat során kisült, hogy az illető legény, ki Felánát ölében tartotta, ennek bátyja volt, ci az in len as nap érkezett meg Boszniából?1 A menyasszonyt tehát méltatlanul gyanúsította b boszulta meg vőlegény, ki ¦ most börtönben siratja xedvns Felánáját. — 104 eves asszony. Temesvárról rják e hó 2ikárói: Török-Szakoson el hunyt egy parasztasszony, Gheteó Ikonia, ki 104 -ik évét töltötte be. Rendesen a nagy kort elért embereknek azért van módjuk e hosszú életkort elérhetni, mert teljes etetőkben nem voltak betegek. Annál ritkább, ha egy sokat betegeskedett nő jut el a százévesek sorába. Ez a pa-raastaaszony barmincz év előtt éveken át fekvő beteg volt, mindenki halálát hitte s mégis annyira magához tért,visssanyerte erejét, hogy egy év előtt még órákig eljárt. — Megvette a koporsóját Furcsa a sors szeszélye, néha olyan komédiákat játszat le az emberekkel, hogy fájó köny-jük csordul ki belé, máskor pedig a szo-morujátékban is megtréfálja as embereket, csakhogy persze a tréfa árát mégis mindig drágán megfizetjük. — Sasváron nemrég Marék Tivadar neje snlyoaan megbetegedett; elhívták az ormosokat együttes tanácskozásra a beteg ágyához s ott kimondották rá, hogy meg fog halni, A szegény férj végtelenül elszomorodva utasott föl Bécsbe, hogy kedves nejének megvegye a drága érczkoporsót, ssemfödelet és koszorút. A sors azonban más véleményen volt, mínt as orvosok és az asszonyt meggyógyította. Boldog lett volna tehát az orvosok daczára is a család, de akkor az a véletlen csapás következett be, hogy a férj, midőn Bécsből Sasvár felé ssállitotta volna a felesége koporsóját, útköz ben szív-szélhüdést kapott és — meghalt. Abba a koporsóba temették, amit beteg felesége számára maga vett. — Az uszorás felesége. Egy uzso-rás 6000 forint kölcsönt adott egy fiatal mágnásnak 50 százalékra, s a kamatokat rögtön levonta a tőiéből így a kölcsönvevő csak 3000 trtot kapott. Az uzsorás vigan szalad haza feleségéheg és dicsekszik mily jó üzletet csinált. Csakhogy az assszony nem dicsérte meg érte: „Adtál neki 6000 frtot egy évre és lefogtál 3000 frt kamatot! te ostoba, jobb lett volna, ha két évre adod neki e pénzt, ugy nem kellett volna semmit se adnod, mégis adósod lett volna a 6000 írttal. — A levél vége. A fiatal nagyságos asszony ja kedvében levéo, szobaleánya helyett, — ki az iráB mesterségével nem valami benső viszonyban áll — levelet ír a Boszniában levő baka káplárnak. Kifogyván az újság elősorolásábŐl és a gyöngéd üzenetek leírásából, leteszi a tollat sfelolvassa* levelet. „Nos Marcsa, biánysik még valami?* — „Nem nagyságos asszony, kezeit csókolom, csak a rendes bocsánatkérés a rossz irás es a hibák végett." — Kinevezés, ő felsége f. évi október 25-én Bécsben kelt legfelsőbb elhatározásával a magyar- és a magyar horvát-azlavon csendőrségben az előléptetésre alkalmas rangidősb és próbaszolgálatra ve- Ezen évi október közepétéi fogva igazgatósági- Bsabadsággal távol valék 1349-iki júniusig, tehát n y o 1 c z hónapig, 1849-ik évi júniusban hazatérvén fölléptem a Nemzeti színpadon a „Pari zsí rongyszedő* szerepében : de miután még egyszer fölléptem „Lingnemlles Luiza* czimü drámában a gróf Givrí ezerepében í újra távoznom kellé Pestről. 1850-ik évi szeptemberben haza jöttem Törökországból száműzetésem helyéről. Ekkori távollétem tartott egy évig és két hónapig. 1851-ík évi április első napjától kesdve csupán rendesői állásban működtem a Nemzeti színháznál. As itt feljegyzett adatok szerint: szinéssi pályám éveinek összege, 1826-tól 1853-ig tesz 27 évet. Ezen 27 év alatt színészi díjam minimuma volt: Kassán kezdetben. 1828-ban havanként 20 válté (8 pengő) forint; maximuma: Pesten 1848-ban, — mint a 7 ./* alatti ide csatolt eredeti szerződés mutatja r havanként 166 frt 40 kr. pengő pénzben,~mely teazen évenként 2000 pengő forintot. írtam Pesten, 1853-ban október 1-ső napján. Egreisy Gábor. sk. t\'Egresay Gábor eredeti kéziratából.) zényelt tisztek rangjának fenntartása mellett, folyó évi november bó 1-é^-el kinevezni méltóztatott Kubas Mihály főhadnagyot & csendőrségi próbaszolgálatra behívott volt megyei főcsendbittost II. oszt. századossá, továbbá Baksay Sándor tiszthelyettest, szintén próbaszolgálatra behívott keszthelyi járási a\'csendbiztost, hadnagy gy a. — A világ születésnapja, f. ok tóber 26-án volt,legalább így számította ezt ki Muticus Calvi\'tUB thüringtai kro-nológns, aki 1618-ban élt és kiszámította, hogy Isten október 20 án fogott hozzá a világ teremtéséhez. Hegel rektor Jenában azt is tudta, hogy a teremtés munkája 26 an este felé kezdődött — Asher angol prelátus (meghalt 1636-ban) — a születés napjául 23-ikát tartja, — 26-dikán pedig Ádámot teremtette az alkotó. Asher számítása szerint ez pénteki napon történt volna. Dante más nézeten volt és tavaszra tette át ezt a nevezetes napot, így gondolkodott D&Iated herborni dogmatikus is (meghalt 1639 ben) — míg Heideggér zürichi theologus szerint a világ teremtése őszre esik. — Kossuth Lajosnál. Huszár Imre oki. bÓ 26 án meglátogatta Turínban Kossuth Lajost s vele huzamosabban beszélgetett. A társalgásnak természetesen politikai természete volt s főkép Franczia-orBzág képezte tárgyát. Kossuth nagy szerencsétlenaégnek tartja, hogy Franczia ország, mint európai vezérhatalom,ugyszólván megszűnt létezni. Visszaemlékezett Lamartioe-nek előtte tett nyilatkozatára, hogy Francziaországban lesz köztársaság, de a köztársaság tartósságában nem hisz, mertFrancxiaor-sságban nincsenek repnblikánnsok.Es valóban — monda Kossuth — Francziaor-szág, mely míudig a szabad eszmék elő-harezosa volt és más nemzeteket szabaddá tudott tenni, maga sohasem volt szabad. Olyan volt, mint a gyertyatartó, mely árnyékban marad, miga benn* égő gyertya lángja másoknak világit. Érdemes volna erről a sajátszerű tüneményről mélyebben és alaposabban gondolkozni ée okait kutatni. Én fájdalom, nem tehetem, mert az utőbi párhőnap óta nagyon hanyatlani érzem munkaképességemet.— Nem bírom vagyisínkább nem tudok dolgozni. — Huszár Imre utalt Koeutbnak a törvényhatóságokhoz irt nagybecsű leveleire a melyek mindenesetre a legnormá-lísabb szellemi működésről tanúskodnak. Kossuth erre ezeket monda: ön bizonyára ismeri a példabeszédet arról az egyetlen szál szénáról, mely a megrakott szekér tengelyének kattótörését előidézi. KÍ tud-ja, nincs-e már ez az egy szál széna asze-kér tetején! Annyi bizonyos^iógy egy idő óta ugy érzem, mintha a lélek, — vagy az a valami a mit léleknek szoktunk nevezni, nem bírna többé parancsolni az agy-velőnek. Nem csupán a törvényhatóságokhoz írandó levekröl beszélek, de általában mindarról amit írnom kellene és irni szeretnék. De az emlékező tehetség még mindig a régi szívóssággal bír? kordé Huszár. — Igen és nem. Mint öreg embereknél rendesen lenni szokott ; a későbbi évek eseményeire kevésbbé világosan emlékezem, mint gyermekéveim legjelentéktelenebbjeíre. így például bi zonyára életemben egyébb dolgom volt, mintviBBzaemlékezniazon„ribisli história ra", melyet a Lucsivna talajdonosának, Szakmári urnák közeiebről irt, s némely lap által reprodukált köszönő levelemben említettem.Szakmári ur válaszolt e levélre és azt írja, hogy atyja, ki nagyon koros ember volt, gyakran emiitette előtte azt az esetet, s mikor nevem a megyei politikai életben kezdett feltünni,tÖbbisben tű nődött rajta, vájjon es-e az a KossuthLa-jos, kivel a ribizli história törtéét. E kitérése után a társalgás — a Budapesti Hírlap köslése szerint —[ismét Franciaországra fordult. Kossuth elmondta véleményét a párizsi grófról és Napóleon her csegről. Nem hiszi hogy es utóbbival lehetséges lenne egy bonopartísztifcue res-tanráczió, mert a herczegrőt ellenségei azt híresztelték el, hogy gyáva, ez azonban cssk rágalom. Francziaországranézve Kos-sut abban a véleményben van, bogy a franczia népnek kell valaki, a ki neki parancsoljon, a legnagyobb baj az,\| bogy valóban parancsolni csak katonaember tudna, ez pedig nem éri be azzal, hogy a respublika elnöke maradjon,Jbanem kikiáltatná magát császárrá, Attérve^émet-országra, Kossuth kijelenté, hogy ő épen Németországot tartja hivatottnak arra, hogy erŐB és maradandó kostársasággá legyen s az egyetemes európai köztársaság bölcsőjévé, ép ugy, mint a reformá-csiő bölcsője volt. A társalgás esután a német ipar vívmányairól s a nemet vagyonosság gyarapodásáról folyt, majd át tértek a magyarországi viszonyosára, — Vérengző medve. Borzasztó véres küzdelmet folytatott egy medvével a múlt hó utolsó napjaiban Perehinazkó gácsorssági ruthán tálában több pásztorlegény s kösülök kettő áldosatává is lett a harcának. As esetről a következőkben értesülüná-: Egy órányira a falától egy parasstbirtok van erősen épült hassal és Utalóval. As említett estén három szálas paraastlegény egy pásatorüav&i együtt s szarvasmarhát és a juhokat elzárta az is-I tálóba és az pgy-kétazás lépésnyi távolságben levő burgonyaföldre mentek, hogy azt a vadkanok betörése elől megóvják. Éjfél táján az ökrök iszonyú bőgősét hallották; az iatálóhoz sietvén, annak a jtajál feltörve találták, benn pedig egy m-dvét láttak, mely az állatokra tört. A kél, fütykösökkel felfegyverkezett legény az találóba nyomult, hogy a medvit kikergesse. A medve elnagyta prédáját, a közelében álló legényt talpával megragadta s három harapással koponyáját összezúzta. Erre a második legényt ts földre teritette, szót-marczangolta mellét,felsŐ karját s csomb-ját és szitta a vérét. A szerencsétlennek még volt annyi lélekjelenléte, bogy harmadik társának odakiáltott:,Kedves Pál! menekül), mert rajtam ugy sem segíthetsz!" Ez utóbbi a padlásra menekültéé midőn látta, hogy a medve társának testén térdel, hosszú vasvillával támadta meg. A medve föl egyenesedett és kísérleteket tett, bogy a falba kapaszkodva, fölmász-szék. MidŐn Pál ezt látta, egy nyilason keresztül a tetőre menekült. A medve eközben még három bivalyt ölt le; az épület előtt otttalálta a jajgató pász orfiut, megragadta e mintegy két Ölnyire egy árokba vetette. Napkelte előtt egy vén paraszttal találkozott a épen meg akarta támadni, midőn a vész helyére érkező erdei munkások által elriasztva, futásnak eredt. — Rohbanás egy kaszárnyában. Berlinben, mint onnan írják, f. hó 1-én délatán 3 órakor robbanás történt a Sándor csár nevéről nevezett laktanyában mely alkalommal több altiszt súlyosan megsebesült. A vizsgálat a legnagyobb titokban folyik, mert a rendőrség a frankfurti események után a „véletlenénél komolyabb alapot keres, — Furcsa öngyilkosság. Erede\'i módon szabadította meg magát földi szenvedéseitől Johan Fermcz ó-budai munkás ember nem volt megelégedve az élete sorával s azon tanakodott egyre, hogy mi-kép rázhatná le magáréi az igát. melyet as élet rea vetett. Ismerősei előtt nem titkolá, hogy szabadulni óhajt ebből a savanyu világból s ugy tett, amint be-széle. Egy délután lángba borult Ó-Rudán a molnár-utczai 18. számú ház teteje s a mire a tűzoltók odaérkeztek szerszámaikkal, elhamvadt fele a háznak. Azsará\'ook H I Ft. D E közt összeégett holttestet találtak s a ház beitek csakhamar ráismertek benne a boldogtalan Johan Ferenozre. Tizenkét órakor még látták az udvaron; akkor mehetett fel a padlásra, mely szénával volt tele, s akkor gyújthatta magára a földszintes házat. A másvilágon sem lesz jobb dolga szegénynek, mert a kárvallott háztulajdonos átka kíséri sírjába. — Csodadoktor. Parisban nemrég idegen Devü „csodadoktor" költözött a Faubourg Montmartreba.Titokeserű egyéniség volt, szolgái mitsem árultak és még a rendelő órákban is csak nagy nehezen lehetett vele beszélni. Ennek természetesen az volt h/követkesménye, hogy várószobája reggeltől estig zsúfolva volt betegekkel. A rendőrség értesülvén a csodadoktor működéséről, egy biztos által a diploma felmutatását kérte. Ez azonban nem hozta zavarba a doktor urat, mert a legszeretetremeltebb mosolylyal mutatta meg a rendŐrbiatOBoak diplomáját. „De — monda azutáu a biztosnak — miután mindenről meggyőződött, kérem ne áruljon el semmit, mert ha betegeim megtudják, hogy csak oly orvos vagyok, mint más, nyomban itt hagynak." — A myrthuskoszóra jelentősége. A myrthus as ó korban a hallhatatlanság jelképe volt. Így a keleti bölcsek is a pólyában fekvő megváltónak aranyon és tömjénen kivül myrthuBt vittek, ezzel halhatatlanságának akarván hódolni. Ez értelemben használták az egyptomiak a myrthuBt hallottaik bebalzsamozásánál is A myrtbus Aphroditének a szerelem istennőjének volt szentelve és vele azono. síttatott is. A lelki erkölcsi szerelmet jelentette tnhát, mely legyőzi a halál hatal mát. A régiek myrthast ültettek zsírokra az Örök élet jelképe gyanánt. A romaiaknál a myrthuskoszorú a szerelem által eszközölt kibékülés jele volt. A sabinok-ksl kötött béke alkalmával myrtbusko-szorúkat nyújtottak az utóbbiaknak. As első keresztények ellenevoltak a koszorúnak mert ebben az istenek iránti pogány hódolatot látták: Tertullíán beveBen kelt ki e szokás ellen. Később azonban a pogány eszmét keresztény gondolkodásmód váltotta fel és különösen a myrtbus koszorú symbolumává lett az odaadó szerelemnek. _ ¦____ Lapvezér és kiadó: SZÁLAY SÁNDOR. Felelős szerkesztő : TASS ÁLMOS. Laptulajdonos: WAJDITS JÓZSEF. T S 33 BC! .Keller Mátyás CsipésZ tfagy-Kanízsán. IFóté>, az urod. épületben WEISER J. C. ur vaskereskedése mellett ajánlja a n. é. közönségnek czipész-üzletét, (amelyben mindennemű uri-, női és gyermekezipök a legújabb divat szerint külföldi bőrökből vagy egyéb kelmékből a lehető leoju-táiiyosabb árért készít. kOlSnOsen ajánlom ügyeimébe a vízhatlan csizmákkal (rummi talppal; Kész raktár mindennemű czipckból. Báli-, lakodalmi-, valamint más, hasonló alkalomra szükséges ozipők 10 óra leforgása alatt készittetoek el. A n. é. közönség szives partfogását kéri legmélyebb tisztelettel Keller Mátyás, czápész. 1081 1-12 Árverési hirdetmény. A Csáktornyái kir. járásbiróság mint telekkönyvi hatéság részéről ezennel közhírré tétetik, hogy Zakál Henrik Ügyvéd álul képviselt Pollák Emánuel kot-torii, — mégis Schwarcs Samuné kaposvári lakosoknak, Vojvoda Miklós kolto-rii lakos ellen 106 frt 51 kr. és 120 frt. tőke, s jár. iránti végrehajtási Ügyében, a nagy-kanizsai kir, törvényszékhez tartozó ezen kir. járásbíróság területén lévő akottorii3l7BztjkvbenA. I. 1.2. 10—13. 17. 18- 20. és 25. sor. az. alatt felvett 1136 frt 50 krra becsült, — és az ugyanazon községi 1102 sstjkvben A j- 1864 hr. ss. alatt felvett és 31 frtra becsült ingatlan bú-tok ugyanezen összeg kikiáltási ár és ennek megfelelő 10% bánatpénz letételé kötelezettsége mellett, akot-torii kösséghásnál 1883 évi deczember hó 15-ik napján d. e. 10 órakor tartandó árverésen eladatni fog. A részletesebb árverési feltételes ezen kir. járásbíróság telekkönyvi osztályánál és a kottorii községbirónál betekinthetek. A kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság. Csáktornyán 1883 évi augusstus hó ÍS-ik napján. 1090 1—1 7855. szám." 1883. Árverési hirdetmény. Alulirt kiküldött végrehajtó as 1881. évi LX. í. cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a nagy-kanizsai kir. járásbiróság 7855. számú 83. végzése által Kovács Lajos Ügyvéd nagy kanizsai lakos végrehajtató javára Budai János kis-rácséi lakos ellen 40 frt tőke és eddig összesen 18 frt 60 kr. perköltség követelés erejéig elrendelt kielégitési végrehajtás alkalmával bíróilag lefoglalt és 1150 frtra becsült 1 drb. R. Garett &Shon féle locomobil gőzgép és 1 avult cséblő-géphői álló ingóságok nyilvános árverés utján eladatnak. Mely árverésnek a 7855 az. 1883. kiküldést rendelő végzés folytán a helyszínén, vagyis alperes lakásánál leendő eszközlésére 1883. év november hÓ 14. napjának délelőtt 9 órája batáridőül ki-tüsetik és ahhoz a venni szándékozok ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen, az 1881. évi LX. t. cz. 107. §-a értelmében a legtöbbet Ígérőnek becaáron alól is eladatni fognak. HTJSZONKETTEDIKEVTOLyAM ZALAI KÖZLÖNY HOVEMBEB 8-án 1883. Ai elárverezendő ingóságok vételára az 1881- éri LX. t. ci. 108. §-ában megállapított feltételek szerint lesz kin-zeteodő. Kelt Nagy-Kanizsán, .883-ik évi november bó 2 ik napján. BaRTS GYÖRGY s. k. kir. bir. végrehajtó. 1073.1-1. S658. is. tk. 83. jírverési hirdetmény, A csáktornyai ktr.járásbiróság,mint telekkönyvi hstóság részéről ezennel közhírré tétetik, hogy Zakál Henrik ügyvéd által képviselt Goricsanecz József szoboti-czai lakosnak Suly Katalin férj. Kvákán Mihályné, mint adós és Saffár Mária férj. Czenkó Györgyné. mint jelzálog birtok tulajdonos szt.-máríaí lakósok ellen 40 frt tőke s jár. iránti végrehajtási ügyé- ben a nagy-kanizsai kir. törvényszékhez tartozó, esen kir. járásbíróság területén lévő a Bzi.-máriai 105. be. tjkvben A I. 1, 3, 5—9, 11, 13-16, 18, 19, 21, 26, 29 és 34. sor. sz. ala\'t az adós Suly Katalin tulajdonául bekebelezett és 820 frt 50 krra becsült — mégis az ugyanazon községi 831. sz. tjkvben A f 1 —4 sor. bz. alatt Saffár Mária tnlajdonáoJ bekebelezett és 155 írtra becsült ingatlan birtok ugyanezon össreg kikiáltási ár és ennek megfelelő 10% bánatpénz letétele kötelezettsége mellett ászt. máriai köeség-házánál 1383. évi deczember hó 18-ik napjáa d. e. 10 órakor tartandó árverésen eladatni fog. , A részletesebb árverési feltételek ezen kir. joiróság telekkönyvi osztálya nál és a ezt. máriai közsógbirŐnál betekinthetik. A kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság Csák tornyát, 1883. évi augusztus hó 21-ik nabján. 1089 l-l- H I árverési hirdetmény. A Csáktornyái kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság részéről ezzen nel közhírré tétetik, hogy Zakál Henrik ügyvéd által képviseltNeufeld Adolf alsó-domborui lakosnak Gasparits Klára férj. Horváth Györgyné czirkovlyáni lakos ellen 160frt tőke, s jár. iránti végrehajtási ügyében, a nagy-kaaizsai kir. törvényszékhez tartozó ezen kir. járásbíróság területén lévő, a czirkovlyáni 132. számú tjkvben A 1- 157. has. a. Gasparits Mária férj. KoBnyák Györgyné és Gasparits Klára félj- Horváth Györgyné közös tulajdonául felvett a legelő és erdő illetőséggel egy "itt 1S7. frtra becült 77. sz. lakház és belsótelek,— és az ugyanazon községi 472. számú tjkvben A. 1. 1—5 sor Bzám alat\' a végrehajtást szenvedett tulajdonául felvett és ax adóalapján 400 frtra. becsült ingatlan birtok ugyanezen R D E T E S összeg kikiáltási ár éa ennek megfeleló 10%bánatpénz letétele kötelezettsége m-l-let-, a czirkovlyáni községbíró házánál 1883 ik évi deczember hó 19-ik napján d. e, 10 órakor tartandó árverésen kiadatni fog. A részletesebb árverési feltételek ezen kir. járásbíróság telekkönyvi osztályánál és a czirkovlyáni község birónál betekinthetek. A kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság. Csáktornyán, 1883-ik évi augusztus hó 2l-ik napján. 1091. 1—1. Kimerítő tudósítást a Texas és C&Ufornlai viszonyokról, továbbá leírásokat, magyar és német nyelven, térképeket sat. irigyen és bérmentve kaphatni W. G. Kíngabnry 41 Finsbury Pavement, London E. C. álul. 1054. 5-6. E K. Bőr, Bőr9 Bőr, miclen minijáégü, cripéstek. ltöo,rk(j. tik, erszényetek, kocsigjártók, ssijjjír-ték, kárpitotok, tsflcsok, keslyüsok ,. bérmentve poptsD, Ta\'.trűiüt egyet dar.-bok is kmdetoek a legolcsóbb gyári árak mellett a megrendelő kivánata és ezük, tégle\'ébez képest. Iv ad cz i kk magos csizmaszáruk minden nagy. sigban meddig a készlet tart, ölesén jót Oszbör tisztító (Putsleder) üzleti éi házi haasnilatra, lürölgetés és tisslitssrs 10 krtél feljebb. 1085 1-4 LEOERHAUS, Renmayer & 61 Wien, Stefanplatz, Goldaohmiedgasse 3. izép kifogástalan szívarkát lehet készíteni az én, a cs. kir. doháuygyárákban ís használt. s z I v a r k a TÖLTŐ-GÉPEMMEL mely érczbSi igen csinosan készítve, 3 különféle erősségben, vék .ny, középfaj. vastag, különbség nélküi. használati ?tasítással együtt 65 kr. Csak akkor valódi, ha ozéfissi bele vas vésve. Az én az.varkt-liBve.yeIm, »zintén három erősségben, csakis z valódi „Le Kssb len "-papírból (fehér) vagy Kb koricza-papirból (sárga) következő árakon kaphatók: frt Szipka rész nélkül, sima 1000-re —.80 Szipka rész nélkül elegáns arany- jegygyel, 1000-re..... 1.30 Szipka részszel, sima 1 karton őOOdrbbal....... 1.05 Szipka részszel elegáns arany, kék vagy fekete jegygyel, 1 karton 6Ö0 darabbal . ... 150 II. rendű saizSség, szintén fehér vagy sárga, melyet mások elsőrendűképpen ajánlanak, ára: Szipkarész nélkQl, sima, 1000 db. —?0 Szipka rész nélkül, elegáns arany- jegygyel....... —.90 Szipkával, sima, lOOO drb; . . 1.80 Szipkával és elegáns araayrkék vagy fekete jegygyei, lOOO db. 2.20 Közönséges iöm5 gépecske hozzá —.10 Levélbeli megrendelések utánvétel-vagy az összeg beküldése mellett Ismételadók százalékot kapnak. Belejegyzett védjegy. Óvási Hamisítások tói i megóvások cxéljából minden karton a fenti kereBk. törvényszékileg bejegyzett gyár-jegygyei van ellátva. Cawlej & Henry párisi francba szlvarka es gepecskék raktára : Wlacli Alloert. Bécs, MariabilferBlrasse 58. (ezelStt Praterstrasse 18.) gingertrasse 15. «gold Reichsapfel" Vértisztitó labdacsok II ITTÍÍ JTVC7P-ftaV \'nem tij ifjoi erőt is Öntöttek belé, más I megküldésére kérem fel. ÉV U J"Hl IGM hasonló betegségekben szenvedők kéré- \' Bécsben. ; sére még két tekercs otánvétel melletti \| Mély tisztelettel Splsslek Balázs. ezelótt egyetemes labdacsok neve alatt; ez utÓbi nevet teljes joggal megérdemlik, mivel csakugyan alig létezik betegség, melyben a labdacsok csodás hatásokat ezerszeresen be nem bizonyították volna. A legmakacsabb esetekben, melyekben minden egjébb szer sikertelenül alkalmaztatott, ezen labdacsok számtalanszor éa a legrö videbb idS( alatt teljes gyógyulást eredményeztek, 1 doboz 15 labdacscsal 21 kr. 1 tekercs 6 dobozzal 1 frt 5 kr. bérmentetlen utánvét mellett megküldéssel 1 frt 10 kr. (1 tekercsnél kevesebb nem küldetik szét.) Postaúton való megküldések 5 forinton alul csakis az összegnek postautalvány me letti beküldésével eszközöltetnek, nagyobb Össtegeknél utánvétel mellett Ís. SzámtaUa levél érkezett, melyek Írót halát mondanak a labdacsokért, melyeknek a legkülönfélébb és legsúlyosabb betegségekben egészségük helyreállítását köszönik. A ki csak egyszer kísérletet tett velük, tóközül is mellékelve közlünk néhányat Amerikai köszvény-ke- —¦ "r<- íyovzan és biztosan ható, ilUL/S, kétségtelenül legjobb szer minden köszvényes és csúcsos baj, nevezetesen hátgerinezbaj, tagszaggatás, görcs, idegfs fogfájás, fejfájás, fülszaggatás stb. stb. ellen 1 frt 30 kr. váb: ajánlja. A számtalan köszönő iratok Waidbofer az Ybbs mell. 1880 nov. 24. Nyilvános köszönet! Tekintetes ur! J862-t51 ó;a szenvedtem ara nyerés bántalomban és hngyre-kedésben; orvosoltattam ís magamst, de minden stker nélkül, bajom mind rajzszámba vált. ugy, hogy idő multával heves hasfájást is éreztem, (a belek összezsugorodása következtében); teljes étvágytalanság állott be, s míheiyest csak a legcsekélyebb étket vacy egy korty vizet nyeltem is le, alig bírtam a puffadái, nehéz zihálá és fulladozás miatt egyenesen ... végre az öu, csaknem csodálatos hatású vértisztitó labdacsai használatához folyamodtam, melyek nem tévesztették el hatásukat, s engemet csaknem gydgyithatlan bajomtól tökéletes^ megszabadítottak. — Minek következtében én a tekintetes urnák vértisztító labdacsai s más egyéb erősítő gyógyszerééit nem győzöm hálám s elismerésemet elegendőképen kifejezni. — Kiváló mély tisztelettel Oellinger János. Iáinak" egészségünket köstöDJÜk, írásban fejezzük ki legmélyebb hálánkat. Az Sn pilalái sok betegségben mely ellen semmi más szer nem használt, a legcsodásabb gyógyeröt tanúsították. A u3k vérfolyása\' nál, rendetlen havi tisztulásnál, hugyreke-désnél, gilisztánál, gyomorgyengegség- és gyomorgörcsnél, szédülésnél és sok egyéb bajnál gyökeresen segítettek. Teljes bizalommal kérek még 12 tekercset. Mély tisztelettel Kaoder Károly. Anatherin száj-viz, Tzíí. valódi Popp J 6.-tól, általánosan elismert legjob fogfentartó szer 1 üvegcse 1 frt 40 kr. Csukamáj-olaj, "EJ ere leti, tg»zi megtisztítva a le. kitűnőbb minőségű. Egy üveg 1 frt. Por lábbizzadás ellen. Ezen szer eltávolítja a lábbiz&dást s as álul keletkező kellemetlen szagot épen tartja a lábbelit, és ártalmatlan szernek van bebizonyulva. Egy doboz ára 60 kr. Tekintetes ur! Előro bocsátva azt, miszerint valószínűleg valamennyi gyógyszere hasot ló jósággal bír, az ön híres fagybaIzstnávaJ, mely családomban több idült fagydagnak gyorsan végotvetett, daczár* valamennyi úgynevezett egyetemes szer iránti bizalmatlanságomnak elhatároz-t>m magamat a* ön vértiaztitó labdacsaihoz folyamodni, nogy ezen apró golyóbisok segélyével megostromoljam rég idő óta tartott aranyeres hántalmamat. Egr általában nem reitelem önnek bevallani, mi-«erint régi bajom négy heti használat Tekintetes ur! Oly szerencsés voltam [ alia teljes töltetesen megszűnt, sén ezen tlen az ön vértisztitó labdacsaihoz } labdacsokat ismerőseim körében a legbux-nlam csodákat müvei- j gobb&I1 ajánlom. Az ellen nincs egyáltalában semmi ellenvetésem, ha ön ezen soraimat, — jóllehet névaláírás nélkül — nyilvánosság elé óhajtja bocsájtaní. Mély tisztelettel juttatni, melyek i tekl — Évek óta szenvedtem fejfáj széibüdésbcu, egy b.-trátnöm az ön kitűnő labdacsaiból átengeaelt nekem 10 darabot s ezen 10 darab labdacs engem oly teljes tökéletesen helyréi llitott, hogy az valódi csoda, - Köszönetem mellett kérek még 1 csomagot. Prizka, 1881. márcs. 13. Pár Andris. Bécs, 1831. február 20. C. v. T. Szem-essenüa, láterS erősítésére és feutartlsára ; eredeti üvegcsékben á 2 frt 50 és 1 frt 50 kr. Chinai toilette-s z a p- t\\ P TI & l^^kéletesebb a szap-Jt* ** u) pangyártás t^rén. Használata ntán a bőr bársony sima le-;: ós igen kellemes szagot tart meg. Igen sokáig tart és kinem szárad. Egy darab 70 kr. PiftlrPr.Tinr »taláaoi ism ertje- ridKer-por, ÍM háziszer homt, rekedtség, görcsös köhögés stb. ellen, l doboz 35 kr. Fagy-balzsam, LAeíblíl tosabb szemek van elismerve min-deunemü fagybajok és idült sebek stb. ellen. 1 tégely 40 kr. Elet-essenczia (prágai csépek, svéd esep- ¦«pi?- \\ megromlott gyomor rosa i\'\'0"-\'; emésztés, mindennemű altesti bajok ellen, kitűnő háziszer. Egy .üvogcse 20 kr. George Pate pekto- vola-ío aoi: év óta elnyálkáso-IttlC Js, ,j4l köhögés, rtkedtség, borát, mell- éstüdSbajok, gégebárjtal-mak ellen legjobb és legkellemesebb segéd szeraek általánosan elismerve, 1 doboz ára 60 kr. Tannochin i n-hajke- TífsOB Pserboftr J.-tél ivek óta J-lA>l/B, orvosok és laikusok által valamennyi hajnövesstÓ szer között a legjobbnak elismerve. 1 csincsan kiállított nagy szelencze 2 frt. Egyetemes tapasz, LLL tol vágott és szdrt sebek, mérges ke-levények, és a lább rági idósaakon-kint felnyíló kelései, makacs mirigy-kelések, fájó pokolvar, tabes étgyula-dásos mell, megfagyott tagok, kosa-vény és b&sonló bajok ellen jónak bizonyult. Egy tégely 5\'1 krajezár. Egyetemes tisztitó-só Bullrich A. W -tol Kitűnő háziszer megzavart emésztés minden következményei, úgymint fejtáiás, szédülés, gyomorgörcs, gyomorhéj, aranyér, dugulás stb. ellen. 1 csomag ára 1 frt. Csency, 1874, május 17. Tekintetes ur! Minthogy az ön „vér-Bielilz, 1874. junins,2. tísztitó-pilulái" feleségemnek, a ki évek Mélyen tisztelt Ps»rbofTer uri Én íb óta idült gyomorbajban s csúzban szen-BOhau mások, kik az ön „vértiiztitó-pilti- védett, : - ¦¦• viszazdták az életét, BbF- VaIRmennyi franczia különlegesség vagy raktáron Urtatik, vagy kívánatra pontosan s a legjutányosabban beszereztetik. ~sffj Posta! küldeziétiyek 5 frt atoll ase.rendeléseknél osakis az Isszeg előleggé be-kfifdéae mellett, sagyobb összsgeknél otáovétte! ts eszközöl tétnek, -gjzj; Wajdits József kiadó-köny vkereskedésébeti N.-Kanizsán megjelent és minden hazai könyvkereskedésben is kapható ; Halljak a szép szÓtl Magyar felköizöntö (toaszt) könyv, szerkesztették Wajdits József és Bátorfi Lajos. Harmadik javított éa tetemesen bővített kiad. A disses keménykötésű könyvnek ára 1 frt 80 kr. Kiért emeljük a pohárt? Magyar felk5szöntÖ könyv. Szerkesztette Hajgató Sándor. Ára kemény kötésben, csinos czimtáblával 1 frt. Csokor és billikom. Magyar köszöntő és felköszöutfi lőltemények, irta Vá-rosy Hthály. Ó felsége által 10 aranynyal kitüntetett pályamű. Második ütemesen bővített kiadás. Ára 1 frt 40 kr. Bajta fink vigadjunk! Közkedvesságü dalkönyv, StSáik bővített kiadás. 1 ft 80 kr, diszkötésben 2 frt 80 kr. Bajta fiuk vigadjunk I Magyar dalkönyr olcsó kiadása, kötve 96 kr Bajta leányok mnláosuuk ! Mulattató kézikönyv, ma&\'-ar hölgyek számára, gyűjtötte Wajdits József. Második kiadás; ára az 500 lapra terjedő ssinnyomatu borítékkal ellátott könyvnek 1 frt 80 kr, Aranymetszésü díszkiadáanak 2 frt 80 kr. Bajta párok tánczoljunk! Lakatos Sándor tánczkCnyve díszes czimboriték-kal. Keménykötésű mfi ára 1 frt 60 kr. Egy tarisznya ostobaság. Humorisztikcs eszmék, ötletek, élezek egyvelege, fryüjtötte Nevető Yílmos, több fölfedexetlen tudomány professzora, ára díszesen kötve 1 frt 40 kr. Kebelhangok. Hjévt és névnapi köszöntés-\' Irta: Boffmann Mór, diszes nyomatú keménykötésben ára 1 frt. Vedd szivemet Bzivedért t Szerelmi levelező könyv, szerelmes párok számára, Szivé\'yesitél. Csinos borítékba kötve, ára 1 frt 20 kr. Lenormaod, a híres czigánynŐ igazmondó kártyája, 32 színezett kártyával magyar aláírással és szöveggel, ára 60 kr.__ Álmoskönyv, nagy legújabb egyptomi, 200 lapra terjedő, 600 képpel, 50 kr. Ugyanéi küzép&»dásban 25 kr. UgyaneVkis kiadásban 10 kr. Dr. Kriegler Mór. „Önmentő", vénymintákkal mindkét nembeli betegek számára, ára 90 kr. Dr. Kriegler Mór. „Az elveszett idegerőnek visszapótlása" vénymintákkal orvosok és betegek számára, ára 90 kr. Mindkét fűzet egy kötetben díszes kiállításban 1 frt 60 kr. Szegényből lesz gazdag, jó számvetéssel, gyors és biztos segitő minden adás és vevésnél. Ára kötve e díszesen kiállított zsebkönyvnek 90 kr. Ungarn im Spiegel, deutscher Dichtung. Magyarország a német költészet tükrében, díszes kiállításban fűzre 1 frt 80 kr, elegáns diszkötésben aranyozva 2 frt 80 kr. Dr. Jos. Steinbach, Heimrttsklange.Dichtungen hervorragendsten ungarischen Poeten mit einer Anhang von National-Volksliedern. Preis broschirt 1 :: . elegant gebunden 1 Ő 80 kr. A gyakorlott vadász. A fáczáo- és fogolytenyésztés, ugy minden vad ismer* tetése, irt* Hagy-Ölvedi Ölvedy Károly. Ezen igen diszes s 820 lapra terjedő mfinek szinyomatu borítékban és keménykötésben ára 1.80. Az 1879. évi XXXI. tÖrvényczikk. Az uj erdőtörvény. Ára fűzve 40 kr. 4z uj vadászati törTény. Szentesítést nyert 1872-ik évi február hő 18-án Ara fűzve lOkr. A kutyák betegségeiről és azok czélszerü győgyitásáról. IrU egy gyakorlott vadász. Ara fűzve 40 kr. Vadásznaptár. A vadak párzási ideje és tartózkodási helyB az év minden bávában. Ara fűzve 12 kr. Farsangi fánk, bábakenyér (Kugelbupf) és kétszer sQlt készítési titka. Irta Fouquet Jaques, Hl. Napóleon udvari főszakácsa. Ara 60 kr. Diszes r. k^-.h\' imakőnyvek. Mennyei Mannáakert, 8-rétfl, fűzve 1 frt. FélbCrben. tokban 1 frt 20 kr. Egész bőrben, tokban finom arany metszéssel 1 frt 80 kr. Egész bőr aranymetszés, csal és kereszttel 2 frt 80 kr. Zergebtfrben, csat ás dissitéssel 4 frt. Finomabban ktaxitva 6 frt. Selyem- vagy bársony-kötés aranymetszéssel díszítve 8—10 frt. Mennyei Mannaskert,} finom papírra nyomva, 12-rétü, hat kitünS aezél-Üdvösség Ösvény, > metszetű képpel. Szinyumatu czimlappal. Negyedik Biztos lelki vezér ) kiadás. Ára tűzve 1 frt. FélbSrben, tokban 1 frt 80 krajezár. Egész bőr, finom aranymetszés és tokban 1 frt 20 kr. Aczélkereszt éa csattal 2 frt 80 kr. ZirgebŐr dissitéssel 3 frt 40 kr. Finomabb kiállítással 5-<6 frt. Selyem vagy bársonykötés dissit-ményuyel 6—8 frt. Mennyei mannáskert, 82-rétü, temérdek képpel díszítve, papírkötés tokban 40 kr. Aranymetszéssel, tokban 60 kr. Aczélkereszt, csattat 1 frt Zergebőr, díszesen 1 frt 60 kr. Selyem-bársony díszitménynyel 25. Egyházi énekköny, kötve 60 kr. Homokkő marom I emlény, kötve 40 kr. Kis Eóssáskert, kötve 30 kr, aranymetszéssel 50 kr, kereszttel 80 kr. Továbbá míudezen imakőnyvek francsis bőr, bársony, csont, elefánt-csont és krístálkötézben 8 frttól 15 frtig. W HALLATLAN OLCSÓSÁG! -L6f Következő 10 czikk egy diszes dobozban elhelyezve úgymint: 1. 50 iv levélpapir. 2.-50 hozzá illő levélboriték. 3. egy teljes doboz kitűnő aezéltoll. 4. három tolltartó. 5 három igen jó irón. 6. egy vonallap. 7. egy lap szivópapir. 8. egy nagy darab pecsétviaszk. 9. egy törló-grimmi. 10. egy szép jegyzékkönyv aranynyomatta. Ára összesen Bécsben 1 írt és 5 kr. és Nagy-Kanizsán Wajdits József könyvkereskedésében csak 85 kr. Postantalványnyali 1.15 kr. beküldésével bárhova is ajánlva bérmentve szállíttatik. Minden máshol megjelent vagy hirdetett könyv könyvkereskedésemben kapható vagy _____általunk megszerezhető, _ Postai rendelések gyorsan és pontosan eszközöltetnek Wajdits József könyvnyomdájából Nagy-Kanizsán. NAtiY-KANIZSA. i883. november 11-én. QO-lUr. saseuaa. Huszonkettedik évtoiyam. ie,yvi évre ...... 2 F.gy sxám 10 kr HIRDETÉSEK 1 b&n&uns petitsorbaji 7, masnilsz ¦¦ i minden további sorért \'¦ kr NYILTTKÍtllEN soronként 10 krórt vétetnek ici Kincstári illeték minden egyes t;-.í Ipsírt 30 kr. fizetendő. ZALAI KÖZLŐIT. A lap szellemi részét illető\' kPzlemé-nyek a srerkesztőTinz. anyagi részét illető köxleraiínyplt pedig a kiadóhoz bénaentrp intézendök : N A 6 Y - K AH 1Z S A WJasilosház. Hírraentetlen levelek ca&k itmon munkatársaktól fogadtatnak cl. Kéziratok vissza nem kaldctnek , Nagy-kanizsai Önk. tűzoltó-egylet, a .zalamegvei általános tanítótestület", a ¦„ nagy-kanizsai kisdedneveló egyesület", a .nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet, a .soproni keres kedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmánya", s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Heteiikliií kétszer^ vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalma lap. Az sntisemiíismusról. A nagy társadalmi kérdések között, amelyek hazánkban napirendre kerültek, egy sem hozta annyira izgalomba a kedélyeket, nyugtalanságba a szellemeket: mint a zsidókérdés. Keresetten, czélzatosan tárgyalják s gazdasági, socialis politikai, sót nemzeti szempontból is indulván ki, mindinkább mélyítik a medret, melyben a kérdés folyik; de a tárgyilagosságtól messze eltérő kritika hajszoitatik fel igen gyakran s az ellenszenv sokszor mesterségesen szítva : a gyűlölet, félre nem ismer-merhető nyilatkozványaiban tör ki a zsidóság ellen. A zsidókérdés valóban nagyon ruganyos s igen kényes kérdéssé nőtte ki magát. Ruganyossá, mert igen-könynyen beledobhatja azt aki vele foglalkozik a túlzások régióiba, s kényessé, mert az a kérdésben tett minden nyilatkozatot megfigyel a zsidóság, s bármennyire legyen is valamely megjegyzés tárgyilagos, az igazsággal megegyezd, ha az a megjegyzés a zsidóságra nem épen kedvező, rámondják mindjárt, hogy an-tisemita, melyet ugy értelmeznek, hogy azzal a rideg fajgyűlölet, vallásfelekezet iránti türelmetlenség, a zsidóság magán és közérdekei csorbítását czélba vevó radikalismus jár. — És így áll e kérdés nálunk. Vannak tagadhatlanul elkeseredett antisemíták, akik gyűlöletet hirdetnek, s akik a zsidóság magán és közérdekeinek csorbításától sem riad nának vissza; de így vannak sémiták, akik az idegességig érzékenyek, mihelyest a zsidókérdés szóba ho-zatik. A túlzásoktól óvakodni kell minden irányban, hogy, ebben a ruganyos és kényes kérdésben az igaz-sághoz hűek maradhassunk s ész lelésünk ne hamisittassék meg a gyűlölet vagy érzékenykedés által. így be fogjuk látni, hogy az antisemi-tismusnak a különféle társadalmi körökben mi a motora s be fogjak látni, hogy egynémely zsidóellenes mozgalomnak meg lehet talán a maga jogosultsága. Van antisemítismus, mely forrását gazdasági okokban bírja, mert van egy réteg a társadalomban, mely a zsidóság s annak erősen kifejlett vállalkozási szellemében és erélyében gazdasági boldogulásának akadályát látja. A kisiparos jól, rosszul megtanult mestersége, kézműiparával háttérbe szorittatik a vásarpiaezoknak gyári árakkal való ellátása miatt. A gyári árut a zsidó hozza, mert a mobil tőkével, j — mely azoknak tömegesebb véte-\| léhez megkívántatik — bír, vagy ha nem bír is, közvetlen összeköttetésben áll a mobil tőke tulajdono-; saival. i De ezek a kisiparosok hasztalanul gyűlölik a zsidót, mert a gyűlölet sugalt a tusijával czélt nem érhet, nem mert az jogosulatlan. A zsidót gyűlölni azért, mert a töke tulysalyt gyakorló hatalmával veti magát bele az üzleti életbe — nem szabad, nem lehet. Nem, mert a gyűlölet nem fogja megváltoztatni a gazdasági élet rendjét, mely a szsbad versenyküzdelemben a szemesebbnek, az ügyesebbnek s a kellő tőkeerőkkel rendelkezőknek biztosítja a győzedelmet, különösen akkor, midőn azzal az az eszélyes-ség, előrelátás, szorgalom és takarékosság jár, mely a zsidóság oly kiváló tulajdona. Tanulni kell az iparosnak, hogy a közönség finomnltabb igényeinek kielégítésére is képesített legyen, szorgalmasnak, takarékosnak kell lennie, erőit és érdekeit egyesítenie kell s üzletének, tanult mesterségé- nek kell élnie, ugy mint ezt a zsidó teszi, ez inkább segíthet rajta, mint a zsidóság ellen táplált gyűlölete s a mozgalom, melyet ellenében kifejteni törekszik. Van egy rétege a társadalom nak, mely önhibáján kivül, vagy önhibájából zilált vagyoni állapo-I tokba jutott s a normál hitelforrások előtte kiapadván : a visszanta-sithatlan hitelszükséglet kielégítése szempontjából folyamodni kénytelen azokhoz — legtöbbnyire a zsidóság körében — akikben az önzó indivi-doalismns túlszárnyalja a közérzület rugóit, akik által kizsákmány oltatván, természetes ellenségeivé válnak nemcsak az őt kizsákmányolók-nafc, hanem fajrokon s hitsorsosaik-nak is. De az, aki a zsidó uzsorás áldozatává esett, hasztalan gyűlöli ezért a zsidóságot, mert volt és van keresztény uzsorás is, aki ép ugy kizsákmányolta volna szorultsági helyzetét\', ha annak a kezei közé kerül véletlenül, végfolyamatban pedig mindegy, ha valaki a társadalmi becsületesség ellen vét, akár keresztény, akár zsidó. Vannak továbbá a zsidóellenesek kőzött olyanok, akik nem tudnak abba belenyugodni, hogy a zsidóság a politikai tekintély- és hatalomban velők osztoztak, se sehogy-sem tudnak belenyugodni abba, hogy a politikai rang nemcsak születés által szerezhető meg; sehogysem tudnak belenyugodni abba, hogy a mobil tőke hasznosításával járó foglalkozás nemcsak nyereséges, de a beesült foglalkozások közé emelkedett. De azok, akik a politikai tekintély s politikai rangban való osztozkodás miatt gyűlölik a zsidót, elfelejtik, hogy az újkori szabadság-eszmék túlszárnyalták már az aris"-" tokratiai elemek ódon felfogásit s a franczia forradalomból kiindult láng- tenger hamuvá perzselte már rég az egyenlőség elvével ellentétben álló intézményeket, amelyeket a hamuból újra s uj alakban feltámasztani nem lehet. De vannak olyanok is, akik az antisemíták hírében állanak ugyan, de ezeknec antisemitismusa nem vág össze a jelzett irányzatokkal. Ezek a zsidónak nem föltétlen ellenesei, hanem ostorozzák metsző gnnynyal azt a zsidót, aki arrogálja magának a társadalomban, hogy számíttassák s e mellett üzletvitelében a tisztesség s társadalmi becsületesség korlátait nem ismeri vagy ismerni nem akarja, s elitéli azon zsidókat, akik a közbecsülés és tisztelet adóját megkövetelik vagy megkövetelnék a társadalomtól, de visszavonulnak, ha anyagi áldozatot kell hozni, vagy szolgálatot kell tenni annak a társadalomnak. Ezek mind antisemíták akikre utaltunk, a kűlömbség közöttük csak az, bogy egyik gyűlöl minden zsidót; a másik csak azt a zsidót, aki a maga elé tűzött czélt el akarja érni minden áron s tiszteletet becsülést követel, holott a társadalmi becsületességtől távol vau az eljárása, és követel a társadalomtól akkor is, midőn ő a társadálom követelményeinek nem tesz eleget Az antisemitismosnak ez az árnyalata napról-napra nő számban és erőben. A radikális irányzata zsidóhajsza, mely itt is lábrakapott, széjjel tog esni önmagától, mert igaztalan, emberietlen, de az antisemitismosnak az az árnyalata, mely nemzeti és társadalmi szempontokból kel ki a zsi dóság rosz tulajdonai felett, s amely árnyalat nem emberi jogaitól akarja megfosztani a zsidót, hanem mozgalmat indit meg az iránt, hogy a zsidóság beleolvadjon a magyar társadalomba s a oemzettestbe, s ostorozza a zsidóban a közömbösséget vagy aluszékonyságát, a melylyel a TÁ r cza. Az ágrJ szakadtak. — Beszélve — Irta: Szálai/ Sándor Se anyjuk, -e apjok, ae országuk se hazájok. Teremnek ax útszélen; valami áldottabb lélek oda adja nekik a nevét. Van, amelyik befeketíti ast; legtöbbje fénynyel körili. Bármi less belelök, s. világ nem feledi el i.zármuzásukat. Sokszor festi ex a nem feledés azegényeknek arcát sötét pirossággal. De van ennek a nem feledésnek egy jó oldala is 5 ez az 6 kárpótlásuk : korán ébred tőle as önérzet; hamar bilátják, hogy egyedül állanak; maguknak kell ¦oreot, jövet teremteni. As apa szerető szigora, as édes anya aggodé szerelme, a rokonok, barátok buzdító szava mind benne él azon egyetlen tudatban, hogy ágról csakadtak. Es a tudat \' lebbenti meg tsárnyaikat; es vilii Őke\' felébb-felébb; es emeli ktőket, nevüket a mindennapiság porából, bol csak elmúlás van... és feledés. L1 is jutnak közülök sokan abba a dicső magasba, honnét a nyomtalanul eltüuésnem lehetséges; hol nincsen feledés. Ne menjünk magasba! A mit,min-den ember tapasztal, lát jobban el lehet hinni. Mert bát as efféle nyomtatásban úgyis mindenki mesét gondol. Ágról szakadtakról, ágról szakadt mese 1 Ki tudná eredetét?! ,Hol volt, hol nem volt." I. Furcsán szedték valamikor szép Magyaroraságom a véradót. Nem kellett »hhoz ^anyakönyv, kimutatás, sorozás, pap, docor, nótárius. A tekintetes vármegve esküdtje megmondta szóval a község érdemes bi-rajinak, bogy hány katona esik a helységre. Ast azután, ha fold aló\' teremtik is elő. Ha lest jámbor, a ki magától megy, isten neki; ha kötélen fogják, ugy te jó. Nem tudom : melyik telket legény agyát Ülte volna meg a dongó, hogy magától menjen neki hazátlan, pogány tizenkét esstendőnekl Hanem hát akkor is voltak, minden falának ágról Bzakadjai: akik után nem búsult Öreg apa, nem jajgatott Öreg anya; ak k nélkül nem ment veszendőbe a jósság; akikért nem bantolódott új sir a temetőben; as ilyeneken szokott lenni lenni a sor. Es már as öreg bírák dolga volt. Ilyennek tartotta Gtödér András uram, Sst.-Mikló« érdemes bírája as ó fa-lujokban Árva Palit. Isten sem veheti tőle rosi néven, bogy bölcsesége nem ért tovább a telekuinál. Gfödór uram ugy okoskodott, hogy eszel as Árva Palival, akit ugy is csak az útszélről ssedtek föl, nem vessit valami sokat a község hírneve. Jő less katonának I Se apja, ka anyja, semmi lendéje. A legények félnek tőle. a lányok gombo-litnak utána. Mért ne lehetne ast a vonalat végre ssakitani?! Arra perese biró uram aszóbői kurta volt a fonál, hogy tovább mérhetett volna a sors gombolyagján. Oda már nem ért, ahol Árva Palinak véghetetlen szerelme összekötődött Selymes Ágoes végetlen szerelmével. Arra már nem gondolt, hogy annak elszakitásával melyik szív fog megszakaddÍ: vagy nem szakad-e meg mind a kettő? 1 Hejh pedig, ha oda látna a kertaljai ákáczoebal Ha látná miként ssakad egybe két lángoló szivl Hogy égnek abban a kéjes lángom, mely forróbb minde-j lávánál, fájdalmatlanabb as á\'.asellemulésnél, üdvözítőbb a üdvözülésnél; mert as két mennyorsság egybe szakadását Különben szerencséié Palinak és Ágnesnek is, bogy biró uram tovább nem lát as orránál. A másnapot aligha látná Pali barátunk Szent-Miklóson felkelni. Elfogatná nyomban éjszakának idején. Mit törődnék aszal, ha a tialér-majsstram végtől végig kiabálná is a falun, hogy veretlen ne hagyja Isten as olyan bírót, ki a jóravaló mesterembert megfosztja a félkesétól. Mert hát Bögötei Péternek, a falu kiérdemult koporsÓcainálójának, Pali as ő félkeze, és pedig nem is a bal, hanem a jobbkese; minek utánna a maj-ssiram megpihenvén a koporsók babéréin, fa helyett többet bajlódik as üveges mesterség product urnáival. Aa a .Pali gyerek" meg, akit as ő Istenben boldogult felesége talált valahol az erdőssélben, csak el dolgosgát. Micsoda ? Eldolgozgat ? Sseretné ő látni ast a bécsi esztergályost, a ki különb munkát csinál. Nem közönséges íeju gyerek as I A tiszteletes ur nem olvas szaporábban a bibliabui. Hát azután as írásai Tyüh, micsoda írás ssl A rektram se utolsó a mesterségében de már a Pali írása se tyúk vak arás asé mellett. Egy ásóba foglalva Péter majsstram-nak Árva Pali iránt váló becses véleményét : beillott volna céhmesternek is. Köszönheti is jó Istenének as Öreg-biró, hogy Péter gasda nem sejt a szándékáról: menten galibába keverné: ha mindjárt as as egyetlen hasa belerina is, amelynek kertaljában most a Pali a biró-uram fogadott lányát Selymes Ágnest ölelgeti. De hát Péter gasdában nagy as emberséges nyugalom; most iszsza Hol-cser bácsinál as utolsó féllitert. Hogy hányadikat? tulajdonképen Hólcser bácsi se tudná megmondani, as ó duplafogu Krétájának miatta, As est befüggönyözi a korcsma ablakát. Péter majsztram félbehagyja a bor-fejtést; megindul hasafelé abban a harmadfeles lépástempóban amit egy jókedvé atyánkfia barátugrásnak keresztelt. Nekünk jó less valamivel előbbre menni; mert hát a májast ram ur még nagy bizonyossággal bessél egy .nyugodalmas jóccákát* mondani a rektramnak, ott megiasu s slaftrunkot; asután osupa szívességből megtekinti a „tiszteletes* háza körüíetit, hogy lakaton van-e minden V Rideg ember, sokat bajjá a tudományt; as olyan ember alól a széket is ellophatják. Míg ő ezen .honorárium o f • f i o i u m* lépéseit teszi, siessünk Pali nak megsúgni, hogy a msjsstram megindult. Ágnes éppen ebben a pillanatban ressen meg. A legény ajkaajkához tapadt. „Valami neszt hallok !¦ — szólt. magyar társadalom s nemzetiség érdekeivel szemben igen sok esetben tanúsít, — ez az antisemítismus mindinkább nyíltabb és mindinkább erőteljesebb lesz. Erőteljesebb, mert benne az intelligens magyar társadalom nyilatkozik, mely kívánja minden zsidótól, hogy ugy szivében mint nyelvében magyar legyen; megkívánja, hogy a zsidó midőn a kereszténynyel egyenlő a magán és közjogban, őszintén lelkesedjék a magyar ügyért s \'ha kell, apostolává legyen a magyar állameszmének; megkívánja, hogy áldozatot hozni kész legyen minden pillanatban minden igaz és nemes ügynek; megkívánja, hogy a társadalmi becsületesség tiszta zomanczával, meghami-sithatlan emberbaráti szeretettel, bizalommal, a jó cselekvés Öntudatával fegyverezze fel magát s ne csak simuljon, hanem olvadjon a nemzettestbe s ne képezzen az államban elszigetelt népcsaládot, melynek erkölcsei, szokásai gondolkodása elüt a miénktől. És az antisemíták ezen táborába sorakozni kell mindazon zsidónak, aki magyar, s aki a közérzület tudatával bír, s aki azzal számolni akar és tud. Ennyit elmondani szükségesnek láttunk egyrészről azért, mert sokszor és sok irányban történt már félreértés. Az istenimádás különböző módja ne válaszszon el bennünket, amint nem választ el a magán és a közjog, és hogy ne legyen közöttünk válaszvonal társadalmi életünkben Bem, azért küzdünk őszintén és nyiltan ugy az ezt ellenző zsidó, mint a keresztény ellen. Dr. T. P. A közönség köréWL Béeses kiirás a nagy-kanizsai kerekedő ifjak önkópsŐ egylete által f. év november 1 én tartott rendkívüli kösgyü1 lés jegyzőkönyvéből. „Sohse félj angyalom, mikor az én szerető karjaimban vagy. Nem tudom : mitől, de félek \\a .Nyugodj meg Ágnes, nem sokáig tart már !¦\'Gazdám megette kenyere javát; öreg ember nyugalomra vágy. A műhelyt átveszem; feleségül veszlek. Ugy élünk mint a gerlepár. Ssegény raajazt-ramnak megadjuk az igazi nyugalom kenyeret. Sok jót tett velem Ő is, meg a boldogult felesége is; pihenjen meg a mi árnyékunkban öreg napjaira." .Nevetnem kellene magamon, szélt Ágnes, hogy éppen most, mikor boldogságunkhoz legközelebb vagyunk ugyj féltelek, ugy remegek valami veszedelemtói, mit nem látok, amit senkitől nem hallottam, amit meg is koselemben érsek. * Pali önkéntelenül is körülnézett, mí lehet hát as a láthatatlan veszedelem. A táj csendes volt mindenütt. As éjszaka tündére kibontott fürtökkel pihent a föld ölén. A csillagok kéjtől égő ssemekkel csüngtek bóditó szépségén. As éj a szerelem élete. A fák, füvek lassú, halk sissenése egy-egy édes szerelmi vallomás. A rajtok rezgő, fényes cseppek a boldogság köny-cseppjei. Szerelmet lehel akkor minden. A mindenség hosssú kéjes ölelkezése az éjszaka álma, as éjszaka csendje. Mért volnánk különben legboldogabbak álmainkban ?! Mért részegítőbb éjjel egy szerető kés érintése, mint a legbensőbb ölelkezés nappal ? 1 (Folyt követk.) HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM. ¦L A L A I KÖZLÖK y HOVEMBEB 11-én 1883. HIRDETÉSEK. OiTMtatik több tag által aliirt beadvány^ melyben elöadatík, hogy a .Zala" 86-ik számában ,C«eodÓlet a kereskedő ifjak önképző egyletében" czim alatt Scbáffor Géza j,egyleli tagtél oly közlemény jelent meg, mely ngy egyletre mint annak tagjaira nézve sértő. Kérik tehát «z alapszabályok szerinti intézkedések megtételét. Elnök a közgyü lés kívánatára ez Ügye: tárgyalis alá bocaájiván. Többek felszólalása után jelenlévő Scbüffer Géza kinyilatkoztatja, hogy a hivatkozott közleményben Benkit sérteni nem akart, de ha mégis sértést követett el, ugy ünnepélyesen kijelenti, hogy tettét megbánta és ugy az egylettel, valamint aunak tagjaitól a közgyűlés ezioe elútt ünnepélyesen bocsánatot kérés belegyezik abba, hogyfezen kíjelen-ése nyilvánosságra hozzassék. Scbiiffer Géza ezen nyilatkozata tadomásul vétetik ós azt az egylet valamint annak tagjai eléglélelképelfogadják és katároztattk, hogy a jegyzőkönyv ezen része a „Z a 1 t* és „Zalai Közlönyben" közzé tétessék. — Kmf. Kiadta: SZÉKELY TI VAD AH k. egyleti ütkar. Hírek. - NYOMDÁNK annyim tnl Tan halmozva munkával, hogy e miatt legközelebbi számunkat elkésve küldtük, jelen számunkat pedig csak fél-Íven adhatjuk. A mnnkahalmaz oka annak is, hogy a múltkori féllves megjelenésbor igert mellékletet eddig ki nem adhattuk. Mihelyt a nyomdának egy kis érkezése lesz, a mos tani mulasztásokat egymásután adandó mellékletekkel helyre ütendjük. Ad dJg is l. előfizetőink és olvasóink szíves elnézését kérjük! _ Disznó-tolvajokat ugrasztott el ismét, a f. bó 8 ikárol 9 Óre átmenő éjjelen rendőrségünk a Magyar-ircza végéről, kik az oitani csordásnak két disznóját flbajiotiák. a ::. zŐr ének ki. midőn ott czirkA Ó rendőri őrjárat az Oil<T fuhogani- levén, a tolvajokat tn«s;Kl\|a-r» »zÓ itotta fel, Ezek k/> nbnu c/.éiHZt.rÜbbneit tartották elinalni o a di-niokat huirishagyni. R-ndörségi tonotl pnokit, jojjón el a te országod! — Kedden és szerdán tar\'ja „Meieüi G. bűvész előadásait at Araoy Szarvas nagy termében Zágrábból » következőket irják lapunkn.k : Zágráb, November 8. Mecztlli G. tegnap tartotta előadásait, A Colovseum egészen megteli Eüindenrangu nézőkkel, akik Merczellí ur büvéazeti és Frou-Frou asszony verseny teatméuyében gyönyörködhettek F-ou-¦fron asszony 15 perct alatt egy darab vászonra csinos tájképet festett, amelyet a 237-es szám tulajdonosa nyert meg. Fölhívjuk a o. é. közönség figyelmét ezen előadásokra. — Meghívó A zalamegyei általános tanitó testület nagy kanizsai járás köre f. évi november hó 22-én reggeli 9 Órakor, a nagy-kanizsai polgári iskola nagy termében rendes őssi közgy üíést tart, melyre a t. tag urak es tanügjbarátok tisztelettel meghívatnak. Tárgyai lesznek : a) elnöki jelentés, b)j tisztújítás, c) segélypénztár alapítása, d) az í s k o 1 a i takarék-pénztárak ügye, e) a nycgdij-törvóny revisiója, f) a megyei tanszer múzeum kérdése, g) netáni indítványok, b) gyakorlati előadások. Etutui a ,E Ö t v Ö s-a 1 a p" és rendes tagsági dijak szíves befizetése is kerítik. Kelt Nagy.Kanizsán, nov. 12 1883. Haj-gató Sándor, jköri elnök. — Drámaíró a dutyiban. Tragikomikus jelenet játszódott le a napolt ban egyik bécsi törvényszék tárgyaiisi termében. Bevesetoek egy rettenetesen eisová-nyodott uri embert, aki hóna alatt valami papírcsomagot szorongat s csontos ujjaival büszkén simogatja színtelen hosszú sörényét. — Bíró: Hogy hívják önt? —Vádlott: Kamender János, Ferencz, György, Mihály, Gergely... Bíró: Elégi elégj! mi a foglalkozása ? Vádlott: Egy darabig tanultam a technikát, aztán különböző Ügyvédi irodákban irnokoskodtam. — B.: Ön azzal van vádolva, hogy lakásából kilóit az utczára. — V.: Oh kérem biró ur nem rósz szándékból történt. Három hóusp óta állás nélkül vagyok, nagy nyomorba jutottam, gyakran megesett velem, hogy két oapíg éltem egy zsömlyéből. Végre is nagyon ostobának .találtam ezt az életet, e határoztam tehát, hogy megölöm magamul. Megtöltöttem a pisztolyt, s hegy az elsütésnél nem találtam el ma gamat e a golyó mellem helyett az ablakot törte át, magam is nagyon sajnálom. Kérem \'.isz.élettel a kedves biró utat, legyen szíves a pisztolyomat, melyet a rend-örök elveitek tőlem, visszaadni. — Biró: Miért? —. Vádlott: (a hóna alatt hordott csomagra auui) itt három dráma van uram, mind a háromnak egy a meséje csak a kidolgozása más, az «gyik ugyanis szomorújáték, a másik vígjáték a a bar madik operett. Ezt a bárom darabot elvi szem három színigazgatóhoz, s ha visszautasítják, főbe lövöm magamat asaal ¦ pisztolyJy ni! — A biró azonban az elszánt drámaírót mind a három drámájává] együtt tizenkét órára a dutyiba rakatta hogy eit az egy mezejét kidolgozhassa\' meg operában, eposzbau, balladában és regény ben is. — A konyhából a színpadra. Egy ik brüsszeli színházban a napokbi n Angöt i-lőadása alatt az Öreg kofa személyesitője hirleleu megbetegedett, ugy hogy nem lehetett a »zÍopadon maradnia. Sehol sem volt hamarjában .