* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 8.01 MB | |
| 2009-11-02 10:31:19 | |
 | |||||||
Nyilvános  2631 | 7127 | Zalai Közlöny 1884 010-017. szám február | Zalai Közlöny Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap 23. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: I A társadalom csodabogarai. Az ember büszkén nevezi magát a teremtés koronájának. És méltán, mert ha körültekintünk a nagy mindenségben, a megszámlálhatatlan teremtmények kőzett csakugyan az ember az, ki már csak alkotásánál fogra is imponál minden élő lény felett. Hátha figyelembe vesszük értelmi tektóségét, melynek kutató, biráló ereje s hatalma állal uralkodik a föld s annak lakói, a termé-izeti erők s az azoknak felhasználása által az ismert világ parányai, mint óriásai felett: akkor igazán be kell vallanunk, hogy a bölcs teremtőnek nagy czéljai voltak már kezdetben- s vannak s vanaak még ma is az emberrel. És az ember mindezt érzi, tudja. A teremtótól nyert lelki tehetségeit s az ezeknek kiművelése által kifejlett hatalmát nemcsak hogy minden alkalommal s a hol csak lehet, mindenfitt mutogatja és fel Ja használja, de azokkal gyakorta vissza is él. Szereti, ha nagyobbnak, okosabbnak tartják, mint a milyen valóban. S ha teheti ; nem riad vissza az áldozatoktól sem, csakhogy feltűnővé legyen s tömjénezzen neki a világ. Azzal mitse törődik, ha könnyenhi-vóségeért hátamegett kinevetik, Aa. ostoba feltűnési vágyaiért füle halta-tára kigúnyolják is. Egy pár pillanatnyi hízelgés a nagy tömeg részéről — kiket kegyeivel elszédíteni sikerült — feledtet vele mindent s azon csalóka hitben ringatja magát, hogy ó mégis nagy ember, legalább is egy fejjel nagyobb mindazoknál, kiket kegyeinek morzsalékival napról-napra tenget s kierőszakolja tóink a dicsőítő magasztaló beszédeket; s mellé elég vakmerő elhinni, hogy mindazok, a miket a megfizetett bérenczek nagy hízelgéssel szemébe mondanak: igázok és ámenek, pedig... mennyire csalódik, örömének rózsaszínű rostáján nem látja azt a szánalom- és guny-nyalteljes mosolyt, mely a hízelgők ajkáról ellebben az érdemetlenül elzengett dicsőítő himnuszok után. Szegény, szánandó csodabogarai a mai társadalomnak, mikor nyílik meg szemetek ? Mikor veszitek észre, hogy a ti gyöngeségeitek, korlátolt tehetségeitek, szellemi vakságotok mily nagy kárt okoz nektek erkölcsileg, mint anyagilag 1 Ébredjetek mig nem késő s tanuljátok megösmerni magatokat, mert az előre siető kor elgázol, mint gyomokat! A magát teremtés koronájának nevezni szerető ember vele született gyarlósága miatt, sokszor megfelejtkezik nemes hivatásáról, a gondviselés által elébe irt kötelességekről, s a helyett, hogy a tökéletesedés utján haladna: hiúságának oltárt épit, melyen nemcsak önmagát, de embertestvéreinek szerencséjét, sokszor becsületét is feláldozza. 8 hogy áldó zatait annál kBnynyebben körmei közé ragadhassa: a hízelgés édeskés szavaival s kigyói ravaszsággal ízlelteti meg azokkal a tiltott örömök gyümölcseit 8 . magával rántja a porba, hol aztán gunykaczajjal kiséri a csalódás torétól megsebzett áldozatok kínos uyöszörgéseit. Az ilyenek a társadalom azon osztályából kerülnek ki, akik merítettek ugyan valamit a tudomány forrásából, de mert felfrissíteni, szaporítani fölöslegesnek tartották: elvesztette minden !6 izét, hasonló lett a mocsárhoz, melynek kigőzölgése nemcsak undoritó. de lassanölő méregként halált okozó. Az ilyenek aztán, ha maguk nem boldogulnak, ha tisztességes helyet nem biztosithatnak maguknak a társadalomban ; azon vannak, hogy másokat is megakadályozzanak az előhaladás lépcsőin s ha") ók mellőztetnek a tisztább lelkek\' által, mellőztessenek azok is, kikeí balsorsuk összeköttetésbe hozott velük. Vagy ha megtörténik, hogy nem válogatott eszközök segélyével az érdemesek előtt sikerül nekik egy-egy tisztességes állást elfoglalni a társadalombanno akkor van áatajTmit hallgatni alantas közegeiknek, fenhéjázó, kezeiket, lábaikat mozgásba hozó üres beszédeikkel, halálos unalomba merítik a türelmesebbeket, mig az önérzetes rész sajnálkozva a kérkedő ostobaságon, faképnél hagyja a sokat igérő, de semmit be nem váltó szájaskodót. A társadalomnak ezen csoda bogarait a félig-meddig művelt emberkék szolgáltatják, akik mindent szeretnek inkább önmagukat nem, mert különben észrevennék, hogy a nagy hang magában véve kevés arra, hogy az (?) elgondolt terv sikerrel végrehajtassák, észrevennék, hogy nevetség tárgyán! a a maró gúny czéltáblájánl tekintetnek. Az ilyen emberek ide-oda kapkodnak, minden bez érteni akarnak, de\'ha kivitelre kerül a sor, s a mi még gyakoribb, nem sikerül a szépen elgondolt terv: akkor kezeiket mossák. Az ilyen emberek a legveszedelmesebbek, az ilyenektől nem lehet eléggé őrizkedni. Olyanok ezek, mint a légy, mindenüvé betolakodnak, s mint ezek esi péseikkel, ngy azok ostoba kihívó modorukkal és magaviseietuikel ba-szantásukra vannak a nemesebb lelkeknek. Ilyen gyarló s fogyatkozásokkal teljes az emberiség nagy része régtől fogva. Imádja a látszatot, eszközéül szegődik az ostoba hiúságnak s ha önérdeke ugy kívánja, megtagadja a legszentebbet is. A mosolygó arcz, a vidám tekintet, nem mindig hü kifejezője a belső érzelemnek, — noha azt szokták mondani, hogy ,a szem a lélek tüköré." ... A tapasztalás azonban sokszor ellenkezőt bizonyít, A bánatkőnyek alatt gyakran kárörvendő érzelem rejtőzik. Az örömöt sugárzó szemfény hátterében ott sö- tétlik a fájdalom felhője, mely s titkos magányban vércsöppeket sir melyek ölíméregként rágódnak az elámított, a megcsalt szíven s megutáltatják vele az életet, meg a kétszinü emberiséget. A nagyzás hóbortja ott talál ható ma már mindenütt. Az egyszerű földmives tol akar tenni a középosztályon, ez a született aristokra-tákon. Osak efcy futólagos körültekintés meggyőzhet minden emberismeret, hogy népünk legalsó osztályától kezdve fölfelé, mindenütt nagy változás történt mindenben. Az a régi természetesség, szivélyesség beszédben és társalkodásban eltűntek s helyöket a modorosság, feszély foglalták el. A .szerencsés jó reggelt, jó napot,, jé estvét, jó éjszakát kívánok" köszöntés ma már lassankint kimegy divatból s felváltja az ,aláz-szolgája", pedig ngy nem illik sok — különben nagyon tisztességes — polgártársnak a szájába, hogy az ember akarva nem akarva elneveti magát, kivált ha tapasztalja a további társalgás folyamában, hogy mily nyakatekert stílusban iözli velüuk gondolatait, melyből többnyire semmit se ért meg az ember. Mily hűteknek lettek az ilyenek az ósí természetességhez,mely egyszerű szavakba foglalta gondolatait- a tettekkel bizonyította jó érzelmeit Hát a ruházatról mit szóljak? No az meg igazán nevetséges, de másrészről elszomorító és megvetést érdemel. Igaz, hogy „a ruha tisztesség*, de ha túlságba megyünk a divat majmolásával: az már aztán bűn. Bűn magunk, a társadalom és nemzeti existentiánk ellen. Általános a panasz, hogy hazai iparunk pang, iparosaink tönkre mennek. Nem lehet csodálkozni e panasz jogosultságán, mert a mi honi, az nem kel, mí magyarok mint sok másban, ugy a ruházatban is a külföldet majmoljuk. Nemzeti öltözetünket csak akkor öltjük fel — már a kiknek van — mikor valami nagy ünnepélyen jelenünk meg, de akkor is valóságos quodlibet tárol a körültekintő elé. Az ős magyar viselet csak a képtárakban látható, az életben, ritka, mint s fehér holló. Egy-két protestáns pap van széles e hazában, ki nyelvével ruháját is megőrizte szeplőtelenül. A divat msjmolása és a fényűzés még nagyobb mértékben észlelhető a nőknél. Nézzünk be csak Vasár- vagy ünnepnapon bármely községben a templomokba, azt fogjuk tapasztalni, hogy a szegény napszámos leánya — ki egész héten mezítelen lábbal ragja a port — magas sarkú evoleszün, bársony czipóben, selyem szoknyában, nyakán selyem, teveszőr s tudná a jő ég mi mindentéle drága kelméjü kendővel, napbarnitotta kezén glazé kesztyűvel, a párta — ezen legszebb fejdisz — helyett drágán fizetett lim-lom kalappal, imádságos könyv helyett napernyő, legyezővel kezében, — nem imádkozik mint régenten ősanyáink — de \\mosolyog a kifogástalan gaTallériávai-óltözködő legénycsoportra. Szegény, szánandó csodabogarai a mai miveltnek gúnyolt társadalomnak 1 Vigyázzatok, mert a ti ostoba urhatnámságtok észrevétlenül) meg-semmiti az ősi vagyont, s idegen ül a fészekbe, melyet ti nem tudtatok megbecsülni. HEÓPAPI. A párbajról, L A mai kor szereti magát a haladás és felvilágosodás korának nevezni. És senki sem mondhatja, hogy a XlX-ik század ezt joggal ne követelhetné magának. Az érteimisé\'; magas fokán állva, a találmányok terén a csodával határos eredményeket kivíva a társa- TÁRCZA. Jellemvonások és adomák Beetfio vénről. (V é g «.) Két időseak tkq Beethoven életében, mikor a eserelem egy-két csillámló sugara földerüli lelkének. 15 éve* korában Breuning udvari tanácsos özvegye haséhoz vésette lépteit a jÓ szerencse, első tanítványa volt a család leánya, Leonóra. A szülői bál ÍÖldhÖa ragadt lényei köréből kilépve, valóban murait emberokre talált itt, kik vagyoni jó:ét mellett, vidám kedély kost, jó lel küc fesztelen oyilváoitdee által boldogi ták egymást éa fogadták aat, ki hoszájok közeledek. Beethoven belvilágában a Breuning bái szelleme üdvöa váltósait idéasftt elÓ, &m& bel világban, mai} et már ia a maga-aebb lét régiói kost talált lel a művész. L körben elismerés rokonérset volt jutalma, minden lépten szeretettel találkozott, mintha csakabásgyermeke volna. Érezte, hogy itt ífclismeriók ót, nemcsak művészetében, miként előkelő pártfogót, kik ásatás sóvárogtak inkább, hogy mulattassa őket, — hanem becsülik beans sí embert, hálásak előnyeiért, elnésók gyarlóságaiért, melyektói nem ment a dnsgsx dag őst ép ugy, mint a nyomorban sttile-tett s élte tavaszelőjén álló ifja. Leonóra volt as első lény, kivel betelt a sseoge tiiv; ói ez első lény ábrándképe maradt akkor út, midőn szelleme már Óriássá nőtt, megnyugtató, vigasztaló oáx maradt a szende kép élte alkonyáig, melyben az emlékezet elvezette pihenni az árra óazt, kinek — Grillparzer szavaival, — nem adott a sors nyugvó bolyé*, családi kebleket, hova fejét lehajtsa. Ott volt aa ábrándkép előtte n apón ki n t, ott v ol t Leonóra, a hitvesi hűség mintaképe, kit Fidelio néven csodálunk ma ia és fognak csodálni nemzedékek 1 Beethoven első aierelme ez. Férfiúvá lett as ifja, a nyár meg nyiti s kikelet bimbait, a csemetéken érett lön a gyümölcs. És meghozta s hév nyár a fényes alakot, teljes disiével, pompájával állt előtte a ragyogó fantom, a szerelem. Éia fén es alak fan tom maradt. Maga Beethoven Írta egyik barátjának 31 ávea korában ,. . . L váltósáét egy kedves, elbájoló leányka hozta létre bennem, a ki engem szeret "és kit én viszonuseretek; két év éta van, hála égnekI.néhány boldog pillanatom ia éa lelkem mélyéből érzem, bogj- boldog tudnék Unní, de csak vele — csak vele! Fájdalom, A s főraogu»khos tartozik — a Így tovább ia bolyongok majd a nagy világban .. . .« Guicciardi Júlia gróf a 6 volt a hölgy, ki Mérette a ssellemóriiat és kit es vissonUzeretett. 1806-ban hasánkban keresett üdülést Beethoven, meglátogatta a teplioai és budai fürdőket; es időből maradt három levele, melyeket a grófnőhöz intéseit, július 6-ró] reggel, ugyanezen nap* ról este és jnlins 7-ről reggel. Idézek azokból, van bennök neháoy fényes vonás Beethoven jelleméről. .Éltem angyala, mindenem, énem 1 Csak néhány szót ma és pedig irőonal, a te írónőddel. Miért e mély keserv, mikor a kényszerűség beszéli Élhet-e szerelmünk másként, mint önmegUgadásbao, áldozatokban, mikét neki hozunk. Nekünk nem saabad őt teljes boldogító hatalmával kívánnánk, mert képes vagy e mag változtatni, hogy nem lehetsz enyém éa én nem tiéd ? — Ah istenem, mélyedj el a szép természet ben és nyugtasd meg lelkedet, lenni kell! Kérsz, közölném veled megjegyzésemet, mit életemre nézve néhány nap előtt tettem előtted. Még nem lehet, csak annyit mára, maradj mindig hü, egyetlen kincsem, a többit megadják as istenek, a minek lenni kelll Hü Lajosod." Második leveléből: „Te szeretsz legdrágább életemi ó bogy ne, hisz a bol éo vagyok, ott vagy velem te is, milyen élet es, igy nélküled 11! As emberek jósággal vesznek itt körül, Un meg sem érdemlem, mert mí vagyok én a nagy mindenségben ! ast becsülik bennem, a mit Isten belém lehelt, de nélküled — nélküled! De nem e valóságos menny bolt a mí szerelmünk s oly erős,, miként a menny ?* E levél nincs aláírva, hanem e köszön ié sel: Jé reggelt július 7* — kezdődik a harmadik: .Virrad, eszméim első tárgya te vagy, halhat aU lan kedvesem, örömben és bnban válta-kosva lestem a sortot, meghallgat-e bennünket. Oh Isten, miért Ítéli távozni ásóknak egymástól, kik agy szeretik egymást 1 Általad vagyok a legboldo gabb, de a !egboldogta!aoebb ia! S igy folyjon le éietem 1 Kőcyso szemekkel sóvárog utánad, élelem, mindenem! élj boldogul! Szeress szünetlenül ésnefeledd 1 soha a leghűbb szivet, mely érted dobó gott Örökké sserattfLajosod." 1816. márcsiua 8-án fejté meg a 46 éves férfiú azt a bánatos hangot, mely mindig előtört leveleiben. Bánatos, aa egyenes, a szabad, független lélek hangja volt as. Egykori tanítvány áhoe, Kieshez, az emiitett napon irt levelében függelékül ezt Írja: .üdvösletemet nejének, fájdalom nekem nincs. Csak egy nőért élt bennem a lélek, de ez egy nŐ grófnő volt és Ón szegény muzsikus, — a társadalom Ugy hiszi, hogy ó nálam magasabb léoy — s az én lényem ugy taiálta, hogy ne asálliuam le magamhoz; érzem, hogy igy egyesültünk szellemeinkben, a nélkül, hogy a világ kérdőre vonja ő», miért feledte rangját egy fantasztikus zenészért. Most ő háboritlaani honol fantáziámban s én — Beethoven vagyok I** Igen, egyesültek szellemeikben ¦ ot- élt Júlia as árra óes lelke előtt;mindnyájan ismerjük ez egyesült szellemet, es alkotá a halhatatlan szonátát, melynek a bécsi nép, a szerelmi epedet, a szivek vágyai általános kifejezéséül a , Monda cheia-Soaate* nevet adá ! 8MadamÍge!ia Gíuliette di Guieciardi" felírással e müvet Beethoven, szerelme fényoszlopául emelte as utókornak. A nagy lélek, Beat-hoven lelke e szókkal búcsúzott el as élet örömeitől: „Nem azér\' születik as ember a világra, bogy boldog legyen, hanem hogy betöltse hivatását, melyért született a világra." És ő betölté becsületesen, resigna-tióval: az a Beethoven, a ki nem hallá a fuvolát, a ki nem hallá a pásztor énekét, as irta meg a 6-ik symynoniát, melyet maga „Pasioraie* nérvel jelolt m%g; aa a Beethoven, a kitől elvonta a végzet as élet Örömeit, sz irta meg a 9-ik aymp-honiat, aa Öröm symphoniáját, művészetével is megörökítve Schiller ódáját „Andié Freudé." Asórt s legnagyobb leneköltő Beethoven, mert élte telénél tovább hangot nem hallott, s minő hangokat teremtett, tudják, kik e sorokat ssjvesen vették tőlem, Beethoven egyik legnagyobb bámulÓjátől. b.1. Báí-eíctt. Irta: Vlrágbegyí József. Mikor mára „uagy-atezán" döczö-gott a vén, nyikorgó batár, akkor intézte Jt ncsi kocsis a mellette ülő Gésa urfihos azon kérdést, hogy: — Iijnram, ki hó megyünk? Mire Géza úrfi azon felvilágosítással szolgált Jancsinak, hogy aa „esüst csillag" vendéglő leend azon hely, hol az utolsó atáczió megtartatik. Négy óra óta folyvást vánszorgott már a batár a sáros országúton, mert Jancsi nagyon kímélte aa „ösztönző" eszközt. Hanem mikor s város központja felé kbseledeit a hintő, akkor mutatta meg Jancsi, hogy ő ia tudja ám, mi a móres. Mert est meg is kell matatni ennek a városi népségnek, különben még ast hitei, hogy a fsloai ember nem tudja: mi dukál. Kosé vágott a négy lónak, nem törődve azzal, hogy az ostor hegye hében-korban egy-egy járókelő hátán pihent is meg, e ugy repült a batár a sürü tömegben ÖsszesereglstteétáJókköst >\' AOT-KANIZB\'A., 1884. február 3-án,_ io-isk azam,__Huszonharmadik éyiolyam. Elítzirtatl *r. |ü H II A lap udlemi rteft flletf Uzlamt- «».,«! trra......S , aaftJ.^ SS. iB^S \'""^TP\' !$ aPjTTS jSjk |K tE&Sjf acjaji rémét illetó k6alem«r>rek —=^ # II ki kn $ % HÍJ zsA ,Nagy-kanizsai önk. tftioltó-egylet", a „zalamegrei általános tanitótestolet*, a „nagy-kamraaikisdedneveló egyesület*, i ,nagy-kanizsai tiszti önsegélyző Következet", a .soproni kert* kedelmi s iparkamara nagy-kanizsai kalrálasztmánya\', s tBbb megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Hetenk.11. kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. HUSZONHARMADIK KVTOLYAM ZALA) KöZhöNT FÉSaüÁE 34nl?S4. dalmi miveltség és illem szabályait a legfinomabb izlés szerint tökélyesitve — e végére sietó század homlokán büszkén viselheti „a felvilágosodás dicső jelmondatát. Csak egj van ínég, mivel szakítani képtelen volt, csak egyetlen egy, hol daczos ambitiója kndarczot vallott, hol a sötétnek nevezett középkor maradványait önmagáról lerázni nem volt elég ereje és bátorsága: megvetni és elítélni o párviadalt A.hírlapok nap-nap ntán hozzák a párviadalokról szóló szórnom tudósításaikat, megdöbbenve halljak majd minden évben, hogy e ferde fogalma lovagiasságaak a társadalom mily jeles férfiai esnek áldozatni; hiába! felelik a század embetai, a becsületnek még nincsen máe és biztosabb meg védője. De hát mi az a becsület akkor,. küzdött a párbaj ellen, ha ngy is megtörténik. Z mint Ügyes lövő, le-van, hogy a törvény üldözi a párba- teríti X-et A* becsület helyre van jozókat: a gyakorlati életben annyira állítva. Nem elég,-hogy előbb becsü-nralkodik még a becsület helyreálli-\' létében megsértette, most még életétói tására tévesen nevezett ez egyedüli is megfosztja. Z. kitisztázta magát, eszköz, hogy az ellentét szinte ko-! mert ügyes .ember, lelőtte ellenfelét mikussá lesz. I— becsületes ember. JSos? mit szól Igaz, legtöbben elitélik a párbajt.[nak ehez a párbajt védők? És az első alkalommal, midőn a vihar kitör, ítéletekkel mit sem törődve, hozzá folyamodnak. Igaz, a hírlapirodalom élesen kikelt ellene. De kérdezem, vájjon Valóbán ily bolond igazságszolgáltatást méltatva, helyesen mondta Schoppenhaner nagyhírű bölcsész azt a találó megjegyzést, hogy „huszonöt botra kellene ítélni a párbajvivókat legtöbb esetben nem a hírlapok pro-1 segédeikKel együtt és az Ítéletet a vocalják annak létrejöttét? Vájjon város legnépesebb terén hajtani végre.\' nem a hírlapok dicsérik avagy gya- Ámde a közvélemény máskép Iázzak a felek bátorságát, vájjon!ítél. Sokszor oly helyzetbe vagyunk, nem a hírlapok kíméletlen s legtöbb hogy azt elfogadni csakugyan lovagiesetben igazságtalan agitatiői] késrte- J asság és megtagadni gyávaság. A; tik a legszilárdabb elvű embereket a j közvélemény hallgat az egyik fél nyi- balíépésre ? Igaz, a törvény üldözi a párbajozókat. De vájjon nem azok adoak-e ha annak védője sokszor az Ártatlanul |0 törvény áthágására leginkább példát. Ömlő vér lehet ? Mi az a lovagiasság j kik &ma törvényeket hozták. Es ha a becsületbeli ügy elintézése, a bűnhődés bekövétkezhetósége egyik vagy másik fél testi Ügyességétől fü$g! Lehetetlenség, hogy e kor emberei első pillanatra be ne látnák az ügy ilyeténvaló elintézésének vi-szásságát. Lehetetlenség, hogy ez a kor, mely mindenben az észjogot szereti alaalmazni, mindenkor a logika éles fegyvereire szeret hivatkozni, ha ne látná ennek nevetséges igazságtalan s a véletlen szeszélyes játékára bízott esélyeit. S csakugyan csodálatra méltó dolog az, hogy a lovagiasság ezen kézzelfogható nevetséges gyakorlatának leginkább a társadalom értelmisége hódol. Csodálatos dolog, hogv a mai társadalom, m«ly ítéletével oly hirtelen kész, mely pálezát törni oly hamar tud, a párviadalt elitélni, annak létjoga felett pálezát tömi nem képes, vagy nem akar. De igen, felelik többen — mai vájjon ez az üldözés arányban áll a vétség nagyságával. Vájjon az a pár hét, melyre a párbajozok elítélve lesznek, elég arra, hogy attól valakit visszatartsanak Két paraszt mulat a csapszék ben. A bor felizgatja kedélyüket, beszámíthat! an állapotban vannak, ösz szevesznek és befakasztják egymás fejét: a törvény elitéli őket, nem egy hétre, sokszor évekre. Nem kérdia miért telték, nem hallják az elzárt apa gyermekeinek jaj veszek léseit, nem látják az ínséget, mely a munkás családapa elvivésével bekövetkezik. Két mivelt és felvilágosodott egyén józan észszel tötrént elhatározás ntán párviadalra megy. Előre történt megállapítás szerint egyiknek vagy másiknak halnia kell:a törvény elítéli őket egy két hétre! íme az igazságszolgáltatás! íme a részlehajlatlanság; íme a kor „felvilágosodott" ítélete! De még hagyján volna az egész dolog, ha a felmerült becsületbeli kor elitéit kor elitéli a párbajt Aj ügyben a párbaj csakugyan bíró lenne törvény üldözi a közvélemény megvetésével sújtja azt már. Csak az a fájó, hogy ha meg is engedjük, hogy pl. a legutóbbi időben & hírlap-irodalom erólylyel mint a neki iramodott förgeteg, nem is hederitve rá, hogy as ácsorgók, kiig bírnak előle menekülni. Minél közelebb értek *z „ezílst CBÜUg^\'-hoB, minél nagyobb volt a sétálók tömege, Jancsi annál inkább neki ereestette a gyeplüt, annál inkább pattogtatta ez ostort. így szokta aat tenni, mikor á aaámtartó or félmért földnyi udvarába behajt, így hona magárai ai illemtudáa, ¦ fia már a kendérő csői patt tán igy a tempó, hit még ak-l kor a Tárosban.....Ha valahol, háti ittkeíJ megmatatni, hogy mies emberség. És Jánosi megit mutatta. Mert mikor a batár bekanyarodott a vendéglő kapója felé, hol legsűrűbb volt a néptömeg, megsuhtntotte ostorát a. megvadult lovak fölött, s a megrémült néptömeg halomra taszigálta egymást, hogy a neki lódult veszedelem siói megszabadulhasson. A lovak körül ugrándozó, csaholó kutyák\' nak Is megmutatta, hogy mi a respektál, mert irgalmatlanul oaitogatta nekik jobbra-balra korbácsával aa igazságot. Alig, hogy a batár a vendéglő sö< tétet kapája alatt megállt, egy rendőr azzal közeledett Jancsihoi, hogy tudja-e, a rendőri szabályokat? Jancsi erre csak annyit válaaaolt, hogy a aaámtartó parádés kocsisa, neki mindegy, akármit mond a rendőri szabály, következőleg tehát vele ugy beszéljen, hogy..... mert aztán majd igy meg amúgy ... 4 Azonban a rendőr e felvilágositáa sal nem volt megelégedve, ugy is nyilatkozott Jaocai eifltt, hog;\' kövesse öt a rendőrségre, majd ott megmagyarástatik ?eki bővebben, hogy mit diktálnak a rendőri szabályok annak, ki a váróéban nép ömeg közt végig nyargaltat. Eközben a batárból kiasállt négy delnő, két uracs és a ssámtartó ur, ki a megzavart rend helynállitáea végett oda sietett magasabb rangú rendőri közeg nyakába borult, hogy a baráti szeretet f"iyamának ssabad menetet engedjen, mit látva as illető rendőr megoldotta kerekét, mintán moat már minden további kötelesség alól felmentve érezte magát. Pinczér azonnal nem mutatkozott minélfogva a bajos nagyságok egyenként kiabáltak ezüs\'cacngésü vékony hangon, A becsület egy nevetséges foga lom volna, ha azt a párbaj kimenetele szerint ítélnék meg. X-et megsérti mélyen és súlyosan Z. — X. kihívja Z.-ét. A párbaj a asobapincsér után, hanem minden eredmény nélkül,\'de mikor az öreg aaámtartó félig-meddig már leszakgatta a csenge-tyüt, kiabált és csifra bokrétába kötözgette as ó- ós újszövetség valamennyi szentjét, mégis előkerült a hajlongó pi u-csér, előterjesztvén azonnali meg nem jelenhetesóoek alapos indokát, de aszám-tartó ur azért jőnak látta bizalmasan értésére adni a píncsérnek, hogy máskor gyorsabban aiedje-vegye hórihorgas lá- jSfótpmart.......A többinek jóakaró tolmácsolását arra a súlyos botra* bízta, mit kezében tartva ingerülten a íolyosó kövére Ütött. Ezzel a görcsös bottal szokta otthon a cselédséget regulázni, és a béretek kost esetleg megbomlott rendet konszolidálni. A pinczér az érkezetlek reudelke zésére bocsátott egy szobát a második emeleten. Épen még csak es aa egy szoba volt üres. A számtartó ur ahelyett, hogy fe szerencse fölött Örömét fejezte volna ki, méltatlan kod ásókban tört ki, ami tekintve gömbölyű potrohát, eléggé indokolt is volt. ó inkább hozzá volt szokva a lépcsőkőn lefelé menni, mint felfelé. Ha o tiesieletregerjesztő szokását határozottan nem is tudnók, a gyanú némi árnyékára mégis fundamentumot szolgáltatva ason ékes virágkossorn, mely vaatag orrának hegyét a szivárvány hét féle színében díszítette, a glória dicsfényéről ragyogván azt be. Igy épentéggeJ nem lehetett tőle sokon venni, hogy kétértelmű zsolozsmákat rebegett, midőn hallotta, hogy a második emeleten less a szállás. Hogy mérgének lángoló tusét némileg ojtsa, oda. eresztette botját a marakodó kutyák kosé, mire ások megrémülve futottak azét. De mily nagy volt a közbámulat, mikor a kutyák csoportja közül egy szürke görhes komondor sompolygott alázatos farkcaóválással a szám tartó ur lábai elé, ki a komondorban nem humánus szándékot sejtvén meg akarta simogatni botjával, de egyszerre a kibékülés ellágyult, engesstelékeny hangján elkiáltja magát: — Vita*!..... Mire vitéz a viszontlátás örösnórtekk latkozataira s nem kérdi, igazságos-e az vagy nem. Nem veszi pártfogásába, aki elég bátor, józan elve szerint azt visszautasítja, sót megveti es gyalázza. Igy szoktak beszélni azok, kik elvben elitélik a párviadalt, de a gyakorlati életben sokszor elkerülhetlennek vélik. Ezeknek is megfelelünk egy másik számban. Bűnügyi tárgyaiások jegyzéke zaU-egertzegi királyi törvényszéktől. 1884 február 6-án. 3366. B/83. Se. L Steinecken Ant. hűden kezelés és csalással vádolt elleni Ügyben végtárgyalás. 3416, B/83. Ss. 1. Ssakály Gábor lopással vádolt elleni Ügyben végi, 8431, 3486. B/83, Ss. 1. Csók István és társa lopással vádoltak elleni ügyben végtárgy. - 3566. B/83. Let. Kis György gyilkossággal vádolt elleni Ügyben végtár-gyslás. Február 7-án. 3052. B/83. Ss, ). Kovács István orgazdasággal vádolt elleni ügyben végtárgyalás. 3346. B/83. Ss. I. Meyer János súlyos testiBÓrtéssel vádolt elleni ügyben végtárgy. 3406. B/83. Ss. 1. Dani István és társai magánlaü megsértésével vádoltak illeni Ügyben végtárgy. 3499. B/83. Se. 1. Jakovícs György lopással vádolt elleni ügy ben végtárgyalás. 3527. B/83. Se. 1. Horváth Páter lopással vádolt elleni ügyben végtár gyalás. 3539. B/83. Ss. 1. Része Benjámin és társai súlyos testi sertéssel vádoltak elleni Ügyben végtárgy. 4. B/84. Ss. 1. Rázná* István hatóság elleni erőszakkal vádolt elleni ügyben S-ad bír. ithírd. 25. B/83. Ss. I. Tkáleos Miri lopással vádolt elleni ügyben 3-ad bir. thirdetés. Február 13-án. 3559. B/83. Ss. 1. Treíbert József és társai hatóság elleni erfissakltal vádoltak alleni Ügyben végtárgy. 3587. B/83. Ss. I. Curi József súlyos testi sértéssel vádolt elleni ügyben vég tárgyalás. 3621. B/83. Sz. I.Caeh János köoy-nyü testi sértéssel vádolt elleni ügyben végtárgy alaa. 3622. B/83. Ss. 1. Nagy György súlyos testi sértéssel vádolt elleni ügyben *<gtargy. Február 14 én. 3606. B/83. Sav 1. Mészáros Jósaef és tártai hatáság ellent erőszak és zsarolással vádolt elleni Ügybea végtárgyalás. 64. B/84. Ss. I Zsebók Jósaef éa társai súlyos testi sértéssel vádoltak elleni Ügyben végtárgy. 72. B/84. Sa. 1. S«abó János halált okozott súlyos twti sértéssel vádolt elleni1 Ügyben 2 od bir. itbird. 89. B/84. Ss. J. Bukán Borbála haióság elleni ügyben 3-ad bír. itbird. 105. B/84. Sa. I. Novak Aooagyuj togatással vadult elleni Ügyben II od bír. ithírd. 181. B/84. Ss. 1. Setéi János és társai lopással vádoltak elleni ügyben 2-ad bir. itbird. 171. B/84. Sz. 1. Spingler János s társai gyilkossággal vádoltak elleni Ügyben 2-od bir. ithird. Február 20-án. 3625. B/83. Ss. I. Fábüo Miklós s társa lopással vádoltak ellent ügyben végtárgy alia. 3668. B/83. Ss. 1. Verebélyi Gábor és társai, snlyos testi sértéssel vádoltak elleni ügyben végtárgy. 140. B/84. Ss. 1. Vadász Láasló és társa hatóság elleni erőszakkal vádoltak elleni Ügyben. 2-od bírósági ítélethirdetés. Február 21 én. 3614. B/83. Let. Marton Imre es társai magánosok elleni bűntettével rá* doltak elleni Ügyben végtárgy. "8. B/84. Sz. 1. Leránt János és társa halált okozott súlyos testi sértéssel vádoltak elleni ügyben 2 od bírósági ítélethirdetés. 195. B/84. Ss. I. Németh János es társa lopással vádollak elleni ügyben 3-ag bir. ithird. Február 27-én. 3670. B/82. Let. Öless János gyilkosság bűntettével vádolt elleni ügyben régtárgyalás. Február 28-án. . 97. B/84. Ss. I Helbech Jfcos aikkasstáasel vádolt elleni ügybea S-ad bir. ithírd. 223. B/84. Ss. I. Zabó Jósaef fa társa lopással vádolt elleni ügyben S-t* bir. Ithird. Z. Ererazegen 1884. jan. 31-én. MUZSIK KÁLMÁN iroda igazgató. kifejezésével ugrándozott hol a azámtarió úrra, hol a dalnok nyaka közé. De most az a megoldandó kérdés, hogy ugyan hogy és mikép került ide a Vitás V Hisz mikor a batár kirobogott as udvarból, lánczra kötötték ó kelmát, nehogy a kocsi után szaladjon, és most mégis ín van* Olyan hü, ragaszkodó pára veit a szegény, hogy elfutott a kocái után napestig. Sorba (sírogattak vals-menyieo, mit Vitéz igyekezett is meghálálni aszal bogy ugrindoaotthol egyikre, bol másikra.No de uramfíaI ilyenfarsangi dőben nem Lehet caodálkosni, he i léinek is kedve kerekedett egy kis Városi mulatság ntán. Annyian szálltak ki immár a b tárból, hogy méltán bámulni lehet: hogyan fogadhatolt magiba ennyi sok egyént, és íme még ketten lépnek ki belőle, egy férfi és egy nő, kiket » köstük folyó párbeszéd után ítélve a hasas élet rózsaezalagja fos össze. Volt dolga a mindennemű és rangú cselédségnek, míg a tömérdek holmit íelczipeltók a lépoaŐaeten a felballagó vendégek ntán. Elől ment a pinczér, de es fürge lábaival mára második emele:en szaladt, mikor a többiek még alig indultak meg. A lépcsőzeten egy köpenybe burkolt egyéniség jött la e egyik fordulónál össze találkozott a síim tar tó úrral, ki elhalva, nagyokat fújva törtetett a kara ván élén, minden harmadik* laposon megpihenve, újult erÓt merítendő a fáradalomhoz. — Kedves Ferkó bátyám, hát maga is itt van? Ilyen szerencsét nem reméltem — ssólt a lefelá igyekező egyéniség -as Öröm félreismerhetlen hevével Síelve át a Bsámtartó urat. — Itt bizony kedves öcsém amint látod, süssék meg neve napján, aki a bált kikomponálta, itt vagyok vászo..né« peimmel együtt. Nem hagytak békét, kát Isten neki fakereszt 1 összeszedtem Őket egy rakásba, t&iiaék ezek is egy esztendőben a kedvüket— felelt a aaámtartó or, végig mutatva aa utána baktató családján, mely nejéből, négy leányból, ki-e n a ezépség liliomát már meglehetősen hervadásnak indultak, a még egy másik hölgyből állt, kit mostanában vett magának házastársul a szomszéd puszta ís- Belemelegedtek a szóváltásba úgyannyira, hogy a számtartó ur észre sem vette, miszerint már a második emeletel ¦a elhagyták, s oda jutottak a padlás aj txjáhos. Velóesinüleg ason is áthaladtak volna ki a hás tetejére, ha a szobepmezér még . idejében meg nem magyarássa neki, hogy as as ajtó tulajdouképeo a padlásra vesét, tehát méltóstassék vis*za sétáink Mipe a számtartó ur furcsa szavak ban emlékezett meg a .furfangos* építészről, aki ilyen bolond nagy házat csinált, vigye el as ördög tudományával együtt. SsÓ ami szó, de a üss tar tó urat ugy megviselte a fáradtság, mígaszobába vergődtek, hogy legelső teendője volt a csöngetyü gombját megnyomni, mit azon hiedelemben, hogy ilyeo zűrzavarban egyszeri csöngetésnek ngy sem less foganatja addig nyomott, mig ss ösazes szolgálati személy set, a vendéglőssel együtt lélekszakadva rohant a szobábi, attól tartván, hogy legalább is a ház gyulladt ki. - — Mivel szolgálhatok? — kérdezi a formájából kikelt vendéglős. — Egy pohár eOrt kérek — felelt a aaámtartó ur fontos képpel, s homloka* ról törülgette a verejték gyöngyüket. Megjcftsdődött a keskeny szobában a rakosgatás. Alig tudtak mozogni. Ett asottoe! észrevette a számtartó nr, ennélfogva letelepedett epyik szegletbe, s ott meghalta magát a sörös pohár mellet*. Fetoyiltak a bőröndök és ládák egymásután, iáikból kacséra!) mosolyogtak a hófehér fodrok és csipkék, s csakhamar szék, asztal, ágy megtellek mindenféle ruhával, hogy mozdulni sem lehetett, A számtartó út kényelembe helyezendő magit, lehúzta siros csizmáját, s hogy biztonságban legyenek, a bársonyszékre helyezte óket Mikor a számtartó bóröodjére kertit a sor, as anyjuk Öreg hibát födöeött fel. Ugyanis nem volt benne ümög. — Hát az ungöd hol van, Ferkó? Hírek. — Városi képvteelókfll január 31-én tartott választáson megválasstattak : az I. kerületben : Kovács Béla, Ssommer Miksa, Blan Lajos. Mao inger Jósaef, Englander Lajos, Bogyay Ödön, Sebes-tyén Lajos, Butaohild Albert. Póttagofcnl: Bettelheim Győsó, idősb Merkly Antal, Halphen Mór, Férnek Kálmán. Tripamer Rezsó. — IL kerületben: Tamásy Béla Tachauer Jósaef, Pap János, Bachrach Gyula, Qilop Imre, Scbneider Ferenc*, Buo Samu, Grünhut Mór, Szűkíts Zsigmond* Póttagokul: Krenauer Lajos, Dr. Gerő József.Scbmid Frigyes, Vostt\' Lajos, Sealmay Károly. — A Ül. kerületbe*: Magyar József, Reitbofer János, Benozek Jósaef, Horváth Ferencs, Kristóf János, Andri Márton, Acs József, Kollarioi Jt.nos. PóttagokuJ: Dómján Ferencs, Szmodícs János, Imrei Ferenci, Horváth János, Verbovecz József. — A IV. kerületben: Kovács János ügyvéd, Milhofer Ödön, Oszeszly Antal, Schleeínger Gyula, Smettana Ferencs, Németh Ignács. Póttagokul : Dr. Blau Simon, Singer Samu BrÜokler Ignács, Svastits Károly Hám Jóasef. — As V. kerületben: Bajor Láasló. Hercseg György, Csápári János. Gyórffy János, Dávidovics István, Varga János Póttagokul: Varga Ferencs, Hiler Pál, Kránicz János, Vidavics György, Miké Jánoa. — a VI. kerületben: Varga Kuni cs László. Kís Ferus József, Szedi maier Láasló, Somsstch LArinoz, Hegedűs Gy. Miháleos Jósaef. Póttagokul: Kárlovits Láasló pelva ifjú, Smodíts Láasló, Varga György. — A VIL kerületben: Hegedűs József, Pukman Láasló, Tamáesy Béla. Bagonyai György, Imrei Láasló, Piioder János, Steealin Ferencs. Póttagokul: Bolf György, Jámbor György. — As alakuló ülés február 1-én tartatott meg, melyen alispán Ur a tiszt nyitóülést febr. 14-ére tüste ki. — A nagy-kanizsai általános ipar-társulat segélyalapja javára f. é. február hó 16-án az pOroszlán" vendéglő termében nártkörü táncsvígalmat rendes. A vígalom kezdete este 8 órakor. Belépti dij ssamélyenkiot 60 kr. Felül tisetések a jótékonyczél tekintetéből köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. A meghívó másra át nem ruhásható. kérdési aggódva as anyjuk — Hiába, soha teljes életedben nem voltál rendes ember, meg nem is less belőled rendes ember soha, én mondom. — Csak könnyebb a lelkednek, ha csörőlsz-pőrölsz velem. Legalább itt hagyj békét^ dörmögött a asámtartó ur. — Hit aszal} az üoggei akarsz bálba menni, ami már öt oapóta rajtad van ? — folytatja haragosan as anyjuk. — De majd mindjárt elsétálok a boltba másikatvenni,inkább tüstént hasa megyek, punktum — fanyegetőds&tt as öreg, s ez a feleselgelósnek végét sta- kitotta. Eközben beesteledett, elérkezett as öltözködés ideje. Aa öreg ur is neki est-halódott. Amily egykedvű, tétlen volt eddig, oly serény lett ezután. Hogy a hölgyek a tükörbe jobban bele láthassanak, a gyertyái forgatta ide-oda. — Ssent isten, mit csinálsz? — riadt rá as anyjuk kikapva koséból a gyertyát, mely Végig csöpögött a drága női ruhákon miután a gyertyát ferdén tartotta. Nektek nem lehet eleget tenni — zsörtölődött az öreg ur, aanyira megijedt, hogy ijedtében rávetette magát as ágyra, hol a ruhák voltak gondosan elhMyezve. — Ssent isten 1 ssent Jóasef 1 papa, papa, mit csinál, jaj a ruhám oda von 1 — hangzott a leányok rémült sikoltozása. A bál már innen onnan kezdetét veite, hossá látott as öregúr is az öltözködéshez. Az öltösködésnek épen legelső stádiumában volt, mikor as ajtó minden kopogtatás nélkül felnyílt, a asou égess sereg ismerős hölgy tódult be, kik állítólag azért jöttek, bogy as öltöskódésnél segítsenek, voltaképen pedig azért, hogy megmutassák ruhájukat; dioséró nyilatkozatokéi tettek a ruhák felett, magák közt padig suttogva ócsárolták fejtetőre esett Ülésüket. Mikor már egészen késsen voltak aa öltözködéssé), is ajtó ismét kinyiltminden kopogtatás nélkül s nyöszörögve, ugrán-dosT a berontott a Vitás, sorban kínálgatva mindenkinek sáros pracaHját, t mintán kedveskedése nem találkozott méltánylásnál, felugrott a hölgyek ruha- Melléklet mai Pzámunkh07. Héswilcliciueí, minthogy a mluíalárba Jjcjesjcfctetett a Imrén)\' ollalmaua: alább látható véd|e«ysvel van ellátva éa íoljam-ereje a kiiliiiil>zcl.i-)c»l*aii-rohalii-i!i< rö által és ax aratatlJitis törel méretett üteg. Közbevetett eííratéfláx nélkül ss-5 foltot ereifinéiijez é» ÍO-OOO Siemens féle ellentállás mellet 60 Tokát mutat kit és ez rredmeoy «.<> lenyes bizonyítványát adja készülékem nagjszerűségének és életrevalóságának, milyent vetélytársaim meg csak megkSzelitöleg sem tudnak kinyerni. (Szabadalmat a Magyar-osztrák monarchiában, Belgiumban, Angolhonban és Franczíaországban jelentettem be; Németországban és Oroszországban törvényesen védve.) WíirtcnbergbeiL, Grom-aerg. Laaheim mellett. Tisztelt Winter úr\' -Ttratáciiiöokosivóny 1^1 mi , melyeket sllt hó 27. éh\'fcül dntt, Igen jó sxol gálátokat tettek, és ótoknál, kik az Ön láncxait viselik, napról napra janii: tapasztalható, tehát asegbfzárom van, hogy felkérjem Ont\' szíveskedjék m \\ darabot postai előlej saellet küldeni. A meggyógyultak kost van egy hölgy kisek gyakori görc voltak, olyannyira, hogy egészen meggörbült, azonban", azon naptól fogva, mióta az Öi l&sczát viseli, még csak nem iá voltak görcsei. E nö, Winter ur! köszönetét küldi Önnek és azt mondja, hogy áldja meg Önt az Isten. Több lánczot később. Mély tisztelettel Fsiízer- János, község-tanácsos I április 15. Magyarország, Unraezombat, 188! Nagyon tisztelt Winter úr! Kérem szíveskedjék nekem ismételten eg darab köszvény készüléket küldeni postai ntán vétel mellett. Tisztelettel Tárja tisztelője Asjostleb Lajos, kir. íösiolgabfr*. T\'aJa2öint következményei és lábak ellen. Porosz Silezia, Mörttt« Eilenburg mellett. Tisztelt Winter ex! Ismerőseim közül (elkért egy atya, hogy 14 éves leánya számára, a ki már régente csnx bajokban aj^nTcd egy köszvény lánczot rendeljek meg. Ezt annál öro-mcstebb teszem, mivel saját leányom ön állal mélyen tisztelt aram! — nyerte viasza •gészsegét. As ts görcsökben szenvedett, mores nagyon hasonlóknak látszottak lenni a iiizhoz, hanem a mióta n köszvény lánczot viseli görcsöket egyetlenegyszer sem katta meg, és különben is kkal lobban érzi magit. Fogadja segítségéért legbensőbb köszönetemet és küldjön egyúttal postai elölea melleit minél elébb egy kőszvénylanezot. A minél elébbl beküldés reményében mhr&d©* a legmélyebb\'tisztelettel srhrsor a. w., ksjXot. Tríest 1882, ma/ní 1 Tisztelt Winter A. ur! Felkérem tekintetességedet, szíveskedjék meg 2 \'arab köszvény készüléket küldeni, egxnttsJ fogadja, őszinte köszönetemet Sürgői. \' JSIatsdct, tanár. Via della Barriesa Vecchia Ke. ti. A kalona-korházakbani hosszas tapasztalataimnak, úgyszintén t legutóbbi 2 háborúban való résztvevősemnek köszönhetem ezen lij köszvényeltávolító készülékem, feltalálását, megjavításánál nem kíméltem fáradtságot és mostani tökélyére emeltem. Most azon elégtételem van, hogy mindenütt mint valóságos csodát bámdják. Tudja az egész világ, hogy a legtöbb betegség a jfvomorra vihető vissza. Meghűlés és rendetlen életmódból származnak sz úgv nevezett Áramok mint köszvény, e«úz. csúzos fejbajosa* fogfájás, idegbajok, arany érbántalmak, Tész hallá*, íjomorsorcs, nyavalya, górcsők, hideg végtagok és) nyílt sebek. Hogy ezen betegségek ellen orvosi segély gyakran vétetik igénybe, elismert tény. Készülékemnek, mind ezen esetekben való hasznos voltáról tanúskodnak az alábbi köszönő levelek, a melyek azon néhány ezernek, melyekkel évenkint elárasztatom legkisebb részét képezik, ezeket bárkinek is, aki érdeklődik hrantok, örömest megmutatom. A tér szűke nem engedi többnek közzétételét. 35,000 márkát.tettem le értékpapírokban Brunnemann jegyző úrnál, azon czélból, hogy 10.000 márka annak adassék, a ki ki tudja mutatni, hogy a köszönő levelek közöl csak egy is hamis, vagy az én felszólításomra készült. Készülékeimet a jelenlegi tökélyükben két kazánnal és a , nedvesség elvezetésére szolgáló készülékkel láttam el, a mi által valami rögtöni kellemes érzés már s felöltésnél elkerülheti énül mutatkozik a jelentkező felmelegedéssel Ámbár ez uj javítás álul költségeim megkétszeresedtek, készülékeimet mégis a régi áron adom i egy darab 5 frt., % drb* 9 frt., és 5 drb. 15 frt. Gyárom oly módon van berendezve hogy bármily megrendelést azonnali teljesíthetek. Az én találmányom nem készült az iimert kinzó eszközök (u. n. vülamgépek, levezető készülékek) mmtajára, melyekkel a betegek 20 év előtt, sőt itt otl még most is kegyetlenül rázatják idegeikét s minden értelem nélkül, ugy hogy azáltal gyengülnek. Az én szerem, oly készülék, mely a villám folytonos de SKcild (áramlatát a test minden Izmába s idegébe szétterjeszti. A készülék viselése mm kényelmetlen és így annélkül használható, hogy es munkában akadályul szolgálna* Azok számára, kik mégnem használták készülékemet, ennek rövid leírásával szolgálok. Olyan az, mint valamely óra, mely szakadatlanul jár, t L ha a készülék a testre alkalmazótattot, ebből melegség árad szét, melyet a készülék fog fel. A használatnál minden pórus megnyílik és készfl-ékem oly alkotású, hogy az egészségtelen kígözöígést elnyeli. Mintán a testtől eltávoííttatik és kihűl, elbocsájlja t magába fogadott egészségtelen anyagokat Gyermekeknél készülékem használata, megkönnyíti a iogadzást; ezen fájdalmas, sőt néha életveszélyes kort túl élik, annélkül, hogy a szülők valami különöset vennének észre, s azután is igen jól növekednek. Köszvény és szaggatásokban szenvedők szemmelláthatólag felüdülnek; a legnagyobb kinok rendesen közvetlen a használat után eltűnnek. Ha találniayoiztit arra akarnám használni, hogy a szenvedőknek utolsó krajezárukat vegyem el, készülékemet több részre is oszthatnám, pl. 1) áramvezető, 2) fo&gyöngysor helyettesítő kis gyermekek számára, azonban én egyesitettem a nagy gyógyító erőt, úgy hogy készülékem a család minden tagja .által használva is kitűnő hatású, azért tanácsolható hogy minden család, a valódi védöjegygyel ellátott Vlliiter Adolph-féle köszvény eltávolító készüléket szerezze meg. Óvakodjék azonban azt idegen személynek kölcsönözni, mert nem jó azt viselni, mit idegen hasznait testén. Minden példány mellé használati utasítást melléklek, melybe* szorosan kell alkalmazkodni, megjegyzem azonban, hogy csak akkor lép be a gyors és tartós javulás, ha a szenvedő két készüléket használ u. L egyet éjjel egyet nappal, hogy a villamos gyógyítás fönn ne akadjon. Ily nagy baj elévült csúzos sebek, gyomorgÖrcsÖk, nagyothallás, és kosz vény. Ismételten utalok az alábbi köszönőlevelekre, melyeket ezrekből választoltam s látható, hogy készülékeimet egyes községekből százával rendelik meg, és ez basonyára a legjobb bizonyíték gyártmányom használhatósága és kitűnősége mellett. Itt oly egyének, kik azelőtt nagy betegek voltak, s kik szerem állal nyerték vissza egészségüket, ajánlanak, de ha valaki mégsem bízik teljesen, a mit senkitől sem vehetek rósz néven az tudakozódjék, egyik másik kiállítónál. Ha az sem elegendő, akkor én arra is hajlandó-vagyok, hogy hitszónokok, tanítók, községelöljárók, vagy polgármesterek néhány elismervényét beküldőm 4igyy3iogy mindenki meggyőződhessék szerem jósága felöl. Előleges beküldés L i- posta utalvány melleit, tranco küldőm a becsomagolt készüléket, utánvétel melleit fiz étlen. Winter Icioffiii. gyártnlajdoHoa Elismert első és egyedüli feltalálója, a javított köszréiq?-készüléknek és az electropatikus talpnielegitSnek. RÍ7slIlVÍtváRV Alulírott bizonyítom, hogy a Winter Adolph czég Stettlnböi, nálam értékpapírokban és jelzálogban S&.ÖOO\' mark DlMJUjll\\l*ÜJ. ményezeü le. A czég 10,000 márkát ígér annak, ki a köszönőlevelek, bizonyítványok megszerzésében, valami helytelent vagy 1 bizonyíthat be. Ennek biztosításául tőrtént a letéteményezés. A biztosítékot csak akkor adom vissza, ha azt nyolez nappal elébb a „Reichsanzeiger" ben közzétettem. stettin 1882, november ». Brunnemann Károly Ottó Wilmos, kix. jegyző a fubiróság kerületében Stettin. ,gT|. ™- J» ^ í A másokktnálta készülékek, köszvénylánczok, slb. melyek durva fémből készültek és rosz szerkezetűek, a legkisebb vMamos áramot sem nym\'tfá^rmfe * minden vegyé&x meg fog erősíteni s ezen áruk épen csak utánzásai árumnak, melyeket utánzóim, kik nagyobbrészt gyáramban voltak alkalmazva,lá-aálnak. Első s régi találmányom és készülékem világhírű, továbbá a Brunnemann úrnál letett összeg elég biztosíték s kérem azért, szíveskedjék czégemre Ügyeini. Küldenek utánzóim különféle pénzigéretekkel értesitöket de egyben sem mondják ki nyíltan nova tették a biztositási összeget; tehát az egész dolog csak durva szédelgésére alapszik, és ezen egyéneknek annyi filérök sincs, mint a Itány márkával kérkednek! Stettin, Oberwiek 22 (elébb Berlin, Inralid. u. 159.) §ok orvostól használva étvajánlva. Anstriában. Kapod istria. 1888 september 17. Tekintetes Gnua! Egyik idevaló tisztel etcstöl hallára, hogy az ön köszvény kcsz.tt.Icke az ö kötzvényére reodkiraU hatással vau. Kérem tehát szíveskedjek, postai utánvétel mellett 2 drb. köszvény készüléket beküldeni. Tisztelettel Dr. Paulovles Antal, körorvos. Magyarország, Nyitra, 1833 6-/4. Winter Adolf árnak, Stettin! Szíveskedjék postai utánvétel mellett még 3 köszvény készüléket küldeni. Minthogy egy, e bajban szenvedő, készüléke hatása felöl tudakozódott, arra indít a hála, hogy azt megrendeljem önnél. Egyszersmind el nem mulaszthatom, hogy szerének kitűnő hatása fölölti hálámat és elismerésemet ki ne. :ejexzero. melyet ÖD nyilvánossá is tehet. Tisztelettel SeHUler SILnály, szodavizgyáros. Alsó Aafztria, Ortb, 1883 július 22. Tekintetes Uram! Kérem szívesen, egy 12 eves lány számára szíveskedjék egy készüléket küldeni; a lány nyavalyatörős, s naponként rohamai vannak. Nővére zoáV teljeses egészséges. Az is Önnek egyik készülékét használta. Mély tisztelettel Brandt Jávnoa, fötanító. Felső Ausztria, St. Lambrechten, 1883 május 21. Tisztelt Winter úr! Örömmel tudatom önnel, hogy köszvény készüléke, melyet nem régiben küldött, altestbájokbao már is eredményt mutatott fel, s mások óhaja folytán felkérem, hogy postai utánvétel mellett még 5 köszvény készüléket szíveskedjék küldeni. Tisztelettel Manaberarer marton, község elöljáró. Karinthia, Uargarethen, Ebene Reicbenau meltet, 1883 június 10. Tisztelt Winter ár! Miután az ön 19 köszvény készüléke mindenkinél, ki azt codig használta javulást idézett eiö, főkép pedig egy nőnél, ki gyomorgörcs és nyavalyatörésben 2 éven át szenvedett, csodásan hatott, kérem, hogy más szenvedőknek számára postai utánvét mellett szíveskedjék 10 darabot beküldeni. Tisztel ettél Harniaeli Jlinót, földbirtokos. Grdcz, 22./*. 1S83. Tisztelt Winter úr! Mellékelve egyik készülékemet javításra küldöm be, s megjegyzem, hogy fogfájásom és fcjszaggntásom, a mióta az Ön készülékét használom teljesen megszűnt, s remélem, hogy nyavalyámból is kilábadok segítségével.] "Mély tisztelettel Kuprei-ht Ármin, Poliezeratr. 170. Tieberschlag, Kőnigseck mellett, 1883 rnárczius 15. , Tisztelt Winter úr! Minthogy az Ön köszvény készülékei e vidéken kitűnő cred-ménynyel használtatnak, több polgártársara kérelmére szíveskedjék nekem 6 darbot küldeni. Az Összeg utalványnyal megy. *SoeIin»ky Vllmoa, tanító. Magyarország, Cz. Bórád, V\'aiszló mellet, 1833 márcz. 2. Winter Adolf úr, Stettin! Kérem szíveskedjék nekem 5 köszvény készüléket postai utánvétel mellett küldeni. Volt szerencsém meggyőződni afelől, hogy tgen Üdvös hatásuk van a csúzbajbsn. Tisztelettel Toll József, földbirtokos. Nagy Demsin, Genthin mellett, Magdeburg, 1881 deczember 22. Tisztelt Winter Adolf ur! Csak hete mait, hogy önnél kőizvénykészfUéket rendeltem meg; mint vártok péntek délután meg is kaptuk. MiT*^** lányom egész napon át, cszméietnelül feküdt, rögtön alkalmaztuk is, mar egy ora múlva keze, lába megmelegedett, melyek soká jéghidegek voltak és dermedtsége még az éjjel megszűnt, s azóta sem ismétlődött, kezén lábán a daganatok Etemmel láthatólag lelapultak olyannyira, hogy már ma szabadon jár-keí a szobában. Azonban bogy b. tanácsát kövessem, kérem t urat, bogy lányom szamára egy, és roás szenvedőknek 5 darbot szíveskedjék küldeni. Késxuíéke igazán nagy szolgálatot tett, a miért is fogadja legőszintébb köszönetemet Mély tisztelettel Brandt Affost, juhász. Bizonyitoányok és köszönő levelek. Felső-Ausztria, Tragwein, 1882, július 8 Igen tisztelt Winter Adolf úr! Többen, kik gyógyhatású készülékét használják, felkérték hogy, miután ai igen jó listással van reájuk, legbensőbb köszönetüket fejeztem ki. A saját, mélyen érzett köszönetemet is ki kell egyszersmind fejeznem, minthogy sfketségem is alább hagy. * Kérem szíveskedjék a példányt jíöazveny-készülékébö^ küldeni postai utánvétel mellett - Fogadja t. Winter úr még egvszer forró köszönetemet Tisztelettel Hollinabaam Asztad, sír. 86. Cassel, Wereswig Homburg mellett, 1882 márezius 5. Winter Adolf köszvény készül ék gyára, Stettin! Mint cUuölcg ismét kérek 10, köszvény készüléket, egyszersmind megjegyezve, hogy. eddig 35 köszvénykészülékét hozattam, melyeket nagy tetszéssel fogadtak, a melyek a legtöbb esetben jó hatást gyakoroltak. Mély tisztelettel Sanarmrlater, plébános. Alsó-Ausztria,\' l^aa, a Taya mellett, 1331 16./2. -- \' Tekintetes Winter Adolf úr, Stettin! Ezennel bizonyítom Winter Adolf úrnak, hogy nőm, ki mar hosszas idöa út köszvényszerü csiízban és idegességben szenvedett, nevezett dr készülékének két hónapi használata után teljesen meggyógyult, a miért is e készüléket mindenkinek ki c bajban szenved, legforróbban ajánlhatom, anuélkül, hogy a dologban szélhámosság volna. Steinbaner Matyswe, tőrvsz. hivatalnok. Csehország, Morehenstem, 1882 májas 10. Winter Adolf dr! Jelen soraimmal felkérem, hogy postai utánvétel mellett, egyik barátom részere szíveskedjék azonnal egy köszvény készüléket küldeni, egyszersmind meg kell jegyeznem, hogy az öntől vett készülék reám a legjobb hatással volt a menynyiben elébb alig tudtam Járni a lépcsőkön, még kevésbé amúgy rendesen járni, és most olyan könnyen járok mintha 20 éves volnék és ezért becsületemmel kezeskedem. Tisztelettel L>.eii!uirr S., üveg kiviteli kereskedő. Budapest, 1882 november 16. /Tekintetes Winter Aliolt dr, Stettin! Köszönettel vettem szívélyesen beküldött köszvénykészü léké^jBgtön alkalmaztattam egy köszvény bajban szenvedőn azt eredmény mesjepff volt. Ezért nem is átallom [a Mély tisztelettel kitanö találmányát a legmelegebben ajánlani Tisztelettel ^--^^aaiOlin Salamon, tanár, király u_ 40. Tirol, St. B. Frau. Schnalcz völgyben Bozen mellett, 1881 apr. 16. Winter A. űr! Alulírott Kéri, hogy szíveskedjék minél elébb postai utánvétel mellett 4 drb. köszvény készüléket küldeni; alohrSt már 6 szor hozatott öatől ily készülékeket, és használóinál, mindannyiszor javulást tapasztalt A legmélyebb tisztelettel Innerhoren Sebestvén, plébános. Felső-Ausztria, Steyr, 1883 márezius 14. Nagyra becsült Winter Adolf iír! Nőm nevében, annak Icgteljeseb, megelégedését és köszönetét fejezem ki a kegyed készüléke fölött. Már rég időtől óta volt a lábán valami baja, \'mely évről-évre rosszabúit és a kegyed készülékének 3 havi használása melleit a bajtól teljesen megszabad tilt, sőt gyenge volt gyomra is, olyannyira, hogy több ételt nem •veszthetett meg, ezen bajának is vége szakadt." Egy ifjú embernek, ki vele egyidöben kapta meg a készüléket, már regen gyomoigörcsei voltak, sok irindenl használt ellene, de mind hiába. \'A kegyed készüléke által ezen ember is visszanyerte egészégét és legnagyobb megelégedésében tudatja kegyeddel forró köszönetét. Azon szenvedőknél, kiknél legutóbbi" küldeménye használatban van, szintén javulás tapasztalható — én tehát ezen készüléket a legmelegebben ajánlhatom, és megbízattam, hogy még 5 darabot rendeljek meg. Nagy tisztelettel Zippermaycr Flórban, Fabrikstrasze Nro. 20. t*. i. Kérem ezen levelem a nyilvánosságra hozni. Erdély. \'Kallesdorf, Beszterczc mellett, 1880 február 2. Tekintetes Winter Adolf úr! A 4 készülék, melyet kegyed a múlt évben küldött, az illető betegeknél, köszvény, csúz és foszaggatas ellen jótékony hatással volt, most ojra megbízott özvegy Pattantyús nemzetes asszony, hogy rendeljek meg kegyednél 4 darbot postai utánvétel mellett. Szolgája Üteln János, plúbános. Magyarország, Szoidnik, 1883 július 31. Winter Adolf úr, gyártulajdonos, Stettin! Az ön által feltalált köszvény készüléknek egy példányát még f. é- június hóban kaptam meg, minthogy pedig ezen készülék kitűnő volta kitűnt, kérek még 2 darbot postai utánvétel mellett beküldeni. Tisztelettel Jnanrtyálí. Sándor, Ur. járásbiró. Okka, 18S3 július 3L Tekintetes Winter Adolf úrnak, Stettin! Köszvény készüléke valóságos csodákat mivel községünkben, felkérem tehát, hogy Kischíiig József neve alatt, szíveskedjék egy darabot beküldeni. Az 5 frtúyi összeget mellékeltem. Prll Ferenez, jegyző. TSroL Bruneck, 1882 augnsxtas 13, Tisztelt Winter Adolf úr! Készülékei mindannyian jóknak bizonyulnak; eddig 9Í darabot kaptam Öntől, és most újra kérek 5 drbot. A pénzt mellékelem viselése óta jól érzem magám és még nem voltak görcseim. Azok kiknek kéazülékők-^xan hsával varrnak eltelve irányomban." •^\'-^\'\'-z^BJ - -í :*5533 Mely tisztelettel - !5 Schmutz ^ozaef, es. k. tüzér kapitány, és szertár parancsnok. {Csehország, Miltigau, 1882 augusztus 2. Nagyrabecsült Winter Adolf ár! í"~- Örommel tudatom önnel, hogy köszvénykészöl éke, melyet négy hete használok, fájdalmas bajomon segített. Ugyanit 13 éve szenvedek aranyér bántál mákban olyannyira, hogy már görcsös kősxvénnyé kezdett fajulni, mely arra kényaxari-tett, hogy naponkint borzasztó fájdalmak között kellett \'feküdnöm, éa most mintán köszvénykészülékét használtam, egészséges vagyok és dolgozhatom ismét miként előbb; azon nőnél, ki velem egyszerre kapta meg a készüléket, szinten javulás állott be; minek következménye az lön, hogy szomszéd falánkban nj küldeményt kérnék-, ezen szenvedők közt van egy férfi, kin hiába alkalmaztak segélyt es orvosságot; azon- néhány nap óta, mióta készülékét használja, sokkal jobban van. Egyszersmind fogadja legbensőbb köszönetemet, és szíveskedjék még 5 készüléket küldeni Pénz mellékelve. Tisztelettel Sehlrbaom GySrzry, sekrestyés. Magyarország, Budapest, 1883 máxczias IX. Tisztelt Winter Adolf úr, Stettin! Az ön köszvény kész ül éke a szenvedő emberiség részéről a> legnagyobb dicséreteket és köszönetet érdemli. Én ia sokkal jobban érzem (magamat és egyúttal hifejezem legmélyébe; köszönetemet. Többek megkeresésére még 5 drbot. kérek beküldeni. Nagy tisztelettel Sshmldt aonalls, tejttzlet, Károlykönik Nro. 8, 7. kerület. Alsó-Ausztria, Süefern, Schönbcrg mellett, 1383 június 19. Tekintetes Winter Adolf ár! Kötelességemnek ismerem, hogy Kegyednek kifejezzem köszönetemet. A kegyed -nagyszerű köszvénykészüléke néhány nap alatt teljesen meggyógyított, kérem ezt nyilvánossá tenni. A hatalmas isten fizesse meg kegyednek éa adjon hosszú egészséget. Ezúttal kérem, miután több szenvedő felkért, hogy szíveskedjék ismételten a kegyed kitűnt készülékéből 5 darabot megküldeni utánvét mellett. Tisztelettel Ohlmayer Máivá*, polgármester. SÜlginnen, Skandsu mellett, 1383 február 12. Winter Adolf úr gyártulajdonos! Kegyednek ezennel készülékének eredményért legbensőbb köszönetemet fejezcmkL Nyolc* héten át éjjel nappal viseltem, s ez szabadított meg egy évi szenvedésemtől, mely jáiásközbeu akadályozott, a gyó-gjníás még most is táltos, bár a készüléket hónapok óta ~ nem használtam. Nagyon ajánlottam készülékét. JEslotTstein grofno. Magyarország, Eger, 1883 augusztus XI. Winter Adolf úr gyártulajdonos, Stettin! Liukovics ispán úr az Ön köszvénykészülékét igen dicsérte előttem, azonkívül mint nevetett úr állította az agg Lengyei \'nagyprépost és püspök úron is nagyban segített. A legjobb és leghitelesebb tanú önre nézve azonban tulajdon fiam, a ki fögymn. tanár, és kit készüléke egyetlen éjjel alatt megszabadított csúz bajáiul. Kérem uraságod, hogy szíveskedjék\' postai utánvétel mellett 2 példányt küldeni. Tisztelettel Szabó iinrr, urasági mérnök. Olasz, Szederkény mellett, 1881 márezius 9. Mélyen tisztelt Winter úr! Köszvénykészálékei a vidéken vníóságos csodákat müveinek, miután községünkben körülbelül 2G darabot eredménynyel használtak, kérem szíveskedjék utánvétel mellett ismét 5 darabot küldeni. SrEztaztír Jozaef, m. p. plébános. Prága, 1883 augusztus 1. Winter Adolf úr, Stettin! Az őszszel kaptam meg öntől « köszvény készülékeket, melyek több betegségueu túlhaladták a táplált reményeket. Most még felkérni bátorkodom hogy szíveskedjék 5 drb. láncsot küldeni. Minél elébbi beküldését várva tisztelettel ajánlom magáin Bednasz í\'oost,, Weinberge Wavrastr. 20. Steiermark, Wranga, Üreiüiliígkcít mellet;, 18S3 15./7. Melyen tisztelt Winter Adolf úr! 1883 évi jnnius 4. dikén küldött ,6. köszvény \' készüléke igen jó szolgálatokat tett. Egy volakí, ki éveken át májfoltos- volt, az ön készülékének használata által teljesen me-gyógytüt. Egy nő oly erős lábgörcoökbeu szenvedett, hogy egy éjjel sem alhatott nyugton, és folyton kiáltania kellett, de az ön ttvánnányáuak íiaszuálata által rövid idő alatt eltűnt e tajdalom. Egy idős ember kit a szaggatások 9 hónap óta annyira kínoztak, Imgy roppaat Jajdaixnában nagy költséggel kereste gyógyulását — de hiába. Csak is. az ön köszvény készüléke segedelmével szabadult meg bevés fajdal mitől. E személyek Önnek, nagyrabecsült Winter úr, forró köszönetüket azon kivan alomban fejezik ki, hogy a jóságos Isten fizesse meg Önnek. Most pedig kérek még 6 köszvénykészülékét más szenvedők számára küldeni. Mély tisztelettel Koosz Janón, községelöljáró. Budapest. 1383 augusztus 23. Tisztelt uram! Kérem szíveskedjék nekem ismételten köszvény készülékéből 2 darbot posUi utánvétel mellett küldeni. v L-onehar Imre, cs. k. őrnagy, a 4. hadtest parancsnokságnál. Alsó-Ausztria, Ebersdorf Zaián Bömíschkrút mellett, 1882 szeptember 23. Tisztelt Winter úr! E i.em mulaszthatom, hogy az öntől vett kösz vény készülékek felett köszönetemet Id fejezzem. Én és mindnyájan, kik azt utasítása szerint használtuk meggyógyul tank, joggal mondhatni tehát csoda! áneznak, mert hol egy doetor ueaa segíthetett, használt az ön köszvénykészüléke. Fogadja tiszteletem Banuuer Jezueef, 1. Község tanácsos és fődbirtocOs. Erdélyország, Asszonyfalva, Kis-kapus mellett, 1833 febr. 4. Tisztelt Winter Adolf ár! - . ^ Készülékének elküldéséért a szenvedők nevében köszönetei mondván, felkérem, hogy szíveskedjék egy 12. darabból álló második szállítmányt postai utánvétel mellett küldeni. Kinél elébbi megküldését várva, maradok tisztelettel Frontos CryQrzry, plébános. i Magyarország, Tevel, 1883 február 8. Tekintetes Winter Adolf úrnak, Stettin! Miután as Ön köszvénykészüléke, mely a múlt héten Mayer Miksa neve alatt érkezett meg, eddig kitűnő eredményt matatott fel, felkért több beteg, hogy ezen készüléket rendelsz* meg. Kérem tehát postafordultával eziveskedjék 5 készüléket küldeni. Tisztelettel Un brr Sebestyén, vendéglőé. Slavoniában, Daruvár, 1882 márezius 2L. Tisztelt Winter A. úrnak, Stettin! A mali öszszel általam kísérletül megrendelt kösavóny-késxülék, .oly kitűnőnek bizonyult, hogy ezennel felkérem, szíveskedjék *<íyik munkásom Benti rerencz részére, utánvétel mellett postafordultával egy példányt küldeni. Tisztelettel Trexler Fcrenex, a kir. szabadalmazott üveghuta igazgatója. Csehmágban, HosterschJag NeuhaUS mellett, 1883 márexiua 5. Tekintetes uram! A köszvénykészülékek, melyeket f. hó 2. áa kaptam meg, oly kitűnőknek bizonyulnak, hogy már alig négy nap múlva, postai utánvétel mellett 29 darabnak beküldését aziveaes kérem. ¦ Mély tisztelettel Rodf Jűzoef, tanító. Stiriában Eiscnercz, 1382 májas 1. Mélyen tisztelt Winter Adolf úr! Elmulasxthatatlan kötelességem, hogy az Ön készülékeért, mely oly jótékonynak bizonyait, legmélyebb köszönetem fejezzem ki. Hároin hónapig ideggyuladásban szenvedtem c tüdőbeteg ia, és annyira odáig voltam, bogy szolgálatba áilhatni alíg volt reményem, 3 napi használat után már helyben végezhettem teendőimet, miért is ősnek ezerszeres kőszönötet mondok. Most pedig társaim\' felkértek, hogy részükre is rendeljek meg készüléket, azért szíveskedjék nekem 25 darabot küldeni. A pénz utalványnyal megy. Késztetve érzem magam, hogy e jeles készüléket miudinkánh terjesszem és legnagyobb dicséretemet fejezzem ki. Mély tisztelettel Eder HEátystS; vonat rexető a cs. kir. Kudolf föiierczeg vonalon. Felső Ausztriában\' Allhaming, Ncuhofen mellett, 1883 márcz. & Tekintetes Winter ár! Köszvénykészüléke hatását csodáltam egy 64 éves Daasft-nynál (nagyon köszvényes és csúzbajOa) ki Ti napja használja azt; ezt nem vártam; ily nagyszerű hatás nligpúr nap alatt! Szíveskedjék postai utánvétel mellett meg 8 példányt küldeaL Srbmldt Frigye*, plébános. Magyarországban, Pécs, 1883 deczember 3, Winter Adolf úri Kérem lekintetességedet, hogy még egy köezvénykéaxülékea niveskedjék küldeni, a legközelebb vettnek egy Wtegeznnél. igen jó hatását tapasztaltam. »r. Raeutle Hrnrilv, főorvos. HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY — A t&zolté-bál A. nagy-kanizsai Sok. tűzoltó-egylet álul 1 évi febroár hó 2-án as „Arany siervas* szálló disx termében rendesett tincs vigalom a közép oastály által meglehetősen látogatott volt, » minden tekintetbea kitűnően sikerült; ¦ ha még hossá vwastük azt a körülményt, bogy tegnsp a hív. szolgát segélyegylele " adott bált, e napon pedig s .Polgári egylet" mint alakulása évfordulóján társas-vacsorái rendezett: — a siker mindeo várakozási., felülmúlt. 11 órakor a bevétel 217 írt, a felülfiaetéi 86 írt 40 kr. Összesen 253 írt 40 kr, mely bél ski.dái körülbelül 150 fVt, levén, • Így 100 Irtot meghaladja a t{szts jövedelem, mit ezen humános egyesület méltán meg is érde n«l. Dicsérettel kell kiemelnünk a közös hadseregbeli tisztikart, mely igen tekintélyes számban képvise]temagit;abonvéd-ség sem maradt mögötte. Örvendetesen re gíitrüjuk, hogy izraelita polgártársaink ssép saámbm voltak jelen, s ezáltal nyíltan kifejezést adtak annak, hogy esen humános egyesület érdekét éppen ugy, mint ni, ék is szivükön viselik. Vajha általános volna ezen érdeklődés es összes polgáraágnál nem véve ki az •zen egyesület iránt indifferens iotelli gentiáit s akkor hova hamarább elérnék, bogy virágoznék a nem pangna és tengődnék, mint most. Nagy örömünkre azolgált illetékes helyről vett azon értesülés, hogy 10 fiual, aa intelligentiáhos tartozó izraelita polgártársunk elhatározta, bogy .legközelebb belépnek a tűzoltó egyesületbe. Kívánjak, bogy minél többen kövessék dicséretes példájokat 1... Nem hagyhatják dicséret nélkül Kardos János és Knobloch Frigyes arakat. Az elsőt különösen azért, hogy a termet nemzeti zászlókkal és tüz ol\'ói szerelvényekkel nemcsak izlóaso!. de remekül földíszítette, az utóbbi \'Mdig, miot a tűzoltó zenekar karmestere fáradhatatlan tevékenység" és buzgalma ért. Oly igazí fesztelen jó kedvet csak ritkán láthat az ember, mint ebben a mulatságban volt, ¦ minthogy agy a derék tűzoltói zenekar, mint Torma bandája fáradbatlanal jiltsott: s tánczolni szerelők kedvökre kitinctoihatták magukat. A négyeseket 36—40 pár tán-czolta. Jelenvoltak: Kozma Mariska, Lirheim Mariska, Pichler Boza, Zotl Emma. Ring Mariska (Keszthelyről) Muzikár Krisztina, Poichgan Irma, Sevel Karolina, Kohn Mariska, Csemits Vilma, Topolits Marcsa, Taodor Anna, Pak Marcsa, Kardos Mariska, Kren Mariska, Hubinka Adel és Berta, Farkas Anna k. a., továbbá Csemits Károlyné, Hubinka Vilmosáé, Lirheimné, Perger Jánoané stb. A karzaton: Bogyay Ödönné, ifj. Fessel bofer Józsefne", Blan Jinosné stb. FEBEUÁB 3-án 1884. jira, ott hagyva mindenütt libának sáros nyomát. Ha egy bomba esik váratlanul a szoba közepébe, az sem okosott volna oly rémületet, mint a Vitéz jelenléte. Bi rátságos ölelése elől nem tudtak másként menekülni, mint bogy jajveszékelve ki futottak a folyosóra, ö pedig azalatt az asztalról leverte a szépítő szereket, üve geket, aztán ods. feküdt gazdija lábaihoz hogy e tetteiért elismerés fejében csirö-gassa meg. Meg is csirógatta, hanem ezt a Vitéz oehezsn köszönte meg, mert a azimtarió ur e czélra a csiz\'mahuzót vette ígéDybe. Ott hevert as asztalon, egy hajló-doritó olló. Ilikor a számtarté ur elvé\' gezte ss Öltözködést, megtüzesítette azt a gyertya lángjánál, hogy csak ugy irult-pirult as olló, s őszülő, tarsonbora bajuszán igazitandó egyet, végig hozta azon, de oly szerencsétlenül, jbogy bajuszának egyik vége oagy részben az olló karjai kőst maradt, mit bőszülttégében oda talált n fali tükörhöz vágni, bogy annak darabjai csörömpölve hulltak a padlózatra. Es tett hiúságának jutalme. Megfogadta, hogy többé nem megy bálba, legalább ebben as életben nem; hogy a másikban megy-e majd, ezt kissé bajos lenoe meg mondani mert ez oly nagy kérdés, hogy arra talán még a számtartó ur maga aera tudna hamarjá ban felelni. v * * ..... Javában folyik immár i tánca, vidám seneha. gok röppenek az étterembe, ha s terem ajtajaki-ki nyílik Egyik asztalnál egy öreges ur üld gél magában, előtte egy telt sörös pohár; hogy hányadik, talán maga sem tudja. Mikor a hajnal már bedugta halvány arcait sz ablakokon, a kkor ia azon a helyen ült. A eiimtsrté ur volt Igy élvezte it a bált As esetni alatt s Vitéz nyújtózkodott el kényelmesen, mormogott, • aszal mulatu magát, bogy mindenki után, aki arra ment, sseliden kapkodott fogaival Nemsokára a lépcsőkön fellballa. gott a ssimtartó ur szobájába, folyvást -lópcaéíiet karvasira lémaszkodva. Bqbesa getikf Hogy est a sörital miatt cselekedt-volne. No de meg van írva, hogy nem mind igaz, mit a világ beszél..... — A Út. szolgák segelyegylete által f. évi febr. 1-en a „ Korona* vendéglő nagytermében adott tancsvigalom, melyen a bil-anyai tisztséget Bogyai Ödönné és Clement ő nagyságaik voltak szívesek elvállalni, bizony aa anyagit tekintve rosszal sikerült,» jókedvben azon-bau nem volt itt sem biiny. As ott levők kitűnően matattak Különösen jó benyomást tett, hogv Tamisay Béla tszéki elnök Ő nagysága tengerész-hadnagy fiával szerencséltette megjelenésével a szerény tanczvigalmat. A hivatalnokok közül nagyon kevesen voltak jelen, mi első tekintetre tSltflnt. A járásbíróság azonban népen volt képviselve. Dr.. K — Gyászhlrek. A következő gyászjelentést vettük: „özvegy Vasdényei Áo-talné. sbüI. Pery Karolin maga, agy leánya Klementina férj. Somogyi Gyuliné mégis vej* Somogy i Gyula i gyermekük : Antónia nevében is szomorú szívvel jelenti szeretett férjének, atyjinak, ipának a nagyatyjának Vasdénnyei Vasdényei Antal urnák élete 64, házasságuk 30 ik évében f. hó 30 áu esti 6 órakor szivazélhüdéibea történt gyászos elhunytát. A boldogalt bült teteme február hó 1-én délelőtt 11 érakor Felső Rajkon beesenteltetett s az estéli vonattal So« mogymegyébe. Szabásra szállíttatott, hol as ottani sírkertben fog Örök nyugalomra helyeztetni. As engesztelőszentmise áldozat ugyancsak Felső-Rajkon, február hő 1 Ód délelőtti H órakor mutattatott be. Béke hamvaira!\' — Máaheiyről pedig: „Alólirottak fajdal mas ssivvel tudatják sseretett atyjuk-, ipa,illetve nagyatyjuknak Knauer Frigyes urnák, folyó hé 31. d. e. 10 órakor, élte 70. évében tüdöszól-hüdés következtében történt gyiscos elhunytát. A boldogaltnak hült tetemei f. éví febroár 1-én d. u. 4 órakor ágostai vallástételt követők egyhizi szertartásuk szerint, Battbyáni-utcza, 4 ik számú házból Hild S. I. nagy kanizsai temetkezési vállalat által a helybeli sírkertbe örök nyugalomra tétettek. Kelt Nagy-Kanizsio, 1884. jen. 31-ós. Áldás és béke lengjen airja felett. Knaoer Emma férjezett Kovács tiéláné, Konuer Károly gyermekei. Kovács Béla vő. Kovács Ilonka, Kovács Bála, Kovács Kajmán, Kovács Ella unokák." — A Köszvény elhárító készülék, melynek első és egyedüli feltalálója Winter Adolf Stettinből, valóban mar annyira elterjedt, hogy már oem is szorul külön dicséretre. Mindamellett figyel maziesjük a üss telt olvasóközönséget e czégnek a mai egész kiadásunkban mely lékelt hirdetésére. — Megrögzött tolvaj. Lenard Francsiska többször büntetett tolvajoő, Csáktornyán, janfár20-in Rosfnbsrg Rezső vaskereskedő szolgálatiba állott. MAr ugyanazon holnap 25-én, oselédtirsáoak Kovács Máriának össes ruharemüjét ösz-scecsomagolta, cselódkőny vét arának iró asztalából kilopta s megszökött. De mess sze nem mehetett, mert január 3l-én már — a káros feljelentésére — rendőrségünk a helybeli vasúti állomásnál letartéstat-ván, itadatott a vizegilóbirósigoak. A közönség köréből. A zala egerszegi várostanáes és az eu névmagyarosításom. Folyó évi január 21-ikére lettem a bécsi városi hatósághoz idézvo, bol a szeptember 15 én a belügyminisleriumhoz intézett névmagyarosítás! kérvényemre nézve szóbelileg közölték velem a zalamegyei alispáni hivatal azon végzését, — mely szerint a belügy minis téri um kérelmemet aron okból vetette el; mert az egerszegi várostanács ottani illetőségemet nem iflmerte el, megtagadta. Á várostanács erre vonatkozó fa-mosus jegyaékÖLyve eredetben birtokomban van; benne határozottan ki van mondva, hogy részemre as illetőségi bizonyítvány annál inkább sem állitható ki, — „mert semmi adat sincs arra nézve\' bogy atyám és én nem nyertünk e Bécsben Üy hosszú évek során át illetőséget?