aZalai Közlöny 1879 044-052sz június.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	21.02 MB
Keltezés:	2023-02-22 10:32:52

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	338
Megtekintések száma:	560
Leírás:	Rövid leírás \| Teljes leírás (503.9 KB) Zalai Közlöny 1879. 044-052. szám június Zalai Közlöny Nagy-Kanizsaváros helyhatóságának, „nagy-kanizsai önk. tőzoltó-egylet”, a „nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank”, „nagy-kanizsai takarékpénztár”, a „zalamegyei általános tanítótestület”, a „nagy-kanizsai kisded-nevelő egyesület”, a „soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmánya" s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. 18. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: 5AGY-KAXTOU, 1879. junlus 1-én. r\| 8 frt.J g^BHxttéSl ár ([ egész évre . . fél évre . 4 „ negyed írre . .2 , (l Egy .xám 10 kr Hirdetések 6 hasábos petitsorhan 7, másodszor 6 s min.len további BOTért 5 kr. ¡'' nyilttkrbkn soronkéut 10 krért vé- :etuek fel. Kincstári illeték minden f egyes hirdetésért kdlönf P 30 kr fisetendS. k ^«w-»-— m N.-Kani7.saTároH helyhatóságának, tületft, a ,n.-kanizsai kisded-nei ^ előbb: ,25 nizsai önk. tűzoltó-egylet«, a „n.-kanixsai A 1a* tmmÜmtmi- rMt illető kösltaéayek a »zerkeartíhöa, »ny«gi rémét illet® kOzlémények ptdff * kiadóhoz bén«mtve-intésendSk: NAGY-KANIZ8A WlattiMttz. Bérmentetlen letelek, csak iamervt monkatár- H jaktól fogadútnak el. \| lKéziratok tímii n«mf i küldetnek. k B* 1— - OGTI KÖZLŐ kereskedelmi s iparbank«, „n.-kanizsal takarékpénztár«, a * zalamegyei általános tanltötes -" » ■ t " • fi i •» ( egyesület", a „soproni kereskedelmi s iparkamara n.-kanizsai kül választmánya" s több megyei és fárosi egyesület hifatalos értesítője. IIeIonkiiit kcfszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalma lap. Nemzetgazdasági egylet. (Folytatás.) 1. Lélektani sampont bol. Az ügy lényege, fontossága és az iránta való érdeklődés a gyermekded értelem és felfogás határán tnl nincsen. — Ugyanis: a házi kör viszonyaiba a gyermek is már annyira belát, miszerint észreveszi : mikép váltja fel szüleinek bos aggodalmát a vidám derültség, mihelyt pénzbeli állapotuk jobbra fordul. — Látja és tapasztalja, hogy uj ruhára való neki is abból jut, a mit szülei megtakarítanak ! önmagaról pedig tudja, hogy ha valami értékesebb tárgyat akar megszerezni, — ingyen bolt nem lévén, — krjait összerakosgatnia kell. — Ismerik tehát, sőt gyakorolják a gyermekek — a nyalakodók kivételével — majd mindnyájan a takarékosságot, mielőtt ezt az iskola ismertetné meg velők: ritka család van ugyanis, hol a gyermekeknek, ha egyéb pénztáruk nem is, legalább kis'' cserép-takarékperse-lyük ne volna; az iskola tehát, ezen háziperselyt gyümölcsözővé és igy hasznosabbá alakítandó, rendszeres kezelés alá oly gyermekektől veszi át, kik a takarítás jó voltának némi fogalmával már birnak és iránta érdeklődnek is; ezen alapon azután a már emiitett mód szerint az iskolai takarékpénztárnak fontosságát általánosan fi-lfoghatóvá tenni, és az érdeklődést a többi gyermekben is fölkelteni és növelni nem a legnagyobb mesterség. Ezen intézmény az ártatlan örömökkel bővelkedő gyermekkor vidám elevenségét sem fojtja el csirájában, se ki nem teszi veszélynek. — A tapasztalás ugyanis bebizonyította, hogy a gyermekek ezen intézmény életbeléptetése óta ép oly vidám és jókedvűek, mint ann&kelőtte voltak; és krjaikat nagyobb örömmel adják át tanítójuknak, mint ezelőtt a csemegeárusnak. A különbség csak abban nyilvánul, hogy ennekelőtte az öröm him-pora a csemege lenyelésével azonnal letörlődött, most pedig a jobblét Ízletes gyümölcsének megtermése által állandó marad. Gyermekségéből tehát csak annyiban vetkőzik ki, hogy a torkos, nyalakodóból előre gondoskodó, derék gyermek válik. Kétségbe vonatott még az is, hogy iskolás gyermek a b irtok és pénzértékről tiszta fogalommal bír; holott, mielőtt iskolába lép, már tudja, hogy az a pénz, melyet neki adnak, az övé, azaz birtoka,azt még szülei sem veszik el tőle, szabadon rendelkezhetik vele, és ha el nem költi vagy veszti, tovább is az övé marad; — továbbá azt is tudja, hogy 2 krért egy pereczet, 4-ért pedig kettőt kap —N ezen birtok és pénzérték fogalma iskolában a számvetés tanulásával fokon-kint mindinkább tisztább lesz. A gyermek szellemét sem veri rab-bilincsbe ; azt szabadon hagyja, mert a fentebb körvonalazott tapintatos eljárás a kényszerítésnek még árnyékát is kerüli ; csupán atyai tanácsra tehát önkényt és azon meggyőződéssel adják át a gyermekek nélkülözhető krjaikat megtakarítás végett tanítójuknak miszerint czél-szerübbnek tartják azokat szükség esetérc összegyűjteni, mint hiábavalóságokra elfecsérelni. — Meggyőződés és szabad önkényre mutat az is, miszerint gymna-siumi növendék is találkozott, ki majálisra szánt krjait elemi tanuló által a népiskolai takarékpénztárba tétette be. tapasztalás szerint azonban a legtöbb embert nem a vagyonosság, hanem a szűkölködés és az ezzel járó tudatlanság tette mások vakeszközévé. — Erős lábon az áll, ki nem szórni másra; — ezt pedig takarékossággal lehet elérni. Kérdeztetett továbbá: miért kelljen a gyermek szellemének idő előtt elvénülnie? -- Érteném, ha egyedül nyalako-dásra és játékra volna teremtve az ember; — az életkor ugyan csupán e kettővel kezdődik; de a szerint, a mint a gyermek nőttön növekedik, szükséges, hogy játékát fokonkint nagyobb hasznos foglalkozás, végre komoly munkásság, — nya-lánkodását pedig rend, mértékletesség, csemegenélkülözés és takarékosság váltsák fel; mert csakis ezen átmenettel fejlődhetik haszonvehető férfiúvá vagy nővé, nem pedig ha iskolás korában is csupán csemege és játékkal dédelgetjük. — Az ezen fokozatos eljárással eszközlendó takarékosság által pedig — miután ehhez a nevelészeti elvek szerint megkedvelte-tőleg szoktathatjuk, szelleme nemhogy el-'' vénül, hanem edződik, és mivel önkényt szívesen teszi, nehezére sem esik. Ellenvetésül felhozatik még, hogy a gyermek most is oly gyarlón, gyámoltalanul lép a világba, mint Ádám apánk korában. — Éppen azért neveljük életképessé, sót élelmessé, hogy a midőn majd a világba kilép, a maga lábán járni tudjon ; ennek elérésére pedig a nevelés többi eszközeivel az iskolai takaréktár-intézmény hathatósan közreműködik. Ajánltatik még, hogy „a takarékoskodásnál ne a szegénységtől és rongyos öltönyöktől való félelem, hanem a belá- tás, lelkibátorság, mértékletesség és igazság vezéreljék az egyént.* fisán erényeket mi is méltatván és az iskolai takarékpénztár alapjául vévén fel, még is — mintán nem csapa szellemből, hanem testből is állnnk —„ legjobbnak, lápjuk, ha e kétféle tényező által egyesülten vezéreltetünk, 8 elégnek tarunk, ha anyagi természetünket a szellemi felett uralkodni nem engedjük. felhozatik még: .Hogyan kívánhatjuk gyermektől, hogy megbecsülje a pénzt, melyért semmit sem kell adnia vagy tennie?* — De igen, kell tennie, ha egyebet nem, jónak lennie; érdem nélkül a gyermek sem jutalmaztatik. Ugyanis amidőn egy pár krajezárt vagy más egyebet ajándoknl adunk is neki, előre szoktuk bocsátani: no mivel szorgalmasan tanultál, szépen írtál stb. vagy jó Toltál ; sőt hozzá teszszük: máskor is iparkodjál ! Ezen elő- és utómegjegyzéssel mintegy tudtokra adandók elismerésünket a sir tett — és buzdításunkat a teendő érdemért; sőt még azt is hozzá szoktuk tenni: .becsüld meg, tedd el emlékül!"« Ekként a tanulás és a gyermek minden egyéb iskolai teendőjének teljesítésé, sőt erkölcsi jó magaviselete is munka levén, mintán ebbeli érdemeiért jutalmul kapott kraj-czárokban, mint munkadíjban nemcsak az ismétlő- és felsőbb népiskolai, hanem már az I. osztályú elemi tanuló is szokott részesülni, és ezen krajezárjait nem ,ingyen,* hanem „szerzett pénz« czimen takarítja meg, az is következik, hogy az iskolai takarékpénztár nem csupán az ísmétló-és felső, hanem az alsó népiskola 1-ső osztályába is behozható. 1 Felső-Magyarorsságot, megtudta, kik ások, kikben bishat Ferdinánd „hacorlo he de la manera qae yu fui in formád o en aqaellaa Far-tea de Pereonaa dignaa da fé* és kik hódoltsk meg, igy többek közt a nevezett „Sennor* de Galgoz,« ki Salm gróffal alkudott, a fehé elek fölött. Akkor Jánoa király özvegye Erdélyben járt ée felsőmagyarországi hírei lankadni, estig -gedni kezdtek, a Jánoa k irály lyal kötött aser-ződés sem tartatott meg, a apaayol kamartlla aljas fondorlatait kesdé a stambuli udvarnál. Es időszakban nagy szerepet játsaott „F r a y Jorge obispode Varadinoy gobernador de Traaail ramiá-val foglalatoskodik Áldana sokat < .. Gastaldo keresztelő Jánoa előadása- ase-rint Lippa tttrétefe után Aldaaa is Araiénak tartá Fráter wyörgyöt < A diplomata pOepök legyilkol tatását igy adja elő: • !•''• i* »Ugyanazon nap, melyen Jaan Baptista Gastaldo elutazott, érkezett éjjel Lippára. De Mercado Alonao, a király fő vadászmestere ly rendeletekkel, melyek nemosak Ulimán béget, hanem alkudozásait a szerzetessel (del frmiie alatt Martinuzxit értve) is illették. Áldana őt útnak inditá Gastaldohos, ason papírokkal, melyeket a királytól hozott; András Lojpes de Llanos) századosnak pedig meghagyá a ssr-zetest, ha as kilovagol, elfogatat vagy aégy vadászszal (cuarto arcabuzasos) lelövetni. ''A kapitány azt jegyié meg, hogy ilyesmit sokkal jobban és több renddel (con más órden) elvégezhetni otthon, a lakásán. Jttán Baptista (Gastaldo) őt Sforzához utasitá, nagy kegyeket és •) Ezen Andrés Lopes de Llanos kapitány sem fordul »16 Horváth móréban. TÁRCZA. Pünkösd napján, Hibort^n^ert mutat Kel<t ormán az ég : Azon a tündöklő H&jo&i világa ég . . . Nem hiába van ma Piros pünkösd napja ! Kgv lángözön terül Fent a tiszta égen ; Vérsziu ragyog ott Erdőn és a rétn . . . Nem hiába van m Piros pünkösd napja! Mintha itt előttrm Verestenger volna : Ugy tetsr.ik, ha szemem Rá eik a tóra . . . Nem hiába van ma Piros pünkösd napja ! A rózsák soha sem Piroslottak igy még : Azokon a l^gsretib Drága rubinsain ég . . . Nem hiába \an ma Piros pünkösd napja ! És a nap, nézd meg csak, Alij,, hogy felél»r«-dt: Ékes karmin arcr.ot Tár fel a vidéknrk . Nem hiába van ma Piros pünkösd napja ! VÁR08Y MIHÁLY La Scnora de Galgoz. A szives olvasón« és figyelmes olvasó a czim után Ítélve azt hiazi, hogy valami spanyol, regényes romanzerora gyújtok, pedig hát édes hazánkról lesz szó. A napokban került kezeimbe egy hazánkban aligha ismert igen érdekes könyv.4) Czim a következő: „Expedicion de maestre de Campo Bernardo de Áldana á Hungria en 1548. Escrita por frey Jüan Villela de Áldana" — Azon mozgalmas napok valának akkor, midtin a két magyar király I. Ferdinánd és János küzdöttek egymás ellen, harmadik ur a hazában pedig a budai pasa volt. V. Károly segéd hadakat küldött Ferdinándnak Sza-polyai ellen, és ezekkel jött be Áldana tábornagy is. Ez félig katona, félig diplomata volt, küldetése főrésze János halála után kezdődött, és igy megfordult Galgóczon is, Thurzó Sándor özvegyénél, »viuda de un gran senor llamadó Alexo Turso", mint a spanyol fő tiszt irja. Azt hiszem az olvasó közönség nem ve-endi rósz néven, ha e feljegyzésekből elmondok egyet-mást. Áldana Bernát, aki Galgócz úrnőjénél is megtordult, született Álcán tara városában, mint Villela Ferencz és Oviedo Mária fia, származott pedig azon Pedro de Alcántara családjából, kit az egyház szentnek vallott. Aldanat legelőször 15.39 ben Olaszhon ban látjuk, mint gyalogsági századost, 1546- •) Akik«t a könyv érdekel, azoknak megjegyzem, bogj megjelent: Madrid Ca«a editorial de me-dioa. Campomaues 8- ban Némelhonban, mint a lovas vadászok (arcabuceros) (á caballo) vezére, a szász s hesz széni fejedelmek ellen viselt harezokban. Később V. Károly császár a nápolyi királyhoz küldé, hogy ott is hasonló lovas vadász csapatot szervezzen. Magyarhoni hadjárata bevég zése ntán 1556 ban Flandriába ment, hol a császár és annak fia Don Felipe nagy kegygyei fogadták és kinevesték a tüzérség_ főparancsnokává Piemont és Lombardiába. Ötödik Károly császár joggal mondhatta, hogy birodalmában nem nyugszik le a nap, mert annyi viszontagsággal küzdve, mégis kiterjessté hatalmát Ö!asz , Német- és Spanyolországra, a mai Belgium, Amerika, Ázsia és az Antillák ogvenes birodalmához tartoztak, az osztrák fő herczeget és cseh királyt csak valami helytartófélének tekinté még azután ia, midőn as már magyar király is volt. Csak -ha e szempontból tekintjük a dolgokat, válik előttünk sok érthetővé, ami akkor történt A horvátok nagy része sok ideig Szapo-lyaihoz ragaszkodott s egy feliratukban ezt mondák I. Ferdinándnak „Preferrimo primo essor turchi che tedeschi" és panaszkodtak, hogy a császár magukra hagyta őket és nem tesz segédhadakat a végvárakba. V. Károly nem is küzdött a török, hanem a magyarok, János király és később ,annak özvegye és fia ellen, hogy Ferdinándnak biztosítsa a magyar koronát és Erdély birtokát E czélból időzött Áldana is 1548 tói 1556-ig Magyarhonban. Egy tárcsa szűk kerete nem engedi as érdekes napló bő ismertetését.) Bejárván •FAldana naplója agj látszik Horváth Mihálj előtt is ismeretlen rala, mert „Utyes«enich, Fráter Györgyről (Martinuzii bibornok) irt könyvében nem idézi. TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY. JUNIUS 1 1879 2. Nevelési szempontból. Javasoltatott: „A gyermekben gyermeket kell nevelni és nem komor férfiút vagy nőt.* — Ezen javaslat imigy módosítandó: a gyermekben a gyermeket életrevaló emberré kell nevelni, hogy mikor szükséges leend, soha komor, hanem komolyan gondolkodni tndó, s mind magának, mind másnak hasznos férfiúvá vagy nővé váljék. Ezt pedig valamint a természetszerű fejlődést, mely szerint egyéb mását is megtakarítja és gyűjtögeti, az iskolai takarékpénztár nem akadályozza, hanem inkább egyengeti és elősegíti. Azon intelem ellen pedig: Ne rakjuk a gyermek vállaira azt a terhet, melyet előre lathatólag, mint felnőtt elviselni kénytelen lesz. Épen azért, hogy felnőtt korában vállait teher ne nyomja, vagy ha valamelyes ránehezedik is, azt elviselni könnyebben birja, szokjék a tehernek takarításával eszközlendó eltávolításához már kicsiny korában. És miután felnőtteknél is nem e takarékosság, hanem a bitangolás eredménye, a szegénység a teher, gyermekeknél a takarékosság a szegénység ellenszeréül és a jobblét eszközeül tüntessék fel. A gyermek előtt alkalmilag a becsületes vagyonosodósról, ennek eszközeiről és a vágjon fokozódásával arányban álló kötelmekről való szólást is az iskolai takarékpénztár nem hogy ellenezné, de feltételezi. Felhozatott még. »Elegendő, ha népiskolában a gyermeket okossá és jóvá neveljük.* Ezt minden tanítónak akarnia kell, csak azon különbséggel, hogy mindenekelőtt jókká és pedig oly jókká, hogy másokon segíteni nemcsak akarjanak, hanem tudjanak is; azután oly okosokká, hogy necsak mától holnapig, hanem továbbra is legyen előrelátásuk; necsak költeni, hanem szerezni, takarítani is tudjanak , továbbá az igazságos uton módon kínálkozó haszon megtartásában, sőt elnyerésében ügyesek, szóval életképesek iegyenek. — Aki pedig nem takarékos, az teljesen sem nem jó, mert mind magát, mind hozzátartozóit veszni hagyja, s nem elég okos mert, 2-\|~l, sót 2x2 helyett 2 —l-hez nyul. Továbbá, ha a gyermek betett pénzecskéje után egypár krajczárnyi kamathoz anélkül jut, hogy azért külön fáradoznék, ebből nem káros, hanem hasznos következményt látunk, mert ezen kamat mint akármi birtok jövedelme, megszolgált vagy érdemlett tőkéjének csak gyümölcse. Itt azonban az is megjegyzendő, hogy az iskolai takarékpénztár czélját nem is kamatnyereményeknek vagy a betett pénzeknek összege, hanem inkább a betétet hozók és azok betéteinek száma biztosítja. jutalmat ígérvén neki. Lopez András jó móddal és an nélkül, hogy a szerzetes neszét vette volna, spanyol katonákat csúsztatott a várba, egyenkint vagy kettesével. Mikorára ez megtörtént, Jüan Bap tinta egy titkárát, névszerint Marco Antóniát küidé be néhány irattal a baráthoz. Mögötte Sforza és Lopez András uégv spanyol katonával őrködtek, segítségül leendők, ha valami saj törne ki (si algán romor au-cediese.) Marco Antónia (Ferrari) a szerzete»**) ajtajához érvén, azt nyitva találta, mert ez idő tájt ssokta as elébe terjesztett iratokat aláírni. Midőn a szerzetes az okmányt olvasni kedé, Marco Antónia egy tőrrel megszurá, de roszul találta(hiciese mucho mai), a szerzetes segítségért kiáltott és Marco Antoniot öklével leüté. A szerzetes nagy zajt ütött, mire beró hant a négy spanyol katona és három lövéssel főidre teríték. Esésközben felkiáltott: „Jézus Maria! Jézus Maria 1 Quare hoc mihi l* Sforza Palavacino adá az utolsó döfést, Mereado pedig megvitte a királynak a hirt, hogy halt meg a szerzetes." Kedves olvasó most ugy jártál, mint én — is a Sennora de Gaigoz által érdekelve, kezdtem lapozgatni Áldana könyvében és a helyett Martinuzzi haláláról uj adatokra buk- ••) A rgéam műben Martinnszi mindig csak »Pr»J Jorge"> vagy ''»el féaile" neveltetik. Vannak, kik ezen intézményt, mint tanítói tekintélyt rontó szolgai foglalkozást, az iskolai nevelést körébe bevonható-nak nem tartják. Azon tanítói tekintélyt, mely — amint kell — kölcsönös szereteten, nem pedig hatalmaskodás és ezt viszonzó félelmen alapul, az iskolai takaréktár kezelése által rajta ejtendő csorbítástól félteni nem lehet; a gyermek ugyanis a hozzá nyájasan leereszkedő, nem csupán szellemi kiképeztetését és szive nemesítését eszközlő, hanem emellett mind jelen, mind jövendő anyagi boldogságát is szivén hordozó, s azt atyai szeretettel előmozdítani buzgón tőreikyő tanítóját nem annyira féli, mint szereti, és pénzecskéjének gondozásáért nem szolgájának tekinti, hanem mint szüleinek jóakaratú helyettesét, még inkább becsüli és tiszteli. A szülék azon eljárására vonatkozó lag, m''szerint gyermekeiknek kedveskedésül krajezárokat nyújtanak, a kívánt határozott válaszul kijelentjük, hogy mi az iskolai takarékpénztár pártolói is a paedagogiai elvek szerint krajezárok helyett a más érdekesebb tárgyakkal való kedveskedést, fóleg pedig a gyermeknek tanulságos élvezetben, például valamely gyűjtemény, panorama megszemlélésében vagy kirándulásban való részesítését inkább helyeseljük ugyan, de viszont kérdezhetjük: melyik tanító bír minden szülére oly nagy befolyással, hogy óket a krajczárokkal való kedveskedésben meggátolhassa? Miután egysem, nem czélszc-rübb-e, ha a gyermekek azon krajezárokat fentebb előadott elvünk szerint megtakarítják, mintha hiábavalóságokra elfc-csérlik? Annyival is inkább, mert a több oldalról ellenvetett erőszakoskodásról szó sincs, nem is szükséges. Ugyanis, mielőtt valaki az iskolai takarékpénztárról csak álmodott volna, már számtalan gyermek krajezárjait összerakosgatta, és pedig nera mások erőszakoskodására, hanem csupán ama belvilágából eredt indokánál fogva, mert felfogni birta: jobb a van, mint a nincs, és többet ér a több, mint a kevés. (Folytatása következik.) A szülök öröme gyermekük helyes képzettségében, művelődésében tükrözik vissza. Hogy mily magasztos örömet képesek a jó helyes iskolai nevelésben feltüntetni a tanuló gyermekek, szülőiknek, megláthatni minden megerőltetés nélkül a nagy kanizsai községi nép és polgári iskolák minden osztályában, mert hogy igazat mondjak, mon dánom kell, miszerint páratlan a maga nemében azon ernyedetlen, szívélyes szorgalom és kitartás, melyet nagybecsű tanitó testületünk évek során át haladva tnnu-ii tanonczai iránt. És megteszi ezt különbség, feliétől nélkül, csakhogy a gyermekszerető szülék örömeit, gyer- kantarn, de azt hiszem, valamint éu nem bántam, az olvasó «ein bánta meg e kis kör.\|..mény olvasását. IIEKSCH SÁNDOR. A szabadban. i. Zaong-bong minden; Oly jó itten I Áldva lég/ ssabad terraéizet! Te képesesz csak egéaset. Nincs itt festék; A mindenség Szabad képe vagy természet ! Szivem benned ujra éled Ax anyaföld Mindent megtfilt Uj éltttnj, boldogsággal, Bold<>git<''> haul-mm.il. Mosolyog itt 8zőI5. csa''U ElfyrtntHfl szeretetben — Eg felé töive szünetlen Nincs itt Árva, Nincs elzárva Az anyaföld erejétől. A fűszál is büszkén kél fftl. És ''>Iy szépen, Fejlődésben, Igyekeznek nőni, nőni . . • . — Síromon » igy nőnek ki 1 u I mekeik helyes, példaszerű képzettségük, életrevalóságuk által biztosíthassa, a & városnak ugy, mint a hazának hasznavehető polgárokat nevelhessen. A «ülő elismeréssel, hálával lenni tartozik gyermekei nevelői iránt, melyet miután sem aranynyal, sem ezüsttel nem jutalmazhat kielégitőleg, szellemi elismeréssel iparkodjék eleget teoni tartozásának és e* abbéi áll: adja jelét gyermeke iránti igazszeretatének részvétele nyilvánításával ugy, hogy majd midőn a nyilvános vizsgák megkezdődnek, jelenjék meg a próbatételen. Ne sajnálja időjét, mert ason idő leend legbecsesebb, melyben bizonyítékot nyerhet a mondottakban illetőleg meggyőződik az áldásos nevelés módról. A szülők jelenléte mindenfeletti jutalom a tanítói testületnek, őrül mindegyike, mert csak így adatik alkaiom arra. hogy a szorgalmas tanitó fárasztó és kitartó munkájának érett gyümölcsét a maga érdemszerü minősé gében bemutathassa, s megnyugtatót nyerjen öntudatának, de egyúttal elismerésben is olyan ban részesülhessen, mint minőben részesül a jó katona, ki diadalteljesen elismervénynyel tér vissza fárasztó küzdelmei után a harcztérról. A tanuló lelkében egy gyengéd érzület éle-dez, midőn szülőit pillantja meg a hallgató közön ség közt és ez vagy kettőztetendi, vagy ssr-kenti a szorgalom és példaszerű haladásra. Mindenki serkentse a t. cz. szülőket arra, hogy a legközelebb megkezdendő nyilvános vizsgákra minél nagyobb számmal megjelenjenek. Szerezzenek maguknak öröm ünnepet, örüljenek gyermekükben, és szerezzenek ma guknak rendithetlen meggyőződést a tanitó testület magas képzettségéről, azon szorgalomról és jó akaratról, melyet a gyermekekre ugy, mint a társadalomra nézve igen is áldásosnak jelezhetni. E nyilatkozatra saját meggyőződésem birt, és kötelességemnek tartottam hozni, hogy eleve korán hozzá kerülhessen minden gyermekét igazán szerető szülő a megjelenéshez. Nagy Kanizsán, 1879. évi május hó 27. TERSANCZKY JÓZSEF, mint. iskolasxt-ki Ug BÁTORFI Helyi hírek. — Ö fcinégé Erzsébet királyné védelme alatt állö „Magyar országos segélyző egylet-részére Nagy-Kanizsán Zlámál Vílmosné urnő ő nagysága aláírasi ivet nyitott. Alapító tagsági dij 2() trt. Rendes tagsági díj hat évre terjedve éveukint 1 — L frt. Eddig aláírták Orosz váry Lujza, Müller Hermina, Frideczky H-r-miua, Plihál Ferenczné, Freiltr Adolt, Laky Kristótné, Tomcsányi Imréné, Uroszváry Gyula, Gózony Marcsa és Gózony Sándor. Akik tagjai kívánnak leuni, junius 15-ig szíveskedjenek Zlámál Vilmosnéurnő őnagyságához fordulni. — A nagy-kanizsai gabona és borvásár, melyet a zalamegyei gazdasági egyesü let rendezni szokott, az idén is megtartatik, szinte augusztus hónapban. — Ujabb gyűjtemény a szegedi árvízkárosultak részére: Koch Mihály né és Ter-sanczky Józsefné kisdednevelő egyesületi választmányi tag úrhölgyek által gyűjtetett 22 írt, és pedig befolyt a következő nagylelkű adományozóktól: Zalay Lajos 1 frt, Botfy 6<> kr. Barnaky János 50 kr. Zauschuer Mari 1 trt, Mt''illor fT-rmiua 3 frt, P«tr«»vics Mari 1 frt, Dauscha Ottoné 1 frt, Modrovics Nándimé 2 frt, N. N. 2 frt, A. Schmidt 3 frt, N. N. 30 kr. Schiiffer Izidor 1 frt, Szt. Ferenczrendi atyák 5 frt, Martinua Nucsecz 50 kr. N. N. 10 kr. A legközelebbi választmányi ülés rendelkezésére fog bocsáttatni. — A kanizsai dalárda volt tagjainak egy része május 22 és 23 án értekezletet tartott s abba történt magállapodás, hogy aStagu egylettol átkérik az egylet vagyonát képező tárgyakat 8 dal társulattá alitkul, vagy ujabb egyesülés kötendő. Az ügy oly kényes, hogy még a jelenlegi stádiumban nem tartjuk helyesnek a nyilvános discursiót, azért a beküldött jegyzőkönyvek közlését elodázzuk. — Gyászhír. Eklér Károly vaspályai köztiszteletü derék tiszt urat és családját ismét nagy csapas érte, Victoria leánya, élete 29 ik évében május 26 án meghalt. Temetése uagy részvéttel történt. — Árverezés Zalamegy ében. Szántó Pál 2712 írtra b. ingatl. Dobnban (alsó lend vái járá) I. juu. 11. II. jul. 11. — Seteí János 1812 frt ra b. ingatl. Lendvnlakoson jun. 6. _ Horváth Fereucz 1028 frtra b. ingatl. Zalaföu I. jul. 5. II. aug. 5. — Nyilatkozat. Több oldalról tudomi somra jutott, hogy Nagy-Kanizsa városábin azon lealázó hír terjesztetik, miként a folyó évi III. osztályú kereset adó alapjául szolgáló adó felügyelői javaslatokhoz kipuhatolt adatokat titkos uton én szolgáltattam, é* ez által a város egyes polgárainak a megadóztatás körül kárt okoztam volna; ezen állítást mtnt aljas rágalmat határozottan visszautasítom és kijelentem, hogy ón részemről mindazon egyént, ki ezen hirt terjeszti roszakaró s becsületes önérzettel nem oiró egyénnek tartom. — Ami pedig az 1876. XV. t. csikk 17 §-nak második bekezdésében a községi elöljárókra (polgármesterekre) háromlandó kötelezettségeket illeti, azokat a hivatalos uton megkívánt felvilágosításokban és hivatalos kimutatásokban, tekintet nélkül arra, hogy azok az egyes adózókra nézve előnyül vagy hátrányul szolgálnak-e, átérezve törvényszerű és hivatalos kötelességemet, hiven és pontosn, a városi tanács illetőleg polgármester nevében, ki engem arra utasított közöltem és közölni fogom mindaddig, míg én arra hivatva leszek Vegyék ezen nyilatkozatomat szíves tudomásul azok, kik hajlandók egy a város közönségének 14 éven át szolgálataban álló, a város érdekeit lehetőleg előmozdítani szent feladatának tartó köztisztviselő becsület érzetét kétségbe vonni, és ellene alaptalan vádakat terjeszteni. Oszeszly Antal városi ellenőr. — Alig van tuip, hogy minden rendű s rangú át utasók ne keressenek fel bennünketegy ik másik ajánlatával, már kérjük szeretettel: min dennek meg van a maga határa; készséggel igyekezünk szolgálni a közügynek s tehetségünk szerint enyhítjük a nyomort, de minden jött-mentnek nem szeretjük — saját nélkülözésünk mellett, úgyis keserűen megszolgált s felette szerény keresetünket kiosztogatni. — Vérlázító kegyetlenséget gyakorolnak a teherhordó kocsisok lovaikon, roppant terhet raknak a kocsikra s aztán éktelen káromlás közt ütlegelik a szegény párákat. Hát nincs illetékes szem ezt meglátni? s illetékes fül ezt meghallani? — Vindornyai lakos özv. Ilertelendy Lászlóné magtárából a gabona évről évre látszólagosan fogyott. A tulajdonos a legszigorúbb felügyelet és kutatás mellet sem jöhetett reá » tolvajok kilétere, mig végre a múlt héten sikerült az ottani kovács és Ha valamint az első béres és szántói pár személyében a tolvajok kilétét felfedezhetni. Ez esetről Baksay Sándor csendbiztosnál jelentés tétetvén a tolvajok elfogadtak s az illető bírósághuz átadattak. A kovácsa vizsgálat alkalmával mint ezt hallottuk bevallotta, hogy az egyik kulcsJt a magtárhoz maga csinálta a másikat pedig Keszthelyen csináltatta. — A keszthelyi polgári fiískola tanulói által máj. hó 21-én a kőfejtő melletti erdőben rendezett tavassi mulatság igen jól sikerült s a polgári iskolánál létesítendő »szegény tanulókat segély ző" alap javára szép kis össegecske maradt. A majálison részt vett díases hölgykoszorú egyes virágait képezték Magyar Félici Gógántá-ról, Grőbér nővérek, Mester Anna,Klug Viktória, Oppenheim nővérek Regensberger nővérek, Braun Mária, Weitner nővérek, Beek N. Lu-perszbek nővérek és Horváth Anna kisasszonyok mégis Garay Sándorué, Csatkó Alajosné, Lu-perszbek Sándorné, Biró Józsefné, Emecz Jó-zsefné sat. úrnők. A kedélyes mulatnág a késő esti órákban ért csak véget. — „A zalame-gyei ált tanitó testület" „keszthelyi járási köre" ez évi első közgyűlését giájus hó 24-én tartotta meg Szent-György várolt atz iskola helyiségben. A közgyűlés egyik tárgyát a tisztújítás képezvén ez kövétkezóleg ment végba: Elnökké választatott Pöltz Pál Keszthelyről, alelnökké: Németh Károly Zala-Bérről, jegyzővé: Ujlaky Mátyás Keszthelyről: pénztárunkká: KI ug.József Keszthelyről, köny vtárnok-ká: Magyar József Szent György várról, valaszt-m.iny i tagokká: Wiene Karoly, Bilányi Tivadar Ertl Károly és Vörös János urak Keszthelyről. — Keszthelyi kir. járásbíróság a mult hét folyamábau két rablógyilkos felett tartott vizsgálatot. A hajmeresztő rablógyilkoaság a víndornyalaki erdőben a közelebbi napokban történt. Harmat György 22 éves mándi juhászbojtár és somogyi vRgy Pethő Károly üO éves helynélküli csavargó Kutassy József vidornya-laki juhászbojtárhoz mentek s mig az idősebb ezzel beszélgetett a fiatalabb a háta mögé ált & pár pereznyi beszélgetés után az idősebb rabló e szavaira .te meg Gyuri láss hozzá", Harmat a szerencsétlen áldozatot ugy csapta főbe, hogy ez összeesett. A szerencsétlen áldozatnak a gyilkosoklevágták orrát és fülét, végül torkát metszették le, ezután a nála levő pénztől megfosztván kereket oldottak. Baksay Sándor keszthelyi csendbiztos értesittetvén az esetről, az idősebb rablógyilkos kilétét, leírás után azonnal megtudta s pár uap múlva társával együtt kézre kerítette őt. Kár, hogy a rögtön ítélő bíróság hatásköre már megszűnt. Az emberiség közt élődő ily silány lérgek nem érdemlik a kiméle-tet. A rablógyilkosok a kanizsai kir. törvényszékhez már bekisértettek s itt várják alávaló gaztettükért megérdemlett büntetésüket. — A keszthelyi m. kir. gazdasági tanintézet hallgatósága juuius hó 7-én „Hévvisen-tavaszi mulatságot rendez, melyre nézve a rendc/iő bizottmáuy a következőleg választatott meg. Elnók, Vértesay Tivadar, alelnök, Semetke József, pénztárnok, Zaicz Gusztáv, jegyző, Zakár József, továbbá bizottmányi U- TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY. ^ok, Székely István, Magaaházi Gjula, Lukács Lajos, Sierban Gy., Halmi Béla, Luperaz-bek Lajos, Cseh Aatal, Vagó Béla, Kim Andor és Kugler János. Kezdete délután G órakor, CsalAdjegy 3 frt, személyjegy 1 frt. — Kerti ünnepélyt rendez e hó 14. a helybeli kereskedelmi ifjúság, melyre kövot-kező meghivók küldettek szét: Ab i. n. kanizsai kereskedelmi ifjak önképző egylete könyvtára javára 1879 junius 14-én Nagy-Kanizsán a „Zöldfa" cziraü kertben fényes kivilágítás mellett, melynél a hatályos Drommondy-fény itt elfozör alkalmaztatik nyilvánosan, tánezvi-galommal egybekötött zártkörű kerti ünnepélyt rendez. Belépti jegyek a másra át nem ruházható meghivó elómutatáaa mellett válthatók- este a pénztárnál. Belépti dij: személyjegy Gü kr, családjegy 1 frt $Ö kr. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag uyugtáztatnak. Kezdete 8 órakor este. Kedvezőtlen idő esetén az ünnepély junius 21-ére halasztatik. — A balatoni gőshajó-társaság mult évi tiszta jövedelme 2600 frt, Közgyűlését május hó 15-ón tartá Bpesten. Alkalmilag megemlítjük, hogy a Csobáuczhegy vulkanicus kitörése merő koholmány. _ }Halálozás. Kiss János szécsi-szigeti plébános 82 éves korában, áldozárságának 58-ik évében végelgyengülés következtében május 27-éu meghalt. Temetése 20 én reggel nagy részvét mellett történt. — Zala-Szent-Gróthról irják, hogy h május 22 iki felhőszakadás megrongálta mindazon hazakat, melyeket a február 23-iki vihar megkímélt, számos ház taia megrepedt és beszakadt. A zápor pár peicz alatt tengerré változtatá a községei, két gyermek a vizbe hullott ■ az egyik odaveszett, a másikat kihúz ták, de ez is aligha felgyógyul. A kisgáti malomból a víz elsodorta az egész lisztkcszletet. _ Rövid hírek. AUó-Szováthon egy uzsorás megfojtatott. — Jul. 22 én lesz Győrött liorvá''h lindre emléktáblájának leleplezési ünnepélye. — Adáu földrengés következtében megrepedt a templom s bezárták. — Budapesten is ua^y felhőszakadás volt. — A szerbek Toroutálmegyéből kivándorolnak. — Gödöllőn udvari építkezések történnek. — Gr, Széchen Antal „Kisfaludy Károlyról" tanulmányt irt. — Matejko legújabb nagy festménye: A lengyelek veresége Várnánál! Nem a magyaroké? — Giocker Károly hírneves enyingi kertész meghalt.- A törvényszéki tárgyaló teremből. — Május á''.l. 1S79. — Elnök: Wlaasics Antal. Birák : Gózony Fereuct, Stojkovics Szilárd. Jegyző: Lovák Ede. Közvádló: Dr. Lakj Kristóf. Védő ügyvéd: Dr. Fárnek László. Gyilk«>Hsággal vádlott Nagy György szá mos hallgatóság jelenlétében a tárgyaló terembe vezettetett. Arcza halvány, hideg, nyugodt, mit egész nap megtartott, gyakran a legua-gyobb hid''-gvériiséggel pödörte bajuszát, beszéd« szabatos, hangja tiszta volt mindig, született Kis Komáromban, 45 éves, Jandrasics Katalint gyilkolta meg szerelmi féltékenységből. Délelőtt a vádlott és tanuk kihallgatása történt meg elnök ő uagyságaálul tapintatos higgadt és kiválóan körültekintő tigyelemmel vezetve. t Délután e fullasztó hőségben tartatott a vádbeszéd Dr. Laky Kristóf kir. ügyész által, kitmegszokolt ékesszólással, begyőző érveléssel és a tény igazságbü előadásával kötötte le figyelmünket, vádlottnak arczizmai meg sem mozdultak, mikor kötéláltali halálra ítéltetését kérte; védő ügy véd Dr. Fárnek László ur vonzó szónoklattal, tisztán érthető csengő hangon tartotta védbeszédét, mely a jelen esetben inkább theoritikus szint ölthetett. A szép és költői nyelvezetű beszédet egész terjedelemben közölni fogjuk. Míg a vádbeszédet, miután lényege az ítélet a indokaiban szinte bennfoglal tátik, nem közöljük de az Ítéletet s indokait igen. A vádbeszéd alatt a roppant hőség kínzó hatása miatt többen a teremből távozni kénytelenitettek. A kir. törvényszék tagjai 20 perez múlva visszatérvén, nyomban kihirdettetett az ítélet, mely kötél általi halálra szól. Elnök ur az indokokat komoly méltósággal s érthetően előadta. Vádlott nyugodt volt. Védő ügyvéd a fellebbezést rögtön bejelenté. Véd beszéd : Tekintetes kir. törvényszék! Gyilkossági bünténynyel vádolt Nagy György védelmét leszek szerencsés a tek. kir. törvényszék előtt, mint annak védelmére hivatalból kinevezett ügyvéd, — előterjeszteni. Mielőtt annak fejtegetésébe bocsátkoznám, hogy a szőnyegen forgó büncselekvény hogyan minősíthető, s annak alanya ahhoz minő viszonyban áll, s hogy mennyiben lehet és kell az itélő bíróságnak az enyhítő és súlyosító körülményeket figyelembe venni, — egy szóval: mielőtt a tulajdonképeni védelmet előterjeszteném, engedje meg a t. kir. törvényszék, hogy mint ember s nem mint védő ügyvéd egyéni fájdalmamnak adhassak néhány szóban kifejezést azon megdöbbeutő hír felett, mely városunkat f. é. tnarciius hó IS ik napjának reggeli óráiban, mint villám futotta át s hozta lázas izgatottságba a kedélyeket azon büncselekvény miatt, melyre vonatkozó tényvázlatot a t. kir. ügyész ur oly szakavatottan, oly tárgyilagossá, de egyszersmind oly részvétel keltő színekben ecsetelt. (Folyt, következik.) kinyeri ? Brünn, május 28 áu: 24. 55. 25. 4 40. Vegyes hírek.< — lJiócza viint időjós. Kégóta ismeretes, hogy »ok alsóbbrendű állat rendkívül érzékeny az időváltozások iránt s raagok viseletével jóval előbb jelzik a mérsékleti változásokat s a levegő nedveseégi állapotának ingadozásait. A pióczáuak ez az időjósló kepessége szintén már ősidők óta ismeretes s a gazdák sokszor fel is használták a pióczák ebbeli jóstehetségét. Ilyen piócza időjóst mindenki igen könnyen készíthet a következő módon. Egy nagyobb fajta orvosságos üveget mintegy félig megtöltünk vízzel s bele teszünk egy egészséges pióczát, az üveg száját természetesen elzárván egy vékony," ritka tüll darabbal, az üvegbe nyáron minden héten, télen minden két hétben tiszta, friss vizet kell önteni. Ha sz^p, derült időre van kilátás, akkor a piócza összetekerődzve az üv#»g fenekén pihen, a mint azonban esős idő van készülőbeu, kimászik a vízből s fölmegy egész az üveg szájáig u olt marad, a míg ismét kinem derül; fenyegtő szél idején a pió cza rendkívül gyorsan mozgolódik; zivatar és » eső közeledtével csaknem állandóan a vízen ki-vül marad s kéjelmetlen érzetének erős, csaknem görcsös rángatódzás által ad kifejezést. Fagy, valamint derült nyári idő alkalmával a piócza mindig az üveg fenekén nyugszik, hó és eső idején ellenben kimászik a vízből. — 73 ¿» 19. Sok bajt okozott már az öreg embernek a fiatal feleség, de egy Penner nevű vasmegyei öreg ember nem tanult a mások kárán, maga győződött meg e szavak igazsága felől. 73 éves létére egy 19 éves leányt vett el, s s még nem is multak el a mézes hetek, máris oda volt nyugalma, mert a menyecske pajzán szive nem ilyen boldogságról álmodott. De nem is soká törte fejét állapota javításán ; rá vetette szemét a falu legszebb legényére — és összeadta magát vele, a hogy csak lehetett. — Mult az idő — a menyecske sserette volna, hogy férje elhagyja már ezen árnyékvilágot, mert a legény megígérte, hogy elveszi. De hogyan, miképen ? Hát az asszony azért asszony, hogy még ily helyzetben is föltalálja magát: revolvert vett s e hó 7 én éjjel az ablakon át rálőtt a férjre. De gyilkos szándéka meg hiusult. A férj él, a gonosz menyecske börtönben várja méltó büntetését. — Dr. C. M. Farber cs. kir. szab. Paritás «zájszappan, az egyetlen okszerű fogtiszt.- és fenntartó eszköz, 20 óta igen híres; díjazott London 1862. Pári» 1878. reá vonatkozólag az alólirt nagy-kereskedés ben; előlegek minden nagyobb gyógyszertárban és illatszer kereskedésben bel- és külföldön F. Grienateidl Bécs, I. Sonnenelsgasse Nro. 7. (84S 3-6) Papírszeletek. Tanár : (a vizsgán egyik xsidó tanítványához.) Ismered egypt<>mi József történetét, kis barátom ? Ignác: Oh, igen! Tanító : No», hát akkor meg fogod tudni mondani azt is, micsoda bántalmat követtek el rajta test-vérbátyjai? Ignác* : Igen olcsón adták el. Uracs (virágcsokrot • levelet ád a hordárnak) Vigye ezt gyorsan, és kézbesítse a cximzett hölgynek. Hordár: (a csimet megnézve) Bocsánat, de ext a megbízást »1 nem végezhetem, mert megesküdtem, hogy sohasem megyek többé ahhoz a köuyelmn, hüte-ieu teremtményhez! t a m u t i menetrend. A buda-pesti időmutató óra szeriut, indul KainzNrtról Vouat /tora: •».ám Ora Perc. Id5 2<)6 Kütvk, Mob4ca,Doutkovái • Kiumélu 4 48 reggel 2l5 . . . 2 30 délut 212 Hiid. lWrj ...... 4 58 reggel 202 . . . .......2 6 délut. 204 . ..........U 30 ealv* ol > Bé>-fllin (H«,n n.l>»tl.«ly, Ujlivly f«t4)5 tí roggol 301 „ .......''. . 11 48 eatve 315 Soprouba ........3 34 délut. 203 Triestbo Prágerhofon keresztül Grácz é< Bécsbe......4 5b reggel 20l Triestbe és Prágerhofou keresztül tírácz és Bécsbe...... 2 47 délut — Az uzsora* egyik adósát többször keresvén, mivel sóbasein találta otbon, egyszer bossoságbol ezt irta ajtajára: „csaló, liunczutl* a* adó« megtudván ki járt háza körül legott fölkereste az uzsorást — Hát mi baj? — kér.lé dühösen ax adós. — Se-se se-mmi — válaszolt a megijedt uzsorás. — Pedig azt hittem, — hogy valami baja támadt és azéért irta /öl ajtómra nevét! JUNItyS 1-én 1879. ________ Érkezik Kanizsára honnét : 216 Esxjk, Mohács, Dombovir ■ Fiamából 1 41 dálut 206 . „ . . 11 11 est ve 208 Buda-Peströl........4 20 rsffaL 201 1. ........2 5 délut. 211 „ ......... 9 44 Mfee 814 BéesbSl (8sombath. Bécs Ujhely)fel51 10 27 99Íf - • 316 8opronjb6l ........11 M 214 BácsbSl Orács, Marbnrg, Pragerhof f«l8l ..........4 reggel 20» Trient- és Bácsból Marburg, Prager- "oof f«18l............1 délet. 204 Trieszt- és Villachból Prágerhof felBl 11 — ere Marburgba csatlakozás Villaeh és Francesfestböl • ■ » a Kianoesfestbó iaalas l-tól jaaias 7-lg 1879. Hó- és heti-uap Kath. és prot. nap tár (i ö r ö g naptár •Ü 22. A ki engem szeret, megtartja beszédemet. 