ágy alkalmas személyesítő, a közönség már zúgolódott, midőn egyszerre előlépett a kttiiaasák megöl az igazgatóság ázaaacaoője aki sokszor bal Jotta A go-ot s ajánlkozott a ezerep átvételére. A szakácsnő zajos sikerjel játszotta végig szerepét. Az előadás után az igazgató rögtfin elscsapta Őt a konyhából s szerződtette a színházhoz. — Kannibál suszterinas. A No- woje Wremja irja a mult hó2G ról: Kovr-noban egy alig 18 éves suszterinas gaz daját és annak feleségét egy dikicscsel agyonszúrta s a holttesteket egy nagy lá dabi zárta. Ez korán reggel történt. Asze-rencsé\'len há»apárnak volt két kis gyermeke, ezek felébredtek s elkezdtek keservesen sírni. A szörnyeteg cütitotta Őket, reggelit adott nekik, aztán feltette Őket a leemenczére, alájok fűtött s a házat belülről felgyújtotta. Azzal elment korcsmába. A parasztok észrevették, hogy a ház belülről ég, siettek oltani, de a két gyermek már akkor meg volt fulladva. Minthogy nem találtak szsnkit, azt hitték, hogy gyermekek szülei níncjennek o\'.ihon. Elkezdték menteni, a mit csak lehetett, de a Dagy láda oly nehéz volt, kénytelenek voltak baltával feltörni s ily módon rátaláltak a megöltekre, A rendőrség a gyilkost elfogta s csak nagy erőfeszítéssel tudta kiragadni a nép kezei közül. — Kairó, nov. 1. A kolera Egyiptomban ismét folytonosan urjed. Legújabban Illiniában és Hedjazban is fordultak e)Ó koleraesetek, Mekkában pedig a veszély már nagyobb mérvet Ölt, A naponkinti halálesetek felől a részletek még hiányoznak, — Volkmann Róbert, jeles zene- müvésza elhunyt Budapesten, yei Az árverés teljesítésére..,ai;-letei kír. jbiróság megkerestetik. Nagy-Kanizsán a kir. trvszék mint tkkvi batóasg 1883. évi augusztus hó 29. napján. 1093 1 — 1. rehajtatőnak Ferencsák Pál rehajiást szenvedő molnári lakos elleni 11 írt 10 kr. tőke 1882. évi február bó 18-ik napjától járó 6°/0 kamatok 23 fri 9 kr. p-r, 5 frt. 60 kr. végrehajtás k -relmi, 16 írt 45 kr. jelenlegi, s még fel\' merülendő költségek iránti végrehajtásij ügyében & fentnevezett kir. trvszék terű létéhez tartozó molnári 20. sz. tkjkvben I. 1—2. sor 38 és 450. hrsz. alatt F e-r a u c s á k Fái tulajdonául felvett, s 838 frtre bedűlt ingatlan 1883. évi november 29-ik napján délelőtt 10 órakor a molnári i<özaégbirő házánál Győrffy János felperesi ügyvéd vagy helyettese közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a fennebb kitett becsár. Árverezni kiváuók tartoznak a becs-ár 10%,-it készpénzben vagy óvndékké pes papírban a kiküldött kezéhez letenni. Vevő köteles a vételárt három egyenlő részletbeu, még pedig az elsőt, az árverés jogerőre emelkedésétől esámttandó 1 bónap alatt, a másodikat ugyanattól 2 hónap alatt, a harmadikat ugyanattól 3 hónap alatt, minden egyee részlet után az árverés napjától számitandó 6% kamatokkal együtt az árverési feltételekbe n meghatározóit helyen és módozatok sztrínt lefizetni. ¦ Ezen hirdetmény kibocsátásával egyidejűleg megállapított árverési félté telek a hivatalos órák alatt a n.-kanizeai:uec8ár kir. trvazók telekkvi osztályánál sa moi-\| Árverezni kívánók tartoznak a beca-nári község elöljáróságánál meg tekint \|ir 10% át készpénzben, vagy ovadék-teIÖK- jlcépes papírban akiküldött keséhez letenni. Az elrendelt árverés a fentirt tkben ¦ Nagy Kanizsán, a kír. trvszék mint feljegyzendő: jtkkvi hatóságnak 18.13. évi augusztus hő Az árverési hirdetmény a telekkvi,29 ik psPJAn-_1092 l-l. hatóságnál kifüggesztés, ugy molnárt s aj — szomszédos községekben körözés és kifüg-\| Kimerítő tUdÓSÍt&St gesstés s a Z. K. czJmü hírlapban egyiz a Texas és Calffornlal viszonyokról ben beiktatás által közzé étetik. jtovábbá leírásokat, inftgyHr és német nyelven, térképeket s»». Ingyen ée bérmentve kapbami w. (i. Kingsbury 41 Finsbury Pavement. London E C Alt»\'- 1054. 6-6. 5637. augusztus 25-én 1833. \'.. Árverési hirdetmény. A n.-kanizsai kir. törvényszék tkkvi osztálya részéről közhírré teletik, hogy Kilbinger Sándor pötrétei lakó" végrehajtatónak Sabján József és neje Szabó Erzae végrehajtást szenvedő pötróle i lakosok elleni 51 frt 50 kr. tőke, 1881. évi január hó 10. napjától járó 8% kamatok 25 frt 85 kr. per, 5 frt 95 kr. végrebaj ás kérelmi, 9 frt 50 kr. jelenlegi, s még felmerülendő költségek iránti végrehaj-ási Ügyében a fentneveseit kir. törvényszék, területéhez tartozó felső-rajki 237. sz. tkkbeo A f 1 sor 466. hrsz. váltság köteles szőlő 270 frt, becsértékben külön, f.-rajki 243. sz. tkkben A f 1 sor 476. hrsz. alatt felvett s2Őlő vállságkö-teles fekvóségekoek S a b j i n Józsefet illető hason fele 274 frt, becsértékben külön 1883. évi november \|hó 27 ik nap ján délelőtt 10 órakor Feiső-Rajkon a község biró házánál Mcrkij Antal felperes ügyvéd vagy helyetese közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. :. líiáii ár a fennebb kitett Lapvezár és kiadó: SZÁLAY SÁNDOR. Felelős szerkesztő : YAS8 ÁLMOS. Laptnlajdonos: WAJDITS JÓZSEF. 5«02. tk, 83. augusztus 23-in. 1883. I. Árverési hirdetmény. rvezék telekkvi í tétetik, hogy [ G y Ő r f f y János n.-kanizsai lakos vég-1 A c-kanizsai kir. osztálya részérő] közh Kedden, Bzerdán, november 13-án é november 14-én, az .Arany szarvas szálloda\' nagyterületien MBRELLI 6. igazgató. * jetenkor legnagyobb bűvésze, i londoni op^ra comique-től előadást tart, itt még soha nem látott mutatványokból. Sálon bűvészet, természettan, fénytan, vizmütan szellemídéz. Frou-Frou asszony első fellépte az Ő titokzatos verseny fest-tésével 15 perez alatt, a zene üte-nyei szerint elkészít, amely egy csinos aranykeretben mint ajándék átadatik. Minden látogató egy in gyen szamot kap. Uj: Hamlet koponyája. The wawing Nymph. Cj: Az eltüot kalitka (legújabb kivitelben.) Nagy lélek és szellem idézés. Élve eltemetve III Viadal az alvilág szellemeive). A holuk feltámadása. Helyárak: Körszék 1 frt, első hely 70 kr. második hely 50 kr. karzat.30 kr. 1096 1—1. Pénztárnyitas 7 órakor. Kezdete 8 órakor. gi A legjobb szivarka-papii0s LE HOUBLOH Fr.ncli. gyirtmioy. Vtánxásoktöl óvatik. II h> mindín lap LE H\'lUBLOH bé- IV lyegxítmaginhordj.á. minden k.r WHu »l»ut lithstó ikKpw\'X í« VI V «!üri«»»l »»» -Hi\'"- 876 18 —2t \'1 Bőr, Bőr, Bőr, minién minőségű, csipeszek, könyvkötők, erszényesek, kocsigyártők, szíjgyártók, kárpitosok, szűcsök, kexlyüaok stb. bérmentve postán, valamint egyes darabok is küldetnek a legolcsóbb gyári árak mellett a megrendelő kiváoata és szűk-ségle\'ébes képest. I vad czikk magas csizmaszárak minden nagyságban meddig a készlet tart, olcsón jót. Őszbőr tisztilő (Putsleder) üzleti és hází használatra, türölgetés és tisztításra 10 krtől feljebb. 1085 2-4 LEDERHAUS, Reumayer & Co. Wiei, S<efanplatz. Goldr-chmiedgaase 3. goooocjoooppppqospooc^^ o Üzlethelyiség változás. keller Mátyás esipöss >\';i2;)-KanIzsfin. ezelőtt STBRM és KLEIN urak füszerkereskedése in-IIet, — most az nrod . épületben WElSEK J. C. ur vaakereiko- déae mellett, aj nlja a n. é. közönségnek ezipész-üzletét, amelyben mindennemű uri-, női és gyermekczjpők a legújabb di vat szerint külföldi borokból vagy egyéb kelmékből a lehető legju- tányosabb árért készít. kűlOnUaen ajánlom figyelmébe a vicbatlan csizmákkal gnrniai talppal. Kész raktár mind ennemfi czlpókból. Bali-, lakodalmi-, valamint ro&a, ba-soiiió alkalomra szüksége, czipök 10 óra leforgása alatt készíttetnek el. A n. é. közönség szíves pártfogását kéri legmélyebb tisztelettel oooooooooooooo Keller Mátyás, ezipész. 1061 Figyelmeztetés. Az általánosan ismert, jó hírnévnek örvendd s tobb old^lulag kttOotetett sóiborsseiz készítményem — kelendőségénél fogra — sok utáusásnak lévéo az ntnbbi Íd5ben kitéve, elhatároztam, hogv azokon Cítmjpgyeimel médositoss s rra kék nyomat-- »»ját fcázim külső a.\'akját veszem ftl, bejegyeztetn\'-n azt egyszersmind védjegy-t a bucapesti iparkamaránál. SÓSBORSZESZ gyors enyhítést eszközöl; csúzos szaggatás, fagyás, fog- és fejfá]rJaimak, szesigyeagsségek, bénulások, stb. stb ellec Fogtisztltó szerfii is igen ajánlható, amennyiben a fegiak fényét elősegíti a fog-bnst er6abrü ét a száj tiszta, szagtalan Ut nyer a szesz elpárolgása után valamint ajánlatos e szer feisMSásra is a baj idegek erőritésére, a fejkorpa képződés megakadályo-ussra és annak eltávslitásira. ira egj m CTeael 80 tr., m Htt.. Wnm\\ 40 i?, Használati nUiitát magyar vagy német nyelven, bizományosaim névsorával ellátva, min i\'.-z Qvrghcs ingyee mellékeltetik. Brázay Tr^1rr.A.nJ Védjegy 419. és 42u.izám. Budapettec, IV. kerület, Mazeom-kSrct S3. szám. Kspfaaté: Nagy-Kanizsán: Schwartienberg I., Zerkoritz W.íiA, Rosenfeld A , Pollák ét Steín, Bebwartz F., Strem ¦ét Kleio. Z a 1 a-K g e r ¦ z e g : Szilágyi Sándor, Hubin.zky Adolf, Hollósy Mihály. Cinrg ó: Fried Albert Csáktornya: BTodor Jőzsef. Keszthely: Pnlyi J-, Weiss A., SchlriEfar A.. Waaseh F., S 0 ra e g h : Dorner Kij , Würiburger Jakab. T a p o 1 c z a: ¦Flié^ JOssof, Kobleccier Ignacz. Balaton-Füred Koller Eároly. 1031 S — 8 Dr. Meidinger tanár ur által feltalált ós felügyelete alatt % működő gyár <r Meidinger-kályhák előállítására. Legjobb Jelülrölfütö szeldövel ellátott kályhák. HEiH H. FeUő Döblingben Bécs mellett. RAKTÁR: Budapest, Thonet-udvar. 99b 13-15 Raktár: Bécs I. Kürtner ut 42. Ezen a legegyszerűbben igazitható rendszerrel biró, rőgwti fülő, s gyorsan átmelegttlő erővel biró s kis tért foglaló kályhák — csekély fűtőanyag szükséglettel elláthatók — a bennt lévő tttz tartós kezelése egyszerű — minden tisztogatás nélkül — továbbá nem tapasztalható ennél a gyors fűiés által okozott égető forró melegség mint más vaskályháknál. — Legolcsóbban tüzelhető kellemetes melegséggel. Tüzelhető egy ilyen kályhával 3 szoba — . de kapható olyan is, mely az egész lakosztályt I átmelegíti. gyár védjegye a kályha ajtajánál a belső felén látható. HEIDIN5ER-0FEN , It&H. KEIMÉI ZZfjr- Utánzásokiól óvjuk. «fSf Átnézeti s képes ár.zabaly kapható k6.kirin.tr. díjmentesen Meidinger kályhák és házi eszközök gyárában. 1883. novemberién. ElítzttKI ir: .¦ egész érre..... 8 frt fS Á\\n ..... 4. , oe.jpd érre ... 2 , JSfry 9etm 10 -Jer. HIRDETÉSEK 3 hasábos petiUarb&n 7, másodizot 6 s minden további sorért ¦"¦ kr NYTLTTÉrlHEN soronként 10 krért vétetnek tei Kincstári illeték minden egyes kzri-tésért 30 kr. fitPtendő. ZALAI KÖZLÖNY. A lsp ssellemi réssét Ölető kozlemé--.• nyék a szerkesztőhöz, ¦nysgi részét illető közieméi-vek pedig a kiadóhoz bérmentve latésendök: NAGY-KANIZSA Wlissloskal. BérmenUtlen levelek csak ismert munkatársaktól fogadtatnak el. Kéziratok viasza nem küldetnek ,Nagy-kanizsai őnfe. tuzoltó-egylet\\ a ,zalamegyei általános Unilótestölet. a niiagy-kapizsai kisdedneveló egyesület", a ,nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet\', a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai kfllválasztminya". s több megyei és városi egyesület hivatalos ártesitóje. Hetenklni kétszer, vasárnap- s csatörtökön megjelenő vegyes tartalma lap. A czimkorság. A kisvárosi élet legújabb betegsége s kihatásában igen elszomorító betegsége a czimkorság. Akit nem áldott \'meg a szerencse vagy saját tehetsége annyi móddal, hogy rangosán megállhassa a társadalomban -helyét, az a kor egyik leghamisabb csillogása eszközével a nagyzással hajhász magának tekintélyt s ez a nagyzás elmegyen egészen a hóbortig s lesz belőle kíméletlen satyrára való anyag. Maholnap már a mestergerendák alá is fészket rak s az iparos szegény műhelyében is hálás talajra talál. Azelőtt megelégedett az egyszerű magyar polgári asszony azzal a czimmel, hogy ,nemzetes asszony.\' Most neheztelve utasítaná vissza a régi zamatos elnevezést s haragosra bigyesztett ajkkal követelné a ,tens-asszony czimet. Ha örökre magánk ellen akarjak zúdítani egy tisztességes hatáskörű, de szerény jövedelmű ember nejét, akkor csak ezimezzűk ,tens-asszonynak"* s bőségesen kijut a meg-szólásből s a haragtartásból. Manap már minden mosónő a magasabb légkörök betegségében szenved b miuden valamire való fehérszemély a legmagasabb titulusokért rajong. Nem csoda tehát, ha a magyar udvariasság gyakorta nevetségessé válik, mikor például az anyagi s szellemi tekintetben fölöttünk álló körök társadalmi rangszólásait ráal kai mázzák azon körökre, hova egy általán nem illenek. Aminek helye és jogosultsága nincsen a czímzésben, az sallang s mint ilyen nevetséges. A franczia a világ legudvariasabb s leglovagiasabb nomzete s hölgyekkel szemben való előzékenysége valóságos minta. De beleesik-e a czimezés azon nevetséges pazarlásába, melybo mi, főleg kisvárosiak minden órában elmerülünk ? A legmagasabb s a legalsóbb körök csak asszonyomnak nevezik és irják hölgyeiket. A legmagasabb és legalsóbb körök csak kisasszonyomnak nevezik és irják hajadonjaikat. & a legmagasabb és legalsóbb körök csak uramnak nevezik és irják a férfiakat. Egy igen érdemes arunkat, ki a francziákért régesrég rajong, nem régiben egy igen előkelő hölgyünk valóságos szellemi agyonkő-vezésre ítélte, mert „asszonyomnak* merte nevezni. A bizonyos előkelő hölgy egész kereken kijelentette, hogy neki bizony nem „asszonya" ; mert férje van ; csak annak az „asz-szonya" és a többi. Nagyságoljunk tehát mindeneit agybafőbe, hiszen az udvariasság ugy állapította meg. De nem e a szokások megállapításában követi el társadalmunk a legnagyobb szélsőségeket ? Még a nőknél hagyján. Hanem a férfiaknál ! . . . . A legsemmitmondőbb sallang a „tekintetes ur* főleg ami társas köreinkben egyhangú titulus s szörnyű ké nyesek reá. Jaj annak, aki egy királyi tanácsost, vagy lejebb egy tisztviselőt egész röviden és férfiasan esak per „ur" szólítana meg. Va lóságos bárdolatlanság, tiszteletlenség, nyerseség. Már most tesaék olyan körben élni hol miden tizedik szavunk „nagyság, „nagyságos ur" „tekintetes ur". Kétségbeejtően tartalmas egy társalgás fejlődhetik ki, ahol a nyelv és jóizlés minduntalan ilyen „akadályversenyekbe ütközik. A czimkorság ellen nem kellene más csak egy kis társadalmi revolutió. Szövetkezzenek ^értelmes elemek s határozzak el, a társadalomból a czimzési sallangokat kilökik s ha már rosz szokás a rang fokozatoknak udvarolni, csak hivatalosan ,élnek vissza\' a jó izlés és helyes mérték szabályaival. Nevezzünk minden egyes tisztességes úrhölgyet egyszerűen, röviden, jóizléssel és őszintén „asszonyomnak. Nevezzünk minden tisztességes hajadont egyszerűen, röviden jóizléssel és őszintén „kisasszonyomnak.* És nevezzünk minden tisztességes urat egyszerűen, röviden, jóizléssel őszintén s mi fő férfiasan „uram\'-nak. Kezdetben óriási akadályokba fog ütközni, de a merész vállalkozást busásan megjutalmazná társadalmunk őszinteségének, szellemének és Ízlésének egész más kiadása s tősgyökeres átalakulása. (E-V.) Táncsics Mihály érdekében. Hogy egy Camoens a portugál nemzet legnagyobb költője a „Lu-siada" portngall nemzeti epos szerzője ezelőtt 300 évvel éhen halhatott — az, tekintve az akkori mostoha műveltségi viszonyokat, nagyon természetesnek taiáható; de, hogy korunkban amidőn a felrilágosultság és haladás korszakát éljük — egy Táncsics, aki a legutóbbi nemzeti újjászületés egyik bajnoka volt, aki a szabadságért, a szabadsajtóért börtönnel és majdnem életével lakolt és aki csak az általános nemzeti bol dogságot, jólétet és függetlenséget czélozta — feleségével együtt, a nyomorral és ínséggel küzdjön; — ez nemcsak hogy visszatetsző, de agyszólván meghazndtolója: a hazafiságnak és nemzetiségnek; és ki-gúnyolása a 19. század humanis-musának. Aki Tancsis életét és viszon tagságait ismeri az Ácsteszéren libapásztorból lett praeceptor korától egész az 1848-ig és egész a legújabb korig, az tudhatja, hogy élete nem más, mint egy hosszú láncolata a számtalan csalódásnak, folytonos küzdésnek és keserű fájdalmaknak. És azon férfiú, akit Magyarország az 1848. márcz. 15-én a szabadság martyrjaként ünnepelt, kinek a fogságból való kiszabadulását a fővárosi hatóság választmánya (köztük Petőfi, Jókai és mások) mint a nemzeti ébredés vívmányát hirdette, — azon férfiú ma 84 éves korában elhagyatottan, megtörve és a legnagyobb nélkülözésekkel küzd Pesten, szegény, de ritka derék feleségéve együtt. De ilyen a világi Ez a népszerűség, mely Köl cserként ma felemel, holnap sárral dobál. Pedig mily egészen mást érdemelt volna szegény. Egész életét a magyar nemzetnek szentelte; ő a paraszt nép embere volt. E népet óhajtotta ő politikai, polgári és társadalmi bilincseiből, szóval szolgai és jobbágyi állapotából felszabadítani. Eszménye egy önnallólag gondolkodó és cselekvő nép, mely kibontakozva min den társadalmi, erkölcsi és vallási előítéletéből, érzi, ismeri és < rűleg használja mind erkölcsi, mind anyagi erejét. Ily néppé idomítani a magyar jobbágy népet, volt életének legforróbb vágya; és vggre a magyar nyelv terjesztése volt törekvéseinek egyik legfőbbike. Ó áttörő volt, egyengette azt az utat, melyen most sokan oly kényelmesen haladnak és aratják az olcsó dicső séget. Sokat irt; de anyagi haszon nélkül. Minden pénzét a nyomda emésztette meg, melyben a nép ja- vára irt müveit készíttette. Aggkora napjaiban, egy oly küzdelmes életnek, minőnek párja nincs a világon, jutalom gyanánt nyomor, az inség jutott. Hogy tehát az utókor minket hálátlansággal ne vádolhasson, és hogy némileg is leróhassak hazafiúi köteleségűnket ezen sokat zaklatott nagy hazánkfia iránt, aki érettünk a szabadságért és a szabadsajtóért annyit szenvedett; és hogy nyomorán ha csak közvetve is enyhíthessünk; felhívom ezennel a n. é. hazafiad közönséget T. eddig megjelent munkának megszerzésére. Tancsis Mihály müvei kiegészítő részét díszét képezik minden népkönyvtárnak, olvasókörnek, tanité-egyleti és tanitótestületi könyvtárnak. — Ne mondja magit igaz magyarnak az, ki, ha olvasni tud és van módja benne, Tancsis, müveit nem olvassa. Az eddig megjelent müveinek száma 7 kötetre mg, melyeknek bolti ára 11 frt 5.0 kr., de a szerzőtől (Soroksári-utczai 21. sz.) leszállított áron, azaz: 3 frt 50 krron szerezhetők meg. Az érdemes aggastyán és hü neje e munkák jövedelmére vannak utalva. Hazafias és emberbaráti tett Táncsics müveinek megrendelése. Adná az ég, hogy soraim termő talajra és viszhangra találnának, minden magyar kebelében! W. I. Jegyzőkönyv a toproni kereskedelmi ¦ iparkamarának 1883 ik éti eieptember hó 27-én tartott randa. köaoa Oléséról. Jelenlevők : a kamarai elnök Müller Paulin ur, mini elnöklő, a kamarai tagok: BraadI Antal, Cseke kgotl, Dörfler György, Friedrich Lajos, Grallauner Antal, Kugler Henrik (alelnök), Lsnk Emil (alelnök), Lonok Qyala, Heller Manó, TÁRCZa. Az ágról szakadtak. — Beszély. — Itta: Szalay bátulor- (Foly tatás.) Mért dg pokolibban éjjel a szerelem-vágta seb? Mi tépi le szemeinkről as álmot? Mi üs orgiákba? Mi adja a nagy mindenség szerelmi áinjuDan, kéjes csendjében réastvenni nem bírónak kesébe többnyire éjjel ai öngyilkot? Ha nem as a rettenetes értés, mely ki üs benflnket minden ssentebb gyönyör mennyországból; mely lehetetlenné teszi egy-egy porszemnek összeolvadni a nagy mindenséggel szerelemben, boldogságban: .... a gyfilölet. As éj a szerelem álma; « gyűlöletnek : pokoli ébrenlét. A kiégett keblű hold arcán nem a gyűlölet sáppados-a, hogy megfosztatott attól, mitől a csillagok milliárdjai rágj oknak, égnek: a terem "ő, éltető ss-re lem melegétől? Már nem tudom ilyen gondolatok forogtak-e Péter majsstram agyiban is, *gy ér esett-e valamit as éj titoksatos burából: de hogy mentében is szent nyű. galombsn vala, as bisonyos, Tul lévén a földiekkel való bajló-dB korán, becsületes kálomista-lélekkel emelkedett tiport uton, utlan-nton a jó Istenhez. Most is dúdolgatja a zsoltárossal: BKímegyen as ember ar fi munkájára és aső dolgára mind estvéi g." Valami kötni való snkanc ott ólálkodott a kertek alján, rá húzta Péter bácsinak feleletül a paródiát: „K imegyen a tislér nj bor fejtés í-r e".. . . ,Akasztófa virága, —förmedt utána a majsstram — mag »e találjalak." Persze a suhancnak éppen agy nem volt esze ágában ott valahol elbújni, mint Péter bácsinak a keresés. A kölecedö elinalt- a mala<tzt»* tislér pedig egy levelet fordított a zsoltárban (persze csak ugy gondolatban^ és folytatá: .Éneklek az Urnák az én életemben; éneket mondok as én Istenemnek a mig vagyok." As ¦ kis zajosabb intermezzo, hogy Péter bácsi a suhancra förmedt nagyon jókor esett a sseretőpárra; mert n gondolatálliló ölelésben aligha vették volna észre a közeledőt. Pali mindjárt megismerte a hangjától tisztelt majszter urát. Még egy forró csókot nyomott Ágnes ajkára. „Holnap megint várlak.* — »ugt» a lány, s a szomszédos kert ajtaján át eltűnt. Palinak nem volt oka elsietni; bevárta a majsslerl, akt nemsokára oda is ért. — Jó estét majsstramI — köszönté gazdáját Ülő tisztelettel. — Adjon Isten naked ia, édes fiam! Ögy-e megkéstem. De tudod ez az átkoson út. Öregek a lábaim, hiába, öregek. Az a gyöngéié megvolt Péter bácsinak, hogy sohasem respectálta a bor erejét, aa ul volt neki ross, vagy a köd feküdte meg a vidéket, megtévedt; vagy valami gazembert lesett, a ki itt még itt ólálkodott a szérű körül, ásóval hát mindig volt annak oka, ha későn ért vacsorára, de a bor csekélység vala ahhoz, hogy számba vétessék. .Tudod mit gondoltam? — szólt Palihoz — shogy vacsorához ü\'tek. — A rektor úrral bassédbe keveredtünk, hát egyszer azitán csak ast gondoltam ugy hiszed közben, — ki ís moodiam, amint gondoltam, — hogy még is vén bolond vagyok én öreglétemre. Eszem, i:iom, járok, telek, lefekszem fölkelek .... aszal vége. Te meg búzod az igát, dolgozol, izsadss reggeltől napestig a gyalu mellett; keresed a kenyeret; as ur még is én vagyok. Hallod, Pali fiam, ezt a bolondságot én tovább nem állhatom. Ha már a munkát más viseli, legyen más as Ur is! Holnap\'ól kesdve itt te vagy as Ur. Néss a kis vagyonka után, üsd a mesterséget; adj. végy; késeld a pénzt, oda költsd a hova tetszik. Azután, ha terhedre nem lessek, \'én még csak eléldegélek melletted. Csak egyet kötök ki: a Hol cser bácsitól nem maradok el. Tudod, régi jó ismerősek vagyunk; együtt gyerekeskedtünk. As rongyot szedett; nekem meg igen jól esett, mikor egy-egy csomót eladhattam neki. Hát most meg neki eshetik olyao jól, hogy eladhatja nekem a borát. Hát nem igaz, Pali fiam? Tudom ugyan, hogy duplán ir a hunefut; de hát La már gy-szer a vérében van. Na hát áll as alku, Pali fiam ?• . — „Kössönöm majsstram, a hoz- zám váló ssivességét; nem vagyok én arra olyan igen érdemes" — „Na csak ne kötődjél velem! Sohse szoktál te velem feleselni. Érdemled, nem érdemled; es ugy less. Isi—as Isten világáért, — már embernyi ember vagy. Aztán csak most veszemóasre, hogy feleséged sincs. Meg kell házasodni 1 Keresni keli egy becsületes lényt. Ha less valamije jó, hanem less. annál jobb. Csak dolgos legyen! A munkasserniet rendesen a szegénységgel jár. Legjobb less hát, ha ssegény less, de becsületes, mint te, dolgos, mint te, istenfélő, mint te. Szóvsl keresd meg a magad felét, as oldalbordádat! Akkor azután a jég hátán is meg élhettek.\' Hejh, kedves majsstram, de a szivemből szedte szép beszédét." „Na látod I Nem vagyok én olyan tőkkel ütött fő, mint magam is sokszor gondolom; Próbáltam életet, jó sort, rosz sort, Magam is munkás ember vo!t„rn. Nekem is volt áldott feleségem........ De nem papolok tovább. Ha van már a szivednek választottja, ast vedd ei; ha nincs, hát keress!... Holnaptól fogva te vagy as ura hasnál!" Péter bácsi felkelt és kitekintett . . Nem akarta, hogy valaki lássa azokat a zOoyeket, melyek legördültek alvztsg szemeiből boldogult felesége emlékére. Pali is elment éji nyugalomra. Álmodni a holnapról 1 Holnap! Talán: s o fa a! Milyen óriási távol az a b o 1 n a p ! Hány üres sir tátong sokssor ama és holnap között! Hány sziv, ami m a még boldog, ssakad meg, mielőtt el- érkeznék a h o 1 n a p. Hány m a i remény less holnapi kétségbeeséssé! Holnap! Ssegény Pali milyen édesen gondolt erre a holnapra. Akkor fog ő igazán boldog lenni! Amiről ast hitte, hogy csak hónapok multán, talán k multán fog teljesedni, a küszöbön van. Á maga ura lesz; a maga kezére dolgozik, függetlenül, ssabadon, mint ahogy annyiszor álmodta. Less kis gazdasága, háza, műhelye, jó, gondos áldott felesége, akivel mindest megosztani, megfelesni as örömet, boldogságot, — a gondokat, a bajokat, hogy azok nsgyobbakká, emezek kisebbekké legyenek: olyan igen—igen nagy gyönyörűség less. Gyönyörűség a boldogságban! Gyönyörűség a bajlódásban, ha less ! Megosztva szív, lélek; — érces és gondolni! És miudes: holnap már! Minő áldott gondviselés él as ágról ssakadiak fölött I Ha valaki akkor ast mondta volna annak a ssegény ágról szakadtnak : „Ne áimadoszál, as a holnap neked irtóz tató messzeség az időben 1 Csak éjfél felé zárultak le Pali szemei. Aludt nyugodtan; álmodott szépeket. A léleknek nem kellett messzefáradnia gyönyörű álomképekért; előtte volt a holnap, Csak tovább kellett ssönie ax ébrenlét remény himeste álmait. Másnap nem ébredett korán; szokása ellenére tovább aludt. Nagyon szép álmok lehettek azok, mik a lelhet oly ssokáig fogva tartották ! HUSZONKETTEDIKEVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖKÍ HOVEKBfifi 15-éo 1883. Pfeiffer Bódog, Robi N. Janói, Schaffer .\' ¦¦¦¦<¦ SteinerIgnácz és Zettl Karolj ur&k, mégis a kamarai titkár Schíndler \\ Feröncz ós a segéd titkár Wetser Eodre. Ab ülés kezdete délutáni 3\'/a órakor. 156. Elnök urnák azon kérdésért), hogy van-e valakinek a június 21. tartott reodes közös ülésnek nyomtatra kezében l«vé jegyzőkönyve ellen kifogása? k marai tag Dörfler György ur azon mag-jagyzéet teszi, hogy ezen üléeen jelen ugyan nem volt, de tudomása van arról, h"?y abban betegségi segélyösszeg is lelt megszavazva, mi a jegyzőkönvb«ü nem foglaltatik és amit kifogásolnia kell. Erre elnök ur azon felvilágosítást adja, hogy ezen körülménynek felemii-lése a közzétételre szánt nyomtatott jegyzőkönyvben azért marad el, mivel az személyes és merőben a kamarát illető belügyet képez, mely a nyilvánosságra nézve Bemmi érdekkel nem bír, és kíméletes eljárást igényel. Azonban esen körülmény a levéltárban letett jegyző* könyvnek tisztázott példányában felvétetett, minek igazolásául ezen jegyző könyv feJmutaltattk. E felett behatóbb vita keletkezett, melynek eredményeként határosa ti Ug kimond&tik, hogy jövőben minden meg* Szavazandó jutalomdíj vagy segélypécsek* róla nyilványosiágra szánt nyomtatott jegyzőkönyvekben is emiilés tótessek azonban fizetési előlegeknek engedély esése, mivé; ez tényleges kiadást nem képes, a nyomtatott jegyzőkönyvekből kimaradhat. Mire az utolsó ülés jegyzőkönyve hitelesítettnek nyilvánitta lik. 157. Elnök ar a részvétnek né* hány meleg szavával azon veszteségről emlékezik, melyet a kamara mindenkoron buzgó tagjának, Grünfeld Adolf ur aak legközelebb bekövetkezett halál által szeovedett, mire a jelenlevő urak felkelés által részvétüknek szinte kifs jezést adnak. Egyúttal az utolsó általános válasz táe eredményéhez képest Grünfeld oi hegyébe Ultopal Alajos nr a kamarába meghívatni rendeltetik. 15S. A felolvasott ügyleti jelentés szerint az utolsó ülés óta 886 ügyleti beadvány érkezet: az jgtatóbs és lett szabályszerűen elintézve. Közöttük találtatik: 3S0 átirat iparbejelentésekkel; 96 árjegyzék élelmi szerekről ; 6 vasúti körözvény nj díjszabályok életbeléptetése, a gyors- és teheráru forgalomban eszközölt változások és uj vasúti állomások megnyitása tárgyában; G jegyzék a m. k. vámbírátátoknál be ás kivitt árumennyiségekről ; 31 átirat bojegyzett és törlött ezé- gtkrflj 9 átirat kamarai illetéklajstromokkal ; 13 értesítés kereskedelmi és ipartársulatok megalakulásáról, — bizonyítvány kincstári szállításokra Mikor felébredett, a gazdája rohant be rémült arccal. — „Pali fiam, végünk van keresnek I" — „Kik keresnek?\' — kérdá Pali téveteg képpel. — „Kik V Hát a pandúrok I Katonának visznek, zukj, menekülj, amerre tudsz.\' „Sohse ijedjen meg gazduram 1 Ha ba nem rajtam a sor, ugy is viasza eress- ienek.* .Jaj Pali fiam, nem érted te est a cudar históriát I As öreg biró gazember-sége esi Az jelentette beatenevedet, hogy téged vigyenek be. Nem igazság et fiam 1" Hiába volt Péter bácsi kifakadása ; a pandúrok az ajtóban megállottak és fel-Bzóliták Palit, hogy kövesse őket. Elvitték még osak bucsat sem ve heteit attól, ki neki szerelmet ssivvel su-Bogta, hogy „holnap megint várlak;* kivel már átálmod le ébren és alva as egész élet üdvét... t egn ap. A faluban sok szemből csordult ki a kony erre a hírre. A legtöbb mégis azt mondta rá, hogy „ágról szakadt volt az isten adta; kinek csorbult volna meg a szive, hogyelvit-\|ók? Nem látta, nem tudta azt senki, csak a jó Isten: miként fürdik ott a kertaljai ákácsosban szegény Ágnes halvány arca patakzó köayében 1 mint lépi asét omló fekete fürtéit I mint szaggatja kebléről- a ruhát. Míntba teher volna as a foszlány azon a esi ven, melyen as egész világ fájdalma fekszik. Oh azt a fajdal* mat nem lehet letépni! Az csak a esi vvei együtt ssakad ki onnét. Talán ki is tépte volna, talán elnémította \' volna azt a szivet örökre, ha as alatt egy másik, parányi kis ssivet nem erezett volna verni. Oh az a parányi sxivverés hatalmasabb hang a mennydörgésnél I Attól au-sogássá lesz a Kétségbeesés jaja is. Ki tudott volna arról a fájdalmas sejtelemről, mely még akkor is üdvözíti vállalkozók megbúhatóságáról ssi Ili tár! képességéről; 17 átirat kiállítások tárgyában ; — megkértvény a katonai kínostar részére asállitott csikkekért tels zárni tolt árak helyességének bizonyítása tárgyában. 159. Kamara: illetékek fejében befolyt a sümegi adóhivataltél 143 frt 62 kr. a kismartoni adóhivataléi 161 frt 627, „ a n.-ksnissai adóhivataltól 122 frt 21 •/» a z.-egenzeg>adóhivataltól 17 fn 92!/2 . a csáktornyai adóhivatal tói 12 frt 80 „ a d.-földvári adóhivataltól 3 frt 47 „ a pápai adóhivataltól . 372 frt 04 „ a győri adóhivataltól . 292 frt 497-, „ a karádi adóhivataltól . 69 frt 851/, „ a soproni adóhivataltól 387 frt 07\'/5 „ a n.-njvári adóhivatal tói 17 frt 86l/2 . a ssombathelyiadóhivtaltólllöfrt 94 an.-kanizsai adóhivataltól 131 frt 14:/- , a kismartoni adóhivataltói 13frt 05 „ a csepregi adóhivataltól 7 frt 25 „ a t-palyai adóhivataltól 29 frt 777a „ a siresi adóhivataltól 29 frt 337, ¦ a kőszegi adóhivataltól 6 frt 32 V r a kaposvári adóhivataltél 34 irt 92 „ a veszprémi adóhivataltól 23 frt 91 „ a =.-egerszegiadóhivataltól 10 frt 227, -a karádi adóhivataltól 6 frt 12 „ a sümegi adóhivataltél 107 frt 23 a ssom bathely i adohi vaUl tói 180 frt 14 7a „ a csepregi adóhivataltól 122 frt 80 . a n.-kanizsai adóhivataliéi 355 frt 26 „ a kismartoni adóhivataltól 138 frt 15 „ a Csáktornya.adóhivatoltói 73 frt 05 „ a kapuvári adóhivataltól 196 frt 80 , a vesspremi adóhivataltól 180 frt 22 „ Oldai . . 3267 frt 247, kr. Átvitel . . 3267 frt 241/, kr. a kaposvári adóhivataltói 97 frt 277, a z. egerasegi adóhivataltól 96 frt 17 kr. a kőssegi adóhivataltól 75 frt 49 kr. a t.pniyai adóhivataltól 71 frt 15 kr. a m.-asomb. adóhivataltól 37 frt 32 7»kist d.-földvári adóhivatalié! — frt 27 kr. a karádi adóhivataltól 7 frt 12 kr. a Menyei adóhivataltól 101 frt 26 kr. Ösaseean . . 3753 frt 297, kr. 160. Idegen kamarák részéről jegyzőkönyvek érkeztek és pedig: a prágai kamarának február 5. és áp- ril 30., a leobeni kamarának márcsins 16. és május 11., a klagenfurti kamarának ápril 19., májas 28. és július 9., a debrecseni kamarának ápril 28. és június 19., a troppaui kamarának május 10. és július 9., a lincsí kamarának május 10. július 12. és 30. a budweisi kamarának május 19 jnnins 16. jolins 2. és 18., a aaalosbnrgi kamarának május 30., június 6. és 27 és július 24., a zágrábi kamarának június 4. és július 25., a possunyi kamarának juníus 4., július 18. és augusztus 29., a nőt, ha az a kéj, mit vele éres,..... kárhozatba taszító bűn V I Azok a jó lánykák bizonyára nem, kiknek ajkán másnap szomeroan sen-dült a dal : -Megkövetem a tens ne raes varmegyét. Balgaasa m t g egy ssegény lány kérését!\' IL Horváth-Ssent-Miklőstól éjssakke-l«ti irányban ronal el egy asép völgy. Patak szeli ketté. A közepe táján áll egy búsuló kétkerekű malom, gondolkodva, némán,mint valami mtut századbeli tudós, akinek meg kellett érnie, hogy kiment legyen a divatbél, De a lakház, melyben a molnár ur és családja mindennapi imádság képen elkeríti a megáldóját annak a csudar ángliusnak, aki a gőzt kikomponálta, — táltosa még a malmon is. Nem asért, mintha vénebb volna, de mert ason nemcsak a kor, hanem a deaperatio is meglátszik. Tetősete kussált, mintegy reménytelen poéta hajzata a „ri ! ág harca" kitörésekor; fala roskatag, mint a kiaszott koldusláb. A lakhás előtt egy tizenhat négyszögölnyi keritéstelen kart kiabál ki a völgyi virány harmóniájából. Es a mű-laté- es konyhakert. A virágok ott igazi baráti békében virulnak együtt a „magyar vanília"- s egyéb föld alatt illatosé konyhai requiaitummal. És ennek a hulyaek éppen abbén a halomra hányóttságban, elhagyottság-bau Tan költéssete. Valódi demoeratikus mulatóhely 1 Ide járnak nyaradssaka a legfügyetlenebb elmék. vlligunt vtlágfiak, a hiteleséi világgal hadi lábon álló getle-nuek,álmatlan kétségbeesettek; poéták, akik nem kapnak kiadót; lásangő szerkesztők, akiknek a kiadó nem fisét — morgó kiadók, kik nem kapnak előfizetőket; reményvesztett precseptorok, kiket a tek. is kolaazák nem önállósít; — a kolozsvári kamarának június 7., s senggi kamarának június 9. és anguas tus 12., a brassói kamarának jonius 11., as egri kamarának június 14. éa július 2.. a pilseni kamarának június 15., a gráoai kamarának június 15. és július 16., a feldkirohi kamarának j uniós 21., ja lias 21. és sugusstas 25., a fiumei kamarának juaÜus 25. és szeptember 3-, as olmüisi kamarának június 26., a trieszti kamarának június 26., a bécsi kamarának jnaius 26. és anguss tuc 29., a reiobenbergi kamarának július 2., a csernovilsi kamarának jnlius 7. é augusztus 25.. a temesvári kamarának jnlius 11. a miskolosi kamarának július 12. a bécsi kamaráoak julias 16., a innsbrucki kamarának jnlius 25. és a rovarétól \|kamarának szeptember 10. napján tartott üléseikről. 161, Egyéb nyomtatvány érko- Mtt: A cs. kir. bécsi központi statisztikai bizottságnak 1880. és 1881. évi atalisstikai évkönyve. A budweisi kereskedelmi egyesületnek III. évi jelentése. A Központi Értesitő 48—75. számai. A soproni m. ar. felsőbb leány tanoda 1882/3. éri jelentése. Ks april, májas éi jnnins havaiban bejegyzett védjegyek kimutatásai. A morva ipar statistikája I. köte tének IV. V. VI., ugy II. kötetének I. füzetei. Magyarország áruforgalma Ausztriára! és más országokkal, 1883. ápril, május és június havaiban. A magy. kir. teohoologiai iparmu-zuum tárgymutatója. V. éri Értesítője a kolóssrári felsőbb kereskedelmi iskolánsk, as 1882/3. tanévre. IV, éri Értesítője a budapesti állami közép-ipartanodának, as 1882/3. évre. A boroszlói kereskedelmi kamarának 1882. éri jelentése. A soproni róm. katb. fi éa leány iskolák 1882/3. évi jelentése. As lSí2. éri mosskrai oross nem-seti kiállítás. . A prágai kereskedelmi és iparkamarának tárgyalásai a választási rendszabály tervezete felett. A magyar korona területén lévő állami és vasúti távírdák statis etikája 1882-re. A kolozsvári kereskedelmi- és iparkamarának 1881. és 1882. éri jelentése. A magyar hasi ipar jövő iránya, Gelleri Mórtól. Magyar Compass. A magyar kir. államvasutak 1882. évi üslelj elöntése. dolguk ; és ehhez meg nincs pénzek ; — as előleg terhétől nyögő városi írnok és díjnok arak, Ezeknek legnagyobb részéhez méltóztassanak hozzá gondolni a pereputtyot, mely hűen kiséri mindegyiket, hogy a nagy boldogságtól meg ne.,., ssökjenekl Előttünk áll a sajgó nyári kirándulási hely. Da mindez csak most van így ;nem volt így régen, Még a mi elbeszélésünk korában sem. Akkoriban nagynevesetességü hely vala a „P o t y 1 i* malom I Mostanságra — ugy szólván — csak a nere maradt meg. & hol most puastaaág ran, vagy legfölebb egy-egy szomorkodó fussál, ott lombos fák álluk százados élettel; alattuk dasan nőtt a fő. és csevegő ajak-kai futott tovább a nyugtalan patak vize. Partján virágillattél ittasait a döngicsélő pöasérfélék ezeré, kéjes ajakkal csókolván le a virágok édes mesét. A kétkerekű malom éjjel-nappal súgott. Volt mit és volt mivel őrölnie. Zú gázától visszhangozott a keletről elnyúló hegyoldal, melyen a völgyi ssél bűvös ölelésére halkan,ingtak a tölgyek gazdag koronái; mintha értenék as édes saét, a titkos hangokat; mintha eresnek as ölelés varázsát. (Azóta e hegyoldalt ia kiirtották as emberek; beültették valami növényfélével, ami uagyon hasonlít a szőlőhöz; asért csak agy is bírják. Gyümölcse is ran ; es is nagyon hasonlít a szőlőhöz ; le I\'íe ssedik, ki ia sajtolják, mint a szőlőt; el Is nevezik bor tik.) Suép volt skkor nagyon e völgy ; a abban a „Potyli\' olyan, mint egy csendes, merengő, ábrándosé, ki ha a világ elől elvonul, asért vonul el, hogy boldogságáé lehessen égessen. Ebben a paradicsomi egyedülség ben lakott Gondos Illés molnár-mester uram és boldog eletének kedves párja : Zsófia asssony. Háromszor pörögtek már le as Ass fagyos csókjaiul a lombkoronák lerei; háromszor szedte la emberkés as éltető vígkedvű telegrefieták, akiknek nincs 1 terméssel szerelmének gvümölcseit, mióta A saab. osztrák-magyar államvasút köEgyöíésécnk 1882. évi jelentése. A hanoverai kereskedelmi kamara 1882. évi jelentése. A gráesi o. k. állami iskola ?882/3, éri jelentése és programmja. A pécsi kereskedelmi és iparkamarának 1882. évi jelentése, A müncheni kereskedelmi- és iparkamarának 1882. éri jelentése. Kereskedelmi jelentések, egy Dél-Amerikába tett utazásról, a brunni ke reskedelmi- ée iparkamara kiküldöttjeitől. A fiumei kereskedelmi- és iparkamarának 1882. évi jelentése. As aradi kereskedelmi és iparkamarának 1882. évi jelentése. Kimutatás as 1881. évben a magyar koronához tartósé országok vámhivatalainál nagyobb menoyiaégben előfordult, vagy bevitelre vsgy kivitelre késelt átukról. KözEété leteti: 162. A nagym. m. kir. földmire-lós-, ipar- és kereskedelemügyi minisztériumnak f. évi, június 21. 27621. ss. kelt rendelete, mely szerint a jelenlegi kedvezőbb állstegéssségí viszonyok mellett Boszniában és Hercsegovrínában, ai állati nyerstermékeknek ki- és bevitele bizonyos pontokon, feltételesen megengedtetett. 163. Ugyanannak f. é. junias 25 28223. sz, a kelt rendelete a fris szőlő vámjának mérsékléséről a Németbiro dalomba való bevitelnél, és a komlónak Olaszországba való vámmentes bevételéről. 164. Ugyanannak f. éri július I-én 28146. ss a. kelt rendeletével érkezeit hirdetmény, a Badapeslen szeptember , 23. és 24 én tartott tenyészállat-vásár tárgyiban. 165. Ugyanannak f. évi jaliua 23. 33,157. ss. a. a Csáktornyái, légrádi, zákányi, barcsij dárdai, gombosi, j palánkai és páléi belépti állomások bizottságaihos intézett rendelete, mely szerint a víssgá lati dijak beszedése f, éri aguastns I-Bejével megszüntetik, de as egyes vasúti állomásoknál léteső szemlélő bísottságok esen dijjsk elveseiében továbbra is meghagyatnak. 166. Ugyanannak f. évi julias 14. 24,822. ss. a. kelt rendelete, illetve aj Bsessmérőnek behozatalét, alacsony fokn bessz megmérésére. 167. Ugyanannak f. éri szeptember 9. 38,776. ss. a. keh rendelete, • hasaló kereskedésnek Versecs szab. kir. város területén való betiltásáról. 168. Ugyanannak í.évi szeptember 21. 37,058. ss, a. kelt rendelete a fris szőlőre vetett németországi beviteli vámnak további mérséklése iránt. 169. 170. 171. A soproni cs. kr. katonai élelmesééi raktárnak három rendbeli hirdetménye, a katonai élelmi csikkeknek beszerzését illetőleg. 172. A lipcsei konzulátusnak jelen Gondos Illés uram együttélt élete párjával ; de a lankadatlan szerelem, az egy másba olvasztó ölelés, s sziveket egy másba lehelő csókok gyümölcs telén ül maradtak. Most, hogy mi betérünk hoszájok boldogságukat látni; éppen együtt ülnek a lakhás kicsinyke szobájában, melynek ablakából látni lehet a zabatoló malomházat, amint as Őrlető nép körül nyüzsgő Gondos szakítja meg a hallgatást; megelégütt képpel néave, bogy mily ezé pecskén megyén a munka. Látod, lelkem, Zsőfikám, hogy önti nekünk Isten as ő áldását. Holnap less negyedik esstendeje, hogy egybekeltünk s már is szépecske vagyont rakosgattunk össze áldásos verejtékkel. De, ha holnap ránk rirrad s éleiben, egészségben ér bennünket, meg is ünnepeljük ugy, mint a többi esztendőben, ha jobban nem ! — Ugy-e anyjakom 1 As anyjuk oda borult as ölelő ka rok közé és hossza sóhajjal felelt. Az ember ast hihette volna, hogy a bánat sóhaja as, ha meg nem hazudtolta volna más felül a vérpiros ajkakat kórüljátszó mosoly. Es megmondta, hogy \'as a sóhaj egy édes. végy sóhaja volt Gondos meg értette ast; ugy tett, mintha az a vágy nem volna közös; el kezdte sserető ko molysággal, hogy mire való asért anayirs fohászkodni ; majd megjft uIb dennek a maga ideje; Sára asssonyt, Ábrahám patriarehának feleségét se virágáé korában látogatta meg as anyai áldás Ast osak a jó Istenre kell bízni I Ha az ő bölcsesége nem ád nekik »Kbél a földi gyönyörűségből, hát osak Melegéinek igy ketté Bj kedvesen,— Hanem magában mégis azt gondolta.bogy bisony jobb lenne: \' „h árman szerel mesén.* Meglévén azonban benne a valódi molnár természet, még a gondolatait is megvámolta. Ez ar utolsó gondolat vámnak \'esett, A többitől megvigasztalódott a földi vágyak legszentebb jében élő nŐ. (Folyt, követk.) tése arról, hogy es "dón Németországba* nagy gyümölcsbevitet van kilátásban. 173. A m. kir. technológiai iparmúzeum átirata, mely szerint as érdekelt köröket figyelmeztetni kéri, hogy t múzeum helyiségeiben a fa- és fémiparnak Óly tárgyai kiállíthatok, melyek akár az anyag, akár a szerkezet tekintetében valamely újítást tartalmasnak. Elintésett miniszteri leíratok : 174. A nagym. magy. kír. földmi-relés-, ipar- és kereskedelemügyi mínisa-leríumnak jonius 28. és augusstas 17. 26.056 és 34,879. számok alatt kelt rendeletei folytán, illetve a sörnek nyáron valŐ szállítását a ssemélyronalokkal, —* ifjabb Reiscbl A. ur keszthelyi lakot felkéretett, a kiránutott felvilágosítást megadni. 175. Ugyanannak a íoolosabb mar-haráeárok jegyzékének 1884-ra leendő összeállítására vonatkozó, f. évi jntiut 18. 18- 21,033, sz. a. kelt rendelete folytán a szükségesnek látott adstok gyűjtess m egi a di .tátott. 176. Ugyanannak f. éri július 28. 21,307. as. a, kelt rendeletére ss 1882. évi sárszámadishos bekivánt felrilago sitás megadatott. 177. Ugyannak f. évi szeptember 1. 1026/elo. ss. a. kelt rendelete folytán a „Recueil des traités et conveotions" osimú aj fÜietfolysma,X* kötetének egy példányé megrendeltetett. Elintésett megkeresések: 178. A Triestben 1882-ben tartott kiállitás magyarországi központi bizottság volt elnökének átirata, metylyel a kamarai kerületben lakó egyes kiállítóknak odaítélt érmek késbesités végett megküldettek. 179. A soproni m. kír. péncügy-igasgatéságnak átirata ason kérdéssel, bogy a vámhitelesés minóés mely meoy-nyiségü árakra nézve és megköselit^leg hány egyén által fogna ígéaybe rétetni? 180. A bécsi cs. k. udvari ss állami nyomda igazgatóságának átirata, as 1884, érre kiadandz „Hof- und Steeta-Hand-buch* csimü mübös kirántaió adatuk végett 181. Faber Alfonso őrnek két rendbeli levele a Calcuttában tsrtandé nam-setkösi kiállitás tárgyában. 182. A nagy-kanizsai kereskedelmi testületnek beadványa, a Zalamegyébea előfordult, kereskedelmet i forgalmat megakasstó,z,vargásokról,mely a nagym. m. k. földmiveíés-, ipar- és kereskedő!m-űgyi mioissteriomhos fel terjesztetett. 183 Sopron et,, kir. városa tanácsának meghívása, !0 osása. és apo!. kir. Felsége legmagaaabb születésnapja alkalmából rendesett isteni tiszteletre. — a minek megfeleltetett, 184. Mayer E. szombathely; lakóinak lemondása, a budapesti országos kiállitás tárgyában alakított soproni kerületi bizottságban viselt tagsági minőségéről, mely as országos kiálltáéi bizottság elnökségéhes meg küldetett. 185. Grácsi lakos, Uüoz J. L. megkeresése, a kamarai kerületben lótesó gyufagyárak közlése végett. 186. A m. kir. technológiai iparmúzeum átirata az általa kiadott „Közlemények* több példányával, melyek a megkereséshez képest kíoastaltak. 187. Neobaor Karoly, győri gyufa gyárosok kérrénye, védjegyének tsjst-romsása régett. Vásárén g<sdély esések: 188. A nagym m.kir. földmiveíés-, iqar- és kereskedelemügyi mínissteríom folyó évi augusztus 2.34.100. ss. alatt kelt rendeletével megengedte, hogy vas megyei Rum késségében nagasz.ua 25 ére eső vásár as idén kivételesen agyanessn hó 27. tartassák. 189.190. Ellenbec agyán ason ma-g-s miaissterium a f. é. aagusstaa 29. 39,911 és szeptember ö. 39,939. ss. a. kelt rendeletével a Zala-Egerssegen és Gyala-Kessiben szeptember 10-ére eső vásárok tartását megtiltotta. (Folytatása kővekozik ) Katona József feltámadott Kecskeméten. (Igas lötténe u) Sok minden pattan ki a vidéki komédiás elmékből. így például Balaasa-Gyarmaton egysser közönséges lepedőbe jött ki Knríolanos s ment ádás dühvel a votekasokkat Róma ellen, Szegeden pedig néhány hét előtt héber dialektusban szónokolt Nagy Lajos király. Hanem hát ez mind semmi még a kecskeméti esethes képest. Kecskeméten ugyanis mult szómba ton nyitották ki a ssinhásat. Direktor a furfangos és élelmes Hiktósy. Miklósy ur egy prologgal akarta a szinháaat megnyitni. S mert a prologok, jók, többnyire unalmasak és mert Miklósay szerint is minden génre jó, kivévén az unalmast, — az gondolta, hogy majd ő maga ir prologot. Hanem azt tessék aztán megnézni! HegUszületett a nevesetés mű, melynek meséjét egyszeri hallás után meglehetős hú vázlatban szeretném a kosén- HTJSZOlfKKTTSDÍK JÍVjTOLYAM ZALAI KÖZLÖK? NOVEMBEB 15-én 18?s. seggel megismertetni — mert méltó az ura, hogy a napi krónika ne hunyjon izemet fölötte, A többi köst megjelenik a ssinpa-don Kecakemét város ünoepelt szülötte, Katona József ia. Ai arcaképe nyomán sikerülten van ábrázolva. Csakhogy vándorbot ét paktáska van a kesében, amint a ssinen keresstüí lépdel. — Hova,hova Katona JÓssef nram ? kérdi egy ssintén élethűen ssemélyesitett kecskeméti polgár. — Megyek nram — ssól Katona szomornsn. M:t csináljak itt? Meghalok én ittl — UgyaL ne okoskodjék Katona nram 1 Ej no ne iséljen már! Hova menne... agyán hova menne? — A hova a két szemem visz. — Isten úgyse egy tapodtat sem megy. Megél itt köztünk holtig garsn-tirosom. \\ — Ereszszenas éhhalál vár itt rám. ösmerem én kegyelmeteket. Nem szeret* nek a ssinbásba járni - — De járunk inkább ezután, csak már ne menjen. Megigérem. Mindennap itt lessünk! Isten úgyse ittleszü >k esentull — Nem ér semmit. Megyek. Megbotránkozik e válságos pillanatban a kecskeméti polgár s odakiált a ssinfalak közé. — Hej polgárok, emberek I Jertek jertek. Katona József itt aksr bennünket hagyni, Dr már éx mégis szégyen. Ne engedjük. A város polgárai hirtelen Összese-reglenek s mindenféle módon tartoztatják Katonát. — No ugy e" járunk ezentúl a szin-hásba ? mondja az első polgár. — Járunk 1 Pontosan járunk! ki altja as Összesereglett nép Katona ingadozik. — Nem hiszem én rtst. Hanem tudja mit kigyelmetek. Állítsanak ki erről váltót s esküdjenek meg, hogy ezentúl bI nem maradnak az előadásokról. A polgárok fölemelik keséiket és ea-küssnek. Hátul kigyúl a görőgtüs a lélekemelő esi; üjeienethez * így történt ez Kecskeméten a pro-logban. As intelligensebb kecskemétiek abban gyanakodnak, hogy a.kalmasint a nagy-körösiek vesztegették meg Mikló-syt e prológ megírására. Hírek. — A gelsel rablógyilkossal?! ügyben hozott I, bir. ítélet Herzfeld irányában (életfogytig való fegyhás ) i kir. tábla álUl helybenbagyatott. A többi vádló tatt nem találta elmaraastalhatónak. — Hyraen. F. hó 11-én vésette ol-tárhos\'Kurcs Victoría kisasszonyt Krátky JÓssef, törvényszéki hivatalnok. Az esküvő délQ tán 4 Órakor ment végbe a feren-csiek templomában; ezt pedig családias náasüanep követte. — Toívajlások. Puasta Magyarodról Írják: „Vidékünkön a tolvsjlások nagyon gyakoriak. így például három rövid hét alatt községünkben Puszta-Magyarodon háromsior történt rablás. Október utolsó hetében ugyanis elhajtották egy földmivessek három disznaját. Ugyanazon héten egy Kovács György nevü fötdmivesnek egy pár jó karban lévő ökrét hajtották, el melyeknek értékét 250 frtra teszik. Eszel azonban még nem elégedtek meg, hanem f. hó 7—8 közti éjjelen Nagy-József földbirtokosnak ssintén egy pár ökrét hajtották el. Ezek azonbau megvannak, mert azonnal nyomozták és oaakugyan jó nyomon mentek, mert as ökröket meg is találták egy erdőben, fához kötve, de mellettök senkit sem találtak. As ökröket másnap már hasa hajtották, A tettesek még mind ismeretlenek. A vizsgálat erélyesen foly.* — H&ngTerseny. Egy világtalan 15 éves ifjú kitűnő zongora- játékával gyönyörködtető a sümegbi közönségnek egy kis réssét f. évi nov. 8-áu Mojser József vendéglőjében, Moróc József ki mindkét szemére vak, oly jelesen játszotta a asebbnél-ssebb darabokat, hogy mft értő éa laikus egy aránt lelkesedéssel emlegetik as élvezette! töltött órákat. A szerencsétlen nem csak szánalomra hanem úgy ís játékáért pártfogásra valóban érdemed. — Zala Szt.-ürótii-Sümegb között távírda, vonal lett megnyitva. —\\^ecrj>Iog, Kutaay János sümegbi polgár megbalt ; f. évi nov. 6-ikán Örök nyugalomra tétetett. A temetésen ssámos tisztelő volt jelen. A kossoruk közül kitűnt a városi elöljáróságtól letett, mint rolt birónak, a polgári önképaÓkör álul kikü dött, mint a kör al-elnökének tisztelet jelül nyújtott. Kutasait a hatvanas évskben nagyon fölkeresték mind-*°k, kik szépen díszített magyar ruhát hordottak; ő gyönyörű ssinorsatot készt-latl: ¦> gombkötés mesterségében valódi mester volt, A divat tönkre tette keresel forrását. Orsó pörgetés helyett ifjabb éve ben szerzett Unnlmány adott neki tápoi. A bizalom benne összpontosulván város biró később gyám s Ukarékpénstári titkár tisstségeket viselt, melyből több tag- ból allÓ családját fölnevelni képes volt Külsején a 60 év, mely vállait nyomta, nem látszott meg. A tevékeny fürge férfiú ifjú erőval teljesítette areábisntt teendőket mig a korán érkező halál sírba szállani réndele. Legyen könnyű felette a hant, nyugodjék békében! — Rabló gyilkosság. Esstergom város 1> kosaágát egy ssenaácsiós rabló gyilkosság tartja izgatottságban. A Duna-utczába lakó Özv. Stuhr Máriát és cselédjét halva találták lskásukban. A gyilkosság, mint a jelek mutatják, csütörtökön történhetett. A rablógyilkos a konyhában dolgozó cselédet épen ebéd előtt támadhatta meg, mikor ez szalonét vágott és egy tompa eszközzel ugy üthette főbe, hogy agy velője aionnal kifrecsesent s ssörnyet halva terült el arcsczal a főidőn. Arcsa ssörnyen el van torzítva, kezei pedig görciöson a mellébe mélyednek. Az előkelő özv. Stuhr Mária asszonyt az utczsi szoba pamlag án találták üres kezei öetse voltak kötüsve ruhával; homlokán tompa eszközzel ejtett mély zuzáa, a szem fölött hosszabb vágás, as aros rémitően eltorzított. A vér egészen -\'elbontotta. A rablógyilkos megrémülhetett a hatdókló nmó borzasztó sebeitől egy darab papirost ütőit homlokára. A ssobákban összevissza minden értékes tárgy, érem, régiség a mit a gyilkos semmire sem becsült. Majd minden szekrény rendes kulcsával fel volt zárva s összekotorva. A nyomorult nyugodtan végezhette borzasztó munkáját as elhagyatott házban s ssintoly háboritlanul távozhatott a kapnajtón. A házba mi nden valószínűség szerint a hátulsó kerítésről mászott be s véres müvét csütörtök délelőtti órákban hajtotta gre. A zárdai magányu hasban csütörtökön végbement borzasztó gyilkosság híre csak asombaton déluUn keltssárnyra. Óriási nép csődület támadt a ház előtt. A bírói pecsételós és fölvétel késő estig tartott. A vizsgálatot Seles Jóssef vizsgáló-hiró és ssabó Gyula joggyakornok erélye sen megindították:, dr. Feíchtinger Sándor főorvos spgitségével. A nép gyanúja agy fiatal BsornsiédoB legényre báremiik, ki 1876-ban as előkelő úrnőt már meg is rabolu i e miatt börtönbe került. A meggyilkolt úrnőnek rendkívül értékes gyüj-teménytára volt, mely azonben nem veszett el, mert biztos helyen volt elhelyezve. — Tisztességtudó banditái. Calabriaban, Cossnza környékén a két Kicca (apa és fiu] garázdálkodik, s a rendőrök legnagyobb erőfeszítés mellett sem tudják őket kézreksriteni. Pár nap előtt e rablók annyira mentek vakmerőségükben, hógy a oosenzai prefektushoz, Beichlinhoz azon iráabeli kérelmet intézték, engedje meg nekik, hogy városba mehessenek, családi ügyeiket öveikkel elintézhessék, maggyonbássanak, stb. A prefektus ezt a kérelmet teljesítette, a két rabló nyolca napig mulatott a városban, azután visszatérlek a hegyekbe.^ — A japáni nők életkora. Egy Japánról most megjelent műben Utáljuk a következő adatokat: A nőknek as a kedvenc ssokása, hogy szeretik magukat fiatalabbaknak mondani, Japánban büntettetik. Oly nsgy szigorra] járnak el ebben az országban, hogy a nők öltözködésük álUl kötelesek elárulni életkorukat. Kilenc éves koráig a kis leány rózsaszínű fátyolt visel feje körül kötve; ha idősebb less, ezüst lüket dugnak hajába és pedig annyit, a hány évvel meghaladu a tizenötödik esztendőt. Az az özvegy, a ki férjhez menni aksr, hajlott fekete nyilat tüs-hajába, as a ki elhunyt férjéhes hü kíván maradni, simára fésült haját leeresztve viseli. Mr. Savigno azonban megjegyzi, hogy a japáui-uők ply ügyesen tudják ei-elrejténí az esüst haj lüket, hogy mindig ?sak hármat lehet látni, vigasztalhatatlan özvegy pedig csak a papíron van, Japánban azonban egy sem látható. — Savanyu Józsi ujabb gyilkos Sága. Véres gyilkosság színhelye volt Monostor-Apáti község közelében fekvő Kemény-féle puizis, mely a veszprémi püspökség tulajdonát képezi. ^Tapolcáéról egy őrvezető vezénylete alatt három pandúr indult ki őrjáratra. Amint a kérdéses pusztához értek, egy az udvaron levő juhászáétól ast kérdezlek, hogy „v a ne valaki oda bent?* Az asszony aszal válaszolt, hogy nincs, bemehetnek. Amint a pandúrok a szobába léptek, három csavargót Uláltak ott fölfegyverkezve. Esek arra a kérdésre, hogy hová valók,azt felelték, hogy „most ide.