* Hogv minő adatra vagy bizonyítékra gonúolt a városi tanács, ast nem tudom ; csak sst tudom, hogy minden ép eszű ember előtt világos lesz, hogy azt ami nem létezik bizonyítgatni nem kell. — Mindennek daczára én atyámnevében — minthogy én kiskorú vagyok — egy az egerBzegi várostanácsbos intézett kérvényben határozottan kijelentettem, bogy as idegenben (Bécsben) illetőséget nem szereztem éa hogy mai napig is egerszegi illetőségű vagyok. Az erre vonatkozó, január 28-án kelt végzés csak annyiban tér el as előbbi nyilatkozattól, hogy atyám évekkel ezelőtt saját kérelmére a varoskö tel ékéből elbocsájtátott ós igy illetőségét elveszítette I Hogy miért talál ta id. Csinder Is-ván városbíró ur s helyhalósági bisoiyit-viny kiadását veszélyéének azt nem tudom ; mert —. bár atyám öt év előtt Egerszegről Bécsbe tette át lakisii és sajit kérelmére egy olyan honossági b: zooyitvány adatott ki, melyben kimondatott, hogy adójit lefizette, tartozása nincsen és a város kötelékéből elbocaáj-tatik; — de ez még nem fogható ugy fel, hogy honossigát vagy polgári jogát elveszítette, — esen bizonyítvány csak nyugta volt arról, hogy polgári kötelessé g nek eleget tolt. Mint as 1879-iki L. törvényezikk-ben olvashatói as államkötelékból a polgár csak a minister engedélyével bocaijt-hatÓ el. Ha pedlj atyim Bécsben honosságot akart volna scersssi, akkor a magyar államkötelékDöltgelboOBAjtatásraok. vétlen szüksége lett volna és erről az egerazegi városi Unácsnak is kellene lu-domásának lennie, ha kÖoyVoit rendesen vezeti; mert a fennt jelsett törvényezikk 45. §-a as ily köoy vek vezatósét a ható ságok kötelességévé teszi. Már pedig na egerazegi várod, hatóság ezen könny vei sellőt tetn tudják felmutatni az elbocsájtatást; mert eat sem atyám sem éa nem kérelmeztük és igy as ugyan ezen törv ényc-ikk 3l.§-a értelmében csak tis évi távollét után veszíti el a polgár honosságát; de ezt is csakis aton esetben, ha illetőségét továbbra he nem jelentette. A bejelentéshez pedig még elég időm lett volna, minthogy nem tíz, hanem csak öt év éta lakom Bécsben. Most már nem tudom, mí veszedelmesebb : az ál politizálással az egyes pol giroknak jogos kérvényét jogtalanul elvetni s eszel a hasai törvényeket egészen figyelmen kívül hagyni, vagy pedig id. Czinder István ur fronti felfogása szerint cselekedői? Mert az én felfogásom szerint az országház nem azért alkotja, a király nem azért ezentesiti s törvényeket, hogy azok as irodákban rothadjanak el, hanem hogy a hivatalok ezekkel a polgárságnak szolgáljanak. Én nem vessnrn rossz néven id. Czinder István úrtól, ha a jelzett törvény ¦ czikket nem ismeri; ds hit neki van egy jeles képzettségű jogtudor fia, kitől kérhetne egy kis jogi tanácsot ¦ ez nem lett volna sem leereszkedés, n*m Önmegaiizis ; mert a fiataltól is szabad tanulni és es nemís szégyen. Mondom, hogy én est nem veszem itt Csinder István Úrtól rossz néven; mert a asürszsbó mesterség nincs törvénycsikke! vagy §§-okkal összeköttetésben .... De sohasem lehet aa hogy egy embert, aki 60 évig honpolgárt köteles-ségének eleget tett, {minden ok nélkül egy város kötelékéből ki lehessen taszítani. A dologban asa legfurcsább, hogy bátyámat több mint tis évi tivoliét után egerssegi illetőségűnek elismerték, holott ő, — tekintettel osslidjára — már Pozsonyban is szereshetett volna illetőségét. No de itt törvény tekintetbe nem lett véve és mindenattól függ, hogy a tisztelt városbíró ur a jobb vagy a ballábával kellt-e fel? Pedig kár as olyan hivatalt elfő gsdni, amelyikhez az ember nem ért, vagy érteni nem akar. Kár a megtisztelő nép bizalmára tekinteni, — nem ennek kellene az embert valami számára meghódítani. A jelöltnek legelőször ia azzal kellene tisztában lenni : valljon képes-e ama hivatalnak megfelelni, melyre a nép-bizalom hivja? Ha nem képes, ne fogadja el; mert az elfogadással árt polgártársainak s hírlapi meghurcsoItatásnak teszi ki magit. Ennyit ml Az ügyet nem tekintem befejezettnek és a belügvminiateriam lesz hívatva as ügyet véglegesen eldönteni. Bécs, 1884. január 31. NYÁRI (Szornmer) SÁNDOR. Vasúti menetrend. Érkezik. Seggel. Indul. Ó. p. Ó. P. B. üjhelj P. T 4 8 i Pragerhol P.T. 4 48 Buda P. r. 4 IS Bara p.» S 10 Fiam. Qjr.T 5 27 \' Buda 0,.» 6 _ Pragerhof Qj.T 5 46 \'¦ B lljkdj V. T. e 15 1 Boda V.T. 7 15 Délben. Sopron V. T. 12 16 1! Buda P.T. 2 Pragerhof P. v. 1 15 Prajírhof P.T. 2 45 Barcs V. T. 1 1 Soproá\' T. T 2 56 Buda P.T. 1 6»| Barca V. ». < Buda V. ». 9 611 ] Pragerbo í Gjt 10 - B. Ojbelj P. V. 10 28 1 Fimne 8t.t 11 Hoda 0,.. 10 ÍS] Bad. P.T. 11 5 Pragerhof p. ˇ. 11 19 B. Djh.ly P.T 12 Barcs P. T. 11 s| Lapveiér éa kiadó: SZÁLAT SÁNDOR. Feielía ir.arke.l1i J VASS ALHOS. LaptnlajaonO!: WAJDITS JÓZSEF. 7423. Érit 1888. nortmkar l!-4n. r Árverési hirdetmény. A nagy-kanisssi kir. trvssék tlkkvi osztálya részéről köshirré tétetik, bogy Nagy Anna, férj. Taechner József né nagykanizsai lakos végrehajts tónak Bander Ferencz s neje Csondor Klára végrehsj-tást ssenvedő kis-kanizsai- lakósok elleni öOfrt tőke, 1882. május 2 tél járó 8»/0 kamatok 6 frt 40 kr per, 2 fri 10 kr végrehajtás kérelmi, 9 frt 50kr. jelenleg-s még felmerülei.dő költségek iránti végrehsjlási ügyében a fentnevesett kir. trvssék területéhes tartósé nagy-kanizsai 3225. ss. tzvben A f 8163 a) hsssám a. felvett Bander Ferenc* s neje Csondor Klára közös tulajdonit képező 386 Írtra becsült ingatlan 1884. évi márezius 1-én délelőtt 10 órakor esen kir. tffesték tlkkvi helyiségében Freyler Adolf felp. ügyvéd v. helyettese közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog Kikiáltási ár a fennebb kitett becaár. Árverezni kívánók tartósnak a becsár 10°/«-át készpénzben vagy |óva-dékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. Vevő köteles a vételárt három egyenlő részletben, még pedig as elsőt az árverés jogerőre emelkedésétől számítandó 15 nap alatt, a 2-at ugyanattól 30 nap alatt, a 3-at ugyanattól 60 nap alatt minden egyes részlet után az árverés napjátál számítandó 6% kamatokkal együtt aa árverési feltételekben meghatározott helyes és módozatok szerint le fizetni. Az árverés teljesítésére Fábián Ferenci bir. végrehajtó küldetik ki. A mennyiben vevő az árverési feltételek bármelyikének elegetnem tenne, a megvett ingatlan az érdekeltek bármelyikének kérelmére as 1881. évi 60. t. os. 185. § a értelmében vevő veszélyére és költségére bánatpénzének elvesstéee mellett ujabb árverés alá bocsáttatik s as előbbi becs- (Illetőleg vételáron alul is eladatik, s a mulasztó vevó a vételárkü-lőnbözetet megteríteni tartozik, melybe azon ban elvesztett bánatpénze beszá- mittatik. Kir. trvssék, tnint telekkönyvi hatóság . Nagy-Kanizsán 1883- november 16-án. 1197 1—1 iatos éa gyors hatása a mindene ti nagyra becsült és gjógyerejZnek bUonyalt Bpitswe gsneh növényből kezzdlt .vr?-., B fJitmiBricl-czifcorlítfc ^ (Bonbons,) Schaidt viktor és Szitál BéeUta, kSMgás rekedtség, e! nyál kis o ti ás is ssrstb Blies Valédi rninSsígben csak a g j 6 gj tár a kb an 1062. 6—11 |sztragon Mustár ssab. csomagolás Schmid Viktor és flai becsi különlegességi üzlete, belföldi hitelesítéssel valódi mi. nőségben a gyiri* ˇódjegygyol ellátva VB 7t és V5 kilós üve gekben kaphatók minden fütser- éa különlegességi üzletekben, 768 15-26. legjobb asztali- és üdítő Hal, kitűnő hatásúnak bizonyult köhögésnél, gégebaj oknál, gyomor- és hölyaghu-rutnáJ. lattOüi Henrik, UíIbi! es Budapest 11 llllll áz Anatheriii szájvíz tülSnös hálása. Popp J. G. CS. kír. udv. fogorvostól Bécsben, Stadt, Bognergassa Nr. 2. előadva Dr. Janell Gyula gyakorló orvos által stb. Megrendelik; Bécsben, a cs. kir. klinikában,Piriobsn,BrüsseIben, Amsterdamban, valamint Dr. Opolser tanár ur reotor magn. és kir. ssász. udv. tanácsot, Dr. Kletsinsky, Dr. Brants, Dr. Heller, Dr. Bora, Dr* Sonnenschein Berlinben stb* Dr. Hartig tanár herczegi udv. orvos Braunschweigban, Dr. Grross, Dr. Schaf-fer lovag, Dr. Fetter J., Dr. Mayer, Dr. Schüler cs. tanácsos, fürdőorvos. Egyáltalában a fogak tisztítására szolgál. Vegytani tulajdonságainál fogva a nyálkát a fogakon és a fogak közt fölolvasztja. Különösen ajánlható annak használata étkezés után, mert s fogak közt hátramaradt husrészecakék rotbadisba itmenvén, ez a fogak anyagát fenyegetik Ós kellemetlen szagot teéjesztenek a Bzájba. Még azon esetekben is, midőn a borkő a fogakra lerakodni kezd, elény-nyol használtatik, minthogy a megkeményedés! akadilyozza. Mert ha csak a legkisebb pont is lepattant valamely fogról, akkor as ily zomincztól megfosztott fog csootszú iltal meglepetik, mindenesetre tönkre megy és as ép fogakat is megtámadja. A fogaknak szép természeti azinö-ket ismét visszaadja, minthogy minden idegenszerű lerakodást vegyileg felolvaszt ós kimos* Felette hasznosnak bizonyult be a mesterséges fogak tisztán tartására". Fantartja azokat eredeti ssinökben, fenyőkben, a borkő lerakodást gátolja és minden kellemetlen szagtól megóvja. ¦ Nemcsak megszünteti a fájdalmat, melyet lyukas és odvas fogak okoznak, hanem a baj továbbterjedését megakadályozza. Hasonlókép jónak bizonyult be az anatherin szájviz a foghus rothadása allén és biztos enyhitó szernek n lyukas fogak fájdalmainál, valamint csúzos leg-fijdalmaknil. az anatherin szájviz köny-nyen és minden káros következmények nélkül a legrövidebb idÖ alatt megszünteti a fájdalmat. Megbecsül hetién\' szer továbbá az Anatherin szájvíz a lehelet kellemes szagának fentartasira, valamint a kellemetlen szagú lehelet eltávolítására cs elegendő a szájnak e viszel naponta, többszöri öblögetése. Nem ajánlható eléggé a vérz<\' és lasa foghusnál Alig használtatik az Anatherin szájvíz szabáljazeruleg négy hétig és a beteg foghas sápadt színe eltűnik és ssép rózsaszínűnek enged helyet. Szintén hasonló szolgálatokat tész az ingó fogaknál as Anatherio szájvíz, moly bajban a görvélykórosok szoktak szenvedni, valamint as öregebb korban, midőn a foghus fogyni kezd. Biztos szer végre az Anatherin szájvíz a könnyen vérző foghasnál, as ok itt a fog véredények gyengeségében rejtik. Ily esetben as erős fogkefe Brükséges, mely s foghust ]meghaaitja és uj tevékenységet idéz elő. 1 kö- 1 nagy palaosk 1 frt 40 kr., zép 1 Irt és 1 kicsi 50 krajezár. } Növény fogpora rövid használat i után a fogakat vakító fehérré v tessi, a\' nélkül, hogy azok ártal-> mára volna. Ara dobozonkint i 68 kr. Anatherin fogpastaja üvug-sze-lencsékben 1 frt 22 krral. Ezen készítmény a lehelet !frisseségét a tisztaságát fentartja s e felett a fogaknak hófehérsóget kölcsönöz, azokat a romlástól megóvja es a foghast erősbiti. IlIatOS fOgpagtája a szájüreg és a <^$goak ápolása és featartására a legkitűnőbb szer, — darabja 35kr. IFogOlma igen gyakorlati s a legbiztosabb szer a lyukas fogaknak önólmozására. Ara dobozvnkint 2 frt 10 kr. 1076 2 -3 POPP orvosi iféiyszapM kiváló toilette szer sömör, bőrkiütés májfoltok és szeplő ellen s a tiszta bór fen tartásinak előmozdítására s a bőratkák, pattanások, tisztátalan bór és faka-dázai ellen. Ára 30 kr. A t. közönség felkéretik világosan FOPP ca. kir. udvari fogorvos-féle készítményeket kérni, s csak az olyakat fogadni el, melyek saját védjegyemmel vannak ellátva. Kapható: Nagy-Kanizsán: Belns Jézs. gyógysz. Priger B. gyógy. Fesselhofer József Eoienberg F.Rosenfeld A. Alsé-Lendrán kis* B. gyógyis. Karczaliban: Kiss István gyógy. Muras»oinbatbau:Ban6csy A. gy- Keszthelyen. Braun P. gyógysz. Z.-Egerszegen; Holl&sy gy: Karidon; Roehiits L gyégysa. Tapolcáin: Glaser J. gyégyiz. SUmeghen; Stamborszky L. gy. Perlakon: Sipos K. Bsvegye gyógysz. Sagy-Atád: Pfitterer K. gyógysz. Nagy-Bajomban: Zlaesky M. gyégysz. Csurgón : l\'lach-nsr F.gyígyss, Csáktoroyán: QBnca L gyógy. Ksmes-Vidon: Kiss 1. gyógy. Kaposvárott_ AngnsztinL gyégy. BahocbayK. gyóg ysz Szí" gstvirott: Salamon I, gyógyszerésznél. 614906?6 HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM IEBEUAE 3-i.a 18-:*. Hl ETETÉSEK. Sta tiszti ka: A surdi uradalomban [vasúti állomás Zákány] ez idényre a hágó koseladás megkezdetett. Netaláni iratbeli kérdések ifjabb gróf Zichy Ödön személyéhez Surdra intézendők. Egy egészen uj, sötét kékre festett ruganyos hajtó kocsijjsinos kiállítással, egy jó karban levő homokfutó avagy egy használt faktonért kicseréltetik Mayer Gyula gaz- j datisztnél Vörcsökön, Posta F.-Szemenye. A betegségek, melyekben a malátagyártmányok, Hoff János rendszere használtattak, a következők: köhögés, légzö szervek csúza, tfldövószkör, alteslbajok, hämorrhoid, elerőtlenedés, hagymáz. vérszegénység, emésztési nehézségek. Használt gyártmányok: malátakivonati egészségi sör, maláta cbocoláde? conczentrált maláta kivonat, mell-aialátá czukorkak. Valamennyi Soff János rendszere szerint. A hol a megbetegedett élet már eltűnéssel fenyeget ott !1 gyakran találunk gyógyítást a valodí Hol? János-féle m&láta-gyógytipsza.ekbeo, maláta-kivonati-egesMÓgi sörben, koncentrált maláta-kivonat, malátacsokoládé és mell maláticzukorkákban. Innen az Asiat tartós fennállása (35 év), a magas kitüntetések (számsserint 69). a sok hátaírat (körülbelül egy millió) A maláta-gyártmányokban lóvÓ gyógyfüvek már ezreket gyógyítottak met;. A „Wiener Zeitung" és a „Berliner Zeitung"-bao e hónapban olvassak : A Hoff János-féle ma lát a kivonat feltalálójának es egyedüli gyárosának, Európa legtöbb fejedelmei udvari szállítójának, kir. bizottsági tanácsos, az arany koronás érdemkereszt tulajdonosa, magas porosz éa német rendek lovagja stb. stb. Hoff JnOB urnák Bécsben, Graben, Bräunerstraase 8. — Nein l1 / év éta mellbetegségb-n, sápkórban ós gyomor baj okban szenvedett. Semmi Bem akart használni. Végre at ön malátakivonati — egészségi sör é- tnuLáta-cso\'~ -ládéját hasEnáitsm. Rögtön javaláz állott be; a moll megtisztult a nyalkától és a várnék egészséges pirossága visszatért. (Köszönet.) Balter, porost k. rendőri hivatalnok Berlinben WilsnackerBtraase 8, Bécsből. Férjem Kraust J. viasz-vászongyáros tüdőgümőborban zzenvedott, Mm ehetett aem nem tudott nyugodtan aladoi, vért hányt és felgyógy ,!.ísa iránt reményünket feladtak. Végre a Hoff Jáous féle maláta-kivonat használására elhatároztuk magunkat, 90 palaosk és néhány zacskó mellmaláta-csn , : ka hasznalata ntán csodila\'os változás állott bi, nem hányt többé vért, egészséges, jól estik és alstik. Kransz Francziska, hittulajdonosnö Bécsbea, Ottakring, Flotierste 64. IX, Pius pápa használta a Hoff János-Jéle malátakivonatol, melyet Seioio Capello btbornok által megrendeli és a találásban könynyebiiiést talált Áz orosz császár megrendelteti azt Zarskoje-Seio várába gróf Schutcaloff főhadsegéde által. Árak: Maláia-kivonati egészségi sör, 1 palaczk 60 kr, 11 palacsk 6 frt, 28 palánk 15 frt, 58 palaosk 80 frt, kiló malála-caokoladé I. 2 frt 40 kr., >/, 1 frt 30 kr,\'/. kilo 70 kr. IL >/, kiló 1 frt 60 kr. kilo 90 kr, V, kilo 60 kr. ÜL kilo 1 frt, >/t kilo 60 kr. V, kiló 35 kr.Maláta cukorkák 1 tacskó 60, 30 és 15 kr. Maláta kivonat 1 üvegcse frt 1.12, kisebb 70 kr. Gyermektáplittt 1 frt. Egy égést maláta fürdő 80 és 50 kr. Maláta-növéoy-ssappan 80, 60, 40 és 20 kr. — Nagyobb megrendeléseknél árkedvezmény. A csomagolás a legolcsóbban számíttatik. At első valódi nyálknoldő Hoff János-féle mell maláta czukorkak kék papírban vannak. Vételnél csak Ilyenek kérendOk. A HOFF JANOS-féle maláta kivonat feltalálója és gyárosából, a legtöbb európai fejedelmek udv. szállítójához, oa. kir. tanácsot, a koronával dinitől: arany érd-,m-ker«szt tulajdonost, a magát porost ót német rendjelek lovagja atb. HOFF JIIOS Becsi. BrabeuBrauiierstrasse Hí. 8. ttjár: Brahenhof Branerstrassc Ir.2. Főraktár \\agy-KanItsán Király Ferenez . ,Me6v Strem és Klein fttizerkereakedéaeiben. Zala-Egerszeg: Hubinszky áltó\'-hos caitnzet gyógytsertárában. továbbá FessrJhoter Jó tief ét Adolf Sopron : Müller P. W a h|o v » • k y. Keztholy en : Wünsoh Ferenci nél. TVT1 n.<aeirj.ij.tt el megszabott árért. 1182 3—6 MM • t ; jiiiif könyvnyomdájának m egnagy ob hi tása. Van szerencsém értesíteni, hogy 1862-ik év óta jól berendezett, ugy folyton működésben levő könyvnyomdámat uj diszbetükkel és egy uj gyorssajtöval (amerikai) nagyobbítottam, Ugy jelenleg a három gyorssajtön kivül egy Sigl-féle kézinyomó, simitó, fenyítő, aranyozó, dombornyomó és gyorsmetsző gépek állnak működésben. Főfeladatomnak tűztem ki, hogy minden nagyon tisztelt rendelőmnek kivánatáfc a lehető legolcsóbb árak mellett gyOFSan és pOltOSan teljesithessem. Elfogadok mindennemű e szakmába vágó munkákat u. m: eljegyzési- és ésketési jegyek, számlák, körlevelek, monogrammok és névjegyek, levélfejek és pecsétczimkék, hivatalos táblázatok, falragaszok, ezégnyomatu borítékok, bevásárlási jegyek, vásári- és helypénzjegyek, kereskedési irókönyvek minden nagyságra, váltók és utalványok, lapok és folyóiratok, bármily nagyterjedelmü munkák minden nyelven,\' könyv-nyomatu részletivek, részvények, oklevelek és ezimkék stb. a legdíszesebb kiállításban Jutányos árak mellett készíttetnek. Tisztelettel , \' >• wajdits mmmw, könyvnyomdatnlajdonos. Wajdits József könyvnyomdájából Hagy-Kanizsán. KA9Y-1TJLNIZBA; 1884. febraár 7-én. El*tn*évl ár tgéu ím........ 8 frt. íh évre á , t.»*|ije*i évre ...... 9 , HIRDETÉSEK S haiiboi petitsorban 7, máiotltzor 6 s minden további sorért 5 kr NTILTTÉEBEN soronként 10 krén Tétetnek tel Liuestári illeték minden egres !i:r«i*-tésért 50 kr. fizetendő. :....... i=¦ *. Hnszonhannadik éyíoIyanL A lap szellemi részét DleW kexlemí-nj-ek s szerketztoaox, sajsji részét illető srizlemiaysk pedig t kiadóhoz bérmeatr* intéxendők : NAQT-KAKIZ8A Wlaitloseez. Bérmentatlen lerelek csak ismer, Tnaüiatársaktól fbfadutnak el. Kéziratok TÍU2a aem kaldetuek .Nagy-a%nizsai önk. tűzoltó-egylet*, a .zalamegyei általános tanitótestaiet*. & „nagy-kawisai kisdédneveló egyesület*, a .nagy-kanizsai tiszti Öai kedelmi s iparkamara nagy-kanizsai knlválasztmánya*, 8 több megyei ós városi egyesület hivatalos értesítője Suseg^lyzó szövetkezet*, a .soproni keres Hetenki/n kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegye#tartalmu lap. Választás előtt. Varosunk, N.- és Kis-Kanizsa egyesült város, rövididő alatt mozgalmas napokat var, mert a választott polgárok legszebb jogaikat fogják gyakorolni " a város tisztviselőinél: megválasztásánál. A választási határidő váratlanul közelre esik, eddig ama bir keriogett, hogy az csak a tavaszi nőnapokban talán április vagy május havában fog megtörténni, s most egyszerre, mint villám czikázta be hirével a várost, hogy a választás még e hó első felében meg fog ejtetni. Ez bizony kevés idő az illetőknek arra, hogy a nehéz feladat mikénti megoldását higgadtan ismerhessék, elég kevés idő arra, hogy ily nagy horderejű dologban bővebben és ismételve tanácskozhassanak. De rendszerint nem is gondol arra a közönség egészen odáig, azon időig, mig körmére nem ég a dolog s ilyenkor kapkodás, a jelöltek személyi s hivatali képességei felöl való tájékozatlanság szokott elóállani s legtöbbször olyan egyénekre adják a szavazók szavazataikat, — oly tisztviselőket segítenek maguk is megválasztani, kiknek neveit előre elkészített nyomtatvány vagy íráson kezökbe ad talán egy oly egyén, kivel nem is beszéltek soha, olykor nem is ismerik. De azért elfogadják a névsort, mert az már készen van, 8 kényelmes is, mert nem kell tejét törni senkinek sem azon, hogy ki legyen a polgármester, kik legyenek tanácsosok stb; gondolkodott azon már vagy gondolkoztak többen is, kiket nem tudnának nevszerint maguk sem elmondani, de mert az idő rövid, szavazni kell azonnal s igy a kész veres vagy fehér lap híven adja vissza az akaratnyilvánítást, melyhez\' maga a szavazó járult megyőzódé- sével legkevésbé s talán ő az, a ki az eredménynyel legkevésbé lesz megelégedve. Ez azonban, igen kényelmes dolog, mert nem volt szükség még arra sem, hogy a szavazó csak egyetlen alkalommal is időt töltött volna, valakivei tanácskozandó, hogy tulajdonképen kii is Tolnának azon jeles és érdemes férfiak, kik hosszú évek során szerzett tapasztalat s tudomány-, s a bennök helyezhető bizalom következtében a város és lakosainak felette nary érdekeit megóvják s a közönség megelégedésére azokat mind meg is tartsák. A Zala közelebbi számában igen helyesen mondja, hogy: vigyázni kell! A vigyázat azonban s körültekintés e téren csupán a szabadelvű körben él, csak egyedül ot dolgoznak, mint a méhek rendszeresen s az ot uralkodó egyetértés — reményünk szerint — meg is fogja teremteni a város tisztviselőit 8 hisszük, j hogy intézkedése kicsinyes érdekek! miatt nem fogja engedni a közügyek veszélyezését. De azért a kijelölésekben nekie is higgadtan, önérzetesen és bölcsen kell eljárnia. A jelöltekben helyezett bizodalom \' feltételezi azoknak ismeretét; ismeret nélkül valakiben bizalmat helyezni legalább is koczkáztatott dolog, s ha mégis megtörténik, annak eredménye az, hogy esetleg siker követheti az eljárást, de legtöbbször sőt majd mindenkor keserű csalódás áll be ntánna. A már ismert egyénekkel elbánni könnyű, ahhoz nem nagy tapintat szükséges. A választók bizalmukat előle gezik a jelölteknek, — dé a jelöltek részéről is szükséges a betét, mert külömben a játszma felette koczká-tatva lesz. A választói; részéről a bizalom, mely előlegezve lesz, származik korábbi ismeret vagy as érdektárak rokonszenve, olykor a\\.jó himév, néha családi összeköttetésből stb. Ezen különféle indokokról én nem kívánok szólani, ezek eset esetre a jelöltekkel szemben a választók által biráltasssnak meg: de a bírálat elfogulatlan legyen, s ha már a. választók előlegeznek, előle gezzenek ugyanazon arányban a je löltek is. A jelöltek által nyitott előle gezés áll: a képességSjP; becsületességben és alkalmasságban. — É három tulajdonság oly szorosan áll egymás mellett, hogy egyik vagy másik hiányában a jelölt már nem nyújthat teljes előleget választóinak Azon eljárás felette káros, de igaztalan is, midőn a készen levő szavazati lapok által eszközöljük a választást ; az ily választás legtöbbször nem a közóhajnak hódol, hanem egyesek akarata után történik és mindenkor visszatetszést szül. Legyen meg minden választónak szabad akarata, ne választató, hanem választó legyen s ez ugy éretik el, ha nem szavazati lappal, hanem más módon p. o. golyóval történik a szavazás. A titkos szavazás kellő komolyság mellett legüdvösebb. Szavazás előtt azonban elkerülhetetlen dolog a szavazók közötti értekezlet kisebb és tágasabb körökben, a hol a jelölteket előbb felemlítjük, aztán tulajdonságaik tekinte-tetében megrostáljuk s csak azután léptetjak föl. Igen természetes dolog, hogy ugyanazon pályára többnek is lehet fellépniök, de csak akkor lehet a akkor legyen győztes azon valamelyik, ha a szavazók szabadon ejtett, nem-megkötött s korlátozott módon (szavazati lappal) szavazás folytán adták rája a legtöbb szavazatot. A tapasztalás bizonyít. Volt alkalmunk több rendű választásoknál tapasztalni, hogy a választások szavazati lappal ejtettek meg, s a tisztviselők, választmányi tagok stb. megválasztaítafc ugyan, azonban legelégedetlenebbek voltak a megválasztottakkal maguk a szavazók, mert az eljárás befejezése után kiki hangosan adott kifejezést elégedetlenségének azért, mivel a szabad választásban korlátozva volt. Nem szavazók de szavaztatok voltak. Városunk érdekében dobogjon fel szivünk, s a tiszta lelkiismeret vezérelje a legközelebbi választásnál választóinkat I Dí. FÁBNEK LÁSZLÓ. A kia-kanizsai kapitányság. —A szabadelvű-kör szíves figyelmébe— .Zala" laptársunk a várod ellenzék tricolorjának nevében már kibontotta kétszínű lobogóját. Jaj annak a szabadelvű körnek, melynek tőre sok nagylékk szivét átjárta! A kihulló vércteppekböl nőtt, termékenyült a .Zala" haragja. Rettenetes elemmé nőtt ez. Pusztít, söpör, megsemmisít. Tán még önmagára is sor kerülne, ha itt már meddő talajra nem találna. De a renden kiviili elméknek tulajdona: keresni ott, ahol nincs... és nem találni ott, ahol van. Rettenetes dolgok is történnek itt most! Az a szabadelvű-kör. mely ez előtt két hónappal — a .Zala\'1 szerint — egyes-egyedül volt az,üdvözítő anyaszentegyház,ma — uyyan-csak ő ózerinte — az árulás tanyája j brviny, mely minden nemest elsodor, vezeklés nélküli pokol, hói az elkár-hozottak a lángokban kéjjel Jüröd-nek, melyet a szabadság mennyországával m(g a remény hidja sem csatol össze. Keres abban a mi laptársunk emberi idegeket borzongató bűnöket, amik nincsenek; és nem talál ott ahol vannak: hibákat. Teljesteli minden sora sötétséggel az önérdek vakságától. Vagy talán a jajgató elkényeztetett gyermek szavai azok, kit édesanyja — földre ejtvén — nem emel jel ujraf ! Bármi okból eredjenek, de tagadhatatlanul a komikum jellegét viselik azok a jakobinusi kiáltványokat travestáiS sorok, melyek átkotmondanak a polgármesterre, amért nyomtatási helyett autogra/áltat, —-vérfagylaló anathemát dörögnek a város ügyeinek intézőire is a szabadelvű körre, mert nem tánczolnak ugy amint a ..Zala", — természetesen egészen uj compositeurökböl — jó kedvében, rossz kedvében napt* dicsőségért hegedűl. Az ö álláspontjában — már a jelenlegiben I — igen is értjük azt, ha krisztusi erőt érez magában. Az agy láza tagadhatatlanul emberfelettivé teszi az erőt. onnét van. hogy minden létezőt dúlni, rombolni akar; -frissíteni\'\' szeretne minden áron minden positiot a polgármestertől az utolsó dijnokig. Persze ezt mind a rejormatori szellem hozza magával. Csakhogy a messiási igék nem csupán azt mondták, hogy „rontsátok el 8- templomot 1" — hanem azt is, hogy „és én újra felépítem azt" Már abban pedig határozottan kételkedünk, hogy ö a jelenlegi városi ellenzékből anyaszentegyházat építhetne. Legalább olyat nem, amelynek feje is lenne. A fejetlen ellenzékkel könnyű leszámolni, az csak önmagával nem bir számot vetni soha! Őszintén tiszteljük mi az olyan ellenzéket, amely elvei mellett tömörülve, tisztes Jegyver ellen, tisztes fegyverrel küzd, s a győző előtt ne- TÁRCZA. A sémiták országából. Irta: Kerecsen Sólyom. Rrjssket atoll kezemben. Fejem fölött malisom Ha,-pallost érezek ; mert jóravaló" seidó-atyaÜak körül rajosnak gondolataim. Luthert, a nagy vallásreformátort munkája kösben — ugy mondják a roesi nyelvek — as ördög szerencséltette. Ka én ily m»ga»7endégtői nem tartok; engem majd legfÖlebb csak valami „ö r-dögtől megBsállott\' entise* mita Üss tel meg, amért asidót vettem tol* lamra jő szándékból. Furcsa dolog is as ; nagy merész-nég kell hossá: ssidóről jót irnil Vagy ast kérdik as embertől: „Hasadiál-e ngyobbat már életedben?" vagy pedig: aM ennyit kaptál érte, öcsém?" De eat nem is lehet csudálni kérem. Magjarorsxágon most nagy divatban van rágni a asidót. Valamikor megharapni is derogált volna. Hjah. de ha egyszer a mágnás arakat éa a nemsetei geatryt megisállta a d tmoeratia sielleme és a magas leereszkedést éppen a |ssÍdőkon kezdték meg! Divatba hozták őket gonoszul! Most már cs; dó rágásból, élni sem derogAl igen sok .büszke" magyarnak. De hl egyszer divatI És a cuitura dicső-ségee tisenkiiencsedik ssázadánsk alkonyán a haladásnak programmjába véte- tett íel halhatatlan nsgy szellemek által! Már nem tudom : mi a dicső szán dékuk e nagy lelkeknek; sejtik»e, tudják-e, tisztában vannak e ezsal, hogy minő eredményeket szülhet társadalmunkra, alkotmányunkra, hálánkra as a vész&s akna-mnoka, mely — arajtassen-vedélylyel dolgozóknak tán tudtán kivül — a nemzeti léterőnket izmosító általa nos béke szívverése ellen irányai?! Elborul lelkem valabányssor rágondolok; de nem csüggedek. Bixom abban, hogy ez a zsidó-üldözés csak divat, s ennél fogva h ó b o r t, mely — akármilyen nagyképű apostolai legyenek és támadjanak ia — bizony előbb, utóbb csak a krinolin sorsára jut. Ma még majdnem mindenki nagyon komolyan veesi a holnap már kikaczagják, aki komolykodik vele. Ériemen ast s éppenséggel nem vagyok ellene, bogy a zsidókérdésről csendes hangon, nyugodt képpel, szelíd békességgel beszéljünk, sőt éppen igy remélem, bogy előbb divatját veszti. De ast nem tndom megérteni, hogy ha egyoek-egynek bűne miatt ki lehet átkoini egész fajt a jóravaló emberek sarából — amint est az antisemitik teszik — miért ne lehetőé akkor egyesek jóságával védeni a méltatlanul kiátkozott, vérig üldöző; fajt?! Éppen ez az én szándékom! Hogy megköveznek érte: hiszem; hogy tollamat föl bérelt tollnak fogják keresztelni csupa keresztényi természetből : a/.t ii hiszem ; hogy ások — kik csak magukat tartják sgyeoeslelkÜ, nyílt embereknek engem képmulatónak, fari- zeusnak fognak tartani; még jobban hiszem ; de hogy — mikor jó meggyőződésem szerint jót akarok, nem magamnak, de másoknak — aa ellentábor lövegeivel nem sokat törődöm : határozottan tudom és mondhatom. Hatást nem vadástok; egyszerű, szerény munkása vagyok a tollaak e a munkásnak elég jutalom, lka végzett munkája után nyugodt lélekkel lepihen éa jóizÖn^lö^tf*. U I. „Gáspár ur.B Abban a faluban lakik,hova engem ifjúságom édes emlékei csatolnak. Mikor oda jött, szép daliáé fiatalember volt, szénfekete hajjal, olajbarna arcxbőrrel, viselve a keleti ¦sármasáa minden jellegét. Mint mészáros kesdte meg; folyton dolgozott; adott, vett, — tokkal többet szenvedve, nélkülösve, mint pihenve. Ekkor ő volt as egész fals G á s-párja. Majd év évre jött, mult. A szorgalom as Önmegtagadó takarékosság megtérnie gyümölcseit, a as egyszerű méssá roilegóny annyira vitte, bogy szék álló legényt tarthatott; maga pedig as üzleti bevásárlások ntán ment. Es alatt vágya ébredett a mesei gazdálkodásra. Sxersett pénzecskéjén földet vásárolt-; • a szó szoros értelmében túrni kesdette a földet. Dolgozott cseléd jeivel reggeltől napestig; ¦ miden munkáé kőzött ő öniöste legtöbb verejtékkel a földet. Aa itten áldotta föld gazdagon adta vissza a verejtéket; neb&ny év alatt már egy kis nemesi leiket tersett. Ekkor már a fala aQ i & p i r u r" nak titulálta. Azóta a folytonos iparkodás, mihez tagadhatatlanul szerencse is járult — a lásas. lankadatlan urunk a oda »*vitte dolgát, hogy most két faluban van uro-dalm*. És aiért — itt kezdődőek a izép vonások — ó a falunak most is csak „Gr á s p á r UT.* Pedig beh igen sok halandó lett volna helysetében először .tekintetes u r", azután két lóval többet fogatott volna, a hám elé— megtette volna magát ,u a g y s á g o S U r- n a k." De ő olyan maradt gazdagságában is, minő szegénységében volt: szerény az alázatosaágig^-— szíves as áldozatkészségig, — munkás a fáradhatat* lanságig. Ifikor nyaranta a szünidőket édes otthonomban töltöttem, könyvel kesémben naponkint kisétáltam a közeli erdőbe, melynek magaslatáról el elmerengtem a táj föléit, órákig einésve a nyüssgő munkásnépet. A mezőről a — legnagyobb munkás-tömegbő. — rendesen kisárgálott agy szalmakalap Aa alatt a kalap alatt aa én Gáspár bátram verejtékezett. Neki pedig akkor márkát u r o d a 1-maróit. Igeo sokszor láttam — ugyanazon tejről— falunk egyik gentryjét, amint gondtalanul pipás ve, lassú, kimért lépésekkel, radássgatva ment ssimatolÓ vizslája ntán. Neki pedigmár a hét a a i 1-vafája sem volt meg egészen. Sokszor elgondolkoztam én esen a két ellentétes képen soká. soká, Egy ember, aki már gondtalanul megpihenhetne verejtéke gyümölcsén, a mégis dolgozik, iazad, mert a munka élete; — egy másik ember, akinek holnapra ninea biztos virradása őrökén, ¦ még sem iparkodik, mert élete: a munkátlanság. Mi Ishetne egyéb e képnek folytatása, minthogy a munkái a rendel késésére álló nagy alappal, nagy tekével rohamosan gysrapssik; a dologtalan pedig as egykori nagy léke romjait ia el fecsérli; koldusbotra jut. Estéiét, a tapasztalás megmásíthatatlan logioája. És es a logíoa itt is érvényesült, és áldássá lett as én jó faluin sok lakójára. 1872-ig nem volt földhöz tapadt szegény abban a testvér-faluban, hol én születtem. Ur maradt ott minden párasat as or bér váltság dácsára is. Ea paradoxon. De ssent igás, hogy igen sok ,f ö 1 d mi-ve a u r" vissssaaéhaftott a robotvilágért. Ugy mondták, hogy akkor jobbágy\' voltokban nagyobb arak voltak. Ujak a nagy essmék áldozatokat kívánnak! Igy történt azután, hogy mikor a kormánynak etsébe jutott a begyvámmegváltás s ast jogbístosok utján keresztülvitte; az én falum a maga földhöz tapadt, de gyakorlati logioájával azt mondta rá, hogy köszöni szépen a nagy jó isándékot, majd * csak tovább U adóz begyvámmat a földesuraknak; iáéval: hadat üsent a .szabad hegy\' eszméjének. Ennek azután as lett akövetkeseee, -hogy exeeutio utján hajtották be asegé-nyeken a hegy vámváltság négy évre eső részét..... egyszerre. A legélyhea kapkodó nép között ebben a szomorú időssakbanjeltntek meg HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM ZALAI JOZLfiHI FEBBUÁB 7 én 1884. mesén meghajol; de az oly ellenzék előtt, mely a harcz előtt lármával, cserépjazék-zörgetéssel, a harcz után pedig izgatástól tüntet, — kalapot emelni nem lehet. A , Zala" legújabb kiadású - ,.papirszeletjein" nemnőnek Schwarz Bertholdok ; annál idegenebbek azután á puskaportól. Innét van részéről ¦ az a lármás, aránytalan, puskapor-nélkíili botküzdelem. Sokkal helyesebben tett volna és tenne a „Zala," ha a folytonos . kiáltvány-szerkesztés kelyett, most is, — mintegykoron—elismerné, méltatná " azon kört, mely — most már i legintelligensebb józan elemekből szervezve — bizonyosén lelkén viseli városunk jövőjét, már csak azért is, \' mert határozottan nyomós érdek, mely őket e földhöz csa< Ma a sajtó nemes föladatát hűn átérezve, szót emelt volna, figyel-weztettevolnairányadó köreinket egyre-\' másra a választással szembenmi szentül\'hisszük,hogy a higgadt hangú sajtó tisztességet, izgatás nélküli szavai mérlegre lettek volna vetve. De azok a hangok, melyeket világgá eresztett, sohasem üdvözülnek. A sok hűhó és lamentatió he lyett p. fölhívhatta volna a választók, figyelmét azon szomorú rendőri kát árult a saját boltjában, s akinek talán összes rendőri ügybuzgalma e 2 év alatt abban kulminált, — amint lapunk egyik múlt évi számának tudósításában it olvasható, egy ottani izraelita állal hozzánk beküldetvén, — hogy az ottani olvasókon Illésen antisemitikus Irányban izgatott s ott quasi véd-és daezszövetsé-get köttetvén, kimondotta, hogy zsidótól nem kell vásárolni II Biz ez nagyon furcsa állapot! Városunk még nincsen oly helyzetben, hogy ajéle tisztviselőt is tarthasson, ki hivatalát mostoha mellék foglalkozásnak él járulékát olyan ha van, jól van, ha nincs is, jól van Jele — mellékjövedelemnek tekinti. > Na de ugy hiszszük, hogy e nagyon is elvltázhatlan és minden választó előtt nyűt csalódásból okulni ^Jognak irányadó Jérfiaink. És erre Jel is hívjuk küVSnösen a szabadelvű kör szíves figyelmét. Kis-Kanizsa nagyon is kritikus posüio a rendőri viszonyokat ille-: Oda erélyes, minden izében rendőrnek termett egyén kell, aki testestül, lelkestül hivatalának él, ki az ottani, igen sok tekintetben demoralizált népet jelien bírja majd tartam; aki igazán alkapitány, tiszt- mely városunk VI. éjjviseló lesz... és nem kereskedő! vii-ü kerületében (Kis-Kanizsán) Hiszszük, hogy a szabadelvü-kör uralkodik. 0 nem tette meg, meg- \\fbg ily egyént találni — nem is teszszük tehát mi. kell keresnie — és képviselőink Ha jól emlékezünk: ezelőtt 2 akkor szívesen fogják arra szavaévvel \'lett Kis-Kanizsára egy alkapi- zaiaikat adni. tány választva. Irányadó köreink Mi a szabadelvűkor jelen közteljes tudatával lehettek — és min- szellemében megnyugszunk és remé-denesetre voltak is — azon fontos-ínyünk szerint uyy a kijelölések, ¦tágnak, mely ezen hivatallal jár. míirf a választás maga megelégedés-Bizalmuk oly egyénre esett, ki lehet1«! jog találkozni. A fenti törül-hogy e szép bizalommal szembenlményt csupán hirlapiréH kötelesseg-nagy jóakaratot táplált — de ezlböl pendítettük meg a közvélemény ideig arról és tehetségéről bizony\'¦nevében. szegénységi bizonyítványnál egyebet EaMal nyvgodtan teszszük le wm adott. Minden ügyet mely a \\toUunkat; de kijelentjük, hogy a jó békés ehntézés határát tulUpU, a % u méltány^ érdekében újra belvárost kapüányságnak kcttettrop.\\ialamíaianul Mveszszük azt. pant ugyhalmaza mellett — elintéznie.1 Szávai — nyugodt lelkiismerettel el lehtí mondani — hogy Kanizsa városénak volt ott aÚapitánya, ahi 600 forintot kapott, aoért portó a társadalom piócsái és segítették őket. . a töokrejatásra. Egy két év alatt majdnem minden polgárnak ingatlana árverésre jutott. }Ebben a szórnom idŐBsakban lett b*Dyitva legtöbbször Gáspár bátyő ej- ^ „Gáspár ur, holnap exequálnálnak; nincs pénzem; mit csináljak? Hajlékta-i. oná leszekIa „Ne busoljon Istók bácsi,/ majd ott lessek én is !* Ott is volt. Megvette a l szegény -mber birtokát és.......vissradte neki. — Mtjd az én pénzemet visszafizeti kend ha áldás lesz a munkánt" Ugy it lett. Ennek köaeönbet i az ¦ én jő falum igen sok lakója, hogy ide H\'-nbe nem verte a kormány nagy jóakarata. Nem is lelt ott azután ebben i neki ssilajult zsídóverő világban talajra as antisemitismufi. Csakhogy erre azután z mi jé an :í.iemitáink azt mondják, bogy kötélre a ntidéval, mert zsebjébeu tartja a népetj; megcsalta, rászedte , verejtékeitette, ki-ntiria vérét. Hogyan gazdagodott volna meg iu ás képen ? Á saját verejtékéből! Az nem leket I Olyan Itten nem is ftxishálhat, eki megtermékenyítené assidó verejtékét,\'Az már na ördög munkája. Csakhogy Gáspár bátyó ai ilyen igéket nem tekinti bibliának. Verejtékezik moat is ugy, mint mikor még semmije ••;m volt; aegit az én szegény falum népén, mintha a kerek föld övé volna. A rágalom azt mondja, hogy aa átkösse legjobban a zsidót, kit bujából ki-vagitett.. ö rá áldást mondanak érte 1 Aa állam pedig szedeti ott tovább zavartalanul a hegyvámváltságot, míg végre még is csak idegenbe vagy koldus* botra jut a nép egy réssé. Akkor majd as antisemiták azt fogják világgá kürtölni, hogy ott as én esemény jó {alomban lakik egy gazdag, gonosz sétáé, aki — dacsara, bogy as várt Az agrár mozgalomhoz. Mint lehetne elérni azon várva magas czélt, melylyel földbir- állam teljes erejével, minden módon meg akarta menteni — a népet koldusbotra juttatta .... Hjah, így a divat I Teasaék antiaemitának lenni 1 Ebergényi Júlia. Tisztelt olvasóim közül bizony nyal sokan fognak még emlék esni Ebergényi Júliára, ki kedvesének, Choriutky Gusztáv grófnak nejét Münchenben meggyilkolta, illetve memgérgezte. Mondom, sokan ismerik as Ügyet, mely a magyar mágnás-kisasszony elitéltetésével végző. V_i3fr^--4^r6nM~B;i8RM*ony elítéltetésóvel v Gazdálkodjék kend, Istók bácsi 1 fe" Béc8ben 1868- -uoitt8 bávában, ¦dőn a müncheni büntető törvényszék az ott elfogott gróf felett tört pálosai Lesznek egyének, kik a senaátióe esemény hősét, Ebergényi Júliát személyesen is fogják ismerni, ki különösen Zala Egerezegen nagyon is ismert egyéniség volt, ott gyakran megfordul.; mart a család birtoka kosel fekszik Zala-Egerszeghes. A per letárgyalása után csak rövid időig volt a súlyos börtön kínjának kitéve,* mert as ítélet után nemsokára té-bolydában végeste be rövid, de megbélyegzett életét. Moat, hogy Bécsben a régi fogházat lerombolták Pasaiét kapitány jegyzeteit bocsátotta kösxé, medyben a fogház azon utolsó vendégévei) ia foglalkozik, kit a súlyos bUn vádja terhelt. Esen jegyietek olyan adatokkal is foglalkoanak, melyek oÜig nyilvánosságra még nem kerültek és igy kétszeresen is érdekesek. Ebergényi Jalta, secseni bárónő, — igy szerette magát nevezni — 1867. november 26 án a bécsi belvárosi fogbás-ba került és már esti 10 óra volt, midőn a foglyot átvették ; a fogház parancsnok parancsot kapott m fogolyiyal tisztes*ege-sen bánni és est az vasszonyi vissgáló-tsobábsn* fogadta , és habár A parancsnok részvétteljes, etösékeny és kedves modorban logadta Juliét, es büszke, kihívó felléptével sehogyeem tudta a parancsnok sympathráját megnyerni. Ugyanezen arroganliát tanusitá akkorit,.! midőn — mint est a házszabály köve-1 telte— egy szigora testi vizsgálat tárgyává tétetett, Tesnét egy gazdag fekete tokosaink könnyű szerrel olcsó kölcsönhöz juthatnak s ezzel birtokuk jövedelmezőbbé tétele által biztos gyarapodás körébe juthatnak. Ezen magasztos czél elérése érdekében gróf Apponyi Albert ur az országos gazda körben reá muta tott azon, eszközökre, mint ezt s Pesti Napló f. évi január 31-én megjelent 35. számában .Mezőgazdasági hitel-szövetkezet" dm alatt közölve van. Kétséget sem szenved, mikép ezen szövetkezetek mégha azok községi, illetve körjegyzőségen kinti sző vetkezetek alapján rendeztetnek is hivatva lesznek a kisebb birtokosokat az uzsorások kezéből megmenteni, csakhogy ^zon szövetkezetek mikénti alakítása s annak keresztülvitele sok nehézségbe fog ütközni mert óly pénzemberek, kik községen kint léteznek,, első sorban ellene lesznek,.sót annak keresztülvitelét akadályozni fogják, mert nem is lehet ezt másként gondolni, mint ugy, ha vagy minden gazda — akár birtokállományához képest, akár heti, bizonyos összeg betéte mellett — a hitel-alap létesítéséhez önkéntes adománya folytán hozzá járni, s ezzel egy oly tökét teremt, melynek alapján, habár eleinte kiesebb összegben is, de min denesetre a szükségletet fedezi. Volna egy más módja is ezen szövetkezeti tokének alakítására, az tndnüllik, ha hogy azon községeknél, hol a legeié- és erdöelkttlönítéskor Kihasított területen található faállomány az érdekelt kisbirtokosoknak erdóbeni illetve fájészati illetményük pótlásába adatott, most midőn az 1S79. évi xxxi. tOrvény végrehajtása lesz foganatosítva, *z erdő terület kihasittásain felülmaradó legelőterületen található fa elárvereztetvén, ha az az évi szükséghez képest részletenkint vagy szórványosan foganato nttatik is az innét befolyó pénzösszeg nem osztatik szét hanem ezen szövetkezeti pénztárba helyeztetik el. Igy a tőke alakítása birtokarányban lesz eszközlendó, amely betét alkalmával már a községi birtokosok javára nyitott főkönyvben ezen faeladásból befolyt pénzösszegből esedékes rész, mint bevétel minden egyes birtokosnak a közösökbeai bír toldása arányában lesz könyvelendő Így pl., ha az .eladott fa árából befolyt 1000 frt s van a községben 100 egész szessió, ide értve a volt zsellérállomány birtokosait, jut minden egész helyes birtokosra 10 frt. 8 zseUérce egyenkint 1 frt 25 kr 7« sessióra 2 frt 50 és igyj tovább. Igaz ugyan, hogy az olvasó azt is mondhatja, miután a volt úrbéres birtok eldarabol ása az 1871. évi 53. törvény alapján megengedtetett, mi történik ott, hol ezen birtokállomány a történt adás-vevés folytán csorbulásnak esett? Ily esetek csakugyan fordulnak elő, de itt szabályoz a hivatkozott 1871. évi 31. törvény IX. fejezet 56. §-a, mely világosan azt mondja, hogy ott, hol a szerződésben határozottan hirdetve nincs a legelő és erdő, ott a visszatartott belsőség tartozékát képezi, tehát az ily esetek is e törvény értelmében tisztába hozhatók. De vannak oly községek is, hol már a legelső állomány részletesen felméretett, hol az azon levő faállomány le is taroltatott. Ily helyen természetes ezen javaslat nem érvényesíthető ; ott nem marad más, mint a szövetkezeti tőkének akár önkéntes befektetés általi létesítése, akár heti részletekben való betételek által elő teremtése, akár hagyományok otjáni gyarapítása. Mindezekből folyólag most első sorban beáll azon körülmény, mikép községenkint a gazda közönség van hivatva általa tartandó közgyűlésben határozni affelett. hogy létesiti-e ezen szövetkezetet? Hogy minő alapon, az már a bérrendezéshez tartozván, mint ilyennek kivitele a készítendő szabályrendeletben lesz körülírva, mely szabályrendelet a törvényhatóságok utján bel Ügy miniszteri helybenhagyással lesz ellátandó. És mivel ezen szövetkezet van hivatva a községenkint eddig kezelt ennek üdvös és hasznos volta, mit felkarolni és istápolni minden egyes hazai polgárnak legszentebb kötelessége, hogy pedig a czél elérésének, tömörüljön az értelmiség a ha ez válvetve a kivitelre törekszik, ugy minden nehézség legyőzetvén, a kívánt czél eléretik. N.-Kanizsa, febr. 2, 1884 KOVATS. kír. pénügyigaz-vámhívatalnak a való kiheley ozése Jegyző könyv a soproni kereskedelmi * iparkamarátok 1883-ik évi november hó 22-én tartott rendes közöl üléséről. (Foly tatás ) A napirend tárgyai. I. Minitteri leirat, a kamarának 1884-re jóváhagyott költség előirányzatával. II. A soproni m gatóságnak átirata, i déli vasút állomására tárgyában. III. Bizottsági jegyzőkönyv, a Török birodalommal kötendő kereskedelmi szerződés \'árgyában. IV. A közös bizottság jegyzökönyve, a szabadalmi törvényjavaslat tárgyában. — V. A soproni m. kir. ónzügyigaz-gatóság tudósítása a vámbitelezée ügyében, — VI. A Bopronmegytíigasdasági egye-•ületnek megkeresése, s Sopron-ésSzombathely köst fennálló magas vssutimonet* áraknak mérséklése végett beadott kérvényének támogatása végett. VII. Az iparos szakoktatást terjesztő soproni egyletnek kérvénye nagyobb1 összegű segélyért. VIII. A szombathelyi .Haladás" czimü iparos képző egyletnek jelentése. IX. Jentés a műit ülés 214. as. határozata foganatosításán ak abbanhagy áaárél. X. Indítvány a Pozsony-Sopron fcösti vasalnak kiépítése végett. XI. Indítvány az iparos oktatás tárgyában. eel) emruha fedó, melynek túlságos hossza uszálya a hölgy tetszvénye mellett bizonyított; testrészein ezenfelül nagyon ér tékes ékszerek díszelegtek, melyeket aionban — legnagyobb fájdalmára — le kellett tennie, A függőt, ksrpareczek és két gyürü egy garnitúrát képeaett s mindegyiken a fekete snmánex képezte as alapot, mely egy egy fehér halálfejet és két-két keresztbe rakott csontot ábrásolt, — míg egy harmadik gyÖrfl nyitható volt, amely as ugyneveaett méreg-gyűrű. . As as asszony, aki Júliát megvizsgálta, nyíltan adott csudálkosáaáQak a felett kifejezést, hogy as ékszerek minő képekkel vannak elátva.Ebergényi Júlia erre most is, — mint mindenkor — gúnyos nevetéssel viszoniá, hogy ei as ő családi ékszere, és sc ilyen alakítás már bosszú idó éta szokásos veit Őseinél. Júlia, ki egy valóban csekély bünt elkövetett nővel volt egy cellábba zárva másnap a fogház kapitány második látogatásit fogadták A magyar mágnás kisasszony, ki sohasem f-küdt életében oly kemény ágyon mint az elmúlt éjjel ós soha sem szokott a korai felkeléshez, fé li\'g pongyolában volt még. Ezen loilette-ben semmi kellemes benyomást sem gya korolt a szemlélőre; mert kiéltnek látszott. Arcaa, mely sohasem volt népnek nevezhető, hamuszürke színű volt és az apró szemek, melyekben az éber, merész, hamis vonás mindig észrevehető volt, mólyen beestek az Üregekbe. A. külső csín részlete és a kétes bájak tökéletes elveszítésével egyszersmind daezos, igényteljes modora\' íj elvessitette; erősen állította ártatlanságát és esdeklő hangon kért, hogy elfogatása okát ne titkoljuk el előtte, Epen ilyen szorgosan kérte, bogy a szivarozást engedjék meg neki és midőn est megengedték, rögtön gondtalan, kedélyes hangulatba esett; a bzí varfüsttel, melyet maga elé fujt, egy reményteljes jövőt varázsolt maga elé. A legnagyobb binoDsággal bessélt már szabadonbocsáj tatáss napjáról és titkon Örvendett as elégtételnek, melyben a rendőrség részéről részesülni fog. .Majd meglátja kapitány ur", monda a győzelemben bizva. eges* vili-; elölt fti^rt-k tőlem azon gyámtári szükségletet fedezni, hivatva van, mint fentebb is mondók, gazdaközönséget az uzsoráson kezéből megmenteni kétséget sem szenved gyalázatért kérni bocsánatot, melyben engem és csaíádomatrászesiiefték.* Néhány {órával később Ebergényi Júlia kénytelen voltszép álmát eloszlatni; önmaga semmisítette, meg. Délután 4 Őrskor volt as első kihhalgatás, amely csekély félbeszakítással esti 10 éráig tartott As akkori rendőrigazgató ét a vizsgálóbíró voltak*jelen. Júlia, ki csak röviddel eselőtt oly magasan hordta orrát és oly következőleg lépett fel, aki tele volt re-mónynyel é* bátorsággal, — most csat mint egy szegény, gyenge, bűnös asazouy jelent meg ; a lélek megtörött, — a test gyorsan követtel Mindent tagadott, habár meg volt arról győződve, hogy szavainak nem adnak hitelt; de ő azért tagadott, — mert félt az igazságtól! Egy kis ~s*üoet alkalmával, melyet a fogolynőnek pib nesül szánlak, cellájában folyton fel a alá járkált ós a félelemtől üldöztetve s körülötte levő személyzet ^kösül egyeseket gyakran, a kérdéssel ostromolt: ,mi történhetnék vele, ha ő egy avalaki* által elkövetett gyilkosságot magára venne, — ha Ő* mint raégnashölgyel talán be is sárnak a?" .... A kihallgatás második része közben azon engedélyért könyörgött, bogy a vizsgálóbíróval négyszemközt beszélhessen ; a vizsgálóbíró a fogolynővel egy külön szobába vonult vissza ós Ebergényi Julin itt, remegő hangon bevallotta iszonyú tettét Midén a kihallgatási ssobábs visszatámolygott, ast hitték, hogy minden peresben ósszerogyik, úgyannyira meg volt törve. Itt még egyszer megktsórlé magát míoden büntól megsrabsdítaoi, amennyi, ben a büu elkövetését valami Horváth Vikire tolta, — de mindez hiában volt, akkor már nem volt képes magát „megmenteni.* Még ugyanason éjjel, röviddel éjfél előtt Ebergényi Ju;i* a bunfsnyité törvényszéknek átssolgáltutott. Mindet eddig ismeretlen Ebergényi Júlia életéből és még több érdekes adat vára köalésre,melyek kösüí alkalmils-ogyet-egyet nyilvánosságra fogok bo-csá]tani. nyXri Sándor. A nagyméltóságú m. kír. főldmive-lés- ipar* és kereskedolenfigyi mi o is téri tim f. évi október 29-én, 45663. ss. a. kelt rendeletével a kamarának aa 1884. ért költségvetését 13783 frt. 80 krral, mely közt as 1885. évben Budapesten tartandó országos kiállítás alkalmából előirányzott 1200 frt. is foglaltatik, — helybenhagyja és a kivetési a altsok a kereseti adénak SVaVo"*7*1 állapttja meg. . 255. Tudomásul vétetvén, a kamarai illetéknek kivetése a beérkezendő adékimutatátfok slspjáo és a megállapított kulcs Bserint elrendeltetik. • IL A soproni in. kir. péosügyigazgató, aág f. évi november 1-én, 36899, as. a. kelt átiratával a kamarát a nagym. m.. kir. pénzügy ministeriumnak október 18-ár/íf 63474. st. a. kelt rendelete folytán értesiti, miszerint a soproni m. kir. [fővám-hiva álnak « déli vasat Itteni J állomására leendő áthelyezése iránti kérelem, tekintettel arra, hogy a fővatohiTatainak je lenlegi helyén, vagyis a városban leendő meghagyását ugy a nagy közönség mint & kereakedöség jelentékeny részének érdese megkívánja s az áthelyezés egyéb * nehézségekbe is ütközik — annál kevésbé volt figyelembe vehető\', mert as áthelyezés addig, mig meg nem állapitható, bogy as ebentort-leobersdorfi, valamint a kiépítendő budapest-asöoyi vasat életbe lép* tével a forgalom mily irányt fog venni, egyáltalán időszerűnek nem látásik. 256. Tudomásul vétetik. III. A bizottsági jegyzőkönyv szerint a nagym. m. kir. fóldmivelés-, ipar-és kereskedelemügyi mioisteriumnak í. évi október 1 én, 1297/eln. ss. a. kelt rendeletéhez képest uj kereskedelmesenódés-Oek Törökországgal való kötése csélosta-tik. Nevezetesen azon körülmény mellett, mert Törökországban 8°/B-oa érték vám szedetik és az árak értékében váltósát történhetett — a kamarafelhivatik, hogy azon áruk értékét bejelentse, melyek a Törökországgal való forgalomban fontos-tággal bírnak, és pedig értve a termelés helyén és Consiantinápolyban való ér* tikokét . A hivatkozott ministeri rendeletnek vételével at áruk ériékének kinyomosása végett, melyek a kamarát kerületből Törökországba kivitetnek,illetve, melyek nek kivitelére jövőben számítani lehetne, elnöki utón as intézkedések megtétettek. Ezen áruk; 1. csukor, 2. édesített szeszes italok, 3. bor, 4. csukor készítmények és csókolád, 5. keményítő, 6. posztó s filanel 7« savtalanitatt olaj és 8. gyufák. Azonban a beküldött megkereső iratokra érkezett válaszok még hiányo- HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM ZALÁI* KÖZLÖNY FEBRUÁE 7-én 1884. sak, réstbea pedig * válaszok még be Bem j lendő intézkedést tartalmazza, hogy a szabadalom hatálytalan aszal szemben, u ki a találmányt a belföldön szabadalmi oltalom nélkül használta mir akkor, mikor a szabadatmázott még csak a szabadalom engedély esése iránt folyamodott. Essél s szabadalom hatálya agyán korlatoltalik, de másrészt mindenki márgya érkeztek A bizottság tehát a hiányok péti..\' sái ?8 a biányzé válaszok sürgetését, va lamiut axt inditváoyo ss, hogy as Össze* gyűjtött adatok egy különleges kimutatásban Összeállítja, s magas ministerium-hoz töllerjeszteisenek. 257. Elfogadtatván, ás árnkoak ! korolt jogában háborítatlan marad, kinyomozott értékéről kimutatás feltör-> A 27. §. szeriot a szabadalomnak jesstetni és a jelentésben megjegyezni as állam által való megváltása vsa meg. határoltatott, hogy a conatantinápolyi1 állapítva azon esetre, midőn s közérdek árak ítt nem ismertetnek s bogy Össze- j aat kívánja, mi által a kéoyssermegval-küttelésünk Törökországgal eddig igen j tásnak kérdése sokkal jobban megolda csekélyek; hogy ennek oka nem rejlik tik, mintha a feltaláló — mint ast as csupán a vasat- közlekedés hiányában ! említeti szabadalmi coogreasus kiváosta abban, hogy más államok ott osztrák-magyar monarchia kivitelét ha talmas versenyükkel háttérbe szőritől\' ták, hanem azon bizalmatlanságban is. rnrly a tCrflk igazs&í-szolgáltaUs és jog viszonyok irányában uralkodik. Legalább néhányan az e tárgyban megkérdezett czégek közül oda nyilatkoztak, hogy Üzleti Összeköttetést Törökországban éppen e viszonyuk miatt nem is keresnek és ad dig karesni nem hajlandók, mig azokban javulás nem mutatkozik. IV. A közös bizottság a nagym. m. kir. föld m ívelés-, ipar- éa kereskedelem ügyi miniateriumnak f. évi október 1-én 29408. ss. s. kelt rendelőiével beadott rjt.ibadalmi törvényjavaslatot tárgyalván, as errél felveti jegyzökönyvében oda nyilatkozik, hogy ast, mely minden eiőz«ies vizsgálatot kizár, a követkézé j megjegyzésekkel elfogadásul ajánlhatji mely alkalommal felemlíti azon funtosabb határosatokat is, melyek véleménye ase rint kifogás aii nem esnek. As I. mim, a szabadalom tárgyi elvileg a mostani határusatoktól el nem tcr, és a javaslat 8. §-a csÁ ason kiegó asitő határozatot tartalmazva : hogy min denkinek csak aa:át találmányára adható szabadalom, másére pedig nem, a mi Valódi feltalálónak több oltalmat nyuj mert a mostani törvény szerint — legalább intézkedés elllen? téve nincs — egy harmadik valamely nem szabadalmazott, de már forgalomban levő tárgyra szabadalmat vehetett és ez által a feltalálónak nem csak jogait, hanem érdemelt hasznát is eltulajdoníthatta. II. czim. Á szabadalom kiadása iránti eljárás. 12. §- A szabadalom leghosszabb tartamának 15 érrel 20 évre való kiterjesztésével, a fizetendő díj is 735 Írtról 2030 írtra, vagy a vám Ós Kereskedelmi szövetségnek XVI. czikke szerint a másik fél (Ausztria vagy M*-gy arország) részére megállapított 2ö°f0-Qy\\ pótléknak hozzá adásával, 918 frt, 75 krról 2537 frt. 50 kne emeltetett. Habár a javaslat szerint a dijnak folyton növekvő évi részietekben való tíiKtáse meg is van engedve, holott esen díj most a szabadalomnak kért egész tartamára egyszerre fizetendő, — ugy mindazonáltal a felebbemeles a szabadalom leghosszabb tartamával arányban o-ncs és az egyáltalán magas. Ez eddigi dijnak meghagyása tehát annál inkább ajánlan dó, mivel különben sokan nem volnának képesek, találmányukat szabadalomnak váltása által önmaguk kihasználni. Vagy pedig azon kényszerűségbe jönnének, találmányukat, kivált ha as értékesebb, nagyon is csekély árért másnak átengedni. Azon határosat, mely szerint a szabadalomért folyamodó köteleztetik, találmányának Oly pontos, szükség esetében mintákkal vagy rajsokkal ellátott leírását adni, hogy ast minden szakértő atá-? ozhassa — a jelen törvényben is meg van -ugyan, dí azon megsairrjtásaal, hogy esen leírás csak a szabadalom tartamának lejárta után bozha\'ó köztudomásra; most azonban a javaslat 17. S a szerint mindemkinek szabadjon esen leírást azonnal betekinteni és a találmány ezen leírása és rajta a 17. §.,¦serint a« e csélra rendelt lapban közzé is tétetik. Exen határozattal a törvényjavaslat a bécsi világkiállítás alkalmával tartott nemzetközi szabadalmi congresaus kivánatának fel*l meg, azonban a kamara már akkor is esen határosat ellen nyilatkozott, mert ss oltalmazandó találmány-nak köteles nyilvánosságra hozása mellett, a szabadalom által nyújtott oltalom csak hiányos lehet. Igaz ugyan, hogy va lamely találmány. — köteleztetnék, találmányát minden* kinek átengedni. A kifejlett forgalom követelményének tekintendő a 28. §. intézkedése, mely sserint a ssabad alom hatálya ki nem terjed oly jármüvekre, melyek csak át-meaöleg játnak a hétfőidre, és oly tárgyakra, belföldön ssabad {raktárak számára, átvi:el ós isméti kivitel cséljából rendeltetnek meg. IV. Czim. A szabadalom tartama. A 32. §. iserinta szabadalomleghoaasabb érvénye a mostani 15 év helyett 20 évre vud megállapítva. A közérdek azunba; ngy kívánná, hogy a mostani leghosszabb klótartam 15 évvel fen tárta esek. 258. Ezen vélemény helyaseltetvén annak értelmében a nagym. m. kir. föld-miveleV, ipar- és kereskedelemügyi mi-terínmhos jelentés tétetni határos -tátott. V, A soproni kir. pénsügyigazga lóság f. évi. október 3 án. 33023. ss. a. keltáliratával a kamarát arról értesiti, miszeriut a uagym. m. kir. pénzügymi-niaierium Ót telbalmasni méltóstátott, hogy a soproni m. kir. tövámhivatalnál rámhiSeJekeC engedélyezhessen. Azonban a vámhiteleket csakis oly kereskedő ve heti igénybe, ki a batár-vámssabályok 212. §-ában felsorolt feltételeket beigazolja. Esen feltételek pedig, mint a Csint-zet pénzügy igazgatóság ss itteni killön megereaes folytán azokat közli, követ kesék: .A vámhitelben csak egeszén megbízható kereskedik és gyátaaak részesíthetek, ki kell abból zárni nevezetesen mindazokat; a) kik nyereségvágyból eredő blin-vétség, vagy egyébb ilynemű törvényszegés miatt már büntetve vol.sk, agy a vád terhe alul csak a bisonyité-kok elégtelensége miatt oldattak fel;. . b) kik caompészkedés vagy súlyos jnvedéki áthágásban bűnösöknek találatuk, vagy a kik {ellen aa ezek miatt megkesdett vizsgálat bizonyítékok lyánya miatt megszüntetett; kiknek vagyonára csőd \'nyittatván, as ellenök foganatosított csődeljárás alatt a bűnös eselekvéoy vádja alul |nem oldattak fel; d) kik azon hivatalnál, hol a hitel engedély esendő volna, a kösel mait évben egy eser forintnál bevételi vám fejében (a szabadéki illetéket és fogyasztási adópótlékot ide értve) kevesebbet fisettek.* 259. Tudomásul vétetvén, közzé tétetni rendeltetett. VL melynek előnye lát- i ható kulző szerkezetében 411, soká titok f"?" ^^^.^J^T\'f nem maradhat, de vann.k oly találmá- f nyok is, melyetcnek lényege és becse as i anyagok vegyi öszszeállitásában áll, kö-|o > \'«k«t. . MtMói* v>gy jogutódja- l\'^b\'^ym Béc^g^te «dU..o.k P;_ *.L „.-V | közvetlen menet- és térti leér A sopromegyei gazdasági egyesület a kamarát síró1\' értesiti, miszerint a m. kir. kösmunka , és közlekedésügyi minis-teriumhos feliratot intés a végett, hogy odahatni kegyeskedjék, hogy a cs. kir. Szab. déli vaspálya társaság a sopron-szombathelyi vonalrészén is léptesse életbe a helyi forgalomban azon menetármérsékléseket, melyeket a f. évi april 16-án 4906. sz. a. kibocsátott hirdetményében a sopron-bócsujhely bécsi vonalon engedélyeseit, |— kérvén ezen feliratát s osimaett magas ministerínmnál pártolni. 260. A soproomegyeí gazdasági egyesületnek a magas mtnisteríumhoz intésett kérelme méltányosnak találtatván, pártoltatni, illetőleg ugyan ahhoi hason értelmű kérelem felterji sttetni ha tároztatott, melyben különös aoly less fektetendő arra, hogy a sopron-szóm bi helyi vonalon menet és térti jegyek ke--üljenek kiadásra, de nem ngy, bogy ilyeneknek — mint eddig már bevan véve —¦ csak Soprontól Szombathelyig és megforditvr-, hanem ezen vonalnak állomásig válthatók legyenek. Továbbá aojy {ess fektendŐ arra, hogy — mit a. kamara már többször kívánt, de sikertelenül — vei vádolt Tóth Antal üürsai elleni bűnügyben végUrgyalás. 4471. B/83. Lopással vádolt Ali- xich Arthur a társa elleni bűnügyben vég tárgyalás. 4477. B/83. Lopással vádolt Lakica Vendel és társai elleni bűnügyben végtárgyalás. Febroár 9-én. 4499. B/83. Szándékos emberöléssel vádolt Szakonyi István elleni bűnügyben véiriftrgy»lás. 3495. B/83. Hivatalos hataiommali visszaéléssel vádolt Bodor Ferenos ¦ társai elleni bűnügyben végtárgyalás. Február 12. 4127. B/83. Hivatali nkkaBztáasal vádolt Zakál Zsigmond elleni bűnügyben vég tárgyalás. Február 20-án. 2993. B/b3. Lopással vádolt Simon János s társa elleni bűnügyben végtár-gysláe. 2. B/84. Lopással vádolt Kalmica Anna elleni bűnügyben végt. 4563. B/83. Fnndák Ferancz elleni bűnügyben III-ad bír. íthird. 4564 B/83. Steffarics János elleni bűnügyben Ill-ag bir. íthird. 4565. B/83. Bejkai *?*ter s társai elleni bűnügyben III-ad bir. ití^rd. 4566. B/83. Lovy Samael elleni bűnügyben IH-ad bir. íthird. 4574. Blaakovios József elleni bűnügyben Hl-ad bir. itbird, 4699. B/83. Granics József elleni bűnügyben HI-sd bir. íthird. Febroár 23-án. 342. B/84. Lopással rádolt Pető Sándor elleni bűnügyben végtárgyeláa. 4583. 4596. B/83. Lopassál vádolt Szilágyi István s tanai elleni bűnügyben vég tálalás. \'4559. B/83. Mígiolak megsértésé vei vádolt Varga Adám s társai elleni bűnügyben végtárgy. 3. B/84. Berger Mórelleni bűnügyben Il-od sir. íthird. 4. B/84. Hajda Katalin elleni bűn üpybeo III ad bir. íthird. 4600. B/83. Andrea Pücaök János elleni bűnügyben III-ad bir. itb/rd. 4601. B/83. Brsiner Franoaiska el leni bűnügyben III-ad bir. íthird. 15. B/84, Horváth György s társai ni bűnügyben III. bír. íthird. 23. B/84. Bedó István s társai elleni bűnügyben III. bir. itbird. 72. B/84. Müller Gyula elleni bün ügyben 3-ad bír; íthird. Február 27-én. 29. B/84. Szándékos emberöléssel vádolt Magyar János elleni bűnügyben végtárgy alás. 254. B/84. Városi Imre s társ. el leni bűnügyben 3-ad bir. íthird. 274. B/84. Perics Imre s társ. el leni bűnügy ben 2-od bir. itbird. 225. B/84. Grünvald Lázár elleni bűnügyben büntetés foganatosítás. 312. B/84. Ttsedes József ellem bűnügyben 2-od bir. ithir. 315 B/84. Keszeg Józief elleni bűnügyben 3 ad bír. itbird. 361- B/84- Pollik Gusztáv elleni bűnügyben 2-<>d bír. itbird. ¦ A nagy-kanizsai kir. trvssék, mint büntető bíróságnál 1884. február 5 én. Kiadta: — Szerencsétlenség a vágaton. Folyó hó 3 án reggel a helybeli pályaudvaron a Barcsra indulandó vonat Óss-azekapcsolásává! elfoglalva volt Franca Károly sflgédkalaus,a síkos síneken meg* csussamlott és oly szerencsétlenül esett, hogy a hátrstolatotl vonat egyik kocsijának kereke jobblábán keresztül gázolva, ast bokán felül összezúzta, ugy, hogy még ason napon a helybeli kórház-ban amputálni kellett Franca Károly ?ós és 3 kis gyermek atyja. — É étben maradásából van remény. január. As ifjú kedélyű jóbarát hamvat fölött lengjen örök békél — Asümegh vidéki vörös keresztegylet t év február hó 10 én délután 3 órakora reáliskola helyiségében közgyűlést tsrt Tárgy: 1. Évi jelentés. 2. Pénz-téri kimutatás. 3. As alapszabály XL §-a értelmében tisztújítás. Sűmegh 1884. január 23-án. Darner Kajetané elnök. PLANDEK GYÖRGY kir. törv.1 irodatiszt. H.rek. — Nagymérvű verekedés. Folyó hó 3 án (vasárnap) este a Magyar Király korcsmában honvédek és parasztlegények kőit öessekocscsanáa történt, miből aztán oly hatalmas verekedés fejlődött, bogy a korcsmában levó asztalok, székek, tükör, Üvegek, sót még as ajtó is dsrabokra zúzatott. — A rendőrség és honvédség részéről a patrol a hel yszínére sietett, de mire oda ért, a hadakozó fel»k, neonét vévén a dolognak, kerteknek • ser teásét futottak. — A víssgálat foly. — Rendőrségünket dicsérnünk kell ason buzgalomért, melyét as állat-kiásás meggátlása körül tanúsig Már néhány iaben tapasztaltuk, hogy a nagyon megterhelt kocsit megállították s vagy lerakattak a teher bői vagy ha módban volt, von Utóerői alkalmastattak. Es •agyon rendén van, a mi városunk lósíu-térsivel szemben. — Hanny Elek ügyvéd, \' — ki városunkban is hosszabb ideig ügyvédkedett, — as igazságügyin ínisster által a makói járás bir óság hos aljegyzővé neveltetett ki* Na most hát csakugyan messze esett Jeruzsálemtől. — A nagykanizsai vöröskeresst egylet vasárnap e hó 3-án d. u.,3 Órakor a városház tanács term ében tartotta meg as évi közgyűlését sárvári Üllmann 1st váo elnöklete alatt. A közgyűlés megnyitása Után elö terj ess te tett a jelentés az egylet - három évi működéséről, ngy a pénstárviasgáló bizottság ia jelentést tatt, mire a pénztárnoknak a felment vény megadatott. As elnök indítványosta,. hogy a közgyűlés Hoffmann Mór jegyző urnák esen három, éven át önzetlen és buzgó fáradozásáért as egy let Ügyében, jegyzőkönyvileg köszönet ssavastassék, mely indítvány általános helyesléssel fogadta tolt,\'A kisorsolt tagok nagyobb része újból megválást tátott és pedig a követke-sók: a hölgy-bizottságban: id. Fesselho-for- Jóssefné, Ossessly Antalné, Geleei Gutmann Vllmoiné, Vidor Samuné. Puhái Ferencsné, Knauss Boldiasárné, — póttag: Scberz Szelina. A férfi osttálybsn Hoffmann Mór, PJihál Ferencé, Knausz Boldizsár, Wolheim Ernő, Wachtl Zsigmond, Dr.. Schers Lajos, Ezekután a napirend tárgysorozata ki levén merítve zsa k. a., Sümoghről Elpök köszönetet mondott as ogyb.g,el-|5 .\'f ?*f ****** knekszives részvételükért éa a vörfi/k« C«h,_ Krajcár Elist stb. — Varga Lajos ur a .Zala sser- k sztője által múltkor fölkérettünk, hogy -zon hírűnket, mely szerint a helybeli kir. alügyészi állasra ő is pályázott volna, vonjuk viasza. Mi as Ó óhajának sem felelhet* tüok volt meg, mig a közlőtmeg nem kérdeztük. A kösiőbos intésett és további felTÜágositást kérő sorainkban ast is kijelentettük, hogy .beleegyező hallgatás" esetén nyilatkozni fogunk. Él mivel felvilágosító sorok hoszAnk es ideig sem ér-kestek, hogy ezennel kijelentjük, fen-érintett hírűnkkel szemben Varga Lajos ur ason kijelentését, mísseriat as sJügyészi állásra nem pályázott, — tartjuk elfogad andénsk. . — A fókapitányaágot e helyen felkérjük, hogy aa esteli, ál-árosban való járás kelést, különösen pegig ss ál-aroso soknak a magánlakokba való behatolását tíJtsa meg. Több helyréi hallottunk panaszt, hogy behatoló ál-arcsosoktól kis gyermekek majd halálra ijedtek. De meg egyébként sem járja es, mert nagyon alkalmas és tág talajt nyújt bűntény akt orvtámadások, talvajlások és erkölcs ellenes merényletek elkövetésére. Már legtöbb városban betiltattak j névaserint felhozhatjuk Keszthelyt. Mi pedig, halehet, ne maradjunk el Keszthelytől 1 Hissssük.. bogy a közönség érdekében tett tisztes-hangú felszólalásunknak megless a kellé eredménye. — A nagy-kanizsai Iparos segédek betegsegélysó-egylelefvé. február hó 10-éna .Korona" vendéglő nagytermében jótókonyosélu bált rendes, Torma Antal zenekara késem Ü ködösé vei. Belépti-díj: előre váltott jegy 40 kr. — Este a péns-tárnál 50 kr. Jegyek előre válthatók Belus József Práger Béla urak gyógysser tárában. Kezdető esti 8 órakor. FelÖlfise téaek köszönettel fogadtatnak és hírlapi-lag nyugtáz tatnak. — As utolsó tánca. Ssjjártó Gy. 40—50év között kora fóldmives, tisztes násznagy Bterepét a leghűbben akarván betölteni — f. évi febr. 3-án Sümeghen Holcser Gábor és a szeretett Neesa Ja kodslmán jó kedvében táncsra penderült — ssivszélhüdéet kspott; minek következtében tános után egy óra múlva túlvilágba költözött. Szorgalmas munkás volt. Nyugodjék békében! — Sümeghen a .Polgári önképzőkör" f. évi febr. 3 án tartotta rendes ér bálját; mint máskor, ugy most is igen kedélyesen folyt. Jelen volt as intelligens osztály is — itt sokkal jobban érái magát mindenki; nincs luxns — de annál fesztelenebb mulatság. Itt láttuk Ssent-GrÓthrol Holy Jőzi teknek stives részvételűkért ée a vörös ke reszt ügyét továbbra ís ss ívükre kötve, a közgyűlést bezárt*. nak szorosan őrzött titkát képezik. Minthogy pedig titkának felfedezésére senki sem kötelezhető, as említett részletes leírásoknak betekintése nem volna meg-angendö és ásóknak, valamint rajzaiknak kössélétele ii elhagyandó lenne, vagy pedig a betekintést csak azoknak kellene megengedni, kik hasonló találmányra szabad atommal bírnak és a kik ennél fogva jogosítva leb^nek, valamely ki-adott szabadalom ellen semmiségi panaszt emeiní HL czim, A szabadalom hatálya. I A 28. §. ason uj "s minden esetre helyes-1 \'érti jegyek, ugy hogy megszűnjön ason visaaássi.g, mely szerint, ha valaki ily jegyet krrán, aat Szombathelyen megkapja ugyan Sopronig, de Ítt kénytelen Bécsig uj jegyet váltani. (Vége következik.) Jegyzék a nagy-kanitsai kir. trvszék büntető bt róíágoál 884, évi február hÓbaji megtartandó végtárgyalás es ítélethirdetésekről, Február 6-án. 4367. B/83. Magánlak megsértésé- — Tánczkoszornt rendes a kis-dednevelő egyesület választmánya tagjai számára febr. 9-én a .Korona" vendéglő éttermében. Belépti-díj 1 frt. Külön meghivő sem falragasz nem készíttetvén, körlevéllel értesíttetnek as egylet összes tagjai, kik ismét felkéretnek, hogy ismeréseiket a résztvevéare hívják fel. A hölgyek lehető egyszerű megjelenése keretén, nem annyira fényes táncsvigslom, mint kedélyes, családias és ottbonias együttlét vidámsága által kivan egy kellemes mulatságot rendezni a valasatmány-- ak jelentékeny többsége. Tekint ve,hogy táncsvigalmaink egyes családokra ttésva nsgy költséggel szoktak járni, elismeréssel vagyunk a nemesinténtióju kezdeményezés iránt, óhafiaadó^foína, hogy minél nagyobb pártfogásban részesitessék s minél számosabban jelenjenek meg. — Dr. Kele Antal urat a sormáai iskolaszék elnökségére aa ottani képviselőtestület egyhangúlag felkérte, ö a tüntet aa ugy .iránti meleg érdeklődésből szívesen elfogadta. E körülményből ottani iskolára minden esetre csak áldás árad. Dr. Kele Antal ur buzgó, tevékeny férfiú, aki hogy a tanügynek Ós általában haladásnak mily őszinte, igaz baráti: abból Íb fényesen kitűnik, hogy a helybeli polgár-iskolái tanulókat .saját gyors írási rendszerére teljesen ingyen oktatja, Amiat halljuk, esideig már 36 növendék tmnu\'ja önkéntes vállalkozásból a gyorsírást, őszinte elismerésünket és örömünket fejeszük kí ason, hogy benne városunk egy tevékeny és minden jó ügyért buzogó férfiút nyert. Vsjha mások is lelkesülnének ssép példáján! — A f. hó 2 án megtartott hely boti tusol tó-bál összes bevétele 263 írt 40 kr. kiadás 164 frt 17 kr, e sserint a segély-alap javára mint tissta jövedelem 99 frt 23 kr esik. Felülfizettek: Karcsag István 5 frt, Karcsag Béla 5 írt, Weias Manó 5 frt, Lówinger Ignáos 5 frt, Lő-winger Izrael 5 frt, Hirschler testvérek Dombomról 5 frt, Ebenspanger Lenn 4 frt, Stern J. M. ós fia 4 Irt, ifj. Fesselholer József 4 frt. Sommer S. M. 3 frt. Geleei Gnttmann S. K. 2 frt, Getsei Gutlmann Vilmos 1 frt, Gelsei Gnttmann Simon 1 írt, Blau Lajos 3 frt, Dauscha Ottó 1 frt. Kovátaics N. 1 frt, Stemmer Kálmán 1 frt. Grünhut Henr. I frt, Wajdite Jóssef 1 frt, Bachgrabor Károly né 1 frt, Hejn Mihály 1 frt, Klioger Béla 2 frt, KJela Illés 1 írt, Bogyay Ödön 1 frt, Nyáry N 1 frt, Bojk Bála 1 irt, Ssommer József 1 Irt, Király Ferencs 1 frt, Fischer Samu 1 frt, Horváth Imre 1 frt, Kruesay Agos\'on 1 frt, Ossessly Antal 1 frt, Csemits Károly 60 kr. Topolita József 50 kr, Weias Tivadar 30 kr. A midőn ezzel az eredményről beszámoltunk, kedves kötelességünknek tartjak ngy s ssives adakozások, valamint a ssép szambám meg jelenesért pártotó közönségünknek hálás köszönetünket kifejezni. Az egylet névé* ben Knortzer György titkár. — Gyászhír. Tóth Béla színtársulatának, de a vidéki ssinéssetnek is egyik kiváló jeles tagja, -barátságos érzelme- s hasafisa lelkületénél fogva méltán becsült Kovács Mór elhalálozásáról értesülünk. A kibocsátott gyászjelentés igy szól: Ösv. Kovács Mérné, valamint Tóth Béla és azintársuiata fájdalmas ssívvel jelentik szeretett férje, illetve felejthetlen pályatársuk. Kovács Mór magyar színésznek f. évi janair 27-én,\' hosszas szenvedések után élte 47-dik\' évében \'történt gy sasos elhunytát. A boldogulthfllt tetemei f. évi jaa. 29 én tétettek a makói r. kath. sir\' kertbe örök nyugsíomrs. Makó. 1884. Tissta jővödelem 72 frt 32 kr volt. Es ám aztán valami I nem deficit ám, — így szoktuk — nem máskép, punktum. — Népdalaink legnagyobb gyüj teményéból, a „Magyar Dal-Albumból* ez év folyamán jelenik meg as V. kötet, a 801 —1000 számú dallamokkal és pedig 10 havi fűsetben, füzetenkint 20, tehát 10 füzetben Összesen 200 dallam-mai zongorára alkalmazva. A most megjelent fcbruáriuai füzet tartalma következő: 1. Ast gondoltad galambom. 