1 Vasàraap 2 Héti« Kedd Sserda Csütörtök Péntek Szombat Jfank. r. Pttuk. h. Ödön. Kántor f Bonifacz Norbert Eóbert "STS. Pünk. v.jrt 21 Pünk. h. ¿«H 22 Baailig 23 Mih. P. 24 8imon 25 János 26 Kaxpux Felelős szerkesztő: Bátorfi Lajos. Nyllttér.) ▲ .Zalai Közlöny" f. Ári 4l-dik számában említve volt, hogj én a szomszédságomban levő a a gör. kel. hitközség tulajdonát képezS épületet a kávéházzal együtt kibéreltem u átvettem, igaz; de fájdalommal kell consttálnoui, hogy exen a helybeli és vidéki nagyérdemű közönség kénjelmire axolgáló törekvésem félre magyaráztatik némelyek által, miutha én ez által másnak kárt okozni óhajtanék s valakit kenyerétől igyekezném megfosztani; szó lines róla. Én ex üzlettel megkínáltattam s miután minden törekvésem, egész él«tem oda irányul, hogy e nemes város díszét, jé hírnevét emeljem, nem kimélek semmi áldozatot, sem fáradságot, ebbeli czélom kivitelén», ezennel határozottan kijelentem ; hogy én senkinek Írtam nem akarok, de saját üzletem felvirágzásához járulni i minden becsületes módot alkalmazni sxent kötelességemnek ismerem. Azért bizalommal felférem a tisztelt közönséget, iljféls lealázó hirelmek hitelt ne adjon: Valamint eddig, ugy ezután is legfőbb törekvésem lesz kiérdemelni a nagyérdemű közönség bizalmát és üzletem iránti becses figyelmet, pártfogását. Hiuem, hogy senkinek jogos panasza ez ujabban nagyobbítandó üzletemben sem lesz, sőt a na. gyon tisstelt gör. kel. hitköxaég érdemes elöljáró-sának sem fogok semmiben aem okot ssolgáltatni panaszra, ''hanem a legnagyobb megelégedést igyekezem állandóan megszerezni i megtartani. Miud«-amellett, ha az igen tisztelt hitközség elöljárósága kívánja, illő kárpótlás és költségeim megtérítése mellett viaxxa lépni is hajlandó vagyok. Magamat és üzletemet a mélyen tisstelt közönség méltó figyelme- ¿s pártfogásába ajánlva vagyok örök tisztelettel Knortzer Frigyes, __Nagy-Kanizsán. # E rovat alatt köslöttért felelősséget nem ▼állal a Szerk. H I B D E T É S. ~~ Ügyvédi irodámat. Folyó évi junius hó l-aó napjától eddigi lakásomról as úgynevezett Mayer József féle házba (városház utcza 5. ez. a.) tettem át, miről t. cz. ügyfeleimet ezennel értesítem. N. Kanizsa 1879. május 30. Dr. Fárnek László, (866 1—3; köz- és váltó ügyvéd. PILEPSIA nyavalyatörés irásilag gyógyíttajik Dr Kíllisch specialista által Dreadában Neustadt (8zássország). Már tSbb mint 11,000 sikerrel gjó-gyittatott. 838 6—16 ^Orgona eladás. Az alzó kralyoTecai (vaaut állomási) kápolnának van egy jó karban levó orgonája eladásra. As orgona köretkezó részletekbó! áll : CO fr co 00 1. Copei 8 fusa 2. Flöte 4 ■ 3. Principol 4 • Zin 4. Octav 2 • Zin 5. Quint iya ■ Zin 6. Octav super * Zm Venni azándékozók jelentkezhetnek, ft. MestriCH Gábor plébános aroál. Draskovecx, u. p. tralj ovecz. Einladung zur Betheiligung an den Gewinn-Chancen der vom Staate Hamburg garantirten gros-•-a Geldlotterie, iu welcher 8 Mill. 177,000 R.-Mark vom 11. Juni 1879. bis 12. November 1879. lieber gewonnen werden müssen. Der neue in 7 Gassen eiiigetheilte Spielplan enthält unter 86.000 Loobt-u 44,000 Gewinne und zwar ev. 400,000 R -Mark speciellaber (831 II. 2—3 1 Gew. ä M. 250.000 5 Gew. 4 M. 8000 1 , 4M. 150.«00 2 „ ä M. 6000 1 „ & M. 100 000 M „ AM. 5000 1 AM. 60.000 6 .AM. 4000 1 „ AM. 50,000 71 „ A M. 3000 2 . A M. 40,000 217 , A M. 2000 J n A M. 30 000 2 . A M. 1500 5 . AM. 25,000 2 , A M. 1200 2 , A M. 20,000 i 531 , A M. 1000 12 , A M. 15,000 i 673 „ A M. 500 l „ AM. 12.000 960 „ A M. 300 24 ii A M 10,000 24 650 . A M 138 etc. etc. Di erste Gewinziehung ist amtlich und unwiderruflich auf den 11. und 12. Juni 1879 tentgeeetzt und kostet hierzu das game Uriginalloos nur 6 Mark oder tl 31 t da. halbe . „ 3 , . H ls\|4 dss viertel „ . 1''/'', ^ «90 Kr. und werden diese vom Staate garantirten Orlglnalloose (keine verbotenen Promea«ei>) gegen Einaendung des Betrages oder Post-Einzahlung nach den ei>tterute»ten Gf-genden vou uur franko saudt. Kleine Betrag« können aueh in Postmarken eingt bai .lt werden. Das Haus Stelndecker hat binnen kurzer Zeit grosse Gewinne von Mark 125,000. 80 000, 30,000, 20.000, nahme von 10,000 u. s w. an «eine Interessenten ausbetahl und dadtm h viel zum Glücke zablr.icher Familien beigetragen. Die Einlagen sind im Verhältnis« der grossen Chanreu Sehr unbedeutend und kann ein Glückversurh nur empfohl* n werden. Jeder Theilnehmer erhalt bei Bestellung den amtlicheu Plan und nach der Ziehung die ofticiellen Gewinnlistfn Die Auszahlung oder Versendung der Gewinne erfolgt planmtssig und nach Wunsch der glücklichen Gewinuer. Asfträge beliehe njnn umg« bend und jedeufalla vor dem 30-tea dieses Monates vertrauensvoll so richten an die bewährte alte Flraa M. Steindecker, DammthorstrassB Bank- & Wechselgeschäft, Hamburg. P. S Das Haus Steladeoker — uberall als solid and reell bokaaat — hat besondere Reclauien nicht iiöthig ; es unterbleiben solche daher, worauf verehrl Publikum aufmerksam gemacht wird. TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY JUNIUS 1-én 1879. Különösen figyelemre méltó a hírneves Dr. Forti-féle SEB-TAPASZ, mely rendkívüli gjógyereje, elválasztó, érlelő s fájdalom csillapító hatása által leggyorsabb, legbiztosabb s egyszersmind gyökeres gyógyulást eszközöl különnemű bajokban. — Ily bajok a torokgyulladás, légcsőhurut, b ő r k é s-barnaság, hártyásgyik (Croup, angina) mindennemű megsértések, harapás, szúrás, vágás vagy égés álul támadható sebek, megforrázások, darázs- vagy méhszuráöok, konok fekélyek, zúzatok (contusiók) meglepő gyors fájdalomcsillapítással — rögzött daganatok, -gumók, táiyogok, pokolvar, (carbunculus pusfula mail ligna), megkemény kedések, genyedések, vérkelés«k, minden mirigy betegségek, gorvélyes fekélyek, fagydaganat, ujjféreg, körömméreg, vadhús, tagtzivacs, caont-. -szu, kifíczamitás és megrándulások, helyi csuz; továbbá m szüléé folytáni lábfelfakwdápok és seb»-k, fájós, fekély-zett yagy már genyes női mell. — Sok nő már csirában volt emlőráktól, — a különben elkerülhetlen életveszélyes sebészi műtétnek mellőzésével — egyedül ezen jeles sebtapasz használata által menekült meg. Végre a testbe teljesen bemélyedt bárminemű szálka, vagy darázs és méh fullánkja csupán ezen tapasznak rövid idei használata iolytán annyira előtűnik, hogy azután a testből közönségesen szabad kézzel, sebészi műtét és fájdalom nélkül könnyen kihúzható, mire a seb gyógyulása nem sokára bekövetkezik. Ezen megbecsülhetlen gyógyszer, melynek jeleasége leghitelesebb egyének számos s különös kívánatra bármikor felmutatható bizonyítványai által már rég»»n a legfényesebben elismertetett — rendkívüli a legkülönne. mübb esetekben megpróbált hatásánál es feltünü sikeres •eredményénél fogva, melyek használata által még elavult bajokban is eléretnek, jól megalapított hirét kétnégb«j-vonhatlanul igazolja. Egy csomag ára 50 kr, nagyobb csomagé 1 frt használati utasitásaal együtt, postán küldve 20 krral több. Egy forintnyi csomagnál kissebb szállítmány nem teljesíttetik. Központi küldeményezó raktár: Pmtcii TÖRŐK JÓZSEF gyógyszerész urnái, király utcta 7-ik sz. a. Nagy-Kanizsán: Práger Béla gyógyszertárában, Belua József gyógyszertárában, Alsó-Lendván: Kis Béla gyógyszertárában. Sümegen : Stamborszky L. Szombathelyen Pillich P. gyógyszertárban. A t. cz. gyógyszerész urak, kik raktárt elvállalni hajlandók lennének, felszóllittatnak, miszerint e részbeni ajánlataikat ezen gyógyszer készítőjéhez FOKT1 LÁSZLÓHOZ czimezve: Budapeat (Ráczváros, Kncakay tér, 7 19. szám) beküldeni szíveskedjenek, kj megrendelőket is pontosan teljesít. Vidéki bérmentes levelek általi megrendelé- _ n sek az árnak készpénzbeni beküldése, vagy postai utalvány, vagy utánvét mellett tüstént és legpontosabban tel- jesíttetnek. (658 45 - 50) Moll seidlitz - pora. ojtsunk kezet a szerencsének! 400,000 márka «nyereményt nynjt kedveó esetben a legújabb nagy pépzklsorso-\|ás, mely magas koraúoy Által j<WAhgyv ¿a bUloiitv* vau. Kzen uj terveset előnye ahban áll, hogy néhány bónap lefolyása alatt 7 sorsolásban 44.000 nyereménynek okvetlen kisorsol** -alá kell kerülnie, küatfik találkáink 400,000 frtnyi főnyeremény, ré»«leg pedig: nűolr OITIT™* ttoIÁ/IÍ h* «n»"«1" a°bos <«o»l»Pjá» » va<K aKKUI V(llUUl) ¿„ n ¿„ nokazoroaitott «¿g«m van linyoan. .''M) év <lt a legjohh nikerrk mellett fennáll min^ennewid fyMMT-betegsé^ek emésztési akadályok, (mint étvácyhiány, haauorulAa). vér tolnia« 4« aranyér ellen Kai»nft«n ol> cxyéueknek ajáulva, kikttSéM módot folytatnak. Hamisítások törvényileg büntettetnek Egy lepecsételt eredeti doboz ára I frt. o. é. BORSZESZ SÓVAL k A legmoghislixtohh nuntél> »•" -r.er«« a ntw»wló «MMruéfMl minden belaő éa knlaő g> ullailáanál, a UftüMi mi»- Hfnnemd »«•hettl«.-k, fej-, Iti 1 - ¿« fogfájás, régi a«»vek és nyilt ab«k, rákftkélyek, tt»««\k, j»xemgyalladá8r miudenneina b«««uláa éa gérüléa atb. atb. ellen. Üvegekben használati utasítással együtt 80 kr. o. é. Hal-májolaj. K roli u M. és társaitól Bergenfocn ^Norvégiában ). Kxen h.vltnáj-xsirolaj valaajnnnyi, a kcreak «delemben «löiur-duló fj köaott az egyedüli, moly orvosi rxélokra basxitálhaió. Ara egy üvegnek használati utasttassal I frt o é. Fő szállítás Moll A. gyógyszerész, cs. kir. udvari szállítónál, Bécs, Tncblaubcn. Raktár a», állam mitidon hírneves gyógyazortárábaii vagy füxxer-kereakedéaében. Rtktur uélküli helyaégukhen magáncgyúnek nagyobb me^reitdeléaeknél másfelei» Hrleeujj«dt:»hen ré>r.»''«illnek. A t. ex. küsüunéi? kéretik határozottan Moll-léle küsaituintiyt rendelni ta taak olyanokat elfugadui, melyek ¡»aját óvjegyam és aláirá- \| sommal vaunak ellátva. Raktárak: >i.-Kauiz»a Práger Béla gyógy. Rosenhrg Ferenc* I Fcaaelhofer Jóxaef. Roaenfeld Adolf. — Z al a-E g e r % x e K -Oyógy- , azertár a Sxt. lélekhez — Harc» Dnruer S. C a á k t rt r-n y a QSnox I.. v gyócysxer^sx Kapoavár K»hu Schrfi.ler \| •Sándor gyógy. Tb. Kecskésay tjyóny- Kaproncza Werli M gy>gy. • K 5 g x e g Csarsinoyica lst. gyógy. Küttel lat gy<»e)''- Keazthely Schleifer A Wünaeh F. Kő r m e n d Kátr. Ján Sxombatbely Pillirb Ferenc* gyógy. Sopron M«»x««y And. gy-»gy B a n o k-.S x -0 ) ö r g y A. C KiWir gjógy. Zágráb Mittlbacb S. gyógy Ir^altnaMbox gyógy. Sxalonxk S«-hwarz (.¡nszt.-iv gyógy. " (765 22—52) nyerem nyerem nyerem nyerem, nyerem nyerem ay«rvm nyerrm nyerő m. á m. Wnyernn. 250,000 150,000 100,000 60,000 50,000 40,000 30,000 26,000 20,000 15,<)00 1 nyerem. 24 nyerem. 5 nyerem. 54 nyerem. 71 nyerem. 217 nyerem. 531 nyerem. 673 nyerem. 950 nyerem. 4,750 nyerem. A logkSxelebbi el»ö nyerrménybuxáa exen nagy ax 12,000 10,000 8000 5000 3000 2000 1000 500 300 138 állam a.tal bittMitott pénx-kiaoraoláa hivaUlosati állapíttatott mog és mar t. évi junlus lió 11. és 12. lesz A kOvwtkesö őasseghe kerül : 1 egéax -redeti aorsjegynt''k ára csak 6 márka vagy 3 frt 5<>kr. o.é.b. I fel . . , . 3 , ,1.75»- 1 begyed , , . . l''/t • »—a90» » Valamennyi m«gbi/ás ax öaaxeg előleges beküldése vagy postautalvány mellett axonnal én a legnagyobb gonddal eaxkóxöl-t«tik, mindenki magát ax állam cximerével ellátott eredeti aora-jegyet kapván tölilnk kexéhez. A niegrcndelúneki.ex a mopkiváutató hivataloa tervexetek dij nélkül oiellékoltetnek minden huzáa után pediR feUxólitáa nélkül küldjük résztvevőinknek a hivatalos huzáai jegyzóket. A nyeremények kifixetéae mindenkor pontosau ax állam jótállaaa mellett történik a akár kBxvftlen mngküldeae vafjy kívánatra éid-keltjfinknek Ausztria minden nagyobb piaczain feunálló ósaxekottctéseink által kézbeaittethetik. Vállalatunknak mindenkor kodvexett a axerencse, aok más tekintélye« nyeremény kSzött gyakran az elaő főnyereményeknek r.rvendvén ax, melyek ax érdekelteknek k&zvetlenül fixettettek ki. Az ily a legaxiláidabb alapon nyugvó vallalntuál, előrtlát-batólag mindenütt bixtonsággal a legélénkebb réaztvételre axámit-batván, kéretik már a közeli huzáa miatt ia minden megbix&Bt minél előbb közvetlenül alultrotthox intézni Kaufmanii & Simon, bank- és váltó üzlet Hamburgban, bevásárlása- és ••ladáaa n.indennemö. államkötvények, vasúti részvények f-n kftlcaönsorajegyekiP''fc. IJ. i. köüXönetflnket f-j«xve ki ezennel irántunk eddig tann-aitott bizalomért, felkérjük az uj kigoraolásnali részvételre, fótö-r«-kvésüuk exentul is oda irányulaud, miud-nkor pontos és sxilárd axolgá''at által tiaxtelt érdekeltjeink teljes megelégedését kiérdemelni. Föntebbiek. (839 III. 3—4) milhofer józsef ékszerész, Jöutzza a városház átellenében. Ajánlja dúsan felszerelt gyémánt, arany és ezust ékszer raktárát jutányos legolcsóbb árak mellett. Nagy választék gyémánt s más ktivii gyűrűkben, úgyszintén jegygyűrűkben, óralánczokban, garnitúrákban, medallionok s keresztekben, ugy szintén ezüst álványok, gyer^yaUrtók s egész ezüst készletekben. ! f készletfizeícsrc is eluüatik!! Minden nálam vásárolt ékszertárgyak a kir. fémjelző hivatal ellenőrző próbájával el vannak látva. Vidéki megrendelések pontosan eszközöltetnek, nem tetsző tárgyak készségesen kicseréltetnek. (777 5 — 12) Umrath és Társa Prágában. Mezőgazdasági gép gyárosok ajánlják a sxilátd kivitel, k >nytt járá, nagy uitinkxképeiuié^, éfl tinxta csépléiirM legvlönyíínebtien ismert körülménje, ugy ráuiáu állá, mint kerekeken járó kézi és járgány-csépIGkészületeiket I tői B ló, vagy ökör ereje;Q Továbbá késxitünk knioul''éb> iiAgy.^ág és »•liamert jó minőséin (ÍHxti(ó roHtákat. kukorirza iiiorsMolókat én MzecHkavagókaf. (836 15—25) Képe» árjegyzékek hazai nyelven ingyen éa dijmenteaen. mnmmmmmmmm Szerzők. Kerestetnek egy régi jó hirnevü biztosító társulat számára, a biztosítás minden nemére nézve, magas jutalék mellett. Ajánlatok „A.. A. 24" jegy alatt ezen lapok kiadó hivatalához intézendők. (862 2-3) mmtmmmtmittmum Cséplőgépeket Párisi világkiállítás 1878 2 arany- és egy ezist-érennel kitüntetve ganz és társa" vasöntöde én glpgyar-részvény-táreulat, Bnda-peston II. ker. legujabban javítottR7(jgec3 rendszer 1—4 vonó marhára alkalmazva, szalmahányóval, rosta éa tisztító, fa- éa egész vas állványon legújabb szerkezetű, tartós, ós felette oicsó árakon szállítunk a rendes kivitelnek I&es- és Pestről jótálláa mellett. W^F Jóravaló ügynökök kerestetnek. Mayfahrt Ph. és társa gépgyáruk Frankfurtban a Majna mellett. (852 4 — 14) Ajánlják Í3«>S 7—20) kérgöntetü hengerekkel ellátott hengerszékeiket, ruelyck néhány év óta a bel és külföldi malmokban eddig használatban levő köveket mindinkább háttérbe szorítják, és a kisebb malmokban is, az órlés kitűnőbb minősítése végett igen előnyösek. NT Ezenkívül mindennemű gep és öntödei munkalatokat, kérgöntvényfi kerekeiket bányászati munkalatokat stb. Hirdetmény. A nagy-kanizsai polgári egylet tulajdonát képező bérház, kert és italmérési jog három egymásután következő évre f. évi október hó l -tői bérbeadandó. Ajánlatok f. évi junius hó 15-éig bezaró-lag az egylet elnökéhez irásbelileg nyújtandók be-Bérleti feltételek az egylet elnökének és titkárának lakásán, valamint az egylet helyiségében bármikor megtekinthetők. Nagy-Kauizsa, május''25-én 1879. (864 i~6) Az elnökség. Nagy- Kanizsán, nyomatott a kiadó laptulajdonos Wajdits József gyorssajtóján. ~ . r. r[\]VlV _ „ 5AGT-KAXIZ81, 1879. junlus 5-éa. 0 a X ó A 1 1 rr— P^^OlfMtétlár:'' * égés* évre . . 8 frt.( fél érre . 4 ■ negyed érre . Egy ssám 10 kr Tizennyolczadflt évfolyam. .......... " " ......... Hirdetések <5 hsfbo« petiUorhan '''' 7, má«odxor 6 » mirulen további sorért 5 kr. nyilttkrbkn aoroukéuj 10 krért :etu«k fel. i Kincstári illeték minden egyes hirdetésért külSn 30 kr fi«etend5. unuen kü!5nf A niBMi ,rWt iUetS kftsUmfayvk a nerkMrtSh&s, , anyagi részét illeti kO»l«mény«k pedig a kiAdihos bérmentf« Ínté»end5k: NAGY-KANIZSA. Wlsstlstbáz. Bérmentetlen levelik. csak ismert munkatársaktól fogadtatnak el. előbb: O Ö X lSéair éziratok visssa b küldetnek. S.-Kani7.satár0« helyhatóságának, „n.-kanizsai önk. tűzoltó-egylet«, a „n.-kanizaai kereskedelmi g iparbank«, „n.-kanizaai takarékpénztár«, a „zalamegyei általáao« tanitótw tület" a n.-kanizaai kladed-neveló egyesület", a „soproni kereskedelmi 8 iparkamara n.-kanlzsal külválaaxtmáiiya" s több megyei éa városi egyesület hiratalos érteiltfje. He(eiikiul kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjeleuő vegyes tartalmú lap. < r A tűzoltóság köréből. Jegyzőkönyv. Felvéve a nagy-kanizsai önkéntes tűzoltó egylet 1871). évi május hó 22-ik napján tartott közgyűléséről. Jelenlevők: Oroszváry Gyula, Hencz Antal, Fischer János, Altmann Mihály, Perger János. Lilik Gusztáv, Hartmann József, Bitza János, Kardos Sándor, Sável János, Schwarcz Ignátz, Zsurek József, Perkó Péter, Mantuano Ede, Bruckner József, ScUilIinger Károly, Szommer Károly, lierky Ödön, Dancs Kálmán, Meskó Antal, Péter Ferencz. Csillag Károly, Bakos József, Saller Lajos, Heffer József, Fleisch-chacker Jakab, Bay György, Nucaecz József, Hirschel Ede, Bátoríi Lajos, Dr. Benczik Ferencz. ü jván* Illés,Fischer József, Kocsis Ferencz, Klein Ede, Kovács János, Máninger József, Bartos János, Bili-.sics József, Bachrach Gyula és Brinner Mihály urak. Elnök a közgyűlést határozat képesnek kijelcutvén. rövid üdvözlet kíséretében megnyitja azt, a jegyzőkönyv vezeté sével pedig Bay György urat kéri raegbizni. Ezután olvastatik az elnöki jelentés, mely egész terjedelmében tudomásul vétetik és •/. alatt a közgyűlési jegyzőkönyvhez csatoltatni határoztatik. Ezen határozathoz Kovács János választmányi tag ur is szívesen hozzá járul, de ép mert ezt szívesen teszi, itt a jelentés feletti határozatnál helyén levőnek tartja indítványozni, miként az egylet elnökének a munkásságért és ennek sikereért elismerés szavaztassék; Hirschel Kde választmányi tag ur ezen indítványhoz készséggel csatlakozik, de az elismerést a működő tagokra is kiterjeszteni kívánja; — egyhangúlag elfogadtatik. Bemutatja az elnök a számvizsgáló bizottság jelentését, mely szerint a pénztárnok 1878. évi számodási kötelezettség alól felmentettni javasoitátik; — a pénztárnok Nucsecz József ur egyhangúlag felmentetik. Előterjeszti elnök Göndöcs József, egyleti szolgának 30 frt segély, illetve kölcsön iránt a választmányhoz benyújtott s ez által a közgyűléshez utasított kérvényét azon jelentéssel, miszerint a választmány tekintettel folyamődó szegény állapotára, de különösen azon körülményre, hogy ezen kérelem folyamodó beteg leányának orvosol hatását czélozza 25 frt segélyt indítványoz megadni, — a választmány ezen indítványa elfogadtatik, az összegnek alkalmas időben kiutalása az elnöknek fentartatik. Egyéb indítvány nem levén elnök a közgyűlést a titkár, választmány és számvizsgálók megválasztására hivja íöl, kérvén a szavazat szedő bizottságba Hirschel Ede, Bartos János és Dr. Benczik Ferencz urakat kijelelni, ez megtörténvén, elnök a gyűlést a szavazat szedő bizottság működése idejére felfüggeszti. Rövid szünet után Hirschel Ede ur jelenti, miszerint titkárrá Knortzer ■ * i > György ur 56, választmányi tagokká Belus József, Wágner Károly, Löwinger Ignácz, Laky Kristóf, Kovács János, Bátorfi Lajos, Sallér Lajos, Mantuano József, Schillinger Károly, Herky Ödön, 56, Weber Márkus 53, számvizsgálókká pedig Plosszer Ignácz, Löwinger Ignácz, Altmann Mihály, Mantuano Ede, üirschel Ede urak 56 szavazattal megválasztottak, — ezen választást a közgyűlés lelkesülten tudomásul veszi Végül elnök a közgyűlést netáni indítvány tételre szólítja fel, mire több tag a most befejezett választásra vonatkozólag azon indítványt teszi, hogy Weber Márkusz ur, minthogy megszűnt n.-ka-nizsai lakós lenni, a választmányból hagy süssék ki; ezen indítvány az alapszabályokban gyökerezvén elnök felhívja a közgyűlést, Weber Márkus helyett ujabbi választásra, ennek folytán egyhangúlag Wucskics János választatik meg. Egyéb indítvány nem tétetvén, elnök kéri a közgyűlést, hogy az egylet disztagja és nagy pártolójának tekintetes Belus József urnák ama súlyos veszteség felett, mely ót csak pár napja érte, fejezné ki őszintén fájdalmas részvétét; — elfogadtatik s a részvet közlésével Oroszváry Gyula, Kovács János és Fischer János urak bízatnak meg. Elnök a közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítésével Kováts János és Bay György urakat kéri megbízatni, a közgyűlést pedig ennek tárgysorozata kimerítve lévén, a megjelenésért a tagoknak köszönetét mondva bezárja. Kmf. jegyezte: KNORTZER GYÖRGY. ogyleti titkár. OROSZVÁRY GYULA. egyleti elünk. Hitelesítjük. Tisztelt közgyűlés. Néháuy nappal később egy éve, hogy a nugyon tisztelt közgyűlés bizalmából nekem jutott a nem könnyU feladat a nagy-kanizsai önkéntes tűzoltó egylet szellemi vezetése s e vezetésről ma kedves kötelességemnek ismerem beszámolni, de midőn ezt teszem, mindenek előtt őszinte köszönetet mondok azoknak, a választmány tagjainak, különösen Nucsetz József pénztárnok urnák, kik nekem a vezetést, a következtetve a mai beszámolást is nem csekély mérvben könnyiték. A mi az egylet vezetését anyagi tekintetben illeti, ennek alapjául egy 1878-ik évi január hó 22-én tartolt választmanyi ülés által helyben hagyott és következő 5 bevételi rovatból: 1, a vároe ¿ubventiója 1878. évre 1000 írt, 2 135 pártoló tag járuléka 3 frt évi tagsági dijat számítva 405 frt, 3. a helybeli takarékpénztár rendes évi ajándéka 50 trt, 4. a helybeli segély egylet évi ajándéka 20 frt, 5. bizt(sitó társulatoktól tüzesetek után remél-heró ju''alom dijak 50 frt, és a következő 12 kiadási rovatból: 1. tartozások a mult 1877. évről 138 frt 82 kr. 2 két szolga fizetése havonként 24 írtjával 57G frt. 3 két szolga öltö zéke 90 frt, 4. szolga nyugdíj alapra 72 frt, 5. világítás 100 frt, 6. szerek javítása s rendben tartása 75 trt, 7. nj beszerzések 100 frt, 8. tisztelet dijak (orvos, titkár és, kürtös) 100 frt, 9. jutalom dijakra 10 drb arany 50 frt, 10. nyomtatványok, iroda szerek és pósta dij 50 frt, 11. tűzi szolgálat, fogatok, fáklyák és egyéb aprólékos kiadások 50 frt, 12. előre nem látható kiadások 113 frt 18 kr. ¿Hó költség terveset alapján teljesíttetett, — amely költség terveset bevételi és kisdási rovatainak össsegesése sse-rint 1878. évre 1525 frt volt bevételül és ugyanennyi kiadásul előirányozva a bevétel azonban ezen össsegtől eltérőleg lt-95 frt 27 kr, a kiadás pedig 1506 frt 20 kr. volt, s igy 1878. évről 189 trt 7 kr. hozatott át pénstári maradvány csimén 1879. évre, mi nyilván arra mutat, hogy a válasstmány által megszabott költség tervezet pontosan betartatott, bár a kiadási tétel 4. ss. alatt a szolgák nyugdíj alapja czimén felvett 72 frt csak 1879. évben febraár hó 28-án helyestetett a nagy-kanissai takarékpénztárba, innét ssármazik tehát nagyrésst a bevételek emelkedéséből másrészt némileg a megtakarításokból lö9 írt 7 kr. pénstári maradvány. Ezzel tehát as 1878. évi költség terveset ekkint tör .ént betartását tudomásul venni kérem, megjegyezvén, hogy a tisztelet dijak as eddigi szokás szerint adatik ki a válasstmány határozata folytán ama változással mégis, hogy a titkár ur 50 frt helyett munkájáhos arányosítva csak 25 frtbao részesült. 10 frttal pedig a szolgák egyenlő arányban dijastattak, 15 frt pedig megtakarittatott. Itt a mult évi kóitség tervezetnél, bár a költség tervezet megállapítása a válasstmány hatás körébe tartozván, még is illőnek tartom a tisztelt közgyűlésnek jelenteni, hogy as egyletnek 1879. évi anyagi vesetése a válasstmány álul 1879. évi január hó 26 án megerősített 6 bevételi és 15 kiadási rovatból álló költségtervezet slapján fog eszközöltetni, a mely rovatok a bevételi úgymint a kiadási 1732 frt 92 krt tüntetnek ki, — ekkint tehát as 1879. évre előirányzott kiadas 207 frt 97 krral haladja meg a mult évi költségtervezet kiadási rovatát, a mi azonban onnét származik, mert a választmány is osztotta az egylet működő tagjainak ama többször nyilvánult kívánságát, hogy a testületi sinbolum, a zászló megsserestessék s igy e tételre 200 frtot előirányzott bízván s költség tervezet bevételi rovatának alaposságában, de meg kellett haladni az 1879. évi költség tervezetnek a mult évit azért is, mert ez évben láttatott el a tűzoltók lakhelye jelző táblákkal, ez évben nyomatott ki a gyakorlati szabályzat is, mi együtt véve 65 irtot vett igénybe; — s igy ugy hiszem nem túlzok, mi dőu a tisztelt közgyűlésnek azt jelentem, hogy az 1879 évre előirányzott költség tervezet a takarékosságjellegével bír. Az egyletnek a nemes czél érdekében annyira szükséges phisikai erejét tekintőleg van szerencsém jelenteni, hogy a működő tagok száma 81, amely szám az 1878. évi május hói létszámot 30 al haladja, ezen körülményt ugy hiszem nem kell kedvezőnek dicsérnem, hanem a dicséret helyett szívesen emiitem az okot, melynek a működő tagok ily szép száma köszönhető; szívesen emiitem, mint ilyet Nagy Kanizsa városának ujabb adakozását, i2 darab tűzoltó kabát készíttetését, a 3 évet szolgált tűzoltók gyermekei tandíj mentességének engedélyezését, nemkülönben a nagy-kanizsai takarékpénztár és segély egylet állandó pénzbeli támogatását, továbbá az egylet pártoló tagjait, de városunk minden polgárát is, kiknek jó akarata velünk szemben minden irányban nyil vánult. A czél, melyet az egylet magának évekkel ezelőtt megszabott, a segély uyujtás tüzvéss-ben kiképzést, gyakorlatot tételez föl mindenek előtt, az egylet itt sem maradt el a szorgalomtól; tartatott ugyanis 1878. évben 1 nagy és 12 kisebb gyakorlat, a melynél a tagok többnyire pontosan és teljes számmal jelentek meg. Ezzel kapcsolatosan bátor vagyok azt is jelenteni, hogy az egylet 1878. évben 3 tűse-setnél nyújtott segélyt; 1, april hóban Szent-Miklóson nagy fecskendő kis bydrophor és 16 taggal; 2. augusz''us hóban N.-Kanizsán magyar utczában. nagy fecskundő, két hydrophor, •serkocsi és 49 taggal, smind 3 eset alkalmá- val sikerült a tűs terjedését megakadályosni, ugy a nagyobb károsodást meggátol ni. Mindes, tekintve még ast, hogy napon kint 13 működő tag teljesiti pontosan a tűzőr-ségi szolgálatot, meggyósheti a tiszteit kösgyü-lést, kiválóan a pártoló tag arakat, hogy as egylet megfelelt a várakosásnak, tehát érdemet is szerzett a további pártolásra. Végűi nem tehetem, hogy a tisztelt kisgyűlés elismerését ne kérjem Altmann Jtxhály csapatparancsnok és Bay György segéd tisst ur részére, mindkettőnek fáradhatlan buzgalmáért, valamint az egylet békéltető bizottságának ama tapintatért, melylyel a három isben felmerült viszálynál sikerült elneveséséhes méltó eredményre jutnia. Magam részére pedig a nagyon tisztelt közgyűlés támogatását kikérve Tisztelettel vagyok Nagy-Kanizsán, 1879. évi májushó22 én alázatos szolgája OROSZVÁRY GYULA, egyleti elnök. A nagy-kanizsai Önkéntes tűzoltó egylet költség előirányzata 1879-ik évre. Bevétel: Pénztár maradvány 1878. évről 186 írt 97 kr. Nagy-Kanias* város évi segély« 1000 frt. 142 pártolo tag tagsági dija pr. 3 frt, 426 frt. A nagy kanissai takarékpénstár rendes évi sjándéka 50 frt. A nagy-kanissai segélyegylet rendes évi ajándéka 20 frt Esetlege« bevételek 50 frt. Összesen 1732 frt 97 kr. ■ Kiadás: 2 szolga fizetése havonkint pr. 24 frt 576 frt. 2 szolga öltönye 90 frt. 2 szolga I nyugdíj alapja 1878 óv czimén 72 frt. 2 ssolga nyugdíj alapja 1879. óv czimén 96 frt Világítás 100 frt. Szerek javítása s rendben'' tartása 75 frt. Uj beszerzésekre 100 frt. Tisztelet dijakra (orvos, titkár és kürtösnek) 100 fft. Jutalom dijakra 10 darab arany 60 frt. Nyomtatványok, irodaszerek és posta dij 50 frt. Tűs-szolgálat (u. m. fogatok, fáklyák stb.) 60 frt. Egy Isti zászló beszersésére 200 frt. A ,Zalai Közlöny« előfizetési dija 8 frt. Tűzoltók lakását jelző táblák 40 frt. Gyskorlati szabályzat nyomtatása 25 frt. Előre nem látható kiadások esetleg segély alapra 80 frt 97 kr. Össsesen 1732 frt 97 kr, Kelt Nagy-Kanizsán, 1879. évi január hó 26-án. OROSZVÁRY GYULA s. k. egyleti elnök. KOVÁTS JÁNOS ■. k. BÁTORFI LAJOS s. k. Levelezés. Szentgyörg) völgye, május 28. 1879. ~ Május hó 24 én emlékezetes najpra vírad-tunk, a melynek estvéje a jelenvoltak emlékében örökre feiajthetlen lesz. Ugyanis: Méltóságos és főtiast. Szabó Imre ssom-bathelyi megyés püspök ur e napon tartÜ bevonulását Szentgyörgy völgyére: már délntáa Ünnepi ruhában öltösött, helybeli és vidéki népség hullámsott s plébánia tér körül, és as önként vállalkozott 12 ssemélyből álló bandérium ő méltósága elé Nemesnépbe indult. ''i . Délután 5 órakor a távoli örömrivalgás a helybelieknek ő méltósága köseledtétjelenté, mely jelre a mindkét egyházban levő harangok megkondultak és ő méltósága taracak üdvlövések és a oép éljenzési kíséretében a határszélen K esznek közönsége — kissé kösaiebb pedig a szentgyörgy .völgyi kösség részéről csínnal felállított diadal iven átjőve as éljenző nép tömeg miatt csak lépést haladhatott as egyház elé, hová a vidéki papság segédlete mellett menyezet alatt a szent-kereszt elŐvite-lével bevonult, honnét miután ott áhitatossigát végzé, a plébánia lak udvarára vonult váltás különbség uélkül ezernyi néptől kisérve, ahol TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY. JUNIUS 5 én 1879. -H» Gézon Imre szentgyorgyvölgyi helv. hitv ta-• métá ő méltóságát, mint jeles főpapot, mint ha :«ánk polgári és szellemi intézőinek egyik bölcs tényezőjét a szentgyörgy völgyi község nevében üdvöaölte. „Istennek haia" — mouda egyebek közt — békés viszonyok közt élünk jelenleg; azonban ha Isten ő azt. felségének ugy tetsze nék: miszerint kedves hazánkra korunkban ismét oly válságos idő allana elé, mint a mely felől már irva van, hogy: ,-hogy nemzeti nagy létünk nagy temetője- — ha mondom a nem remélt óra bekövetkeznék, őszinte meggyőződésünk nyilvánitatja velem, miként méltóságodat, mint Paksy Balázsunk egyik méltó utódát a hármas halmon álló kettős keresztü szent lobogóval kezében a harczteren soraink kozt tiszteihetnők; igen mert édes hazánk szeretete és ennek jobb jövőjébe vetett reményüuk ben nüaket egyeaitend mindenha." 0 méltósága az érzéssel elmondott beszédre ékes ssólásának szokott varázsával feleit, mely fellimteté benne a remek szónokot. Örömét fejezé ki ő méltósága a szívélyes fogadtatás felett, annyival is inkább, mert mint rnondá, e vidék lakói különböző vallás felekezetűek, kik tudomása szerint a legjobb egyet értésben dinek; ajaulá a vidék lakóinak a további egyetértest. A feniebbi beszédre vonatkozólag pedig felemmé, hogy hála az Ég urának, békés viszonyok közt élünk ugyan, de mégis nem tagadhatjuk, hogy nyomasztó kö rülmények nehcsednek édes basánkra^melyekből hogy bontakozhatunk ki, az a jövő titka; elmondá ő méltósága, hogy minden napi imáiban béri a nemzetek Urát, Istenét, miszerint óvja meg e sokat zaklatott szegény magyarnemzetet egy második Mohácstól, mert aggódik, hogy egy második Mohács „nemzeti nagylétünknek oly temetője leend", melyből a szegény magyar nemzetnek többé nem leszen föltámadása, intett minden jelenlevőt valláskülönbség nélkül, hogy minden Isten adta erőnket felhasználjuk a szorongatott édes haza jóié-''tének előmozdítására ; óva intett, hogy polgári kötelmeinket el ne hanyagoljuk, hanem azokat szentül teljesítsük, a bekes egyetértést magunk közt ápoljuk, mert úgymond, nem szabad felednünk, hogy ámbár különböző oltárnál imád juk a nagv Isient, de van egy közös oitárunk is, mely elá mindnyájunknak vallás különbség nélkül kell járulnunk hol szivünket, testi lelki erőnket, vagyonunkat, sőt ha keli, vérünket is áldozatul kell hoznunk: e közös oltárunk az r* '' édes magyar haza. O méltóságának lelkes, igazi magyar szivből fakadó remek beszédét szűnni nem akaró lelkes éljen követé. Ezután ő méltósága a számára berende. zett terembe vonult, a hová Dr. Berger Ignácz helybeli plébános ur által a szentgyörgy völgyi elöljáróságot kérette magához, a kiket ő méltósága nyájas és rokonszenves modora tokélye-tesen meglepett. így állott be az ünnepély előestvéj«. Másnap kora reggel a mozsarak ropogásai hirdették a nagy napot, melyen ő méltósága a bérmálás szentségét volt kiszolgáltatandó. ó méltósága d. e. fél tizkor a fentebb leirt módon a Bzent-egyházba vonult, a hová már ekkor nemcsak a kath. hivek, hanem minden vallás felekezetűek nagy sokassága egybegyűlt; miután a szent mise áldozatot az Égek Urának bemutatá, teljes püspöki diszbe öltözve megnyitá ékes szóló ajkait, s mondott oly lelkes szivből jövő, oly remek egyházi szónoklatot, a minőt senki mástól, hanem csak tőle hallhatunk. Szívökre kötötte a híveknek, hogy az üdvözítő bithez tántoríthatlanui ragaszkodjanak, hogy hitüket ne csak szóval, hanem jó cselekedetekkel is nyilván vallják; mert „a hit jó cselekedetek nélkül holt* már pedig ,a holt hit senkit sem üdvözíthet." Intette a híveket, hogy szeressék egymást, szeressék azokat is, kik nem a ka''h. egyházba járnak az Istent imádni, mert valiáa különbség nélkül „mindnyájáé ugyanazon egy mennyei atyának gyermekei vagyunk, ki „felnyitja szent kezeit, és betölt mindeneket áldásával," ki nekünk azon parancsot adta, hogy szeretet legyen köztünk, szeressük feleinket, jót tegyünk még ásókkal is, kik ellenséges indulattal viseltetnek irántunk . . . — '''' Á közérdekeltségel keltett kenet teljes egyházi szónoklat után ő méltósága a bérmálás szentségét kiszolgáltatván a szentgyörgy völgyi plébánia 400 s néhány hivét a hitben megerősité; ezutáü lőpisztori áldásra emelvén kezét, a plébánia összes élő és megholt hiveit megáldá; ezzel főpásztori ténykedését végezvén, a plébánia lakba vissza vonult, hol a vidékbeli értelmiség hódolatát fogadta. Ezután a helybeli piebános ur dúsan megrakott asztalához öltünk. A fényes lakoma alatt több lelkes pohárköszöntések mondattak, metyek sorát a házi gazda Dr. Berger Ignácz plébános ur nyitá meg; pohara! emelvén püs pökünk ö méltóságára, kiamelé hogy 25 óta először van szerencséjök a plébánia híveinek főpásztorukat üdvözölhetni, ki hasonlólag az év^ngelium szerinti pásztorhoz elhagyja egy időre híveinek nagy seregét, és fáradtságot nem ismerve felkeresi a kicsi csoportot, hogy ugyanazon szeretettel ölelve atyai keblére, egyenlően boldogítsa mindnyájukat . . . Szive mélyéből óhajtja, hogy a kegyes ég Ó méltóságát a magyar egyház díszére, hiveinek örömére az ember kor legvégsőbb határáig éltesse. Mire ő méltósága találóan fejtegetvén a jelen helyzetet, felemlité, hogy a helyi körülmények oda mutatnak, hogy a főtiszt, házi gazda igen jó eltalálta az utat a különböző felekezetek közti egyetértésre. Kivánja ő méltósága, hogy ezen egyetértésben a főt. házi ur a megye javára soká éljn. Ezután ismét Dr. Berger Ignácz piebános ur emelt poharat nagys. és főt. Kőnigmayer Károly apat kanonok úrra mondván: „nagy férfiak kiváló tulajdona, hogy felejthetlenek ; ily felejthetlen fia Zala megyének nagys. és főtiszt. Kőnigmayer Károly spát kanonok ur. 0 rá, mint honos polgártársunkra emelem poharamat, kívánva, hogy fényes tehetségei és érdemeihez mérten a magyar egyház egén mint első rendű csillag világítson;" lelkes éljen hangzott minden felül. Mire Kőnigmayer Károly apát kanonok ur szokott s utánozhatlan ékes szólásával válaszolt. Után egymást értek a kölcsönös fel köszöntések, melyek közt kiemelendónek vélem Molnár Pál bagladi bír tokosét ki püspökünk ő méltóságára mint egykori képviselő társára, Qálos Pál reszneki község bíróét, ki ugyan ő méltóságára a közpolgárság nevében egyszerű, de szívélyes és lelkes szavak kíséretében emelt poharat; továbbá főt. Horváth István püspöki titkár nagys. és főtiszt. Kőnigmayer apát kanonok úrra, — Ssalay István turnischai piebános helyettes püspökünk ő méltóságára s Kőnigmayer apát kanonok úrra, — Horváth József bellatinczi káplán a püspöki titkárra, Stiszeky Márk. uel latinczi pléb. püspökünk ő méltóságára emelt poharat, stb. A kedélyes lakoma után püspökünk ő méltósága egykori képviselő tártához t. Molnár Pál úrhoz Bagladra rándult, honnan másnap székhelyére Szombathelyre visszautazott. Ezzel befejezte ő méltósága faradalmas apostoli körútját, melyben tizenöt ezer s néhány száz hivő vette buzgó szívvel s áhítattal a főpásztor által a bérmálás szentségiben a meg erősítő malasztot. A buzgólkodók közé, keblem csendes fohászával vegyültem én is, kérve a pásztorok ''pásztorát: egyengesse kegyelme erejével az üdv a boldogság útját; szent ihletséggel töltse be főpá8ztorunk keblét; virasszon egyház megyénk és annak népe felett, „Nisi (enim) Do-minus custodierit civitatem, frustra vigilat, qui custodit eam.u K. K. BÜnfi^yi tárgyalások jegyzéke a nagy-kanizsai kir. törvényszéktől, 1H79. junius havában. Junius 5 én: 1003/79 Balí Simon Péter és társa erő szakos nemi közösüléssel vádollak elleni ügyben végtárgyaláa. 1006/79 Varga Lukács súlyos testi sértéssel vádolt elleni ügyben végtárgyalás. 1121/79. Bajkovecz József súlyos és köny nyű t»-sti sértéssel ?ádolt elleni Il-od bír. ítélethirdetés. 1384/79. Török v. Tóth György súlyos testi sértéssel vádolt elleni ügyben III ad bir. ítélethirdetés. Június 6-án 949/79. Farkas és társai lopással vádoltak elleni ügyben végtárgyalás. 1019/79. Böjti János súlyos testi sértéssel vádolt elleni ügyben végtárgyalás 1122/79. Németh István emberöléssel vádolt elleni ügyben Il-od bir. Ítélet hirdetés. Junius 13 á n 875/79. Weisz József csalással vádolt elleni ügyben végtárgyalás. 864/79. Vadlya Lőrincz adó sikkasztási vádolt elleni ügyben végtárgyalás. J uni us 19-én : 1005/79. Jófei Vendel súlyos testi sértéssel vádolt elleni ügyben végtárgyalás. ! 498/79. Városi Józzefné és társa zártörés és zikkaaztással vádolt elleni ügyben végtárgyalás. 1280/79. Sifter János bírói zártöréssel vádolt elleni ügyben végtárgv «¡»s. 1321/79. Marton v. Vendel József tolvaj-lássál vádolt elleni ügyben végtárgyalás. Junius 20 án: 1034/79. Vadász József és neje csalással vádolt elleni ügyben vég tárgy a lá«. 781/79. Fárnek Ferencz és társai tolvaj lás bűnrészességgel vádolt elleni ügyben vég-tárgyalás. 1210/79. Veisz Ürzse gyermekgyilkossággal vádolt elleni ügyben végtárgyalás. J u n i a a 26-á n : 692/79. Tomaj József és társai bírói zártöréssel vádolt ulleni ügyben végtárgyalás. 708/79. Zádrávecz Lukács és Petricse-vics Péter adósikkasztással vádolt elleni ügyben végtárgyalás. Junius 27-én: 7G0/79. Nyári Jánoe és társai közhatótági közeg elleni erőszakkal vádolt elleni ügyben végtárgyalás. 1198/79. Béczi Ferencz betöréses tolvaj-1 ássál vádolt elleni ügyben végtárgyaláz. 1269/79. Fáró Márton ás társa könnyű testi sértés és betöréses tol vajláasal vádolt elleni ügyben végtárgyalás. 1426/79. Domián József betörésea tolvaj-1 ászai vádolt elleni ügyben Ill-ad bir. Ítélethirdetése. 1385/79. Golub Iván és társai tolvajlás és bűnrészességgel vádoltak elleni ügyben III ad birósági ítélethirdetése. Kelt Nagy Kanizsán, 1879. május 29-én. WLASSICS EDE, iroda igaagató. Bűnügy! tárgyalások jegyzéke a zala-eger szegi kir. törvényszéktől 1879. évi jimius G-án. 1183.B/879. Sz. I. Bezsán István és társa csalással vádolták elleni ügyben végtárgyalás. 1226.B/879. Sz. 1. Lencsár Ferencz hamis esküvel vádolt elleni ügyben végtárgyalás. 1284.B/879. Let. Beke György gyilkosság megkésértésével vádolt elleni ügyben végtárgyalás. Junius lOén 749.B/879. Sz. 1. Kis József tolvajlással vádolt elleni ügyben 2 od bir. ítélet hirdetés. 750.B/679. Sz. I. Mohos Pál sikkasztással vadolt elleni ügyben 2-od bil. Ítélet hirdetés. 790.B/879. Sz. 1. Horváth Mihály és társai közhatóság elleni erőszak bűntettével vádoltak elleni ügyben 2 od bir. it. hird. 855.B/879. Sz. I. Kárász József és társa tolvajlással vádolt elleni ügyben 2 od bír. ítélet hirdetés. 1185B/879. Sz. 1. Kis Ferencz súlyos t. sértéssel vádolt elleni ügyben. Junius 1 7-én 897B/879. Sz. 1. Kovács Pál és társa súlyos t. sértéssel vádoltak elleni ügyben 3 ad bir. ítélet hirdetés. 