* A pandurörvezető erre azt mondU embereinek, hogy kötözzétek meg őket, majd megmondják Tapolcáén. De biz ások nem hsgyták magukat megkötözni, ellenszegültek s megkezdődött köztük az aUk. A lövések egymást váltották fel. Egyik pandúr holtan rogyott össe, miután {homlokon találták. Ax egyik betyár is halálos sebet kipott A másik két pandúr kosul is az egyiket a baloldalán golyó találta, a másik fejét pedig fokossal vágták be s igy kénytelenek voltak meghátrálni, mig a zsiványok elillantak. Monostor-Apátiig el tudtak vánszorogni, ott ko* csira tették Őket es bevitiék Tapolcáéra, hol a kórházban elhelyeztetvén, az orvos kijelenté, hogy sérüléseik nem halálosak. Vallomásaik a serülést szenvedett pandúroknak nyomban fölvétetvén, abból az tűnik ki, hogy a zsiványok egyike a hírhedt betyár Savanyu Józsi volt. — Lelkiismeretes postaküldőnc. A Posta Közlönyben olvassuk : A feketeerdői postahivatal küldönce a posta átvétel és átadás végett elkésve érkezeti ki a mozgó posUhos. — Midőn a peronra ert, már a vonat messze robogott a távolban, s csak azt láthatá amint s sik meas-sseségben annak két hátulsó tüzes Bseme folyton kisebbedik, s végre égése-a eltűnik. De a dolog állásába nem nyugodott bele a hivatását buzgón felfogó posU küldönc, hanem nagyot sóhajtva, vállára vetve féltve őrzött kincseit és kalapját jól a fűiére húzva villámgyors futásnak eredt, a már majdnem végpontjához ért vonat után. Sserencsésen utol ís érte a királyházai pályaudvaron. Itt aztán a kezelő altisztnek rendesen bessámolt a keservesen meghurcolt küldeményekkel. A be* futott pálya hossza 2 és fél mérföld. Az igénybe vett futási időUrUms 120 perc Az egéss dologban as a legszebb hogy — megtörtént. • . — Anyagyilkos. Rojt községében vérlázító eset történt. Ösv. Halbák Mi-hálynét fia Halbák Mihály, 19 éves fiatal ember, kegyetlenül meggyilkolta, a szegény asszonyt régóta Üldözte a szívtelen fiu s nem egyszer verte meg, amint éjnek idején részegen hass botorkált. Ámult vasárnap kora reggel bepálinkázott Halbák s aminthaza érve anyja ittasságát szemére vetette volna, egy botot ragadott fel, melylyel addig verte a védtelen asszonyt, mig tehetetlenül rogyott le előtte. Ekkor reá lépett s ugy Összetaposta öreg anyját, hogy ennek több oldalbordája betörött. A szomszédok intervenciója azonban mit sem segített a dolgon, mert a ssegény asszony ekkorára már kiszenvedett. — Tigris és hiéna. Petőfi tragédiája, mely még sehol sem került színre, jó sikert nyert vasárnap, f. hó 4-én Kolozsváron. A darabot Kovács Gyula alkalmazta ssinre. Előadásáról as Ellenzék kő-retkesőkat írja: Az előadás jó volt. A közönség teljesen megtolta a földszinti helyeket e mindvégig nsgy figyelemmel kísérte as előadást. És e figyelem nemcsak a költő nevét, hanem a darabot is illette. Sok minden tetszett. A tiszta, ragyogó párbeszédek magyaros zamat, játékos Ötletek, máshelyt mály és megindító helyzetek lekötötték a figyelmet. A színpadról minden megérthető volt s különösen még teljesebb lett volná a hatás, ha gyorsabb lett volna a. pár beszéd, élénkebb, mozgalmasabb. As aradi országgyűlés képlete s az egész jelenet szépen sikerűit; szerepét mindenki kedvvel ját ssoiU s a költő nyelvének s szivének egyszerű óssintesége különösen abban tűnik ki, hogy a színpadról ís minden egyszerűen és őszintén hangzott. — Földszinten. „Az örökös fölkelés végre ia boraasstó", jegyzé meg csípősen egy ídósb kisasszony a színházban midőn a ki- s bejáró fiatal urak miatt ismételten föl kellett állni sártssékéről.— As Örökös ülve maradás még kellemetlenebb lehet, viszonzá célzatosan ai egyik fiatal ember. — Eegfnladt család. Szebenbő! írják : A Winter család, mely Winter Ferencz ácsból, feleségéből, fiacskájából, a kis lánykájából állott, egy oláh majorossal lakó tt egy hasban. A szerencsétlen ács szobáját a majorosétól csak egy kis előssoba válaaatotU el s itt, a Win terek szobájának fala mellett egy kís kályha volt, melybe túlságosan befűtötték, ugy, hogy a fal gerendái égni kezdtek, bár észrevétlenül. Reggelre Winte-rék szobája telve volt sűrű füsttel. A tű set as oláh csak reggel vette estre, a pár szomszéddal oltáshoz fogott, A fűst el-szállta után éssreveték a Winter családot eszméletlen állapotban a szobában. Winteroé még életjelt adott, de a többi három családtagot már mepf ojtotta a fűst. A szerencsétleneket a József-polgári kórhásba vittek, hol as asssony is meghalt csakhamar. — Elmosódott vonások felíris-Altese. A fotográfiákat akkor kezdték divatba hozni, mikor as emberekemlé-kezötehetsége tompulni kezdett, „örökre élni fogsz szivemben! . . . „Soha Bem feledlek el!«... „Vonásaid lelkembe vannak vésve!" . . . Most is mondjuk még e Bzép frázisokat, de már magunk sem hiszünk bennök. Ki emlékeznék a régi kedvesre a jó barátra, pályatársra néhány évi távollét után? Ezért jó a fénykép. Albumba tesssük, aláírjuk nevét és ha néha végig . laposunk ismerőseink gyűjteményén, mégis csak föle vénülnek lelkünk előtt a régi emlékek. Csakhogy a fotográfiák is osztják a távozók sorvát. Ők is kopnak, halványulnak, elmosódnak. Mi történik, ha a szív és a fénykép lapjáró] egyaránt eltűnik a va-lahs Bzeretett egyáu alakja? Hogy leg alább részben elejét vegyük ezen veszélynek, módot nyújtunk as elhalványult fényképek felfrissítésére. A fényképeket addig tartjuk melegvízben, mig a véfco. y képes papirlemezet akadály nélkül, le lehet venni. Azután száraz helyre felfüggesztve kiszárítjuk és megolvasztott fehér viaszba mártjuk. Mihályt viaszssal égessen átivódott, két itató* papír közé rakjuk, és tüses vasalóval kivasaljuk, a felesleges viasz eltávolítása czéljáhól, mire a képet egy csomó gyapotul letöröljük Ezáltal a képen a fény ás árny erűsebben tünnik elő. — Öngyilkossági kísérlet álomban. Nagyon különös körülmények köst kell as öngyilkosságnak napjainkban meg-történie, hogy általános érdeklődést keltsen. Önyílkossági kísérlet álomban, már csak elég ritkaság. Egy keleti porosa utassal teriént meg ily eset A„Srassburgha-jÓ Bt startból Amerika felé tartott szeptember 22-én, midőn az ebédre hivő csönge-tyű megszólalt egysserre mindenfelől kiáltás hangzott.fedélzetre! Egy ember beleugrott a hajóról a tengerbe. Azonnal megállították a gőzgépet s égy csónak Dörs-ting tiszt vezetése alatt aiöngvilkos jelölt megmentésére indult, ami sikerűit is. Itt kitűnt, hogy es Sullvald János fiatal orvos Blerram keleti porosz vároaból.Á kapitány kereteire ast válasaolU Sullvald, hogy c vis gravitációját akarta megpróbál-ni b esért ugrott a tengerbe. E nyilatkozatára persze mindenki őrültnek Ur tolta, ezért orvosi felügyelet alá helyezték. Midőn később újra megkérdezték, mi vitte öngyilkossági ki téri »t re, nevetve válaasol la. hogy mit sem tud öngyilkossági kísérletről. S azután elmondta hogy Obiéban rokonai vannak, kik rásegítették, hogy Amerikába utazhassák s ott megtelepedjek. De már az el macis előtt is különös főfájást érzett, mely napról-napra erősbült s néha majdnem megtébolyitotte. As ut első fele ugy tűnt fel neki mint valami álom, melyből csak as öngyilkossági kísérlet után ébredt fel. — Milyen keityü divados most Kezdik s hosszú selyem és cérna kestyü-ket mellőzve a bőrkestyűket viselni, de ezen a délen a glacékestyü még nem less divatos, hanem a cserző barna és nyere-asinü, valamint a sárgás svéd és vadbŐr-kestyttk lesznek kedveltek. A kestyük hosszúsága a derékujj-61 függ, melynek elkeli takarnia a keatyüt. Estély ^öltözékhez oly bő kestyüt hasán álnak, hogy ráncokban vegye körül a női kart és ha tizenkét gombos is. csupán három gombbal saabad begombol ni- — A lámpa áldozata. Lőcséről érkezett hirek szerint Watsech ottani nyög, ezredes folyó hó 4 ón felesóges\'ül az Eötvös-körbe ment. A cselédség sem voltotthon. As ezredes nyolez éves leánykája iskolai feladatán dolgozott, egy vonalzóval leütötte a lámpát, mély a sse. gény gyermekre esett Mikor a szülök 9 órakor basa tértek a kis leány ajpadosa ton feküdt összeégve, ájultan. Eleiéhez kevés a remény. — A végzetes IS as szám. Ó-Budán történt, hogy néhány hajógyára ács, egyik barátjok nejét kísérte ki örök nyugalomra. Temetés u\'-án egy bormérő helyiségbe tértek be; megtartandó a tort. Pityisálás közben egyik észrevette, hogy az asztalnál tizenhármán ülnek. „ Es szenén esetlen ssám.a „ Egy meg fog halni* mondogatták egymás között. „Kétségkívül mind meg fogunk halni—jegyzé meg Wöber,— de ha én meghalok, kívánom, hogy ne gyáss-kocsin, de vállaltokon vigyetek a temetőbe.* „Jól van meglesz,* hangzott az általános helyeslés. Es egy iv papíron rögtön meglett irva a sserső-dés esen értelemben. Legelőbb Polli Döme a legifjabb. — mint olyan, ki túléli a többit — irta alá a ssersőest. Utána a többi. De a jux szeget ütött as illetők fejébe ;máanap Polli, a nemegési harminca éves férfin a hajógyárban gutaütés következtében nrghalt. Holtestét s gyári kórházba szállították. — Egy választási beszéd Sout-I ham p Ionban közelebb Hartford íöldbirto-¦ kos esen Bsavakksl kezdé programmbe-ssédét az összegyűlt választók előtt: „Uraim! Nem akarok dicsekedni, de merem állítni, hogy sokkal nagyobb bisto-sitékot nyújtok önök képviselője gyanánt, mint bárki más, minthogy épen semmi politikai meggyőződésem sínes és igy hs-bozás nélkül vállalhatok bármely megbízást, mely önöknek kellemes.* — Tnrgenyev és a pincér. As elhunyt nagy orosz költő egyik régi barátja, Aunenhoff, kővetkező érdekes adomát beszéli a költő életéből: Turgenyev a pé-lerváriegyetemen végesvéntanulmány a-it, egy ideig bővelkedett pénzben, de későbben összekoccant anyjával, ki ennek következtében megvonta tőle segélyét, ugy hogy a fíaulembsr egysserre a leg-sanyarubb anyagi körülmények közé jutott. Helyzete majdnem tűrhet len né vált s még komolyabbá tette as a körülmény hogy bár nem volt mit e nnie, még sem engedte meg büszkesége .hogy barátaihoz segélj ért forduljon. Végre kö vetk eső-saját-ságosöllete támadt. Néhány harátjaegyeiŐ kelő vendéglőben étkezett és mikor már nagyon is szorult a kapca, Turgenyev naponta fölkereste a barátjait ebéd alkalmával, leült melléjök asasstalhos, beszédbe ereszkedett velük és midőn már egészen belemélyedtek a társalgásba, mintegy ssóra-k osásból enni kezdett a ke&yerőkből és buzgón falatozott mindaddig mig csak jót nem lakott, észre sem véve, hogy a vendéglősnek feltűnt e manipulációja, a ki aztán meg ís dorgálU a p in ezért, hogy miért engedi meg az ily dolgokat. Egy nap oda ment a „szórakozott* Turgenyévhez as öreg pincér éa ast súgta fülébe: „Gazdám megdorgált sz ön kenyérfogy asstó ssokása miatt; de ne gondoljon vele csak folytassa hál orítIanuiL\' E jóindulatú megjegyzést nem is kellett megbánnia az Öreg embernek. Nem sokára kibékült Turgenyev as anyjával és fejedelmi módon jutalmazta meg a pincért — Egy társadalmi kérdés. A francia lapok közelebb ast a kérdést vetették fel, illő-e, hogy egy férfi, ki özvegy ass-ssonyt vett nőül, elkísérje nejét bizonyos emléknapakon, as első lérj sírjához. A beérkezett sok válasz kost legfigyelemre méltóbbak a következők: „A férj mindenüvé tartozik ndjét elkísérni, hova est kötelessége hívja;* továbbá: Vannak esetek, midőn a férj szívesen követi nejét első férje sírjához, hogy busgo imát mondjon annak lelki Üdveért, kinek korai elhunyta boldogságának utat nyitott.* Egy ur, ki magát „egy boldog férje-ként írja alá, megjegyzi: „ Azt hissem, hogy esen eset egyáulán nem képzelhető, minthogy egy nő, ki férfit szereti, gondosan igyekszik elhárítani mind azt, mi abban kinoa benyomást szülne és igy nem is köveUlne ilyesmit Egy hölgy aat Urtja: Ezen esetben nincs szűkség a férfi kíséretre, minthogy a sírok látogatása nappal történik és igy minden hölgynek lehetővé válig fájdalmával egyedül áldozni a hatott emlékének, a nélkül, hogy a boldog utód előtt rejtegetni keltene.* — A legszebb férfi. A római helyettes polgármester a kapitoüum múzeumában estélyt adott A fényesen díszített és világított épületben s római muni-cípium mind -D hive és barátja a megjelent pompásabbnál pompásabb jelmezekben. Á tömeg azonban leginkább a múzeum bejáratánál torlódott meg, hogy a kapiteliumi portást láthassák, ki egy újkori Antoníusosk és egéss Olaszországban a legszebb férfinak mondatik. Ezen portás szépsége állítólag tüneményes és ast rebesgetik, hogy egy angol milliomosnő kesét szivét nyeri el álUla. — Ha meghal valaki. Franciaországban ast kérdezik rendesen : „Hány éves volt ?* Ausztriában, hogy: „Mi baja volt?* Amerikában: 8 Vigye as ördög, meghslt végre 2" Olaszországban : „Szegény ördög I Oroszországban : „Most már boldog ; nem kell dolgoznia többé 1* Hollandiában : „Mennyi péns maradt utána?" Angűlorsságban: B Biztosítva rolt as élete?* — Amerikai nemzeti viselet As amerikai nők hadat üzennek a párisi divatnak. Nem kell nekik se krínolin, se krínotinett: abcug a magas czipősarok-nak,pereat a darázsUrmetnek I Newyork-ban éa Amerika keleti illamaiban nőegy-letek alakniuk, melyek a párisi divat kikaasőbölósét éa egy amerkai nemzeti viselet meghonoaitáaát tűzték ki feladatuk al. — Járvány a madarak közt Lai-baohbói jelentik, hogy ott egy különös járványt éssleltek a krajaa-horvát határon, mely a madarak köst pusztít. As erdők már a nyáron égésien el voltak hagyatva a madarak álul és úton-útfélen madárbullákat lehetett látni. Alaó-Krajnában a föld mi vesék gyakran u-paaitálták e nyáron, hógj a levegőből vagy a fák gályáiról hullottak alá a madarak. E jelenség okát még nem ismerik. — — Az angol aristtokráezia gazdagsága. As „Economiste Frangais* szerint Angol országban s norfolki her-exeg 225. msrquis Bute 193. Bnocleugh berezeg 192, a northnmberlandi heroseg 146, Sir Ramsden 146, Dsvonshire berezeg 143, gróf Derby 142, Bedtord heroseg 118, Hamilton heroseg 117, a portiandi heroseg 116, gróf Fiu-William 113 és Sntherland heroseg 108 millió frankot btr. — Vasúti baleset Fiuméből irják: E hó 7-én este 6 óra 50 perckor s fiumei állomástól elindult 823. sz. déli vasúti tehervonat, mely mintegy huss wag-gonból állott, az állomáson belül kisiklott. A lokomotív s as első hat waggon lesuhant s összetör 7ítokar fŐkonduktor könnyen " megsebesült. A\| Sz.-Péterből éjszaka, érkező vonat utasai kénytelenek voltak kiszállni s a másnap délig érkező vonatok mind igy jártak. As Összerombolt wsggonok hárma spirítuasssal volt terhelve, három petróleummal s a hetedik volt a konduktorok kocsija. A baleset oitát még nem tudják. As állomási főnökség részéről mindent megtettek, a mí tehető volt A forgalmat akadályozó vonat roncsokat as egéssnap szakadó zápor miatt nem tudlak eltávolítani. A baleset mindenesetre rosz váttókezelés vAgy hibás jelzés folytán történt meg, az pedig valóságos csoda, hogy a fő kalauz s pálya-felügyelő csak jelentéktelenül sérültek meg, holott as a kocsi, melyben voltak, egészen széjjel tört. A munkálatokat na. gyon akadályozta az a körülmény, hogy csütörtökön délután 5 órakor Fiumét rendkivüti felhőszakadás látogatU meg. Oly viztömegea ömlöttek alá a városra. HCSZONKBTTKDIK ÉVFOLYAM. ZALAI Köíliöí! SOVEMBEE 15-én Í888. HIRDETÉSEK. hogy as összes utcák el vollák árssatva, rohanó folyók zúgtak a küvezeten, aierek olytiook voltak, mint egy nagytó, néhol a lovag BzQgyéíg ért a vit. Legnagyobb volt a baj a vágőbidnál, a hol csak a bon védek meiitőmunkalaUinak köszönhető, hogy nem esett áldozatni ember élet is. Képzelhető, mily károkat tett az a boltokban, pincékbén stb. A révben álló bajok is sokat szenvedtek, a Fiumaran egy kisebb bárka nlaülyedt. Az egész városban nugv riadás és rémület uralkod«tt; alig van Fiúménak olyan pontja, a hol az ár nem okuzo\'t kárt és kellemetlenséget. A az omnibuszoknak kiket az utcán ért a felhőszakadás, azoknak gázolva kellett szárazra .menekülniük. A roppant sápor otcoztc zavar félbeszakította a városi közgyűlés, is, mely ép i e k o 1 ai kérvény fölött volt határozandó. — Kutya-ármádla Oroszország ban. Az Oroszországban nagy lekin\'ály-nek örvendő Sorormennje ízurietie csimü lap legközelebbi számában egészen komolyan azt indítványozza, hogy az orosz hadsereget hadi szolgálatra dressirozott kutyákkal kell erősíteni. A nevezett lap xzórói szóra ezt irja: ha a birodalom határait erf.ditvény helyett dreszszirózott kutyafalkák védeűék, a határőrzés feladata nagyon megvolna könnyítve és ke-vt-sebö vérrel a kiadassál is járna. E tekintetben humánus intézmény lenne a kutya-ármádia. A golyók és gránátok vakok, mig a kutyát ki lehetne tanítani, hogy Itífugja az embert a nélkül, hogy megölné, olyan formán, hogy lehetetlenné tegye az jelenségnek előnyomulást, vagy fegyverre használását. Az igaz, hogy ba valamely állam ilyen erősséget állítana fel a védelem szempontjából, a másik a támadás szempontjából állítható a egy kutya-ármádiát. A fölény azon államnál maradna, a ki megkezdhetné az akcziót. A kutya hadsereg felállítása «1bŐ lépés volna az általános íefegy verseshez." — Amerikába szökött Jelinek Jakab, satschani zsidő kereskedő rövid idővel ezelőtt egy jó házból való leánynyal megesküdött. Csakhogy csalásért, a bíróság félrevezetésére való törekvésekért s hamis bukásért már régen feje fölött függött e Damokles-kard. A mait hő 6-án tehát, állítólag fontos üzleti dologban, hosszabb időre elment Bécsbe, magára hagyva a menyecskét. A jó madár ái akart menni a szomszédba — Amerikába, csakhogy nem volt útlevele. Egy ügynököt fogott aztán s a kellő megismerkedés után elvitte magával Drezdába ozzal az ürügygyei, hogy egy nagy jészágeladáat fognak közvetíteni. Néhány drezdai vig nap multával Jelinek megkaparitotta társa útlevelét s azzal utat vesztett, otthagyva a szegény Ördögöt a vendéglős markában Vigasztalásul küldött neki Hamburgból egy levelet, hogy ne búsuljon, ugy sem történik ez többször. Mellőzve az ügynök odyszeájái, csak azt emiitjük meg, hogy midőn ex felkereste a szegény szalmaözve gyet az örvendetes hírrel, az még akkor sem akarta elhinni a Bzomorn valót, mert hiszen Bécsből minden második, harmadik napon kapóit egy levelet az urától. A ravasz róka alkalmasint valamelyik ismerősénél hagyott egy rakás levelet, hogy azokból időnkint adjon fel egyet a postára, csakhogy ezzel is időt nyerjen. Conoba Karoly folytonos haladásra valló szerkesztése mellett túlnőtt már as egy-szerű naptárak kereten s valóságos szépirodalmi és ismeretterjesztő évkönyvvé lelt; A rendes naptári,részután ,Ai év történetéből "oianÚ fejezet kezdődik, önálló, jól irt magyarázó cikkekkel s gondos ki vitaié képekkel a arcképekkél. Esek után következik a voltaképeni szépirodalmi rész, mely vagy tizenöt írótól közül érde kesbnél érdekesebb dolgosatokat. Az első Jókai Mór, koszorús regényirőok boiz-ssabb elbeszélése: , Fejedelem és Fra Dia volo" Jókai Róza fc. a. nagynevű íré leányának két csinos rajtával. A következő beszélyeket Franghnó-ÖyujtÓ Izabella, Szikiay János, Marat Károly és Relle Iván írták. A vaskos kötet verses\'művei jó nevű, sőt legjobb költőinktől valók: Szász Károly, EndrŐdi Sándor, Varga Gyula, Virad\'i Antal, Szabó Sándor stb. irtak bele balladát, népmosdát, regét s csinos líray költeményeket. As olvasnivalók rovatát meg Szilágyi Sándor, Téglás Gábor, Han-_ kŐ Vilmos és György Aladár nagy érdekű értekezései diazitik.Az évkönyv tissticim-tára oly gazdag, hdgy etekin étben egyedül áll az összes naptári vállalatuk között, tizennégyesernevet tartalmazó czimtárhoz ez évfolyam is nyújt a szerkesztő által ösz-szeállitott névmutatót mely nemcsak köny nyen czélhozvesetójkalaúz, hanem a türel- mes és pontos mnnka elismerésre méltó netovábbja.^ ezokatlsanl gazdag és élveze-t«-a tartalom daczára as évkönyv ára csak I frt. Lapveaérés kiadó: SZÁLAT SÁNDOR. Felelős szerkesztő : TASS ÁLMOS. LKptalajdoao, : WAJDITS JÓZSEF. Bőr, Bor9 Bőr, minién minőségű, csipeszek, könyvkötők, erszényesek, kocsigyártók, szíjgyártók, kárpitosok, szűcsök, kestyüsok stb. bérmentve portán, valamint egyes darabok is küldetnek a legolcsóbb gyári árak melleit a megrendelő kivánata és szükségletéhez képest. I vad czikk magas csixmasxárak minden nagyságban meddig a készlet tart, olcsón jót. Össtbór tiwítUó (Patsleder) Üzleti és házi hassnUavra, türölgetés és tisztításra 10 krtól feljebb. 1085 3-4 LEDERHAUS, Rtiiarer & Ci Win Stefanplstz, Goldschmíedgasae 3. Rövid hirek. Sapka Jeromos, zirci apát, a budapesti honvéd-egyletbe történt disz taggá választása emlékére annak 150 forintot ajándékozott. A király személye körüli „magyar* minittteriuni tagjai: Hirsch, Nikolics, Wocber, Wolf, Gross, Rosenauer, Rieder. — Ántisemlta egyesület alakalt Bécs IS.kerületében a lXkerületi választók egyesülete hzimen. Tagjai csak keresztények lehetnek. Alapszabályai megerősíttettek. — A bzitt-hadsereg lét. ssáma 189.229. A nyitrai állandó színházat e hó 20 án fogják megnyitni. (Hát Nagy-Kanizsán?!) — A horvát báni mél-Bággal hir szerint Philippovich Ferenc,báró kináltatott meg ki annak elfogadását több feltételtől tette függővé. — A német kormány a tüzérség szaporítását határozta el. — Szerbiában még folyton tart a fölkelés, a fölkelők és katonaság között erős ütközések történnek. Miláa fejedelem nagy erélyt tannusit. — Pécsett szabadelvű párt alakult alapszabályai már megerősíttetek. — A pozsonyi jogakadémia májusban fogja megülni százas öröm évét. Akkor lesz 100 éve, hogy nagy Szombatbél oda áthelyeztetett. — id. Dumas szobrát a napokban leplezek le Parisban. Irodalom. (E rovat alatt megemlített munkák Nagy-Kanizsán Wajdits József kBnyvkwwekedéséba kaphatok vagy általa megrendelhetők. Vidéki megrendelések posta fordultával pontosan eszközöltetnek.) —AZ (Athenaenm „Nagy Képes Naptára" 1884-re.) Huszonötödik évi folyama ez ennek a vállalatnak, mely Eladás és bérlet részesek, hely üresedések s. t. b., . legbictDsabban oiakis hirdetés utján . coloknak megfejelő lapokban letaoek ai illeti palyató tudomására bosra; a befolyó ajánlatok a hirdetőknek eredetiing leu beküldre További felvilágosítással szolgál MOSSE RUDOLF 1086 1-6. hirdetések felvételi irodája Bécsben, I. Seilerstette 2. 300QQQOOQOOOOOOOQOOOCQQQQOOO \| Üzlethelyiség változás. ^ ] Keller Mátyás csipesz Nagy-Kanizsái!. Főtér, ezelőtt STB EH és KLEIN nrak füzzerkereskedéie mellet, — most az nrod . épületben WEiSER J. C. ar vaskereskedése mellett, ajánlja a n. é. közönségnek ezip ész-üzletét, amelyben mindennemű uri-, női és gyermekcipők a legújabb di vat szerint külföldi bőrökből vagy egyéb kelmékből a lehető íegjutányosabb árért készít. különösen ajánlom ügyeimébe a vízhatlan csizmákkal gumroi talppal. Kész raktár mindennemű czipőkból. Báli-, lakodalmi-, valamint más, he-houló alkalomra szükséges czipók 10 óra leforgása alatt készíttetnek el. A. n. é. közönség szíves pírtfogását kéri legmélyebb tiszteletlel Keller Mátyás, 8 czipész. 1061 3-11 öoooooooqpooooc)oooaoooooooc» Ha. Olcsó kölcsön földbirtokra. Szerencsém van értesíteni azon földbirtokosokat (egyeseket községeket), kiknek az egyenes földadója legalább 40 forint, hogy részökre 6y,y, kamatra, 24 nap alatt kölcsönt fogok eszközölni. A kölcsön kész énzben adatik, s a kifizetéskor csupán az első félérre járó ktmat vonatik le. 40 frt föladó után 2000, 70 frt után 3500, 104 frt ntán 5200 frt, (s igy tovább) kölcsönre lehet számolni, vagyis annyira, a mennyit tesz az egyenes földadó ötvenszer véve. Czélszerfl tehát e kölcsön azoknak is, kik valamelyik pénzintézettől az egyenes földadó ötvenszeresénél kisebb összeget kaptak kölcsön, valamint azoknak is, kik jelenleg 5 \'/,• nél nagyobb kamatot fizetnek. A tokéból évenként minden száz forint után csak 75 krajczár törlesztendő, mi által azonban 35 — 40 év alatt az egész tőketartozás lerovatik. Egyébiránt két forint beküldése ntán bő és körülményes felvilágosittással szolgálok, s a későbben netalán teendő kérdésekre is válaszolok. Takács István, 1096 1—3. volt jogtanár s a .Hazai váltójog" ssersője. Budapesten, Y. ker. Akadémia nteza 2. sz. Hirdetmény. Nagyságos Palini Inkey család tulajdonát képező ihá-rosi nagyvendégfogadó, bormérési jog ós a hozzá tartozó hus-vágással f. 1883. évi deczember hó. 10 én d. e. 9 órakor az iháros-berényi uradalmi irodában nyilvános árverés utján a legtöbbet ígérőnek 1884. évi április hő 24 tői három egymásutáni évre haszonbérbe kiadatni fog. Az árverezni kívánók tartoznak az árverés napján 250 frt bánatpénzt befisetní. 1094 1—2. Iharos-Berény, 1883. nov. hó 6-án az urodalmi tisztség. Sinprtmse 15 „gold Reiohsapfe! IC PSEBHÖFER J.-fele Bécsben. Vertisztitó labdacsok \\^^\'%SJS&X,L vei csakugyan alig létezik betegség, melyben a labdacsok csodás hátasakat ezerszeresen be nem bizonyították volna. A legmakacsabb esetekbea, melyekben minden egyébb sser sikertelenül alkalmat tat ott esen labdacsok számtal ansaor és a lagrS-Tidebh idSf alatt teljes gyógyulást eredményeztek, 1 doboz 15 labdacscaii 31 kr. 1 tekercs 6 dobozzal 1 frt & kr. bérmentetlen utánvét mellett megküldéssel 1 frt 10 kr. (1 tekercsnél kevesebb nem küldetik szét.) Postaúton való megküldések 6 forinton alul csakis az Összesnek postautalvány me letti beküldésével eszközöltetnek, nagyobb összegeknél utánvétel mellett is. Számtalan levél érkezett, melyek írói bálát mondanak a labdacsokért, melyeknek a legkülönfélébb és legsúlyosabb betegségekben egészségűk helyreállitását köszönik. A ki csak egyszer kísértetet tett velük, tovább ajánlja. A számtalan köszönő iratok közül is mellékelve közlünk néhányat. Waidbofer as Ybbs mríl nov. 24. Nyilvános köszönet! Tekintete* nrl 1862-tol óla szenvedtem aranyeres bántalomban é* bugyre-kedósben; orvosoltsttam Is magamat, de minden siker nélkül, bajom mind rosz-szabbá vált, ngy, hogy Idő multával heve: hasfájást is éreztem, (a belek összezsugorodása következtében); teljes étvágytalanság állott be, s mihelyeat csak a legcsekélyebb étket vagy agy korty vizet nyeltem iz le, alig bírtam a puffadás, nehéz zihálás és fulladozás miatt egyenesen állni, mígnem, végre as fin, csaknem csodálatos hatása vértizztitó labdacsat haaz-nálatáhos folyamodtam, melyek nem tévesztették el hatásukat, s engemet csaknem gydgyithatlan bajomtél tökéletesen megszabadítottak. — Minek következtében én a tekintetea orcák vért: az ti ti labdacsai s más egy Ab erSsitö gyógyszerééit nem győzöm bálám s etiimaréaemet elegendőképen kifejeaui. — Kiváló mély tisztelettel Qstllsfsr Jásas. Tekintetes art Oly szerencsés voltam véletlen az fin vértUzÜtt! labdacsaihoz juttatni, melyek nálam csodákat müveitek 1 — Erek éta saenvedtem tejfájás U saélbüdésbco, egy barátnőm ai fin kdtOnS labdacsaibél átengedett nekem 10 darabot s ezen 10 darab labdacs engem oly tel;.-: tökéletesen helyreállított, hogy az valódi csoda. - Köszönetem mellett kérek még 1 csomagot. Prizka, 1881. márez. 13. Pár Asdrfcs. Bielitz, 1874. juntos 2. Mélyen tisztelt Paerhoffex tir 1 Én és sokan mások, kik az &n Bvértíiztitó-piln-láiaak* egéaxaégfloket köszönjük, írásban fejeazük ki legmélyebb hálánkat Az fin pUnlái sok betegségben mely ellen semmi mas szer nem használt, a legcsodásabb gyógyerfit tanúsították. A nők vérfolyáiá-nál, rendetlen havi tisatofásnál, \'hugyreke-désné), gilisztánál, gyomorgyengegség- ét gyomorgö esaél, aaédtllésnél és sok egyéb i.ajnil gyökeresen aegltetuk. Teljes bisa-lommal kérsk még 12 tekercset. Mély tisztelettel Kisdér Karoly. Tekintetes ur 1 Előre bocsátva azt, miszerint valószínűleg valamennyi gyógyszere haepi 16 jósággal bír, az on Urss fagybalZ8amÉvei, mely családomban több idült fagydagnak gyorsan v^g-tvetett, daczára vaiam ennyi agynevexett egyetemes ¦ser iránti bit;]matlantágomoi.k elhatároz -tam magamat a> ön vértisztltó lsbdacasibos folyamodni, nogy e«en apre golyóbisok apgélyével megostromoljam rég >dS óta tartott aranyerea bántalmamat. Egy általában nem restelem önnek bevallani, miszerint régi bajom négy heti használat után teljes tökéletesen meg»Qnt. s én ezen labdacsokat IsmerSaeím körében a legbuz-góbban ajánlom. As ellen nincs egyáltalában semmi ellenvetésem, ha öa ezen soraimat, — jóllehet névaláírás nélkül — nyilvánosság elé óhajtja bocstjtani. Mély tisztelettel Bécs, 1881. február 20. 2 v. T- Csency, 1874. mijui Tekintetes ur I Minthogy az 17. •vér- tiaztitó-pilulsi,> feleségemnek, a ki évek óta id&lt gyomorbajban s csúzban iten-vedett, nemesak viszaadták as életét, hanem uj tfjni erSt Is öntöttek belé, más hasonló betegségekben ssenvedSk kérésére még két tekerő* utánvétel melletti megküldésére kérem fel. Mély tisztelettel Spfesiek Balázs. Amerikai köszvény-ke-TlAf>c gyersac és biztosan ható, ALUCS, kéuégtelenfll tegjobb szer minden köszvényes és csúcsos baj, nevezetesen hátgdrinczbaj, tagszagga-tás, görcs, ideges fogfájás, fejfájás, füluaggatás stb. stb. ellen 1 frt 20 kr. Csukamáj-olaj, ^ eredeti, ig^n megtisztítva a le kitűnőbb minőségű. Esjy fiveg 1 frt. Por lábbizzadás ellen. Ezen szer eltávolítja a lábblzatJást s az által keletkezS kellemetlen szagot épen tartja a lábbelit, és ártalmatlan szernek van babiaonyalva. Egv doboz ára 50 kr. Anatherin száj-viz, valódi ?cpz i e.-til,általánosan elismert legjob - fogfentartó szer 1 űvag-ci. 1 frt 40 kr. George Pate pekto-raisa-io "olt 6r ota •lnyálkáso-JO, da, köhögés,rckedtség, bnrnt, mell- éatfidSbajök, gégebántal-mak ellen legjobb és legkellemesebb segéd szernek általánosan elismerve. _ 1 doboz ára 60 kr. Szem-essentia, fcLB\'^; látarő erösi léiére és^feuU. tiáárs; eredeti Qvegcuékben á 2 frt 50 és 1 frt 60 kr. Chinai toileíte-s z a p-Ti ít TI " l^^kéletesebb a ssap-P tt "í pangyártás t-rén. Használata ntán a bSr bársony sima leiz ás igen kellemes szagot tart meg. Igen sokáig tart és kinem szárad. Egy darab 70 kr. Tannochin in-hajke-nrínc Psei-sstsr J.-tél évek óta ixu^a, OTVMOk é, laikusok által vslamenDvi hajnöveaztó szer között a legjobbnak elismerve 1 csinosan kiállított nagy areteneze 2 frt. r?íflriar-Tinv« ütaláaos ismertjp-latáür-pur, iM hsaisier honm rekedUég, görcsön köhögés stb. ellen, l doboz 35 kr. Egyetemes tapasz, ^"."íí tél vágott éa szúrt sebek, mérges ka-levények, és a libb régi időszakon-ktnt felnyíló kelései, makacs mirigy-kpléaek, fájó pokolvar, aehea é gyala-dáaos mell, megfagyott tagok, köszvény és hasonló bajok ellen jónak bizonyalt. Egy tégely 5\') krajczár. Fagy-balzsam,^!.^! toaabb szernek tan elismerve mindennemű fagybajok és idült sebek stb. ellen. 1 tégely 40 kr. Elet-essenezia (prágai csépek, svéd esep-T.filr\' \\ megromlott gyomor roas r \'/ emésztés, mindennemű al-tetti bajok ellen, kitönS házisseT. Egy üvegcse 20 kr. Egyetemes tisztitó-só Ballrles A. W-tol KittuE bázisser megzavart emésztés minden következményei, agymiot fejláiás, azódűlis, gyomorgörcs, gyomorhéj, aranyér, do-gulia stb. elleo. 1 csomag ara 1 frt. Baw ,.u.^,t uuui. .uunwguisg "agy rarcaron tartatik, vagy aivanaira pou-tos.n s a lenintanyosabban bessereztetik. 1088 1—* WtT Psstal wtmtoyX 5 IH «tali aneróuMíujuti oBaiii az isazef tliltsu M-kiWut «tllrtf, aagyepB tuiHtfuél itáivéttel li esitözoltetsek ¦gg ¦ Wajdits József könyvnyomdájából Nagy-Kanizsán. iNAGY-KANZISA; 1883. november 18~án. Huszonkettedik évioiyam. HIRDETÉSEK 8 hasibos petitsorban T, másodszor 6 s minden további sorért 5 kr. NTILTTÉEBEN soronként 10 krért vétetnek fel Kincstári illeték minden egyes hirdetésért 30 kr. fizetendő. ZALAI I0ZLMT. A lap szellemi részét illeti kPxlemí-nyek a szerkesztőhöz, anyagi részét illető körlemá nefc pedig a kiadóhoz bérmentve intéz endtflc: NAGY-KANIZSA Wlasslesbáz. Bérmente-tlen levelek csak ismert munkatársaktól fogncuatnak el. Késiratok vissza nem küldetnek .Nagy-kanizsai önk. tűzoltó-egylet", a .zalamegyei általános tanilótestület", a „nagy-kanizsai kisdedneveló egyesölet", a ,nagy-kanizsai tiszti Önsegélyző szövetkezet, a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai kalválasztmánya", s több megyei és városi egyesület hivatalos értesitője. Hetenkiní kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalma lap. A választások előtt. Megyénkben szerteszét megindult & választási mozgalom. A mozgalom erős az irányadó körökben; erős &z irányt nemadó körökben is. Azoknak ereje a muukás csend; ezeké a zajos tétlenség. Támadnak itt is, ott is látnokok, akik a jelent nem látják és a jövőbe néznek; — irányzatos hírlapi czikkek a közvélemény nevében; lesújtó és lélek emelő emlékek a kandidátusok mait jából," — nagyhorderejű fóliánsok az archiviumokból, megbuktatásául az egyiknek, fölemeléséül a másiknak .... kaczagtatónl a harmadiknak. A jámbor választók fejét teletömi a kortesi nagy jóakarat szem nem látott, fül nem hallott dolgokkal. Az egyik kandidátus rossz, mert nincsenek iskolái; a másik rossz, mert nem fogott rajta az iskola. Egyik a hatalmi párthoz szegődött, nem elvből, nem tiszta, becsületes meggyőződésből, hane n a haszon biztos kilátásával; a másik teljes életében mamcluk volt; ^vit-ték orránál fogva ; a harmadik basa; nem tiszteli 9 népfenséget. a negyedik erélytelen, engedékeny; népsze rüséget hajhász a törvénytisztelet, a közread és igazságszolgáltatás rovására. Azután jöu végteleu hossza sora azoknak a rémületes szónoki fölkérdezéseknek.hogy „ki ő? mi ő? Halottank-e tőle csak egyetlen hatalmas beszédet? (Ez a legsarka-latosabb kérdés!) Vannak-e érdemei a pártmozgalmak körüli\' Adta e élénk tanajelét az összetartás iránti beuső vonzalmának ? (Jó banquettista-e ?) Mi -biztosit benünket tartós jóindulatáról ? Legutoljára azután az jó, hogy: van-e tudománya? Ezekre a kérdésekre azután az irányt nem adó körök vezérférfiar) megadják a választ. A szegény kan. didatus kézről kézre adatik. Ha még nem szerepelt, rá olvassák, hogy lusta, haszontalan hivatalnok lesz belőle; ha már szerepelt, akkor meg ezután is csak olyan lesz; nem kell hinni az igérő szavának. Ez alatt azonban az ügy jobb szerencséjére : a komoly elmék megkezdik a kandidátusok fölött a kritikát azzal a kérdéssel, ami amott az utolsó és folytatják mindjárt azzal — ami amazoknál ki is maradt. — hogy minő ajelleme? [Ezzel azután nyugodtan be is zárhatják. És ha irányadó köreink e két kérdéssel itélií meg a jelölteket vagy jelölendóket lehetetlen, hogy a választások balul üssenek ki. Igaz, hogy ami emberi, csalhatatlan nem lehet; de igy legalább a csalódások fogják minden bizonynyal képezni a kivételt, nem pedig megfordítva. Mi az affélle jóslatoknak, a rossz akarat ajkán termő, korcsma-szeren, utczasarkon szedett véleményeknek barátjai nemcsak, hogy nem vagyunk, de azok ellen küzdeni, azo kat kortesfogási értékökre leszállítani komoly kötelességünknek ismerjük, akár olyanok ellen irányuljanak, akik különben tán arra alapot adtak, — akár olyanok ellen, kikről a nymbu t akarják letépni. Készünkről a Valjean Jánosok múltjába sem markolunk, mikor uj életet cserél, s ez az uj élet elég szemfö-dóül a mult emlékeire. Mi a hírlapirodalmat szomorúan nézzük, ha hivatástagadotlan a korteskedés terére csap; mert annak komoly szempontból csupán irányelvekkel s nem kandidátusokkal lehet dolga. Nekünk ahhoz nincs és. nem is lesz szavunk, hogy az arra hivatott körök kit jelölnek ki az egyes tisztségekre akár a megyénél, akár a városnál; ez az ő polgári köte- lességök. Nekik kell tudniok s bizonynyal fel is fogják, át is érzik, hogy minő nagyfontosságú dolog ennek hü és lelkiismeretes betöltése. Mi ajtőt nyitunk a társadalmi körök azon sokfülü „távírói-n a k, azon veszedelmes proselyták-nak, kik minden emberi bizalmat a magák részére szeretnek gonoszai tőkésíteni; s az egyik párt asztalánál jól lakva, átmennek a másikhoz duzzatag ajkaik megtörlésére, hogy konkolyt, gyűlöletet hintsenek. Ezeket meghallgatnánk tiltja a nyílt becsületesség. Minket csupán a tények találnak szemben. Mi majd a választás eredményeit bírálva számolunk le küldetésünkkel. Egyet azonban nem malasztnak el: mindenkit védeni, pártku-lőnbség nélkül a netáni méltatlan támadások és meghurczoltások ellen. Egyébként csak registrálank. Vas Gereben sirja. Az a sir, melyről legutóbbi czikkemben írtam, csakugyan u e m Vas Gerebené. Nem lehetek én oka annak, ha mások hamis informátióit kaptam állítólagos valóknak. Én Vas Gere-beot személyesen nem ismertem, mi-k:r ő meghalt én 7 éves voltam, — tehát a körülményeket csak mások után kívántam megtndni. Kértem is Dr. Váli Béla és Lévay Imre urakat a „Zalai Közlöoy\'-beo közölt czikkemben, hogy szíveskedjenek ez ügyben támogatni és én szívesen felajánlom szolgálatomat. Ezen felhívásom alapján két adat állott rendelkezésemre: az egyik Dr. Váli úrtól jött, mely szerint Vas Gereben 1867. január 26-án halt volna meg. Megvallom, hogy ezen adatra én a legesekélyesebb súlyt sem fektettem; mert tudvalevő dolog, hogy Vas Gerebou a delega-tió ide jón volt és halt meg Bécs ben; már pedig a Dr. Váli tanár ur által jelzett időben delegátié Bécsben nem lehetett, minthogy budai királykoronázás később, június 8-án volt, és a kiegyezés előtt delegatiő nem tartathatott. Maitkori czíkkemet a „Zalai Közlöny\' után a „Budapesti Hírlap\' közölte részben és Dr. Váli ur ujabban ragaszkodik előbbi állításához, holott most meg vagyok arról győződve, hogy V. G. 1868. január 26 án halt meg Bécsbea és 29-én lett eltemetve; a tetem a kórházban volt Ezen igazi adatot, melynek alapján a valódi sírra akadtam, Dr. H o r á n y i Ferencz ur Nagyváradról közölte a „Bp. Hirlapbau" Dr. Váli ar még azzal is argumentálta állítását, hogy a „Coocordia* temette el Vas Gerebeut és ezért a „Cou-cordiáuak* köszönetet szavazott az akkori közoktatásügyi miniszter Br. Eötvös József. Én múltkori czikkemben Nordmann János ur, a „Concordia* bécsi irói egylet elnöke nyilatkozata alapján kijelentettem, hogy Vas Gerebent néma „Ooncordia* temettette el. Amint ujabban és személyesen megyőződtem „Ooncordia* könyveiből és irataiból, Vas Gereben ezekbe egy szóval sincs említve, a temetési költséget nem kérdéses egylet fedezte hogy Br. Eötvös Józsefnek az irattárban csupán egy német nyelven irt levele létezik, melyben mint a pesti irói egylet elnöke megköszöni a „Concordia* meghívását a bécsi írói-bálba és egyszersmind közli a névsort, hogy kik fogják ezen bécsi bálon a pesti irói egyle-\' tet képviselni. De ezen levél P e s-\|tenl866. évi január 20-1: kelt; a másolat birtokomban van. j Tehát Dr. Váli ur nézete tökéletesen hamis, és nagyon rosszul \|cselekedett, midőn „a valóságok becsempészése* ellen óv és felteszi rólam, hogy a csempészés volt szándékom. Engem nem a személyes érdek hajszolt a sir kutatására; én a sírt felszólítás nélkül is három év óta keresem hasztalanul. Én elismerésre vagy jutalomra sohasem refllektáltam nemis számítottam; de az ilyen jutalom, minőbe a tisztelt doctor ur részesíteni szíveskedik, nagyon fáj nekem, és felette keserű, midőn a három évi keresés sok idő vesztése és anyagi kiadásai igy jutalmaztatnak. Én időt és kiadást sohasem sajnáltam; mert reméltem, hogy Vas Gereben tisztelőinek, ugy részben a hazai irodalomnak is teszek egy kis szolgálatot, ha a sírt megtalálnom sikerülend és ez nekem kárpótol mindent. Legyen azonban Dr. Váli ur arról meggyőződve, hogy ha az általa matatott utón haladtam volna, akkor az ő szíves közreműködése folytán szintén „csempésztem* volna és ezt neki köszönhettem volna. A másik adatot Steiner úrtól reméltem, ó mégis Ígérte, hogy a sírt megmutatja; azonban neki el kellett utaznia és -igy rajzolóját bízta meg a sir számának megkeresésével, miot azt múltkor említem is. Ki merte volna azonban a sírt az irói név alatt keresni? Lenau hivatalos iratban családi nevén mint Nicolaus Nimbusch Edler von Streh lenau fordul elö és mások. Is igy történt, hogy a rajzoló Eadakovics nevet kereste. Én láttam, hogy hiba van a dologban; mert nem mint József, hanem mint György volt beírva a lajstromba. Ezt szintén felemlítem. De a hiba nekem különben nem tűnt fel; mert tudom, hogy Beck Károly német költő (Baja város fia) Izidor név alatt is emlegette- TARCZA. Az ágról szakadtak. — Beszély. — Irta: SzaZay Sándor. (Folytatás.) Másnap, mikor as első hajnali au gár fSluyitá as alvók szemeit, gyermek\' sirás rezgette meg a csendet. Gondos fejvesztetten ugrott ki ágyából. Mi Isten osudája történt itten? Jámbor pápista lélekkel bo birt egyszerre belenyugodni az afféle titkos jelenésekbe, kisietett as ablak alá, ahonnan az a fél emberhang kelt. Hát — uram fia! — ott van előtte egy bepólyázott gyermek I Fölveszi, megnézi. Egészséges, eleven, néz, mint a csík. Amint emberkézben érzi magát, titkos Ösztönénél fogva mosolyog Valami olyan földfeletti van abban a mo solygáabán. Fenevad az, kit meg nem indít. Illés gazda szivében valami ismeretlen búr rezdült meg, amint a megcsen-desült gyermekkel aszóba felé ment; valami le nem irható, el nem mondható ér sés az; mely csak annyiban különbözhetett as első atyai Örömtől, amennyiben a gyermek tisztán az ég ejáudéka volt. .Na, lelkem, Zaófikám I — szólt a szobába lépve — ennél szebb ajándékot nem adhatott volna a jóságos Isten me-nyekzőnk évfordulóján. Nézd egy kis poronty... fia vagy naj o magam &e tudom 1* Illés oda tette a kis újszülöttet fele jsége ágyára. A hanyagul kötözött pálya feloldott. Zsófi assazony és Illés egyszerre kiáltották: ,f i ul f i ul\' Nem jutott eazébe egyiknekse,hogy kutassák: ki hozta ide? kié lehetett? Hálát adtak as letennék, hogy van. Any-nyit elgondoltak mindjárt, hogy nem valami különös jómódúé lehetett, mert azok-oil ugy szokás, hogy egy összeg pénzt a vánkosba varrnak; oda teszik czédulán a nevét; azután meg az ígéretet, hogy csak ápolják, gondozzák : majd a jóságos Istenen kivül is lesz még, ki azt fényesen meg fogja jutalmazni. Ez a szegényke minden igérő szó, biztató előleg nélkül jutott ide. Talán a legelső eresz alá, mely a szégyent eltakarni volt küldve. Bárhogy legyen, Isten akaratából történt ez igy. Ugy tartotta Illés uram is BNa apjuk, még ebből lesz ám csak a heted hétországra szóló tréfa; ha megérkeznek vendégeink. Rá fogjuk, hogy valóságos fiunk. Szeretném tudni: mért ne hihetnék el első szóra is ? I Megcsal juk, rászedjük Őket. Ha maguktól rá nem jönnek az ártatlan csalásra, tőlünk ugyan meg nem tudják. Úgyis a jó Istenünk hozta ide ezt a kis porontyot. Le lesz főzve mindenki, de mindenki. Najsz\' pödörheti most a rectram csalfa ssemhu-nyorgatáasal a két csáklyás bajuszát, hogy „komám asszony, talán sótalan kenyéren él;* — m-ig a nótárius uram is szegre akaszthatja a csámpás essejárását, hogy „molnárné asszony, rosz kalappal Ülteti a tyúkokat; kevés csibét ereszt."^. Jaj nekem, apjukom, én a lelkemet kinevetem, ha látom, azokat a kovászképÜ atyafiakat.* — „Igazad van Zsófi! A gyerme- ket nem látta senki; nem áruljuk elt hogyan került ide. hanem holnap szépen megkereszteltetjük,. mintha a tulajdon édes fiunk volna. — Ezzel ugyan nem vétünk ae Isten, se ember ellen. Ártatlan tréfa ; a jő Isten se veszi komoly néven.. Hanem hőha 1 mi lesz a fiu neve? Ki leaz a kereszt-apja, keresztanyja ?..,....... Hadd lám csak: miféle szent nevenapján ért hajlékunkba ez a kis jószág ?* Gondos előkereste a kalendáriumot. Még akkor a Wajdits-k&lendariumnak nem volt sem léte, sem dísze; nem ment szót a szélrózsa minden irányában, tehát a Potyli felé sem 35.000 példányban. Akkor Nagy Kanizsának vidékén .csupán egy kalendárium-planéta uralkodott és hintette a népbölcaeség áldását: az is .komáromi* volt. Ennek a komáromi naptárnak as a jó tulajdonsága van, hogy a minden szentek seregéből duplán jutott bele. Abból lehet válogatni, csak jó pápista-indulat kell hozzá. -Hanem egy nagy bökkenő volt a dologban. A keresztelés! nrp augusztus 18-ára esett; akkor pedig as egész keresztény világban Ilona-napot tartottak. Emiatt azután eleget dörmöoekélt Gondos, hogy ez nem igasság, miképen minden istenáldotta napnak meg nem adatott as őférfinembéíije; merthát adassék minden jóravaló asszonyszemélynek tíastesség, de sohasem elsőbbség. Ez már a férfiaké volt mindig; most ís az; legyen is örökkön, örökké! Mindezt a házi békesség okáért csak a foga kőzött eregette ki. Igy javalta a férfiúi tapasztalat is, mely rengeteg edénycserepekből raká régtől fogva intő- emlékeit. Azok a cserepek mind más edényeiből kerültek ki; minek szaporította volna azokat as ő verejtékes szerzeményébe!? I Igaz lévén más oldalról az is, \'hogy a valódi férfiúi erő se okon engedékenységben nyilatkozik; hát Gondos is fele sége bötoseségének adta az első hangos szót. — „Mi legyen hát a fiu neve ?" — kérdé Gondos. „Nem találtál a kalendáriumban ?• „Nem én, férfissemélynek valót a\' napra ?* „ludod mit? apjuk I Bízzuk a keresztapjára I* „Jól van; de kilesz a keresztapja?" BMár, hogy a keresztapja ? Te Illés, nekem egy jó gondolatom támadt. Jó volna keresztapának a tislér majsstram. Látod az édesapádnak igen jó embere, komája volt: aztán éppen ilyen alkalomból keletkezett a komaság. Emlékszel -e rá? — én mint apró lány is jól emlékszem arra, mikor Bögötei Péter bácsinak: a boldogult felesége egy kis ilyen embercseppel érkezett huta a napi munkájából; és akkor as volt as első dolguk, hogy a te boldogalt jő apádat keresztapának meghívják, a második meg hogy illő renddel, móddal\' megkereszteljék. Mi volna most már hamarjában annál szebb kölcsönkenyér, mintha as öreg Péter bácsit mi meg ennek a másik ember cseppnek kérjük meg keresztapául. ,Aztán válasssson neki nevet a keresst-PJ* 1* „Igazad van Zsófi I Mihelyt ide érkezik a mai ünneplésre, azonnal áilok elébe, hogy mi tegyen a gyermek neve. S mikor majd jobbra, balra tegintget csodálkozó képpel, akkor eléje viszem a gyermeket, hogy lásson és hígyjenl" Mikor azután ugy reggeli 9 óra tájban Bőgötei Péter uram a menyekzői évfordulón a régi jőbarátság és ismeretség okáért a vasárnapi ködme-íbe«2 berukkolt s a kis ajándékfit elébe hozták, hogy „lásson és higyje n, — megcsóválta a fejét; nem szólta dologhoz semmit, osupán azt,az ő Özvegyi állapotánál fogva nagyon is könnyen érthető kérdést tette, hogy ki less hát a keresztanyja? A kereszt-anyja? Biz erre még nem is gondoltak. „Na hál ha nem gondoltak — szólt Börgöttí — majd én hozok neki keresztanyát is, ha rám bissák. Majd tatátok én ennek olyan kereszt-anyát, hogy még édes-anyja is lehet as áldott természete, igaz jósága mellett.* Nem i.i tétovázott, hanem rögtön elindult kereszt-anya után, nem Szent-Miklósra, hanem Nagy-Kanizsára, Itt egyenesen bement a kórházba; ott kereste ast as ápolónőt, akitÁgnesnak bÍvnak. Ezt as Ágnest jól ismerte előbb ís, egy faluban laktak. Másként nem\'igen vette szemügyre, csak mikor meghallotta, hogy as ő kedves Pali gyereke után még másnak is csorog a könye Szent-Miklóson, s hogy es a más: a bírónak örökbe tartott leánya: akkor beszédbe eredt vele; szerette, mert volt egy közös jószáguk.. . a keserű fájdalom. Egyszer a szegény Ágnes bir nélkül ott hagyta a falut, bnc»usatlan a nevelőapját. És nem tudta elgondolni seuai: hogy hovameni? HHzttéU Ért egén érre......8 1 (é) évre ..... 4 negyed érre......3 Egy szám 1<L Jfcr. HUSZONKETTEDIKE VFOLY AM. ZALAI KÖZLÖNY NOVEMBER 18-án 1883. tik, bár e nevet a költő özvegye dyakran cementálta. Ott is Hiba volt: gondolám itt is tévedtek. De, hogy Vas Gereben nem családi nevén, hanem irói néven van beirva, azt hinni sohasem mertem volna. í)e az egész tévedés nem történik, ha Steiner árnak elo-dázhatlan ügyben nem kellett volna elutaznia; mert — mint 6 monda — kivfile senki sem tudta, hogy Vas Gereben hol nyugszik; ő évente saját kertészével megkoszorúz tattá a sirt és halottak estéjén kivilágíttatta. Dr. Horányifur adatát Lévay Imre ur rögtön közölte velem. Mikor ezzel Steiner úrhoz siettem, ő a hibáról már értesülve volt és az ujabb szám átvétele végett uj határnapot tűzött ki. Erre én azonban nem vártam, hanem f. hó 9-én (pénteken) kocsiztam a währingi sírkertbe és ott a naplóban felüttettem az 186$. évi január havát. E hó 29-é n lett eltemetve; a bejegyzés igy szól: Grab 4117; Name: Gereben; Charakter u. Wohnort des Verstorbenen : Vass Schriftsteller aus Pest, allg. Spital 29. Jänner; Jahr: -1868; Anmerkung: 58. Reihe. Vas Gereben tehát saját sírjában fekszik, báró Steiner ur azt állítja, hogy a temetéskor közős sírba helyezték és csak később vitték át saját sírjába. Mikor a sirhoz vezettettem magamat. Steiner or fivére, Steiner Nándor ur már ott volt három kőművessel és a sírkő alapját ké-szitteté. Igy tehát a valódi sir csakugyan megvan; neu téves informátiók alapján lett szerezve, — hanem a sirkerti napló is kezeskedik a valódiságért. Ma már áll a sirkóis! Steiner ur szeretete és tisztelete a költő iránt, sugalta neki ezen valóban nemes és.hazafias tett végrehajtását. Az alsó rész képezi a négyzet alapzatot, melyből a felső rész mint piramis emelkedik a magasba. A sirkövön a következő felirat olvasható: Tas Gereben 1868. A sírkő felső részét egy aranyozott gömb díszíti, melyből az aranyozott kereszt emelkedik ki. Steiner ur érdekében és nevében kijelentem, hogy a maitkori czikkemben az ő szavai után irt párbeszéd és jelenet, ugy a kórhiz-bani feltalálás v a 1 ó, és Dr. Váli ur dementaláea daczára ezek valódiságához ragaszkodik. Egy megjegyzéssel kívánom tudósításomat zárni. Mikor czikkemet a nBp. Hírlap" a „Zalai Közlöny* után lenyomta és Dr. Váli Béla tanár ur a sir valódiságát tagadta, a „Bp. Hírlap* nagyban mosta kezét és a felelősséget a , Zalai Közlönyre* bo-csájtotta vissza. Én e lapnak több mint hat éve rendes dolgozótársa vagyok és Kijelentem, hogy az itt és bárhol másutt közölt és még ezután közlendő czikkeimért a felelősséget mindenkor magamra vállalom és ezért nevemet mindenkor aláírom. De ha én tévútra vezettettem, akkor bizony a felelősség sem e lapot sem engem nem terhelhetLFelel-jenek azok; akik hibáztak! Különben nem én vagyok első vagy az utolsó hirlapiró, kit mások, talán minden malitia nélkül, tévútra vezettek. A jelen esetben csak azért akar oly szigorú lenni a ,Bp. Hírlap* ; mert a tizenöt év óta eltemetett és félig elfelejtett író sírjának feltalálási bire izgatottságban és kíváncsiságban tartja a közönséget. De viszont ez a Közönség azt is nagyon jól tudja, hogy ,oda fennt* is gyakran lépnek a kengyel helyett csak a kengyel mellé... NYÁRI SÁNDOR. Egy ember volt, aki föltette magában, hogy megtalálj, ha embertapodta, földön van; e es meg ii találta. Bögötei Péter három hét alatt nyomára jött Ágnesnek, de el nem áralta voloa a világ minden kincseért sem. Elgondolt ő axt egyszerű elmével is, hogy nem kis sor verte ki ast a acegény lányt nyugalmas életéből a boldogságot elnyelő világba. Mikor azután ott Gondosoknál meg-iátl& azt az ártatlan caepp-emhert, szétfoszlott előtte a titok homálya. Egy régi, régi emlék rebbent meg lelkében: annak a pillanatnak emléke, mikor ezelőtt 22 esztendővel Istenben boldogult felesége hasa hozta ast a kedves gyereket, aki neki később mindene lett. Es a gyermek szakasstott mása volt annak. Asért ment egyenesen Ágneshos. FKi legyen a keresztanyja ?c — kordé minden bevezetés es magyarázat nélkül. Ágnes bú-,an hajtá le fejét s hallgatott. , Jó, tehát majd válaastok ón 1 A gyereket félóra múlva hosom keres stségre; légy késsen; te fogod tartaniI Értetted?\' A lány nem szólt semmit, hanem fölvető sötétlő szemeit, mintegy martyr, aki a szenvedésben dicsőül meg; s abban a tekintetben volt * hála, a kérelem, a néma megegyezés ezernyi szava. Félóra mnlva as ajándék fit megke-reazlelték; Pál lett a neve. Hogy miért? — ást BSgötei majsstram tudta legjobban de ő ís hallgatott felőle legnagyobban. „Hát a keresztanyja kicsoda? — kérdé Gondozná, mikor Bögötei uram visszaérkezett a kereestelésből egyedül. „As anyakönyvből megtudható0 — volt a válasz. Ha most már valaki az anyakönyvet megnézi, hát ott van keresztanyául fSlirva Selymes Ágnes. Ki az, mi az ? Ki ismerné as ágról ssakadtat? Elég, ha BögÖti uram ismerte. A molnárok vendégei közöl csak Ő tudta, hogy milyen igazán ágról szakadt as a parányi teremtés is. A nótáriusnak, meg a rectraunak szájokban akadt a víosos. (Folyt, követk.) A trónörökös és a szellemi aristócrata. Korunk a tudományos szellem uralmának, tehát a democratiának kora, a tudomány demócrata először azért, mert kincsbanyájában mindenki dolgozhatik, és másodszor, mert felsőmre hozott kincsei mindenkinek egyaránt javára szolgálnak. A tudományok sorában a természettudomány most egységül szolgál, oly értelemben, hogy minden más tudomány annyival inkább bir gyakorlati értékkel, a mennyiben a természettudományok tapasztalaton alapuló elveire támaszkodik — törvényeit a természettudományok törvényeire alapítja. Hogy az emberi társadalom javára mily óriási haladást biztosító befolyást gyakorol a természettudományok ujabbkor! intensiv fejlesztése, arról mindenki meggyőződhetik, ha egy áttekintést tesz a természettudományok azon uj vívmányain, melyek a munkának uj nemeit, a küzdelmek uj eszközeit, a boldogulásnak uj csatornáit, az c ló hal adásnak uj utait megteremtve — azon ezer és ezer alakú uj életviszonyokat hozták létre, melyekben az uj életerőt és a pezsgő életet, mint egy jobb jövő forrásai és záloga gyanánt kell tekintenünk. Ki nem látja a chemia, dynamika és villanyosság uj törvényei által alkotott azon uj életviszonyokat, melyekben minta vallási meggyőződés folytán közös Istenük imádásában. — a tapasztalati czélszerüség következtében, — a pór és az ur egymáshoz teljesen egyenlők lesznek. Ugyanaz a gőzgép, mely a szazadokra terjedő ősök nevével dicsekvő mágnást visz, ugyanazon helyre, ugyanazon gyorsasággal viszi ki a két keze munkájával életét tengető napszámost is. — E szerint a tudomány egyenlősít — democratisál. De talán mégis különbségeket is teremt? Annyiban, a mennyiben a tudomány keserves munkával jár együtt és igy az életküzdelemben a munka, a mun-Kamegszokottság tiszteletet hoz, előnyt nyújt — habár nem is mindenütt. Ezen munkát tisztelte meg a magyar osztrák államok trónörököse, midőn a bécsi villamossági kiállítás berekesztése alkalmával tartott beszédében kitüntető szavakban emlékezett meg a „szellemi aristocratia -róL, mely iránt — beszédének egész tartalmával és irányával — minden más aristocratiá-val szemben kiváló tiszteletét nyilvánította! — Szokatlan, de épen azért annál meglepőbb és annál kitüntet őbb nyilatkozat. Jól esik kiválóan Magyarországon azt olvasnunk, hol még egy sujtásos dolmányu hajdú, egy nép boldogító hazafi, a már ugy is boldogan született rangbeliekről nem szólva, sokkal nagyobb elismerésben részesül, mint azt a a latéiner ki szobájában órákon keresztül görnyed, éjjeleket nappallá változtat, hogy egy tétel helyességéről tudományos meggyőződést szerezve, azt tovább fejlessze, vagy legalább másoknak is érthetővé tegye. A „szellemi aristocratiánakv melyet a trónörökös annyira kitüntetett, Magyarországon megérdemlett becse nincsen, mert nálunk nem az elvonultsá-gában rejtve alkotó munka, hanem többnyire az üres, de annál lármásabb háuyi-vetiség és affectálás ragadja magához az elismerést, ha pedig nagybirtokos, vagy épen nagynevű mágnás családok tagjairól van szó, a szellemi aristocratiának munkájával való foglalkozás disqualificálná ezeket... a róka vadászatra. Ezek ellenében volt intézve a trónörökösnek a „szellemi aristocratia" hivatásáról szóló beszédrésze, melynek sokkal nagyobb hatásának kell lennie, mint azok gondolják, kik a régi jó időkről, melyben tanulni keveset és tudni még kevesebbet kellett, megfeledkezni nem tudnak. Nyom nélkül nem fog maradni e beszéd, melynek egyik kiváló jellege az, hogy a Habsburg családnak majdnem egy évezredre terjedő hagyományaival bizonyos tekintetben szakítást képez. Nem a született, hanem a szellemi aristocratia — nem a birtok, hanem a tudomány aristocratiája van hivatva a társadalmi élet alakításában a döntő szerepet viselni, —néma katona, hanem a tudományok embere hódítson. — Ily világos szerepcserét a Habsburg trónörökösök nem igen szoktak volt osztogatni. Ez a trónörökös részéről a társadalomnak adott jel arra nézve, hogy nem a múlt, hanem a jövő embereire fordítsa figyelmét, — vezetőül ne azokat válassza, kik Ázsiába, hanem kik nyugati Európába, nem a középkor, hanem a 20-ik század felé irányozzák lépteiket. By értelemmel birván a trónörökös beszéde, Örömmel és gyönyörrel véssük le szavait emlékünkbe; először, hogy vonják le ezekből a tanulságot azok, a kiket illet, másodszor, mert aligha nem leend szükséges ezen nagyjelentőségű szavakra visszaemlékeznünk akkor, mikor a jelen nagyszerűségét megérteni nem tudó törpe nagyságok, a lustát és pazarlót védő szabadverseny korlátaiások felállításával egy fis középkort szándékoznának előállíttatni..,Hiu törekvést A Habsburgok trónjának örököse a munka, a verseny, a tudomány aristocratiájára kivan majd uralkodásában támaszkodni. „Péca." Jegyzőkönyv a soproni kereskedelmi s iparkamarának 1883 ik évi szeptember hó 27-én tartott rendes közös üléséről. (Folytatás.) A kamarának tudomására hosatik: 161. A nagym. m. k. földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministerium-nak f. évi június 15. 