2. Ast gondoltad, hogy szeretlek, 3. Aat gondoltam, nem vissnek... 4. Ast mondja a nagykőrösi lány. 5. Ast mondja kend...\' 6. Ast mondjak, hogy a szerelem. 7. Act mondtam a múltkor. 8. Ast szokták szememre vetni... "9. Ajttl szívem tájdalmában. 10. Áld meg Isten, áll meg. II. Áldom ast a pillantást. 12. Állj ssieg rózsám.. 13. Áltál jöttem a Tiszán. 14. Bajusz kell a magyarnak. 15. Barna kis lány. 16. Bánom is én, hogy elhagytál. 17. „Báró Jené elgondolta magában. 18. Be szomorú as én kedves galambom. 19. Bunda, bunda debreoaeni kis banda. 20. Bazafőidőn dülőfélen (Serlytöl.) — As ötödik ér-folyam elófisniési ára bérmentes szétküldéssel: 10 füse^! 1 frt 80 kr, 5 füzetre 90 kr, egy-egy fűzet ára 26 kr. — Előfizetések postautalványon a .Magyar Dal-Album" kiadóhivatalához Győrbe intésendík. — Bergheer, műssínház-tulajdonos, ki rvmult évben városunkat Ss meglátogatta, a ködfátyolképek eiőállitáeá-hos alkalmazott világitógáa által véletlenség folytán megmérgestetvén, elhalt Brailábau (Rumania); nőt és egy 17 éves sjép leányt hagyott hátra. — Zsidó leány és gulyás legény. Érdekes sserelmi történet folyt le Hevesmegye Tarna-Sst. - miklóa községben. Hgyaníi Borsodmegye Nádaad községben lakott évek előli egy Bachhalter Mór nevű ssidó bérlő, három telek birtokosa, kinek legkisebbik leánya, Johanna isea-vedélyesen megszerette atyja gnjyásboj-Iárját, Barancal Jánost. De as a rengeteg HÜSZONHAEMADlK «TFOLYAM J!,A L A I K Ö vi h ö N ? »EBBUiA«i7-én;í«S4. ¦akadály, mely a boldog passtori assrstet-ben ©gyesülé pár hás&ságáí maggá tölts aaepv^do várakozásra .utalU dket. Igy hit mindkét fél vári éa hü maradt egyr máahoa egész mostanig Es idd alatt-.* leány atyja elhalt, nénje férj has ment. A leány elékesettsek hitte aa időt. hogy kedvesét felkeresve, vele hitben és saerelem-ben egyesülhesen; igy tőntént. ;hogy.,a leány elment Hevesmegyébe Posxta-Ve-zekényre; hol János ^.most-is-csak régi mesterségét, a janist bojtarsigot gyakorolja ás a még mindig srcrető Jánosi aszal az örömhírrel lepte meg, hogy most már nejévé lesz. Azonnal mentek a paphoz Tárna Sít-Mi klóira, hol elébb a leány kikeresztelkedett, majd az esküvő ment végbe ritka ünnepiességgel tenge-nyinép jelenlétében. — Fontos irodalmi Ur- Már huss éve annak, hogy Vörösmarty Mihály ösi-sse* müvei megjelentek. Miután 1871-ben JSá(h;Mőrnak,a müvek akkori kiadéjá-nak, kiadási joga -megszűnt, a példányok pedig elfogytak és már évek ó a a könyv-piacaon nem kaphatók: nagyon örvendetes azon hir,<iiogy.Méb*ar \'Vilmos jó hírnevű kiaddcsóg a kiadási jogtítíVörosmar-ly örököseitflLmegs sereste ég egy aj legteljesebb disskisdást ad ki legközelebb. .pjFoástSíTű! mi)tmr. . -aassany^aesapasként j hurcaolt meg & Z. K.-beo. Most rajtam a engsnifltl Hatalmas Isten szabadíts meg [sor. Esnem (adhatják mi szerencsétlen minketl Eogem.az ég nagyon sanyarún hahétiak, bogy e hírlapírói apadaediu — •Hajtott n. J. ur személyében. I ki mások megbízásából is vállalkozik bárkinek birlapteráni lerántására — kit Január eleje táján u. i. bejfl Iámba — Mikor már egy azülót, ki most hurczol meg közülünk ? S nem vessi I észre, vaey nem akarja észrevenni vak fi!!? :ü-!Jí*aEBí"Sííi-il*-\' dühében, hogy ellenem összetákolt h.nda bandái által, köztiszteletben álló a a tanügyet legmelegebben szívén hofdotó főt. plébános arankát is, mint iskolaigazgatót kinek pedig látszatra oly nagy tisstelője ós kinek tndta nélkül semmi legkisebb mozzanat iskolánkban meg nem történhetik, mily nagy mórtékben kompromittálja ellenem irt csikkjével. Haltkor azt mondta nekem, hogy Z. eraaegea lóvén, mennyire megl?cskés- ellenem ingerelt — és henezegö parancsolás hangján előadja; mintán féléve már, bogy e gyermekeket tanítom, Ő a tanulóknak félévi elöhaladottságukró! tudomást szerezni ssándékosik, hogy aztán erről az iskolaszéknek referálhasson. Nálunk megjegyzendő nov. 1-én áll be a tanidé. Miután K. J- elévess egy darab papirrongyot ssebjóből. elkezd, miként egy tanfelügyelő jegyezgetni stanulóimat kérdezgetni. Maid más és más tárgyakból ¦ - parancsol feleleteket. Én, ki mint Uniti ¦»»g^>«olUtU Zalamegy., F* * . tt \' -t . -11 ÁM i ] Nl9T<IIAn. ?1 steril1 rL. A.. „I C--__ megtanuiUm íurm. elnéztem miadezekat vagy fél órán át. Végre azonban látva, ho?y eszáre nem tér s mindinkább tűrhetetlenebbé válik, kértem tőle az iskola-szék téli .félévi vicsgai árthat ás iránti meg bisatá>t mit *lŐ nem matathatva, ó tan-felügyelŐséget iskolaszéki taggá redukáltam b kér tér e megmondtam neki a közoktatásr törvények szerint betűről-betűre, kellően megmagyarázva, mi egy iskolaszéki tag joga "és kötelessége. Erre tL"L^ttUUG7U\'*Í ft?\' \'0lt^f"1?e **J« fullentéehe.\'fogo.t, azt állitra, mUaerint k.O*"^-,rrV,n\'g4b\\f0«1»1»dJ«.V?*lí.gj:aj.bb rendeletet olvasva, tudja, hogy az tskolaszéki tagofcn. k jogukban áll.bármikor vizsgát tartant Éntermesze- rösmarty több ply nagybecsű művét is, melyek az eddigi kiadásokban nem jelentek meg. Ez igen díszes kiállítása, irodalmi kincset képesé, teljes uj kiadásra mi is felhívjuk a figyelmet mint -ast a fővárosi sajté jsggal tette. A közönség koréból.*) Válass Xeossidler János hahóti bérlő urnák a f. évi jen. 27-en a „Zalai Köz- Jöay,P«*.rólam irt rágalmaira. SserencsóUén Hahót 111 Tebenned megfeneklik minden testi-lelki nyomorék, elzüllött volt or, koldus, tolvaj, csigáoy s más efilék. Jaj nektek szegény Habóton születettek I Jaj annak a kösétek került papnak, tanítónak, jegysőnek. posUmes-ternének stb. Egyik nyiltan rabolja tekintélyetek — becsületeteket^másik egész ssabadjáa lopja pénzeteket, gabonátok -és barmaitokat. Miért bogy igy kell felsóhajtania minden becsületes :H«hótinak : „Mit vétettem oh ég ellőnéd, hogy ennyi •) E rovat alatt közlattért sem alaki sem tartalmi UJdntettben nem vállal felelőséget » 8scrk. tes megmondtam neki, hogy erről nekem, habár hetenkint hivatalos tanügyi lapot olvasok, ninos tudomásom es sajnálatomra kijelentettem, bogy nekem as igargatóság által az órarendben előírtakhoz-kall magamat tartanom. As 1884. évi jen* 27-iki iskolaszék! gyűlésen — mely általa elle nem kéretett — as iskolaszék, mély fel háborodással vette tudomásul irányomban magaviseletét és elég érthetően megmon datott neki, miszerint mai időben a tanító nem a kanássszal egyenértéküszemélyiség és ismét elö lett; neki adva mi az iskola-széki tag joga és kötelessége. Ugyanekkor zokon hangján felhozta, hogy én őt rots-akarómnak hiszem, s ugyanez,időben már olv&aba\'.tik mindenfelé rólam aZ. K^-ben az engem alap nélkül — általa irt — rágalmazó csikket. Hát ezek atán minek higyjem ót ? KülQmben ez as egész most már engem nem bánt. N. J.-al szemben ez nekünk bshétiaknak, közsorsank? 1863. év nyarán egy köztiszteletben álló uri családot es egy védtelen özvegy és Al Nagyságos és születésénei fog-Méitóságca tanfelügyelő -urait, a hahóti róm. keth. iskoláért. Ne ítéljenek el azért k. olvasók hogy N. J minden ok nélkül-nemteien fegyverrel jővén ellenein, énis hasonló eszközhöz kényszerültem- nyúlni. Végfii ajánlom H. -J.-nek a kötok-(atási törványek^egyoéhányethika didaktika éa más egessségés eszmékkel\'.megrakott könyvek olvasását és akkor majd as embereket megtanulja tissteini {-mert g a „Tatárt Péter* \'féle pony vairoda-dalomból meríti tudományát, ezt tenni nem tudja. Ti pedig reszkessetek tanítók sz újságok „Nyiltterét* tölíó, .könekfatási törvényeiket nem ismerő iskolasséki 4ag arak; mert ha bármely időben parancsaikra nem tartatok vizsgát, kiteurnek bonotokét rágalmakkal fölékesítve — Újságban. Most pedig, hogy vele — mint — agyaséra mindenkorra leszámoltam kije lestem. **) Felső-Hallót 1884. január 29-én VOLLAK LAJOS okievel.es laniló. hogy minden becsülete* ember a szavát tartja; és ura marad ia szavának, éa már nem tudok elegendő okos lenni arra, hogy miért vagyok és olyan szerencsétlen ember, most már elvesztettem ae uraságom előtt minden tekintélyemet, csak oson eredménybél, mert ombolyra szerencsétlen órában ssülettem, bogy a szerencsének idejét elaŐrül elsőre évrUl évre nyolcssd napról nryolosadnaprsT hosszabbítják, még as sem tenne semmit csak hát érném el már egyszer sson boldog Órát, hogy szakadna -vége, — mert most már a gyermekeim ia ast mondogatják egymás kost a mi édes apánknak ninos is pénse csak minket akar azzal bolondíttani, — és as urasa* gom is azt állítja, hogy egy jogra emelkedő pörnek nem ssabad hét nyolor-esztendeig keresett\'alatt forogni. Azért kérem a Tekintetes urat legyen oly szíves szak csata végét noteszek már továbbra bosni hallaaslani és ne tartson már hogyha ssegény vagyok is olyan bolondé, mert hogyha a gyermekeimet nem nézném szegyesdetem-ben késs volnék saját magam gyilkolására, mert még a porban játszó cseléd gyermekek is azsal oralják as enyime-ket kutyátok van ntm pénzetek a szól léteket is ef veszik a végrehajtók, — kérésem ismétlése után maradtam, Tekintetes urnák alázatos szolgája. H. J. Nyílttéri Kiadásomban megjelent. WAJDITS JÓZSEF könyvkereskedésében N.-K&nizsán készletben van Papírszeletek Érdekes diensi sürgető. Tekintetes uram ! Egyedüli reményem csak az volt, és marad is, — **) Hi is kíjelentjQk. hogy e tárgyban a vitát ezen helyen - a vádló és vádí csikk fölvétele etán — befejezettnek tskintjuk. Ha még barici is hozzá ssolai akarna — as ed difi esikkek banaáa — kénytelenek leszünk a sonyt | nyüt terra utalni. Szeri. Vasúti Érkezik. menetrend. Reggel. Indul. B. Ujhely Bada Fiume Pragerhof Ó. P. P.T. 4 8 P.T. 4 18 Gj-.t 5 Gy.T 5 « Sopron Pragerhof Barcs Bnda Buda Ujhely Bnda Pragerhof Barcs Barcs Bada Jfly. B ÚjhelyiV. i Bada IV. Délben. T.v.|iailBffi Bnda Pragerhof|p. t.| 4 4si in P. T. V. T. P.Tj V.T. P. T. Qj.T P.T. P. T, Pragerhof Sopron Barea I|I6 lUl íjsa Ejjal. Pragerhof ö, . Piarne Gy.T Bada P. T. B. üjhelT P. T- isi sí • 61 10 28 10 as 11 19 11 3 Ára: 80 kr., postai bórmectes küldéssel Ifrt. Ziíahy Samuéi j kiadó- könyvkereskedő Budapest. *) E rovat alatt kozlöttárt, s«n alaki ¦em tartalmi tekintetben nem vállal feleJSséget a Sserk. 6791 tkv. 1863. Árverési hirdetmény. Laprezér és kiadó: SZAIiAY SÁNDOR. Felelős szerkesttő : TA8S ALMOS. Laptulajaonos : rVAJDITS JÓZSEF. A nagy-kanizsai kir. trvssék telekkönyvi osztálya részéről közhírré letetik, hogy a Délsalai takarékpénztár részvény társaság végrehajtatdnak Budai János végrehajást szenvedő pötrétsi lakos elleni 90 frt, tőke a jár. iránti végrehajtási ügyében a pötrétei 25 ss. tjkvben A II. 2—10 sorsz. alatt felvett ingatlanok Budai Jánost illető 604 Írtra becsült hason fele 1884-ik évi február hó 7-ik nspján délelőtt 10 órakor Pőtrétén a községbiró házánál megtartandó i.yilvános árverésen eladatni fog, mely alkalommal az árve-resni kívánók tartoznak a fenti becsár 10%-át készpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldőit kezéhez bánatpéoz letenni. Az árverési feltételek a hivatalos órák alatta nagy kanizsai kir. trvsrék tkvi osstályáoál s Potrete község elöljáróságánál megtekinthetők 4 A nagy- kanizsai kir. trvssék mint tkvi hatóság 1883 évi október hó 19-ón TaMÁSY s. k. ír ve só ki elnök 2001 — 1 HIMFI s. k. kir. trrss. jegyső. HIRDETÉSEK. Légzőharut, teljes étvágytalanság, légzési szoiség, mellf áj ás. heves és kinos köhögés meggyógyíttatott Bátorítás a vigasztalánoknak és nehéz betegeknek! Ezerén, kiket már mindenki csaknem elveszettnek hitt, e gyógyhatású italnak köszönik életűket és élvezik most annak örömeit (A meggyógyultak saját szarai.) Hoff János es. kir. udvari szállító urnák Bécsben, gytos Ombenhof, BrSimerstrasse 2., gyiirt raktir és iroda I., Graben, BrSnnerstrasse 8. 5«arhwi fogadja logbonaSbb forr* ioMönotemot jó kimODdhaÜan gíógybatiau Hoff Janoa file malatagvirtminyaiett, melyekkel = ezer hala : éa Balyo. b.i.\'mat.o.iilapilotta. 64 ivea nS vagyok,, férjem timár, a leghidegobb, legzordabb télbe. U keoyteleo. \'agyak Taaarokra jírai. «okat Ronmyó, 1883. ueptember 21. Elaoatoriiaii iateaoek — eok ¦aeüTedtam nebéi lélekiéara\', mellfájasban, köbögeabeo, még pedig mlyoa.o, 3—4 bétea 4t feattdnSm kelleti és gyakran 9—10 napon át éjjel-nappal kény-telén valék ülni, mert a aUladáfljj képtelen rolum fekadoi, a gy égy aa erek pedig nadályokléi éa veeio. torral egytlt aem sokat használuk. Ekkor olrasotE férjem a hírlapokban ...én gjágyhetáau. •¦erei felíl s 1879 óla basaaálom ai od kifejeahellen jótékony Hoff Jánoa-féle maláu-g,ógytápgyirimán,ait, letennék bála, a legjobb eradményn.yeh^JÍ4«^gysier legmelegebb köszönetemet I Bátorkodom 30 palaoik Hoff Jáooa-féle frit. maláU-kÍTODati egészségi sort gyorsasai itmány ként, .uvánrét mellett kérni. \\ fc , Tisat.lettel Boanyó, Felsí-Magyarors.ág. /Klrner /MKlna. Baja, 1881. november 27. Tarlatom önnel, hogy aa Sn Hoff János féle malata-kiTonatának hassnálata, 73 eres atyámnál, ki makacs légaéhnratban és telje, étvágytalanságban Menyedéit, mely betegséget minden gyógyaaerrel dacoltak,« barátot elmalasatotte s étvágyát ismét helyreállította. Kovetkeaik a megrendelés 50 palaczk malát\'ikivonati egészségi sörre, 2 kiló maláta-csokoládéra és 5 aacakó maláU csakorkára. Tisatelettel D. LÖWy. Czim Oeutsch Simon Tokajban, ofagyarorsságban Statisztika éa elismerés. Alapítási é.: 1847. — 59 kitüntetés. — Tóbb mint 1 millió kóaaSnó-irat.— A Hoff János-féle maláta-gyógytápaterok eladása mindea müveit államban, 37,000 elánurtó helyen ewkSadltetik, ebból esik Nyogot Európára 18,800, Kelet Enrópára 9000, Amerikára 4300; .aekhea igénybe vétetik EoTÓpábau 1600, AmerikibaB 400 ujaág. — As 1876. és 1877. évben 9 udvari aalll.tói pátenssel kitüntetve. (Elek kósitt aiosatrak eaáaaár, a német caánar éa a szász király ó felségeik ujaob kitüotetéei) miodec orazág orvosai rendelik, a beteg elóaseretettel hasanilja a bennök üdülést, erősödést talál. A nem valódi maláta-g-yártmányok nílkülöaik a Hoff János-fél. maláta gyártmányok gyogyfű-pótlékát s azoknak eddig még el nem lesett készítési módját. Vételnél szigo-aan te&aVik megfigyelni a védjegyet (Hoff János feltaláló arczképe, álló óráiban.) E vójdegy nélküli hamisitvanyok nem bírnak gyógybatáseal. Főraktár Íiagy-Kaiilisin Király Ferencz . „Megváltó\'-boz erimzet gyógyszertárában, továbbá Feaselhoter József áa Strem ét Elein BosenfeldA. füazerkereskedéaeibon. Z-Egerazeg: Huhinszky Adolf Sopron : M ü I 1 e r P. Wahoyzzky. Keeithelyen: W ü n s c h Ferenc znél. TVT1 n t3.en.tj.tt el na.eytmxsL\'&oft tkrórrt. ..1182 3—6 . Egy egészen uj, sötét I kékre festett ruganyos \' hajtó kocsi csinos kiálli-\' tással, egy jó karban levő !homokfutó avagy egy használt faktonért kicseréltetik Mayer Gyula gazdatisztnél Vörösökön, Posta F.-Szemenye. Rigyáczon, N.-Kanizsától egy óra- távolságnyira az ál-lam-ut melleit e/gy kényelmes arilak, öt holdnyi belsőséggel, külön kerített konyhákért, gyümölcsös és hiczernással, tíz hold szántóföld egy tagban; öt hold rét, öt hold szőllő és két hold szántóföld szintén egy tagban 3 vagy 6 évre is bérbe adatik folyó lfi84-ik év június elsőtől kezdve. Bérleni kívánók folyó február havában értekézhetnek alulírottnál Rigyáczon. Kelt Bigyáczon, 1884 febr. 4, Ilayden Mífciály. w^rBte József könyvnyomdájából Nagy-Kanizsán. NAÖI-rKAíílZSA, 1884 február 10-én. ?itzvhhj ir erén ént ...... 8 fittéi évrt ..... ; 4 , nsg/ed évre ...... S , JCtrv sassne JO *r. HIR0ETE8S í basáboi petitaorban 7, jnaaodzzo: 6 ¦ minden további sorért 5 kr. NYILTTÉRBEN loronként 10 krórt Tetetnek Isi Kincstári illeték minden egyes hirde-tétért 30 kr. Sxstendn. Haszonharmadik éviolyam. 1 Isp szeHemi részét illető kozlemí-nyék s szerkesztőhöz, anyagi részét illttÓ közlemények pedig a kiadóhoz bérmentre . intéxendők: s aö r. kapf izs a Bérmentstlen letelek csak ismeri mnnka.társaktól fogadtatnak tl. Kéziratok viasza nem k alti étnek . Nagy -kanizsai önt. tűzoltó-egylet*, a m zalamegyei általános t*iütótestalet«, a „nagy-kanizsai kisded neveló egyesület*, a 9 nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet*, a „soproni keres kedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmánya*, s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Heteokini kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Az antiszemiták ellen. Béke csöndjében fílhallik > tompt dörej, méhéből i föld gyom rának. Viszály emberei ássák ott aknáikat, fölrobbantandók a világ egyetemet. Harczi zsivajban nem ballik a föld alatti munka, haldoklók halál-börgése nem engedi fülünkbe az alattunk forrongó veszedelem munkásainak kalapácsütéseit: de béke csöndjében jol hallani azt I Bécsben szoczialisták és ostromállapot, PáriBban munkásforradalom. Oroszhon messzeteráló síkságain nihilisták, Angliában irek, Pozsonyban lefoglalt szoczialista prokjamácziók! Egész világ aláaknázva. Egy pillanat és lángba borul a vén Európa I Antiszemiták, vigyázzatok t A zalai rablás, a fővárosi boltfeltörések, a horvát pimaszkodás mind a ti czégéretek leple alá bojt avagy annak társadalmi rendet bontogató műveletei szövetségében bizakodva dolgozik, Vigyázzatok I A népszenvedélyt csak föl kell költeni, dolgozik aztán az önmagától, uemtartva pihenést, nem ösmerve megállapodást, fölfegyverkezett hatalma lerombol mindent, ami dicsőbh mind ó, ami nagyobb nála 1 Vigyázzatok! Főleg ti papok vigyázzatok ! Először a zsidó, nem a zsidó, de pénze, azután ti, nem ti, de a ti vagyonotok jó közös osztály alá! Arisztokraták, ügyeljetek 1 Az ország ys része 11 főúri család kezében, a másik rész 3000-nek birtokában! Fel ne költsétek a birvágy kapzsiságát, mert a tietek legtöbb, s abból sokaknak juthat jókora koncz. Arisztokraták, vigyázzatok 1 — Kath. főpapság ti meg még inkább Felétet, a tietek felé még felekezeti-aégek sóvár pillantása is alkalmat ügyelve vigyáz! Vigyázzatok! A zsidókérdés megvan I A zsidókérdést meg kell oldani, de ugy, hogy a meztelenre vetkőzött proletár tömeg meg ne lássa létét, ki ne használja alkalmát. A zsidókérdést meg kell oldani békén, okosan, higgadt tanácskozásban, okos embereknek, lassú egymásutánban dolgozva csöndesen, zajtalanul, de a fontos ügynek egyetlen részecskéjéről sem feledkezve meg. * A zsidókérdést parlamentben, parlamenti uton kell megoldani. A függetlenségi párt országos központi végrehajtó bizottsága az első, azi a tettek mezejére lépett, el határozásáról programmot adva, az antiszemitákat kebeléből kiközösítvén. Programmja gyönge, hiányos; de ö a kezdő, tőle egyelőre ennyi is elég; a többi párton a sor, hasonlóképen határozva, az antiszemitizmust szintén kitagadólag, a zsidókérdésben követendő pártmagatartást nyilvánosságra hozni. Az egyes pártok programm tételeinek kinyilvánítása aztán reá kény-szeritendi a- többi pártokat is, bogy a java pontokat elfogadva, utólag szintén programmba vegyék. A nép szenvedélyre alapított antiszemitizmus igy aztán minden párttól határozottan és világosan elszigetelve levén, az országosan elismert politikai pártoknak a zsidókérdésben is határozott programmté-teleiból megfogja érteni a nép is, hogy a mi reformsóvárgásában jogos, az a nemzet értelmi javának jövőre szóló öntudatos tervezetében is benne van; ami pedig jogtalan, azt a néhány magára hagyott ábrándos ember vagy zavarosnak veszedelmében halászni óhajtó önös gálád, megvalósítani 3 o h a sem fogja. \\ * / Az antisemitizmus a magyar társadalom testén vágott rákfene, mely csak az országosan elismert pártoknak a zsidókérdésben való együttes megállapodása által orvosolható. Megválik, hogy a nemzeti akarat letéteményezése ott, oda főn, Budapesten pártokat képviselnek-e, avagy egy nemzetet? Forrongjon Bécs, dőljön össze Párizs, szakadjon össze Anglia, robbanjon széjjel Oroszország, az a magyar nemzetnek nem árt; de egy megerősödött antiszemitismus tombolása vérszemet adva fajoknak és népcsoportoknak, vagyontalan munka-kerülő henyéknek és önhibájukból koldusodott nyomorgóknak — izekre fogják tépni az ugy is laza szövésű nemzettestnek egybetartozó elemeit, s bevezetik a fajháborut, az osztály-harczot és nemzetközi anarchiát! A külföldön- folyamatban levő vagyon elleni mozgolódás és egy Pozsonyban lefoglalt, szoczialisztikus proklamácziókat tartalmazó láda közt ez az összefüggés. A magyar társadalomnak öntudatosan gondolkodó rétegei értsenek belőle! ARDÉNYI DEZSŐ. A városi candidatio hírei. A lázas izgalom, mely — a jövő bét csütörtökén megejtendő res-tauratio miatt — városunkon végighullámzik, különböző híreknek adott szárnyakat, Ilyenkor a légből kapott kortesi emlőkön növelt és hizlalt hírmadarak szétbocsátása is fogás. Többek kőzött az a hír is be járta Nagy-Kanizsa kerek világát, hogy a jelenlegi polgármesternek bnknia kell. Es erre a nagy munkára az ellentétes elemek fusionálása volt kilátásban. Mikor e bír hozzánk szárnyalt mosolyogtunk fölötte, mert — is merve az ellenzék capaczitálhatat lansftgát — legkevésbé sem tartottunk tóié, hogy az álmák megtestesüljenek A jelenleg egymással szemben álló városi pártoknak egygyéolvadása ép oly lélektani lehetetlenség, miut amily fizikai absurdnm a két föld-polus vagy a Zenith és Nadír ölelkezése. Hitünkben nem is csalódtunk, mert a lusio nem jöhetett létre. De meg ha létrejött volna i», föl kell tennünk, hogy B a b ó-c s a y v a 1 nem lehetett volna valami könnyű szerrel leszámolni. Be kellett volna akkor is látniok, hogy ő hivatalos működése jelen stádiumában szinte pótolhatatlan. Volt idő igaz, mikor egyben másban e lapok hasábjain is szét emeltünk ellene; dc azok oly kicsinységek az ó általános, kiválóan a városi administratio rendezése körűi szerzett érdemeivel szemben, hogy tintát sem érdemelnek. Különben is lehetetlenséggel határos, hogy egy a közpályán előkelő állást elfoglaló egyén mindenkinek szája izént tegyen. Az igazság csak egyik oldal-1 hoz szegődik. S hogy melyikhez? — azt rendesen a jövő szokta beigazolni. Tekintsünk csak vissza az ez előtt 6 évvel fennálló városházi állapotokra • nézzük meg a jelenlegieket : akkor Babóchayról nem szükséges egyetlen hangot dieséróleg szobának ; a jelenlegi városi ügykezelés, a szigorú rend, a zajtalan, méhszor-galmn munkálkodás igen-igen fényes tények az ö bivatalfónőki nagy tehetségéről és ritka tapintatáról. Vagy vessünk csak egy fotó pillantást azokra az izgalmas napokra mikor a zsidóüldözés réme felkorbácsolta városunk polgáraínak békés nyugalmát! Ezer szerencse, hogy akkor ő ült a polgármesteri székben, mert amily higgadt és csendes szinte passivnak látszó közönséges alkalmakkor olyan rendkívüli erélyt és rettenthetleuséget tanúsít a tettek pillanataiban\' S hogy a rém vérté lenül hagyta el városunkat, abban neki volt a legnagyobb szerepe. Erről természetesen a közvetlenül nem érintett vagy érdekelt polgároknak tudomásuk nincsen, mert más oldalról — mihelyt küldetését végezte — ugy viselkedik, mintha semmi sem történt volna ; szerényen visszavonul, Na már azután, hogy ilyen egyén helyett miért kellene más a nagyfontosságú polgármesteri székbe? a dolgok jelenlegi álláspontján megérteni nem várjak. De hát erről most már nincs is szó I Babóchaynak megválasztatá-a bizonyos; s i-ry nyugodt lélekkel nézhetünk városi administratiónk jövője elé. A többi tisztviselői állás betöltése tekintetében a közvélemény tekintete városi szabadelvű-körünkön függ. Ugy halljuk, hogy a szabadelvű-kör a tisztviselői karban változtatást tenni nem akar. Mi ebbeli szándékát csak helyeselni és dicsérni tndjnk. Látszik, hogy a kör és annak éleslátása elnöke Eperjesy S. tisztán látja, miszerint a jól fegyelmezett tisztikarból bárkit is elejteni legalább is czéltalan tett volna. Igen helyes 1 Csupán egy olyan bir szárnyalt el hozzánk, amit részünkről nagyon TARCZA. Bucin. Egy-két peres s as óra végot ér S jelenünknek csak emléke él; Vagy ea is tan tünö lenge köd S axeriefosxlik a mnltak fölött? Kitűnik, ki tudja mért z botí les*, FelliC lesz tan a bernit egén; Sejtelem csak a ah t mégis mint íáj ...... Isten veled édes gyermekem! Messze, messze indoka jó leány, Ott talán szebb, mint itt, a virány, Vagy talin az ifja ajkiról A szerelem édes*ben dalol? Ábrándos szivednek ont valék én, Hogy agT tépslSdim mindenen ; Uniton, jővén, népem ssenredésón ... Isten veled édes gyermekem 1 Úb 1 mi gyakran elgondolkozni], Sasp lelked a rég multakra szilit; Szóltam s iám hallgatta! csendes ea 8 lelked játssék daljss képakea. És sálkor a tiprott bonazerelmet Elregélém köny Olt szemeden-.. Ah 1 te indulsz, menj, ás hagyd itt lelked. Isten Teled édes gyermekem 1 Mint a bslvsny hervadó levél, A ki mellől párja messze kél 8 kit a kényfixerüség viaszavon Még tovább sorvadni tsxgalyon, A kit nem s buzgó hit marásata — Hogy na szálljak —némán, vesstegen Elkísérlek aggó gondolatba\'™ Isten veled édes gyermek em I Ott az nt elStud, hozása nt, Megöregszik, ki régére jut; S még feled Int bUtatón a vég Lábad mennyi gaz- ¦ tövisbe lép. Bit, Bzerotet I édes zsfip rsméoyek Buktak ott a vad idegenen. Ah! pedig ssép, távolból, ss élet.... liter veled édes gyermekem i Itt magányban élni egyedül, Hol bukás örvénye elkerül 8 valóban nyugvás a nyugalom Ah t oly édes szép kis angyalom. És nem ott kinn a kalmár világba\', Hol as érdek rajxik mindenen 8 mégis oda rágyol jó leányka..-latén veled édes gyermekem 1 — Emlékeaz majd nélía, néha ram, Ha szabad less egy-egy peresre tán 8 a világ feledtető zaját Felváltják a caendes éjszakák; Gondolj rám majd, a kinek azivébe\' Ég a mélyen titkolt szerelem. — Ah 1 sz éra\' eltűnt régé.... vége ! Isten veled ódea gyermekem! BÁTKY LAJOS. Haj (jató Sándor költeményei. Túlbecsülném lelkierőmet, ha azt mondanám, nogy elfogódáa nélkül fogok UajgatÓ Sándor ujabb költeményeinek bírálásához. Azon szoros viszony, mely a költő kőzött s köztem fenáll, nagyon megnehezíti feladatomat... és. aggódom, hogy vsgy a baráti aseretet fakaastja Ítéleteimet, a akkor véthetek a kritikai réeare-hajlettanaág ellen; vagy — baráti szeretetem súlyát gyöngíteni akarván — tol szigorúságba esbetem. Mind a kettő hiba volna, s ss utóbb* — amennyiben a méltatlanul érintett költő ssivére keserűséget ömleszthetne — ^n-lelkemben ia — talán sírig el nem apadó — forráaát ütné a megbánásnak .... Szomorú példák állanak előttem. De én bizom, hogy ha erőm gyönge is, igazsagérzntem részrehajleÜan bírálatra segít. H a j g a 16 S án dórnak e zen ujabb költeményei képezik összes költeményeinek 4. kötetét. Hasonlítva előbbi termékeihez, e mü határozott haladásról tanúskodik; mely leginkább as egyes költeményekből kisagárzó tisztultabb világ-nésletben érvényesül és vehető észre. Ámbár költeményeinek alaphangja most is a fájdalomé;de itt már az sokkal eszményibben jelen meg; s nem kiséri oly maró gúny mint as előbbiekben. Most már a fájdalom olyképen hatja át költeményeit, mint gyengén ütött bor bánatoa rezgése a csillagos éjssaka csendjét. Éppen azért találó a mfl jeligéje, melyet Petőfiből szakított ki: .Sok aaen védésem kiró gyermeke, A fájdalomV Dalt dalra költők: dalaimmal őt Elaltatom." És sikerül is neki elaltatnia. Mily szépen fejezi ki a ssi ven át-asüródött költői fájdalmat a .Magányban* czimü költeményének utolsó versszakában: .Levél rizsen, BsellÓ susog, A gyors idő estére vál; Gondolkodom, mi édesebb 1 Aa élet, oh vsgy a halál?!* Hajd .A g o n d o k k öil[ czimü költemény utolsó soraiban: .Vágyam kialasák, keblem elszórni; Gyakran sóhajt, sóhaj követ. Oh mit jelent es?! ózst,— avagy [talán, Maholnap a fagyos telet.* L pár sorból kitűnik, hogy mily ssép formába Öltözik nála a költői borulat. Ez a bizonyos édes boros hang átvonul majdnem minden lirsi költeményén. Minduntalan fel-fel csókolja lantja húrjait. Olyan e csendes ború érintése a költő lelkének, mint a bucsucsók, mely kéjes, — habár vérsik is tőle a kebel. Ugy a belformaí szépség, valamint ss ígasán gyönyörködtető hangula\'teljesség kiválóan szerelmi költeményeiben nyilvánul. Ezek majdnem egytől egyig megkapok, de még is kiváló becsüek: ,A s e n t s v a s z o m.c — ,A boron g 6 h o i." — „Tavasakor." (L II. III.) — „Siró ss el 16." -„Álmodta m.a — „Mentség." csímü költemények* Kiválóan a ,S i r Ó szellő" csímü oly zsírfogó, bogy ha hely volna, mint a kötet kiváló gy gyét, ide igtataám; de igy csak sorokst fogok abból kikapni mutatványul. P. „Bánatos ősz, árvs uellŐ, Ködbe borult ssép világod, Ob! de repülj kedvesemhez: A Urasat ott feltalálod!" „Menj el, menj el öv esd körül Selyemfürtos szép homlokát, És faa rólam gondolkodik, Mond, hogy áldom gondolatát!" .Légy hive, mint én, s ha őt is örök hűnek nem vallhatod, Szállj vissza majd, a őszi buda. Hantom füvén elsírhatod.a Hazafias versei is teljesen mértók-tttŐk, de már jóval mögötte állanak bánatos hangú szerelmi dalainak. Azt hiszem: nem csalódom, ha kimondom, hogy Hajgatóból — lecsendesülvén a vér, lassulván a szívverés, még tágasabb tért foglalván az életnézlet, — miután lelkét a mélyebb hatású tapasztalatok kincsével gazdaggá tette legyen — ele-gia-költő leend; a e téren még annak idején remekelni fog. Most még .as ifja lángok össie -össze csapnak as elmélkedni akard lélek fölött; a pillanatok befolyásának uralma alatt áll. Ea tűnik ki különösen hazafié* költeményeiből, melyek mind a körvet-len hatás szüleményei e megtetszik ben-nök, hogy ínki a zajgó érzelmek, mint magasztos, mély gondolatok által érintett lant húrjainak rezgései. * A „Dalok* czimü részben kiválnak a III. és L11. isámuak, melyek igazán a lángjaiban kéjelgő szív lázas verései. P. mennyi óráéi van e sorokban: „Te vagy as én lelkem álma, Te vagy minden boldogsága; És ha szeretsz, léte egyedül Síron tol is___. végtelenül I* Majd énekben: „Szivem, lelkem, Jaten látja! Tied minden Üdve lángja; ¦ Egyetlen csak, mire vágyom; Derülj ki ssép napvilágom I* Bordalai közŐl a „Bor me llett* czimü ragadja meg leginkább a figyel met; • fennek kiválóan — következő HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY FÉRRUÍR 10-én 1 hajlandók-vagyunk mende-mondának tartani, t. i. hogy a kapitányi hivatal esnék gyökeres változtatás alá, vagy ha esetleg egyéb nem történnék is; de mert a rendőr/biztosi állásra Raffay, volt csendbiztos, candidálta-tik, a jelenlegi r. biztos alkapitányi \' minőségben megtartatván, Fark a b Kerencz, jelenlegi alkapitány elejtése van kilátásban. Na mi ezt hinni nem akarjak, mert hamar Raffayt be szándékozik a kör juttatni, ellene szót senki nem emelhet, mert kilátásunk van rá, hogy talpraesett rendőrbiztos lesz belőle; de hogy az e folytán beállítandó állás változásnak éppen Farkas Ferencz essék áldozatául, azt a legridegebb kritikusi észszel sem bírjuk megérteni1. Farkas azon hatáskörben teendőkben, mely állása folytán neki jutott, mindig a legnagyobb lelkiismeretességgel jártéi,pontosan, becsű lettéi s teljes áldozatkészséggel. Jtűzt mi ugyan \'nem tudjuk be neki érdemül mert ez kötelessége volt mint hivatalnoknak, kétszeres kötelessége mint oly családfen tar tónak, kinek hivatala képezi mindenét; de azt még sem akarjak hinni a legutolsó perczig. hogy a szabadelvű kör — mivel talán erején felüli experimentumokba nem bocsátkozott — ét elejtené ,.. és a mi fő: csupán azért, hogy H a b a, a kis-kanizsai alkapitány most már évi 700 forintért árulhassa ; saját raktárában portékáját Lehetnek, foroghatnak fenn tekintetben talán mellékszempontok, hogy a jelenlegi kis-kanizsai alkapitány — roppant gazdagsága mellett ¦— még Nagy-Kanizsa városától is 700 forint honoráriumot húzzon; de oly nyomós indok létezését tagadnunk kell, mely más oldalról egy szegény családos embert fosztatna meg kenyerétől. Kis-Kanizsára különben is — mint múlt számunkban is kimondottuk — nem olyan rendőrkapitány kell, aki — mikor fontos rendőri ügyben tettre szólittatik — nagy indignatiovai fakad ki; hogy hetivásárkor csak nem hagyhatja el boltját - hanem olyan egyén, ki az ottani szomorú rendőri viszonyokat — melyek csak szégyenfoltok városunk administratioján — megszűntetni képes lesz. Mi erre pedig egyedül B a y György, jelenlegi rendőrbiztost tartjuk alkalmasnak és hatá-tozottan De hisszük is, hogy a kis-kanizsai kapitányság Bay kezébe kerül s ott tovább érvényesítheti nyomozói talentumát, míg a puszta irodai teendők között szétfoszolhatnék azon nymbus, mely Őt ez idó szerint mint nyomozó rendőrt, méltán köríti. Legüdvösebb volna azonban, ha — amint irányadó köreink óhajtják — a kis-kanizsai alkapitány is az itteni kapitányi hivatalba osztatnék be; s akkor a tuiajdonképeni kereskedő minden bizonynyal inkább üzletét, mint a 700 frtos mellékkeresetet választaná. Igy azután Farkas is, aki az irodai teendőkben éppen oly nélkülözhetetlen volt eddig, mint Bay a nyomozás terén; megmaradhat jelenlegi minőségében. Mi abban! a jó meggyőződésben vagyunk; hogy az efféle hírek csak] mende-mondák s a szabadelvű köri méltányossága és igazságossága ellen irányított koholmányok. Reményünk szerint a választás után is oly véleményt táplálva foghatunk tollat, mint aminővel jelenleg letesszük. Ennyit a candidatio híreivel szemben ! sorai, mik a csigányokboz vannak, ío-léave. „a vén viiág mozog, fején kering: Fenn mézet isznak, és — mi szédülünk.., dj huzd azért a népek hymnnsát; Egy látnók irtat „less még ünnepünk." es nagy leend mert hossssk böjtjei, — Szebb hajnalán a menny ftig fényleni." * ") Tankölteményei és gyermekversei kiválóan padagogia szempontból nagy figyelmet érdemelnek. Különösen tan- Jegyzőkönyv a soproni kereskedelmi s iparkamarának 1883-ik évi november hó 22-én tartott rendea közös üléséről. (Folyt, ós vége.) VII. Á soproni iparos oktatást terjesztő egylet az l888/»-diki tanévre ia ugyanazon segélj összeget, azaz 400 frtot kéri, melyet a letelt tanévre kapott, ezt nagy költségeivel indokolván. 261. A kért sejgély négyszáz forint, fal az 188*/t-ik tanévre megadatik, de jövőre való minden következtetés nélkül. Egyúttal pedig tekintette), arra, hogy a soproni ipariskola évről-évre lálo-gaiottabb, agy hogy a paralelosstályok voltak állitzndők; valamint tekintettel arra, hogy ezen iskola, daczára nagy.fejlődésének, kormány segélyt most is csak annyit kap, mint letesü lés ének kezdeüe ges állapotában — a magas földmívelés-i par- és kereskedelemügyi minisztérium megkéretni határoztatott, hogy számára a fejlődésével arányban álló nagyobb ál lamsególyt nyújtani, illetőleg kiesskö zölni kegyeskedjék. ] VIII. Olvastatott a szombathelyi „Haladás" czimü iparos képző egyletnek jelen tése aa l883/a-dikévi működéséről, nek folytán 262. annak az I883/a diki tanévre is az eddig adni szokott segély 50 írttal megszavaztatott rx. Elnök urnák jelentése szerint a szeptember 27-iki ölésben 214. az. s. hozott határozat tárgynélkülivé vált, miután a közönség által használói szokott posta- és távírda hivatali nyomtatványok papírja minőségileg jónak\'találtatott. 263. Tudomásul szolgál. X. Előterjesztetik elnök urnák a po-saony-soproni vasútvonal kiépítésére vonatkozó következő indítványa; ,A vágvölgyi vasútnak aa 1872. évi XXIX. tör vény csikkel bekövetkezett engedélyezése óta a soproni kereskedelmi és\'iparkamara ezen vznalnák léte-aüiósét és működését folytonosan a legnagyobb figyelőmmel és legélénkebb érdeklődéssel kiaórte." „Hisz as engedélyokmány 24. §. a kiépítendő szakaszok köat a Soprontól-Sirczig. SírcaiŐl-Pozeonyig és a Sir estél Kismartonon * át Nagy höfiány ig terjedő szakaszok $** foglaltaknak-, melyek ugy Sopron és Pozsonymegyek szűkebb forgalmára, mint főleg as éjszaknak irányuló összeköttetéseinkóe nésve kiszámít-hatlan fontossággal bírnak." „Ennélfogva a kamara soha sem késett, mindazon külömböző változatokban, melyeken ezen vasúti tervezet az évek folyamában átment, intő a sürgető szót emelni, a nélkül, hogy ebbeli igyek-vesöt látható siker követte volna.* irodalmunkra nésve nyereség s bármely középiskolai olvasókönyv — e tekintetben rendesen sovány — tartalma ga zd agitható Velők. * Hátra volna még - a kötet „V e-g y el* caimU róssóről BsÓlenit Ennék méltatásánál ismétlésbe kel lene esni, mert itt is határosottan a lyrai hangok érintik, legkellemesebben a mG-érzéket. Itt azután már erősebben és határozottabban lép fol a költőnek szerelme a szabad terméssel iránt is. Míg p. szerelmi dalaiban mindig benső motívumok inspiráljak, s a külvilág ugy szólván ihletetlen hagyja: itt már előtérbe lép a külvilágon szemlélődő lélek. E mellett bizonyít a „Patak partja költeménye; mely e sorokkal záródik : „Körülnézek; . . . mint a lepke Száll alá, fel gondolalom, S egyszer csak azt veszem észre, . Hogy caendea^n imádkozom." Majd a,Temetőben" csin költemény 2 utolsó verszaka ia. „Letet\'ék már a koporsót, Most vetik rá as utolsót, Aztán kiki hasa indul; Temetőre alkony borul." „Közel, távol méla csend ül Vele minden elszenderül: Fájdalom, bu, gondvilágom; Jó lehot as örök álom>* A fenn érintett költeményekben jelentkező szemlélődés ie bizonyítja, hogy már utón van költőnk az elégia felé. Még csak a magasabb költői nyugalom vao hátra. Eszel nem akarom azt mondani, hogy ő most már erre törekedjék. Sőt, ha azt akarja, hogy igazán jó elégia- költeményeinek legnagyobb része oly költővé legyen, csak forrjon tovább I műgonddal kidolgozott, hogy as ilyköl Majd ha szivét ás érzelmek hullámai töményekben nagyon is szegény ESsaf ~&4g mélyre ásták, csendesülnek — már a meder mélységénél fogva feia. S amik majdan akkor törnek fel és szűrődnek át szívtengerén, azok valódi elégiái gyöngyök lehetnek:.. . Ceak daloljon tovább, amikor ihletve lesz, s oly hangon, aminő szivéből felsaakad. S kiforrva azon iránynak, melyre határozott hivatása van, — oly müveket teremthet, hogy jelen kötetét is csak ugy emlitendi majdan a kritika, mint derengő eget, melyen a költő fényesebb jövőjéről csillagok beszéltek. SZÁLAT SÁNDOR „Most már a vágvölgyi vasút az osztrák-magyar állam-vaspályatájsaság tulajdonába ment át, mely a trencséu\' zsolnai szakaszt eddig már ki is építette és a közforgalomnak átadta,*. „E szerint az engedélyezett vasút-tervezetnek teljes valósitásöra még csak a fenuemlitett három szakasznak kiépítése kívántatik.* „És e kiépítés most már nem csupán a közvetlenül érintett vidékeknek fekszik érdekében, hanem a vágvölgyi vasút jelenlegi tulajdonosának érdekében is." . í . - „Mert ezen vasút működési képességének teljes kifejtésére muihatlanul szükséges annak déli irányban való kiépítése, illetőleg Pozsony tőt Sopronig való tovább vezetése." „Ezen, mint fentebb említtetett, helyi okokból is felette kívánatos Összeköttetéssel, uj nemzetközi átviteli vonal, as oderberg- zsolna-pozsony-Bopron-zá-kány-fhunai . vonal-\' ¦ létesíttetnék, mely csekélyebb .távolságokat matat, minta létező vasn-i összeköttetések bármelyike a Közép-, illetőleg Adriai tenger és keleti Kémetorsság között, valamint nyugati űaliczia és Lengyelország felé. Ezen ut közlekedési ut, csak igen rövid Bzakaas kivitelével, kizárólag magyar területen vonulna át és miután — mint a dolog természetében fékezik, azon a szállítás olcsóbb lenne, a fiumei ifcötő, mint a ten* geri éa belföldi forgalom közvetítője tevékenységének emelésére lényegesen hatna. De es a Dráva ée Száva vidékeiből, valamint a Bosniából éjszaknak irányuló forgalomra is számithatna." „E szerint jövedelmezősége is s ásóban forgó vonalnak, — melynek épí- tése a Pozsonynál felállítandó dunai hidat kivéve, a középarányt túlhaladó költséget nem okozna ét más technikai nehézségekbe nem ütközne, — a bizton várhaié helyi és átmeneti forgalommal teljesen biatosítva volna." „Indi tv anyósom tehát, miszerint a U kamara azon megkereséssel forduljon aa osztrák-magyar állam-vaspálya társu-lathoz, hogy az, mint a vágvölgyi vasútnak mostani tulajdonosa, a possony-sircs-¦oproni ős sirsz-nagyhöflányi, törvénye* sen megállapított szakaszoknak kiépítését mielőbb foganatba vétetni szíveskedjék, egyszersmind ezen megkeresés tá mogatására a nagymt m, kir. földmiveléti ipar- éa kereskedelmi ministerium pártolását kérve. 264 Egyhangúlag elfogadtatván, as osztrák-magyar állam-vaspálya társulat a fentebbi értelemben megkerestetni és ezen megkeresés közlése mellett a nagym. m. kir. föidmiveies-, ipar- éa kereskedelmi ministeriumhoz kérvény intéztetni határoztatott a végett hogy hathatós befolyását ezen ügyben érvényesíteni kegyeskedjék. XI. A vármegye poétája. . Hogy mely.k vármegyéről van •só, aat el nem árulom: de leírásából adoma különös ismertető jeleket. Először ia a szomszéd vármegyének természeti szépségeit, (regényes hegyián-ezolatát csak innen lehet teljes gyönyörűségében él vásni. As urak a tyúkszemet nemcsak a lábakon, hanem a kezükön ie viselik\'; mert szenvedélyes tarokkiatik, s oly hévvel Ütik ki a kártyát, hogy jobb kasuk három ujján tyúkszem nő, As egész vármegye szélsőbaloldali; már es ott a levegőben van. Egy hét ab u maga Albrecht főherczeg is Kossuth Lajost éltetnél a brúdert innék Csanády bácsival, — ha Csánády bácsi elfogadná. És ennek a szél bő bal oldali vármegyének van egy kormánypárti láma, mely gazdagabb akár melyik vidéki lapnál. Aki szerkeszti, maga is szélsőbalt — disznótorokon, keresztelőkön és lakodalmakon. (Pardon 1 a kronológiai sorrend hibás!) A lapban kormánypárti. De akármit ir, mindig a vármegye atájaíse sze rintirja meg; szélsőbalt atylusban — kormánypártiságra lyukadva ki. Szidják és prenumerálnuk rá. A szélsőbaloldali lapokat nem szidják, de nemis prenume-rálnak rajok. *** Es a szerkesztő kétségkívül a leg okosabb ember a vármegyében. Megy egy ülés volt A székváros megyeházára gyülekeztek az urak, hogy lendítsenek valamit a vármegye dolgán. Feláll a megye nagynevű grófja, s hosi-szabh beesődben Ő is lendit egyet. a. beszéd természetesen bent volt az újságban, s természetesen meg is volt dicsérve, de szörnyen. A gróf prenoms-ráns is, meg kormánypárti ia, —de csak Budapesten. Nosza kap a szerkesztő egy dörge delmas levelet val-bonnan a mezőségről, az Isten háta mögül, egy csöpp faluból. Aki írta, ss a vármegye és a lap hivatalos poétája volt. Annyi verset ir, hogy már egészen kifogyott a — d*<sznÓból. Mert minden verse egy disznó kíséreté-tébén állított be a redskezióbs. A avar kesstő a verset kiadta, a disznót meg bevette. Nem volt oly rosz vers, melyet a derék sertés fel ne czípelt volna a lap Parnasszusára. Tavasz, nyár, Ősz, tél, minden évben megéuekeltettek általa. Ha meghalt egy jé csimborája (kinek ne bálna meg!), jött a cxiklni: „Elhunyt barátom rava- Elnök indítványa következő tartalommal : f ,ö Nagyméltósága a vallás- és közoktatásügyi minister ur mult 1882. évi augusztus 16-án, 23439. ss, a. az iparos tanulók iskoláinak szervezésére rendeie tet bocsájlott ki es azt f. évi augusztus 3-án, 26130. ss. a. kelt körrendeletével as ország valamennyi törvényhatóság közigazgatási bizottságaihoz megköl-dötte." „Ezen körrendeletben Ő Nagyméltósága hangsúlyozza, miszerint elhatározta, hogy minden oly községben, hol 30 iparoslanuló találtatik, alsó fokú ipariskola állíttassák." „Amennyire örvendetes O Negy-méltőságáuak ezen határozata, oly kevéssé érthetjük, mikéit véli aat valósithatónak.* „Ez érdemben ugyanis a rendelet csak azt mondja: „as ipariskolák állítása és fentartásí költségeiknek viselése első sorban as illető polgári községek kőteb Bóge: hozzá kell, hogy járuljanak a költ ségek viseléséhez az iparos tanulót tartó mesterek vagy as iparos társulatok és ezeken fölül az iparkamarák." , Miután Magyarországon külön iparkamarák nincsenek, a fentebbi mi nisteri nyilatkozvány csakis a törvénye-Bea fennálló kereskedelmi és iparkamarákra vonatkoshatík.* „Azonban ezen kamarák, különösen a mi kamaránk, csakis az iparos ok tatás cséijaira költségvetésében előirányzott és a magas minisztérium által engedélyezett összeg felett rendelkezik, mely legnagyobbrészt a létező és már évek éta segélyt élvező tanintézetek által kimerít-telik," „Ha már most a kamarai kerületnek minden városa, mezővárosa és nagyobb községe, hol 30 iparos tanuló és több találtatik, támaszkodva a ministerium által a kamarák irányában megállapított kötelezésre — a kamarához segélyért folyamodik : akkor as kénytelen len a folyamo-iók nagy részét elutasítani, mivel költségvetésének ilyszerü terhelése előrelátható sem volt, mert a magas vallás- és közoktatásügyi minisztérium esen fŐfontosaágu ügyben a kamarák tudta, értesítése és hozsájárufási nélkül határozott és róluk az idézett körrendeletében csak mint fizetésre köteles tényezőkről emlékszik." „A folyamodók oluiasítára pedig előre láthatólag rosz vért fog szülni, mivel az iparosok nagy részének sem a kamara pénzerejéről, sem a költségvetésnek Összeállításáról tudomása nincs és az elutasításban csak szűkkeblű ellenszegülést látna a míntsteri rendelet ellen.*\' „Ennek kell, hogy eleje vétessék, miért is a nagym. m. kir. fÖIdmiveléa-, ípsr- és kereskedelemügyi ministerium kérendő volna, a nagym. vallás- és közoktatásügyi minis tóriumnál fanlidézett, a létesŐ viszonyoknál fogva amúgy is végre nem hajtható rendeletének visszavonására hatni és kieszközölni, hogy a kamarának a kerületében felállítandó ipariskolák jegyzékét megküldje, hogy jövőben a szükséges segélyösszegeket már a költségvetés összeállításánál számba vehesse. talán" „koporsóján", „sírján", sőt mikor a gyászos nap évfordulója elkövetkezett a vers is. „Most egy éve", vagy „L. ha* Illa évfordulóján". . Hátha még a megye nagy férfik i hunynának el! Lenne ott vers-vizösön De szerencsére e nagy férfiak "részint nincsenek, részint poétánk kora előtt siettek meghalni, részint lesznek. Egy izével a poéta neki rugaszko dott a szerkesztőnek, hogy mer olyat rosz beszédet kiadni I Skandalum, talp-nyalás, mert hegyibe még magi* dicséri. A levél prózában volt írva (enyhítő körülményi), disznó se volt melléje ess tolva "(csak benne díszelgett néhány;)\'\' de mekkorának és hány darabnak -kellett volna annak a disznónsk lenni, melyért a szerkesztő ezt kiadta volna! Telik-malik egy pár nap, egy napon a mérges poéta a gróftól, akiről minden czioseróságot letagadott, a következő levelet kapta: Tisstelt barátom! Köszönöm s szives megemlékezést. Majd ha én is a füzfatenyésztésre adom magamat, igénybe fogom venni az aa szíves tanácsait. Tisztelettel gr. X. A poéta kezében [eltörött a tsjtéfc-pipa, olyat ssorított rajta. Földhöz i a vágta a bagós cserepeket, ilyet neki I Füsfate-nyésstée I Világos osélzás ás Ö költői működésére. Fogat és berobog a szerkesztő hös. — Te hol az én levelem, melyet a grófról írtam neked? — Tán aat hiszed, az ablak közé tettem? — Nem, hanem olküfded agrófnak. — Csak nem gondolod, hogy megvesztem ? - Hát akkor mit jelent ez a levél. Meg vagyok sértve, kicsúfolva. Olvasd! 265. Esen indítvány helyeseitétik • ós elfygadtatik. Azonban azon kérdésnek eldöntése, hogy mennyire lehetnek a kamarák képesek as iparos oktatást pénzbeli segélylyei előmozdítani — a kamara véleménye szerint leginkább attól függ, hogy esetleg mennyire le*z nekik megengedve a kamarai illeték kivetési kulcsnál: fe He b bem elese. A midőn tehát a fentebbi indítvány értelmében a nagyin élt. m. kír. föidmiveies-, ipar- és kereskedelemügyi minisztériumhoz felterjesztést határol elrendeli, hogy abban as lletékkivetési kulcsnak \'mennyim engedett felemelése iránt szinte kérdés tétessék, A napirend letárgyslvs lévén, még következő, a napirend kiadása után árkoséit ügyek terjesztetnek elő: 266. Dr. Karpátt Károly tanár ür mint rendező bizottsági tag, a kamarát arról értesítvén, hogy Ulber Mátyás tanár ur működésének 35. évfordulóját f. évt decsember 8-án fogja megüíni, mire a kamara tagjait a rendező bizottság\'ne- " vében meghívja. Az emiitett ünnepélyben való réaz-vet a kamarai tagok szabad akaratára bízatott. 267. Unger Dávid, szombathelyi. kereskedő panaszolja, hogy a külföldről búzával vaté m gtöltóa és viaazaez^Hi\'.ás végeit neki küldött 300 darab zsák, ámbár azok jegyesek és használlak voltak, vámilleték alá vonattak. Fellebbezése ezen eljárás ellen s legmagasabb forumtói, a m. kir. pénzügyminisztériumtól ii elvettetett azon indokolássá], hogy a zsákok jegyesek voltak ugyan, ge ujak." Kéri ezen ügyében magát pártoltatni és as illetéktelenül fizetett vám visszatérítő sét kiesskösölni. ~ Minthogy a panasszal előterjesztett iratokkal kétségtelenül bizonyítva van, hogy a zsákok csakugyan azon megrendeléssel érkeztek hozzá, hogy ezok basával megtöltve, s rendelőnek visszaküldés- — Abszolúte nem értem a dolgot. Szívesen megmatatnám a grófról Virt leveledet, mert látom, nem bizol bennem, de alighanem elégettem, mint veszedelmes jószágot. A poéta dalt srozcsaí elrohan. A város pisűsán szamba jön vele a gróf No, itt emberhalál lesz: A gróf már messziről kezét nyújtja. — Ah, kedves Z., jÓ, hogy találkozunk. Személyesen ia ¦ megköszöniira a könyvecskéjét. Igen érdekes kis füzet, gazdáknaknélkülözhetetlen. Z. gyilkos szándékait feledrp,ámultán néz a grófra. — Miozodakön\'^vecakémelfT\'*\',\'*1*\'--: — Hát ezt el szól a gróf, s elővesz a zsebéből egy oktáv alakú füzeikét 1 As okszerű füzfatenyészté* kézikönyve* Z J-tŐI „Lássa, most is nálam vao."\' — Aák, oák, hm, hám, hüm! hüledezett kőitőbarátunk, — mélyen tisztelt méltóságos uram, hisz es nem én vagyok, es Z. D.f aki Bujban lakik, én pedig Z. J., aki Csajban lakom. — Ah, pardon! akkor még Z. D.-mk adósa vagyok egy levéllel. — Amelyet én kaptam meg helyette f nevetett teljes szivéből kőitőbarátunk és költői egyénisége egész tisztán, mocsoktalanul jelent meg Önmaga előtt. — Igen, igen! mosolygott a gróf nem sejtve, hogy mily iszonya vihari fujt el e peresben, — Ajánlom magam! rivalgott költőnk, s szaladt a kocsmába, kocsijához. Taktusban lépegetett, s skandálta a versei, melyet a gróf legközelebbi név-asületéa, vagy halálanapjára („Ne adja isten hisz oly kiváló hazafi és szónok*) irni fog. Mire falujába ért már együtt volt — 40 rím. HÜSZÖNHABMADIK ÉVJOLYAM. ZALÁI KÖZLÖNY FEBEÜAE 10-én 1884. senek; éa minthogy ezen zsákok, uj voltakat feltételezve ia, a mit panaszló h tározottan tagadásba vesz, csak gftngjül tekinthetők és ekként vámilleték alá nem eshetnetnek: a kamara a panaszt cnoál íb iokább a magas minísteriumhoz párto lolag fel terjesztetni határozta, mivel az iratokbét kiderült, hogy a vámílteték vámmázaánként 12 írttal helytelenu lett kivetve, holott n zsákokra eső vám ahhoz képest, hogy vásson- vagy ja te szövetből valók-e, csak 2 frt és 6 frt Egyszersmind s kamara esen ügy nek elvi oldalát véve bírálat alá, ason meggyőződésének kellett kifejezést adnia hogy ason gyakorlat mellett, ha aj zsá kok mán akkor is vám vételik, ha nem mint árucsikk, hanem valamely áruval való megtöltés és visszaküldés végett, tehát tisztán gőngynek küldetnek, — ke-_ reskedelmünk érdeke nély csorbát szen vedne, mert a külföldi vevőt tőlünk el riasztja. Kéretni határostatott tehát i magas ministeriam arra is, hogy ilyen uj zsákok is — megkívántató ellen Őrsééi szabályok alkalmasáaa mellett— vám-menteseknek nyilváníttassanak, illetőleg a mennyiben kívántatnék, arra nézve a törvényes intézkedés megtétessék. Esse) az ülés befejeztetett. MÜXXEE PAULIN, elnök. SCHINDLEfi FEBENCZ, titkár. csurog az ereikben. Mióta összetudják számítani őseiket, hat sásztós ur volt közöttük. A czimerUkben egy koronás nőalak van egész derekáig ruhátlanul. A pajzán családi legenda azt fecsegi, bogy valamelyik királnyé sokszor mutatta meg magát ugy is valamelyik Karsynsk. Kitudja igas-e? De én bizony elhiszem mert demokrata vagyok De hit micsoda demokrataság még asenyim a két Karsyóhoz képesti Nem csuda. A fiuk már kiskorukban műdén oktatást nyertek egy nagy tudományú nyugalmazott tanártól, a kit boldogult édes apjuk kihozott falura. Asu-tán is mohón estek neki a mindenféle modern könyveknek, olvasták Rousseaut, Schoppenhauert s magukba szítták aso-kst a bolond liberális tanokat, melyek annyi bajt okoztak már a világnak. Atynk halála után csínos vagyont örököltek, mely potiorokká tette őket bbaa as alföldi: vármegyében a hol a családi kastély,van. De a nagyobbik fitt Iába alatt égett as a jó fekete föld*. Annyira belekóstolt a demokraosiába, hogy elvágyott an<>ak az igazi hazájába, Amerikába, eladta a mije volt s ott telepedett meg valahol, New-Yorkban. — Hogyan? kiáltá István isga tottan — s az ilyen családokra tekin tet van ott? — Hogy az ördögbe ne, — felelte Péter önfeledten. Ezek a dinaszta famíliák 1 A magyarországi testvér felugrott székéről s gúnyosan monda: — Alásszolgája demokráosia! No ugyan szép demokraták vagytok, hahaha S azontúl „amerikai gróf"nafc csu folta kedves bátyját A kapitányi hivatal » következő hivatalos kimutatást küldte be bossánk: „A nagy-kanissai városi kapitányt hivatalnál 1883. évben előfordult kibá gások menny i a égéről, a vádlottaknak számáról és büntetések nemeiről, agy szintén egyéb munkálatok elintézéséről kimutatás. Végzésileg elzárásban 575, péns-bilntetéaben a létesitendó javító intése* tek és az országos erdei alap javára 285, összesen 860 egyén maraszt altatott el és pedig a hatóságok éa közcsend elleni kihágásért 75, a közbiztonság elleni kihágásért 316, a közegészség éa testi épség elleni kihágásért 39, a közrend és kötet.emérem elleni kihágásért 155, a tulajdon elleni kihágásért 44, ss 1840. IK. (mesei rendőri) törvény intézkedése elleni kihágásért 21, a 879. XXXI. (er-dŐrendörségi törvény elleni kihágásért) 115, as 18T6. XI1L (cselédrendtartási) törvény ellent kihágásért 95 és igy összesen, mint fecnt: 860. A fennti rendőri és erdei kihágások után befolyt bírság, mely a m. kir. adóhivatalba beszállittatott 189 frt 90 kr. Ezenkívül helyhatósági rendszabályok elleni kihágásért pénzbírságban elmarasztalt egyénektől trgyssinte tános-vigatmak és egyéb mutatványok engedélyezése után befolyt és a városi ssa gényalap javára a városi pénstárba bár czák mellett befizettetett 832 irt 39 kr. Erdei kártérítésért befolyt 22 irt 43 kr, a város területén fatértések után a város befáeitaai alapja javára, a városi pénstárba ellennyugták mellett 66 frt 81 kr fizettetett be. Más; hatóságoktól as\'iktató könyv •sejint beérkesett megkeresés 5203,"eaek-^ből etintéstetett 5151; idegen hatóságoktól ide, innen illetősége helyére to-lonczoltstott 84 egyén; cseléd bejegyeztetett 2540, iparos segéd bejegyeztetett 1092, kéjnö bejegyeztetett 857 ápolás alatt lévő törvénytelen gyermek beje* gy estetett 53, tartóskod isi engedély kiszolgáltatott utasé iparossegédek éVegyéb idegenek részére 868, ideiglenes heíyVél-^N, küli Cselédek részére kíssolgáltatott tar tózkodási engedély 1257, kórházba felvétetett különféle betegségekben 203, bojakÓrbau 127, házalásí engedély látta mostatott 183, igasoláai jegy kiállíttatott helybeli illetőségű egyének részére 225, cselédköny v kiállíttatott 48. A vásári bisottság által átíratott ló, szarvasmarha és sertés 17941 drb. melyek után átírási díj csim alatt a városi pénstárba beasállittatott538frt23kr. Végre megjegyeztetik, hogy a közbiztonsági állapotoknak a gyakran előfoéduJó rablások, »rablógyilkos8ágük és betöréses lopások által történt nagymérv. boni m*glasuláss dacsára, melyek nem-cssk hazánk több városaiban és egyes vidékein, hanem a szomszédos Ausztria \' birodalomban is napirenden vannak, *— •\'árosunk területén ily bűntények eíő nem fordultak. SZ AKÓNYI, főkapitány. CSARNOK. A nagy demokraták. — Műszóik KáimántóL — Az ősmagyar Karsy családnak csak két férfi ivadéka él még. Igasí kék vér A másik Kersy, István ar, nem ment el Amerikába, hanem Amerikát akarta idehozni. Egészen a demokracsiá-nak élt, de csak otthon *a kastélyában. Ssép mulatság asl Röpiratokat irt, szabadelvű könyveket fordított, csikkesett a hasai lapokban, levelezett a külföldi híres demokratákkal, egy szóval nagy demokrata hírébe keveredett csak-amar, A vidéki ellessék valóságos bálvány ává emelte a különben is kristály tissta jellemű Kersy Istvánt. Ami annyit jelent, thogy mindenféle pártköltségre neki kellé tkirukkolni a legnagyobb össseggel Igas aztán, hogy minden fontosabb dolog nál kikérték a tanácsát (as semmi, bogy csak ritkán fogadták meg) no de egyszer fáklyásiaaét is kapott, nem emlékszem már micsoda alkalomból, gondolom mikor a zsidóemanesipáczió keresztül ment. Azt talán mondanom se kell, hogy a fáklyás zenéről visszamaradt kontókat is ő fizette. No de volt neki miből. Otthon ülő embernek nem szalad a vagyona sem, S van annak, uraim, valami haszna, ha az ember olyan demokrata, hogy nem szereti a kwályokat t i. azokat a királyokat a kik a legnagyobb csivillisstát szedik be a méltóságos arisztokrata uraktól, arra a nagy hadakozásra a dámákkal és áss tokkal. j Kersy litván őrökké az & penészes könyvei! forgatta. KI nem mozdíthatta azok mellől senki. Pedig a demokratáknak uagy a keJetűk. Sokat csalogatták, hol követnek, hol alispánnak, de nem volt hajlandó rá. Jobb domokratának lenni otthon a legyek és pókok között! Hosszú évek után, mikor már István nagytekintélyű ellenzéki kapaoaitáa lett, hasavetódőtt Amerikából a - másik Karsy, as ídisebbik. Nagy ünnep volt ez a háznál. Mint fiatal emberek váltak et\'s\'most ngy talál kosnak, mint férfiak; már deres hajszálak is vannak a fejükön hát még a fejűkben mennyi tapasztalati Volt miről bessélni napokig I István az ottani viszonyokat kérdezte, Péter az ittenieket: azután következett a végtelen eszmecsere az egyenlőségről és ennek malmára hajtó instilucsiókrol. Olyan azepen, olyan hévvel tudtak erről beszelni mind a ketten, hogy fellángolt az arcsuk s csillogtak a szemeik. As atyafiságos diskurzushoz csak egy hét múlva jutottak el. Hát te különben hogy vagy? Némtörtéotvalamiaz uton? k gyermeket és as asszonyt egészségben hagyta e otthon ? Ej, ugyan mért nem hoztad el óket is. JÓI nézel ki öreg. Szép tőled, bogy eljöttél. Remélem itt ma-radar most vagy egy fél esztendeig. — Nagyon megunnám itt magamat — rázta a fejét Karsy Péter. -- Annyira szereted A mari kát ? — Nem ugy, mint Magyarországot, csakhogy nem nekem való légkör es mar, mintha fojtogatna a levegőtök, szinte köhögök tőle, édes öcsém. Tudod más levegő as igazi demokracziáé, egészen más. Hej, ba csak egy évig szíhat nád I — Astáa vannak ott csimboráid? — Miféle csim bórák ? — Hát amolyan jó pajtások. Nem épen, — hanem olyan emberem van egy pár, a kikkel már grog-got ittam együtt Hm. És milyen társadalmi állást foglalsz te ott el.? — Mondhatom neked kedves Öcsém, büszkeségemre szolgái, ugy tekintenek ott engem, mintha akár az első hajón jÖ\'t családokból származnám. — Hogy minő családokból ? térdé István meghökkenve. Ejh. hát ásókból a családokból akik elsők jöttek be, mint betelepülők as nj világba. Elmúlt bis vagy öt esztendő, míg a bátyja úrra elgondolta magát s átjött tenderen *gy kis visitre. Éppen érdekes időben jött:/á megyei restauratiók kezdődtek. / Ne hát mutatok neked valamit gondolta magában István —- nézd meg hát micsoda vagyok én itthon. S ez a kevélykedő dicsekvés a bátyja előtt rácaábitotta megígérni az ellenzéknek, bogy ezúttal ő is részt _vess személyesen a választásoknál. Es pedig nagy dolog volt I Személyes megjelenésétől sok függött Hisz Ő volt a környék Deák Ferencze. A melyik .liss-tára* ő azt mondja, bogy ez ajó —annak a tisztának bizonyos a diadala. As ellenpárt maga is tudta est s csupán abban bízott, hogy hátha mégis kösbe jön valami és nem jönel.Es a „spu-ríuss" volt a legvégső reménységül;. Jön vagy nem jön ? Es volt a lenni vagy nem lenni kérdése a tisztújítás reggelén. Izgatott tömegek várták az országút porfelhőjéből kibontakozó hintákat a megyeháza előtt Még fogadások is történtek erre arra. Bori Mátyás uram, a hetyke ellenzéki kortes paraszt, ki nagy szájáról volt ismeretes, mindenkinek öt ítcze bort ajánlott egy messely ellen, hogy okvetlen megjön Karsy. Fogadott is vagy husz emberrel. Hát egyezer csak a tömérdek érkező szekér mögül csakugyan kibonts a Karsy István hintója. . (Vége követkesik.) Hírek. — A nagy kanizsai izr. nőegylet folyó évi február 23 án „jelmez tánez-kossorocskát" rendezvén, a rendesé bizottság tisztelettel felhívja a meghívókra igényt tartókat, a mennyiben netán meghívókat nem vettek, eziránt a nagy-kanizsai izr. nőegylet titkáránál — Székely Tivadar urnái jeJentkesnisziveskedjeáek. Nagy-Kanizsán, 1884. február 9. A ren-deső-bisottság. — Városi közgyűlés tarLatik f-hÓ 17 én, mely tekintve a most folyó választási mozgalmakat, mindenesetra ér dekea lesz. — A nagy-kanizsai nós (családos) férfiak által rendezendő tánczvigalom rész vényesei a L hó 2-án tartott értekezleten elhatározták, hogy f. hé 18-án táncsvi-galmat rendesnek as „Arany szarvas* dísztermében. A vigalom 9 órakor kes* dődik. — Vendégeket (kik kösött kanizsai nós férfiak nem lehetnek ) csak a részvényesek hívhatnak ; de as általuk meghívott vagy meghivsndó vendégeket tartoznak ifj. Fesselhoffer József urnái f. hó 12-éig bejelenteni, ki névre szóló belépti jegyeket fog kiadni. A báli rendezőséggel netán közlendő kivánatok szintén ifj.Fesselhoffer Jóssef úrral közlendók. — A tűzoltói mulatság alkalmával Ciement Lipót ur is 10 frtot fizetett felül. Neve mult számunkból rélet lenül kimaradván, kötelességünknek tartottuk utólagosan nyilvánosságra hozni. — OrOSZ Udvari bál. A Szentpétervári téli palotában rendezett első bál, melyet jan. 9—én tartották, fényesen sikerült A cári pár élénken reszt vett a táncban. Az első polonaiseban együtt táncolt a cár és cároé; a másodikban III. Sándor cár lady Thornton-t aa angol követ nejét vezette, mig a cárné Sohweinitz tábornokkal a német nagykövettel táncolt. A harmadik polonsise-ben a cárnak Appert asszony a francia köret neje, a cárnénak pedig Schakír pasa a török nagykövet volt a párja össze sen három eser vendég volt jelen. — A Késség és Vidéke írja Útonállás. A pénteki heti vásárra Rohoncs ról jöttek beszéltek városserte. A rohoncs-készégi uton jöve, már meizsziről hang, ¦Ott eléjük emberi jajszó Többen előre sietve, egy embert pillantottak meg, ki keséivel egy fáhos volt akasztva* Azon oal leoldták s akkor vették észre, hogy a jajgató ember több sebből váraik, melyeket elbeszélése szerint Útonállók ejtettek rajta, kik útközben megtámadták, kirabolták, • hogy szabadon elmenekülhessenek; őt oda akasztották. — „Jöjjenek érte.* Közelebb egy jánosfai ember este-leié Sxemeréről (Sopronmegye) haza fele ballagott, mi dőn ismeretlen egyénekmégállitoUák és rá-jesstettek, hogy egy levelet, melyet átadnak nek;, vigye be a ccáfordi molnárhoz. A megszeppent ember készségesen eleget fett kivánságuknak s a levelet vit te a kivált helyre. A molnár a borítékot felbontván, elolvasta a levelet, melyben felszólitta«ik issonyu fenyegetések közt, hogy rögtön küldjön ki 400 forintot, különben stb. Azonban a molnár nem ijedt meg, hanem megtelté a puskáját hogyha pénz kell nekik, jöjjenek érte. De a rabló urak jobbnak láttak be nem menni a 400 forintért, ugy dieseleitek, hogy asóta birokét se hallották. — Aranyi Dezső, w Arady-társulattal városunkban időzött jeles komikus, ki jelenleg Pécset kaczagtatja, előfizetési felhívást bocsátóit ki a mint életből vett tapasztalataira, miket „Festett világ* csimen foglalt egybe. As előfizetési ár: 1 frt, mely legczélaserübben a Pécs" vagy a „Pécsi Figyelő8 lapok szerkesztőségébe küldhető — és pedig f. hÓ 20-áig. A mű márezius 25-én fog megjelenni, A köskedveltségü színmű-vész művét a legmelegebben ajánljuk 1 Uínden esetre igen sok tanulságosat és mulattatót várhatunk beiéin. — A kottorii fiatalság f. hó 6 án igen sikerült tánczvjgalmat rendezett a kottorii nagy vendéglő termében, mely tán soha nem látott oly díeses vigadó sereget; as egész vigalom alatt fesztelen jókedv s példás rend uralkodott s tartott világos reggelig, mikor az angyalok serege eloszlott; ide írom neveiket azoknak, kiket mámoros emlékezetem megőrzött magának a tündérvilágból; ott voltak: Rósaai Szelin(Kottoriból), Weias Szidiéa Mathild (Dr ás kövecsről), Csnry Ilka (Dombomról), UtasiSsidi(u, onnan). Farksa Mari és Tinika (Kottoribél, Ge-rics Mária (u. onnan), Somogyi Ilka (Kot* tori). Lesnyák Mari (Vidovecsröl), Pol-lák Regina (Hodosánból) stb. egy olyan szép virágkoszoru, hogy az essem még most sincs egészen a helyén, ugy megzavarták, egy dalt susog ssüotelen e._ kék nefelejcsről. Egy jelenvolt — Anyós es meny. Munkácsról családi drámáról érseaitik lapunkat Egy fiatal, alig 20 éves s még csak 6 h*tes asszonyka, Bodnár Jóssef grófi Írnoknak neje, tegnapelőtt reggel egy észrevétlen pillanatban férjének töltött pisztolya által szép és fiatal életének végett vetett A szegénynek ssivét túrta át a golyó s fél óra múlva halva volt Öngyilkosságának oka az, hogy öreg anyósa elkeserítette életét. — Visszaélés egy gazember nevével. Peredről írják nekünk : Savanya Józsii es most nálunk a jelszó. Ez az i név, mely Berecset, Schenket stb. hason hirnevü nagságokat feledtet A deák\' számtartó mult napokban egy levelet kapott „Savanyú Józsitól", melyben ei megjelenését jelenti be, ami aztán felizgatta as egész környéket. Már ast is ba-szélik, hogy as alsó-ssilii aktoknál kóborol a bitang. Szeretnék sokan a kitűzött jutalmat elnyerni, de nem lehet, mert — mint mondjak — fülig fegyverben jár. ¦— As okosabb rész azt hiszi, bogy gonosz tréfa az egész és valami éretlen kölyök vagy saját magára gyáva gaz visszaélt a oálánál nem nagyobb, de bátrabb gazember nevével, — Mezőgazdaságunk általános fejlődése as ujabb idóSen elhódítja a termelés és forgalom ama tényezőit is, melyek tekintetében eddig meglehetősen az Idegen befolyás gyámsága alatt állottunk. Ily örvendetes fejlődést mutat a mezőgazdaságilag főmntosságu vetőmagtermelés és magkereskedés íb, a mennyiben a hazánkban termelt gazdasági magvakból Btatístikai adatok sserint már meglehetős kivitelünk van ; holott még csak néhány évvel ezelőtt tetemej import utján adóztunk a külföld haladottabb államainak; tehát e részben is sikerült termelésűnket as idegen — semmi tekintetben sem előnyös — befolyástól függetleníteni. Mesö-gazdaságuok integráló része: a magtér* melés^és üzlet helyzetének ezen kétségtelenül kedvező változást mondhatják, egyenesen azoknak köszönhetjük,\' kik a kellő szakértelemmel és fáradhatlan törekvéssel szentelték tehetségüket és muo-kajakat a gasgaságilag oly végtelenül fontos magkereskedésnek; esek között első sorban kell elismernünk sms kiváló szolgálatokat, melyekkel as évek során át v&g-következetességgé] és szívós kitartással előre törekvő Maatbner Ödön bpeeti magkereskedő czég, gazdaságunk es iránya fejlődését elő mozdította. A fentebb érintett kedvesé alakulását eissonyaink-nak, főleg a gazdasági magvak fejlődő kivitelét, mely egyértelmű a termeié* jobb értékesítésével, tehát a gazdálkodás nagyobb hasznaival, jórászben ezen előnyösen ismert 8 a gazdavilág közbecsülé-sóben részesülő ceg lankadatlan farodo-zásainak köszönhetjük és részünkről mindazoknak, kik e czég működését és eljárását megismerni kívánják, melegen ajánljuk, hogy ann*k most megjelent gazdag tartalmú gazdasági-, konyhakerti- és vi rágmag főárjegyzékét — mely czég által (Budapest Koron a berezeg-utca 18 ss. ) bárkinek készséggel megküldetik — figyelmükben résseaitsék és a czég által a mezőgazdaságnak általánosan tett hasznos szolgalatokkal maguknak is biztosítani törekedjenek — A szombathelyi templom rablás. Mult ősz egyik éjjelén a szombathelyi dómot feltörték és elrabolták belőle aranyozott kelyheket, oltártakarókat, misemondó rahákat, és más egyházi szere-déoyeket, melyek jelentékeny értéket képviseltek* A rablás gyanúja néhány szombathelyi szegény zsidóra irányult, kiket a bűntett éjszakáján egy-egy zsákkal láttak a templom előtt elmenni. Elfogták Őket; csakhamar kiderült asoo-b*n, hogy az elfogottak rőss éért mentek ss erdőbe,s e csélból vitték magokkal zsákokat is. As elfogottakat zaba donboesátották sa megindított nyomozás már-már eredménytelennek látszott, midőn as Ebért bécsi bankáron ás családján rablógyilkos merénylet miatt Pongrácot elfogták. Es egyszerre eszébe jattatá a szombathelyieknek, hogy Pongrác kertészkedett Szombathelyen, de a templomrablás után egysserre eltűnt. Pongrác* kőszegi ssületesü, s polgárnak volt kertessé. As alaposnak tetsző gyanú támadt tolult, Pongsács körette el a gyalázatos büntettet — Olcsóbb less az utazás. Mint értesülve ragyánk, a déli vasúti társaság az utasási dijakat Soprontól Kanizsa felé a jövő nyáron lejebb fogja szállítani, mely intézkedését a közönség bizonyára elismeréssel fogja fogadni. — Az Ország világ hasábjain mióta Degré Alajos szerkeszti az irodalom legjelesebbjeitől olvashatunk közleményeket. Legutóbbi ssámában régen hallható írónk báró Podmanícsky Frigyestói közöl ssép novellát: „Egy csók nem világ" azimen. A széles körben tisztelt írót örömmel üdvözölik bizonyára ismerősei, hogy ojra megszóllalt a hosszú hallgatás után. Vsrgyasnó-Pets Vilma arosképa közlésével a tanügy barátait kötelezte le a szerkesztőség. Degré Alajos regénye. „Török vagy szakad*1 mindinkább kezdi a figyelmet lebilincselni: Kemenizky Kálmán. „A gyermek és a ssülői hsa* komoly irányú csikké a szülők Bsámárs sok tanúságot tartalmas. A kitűnő tartalmat emelik a szép kép- -pek, melyek a Wilokens és Waídl sség jó islését hirdetik. Bolygó „Faraangi levelei" a bálok bírálatával foglalkoznak. — Egy rettenetes betegségről Azon szeren esetlenek érdekében, kik nehéz kórban (Epílepaia) szenvednek és a kik eddigelé e szörnyű betegség orvoslását mindenféle szenei hasztalan próbálták, közöljük a következő levelezést, melyből látható, hogy a kitűnő sikereiről gyorsan ismeretessé vált dr. Liebaut-féle regeneráló gyógymód, epileptikus bajokban íb, rövid idő alatt nevezetes eredményeket képes felmutatni. Egyszersmind es alkalomból figyelmestotünkmíndenkít dr. Liebaut könyvecskéjébe, melyet a .Regeneráló gyódmódról" könnyen érthető msdorban irt, s a melyben a különféle idegbetegségekkel behatóan foglalkozik s 40 éves, sokoldalú tapasztalataira alapított tanácsokat s utasításokat ád, arra nézve, hogy természetes eljárással mikép lehetséges e súlyos betegségtől ÍSy megszabadulni. E könyvecske 30 kréVt kaphstók Lampel Róbert könyvkereskedésében Budapeeten Vácsi-utcsa 12. megszerezhető. Stern tanár ur levele, mv lyetdr. Liebauthosintezet\'- volt Brüsszelbe, Bécsben,, Mariahilfgürtel 31- f- évi június hó 4-én kelt s igy hangzik: .Az eu esetem következő : 70 éves és még meglehetős erőben vagyok, már 50 év óta aranyeres-bajokban szenvedek. Két évvel ezelőtt a nehés kór (Eqilepsia) támadott meg, mint est orvosaim conscatálták, s a mit ason körülmény is bizonyítani látszott, hogy a rohamok bizonyos időkőzben váltották föl egymást Jóllehet as orvosok külön búsé asereket rendeltek, mint orom-kalit brom-nátront stb. stb., azok nekem semmit se használtak, örültem tehát, midőn önnek könyvecskéjét olvasva, most becses tanácsát kérhetem." Augusztus 9-ón már est írja Stern tanár ur: „Kívánsága szerint, hogy* 4 hát múlva tudósítsam önt minüétemről, van sserenoiém a kővetkezőkről értesíteni: es dó alatt nem voltak többé epileptikus rohamaim |s egészségem általában kielégítő.