1013.B/879. Sz. I. Szíta János súlyos t. sértessél vádolt elleni ügyben 2 od bír. ítélet hirdetés. Junius 1 9-én: 1042.B/879.Sz. I. Nagy János súlyos t. sértessél vádolt elleni ügyben 3 ad bir Ítélet hirdetés. 1214.B/879. Kovács Vendel sikkasztással vádolt elleni ügyben 2-«od bir. itélet hirdetés. Junius 20án: 1143.B/879. Sz 1. Tamás István sikkasz-táasal vádolt elleni ügyben végtárgyalás, Junius 26-án: 991.B/879. Sz. 1. Fitos Farkas József su lyos t.aértéssel vádolt elleni ügyben 3-ad bir. itélet hirdetés 1025.B/879 Sz. 1. Pap Dániel súly. t. sértéssel vádolt elleni ügyben 2 od bir. itélet hirdetés. — 1068.B/879. Sz. 1. Székely Alajos suly. testi sértéssel vádolt elleni ügyben 2-od bir. itélet hirdetés. 1279.B/879 Let. Forgács István és társa súlyos testi ^értéssel vádolt elleni ügyben 2-od bir. ité let hirdetés. Junius 27 én: 1064.B/879 Sz. 1. Topiák Mária sikkasztással vádolt elleni ügyben végtárgyalás. KeltZ.-Egerszegen 1879. évi janins 2-án. MUZSIK KÁLMÁN iroda igazgató. Helyi hírek. — A nagy-kanixsai felső- és alsó közös népiskolákban aa 1878/9. tanévben a vizsgálatok junius hó következő napjaiban tartat nak meg: 10-én délután az I -ső fioaztályban. 11 én reggel az 1-ső és 2 ík felső leányosztály -ban 13-án reggel a 4-ik fioszt. délután a 3 ik fi osztály ban. 14-én reggel a 2 ik fiosztályban. 16-án reggel a 2 ik párhuzamos fiosztályban, délután Petőfi utczai 1-ső leány osztály ban. 17-én reggel a magyar utczai 1 ső leányosztál > -ban, délután a Teleky utczai 1 ső fiosztályban. 18 án reggel a Petőfi utczai 1 ső fiosztályban, 19-éu reggel a magyar utczai 1-ső fiosztályban. délután a párhuzamos 2-ik leányosztály ban. 20 án reggel a 4-ik leányoszt. délután a 3-ik leányosztályban. 21-én reggel a 2 ik leányosz-tályban. 23-án reggel az 1 ső leányosztályban, délután a Teleky-utczai 1-ső leány osztály ban. 24-én reggel tornászat. 25-én reggel magánvizsgálat. 22. 23. és 24-én női kézimunka kiállítása. 29-én Hálaadás és az érdemsorozat kiosztása. A vizsgálatok reggel 8. és délután 2 órakor kezdődnek. Az igazgatóság — Salvator János főberczeg közelebb Nagy-Kanizsán idősött. — A sörház udvarán levő szemét ki-gyuladt a napokban, észrevétetvén, csakhamar eloltatott. — Házasságok. Csengery Antal országgyűlési képviselőnk második leánya. Leona, május 29-én kelt egybe Vámossy Károly fővárosi tanárral. Az esküvő egész csendben a háznál tartatott. A fiatal pár esküvő után rögtön külföldre utazott. — Mattosh Vilma k. a. t. május 31-én este 6 órakor vezette oltárhoz Székely Lajos távirdai tisztviselő. Az ujpár Budapestre utazik. — Maár Nándor megyei állatorvos leánya Adel k. a. nyal május 27 lépett örök frigyre Töttöay N. .— Közelebb érkeznek városunkba Pas-qualis Károly Rómából balletmester és a bécsi udvari operaszínház jeles magán tánezosnője Fabri kisasszony. Mint a klagenfurti lapban olvassuk: mindenütt nagy tetszést aratnak fellépésükkel. — Árverezések Zalamegyében Kiss István 2442 frtra b. ingatl. Pölöskén jun. 10. — Csőd Ungar Mihály ellen N. Kanizsán bjhí; jul. 29. 30. 31. p. ü. Darázs Zsigmond. — Haus István 1602 frtra b. ingatl. Tót-Szent-Márton-banjun. 13. — A képviselőház május 29-ki ülésében adatott be Zalamegye gazdasági egyesületének kérvénye az osztrák magyar monarchia és Németország közt fenforgo vámkérdések ügyében az ország földrnivelési érdekeinek megóvása iránt. — ErdősL (Biba) Eugenia k. a. városunk szülöttjét a fővárosi népszínház szerződtette, junius 14-én lép fel a „Kamargo''-ban. — Egy fráter Zala-Szent-László-Egyházán kétszer a vízbe ugrott s kétszer felkötötte magát, háromszor megmentetett, negyedszer már a halál meutette meg az élettől. Rögeszméje volt, hogy egy angyal súgta-neki: haljon meg mielőtt, most van nyitva az ég. — A csáktornyai jótékonyczélu nőegylet f. hó 7. Szt.-Ilonán tánczczal összekötött tavaszi mulatságot rendez. Kiindulás 41/, órakor. Beiéptidij 50 kr. A rendezőség. — Ritka jelenség. Alsó-Lendván a diszebéden Szilassy Károly ny. kasznár latin nyelven köszönté fel a püspököt, mire ő méltósága szinte latinul felelt. — Az alső^leiulvai polg. izk. igazga tójától czáfolatot vettünk, rhelyszerint Vele méry ur tudósítása nem hű. Ugyanis a községi iskolákbaní tanítás módszerével s annak ered-mcnyével püspök ur ó mg.k meg volt elégedve s elismerését nyilvánította, Ugyancsak ez érdemben Pozsogár Lajos tanitó úrtól is kaptunk egy terjedejmes czáfolatot, mely szerint a püspöki ajándék nem buzdításul, hanem emlékül adatott. — JégCHÖ pusztításairól hallunk minden felől, mely e vidék egyes részeit sujtá. — Féktelen bosau. Zalamegye Bucsu nevű községében történt, hogy Modor Imre mintegy 23 éves suhancz, sógorát Hegedűs Jánost, valószínűleg régebben forralt boszuból állatias vadsággal agyonütötte. A borzasztó tett indoka szerelmi kérdés volt, melyet Módor Imre ugy oldott meg, hogy ellenfelét, midőn este szólókapálásból hazafelé mentek, kapájával orozva meggyilkolta. A már eltakarított hulla megrendítő képet mutatta a rajta elkövetett állati boszunak. Fenevadak körmei közölt sem lehetett volna rútabban összemarczangoluí, mint a mily dühvel az áldozat arcza eléktelenítve találtatott. — A.-Lendván, 1879. junius hó 2-án. Becses lapjának u''olsó számában jelentést tesz Szabó Imre püspök ur ő méltósága jelenvoltáról, mely jelentésében többi közt kitette, hogy n. m. kérdezte papunkat — tart-e magyar beszédet? Iskolánkban pedig a m. nyelvtant tanítanunk kell — tanitjuk-e azt? Előbbi áll ugyan, de utóbbi nem, mert azt nem mondotta — és nem is mondhatná valaki. Iskolánkban a törvény és miniszteri rendeletek az irányadók — és azok szellemében történik meg minden, tehát főképen a magyar nyelv különös figyelemben részesül és ugy kezeltetik, hogy képesek legyünk — ha nem több, de legalább annyi eredményt felmutatni, mint bármely helybeli elemi iskola. — Germanizálődunk Zalában. Z.-Szt.-Gróthról egy a következő szövegű német majálisi-meghivó jutott kezeink közé : „Zu den Zala Szt.-Grother Kindergarten und Mädchen schule am 28-ten May 1. j. abhaltenden Maja-lis ladet Sie höflichst Anna tz. Josefine Hirsch ler." Hogy egyáltalán mi szükség van Szt -Gróthon o tősgyökeres magyar városban német nyelven nyomtatni a meghívókat, azt nem értjük. Azután meg tudtunkkal e városban nincsen is „gyermek kert" vagy „Z. Szt.-Grother Mädchenschule." Vajh miféle intézet ez? Felhívjuk rá megyei tanfelügyelőnk becses figyelmét, én intézkedését. — Rövid hírek. A szegszárdi selyemgyár megkezdette müödését. — Deák Ferencz teteme ídeigl- » Batthyány mausoleumba helyeztetett — Gerófy színtársulata KU-Czelbe» Ir TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY JUNIUS 5-án 1871 is tart előadást. — Wenioger Vincse, a magyar kötélét egyik kiváló tagja, meghalt. — B. Fiáth veszprémi főispán ő felsége v. b. t. tanácsosa lett. — Az Aetna kitörőben van. — „Esztergom és Vidéke" első száma megjelent érdekes tartalommal a Palkovics polgármester arczké pével. — Gr. Lónyay Szent Lőrincsi tanyáján 6 ember a leszakadt kútba fuladt. — Székes fehérvárra a pünkösdi ünnepeken 14 ezer vidéki érkezett. A törvényszéki tárgyaló teremből. — Májns 29. 1879. — (Folytatás ) A város lakosainak egyike levén én is, nem csoda, ha a közréezvét, a lazas izgatottság engemet is eliugott, a mert annak súlya alatt vagyok most is, azért reszkető ajakkal a remegő tagokkal nyúlok a keserű puhár után, melynek vádlott védelmezéaóbon a t. kir. tszék rendeleténél fogva részesévé leásom, a kénytelen vagyok kijelenteni, hogy ezen vódeimezést önkényt soha sem fogadtam volna el, de hogy azt most mégis teljesítem, abban a t. kir. tszek rendeletét tisztelem, meiy által a védelem meglételére utaaiiatvan, a melynek ugy most, mint jövőben is állasomnál fogva mindenkor őszinte tisztelettel engedelmeskedni kedves kötelességemnek ismerem. Azért mondám, hogy keserű pohár után nyúlok, mert mint ember együtt éreztem a tragicus esemény borzadalyát en is a közöuség-gel, s most az emberi szenvedélyekon felül kelvén emelkednem, az ügyvédi kötelesség érzete szóilit s hivatásom parancsolja, hogy a törvény hideg §§-ait a menyire kepessegem engedi, védenczem javára, soisának enyhítésére gyengíteni, szelídebbekké simítani igyekezzem, annalfogva legmélyebb tisztelettel kérem a t. kir. tazéket, begy védbeszédem elmondására szukségiendő par pereznyi türelmével megajándékozni kegyeskedjék. Magát a tárgyi tényállást, melyet vádló kir. ügyész ur csak általa érteit jeieséggel, s s tagadhatatlanul meglepő, páratlan praecisitás-sal adott elő, — megtámadui annak megtörténtet s valósagát kétsegbe vonni sem erőin Bem jogom nincs, mert magát a fő factumot, azt t. i. bugy f. é. márcz. hó 17-én esteli órákban Jandra-Biiu Katalint védenczem valóban megölte, — öuinaga beo.miervén, ezen tényt ügyvédi togá-aokkaJ, vagy a törvény helyek felremugy ará-zasával mintegy erőltetve elpalástolni nemcsak iniut ember, de miut védő ügyvéd ia bűnnek tartanám; e mellett mégis kikeli jelentenem hogy a jelen büntethető cselekményt gyilkosságnak nevezni, vagy azt ilyenné minősiteni ueui-caak emberi helyes irányú felfogás után, de a büntető törvények elvei alapján sem lehet. A tárgyi tényálladék megállapithatása kérdésében csak annyiban van észrevételem, a mennyiben az a büutény minősítését, a büntethető cselekmény elnevezését jogilag érinti, és itt ki kell jelenteném újból, hogy a kérdésben forgó bűntény egyátalán nem kép^zgyilkossági esetet, a ilynemű minűsithetésnek mindenkorra ellene mondok ; és hogy ezen nézetem begyő-zésénél a hosszadalmaságot kerüljem, az indokokat, melyeket e végből felhozaudó lennék nem itt, hanem az alanyi védelemben adom elő, s igy a védelem nem a tárgyi tényálladékra, hanem annak alanyára, vagyis a Bzemélyre ki azt elkövette, a a cselekmény idején érzett behatásra, melynek súlya alatt a tettes szenvedett — leend főleg irányozva annyiban, a mennyi ben az általam beszerezni sikerült adatok ren- delkezésemre állanak, s melyeknek általam leendő elmondása ntán remény kecsegtet, hogy senki sem fogja szerencsétlen védenczemet megrögzött gonosztevőnek, vagy éppen egy közönséges gyilkosnak mondhatni. Ezért óhajtok én vádlott életének utóbbi éveiből csak egyetlen szomorú vázlatot adni, azt U i. hogy ő egyedül állott a nagy világban; első neje a ettől született gyermekei elhalván, második neje pedig kitudja minő indokokból ót hütlenül elhagyván, az egyedüliség, családta-lanság kinos érzetének fájdalma vett rajta erőt, s hogy mint férfi, s mint ember ő is élni óhaj tott a természet törvénye által számára is fenntartott jogokkal, vagyis hogy Jandrasits Katalint szerette s őtet három évi ismeretsége után magáévá lenni óhajtoita, ez t. kir. tszék magában 7éve bűnesetet nem képez. — A ki a száműzetés keserű kenyerét nem Ízlelte, az nem ismeri a honvágy fajdalmait; a ki elég szerencsés volt, hogy családi elhagyatottságban nem szenvedett, az az annak hiányából eredő kint felfogni képtelen; — a honvágy fájdalma csak buskomorságra vezet, de a család nélkülözése az azért rajongónál kétségbeesést szül. A kétségbeesés legnagyobb legiszonyúbb fájdalom a mit ember érezhet, mert az ilyennek tényei bar öntudatosak, de elkövetésük ideje előtt a tettes azokat nem bírálhatja meg, s gyakran megesik, hogy a legjobbuak vélt cselekmény, méhében már öntudatlanul bűnöket rejteget. Vádlott elhagyatottságára vonatkozólag pedig szánalmat kellő körülmény t vagyok kénytelen felderíteni abban, hogy én mint védő ügyvéde kétezer kisérleltem meg kötelességemből folyólag annak nejével értekezni a végből, ha vájjon nem tudhatnek-e meg tőle oly körülményeket, melyek akár vádiott védelmére akár tettenek enyhítésére némi befolyassal lennének, s elborzaitam azon hideg közönyösség loloit, melylyel találkoztam, mert a nőnek saját anyja azt allitotta, hogy a nő nincs a városon, és később megtudtam, hogy ez hazugság volt. SzüaBégesnek tartottam t. kir. tszék ezen vázlatot nyújtani, mert en a bűntett csiráját abban, azon Körülményben fedeztem fel; az ily csaladi élet a legerősebb férfit is vakká teszi, az értelmes megbénítja, s az akarat nem az ész állal vezéreltetik többé, hanem kisebb nagyobb mérvben bizonyos lelki fájdalom fejódik ki, meiy oly betegséget képez, a miből a mostani eseményhez hasonló nem először, és fájdalom! nem is utolszor fogott bekövetkezni; mert a lélek ezen küzdelme őrjöngössé fajul s bár látszólag öntudatosan működik is, de azért az ész nem képes többé a physicai akaratot vagyis a cselekvést irányozni, s az ily állapotban elkö vetett cselekmény következésének tudatával nem bir; hasztalan állitja azt a hideg bíráló, hogy ha valaki eszének használatában van, képes magát a rósz cselekmények elkövetésétől viszatartani ; az ily bírálót mely meghazudtolja a lélektan, mert nem minden esetben igaz, nem volt igaz különösen a jelen esetben, mert köztudomású dolog, hogy az emberi akaratot gyakran a szenvedélyek igazgatják, s a mama még ezek fölött is uralg, és kiiárVa az észt, megvetve a cselekmény következeseit, nem lát az okozatban bűnt, — lelki betegség működik a kü lönben egészséges testben, pillanatonkint öntudatlan és örült, — anélkül azonban, hogy az minden cselekedetben is szükségképen jelent keznék. Példái vannak a maniának, ilyenek: a pyromania, melybeu valaki ha szenved, tüzet éleszt és abban lelke gyönyörködik; tudja tettének büuösségét, ismeri annak horderejét, de a pillanat élvesete a tűzben vagy annak éle-sztéséhén oly lelki gyönyört szerez a szénvedő-nek, hogy ezen kéjért hálált tudna kiállani. — Ilyen a kleptomanis, melyben szenvedők lopnak még akkor is, ha világosan tudják, hogy láttatnak; élő példák igazolják, hogy előkelő hölgyek is szenvednek ezen betegségben, olyanok kik távolról sem szorulnak a lopott tárgyra vagy értékére, s ellopnak olyan tárgyakat, melyekre szűkségök sincs, de azért lopnak, mert betegek észben, helyetebben talán akaratban ; s képesek inkább a pillanat szégyenét állani ki cselekvényökért, csakhogy vele maniájuknak áldozzanak. a mániák t. kir. tszék jelentkezhetnek szív dolgában is; nem kérdi azt a mania, hogy a szivet minő burok fedezi, — mert Petőfiként: .láttam én csárdákban tisztább sziveket már, mint kit naponkint lát térdelni az oltár", — hanem megkeresi magát ott, a hol tápláléka van. — A mania hatalma alatti cselekmények nem beszámíthatók, s ezt a híres Benedek bécsi orvos tanár fényesen beigazolta azáltal, hogy eddig 32 bűntettért elitéltnek agyát és koponyáját vizsgálván meg, az orvosi tudomány alapján mogmutatta, hogy ezen elitéltek, legalább is azon pillanatban, melyben a bűnös cselekményt elkövették, eszöknek használatában nem voltak, mert az agyon oly kór tünetek mutatkoztak, melyek ezen tan felállithatá-sára alapul biztosan szolgálnak. Ezen észleletről irt tant a mult évi párisi Antropologiai társulat nagy tetszéssel fogadta s azt pártolásába vette. Nem alaptalan tehát a nagy jogtudósok igyekezete, midőn ezen psycholog orvos tanát a combinativ eszmékkel s józan tapasztalatok elveivel egyesítve, a halálos ítéletek végleges eltörlése, megszüntetése mellett küzdenek. Tény tehát ezen elvek alapján, hogy mania létezik; ténykint kell t. kir. tszék elfogadni azt, hogy ily maniának lett a szerencsétlen leány közvetett, s szerencsétlen védenczem közvetlen áldozata. Azon körülmények, melyek azt látszanak igazolni, hogy védenczem el volt határozva a leányt megölni, a fentebbiekkel szemben a beszámítás kérdésénél elgyengülnek, mert hogy vádlott papucsban jelent meg a tett helyéi), ezt egyedül azért tevé, hogy kedveltjével a nélkül találkozhassék, hogy azt a háziak észre vegyék, de az annak kíméletére levén irányozva s inkább a figyelmet igazolja,melylyel az iránt mint férfi viseltetett, de hogy a leánynak megölését előzetesen elnem határozta mutatja az, hogy őt előbb szép szavakkal iparkodott magának megnyerni, s csak midőn asáltal durva szavakkal visszautasítva lőn, — ébredt föl benne a fájdalom, a legyőzhetlen lelki szenvedés azon kérdése: átengedje-e választottját másnak ? s a válasz azon pillanatban fogam zott meg agyában a mania súlya és befolyása alatt, midőn eszét vesztve kését kedvesének testébe merítette anélkül, hogy cselekedetének következésére gondolni ideje is lehetett volna. — Tudjuk, hogy a szerelem elragadó hatalma, mily zsarnoki} választottját inkább meghalva szereti látni mint arról lemondani, s „ha az enyém nem lehet, másé se legyen" érzéki szenvedély elvének veti oda áldozatul, de soha sem gonoas szándékból. (Folyt, következik.) Vegyes hírek. — Tü a szivb&n. Egyik szászországi tébolyda főorvosa, dr. Huppert egy elhalt őrült holtlestét bonezokán, a szí vében egy kötőtűt talált, mely a balkamra hátsó falától felülről lefelé vonult. A beteg 52 évet volt és daczára annak, hogy a szivében tü volt, testi egészsége az utóbbi időben kifogástalan volt? csak vég-pereseiben panaszkodott szívfájdalmakról. Hogy került a tö szivébe, nincs a ki megtudja mondani. — Váló-per versben. Nagy Magyarország egyik városában történt nemrég, hogy a kir. törvényszék előtt egy válóper volt folyamatban. A biróság egyik tagja s az elnöke tudvalevőleg tréfás emberek voltak; igy történt, hogy a mindennapi élet komoly momentuma, egy válóper alkalmával a következő komikua eset adta elő magát. A nem épen fiatal házasfelek személyesen megjelennek a biróság előtt, midőn is az elnök a szokásos bírói békéltetést kisérlette meg. A válópert megindító férj kérdeztetvén, ragaszkodik-e határozottan elválási szándékához ? E kérdésre a férj azt felelte: »igen, nem kell e nő se testemnek, sem lelkemnek." Ekkor a nőt az elnök szintén nyilatkozatra hívta föl, a ki következő rigmusokban válaszolt: „Az én szivem nem változik. Míg Isten mennyben lakozik, Hites férjem és gyermekem, Mind halálomig szeretem." Ekkor a biró oda sug az elnöknek, hogy hát illő dolog most már a felek által versben folytatni, sőt az ítéletet ia a költészet virágos sty lusába öltöztetni. Az elnök gondolkozik kevéssé, s pár pillanat múlva ilyeiénképen szól a férjhez: „Nem reped e meg a szive, Ilyen ékes beszédekre ?« A férj válasza a törvényszékhez: «Az én szivem meg nem reped, Ez asszony után nem eped, Az ő lelke álnokság, Csupa merő hazugság." A tárgyaló terembe alig lehetett megállani kaczagás nélkül, melynek izmó lávája a jegyző kebléből már már feltörni készült, ka hogy az elnök arcza a komolyság köntösébe nem öltözködött volna, aki is miután meggyőződött, hogy a békéltetési kísérlet sikerre nem vezet, a biróság közbeszóló határozatát imigyen hirdette ki: »Noha a dolog ekként ill, A per tovább is folydogál. Többire, mit most mondottak, Jegyzőkönyvbe foglaltattak. Felek most elmehetnek, ítéletet majd nyerendnek." Papírszeletek. Tromfot tromffal. Egy kereskedő segéd siló -gosdi játékában megcsókolta egy leány kesét kinek ujján gyOnyOrfl tSsB brillint kftvfi gyürüt pillantván meK, elég hangosan igy srolt mellette álló barátjáhoa: ,Azt a gyüröt jobban saeretném, mint a kezét. — A leány ki ezt meghallá, megfogja a segéd ayakában lévő arany óra lánezot és visxooaá: „Én pedig st a kötelet jobban, mint magát a — asamarat. Férj és nő. N5 beszélhetsz akármennyit s akármit, ti férfiak, voltatok és vagytok is mindenkoron a békétlenség okozói. As ls5 emberpárnál is biaonyosan nem a nő, de a férj követte el els5 bQnt. Férj: Osstom nézetedet magam is. Különben miért ia adta volna a jó isten férjnek az aszonyt b(ültetésül ? Bttszkén mntogati N. úr régiségi gyűjteményét-»Ez Rákóczi feje/ — és ekkor két koponyára tett« ujjait. — „Mind a kettőd kérdezték. — „Igen ia, egyike gyermek, másika férfikorából, — feleié. Felelős szerkesztő: Bátorfi Ltjot. Keskeny útifű-mellczukorkák, a tttd > és mellbajok, köhögés, fojtóköhögés rekedt-sfcg és tfldohurut biztos gyógyszerrel. A toriuéazet által a ssenvedó emberiség javára teremtett megbecílllhetlen keskeny utlfű ason már eddig fel nem derített titkot foglalja magúban, misserint a gíge és légcső rendszer gyulladt nyak bányájára való áronnal! gyora és enyhítő hután gyakorlásával a* illető beteg »«ervek gyógyulását minden tekintetben lehetőleg elősegíti. Miután gyármánvnnkiiál a /''•/ O V /> '' 07 , , , „,__,./.. ... . t «•rot t Jcntn«/* cj < /o/at* estikor és keskeny utifuliul tinzta vegyfllákrőt kezeskedünk, külUnüa figyelembe ajánljuk hatóságilag b«jegyzet védjegyünket, unt dobozon levő aláírásunkat, mert csak esek igssolj&k annak valódiságát. Schmidt Victor & fiai. C8, kir. szab. gyárosok Bécs, Wieden, Alleegasse 48. Kaphatók: Práger Béla gyógyszertárában Na^y-Kanissán, Kalivoda J. Lelenyében és Kísb Adalb. gyógyszertárában AUó Lendváu. Ügyvédi irodámat folyó évi junius hó 1-ső napjától eddigi lakásomról az úgynevezett Mayer-féle házba (városház utcza 5. sz. a.) tettem át, miról t. cz» •ügyfeleimet ezennel értesítem. 1 N.»Kanizsa, 1879. évi május 30. ! Dr, Fárnek László, % köz- ét valto ügyvéd. G .A. W. Mayer mell-syrupja. Háziszer (755 VII. 3—) t i)bb, mint 20 év óta hires minden meghtltés sat. sat. által előfordult torok- ¿s mellbajoknál .dijaztatott Parisban 1867 évben." — Kapható : Prá\|«r Béla gyógy ssertfrában N.-Kauissán'' • Egy orvos elismerése. Msnn P. J. ur 8traubingban (Bajorország) a O. A. W. Mayer féle mell-byrup letétnökje ssóról ssóra következőkép fejeai be i 869. október hó 27-dikérCl kelt levelét: „Dr. Weiss ur helyben, ▼árosunk legkedveltebb orvosok egyike mell-8yrupját a legbus« góbbau ajánlja." Orgona eladás. As alsó-kralyoveczi (vasút állomási) kápolná« nak van egy jó karban levő orgonája eladásra. As orgona következő részletekből áll: 1. Copei 8 fuss 2. Flőte 4 ; Jj 3. Principol 4 „ Zin eo 4. Octav 2 . Zin • • $ 6. Quint 17a . Zin 6. Ootav super V;\| , Zin Venni ssáodáfcosók jolcntkeshetnek, ft. Meatrict) Gábor plébános urnái. f rDraskoteca, u. p. KralyovtctT'' \ TiZBÍTOTÖtCÍZÁDrK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. JUNIUS 5 ¿a 1879. \ Ny ojtsunk kezet a szerencsének 400,000 márka főuyereménjt nynjt kedvező csetbon a legújabb nagy pépzklsorso-lás, mely * magas koruány által''jóváhagyva és biztosítva van. Ezen nj tervetet elffnye abban áll, hogy néhány hónap lefolyása alatt 7 sorsolásban 44,000 nyerewényoek okvetleo kisorsolás alá kell kerülnie, köztük találkozik 400,000 frtnyi főnyeremény, részleg pedig: 1 nyerem. 1 nyerem. I nyerem. 1 nyerem, nyerem, nyerem, nyerem, nyerem. 1 2 2 5 2 nyerem, á m. 12nyerem. á m. 250.000 150,000 100,000 80,000 50,000 40,000 30,000 26,000 20,000 15,000 1 nyerem, á m. 12,000 24 nyerem, á m. 10,000 6 nyerem, á m. 8000 54 nyerem. 4 m. 5000 71 nyerem, á m. 3000 217 nyerem, á m. 2000 531 nyerem, á m. 1Ó00 673 nyerem, á m. 600 / 950 nyerem, á m. 300 24,750 nyerem, á m. márka vagy 3 frt 50 kr. o.é.b. * . 1 ■ _ . 138 A. legközelebbi első nyereméiqrhazás ezen nagy aa állam .által butositott pónz-kísorsolás hivatalosan állapíttatott meg és már í. évi junius hó 11. és 12. lesz a következő összegbe kerül: I 1 egész eredeti sorsjegynek ára csak 6 1 fél . „ „ . 3 1 negyed , „ „ , 1''/. . „ •Valamennyi megbízás az összeg előleges beküldése vagy postautalvány mellett uzonoal és a legnagyobb gonddal eszközöltetik, mindeuki magát az állam czimerévd ellátott eredeti sorsjegyet kapván tőlünk keaéhez. A megrendelésekhez a megkiváuUtő hivatalos tervezetek dij nélkíll mellékeltetek minden húzás után pedig felszólítás nélkül küldjük résztvevőinknek a hivatalos hu7.:ií jegyzéket. A nyeremények kiőzetése mindenkor pontosan ar. állam jótállási, mellett történik s akár közvetlen m, ^küldése vngy kívánatra érdekeltjeinknek Ausztria minden nagyobb píaczain fennálló összeköttetéseink álul kézbesittethetik. Vállalatunknak mindenkor kedvezett a szerencse, sok más i tekintélye» nyeremény között gyakran az elsó főnyereményeknek örvendvén aa, melyek az érdekelteknek közvetlenül fizettettek ki. Az ily a legszilárdabb aUpon nyugvó vállalatnál, előreláthatólag mindenütt biztonsággal a legélénkebb résztvétclro sxámit-batván, kéretik már a közeli búzás miatt is miuden megbízást minél előbb közvetlenül alulírotthoz intézni Kaufmann & Simon, bank- és váltő üzlet Hamburgban, bevásárlása és eladása mindennemű ájhmkötvények, vasúti részvények és kölcs?>nsorsjegyekn.;k. Ü. i- küszflnetünket fejezve ki ezennel irántunk eddig tanúsított bizalomért, felkérjük az uj kí3orsoiásnáli részvételre, főtö-rekvésünk ezentnl is oda irányuland, mindenkor pontos és szilárd szolgálat áital tisztelt érdekeltjeink teljes megengedését kiérdemelni. Föntebbiek. '' ^39 uj. 4_4; I \ IJ. 1 Hirdetmény A nagy-kanizsai polgári egylet tulajdonát képező bérház, kert éa italmérési jog három egymásután következő évre f. évi ok-tober hó l-tó''l bérbeadandó. Ajánlatok f. évi junius hó 15-éig bezáró-lag az egylet elnökéhez irásbelileg nyújtandók be-Bérlevi feltételek az egylet elnökének és titkárának lakásán, valamint az egylet helyiségében bármikor megtekinthetők. Nagy-Kanizsa, május 25-én 1879. (864 3-6) Az elnökség. OTTO FRAiNCZ, czég. különlegességei Bécs, Mariahilferstrasse Nr. 38. Császár királyikig NINCS TÖBBÉ KÖHÖGÉSI Egger Codcon mellpastillái a legkellemesebb legbiztosabb gyógyszer köhögés, rekedtég, torokbántalmak eluyálkásodá« és mindennemS katároa elleu. Kapható eredeti csomagokban használati nta«itással öO kr és 1 írt-ért, EGGER A. Budapesten. Erzsébettér 9. sz. a szállítás naponként szakadatlan posta utalványra vagy utánvétellel. — Azonkívül eredeti áron raktáron Hollosy Józ«ef gyógyszerész urnái Zala-Eperszegen. Sok elismerési irat megt< kinthetó. Sz. 794. T. C. Eggor A. urnák ! Budapesten. Miután a* «11 mell ptstíilaí köhögés ellen kitűnő jó hatással vannak kérek belőlük 5 frt árát után vét mellett küldeni. Egész tisz. «lettel KARDOS GERGELY, 857 3—6) lelkész. mummnmmmn Szerzők. X Kerestetnek egy régi jó hirnevii biztosító társulat számára, a biztosítás minden nemére nézve, magas jutalék mellett. Ajánlatok „A. A. 24" jegy alatt ezen lapok kiadó hivatalához intézendők. (862 3 -3) ttmsmimmmmmm* kizárólagosan szabadalmazott IL PUR1TAS hajifjitó-tej. A Purítas nem hajfesték, hanem tejszerű folyadék, mely majdnem azon csodálatos hatással bir, hogy fehér hajat menit''jitani, azaz lassankint még pedig legkésőbb tizennégy nap alatt ama szint visszaadja, meíylyl eredetileg bírt!; ..J EajLpAlaczk »Puritás" ára 2 írt (elküldésnél 20 kr. költség.) IIÓvirág. Egyetlen szépitősz-r sem versenyezhet kitűnőség és jó hatásra -"■a ,hóvirá(fgalu. Olajos üditő alkati eszekből előállítva, eltávolít .o^n szer rövid idd alatt szeplőt, májfoltokat, boratkákat, bőrpattanás->kat stb. és az arezbőmek fénylő fehérséget, üde és finomságot kölcsKnö. Legjobb védszer az őszi és téli zord levegő behatása ellen, azért nélkülözheti n uoi S/építőszer különösen a farsangban, ára 1 foriut. riapor- Szjjot-Qyönry virág, fehér és ró7.«a szTnhen, a bő-rÓn tartós és iáthatl.-in, jóságára a legkitűnőbb minőségű A rizsport leginkább a folyékony szrnt-gy''.rgy-vjrág használata után ajánlhatjuk, mi az »rezszinnek feitünő gyengéd finomságot kölcsönöz. Egy doboz ára 60 krajozár. T3Hiantine az egyedüli szer a szakái szépítése és puhán tartására, niín--L''deu a^írcsság hátrahagyása uélkül, ára egy palaczknak 80 kr. TTllalae «vvasmarha-hajkenőcs orvosi utasítás szerint készítve, a •^-■-haj axépitésre és fennt.-vrtáaára, megóv a bajhullási korpaképződéstói km erGtrti a hajbőrt, ára egy nagy tégelynek 1 frt 50 kr. T\W-oHl] íöld dióhéjból gondosan készítve, azon kitűnő tulajdonság-"^gal.-liogy a fehér, 03 és vörös hajnak egy természetesnek látszó sötét szint köfesöoöz, ára egy nagy palaczknak 1 frt. T i iaiRfl igen jeles szakál-növesxtö, melylyel a szakáit igen szép •"fekete, barna, vagy szőkére lehet festeni. Fekete vagy sötétbarna bajnál a La Jenné igen czé''SBerüen alkalmazható, ára egy levélkének a bozaá tartozóval 3 frt. TTttMia (.hajsie») kitün3 hatással a haj és hajbőrre, a kigózölgést elő-^»egiU, megSris korpa képződéstől és fakadáaoktól, előmozdítja a bajnflyéjt különösen kiállott betegségek ntán, u. m. tyhoa, himlő, Ryer-®®kágy »tb^ ára egy nagy palaczknak 1 frt 50 kr. XfiRpokrene, gyógyerejü szájvíz rosz szar eltávolításra, rendkívül jól--"•twő és üditő hatással, ára egy palaczknak 1 frt 20 kr. Na y-Kanízsán valódi minőségben PráQBr Béla jyógytze-ré»z araál. ^353 4—26) X X X X X X X X X X X X X X X X X A Vendéglő megnyitás. Tisztelettel értesítem a t. cz. közönséget, hogy Terézováczon (Suhopolje, Verócze közelében, vasúti állomás Barcs a Regaltokat május 1-töl kezdve bérbe vettem és az ottani VENDÉGLŐ- ÉS KÁVÉHÁZÁT a vendég-szobákkal együtt egészen újonnan, igen szépen és igen jól berendeztem, jó konyháiról, azaz: jól főzésről gondoskodtam. A mi az italokat illeti, kijelentem : hogy folyton a legjobb pécsi asztali borral és friss sörrel fogok szolgálni. A t. cz. utazó közönségnek magamat a legjobban ajálva maradok mély tisztelettel Labrentz Gusztáv, (855 4-5) Pécsről. Umrath és Társa Prágában. Mezőgazdasági gép gyárosok ajánlják a szilárd kivitel, k«nyü járá«, nagy munkaképesaég, éa tiszta cséplésr<">\| legelőnyösebben ismert körülménye, ugy rámán álló, mint kerekeken járó kézi és járgány-cséplőkészületeiket I tői 8 ló, vagy ökör ereje lg Továbbá készítünk különféle nagyság és elismert jó minőségű tiaititó roNtákat, kukorirzn iiiorxsolókat én ftzerska vágókat. (836 16—25) Képea árjegyzékek hazai nyelven jngyen és dijmenteaen. BUDA) RÁKÓCZY Ezen for.rsiiak felsősége kitűnt< tve az «USZtrUl c«á»2ár. magyar király ő felsége által A. m. kir. országos akaűa»lt6f, az orvosi akadoaiiátél Párisban, úgyszintén az elSÖ kiil- és belföldi orvosi tekintélytől, mint gj ógysavban a leggazdagabb és IrghHtáMosabb minden eddig ismert keserüviznél, (57.1 100 részben) mely a legmagasabb elismeréssel lett kitüntetve. — Mely sohmí más keserövlztöl elért lavaaytarlal«u, megmutatja továbbá euuek használatát, csúzos betegségeknél, köszvény-, rakodvány- és hagy-Kavas sóknál (köszvény, holyagkS) átellenben minden más keserüvizekaél felttlmalbatlan- és sikerdnsabb. (858 3-Ő) fg^ Mint rendes anyag elégséges egy bordéi pohár, átellenben egy nagy pohár más keserű forrásokból. Előlegek minden gyógyszertárban és füszerkeres- kedégben. A Budai Rákóczi-forrás igazgatósága Budapesten Einladung zur Betheiligung an den Gewinn-Chancen der vom Staate Hanr arg garantirten grossen Geldlotterie, in welcher 8 Mül. 177,000 R-Mark vom 11. Juni 1879. bis 12. November 1879. sicher gewonnen werden müssen. Der tieue in 7 Classen eingeteilte Spielplan enthält unter 86,000 I.ooM''n 44.000 Gewinne und zwjr ev. 400,000 R -Mark speciellaber 1 Gew. 1 - (831 II. 3 3 á M 250,000 Gew. á M. á M. I50,(>00 '' 2 á M. á M. 100 000 r>t „ á M. á M 60.000 ü . á M. á M. 50,000 71 n á M. á M. 40,000 217 n á M. a il. 30,000 2 n á M. á M. 2:\000 2 n ú M. á M. 20,000 5:n n á M. á M. 15,000 673 n á M. á M 12.000 950 fi á M. á M. 10,000 24,650 « á M. etc. 1500 1200 1000 500 300 138 etc. l)i »:r»te Gewinziehung i»t amtlich und unwiderruflich auf den 11. und 12. Juni 1879. teatgeaetzt und kostet hierzu das ganze ürigiutilloos nur U Mark oder H 3''/f das halbe , „ 3 „ , » das viertel a l''/t «. » ^ h.r. uüd weiden diese vom Staate garantirten Originalloose (keine verbotenen l''rom-.v«.''u) gegen Einsendung des Betrages oder Post-Einzahlung nach den eittemtesten Gegenden von mir fiank» versandt. Kleine Betriijf» k<">nneu auch in PostmarKen eingesandt werden. Das Haus Steindecker bat binueu kutzrr Zeit grosse Gewinne von Mark 125,000 80,000, 30,000, 20,000, mehrere von i0,000 u. s. W. an seine Interessenten ausbezahl und dadurch viel zum Glücke zablrficher ^''arailien beigetragen. Die Einlagen sind im Verbaitniss der grossen Chancen »ehr unbedeutend und kaun ein Glückveisuch nur empfohlen werden. Jeder Theilnehmer erhält bei Bestellung den amtlichen Plan nnd nach der Ziehnng die ofticiellen Gewinnlisten. Die Auszahlung oder Veraendung der Gewinne erfolgt planmässig uud nacij Wunsch der glücklichen Gewinner. Aul trage beliebe man umgehend und jedenfalls vor den 30-ten dieses Monates vertrauensvoll zu richten an die bewährte alte Finaa M. Steindecker, Dammtliorstrassß Bank- & Wechselgeschäft Hamburg. P. S. Das Haus steindecker — überall als solid ud reell bekannt — hat besondere R-jolamen nicht uöthig; es unterbleiben solche daher, worauf verehrl Publikum aufmerksam gemacht wird. Berber" orrosi KÁTRÁNY-SZAPPAN orr««! t^kint^lrrk által ajinlr». Anstlrln-Kncjarorsclleliatl, Fran-rslaorsxlc, Xf-mrtormfte, Hollnndtmn m NveitiSaa, Komi- nlAbsn «at. mir tia. "U f<-nr«« »ili»rr. i h.uiy.nittátik mindennemű börkütegek mint szinte »7. arezbör mindenféle tisztátalanságai ellen kQK>nfa«n a rth. u idült pikkely »^m>V elUa. » korr. » «OreAr rf^e<lT»By. a «XAkil korpa »Ilon. a »rrpló. mijfolt. az acjn»Ti»xett fi»«orr, a fa£7''iag, a « a cyrrmckoV Talarnnnnyi kúUó pfl fasnfflOl nuo- d«nkiu<«k mint a b-">rt tisztító mo''!Á.7.<-r ^jánllttiatik. Ara darabonként használati utasítással együtt 35 kr A Brrfer-rc-lf UittrAnj-vznppsn tiT/.-k» tAra^ny fakatrinyi tartalmaz frtUtt'' bb coit''toxan van koitv», « U-ny^rK-n kdl''''<abAiik joíd<1íb ejyébl», » kere.kí.lrihon nlAforduló katriny-a^appanoktdl. ■ Csalások kikerülése végett = a gyógyszertárakban világosan Berjfcr-féle kátrány-szappan kérendő s ügyelni keli » z5ld esoma<r«lásra s az ide mellékelt védjegyre. EffjredflU Helyett«« « bel- éa k«lí»M rénmérr x fi. HELL gwgja. TROPPAU, kesMAsefcla k«Id«nd»k. Kapható: Nagy-Kanizsán, Pr\|«r Béla «r gyógy szer tárábsn, és Zala-Egerszegen Holloty ar Byéjyszortáriba«- a£22 6-12) Ix :!■ V Nagy-Kanizsán, nyörnatott a kiadó laptulajdonos Wajdits József gyorssajtóján. ^AGT-Í ASfóSÜ, 1879. junius 8-án. 46-lk szíá,m. Tlzennyolewüfc éyfylyam. F> í >: I ár: ^ . 8 frt.C Eléftzrfésl ár •gén érre fél évre 4 negyed érre . . 3 Egy jnám 10 kr Hirdetések 6 hasábos petiuorban 7, máaodnxor 6 ■ minden további sorért 5 kr. NYILTTÉRBEN j, soronként 10 krért vétetnek fel-Kincstári illeték minden egyei hirdetésért külöi 30 kr fixetendS. különf I letS kSxtémfayek * MSfl—jgkSa, anyagi résaét illeti köxlemányek pedig • kitáéhoz 1)ér mentre intáaendftk: NAGT-KANIZSA Wlsssitskiz. B érmen tétlen levelek, csak ismert munkatársaktól fogadtatnak el. előbb: lEésiratok rkiti n küldetnek. iKésiri - S O M OGYI KÖZLŐN Y/ _ helyhatóságának, „n.-ka»ízaai onk. tűzoltó-egylet«, a „n.-kanizftai kereskedelmis iparbank«, „n.-kanizaa! takarékpénztár«, a „zalamegyei álUlános tanítótestület« a wn.-kanizsai kiaded-neveló egyesület", a „soproni kereskedelmi s iparkamara n.-kanisai külválasztmánya s több megyei és városi egyesület hivatalos értesittje. Helenkint kétszer, vasarnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap* A keresetadó ügy kérdéséhez. A „Zalai Közlöny" 44-ik számában Oszeszly Antal városi adó ur ellenőr által tett nyilatkozat alkalmat szolgáltat arra, hogy "a 111. és IV. osztályn kereset adó megállapítása, illetve ezen adó nemek tárgyalása folytán tett eljárásokra én is nyi-latkozhassam, ezt teszem azon indokból, mert ezen adó nemek megállapítása körül oly eijárás teljesíttetik, ami igazán a kedélyeket a legnagyobb mérvben izgatottságba hozzák, nem azon indokból, mintha a .városi hatóság vagy annak bármely közege adná erre az alkalmat, annyival is inkább Oszeszly Antal városi adó ellenőr ilyesmit nem tett soha, de ezúttal sem teszi, igy tehát azok, kik oly vélelemben vágynák, hogy tán az üldözés tárgyát képező adatok tőle erednének, tévednek, mert egy tisztviselőjétől sem tételezheti fel senki a város tiszti karából, ho^y ilyesminek elkövetését tehetné, mert azok a törvényes téren állva, kell, hogy az adó-felügyelőség megkeresése, vagy mint az még az adó fizető polgárok iránt is használja, felhívása folytán a hivatalos adatok «közlését foganatosítsa, ezt tőlük a törvény követeli, mely előtt minden honpolgárnak,'' annyival inkább a tisztviselői karnak Tneghajolni szent kötelessége. De tisztelt olvasó, nem itt a baj, a teserüséget okozó eljárás, az adófelügyeló-ég eljárásában leli megoldását, mert az ,hogy minő mániaban szenved, azt megmagyarázni nem lehet, annyival inkább annak szövevényes eljárását még sejteni sem lehet, hogy most, midőn a földmivest ugy mint az iparost, a kereskedőt a nagy földbirtokossal egyetemben a legnagyobb nyomor és nélkülözés környezi, ép ekkor az adó felügyelőség nem tekintve ez általános calamitást, az adót fizető polgárok adójának felemelését hozza javaslatba, még pedig oly indokolt eljárási módozatokkal, hogy azok keserűség poharát csurdoltig töltik, szeretjük hinni, hogy e lelket ölő eljárásra a pénzügyi minisztériumtól utasításuk nem lehet, mert ha ez volna, akkor nem látunk mást, mint azt, hogy a kormány maga is a törvénytől eltérőleg a polgárok zaklatásának terére lépne s mint egy ön maga alatt vágná a fát, e helyett azonban azon mániát észleljük, hogy egyik adó fel ügyel őség a másika felett a nagyobb adó képesség kitüntetésével versenyez, mi is a polgárok erkölcsi és anyagi megrontásával fogja diadalát ünnepelni, hogy ezen állitásunk való azt fényesen igazolja mint a napi ép ugy a helyi lapokban megjelent czikk sorozat özöne, hol is a számos felszólamlások, keserű kifakadások csak fokozzák állitásunk igazolását. Hogy pedig a tisztelt olvasó tájékozást nyerhessen, némü adattal is szolgálhatunk, még pedig a kanizsai adó kivető bizottság területéről. A zala-egerszegi adó felügyelőség keretébe tartozván Kanizsa, mint ilyent ezen ado felügyelőség saját közege által lát el előadóval, igen természetes, hogy ezen adó felügyelőség a bizottság összeállításánál már gondoskodott arról, hogy a bizottságot reá nézve előnyösen állítsa összo, igy történt, hogy alelnöknek Oszeszly Antal városi adó ellenőrt a minisztérium által kineveztette, s mint ilyen működik ezen bizottságban, lehet hogy innét ered azon vélelem, mi- kép az adatok gyűjtése és az adófelügye-lóség kezébe adásival gyanusittatik, én nem itt láttam & hibát, hanem ott, hol mint az adó felügyelőségtől függő egyén, mert mint adóhivatali tiszt, adófelügyelőség vizsgálja, tehát tőle függésbe állván, igen természetes, hogy mint bizottság elnöke, a kivetés körüli eljárásban annak gyékényén áll és többnyire annak inten-tiója szerint adja elnöki etóját, de ezt máskint gondolni sem lehet és én ezért nem ót, de igen a városi képviselőséget kárhoztatom velem együtt önmagamat is, mert megengedjük, hogy egy városi közhivatalnokot hivatalától elvenni és több héten át az állam szolgálatába bocsájtjuk, igy tehát e téren ön magunk is hibásak vagyunk, mert olyasmibe hallgatag beleegyeztünk, aminek most keserű levét isz-szuk, mert ha az elnök teljesen független, nem engedheti meg, hogy a tárgyalás, mely nyilvánosan történik, és mikor a bizottság félre vonul, hogy a letárgyalt ügy felett bírálatot hozzon, hogy akkor a kincstári elő adó ezen félrevonult bizottságot követhesse és ott a tanácskozásba befolyhasson, mint ez történt a domborui Hirschler testvérek adójának ez évi tárgyalásánál, hisz akkor midőn a tárgyalás befejeztetett, a bizottság félre vonul, az előadónak többé ott szava és helye nem lehet mert szavazattal amúgy sem birván, mint ilyen a nyilvános tárgyalással működését befejezvén, csak is felebbezési jogára támaszkodhat, mert azt, hogy ily esetben, midőn szótöbbséggel döntetik el az ügy, világosan lehet látni, hogy a kormány közegei az elnökkel szavazván, döntötték el az ügyet, jelen eset annál in- kább megdöbbenthet mindenkit, mert Hirschler testvérekkel az adatok, melyek következtében az adó felügyelőség az adó alapot 36000 frtra irányozta nem is közöltetett, tehát e tárgyban a bizottság elé állított még önmagát védeni sem volt képes, noha bár tárgyalással ez a bizottságnak felvilágosittatott, még is a tárgyalásba bocsájtkozott és daczára annak, hogy a mult évi Dráva áradások ez évi Dráva és Mura áradás folytán óriási károkat szenvedett a czég, még is az adó felügyelői előadó személyes pressiója folytán 9876 frt 33 krban állapította meg az adó alapját. De tovább megyünk kanizsai Gnt-mann tí. S. fakereskedő, k i ho^y a világkiállításon Párisban a magyar államot minél nagyobb kitüntetésbe, s ezzel a magyar ipart minél nagyobb előnybe részeltethesse és a világgal a magyar ipart megismertethesse óriási áldoztok árán csináltatta azon hordót, mely a párisi világtárlaton az összes mivelt világ figyelmét magára vonta, s mi lett a jutalma? az eddig felvett 3000 frt adó alap helyett-most nagy bölcsen 7000 frt adó alapban állapíttatott meg, lehet-e egy józanul gondolkozó magyar embernek ösztöne arra, hogy az állam érdekében hozzon áldozatot, midőn annak közegei által ily erőltetett bánásmódban részeltetik. De még egyet a temérdek közül, van városunkban bizonyos Rosenfeld Adolf rövid áru kereskedő, ki hogy a disz és csin iparosait adó képességük fokozásában elősegíthesse, s az ipar terménynek a közönség elótti kitüntetését létesíthesse, az áldozattól vissza nem riadva, üzleti TÁRCZA. Saját »zoba-kertiiuk Egyszerű virági : Jftnnek. utániadra a* Áldást lekivánni. Semmi ktilsxin, pompa. Semmi idegen fény : Nem Qdvöxöl léged Ez -ünnep reggelén ! K kis virágokban : Lelkem érzeménye. S PX imakftnyv lapján; Legbensőbb sxentrlye Van itt kif««jeve ; Némán, érxőn, mélyen ; E7.1t áldás miud«».i Betűn én levélen ! Ha néx«x a jövő Tiwtt* k£k k»déhe : Ott lásd minden vágyad FénybeD, teljesülve. S mint a nap gyftngéden F»;jlext, ¿ltet, ápul : Hit Utas rám is szived ÁM.''» sugarából ! MAJTHÉNVI FLÓRA. - A gondok közt. — Siónak — flötét varjakként jflnm''lc gondjaim, M>''gle\| m-k, mint a pusr.ta tájt, Egykor pfdig kerültek krdvemí«t, Mikor — tudom — .fejem se fájt." — E léha faj naponkiut látogat. Ritkán a .