16,422 sz. a. valamennyi törvényhatósághoz intézett rendelete, illetve az arankának kiirtását, 192. ér 193. Ugyanannak f. évi július 3. 29,883 és július 18. 31,730. sz. a. kelt rendeletet, melyek szerint ö csáss. és spostoli kir. Felsége a Budapestre német főkoiuulnak kinevezett grófBerohem Miksának ós as ugyan Budapestre spanyol konzulnak kinevezett Dr. Kunos Jenőnek kinevezési okmányait a müköd-hetési jog sáradákával legkegyelmesebben ellátni méltóztatott. 194. Ugyanannak f. évi augusztus 17. 35,043 sz. a. kelt rendelete azon utasítással, hogy az 1882. évi főjeleatésbój 10 magyar és 10 német szövegű példány bisományi eladás végett Grill Károly könyvkereskedőnek átadatott. 195. Ugyanannak f. évi augusstus 2.34,264 ss- a. kelt rendelete, melylyel a kamara felbtvatik, misserint azon körülménynél fogva, hogy as ebenfurt-Ie-obersdorf és badapest ujszŐnyi vasutvonalok kiépítése folytán nem a déli, hanem a győr-sopron-ebenfurti vasút less hivatva, as itteni kereskedők borsit kivinni — az iránt nyilatkozzak: vájjon ragaszkodik-e a helybeli fővámhivatsl* nsk a déli vasút állomásához leendő ét-helyesese végett kifejezett kérelméhes? Miutáa as illető indítványozó ezen vele közólt kérdésre nézve eddig nem nyilatkozott, a magas minisztérium pedig esen ügynek elintézését sürgeti, ennél fogva jelenteni határoz tátott, hogy a kamara emiitett kérelmét fenntartani\' kénytelen, est assal indokolva, misserint azon kérdésre: mikorra fog a nevezett két vasútvonal kiépittetni, illetőleg az ezáltal czélzott közvetlen össseköttetée a nyugati országokkal helyreállíttatni és a győr sopron-ebenfurti vasút soproni állomása végleges ós eléggé téres pályaud varral bírni, hogy ott a vámhivatalnak is helye legyen ? — jelenleg még alig adható felelet. KUlömhen a kamara a fS vámhivatalnak a déli vssnthos való áthelyezését nem csupán a borkereskedés és a helybeli borkereskedők érdekében, kérelmezte, hanem felterjesztésében az örazkerélkedelmet tartotta szem előtt és különös tekintetül volt azon áruknak könnyebb és olcsóbb vámkezelésére is, melyeknsk rendeltetési helye nem Sopron, hanem melyek beljebb az országba szállíttatván, itt jönnek vámkezelés alá. Végre a déli vasút indóházában létezik is kellő tér, melyen a vámhivatalhoz szükséges helyiség könnyen felállítható és különben is esen iodóbás a győr-sopron ebenfurtí vasútnak soproni indóházával sínekkel van összeköttetve. 196. Továbbá tudomásul hosatik: ugyanazon magas minieteriumnak f. évi július 2l. 24,770. sz. alatt valamennyi törvény hatósághoz intézett rendel ete,mely szerint esek különbség az ipartörvény JJX fejesetében foglalt intézkedések végrehajtására vonatkozólag felhivatnak, as első fokn iparhatóságokat utasítani,hogy területüknek minden gyárait és iparüzleteit, különös figyelemmel az emiitett törvény 57. és 58. ugy 66—72. §§ ra, megvizsgálják es a netalán tapasztilt visszaéléseket beszüntessék. 197. Ugyanazon magas minisztériumnak f. évi augusstus 33,881. ss, a. kelt rendelete, melylyel a métermértékeknek nemzetközileg megállapított rövidített jelzései közöltetnek. e> 198. Ugyanazon magas minisztériumnak f. évi augusstus 17. 34,936. ss. a. kelt rendelete, mely szerint Friiedrích Lajos urnák as elnökök távollétére történt helyettesítése tudomásul vétetett. 199. Ugyanazon magas minisztériumnak f. évi szept. 16. 41,976 sz. a. kelt rendelete, melylyel a Bukovinában kiütött marhavész folytán tett óvintézkedések közöltetnek. 200. A nagym. m. k. pénzügymi-nisteriumnak f. évi augusztus 18. 45,212 sz. alatt kelt rendelete azon értesítéssel, misserint szolgálati és kezelési nehézségek miatt, nem képes, a keleti vasút elsőbbségi kötvény szelvények beváltási helyeit szaporítani. 201. Kamarai tisztviselő, Kirch-knopf Frigyesnek jelentető, a kamarai elnökség megbízása folytán as iparvisso-nyok tanulmányosása végett Veszprém megyének, különleg a Bakony vidéknek általa lett beutalásról, mely — számos ós érdekes adatot nyújtó jelentés tudomásul és megfelelő értékesítésül szolgál. Kirchknopf umak p-dig e jelentésóért a kamara elismerése és ason uraknak, kik neki ipartelepükről és vidékük viszonyairól teljes előzékenységgel felvilágosításokat ethak — a kamara köasönete jegyzőkönyvileg kifejeztetik. Különös kívánatra az emiitett jelentós kamarai tag, Dorfler György urnák, közelebbi betekintésül kiadatni rendeltetik. 202. A cs. kir. szab. déli vasúttársaság budapesti üsletigasgatóságánmk f. évi augusstus 27. 6152. ss. alatt kelt átirata, melylyel kijelenti: hogy a szállítólevelek bélyegzésében behozandó változtatásra vonatkozó itten megkeresésnek meg nem felelhet, minthogy as e tekintetben fennálló ssabály as üzletszabályzaton alapszik. 203. A budapesti általános kiállítás országos bizottságának f. évi szeptember 1. 387 sz. a. kelt átirata, melylyel a soproni kerületi bisottságnak megalakítására vonatkozó megkeresésre ki\' jelenti, hogy esen bizottság még asért nem alakulhatott meg, mert annak elnökei és tagjainak nagy réssé Soprontól távol van. 204. A pécsi kereskedelmi és iparkamarának f. évi augusstus 3.1031 Is. a. kelt átirata, melylyel [Dr. Mutschenba oher GyősŐ, pécsi jogakadémiai tanárnak „A kereskedelmi jogtudomány elemsi csimii müve ajánltatik és az erre vonat- kozó előfizetési felhívásoknak kiosstása kéretik. 205. A os. kir. szabadalmazott déli vasúttársaság vexérigzsgatőságának f. évi július 22. 9230. ss, alattkelt átirata melylyel vonatkozással as itteni 1968/1883. számú megkeresése, gyorsvonatnak a szombathelyi bécsi vonalon való behozása .ehetetlennek nyilvánittatik. 206. A magyar nyugoti vasútnak t évi július 18. 6247. ss. a. kelt átirata ason értesítéssel miszerint nem képes, as 5000 kilogrammnyi szállítmányoknál alkalmazásba jövő mérsékelt díjszabást, csekélyebb sulyu szállítmányokra kiterjeszteni. A napire-\'d tárgyai: í. Miniszteri leirat zalamegyei Páka község vásárengedély érti folyamodva nyával. II. Miniszteri leirat as 1882. évi kamarai számadás felülvizsgálása tárgyában. Ul. Minissteri leirat as 1885. évi budapesti általános országos kiállítással egybekötött költségek viselése tárgyában. —i IV. A kereskedelmi osztály iák jegyzőkönyve, a közraktárak kérdésében. V. Zimmerman Károly kamarai kültag megkeresése, a szombathelyi ke reskedelmi iskola segélyezése iránt VI. Az 1884 ikí költségelőirányzat. — (Vége következik.) Jókai Mór kitüntetése Bécsben. — A „Literaturfremidé" egylet ezüstko-szoruja. — A ,LÍteraturfreunde" egyletben nov. 14-én este Leviosky fölolvasást tartott Petőfi Sándorról, a legnagyobb magyar költőről. E fölolvasást molt évben, a Petőfi szobor leleplezése alkalmából irta Jókai Mór, az Ünnepelt költő barátja, kit Petőfi egy hozzá intéseit költeményében .lelke jobb felétt-nek neves. Lelkes elragadó módon vázolja ebben Jókai a nagy költő életét, aki hasonlóan as üstököshöz, futott végig a költészet egén. A rendkívül nagy közönség a legnagyobb figyelemmel hallgatta a felolvasást. A fölolvasás- után Jókait, ki több díszvendéggel együtt szintén jelenvolt, hiselgó tüntetéssel fogták körül. Lewmsky kijelenté, hogy ülik valamit abból is előadnia, a mit Petőfi Jókairól mond, miután éppen most hallhaták, hogy mit mond Jókai Petőfiről. S előadta Petőfinek a Jókaihoz intézett költeményét. A ssép verset zajos tapssal fogadták. Jókai fölállott, hogy as iránta tanúsított barátságot megköszönje. As irodalomkedvelök egyletének elnöke átadott ezután élénk Ós hosszantartó tetszésnyilatkozatok között Jókainak egy esüstbabér-kossórat, kérvén a mestert, hogy fogadja el e csokrot, mint gyönge jelát az egylet elösmeresének. Erre Jókai szólt. Természetesen németül beszélt, irja a Fremden-blatt, meglehetősen erős aocentussal, de mint a nagy taps mutatá, mely minden mondata után fölhangzott, saivhes ssó-lőan: .Tisztelt hölgyeim, tisstelt uraim, kedves barátaim 1 A „magyar ember\' mér akkor is szívesen jött e szép fővárosba, s mikor Bécset még minden nemzetiség elnyomójának tartották, hát még most milyen sizvesen jön 1 A Baját nemzetünk szeretetét még igazságtalanságában is erénynek tartom. S ha ez minden népnek erénye, miért tenne bün épen a németeknél? (Tetszés) Néhány évvel eselőtt volt szerencsém itt Bécsben felolvasást tartani, természetesen németül. Est otthon egy kicsit rossz néven vették, a kedves ifjoság tiszteletemre egy lármás tüntetést készített, me-jjyet áronban a rendnek ason barátai, kik a gondviselést kégviselik, meghiusitották (Derültség.) Én ast irtam akkor a lapomba; „De fiuk, legyen hát eszetek, ne rejtsétek el as erényeiteket a sötétségbe és a ködbe, jöjjetek .hozzám nappal s mondjátok meg nekem, hogy jobb hazafiak vagytok!* Mikor, a kedves muzaa-fiak megtudták, hogy a mit ók akarnak, as erény, otthon maradtak. (Zajos derültség.) A nemzeti haics tovább folyik, tarUon is tovább. Inkább legyünk jó ellenségek, akik egymást becsülik, mint jó barátok, akik egymást megvetik. (Tetszés.) Mi magyarok becsüljük a német nemzetet As\\ Önök nagy mesterei, akik századokat fognak túlélni, mi értünk Ís dolgoztak. Amit mi magyarok a német nemzettől szellemi gazdagságban, fölvilágosudásban nyertünk, svsteltagadni most, midőn egéss Magyarország Luthert ünnepli, képtelenség volna, s ezt nem is kísérti meg senki. Jutalmul ezért a tiszteletért abban a ritka élvesetben részesülök, hogy a metropolis egyik legünnepeltebb férfia azon fáradozik, hogy legnagyobb költőnket, Petőfi Sándort kedvelté tegye a német közönség előtt S az a tetszés, melylyel e kiváló társaság es előadást fogadta, meggyőz bonunkét arról, hogy a mi tiszteletünk viszonzatlanul nem marad. (Bravó!) Köszönöm uraim e kitüntetést, melyben részééi tel- HUSZONKETTEDIK AVfOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY NOVEMBER 18-íín 1883. iek. Eívissem est a koszorút hasa, megmutatom barátaimnak, e ast fogom mondani: „Látjátok, szeretnek benniinkot, (Élénk tetszés.) Nekünk viszonozni kel a szeretetet. (Zajos tetszés.) A szeretet a szabadságra vezet, a gyűlölet szolgaságra. (Bravó!) Ezt a koszorút még meg kell érdemelnünk, meg fogjak érdemelni !" Sokáig tsrtott. míg a taps, melyet Végre bucsut vessek én is társaim zatiok hazája felé. Olyan szép volt óévében a UvozóHodászy harátnnktőljvi-fsok ringé virág. Ne olyanokat tessék ám érteni, aminőket Janda Károly mükerté gaaxtalva magánkat azzal hogy esen igaz barátom elvesztésével édes hazánk egy hasznos honpolgárt nyert. — Egy jelen volt. — A közönség köréből.) A „Zalai Közlöny 1883. évi no- Jókai beszéde előidézett lecsillannli \'¦ember hő 4"éQ megjelent 88-ik száma T ¦ I . , . \' . „olr f.nJ^.i;.,.. „_„:t.;_,(__í____I___ Lowinsky esatán előadott még néhán költeményt Petőfitől, egyik gyöngyöt fiizte a másik mellé a a közönség alig tudott betelni vele. Az élvezetes estélyt vidám lakoma fejezte be. Hangok a gráczi magyar olvasó körből. ii. (Hodiazy estély.) A gráosi magyar olvasd kör tagjai Hodássy Marczel gépész-mérnök nr eltá-voztával egy bocsueetélyt rendestek, melyei hálájuk tiszteletüknek akartak kifejezést adni akkor, midőn az egylet egy hű tagot, minden időben egy szellemi anyagi támogatót veszített el. A bacsn-estély október 31-én tartatott, meg. Már 8 órakor teljes számmal voltak az estély részesei egyleti helyiségünk ben, honnét az átellenben levő sörcsarnok egy elkülönített helyiségébe Dúltunk, A teremben teritett asztal várt reánk, é nem is kellett nógatás annak elfoglalására. Az asztalfőnél Ült t. Tarcsy elnök jobbról t. Wirtl alelnök ur balról az estély ünnepeltje. As ízletes vacsora elköltése után elnök ur kezdte meg, s köszöntötte fel as estély hősét, azon megjegyzéssel, hogy csodálja r.z összejött 25 tÜsesvérü magyar késedelmét, melynek folytán néki, mint a társaság legidősebb tagjáuak kellett elsőbben szerencsét kívánni a távozónak. K szóra el lett vetve a szónoklatok magva, mely néhány peres múlva ki is csírázott az asztal végén ülő kis jogoncz-ban kimutatva fejlődő ügyvédi tehetségét, zengzetes szavakkal védekesett as elnök ur Beszéde ellen, igazolván aszal: „mindig az idősebbeké as elsőség." A beszéd,fonalát Szilágyi Sándor késóbb Kiss Ernő vette át éltetve a társaság egy kod veit tagját, ki szive* volt két uj jó barátot körünkbe hozni. Szomjas Aladár, egyik uj tagoknak válaszolt erre megköszönve szívességét as öt iiy asép társaságba bevezető barátjainak. Török BŐdog is Örömének adott ki fejezést, hogy távol hazájától ily lelkei honfiakból álló társaságot talált. A szónoklatok sorában éltették el nök, alelnök s Lohr volt pénztárnok urs kat, nem különben oagy hazánkfiát Kossuthot. Mig ezen szónoklatok tartottak felső szomszédom, kinek csengő hangját a szónoklat terén még ugyan halandó nem hallotta egykedvűen pödörgette magyaros bajuszát; rátekintve önkénytelenül azon gondolat ébredt fel bennem, hogy bizonyosan valamely nagyobb szabású ató-noklattal akarja meglepni a társaságot, mit azon körülmény erősített meg bennem, hogy a teremből észrevétlenül elpárolgott. (Tán eszmét keresett szónoklatához.) Rövid idő múlva azonban mosolygó arczczal foglalta el helyét de mindjárt észrevettem rajta, hogy türelmetlenül várja az éppen szónokló befejező szavait. Végre elhangzott as utolsó szó, szomszédom Is emelkedik székéről. A társaság ^váncsiságátaz elmúlni nem akaró „hall nak tendentiosus napihirévei szemben, mintha az alsó-lendvai járás összes értei miségének ssolgabiró-j elöl tje Lendvai Mátyás ur lenne, ugyancsak as alsŐ-Iend vai járásnak alulírott törvényhatósági bizottsági tagjai, kik tán szerénytelenség látszata nélkül csekélységeinket szintén ez értelmiség közé sorolni bátrak lehetünk, ezennel kijelentjük, hogy a járás nak eddig is is volt kifogástalan szolga bírája, Nagy József ur ami jelöltünk. Alsó Lendván, 1883. név. 6-án. Stirlíng Antal csimz. kanonok esperes plébános. Kiss Béla gyógyszeress. Iscó Ferenos ügyvéd. Ehreoreich János jegyző. Gordignam Ferencz kereskedő. Lenek Ödön. Paslek János körjegyző. Petrik Gyula Ügyvéd. Gálos Pál postamester. Vugrincsics Boldizsár plébános. Szirmay József tissttartŐ. Szalay István plébános. Grasaoovita Antal körjegyző. Török József k. jegyző. Bogáry Ferencz k. jegyző. Hermán Imre birtokos. Kiss Pál plébános. Jakabfy Pál körjegyző. Tatét József körjegyző. Baranyai Kálmán kjegyző. Román Dániel birtokos. Dr. Friedmann Bernát birtokos. Jósa Farkas birtokos. jak. „halljuk" kai fejeste ki. Én is elő-elóvettem jegyzökönyvemet/beszéde jelesebb mondataínak megörökítésére. A csend beálltával szónokunk, magas hangon buzdítja a társaságot, hogy ki ki gonddskodjék saját poharának.¦ - ^tcUé sérŐI mert Ő egyedül nem győz pincse-meateri dissátlásának eleget tenni. Éljenzés ek fogadták indítványát as as leleményes szónoklalát. A szónoklatokat Szilagyi S. hegedű szélója váltotta fel ki érzékeny játékával előcsalta a jókedvet a magyar keblekből. A táraas-eetély élvezetes részét képezte Török Bódog éneklése, ki remek bsrilon hangjával. Lányi fiatal zeneszerző szép dalait oly érzéssel énekelte, hogy feilelkesité a társaság még korosabb tagjait is. Körbe-körbe megszólalt as egylet kebeléből rögtönzött zenekar ie melynek több hegedűje csimbalma a fuvolájának hangjs egybe olvadt a jó kdvű da tolással. Éjfél előtt társaságunk as egyleti helyiségbe vonult vissza, folytatandó ba-csu-estélyt. Hogy a kocsingatásokkal a szónokiatok is szaporodtak, az csak a magyarok, zsonoklati hajlamának talajdonitható, melyek közben a szokássos élcaes megjegyzések annyira megszaporodtak, hogy találóan jegyeste meg (mindig) Ssomjss barátom: 8t Ö b b a megjegyzés mint a kocsi a-t át." Hírek. — Éjjeli botrány. A f. hó 15 érői 16-ára menő éjjelen reggeli 4 órakor egy sereg mulató verte fel a csendben nyugvó alvókat és padig nem közönséges módon. A kurjongatás. lárma, aaj nem volt nekik elég ; elkezdték döngetni a bolt-ajtókat, verni az ablakokat. E sorok Írójának is jutott ebből a nem várt „ób-resstő\'-ből. Volt alkalma hallani azt is, mikor a rendőr csendre szólította föl a bot ránycsinálókat. Ekkor a zajongók közöl kivált két hős — kik egyébként a rend éh béke őreiül vannak tartva milliónyi országos költségen — s a rendőrt el nem takarodás esetére, keresstülssurással fenyegették. Hjah köseledünk a XX. ssá-sad felél — Az a harmadik tolvaj, ki a Honvédutcsa végén elfogott 2 fegyveres tolvaj társa volt, s kinek akkor sikerült elmenekülnie, rendőrségünk erélyes nyo mozása folytán elfogatott- Neve : Kot-nyek Barajkás János. Hogy e név csakugyan a valódi e nem erősítjük, mert nem hivatalos forrásból nyertük. — Rendőrségünk helyzetét szomorúan világítja meg egyeset, mely vele a napokban történt. A véletlen éppen a városháza felé vesetett, hol asszonycso portosulist vettem észre. Mint a féle lelkiismeretes újságoló (reporter) azonnal oda siettem. Megtelett helyszerzőnók, kaczkiás fehércselédek beszéltek ottnagy nevetve, hogy mi történt most a kapitányaágban? „Most hát megmondogattak a kapitányságnak-* — „Mit mondogattak meg ?¦ — „Hát egy ur, akinek a szobalánya ai ablakon át porozta ki a hálószobai ruhanemüeket, — a megidézett szobaleány helyett maga jelent meg és adtatott, teremtetett ott mielöttünk, hogy mi kópén mer a kapitányság valakit azért megidézni, ami nincs eltiltva, ami mindenkinek szabad; amiből a kapitány ság nem parancsol.... Azután azt is eluj zágólta, hogy egy tensasason y(?) aki .iek a ssobalányáterfcíatt bzintén megidézték, a rendőrt kidobt a... Ne neked kapitányság\'" — A kíváncsiság egészen a szónokló némber közelébe vitt. „Ki volt as az ur?" kérdem. — Megmondta nevet Mi ezúttal elhallgatjuk t osak annyit jelentünk ki, hogy tudomásunk aserint as illető nr a jogrend bajooka(r) és városi képviselőfl) Gyönyörű állapotokI Ilyen elfajzott gyümölcsöket terem a mi szép jogon alapuló választási rendszerünk I [Jövel, állami rend i\'rség. — A nov. 10 Ifci tanezmuiatság. A „Korona" vendéglő étkezőjében f. hó 10-én volt a legkedélyesebb táncsvigal-mak egyike. \'Ez a barátságosnak rendé sett terem mellett a fényes közönségnek volt köszönhető. Stámütve volt abból gőg, fess, nagysás és egyéb társadalmi ördög. És még a legfeketébb Ördög: a deficit is kikerülte. Igen szépen volt benn* képviselve a „vidék" is. —Darázs Miskát kárpótolta Sárközi Jancsi, a booyhádiak faraója: aki Aeneaskónt el is ringatta a közönséget Itália, a dispen ) E rovatban kSzlSttért sem alaki, sem tártaim! tekintetben felelősséget \'nem válísl a Szerk ssünk egy-egy csokorban polgáriház aa-ságra kényszerít, hanem olyanokat, — aminőknek azemei: nefelejtsek, arczai „tejben úszó rózsák" ; — karjaik pedig liliomok. Ilyenek voltak: Clemant Mariska, Keindl Irma, Höhn Malvina, Hegedűs Margit, Leroh Tinka, Suszter Flóra, jWieber Anna és Líd a, Vágner Aranka, Varga Magda, Viotz Mariska. Somasich Katinka, Svastics Arpadina, Irén, Margit Stigritt nővérok, Tamásty Ilon és Tóth kisasszonyok; a menyecskék közöl: Erdődyné, Fülöpné, Gőzonyné, Jungné, Szítáné.. és sok más, — A kedv igen nagy és álomüsfi volt; még a gardes dés dames-ok is csak kissé nyűg talán kod tak;.s reggel 4 Őrskor a hasa\' menetel iráni stsvszás történvén, csak „egy" tsavasatot nyert s „hasa". — Szép, hogy a katonatisztek is tekintély es számban voltak képviselve. — Ssigrits Róbertet elismerés illeti as előzékeny szolgálatért, a kitűnő finom étkekért és italokért, leginkább pedig azért, hogy a termet teljesen ingyen engedte át a rendezőségnek. Szemesi Anti.) — 8 éves öngyilkos. Hogy milyen korán érik és milyen korán rothad a világ, szomorúan mutatja az a példa is, melyről Temesvárról értesítik lapunkat. A napokban Özvegy H—vitsné nyolc eves kis leányát rajtakapta, amint föl akarta magát akasztani. As ablakfára egy vékony rubassáritó kötelet akasslott s ennek másik végére hurkot csinált, szután egy székre fölállva a hurkot épen nyakára igyekezett illeszteni, midőn anyja meglepte. A szerencsétlen asszony, midőn kis leányát ily kétségbeejtő helyzetben meglátta, egy sikoltással elájult t a kiáltásra összecsődült szomszédok tudták csak a kis lányt öngyilkossági tervének kivitelében megakadályosni. Midőn attán kérdezték a nyolc éves életunt gyermektől, hogy miért akarta magát megölni, a kérdésre nem adott feleletet. Talán a tok tzerelmi csalódás kergette a halálba m kicsikét, — A magyar államvasutak ko- szénszükséglete közel 300.000 tonnára megy éveokint Ebből a keleti vonal szükségleteit a pétrozséoyi és köpeci bányák fedezik s a központi hálózatra mintegy 180.000 tonna évi szükséglet eaík. E mennyiségből mint a „Némtet" írja a közelebb tartott ajánlati tárgyalás alapján három évre évi 129.000 tonns szállítása, salgótarjáni kőszén bánya társulatnak, évi 60.000 tonna pedig as észak-magyarországi köszénbánya es ipartár-sulatnak fog kiadatni tónnánkint mintegy 3 forintnyi ár mellett, — Kétszázezer franknyi kár pótlás. Paris egyik törvéoyszeke előtt nemsokára igen vig tárgya pört fognak tárpyalni. Aport egy hajdan igen ismerős kávéházi énekesnő indította meg egy nem kevésbé ismeretéé panoráma-képfea lő ellen. A fel és alperes egy hásb.n lakik. Mióta a festő a házba beköltözött, azóta nem volt egy percsnyi nyugta sem. — Szomstédcője ugyanis reggeli 7 Órakor odaül a zongorához, s esti 7-ig, azután estí 7 tői éjfélig szakadatlanul énekel mindenféle szentimentális románotokat, bravour áriákat s iöbb efféléket. Egy bŐaap múlva a kétségbeesett festő látogatást tett az énekesnőnél, s arra kérte őt, hogy csakis nappal énekeljen és zongorázzék, éjszaka pedig hagyjon neki nyugtot. A művésznő udvariatlanul fogadta. A művéss erre as állat védegylet nevében levetet irt as énekesnőnek tudtára adván neki, hogy a napokban a védegylet egyik kiküldötte fog nála látogatást tenni, mert as a hir, hogy ő órákon keresztül kutyákat és macskákat nyaggat, s a zongorán játszatja őket, hogy elveszitsék hangjukat. Az énekesnő dühében a rendőrbiztoshoz, szaladt; et azonban azt tanácsolta neki, hogy inkább nevessen a gonoss tréfa fölött mint bo-szankodjék. As énekesnő haza ment, de ettől a perestől kezdve fokozott művészi dühvel esett neki a songorának. A festőnek egy mentő gondolata támadt, éktelen nagy fúróval átfúrta ssobájáaak földjét, ugy, hogy a faró vége a múvéenő szobájának menyazetén bakkant ki. Az így támadt lyukba csövet illesztett, mely a saját szobájának talajából 20 centimeter-nyire állt ki. A cső végéhez három más csőt erősített, s ezen segédcsövek tölcsérben végződtek. Mikor as énekesnő hozzákezdett szokott mulatságához, a művész nejével és szolgájával együtt neki ált egy tölcsérnek s iszonyatos hangokat küldöztek le a csövön as énekesnő szobájába, Es nem tudván megmagyarázni a pokoli saj okát, újra a rendórbístoshot ssalzdt. Ez vizsgálatot! tartott s csakhamar rájött a csínyre- Aa énekesnő pört indított a feető ellen, csak 200,000 trank „kárpótlást" követélvén rajta. Parisban mindenki kiváncaian várja a furcsa pör eredményét. ) Unit számnnkból kiszorult. Bocsánat a késedelemért\' Szerk. — Szerelem és ^-.-vészét Egy fiatal new-yorki stinéss ej Jgyezte Webster urnák a leggazdagabb gyapotgyárosnak leányát. Egy szép reggel a boldog vőlegény levelet kap, melyben menyasszonya kereken kijelenti neki, hogy feléje se neszen többé; as este színházban volt e végignézte Őt, amint ep oly hévvel és szenvedélylyel vallott szerelmet egy színésznőnek (persze szerepéhez tartó zott),mint ahogy őneki;nemmegynőül. A fiatal művész azonnal irt a misnek, hogy , vérző Bzivvoi, de belenyugszik sujuS ítéletébe, csak egyet kér tőle, jöjjön el ma este a színházba. A fiatal miss elment, de alig nézett a színpad felé. Mikor a nagy szerelmi jelenet következett, i színész, s helyett, hogy térdre borolt volna a darab hósnője előtt, odaáll a lámpák elé és így szólt a közönséghez : „Uraim és hölgyeim 1 Bocsánatot kérek, de én meny asszonyomat Webster Rózsa kisasassonyt oly forrón szeretem, hogy képtelen vagyok más nőhös szerelmes szavakat intézni. • A művészt megbírságolták ezért s rögtönzésért, de ezt a kis kellemetlenséget hamar feledtette el vele — mézes hetek boldogsága. — Kérdés és felelet Fielding hagyatékában egy katekismusfélét találtak, mely a többek köst a következőket is tartalmazta: „Mi a hazafi ?" „Egy olyan ember, a ki állást, vagy hivatalt akar." „Mi a politika?" As a művészet, mely-lyel ast elnyeri." — „Mi a tudomány?" „Azon ügyesség, melylyel felebarátaink hibáit és gyöngéit felismerjük." — nMÍ as erény?" „Egy mérsékelten érdekes társalgási tárgy." — „Mi as érdem ?¦ „Pénz, rang és hitel* — „Mi a ssellem?" „Az a mód, melylyel másoknak gyűlöltté tehetjük magánkat." — Költő és kocsis. Hugó Viktor, midőn öt évvel ezelőtt a Voltaire ünnepélyre a Gaité ssinhásba kocsizott, a bérkocsis nem akarta elfogadni a dijat, Hugó Viktor azonban nem engedet) és egy huss frankos aranyat nyomott s kocsis kesébe. A kocsis rögtön a Rappel szerkesztőségébe hajtatott, hol épen aláírást nyitottak a politikai foglyok javára s ott letette a 20 frankot, ett írván az aláírási ívre: ;„Charles More kocsis; egy Hugó Viktor, áttal fizetett kocsisás dija." Mo<-e annyira rajongott Hugóért hogy Órákon áldogált az Avenne d\'Eylauo, s mindig készen állt, ha az agg költőnek kocsira volt szüksége, Hugó Viktor, hogy mégis Bziveeséget tegyen es- emberrel, meghívta ebédre. More fesstelenül érzé magát a vendégek közt és a csemegénél fel-köszönté versbe a költőt, mint s kit rímes felköszöntő illet meg, bevallván egyszersmind, hogy titokban Ő maga is szokott verselgetni. — ZalalÖTŐi zavargásokról tudósítanak, melyeknek két halottja és több azebeaÜltje is van. F. 7-én reggel egy ottani paraast asszony Kohn Salamon tudtára adta, hogy estére a környékbeli falvakból nagyobb bandák készülnek hos-zájuk. Kohn figyelmeztette az elöljáróságot, mely as éji őrséget megerősít tété. At őrökön kívül, a zsidóság is ébren marad. Éjféltájban Keményfáról és Badafáról, mindegy 30. fejszékkel és lőfegyverekkel ellátott paraszt érkezett és körülfogta Deutsch házát. Az őrök észrevették és utasították őket, hogy menjenek haza, de esek nem tágították és fenyegető állást foglaltak el. A zavargók lőttek is a pandúrokra, mire esek is kénytelenek voltak fegyvereiket használni. Két za< vargó halva rogyott össze. Hármat elfogtak, kik a többi bűntárs közül húsza neveztek meg és mindent beismertek. Ve zetőjük a salspataki B. uraság csikósa volt. Valamenyí álruhában és kormos I arczczal vett részt. A kedélyek nagyon 1 izgatottak. — Joyedelmes állás. A zanaibarí szultán évi jövedelme országa felvirágzó kereskedelme folytán, az utóbbi négy év alatt 90.000 font sterlingről. 300.000 fontra emelkedett. — Amerikai mnnkahiány. New-Yorkban jelenleg 5000 könyvivó keres állást. Egyetlen hírlapi hirdetmény kö-vetkestében, meiyben keress ed őseged 10 dollár heti fizetés mellett kerestetett, 800 ajánlkozó jelentkezett. Többnyire németek. — Veszélyes vendég. A bécsi Favoritén trasse 56. szám alatt lakó Hart-man Emilía, egy bécsi kereskedő neje, ki öt éves fiával hált egy szobában, reggel 2 óra felé félálomban észrevette, hogy az ajtó felnyílik, egy ember lép be rajta, ki kényelmesen gyertyát gyújt s a szekrényeket fel nyitogatja. At asszony nem mert szólani, s mikor a betörő ágyához lépett, hogy meggyőződjék, alasik-e, tetette magát, mintha csakugyan aludna. A betörés eredménye nem lehetett kielégíti, mert Hartmanné értéktárgyait elŐ-vigyásatból nem tartotta otthon s a veszélyes éji vendég kedvetlenül távozott Hartman asszony ekkor lármát csapott s a betörőt nemsokára, ugyanazon házban alkalmazott Scbneider Antal 35 éves szolga némelyében elfogták. — Herényiét egy tiszt ellen. Lembergben szenzációs eset történt, mely ott általános beszéd tárgya. Morsvect dudás-őrmester délben megjelent Eypert-nek a 8-ik dridás ezred kapitányának lakásán, hol as előszobában a szolgát találta. Egyenesen tudtára adta jövetele czélját, mely nem volt egyéb, mint hogy a kapitányt agyonlöviegyszersmind figyelmettette, a szolgát, hogy ha akadályozni merné, centen lelövi s stavai nyomatékául töltött revolvert; fogott rá. A megrémült szolga nem tartotta vissza -Moravecsot, ki belépett a szobába, mely zonban üres volt nem sokára hasa érkezett Eypert egy barátja Witimann kapitány kíséretében. A szolga nem akarta a szobába bebocsátani s elmondta a történteket; Eypert azonban kinevette s belépett a szobába; s e percben egy lövés dördült el. A kapitány után eiető Wítt-mann akkor ért a szobába, mikor kollegája földre suhant, Moravecs rálőtt Ey-pertrej azután önmagára. A merénylő őrmester azonnal meghalt; a kapitányt azonban a golyö mellén súrolta, s bár súlyosan megsebesült, főlépüléséhez van remény. A merénylet oka magán boeza volt; Moravecs nem rég dezertált. — öt ugorkaról és 4écsi kolbászról. Mindenféle ok miatt lettek mar Öngyilkosok, de öt ugorka és egy darab bécsi kolbász miatt még nehezen. Nem késünk tehát leírni ennek is a szomorú történetét, Schirmer Károly becsi napszámos ugorkát szeretett enni, életepárja pedig kolbászt. Hogy kinek ér többet a gusztusa, e kérdést egy előre függőben hagyjak. Schirmer egy este felvetette a kérdést, mi legyen a vacsora, Schirmerné bécsi kolbászt, Schirmer ugorkát kívánt. S mivel fait accompli negyed órai vita után se jött létre, Schirmer dühösen felkapta a sipkáját s nem sokára öt szál uborkával tért vissza. Ugyanakkor azonban Schirmerné is felkapta dühösen a főkötőjét és ö meg egy szép darab bécsi kolbászánál tért vissza. A legokosabb kiegyezés az lett volna, hogy közösen megeszik a kolbászt ugorkával; de Schirmer Károly oly dühbe jött, hogy megnevezhetetlen folyadékkal leöntötte ugorkát is, meg a bécsi kolbászt is, ugy hógy azok élvezheti énekké lettek, E tett után Schirmer Károly lefeküdt. Mikor felkelt, Schirmerné asszonynak az Őt megillető bútorokkal együtt hült helye volt. És mit lett erre Schirmer Károly ? Dühében leihant a Dunához s bele akart ugrani. Csak egy Schitd nevü rendőr korai beavatkozásának tulajdonítandó, hogy nem ugrott bele. Eddig szól a dal az öt ugor-káról éz a bécsi kolbászról. — Megkerült pnstaszálHtány. A bécsi postaigazgatóságot nagy mértékben meglepte egy beérkezett postaaxéllitmány , melyről már egészen nyugodtan hitték azt, hogy a tenger fenekére vándorolt. Tadlavevő, hogy a mult évben a „Címb-riaa személyhajó Hamburgból New Yorkba menet elsülyedt, Ásatások legragyobb része a tengerbe s ami holmi a hajén volt így az össtes európai postaküldemények mind a vis alá vándoroltak. — Az Osztrák posta néhány hónappal azután kártérítéseket fizetett a küldőknek és senki többé a maga küldeményének megkerülését nem hitte. S íme a német postahivatal most megküldi as egész szállítmányt. Angol halászok akadtak rá s mint becsületes megtalálók, átadták a hatóságnak. Az angol kormány elküldte a szállítmányt Berlinbe, a honnan minden egyes darsbot küldője keséibe jattattak. — Magyar ember török rablók kezei közt. A smyroai lapok írják : Néhány év előtt Kosza Sándor magyar kereskedő családjával él egyetlen fiával, ki basájában as asztalos mesterséget taaulta meg, Smyrnáb a költözött, hogy mint ügynök keresse kenyerét. Az atya nemso kára meghalt és az anyát fiaira bisty&A fiatal Rózsa lelkiismeretesen gondoskodott elaggott anyjáról. Néhány nap előtt egy este átsétál Develikvi faluba, rablók megtámadták és a negyek közé cipelték. Más -nap anyja levelet kapott tőle, melyben írja, hogy a rablók lefejezéssel fenyegetik, ha nem tesznek le erte tizekétezer franknyi váltságdijat. Az Özvegv az osztrákra agy. fŐkonzu\'hoz folyamodott oltalomért. — A tébolyodott kórház igazgatóság. Egy Weissber, szül. Rosenblum Leni nevű 22 áves asszonyt azállíttottak be Sztropkó-Polena zempléomegyei községből a Rókuz-kőrház megfigyelő osztályára. A nő hozzátartozói által előmutatott szegénységi bizonyítványban az illető község elöljárósága arra Kéri a „tekintetes budapesti tébolyodott kórházigazgatóságot, hogy méltóztassék ezen négy kiskorú gyermek édes anyját a budapesti tébolyodott kórházba befogadni és Őtei szegénységi ügyben ápolni. — Buzgó zarándok. A pápa egy Lovas dovszki Jóssef nevü lengyel parasztnak adott kihallgatást, aki Varsón tul hat van mf[dre eső falujából gyalog jött egész Romáig, hogy láthassa a kátholikas egyház fejét. A jámbor paraast hánom hu alatt tette meg a nagy utat. A pápa, ki; ez a buzgóság nagyon meghatott, elbeszéltette magának a paraasst által az utazás részleteit, azután megáldotta a zarándokot és két emlékérmet adott neki. A paraszt hazafelé is csak gyalogszerrel in-dal 1 SU8Z08K8TT8DIK fiVTOLYAM •ZALAI KÖZ1ÖSÍ NOVEMBES 18-án 1885. Á betűszedő feltalálója meghalt. El temették > Kékns-zorház h.lodaa hiiibol • betuazedígép feltalálóját, K«-veadi Dániel pépéesme\'rnököt. Kevéo ember TU, ki félszázadig tartó élete alatt oly nagy tehetségnél adta volna jelét a mégis oly nyomorultan, csaknem ében kelietthalnia, A Szilágyságból származott, uri nemes családból; korán jutott árvaságra s tanulmányait be sem végeeve 1848-ban honvédaak állott be. As ötvenes években hotzákesdet a beluszedó-gép megalkotásához, melyre ráköltötte összes vagyonát. A fővárosban élt, elvonultan, kevesek által ismerve, mert Kövesd! büszke, tartózkodó ember volt. Találmányainak száma ötvennél töbre rug. Legnevezetesebb mozdony fékezője és csatornaásó gépe. Betűszedő gépével egyszer dr. Kemény Gábor előtt is tett próbát, ki államsegélyt ígért neki, ezt azonban soha sem kapta meg és elhagyatva, nyomorban halt meg szegényes lakásán a budai Alagút utcában. — Felpofozott kormányzó. Ir- kutskban Aoncsin, kelet Szibéria főkor-mányozója számos kérvényzót fogadott, a többek közt a nihilista Neustwiew köz-igazgatási hivatalnokot is AnucsinNeust- \| vriewet oly goromba szavakkal illette,! hogy ez két hatalmas pofonnal válaszolt. Aoucsin Tolatoj belügyérnek sÜrgöny-sött, eszközölné ki a császárnál, hogy Neufltwievfflt rögiönitélő bíróságilag kivégeztethesse. A cár Nabokow ellenzése dacára, megadta az engedélyt. Nagyon titkolják ez ügyei. — Vallásos férj. Feleség. Ha a templomba mégy, ne felejts ki imádból ! — Férj. Ne félj, mindennap imámba foglallak. — Feleség. Hogy-bogy. — Férj. Mikor a „Miatyánk"-ban e szu- \| vuk hoz érek : ,és szabi-őrs meg»agono-jszokióí" mindig rád gondolok. — Az özvegy vigasza. Az életben kissé kicsapongó férj özvegye igy szólt zokogástól elfojtott hongon a temetés után: ,Egy vigaszom maradt csupán . . . most tudom legalább, hogy ezentúl hol tölti éjeit — Darázs Miska, mint a párisi „Figaró" irja, a mnlt csütörtökön adta első hangversenyét Parisban, a Hetz féle teremben, hol csakis a legelőkelőbb művészek szoktak fellépni. A Figaro ezt a következő híselgő szavakkal tudatja olvasóival: „M. Darázs Miska, a hires ma-gjarkarmester, ki első párisi szereplésekor 1878 ban oly nagy sikert aratott, tizenöt tagból álló csigány bandájával ismét ide érkezett. — Betörések Várpalotán. Várpalotáról as a hír, hogy ott a betöréses lopások napirenden vannak. A legutóbbi időben is nem kevesebb, mint tíz betörés történt s nincs már magtár, melyet ki nem raboltak volna. A napokban Vesszei Ignáci raktárát rabolták ki, e ho 8-án viradóra pedik Bernátéra Lipót magtárának utezára nyíló, kereszlvassal és vas-táblával ellátott ablakán akkora nyilast készítettek, hogy ezen egy nmber kényelmesen ki és besétálhatott. A magtárból busát éi lisztet annyit raktak fel. amennyi épen tetszett nekik, minthogy az egyetlen bakternek esaeágáhsn sem volt a „mankát" megakadályozni. — Dugonics szülőháza—korcsma Szegedi lapok köztik azt a szomorú léayt, hogy Dugonics Andrán szülőházát a Tulajdonos korcsmának adta ki. A házat a szegediek kegyeiele márvány emlék-táblával látta el s nőit épen e fölött leng a cégér, a házban pedig késő éjig trágár orditotás hangzik. A Szegeden alakuló Dugonics irodalmi társaság utja elé nem a legelösékenyebhen világit es a kegyeletel sértő botrány Vasúti menetrend. Érkezik. Béggel. Inam. Sopron IV. t Pragerhof P. v Bares V. v Buda P. v. Bélben. 16 Bada Ujhely! Buda Pragerhof Barcs Buda IP. v Pragerhof P. v. Sopron V. v Bare» [V. r Éjjel. 51 II Pragerhof 28 I Fiamé 38 I Buda 19 I B. Újhelyi P. 4 48 5 10 6 — 6 15 7 15 I 2 _ ! 45 2 55 1 s — 10 54 11 4 ! ! 50 Ii s Lap vezér és ki-rdó: SZÁLA Y SÁXDÖR Felelős szerkeszd : TASS ÁLMOS. Laptulajdono: WAJDITS JÓZSEF. tos és gyors hatása & a.n&en8tt nagyra becsalt és gyógy erejűnek bizonyult Hpitswe geriet) növény hői kést alt I nitmsericiKziKáfc •J (Bonbons,) Schmidt Viktor ét Baltól Bécikea, köhögét rekedtaég, elnyükáaodás ?8 huralEi elles Valód i ir i ti il t é g b c e etek a g y 6 g 7 tir ¦ k b a n 1061. 2—11. [sztragon Mustár szab. csomagolás Schmid Viktor és fiai bécsi különlegességi üzlete, belföldi biteleaitéaael valódi minőségben a gyiri védjegygyei ellitvi V, V, éa >/j kilós ttve-gekben kaphaték minden fűszeres különlegességi y üzletekben 763. 8—26. = 5 lsghirnevesebb orvosa Európának:, kiknek bizonyítványai már közre lettek bocsájtra, rendeli a Popp-féle fogszert, . fogak és a száj reVzére a létezSk legjobbikát! Számos bizo- érdem érmek nyitvány a lafv^MmkMe^bBsS kt-elsö orvosi te-%Mf állításokról kintélysktól Harmincz évss át jósak bizonyait Anatherin szájvíz. Dr- Pspp 1. G.-töl cs. kir. adv. fogorvos Bécsbefi, I. Bognerg&sse 2. Gyökeres gyógyszer mindennemű fogfájás ellen, mint szintén a szájüreg ás a foghns mindennemd betegsége ellen. Jó:, ak bizonyult mint Öblögető >-» = IvU as idült torokbajnát és Dyphte-QfJ^Í ritisnél. Megkönnyíti a fognövéat gyeriaekeknél és nélkül ölheti en az ásványvíz ivóknsk. — 1 nagy ps-laexk 1 frt 50 kr. 1 közép 1 frt és !1 kicsi 60 kr. Növényi fogósra rövid használat után a fogakat vakító fehérekké teszi, anélkül, hogy azoknak ártalmára volnx. Ara dobosonkint 63 kr. Aiataerln fofpssztsja, fivegiaelen- czékbon 1 frt 22 krral, jónak bizonyult fogtijitiW) szer. IllataS fsopastája. Rövid használat ?tán vakító fehér fogak (természetet) és m&fogak ápolására és a fogfájás megszüntetésére. Darabja 36 kr. Fsf ólma. Igen gyakorlati és legbiztosabb szer a lyukas fogaknak 5 oó lm órására Ára dobozonkint 2 frt 10 kr. a dr. Popp orvosi nővenyszappan kitBno pipereszer a i&mör, köteg, a m aj folt és szeplő ellen, a tiszta, Üde arczbSr előmozdítása és .\' . ... ára az atka, pörse-nás, tisztátalan arezbór, kelések ellen. — Darabja 30 kr. A t. cz. közönség felkéretik világosan Popp es. kir. ndvari fogorvos-féle kiszit-ményeket kérni, s csak olyanokat fogadni el, melyek saját védjegyemmel vannak ellátva. Kapható: Nagy-Kanizsán: Belas Jézs. gyógysz. Prágsr \'B. gyógy. Fesselhofor J. Sosenberg F. Bosenfeld A. Alsó-Lendván: Kiss B. gyógysz. Harcxalíban : Kiss István gyógysz. Muraszombatban! Banócxy A. gy. Keszthelyen: Brano P. gyógysz. Ztli-Eger-sxegea: Hollósy gyógysz. Rarádon : Eoch-lits István gyógrsa. Tapolcaan: Glazer J gyógjts. Bihnegbes]: Sumborszky L. gyógy. "Perlikon: Sípos E. özvegye gyógysz. Nzgy-Atád: Pfisterer ÍL gyógysz, Nagy-Bajomban : Zlaosky M. gyógysz. Csurgón : Piacbaer F. gyógyer. Csáktornyán: Gönc; L- CTOgysz. Nemes-VidoE : K-st I. gyógysz. Kaposvárott: Aztgusztin L. gyógysz. Babó-cbay K. gyógysz. Bsigstrárott: Salamon 1. nógrswréaznél. 1074 1—3 te- Mi © o »-H 2 «Ä - ! ^ él Helfy B. látszerész Nagy-Kanizsán. Műhely és raktár: Fíotcza, takarékpénziár-uteza sarkán. Ajánlja dústartalmu raktárát finoman csiszolt szemüvegek-, orrcsiptetők- es Iorgiiettekból, Üvegek egy szemre, valódi hegyjegeczekből és ólomüvegekből arany-, ezüst-, teknosbekacsont és aczélkerettel, heogerded szemüvegek astigmatismua, hasábosán köszörült Üvegek Strabismus (sandaság) ellen, hályogüvegek, (a Szem-Üvegek csakis a láterő pontos megvizsgálása ntán, — mi opto\' méterrel es Jäger tanár lrs-lőptékével történik, — árnsittatnak el) Loodona-Mock védóüvegek, melysk az élesen betóduló világosság tói a szemet megóvják, minden szint természetileg mutatnak. Színezett szemüvegek gyuladt és ideges szemek számára. Lunettes invisi-biles (látbatlan szemüvegek) aebromatikus távcsövek, színházi látcsövek, tábori csövek, mikroskopok, tommntatők, látszeré szeti tükrök, megvizsgált hő es légsnlymérők »neroi Barométer (csak legfinomabb faj tu,) W^T legújabb találmányú orvosi maximal-hŐmérők, varázslámpák, camera obseura, alkoholméterek, folyadék-mérők, iránytűk, építészeti szintezők, vismértékek, műszerek mérnöki-orvosi-, gyógyszerésseti és iskolai használatra. A szemüvegek orvosi rendelet után 24 óra alatt csiszolhatok. Minden e szakba vágó javítások gyorsan és jutányosán készíttetnek el. Házisürgönyök 3 évi jótálás mellett a legolcsóbb áron állítatnak fel. »i1111111111 in 111111111111 HIRDETÉSEK. BERGEB orvosi «*! ü KÁTRÁNY-SZAPPAN A Jtjt orvosi teki ntélyek által ajánlva, a legtöbb európai államokban a legna-jQ# gyobb hatássm használtatik Ujg mindennemű bőrkiütések ellen, kQlSnöseit idolt és s&mórok, rOh, ótvar és\' élSdi kitltések, ngyizínte veres orr, fagydag. ízzé láb, fej- és szakálypikkely, Berger kátrásyszappan 407o •akatrányt tarUlmaz és igen el kfllBnitendlt x más forgalomban \|P\| levő kátrányszappanoktól. A csalások elkerülése végett kéresék világo-flj Sjf san Berger katrány-szappana és ügyeltessék az ismert védjegyre, g Askacs bórszenvedéseknél a kátrány-szappan helyett hatással használ-utik am BergBr orvosi tátráiiy ken-szaBDana és «on estiben, ha ea sankségéltetne, ngy kéressék csakis a Berger féle kátrány kén-szappan, minthogy a külföldi ntánzások eredményte 802 20—34 len készítmények. Mint gyengébb kátrány-szappan mellőzésre minden tisztátlanság a bőrön, bLr- és fejkiatések gyermekeknél, valamint eddig elérhetetlen szépítő moasdás és fűrdó-szappan mindé onapi baszaálatra szolgál BERGER GLYCERIN KATRÁNY-SZAPPANA mely 35% Glycerint tartalmai éa finoman van illatniitra. aj. Minden fajtának darabja 35 kr. utasítással együtt. ^ FteétUjaél: HELL a syónyszeréaznéS Trappábu. RakUrak: Kéazletben Tan minden európai gyógyaaertárbau. Fóraktir Jiagy-Eani-aaa aaimára: PRÁGER BÉLi ia BELDS JÚZSEF fyógysureaieitnél. tamnxam^xx Bőr, Bőr, Bőr, minden minőségű, csipeszek, könyvkötők, erszényesek, kocsigyártők, szíjgyártók, kárpitosok, saücsök, kestyüsök stb. bérmentve portán, valamint egyes darabok is küldetnek a legolcsóbb gyári árak mellett a megrendelő kívánat és szükségletéhez képest. I vad czikk magas csizmaszárak minden nagyságban meddig x készlet tart, olcsón jót. Öszbőr tisztító (Putsleder) üzleti és házi használatra, türölgetés és tisztításra 10 krtól feljebb. 1085 4 — 4 LEDERHAUS, Befliiiayer & Go. Wien, S>efanplalz. Goldschmiedgasse 3- BJn= Se 00 w 2 asssssi 2 B • n <Ö «a^ a l-aUF IS 1 I \|.? a se L - B ä e BP 1 I 5.1 O ~ % i lis- Ed ajr " kii » r-t o 5 i-^ O ~ 3 ? a B 5 SBBBSSSSJ CD Hirdetmény. Nagyságos Palini Inkey család tulajdonát képező ihá-rosi nagyvendégfogadő, bormérési jog és a hozzá tartozó hns-vágással f. 1883. évi deczember hó J.O én d. e. 9 órakor az ihiros-berényi arodalmi irodában nyilvános árverés ntján a legtöbbet ígérőnek 1884. évi április hó 24 tói három egymás-ntáni évre haszonbérbe kiadatni fog. Az árverezni kívánók tartoznak az árverés napján 250 frt bánatpénzt befizetni. 1094 2 -2. Iharos-Serény, 1883. nov. hó 6-án az urodalmi tisztség. Dr. Meidinger tanár ur által feltalált ?8 felügyelete alatt működő gyár Meidinpr-kályhák 995 14-15 előállítására Legjobb JeltörSlfiUö szelelövel eüátott kályhák. HEIM H. Felső Döblingben Bécs mellett. RAKTÁR: Budapest, Thonet-udvar. Raktár: Bécs I. Kartner irt 42- Ezen a legegyszerűbben igazítható rendszerrel biró, rógtön fülö, s gyorsan átmelegüló erővel bíró s kis tért foglaló kályhák — csekély fűtőanyag szükséglettel elláthatók — a benct lévő tűz tartós kezelése egyszerű — minden tisztogatás nélkül — továbbá nem tapasztalható ennél a gyors füles által okozott égető forró melecség mint más vaskályháknál. - Legolcsóbban tflzelhetó kellemetes melegséggel. Tüzelhető egy ilyen kályhával 3 szoba — de kapható olyan is, mely az egész lakosztályt átmelegíti. A gyár védjegye a kályha ajta- HE1D1MSER-ÖFEF jánál a belső felén látható. I^-H. H E 1 ül ^\| 8SF~ Ut&iizásokiól óvjuk. Átnézeti a képes árszabály kapható közkívánatra dijmenteaen Meidinger kályhák és házi eszközök gyárában. QQOOOÜOOOOOODOOOOfJOOOOOOOOQC ^ Üzlethelyiség változás. Kellel* Mátyás czipéss jyagy-Kanfzsán. PŐtár, ezelőtt STBKM és CLKIN arak fOszerkereskedése mdlet, — most sz urod épOletbea WEISER J. C. ar vaskereske- dése mellett, ajánlja a n. é. kÖEÖnségn«k c z i p é s z - ü z i é tét, amelyben mindennemű uri-, női és gyermekezipők a legújabb divat szerint külföldi bőrökből vagy egyéb kelmékből a lehető iegju-tányosabb árért készít. külSnSaen ajánlom ügyeimébe a vízhatlan caiamizkal frnmrai talppá\'. Kész raktár mindennemű czipőkből. Biti-, lakodalmi\', valamint más, hasonló alkalomra szükaéges czipík 10 óra leforgása alatt készületnek el A n. é. közönség szíves pártfogását kéri legmélyebb tisztelettel Keller Mátyás, czipéBz. 1061 4-* iooooooooooooooooooooooc Wajdits József könyTnymdij&ból Nagy-Kanizsán. 55 •NAfrYMZI8A, 1883. november 22-én. 33»1U: szám oe.:,red ím -. Boy • 10 kr. HIRDETÉSEK ¦i bcaibos petitsoroan 7, másodszor fi ¦ minden további sorért í» kr. NYÍLTTÉRIJÉN •nronként 10 krért Tétetnek lei Kincstári illeték minden egye hiráa-téiért 30 kr. fiif.tnndS. KÖZLŐIT. Huszonkettedik évioiyam. nyek a szerkesztőhöz, zn-agi részét illető közlemények pedig a kiadóhoz bérmentve intézendölc: NAGY-E AN IZS A BénnentsGea levelek csak ismert mnnkatarzaktél fogadtatnak ol. KiHirntok viasza, nem Wiildetafk .NftgT-ktDirsai 6nk. tttíoltó-egylef, a „zalamegyei álulános taaitótestüleCV» „nagy-kawzsai kisdedneveló egyesttlet", a „nagy-kanizsai tiszti Önsegélyző ssftvetkezeta „soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai kalválasztmánya", s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Hetenkiní kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Vándor-államok az államban. (E. V.) Társadalmi fegyverekkel és politikai hatalommal szokás áldozni az olyan társadalmi fractiot, mely az államban államot akar alkotni. És ez jól is van igy. Az a csodálatos, hogy mind a mellett Tannak ilyen emberiségi töredékek, melyek egyetlen néphez vagy nemzethez nem tartozva, törvényeket nem imerve, külön fejedelemség alatt, mis törvényekkel és szokásokkal élve, sehol állandó hazát nem alkotva, egy-egy vándorló államot képeznek a törvényes államban. Ezek a vándorló-czigányok I Egyre vakmerőbben, egyre sűrűbben tűnnek fel, különösen a Dunántúl. Mintha mindannyi Pannónia téréin adna magának találkozót, mintha itt találnának az egész világon legtöbb ellopni váló tyúkot, lovat s elrabolni való pénzt. Nincs hét, hogy rólak vakmerőbbnél vakmerőbb dolgot ne lehessen olvasni a lapokban. Csak a minapában ölték meg a legvérengzőbb kegyetlenséggel az utánuk küldött két pandúrt Gyór-megyében, s nyomnkba máig sem lehetett jutni. A múlt hetekben vívtak egész harezot Inotán az egész faln népével, s ők vonultak győzelmesen tovább, sem foglyot ejteni közölök nem birt, sem Oldozni nem merte őket a faln népe, bár kaszákkal s puskákkal volt felfegyverezve. S hetenként olvashatják, miként épen ma is, hogy népesebb községekbe is bemerészkednek, s miként a napokban, tőrtént Vámos községben Veszprémmegyében,délutáni órákban, nem is éjjel, merészelnek mar rabolni, s gyilkolni. A kisebb lopásoknak pedig se szeri, se száma. Nincs megyénkben 1»B, a melynek majdnem mindenik zámában általuk elkövetett lopásokról ne szólana az ének. Hogy a vásároknac valóságos rémei, az köztudomású, s nem is múlik el vásár, hogy egyet-kettőt közölök nyakon ne csípjenek, míg öt-tiz felös-meretlenttl lopódzik tova. Lótolvajlásban való virtusok is mindenki előtt tudva levő. Már láttukra is önkénytelenül ötlik eszébe az embernek, ugyan hol lophatlak ezek megint s ha már messziről látja őket jönni, őrzi tőlük a háza táját, mint a ragályosoktól. S ők vándorolnak, kóborolnak tova, semmit sem hagyva biztonságban, 8 a mi ludra. tyúkra, ennivalóra útközben foguk fáj, márkákba kell annak jntnia. Nem bántja őket legkevésbé sem az, hogy mint például megyénkben csak a mult hó közepén is, a rajtavesztett czigányokat a felbőszült népség agyba-főbe véresre verte, — holnap ugyanúgy fogják mesterségüket űzni, a férfi kint a sátor alatt üstöt foldozva, a nők bent jövendőt mondva, s minden kezük ügyébe kerülőt ellopva, — északa pedig közösen rabolva. Elóindiábúl keltek vándorútra — kiűzetve onnan hatalmasabb szomszédok által — a czigányok. Magyarországba a tizennegyedik század vége felé értek el. 1370 ben már határainknál állottak Erdélynél, s «i évben az oláh vajda már negyven cigánycsaládot ajándékozott a Szent Antal kolostornak. Lassankint mind-tovább hatol tak. A tizenötödik- század elején már Gara Miklós nádor ajánló levelével Németországban tűntek föl, s 1422-ben Bolognában vannak már 8 hivatkoznak arra, hogy magyar földről jöttek. Azóta a kerek világon mindenütt szét vannak szórva, legtöbb tartózkodik azonban nálunk, \' s számuk utóbbi száz év alatt különösen felszaporodott hazánkban. A 1 József császár által 1780-ban elrendelt népszámlálásnál 43.609 czi gányt irtak össze, míg az 1380-iki népszámlálás 79,393 lelket matat ki. A valódi szám azonban még ennél is nagyobb, mert ezeken kivűl meg 15,010 ember vallotta, hogy anyanyelvén srivül a ezigáuy nyelvet is beszéli, már pedig, mint tudva van, elenyészően, csekély azoknak a száma, akik nem czigányok, de a czigány nyelvet beszéli s. Ezek azonban bizonyára azok a czigányok, a kik városokban, helységekben végleg megtelepedve, mesterséget űznek helyhez kötve, vagy zenéléssel foglalkoznak, közéje olvadva a többi népességnek s letéve vándorlási hajlamaikról. Ezek bizonyítják legjobban, hogy le lehet küzdeni a kóborlási vágyat, mely velük születettnek mondatik, — van szép számban városunk, hol emberemlékezet óta meg vannak telepedve a czigányok számos családjai az úgynevezett .czigánysoro-kon", — ott élnek, ott balnak, s bizony nem kívánkoznak ki a szabad barangolásba, a szekér alatti alvásba. Ezek példája mutatója annak, hogy a még mindig kóbor törzseket is lehet rendes lakhelyhez lekötni, ha vérükben van is az or-szágut-járása, ki lehet azt űzni belőlük, csak helyes, csak czélhoz vezető rendszabályokat kell ellenök foganatba venni. Gyórmegye a területén s közegén elkövetett kegyetlen gyilkosság alkalmával felirt az országgyűléshez, megküldve feliratát pártolás végett a többi törvényhatóságoknak is. Felsorolja benne a módokat, előszámlálja az eszközöket a melyek mellett a falusi népség valódi ostorcsapását, a rablóvilág megnjitóit képező kóbor czigányságot egy helyhez kötve ár talmatlanná előbb, azután pedig hasznot hajtó, becsületes, kenyerét tisztességgel megkereső népévé le hetne tenni e hazának. Erőszak alkalmazása nélkül azonban ez mind nem történhetnék meg, de gyengédséggel velük nem is lehetne menni semmire. Kényszerrel letelepítve őket egy helyre, oda száműzni őket végleg, — elvenni tőlük gyermekeiket, s mesterségre, inasságra adni őket a legkülönbözőbb tájakra, becsületes mesteremberekhez, — Uy eljárás mellett rá lehetne őket szoktatni tisztességes életmódhoz, 8 elszoktatni őket hibáiktól, melyekkel csak az egy helyben lakó, tisztességes kenyérkeresettel biró fajrokonaiknak okoz nak hírűkben kárt. Egy ország sem engedheti meg azt, hogy határain belül egy barangolásból s köztudomásúlag főképen lopásból, rablásból élő nép — a külön államiságra majdnem szabadalommal bírjon. Ideje, hogy ez belőle minden eszközzel ki is irtanék, Hirdetmény. Zalamegye r>rvéay hatósági bizett sága f 0 1 y ó 1883. évi n o v e m-bm bt 26-á n d. e. 10 órakor Zaia-Egtjrszegeo a megyeház nagy-termében rendkívüli közgyülégt tart, melynek tüzetes tárgyat kepezendi : í. Az 1884. évi közmunka beosztás és ntepiteszeti terveiét megállapítása. 2. Az igazoló választmány jelentése a f. évi november hó 8 án megtartott pét-válaazlások eredményéről és a legtöbb adót fizaiíik névjegyzékének kiegészítéséről. 3. A megyei ár-.-: pénztárnak 1878 — 1879—1880. evrol szóló számadásai és az állandó választmánynak „zen számadásokra vonatkozó véleményes jelentése. 4. alispáni előterjesztés a folyó év végével megszűnő megyei foglárság iránt. ő. A katonabeszállásolás terhének ara nyoa megosztása ozéljából alkotott megyei szabályrendelet 1. és 4-ik szaka-ssai értelmében az 1884 évre szükséges megyei katona beszállásollási pót adó összegének és az ezen alapból kifizetendő napi kártalanításnak megállapítása. Miről a törvényhatósági bizottság tápjai tisztelettel értesitetnek és szives megjelenésre felkéretnek. ZalaEgerszeg, 1883. november hó 16-á.. GLAVINA LAJOS a. k. főispán. Sazgasági egyletünk missiója. Naponként olvassuk az országos lapokból, hogy a vidéki gazdasági egyletek mily élénk tevékenységet fejtenek ki s fokozott buzgalommal hatnak oda, hogy a gazdászati viszonyokon a körülményekhez képest segítsenek. Nem mondhatjuk ezt a zalamegyei gazdasági egyletről, mert ha a mi egyletünk némi tekintetben — bár igen csekély — életjelt ad is, nem fejti ki azt a tevékenységet, mit egy ilyen vidéki egyletnek, főleg ott, hol kiválólag gazdaszattal foglalkozó lakosság van — kifejteni kellene. A gazdasági egyletek hivatása igen fontos, s hogy mily mértékben hathatnak saját vidékük gazdasági viszonyaira, azt a virágzó más vidéki egyletek által elért szép eredmény fénycsen igazolja. A vidéki gazdasági egyletek tevékeny működését tűntetik fel ama kisebbkörü gazdasági kiállítások, versenyek, melyek évenkint tartatnak, meljek ezáltal igen jótékony hatást gyakorolnak vidékük gazdászati viszonyaira. —- A jelen nyomasztó viszonyai inkább megkövetelnék e működést, mert nagy szükség volna rá. Az a bureauszerü működés, mit folytat, nem arra való, hogy élénkséget éleszszen kebelében, s a miniszteri rendeletek, utasítások, útbaigazítások stb. hivatalszerü elintézése nem életjel, e rendszer folyatását meg kelleni szűntetui, s practikus uton haladva kellene a küzdtérre kiállni. A gazdasági egyletek működése akkor fog kiható eredményt TÁRCZA. _ 7_ Banaf.-dalok. 