- - (Beküldetett) Mindazoknak, kik különösen ülőoletmódjok folytan Tértorlódásra, kólikára, székrekedésre itb. hajlandók, szükséges volna, hogy Brendt R-féle svájcsi labdacsok nélkül, melyekelőkelő orvositekinytélyek nyilat-kosataí sserint gyorsan s biztosan hatnak — soha ae legyenek. E hasznos házi gyógysser minden gyógyszertárban megszerezhető 70 krértegy dobossál. Valódiságuk mellett bizonyít a doboz czimlap- jján levő fehér kereszt vörös mezőben b Brandt R- gyógyszerész névaláírása. — Brutális csendőrök. A kis* oselli csendőrök a mult héten pénteken virradóra polgári kimenőt tartottak, meg -feledkezvén as őrjáratról és minden rec-lámáról. Egy kurta korcsmában dőzsöltek ós már jó lábon állhattak, a midőn két vasúti alkalmazott éjfél körül, mikor híratsioB kötelezettségüknek eleget HUSZONHÁRMA D i K ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY FEBRUÁR lOén 18^4. tettek, betértek as emiitett csapszékbe b j nem veszi el az euyveskezti Borcsát s ítMt*tJ*\'- pohár bor mellett csöndesen be- |igy .a selyemkendő volt a házassági szélgetfek. Nem sokára a belső szobábéi akadály, kitámolygott egy csendőr s meglátva a két vasútit, ráják mordalt: ,hál ti mit kfirestsk itt ?a S nem ís várva feleletet as egyiket agyba főbe ütötte verte a midőn s másik illedelmesen figyelmestette » csendőrt jogtalan eljárására, annak is neki ment. Erre már kitódult minden csendőr s bántalmazták a két békés polgárt. a zajra bejött a városi éji Őr s a csendőröket nyugalomra intette, de a csendőrök annafe. is nekimentek s csak alig tudott kezeik közül menekülni. A koros éji őr a veréstől elgyengülve, haza ment, lefeküdt; de a részeg csendőrök betörtek szobájába, kihozták az ágyból s félholtra verték. E vérlázító tettről Kia-Csell elöljárósága hivatalosan jelentést tett. — Valóban a legmélyebb szomorú — Gyilkos szerelem. Dobsinán egy csendőr beleszeretett as ottani korcs maros leányába. A múlt héten meglátó \'gatta kedvesét, ki feltűnően hidegen fogadta. A csendőr kijelentette a lánynak hogy agyonlövi magát, ha Őt nem szereti. A leány tréfálva mondta neki; csak \'rajta! A csendőr erre egyik ismerőse ál tal otthonról elhozatta forgópisztolyát a mellbe lőtte magát. Vértől elborítva rogyott össze, a gÓlyÓ mellkasába fúródott, de a csendőr még nem halt meg. — A romándf bika históriája. A romándískat egy reggel az a meglepetés érte, hogy a közság bikája megugrott a a közeli erdőbe ütötte föl tanyáját. Miután pedig a községben nem aaadt bátor ember, aki a bikát hazahajtani Vasúti menetrend. Érkw ik. Reggel. Indul. ! IÓ.F. Ó P. B. ÜJhelT |P. V 4 8 ¦ Pragerhoi P. r. 4 48 \' Buda P.t. 4! 18 BircE P.t. 5 10 Fiume Ot.t 5 27 | Buda Gt.t 6 _ Pragorhof \\Gj.t 5!46 B lljholj V. t. 6 15 i Boda V. t. 7J15 Délben. Sopron V.t. 13 161 [ Brida P.t. 2 _ Pragerhof ]P. v. 1 16 Pragerhof Ip. t. [ Sopron 1V. t 245 Barca V. t. 1 41 2 55 Boda P.t. 1 MJ Barcs 7. t. S _ ÉjjeL Bad. V. t. •isi y Pragerhof Gf ti 10 50 B. üjhelj P.t. 10S»| Fiam. 11 5 Bad, Qy.t 10 SS Bada P.t. 11 5 ?ragerhof P. t. 11 19 [| B. Ujb.lT P. t. 12 Barcs P.t. 11 3 II ságot érezzük, a midőn a csendőrségi merte volna, a bölcs tanács statáriális intézményt, mely a nemzetnek annyi pén zébe került, néhány alávaló tagja igy kompromittálja. De bisstük. hogy maga a csendórparancsnokság fog a legnagyobb szigorral eljárni — Selyemkerjdó. mint házassági akadály. Ilyen ¦ ősim aligha fordul elő a káoonjogban a mégis megtörtént. Borcsa leányáé meg a jövendőbeli hitvestársa F.-Nyárádról Miskolcira mentek a tüz hely alapításhoz szükséges dolgokat és házibatort vásárolni. Mégis néztek mindent annak rendje-módja szerint L. Sí kereskedésében. Megalkudtak a tulipántos ládát, mennyezetes ágyat s midőn a báebelivel tisztában voltak, a láda fiába való apróságot, selymet, kartont mentek nézni a S. L, üzletébe. Nézték a sok szép selyem viganóra való árukat, a rózsák kai kivarott selyemkendőket, de 6 Borcsa leányasszony mindent drágának találtáé sehogysom tudott megegyezni as árakra nézve. Hosszú alkudozás után, épen odahagyni készültek a kereskedést, midőn az üzlet tulajdonosa észreveszi, hogy egy, selysmkendö az alkudozás közben eltévedt. Vallatás es kutatás után a selyem-kendő a Borcsa leányasszony csizmássá ri\'.ból került elő, aki szemlesütve Vallotta meg, hogy nászajándékul vette el Palija számára. De Pali nem volt egy nézeten menyasszonyával, s kijelentette, hogy-tjy körülmények között nem akar sem nászajándékot, sem menyasszonyt s legott elcsapta magától Borcsát. Hasztalan volt L. S. rábeszélése, ki a régi jó viszonyt akarta helyreállttá, i a felek között, a vőlegény kijelentette, bogy ó bizony uton elhatározta, hogy hajtóvadászatot rendeznek a bika ellen s lepuffantják.\' Hat lesi-puskást küldtek ki a veszélyes expediczióra, akik aztán a bikát meg is leitek, agyon is sörétezték. Nagy diadallal vitték haza a kihűlt bika tetemét a község házához, hol busát a község lakói közt arányosan felossiották. Hanem minden Öröm közt van üröm is, est tapasztalták a jó romándiak ia, midőn a bika busát megfőzték s minden font_ hot között egy fél font serétet találtak. Es még csak megjárná, ha a szomszéd falubeliek nem kapták volna fel ezt a tragikus históriát és nem kínoznák a szegény romándiákat bikájuk szomorú históriájával. — A kártya áldozata. A kártyajátéknak lett áldozata Sopronban egy fiatal ember. Deatsch J. mészároslegény apjától nagyobb pénzösszeget kapott, hogy azon ökröket vásároljon : a fiatal ember azonban a rábízott pénzt elkér- ázta, a aztán mult hó 31 ikén délutáni 4 érakor a „Hattyúhoz" czimzett vendégfogadóban öngyilkossági kísérletet követett el. Egy revolverrel meglőtte magát; a golyó oldalába forédott a oly veszélyes sérülést okozott, hogy életben maradásához nincs remény. — öngyilkossági kísérlet Egy Pajthi nevezetű fiatal ember Szombathely eo f; hó 5 én virradóra öngyilkossági szándékból egy hírhedt házban meglőtte magát revolveréből. Sserelmea volt egy Örömleány ba a ez vitte a kétségbeesett lépésre. a lövés nem volt halálos s fíaUl ember felgyógyulásához remény van. Lapvezér és kiadó: BZALAY SANDOB. Felelős szerkesztő : VASS ALMOS. Laptulajuonos: WAJDiT-S JÓZSEF. 8078 Doesember 17-en 1883, 2016 I—1 I. Árverési hirdetmény. A nagy-kanizsai kír. törvényszék telekkönyvi osztálya részéről közhírré tétetik, hogy Svelecs Jakab molnári takós végrehajtaténak Horváth Isrván és neje Bedének Borbálls végrehajtást szenvedő1 molnári lakások elleni 486 frt, 84 kr. tőke 19 frt. 40 kr. végrehajtás kérelmi jelen- , legíós még felmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyében a fent nevezett kir. trvazék területéhes tartozó molnárii 38. sz. tkkben I. 1—6 sorsz. alatt foglalt % Horváth látván talajdonát képező és tartozékaival együtt 1503 írtra becsült- továbbá ugyanazon tkkvben -f-. 1. sor 56 ¦Kisst, alatt foglalt, ugyanannak tulajdonát ~" írtra becsült egyideüleg megállapított árverési feltételek a hivatalos órák alatt a n.-kanizsai kir. trvssék tkkvi osztályánál s a Molnári kösség elöljáróságánál mégtekiotketők. As elrendelt árverés a fentirt tkkvben feljegyzendő. Az árverési hirdetmény s tkvi hatóságnál kifüggesztés, ugy Molnári a a szomszédos községekben körözés ás kifüggesztés, a a „Z. Közlöny* hírlapban egy Ízben beiktatás által közzététetik. A n.-kaniaai kir. trvszék mint tkkvi hatóság 1883.-ík évi Deczember hó 21 ik napján. 7018. tk. 1883. Árverési hirdetmény. A nagy kanizsai kir, trvssék tlkkvi osztilys részéről kőzhirré tétetik, hegy Grergelics István zalavári lakos végrehaj • taténak Szabó Bogár József végrehajtást szenvedő szsbari lakos elleni 100 frt tőke a jár. iránti végrehajtási Ügyében nevezettnek s elsőieg 4579/1883. végrehajt*" zálogjogot nyert Vesater Imrének Orosz József, Szabó József, es Szabó János részére a vzabart 537 az. tjkvben A f Saabé Bogár József tulajdonát képesté 383. hrss, 26 frt — 463 hass. 38 frt 50 kr. 472. hsa . 48 frt 60 kr, 644. hass. 82 írt, 748 hzss. 16 űrt. 834 hzss 11 frt 50 kr. 899. has* 81 frt. 999. hzss. II frt. 1088. hass. 57 frt, 1145. hass. 259 frt 1152. hzss. 17 frt, 1157. hzss. 22 frt 50 kr. 1207. hzss. 15 frt 50 kr. 1215. hss*. 20 frt 50 kr. 1221. hisz. 17 frt 50 kr. 1235- hzzs, 16 árt. 1564. hzss. 158 frt, 1681. bzav. 12 frtra becsült ingatlanok Vs része parcsellánként külön-külön 1884 évi február hó 20-ik napján délelőtt 11 árakor 8zabarban a községbiré házánál képező s 188 frtra becsült ingatlan 1884 évi márczius hó 26-ik napján délelőtt 10, érakor a Molnári községbiré házánál, "^J*^^^^ áverésen e,.»datni QyŐrffí János felperesi ügyvéd vagy he- lyettese közben jöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ára fentebb kitett becaár. Árverezni kívánók tartoznak abecár 10°/0-át készpénzben vsgy óvadékképes papírban a kiküldött keséhes letenni. Vevő köteles a vételárt három egyenlő részletben, még pedig az elsőt az árverés jogerőre emelkedésétől számítandó 15 nap alatt, a másodikat ugyanattól 30 nap alatt, a harmadikat ugyanattól 45 nap alatt minden egyes részlet után az árverés napjától számítandó 6% kamatokkal együtt aa árverési feltételekben meg-határozott helyen és módosatok szerint lefizetni. Esen hirdetmény k i bocsa t ás áv al fog, mely alkalommal az árverezni kívánók tartoznak a fenti becsértéknek 10 százalékát készpénzben vagy ővadákké pes pspirbsn a kiküldött keséhez letenni. Az árverési teliételek a hivatalos Órák alatt a nagy-kanizsai kir. trvazék tkvi osztályánál a Ssabar község elŐijáró nágánál megtekinthetők. A nagy-kanizsai kir. trvazék, szint tlkvi hatóság, 1883. évi november hó 2-ík napján. Tamásy ak. elnök. Himfy sk. jegyző. 2017 1 — 1 T854. tkr Érk. 1883. deesembar 5-én- , 2006 1—1 Árverési hirdetmény. A nagy-kanizsai kir. trvazék tlkkvi osztálya részéről kőzhirré tétetik, hogy Zalamegye Összesített árvaiára képviseletében Dr. Arvay István tb. t. ügyész végrehajtaténak Balogh Antal végrehaj táat szenvedő kis-récsei lakos elleni 200 frt töke 1878 évi május hó 18. napjától járd 7% kamatok és ezeknek 7*/a késedelmi kamatai 24 frt 95 kr. per, 6 frt 95 kr. végrehajtás kérelmi, 9 frt 50 kr. jelenlegi s még felmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyében afentnevaséit kír. trvazék területéhez tartozó nagy-récsei 318. ss. tjkvben a f 3455 -3461. hzss. váltságköteles szőlőnek Baloph AnL tulajdonát képező 373 frtra becsült hasonfele Nagy Récéén a községbiré házánál 1884. évi április hó 8. napján délelőtt 10 érakor a kis-récsei 66. «, tjkvben A f 36/b. hzsz. belsőségnek • házülésmek ugyan Balogh Antal tulajdonán! felvett 80 irtokra becsüli hasoaíele 1884. evi április 8. napján délután 2 órakor a kis récsei községbiré hasánál Dr. Arvay István felperesi ügyvéd v. helyettese közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a fennebb kitett becaár. Árverezni kívánók tartoznak a becaár 10*/,-át készpénzben vagy Óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. VevŐ köteles a vételárt 3 egyenlő részletben, mée pedig as elsőt ss árverés jogerőre emelkedésétől számítandó 15 p alatt, a másodikat ugyanattól 30 nap alatt, a harmadikat ugyaoattól 60 nsp alatt minden egyes részlet után as árverés napjától számítandó 6°/0 kanu- -tokkal együtt as árverési faltételekben meghatározott.helyen és módozatok szerint lefisetoi. A nagy-kanizsai kir. tör vesék, mint tlkkvi hatóság 1883. évi deczember 14. "P|g7 gyógyszer acra bizonyult oly nagy hatásának köhOgoí, rekets&g, elnyálkásodás íi hurut ellen mint a kitünS a gyógyer»l 6PITZWEÖER1C B alivénybői ké«a!í ét biztos valamint gyors hatása miatt nagyra- becsult ojitieoricli-ciBaOiaáí W (Bonbons.) Shnidt Viktor és fiaitól Bfeaben. Valódi miuStégben csak a gTÓgytárakb.ri 1061 (—11 HIRDETÉSEK. Statisztika: A betegségek, melyekben a malátagyártmányok, Hoff János rendszere használtattak, a következők: köhögés, lagzi szervek csúz , tüdövészkór, altestbajok, hámerrhoid, elerőtlenedés hagyináz, vérszegénység, emésztési nehézségek. Használt gyártmányok: malátakivonaíi egészségi sör, maláta-chocolade. conczentrált maláta kivonat, mell-malata ezukarfcsk. Valamennyi Hoff János rendszere szerint. A hoí a megbetegedett élet már eltűnéssel fenyeget ott is gyskrzn találunk gyógyítást a valódi Hoff János féle maláta-gyógytápsze.-ekben, maláta-kivonati-egésrségi sörben, koncentrált maláts-kivonat, malátacsokoládé és mell-mslátaczakorkákban. Innen az üzlet tartós fennállása (35 év), a magas kitüntetések (ssámszerint 59), a sok hálairat (körülbelül egy millió.) A maláta-gyártmányokban lévő gyógyfüvek már ezreket gyógyítottak mei>. A „Wiener Zeitung* ós a „Berliner Zeitung"-ban e hónapban olvassuk : A Hoff János-féle malátakivonat feltalálójának éa egyedüli gyárosának, Európa legtöbb fejedelmei udvari szállítójának, kir. bizottsági tanácsosba* arany koronás érdemkereszt tulajdonosa, magas porosz és német rendek lovagja atb. stb. Hoff JánOS nrnak Bécsben, Örsben, Brauners trasse 8. — Nőm l1/, év Óts mellbetegségbeo, sápkórban és gyomorbajokban szenvedett. Semmi sem akart használni. Végre aa ön malátakivonati — egészségi sör és maláta-csokoládéját használtam. Rögtön javulás állott be; a mell megtisztult a nyalkától és a vérnek egészséges pirossága visszatért. (Köszönet.) Balter, porosz k. rendőri hivatalnok Berlinben Wilsnackerstrasse 8, Bécsből. Férjem Krsusz J. riasz-vászongyáros tüdŐgümŐkorban szenvedett, sem ehetett Bem nem tudott nyugodtan aludni, vért hányt és felgyógyulás-iránt reményünket feladtuk. Végre a Hoff János féle maláta-kivonat használására elhatároztuk magattksjs, 30 paíscsk és néhány zacskó mellmeláta-czukorks. használata után csodálatos változás állott be, nem hányt többé vért, egészséges, jól eszik és bIssíÍ*^^^ Krausz Francztska, ház tulajdonos nő Bécsben, Ottakring, Flotzerste 64. \' 2Xt Pius pápa használta a Hoff János-jéle malátakivonatot, melyet Scipio Capeüo bibornok áltd megrendelt és a zihálásban könynyebülést talált- Az orosz császár megrendelteti azt Zarskoje-Selo várába gróf Schuwaloff főhadsegéde által. Árak: Msláta-kivonati egészségi sör, 1 pslaoak 60 kr, II palscsk6írt, 28 palaczk 15 frt, 58 palaczk 30 frt, V, kiló maláta-csokoládé I. 2 frt 40 kr., V, 1 frt 30 kr, V, kiló 70 kr. IL l/t hilé 1 frt 60 kr. »ít kilo 90 kr, */s kilo 50 kr. HL V, kilo 1 frt. V* kilo 60 kr. V, kiló 35 kr.Maláu ezokorkák 1 zacskó 60, 30 és 15 kr. Maláta kivooat 1 üvegcse frt US, kisebb 70 kr. Gyermek tápliszt 1 frt. Egy egész maláta fürdő 80 és 50 kr. Maláta-növényszappan 80, 60, 40 és 20 kr. — Nagyobb megrendeléseknél árkedvezmény. A csomagolás a legolcsóbban számíttatik. As elsÖ valód, nyálkaoldó Hoff János-féle mell maláta cankorkák kék papírban vannak. Vételnél csak Ilyenek kérend.k. A HOFF JANOS-fóle maláta kivonat feltalálója és gyárosához, a legtöbb európai fejedelmek udv. szállitójáhos, ea. kir. tanácsoa, a koronával dissitett arany érdem-kereszt tulajdonosa, a magas porosz és német rendjelek lovagja atb. HOFF JÁNOS Becs L GratoBraiwstrasse Kr. 8. ftyár: Menlof Braaserstrasse Sr. 2. Főraktár Nagy-Kanizsán Király Ferencz . B Megváltódhoz S tr a m és Klein RoseofeldA. füszerkereskedéseiben. Z.-Egerszeg: Keszthelyben: Wünsch Ferenc z-nél. TVT1 TI ca.ezxia.tt LL megszaloott árért József és czimzet gyógyszertárában, továbbá Fesaelhoter Hnbinszky Adolf Sopron: Müller P. Wuhovszky, 1182 4—6 7224. tkvl883. 2018 l—l Árverési hirdetmény. A nagy kanizsai kir.törvényszék te* lekkőnyvi osztálya résséről közhírré téte-**h\'.hogy Durgó Gábor szabarí lakos vég rebejtaténak Bogár József végrehajtaténak, Szabó Bogár József végrehajtást sssnvedőj Ssabari lakos elleni 140 frt 58 kr. töke a jároléksi iránti végrehajtási ügyében a Ssabari 107 ss. tjkvben A I 1—2 aorssámok alatt felvett Saabé Bogár József tulajdonát képeső 373 frtrs becsült ingatlanok 1884. évi február hó 25 ik napján delelőt lOórakor Szabarban a község biró házánál megtartandó nyilyános árverésen eladatni fognak, mivel az 1882. június 22 én tartott árverésen! vevő ífju Szabó Bogár József ss árverést feltételek ellepére a vételárból 44 írton kívül, mit sem fizetett, az árverés alkalmával árverezni kívánók tartoznak a fenti beosárnak 10 százslékát készpénzben vsgy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez bánatpénz fejében letenni, Al árverési {altételek a hivatalos órák alatt a nagy-kanizsai kir. trvszék tlkkvi osztályánál a Sssbar kösség elől* járóságánál megtéríthetők. Kir. trvszék, mint tkvi hatáság N.-Ksniasán 1883. november 9. Tamaay ak, elnök, Kiss sk. jegyső. legjobb asztali- és üdítő ital, kitűnő hatásúnak bizonyait köhögésnél, gégebajoknü, gyomor- és hólyaghu-rutnál. lattODi Henrik, it Budapest Wajdits Jőzsef kSnyvnyomdájából Nagy-Kanizsán. flAGY-ÍANKSA 1884. február 14-én. Eióflrrttvl ár egész érre ...... 8 fit. íi) érre ;..... 4 . netted érre......2 , egy stám 10 kr. HIRDETÉSEK i hasábos petitsorbsn 7, máaodtzo: S ¦ minden további sorért 5 kr. NYILTTÉRBEN toronként 10 krért Tétetnek tel Kincstári illeték minden egres Mrd.*-tétért 30 kr. fizetendő. Huszonharmadik éyiolyain. A lsp szenem! részét illető kfzjenié-nyek s szerkesztőhöz, anyagi részét illető közlemények pedig a kiadóhoz bementve úitézendűk: N A Q Y - EAK IZ S A Wlisslsskaz. Bérmentatlen levelek csak israen mtinkat&rsaktó! fogadtatnak «1. Kéziratok tlisza nem küldetnek ,Nagy-kanizsai Önk. tűzoltó-egylet*, a .zalamegyei általános tanitótestfllet", a „nagy-kanizsai kisdednerelfi egyesftlet\', a ,nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet* a .soproni keres kedelmí s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmányac, s több megyei és városi egyesület hivatalos ártesitóje. Uetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtök ön megjelenő vegyes tartalmú lap. A munkás-kérdés, Ikea nyugszik. Ha Saint Simon, Tonrier vagy Blanc szörnyű elvei A mnnkáskerdés, vagyis a szo- srélesebb k5rben ismeretesek volnának cialismus és internationalismns napon- bizonyira nem vennék oly félvállról, kint élesebb ellentétekben nyer ki- mjiőn , u k B0cialia forrongások-fejezést a tóke-olygarehia ellenében. r61j tantetéset!. és munkásgyfilések-A munkások, különösen a 87« rti tesznek emlitést. El kell ismerni, munkások sorsa általában nyomasztó hogy s B&beuf Lassaiie. vagy akár és tarthatatlan, mert bérök kevés, , Schultze-féle kifakadások, a mun-munkaadoik zsugoriak a megélhetés k4sok szánalmas Y^jkte mutt m. gyon ísj jogosultak, különösen ma, pedig sokszoros nehézségekkel jár. mivel a fölszaporodás miatt a lét-fentartás heves küzdésbe kerül; azonkívül az élelmi szerek is szerfölött megdrágultak a sok fogyasztás miatt. Fokozza a nyomort könnyelműségük, mert a szűken kimért munkabér miatt az élvezetekbe vakon rohannak s keresetük felét bizonyosan eldorbézolják. De eltekintve gyöogeségüktől, minden komolyan gondolkodó főnek be kell látni, hogy a munkásosztály nyomora fokozatosan ijesztőbb- látványt nyújt. A munkaadók milliomosokká lesznek, a kis iparosokat és munkásokat a jövedelmezőbb vállalatoknál legyűrjék a tőkével; a szabad verseny terén pedig a kisebbek velük szemben föl nem vergődhetnek, mert a befektetést nem birják meg. Csodálkozhatunk-e ezek ntán, ha a munkásosztály a legfanatikusabb elvek zászlaja alá szegődik és com-munista lesz ? megütközhetünk-e azon, h. látjuk, hogy nyiltan hangoztatják a társadalmi forradalomra való törekvést a socialismus alakjában? És végül nem kell-e már régen készen lennünk arra, hogy az internatíona- mert n/agunk is belátjuk, hogy a megfeszített munkával a bér csekélysége nem áll egyenes arányban. A Mark-féle mnnkásszövetkezet, mely az intemationalismos neve alatt dolgozik, éppen arra czéloz, hogy a szegény munkásosztálynak is josson valamivel több a nyereségből ugy, hogy csak is önállóan, függetlenül a tőke oíygarcbaktól vállaljanak mnnkát. Mindezen jogos törekvések előmozdítására, a nyiltan bevallott és titkosan takargatott munkáskérdés megoldására a társadalom egy követ sem mozdított meg, bízott az állam kataimában, mely sznronyerdójével bizonynyal ellene fog állani az áramlatnak, ha kenyértörésre kerül az ügy és veszedelmes alakot ölt. S mi lett a vége? az, hogy a mult hóban már 150,000 munkás döngette meg a franczia kamara kapuját s egetverő zsivajjal ezt a szót kiabálta: .kenyeret!" Magában Párizsban ennyi munkás van kenyér nélkül, mert keresetüket leszállították s a mi fő, az idegen országokból betolakodó munkások óriás tömege miatt lismns, barátságos"úton semmi siker- j-P010111 árért sem kapnak foglalkozást, hez sem jutván a munkások fölsegi-|Az éhes SÍ°mor pedig rossz tanács-lésében, aláaknázni törekszik a maii*í6 8 \'87 megfltközhetünk-e azon, társadalmat lassú, de biztos mnn-!"» n7\'ltan bevallják, hogy ők socialis tiyal ? i vagyis forradalmi uton akarnak or- xr w . i.,L u Uoslást szerezni? Nagy kevesen tudják, hogy ez, a socialismus, mely ma már teljesen A berlini és bécsi munkásza- a munkáskérdés erőszakos megoldá- rargások, melyek közelebbről is is- sira tör, mily phantastikus alapitóktól\' métlódtek, s ha csak kínálkozó al- származik és mily veszedelmes elve- kalom nyílik ezután is imprOvisalódnak abban áll, - hogy „az ember ember tndjon lenni minden körülmények között . . .1!* Külömbséget kell tehát tennünk az elszántság vagy vakmerőség él bátorság kőzött. Az életben e fogalmakat rendesen összezavarjak, — Pedig az előbbit az utóbbival sohasem lehet összecserélni. A vakmerőség, elszántság egy felkorbácsölt szenvedélynek őntjdaílan garázgálkodása; a bátorság egy hatalmas erkölcsi erő, öntudatosan cselekvő erkölcsi hatalom, melyet a józan ész elvei bizonyos határral öveznek. Ezek után kérdezzük, vájjon ki a bátrabb, az-e, aki egy a felvilágosodott kor, a törvény és igazság által helytelennek bélyegzett! dolognak saját meggyőződése ellenére csak azért lesz rabja, hogy egy ideig-óráig tartó szenvedélynek eleget tegyen, vagy az, ki elég erkölcsi erővel bir embernek lenni minden körülmények kőzött," ki elég hatalommal rendel, kezik meggyőződésének, melynek igaz- _ , , . . \' ságátél lelke mélyében át van hatva — Sokszor oly helyzetben va- ^ felalenielkedDÍ , gyünk hogy a párbajt elfogadatdoltodáson , nem ^nm gyávaság, Barnnly erős elhatározás, j ^ szerint, mely^ nek híre. mind az elnyomott munkásosztály nyomorának képét tárják föl és \'hangosan követelik, hogy a socialis kérdés megoldást nyerjen. Nehéz napok várnak tehát a társadalomra, ha meggondoljuk, hogy a strickeolá sok rohamosan gyarapodnak, s hogy a munkástüntetések csak az alkalomhoz és időhöz vannak kötve, ha a socialis törekvés -békés uton nem nyer elintézést Arra gondolni, hogy ez ügyet keresztény szempontbői oldjuk meg, ami külömben legüdvösebb lenne, a mai laza vallási elvek mellett, teljes absnrdum. Nálunk is szomorú ugyan a munkásosztály helyzete, de még nem oly nyomasztó, mint külföldön, a mint majd a jövő alkalommal elmondjuk. _ 8. A. A párbajról. IL n valakinek azzal szakítani, kénytelen legszilárdabb elve ellen cselekedni, mert a közvélemény nem veszi pártfogásába, ha elég bátor a párbajt józan elve szerint visszautasítani, sőt megveti és gunynyal illeti azt." Ez ellenvetésre igértüus a múltkor feleletet. Megadjuk azt a következőkben. Két kérdést vetünk fel. Vájjon csakugyan gyáva-e az, ki a párbajt visszautasítja? Es bátor-e az, ki azt elfogadja ? Mi a bátorság? A bátorság lélekerő, erkölcsi erő, érzék fölötti hatalom, vagyis erós magatartás azon veszélyekkel szemben, melyek jog- és kötelességérzetünket fenyegetik.Arany János szerint a bátorság lényege Vagy talán azt bátorságnak nevezzük, midőn valaki a felkorbácsolt szenvedélyének hatása alatt odadobja a keztyüt s a pisztoly előtt sápad, inog s csak azért állja meg helyét, hogy makacs büszkeségének, bátorságának csúfolt elszántságának ily nyomorait tanújelét adja. Ám ítéljünk elfogulatlanul az ily bátorságról, mint ítélt Eousseu. midőn igazi bátorsággal kimerte mondani azon korban is, melybén élt, e szavakat: ,.Becsületes emberhez nem illő dolog az uralkodó balvéleményhez és erkölcstelen szokásokhoz alkalmazkodni. Bátorsá-rról beszéltek ti ? Akkor tesztek\'bizonyságot bátorság-tokról, midőn az uralkodó előítéle- tekkel szembeszálltok és daczoltok. Az a férfin, kinek becsülete van, ki más körülmények között sohasem árult el gyávaságot, az a férfin irtózni fog embervérrel kezét bepiszkolni." A becsületesség fogalma magába zárja, bogy ki-ki meggyőződése, helyes elve szerint cselekedjék. Ne beszéljen máskép, mint a hogy tenni kész! Ha oly féltékények vagyunk becsületünkre, miért áldozzuk fel elvünket, meggyőződésünket legtöbb esetben öntudatlanul cselekvő, felületes gondolkodású egyének szeszélyeinek. Vagy megsértettünk valakit ? Becsületében gázoltunk valakinek. Elégtételt követelnek tőlünk? Ám itt mutassa meg ki-ki\' erkölcsi bátorságát. Itt legyen lovagias, legyen ereje leküzdenie büszkeségét, legyen bátorsága bocsánatot kérni. A ki ezt megteszi, a ki nyilt homlokkal be mer^vallani,- hogy tévedett: — azé gf erkölcsi diadal. De gyávái\'azok, kik egy barbár előítélet jgíjába hajtják magukat; rabszolgák a harag, boszu irigység rabszolgái, melyből kibontakozni nem képesek. Nincs igazi bátorságuk \' — a „bocsánat bátorsága." Gyávák azok, kik képtelenek eldobni maguktól azt az igazságszolgáltatást, lerázni nyakukról azt a bolond bírót, ki így ítél: „megszűnsz csaló, gaz ficzkó, áruló, becstelen lenni, sőt becsületes, lovagias és tiszteletreméltó leszesz, ha fegyveredet jól forgatod, ha leszúrod leszúrod ellenfeledet! 1" , Gyávák s nem hazafias polgárok azok, kik életöket csúf szenvedélyeikért koczkára teszik, azt az életet, mely nem övék, hanem az Istené, hazáé, feleségeiké és neveletlen gyermekeiké. TÁRCZ^. Nászajándék. \\^ (Sk. E.) Menyasszony vagy, szép mecjassiony, EsküvSre kénso, a. szerelem oltárán saa Nagy ünneped 1 észen. Hőn ¦seretÖ vőlegényed Tasst oda tígad, Szflz szerelmed szép gyöngyének Bir hatása végett Szép lelkednek legszebb álma Yalósttit meg mim*, Bejatss aszerelera orok Paradicsomába, Melynek rózsás küszöbét már Félig át is lépted, Csalogatnak, hívogattak Szép tündéri képek. Oh lépj be ez éden kertbe,* Itt arak tavasz vaa, Csalogányok éneke *eng A réasa lugasban. Titkos szellő sofTs-bagr& Homlokod bejárja, 8 édes ábrándokba ringat 4 gyönyörnek árja. Átölelve tan tzeretS Vőlegényed karja, Ki neked a mennyorazágot stég itt lenn akarja, E-i, züg keblén ringatgatj* Ébren alvó képed Szerelemről, boldogságról Mcnd titkot regeket. Titkos rege, tűnd ár rege, Mindnek az a vág* Ne menjünk mi, lelkem innen Sohse fel az égbe, Hisz az BrSk boldogságot, Hí lelknnKet várja, Megszerezi míg ide fenn Hó azerelmÜDk árja .... .... Szép frigyetek ünnepére Szent Crök emlékül Lehoztam volna a legszebb Csillagot az égrül. De act mondták énnekem ott: Nines as már as égen; Szived közepébe ragyog .Szerelem* képében. MAROSHALsíI GYULA. Ösztön-e vagy ész? Semmikép se számíthatunk rá, hogy eat a nagy kérdést most mindjárt eldöntse aa a néhány eset, melyeket egybegyűjtve nyújtunk olvasóinknak e közleményben; de az állatvilág s különösen a madarak, a piczi fejű teremtések s épenea utóbbiak elég gondolkodni valót adnak a fölött, vájjon cselekvésüket tisztán Ösztön vd* zeti-e s vájjon nem lessünk-* egyre haj* landóbbak valamivel többet látni abban, egy kevés fontolgatást, egy kevés, ha bármily csekélység!! ésst? Nem" is bocsi tkosonk amúgy is igán könnyen ellenvetésekre alkalmas fejtegetésekbe e tárgyról, mert magunk is egész világos (adatával bírunk annak, hogy állatvagy madár-paychologia vajmi sikamlós elvekre vésethetne; ugyanazért adjak az eseteket további sző nélkül,\' csak aat jegyezve meg, hogy azok mínSegyíke tényleg megtörtént s nem a képzelő erő ssÜJeménye egyik sem. Egy idősebb lelkészt meglátogatván jé barátja, a lelkész ottoaaávsl kí- nálta meg vendégét, Ő maga őszintén megvallván, hogy bármi #kávénónike\' hírt is vinne felöle a vendég, nagy kedvelője a sajátfőstü kávénak s elő is szedte az erre szükség ezókmókot s hozzálátott a nemes munkához. Az ablak mellett állt aa ozsouna-asztal s az ablakban élvezte a napsugarakat egy kanári tágas, kastélyszerü kalitkájában. Amint a gazda a kávéhoz ült, a kanári nyugtalankodni kezdő tt. ,Éi tem — monda lelkész — a muosi egy darabka ezukrot les. Most tanulni fog valamit, barátom.* Eszei jé kemény darabot választott kí, a süveg hegyéből valót, s beadta a madárnak a kalitkába, A madár egy ideig a csórévei, a karmaival ugyancsak hozzálátott a bonczoláshoz, de sikertelenül. Egyszerre a csőribe kapja az egészet, nagy ugrásokkal avises válu-nál terem s bemártja a ezukrot, aztán a kalitka fenekén egész nyugalommal elkölti aa adományt. „Ha a osakor nem igen kemény — folytatá a lelkész -ugy, hogy a kis madár szót birja szedni eszébe se jut, hogy megkeresztelje. Néha megjárta már ugy is, hogy a osakor beleesett a vízbe; ilyenkor különféle kísérleteket tess, hogy kihtjássssa onnan s jó ideig belebámul a válaba, szinte látni rajta, mennyire sajnálja hogy elesett kedvenca nyalánkságától. Szoktatás ról bsó se lehet, mert egyáltalán nem vettem magamnak ast a fáradságot, hogy tanítottam volna valamire, pedig fiókko-rátóí nálam van." Egy meiógatdaaágban a tyúkól akként volt a tehóoistáló fölött elhelyezve, hogy ebból volt a tyúkólhoz egy nyilas hagyva, a tyúkok akár ezen a nyíláson át, akár az udvar felöl a rendes bejáraton juthattak otthonjokhoa. Aa udvari oldalt használták közönségesen, mert létra vezetett fel, miután a tyúkok, mint tudva vsn, igen gyarlón s különösen igen bizonytalanul ssoktsk repülni. Csak a büszke kakas tett ki vételt, a meny\' nyiben majdnem mindig, ha agyán a tehénistálót nyitva találta, as itt levő nyíláson tért éji szállására. Itt pedig nem volt látra, mert a háziak a nyilast csak arra használták, hogy a padlásra itt-ott ellenőrzés kedveért felnézhessenek a osak ilyenkor alkalmasuk létrát. A kakas tehát, miután a padlás mégis magasan esett még neki is, rendesen a tehén hátára repült s innen tovább a nyilason át a padlásra. Ha a tehén, a kakas józan számításának megfelelően, állt, könnyen cselt is ért s egész diadallal kokorikolt egyet a tehén hátán a megint egyet padlás nyilasa szélén. De másként ment dolog, mikor a tehén feküdt; ilyenkor a bölcs kakas meg megnőtte a félre* vágott nyakával a távolságot s meg próbálkosott vele, hogy szégyenszemre visszajusson a földre, ha neki rugassko-dik a fel repülésnek. De kitalálta a módját ilyenkorra is, hogy csak asért se járjon as ad var felől a létrán.\', el kesdte csípni a tehenet a csőrével s nem hagyott neki békét mindaddig, míg a türelmes riska is mrgsokallotta s — felkelt, a kakas aatán könnyű sserrel jutott megint a gondjaira bisott tyaksereghes. Más alkalommal ugyanaz a szemlélő, akí ennek a kakasnak eljárását fi gyélle meg, tapasztalta, hogy a szomszédban két kakas hadilábon áll egymással, a gonosz tyokvílág olyanformát beszélt, --yyf" hogy féltékenység volt az oka a háborna-kodásnak. As volt a feltűnő, hogy az egyik a másikat mindig egy és ugyan-ason oldalról támadta s verte meg. Es a harosmód aa ostobaság gyanúját keltette fel a mindig legyősöttre nésve, míg ennek gazdája meg nem fejtette a szegénynek ssánalmas állapotát: ai egyik szemére vak volt. A másik hadviselő fél pedig igy zsákmányolta ki magára nézve előnyösen a kollega gyengéjét. „Ssüleínk házában ~- írja egy szemtanú —(tágas kerti lak volt, melyben kedvesé időjárás mellett as egész család állandóan szokott tnrtösfcodnf. Aa ebédet és vacsorát itt költöttük el, mialatt a kertbe nyiló ssárnyajték rendesen tárra voltak. Egy napon, midőn a család épen ebédnél fiit, egy fecskepár tett nálunk látogatást, hosszabb ideig röpködtek körül a teremben, mintegy fürkéssve a fiából kirakott tetősetet, majd megint eltűntek, meg visszatértek, végre kiválasztottak egy szögletet ¦ hozzáfogtak a fésseképitéshsz, amit mi gyermekek nagy őrömmel és ujjongással , szemléltünk. < Hangos beszéige[esünk ós vitatkozásunk legkevésbé sem zavarta a dolgos fecsfcé-kst a munkában, sőt oda se hederítettek annak sem, hogy egy a szögletben álló nagyobb gipszalak fölé olyan sátorformát emeltünk, nehogy bemooslcbltassék. D; a szegény állatkáknak nem volt szerencsé jök as építésben, mert a mit ma felraktak, holnapra lehullott. így mult el vagy tizennégy nap, de a fészeknek csak nem akart látszatja lenni. Egyszerre, ismét sbéd idején, ti-lenőt, huss fecske repült be, csevegve, HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY FEBRUÁR 14-én 1884. De a közTéhmény? Ez mind igaz, de a közvélemény!? Mi a közvélemény! Kik alkot jak azt a közvéleményt? S vájjon az-e a valódi közvélemény, mely ily alkalmakkor szereti telekiabálni világot s mily értéket tulajdonítsunk ez „úgynevezett" közvéleménynek megmondjuk egy másik számban. Vád a sajtó eílen. Hogy felfordult világ ez a mostani, annyi bizonyos. Hajdanából a társadalom szemetjét az erdők rengetegeiben, a " hírhedt haramiák társaságában kellett keresni, ott volt a helyük, oda kergette őket Össze az igazság büntetó kezétől való félelem, félt, rettegettt, irtózott tőlök mindenki. Üldözte őket az-igazságszolgáltatás keze s bogy családjak mégis ki nem fogyott, az onnét volt, mért egy-egy szökevény katona, kóborló pásztorember, vagy valamely égbekiáltó bünt elkövetó olykor csak akadt, a ki a becsületes emberek elól menekülve, közéjük száműzte magát s szaporította az elkárhozot-tat számát. Mai napság i tolvajok, rablók, gyilkosok már czivilizáltabbak, kényelmetlennek találják elódjeik lakhelyeit. Sárban, vízben, hóban, férge tegben künn tanyázni az Isten szabad ege alatt, rettegni az erdő csalitjának zörrenésétól, leselkedni zsákmány után, melyet a véletlen arra hoz ... oh ez a jelenkor elve temültjeinek, keserves, kényelmetlen unalmas mesterség. Nem is fiai el éket eltompult lel (..ismeretük az emberi társaságból; itt járnak közöttünk s hogy fel ne ismertessenek,a jámborság álarczával fedik el undorító ábrázatukat s behízelegve magukat, akkor törnek reánk, mikor legkevésbé sejtenék. Az utas manap nagyobb biztonságban haladhat az erdők sűrűjének Ösvényein, mint fényes nappal az utczán; egy világváros, egy Bécs, ezidó szerint méltán rettegettebb hely, mint akár a Bakony erdeje. Rablás, gyilkolás színhelye naponta. lármázva, futották be a tetőt, körülnézték a, fészek bolyéi, egyik a másik után távozott, aztán csőreikben épitfi anyagot hozva visszatértek s közös erővel láttak hozzá a fászeképitéshes. Ez megragadt, kési lett harmad-negyed napra a Öt apró fecske talált benne otthont Ugy kell lenni, hogy a boldogtalan fecskepár elpanaszolta baját a pajtásoknak. Miért jöttek volna ezek máskülönben ? Vsjjon astán a segítségül hívott fecskék tán idősebbek, tapasztaltabbak, ama pár pedig fiatalabb, tanulatlanabb volt-e — vájjon a fecskesereg más anya got haazoflt-e as építéshez mint az a pár, vagy a megszaporított munkaerő biztosította, segítette elő a munkát: mindezek oly kérdések, melyekre én megfelelni nem tudok. De az a feltevés minden esetre indokolt, hogy a fecskék ez esetben megfontolással jártak el.* Még érdekesebb, ugyancsak fecske-történet az, melyet egy másik szemtanú elbeszél. .Néhány év előtt észrevettem, hogy egy fecskepár kétemeletes házam egyik felső ablakát szemelte ki, hogy ott tanyát üssön. Házamat a bemocskol tatás tói megóvandó, egy rúddal a megkezdett fészket leütöttem. A fecskék a második ablakon fogtak a munkáhos, de mivel én nem voltam hajlandó Őket vendégekul megtűrni, rendkívüli serénységgel hol aa egyik, hol a máaik ablakot Telték ostrom alá a igy mind aa ötöt, a mennyi a második emeleten volt, én pedig az- építésben mindenütt megakadályoztam őket. Midőn a madárkák belátták, hogy muu-kájokkal cselt nem érnek, elvooultak végre, mint hittem, mindenkorra. De alaposan csalódtam. Rövid idő múlva mindaz öt ablakot megszállta egy |egész sereg, alkalmasint valamennyi fecskéje a városkának egy esoportban s oly erély-lyel fogtak a fésseképitéshes, hogy a rombolással nem győztem őket utolérni. Végre én láttam be, hogy legyőznek aa apró állatkák s ugy segítettem magamon, bogy az ablakok külső szárnyait fólnyi-tfittam, igy a párkányok szögleteit eltör-1 aszoltam. Családommal együtt kiültünk e ház élé, Tárva, mit találnak most ki a fecskék. Be is következett |a lekülönö-sebb történet, a melyre csakugyan nem S vájjon honnét és kikből kerülnek ki a jelenlegi társadalom ezen vad hiénái? Többé nem a nép leg-elhagyottabb, legalacsonyabb rétegéből, hanem a müveit osztályok salakjából. Isteni és emberi törvényt taposó, munkakerülő de annál nagyra vágyóbb proletárokból, kik a helyett, hogy tisztességes munkával igyekeznének állást, becsületet, vagyont szerezni, a könnyű meggazdagodás kárhozatos útjára lépnek & éhez való mesterségüket, mint akár az iskolás gyermek, rendszeresen tanulmányozzák. Tanulmányozzák ? .. > Igen! Rendszeresített irodalmuk, kizárólagos tankönyvek nincsenek ugyan, de utbaigazitó, büzditó, bátorító épületes olvasmányt találnak eleget. Hol? A napi sajtóban ! És épen ez az a vád, melyet már több oldalról hallottunk felhozni a sajtó ellen s mely azt fogja előbb utóbb eredményezni, amit a legújabb hírek Bécsből hoznak, hogy a sajtószabadság, melynek kivívásáért annyi küzdelem folyt, a fel-fttggesztésnek néz eléje. Egy cseppet sem csodálkozhatunk ezen. Hisz ha egy gyilkos kéz által elhelyezett dynamit töltény kelleténél korábban, vagy épen nem robban fel; ha egy rabló a kassza feltörésénél kndarezot vall; ha egy méregkeverőnek beletörik a kése hiányosan végzett munkába; ha vérengzés szinhelyérÓl nem tud elég gyorsan, elég ügyesen menekülni gyilkos, mindez oly pontos részletességgel, hegyéről tövére le lesz irva a másnap megjelenő lapokba, hogy mindaz, a ki hasonló tettek elkövetésére eléggé elvetemedett, épületes okulást fog meríteni, ik, hogy azon a zátonyon, melyen elődje hajótörést szenvedett, ö is meg ne fenékeljeu. Nem rettenti vissza a könnyű Lelkiismeretű embert a bűntől, mikor kinyom stva, az újságban olvassa, hogy milyen szépen, humánusan bánnak a tolvajjal, rablovai és a gyilkossal; minő hatást kelthet az ilyen emberben, egy olyan közlemény a minőt a legközelebbi napokban olvastunk, hogy „N. N. halálra van ítélve, de szigorúan, elbocsátás terhe alatt meg van tiltva a börtőnőrnek, miszerint tudtára ne merje adni a halálos ítéletet" stb. Akár van igy, akár nincs, de nézetünk szerint még ha igy volna, sem helyeselhető\' az efféle intézkedésnek nyilvánosságra hozása. Ha elfogadjuk azt az igazságot hogy a bűn elkövetése tudatlanságból származik, akkor áll a másik igazság is, hogy a bűnös — érzelmi és értelmi tekintetben — gyermekkorát éli még. Pedig a régiek azt| mondták : a gyermek előtt vigyázni kell minden szóra, mert nem tanácsos neki mindent meghallania. A szabadsajtó vádolva van. Méltó, hogy gondolkozzunk e tárgy felett, míg nem késő 1 N. F. voltam elkészülve. A fecskék, sUrün sorakozva, tanácskozni látszottak, igy csevegtek köröskörül nagy lármával. Egyszerre nagy zsibsjba törtek ki, néhány perczig összecsoportosulva röpködtek felénk, majd fejünk fölött el, de oly közül, hogy többször kellett kezeinkkel o|. talmáznuuk magunkat előlük a elfödnünk árosunkat. Aztán mintegy vesóoy-szóra elsurrantak s nem keresték fel többé házamat.* De valóban csodálkozást kelthet egy kánári leleményessége, melyről tulajdonosa ezeket beszéli. ,Az én kis madaram nemének leg szelídebb, legvidámabb és legkedvesebb példányaihoz tart ősik. Egy napon egy szőlőfurtöt kapott tőlem, de szemek nélkül, csak a csutakját. A fürt meglehetős nagyságú volt s készakarva dugtam azt egészen be a kalit drótnyílásán át. A kis áltat mindjárt neki látott a elkezdte csipkedni, de a legalsó rudacskán himbálod v a, mert ugy tapasztaltam, hogy a kalitka feoekére való ,leereszkedés* iránt határosott ellenszenvvel viseltetik, tudtommal sohasem szállott le a fenékre, még s ezukrot is. a mely pedig kedvencz eledele, hs egyszer le talált esni, ott hagyja, nem nyul hossá többé. Miuián a szőlőfürt tépegetését a leirt helyzetben tán nagyon unalmasnak és fáradságosnak találta, azon iparkodott, bogy a fürtöt magához felemelje, de mikor sok bajjal as egyik végét már felhozta a rudaca-kára, a legcsekélyebb Vintésro [mindjárt visszaesett az égess. Itt meg kell említenem, hogy a kalitkába már régebben egy fonalat tettem, a melylyel a kanári mindig pompásan elmulatta magát* Ma a kis madár a legfelső radon leyŐ fonalat lehozta, a szőlőcsutak köny-nyebb végét iihányszori sikertelen erőlködés után szerencsésen felemelte as alsó rúdra i e fonalat csőrébe fogva, el kezdett a halitkában ugrándozni, a rudakról az oldalfalakra és vissza, így ötször hatszor, amíg szerencsésen kivitte, hogy a fonal, a rudacska és a szóló csutak köré tekerődött a igy a kettőt egymással össsekötötte. Nagyon gyarló volt ugyan a munka, de annyira mégis sí Került, hogy a fürt nem eshetett le egészen a kaKtfca fenekére, a madárka pedig, legalább a A farsang és a házasság. Ámbár az év más részeiben ís szoktak mai napság házasodni, mégis a far sang a házasfrigykötéseknek legssokot tsbb idénye. De mi most az egyezer nem azon házasságokról írunk, melyekkel a férfiak egy boldog otthont alapítanak magoknak, milyennek minden házasságnak kellene lennie, hanem azon házaséletről fogónk írni, a milyen {ma legtöbb esetben fordul «-1ő az ifjabb nemzedéknél, vagy helyesebben mondva, az uj házasoknál. Tollúnkat ez egyszer, a tapasztalat nyomán, nem as optimumue vezeti; síért ha a mai legtöbb házas életnek sötét képét adjak itt, ne értessünk félre, míntbs as különösen városunk viszonyaira vonatkoznék, Általánosan beszélünk. Hány férfi zajos előélet után hasas-ságra lépve, veti meg alapját a boldogság és egészség lakóhelye helyett a szenvedély és betegség helyének! Beosőleg kimerültek és restek, hogy egy családnak erőt és szilárdságot adhatnának, ók, kiknek nincs erkölcsi értékök, hogy nyújtsanak, kölcsönözzenek ilyet család-jóknak? Kötelesség és erő a legegyenesebb elentátben állasuk; a törzs leomlik, özvegy és árvák maradnak a kőnyörte-terhes életben s harmad és negyed-ízig megbőszülje magát az apa álnoksága, nőt s a család leányai a legsötétebb szenvedés várja. Ily nyomorult életmódú-k rémképet szállnak a tisztességes nőkre és a hajadonokra; mindendenki eladónak tartja éket; olyanok, kik előtt nagy városok- ban alig mehet el tisztességes nŐ aj at-ezáa, a nélkül, hogy sértő pillantásokat és megjegyzéseket ne tennének rá. Ily férfiak, kik nappal a tis.tessó-gea nÖket az utczán pillantásaikkal és megjegyzéseikkel sértegetik, éjjé) pedig elvetemedett helyeken minden szégyen\' érzetet lábbal tipró nőkkel dorbézolnak, ily férfiak lépnek kósöb házasságra, dón minden erőből kifogyva, testükben hordják a magukba stift betegségek esi ráját. Valaki egy ízben egy társaságban római császárok zaarnokaágáról beszélve monda, hogy Caligula egy csapással kívánta as alávaló és elromlott népnek fejét levágoi, óhsjtván, bárcsak annak agy feje volna. Mas valaki pedig ugyanazon társaságban a mai fiatalság életmódjáról beszélve, monda: Én ia kívánnám a nőnem elronióit egy csapással megsemmisíteni 1 Ezzel nagy szolgálatot tennék az emberiségnek. Igy kezdenek már a mai fiatalság életmódjáról társajogni. És csakugyan annyira jutottak a dolgok társadalmi életünkben, hogy alig Jöhet mást várni, mint esőn időt, mely minden fogalmat felforgat, mely a legele-csonyabbat felaainre emeli, mely Istent képzelet tárgyává, az egyént Istenné, a törvényt csak látszattá, a látszatot törvénnyé, mely a lényegest mellékdologgá, ezt fŐtényezővé tegye s a nő igsz értéké bélés magas jelentőségéből csak megközelítőleg bírja e valódi gondolatot. S hogy akarják megmagyarásni napjaink szembetűnő arányban növekvő nötlenaé-g*l- — Mint akarnak a ténynyel ve-gesm, hogy a nősülni képes férfiak egy ötödrésze ellentmond a házasságnak s nem határozza el magát .törvényes frigy-kötésre. Engedjük meg, hogy mindig oltak egyes férfiak, kik elvből, vsgy betegeskedésök miatt nem nősültek és a kiket a nyelv a népkifejesés találólag nevez agglegényeknek, vagy öreg ifjaknak. Ezen sgglegények, mint a kor ssinhásá-nak statntáielenyesznek. Azoknak saáma, akik anyjukért, vagy testvéreikért áldoz-sák fel magokat, vagy más alaj.oa indokbél nem házasodnak, igen .csekély ritkaság az, hogy egy nemes ferfi-lélek, a szeretettasivet, melyet elnyerni a körülmények tiltanak, vagy azt a halál elrs-gadá, a sírig gyászolja a az azzal való egyesülést egy boldogabb életben remélje. Es ntébbiraa nőnemnél sokkal hamarább találunk példát. A nőtlenek, lükről mi itt szólunk, a vagyonos, úgynevezett művelt osztályból valók, gyakran tanult emberek hivatalnokok, jó állapotban levő kereskedők, A lehetőség daczára, bogy egy családot eltartsanak, elvből nem nősül nek. Halljak .hogy a nőtlenül maradáa okául némelyek aa élelmi szükségek drá felét, kényelmesen lecsíp kedhetle Ha azalatt, migs t a müvet a madárka létrehozta, ravasz, okos kis szemét s rendki vül élénk, virgonca fbrgolődását megfigyelte as ember, önkénytelenül felmerült a kérdés: Képes volt-e a kis állat mái-kép n fürtöt megkötni, mint helyes következtetés, terveigetés és megfontolás utján ?* (PÉCS.) Spinoza Abbsn a társaságban, amely a nagy gondolkodókból képződött, feltü ik egy rendkivül szerény, hallgatag férfiú, akinek egész arczárói ama legfönsegesebb szelídség sugárzik le, a melylyel az élet tövises utján nehéz keresztjét hordozta vállain. Mert kevés halandónak jutott ki ugy as üldöztetésből, mint o nagy szellemnek, akit ma ugy említ már a történet mint egy szentet, akinek élete maga volt a legtisztább, fönségesebb költészet. Maga volt aa igazság. Mert ő benne .volt ann, i férfias bátorság, hogy .meggyőződését a halállal szemben V^kimondá, és nem tagadta meg. 0 a filozófiát nem aa igazságért ssereite, mint Descartes elődje tevé: de már az emberiség javáért. Nagyon természetes tehát, bogy egész életében küzdenie kellett a sötét tudatlansággal, aa emberek elfogultával, mert es a sorsa mindazoknak akik as emberiség nívóért ssját kényelmüket,boldogságukataaámba sem veszik. Az ilyen emberek sorsa fölött a boldogság géniusza sem az, ami a mienk szokott lenni. A mienk mosolygó rózsa arcsu gyermek, virággal kezében a melyet utóinkra hint Az ilyen embereké, egy sselíd arczu Ősz ember, akinek kezében a csontváz, halálfő képe meredez rájuk, mint amely összeköti leiköket a végtelenséggel, as örökkévalóságba egy-egy pillán ást enged vetniök, mikor a szivüket már teljesen összetörték as emberek. És hs valakit üldözött a sors: e lángeszű bölcsészt egész életében nem hagyta p.henui » az-nvedós. Gyermek- korától egész sírjáig folyton vele volt, de soha nem győzte le. Igazi bölcs, valódi nagy lélek volt, szolid nyugalmával fölülemelkedett min< denen. * • * Gyermekkorában rabbinak száu\' ták, mert zsidó szülőktől származott. 15 éves korában már a rabbik tu dományát zavarba hozta vizsgálódásaival kérdéseire nem bírtak felelni és as igasság után vágyó gyermek lelkében kétyelek ébredtek a dogmák iránt. Eleinte fenyegették— nem hajolt meg a sötétség előtt. Aztán aran> hegyeket jgértek neki, hogy vonja vissza kételyét és nyilatkoztassa ki, hogy hiszen apái vaUssának minden dogmájában: akkor fölháborodott a megvesztegetésen, és kilépett a mósesvallás hiv«*í kosul. Mikor szándékát kijelentette, s as ijesstésekre sem vonta vissza; néhány nap malva egy ember késsel rohant rá, midőn a színházból ment haza: de asurás nem volt veszélyes. Kiátkozták tehát ót, ünnepélyesen. A legborzasztóbb átkokat mondták fejére. 15 éves korában tehát már övökre felesküdött ss igazságnak: mert ha a filizofnst a világ magától száműzi — ak kor lesz csak teljes szivével aa igazságé, ama géniuszé, mely mindig hü ásókhoz, akik Őt ssivökben imádják.. Ilyen volt tehát pályája kezdete. Atok, guny, megvetés kísérte egész életén; mindjárt ahogy első lépését megtette. Pedig alig volt ember a világon, aki méltóbb lett volna a legnagyobb tiszteletről Hallgassuk meg csak pl. minő fon ségee morált tani ótt. .Annak szeretnie — igy ssól,— mi főrűkkévaló ós végtelen, a lelket tiszta örömmel táplálja és soha gonddal nem tölti: es á jó annyira kívánatos, hogy mindenek előtt est kellene keresni.* Spinoza igen szegény ember volt, de mikor egyik dusdasdag tanítványa végrendeletében ráhagyta Összes vagyonát :ő oda ajándékozta ast égésien a rokonoknak. Uy férfiú előtt csakugyan a legfőbb gasigát hozzák fel, melyekel a háztartás megkíván s melyeket teljes lehetetlen meggyőzni. Balgatagság! Mínthsbizony ezen urak saját személyőkért nem sokkal többet kiadnának, mint a mannyiből egy család takarékos háztartásnál megélne! Esek semmit sem vonnak el magoktól. A legjobb asztal, legpuhább ágy, a legkényesebb szállás as övék, esteliiök csak két forintba kerül. Ha ezt nekik szem Ükre ˇetjük, kész a feleset: Igen, as igás, de nem akarom magamat korlátok közé aao-ritani. As ilyen magánzó, ki a családi élet eszménye, mint minden állami jólét alep-jáért nem fogékony, semmit sem ismer, csak magát. Mások ugy gondolkodnak, hogy a tudomány, a hivatás, a tanulmány legyen as ő nejök, ezeknek szentelik érzéseiket, gondolataikat. Mintha s nótlen-ség felett nem törtek volna pálosát már háromszáz évvel ezelőtt, mintha a legnagyobb tudósok, művészek, államférfiak, kiknek mőködésök s világra évssásado-kig kihatott s eszmékkel • tettekkel gazda gi ták azt, nőtlenek lettek volna. Nem fogván fel helyesen as ember és as emberi társadalom czél ját s nem tudván a mai életviszonyokhoz alkalmazkodni, melyek az Öröm és fájdalom, lemondás és kedv, gond és élveset végetlen ossz-hangzását matatják, ezen kis emberek nincsenek azon helyzetben, hogy helyes következtetéseket vonhassanak egyetemesre; innen van as ő bölcseikedésök egyoldalúsága, tanaiknak titkos mérge, melyek legtöbbször öuistenitésre és a legnagyobb önzésre vezetnek. Halljuk azonban még utolsó, Iát-ssólag legfontosabb ok ott: „A mint ma a nők magokat viselik, s mily felületesen neveltetnek, mindent cs&k külsőségre számítván, s mennyire nem háziasak s gazdálkodók, a mennyire hajlandók a fényelgésre és alakoskodásra, a mily kevéssé bük, ki akarna velők frigyet körni as életre, ki akarná jövőjének boldogságát ilyen csalékony alapra •építeni?" Sok igaz van ezen szemrehányásban. Forduljatok tehát el ama felületes teremtményektől, nincs-e végtelen ask igen derék, kitűnő fiatal leány, a ki igazán azon helyzetben van, hogy csekély eszközökkel . háztartást vezessen s benső kincsek gyanánt egy férfit boldogítson?... Miért nem választatok ezek között ? Nincs talán pénzök, rangjok, állások ? Oh nem, es nem ok. Féltek a valódi nőtől, mer: ss átlátja lelketeket; féltek a hasi fegyelemtől és ss erénytől. Gyávák, önzők, erőtlenek SS ilysn emberek. Leányok, Őrizkedjetek ss ilyenektől 1 Ezek azon férfiak az érettebb években, a kik komolyabb ismeretség czjflj* nélkül gyakran nőiesen, dissbába ssődjára fölékesítve magákat, a legtisztább fehérneműben kivarrott ingben, oj- jó tárgyát nem a kincs, gazdaság, tekintély, hírnév vagy más képezte mint. — Isten legfőbb jónak ismeri el, hogy szerethessük teljes lelkünkből, oly szeretettel, melynek legfőbb boldogságunknak, legtökéletesebb szabadságunknak kell lennie*. Magas évdijakat ajánlottak neki, csakhogy ne irjoa olyat, ami a vallások dogmáit érintené: visszmtaeitá as ajánlatokat. Károly Lajos fölajánlotta Heidel-bergben az egyetem bölcsészet tan ári székét, ast kérve csupa?, hogy osak ast kerülje előadásaiból, hogy ne jöjjön összeütközésbe a fennálló hitelvekkel do -trínája. Nem fogadta el. XIV. Lajos magas hegydijat aján-[4ott fel neki, ha következő müvét neki tjáníja fel: a filozof azt felelte rá, hogy nincs szándékában 6 felségének akármit is ajánlani. Pedig ez időtájban * oly- szegény volt, hogy napi kiadásai, háztartásainak költségei nyolca krajosárra terjedtek és mégis, ha ebédre hívták meg, otthon maradt inkább, dacsára, hogy ünnepi ebédje sem állott egyéj&ől, mint árpadara vájj-l és — mazsola szőlővel elkészítve. Ósz korában ísmsgsartotta komoly, ridegnek látszó nyugalmát, érzéketlenségét minden iránt: pedig gyöngédebb, mélyebben érző szív nem dobogott as emberek boldogságáért — mint as övé. A kor üldözte őt, as emberek gyűlölték, a hatalmasok gúnyolták, mart fölöttük állott lelki nagyságával. Csata gyermekek szerették mind, kivitel nélkül. És megható lehetett látni a nagy embert, a gyermekek között, akiknek üveg lencséit, nagyító üvegeit odaadta, hogy a pókókat nézzék s egész bizalommal simultak [hozzá, ahhoz, kitől egy egész korszak a legnagyobb gyűlölettel fordult el, kinek sírját is kortársai átokkal gyalázták meg, kinek még emléket is beszeDy esztek, hogy a késő utókor csodálattal álljon meg é nagy szellem előtt, akinek jelleme ép oly csodálatos, hihetetlen a mily fönségesek voltak tanai. 1 HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY jaik drága kövekkel elborítva, ltösélek vegyülnek, zsebkendőjüket illatszerre hintik be, a táncztermet kölni vittel 1,. csolják meg; a hizelgésből kifogyhatja-nok i jdl esik nekik, ha as ifjúságra hatást gyakorolhatnak. De tetteikben, viselőtökben semmi reális nincs; magános nők iránt, mint bázíbarátok, gyanús rósz> vetet éi gyöngédséget mutatnak s elmond jik, hogy mily boldogok lettek volna Ak, ha valaha egy lányt találnak as életre útitársul 1 Mind hazugság, képmutatás, szemérmetlen alakoskodás. Hogy ily körülmények között százezer írja lány marad pártában, magábai még nem volna nagy szerencsétlenség, Erejök bölcsen képezve és csólszerüleg vezetve a nemset munkafolyamára, legnagyobb kínos lőhet a családra és az életre nésvé. Csak azon áldást emiitjük melyet némelyik nagynéne a családbi visz, a jótéteményeket, melyek álta/z i házra kiterjednek: Sokkal roaszabb lenne, ha ilyen derék teremtések oly férfiakkal kötnének viszonyt, a kik bennük csak vtlami magasabb cselédet, a szüksége* rossaat, vagy betegápolón öt akarnak ismerni. Mutassák meg nekik az előnyt, melyet belyzetök nynjt, a helyet, hogy valamely méltatlan házasságra lépjenek: mutassák mag ily férfiaknak ¦ nők, mint kell kormányozni a jármüvet, mely őket a lének kimért arasznyi térségen átvissi; lássak el a hölgyek magukat aranytűvel, kormányrnddal ée vitorlával, paisszaal és íegyverrel, hogy azou helyzetben legyenek, hogy magokon segítsenek, s vessék mag se oly férfiakat, kik csak Önzésből, érdekből vagy végszükségből házasodni akarnak. Sa—r. FEBRUÁR 14énl?84| Farsang. (Sümegben.) Alig hozták holyre a mamák a .mait szombaton elmulasztott alvást, as arany fiatalság már ismét mulatni akar, aS as a papákkal megnézeti as erszény fenekát, hogy kérjen attól tanácsot: milyen jellegű bált bír ki minden nehézség nélkül. Fényes bál szóba sem jön, mert ez elszokta vinni a papák apró péozét. Tombola már volt, igy mindenki legazivenabbín nyúlna egy batyubál után. mert annál kedélyeuebb és kiadóbb mulatság nincsen, meg mi tagadás benoe, hogy sok elszomorodott ssiv-nek nyújt vigasztalást a batyu-bálra szánt 68-ik: somlyai, De a legfőbb szereplő hiányzik; nem akar senki vállal kozm a háziasszonyi tisztségre, a batyubálok eddig volt házi asszony*, nagyon megelégedett a megtiszteltetéssel, uj háziasszony meg nem kér a kÖzbixodalomból. Van mégis egy, a batyu-bálhoz hasonló mulatság, a „Társasvac ora, mely szin tén lesztelen szokott lenni és mellette nincs kellemetlenséggel összekötve, mert vállalkozó szellemi vendéglősünk Mojzer József ur kitüoő konyhája személyen-kint 1 Írtért oly ízletes vacsorát készít, bátran elhitethetjük, magunkkal, hogy batyu bálon vágyónk, No de szert vigyázzon mindenki, hogy a batyubáli árast, ugy el.jae fogja, hogy csupa bibliai tanulmányozásból sokat Ürítgesse az ábrahám! pslaczkokat; mert akkor bizony ráfizet. Midőn a múlatás czime és alakja tisztázva lón, a papák számoltak budge tnkt,.; J..L. ---ni:---a.t mert még most is áll ason közmondás, hogy „éhes gyomorral nem lehet be sióldi" (hát még csárdást tánctólnL) A vacsora 10 éráig tartott, mely elég bosssu idő volt a türelmetlonkedő tánczosoknak, kik már szívesen járták volna a kopogós csárdást, pedig nem is gondoltak arra, hogy mily nagy munka vár reájok, mert 32 tánczöeuő és 15 táncsos az erös arány dé mégis magyarosan megfelellek kötelességüknek, támogatva as éltesebb uraktól is, kik buzgó kisegítők voltak a négy obekben; mert a hölgyek reggeli 5 óéakor hagyták el e termet, mí elég bizonyság, hogy jól mulattaki Ys.ll ára tájban ki voltak rakva az asztalok, de még jobban kirakták a csárdást Árvey Jancsi talpaié való nótáira. A négyeseket 28—32 pár táncsolta. Egész boldogság volt végignézni a társaságon, Őssíntán megválva rég nem dicsekedhetett tános-tormÜnk oly szép hölgy koszorúval, mely Sümegb és környákénak majd összes ssépségeít magában foglalta.As ízlésteljes öltözékek minden ssinben voltak képviselve. As ártatlanság fehér színét Irrigh Sarolta k. a. (Nyavalyádról) fi selte. A büség kék ss.net BÓgyay L1 vira, Ilona es Malvin k, a. (Cs.-Bendek> ről), Bajomi Hermin és Hona* Babosa Malvin, Bük hely Ella. Dorner Aono, Jobbanny Irma, Mojzer Mariska, Patak y nővérek, nemkülönben Záborsski ELekné A rokonszenv rózsaszínét: Babon Mariska, Rnbányi Meláni, Kisfa lady Flóra, Takács Janka és Margit k. a. ás Takács Zsigmondnó. A remény zöld ssinét: Takács Vilma k. a. Bordeaux vörösben voltak: Dorner Emma, Keményfi G*sella k, a- (Monostor-Apáti) és Surgőth Mikaáné. Crembe: Chernél-hásy Chernél Oliverné, Eitner Sándorné, Ssékely Ghustávné. Setét ssinü rabat viseltek: Mojser Magda, Magyar Magyar Matild k. a. Kubánji S.né, Beile József né, Beithofer Józaefné, Witmann Istvánná, Tafferner Béláná. A társasva-csór* részesei 94-en voitak. Egy a sok közöl. Nyilt levél Kanizsa, febr. 8. 884. Tekintetes szerkezeté ur! Miután önnek becses lapja a gaa dasági ügyek minden mozzanatáról a legnagyobb érdeklődéssel megemlékesik és e szakmába vágó |mossanatokat szívesen közöl, nem lepfe tán érdektelen, ha Nsgy-Kanisas város ason fa-iskolájáról, mely Bot fi Károly városi fő-erdész ur müve, s melynek kezelése által a közérdek eló-mosditáaa fogan atoaitutik, e tárgyban önnek becses lapja utján gazdakÖsönsé-günk értesítve less. As igen tisztelt főerdész ur látva isi, hogy Ksnisaán a kas- és kosárfonás a szegényebb föídmivelők egyik kereset-forrását képezi, amennyiben a vidék nagy része a szükséges kocsikasokát,. takarnia vékákat és kocsiülés-kasokat e Tárosban szerzi be, — mintán ax ezen szükséglet fedezéséhez megkívántató fÜs> vesszőt a lukoapág messzebb helyréi, különösen a Mura Öntözéseiről ssersi be, hogy e bajon segítsen, néhány évvel es-elátt a kolozsvári gazdasági tanintézetből salix urenis és salix vittelina aurára nevezés alatt ismeretes fűz fajokat, me-tükkej, kezdődtek meg a valódi aggodsl-j lyek v.esszeje minden e vidéken levő füs mak a hölgyek részéről, mert nálunk is, mint sok más helyen, azon {jó körülmény /magván, hogy a szépnem mindig nagyobb számmal Tan képviselve, a férfi fiatalságnál, kiknek azért as aranynál is nagyobb agiéjuk van. Lehet is méltányolni a) hölgyek aggodalmát, mert nem kis dolog a pet-rezselem árulás közben, oly ,Ügyeei.n játszani aa elíáradottat, hogy \\ a nem tán-csolé fiatalok közöl felajánljVmagát va-aki, segítőül bőségét legyező szüléjével csillapitani. Néhányan félre teszik aggodalmat, vigasztalva magukat azzal, „meg van a conventios táncsosom, segít as a bajon", mások meg önelégülten mondogatják, elvagyok foglalva a Soupé csárdásra, alsé vagy másodis négyesre stb. Végre eljöttje 9-dike estéje, a höl gyzk bevégezték loiletjukat és n kocsik robogása jelenté, hogy megkezdődött as általános indulás. A csinosan diszitett teremben patkó alakra ízletesen felterített somlyói és ábrsbámíval ékít itt asztal jó benyomást gyakorolt aa érkesé fiatalságra, (értve at urakat) azonban korántsem azért, mintha a szabad evés valamely vonzerővel bírna, mert négyszemköst legyen mondva: fiataleink több hajlamét érésnek a pal&cskok szabsd kezelésébe*, mi psdig a batyu-bal tulajdonságaiban benn-foglaltatik. A hölgyek megérkeztével, kik mag lepő szép námmal jöttek össze, ki-ki sietett ismerősei vagy ismerősnŐt körében helyet foglalni, mert hiába minden életrevaló fiatal ember törekszik, kedves ssomssédnöre és visavisra szert tenni, mert édes csevegés és suttogások közt még a vacsora is jobban isiik, asért as evés dolgában sem kell ám szemérme-tesnek lenni, ha [mindjárt szomssédaŐje csak ugy tizedeli is a vacsorát. vesszejét felülmúlja minőség aiempontjából czerzett be és faiskolájának túlnyomó részét már esekkel \'plántálta be oly any-nyira, hogy most már 4128 ily fajta tévéi rendelkezik, melyek mindenike 20— 40 140—160 cseotimeter bosssu, finom bajtátt hoz, (melyek, mint a drót, akár kötésül, akár pedig fonásul használhatók. És mivel most már a faiskolai szükséglet a váró? részéről teljesen fe desve van, a felesleges és dugványoknak alkalmáé anyagok eladásra bocaájtatnak. As érdekeltek iránti figyelemből ra^lssnrllnot látom e halyen a fsiskol-aredmenyét es a azakférfiuuak ügybuz-gslmát nyilvánosságra hosni. Esen faiskolából eladásra van ssánva 100,000 da* rab Ö—6 láb hosszú dugvány, mely anyagnak baszerzéséie felhívom as érdekeltek figyelmét és ha netán megrendeléseket tenni szándékoznának, kérem a tudósítást, .illetve a megrendelést Botfy Károly, városi főerd észhez f. évi márcz. 1-óig esimesni, ki is a megrendelésnek pontos teljesítését azonnal foganatositní fogja; annál ís inkább, mert a dugványa anyagok összeállítása rendesése már i-foganatba vétetvén, as aa elszállításra késsen ált. A dugványok 1000 sokint csomagolással együtt 2 Írtba számíttat, nak.— Midőn közérdekű felszőllelesra tisztelt olvasó figyelmét kérem, teszem aat ason indokból, mert saját magam is meggyőzödéit szereztem ason óriási eredményről, melyet as igen tisztelt erdész ur alig 4 évi kezelés alatt felmutatott. Midén f» felssóllalásom közlését kérem, tísstelettel maradtam Kanizsa, febr. 8. 1884. kész szolgája: Felhívás. Tize" mult el a sopronyi főreáliskola „segély-egyesülelének" fennállása éta. Mindenesetre elég idő arra, hogy valamely intézmény czólanerüí égéről mindenki meggyőződhessék; elég arra is, hogy as |illetŐ egyesület s fejlődés, gyarapodás szemmel látható stádiumába lépjen. A tanulókat segélyső egyesület czélsserŐségéről szólni teljesen fölösleges; de pillantást vetni annak 10 évi működésére czélsserü, SÓt szükséges dolog. Nem tagadhatni, hogy íennevesett egyesület fokosatoi fejlődésben nem volns csakhogy gyarapodása igen lassú és semmi arányban nincsen a tanulók kö sött aralkodé ssegénységgel és as iskola szükségleteivel. A még 1874-ik évb. kibocsátott felhivásoak szép eredménye lén. Köáél 200 tag iratkosott be és alaptőke csakhamar 1030 frt 07 krra emelkedett. A választmány derekasan hozzálátott as egyesület feladatának megoldásához. Nemcsak készpénzzel segítene évről évre a jé erkölcsű és szorgalmas tanulókat, hanem rajta ís volt, hogy a tápintésetet (alumoeum) életbe léptesse mi meg is történt. Asoobau a tanulók oly csekély számban jelentkeztek (a azok is mind kedvezményes ár feltételével) bogy az egyesületnec akkora összeggel kellett hozzájárulnia a költségek fedésé séhes, a mely semmi arányban nem állott szerény anyagi viszonyéival. A választmány belátváay, hogy ily nagy áldozatokat meg nem bír, a következő évben beszüntette a tapintásét fentartását, mert akkor sem jelentkezett elég tanuló s a jelentkezettek is a kedvezményes áren-gedélyezéaeért folyamodtak. Ilyen körülmény között a választmány a tápiatéze-tet feladni kényszerül vény, kénytelen volt készpénsbeli dijak adományozására szorítkozni. De az egyesület vagyona igy sem szaporodóit a kívánt mértékben. Tis évi küzdelem után a vagyon 2712 frt 75 krt tees ki,J mely összegből 912 frt 75 kr, takarékpénztári könyvecskék ben van elhelyezve, a többi 1800 frt föld«e-herm. kötvények ée Tisza essb. sorsjegyek névleges értékére esik. A segély egyesületért való lelkesedés idővel megakadt; feledve lén a szegény tanulók sorsa. A t. szülők a beiratásoknál eleinte jócskán adakoztak e nemes czélra, később evvel is alábbhagytak. Az egyesület tagjainak legnagyobb része oly nemestelkü egyénekből all, a kik a reáliskolával közeli ¦ viszonyban nem állanak, A legtöbb szőlőnek neve hiányzik a tagok sorából; pedig azon intését fejlődése, illetve ason intését szegény tanulóinak keserű sorsa, melyet gyermekeik látogatnak, a legkö-selebbről éket \'.érdekli. A választmány távol áll mindattól, mit morális pressió-nak nevesnek j de aa intézmény megáss-tea czéljától áthatva nem tehet mást minthogy kérv érje a sopronyi főreál-iskola tanulóin, k l. szüleit, rokonait, hogy egyesület tagjainak sorába lépjenek hogy barátaik, ismerőseik körében tagokat szerezzenek vagy as egyesület részére adományokat gyűjtsenek. De felkárjak ugyan erre a tanügy minden barátját szegénység minden pártfogóját is. Attól függ, mennyire tudunk majd enyhíteni a szegény tanulók sorsán, a mit számosan beiratkoznak tagoku\'. vagy mily buzgón gyűjtenek adományokat e jótékony czélra. As alapszolgák 8 §-a éneimében: „sz évi kötelezettséggel 2 frt. Az egyszer mindenkorra fizetendő alapító tagsági dij 30 frt. A pártoló tagok által fizetendő tagsági dij időbös vsló kötelezettséggel nem jár." A tanügy iránti múlhatatlan kötelességünket teljesi )ük, midén tanodái segély-egyesületünket a t. cz. közönség figyelmébe ée pártfogásába ajánljak ama kérésünk kapcsában, hogy oly gyakran tanúsított áldozatkészségét ezen intézményre is kiterjeszteni szíveskedjék. Felkérjük a kegyes adakozókat és a tagokul belépni szándékosókat, hogy as aláírási iveket kitölteni és a begyült öss szeggel együtt a sopronyi áll. főreáliskola igazgatóságához, mint segély-egyesületi elnökségbe* f. évi február 24 ikéig beküldeni ssiveskedjenek.*) Sopronyban, 1884 január 27-én A válasstmány nevében: S ALAMIN LEO s. k. elnök. Dr. KÁRPÁTI KAKOLY s. k. jegyző. Iagosságától ás valótlan állításokkal akarj* magát tintára mosni. A fenti hivatott ssámbsn megjelent nyilatkozatom minden egy betűje tényen alapesik, — melyre illetékes helyen fogok orvoslatot keresni. Azonban ferde állítása V. L segédtanítónak az, hogy én megjelenésemkor félévi vizsgát kértem, nem ágas azon állítása sem, hogy én vele a t. tan-felügyelő urak iránt csak egy ásót váltottam volna is. Nem ígas ason állítás*, hogy én egyes ssülŐket ellene ingereltem ! volna. Mindennek bekell bisonyoini a majdan megejtendő hivatalos.^viiagálet-nál. Ennyit egyelőre as igazság érdekében 1 A több! jőni fog.