«zép ttrftm madár ; S alig dalolt, tovább ijed, repül, Lelkem axtán hiába vár — Vágyam k¡alszik, keblem elfogul; tJyakran sóhajt »óhaj követ Oh mit jelent ex?! 5tat, — avagy talán Maholnap a fagyó« telet . . . HAJGATO SÁNDOR. Károly bácsi arája. Tizenkét éves leheltem, midőn előssör hal lám Károly bácsi ajkáról „A hőséget csak a nőknél kereaik, keresik már a világ kezdetétől fogva, de m^g nem találták m»g.'' Furcsa gon dolárn, tehát a világ teremtetése óta nem lett volna egy hü nő Bem, ejh ejh bácsikám, micsoda beszéd ez? olvassuk esk a történeti adatokat, s minden nemzetnél s minden időben találunk nőket, kik a hűség megtestesült fenségével övez ték s Övezik körül családjaikat. Gyermek vagy még Marikám, nem értesz teához, majd ha nagy lész, tudom elismered azavaim igazságit, ilyenkor aztán elgondolkozott mélyen, mélyen Isten tudja miről. Ne gondolják kérem, hogy az én kedves Károly bácsim tán egy csalódott agglegény volt, oh nem! fiatal, legfeljebb huszonhat éves szép szőke férfiú, mintegy apostol igazin oly szép, igen szép volt, akár egy nagyvárosi kisasszony. Egyszer elment Gleichenbergbe, visszajövet hozzánk is betért pihenőre, anyimat rend -kívül szerette, őszinte bizalommal viseltetett iránta, hiszen ő volt egyedüli rokona; anyi mat kérte tivolitaon el engem, mert a mit most beszélni'' fog, azt nekem nem kell hallanom, no es még nem történt, mit fog anyimnak mondani ez a csúnya Károly bicsi, ama perezbe nem láttam én, hog) szép, sőt inkább talin ez volt a legruiabb ember széles-e világon. Ha elvégeztük az ezsonit mondá anyira szívesen meghallgatom mondókádat Kiroly a tirsalgó teremben, jól van, virjon csak maga roez Kiroly bicsi, most csak.zért is meghallgatom, mit fog mondani, miután oly igen óvató«, hogy csuk én ne tudjam. Valami ür&gy alatt engedelmet kértem anyámtol s kimentem nevelőnőmet felkeresni. Dehogy mentem ! szép lassan eljutottam a sálon íg, ott egy alkalmas rejtek helyet kerestem s találtam is, mit azonnal igénybe vettem, no de ne kérdezzék milyen volt ez az én rejtek helyem, mert görcsös nevetés fog el valahányszor csak arra a pamlag alatti nagy űrre gondolok. Néhány misod perczet tölthettem kényelmetlen helyzetemben midőn édes anyim a Kiroly bicsirn jöttek karöltve, helyet foglaltak a pamlagon, mely alatt én kuporodva ültem, azt hittem rim szakad, s alig alig birtam kitörni látszó kaczajomat vissza fojtani. Kiroly bácsi kezdte. Tudod édes nővérem, hogy még életemben sohasem szerettem s most szeretek az örülésig, tudod azt is, hogy megfogadtam édee atyank halilos ágyán, hogy csak akkor veszem nőül azt, kit szivem lelkem egész hevével fogok egykor szeretni, ha legalibb is kétszer próbira teszem, nagy próbára, szivem bilvinyit. Te vagy az egyetlen élő lény csalidunkban, a ki sorsom iránt érdeklődői s kihez én ragaszkodással viseltetem ! Oh szólj, tanicsolj, mit tegyék? hogy meggyőződjem miszerint Jolinka önzés-telenül csak öp magamért szeret, itt azarczképa (no ezt én nem lithattam bossusigomra) ugy é ritka bájos barna lányka érzem, hogy nélküle élni sem tudok, elhallgattam előtte terjedelmét birtokaim létszimit, el ssirmazásomat, egyszerűen egy tanirnak matatám be magam, a mégis hiszem, hinnem kell, hogy ő is ép oly forrón, lingolón szeret a miként én ót. No jó, itt mist nem teszünk, miutin még nem vallót-titok meg egymisnak szerelmeteket, éa azonnal Gleichenbergbe utazom s figyelemmel fogom kisérni ideilodat, az az őrszemmel, elmenetelem előtt írok a „Fővárosi lap szerkesztőségéhez egy gyászjelentést, miszerint Kéry Kiroly tanir meghalt sat. Ha a szép s gazdag M. Jolin csakugyan azt szerette ugy lehetetlen-e csapást ugy elviselnie, hogy lényében viltozis ne történjék, ha igen, agy te azonnal megjelensz — s ha nem, akkor kir reája pazarolnod legszentebb érzelmeidet. Károly bácsi kezet csókolt s megköszönte a tanácsot. Anyim a én, azonnal útnak indaltnnk Kiroly bicsi otthon maradt, több ismerősünk volt ott, tehát jól mulattunk, anyám felismerte as arcskép után M. Jolánt, sejtettem, hogy as arcskép véle van, de nem tudtam, hol kerestem, evégréegy- TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY. JUNIUS 8áo 1879. helyiségét a legnagyobb buzgalom és választékkal szerelte fel, és mert e szorgalmas és becsülettel elóre törő polgár most az általánosan ismert nyomott pénz viszonyok közt üzleti helyiségét e kiváló tárgyakkal szerelte fel 1100 frt adó alapról, adó alapját 1400 frtraemeltette; — igy vágynák több 100 és 100-an, kik elkeseredve panaszkodnak uton nt félen egymásnak az ily eljárás miatt, ha ez soká igy tart, nem lehetK hogy ennek szomorú következményei ne legyenek, mert már is hallani lehet az ily üldözött polgároktól, hogy készebbek inkább üzletüket felhagyni, semhogy az ily üldözések alatt továbbra is maradhassanak, kérdjük akkor esnék több adó alapja az államnak, ha az ily közvetítők a küzdtérról visszalépnek es magányba vonulnak, vagy akkor, ha ezek a munkások adóképességét fokozva, az állam jól felfogott helyzetének javitásán tévé* kenységükkel közreműködnek. Hiszszük és reméljük, hogy a kormány az ily erölködó és a polgárokat clkescritó közegeit számadásra vonandja s a helyett hogy jutalmazná, vele érdemileg fog eljárni. Nagy-Kanizsa, junius 1. 187ÍJ. KOVÁTS JÁNPS. Helyi liirek. — Közkívánatra a felárt templomban vasárnap, jun. 8-án a főgymn. ifjúság derék zenekara közreműködődével tartaúk a szent mise. — Uszoda megnyitása. Alulirottak jelentik a n. é. közönségnek, hogy csinosan berendezett uszodájukat, a mai napon megnyitják. Kelt, N.-Kanizsán 1879 június 4-én. Hir-uchel Ede éa Baohrach a gőzfürdő bérlői. — NépiskolaiUinkönyv.r/j%\a megye közigazgatási bizottsága f. évi 448. bz. a kelt végzéssel a „Szülőföld és haza" czimü; Hoffmann Mór és Bátorti Lajos által kiadott földrajzi munkát a Zala-megye területén levő iskoláknál leendő használatra ajánlta. Miután a végzés köröztetik, tisztelettel figyelmeztetjük a t. iskolaszéket és tani té urakat, hogy meg tekintés végett szívesen küldünk ily könyvecskét bér mentesen, ha az érdekeltek a szerzők egyikéhez fordulnak. — Az „Egyetértés* napi lap olvasói iránt valamennyi magyar lap közölt a legfigyelmesebb; nincs szám, mely másfél, két iv ső{ három nagy ívnyi olvasmányt ne adjon évi 20 írért, sőt e mellett nem fukar a vidéki lapokkal cserevissony ba lépni. Mig a többi nagy lap sem a közönséggel, sem velünk uem sokat törődik, pedig ha a fővárosi sajtó az irodalom szivo, bizonyára, mi erei vagyunk. Az .Egyetértés* szerkesztősége mind a közönség, mind a mi részünkről fogadja hazafias elismerésünkéi 1 — „Sorsjegyek" a XIX ik állami Bors játékról polgári jótékonysági ezélokra" kapha tók szerkesztőségi irodánkban, darabonkint 2 forintért. Húzás folyó évi julius 17 én lesz. szer ott találtam az öltöző asztalon, most már tudtam, miért követtük előtte _?aló nap ama szép barna halvány lánykát, ki anyja oldalán oly csüggedten járkált. A fővárosi lapot nénim is járatta, ugyan-e lap 46-ik számában olvastam a gyászjelentést, mely Kéry Károly halálát jelezi. Ebédelni a ,Stadt Mailandban" szoktunk mi is s M. ék is, néni ugy intézte a dolgot, hogy épen az ebéd ideje alatt nyújtották át M.-éknek a fővárosi lapok ama végzetteljes számát. A lányka olvasni kezdett, részkedtem érte mi fog most következni, átforditá a lapot s láttam, hogy halványulni kezdett, egyszerre elsikoltja magát szentséges Isten, Károly meghalt, anyja felug rott helyéről, de cak leánya hideg tetemét karolhatta már fel. Leirhatlan a fájdalom, mely az összes jelenvoltakat elfogta, ki-ki sietett a vigasztalhatlan anyát támogatni, talán mondanom sem kell, hogy nénim volt az első ezek között — Károly bácsi délután megérkezett, elibe mentünk, igen megijedt, hátha komolyabb következése lesz — ezen eseménynek. Azonnal oda mentek M.-ékhez, Jolán heves agylázban feküdt. M. né majd meghalt ijedtében, amint a Kéry Károly tanárt kiséretünk-ben látta, néni megmagyarázott mindent, s bocsánatot eszközölt Károly bácsi résrére, de hát hogy is ne nyert volna, hiszen tud''a ő már ró gen, hogy leánya a »zegény tanárt szerető s áldását is adta volna egyetlen leányára, ha Károly bácsi megkéri vala. ó nem tartozott azon kalmár szűkkeblű.lények közé, kik haszonlesésből, csak is gazdag embernek adják nőül 4 főnyeremény: 70 ezer forinttal, 20 eer, 10 ezer és 5 ezer forinttal, 6272 nyereménynyel 230,200 írt értékben. — A székesfehérvári országot kiállítás nem julius 15 én, hanem a kiállítók óhajára julius 1-én sératik be hir szerint, miután a kiállítók költsége sokra megy, s aránylag ke vés a vétel éa megrendelés. — E lap legutóbbi számában egy aszt. gróthi moagalmakra figyelmes egyén jogtalan érvekkel támadta meg az ottani izr. iskolában szereplő két hölgyet. 6 ugyanis figyelmébe ajánlja tanfelügyelő urnák, hogy fennevesett 2 hölgy német meghívókat külde szét a mult hó ban megtartott kis tavaszi ünnepélyre. A körülményekhez viszonyítva, megróvást sem érdemelne, mert ők az izr. tanodában működnek, melynek pártolói az izraeliták, akik mi inkább sajnálható magyarul érteni is alig képesek. De teljes halálos csapást mér az illetőre a két t. hölgy mély előre látása, minthogy tudák, hogy vannak ellenök ott helyben, akik mozzanataikra figyelnek, s a legcsekélyebb dolognál is eljönnek vélik az alkalmat a boszu tőrét a hüvelyből kiragadni, s a világnak megmutatni szán-dokukat, hogy miket fősnek agyukban ; ennek elejét veendő, magyar meghívókat isszerzének, melynek egyik nyomtatott példányát legna gyobb örömömre e lap t. szerkesztőjének szerencsés voltam átadni. Azzal pedig, hogy leve lező ur állitja, hogy Szt. Gróthon ninc* gyermekkert, bebizonyítja, hogy a képletes kifeje-eekhez nem igen sokat éri. K. — B.-Fiiredröl irják, hogy az uroda-lom által tett építkezések, újítások bevégezvék ; a tihanyi apátság nagy beruházásokat tett ez idényre, mely méltán dicséretet érdemel, s hiszszük a közönség azzal fogja viszonozni, hogy tömegesen látogatja meg e kies fürdőhelyet; Ecsy László hosszú időn at őrködése és buzgal mának ez évben adta egyik főbb jelét az által, hogy a közönség igényeit kiolégiieni törekszik. A vizrombolás által tel» károk már egészen kijavítva; faültetvényezések, a gyógyterem, olvasó és zene helyiségek felséges kilátás és berendezéssel várják a vendégeket A fogadókban és mindenfele újítások, ugy a villákban, niiut az urasági épületekben ; s mindinkább híressé vált savókurára sok szenvedőt varnak, mely már nem egy betegnek adta vissza az életét. Hurray főorvos közelebb Füredre érkezik, ki nem csak a fürdő, de a vidékek közönségének is nagy kedvencze már a régi időktől fogva, épen ugy magasztalják na^y talen tumát mint gyengéd elbánását, szorgalmát. Az országgyűlés bezárása után várják Jókait csaladjával, és számos országos képviselőt. Székestehérvár-ról számos idegen vendég fog lerándulni kej és rendes vonatokon a gyógy- és mulatóhelyre. Szóval Füred nagyon élénknek, népesnek igér kezik, ha az időjárás is ugy akarja ! . . — A keszthelyi kath. algymnásium ban a nyilvános zárvizsgáiatok a következő sorrendben és napokon fognak megtartatni: junius 14-én hittan I — IV imztály. Junius l"-án nyelvtani csoport ós földrajz 1-ső osztály reálcsoport III. osztály. 17 én nyelvtani csoport II. osztály reálcsoport IV-ik osztály. IX án reálcsoport I hő osslály történelem. Földrajz III ik osztály. 19 én uy elvtaui csoport IV-ik osztály. 20 án nyelvtani csoport Ili ik osztály. 21 én realcaoport ^11. osztály. — A leányukat, nem törődve azzal, képesek-e egy mást kölcsönösen becsülni szeretni a frigy kötök. De hogy váratlanul, az a szegény tanár előkelő szarinazásu s terjedelmes birtokok tu lajdosalett, az éppen nem volt terhére. Jolán a nyomasztó agy lázból felocsúdva magához tért, az orvos kért* Károlyt a belépésre, ez lesz a döotő pillanat, mit mondá. Ká rolyom élsz, volt Jolán szavas öröm könyökben tört ki. Megvan mentve, mindenki örült, mindenki vigadt. De hogy is ne! hiszen két ily boldog pár tudom, hogy nem létezett széles e világon mint Jolán s az én Károly bácsim. Haza érve hallottam ismét, mist még hátra van a második próba, jaj, jaj Istenem, uem e büntetsz meg, hogy imádott lánykám szerelmét még keményebb pró bára teszem ! — De fogadásom meg kell lenni, meg kell lenni ! De hogyan, miként ? Másnap volt az eljegyzés, néhány nap alatt minden lap hozta az eljegyzési hirt. E két szerelmes boldogabb volt a boldognál ; néhauy nap alatt elutaztunk haza. Nem tudom, nem emlékszem,mily hosszú idő elmultával, következett a második próba, csak azt tudom, hogy egy nap vissza küldte Károly bácsi a jegygyűrűt minden nyilatkozat nélkül. Elutaztunk mi is, hogy veszély esetére közel legyünk, lovas posta vitte a jegygyűrűt, — mi nem haladtunk oly gyorsan, mire oda'' értünk Jolánt gyászravatalon találtuk, azt hittem megreped a szivem, hát szegény Károly bácsi olyan lett egyszerre mint egy élő halott. M.-né betegen feküdt, megtörte a tájdalom sze- magán tanulók vizsgálatai jun. 23 —24-én fognak megtartatni. Miről az illető szülők vagy gondnokok ezennel értesíttetnek. Az igazgatóság. — Jégzápor. Pünkösd hétfőjén, délután fél két órakor issonyu jégzápor volt Kent-helyen, A rémítő zivatar északnyugat felől jött s hallható roppant morgása által a közönséget előre is rettegésbe ejtette. A galambtojás nagyságú s sürü tömegben alá hulló jég a már-már oly ssép reményekkel kecsegtető terményeket egészen tönkre tette. Keai, Páhok, Tomaj és Cserszeg szőlőhegyeket egéssen Gyenee Diason levő szőlőket nagyrészt elverte. A gazdák a gabonáknak a földből kiálló megfeketfclt szárait lekaszáltatják, hogy a földet kukoriczával ültethessek be. Keszthelyen a jég több ablaktáblát bezúzott 500-nál. Szép jövőnek nézünk eléje. A gabona ós bortermelés, melyből Keszthely és vidéke pénzelni szokott, egypár pillanat alatt tönkre lett téve. A kár leírhatatlan. Koller Ferencz ur a páhoki bérlőnek több kára van tizezer foriuuiál, mennyire mehet, a kár a keszthelyi uradalomban, azt e sorok írásakor még nem tudhatjuk. — A keszthelyi gy mnasiumi ifjúság által folyó hó 5-én a kőfejtő melletti erdőben ren dezett tavaszi mulatság kitűnően sikerült. Az ifjúság főtisztelendő Kéthy Gyula ur vezetése alatt reggeli 6 órakor számtalan lobogóval zene éa dobszó mellett vonult ki. Délután igen szép éa díszes közönség látogatta meg az itjuság tavaszi mulatságát. A hölgy koszorúban láttuk Wünsch Ilon, Gárger Eugénia, Nagy nővérek, Hoffmann Kegina, Kegensberger nővérek, Galba Emília, Csák Irma, Stocker Vilma, Braun nővérek, Weiclnngur Antónia, lloífmau Szidi, Csák Mariska, Lenhárd Nelli, Luperszbek nővérek, Szeider Teréz, Szabady nővérek (Tót-Szt. Pálról,) Mester Anna, Marcsányí Etel, Beck Berta, Sujánszky Irma, Lepossa Mariska, Szabó Jolán, és Lázár Dóra úrhölgyek mégis Lippné ő uagysága, a gymuasiunii igazgató ur édes anyja özvegy Kírchnerué úrnővel, továbbá (iaray Sandorné, Nagy Pálué, itj. Keischl V«n-czelné. Manovill Dávidné, Udvardy Istváiiné és Einecz Józsefné úrnők. A kedélyes mulatság melyben a négyeseket 50—GU pár láucaola, esti 10 óra táján eit véget. — Rövid hirek B. Weukbeiin miuisz ter veszélyesen beteg. — Egy oláh katona l''d szál czémával akasztotta fel magát 11. M. Vásárhelyen. — Sopronbau az I. hadastyan segélyző egylet zászlószentelés» ünepélye pünkösd vasár-tiKpjáu tartatott meg. — Miletics leánya amnes-stiát kért atya számára. — ¡A viz károsultak ja vár* 2.102.814 fit. gyűlt b-í a ministerium nál. — Csauádtnegye főispánjává Lenovics Jo zsef neveztetett ki. — Báró Kóthschild Lijonel londoni bankár meghalt. — Szeged királyi biztosa Tisza Lajos lett. — Magyarország leg erkölcstelenebb megyéi Arad és Bihar. — Szi-las-Balháton a tanulók egy társukat agyongá zoltak. — S. A. Ujhelyen egy fiatal izr. lány szive szerelmi bubáualban megrepedt. (Ritka eset!). — Takács J. kis czeh gyógyszerészsegéd megmérgezte magát. — Daroczy Zsigmond Geröfy színtársulatának egyik jeles tagja hirte-leu meghalt. — Novi-Bazárba e hó folytán 5 ezer osztrák magyar katona bevonul ; hogy fogadtatnak ? — a közel jövő titka. — Wenin- gény jó asszonyt, midőn igy látta eltűnni, legszebb reményét e földön, szeretett leányát. Károly bácsit többé nem láttáin, egy szobába zárkózott s ki sem jött a temetési napig, csak a uéni volt erős. Rettenetes elfogult voltam én is, Károly bácsit hiaba keresték szemeim,nem találták sehol, hova lett, mi törtéqt vele? senki sem tudta. A mint a sir üregbe bocsájtották a koporsót, e£J aggastyan tört magának utat a tömeg között, s mielőtt meggátolhatták volna, egy golyót röpitfcfj agyaba. — .Követlek híven a halálba" volt utolsó szava. Ki lehet ez? kérdek egymástól, s én tudtam mindjárt, hogy ez senki más, mint az én . Károly bácsim. Uey is volt. A rettenetes fáj dalom aggastyánná változtatá a fiatal ifjút a zsebében levő iratok igazolták kilétét. Minden vagyonát a prot. — iskolaszék javára hagyta. Nekem pedig egy levelet, mely ben felkér tudassam k nagy világgal, miként ő a hűséget csak a nőkben kereste, megtalálta, de el is vesztette örökre. — Tehát veszszek el én is, volt a levélben Utolsó szava. __DINORAH. ) ) A korán elhányt írónő, (Babos Szidónia k. a ) Zalamegye nemettaivü szülöttjének összes kéziratait a melyeit gnjtott család hozzánk megküldvén, alkalmunk less a dioőfllt honleánynak hátrahagyott munkáiból koronkiat köiölni, melyre előre is felhívjak t. közöMégttnk figyelmét. Sxerk. ger Vincze helyére a hitelbank igazgatójaul S»él Kálmánt igyekeznek megnyerni. — Szeged állapota még mindig szomorú: — Csepkő-barlangot fedeztek fel Nagy-Várad mellett. — Soldosné Nyíregyházára ment vendégszerepelni — A törvényszéki tárgyaló teremből. — Májas 29. 1879. — (Folytatás ) Azon tannk vallomása, kik állítják, hogy vádlott a kérdéses nap délutánján ide s tova bolyongván, helyét nem találta igaz, azt elfogadom. Azon tanuk vallomása, kik állítják, hogy vádlott az nap délután elö''-tük odanyilat-kott:„8e feleségem, se gyermekem, 8 egynek ma meg kell halni", — szinte igaz, ezt is elfogadom. Elfogadom azt is, hogy vádlott papucsban ment aleányhoz, mert ezt részint tanuk igazolják, részint vádlott beismeri; elfogadom végre azt is, hogy a hullának szájába két pléh kanál volt dugva, mert ez igazolva van. — Hanem mit bizonyítanak mindezek? Azt, hogy * vádlott ide s tova bolyongott, helyét uem találta, éppen vádlott mellett bizonyít, hogy már akkor benne a mania működését elkezdette; hogy halállal fenyegetett valakit, s pauaszko-dott családtalansága fölött, ez is véd beszédem föntebbi állításait támogatja, s mutatja, hogy beiine a mauia hatalma akkor már novekvő-ben volt; — hogy papucsban ment a házhoz, ez szándékosságot nem bizonyít, mert máskor is szokott abbau járni, s hogy miért liHHználta azi, fentobb kifejtettem. Végre, hogy a két kanál ki által lőn a hulla szájaba dugva, az a vizsgálat folyamán beigazolatlan maradt, vé-denczem pedig hogy tette volna, tagadja. A mellett nincs kizárva azon eshetőség, hogy a szerencsétlen áldozat talán, hogy fajdalmait fojtsa el velők, az éppen kezében levő kanalat ön maga dugta szájába, mert vádlottnak physi-cai ideje sem engedte volna meg annak eszközlését. Állítottam fentebb, hogy a jelen bűncselekmény sem »z emberi helyes irányú fellő gás, sem a büntető törvények alapján gyilkossági esetnek nem minősithető, — az előbbi ál-litásoinuak igazolására szolgáló indokokat előadtam, most az általános jogi elvekre hivatkozom, melyek minden büniéuyuél gonosz szándékot tételeznek föl, s ez ismét haszonlesést. Gonosz szándékot kizár a jelen esetben éppen azon körülmény, hogy vádlott az elhalt leányt nagyon is szerette, másként az esemény soha sem következett volna be; de kizárja a gonosz száudékot azou fogalom, vagy viszony is, melyben vádlott a leánynyal állott, vagyis szerelmi viszony állván közötiük fenn, a történet nem tud példát mutatni rá, hogy egy oly szerelmes egyén, ki szive választottját, féltékenységből megölni képes, az ezzel szemben gonosz szándékú is lehessen, hasson a jelen esetben a le ány birhatása volt, de ez haszonnak tárgyát jogilag sem képezhetvén, önkényt foly, hogy a haszonlesés csak anyagi kérdésekben állhat elő. Különben vádlott tettét a mint az iránt megkérdezve lőu, önkénytbeismervén, mutatja hogy lelki szenvedései olyanok, melyek melleit a világi bíró büntetése neki fájdalmat nem okoz. Végül tekintve, hogy a 6zurás sötétben történt, hogy az halalos lett, azt a véletlen okozta; valamint véletlennek kell tulajdoni-tani azt is, hogy azon egyetlen szúrás, melyet vádlott ejtett s mely fajdalom! halálos volt, de az inkább felbőszült szerelmesnek elragadó he vében egy ütést volt helyettesítő, sajnos, hogy az késsel ejtetett. — De ha a t. kir. tszék vé-denczem arczára tekint, bölcsesége azonnal leolvashatja onnét azon lelki furdalás kínait, melyek vádlott kebelét dúlják; ezen kinok gyötrik őt a tett elkövetésének perczétől, s fogják gyötörni utolsó pillanatáig a sírig s ezen fájdalom oly nagy, a szenvedés abban annyi, hogy azok állal vádlott még végzetét is kibékíteni látszik v — Es most t. kír. törvényszék védbeszéde-met befejeztem, nincs egyéb hátra mint a kérelem. — Kérem ennél fogva legmélyebb tisztelettel a t. kir. tszéket, hogy a szőnyegen forgó bűneset elbírálásánál méltóztassék félretenni a büntető törvény összes §§-ait; ítélet hozatalául kegyeskedjék elfogadni a lélektan magasztos alap elveit és tanait; méltóztassék bavárként behatolni bölcsességével azon szentélybe, melyben választottak csak egyedül a t. kir. tszék tagjai lehetnek hivatva, ne birák hanem atyák legyenek, kik ha ezen el tántorodott bűnöst megbüntetni jónak és szükségesnek látják is, a büntetés szigorát a rendkívüli körülmények kedvező beszámítása által védenczem javára enyhíteni méltóztassék; és most mig egyszeri felemlitésével annak hogy a jelen bűntény nem képez előre eltökélt, tehát szándékos gyilkosságot, mert a gyilkosság bízonyitva nincs, — ast egy szerencsétlen pillanatban szenvedély szülte s véletlen okozta, azért ast csupán emberölésnek minősíteni, vádlottat eten bűntény- TIZENYOLCZADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY JUNIUS én 1879 ben marasztalni 8 ennek büntetését a fenforgó cseméuyekuek enyhítő beszámítása mellett legkisebb mértékben kimondani , s ügyvédi tisz-telet dijjamat a védelemért 100 írtban megítélni méltóztassék. _ Küzvádlú a védbeszéd több pontjára igen elmésen válaszolván, különösen azt hangsúlyozta, hogy veszedelmes tant lát fölállítva abban, hogy a mánia súlya alatt elkövetett cselekmények beszámítás alá n«m eshetnek, miután ez esetben azzal magát minden bünöa védhetné. Erre védő ügy véd felelte : tek kir. törvényszék !-király i ügyész ur ellenvetéseiből azon egyetlen poutra kell felelnem, a hol mondja hogy én veszedelmes tant állítok föl a mamának az emberi cselökméuyekre való behatásában. Cank röviden kívánom azt jegyezni meg, hogy lua^am is veszedelmesnek tartanám azt tankint felállítani, hogy a mania hatalma alatt elköve tett cselekmények nem büntethetők, hanem azt értettem beuno a fejtettem ki, hogy ezen behatás az általam felhívott orvos által constatálva levén, hz ily állapotban elkövetett cselekmény gyilkossági esetet jogilag soha sem képezhet. Befejezésül : a nagy közönség, az igazság, szolgáltatás s a térvénykezési hivatalnokok érdekében, kötelességünknek tartjuk a nagymélt. igazságüg) miniszter ur becses figyelmétfelhivni, h nagy kanizsai törvényszéki helyiségek elégtelen — czélszerübb sót egészségtelen voltára. Városunk, Magyarország egyik leguagyobb vasúti góczpontja, elsőrangú kereskedelmi empo ríum, nevezetes pénzintézetek (legújabban bank h''ók) szűk helye, s a Bécs és Budapesttel folyton érintkező s e fővárosokban a nyilvános igazságszolgáltatás áldásait megismert müveit osz tály itthon is óhajtaná az érdekesebb törvénykezési tárgyalásokat meghallgatni,Pmde a szük, nyomott, kicsiny (vasduczokkal támogatott) tár-g) alási terem ezt majdnem lehetetlenné teszi. — Őszintén sajnáljuk az igazságszolgáltatási »»rgamumokat, hogy a velenczei ólom fedelekhez hasonló, bádoggá! fedett kiájlhatatlan hó-niérsékü épületben kelj egészségük koczkázta-tásával különb--n is nehéz és fontos foglalatos-Hágaikat elvégezniük ! Telén pedig a számtalan beidézett tanúnak egy fiithetJen, hideg folyosón kell íélnapo-kon at dideregni. Az irat-ár inkább beillőnek egy szegény embt-r élés kamarájának. Szóval az épület silány, és sem a törvénykezés créljáunk, sem ezen város jogos igényeinek meg nem felel. Kiszivárgott a nyilvánosságra, hogy a korábbi igazságügy miniszter ur egy czclszerü törvénykezési épülethez elrendelte a tervek és költségvetések elkészítését, sőt azt is halottuk, hogy mindeut felis terjesztettek réges-régen, hol késik valljon e tervek valósitasa az éji homályba? Egész bizalommal kérjük tehát a magas igazságügyi kormányt, hogy igényteleu szavainkat a közérdek szempontjából figyelinéu ki-vül hagyni n* méltóztassék. (Folyt, következik.) kinyeri? 1804-ki állami sorsjátéknak junius 3-án tartott huzái«áb:in következő sorozatok nyertek : 351.439. 589. 71G. 938. 1045. 1380. 1968. 2111. 22&J. 2209. 2507. 2717 és 3SW. Irodalom. t á r" czimü közhasznú vállalat 19 20 és 21-ik füzete kikerült a sajtó alól; és pedig a 19-ik füzet Zrínyi Miklós : Szigeti veszedelem 1. — 20-ik füzet Kármán József müvei III. — és a 22 ik füzet Vitkovics Mihály müvei I tartalmazza, ára egy egy füzetnek 30 kr. Ajánljuk kiválolag a nép- és iskolai könyvtárak figyelmébe. — „Családi Képw Lapok* 1G ik füzete érdekes tartalommal megjelent. Kiadja Mehner Wilmos. Ára füzetenkint 30 kr. Újólag ajánljuk a kozöuség figyelmébe Ugyancsak Mehner Vilmos könyvkiadó hivatala utján a „Magyar Lapokra" ra is előfizethetni, ára negyedévre 3 írt 50 kr. — mMagynr daltár" jelenend meg Hen-nicko Rezsőnél (iyőrött. Ara 1 frt 20 kr. lesz, (E rovat alatt rafgemliteti niuukák Na«rjr K»-ui/.s.tti W.-xjdiU Jóts«f könyvkereskedés«« áltat uicg-rendelhttők.) —Előfizetési felhívás ily czimü munkára : „A tűzoltás népszerű könyv«" kisebb mezővárosi, falusi és pusztai lakosok használatára irta Gróf Kreith Béla. A tűzoltást népszerűen tárgyaló munkánk máig nincsen s igy szerző hé zagot pótolni akar e könyvvel Tartalma: I. Kisebb községben és pusztákon is szervezhető tótól Újságról, II. A községi és gazdasági viszonyainkhoz mérten alakult tűzoltóságok részére alapszabály és gyakorlati szabályzat, t»rvek és egyéb tudni valókkal. 111. Tűz elleni óvintézkedések községekben és pusztákon. IV Falun és pusztán is elkészíthető vagy beszerezhető tűzoltó eszközök használati útmutatással. V. Kisebb kos ségek és pusztákon alkalmazható tűzoltási rendszer teendők tűzvész esetén és a tű után. a nagy 8 adrét alakú körülbelül száz lapra terjedő munka, tűzoltó eszközöket, a velők való bánás modot és egyéb tűzoltási jeleneteket ábrázoló számos képpel junius végen jelenik meg. Ára 1. frt. Gyűjtők 5 példány után egyet ingyen kapnak. Az előfizetési pénzek Gróf Kreith Bé-lához intézendók. Budapest, lövész utcza5. sz. — Aigner Abafi Lnjos szerkesztése és kiadásában megjelenő „Nemzeti Könyv- Vegyes hírek. — A soproni kereskedelmi és iparkamra 1878. évi zárszámadása. Bevétel: 1. Pénztári-mitradváuy az 1877. év végével. 8938 frt. 937z 2. Iletékek fejében befolyt. 11329. 88Vr 3. Védjegyek lajstromzásáért befolyt 50. 4. A párisi kiallitásra szállított javak vitelbére fejében visszafizettetett 503. 90. 5. A kibérelt helyiség egy részének albérlete tejében 187. 50. 0. Takarékpénztári betét utáni kamat 25. 7. Visszafizetett előleg 300. összes bevétel 21455. 28kr. Kiadás: 1. Lakbér a kamara helyiségért 701. 05. 2. A hivatalnokok és szolga évi fizetése és lakpéuze 0154 22. 3.Irodaszerekre 410. 24. 4. Nyumatványokra 803. 01. 5. Iparstatistika elkészítésére 5874. 50. 0. Könyvek hírlapok és könyvkötő munkákra 297. 89. 7. Fűtésre 181. 35. 8. Világításra 19. 28. Postabérre 130. 10. Járulék iparos iskolákra 50. 11. Visszafizetés mellett adott előlegekre 580. 12. A párizsi kiál-litás czélja, tőleg vitelbérekre 12. Véletlen kiadás 554. 05. összes kiadás 16425. 87. Pénztári maradvany 1878 év végével 5019. 41. Sopron, 1879 május 28 an. — József föherczeg Kis-Jenőn József íő-herczeg május 31 én este 6 órakor érkezett aradmegyei birtokára Kis-Jenőre, hol az uradalom tisztikara s erdőhegyi községi jegyző üdvözlő beszédére-a következőleg válaszolt: «Igaz, hogy én és atyám e hazában, és kiválólag Kis- '' Jenőn éreztük és érzem jól magam, s az annyiszor tapasztalt szeretet és ragaszkodás tett- és szavakbani nyilvánulása meggyőzött engem arról, hogy itt itthon vagyok. Azonban nemcsak itt, de bárhol is e hazában, nemcsak kö-tolésségérzetból, de szivem mélyéből pártolom mindazt, a mi e haza javát előmozdítja! A székesfehérvári kiállítás az első biztató jel n«m zetünk jobb jövőjének, de melynek hiszem, s forrón óhajtom, hogy számtalan folytatása lesz, mert meggyőződhetik e kiállításból nemcsak az állam minden polgára, de az egész müveit világ, hogy édes magyar hazánk a annak iparosai e téren is derekasan megállják hely ükét a külfölddel szemben. Mi eddig az ipar teréa lájdalom, igen csekély eredményeket mulattunk tel, s ez volt szegényedésünk egyik fú forralta, arra kell tehát figyelmünket forditaai, hogy bék<s ésloiytouos muukáaaaguukkal iparunkat, a magyar ipart vagyon<«odásunk alap tőkéjévé tegyük. Mondhatom önöknek uraim, hogy minden óhajom e vágyam a magyar ipart előmozdítva, magyar hazánk jobb létét előmozdítani. Isten éltesse önöket. Isten éltesse iparosainkat !a — ¡Székesfehérvárott a hírlapírók estélyen Kossuthnak küldött üdvözlő irat szószerinti •zövege igy hangzik: KomuiIi Lajosnak, Col-legno al Baraccoue Turin. Mélyen tisztelt nagy Hazafi! A székesfehérvári országos kiállítás megnyitása alkalmából megjelent hírlapírók mai napon rendezett estély ükön elhatározták, Önnek, mélyen tisztelt nagy Hazafi — mint a hazai ipar legigazabb legnemesebb éa történetünk szerint legelső védőjének — üdvözletüket küldeni s azzal alólirottat bízták meg. Fogadja mélyen tiszteit nagy Hazáukfia az Árpád vérből származott királyaink szent hamvai fölött álló, ősi városban összejött hírlapírók mély tisztelet és törhetlen ragaszkodásból származott őszinte üdvözletét. Mint a honfivér-től áztatott haza egyedüli élő nagy és vég-szellemét éltesse a Mindenható az emberi kor legvegnó szakáig és adja az isteni gondviselés, hogy tői hetien erővel, friss jó egészséggel érje meg mélyen tisztelt nagy Hazánkfia a hazai iparnak mielőbbi iölvirágoztatasát s imádva Hzerelett nemzetének boldogságát. A hírlapírók megbízásával mély tisztelettel Székesfehérvárott, május 19. Csitári Kálmán. Dáni Ferencz szegedi főispán a hírlapírók üdvözletére a kö vetkező távirali valaszt küldte: Csitári Kálmánnak hírlapíró Székesfehérvár. Meghatva vettem a hírlapírók vacsorájából hozzám, mint a szegedi kiállítás egykori elnökéhez intézett táviratot. Midőn önöknek hozzám, a hatóság, ipartársulat és városunk vezérfértiai részére küldött üdvözletükért meleg hálámat éa szívből jövő köszönetemet fejezném ki, nyilvánítom egyszersmind a legmélyebb tiszteletem azon hirlapirók iránt, kik a nemzeti ipar haladása iránt ilyen komoly és hazafias szolidaritást tudnak érezni. Jól esik a hírlapíróknak a székesfehérvári kiállítás alkalmából kifejezett eme részvéte, habár nem tudom megindító fájdalmam eltitkolni a fölött, hogy a szegedi ipar es alkalommal nem sorakozhatik a fehérvári kiállításon.— A királyi szó, a törvényhozás, a kormány a külföldi és nemzeti részvét, valamint a honi irodalom hazafisága folytán Szeged ismét lenni fog. És iparosai örömmel lépnek a jövő kiállítás sorompóiba, hogy méltók iparkodjanak lenni a magyar hirlapirók megemlékezésére és a szegedi névre. Üdvözlőm önöket Dáni, főispán. — Az országos kisdedóvó egylet választmánya ma Tisza Kálmánné elnöklete alatt ülést tartott. Az ülésen Ráth Károly főpolgármester Kraloránszky Istvánnénak átnyujtá a király által adományozott koronás arany keresztet. A kitüntetett nő örömsugárzó arczczal tűzette fel magának a kitüntetés jelvényét. A napi rendre tűzött folyó ügyek közül kiemelendő, hogy a választmány elfogadta Szathmáry P. Károlynak a közgyűlés elé terjesztett azon indítványát, mely szerint a vidéken ismert ügyes óvók által óvodák állitassanak fel. Az elérendő eredményért ezek jutalmul (legalább 50 frtot) fognák kapni. — Dr. C. M. Farber cs. kir. szab. Purítátt «zájszappaii, az egyetlen okttxerü fogtiszt.- és ienutartó eszköz, 20 év óta igen híres; díjazott London 1862. Pari» 1878. r»á vonatkozólag az alólirt nagy-kereskedés ben; előlegek minden nagyobb gyógyszertárban ésilatszer kereskedésben bel- ée külföldön ¥ tirienHteídl Bécs, I. Sonnenelsgasse Nro. 7. _ (848 3-6) Czleti szemle. Nagy-Kaalzsáa, 1879. junius 7. Időjárásunk e héten nem egészen álladatos, de ¿Halában kielégítő volt. Pünkösd hétfőn rövid tartamú jég-sónk volt, mely egyébiránt vidékünket nem kárositá.. üzletünknek e héten nagyon élénk folyamata volt; a hangulat folyton szilárdult, a vételkedv növekedett, és ha a áremelkedések arányban eme* irányzathoz csekélyek voltak, csakis a nagy ''árukészleteknek, tulajdonitható, melyekkel még piaciunk elárasztatik. Bnza némileg engedett mult héti szilárdságából, elsőrendű minőségek azonban még mindig jó áraknak és élénk vételkedvnek örvendenek. Rozs kedvelt volt és belföldi malmok s vámára nagy mennyiségekben vétetett. Árak emelkedtek. Árpa teljesen el volt hanyagolva, árak csak névszerintiek. Zab szintén kedvezőbb irányzatot követett; árai valamivel javultak. Tengeri nagyon szilárd volt és kiválóképen nemes aprótzemü fajtákban éiéuk üzletet fejlesztett Árak teU meMfi emelkedtek. Mi»«« H«za . . 8 2« - 9 2f>--.— kr. Ki>u Árpa Zafc E«h C szerint: 8 2« - 9 25 — 5 70 — «-10 - 4 50 — «KÜ 5«> — 5 96 — SLIO - 59U — r.an — 6-- _ PapIrHseletek. K. B — Egy «obviifwi» UvUt akart a Kedvesé u k kttldeni. Wei«j a postatisztnek a kifizeti a portot a poetatiaxt elvmaá a levelet, nézi nincs rajta Mm«i etí«; kérdi a \|eá-ytól kinek szól) a levél, holl a rzitn ? Hát mi gondja van rá, ne Bcyeljen rá az az én gondom, caak vigyék el oda a kova kell. Ason fontos kérdés foglalkoztatja most a londoni törvényszéket, vájjon versekben sserkesztett vég rendeletnek lehet e érvényessége? Nemrég egy eredeti angol ily rendeletet hagyott hátra s az örökösök, akik által mer öviditettnek vélik magokat, érvényte-leniietni akarjak, mert szerintük oly ember nem lehet beszámiiható állán otban. ki aa olyan komoly dolgot, mint végrendeletkészités, annyira könnyelmően, ezeli, hogy versekbe szedi. Különben az i« ritka hogy egy költőnek egyáltalán van valamije roiról végrendeletet alkothat. esol? — Bálban. Pincaár: .Kisasszony, mit paran. Debardenr: .Egy fagylaltot • egy arat, aki megfizeti. Egy bizalmas körbea szobaho«atott . mennyire erkölcstelenedik a világ, mennyire terjed a hazugság, .Kii kivétel vagyok e tekj^eiL?*", — protestál egy hölgyecske — nincs egy wxm szíveinbi-n, nem kél egy gondolat agyamban, nem teszek egy mozzanatot, mit szeretett férjemmel nem közölnék. »Igaz fellt a jelenvolt férj, megvallasz mindent, csak titkos udvar-lódról halgatsz. persze, ott már emlékezened cserben hagy ?- _ Nő : Kjnye, kedves férjem, miért nem látsz el olyankor karzati jegygyei, mikor botrányos jelenet van az országházban V Férj: az nincs napirendre kitűzve. — Jó napot! Hallom, hallom, hogy megnősült — l(t«n'' — Kit vett él. na szabad tudnom? — Hát a mostani feleségemet. — Kgy vendéglőben három, egymáshoz nagyon hasonló fiatal ember Olt .Bocsánat nraim, — szólitja meg őket egr idegen, — önök közül egyik nagyon tamerSsnek látszik nekem, csak azt nem tudom, hogy melyik ? Esküdt: Kérem elnök or, .a taromban szörnyű bffsg van, engem már most Is környéke« a guta t — Ne bnsnljon, van még két pótegküdtünk is I ^ — Pista: Ejnye, Mihály, kend ma már megint részeg, hisz alig tud a lábán állani ! Mihály: Nem a Pista! Csak a bor ránt jobbra a pálinka meg visszaránt balra, ennyi as egész ! Ha pénzed van, mindened van, ha pénz«d nincs, semmid sincs. A fődolog tehát, pénzt keresni Keress pénzt feleség nélkül, ha pedig annélkül nem találod, feleséggel. Lelkemet hagyom Istennek l — igy mondotta toll alá végrendeletét egy fösvénységről ismeretes ember. — Attól tartoki — jegyezte meg a jegyző a tanuknak — hogy Isten nem fogadja el ezt az örök •éget. Szerkesztői Gzeuet. 3479. H. Posony. Használjak. 3480. IQ. V. F. Megkaptuk, mindkettő jő. 3481. T. E. .Nagy a világ", .Az erdők lánya-még mindig gyengék a közlésre. A rimek igen keresettek és ennek folytán szakgatou. 3482. Dr. W. A könyv ügyébeni szíves válaszodat kérném. 3483. 8. Zala-Egerszeg. Az Ügy nem sürgős; hosszabb megfontolást igényel. 3484 .Hármas domb" nem jelenik meg. 3485. .Volnék csak madár" és a vele küldött 4 vers nem adható 3486. K. P. Sümegh. Megtettük, bár nem szívesen avatkozunk a szakánkba nem vávó dolgokba. 3487. Alezandria. ? 3488. P. V. Helyben tessék a kiadóhoz fordulni, mi csak a szerkesztői teendőket teljesítjük. V a 8 u t 1 menetrend. A buda-pesti időmutató óra szerint, indul kniiiasMrál Vonal hova: «»« Ora Pero. Idő 206 Eszék, liohies,Dombóvár s Kinmébz 4 48 reggel 215 . . . 2 30 délut. 212 Hnda-Pestr? ......4 58 reggel M . • • .......2 6 délnt. 204 _...........11 30 estve 31S Bécsbe (Szombathely, B4cs lljhely felé )5 8 reggel 301 . .........11 48 estve 315 Sopronba ........3 38 délut. 