1l Síivárváoyeaio faáraiaxeseppbSl Elillanó lenge paiaT,r\'"^"N Sxerelem vsdróssáj ábol \\ Bú, gjotrelem tövisig. Piros ajkad megrepedt szír S bfivBs esékja latiú méreg, Mosolygásod fajé átkom 3 koporsóm az ölelésed. EL áti lett volna nékem egykor A jakodról csak egj szó is, H» nem édes reményt nyújtó 8 réméin! nem biztató is. Mi lett volna, hogy alStted Szerelmedért tajték térdet, D« aa a saé ajkadon halt Megöli a nevetésed. RL Hull a levél, ball, hulldogál. Ball a könojem, a szivem Áj, Obi aa a köcy égy fáj, égőt, Hej 1 meg a te hűtlenséged. Bzervttelek, szeretlek is, Ha a smvad megeiegtad la, 8 szivén minden édes álma Tied kedves, karnis lányka. Hej: szerettél, de szerétéi. De megcaaitál, de megveiél . . . Megtvooeájtosa minden vétked (i)QlDlni ki tudna téged ? rv. ktesirmbn jatsz néha, néha Tün3 lány kint k •évesem, Haloványabb leaa az áronom 8 nézz tndjn .mért senkiién. Ilyenkor nig fényt kap asemem Mit már-már a köjjy kiüt; Ohl ha tndnád szép leányka Nem aa már a lét mi volt. Virágos kert volt a szivem, Dísze meg a rozsa t5 8 Istenem! mi lett belelem ; Bú* szomorú temető. 8 ott nyagossnnk egymás mellett Szótlan, némán csendesen; Fájdalom bú, sötét átok, Stép remi. vek, szerelem. V. Csendes a táj hallgat régen, Hála alkony van az égen; Fülmilecsko a bokorba\' Azt dalolja, art zokogja: Sirhalom az imádságom Virágos zöU réten járok 3 illatosé kis virágok Elaltató halk danában: Azt sntogják búsan, lágvan Sírhalom az imádságom. BATKY LAJOS. Az ágról szakadtak. — Beszély. — Irta: Szalay Sándor. (Folytatás.) in. Egy esztendő, muH el. Ez alatt az egy év alatt nem történt semmi különös esemény. A ,Polyli" csendjét nem zavarta semmi. Elmentek a napok munkás békében, az éjek békés álomban. Bögötei uram eljárt uorgatmsan meglátogatni keresztfiit; e mikor az est közelgett szépen buciit Tett. Aa emberek száján mégis egyre tovább vándorolt a hír, bogy a Potylinak kísértete van í de nagyon jámbor. Való- színűbb, hogy Büket is, meg vak is. Ha valaki sajt fit körülötte nem hajía, ha közelébe megy, látja. Valami két esztendővel előbb egy süket koldusasszony balt meg; nyilván az jár föl a másvilágról. Mikor meghalt, már a szemei is meglehetős rosszak voltak; ugy lehet odaát teljesen elvesztette ssemevilágát a a mennyei fényességtél. Igy bolyg föl ejfelente most a kettes isten csapással. Igy magyarázta ki est az iskolázott nép bölcaesége. Ée miután az az öreg koldusasszony életében is igen-igeu jámbor teremtés volt; hát a lelkétől se féltek. Valami nagy teher nyomja szegénynek lelkét; nyilván a molnárnak akarna valamit mondani. Hadd járjon, keljen í Majd egyszer csak megszabadul airból üző terhétől. Hanem azon különösen megütköztek többen, hogy mért jön aa csak minden második éjjelen föl, Ha jóravaló kísértet, hát akkor mért malaszt el egyetlen éjfélt is?l A bátrabbak azután azt is megtették, hogy 15—20 lépésnyi közelbe mentek a kisértetbes; visszahajtották a léleg setöket és füleltek nagy lelkiismeretséggel, hogy nem mondja-e a szándékát? Ezek azután tisztán látták: mint, bájol es egészen oda a molnárék ablaka-hoz; a szemei ágy villognak, mint a tüzes vas; majd sir sogok, mintha való ságos húsból vérből volna. Ezeket azután jól Kinevették, hogy mi képen tudnak ilyen országos bolondságokat vészelni; A. szemei villognak! Már hogyan villognának, mikor az bizonyos, hogy vak. Volt olyan is, aki még közelebb merészkedett, Ei már azután fölfogta szóból tudja, hogy valami gyerekről beszólt.. „E gyetlen gyerekem, édes, Paklim, ragyogó csillagom, drága mindenéé-geml... Hol van a te apád?" Ezeket mondta szorul szóra. Aki hallotta, esküt tesz rá mind a tiz körmére; ráadásul a nyakát is levágja, ha es igy nem lett elmondva az utolsó szóig. Nem kellet ennél több az embereknek. Mit akarhat hátas aBzeginy koldusasszony a Gondoeég fiával, a Palival ? Egyetlen gyerekénele nevezi; azotán meg olyan ostoba dolgot beszél, bogy hol van az apja? Hát ott van a malomházban; töltet a garatra. Előfogták ast a szegény legényt, aki a beszédet hallotta jobbról, balról; kikérdezték tőről, hegyről, hogy jobban izzadt az attól, mit akármiféle lidérca-nyomástól. Ast tudták, hogy a falu legbátrabb legénye; hát holmi szoknyás kisértet nem csinál zavart a fejében, Mikor azután megbizonyosodtak mindenről, akkor kimondatott as ítélet, hogy az a kísértet nem a boldogult koldusasszony, hanem as valami más fehércseléd, akié as a parányi kis jószág. Igen is ez igy van és nem másként. Mindenki igy hitte ast el- Az a kísértet a gyermek anyja s most főijár sírjából éjente megnézni: miként bánnak egyetlen magzatával. Az apja meg valami kóborló ember lehet, mert ast kísértet létére sem találja még. Valami komédiás lehet. Á ssentmiklósi anyókák haditana csőt tartottak. A Tanács teljesen osztozott a közbitben. Úgy van as egészen. Nem is lehet másként Zaen Qoodotnó is csak olyan istenteremtése mit más asszony; ason is csak ugy meglátszik iatenáldás, istencsapás. De bá\' lehetett-e ason emberszemmel csak eb\'_,\' mákszemnyi jelet is látni, amiből as ember fia elgondolhatta volna, hogy magzatot bőid saive alatt? Nem, egy makulányit sem! Mórt látszik meg most? Mért nem látszott akkor semmi? Mert moet csak ugyan megáldá as Isteu, akkor meg nem. Isten tudja: mi útszélen szedték föl ast a kis ágról Bsakadt teremtést?! Be hát ki lehet as a kísérlet ? Ki a gyermek anyja? Csak ast tudhatnák meg valahogy; akkor majd as apját csak kifundálnák valahogy. Már mért [ninos itthonn ss a Péter bácsi ? A teljes világéletében hiree volt a kíaértetfogáaról. As issen egy nap alatt már megnézné a szeme kosit. De hát hol is jár az tislér-majsztram? Már egy két hónapja elment hazulról, senki emberfiának nem szólt az utj vége felől? Egyik napon azután annál nagyobb vala as öröm-riadalom, mikor egyik pár-\'.ús lány nagy sihálya fut hasa a mezőről, hogy jön aPéterbácBÜ Tiz perez alatt föl volt verve az utcsa; huss peres alatt talpon volt az egész falu asszonynépe. A tízenötödik peresben már uton volt \\ menet BögCtcsi Péter uram elé; aki távolról el nem bírta gondolni, bogy mi lelte ast a tengernyi asszonynépet és kit fog elseperni aa a fergeteggé nőtt vestedelem ? Nagy vala ál m élkodása, mikor látná, hogy ások feléje integetnek, különféle tostmozdulatokkal akarván tudtára adni, hogy Őt várják tárt karokkal. BögOtei uram már ama a csudára gondolt, hogy talán kipusztult a falu férfinemzetsége, s most öt mint megma A lap sxeDemi részét illető közlemé- HUSZONKETTEDIKE VFOLYAM. ZALAI KÖZLŐ N Y NOVEMBER 22-án 1883. létre hozni, ha az a practikus élet terén nyilvánul. Oly gazdag tér a gazdászat tere, hogy mindig találhatni alkalmat egyik vagy másik ágában valami életre való működést megindítani, s oly annyira hátra vagyunk sok tekintetben, hogy bizony sok van még, mit tenni szükséges volna. Itt is azt mondhatjuk, mint más tereken, — hogy ne várjunk mindent a kormánytól, utoljára minden téren a [kormány kezdeményező nem lehet, mert nem terjedhet ki figyelme tininden vidék, minden viszonyára, s mert továbbá nem is bir annyi szellemi és anyagi erővel, hogy mindent tevékenységet körébe felöleljen. Segíts magadon, az isten ís segít, e közmondás ide is nagyon beválik. Tegyünk saját erőnkből és saját iparkodásunkkal, mint lehet, s a mit már magunk erejével megtenni nem tudunk, annak érvényesítését bízzuk a felsőbb hatalomra. Egyik hibája egyletünknek, hogy igen aristocratikus szervezetű volt, e hibáját kezdi már levetni, mi szükséges is, mert a gazdászati téren e jelleg uralkodó nem lehet, s kebelében ne az aristocratiát, de & szakértelmet egyesítse, minthogy ez is az a tér, hol tevékenységhez, nem csak czim. hanem hozzáértés is szükséges. Ami egyletünknek csak saját múltjára kellene visszatekinteni, s elég erőt merítene abban arra, hogy a már megkezdett uton haladjon. Tér van rá és szükség is, vegye kezébe újra a vezérszerepet, s azt hisszük, nem fogja megbánni. Tegyen k. működjék, éleszsze az érdé-; kéltséget a gazdászati téren, rendezzen kisebb kiállításokat, versenyeket, hozza működésbe alapszabályaiban kijelelt Összes apparátusát, akkor azt hisszük, kivívja megint régi hírnevét. De nemcsak ezt vívja ki, hanem jótékony hatást gyakorol gazdasági viszonyainkra, s előmozdítja annak fejlődését, mert tessék elhinni, minden jóra irányuló működés megtermi a maga gyümöl -csét. — Szükségesnek tartottuk ezen dol-dokról épen a jelen ködös, homályos őszi napok idején elmélkedni, mert ez a legalkalmasabb idő arra, hogy az unalmas estéken magunkba térve, meghányjuk, ves. ük a dolgokat b előkészítsük magunkat a tevékenységre. Talán szavunk elhat az illetékes körökhöz is, s nem leend messze elhangzó, pusztába kiáltó szó. — TJgy legyen. D. S. Jegyzőkönyv a soproni kereskedelmi s i park un arának 1883-ik évi szeptember hó 27-ón tartott rendes közös üléséről. (Folytatás es vége.) I. A nagyra,m.kir.földmivelés-,ipar-, éa kereskedelemügyi minisztériumnak f. éri augusstus 4. 34.539 sz. a. kelt rendeletével véleménynyilvánitál végett leérkezett zalamegyei Páka községnek folyamodása, melylyel az állat, különösen a lótenyésztés termékeinek könnyebb el-árasitására való tekintetből négy országos vásárnak engedélyezését kéri. 207. Azon körülmény mellett,mert Páka községnek közeli környékén, jelesül Kerka Szent-Miklóson 4, Lentiben 7, Bánok Szeot Györgyön 4, Letenyón ő és Nován 6, Összesen 26 országos vásár tar-tstik évenkint, • kamara az emiitett kérvényt indokoltnak nem tekintheti és annak elvettetését javasolja. * II. A nagym. m. kir. földmivelés-, ipar és kereskedelemügyi minístenum f. évi szept. 1. 36.415 es. a. kelt rendeletével a kamarát arról értesíti, hogy a kamara 1882, évi zárszámadása átvizsgáltatott ésa mutatkozó 6817 frt 78V, kr. pénstári maradványnyal helyesnek találtatott, egyszersmind a nyugdijalap szaporítására a kamara által 5000 fnnak történt megszavazását helybenhagyván. 208. Tudomásul vétetvén, pénztárnok urnák a falmentvény jegyzőkönyvi kivonattal kiadatni rendeltetik. III. Ulvastatik 0 nagym. a földmivelés-, ipar és kereskedelemügyi m. kir. miniszter urnák f. évi július 28. 293. sz. a. a kamarai elnök úrhoz czimzett következő Inirata: „Az 1885. évben Budapesten tartandó általános kiálli-ás érdekében Sopronban kerületi kiállítási bizottság szer-veztetvén, a bizottság első sorban a kamara területén lakó iparosok érdekeinek előmozdítására yan hivatva, s ennélfogva a bizottság működésével kapcsolatos kiadásokat Íb legczélszerübben a kamara által tartom fedezendőknek". „Egész bizalommal felkérem ennélfogva uraságodat, hogy a kamaránál oda-hatni szíveskedjék, hogy ezen bizottság működésével járó egyelőre minden esetre csekély mérvű kiadásokat a folyó évre, mint rendbívüli kiadásokat ajánlja meg, jövőre nézve pedig a rendes költségvetésben ezen kiadások fedezéséről megfelelő módon gondoskodjék," 209. A soproni kerületi kiállitási bizottság működésével járó kiadásokra a folyó évre 150 frt ajánliatik meg. Ennek ellenében Dörfljr György és hozzá csatlakozva Kugler Henrik urak, beje lentik ason különvéleményüket, miszerint ők azon körülménynél fogva, mert kamarai czélokra csupán kereskedők és iparosok adóztatnak meg, a kerületi bizottságban pedig a mezei gazdaság is kép viselve van -f- az említett össseget csupán ezen bizottság iparosstálya, nem pe- radt szerencsétlen irmagot valami kitüntető állásba akarják helyezni, hogy neki adassék és rajta pőtoltaasék mindazon szerető gondosság, boldogító szeretet, üdvözítő jóság, amitől a többiek meg fosztva valának. Mikor azntán az asszony csődület tizenkét legelőbb odaérkező és egy szere beszélő Szinokától megtudta, hogy tulaj donképen egy kísértetről és pedig a Gondosak kísérteiéről van szó, akkor jol lehedte, őket, hogy jobb lenne a napi munka után néznének, mit ieskődnek, mindig a mások dolga után. A jóravaló fehércseléd ötvenszer pördit az orsón, mig egyet a nyelvén; háromszor kisöpri a hasa táját, mig észre veszi, hogy a szomszédja kapujában hat szekérre való istenátkozta tövis hever egyhatárbsn, Astán még abbeli rosszaiását is kifejezte a teremtés intézkedése iránt, hogy már mért nem lett takarékosságból és okosaiéból as asszonyok nyelve malomkőből, hogy nehezebben járna é? a malomkő asszonyi nyelvből, hogy sohase kapnék el. Ennél azután nem kellelt több Szent-Miklós érdemes aaazonnyainak; oda lett tőle -Péter bácsi becsülete. Előbb haza értek mint a Péter bácsi; ós mindegyik a háza előtt várta a jövevényt, hogy minden posta külön megvehette rajta a szégyené\'. Péter bú azután úgy járt tul az asszonyi tüntető jóakaraton, hogy egye nesen elment Gondosakhoz; ott ártatlan képpel akkorákat hazudott az utja felöl, hogy a jó Isten is mosolyra fakadt lóié, ha ugysn volt rá érő ideje azt a BÍmára gyalult hazugságot észrevenni. Annyira belejött a beszédbe, hogy Gondosok észre sem vették: mennyire tulmaradt Péter bácsi a azokon időn, Éjfélre járt as idő, mikor buesut vett; akkor Be ment haza, hanem azt mondta, hogy neki igen sürgős dolga van Kanizsán; elindult Kanizsa felé. Nem tett 200 lépest, mikor észrevette, hogy egy feléje jövő alak besurran az útról a szántóföldekre, hogy ne kelljen vele találkoznia. Egy darabig megállott, hogy merre tart az? Mikor látta, hogy a malom felé, oda szólt hozzá: „Ágnes, tel" Az alak egyssere megállott, Péter bácsi adott neki még egy boszintó szót: »Na szogám, nem ismersz?" Erre azután már úgy repült as az alak Péterhez. Selymes Ágnes volt, „Édes Péter bácsi, hol volt ilyen hoaszu ideig. Ügy fájt a szivem, hogy nem volt es alatt senki, aki el-eljött volna hozzám hírt hozni ssegény csillagomról. Lássa ugy hozzá ssoktatot ahhoz, hogy róla majdnem naponkint halljak: most nem bírtam nyugodni; minden második éjjel szabad vagyok. Alvás helyett minden éjjel kijöttem éa órákig elhallgattam, mikor egyetlen gyerekem föl-folsirt. Beszéltem hozzá a falon át, sírtam, sírdogáltam ott óraszámra." .Mindiárt gondoltam én, hogy te vagy as a vak és süket kísértet, aki aay.i szereteted nagyságától sem látsz, sem nem hallasz. „Hát észre vettek?" „Észre, de kilétedet nem tudják. Különben erről ne beszéljünk 1 Majd betömöm én a szájokat, hogy többé nem jut eszökbe arra gondolni, mintha as a gyermek Gondosoknak nem igazi gyer-mnkök volna. Hanem hát mondok én neked nagyobb újságot. Mit gondolsz : honaan jövök én most ? „De hogyan tudnám, Péter bácsil* „Hát megmondom, de jol megfogd az álladat] Bécsben, igen is: Bécsben, dig általán a kerületi bizottság számára szavazzák meg. IV- Ezen pontra vonatkozólag a titkár jelenti, hogy a kereskedelmi osztály össse nem ülvén, attól a közraktár ügyében jegyzőkönyv sem terjeszthető elő. Minthogy pedig a f. évi június 21. tartott ülés tárgysorozatának V], pontja alatt előadott és teljes tartalmában jegyzőkönyvileg felvett indítványa, az előre bocsájtott indokolás után oda terjed, „a t. kamara méltóztassék a magyar leszámítoló- és váltóbankkal való előreláthatólag sikertelen alkudozásukról iemon-dani és e helyett a helybeli pénzintézetekhez fordulni", — és minthogy ezen pénzintézetek közreműködése nélkül közraktárnak Sopronban való feléllitása lehetetlennek látszik, — ő (a titkár) a fent-emlitett indítványát a helybeli pénzintézeteknek nyilatkozatul megküldetni kéri. 210. A szóban .forgó indítvány a helybeli pénzintézeteknek azon megkereséssel határozatik kiadatni, miszerint azt figyelmükre méltatva, nyilatkozni ssiveskedjenek, vajjnn szándékoznak-e közraktár felállításában részt venni. V. Kamarai tag és szombathelyi lakos Zimmermaon Károly ur jelenti, hogy sok évi fáradozás után sikerült, ott vasárnapi kereskedelmi iskolát életbe hivni, kérvén ezen iskola számára 80—100 forint segélyt. 211. Ezen kérelemnek helyt adva, az emiitett iskola részére a kamarai pénztárból 80 frtnyi segélyösszeg Bza-vastatia: meg. VI. A kamarának 1883. évre előterjesztett költségvetése rendes és rendkívüli kiadásokra oszlik. Az elsőbbek 40 frt különbséggel, az eddigi költségvetés keretében mozognak és 12583 frt 80 krra rúgnak, mig az utóbbiak 1200 frtban állanak, mely összeg \'as 1885. évben Budapesten tartandó országos kiállítás okából és azon cselből is elóirányoztatik hogy abból ezen kiállítás látogatására fiatal iparosoknak segély adathsssék. 212. Ezen költségvetés elfogadtat, ván a nm. m. kir. földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minísteriumhoz jóváhagyás végett ason megjegyzéssel határoztatik felterjesstetni, hogy az öazszüksóglet az eddigi 2 72% os kivetési kulca alkalmazásával fedezhető. Ezzel a napirend kimerítve lévén, még következő ügyek vétetnek tárgyalás alá: 213. A mai ülés napirendjének kiadása után a nagym. m. kir. földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministe-riumnak f. é. szeptember 22. 40,938 ss. a, keit rendeletével, véleményes jelentéstétel végett még leérkezett győrmegyei Kóoy községnek folyamodványa négy országos vásár engedélyezéséért. Miuiáu Kény község közelében, jelesül Győrött 6, Csornán 4, SzL-Márton-ban 3, Póéren 2, Tóthen 2 és Héderváron 4, összesen 21 vásár tartatik, a vásárok szaporítása szükségesnek nem ismerhető, minél fogva Kóny község kérelme eluta-sítandóoak véleményeztetik. 214. Alelnök Kugler Henrik ur a magas minísteriumhoz intézendő oly felterjesztést indítványoz, hogy a közön még annak íb a kellős közepében. Palit kerestem. Megtaláltam a kópé\', hiába bujtatták el abba a rengeteg kaszárnyába, amelyik — elhiheted szogám — semmivel se kisebb mnit Zalavár megye." Itt azután egyet nagyoti köhintett Péter bácsi; ezt már egy kissé maga is sokallotta ugy utána gondolva. Ágneanak ez meg nagyon elég volt, hogy Péter bácsit agyon ostromolja kérdésekkel. Péter bácsi azután sok egészséges füllentés után elmondta, hogy milyen nyalka huszár lett abból a .gyerek-bői; csókolni vajé annak még a bajusza hegye ís; a Ferencz Jóska maga íb csak város-hajdu a\'nhoz képest. ez persze nagyon jól esett Áf.aes szivének; de a fő-fő kérdés az volt, hogy mikor jön haza? Már arra azután nem lehetett\' hazugsággal felelni. „Azt csak a jó Isten tudja, húgom! Hanem csak légy nyugodtan !" „De, ha megjó; hol talál meg engem?" kerde Ágnes szomorúan. .Van arról már godoskodva" — szólt atyai Önérzettel Péter bácsi. — GondoBné nem tudni mely napon less anyává. Most már két gyerek less. Én megígértem az én Pali fiamnak, hogy téged oda beszerezlek a gyermekek mellé. Ott azu\'-án bizonyosan rád talál," Szegény Ágnes nem szólt; csak megfogta Péter bácsi két kesét, megöntöző azokat könyeivel, elborította csókjaival .... Észre Be vették, mikor mind a ketten keservesen sírtak. Mind a ketten egyért. Egyért közös fájdalommal Harmad hétre Gondosokat családi öröm érte; Zsófi asszony egy egészséges Bég által használt postahivatali nyomtatványokra, miután ások ára megfizettetik, jobb minőségű papír Tétessék, mely indítványt elnök uratávirdahivatali nyomtatványokra Íb kitérjesstetni kívánja. A titkári hivatal utasittatik, a közönség által használt minden posta- és távirdahivatali nyomtatványok egy példányát, u. m. utalványt, szállítólevelet stb. beszerezni és a magas minísteriumhoz intézendő felterjesztésbe csak ason nyomtatványokat belevonni, melyeknek papírja a tett próba után silánynak bisonyul. Ezzel as ülés befejeztetett. Az elnök: MÜLLER PAULIN. A titkár: SCHINDLER FERENCZ. Tanügy. Két gyűlés. A zalamegyei ált. tanító testület nek sümeghi j. köre f. évi nov. 14 én; — Sümegh- és Keszthely- espereaségi rom. kain. tanitó egylet pedig 15-én Sümegben tartott Őssi gyűlést. A járásköri ülésen megalakult a járás segélypénstár bizottsága, működését 1884. jan. 1-én fogja megkezdeni, fizet minden tag évenkint 1 frt 20 krt. de a tag többet is tehet be; mindezt hét év multával kamataival vissza fogja kapni. Ne csak a tanulókat, hanem önmagunkat is szoktassuk takarékosságra I A megyei tanszermúzeumra évi Öt forint, Eötvös alap és országos árvabázra ssintén a kör pénztárából fog a választmány a ci ssa erejéhes évenkint utalványozni. A nyugdíj törvény revisíójaTóth Lajos mihályfai tanitó által elSterjesstve ¦— eléggé meggyőzte a tagokat, hogy e fontos ügy kellő gonddal lárgysitatik : Udvardy Ignács ur dolgozata szolgál ez úttal kiindulási pontul. 3 t»gu bizottság megállapodása fogja a megyei központhoz szelgáltat i. Bánfi Alajos rendes tag előadása, ki a népiskolában a ! pÓÜék kivonást és ezzel rokon rövidített elosztást tanításra ajánlotta, élénk eszme cserere adott alkalmat; érv, érv után — helyesnek Utáltatott a rövidített ssámi-tásnak falusi népiskolákban is megkísértess. Orbán Lajos ur, a villamosságról delejessógrŐI a villamos lámpa-, és teleph-honról, (kísérlettel be mutatott) elŐadáaa annyira leköté a hallgatók figyelmét, hogy as érdekes gyűlésből csak l/2 két órakor távoshattuuk oda, hova déli harangszókor szívesen Indulunk. Az egész gyűlés megérdemli, hogy Könnye József elnök és a részt vevő tagokról minél többssöri viszont látásra emlékezzünk és est ssivből kívánjuk. A kath. egyletben előadást nem tartatott, hanem Pozsogár Gyula végedi tanitó, mint esen egyletnek orsz. tan. gyűlési képviselője, saép irályban egybeállított részletes beszámolót olvasott fel. Pozsogár a neki asavasott jkvi köszönete\', méltán megérdemli. A kath. képviselők helysetét azonban as általános tantestületek képviselőivel szemben oly sötét ssinben találta ecsetelni, miszerint as ugy nem volna máltáuyos, sem helyes. As egylet jövő orsz. kép. tan. gyűlésen ís fogja magát képviseltetni. Itt láttuk a kerület esperessét ft. Páli János urat. leánykával örvendeztette meg férjét, de élete csak hajszálon függött. Ágnes már akkor ott volt.... As uj szülött keresztapja is Bögötei Péter lett, aki ekkor felfedte Ágnes kilétét s ss volt óhajtása, hogy ismét az legyen a keresztanya. Beleegyeztek. A kis lány neve.Ágnes lett. Bögötei Pet. r azután elgondolta magában, hogy milyen nyugodtan bájtja le ö fáradt fejét örök nyugalomra, mikor ez a két parányi Pali és Agoes elveszik azt az üdvösséget, aminek az ő Palija és Agnesa részese nem lehetett. Minden úgy lesz, mint Ő elgondolja; csak Isten Gondosnét tartsa meg! Az Ur úgy szólt bele, hogy harmad napra Gondosáé kísértve feküdt a ravatalon. (Folyt, követk.) Születésem napján. Hint a madár, ki beairt; rab Szabadulni vágytam vágyva SxOk volt a kör, melyben éltem Annál nagyobb lelkem vágva Isten tudja, mennyi édes, Szép reménnyel szálltam volna; Most itt vagyok bár ne lennék Kiléptem as élet ótra Ifjú hévvel megkísérlem Morén rüptE szárnyat Oltói; Fölröppenek, visszabújtam : Féreg vagyok, mit a többi. Mesze tant as álmodénak BfirSs varázs látomáaya, Hideg való, sorvasztó láz, \' Ébredése ocsodása. Elforáúlék mis ág alá, Nem magsara, mélyen, mélyen. Varga Tamás gyömöröi plébános és több segéd lelkészt. Jelen volt a salamegyei ált. tantestület elnöke Bánfi Alajos is, ki a megyei tanssermuseum ügyét, -.serve. setét as egylet figyelmébe ajánlotta és as egyletet a tanszermúzeum évi segélyezésére fel hivta. Az idő elóhaladott; indítványok után Glazer Gyula elnök a gyűlés befejezettnek nyilvánhá. A felekezeti egylet megalakításával as általános megyei tantestület tagjai ssáma kaves-bedik, a e szerint Zalamegye Unitéi több táborban fognak a nevelés fejlesztése ügyében tanácskozni. RsjU; csak szorgalommal I A czél egy; törekedjünk elérni l Jelen volt. A soproni kereskedelmi és iparkamara körébői. 3159. sám 1883. Hirdetmény. A magyar bortermelők orssagoi szövetkezete a bortermelőket figyelmer. téti arra, hogy az idei termésből eredí borokat bárminő mnnyiségb«n értékesítheti a külföldre, igen kedvező arákon. Közvetítésért az eladó által megállapított minimális ár után 5°/c-ot as álUia esetleg elért eladási ártÖbbleis Után 10"/e-°t vess. A szállítási költség-; tagjainak elólegnsi. Mi oly megjeg zés mellett tétetik koszé, hogy a kik boraikat as ő közve:!-tésével eladatni kívánják, küldjék be hozzája mustráikat (két darab egy literes üveget) Budapestre, Rudolf rapart 7. sz. és közöljék vele as eladandó borkészlet mennyiséget, minimális árát. A borok, ha kívántatik, hordókkal együtt ís eladhatók, mely esetben a mi nimalis ár ssintén közlendő. Sopron, 1881 oki. havában. 3377. az. 1883. HinUtméntf. A budapesti m.kir. dohányjövedéki központi igazgatóság az alattas hivatalai álul 1884. évben ssOkségleodő vászon és ssinegnemüek szállítására 1. éri deci. 3-kának délelőtti 12 órájáig benyújtandó lepecsételt írásbeli ajánlatok utján nyilvános versenytárgyalást tart. A tüzetes tárgyjegyzék, valamint at árlejtés közelebbi feltételei ezen kamara hivaUlos helyiségében (Sopron, templom utcza 21. szám) a szokott hivatalos órák alatt bstekinthelők. Mire ezennel felhívjuk as érdekes körök figyelmét. Sopron 1883. nov. hó 13-án. 3376 sz. 1883. Hirdetmény. As országos borászati kormánybiztosság az 1884. évre kiadandó borászati törzskönyvbe hasai borkereskedőink neves lakjegyzéket is felkiváaja venni. Felhívjuk. ennélfogva kerületünk nevesebb borkereskedőit, misserint nevüket és lakjegyzéküket nevezett kormány biztossággal leendő közlés cséljábol saját jól felfogott érdekeikben idemielőbb betérj eesssék. Kelt Sopronban, 1883. november hó 14 én. A kereskedelmi és iparkamara. Ott kerestem ami sincsen Tiszta eszményt a ssiv mélyen. Hitvány gyomot szakasztottam, Hol illatos rózsát hittem & gyarapodva csalódásban Kétkedik az isten-bitben. Nehéz uiwel elbolyongék Útamról vad idegenbe; Srárn ve segélt dal volt kfsérőm S egy tévesstett pálya terhe. És ha néha-bár elvétre Sinálkozék pihenésem. Ott hevertem érzéketlen. Meg se haltam, nem is éltem. Levél vagyok, levél, mint ki Jó! ki sem nyílt, már elsárgul S haloványan sorvadozva Leaőhsjt a* anya-ágrol- II. Hint a bánatos hölgy, leborult az éjjel Szétailált hajával, setét fellegével: Leborult a tájra, vagy talán csak én rám Megosztozni vélem keservemen némáa Hár fájdalmat lehel as éj, mégis enyh.it. Legalább nem Iátok a valóból semmit És elmerenghetek ason a sok képen, Helyeket a vágy ir, rajxolgat elébem . . . • Lefekszem csendesen; puha s meleg ágyom, Ah! de mégis kemény s oly hideg most: fásom-Vágyóm pihenni, de nem njughatom bűcno: Hideg részvétlenség jég-keae vetette. Itt az emberek közt, elvonulva élek, Nem ismer egy érs5 szív, egy meleg lélek; Hisz m a szít s lélek hideg merev árnyék. Él mind s közttik, mint, ha temetőben jártak Temető, pieainy sir s felette kis kereszt.. ¦ Talán ott aUttok mí sem sajog, epesat, Talán ott nincs érzés, megkövült as élet.. Ah! hogy ha majd egykor én is odaérek. BÁTKY LAJOS. hüszonkkttedik ítvtolyam ZALAI KÖZLÖNY NOVEMBER 22 én 1883. Muszka világ Bécsben. (Egy titkos nyomda fölfedesése.) A lécsi rendőrség titkos szociáldemokrata nyomdát fedezett- föl a ast hiszi, bogy mesazeágazó forradalmi mos-galomnak jutott ez uton nyomára. Az érdekes esetről bécsi lapokban következő részleteket olvassuk: Már hosszabb idő óta tartja izga lomban a rendőrséget ason körülmény, hogy időnként Bécs és a külhelyek ntczáin tömegesen találnak elszórva szo cialisztíkus tartalmú röpiratokat, anélkül, hngy kinyomozni sikerült volna azok szerzőit. Eleintn azt gondolták, hogy e röpiratok külföldről csempésztettek be Ausztriába. E föltevés ellen szólt azonban főleg ama körülmény, bogy a röpiratok különböző alkalmi és helyi vonatkozású czikKeit is tartalmaztak. Ami utóbb kétségtelenné tette, hogy a lázító irományok becsi eredetűek. Megszigorították tehát a nyomda kibyomozására tet intézkedéseket s Így sikerült is vasárnap a titkos nyomdát egy munkáslakáshoz tartozó piuczében fölfedezni. Roug«t János déli vasúti munkás nál, aki a Favoriteu városrészben, Laxen burger sirassa 67. ss. a. iekik, vasárnap reggel nagyobb rendőri bizottság jelent meg\\ Franki császári tanácsos vezetése alatt, több detektiv által kiférve. A ha tósági közegek a nevezett muukáa lakását megmotozták, de eredmény nélkül, pár jelenték téten Irományon kívül mit sem foglalhattak le BVougetnél, Mikor már a lakást kikutatták pinczekulcsot kérték. Rouget neje azonban ast állította, hogy a kulcs Smevkal ugyanazon házban laaó munkás nejénél van. Ekkor megmotozták ennek lakásat is amikor itt sem találtak semmi jelentősebb tárgyat, revizíó alá vetették még az ottlakó Mehnel nevü kovács lakását is. Végre kiterjesztették a vizsgalatot a pinczére is, melynek kulcsa nem volt tulálható, s itt a rendőrség egy kési sajtót a hozzá tartozó kellékekkel együtt elásva talált. A sajtót és betűket nyomban lefoglalták. De hogy es szolgált-e a sznczialista röpiratok előállítására, as még nincsen kiderítve. E fölfedezés következtében Rouget Jánost, ennek nejét és Mohnel kovácsot nyomban letartóztatták. Tekintve azonban, bogy szocxiáÜsta iratok a legutóbbi napokban is szórattak szét, ebből arra kell következtetni, hogy az elásva lelt sajtón kívül valahol még egy másiknak is kell lennie. MunkáskörSkben as elfogatások nagy szenzácziÓt keltettek. Rouget ugy volt ismeretes mint a radikális párt hive, de nagyobb agitátori aserepet nem ját-szőtt; míg Mehnel kovács — a munkások állítása szerint — eddig semmiféle moz gklomban részt nem veit. Különb -n t rendőri nyomozások még folynak. CSARNOK. A nép leánya. (—p — n.) Ismeretes as uri fiatalemberek azon szabadalma, miszerint imádó ttjukról — mások félelmére — tücskötbogarat Összebeszélhetnek, nemcsak, hanem a lapok szerkesztőségeit viritóbb zöngeményekkel ostromolhatják; b ha es az ostrom sikertelen, addig fáradoznak, míg legalább egy báli tudósításban meg nem Örökítik dicsőségét a.bájdui" leánykának, kit a betűszedő kegyessége azután „hájdus\'-sá istenít. De vájjon azon fiatal lovagoknál is igy áll-e a dolog,akik nyájat őrizve, barásdát hasogatva, furulyaszó és fatyörésés mellett gondolnak bajtárjukra ? — Nincs különben; hiszen melyik szerelmes ne / tartaná a többiek közül legki valóbbnak ast, akit ó szeret 7 \| Csakhogy mig a versire fiatal ember túlzó dicséretei rendszerint torsképet adnak as imádott leányról, adóig a „nép leánya", ugy, amint őt a népd-.ok\' keresetlen, ssivbŐl eredő hangon leírják s a milyennek kell tehát a termésset egyszerű fia eszményképének lennie — teljesen megnyeri rokonssenvünket A népdslok a legény szeretőjét mindenekelőtt szépnek állítják, s természete-Bea rendkívüli szépnek. Könnyen elképzelhető, hogy nem mindennapi szépség lehet az a leány, akinek származásáról t nótában a következő fölvilágosítást nyerünk : Nem anyától lettél, Rózsafán termeltél, Piros pünkösd napján Hajnalban születtél. Már esésből a sorokból is lehet ugyan a rendkívüli ssépaégre következteted! vonnunk, de a népdalok nem hagynak bennünket ily határozatlanságban. A személyleírás következőkép folytattatok: Mint a napoak ragyogása, Barna szemének járása; Ugy illik egész mozgása, Még csak Pesten sincsen máaa. Szép kis gyönge .ermetónek, Ekésen zengő nyelvének, i Nem kár volna személyének, Hogy ünnepet szentelnének. A szerető szépjégét emeli ennek teljes üdesóge. Életrevelóság ragyog elő szemeiből, s rjta „mindene hibátlan, csinos, deli, ártatlan." 8 Pirue pipacsajakid, Ki>k én y egypár szemeid, Pár czitrom melleid, Sólyom tekinteteid, Termet"d keménysége, Szép testednek épsége, Teljes ékessége, És mi nemessége I íme, előttünk áll egy lürge, mosolygó leány képe, aki maga a megtestesült élet; de azért „szép testén" a .nemesség" bélyegeit is bordja. Azonban, mintha csak a népdaloknak is akadna uéha divatos gavallérja. As ily danoló oly sok ékességet, tarkaságot ráruház kedvesére, hogy az ember nem tudja, bámuljon-e,nevessen-e. Álljon itt erre is egy példa: Most akadtam egy csorgóra, A csorgóban egy leányra, Kinek aludtej a lába, Jóféle czitrom az álla. MalozsaszŐlő a nyaka, Mézeskalács az ajaka. Szeme kökény, foga gyémánt, Az ínye aranypassománt Mésbül van betsélóje, SsegfUből a ayeldeklŐje, Képe rózsa, ssája czukor, Szemöldöke selyemfodor. Aludtej lább, czitrom-áll, malosaa-ssólő-nyak és a többi — valóban tulsá-gig bámulatos szépség. Csakhogy ennyi szépség és édesség Összekeverve nagyon émelygős valami lehet. De a leány ne csak ssép, hanem szerény, szemérmes is legyen; mert hiszen a nőnek varásshatalmát éppen a szemérem adja meg. Nem csuda tehát, ha a parlagi arssián s következőkép gon dolkodik: Szeret engem két viola. Egyik titkon, másik tudva, Akí engem titkon sseret. Az éa szivem azért eped. A szemérem mellett Iegyn a lány gyöngéd lelkületű, mely gyöngédséget szerelmesében a lelkesült szerető következőkép magasztalja: Olyan vagj te rózsám, Mint as engedelem; Piros két orcsádon Latsaik a ezerelem. Ármányos fi cakója, még csak ast sem lehet rá mondani, hogy rósz ízlése van. Vájjon lehet-e szebbet képzelni, mint midőn a leány szivében a szerelem és a szemérem vívnak csatát, midőn bár egy csókra engedelmet ád, de piros két orcsája tanúskodik szerelmének tisztasága mellett? A szeretőnek ne csak képe legyen szeplőtelen, hanem szive is „színtelen ; mert ellenkező esetben a nóta csak ilyen szavakkal emlékesik meg róla: Mi haszna orcsád piros, Szived irott papiros Hanem ssért vidorsága még nem hiba, sőt as ilyen pajtán kádasért sem ha ragezunk meg mindjárt reája : Nem vagy legény, nem vagy, Nem mersz csókot adní; Azt gondolod, rózsám. Nem t\'om visszaadni. Vissza t\'om én adni, Meg ís t\'om köszönni, Páratlan csókodnak Párját tudom adni. Most már csudálkoznak-e önök, uraim, ha, midőn a legény ily rendkívüli kis leányra akadt, ast örömében elnevezi rózsájának, babájának, galambjának, kis nyulacskának, sőt egysserre ily sok szép nevet is ruhás reá: Édes dudu-duduskám, Szép babuskám, babuskám, Alakom, angyalkám. Pintyőke madárkám. Csín-csillagom, kegyesem, Léposmésem, édesem, Egyszóval, mindenem, Tudod én istenem 1 Látom, araim, Önök nem csudál kosnak, hanem ast kézdezik, hogy hol van aa a hely, a hol az ilyen leány terem? Sajnálom, de erre nekem csak ast kel! válaszolnom, hogy .azt a helyet nem ismerem." Kövesse kiki saját szivének útmutatását s az bizonyára nem fogja ét tévedésbe ejteni. Különben, hogy minden útbaigazítás ne hiányozzék, a népdalok a követkeső tanácsot adják, a melyre nézve kívánom,hogy ne legyen haszontalan: Nésd meg pajtás, nésd jól anyját, Aztán kérd meg as ó lányát, Mert ha anyja gonosz fajú, Leányával tied a bú. Hír 8 k. — A királyné nerenapján, nov. 19-én ünnepélyes itteni tisstelel volt a Farén czi ek templomában, melyen a pol- gári- és kvtonai hatóságok, a különböző testületek e a tanulóifjúság ssép számban volt képviselve. Leglélekemelőbb volt es alkalommal ar a jelenet, midőn a felmutatott aacramentumot a kar az osztrák hymnuszssal üdvösölte. — Dr. Fárnek László a kereskedő ifjak önképző egyletében f. évi november hó 24-én esti 8 \'/a órakor pontban, felolvasást tart, melynek csime : , A szív érzelme" Vendégek szívesen láttatnak.— Belépti jegyek(hö!gyek részére számozott ülőhelyek) előre váltandók Marion Adolf urnái a dohányfÖtösedében. — A teremajtók a felolvasás kezdeténél lezáratnak. — A csnrgÓi járásbíróság. (Somogy) as igazság ügy miniszter törvényen alapuló fölhatalmazása által 1884. jan. 1. kezdve telekkönyvi hatáskörrel ruház tátott föl. \' — Katholikusok mozgalma Pozsonyban. Tegnap délelőtt a pozsooyi városi vigadó termében körülbelül 800 kathoíikus polgár gyűlést tartott. Elnök Sohőrieser Győző, jegyzők Siebeolist József, Bartal Ggörgy és Udvarhelyi Zsig-mond voltak. A gyűlés egyhangúlag kimondta, hogy kathoíikus polgári községgé alakul a kathoíikus polgárok segélysŐ egyletének egy minden kathoíikus polgárra kiterjedő, nagy jótékonysági egyUtté való átalakítása végett, Noha a csekély számú ellenpárt minden ékesazőlását fel-haasnálta, hogy megalakulást megakadályozza, mert ebben az első lépést látják as autonóm kathoíikus egyházközség elérésére, a megalakulás mégis egyhangúlag történt és as egyleti szellem ébredését a katholiknsok között általános nagy lelkesedéssel üdvözölték. A lelkesedés-különösen az elnök fogadtatása alkalmával nyilvánult, kitől az eszme kezdeménye sése ered, valamint a gyűlés végén is, mi-dón elhatároztatott, hogy Simor herczeg-primáahoz hódoló felirat intéztessék. A működő bizotlság,mely as egylet alapssa bátyait a minisztérium elé fogja terjeez-teni, egyhangúlag választatott meg. — Szerelmes levét Kedve Gusz timlMithogy nincs más dolgom neked írok s nem lévén mit írnom, maradok hü Rózád. — Adóügy. Az 1883. évi VII. tc. szerint a hitelüzlettel foglalkozó a pénzbetétek átvételére jogosított pénzintézetek és takarékpénztárak as ott körülírt tőkékből folyó kamatjövedelem összegét és pedig a kifizetett kamatok összegét évnegyedéül-int minden év március, június, szeptember és december havának utolsó napján a kir. adóhivatalnak kimutatni s a megfelelő adót egyidejűleg beszolgáltatni tartoznak. A tőrvény rendelkesé sének a kitűzött határnapon való pontos teljesítése ellen némely pénzintézetnél as a nehézség merült fel, hogy aa üzleti könyveknek rendesen naponkint délben eszközöltetni szokott lejárásánál fogva a a ssóban levő kimutatás a meghatározott határnapon elkészíthető s az illető adóval együtt a kir. adóhivatalnak beszolgálható nem volt. A pénzügyminiszter méltányolva e nehézséget, megengedte, hogy a hasonló helyzetben levő pénzintésetek évnegye-denkint,az üslelévre következő hó öt első napjaiban, késedelmi kamatok felszámítása nélkül essköslendő utólagos kiegyenlítés fen tárása mellett, as előző évi ugyan azon évnegycdt üzléteredménynek meg felelő adóöszsseget szolgáltathassák be as állampénztárba. — A szép paraszt leány regénye. Valóságos szenzációs regény as, melyről a varsói lapok beszélnek. & mese nevek nélkül igy hangzik: Egy orosz lovaskapitány egyszer szolgálati ügyben egy Varsó melletti faluba vetődött, hogy egy sétalovaglás alatt megláttaW., a falu kovácsának rendkívül szép leányát, Térést, és belesseretett. Intézkedésére a 16 éves le ány t egy varsói intézetbe vitték, a hol egész sereg tanítónő igyekezett a tisst meny-asszonyának nagyban elhanyagolt nevelését hamarosan pótolni. Alig sajátított el a lány valamit a nagyvilági hölgyek mo dórából, nsgy fénynyel megtartották az esküvőt. As ifjú pár élete eleinte mintaszerű volt. As ifja asszony ösztönzésére a tisst kilépett a hadseregből, hogy teljesen nagy birtokai kezelésének és a feleségének élhessen. A mézeshetek alatt egyszer W.-né meglátogatta leányát egész váratlanul. Csakhamar kiderült, hogy as egykori lovastisst nem nagy örömet talál anyósának túlságosan egyszerű modorában, s hasonló érzelmeket táplált fiatal nej e is. Az egy en 1 ó tlen házasság kellemetlen következményei most kezdtek érezhetőkké válni, s a két hasas szinte megköny-nyebülten lélekzett föl, midőn a paraszt asszony egy napon hirtelen meghalt A volt kapitányt azonban már több körülmény elkeseríté, s as asszony is elkebvet-lenedéit, — a boldogságnak essél hamarosan vége volt A férj egysser csak ast ˇette észre, hogy a ssőkefürtfi ssép neje egy bemert Don Jüannal folytat szerelmi vissonytjboldogtalan hásaságáórt való bu felejtÓül. A megcsalt férj annyira bankó dott keserű sorsán, hogy súlyos beteggé lŐn, s dacára a leggondosabb ápolásnak három nap alatt meghalt A szokatlan be tagség, mely megölte, gyanút keltett, any-nyivai inkább,mert tüneményei ép olya- nok toltak, minők kösött as anyósa fejezte be életét, S nemsokára mérgezésről beszéltek. A hatíaág hírét vette a szóbeszédnek, s mindkét holttest kiás&tását elrendelte. A k.-iné holttestét boncolni már nem lehetett; de a kapitányén a mérgezést Kilehetett mutatni, a sok gyanuok mutat arra, hogy az ifjú menyecske anya-és férjgyilkos volt. Mait héten került volna es Ügy a stawropoli tőrvényszék elé de a ssép bűnös végett vetett életének börtöné ben, s lehetetlenné tetto,hogy a bírák,, e borús regény részleteit földerítsék. — Nem szabad férjhez menni. Szégyenletes határozatot hozott Szombathely város képviseli, testülete legutóbb tartott közgyűlésén. Szóba jött ugyanis egy városi tanitónŐnek — ki. anyai örömöknek néz eléje — ideiglenes helyettesítése. A tanítónő boldogságából a városnak hatvan forintnyi kára lévén (mert a helyettesítés ennyibe kerül) némely bölcs városi atya (ugyan ssivteleu atyák !)ast az indítványt tette, hogy a képviselőtestület egyszerűen mondja ki határozatképen, hogy a város szolgálatában lévő tanítónőknek nem szabad férjhez meniök. És Szombathely város képviselőtestülete az indítványt mely a főváros közgyűlése előtt is csúfosan megbukott s as egész sajtó által egyhangú rosszalással fogadtatott, elfogad la ós kimondotta hatirosatképen, hogy a városi tanítónő, mihelyt férjhez megy elveszti állását és hogy módot kell találni, hogy a már férjes tanítónők esetleges le* betegedéséből a városra anyagi kár ne háruljon.— Ugy latszik,\' hogy a szombathelyi bölcs város-atyáaelég naivak ast hinni, hogy a férjhezmenés megtiltása elég biztosíték arra nézve, hogy — a tanítónőket ne keljen helyettesíteni. A termésset törvényeit semmiféle kupaktanács eunuch-fantaziájából keletkezet határozat meg nem másíthatja s az ily határozat az erkölcsiség elleni vétségre határozottan utalja a nőt. — Az otromba határozat ellen dr. Stirling János, a képviselőtestület egyik felvilágosodott tagja, felebbezést jelentett be. Elvárjuk Szompathely városától, hogy a takarékosság jó szándékából kiindult, de igen káros és szégyenletes határozatot viasza fogja vonni. — A habok titka. A napokkan Zábó Imre keszthelyi ha!á«smester a b.- ke-resz\'uri visbeo halászgatott, midőn egysserre csak hálójába valami súlyos test nehezedik. Repeső örömmel húzza ki Zábó a vízből a hálót, valami nagy fajta ha lat remélvén fogni s íme — a hálóban egy emberi holttestet talál. Borzadva húzza ki s teszi a partra a hullát s midőn közelebbről megnézi egy ismerősére talál benne.— Ugyanis egy Gábor János nevü asztaloz mester VonyarcrŐI, hol lakott, mégamult október hónap 10-ikén eltűnt lakásáról s azóta teljesen nyoma veszett.— Zábó Imre halász-mester a kifogott holttestben ezt az eltűnt asztalos-mestert, Gábor Já nost ismerte föl, rögtön föl is jelentette a dolgot az illetékes hatóságnak, mely a vissgála\'.ot azonnal megindította. A holttestet Vonyarcra szállították s a rajta megejtett hivatalos vizsgálatból kitűnt hogy Gábor Jánosnak pénze és órája el tűnt 9 holttestén több sebhely találtatott, a mely dolgok kétségtelenné teszik, hogy a szerencsétlen ember rablőgyilkosságnak lett áldozatává. A vizsgálat es irányban erélyesen folyik. — Borzasztó bűntény tartja izgatottságban Debreczan lakosságát. Az eset a követkeső: Tegnap egy rendőr kíséretében acseglédutcsai temetőből egy 11 éves kis leányka holttestét szállították a kórházba. A kis leányka Demeter Mari szombaton Hajdu-Bóesörményből jött be, hogy itt szolgálatba álljon s igy szegény szülei anyagi sorsán segítsen. Nénje a cseglédut-caai sorompónál lakik, s ő odamenőben volt, — de nem juthatott el odáig, mert valami embertelen, vórtazomjuhosó vadállat erőszakot követett el vele s földdel he tömte száját. Reggel a gyermeket már halva találták. A rendőrség a kegyetlen tettest erélyesen nyomozza. — A hamis menyecske. X. ur, kinek a szeszélyes fátum, egy „gyönyörűséges kis aranyos! juttatott feleségül, — a mézes-hetek után nem átallott es-tenkint el-el msradosni a hason kívül; ezen elmaradosások sokszor nagyon is belenyúltak a késő éjszakába. A mentségek szótárát utóvégre már teljesen kimerítette, s a kis „aranyos" nem nézte jó szemmel as ő férje-urának „jour-fix"-eken való elmaradásait A napokban is egy ilyen „jourfix" után a hajnali órák vetették hasa a drágalátos férjét. De mi történt? As saranyos nincs sehol. Helyette egy levél van az asztalon. Ijedten olvassa a férj: „Uram! Est tovább tűrnöm már nem lehet stb. stb.* Szegény barátunk egy karssékbe rogyott s talán komolyabb baja is történik vala, h* a kis ff aranyos" elő nem kerül aacsagva a ruha akasztó mögül. Azóta X. ur nem jár jjour-Lx"-ekre! Igy írja est a jóizü kis történetet a „Székesfehérvár és Vidéke." — Vonat által elfogott rablók. Sajátságos esetnek voltak tanúi ások as utasok3 kik az északkeleti vasút vonalán utaztak a mult bét egyik éjjelén. Ugyanis alig hagyta el a vonat a le-genye-mihályii állomást, midőn a leg- közelebbi őrhásak egyikénél hírtelen megállt a sötét éjben. Az utasok megrémültén ugráltak fel helyeikről s siettek az ablakhoz, honnan látták, hogy a ka-laus s két csendőr hirtelen legngro\'tak a vonatról s as őrház felé sietnek. Csakhamar erős dulakodás tája hangzott az őrház felől s nemsokára rá öt egyén jött vissza a vonat felé. Miután a kalauz, a két csendőr és a két ujon jött egyén felszállott, a vonat tovább haladt A kíváncsian tudakozódó utasoknak a vonatvezető csakhamar megmagyarázta a dolgot As őrt ugyanis a vonul arra mente idején négy rabló megtámadta, ngy, hogy nem volt ideje arra, hogy a vonatnak a pálya nyílt voltát jellezse. A vonat ennélfogva az őr szerencséjére megállott és a rajta véletlenül jelen volt két csendőr rövid küzdés után elfogott a rablók közül keltőt A másik kettő megfutott a fegyveres csendőrök láttára. — A csángók fföldje. A dettsi határban fekvő s a kincstár tulajdonát képeső Ssminik-pusscát f. hő 5 ifcén kellelt volna árverés utján eladni. A dettai királyi jóazágigaigatóság azonbaa az árverést beszüntette s as 1305 holdnyi terűlettel bíró pusztát átengedte a bevándorló csángók javára. — A szoknya titka. Gyönyörű teremtés Panna, bomlott is utánna egész Scempe legénysége. Ostromolták mindenfelől, de Ő csak nevette az utánna epe-dŐket s bizony egyik legény se dicsekedhetett vele, hogy a kertalatt estenden, mikor a furulyáját fajta, találkozott \'olna a ssép Pannivel. Mikor aztán Ijött a sorozás ideje, mindenik legény csak arra kérte a ssép Pannit, hogy Őtet el ne felejtse, amig „oda lesz". De hát hiába kérték a legények, — hiszen egyikük se vált be katonának. Mikor aztán mindenkinek kezében volt as ,Obsit", kikiált a szolgabíró a „vizitá-csiós asobá-ből: „No hát nem akad Szempen egy katona Bem? — aDehogy nem akad!" — szól egy jól ismert hang s előugrik a ssép Panni: ,Itt vagyok ént" — A szolgabíró elmosolyodik s persze, hogy hogy beeresztette a szép leányt a vísitácsiós ssobába. Hanem itt astán volt bámulás, mikor a szép Panni neki kezd a vetkőséenek és a szoknyák mélységes rejtelmeiből egyszerre csak előtűnik egy — férfi Ekkor jön az anyja, kesében egy insianciávai s arra kéri a „nagyságos tiszt urakat hogy ne bántsak as Ő Pistáját hiszen as nem tehet róla, — as apjuk akarta ugy. A ssép — Pistát besorozták s estenden a kert alatt nem szóllott többé a furulya. — Egy postakocsi megtámadása. Meghiúsult radlási kísérletről értesítenek Körmendről értesítenek Körmendről. Ugyanis a Körmendről Német-Ujvár felé haladó postakocsit f. hó 7-én este Pinka-Mindszenten tul több ismeretlen útonálló megtámadta. As egyik zsivány a kocsis köpönyegét kapta meg, hogy annál fogva-lerántsa a a bakról, de kísérlete nem sít került. Ezalatt a többiek a ló zablájá, igyekeztek megkapni, hogy magállítsák-Azonban a ló a dulakodás közben megvadult s elragadta a kocsist A rablók akkor kétszer a rohanó után lőttek, de szere ncsere a golyók egyike sem találta a megmenekült kocsist; az egyik golyó a kocsi-ülésbe fúródott — Dráma az utczán- párízs egyik piszkos külvárosban lakot* Vert kamíll; körülbelül Ötven-hatvan éves lehetett, mes -térségre nézve fényképész volt. De e mesterségét ocsmány dologra használta föl vert kamül. Fiald munkásnőket csábított lakásában, hol ocsmány fotográfiákat késsitett róluk, meiysktm drága pénzért adott tul. Legutóbb Malinier Berta tizenhat éves ssép leányt használt modelljéül; a leány aztán kedvese is lett Tegnapelőtt Vert és Berta bevásárolni me_ ik egy boltba, mikor as utcán előbukkan a nő régi szeretője, egy „Ropuin" csufnevü kétség beesett naplopó. A „Ropum\'elakarta magával vonszolni Bertát, de Vert revolvert vont elő és nyomban agyonlőtte a jöve vényt Astán fölszaladt a lakására és eltorlaszolta as ajtöi. Csak a rendőrök fenyegetésére nyitotta ki és vezettette magát a törvényesekre. — Mit lélegzünk bei Freudenreich berni tanár és Miquel párisi tudós Svájc külömböző vidékeinek levegőjét tisztasági vissgálat tárgyává tették. A vizsgálat fő-eredménye as,teljesen tiszta levegőt a tenger fellett 2—3000 méternyi magawágban lehet találni. A völgyekben s a tavak környékén levő lég televan bakteriakkal habár es a lég még nagyon tisztának mondható a párisi Rivoli-utcsa levegőjébes kénest melyet szintén megvizsgállak s a mely tele van szerves osirmagvakkal. Hát mi vájjon mit lélegzünk be? — Lakodalom helyet keresztelő. Neuhofban lakodalomra készültek. A. vendégek már össze i& szedelőzködtek, hogy induljanak a templomba, a menyasszony nem volt sehol,sít utóvégre még a vőlegény Íb eltűnt. Mikor már éppen kereaé sökre akartak indulni, előállott a vőlegény azzal as Örvendetes hírrel, hogy a menyasszony épen as imént ajándékozta meg két fiacskával. Mentek tehát a templomba, csakhogy keresztelőre. HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖK? HOVEMBEB 22-én 1883. H I R D E T E S E K. irodalom. (E rovat alatt megemlített munkák Nagy Kanizsán Wajdits József kSnyvkeresekedósébe kaphatók vagy általa megrendelhetők. Vidéki niugrondeUiek posta fordultával pontosan esx-kösSltetnek.} — Az „OlYlsÓkÖr* ctimű regény folyóiratot,mely már öt év Óta legnagyobb mérvű pártolásnak örvend, őszintén ajánl jak t. olvasóinknak. Most midőn a hosz-ssu esték bekővetkesnek, ki-ki családi tűzhelyéhez van ssoritra, igen kellemes s lelket gyönyörködtető szórakozást nynj e két hetenként csínos kiállításban poa tosan megjelenő, s a világ regényirodai-, mának érdekfeszítő remekeit hozó folyóirat— As ,01 vsókor* által tetemes ösz-sséget Ukarit meg az olvasni sseretŐ kö zönség, mivel a benne folyó regények kőV lön-kűlöu sokkal többe kerülnek, mint szok az évenként 24 (5 tömőt ives) füze-, tekben Összefoglalva vannak. — as 5 ik évfolyam 4-lk füzete Mon\'épin Xavér, világhírű Író hatásUliss bonyodalmakban bővelkedő, gördülékeny menetű legalább történetíregényit „A rejtett miliő kat hozsa, mely az olvasó figyelmét teljeses leköti, s megragadja. Az olvasókor, előfizetési ára egéss évre (24 füzet) 6 frt.\' félére (12 füzet) Sírt, negyed óre (6 fú zet) 1 frt 50 kr.— Előfizetési pénzek postautalványon «z .Olvasókör" kiadóhivatalába Bpest.Stáczió-uicza, 31. as. alá küldendő. Mutatványszámok bárkinek egy szerű levelezőlapon való megkeresésre keszeggel küldetnek. — Érdekes jaj heti lap indul meg a fővárosban gróf KreithBéla, gróf Zichy Imre, legifj. gróf Teleki Sándor és Balázs Sándor szerkesztők vezetése alatt. A lap. csime: Szemle. Munkatársai előkelő irók. A Szemle harmadféliven, diszes kiállítás, ban, képekkel univerzális lap, mert poli likai, Urssdalmt, szépirodalmi, stb. rovatai mellett terjedelmes, Önálló rovatokat nyit a sport minden ágának, a közgazdaságnak, a művészetnek, az iparnak, a di-vatnek, stb. Ilyes lap nem jelent meg magyar nyol ven! Gazdag, változatos Urtal-ma kielégítheti a család minden tagját A Szemle előfizetési ára: félévre 5frt, ne gyedévre 2 frt 50 kr. As előfizetési pénzek a Szemle kiadóhivatalába Badapest váczi körút 17.ss küldendők. A novemberi mutatványszámokat az előfizetők in gyen kadják. — Előfizetési felhívás a „Magyar-tót testvériség" eszméjét ábrázoló képre. Lz a, — több fővárosi éc Barsmegyébeo megjelenő két közlönyben is már ismertetett — kép bármilyen rendű s rangú honpolgár] lakának hazafias ékességéül szolgálhat. Tartalma és alakja követ\' kező: Legalul egy magyar és egy tót férfi — szívélyes bizalommal egymásra nésve — kesét fog köztük, az összefogott kezek alatt, Magyar- és társországainak csknere jelképezi sz édes hazát melynek üdveért a testvéri viszony megköttetik, A kép közepén az Isten szeme az ég áldását fénysugarakban árasztja szét a megkötött testvéri frigyre. Lfölött két angyal egyik kezével a szent koronát, másikával pedig a béke koszorúját Urtja a testvéri kezet fogó két honfivér mindegyikének feje fölött. Háttérben, az or sság csimeréoek oldalai, snellett külön féle nemzetiségű honfiak magyarokkal kezet fogva, a nemzetiségek egy testvéri családba való tömörülésének eszméjét ábrásolják. As egésset egy diszes diadal kapu — mint a megrendi\'hetlen állam ihaUlom jelvénye — foglalja körül, me lyen a hazafiaa jelmondatok a kép czél jVt élő szavakban is kifejezik. Ez a kép vallásos hazafiassággal ihleti meg a esem lélót a faira függesztve, mélyebben és állandóbban hat a pórnép nemzetiségi érzelmeire, mint a magas irálya hírlapi czikkeséa, melyet a. pórnép nem olvas, de ha olvassa is emlékeseiéből hamar elfújja a feledékenység szele. A képnek tehát ssobai ékiteVo kívül főleg czélja: hogy as irodalmi termékekből magának hazafias lelki tápot nem merítő, olvasás- és irás-tudatlan pórnép szivébe aat a magasztos ineggyősődést bevésse és érlelje, hogy a mi kosos édes hazánk csak akkor less boldog és hatalmas állam, midőn a képen kifejezett eszme! tényleg is megvalósulni fog. Igy hát; ennek, a nemzetiségeket vallásos és hazafias modorral békitő szellemű képnek hasáokban egy lakásból,— még a cselédek szerény hajlékából sem szabad hiányoznia. De, hogy ezen vállalat necaak lelki tápot, hanem anyagi haasnot isj hozzon a hasa oltárára, es hogy ezt s lehetőséghez képest, a hazában élő minden nemzetiség elvesse, a kép elárusitá sából elérendő tiszta \| jövedelmet következő kőshassnu intésetek istápolására ajánljuk föl: 1-szőr. A községi és körjegyzőt kosponti egyletóoek vs-öd 2 azor, a fővárosi egyetemi ifjúság segély ző-egy létének Yi-Öd, 3 szór, a fóvá rusi .József"-műegyetemi ifjúság se gélysó-egyietánek l\\ öd, 4 sser, a nem-magyarajkttikösségekben alkalmasott sj magukat s, magyarnyelv Unitása tekintetében kitüntető néptanítók jutalma-sására vj öd. végre ő-ssör, a Bars Szent Benedeken alakult .Magyar tót-testvéri ség" cwmű népmüvelŐdési egylet alapit ványának !