**) NEDSZIEDLER JÁNOS, sak olaszok i tag. CSARNOK. A nagy demokraták. — Mikszáth KálmántőL -(Folytatás és vége.) A bol jönnek I Itt vannak I As amerikai Karsy is vele jön. No lett erre nagy üdvrivalgás, kivált Mátyás gazda ugy kösbebődüÍt,hogy mind a tis ötítezéje szétszaldt ai merre látott. Jaj most a pecsovics oknak 1 Az ellenzékiek azonban nem tudtak hova lenni örömükben, eleibe futottak a érkező fogatnak, kurjongattak, kalapjaikat hajigálták a levegőbe s mikor végre megállt a négy kevély pej, nem mehetvén tovább a nagy embertömegtől, maga a népszerű demokrata megiiesőü t árosai monda bátyjának. — Látod látod! ez az igazi világi A tel feltörő éljenre szerényen emelgette kalapját majd lassan méltóságosan beszállott a kocsiról nagy vigyázattal a hágcsóján. A kocsinál, könyökével döfködve magának utat, ebiének várta Bori Mátyás nyújtotta feléje kérges markát. Kani ast hitte le akarja segíteni s tenyerébe tette a maga csontos fehér kesét melyen ott csillogott a Karsyak gyü* üje a csimerrel: a ruhátlan király ass-ssonnyal. Mátyás gazda azonban nem lesegíteni akarta Karsyt, hanem egy jóisü bs-átságos parolát sietett csapni a markába, — Szervusz kedves Pista öcsém! Kiáltá remegő borízű hangon. Dőrék ember vagy hogy eljöttél! Karsy elvörösödött, szetaeí előtt elborult e világ, nem hallotta é mar többé az örömteljes zsiboag-áat, nem látta az elvbarátok; arczán a lelkesedést, mindenünnen as a reszelős hang süvített rá : Szer-vusz Pista öcsém I ö neki, — egy Karsy nak ezt meri mondani egy közönséges paraszt 1 — De ez már mégiB szörnyűség I Ajka reszketett aa indulattól s egy gyors ugrással visszahajította magát a kocsi ülésbe. — Fordulj meg kocsis 1 kiáltá, Hajts, hajts I Soha sem jövünk többé ide: As „amerikai gróf ugy nevetett, de ugy nevetett ott mellette, amint viss-saafelé nyargalt a négy pej lé, hogy a köaynyeí ís csorogtak, de István nem vette észre, feje súgott, szemei előtt öss szefolytak a mezőkön a kabik rakások, telegraffák, a mért föld-mutatók, neki ugy látszott, hogy a füvek, fák, kÓrók nevetnek utkösben utána kiabálva — Szervusz. Pista öcsém! Sservus, sservuas! Azóta az amerikai gróf van felül. Most ő csúfolja István „magyardemokratának". S mihelyt as belekezd valami egyenlőségi eszme fejtegetésébe go-nossoJ súgja a füleibe: „Szervusz Pista öcsém 1" bach Henrietté, Novinsiks Tini, Bit Ilonka es Aranka, Schlick Ilka, Ssigrít névérek, Singer Berta, Somsich Katinka Svaitíts Ida, Tamássy Ilona Tripamer Betti, Tnboly Aranka, Wagner Aranka, Víoss Mariska, Wieber nővérek, stb. Jelenvoltak még: Bertos Béláne, Bartos Jóssefná, Botfiné, BIeq Lejosné, özv. Dob* I rovitsné, Fiedlernéj Grobottiaé, Dr. Hor-1 váth Antalné, leányával, ösv. Koch Mi-hályaé Makay Dezsóné, Méhesné leányával, Mublbechné, Oszestly Antalné, Báts Antalné, Reichné, Somzich Lőrínczné, Szabó főhad nagy né, Síngerné, Tamássy Béiáné, Tretterné, Tuboly Viktorné, Vsg-ner Károlyné, Vidor Ssmuné, Wittinger-né, Wieberné stb. Dr. K. — A városi tisztviselői választáson megválasztanak: Babóchay György polgármesternek, Horváth Károly közigazgatási előadó tanácsosnak, Láng pénztárnoknak, Juhász számvevőnek, Lillik Ágost könyvvivőnek. Plosseser mérnöknek, Vágner Karoly köagyémnak és árvatarí pánstárnoknak, Berenyi ár-vatári ellenőrnek, Samettana Ferencz szál láz biz tosnak,Dr.Benczik F.Ugy észnek, Matkovics levéltárnok, Farkas Ferencz ée Bay György alkapitányoknak^Baffai István reudbiztosnak, mindnyájan kös-feákiáltással; — Csemits Károly és Pál Sándor kül tanácsosok nak nagy szavazattöbbséggel. Továbbá megválasztattak kis-kanizsai küitanácsosoknak; Anek I. Martínecs György. Gudlin László. Fajos József, általános szavazattöbbséggel adóellenőrnek: Oasatzly Antal 142 szavasat* tal Fábián ellenében, főkapitánynak: Ssakonyi Jóssef 159 szavazattal Fajos Lajos ellenében; — Árvaszéki előadónak: Kovács János .107 sssvssettai Trojkó Lajos ée Darázs Zsigmond ellenében ; álla orvosnak: Fürét Lajos 130 Bsavataital Maár Nándor ellenében, segéd-gyámnak : Varga István €46 szavazattal Dolmányos László ellenéhen. — A nagy - kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet f. hó 16 án rendkívüli közgyűlést tart a polgárííekolai rajzteremben. Tárgya lesz a fogyasztási osztály megalakítása. As es iránt alkotott alapszabályokat megkaptuk és átnéztük. Annyit mondhatunk, hogy as általánosságában igen talpraesett és tisstviselői karunknak igen előnyöket igórő. De hiszssÜk is, hogy a gyakorlati az essme keresztülvitelére tisstviselóinknsgy számban fognak tömörülni, amint hogy ez tőlük — aa érdekékben fáradok iránti tekintetbél is — méltán elvárható* Megjegyzendő, hogy a 16-tki rendkívüli kön-gyűlésen a fogyasztási osztály megalakulása iránt érdeklődő nem tagok is részt vehetnek. — A jó törekvésnek teljét sikert kívánunk. — A aagy-kaDizsai pinczérek vigalomrendező bizotisága a „Fekete Sashoz\' csimsetl vendéglő helyiségében február hó 21-én saját egyletük Javára aártkörü táncs kosi órácskát rendes. Kezdete 8 órakor. Belépti dij 80 kr. A meghívd másra át nem ruhásható. KOVÁTS JÁNOS A közönség körebél.**) A „Zalai Közlöny- 8-ik számába beküldött panasz és vádak ellenében Vo-lák Lajos helybeli segédtanító nyílatko-satára — csupán személyes kérdésben válaszom a következő: Ham illő dolog az, hogyha valaki asemélyóre bebizonyult vád — egyetlen {isssusára nem felel s magát védeni nem evén képes, — eltekint as Ügy tárgyi- fi Aláírásokat eszkötSlni lapunk szer-kesztSseVébon is lebet. Szerk. *») E rovat slast közlöttért sem alak sem ta rUInti ukíntettben sem vállal felalSié get a Szerk. Hírek, — As Óvodai bál. A kisded neve\'<5-egyesület választmánya által L évi február 9-én a „Korona* vendéglő nagytermében rendesett tánczvigalom kitűnően sikerült; a jókedv, fesztelenség és kedélyesség tekintetében pedig as eddigi mulatságokat felülmúlta.-- Az előbbi mulatságokban is tap asstaltuk, de nem oly mértekben mint itt, bogy s fiatalság csárdás tánczolásánái nagyon is élénk, s túlságosan erős bangókban ári kifej esést jókedvének, mely helyén lehet tán alsóbb rendű táncz vígalomban, de mit a mivel* tebb, s válasstékosabb közönség körében — tekintettel a hölgyekre — nem tartunk illemesnek, megengedhetőnek. HonniAi qui mai ij penge! A négyeseket 32 par táncsolta, A bevétel — mint halljak 161 frt. volt, — a kiadás körülbelül 50 frt volt. A asebbnél szebb hölgyek közül sikerült a következőket feljegyeznünk : Blau Eugénia, Clement Julcsa, Garay Lenke, Grobetli nővérek, Gruner Mari, Halvex Mariska, Hegedűs Margit, Kaán Irma, Kerekéé Etelka, (Korpáról somogy m.)Kéváu Etelka, Lissek Anna, Műhl- **) S nehiny soraik azárt sdtauk he-lyet, saivti ujabb polémiát nam föltételaz, s tintán kijelentézr* szoritkosik. KxeatoJ csak hivatalos okminynvaJ kiiért sorokat fogadunk el o tárzroan. Bzerk. — Felolvasás. A kereskedő ifjak Önképző egylete meghívása folytán 1894. február hó 16-án Komócsy Jóssex a Petőfi-társaság alelnöke a „Szarvas* vendéglő disstermében nyilvános felolvasást tart. A felolvasás czime: guny és gúnyolódás ssépirodalmí csevegés. A felolvasást táncz kosi o ruca ka követi. Helyárak: L és II. sor 1 fri 50 kr, III. és IV. sor 1 frt 20 kr. a többi sor, valamint karzati Oléhely 1 frt, földszinti belérj;" dij 60 kr. Jegyek elére válthatók % L. kü*. főtéssben. Miután a tiszta jövedelem as egylet segélyalapjára forditutik, ssá-vee felülfiset&sek köszönettel fogadtatnak es hirlapllag nyugtáztatnak. A terem ajtai a felolvasás kezdetével lesáratnak. A t. közönség pontos megjelenésre kéretik. Kezdete esti 8 órakor. — Ax a szerencsétlen vasúti kalauz, kinek egyik lábát a vonat elvágta, ampusáltatott, — meghalt. Temetése f. hó 12-én ment végbe. — Nőt és öt gyermeket hagyott hátra. Neje legutóbb ikreket hosott a világra. Ki less a szerencsétlenek gyámolja? — Féltékenységből Bizonyos Haláss Zsófi nevtt 43 éves szakácsnő Hoffmann Mór, helybeli polg. isk. tanár szakácsnőjét — mivel es állítólag szeretőjét elszerette — féltékenységből valami csípős folyadékkal szemközt Öntötte z azután elfutott a tettnek aioubvn lett meg acsélzott drámai hatása, mert a leöntött szakácsnő szemeit gyorsan kimosván — épen jelent meg a kapitányi hivatalban, hol as ügy most folyamatban van. — Pereczes- csata.A napokban pereczes-gyerekeinket korunk dámona ,a kenyéririgysog és a lenni vagy nem lenni kérdését as utcsai nyilvánosság előtt akarták eldönteni. A fogas kérdés kulcsát a pereooel telerakott rudakat választván, esekkel akartak egymás fejének tit-káhos jutni. A legdühösebb perec-zápor közepette rendőrségünk, s a türelmetlen bölcsek hűvösre tétetvén, elmélkedhetnek a peraceeaég intern&íióü&íie kérdéséről. HUSZOKHÁEMADiK ÉVFOLYAM ZALAI KÓZliÖKY — „Hallja minden háznak ura.* Egy ariember a feleségével megy este hasa, midőn as ntcsán a bakter az órát kiáltja Hallja minden hassak nri«„-Ugyan barátom, ssoHtja meg a férj =* miért kiabálja maga mindig ast .Hallja minden háznak ura",— miért nem beszél a ház asszonyának is már?— kérem, azoknak hiába beszél az ember Papírszeletek — A süketnéma. Találkozott agy ejókelő úrral a süketnéma koldus ós mindenféle taglejtessel iparkodott megraagja rázni, iojty milyen szeren esetien Büket— néma é. &s uri ember megkönyörült rajta s egy nógykrajczárost dobott kalapjába. — Nesze, szívesen oda\'daám est a huszkr&jczárost, h& megtudnám, miótasü* ketnóma. — Két év óta már, válaszolt gyorsan a huBzkrajczár után nyalva a süket néma. — Jelenet egy előszobában-Zágráb egyik UvatalánskeJóssobájában folyt-lé a következő jelenet. A fónők urnái látogató van, s a, hivatalszolgák az előszobában pipálnak. Balép egy idegen ur, s azt mondja, hogy a főnökkel kivan beszólni." Csak várjon, a főnök urnái most más van bent! — Aszal a szolgák petykálnak tovább. Az idegen ur várt egy ideig, végre megtokalta az ácsorgást ós a füstöt, s mosolyogva fordult az egyihf szolgához t^Kérem, mond ja meg & főnök árnak, hogy a bán várakozik itt, ¦ szeretne vele beszélni....° Vasúti menetrend. Érkezik. Béggel. In dal. Ó.|P. ó. p. B. DjheSy P.T. 4 8 Pragerhol P.T. 1 48 ..Bal. - Pl. 4|18 Barcs P.T 6 10 Fiume űy.v 5 27 Bad.. gt.t e — Pragernof a,.. 5|46 b. Ujtelr v:v 6 15 | Bnd. v. T 7 16 Délben. 8opron T. 12 IS j Bads P.T. 2 — Pmgerhof P. T. 1 1$ Przgerhof P.T. 2 45 Buci V. T. 1 41 1 Sopron T. T. 2 66 Buda P.T. 1 5»! bum v. T. S — Éjjel. Bad. v. T. t 611 Pragerhoí 8tT 10 : B. üjhely P.T. 10 28 | Fiamé Gy.v 11 5 Bad. gj.t 10 S8 Boda P. T. 11 5 Pragerliof P.T. 11 19 B. Djhelv P. T. IS Barcs P.T. 11 3 | j 3Vyiittér.*) | Nyilatkozat A kanizsai tisztikar válaszUsára vonatkozólag tartott, de óhajtott eredményre nem vezetett értekezések jellém-\' zéséul nekem olyaa nyilatkozat tnlájdo nittatik a milyent én nem tettem s a milyenne) soha még gondolatban sem foglalkoztam. •\' i A compromissum meghiúsulta után állítólag én igy nyilatkostam volna: 1 Baboss volt as oka mindennek. Meglelte- 1 tett volna Ígérni a mit kívántak, de nem • lett volna szükséges azt megtartani." Est ón nem mondtam. i De hiérém, sőt- tudom ezenkívül még ast is, hogy azok közül, a kik az értekezésekben részt veitek, ilyen tisztességtelen, alacsony csélsata senkinek sem . volt, mérthetn volt köztük olyan ember, a ki a politikában morált nem ismer b a kinél a ,csól szentesíti az eszközt.\' N.-Kaniasán, 1884. febr. 12-én. j 2020 1—vl GYŐRFFY JÁNOS. HIRDETÉSEK. *) S iont alatt kflzlött&rt, lem alak iem tartalmi tekintetben nem vállal felelSsÉget . Smfc Lapvosér és kiadó: SZÁLAT 8AND0K. Feleli: BzerkeaitS : VASS ALMOS. Laptulajdonos: WAJD1TS JÓZSEF. Rigyáczon, N.-Kanizsától egy óra távolságnyira az ál-lam-ut mellett egy kényelmes urilak, öt holdnyi belsőséggel, külön kerített konyhakert, gyümölcsös és luczernáaaal, tíz hold szántóföld egy tagban; öt hold rét, öt. hold szöllő és két hold szántóföld szintén egy tagban 3 vagy 6 évre is bérbe adatik ¦\' folyó 1884-ik év június elsőtől kezdve. üooi 1—s:l Bérleni kivánók folyó február havában értekezhetnek alulírottnál Rigyáczon. Kelt Rigyáczon, 1884 febr. 4, A Csáktornyán székeié „Muraközi takarékpénztár részvény-társaság" 1884. évi marczius 8-án i. n. 3 órakor, a városi tanácsteremben III-ik rendes közgyűlését tartja meg, melyre a t. részvényesek ezennel meghívatnak. Xaplren tX: 1. Igazgatósági jelentés. 2. Felügyelő bizottsági jelentés. 8. Az átvizsgált évi számadás fölötti határozat. A mérleg jóváhagyása. Az osztalék meghatározása és a felmentvény megadása.\' 4- Egy tiszteletbeli elnök, két igazgató és négy igazgatósági tag megválasztása. 5. Netáni indítványok. 6vj*í közgyűlési jegyzökönyver hitelesítő két részvényesnek megválasztása. Csáktornyán, 1884. évi február 2-án. Az igazgatóság. A választási jog gyakoroltatása tekintetéből, az alapszabályok 59. §-a értelmében, a T| tisztelt részvényesek ezennel felkéretnek, miszerint részvényüket a közgyűlést három nappal meg-4 [ elózóleg az intézet pénztáránál • délelőtti órákban letenni szíveskedjenek. Ilayden Mihály, Alapíttatott 1858. WALSEE FEREXCZ első magyar gép- és tfiioltöszerekgyára, harang- és érczöntödéje BUDAPESTEN, Bottenblller-ntcza 66 Ajánlja gyártmányát, mint magyar kalőnlegessóget. kutakban és mindennemű szivattyúkban, eJ-TélIal teljes vízvezetékek berendezését, városok, földbirtokosok, ipartelepek, ármentesitő társulatok és magánzók részéről, modern technikai alapon és kedvező feltételek mellett ajánlkozik köz- és magánfürdők felszerelésere, szagmentes Qrszékek felállítására és minden vizmüvi munkálat gyors és pontos kivitelére képes árlapok és részletes költségtervezetek kívánatra díjmentesen küldetnek. Egyetlen belföldi szivattyu-gyár. ^ ! ~62 Lógzőhurut, teljes étvágytalanság, légzési szükség, mellfájás,heves és kínos köhögés meggyógyíttatott. Bátorítás a vigasztalánoknak és nehéz betegeknek! ¦r " i Ezerén, kiket már mindenki csaknem elveszettnek hitt, e gyógyhatású italnak köszönik életüket ós élvezik most annak örömeit (A meggyógyultak saját szavai.) Hoff János cs. kir. udvari szállító urnák Bécsben, gyár: Grabenhof, BrSnnerstrasse 2., gyárt raktár és Iroda I., Graben, Brannerstrasse 8. Rossnyó, 1883. jseptember 21. Elaó torban fogadja iegbenaóbb forró köszönetemét jó kimondhátlan gyógyhatású Hoff János féle malátagyártroányaiért, melyekkel a ezer hála\' istennek — sok és súlyos Bájamat, csiilapitotta. 64 éve. né vagyok, férjem tímár, . leghidegebb, legzordabb télben is kénytelen vagyok vásárokra járat, sokat szenvedtem nebés lélekséson, mellfájásban, köbögaabro, még pedig súlyosan, 3—4 hátén ál feküdnöm kelleti ás gyakran 9—10 napon át éjjel-nappal kénytelen valék dini, mert a fulladástól képtelen voltam feküdni, a gyógyszerek pedig nadályoktól és vesioa torral együtt sem sokat használtak. Ekkor olvasott fárjom a birlapokbin az ön gyógyhatású sserei felíl • 1879 óta haaanálom as ön kifejttthetlea jótékony Hoff János-féle maUta-gyógytápgyárimányeit, istennek hála, a legjobb eredmánynyel. Mégegyszer legmelegebb köszönetemet! Bátorkodom 30 palásak Hoff J4aos-féls friss maláta-kivonatí egészségi sört gyorsasai-itmányként, utánvét mellett kérni. Tisslelattel Rozsnyó, Felsó-Magyarorsiág. Kimer Jozefina. Baja, 1881. november 27. Tudatom önnel, bogy as ön Hoff János féle maláta-kivonatának használata, 73 erea atyámnál, ki makacs lógzöhurutban és telje, étvágytalanságban szenvedett, mely betegséget minden gyógyszerrel daczoltak, a hurutot elmulasatotta a étvágyát ismét helyreállította. Követkesik a megrendelés 50 palaczt malátakivon.ti egészségi sörre, 2 kiló maláta-csokoládéra ét 5 zacskó maláta csukorkára. Tisztelettel D. LÖWy. Ciim DeutSCh Simon Tokajban, Magyarországban \\ Statisztika és elismerés. Alapitasi év: 1847. — 69 kitüntetés. — Több mint 1 millió köszönö-irat__A Hoff János-féle maláta-gyógytápszerek eladása minden művelt államban, 27,000 elárnaitó helyen eszközöltetik, ebbíl estik Nyngot Európára 12,800, Kelet Európára 9000, Amerikára 4300; .\'lekhez igénybe vétetik Európában 1600, Amerikában 400 Bjaág. — As 1876. és 1877. évben 9 udvari atállitói pátenssel kitilntetTe. (Etek kösött az ositrák császár, a német csiszár és a szásl király ó felségeik ujabb kitüntetési) mlndeu oratág Orrotai rendelik, a beteg előszeretettel használja s bennök üdülést, erősödést talál. A nem valódi maláta-gyártmányok nélkül ősik a Hoff János-\'ile maláta-gyártmányok gyigyfü-pótlésát I azoknak eddig még el nem lesett készítési módját. Vételnél szigorúan tessék megfigyelni a védjegyet (Hoff János faltaláló arczképe, álló oválban.) E véjdegy nélküli hamisítványok nem bírnak gyógyhatással. Főraktár Nagy-Kanlisái: Király Ferencz . ,Megvalt6*-hos czimset gyógyszertárában, további FeBselhoter J <5 s b e í és Strem fis Klein B o s e n f e ] d A. füsxsrkflreskedéseiben. Z.-Egersség: Habinssky A d o I f Sopron : Mflller P. Wahovscfcy, Keazthelyen: Wünsch Ferenc s-nál. MJ_rLd©liiÍtt a Xü©grsza,loCDt,t s^-réirt. H82 4—6 ¦sáp kifogáitalan síivarkát lehet sásai-tani az án, a es. sir. dohánygyárakban íi haiioált TÖLTŐ-GÉPEMMEL mely eresből igen - csinosan kassitve, S különféle erSsségben, vékony, kötépfaj vastag, kfllOsbiéf nélkül, hessnálati nusitisiai együtt 65 kr. Ctak akkor valátfl, na ozégeat bele vas vésve. Az és uivarka-nBretysisi, szintén három erSsségben, csakis a valódi ^Gzia-toeMli „Le H ab les*-papírból (fehér) vagy ka ksrfozi-papírbdl (sárga) ktjvetkexS árakon kaphatók: frt Saipka réix nélkül, sima 1000-re —.80 Szipka léit nélkül elegáns arany- jegygyol, 1000-re ..... 1.30 Ssipka^részssel, sima 1 karton 600 drbbal.......1.05 Stipka résxítel elefána arany, kék vagy fekete jegygyel, 1 karton L00 darabbal.... 1.60 II. rsaífl stlsoség aaiatán fehér vagy sárga,melyet mások elaS- rend^lnen ajánlanak ára; Ssipkarési nélkül, sima., 1000 árb. —.50 Ssipka \'élinélkül, elegáns arany, JHKTel........-»0 SsipkávaJ, sima, 1000 drb. . . 180 Saipkával és elegáns arany, kék vagy fekete jefygysl, 1000 db. 2.2o Köiönséges löm 5 gépeoáke hossá —10 Levélbeli megrendelések Utánvétellé! vagy as összeg beküldése mellett Ismételadók irázalékot kapnak. Belejegyzett vádjegy. óvási Hamiaitásoktóli megóvások ciéljából minden karton a fenti keresk. törvényssékileg bejegycett gyár-jegy gyei van ellátva. Cawley & Henry párisi franczia ssivarka és gépecskéfc raktára: wxaoh Alöert Bécs, MariahÜferstrssstt 58. (eselBtt Praterstraase 18) Wajdits József köüyvayoniiiAjából Nagy-Kaniz^Q. nagy-kanízsa, 1884. február 17-én Elliztttvl ár egész érre......8 frt. téi évre ..... 4 9 i.eKjtd érre......2 . Egy szám 10 kr. HIRŰETESEK ö hasábot petitaorban 7,. másodszor 6 i minden további sorért 5 kr. XYfLTT ÉRBEN soronként 10 krért vétetnek íel Kincstári illeték minden egyei hirdetésért 30 kr. fizetendő. 14-115: szam. Huszonharmadik éyiolyam. A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztonoz, anyagi résaét illető közlemáayek pedi;-_ skiadó&oz bementve uUézendök : KAOY-E AN I Z S A Wlztslostáz. BírmenUtlen levelek csak ismeri oinnkatárzaktól fogadtatnak el. Kéziratok viasza nem küldetnek. .Nagy-kanizsai önk. tüzoltó-egyief, a ,zalamegyei általános tanilótestaiet\', a „nagy-kanizsai kisdedneveló egyesület*, a .nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet*, a .soproni keres kedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmánya", s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Hetenkinl kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. A városi tíszíujltás után. Végbe ment a f. hó 14-iki városi tisztújítás, és pedig egészen ugy, amint azt a méltányosság kívánta. A szabadelvükörbe vetett bizalmunkkal nem csalódtunk.Yárosunk azon polgárai, kikről a „Zala" f. é. 8-ik számának vezérczikkjébeu azt irta, hogy azok csak „m n m i á k" „nem tudnak a világrólés álmodják az elviharzott századokat": — eznttal fényesen beigazolták, hogy a tett pillanatában nagyon is ébren vannak arra, hogy az ellenzéki bölcseség sók szakácsu konyhájának ósdi tűzhelyén fótt eledelek, az ellenzékieskedés viszketegén nőtt tö-rekvések érvényre ne jussanak. És ez nem közönséges munka volt! Az ellenzéknek nagyon könnyű a maga módjában. Magyarországon ennélfogva Nagy-Kanizsán is, nagyon felkapott divat ellenzéki elveket vallani oly egyéneskel szemben, kik a — a nagy tömeg által meg nem értett mtentiók keresztülvitelén izzadva, — egyéni érdekek szolgáiul tekintetnek. Az ily ellenzéki állásfoglalás nagyon hálás talaj. Van érte taps, van érte lelkes éljenzés, van mellette lázas lelkesültség. Mert a aagy tömeg mindig ahhoz a küzdófélhez szegődik, aki nagy lármával pótolja ereje hiányát. A csendes munka nem korszerű, nem vonzó. Más oldalról mg a mindenkor biztos martinam olyan tőke, melyen nagyon is mohón szokott kapni az úgynevezett „k ö z-Telemén y." Az ellenzék — ha bukik, — ,,rettenetes, pokoli működések áldozatává lőn; a hatalmon leTók — feledve és félretéve a nemes küzdelem minden eszközét — oly módokkal és aknamunkával jutottak győzelemre, melytől undorral fordul el L közvélemény." Igy divat mondani a vereségek után. Az a bizonyos provokált „közvélemény" pedig rá mondja, hogy bizony „gazság.\'•\' Ka most azután tessék ilyen körülmények "között a mérsékelt elemhez tartozni! Ahhoz a zajtalan elemhez, mely némán tesz s a győzelem után sem ri adoz 1 Már ez nagy erkölcsi erőt feltételez az olyan városi ellenzékkel szemben, mely a győzelem utáni zajtalan, férfias elvonulást a közvéleménytől való félelemnek a furdaló lelkiismeret mun-kéjának tekinti, a a csata után foglal teret. Na de most mlr meditálhat, bárki a választás eredményén, kifejezheti tetszését vagy nem tetszését, ez annak eredményén csorbát nem üt. Minden a legszebb rendben s a mérsékeltebb rész akarata szerint történt, Városi administrationk oly egyének kezeibe van letéve, kik városunkra csak áldást fakaszthatnak. A kipróbált és jól fegyelmezett tisztviselői kar megmaradt legnagyobb részben. Csupán két uj egyén jutott1 be — a tanácsosok eltekintésével — u. m. dr. Bcnczik Ferencz ás Kováts János ügyvédek; az ügyésznek, ez árvaszéki előadó tanácsosnak. Dr. Benczikuek szép képzettsége, Kováts Jánosnak pedig a közigazgatási pályán már tapasztalt buzgó működése biztositékul tekinthetők elfoglalandó állásukkal szemben. Általában tehát igen jól ütött ki a választás. s mi legnagyobb őrömmel üdvözöljük a megválasztott tisztviselői kart! Ejy veszélyes kór orvoslása. Manapság az ön-;yilkolás korszakát éljük! A ki figyelemmel kiséri a napi eseményeket, lehetetlen meg nem illetődnie azon életnntság-ból, számítás nélküli vállalkozásból, megcsalt sziv keservéből keletkező öngyilkosságokra, melyek naponként folyvást nagyobb tért hőditnak s lassan-lassan egész mániájává lesznek az emberiségnek. — Az életszeretet, — melynél fogva a. természet l kisebb állata is félve őrzi önéletét, — a föld okos lélekkel bíró lényénél az embernél legkisebb, ugy, hogy ez őrjöngő betegség nemcsak a müvei tebb osztály, hanem a köznép között is maholnap általános bevet t szokássá válik. Ho\'. keressük ez elragályosodott s folyvást napirenden levő betegségnek indító okát ? Hát annyira meg unott lenne ez a földi — gyakran ugyan kissé terhes — élet, hogy már 9—12 éves korban is a halál jéghideg karja közé kívánkozik az élet örömeit és fájdalmait még meg sem Ízlelt gyermek ? Ott vagyunk ma már, hogy szerelem-ütötte serjét hideg sir megsemmisítő mélyén remélje meggyógyítani az a miatt szenvedő ? Fájdalom: ugy van ! Haljunk meg! Ez mai napság a jelszó 1 Olcsó lett az emberi élet, akár csak egy kiszolgált suba! Mintha maga a végzet lépett volna a tunyaság, léhaság s elrestülés karjai közt pihenő s maga boldogulására semmit tenni nem akaró magyar nép ellen ! Ezelőtt néha csak elvétve akadt egy oly szerencsétlen, ki önkezével sietteté halálát, ma már divattá lesz ez az „orvosi segély !" Egy rosszuleső szó, egy kevés csüggedés, egy „nem" szó a szerelmes ajkáról, elég, hogy az illető megunja életét s szinte őrömmel költözzék a sir álmait pihenni. Hogy e veszedelmes s hatályában oly romboló nadály okát kifürkészhessük, valláserkölcsi életünk jelenét kell annak múltjával egybe-hasonlitanunk. Ezelőtt a vallás vigasztaló szavai gyógyirt hintenek a szenvedő kebel fájdalmas sebére s a sors intéző keze által nyomorba taszított ember nem szégyenteljes halálban keresett menedéket elhagyatottsága gyászos éjjelében, hanem a hit lobogó fáklyája fényénél gyermeki bizalommal a láthatatlan Mindenható oltalmáért esdett. Mai nap már gyérülni kezd a hitbeli szilárdság! A valláserkölcsi élet kufár kezek között erejében meggyöngítve, helyet engedett az erkölcstelenség bünfész-kének s az abból származó testi, lelki bajok orvosságát keresőnek nem a hit világa adja meg nyugalmát, hanem revolver, kötél, vagy esetleg méreg által igyekszik földi szenvedéseit eltemetni. Igen! Kivetkezett az emberiség erkölcsi tiszta ruhájából s az erkölcstelenség utján állatias vágyak kielégítésének sóvárgása által teszi rövidebbé életét s öli meg szivében az erkölcs csírázó magvát! Nem czélom jelen czikkemben a fővárosi napilapok által úgyis eléggé ismertetett erkölcsi sülyedést felmutatni, csupán a köznép között divó vallásbeli közönyösség s erkölcsi aljasulásra akarom a főfigyelmet irányzani. Nincs szükségünk századokat alkotó időkig visszatekintenünk a mnlt feledékenység által takart homályába ; nem szükség hosszasan fejtegetnünk a jelen és a mult idő között levő lényeges különbséget a vallás és erkölcsi élet miként menete tekintetéből. Hiszen a mindennapi tapasztalat, a gyakorlati élet fejlődésmenetének ferde irányban haladása oly sok áldozatot, annyi kórbeteget mutat fel e különbség felismerésére, miszerint hasábokat lehetne megtölteni azok elősorolásával. Hova lett, hol van az a vallásos köznép, mely életével adózott — számtalan esetben — hitbeli meggyőződéséért? Hol van, hova lett az a köznép, mely dicsőségnek tartá a templomlátogatást, mely munkája kezdetén tiszta szívvel, buzgó ajakkal rebegett imát Istenhez ? Hol van, hova lett az adakozó köznép, mely örömmel adta filléreit az Űr oltárára, melynek lelki és testi élete öltözete és azirtisztasiga igaz vallásosságról tanuskodék ? Az idő szelleme földi salakér-rajongó, pénzbálvány-imádóvá varázsolta át a köznép szivét Ma már ez a jelszó: „Csak a földön legyen jó dolgom, nem térődöm a túlvilággal!" — Zughatnak ma már a harangok; hívhatják imára a vallásos meggyőződését sárbatapodott embert, — oda sem hallgat, mintha nem is tartoznék ő reá 1 Legtöbbször üres a templom s Isten szolgája az üres falaknak beszél. Ha egy-kettő bevetődik is — különösen nyáron — csak azért megy be, mert az istentisztelet csendje alatt nyugodtan aludhatja ki korcsmában szerzett mámorát. A vasárnap megünneplését csupán az teljesiti, a kinek épen ugy tetszik, némely ember épen a napon vágja ttját, hordja be nyáron szénáját s ha már csakugyan ünnepelni akar: korcsmába megy, ott teleissza magát s részeg fővel végig-ká romol az utczán s teszi az ünne-pies nyugalmat botránkozás színhelyévé. A valláserkölcsi élet ilyetén lazulása, szoros összefüggés ben vau az életteli keveset gondolással s igy az erkölcsi élet mikéntje van hivatva arra, hogy e ragály ellensulyoztassék, vagy esetleg tovább terjedjen. Befolyással van még az öngyilkossági mánia terjedésére kornak rohamos művelődése vagyis a köznépnél oly bevett szokássá lett di-vatmajmolás, további az előrelátás hiányából származó vállalatok bukása az érdem háttérbe szorítása. Ezek mindegyike egy-egy szörnyfeje ama TARCZA. Ujabb sonettek. Apát vetaíte stfid, apát ki hőn \\ Szeretve fölnevelt, Ölébe\' hordoaűtt, v.,;^-3 te buldog életű legyél, imádkozott; Szegény a kéjbe\' bába\' könnyezSa. Jelent ¦ jövőt biven megereson Karába zarta magzatát s sóhajtozott, — Sohajtűsón tovább-továb imádkozott. — Imája: azivazerelme, csókja lön. A föld sivár, kopár, — virágja nincs, MioSt neked neveim 8 s*egéay akart : Mi védjen áldjon úgy fiát, mikéül magyart! Hit?l a Ulek- és a test-bilincs Luhnlljon ; értté jd apád a menybe szállt, Ahol talál ¦ az ég virágival megáld t II. \' Habár sokat takart a sírhalom Előtted el, te bánatos szivú baráti Magad maradva érzed érzeted nyilát, Amit lövell a néma fájdalom. — etuggedezs! zokogva sírhatom, Hiizen talán szabad kisírni szdok baját, S bajánkban elzenegni tompa vigaszát . Mi szép, bogy azt neked leírhatom. Ne csüfgedezz! borára jí derő . . . Dicsí atyád Szivedbe éraetet lehelt, Mivel csupán, caarán a* é; k-gyeltje telt. A rózsa, lásd, mi bájol életül Szived hasonlás; Uy Uvis kőzött nevelt, Baráti kéjt. Szeress tovább s legyél kegyelt bAtobfl A sémiták országából. Irta: Kerecsen Sólyom. II. A sziveszakadt. Sisgény szülőföldem, édes kedves fold, minden hantodat körülrajozzák ifjúkori boldogságom emlékeü Te áldott föld egykor, — miért vagy te lakóidnak olyan áldatlan most?! Elsötétül lelkem valahányszor rólad irok. Lakóidra nehéz idők nehezültek. * Szegény Both Ferkó.az én jó földim sem birta el ezeket a nagyon-nagyon nehéz időket. A falu-derékon, a falu szivén lakó.t. Ciuda-e, ha a sors éppen a szíven kezdte és szegény Both Ferkót kivánta elsó áldozatul ?I Jómódú ember volt; a boldogabb napokban négy ökör járt ki portájáról. Nagy tiszteletben ís állott, akár a vicais-páo. Akkor még az áldott földnek megvolt áldása. Hanem azután jöttek sanyarú esztendők ; egymásután három. A gabonák legnagyobb részét megette a rozsda, ami megmaradt, arra meg jött egy rakonczátlan kósza felhő. Hette-nca volt annak a képe, emlékezem rá. Egy nyári napderékon hömpölygőt, határunk főié. A szegény emberek remegve tették össze keséiket imára. A harang aaive busán vert, reszketeg fájdalommal szólva hiveihea. Imádkossatok 1 Ásóknak nem kellett azt mosdani; megtették volna intő harangszó nélkül is-A barátságos házak pitvarán vagy szűrte as udvaron várták szegények a rettentő istenosapást, ki állva, ki térdelve, de mindnyájan összetett kezekkel ... és imádkozva különböző módon, mindegyik a maga fejéből. Olyankor a betanult imádságnak nincs a szivre nyugtató foganatja. Szegény Both is künn térdelt pitvarában egész házi népével. Maga imádkozott fennszóval. -- Uram, távoztasd el a csapást! Most még jólétünk dicséri a te atyai szereteted nagyságát; ba csapásokkal sújtasz, hogyan nyeri viasa szegény néped, amit kezed egyetlen érintésével semmivé tettél? Uram, ne éreztesd velünk sújtó kezedet! Hanem az a láthatatlan hatalmas ur senkivel sem alkuszik az 6 Ítéletei iránt. Meghozza és végrehajtja. Azok ellen nincsen feltbb-zés. Mikor szegény Both imáját mondta, az istenítélet már ott súgott, morgott népijeaztŐ képpel a határ fölütt jobbra, balra kanyarogva, mint valami borzas sörényű, éjfekete oroszlánóriásokból álló rettentő hadtest; mikor pedig bevégezte szavait, czik ázó villámok csaptak a fel legén ás szivébe, mire az egysserre végigsimult a légtengeren, mint egy óriás halott . . . . éa mindent elsöprő fagyos vér-cseppjei tiz perez alatt tisztára mosták határunkat . . . . as áldott anyaföld áldásaitól. Rettenetes nap volt az! A mezőnek nem maradt egyetlen ép kalásza, a szőlőhegynek egyetlen áldásos tökéje. Siralom volt nézni azt a szegény népet, amint egyfelül sírva a fájdalomtól, másfelül át- kozódva a kétségbeeséstől, — ide-oda futkosott lesújtó reménytelenségével. — Nincs Isten, lehetetlen hogy volna. Ne mondja ast többé nekünk senki istenszolgája ! A jó Istennek as a szolgája pedig aki véletlenül as én ssegény ssülő földem lakóinak volt hirdetendő a jő Jatent, — nem is igen iparkodott balzsa mot csepegtetni a szegény sújtottak szivére annak hirdetésével, hogy él az Isten fenn as égben ; hanem ahelyett adott ••ekik kölcsön pénzt 25 százalékra. Amit a ssolga meg nem tett, megtette maga ss Ur. Egymásután két esztendő csapása adta tudtára ssegény szülőföldem népének, hogy van Isten 1 Megáldotta, megtermékenyítette a földet oly dúsan, hogy csak ugy hízott tőle a reménység. Hanem egy reggelen a kövér ra méuyeégből óriási kétségbeesés lett. As éltető anyatermészet egyetlen fagyos le helete lefjnoy aszta a föld minden virágát, miudeo m-gáldott terményazálát. Ebben a három sanyarú esztendőben hajtotta a magas kormány legbuz-góbbsn a déssmaváltaágot; ebben a három sanyarú esztendőben szedte az ottani lelkiatya iegbuzgóbbao a 25 százalékos dézsmát, — amit még abban as időben megssüotetni nem jutott eszébe a [, Háznak; pedig ez igasán nagy ellensége volt as egyéni szabadságnak. Ilyen sokoldalú isten látogatás után üukre is silányult az egész fala. A jómódú Both Ferkó, ott a falu-derékon, a fala szivén, hiába szólt Isten, heg jó szóval, rossz ásóval. Az első esz- tendei csapás adósaágba verte, a második esztendei elvitt" szép szarvai jószágain " egyik felét kamatokba, dézsmaváitságb*. A harmadik csapás már a másik felét sem találta nála; el kellett a ssép álla tokát adogatni napi szükségből. Mikor azután a harmadik sanyarú csapás lefonnyasstá a határ minden is-tenáidását: ssegénynek csak a meztelen föld marad: meg vagyonúi. A fundus istructus bekerült dézsmaváltság és adó fejében az adóhivatalba, természetesen bankókra váltva; — na (meg egy réssé a 25 százaiékos execulorhoz. Most uj adósságot kellett csinálnia, hogy birtokát beruházhassa. A drága pénz kamathulláma azután egyszer csak összecsapott feje fölött ... és birtoka is árverésre került. Szegény Both kétségbeesetten járt jó tanácsért boldoghns, boldogtalanhoz. Csakhogy igen nehéz olyan dologban jó tanácsot kapni, ahol csupán a péns beszél. Nem is kapott szegény sehol. Egyszer lehajtott fővel, megtörten ment ki a mezőre, megnézni felburjanzott földjeit. . . . és talán egy Őrületbe ejtó, fájdalmas csókkal elbúcsúzni azoktól 1 — Hova ballag Ferkó bácsi? A megszól lilásra megrezzent. — Jó napot Gáspár u r. A megssólitó Gáspár volt. — Rossz színben van Ferkó; mi baja? — Hejh Gáspár ur nagy gond aa ós sorom! Holnap dobra kerül minden jéSiágom. — Nem bsj az 1 Megvessem én olcsó pénteo, s azután újra magáé leaz. HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM. ZALÁI KÖZLÖNY FEBRUÁR 17-én 1884. f dühöngő ragálynak, melynek neve öngyilkolás. Hogy tehát e ragályos kór terjedését meggátolhassuk, szükséges legelébb is házi tűzhelyeinkhez, társadalmi életünkhöz visszahozni a szilárd erkölcsösséget. A ki Önérzetes s csüggedés között is Iélckéberségét megtartó, ember, nem fogja az öngyilkost hősnek tartani s példáját követésre méltónek nézni. — Azatán meg ügyeljünk arra, mit a közmondás mond: „Addig nyújtózzál, meddig a takaród ér!\'1 — Szabjuk igényeinket állásunkhoz s ngy gaz-dálkodjnnnk, hSgy bevételünk kiadásunk fölött többletben álljon. így nem kell kölcsönre szorulnunk, nem zavarjuk meg számadásunkat. Legtöbb ember a miatt jut végső ei-csüggedésre, mert uzsorás kezébe került s annak terheit i azdasági bevétele nem fedezheti. Gondolkozzunk uraim és igyekezzünk minden ellenünk irányuló vészt csirájában elfojtani Szüksége van édes hazánknak a munkás kezekre ne hagyjuk hát, hogy ezrek és ezrek kezeit dermessze meg az önkezével keresett halál. Legyenek a lelkészek nem közönyös, hanem folyvást figyeló állásban levő hirdetői az erkölcsi életnek, mert csak\' ekkor varázsolhatjuk vissza ugy családi, mint társadalmi életünkbe a megelégedést. színi péter. Az ipartörvény-javaslat A Bábeli torony építésénél nem lehetett nagyobb zür-zavar, mint milyen a jelenlegi ipartőr vényjávaslat fölötti vitákban nyilvánul: nem is csuda, hiszen a javaslat legelső czikke egymagában elég volna hetekig tartó vitákat éleszteni, annyi ellentmondást foglal Össze eg} mondatba, mely még a grammatika és ékesszólástan szabályait is sértegeti. 1. §. „A m. korona országai területén* — minek itt a terület? — „minden nagykorú vagy nagykorúnak nyilvánított egyén nemre való tekintet nélkül, ezen törvény korlátai közt, a jelen törvény szerint engedélyhez nem kötött bármely iparágat, ide értve a kereskedést is, bárhol Öuállólag és szabadon gyakorolhat*, tehát ezen törvény korlátai közt és ismét jelen tvben engedélyhez nem kötött, korlátolt, kö tött és mégis önállólag és szabadon Aztán .bármely iparágat?* egyet-e poritás, vagy tán lehetne nem önállóan és nem szabadon is? De hogyan jut a törvénybe kereskedés? „bármely iparágat ide értve a kereskedést is°, óriási esz mezavar! tehát a kereskedés egy iparág? „Bármely iparág* fcifeje zés arra utal, hogy több ág is volna, de hát mi szükség ezek közül ki emelni csupán a kereskedést? talán ez nem olyan iparág, mint a többi ? ha olyan, akkor kár emlegetni, ha nem olyan, akkor nem is iparág, hanen valami más — fattyuhajtás vagy élősdi növény. Csupán az „is* szócskával a kereskedést megtenni iparrá: ahhoz nagy törvényhozói tudomány kellett! És látsszak, hogy a törvényhozó is kételkedett azon, hogy igazi iparág legyen, azért irta, hogy oda érti — ami tulajdonkép annyit tesz, hogy nem tartoznék ugyan ide: de azért mégis ide tettük fcgy lövésre ennyi bakot lóni elég. — Magyarra ;forditva és értelmesen kifejezve ezen 1. §. igy hangzanék. X. §. Az elóbbi §§. m égne ve zettés körülirt iparágakatakár egyenkint, akár többet összefoglalva, akár egy akár több helyen a" magyar korona országai ban m iuden ember gyakorolhatja, mert egyedüli feltétel csak a nagykorúság. (Hogy a nagykorúvá nyilvánítás — nagykorúság arról külön törvény intézkedik.) Természetesen nem arról kellene kezdeni, hogy ki gyakorolhat iparágat, hanem avval, hogy mi fán terem az az iparág? Tehát bárhol bármily iparágat bárki csak nagykorú legyen: ez bizony iparszabadság — és még ráadásul a kereskedést is — sok ez a jóból. Ott van még a javaslatban, hogy ezen törvény korlátai közt: ez is csak szószaporítás, mert hát magától értetik, de furcsa, hogy a törvényhozó csak ezen törvény korlátait emlegeti, holott számtalan más törvény is korlátozza az iparost épen ugy, mint a többi magyar embert. De még arról is van ám szó, hogy „engedélyhez nem kötött bármely iparágat" tehát lesznek utóbbi §§. engedélyhez kötött ágak is. Váljon ugyanazon fán teremn ek-e ezek is ? és váljon a kereskedésnek nincsenek-e engedélyhez kötött ágai ? a javaslat szerint nem volnának, mert a kereskedést oda érti az engedély- gyakorolni szabad ? hiszen utóbb kisül, hogy az engedélyhez kötötteket is szabad gyusorolni, — igaz, hogy csak ezen és sok más törvény korlátain belül... Bizony jó lesz előbb tisztába jönni avval, mi fán teremnek az iparágak? Hányfélék és mennyiben eltérők egymástól ezen ágak? szóval mi az az ipar, hol az az ipar, hol kezdődik és hol végződik? melyek természetszerű saját belső megvál-tozhatlan törvényei — csak ezután lehet jó országos ipartörvényt alkotni. HENCZ ANTAL. vagy mindannyit? Aztán, „bárhol* [űez nem kötött iparágak közé. mit jelent, midőn már legelői ki van mondva, hogy a m. korona területén, aztán „önállólag és szabadon!" mennyi haszontalan szósza- — Köszönöm a kegyen szivét, csakhogy a mesterünk is Hezitál ám rá. — Legyen csak nyugodtan Both! Majd én\' beszélek azzal is. Azntán akár rajta, akár rajtam marad, visszaadjuk magának. Nagyon jó beszéd volt ez ahhoz, hogy szegény Both nyugodtan aludjék rá aonyi zaklator éjnap után. Gáspár pedig Ígérete sserint rögtőn ment a mesterhez és megállapodtak abban, hogy az árt nom verik a bármelyiken marad a birtok, aat Bothnak a vételárért visszaadják. Másnap az árverés csakugyan megtörtént. Gáspár volt az elsó igérŐ, a mester ráígért 5 forintul. Hogy a Bzegény ember mentül olcsóbban jusson újra bír tokához, Gáspár nem igért rá s igy a mesteren maradt az. Az árverés után újra emlékeztette árverezőtársát, Gáspár, hogy a birtokban liothot okvetlenül bennhagyja. Erre a mester kijelentette, hogy & nem azért fáradott és töltötte ideje:, hogy nyereség nélkül ilyet tehessen. Szegény Both rimánkodott, Gáspár is minden módon szivére ügy ekézett hatni: figyelinaztotte az r dott tzó szentségére. — Eh-mit. az csak komédia! — szólt, s ott akart éket hagyni a faképnél. Ekkor a szegény ember nyerésé git kezdett ígérni, s eljutott Ígéretével 200 forintig — a vételáron felül. A mester még akkor sem akart róla tudni: b Így nem sikerült a megegyezés. És ha vannak engedélyhez kötött iparágak, hogyan lehet akkor egy ipartörvényt kezdeni, hogy az engedélyhez nem kötött igarágakat A sújtott embernek ki kellett mennie örökéből. A kihurcsolkodás napján, kiment udvara közepére, fölemelte két kesét az ég felé és fájdalmasan kiáltott fel: „Hát édes Istenem, mégeztis megengeded érnem ? Est a kiáltást már megér.ette az a mindenható nagy szellem..... és mikor szegény Buth jajgató családja körébe lépett, szivéhez kapott, lerogyott és megszűnt élni.....Isten nem engedte megérnie, hogy idegenbe jusson. Azt mondták: a szive szakadt meg fájdalmában. A mester nyugodt képpel énekelte el fölötte a bucaustatót; Gáspár megköti y ez te szegényt. De melyik autisemita hiaai el esi az igaz történetet, — mikor a zsidónak nincs is szive. Tizenhét évig szerkeszti. Ha a magyar hírlapirodalom tör-téue-ébe pillantunk, alig találunk példát, hogy magyar ember egy lapnak tizenhét évig lett volna nz-rkosztöje. Tiz-*.nlié: évig lett volna a magyar nemzet napszámosa és a magyar nyelv és műveltség terjesztője. És ha ez már a fővárosban, vagy valamely nagyobb vidéki magyar városban érdem, mennyivel inkább nyújthatjuk annak az elismerés babérjait, k: hazánk egyik nyugati megyéjében ezelőtt tizenhét évvel vállalkozott eme tövise s pályára. Balogh Gyuláról, a „Vasmegyei Lapok* szerkesztőjéről akarunk röviden megemlékezni, ki 1867-ben megalapitá Az örökbefogadás. Az igazságügy miniszter a következő körrendeletet intézte az Összes megyei és városi árrassékekher a bírói és árvaszéki hatáskörök megjelölése tárgyában 1872. évi január-hó 30-áo 1091. ez. a. kelt (1872. évi. Rendeletek Tára 13. száma) bel- és igazságügyminiazteri reude-let X. csikkében kimondatott, hogy az .örökbefogadások továbbra is az igazságügy minisztérium hatáskörébe tartoznak, a mennyiben azonbon kiskorúak érdekei is fen forognának, ez ügyök az illető árvaszék meghallgatása mellett intézen-dők el Ezen rendelet az 1877. évi XX. t.-cz. által csak annyiban módosíttatott, hogy a kiskorúak örökbefogadásához, a 20. §. a) pontja alapján az atyai hatalmat gyakorló atya és a 113. §. 3) alapján a gyám, a gyámhatóság jóváhagyását tartozik kikérni. Ennek megfelelőleg, hivatali elődöm a kir. belfrgyminíasteriummal egy értve, az 1878. évi április hő 14-én 5652. ss. alatt kibocsátott rendeletével ujabban is utasitotta az árvaazékeaet, mint gyámhatóságokat, hogy a kiskorúakat érdeklő örökbefogadási ügyökben hozandó jogérvényes határozataikat, a 3691/Ö72. számú bel és igazságügy miniszteri rendelet X. csikké értelmében, végelhatározás végett, a kir. igazság-ügyministeriumhos terjessszék fel. Az árvaszékek e rendeletnek rendszer int megfelelnek ugyan, minthogy azonban igen gyakori eset, hogy as árvaszékek gyámhatóságílag olyan örökbefogadásokat is jóváhagynak,melyek kormány hatóságilag nem erősíthetők meg, s melyek, mivel ellenük senki által feleb bezés nem használtatik, a felsőbb gyámhatóságok által felül nem vizsgáltathatnak ; minthogy továbbá as árvaszék éknek azon jelentései, melyekkel az örökbefogadási ügyekben hozott határozataikat ide felterjesztik, gyakran hiányo san vannak felszerelve ugy, hogy azokat kiegészitée végett vissza kell küldeni: szükségesnek vélem az árvaszékekkel azon elveket közölni, amelyek a kiskorukat érdeklő örökbefogadási ügyek ben irányadók és a melyekn k alkalmasását az árvaszékek az eddigi tapasztalatok szerint legtöbbször elmulasztották, végre azon okiratokat is megjelölni, a melyekkel az örökbefogadási kérvények a felek által felszerelendők. I. Kiskorukat érdeklő örökbefogadás, csak az örökbefoga-iandÓ kiskora- Szombathelyen a „Vasmegyei Lapoka.at és mind es ideig munkás és ellamert tehetségű szerkesztője volt. Midőn lapját meginditá, még alig volt magyar vidéki lap, legalább a nyugati határszélen csak egy. Ea ha még most is nehéz küzdelmeknek van kitéve vidéken egy lapszerkesztő1, mennyivel inkább akkor, mikor vidéki hírlapirodalom sarjadozni kezdett. De Balogh sohasem ismert akadályt, mindig az.elvek és eszmék bar-ezoaa volt, ki nyilt homlokkal állott ki a harostérre és hirdette a szabadság, az egyenlőség éa-a testvériség igaz ás szent tanait. Megalkuvást nem ismert, meggyőződésében soha ás senki által s*m eugedó magát befolyásolni semmi időben. ez az, a mi Őt az általános tisztelet tárgyává tevé, kinek áldásdus és gyümölcshozó működéséről hálával emléke-zend meg Vaamsgye történetének meg-írója. — A magyar nyelv terjesztése körül sokat fáradozott, a színház megalapításában sok as ő érdeme a tűsoltó és számos más egyletünknek vált javára as Ő működése; Balogh Gyulának a szerkesztői pilyáról történt visszalépése bísonyára mindenütt és mindenkinek, ki őt ismerte sajnál kosására fog találni. De álljon itt röviden eddigi működése, Balogh Gyula 1867-ben, mint megyei második aljegyaő kilépvén a megyei szolgálatból, megalapította a ,Vasmegyei Lapok*-at, melynek első száma 1867. október Lén jeleni meg. Először hetenkint osak egyszer, csakhamar azonban kétszer megjelenő lappá alakult át. Küzdés volt akkor osztályrésze a szerkesztőnek, mint es vidéken máskép alig nak törvényes képviselőjével kötött szerződés utján jöhet létre. As örökbefogadási szerződés tehát a kiskoronák atyai hatalmat gyakorló atyjával; ha az atya nem él, vagy törvénytelen születésű kiskorú fogadtattk örökbe: anyjával, mint természetes és törvényes gyámjával; — ha pedig az atyai hatalom gyakorlata felfüggeaste* tett, vagy a asülÓk egyike aem él : as árvaazékileg ^kirendelt gyámmal kötendő meg. II. Azon esetre, ha a törvénytelen ssületésü gyermeknek *nyjamég kiskora, az örökbefogadandó részére, as 1877. XX. t.-cz. 39. §-a alapján kirendelt gyám van htvarva a szerződést meg kötni. III. Ha as Örökbefogadó egyúttal gyámja az Őrök befogj dan dónak, ez utóbb\' részér*- a 30. §. a) pontja alapján gondnok rendelendő ki és a szerződét ezzel kötendő meg. IV. A kösgyám — mint ilyen nincs jogosítva a kiskora Örökbefogadási szerződést megkötni, mert as 1877. XX, t. cz. 68. és 170. §§-ai értelmében a közgyem csak helyettesíti a gyámot és azon időig, mig a gyám működését megkezdhetné, a halassthatlan gyámi teendőket hivatalból teljesíti : — as ellen azonban nem forog fenn törvényes akadály, .hogy a kösgyám rendeltessék ki as Örökbefo-gadandó gyámjául és mint ilyen, már a tsfrsodés kötésére jogosult. V. Az Örökbefogadási szerződésbe belefoglalandók mindazon jogok (Öröklési jog, névátruhásáa stb.), melyeket as örökbefogadó az örökbefogadottra és ez utóbbinak törvényes képviselője, szőrök-befogadóra (atyai hatalom gyámság) átruház. VI. Örökbefogadás utján csak az örökbefogadó családi vagy as örökbefo-gadónő születési családneve ruházható át az örökbefogadottra; özvegy nő elhalt férje nevét nem ruházhatja át, mert ez csak ideiglen — netáoi ujabb férhes meneteléig — viseli. VII. A főiek és ha as örőkbefoga-dando kiskorú 14 éves, ez iajegyzőkönyvileg kíhallgatandók a csélbavatt Örökbefogadás iránt, akár as eljáró árvaszék, akár a felek lakhelyéhez legközelebb eső ssolgabiroság előtt. VIII. Az örökbefogadási asersódés rendszerint három eredeti példányban állítandó ki, ha pedig kir köz jegyző előtt köttetett, a közjegyzői okiratba foglalt szerződésnek három hiteles kiadványa mutatandó be. IX. A szerződés kivételes esetekben különösen ha a szerződő felek szegényebb sorsnak,az árvaszék előadója vagy az árvaszék által megbízott szolgabíró előtt azóval is kik -heti, mely esetben a a szerződés a kiküldött a Ital jegyzőkönyv be foglalandó s a jegyzőkönyv a felek áltat aláírandó, vagy kézjegyükkel ellátandó. Es utóbbi esetben egy név Író tana aláírása is szükséges. A jegysőkönyvet a kiküldött árvaszéki előadó, illetve szolgab író és a jegyzőkönyvvezető is aláírják. X. A gyámhatósági jóváhagyás, aa 1877. XX. t. cz, 20. ét 113. §§-ai alapján as atyai hatalmat gyakorló atya, vagy a gyám áltat kérendő ki, a as erre vonatkozó kérvényhez vagy a következő okirathoz csatolandók : 1. az örökbefogadónak és örökbefogadottnak s ha es utóbi törvény t-ien származású lenne: édes anyjának is — keresztelő vagy születni bisonyitványa ; 2. ha az Örökbe fogadók házastársak ; ezeknek esketési bisonyitványa; 3. ha a törvéryes atya, vagy a törvénytelen születésű örök be fogad* adónak anyja, aagy a ssfli\'k egyike sem él: ezeknek halotti bizonyh?ánva ; 4 a gyám által képviselteknél a gyámi rendelvény. XI. As eként felaaerelt kérvény felett, as árvaszék mint gyámhatóság ál. tat határozat hozandó, és ha as örökbefogadást a kiskora érdekében levőnek találvs jóváhagyja, esen hstározatáoak jogerőre emelkedése után a gyámhatósági jóváhagyat záradék as örökbefogadási szerződés miodbárom példányára ( a hiteles kiadványokra, vagy az Örökbefogadási szerződést tartsamazójegyzőkönyvre ) rávezetendő s aa összes ügyiratok a szerződés-példányokkal együtt, a vezetésem alatti igazaágügyministeriumhoz vég-elhatározás végett fel terjesztendő k. Végül megjegyzem még, hogy az ország asonl részeiben, hol as ausztriai polgári törvénykönyv jelenleg is hatályban van, ezen törvénykönyvnek as ötök-befogadásra vonatkozó 179—185. ason módoaitással, melyet e 181. §-un -z 1877: XX t.-os. 20. és 113 §§ ai, a bíróságok számára megállapított hatáskörnek az árvaszékre mint gyámhatóságokra való átruházásával tettek, a mérvadók. — Dr. PAULER TIVADAR. képzelhetődé élénkké tevék a sötét napokat mégis az elismerésnek és méltatásnak ragyogó napjai, 1882. januárban politikai lappá lón a „Vasmegyei Lapok* és mint ilyen a vidéki lapok legjobbjai legemlegetettebbjei közt áll. , B logh munkássága azonban tovább is terjedt egy lap ssük kereténél. 1860. Heine müveiből egy jókora füzetei fordított és adott ki. E forditmányokat tartalmi hűség és verselés; könnyüaég tekintetében az azóta megjelent Heine for-ditmáoyok egyike sem multa fölül. 1867-ben kiad\'a eredeti költeményeinek első és 1870-ben\' költeményeinek második kötetét. E költemények mindegyike magasabb fokfia áll a vidéki költők müveínéi, aŐt az azokban kifejezett mély érzelem, kedély, verseléaí könnyüség, szép rím és dallamos rhytmusok egyenlő magas fokra emelik szerzőt ujabb íróink legjobbjai vaL Ezeken kívül jótékony czélra számos évig azerkeasté a vasmegyei naptárt, irt költeményeket és egyéb prózai közleményeket a budapesti lapokban éa 1876-ban a Vasmegye által rendezett Berzsenyi ünnepély alkalmából a megye megbízásából emlékkönyvet szerkesztett stb. stb. És most, midőn uyilvánoaan megvált is a hírlapírói tövises pályától, még cssk aaon reményünket legyen szabad kifejeznünk, hogy ezentúl is lelkes baj. noka less a magyar nemzetiség, aa irodalom és ama szép és igaz eszméknek, melyeknek eddig bajnoka, terjeaatóje és hirdetője volt. K. M. A Balaton-egylet munkaterve. A Balaton-egylet igazgatósága tegnap délután gróf Nádasdy Ferenoz elnöklete alatt ülést tartott s ngy as egylet mint a köaérdek tekintetében fontos határozatokat hozott. Jelenvoltak as elnökön kivul gróf Esaterbásy Mihály, dr. [Fenyvessy Ferenci. Thaiss Elek, Ssalay Imre, dr. Herczegh Mihály, Ssar-vasy Sándor, Kállay Gyula, Ádám Károly éa Sziklay János titkár. Elhatároztatott, hogy as 1885-iki oras. kiállításon a Balaton-egylet is vegyen részt egy kollektiv kiállítással (borok, balak, halászati eszközök, balatonvidéki fák, kötelek, ipartermónj ok, fotográfiák), egyúttal gróf Nádasdy Fe-rencs, gróf Easterhásy Mihály, Ssalay "mre és dr. Fenyvessy Ferenci urakból álló küldöttség tisztelegjen a kereskedelmi miniszternél, hogy as ifja egyletnt a kiállítási hely vételében.a. raadelkasé-sére álló eszközökkel támogassa. Elhatároztatott egy Balaton-fényképalbum kiadása. Az igazgatóság kérelmére gróf E sterhásy Mihály (aki egyazermint kitűnő fényképész) maga vállalkozott a Balatonvídék jelentékeny pontjainak fölvételére. Elhatározta egysseramind a gyűlés egy évkönyv kiadását, melynek szerkesztésére as irodalmi osztály elnökét JÓ kai Mórt és titkárát Boroatyáoi Nándort szólítja fel as igasgatóság. Az idén két regatta less B.-Füreden; as egyiket Anna hetében as egylet rendezi, a masikat a most megalakult yachting klnb, melyet as egylet tőle ki-telhetőleg támogatni fog. Az arácsí és nosztori völgyek, a Füredhez közel esÖ alig iamert szép kiránduló helyek utjai különböző aainü útmutatókkal fognak elláttatni, hogy bárki kényetmeaen fog nemcsak a völgyekben tájékozódhatni, de minden akadály nélkül feljuthat az 1600 láb magas Tamás-hegyre, honnan gyönyörű a kilátássá egéas Balatonra. Elhatároztatott pünkösd Ünnepén (június 1. ée 2 án) Veszprémen át Badacsonyig nagy kirándulás rendezése. Az egylet feliratilag fölkéri a közlekedési minisztériumot, hogy mivel a Balatonon már több gőzös jár, a vitorlások ssáma pedig folyton szaporodik, a már többször fenyegető veszélyek kikerülése végett rendeletileg léptesse életbe a Balatonon is a tengeri hajó szabályzatot, mely sserint a gőzösök térjenek ki a vitorlásoknak, éjjel pedig ugy a gőzöaök, mint a vitorlázó1- és halászbárkás. is kötelesek legyenek a jelzőlámpát égve tartani. Hasonlóképen kérni fogja as egylet a minisztérium intézkedését arra néave, hogy a Balatonon a hajósást veszélyestető pontok, (mintatihanyi szorosssirtjei) bizonyos jellel (éjjel lámpával) állandóan felismerhetővé tétessenek. Végre intézkedés történt, hogy június 1-től kezdve a fürdőivad alatt Sziklay János egyleti titkár állandóan Füreden tartózkodjék, kirándulások rendesése, szükséges útbaigazítások adása, egyáltalában as egylet {mindennemű érdekének előmozdítása cséljábŐl. A Balaton-eg; iot as általa tavaly megkezdett szerény mozgalmat tehát, a mennyire az ifjú egylet ereje engedi, »* idén annyira fogja fokosni, hogy a Balaton mentén eddig még nem tapasztalt élénkség fog uralkodni. A gyűlés végre köszönetet siave-sott gr. Nádasdy Ferencsnek bntgósá-gáéft, Jóvő kedden folytatólagos ülés lest a folyó ügyek elintézése végett. HUBZOKHABMADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖK Y FEBKUÁE 17 ón 1884. Egyesületi ügyek. A „Sümegiividéki vörös keres ?1 egylet" f. ávi febr 10-áa Sűmeghen, a reáliskola helyiségében, tisztújító közgyűlést tartott. Igen szép száma tsgok voltak jelen. A gyűlés tárgyát titkári jelentés, pénz tár-ki matatás és tisztnjitás Az elmúlt bárom évi működésre visaza-pillantélag Bánfi Alajos titkár hü képet nyújtott az egylet ezólja- és kifejtett mű ködésról. Tájékozáa, jobban mondva felvilágosításai szoknak, kik a vöros-ke-reszt-egylet intentióiban nemzetellenes intézményt vélnek látni, avagy kik a budapesti központba küldendő részt fö-Iöb áldozatnak hirdetik, mit üdvösebben lehet., e szűkebb körben érvényesíteni: kimutatta, miként központba juttatott rész is jótékonyság. — melylyel senki bem aksr háborút siettetni, — hanem esetlegesen a kikerülhetlen csatározásból eredő bajokat enyhíteni — emberbaráti szempontból harczosaink, saját véreinknek ápolás által segítségére lenni, közülük többet az életnek megtartani. Ily irányú nemes ezé! mellett nem BZÜnik mrg az egylet jót gyakorolni. Sümegh vidéki választmány Zala-Szent-Gróth és Tapolcza fiók köreivel — nem számítva pénz értékbe Tirol árvíz károsultaknak küldött 2248 klgrm terményt, 1881—1883-ban: 773 Irt 41 krt torditott a nemes közönség támogatásával jótékony csólra. Hány ssegény iskolás gyermek nyert ebhól ruhát, hány házi ssegény segély és bány gyógyulásra segedelmet. Magyar- és Horvát-Sslavooországban a vörös-kereszt-egylet 365 helyen fejt ki tevékenységet, tagjai száma: 45.097; vagyona: 1,561.253 frt 54 kt. Tirol és Györ árvízkárosultak 20.772 frt 31 krral lettek a vörös-keresst-egyletek-tói segélyezve: (Lásd az 1882. évi hivatalos kimutatást.) — A titkár jelentését szabad előadásban teljesítette, mely köz-tetssóa és éljennel lett fogadva. A Sümegh vidéki választmány és a sümeghi fiók-egylet pénztárkészlete: 381 frt 43 kr. — Számvizsgáló bizottság teljes elismeréssel nyilatkozott a pontos kezelésről. Ft. Ádám Iván hűen ecsetelte az elnök, titkár, .pénztárnak és a választmány tevékenységét, mely után a ttBZt-ujitás gyorsan ejtetett meg. Elnök : Dor-ner Rajetánné, ki krzdettól buzgólkodik az ügy élén ; férfi osztály elnöke: Bessenyei Ernő országgyűlési képviselő. Tekintve a teendők halmazát: a Sümegh vidéki-választmány főjegyzőjéül: Bánfi Alajos, a sümeghi fiók-egylet jegyzőjéül: Tatarek Kálmán urak a\', mindannyit egyhangúlag megválasztotta. Ssigetny István pénztáros indokolt előterjesztését a közgyűlés elfogadts, helyette Varga Jősaefcé urnő lett az egylet pénztárnoka. A választmányba uj tagokul vétettek: özv. Binder Péterné és özv. Mojzer Ká-rolyné úrnők. Végül elnök köszönetet mondott a benne helyezett ujabb biza lomért, tiszttársai és a választmány további támogatását kérte, az érdekes pyü-lést befejözettnek nyilvánította ki. Részünkről kitartást kívánunk a jótékonyság gyakorlatában; nemes tettek jutaima csendes msgányban nyilvá nul, az eredmény láttára sok nyelv el némul! Egy jelenvolt. Erire k. — Fáklyás zenével tiszteltetett meg a f. hó 14-ének városi tisztújítás napjának estéjén SvaBtics Benő megyénk alispánja és Babóchay György, varosunknak —-.azon napon — ismét megválasz ott polgármestere. A menet a városházától indult meg a tűzői tói zenebar indulója melleit. A menetből legszebben kitündököltek a helybeli tornaegylet szép lámpiónjai. Alispánunkat Simon Gábor Ügyvéd, perr^ármes-terünket pedig Lengyel Lajos főjegyző üdvözölte meggyőződésteljes átérzett szép beszéddel. S vte ti :i Benő hosszabb és nagy hatást keltett beszédben válaszolt, Babóchay György i ovidén rrfieotált hatóv előtti szavvira s most is csak azt mondja, hogy „bárki forduland hozzá bizalommal, Órang- és valláskülönbség nélkül jó* akaró barátja 1 e e n d,* És mi jól tudjuk, határozott meggyőződéssel mondhatjuk is, hogy azok nem csupán szavak maradnak. Adjon as ég neki egészséget és kitartó erőt szép feltételeinek megtestesitésére! — A helybeli népiskolák tantestületének küldöttei f. hó 16-áa üdvözöl-ték Babóchay György, szere-lett polgármesterünket, ki — szerénységéből kiíolyólag — kijelentette, hogy a külsőségekneknek, az ünnepély eskedés-nek nem kedvelője, de jó szívvel fogadja, mert tudja, bj\'gy a tantestületet a legtisztább jóindulat vezérelte. Kifejezést adott annak is, hogy & * tanügynek és férnsinak továbbra is és mindig as marad, ami volt: Őszinte barátja. Néhány bizalmas szóváltás után a küldöttség távozott. — A nagykanizsai „kisdednevelő egyesület" választmánya által az az egylet ugjai számára rendesett „Polgári tánczkeszora, a kívánalom szerint sikerült febr. 9-én a „Korona vendéglő" szépen disziie>t éttermében; valódi jókedv uralgott, feazély t nem ismerő otthonias cse-ádias egyszerűség ülte diadalát. Jelen voltak amint összetudtuk irní : Bartos Béliné, Bartoa Jánosné.Halvax Marcsa nővérével, Blau Lajosné, Blan Nándorné, Bolti Károlyné, Kerekes Etelka rokon* -ivalfClementoé leányával, Dobrovits Mit ruané, Fiedlerné Grobettiné két leányával, Erumerné lányával, Hegedűs Margit k. a. Horváth Antalné leányával, Kaán Irma k. a. Koch Mihály né, Kováta Etelka k- a. Liaanerné leányával, Mskay DezsŐné, Oszessly Antalné, Tretter Mariska nővérével, Rát - Antalné két leányával, R»ich Gottfriedné, Remeténé, Sornssich LörincznéjKatinka leányával, S vasúm Jáoosné unokájával, Smiedt Fri-gyesné nővérével, Schlickne leányával, Szigritz nővérek, SzabÓ honv. hada. neje aógornőjével, Tuboly Viktorné Aranka leányával, Tamássy Béláné leányával, Vágner Károlyné leányával, Viola Láss-lóné leányával, Vidor Samuné, Wittinger Antalné, Wieberné leányával úrhölgyek stb. — Bevétel 160 frt 50 kr- Kiadás 59 frt. 36 kr. eszerint a tisztajövedelem 101 frt. 14 kr. Felülfizetni kegyeskedtek : Woiser Józsefné 5 frt., N. N. 5 frt. Vidor Samuné, 3 frt, Feaselhofer család 3 írt, Győrffi János 2 frt. Ullman Istvánná 2 frt. Eisirger Henrikné 2 frt. Smidt Frigyesné 2 ín. Blau Lajos 2 frt. Som-sich Lőrincs 1 frt. Za\'.hureckiné 1 frt Rózsavölgyi Szidónia 1 frt. Plihál Ferencz 1 frt. Hám József 1 frt. Reioh Gottfried 1 frt. Ntgrelli alesTedns l frt. Bogyai Ödönné 1 frt Rosenield Adolf 1 frt. Gó-zony ezredes 1 frt. Tersancsky Jóssefné 1 frt, Hajek József 50 kr. Valamint a résztvevők ugy a kegyes felülfizetők és Ssigrícz Róbert ur hogy a termet és világítást ingyen engedte át. fogadják az egyesület nevében hálás köszönetét az elnökségnek — Meghívás. A nagy-kanizsai Önk tűzoltó-egy l-t saját kebelében alakult zenekar alapja javára f. évi február hó 24-én as „Arany Szarvas" nagytermét ben két zenekar közreműködése mellett még Nagy-Kanissán soha nem létezett tombolával egybekötött táoczvigalma rendez, melyre a nagyérdemű közönséget tisztelettel meghivja a vigalom rendező bízottság. Belépti-díj 50 kr., egy tombola-jegy 10 kr. Kezdete 8 órakor. F> lülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Ez alkalom-arai felkérjük a nagyérdemű közönséget ha netán a jótékony czél iránti tekintetből tombola-tárgyakat adni óhajtanak, szíveskedjenek azt a tüsoltŐ-Őrtanya helyiségébe küldeni, melyért ia fogadják előleges köszönetünk nyilvánítását. — Torma zenebandajának egyik tehetséges tagja Horváth Jenő, — amint halljuk — szülőföldjére, Készt helyre megy. Ezzel mindenesetre veszít a banda, mórt szép reményű tagja volt. Na de íit marad Horváth Jóska, a mi „bácatOB képű* czimbalmosunk majd az csak el-elveri azon a zengő, bongó ctimbalmon, hogy „a c s a p u t czán végig, végig, végig. — Mult számunkban — a lapot a fontos választisi hír miatt gyorsan sár-ni kellvén — több sajtó hiba maradt. Vannak oly csorba mondatok is, melyekből fontos szavak maradtak ki. Ezért a t. olvasó közönségnek szíves bocsánatát kérjük.! — Arányi Dezsó lapunk utján is kérí mindazokat, kik tőle megjelenendő munkájára nézve előfizetési iveket kaptak, legkésőbb f. hó 20-ig mulhatlanul beküldjék akár történt előfizetés akár nem. — DlsznÖIopás történt f. hó 13-án Pali inban.|Cle ment Lipót ottani bérlőtől hat darab sertést elhajtottak. A nyomozás egyre íoiy. de es ideig oredmény leien. — Kimutatás. A nagy-kanizsai isarossegédek betegsegélyző egyesülete által f. é. febr. 10-én a „Korona" vendéglő helyiségében rendezett tánczmulat-sága alkalmával befolyt a belépti jegyekből : 138 frt 10 kr. a ruhatárnál: 12 frt. Főlülfizelésekból 6 frt. 30 kr. összesen : 156 frt. 40 kr. Ebből a kiadás: 60 frt 54 kr. levonatván, tiszts jűvedelműl maradt 95 frt. 86 kr. — Felülfizettek ; Prá-ger Béla : 50 kr. BeluB gyógyszertára : 50 krt. Fleischakker Károly 20 krt, N. N. és N. N. 50—50 krt. Horváth Katalin 1 frtot Nikicser Lujsa 10 krt S-ffer Róza 30 krt. Nagy Róza 30 krt, (Ügi) Mersites Ede 20 krt dr. Szekeres József 50 krt. Zákonyí Lajos 10 krt K. A. 10 krt Szépe Boldizsár 20 krt, Per-ger Zsigmond 10 krt. Mitly Fernnos 10 krt. Wajdits József 1 frtot — kiknek valamint minden résztvevőnek szívás köszönetet mond a rendezőség. — Ssép tett. Tolnai Festetich Tassiló Budapesten kelt alapítólevelében egyebek kést azt hangsúly os-?a, hogy egy tanintézett szakképző kötél megérző ¦ jól díjazott tanári kar emelhet nagygyá: a cBnrgÓÍ ref. főgymnaz\'umban legújabban megválasztott 3- tanár fizetéséhes évenkint három-háromssás írttal járulni élte fogytáig köt lezi magát. —Mitől nem függ a börze hangulata ; Egyik fővárosi esti lap a reggeli értéküzietről ma a következőket írja: A megnyitásnál a hangulat ugyan nem igen kellemes, a mit az Ephruii bankár nejének, szül. Rothcsild báróné hídeg fogadtatásának as orosz czárné által, tulajdonítottak ; de később a párisi kölcsön holnap történendő kibocsátására való tekintet, minden egyébb tenintetet háttérbe szorított s aa áremelkedés tetemes mérvben létesül. V Konstantinápolyi bazárban van egv különös sáros hely, ahova az öt vösök árucsikkeiket éjszakára be szok-ták/akni. Az utóbbi időben töbssör előfordult, hogy a kereskedők ládáiból értékes tárgyak tűntek el s a kalmárok a rendőrséghes fordultak. A rendőrség azonban est felette az Ötvösöknek : „Lehetetlen, hogy azt a záros, .helyet valaki feltörhesse; boszorkányságnak kell abban lenni. Forduljatok a javasasszonyhoz aki majd megmondja, hova lettek a kincsetek." A legderekaaabb dolog az, hogy ezt a történetet nem valami tréfakedvelő külföldi újság, hanem a török hivatalos lap, a V a k y t írja egész komolyan. — Ki az Igaz magyar! idősb Cziráky János gróf tárnokmester rsva-talán száznál több, szebbnél ssebb koszorú borította e a sok koszorú kösÜl egyet\' len egy volt, melyen magyar nemseti szinti szalag csüngött, — s est az egyet József főherczeg tette a ra Tataira. — Megszökött ajándék. Gróf Festetich Taazilló egy 500 frt, értékű, ritka szépségű kutyát adott fel kosárba zárva Pécsett a v a suton Ausperg herczeg szamára Bécsbe czímesve, kinek as ebet ajándékba akarta küldeni. A. kutya Bu dapeatre szerencsésen meg is érkezett, de midőn a magyar áliamvaspáiya indóházából átákarták szállítani as osztrák államvasutboz, a négylábú ajándék az aton keresztül rágta a kosarat éa megugrott — Szeretve mind a sírig. Szomorú eset történt Kulán a mnlt hétén. Egy igenazép, 17 éves NagyLizzka nevű poigárleány alig 3 napi betegség után meghalt. Eltemették tisztességgel es mikor a gyászoló kiséret ép as utolsó hantokat dobta a korán elhányt sírjára, közvetlen közelbsn lövés dörrent el. Egy Kovács András nevű derék fiatal legény, ki ama BÍrba minden szerelmét, minden reménységét látta dőlni, golyót röpített agyába ee azzonnal szörnyet halt. — III. Napóleon egy levele. E hó 18-án és 19-én érdekes kéziratgyüj-teményt fognak elárverezni a párisi Ho •el Droaotban. E gyűjteményben van a fiatal Louis Nipoleon herczeg egy érdekes levele atyjához, ki amaz időben St.-Lou gróf neve alatt Firenzében időzött. — A levél így szól: „Kedves papám 1 öt nap előtt ide érkezve Firenzébe, találtam azept 16 án kelt levelét ön való ban az én és Charlotte érdekében tett, mikor megakadályozta, hogy a laccai nyári l&kban kárt tegyenek; mert valóban sokkal nehezebben lehetne rajta túladni, ha megváltoztatnák és laknának benne. Mindenesetre igsza van ön nek, mikor ast mondja, hogy idegen országban soha sem szabad szolgálni; de nagy különbség: résstvenni szabad polgárok gyakorlataiban és munkáiban a haza védelmére, vagy pedig rendes hadseregbén egyetlen vezér parancsnoksága alatt állani. Az első esetben az emberbarátok közt okul, a másodikban pedig lemond minden emberi méltóságáról és rabszolga lesz. Ast vártam, hogy levelében beleegyeséaétadja hásaasági tervemhez; ön asonban, ngy látssik, rotssalja az\'; igy hát, mivel különben sem érzek valami nagyon élénk vonződást ama fiatal hölgy iránt, mivel F. herczeg nagyon középszerű hozományt ígér — most egyáltalán nem házasodom meg. Remélem, hogy majd akadok olyan leányra, a kiben meglesz minden előny, és as általam leginkább ktvsnt tulajdonság is: hogy önnek, édes atyám, tessék. Ön kérdi, hogy ki most a bankárom; Hacaire ur Constanzban. örülni fogok, ha Ön pénzt fog nekem k&ldeni; dr mivel már sokszor kértem Öntől, elhatároztam, hogy többé soha sem alkalmatlan kódom pénskérésssl, mert észrevettem, hogy Ön azért haragszik és a kérés megtagadása fájt nekem, nem a pénz miatt, bár szükségem volt rá, hanem mert azt véltem sejteni, hogy ön nincs irántam többé jó szívvel. Pedig higyje kedves papám, hogy nincs nekem drágább szólás e világon, mint az Ön sseretete. Itten önuel kedves papa és fog*dja őszinte ragaszkodásom kifejezését. Arenenburg, 1334. Bzept, 28. Szerető éa tisztelő fia Louís Napóleon." — Hamis pfellZ. Bizonyos Szabó József nevű, Haba József, kia-kanisaai\' bognármeaternél szolgáló inas, f. hő lián egy ónból készült hamis 1 forintost akart zsömlye-vevés mellett, Flei&chksk-ker Ádám ottani kereskedőnél beváltani. A kereskedő asonban rögtön felismerte, s jelentést tett s kspitányságnál, hol az inaa kihatlgattatváu, azt vallotta, hogy naki a bognár legény adta át a beváltás megkísérlése végett As ügy folymstban van. — Veszett eb járt f. hó 10-én Iharos-Bérény ben : a ott több kutyát s egy 8—9 éves fiat megmart — A marás ret-tenetea következménye lett, hogy a düh nemcsak as állatokon, hanem a szeren esetlen gyermeken is kitörvén, áldozatul ejtette. — Változások a veszprémi püspökség sümegi uradalmának tiszti karában — Kijátz Elek sümegi intéző elhalálozása folytán a sümegi urodalmi tiszti karban a kÖvetkesŐ változások allénak be : Sümegi Tivadar deáki ispán hasontó minőségben Sümegre, Pintér La jos tapolczai ispán pedig Deákibs helyetetik át : as ekként üresedésbe jött tapolcai Lóké Kálmán sümegi ellnór neveztetik ki. E változások ápril hóban fog aak életbe lépni. — Uj plébános. Magyar Jánosnak vessprémi kanonokká történt kinevező se folytán megüresült siófoki plébániára — mint biztos helyről értesülünk Rosos István veszprémi káplán, a veszprémi társasélet egyik kedvelt tagja — fog kineveztetni. Gratulálunk a megérdemlett előléptetéshez t — A budavári gyilkosság módjára gonosz gyilkos és rablómerónylet készült e napokban Beniczky Ferencs jáss-nsgy-kun-szolnokmegyei főispán ellen. Insss másik két osinkossal kitervelte megfőj-tatását és kirsblását és a gaz terv végrehajtását nem akadályosta meg egyéb, mint hogy as egyik czinkos elárulta a dolgot. Annyival megdöbbentőbb ez eset, mert most as egész világ a budavári gyilkosok mindennap várható kivégez-léséről beszél. És ép e ssörnyüpéldával ssemben koholnak gaz szolgák hasonló tervet! As esetről a következő tudósítá sok fekszenek előttünk: Beniczky Ferencz főispán családjával hosszabb idei g tartózkodott Budapesten és mult szerda estére várták vissza Szolnokra. Időközben Komarovszki Lajos, a főispán huszárja, kire á szolnoki lskás őrizete bízva volt, gyalázatos tervet kovácsolt arának és elete vagyona ellen. A Ko marovsski cainkosa egy budapesti ioss volt, a kit KomarovBzki mint unokaöcscsét ajánlott be az alispánnál és á kit a fő ispánnal egy nap vártak Szol okra, ezen kjvül be volt a komplotba egy szolnoki csendőr, egykori iliavai fegyenoz is. A merénylet ugy volt tervezve, hogy az este hazaérkező a főispánt megrohan-jáz megfojtják aztán élvezik tőle avas-pénztár kulcsát és a pénzt hatalmukba kerítik. A gaztettbe* el volt készítve minden eszköz: kötelek és kések. A fő- ispán Iskáss ép alkalmas lett volna a bűntett végrebaj*áaáhos, mert szobák hossza sora, messzenyulő folyósok vsn-nak benne s a megyeház őrhelyiségeí-tŐ! nagy lépcsőház válaaztja eI.E melrett Ko marovsski teljesen bírta ura bizalmát, a főispán renyhesége mellett is kedvelte a legényt „mert olyan becsületes képe van." Ura távollétében Koma-rcvazki szabadon gazdálkodott ura Iaká-aáQj melynek elszigetelt voltát, bára megyeházban van, nagyon mii tatja as a körülmény, hogy Kostarovsskival folyton egy amber közlekedett, akit caak a szobaleány látott, a hajdúk nom. — A gaz tervet vollaképen Komerovszki maga árulta el, mert mult vasárnap a dologba beavatott csendőrt meghívta magához hívta ebédre, a as egész cselédség jelenlétében azt mondta : „Ha sikerűi amit kifőztem, gazdag ember leszek, csak a bátyámat várom Budapestről." A csendőr asonban szerdán reggel a |osendőrkapitány előtt részletes vallomást tett Elmondta, hogy Ő, ha Illa-várról ssababult Is ki, becsületes ember akar maradni, s csak azért bocsátkozott bele oly mélyen a komp-lotba,hogy kitudja a gazok tervét és meghiúsíthassa. Beniczky főispán mit sem sejtve, csütörtökön délelőtt érkezett Szolnokra és értesülve a dologról rögtön elfogatta a huszárt. Komorovsski szobájának ki kutatásékor több revolver golyót, egy három revolverre szóló budabesti zálogjegyet, több G a bor iau-f éle rém-regényt és több külombösö nevekre szóló leveleket találtak, mely nevek alatt alkalmasint Komarovszki rejtőzik. A szolnoki kaszinó gratulált a főispánnak szerencsés megmeneküléséhez és a kaasinó helyiségében kifügesztette a gaz inas képét, hogy mindenki őrizkedhessek e óczkó mogfogadáeától. Beniozky főispáni üdvözölte a budapesti kaszinó is. — A szolnoki helyi Isp a gyilkosság ás rsbláS tervéről a következőket irja: A főispán huszárja Ivanits I. városi hajdúnak adott találkái közben igen élénk színekkel festette s jövedelmet, mit urának kirablásából szerezhetnének, Pár isben Ivanicsűt főispáni termekbe, ott mindent sorra mutogatott neki, aőt birokra is kelt vele, hogy esetleg támadás alkalmára erejét kipróbálja. Ivanits jelentéseire a render-ség szoros felügyelet alatt tartotta a tervelő hnszárt, majd hogy terveinek komolyságáról meggyőződést szerzett, letartóztatta s ellene a vizsgálaton megindította. Vasúti menetrend. Érkezik. Béggel. Indnl. Ő. P. Ó. p. B. üjhely P. r. 4 8 1 Pragerhoi P. v. 4 48 Bada P. t. 4 18 j Barcs P. v 5 10 Fiume Gy.v 5 27 ! Buda Gy.y 6 Pragerhoi Gy.v & 46 B. Ujhely V. v. 6 Buda 7. y. 7 Délben. Sopron V. v. 12116 \'[ Buda P. y. 2 - Prageracf P. v. 1 16 Pragerhof P. v. 2 45 Bírd V. v. 1411 8oproa V. y 2 55 Buda P. v. 1,58 . Barcf V. t. 8 — Éji el Buda V. v 9 dl 1 Pragerhof flyv 10 50 B. Ujhely V. v. 10 28 1 Fiume Gy.v 11 5 Badi Gy.t 10 38 Bada P. y. l-l 5 Pragerhoi P. v. 11 19 B. Ujhely P. y IS ?Barci P. v. 11 3 Ltpyner é. kiadó: SZILÁT SANDOB. Felelős lurlitnll : VÁSS ALSÓS. Laptulajoono.: WAJDITS JÓZSEF. Keresünk minden vidékre, meglehető.