203 Triestbe és Prágerhofon keresxtül ürácz é< Bécsbe...... 4 58 reggel 20í Triestbe és l''rágerhofon keresztül Grácz és Bécsbe...... 2 47 délut Érkezik Kanizsára honnét: 216 Eszék, Mohács, Dombóvár s Kinméból 1 41 délut • . . . 11 11 estve 203 Buda-Pestről........4 20 regg..\|. 201 * ........2 5 delut! 211 „ .............9 44 estve 314 Hénaből (Hsombath. lUcs lljh< ly)f.-151 10 27 estve 3031 * M • .45 reggel 316 Roprouyból ........11 53 .léáol. 214 BécsbSI Oráca, llarKnrg, Pragerhof ..........4 12 reggel 2 n Trieszt é* HA.-.I.Ó1 M«rb.»rg, Prager »">f f»3«.........I 21 dóint. •-«►4 Trí.-szt• é. VlUarbból Prágerbof fwlöl 11 — eslve Marbnrgba eaatlakoaás Villák éa Krancesfestből • . , . Ki anoosíestbú Jis is 8 tél jaais« 14-4« 1879. U HA- s beli-uap Katb. ¿* prot. naptár adatott minden Görög naptár fi ötj 23. Nekem hatalom. Máté. I i 8 Vasaraap E 1 S. Hár. 27 ti. 1 M .z & 9 Hétfő Feliz 28 Nicetas é, 10 Kedd Margita S9 Theodos ft, 11 Szerds Barnabás 30 Isacius mm 12 Csütörtök Uraap ál Hermina 13 P¿utek P. Antal \| 1 Ó Jnnu 14 Szombat Vaznl P. \| 2 Nieeph. Felelős szerkesztő: BátOrfl Lajos. Végeladás. Alulírott tisztelettel értesítem a n. é. közönséget, miszerint Bxittsa fe«üu\|yáu végett a bean-találtató mindenféle férfi öltönyökre való gyapjú, mosó és szőr kelméket nagyban és róf számra is''. Valamint a meglevő kész ruhákat, gjári áron alól 20 százalékkal • olcsóbban végeladásra hocsájtom. Ugysziute rzen kelméből, mindennemű férfiöltöny késziteare ngyan ily árleengedés mellett megrendeléseket elfogadok, s azt ngy mint eddig ssolidan s pontosan elkésxittetni ígérem. Anely tetemes engedménynél fogva a n. é. közönség számos megrendelését alázattal kérve. Nagy-Ksnizsa, május hó 1879. (859 3-4) Tisztelettel Üxv. MATT08H JÓZ3EFNÉ. K rovat alatt közlöttórt falelösséget »i»1 ___^aark. TIZENOTOLOZADIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖK Y. JUNIUS 8 4a 1879. .a i< útmttumttutttmtttiít Wajdits József könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán, egy jól oskolázott ifjú gyakornokul, kedvező feltételek mellett felvétetik. Különösen figyelemre méltó a hírneves Dr. Forti-féle SEB-TAPASZ, mely rendkívüli gjógyereje, elválasstó, érlelő 8 fájdalom csillapító hatása által leggyorsabb, legbiztosabb 8 egyszersmind gyökeres gyógyulást eszközöl különnemü bajokban. — Ily bajok a torokgyulladás, légcsőhurut, • b ő r k é 8-barnaság, hártyásgyik (Croup, angina) mindennemű megsértések, harapás, szúrás, vágás vagy égés által támadható sebek, megforrázások, darázs- vagy méhszurások, konok fekélyek, zúzatok (contusiúk) meglepd gyors fájdalomcsillapítással — rögzött daganatok, gümők, tályogok, pokolvar, (carbunculus pustula ma-ligna), megkemény kedéaek, genyedések, vérkelések, minden mirigy betegségek, gorvélyes fekélyek, fagydaganat, ujj féreg, körömméreg, vadhús, tagszivaca, csont-szu, kificzamitás és megrándulások, helyi csuz; továbbá a szülés folytáni lábfelfakadások és sebek, fájóa, fekély-zett vagy már genyes női mell. — Sok nő már csirában volt emlőráktól, — a különben elkerülhetlen életveszélyes sebészi műtétnek mellőzésével — egyedül ezen jeles sebtapasz használata által menekült meg. Végre a testbe teljesen beraélyedt bárminemű szálka, vagy darázs és méh fullánkja csapán ezen tapasznak rövid idei használata iolytán annyira előtűnik, hogy azután a testből közönségein szabad kéazel, sebészi műtét és fájdalom nélkül könnyen kihúzható, mire a seb gyógyulása nem sokára bekövetkezik. Ezen megbecsülhetlek gyógyszer, melvnek jelessége leghitelesebb egyének számos s különös kívánatra bár mikor felmutatható bizonyítványai állni már régen a i legfényesebben elismertetett — rendkívüli a legkülönne. mübb esetekben megpróbált hatásánál és feltünü sikeres eredményénél fogva, melyek használata által még elavult bajokban is eléretnek, jól megalapított hirét kéuégbe-vonbatlanul igazolja. Egy csomag ára 50 kr, nagyobb csomagé l frt használati utasítással együtt, postán küldve 20 krral több. Egy forintnyi csomagnál kiRsebb szállítmány nem teljesíttetik. Központi küldeményező raktár: Petiten TÖRÖK JÓZSEF gyógyszerész urnái, király utcza 7-ik sz. a. , N a g v-K anizsán: Práger Béla gyógy-* szertárában, Belus József gyógyszertárában, Alsó-Lendván: Kis Béla gyógyszertárában. Sümegen : Slamborszky L. Szombathelyen Pillich P. gyógyszertárban. A t. cz. gyógyszerész urak, kik raktárt elvállalni hajlandók lennének, felszóllittatnak, miszerint e részbeni ajánlataikat ezen gyógyszer készítőjéhez FORTI LÁSZLÓHOZ czimezve: Budapest (Ráczváros, Boeskay tér, 71.9. szám) beküldeni szíveskedjenek, ki megrendeléseket is pontosan teljesít. Vidéki bérmentes levelek általi megrendelések az árnak készpénzbení beküldése, vagy postai utalvány, vagy utánvét mellett tüstént és legpontosabban teljesíttetnek. (658 46-50) OLL SEIDLITZ - PORA. Peolr oVlrnr Vilnílí hx minden doboE «•«««"lapjába ia* vottíi itlVKUI ><1111111, ^ „ ¿n aoksoroaitott czégem van lenyomva. 30 év óta a legjobb sikerpk mellett fennáll mimlennemil gyomor betegségek éa eaéiztesi akadályok, (mint étvAgyhiány, hamzorulás). vér tolalás é aranyér ellen. Különösen oly egyéneknek ajánlva, kik Qlí» él«-t módot folytatnak. '' • Hamisítások törvényileg büstettetaek Egy lepecsételt eredeti doboz ára I frt. o. é. SÓVAL. A legmeglMzbatohb önK"gél}ö a n««iivedo •niberiaé^nfk minden beU<~ ¿a kflls«" gyulladásnál, a legtöbb h<-ti-gég ellen, miit-«teaaemS sebesülések, fej-, fül- és fogfájás, régi sérvek és nyilt sebek, rákfekélyek, iU«''»k, sxemgyülladás, mindennemfl bénulás és sérülés ath atb. »»Ilen. Üvegekben használati utasítással együtt 80 kr. o. ó Hal-imijolaj. Krolni M. és társától lie rgen ben (Norvégiában i. Kxen h ilináj-xairolaj valamennyi, a ktTr^kedeb-inb^ii előforduló faj k<">Rwtt ax egyedüli, mely orvoai exélokra használható. üra egy üvegnek használati utasítással I frt o- é. FERENCZ JÓZSEF KESERÜVIZ-FORRAS Elismert miit leghatásosabb valamennyi kes rűvíz kBzStt. n«« í ^nhp W a WgyéiyáMat faaára Erlangenben. „Ne ÍZT. JLíCULFC ▼▼ • okox kelletlen mellékhatást, ha nagyobb adagban vétetik. Sőt még oly eaetekben is, hol a bélnyák-hártya "¡ugatott, e vix fájdalom nélküli amékletétet okozott.* (843 4—5) m Dr. Korányi Frigyes, nik ki, hogy enyhén keerfl, nem kellemetlen ixü és hogy még hosszabb használat után arm zavarja meg ax étvágyat éa emésztést." fjr ríohhirHt T.ainq t»««r éa a Sit.-Békaa kőz kérbáz Ur. UCDnarai AjcÍJOS, igazgatója, Budapesten „Kön.., «a vétethetik éa a többi budai vixekhez aránylag keveat-bb mennyiségben és rövidebb idő alatt hox kedvező eredményt létr«. í)r KiSflllílnr • S2t Já»" Igazgatéja Bu- J^fl. OftllUUlf dspesten. Valamennyi budai keserűvíz kőzött kellemes ize és jele» hatás» által tűnik ki: gyomor- éa bélhurut-nál, megrőgxött «sékrekedéauél, alhasi verpangást''ál valamint vértolu-lásoknái, Aranyérnél, étvágytalanságnál atb " Dr. Bamberger Henrik, baa/nálatnál sincs smimifélu károa hatása." tanár és advari tanácsos hosszabb Fő saállitáa Moll A. gyóg}szerész, cs. kir. Tuehlaa Raktár a* illám minden k<re»kedéa«''ben Kik tár nélk raegreiideléaekn^l m•• ^íei«1."» a A t. <i. k«»."»n«»,ir kr rend''-liti *a mik olyanokat sommal vannak ellátva Hl Mpvnort Tll ehnegyógytao taaára, kormány tanaiul. UAC^IICIL XII. C808 Bécsbea. BA mérsékelt adagok éa ások kimélattea hatása által e kór oda egybevágó heveny kereseteinél ntos okijavalatnak felelnek meg." •s gjr<»<yx«rtiráU.iii vagy fttaaer brn ma<an«xyének aifruhli »♦•«ben ré.s«Mfl!nak. atározi>Uau Mull-t^le k<>sxitnvét>y< i. m-hflt saját óvj«>i;yem éa aláira- _ viz kapbaté: Feasvlbofer J., Strem & Kb-in. Rosenberg k WVlW^ Uosenfeld Adolfnál Naey-Kauirsán, minden gyógyszertár éa fti«aoráfukor«sbedraben és a fi»rrásigazgatóbá{?uál Hudapeaton. Raktárak: X.-K a n i z a IMa cy-''K). KoHeu^rc Kermrx Kpaa«lhof«r Jóitarf. K<>M»afeli\| Adolf. — ''A ml a-K persze .Uy^JJ* szertár a Hat. lélrkkeX. — Ha r^M^Oor^^ H. C^a k t p_r n y a öflor* L. v (>ú)rrnerMi Sándor jtyojfy. Th. K«oské»«y tjyóuy. K í » • í Caacninorieii 1st. gyógy, kswl "H^PI a I Srhleifer A Wtlnach F. Körmend Rátz JAu Hsombathely Pilli«-h Ferenra g)ógy Sopron M«-xey And. gy-''RV H a n o k-S x -O y » r g y '' A. C. Fihic tr< ógy. Zágráb Mittlbarh S. iry''»uy Ir^almaahos (Tyó(fy. Sx alo nak Sohwarx OubXtáv jry''gy. (7\|»5 23—52 I 30 éven kipróbált! AnatlHTin-sziijviz Hirdetmény, A nagy-kanizsai polgári egylet tulajdonát képező bérház, kert és italmérési jog három egymásután kővetkező évre f. évi ok-tober hó l-tol bérbeadandó. Ajánlatok f. évi junius hó 15-éig bezaró-lag az egylet elnökéhez irásbelileg nyújtandók be- Bérleti feltételek az egylet elnökének és titkárának lakásán, valamint az egylet helyiségében bármikor megtekinthetők. Nagy-Kanizsa, május 25-én 1879. (864 4-6) Az elnökség. i i 111 ■ ■ 11III i 11111111 Ügyvédi irodámat Ífolyó évi juniüs hó 1-ső napjától! eddigi lakásomról az úgynevezett« íVfayer-féle házba (városház utcza\| sz, a ) tettein át, miről t. ez. ♦ügyfeleimet ezennel értesitem. N.-Kanizsa, 1879. évi május 30. Dr, Fárnek László, (866 3-3) köz- ós valfó ügyvéd. II I I I II I Umrath és Társa Prágában. Mezőgazdasági gép gyárosok ajánlják a iiziiárd kivit«], kfinyíl járá«, 0^7 munkakéi>eság, én tiasU c»éplé»röl legelőnyöaabben ismert körülxnóuye, ngy rámán álló, mint kerekekei) járó : Cséplőgépeket á- legujabban javított B7i»g'' arer 1 — 4 vonó marhár mazva, szaimaháDVÓval, tisztító, fa- és egész vas állvánjon legújabb szerkezetű, tartóa, és felette olcsó árakon szállítunk a rendes kivitelűek Bécs- és Pestről jótállás mellett. Jóravaló ügynökök kerestetnek. "W Mayfahrt Ph. és társa gépgyáruk Frankfurtban a Majna mellett. (852 5—14) kézi és járgány-cséplőkészületeiket I tői 8 ló, vagy ökör erejeig. Tovább* k4 stiUlnk kfll<inf£lc nxgyxág és elismert jó rainőség^l ti»xtitó rontakat. kukorirxa morxnolókat éa MzerHka vágókat. (836 17—25) Képes árjegyzékek bazai nyelven ingyen és díjmentesen. L „ ■R^Hir. udvari fogorvos Bécsben, belváros Bognergasse 2. Miudeu más fog^ixaek elibe teeudő mint úvsxer fog ét axájbetegnégek ellen, a ft^giknxk romláa ós lakatuiág« ellen, kellemes ue és «sara által, «róaiti a tugbiiitt én felülmnlbautlAn «serül használható fogak tisttitásár^. (.787 I. 6 — 12) Ezen kedvelt « nélkQlnr.hetlenné lett készítmények megszerxé«ére minHeuk inek me^könnyiteHsék küUinbíiző nagytágu Qvegek, u. m 1 nagy üveg l frt 40 kr, egy kRzépszerü nagyságú 1 frt es egy ki* üveg 6« krért kaphatók. Anatherin fogtapasz, a fogakunk tisztitására és épentaruisxra, eltávolítja a rosz szagot és a fogkfivet Ara sgy üveg adagnak I frt 22 kr. A Popp-féle szagos fogtapasz legkitflnőbb szer a szájüreg és fogak ápolasa ss feotartására. Egy darab Ara 35 kr. is Xövény fogpor. Megtiszitja * fogxkat. cltávolitja a fogkövet és tiszta fehér fényt a fogaknak. Egy dobsz ára 63 kr. Popp-féle frgplonbe lukas fugáknak magunk általi megtöltésére. Ffimere« gyógy tani növény * z a p a n j a vegytanilag vizsgálva s a császári orvosi tadsoiaaykar altai Béosbsa éa még számog gyógytani társulatok és kitUuő orvosi egyéniségek álta* Európában mint a lVfobt> és legtisztább szer ismertetett el a bőr ápolására. Egy darab ára 30 kr. Sziyes üffeiflieztetésül! A hamisítástól v-íl órakodásra figyelmeagé tpssr.ük a tisztelt közönséget, hogy az Aaatbsria szijviz minden iveg nyakán egy védjegy van (a Hygea ea Anatherm k««»y.itmeuy czeggei/ valamint niodes iveg egy kalaó boritékkal vau körülvéve , mely után látható- vixnyomMxban a birodalmi sast éa czéget muUtja. Kapható: Nagy-Kauizsán : Práger Béla gy/.gyszerész urnái, Rosenberg ¿a Feaaelhoffer Jóxaef fQazerkereskedéaükbeu. — Pápán : Taehepen J., éa BermOller J.-nól — Keazthelyen : Pfiszte-rr — Zala-Bgyerszegen : laóó F. gyógyaxerétz. — Kaproncaán: Werli gyógyaaeréaz. — Varaadon : iialter gyogysz. — SQmeghea : Dorner Kajet. — Szombathelyen : Pillich Kerencs es Rudolf gyógyszer. — Határőrvidék» 8.-Györgyön : Fibic E. C. — Veszprémben : Tnszkan éa Táraa, Guthard Tivadar és fiainál, ngy Keiencai gyógy»xerész. — Saékeafehér-várott: Braun J., Broax-mann, és Dieballa gy^gyaz — Lovaa-Berényben : Heialer gyogysz. — Kalocsán : Horváth K. gyógyszerész — Pakson : Flórián J. gyógyszerész. — Körmenden : Horváth J. Somzenrend gyógy*®" réa — Kaposvárott: Kohn J. Schrőder éa Daráa gyógysx. Szeg-»zárd: Brahaay gyógysz. — Bonyádon : Kramolin J. — Ba;ái>-. Michitach St., Herzfeld fiai, éa Boazek gyógysz. — Pécsett : Zsol-nay W. éa E., Zách, Kunz, Kovács, és Sipocx gyógysz. — Ká-rádon : Zadnbánsxky gyó^yaa. — Marcxaltban : Kisa gyógysz. — Tolna: Fichtl 8 gyogysx. — Dnnaföldvárott: Lnkács gyogysz. — Sxent-Györgyön: Nöthig — Alaó-Lendván: Kisa gyógy». — Rohoncxon : Simon gyógyszerész uraknál. Nagy-Kanizsán, nyatott a kiadó laptulajdonos Wajdits József gyorssajtóján. NAGT-S&Slffiiy 1879. jnnlug l^n. f^Wtwtéelári [ ifte im . . I ftt\| Hseniijolettdlk ¿rfoljtm. .. f - >.i j BHastéelir: évr* «1 évre . . 4 . negyed Ívre. . 2 „ JB^y Mám 10 kr MrértMk 6 haaáboa petitsorban 7, másodszor 6 • minden további sorért & kr. NYILTT ÉRBEN ■őrönként 10 krért »é- tataok fal* I Kincstári illeték minden egye« hirdetést kflJör 80 kr fisetesdft ktlCnf QElftS HiKnhjwtyflt» elÓbb: , N.-Kant«navár©s helyhatóságának, „ib-kanisui önk. ttaetto^gylet«, m »».-kasinal kereskedelmi • iparbank«, „n^-kanittal takarékpénztár« * »Ealamegyefáltalánw tanítótestület", a „n.-kanizsai kieded-neveló egyesület", a „sofroni kereskedelmi § iparkamara n^kanizaai kOlválaextiakaya« • több megyei és városi egyesület jitiratalftiéltesftlje. Beteakint kétszer, vasárnap- s csütörtökön ineáleieiiő vegyes tartalumlap. Nemzetgazdaság! egylet. (FolytatáB.) • f A gyermekek czakorélvezésének^pár* tolását illetőleg: hogy a csont és izom-képződésére szerintünk is. szükséges cza-kor és czukros eledelből mikor és mennyi adassék a gyermeknek ? ez az édes anyák gondja és dolga; a gyermek megbírálni nem tudja s éppen azért, ha pénzhez jnt és nincs módja azt megtakarítani, csapa torkosságból mind arra költi és mérték-telen élvezésével gyomrát elrontja. Mindemelett a czukor és gyümölcs kellő élvezetének egészségi szempontból a magáét mi is megadva, még a takarító - gyermeket sem korlátozzuk annyira, hogy pénzét olykorolykor érré ne adhassa; azonban az elsat-nyulás eltávolítására és erős nemzedék előállítására az evés, ivás, dolog, játék, álom, tornázás fürdés kellő élvezését a testi erő még hathatósabb edzőszereinek tartjuk. — A. mi pedig . a gyermeknek a kísértéssel való megküzdését és annak legyőzését illeti, valamint a hadfinak minden vitézsége mellett alkalmat mutatni, s fegyvert kell adni kezébe az ellenség leverésére, ugy a gyenge gyermeket a pénz elfecsérlésére, többnyire elnyalakodására csábító kísértésének legyőzése végett mégin-kább szükséges valami eszközzel gyámo-li tanunk; és miután 1-2 krján vágyait kielégítő érdekesebb tárgyat nem vehet, ily védeszközeül az iskolai takarékpénztár ajánlkozik; — ennek hiányában, hacsak pótlásra maga magának takarékperselyt nem csinál, utóvégre is elesik a küzdelemben: haszontalanságra költi el pénzét. Ezen intézmény továbbá materialis-másra sem vezeti a növendékekét. — Ugyanis semmi egyebet nem . czélozván, mint a gyermekeket meggyőződés alapján takarékossághoz való szoktatás által oly anyagi helyzetre vergődött emberekké nevelni, kik a helyett, hogy minduntalan másokra szoruljanak, magukon s embertársaikon segíteni képesek legyenek; ezen elv és ellenvetett vastag materialis-mus lejtője között igen nagy hézag van annyival is inkább, mert a takarékossághoz való szoktatás koránt sem történik a sziv-nemsitő egyéb erények háttérbe szorításával, hanem ezek ápolásán kívül mellékesen, és csak ezekhez illeszthetőieg kezeltetik. Ajánltatik továbbá az iskolai takarékpénztár helyett. a munkássághoz való szoktatás azon okból, mert a gyermek pénzt keresni ugy sem tud; s azért leg-folebb csak azon iskolában véleményeztetik fentartandónak, melyekbe a házi-ipar behozatott. — Tekintettel azonban arra, hogy a gyermek nem csupán rendszeres munkával is szerezhet pénzt, hanem kisebb szolgálatai, jőviselete, szorgalmas tanulása s egyéb érdemeiért, sőt néha ajándékul is kap egy pár krt; és e csekélység éppen oly érdemes a megtakarításra, mint a nagy összeg, mert hiszen kr. less frt, és ki a keveset nem becsüli, az a sokat sem érdemli; továbbá figyelembe véve, hogy a takarítói vágyó szegénysorsu gyermek addig is, míg az általunk és Óhajtott házi-ipar iskoláinkba behozatik, talál módot a pénzszerzésre: például összerakja a tört övegdarabokat, baraczkmagvakat gyűjt, gyógyfüveket éB rovarokat szed; ezeket eladja, s mindjárt van pénze. —'' Ezeknek előre bocsátása után bebizonyított dolog lévén az is, hogy takarékos- ság nélkül csupán munkássággal senki meg nem gazdagödhatik, már pedig csak gaz- polgárok tetetik gazdaggá a hazát; az ajánlott munkásság mint a gazdálkodásnak ugyan első, de nem egyedüli tényezője, a takarékosságot, mint édes testvé rét a ténykedésből joggal''ki nem zárhatja. — Célszerűbben ajánlható elv tehát ez: neveltessenek a gyermekek mind a kettő, t i. mind munkásságra mind takarékosságra . Azonban, miután a házi-iparnak általános meghonosítása a tanítói karnak hozzá képeőtéséoé! lógva hosszabb időt — talán éveket igénye^ ez okbol Kenessey Kálinftp miniszteri osztálytanácsos orral egyetértve az iskolai takarékpénztár életbeléptetésének a házi-ipar meghonosításáig elodázását mi is károsnak tartjuk, mert ami üdvöset az iskolai takaréktár addig is létrehozhat, az sem megvetendő haszon; amíg egyik kéz senyved, jobb, ha a másik dolgozik, mintha mindakettő nyugszik. Ami pedig különösen az ajándok-kraj-czárok megtakarítását illeti, miután ezeknek meggyőződésből eredt megbecsülése nagyobb lelki erőt igényel, mint a fáradsággal szerzetteké, még nem. becsülése pedig emezeknek elharácsol ását is maga után vonja: azok megtakarítása az önmegtagadás erényének gyakorlásánál fogva még előnynyel is bir. Azok közül, kik az iskolai takarékpénztár intézményt elvben elfogadják, némelyek egyedül az üzletreképző ipartanodába, mások az ismétlő, s ismét mások a népiskoláknak csak felsőbb osztályaiba véleményezik "célszerűen behozandónak. — Ez mind fél rendszabály lenne. — Ugyanis: a takarékosság nem kizárólagosán az üzletembereknek, hanem minden sors- és ranjfc-belinek, szegénynek, boldognál: szükséges és hasznos; azért ezen tidffc intéz mény áldásaiból még a kisébb gyermekeket is kizárni kár és igazságtalanság lenne. — Az L osztálybeli hat éves gyermeknek már több esze van, semhogy egy-két krját betéti könyvecskéjével a tanítónak át ne tudná adni; egyéb pedig nem kívántatik hozzá, a többi a tanító gondja és dolga. Némelyek tovább menve, ez intézményt még oly helyeken sem tartják az iskola feladatával megegyeztethetőnek, hol a háziipar taníttatik azon indokolással; mert a gyermek a szülője iparczikkeit ezek áltyl vásárolt szerekkel és anyagbői készíti, tehát gyermeki kötelménél fogva leghelyesebbe? cselekszik, ha szüleinek terhén segít — Hogy a gyermek szüleinek terilén segítsen, ezt az iskolai takarékpénztár nemhogy ellenezné, hanem javasa, sőt éppen a kr-jok megtakarítása által a gyermekeknek szüleik érdemleges segélyezésre kiván^tő képességüket eszközli és előmozdítja — Ugyanis, amidőn a gyermek elkopott kalapja, rongyos nadrágja, helyett újnak vásárlásához vagy elszakadt csíz-mája megfejeltetéséhez szűkölködj szegény szüleinek nagyobb összegű, megtakarított pénzt adhat, szükségükön érezhetőbben se? git és sorsukon többet lendít, mintha keresett néhány krájezárját nekik azqnnal átadja. De hála! van elég oly jómódú szülő is, ki gyermeki segélyre nem szórni, gyeTr mekétŐl nemcsak keresete átadását, de a háziiparhoz szükségelt szerek, eszközök, és TÁRCZA. * Az én p&Iyám .. A pálya, melyen én járok Küzdés, lemondáshoz vezet; Szenvedni rajta fő erény, G) ősönek lenni élvezet. '' Anyám tanácalá énnekem, Hogy ezt a pályát válaszssam Mert rajt tövis, babér terem. A pálya, melyen én járok Palota, (ónybdhos vesét; Vigaaztal, áld, erényt altot A lankadónak nynjt kezet. Anyám tanáeslá énnekem s. t. b. A pálya, melyen én járok Dus édenkertje az égnek, Kert, benne véss, bótigben ia KebMnk virági megélnek. Anyám tsnácslá énnekem 8. t. b. A pálya, melyen én járok As nr kiválasztott földe; Abol jótékony nap gyanánt Mega is pár évet tölte. Anyám tanácslá énnekem '' S. t, b. A pálja, melyen ¿n járok Révpartja a mennyországnak ; A balga emberek mégis Felije sem csónakáznak. Okát kérdezni sem merem. Ast mondanák, asért sem kell: Mért rajt tövis, babér terem. GYÚROM. Vakszerencse. (Nem mindennapi történet.) 1848 ban as ausztriai hadseregben, mint lovsa kapitány ssolgált gróf *** János, magyar mágnás. Hazafias érzelmei által ösztökéltetve és fél r e v esettet ve, azt hitte legjobban szolgálhat hazájának, hs Ausztria ellenségeinek soraiba átmegy. Elhagyta tehát mint szökevény szt a zászlót, a- melynek hőséget esküdött, s hozzá csatlakozott Károly Albert király seregéhez, a ki akkor Ausztriának bsdat izent. Jelentékeny részt vetta Pastrengo, Gk>$o, Rivoti, Sommá Champagná-i csatákban, Ptz-zighettone és Peschiera bevételénél, és a mint Károly Albert s novarai csatát elvesztette, Já-nos grófot bizonyára senki sem vádofhatt* e miatt, mert Ő harcsolt mint as orosslán. A midőn már minden elveszettnek látszott, szá-zadjának élén, a kétségbeesés dühével rohant neki as ellen sorainak. Egyeseire csak kilőtték a lovat alóla és ő egy osstrák ezred közepén találta magát. A gróf, kinek vére több sebből patakzott, fogolylyá tétetett Bekötötték sebeit, ápolták és meggyógyult, de csak ekkor kezdődött tulajdonképen hősünk drámája. As olasa foglyok, a kik nem tettek egyebet, minthogy hasájok függetlenségeért harcsolt ak, egyes várakba küldettek, hogy a háború folytában osstrák foglyokért kicseréltessenek, vagy pedig a békekötés után basájukba elboosátassanak. . E bánásmódra a szökevény, ki fegy verrel kesében fogatott el, nem tarthatott igényt* ót a szökésre kiszabott törvények egész ssigo rának kellett fujtani. " Az e fajta foglyok, magyarok és lengye lek, hadi törvényszék elé állíttattak, amely nem tehetett egyebet, minthogy a ssemély ugyan azonosság felderítése után, golyó általi halllra ítélte őket. 1849. április 23 án, a novarai csata ntás egy hónapra, birái elé hivatva, a szerencsétlen gróf a nélkül hogy elsápadt volna, hallgatta végig ss előre ismert Ítéletet, mely másnap az első reggeli órákban volt rajta végrehajtandó. Hajnal hasadtával egy pap lépett as elitéltek börtönébe; tizenöten voltak, a lelkész bátorságra buzdította őket, elfogadta gyónásn-kat, rájuk adu áldását, s elkísérte őkét egy erdő szélére, a''M az ítéletet kellett rajtuk végrehajtani. Az elitéltek egy karjaikat összekötő kötéllel voltak egymáshoz füsve. Azon pontra érkesve, a hol el kellett es-niök, hogy soha többé fel ne keljenek, a szolgálattevő tisst parancsára egy sorba állottak, fejőket magasra emelve, s mellöket kifeszítve. A tiszt kardjával jelt adott, egyetlen robbanás hallatszott, s egy és ugyanazon pillanatban .tizenöt ember esett arcscsal a földre .... János gróf, társaihos kötve s esésük által lerántva, szinte földre esett. Daczára ennek, sajátságosképen semmit sem érzett, legkisebb ütést sem kapott. Megvolt róla győződve, hogy ftgy pillanat múlva a golyó, amit kétségkívül kapott, jelenlétét egy nevezetes szerv szétszakítása által fogja fájdalmak közt éreztetni . ,. Semmi, még mindig semmi ... Pedig már a végrehajtás^ta legkevesebb öt peresnek''kellett elmúlni . . ♦ » > i _ . i L>. < £ kínos helysetben hangokat és. lépteket hallott, mik közeledtek. As őrmesteré £kiaé-rőjéi voltak, kiknek megvolthagyva, hogyha a kivégzettek közül még valamelyik életjelt adna, adják meg annak a kegyetem döfést; .Megállj!'' kiáltá as őrmester a gróf előtt megállva, ,ugy látom van. itt valaki, akinek szívósabb élete van, mint másnak. Válóban, még mozog. Siessünk kínlódásának véget vetni 1* Abban a pillanatban János gróf nyakaés fülének alsó része közt egy puskacső hiaMsé-gét érezte. Csaknem ázsal egy időben egy" borzasztó dördüíéstő! agyát hitte sáéfrtyedni) és most as egyszer olyan érzés lepte mejg, xhrniHa as élet lassan-lassan kezdené már eHttígyni. És mégis csak a megráskódtatáfctd! ájnlt el János gróf, Mert kevés id& midva, melynek tartamáról azonban nem tudott sem nitt, kezdte érezni, hogy nem csak él, de teljesen sértetlen, egy «ebe sincsen ... - A golyó valószínűleg füle és nyak» kflnt ment ki, meg sem karcsolta ót. Leírhat!an öröm vett rajta erőt\ teQee erővel élveste as életben maradás gyönyörét, de oh! es a gyönyör-émet csak rövid ideig tartott Mert a mint elővigyázattal kör^lnésett, észrevett egy csapat katonát, kik ásó éa ka* pákkal felfegyverkezve, sírok «sásával foglal, kosták, a melyben es elhalt áldozatok nyugalmat találjanak. MU tegyen? Kiabáljon, hívja őket, jelt adjon nekik ?Es annyit''tenne, mist a halált szólítani, a melytől oly csodálatos módon ssa-badult meg .. . Mozdulatlan mera^jop+J^. ayassa be földdel magát? AJckor fsávupr rft- TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY. , JUNIUS 12 én 1879, , anyagok megtérítését Bem kívánja, annyival inkább, mert látja, hogy azt nem fecsérli el, hanem összetakaritgatja. Az iskolai takarékpénztár intézmény több oldalról még veszélyesnek is tártatik azon felhozott okokból, hogy t. i. a gazdag- és szegéaysorsu szülék gyermekei között a vagyonkülönbséget előtérbe tolja, köztük válaszvonalat állit, az egyenlőség elvét sérti, sőt — mi több — a szegény-sorsn növendékekben a takarítni képesek irtat irigységet, gyűlöletet kelt; továbbá hogy a szegény, de különben jóviseletü és szorgalmas gyermeket iparkodására idővel várandó vagyonosodási reményében elcsüggeszti. — Ezen ellenvetések mind meg annyi agyrémek és csupa gyanitásra alapított állitások, melyektől — kivált okos tapintatn kezelési eljárás mellett — tartani nem kell; mert ezek az ijesztésül folho-zott veszélyt ép ugy nem szülik, mint ama mindennapi körülmény, mely a rongyos öltözékü és száraz fekete kenyeret rágicsáló gyermeket a bársonruhás és kalácsot falatozó növendékkel az iskola ugyanazon padjára — sokszor egészen tőszomszédságába hozza. — Ily különbség megvan az életben is minden lépten-nyomon, de azért veszélyt nem hoz m&» akkor sem, ha valaki nálánál érdemetlenebbet maga fölé boldogitobb helyezetbe emeltetni, és akár aranycsillag, kereszt vagy egyéb disz-jellel kitüntetni látja. Szerfelett túlzott következtetés tehát, hogy csak egyedül az iskolai takarékpénztár-intézmény tüntetheti fel gyermekek között a sorskülönbséget ; még tulzottabb pedig az, hogy gyengéd szivökbe az egymás elleni irigység eredete évezredekkel előre, a történelem első korszakára, az emberi nem ősapjának idejére — amikor pedig iskolai takarékpénztár csakugyan nem volt — vihető vissza. Ellenkezőleg, a közéletben a legrégibb időktől fogva létezett és minden socialisticus törekvés daczára mindenkor létezendő rag-és vágyónkülönbséggel idéjen korán megbarátkozván a gyermekek, továbbá, látván és tapasztalván, miszerint tanítójuk által csakis az erényes magaviselet és szorgalomba helyeztetik az érdem, s végre az ezen érdemek alapján a legalacsonyabb sorsból is magas polczra emelkedett nagy emberek életképei eléjük terjesztetvén, idővel várandó vagyonosodási reményűkben korántsem csüggednek el, hanem inkább megerősíttetnek, mert hozzá szok-nak, hogy csakis az erény, munkásság és takarékosság utján, nem pedig a com-munismus veszélyes lejtőjén keressék és szerezzék meg jövendő boldogságukat. tentőbb halálnak néz elébe, mint a mit bírái szabtak reá . . . „Hozzám katonák!" kiáltott hirtelen, erős hangon, „fejezzétek be munkátokat és hamar tegyétek !u El lehet képzelni azok rémületét, a kik ily módon lettek szóllitva. Némák maradtak s mozdulatlanul csodálkozva tekintettek egymásra. «. „Nos hát" kiáltott az elitélt újra „nem hallottátok, nem értitek mit akarok ?* „Tökéletesen, kapitány ur," felelte a káplár, mialatt füle tövét vakarta, „de ..." „Mit de? Mi az?" „Mi csupán azt a parancsot kaptuk, hogy egyszer lőjjünk önre, de az nincsen meg mondva, fcogy kétszer is lőjjünk, előbb tehát jelentést kell tennem a tiszt urnái." A káplár elmondta az esetet a tisztnek, a tiszt az ezredesnek, az ezredes a hadi törvényszéknek, a mely buzgó megfontolás uton következő ítéletet hozott: „Tekintve,.hogy gróf *** János kapitány mint szökevény agyonlövetésre ítéltetett; „tekintve továbbá, hogy fennt nevezett gróf nemcsak a végrehajtással megbízott csapat tüzelését kiállotta, de a kegyelemdöfés is szabálysserüleg alkalmaztatván reá, ax ítélet-Bek teljes valóságában elég tétetett: „határozza a törvényszék, hogy az elitélt, az ítéletnek megfelelőleg április 23 án agyonlövetett, hogy ő akár él akár hah, a törvény olőtt meg van halva, s ennélfogva az emberi Téves állítás továbbá, hogy az iskola csak az utat szokta megmutatni, mely az eredményre vezet; hiszen minden tantárgyban gyakorolja is növendékeit, sőt a fiukkal vadonczcsemetéket nemesittet, a leánykákkal pedig harisnyát köttet, különféle ruhaneműt varrat, foltoztat s olt; ez pedig nem csupa utmutatás, hanem eredmény. — A takarékosságot illetőleg is czélszerübb a gyakorlat, mint a puszta utmutatás. A pénzörvényébe is csak azok meggyőződése, elve, jelleme és becsülete sü-lyed, kiknek szivébe a rievelés egyéb eszközei ezekre szilárd alapot nem vetettek, kik a pénz okos használásában nem gyakoroltattak, és ennélfogva azzal mind maguk, mind mások kárára visszaélnek. Azon ellenvetésül felhozott némely gyermek pedig, ki, állítólag sok esetben még tiltott módon is fogja tőkéjét szaporítani nem más czélEíol, hanem hogy dicsértessék vagy dicsekedhessék, okos tanító vezetése alatt, ki még betétel alkalmával is a gyermeket nem betett összegéért t hanem az ezt^feredményező érdeméért, jóviselete és szorgalmáért dicséri és oly szellemben nevelt tanulótársak között, kik ily dicsekvésre semmit sem adnak, czélját nem fogja elérni, s ennek folytán a dicsekvéssel is fel fog hagyni. (Folytatása következik.) A törvényszéki tárgyaló teremből. — mxjus 29. 1879. -(Folytatás) f ■ 0 felsége a király nevében! A nagy-kanizsai kir. tvszék, mint büntető bíróság gyilkossággal vádolt Nagy György nagy-kanizsai lakós elleni bűnügyben a végtárgyalási eljárás befejeztével, a kö/.vádló által előteijesztet^ vád s Dr. Fárnek László ügyvéd, hivatalból kinevezett védő véd beszéde után 1870. évi május hó 29. napján tartott nyilvá nos. ülésében következőleg ítélt: 1879. évi márczíus hó 18. napjától vizs gálati fogságban letartóztatott a gyilkosság bűn tettével vádolt NagyGyörgy kis-komáromi születésű, 45 éves, rom. kath. nőn, azouban 2-ik nejétől elválva él, gyermektelen, vagyontalan, írni olvasni tud, fazekas, nagy kanizsai lakós, büutetve nem volt, — a gyilkosság bűn tettének elkövetés* miatt bűnösnek kimonda-tik, 8 ezért jelen itélet jogerőre emelkedésével kötél által végrehajtandó halál büntetésre ítél tetik. — . . El marasztal tátik a kir. államkincstár javára 16 frt 50 kr. vizsgálati rabélelmezési, s a felmerülendő végrehajtási, — Jandrasits István és neje Topiák Rozi nagy kanizsai lakós javára 35 frt 7S kr. temetési költségeknek valamint hív. kinevezett védő Dr. Fárnek László igazságszolgáltatás számára nem marad más hátra, mint az isteni kegyelem előtt meghajolni." És igy történt az, hogy János gróf 1849. április 23-án meg nem halt, daczára annak, hogy kétszer lőtték agyon. Mai napig ép egészséges a még ez órában is örvend az életnek, ó maga beszélte el ezt az esetet, mely bármily hihetetlennek látszassák is, elejétől fogva végig való igaz. _ P. V. Tavaszra vált.. Tavaszra vált a búi téli természet, Vígságra vált búin, mely eddig emésztett ; Délkeletről visszaszólott * bárig. « Messze földről visszatértem magam is. A tavaszban párjára lelt a madár És énnekem rózsát hozott a szép nyár, Piros rózsát, piros arcán leánykát, Kinek minden Síelése mennyet ád. * Eljött as 8«z, lehullt a hárs levele A rózsám is sirba hallott le vele, Busán ssállott délkeletre a haris, - Bnsan szálltam messze földre ma£am is. Hideg tél lett, de haris a bus madár Délkeleten tavaszra lelt akkor má'', -A hova én jatottam ott tél vala S szivem fölött bánatborns éjszaka. Mert kOlönben akár tavasa, akár nyár, Nem birt volna vigasztalást adni már — Hejh lehetett volna bármi miattam : Én csak hervadt virágomat sirattam t '' Ifj. VÁRADY FERENCZ. • nagy-kanizsai lakós javára 50 frt védődij végrehajtás terhe alatti megfizetésében. Indokok.. Folyó év márczíus 17 én esti 8!/% órakor Ress Lajos, Lubli tz Zsigmond és Wieland Gyula tanulók a helybeli főuteza 18 sz. háznak — mely a Széchenyi térre is bir-kijárással s melyben Ress L''ijos lakik, — a főutezára szolgáló kapujához érvén, e kaputól a ház udvarára vezető hosszú szük folyosó végén egy férfi és egy nőt egymással dulakodni láttak a a nő segélykiáltását haliák s midőn Ress Lajos a folyosón végig haladt, a dulakodók a folyosóról az udvarra mentek s Reas Lajos még ^i sem ért a folyosóról, mellette egy ismeretlen férfi, sebes léptekkel és összehúzódva, a főutezára nyíló kapun eltávozott — Ress Lajos társaitól bucsut vévén, amint a folyosóról az udvarra kilépett, attól 3 lépésnyire kosztos asszonya özv. Kelemenné cselédjét, Jandrasits Katalint álló helyzetben tántorogni s erősen vérezni s csakhamar összerogyni látja s midőn a látottakat elbeszélendő, özv. Kelemennéhez besza ladt s ez lámpával az udvarra .kisietett, Jandrasits Katalint vérében fekve, hallva, szájában nyelükkel 2 ujnvira kilátszó két plékanállal találta. A tett elkövetésének gyanúja vádlott Nagy Györgyöt terhelvén, ki állítólag Jandrasits Katalinnal szerelmi viszonyban élt, Nagy György a rögtön megejtett vizsgálat folyamában beismerte, hogy szerelmi viszonyban élvén Jandrasits Katalinnal, midőn a kérdéses estén ezt meglátogatá részeg állapotában, a leány öt goromba szavakkal, melyekre nem emlékszik, elutasitá s kalapját leüté, mire részegségtől mámoros fővel s indulattól elragadtatva, nem tudva mit cselekszik, a zsebében levő kustora késsel egy szúrást intézett a leány felé és elsietett. Azonban vádlott emez előadásával szemben, az orvosi bonezvizsgálat és vélemény, a tanuk hittel .erősített vallomásai, a helyszíni szemle rajz és egyéb vizsgálat es vegtárgya-lás folyamában felmerült adatok súlyos jelen ségeket szolgáltatnak arra nézve, hogy vádlott tette nem pillanatnyi felhevülés szüleménye, hanem vádlott azt előre eltökélleti szándékos ságból tervszerűen vitte «keresztül s igy azok teljes bizonyítékot szolgáltatnak a gyilkosság alanyi ós tárgyi tényálladékának vádlott elleni m* gnll:<pithatására. A mi tárgyi tényálladékot illeti, vádlott fennt említett azon önbeismerésén kÍ7ül, hogy a szúrást Jai»dr»sits Katalinon ő ejtette az orvosi bopczvizsgálatról felvett jegyzőkönyv és orvosi véleméuyből kétségtelen, hogy Jandrasits Katalin halála a nyakára ejtett erős és met széssel párosult szúrás, illetőleg a külső fejütér a torkolati vérér és a bdygideg harántul keresztül metszése folytan történt külső elvérzés miatt következett be s hogy a halál az ejtett sértés szükségképeni követkexméuye volt, A gyilkosság alanyi tényálladékának be-gyözésére pedig következők szolgálnak : Vádlott saját vallomása szerint 4 év óta szerelmi érzést táplálván Jaudrasits Katalin iránt, vele szerelmi viszonyban is volt; azonban hogy közte és a leány közt szerelmi viszouy valóban létezett volna, vádlott állításán kívül sem a vizsgálat sem a végtárgyalás során semmivel sem igazoltatik, sót inkább ama körülményt, hogy a vádlott által táplált szerelem Jandrasits Katalin részéről nem viszonoztatott, szároös adat bizonyítja; igy ; a) a leány e. viszonyról soha senkinek a legbizalmasabb* "barátnéjának sem beszélt, atyja és anyja által több ízben kérdőre vonatván, folyvást tagadta a vádlottali viszonyt. b) a leány részéről Blumenschein Lotti-nak mondott szavai: «Inkább kötelet a nyakamra, mint ezen emberé lenni.* c) a leány által egy ízben szüleihez inté zett szavai, midőn ezek szemrehányást tettek leányuknak vádlottali viszonyt illetőleg a városban terjengő hírekről: .inkább felakasztom magamat, mint Nagy Györgyhöz menjek." d) vádlott Stefán Jánosné tanúnak a tett elkövetése előtt 8 nappal akkép nyilatkozott: „nőül akartam venni, de nem jón hozzám, mást szeret." e) A tett elkövetése estején Wieland Gyula tanú által hallott, a leány által moudott szavak, melyek Nagy Györgyhöz intéztettek »nem mégysz ki innen te facsér, takarodjál ki." f) A meggyilkolt Forstmarics Mári tanú előtt többször akkép nyilatkozott, hogy Nagy Györgytől fél, tőle tart b hallotta, hogy a meg gyilkolt Nagy Györgyöt, midőn ez hozzájött, többször kiutasította, mert — mint a meggyilkolt tanúnak elbeszélé — vádlott goromba volt hozzá. — g) özv. Kelemenné vallomása szerint meggyilkolt többször, ha őt este valamiért el küldé, egész ijjedve s megzavarodva jótt haza és elpanaszkodott, hogy őt valaki mindig lesi és üldözi, szeretné, ha tana Kanizsáról elmenne, ő is elmenne vele mindjárt, legalább nem rágalmaznák őt annyit." — Vádlott 4 év óta tehát még első neje életében folytatta állítása. szerint a szaréi mi viszonyt meggyilkolttal, időközben a mult év. ben első neje elhalálozván, meggyilkoltat ennek szüleitől soha meg nem kérte, nőül vételi szándékával fel sem lépett, sőt meggyilkolt anyja előtt ennek vallomása szerint vádlott akkép nyilatkozott: „nem veszem ám el a leá nyát, mert a leánya k . . . ." és piszkolta a tanú vallomása szerint leányát uton útfélen. E körülményekből egyéb következtetés nem vonható, minthogy vádlottá leányt csakis érzéki vágyai kielégítése ezé jából magának megkeríteni igyekezett s miután ebbeli lörek vései sikertelenek maradtak, 8 ajánlatai a leány részéről visszautasitattak, e feletti boszu érzete kelté fel benne az elhatározást bünöa cse lekménye kivitelére, a melyet, hojy előre ter vezetten a ravaszsággal igyekezett végrehaj tani, igazolják az alábbiak. Vádlott a tett elkövetése délutánján ipa ros létére dolgozó napon, egyik és másik korcsmában ivott, s minél több tanút igyekezett szerezni arra nézve, hogy bort iszik; erre mutat *> délután l/k4 órakor Meskó György korcsmájában megfordult, itt körül-belül egy liter uj bort elfogyasztván, hasonló mennyi ségü bort egy üveggel lakására haza vitt Lakásáról csakhamar elment az „utolsó garas" korcsmába, itt cserepesek által borral kínáltat-ván, 3—4 pohárral megivott. — E helyen ta lalkozván Stefán János tanúval, ennek ama kérdésére: „miért nem dolgozik?" vádlott ta nunak hittel erősitett vallomása szerint azt feleié: „se teleségem, se gyermekem, egynek ma meg kell halni." — mely szavai vádlottnak határozott bizonyítékul szolgálnak arra, hogy szándékterve az napi kivitelére már ekkor létezett. — Elkeseredett lelkületének kifejezése volt később Stetán Jánosné tanú előtt mondott szavai: „se feleségem, se gyermekem, minek, dolgozzam" e tanúnak azonban többet nem mondott, hanem fennti szavaihoz hozzá tevé: „az én ügyemben több vő nem kell." (Vége következik.) Helyi hírek. — Mély megilletődéssel s benső fájdalommal vagyunk kénytelenek jelesni, hogy szeretve tisztelt barátunk, Nagy Kanizsa volt érdemdús polgármestere, Belus József lelkét jó nejének elhunyta fölött átélt fájdalom meg törte; a rettentő esetet közrészvét kiséri s ezrek imája száll a mindenség Istenéhez, hogy gyógyulva térjen vissza hó tisztelőinek elárvult körébe. Mult kedden délután szállíttatott Buda pestre. — Mindazok, kik. az I. nagy-kanizsai kereskedelmi ifjak önképző egylete által f. hó 14 én vagy kedvezőtlen idő esetére f. hó 21 én a „Zöldfa" czimü kertben rendezendő kerti ünnepélyre meghívót nem kaptak és arra igényt tartanak, kéretnek magukat Stern Ignácz urnái (dohány főtözsde) jelenteni. Iskolai értesités. A nagy-kanizsai polgári iskolai tantestület által ministeri engedely-. ly el serdülő leány ok számára rendezett tan foly am zárvizsgája f. junius hó 22-én reggel fél 9 órakor a polgári iskola rajztermében fog megtar tatni,mire a t. cz. szülők és Unügy barátok ezennel tisztelettel meg hivatnak. N.