/s öd részt. A kép diszes fa-J me^ssvényekben Wilckens F. C. éa fia fővárosi könyv- és képnyomdatulajdonos\' czég által fog kiállíttatni és a tisztelt gyűjtőknek posU-utján díjmentesen meg-küldelni. Nagysága és ár» kétféle és pe-dig — magát a rajzot számitva: Egy 45 czentiméter magas és 30 csentiméter szé-i es kép ára 60 kr. Egy 30 czentiméter. magsa és 20 czentiméter sséles kép ára 30 kr. A t, gyűjtőknek a vállalat minden 10 után egy tisztelet-példánynyal ssol galand. — Nagyobb mennyiségben el árusító vállalatok minden 100 után 12. ingyenpéldány nyal jutalmasUtnak. Az ezen vállalatból eredő Összes nyeremény országos jótékony czélokra van szánva a kezelést a Magyar tót-testvériség czimü egylet vállalja el, melyről a zárszámadás az egyletben e végett tartandó közgyűlés cek fog előterjesztetni és a tiszta uyere ményt is — 5 egyenlő részre föiosstvi — as egylet küldi m«-g a föntneresett in léseteknek. Ez okból a t. intésetek e> gyűjtők az előfizetési dijakat s .Magyar szappanfőző, a Hutson partján aok mértföldnyire minden sziklára ez! a foíira\'.ot alkalmaztatta: .Használjátok Smith híres ssappanát. Egy Jones nevű vetélytársa ugy akart . rajU túltenni, hogy esen felírások alá folytatólag est irattá : .Ha juthatok Jooes még híresebb azap panához." Szerkesztői üzenetek. T. olvasóinkat Igen kérjük : sztveskes-;jenek bennünket a megyei választást meoefózc lezsshnakrii időről időre értesítési 1 Dr. F. L. helyben nagyon sajnáljuk; de efféle felszólalásnak a beküldött exikk terjedelmében helyet nem adhatnak Eiiebb terjedelmű clikibt — ily tárgyban is — sziveiét: közlünk; de nagy czim alá, sxgyszabása közleménybe kis dolgot rejteni: nem az volna-e \'•mit Bn éppen ostoros? et alulírott elnökéhes küldeni méhósUs jsanak. As előfisetések gyűjtését f. évi deczember 31-ig befejezni és a gyűjtőiveket megküldeni tisztelettel és annyival is inkább kérjük, hogy azok alapján megrendelendő képek példányainak száma, nyomatása és szétküldése iránt kellő dőben intézkedni lehessen. Ezen hazafias és közhasznú vállalatot a mélyen tisztelt közönség becses pártfogásába ajánlva maradiunk Bars-Szent-Beoedeken, 1883. október 15. Hazafiúi tisztelettel Ondrej-kovics János, plébános, a gráni ssent be-nedeki hiteles hely őre ; a .Magyar tót-1 testvériség\'-egyesület elnöke. Turánssky Nándor, körjegyző ; a ,Msgyar-lót- testvériség "-egyesület titkára. Papírszeletek. Egy T»gy több nyelv. Kérdeztek valakit, hogy leányát taníttatja.e több; nyelvre Ís? — Nem éc, — válaszolá a kérdett. — egy nyelv egy nőnek untig elég. As ősök. Valami hitvány ember! őseivel dicsekedett, mire valaki azt monda: — A ki őseivel dicseketik, előttem olyannak tetszik, mint a burgonya növéoy annak is a java a föld alatt van. Hány isten vas te Miska ? —kérdez a tanitó egy ribancz kölyköt, ki ép p-»j [tását ütötte. Miska:— Nekünk van otthon hat akik a falon függnek, meg pótléknek is van vagy öt-hat;ugy-e péti ? Peti : — Ühüm 1 Fölakasztották. Bizonyos polgármester, ki a polgárság kívánatára megboldogult elődje arcziepét a tanácsteremben fölfüggesztette, ez ünnepélyes ténykedést a következő szavakkal rekesztébe: ,Ugy-van szeretett polgártársaim, ez ember marj életében megérdemelte volna hogy id< akassazák, de szerénysége nem engedé.\' JÓ spekulatió. Uzsorás: EtutUl és! utoljára még adok pénzt, de csak rővidj időre. — Hobssu időre nincs is szükségem rá, mert csak arra kell, hogy — kereket1 oldhassak 1 A hallgatag. Lord és inasa John egy krumpliföldön foglyásznak. A lord a legkeresb beszédű emberek kösé tartozott a földkerekén. De itt végremeg tálalt: — John! ssereted a krumplit? - Yes, SirI AzUn megint nem ssólt egy szót se, egy egéssálló évig. — Egy év múlva afog-ásaidényben megint ugyanazon krumpli tóidon haladnak át vadássva. - John 1 — mivel ? — kérdj a lord. - Fajjal, mylord 1 — feleié az műlt\| esztendi bessédfonalat hefezve. Regényes fekvés. — E kolostor] gyönyörű, regényes helyen fekszik 1 — ssólt egy utazó a zárdában lakó egyik szerzeteshez— Igenis, regényes — volt a felelet — de cs&k as utasókra nésve I - Vizsgán. T-anár. ,Mi a csalás ? -Tanuló. -Es ön engem a vizsgán meg-öukut... as csalás." — Tanár. Hogy hogy ?— Tanuló, .Mert a büntetőtörvények érUf méhen as követi el a csalás bűntettét, ki valakinek tudatlanságát megkárosítására használja fel." — Alapos elenvetés. „Kedvesj Gyurim, unokahugod imádatraméltólény! Est szeretném feleségül.11 — .Azj sten szerelmére I ... Ne tedd ezt 1" — .Hogyan l Miért ne ? — „Nera tud zongorázni 1" — .Hisz az nem nagy zserencsétlenség." — ügy ám, oskhogy\| ?em tud songorásni és — mégis játssik." • Amerikai restlám. Egy nevryorki Vasúti menetrend. Erk.uk. Seggel. Indal. 0. P. 1 ö. P. B. Ujkely P. i. t 8 1 Pragerhof P. t. t 48 Bada P. t. A 18 r Evca P. t 5 10 Ftamo Gj-.t 6 27 m Bada Gj.t 6 — Pragerhof By., 5 ¦is J B UjkV. V. v. 6 15 i\|; Bada T.t. 7 15 Délben. Soproa y. v 11116 ll\| Bada P. y » _ Pragerhof P. v 1 16 I Pragerhof P. t. i 45 Barea V. r 1 41 ii! Soproa V. r i 55 Buda P. I 55 1 Barei y. i — SS Bada V.t. fi 51 l\|\| Pragerhof 8j . 10 54 B tfjkelj P.T 10 28 i Fiame- Gy.v 11 i Bada Gv.v 10 38 1 Bada P. t. 11 50 Pragerhof P. t. 11 13 ÍB. tjjb.lr P. t 12 5 Barct P.t 11 8 III 500 szép kifogástalan scivarkát lehet készíteni az én, a cs. kir. dohánygyárakban ís használt s zIv a r ka TÖLTŐ - GÉPEMMEL mely úrczbSl igen csinosan készítve, 3 különféle orősségben, vék ny, köx^pfaj, vastag, különbség nélkaí, használati qtasitásiai együtt 65 kr Csak akkor valódi, ha ezégem bele vas vésvs. Az én szivarks-huvelyeim. «zintén három erősségben, csakis s valódi tazia-MnéM .Le HssbIsSu-pftpirboI (fehér) vagy Ki korlfiza-pajiirból (sárga) következő ira kon kaphatok : frt Szipka rész oélkal, sima 1000-re —.80 Szipka túsz nélkül elegáus arany- jegygyei. I0ü0-re ..... 1.30 Szipka részszel, sima I karton 500 drbbal.......1.05 Ssipka rétistel elegáns arany, kék vagy fekete jegygyei, 1 . karton &00 darabbal .\' . . . 1.50 II. rendű minőség, szintén fehér vafry sárga, melyet másokelsó- rendakápea ajánlanak, ára: ?xipkarész nélkfll, sima, 1000 db. —.50 Szipkaiész nélkül,elegáns arany- Í«s787«\'........—90 8zipkáTal, sima, 1000 drb . . 1.80 Szipkával és elegáns arany, kék vagy fekete jegygyei, lOOO db. 2 20 Kszfiméges tSmS gépeeske hozzá —.10 Levélbeli megrendelések utánvétellel vagy az ősszeg beküldése mellett Ismételadók ssázalékot kapnak. Belejpgyzett \'édjegy. Óvási Q&mÍsítái.októli megóvások créljából minden karton a fenti keresk. törvénysxékileg bejegyzett gyár-jegygyel van ellátva. cawley & henry párisi franczia szivar ka ís zepecsLék raktára: Wlacli Altiért. Béca, M.riahilferatraase 58. t.ielSlt Prateratraate 18.) Lapve^ éa kiadá: SZÁLAT SÍNDOB Feielís aaerkeazlS : VASS ALMOS. Laptnlajdooo.: WAJDITS JÓZSEF. A legjobb szivarka-papiros ; LE HOUBLONI Francsia gyártmány. Utánzásoktól óvatik. A K szivarkapapir csak akkor valfidi, 7 IX ha minden lap LE HoUBLON bé- 3 3X IjegzŐtmagán hordja és minden kar S Yy ton az alant látható védjegygyei és V W aláírással van ellátva. 876 19—22 í OAWLsXT s% MsTJIWT,ib^riSra^ts«;yiJUI „Melbourne 1881 I kitüntetós, wZürich 1883.« Zenélő művek 4 — 200 darabot játszva ; expressióvalvagyaoé]kűl,mandolin-, dob-, harang-castagnát, mennyei hangok- és hárfabangokkal stb. Zenélő szelenczék 2—16 darabát jáUzva; továbbá necessairok, az ivarállvány, svajosi házacskák, fénykép albumok, iróesskösök, ketsty fit ártók, levélnehesiiők, virágtartók, szivarkészletek, dohánysezlenceék, dolgosé asztalok, palaczkok, seres, poharak, erszények, székek stb. Mind zenével. A legújabb ilynemű gyártmányokat ajánlja a-i uit.t. s-íi s-s j, T=r Bem (Sohweis.) Csak közvetlen huzaUl biztosit valódiságot; idegen gyártmány minden mű, mely nem viseli nevemet. Gyár saját házamban. traniap\|tjn n»ASat ^a^ezüaij^ sodsg «jrb,z»oi^ mojs.nf intm St-Qg jíjdz ipjjoqrabaou ivq^oaumaojoaoz uazs pzp^ esa^ 3[pAeA nyf oeqjroijo ^uvji OOO\'OZ 9ra q^wasSaj qqi \'. PSERHOPBR J.-ÍÉ I7iinnrtir Bécsben. Simerírasse 16 snm -goltí Retohsapfel Vértisztitó labdacsok ^.ZZ^Z "U^J^ vei csakngyan aüg létezik betegség, melyben a labdacsok csodás hatásukat ezerszeresen be nem bizonyították tolna. A legmakacsabb esetekben, melyekben minden egfébb sser sikertelenül alkalmsa tátott, esen labdacsok sxámtsJa&saor és a legro videbb id.", alott teljes gyógynlást eredményeztek, 1 doboz 15 labdacsoal 21 kr. 1 tekercs 6 dobozzal 1 frt & kr. bérmentetlea utánvét mellett megküldéssel 1 írt 10 kr. (1 tekercsnél kevesebb nem küldetik szét) Postaúton való megkcídések 5 forís-ton alul csakis ax összegnek posUnUlvány melletti bekoldéével.rs«kös«ltetaek, nagyobb összegeknt\'L utánvétel mellett is. SzámtaUn levél érkezett, melyek irói bálát mondanak a labdacsokért, melyeknek a legkülönfélébb ét legsntyoeabb betegségekben egészségQk helyreállítását kösxBnik. A ki csak sgysser kísértetet tett vHflk, tovább ajánlja. A számtalan köszönő iratok közül U mellékelve ködünk néhányat. Waidhofer « Yhhs m-U. 1880. nov. 24. Nyilvános köszönet! Tekintetes nr I 1862-tSl éta szenvedtem aranyeréé bántatomban ái hugyre-kedésben; orvosoltattam is magamat, de minden siker nélkül, bajom mind rosz-szahbá vált agy, hogy id5 multával heves hasfájást is érettem, (a belek ossse-ssngorodása követkestébec); teljes étvágytalanság állott be, s mihelyeat csak a legcsekélyebb étket vagy egy korty vizet nyeltem is le, alig bírtam a puffadás, nehéz zihálás éa fnlladoaás miatt egyenesen áüci, mígnem végre az Sn, esaknem csodálatos hatású vértisztitó labdacsai haax-nálatáhos folyamodtam, melyek nem tévesztették el hatábukat, s engemet csaknem gydgyithatlan bajomtól tökéletesen megs zabád itottak. — Minek kovetkesté-ben én a tekintetes urnák vértisztitó labdacsai s más egyáb erSsitS gyógyszereért nem gyi^zBm hálám s elismerésemet ele-gendóképen kifejesni. — Kiváló mély tisstelettel Osiltsoer János. Tekintetes nr I Oly aserencsés voltam vé letleo ön vértisztitó labdacsaihoz juttatni, melyek nálam csodákat mövel-tek I — Évek óu szenvedtem fejfájás és szélhüdésbon, egy barátnőm az 8n kitün5 labdacsaiból átengedett nekem 10 darabot b ezen 10 darab labdacs engem oly teljes tökéletesen helyresllitott, hogy az valódi csoda. - KossSnetem mellett kérek még 1 csomagot Priaka, 1881. mircs. 13. Pár Andris. Bielitz, 1874. jonins S. Mélyen tisztelt Pi»rhoffer ur! Én és sokan mások, kik ax Sn „vertiixtitó-pUu-láíuak- egészségünket köszönjük, Írásban fejezzak ki legmélyebb hálánkat Az Sn pilulái sok betegségben mely ellen semmi más szer nem használt, a legcaodásabb gyógyeröt tanns itották. A u5k rérfolyásá-t>ál, rendetlen havi tisztulásnál, hngyreke-dósnél, gilttztánál, gyomorgyengegség- és gyomorgo-esnél, ssédDIésnál és sok egyéb !<njnál gyökeresen segítettek. Teljes btcs-Iommal kérek még 12 tekercset. Mély tisztelettel Kaader Kirsly. Tekintetes nr 1 Előre bocsátva ast, miszerint valószínűleg valamennyi gyógy-«x»re hao) ló jósággal bir, as Sn hirst fagybaIzssssivsi, mely családomban tsbb idnlt fagydagnek gyorsan v -gátvetett, dacaára valam ennyi ngynerexeU egyetemes szer iránti bis .ImatlaoságOffinak elhatároztam magamat a Sn vértisztitó labdaosalhoz folyamodni, nogy ezen apró golyóbisok segélyével megostromoljam rég idő óta tartott aranyeres bántalmamat. Egy általában nem restelem Bnnek bevallani, miszerint régt bajom négy heti használat mán teljea tökéletesen megixunt, s én esen labdacsokat ismerőseim körében a legtras-góbban ajánlom. Az ellen nincs egyáltalában semmi ellenvetésem, ha Sn ezen soraimat, — jóllehet névaláírás nélkül — nyilvánosság elé óhajtja bocsájtam, Mély tisztelettel Bécs, 1881. február 20. 1 C V. T. Caency, 1874. májas 17. Tekintetes ur 1 Minthogy ax sn „rér-tisztitó-pilnlÜ" feleségemnek, a ki évek éU látllt gyomorbajban s csúabsn esen-védett, nemesak viixsadták az életet, hanem aj ifjai erSt Is Satottek belé, más hasonló betegségekben szenvedők kérésére még két teker&s utánvétel melletti megküldésére kérem fel. Mély tisztelettel Splsslek Balázs. Amerikai köszvény-ke-nnna iryorsan és biztosan ható, uut3» kóuégtelenftUegjobb sxer minden köszvényes és csúcsos baj, nevezetesen hátgerinezbaj, tagsaagga-tás, görcs, ideges fogfájás, fejfájás, falszaggatás stb. stb. ellen 1 frt 20 kr. Csukamáj-olaj, Rf eredeti, igeo megtisztítva a ^"kitűnőbb minőségű. Egy üveg 1 frt. Por lábbizzadás ellen. Esen szer eltávolitja a lábbtxadást a ax által keletkexS kellemetlen szagot épen tartja a lábbelit, és ártalmatlan szernek van bebizonyulva. Egy doboz ára 50 kr. Anatherin száj-viz, SS valódi Pepp J Q.-til,általánosan elismert legjobb fogfeStartó szer 1 Qveg-cse 1 firt 40 kr. George Pate pekto-to1a-ío Bok éT óta ahiyálkáso-ItUrjiá, dás kShögés,rke4ueg, bnrut, mell- éstadŐbajok, gégeháaul-mak ellen legjobb ás legkeUemesetrb segéd szemek általánosan elismerve. 1 doboz ára 60 kr. Szem-essentia, ÉJSSf-fí iáteró erflsi tésére és f en ta < tására; eradeti üvegcsékben á 2 frt 50 és 1 frt 60 kr. Chinai toilette-s z a p-n n ti a legtökéletesebb a aaap-P a u* pangyártás t-rén. Hasxná-lata után a bSr bársony sima lesz és igen kellemes szagot tart meg. Igen sokáig tart és kínem szárad. Egy darab 70 kr. Tannochin in-hajke-nfir Pserhofer J.-íöI évek óta „„ojok és laikusok álul "valamennyi hajnSvesztö szer között a legjobbnak elismerve. 1 csinosan kiállított nagy szelenese 2 frt. Fiaker-por, SnE&2L rekedtség, gBrciSB köhögés stb. ellen, 1 doboz 35 kr. Egyetemes tapasz, gffi. tál vágott és szúrt sebek, mérges ke-levények, és a liba régi időisakon-kint felnyíló kelései, makacs mirigy-kelések, fájó pokolvar, aebei iz gynls-dásos mai], megfagyott tagok, köszvény es hasonló bajok ellen jónsk bisonyult. Bgy tégely 5f> krajezár. Fagy-balzsam, ^.eíe?-\' tosabb szernek van elismerve mindennemű fagybajok és idült sebek stb. ellen. 1 tégely 40 kr. Elet-essenczia (prágai esepek, svéd esep-yxklr \\ megromlott gyomor rosz P-1-1./ emésztés, mindennemű altesti bajok ellen, kitűnő háziszer. Egy üvegcse 20 kr. Egyetemes tisztító-só Blilrl&h A W -tél Kitűnő háziszer megzavart emésztés minden következményei, úgymint, fejfájás, szédülés, gyomorgörcs, gyoraorhéj, aranyér, dugulás sth. ellen. 1 csomag ár 1 frt. ajbjr- Valamennyi franexia különlegesség vagy raktáron Urtatik, vagy kívánatra poa-tos«n s a legjutányosabban beszereztetik. 1088 1—* t SST. P««-l SSWÉtMj frt Uill sesreaielésetré! oaiklt az iaaze, aMHHl b«-MSÉjaag^BySWjHJI Saangkmri atéjtvíttel It szzkízaltefaeU. ~Wm Wíjdita József kőnyTojraáijabál Kagy-Ssaiit&áa. NAGY-KAJNZISA, 1883. november 25-én. ElfttzitKt ár: egész évre......8 frt féi étre ..... 4 , ae.yfd érre.....2 , .Etfy saám 10 fcr. HIRDETÉSEK - hasábos petitaorban T, másodszor R s minden továbhi sorért 5 kr. NYILTTÉRBEN" sorunkéul 10 krért vétetnek tei Kincstári illeték minden egyes fcird-* lésért 30. kr. Bzetf-ndfi. Huszonkettedik éviolyam. ZALAI KÖZLŐIT. A lap szellemi részét ületí közlemények a szerkesztőnői, anyagi részét illető közlemények pedig a kiadóhoz bérmentve intéz endők: NAGY-KANIZ8A Wlasslesház. Bérmentstlen levelek csak ismert munkatársaktól fogadtatnak ol. Kéziratok visitca nem küldetnek. .Nagy-kanizsai önk. tüzoltó-egylef, a .zalamegyei általános Unitótestület, a „nagy-kanizsai kisdednevelő egyesOlet", a .nagy-kanizsai tiszti Önsegélyző" szövetkezet, a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külvalasztmánya, s több megyei és városi egyesület hivatalos őrtesitője. Hetenkloi kétszer,, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. A .svindli Kórsigos időket élünk. Nemcsak a politikai elet egén vannak sürü felhők, hanem maga a társadalom is borait. A nagyravágyás, önteltség hiúság, urhatnámság 8 a nagyzás hóbortja tartja megszállva a társadalom jelentékeny részét, A hazai sajtó alig veszi észre e veszedelmes rákfenét, mert a szabadság ügye mellett az alkotmányos jogokat védi s főtörekvése abban nyilvánul, hogy műveltté s a külfölddel versenyképessé tegye az országot. Nem szabad azonban e magasztos hivatás mellett teendőink legfóbbikéről: a társadalomnak egészségessé tételéről sem megfeledkeznünk. Uton-ntfélen ngyanis a társadalom tüneteire bukkanunk. A zilált vagyoni körülményeket, ha komolyan megvizsgáljuk a dolgok mibenlétét, leginkább a többnek látszani akarás idézi elő, mely ellen legbiztosabb óvó szer a szerény háziasság. Sok család ment tönkre az utóbbi évtizedben s még több vau a végpusztulás lejtőjén. A nemesis emelte föl bőszülő karját s a" hydra jár vele karöltve, Herculesre várakoznak a szörnyetegek ... Az anyagi bukást az erkölcsi hanyatlás követi, mely a legszebb jellemet is befeketíti, A jellemtelen-ség szülőanyja a demoralizacióuak. Évekkel ezelőtt még kis felhőcske volt a demoralizáció s immár a társadalomban mindinkább rohamosan terjed az. A könnyű szerrel való meggazdagodási mohó vágy lábra kapott, a munkátlanság gyökeret vert, a beteges hiúságon és henczegő nagyravágyáson alapuló .urhatnámság* polgárjogot nyert. A családapák- keseregve szólnak a mostani piperés időkről, de nincs elég erejök ellentállani a kóros álla- potnak, mert attól tartanak, hogy megkövezik óket, holott jól tudják, hogy a költekezés a családi eladósodás méhét rejti magában, de egyúttal a házi czivódás ördöge is megszállja leiköket. Ha a társadalmi tényezők idejekorán meg nem szüntetik a családok boldogságát bénító s megmételyező undok nagyravágyást és az ezzel karöltve járó uthatnám-ságot, akkor rövid idő alatt szomo ruan tapasztalhatjuk, deegyuttal fájlalhatjuk is a legveszedelmesebb hatást, melyet a.gyázzlovagok" előidéztek. Eddig csak fekete kávé mellett észlelhettük a közhangulatban megütközést keltett társadalmi zavarok kútfejé;, de orvoslása feledékenységbe látszik menni a nagy politika mellett. — Bíztunk abban, hogy a közvéleményen át desztillá-j lódnak az egészséges eszmék, s hogy [az épérzéküek komoly hadat indítanak a társadalmat fenyegető nagyzási \| hóbort ellen. j Nem szűkkeblűség vezeti tol j Inukat, hanem a gyakorlati életből téptünk ki egy levelet Mostanában ugyan a legszentebb eszmék is leledésbe mennek, mert a napi, fól<>g pedig politikai események torlódása foglalja el az embereket. Maga az ifjúság nagy része az ördög párnáján heverész s szégyenli a keresettel járó munkát, de nem átalja a szegény szülőket pénzért zsarolni. A .nagy pipáju, de kevés dohányn" apa pedig a helyett, hogy az üres léhaság ntán kapkodó ,svi-hákot\' rendre utasítaná, kifizeti számláit s dédelgeti egész a ,non plus ultra\' rangfokozatáig. De hát bol vannak a jobb érzessek? Miért nem emeli föl szavát a nemesebb rész? Tán nem érkezett el még ideje? Bizony jó volna, ha az erkölcsi hanyatlás ellen szövetkeznék az állam, társadalom; tapintatos dolog volna az iskolákban is az érzék javítására dolgozni. Hogji- ily fekete szemüvegen át vizsgáljak a társadalmat, azon ne ütközzék meg senki sem, hiszen nem másért rettegünk, mint a magyar társadalomért, mely az államnak képezi alapját. Le a svindlivel, egészséges társadalmat akarunk! Aadaces fortuna juvat. Dr. VUTKOVICH S. Modern szédelgés. Az emberi nem egy része teljesen kivetkőzve a jellemből, becsületét s hitelét dobja oda, hogy könnyelmű élete folytathatására pénzt gyűjtsön. Alig pár napja, hogy a főváros egyik ismertebb bankárja a legnyomorultabb szédelgőnek s csalónak bizonyult. Kiadott részletfizetésre sor8j"egyntalványokat, oly sorsjegyek ról, melyek soha birtokában nem voltak, s melyeket megszerezni sem lett volna képes, ezenfelül még a nála letétbe helyezett készpénzt és értékpapirokat is elsikkasztotta. Egy szóval, kirabolt néhány száz embert, hogy vagyonra tegyen szert s odébb állva, kényelmesen éljen tovább a megcsalt egyének véres verejtékével szerzett filléreiből. Eme nemtelen fosztogatás ép askor történik, midőn a részletivek s sorsjegyekről szóló törvény alig hogy életbe lépett. E törvény is, mint annyi más, ismét oly rosznak bizonyult, hogy lehetetlen érvényben fentartani — ha a polgárok vagyonát a tolvajok fosztogatásainak ki nem akarják tenni; mert bármennyire tegyék szigorúvá e törvényt, a szédelgők még mindig fognak találni utat és módot arra, hogy a szegény \'népet megcsalják. Vagy nem nyilvános csalásokat követnek el eme szédelgők akkor, midőn minden tö-rekvésöket oda irányítják, hogy a részletfizetéseket megtarthassák, a nélkül, hogy a sorsjegyeket az illetőnek valaha ki kellene adniok. És ezt igen könnyen elérhetik, mert ha a szegény ember a körülmények által akadályozva lesz a megállapított részletfizetéseket teljesíteni, — hacsak egy napot mulaszt is el a kikötött határidőből — rögtön elesik a sorsjegyre nézve minden jogától, sőt még a pénzét is elveszti. Az ily szegény ember azután elmondhatja „se pénz, se posztó.* — A hirdetések által soliddá tett bankár ur pedig mosolyogva dörzsöli kezét a .tisztességes* üzlete fölött — teheti, mert erre szabadalma van. Az ily emberségtclen fosztogatást nem tiltja a törvény. Hányszor szólalt föl már a fővárosi, ép ugy mint a vidéki sajtó, a szédelgő bankárok s utazó ügynökök gyalázatos fosztogató üzelmei miatt — de mindez ideig eredménytelenül. Az állam s a törvényhozó testület mai napig is tétlenül nézi miként lesz hazánk lakosainak kevésbé óvatos része anyagilag kifosztva. Tétlenül nézi. hogy több százezer forint vándorol ki évenkint külföldre az ily gyalázatos csalások révén. Mi is tudunk reá elég példát. Alig pár hete, hogy egy külföldi gyár utazó ügynöke ¦— selyem kelmék s más áruezikkekre nézve itt ott megrendeléseket fogadott el, sőt azok eszközlése végett házról-házra járt. Erőszakos fellépése által több helyen nagyobb megrendeléseket csikart ki — természetesen annak rendje s módja szerint a megrendelt árukra előleget is vett föl. Az ügynök eltávozása után néhány napra megérkeztek az áruk utánvéttel, csakhogy nem olyan minőségű s színben, mint a milyen a felmutatott minta szerint meg lett rendelve. Lett boszankodás, de nagyon kevés nek jutott eszébe az érkezett árnkat sszaküldeni, ámbár jól tudták azt, hogy nagyon is meg vannak csalva ; mert az árak alig érik meg felét annak az összegnek, mit érte fizettek. Hány ily eset történik évenkint? s hány ezer forint pocsékolta-tik igy el, haszontalan árukért ? Itthon a legjobb áruezikket is ócsárolják, a külföldi szédelgőktől pedig láttatlanul megvesznek árukat, s midőn látják azt, hogy meg vannak csalva, mindenkinek panaszkodnak, — de megtorlásra nem is gondolnak. De nem is gondolhatnak, mert a távolság s egyéb körülmények védik szédelgéseik közben az ily házaló ügynököket, — szabad kezet engednek nekik a fosztogatásra. Az állam s a kormány saját érdekei megóvása tekintetéből tud szigorú törvényt — a lakosokkal szemben — hozni 8 végre is tudja hajtani. Legyen adóról vagy egyéb kincstári követelésről szó — . rögtön ott a megintés — végrehajtás — árverés. Elviszik a szegény ember utolsó falat kenyerét — ván-kosát s összes bútordarabjait, hogy kipréseljék az adótartozást. De nem tud védelmet nyújtani a szegény zaklatott népnek a szédelgők fosztogatásai ellenében. Türi, hogy külföldről s egyéb helyekről jövő-menő szédelgő ügynökök a helyi ipar s kereskedelem rovására üzérkedjenek s tetszésük szerint fosztogassák a lakósokat — akkor, midőn azok semmiféle közterhet nem viselnek. Ideje lenne már, ha a kormány s a képviselő-testület komolyan gondolna az adófizető polgárok érdekeire és alkotna egy törvényt, mely megvédené a sokat zaklatott népet a szédelgők fosztogatásaitól. Legalább TÁRCZA. Költészet és jelen.) Vévé lantját, mely egykor elbűvölt, Helynek szavára élt a kődarab; — Bejárta a sivár jelent vale, Hogy lenne az már szívben gazdagabb. S midSn benyít a főúr ajtaján, — Hol ngy hívé: mind fényesek, nagyok, -Ki vag/? I kiált felé a gög szava ; — Én, jó aram, a Költészet Vagyok. Mit birtok itt a pompa kényöléi. Csak téli nap, ragyog, de nem hevít ; Én kebletekbe mennyet ültetek, Mely szép, nemes; mely éltet, boldogít HUs\' bennem él a nagy, remek, dicső; A posztanév, ha éke nincs, mit érTl Lángoljatok, fel tettre, hí a hont Fogjunk kezet, s lesz áldás, lesz babér.-- Elég! — mehstsa; letűnt már csillagod, — Felelt a gSg — föld s lég nem olyanok .. A völgybe szállj; azoknak állsz talán; Verseny nekünk, lövészet, párbajok! — És ment tovább, as dsi telkeken, Föllelni még a nemzet jobbjait; — Övék a ranlt,\' a fény, ború, remény; Itt — gondola — a dal még lelkesít S ugy volna hajh! de mást beszél a köny: Ripök mosolyg; a gazda seovedl... A fa, virány gyümölcsöt másnak ad, 8 koldé\'botot, burjánt, tövist n«ki. Tovább, tovább, hol kincs, jelét honol; Elég a szád, — itt majd tanyát lelek. _ ., ) Muutvány sxerzS sajté alá rendszett \'V-lk kötstébSl. Fogadjatok — mond — kincsetek közé, S aranynál szebb, dúsabb lesz éltetek. — 8 midűn alant fölzeng oly édesen, Kaczagva int az érdek embere: Mind kába hang! a pénz szebben dalol; Kobzod nem érez... üres, mehetsz vels I — Tovább tehát, a munka népihez; Nem csillog ö, de gyöngy terem szivén; — Jer, jé hívem, fogadj te szent frigyet! Ég liülde bár, veled születtem én. Velőd valék a bölcsS hajnalán, S dalom kísér sötét lakodba el; Veled leszek völgyön, hegyen, mezőn, Munkádban és imád reményivel 1 Nyugatom voled, t kelek mint szellemed; — Tejedbe méz, borodba kéj leszek; Sorsod telét virággal ir>atem el, S bíbor helyett öröm less kebletek. Mind szép; — de lásd, ily élet nincs ma már. Kobzod dalán túl perc a dob szava... Pénz és a pénz 1 — nekünk a gond marad; Adj enni csak! ha nincs, mehetsz tova. Isten, mi ez?! müved mivé szaksát; Az ember, ím kitépte képedet; — Csak pornak él, a melyből alkotád, Bálványt keres, míg téged elfeled. De asm, de nem 1 — less szív, a mely fogad: Aa ifjú hölgy, ki üdvön andalog; — Menyasszony is, — halljak reá szavát: .örök tavasz s aeerelmod én vagyok." Költészet? abl érzem, mi szent valál: Egygyé hozád a vágyak álmait, S áldásra vált; — de es lejárta már, Ma szíveket csak érdek egyesít. — A kincs tehát! i önése mindenütt; Mi szép, mi jo", mind mind csinált virág.. . De a j-.bohó\' azért dalolva jár, Dalolja, hogy siegény, szegény világ! — EAJGATÓ SÁNDOR. Az ágról szakadtak. — Beszély. — Irta: Szulay Sándor-(Folytatás.) IV. Aa elmúlt események után most legjobb lesz k. olvasóm lezárni szemeinket és átálmodni hosszu-hosssn hasa esztendőt, mely nnos untig elég arra, hogy felfordaljon sarkával a világ. Borzasztó nagy at az időben busz esztendő 1 Tengernyi álomnak mámora foszlik szét az alatt. Tengernyi ember keveredik mámoros álomba. Tengernyi kijózanodás, tengernyi ittasulás! Azotán az a még tengernyibb prózai változás egy felül a boldogság, másfélül a boldogtalanság felé 1 Hass év í alatt boldogtalan hitves-táránk valamelyikét magához szólítja a jó Isten, hogy mind a kettőt üdvözítse, így azután nem egyszer megtörténik, hogy hass év előtt morgó hetekben elhagyott barátunka\'. mézes hetekben találjak .... busz év maira. Husz óv alatt igen sok gazember lehet becsületes emberré s igen sok becsületes ember juthat kötélre, anélkül, hogy akár egyik, akár másik érdemet tett volna rá. Hass év alatt a jobbpártbél balpárt ; a balpártból jobbpárt; mamelsJcok-ból szabadsághósok, — exabadsághŐeök • bél árnyékok lehetnek; akik közeiről igen hasonlíthatnak a mamelnkokhos. Hozz év unOB untig elég arra, hogy aki ma százaknak ad kenyeret, más kenyerét egye a aki ma más kenyerén él, százaknak adjon kenyeret. Husz év alatt az is megtörténhetik, hogy én, aki most keservesen magam körmölgetem papírra gondolataimat, — diktálok azoknak, akik ma nekem dik tálnak: s megeshetik, hogy abban a sarkával felfordult világban százszorta jobban szeretnek mint most, mikor nem kénytelenek rám haragudni. Huss év alatt az is beteljesedhetik, hogy akik ma „ura k", — .napszámosokká" lesznek, csak azért, hogy igazán arak maradjanak. Na ba már ennyi minden prózai és nem prózai változás megtörténhetik husz év alatt: akkor legkisebbet se méltóztassék azon csudálkozni, hogy a fenti események ntán husz év múlva Gondos Illés uram második párral turbékol vagy amint a mindennapi nem igaz mondás tartja: „& második feleséget szak\' Ugyan Gondos uram dolgairól egészen máiként szól a nép szája, hogy sem minde\'i lelkiismeret furdalás nélkül az ellenkezőt ne tarthatná az ember; t. i. hogy ót asakgatja a második felesége. Már ez rendesen agy is szokott történni. Annál inkább megeshetett Gondos ülésen ki első feleségével is csak agy maradt férfi, mert az véletlenül nem kívánt vele szerepet cserélni. De legjobb lesz, ha mellőzve mint balitéletet megnézzük a „Fotyli" körülelét : milyen as husz év maival Minden éled, minden ragyog ott most isi De hogj an ? Hisz a világ azt beszéli, hogy a második felesége dologtalan, renyhe, csak a nyelve jár örökké: a kesében kihajt a kanál meg a sudrófa. Igen ám, de lessék csak oda nézni a ház eiÓtti kertecskébe! Olt sürög-forog egy gyönyörű kis virágszál, a legszebb minden ott levó között. Ez a szép Ágnes I Husz évvel elóbb kis csecsemé, most már anyányi leány. Csupa élet, csupa vígság; még az se m látási k m eg rajta, a ogy mostoha ja van. Egyébként, ha meg nem méltóztatnak látni, nem fogja valami ross /-/íven venni aa a sudárssál legény ott ke.-.ésen tul; aki mind a két bogárszemével foglya lett a szép Ágnesnek. As a legény olt P a 1 i. Mind a két teremtés leghíresebb a vidéken szépségéről, becsületességéről. Pali addig jár-kei ott a kerítés körül jobbra, balra;, zörgeti, ráasa a caalitost, míg Ágnes meg nem részen s oda nem tekint, ,Te vagy Pali ?* — kérdi neki gjult arczcsal, „Én ám! De elveszett a lelked valamin, hogy észre sem vettél." Es már aintán nagyon udvariatlan meSJ8gy«íés volt Pali barátunktól: még jobban gyuladt tőle Ágnes arcsa, mert hát éppen Paliról gondolkozott. Nagy savarában szegény nem tudott mást mondani, minthogy nem tudja tovább azt n nótát ,Naptól virít, naptól hervad a rózsa" — azon gondolkozott, hogy miként van tovább. — Pedig as a java, mert igaz • „hogy szeretlek nem tehetek én róla.\' Ha még tovább folytathatta volna Pali a hamiskodást, u\'óljára teljességgel vérben úszott volna szegény Ágnes arcsa, de az udvar felvége felöl rikácsoló hang szólitá nevén Ágnest. HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖS í végre-vals^tara némi kis figyölembe részesülőé ama nép is, mely annyi áldozatot hoz a parlamentális rendszer fentartására. A terménybankok és azok befo-folyasa a mezőgazdaságra. A hitel gyakorlati alkalmazásában számos oly intézkedéseket von maga után, molyok mind oda irányulnak, hogy a készpénz a forgalomban minél jobban helyettesi ttessék. Ilyen, a pénzt heJyette-¦itŐ közegekül tekintendők a bankok, melyek a pénztári műveleteik mellett hitelnyújtással is foglalkoznak. A hitel állapotok terén feltűnő azon jelenség, hogy a pénzt képesek vagyunk egyéb közegekkel pótolni; mire rendkívül nagy szükség is van, mert a forgalomban előjövő értékek készpénzzel mind kí nem egyenlíthetek. Annyi készpénz mind erre kívántatnék, a forgalomban soha sincs. A pénzt helyettesíteni-lehet papírpénz alakjában bankjegyek, áliamjegyek, ntalványok, leszarni olók a több efféle vei. Eme hitel műveleti alakoknak megvan a maga alapja ; a bankjegyek ércz-fedezettel bírnak, as államjegyeket bis-tositja a kibocsátó állam, as ntalványok letelt értékeken vagy ssemélyes hitelen, a leszarni tolások kiszolgáltatott értékeken alapulnak. A mezőgazdasági terme!vényeknek . de különösen a gabnanemeknek is megvan ama képessége, hogy a pénst helyettesi tő közegekként szerepelhetnek, s ebből kifolyólag bankalapul sso Igái hatnak. Eme hitel müveletek aaon sarkalnak, hogy a gabnanemek hosszabb idén át eltarthatok, nélkülözhetlen emberi szükségletet födöznek, semmíkép elő nem állitható természeti adományok. Amint a pénzműveletek gyuponl-ját képezik a bankok, hol az egész forgalom központosul s honnét szétágazik ismét, működésében a nemzetgazdaság elemeit éltetve, ép ugy lehet a gabnana-mekre ily gynpontokat létesíteni, hol egyrészt a gabna, mint a pénz a bankokban kezeltetik s másrészt innét intézendő hitelmüveletek tárgyát képesi. Eme gabna- vagy terménybankok alatt, melyek egyréast lényeges megtakarítások tárgyát képesik, másreszt arra vannak hivatva, hogy mezőgazdaságunk számtalan égő sebét orvosolják a gabna-kereskedelműnket megváltoztassák, átalakítsák : értjük as elevátor rendszerű magtárakat A gabnanemekben átalában meg van ama képesség, hogy termény bankok alakjában bankalapul szolgálhatnak. Sajnos, hogy eme képességük az európai állomokban nem méltányol tátott eddig eléggé. — Amerikában as elevátorok széltében működnek s jelentékeny hatással vannak a mezŐdazdaaági élet fejlesztése és a forgalom élénkítésére. így Dn luth , Milvaukee , Chicago-, St. Luois-, Detroit-, Toledo-, Cincinnati-, Ctewe-Uud-, Boffaloban, as alanti kikötőkben és aa Unió legelső bosaemponában New-Yorkban mindenütt hatalmú elevátorok vannak működésben. As elevátorok oly különleges csélu magtárak, melyek a gabnakesetését as emberi erő nagy részben való mellőzésével gépek segélyével végzik. Akár gőzhajón, akár vasúti kocsiban jő s ssállitmany, a gaboát gépekkel emelik föl, gépekkel mérik meg és osztják azét a tartományokban. — As egyes tartáoyok űrmérete, melyekben a gabna elhelyeztetik, 2000— 10000 hektolitert tesz. Egy elevátor 10 —20különbösŐ Űrméretű tartánynyal bír Chicagóban magában 19 elevátor van, melyekben több mint 5-5 millió hektoliter gabna helyeshető el s évi forgalmuk 67 millió hektoliterre megy. — Milwsnkeaben 8 elevátor kép le naponta 180,006 hektoliter búzát átvenni l ugyan annyit vagy többet kiszolgáltatni. A legújabb és legczélszerübb elevátorok egyiks a .Central New York" va auttársulst álul New Yorkban épített; melyben 40,000 hektoliter oentraiiat le-bet elhelyezni. Két épületben 90 méler hossz és 30 méter szélesség mellett 46 méter magas. Egy egy épületben több mint 100 tartány van. A tartányok 125 méter négyszögben 15 — 17 méter magassággal s egyenkint 1800—2400 haktoli-ter fér beléjük. Huss emelő (elevátor) dolgoshatík egyszerre, melyeket mint as összes gépesetet egy 700 lóerejü gösgép mozgat. Hsaánk as elevátorok felállításával megelőzte a többi európai államokat, amennyiben befejezéséhez közeledik a „Magyar leszámítoló-éepénzváltó-bank budapesti közraktári vállalatnak" elevátora, mely 200,000 mázsa busa elhelyezésére lesnd alkalmas. A tartányok ennél különböző űrméretűek lessnek, ugy hogy egyes nagyobb birtokosok egész külön talányokat használhatnak. Az elevátorokban a vidék, melynek terményét összegyűjti, összes gab-nája osztályostatván, összeöntetik. Eme munkát felesküdt becsüsök véglik, kik osztályozzák a megérkező terményt s így öntik össze az egyenlő értékű terményt külön tartányokba. A termény szelelve, rostálva és mérve less, mely munkáért csekély díj szedetik, nemkülönben fekbér számíttatik, Ez a termény bankok működésének első réssé, a pénselhelyesésnek felel meg, midőn a bank tárgya a gabna ép agy mint a pénzek különböző nemei osztályozva tovább való használatra eltétetnek. SZŰCS ISTVÁN. a (Ferencz bácsi a szegények tanácsadója. Ferencz bácsit S . . . fala népének ifja ée véne egyaránt tisztelte és szerette, ha voltak is számos irigyei ások is tisz- telettel viseltettek iránta, mert szó ami szó még ellenségei sem találtak tetteiben gáncsolni valót. Igasaágaseretete fedhetetlen élete, bölcs Ós éles elméje, mely a Iegbooyulódottabb ügyes b»jos dolgokban is megtalálta a helyes utat — ismeretes volt nem csak S . . . fala népe, ha nem as egéss környéken lévő kösségek népei előtt is. S nem csak a ssegéoyek keresték őt fel tanácsárt — hanem sokszor a nevelt osztálybeliek is kikérték tanácsát és véleményét. As ügye fogyottak és szerencsétlenek pedig nála a tanácson kivül segélyt és pártfogást is te, láltak. Mikor én őt megismertem már 50 év körül járhatott, de elég jól nézett ki. korát egészséges jé ssine és kinésése tiz évvel is kevesebbnek tüntette fel. Testvér bátyjával, ki nála 5 évvel volt idősebb, a legszebb egyetértései együtt gazdálkodott. As ősi egy negyed telekhez még másik két negyed jobbágyi telket és egy szép szőllőbirtokot szerzett. Iagó vagyona marhákban és kamatra kiadott töke pénze pedig még ingatlau vagyonának becsértékét ia meghaladta. Hogy S i . . községben a tagosítás vagy is birtokösssesités megtörtént, as legnagyobb részt Ferencz bácsi igasaágos és bölcs eljárásának, as pedig hogy S . .. községben 3 díszes tanteremmel biró iskola épület vao, melyben a tanalók osztályokra osstva 3 tanító által taníttatnak Ferencz bácsi vallásos buzgalmának ¦ a közjóért! áldozatkészségének tulajdonítható. Egy nyári vasárnap délutánján aa iskola előtti téren álló hársfa árnyékában a lóczán Üldögéltem, nézegettem as ut-csán járó-kelőket, midőn egysserre néhány fiatal ifjú polgár i.\'lő kössön léssel halsd el mellettem. EgyiLtk nyájasan megssólttot\', eme felhívással: Tanító Ur! nem tart velünk? Ferreos bácsinak szép oktatásait nem volna kedve meghallgatni ? Én miután már régtől vágytam Ferencz bácsit, kiről annyi dicséretest hallottam — közelebbről megismerni — készseggel engedtem a felsző lilásnak, as ifja polgártársaim társaságában értem Ferencz bácsi basához, hol ogyBie.-ii.de szívélyes köszöntéssel letelepedtünk Ferencz bácsi ndvarác- levő nagy diófája alatti zöld pázsitra. Ferencz bácsi és előljáró társa épen kissé előbb beszéltek meg egy községet érdeklő ügyet, melynek pártolására a főbirtokos X. földes nrsi meg-nyrendó Ferencs bácsi által fogalmasott kérvényt adott és aiáirás végett elöljáró társának, melyet még több birtokosnak kellett aláírni. S es okból a folyamodás nekem is kesémbe került. A folyamodás valós és csinos irályán elcsodálkozva kérdem, Ferencz bácsi, hol tanulta est a szép irályt, beszélje el nekem saját életrajzát. Kíváncsi vagyok ily derék, érdemes polgárnak élete törtenetével megismerkedni. Ugy e bár tanító ar t kezdé ő — elegendő es egy csak falusi iskolát vég- sett egyszerű gatyás polgártól. És ha még kivallom, hogy tanuló társaim között én voltam a legcsököoyösebb tannlö, osztályainkban többnyire a hátulsó — alig fogja elhinni. Pedig valŐ ssent igaz, de nem azért, hogy tán nekem lett volna legkeményebb fejem, voltam én mindig a hátalsók között, hanem asért mert a sok unalmas magolástól s köny vnélküli öeemlésóstől kimondhstatiaoul irtóztam. Csak a legutolsó iskolai évemben az első gyónáshos készülve, tisztelendő ur elé jártam vallástant fecskére, kezdettem jobb k\'dwel tznulni. Ezt pedig köszönhetem a jó tisztelendő urnák, ki velem igen megvolt elégedve^ nem követel te,hogy mi mi mindig a káté szöv egének szavaival feleljünk, hanem megelégedett, sőt jobb szerette, ha saját ssóláamódunkkal feleltünk. Beám halmosott dicsérete nékem elég tétel voil a tanítanak velem éreztetett kíméletlen elbánásért. S ugy megjött a kedvem a tanaláshos, hogy tisstelendó ártól ajándékai kapott törté nelmi, nyelvtani i ssámtani könyveket mohó étvágygyal igen rövid időn át tanulmányoztam keresztül. Mintán ősi birtokunkat kettőnkre én és bátyámra ke-vésettem, asért ellbatárostam magamat valami hasznos kézműves mesterség megtanulására, melyet majd a röldmivelée mellett mint házi ipart folytathassak. S mivel a faragcsálásra nagy kedvem s hajlamon volt, — mert iskolás koromban malmot, kocsit minden résslelivel kifaragtam, asért hajlamomnak engedve bodnár mesterséget válasstottam, minek megtanulása végett Tolnamegyében egy németnyelvű községben töltöttem az inas éveket: így egysserre két cselt értem el: megtanultam a bognár mesterséget ée megtanultam a német nyelvet is annyira hogy folytonosan fenakadás nélkül beszélhetek németül. A német nyelvnek később üzleti dolgokban igen sok hasznát vettem, mert a rajtam geseftölni akarók német nyelven tett ériekeséseiket megértvén nem hagytam magamat meg-osalatni. Fölszabadulva mint bognár se géd töltöttem még vagy két évet többnyire német és horvát kőz egekben, s e közben elértem 20 évet, hasa kellett jönnöm a katonáskodás végett; melyben ismét 6 évet kellett eltöltenem. Katonaságnál pedig utass és hidász századhoz lettem beosztva, hol ismét szép alkalmam nyillott a tanulásra és a tapasztalatok Bsersésére. Innen is megszabadulva ismét hasajöttem megremekeltem és meg is nősültem. Mintán igen jó keleté volt a bognár munkának, én egy segéddel abbén a mesterségben foglalatoskodtam, bá tyám pedig a mesei gasdátkodást folytatta, de sürgős mesei munka idejekor én és segédem is segítettünk. S így iasaca-kán szorgalmunk után annyira megsegített as Isten, hogy a bodnár mesterséggel felhagytam, olég gondot és dolgot ad földjeink mivetése is. Nem illet volna annyit önmagam ról beszélnem, de egy tanúságot akartam arról adni, hogy a gyermeket nem kelt Tisztesség okáért avagy étvágy kimélés szempontjából és kiválóan pedig szépészeti okoknál fogva igen tanácsos volna nekünk meg nem ismerkedni annak a hangnak forrásával. Mintán azonban a mi Ágnesünk as első stóra repült afelé, akarva, nem akarva követnünk kell őt Pali barátunk kíséretében, akit még a mi okunknál is bensőbb ok indít szemefénye után. Ssegéay Pali ugyan nem rendelkezik aszal a hatalommal, amivel mi, mert Őt a kert végén már megállítja a mostoha indulat. Mihelyt meglátta a mostoha, megeredt az ő ssavainak subatagoa, emberrettentő patakja és addig meg nem állott, míg Palit el nem mosta vele. Pali barátunk megfordult a sarkán és odább állott. Morzsolt ugyan ajkával néhány .ide nem jegyezhető asentencsiát, a fizikából is emlegetett valami forgóssél-félét, a geográfiából meg a Szentgellért hegyet; amiket mi discretióból elhallgatunk. Mikor a mostoha látta, hogy Pali megfordult, Ágnest késen fogta és vésette be a szobába. Vájjon mi történik ottbent ? Annyit as ablakon át lehet látni, hogy ott három alak van s mind a háromnak valami nagy fontosság van a képin. Ágnes és a mostoha belépésére kettő feláll as alakok kösől; est egyiket se ismerjük. A harmadik, ki ülve marad, jobban szemügyre vévé, maga a formájá-jaból éa hasi boldogságából kivetkőztetett Gondos Illés. A mostoha igy szól a két emberhez : „íme kedves Varga és Szunyák aram itt van a leány. Adják elő: mi légyen a tisztességes szándékuk. Erre azután mind a két atyafi el kezdi a torkát köszörülni s előáll az egyik, fölvetvén fejét a mestergerenda felé és nézvén két szemével a szoba szük mindenségébe révetegen, imigyen szól vala: aSzólok okos ásóval as hajlék arának; Nem különben as ő élete párjának. Vagyon hajlékukban egy gyönyörű rozsa Járt is már sok legény érte kutlogóba; De hát bizony mindnekhosssu lett ásóra. De akinek mostan járunk tisztességbe, Vagyon mindegyiknél nagyobb reménységbe; Mert módról, jóságról nagy ő híressége. Gazdagság dolgában első falujában, Színét se látták még neki a korcsmában. Bölcseség is vagyon bőven as apjában. Ez a derék legény Boldog Jóska öcsém, ó szeretné látni est a rózsát ölén, Szép tisztesség szerén t hiv párjának kórvén.* Mikor pedig ő mindest egy szuszra elmondta, előállott s másik eképen esély án: „Nagy a hiressége Kelmelek lányának, Köllemeteaségről hangos jóságának. Jó volna falunkba jó példaadásra. Érte küldött minket községünk birája, Hogy legyen a kendtek derék Ágnes lánya, As ő Jóska fia érdemes hiv párja, Asért hogyha ebben kifogásuk nincsen, Áldja meg őket a mindenható Istent" A kérő atyafiak elvégesvén verses mondokájokat, nagyon meglátszott rajtok, hogy igen igen meg vannak elégedve a kivívott dicsőséggel. Egyetlen szer se akadtak meg. Ebből a dicsőségből nem tudom mennyiért aduk volna a rektor uramnak, aki pedig bizony-bizony sokszor megakadt, míg költői babérját e nagyhírű versekben egy levélkével gazdagította. Ennyi költői bűbájnak kí bírt volna ellenállani ? Gondos igen meg volt indulva annyira, hogy fel sem merle emelni szemeit; csak bámult mereven maga elé. As oldalborda könyeket tőrül-deleli szeméből s oda lépett, hogy fölverje Gondost merengéséből. „Szóljon hát kigyelmed ezekre a ssép versekre valamit. Ugy ii tudom, hogy kigyelmed is csík ast mondja,amit én mvndanék, hogy es bisooy nsgy szerencse ránk nézve, Mi ha Isten is ugy akarja, egy zsalmassálat se teszünk a biró uram fiának útjába ... De hát ki-gyelmedé a asóí mondja ki a lelkén valót 1« Gondos fölemelkedett élet- és ass-ssonyviselt alakjával és kezdte mondani a mí a lelkén volt. „Mind igen ssép as, amit kigyelme-tek ami ssegény hajlékunkra mondtak ; igas is lehet. Ast is tudja ország, világ, hogy Boldog uram, a ssentmiklóei bíró, párját vessti gazdagság, mód dolgában. Ugy beszélik a fin is egészen apjára ütött takarékosság dolgában. Ssép, nagyon szépl Nem volna nekem semmi ellenvetésem : de nem is less, ha, Ágn»s lányomnak mindez agy tatszik. És ha néki agy tetszik, akkor fél lessek oldva, ssegény első feleségemnek adott ígéretemtől, hogy Palit és Ágnest ösasehása-sitom.* „Najss csak as kellene még 1* — pattogott bele a második oldalborda, — akinek sz volt a nemes szándéka, hogy mivel as idősebb Ágnesen könnyű szerrel túladott — most a fi-talon is túlad; meg azután valahogy Palit ia elzavarja a hastól s akkor nem less senki aljában. Hanem számítását esuttal kerealül-huzta as a véleten, hogy mikor üz körömmel fordult volna Gondot aram felé, lenyelvelni gondülte fejéről ast a kis parányi ssentelt vizei ís, melyet még különös kegyeletből eddig onnét le nem vett: a szobaajtó feltáralt s azon belépett Pali, merész képpel, de nyugodt tekintettel, mint kí teljesen tisztában van aszal amit tenni akar. ; A kíváncsiság eddig as ablaknál tartotta, hogy mi\'történt odabent? A harag behozta. Látta kívülről, hogy mint reszket, mint cserél ezerszint ssegény Ágnes arcsa; látta, hogy a zivatar ssegény Gondos elllen fordul, aki ssép mód jávai tudatta Ágneseal, hogy ne féljen ; Ő nem fogja szivét megölni: nem fogja kény szeri tsni olyan lépésre, olyan frigyre, mely sziv nélkül kötve, égileg megszen teltté nem lehat soha. Pali beléptekor Ágnes azonnal közelébe lépett, megfogta kesét; Gondos is melléje ment, mintha mindketten benne bíztak volna egyedül És nem ok nélkül. Pali oda állott as asszony elé: „Hiába nés rám kigyelmed olyan gyilkos ssemekkel; .most leszámolunk." Azután szelíden oda kajolt Ágneshoz : „Mond meg, hogy mí a v ál sasod eseknek as érdemes embereknek 1" A leány még közelebb simult hossá. „Nem megyek hon ál" ,Ns hát hullották ugy-e ? Mondják meg est a kérőlegénynek.* Most azután a mostoha állott ólé: - „Hál mi történik itt? Most mára koldusok kerülnek felül? Talán te akarod elvenni est a lányt? Mire? El akarod, tartani ? Miből? Hissen koldus vagy; semmid sincs. Ast mondod magadban, hogy a lánynak agy ís van; megéltek abból. Igen, de tudd meg, hogy innét egy krajcsámyit sem kapsz, míg én élek." Pali égessen ss asszony köselébe lépett: „Van még a garatján? Nincs! Jó! Most hát én beszélek. Tudj- meg, hogy ez utolsó napom e hajlékban. Kigyelmed\' del egy tálból nem essem. Ha est akarta, megtörténik. De asért ast is megmutatom, hogy Ágnes as enyém less. Kigyelmed koldusnak nevesett. As nem igasl Nekem nincs ugyan jószágom; de van két kesém. Nem vetek nekí egy esztendőt, olyan állásom less, hogy bátran bele- hásaaodhaiom. Érti kigyelmed?..... Ieeen ki gyei métákkal I" Azután éppen olyan képpel, mint a minővel belépett elhagyta a hajlékot, hogy bncsnt vegyen attól örökie. Útjában kisérték Ágnes könyei és a s.lrból kiemelő nemes önérzet. {Folyt követk.) 1SOVEM3ER 25-én 1863. aliiélni mindjárt, ha eleintén nem megj könnyen a könyvnélküli tanulás as ugy nevesett magolás. Vegyük csak figy6. lembe, ha mielöttünk valaki egy hos-tabb értekezést „egy oly tárgyról, mely * bennünket* vagy nem érdekel, vagy ismert — körünket meghaladja, felolvasna — váljon még többszöri ismétlésre is eltud-nók-e mondani ? igy van as íafcoláb. járó-gyermek is az első s második iskolai eveiben ason tantárgyakkal, melye, ket erővel akarnak ssegénynek fejébe verni. Ha nincs még a gyermek elméje képessé téve a felfogásra, vagyis valami tantárgy megértésére képessé téve, hiába erőltetjük ss elmét sónak értelemnélküli eldarálására, nem fog as a gyermek ássa! okosabb lenni, mert nem fog as maradandó lenni elméjében. — S nagyon méltatlanul bánnak tenoDCsaikkel azon tanítók, kik a nehesebben tanalókat, butának szamárnak osámesik, mint as én egykori tanítóm velem is cselekedett. () reá is pedig illett volna a kösmondás: „Ki minek nem mesteri hóhéra as annak ; ő is mint kihűlt gasdatisatból lett tanító, ugy értette gyermekneveléshes mint én a bi rangon léshez pedig én sem ártok ám eb«z. Noha megvagyok tanító urnák szakképzetségéről és szelíd bánásmódjáról győződve, mégis kérve kérem, hogy nehesebben tanuló gyermekei irányában türelmes és elnéző legyen, s ne vegye el mindjárt elegtÜetlenségeésdurva nyilatkozatai által a gyermek kedvét tanulástól. Ezt én magamról tapasztaltam, tudom mondani. Mind a mellett, hogy Ferencz bácsinak tökéletes igasa volt, még sem volt ínyemre a lecske, s hogy a besséd, fonalát más tárgyra vésessem közbe ssÓlék : Ugy e bar Ferenci bácei sajnálja asou időt mit kstonáskodással eltöltött, menynyit lehetett volna ason idő alatt sse-resni — kérdeztem Ferencs bácsit. Ha katonáskodásban — töltött időm alatt semmi hassnosat sem tanultam volnt, mégsem sajnálnám „mert ha a hasa védelmére életemet kellett volna is áldozni azt ís készséggel tettem volna asooban nem mait el reám nésve is hasson nélkül a katonai hat év mert azon kivül hogy aa utászoknál as ács mesterséget ís nagy-jába megtanultam, — a mezőgazdaság köréből Ís sok szép hasznos ismereteket szerestem. Különösen Lombardiában, Olasz ország ason részében, melty abban ar időben az Osztrák birodalomhoz tartozott, sok szép hasznos dolgot latiam. Ott láttam mily szép jövedelme vsn az olasznak a selyem tenyésztésből, hogy «. család ruhásatára adójára kí kerül a termelt selyem árából még marad ia. Ugyan ott láttam hogy miként kell a réteket Ön -töshetövé tenni, s azokon as öntözést mikép eszkösölni. ha ugy ott nem láttam volna mikép kell a vizenyős és posványos térségeket alagcsővises által müvei-hetévé tenni, — hosssntoi, hatalmasan termő réteinken, most is halaknak és más visi állatoknak volna állandó lakhelyűk. Láttam a csitromok e hazájában, mely szorgalommal műveli az olasz kis darab földecskéjét, de van ís ám láttatja mert kertíleg müveit földecakéje nem csak a család élelmére valót termi meg, hanem még esen felfii szépen is pénsel belől ^. Láttam ast is hogy a rétekre és szántóföldekre, mily ssorgalommal gyűjtik a trágyát, nem csak as állati, hanem, még as emberi ürüléket is halomra gyüjté az olasz, sőt est tartja a trágyák körött a leghatányoaabb termő erővel bírónak, b* nem láttam volna as emberi trágyával meghintett földnek dns termését, magam sem tartanám elhihetŐnek as smberi trágya hatalmas termő erejét, de igy bátran merem ánlani ifjú főldmives társain nak, hogy as árnyékaséki trágyái ne hagyják hasson nélkül etporlani. Söt tanító ur is gazdássati órán figyelni estesse tanítványait as emberi trágya hstalmas termő-erejére. As árnyéksséki trágyát legczélszerübb földdel és hamuval elvegyítve összeérni hagyni a agy hordani ki a szántóföldre. Már megint nékem akar reczkéi adni Ferencz bácsi, holott asért fordítottam beasédjét a katonáskodásra, hogy majd a kánonai éleményeiből valami mulattató eseményeket fog majd elbeszélni mint azt Garai híres költőnk obsitos kanonája cselekedte, ki jó baka humorral mesélte ól látott dolgait Ilyeneket vártam én kegyelmedtől Ferencz bácsi s agy hiszem fija barátim is örömestebb balgáinak as ily baka meséket. Csalatkozik kedves tani tó ur as ön ítt jelen lévő ifja bsrátjai, kik többnyire uj vagy leendő gazdák, sokkal komoly ab > asándékkat kerestek föl, ugyanis ök arra kértek, hogy a mezőgazdaság fogásaira tanítanám meg őket, — mintán as idő drága s as egyenkint! oktatás pedig oly sok ídót ven- igénybe, mennyit teendőim nem engednének ssakitani, asért tüstem kí nékik est a mai vasárnapi délutánt s látom ssép számmal meg is jelentek, • hógy szavamai megtartsam asonna! hosiá is fogok előadásomhoz. Szívesen msrasi-tanám TaniLó arat is, de hát ha unalma\' oak találná együgyU előadásomat, melyei csak olyan magam ssertt együgyű polgár társaim saámárs sser köss ta ttom. De alóasör HUSZONKETTEDIKE VFOLY AM. ZALAI KÖZLÖNY. NOVEMBEE 25-én 188S. ii kérjük s. mindenható bagolyéi munkánkhoz. Meri igy asoktak mi ezt polgárok, ha munkához fogunk mindig z Inteni htvjuk segélyül Régi szokás de jó lSOká» mert csak az Isten segítségévei :iesdett és folytatott munkának lehet jó ?3 szerencsés vége. Ha nem lessek terhére Ferencz bácsi — válaszolók, én is beállok tanítványai sorába s kérem, engemet is csak Ugy tekintsen mint akármelyiket ifjú barátim kösül s mivl magamról tudom, hogy az előadás sokkal könnyebbre esik %í előadónak, ha a halgatóit .tenek* stóüttja, azért kérem miattam se használja az .ön" czimezést. Figyelmeztetése szerint fogok cselekedni, azonban, még is kérlek benneteket, hogy közbe sokat ne szóljatok kivéve ha valami fontos megjegyzéstek Tagy kérdéatek leend. Először is szólni fogok a jó gasda ee családfőben meg kívántató tulajdo nőkről, később az okos hástartás és gas dálkodás tó elveiről, csak azután fogok rea térni a mezei gazdálkodás mester fogásaira. Üdvözítőnk eme mondását: minden hái,mely maga ellen meghasonlik elpuss a létra eltöröt és tizenöt munkás lezuhant a mélységbe. Egy azonnal szörnyet hal\',\' a többiek súlyosan megsebesültek. — 100 éves alma. Egy ssás éves teljesen ép és friss alma birtokában van egy ur Ulster Courtyban. a melyet mint nagy ritkaságot őriz. Még nagyapja ezelőtt 100 évvel, mikor aa alma megért, ágastól együtt agy üvegbe légmentesen lepecsételte, Es a híres alma fiáról fiára szállt, mostani gazdája elsőszülött fiának hagyja — örökségül. — Hamut a méhkasok alá E czim - alatt a .Méhészeti lapok* nov. füzetében Lefelholcs Gyula a következőket írja: A hamu uj találmány less a méhész közönség előtt de elÖre is meg vsn ason jó oldala hogy pénzbe nem kerül, s ez elég arra hogy a hamut minden méhész használatba vegye, a előre is biztositora Mébésstársai\' nem tudhat* s saj okát, még jobban kiterjssté a papirt, mire a botrány még nagyobb lett, a rendező után kiabáltak btb. A rendező előjővén, igy asólt: .As igazgatóság mi ss lilik ácsi ó áldozata; ép most tanácskozik a dolog fölött és ha sikerül a bűnöst kideríteni, bisstositbatom önöket, hogy aa komoly fenyítékben fog részesüini. As igazgató egy elő te bocsánatot kér.,, A közönség egy része elfogadta e mentegetődzést és tapsolni kezdett; a többiek azonban egyre azt kiabálták : .A papirt, a papirt I* mire a rendező igy szólt: As igazgatóság bocsánatkérése csak azokhoz volt intézve, a kik látták azt a szót . . . ezért sértés volna a töhhi közönségre, sst ismét előmutatni. „Ez ügyes válsss lecsSndestté a házat a előadás tovább folyhatott. Egy kétségbeesett menyaaz- mat hogy csalódni nem fognak. Tudjuk \| 8í0nv Kuffstienböi Írják, hogy ott min-p azt, hogy a viaaskukacs a kasok alatt Ujjal a vonatok öszeálitásával foglalkosó levő hulladékokból él. b ha vagy idő, vágyj TEMUti ssemélyset nÓi segély káltásokat más ok miatt a kasok alját nem takarít-1 hallott. A vasútiak kezdetben nem bírták hatjuk, ugy az még veszélyessé is válhat, tartom egy jó családfőbea és jó polgárban, hogy isteufólő vallásos és fedhetetlen életű legyen, bölcs igazságos és méltányos bánásmódja által családjában a békét és rendet egyetértést, figyelmet jen tartani. Meglegyen a családnak minden gondolkozni tudó tagja arról győződve hogy a mint a gazda parancsol ss mind jó és helyes. (Folyt, követk.) A közönség köréből. b. 524/83. Tuboly Viotor mint a Szent István-napi ünnepélyt rendező bizottság elnöke, as ünnepély eredményeként 32 frt 74 kr. és 3 darab eaüstöt a v. szegényalap javára beterjeszti. b. 621/83. Végzés. A Szent István napi Ünnepély alkalmából befolyt 32 frt 74 kr. és3drb.ezüst vételára 3 frt 85\' kr. as adományozók akaratából képest a városi szegény-alap jivárs a viiosi pénstárban Be ősimen : aselbő nagykanizsai Szent István királynapi ünnepély jövedelme" beutaltatik egyúttal az \|üonepélyt rendező bizottságnak T. Tuboly Vicktor b. elnök ur utján nemes czélu működéséért a városi tanács kössü-i a te végzésilég tudomásukra adatni ha-taroztatott. Mely végzésről T. Tuboly Viotor ügyvéd or, ugy a v. számvevői hivatala fenti czim alatti elkönyvelés és a péns tárnok bevételezés végett értesíttetnek azzal; hogy a 8 drb. ssűslől 3 frt krban értékesítsék s igy összesen 36 frt 59 kr. tőkésittessék. A városi Uaács. Nagy Kanizsán, 1883. evi október 27-én. BABÓCHAY s. k. polgármester. LENGYEL LAJOS főjegyző. mert — kivált méhssegény kasoknál as építmény közé vssri magát a elssapordik; a méneket lakjuk odahagyáaára is készteti, E kellemetlen férgek elszaporodását tul Bsem előtt tartva, első fő kelléknek legjobban megakadályozza a hamu, mit vékonyan a kasok alá kell hinteni. Ezen eljárás szükségtelenné teszi a kas aljának gyakori seprését, s méhek háborgatását. A pille petéje a hamuban elvész s ha as álcza mégis kikelne, akkor as táplálék hiányában szintén el fog pusstulni, meri hamutól annyira irtózik, hogy a kasból minden takarítás nélkül kimászik és elvess. — Leégett azinháx. E hó 17-en délelőtt a darlingtoni Theatre Boyal ki-gyuladL Bár a tusoltok hallatlan erúfe-ssitéssel dolgoztak, a színházat már nem lehetett megmenteni, teljesen leégett; * közeli épületekben nem esett kar. A tűz, azt hiszik, abból a színpadi tüsjátékból keletkezett, a melylyel előtte való este az előadás végződött. — Házassági rec"pe. Vegyünk egy fiatal urat és egy fiatal hölgyet, el Őhbi minél nyersebb iegyen, utóbbi pedig nagyon gyengéd és üde legyen, ültessük as ebédnél egymás mellé, öntsünk aprődonkint egy palacsk veresbort eléjök, s ha es se hevíti fel as ttja\', még egy palacskkal. Ha már megpirult, ültessük a társai gósso báb a, .