- jutalom mellett ügynököket, kik \'.örvény, enged, jat aonjegyek eiárositásaval melyek még folyó 1884. érben biztos nyereroénynyel hnsatnak — foglalkoani óhajtanak. Bérmentes ajanlatok e mimen: Bsnferer- «fcrt«Z Griic LjCo. Frankfurt a. a 2025 1—1 Alapíttatott 1858, WALSER FERENCZ első magyar gép- és tiUoltöszerekgyára, harang, és érexöntódéje BUDAPESTEN, Bottenblller-otcia 66. Ajánlja gyártmányát, mint magyar kalönlegeaséget. kutakban ós mindennemű szivattyúkbari elvállal teljes vízvezetékek berendezését, városok, földbirtokosok, ipartelepek, armentesitő tarsalatok és magánzók részéről modern technikai alapon és kedvező feltételek mellett ajánlkozik köz- és magán-fürdők felszerelésere, szagmentes Orszékek felállítására és minden vizmüvi munkálat gyors és pontos kivitelére képes árlapok és részletes költségtervezetek kívánatra díjmentesen küldetnek. 2023 2-62 Egyetlen belföldi szivattyu-gyár. HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY HIKPETESEK. ÍEBBJJAE. 17-én 1884. Statisztika: A betegségek, mezekben a malátaavártmányok, Hoff János rendszere használtattak, a következők: köhögés, légzó szervak csíz . tlidövészkór, altestbajok, hämorrhoid, elerőtlenedés, hcgymáz. vérszegénység, emésztési nehézségek. Használt gyártmányok: malátakivonati-egész-ségi sör, maláta-chocolade, conczentrált maláta kivonat, mell-maláta czukorkák. Valamennyi So ff János rendszere szerint. A hol a megbetegedett élet már eltűnéssel fenyeget ott is gya*kran találunk gyógyítást a valódi Hoff János-fele maláta-eyógytápszerekben, maláta-kÍvonati-egés7ségi sörben, koncentrált maláta-kivonat, maláta-csokoládé és mell-malátaczujcorkákbaa. Innen az üzlet tartóa fennállása (35 év), a magas kitüotwtesek (ssáraaserint 59), a sok hálairat (körülbelül egy millió.) A maláta-gyártmányokban lévó gyógyfüvek már ezreket gyógyítottak mei{. A „Wiener Zeitung" és a „Berliner Zeitung^-ban e hónapban olvassuk : A Hoff János-féle malátakivonat feltalálójának és egyedüli gyárosának, Európa legtöbb fejedelmei udvari szállítójának, kir. bizottsági tanácsos, az arany koronás érdemkereszt tulajdonosa, magas porosz és német rendek lovagja Btb. stb. Hoff János ornak Bécsben, Graben, Briiunerstrasse 8. — Nőm íl/2 év óta melibetegaégbea, sápkórban ét gyomorbajokban szenvedet:. Semmi sem akart bassoálui Végre az ön malálakivonati — egészségi sör és msláts-csok -ládéját használtam. Rögtön javulás állott be; a moll megtisztult a nyalkától ée a vérnek egészségei pirossága visszatért. (Köszönet.) Balter, porosz k. rendőri hivatalnok Berlinben Wilsnackerstrasse 8. Bécsből. Férjem Krausz J. viasz-vásxongyáros tüdőgümőkorban szenvedett, sem ehetett sem nem tudott nyugodtan aludni, vért hányt és felgyógyul és-iránt reményünket feladtuk. Végre a Hoff János féle maláta-kivonat használására elhatároztuk magunkat, 30 palaczk és néhány zacskó mellmaláta-czukorka használata után csodálatos változás állott be, nem hányt többe vért, egészséges, jól eszik és alszik. Krausz Francziska, ház tulajdonosnő Bécsben, Ottakring, Flotzerste 64. LX, Pius pápa használta a Hoff János-Jéle malátakivonatot, melyet Scipio Capello bíbornak által megrendelt és a ziliálásban könynycbi\'dést talált Az orosz császár megrendelteti azt Zarskoje-Selo várába gróf Schuwaloff főhadsegéde által. Arak: Maláta-kivonati egészségi sör, 1 palaczk 60 kr, 11 palaczk 6 frt, 28 paíaczk 15 frt, 58 palaczk 30 frt, % kiló maláta-csokoládé I. 2 frt 40 kr., V» 1 frt 30 kr, »/, kiló 70 kr. II. ¦/» kil° 1 írt 60 kr. \'„ kilo 90 kr, % kilo 50 kr. III. kilo 1 frt, »/, kilo 60 kr. % kiló 35 kr. Maláta-czukorkák 1 zacnkó 60, 30 és 15 kr. Maláta kivonat 1 üvegcse frt 1.12, kisebb 70 kr. Gyermektápliszt 1 frt. Egy égési maláta-fürdő 80 és 50 kr. Maláta-növény -szappan 80, 60, 40 és 20 kr. — Nagyobb megrendeléseknél árkedvezmény. A csomagolás a legolcsóbban számi\'Utik. Az első valódi uyálkuoldó Hoff János-féle mell maláta cinborkák kék papírban Tannak, Yótelnól asak ilyenek kérendük. A HOFF JANOS-féle maláta kivonat feltalálója és gyárosához, a legtöbb európai fejedelmek udv. szállítójához, cs. kir. tanácsos, a koronával dÍBzitett arany érd-m-kereezt tulajdonosa, a magas porosz és német rendjelek lovagja stb. HOPF JÁNOS Becs I. Graben Brannerstrasse Nr. 8. Gyár: GrabeBbof Bmaerstmse Nr. 2. Főraktár Nagy-Kanizsán Kífály FBYGYÍQZí a , Megváltó\'-hoz czimzet gyógyszertárában, továbbá Fessel hot er József és Strem és Klein Bot Keszthelyen : Wünsch F n f e 1 d A. füszerkereskedóseiben. Z Egerszeg: Hubinszky Adolf Sopron : Müller P. Wuhovszky, a r e n c z nél. TV/ri «^-mz q, megazatoott árért. 1182 5—6 1 isztragon Mustár szab. criomagolás Schmid Viktor és fiai becsi különlegességi üzlete, belföldi bítel esi teáséi valódi minőségben a gyiri védj^gygy^l ellátva \'/¦ Vl *» \'/» gekben kaphatók minden fűszeres különlegességi üzletekben. 763 17—26. latos es gyors hatású a mindenütt nagyra becsült és gyógy erejű uek hieonyult bpitrwe gerich növényből készttlt oitzTicirlclH U (Bonbons,) Schaidt Viktor ét fiaitól Bécsben, kob8.es rekedMg, einyilkitodas él huruth elln \' Valid i m in 5. i gb.;n ciak a g y 6 gy tira k b an 1062. 7-11 legjobb asztali- és üdítő ital. kitűnő hatásúnak bizonyult köhögésről, gégebajokról, gyomor- és hólyaghu-rutnál. MaííODi Henrik, Karisbad ís Budapest m A Csáktornyán székelő „Muraközi takarékpénztár részvény-társaság" 1884. évi márczius 8-in d. u. 3 órakor, a városi tanácsteremben III-ik rendes közgyűlését tartja meg, melyre a t. részvényesek ezennel meghivatnak-. K" a p 1 r e u ci: 1. Igazgatósági jelentés. 2. Felügyelő bizottsági jelentés. 3. Az átvizsgált évi számadás fölötti határozat. A mérleg jóváhagyása. Az osztalék meghatáro- zása és a felmentvény megadása. 4. Egy tiszteletbeli elnök, két igazgató és négy igazgatósági tag megválasztása. 5. Netáni inditványok. 6. A közgyűlési jegyzőkönyvet hitelesítő két részvényesnek megválasztása. C8áktomyán, 1884. évi február 2-án. Az igazgatóság. A választási jog gyakorolhaiása tekintetéből, az alapszabályok 59. §-a értelmében, a tisztelt részvényesek ezennel felkéretnek, miszerint részvényüket a közgyűlést három nappal meg-1 előzőleg az intézet pénztáránál a délelőtti órákban letenni szíveskedjenek. 2029 2—3 poooocxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxg Elsőrangú OLMÜCZISAJTOK (Quarglik) ajánl KÜRZ JÓZSEF ur sajt gyára Olmiiczben és szállítja a legkisebb mennyiséget a legolcsóbb árakért. Szétkuld posta collibaD is 5 kiló 2 frt. Költségmentes minden postaállomásra utánvét mellett. Ügynökök illő jutalom mellett felvétetnek. 2024 1—3 X VOOCXXXXXXXXXXXXXXX X xxxxxxxxx^ MAR MÁRCZIUS 1-én > LEGKÖZELEBBI HÚZÁSA A MAGYAR 9 sj m sorsjegy. Emöií 3 ím. Legközelebbi húzások: 1884. márczius I én. 1884. július I én. 1884. november I én. 50,000 forint mindenkori fönyereménynyel Legkisebb nyeremény 6 frt, emelkedik 10 frtig. Minden a legkisebb nyereménynyel hozott sorsjegy, a hozzákapcsolt nyereményszelvény alapján, tovább játszik minden következendő nyereményhuzásokban. Minden nagyobb nyereménynyel hnzott sorsjegy a törlesztési sorsolásban 1» mindaddig tovább játszik, mignem 6 — 10 frtnyi legkisebb összeggel törlesztve lesz. EMüü mmt a iig msm öelEff lm m A PESTI MAGYAR KERESKEDELMI BANK VÁLTÓ ÜZLETÉBEN BUDAPESTEN Dorottya-uteza 1-ső szám. m,,_, SORSJEGYEKNEK. ¦<—<J--n--»-rV tVg"T h fffl f*vrf"TT 9 HfrV«?----------------......----------- — .....— Wajdits József könyvnyomdájából Nagy-Kanizsán. MGIrtoíZÉk, 1884. február 21-én, léi évre 4 , ae,jed- érre . ].... .. . . / Egy szám 10 kr. ~ HIRDETÉSEK í hkiitjot petitsorban 7, misodszat gi minden további sorért ?• kr . XYILTTÉftBEN toronként 10 kiért vétetnek tel Siücitiri. illeték minden egyes ;iiratéiért 30 k\'r. fizetendő. .Nagy-kanizsai önk. tűzoltó-egylet" 1B -Ue aasam flTiszonharmafM- éviolyanL A lap szellemi részét illető kfzleme-nyek a szerkesztőhöz, anyagi részét illető közlemények pedit kiadóhoz bérmentve intézen\'dŐk : N A GT - KAN 1 Z S A Wiassiosfaaz. BérmeiUtlen levelek csak Esmess munkatársaktól fogad tatnak ol. Kéziratok lixwa nem kflldetaek a ,zalamegyei általános tanítótestület*5 a ., nagy-kanizsai kisdednevelÓ egyesületE, a ^nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet* kedelmi s iparkamara nagykanizsai kai választmánya-, s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. , a , soproni keres Hetenkiiií kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Az ügyvédek uj megadóztatása. A megadóztatás terén ismét egy lépéssé! elére haladtunk. Az eddigi deficites korszak minden kigondolható módon iparkodott a szeméthordótól föl a nagybirtokosig — ugy a személyeket, mint a nyers vagy feldolgozott terményeket megadóztatni Annyira sújtva van ki Tétel nélkül mindenki, hogy közel van az idő, melyben a terhes adózási rendszer miatt végpnsztulás fenyegeti az összes adózó polgárok vagyonát. Az örökké mozgó adóprés ujabban társadalmunk azon osztálya ellen van fordítva, melynek megélhetése mai nap már a megnyirbált iövö-delmi források miatt úgyis annyira kétes, hogy csak a legnagyobb küzdés s szorgalommal birja — tisztességes nton — napi kenyerét megkeresni. Daczára annak, hogy az ujabb adókkal sújtott osztály tagjainak kiképezte.ese óriási összeget igényel és hogj sokaságuk miatt az atyáskodó kormány által meghagyott jóvödelem nagyon is kis része jut egyike vagy másikának I nincs semmi tekintet helyzetükre. Mostoha gyermekei ók a kormánynak s tervszerűen lesznek megfosztva az anyagi jövedelemtől, tán azért, hogy ők, mint a szabad gondolkodás zászlóvivői s az emberi jogok védőt, teljesen elnyomassanak. Ha ez a kormány caélja? agy azt a közjegyzői törvény módosítása s az ujabban kiadott rendeletnek keresztülvitelével teljesen el fogja érni. Az elsőt már ismeri közönségünk — részint a hírlapokból, részint pedig az ügyvédi kamarák által körözött s a képviselőház elé terjesztett emlékiratokból. Az utóbbi rendelet azonban titokban kelt s ép oly veszedelmes az ügyvédi kar anyagi helyzetére nézve, mint az előbbi — Ugyanis mint értesülünk egy rendelet van kiadva a kormánytól, melynek alapján köteles lesz a tőrvényszék évenként azon ügyvédek aeveit az adó-felügyelőséggel tudatni — kik valamely esődben tömeggondnoki minőségben szerepelnok — természetesen tudatni kell azt is, hogy mennyi dij lett az ügyvéd részére megállapítva, fiz a dij külön adóztatás cárgyát fogja képezni. Nem elég tehát, hogy súlyos jövödelmi adóval terheltetnek s hogy a peres eljárásban elhasznált bélyegekben is óriási összeget adnak a kormánynak, hanem a már egyszer megadóztató, jövedelmet újra fokozatos adókkal fogják terhelni. Ezen rendelet tehát egy valóságos merényletet tartalmaz az ügyvédi kar anyagi helyzete ellen s koldusbotot ad azok kezébe, kik társadalmunk középosz tályának egyie szellemi oszlopai. Ma, midőn általános mozgalom indult meg aziránt, hogy a szellemi munkával foglalkozó egyének biztosítva legyenek a nyomorúságos anyagi helyzet ellen — s nyugdijképessé teszik a dijnokot is — miért fosztják meg az ügyvédi kart a szerzés lehetőségétől, avagy a megélhetéstől ? Tán szaporítani akarják azok számát, kik az anyagi helyzet miatti elégedetlenség következtében tüzet szitának a fennálló rend felforgatására ? 1 Ez nagyon veszélyes dolog lenne; mert könnyen megtörténhetik, hogy a lángok emésztő ereje hamuvá tenné azokat — kiknek kezében a nyomorúságos helyzet teremtő szálai vannak. A küzdésnek is megvan hatara. A türelem fonala egyedül a magyar nemzetnél hosszú. Ez tud várni és reményleni a jövőben — de ha majd azt fogja látni, hogy csapa szeszélyből — vagy azok kedveért, kik „tostvér * czim alatt kilopják a nemzet zsebéből a milliókat — ők tétetnek tönkre — akkor ütni fog a számadás órája s oda fognak állíttatni a nemzet ítélőszéke elé mindazok, kik bármi érdekből a méltánytalanság köpenyébe burkolva, nem átallották a nemzet hü fiait az anyagi tönk szélére juttatni. Az anyagi helyzet szülte szomorú kép mindinkább látható lesz. Egy életerős nemzet küzd ma a súlyos anyagi helyzettel s megtörténhet, hogy a nemzet, mely évezreden keresztül dicsőségesen állta ki a vad hordák által okozott pusztítást — a saját fiai által teremtett méltánytalanság miatt elbukni kényszerül. E hazának nemcsak emberre, hanem mindenek előtt magyarra van szüksége — kik védeni tudják az életét — ezek iránt tehát csak több méltányosságot lehet tanúsítani, mint ama dédelgetett horvát .testvérek* iránt, kik körülbelül évenkénti négy és félmillió forintnyi nemzeti ajándékunkat azzal hálálják meg, hogy különféle meggyalázó kifejezésekkel illetnek bennünket. Legyen a kormány méltányos azok irányában, a kik már úgyis eléggé sújtva vannak. Az alapveti nevelésről. A családi ferde nevelés következtében feles számmal lévő elégületlen és szerencsétlen tagjai a társadalomnak, hogy kevesbedjenek, erre nézve első sorban magának a családnak lehet és kell is megtennie mindazt, a mit eddigelé elmulasztott. Mindenek előtt a családapának ügyelnie kell, hogy a gyermek már csecsemő korában olyan ápolásban részesüljön, mely biztosítja a test és lélek ézséghen maradását Sok családnál nagyon divatos az agynevezett szoptatós dajka tartása, mely szük- séges is ott, hol e kötelesség teljesítése által az anyának egészsége, sőt élete iz veszélyeztetve van; de\' nem kevés azoknak szárnak, kik csapa kényelemszeretetből bízzák gyermekeik táplálását sokszor egész-1 ségtelen nőkre, a mikor aztán a különben tisztavérü gyermek olyan\' anyagokat szí magába a tejjel, melyek nemcsak a test fejlődésére, de a lélek erőinek fölébresztésére is káros befolyással vannak. Mikor a gyermek értelmi tehetségei mutatkoznak: gondot kell fordítani arra is, hogy a felügyeletet gyakorló egyén vidám kedélyű, természetes, eleven észjárása legyen s a gyermeknek minden kérdésére annak értelméhez mért felvilágosító feleletet adjon s mindig készséges szeretettel. Mert ha a gyermek szünetlenül haragos, durczás alakokat lát maga körül, ha kérdéseire kitérő, vagy pláne durva feleleteket kap, mindezekét megszokja s mintán a példa ragadós: ó is hasonló természetűvé lesz, a mitől a későbbi jó nevelés szoktatás következtében se fog tudni megszabadulni. Midőn a gyermek játékai közül s a dajkái felügyelet alól az óvodába, majd az elemi iskolába megy: egy uj világ nyílik meg előtte s ha e helyeken barátságos arezokat lát, ha kíváncsiságát, tudnivágyát kielégítve tudja s tapasztalja, hogy a _ szeretetlen, hideg bánásmódot gyöngéd figyelem és gondozó szereret váltotta fel: észrevétlenül ó is megváltozik, s az előbb szótlan, kedvetlen, sőt talán makranezos gyermekből beszédes, élénk s magát kedveltetni tudó emberke lesz Természetesen, ha ezt a szülők tapasztalni fogják, ők magák is mintegy önkéntelenül megváltoznak s az eddigelé gyéren látogatott gyermekszoba lesz szórakozásuk ked-vencz helye s gyermeküknek természetes magaviselete, jó kedélye rajok is elragad s ők is gyermekekké leszuek s együtt örülnek az ártatlanokkal. Mily nagy boldogság- egy ilyen családi kép megalkotójának lenni ¦ És ezt minden családapa megalkothatja magának, csak legyen körültekintő s ne hagyja a gyermek kora fejlődését oly egyének vezetése és felügyelete alatt, akik önmaguknak is terbökre vannak, s mihelyt erejük megengedi, adja a test és lélek fejlődésére oly jótékonyan ható óvodába, hol a gondos felügyelet mellett a 8zivnemesités, az értelem fejlesztés lassú, de biztos munkája napról-napra erősíti azon alapot,\' melyre a későbbi nevelés biztosan építhet. A népneveléssel foglalkozók bizonyságot tehetnek arról, hogy az óvodából kikerült gyermekekkel még egyszer annyira lehet menni, mintakik annak jótéteményeiben nem részesültek. Mégis, mégis mily kevés azoknak szárnak, kik az óvoda intézmény iránt érdeklődéssel viseltetnek és mennyivel kevesebb azoké, kik azt pártfogolják 8 anyagi segélyben is részesitik .... De menjünk tovább. Midőn a gyermek ¦ elemi iskoláinak bevégzéséhez közéig: nyilatkozni fog benne — többnyire öntudatlanul — a vágy, a hajlam egyik vagy másik életpályára, mit foglalkozásaiból el lehet lesni: s itt kell már nagyon figyelmesnek lenni az apának, hogy ez önként nyilatkozó hajlamot meg ne ölje, sőt azt minden hatalmában lévő eszközzel fejtse, elóbbvigye, sikerre juttassa. Jaj annak a gyermeknek, a kiben az önként nyilatkozó hajlamot az apai szigor fejlődésében megakadályozza 8 erőnek erejével másfelé irányozza! Az ilyen gyermek, ha enged is az apai parancsszónak,. de kötelességeinek teljesítésénél hiányozni fog a jó kedv, a fokról-fokra való TÁjRCZA. Szóies rúna . . . Szélei róna ráborilt as éjszaka; Borús égo°k nincsen, eak ftgr csillaga, Árva csillag elbnjdosik as ójloI: Hej I lahull, la, bej 1 lehull, le temetőbe as égről. Megszólal a falu lélek harsogja, Valakinek haldoklik a galambja. Akárkié sirassa mag Igazin, Attól nyilik, attól uyilik nefelejU aiírhalmin- A temetőn visz az utam kérésztől, Temetőben aj sírhalom fékeiül, üj sirhalom olyan gyászos, szomorú; Imádságom, imidaagoiu fejfajin a koszorú. Haragszik ram. Haragszik rím ez a világ, Hogy így eingem vigadni üt. Hej 1 psdig, ha tudna,\' Hej I pedig ha látni Ezt a földalt, fájó szivet Talán meg is szánná. Haragszik rim ez a világ, Hogy így.engem vigadni lát: Kaczagok, nevetek — E« az sa vigságom, Hogy na lássa egy kis lány a Boldogtalanságom\'. BÁTKY LAJOS. A becsüleíbirák efőtt. EibefzéléV Irta: Mikszáth Kálmán. Felolvastatott a Kisfaludy tirsaaág közülésén. Méltóztatnak tudni, hogy aljegyző voltam a magyenéi. (Engedelmet kérek tisztelt becsületbíróság rágyújthatni egy czigarettre.) Épen a képviselfiválasztások közelegnek. No a mi kerületünkben nagy csend lesz most — gondoltuk. Pálf/ gróf ellenjelölt nélkül állt s a cirqumstan-ciák olyaook voltak, hogy nem léphet fel ellene senki. — As idén nem isznak kendtek — rémítgették a népet a k aségi nótáriusok. Maga a központi szolgabíró, amint elhajtatott egyezer a málnai Üveghuta mellett, lekiáltott a kocsiülésből a hutásra. — Csapa befőttes üregeket fúvasson as Őszre Kimer ur. Mind e mondasok ugy terjedtek el hegyeink közt mint a tüz, «jh, dehogy ugy — mint a pernye, mely feketén üli meg a tájékot. Nem lesz választás I Hát miért nem leai? A tét falvakban mindenfélekép okoskodtak. Hogy a király, azt mondják, ráíratta as országot a feleségére. A felséges asszony, padig nem szereti a verekedéseket : azért nem lesz választás. A másik verzió ellenben, hogy as urak a múlt választáskor sok adósságot csináltak a korcsmákban, . most pedig már nem kapnak addig hitelbe, míg ki nem fizetik a régit. Ezért kell a szegény emberéknek szomjúhozni. Ko ebben legalább volt valami igaz.is. A lehangoltság olyan aagy volt, hogy csak kevesen iratkoztak be a választási lajstromokba: „A voksnak nem lesz ára* aopánkodának oly arczcaal, mintha a zabról, vagy más terményről volna bzó. Csak a kis libercseí Terepetye Mihály, a hires vercshaja kortes állította váltig: — ,Nem lehet az, hogy semmi se legyen. Fü nem nő meg eső nélkül, atafiak 1* Bolond beszedi Pilfy gróf oly biztos lábon érezte magát, hogy ráért Bécsbe menni s ott kényelmesen ampntáitatni as egyik lábát, melyet a medve harapott meg. Haza se jón, ugy volt Nagy Tamással, as alispánnal kicsináiva, csak a mandátumot küldik fel neki egy ajánlott levélben. Tiz garasba kerül neki a kerület. No ea már mégis csak szörnyűség 1 így álltak a dolgok, mikor egy délután as alispán hivatott. As ember szive (ha az ember csak aljegyző) félelemmel dobban meg, mikor a vármegye hatalmúd ara elé idézik. — Egyedül van as alispán ar ? kérdem a hajdútól. — Az egyik kisasszonyka van nála. — Melyik? — A hitvány — felelte közőn- bősen, A hajdú ast akarta kifejezni, hogy a soványabbik, a délezeg növésű Anna van bent apjánál s nem a testes szőke Mari. Az alispán hivatalszobái a megyeház; túlsó szárnyában vannak. Egy ódon folyosón kellett - Hg menni. A téglák sajátsserüen kon-"* >k itt, s a vaskos oszlopok kísérteinten visahangoasák; a boltivekről téglaazinre festett borvődrök lógnak alá. A levegő fülledt s mindenüti penéssssag terjed. A szögletekből, fülkék bői árnyak suhannak elő. Minden komor, ünnepélyes és méltóságos. Mintha a kövek is éreznék, hogy as alispán közel van. Félénken, nyomott hangalatban nyitottam be. —¦ Szervuz—szólt tovább beszélgetve leányával, ki háttal állt as ajtónak. Kis fehér szalmakalap volt fején, haboskék ssalaggal átkötve álla alatt. Egy album hevert az asztalán, mi tisztviselők adtak «z alitpánoak neve-napjára. Azt lapozgattam szórakozottan, míg észrevesznek. Éppen a ssját arcaképemre nyitottam rá, midőn as alispán odaszólt hozzám. — Igaz, igaz. Hiszen én hivattam önt. Hát akkor talán magad mehetnél el lányocskám, mert ogy kis dolgom van as iaé .. . as amioével. Anna most felém fordította üde árosát s kis lányos bossankodásssal bi-gyeszté el ajkait, — Nem, nem — szólt fejét megrázva, mik&aben lenyírt szénfekete haja sostorogva csapkodta a vállait. Inkább megvárlak apa. Szürke köpenykéjét lecsatolta s otthonosan dobta egy székre — Akkor mi meg a másik szobába menjünk, s előre bocsátott as ajtón. Farosa kinésése volt; szertelen hoessu fej, nagy kiálló fogak. Haja már egéss deres, de szemei fiatalosak. Összevont saemöldje, szögletes ajka ravaszságot árult el. Ast beszélték róla, nagyon okos ember, de soha se mond igazat. — Bizom az ön hal Iga tagságában — szólt ridegen, esigoraan. (Istenem miről van szó? töprengtem magamban.) Nem kíván ő tŐleul egyebet, foly-tata, mint hogy egy pár vig estét csapjak magamnak a koclmában. Ennyi az egéss ha agy veszssük. Ismeretlen szorongás, nyugtalanság fogott el. — Nos ehhez természetesen péoi kell mint a hadviseléshez. De én nem is mondom, hogy es szintén nem hadviselés I Meglehet kitudódik valahai De jobb, ha ki nem tudódik. Én megadom a hadiköltséget hozzá. Leült mellém egy karszékre s kurta húsos lábait törökösen felssed te maga alá. — Marén igy szoktam est hehehe... Mert fiatal koromban sokáig voltam Törökországban és sokra becsülöm ast a népet, a hol minden embernek több anyja van, hehehe .. . Eám nézett fürkésaőleg, majd vállon veregetett kedélyesen. — As van a dologban, .amice, hogy nincs pénzünk. Tartósunk, koldusok vagyunk. A vármegye se zsíros bödön már, hanem csak palacsintasütő. Magák a nemesek is pusztulnak. Milyen más volt az én fiatal koromban I Minden volt. Most már a csukor sem olyan édes. Micsoda arak voltunk mi akkor, én istenem ? Mikor egyszer Bécsben as udvari ssinhis-ban ott üldögéltem egy páholyban, hát a mázod,k felvonás alatt benyit hozzam a Ferdinánd király komornyikja, hogy — ast mondja — kéret ő felsége (aki éppen szemben ült velem) fordítsam befelé a gTürüm kövét, mert a szemét rontja a csillogása. — És befordította a tekintetes ur? — Be bis én, öcsém monda szeli- HÚSZONHAEMADJJC ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY FEBRUÁR 21 énlBU. haladási üsztön s a mi ezeknek végeredménye: a sorsával való megelégedés. Hány ifjú élet elzüllött már az életpályának hibás megválasztása következtében. Azért egyetlen családapának , sem szabad megfeledkeznie gyermekei e-\'tehetségeinek, saját anyagi erejének számba vételéről. Ezeknek alapján olyan pályára kell óket előkészíteni, melyen becsülettel megállhatnak, melyen kellő szellemi és anyagi erővel rende/kezve: napról-napra elóbb mehetnek, ekként mind maguknak, mind környezetüknek megelégedésére s a társadalomnak is hasznára szentelhetik drága idejöket. Különösen az anyáknak ügyelniük Kell, hogy a gyermek jó idején megszokja az engedelmességet, a rendet, tisztaságot még ártatlan játékai közben is. A anya van hivatva elsó sorban arra, hogy gyermekeivel a munkát megkedveltesse, rendre, kitartásra, türelemre szoktassa, mit tenni, ha elmulaszt: nemcsak gyermekét fosztja meg megalkotandó boldogságának alapköveitől, de őnnönmagának is keserű órákat szerezhet, ha tapasztalni fogja, hogy az ő túlságos szeretetből eredett mulasztása miatt gyermeke szerencsétlen s a társada lomnak terhére lett. Különösen a leánygyermekeknél fősúlyt kell fektetni jjarra, hogy a nagyravágyas, hiúság ördöge be ne fészkelje magát a fogékony kebelbe, mert akkor egész jövője semmivé van téve. Minden édes anya saját társadalmi köréhez mére nevelésben részesítse leánygyermekét s ne akarjon belőle nagyvilági hölgyet nevelni. A legszükségesebb tudnivalókon kívül tanítsa meg jó ételt főzni, jó kenyeret sütni, mosni, vasalni, fehérneműt varrni. Mert hiszen ; tapasztalás, a mindennapi példa igazolja, hogy a házassági élet édeni boldogságát száz közül kilenczvenki lencz esetben a „jó neveléB*-ben részesült, de a háziasszony teendőit nem is konyító leánykából lett fele ség tudatlanság dúlja fel helyrehoz hatlanul. Én azt hiszem, hogy a férj inkább eltűri, ha felesége zongorázni, idegen nyelvén társalogni nem tud. mintha élvezhetlen rossz ételt kotyvaszt. Jobban örül a férj annak, ha den — mert loyális ember vagyok s as-U\'i nem ii voltam meg akkor vicze-iapán. Olyan ártatlan képet tudott vágni a nagy mondásaihoz, vakon hitt benne as ember, az meddig látta. Most megint átcsapott a tervére. Nem sokból áll, csekélység, csak a czim-boráimat kell összehini aehányssor s be-esipetni, éjjel egy kis lármát csapni a cső-cselekkel s kik tál 1 tan: valami kövei-jelöltet. — Követ jelöltet? Hiszen van ! — Ne törődjetek aazal, amice. Nim a maga dolga az, No mért néz rám olyan különösen ? — Mert nem értein ... — Nem is fogja. Nagy politika es magának. Ha megértené, legott elcsukatnám, vagy oda ültetném a helyemre, mert a vármegyének unosnotíg elég egy ember. E pillanatban megnyíkorgott az ajtó, a Anna dugta be fejecskéjét. — Menjünk apa — aürgetó türelmetlen hangon. — Mingyárt, míngyárt \\ — felelte at öreg fészkelődve. — Nem várok. — Csak egy kicsinyt még. — Egy csöppet se. S makranczo-saa toppantott ott künn a lábával. — Ejnye te mérges gyik, nioi, ? ini. Tudja mit, smioe várjon meg itt addig cask a boltba megyek le. Anna a fejével bicscsentett felém, mikor kiment. Ügy tetszett nekem, mintha mosolygott volna, ragyogó nap verő fénye mintha besütne. Minden vér fejemnek tódult. De hát miért? Hiasen csak köszönt. Fáradtan estem belé egy karssékbe. Ez az egy mosolya kifárasztott. Valami sajátságos illat, valami friss léb maradt ott bajából ruhája suhogásáből, megérés* tem, a mint küzd a szivarfűsttel és as iratok dobos szagával. Itt állt, itt itt, erre járt — megérés lom, hogy arra járt. felesége — habár szegényes — de jóizü ételekből álló ebédre várja, ha lakásuk kivül-belfll tiszta, ha család remény virágai- a gyermekeknek egyszerű öltözetük otthon készül gondra, tisztaságra való kezekre en.?ed következtetni, mintha egy-egy uj és legújabb csárdás, polka, vagy isten tudja miféle nóta eljátszásával zúgja tele különben is gondterhes fejét. Dehát — tisztelet a kevés kivételnek — itt sincs kitől tanulni. Az apáknak egy nagy része a napi fáradalmak után foglalkozási helyét elhagyva, a pihenés óráit nem családi körében, de a különféle szórakozási helyeken tölti s így nem kisérheti kellő figyelemmel gyermekeinek foglalkozását és időtöltését, így aztán gyakran megtörténik, hogy az apa távollétében olyan dolgokat követnek el a pajzán gyermekek melyeket a büntetéstől való félelem miatr, a gyöngédebb érzelmű anya elhallgat s ez által mintegy társául szegődik a roszra hajlandó természetű gyermeknek s megmérgezi annak jövőjét. Az ilyesminek nem volna szabad megtörténni egyetlen családban sem. De fájdalom az. ilyen eset nagyon is mindennapi. A leánygyermekek —- kivéve az iskolában töltött néhány órát — többnyíre anyai felügyelet alatt vannak s már természetüknél fogva is inkább a kevésbé veszélyes játék-ka! foglalkozván: nincsenek oly sok szerencsétlenségnek kitéve, mint a fin gyermekek, nem is csintalanok annyira, mint amazok, ennélfogva inkább magukra hagyhatók De azért ezeknél ily folytonos éberségre van , mert különben erőt vesz rajtuk az emberi természetben gyö keredzó roszra való hajlam, melyet pedig egyedül az anyai é lesenlátó szem tarthat féken. És ezt nem kellene szem elől tévesztenie egyetlen anyának se. Hány példa van pedig. arra, hogy az. anya Önnönviseletével rosz példát mutat, sót arra is, hogy maga vezeti be az örvénybe. A dolgai után néző férj távollétében a mama vendégeket s minden idejét az ozsonna készítés veszi igénybe, mert hiszen nem engedheti meg, hogy X. Y. tul tegyen rajta, inkább ö fog túltenni mindegyiken bármibe kerüljön is. Ezt a leányka látja, S a r mint ott ültem bágyadtan, álmodozva, önkénytelenül kezdem lapozni újra a „tisztikar albumát." Elém csapódtak a megunt ismerős arcttok, a másodalispán, a nagy memoriiju ssolgabirÓ, a jahssemü levéltárnok, as ülnökök, jegyzők .... istenem a szemem^ kápzázik vsgy mi * . . hová lett innen az én arcz-képem ? Hiszem még itt volt, magam láttam egy óra előtt! Lázasan, izgatottan forgattam az albumot előröl. De nem volt ott. Semmi kétség többé. Anna vette ki, a kedves Anna. Hiszen senki nem járt más a bzo-bában! A boldogság mámorossá tett, nem birtam magammal. Futni akartam innen, magam sem tudom hová. Egy tubus hevert egy karszéken. Az alispán, azon szo-költ beszélgetni Kieskával, aa öreg süket Írnokkal. Fölragadtam a tubust, mint egy bolond és belekiáltottam. „Szeret szerei\'. Elösmerem, hogy gyerekség volt, mert éppen rámnyitott az alispán s megütközve kérdező: — Nem kiáltott ön? — A tubust próbálgattam — felel-Ito elpirulva. — Persze elunta magát. Holmi asszonyi csecsebecséket vásároltam az útra, mert a riki fürdőbe viszem holnap a famíliát. S ezek a kereskedők még as ördögöt is megcsalnák ha nem vigyáz, pedig aa édes testvérei. Holnapntán visz-szajövök. Addig mindent elintéz. Itt van egyelőre száz forint. — És kit kiáltassak ki? kérdem nyugtalanul- 4 — A kit akar. Csak arra kell ügyelni, hogy ne legyen, se nagyon okon ember, se nagyon oktalan ember punktum . . Átláthatatlan ködben gomolygott mindez. De végre is rám nem tartozik. A mit tőlem kívánnak, nem nagy dolog, a egy kis sikerűit éji zenebona után, reggelre megvolt sr uj jelölt egy politizálni tapasztalta s a kérdés ördöge befészkeli magát fogékony keblébe s alig várja az jdót, melyben 6 is tulte-hessen — legalább az uzsonna készítésben — barátnőin. Mig a mama forgolódik, s toilettével elkészül, a vendégek megérkeznek s hogy kóczos baja lányát ne lássák: főfájást színlelni tanítja s ezen ürügy alatt betuszkolja a mellékszobába, hogy ő annál szabadabban trécselhessen, nem is sejtve: hogy a kicsikének kulcslyukon a füle s iélekzetét visszafojtva hallgatja a szólást-szapulást, mely egyik-másik ismerősön nem hágy egy mákszemnyi becsületet így nevelik manapság a fiatal generátió nagy részét. Ezekből lesz nek a jövőnek még bámulatosabb csodabogarai, mint a maiak, hacsak isteni gond nevelés valami uton módon nem segit e bajon. Gondolkozzék minden\'családapa és anya e nagy mérvben elterjedett társadalmi baj orvoslásán s a ezé 1 hoz vezető eszközöket közölje mások kai is. De nemcsak a szülőknek, a társadalomnak is gondolkoznia kell e tagadhatatlanul létező s a nemzett jólétet veszélyeztető baj orvoslásáról. | Orvosolhatja pedig ezt ugy: ha a jónevelés megkívántató eszközeit az iskolákat a lehető legjobb karban tartja, a kor kívánalmai szerint szaporítja, az ezekben működő tanerőket az anyagi gondoktól megóvja, hogy egyedül hivatásuknak élve nagy felelősséggel járó kötelességeiket jó kedvvel teljesíthessék. Hasson oda a társadalom egyes közegei s a nevelés szent Ügyét czélul tűzött egyesületei által, hogy az egyes családok nevelési rendszere uj irányt véve: az ifja nemzedék mindenek felett tiszta erkölcsben, erényes munkás életre szoktattassék. így a siker biztos leend... S ha egyetlen családnak egyetlen gyermeke mentetik meg a társadalom hasznára, e csekély munkálkodásaért dúsan megjutalmazott nak érzi magát. HEÓPAPI F. ENDRE. Felolvasás, s utána tánczvigalom. A n.-kanirsai kereskedő ifjak önképző egylete meghívása folytán f. évi febr. 16. Komócsy József a Petőfi-társaság alelnöke as .Arany szarvas" szálló dísztermében nagyssámu és előkelő közönség előtt „Guny és gúnyolódás" czim alatt nyilvános felolvasást tartott. Komőcsynak sse: szerető jámbor polgár, névsserint Tóth Péter uram. Bíz én magam sem tudom, hogy jutott éppen akkor eszembe. Csak kétszer-háromszor kellett zeneszó mellett elkiáltani az utczákon. A szolgálók, akik még nem feküdtek le, kiálltak a kis kapukba, a homályos utczaszögletek és sikátorok önteni kezdték mindenünnen s sok inges gyereket, kiknek visító vékony hangjsjbelevegyűlt becsípett czimboráim rikácsoló kurjan tássiba: .Éljen Tóth Péter, követjelölt.\' Az,egyik inas két hatost kapott, amiért felmászott a piacion levő szobor dere káig s egy czédulát tettNepomuki János kőmarkába, melyen nagy betűkkel feketedett: „Keresztények tarjatok Tőth Péterrel." Biztos, hogy ez reggelre nagy hatást tesz a babonás Öreg sassonyok előtti Astán a „cserző utcsáből\' a „fazekas téren" át aa „ócskái Uton" végig a folyton szaporodó tömeg elért a Tóth Péter háza elé s elkezdett ott tüntetői. Kis vártatvást megnyílt az ablak s egy fehér hálófókötós női fej jelent meg benne. — Miféle lárma ez, hé ? rikicsolá. — Éljen Tóth Páter a mi követünk ! A cxigáoy ráhúzta a Rákóczit. — Megbolondultak kegyetmetek vagy mi? riadozott Tóthné [asszonyom az ablakban. Sierencséjük, hogy a sötétben nem látom miféle szerzet, hanem eltakarodjanak, mert biz isten két fazék Ing rotyog a tűzhelyemen. — Tóth Péter nincs itthon. Tóth Péter elment sertéseket venni Moldvá-aiába. De ha Tőth Péter itthon volna is, Tóth Péter iszonynyadosnék most. És ha nem, sokkal több eaie van. mitsem az ilyen gézengúzokkal összeálljon. Hagyjanak az én házamnak békét. Mert ha kitalálok robbanni kegyelmetek kőié a lapáttal, tudom megemlegetik az uram követségét. Becsspta ss ablakot haragosan, de a Tóth uram követsége már megfogamzott. lemes és kitűnő előadása igazi mű élvezetet nyújtott, s különösen „Divatképek" (mottója: „Kinek nem inge, ne vegye magára") ciimű hatásos szatírájának szavalatával ragadta el a kösönséget, mely őt előadása után hosszasan megéljenezte, s megtapsolta. Az egy óráig tartó felolvasás két részből állott. As első részben (mely szabad előadás volt) a azatira történetét vázol ta didaktikailag; közbe-köz be szikrásó élczekkel fűszerezve az előadást, s mely folyton víg hangulstbsn tartotta a közönséget; a második részben pedig a már föntebb említett eredeti szatíráját ssa-valta kitűnő hanghordáasal. Előadását követkesŐleg kezdte: Igen tisstelt hölgyeim és uraim! Itt vagyok saállva a „Sssrvas" első emeletén. Anint as ablakon kitekintek, látom nagy falragaszokon saját nevemet, hírről eszembe jut egy amerikai|lep következő reklám ja: Tegnap a new-yorki kikötőben aaéasak-nyugatí oldalon rendkívüli esemény történt. Egy hullát fogtak ki s vízből, mely már felia-merhiitetlen. Arci vonásai t nem lehet kiismerni; a rendőrség roppant figyelemmel vizsgálta meg, a végre találtak zsebében egy bőr tárcsát. S csodák csodája: bár több napja lehetett a hulla a visbe, s ezen tárcsának még sincs semmi baja. Találtak még nála egy vizitkártyát az illető tulajdonos nevével. Ilyen tárcsa kapható Frank és koinpanistája kereskedésében. — Ez araim és hölgyeim reklám Én is reklámnak tekintettem ezt a hirdetést; de tulajdonképpen ugy vagyok önökkel mint az egyszeri paraszt legény, ki elment egy vidéki templomba, hol nsgyon szépen bredikáltsk. A pre-dikáczió hatása alatt minpenki sírt, mindenki könnyesett, s csak ez a legény maradt könyezatlenül. Egy anyóka nem nézhetvén tovább! hozzájárult s kérdezte: „Hát kegyelmed miért nem sir?" — „Éo nem ehhes aseklessiáhos tartósom 1" — Én sem tartósom ezen eklessiáboz, de asért mogeogedik, hogy önökkel együtt mosolyoghassam; mert a tárgy melyről besséini fogok néha-néha a mosolyt is előidézi, s ez a „Gúny és gúnyolódás." — A gúny és gu tyolódás, rendkívül hatalmas fegyver a tudományban, társadalomban és politikában, s még a kávécsészéknél levő ensemble-bsn is. Nsmcaak a fegyver hatalmas, hanem as is mely édesen ropogtatja a bonbont. De vizsgáljuk, jogosult fegyver-e guny ? Igen a gúny jogosult, de akkor igazán, ha as igazság jogosult élén van köszörűive, különben olyan mint a sár A gúnyt as irodalomban a rómaiak honosították meg ; ennek czélja mert nem nevettetéai hanem nemes és komoly. Vannak a társadalomnak vétkei,bűnei,melyeket sem as egyház szószékéről sem a törranyásakról megbüntetni nem lehet; az ilyenek fegyvere a guny. De külömböztessük meg aguoytpamfiel-től. A asalirai költésiét távolról sem gyön. géd hanem elevenig, verighatő. A romai1 szatírák eredete egyszerű népmulatságok-ból eredt. Aratás után (a bevégzett munka után)\'a nép mulatni ment, s ezen mn latrág után kecskebőrt husott magára és ugrándosva járta körül az utczáka.t Ese — Másnap az egész város erről beszél t, természetesen mosolyogva. Hsnnadnap az alispán mosolygott ravaszul, mikor megjött s hallotta. Megbiztatott: „csak rajta, folytatni kell" s nyomban leült sürgönytfogslmazni Pálly grófhoz: m „Baj van, as tellensék Tótb Péter épsserű polgárt fölléptette.* Estefelé megjött a válasz. „Mennyi pénzt küldjek?" Mindezeket én csak később tudtam meg, Nsgy Tamás soha sem árulta el senkinek a „megyei politikát." ő osztott, ő emelt éső ütött: a kártyáiba soha sem engedett belenézni senkit. Megírta as ágyhoz ssegzett Pálly-nsk, hogy ea a dolog nem megy ám olyan kurtán; a pártnak a mait választásoki ÓI tizenötezer forint sdóssága van, addig pedig mocsezani se lehet. Tessék talán elóbb azt a tizenötezer forintot kifizetni. Hát mit lehetett volna tenni egyebet, mint elküldeni posta fordultával húszezer forintokat. Tizenötezer a régi bizalomért a régi követek iránt, négyet pedig az uj bizalomra előlegkép. Hiszen egyéb se kellett Nagy Tamásnak. A tekintetes ur est akarta csak: kihúzhatta a pár (értekezleten a tárczáját, hogy tessék vele kifizetni a fpárUdóasá-got, mely annyi nyugtalanságot okozott a megyei uraknak három esztendő óta. Apró kékes szemei diadalmasan caillog-hattsk: „No ugye mégis valami as, ba okos ember ül az alizpáni széken?" És ezzel aztán véget é-t volna a komédia, ha most meg már a gróf nem kezd nyugt slankodu ket az ünnepeket nevezték ők szatnrák-nak ; ugrándozás kÖsben verseket csináltak. A görögöknél nem találunk ssatirá-k at sót aa indus népeknél is kevés szatírát vessünk észre ; magában pedig a hé. bor költészetben alig van nyoma- Ene-nius volt a rómaiaknál (Kr. szül. előtt) a szatírának megalapítója, s adott neki formát és hangolt a ktaszikus és örökbecsű római irodalomban. De Lucilius vitte a gúnyt első sorban müvéssi magaslatra. Lucilius után Horác a római irodalom araoy-korának legfőbb költője különösen kikelt a fecsegők és hazugok ellen Piaa-tus drámai alakban irt szatírát. A görögöknél Ariatofanea müveié e műfajt- A humor a kőoyüben megtört moaolygás. A magyar irodalom humorát leginkább Jókai Mór műveli. At érdekes előadás többi részét — helyszűke miatt kivonstosan követkeaők-ben ismertetjük: Horác után sokáig pihent a költészet ez ága. MégPhaedrus is csak példabeszédekben volt képes szatírát adni. Nero sok verset irt agysn, de miután hivstalos kritikusai kényszerülve voltak öt dicsérni: mígnem Persetus komolyan ostromoha Róma megromlott erkölcseit. PerseaB hangja abban különbölik Koráétól, hogy enyelegve gúnyol, s csak amtán tesz nevetségessé. A gúnynak maró lápissával égette Róma sebeit. Még erósebb volt Jn vonalié, ki férfi korában lépett fel a költészetben. Romában akkor nem volt szabadsajté, de még sajtó sem volt. A költők elmeotek a fórumra, s ott olvasták el költeményeiket. Egy isben annyira divatba jött a poesis, hogy a gazdagabbak egyesektől megvették a költeményeket és mint sajátjokat olvasták fel a fórumon; rdások kossorut fontak homlokukra és komoly méltósággal sétáltak a fóromon, bogy költő vakukat másokkal elhitessék. Juvenslis amint föllépett, csakhamar Róma kedvencze lett, s elmondhatjuk, hogy 9 szatírája legmagasabb essménye a ssatirai irodalomnak. De bátorságáért lakolnia is kellett. Megöletni nem merték a római császárok, hanem megjutalmazták, s mint szatírái irÓt szatirikus jutalomban részesítették ; kinevelték idősebb korában as afrikai hadsereghez vezérnek, s ott kellett hagynia Romát Ott is irt szatírát, de ezek már nem voltak hatással Romára. A sza-tira a guny költészete, az életkor költéssete. Találunk a költéssel msjd minden ágában hölgyeket is, a regényírás terén pedig ast lehet mondani, hogy most a hölgyeké a babos, mégis határozóit műfajban nem igen próbálkoznak. Aa életben sokkal jobban kitudoak gúnyolni, mint sem hogy azt leírniok szükséges volna; (tetszés) mégis egy asszony — Sulpician — megpróbálta ast is , erre őt férje iránti szeretett vitte, kivel russtul bántak. Ebből ís as tűnik ki, hogy a szatírának fundamentuma a szeretet. Az angol szatirikusok közül megemlítendő: Dickens, Coopelfie es Hope, a francsiák közül különösen Moher (Harpagon, TariofF"), a németek közül Heine ezen bűbájos nyelvű poéta, kí csodás el len mondásból áll. „Ked- Hiába irkálta neki as alispán, hogyi éleire, balálra. elcsendesedett a Tóth-féle léhaság, nincs semmi baj, minden nyugodt, a gróf nem tagi ott többé, hogy igy, hogy ugy, hátha csak taktikából hallgat Tóth Péter,hátha titokban szervezkedik s as utolsó peresben galibát csinál. — „Határozottan kö vetélem, hogy minden vátasató behozassák a költségemen." (ő nem tudhatta, a mit mi tudtunk, bogy Tóth Péter uram most sertéseket vásárol Moldvaorsságban — mi pedig nem tudhattuk, a mit Tóthné asszonyom tudort, hogy ő kegyelme soha se látta Moldvát, hanem otthon ül elcsukakosva az emberek és a nagy szégyen elől.) Es as alispán végre is nem árulhatta el m-igát végép, hanem ha a gról kívánta komolyan kellett vinni a drága védekesést a külszín miatt. S igy ión igasa a kis-iibercseí Tehetve Mihálynak, hogy a fU nem nő meg eső néikül . . . Engem bíztak meg, hogy hozzam be a felső vidékről a választás napjára a szavazatokat. Mindössze kétssáshsrmincs votum van. Több nem iratkozott be, nem tartotta érdemesnek. A kerület alsó re szébe psdíg kiküldték s süket Kic2ka írnokot: ott meg éppen csak kílenezven választót találtak : Huss kocáira felfér kényelmesen, Érdekes utvolt. A tót falvak lelkesedéssel fogadtak mindenfelé. Persse két tátssekéren vittem a spirituszt, dohányt és as élelmi csikkeket. A selenyei kurta nemesek a falu közepén, vártak diktió-val. Kis libercsen többed magával a határig jött elem Terepetye Mihály lóháton, dolmányosán, mentésen, még a rozsdás fringát is telkötötte a egy ócsk» sásslót hozott kezében, magasra emelve aat. — Tudtam en azt, tudtam — kiáhá könnybe lábbsdt ssemekkel. Van hát még isten, atyafiak 1 Azután felajánl ta a azolgálatát Köszönettel fogadom Mihály bácsi. Segít nekem székárakét fogadni. — Miféle szekeret! — Hát a melyeken a választókat bevisszük holnap éjsaakára a székvárosba. HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY FEBRUÁR 21-én 1884. vu dalai felforralják az emberben & i vért, de egyúttal mérget vezetnek a lé lekbe és meghonositjík s oihilismubt; továbbá Börne, ¦ még inkább Lessing. Nálunk Gvadanyinál találjuk a gúnyt, ki néha korbácscsal, s ss akton nyelv műveltségéhez Képest sokszor doronggal ostorozza a félszegségeket; utána kiváló! helyet foglalnak el: Csokonai Mihály (Béka-egér harcz, Dorottya), Székács, Arany János (Nagyidéi czigányok), Gyulai Pál (Széchenyieskedék) Szász Károly, szatirikus elemet találunk Vörösmarty és Petőfiben is. (Én magyar nemes vagyok.) — Ezen előadás után — mint föntebb említettük — „Divatképek* osimfl ki-tÜQŐ szatirikus költeményét szavalta el Komőcsy, elfire kérvén a t. hölgykötSn-séget, hogy * költemény tartalmát „senki magára ne veg e, de titokban mindenki gondolhat — a ssomssédjára." Tárgya: a iéháskodÓ dandyekodás, űres fejjel és zsebbel büszke csillogni vágyás — a nőket illetőleg: a családi dolgok elhanyagolása, túlságos fényüsés s a közügye* terén való szereplés ssatirisá\'ása. A felolvasás után a kisebb teremben társas vacsora tartatott, melyben díszes közönség vett részt. Víg poharasai közt Lengyel Igoács elnök Komócayra, — KomÓcsy a nőkre, Ro-.enteId Lajos a város közönségére, — KomÓcsy az egylet ifjúságára, — Hoffmann Mór Komő- j cbyra, mint emberre — végül Komócsy a tanárok és tanítók egészségére emelte poharát. Ez alatt a nagy teremben vígan husta Csicseri Gyula bandája s tánczra perdült a szép számban együttlevő fiatalság. A négyeseket két kolonna ban 58 par táncsolta. Hebroo rózsái közű1 többek közt ott voltak: Wellisch Ida, Singer B-irts, Weisz Fanny, Pollák Karolin, - Bősen-berg Adal és Mariska, Sommer Malvin, SchreyeiviJerts, Wolheim Fanny, Blau Ernesstin. Rosenfeld Adel, Scherz Ilka, Breno r Hermina, Kohn Hedvig, Pollák Marcsa, Keszler Lina stb. továbbá jelenvoltak : Lengyel Ignacsné, Rapoch Gyu* láné Grünhut Henrikné, Grünbut Al-fredoé, Ebenspanger Lipótné, Weiser Józsefbe, dr. Szukite Nándorné, Kernbofer Józaefoé, Vidor Samuné, Sommer Sán-doraé, Hosenberg Isra.\'lné stb. Dr. K. Vidéki levél. Alsó-Lendva 1884 február 15. Mint az egész megyében ugy AlsÓ-Leadván íb bekövetkezvén a községi elöljárók választása a az a mai napon esz közöltetett is; Alaó-Lendva polgárai gya-korlandó ezen egyetlen szép választási jogot a mai napon reggeli 9 órakor sorakoztak, s noha tudva volt hogy a vála Terepetye Mihály nagy szemeket meresztett és elégedetlen arezot vágott; — Mi ? Holnap vissszük be az embereket? lehetetlen az! Hiszen arra idő kell, míg a lelkek megbíznak. Mert a választó csak akkor puha, ha meghialalják. Már pedig annak négy hét az ideje, mint a Iádnál. De ha holnapután reggel van a választás. — Haj haj! sóbajtá fejvakarva. Aztán kicsoda as uraság. — Mindegy,ás most bátyó. Most a név nem kocska! Csak egy a jelölt 1 — Ühüm .\'. . no! Van-e benne elég hazafiság ! Megjárja. PsH^t^t^ohányt kap minden ember, enni inni valót mig ott lesz, azonfelül ót trt dírnumot. Nem volt elléggé innyére. „Soványka* — monda, fitymálva, de nagy sóhajtások és hűmégesek közt, azért csak még>8 odakötötte lovát a saroglyáhos, s Ő maga felült a másik társzekérre. Mert egész a Lopó la hegységig nyúlt a kerület, s a legfelsőbb falunál kellett kezdenünk kocsira rakni a válasz tókat. Zsarkoczán hajnalra fölvettünk négy embert. (Ezekért ugyan nem volt érdemes idejönni — dörmögte Terepetye, S ezekből is heptikus as egyic, meghal mire beérünk,) Csánkán harmincánál vá-lasstot találtunk. (Megérették a dörgés ezek a ravasz csánkaiakt) Bátyon ellen ben csak két szavazó vala, a két Csip-kányi, de eadem édes testvérek, hanem azért külön kocsira kellett ültetni mindeniket pedig csak egyetlsn pár csizmájuk volt a gazembereknek, egyik a sar kanyty us jobblábát másik a ballábát lógat* ki nagy kevélyen. Amiatt aztán a csícsÓ kai aknák kellett megisenvedoíök, a kikből tízenhatot raktunk fel egy szenéé ssekérre. A hlínai pusztán a számadó juháaznak volt voksa de as még kikötötte magának, hogy a fölpántlikazott szamara hátán jöhessen és hogy a szamara is olyan diurnumot kapjon, mint egy válasstŐ. Ezer vesződséggel végra fölczipe-lődtek valamennyien. NAiten-nótt e menet, és minél jobban közeledtünk a e.éfc. városház, egyre tarkább, festőibb lett. Egy-egy jómódú paraszt négy szilsj csikót fogott be, utána kendermhámoa sze- tás izgalmas lesz, lévén t. L két biró jelölt, nevez :esen Vogrincstcs Károly eddig — 6 éven át — volt bíró és Poppel Ferencz urak, — de hogy Alsó-Lendván a bíró választás itatás és etetés, valamint zászlóval történjék arra valóban senki nem számított, de ha már megtörtént, legyen csabad a válaastás folyamát s annak előzményeit a t. olvasó közönség tudomáíár-kosza. A mint előbb említvén Vogrincsícs Károly ur 6 évig volt városi bíró, sajnos a*oüb*n hogy 6 évi fáradalmaiért neki köszönetet mondani nem lehet, mert elég volna megérinteni hogy egész bírósága alatt a törvény által kötelezett bírói ssá-madását soha le nem tette, — noha erre több isben felásollitátott, — hanem most a midőn összes számadását egyszerre bemutatta, sajnálattal kellett a számvizsgáló bísottságnak s esek után a polgárságnak meggyőződnie a ross gazdálkodásról, több ssázakra menő pénzhiányról, ugy hogy a polgárság teljes bizalmát vesztvén határozott állást foglalt, a kimondotta hogy minden erejének megfeszítésével oda törekszik hogy egy tiszta kezű s képes embert nyerhessen meg vá\'os bírónak, sikerűit is ast Poppel Ferencz nyugalmasott kir. adóhivatali ellenőr ur személyében feltalálni, ki a polgárság együttes kértére ssives volt a jelöltséget elfogadni. Azonban Vogrincsícs Károly ur a kí e 200 frttal összekötött szegény állást is elegengő zsíros falatnak találta, igényeinek kielégítésére (?) oly annyira ragaszkodott hossá hogy kor leseket fogadót1, a válaSBtókat kortesei által essem izzómmal csábittstta, d- sót egy zászlót készíttetvén ott nevét pellengére kitétette, és a Lendva városhoz tartozó Hármasmalom községbe ma reggel már 4 órakor 3 kocsi állíttatott ki a választókért: s noha Vlaaits Pál szolgabírói írnok ur itt teljes befolyását felhaasnálta, s jossn gondolkozású polgárokat csak annyira vehette, hogy behagyták magukat Lendvára hozatni de a városba erk estékkor leugráltak, ugy hogy fennnevezett szolgabírói írnok ur egy kocsin — egJM egyedül tartván s lobogtatta a zászlót — 2 választóval, egy kocsis pedig a városbíró jelölt Vogrincsícs urnák egyik fia égessen egyedül ült, saját személyüknek szereztek ugyan szégyent, de ha vidéki látta volna ugy a polgárok miveltségéről mély ítéletet mondhatott volna, s így megérkezvén a választók a választás kezdetét vette, és a kijelölés megtörténte után a választók a terembe vonultaké hol tekintetes Nagy József szolgabíró ur a képviselő testület határozatát kihírdeté, s kimondá miként Vogrincsícs Károly, Poppel Ferenc- vannak bíróknak jelölve, a névsor felöl va sa után felssóllitotts a válaszlókat miként két részre oszolva, Vogrincsícs pártiak kér, majd nyikorgó ökrös jármű: a lovukra kendőket kötöttek, az örök jármába virágokat tűztek és gályákat. így mentünk mendegéltünk végig s falvakon, hol visítva és „vív át "-okát kiabálva futott kí a nép. A lelkek nyihogtak a szekereken vagy kurjongatlak. „Éljen* .. . rivalgák, de nevet senki sem talált hossá. Igaza van Terepetye Mihálynak, hogy nevelni kell a lelke ke\', legalább annyira, hogy tudják kiéi. Az egyik társzekér magállapodott negyedóránként, a voksok leugráltak bögréikkel, kulcsaikkal és a pléhitcté sekkel, megtölteni azokat a spirittusból. Épen el is fogyott as egyik hordó uzsonnáig. A másikkal pedig as történt, Trav-ník, mellett a rikiftirdOvel szemben, hogy a mint a nehéz szekér fel düh |a „Zsizsik" patakban, a hordó és a dohányládák kifordultak belőle sőt a bordónak as abroncsa ís azétesett és a spiritns beömlött a patakba Pipogya ér voltosak félarasz-nyi langyos visével, mely piszkos füvek közt szaladgált, zöldes sárnyeregben s ugyancsak nem álmodhatta meg, bőgy valaha pálinkává változik. A travniki tótok mihelyt észrevették, eszeveszett főve! lo halál ben nyargaltak a Zsizsik felé. Férfiak széles kalapokkal fogdosták a viset kóstolgatva. — Valami fölséges! — kiáltá as egyik s lehasalt a patakhoz, ugy szürcsölte. — Meg kellene keverni, — stóit egy másik. Bolond kend sógor. Minek kedvez-nén-k anyagnak . . . A szép tót leányok íb oda szállingóztak s kendertiliók és kurtácsoló kefék mellől. Kis bögrékkel és kékvirágu ka nákkal jöttek zold szoanyáikat fölemelve kicsinyt, módosan lépkedvén hattyufehér lábacskáikkal. — Jaj jaj a kie baleknak I Meg* gyuladt a gyomruk a pálinkától. Astán megmentvén as edényeket, szájukhoz értették röstelkedéssel. Csupc. gyönyörűség, hogy ösaseráskodík tejszín válluk t. le s hogy szalad ki képük kedves formájából. (Vége következik.) balra, Poppel pártiak jobbra álljanak mi megtörténvén, az eredmény as lett, hogy as össtesen jelen volt 100 választó közül Vogrincsicsra szavazott 7, a többi pedig Poppel úrra, azután az összes elöljáróság választatott meg, a következőkép helyettes bíró.* Gazdag Igoáoz, esküttek Caap-1 ovi te Jó 8<"f Simon Mi kló*, Bratkovics Kálmán és Torna János urak, pénztárnok Adorján Pál, a polgárság a legnagyobb elismerését fejeste ki tekinteies Nagy József szolgabíró urnák tapintat teljes eljárásáért ki meg nem állhatá saints ecsetelni, hogy bizony a lefolyt hat év alatt a város gazdálkodása egyáltalán nem javult, sőt csökkent is, továbbá T. Isvó Ferencé Ügyvéd urnák ki a polgárságot szándékában, és tanácsával támogatni ssives volt. TÖVIS. Hírek. — Papucs-bál. A nagy-kanizsai nős (családos) férfiak — papucs jelvénye alatt — f. évi február 18-án as „Arany Szarvad termeiben kitűnő és kedélyes táncerigalmai rendeztek, melyben ssép ssámu s előkelő közönség vett részt. A terem — nemzeti ssinben — (alapszín : piros) igeu szépen s Ízléssel volt földíszítve, ékesítve még virágokkal, 11 helyen a magyar nemesi s 4 helyen a városi csimerre!. A terem két szemközt levő hatalmas papucson, melyek mindegyikéről két 6 águ korbács függött alá, ékeskedett a tánezreod. A kotillon-jel vények s a férfiak által - hölgyeknek adott virágcsokrok is igen szépek voltak, Sok derültséget okozott a saünóra után a hölgyek által a férfiaknak adott papírból késsült boassu sapka, melyet a férfiak fejökre feltevén, táncsoláa közben lengett ide b tova. A jókedv kitűnő volt s tartott víradtig a fár»dhatlanul játszó Torma bandája mellett. A négyeseket 55 pár tánctolta. A hölgyek kösül ott voltak Blau Tmka, Belus Anna és Paula, Boscfa Anna, Clement Julcsa, D>un N., Folly Lina, Grobetti nővérek, Hannyi Katinka, Hartmann Helén, Hegedül Margit, Kassay Etelks, Kováts Etelka, Lachenbach\'r Kamilla, Ollop Fanny, Bosenberg Marcsa és Adel, Svastita Margit ésÁrpádin, SchersTinka, Schuster Flóra, Sommer Lujza, Sommer Malvin,Tuboly nővérek, Tretter Marcsa, Vágner Aranka, Weisz Karolin és Gizella, Welisch Ida. Jelenvoltak továbbá Bogyay Ödönné, Blau Simonné, Cie-mentné, Dauscha Ottnné, Ebenspanger Lipótné, Fesselhofierné Józseféé, Grobet-tiné, Grünhut Alfrédné, Hanny Antalné, Kassay né, Kernhoffir József né. Király Ferencsné, Knauss Boldizaárné, Lessner Henrikné. Ollop Imréoé, Osseasly Antalné, Pleheissné, Plihál Ferenczné, Rosenfeld Sáodoroé, Rosenbnrg Izraelné Scherz Alber\'.né, Szűkíts Nándorné. Tuboly Victorné. Vajda Béláne, Wachte Zsigmoodné, Weisz J. H.-né. A karzaton voltak : Babóchay GyÖrgyne, Eisenstád-ter Lina, Kohn Hedvig, Hohn Ödönné, Pollák Marcsa, Scherz Zsigmondné, Vidor Samuné stb. Dr. K. — SrigTiei Róbert, helybeli vendéglős ur ssives figyelmét felhívjuk ason hozzánk több oldalról érkezett panaszra, hogy a megrendelt kocsik pontatlanul jelennek meg némelykor a rendelő bajié kánál. Ezúttal speciális esetekre nem hi vat kosunk, mivel neki erről valószínűleg tudomása nincs ia, — különben már rendszeretetéből folyói ag, s vendéglője hírnevének megórizése szempontjából okvetlenül erélyesen intézkedett volna. Éppen azért mi az ő és közönségünk érdekében szükségesnek láttuk erre figyelmessé tenni Kétséget sem szenved, hogy ez iránt ő erélyesen intézkedni fog. — Kinevezés. A vallás és közök tatásügyi mioíater Zánkay Zsigmond oki. polgárüskolai segéd tanítót, rendes tanítóvá neveste ki. — A tény észmének kiállítása f. hó 19-én történt meg városunkban, — Dervarics Imre ur elnöklete mellett Pálffy Elek és Talabéi Kálmán bízottsági tsgok, ugy Fürs*. Lajos állatorvos közbejöttével. Kiállíttatott összesen 21 drb. mén, melyek kösül teny ess képesnek találtatott: 13 drb. Tulajdonosaik: a kis komáromi urodalom, Inkey László ur, Clement Lipót ur, Caepregi István, Vajda István. Gergő György sormási, Tóth Imre bakónakí, Müller Józsel füs-vőlgyi, Fülöp József és Grebenz József zsepetneki Iskosok. — Esek kösől kitűntek kiválóan : a kis-komáromí urodalom, Inkey László és Clement Lipót urak, továbbá Müller József által kiállított te nyéssmének. A bizottság tapintatos és szigorú eljárása dicséretet érdemel. Kováts. — Ai iparos bál. As általános ipsros társulat által f. é, febr. 16-án as sOroszlány u vendéglőben rendesett táncs-vigalom Igen látogatott; s emiatt majdnem ember-ember hátán nyüzsgött a nagyobb táocsvígalum rendelésére arány lag ssük helyiségben. Ez azonban a mulatni akarókat iegkevésbbe sem sa várta jókedvükb-n, mely ktvilágos kiviradtig tartott A pénztárra pedig még kedvezőbb volt ez a „szorongás." — A négyereket 39 pár táncsolta. — A többek közt jelen voltak KosmaMariaka, PíchlerRósa, Osemits Vjlma, Ssalay Ilka, Matkovits Anna, Sebestyén Lina, BuBofszky Matild, Hubinka nővérek, Lasska Anna, Muzi-kár Krisstins, Rainer Vilma. Kobn Mariska, Gróez Szabina stb. Továbbá: To-politsné, Markovitsné, Csemicsné, Hubin-káné, Ssalay Káró! v ne, Sebesiényné. stb. — Gyáftthlr. A következő gyasz-jelentést vettük : Hayden Mihály a maga valamint gyermekei Júlia, férjesett Tóth Istvánné, ugy Tóth István vő és annak gyermekei Ida, ösv. Weisenböck Jánosné, István, Géza. és Mariska, Mária, özvegy Ceime Jánosné, ugy Weisenböck Jánosné gyermekei Irma és Gyula megtörtssívvel jelentik forrón szere tett, felejthetetlen hitvese, illetőleg anyjuk, napa, nagyanyjuk és dédanyjuknak Hayden Mihályné, szül. Eybert Erzsébetnek, f. évi február hó 17-én a halotti szentségek felvétele után életének 71-ik évében történt hoss-ssas szenvedések utáni kimúltál. A bol-dogultnak hűlt tetemei f. évi február hő 19-én d. u. 3 órakor tétettek a rigyáczi sírkertbe Örök nyugalomra, nt engesztelő ssent mize-aIdósat pedig f. hó 20. rontat tátott be a rigyáczi templomban a Min denhatónak. Kelt Rigyáczon, 1884. febr. hó 17-én. Áldás és béke hamvaira ! — Azon 6 darab sertés, melyet ismeretlen tettesek Clement Lipót pslliní bérlőtől a mult héten elhajtottak, késre került. Az ihárosberényi erdőben találták meg azokat s vissza is hajtották A tetteseknek semmi nyomuk. — Erdósy Eugénia, városunk je les szülöttje Hannoverben aratja diadalait. Legközelebb Geneé-nek egy nj ope-rettejét (.Kanon*) adiák; es alkalommal valóságos virág és babér-öaönbe temet ték az ünnepelt művésznőt — mint egy ottani lap irja — s mikor ss előadásnak vége lön, a lelkes publikum a művésznő kocsijából kiakarta fogni a lovakat,hogy ugy vigyék hasa diadallal. Ez ujabb diadalhoz mi is őszinte örömünk\'-t fussuk s kívánjuk, hogy még tengernyi babért arasson magának s ez által nemzetünknek és szülővárosának. — Sikerült hangverseny tartatott Kotloriban mult szombaton est ve örökös Horváth Gyula állomásfőnök ur vendég\' szerető hasánál övetkező műsorral : Rhapsodia, Székelytől, örökös Horváth Gizella kisatssony adta elő zongorán, regeseiül Berlio nagyszabású Rákóczy indulóját, erőteljesen s kitűnő szabatossággá! játszott, méltón jutalmaztatott az elismerés tapaával. Eisler Igoács ur a „Pech* ről tartott humoros felolvasást Pmízb Géza ur tűinkén, majd hegedűn játszott és zajos „ujrá* ra ragadta a hallga tóaágol. Mik sec István ur kitűnő érzéssel szavalta Arany „Tetemre hivás" csímü remek költeményét. A derék hasi gazda tenÓr szólót énekelt trió kísérettel a „Varásahegedü* dalműből. A változatos tartalmú hangverseny élénk emlékezetünkben marad. As isléstelje* vacsoránál Hirschler Jakab ur, később Győrffy János ur köszöntötték fel elmés toasstokban a ssivélyes hasi úrnőt, kinek ez alkalom mai névnapja ünnepeltetett. A fiatalság aztán tánczra perdült, mely vidám kedélyességgel reggelig tartott- A tisztek család ssép érzetének adott kifejezést,mídŐn vendégeinek ilyen kellemes órákat nyújtott. — Élve eltemetve. Rigában történt a következő furcsa eset. Mühlner Károly takács élete párjával ráadták a fejüket, hogy eddig szokatlan módon szeresnek pénzt. Beiratkoztak egy temetkezési egyletbo, mely a tagok elhalálozása után jókora össseget ssokott kin ¦etni. Azután a nő elment a paphoz, sirvs előadta, hogy férje meghalt. A halálozási bizonyítvány t minden baj nélkül kihozta. Másnap férjével együtt koporsót vitt hasa, ast mondván, hogy abban egy rokonuk holtteste vsn, akit a hásisk se-gédkesése mellett szeretnének temetni. A temetés meg is történt, jó nagy távolságra eső idegen temetőben, a halálozási biao-nyitvány elómutatása mellett. A temetés alatt a férj otthon maradt s a kamrában pálinkázoit. Másnap az „Özvegy" ss egy-1 sttől 124 rubelt vett föl. Mivel azonban as igazságot a tyúk Ís kiksparja, a tur pisság lassankint kiderült. A kiásott koporsóban csak forgácsot, rongyokat, köveket talállak. A dtrék házaspár jókor neszét vévén a dolognak, elillant. XIII. Leo pápa decs. 24 én az olvasó -imádkozásról brévet adott ki, mely sserint eaentul a lorétomi Utániéban e sor után : Szeplőtelen fogantatott királyné es as tétel mondandó: „szent olvasónak királynéja könyörögj éretünk. — Szepetneki fuvarosok f. bő 18-án kissé felöntött garatul erősen kerülték egymást a néfstaluiczai kongómon ; hot pedig a sebes hajtás tarhas kocsival — tilos. — A esepetneki atyaiak- nak p-dig nemcsak fejők.de koosijok tele volt borral. Ennél fogva rendőrségünk letartórtatis s megbírságolta Igen helyes! — Szerelmi dráma. Végh Lajos ss-iksiárdi illetőségű 60-ik soresredbell katona Székesfehérvárott agyonlőtte kedvesét, a 16 éves Vinoz Annát, egy ottani korcsmáros leányát, s azután magát végezte ki katona puskájával. Mindekettrn rögtön meghaltak. Tettük oka reménytelen szerelem rolt azért határozták el közmegegyezés folytán, hogy megválnak az élettől. — Óriási hordó A Rajna mellelti győzelmi szobor lelepi esése kor a németek által rendezett nagy ünnepélyek alkalmára a rüdesheimi pintérek egy óriási hordót „építettek,* melynek űrtartalma 17S,000.Üveggel nagyob, mint a hirea haidelbergi hordóé. A pintérek cséhmes-tere a hordó belsejeben üdvösölte a német császárt, ki négyes fogatban robogott be a bordóba, melynek belsejében várta egy depntácsiu. — Mulatságból — a halaiba. Zeke Vincze várpalotai reformatut néptanító, írják Veszprémből, Komáromi Gábor és János testvérek, jóravaló palotai iparosok társaságában f. bó 8-án a Balaton melletti Kövesd községbe rándult, hogy ott a komákat és ismerősöket meglátogassa.Zeke vincze mielőtt Várpalotán tanítóskodott volna, 17 évig voltKövesden néptanító, és így ott nagy ismeretséggel bírt. Ennek a nagy ismeretségnek és köz-ke dveltségnek azután as lett a következménye, hogy a különben is italt kedvelő embert a régi jó barátok pínose-sserről-pinczesserremenve, nyakig itatták borral, pálinkával. A mulatságnak még másnap sem lett vége sigy történt aa, hogy a tanító meglehetős pityókos állapotban űlt kocsira. — A mint a kocsi elindult, a tanító nyomban elaludt. Útitársai nem költötték föl, gondolván, hogy jó1- esik neki as alvás.Veszprémbe értek, betértek a Suohmao-féle korcsmába a megálltak etetni, a tanító még mindig aludt, Az útitársak bementek a vendéglőbe, hol kevés idő múlva újságolják nekik, hogy Zeke Vinczének ott künn a kocsin szörnyű jó kedve kerekedett, mert ugyancsak hado-nás a kezeivel. Komáromi testvérek kimennek a kocsihoz, hát ott látják rémülve, hogy tanítójuk most vívódik a halállal Rögtön orvosért küldöttek, dr. Thali dr. Aándorfi és dr. Fiacher meg ís jelentek nyomban a helyszínén, de hiába volt mindenkisárlet, Zeke Vincze szombaton este 8 órakor kiszenvedett. Temetése a mult kedden a történt meg Várpalotán nagy réssvét mellett. — Zeke Vincse bŐnyi (Győrmegye) születésű, tekintélyes uri csalid sarja. Iskoláit szülei ellenzésére, megszakította s néptanító lett. Két fivére egyik mint katonatiszt, másik mint királyi ügyész öngyilkosság által vetett véget életének. A 37 éves erőteljes ember nőt és G neveletlen leány gyermeket hagyott hátra, kik kösül a legnagyobb 6 éves a legkisebbik két hetes. — Nyugodjék békében 1 — Egy órai parlamenti beszed ára. Nem nálunk (pedig ezt is érdemes volna kiszámítani ), hanem Bajorországban egy német matíkua kiaanvtotta est. A müncheni képviselő-hasban 158 képviselő ül, skik fejenkint 5 forint napdijat kapnak. Ide kell számítanunk még a gyorsíróknak és as alantas hívstalnokok-nak járó fizetést. Egy ülésre ez ősségből 1 !?00 forint jut. Az ülések rendesen négy Óráig szoktak tartani. A honatyák egy Óraí beszéde tehát keretszámmal 300 fo. rtba kerül Bajorországnak. Hát nálunk ? — Hol lett volna Vas Gereben stŐllője. Egy ssépen rendesett aj ssŐllő. kert terül el a b füredi fürdőt környeső erdőség mögött, mely most Éosy Lástló fürdőigazgató ur tulajdonát képezi. Ennek a szépen berendezett szőlőkertnek törtenete ia van. As ötvenes években oloaő volt még a földbirtok B. Füred körűi. Radakovica József jó barátját Éosy urat felszólítá, hogy vásároljon részére néhány hold jÓBZŐlóalá való földet. Écsy ur megtette a nsgyirő kérését és össsevatt néhány holdat, holdját 60 váltó írtjával. Esen a helyen akart azután Vas Gereben szőlőt plántálni, s ide akart egy hajiokot épiteoi hol. majdan eltöltendő lett volna öreg napjait. Tervében asonban megakdályosta Őt váratlan helála s így nevezett főid Éosy igazgató ur birtokában maradt, kí elültette ast nemes tőkékkel : ugy hogy most egyiket termi a legjobb füredi boroknak. — Kik nem köszönnek a caar-nak. Pétervárról írják: III. Sándor oaar a mult héten a Litíenaja prospekten szán- HÜSZOMHABMADlK ÉVFOLYAM t,A,L,A,I KlJUÖS ? ká.ott, la-abban miot renden ifokolt : 14« után fa beteg n.pról-n.pr.