-Kanizsán, junius hó 9-én. A polg. isk. tantestület. Iskolai értesítés. A nagy-kanizsai 6 osztályú polgári tiu iskolában az 1878/9. évi rendes zárvizsgálatok f, junius hó 23-án veen-dik kezdetűket és tartanak ugyan e hó 28-ig bezárólag. Énekzene- és szavalattal összekötött zárünnepély napjaul junius 29-e tüzetett ki. A magán vizsgálatok junius 30-án fognak meg-tartatui. A vizsgálatok kezdődnek teggeli fél 9 órakor a polgári iskola rajztermében-. Mindezekre a t. cz. szülők és tanügy barátok ezennel tisztelettel meghivatnak. N.-Kanizsán, 1879 junius hó 9-én. Az igazgatóság. Ax I. n.-kanizsai kereskedelmi ifjak önképző-egylete könyvtára javára 1879. junius 14-én Nagy Kanizsán, a „Zöldfa czimü kertben fényes kivilágítás mellett, melynél a hatályos Drummond-fény itt először alkalmaztatok nyilvánosan, tánczkoszoruval egybekötött zártkörű kerti ünnepélyt rendez. Belépti jegyek a másra át nem ruházható meghívónak előmuta-tása mellett válthatók eate a pénztárnál. Belépti dij; személyjegy 60 kr. családjegy 1 frt. 50 kr. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hír-lapilag nyugtáztatnak. Kezdete 8 órakor este. Kedvezőtlen idő esetén a mulatság junius 21-ikére halasztatik. Magas elismerés, a nagy-kanizsai kisdednevelő egyesület elnöksége következő sorokat kapott. Zala vármegye főispánjától 151. sz. Tisztelt egyleti igazgatóaág 1 F. évi május 25-ről kelt 2103, sz. alatti kegyes belügyi mini ssteri rendelettel azon megtisztelő megbízást vevém, miszerint a tisztelt egyletnek Bosnia és Herczegovina megszállása alkalmából a mozgó-f itottak családaí részére eszközölt gyűjtés, valamint a sebesülteknek a szükségessel yaló ellá- TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM » , • ZALAI KÖZLÖNY JUNIUS 12-éü 1879. tása körül szerzett érdemeiért a királyi kormány elismerését nyilvánítsam. Mit is esennel ¿szinte szerencse kívánásom kapcsában tisztelettel teljesitni sietek. Zala-Egersaegeji jun. 3. Urményi József m. k. — Szász Gyula, városunk széptehetzégü szülöttje már elkészité a nemzeti színház számára Szigligeti Ede mellszobrát. A szobor jelenleg aa irók és művészek társasága hely is égében kiállítva. A mellszobor sikeres kivitele van csak nagyobbíthatja Szász Gyulának e téren kivívott művészi hírnevét, mert Szigligeti alakja felülmúlja mind a hü alkotás, mind a művészi kivitelben az általa eddig készített mellszobrokat. Szász Gyula művészetében a realisticus iráuyt követi, melyhez itt is hü maradt. Sike résen festői hatást tudott adni árnyalatok által a szemekben, tne lyékből aa arczkép hűségéig sugárzik ki Szigligeti nagy tehetsége s derült tekintete. — Ballet a .Zöldfa" kertben, Carlo de L''eequalés Rómából és Fabri kisasszony szóló tánczosnő a bécsi császári udvari színházból bal let előadást meglehetős válogatott kösönség előtt tartottak, többször tapsban részesültek, ha jól értesültünk, e művészek még egy előadást rendeznek. — Halva József cs. kir. századon ur, ki több mint 10 éven át a 48-ik számú Ernő íúherczeg gyalog ezredének Nagy-Kanizsáu el helyezett hadkiegészítő irodájában kezelő tiszt képen működött, szakavatott eljárása ós szorgalma, ugy humánus bánásmódja által mind Nagy-Kanizsán, mind a megyében közteletet vívott ki, mint értesülünk, Nagy-Szebenbe helyeztetett ugyan át, mindamellett derék ezredünk kipróbált erényéről ismert tisztikarához tartozó marad. Távozását sajnálattal regist-ráljuk. — Ismét öngyilkosság. Hó bor N. napszámos szombaton éjjel ismeretlen ok miatt felakasztotta magát, bonczolása vasárnap délután tartatott meg. — Tűz eset fordult elő a járásliirósági épület melletti üvegraktárban hétfőn délelőtt. A mentés több kárt tett az üvegben mint a tüzelem. — Meteorologiai észleletek a nagykanizsai lőgymuásiumnál 1879. évi május hóban. Közép légnyomás: 744 32 millimeter; legnagyobb légnyomás: 7517 mm 30-án reggel 7 órakór; legkisebb légnyomás: 7321 mm 1U én délután 2 órakor. — Közép hőmérséklet 13 G10 C; legmagasabb hőmérséklet: 27 2* C 31 éu délután 2 órakor; legalacsonyabb hő mérséklet: 20° C 11 ón délután 2 órakor. — Közép páranyomás: 9. 87 mm. — A levegő nedvesRége százalékokban : 82 9®/oi legeseké lyobb nedvesség: 46°/* 26 ándéiutáo2 órakor. — Közép felhőzet (0-tól 10 ig számítva) : 65; egészeu tiszta ég észleltetett 2-szer, teljesen bo rult (10 zel jelölt) 25-ször. Közép szélerősség i,0 tói 10 ig számítva) 2 5; 5-nél erősebb szél észleltetett 3 napon. 93 észlelet közül jegyez tetett összesen 89 szél, és pedig: északi 21, északkeleti 0, koleti 7, délkeleti 3, déli 33 délnyugati 10, nyugati 7, északnyugati 2; szélcsend pedig 4 szer. — A légköri csapadék (etiő, hó. jég, köd) havi összege : 13865 mm. Legtöbb csapadék (453 mm eső)méretett 4«én. Eső. esett 26 napon, havazott 1 napon, jég esett 2 napon, köd volt 2 napon, égi háború volt 3 napon. — E hónap legnagyobb része rendkívül nedves, esős volt s különösen első fele a \ i '' szokottnál hűsebb, alacsony barometrumi állással. A rendkivüli időjárás hátráltatta a nö vény tenyészetet. 10. és 11. közötti éjjel nagy vihar támadt, mely majdnem váltosatlan ferő-vel tartott 13. estig. E három nap alatt rend kívül zord, hideg idő uralkodott sok esővel. 11 én havas eső esett. 14-re virradó éjjel az idő csendes esőre fordult. 18 án ós 22 én meglehetős sürü, de apró jég esett záporral, minél fogva a városban és környékén nem tett kárt. F. — A „zalamegyei általános tanítótestület" központi választmánya folyó hó 14-én szombaton délután három órakor ülést tart, mi ról a vidéki tagok ezennel értesíttetnek. Főtárgy : a tapolczai nagygyűlés tárgysorozatának megállapitáss. Az elnökség. — Be/uijthatlan kincstári illeték leírása rendeltetett el 103 zalamegyei községben ; az e tárgyban! munkálat f. évi jul. 1-én veszi kezdetét — Elismeréssel közöljük a következő sorokat; Zala-szent balázsi plébánia hivataltól a nagy tekintetű .Zalamegyei Közlöny" szer kesztőségének Nagy-Kanizsáu. Alulírott haza Has tisztelettel kéri a fent czimzett szerkesztőséget, miszerint szenvedő embertársaink — mégis a viz által károsult Kotori honfitársaink részére ide mellékelt összeget méltóstaasék Kotoriba eljuttatni, és nagyra becsült lapjában az alábbi adományokat nyugtázni. Ambrus Ferencz szt- balázsi lelkész 3 drb. ezüst húszast, Bánfy József szt-balázsi segédlelkész ur 50 kr. Kalivoda Júlia 1 darab ezüst húszast, Bátter-pay Gabriella k. a. 2 frt; szentbaláxsi hívek 2 frt 22 kr. pölöskefői hívek 68 kr. Öreg CsU-marnia József sstbalácsi lakos 40 kr. Andalics Jánoa 10 kr, Gódor Jánosné 20 kr. Kiss Vendel 20 kr. Holl János 20 kr. Takáos Anna 10 kr. Összesen 6 frt 60 kr. o. é. és 4 darab régi ezüst húszas. Kelt Z.-Szt.-Balázson májas 24. 879. Ambrus Ferencz, m. k. szentbalázsi rom. kath. lelkész. — Alsö-Lendváról utólag értesülünk hogy Csáktornyáról is többen jelentek meg május 22-én nevezetesen Dugovics Pál, Huszár Ferencz és Vrancsics Jenő részesültek a bérmálás ssentségében ; ez alkalommal a csáktornyai intelligentia számos tagja megjelent püspök ur ó méltóságánál és az üdvözlő beszédben azon óhaj is kifejezést nyert: vajha Muraköz mielébb a szombathelyi megyéhez csatoltatnák, melyre ő méltósága oda nyilatkozott, hogy az ő életében alig van ahhoz remény. — Kotoriban nagy tüz volt junius 9 én este, amint halljuk, 152 ház égett el. — Csoda borjú. FelsőZsitfán (Somogy-me?ye) ezelőtt tiz nappal egy főldmives tehene szemek és fark nélküli borjúval lepte még gazdáját. — A sormást népiskolai növendékek i. évi junius hó 7 ón, a falu erdejében gyönyörű lombos fák árnyában tavaszi mulatságot tartottak, mely várakozáson felül kitűnően sikerült. A növendékek délelőtt 11 órakor, tanitójok t. Kumszaue-rSimonur által vezetve szép rendben, zene kíséretével — telve keblük örömmel — mentek a zöldbe ki. Délután 4 órakor kezdődőtt a szavalat és amely nagyon változatos és Bzépen összeállítod volt, amely annyira megnyerte a t. közönség tetszését, hogy utóbb néhányat — közkivanatra ismételniük kellett. Ugy a gyermekek és szülők, mint a közönség öröme teljes volt; mely örömben kétségen kivűl legnagyobb érdeme ran t. Rumssauer Simon községi tanitó urnák, ki buzgalmának, lankadatlan kitartásának, helyes tanmódsserének, szelíd, megnyerő modorának ez alkalommal épugy, mint egyébkor fényes tanúbizonyságát adá, s ezért nem csuda, hogy á község osstatlan becaülésében részesül. JNem is mulasztották el ugy tanitványai mint a kösönség ez alkalommal sem, hogy az iránta tanusitott szeretőtöknek több ízben harsány éljenzésse] élénk kifejezést ne adjanak. A mulatság legszebb rendben éjjeli 11 óráig tartott, a midőn a vidéki vendégek, — miután meg-elégedésöknek kifejezést adtak, — tőlünk bucsut vettek. Ugy Nagy- és Kis-Kanizsáról mint a közel eső falvakból érdemes vendégek szerencséltették becses megjelenésökkel szerény mulatságunkat, a miért fogadják köszönetünket. Megemlitjük még, hogy Sormáson a tanuló ifjúságnak ez volt első tavaszi mulatsága, mely, hogy ennyire sikerülni fog nem is reméltük, s ezért hiszszük, hogy ezen sikertől fel-buzdittatva nem is lesz ez egyszersmind az u t o 8 ó miről ugy a községi tanítónk, mint az érdemes iskolaszékünk ügy buzgósága biztosit. — A Csáktornyái lelkes nőegylet sorsjátékkal egybekötött juniálist tartott jun. 7-én a kies fekvésű Szent-Ilona szigeten; a kedelyes mulatság szép anyagi eredményt in nyújtott, melylyel a nemes iotentióju nőegylet számos segélyt ad az arra szorult szegényeknek. Vidékről is szép számmal jelentek meg; ott volt a kerület köztiszteletei képviselője, Szabó Imre ur is családjával, osztatlanul bájos leányának szavaztatott meg a bálkirálynői koszorú. Teljes elismerés illeti a nőegylet buzgó tagjait, körültekintő, fáradhatlan tény- kedéseikért. Horváth-Körösről as ifjúsági dalárda in megjelent, s három horvát dalt énekelt, de biz az nem igen gyújtott. - Rövid Mrek, A „Vasárnapi Újság« ugy „Magyarország és a nagy világ Wenin-ger Vincze arczképét hozza. — As uj bolgárfejedelem rendjelének felirata: az érdem jutalma, a czár és Andrássy gróf as elsőmegtisz teltek. — Síbenát Nihiláriának kezdik nevezni. — Bittó István a duna-drávai vasút elnöke lón. — Soldbsné férje is a szinpályára készül — énekesnek. — Szolovjeff a czár el leni merénylő kötél általi halálra ítéltetett. — Giskra Károly volt osztrák miniszter meghalt. — Országos kertészeti társulat alakult. — Dr. Farkas Elek fővárosi orvos meglőtte magát. — Lulu veszélyes beteg. — Zágráb és Bródban küteges hagy máz dühöng. — Patti Sarolta Ausztráliába megy, hamarabb is tehette volna. — Londonban „Szt.-Katalin41 kórhát 700 éve áll fenn. — Az Aetna kitörése megszűnt. — Novi-Bazárba julius középen vonulnak be katonáink. — Siklóson elrablott 2 gyermeket találtak a koldusoknál. — szorgalom és kitartás mellett egy pár év alatt as egésset a v i s t a teljes könnyűséggel a élvezettel játszák. A t. előfizetők a féléven át hangszerükön havonkint megjelnő Apolloban oly nemes élvesetet nyernek, aminőt 3 forintért semmi más uton nem szerezhetnének. a azért e vállalatot pártolásra mi is melegen ajánljuk. Megrendelések as Apollo kiadóhivatálhos. Budapest Verbőcy-utcza 179. as. küldendők be. Irodalom. EUSjizetésiftlhivdsaz Apollo zenemüfolyó-irat július deczemberi folyamára. Az Apollo zenemüfolyóiratol nyolez évi fennállása alatt annyiszor ismertettük már és ajánlottuk a t. senekedvelő kösönség figyelmébe, hogy e helyen elégnek tartjuk a hozzánk legutóbb beküldött juniusi füzet tartalmának köslése mellett a. t. közönséget csupán arra figyelmeztetni, hogy a lap kiadóhivatala a folyó évi julius — deczemberi félévi folyamra aj előfizetést nyit. Ézen félévre as előfizetési díj három forint, amiért a. t. előfizetők mintegy 30 — 35 darab válogatott zenemüvet, táncz- szálon- és klaasikus zenét zongorára, kedvelt népdalokat elegáns songora átiratban és külön énekre letéve, s hébo korba harmoniumra s zongorakísérettel más hangszerekre irt senemüveket is kapnak A folyó évi Juniusi szám tartalma ez : 1. Ábránd Mendelssohn — Barholdy Bódogtol, 2. Szerenád gordonkára és zongorája Bella J. L -tői. 3. Lehullott a fehér rózsa levele, lassú és fris Mül-ler Józseftől. 4. Piros, piros, piros, népdalcsar-dás a Piros bugyelláris czimü népszínműben énekelt legkedveltebb népdalokból. Vágvölgyi M- Bélától. Ezen szám előfizetés utján csak 50 krba, egy négy oldalra terjedő zanemü tehát csak 12 krba kerül. Hogy a minden egyes számban megjelenő valamennyi (4—6) zenemű mindenki igényeinek teljesen megfeleljen, az lehetetlen,; mert míg a zenekedvelők egy nagy része csaknem kizárólag táncszenét játszik, a másik rész csak a klaszikus zenét kedveli, 8 akinek például nincs alkalma hogy kettősőket (hegedűvel, gordonkával) játasék, aa egyelőre ily senemünek hasznát nem veheti,; de éppen azért nyújt oly sokfélét a vállalat, hogy a rendkivüli olcsó ár mellett mindenki teljesen kielé gitve legyen még akkor is, hacsak a neki megfelelő zenemüveket veszi számba, s még igy is a rendes árnál hasonl«thatlanul olcsóbban veszi a neki megfelelő zeneműveket, s mellette* még azon előnye van, hogy más irányú zenemüvek kel is megismerkedvén, ez által ugy ízlés mint technikai tekintetben haladáara mintegy kényszerítve lesz. Való az, hogy minél régebben járatja valaki az Apollot, annál inkább megkedveli azt. s nem csekély azok száma, kik az Apollot nél külözhetlen házi barátul fogadák, és a kik kezdetbon alig voltak képesek ab-ból egy-két könyebb zenemüvet lejátszani, Vegyes hírek. Atsecuraxioni Oenenerali. A nevezett intését részvényesei által május 24-én Triesztben tartott közgyűlés elé terjesztett szám tétel bői kitűnik, miszerint az 1878. üaletév összny e resége 289.475 frt 25 krra rúgott, igy tehát Többre as előeső évinél. As osztalék réezéényen-kint 61 frt. 20 kr. aranyban, s junius 10-éktől kezdve fog kifizettetni A lebonyolítások min-tsBzerü pontossággal vannak felállítva, s világosan bizonyítják, menynyire iparkodik as intézet kitűzött czélját: a biztosítéki alapok nagyob-bitását a tartalékok emelése Alul érvényesíteni. Ezek összes növekedése as 1877-ki évhex képest 748. 249 frt. 18 kr. tess ki, miáltal a tartalékok 17.693, 217 -frt. 79 krra. rúgnak, a mely össseg a következőképen oszlik meg: az elemi biztositások tőkésített nyeremény-tartalékai 713.798 frt 15 kr.; as életbiztosítások tőkésített nyeremény-tartalékai 778.557 frt 59 kr. rendelkezés alatt levő rendkivüli tartalé kok 200.000 frt. értékpapírok árfolyam inga-dosásának tartalékjai 43.814 frt. 16 kr. folyó elemi bistoaitások tartalékjai 1.595,510 frt 15 kr. folyó életbiztosítások tartalékai 14,281.537 frt. 74 kr. künnlevő kétes tartozások tartalékai 70.000 frt. összesen 17,693.217 frt. 79 kr. A lebonyolításokhoz az életbiztosítások tartaléka-nak pontos kiBzámitásai\|vannak csatolva, ugy hogy azokból minden osztály és minden életkorra nézve a tartalékok ssemlélhetőkké válnak. A 61 frt 50 kr. osztalék tetemesebb összegre emelkedhetett volna, ha as intézet előnyősebb-nek nem tekinti a feltételes életjáradék-üzletből elért 194.986 frt. 84 kr. nyereségnek felosztás alá nem bocsátása helyett, ezen öesseggel j inkább az osztály tartalék alapját gyarapítani, mi által az üzletekre a kamatokat jövőre nem mint eddig 5 százalékkal, hanem csak 4°/o Bzámithatja. Több tárgy nincs. A kunhegyesi isr. hitközség gyűlésén az elnök először a községi kurátor urat kérdőre vonta: .kinek adta el a templom udvarán levő luezernást?" Ez azt feleié, hogy e bizonyos már igért érte 4 irtot, de ő kész bárkinek eladni, ha ennél többet ád érte. Az elnök ur ezen válaszon megdöbbent, a a kurátor úrra rohant, ast nyakon caij^te és mindketten a földre heveredtek, oly gyorsasággal, hogy senkisem volt képes e komikuk jelenetet meggátolni. Azzal az elnök ur a földről felkelt, s 8több tárgy nem lévén" a gyűlést feloszlatta. Szerkesztői üzenet. 3489. V. Veazpi ém. Utána néztünk, rendesen küldetik. 8490. B. Egerszeg. Részvéttel olvastuk. 3491. A-Lendva. ila rövid és tárgyilagos leaz — igen Egyébként részünkről «lég tolt téve s kár bolygatni. 3492. .Síriratok« jőni fognak. 3493. Bécs. Válaszoltunk. 2494. Kaposvárra. Intézkedtünk. 3495. Császárfürdő. Örvendünk az ürömnek Készséggel küldöttünk _ Felelős szerkesztő: BátOrfi LajOS. Pu ''3"1 l ur Existenz- oder lukrative Nebenbescbäftigung-Suchende »uf Grund 23 jähriger Erfahrungen, Beobachtungen und eingehender Studien meine glänzend bewährten Instruktionen und Belehrungen gegen mäosigea Honorar für gebildete Herren redlichen, ehrenhaften Charakters, — in Wien. Vortrag milnd-Höh und nebenbei schriftlich und sehr gründliche Anleitungen bei vollständiger praktischer Einführung in Allem, im reellen, achtbaren, soliden, stabilen und ausgiebigen Geldverdienen — in der Provinz, auf dem Lande oder im Auslande domizilirend, such brieflich für jeden Stand und in jedem Orte zur sofortigen Gründung einer eelbsistlndigen, angenehmen, ehrenvollen gesicherten Existenz mit grosser Zukunft auch ohne Kapital und ohne Domilizilver-änderung Sogleich unter Garantie des Erfolges; Einzig in seiner Art ohne Concurrens in Europa; Alljährlich mit vielen Neuerungen, Verbesserungen und einer ansehnlichen Bereicherung in grossen lukrativen Zweigen.Bei geschickter rationeller FÜÜ-rung, Ausdauer, aufmerksamer Pflege und reeller Handhabung sind pro Anno auch 30.000 bis 60.000 fl. sls Reingewinn, nach Umständen aber such mehr sls dss Doppelte zu verdienen. Eine Menge sprechender Beweise beleuchten gessgtes durch die herrlichen Lichtstrahlen der glänzenden Erfolge. (871 1-36) Adresse: LEO BINDER, Wien, Reisnerstrasse 29. Umrath és Társa Prágában. Mezőgazdasági gép gyárosok ajánlj&k a szilárd kivit), kftnyCL jár», nagy munkaképesség, és tinta csépiéiről legelőnyösebben ismert kOrUlménye, ugy rámán mtttk. roint kerekeken járó kézi és Járgány-csóplőkészülateiket l-t«l 8 lé, vsgy Ikir erejéig Továbbá kégeitünk különféle nngyság úb elismert jó minőségű tlsititó rostákat, kukoricsa morssolókat és sseetka vágókat. (836 18-26) Képes árjegyzékek bsssi nyelven ingyen és díjmentesen. TIZENNYOLCZADTK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. JÜiriÜÖ iá én 18?9- TT I R D B 1* ^ 8 E K : Ezr-n forrrsuak felsőségf kitüntetve az SSSrtriai császár, sisgysr király 5 felsége álul a. m. kir. országot sksdesriátél, az orvssí sksdesriátél Párlsbss, úgyszintén az el 80 kQl- és belföldi orvssi teklstélytél, mint gyógysavban a leggazdagabb és leghatásosabb minden eddig ismert keserüviznél, (57.1 100 részben) mely a legmagasabb elismeréssel lett kitűntetve. — Mely sesusl más ksserfivlztM elért IsvssytsrfslM, megmutatja továbbá ennek használatát, csúzos betegségeknél, köszvény-, rakodvány- éa hugy-savas sóknál (köszvény, liolyagkő) átellenben minden más keserüvízeknél felülmulhatlan- és sikerdusabb. (858 4-5) Mint rendes anyag elégséges egy bsrdél pékár, átellenben egy »agy pohár mái keserű forrásokból. Előlegek minden gyógyszertárban és füszerkeres-kedóeben. A Budai Rákóczi-forrás igazgatósága Budapesten Vendéglő megnyitás. Tisztelettel értesítem a t. cz. közönséget, hogy Terézováczon (Suhopolje, Verócze közelében, vasnti állomás Barcs a Regattákat május 1-től kezdve bérbe vettem és az ottani VENDÉGLŐ- ÉS KÁVÉHÁZAT a vendég-szobákkal együtt egészen újonnan, igen szépen és igen jól berendeztem, jó konyháról, azaz: jól főzésről gondoskodtam. A mi az italokat illeti, kijelentem : hogy folyton a legjobb pécsi asztali bofral és friss sörrel '' fogok szolgálni. A t. cz. utazó közönségnek magamat a legjobban ajálva maradok mély tisztelettel L&brentz Gusztáv, (855 5 - 5) Pécsről. Hirdetmény, a nagy kanizsai polgári egylet tulajdonát képező bérház, kert és italmérési jog három egymásután következő évre f. évi október hó I-től bérbeadandó. Ajánlatok f. évi junius hó -15-éig bezárólag az egylet elnökéhez irásbelileg nyújtandók be* Bérlevi feltételek az egylet elnökének és titkárának lakásán, valamint az egylet helyijégében bármikor megtekinthetők. Nagy-Kanizsi; május 25-én 1879. 864 5- 6) Az elnökség. Keskeny Utifíí-mellczukorkák, a tüdő és mellbajok, köhögés, fojtóböhögés rekedt-sfeg és tfidóhurnt biztos gyógyszerrel. A természet által a szenvedő emberiség javára teremtett megbecsülhetlen keskeny utífií azon már eddig fel nem deriiett titkot foglalja magában, miszerint a gége és légcső rendszer gyulladt nyakhártyájára való azonnali gyors és enyhítő hátán gyakórlásával a> illető beteg szervek gyógyulását minden tekintetben lehetőleg elősegíti. vegyolékrőt kezeskedünk, különös figyelembe ajánljuk hatóaágilag bejegyzet védjegyünket, sat. dobozon levő aláírásunkat, mert csak ezek igazolják annak valódiságát. (367 2 -50) Schmldt Y letör & fiai v '' cj. kir. tzab. gyárosok Ittc, kViede.n,. Aleegaase 48/ Kaphatók: Práger Béla gyógyszertárában Nagy-Kanizaán, Kalivoda J. Letenyén és Kiss Adalb. gyógy-szertarában Alsó Lendván, Dorner Kaj. vas- és füszerkeres-kedésében Sümeghen és Werli M. gyógyszertárában Kapró ncsán. OTTO FRANCZ, cég. a • • - . különlegességei Bécs, Mariahilferstrasse Nr. 38. PIIRIT A S h&jifjitó-tej. A Psrítas nem hajfesték, hanem tejszerű folyadék, mely majdnem azon csodálatos hatással bir, bogy fehár hajat megifjitaai, ssaz lsssánkiat rnég pedig isfkésifek üzssségy sap alatt ama szint visszaadja, melylyel eredetileg birt! Egy palaczk .Pnrítás* ára 2 frt (elküldésnél 20 kr. költség.) TJévÍrá\|. Egyetlen szépitőszer sem vsrsenyezhet kitűnőség és jó hatásra -LLa „hóvirággal". Olajos üditő alkattészekből előáUitva, eltávolít eaen szer rövid idd alatt szeplőt, májfoltokat, bőratkákat, bőrpattanásokat atb. és as arezbőrnek fénylő fehérséget, üde és finomságot kölcsönöz. Legjobb védszer as Őazi és téli zord levegő behatása ellen, azért nél-külösheUen női s. épitőszer különösen a farsangban, ára 1 forint. T>éesl pipere rfspsr 8zent-Györjry virág, fehér és rózsa színben, a bő--^rön tartós és láthatlan, jóságára a legkitűnőbb minőségű. A rizsport leginkább a folyékony szent-györgy-rirág használata után ajánlhatjuk, mi az arcssxinnek feltűnő gyengéd finomságot kölcsönöz. Egy doboz ára 60 krajezár. ürllsstlse az egyedüli szer a szakái szépítése és puhán tartására, miniden sMrosság hátrahagyása nélkül, ára egy palaczknak 80 kr. TTsIsiIss szarvasmarha-hajkenőcs orvost utasítás szerint késziive, a --haj szépítésre és fenntartására, megóv a hajhullási korpaképzódéstól és erősiti a bajbőrt, ára egy nagy tégelynek 1 frt 50 kr. Dtó-olsj zöld dióhéjból gondosan készitve, azon kitünó tnlajdunaág-rrI, hogy a fehér, ősz és víSröa hajnak egy természetesnek látszó sötét szint kölcsönöz, ára egy nagy palaczkuak 1 frt. LS Jesse igen jeles ssakál-növeaztő, melylyel a szakált igeu szép fekete, barna, vagy szőkére lehet festeni. Fekete vagy sötétbarna hajnál a La Jeune igen czélszerüen alkalmazható, ára egy levélkések a hozzá tartozóval 3 frt. TTrssls (hajtzeaz) kitűnő hatással a haj és hajbőrre, a kigGzölgést elő-^ segíti, megőriz a korpa képződéstől éa faksdásoktól, előmozdítja a hajnövést különösen kiállott betegségek után, u. m. tyhns, himlő, gyer-mekágy atb., ára egy nagy palaczknak 1 frt 50 kr. Lllppslírsss, gyógy erejű szájviz rosz szag eltávolítására, rendkívül jól--LLtevő és üdítő hatással, ára egy palaczknak 1 frt 20 kr. Navy-Kauizsán valódi minőségben PraQ8T BÓia flyéfySZS-rész srsál (853 5-26) Csász. kir. szaMalm. általános blztositó-társaság. (Ássicraioii Generali) Triesztben. Negyvenhetedik^ számadás az 1878 évre._ Mérlegszámmá 187B. deozemtoer 31-én. VAGYON. Osztrák értékb-n. f Osztrák értékben. trt kri frt kr TARTOZÁS. frt kr frt kr 1 A részvényesek biztosított adós-levéléi 294O000 1. Alaptőke 4200000 2 Városi telkek.......... 375800095 2. A leszámolás nyeremény tartaléka. . . 713798 15 3 Mezőgazdasági birtokok Olaszországban, • • Ugyanaz JB. leszámolás . . . \ . 778557 50 6729 hektárnyi öaszea terület .... 2996773 37 Rendelkezésre álló rendkivflli nyeremény- 4 Kölcsönök életbiztosítási kötvényekre . . » ! • f % . ♦ / _ i #\| \| r • i \| / i. ■ t • 162<>25S 51 tartalék .....i. ..... . 200O00 1692355 74 \| Akuv életjáradékok és jelzálog által biz- 3. Tartalék alap értékpapírok értékének 1 tosított a biztosítottak halálakor velvendő ingadozásáért.......... 43814 16 tőkék............. r t/ . ^ t L 11'' / _ /«. 1 i « m . »♦ 76650 11 17019O8 62 4 Tartalékalap kétes követelésekért . . . 80O0O — 5 Kamatozó, betábla«ás által biztosított tő- 5. Tartalék, bejelentett de még deczember kék az osztrák-magyar államban, a zálog- 31-ig le nem saámolt káresetekre: . • osztályt illető tőkék kizárásával (alap. szab. a) tüzbíztositási ágazatra .... 825095 70 1. e) betű) ........... 2230258 9f 6) tengeri éz szállítási biztosítási í 6 Kamatozó jelzálogositott tőkekölesönök 137313 20 fekvőságekre Olaszországban a fönti zá- c) jégkár elleni biztosítási ágazatra 5099 33 logosztályé kizárásával...... 481100 79 d) életbiztosítási ágazatra . . . 147571 19 615109 42 7. Biztositékolt kölcsönök letéteményezett 6. Díjtartalék az A. leszámolás még 1878. állampapírok kereskedelmi- és iparrész- decz. 31-én folyó biztosításokra . . . vényekre ............ 292471 94 a) tűzbiztosításra....... 1538310 62 8 Értékpapírok, kereskedelmi- és ipar-rész- t 1 . t \ £ 111 k , . m 4604676 59 6) tengeri és szállítási biztosításra 57199 53 1595510 15 venyek, mint ajegyzék (melleklet A t mutatja 7. Díjtartalék a B leszámolás még 1878. 9. Váltók a tárczában........ 603000 31 decz. 31-én folyó biztosításokra . . . 10. Előlegek a jelzálog osztály részére . . 355667 62 a) halálesetre........ 8442976 33 11. Mezőgazdasági, deczember 31-én még el b) megérési esetre és elhalasztott já- nem adott terményei a társulatnak olasz radékokra ........... 4393319 99 országi birtokaiból........ 14«X)37 49 ci feltétlen életjáradékra .... 1445241 42 14281537 74 12. Különféle bankok és hitelintézeteknél fo- 8. Osztalék-alap az életbiztosításra py »re- lyó számlában kamatozásra letéteménye- mény osztalékkal........ 442161 78 zett pénzek ........... 998301 95 9. A két Tontin-osztály vagyona kamat- 18. Pánzkésalett a társulat triesrti és veleu- ! biztosi tiszai.......... 152227 56 czei igazgatósági pénztáraiban .... 31368 77 10. A hivatalnokok nyugdíj pénztárának va- 14. Ugyanaz a fiókok pénztáraiban . . . 218124 70 gyona ............. 145785 15. Maradvány viazonbiztoBttók sxámláiból 205417 18 11. Maradvány a vízbiztositók számláiból 239707 16. Maradváuy az intézet 4459 fiókjainak 1069857 12. Maradvány az intézet ügynökségének számláiból........... 78 számláiból....... 1699 17. Kiegészítési életbiztosítási díjrészletek 605785 99 13. Különféle hitelezők ....... 179098 ¿VJ 18. Adósok különféle czimek a art ... 599503 99 14. Rendes osztalék a részvényesek számára 11700 _ 00 19. Bútorzat az intézet ösbz«ís irodáiban, czég . 9 \| i ( . / . . / » 1 Felülosztalék......... « # . ft f . • . 1 0 f ... 128400 — i 246000 táblák, papír- es .nyomtatvanyoff a rak- 104608 34 IS. A két igazgatóság reazilletéke .... tárakban ....... 16. A hivatalnokok alapszabályazerfl jutal- íWW M 1 a «>» SVA w Q 1 >-k , -». -V v, t * it ntl \| / . . . . Jt I « Vf A 23941878 83 mazásai ............ ofun 17 VrArAmZnu fTíln.l.o .. 1 B?Q V: X ¿Du i. »70 u. ueczemner oi-cu c.Tínj aen i«jao- \ i-t. «yeremeny lotoaifg az íoís-ki atviteinez. OfiQ Qo telozréuyek ec későbbi években behaj- ( ÓZ tandó dijak........... 11751212 99 18. DijköteleaTények és későbbi években be- 23941878 hajtandó díjak. . !....... 11716212 99 Dijaztatott 1867-ben Parisban! » • Fehér meli-Syrup G. A. W. Mayertöl Boroszlóban és Bécsben. Bizonyítvány J3akebo:n, Egein mellet'', (Szászország) márczius 12-én 1872. Az 1866 és 1870/71. hadjáratok folytán már hosszabb idő óta tüdőhuruton szenvedtem ; — a O. A. W. M a y e r - féle f e-dér mell-Kyrop többszöri használása által ezen bajtól tökéletesen megszabadíttattam és az említett ssert bárkinek is jó lelkiismerettel ajánlhatom. (755 Vili. 3—) TAUBENBOTH F. Valódi minőségben kapható: N.-Kanizsán, Prá\|er Béla gyógyszertárában. NINCS TŰBBÉ KÖHÖGÉSI Egger Codcon mellpastillái a legkellem-sebb legbiztosabb gyógyszer köhögés, rekedtég, turokbántalmak eluyálkásodá« és mindennemfi katárus ellen. Kapható eredeti csomagokban hasznalati utasítással 60 kr éa 1 írt-ért, EGGER A. Budapesten, Erzsébettér 9. sz. a szállítás naponként szakadatlan posta utalványra vagy utánvétellel. — Azonkívül eredeti áron raktáron Hollosy Józ««f gyógyszerész urnái Zala-Egei azegen. Sok elismerési irat megtekinthető. Sz. 794. T. c«. Egger A. urnák ! Budapesten. Miután ai Ön mell p «atillái köhögés ellen kitűnő jó hatással vannak k-''rek belőlök 5 frt árát ntán vét mellett küldeni. Egész tisz el ettél KARDOS GERGELY, 857 4-6) lelkész. Ajánlat. Egy jó bizonyítványokkal biro okL tanító a egyszersmind reáltanuló, ki már mint nevelő is sikeresen működött, ajánlkozik a két havi szünidőre uri családhoz netalán otthon lévő gyermekeikhez, az alr«ál valamely osstályának egyik Un tárgyából javitó vizagálatottevőhöz, vagy még csak reálba fel menendő gyermekbe«. Értekezhetni vele junius 24g ily czim alatt (868 1—2) I. H. Barcs-Telep, Somomogym''gye Poste reitante. Trieszt, 1879. májas 5. MorpurQO G. Pesaro Maurogonato J. Amb. di S. Ralli Az általanos biztositö-társasáK (Assicarazioni Generáli) watós®: v.dis. segré. dr. Caiabi r. GidoniG. Goidschmiet l. Levi A. A. Todros E. Besso M , vezér titkár. Iroda Budapesten: a« intézet hasában, Dorottya utexn 10. A CSSSZ. IQT. SZaMalffl. ASSÍCüraZÍOIli &6QeralÍ (870 l-l) mamim ffiliyilÖlBége: Ellenbemer, Krellwitz Roth. Nag^ -Kanizsán, nyomatott a kiadó laptnlajáonos Wajdits József gyorssajtóján. 4 NAGYük SIZ84, 1879. junius 15-én, 37* * CI § £rt.[ Elftzstéal ár: egén érre fél érre . . 4 . .j negyed érre , . 2 a .v Egy mám 10 kr U.LiXJ Hirdetések 6 hasábos periuerb&n 7, máiodmor 6 t minden toTábbi »őrért 5 kr. nyilttérben ■őrönként 10 krért Tétetnek fel >: II Kincstári illeték minden egye« hirdetésért külö" 30 kr 6etend6. gjü nnaen kfilSnf o , I TUennyolei^ft érfolrtm. / aieta el óbb: A L A-S OMOGYI KÖZLŐN _ __ M^KaniKMTáros helyhatóságának, „n.-kanizsai önk. tüzol tó-egylet", a .n.-kaniasai a.veskedelmi s iparbank«, „n.-kanÍMi takarékpénztár«, a „zalamegyei általános tanitétei- tület« a n.-kanitsal kisded-neveló egyesület«, a «soproni kereskedelmi b iparkamara n. kanixftai kQIUIaftztmknya« a több megyei és városi egyesület hivatalos értestUje, ________...... /r . . V1"'' " "" '' '' m • gu* ------ ^ — —" -----~ ------7 " • — * ----. • i . Meteftkint kétszer, vasárnap- s csűtoriokon megjelenő vegyes tartalma lap. Az országos kiállításról. Felöltöm alatt balmellemen 1879. pünkösd első napja óta egy nemzeti szinü szalagon függő emlékérmet viselek, melynek egyik felén, „Gróf Zichy Jenő a kiállítás elnöke" körirat olvasható, s a nemes gróf arczképe látható; másik fele pedig Székesfehérvár város és Fehérmegye egyesitett czimere csergalyaktól övezve diszeleg. Mi mást jelenthetne ez, minthogy a Szent-Lélek malaszttal teljes sugarait Fehérvárott kerestem, s keresték velem együtt mindazok, kik a pünkösdi ünnepek alatt magyarokul jelentek meg az ősi koronázó s anuyi derék magyar király hamvait falai között rejtő Székesfehérvárott. S büszkék lehetünk rá mindannyian, hogy a Szent Léleknek nem ugyan vakitó, de derengő fenyü sugarait megtaláltuk, s megtaláltuk azokban azt a kedves lelki tápot, mely harmatcseppek alakjában hullott a magyar ipar üdveért dobogó sziveinkre. A szegénység, mely annyira hódítja rongyos sátorába még azokat is holnap, kik in a dúsgazdagok, szerencsénkre még uem ragadt lel keink re! Nem vagyunk mi lelki szegények az ipar terén! Haladtunk rajta nagyol! S örömet sugaraztak szemeink, midón láttuk a magyar ipar ily nagy haladását. A sapadt irigység arcza kipirult, s a konok rosz indulat elhall- ^ gatott ez országos kiállítás termékeit -látva, mert egyik sem merte volna hinni, hogy a kormány tutelája nélkül eló lehessen teremteni azt, mit előteremtett Gróf Zichy és az ó nemes bajtársai ! Sokat olvashattál már — ki e sorokat végig futod — a fehérvári kiálli tás egyes kiemelendő pontjai s tárgyairól. Nem is szándokom tehát figyelmedet ismétlésekkel gyötörni; de azt az egyet csak megengeded, hogy ami az én lelkemet kiválókép megragadta, elmondjam neked is, s örülsz velem; merthisz az írás mondja : Örüljetek az örvendókkel! Szomorkodjatok .a szomorkodókkal ! Nem kezdem én a gépek során igénybe venni figyelúiedet, bárha a kiállítás iránti részvét e tekintetben nyilvánulván a leg-szélesb terjedelemben, tulajdonképen a gépcsarnok képviseli a kiállítás óriási szerepét. Itt láthatod a ma már hazánkban, azt lehet mondani, meghonosult Clay-ton és Shuttleworth gőzmozdonyait és cséplóit, ajnikben Robey, s Ruston Proc-tor is kitűnnek, Brogle és Müller tri-órjei Marshall Sohn, Nickolson, Kotzó Fái, Grossmann A. Moskovits M. különféle külföldi gépgyártól czégek képviselői szintén többnél-több, s. ujabbnál-ujabb találmányok bemutatásával állauak szemlélő közönség elé. Kühae Ede, Vi-dats, Gubitz László, Miskolczi, Röck István, Wörner és Láng,Geitner és Rauseh belföldi gyárosok szintén egy-egy kart képviselnek a haladás emeltyűjében. íme nem akartalak a gépkiállításban részt vett kitűnőségek képviselőivel untatni, s még sem állhattam meg, hogy legalább el ne sorranj mellettők velem egytltt l Ugyan bevezesselek-e a vasipar haladásit reprodukáló épületekbe ! Ha kemény a szived, jöjj be! Meg lesz az itt aczélozva, ha kívánod; de meglágyítva is, ha tudsz érezve gondolkodni azon verejtékek felett, melyek a szegény munkások homlokáról izzadva csepegtek azon ezer meg ezer tárgyak s műszerekre, melyek itt a szorgalmas kezek büszkélkedő, s gyönyörködtető gyümölcseiként vannak felhalmozva Zellérin Mátyás bpesti bádogos, Eeinzelmann gyáros, Andrássy Dé1 nes és Manó, Schlick, Wiese, Wertheim, Kann és Heller, Kollerich Pál, Goburg Gotthard herczeg, Fungfer Gyula és gróf Csáky László, valamint Molnár és Sárkány kiállított müvei mind olyanok, melyek előtt megál hatsz és gondolkodhatol. Mit mondjak a bányatermékekről, melyekkel egy teremben remekelnek gróf Stáray Antal zempléni s veszprémi erdőgazdasági termékei s házi ipar tárgyai. Láthatsz itt állatbórökből teremtett szőnyegeket, fabimbókat kövülve; itt láthatod a gróf Kárelyi Gyula, Zichy Jenő, Türr István és Lederer Sándor tulajdonában levő nemtii kőszénbánya (Nóg-rádm.) gyönjörü kiállítását, a Dunagózh. Társ. pécsi bányatermékeiből épített két magas oszlopot, valamint a zsilvölgyi kir. kószénbánya, a selmeczi bányaigazgatóság vörös rézkazán lemezeit, továbbá a m. - s z i g e t i sóbánya sóloborját* Dr, Csáthi Szabó I. Miskolczról üveggyártó homokja, Wallenfeld K. bányatulajdonos, Dunabogdány, Pilis-Marót, Szob, Apát-kut, Kis-Oroszi, Mária Nosztra, és Ze-begény bányatelepeiből az útburkolatra való kövek stb. jelesül képviselvék. Ge-renday tarka márvány asztalai, székei, oszlopai; a kőbányai téglagyár fülfaldi-szei és az első magyar aszfalt részvénytársaság csövei mindannyian méltók az elismerésre. Felmayer J. és fia festőgyáros egy egész pavillont rendezett be 1842 óta Fehérvárott fennálló ipartelepéből, melybe ha belépesz, azt vélhetnéd, hogy egy keleti kis kápolnába jutottál, hol önkényt háladó imára kívánsz leborulni. íme mire nem képes az ipar ügyes keze lelki hatás tekintetében is ! Hogy az ország többi festógyárai, minő pl. a győri A. is, ki vonták magát á kiállításból, azt alig le-h<t másnak tulajdonítanunk, mint egyedül annak, hogy iparosaink között is találkoznak, kik csak azért szeretik a magyart, hogy annál duzzadtabb zsebbel s hogy annál gyakrabban rándulhassanak Bécsbe egy kis grófos mulatságra. Mikor ilyenekről szerzünk meggyőződést, akkor jó ha mosdószerrel rendelkezünk, s mintha a véletlen is ugy akarná, egy oly tenmbe lépünk, hol az ily szerek nagy mennyiségben képviselvék. Flesh és Machlup Flóra gyára egy egész oltárt állított elő merő gyertyaszálakbóL Mosch özvegye pedig épen azon szerekben válik ki a több közül, melyekre imént vala szükségünk, mosdó és állatszerekben. A soproni Bader meg már egész szappan- várat épitett. A komáromi Schneller s Szombathelyi Engel J. L. szintén szappan áruikkal állottak versenytérre. / (Folytatása következik.) Nemzetgazdasági egylet. (iktatás.) 