élen kandallóhoz, hölgye kozflébo, vegyítsünk egy maroknyi söld theát közéjük, (három csészével ssemélyenkint) a engedjük felforrni őket. Nyáron helyezzük őket levegőre, s lehetőleg as ablakhoz, minél távolabb a társaságtól. Virágozzuk: astán fel a hölgyet, s rázzuk addig, mig a zongorához ül s elkezd énekelni. Ha a fialal ur sóhaját halljuk, meglehetünk nyugodva. Vegyük őket újra el, ültessük valamely sarokba a saktábláhos és gondoskodjunk egész este tüzelésről s ismételjük két háromszor est az eljárást. Minél több bankóaaláta csak fokozza as étvágyat, de őrizkedjünk as ecset használásától. — Tűt nyelt. Erdélyi Anna 24 éves fővárosi cseléd gasdasasuya, Pflan-zer Irma Őss-utcsa 42. szám alatti laka\' sán a függönyöket igazgatta és tűzdelte Össze, mialatt .& gombostűket szájában tartotta. Egyszerre, midőn nyelni akart, as egyik gombostű hirtelen a torkába futott b mielőtt visszahöhinthette volna, gégéjébe hatolt. A leány azonnal bemen; a Rókus-kórházba. Állapota veszélyes. — Az abergi alagút áttörése tegnap ment végbe. St.-Aütonban, valamint Laugenben számos vendég gyűlt össze, az alagút két torkolatát ünneplésen feldisz tették. As octrák kereskedelmi miniszter, Wídmaon helytartó és a többi előkelő vendég részint vasárnap este, részint tegnap reggel érkezett meg s as ünepí ma net St.-Antonbó! reggel kileos órakor indult meg, legelőssör is az alagút torkolatnál emelt diadal kapuhoz, melynél misét hallgattak; astán bementek alagútba s as utolsó elválasztó falat miniszter robbanta szét, villamveseiék segélyével. A törmelék eltisstítása után áthalatak a nyíláson, találkoztak a Lau-gen felöl j tt társasággal a együtt mentek Laugenbe, hol vilásreggeli volt. Ennek végeztével visszatértek St.-Antonba itt délután nagy diszlakoma volt, mig a munkások ssámára ma rendesnek nép mulatságot\' A miniszter az állam által veretett érmeket is osztott ssét nagy mű lóterhosóis a kiválóbb vendégek között a király pedig érdemrendekkel tüntette ki az építő mérnököket. As áttörés minden baj nélkül sikerült, arlbergí hegység ráess unt akadálya lenni -a közlekedésnek. — Botrány a azinházban. A: orani operaszínházban, a „Kegyencanő* egy mult heti előadása alkalmával nagyon különös jelenet törtónt. A kiátkozás jelenetében, egyik énekes, mint as utasításban van, kibontja as exkommu-nikaosiót tartalmazó bullát és abból olvassa fel as átok igét. De mint kellé látnia a nézők egy réssének, midőn a pápai bulla hátáffetéje fordította a szó volt ráirval a melyet Cambronne tábornok mod a INyomornltak-ban ... A közönség lármásni kezdett. A müvéss, a kJ Hirek. — A nagykanizsai járáskor tanítói f. hó 22-én tartatták félévi köz-gyülésöket a polgáriskolai rajzteremben. A gyűlésen szép számban voltak jelen. Gyűlés után a „Korona-bau volt összejövetel, hol már csak kevesen vettek résst A tüntető elmaradás a nagy - kanizsai Unitok részéről igen roas hatást tett a vidéki tanítókra, kik esen elmaradásban sértő megvetést láttak. — Kinevezések. "Aa igazságügy-miniszter, Kis István nagy - kanizsai kir. törvényszéki aljegyzőt n gyanason királyi iörvéayszékhez jegysővé nevezte ki. — A kis-kajalss al régi temetőből a hrllacsontokát össseasedték és eladták. A tettesek a hatóságnak fel lettek jeledtve Hja, több anyagból kóasül az édes csukor I — Gróf Festetics Györgynek a keszthelyi Georgicon halhatatlan alapítójának cararrai márványból készült s gróf Festetics Tasziló által a keszthelyi gazdasági tanintézetnek ajándékozott mellszobra folyó hó 27 én délelőtt 10 órakor nagy üonepélylyel fog lülep lesietni. — Nagy Szerencsétlenét g, Bátta-széken a fiatal államási főnök né éppen azon pillanatban, midőn a vonatai .átszállították, a síneken átszaladtáb&n megbotlott, elesett és oly szerencsétlenül, hogy a mozdony mindkét karját átvág.a. úgy, hogy s sínek egyik felén a test, a másik; felén pedig a levágott kezek feküdte k. — A felsőbb leányiskolából. Ella, irísbeü dolgosatát készítve : .Nőtlen voh, eszerint hiányzott belőle minden hajlam s jors,0 — BknyasBerenesétlensóg. Prágából jelentik, bogy a mantaui kőszény-bánya telepen Steab mellett, midőn a onnkások ki akartak menni as aknából, ugya n tájékozni magukat, honnét jönek kiál tások, de mégis két csoportra ossolva keresésre indultak, As egyik, négy főből álló csoport nemsokára fel is fodösött as Inn legmeredekebb part-részén egy nőt, aki téltestével aviabán, görcsösen kápssskodott a parti cserjék ágaiba s s minr a lámpákat megpitlantá, mégnéhánysegélykiáltist tett elhaló hangon. A vasúti munkások nagy fáradsággal, sőt életük veszélyeztetése mellet hágcsó és kötél segélyével húzták ki a nőt a visből s a haláj,-torkából. Mikor a partra emelték, már csaknem meg volt dermedve s félájultan csak e szavakat nyögte: „0 mio caro Gíuseppo 1\' Egyik vasúti félsserbe vitték s ott as első segélyben részesítve, meleg pokrócba takargatták a ugy szállították a pályaudvarig, hol agy tisztviselő neje szeretetteljes ápolás alá vette amint a leány teljesen magához tért, elbeszélte, hogy Re. gensburgból való, 20 éves, jegyesével kirándulást tett, de as valami kis Összekoccanás miatt Kuffsteinban elhagyta őt s e miatti kétségbeesése Üste őt a hullámok kösé. Jó úszó lévén, as utolsó pillanat, baii még győzött benne az élethez való ragaszkodás ösztöne s ekkor összes ereje megfeszítésével idparkodott as előbb keresett halál elöl a part elérése által menekülni; de mert as Inn árja épen ott meglehetősen ragadó s az ifja hölgyet a jéghideg viz is nagyon elgyön-gi lette, épen a part legmeredekebb részéhez sodortatott, hol mégis szerencsére meg bírt kapaszkodni, mig mentői megjelentek, Aiig húsz lépé nyíre már csaknem függőleges sziklás: képezik a partot, ugy hogy ott a teljesen kimerül boldogtalan leány bizonyára menthetetlenül elvesztett volna. — Fried és Frledmann, Két ügyes gazember majdnem befonta s nyítrai takarék pénztárt ezer frt erejéig Friedmann Albert verbói illetőségű hasaló Hercska Mór jó czimborája nemes kürti lakossal a következő agyafúrt tervet gondolta ki. Friedmann aláirt egy 1000 frtOB váltót, mint Fried Ábrahám, • magát veluróci birtokosnak adván ki, aa ezer forintot állítólagos birtokára akarta fölvenni. — A hitelt a pénzintézetnél megszavazták, sőt midőn a közjegyző előtt a kölcsön ve vőnek be kellett bizonyítania személy azonosságát, Friedmann Albertnek sikerült két nyitrai lakost (Petrovics és Kántor nevüket) Ulálni, kik a közjegyző előtt bizonyították, hogy ő Fried Ábrahám. A közjegyző azonban még igy íb gyanakodott a dolog tisztaságában s csakugyan nem alap nélkül, mert kisült, hogy as egész hitelművelet csak gonoszul kigondolt, de mégis folaült csalási kísérlet. Friedmannt és Hercakát átadták a kir. ügyészségnek. — Földrengés Boszniában. A aserajevói katonai állomás-parancsnokság reggel kilo-- go!t, megszemlélni az előnyomuló csapatokat, Amint hazaért kocsibaugrott s a faképnél hagyta a királyságot. Lovagossmáit aaon a helyen hagyta, a hol lehúzták a lábáról s egy akkori kór-házfölügyelő hatalmába kerítette az uratlan jószágot, a mely koronás viselőjére való tekintetből eddig kikerülte a földi dolgok közös sorsát, a mulandóságot. Halai a malomkerekek közt Német Szent-Mihály temesmegyei falu ssárasmalmában a mult héten szomorú eset történt, Két kin leány, egy hét és egy tizenegy éves a szárazmalomba mentek játszani. A kisebbik leány, Kraemer Margit nevű, véletlenül kösel talált menni a nagy fogaskerékbe, mely ép-teljes erővel forgott A kerék agyas ériben elkapta a kis teremtést és piUnatok alat összezúzta. Csak élettelen tagjait szedhet\' ték ki a kerekek kösül. — Egy gyermek légi utazása. Egy amerikai újság, s est jónak látjuk előrebocsátani, s következő regényes történetet besséli: Mrs. Rodert Elliot három éves leányát, ki bosssabb ideig beteg volt, üdülés végett Morohead pennsylvaniai tengeri fürdőbe vitte, hol a kis leány osakhamar kedvencse lett valamennyi vendégnek. Egy nsp egy házaló olasz érkezett oda; nagy gummiballonokat árult és Haio Hus őrnagy, a leánykát mulatattni akarván, derekára kötött több ilyen léghajót. A leányka néhány lábnyi magasságra felemelkedett, hogy nagy ujjongások köst ismét leszálljon, — de oh rémület 1 egyszerre csak felemelkedett, mindig magasabbra magasabbra, már tul járt a hasak tetején a tenger felé. „Csónakba" kiáUá most egy öreg kapitány és rövid idő alatt hoss-harmiocs csónakban eveztek, ason igyekezve, hogy mindig felettünk lebegjen a gyermek. A csónakokhoz egy jachton több beauiorti ur csatlakozott. A leányka már 400 méternyi magasságban repült láthatólag még mindig emelkedett. A beauforti urak közt volt egy kitűnő lövő, ki végre válalkosott arra, hogy a ballonok közül többet átlő, lehetővé téve igy, hogy a gyermek lefelé szálljon; nyolca lövés után a gyermek közeledett a föld felé és Harker sziget déli részén a puha homokon találták meg. — A hasznos foggyógyszerek köst mindenesetre as első sorban kiemelendő a dr, Popp, bécsi cb. kir. fogorvosnak (Bognergasse 2. sz.) híres anat-herin-Bzájvize. Ezen anatherin-ssájvis már 30 év óta, mint a legsikeresebb szájgyógysser, eser meg ezer üvegekben szállíttatik a világ minden részébe. Na gyon ajánlháCá; még dr. Poppnak növény-kivonatu fogpora is, melynek nspontai használata a fogok tisztaságát és éppen-tartását sikeresen előmozdítja. As anat-herin-fogpassta Üvegtégely ben, ép ugy dr. Popp illatos fogpasztája 35 krért a legjobb s legjutányossbb szer a fogak éppen tartására. Az odvas, üres fogak kitöltésére legjobban ajánlhatjuk. Dr. Popp fog plombját, melylyel mindenki maga betömheti Üres vagy odvas fogát, ezzel a fog fájdalmát s a rothadás terdé-sét meggátolja. Ki jó és szép fogakat akar magánsk biztosítani, használja dr. Popp J. G. anatherin-foggyegyezeréit. (Bécs, Bognergasse 2.) Különösen ajánlható még dr. Popp illatos növényssappana, mely a bőrt puhitjs s annak fehérséget s ifjú üdeséget kölcsönöz. Dr. Popp esen készít menyei kaphatók minden gyógyszer-tárban és diszmükereskédesben. — Heüer-féle senéló müvek,minden évben ezen időben hirdettetnek, hogy nemsokára rá mint fénypontul esernyi karácsonyi asstalon a legszebb és legértékesebb tárgyak ragyoghassanak. Lapunk hirdetési rovatában feltalálják tisztelt olvasóink és bájos olvasónóink a világhírű zenemüvek ajánlatait Heller F. H. úrtól Bernben. As oly általánosan kedvelt ma- ienni és ennél fogra több kiállításon díjas-tatott. Egy e télen tartandó jut* lomszétosz-tás alkalmával 100 senélŐmŰ 10,000 frk. értékben fog szétosztatni, mely ason különös hangulatra talált mert minden vevő, mely már egy kisebb mü birtokában van, es által egy nagyobb műnek is birtokosa lehet, minden 25 frankra egy jutalom dij jár. Dustartalmu képes árjegyzékek mindenkinek kívánatra bérmentve küldetnek. Mindenkinek ajánljuk, hogyja legkisebb zenélő sselencsánél is egyenesen a gyárhoz forduljon, minthogy sokféle müvek Heller-félének adatnak ki, melyek nem is azok. Minded valódi mü és zenélő sze-lencse as ő nyomtatott nevét viseli, melyre különösen vigyázandó. A czág nem tart sehol sem raktárt. Ha valaki valaha Bernbe jő, ne mulaessza el esen gyárt megtekinteni, mely saiveeen megengedtetik. a következő sürgönyt küldte a bécsi me- ! veket bámulatos tökéletességben szolgál teorologiai intésetnek : Travnik állomásról jelentik : Itt es a környéken e hó lóén éjjeli 5/4l0 órakor öt máaodper-czig tartó, igen erős hojlámsatos földrengés volt, mely északnyugatról délnyugati iránynak tartott. — Miért nem hívja meg. A chicagói társaság jellemzésére a következő párbeszédet közlik as amerikai lapok; .Miért nem hívja meg Jonesnét és Smith nét estélyeire; hiszen ások nagyon kedves asszonyok?0 — „Férjem nem szeretné." — „De miért nem?* — .Lássa, mindketten válópert nyertek meg ellene és tiastasséges ember e tekintetben mégis kissé gyöngéd szokott lenni.\' — Gratulálunk dr. Lurher urnák. As óriás hegység vidékén Steunseúffen faluban a Luther Ünnep alkalmából két fa közé nagy virágfüzért hasiak fel, melyről egy koszorú függött le a következő felírással: Gratulálunk dr, Luther M. urnák 400-ik születésnapjához.* — Jerome király csizmát A Germánia múzeum érdekes ajándékot kapott e napokban ; t. i. Jerome weast-faliat király Iovagcsismáit, miket legutoljára vetett le Kasszel ben. Ason a napon, melyen a szövetséges hatalmak hadai Jerome székvárosát elfoglalták, t, 1813. ukt 28-án, a király még korán tatja; ezért mindenkinek a legmelegebben ajánlhatjuk egy-egy zenélő mü beszerzését, s erre a közeledő karácsonyi idő a legszebb alkalmat nyújtja; egy tárgy sem pótolhat — ha még oly becses is — egy ilyen művet. Már mit sjándékoshatna a férj nejének, a vőlegény jegyesének, bará t barátjának szebbet és szivesebben látottat ? A szenvedőnek, a betegnek legnagyobb legkellemesebb szórakozást nyújt, sseren-csésen elért időket jelenvalósit; a magány > nak hü társalgója, előmozdítja a hosssu téti esték kedélyességét a hasi körbenstb. Még különösen kiemelendő ama vendéglős és cxukráss uraknak dicséretes gondolata, akik ily .müvet vendégeik mulattatására megsserestek. —A tett kiadást, mint több helyről értesülünk, esek nem bánták meg; — ebből kitűnik csélsserü hasznuk is s tagadhatlanságig és minden vendéglőé urnák, aki eddig elmulasztotta, tanácsolnék, hogy egy ilyen sene müvet késedelem nélkül beszerezzen. Megjegye-sük mógjhogy as egyes darabok válaztéka nagyon finoman van kigondolva; a legújabb valamint s iegkreltebb régibb operák, operettek, tán esd arabok és dalok vidám és komoly moddruak legszebb rend-bú találtatnak egyesítve a Heller-féle müvekben. — Ugyan ennek van szerencséje több udvarnak ós nagyságoknak szállítója. irodalom. (E rovat alatt megemlített munkák Nagj-Kaaissán Wzjdits József konyvkereiekedésébe kaphatók vagy általa megrendelhetők. Vidéki megrendelések posta fordultával pontosan eszközöltetnek.) . * — A „Magyar Háziasszony", az e ccim alatt Budapesten megjelenő háztartási, gazdasági és szépirodalmi hetilap, mely a magyar gssdsasssonyok orsz. egyesületének hivatalos köslönye, Cziszér-Ugróozi Ida asszony felelős szerkesztő vezetése mellett igen hassnos közlönye a gazdaasszonyoknak. Tartalma változatos, tanulságos és érdekes. Előfizetési ára egy évre 6 frt, félévre 3 frt., negyed évre 1 frt 50 kr., egy bÓnspra&O kr. Előfizethetni legozélssérübbon pos\'autaivány által, csini esve a .Magyar Háziasszony\' kiadóhivatalához Budadesten, Váczi körút 20. — Mutatványszámok ingyen küldetnek mindazoknak, kik a kiadó hivatalhoz ezekért — legszélsserübbsn leveleső lappal — fordulnak. A legujabbi szám következő váltosatos tartalommal jelent A nők jótékonysága. — Egészségtan. — Mérgek a háztartásban. — Konyhássat. Heti étlap. — Kertészet. — Hasznos tudnivalók. — Közintézetek és egyletek. — Irodalom. — Zepe és művészet. — Színház. — Különfélék. — Apró ságok. — Eljegyzések, — Esküvők. — Kérdések. — Feleletek — Gyászrovat. — Sakktalány. Rady Isvántól. — Heti-naptár. — Hirdetések. — Tárcsa: Fiamnak, költemény, Haláss Dezsőtől. — Melyik boldogabb. Költemény Gelléri Miksától. — Budapesti élet, (Heti krónika) Vértess W. Józseftől. — Fővárosi utamból, Szegfűtől. — Ssinészeti minősítés, Csetényi Adolftól. Papírszeletek. — Zalai ember ékemé-1 á ¦ a. A szellőbe volt az atyafi szűre; alkalmával, e csak jó későn ballagott két ökrével hasa felé. Ütkősben X. ottani urasággal találkozik, ki megkérdi : nó János, hát honnan és hova. .Jaj kérem alásan — vissonsá ő — a szellőből haza ; de szörnyű lassan, mert es az Ökröm a csali nem akar indítványozni, a másik a hajas pedig nem akar fogalmazvány ózni. Jó c s i m. Egy kedélyes társa ságban történt, hol két egymással ismeretlen uri ember is jelenvolt. Ilyenkor szabály a kölcsönös bemutatás. As egyik felkel s e szavakkal: ,én es és ez a földbirtokos vagyok és tartalékos hadnagy* bemutatja magát. A másik ur felugrik, mikösben egész komolyan viszonozzza as udvariasságot: .én meg ez és ez a kereskedő és első osztályú póttartalékos vagyok.* Megtörtént Issadva húsza a koldulóbarát gabonával telt kis kocsiját a városon végig- - — Nem itatná meg — kiáltják a korcsma sblskából feléje a mulató czim-berák — a szamarát? A barát megáll, betér a korcsmába, t feléje nyújtott bort elfogadja, de mielőtt megízleli, a czimborákat így köszönti fel : — Mindent jól teremtett as isten, de a legjobban ast, hogy as állatok egymás szavát megértik. Tanító: Meg tudnád-e mondani, kis fiam, mié:\', nem folyik a vis hegynek fölfelé? Tanuló: Mert megint viasza kellene neki folyni. — Ne beszéljen, orvoa.J(Minden szó kevés ott, mikor a szem beszól. A szemben ül a ssiv. — Téved kisasszony, a szív a ke. beiben van, a hatodik és hetedik borda közt. Fiu : Igaz az ódesatyám, amit ma s tanító ur mondott, hogy mindnyájan a majmoktól származunk ? Atya: Te hassontalan. meglehet hogy te azoktól rsármasol, de én ugyan nem I Gavallér: Elia karját kérnem ? kisasszony, \'szabad HU8Z01TKBTTKDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZ LÖS í NOVEMBER 22 én lSfS. HIRDETÉSEK. Elis: Ah, maga Ís mindig a karomat kéri. Egyszer mar a kesémet kérhetné 1 — Hogy viselheti kedvesem fején mis ssemélynek a hajit? — Hit ön, hogy viselheti mis szarvas bőrét kezén ? Vasúti menetrend. Érkezik. Béggel. Indzu. 0. p. 1 6. B. Ujhelj P. t. 4 s ! ; Procreo] P. ». 4 Bad. P. t. 4 18 j Bua P. T fi Fiam. Oj.t 5 27 Bad. Gv.v 6- Präger hof Gj.t 5 « B. IJjhílj V. v. 6 1 Bad. V. t. 7 Délben. Sopron V. t. 12 161: Bad» P. t. Fraterno f P. v. 1 .5 Pragerhof P. ». 2 Barcs V.r. 1 41 Sopron V. ˇ 2 Budi P. t. 1 5» II Barel V. ». S Bad. V. t. • 51 II Pragerhof 8».» 10 B. Djbely P.t. 10 28 Fiume C-y.v 1! Bad. Gv.v 10 38 \' BoSa P. t. 11 Pragernof P. v. 11 191 B. Ujh.lj P. t 12 Buci P.(t. 11 s 1 Lapvoaír é. kiadó: SZÁLAI SANDOB Feleli, uerkeuti : TASS ALMOS. Laptulajdonoi: WAJP1TS JÓZSEF. 6165. uim 18S3. f Árverési hirdetmény. Alulirt kiküldött végrehajtó ss 1881. évi IX L os. 102. §-a értelmében ezennel közhírré tessi, hogy an.-kanissai kir. járásbíróság 6165. számú 83 végsése által Remete Sándor zalaegerszegi lakos végrehajtó javára Keglovica János kere-csenyi lakos ellen 57 frt 29 kr. tőke, ennek 1880. év márcsins hó 29. napjától számítandó 6% kamatai és eddig öss-szesen 76 frt 75 kr. perköltség követelés erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmával bíróilag lefoglalt és 790 frtra becsült Keglovica János udvarán 60 ke reszt rozs szalmástól, — Ssabó András udvarán 150 kereszt rozs és 40 keresst buza ssalmistól álló ingóságok nyilvános árverés utján eladatnak. Mely árverésnek a 6163. ss. 1883 kiküldést nndeló végzés folytán a helyszínén, vagyis alperes és Ssabó Andris lakásánál leendÓ eszközlésére 1883-ik év decsember hó 7-ik napjának délelőtt 10 Órája határidőül ki tüze tik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjeyzéssel hivatnak meg, hogy ss érintett ingóságok e/en árverésen, ss 1881, évi LX. t. cs. 107, §-a értelmében a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is eladatni fognak. Az elárveresnndő ingóságok vételára az 1881 évi LX. t. cs. 108. §-áhsn megállapított feltételek szerint less kifizetendő. Kelt Nagy Kanizsán 1883-ik év i November hő 22 nspján BABT-S GYÖRGY kir. bírósági végrehajtó. 406. síim- 7. 1383. Árverési hirdetmény. Alulirt kir. bír, végreh. jtdas 1881. óví LX. t.-cs. 102. 103. §-a értelmében esennel közhírré teszi, hogy a Csáktornyái kir. járásbíróság 4091. számú V. 83. végzése által Kooyáry Mihály ügyvád ur végrehajtató javara Kuhár Baláss ellen 156 tVl 05 kr. tőke és ennek járulékai erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmával bíróilag lefoglalt és 373 frt 63 krre becsült magán követel esek és szénából álló ingóságoknak nyilvános árverés utján leendő eledatisa elrendeltetvén, ennek a helyesinén, vagyis alperes lakásán a Vidovecsen leendő eesköz-lésére 1883-ik év decsember hó 1-ső nap jának délelőtt 11 órája határidőül kitti -zetik és ahhoz a venni tsindékosók esennel oly megjegyzéssel hivatnak mer, hogy as érintett ingóságok ezen árverésen, as 1881. évi LX. t.-cs. 107. §-a értelmében a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul ia késspénz fizetés mellett eladatni fognak. Mindazok, kik elsőbbségi jogokat vélnsk ér vény esi thetnt, kereseteiket vagy szóbeli jelenléseiket as árverés megkezdéséig alulirt bír. végrehajtóhoz adják be. As elárverezendő ingóságok vételára sz 1881. évi LX. t-cs. 108. § ában megállapított feltételek szerint less kifi setendő. Kelt Csáktornyán, 1883-ik évi november hő 22. napján. MIRKA DOMONKÜS kiküldött bírósági végrehajtó. oly nap tásnnak köhög&i, rakétáig, elnyilkáaodáa ét hurut ellen mint a kitűnő a gyógyeT-ja SPITZWEGERICH növénytől készült é" biztos valamint gyors hatása miatt nagyra becsalt epitzweiericti-i U (Bonbons,) ScMdi Vktw és talli] Bécíbea. Validi rainSteabeo csak a gyógrtarakban. 106» S - 12. 3S Ä P5 s-S si fa -s<^ . H f I \' ag H iIs 5 «í » s s a « 3SS es itil.I oíl ob 3\| Házhely eladás. Nagy-Kanizsán Király-atezában egy 240 négyszög öl nagyságú szép utczai házhely jutányos feltételek mellett szabadkézből azonnal eladó, Bővebb tudósítást kiadóhivatalunkban. 1097 1—3. As alább követkeső raegcsá-folhatlsn elismerési iratok melyek dr. J. G. Popp cs. kir. ndv. fogorvos nrhoz, a világhíres Ans-therin szájvíz előállítójához ér keitek; felmentenek minden egyéb ajánlgatastől. T. es. Popp cs. kir. udvari fogorvos urnák. As ön Anstherin ssájvisét meg-vizsgáltam ós ajánlhatónak találtam. Oppolczer tanár. Betör magnit. A cs, kir. bécsi klinika tanára. Ssáss k. v. udvari tanácsos ele. Esennel elismerem, miszerint dr. J. G. Popp os. tir. ndv, fogorvos Anatherin szájvize már hosszabb ÍdŐ óta nagy eredménynyel használom és annak jó hatásáról teljesen meg vagyok győződve. Báró Porraira Lajos s. k. Alóürott ezannal Örömmel és as igazságból mérve elismeri dr. J. G. Popp cs. kir. fogorvos urnák, hogy Anatherin szájvizét hosszabb idő óta használja, s azt nem csak jósiga, hanem kelleme* íae miatt is általában mindenkinek legjobban ajánlja. Bécs. Bérez, Eartarbizy Teréz. Isen tisztelt aram I Fogadja legforróbb köszönetemet azon emberszeretete és jóságáért, melylyel a Mária-Erzsébet egylet ápolása alatt lévfi szegény gyermekek irányiban viseltetett, Ezen gyermekek egyaémelyike gűmökóros száj-vérzóaben Eiourodet: ön ingyen kiszolgáltatta nekik as ön gyógy er ejti Anatho-rin szájvizét és az Ön buzgó eljárásának k5stonik a gyermekek gyors és teljes felgyógyulásukat. — A gyermekek, kik fájdalmaiktól megszabadultak és az egylet nevében fogadja tisztelt uram háládatos elismerésünket és köszönetünket. KitűnÓ tisztelettol Fries grófné, a Uária-Erssébtít-egylet elnöknője. Fog-óiom odvas fogak önkészali kitömésére, ára 2 frt 10 kr Anathsris fejőén ára t frt 22 kr. NSvéayzetl fsfpsr árs 68 kr. Kapható: Nagy-Kanizsán: Balos Józz. gyógysz. Fragst* B. gyógy. Festelhofor J. Bosenberg F. Bosenfeld A. Ais ó-Le ndrán: Kiss B. gyógysz. Msjczalibsn : Kiss. I. gyógy. Muraszombatban.: Banűczy A. gy. Kssstheljen: Braue P gyógyaz. Z.-Eger-szegen: Hollósy gyógy. Karádon : Boeb-Uta I. gyógysx. Tapolcáin: Glaser J gyógyaz. SumeghoD : Stamborszky L. gy. Perlakon: Sipos K. Özvegye grágjwt. Nagy-Átád: Pfisterer K. gyógy*. Kagy-Bajombán: Zlaczky U. gyógyaz. Csurgón: Plachnar F. gyógyít. Csáktornyán: Göncz sTégy- Harnes-Vidon: Kiss I. gyógy. Kaposvárott: Angnsztin L. gyógy. Babó-ebay E. gyógysz. Saigetvároa: Salamon ]. gyógpxerésxoil. 107Ő 1—S 99b 15-15 Dr. meídinger tanár ur által feltalált és felügyelete alatt működé gyár >leidinpr-kályhák elo&lUUsin. Legjobb jeMröljiUS túlélővel ellátott kályhák. HEIH H. Felső Döblingben Bécs mellett. RAKTÁR: Budapest, Thonet-udvar. Raktár: Bécs I. KSrtner-irt 42. Ezen i legegjBzertbben igaatiutto rendszerrel biró, rögtön faló, s gyorsan itmelegüló erővel biró s kis tért foglaló ktíyhik — csekély fűtőanyag szükséglettel elláthatók — a bennt lévő tfiz tartós kezelése egyszerű — minden tisztogatás nélkfil — további nem tapasztalható ennél a gyors füles által okozott égető forró melegség mint mis vaskályháknál. — Legolcsóbban tüzelhető kellemetes melegséggel. Tüzelhető egy ilyen kályhával 3 szoba — de kapható olyan is, mely az egész lakosztályt átmelegíti. „EIDINSER-DFEK féL.H. HEIMOS. A gyár vádjegye a kályha ajta jánái a belsL feléli látható. HP" Utánzásoktól óvjak. "SJSJ Átnézeti • képes árat.bily kapbetó ko.kivin.tra dijm«teaea ¦eidlnger kályhák és házi eszközök gyárában. es^flMtji9fli$dtfl^^ 8 Qzlsthelyiiég változás. , 8 Keller Mátyás ^ ! O ....... cipé« SSBS&, Kagy -Ssnlzín. IFÓtír, ei.lStl 8TEKM i, ELEIN arak füucrkereskedíM mellet, — mait as orod. épületben WEISEB . C. bt raakeroake-d&ae mellott. janija a d. é. kosöoaégoek czipész-üzletét, [amelyben mindennemű uri-, níl és gyermekezipik a legujabh di -vat szerint küllöldi bőrökből vagy egyéb kelmékből a lehető leoju-tányotabb árért készít. különösen ajánlom figyelmébe a vízhatlan csizmákkal pnami talppal. Kész raktár mindennemű ezlpókból. Báli-, lakodalmi-, valamint más, ba-tonló alkalomra szükséges czipók 10 óra leforgása alatt készíttetnek el. A n. é. közönség szíves pártfogását kéri legmélyebb tisztelettel Keller Mátyás, , csipesz. 1061 4-\' Wajdits József kiadó-könyvkereskedésében N.-Kanizsán megjelent és minden hazai könyvkereskedésben is kapható: Halljak a ssép szót! Magyar felkossSotS (tosazt) könyv, iterkesztették Wajdits Józaef é; Bátorfi Lajos. Harmadik javított és tetemesen bővített kiad. A ditzes keménykCtésQ könyvnek ara 1 frt 80 kr. Kiirt emeljük a pobart? Magyar felkösaOnto könyv. Szerksastette Hajgató Sándor. Ara kemény kötésben, csinos czlmtáblával 1 irt. Csokor Ós billikom. Magyar kosaontó és felkctiöntő kortsssenyak, irta Váró sy Mihály. O felsége által 10 aranynyal kitűntetett pályamű. Második tetemesen bSvitett kiadás. Ara 1 frt 40 kr. Bsjta fiak vigadjunk! KBakedvessigO daikönyv, ötödik bővített kiadás. 1 ft 80 kr, disxkotésben 3 frt 80 kr. Rajta fink vigadjunk 1 Magyar dalkönyv olcsó kiadása, kötve 96 kr Bajta leányok mulassunk 1 Mulattató kézikönyv, magyar hölgyek számira, gyűjtötte Wajdits József. Második kJaoá ; ára az 500 lapra terjedő sxinnyomato borítékkal ellátott kSnyvcek 1 frt 80 kr. Arany metszésű diszkiadásnak 2 frt 80 kr. Rajta párok tánesoljonk 1 Lakatos Sándor taaezk^nyve díszes cximboríték-kal. Keménykötésű mfi ára 1 frt 60 tv. Egy tarisznya ostobaság. Hntnorisztikos eszmék, ötletek, élesek egyvelege, gyűjtötte NavetS VÜmos, több fOlfedetstlen tudomány professzora, ára díszesen kötve 1 frt 40 kr. Kebelhangok. Újévi és névnapi köszöntések. Irta: Hoffmann Mór, díszes nyomatú keménykötésben ára 1 frt. Vedd azivsmet \|d ved ért : Szerelmi leveleaS könyv, szerelmes párok számira, SzivéJyesitél. Csinos borítékba kötve, ára 1 frt 80 kr. Lenortnaod a birea czigánynE igazmondó kártyája, 32 színezett kártyával magyar aliírással és «8vesrgel ára 60 kr._ Álmoskönyv, nagy legújabb egyptomi, ÜOO lapra terjedd, 600 képpel, 60 kr. Ugyanez középkiadisban 25 kr. Ugyanez kis kiadásban 10 kr. Dr. Kríegier Mór. „önmentő6, vénymintákkal mindkét nembeli betegek számira, ára 90 kr. Dr. Kricglor Mór. BÁs elveszett idegerSnek visszapótláas." vénymintákkal: orvosok és betegek számára, ára 90 kr. Mindkét fűzet egy kötetben díszes kiállításban 1 frt 60 kr Szegényből lesz gazdag, jó számvetéssel, gyors és biztos aegitS minden adás él vevésn«X Ara kOtve e dissesen kiállított zsebkönyvnek 90 kr. Ungarn im Spiegel, dentacher D\'^btnng. Magyarország a német költészet takrében, díszes kiállításban fűzve 1 frt 80 kr, elegáns diszkötésben aranyoava 2 frt 80 kr. Dr. Jós. Bieinbsch, Beimatsklinge.Dichrangén hervorragendsten nngsrísehen Poeten mit einer Anbang von National-Volksliedern. Freis brosebirt 1 í , elegast gebnnden 1 fl 80 kr. A gyakorlott vadász. A fáczán- é« fogolytenyéixtéz, ugy mloden vad ismertetése, irta Hagy-Ölvedi Öl ved y Károly. Ezen igen disaes s 820 lapra terjedő mfinek axinyomatu borítékban és kemécykBtésben ára 1.80. As 1879. évi XXXI. törvényexikk. As sj erdőtörvény, ára fűzve 40 kr. \\b nj vadászati törvény. Szentesítést nyert 1873-Ík évi február hő 18-án Ara füavB lOlcr. A kutyák betegségeiről és azok caélzxerfl gyógyitásárÓl. Irta egy gyakorlóit vadáss. Ara fűzve 40 ir. Vadásznaptár. A vadak piriasi ideje és tartózkodási helye sz év minden haviban. Ara fűzve 12 kr. Farsangi fink, bábakenyér (KngelbnpO ét kétszer sttlt kászttési titka. Irta Fonquot Jaqnea, I1L Napóleon udvari fSazakacsi. ára 60 kr. JHsxes r. kath. ímakőnyvek. Mennyei Manoáskert, S-rétÜ, fuzra 1 frt. FélbSrben, tokban 1 frt 20 kr. Egéis bőrben, tokban finom aranymetszéssel 1 frt 80 kr. Egésx bőr aranymetszés, csat és kerenttel 2 frt 80 kr. Zergebórben, csat is diszitéssel 4 frt. Finomabban kisaitv* 6 frt. Selyam- vagy bársony. kötés aranymotazésael dissitve 8—10 frt. Menayei Mtnnaskert,; finom papírra nyomra, 12-réttL hat kitfisS aesél-Üdvöuég ösvény, ) metszetű képpel. Ssinyomatu cEimlapnaJ. Negyedik Biztos lelki vezér ) kiadás. Ara tflsve 1 frt. Fél bőrben, tokban 1 frt 80 kxajezar. Egész bőr, finom aranymataaés és tokban 1 frt 20 kr. Atcélixe/east és csattal 2 frt 80 kr. Sergebőr diszitesael 8 frt 40 kr. Finomabb kiállítana! 5-6 frt. Selyem vagy barsonykötés dissit- ménynyel 6—8 frt. Mennyei mannáikért, 82-rétfl, temérdek képpel disaltve, papirkötéz tokban 40 kr. Aranymetszéssel, tokban @0 kr. Aczélkereazt, csattal 1 frt ZergebGr, díszesen 1 frt 50 kr. Selyem-bársony dtwitménycyel 25. Egyházi enekkQcy, kötve 60 kr. Homokkomiromi emlény, kötve 40 kr. Kis fiőaaiskert, kötve 80 kr, aranymetszésie! 50 kr, kereszttel 30 kr. Továbbá mindezen imakönyvak franca ia bőr, bársony, csont elefántcsont és kristálkoteaben 2 frttÓl 16 frtj- . 9aT HA f sT ,ATLAN OLCSÓSÁG l «¦ Következő 1Q czikk egy díszes dobozban elhelyevze Tigymint: 1. 50 iv leyélpapir. 2. 50 hozzá illő levélboriték. 3. egy teljes doboz Mtünő aczéltoll. 4. három tolltartó. 5 három igen jó irón. 6. egy vonallap. 7. egy lap szivópapir. 8. egy nagy darab pecsétviaszk. 9. egy törlö-g^iiml 10. egy szép jegyzékkönyv apanyriyomatta. Ára összesen Bécsben 1 frt és 5 kr. és Nagy-Kanizsán "VVajdits József könyvkereskedésében csak 85 kr. Postantalványnyali 1.15 kr. beküldésével bárhova is ajánlva bérmentve szállíttatik Minden máshol megjelent vagy hirdetett könyv könyvkereskedésemben kapható vagy általam megszerezhető._ Postai rendelések gyorsan és pontosan era közöltetnék. Wajdits József Köayvnymdájából ^&^\'E&sússé&, flAttY-KANIZSA, 1883. november 29-én. Előfizttéü irt pgésx (¦tt ...... 8 írt !é\'i évre ..... 4 , ..e.jed évre ... 2 , Egy szám JO kr HIRDETÉSEK ¦i hátából petitsorban 7, másodszor fi i minden totábhi torért S kr. NYILTTfiRBEN soronként 10 krért vétetnek tel kincstári illeték minden egyes bjrd.v 95-íul szám Hüszoükettedik évtolyam. teáért 30 kr. fizetendő. , Nagy-kauizsai őnk. tűzoltó-egylet* KÖZLŐIT. A lap szellemi részét iUetS-kczlemé-nyck-."w\'er>eztonoz, anyagi részét fljeto közlemények pedig a kiadóhoz bérmentve intézendő:: N A G Y- K AN IZ S A Wlasstessaz. Bérmentetleo levelek csak ismert munkatársaktól fogadtatnak cl. Kéziratok vissza sem küldetnek. .zalatnegyei általános tanítótestület", a „nagy-kanizsai kisdeojeveló egyesület", a , nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkeze\';, a „soproni keres kedelmi s iparkamara nagy-kanizsai kttlvalasztmánya", s több Wgyei és városi egyesület hivatalos értesítője. HetímikIn 1 kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Nemzetek hanyatlása. A leghiresb történelmi munkák egyike, Gibbontól, A római birodalom hanyatlása.* Ebben a könyvben szorzó leírja,; miként történik az, hogy a nyugoti római birodalomnak miként kellett elvesznie, mert a nép a Caesarok alatt, jelesül a 3-ik században annyira erkölcstelenedéit, hogy midőn a népvándorlás korában a barbárok a birodalomba berontottak, a népet már annyira elpnhult-nak találták, hogy az semmi ellent-állásra nem volt többé képes. A népek ennyire való eialjasu-lásának több ilyen példája van ép ngy a régi, mint az njabb világtörténelemben. Alig van nemzedék, mely a történelemben nem játszott volna nagy és dicső szerepet, de igen sok ezen nemzetek közül egészen elaljasndott, erkölcstelenedéit s azt alig lehet ahhoz hasonlítani, a minő volt a régi időben. Azonban századoknak kellett lefolyni, mig ezon rosszabbra változás tőrtént. Más részről azonban tagadhatatlan az is, hogy voltak és vannak nemzetek, melyek mindinkább emelkedtek és emelkednek meg most is. Vannak ismét mások, hol a jobbra vagy rosz-szabbra változás csak ideiglenes. Mindezeknek a tüneteknek és tünetek okainak megvizsgálása és az eredmény megfejtése a bölcsészet feladata. Mint fennebb emiitettük, a népek hanyatlása sehol sem volt rögtöni, hanem századok kellettek ahhoz, mig a tökéletes hanyatlás bekövetkezett A régi történelem kivált három nemzetet emut föl, melyek századok alatt mentek tönkre : a persák. a görögök és a rómaiak. A persáknál talán a hanyatlás kevesebb időt vett igénybe, mint a görögöknél és rómaiaknál, Cyrustól Dárius Codomannnsig. A görögöknél Sparta tovább mint három századig tartotta magát. Lykurgusztól Nagy Sándor utódai korszakáig, a rómaiknál a birodalom hatalma egész Marcus Aurelusig mindig növekedett s csak fia alatt kezdett hanyatlani, Alexander Severus, Aurelián, Diocletian és nagy Oonstantin Ismét emelték azt, de már az utóbbi fiai alatt a hanyatlás rohamosabbá lőn egész Romulus Augustulusig. Sehol sem találjak azonban ezen rohamos hanyatlást oly nagy mérvben, mint hazánkban. Itt alig töb három évtizednél, hogy jelen a nemzedéket a régihez még hasonlítani se lehessen. Mielőtt azonban ezen, a mi hazánkban történt hanyatlásról szólanánk, elemezzük az okozat, a melyek a többi nemzetek hanyatlását okozzák. Legközelebb fekszik hozzánk a régi történelemből a romaiaké, az újból a spanyoloké. Itt is, ott is legelébb is a rossz fejedelmek voltak okozói ezen hanyatlásnak, az ő példájuk megvesztegette a hozzájok legközelebb álló néposztályt, az aris-tokrácziát és ettől lefelé terjed az elpuhulás, az erkölcstelenedéi a legalsóbb rétegek közé. A túlzott fénypazar, a terjeszkedési vágy, hogy a fénypazart növelje, puhította el a rómaiakat. Nálunk az erkölcstelenedéi és elpuhulás hasonlólagaz arisztokrácziá-nál kezdődött, elébb már Mária Terézia idejében, de ezen király uralkodása után. II. József császár uralkodása alatt ez megszűnt és a magyar nemzet emelkedni kezdett, s ez emelkedés, kivált a 30-as és 40-es években annyira nagy volt, bogy majdnem azt lehetett remélni, hogy a magyar nemzet minden tekintetben utói fogja érni a .legelőbbre haladott nyugoti nemzeteket. 1848. és 1849. Magyarország függetlenségi harcza a magyar nemzet fénykorát képezi. Még az 1849-dik év október havától egész 1861. év július haváig sem állott be a hanyatlás. Ekkor ugyanis a magyar a nemzet passzív clléntállása majdnem oly szívós volt, mint a szabadságnarcz két évének hősisége. De cár. 1861. után, az agynevezett magyar provizórium alatt e hanyatlás nagyon is tapasztalható volt. Stadion, Schwar-zenberg Félix és Bach alatt nem találkozott magyar ember, aki hivatalt vállalt volna, a magyar provizórium alatt egyszerre csak azt láttuk, hogy ez megváltozott és hogy nagyon sok magyar volt, ki azon ürügy alatt, hogy tért kell foglalni, hivatalokat vállalt és semmivel sem volt jobb a Bach-huszá-roknál. 1867-ben megtörtént a kiegyezés, Deák Ferencz a nemzet jogai nagy részét lealkudta, megteremtődött a delegáczió, megteremtődtek a közös ügyek és az 1867-diki alkotmány alig hasonlít már az 1848-dikí márczioshoz. Jelenleg Magyarországban már csak három osztály van, a melyet hazafiasnak lehet nevezni, ez a munkás nép, a katholikus papság és a katonaság, a közembertől fölfelé az őrmesterig. A tisztek a honvédségnél és a közös hadseregnél a magyar ezredekben magukat nem számlálják a néphez. A többi osztályokról azt lehet mondani, amit a római költő mond: „Aetas parentum pejor avis túlit nos nequiores, mox datnros progeniem viciosiorem* (apáink korszaka rosszabb nagyapáinkénál, minket hitványabbaknak hozott, nem sokára még gyarlóbb utódokat fog az adni.) Mi lett a magasb arisztokra-cziából, mi az apró nemességből és mi az ifjúságból ? A magasb arisz-tokr&czia lassankint letűnik. Hasonlítsuk ezt össze a régivel, nem ismerünk rá. Alig találunk most a kaszinóbeli nrak közt csak egyet is, kiből egy Széchenyi Istvánt, egy Vesselényi Miklóst, egy Illésh&zyt lehetne várni. Az apró nemesség pedig egészen elenyészett. Pedig épen ezen apró nemesség volt az, a mely egyesülje a mágnásoksal tartotta feszt Magyarország ősi al kotmányát kilencz századig. A magyar büreankraczia, abirói kar a hatalomnak hódol s épen nem oly független, mint kellene lenni a bírói karnak. De a magyar nemzet hányat lása leginkább észrevehető a fiatal ságban. Hasonlítsuk össze a jelen kori magyar ifjúságot az 1834-di kével, sőt még az 1861-dikivel ii és a különbség szembeötlő lesz. Nem sajnáljuk az elkoldusodott magi arisztokraczia, nem a henyélő és a nyers bocskoros nemesség eltűnését, de elszomorodunk, ha látjuk, hogy ifjúságunk annyira hanyatlott A ré gibb fiatalság igyekezett magát ki művelni, azt tartotta, amit V. Ká roly mondott: „a mennyi nyelvet beszél valaki, annyi embert ér." A régibb időben igen sok ifjút talál tunk, ki legalább négy öt nyelvet beszélt, most menjünk a hírlap zer kesztőségekbe és alig tálalónk egyet is, ki legalább a német hírlapokból tudna fordítani és olvassuk most Leither Jakabról, Andererról és Tha-törtéről. Azt mondják az Ifjak, azért nem tanulnak németfii, mert ez < mi ellenségeink, elnyomóink, az osz trákok nyelve. De a franczia, az angol, az olasz csak nem nyomnak el, miért nem tanulnak hát angolul, francziául, olaszul ? A fiatalság másik nagy hibája a hivatalhajhászás. Ez hajdan nem létezett. Ha vállaltak is ifjaiuk hivatalokat, ezek megyebeliek voltak. A mostani fiatalságnál egészen hiányzik a függetlenségi és szabadság ösztön. Mindenki előtt nyitva van a tudományok, az irodalom, a művé- szet mezeje, de az igaz, hogy a festészetet, a szobrászatot, a költészetet, zenészetet megtanulni -több mint fáradság kell, a bfireaukratikus foglalkozáshoz és ujjainkon fölszámlálhatjuk híres színészeinket, festé-sxeinket, zenészeinket,- — - . A fiatalság hanyatlik nemcsak azáltal, hogy mit sem akar tanulni, hanem az él vezethajnászát által is és a testi fejlődést elébe teszi a szellemi fejlődésnek, a távgyaloglást, athletikát, tornászatot a tudományosságnak és finomabb társalgásnak. Meg nem gondolják, hogy atbletikai gyakorlatok, a tornászat nem egyéb, mint izmok erősítése, az agy, a szív, a tüdő és az idegek rovására. Azt az erőt, a melyet a jelenkor ifjai a borozás és egyéb kicsapongások által eltékozolnak, soha semmiféle tornászat és athletika nem fogja helyre hozni. Mindezek igen szomorú tanulságot szolgálnak arra. hogy nemzetünk hanyatlik. Fennebb kijelöltük azokat az osztályokat a melyekben még hazafias széliemre akadunk. A katholikus papság aránylag ilyen, a katonaságnál a közlegénység, de ezt a többi osztályok elhanyagolják és végre a munkások. — Igen, a munkások azok, hol, ha nem is legtöbb intelligeneziát, de igyekezetet találunk annak megnyerésére és ha van egy osztály, melynek jövője van hazánkban, az csak a munkásoké. K . ... Y. Mérgezés szénéleggel, széngőzzel. A szénélegnek, széngőznek felhalmozásából mérgezés szokott bekövetkezni, imént volt oly baleset, mely nemcsak hogy közfigyelmet kelt, sőt igénybe veszi a törvényhatóságok intézkedését is. Hasonló eset adta magát elő Zalamegye Kanizsa járáshoz tartozó Galambok községben is e hó 25-én viradóra, s minthogy az TARCZA. Üdvözlégy!... üdröslégy c házban, szivem felesége! Költözzék be velünk az áldás, a béke. Végre itthonn vagyunk; De nem jöttünk magánk — Ü¦¦-\'¦-t-t küldőt: hozzánk a szerencse : Kút szép. iehér galamb szállott az ereszre. Neszed csak! nézzed wak! mily édesen búgnak, — Kicsiny lett a szívok nagy boldogságtiknak... Hogy szeretik egymást! Jót jeleLt ez, meglásd: Áldás lesz rajtunk, — én arra magyarázom, — Hiszen két „izeníléiek-képe" van a háaoul Meg sem rebben ssarnyok, amint közeledünk. Ott adják a lécekét tovább is minekünk, Egymással enyelgve...\' Miért is remegne Szerelmes galambpár ifjú házaspártál? Tudják, hogy rokonszív rofcVirfSÍvet.pártol. .. Pártolnnk, megvédünk, kedves vendégeink! Mikor a magasban gonosz vércse kering \' Rakjatok itt fészket I 8 barmit box a végzet, Maradjatok mindig, maradiatok nilnnk, — Mi tiszta bnzával kezünkből táplálunk. Boldogság tárháza ea a mi kis házunk. — — Hí vagyunk 5rtí, Uk arra vigyázunk. — Nem is fér mind bele, Kivül maradt fele. Kenn ifjú házaspár, künn szelíd galambpár — Kettő kSzSt ugyan melyik boldogabb már? 1 Rosz időben. VUösBn van készOlUben, vagy mi ? Az eső nem esik, ugy szakad. A sár tenger, - egyedül a szélvész Járja kenn a szörnyé utakat . . . Neveletlen ideje, ez már sok! Még a kertben időzni se hagy; Nemhogy a nap kiállna csodádra: Milyen kedves, szép menyecske vagy. . . . Azaa inkább esték szakadatlan, Jé idő ez, pompás jó idS : így nem félBnk a mézes-hetekben, Hogy akad, ki háborgatni j5 . . . Ugyan édes .. . Ugyan édes barátaim, Hagyjatok most békét nekem 1 Mit zaklattok váltig azzal, Hogy tollamat pihentetem . . . Szeretném, ha Ími tudnék, GyongTsxavakkal kifejezném: Mily végtelen boldog vagyok — De mít Írjak, ha nincs eszmém ! Hallgat, mikor párja mellett Boldogan ül a csalogány; Csak akkor zeng, ha fajdalmát Kosergi el bús éjszakán. — De azért ha nem is írok, Psnaszssal Ofim illemettek, — Szó sínes arról, hogy én hátat Fordítsak a költészetnek ! SSt inkább most ketten vagyunk, Kik az Olympra igyekszünk: Kész ezeregy éj szakai Tündérrege minden peresünk . , . Feleségem, meny országom, Itt üldögél a ölemben; Hám mosolyog a hajnali Rózsafónyiiel kedvesebben. Szivem dobog ... boldogságát Versbe szedi, elszavalja . . . Ff leségem a rímeket Ugy csókolja ajakamra .. ¦ KULCSÁÉ JÓZSEF. Az ágról szakadtak. — Beszély. — Irta: Szalay Sándor. (Folytatás.) V. Megbocsáthatlan hanyagság té-szünkrÓl, hogy az eima.it dolgok sorából szegény Páter bácsit egészen kifeiedtük. Nem csndat Asztalos 1 És is asztalosok prodaotnmainak egyik 1 egjö vedel mezőb-bíke is olyan .utolsó dolog* amiről az ember legkevéebbé szeret elmélkedni, ó azonban a mi negligentiánkkal cseppet sa törődik, jár a maga utján zavartalanak Neki égessen mintegy, hogy kilesz a vicispán, a főbiró, esküdt? Miatta minden ember elköltheti bolondul az ezeréit egypár lelkiismeretért. Ha ugy tudnák mint 6, hogy milyen olcsó portéba az, mikor már eladásra van ssinva: bizonyosan nem adnának érte °ST hajítófát se. — Miatta megházasod-hátik minden bolond akár azázazor; Ót másodszor se lehetett beleogratni. Kötni való bolond as as ő szemében mind, akit a gyík megcsípett, azután meg kígyóval köt ki. Nagyon jól látta azt ó, miután ál-d ott Zsófi komaaassonya lehunyta sce-meit, hogy hejh gonossul sötétedik a láthatár. Illés komája hamar kisírta as el-BÍrni való könyét; as as aassony meg, ski második felesége lett, nagyon sűrűen vigasztalgatta. Asssonypóbált ember volt már ahhos, hogy azt minden egyéb szándék nélkül való jóindulatnak vegye. Hanem sohse szeretett a más dolgában gyomlálódni; tegye kikí, ahogy akarja: vigye, ha mozoghat; mozogjon, ha bírja; ha éppen megakad és ssól onekij akkor nem mondja, hogy nem mosdit rajta. De akkor már nem kérdi, hogy jobbra vagy balra mozdítsou-e? Akkor 6 is a maga esze szerint segit. Hát bizony mikoriitta volna Gondos komájának ő nagy bomlását a második felesége után, nem szólt neki egy árva bangót se. Megtörtént a kézfogás; készakarva nem ment el. Megtörtónt a házasság; otthon se volt; nem találták sehol határ-szerte. Nm változtatott rajta semmi leikében. A testében is csak annyi változás történt, hogy néhány hívatlan ráncs ült hajvesztett homlokára kelletlen vendégül. Hanem azután mikor megtudta, hogy Ágnest is elzavarta a háztól az uj asszony, kit ő a nyelve között sohse tartott egyébnek, mint valami pokolból szabadultnak, ki i tokképen asssonybórbe lett bujtatva : akkor mír eltért a napirendről. Fölvette aat a botot, amelyet körülbelül 50 etztendeje készített vándorbotul maginak, és elment a Potyli malomhoz. Gondos éppen a malomból jött ki. Megszólította : „Nem tudná kigyelmed (nem is komám 1) megmondani, hogy merre ment as a szegény Ágnes? Se .adjon Isten", se ,jó napot" nem volt. Gondos bámulva áHot: meg. Hogyan tudhatja ez as ember, hogy Ágnes elment: .mikor még ők se tudják jó>se rint, hogy nem jön-e vissza? .Iszen kedves komám, csak nem tette ast a csúfot, hogy itt hagyott volna bennünket minden szó nélkül ? „Ne lamentáljon kigyelmed, mint a csuklyás baráti Talán csak nem sir, rí, itt kigyelmetek nyakán, hogy búcsúzzék. Elég, ha neki táj; minek fájna másnak is 1 Kigyelmed annyit se tud, hogy bucsuzatlan távozása is cssk fő szivéből eredt?! Na de ne papoljunk! iTudja kigyelmed vagy nem? Nemi Na hát akkor Isten áldja meg I" Azután nem törődve Gondos mars az tó szavaival; összevisssahányt szemrehányó kérdéseivel, ment szó nélkül tovább. Mikor azután néma, n»:;; útjából visszatért körülbelül két hét múlva, csüggedten hevert le néptelen bájékában. Ez volt a legelső utjs, amelyből eredményt nem hozott magával. Ágnest kereste, de nem találta meg. Ez nagyon elosüggess tette. Amint igy heverészett, belépett a kisbíró és két levelet nyújtott át neki egyssetre. A szegény agg szemében fölcsil-lémlott az öröm sugara. „As egyik levél már régen jött, de nem találtam sehol majsster urat8 — szólt a kisbíró, s távozni akart. .Megillj Öcsém, te. Nézd, amott a szegen van a tarisznyám; husd ki a kulacsból ami benne maradt." As alatt mohón bontotta fel az egyik levelet; nem is nézte, hogy melyik a régebbi? Véletlenül éppen a régobbit bontotta fel; olvasta: „Kedves Apám 1 (Itt már könyei csorogtak.) .Bocsásson meg, hogy évek HÜ8ZOHKBTTÉDIK ÉVFOLYAM. ALAI KÖZLÖSX NOVEMBER 29-én 1883. eset. tanulságos, árért kissé terjedel mesebb részletezéssel hozom köztn domásul, mint szokás hozni a napi híreket. Egy 3 tagból álló családnak újból épült háza lévén, egyelőre konyháját választotta lakásul. A helyiség oly szük, hogy egy ágynál több igen szűkön fér el; mégis van benne egy kisszerű takaréktűzhely. E hó 24-én este felé fá?al a nő jól befűtött, s midőn égó parázs maradt vissza, a füstvezetó-csövet ruhával erősen bedugta, nehogy éjjelre a konyha kihűljön. Az anya ágyba feküdt és maga mellé vette 3 éves leányát, a férj a földre dalt, hogy itt alhasssr keresztül az éjt. Éjfél táján a férj valamely mell&zoritás és főfájás által felébredt, szédelegve, főfájással nyitott ajtót, mert szokatlan gőzt vett észre, kiszellöztetéskor észre vette, hogy neje és leánya csendesen nyngosznak, újból lefeküdt. Reggelre viradván, midón felkelt, nejének szokatlan késedelmes alvása arra bírta, hogy ágyából kiszólítsa. Neje és kis leánya mozdulatlan maradván, nejét, ki arezra feküdt meg-forditá és most látta a szörnyű esetet, t. L, hogy mindkettő halva van. Jelentést tón, melynek következtében, a törvényhatóság a helyszínén megjelent és conslatálva lett, hogy a nó és gyermek széuéleg, széngáz által lettek megmérgezve. A nőnek arczvonásaiból látni lehetett, hogy erőszakkal feküdt ar-czával vánkosán, mintha ez által ntját állni akarta volna a fulladásnak, szemgolyói vérvörösek voltak, nyelvének hegye fogai közé nyomulták, orrából fehér hab állt ki, végtagjai egészen merevek voltak, bőrén széles terjedelmű rothadásfoltok mutatkoztak. Szive nem vert, nem zörgött, ilyent hallani 6—10 órapercz időközben sem lehetett Annak jeléül, hogy az egyén valósággal meghalt. A leánynak arezvonásai nem változtak, szemgolyói mégis rózsapirosak voltak, nyelvének hegye a foghusok közé szorult, bőrén elterjedt rothadási feltok mutatkoztak, végtagjai nem voltak merevek, szive nem vert, nem zörgött, tehát valóságosan meghalt A két halott hányat fekve találtatott egy ágyban. A két hulla testén legkisebb erőszak nyomai sem voltak észlelhetők annak bizonyítékául, hogy a ha iái csakugyan szénéleg, széngőz belehel ése által állt be, mit azon körülmény tesz bizonyossá, mert a ha- lált semmiféle betegség sem előzte meg, sót azon napon a konyháját meszelte. A hullák szemlélése alkalmával tapasztalni lehetett azon helyi atán csak most irok. Utolsó levelemet, mint őrmester írtam; asata reges régen hadnagy vagyok. Egyik táborozás alkalmával nagyon megtetszettem a királynak; figyelmébe részesített, kadétiskolába küldetett. Hejh nagy volt as én örömem I De lássa milyen gonossssá tett as Öröm, a nagyratörési Föltettem magamban, hogy mig tanulásomat el nem végsem, oem váltok levelet senkivel, féltem,, bogy valami rossz bir érkezik hasairól és megzavarja eszemet. Ugy akartam csúnya hallgatásomat helyre ülni, hogy — gondoltam — egyszer csak egészen váratlanul mint tisst beállítok kedves apámhoz. Hanem bísony es a reményem se teljesült. Tisztté lettem ; s ez a kiskirályság fölemésztette minden megtakargatott filléremet. Czu-dar sokba került es as irgalmatlan sok passománt Es azóta se tudtam arra vergődő), hogy szabadságot vehettem volna. Majd talán a másik rukkoláskor, ha........ de nem árulom el előre......Hát Ágnes hogyan van? A kis apróság? Egészségesek-e, boldogok-e ? Csak tűrjenek! Majd néhány év alatt össvekuporgatok annyit, hogy a katonaságból kilépve, belekaphatok otthon valamibe. Magamhoz venném Őket, de ugy sem lennének boldogok ebben a körben, ahol bizony én is csak szerencsés, de boldog nem vagyok." .írjon kedves Apám sokat, nagyon sokat í CbÖkolja ezerszer hü fia: Árva Pál, h a d n » g y." Péter bácsi eleinte csak susogva olvasta a levelet, később egyre bango-ssbban; végre sokogott a nagy öröm tál, s mikor a végére ért, főiugrott mint egy gyérmek és átkapván a bámulva allé kUbirót, tánczolni kezdett vele; elkezdte csókolni annak bamba képét az ő kedves Palija képében. maradványait, volt abban holmi fojtó gőz, a takaréktüzhelyben izzó pa rázs. E baleset méltán felemlíthető Unulaágnak, mert ujabb időben nagy előny adatik a belülfüthető vas kályháknak, a kőszénneli fűtésnek ó sok nem gondol arra, hogy a belülfüthető kályhák elővigyázat nélkül életveszélyesek lehetnek főkép, ha a füstvezetó-csövek, melyek visszatartó zárakkal láttatnak el és ezea azon czélból fel is használtatnak. A szénéleg, széngőz a mérges gázok közé tartoznak, melyek ha felhalmozódnak, megmérgezik az embert Bántalmazzák a légzést, főfájást, álmosságot, Öntudatlan állapotot, tehetetlenséget idéznek elő, felbontják a vért, hatnak az agyra, gerinczagyra és bénulás, faladás. gutaütés által okozna gyorsan halált. — Felhalmazódik a szénéleg, széngőz oly helyiségben, szobában, melyben belülfüthető kályha van.de nincs ennek elegendő huzatja, vagy éppen semmi huzattal sem bir és van benne égő parázs, parázshamu, de az a vaskályha is elterjesztia szén-őleget, mely izzóvá tétetik, mert a szénéleg az izzó vason is keresztülhat, A fának égő parazsa ép oly veszedelmes, mint a kőszéné, csakhogy a kőszén élenye, gőze gyorsabban végez az élettel. A ki tehát az idézett szerencsétlenségnek áldozatul esni nem akar, az ha belülfüthető kályhával bir, tartsa a kályhát, ennek füstve-zető csövét a legtisztábban, hogy a léghuzat akadályozva ne legyen, isten őrizz, hogy a füstvezető csövekben zárakat csináltassunk a melegség visszatartóztathatása czéljából, mert ilyek maguktól is bezáródhatnak életünk veszélyeztetésével. És ha esetleg a szénéleg, szén-gőz veszélybe ejtene, ugy iparkodjunk ajtók, ablakok gyors feltárásával segedelmet nyújtani, a még élőt vigyük szabad levegőre, Öntözzük hidegvízzel, mossuk arczát eczet-tel,szagoitassunk vele eczetet, adju nk italul eezstes vizet, tetszhalál esetén rögtön hivassunk orvost a legközelebbi helyrőL Bezárólag mondanom kell, hogy az említett egyénen az életrehozatal kísérletét megtettem, de minthogy a szív egyikénél sem vert, nem zörgött, a kísérletnek sikere nem lett TEBSÁNCZKÍ JÓZSEF, járási orvos. Törvénsyzéki csarnok. Jegyzék. a nagy-kanizsai kir, trvazékmint büntető bíróságnál 1883. évi decz. hóban megtartandó végtárgyalás ée Ítélethirdetésekről. Deczember 1 én. 2885. 8/83. Hatóság elleni erőszakkal vádolt Sényi Jánosné elleni bűnügy ben vegtárgy. 2695. B/83. Folytatólagos vég tárgyalás lopással vádolt Pávios József társa elleni bűnügyben. 3706. Súlyos testísértéssal vádolt Varga László Mihály elleni bűnügyben végtargyajia. 3759. E/83. Csapári György s társa elleni bűnügyien III. bírósági it. hír detés. 