^ j». Egy.aerr. két orvoanovendék jod.gya-lugy hogyremélhetőleg mír közelebb logulon, aktk már m-iről k-dik teljeeen M«j>ül. .......... . — Öngyilkos kísérlet a halál «zé* a csá> szán kaját, megállnak, de mikor a felaég arra hajtat, nnm köszönnek. A czár e dolog fölött annyival inkább fölháborodott, meit az orvoanövendékeks zo kott egyenruhájukat vizelték. Az orvosi tanintézett igazgatóját beidézték az Ad csikow-palotába, ahel a czár elmondta neki a történtekel. Híbl *p az akadémián kiszegezték a rektor figyelmeztetését,mely felhívja a tanulókat, hogy ss uralsodó* náz tagjait a tartozó tiszteletben részesítsék. — Hol t«n a 240,000 forint í j 0B*5*i uem "ttok fel, mert oem volt hely A nagy postaíopásról a N.P.Journal egy [¦ részére. Esen asutin elbúsulta magát, " verziót kőaul. E szerint a posta I » oysvalyája is súlyosabbra vállosott a lés. A Veszprémi Függ. Hírlap írj: Szegény Kovács Jánosnak is szomorú végnapjai voltak, öreg 62 éves ember volt már. pénz és vagyon nélkül. Ehez járult még a sorvasztó betegség, mely már napok óta az ágyhoaszegzé. Felesege meghalt, sem volt a világon senkije sem Laké ssabadalmatkapott olyan csónakra, melybe legénység sem kell, s mégis neki lehet indítani as olyan hajóknak, a melyeket torpedóval légbe akarnak röpíteni. A Mr. Laké csónakján a csavart szénsav bajija, mely melegitó készüléken megy át, mielőtt a hengerbe jutna. A kormányt - a többi késsüléket a partról igazgatják villamos kábellel, mely a csónakban egy hengerről csavarodik le, a mennyire szükséges. A kábel a parton _ is és a ki ogy kanál meleg levest adott volna i csónakban is villámdelejekkel van össze neki. Ebben a nyomorúságos állapotban : kÖttetésben s e villsmdelejek igeo Ügyes folysmodott ő a városhoz, hogy vegyék fel a" közkórházba, Itt sem volt azeren- egészen uj pénztárt hosszú és gondos előkészület után egy nemzetközi banda lopta el. A banda tagjai itt a fővárosban egyideig igen fényesen éltek. Olvasóink még em -lékezni fognak rá, hogy múlt év végóu karácsony és Szilveszter köst a lapokat az a hir járta be, hogy Liiand Stamford, a Pacific-vasut elnöke, Amerikából nyolo személyből álló kíséretével a fővárosban időz. Három nappal a postaiopás elköve- 1 tése előtt az amerikai társaság több ko- ¦ /csín úgyszólván tüntetőleg a pályaházboz hajtatott s a lapok azt is jetentették, b«gy Stamford Szegedre utazott, onnan K--letre szándékozik. Néhány oappal ezek-utan valaki azt jelentette a rendőrségnél, hogy bizonyos kételyei vannak eziránt a Stamford ur iránt. Erre a rendőrség több irányban kutatásokat tett. Kérdést intézett a budapesti emorikai fókonsuiá\'us-hoz. Ez azt feielle,hogy Stamford ur nála nem mutatta be magát, pedig Stamford elnök aki egyúttal szenátor is olyan előkelő egyéniség az Egyesült-Ailamokban hogy az Unió Kormánya bizonyosba értesítette volna a budapesti konzult, ba Stamford Budapestre készült volna jönni. Az is kitűnt, hogy az itt járt idegen személy leírása nem illik az igazi Stamtordral Végül az is kiderült, hogy Stamford nem járt Szegeden, s igy felmerült a gyanú hogy valami hírhedt iparlovag élt vissza Stamford nevével s társaival együtt csak azért ment a pályaházboz, hogy vagy itt maradjon, vagy rövid távosás atán az\'-tán ide ismét visszatérjen. A rendőrség azonban .minden kutatás melletsem tudott az illetőkaek további nyomárajatni. A posta lopás után nemsokára egy skóciai nemes név viselője szállott meg egy itteni vendéglőben. De midőn rá a rendőrséget figyelmeztették, a skót fóur már akkor eltüotl Most a rendőrség külföldön keresi az amerikaikat és a skótot. Az illetőket hozzák összekötetésbe a nagy postalopással. — Érdekes sebészeti mátetet végeztek a napokban a Rókozkórház II. sebészeti osztályán. Egy boldutczaí szalámi gyárban Dozsi Antal olasz munkásba társa egy kést belehajított, mely as illetőnek jobb csombja felett hátai a vastag izomba fúródott, még pedig oly szerencsétiénül, hogy egy alig megközelíthető véradéoyt metszett keresztül. A beteg olvérzésétől s ennek folytán haláltól lehetett tartani, mert a vérzést csillapító szerek alkalmazása nem használt, minek folytán Navratil Imre tanár egy eddig az orvosi gyakorlatban ismeretié saját uj módezerintí mutet: a nagy izom keresztmetszése által a megvágott s a beteg életét veszélyeitető véredényt hozzáférhetővé tette s annak alákötése által a vérzést teljesen elállította. A seb bekö- elhatárosts, hogy siettetni fogja a halált. Egy rozsdás borotvát vett a kezébe z aszal akarta elvágni a nyakát De nem volt már annyi ereje sem, hogy azzal a késsel a gégéjét keresztül vághatta volna, csak a bőrt horzsolta meg egy kissé. — Ekkor tévedt be hozzá egy rendőr, s mikor látta a szegény Kovács János szomorú esetét, rögtön orvosért futott. Hanem mire as orvossal visszatért, akkor már Kovács Jánosnak oem volt ssüksége medecsinára, meghalt végelgyengülésben. — A torpedó-készítés terén is mét haladást jeleznek Londonból. Mr. szerkezet segélyével szabályozzák a gé pet. igazgatják a hajót, jelző rakétákat gyújtanak meg z mikor kell, torpedókat is j.\'knek ki vetőcsőből. A Themzén már tettek kísérleteket a villamos csónakkal s as eredmény állítólag minden tekintetben kielópitő vo\'t. — Szétszedhető hordót talált fel Adams Cbarlonban (Yova állam Amerikában), melynek csélja és előnye az bogy az üres bordók szállítását egyszerűbbe és olcsóbbá teasJ. a mennyiben az, igeo köanyen össseilleasthető darabjai a hordónak szétsiedett állapotban több tért nem igényelnek, mint as anyag, melyből előállíttattak, Ez a hordó egészben véve agy vzn készítve mint a közönséges hordók, a külömbség csak as hogy as abroncsok két vagy több darabból, álla- nak, melyek szögek segélyével vagy máz módon is a dongához erősíttetvén, a szokott módon veretnek le. Nyolcs-tís ilyen szétszedhető bordó nem foglal el több tért, mint egy egészben álló hordó, s igy e találmány a bortermelökre nézve kétségkívül igen előnyös lesz, Vasúti menetrend. Érkezik. Reggel. lodai. B. Ujhelj Buda Fiume Pragerhof sopron fPragerhof Barcs Buda Buda P3. ffjhely Buda Pragerhof B>rcs P. V P. v. Oy.v Gj, Y. v. P. v. Pragerhof Barca Bada B 1\'jh.Ij Bada Délben. 16 III Bada 15 ! Pragerhof 41 |l Sopro» !t> IH Barca ÉJj.l. • 151 io|*8 Buda IP. Djh.lj|P. P. Gt.t|iO|s8 P t. 11 19 P. t. 11 S Pragerhof |Gj-Finise Gy.- Lapve»ér ée kiadó: SZÁLAT SANDOB. Felolóe 1r.erke.il6 : VASS ALMOS. Laptnlajaono. : WAJDIT8 JÓZSEF. !! Vívmány!! Wájdit* József könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán megjelent: Farsangi FÁI bábakenyér (Kugelüupf) éstétszer-slUt - kéeeitéai titka. Irta: i FOÜQUET JAQÜES ÜL Napóleon ndv. föatakácaa. Reményi toldalék. 6. eealonnta pogácsa, jó kalica éa eaénarétea kéacitéai módjával bevitette: egy magyar nő. E díszes kiállítású múvecskének árt 60 kr. Postai rendelések 70 kr, beküldésével ajánlva bérmentesm küldet nek. Ezen több magyar nótöl megpróbált és tökéletesen sikerült sütési módot ajánljuk hölgyeink figyelmébe. HIRDETÉSEK. Légzőhorut, teljes étvágytalanság, légzési szűkség, mellfáj.is,heves és kinos köhögés meggyógyíttatott Bátorítás a vigasztalánoknak és nehéz betegeknek! Ezerén, kiket már mindenki csaknem elveszettnek hitt, e gyógyhatású italnak köszönik életeket és élvezik most annak örömeit. (A meggyógyultak saját aiavai.) H o ff J á n o s cs. kir. udvari szállító urnák Bécsben, gyár: Grabenhof, Bránnerstrasse 3., gyári raktár és Iroda I., Grabén, Bráunerstrasse S. Rozsnyó, 1883. sseptember 21. Első sorban fogadja legbensőbb forró köszönetemet jó kimondhatlan gyógyhatású Hon" János féle malátagyártmáoyaiért, melyekkel sss ezer hála istennek — sok és súlyos bajámat csillapította. 64 éves nő vagyok, férjem timár, a leghidegebb, legzordabb télben is kénytelen vagyok vásárokra járni, sokat szenvedtem nehés lélekzésoo, mellfájásban, köhögésben, még pedig súlyosan, 3—4 héten át feküdnöm kellett és gyakran 9 —10 napon át éjjel-nappal kénytelen valék ülni, mert a fulladástól képtelen voltam feküdni, a gyógyszerek pedig nadályoktól és vesicatorral együtt sem sokat használtak. Ekkor olvasott férjem a hírlapokban as őn gyógyhatású szerei felül s 1879 óta használom az ön kifejezhetlen jótékony Hoff János-féle maláta-gyógytápgjánmáayait, istennek bála, a legjobb eredménynyel. Mégegyszer Ingmeiegebb kössönetsmetl Bátorkodom 30 palaoik Hoff János-féle friss maláta-kivonat! egészségi sört gyorsssál-itmányként, utánvét mellett kérni. Tisstelettel Rozsnyó, Felső-Magyarország. Kirner Jozefina. Baja, 1851. november 27. Tadatom önnel, hogy as ön Hoff János féle maláta-kivonatának hassnálata, 73 eves atyámnál, ki makacs légsóhurutbao és teljes étvágytalanságban szenvedett, mely betegséget minden gyógyszerrel daczoltak, a hurutot elmulaastotta a étvágyát ismét helyreállította. Követkesik a megrendelés 50 palaczk malátakivonati egészségi sörre, 2 kiló maíáta-osokoládéra és 5 zacskó maláta csukorkára. Tisztelettel Q. LÖVr. Czim DentSch Simon Tokajban, Magyarországban Statisztika ós elismerés. Alapítási év: 1847. — 59 kitüntetés. — Tóbb mint 1 millió köszönő-irat. — A Hoff János-féle maláta-gyógylápazerek eladása minden müveit államban, 27,000 elárusító helyen eszközöltetik, ebből esik Nyugot Európára 12,800. Kelet Európára 9000, Amerikára 4300 ; . z-khez igénybe vétetik Európában 1600, Amerikában 400 ajság. — Az 1876. és 1877. érben 9 udvari száll.tói pátenssel kitüntetve. (Ezek közölt az osztrák császár, a német császár és a szász király Ő felségeik ujabb kitüntetési) mioden ország orvosai rendelik, a beteg előszeretettel használja s benoök üdülést, erŐ\'Ödést talál. A nem valódi maláta-gyártmányok nélkülösifc a Hoff János-féle maláta gyártmányok gyosyfü-pótléfcát s ásóknak eddig még el nem lesett készítési módját. Vételnél szigorúan tessék megfigyelni a védjegyet (Hoff János feltaláló arcsképe, álló oválban.) E véjdegy nélküli hamisítványok nem bírnak gyógy hatással. Főraktár Nagy-Kanizsán Király Feren ez . ,Megváltó\'-hot ciimaet gyógyaiertárában. továbbá Strem éa KI.in Ro.onfeldA. fiieier kereskedései ben. Z Egeret eg: Sabinasky Adolf Sopron : Ke.ttbelyen: WüQsch Ferenc c-nél. T«T 171 demitt a, megszabott árort. ée Feaselhoter Jóaaef Mailer P. Wnhov.iky, 1182 5—6 1 i ai A 1 A á É á ili A li ili li il I XXXXXXXXXXXXXX3 A Csáktornyán székelő ,Muraközi takarékpénztár részvény-társaság\'- 1884. évi márczius 8-án d» u. 3 órakor, a városi tanácsteremben in-ik rendes közgyűlését tartja meg, melyre a t. részvényesek ezennel meghivatnak.. ifaplren cl: 1. Igazgatósági jelentés. 2. Felügyelő bizottsági jelentés. 3. Az átvizsgált évi számadat, fölötti határozat. A mérleg jóváhagyása. Az osztalék meghatáro- zása és a felmentvén\' megadása. 4. Egy tiszteletbeli elnök, két igazgató és négy igazgatósági tag megválasztása. 5. Netáni indítványok. G. A közgyűlési jegyzőkönyvet hitelesítő két részvényesnek megválasztása. (?<XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX?, Csáktornyán, 1884. évi február 2-án. Az igazgatóság. A választási jog gyakorolhatta tekintetéből, az alapszabályok 59. §-a értelmében, a tisztelt részvényesek ezennel felkéretnek, miszerint részvényüket a közgyűlést három nappal megelőzőleg az intézet pénztáránál a délelőtti órákban letenni szíveskedjenek. 2029 3_3 Elsőrangú 20242-3 OLMÜCZISAJTOK (Quarglik) ajánl KURZ JÓZSEF ur sajt gyára Olmüczben és szállítja a legkisebb mennyiséget a legolcsóbb árakért. Szétknld posta colliban is 5 kiló 2 frt. Költségmentes minden postaállomásra utánvét mellett. Ügynökök illő jutalom mellett felvétetnek. X X mim ttaisa. 540013-3 Rigyáczon, N.-Kanizsától egy óra távolságnyira az ál-lam-ut mellett egy kényelmes urilak, öt holdnyi belsőséggel, külön kerített konyhakert, gyümölcsös és luczernással, tíz hold szántóföld egy tagban; öt hold rét, öt hold szöllő éa két hold szántóföld szintén egy tagban 3 vagy 6 évre is bérbe adatik folyó 1884-ik év junins elsőtől kezdve. Bérleni kívánók folyó február havában értekezhetnek alulírottnál Rigyáczon. K.h aigyáeion, 1884 f.br. 4, Ilayden Mihály Wajáita József könyvnyomdájából Nagy-Kanizsán. 493566 NAGY-lAflIZSA.. 1884. február 24-én, ElélzttévI ir efr#tx érre......8 frt fél évre ..... 4 „ DP.ied évre......2 , egy szám io kr HIROETESEK í hasábos petitaorban 7, másodszor 6 ¦ minden további sorért * kr NYILTTÉRBEK ¦őrönként 10 krért vétetnek lei Kincstári illeték minden etje* biroV tésért 30 kr. fizetendő ZALAI KÖZLÖNY. Huszonharmadik éviolyam. A lap szellemi részét illető közlemények z srerkeaxtőboz, *nyagi részét illető közlemények pedjL, kiadóhoz bérmentva intézendok : NAGY-KANIZSA Wlaazlozház. Bínp.\'ntvtlen levelek csak t«met. Banki tártaktól fogadtatnak «1. Kéziratok viasza nem küldetnek .Nagy-kanizsai ónk. tűzoltó-egylet", a ..zalamegyei általános tanítótestület", a „nagy-kanizaai kisdedneveló egyesület", t .nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet", a „soproni keres kedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmánya*, s több megyei és t*Vosí egyesület hivatalos értesítője. Hetenkíní kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. A társadalom mostohái. Napjainkban a hírlapok hasábjain egész rovatok vannak, melyek a mindenfelé előforduló bűntények aljas gaztettek rendes lajstromát képezik. És e lajstromok élethű tükrei társadalmi kóros állapotaiknak, á közerkölesiség elrémítő sülyédésé-nek. Sokat írnak a lapok a társadalom rákfenéiről, bármelyik lapot vegyük kezünkbe, mindenikben egyikmásik társadalmi seb behegesztenének elodázbatlan szükségessége hangsu-lyoztatik és valóban társadalmunk testén annyi a rothadó, undok fekély, hogy ha azok gyógyítására nem törekszünk minden eróvel, ha aj széltében elterjedt erkölcsi rnételyt i tétlenül csak a felháborodás megüt-1 közősével kisérjük, tovább terjedő-i sének megakadályozására azonban\' semmit sem teszünk, akkor legyünk előre is elkészülve, hogy oly borzasztó korszakot fognnk megélni, melyhez hasonlót a történelem nem igen mutat fel. Bármerre nézünk, a társadalom minden rétegében a korrumpált vi-i szonyok rémes képével találkozunk. Az öregektől oly megtörtént dolgo ¦ kat hallunk a régi világ erkölcsi érzületéről, hogy azok oly regaszerü-leg Hangzanak, mint a tündér királyfiról szóló dajkamese s nem is akarjuk elhinni azocat, összehasonlítva a mostani életet az akkorival. Minő] magasabb fokra fejlődnek a tudományok, minél általánosabb lesz a műveltség, az erkölcs létráján annál inkább lefelé haladunk, a nemes, fenkölt eszmék annál inkább elvesztik, nitnbusukat, értéktelen portékává, árnezikké válnak, s aki azoknak: tiszta légkörébe igyekszik felemelkedni s abban élni, aki lelkiismeretét, jellemét nem bocsátja csillogó pénzért áruba, az nevetség, guny tárgyává teszi magát s idétlen kü-lönczködő, ábrándozó, hóbortos hír- nevébe jut, mint aki a kor szellemét nem tudja vagy nem akarja megérteni. És ily fényes viszony uralkodik a társadalom magas rétegében is, mint azt naponként módunk van bőségesen tapasztalni. De ha ez már igy van abban a körben, melynek tagjai a megélhetés gondjától mentek, lehet-e olyan igen nagyon csodálni, hogy az erkölcstelenség fertójéba mindinkább mélyebbre sülyed azon alsó népréteg, melynek ajtaján a didergő, éhező nyomor mindennapos vendég, s mely ahelyett, hogy a gazdagoktél jó példát láthatna, azt tapasztalja, hogy az is csak olyan gézengúz, mint ő. Anyagelvi irányú napjainkban vajmi kevesen törődnek erkölcsi énjük szeplőtlen n egőrzésével s ezektől botorság is lenne várni, hogy másokban az erkölcsi tisztaságot becsüljék másokkal a jó erkölcsi magatartást megkedveltessék, azt másokban előmozdítsák, támogassák. És mégis panaszkodunk, hogy milyen elfajult világot élünk. Az erkölcs-lelenedés ntjába nem gördítünk akadályt és ha abból bármily csekély hasznunk van, még inkább segítünk másokat ezen útra terelni, ahelyett hogy az eltévedettet igyekeznénk megmenteni a társadalomnak. Hanem azért senki se akarja ezen szomorú állapotok okát a maga helyén keresni. A közvélemény ítélete szerint, ki ennek a korrupeziónak oka? — Ki lenne más, mint a kormány. Ezt dorongoljuk,, szidjuk, hogy a korrupeziót nagyra engedte nőni, ahelyett, hogy szivüok titkos rejtekébe vetnénk egy pillantást s igyekeznénk önjavításunkra, hogy igy jó példát adhassnnk másoknak. Nagyra engedjük, sőt segítjük nőni fejünk felett a veszélyt, annak elhárítására nem törekszünk, s mikor már ég a ház, a kormánytól várjuk, hogy oltsa el. Maholnap oda jutnnk, hogy ha valamelyik szőlőhegyet elveri a jég, azért is a kormányt tesszük felelőssé. Különben hagyjuk abba e mindennap hallható lamentácziókat, vegyünk ki inkább a társadalmi bajok Pandora szelenczéjéből egyet, mely a többi közt megérdemli, hogy a közfigyelem ráirányuljon, és hogy lehetőleg igyekezzünk annak, ha nem is gyökeres megszüntetésre, de legalább enyhítésére. Ki nem lát naponként városunk utczáin, udvaraiban lődörgő gyerkő-czöket, kik egy-egy kis zsákot czi-pelve a szemétdombokat, a fagyos göröngyöket turkálják, összeszendő az azokon tálálható csontokat, rongyokat. Félig mezítláb, rongyfoszlányokban lézengnek házról házra. — Beesett areznk minden vonásán a sápadt nyomor, ínség esdekel szánalomért. Elmennek koldu\'ni is, s ha beszélünk velük, megtudjuk, hogy betegen fekvő özvegy anyjnk részére gyűjtik a kőnyörület alamizsnáit, hogy az iskolát, templomot csak kívülről ismerik, s ha egymásközti beszélgetésüket megfigyeljük, láthatjuk, hogy máris tudatával birnak a bün sokféle nemének. Mindenütt rájuk rivallnak, ö/.szeszidják. kikergetik őket és aztán nem gondol velők senki. Nyomorban születtek, nyomorban tengődnek, ki vannak taszítva a társadalomból, mindenki csak lökdösi őket. Igy eltaszítva mindenkitől, soha egy jó szót nem hallva, nem nehéz kitalálni, hogy utóvégre mi lesz belőlük ? Av társadalom legveszedelmesebb salakja A társadalom taszitja el őket magától, ne csodálkozzunk, hogy felnőve ók taszítják el maguktól a társadalmat melyhez sem a szeretetnek, sem a kötelesség tudatának köteléke nem fűzi őket. Egész nap kóborolnak, nincs aki egy emberbaráti tekintettel ajándékozná meg őket, aki földhöz tapadt nyomorukon szánakoznék, megkönyörülne, aki pártfogásba venné őket, aki neveltetésükre gondolna, csak nőnek Isten Kegyelméből, mint erdőben a gomba. Ezeket mentsük meg a társadalom számára, forduljunk hozzájuk a részvét gyöngéd szeretetével, segítsünk rajtuk, ne engedjük őket clzül-leni, a bün és nyomor martalékává lenni. Ez nemcsak emberoaráti kötelesség, de a társadalomnak a maga érdekében is kötelesség rajtuk tőle telhetőleg segíteni. Olyan jelentéktelennek látszik ez az egész dolog, mint a minő je j lentéktelenek maguk ezek a szerencsétlen, elhagyatott teremtések, de ha nem törődünk velük, ha nton-utfélen megrúgjuk őket, a társadalom gondatlansága, könnyelmű hanyagsága idővel megboszulja magát, mert idővel majd ezek szolgáltatják a bün sötét statisztikájához a legtöbb számot, mert a nyomor, a nevelés hiánya, a társadalom hanyagsága, szivtelensége a bűn lejtőjére I viszi, kényszeríti őket, holott felemelve őket magunkhoz,módot nyújtva | nekik a tisztességes élethez, a tár-sadalomnak hasznos tagjaivá válhat-\' tat: volna. Most még csak ártal-\' mattan hópehely mindegyik, de nem I hópelyhekből jön-e létre az útjából mindent elsöprő lavina? Mi azonban nem törődünk velük, hagyjuk őket békében csatangolni egész nap egyik szemétdombról a másikra, honnét erkölcsi szeméttel gazdagon megrakódva térnek haza, a nyomor bűzhödt tanyájába, hagyjuk óket nyakunkra nőni, s mikor majd kérik, követelik a társadalomtól emberi jogaikat, mikor már a gynanyagok összegyűltek, s bennünket felrobbantással fenyegetnek, akkor — dorongoljuk a kormányt. Könnyű azt mondani: segítsünk rajtuk. De hogyan ? Ez a kérdés, melynek megoldása legelső sorbán a hatóság hatáskörébe tartozik. Ennek kellene elrendelni s lehetővé tenni, hogy a társadalom e számkivetett mostohái ingyen iskolaoktatásban ré-szesittessenek. Ez az első, erkölcsi segélynyújtás, mely által a társadalom fajának ezen veszni indult fattyn-hajtásait hasznos.gyümölcshozó ágakká nemesíthetjük, különben élesztő kovászát képezendik a társadalom folyton békétlenkedő, háborgó, minden jogrend felforgatására kész eszközül szolgáló és kínálkozó elemének. Második mód, hogy e robbanékony elem a társadalmat alá ne aknázza, hogy ezek a társadalom hasznos tényezőivé legyenek: az ipariskolák felállítása. Tudvalevőleg az ipariskola oly intenczióval bir, melynél fogva a tanonezok erkölcsileg és anyagilag segélyeztetnek. Hanem nálunk ezen humános intézmények még — pinm desideriumok. Némileg segíthetünk rajtuk közadakozás ntján. Napirenden vaunak ugyanis nálunk az úgynevezett. Bjó-tékonyczélu* tánczvigalmak. Ha példán! valamely zenekarban a nagy bóggő összetörött, ez mindjárt ok- és jogezim egy „jótékonyczélu" táncz-mulatság rendezésére, stb. De ki olvasta, ki hallotta, hogy valakinek eszébe jutott volna jótékonyczéln tánczvigalmat, hangversenyt rendezni a társadalom e kitagadott árvái részére, kiket a társadalom száműz kebléből, mert nyomorultaknak születtek, mert önhibájukon és akaratukon kivül rongyokban knezorognak és mert, hogy élhessenek, abban keresik száraz kenyerüket, amit a jómódúak szemétre vetnek. Ne fordítsuk el szemeinket fá snlt kőzönynyel, megvetéssel rongyos ruhájuktól, ne felejtsük, hogy idővel még a bíboros bársonypalástbői is rongyfoszlányok lesraek... Igaz, hogy sok saJ6;ó seb várakozik esengve gyógybalzsamra a közrészvéuól, de megoldandó társa-dalmi kérdéseink közt alig van en- TAR r Vissza vágyom. Messze, mesce (Sieti, Ideger. tanyán, Szerelme^ hÜnyit érzem Kedve* jó anyám. Ut a népek oly mostohák S a azivOk oly nagyon hideg . . . Mi jó volna most ueki-m a Te zzerete áldott szived, Jó anyám, jó anyám ! Karjaidba vágyom Megpihenni rég. Vaj\' mikor vezérel vissza A kegyelmes ég?! . . . Azt az órát árva lelkem Már olyan régóu várja. Mely előttem a családi Szentélyt újólag kitárja . . Jó anyám, jó anyám ! Almámban már sokszor Felkerestelek, á kinn a keskeny ízűk padou Beszéltem veled, És mi bántott, elpanaszlám, 8 megvigasztalt nyájas.za v*d . . . Oh ai jó, hogy még álmodui KesergS zzivnek is zaabad! . . . Jó anyám, jó anyám! Vissza.vissza, hozzád, Vissza vágyom én, Hol szerető ajkad mézét Efykor élvezem, A családi szent küszöbre Melyért szivem oly rég eped; Ha sokáig nem láthatom Nem hiszem, hogy megnem reped. Jó anyám, jó anyám! A becsületbirák előtt. a Elbeszélés. Ina: Mikszáth Kálmán. Felolvastatott a Kisfaludy társaság kCzQlésén (Folyt, és vége.) Egy öreg anyóka kéztördelve fut az érmenlében. — Hahó emberek, hová lett az eszetek ? Ide lejebb hamar, mentsük meg a pálinkás patakot a falunak, csinál\' junk neki gátat 1 Ne eresszük tovább a riset! Idei ide 1 Tetszik a tótoknak a fölséges tanács, s tizen is, húszan is szaladnak eltorlaszolni a pálinka folyását. Hanem Terepetye, ki buaao látszik nézegetni a nagy romlást, mig a többiek a felborult szekeret rángatják helyre, magasabb szempontból fogja föl a dolgot. — \'Iszen adok én nektek gátat mingyártl Majd bizony, ha ti itt a Zsi-ssiket megállítjátok, még egyszer kitalál önteni a tíz amia\'t valahol Lengyelor szagban. Tdzsel, vizzel nem jó tréfálói. En ugyan nem veszem a lelkemre. Eközben hozzám fordult nagy pst-.. .:: .: . : — Már most itt megakadtunk. Végünk van a bordó nélkül. Mivel me gyünk odább, ugyan mivel? Ohjaj.pedik még esd is less ma! Majd keserűen megcsóválta bozontos vöröz fejét. — No még ilyen bajaem ért engem soha a haza szolgálatában ! Sasszemei észrevet:ék eközben,hogy a pálinka sorsa csakugyan szeget Ütött az egyik szavazat fejébe, s kezdi a kocsi rúdját viszaf ordítani. — Megállj, ne mozdulj! 7-valt rá. — Mi közöd belém, te veres ? — fortyant fői amaz. — Veres? — kiáltá Terepetye keserűen. — Ha veres is, jól van 1 tudd meg, hogy most a veres a tronf. (És a mellét verte fenhójázóü.) Mindjárt ülök, ha rendet bontasz. De csakhamar v issza tért korteei biggadleága s nyájasan szólt oda két karcsú tót leánynak, kik nevetgélve nézegették a tarka jeleseteket. Piros szattyán csizma volt a lábaikon s egyforma teher pettyes kendó egészen a szemükbe húsra. Hej, lányocskáíml Ti, ti, kedves gyerekecskék, benneteket szólítlak. Jertek csak idébb fiacskáim, mondjátok meg nekünk, van-e itt a környéken vagy a nki fürdőben valami helyes korcsma, ahol sok, sok pálinkát kaphatnánk jó pénzért? Nem hisx-m egyéobiráot, mert ez a travniki árendás valóságos koldus kutya, bögrében hordja a szeszt a\' vá rosból .... A leányok ósszejéztek éa el akartak szaladni. — Obé, bobé, galamboki Még majd azt hiszik rólatok, hogy elloptatok valamit a szekerekről. S utáook laboit nagy lépteivel, pajaán nevetéssel elfogta z megasoroo gatta selyma módra mind a kettő\'. As igyik sirva fakadt, a másik ellenben belemarkolt a Terepetye vörös hajába z a körmeive! védte magát miközben ugy rémlett nekem, mintha a nevemet ki áltaná. Odaindulok fejcsóválva. — No, mi az, Mihály 1 Nem kell bolondozni a lányokkal. Terepetye káromkodott, — Ereard el a hajam, te sárkány. De a sárkány nem eresztette; amint megfordult s a pettyes kendő lecsúszván sötét hajáról a vállára, elém tűnt kigyúlt bősz arcza, azt hittem, elájulok as ijedt\' aégtől és Őrömtől. Nagy Anna volt, as alispán leánya, a másik meg a Mart testvére. — Anna kisaaasony! Kegyed az, Anna kizaaasony ? — kiáltám fojtott hangon. Én hát. Hiszen láthatja. Mentáén meg ezen ördögtől. Vagy gyáva? Nagy fekete szeme zöldee fény nyel villant felém. Rávetettem magam fürgén, mint a gyik, Terepetyóre. — Ereszd el a kisasszonyokat, te gazember, mert a börtönben rothadtsz el. Tudod-e, hogy as első alispán leányai? A kortes ijedten hőkölt hátra. — Lehetetlen as. Száradjon el a kezem, ha gondoltam; aesét, lábát csókolom alázattal a nagyságos kisasszonyoknak. — Takarodjék tüstént a széke-ékhez. Mire először meghány ázzkodva, mikor tovább volt lassú mormogással, majd végre panaszos kilakadásokkal sompolygott vissza. — Bántotta még ia a csúfság és kivált a röhej, melylyel a szekereknél fogadták. — Szép két muskátli. Teriogette ki hitte volna, hogy liliomok. Az alispán leányai? Jő, de azért én mégis Terepetye Mihály vagyok. Mégzem kellene velem ogy bánni! Hiszen, ha jobban meggondoljuk, hát ki csinálja az alispánokat alispánokká? Én, Terepetye Mibály. A lányok szerencsére nem hallották. Mari nevetni kezdett az elmnlt veszedelmen, Anna pedig most fakadt sirva. — Istenem, hogy jutottak ide kegyetek. Ebben as Öltözetben? — Virágokat szedünk éa madár-fészkeket keresünk. Éz erre nekünk ilyen ruhánk van. Tegnap varrtuk. Annának tetszett meg as itteni népviselet. Igaz-e, neked tetszett, te mondtad. Anna a fajéval bólintott szomorúan. — De minek jöttek ilyen mesz- ssire? — Anna mondta, menjünk megnézni a kortezeket. — Hogy tudták jövetelünket? — Anna tudta. Anna most hirtelen kitörülte szemeiből a könnyeket. — Nem igaz én nem tudtam — monda daezosan megfogva kötényét, melyről tétozmedrapirosgalandok csüngtek alá hátul, szájába vette, harapdálta a szélét. — Már most hát éu haza kísérem magokat, utánnam izgatottam a szekereimet, ott etettünk a fürdőben z pálinkát veszünk a fogadóstól. Ugy ízlett; a szekerek utánnam jöttek lassan, én pedig a két lányt kísérlem a réten és mezőkön át. Langyos HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY FEBRUÁR 24énl?84. nél életbevágóbb, magasztosabb czélo mely megérdemli a közfigyelmet, közrészvétet és az emiitett módoni közadakozást. Nyissuk meg tehát e kiküszöbölt, megvetett szerencsétlenek előtt a felebaráti szeretet csarnokát,nyújtsuk nekik a részvét mentő karját, segítsünk rajtuk, s ekkor magunkon a társadalmon is segítünk, s ez szent kötelességünk. N.-Kanizsa, 1884. febr. 21. Ifj. TERSAXCZKY JÓZSEF. nép lenne; de se iparos „majszter\'^már Ausztriában ég, már Bécsben lángragynttan szabadon dühöngve Kemény dió Czéli-e, vagy iparszabadság ? — Mi lesz ? Ne légyen se az egyik, se a máslégyen elegyítve a kettő, ügyesen összeszőve: ez lesz jó lesz a kielégítő iparosra, fogyasztóra egyaránt Iqarügyi állapotunk mai állás-sában tarthatatlan. Hisz iparunk níncs is. Pénzünkkel külföldnek adózunk. Iparosaink tengnek, mi meg rósz ezikkek felett káromkodunk. Ezen akar segíteni a kormány. Akar? Igen, akar! Meglátszik javaslatán a jóakarat; de javaslata sántít. Hiányzik belőle egy §-ns, attól biczeg. Mankót neki és jár! A kormányjavaslat iparszabadságot hirdet a czéhrendszer teljes rombadöntésével. Ez helyes. Az iparosok nyugszik benne, hátik. Többi részében azonban a tény- Manapság az életfentartás módozatai a társadalom minden rétegétől bizonyos elókészültséget követelnek. Mindenkinek meg kell tanulnia azon foglalkozás: módot, melyből életfentartási eszközeit meríteni fogja. Csak az iparos volna kivétel? Csak az ipar volna más? Csodálatos felfogás! Mintha csizma, szűr, asztal, kalap, ing földből nőve teremne, mint a gomba! Meg kell bizony azt készíteni, készítési módját pedig tanulni kell Nem megy az máskép, bármint erőltessük, hasztalan! A csizmát össze kell szegezni, a szűrt meg kell varrni, az asztalt enyvezni, a kalapot kitéglázva befesteni, a csepüt meg fonallá sodorva inggé fehéríteni. — És hogy ez mind szépen sorban mind megtörténhessék, ott legyen a gazda szeme, értse meg a sorját „majszter" uram is, máskép vagy öt csalják meg időben, pénzben, vagy ó csalja meg vevőjét rosszal, használhatlanokkal! A czéhrendszer meg még rosz-leg hivatott iparos osztályt felette iszabb Tolna- Czéhbeli mester uramék sújtja, mert az iparostól nem kivan | szűkre találnák fogni a műhelyszá- iparos Az iparszabadság ilyetén elfajulását korlátozni kell.! Az iparos nép ellenben czéh rendszert óhajt, az iparszabadság teljes megszorítását olykép, hogy az ipar-üzem-nyitási-engedélyt csak ipartestűlet adhassa meg, tehát olyan bírák, akik jövendőbeli versenysársuk felett lennének Ítéletet hozandók. Ez az óhajtás monopóliumra vezet s még tnlhajtottabb, mint a kormány terve. java része meg — Megnyugod- kvalitikácziot. A javaslatnak ez az érzékeny oldala, mely az iparosnépnek fáj; a fogyasztóknak pedig poszt fcsztum fog fájni, ha majd a kézműipar le-| silányul és idegen gyári iparnak selejtes áruira szorul. Mert előre jhasson látható, hogyha készültség nélkül ís I tartja, lehetnek .iparosok,* már t. i. csizmadia, aszztalos, szabó, kalapos, takács stb. . műhely ttartók", akkor bizony a tehetősebb szülő gyermeke mot, s főleg apróbb pontokon, vi déken, kis városokban „dupla krétával irnák föl a kontót ? Korlátolt iparszabadság 1 ez a helyes megoldás. Legyen iparossá, aki akar nyit- önálló üzletet, kinek kedve hanem először menjen át mesterségének minden fokán, legyen ,,tanoncz", „legény* s^ha már volt, azután csak „mester Az ipartörvényjavaslatot meg 3—4 évig kaptafát ütni, czérnával;kell toldani egy §-nssal, azzal: iirczelni, enyvet nyalni, festéket törni vagy csepüt rágni nem lesz bolond, mikor apja pénzén egyszerre „majster* lehet ! Ha a kormányjavaslat ggy menne keresztül, ahogy tervezve van, 10 év múlva kézmű-ipar talán lenne még, de iparos osztály már nem; mert csak csizmadia, szabó, asztalos, takács, kalapos stb. boltos és mnnkás szél futkározott a füvek fölött, a kuko-riczu szárak kedvesen suhogtak körülöttünk. A nap bágyadt öszi derűjét öntötte n természetre. Minden mosolygott, még a felhő is, amint bolondoznék fent, hol szétfutott száz kis darabra, hol öszszeíutott egy szövetbe. A lányok mégis féltek tőle. K,h oem is felhő az tan, hanem az angyalok csipkekendője . . . Némán mentünk egymás mellett. Egy-egy mondatot ha kijelentettem, az mind rosz tárgy lett egyszeribe. Akado-zottan szaggatottan beszéltünk. S valami nehéz, rideg fagy ült a szavaiokon. — Nagyon megvoltam lépetve kisasszony, hogy a Deremen szóllitott, azt hittem nem is ösmer. — Ah, hiszen találkoztunk már — azt hiszem . . . — Igen, igen, egyszer az alispán urnái, de én azelőtt is sokszor láttam kegyedet. — Igen? szólt vontatottan és ismét hosszú hallgatás következett Mari valami dalt dadolt nem törődve velünk. — Hanem tudja-e kérem, hoc. éhben a ruhában nagyon csinos. — És? kérdi lesújtó tekintettel. És . . . hogy . . . mondhatnám . . . tulajdonképen elragadó szép, — Mondhatná? Ahl (Gúnyosan felkaciagott.) Hát ne mondja kérem. — Szent mennyei ssüsecake — kiáltott fel e pillanatban Mari, hogy megyünk itt át ? Ahá ... a kedves Zsizsik patak ugy kanyargott a ríki réten, hogy éppen benn voltunk a hosszú patkójában. Előttünk szaladt visszafelé egy nagy darabon érnem eresztett át tovább száraz lábbal. A pallója is nagyon messxe lehetett. Ónálló iparüzletet nyithat bárki 1. ha 3 évi szakbeli tanulmány alapján segéddé fölszabadult. 2. ha legalább 2 évet, mint szakbeli segédmunkás\' önálló mesternek műhelyében töltött. -- * Szoczialiszlikus mozgalmak rémisztik manapság a nemzeteket. A szomszédban is tüz van Anna először nézett rám bizalma san, — de meghökkenve. — Mit csinálunk ? — Jaj a piros csizmáinknak! sóhajtott Mari. — A lábuk a csizmákban is meg fáshatna, nincs más mentség kisasszonyok, mint, bogy én viszem át magukat egyenkint. — Hová gondol ? szólt Anna ijedt hangon és fülig pirult. De nem félhetett nagyon, mert legott hozzá tette hízelkedve, pajkosan: .Ugyan idejött-e már azóta a maguk pálinkája." — Rajta kisasszonyek, ne kőte-kedjenea. jNincs itt más mód. Ha a pallónak kerülnének, könnyen nekünk ssa-tad as est. Muri regtön raált, felfogtam s átvittem szerencsésen. Pedig nehés volt, a Zsizsik alja meg nagyon ravass, térdig süppedtem bele. De bántam is én I Dobogó szívvel tértem viszaza Annáért. Hátra szokott mint a zerge — Nem megyek. Kereitelháritólag emelte fel. — Nem jön, .feleltem, s végtelen szomorúság tükröződhetett árasomon. — Nem soha. Ajkait Osssessoritá, mialatt aj arcsa olyan sápadt lett, mint a virág. Lesújtva álltam meg, nem bírva szóhoz jutni. Ugy éreztem, hogy mindjárt meg kell halnom. Keséimet leeresztettem, mintha el volnának törve, lábamat lassú ressketegség fogta el. Anna rámnésett mereven s elkezdett lassan csendesen felém lépegetni, tombol! A magyar föld még csöndes; de a mai sajtóviszonyok között midőn a lapok élén éretlen gyerekek, szenvedélyes politikusok és szflk látkörü öncsinálta nagyságokból egész hadsereg áll éles pennával neki berzenkedve, — e javaslat előterjesztésével a kormány eltévesztette az időt. Mert tudni kell, hogy a ma-gyazországi sajtó különösen választási mozgalmak küszöbén a szavak módok és eszkőzök választásában nem igen válogató és ami pártos czéljai kivitelére alkalmasnak látszik, felhasználja kíméletlenül, akár használ vele a kőznek, akár káros legyen arra az. Hy hatalmas fegyver a kormányelleni izgatásra ez a törvényjavaslat, mely ellenzéki részről felbolygatva, ösztökélve, szitvja és gynjtva nagyobb veszedelmet hozhat az antiszemitizmusnál is, a szoczializmust hozván ! Nem sok kell hozzá. Két három mérges vezérczikk, aztán 30—40 demagóg és valamennyi iparos kész bicskahegyre kelni ellene! Csak ez kellene még! Csak egy mnnkásmozgalom, csak egy szoczia-lista lobogóbontás ugy csöndes magyar modorban furkósbotokkal argumentálván !¦ A kormány igen jól teszi, ha e javaslatot idejében visszavonja, de még jobban, ha ama bizonyos §-ssal toldva meg, még választások előtt bátran parlament elé viszi. Másként kemény egy dió lesz az, melybe a választások alkalmával sok kormánypárti jelöltnek fog beletörni a foga! A EDÉN ül DEZSŐ. Felhívás ! " Az 1885. évi budapesti országos általános kiállítás f. évi márcz, hó végéig meghosszabbított ujabbi határideje is már nagyobb részben elmúlt, anélkül, hogy kerületünk termelői, gyárosai és kézműiparosai közül a kiállítók oly száma jelentke zett volna, hogy általa ugy az ős termelés, mint a gyári- és kézműipar terén oly kiváló helyet elfoglaló kerületünknek, minden irányban való méltó képviseltetését, biztosítottnak tekinthetnők. Ez felette sajnálandó körülmény. Hiszen az 1885. évi kiállítás, hazánknak a maga nemében, térje-dalmében s czélzataiban legelső or- rom: az árny egészen közel, közel; lehelletét éreztem arcsomon. — No hát vigyen át — susogd szemeit rámemelve szelíden, álma-dozón. — Anna — rebegtem fülébe, fel emelve őt. Anna — folytattam hörögve lassan — elvitette ngye as arczké. pemet ? Sy^j Kese nem volt szabadon, mert én fogtam mind a kettőt, fejét ssóritá oda roppant erővet ajkaimhoz, hogy ne szólhassak többet. — Tudja! Oh hát tudja? Kiállá szívszaggatóan a megeredtek szemeiből a könynyek, amint a kis Zsissík patakon át vittem. Oh, hogy egyszerre kellett itérez-nem ast, a mi külön is egy életre elég gyönyörűség. A meleg könycseppeket, amint kezemre folytak ssép árasáról, a karcsú derék szorításának édességét, a lábúmhoz csapkolódó kurta ssoknyácska ingerlő csikláodozását. — Sseretem, Anna, és őrökké fogom szeretni! Mari vidáman ssalsdt felénk egy fogoly lepkével. — Feleljen, kérem, feleljen bamar. Szemeit lesütötte és sóhajtott — Igyekezzék valsmi lenni, hogy szerethessem. Esek a szavak agy csengtek fülem, ben, mint a harang, hallottam őket a ríki malom kereplósében. súgta minden fussál, amelyet megtapostam, a Zúzáiktól, a fürdőig, hol már teljes rendben állottak a szekereink, s hol bucsut vettem a leányoktól. Igyekezsék valami lenni? Igyekezzem ? Mintha már nem igyekeztem volna szagos kiállításaleend, melynek czélja: hű és kimerítő képetj adni hazánk gazdasági és iparos termelőképességének ; czélja: a vendégül hívott Enrópa bíráló szemei előtt, ugy hazánknak ősterményekben való gazdagságát, mint a gyári és kézműipar terén észlelhető haladását, sok tekintetben versenyképességét egész teljében feltüntetni. Azért ismételten hazafias felhívással fordulunk kerületünk vala mennyi földbirtokosa g y á-rivállalata s kézműiparos á h o z: szíveskedjenek minél nagyobb számmal a kiállítás hazafias ügye körül sorakozni s bejelentéseiket az illető helyibizottságok utján minél előbb kezeinkhez juttatni Mert elodázhatlan, hazafias kö telessége Magyarország minden ver senyképes polgárának, hogy a nemzet ezen nagyszabású kiállítását legjobb erejükkel támogassák s ezáltal tervezett kiállításban hazánk termelő képességét impozáns kifejezésre jut tassák. A szegényebb sorsú, kisebb késműiparosoknak e czélból melegen ajánljuk a kiállítási szabályzatban, az együvé tartozó csőportokra nézve, engedélyezett gyűjteményes kiállitá sokat, melyek által az egyesekri nézve terhes költségek minimumra szállíthatók le. De felhívjuk egyúttal kerületünk megyei és városi tör vényhatóságait nagy birtokosait, pénzintézeteit és vagyonos polgárait is, ezen hazafias ügy anyagi pártfogolására, meg lévén győződve, hogy áldozatkész hazafiságnk ez alkalommal sem fogja magát megtagadni. Hisz sem ezen kerületi bízott ság, sem a kerületben szervezett helyibizottságos, nem rendelkeznek mi összeggel sem, hogy a szegényebb sórsu kiállítókat akar térdíjkedvezményekben, akár egyéb segélyben részeltethetnék. Azonkívül kisebb kézműipar o-saink körében sokan vannak, kik képességgel is, akarattal is bírnának a kiállításon való részvételhez; de kiknek anyagi helyzetük nem engedi meg, hogy a reájuk nézve amúgy is terhes mellékkiadások mellett, még a kiállítandó tárgyakba is nagyobb összegeket fektessenek. Ezen törekvő i árosainkon kel lene kiállítási tárgyak megrendelése által segíteni s erre hívjuk fel főkép kerületünk- vagyonos osztályának áldozatkészségét. S erős bizalmunk, hogy ezen kérelmünk nem fog eredménytelenül elhangzani. Hisz minden házban, minden nagyobb háztartásban folyton Bzük-sége van az őly tárgyaknak, melyeket iparosaink legnagyobb része képes előállisani s melyek kitűnő kiállításáról már maga azon körülmény kezeskedik, hogy azok a kiállítás számára készíttetnék. Méltóztassék azért teljes bizalommal akár ezen kerületi-, akár az egyes helyibizottságokhoz fordulni, kik is a megrendelések közvetételét a legnagyobb készséggel eszközlendik. Fel tehát a munkára I Egy rövid hónap áll még rendelkező-sünkre, de megvagyunk győződve, bogy ezen hónap alatt is sikerülend a hivatott tényezők hazafias közreműködése mellett ezen nemzeti ügynek oly számát megnyerni, hogy általa kerületűnk termelőképessége minden irányban teljesen képviselve leend. Kelt Sopronban, 1884. febrnár havában. A soproni kerületi kiállítási bizottság. A t. lelkész, tanár és tanító urakhoz. Az ifjúsági könyvtárak reorganizálása érdé kében a .Pesti Napló"-bao nem régen nagyfontossága felesóllelás jelent meg, melynek lényege as, hogy tapasztalás sserint a tanuló ifjúság olvasmányai nélkülösik as ellenőrzést s főleg a középiskolai könyvtárak hemssegnek olyan munkáktól, melyeket valóságos erkölcsi vessedelem a gyermek ifjak kesébe adni s melyeket ezek mégis minden korlátozás nélkül vihetnek ki olvasás végett s a fel-;ólaló e körülményre élénken figyelmestette a könyvtárak keselóit. Őszinte örömemre ssolgál, hogy egyik legtekintélyesebb napi lapunkban visshangralelt as általam régóta hangoztató tt, s legközelebbi nyilt felolvasásokban kifejesésre juttatott essme az ifjúsági olvasmányokra vonatkozólag, s hogy a felhívásaim esélküldé-sét követő alig pár hónapi idő alatt valóságos ifjúsági irodalmi mozgalom kelet-kesett s hogy többet ne említsek : ss orss. tanáregyesület újból megindította as,évekig abbahagyott „Ifjatági iratok tárá"-t Dobozi J. megindította dr. Toldy László tanár szerkesztésében a .Magvat Ifjúság lapja"t, s Kalocsa B. szerkesztésében a Lsány világ*-ot. Kévay testvérek megindították Kitrtbi Emil ssetkefestésében a Magyar Ifjúság" cs. folyóiratot Mindez arra matat, hogy élénk ro. konssenvre lelt nálunk a vágy : szükséges mennyiségben s megfelelő tartalommal jó iránya müveket teremteni. E vágy vezérelt engem, midőn összes ifjúsági müveim olcsó kiadását megindítottam. Mindössze hat kötet az, do mégis jól esik hangsúlyoznom, hogy Győry Vilmoson kívül egyetlenegy ujabb magyar szerző sem járult még annyi munkával sem as ifjúsági irodalomhos, l ha e munkák megfelelnek czéljuknak, ugy talán remélhetem hogy munkáim sserény helyet foglalhatnak ifjúsági könyvtáraink eddig is! De mivé lehet egy szegény ficzkó, míg egy -alispán lányáig felér? Rendes aljegyső tán négy év malvs?S mi ez még? Fejem égett, a gondolatok egymást kergetek agyamban. — Hej, Terepetye Mihály, jöjjön idei — Mit parancsol téos uram? — Számítsa csak össze jól, hány szavazatunk van? — Összeszámoltam már. Száski-lenczven lelek. Bizony vékony választás lessen . . . — De jön még ahhoz a kerület alsó részéből is vagy nyolezvan, magában a székvárosban lehet negyven . . . összesen Bzázhusz. Hm. Sokkal több a mienk .. . több is, mint kellene. — Mit csináljunk velük, téns aram, ha mind elakartak jönni ? — Mit csináljunk V Járja be ókat sorba atkösben s tanítsa be, hogy legalább jól kitadják mondani reggelre — a nevemet. — Hejh, haji — rikkantott fel. — Hát miért nem mondta, hogy a nagyságos ur a követ, legalább meg nem ereszt-getem akkor a hordóabroncsokat. — Mit? Hát maga eresz tg ette szét és talán maga fordította is fel a szekeret ? Terepetye Mihály büszkén hunyorított a szemével, hogy bizony ő volt — Aztán miért tess ilyeneket? — Miért! — felelte megütközve. — Hogy as araké hadd fogyjon, — no meg tetszik tudni, a pompa végett Éjjelre szép lassan beérkeztünk a székvárosba. Minden rendben ment. Szavaztak a lelkek másnap, mint a paran- csolat. Hatvan többséggel lettem megvá-\'asslva képviselőnek. ... De hisz ezeket már méltóztat-nak tudni a lapokból, eljegyzésemet is Annával. S íme, most felgyógyul Pálly nyilvánosan gazembernek neves a klabban. Én a segédeimet küldöm hozzá; de ő megtaoadja as elégtételt. Elmondtam híven az esetet, miért. $gy golyóról van szó, tisztelt becsületbíróság! Vagy Pállynak irányzóm, vagy a mellemnek. A becsületbirák összenéztek, az el-nők rideg hangon monda. .Kényes dolog, mindenesetre. Legyen ssivesképviselö ar elhagyni néhány perezre a szobát!" Ami aztán a határozatot, meg a többit illeti, az már, bocsánatot kérek, egy másik elbeszélés. A társadalombél.*) xx ¦időn Kossuth Lajos imáját Írtam a kápolnai elestek felett Ádándon Csapódj- Pál kastélyában. A tabi képviselő választás emlékezetes marad előttem, mig élek. Már hetekkel előtte folyt az ize-lom; kapacitáltuk egymást, mint most. A kapat járta a községeket, ée telte a szépet a ssürnek, mint most. Fogadások törtintek; egymást érték a lakomák; egéss nap szólt a sene a kőszegekben. *) Olvasóközönségünkre nézve igen érdekesnek találtuk Roboz Irtván jeles tollából eredstt ezen csikket a .8 o m o g y"ból át. venni. Igen sokan ncm^ttmerík a .Kossuth ima" eredetét-, ebbffl megtudják. HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY februar 24-én 1884. polczaia. Az eddigi megrendelések igazolják e remény jogosultságát, a mennyibsn számos gymnasíutui és oépiak könyvi ¦ tisztelt meg becses megrendelésével éppen ezért szükségesnek tartom azonban újólag felemlíteni, bogy^ összes ifjúsági munkáim nálam együttesen rendalv© 5,frt 60 kr bolti ár helyett 4 írt 40 kr kedvezményi áron kaphatók z hogy e kedvezményi ár í. áptilis első napjáig fennáll- Ezen — aránylag jelentékeny árleengedéz azért törtéat, hogy tehintetbe véve itfuaági könyvtáraink korlátolt anyagi helyzetét konyebben megszerezbe tövé tegyem, éppen az ifjúsági könyvtárak számára irt munkáimat. Minthogy azonban egyik-másik muokám már több ifjasági könyvtárban meg van, z ily helyeken a tömeges megrendelés nem várható — több oldalról hozzám intézett kérdésre — Van szerencsém jelenteni hogy, ba nem is minden munkám rendel* tetik meg nálam, hanem azok közül bármelyik; ax illető megrendelő 10% árle-engedésben részesül, habár csak egy mun kát rendelne is meg a hat közül. — Ez alkalommal tisztelettel kérem föl a t. lelkész, tanár és taoitó arakat, hogy ifjasági müveimet a feonhatóaáguk alatt álló isko iai köoytárak részére ajánlani méltóztaa-Zaoak. E miivek következik : I. „A nagyapó elbeleélései." (Kemény táblában színezett képekkel l frt 40 kr.) II. „Kis regéli." (Színes borítékban 1 írt.) III „A kaláazazedő öreg asszony fiai." (Színez bo ritékbnn 60 kr.) IV. „Gyöngyvirág tün-dárkói." (Színes boritokban 60 kr.) V „A fehér ember." (Történeti elbeszélés a magyar scabadzágharczból, képekkel 60 kr.) VI. „Képez regélő." (Színes bori-tékbaé képpel 1 frt 20 kr.) A megrendelések hozzám Nagy-KorÖsre (Pestmegye) intózendök. TÓTH JÓZSEF. Jegyzőkönyv a soproni kereskedelmi s iparkamarának 1884. évi január 17-én tartott rendez közös üléséről. Jelenlevők: a kamarai elnök Müller Paulin ur, mint olőUlfi, a kamarai tagok: Bader Gusztáv,Brandl Antal, Czeke Ágoston, Krausz Károly, Kugler Henrik (alelnök), Marki Jézsef, Pfe.ffer Bódog, Bittér Vilmos, Schaffer Antal, Schneider Márton, Seltenhoter Frigyes arak; mégis a kamarai titkár Sohicdler Ferencz és a segédtitkár Wetzer Endre. Az ülés kezdete délutáni 3 V3 órakor. 1. Miután elnök urnák kérdésére az utolsó, m. é. november 22 én tartott ren dea ülésnek jegyzökönyve ellen kifogás nem teletik, ezen jegyzőkönyv hitelesi tettnek nyilvánittaiik. 2. Mindenekelőtt olvastatik elnök urnák jelentése, a kamarának a mult év folyamában kifejteit működéséről, következő tartalommal: „Egy uj év, uj kötelmekkel ea uj reményekkel köszöntött be az óta, hogy ezen helyiségben együtt voítunk ésöröm mel ragadom meg az alkalmat, hogy Mert hát arról volt szó; hogy Csapody Pál legyen a a képvizelő Tabon, vagy Farkas Lajos. As első akkor még nagy birtokos, kiváló lótenyésztő, kinek pari\' páit, kocsis lovait nemcsak Dunántúl megyékben, deiBécsben is nagyra b-csül-ték, jó árral fizették. Aztán nemez szivü ember, talpig gavallér, nagy befolyású. A második tabi lakos", luldbír\'.ohos s a nép jelöltje. 1 A kaput az értelmiség tömegestől az első mellé sorakozott; a nép Farkast éltette. Mint jogász akkor jöttem Ja papai iskolából, hol akkor tájban sokat szavaltam a kepzőtáraaság emlékünnepélyei és máz előadásokon és sok költeményemet méltatták az „érdemkönvybe." Vörös hajtókáé, pitykés dolmányt vizeltem; pörge kalapomon akkora vörös toll fityegett, hogy csak Madarászé multa feliül. Én voltam egyik szónoka * pártnak, tetőtől talpig tűzben és re menyben. Szép napok voltak ezek; Magyar ország szabadsága ekkor virágzott ki s a századok története csak kevés hasonlót mutat fel. Eljött a választás napja. Köttsén a vidéknek egyik központja íalt, annyira az, hogy midőn korán reggé megindultunk, több mint száz kocsi hagyta el a községet tele szászlókkal. Tab m. város telve voltnéppel; egészen ünnepi ruhában: nemcsak érdekelt választók voltak jelen, hanem sok ki ránézi, agy a kaput, mint a azürbŐ!, meri hát nagy ittly volt arra fektetve: bogy ki lesz a képviselő ? Midőn az első kocsin a tömeg élén bementem a Bodén-féle kastély előtt Tabra tanaimmá), zugó tömeg fogadott Önöknek uraim, az uj évnek ezen elző ülésében, jövőre nézve legjobb kivánato-raat és a múltban tapasztalt gyámolitá-sukért legbensőbb köszönetemet kifejezzem. .Bátorkodom egyúttal ezen kívánalomhoz, ezen köszönetemhez; azon kérésemet csatolni, miszerint becses tana* csukat, Üdvös működésüket, kötelesség-érzettől áthatolt törekvésüket jövőre iz a kamara ügyének szentelni szíveskedjenek." „Mert nagyok és szépek ason\'fisé-Iok, melyek a kamara működésén\' k ki-tüzvék, de nagy és fulyos azon felelősség is, mely bennünket, mint as ipar és ke-reskedelmi vüág képviselőit terhel:0 .Hisz feladatunk kerületünk iparos éa kerezkedelmi k Őreinek érdekeit, a kornak minden áramlatától függetlenül, fül- és lefelé megóvni; feladatún* as ipar és kereskedelmi világ panaszait mindenkor figyelemmel meghallgatni, illitő helyen pedig e panaszoknak meleg kife-fejesést adnt; és végre a magas kormányt a közjóra irányzott törekvéseiben tanácsunkkal támogatni s az ipar és kereskedelem javát czélzó intézkedések, rendeletek és törvények ismeretét miuél tágabb körökben terjeszteni." „Mennyiben feleltünk meg a letelt évben fentemiitett kötelmeinknek és mennyiben értük el, vagy legalább megközelítettük a kitűzött cxélokat: arról a lefolyt évaek közkézen forgó jegyzŐkőny vei adnak elegendő felvilágosítást." „Éo tehát, miden a kamaráoak mult évi működésére és törekvéseire rövid pillantást vetek, a tárgyalt legfontosabb ügyekre azoritkozhatom." „És itt mindenekelőtt találkozunk a közraktár kérdésével, mely háromnegyed éven át a napirendről le nem tüot.\' „Találkozunk továbbá ason erélyes felterjesztéssel, melyet a kamara a pécsi társksmarával egyetértőleg a déli vasút által egye* czégeknek és consortiumok-nak engedélyezett refaktia tárgyában a magas miniateriumhoz intézett." „Ide tartozik a kamara által, a déli vasat soproni állomásán felállítandó vám\' hivatali kirendeltség és fiókposta, érdekében folytatva kifejtett működés." ^Hasonlókép felemlítendő az ipar törvény reviaiójának, nj házalásí törvény alkotásának sürgetése, valamint fel említendők az iparos oktatás érdekében megindított lépések." (Folytatása követk. S. H i r e k. — Jelmezbál. A nagy-kanizsai1 izr. nőegylet f. évi február 25-án ai „Arany Szarvas" szálló dísztermében jel mez-tánczvigalmat rendezett, mely olyannyira látogatott volt, bogy a termek szorongásig megteltek. Jelmezben aránylag kevesen (mintegy 54-en) de mind\' annyian Ízléssel, csinosan, a fénynyel jelentek meg. Jelmezben képviselve volt i magyar (finesz József és Acs Károly esi kosok, Ollop Fanny perasztmenyecske,) lengyel, francaik, spanyol, olasz, irriden tinta, oláh, tÖrök; indiai, irlandi, tiroli, stíriai, brazíliai, czigáoy és bosnyák népviselet; volt továbbá: tűzoltó, markotá-cyosnő, cajga-big\'-, troubadour fatörzs Teledobálták kocsinkat döglött tyúkkal, melyet csak ezen czélokből ertek agyon akkor, mint a hazának szánt áldozatokat. Zászlónkhoz olyan gunyverseket dobáltak, polgári műhelyből került stró fákkal, bogy akaratlanul iz nagyokat ka-czagtam rá íme egy strófa: „Vörös toll a Koboz fején, Tyukhályog van mindkét szemén. Most jött ki az iskolából, * S Csapody ért szabadságot Szőrit ki a dudájából." - - • Egy Jtocsin ültek velem Kerká-poly Ibtván és János: utánunk mindjárt jöttek: Mócsy János, Antal Farkas és Károly, Stettner István s még több birtokos; esek kocsija is tömve volt költe ménnyel. Midőn a Gothárd ház elé értünk, ugy nésett ki kocsink belseje, mint az oláhezigányoké, kik baromfi kholera alkalmával a községekben összeszedik a hullákat. Mind két házsor elejét elálltak a helybeli kíváncsiak; a községek polgársága pedig ugy állt a fekete-kúrián táborban, miutas érczfal. Nehéz nap lesz ez, gondoltam magamban, de az is volt. Választás előtt pár negyed órával, midőn már a választók mind megérkeztek, Madarász, ki Fekete segítségére jött társaival felállt egy konybassékre nagy éljenzés közt s népszerű a poigárzág érzékét csiklandó bestédet tartott. A szelemé* kis ember csupa láng volt, ugy ígatt, mint a petróleum. Fekete bársony atíilája végig gombolva; nyakán kihajtott inggalérja elől tömören simult ahosz-szu fekete szakáll, mig széles karimájú kalapján, a vörös strucztoll formálisan derekát órinté. Mire szónoklatát végzé,félig elégett mint a gyertyabél 11 (Blau Lajos) stb. A négyeseket (három colonne-ban) 94—98 pár tánczolti. A mintegy 3 méter hosszú, s */* méter szélességű tánezrend következő szövegű volt: „A vendégség éjfélig:!) Hagy verbung; 2) Csoszogó német; 3) Fraaczia négyes I; 4) Beszelő (cseppedli ,*) 5) Polák táncz; 6) Franczia négyes II; 7) Kakái csárdás; evés-ivás, dínomdánom. Éjféltől hajnalig:!) Bokázó éa kopogós; 2) Csoszogó német (fehérnép a förfi); 3) S. S. S. S. (négyes), 4) Beszelő (czeppedlí) ; 5. 3, S. S.S. 6. Röpülő.< A tánczvigalomban csak egy-két keresztény család vett részt, ezek is tartózkodtak a táncztól. Jelmezben voltak a következő hölgyek: Wellisch Ida (török-csigány leány), Szommer L«isa(ciigány leány),Szommer Malvin (hableány), Bosenberg nővérek, Weisz Gizella és Kardin. Leipnek Szelin (oláh leány), Blau Ferdinaodnó éa Blau Lsjosne (csiga-bÍga),BlauTinka (indián), Singer Berta (czigáoy leány) Pol Iák Marcsa (tűzoltó), Ollop Fanny (párasat menyecske). Vidor S.-né, Deutsch Josefin (Iengyemő),Zucker V. Weiss Ztidmosdné (keleti hölgy), Altstädter Szeréna, (Készt helyről oláh pórnő), Weiserné és Ollop Imréné (gyermek ruhában) stb. Bseken kívül ott voltak: Bslus nővérek, Tuboly Aranka, Blau nővérek, Weiss Fanni, Lachenbacher Kamilla, Bózsay F. (Kotto-riból), Wolheim Fanoy, Engländer Cili, Rechenfeld Leopoldina, Bosenfeld Adel, Tretter Marcsa, Honig Eugenia, Sehers Tinka ; továbbá : P ihal Ferenczné, ösv. Dobrovíts Döméné, Fesselhoffer Jozsefné, Weiserné, Sommer Sáodorné, Ebenpian-ger Lípótné, fioeenberg Ixraelné, Scherz Emiine, Rosenfeld Adolfné, Grünhut AI-fredné Grünhut Henríkoé, Scherz Al-bertné, Weisz Henrikné,stb. A karzaton Tamássy Béláné leányával, Nendvichné leányával, Síigritz nővérek, Höhn Vil-mosné, stb. K — Meghívás. Szerdán f. hó 27-én az „Arany Korona" éttermében nagy he-ingl akoma fog tartatni melyre a nagyér* demü közznséget tiszteletid alulírott meg-bivom. Ez alkalommal a n,-kanizsai Öok. tűzoltó egylet zenekara fog működni. Jó ételek és italokról valamint pontos szolgálatokról gondoskodva less. Belépti dij 30 kr. Kezdete 8 órakor tisztelettel Szig-rits Róbert vendéglős. — Gyászhirek. A következő gyászjelentést vftiük: „Aluljegysettek elkeseredett szivvel jelentik Dr. Gréaz Jánosnak, Zalamegye volt főorvosának, folyó évi február hó 19-ik napján éjjeli 12 órakor, életének 72-ik, boldog házasságának 49-ik évében a halotti szentségek felvétele és hossiu Bzenvedés után történt gyá bsob elhunytát. A boldogalt hült tetemei folyó évi február hó 21 ik napján délu tán 4Vs órakor tétettek a csáktornyai sírkertben örök nyugalomra. — Az gesstelő Bzent-mise áldozat folyó hó 22-ik napján dele ott: 9 órakor mulattatott b> a helybeli rom. kath. temlomban a Min denhatónak. Csáktornyán, 1884. évi feb ruár hó. Béke hamvaira. Özvegy Gréez Jáoosné szül. Príntz Frsncziaka, n-\'y Elek, Nándor, Paula férj. Zechmeister Viktorné, Károly, Alajos, Lássló, Gizella férj. Sárosi Lászlóné gyermekei. Zech meister Viktor, Sárosi László vők. Orlo- A beszéd után engem is vallókra kaptak társaim s beszéltem ugy másfélnegyed óráig; mellettem a köttsei birtokosság, a két Kasay Őszödről, Grubacica s az értelmiség nagy tömege. A csata kimenetelét előre lehetett látni. Fekete tábora annyira behecs-czelve, feltüzelve, hogyha valamelyik szűr kigyuladt, végig ég az egéss aereg Az eszmének Óriás az ereje; hát ha még a frÍBen kapott és még addig nem élvesett szabadság éleszti. Rövid idő alatt vége lett a válai: tásnak; termésaeteB, a Fekete Lajos gyeseimével, habár az értelmiség |nagy erőfeszítéssel dolgozott Csapody Pál mellett Midőn a helyesinéről eltávoztunk, annak az emlékét is magunkkal vittük : hogy apróra törött kövekkel jól megdobáltak bennünket. Ezek voltak ellenünk a legsúlyosabb argumentumoki . . . A valódi hecz még csak ebéd ntáu kezdődött, midőn a győzelem és bortól mámoros tömeg felfordítva látta a na-fényes képét, mint mikor as ember lehajol, é* visszafelé nézi a tájképe*. Kertkapoly kocsiján mentem |hasa azokkal, kikkel jöttem ; minduntalan elálltak kocsikkal utunkat, többet mentünk visszafelé, mint előre: s a helyett hogy a puszta kapolyi csárda éa csicsal paszta felé mentünk volna a rendes utón, Kapoly község b a sárkány erdőnek vivő kerülőn értünk hasa, azon kellemez meglepetéssel, hogy egy ssür-ujban lappangó kovács által készített kölyök pisztolyból Steinhiller nevü köttsei polgár négy szem vágott ólmot röpített a sraglys deszkáiba, annak bebizonyítására: hogy ellenveti menyben van velünkI (Vége következik.) vies Anna, férj. Gréaz Elekné, Lukioács Natália, férj. Gréss Nándorné, Kom mar Karolina férj. Grész Karolyné, Schagerl Zsuzsána iérj. Grész AJajocné, W a izei Ernestina férj. Gréss Lászlóné menyek. Grész Biza, Gréss Ernő, Grész Ilka. Grész Béla, Grész Károly, Grész Irma, Gréss Melaní, Gréss Kálmán, Grész Gyula, Grész Lajos; Gréss Mária, Gréss Valéria, Gresz Ernealina unokák. Gréss Gabriella, Grész Paula, Grész János, Gréss Irma, Grész Győző. Gréss Erzsébet, Zechrueis-ter Paula, Gréss Viktor, Gréss Malvin, Grész Alajos, Grész Fáni. Grész Gizella, Sáros: László unokák. Más oldalról pedig :„özv.Kiss Istvinné bzű). Ssndl Aloí sia a maga és gyermekei István, Endre, Erzsi, Margit és Imre, ugy napa ötv. Kiss Gáborné ssül. Dulítsky Fraucsizka nevében ís mélyen szomorodottszivvei jelentik falejthetleo [férje, atyjuk, illetve fiának, Kiszllstvén gyógyszerésznek, f. évi február 21-én életének 49-ik, boldog házasságának 21-ik évében szívszélhűdés ben történt gyászos elhunytát A boldogul tnak földi maradványai f. jévi febr. 23 án szenteltettek be Nemes-Vidoo és délt 11 órakor a marczalii rÓm. kath. sírkertben örök nyugalvmra tétettek. Az engesztelő szent-mise áldozat pedig a marczalii plébánia templomban a Mindenhatónak bemutattatott. Kelt Nemes-Vidon, 1884. febr. hó 21-én. Béke hamvaira!" És harmadik helyről: „Alulírottak mélyen szomorodott szívvel jelentik kedves anyjuk, illetve nevére és sógorasszonyának, Káspárie, szül. StángIMária asszonyának, f. hó 21-én élete 54-ik évében hosatas ssenvedés u\'án történt gyászos elhunytát. A boldogultnak hült tetemei szombaton, f. hó 23-án délután V25 órakor tétettek Hild S. I. nagykanizsai temetkezési vállalata által Kis-Kanizsán örök nyugalomra. AsengesstelÓ szent-mise áldozat hétfőn, f. kó 2&-én fog a kit-kanizsai templomban a Mindenhatónak bemutattni. Kelt Kíb Kanizsán, 1884. február 21-én. Áldás éa béke hamvaira ! Benőttek Antal, Káspárie Miklós, Káspárie Károly, fiai. Hofer, szül. StángI Franc-siska, nővére. Hófer Ferencz, sógora.* — A gödrei klncsáső regénye. P. nevü utkaparó egész .\'leiében rá emlékszik arra a történetre, mely vele a na pókban történt. Gödre mellett egyengetvén az utat, elfáradt, s ledőlt egy kis pihenőre. Hozzá lép egy tiazteségesen öltözött gyalog utazó a megszólítja nem tudna e neki felvilágosítást sdni, vájjon érkezik-e ezen as uton egy kápolnához hová igyekszik ? Kivett a zsebéből egy kis rajzot s erről mutatta asutkaparónak merre kelljen annak a kápolnának lenni\' P. megvizsgálta a rajzot b helyesnek találta az útmutatást, megmutatta as irányt * merre az utas a kápolnához eljuthat.A: utas ekkor felszólította P-t, adja el neki kapáját és ásóját pénzéért. P.megtagadta mert azok az eszközök nem sz ó tulajdonai. As utas kölcsön kérte a szerasámo-kat egy fél napra, ezét 2 forintot Ígérvén. P. igy se adta. As utas erre így szólt: „Lássa jő barátom, maga bacsülates ember, megérdemli, hogy megsntalmstas sék. köslöm a dolgot magával, jól vigyás-zc= s aztán szépen hallgasson. Én egy fogházban őr voltam, emnereégeaen bántam egy szegény rabbal aki a börtönben meghalt tegnapelőtt, de hálából nekem est a rajzot adva át, elmondta, hogy a kápolna mellettőegy fazekat ásott el aranyakkal, most nem veheti hasznát mert — meghalt, — azért legyen az enyím a kincs. Én megosztom azt ma-magával, jöjjön ássuk fel." P. nagyot bámult a szerencsén mely őt ily váratlanul érte s nem sok gondolkozás után elindult az idegennel, a kápolnához érve, ennek utasítása szerint ásni kezdett. Bele iz unt bele iz fáradt a munkába, a kincs nem bujt elő; ekkor az idegen ásott, s mikor kifáradt, megint P. látott hozzá. Csak jobban balra — komandirosott az idegen a egyszerre nagyot koppan a kapa, ezt kiemelték, széttörték, afazékban 160 darab fényes arany volt. Majd eldűlt ijedtében a szegény P. utkaparó, de bíz ez való volt, as idegen pedig becsületesen megosstosott vele, 75 darab arany jutott egynek egynek. De még nagyobb szemet meresztett P.\' mikor az idegen ast mondta, hogy ez még semmi, de mennyi aranyat találnak P*ncsova vidékén, nézze 1 — Eszel egy másik térrajzot vett elő zsebéből, mondván, hogy ezt ugyanas azelhalt rab adta neki,ott még sokkal töb arany van elrejtve mint kápolnánál. Szövetséget ajánlott az idegen P.-nek, aki ráállt, hogy elmennek Pancsovára együtt: nem is engedte korcsmába szállni az idegent, hanem a saját házánál vendégelte meg; másnap pedig fal ügy élőjétől 14 napi szabadságot kapott mert — mint előadta — Kaposváron van fontos dolga. As idegen ajánlotta neki. hogy szerezzen pénzt as utazásra, mert as aranyak feitűnhetnón-k. P. szót fogadott, váltóra, as idegen szíves aláírása mellet, egy rokonától száz forintot vett fel s elindultak Kaposvárra. Itt P. a jövendők kontójára nagyott mulatott egy korcsmában, a a ssas frttal telt tárcsát is majd kivesztette a zsebéből Bséles jó kedvében ; a tárczát az idegen vette magihoz, nála jobb helyen lesz mert P. be van egy kicsit rúgva, el is lophatnák tőle. Míkor P. kijózanodott, as idegen ast mondta, nem fog ártani az aranyakat beváltani, hátha kell a pénz az uton í előbb azonban megtudják, hogy jók-e csakugyan ? P.-vel együtt bement egy boltba kérdezte jó-e as arany ! Mikor mondták hogy jó, kérdezte, mit adnék érte? A turnus szerintitirt ajánlotta a kereskedődé az idegen annyiért nem adta, majd less még drágább is. Kimentek a boltból. Egy korcsmába szálltak, hogy másnap pancsováid meg ze állnak. Éjjel P. felébredt, as idegen nem volt ott; reggelig virasstott as utkaparó, de Jas idegen csak nem jött. Béggel P.-nek az a bölcs gondolata támadt, hogy as idegen maga akarja a kincset megkaparítani. Gyorsan visszament ahhoz a rokonához, akitói a 109 frlot kapta, s kért még pénzt, mert as övét az idegen elvitte, de a rokon nem adott. As aranyakat akarta a rokonnál beváltani; de a rokon azt mondta, hogy nem ért ő az aranyhoz s nem adott az aranyakra se pénzt. Elment tehát P, a felügyelőhöz, ennél akarta as aranyakat beváltani s kérdésére elmondta, hogy Pancsovára akar menni. „Mit keret maga Paocsován ?" kérdé a felügyelő s nagyot hahotáa a P. aranyán. As utkaparó elmondta mesés történetét amely most mindjárt furcsa fordulatot vett, mert a íeíü-gyelŐtől megtudta, hogy az aranyak valóságos j á t é k p é n z o k. As idegennek meg a 100 írtjának Üti P. a nyomát; azért, hogy a munkát elhagyta, mikor a kápolnához ment, egy frttal hatosága meg is büntette. Beküldetett ítéljetek magatok. Mily gyakran vonakodunk valamely gyógyszer megvételétől, amelyet pedig mindenki magasztal. És ngyan miért van e tartózkodáő ? Egyszerűen csak azért, mert nem akarunk haszontalan kiadást tenni, bármily csekély legyen is az. De Ítéljetek magatok, hogy egy 70 krnyi csekély kiadást lehetett volna-e jobbra fordítani, mint a következő esetben. .Mintán 12 évig székrekedésben s az ezzel járó fájdalmakban szenvedtem és -ehol segítséget nem találtam, pedig fürdőket is használtam, egészségem helyreállítását egyedül Brandt B. gyógyszerész svájezi labdacsainak köszönöm. Azok \'használata óta a legjobb egészségem van, mit ezennel bizonyituk. — Kelt jun. 12-én,azeisendorfi üveghutában Weis-sensnlz mellett, Csehországban Bairle M. főflvegfuvó mester.* A labdacsok valódiságára nézve ügyelni kell, hogy a doboz czimlapja Brandt Richárd aláírásával s a fehér kereszttel vörös mezőben el látva. Vasúti men1- \'rend. Érkatik. Heggel. ladt Ot P. 0. P. B. üjhelj P. V. 4 8 Prag«rhof P. V. 4 48 Buda P. ». 4 18 B.rCE P. T 5 10 Fiam. Gy.v 5 27 ! Buda Gy.v 6 — Pngerhof Gjr.v 5 46 |B. Ujheij- V. y. 6 15 i Buda V. T. 7 15 Délbea Sopron V. t. 12 16 H Bud. P. T. 2 — Praferbof P. V. 1 16 Prigerhof P. T. 2 45 Birei V. V. 1 41 Sopron V. T. 2 55 Bads P. w. 1 5» 1 Barcs V. V. S — Éjjel. Bad. V. t. 9 611 I Pragerhof Gyr 10 5 B. Djhelj P. 10 »\\ Fiume Gy.T 11 Bad. Gjr.T 10 38 Bad» P. y. 11 5 ?rmgerhof P. t. 11 19 j B. Ujh.1, P. y 12 Bárd P. V. 11 •1 I legjobb asztali- és üdítő ital, kitűnő hatásúnak bizonyult köhögésnél, gégebajoknál, gynmor- éa hólyaghu-rutnál. lattoni Heorik, íarlsbad ís Budi-est L»pv«.ér é. kiadó: SZJJiAI SANDOB. Feleli. uorkMitf : TASS ÁLMOS. LaptuLjacmo,: WAJDFTS JÓZSEF. HDSZOKHAEMAD:K ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY IEBRUAR 24-íí 1884. HIRDETÉSEK. Statisztika: A betegségek, melyekben a malátagyártmányok, Hoff János rendszere használtattak, a következők: köhögés. légzc szervek csúz , tüdő vészkör. altest bajok, hämorrhoid, elerőtlenedés, hagymáz, vérszegénység, emésztési nehézségek. Használt gyártmányok: malátakivonati-egész-ségi sör, maláta-chocolade, conczentrált maláta-kivonat, mell-maláta czukorkák. Valamennyi Soff János rendszere szerint. A hol a megbetegedett élet már eltűnéssel fenyeget ott it gyakran találunk gyógyítást a valódi Hoff János-féle maláta-gyÓgytápaze.-ekben, ^aláta-kivonati-egéaraégi sörben, koncentrált maláu-kívonat, maláta) csokoládé ós mellmalátaczukorkákban. Innen az üzlet tartós fennállása (35 év), a magas kitüntetések (számezerínt 59). a sok bálairat (körülbelül egy millió. A maláta-gyártmányokban lévó gyógyfüvek mar ezreket gyógyitotcak meg. A „Wiener Zeitung" ée a „Berliner Z«itungu-ban e hónapban olvaa-uk : A Hoff János- féle malátakivonat feltalálójának és egyedüli gyárosának, Európa legtöbb fejedelmei udvari szállítójának, kir. bizottsági tanácsos, az srsny koronás érdemkereszt tulajdonosa, magas porosz és német rendek lovagja stb. stb. HotT János urnák Bécsben, Örsben, Braunerstrasse 8. — NÓm IV, ;-;v óta mellbetegségben, sápkórban és gyomorbajokban szenvedett. Semmi sem akart használni. Végre az Ön malátakivonati — egészségi sör és maláta-csók -adóját használtan]. Rögtön járulás állott be; a mell megtisztult a nyalkától és a vérnek egészséges pirosságs visszatért. (Köszönet.) Balter, porosé k. rendőri hívatalook Berlinben Wilinackerstrasse 8. BécsbŐL Férjem Krausz J. viasz-vászongyáros tüdógümókorban szenvedett, sem ehetett sem nem tudott nyugodtan aludni, vért hányt és felgyógyalias iránt reményünket feladtuk. Végre a Hoff János féle maláta-kivonat használására elhatároztuk magunkat, 30 palaczk és néhány zacskó mellmaláta-czukorka használata után csodálatos váltósán állott b«, nem hányt többé vért, egészséges, jól eszik és alszik. Kransz Francziska. háztulajdonosnó Bécsben, OtUkring, Flotzerste 64. IX, Pius pápa liasználta a Hoff János-Jéle malátakivonatot, melyet Scipio Capeüo bibornok által megrendelt és a zihálásban kÖnynyebülést talált. Az orosz császár megrendelteti azt Zarskoje-Selo várába grőj ScKuwaloff főhadsegéde által. Árak: Maláta-kívon&ti egészségi sor, 1 palaczk 60 kr, 11 palaczk 6 frt, 28 palaczk 15 frt, 58 palaczk 30 frt, 1/2 kiló malá\'-a-csokóládé I. 2 frt 40 " -., V, 1 frt 30 kr, r/8 kiló 70 kr. II. kiló 1 frt CO kr. »,| kilo 90 kr, % lo 50 kr. III. Vj kilo i frt, »/, kilo 60 kr >/, kiló 35 kr.Maláta-czukorkák zacskó 60, 30 és 15 kr. Maláta kivonat 1 üvegcse frt 1.12, kisebb 70 kr. Gyermektápliszt 1 frt. Egy egész maláta-fürdÖ 80 és 50 kr. Maláta-növény-ezappan 80, 60, 40 és 20 kr. — Nagyobb megrendeléseknél árkedvezmény. csomagolás a legolcsóbban számíttatik. Az első valódi nyalkaoldó Hoff János-féle mell maláta cznkorkák kék papírban vannak. Tételnél csak ilyenek kérendók. A HOFF JANOS-féle maláta kivonat feltalálója és gyárosához, a legtöbb európai fejedelmek udv. szállítójához, cs. kir. tanácsos, a koronával díszített arany érd^m-kernszt tulajdonosa, a msgas porosz ós német rendjelek-lovagja stb. HOFF JÁNOS Becs I. Graoen Brannérstrasse ír. 8. Gyár: &rataMBranuerstrassc Ir. 2. Főraktár Xagy-Kaniisán Király Ferenez . „Megváltó\'-hoz czimzet gyógyszertárában, továbbá FeBselhoter József és s Klein RoseofeldA. fuszerkereskedéseiben. Z.-Egerszeg: Hubinszky Adolf Sopron : MülIerP. Wuhovszky, zthelyen : Wünsch Ferenc z-nél. TVT1 n rlenűtt a megszabott árért 1182 6—6 Orvosi vélemény \\ az Anatherin szájvíz jeiessége felett minden száj- és fogbetegségeknél. Alulirt nyilatkozom, hogy én POPP J- G. cs. kir. udv. fogorvos ANATHERIN s:ájvizét már több év óta görvélyes csúzos száj bajoknál, kóros foghnsoknál, ngy szintén fogfáj dalmáknál használtam és jelenieg is. minden ily alkalommal rendelmé-nyezem, mennyiben ennek hathatós gyógyerejéról gyakori gyakorlati észleleteim után többszőrösen meggyőződtem. Nagy-Miklós. 1077 2—3, Dr. FETTER J. m. k. Kapható: Nagy-Kanizsán: Belns Józs. gyógysz. 4Práger B. gyógy FesseJbofer Jósseí Rosenberg F.Rosenfeld a. Alsó-LendTán Kiss B. gyógysz. Marczaliban : Kiss István gyógy. Muraszombatban : Banóczy a. gy. Keszthelyen. Braun P. gyogvM. Z .Egerszegen-. Hollóay gy: Karádon : Rochlits I. gyógy**- Tapolczán: Glaser J gyógy«z. Sümegben : Stamborszky L. gy. Perlakon: Sipoi K. Bzvegye gyógysz. Nagy-Atád: Pfisterer E. gyÓgyíz. Nagy-Baj-ómban: Zlaczky M. gyógysz. Csurgón: Plaeh-ner F.gyógysz. Csáktornyán: Göncz L gyógy. Nemes-Vidoo: Kiss I. gyógy. Kaposvárott -AnguaztinL. gyógy. BabóchayK. gyóg ys*. Szi-getvároU: Salamon i, gyógyszerésznél. Egy gyógyszer eCm bizonyult oly nagy hatásának köhögBs, reketség, "íinyilkáíodiz ét htirnt ellen mint a kitÜnS & gyógyerok SPITZWEGERICH növényből készült éi biatos va\'amint gyors hatása miatt nagyra- becsolt litrtKiDcHiitiikü (Bonbons,) sbsldt viktor és haltéi béctbao. V.Iidi miuSiégben csak a gyógytarakban S MAGYAR VÖRŐS-KERESZT-SORSJEGYEK legközelebbi sorsolás \\0 % már márczius 1-én főnyeremény 50,000 forint. 2027 1—1 A törlesztési sorsolásokban minden sorsjegynek 6-tól 10 forintig hnzatnia kell, azonkívül azonban tovább játszik- az összes főnyereméuyefere. Ezen sorsjegyek napi árfolyamon (ma eirca 6 frt 50 kr.) vétetnek és adatnak Budapesten a Magyar leszámítoló és pénzváltó banknál Dorottya-uícza 6, FERENCZ JÓZSEF KESERŰVÍZ. Korányi tanár LLÍL& ,4,0,\' O Q O o Dr. Dr. Kézmárszky tanár Dr. Gebhardt tanár sltebb hashajtó víz.* „Hatásosabb, mint a többi budai vizek.