3. Erkölcsi szempontból. Vannak, kik az iskolai takarékpénztár által a gyermeki jó szivet az önzés-, szűkkeblűség- és fukarságra iajulástól féltik. A neveléshez igazán értő, növendékeinek erkölcsiségét atyailag gondozó és arra buzgón munkálkodó tanító keze alatt levő gyermekeket ettől félteni nem lehet; az eszélyes tanító ugyanis tapintatos eljárásával a takarékosság megkedveltetése mellett növendékeinek keblébe oltott jószívűséget nemcsak kihalni nem hagyja, de éppen a takarítás által ápolja leginkább; mert képessé teszi őket annak tettleges gyakorlására. — Segitni embertársán a csupán jószivü csak akar, de az egyszersmind takarékos akar is, tud is. Ott lehet tehát a hálálkodón szánakozó jó sziv, ha segítésre tehetséggel nem bír. — Ennél — miként a közmondás tartja — még az irigy is többet ér. — Inkább legyenek tehát gyermekeink mások falatját mézzel édesitó takarékos méhek, I mint fütyörészve hivalkodó, de sokszor I koplalni kénytelen tücskök. Ismét mások azt állítják, hogy a gyermekre koldulási jellem ragad, s a kapzsiságtól megmételyezve, szivének ártatlanságát elveszti. — A gyermek az iskolai takarékpénztár által kapzsivá és \| szüleit koldulással zaklatóvá legfölebb dol- I got erőltető, a gyermekeket betétekre \| zaklató, a betétekbe kiváló érdemet helyező és a takarító növendéket a szegénysorsu fölött előnybe részesítő tani tó rosz eljárása mellett válhatnék, ha t. L ily ügyetlenség csak egyetlen egy tanítóról is feltételezhető voJna. — Továbbá, valamint a gyermek ártatlanságának üdeségét csak a bün rabolhatja el, ugy szivét is csak ez mételyezheti meg. — Az iskolai takaréu-pénztár pedig ügyes kezelési eljárás mellett oly forrást, melyből nem bűnök, hanem, miként a tápasztalás igazolja, a fentebb jelzett erények fakadnak. Némelyek a piszkolódásig ragadtatva valószínűnek gyanítják, hogy ezen intézmény által a növendékek kislelkü, zsugori, haszonleső, pénzimádó, szennyes és becstelenül élő emberekké fajulnak. Ezen aggodalom ellen, ámbár az elfajulásnak a világon minden olyannyira ki van téve, hogy még az Isten parancsait is számtalanok megszegik, emberileg lehető biztosítékot nyújt a szülék és tanítók őrszeme s jó nevelésmódja, kik a fattyukinö vések nek elejét veszik: ha pedig mégis mutatkoznak, azonnal észreveszik, s lenyesni nem késnek. Válhatnak tehát, s válnak is a takarító gyermekekből mind magokon, mind emberbarátaikon segitni tudó és jó neve-'' lés mellett egyszersmind akaró nemesszivü, s nagylelkű becsületes emberbarátok. Fel-1 téve azonban, de meg nem engedve a gya- nitást, kérdés: vájjon a tékozlás vagy zsugoriságból ered és hárul-e több rosz és ártalmas következmény valamint egyesekre, ugy az egész hazára? Meg lehet minden ember győződve, hogy a pazarlásból. Az pedig: vájjon azon gyermekekből várhatók-e haszonvehetőbb polgárok, kik nya-lakodási vágyuk kielégítésénél nemesebb feladatot nem ismernek, avagy azokból, kik — bár csekély mértékben — a nélkülözést már kiskorukban megszokják? — fiz már kérdést sem szenved. Azon ellenvetésre, hogy a vagyonosabb családok gyermekei — talán szüleik által is segélyeztetvén — a több betétel által elbizakodottakká, kérkedókké és gőgösekké válnak: előre bocsátva, mikép a gyermekek csupán munkájuk által megszolgált és érdemeikért jutalmul nyert vagy ajándékkijainak — nem pedig szüleik pénzének betételére szólittatnak fel, ha mindemellett mégis egyik vagy másik gyermek betéteinek gyarapítása végett szülei által segélyeztetik, ez nem baj; hisz az iskolai takarékpénztárnak egyik czélja az, hogy a takarékosság a szülék és családok között is elterjedjen; — de sőt haszon; — ugyanis miként a közéletben tapasztalni lehet, a gazdag szüléknekszámtalan esetben tékozló fiai lesznek és pedig csupán azért, mert dűs állatpotjukban gyermekeiket a krok megbecsülésére és takarítására nem szoktatták , az iskolai takarékpénztar tehát a szülék ezen mulasztását pótolja; a nö vendé- kek pedig — miként már fentebb mön datott, — látván, hogy tanítójuk csakis erkölcsi jó viseletük és iparkodásuk szerint becsüli őket, és ebbeli érdeménél fogva legszegényebb sorsú, semmi betéttel nem bíró társukat az akármennyi betétet hozó, de rosz magaviseletű vagy hanyag gyermeknél nagyobb szeretetben és kegyeletben részesiti, az elbizakodásra és kérkedésre semmi alapos okot, hanem igen is a munka és érdem versenyre mind nagyobb is nagyobb ösztönt nyernek. A pazarló szülék gyermekeiről pedig . az állíttatik: akár van betéti könyvecské-jök, akár nincseü, miként a szülék, ők is pazarlók lesznek. Ellenkezőleg, az iskolai takarékpénztár a takarékosság megkedveltetése és gyakorlasa által őket szüleik rosz példájának követésétől szép módjával elvonja sót még azon eset is előadhatja magát,: hogy épen a gyermekek jd példája kelti fel az ilyen szülékben az első ösztönt a takarékosságra és jobb útra téríti őket. '' Felhozzák még azt is, hogy fognak találkozni gyermekek, kik a szüléktől e czim alatt kért pénzt nyálánkságra vagy egyéb rosz czélra fordítják. Bőnek ellenébe áll a szülék feltételezhető okossága mely. szerint gyermekeik álul magukat, megcsalatni nem hagyják; és igen könnyen: betéti könyvecskéjök csupa betekintőiével ellenőrizhetik őket. Vannak továbbá, kik az iskolai UIcjk rékpénztár által a bír- és nyervágynak felébresztését is erkölcspusztitásnak bélyegzi k s kérdik: ugyan melyik szülének van érdekében gyermekéből már zsenge iQufco»; rában Gechsáftembert neveltetni ? A. bár- TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM és njervágy már a gyermeknek természeti tulajdonsága lévén, és ez a naponkint növekedő igények . és szükségletek által vele együtt növekedvén, a midőn azt az iskolai takarékpénztár is ápolja, s — nehogy elfajuljon, s fanyar gyümölcsöt teremjen, egyszersmind helyes irányban vezérli is, ba a gyermek különben nemcsak az iskolában, hanem otthon is en-- nek igazságos uton-módon való kielégítésére neveltetik, erkölespusztito neui lehet: ellenkezőleg, a szegénységből minél előbb leendő kibontakozásuk indokánál fogva minden magyar embernek melegen ajánlható. A Gechsáft-ember alatt pedig nem valami csalfa, hanem a becsületesség határai között pénzét gyümölcsöztetni és egyéb vagyonát értékesitni tudó életrevaló üzletembert értvén, — az iskolai takarékpénztár által, mely semmi hamissággal és mások megkárosításával nem jár, gyermekéből ilyen Gechsáft-embert neveltetni, bizony kevés szülő van, ki nem akarna; -- sót vajha máf-apáink bennünket erre neveltek volna ! akkor nem szivárgott volna és szivárogna máig is pénzünk és vagyonunk az üzlethez értó idegenek zsebébe. De hogy valaki ily életre való üzletember lehessen, arra nem nagy, hanem ifjúkorában kell és pedig meggy ózó felvilágosításra alapított gyakorlati szoktatással nevelni. Azon kérdésre : „ Fog-e a gyermek — feltámadt takarítási vágyánál fogva —• az eszközökben válogató lenni?" azt feleljük : csupán jó eszközök levén elébe terjesztve, a roszak pedig valamint az okos szülék, ugy az ügyes tanító által tőle eltávolíttatván, válogató csak a jó eszközökben lehet. Hogy mindemellett a szatmári népiskolában állítólag mégis azon eset adta magát elő, miszerint az iskolai takarékpénztár behozatalával a növendékek csakugyan hazudok, csalok és lopók lettek, ennek oka korántsem az intézményben, hanem annak elhibázott rosz kezelésében, t. i. vagy a betétek kényszerítésében vagy azok túlbecsülésében, lóleg pedig abban rejlhetik, hogy azon gyermekek szivében a mások tulajdonjogának tiszteletben tar-tasa gyökeret nem vert. tízen tehát, valamint a némelyek által felhozott csúfolódás, nem egyéb, mint visszaélés. Miután pedig nincs a nap alatt oly üdvös és szent intézmény, melyben megtörtént visszaélésekre ujjal mutatni ne lehetne, ezek valamint egyebütt, ugy, szemben az iskolai takarékpénztárral sem lehetnek érvek, annál kevésbé döntő hatásúak. Ugyanis, hányszor használtatott már fel a kés, fejsze, kard, puska, tüz, gyüta, sót maga a sajtó rosz czélokra, mások kárára és veszedelmére? Jutna-e mégis valakinek eszebe : pálezát törni ezen eszközök hasznossága fölött és kiirtásukra szavazni? (Folyt, következik.) Székesfehérvár, jun. liö 1879, A kiállítás minden váraion felüli, a géptelep oly impozáns látványt nyújt, ha végig tekintünk rajta, hegy akaratlanul is le kell látására kalapunkat emelni, a gépkiállítás jóval télül múlja a bécsi világkiállítási géptelepet, megkísértem a jury tagtársaim nyilatkozata folytán, hazai gyárosaink néhánynak neveit ée tárgyait közölni. Ganz és társa vasöntő és gépgyára Budapest, órlőszékjei 1. kéreg ön tetű hengerekkel, Mechwart szabadalma henger székei, nyomás mentesítő gyűrűkkel, 3. villany világító gépei Walser Ferencz Budapestről tűzoltó gépgyáros gépei szép látványt nyújtanak, vízszállító hydropholja, abrot fecskendője kit&nŐ szépek. Wörner J. és társa Budapert, praktikus m úrnál ma gőzerőre általános elismerésbe részesül. Thury János és KosisBadapest, fúvó gyártmányai, ugy Erdósy József asztalos Sár-Szent Miklósról, uj találmányú mákvető gépe, Hencz Lajos rajztanár Alsó Lendváról, a népnek nevezett uj találmányú kukoricza mor-saoló padja általánosaensatlot kellett, 5 frtjával már többet eladott, ezen találmány a köznépre válódi jótétemény. Bokor János gépgyáros N.-Csenkről erősen készült gépei, Feitselmayer K. Pozsonyból erős borsajtói, Ssilágyi Mihály Vsssprémbdl, sseszpárló kazánjai kftlik le a figyelmet, Krompacb henárdi gépgyárából, 12 zalai K fűrészre deszkametsző gépe, répavágó, élesztő prései láthatók, uj találmánya vas tetőzete öntött vasból, igen ezé 1 szerűnek mutatkozik, Vidacs István gyára Budapest, kapáló gépei hanttöróvel, kétbarásdás ekéi, és azélyel szedhető közönséges vasekéi igen ajánlhatók, Simon János h. prímás esztergomi gyárából ízléssel késztljít vető, borsajtoló és vaskutjai müértőleg késeültek, Láng L. gépgyára Bpest, vas aztergnpadja, 16 ló erejű fekvő gépe emelendő ki, Mayer E. ós fia szombathelyi gazdasági gépgyára, ízlésre, műér telem re és tartó ságra nézve, 4 kiállított gépek a jury-csoport elismerését vivta ki, (r»em hagyhatom érintetlenül ezen alig néhány év óta épült gyár vívmányait 8 annak fiatal gyárosát és építőjét, Mayer Károly urat, ki saját ösztönéből beutazta Angliát Belgiumot, Franciaországot, Svaiczot, a gyárakban dolgozva, gyüjté a tudományt, édes atyját pedig haza jövetelekor angol mérnöki diplomával előzte meg. melyet magának kivívott. Adjon az ég hazánknak több ily fiatal szorgalmas embert. Röck látván gépgyára Bpest, álló gőz cséplőgépei, szabadalmazott járgányai figyelemre méltók, Stróbl, Baris és Kollerich Bpest, boraajtói, boronái, s több gépei előttünk mind jók ismeretesek, Philip W. Budapest, kismalma gőzerőre, cséplőgépe4 lóerőre szelelő és rostával ellátva jó minőségre mutat, szélyel rakható rostái megfelelők, Fehér Mik lós budapesti raktáros gazdagon kiállított gépei szép látványt nyújtanak. Clay ton Shuttleworth szélszivatlyuja az egész telepet disziti, de legyen ebből elég. Hetek kellenének e gazdagon kiáll-litott tárgyak le:rásáia, mert itt egy egész világ tárul gazda közönségünk kényelmére, itt bámul az ember rajia, hogy Magyarország mennyi gyárral rendelkezik, a gépteleptől jobbra esik a vasöntödék, és vasúti társaságok, bányászatok gazdag kiállítása, itt képviselve van minden e szakmába vágó vasuemüekkel, itt állanak Ilartmann Ignácz nagy kanizsai lakatos és mérleggyáros ket kályhája és ti/.édes iz.-léssel készült mérlege is, a jary elismerését ny ilvánitá fölöttök, ezen . épü!-t háta mögötti keretbe a méhészet és tatenyészlés látható, ezen tu! van az állatkiállitás, visszatérve érjük a főemeletes házat, folyosói, földszinti szobái, ugy az egész emelet zsúfolásig mind kézi munkákkal, kézmű ipar czikkekkel van iui-halmozva, az emeletbe találjuk Modrovics Nándor gépész kazalozó gépét Nagy-Kanizsáról, a Jury elismeréssel nyilatkozott fölötte, annyit irhatok, hogy egyáltalján a Nagy-Kanizsáról küldött tárgyak néhány kivételével elismertbe részesülnek, Vasa Károly köteles az én csopor tómba bronz éremmel tüntetett ki, (a. többit még nem tudhatom, mert a többi «söpörtök még nem végeztek.) Most értesültem, h''»gy Keller Ignácz kanizsai czipész társulati tag arany éremmel tüntettetett ki, valóban ezen derék iparos gyönyörű munkákat állított ki, s megérdemli a magasabb körök figyelmét, a lábbeli canport oly meglepő, hogy bármely világkiállításnak is díszére válnék, itt tálalható Eger lg náca ízléssel és jólkészitett munkai figyelembe réo^esitve lettek, még Kollmann József csizmadia tag urodalmi béres csizmái, Szomrner Ká roly női csizmái, Engel Adolf szappan orosz lánya, Weinberger Zsigmond rézöntő mesteri-leg készített kutrészletei, Lőbl Lipót lámpái, Mtlteuberger Sándor czipész kirakata, Verhás Sándor kenőcséről jelenlétemkor folyt a vita, szóval Kanizsa büszke lehet iparosaira, csak támogatni kell őket, ók megmutatták hogy mesterek, a szószoros értelmébe, a támogatás egyszerű — nem kerül semmibe a községnek, náluk kell dolgoztatni, nem kell a vidéki ipart utánna majmolni, ha hazai iparunkat pártoljuk emeljük a magyar ipart, a pénz a hazában ma rad, eleget teszünk hazafiúi kötelességünknek, s igy remélhetünk boldogabb jövőt és testvéri szeretetet; te irtad egyszer a párisi világkiállításról kedves barátom, hogy leborulsz az ipar tudomány előtt, mely a világtárlaton előtted elterült, most én irom országunk iparáról, meg kell hajolni a szakértő embernek ennyi mester mű előtt, mely a székesfehérvári kiállításon látható, főuraink bámulva nézik az ezernyi ezer jól és ízléssel készült müdarabokat, fáradhatatlan elnöke a kiállításnak Gróf Zichy Jenő ur kora reggeltől setét estig rendez, ma gyaráz, mutogat, s oly óriási erőt fejt ki, hogy féltjük drága egészségét, ha fő uraink, csak '' tizedrészét tennének is iparügy ünkért, ma már Magyarország a fél világgal versenyezne, a gaz dássat is más lábon állana, nem vándorolna egyik nagybirtok a másik után as uzsorások körmei közé, — ezt pedig mind az okozta, hogy nagy araink gyermeke nem tanultak, szégyen-lették a gazdaságot megtanulni, a hazai ipart kicsinyelve, a külföld teremtményeit tizszeres áron vásárolták, és ez által tönkre tették vagyonukat, menjetek el ti tékozlók, most ha joljatok meg a székesfehérvári kiállítás előtt, a hasa ipara előtt, kit ti támogatni elmulass-tátok, bűnhődjetek. KÁPLI ANTAL. Ö Z L ö N Y. Z.-Szt-Gróth junius 9-én 1879. Szent-Gróthról e b. lapok 46-ik számában megjelent ,Germánisalódank Zalában" csimű közleményre vonatkozólag bizonyos K. ur (vajh'' ki ő és hol a hazája?) ssives volt megjegyzést tenni, egyszersmint védelmére kelvén a fenti czim aiatt e lapokban megrótt nevelő-nőknek, vagyis inkább azok általam elitélt azon eljárásának, amely szerint német szövegű xnajálisi meghívókat nyomattak. Szép cselekedet, ha valaki hivatva s illetékesnek érezvén magát védelmére kel egy némely alaptalanul bántalmazottnak, vagy egy méltatlanul bevá-doltnak; de a szerecsent fehérre mosni vagy például az alphát ómegának mondani és azt elhitetni akarni, amily hálátlan és czéltalan oly sikertelen törekvés. Én Pilátus szavaival mondva „amit irtam, megírtam" és a privát érdekek, személyes ismeretség, vonzalom stb. által nem vezérelt s nem korlátozott felfogású hazafias olvasó közönség megítélésére bízom kifejezett roszalásomat jogosultnak avagy méltatlannak stb. uyilvánitani, arra bizom — ismétlem — még szemben avval is, hogy K. ur tudomásukra hozta, miszerint az illető nők íz raeliták. Czikkiró annyira kimatatta, hogy avatatlan a dologban s oly s<>k elferdített állítása van, hogy csak néhányának helyreigazításába vagy czáfolásába bocsájtkozhatom, bárha lehetőleg hü s teljesen kikerekített képbe akarnám a valódi lényálladékot kideríteni.. Először is: K. ur szavai szerint: A kö rülményekhez viszonyítva megrovást sem ér demeinc, mert ők az izr. tanodában működnek, melynek pártolói (!) az izraeliták, a kik — mi inkább sajnálható — magyarul érteni is alig képesek" . . . Uram! egy egész felekezetét e városnak ily valótlan, minden alapot nélkülöző ráfogással, teljesen igaztalan váddal illetni legalább is, hogy gyengéden fejezzem ki magamat, igen nagy méltatlanság, a miért megérdemleiié. hogy e megsértett, mert ma gyárul ign is mindnyája beszélő és általában vev« magyarul is érző izraeliták rosuzalásukat a vád teljes vi-szaiitasitasauak kíséretében a legkerneletlenebb módon és alakban jelentsék ki önnek; de különben ez alhtás mind«n olvasó elölt rögtön feliüut" hihetetleusége folytán maga magara süti az absurditás bélyegét. De feltéve bár — isinétiem — meg nem engedve, hogy a helybeli izraeliták az ön szavai bz< rint .magyarul érteni is alig képesek még akkor aem volna helybehagyható az általam szellőztetett eljárás: 1 szór egyál''alán hazafiság szem pontjából, 2-s/or: m«rt miuden magyar nevelőnek vagy tauitónak sz''-nt kötelessége a magyarosodást terjeszteni. Azután meg milyen védelmező K. ur? ba és mikor imigyen érvel és ir: „— — —" a kél t. hölgy mély előrelátása, minthogy tu dák, hogy vannak ellenók ott helyben, a kik mozzanataikra figyelnek és stb. stb. ennek elejét veendő magyar meghívókat is Hzerzéne k." Tehát nem magasabb kötelesség tudatában, hanem csak mivel tartottak a méltó rosszalástól ? Gyarló védelem! „Adtál uram esőt, de nincs benn köszönet" — mondhatják rá átvitt értelembeu az ily védelmet azt hiszem me<* sem köszönő tisztelt hölgyek. .Továbbá: a legbiztooabb értesülés alap ján ínég azon állítást, hogy nevezett hölgyek az izr. tanodában működnek, megezáfolom; mert ott csak egy férfi tanitó működik, ők a tö.bb teremmel is bíró iskolai helyiségben egy bérbe vett tauteremmei biruak csak, ahol mint magán — nevelőnők oktatják több szülő gyér mekeit kézimunkára stb. Czikkiró urnák azon gyanúsítását, hogy kerestetik az alkalom a boazu tőrét a hüvelyből elienök kiragadni stb. amennyiben személyemre vonatkoztatja megsértett öntudatom teljes indignatiójával utasítom vissza; rémképeket lát ugy a két nevelőnő, valamint a czikkiró is akkor, ha ilyen ellenségek létezéséről beszél; de amennyiben lé esnének is, rólok semmi tudomásom, velők semmi összeköttetésem vagy érintkezésem sincsen és ha irok mindig megórzendem a sajtó terén működőkben főkellékképen szükségeltető részre hajlatlan igazságszeretetet s felül tudok emelkedni pilla natnyi benyomások és érzeteken. Ad vocem: képletes kifejezés jelesül „gyermek-kert" csak annyit, hogy fájt nekem miszerint akkor, midőn a dicső Frőbel nagyszerű módszere s szervezete hazánk nagyobb városaiban is még csak ez ntóbbi években kezdett meghono8ulni, már is a czimmel visszaélnek, cimbítorlást követnek el; s miért? csu pán, a negyszerűsítés kedveért. Kárhozatos nagyzás ! . . . Különben e téren — teljes tisz teletbe tartása mellett czikkiró társadalmi állá sának és műveltségének — azt mondom, hogy ugy látásik nagyon távol állank egymástól, mert e tárgy K. ar előtt terra incognita lehet s ezeket előre bocsájtva — már csak azért is, hogy valamit mégis helybenhagyjak — elfogadom, hogy ssavai tserint s képlete« kifejesé-sekhez „nem igen sokat" értek. JUNIÜS 15 ¿0 1879. Ennyit, óhajtoltam ez ügy felől és csikk-iró K. urnák as egém testemet megborsództató „teljes halálos csapás* daczára is s i n e i r a e t o d i o elmondani. Fiat iastitia I r. I. A törvényszéki tárgyaló teremből. — Hája» 29. 1879. -(Folyt, és vége.) .A korcsmából majdnem unszolva lakására hivta Stefán János, Stefán Jánosné és Maté János tanukat, és eseket megvendéglé, a a Meskótól hozott borból ezek jelenlétében ivott látszólag jó kedvet mutatott, hogy tette elkövetése után hivatkozhaseék tanukra , kikkel ittaaaágát szükség esetén igazolhassa. Nevezett tanuk lakásáról eltávozván esti 7 óra tájban daczára hogy sajat vállomása szerint a varosba „tutyinak, nevezett, lábbeliben soha sem szokott járni s daczára a kérdéses időbeli hideg időjárásnak, tutyit húzott lábára elővigyázatból s indult Jan-drasits Katalinhoz, hogy léptei zajt ne okoz zanak s Jandraaits Katalin házbeliei figyelmessé ne legyenek ; mi világos jelensége gonosz czél-zatának. — Bár vádlott tudomással birui arról nem akar, hogy a kérdéses estén tutyi lett volna lábán, de Balog Antal, Csokils Henrik, Ress Lajos, Lublitz Zsigmond és Wieland Gyala tanuk egyhangúlag igázoiják azt, hogy kérdéses estén látott egyén tutyiban volt és lépteiben csoszogott, de Szukovits és Benedek rendőrök is vádlott elfogatása alkalmával tutyit láttak vádlott ágya előtt.t Vádlott a kérdéses házhoz érve a hátsó Széchenyi térre nyiló kapun ment beaaját vallomása szerint — s vádlott ugyan akkép adja elő, hogy egyenesen a konyhába nyitott Jandra-sits Katalinhoz, de a későbbiekből kitűnik, hogy az udvarnak a hátsó kapu pitvara melletti sarokban leselkedő helyzetet foglaltéi; — ugyanis ózv Kelemennénél levő kosztos diákok Balog Antal és Csokils Henrik tanuk vallomásaik szerint a kérdéses eatén 8-óra körül szobájukból az udvarra kijővén, hátul az udvarban levő sarokban elrejtőzve a sötétben egy egyént vet tek észre, kit tolvajnak tartván, Balogh fával dobálta meg, mire, azon ismeretlen egyén a Széchenyi térre szolgáló kapuhoz vezető pitvaron keresztül dörmögve és csoszogva futott s a kaput erősen becsapni hallák a nélkül, hogy a sötétben láttak volna ocnan valakit kimenni, mire nevezettek azon hiszémben, hogy az illető eltávozott, szobájukba tértek s az esetet özv. Kelemennének elbeszélvén, miután ama hiede lemben voltak a kapu becsapása miatt, hogy az illető eltávozott, tovább nem törődtek a látottakkal. Vádlott e részben azt adja elő, hogy ő az udvaron hátul, egy sarokban elrejtőzött ugyan, de nem leselkedési czélból, hanem Jandraaits Kata! ii, utasítása folytán, kí ugyanis a deákok kijövetelekor azt mondá vádlottnak : .álljou félre mig a deákok vissza bejönnek". Azonban hogy a leány e bizalmas szavakat mondta volna vádlottnak, elleukezésben áll a leány által vádlottnak később mondott s Wieland Gyula tanú által hallott szavaival: „mégyaz ki innen te faczér, takarodjál ki", továbbá HessL^jos tanú által a leány részéről hallott szavak: „takarodjék, mit keres más háza udvarán", mely utóbbiak kizárják annak lehetőségét, hogy a leány vádlottal előzőleg oly bizalmasan beszélt volna, de ellenkezésben áll a körülményekkel itt, amenn) ibeu vádlott a végtárgyalás során maga vallja, hogy ép azon pillanatban először Jandrasits Katalinhoz bemenni akarva, a konyha ajtót kinyitotta, jöttek ki a diákok a konyhán keresztül, miután a konyha ajtajához a deákok szobájának ajtaja 1—2 lépésnyire távolra van, tehát lehetetlen is lett volna a leánynak vádlottal beszélni a nélkül, hogy a deákoktól észre nem vétetett volna. Továbbá vádlott előre számítását igazolja az is, hogy roarcz. hóban esti 8 órakor már teljesen setét levén, szándéka kivitelére ezen esti se tétel használá fel, hogy senki álul fel ne ismertethessék s szándékolt cselekménye senki által ne látássék. — Ily körülmények kört, — sikerülvén a meggyilkoltat a konyhából kicsalni; Forstmanics Mária tanú szerint a leány vádlottat kiutasítani akarván, egész a főutezára nyiló kapahos vezető folyosónak az advarról nyiló ajtajához értek, s itt vádlott és a leány között a Ress, Wieland és Lublicz tanuk által látott dulakodásba keveredtek, mi közben vádlott a leányon ama végzetes szúrást ejtvén, sebesen és össsehuzva magát, csoszogó léptekkel a főatcsára nyiló ajtón kisietett. Az elsorolt előzmények, vádlott leselkedő-helyzete, világossá teszik támsdo szándékát, a az, hogy a kérdéses alkalommal Res§, Wieland és Lublitz tanuk vallomásai szerint a leány ast kiáltá : „ifjarak segítsenek, ez as ember meg akar engem verni* mutatja, hogy megtámadott volt; továbbá abból, hogy vádlott nem tartotta elégségesnek a nyakbai ssurást, hanem «agy erőnek alkalmscásával mélyen és isélesen ha- nZENOTOLCZADIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. sitofts pedig oly helyen,hogy ily nsgy sebzésnek halálon kimenetelét bistosan tudta, világos, hogy est ezen eredménynek azámitásával tette, — tetézi még ezt azon körülmény, hogy vád lott s két pléhkanálnak s meggyilkolt szájábai dugásávaj, — mely s később özv. Kelemenné által ennek tulajdonául felismert kanalakat az evő eszközök mosogatásával foglalkozó leány, midőn vádlott ót az udvarra csalta, s konyhából magával kihoshatta — még a segély kiál tást is lehetetlenné kivánta tenni, esetleg, ha s leány halála rögtön be nem következnék, a Hzuráfl közvetkertében, a gyilkos és szándékos tettének felfedezhetése végett ne legyen képes l.tiözéini. — Vádlott tagadja ugyan a pléhka-nalaknak leirt kezelését, azt állítván, hogy árokról mit sem tud, azokat nem látta, de az ecetnek körülményeinél fogva s hogy liess tanú kanálcsörgéshez hasonló zörejt hallott a kérdéses dulakodás közben, — ki van zárva az ellenkezőnek lehetősége. Vádlott törekvése tettének szándékossága: leplezni, kitűnik ama ravaszaágát feltüntető körülményből is, hogy mig egyrészt az eset legcsekélyebb részleteiről tudomással látszik bírni, addig másrészt minden őt terhelő körülményre vonatkozólaghozrá tett kérdésekre ugy a vizsgálat mint végtárgyaláskor: „nem Kjulékszem, nem tudom* mai felelt. Terheli még vádlottat, hogj daczára a tett elkövetését nyomban kövelőleg a tett színhelyén teljesített legszorgosabb kutatásnak, b azon kivül is eszközölt rendőri nyomoródá-»oknak, a kés v. eszköz, melylyel a szúrás meggyilkolton ejtetett, fel nem találtatott s vádlott vallomása szerint annak hollétéről tudomással nem bír, — mi az okozott sebzésnek u bonezvizsgálatijegyzőköny vben körülirt nagyságát és mélységét véve tekintetbe, azon vélelmet engedi következtetni, hogy vádlott tette kivitelére egy nagyobb kést hozott magával, mely esetben mint tette szándékosságénak leg-haih.itósabb bizon; itekát, érdekében állott szt i''lrejteni vagy megsemmisíteni a tett elkövetése után. — Vádlott által mentségére állított felindulása és ittas állapota, melyeknek hatása alatt nem tudta mit cselekszik, — az egész vizsgáját és végtárgyalás során nem igazoltatott. — Vádlott az ellene a leány részéről okozott oly sérelmet, melynek kifolyása elkövetett cselekménye indokául állított felindulás lehetne, előadni nem volt képes. — Az összes kiballgatott taouk pedig, kik vádlottat a tett elkövetése előtt, alatt és után látták s vele beszéltek, egyhangúlag akk^p nyilatkoztak, bogy habár vádlott bor nélkül nem volt, de értelmesen és ösz-nzefüggőleg beszélt u oly részeg, hogy cselekményét megfoutolní s megbírálni képes ne lett volna, — nem volt, ekkép általa jelzett s a fennti körülményekkel ellenkező állapota mentbégére nem szolgálhat. Ezen elsorolt s egymással összefüggő s egy beillő körül menyek alapján teljesen begyő zöttnek levén tekinthető, hogy vádlott Nagy <iyörgy, Jndraits K.a»alint as eziránt érzett reménytelen érzéki szer«Iero miatti boszuból előre eliőkéllett szándékossággal életétől megfosztotta. miért is nevezett vádlott a gyilkosság bűntettének elkövetése miatt bűnösnek kimondandó s ezért hazai törvényeink (az. István 11. 4(5. 1486,51. 14U2. 82. I. 15 III. 5. 1563. 38. G3.) értelmében kötél által végrehajtandó halálbüntetésre Ítélendő volr. Vádlottnak a rabélelmezési, vizsgálati, ítélet végrehajtási, valamint a temetési költségek megfizetésébeni elmarasztalása elitélésének jogkövetkezménye s bün vádi gyakorlatban leli indokát. Mely ítélet vádlott, közvádló, védőügy véd s a többi érdeklettek előtt nyomban kihirdettetvén, közvádló kir. ügyészség abbaui megnyugvását, ellenben vádlott ellene feíebbezését jelenté be, miért is, de különben hívatalbóli i elül vizsgálás czéljából is az összes bünperira-tok a tettes budapesti kir. ítélő táblához felter-jesztetní, vádlott pedig továbbra is letartóztatni rendeltetnek. WLASSICS m. k. elnök. GÓZONY FERENCZ m. k. előadó. LOVAK EDE m. k. jegJTEÓ. Kmf. HtJyi hírek. — Dal estély. Láng Fülöp, a magyar nemzeti színház első baritonistája Bokoldalu kívánatra és különösen számos rokonai és barát-jai iránti előzékenységből multheti itt időzése alkalmából f. hó 11 -én a .Szarvas" dísztermében — úgyszólván — rögtönzött „dalestélyt* rendezett Kitűnő szép és kellemdús hangja, mint művészi tökélye bámulatra késztette hallgatóit. Kár, hogy a nagy hőség miatt a részvétel a kívánt mérvet nem üthette meg. A különben fényes közönség elragadtatásának viharos tapssal adott kifejezést, — A fögymnasiumban a folyó tanévet bejező vizsgálatok jun. hó 16 áo veszik kesdetőket s tartanak 25 ig beaárólsg. A magánvizsgálatok 26., 27. és 28-án fognak meg tartatni 21 én délután 5 órakor disstornásással egybekapcsolt ének , zene- ésszavsllsti ünnepély less, melyre — valamint a nyilvános vizsgálatokra is — a t. szülők, rokonok, felügyelők s átslában a tanügy iránt érdeklódók tisztelettel meghívatnak. A tanév 29 én fog bezáratni ünnepélyes „Te Deum"-mal. Nagy-Kanizsán, 1879. jun. 12. A fógymo. igazgatóság. — — Am Umapi körmenet kegyeletesen megtartatott, a cs. k, katonai s m. k. honvédség teljes díszben vett rénrt. — Vizsga. E hó 10-én tartatott meg a népiskolákban az elsó osztály vizsgája, melyen párosunk népiskoláinak érdemekben megőszült igazgatója ismét fényes jelét adta tanítói buzgal- ''mának és szakavatottságának. A kis apró gyermekek, kik alig látszanak ki a földből,oly correct b világos feleletet adtak, hogy a jelenlevők dicséretét méltán kiérdemelték. Ezen dicséret, részben őket illette ugyan, de orosslán rész abból mégis a buzgó igazgató tanító úrra háramlik. Megelégedetten távozott mindenki s ason forró kívánsággal hagyta oda a tantermet, hogy az buzgó igazgató tanító urat a mindenható a tanügy javára még igen soká éltesse. —ó. gy. — Kovács Zxigmotld megyés püspökünk ő exlja Haynald bibornok érsek társaságában különös figyelemmel tekintette meg jun. 7 én a székesfehérvári Országos kiállítást és minden csoportban beható szemlét tartott. Általában igen kedvesóen nyilatkozott a kiállításról, főleg a bútor- vas és gépiparról. — Pályázati figyelmeztetés. A „Zalamegyei gazdasági egyesület ámult 1878. év sseptemberi közgyűléséből egy magyar nyelven irt szőlészeti szakmunkára, mely Zalamegye helyi viszonyaink figyelemben tartása mellett a talaj s ehez alkalmazva a fajok megválasztását, föld forgatást, mivelési módokat, szü-retelést, borkezelést, szóval a bortermelés minden ágazatát alaposan, népies nyelven és modorban, röviden, de kielégítően fogalmazva tárgyalja" — pályadijat tűzött ki. -- Miután a pályázati határidójunius 30-dika, ezennel figyelmeztetjük a pályázni kívánókat, hogy pályá munkáikat, a fentebbi határidőig az egyesü t let titkárjához tek. Szigethy Antal úrhoz, Zala-Egerszegre beküldjék, A pályanyertes mű ötven darab tis frankos arany jutalomban részesül. — A kottori tűzvész színhelyén alispán ur megjelenvén s szükséges intézkedéseket megtette ; 500 egyén hsjlék nélkül van; K .Kanizsáról tegnap és tegnapelőtt 100—100 kenyér küldetett. — Gyászhír. Szathmáry K. kir. távirda-tiszt maga ugy leánya Márgit nevében, valamint sógora Köhler Róbert végzett jogáss szomorodott saivvel jelentik felejthetlen nejének illetőleg anyjának,ós testvérének Ssatmáry Kas-mérnő szül. Köhler Lujzának folyó 1879. évi junius hó 11-én délutáni 1 órakor a halotti szentségek ájtatos felvetéle után élte 25 évében hosezas betegség után történt gyászos kimultát. Az örök világosság fényeskedjék neki 1 — Kövidhirek. Budapest tiszta vagyo-na 42.791.046. ft. — A honvédelmi ministeri palota épül. — Andrássy gróf betegsége folytán ssabadságoltatik. — A bród-sinicsia vaspálya jun. 16-án nyittatik meg. — Szegeden s királyi biztos megkesdette működését.. — \| Szabadynak török indulója Párisban nagy hatást tesz. — A berlini arany menyegző ünnepélyessége jun. 11-én vette kezdetét. — Bpesten tanítók részére tornatanfolyam nyitta tik, jelentkezések jun. 25 ig adandók át.— JUNIU8 15 én 1879. Pórul jért. A „Székesi. és vidéke" beszéli a kővetkező tragikomikus esetet: A kiállításnál van egy napszámos, kinek kötelmei kősé tartozik a lovarda mellett levő kertet s a méhkasok előtt levő virágakot őatőaai. Es a napszámos bement valami dolgot kereeai ason csoportba, hol a szagosvises szökőkút esörgedes itt astán őt is, meg a asebkendőjét is befecskendezték a ssagos viszel. Mikor később a méhkasok elé ment öntözni, a méhek ugy reá telepedtek, hogy az istenadta embere jajveszékelve világgá futott, s. bisony csak a méhek gyors eltávolításának köszönhető, hogy épkézláb megmenekült. Arcsa és szemei igy is fájdalmasan feldagadtak a méhszúrástól. Dupla Dodor. Kopcsányi Károly jogtudor és fővárosi ügyvéd letette as egyetemen a szigorlatot as orvosi tudományokból. Ez azúr a legutóbbi öt év alatt as ügyvédi gyakorlat mellett as egyetemi előadásokat is hallgatta szorgalmssan, Esentul astán délelőtt klienseket véd, délután betegeket gyógyít. Vegyes hirek. Nyilatkozat. Alulírott, mint a „Kecskemét" szerkesztője, miután arról értesültem, hogy azon felette sértő közleményeknek, melyek a napi lapokban Parragh Gedeon tanár urat illetőleg megjelentek, alapjául a lapom mult számában megjelent „A világ vége" czimfl újdonság szolgált: ezennel kinyilatkoztatom, hogy az igen tisztelt tanár ur egyáltalában nem szokott efféle jövendöléseket tenni, és lapom közleményét az illető lapok félremagyarázták. Kötelességemül ismerem a nyilvánosság előtt Parragh Gedeon urnák oly módon elégtételt szolgáltatni, hogy ugy a fővárosi, mint a vidéki sajtót felhívom arra, hogy jelen nyilatkozatomat felvenni szíveskedjék. Kecskemét, 1879. jun. 7, Németh Dániel, sserkeestő. Felelős szerkesztő: Bátffl Lajos. Eladó gőzmalom s fürdőház Sümegben. A. 132 ó. —:— ssám alstti terület, melyen 157. uj- , as épület áll, 285 Q nsgyságon. Van rajta egj két kőrejáró és Öt ló erő bíró, jó karban levő gőzmalom, — 3 fürdő ssoba, — 2 lakszoba, ée egy konyha. — Van hozzá, egy házi gyümölcsös kert is. — Szabad késből 5000 forint késs-pénsért bladatik. Tudakozódhatni ssemélyeeen, vagy lévé-lileg Probst Antal szatócs mint tulajdonosnál 7 ó Budapesten Lipót város Vadáss utca ''.— 12 uj. szám alatt, • K rovat alatt kftmlSttárt f«lelftMg«t nrnm vállal a ____ÜMrk. '' Különösen figyelemre méltó n hírneves Ur. Forti-féle SEB-TAPASZ, mely rendkivüli gyógyereje, ejválasztó, érlelő s fájdalom csillapító hatása által leggyorsabb, legbiztosabb s egyszersmind gyökeres gyógyulást eszközöl különnemű bajokban. — Ily bajok a torokgyulladás, légcsőhurut, b ő r k é »-barnaság, hártyásgyik (Croup, angina) mindennemű megsértések, harapás, szúrás, vágás vagy égés által támadható sebek, roegíorrázások, darázs- vagy méhszurások, konok fekélyek, zúzatok (contusiók) meg-lepő gyors fájdalomcsillapítással — rögzöU daganatok, gümők, tályogok, pokolvar, (carbuuculus pustula ma-ligna), megkeménykedések, genyedések , vérkelések, minden mirjgybetegségek, görvélyes fekélyek, fagyds-gauat, ujjféreg, körömméreg, vadhús, tagszivacs, csont-szu, kitíczamitás és megrándulások, helyi csuz; továbbá a szülés folytáni lábfelfakadások és sebek, fájós, fekély-zett vagy már genyes női mell. — Sok nő már csirában volt emlőráktól, — a különben elkerülhetlen életveszélyes sebészi műtétnek mellőzésével — egyedül ezen jeles sebtapasz használata által menekült meg. Végre a testbe teljesen bemélyedt bárminemű szálka, vagy darázs és méh fullánkja csupán ezen tapasznak rövid idei használata folytán annyira előtűnik, hogy azután a testből közönségesen szabad kézzel, Bebéssi műtét és fájdalom nélkül könnyen kihúzható, mire a seb gyógyulása nem sokárs bekövetkezik. Ezen megbecsülhetleu gyógyszer, mely nek jelessége leghitelesebb egyének számos s különös kívánatra bármikor felmutatható bizonyítványai által már régen a legfényesebben elismertetett — rendkivüli s legkülönne. mübb esetekben megpróbált hatásánál és feltünű sikeres eredményénél fogva, melyek használata által még elavult bajokban is eléretnek, jól megalapitott hirót kétségbe-vonhatlsnul igazolja. Egy csomag ára 50 kr, nagyobb csomagé 1 frt használati utasítással együtt, postán küldve 20 krral több. Egy forintnyi csomagnál kissebb szállítmány nemteljesittetik. Központi küldeményező raktár: Pesten TÖRÖK JÓZSEF gyógyszerész urnái, király-utcza 7-ik sz. a. N s g y-K anizsán: Práger Béla gyógy-szertárában, Bel ua József gyógyszertárában, A 1 s ó - L e n d v á n : KisBéla gyógyszertárában. Sümegen : Stamborszky L. Szombathelyen Pillich P. gyógyszertárban. A t. cz. gyógyszerész urak, kik raktárt elvállalni hajlandók lennénok, felssóllittstnak, miszerint e részbeni ajánlataikat ezen gyógysser készitőjéhes FORTI LÁSZLÓHOZ czimezve: Budspest (Rácsváros, Bocskay tér, 719. ssám) beküldeni szíveskedjenek, ki megrendeléseket is pontosan teljesít. flV Vidéki bérmentes levelek általi megrendelések sz árnak készpénzbeni beküldése, vagy postai utalvány, .vagy utánvét mellett tüstént és legpontosabban teljesíttetnek. (658 47-50) - C!flíílr nlrlrnr valódi h* mln,1<,n fobo" c,lrolaPJ» 11 ,M VSUK tlKKUI VttlUUl, M ¿„ «okssorositott c«ége"i van lenyomva. • 80 ¿V óta a legjobb «¡kerek mellett fennáll mindennemű gyosior-betsgségsk és saésztésl sksdályok, (mint étvágyhiány, h««Eorulás). vér-tolslás 4» srssyér-ellen. Különösen ol/ egyéneknek ajánlva, kik UI6 élet-znódot folytatnak. Hsalsltások tírvésyllsf kUztettstsek Egy lepecsételt eredeti doboz ára I frt. o. é. CRAHCZIA BOBSZESZ SÓVAL.-« ^^ %, A legmefblihutobb 8n»sgély6 iitri a szenvedő emberiségnek \| minden lielsft és kttUfi gyulladásnál, a legtöbb betegség ellen, min-dennemfl sebesülések, fej-, ttl- fogfájás, régi sérvek és nyilt «ebek rákfekélyek, üsftk, »»emgyülladág, mindennemű bénulás és sérülés tb, stb, ellen. Qvegekben használati utasítással együtt 80 kr. o. é. Tja:Hal-májolíJ. ^^laMiMWMMk KrohnM. és társától Bergenben ™ ^ (Norvégiában). Esen hslmáj-Mirolaj valamennyi, a kereskedelemben előforduló faj kOsött as egyedüli, mely orroti esélokra bastnálható. \|ra egy üvegnek használati utasítással I frt o. ó. Fő szállítás Moll A. gyógyszerész, cs. kir. udvari szállítónál, Bécs, Tuchlaaben. Raktár a> állam minden hlrnevts gyógyssertlrában vagy fOsser-kereskedésében. Rxktár nélküli helységekben magánegyének nagyobb megrendeléneknel inegfelelfi árlsengedékben ré>«e»0lnek. ▲ t. ct. kősón»* kéretik határozottan Moll-téle késsltményt rsndelui és csak olyanokat elfogadni, melyek saját óvjegyem és aláírásommal vasnak ellátva. Raktárak: M.-Kanizsa Práger Béla gyógy. Rosenhsrg Feresos Fessslhofer József. Rosenfeld idolf. Z al a-E g • r s s e g „Gyógy. Biertár a 8«t. lélekhez/ — Biroi Dóra« 8. Csáktornya Gönce L. v. gyógysasrSss. Kaposvár Rohn J 8chröder Sándor gyógy. Th. Kecskéssy gyógy. Kapronoza Werll M. gyógy. K 5 s % • g Csacsinovics lst. gyógy. Kflttsl Ist gyógy. Keszthely Sohleifsr A. Wünsoh P. Körmend Ráta Ján. 8«o«bathely Pillleh Ferenc« gyógy. 8 o p r o n Mesey And. gyógy. Bán ok-8 s.»Gy ö rgy A. C Fibie g)ógy. Zágráb MitUbseb 8. gyógj Irgalmashos gyógy. 0 s s I 0 n • k Sohwari Gosstáv gyógy. (765 24—62) W " . TIZfcNNYOLCZADIK ÉVFOLYAM Z A L AI KÖZ LÖNY xfrtíiTJÖ ffft. Unurath és Társa Prágában. Mezőgazdasági gép gyárosok ajánlják a szilárd kivitel, künyü járá, nagj munkaképesság, éa tiszta csépiéiről legelőnyflfebben ismert körülménye, agy rámán álló, mint kerekeken járó kézi és járgány-ctéplőkérzűleteiket MII 8 1«, vagy Skir erejéig Továbbá késxitQak különféle nagyság és elismert jó mioőtégfl tisztító rostákat, kukorírza morzsolókat és szecska vágókat« (836 19—26) Képes árjegyzékek hazai nyelven ingyen és dijosentesen. Keskeny Utifü-mellczukörkák, tüdő és melltodok, köhögés, fojtókohögés rekedt-ség és tOdohnmt blítos g> ogyszerreL W«. Párisi viláflMáWtá»1878.2 srasy és egy ezüst-érewael kltistztvs GANZ és. TARSA, vasöntöde és gépgyár-résziéuy-társulat, Bnda pesten II. ker. Ajánlják. (808 8—20) kérgöntetü hengerekkel ellátott hengerszékeiket, melyek néhány év óta a bel-és külföldi malmokba eddig használatban levó köveket mindinkább háttérbe szorítják, és a kisebb malmokban is, az őrlés kitűnőbb minősítése végett igen előnyösek. 