3812. B/83. Medlobi János elleni bűnügyben III. bir. it. bírd. 3424. Király Vicsaelleni bűnügyben büntetés foganaiosi ás. 3788. B/83. Huszár József elleoi bűnügy ben II. bir. ítélet hirdetés. 3607 B/83. ¦ Weiss Mór elleni bűn. Ügyben III. bir. itóiet hirde és. 3829. B/83. Tóth Peti György i társa elleni bűnügyben III. bir. ítélet hirdetés, 3879. B/83. Farkas József elleni bűnügyben III. bir itálet hirdetés. Decsember 5-én. 3491. B/83. Folytatólagos végtárgyalás lopással vádolt Ottokár Lukács társai elleni bűnügyben. 3808. B/83. Súlyos testi sértéssel vádolt Németh János elleni bűnügyben végtárgyal is. 3768. B/83. Magzat elhajtassál vádolt Gyuki Anna elleni bűnügyben vég-tárgyalás. 3919. B/83. Poesavecz György s társa ellesi bűnügyben II. bírósági it hirdetés. 3920. B/83. Bata István eheci bűnügyben II- bir. it. hirdeiós. 3953. B/83. Bicző Imre elleni bűnügyben II. bir. it. hirdetés. 3881. B/83. BaliAdám elleni bűn -ügyban III. bir. it. hirdetés, 3882. B/83. Tóth Márton elleni büoüvybea II. bir. it. hirdetés. 3883. B/3 Benkó István elleni bűnügyben II. bir. it. hirdetés. 3894. B/83. Kis Páter s társai elleni bűnügyben U. bir. it. hirdetés. Deczember 12-én. 3803. B/83. Lopással vádolt Beke Ferencs elleni bűnügyben végtárgya-lás. — 3791.. B/83. Lopással vádolt Mako-I kövecs Marton elleni bűnügyben vóg-tárgyalás. 3802. B/83. Hamis esküvel vádolt Még tatán most is táncsolna a jó Péter bácsi, ha kitörő öröme közben be nem lép ..... Ágnes. Még csak es keilettt Péter bácsi talán ez egyszer feledkezett meg Özvegységében a boldogult felesége árnyékának tartozó hűségről: a kísbirÓn félbeszakított csóközönt mind Ágnesra arasstotta. A kisbíró szorongva várta, hogy menekülhessen; s el nem hitette volna vele az öregbírón kivül senki más, hogy a majszter ur emeletén rendiben volna minden. Mikor Páter bácsi Ágnessel egyedül maradott, akkor kezébe markolta a két levelet, melyek közéi még ö is csak egyiknek tartalmi1 ismerte, és diadalmas képpel állott Ágnes elé: „Hugóin, tudod-e mik esekI Hm! Miképen is tudnád? N»gy áldás es az én lelkemnek aanyaru életembeni Ami volt a pusztában zarándokló zsidóknak a manna, ezek a levelek azok nekem. Bib ] liai levelek ezek ! Bibliám világit túlvilági utamra, esek féuyeskednek földi utam sötétségein I . . . Hát még neked?! Neked húgom mindegyik egy-egy útlevél a földi mennyországba! Na de hiába is kérded; nem mondom meg, bogy mik. Előbb g y ere, mond el, hogy hova rejtőztél el as én gyarló szemeim elől ? Két hétig kerestelek; minden bokrot, minden fát megráztam ; nem tudott rólad még a felhők madara se hirt mon ísni. Hol jártál? .Bocsásson meg Péter báosit Meg ,-ert engem az leien, amért magát meg akartam csalni." „Micsoda? Te húgom? Engem? Ne beszélj ilyen zöldeket I Csak tréfára tekered a dolgot, ugy-e ?¦ „Nem ón, Pelei bácsi! Lássa már úgy csordultig volt a szivem keserűség g»l, bogy még as életet is késtem unni Ami boldogságot csak ötsserakodt szí vembe a szegény boldogult Gondosné, mind gyilkosméreggel keverte es a második asszony.Nem álhattam tovább. Egy veszett gondolatom támadt. Ha Péter bács^meg tudta találni Palit — gondoltam — mért ne tudnám én is 1 Bucau-satlip elhagytam Gondosakat és egyetlen gyerekemet. Nagyon fájt már minden egyéb fölött asis nekem.hogyP. fiam iránt kt sem mutathattam a mostoha elŐU szeretetemet; mert csak Gondos tudta, hogy ki Ő nekem? Mindenki elő tt titkolnom kellett. Föltettem magamban, hogy Péter bácsi szavai nyomán fölkeresem Palit; a tizenkét esztendő ugy is lejárt; hasa hívom, hogy legyen a mienk és boldogítson bennünket11. ,Na aztán ?« sHát Sopronig el is jutottam; de ott azután a kérdesósködésemre ast mondták, hogy. ne is fáradjak Bécs felé; most az a buaairesered.amelybeu Pali esolgilt, már nincs\'0ttu. „Hahaha! Úgy kellett neked hu gom 1 Mért akartál kifogni rajtam I Bis azok ssinle még egyszer annyira lehetnek, amint én tudom, mint ide Bécs!... Ns de hát megállj csak, itt van egy le vél, amit még nem olvastam; gyere olvassuk etl" Péter bácsi felbontotta a másik levelet ; ami már későbben lett írva. Olvasta: .Kedves Apám I Megtörtént as a rukkolis, amiről a múlt levelemben írtam. Pompás rukkulás volt as; fŐhadoagygyá lettem.. ., Itt már elakadt a könnyeséstől. „Hallod, húgom? főhadnagy I A hadnagyok kösött is fő. Tyüh vessett teremtette, még megérem, hogy holnap azt írja:11 „kapitány vagyok." „Kicsoda? Péter bácsi!" „Kicsoda! Hát a Pali gyerek 1... Na de mit Ír még? Hudin Márton elleni bűnügyben vógtir gy!- 3979 B/83. Tóth Jóssef s társai elleni bűnügyben Jl. bir. it bird. 3978. B/83. Kenősei Lukács tárnái elleni bűnügyben II. bírósági hirdetés. 3977. B/83. Öreg Borda József elleni bűnügyben II. bír. it. hird. 3954. B/83. Sifter József elleni büuDgyben II. bir. it hird. 3964. B/83. Szabó György elleni bűnügyben III. bir. it. hird. Decsembor 15-én. 3804. B/83. Magzat elhajlással vádolt Budi Mária elleoi bűnügyben vég tárgyalás. 3801. B/83. Súlyos testi seressel vádolt Vorgecs József elleni bűnügyben veg tárgyalás. 4005. B/83. Lopással vádolt HírschI Ferencz elleni bűnügyben vég tárgyalás. Kelt a nagy-kanizsai kir. trvssék mint bűnteta bíróságnál 1883. évi no-vomb.-r 26 in. Kiadta: PLÁNDER GYÖRGY kir. trvsséki irodatisst. Beszélgetés a néppel. (Ferencz bácsi a szegények tanács adója.) (Folytatás.) Azért soha se adjon ki annyi tenni Valót a gazda, amit nem tudnának cselédei a kihatirozott időre elvégesni, hanem amit parancsolt, annak elvégzését ssigoman követelje cselédeitől. Sok ifjn ason tapintatlan eljárást követi, hogy midőn cselédeinek a teendőket kio«stja, sunyi teendőt és munkát szab nekik, mennyit legjobb akarat mellett sem bir. ninak elvégesni. Es által a cselédek makacs és ellenszegülőkké válnak. Midőn pedig látják, hogy ha kiszabott munka élnem végsődik és azért nincs som mi go noes következés, megssokjis a rendetlenséget, a kiszabott munkának hanyag teljesítését. Arra ís figyeljen a házi gazda, hogy mindig oly hibátlanul adja ki napi parancsait, hogy napközben ne keljen a reggel kiadott rendelettel ellen kesét parancsolni, kivéve a véletlenül kösbejött akadály és ellenkező időjárás esetét. Mert mihelyt a cseléd észre veszi, hogy a gasda nem ragaszkodik kiadott rendeletéhez szigorúan, hanem ingados ez határozottan ismét rendetlenség és hanyagságra vesz báiorságotmagának.Ezeu rósz tulajdonok pedig a család tagjaiban és cselédeiben igen nagy ellenségei a jó hasi rendnek,} egyetértésnek és szerencsés jó előmenetelnek. Tabát meg ne engedjük, hogy parancsaink csak felében harmadában teljesüljenek, a hanyagokat dorgáljuk meg szóval és aszal, bogy bizalmunkat megvonjuk tőlük, mig ellenben a szorgalmasakat és pontosakat, ró-sz-sitsük elismerő dicséreteinkben és jutalmasásainkban. Semmi ledér.trágár magaviseletet, a jó erkölcsről való kihágásokat, részegséget, káromkodást, haaaár-toskodást meg ne tűrjünk körülöttük. Hogy pedig tiltó és jőrs intő dorgál lá - „Megint egy nagy lépéssel közelebb vagyok ahhoz, hogy boldogíthassam aso-küiet szeretek, kiket felejteni nem birok, de nem is akarok. Akik as én megizmosodott katonás ssivemhes nőttek, asokat minden csillag mélyebben vissi szivembe. Mondja meg jó Ágnesemnek, meg az én egyetlen fiamnak, (hiszen most már as is nagy leheti) hogy csak bízzanak Istenben és reméljenek ! Egy kél év slatt elérem legforróbb vágyamat: enyém lessnek Isten és a világ előtt ... Hejh kedves Apám, milyen boldogok lessünk mi akkor megint I* Tovább sem is olvasta, de nem is bírta volna olvasol, mert egymás nyakába borultam zokogtak annak a boldogságnak gondolatára is. Ettől fogva azután el nem eresztette volna maga mellől Ágnest Péter bácsi. Együtt bíztak, egyfltt reméltek. Magányukat ások a peresek tették még szebbé, mikor Gondos Ágnes és Pali meg meg látogatták őket as estéli órákban nagy néha, ha szerit tehették. Ez a két árUtlan lélek ast hitte, hogy as a szeretet, melylyel őket Ágnes elhajmossa, csak jóindulat! Ason esemény után, mikor Pali Gondoaék hajlékát elhagyta, a a világgá ment, sírva ment hossájok a fiatal Ágnes. As anya utána akart menni gyerme kének. „Na bán\'sd, bogom, — szólt az öreg Péter —- ki tudja: nem a szerencse vitte e el est is?" (Vége követkesik.) aeinknak foganatja legyen, nékünk g.t-dáknak és családfőknek kell jó példává elémenni. Tissta, fedhetetlen, kegyes é\'e-tüik legyünk, s nemcsak cselédeink irá. nyábsn legyünk szigorú erkölcsbirék, hanem ön magunk irányában is. Meg engedjűnk magunknak semminemű lé-hasigot még titokban sem, annál kevésbé családunk tudtára): mert es rsetbeo kettős vétket követünk el, ugyanis előssfo magunk vétkestünk, másodszor cselédeinknek is példát adtunk hasonlók elkövetésére, sőt harmadasor tekintélyünket is elvesztetlük cselédeink és családunk előtt. Tobzódás, mértéktelenség, tunyaság miot a jó\|-rkötcacsei,ellenke«ő rósz tuUj donok, ne rútítsák s meg ne bélyegének házunkat. Víg Bandi öcsém szeméből olvasom ki e megjegyzést, vájjon miközs a kegyeaségntk a gazdasághoz, avagy nem lehet-e az ember jó gazda és szerencsé takarékossággal és ssorgalommslily puszta erkölcs nélkül is. Nem de eltaláltam gondolatodat Bandi öcsém kordé Ferenci bácsi egyik fiatal víg kedélyű gazdától. Eltalálta Ferencs bátyám, váls-ssola emez — csakugyan kíváncsi ra gyök hallani, hogyan fogja a kegyességet a gasdsssággal oly szoros összefüggés bosni és szeretném még, ha sst ís megmagyarázni, hogyan történik vagy hogy állhat meg Ferencs bácsi állításával szem -ben ason naponkint előforduló történet mig némely csalárd ross emberek, kiknek vagyonán ason árvák és ösvegyeknek\' inlyos itks fekssík, kiket ók forgattak ki ősi birtokaiból, naponkint előbbre és lóbbre mennek s gssdasigban, mig sok {\'ámbor erkölcsű emberek, kik még a egynek sem vétenének, szelíd,j békeszeretők, munkások és takarékosak, mógi< altg mehetnek valamire, sőt még adó-sigba is merülnek. „Igazad van öcsém annyiban, hogy annak csalárd rósz emberek, kik meg -gazdagodnak és vannak jámbor jó emberek, kik elasegéoyednek. D- ha te, ason rosznak kiáltott meggasdagodott, és se ! elszegényedett jámboroknak látszó egyének belső vissonyaikat ée erkölcseiket ismernéd bisooynyal máskép ítélnél róluk. Ásóknak a meg vagy onosodott .csalárd embereknek volt bátorságok és eré-lyök rossoak lenni, mig az elszegényedett jámboroknak nem volt bátorságuk sem erélyök a rossra, sem as igazi erényre, as ő jámborságok némelyek kivételével többnyire kétssinüség vagy mí assal egyre megy ki, erély ás jellemnélküli se hideg se meleg természet meglehet, hogy titokban oly gyengeségek és gyarlóságoknak rabjai mélyen a restség, b elhamarkodó s nem számító rövid ész, együgyűség gyávaság, torkosság, melyek mind a sserencaének és gasdsgodásnak ellenségei vagy akadályul azoigálnak, mig ellenben ama roasnak kiáltott meg tollasodott gazdagok ross hírüket talán csak fösvénységük miatt nyerték, de a mellett lehetnek hü hásias, családszerető tiszta életÜ.mértékletes, szorgalmas egyének, kik minden könnyelmű költekezéstől is magokat vizvssatartók, kitüsött csóljóknak elérésére mindent követ meg mozdítok, fáradhatatlan munkások. Azonban mentsen meg mindnyájunkat as Isten olyan szándéktól, hogy mások romlásán építsük fel sserencsén-kel, maradjujk as egyenes ut mellett, melyen ha későbben ugyan de biztoa-sabban jutunk cselünkhöz. Azért Bandi Öcsém ne vedd ross néven, ha figyelmeztetlek, hogy minden ügyességed és szorgalmad dácsára sem fogsz hamarjiba a zöldágra jutni, mert a barátság kedvéért igen sokat költess, többet, mit jövedelmed megbír, ha ivó csímbóráiddal talál-kosol, mint ha ingyen adnák, másnap azután, mintha orrodvérre folyna, ugy érzed magad, még magad ís sokallod, mit költöttéi; de hamar kibékíted lelkiismereted sasai a biztatással .hogy majdhelyre pótolod, majd megssoritod egy kissé magadtól és cselédeidtől, pedig es sincs rendén, hogy a te könnyelműségedet csali dod tagjai éressék, vagyis Ők bűnhődjenek a .te korhelységedért. Hagyj lei öcsém assal as oktalan barátsággal, hid.l el nekem, nem lakik igas barátság » bo-r kancsóban és a teritett asztal mellett, tudod e ama kősmond-ist: • „Ha kissárad a tó, kiugrik a béka, Elhagynak barátid ha kiürül a kenyere* véka." De as emberek legtöbbjének férfit és nŐt egyaránt érlvn, igen nagy bibejok a tetszeni vágyás; est sok ro»xra vesetí az embert, alkalmas\'int téged Ís Bandi öcsém jégre fog vezetni a tetszeni vágyás. Ne-kívánj tetszeni ivó csimboriidnak, s mondj le asekuek msgaaatsló dicséreteiről, nem hos neked semmi hasznot meg becsületet sem, mert csak ivó csimboráid elótt leazess becsül étben, más okos és jósán emberek előtt pedig gonytárgya. Mérsékeljed kiadásaidat addig, mig nem késő mig adósságba nem merültél, mig ősi telked birtokában vagy, hidd el nem fogod megbánni ha > tanácsomat követed ; remény lem megbocsátasz bfctyidnak,búgy egy kissé orrod alá törtem a borsot. Köszönöm a jó tanácsot Ferencz ZALAI KÖZLÖNY NOVEMBER 29 én 1883. bátyám követni fogom, szakítani fogok régi rou szokásaimmal, tudok én mér magamon uralkodni, ¦ nem vagyok m«g rabja a boriváanak ¦ torkomnak asm vagyok bolondja. Ast nem mondottam, hogy aa vagy sut tudom én jól, hogy sok dicsérendő erényeid la vannak, mint a szorgalom, ál-hatatoesag, becsületesség, csak hogy ezek még nem elégségesek a sserenosé-bes, hanem szükséges meg as igs> bölcs é» jámbor élet, hias itt is alkalmazható » közmondás na kegyesség mindenre hass-búb." A képmutatás nélküli kegyes em ui-r nem fog frslott erkölcsű idegen nők kelepciéjébo kerülni; s nm is fog esek miatt magának Bem költségeket sem betegséget szerezni. Részegség mis rendet len életmód által sem fogja életerőit idő-nők előtt elvesztegetni. Mily nagy nyereség már magiban az is, ha az időt nem kell betegség miatt tétlenül vesztegetni s pénzt sem kell orvosokra és gyógyszerekre vesztegetni. Azért ifja barátom szeressétek a munkát, s ne immel ára-ma!, mint a robotos fogjatok a munka bor, hanem JÓ kedvvel. A szorgalmas s jó kedvvel folytatott muocának meg ksll lenni jntalmi-nak, mondja a példsssó, de meg is van, mert először meghozza a munka a maga gyümölcsét a hasznot, másodszor megőrzi kebletek vidámságit, tostetek egészségét, míg a restség unalommal jár, azon felül sok gonosz gondolatok szülő nnyja. Kedves Ferencz bácsi oly feltételeket köt a szerencséhes vezető úthoz, melyet egy jó vérÜ fiaté! ember, ha csak természetét meg nem tagadja nem teljesíthet. Veté ellent a mir meglecskézte-t<itt Bandi. Nem mondom én öcsém, hogy a fiatal ember ugy éljen mint egy sárdabeli szerzetes, mert a természetnek vissza tartoztatása ép ugy,mint a túlságos élvezet az egészségnek ellenére van, hanem mikor ideje van hozzá, töltse kedvét, fórja ki magát ifjú soriban, hogy azután meglett korában annál komolyabb munkás és telt embere legyen, Lám a mustból is csak ugy villík jó bor, ha must koriban forrja ki magit kellőleg, ss ifjúból is ugy less rendes és komoly ember, ha ifjú kúrában az ifjúság bolondságain tul esett vagyis ifjú korában torta ki magit. Könnyebben megbocsátok olyan víg lur kóuak, ki napp.l jó kedvvel egéss nap fütyörészve dolgozik éjjel fonókba eljárva a nők tirsaságibin tréfát tréfára halmoz, de azért még is a hajnali kakas szó már munkában találja, mint egy olyan álomszuszéknak, kinek mir este vacsorakor a kálin kiesik kezéből, kit hajnalban a sziiaj ökör vergelŐdéae, a lovak dobogása nem bír felkölteni, csak a fejni menő cseléd fellárisizisára nyitj* fel álmos szemeit. As élv-sovár ifjúból még mindig leh\'et várni jó gazdát, de a tunya rest és álmosból nagy ritkán vagy sohase m. Csak a fiatal ember ast tartsa szem előtt, mit bölcs Salamon mondott, t. L, hogy meg van ideje mindennek, igy a mulat ságnak; és a vig ked.ü időtöltésnek is. Télen midőn kerül ideje mulassátok kt magatokat ártatlan dévaj mulatságokban, milyen a dal és a táncs, olvasás, csak a korcsma ne legyes gyülhelyetek, mert olt jót nem tanaltok , még péosbe is kerül korcsmai idötöltéstek. Óvakodjatok pedig minden oly időtöltéstől, mely pénzbe kerül. Vajha meggondolnátok, hogy az ifjúkorban haszontalanul elköltött pénz Ezsau lencséjévé válhat, mely Őt öregségére bekövetkeshetett sok szép örömtől és szerencsétől fogja megfosztani. Nem hissitek pedig, ugy van, hogy azon 20 forint, melyet ti husz éves fiatal korotok ban egy óv alatt igen könnyen korcsmára vagy más időtöltésre elfecséreltek ; 8 szasioli kamatos kamstra adva 75 éves öregkorotokra 1280 forintnyi összeggé nőtte volna ki magit, melyen egynegyed jó karban levő/jobbágyi telket lehetne fiadnak vagy unokádnak számára vásárolni. Tehát unokátokat vagy utódotokat egy könnyelműen töltött év áltat két óv tiseddel laatitjátoh hátrább a jólét csel játol. Hogy meggyőszelek benneteket arról,hogy a takarékosság mily biztos Ut a szerencséhez, egy példát hozok fel: egy ifjú 18 éves korában beált szolgálatba rideg cselédnek, éveokint csak huiz huss forintot takarított, pénzét pedig éveokint kiadta 8-czas kamatra est egéss 28 éves koráig, ekkor megnősült de később is takarékosan élt s pénzeit okosan késelte 83 évas korában csak as a tőkéje is melyet nőtelen korában megtakariwtt 13.000 frt. mond tizenhárom ezer forinton felül rúgott, ast nem is számítva, mit későbbi éveiben szerzett. Pedig ugy e ifja barátim ssép összeg u s 13 eser forint,mert egy évi kamatja is ezer forinton felül van, Igaz, hogy nem mindenitek fogja elérni.a 80 vagy 83 éves öreg kort de <,lég számos példát tudnék csak köz , •ég&nkbeo- élőkről is felhozni arra, hogy "ein ritkasága 80-vanos életkor, de as embernek nincs homlokára írva hány évéé kort fog olórni, azért a munka és takarékoséig szempontjából is mindeai-teknők legyen Mtoéaya, hogy a 80 van évet elérje. Hajútok áll kedves ifjú bárium, hogy a fontabb ssép ötsegnek birtokossá) legyetek egykor, ha Iste; fc"saru élet korral fog mg áldani, Ugy-e unatim ha olyan zzerenose sorsjegyeket árulnának, melynek mindenike osak 10 eser forintosnyereményt ígérne is a vevőnek, és tis évi 20 forintos részlet fizetés mellet hozzá juthatnátok miatta 10 évet takarékoskodni, As általam ajánlott szerencse játékhoz is, csak\'s 18 éves kortol a 28 éves korig való takarékosság kívántatik, s meg van már nyereségünk biatnahve, a 83 éves korra. Ha magunk uotu érjük is hogy számúak kijöjjön, meg érik gyermekeink. Először tehát csak is 10 évre szánjatok el magatokat hogy takarékosak leestek, mire a tis év lefoly ogy hossá ízok-.ok a takarékossághoz, hogy a későbbi takarékosság már semmi nehézséggel sem fog járni. No hát van e kedvetek a sserencsét ü a tokán el fogva megragadni, kövessétek tanácsomat. Már hogy ne volna Feiencs bácsi, Bzollalt fel Vig Bandi — Csak bogy igán hosszú az ut. mindig nyomán követni és csak 65 évi üldözés után megfogni, ez bizony hosszas vadászat Én azt gondol nira mellék utakon hamarébb megle hetne éserkelni a Fortons asszonyt és meg ragadni. Tőled Bandi öcsém nem vártam ezt az észre vetélt, holott téged a becsületeaséghen példányul mernélek ál-littaoi, még is mellék utakat emlegetsz Hit lássak szokat a mellék utakat biztosak nem vetetnek-e valamely mélységen keresstül mely egy szál törékeny pallóval van keresztül hidalva, melyen a keresstmenés nagyon veszélyes és bizonytalan vegy nem veset-e a mellék ut, valamely ingoványos mocsáros helyen keresztül, melyen ha as atat igen jól nem ismerőd, könnyen utat vesztve örökre ben sülyedhatss. Ilyen veszélyes mellék utaknak tartom a nyerésskedést ussorás-kodást, kereskedést- marhával és loval. Gondolom ezeket értetted a mellék utak alatt, mnrt ast csak nem lessem fel rólad hogy valami még ezeknél is gonoszabb útra cséloztál ; hazárd es akocska játék, ments isten ilyenekre még gondolni is de az előbb említett kereskedés is igsz némelykor hoz ssép percient jövedelmet, de hoztam sokszor hatra felé is. Mit ér as ha as ember egyik nap 10 mérföldet hal-ladolt csélja felé, másnap pedig ismét annyit hátra vagy is visssa, nem oko»bb volna e naponkint csak egy egy mérf 1-det halladni, de art mindennap mind addig meg tenni még csélhos nem ért A kereskedéshes \'igen finom taplntal vagy is érzék kívántatik, és ebez még igen ssép és terjedelmes szak ismeretnek is kell járulni, bogy «s ember kernakadóst ha ssonnal űzhessen, kinek e két útra valóból kevés jutott az jobban cselekszi ha nem indul a bísooytalan útra. As uzso-riskodist mai nap már a törvény is tiltja meg utálatos is, s el van as mir a jó emberek által ilélve ki uzsoráskodik, de még veszélyes is, mert olyan költcsönső ki uzsorát ígér a hitelezőnek, már a bukás utján jár, kénytelen nagy uzsorát igórni, mer már hitelét vesstve nem könyen jut költcsönhöt, azért ti is meg! Ha a kapitány tengeri útra késsütt, el, hogy ráijwupsen, a miért vagy két Musquillo ezt már néhány nappal előbbm nőnap óta misére valótnem adott. észrevette ; meg-mrgugatta aa illető hajót, sőt be is csempésste magát nem egyeset a hajó és a part köst közlekedő bárkik egyikére sas indulni késsülő hajón sorba visítálta a kajüt eket, kikutatva ogy alkalmas helyet a maga asállisiol. Augusztus végén ssinlén ujabb útra késsült a kapitiny, Masquillo titkon már meg is látogatta párszor a hajót, melyen par nap múlva indul.-tndék voltak", gazdija azonban hírűién nmgbetegedett és hirtelen meghalt. Far órával e szomorú eseméay bekövetkezte előtt Muaquíllo nyomtalanul eltűnt. Mir mindenki elveszettnek hitte s íme pir nap előtt jó egészségben megérkezett a kapitiny házában, hol nem kis leglepetést és Örömet okozott; most is először a konyhába ment s csak mikor nedves lábait megszárította, vágtatott be-fölé néhai gazdája szobájába, hol ason--ban fájdalmasan kezdett nyöszürögni, hogy a kapitányt nem találta többé. A dolog magyarázata következő: Musquillo, amint a Bombayba készülő hajót füstölni látta, nyomban annak fedélsetére sietett s elssilásolta magát a kapitány ksjütjében., Csak mikor már pár óráig a tengeren jártak, ment föl a kapitány hídjára s keserves üvöltésbe tön ki, midőn ott régi gazdáját nem találta. A legénység mindent elkövetett vigasztalására, de hasztalan, — Musquillo as egész uton mogorva maradt s osak nem mindig fekhelyén aludt. Csak akkor lett vidámabb, mikor ismét a trieszti kikötő felé közeledtek. ElsŐ a parton Musquillo volt; meg sem állt hasiig, hol azonban szomorú meglepetés virta. Musquillo mai napig is vigaaztalhatlan. Hírek. — Szigritz Róbert jóhirü vendéglősünk ss aj ut csáb au telket vásárolt, s oda szép épületet állit, mely szállóvendégek részére lesz. Az építés már szépecskén halad. Mi csak dicsérhetjük derék vendéglőst, ki megtakarított pénzét városunk szépítésére és emelésére fordítja, — Becbnltz József tánoz-müvész zártkörű táncskoszorucskát rendes es évi decsember hÓ 8-án as .Arany Korona" dísztermében. Akik a meghívókra igényt tartanak ssiveskedjenek lakisin (Király-utcza Baronkay tanár ur házában) előjegyeztetni magukat. E helyen tudatjuk a t. cz. szülőkkel és az ifjúsággal, bogy nevetett táncz művész decs. lö-éa egy uj táneztanítási folyamot kezd meg, melynek pártfogását ajánljak. — Bánfal ry Béla színigazgató jól szervezett társulatival, Szombathelyről városunkba jön és előadásait decsember hó 5-én megkezdi. Felhívjuk előre is a n. é, közönség figyelmét. — A pékmestereket figyelmeztetjük, hogy nagyobb gondot fordítsanak dolgozó legényeikre. A napokban arról lássatok, hogy ti is megörülvén a nagy órtesültünk,faogy egy ssömlyében lámpáskamatnak ilyen kétes állapotbani ember Üveg darab találtatott nek ne kölcsönözzetek, még törvény kamat mellett s-jm. De akárkinek költ-csönőstök is utánna nézzetek annak hogy már nem terheli e vagyonát tetemes, birtoka becsáráhos közelgető sdosság; mely birtokára telekkönyvileg is táblásva van Ha pedig nagy hitre adtak is oly kétes helysetbin levő embernek, de a kölcsönzött össseget ne molásassátok reá tábláztai ni telekkönyvileg ingatlan birtokára. Birtok vásárlásnál is utána nézzetek annak nem terheli-e s néktek megvételre kínált birtokot sdosság. S ha terheli milyen természetű az adósság, ha annak magadra vállalása által nem hozod-e magadat bajba. Erre kívántalak bennetek figyelmeztetni hogy ovatossak és előre vigyázok legyetek, mert késő ám a kár után a bár. Hossasan is csevegtem már pedig még némely általános elvekre akarlak benneteket figyelmestetni csak azután annak részleteit gyakorlati kivi telét is megbeesélni. " (Folyt, követk.) Egy hű kutya története. Msrkovioh Péter Lloyd kapitánynak volt egy gyönyörű uj foundlandí ebe, mely még kólyökkorában került as öreg tengerész házába s őt minden utján el szokta kísérni. Masquillo — igy hittak a kutyát — nem csak gazdájának, de valamennyi matróznak és utasnsk is kedvencse volt s viharos éjeken át nem bujt el meleg kacskőjaba, hanem felrohant a kapitány hídjára b el nem hagyta, mig a vihar el nem mnlt. Annyirs hü maradt e szokáshoz, hogy a matrósok időjósnak tartották s Bsentüt hitték, hogy Musquillo előre megérzi a vihart. H a kapitány újból visszatért, Masquillo is fölvette a városi kutyák rendes szokásait t gazdájával sétálni ment a trieszti korzóra, elkísérte a kávéházba s hazament illemtudóan megvárta, míg a konyhában letisztították, nehogy sáros uppanoaaival bepiszkítsa a szalont. — A temetői csontszedést illető hírünkre nézve hiteles forrásból értesültünk, hogy as nem a kis-kanizsai temetőben, hanem a régi vár helyén tőrtént. Ott ugyanis egy bosnyák földet bérelt és fölszántotta, A szántás alkalmával osontok kerültek felszínre; melyek között ember csontok is találtatván, acsont-ssedés azonnal hatóságilag betiltatott. — Sümegaen f. évi nov. 24-én a vöröskereszt-egylet választmány ren dezŐséae tombols estélyt tartott, melyen huflzóc-Lst pár lejtett franesía négyest; a jelen volt díszes közönség igen jól érezte msgát; Bevét 51 személy jegy után nem sok, mégis tisztán 15 frt eredményt mutat, es a rendesőség tapintatosságának érdeme, főkép még azoké, kik terem-fűtés és egyébbel hozzá járulni ssivésted te k. Külön adakozás tisztes össseget juttat a szegény iskolás gyermekeknek. — Öreg ördög és fiatal ördög. Hogy a nép között még mindig akadnak szégyenszemre olyan tudatlan emberek, kik a legostobább babonában is hisznek, ast Bzomornan bizonyítja ez a példa, mely Szegeden esett meg. Kazi Mihály jómódú gazdaember a napokban alko nyat felé ballagott hasa az alsóvároson levő lakására. Egy utcsasarkon néhány apró pénzt vet* észre, elszórva a sárban, s Kazi bácsi bizony nem röstelt lehajolni értük; felszedte Őket és szépen megtö rülgetve a lajblí zsebébe csáztatta. — Hogy mint történt, nem tudui, elég az hozzá, hogy Kazi bácsinak másnap reggelre a kesefeje csipónagyeágura földagadt. — Aa Öreg nagyon megijedt és egy kuruzsló awonyhos fordalt tanács ért, a ki aztán először ráimádkozott i daganatra s jó pénzért a keletkesést is megmagyarázta, A kuruzsló szerint ast a pénzt a fiatal ördög szórta el a sárba; na est ennek bátyja, as öreg ördög cselekszi, K. bácsi nyomban ott balt volna meg. As öreg perese szentül hiszi est a mesét s övéinek dicsekedve emleget: hogy az isten nem akarja még ss ő halálát, mart csak a fiatal ördögöt küldte — Agyonvertek az ntezán)Via akna lakosságai vérlázító esemény tártja izgatottságban. L rendezett tanácsa, 15-és al kapitány sági hivatallal s megfelelő csendőrséggel ellátott városban nemrég, kora esti szürkületkor, a főutcsa kellő közepén Obert Frigyes városi képviselőt és utcai tizedest ismeretlen tettesek agyonverték. A sserencsétlen áldozat 7 árvát hagyott hátra s egyik volt a irg buzgóbb tisztviselőknek. A vizsgálat mir jó ideje foly es ügyben, de mind eddig nesa bírta a tetteseket kideríteni. Történtek agyán etfogatisok s többen ki is hallgattattakréasinthelyben, részint s n.-szebjni járásbíróságnál, de a hünnyo-mosást elég erélytelenül vezették, ugy hogy szók is, kit némi felvilágosítást tudtak volna adní a tettesek kilétéről, ast abcszatól való féltükben elhallgatták. . Kardból kalapács. Szempesi levelezőnk írja, hogy ott a mait napokban egy katona szögbe verésbe otdalfegy-vert hassuilt kalapács gyanánV Munka kösben a fegyver a ssög fejéről iecsuasott sa sserencsétlen katona balkesének mind-anynyi ujját elvág\'..A pozsonyi kórházba asállittották gyógykezelés véget. — Síért nem lehetnek a nók ügyvédek. Egy római levelező írja e hó 20-ki kelettel; Poét k. a. Tarinból, ottani Ügyvédi kamarához, a aaükséges okmányok melléklésével kérvény: intéseit, hogy vegyék fel s városi Ügyvédek névsorába, a mit a kamara teljesített is. as államügyészség azonban e határosat ellen fellebbezett a felsőbb bírósághoz, mely kimondta, hogy dootor juris Poét kisasszonynak az ügyvédi gyakorlat azért nem engedhető meg, mert kaczér-kodása és szépsége által a jadikatura komolyságát nagy veszély fenyegetné. — Tolvajnó papmhaban. Nagyvárad útcsáin néhány nap óta sajátságos külsejű férfi vonta magára a figyelmet. Rövid hajat viselt, nőies arcsa volt és mindenütt papnak adta ki magit. A rendőrség asonbsn nem nagy hitelt adott a különös férfinak, mert midőn tegnapelőtt Bndapestre akart utazni, letartó tattá. Mikor a fiatat lelkész a kapitány-sági hivatalban levetette téli kabátját egymásután még három kis kabátot és három mellényt húzott le magáról. Ekkor kijelentette, hogy nem vetkőzha-tik tovább mert nő. A vallatás folysmán kiderült, hogy a nevezett nő várpalotai ssüietésü Tóth Istvánná, azonos sasai, ki Staoder budapesti építőmester lakásáról 38 frt készpénzt, egy arany órát lánczczal és több ruhaneműt lopott. As órát már el is zálogosította Keresztesen. A lopás után levágta a haját, férfiúnak öltözött és mínt pap utazgatott. Váradra még november 20-in érkezett és épen elntasó-ban volt, mikor elcsípték és letartóz tattik As esetről a fővárosi rendőrséget távirati uton értesítették. — Nem várt hatás. Bűvész: Hői gyeim ét uraim, önök láthatják, as ezüst forintos eltűnt. Tüstént visssa fogom varázsolni. Hejh ! Derék főldmiveló 1 Nyul jon csak kabátja zsebébe l Fogadok, hogy önnél van a forint — Paraszt: Nem a 1 . . . Nálam csak 76 krajcsir van. Fogja I ... — Büvéss: Ek lehetetlen 1 Egy forintjának kell lenni I — Paraszt: Persze, hogy egy forintos volt, amit as ar titkon a zsebembe csúsztatott. Csakhogy asóte, egy liter sört vettem magamnak belőle. Negyvennyolca órai szabadság. A párisi Figaro írja : A preiktura egyik hivatalnoka nemrég negyvennyolca órai szabadságot kapott. Midőn azonban csak nyolcs nap múlva tért vissa,az irodafőnök rosszat sejtető arczczal fogadta : „Miért toldotta Ön meg ssabadságát ?\' — ,Azt nem tettem egy percscsel sem ; pontosan I megérkeztem. Naponként hat órai szolgálatom van negyvennyolca órai szabadságot kaptam, hatszor nyotez az negyven-nyolos — és ma ismét itt vagyok." — Földrengés. Athénból írják, hogy e hó 14-én hajnalban 3 óra 40 pereskor Patrass városában oly rendkívül heves földrengést éreztek, hogy as egéss lakosság rémülve futott ki az ut-csira. Egy fiatal ember leugrott as er kélyrŐl és salyosan megsérült. — Postarablás. Ámult éjjel, mint lapunknak Zágrábból süigönysik, a Kop-rajnica Lndbreg köst közlekedő postát kirabolták b a postakocsist meggyilkolták. A tettesek még nincsenek késreke-ritve. — Betörés egy zsinagógába. A galántai izraelita templomot f. é. október hó 29 és 30 íka kösti éjjel ismeretlen tettesek feltő.ték és onnan egy 30 frt értékű fali órát ás néhány krajcsárnyiapró pénst elloptak. — Haza tolonezozott király. Mínt Londonból írják, egy afrikai fejedelem, Agpena Ajaoze a napokban küldetett basa Lagosba tolmácsával együtt a Ca la bar gőzhajón — „per sub." Nagyon furcsa öltözetet viselt Fejét hófehér sapka födte, a milyet a csempészek viselnek, kesében nagy botot tartott, mint valami esreddobo. Aranyfüsttel bera gatott hosszú fehér lepedő csüggött vál- láról, s taxarta testét Es alatt nsgygombos kék gyapjuinget, s nagyon bőre szabott bugyogót viselt könnyű srövetből. A fekete fölség csupa méltóság volt, s egy lépést sem tett mig tolmácsa utat nem csinált neki Mikor a hajó fedélzetére ment, oly büsskén sétált, mint a ki-vontkardos színpadi hősök. Agpena La-gosből azért ment Angliába, hogy lord Derbyvel, a gyarmatok miniszteri urnának titkárával beszéljen. Azonban hiába je!»utkesett a Foreígn Officse-bsn, sem a gyarmatok minisztere, sem a külügyminiszter nem voltak otthon Ő fölsége ezámára. Hírlik, hógy Agpeninak a La-goskerületben sok birtoka van, de a szomszédja, Docsemo király, s mis néger potentátok elposstitottik azokat. Két fiútestvérét megölték, a harmadik fogolyképpen ellenségének a kezeibe került, s magát Agpenát teljesen tőnkre tette es a megrohanás. Ö ast állítja, hogy angol alattvaló, írt is tömérdek levelet a brit kormánynak, hogy maga megy Angol-országba, király létére Össseg pénst vett kölcsön, de Angliában csak arra virradt, hogy reménykedése kibaaig volt. Mikor a külügyi hivatalban jelentkesett, mir az utolsó fillére is elfogyott As angol hatóságoknak kellett őt hazájába visssatolon-ozo! tatai. — Asszony egy pohár sörért. Liverpool esküdtszéke előtt állott a napokban egy fiatal assso<y bigámia vádja alatt, aki egéss naivnl mondta, hogy őt as ura eladta egy pohár sörért; as adás vevés tanuk előtt történt, ó a vásárt érvényesnek tartotta, a felesége is tett annak, aki megvette, As asstonyt vásárló Gteorg Chimal ssintén a tanuk között van, nagy nebés kiejtésű parasst suhancz. Bíró: „Hogy történhetett as, hogy maga est az asszonyt feleségül vette?" — Tana: „Mi történt, hogy?" — Bíró isme:Ló a kérdést. — lanu: .Megvettem." — Biró: „Nem lehet maga olyan nagy bolond, hogy el-kigyj", hogy as ember csak agy eladhassa a féleségét I" — Tanú : ,Éu ?" (Derültség.) — Biró: .Mennyit adott érte ?u — Tanú : ,Six poucse-t (50 fillért.) (Nagy derültség.) — Biró : .Maga épen olyan bűnös a bigamiában, mint as asszony. Ebben a pörben minden ember követett el bigamiát. (Derültség.) A biró a vádlottat elitéli egy heti fogságra. — Kellemes totó. Vivier a párisi bires kürtös, ki tréfás Ötleteiről is ismeretes volt, egy divat kereskedésbe lépett. „Egy piros szövetet kérek monda a hajlogó boltossegédnek. — Milyen minőségű legyen a szövet s milyen árának szabad lennie," — .Az egészen mindegy, én csak a szine végett keresem." A segéd egymásután hozza a szöveteket, flanelt, posztót, selymet, bársonyt brokátot, minden árnyalatban s minőségben. Végre hosszas habozás atin egy saksrlát-ssinü posztónál álIapi tódik meg Vivier. .Menyibe kerül métere?" — Ssasbasa frankba.0 —- .Adjon hát két centiméternyit, mert békafogashoa asűkséges. — A monakói játok barlangból. Mult szombaton a ventimiglói olasz határ-vim hivatal no kok épen aszal voltak elfoglalva, hogy a Nizzából érkező személy vonatot megvizsgálják, mídön borsalmukra as egyik tehervonat sugában egy meziteUn férfira bakkantak, ki legugotva húzta meg magit és egész tnstén remegett a hidegtől .Istenem I franozia vagyok .... lássanak ben -nem montecarlói uj áldozatot!" kiálta a sserencsétlen a vámhivatal n okoknak. Aztán elbeszélte, hogy a montecarlói játékbarlangban 90000 frankot vesztett el és végül kabátot, nadrágot és csis-mit kellett eladnia, hogy elutazhassák. Szegényt a rendőrségnek adtik it. — Udvarias esküdtek. A franosia esküdtssékek tagjai isnneretesek arról, hogy a nő-vidlottak ir_ Lt mindig tulsá-gig mennek az udvariasságban, b ha osak lehet, sőt még ha nem lehetséges is, megkegyelmeznek nekik. Hanem a franosia esküdt uraknak legutóbbi ítélete mégis meglepett mindenkit Ugyanis nemrég Párizsban a Violet-utcsában egy féltékeny asszony revorverrel kesében várta férjét, hogy lelőjje. Szerencsétlen tévedés-bői azonban férje helyett egy égessen ismeretlen emberre sütötte fegyverét Est as embert rögtön kórházba viták, de itt másnap meghalt As asssonyt elfogták s a víssgálat befejeztével most az esküdtszék elé állították. A gyilkos nŐ itt fölhozta az esküdtek előtt, hogy férje hú-telenué lett hozzája, sőt ezenfelül még gyermekeit is elhagyta, tehát nski elég okot, aőt jogot szolgáltatott arra, hogy lelőjjes hogy nem ót találta, as nsm hibája. Ez érvelés a francai* esküdteket annyira meghatotta, hogy a gyilkos asz-ssonyt fölmentették. — As igazságtalanul kegyelmet nyert asszony aztán oly bátorságot kapott as esküdtek túlságos udvariasságától, hogy még ott a tárgyalási teremben fenyegető hangon kijelentettt, hogy lesz még idő, mikor megbossulhatja férje hútelenségét. Ha már most a gyilkos aazsooy csakugyan meg fogja ölni a férjét, ennekfoka egyenesen a franosia sküdt arak udvariasaága lesz. * HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM ALAI KÖZLÖNY NüVEMBEE 29 énl8?3. — Gyermekbarát. Barmon Éber-feldben a „Haupt Anooncenblatt8 hirdetőiéi kosta következő felhívás olvasható: „Tisztességes dijasás mellett egy főrangú hölgy naponkint több órára elfogad néhanj jó erkölcsű és jól öltözött gyermeket, hogy egy betegeskedő macskának ssórakosást nyújtsanak. — Furcsa sirirat Egy párisi temetőben esen sirirat olvasható: .Itt nyugszik Monsieur Alex. gyássolva családja egy,réssé állal. A s .eni Peepnl fa alatt, egy hindu se hazudik. Midőn Uwarban as angol kormány az egyik fő utczát Peepul fákkal akarta beültetni, a bennszülött kereskedők vonakodtak boltjaikat ez utcsábsn újra megnyitni, mert szerintük ezen fák alatt nem csinálhatnak üzletet. — Hossza élet. Parisból írják ( hó 20-dikáról: a Bannesban, Bretagne ban Yves Conódíc rentier 109 éves korá> ban hunyt el, 1774-ben született; ép 20 éves vcdt, mikor a Vendéi háború kitört és mint kitűnő lövő Cathelina egyik legkiválóbb ka\'onája volt A háború után megnősült ás Brestben hosszabb ideig szatócsüzletet tartott. Neje epy csendőrrel és a pénztárral megssökCtt.Conédic minden módot megkíséri ette, hogy a ssöke-vényeket kézrekeritbesse; mikor a ható ság minden igyekezetének nem sikerült elfogni a büpösöket, ismét hozzálátott ő maga és üldözőbe vette. Neje nyomát megtalálta, Chartresba eljutott, hol egy vakmerő kalandorcsapatba állott. Mikor s banda főnökét elfogták ás lefejezték, Conédic lett a kapitányuk es rettegésbe ejtette vakmerő tetteivel as egész vidéket. Chartresben fényes nappal elfogott egy kormánybiztos:, mint tiszt magával vitte s es által bandája két elfogott tagjának szabadon bocsátását eszközölte ki, Rablásai Közben nem feledkezett meg bossujáról. Mikor megtudta, bogy neje kedvesével Dourdonban tartózkodik, három emberével elment Dourdonba. Elfogatta a két bűnöst, leköttette mindkettőt egy Bsénaboplyára ée azután felgyújtotta a szénát. Szörnyű kínok közt haltak meg Mikor a rendőrség és katonaság nyomában volt a csapatnak és egyenkint kezrekeritette a banda tagjait, Conedic nem maradt az utolsók közt. Ott hagyta hazáját és rablott pénzével együtt Belgiumba menekült s onnan Angliába. Angliában terménykereskedő lett és nagy vagyonra tett ezért. Minthogy ítéletet nem mondott semmiféle törvényszék rája 1815-ben visszatért Franciaországba és Bannesban rentier lett, hol egész mostanáig a legnagyobb csöndben élt. Senki el nem hitte felőle, bogy egykor egy rablóbanda kapitánya volt, — Titokzatos bűntény Londonban. A Tbemze parton néhány nap előtt egy halász hajnalban gyönge sírást és nyögést hallott a víz felől, s nyomára menvén több összeszaladt emberrel, látta, hogy körülbelül 20 éves, csinosan öltözött leány fékezik a vízben nyakig, csak a feje van kin, s az egy csónak láncsán nyugszik. A szerencsétlen leány arczán több seb tátongott, s teste egyéb részein is bántalmazás nyoma látszott. A leányt, ki eszméletét nem nyerte vissza, a Lon-donkórházbs vitték, s megállapították, hogy Sarah Besinsnek hívják, s egy élelmiszer-kereskedőnél szolgál. Még nem derül: ki, hogyan került a szerencsétlen a bűntett tsinbelyére. — Magyar gyermekek Bécsben. Csütörtökön a bécsi rendőrség egy csomó gyermeket szedett össze, részint as ut-csáról, hol koldulva bolyongtak, részint a Károly utcsa egyik csatornyájából, hol a nyomorultak éjjelre szoktak meghu* sódni. A fiuk közül három megszökött inas, egyikök már másodszor bsgyta ott a gazdáját. Azt vallották, hogy magyarok : Nagy-Ssombatból, Székesfehérvárról és Moórból szakadtak Bécsbe. A lányoknak, kik meg tíz évesek ha vannak, már lesir arcsukról a bün.Egyiket az asszonya azért tartotta, hogy kolduljon stb, de ő elillant a pénzzel. A városi tanács magánháza kba helyezte el őket, de az egyik leány már másnap megssökött a tisztessé ges élet elől. — Verekedés vasúti kocsiban. Két eszéki korcsmáros f. hó 14-eu a monostori szőlőhegyre ment bort vásárolni. As egyik csakhamar vett is egy paraszt tót elég olcsó, s jó minőségű fehér bort. Es boszantotta a másikat, annyira, hogy magasabb árt ajánlott és rábeszélte, hogy sdjs viasza a vevőnek a foglalót. Ebből szóváltás, és a szóváltásból olyan verekedés támadt a vetélkedő korcsmárosok kost, hogy még a kiszállás után sem bírtak elválni egymástól. — Yankee-élelmesseg. New-Yorkban nemrég egy sssbadalmasott ?j lüsmentővel tettek nyilvános kísérletet. Óriást közönség nézte, mint ssáll ki s negyedik emelet egyik ablakából két csinos fiatal leány, hogy a mentő kássülákbe kapaszkodva biztosan leereszkedjenek. Mig ott a msgssbsn ég ée töld között lebegett s két hölgy, nagyszámú névjegyet dobtak le a tömeg kosé, mely természetes mohón kapott a sfirü papiresó után. A név-jegyeken egy élelmesyankebírdette áruit. I — Cj ékszer. A párisi hölgyek pipern asztalán legújabban egy ékszer szerepel, melyet „irodalmi karperecének"; nevesnek. Ezen karperecz tizenkét kis tagból áll, melyeknek könyv alakjuk\' van egy-egy köló, mint p. Hugó, La martiné, Dumas stb. nevével a külső lapon zomáuCEOa betűkkel. — Lapunk 88-ik számához Wín-ler Adolf Stettin czég köröxvénye volt, mellékelve, melyre olvasóink figyelmétj utólagosan felhívjuk. H I R D E T E S E K. Papírszeletek. — Lelkemet hagyom Istennek I — igy mondotta toll alá végrendeletét egy fösvénységről ismeretes ember. — Attól tartok, — jegyeste meg a jegyző a tanuknak, hogy Isten nem fo-gsdja el as Örökséget. — As álmos ponty. A kis EdusJ s konyhában meglátott egy pontykát az asztalon, kerekre kilátott szájjal Gyorsan átnyalábolta és a szakácsnéj ágyába vitte. Anyja haragosan kérd: hogy mit akar a hallal. „Tudod mama, nagyon ásított esapontyka és szt hittem, hogy álmos. — Fiam, kiad majd neked kénye-ret, ha én meghalok ? monda egy beteg kis fiához: — Hát akkor majd kiflit eszem volt a naiv válasz. — Mama, kapok-e még egy darab) kenyeret? — kérdé a gyermek anyjától. — Ds hát minek akarnád most tudni \'t — Mert ha nem kapok, akkor ezt, ami a kezemben van, lassabban eszem \' Vasúti menetrend. Érkesik. Béggel. Indul. Ó. p ö. P. B. Uihelj P.t. 4 8 Pragerhoi P.T. 4 48 Buda P. V. 4 18 Barcs P. T 5 10 Finme Sj.v 5 27 1 Buda Gy.T 6 — Pragerhof Gj-.v 5 46 ; B Ujhelj V. <¦. 6 15 Bada T.T. 7 15 Délbea. Sopron T. T. 12 161 ! Baia P.T. 2 — Pragerhof P. T. 1 16 Pragerhof P.T. 2 45 Harca r. T. 1 <1 Sopron Y. T 2 55 Bods P, v. 1 59 1 Barcs T.T. 3 — Éjjel. Buda V. t. S 51 1 Pragerhof Gy v 10154 R Ujoelv\|p. » 10 2S Fiome Gy.T 11 4 Hada G.v 10 38 Buda P. V. 11 50\| Pragerhof lP. v. 11 19 B. Ujhely P. V 12 5 Barcs P.T. 11 3 Lapvezér és kiadó: SZÁLAY SANDOB; Felelős szerkesztő : VASS ALMOS. Laptulajdonos : WAJDITS JÓZSEF. 8364. síim 1883. Árverési hirdetmény. Alulirt kiküldött végrehajtó i 1881. évi LX. t. cs. 102. §-a értelmében esennel közhírré tessi; hogy a nagykanizsai kír. járásbíróság 83Ó4. számú 1883. végzése által Weiller Vilmosszent-péteruri lakás végrehajtató javára Műi ler Miksa pácsai lakos ellen 300 frt tőke, ennek 1883. éri szeptember bÓ 25. napjától számítandó 6°/o kamatai és eddig ÖBSzeeen 42 frt 15 kr. perköltség követelés erejéig elrendelt kielégítést végre-bajtáa alkalmával biróilag lefoglalt és 400 írtra becsült 1 drb cséplőgép rostával együtt álló ingóságok nyilvános árverés utján eladatnak. Mely árverésnek a 8354. szám 1883. kiküldést rendelő végsée folytán a helyszínén, vagyis alperest illetve Poliák Vilmos lakásánál leendő eszközlésére 1883-ik év decseixber hó 6-ik napjának délelőtt 11 órája határidőül kitüsetik és ahhoz a venni ssándékosók esennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy as érintett ingóságok esen árverésen, az 1881. éri LX. t. cs. 107. §-a értelmében a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul is eladatni- fognak. As elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi LX. t.cs. 108. § áben megállapított feltételek szerint less kifizetendő. Kelt Nagy-Kanissán, 1883-ik évi november hó 25. napján. BARTS GYÖRGY, 1102 1 — 1 kir. bírósági végrehajtó. Csák 3 frt 300 tucsat szőnyeg a leggyönyö-iübb török, kocskás (Schotiich) tarka ssinü mintákban. 2 méter hosszú. l\'/2 méter szélességű rögtön eladhatók és kerül darabonkint még csak 3 frtbs. Vámmentes, a pénz beküldése agy utánvétel mellett. Lábszőnyegek, ágy mellé hozzá illő páronkint 2 frt. Adolf Sommerfe.il, Dr estien. Ismételadóknak nagyon ajánlható, >ooooooooooooooo OQOOOOOOOOOO Hirdetmény. Folyó évi okt. 9 én N»gy Kanizsán elhunyt Dr. Blau Si- q mon ur ismeretlen asegónysorsu rokonai részére végrendeletikig 1000 q forintot hagyományozott. Fölhivatnak tehát mindazok, kik az örök* q Bégre igényt tarthatni vélnek, hogy az örökhagyóh»z való rokonsági q viszonyukat kiderítő okmány, valamint a helyhatóság által kiállított q szegénységi bizonyítvány bemutatása mellett 1884. évi február 25. q napjáig az alulirt elöljáróságnál személyesen vagy írásban jelentkez- q zenek. Későbbi jelentkezések tekintetbe nem vétethetnek, miután a 0 a hagyaték a fönti zárbatáridó lefolyta után a jogosultak között föl q fog oszlatni. Q Nagy-Kanizsán, 1883. nov. 25-án. q uosi-a Az izr. hitközség elöljárósága. 0 OQOTOOOOOOOOOOOOOQOOQOOOOQOQ S A legjobb zivarka-papiros \| LE HOUBLON, Franczia gyártmány. Utánzásoktól óvatik. f\\ E szivarkapapir csak akkor valódi, T !L ha rainâen lap LE HOUBLON bé- 3 lyegzőtmagánhordjaés minden kar- > \\Y ton az alant látható védjegygyel éí V V? aláírással van ellátva. 87fi 20—22 f OAWUV eV HBWHT.tfttsifi laMttstss. PARIS XXavt«tt3t«^^ yveysvss^TTVwvvvevvvvvvvvvvvwvsvvevvf wv1 XX , BERGER orvosi 58 KATRA N Y-SZA PPANA 4L4é orvosi teki ntélyek által ajánlva, a legtöbb európai államokban a legna-22 gyobb hatással használtatik ÜH mindennemű hőrkiütések ellen, különösen idolt és sömÖrök, rüh, őtvar és élődi kiöóések, ugyszinte veres orr, fagydag. ízzé láb, fej- és szskálypikkely, Berger i;á Irány szappan 40°/o fakárrányt tartalmaz él igen elkfllQoitendn* a mii forgalomban levő kátrányszappanoktól, a csalások elkerülése végett kéressék világosan Berger kátrány-szappana és ügyeltessék az ismert védjegyre. Makacs bénzenvedésekníl a kátrány-szappan helyett hatással használtatik S BerproiTosUatóyyi-szaiipa fj Zj és azon esetben, ha ez szüksézeltetn-, ugy kéressék esskls S Berfler #tt> féle kátrány kén-szappan, minthogy a külföldi utánzások eredményte jÉjÉ 802 21—24 len készítmények. SaS-SaS- Hint gyengébb kátrány-eap)p,D meíÖzésTe mindé? SS tlazt^tlanaá,g &. toórön, SS i őr- éa fejkiütések gyermekeknél, valamint eddig elérhetetlen szépítő moasdás és fürdő-szappau mindé nnapí használatra saolgál BERGER GLYCERIN KÁTRÁNY-SZAPPAN A j ff aely 35"\| Glyceriat tartalmaz él Bnornaa van illatosítva, f XX 9m. Minden fajtának darabja 8ő kr. utasítással együtt ^ \| XX FDEzétkü\'ides: HELL 6. gyigyszerésznéj Troppabsr.. Raktárak: 1 StSt Eeszletben van minden orjrópai gyógyaiertárlian. F3rakbir Nagy-Sani. J SS "sarcára: PRÁGER BÉLA es BELC3 JÓZSEF g7Í(7Siarésaekiiél. ! KXStXKXStStStStStXXXStiKXXItStSt^KitStX} XX ásssr Kávé árleszállítás!! Harling Ludvip; & Co. HAMBURG. Szétküld csak szilárd és finom arakat 9311—6 úgymint: 5 Küo Moecs, afrikai................. frtS — 5 . Idberia, igen kedvelt.........,..... frt S.60 6 , Cuba brillant . . ,.............. frt 4.5;) ö , Ceylon, legfin. minőség. . . ,........... frt 6.- 5 „ Gold menade, legfiom................ frt 5.40 5 B Moccaaxab. , ,................. frt 6.— IPSERHOFER J.-féle ,aoId Reicbsapfer Vértisztitó labdacsok S"LS?3S tSS^-i L7íLyszertár Bécsben. eve alatt; ez ; egér-lem lik, mivel csakugyan alig létesik betegség, melyben a labdacsok csodás hatásukat ezerszeresen ba nem bizonyították voloa. A legmakacsabb esetekbeit, melyekben minden rgvébb aaer sikertelenül alkalmaztat ott ezen l&bdacaok számtalan no r é* a legrö videbb alatt telje* gyégynlást eredmény estek, 1 doboz 15 labdacscsal 21 kr. : tekercs 6 dobozzal í frt 5 kr. bérmentetlen utánvét mellett megktlldéasel 1 frt 10 kr. (1 tekercsnél kevesebb nem küldetik azét.) Postaúton valá megküldések 5 forinton alul csakis ax Összegnek postautalvány melletti beküldésével pzk6oHétnek, nagyobb összegeknél ntánrétel mellett is. Számtalan levél érkezett, melyek irói hálál mondanak a labdacsokért, melyeknek a legkülönfélébb éi legsntyosabb betegségekben egészségük helyreállítását kőszSnik. A ki csak egyaaer kísérletet tett vp.lak, tovább ajánlja. A számtalan kCssOnS iratok kSzQl ís mellékelve kOzlDuk nébiiiyat. Waidbofer az Ybhs mnll 1880. nov. 24. Nyilvános köszönet 1 Tekintetes ur I Is62-t61 é?a szenvedtem aranyeres bántalomban é" hugyie-kedésben; orvosoltattam !:: magamat, de minden siker nélkül, bajom mind rotx-szatbá vált. ngy, bogy idő mnltával heves hasfájást is éreztem, (a belek Öasze-ztngorodása kÖvetkezlébec): teljes étvágy-Ulanság állott be, s mihnlyest csak a legcsekélyebb étket vagy egy korty vízét nyeltem is le, alig bírtam a pnfTadán, nehéz zihálás és fulladozás miatt egyenesen álfiií, mígoe-n végTí az 8n, eaaknem csodálatos hatású vértisztitrt labdsraai használatából folyamodtam, melyek nem tévesztették el hátasakat, s <ng-mot csaknem gyógyithatlao bajomtol tokéliiteten megszabadítottak. — Minc\'-í következtében én a tekintetes urnák vértísztití labdacsai 8 más egyíb erőaí:ú gyógyaicreétt mim gySeSm hálám 8 elismerésemet ele-gendőképen kifejezni — Királá mély tisztelettel OelUsger Jásss. Tekintetes uri Oly szerencsé voltam véletlen az Ön vértisztitó labdacsaihoz juttatni, melyek nálam csodákat müveitek I — Évek éta szenvedtem fejfájás és szélhüdésben, egy barátnSm az Su kitűnő iabdacsaibél átengedett nekem lü darabot b ezen 10 darab labdacs engem oly teli\'-s tökéletesen helyreállított, hogy az valódi csoda. — Köszönetem mellett kérek még 1 csomagot Prika, IRSI, marca. 18. Pár Aidrás Bielitz, 1874. június 2. Mélyen tisztelt Pserhoffer nrl Én és sokan mások, kik az On svértitEtitő-pUn-Iáinak egéaxségünket köszönjük, Írásban fejezzük kí legmélyebb hálánkat. Az 8n pUulái sok betegségben mely ellen semmi más szer nem használt, a legcxodássbb gyógyerőt tanúsították. A nök vérfolyása-nál, rendetlee- bavi tisztulásnál, hugyreke-déinél, gilisztánál, gyomorgyengegség- éi gyomorgfl-cunél, szédülésnél és sok -egyéb hajnál gyökeresen segítettek. Teljes bita-loromal kérek még 12 tekercset. Mély tisztelettel Kssder Károly. Tekintetes nrl Előre bowátvs, art, miszerint valószínűleg valamennyi gyógyszere hasoj lé jósággal bir, az On híres fagybalzsamával, mely családomban több idolt fagydagnak gyorsan v^g.-tvetett, daczára valam ennyi ogynevexelt egyetemes ¦ser iránti biz \'.Imatlanságomnak elhatároz -tam magamatai ön vértisztitó labdacsaihoz folyamodni, nogy ezen apré golyóbisok segélyével megostrnmoljara rég idO* 6t* tartott aranyerei bántál mamst. Lgy általában nem restelem finnek bevallani, mi-vzerint régi bajom négy heti használat ntán teljes tnkéletesen megszűnt, s én eten labdacsokat ismerőseim körében a leghuz-gébban\' ajánlom. Az ellen nincs egyáltalában semmi ellenvetésem, ha Bn ezen soraimat, — jóllehet névaláirá* nélkül — nyilvánosság elé óhajtja bocsájtani. Mélj tisztelettel Bécs, 1881. február 20. C. V. T. Cseacy, 1874. májas 17. Tekintetes url Minthogy az 5n „vér-tisztíto-pilnlái" feleségemnek, a ki évek óta idillt gjromorbajban c csázban ssen-vedett, aemesak visxaadták az életét, hanem nj ifjúi erőt is Öntöttek belé, más hasonló betegségekben szenvedők kérésére még két tekercs utánvétel me\'leui megküldésére kérem fel. Mély tisztelettel Splsrlek Bálázs. Amerikai köszvény-ke-\' Csukamáj-olaj, \|?f4VS.S gyorean és biztosan ható, j eredeti, igen megtisztítva a !e-kitti-kétségtelenül legjobb szer í nőbb minőségű. Egy üveg 1 frt. csúcsos baj. nőcs, minden köszvényes nevexeteseo hátgerínezbaj, tagszagga-tás, görcs, ideg-* fogfájás, fejfájás, fulszaggatis stb. alb. ellen 1 frt 20 kr. Anatherin száj-víz, SiL valódi Ptpp J fi-tél,általánosan elismert legjoh- fogfentartó szer 1 üvegese 1 Ért 40 kr. Pör lábbizzadás ellen. Ezen szer eltávolítja a lábbiz&dást s az által keletkeso k-11 emétien szagot épen tartja a lábbelit, és ártslmatlaa szernek van bebizonyulva. Egy doboc ára 50 kr. Szem-essentia, bsssestél, láterS erSsitésére és feutattasára; eredeti üvegcsékben á 2 frt 50 és 1 frt 60 kr. Chinai toilette-s z a p- Ti «t Ti a IfiirtOkéletesebb a szap-p a U9 psngyártás t-rén. Használata ntán a bőr hársony sima less és igen kollemes szagot tart meg. Igen sokáig tart és kínem szárad. Egy darab 70 kr. i7ifllrAr.Tii-sT* általános ismertje-riaJtür-p«r, lM háziazer hurut, rekedtaóg, görcsös köhögés stb. ellen, l doboz 36 kr. Fagy-balzsam, BISR^ tosabb szernek van elismerve mindennemű fagybajok é: idült sebek stb. ellen. 1 tégely 40 kr._ Élet-essenczia (prágai csépek, svéd csep- Tkolr \\ megromlott «ryomor ross P"»V esaesatés, mináennemű al-testí bajok elles, kitűnő házisaer. Egy üvegcse 20 kr. George Paté pekto- Tíl#a-7q »°k év ÓU elnyálkáso-IttlC ja, já8 köhögés,rckedtîtîg. hurut, mell- és tüdőbajok, gégebántal-mak ellen legjobb és legkellemesebb segéd szemek általánosan elismerve. 1 doboz ára 60 kr. Tannochin in-hajke- Tir\\rG Pserbefer J.-ttl évek óta A1U<-/Ö, orvosok és Isikníok által vaiarne noyi hajnövesztő szer között a legjobbnak elismerve. 1 csinosan kiállított nagy szelencze 2 frt. Egyetemes tapasz, JÜJK tét vágott és szart sebek, mérges ke-levények, és a lább régi időszakoo-kínt felnyíló kelései, makacs mirigy-kelések, fájó pokolvar, sebes él gyuls* dásos mell, mwgfagyott tgnk, köszvény és hasonló bajok ellen jónak biaonyult. Egy tégely 5\') kTajczár. Egyetemes tisztitó-só Bsllrich A. W-tW Kitűnő háziazer megzavart emésztés minden következményei, ogymint fejfájás, szádtllé) gyomorgörcs, gyomorhéj", aranyér, dugulás Btb. ellen. 1 csomag ára 1 rrt- VaJamennyí franczia különlegesség vagy raktáron tart&tik, vagy kívánatra pon- s a legt\'atányosabban beszereztetik. \'SJESI _ 1088 3—*_ -------.-----------------------------------------.-------.....-------------------.....- [)e_ Pestai kfiiae«ëayek 5 frt aldi n&a rendei esettnél esskls az Ssueg EiSlegeí küldése nellett, a».gyo"bfc ősszegekBél atáavérteí U eszkÖzSltetsek. \'Zfasj ___ Wajdits József könyvnyomdájából Hsgy-Ksnimáp. 0063