* Kéretik a forrás használásakor mindig az egyedül helyes elnevezést „FERENCZ JÓZSEF" kes rüviz használni. Kapható Fes-selhofer József, Rosenberg ós Weüscb, Schwarz és Tauber, Strém és Klein araknál, a gyógyszertárakban és füszerkereskedésekben Nagy-Kanizsán. 1179 3_4 A síétlUUési Laazgatósag B jdapesten. váczi-ctcza 18. sz. Elsőrangú 2024 3 —3 QLMUCZISAJTOK XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxMxxxstzr w — ww w w w w wwwww www wwwwwxj •»wvvwwvw wwwww) vvffTvVt V fTVevrevve f f f f f f XX XX sajt (Quarglik) ajánl KÜRZ JÓZSEF ur gyára Olmüczben és szállítja a leg- kisebb mennyiséget a legolcsóbb árakért. Szétküld posta coUibau is 5 kiló 2 frt. Költségmentes minden postaállomásra utánvét mellett. Ügynökök illő jutalom mellett felvétetnek. BEBGEH orvosi KATRA N Y-SZA PPANA orvosi tekintélyek által ajánlva, a leetobb eorótiai államokban * legnagyobb hatással .... •. náltatik mindennemű bőrkiütések ellen, külBnÖsen idült és sömörök, rűh, ótrar és élSdi kiütések, ugyszinte veres orr, fagydag. Izzó láb, fej- és nzakály pikkely, Berger kátrány szappan 40\' i, fakátrányt tartalmaz é* itron elkülönítendő* a mái forgalomban levő kátrányszappanokiól. A csalások elkerülése végntt kéressék riligo- san Berger kátrany-szappana és ügyeltessék *z ismert védjegyre. Makacs bőrszenreáéseknél a kátrány-szappan helyett hatással használtatik • Bener orvosi tatráiy ístmm ngy kéressék csskls a berger külföldi utánzások eredményié 1 — 12 len készítmények. Mint gyengébb kátrány -szappan mellőzésre minden iBZtátlanság a toörön, bor- éi fejkiütések gyermekeknél, valamint eddig elérhetetlen szépítő mozadas és ÍQrdó-scappxn mindennapi használatra szolgál BERGER GLYCERIN KÁTRÁNY-SZAPPAN A mely 351, Glycerint tartalmas és finoman van illatoaitva. ***** Kinden fajtának darabja 35 kr. utasítással együtt. **¦ ffszétksldés ¦ hell 6. gyógyszerésznél tropbábaa. raktárak: Készletben van minden európai gyógyszertárban. Főraktár Nagy-Kanizsa számira: PRÁGER BÉLA és BELUS JÓZSEF gyógyssarésseknél. XX XX XX XX XX XX XX HÜ és azon eiatben, ha ez szükségeltein féle kátriny kén-szappan, minthogy a 2029 \' XX XX XX XX XX XX XX » XX XX xxxxxxxxxxxxxx.. xxxxxxxxxxxxxxx TéelaDjár-tülaJdoiiDsotnai: ajánlom sajátgyártmányu gépeimet, göz-, ló vagy kézi haj\'tásra, tégla. zsindely, csÖTek legolcsóbb elöil- lí ására, de különösen ajánlom sza-k»dailannl mükodő kézi tégiagépeimct amelyek minden másnemű kész:. téssel, szemben munkamegtakan\'tá* mellett a czélnak legjobban mogfe-lelne . Ezen gépek használa\'a csakis két embert igényel, akik képesek a legrövidebb idó alatt 4000 darab kitűnő minőségű téglát elóállí. tani, továbbá ezen gépek használhatók járda és turoáczkÖvezetek, tűzmentes téglák, mész es cze-menthomokkörek készítésére, továbbá félszáradtes félformáit téglák sajtolására. 2030 1—4 Árjegyzékek ingyen. Jager Lonis gópgyáros Ehrenfeld Köln * Rh. ÍTTTTl Wajdits Jósaeí könyvnyomdájából Nagy -Kanizsán.. NAGY-KANIZSA, 1884. február 28-án. ElHaattü ár , egész érre...... 8 ín. íéi évre ..... 4 , -e. >ed érre......2 , Egy mám 10 kr HIRDETÉSEK j b&iáboi peü\'tsorbin 1, rniscxlszo! 6 i mi mién további torért :> kr .XYH.TTÉRBEX -.oroukéut 1Ü krért Yi-tPtnek lei Kincstári iiloték minden egyes hirié-téR^rt 30 kr. fizetendő szám. Huszonharmadik éviolyam. A Up s-\'-llemi részét ületí kPxlemé-nyek a irerkesxtÄhflz, anyagi réuét illető közlemények pedffc kiadóhoz bérmentve intézendSk : KA6T-EANIZSA Wtassloskáz. Ilérmentetlen levelek csak ismer, -aankatársaktól fogadtatnak •). Kéziratok * Issza nem küldetnek A nagy-kanizsai „Kereskedelmi Iparbank", .nagy-kanizsai önk. tűzoltó-egylet*, a .zalamegyei általános tanítótestület*, a „nagy-kanizsai kisdedneveló egyesttlet*, a „nagy-kanizsai tiszti -> önsegélyző szövetkezet*,a .soproni kereskedelmi s iparbamara nagy-kanizsai külválasztraány* hivatalos lapja. Hetenklnf kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. A csavargókról. A csavargók szama mindenütt, az ország minden részében, ijesztő módon szaporodik. Korunk gyárai, műhelyei megkövetelik minden munkástól, hogy szakmáját értse, hogy igyekvő, szorgalmas s dolgos legyen, a ki nem az, aki a renyheségben akar kitűnni, az nemcsak hogy mit sem tud keresni, hanem azt a jgyáros, a mester nagyon hamar kr\'is teszi az utczára. S az utcza, az országút, ugy látszik el is tartja a maga emberét, mert hiszen szaporodnak a csavargók. Az egykori »arme reisender\'-ek a kik -\'munkát keresni vándoroltak egyik helyről a másikra, s az útközben fekvő városok s helységek embereinek könyőrületességéhez folyamodtak, hogy utjokat, melynek igyekeztek mielőbb elérni végpontját, megtehessék, — ezek ma már jó-részben kipusztultak, — helyükbe a mai kor .szegény legényei\' léptek,, a kik a munkától szökve, járják vándorútjukat egyik helységből a másikig, anélkül, hogy utjoknak végpontot akarnának szabni, s kenyérkeresetből kopogtatnak be ház-ház után. Ha csak bekopogtatnának 1 De nagyrésze megunta már azt is, hogy házról-htzra járjon s süvegelve kérjen miegymást, kényelmesebbnek tartja a ház végibe kerülni; az udvarba mászni s az éléstárt feltörni. S a kik a házak elején folytatják csavargó mesterségüket, azokban is kevés a köszönet. Mindenikünk tudja már tapasztalásból, hogy mennyire követelóvé vált már e népség. Ha egy krajezárt adsz neki, rád mordul, mert büszkesége sértve vap ily csekély adomány nyújtása által, s ha az ember rendre akarja ezért utasítani, jól jár, ha botot nem emel reá, mint tett egy társuk nemrégiben Sármelléken. Elnézésükkel megijesztik már úgyis azokat, a kikhez bekopogtatnak, marezona alakjuk szedett-vedett ruházatuk, rendesen magokkal hordott görcsös fütykösük — ,a kutyák ellen" — bizalmat senkiben sem gerjeszthet irántuk s ma már annyira vagyunk velük nemcsak a városban, hanem faluhelyen is, hogy miattuk csukva-zárva i-ell tartani folyton ajtót, kaput, s a mesék országába tartozik már az a kor, midőn nyitott ajtónál, tárt kapunál elhatolt a falu népe, s ha távozott hazulról, még akkor is tárva-nyitva hagyhatott mindent: kenyérmorzsa sem hiányzott, ha hazajött. Most féltve kell őrzenie háza táját, nehogy haszontalan csavargó népség fenyegetve könyörögjön tőle adományt, a melyért aztán, ha kevesli, köszönet fejében még a házát is rágyújtja. Féldák igazolják ezt! S a városban sem vagyunk másképen. Hogy ily csavargó naplopók kabátot, ruhát, a véletlenül nyitvahagyott ajtón belopózva, elloptak, nálunk sem tartozik épen a ritkaságok közé. S aztán az országutak sincsenek biztosságban tőlük. Kizsebelésre ott is hajlandók; s a rohoncz-kőszegi országúton történt megtámadás s rablás szintén az ő vállukra sulyosodik. Országos törvény hiányában, mely az ily zavargás ellen hathatós szert mutatna, egyedül zárajtóinkban bizhatunk s csendörségünkben, melynek hivatása s melynek hatalmában is áll az ily csavargóknak útját vágni, s őket hazatolonczoztatni. -Az igaz, hogy e tolonezoztatás is mai napig még mindig nagyon primitiv, nagyon patriarchális módon megy végbe. Faluról-falnra midőn kísérgetik az ily tolonezokat, bizony nem egyszer történik meg, hogy a toloncz hamarabb ér vissza az elób-beni faluba, mint az, a ki őt a szomszédig elkísérte volt. Aztán még tolonezoztatás közben is ráérnek szokott mesterségük gyakorlására. Csak a minapában történt meg egy helyen, hogy míg bíró uram a toloncz kisérő paksznsát látta el. — a mi egyik-másik bírónál nem megy nehézség nélkül, — biróné asszonyom a toloncz zsebéből egy konyhakést lát kipislogni, mely szakasztott módon hasonlít az övéihez. Csakugyan az övé is volt. s midőn tovább motozták a tolo-\'czot, a szomszéd falu nirájának az óráját is megtalálták nála, a melyet egy óvatlan pillanatban, épugy mint itt e konyhakést, ott szerencsésen magához sikerült csábítania. Városi rendőrségünk legyen éber az ily csavargókkal szemben, csendórségünk fejtse ki velük szemközt legnagyobb erélyét, s ha a községek elöljárói is közrehatnak, hisszflk, bogy az egész vidék ez ostoraitól, e kóbor vendégektől mentekké vállhatunk, a mit közbiztonságunk eddigi jó hírneve érdekében csakugyan már nagyon is óhajtanunk kell? Felhívás Tancslcsügyeben a magyarnemzethez! Ama nagy idónefc, melynek minden egyes napja felér a multak egy-egy korszakával, ma mát csak néhány élő alakja van köztünk. Ezek közül is a legnagyobbnak, a inagy idő dicső zálótartójának csak szelleme viraszt felettünk, csak eszméi élnek közöttünk. U maga idegen i földön van s marad azon magaslaton, I melyre öt a Magyarok Istene he-; lyezte, hogy mint világító torony ¦ bevilágítsa a magyar nemzet jövőjének századait. Ha kötelesség a hála, a kegyelet, a hódolat adóit róni le a nagy zászlótartó iránt, akkor e kötelességet e zászló leghívebb követője, legbátrabb harezosa iránt is teljesítenünk kell. Ez a rettenthetetlen harezosa a világot átható és mozgató eszméknek, melegkeblü szószólója, megvédője a nép igazainak, s leghívebb magyar mindazok között, kiket ez a föld, melyet ezer év óta sajátunknak vallunk, valaha hátán hordozott: Táncsics Mihály. Az elismerés, a hála, a kegyelet adóját Táncsics iránt leróni minden igaz magyarnak hazafiúi szent kötelessége. Az az agy, mely az emberiség, a haza, a nemzet boldo-gitását czélzó gondolatoknak oly termékeny talaja volt, ma már megszűnt gondolkozni az eszmék felett; az ajkak, melyek évtizedeken át meg nem szűntek a megváltó igéket hirdetni, hallgatnak ; a kéz elejtette s többé fel nem bírja venni azt a tollat, melylyel utat tört e fenséges eszmének: gondolatszabadság. A mire rá nem tudta bírni Tán-csicsot a föld minden hatalma, rávette a végzet könyörtelen csapása, az a szélhűdés, mely munkaképességétől megfosztotta. Táncsicsnak ma csak romja él közöttünk, elfelejtve, elhagyva azon nemzet fiainak nagy többsége által melynek boldogitására életét szentelte , még csak a biztos anyagi lét nyugalmát sem élvezheti. Alig egy pár éve, hogy maga — hátán hordva — árnlgatta könyveit, hogy a napi kenyérre valót megkeresse! ó, ki mindenét áldozta a nemzetnek, viszonzásul ettől még csak egy kis száraz kenyeret sem kapott! Hisszflk, hogy csak megfeledkezett róla a nemzet, de nem felejtette el; meggyőződésünk, hogy a nemzet teljesíteni fogja kötelességét ez igaz fia iránt, hisz a magyarnak soha sem tartozott hibái közé a hálátlanság. Nem volt. nincs a hazának fia, kinek bármi csekély szolgálatát szó nélkül fogadta volna a nemzet, Táncsics roppant munkáját sem felejtette el. E hit, e meggyőződés, a Táncsics által hirdetett eszmék iránt valv tántoríthatlan ragaszkodás, az ősz, küzdelmeiben kifáradt harezos iránt hódolattal párosult tisztelet buzdított bennünket arra, hogy állandó, Táncsics-ünnepély bizoitsággá\' alakuljunk s a kővetkezőket tűzzük ki feladatunkul: 1. Ünnepélyek rendezése s hazafias adományok gyűjtése által az agg irót és áldott nejét az anyagi gondoktól megmenteni; 2. műveinek . terjesztése, eszméinek népszerűsítése által állandó emléket emelni neki a nemzet szivében. Alig fogtunk hozzá e kettős irányú munkához, arra a meggyőződésre jutottunk, hogy ha az érdemes hazafi végnapjait csakugyan gondtalanokká, úgyszólván kellemesekké akarjuk tenni, alkalmat és módot kell nyújtanunk nejének arra, hogy idejét férje ápolására fordíthassa. Elhatároztuk tehát egyik bizottsági gyűlésünkön, hogy a gyűjtött pénzeket magunkhoz vesszük, kamatoztatjuk, nyugtázzuk stb. Midőn e határozatunkat Táncsics nejének tudomására boztnk, hosszabb nyilatkozattal örvendeztetett meg bennünket, melyből idézzük a következő mondatot: , Miután agg korom, eddigi tevékenységem, bár mindenkor hiven és odaadással osztozkodtam férjem sorsában, — a számadások vitelét, a nyugtázásokat és áltaiában az üzleti eljárást, háztartásom vitele mellett lehetetlenné teszik ; miután én a .Táncsics-ünnepély bizottság" iránt hálával és teljes bizalommal viseltetem, köszönettel fogadom a T Á ík-M. A társadalomból. xx. Midőn Kossuth Lajos Imáját Írtam a kápolnai elestek felett Ádándon üaa-pody Fái kastélyában. (Folyt, ós vége.) Én Csepodyt ritkán láttam az életben, a választások alatt pedig aoha. Már felejtettem a tabbi beczczeí a aebek be ia hegedtek, midón egyezer 1849. tebruár hava utolján meghívást kaptam, hogy látogassam meg Ádándon. Márczius hó 1-én mentem át Kottáéról kemény hidegben, s az Ősi kaatély lakói álul kitQnó vendégszeretettel fogadtattam. Ssép társaság volt együtt Caapody Fáinál, ki nemcsak tejben vajban tiszta*.: a mindig vendegeit, de azórakoztatá •okról is gondoskodott. Szólt a zongora, tetéztünk, aztán megnéatflk a nemes vérű lovakkal telt istállókat, a lombtalan parkot a megint bementünk a kandalló mellé a nagy öblöa tajtptpákból szívtuk a malomsokit. Előjött természetesen a tabi választás U; megbeszéltük esélyeit, mulasztásait. Madarász gyújtó szónoklatait, melyek holdvilágban rengő ígéretekkel kecsegtették a polgárságnak különben is duzzadt reményei\'.! Esti 8 óra után leültünk a gazdagon teríteti asztal mellé a földszinten levú ebédlóben, a a vacsora mellett élénk vitatkozás folyt a február hó 27-én vívott kápolnai Csatáról; mennyi az elesettek száma? stratégiai szempontból meny nyíre vannak elÓnyben a magyarok. Kik hát a tuUjdonképnni győzők? mert a magyarok is. az osztrákok is mnguknak tulajdonítottak agyózelmet. Egyik fél azt állította, hogy a sza-badsigharezban döntÓ fordulatot fog képezni a kápolnai Ütközet, s megkezdőd-nek a gyóselmea csaták, melyek örök fényei lesznek a magyar honvédeknek. A másik rész nyomott hangulattal jósolta, hogy még mindig a scylla és charibdÍB közt hányatunk. A camarillá-nak aok lópora van szárazon. Mínó 1-lkea-dés\'f remények ? hív és áldozatkészség a haza iránt. A vitéz honvédzászlóaljak vakmérő tettei Isasseg, Nagy-Sarló, Ács s a szenttamási sánezok-nál szájról szájra járták. Egy Görgei, Földváry fél istenként ünnepeltettek uri lakokban ugy, mint a polgárság tűzhelyeinél. Caapody Fái maga — még ekkor nagy ur — Ádánd, Bálványos, Kereki stb. ura, lelkesült felkössÖntést mondotta honvédekre, melyet zajosan éljeneztünk ; én Petőfi Sándor a .Talpra magyar* cz. költeményét szavaltam eh. pezsgős pohárral kezemben; s végén Csapodyért emeltem pohara\'.. Zajosan, vígan voltunk. A kastélyban még árnyéka sem volt a fennhéjázás és büszkeségnek. A magyar vendégszeretet ömlött el, hova tekintette). Szegény, jó szívű Csapody! te szivedben nemesi még akkor nem gondoltad, hogy óriás birtokodon akkora he- lyed nem marad, hol szemfedeled kiterítik 1 . . . r Már 11 felé járt az idő éjszaka, midón a társaság faloszlott. Egnm az emeletbe szállásollak el egyik sarok szobába, hová maga a báziur kisen fel, kiváuva jó éjszakát. Kegyetlen hideg szél csapkodta az ablakokat, míg bent a kandallóban jő cserfaiüz ropogott. Kevés szükségem volt fűtött azo bára, miután a somlai ugy is melc gitett. Sokáig gondolkodtam még a va caora felett folytatott vitákon ; A Kossuth Hírlapot kezembe vettem s kezdtem olvasni a kápoluai csata leírását. M*r éjfél volt, midin az Íróasztalhoz ültem, s megírtam Kossuth imáját, mely igy hangzik: .Felségts url Árpád hadának istene 1 nézz alá csillag trónusodról könyörgő szolgádra, kinek ajkairól milliók imája szól eged kárpitja felé, magasztalva,áldva mindenhatóságodnak munkás erejét. Istenem! felettem napod ég a térdeim alatt elhullutt hős, vitéz testvéreimnek csontjai nyugosznak: fejem felett kék az ég, lábon) alatt pirossá lett a föld ősapáink unokáinak szent vérecltal. Csak hadd égjen napod teremtő sugara, hogy a vér feleit virág nőhessen, mert e por-landó tetemek koszorú nélkül el nem hamvadhatnak!! Isten! ősapáink s népünk istene! Hallgasd és áld meg ágyúink torkának bömbölő szózatát, melyben vitéz népednek lelke mennydörög, eséllyel zúzni az önkény-bilincseket osztó vas kari*-.t. Mint1 szabad ember térdelek es uj temetőn, véreim roncsolt tetemein, ily áldozatok után szentté válik földed, ha bűnös volt íb. Istenem ! Szent föld, szentelt sírhalmok felett rab népnek élni nem azab-d. Atyám I Atyáknak nagy atyja! milliók felett hatalmas url ég, föld s tengereknek mindenható Istenei E csontokból dicsőség nőt*, és nemzetem homlokán ragyog. E porokat sseateld meg kegyelmeddel, hogy a szentügyért elhullott testvérbajnokok srentül nyugodj, nak hamvaikban. Amenl Midőn A dalidról hazajöttem, ez imát f^lküld\'em saját Kasommal a .Kossuth Hirlap"\'és .Közlöny" be név aláírás :;élkül; de kinyomattam ntóbb Kaposvárott is Kn.zovic* nyomdájában, midőn Noszlopi Gáspár kormánybiztos titkára leltem, lakván a megyeház első emeleti szélső szobáját, mely most as alispáni helyiségekhez tartozik. Sokáig hallgattam az imáról; még azt sem mondtam, hogy én irtam. Csináltak vele irodalmi nagy vásárt; képeket rajzoltak hozzá; megjelent csak a nálam levő példányok szerint német, francsia, angol, lengyel és tót nyelven. Ekkor sem szóltam egy hangot sem róla. Vargyas Endre „Magyar asabad-ságharcz története" cs. munkájában egy halhatatlan nagy emberünk ajkára adja azt. Köszönöm. Kossuth Lajos neje mint a nagyváradi kórházak fŐ védasszonya kiadta az imát, s fagy példánya a biharmegyei tőrt. és régészeti társulatgyüjleményében is megvan. Tiszteletem érte ! De hallgattam róla. Hanem midőn l880-ik évben a b.-pestí nagy lapokban vita tárgyává tétetett, hogy ki irta? Est már nem tűrhettem tovább, és a .Pesti Napló\'-bao nyilatkoztam először, hogy én írtam. Nemrég két helyről .jött felszólítás hozzám; hogy adjam át [es imitt, egyik töménytelen példányban ak*rja kinyomatni ; a másik minden jelentékenyebb passusát íllustratiókkal ellátva, világnak ereszteni. Még eddig egyiknek sem adtam; s lehető, hogy magam leszek kiadója egy ismert hazai festőnk illustraúóival. íme ez története a Kossuth imájának. Adja isten, hogy még sokáig éljen, kinek nevét hordja, ROBOZ ISTVÁN. .Önkénytes*-e vagy .önkéntes* ?1 —" Nyelvészeti csikk. — Irta: Thewrewk Árpád. Ritkán múlik eL egy nap anéikül, hogy a mí jó kiriapjaiok, melyek (mejlé-k-s-n moodom) magyarság tekintetében mintákul egyátalában nem szolgálhat nak, vagy önké iytrs katonákról, vagy Önkénytes tűzoltókról, vagy önkénytes adakozásokról, vagy másféle önkénytes Bégről nem ssólanánr.k. HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY FEBBTJAR 28 án 1884. bizottság azon határozat, hogy öreg napjainkat állandó ünnepélylyé óhajtja tenni, az által, hogy anyagi gondok terhét vállaimról levenni akarja és szabad időmet teljesen beteg férjem ápolásáraszen telni lehetővé teszi, mely okból a bizottság házi és megélhetési szük ségleteinknek fedezésérc az én szerény igényeim szemmeltartásával és ae számadások évenkinti nyilvános, ságra hozatalára vállalkozni hajlandó.\' mint ebből látható, az agL hazafi és hű neje ügyeiket a bizottság kezébe tették le. bizalommal fordulunk ennélfogva a hazai közönséghez, méltóztassék adományait az általunk jelzett kettős czél magvalósítására, vagy a lapokhoz, vagy egyenesen bizottságunk elnökéhei (bokros józsef, zerge-uteza 5.) küldeni. táncsics müvei (6 kötet 3 frt 50 kr. leszállított áron) szintén nála rendelhetők meg. ez idő szerint meglehetős pénzösszeg van a bizottság felügyelete alatt/a takarékpénztárban, az agg hazafi sorsa tehát pár hónapra biztosítva vau; de azért, a gyűjtéseket folytatnunk kell, hogy táncsics halála után neje se maradjon nyomorban; s majd az esetlegesen fennmaradt összegből emléket állítsunk táncsicsnak. táncsicsnak még kéziratban levő .életpályám* czimü három kötetes műve kiadására külön gyűjtünk. e czélra már 70 forintunk van együtt, kettős czélunk megvalósítása érdekében kérünk minden igaz hazafit és magyart, támogasson bennünket nemes czélunk kivitelében. alakítsanak a vidékiek a mienkhez hasonló fiókbizottságokat, rendezzenek ünnepélyeket, terjeszszék táncsics müveit; álljanak e fiókbizottságok szerves összeköttetésben a központi bizottsággal. karolja fel a sajtó is ez ügyet, ne csak egyes lapok váljanak ki ebbeli kötelességük teljesítése által. Tettre hazafiak! Kelt Bpestcn, 1883. jan. 31. a Táncsics-ünnepély bizottság: Bokros József. elnök. Sverla Lajos, Farkas Ede, jepyxö. pénztárnok. Hertlj István és Tamási Árpád. BllenSrflk. Balogh László, Edl Józs. fimber ián Lhotka István, Smid Gyula. Só. György, Számkó G., Tóth Endre, biz tagok. Egyesületi ügyek. Lapunkat az a megtiszteltetés érte, hogy a helybeli „Kereskedelmi és Iparbank Részvénytársulat" I február 17-én tartott közülésen hi vatalos közlönyévé tette. Erről a következő levélben let tünk értesítve: N.-Kanizsa, 1884. febr. 22. A .Zalai Közlöny tekintetes Szerkesztőségének helyben. Ezennel van szerencsénk a Te-1 tizenhetedik üzletével tiporja s melynek mérlegszámba 275364 frt 49 krt tüntet ki a szűk körre szorított kölcsönzés daczára is; s melynek veszteség- és nyereségi számlájában 22072 frt 50 kr mutatkozik, a mult 1883. mint tizenhatodik üzleti évról. Részünkről a méltó figyelem fölébresztése iránt mindent megteszünk Fogadja e sorok kíséretében a derék egyesület — a köztünk fen-állandó szorosabb és bensőbb viszony kötése alkalmából - meleg kézsznritá sankat! Jegyzőkönyv • soproni kereskedelmi a iparkamarának 1884. évi január 17 «u uriutt rend\'fl közős ülésérő!. (Folytatás ) .Felemiitea nélkül nem maradhat a kamarának fáradozása, u sopron-szom batbelyi vonalnak a déli vasút Ijelji for , I galmába való belevonása, kényelmes hirdetés Szerkesztőség becses ^-g7ür6VODatoUnBk a bécs-ssombath.Iyi mására hozni, hogy a Jolyő hó j fonalon való berendezése éi a viteldíj 17-én tartott közgyűlésünk által tár- n&k ugyanezen vonalon való mérséklése mlatunk hivatalos közlönyévé a! tárgyában." „Zalai Közlöny" választatott, mvnél\\„ .Toríbbá kall, bogj i^bndnim; j 7» , j j * . . , i törvényjavaslatnak, ¦ Törökországgal Jogva Jelhatalmazzuk a Tekintetes Lötendó ker^kedelmi szerződés ügyénU Szerkesztőséget, ezentúl becses ^-tárgyalásáról, valamint a külföldről csu-jának fején az erre vonatkozó czimet pán göngyül beérkező zsákok vámmen- 1 teesége végett tett lépésekről megemlékezzünk." használhatni. Kiváló tisztelettel Kprpskflriftlmi ás Inarhank „Ugjaamte felhasználta a kamara Kere8KeaeimieSiparDanK javagvvöigvi Vft8Ul trencsón-zeolnei sza-Re8ZVönytar8UlatN -KaniZSan. | l;a8záDat Bt osztrák-magyar vasuttársu- jü e. megtiszteltetést ÓSZÍDte.lat által történt megnyitását alkalmul a nemzet, hisszük meghallgatja esdő szavunkat, teljesíteni fogja kötelességét, megmenteni leghívebb fiát az inség, a nyomortól, s műveinek eszméinek terjesztéte által emléket emel neki. Azok a jámbor repoterek persze az önkénytes alaknak etymologiai lehetetlenségét nem is sejtik! Hogy a jelenleg úton-útfélen lábatlankodó önkénytes alak valóságos mo-sens, azt könnyű bebisonyitani. [A dolog ugyanis itt is (mint az igazság országában egyáltalában) egyszerű és világos, nem pedig bonyolódott és homályos, mint például a Simonyi-féie nyelvrontó nyelvtanban b általában ott szokott lenni, hol az igazság, a tudomány gyönge lábon áll. „Egyszerűség az igasság bélyege", mondja Boerhave vajmi helyesen. Halljak! Ha .kény" a tó, akkor „es" mellék-?évképzőrel e melléknevet kapjuk: „kény-es" (= aki kény-ét követi, kényelmét keresi); — a fosztó képzővel („telén") ez a melléknév támad: „kénytelen" (= aki kény ét nem követheti aki nem cselekedhetik kénye szerint;) — „ség" főnévképzővel e szókat kapjuk: „kény-es-ség" ós kény-telen-ség; — ha az „ön" névmással teszszük össze, akkor e melléknév: Önkény-es" ée ez igehatá-n>zó : „ökény-es-en* jő létre. Bddig minden rendén van; de váljon rendén van-e az is, ha valaki így ír: önkénytes? Ez már nincs-rendén, még pedig abból az egyszerű okból,mert holmi „tes" melléknévképző („ön-lsény-tes* 1!!) nem létesik! Szabad-e a mondottak után igy írni: „egy évi önkény-tes-ek, önkény-tes tűzoltók, önsény-tes adakozások" stb. Nem szabad. Hogyan kell tehát az idézteket irní? így: „Egy évi önként»es. önként-ea tűzoltók, Önként*es sdakozások* stb. a tő ugyani- „ként" (Ön-nel egyesítve „önként*), a melléknévképzö pedig „es". E czikknek megírására engem as a körülmény bírt, hogy sserencsés vslék ő csász. és kír. fenségének, Jóssef főher-csegnek Eákosy Sándor, egyetemi tanár- őrömmel a. nyugodt öntudattal fo gadtuk, mert a bizalomnak tehetségünk szerint meg is fogunk felelni az által, hogy a bank érdekeit kötelességszerüleg magunkévá teszszük s annak előmozdításán vagy megvédésén a kezünkben levő eszközökkel és módokkal mindenha teljes erélylyel és kitartással buzgólkodunk. ezt tennünk annál könnyebb leszen. mert ezentúl lapunk, — mint a „Kereskedelmi és Iparbank Részvénytárstdat* hivatalot orgánuma — ennek közülésein — rendes meghívás folytán — képviselve leend s ügyviteli szelleméről meggyőződést szerezve, — arról a nyilvánosság elé folyton nagyobb bizalmat keltó relatiókkal léphet a pénzvilág kiérdemelte oly figyelmét nagyon egyesület, mely hoz intézett (1882. no*. 1G. kelt) levelét olvashatni, melyben ő fensége e nyelvi kérdést illetőleg igy nyilatkozik: * * „A minap az itt alakult tűzoltóknak egy rövid szabályzatot írtam, es midőn átnézés végett a kefelenyomatát kézhez vettem, olyan helyesírási és nyelvtani hibákat találtam, melyek nem tőlem származának, de amelyek marja általánosan elfogadottak szegény irodalmunkban. Ez a kis munkám pedig a nép embereinek van irva; azok pedig helyesebben bírják a nyelvet, mint a szedők. JMem mulaszthatom el ama hibák egyikét közölni, mivel általános. Igy írtam: „Önkéntes tűzoltók" visszajött, mint „önkénytes." A magyar pedig ezt az utóbbi fogalmat nem igen szereti és figyelmeztettem is az illető vá] lalkozót, hogy „Önkényes" egészen másV jelent, mint „önkéntes" s hogy a „ttt as elsőbe (önkény t-es) csak beletévedhetett." Iiy talpraesetten itélt, íme, már egy évvel ezelőtt e nyelvi kérdéshen hódolva i tisztelt és szeretett főherczegüuk, kit az \' Isten — minden igazi magyarnak tiszta | Biivü óhajtása szerint — magyar hazánk j javára és örömére még Bokáig éltessen ! A „Közoktatás"-nak 1883. decz. 30. megjelent számában valaki ázt törekedett bebizonyítani, hogy „önkényt, önkénytes", nem pedig „önként, önkéntes" irandó. — A „Közök látás"-nak 1884. január 6. megjelent számában megadtam a helytelen okoskodásokra a választ, amelyből azt az üdvösséges tanulságot meríthetné, hogy a nyelvvel önkényesen bánni nem szádad; hogy a nyelvtények előtt meg kell hajolni: hogy közel ezer éves irodalmi nyelvünk történetének alapos ismerete nélkül alaposan nyelvészkedni nem lehet. Buváriataimnak (a kérdést végle-gen eldöntő) eredménye a következő; arra, hogy a pozsony-sércz-soproni sza. kasznak és a BércztŐl-nagy hőflányra kiágazó szárnynak kiépítését újólag sürgesse. „Ha még a bécsi árutőzsde által a nyers bőrökre vonatkozólag követett sso-kasoknak a budapesti árutőzsde szokásai közé való felvételéről, a részietütlétre vonatkozó tőrvénynek alkotásáról és a vámhivatalnak a soproni vámhivatal általi engedélyezéséről emlékezünk, mely intézkedések mind ezen kamara kezdeményezésének l:-!*jdonitandók: akkor megközelítő képet nyerjük azon különböző irányú mű lésnek, melyet a kamara a legközelebb letelt év folyamában kifejtett." „A fentebbi ügyeket a kamara elintézte öt közős ülésben, — míg az illető ügydarabok előkészitésével a közös bizottság két, az iparorsztály egy és a költségvetési bizottság két Ülésben foglalkozott." De a titkári hivatal is a letelt évben igen élénk muokásságot fejtett ki, miután a teendőit, valamint az előző év- 1. Egy „ön kényt "-féle adverbium soha sem létezett, ugy hogy a belőle alkotott „önkénytes" valóságos „filias ante patrnm* vagyis képtelenség. 2. „Önkény" uj összetétel. E com-posítum-ot e század elején azért slkották, hogy legyen a német „Wilkür* nek szigorúan megfelelő szónk, minthogy az egyszerű „kény" sokkal szelídebb jelentésű. (Kéuy még a mult századbéli Írónknál is annyi, mint „gyönyörüaég, kej, kedv, Lust, Freude, Ergötzlichkeit.") 3. Minthogy „önkény" uj compositum, azért annál kevésbé van igazolva as, hogy napjainkban sokan a t képzőt illesztie hozzá; mert abból, hogy van „földszint, földszintes", épen oly kevéssé következik, as, hogy „önfónyt, Önfónytes, önkényt, Önkénytes" is legyen okvetle uü!, csínt a mily kevéssé következik ab FÓl,^Eogy van „tudós," az, hogy oiv*. sósu-nak is kell létesnie. 4. „Ónként* már hosszú századok óta él és uralkodik. 5. Az „ónkéul"- bői képzett „Önkéntes* szó e század elején jö.t forgalomba. 6. Az előbbi századokban „Önkéntes" helyett e kifejezéseket használták: Önként való* és „önkénti*, vagy pedig más szóhoz, más kifejezéshez folyamodtak ; igy p. az „önkénteseket* azelőtt „szabad katonák* nak hívták. 7. Minthogy századunk egyszerű, határozott rövid, szabatos szoktat és kifejezéseket sürget és követel, ennélfogva a régibb kényelmes körülírásokhoz többé már nem térhetünk vissza. — A hajdani önként való, önkénti, sr-abad katona" vagy „szabad seregbelí katona" helyett annyival inkább használhatjuk az „önkéntes" ssót, minthogy most már ország* szerte a népnél is ismeretes. \\ 8. „Önön kéjánB-ból nem lehet összevonás által „ nként.* — „Önként*-nek elemei ön éa ki, összekötve önki (v. ö. egyki, senki, valaki, valami, holmi, stb.) éa ént (= szerint.) „Ki-ént"-bŐl épen ugy lett kent, amint „mí-ént\'-bŐJ a régi ment. ben, ugy tavai is hallatlan módon szaporodtak ; és e mellett a kamarai illetékek kivetése, a főjelentésbes kívántatott adatok gyűjtése, valamint annak szerkesztése és fordítása, a folyó ügyek elintézése, a tárgyalási Ügyek előkészítése és kisdása stb. ugyanaz által ssínte essköz-lendő volt." „Hisz a beadványi jegyzőkönyv 3813 ügydarabot mutat fel az előző évnek 2893 darabja ellenében, a posta utján szétküldött kiadványok ssáms pedig 2950 és a helyi kézbesítések 426 darabot tettek." „És ezen, már msgábsn véve a munkaerők legnagyobb megfeszítését igénylő teendők mellett, as év utolsó negyedévben még felmerültek as 1885- évi budapesti országos kiállitásnak előmunkálatai, melyek magnkba véve tovább: 1030 darab kiadványt tettek szüksé gessé." „Hogy a titkári hivatal esen tömegesen felmerült, és a bejelentési batáridő\' nek közelsége miatt felette sürgős munkálatokat legyőzhette, az legnagyobb dicséretére válik és az csak a munkaidőnek önkéntes meghoaszabbitáaa, valamint a titkár urnák a tapintattal s ügyszeretettel párosult vezetése folytán — kinek különös köszönetemet nyilvánítom — történhetett." „Sajnos, a legközelebb letelt Óv a kamarára nésvs két súlyos veszteséget ís hozott. Január 1-sejÓvel a kamarának köztiszteletben illó tagja és hosszas elnöke, lovag Kőmáli Flandorffer Ignácz ur, a kamara kebeléből önként kivált, június 29-én pedig a kérlelhetlen halál egyik legbusgóbb tagját, Grüufeld Adolf urat hatásköréből kiragadta." Azon ügy buzgóság ás áldozatkéss szellem, mely a kamara kötolékéból kiváltakat lelkesítette, legyen köztünk tn vább is munkás, de kövesse működé sünket as előttünk álló évben minél nagyobb siker is. Est kívánom jelentésem befejezéséül, melynek ssives meghallga tásáért köszönetemet nyilvánítom." 3. Az ügyleti jelentés szerint as utolsó rendes üléstől fogva 542 darab ügyleti beadvány érkezett és lett szabály zzerÜen elintézve. Közöttük találtatik : 245 átirat iparbejelentésekkel, 59 árjegyzék élelmi szerekről. 8 vasúti körözvény uj díjszabályok életbeléptetése, a gyors- és teheráru forgalomban eszközölt változások és uj vasúti állomások megnyitása tárgyában, 4 jegyzék a magy. kir. vámhivataloknál be- es kivitt árumennyiségekről, 20 átirat bejegyzett és törlőit ezé gekről, 14 átirat kamarai illetéklajstromokkal, 6 értesítés kereskedelmi ét ipartársu-iatok megalakulásáról, — bisonyitvány Kincstári szállításokra vállalkozók megbízhatóságáról és szállítási képességéről, 5 átirat kiállítás tárgyában, — megkeresvény a katonai kincstár részére szállitott" czikkekórt felszámított árak helyességének bizonyítása tárgyában. 4. Kamarai illetékek fejében befolyt: a zágrábi 1883. nov. 29. ás decz. 20-án, 1883. decz. 3-án, 1883. decz. 6 án, 1883. decz. 13-án, 1883. decz. 20 án érte- i ip ar- áz a.-lendvai adóhivatal. 224 frt 16 a Bümegí „ 70 frt 28 kr. a ssombath. „ 149 frt 02 kr. a n.-kanizsai 91 frt 53 kr. a kóssegi „ 47 frt 941/, kr. a z.-egerssegi „ 45 frt — kr. a f.-pulyai „ 22 frt 25 kr. a kaposvári \' V 1? frt 71 kr. a sárvári „ 11 frt 86 V, kr. a győri . 1332 írt 931/, kr. a keszthelyi „ 288 frt 151/, kr. a soproni . 627 frt 41 kr. a szombath. „ 199 frt 21 kr. a muraszomb. „ 46 frt 8273 kr. a csáktornyai „ 18 frt 30 kr. a n.-kanizsai „ 9 frt 52 kr. a f.-pulyai „ 10 frt 92V- kr. a kŐssegí , 63 frt 617, kr. a z.-egersa. „ 40 frt I873 kr. a sircaí , 43 frt 421/, kr. a m.-óvári , 1056 frt 20 kr. a f.-erőri „ 331 frt 20 kr. a kaposvári „ 66 frt 02 kr. a kapuvári , 90 frt 05 kr. a n.-ujvári , 56 frt 80 kr. a veszprémi „ 351 frt 14 kr. a pápai „ 136 frt 13 kr. a sst.-gotthárdi „ 220 frt 21 kr. Össsesen 5664 trt. ~ÖIT2 kr. 5. Idegen kamarák részéről jegyző könyvek érkeztek, és pedig: a leobeni kamarának 1883. aag. 1-én, a gráczi kamarának 1883, scep. 17 én, ás november 23-án, a bécsi kamarának 1883. okt. 17-én, és 31 november 28 án, a troppaui kamarának 1883. Okt. 25-én, a pozsonyi kamarának 1883. okt. 30-án, éa decaember 17-én, a salzburgi .kamarának 1883. nov. 6 án, a czernovitzi a senggi a trieszti a debreczeni a feldhirohí 1883. nov. 10-én. l883.nov. 11-ón, 1883. nov. 16-án, 1883. nov. 17-én, 1833. nov. 24-én, as inabrucki a temesvári a fiumei r s mískolczi , tartott üléseikről. 6. Egyébb nyomtatván v érkesett: Köspontí Értesítő 1883-íki93-104. és az 1884-iki 1-4. számai. Magyarország áruforgalma Ausst-riávaí és más országokkal szeptember és október havaiban. A tengeri hajózás és tengeri kereskedés statistikája as osztrák magyar kikötőkben az 1882.év folyamában. Kiadja a trieszti tőzsdeküldöttség. Jelentés az ipar, kereskedelem es forgalom vissonyairól Alsó-Ausztriában, aa 1882. évben. A .Közgazdaság: Értesítő* 1. és 2, ssámsí. A földmivelési minisztérium sitije, 1. éa 2. ss. A würzburgi kereskedelmi és kamarának 1882. évi főjelentése. Közzé tét eteti: 7. A nagyméltóságú magyar kir. főldmívelés-, ipar és kereskedelemügyi minisztériumnak 1883. évi november 15-én 49110 sz. a.kelt rendeletében foglalt esen értesítése, bogy Portugáliában uj védjegytörvény lépett életbe, melynek egyik haiározmánya sserínt as eddig bejegyzett védjegyek újból belajstromzan-dók, ha az illetőkazok törvényes oltalmát fentartaní kivánják. 8. Ugyanannak 1883- évi november 17-én 55788. sz. a. kelt rendelete, mely sserínt a görög kir. kormány törvényjavaslatot szándékozik a törvényhozás elé terjeszteni, mellyel a kőolaj, gyufa és kártya állami egyedárusági czikkekké tétetnek, 9. Ugyanannak 1884. január 9-én, 391. ss. a. kelt rendelete, mely aszerint a házaló kereskedés Eger Táros területén— a bizonyos vidékek lakóinak bíatositott jogok épségben tartása mellet\' — betiltatott. 10. Az 1884. évi aprít 4—6. nap jain Bécsben tartandó IV. hisleltmarhe-kiállitáara vonatkozó tudósítás. Elintézett miniszteri rendeletek: 11. A nagyméltóságú m. kir. főldmívelés, ipar és kereskedelmi minisztériumnak 1883. deczember7-én 53927. ss. a kelt rendelete azon értesítéssel, hogy a déli vasút üsletígazgatóeága kijelentette, hogy a keszthelyi állomáson az 1883. év. ben egyetlen sÖrszálKtmáoy föl nem adatott, és hogy annak szüksége, miszerint az ily szállítmányok a személyvonatokkal továbbíttassanak, fen nem forog,mert a kessthely-kanizsai éa kesz\'heiy-si ófoki vonalon két vegyes és egy tehervonat közlekedik naponkint, melyekkel a sör-küldemények gyorsan továbbithstŐk. Kü-lómben ha ilyen küldemények jövőben feladásra kerülnének, azok minden késleltetés nélkül s teher- éa eset\\eg % vegyes vonatokkal rendeltetési helyükre szállíttatni fognak. 12. Ugyanannak 1883. dectember 12-én 54604. sz. a. kelt rendelete a talp-kéregnek előállítása tárgyában, (Folytatása követk. Jegyzőkönyv Felvéve a n.-kanizsaí tiszti önsegélyző ssövetkezetnek 1884-ik évi február hó 16-án tartott rendkívüli közgyűléséről Jelen yo 1 tak: Nyaly György ssóvetkezeti elnök. Rit-tuper Károly, Szita Gyula, Biba Bálint, Pelcs Lukács, Krucssy Ágost, Obál Mihály, Tóttósy Béla, Juhász Páter, Tóth István, Knortser György, Pengrátz Adolf, Varga István, Rothmann Béla, Lisstner Jóssef Székely Lajos, Gr. Hugonnay Kálmán, Krenauer Lajos, Roaenblüh Lajos,, Donáth Lajos, Páros Endre, Vajda Fe-r-ncz, Veyele Lajos, Hajek József, Fied-ÍW"Antal, Hajgató Sándor, Erdődy Lajoa, Bolay Dénes, Németh Ignácz, Lásár K. és Eberhard Antal. Elnök a megjelent szövetkezeti valamint a fogyasztási osstály tagjaiul jelentkezettek közül megjelent tagokat szívélyesen üdvözölvén — a közgyűlést határosat képesnek kijelenti — s aai megnyitja. Tárgy: A fogyasztási osztály felállítására vonatkozó aiaps zab ál y tervezet tárgyalása s annsk általánosságban ugy részleteiben leendő elfogadása. Ennek kapcsán elnök felhívására a tárgyalandó alap-zabái) általánosa gban elfogadtatván, a kösgyüléa annak réaz-letes megvitatásába bocsájtkoaik, melynek követkeslében a beterjesztett alapszabály terveket 1, 4, 6, 10, 12, 43, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 27, ós 28. §§-aí módosításával részleteiben is jóváhagyatott s as két példányban kiál-\'itva a helybeli kir törvényszékhez hitelesítés ós bejegyzés végett bemutattatni rendeltetett. Eiutáo a közgyűlés kimondja hogy a fogyasztási osztályba lépés végett aláirt iv érvénye s az magukat alájegyzett tagok a szövetkezet tagjainak tekint taek HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLŐ N Y FEBRUÁR 28 ialSW. Végül az alaku\'ási jdŐ f, ér január havától kezdődnek, kimondatván — a beiráai dijakés üzletrészek btfizeséBe pedig márczius l-től megkezdendő ; mégis január és februárra eső üzle^lrészbeté.ek — ,a mennyiben azoknak egyszerre leendő befizetése egyik vagy másik tagra mégis terhessé válnék,, — megengedtetik azoknak kisebb részletbeni befizetése. Egyébb tárgy nem levén elnök a közgyűlést berekeszti sjelen jagyzököny -niteleaitésére Juhász Péter éí Vajda Ft>-reacz urakat kéri fel. K. m. f. Jegyezte KNÜRTZEB GYÖRGY, szöv. elnök. Védbeszeii melyet Remete Géza ügyvéd 1884. február 15-én tartó t a Zakál Zsigmond al járáabiró hivatalos sikkasztási s megvesztegetési bűnügyében. Tekintetes kir. törvényszéki A védelmet csak * régtárgyaláa előtti uapon ez ügyben eljárt elődömnek akadályozhatáaa folytán fogadhatván csak el, ha előadásom gyengének találtatnék, méltóztassék ast azon körülmény kifolyásának tekintetni, hogy védbeszédem előkészületért) általam kérelmetett félnapi halasztás is megtagadtatott. Ezzel áttérek az ügy érdemére: A t. kir. ügyészség a vádhatározat alkalmával elfoglalt álláspontját s érveit, ugy a vsdbeli sikkasztás, mint a meg-vesstegetés tényálladékára nézve vádbe-siédében is fentartván, nézzünk szemébe, a bíráljuk meg ason állítólagos bizonyítékok értékét, melyek alapján védencsem lemaraszlaláaa kéretett: .1 a.)Asikkaaztái vádját illetőleg: Vádlott tagadja, hogy ó a kérdéses Összegeket eltulajdonította, illetve elhasználta volna. Ezen tagadásával szemben határozott, számbavehető próbát arra nézve, bogy ő sikkasztást követett el, illetve, hogy sikkasztás valóban történt volna, sem a vizsgálat, sem a végtárgyalás felmutatni nem képes. A vad csak bizonyos körülményükből igyekszik következtetni a sikkasztás elkövetésére," ily kürülményüi emiili fei: I ur. Hogy jetentést vádlói; nem tett. De ez csak mulasztást igazol esnem sikkasztást. S ezen mulass-táara is létesnek elfonyadható , enyhítő-, illetve mentőkörülmények; ilyenek, hogy aa elaö években remélhette még a tolvaj felfedezését-, hogy alapos gyanúja senki ellen, kit feljelenthetett volna — nem volt s ily körülmények közt, még ő lehetett volna a feljelentett által vádolható. Az utóGbi időben már ehhez járult az anyagi felelősség tudata, melynek megfelelni már akkor anyagi helyzete nem engedte, a igy az első években elkövetett hiba, t. i. a feljelentés elmulasztása kérlelhetlenül szülték & feljelentés utóbbi elmulasztását. 2-or.Hogy ugyanazon fiókokba he< lyezle a pénzeket, melyből már lopáso kat észlelt. \\ Még ezen cselekvény sem állapítja meg a sikkasztás tényálladékát, hanem legfelebb vádlottnak könnyelműségére enged következtetni ; de ezen könnyelműség vádja ellen\') is mentő körülmény jelenkezik, az t./í. hogy a tudva levó asztal és annak fiókjain kívül egyéb rendelkezésére nemlállott s hogy továbbá ai 1881. évben nem\\a legjobbnak talált zárak, as azt megetőW^ekvben még teljesen jók leheltek b hogy még iz 1881. évben megejtett szakértői szemie szerint is, a kösépiű nagy fiók jól záródott s meg kettő találtatott, melynél a zárassál a csalődbatás bekövetkezhetett Terhelő körülményül hozatott fel még az is, hogy a járás bíróság nái vádlott hivataloakudása alatt elkövetett betöréses tolvajlás alkalmát — védencsem saját javára, mint birálkosó jó alkalmat fel nem használta s akkor a tapasztalt lopásokról jelentési nem tett. Felfogásom sseríot ezen körülmény éppen védenczem részére s előnyére »zá-mítandó, mert becsületességet tsnusit, mely nem engedte, hogy a kínálkozó alkalmat felhasználja arra, hogy ezen ügy-bon ártatlanra fogja a lopásokat, éppen ez mutatja, hogy a bűntény terhétől lelke ment volt, s igy attól szabadulni a lelkiismeret furdalása nem késstetie. A sikkasztás ténye ellenében ezenkívül — következő mentő körülményekre hivatkozhatom. *.) Védencsem múltjára; fedhetlen elóéletére „ aibirói állásat megelőzött 19. évi állami szolgálatára; ason körülményre, mely öt arra késztette, hogy nyugdíjjal, ügyvédi állását — elhagyva — hivalfll fogadjon el — egyedül azért, hogy elismert képességei mellett a páiyán magát kitüntethesse. A kiben ezen am bitió él, az képtelen arra, bogy sikkasa-ason, s nyomban hivatalba lépésekor állasát, családját, önmagát, rongy néhány forintért tönkre tegye, még hozzá minden képzelhető anyagi kényazer nélkül; es a valószínűség látszatával csakugyan nem bir, mert b.) hogy vagyona volt és hitele, azt a vizsgálat adatai, a pénzintézetek kimutatásai tanúsítják, tehát nem szorult arra, hogy néhány forintot sikkssssoD, midőn az utol«ó időig a társadalom előkelőségei állottak mellette s hitelét esek is mindvégig fentartották. — S ezen kívül c. Koch Adolf volt jbiró, Bertalan Pál volt jbirósági, Huckstedt Gotthárd jelenlegi jbirósági irattárnok, Pelcz Lu kacs hivatalszolga előadásai, illetve nyilatkozatai megerősítik, hogy bélyegiopá-sok rendszeresen történ tek.\'2 hogy\'\' vádlott letartóz Utasa alatt íb történt betöréses lopás; hogy még többször nem történt, abból még nem következik, hogy a már egysser betört egyén is oda már korábban betörés nélkül is be nem járhatott, hogy magának alkalmas kulcsot nem szerezhetett, lenyomattal magának kulcsmiotát nem készíthetett, hogy pedig a betörő vádlott szobájában is megfordult — as ÍB igazolva van. Db különben is ax, bogy a jelenlegi zárak olyanok, hogy azokat álkulc*csai erőszak alkalmaaásanélkül felnyitni nem lehetne, igazolva Bemmivel nincsen, valamint az sem, hogy vádlottnak fiókjai idegen kulcscsal nyithatók voltak; vád* lottnak e részbeni előadását támogatja még a BzakértŐi polsxemlének azon nyilatkozata Ís, bogy igenis, oly idegen kulcscsal, melyek a zárba beillettek, nyitogathatok voltak. Hány embernek pinczéjébe, szék- | rényébe járnak be idegen kulcscsal ? s a tulajdonos csak akkor jön ennek tudatára, mikor már tele hordóit jól megvámolták, vagy mikor pénzére vagy más értékére szüksége van, szánnak csak hült helyét találja, pedig pioczéjét, tartályát jól elzárta a nyitva sem találta, a lopás mégis kétségtelen tényül áll előtte. S hány zárt találhatunk csak egy háztartásban, melyet máz zárnak kulcsával minden fáradeáe néikül nyitni és zárni lehet. Hogy az emiitett pénzeket védenczem fiókjában szokta tartani s azoknak kiszolgálását onnan teljesítette, ezt igazolták a többek dr. Horváth Antal, Sebes tény Lajos, Kovács Lajos és Merkly Antal Ügyvédek. Hogy pedig éppen nem titkolta az általa tapasztalt lopásokat, sőt erről egyszer s másszor panaszkodott" is, azt Pelcz Lukács hivatalszolgának a végtárgyalás alatti vallomása is igazolja; de ezt igazolhatná még Bertalan Pál is, kinek annak idején szinte panaszkodott. Eten tanú azonban még más körülményre nézve és védenczem részéről kihallgattatni kéretvén, miután 48/B. 84. bz. alatt eziránt benyújtott kérvénye figyelembe nem vétetett, sem azé tekintetben használt jogorvoslatok a végtárgyalás felfüggesztését nem eredményezhették "— tanúságot nem tehetett. — Ha ezen kérvényben felhívott tanuk kihallgattattak — igazolták volna védenczem-nek anyagi helyzetér* vonatkozó azon előadását ís, mely szerint még 1874/75. években íb módjában állott pénzt kikölcsönözni, maga ezen tény teljesen kizárja annak lehetőségét, hogy vádolt a kezelése alatti pénzek elBÍkkasstására kényszerítve lehetett volna; miután akit körülményei erre utalnak, — másoknak kölcsönöket adni nem képes; ezen feltevés ellenkezőjét maga a józan éss kívánja. De ha csak egy futólagos áttekintést vetünk azon körülményre, hogy például as első évek, jmely hiányokat tüntetnek fel, vádlott előadása teljes való szinttséget nver előttenk. Kitetszik ezekből, hogy például mult 1872. évben, mikor vádlott hivatalát elfoglalta 219 frt 63 kr veszett el, mely összeg 12 különbösfl alkalommal folyt be; 1873. évben 166 frt 33 kr hiány mutatkozik, a 7. külömböző alkalommal folyt be; 1874. évben 147 írt 43 kr, a mely össseg 8. alkalommal 1875. évről 131 frt 32 kr, amely össseg 13. külömböző alkalommal folyt be. Nos tehát, annak, ki védencsemet a sikkasztásban bűnösnek tartja — lelkileg is meg kell arról győződve lenni, hogy nem volt, nem lehetett más csalja hivatalválaszlssáuak, mint egyedül az, hogy magának ilyen uton szerezzen néhány forintot — és pedig nyomban hivatalos állásának elfoglalása után, mikor pedig legrendezettebb viszonyok közt állott, mitől nem csak as tanuskodis, hogy ingatlan jvvait haazonbérbe adván, abból is 400 frt haszonbért húzott, hanem TrifuBz Jósaef és Táncsics Mihály valló másából kitetszőleg — Összes ingóit, fun-dos iostuctorát elárusítván b tQggő termése is a bérlők által kifizettetvén, ezeknek értéke védenczomnek készpénzben kifizettetett s igy igazolva van ason előadass, hogy 1872. évben történt hivatal folytatás-a alkalmával néhány aaát torint készpéossel rendelkezett; már esen körülmény kizárja ason feltevést, hogy ily állapotban saját hasznára fo ditotta volna ason 219 frt 63 kn, mely 12. részletben az 1872. év tartamán, külömböző idők- ben folyt be; s éppen védencsem előbb említett vagyoni Állapotának kifolyása volt azon lehetőség is, hogy 1874/75 években Ís néhány Bsás forintot kölcsön is adni képes volt. (Folyt, követkesik.) Vidéki levél, Létrád, 1884. febr. 39. A légrádi .Olvasó Egylet\' beiratkozott tagjainak nagy oroméra feltámadott. Zászlójára as önművelődés mellett a magyarság eszméjének érvényesítése és a hazafiság ápolása lévén írva, nagy horderejűvé válhatik, különösen itt a határszéli váróiban. Hogy pedig magával élet jelt adjon, folyó hó 20-án, könyvtára gyarapítására tombolával egy bekötőt, igen jól sikerült táncskoszorúcskát rendesött. Megharsant az édes-búi magyar zene; airt a hegedű a „Mély a Rima zavaros ha kiárad" dal, olvadékony melódiájánál a akaratlanul iz oda képzelte magát as ember a folyó partjaira hogy utána susogja .Rimapartján búsulok én utánad. Igy sirva vigadva folyt a táncz és a virágos kedv kivilágos kiviradtig. Bevételünk is a helyi vissooyokhos képest, vidéki vendégek csekély száma mellett kielégítő. A tenntebb emiitettem ezt. csél érdekében a következek voltak kegyesek felülfizetéseikkel járatni. Beck Sándor 1 frt, Sletinger Zsigmond 50 kr. Pollák Ede 50 kr. Hochtin-ger 50 kr, Szilvágyi Gyula 50 kr. Vanek 50 kr. Antmann Jáoos 60 kr. Hircshl A. 40 kr, Neiainger B. 50 kr. Jankovics J. 50 kr. Lauach 59 kr. Friedfeid M. 50 kr. Goldcshmiedt S. 1 frt. Pataky S. 50 kr. Goldschmiedt F. 50 kr. Hatler J. 50 kr. Kaszt! 50 kr. Pfissterer 2 frt. Gadó M 1 frt 50 kr. Fürst L. 5 0 kr. Vürsbárger 50 kr. Herser Ösv. 50 kr. Kusnics F. 70 kr. Kelt Légrádon, 1884. febr. 23. SZILVÁGYI K. Hírek. — Köszönet nyilvánítás. Aiuiírt kedves kötelességemnek tartom a jótékonyságáról is ismeretes ?.-kanizsai takarékpénztár részvény-társaság tettes közgyűlése által e helybeli főgymn. múzeuma részére kegyesen megszavazott s kézbesítőit 20 frt adományáért ezután is hazafias köszönetemet nyilvánítani. Nagy-Kani-ssáu, 1884. február hó 26án. A [főgymn. igazgatóeág. — Hivatalnokok tréfás estéivé. A hivatalnokok f. é. február hó 25-én az .OroBzláa" vendéglő termében a bécsi „Lumpenball" mintájára tréfás mulatságot rendeztek, melyen a nem nagy számú, de díszes közönség kitűnően mulatott. Voltak néhányan álarcában, s többen tréfás nagy orral és sapkában mulattatták a többieket. Az igazi jó kedv mindig fokozódott, s a kedélyes társaság reggelig maradt együtt, A rendesés körül különösen érdemesültek: Pickel, Lenkey Károly és Nyuly György távíró-tiszt urak. Két jutalom volt kitüsve ; egyik alegszebb másik a legeredetibb álarcsos-nak. Az elsőt (szép legyező) Szakonyi Gizella k. a., a másodikat (dohány tartó) Horváth Istvánná urnő nyerte el. Ugy a közös hadseregbeli, mint a honvéd tiazt urak közül számosan voltak jelen. — A hölgyek közül ott voltak: Szakonyi k.a Prsnger nővérek, Babnig Emilnó, Lenkey Károly né, Huchstadtoé, Horváth Istvánná Krátky Józsefné, Rébay Lajosné, Lázár JÓzsefné, Deuch Mórné, Mayer Jótsefné, Larton VílmoBné, Gruber Ferencz, főhad-nagy né stb. — Gyászhír. A következő gyáaz-jelantést vettük: Nagy-unyomi Sényi ág-Iája férj. Botka Lisalónó. Béla, Gizella férj. Sövegjártó Jánoané, Gábor m. kir. honvéd lovas százados, Sándor cs.kL-. huszár százados, Kálmán, Amália férj, gróf Poográtz Ágoatonné, Alice férj. Guary Miklósáé, Ilka férj. L ky Károlyné mint gyermekek, Botka Lássló, Sövegjártó János, gróf Pongráts Ágoston, Guary Miklós, Laky Károly ca. kir. a. k. m. k. honvéd lovas alezredes mint vők, Senyi Sán-dorné szül. Szentiványi Gizella, Sényi Kálmánná szül. Szathmáry Eleonóra mint menny; — Botka Angyalka, Erzsébet, Miklós, Amália, lika, Alice, Sövegjártó Irma férj, Sarlay Fereocsné, Sényi Gésa, Sényi Árpád, Sényi Péser, és Dénes, gróf Poográtz Rezső és Karola, Guary Ella, Miklós, Dóra és Károly, Laky Gábor mint unokák; Sarlay Ferencz mint unoka-vÓ, mélyen szomorodott szívvel jelentik forrón szeretett édez anyj.\'k, anyós és nagyanyjuknak nagyságos N-gyunyomi Sényi Gábor magy. kir. tanácsos özvegyének, szül. Palioyi Inkei Amália úrnőnek, lé. február hó 22-én délután 1 órakor, élte 73-ik évében, a halotti aeenteégek ájtatos felvétele után, végelgyengülésben történt gyászos elhunytát, A boldogult tetemei f. A febr. hó 24-én d. u. 4 órakor beszen teltetvén, N.-unyomban a családi airbo t-ban helyeztettek el. A sst. mise áldozatok ugnanou mutattattak be febr. 25 én d. e 10 órakor a ímndenhatónak. Áldás és béke poraira! — Örömhír & nők számára. S kat éleseitek annak idején Szombathely nemes tanácsának ama hcaarosata fölött mely szerint a városi nŐ-tanitók nem me hétnek férjhez. Vaamegye közigazgatási bizottsága most mégse ráültette azt a határozatot, tehát Szombathely bő tanítói férjhez mehetnek — ha tetszik. — A városi tanács biztos lehet, hogy pályázati hirdetés Bem lesz meddő. — A csendőrök fegyverhasználata. A csendőrség fegyverével, mióta as állam közbiztonsági szolgálat életbe lépett ssámes embernek gyűlt meg a baja. A csendőröknek ugyanis ason több \'zben tapasztalt tulajdooságnk van. hogy azokhoz verekedesi ssándégbó! nyalni nem lehet, mert nyomban fegyverüket haasnálják. A vidék népe a megyei pandúrok puha keséhez lévén szokva, még nem igen törődött hozzá as uj rendhez s emiatt már is több véres eset fordult elő. Tájékozásul idei k tatjuk a rendőrség utasításának erre vonatkozó réssét: A szolgálatban levő csendőr felhívásának, utó lagos panasslási jogának fentartáai mellet, mindenki engedelmeskedni tartozik. A csendőr fellépése alkalmával as illetőt a „tőrvény nevében" szavakkal ssólitja meg. A-csendőrnek ellenszegülni, ast megtámadni vagy megsérteni, a büntető törvény térbe alatt nem ssabad. A szolgálatot teljesítő csendőr fegyveréoek használatára mindenki ellen jogosítva ásn: 1. A ki a csendőrt erőszakosan megsérti vagy őt támadással veszélyesen fenyegeti (pl. fegyvert vagy más sértő ess-köst ragad) stb. 2. Ha a tetten ért gonosztevő, vagy alapos gyanúval terhelt egyén felregyverkezve lévén, az előzetes felszólítás dacsára magát önként meg nem adja, vagv eaesleg védett helyseté-ből eljönni vonakodik. 3. A ki figyelmezte ú utasításainak — ót szolgálata teljesítésében meggátolandó, tettlegesen ellen-¦segül. 4, Aki mint vessélyes gonosztevő s csendőrség által elfogattatik vagy őrisete alá adatik, s bár erőszakos ellenállás nélkül, de a megállításracséls ófenyegető rákiáltás dacsára elfut, — ha viasza tar tóztatáaára más mód nem létezik. — 5. A ki ellenségéé viszonyok közt magái gyanússá (eszi és S felhívásra kielégítő válasz nélkül elszalad. A fegyver bassná-leta egyébiránt elhatározó befolyással bir az hu a csendőröknek ellenszegülő, vagy az, ki a csendőröket fenyegeti vagy meg támadja, fegyverrel vagy máa sértő eszközzel el van-e látva. — Paprika, dráma. Orosztonyban, G. L. ottani lakos, Zsófi nevű gazdaasszonya szerelmi viszonyt — íolytaioit egy fiatal földmivessel, ki egy özvegy pandurőrmeslernével él vadházasságban*. Egyik napon Zsófi asssony kiment a asőlőhegyre pogácsát sütni s ott találkát adott kedveltjének. A boldog pár gondtalan sserelmi ömlengések köiött fogyasztotta a pogácsát és bort, mikor egysserre váratlaonl betoppan a megcsalt Özvegy s rögtöni tél Ő széket tart a hűtlenek felett olyképen, hogy mindegyiknek szómét televágja paprikával, azonkívül a nő arcáét késsé.1 végighaaitjs, orrát megcsonkítja, s a vérező zsbeket ís telehinti paprikával. A fiatal földmiveanek komolyabb baj« nem történt, de a nő állapota még mindig kétséges. — A szülők aggodalma. Mily gyakran megtörténik hogy valyamely újszülött gyermek, ki egészségben jött a világra s első életéveiben szépen fejlődött egyszerre csak elkezd betegeskedni, a nélkül, bogy a zzülőknek csak sejtelmök is volna a betegeskedés valódi okáról. A jelentkező emósstési zavarok, bőrkiütések, mirigy daganatok, hűdések Btb. rendesen valamely megülés vagy más külső behatás következményiül tekintetnek s a azerint orvosol ainak ts; pedig a valódi ok zokkal mélyebben rejlik, neveze-t- s*n a nemzedékről- nemzedékre átszármazó nedvrom Iáiban, melynek csirája addig csak szendergett, de m tt egyszerre a szerencsétlen kis gyermek testében föléledt a kitört. Bár intő szózat gyaoánt vennék a fönoebieket a szülők, a mihelyt észreveszik az emiitett kóros tüneményeket, ne sajnálják a fáradságot s olvassák át dr. Lsbent „A regeneráló gyógymód. síb.nemrég, XII ik kiadásban megjelent hires tűseiét, s abban különös figyelemmel a görvélyrŐI, (Serop hálós is) e konok betegségről — mely gyakran az illetőnek egéss életboldogságát tönkre teszi, ha elég jókor nem segítenek rajta —szóló fejezetett, melyben e baj természetes uton való gyökeres gyógyításának módazete részletesen elő van adva. Hogy mily bizstos b kevezŐ eredménye van aa e füzetben — mely 30 krért kapható Lampal Róbert könyvkereskedésében Budapest vácsi u. 12 megszerezhető — kifejlett gyógymódnak, arra nésve, a többi köst, a következő irat is tanúságul szolgái: Huisking B. ur Iburgból, OsnahrÜok mellett, est rjarEgy ide aló szegény beteg gyermeknek a regeneráló gyógymód használatát ajánlottam, s már is oly ssép sikere van a kúrának, hogy a gyermek vidám éa eleven s otaknem teljesen egészséges. Es a gyermek túbb évig görvély ss volt, a a szülők mindent megpróbáltak, de sikertele- nül. Ai idei tavaszon s gyermek kesén műtétet is végestek, mert a rajta !ev<*> nyilt seb miatt a gyermek egészen el vol* erőtlspedve. A regenerátor alig két heti használat után, a gyermek atyja már tudata velem, hogy a betegség lefolyása igen kedvesŐ alakot öltött, s tegnap személyesen is meggyőződtem erről; a gyermekegészsége — úgyszólván — teljesen helyre van állítva. — Límpa robbanás egy oross kaszárnyában. Staraja Kassa oross városban zs ottani kaszárnya egyik legénységi szobájában a kerozni lámpa szétrob bánt és ss égő folyadék több katona ruháját és as ágyneműt lángra gyújtotta. A kstonák kétségbeesetten szaladgáltak fel salá a teremben, mt által a léghuzam még jobban lobogtatta a lángokat. Végre neki mentek az ajtónak, de ez szeren esetlenségre befelé nyílt és a nagy tolongásban nem tudták kinyitni. Szerencse, hogy a kaszárnyában észrevették a bajt, egy csapat katonát rohamra inditottak az ajtó ellen és megszabadították a benti evőket, kik már kösel voltak a megfal)adásboz. Az egyik katona kiugrott as ablakon, de nem történt baja. — Tizenhét napja, hogy alszik. Grabuwban egy asssony folyó jhó 7-s óta folytonosan alszik. Ütere éppoly pontosan ver, míot akármelyik egészséges emberé. Ha tűvel kezébe vagy arczába szúrnak, meg asm moczezan. Egyetlen mozdulata, hogy itt ott kissé kinyitja ajkait. Akkor aztán igyekeznek néhány kanál levest tölteni szájába, ami néha kerül. — A montevideol katasztrófa. Mesés adatokat hoz a távíró a montevi -deoi vistölcsér pusztításairól. A vissel elborított kerületek teljesen el vannak pusztítva, néhány kis város romokban) hever. Három négyszáz ember vessett el, kiket irtózatosan Össsecsonkitott állapotban találtak meg és öt ezer épület omlott Össze. A kár egy millió dollár. — A munka meghalt! A poisonyi munkások f. hó 22-én a fővárosban két este lefolyt kisebb mérvű tüntetéshez\' hasonlót akartak rendezni. Muokanap volt a a munkásnép vasárnapi öltöny b«n labdázni kesdstt. Azért labdáztak, hogy a labdajátékhoz való ütőbotokhos czimet szerezzenek. A tanuló ifjúsággal együtt 4—500 főnyire szaporodót*, tömeg hosszú póznára tűzött nagy fehér papir alá sora-kozott. A póznára tűzött papíroson ez a jelmondat állott: A munka meghalt. A tömeg a Musotter kávéház felé húzódott iszonyú kurjongatás közt. A tanárok azonban haza parancsolták a tanuló ifjúságot, b nemsokára a munkások eloszlottak, mintán nem vállalkozott senki a vezérszerepre. — „Magyar nemzet gazda." E crím alatt uj év óta Mende Bódog, volt országgyűlési képviselő szerkesztése mellett Budapesten hézagpótló szaklap jelonik meg a közgazdaság, ipar. kereskedelem, pézügy \' közlekedés és biztosítás köréből. Tájékozottság, sokoldalúság, alapos és mégis vonzó előadás tünteti ki, s a fővárosi sajtó minden számai egyhaogu dicsérettel fogadu. Éb valóban e lap bízvást versenyezhet a külföld hasonneraü vállalataival. A legelső szakírók körülötte és szép kiállításáról a Franki in-társulat nyom-dájadondoskodik. A legmeleg-bben ajánl -juk tehát mindazoknak, kik gazdasági ós pénzügyi kérdések irá" -\'érdeklődnek, de különösön ís a pénzintézeteknél érdekletteknek, részvényeseknek és biztosüott feleknek, akiknek érdekeit a heti lap állandóan szemmel tartja. A „ Magyar NemzAtgazda" előfizetési ár» félévre 5 frt. Kiadó hivatala Buda-pest, Sugarút 86. szám. Vasú Érkeiik. ti menetrend. eie!. ledei. Ó. P. 6.IP. B. Ujhelj P. y. 4 \'8 Pragerhof P y. 4148 Bad. P. t. 4 18 Barel P. y 5!10 Fiam. Qy.y 5 27 Buda (iy.y 6 - Pragerhof Gj-.t 5 46 B ujhelj V. ». 6115 Buda V. t. T|l9 Dellien. bopron V. ». 12 16 II Buda P.t. 2 — Pragerhof P v. 1 15 Pr.gerhof P. t. 2 46 Barel V. ». i 41 Snprotr 7.» S 5a Buda P. t. 1 5« Barcs V. ». S — Éjjel. Buda V. v s 61 j Pragerhof 0,t 10 65 B. Ujhelj p. ». 10 28 Fiume Gy.y 1! 60 Buda Oy.» 10 38 Buda P. y. 11 Pragerhof P ». 11 19 B. üjhely P. y 11 P. y. 11 3 i Ügynökök •raditi sorsjegyek réizletlzetes melletti eladására az uj Urvély értelmében elínjoa fohejioleickel .lkalm»ia,t nyernek a 2031 1—S FóíáM Yaltitzlet Társaságnál Budapesten. Dorotty»- és fUrdö-utcz* sarkán. L.pT««*r é. kixló: SZÁLAT SANDOB. F.1.14. .MrkeMto : TASS AL*08. LapmUjoonoa: WAJDITS JÓZSEF. HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM ZALAI kúziöki íEBRUAR\'28-in 1884. .HIBIÍET\'ESEK. 3708 3z. Ikv. 1888- Árverési HAM üFonaL Az alsó lendvai kir. jbiroság mint telekkönyvi hatóság Közhírré teszi, hogy alsó-lendvai tkpénztár végrehajtató-nak Tompa Borbála férj. Tunner Pálné végrehajtást szenvedó elleni 500 frt. töke követelésed járulékai iránti végrehajtási ügyében az alsó-lendvai kír. jbiroság területén lévő Alsó Lendva és Cserencsócz községekben fekvő, &z alsó-lendvai 53 sz. tkjfcvben A f 2 srsz. a. felvett és egészben Tompa Borbála nevén álló és az adó alapján 151 frtra becsült, továbbá a cscrencsóczí 79 az. tjkvben A. I. \' 1 — 7 ¦ sorsz. a. felvett és Va részben alperes Tompa Borbála nevén álló és az adó alapján 410frt 50 krra becsült ingatlan részekre sz árverést 151 és 410 frt 50 krb an menne\' megállapított kikiáltási árban elrendelte ós hogy a fennebb ni\'ig-j-lólt/ugjilaij és pedig az AlBÓ-Lendván 1884. évi márcz. bó 10. napján d. e. 10 órakor az alsó-lendvai kir. járásbíróság tikvi helyiségében* cserrjncaóczí ingatlan pedig az 1884. évi márczius hó 11-ik •tápján d e. 10 órakor Csurencsdcz közbégben a községbíróházánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alul is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10 százalékát i vagy is 15 frt 10 krt és 41 frt 5 krt j készpénzben vagy az 1881. LX. t. ci. \\ 42. §-Abao jelzett árfolyammal számított ¦ és az 1881. évi november hó 1-én 3333. sz. a: kelt igazságügyministeri rendelet I 8. §-ában kijelöli óvadékkepes értékpa- ¦ pírban a kiküldött kezéhez letenni, vagy az ISSl. LX. t. cz. 170. §-a értelmében i ¦<¦ bánatpénznek a bíróságnál előlegez i elhelyezéséről kiállított szabályszerű el- \' ismervényt átszolgáltalni . KeltAleó-Lendváo, 1883. deezemb. hó 3-ik napján. 2036 1 — 1 \\_- I Az alsó-lendvai kir. járásbíróság, | mint telekkönyvi hatóság A laplttatott 1858. WALSER FERENCZ első magyar gép- és tüzoltdszerekgyára, harang- és érczönlódéje BUDAPESTEN, Rottenblller-uteza 60. Ajánlja gyártmányát, mint magyar különlegességet kutakban és mindennemű szivattyúkban, elvállal teljes Vízvezetékek berendezését, varosok, földbirtokosok, ipartelepek, ármentesitő tarsalatok és magánzók résziről mo- egyetlen belföldi szivattyú-gyár. dern technikai alapon és kedvező feltételek mellett ajánlkozik köz- és mag&nfürdők felszerelésére, szag-mentes ürszékek felállítására és minden vizmüvi munkálat gyors és pontos kivitelére képes árl^pok és részletes költségtervezetek kivánntra díjmentesen küldetnek- 2023 3— 80 500 szép" kiíoirástalaa nxivarkát lehet késii-teni jtz én, a cg. kir. dohánygyárakban is használt sz ivarba TÖLTŐ-GÉPEMMEL tr.fly érczbSl igen csinosan késnitve, 3 küiiinÍL-k* erősségben, vék^uy, középfaj. vastag, külíiabséf; nélkül, használati utasítással együtt 65 kr. Csak akkor valódi, ha czégem bele van vésve. Az éo szívarka-nüvelyela,, »zintéo három erősségben, csakis a valódi .Le Hunion"- puptroíl (fehér) vagy Ku koriC2a-pa!tirbíl (sárga) következő árakon kaphatók: frt Szipka rí.z nélkül, sima 1000-re — 30 Szipka rOsz nélkül elegáiis arany- jegygyei, 1000-rn ..... 1.30 Siipk.^ részszel, sima 1 karton 500 drbbal....... 1.05 Szipka részszel elegáns arany, kék vagy fekete jegygjel, 1 karion 500 ilarabbsl .... II rendű minőség szirtén fehér va^y sárga, melyet mások elsö- rendüképen ajáulanak ára; -zipkaróse nélkül, sima, 1000 drb. Szipka rész nélkül, elegáns arany, j«gygyc1........ Szipkává!, iinia, 1000 drb. . . Szipkával ís elegáns arany, kék vagy fekete jegygyei, 10ÖO db. Közönséges töm"! gépecske hozzá Levélbeli megrendelések utánvétel-lel vagy az összeg beküldése meliott Ismét eladók bzá^alékot kapnak. 1.50 - 90 1.80 -10 Belejpgyzett rédjegy. Óvás! Hamisitasoktóli megóvások czóljából minden karton a fenti keresk. törvényszékilcg bejegyzett gyár-jegygyel van ellátva. Cawléy <fc Henry párisi franczia szí var ka és gépecskék raktára: WlacH Albert. Bécs, MariahilferstrajiBe 58. (ozelStt Prater«trsase 18) Légzőhurut, teljes étvágytalanság, légzési szükség, mellfáj ás, neves ós kinos köhögés meggyógyíttatott Bátorítás a vigasztalánoknak és nehéz betegeknek! Ezerén, kiket m.-ir mindenki csaknem elveszettnek hitt, e gyógyhatású italnak köszönik életüket és élvezik most annak örömeit. (A meggyógyultak saját szavai.) Hoff János cs. kir. udvari szállító urnák B(-csben, gyár: Grabenhof, Brünnerstrasse 2., gyári raktár és iroda I, Urabén, Braunerstrasse 8. Rozsnyó, 1883. szeptember 21. Eisó sorban fogadja legbensóbb forró köszönetemet jó kimondhatlan gyógyhatású Hoff János féle malátagyártmánysiért, melyekkel sz» ezer hála istennek — sok és soíyos bajámat esiílapiiotta. 64 éves nó vagyok, férjem timár, a leghidegebb, legzordabb télben is kénytelen vagyok vásárokra járni, sokat szenvedtem nehéz lélekzésen, mellfájásbao, köhögésben, még pedig súlyosan, 3—4 héten át feküdnöm kellett és gyakran 9—10 napon át éjjel-nappal kénytelen valék ülni, mert a fulladástól képtelen voltam feküdni, a gyógyBserek pedig nadályoktól és vcsicatorral együttsem sokat használtak. Ekkor olvasott férjem a hírlapokban az ón gyógy hatáwu szerei felöl s 1879 óta használom az Ön kifejezhetlen jótékony Hoff János-féle maláta-gyógytápgyártmányait, istennek hála, a legjobb eredmény nyel. Mégegyaz»r legmelegebb köseönathinel! Bátorkodom 30 paUcxk Hoff János-féle friss maláta-kivonati egészségi sört gyorsszál-itmányként, utánvét mellett kérni. Tisztelettel Rozsnyó, Felso-Magyarország. Klrner Jozefina. Baja, 1881. november 27. Tudatom önnel, hogy az ön Hoff János féle maláta-kivonatának használata, 73 eves atyámnál, ki makaca légzö hurutban éa teljes étvágytalanságban szenvedett, mely betegséget minden gyógyszerrel daczoltak, a hurutot elmalaaztotta s étvágyát iámét helyreállította. Következik a megrendelés 60 palaczk málátakivonati egészségi sörre, 2 kiló maláta-csokoládéra és 5 zacskó maláta ezukorkára. Tisztelettel 1). jLÖWy. Czim Dentsch Simon Tokajban, Magyarországban Statisztika és elismerés. Alapítási év: 1847. — 59 kitüntetés. — Több mint 1 millió kőszőnó-trat. — A Hnff János-féle maláta-gyógytápszerek eladása minden müveit államban, 27,000 elárusító helyen eszközöltetik, pbbűl esik Nyugot Európára 12,800, Kelet Európára 9000, Amerikára 4300; . zekhez igénybe vétetik Európában 1600, Amerikában 400 újság. — Az 1876. és 1877. évben 9 udvari szállítói pátennsel kítüotntve. (Ezek között az osztrák császár, a német császár és a szász király \'• felségeik ujaob kitüntetési) mioden ország orvosai rendelik, a beteg előszeretettel használj* a bwnnök üdülést, erősödést talál. A uem valódi maláta-gyártmáuyok nélkülözik a Hoff Jáno3-féle maláta gyártmányok gyö^yfü-pótléltát s azoknak eddig még et nem lesett készítési módját. Vételnél szigorúan tessék megfigyelni a védjegyet (Hoff János feltaláló arczképe, álló oválban.) E véjdegy nélküli hamisítványok nem bírnak gyógybatással. Főraktár Nagy-Kanizsán Király Ferencz . ,Megválló"-boi czimzet gyógyszertáriban, továbbá Fesselhoter J ií s s e í ét S t r m és Klein RoseofeldA. fűstfrkereskedé.eibeo. Z.-Egersseg: Bnbinnky Adolf Sopron : Müllor P. W a h o v i i k j, Keszihalj en : W ü n » c- b Férem inéi. Mindenütt a megszabott árért. 1182 6—6 OOCXXXXXXXXXXX5 X Az épilészeti idénv megkefdlével bátorkodom acoo tiezrelettel X jea jelentést teoni. raiszerint raktáramban a legkitűnőbb minőségű mező és vakolat gipsz, építészeti mész, hydr. mész, román czemení/líromán czement és valódi peilmoosi portland czement készletet tartok eredeti gyári árak mellett; továbbá: a helyben berendezett ccementára gyáramban kitűnő é. valódi portland cze-mentból készült czement lemezeket, természetes, vörös ós fekete sciuben különféle nagyságban, közönséges és mesterséges márványban gyártok, mindennemű épület diszitniCnyeket szalutok, elvállalok czement-épltési munkalatokat, a. m. veneczisi-terazii, gránit, mozaik, padozat, talpazat, vizrezetö ciement csatorna, falak szá razzá tétele, vízvezetékek helyreállitás&t, szarvasmarha abraksorompók, abrak lehütó kádak és vízgyűjtők elkészítését. Steyer homokkőt, karsti és kamrai márványt, kelbeimi lemezt, elszigetelő kátrány lemezeket — különösen előnyösek falak száraz áliapotbani megtartására - - keresztágakat. fal-kapcsaKat, * legjobb minőségű vasból gazdasági gépeket, úgyszintén szerszámokat stb. a legolcsóbb árak mellett szálatok, általában minden az építészeti és gépszakmába vágó megrendelések a leggyorsabban és legjutányosabban teljesíttetnek. SARTORY OSKAR Hágj-Kanizsán, Slrályntcza 1-ső sz. Zalavármegye alUpánjától. 17297 n. í. 1883. Pályázat. Zalamegye törvényhatósági tíízottsigának 1883. évi deczembor 17-én és folytatva tartott közgyűlésében 18750/215 p. szám alatt hozott határozat folytán a SQmegh, Zala-Egerszeg és Perlak székhelyekkel rendszeresített és egyenkint 400 frt évi-fizetés és 200 frt évi ntiátalány élvezetével összekötött megyei három állatorvosi állomásra, melyek a f. évi május hóban tartandó megyei bizottsági közgyűlés által fognak betöltetni, — ezennel pályázat hirdettetik. Ezen állatorvosi állásokra pályázhatnak mindazon feddhetlen ; jellemű képesített egyének, kik Magyarországban érvényes állatorvosi 1 oklevéllel bimak és két évi állatorvosi gyakorlatot kimatatni képesek. Fe\'hivatnak a pályázni kívánók, hogy a fentebb megszabott kellékeket igazoló pályázati folyamodványaikat a jelen hirdetménynek a hivatalos lapban harmadszori megjelenésétől számított négy hét alatt és pedig közhivatalban állók hivatali főnökük, mások illetékes közigazgatási hatóságuk utján alulírotthoz annál bizonyosabban benyújtsák, mert az elkésetten érkezett vagy szabályellenesen beadott kérvények figyelmen kívül fognak hagyatni. Zala-Egerszeg 1884. évi február 22-én. : 2035 1—1 Svastits Benő, a. k. alispán. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxy wtwew&f*^^ Wajdits József könyvnyomdájából Nagy-Kanizsán. |