4MF* Ezeskívül mindennemű gep és öntödei munkalatokat, kérgöntvényü kerekeiket bányászati munkálatokat stb. sfcg A természet által a szenredó emberiség javára teremtett megbecsülhetlen keskeny ntlfQ axon már eddig fel nem derített titkot foglalj* magában, miszerint * gége és légcaő rendszer gyulladt nyak hártyájára raló axon: nali gyors és enyhítő hatás gyakórlásával a* illetS beteg sérvek gyógyulását minden tekintetben lehetőleg elősegíti. Mintán gyármányunknál m czukor és keskeny utifliböl tiszta 9 * /riA vegyülékrőt kezeskedünk, kdlönOs figyelembe ajánljuk hatóságilag b«»jegyzet védjegyünket, sat dobozon levS aláírásunkat, mert csak eek igazolják annak valódiságát. (867 3-50) Schmidt Victor & fiai es. kir. szab. gyárosok Bécs, Wieden, Aleegasse 48 Kaphatók: Práger Béla gyógyszertárában Nagy-Kanizsán, Kalivoda J. Letenyén Kiss Adalb. gyógyszertárában Alsó Lendván, Dorner Kaj. vas- és füszerkeres-kedésébea Sűmegh<?n Werli M. gyógyszertárában Kap-ronczán. és Idősb. Mozelt F. Vasváron. Ajánlat. Egy j<í bizonyítványokkal hiro oki. tanító s ^gysr.tM-amind reálta-iuj ló, ki már mint nevető i< hí korog« n működött. ajánlkozik a két havi szünidőre nri családhoz netalán otthon lévő gyermekeikhez, az alreAl valamely osztályának egyik tantárgyából javitó vtzsgálatottevGhflz, vagy ínég csak reálba felmenendő gyermekhez. Érteke/.h«t.ii vele jmiius 29-ig ily czim alatt. '' . (868 2 - 2) I. H. Barcs-Telep, 8omomogymgye Poste restante. + ♦♦V ♦♦♦M♦♦C ■ Hirdetmény. A nagy kanizsai polgári egylet tulajdonát képező bérház, kert és italmérési jog három egymásután következő évre f. évi ok-tober hó I -tol bérbeadandó. Ajánlatok f. évi junius hó 15-éig bezáró-lag az egylet elnökéhez irásbelileg nyújtandók be* Bérleti feltételek az egylet elnökének és titkárának lakásán, valamint az egylet helyiségében bármikor megtekinthetők. Nagy-Kanizsa, május 25-én 1879. (864 6-6) Az elnökség. " legújabban javitottszögecs-rend-szer 1—4 vonó marhára alkul-_ Ö E mazva, szalmahányóval, rosta és tisztító, fa- és egész vas állványon legújabb szerkezetű, tartós, és felette olcsó árakon szállítunk a rendes kivitelnek''Bécs- és Pestről jótállás mellett. Jóravaló ügynökök kerestetnek, Mfeyfahrt Ph. és társa gépgyáruk Frankfurtban a Majna mellett. (852 6—14) e í a e n Hilfreich gegen n g e n 1 und AlzebrniE. Zar irkaadliohsa Gewahrleistzzf der 68te 1 FOrstliche Zuschriften über die Heilwirkung des Jobann HofTschen Malzextract-Geanndheits-bieres als bestes Stärkungsmittel, in Verbindung der Ifalx-Gegandheit-Cbocölade und Brustmalxbonbon bei Erkältung ''concentristes Malz-extract für Lungenleidende zur Schmerzlinderug) „Se. Majestät der König von Dänemark bat mir den Anftrag ge-geben, Ihnen mitautheile», mit welcher Freude Hochderselbe di« heilbringende Wirkung Ihres Bieres beobachtet bat sowohl hei mehreren Mitgliedern seiner hoben Familie, wie bei mehreren Bekanten. Anf Befehl: L Casteasohlold, Adjutant „Ich orgreife diese Gelegenheit, nm auch von meiner Reite die ganz abgezeichnete Wirkung Ihres vortrefflichen Malzextracts anzuerkennen, denn na^h dem kurzem Gebrauche dieses wohkchimkenden Geträukes empfinde ich die stärkende Kraft desselben in hohem Grade. - Ernestine v Swaine, ^^^^^g^^^jwwj^^Loweustein-Wertbelm Freadenber Jt>hann HofSTdonce^ \| , Jobwm HoffVhe trirtes Malz extra et xur Achmerzlinderung bei Lnneen''eiden 1 :>1 iiot''h. leranieii-lMplome von Kaisern; Königen. Fürsten, und i''rns Medadlen aus allen Hauptstädten Europas während eiuos 30»jäu ri^cn K-sieheus des Geschäftes garantlrteu die Vorxilglichkeit sämmOii''h -r Erzeugnisse der kaiserlichen nnd königlichen Hof-Mal«extract Bnnixr«i nnd des Malxpräparaten-Fabrikaiiten Johann Hoff in Wien, Graben, I5räuner>trasse Nr 8. Warnung. Man fordere nur echte Johann HofTsche Mal«fabrikate mit der dnreh das k. k, Humlelxgericht in Oesterreich nrd Ungarn ein-registirten Schutzmarke (Bildninü des Erfindern). Unechten Erzeugnissen anderer fehlen die Heilkräaterstoffe und die richtige Bereituiig»w«ise der Johann Hoff^chen Malxfabrikate und können nach Aussage der A«rzt* schädlich wirken, (Die echten Johann HofTschen Brust-Malxbon -Kons sind »n bUuem Papier.) Zu haben bei Herren Strem & Klein, Ruseüberg & Wellisch in Gr.-Kanitsa. 869 1—12 PILEPSIA n nyavalyatörés irásllag gydgyitta^tk Dr Killisch specialista által Dresdábau Neustadt (Sxáasorsaág). Már t5bb mint 11,000 sikerrel gyó-gjrittatott. 838 7—15 422. 1879. sz&m Árverési hirdetmény. A veszprémi püspökségi javak urodalmi kormányzósága részéről J. 1879 évi jidius hó 21-én délelőtti 9 órakor Sümegben az ottani tiszti iroda helyiségeiben a következő bérleményi tárgyak és javak fognak zárt ajánlati .versenynyel egybekötött nyilvános árverés utján a legtöbbet igérő vállalkozóknak bérbe adatni: 1. Balaton-udvari község határában a püspökséget megillető balaton tavi halászati jog; 1879. évi szeptember hó 3Ö^ától — 1882. évi deczember hó 31-ig. — Bánatpénz 25 frt. . '' ^ 2. Tapolcza városban levó „alsó* kétkerekű öriö-malom és lak ház ; 1880. évi jannár hó 1-tól — 1882. évi deczember hó 31 ig. — Bánatpénz 250 frt. 3. Tapolcza város határában levó „Jelsö-hatosi'' malom és lakház, a hozzá tartozó réttel; 1880. évi jannár hó 1-től — 1882. évi deczember hó 31-ig. — Bánatpénz 200 frt. 4. Ugyan Tapolcza város határában fekvő „aJs<5 hatosi" malom és lakház, az ehez tartozó réttel; 1880. évi január hó 1-től — 1882. évi deczember hó 31-ig. — Bánatpénz 150 frt. • 5. a) Kövágó-Eors község határbeli 7 hold szántóföld és 16 hold erdei legelő, — mégis b) Rendes község határában fekvő 6 hold szántó-fóld és 4 hold erdei legelő; — 1880. évi- január hó 1-tól — 1882. évi szeptember hó 30-ig. — Bánatpénz együttesen 25 frt. 6. fagyon község határbeli 68 hold szántóföld és 22 hold erdei legelő; 1880 évi január hó 1-tőí — 1882. évi szeptember hó 30-áig. — Bánatpénz 100 frt. 7- Borszorcsök község határában fekvő 106 hold szántóföld, — 37 hold rét, és az u. n. ,sárerdei* legelő; 1880. évi január hó 1-tól — 1882.. évi szeptember hó 30-áig. — Bánatpénz 250 frt. v 8. Ugyan Borszörcsök községben a püspökséget megillető üalmérési jog, korcsmaház, mészárszék és melléképületei; 1880. évi jenuár hó 1-től — 1882 évi deosember hó 31-éig. — Bánatpénz 75 frt, — s végül: Nyirád község határbeli öriö-malom és lakház 1880. évi január hó 1-tól — 1882. évi deczember hó 31-ig. — Bánatpénz 40 frt. Árverezni óhajtók az egyes árverések megkezdése elótt az illető bérlet után kikötött bánatpénzt készpénzben letenni tartoznak. A zárt ajánlatokban beígérendő évi bér határozott összegben, mások ajánlatára való hivatkozás nélkül, számmal és betűvel kiírandó, valamint kiteendó az is, hogy ajánlattevő a részletes bérleti feltételeket ismeri, 8 hogy azoknak minden pontját kötelezőleg elfogadja. — Az ekként kiállított és az illető bánatpénzzel ellátott ajánlatok, kellőleg lepecsételve az árverés megkezdóseig vagyis jövő julius 2l-ig t. Síékely Gusztáv urad. számtartó urnái Sümeghen nyújtandók be. — Minden egyes tétel alatti bérletre, külön ajánlat leszen beadandó, miért is több rendbeli bérletre vonatkozó ajánlat egy offertbe össze nem foglalható. — Az ajánlatot tartalmazó boríték kül lapján a bérlet, melyre az illető ajánlat tétetett, pontosan feljegyzendő. A felsorolt bérletekre vonatkozó közelebbi adatok, — valamint az urodalomban megállapított részletes bérleti feltételek Veszprémben az alulirt kormányzóság'' nál, — úgyszintén Sümeghen a fentneveiett urad. számtartóságnál megdudhatók. (872 i_3) Kelt Veszprémben, 1879. évi junis hó 1-én. RÁTH IVÁN, s. k. a veszprémi püspökségi javak kormányzója. ^«MMMKa ■■■ I - ■ - - " ■•■—■- • ■ ■ ■ ■ - ■ - ■ r J . . j___ - _ Nagy-Kanizsán, nyatott a kiadó laptulajdonos Wajdits József gyorssajtójá. KAer-KlMZSl, 1879. junlttS 19-éiL Tizennyolcadik évfolyam. nyilttébbeh Boronként 10 krért Té- telnek fel-] Kinettiri illeték miudea ej7»« hirdetésért kfilO-'' 30 kr fisetendS. -a O MOG ^ante^áT^i híiThatéeágának, „n.-kanizsal onk. tűzoltó-egylet«, s »n.-ka»isal kereskedelmit IparbankV.n.-kaalraai takarékpénztár«, a .zalamegyefáltalános UnitéteT tület", » „n.-kanlz8ai klsded-neveló egyesület«, s soproni kereskedelmi s Iparkamara jL-kanlzsal kül választmánya" s több megyei és városi egyesület hivatalét értesltfje. Heteiiklut kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Előfizetési felhívás „Zalai Közlöny" hetenkint kétezer megjelenő lapra. Előfizetési díj: Jul. — desz. félévre ... 4 frt. jul.—szept. negyedévre . . 2 frt. Vidéki elózetóknek legalkalmasabb a postautalvány igénybevételével küldeni be az Összeget, melynek eszközlését idejekorán kérjük, nehogy a lap rendes szétküldésében akadályok támadjanak. . Hirdetések gyorsan és jutányosán közöltetnek. Kérjük- t. közönségünk becses pártfogását s lapunk szivcs terjesztését. Nagy-Kanizsa, junius 16. 1879. Kiadó hivatal. WAJDITS JÓZSEF kÖQyTkerckeaéa,. Fóutcza Wlassics ház. az országos kiállításról. (Folytatás.) Ugyan e teremben látjuk kiállitva a hazánkban oly uagy mértékben lorrá-sozü keserű vizeket is. A Hunyady János, liákóczy, Corvin Mátyás és Victoria források, valamint a hontmegyei szántói I savanyuvizforrás, melyből egykor magam \| is ön tettem 2 kr javai palaczkját, jelesen képviseltetik magukat csinosan rendezett kiállításaikkal. Mellettök a gyufagyárosok, nevezetesen Leitner és Grünwald Bpestról, Neu-bauer M, B.-Gyuláról, s Neubauer K. Győrből, szintén haladólag tűnnek elő. ] .áthatod itt nyájas olvasóm még Bpestet is szines gyufákból Összeteremtett kép alakjában. De láthatsz itt magyar indigót és a kaposvári Madai János terméséből, gépolajt a budapesti Rácz Gergelytől, csontlisztet az első pesti csontszéngyárból, enyvet a losonczi Andravszkitól spanyolviaszt a budapesti Müiler lestvérektől, borsavas mészt a bpesti Hósa G. E.-től, buzakeményitót llerz és Baschtól Bpestról, stb. Nagyszerűen van képviselve a mezőgazdaság és állatkiálHtás is, hol Gr. Ná-dasdy Per. dohánynyal, Gr. Zidhy Fer. gabnával, Simor prímás gyapjúval, Gr. Hunyady Ferencz sajt és magvakkal, Gr. Chotek kendertermékkel, Kovács Pál s Frommer Antal magkereskedéseikkel stb. állottak a platzra. Az élelmi czikkek között kiválóan a malomipar kelt figyelmet. Losonczi, velen-czei, debreczeni, s pesti gőz- és hengermalmok ugyan , csak kitettek magukért üveg alatt láthatsz itt méterhossza, s vastagságra arasznyi átmérőjű szalámikat is Meduna J. első magyar gózszalámi gyárából, tésztákat Topitstól, mustárt Tonestól (Arad), csukoládét Leitner és Grünwaldtól, mézet Eédről Svaty Ágos-tól, juhturót Schmör Auréltól Szepeaség-ből, valamint pozsonyi kétszersülteket Keszelbauertől. Ugyanez épületben vidékek szerinti beosztással eléd tárolnak az üvegekben oly csinos ízléssel kiállitott borok, pezs gők és szeszes italok. Tolna, Baranya Veszprém és Fehér megy ék leginkább kép-viselvék. A tokaji sem hiányaik innen. Hiszen melyik lenne-itt a király, ha i tokaji nincs jelen! ? Sárospatakról Bódogh Károly állított ki ilyet kiválőkép. A pezsgőkiállitók közül ott láttuk Bpestról Hölle, Grauer, 6 Prückler, Pozsonyból Eich, Aradul Ká-szonyi, s Debreczenből Perleskei pezsgő-gyártmányait. — A szeszes italok kiállítói, mint Budapestről Zwack, és Schu rind, Bevárt, s Brázay, valamint Krauss Mayer, Pozsonyból Rosenthal, Zágrábból Pokornyi, Fehérvárról Kárl József ,, a sörgyárosok közül pedig Dreher, nemkülönben a kőbányai első magyar feerfőzd-részvénytársulat ugyancsak dicséretre méltók, hogy a kiállitás becsét tárgyaikkal emelni iparkodtak, De mit szóljunk a butorkiállításról, hol az asztalosok, kárpitosok és aranyozok oly választékos és gazda* tárgyakkal műremekekkel ékeskednek ? Sok volna, és fw-asztó a figyelemre, ha sorra vennők a számosan megjelent kiállítók tárgyait, hogy azok műbecsét, czélszerüségét, s tartósságát némi hivatottsággal kritizáljuk. Annyit azonban előre is jelezhetünk, hogy a sok között lehet, hogy kikerülte figyelmemet, de nem tndtam feltalálni, mi épen az Oppody és Éllenberger úgynevezett bpesti butorbazár kiállitott vagy ki nem állított targyait. Pedig e czég ismert a hazában, s magam is birok belőle csinos és tartós darabokat. Nagyon csodálatos tehát, hogy nem láthattam e versenytéren, holott, hogy csak a. kiválóbbakat említsem, közei 40 oly kiállító nevével találkoztam, kik mellett említett czégnek hiányoznia nem lett volna szabad. Thék, Komáromi, Füster, Walnitsek, Thonet, Franki B.. Petsch Ede, Bak G., Winke Nándor, liorl Ede, Svoboda tfároly, Du-hany János, Rock István, Bemstein J., Tausig József, Fiálorits Lajos, Deutsch Simon, Nagy Péter, Varga László, Mol nár, Liptai, stb. mellett talán csak nem szégyen egy bútor bazárnak is kiállani a versenytérre! Láttál-e már olvasó barátom oly gyermek kocsit, mely ha akarod fürdőkáddá, ha akarod szánkává változik ? Menj Fehérvárra, s kérdezd meg egy jó magyar arczu fehérvári menyecskétől, hol láthatnád meg Fey Péter aradi kézműiparos kiállított tárgyait,, s megláthatod amit fentebb talán mint hihetetlent olvastál. De nézzük csak meg a szép nem kézi munkáit, melyek annyi türelmet, s időpázarlást igényelnek, ós mégis igen gyakorta arra a szomorú meggyőződésre jutunk a türelem gyümölcsének szemlélésekor, hogy meg nem érdemlik az időt, s fáradságot,. mit szok a gyöngéd kacsok rászenteltek. Nem akarunk hízelegni, de őszintén bevalljuk, hogy az 1879. évi or- szágos kiállítás e. tekintetben várakozásunkat, s véleményünket megszégyenítette, mert nem találkoztunk ott oly kézi munkákkal, melyek láttára nevetnünk kellene, hanem igen is találkoztunk olyanokkal, jnelyek igényeinket non plus ultra kielégítették. Ezek legkiválóbb fajait ott láthatni a megyeház termeiben, s közöttük lenki figyelmét sem kerülheti azon colos-lalis műremeknek mondható szőnyeg, meiy óriási rózsákkal van diszitve, s mely egy szatmári apátza kézi múveül van bemutatva, s 800 frtra becsülve. .. A misemondó ruhák mint szintén női kezek gyártmányai hasonlóképen jelesül 8 nagy értékben képvisdvék. Egyáltalában a nótanodák, illetve zárdabeli tanintézetek oly nagy számmal jelentkeztek ez országos kiállításra a többi magasabb szakoktatást reprodukáló tanintézetekkel együtt, hogy küldött tárgyaikat végtelen sokaságuk miatt már a kiállítási tér épülteiben teljes lehetetlen volt elhelyezni, a miért az egész tanügyi kiállitás a megyeház tágas termeiben rendeztetett be Ofy ügyoosággol, moly írüut oliomor^i ki sem vonhatja meg. Hogy e kiállítás nyitva tartása julius 1-én tul is szerfelett kívánatos, azt hiszem senki sem fogja tagadni, ba tekintjük, hogy a tanférfiak még nem rendelkezhettek idővel Fehérvárra rándulni, s rájok nézve megmérhetetlen veszteség volna, ha épen a szün idők beköszöntével zárnák be előttük a kiállitás kapáit. Midőn a női kézi munkákat megszemlélted, értem azokat, melyek a megyeház termeiben halmozvák fel, nagyban megragadják figyelmedet egyes tanintézetek eredeti rajztermékei s az országos minta- \| rajztanodából kikerült olajfestmények. A rajzok kiállításánál a pápai főtanoda feltűnő haladást mutat, hol egy rajztannld még a sokat szenvedett, s a monarchia penészes és híres börtöneiben a magyar hazáért annyi keserű könnyeket hullatott Kazinczy Ferenczet is jól eltalálta, hogy kifogás alig található benne. De ezek mellett ha meglátogatod ezt az országos tanügyi kiállítást nyájas olvasóm, ajánlom, el ne kerüljék figyelmedet a székely-keresztúri Péter műfaragó egyszerű s mégis nagyszerű faragványai, melyek még magamnak is any-nyira megtetszettek, hogy nem tehetém, mikép legalább némi kiállítási emlékül ne vegyek meg belólók 2 frt 50 krért egy oly tintatartót, mely lezárva két szőlő levelen egy nyugvó szólófürtőt ábrázol. Faragta Kristály Balázs tanuló. — Egyes tanintézetek részérói a rajzkiállitást tekintve, feltűnő, hogy egy nagy könyvtáblába zárvák a beküldött rajsok, melyeket nemcsak hogy felnyitni nem szabad a benne rejlő titkok (?) megszemlélése végett, de még hozzájok sem szabad nyúlni; kifüggesztve pedig egyetlen egy darab sincs belólók. Mindamellett mégis oly sok megszemlélni, s tanulmányozni valót találhatnak ott a tanférfiak még a tömörmértan s háromszög-mértan érzéki szemléltetése tekintetében is, hogy amely tanférfiu elhanyagolja azok megtekintését, csak veszthet vele már ma* mikor itt is a haladást kell mérvadónak tekintenünk 1 De térjünk vissza a tulajdonképi kiállítási helyiségbe; A czipészek és csizmadiák munkáinak megtekintése következnék, hol 100-nál több kiállítóval találkozunk. . B.-Gyula, Tata, Nagyvárad, Győr, Kalocsa, Nagy-Kanizsa, Bpest, Szentes és Felcsuth kiállítói keltenek fófigyelmet, utóbbi egy oly szöges talpú czipőt állítván ki, melyet ő maga jég- és sziklajárónak nevezett. A rabmunkák: fűzvesszóből fonott kosarak, bölcsők, továbbá esztergályos, asztalos és kádár munkák, sodronyszövetek, pokroezok, szalmakalapok stb« méltó megfigyelés tárgyát képezik már csak azért is, hogy lássuk, mit művelnek a gonosztevők, ha ártalmatlanokká vannak téve. Ezek között láthatni egy három ajtóra nyíló szekrényt, melynek egy kanász a teremtője, ki ha kiáltotta a rámért büntetést, s lesz hozzá tejbe aprítani valója, bátran nyithat máasztalos-mühelyt. A kötélverők. amallptt. hncry nam ki« számmal lehetnek a hazában, mégis igen csekély részvétet tanúsítottak, amennyiben 8 - 10-nél többre alig tehetjük a kiállítók számát, kik között látjuk Vass Károlyt Nagy-Kanizsáról, Nagy Jánost. Komáromból^ Juhász Ign. Szolnok, és Kiss Antalt Kalocsáról egykettót Debreczenből. ( . i. - ■''i •! f A szíjgyártók közül kitett magáért Glasz József Bpestról egy csinosan felszerelt kitömött lóval. Figyelmet keltenek a többi között Cserna István Kolozsvárról, Szélig A. Nagy-Kanizsáról, Szeglethy Pápáról, Szilágyi Békésről és Kreisa János bőröndöt* BpestróL A nyers bórgyártók ugy látszik nagyobb virágzásnak örvendenek hazánkban, mint az imént említettek, minek okát az a /. i pénzügy ér ur tudná megmondani, ki a luxus-adót behozta a fogatok és kocsikra, nem pedig a sárban, porban, bálban vonszolt czéltalan uszályokra. A nyers bőrgyártás terén Wolfner újpesti, Deutsch M. kecskeméti, Fried Bernát simontornyai s Alexi Lajos matzdorfi kiállítók ragadják meg a szemlélő figyelmét. A kocsigyártók kiállitott tárgyai va-lóhan bámulatos szépek, melyek között, láthatsz, még pedig üveg alatt egy 1009 frtos kocsit s egy-egy darabból hajlított aranyos szánt is, melyek czélszerüsége éfiéá azonban szakértőktől hallottam nyilatkozatokat. Nem tartozván magam e tekintetben a szakértők sorába, csupán jelezni akarta» amit hallottam; de hogy azért egy magyar mágnás nem vallana kudarezot, azt talán szabad gondolnom, a kiállítónak pedig, kinek nevét a szemkápráztatás pillanatában elfeledém jegyzékbe venni, szabad ugyanazt remélnie, 8 a magyar ipar emej lése érdekében kívánom is, hogy reményében ne csalódjék. A keztyüsök talán azért konkurrál-nak oly kevesen, mert ez ipart nálunk a prágai keztyű iránti hóbort öli meg. Pedig az már bizonyos, hogy e prágai kez- T^tóörínrÓLCZADÍÉ1 É#ÓÉtAM. vásári munka csak. De az még bizonyosabb, hogy ha tartós és finom, kez-tyüárukra van szükséged, hát akkor eredj barátom Lipinszkyhez Bpestre, vagy Ku-bik Jánoshoz Fehérvárra, s nem fogsz ajánJatomban csalatkozni. A kalaposok c kiállításra szép számmal jelentkeztek. Quentzer, Renitz és Mech-lovits bpesti czégek, de leginkább Grosz és Weisz ugyanonnan azok, kik a nagy-kani-zsai Lierheim L., debreczeni Kiss Gábor s tatai Titígéil mellett gazdag s versenyképes árakkal állottak ki a porondra. A posztógyártókról azt szokták némely dandyk kurjongatni, hogy ilyenek Magyarországban nincsenek; azért kell külföldi posztókból drágadérosz ruhákat viselniük. Pedig ha ezt Brossek Antalnak, Réin Pál, Fencz Lénárd (Brassó) és VTeM'' Sámönak (Tata) mondanák, kik épen e tekintetben válnak ki a kiállításon, nem tuáoiin, halavány, vagy kipirult arczczal távoznának-e helvökból? A szürs''zábók között Debréczenból Tóth András, ugyanonnan a gubacsapó-társűlat'' és Bpestról Boros Mihály azok, kié ne''m hiáta fáradtak tárgyaikkal az ország szeme elé. A szücsőkitél Veszpréniból Krauzer Ignf égy oly tarka szőnyeget mutat föl, mely 3000 darab szőrméból állíttatott eío. Kiválnak még köztük Telki Mátyás, Stuk Ariíóld, Kell Simon és Osgyányi Pál. — A szabok kiállított tárgyai széles terjedelműek, s hacsak a kiállítók neveit sorólnók fet, már az is nagy terünkbe kerülne. De hogy Ádám és Éberling, KTein Dávid, Sziládky Ernó, Csiszár A., Polonyi J., Szedlák J., Lallbe F., Áts és társai stb. czégek munkáin megakadtak szemeink, az már bizonyos. Az esztergályosok kiállításán a zay-n<jrrnA7i hntjorvár. xun Maver Fr. pipatartója, Jausz rokkája, Wágner kovasa, Mi mich J.} szobrász vázája mindmegannyi feltünó dolgok. (Folytatása következik.) A t A í K ¿"0 N Y. jtfmtjs lá tó üti. A kereseti adóügy kérdéséhez. Tekintetes szerkesztő ur! Engedje meg, hogy becses lapjának folyó hó 8 án megjelent 46. számában Kovács János ur „a kereseti adóügy kérdéséhez" feliratú czikkére az „aodiatur et alléra pars" elv alapján néhány észrevételt tehessek. A kérdéses czikk tartalma a benne foglalt sallangós frázisokból kivetkőztetve, röviden a következőkben vonható össze: a, hogy az adó felügyelőség mániában szenved, annak szövevényes eljárását még sej teni sem lehet (talán megérteni V) az adózó polgárok adójának, feleralitésót hozza javaslatba, miszerint a nagyobb adóképesség kitüntetésével tündököljön, b> hogy az adókivető bizottságot magára nézve előnyösen állította össze s hogy a bizottsági helyettes elnök Oszeszly Antal városi adó ellenőr, mint as adófőiügy elóségtól függő egyén az adófelügyelőség intentiója szerint gyakorolta * elnöki szavazatát, c, a zárt ülésekben a kincstári képviselő résst''vett, dácsára annak, hogy szavazati joga nincsen. d, az adók felemelése igazságtalan volt, minek példájakép felhozza a Guttmann S. H. nagy kanizsai, Ujlaky-Hirschler és fiai dombo-rui Fakereekedó • Rosenfeld Adolf nagy kani-zéai rövid árukereskedők megállapitott adóa lapját, e ezekhez könnyedén hozzá teszi, hogy így vannak több száz éa százan. Végül azon reményét fejezi ki, hogy a kormány az ily erőlködő közegeit a helyett, hngy jutálmazná, számadásra vonandja. - Lássuk tehát ezen vádakat egyenként: >. Az a, alattiakra csak azon megjegyzésem va#, hogy nem tudom miféle mániát érthetett ¿zikkiró ur. mert ezt bővebben kifejteni elfelejtette, holott ezzel nem vált volna érdektelenné. Azon állítása, hogy ss adófelügyelőség eljárásának szövevényesnek kell lennie, mert azt nem képes megérteni, csak sat igazolja, hogy czikkiró ur daczára annak, miszerint számos éven át működött mint községi jegyző, későbbmint járási szolgabíró s igy as adóke-seiésről tisztult fogalmakkal kellene birnia, az adókivetési teendőkre vonatkozó i as XV. t. cz. 11—34 §§ aiban egész körülményein és viltgföfr kifejtett eljárást sem volt képté? ke lyesen felfogni. • ''" As adók felemelésére vonatkostf J»variatokra nésve Kovács János or lelki megnyugtatásául s hogy sértett igasságérzete'' által felháborodott kedélye lecsendesedjék, felmoshatom, hogy esek csak oly esetekben tétettek, midőn as elmúlt éri adólal vagy a tényállás, vagy az adózók közötti arányossághoz nem lát-szolt megfelelőnek lenni, — mig ellenben sokkal több esetben a''mult éri adóalap léKqfcifítása szerint már a kincstári képviselő által hozatott javaslatba, részint az ő belenyugvásával easkö zöltetett az adókivető bizottság által, miről a város adókőnyveiből magának meggyőződést szerezhet. A b, alattira nézve elég megjegyeznem, hogy a kivető bizottság alakítására nésve a királyi dófelügye)ő csak fele réssben folyhat be, fele réssben pedig a megyei alispán, as alakulás pedig megfelelő volt s törvénynek'', mély nézetéin sserint Kovács János urnái nsgyobfo tekintélynek örvend még ások előtt is, kiknél hivatva vagy hívatlanul a védnök szerepében tetszeleg magának. A magyar királyi pénzügy minisztérium részéről kinevezett alelnök és bizottsági tagok szavazatát gyanúsító azon állitáára, hogy ezek nem saját meggyőződésük, hanem egy hatóság t. i. az adófelügyelőség intentiója szerint és a kincstári képviselő pressiója alatt adták volna szavazatukat, — válaszom egyszerűen os, hogy — „nem igaz." Nevezett urak as én védelmemre nem szorultak, sőt e minden alspot nélkülöző ráfo-gás elleni védelem által megsérteném őket, de a vád nevetséges voltát feltüntetendő a neveket emiitem meg : Oszeszly Antal, Htrtehl Ede, Orossváry Gyula, kiknek elébe nem helyezné Kovács János urat senki, sem szellemi képesség, anyagi heiyset adta függetlenség, sem pedig az egyéni meggyőződés bátor és férfias kijelentésé dolgában. Osikkiró urnák Oszeszly Antul orra tett azon éazrevétele, hogy as adófelügyelőságtól függő egyén, — különös felfogásra mutat egy volt nagy-kaoizsai járási szolgabíró s okleveles ügyvédtől, — mivel az 1876. 10. t. cz. 6. §-a értelmében a királyi sdófelügyelő adóügyekben rendeletet intéz ugyan a városi tanács és adóhivatalhoz» de annak tisst viselői vei nem rendelkezik s igy a városi tisztviselő a kir. adófelügyelőtől egyedileg véve független, mi kiiünik onnan lé, hogy a városi tisztviselő állása nem kormány kmevesés, hanem választás utján töltetvén be, esek hivatalukbani elóme neteiére vagy újbóli megválasstásukra a királyi adófelügyelő befolyást nem gyakorolhat. A zárt ülésekre vonatkozólag felhozott nehézséget erőltetettnek találom, mért hivatott t czikk 19. § ának végpontja értelmében as előada bizottságnak szavazattal nem bíró tagja, de ettől eltekintve is minő genialis módon képzeli magának Kovács János ur, hogy az elóadó által kért zárt ülésben as ő kizárása mellett tanácskozó bizottsággal saját indokait közölhesse? As igazságtalan adóztatás példájául felhozott esőtekkel sincs szerencséje czikkiró urnák, mit leginkább tanúsít azon tény, hogy a Guttmann S. H. és Rosenfeld Adolf czégek megállapitott adóalapjukba belenyugodtak, mit bizonyára nem tesznek, ha az adókivető bizottsági végzést magukra nézve aránytalannak s igazságtalannak találnák. Ezen eseteknél tehát Kovács János ur császáriabb akart lennie s császárnál és pápaiabb érzelmű magánálarómai pápánál. A Hirschler czég adó alapját pedig még felülbirálat alá veszi az adófelszólamláai bizottság, mely nemcsak illetékesebb, de hivstottabb is less as ügyet megbírálni, mint Kovács János ur, ki a tárgyalás alkalmával — mint nevesett fczégnek képviselője — buzgóságától elragadtatva a fennálló törvényekkel épen nem össze hangzó azon állitást koczkáztatta, hogy neve-zeU kereskedői ház oly czég, mely nem köteles üzleti könyvei slapján mérleget készíteni. Az ügyekbe beavatottak előtt azonban a legfcomikusabban veszi ki magát czikkiró ur ifjú képzelődő tehetsége által sugalmazott pathetikus felkiáltása, hogy „igy vannak száz és szássn." Ha fáradságot vett volna Kovács János ur a lajstromok megtekintésére, — a mi mindenkinek szabadságában állott — ugy meggyőződött volna, hogy nem volt 50 egyénnél az adó emelve, de több mint két annyinál — mint a mennyinél emeltetett, — mnlt évi adóalap tetemesen lessállittstott. Hogy pedig még jobban megnyugtathassam Kovács János urat, — megérintem, missé rint Nagy Kanisáról tis egyénnél több ''nem nyújtotta be felíebesését s igy az elkeseredett hangulatróli hite rémlátásná) egyéb nem lehet. — Ssját intentiómat essel látszik gyanúsítani akarni, mintha eljárásom jutalmasásra vsló kilátásnak folyománya lenne. Eddigelé Zalamegyében létem alatt semmi nemű jutalmazásban nem részesültem, s srra sóba nem is számítottam. Kftfelésségemet neonban legjobb hitem s lelkiismeretem sserint teljesítettem eddigelé, s teljesíteni fogom etfntán is, és még azon vessély esetében is, ha esértoly nagy tekintélyű férfiú, mint Kovács János ur magas haragját indítanám fejemre. A gyanúsítás különben nem valami nemes foglaisozás s könnyen eszébe jutna SSS embernek az a közmondás „Wie der Schelm ist, so denkt er auch.a Végül legyen ssabad egy jó tanácsot adni czikkiró urnák. Válsassson jövőben czikkei alapjául oly tárgyat," melyet alaposan iamer, mivel jelenleg említett czikk» folytán a jogász közönség azt fogja hinni, hogy mint jurista gyengének mutatta magát, s talárf a pénzügyekhez jobban fog érteni, még a pénzügyi közegek nézete sserint jó jurista lehet, de m adóügyek-hez nem sokat ért. Zala-Egersseg, 1879. junius 13. GYŐKFFt GÉZA, as 1879 évi nafy-kantzsai a6ki-rető bizottság slSadója. Jegyzőkönyv. Sümegh járás tanító körének 1879. máj. hó 28-án Süraeghen tartott kősgyüléséről. Jelen volt: 32 rende« tag, I. Könnye József elnök érzékeny szavak kai üdvőslé a szép számmal egybejött tagokat, a gyűlést megnyitja, — ezután áttér as évi jelentésre. Első sorban tudatja, hogy a kör lefolyt évben 8 választmányi ülést tartott, ezeken előadást tartottak: a) Skvarenina Józaef r. tanár az „Eszkimók szokás és életmódjQkról. b) Károlyi János a tornászat újkorának történetéi. c) Bánfi Alajos a történelem tanítás módszerét. d) Németh Béla: Az ovoda viszonya az elemi tanodához e) Könnye József. „Miként fogadja * tanitó az ujoncs növendéket — mily bánásmódban részelteti?* 2. A választmány járásköre nevében a) koronás királyi pár negyedszázados egybekelés ünnepe alkalmából legmé lyebo fiúi hódolatának nyilvánítását budapesti központ utján küldötte b) Bessenyey Ernő kerületünk országyülési képviselőjénél, a népnevelés érdekében orssággy ülésen emelt ssava a ügyeink méltánylásáért: küldöttségileg tisztelgett. Mindkét eljárás éljenzéssel, örvendezve 4 adom ás al. c) A rende* tagokra nésve megjegyzi, hogy a tagdíj hátralék tetemes, d) Sajnálattal emlékszik elnök; Nagy Lajos Kis-Górbőn elhunyt tagtársról, e) Évközben körünkbe léptek : Dr. Lukonich Gábor orvos és Pintér István v. jegyső mint pártolók ; továbbá rendes tagok: Fischer Mór, ScharfKároly,Gállik M«riska k. a. Sümegh, Jóos Anna k. a. Kendekről. — Végül kéti Istent, hogy közelebbi működésűnkre áldását hintse! II. Pénz és könyvtári jelentés tudomásul vétetett, kezelőknek fáradozásaiért kössönet szavaztatott. III. Olvastatott: a mult ülés jkönyve, melynek 6 pontjára ujabban kimondatott a szakosztályok szükséges volta, miért a köret-kező csoportosítással sservesketett: Kendekhez tartozik Nyirád. Káptalanfához: Hány, Sárosd, Gyepü-Kaján. Szegvárhoz: Rigács, Hosztód, Galsa. Gógáofához: Ukk, Gyömörő, Nyavalád. Mihály fához: Ohid, Szalapa, Kiaváaárhely. Csehihez: Prága, Bazsi, Nagy-Görbő és Döbröcze IV. Qosstony József Rendekről a természettan fejlődéséről tartott felolvasást. V. Lob Ignács RousSeauróI érdekfeszítően értekezett. A dolgozatok kóny vtárba helyezésre kérettek el. VI. Bánfi Alajos a) részletezve ismertette Bátorfi Lajos és Hoff uaann Mór által aserkesztett: „Szülóföld és haza Zalamegye ismertetése* czimü tankönyvet. Mutatványul egy növendék által mondatta el a sümeghi járásról benn fog 1 altat. A jkör örömmel üdvözli'' ezen hézagot pótló müvet; mégis azon óhajának ad kifejezést : vajha szerzők jövő kiadásnál figyelembe véve a 14. §-t a megyék megnevezéséhez hoszá tennék minden megye székhely nevét is. — b) „A szemléltető oktatás taneszközéről,* beható tanácskozás után elfogadta a kör Bánfi indít ványát, mely után határosatilag mondatott ki: a asemléleti oktatás segéd tanessközéül — a jkör csélsserünek látja as irkák boríték lapjai fölhasználását. E végből a jkör pályatételt tűs ki: „Állitassanak egybe okadatolással azon ábrák, melyek a népiskola I tői Vl-ig egyes osztályában assemléltető oktatáshoz szükségesek ? Országos keresztül vitel végett áttétetik jegyzőkönyvileg megyénk központjához. Egy-ssersmind körünk tisztelettel szólítja fel e tétel kidolgozására basánk tanitó egyleteit c) A tanítói nyugdij törvény módosítása tárgyában előadó hazánk mkidazon Unité egyletek működését mutatja be, melyek e kérdést bonczol-gatták, — esek közül Sümegh járás köre a „Czegléd vidéki tanitó egylet* véleményét tessi magáévá, melyékben ''a'' köstt sérelmék orvoslását öszpontosulvs látja. Ehes kívánatosnak tartatik a 20 §. módosítása, meiybevms ős vegyi segély pénet éf-veső anya egf gjmek uUhi nem kspjs meg a 25 frtot, hanem csak egy gyermeken fefül. Tekintve a csekély összegét mbndáftók kl: a segélypénst élvező özvegy minden gyermeke után külön 25 frtnyi évi dijt ItapV — A kör esen pontokat megyei gyűlés elé terjesztetni határozta. VII. Felemlítetett, hogy több i tanítótól a nyugdij járulék már végrehajtás utján is be-ssedetett, de erről mindeddig hivatalos nyugtát aenki nem kapott. Evégből Z jkffr megkeresi Zalamegye tanfelügyeláégét, hogy legyen ke, gyea a V. és kösoktatásflgyi m. k, ministaóntt által as 1875 XXXII. t. cs. értelme sserint kí''-állitandó befizetési ivek kibocsájtását as illető helyen ssorgolni s késhes jutását kieszközölni. VIII. Olvastatott: Paulovits Pál séoyei tanitó'' kóréim©> melyben leírván szánalmas helyzetét segély adományt kér. A kérelemnek tényleges sdakosás által adatott hely. DL!Eht9 társaival egydti leköszönvén, a tisztújítás következőkép ejtetett meg: elnök : Bánfi Alajos, alelnök: Löb Ignács, jegyző: Németb BélájpéWttátaofc: Vaf^JlS^^öny v-tárnok* Exner Alajos. A válasstmányt a sümeghi tantestület- k épezi: • KÖNNYE JÓZSEF, elnök. KÁROLYI JÁNOS, j«gj«ó. Helyi hírek. -I- I. nagy-kanizsai kereskedelmi ifjak önképző egyletének e hó 14-ére hirdetett kerti ünnepélye a kedvezőtlen időjárás miatt f. hó 21-ére szombatra hálssztstott. Ha as időjárás e napon is gátolná az ünnepély megtartását ugy ez a következő vasárnapra f. hó 22-ére vagy pedig a reá következő szép napra halasz-tátik, mi a „Zöldfa" kerti nagy árboczzászló felhúzása áltat adatik a titattft köSönség tud tára. A rendeső bisottság ason iparkodik, hogy a t. közönségnek legfényesebb kivilágítás ugy • mint ízletes diszitmények által szép meglepe tést nyújtson. Miután;» Mta .j^etiekrm az egyleti könyvtár gyarapításárafprdittatik, csak kívánandó, hogy e nemes csél tömeges látogatás által eiőmozditassék. — Wlamicm Antal kir törvényszéki elnök ur ő nagysága jun.. . 13—la-én Csáktornyán volt, hivalos állásánál fogva az ottani kir. járásbíróság működését felülvizsgálandó: — GyásMhir Horváth Lajos kir. járás-bírósági igtató, a magyarság törhetlen személy esitóje éa vigcsimbora, befejeste pályafutását, kedden reggel 6 órakor hosszas szenvedés után meghalt. Béke hamvain! — A eaAktornyai nőegylet Ilonán rendezett 7-ki tavaszi mulatsága kitűnően sikerült. Többek nyilatkosata után mondhatjuk, hogy ritkán lehet oly csinos és kedves társaságot együtt látni, — mint a milyen es alkalommal együtt volt. As érkezőket a nőegylet kiküldött tagjai fogadták nagy előzékenységgel. A táncsoló fiatalság kezdetben egy kicsit visszavonult, meglehet, hogy a nagy hőség okozta est, — később asonban a táncsoloi szerető hölgyek nem panassolkodhattak, mert ugyancsak jó kedvvel járták a magyart és a „Deulschot.* — Vidéki vendégeink közül feletelitjük sa kerület képviselőjét: Szabó Imre urat és családját, a n.-kanizsai nőegylet titkárát Bátorfi urat, Oszeszly Antal n. kanizsai városi ellenőr urat, a körösi gazd. akadémia egyik tanárát és 15 növendékét, a kik esetleg itt időstek. (A mura kőzi erdőket tanulmányozták.) — a nőegylet sorsjátékot is rendezett, melyre a kör. n<5egyleti tagok voltak, azivesek tárgyakat adományozni: t Varsányi Róza, Mareovics Irma éa Sedlayr 1. Deurbányi Saly Riza, Grész Ala-josné, Miska Domonkosné, Molnár Józsefné, Molnár Elekné, Nuzsy Mátyásné, Margitai Józsefné, Zakál Henrikoé, Welzer Antalné, Ko-nyáry Mihály né, Gréss Lászlóné, Bernyák Fe-renezné, Szy Sándorné, Tódor Karóim, Gönez Etelka, Deák Józsefné, SzilágyiGyuIáné,Zieg-ler Kálmánné, Huszár íSnáónié, Szirtey Győrgyné úrhölgyek. — A belépti dijakból, a felülfizetésekből és sorsjátékokból 110 frt gyűlt be. Felülfizettek a következő »rak és úrnők : Molnár JJzsefné, Nuzsy Karolin, Pecsornik Antal, Ziegler Kálmánné, ázabó Imre, Csesz-nákr Sándor, Neumann Ignácz, Bölcs Józsefné, «silágyi GyuVáné, Ziegler Ln^né; Luberssbek József, Zapletein János, Keílay Alajos, Neu wirth Samu, Ossessly Antal, Ziegler JLajos, Csobót Miklós, Deák Josaefné, Nemes Ede, Do • mániczky Kálmán. — A. csáktornyai nőegylet névébeír, mindazon «sives urak és úrnőknek,'' a VHc + nőegylet által f. hó 7-éa'' rendezett, ki tű« éen sikerűit tavaszi mulatság létrehozásában részint felülfisetés, réssint nyeren&ényUrgyak. adományozása, réssint egyebek által közre működtek: a legforróbb köszönetét nj^VM^W esélyen, Deurbányi Elekné, egyl. elnök. ZALAI KÖZLÖNY. TIZENNYOLCZADÍÍ ÉVFOLYAM — A szegedi árvízkárosultak javára; Sümeg nagyközség IL gyűjtés 75 frt 30 kr. s egy darab húszat. As adakozók nevei: Sst. Ferencs szerzet tagjai 5 frt. Hálást György 1 frt. özv. Krsiner Károlyné 5 frt. Fekete Ignácz l frt. Dr. Takács János & frt Gedei Rezsó, Baka látván, L. Sebeiber Sándor, Keil János 1 -1 frt. Tóth József 3 frt. Vaktler Anna 2 frt. Mang János, ösv. Zingné, Hassák Matyss, Tóth József bádogos, Tóth Jóssef órás l— 1 frt. Mojzer József 4 frt. Koréin Miksa 1 frt. Kell Henrik 1 frt. Láascsik Lássló 20 kr. Kell Zsig-mond 1 frt. Antal János 20 kr. Borky Jóssef 20 kr. Filó Imre 40 kr. Németh János 1 darab es. DtLszas 33 kr. Tóth Ferencs 1 frt. FandI Antal 1 frt. Ivachinsthsl István 20 kr. Persing József 50 kr. Mátis J 20 kr. Mojzer I. fssekss 20 kr. Simon Péter 10 kr. Zós Márton 10 kr. Eisner Zsigmond 5 frt. Szíves Ferencs 20 kr. Nsgy József 50 kr. Strucsker József, Lázár István, Németh István 20-20 kr. Lázár Károly 30 kr. Tomor Ferencz 50 kr. Németh Lajos 20 kr. Zimics János 10 kr. Kovács Mihály, Balasits Antal N. N. 1 — 1 frt. Sümegi népbank 20 frt. Schrótta János 1 frt. Tóth Antal 50 kr. Pfilf József 20 kr. Holl János 40 kr. Bricht Bern-hard 30 kr. Dornyei Ferencs 20 krsjezár. — A Siói, mint emiitettük, szaggó mellett elszakította a nagy vis,s deszkák-, homokos zsákokkal alig tadták elfojtani a rohanó árt. Nagy baj az, hogy a Balaton évtizedek óta nem látott magasságot ért el, s a Siót még sem lehet nagy mértékben neki eressteoi, mert ez esetben as egész Sió mentét elönti s vis s. Dunáig, ha nem csspolják le s Balatont magasságából, akkor meg a dőli partok hosszában elterülő birtokrészeket ny-omja agyon a viz, holott már eddig is több mint 30 ezer hold van viz alatt. A nagy vis tükrén eddig semmi apadás nem észlelhető, sőt a kiöntések mindig nagyobb tért foglalnak el. — Balaton-Füred községben j un. 9-én s következő napjain tartatott meg a dunántuli helvét hitv. egyházkerület tavaszt rendes közgyűlése. Pap Gábor zuperintendens ós Véghely Imre arak elnöklete alatt. Leginkább a pápai tamtóképesde és főiskola alapitványaival fog-, lalkozott. A gyűlésen mintegy 60 — 70 tag volt jelen. A lelkeszek felavatása jun. 10-én történt. — KoUoriból írják nekünk: A mint már e becses lapokban érintetett, nagy tüsvéss volt e folyó 9-én Kottoriban. A tűz oly gyorsasággal terjedett, hogy fojtani valóságos lehetetlenség volt; mert a midőn as egyik ntozá-ban égett és menteni akartuk a szomszéd házat már több utczái lángba borulva voltak és igy fojtott a hőség és füst állatot ugy mint embert, mintegy 500 lélek hajlék nélkül maradott, egy 7U évt-s asszony egyik házban és egy 6 éves gyermek ott, hol a tűz kiütött, megégve találtatott. A legnagyobb segély Dombomból érkezett, u. m. Hirschler testvérek, Stefics bíró, Si-limek tanító, Miszer és Wolf sokat fáradoztak, — Hirschler Jakab 10 ácscsal roncsoltatta a veszélyt terjeszthető kerítéseket. Hirschler Miksa sürgönyileg a kanizsai és csáktornyai tűzoltókat is értesítette a szerencsétlen csspás-ról, az utóbbiak eljöttek. A tűzvész után másnap reggel már nagyobb számú kenyérről gon doskodtak Hirschler testvérek, mit is azonnal a mindentől megfosztottak között ki is osztottak. — Nagy a nyomorúság, mind as árvíz és tűzvész hátra hagyott szegény községünkben. — A trilmeghi elemi tanodában f. évi junius hó 18-án: as államilag segélyzett reáltanodában petfig2l-én kezdődnek a vizsgálatok. Az 1878/9 tanévnek zárünnepély« mindkét intézetben 28 án fog megtartatni. — Alaó-Lendván öreg Alsseghy János, tanitóí működésében megőszült, köztiszteletben álló tanférfiu jun. 16-án meghalt. — A csáktornyai áll. s. polgári »kólánál ez évi nyilvános zárvizagálatok jun. 21., 24. és ¿5. napján, a zárünnepély jun. 28-án tarlatnak meg. A vizsgálatok rendje a kÖ7et kező : jun. 21 én hittanból mind a négy oss-tály, jun. 24-én •délelőtt sz I. osztály, és délután a II. osstály minden tantárgyból, június 25-én a III. és IV. osztály, niég pedig délelőtt a nyelv- és történettudományi szakcsoportból, délután a mennyiség- és természetnd. szakcsoportból vizsgáltatik meg. As elemi iskols vizsgák jun. 26-án és 27 én tartatnak meg. — Tavaszi mulatság. A keszthelyi m. kir. gazdasági tanintézet hallgatói által folyó 7 én, Hév vízen rendezett tavassi mulatság igen jól sikerült. A diszes hölgy koszomban láttuk Hetényi Matild (Z. Egersseg,) Forintos Irma (Mihály fa,) Csesznák Mariska, Wünsch Ilona, Gárger Eugénia, Hanny ndVétek (B. Magyaród), Amberg Tilda (Kéthely),- Stoczek nővérek (Nagy Kanizsa,) Bajomy Ilonka (Z.-Egerszeg,) Bittó lika (Messtegnye,) Pktaky Lujza, Kovács Irma, Kosman Mari (Bécs), Glei-man Györgyike, Gnyschlaeger Emília, Topich Emília, Pécsei y Emma (B. üidvég), Körmendy Emma (Kéthely,) Wicber Kárbliá (Palin,) Krug Emma (H.-Sst-Miklós,) Stocker Vilma, Király Lujza, Francaik Anna és Horváth Ida (Tap- son v) • Sssbó Etel úrhölgyeket A kedélyes mulatság, melyben a négyeseket 34 pár lejté, csak napfeljöttével ért véget. — Hymen, Laperssbek János ollári aradal mi gépész folyó hó 10-én vesette oltárhoz GrŐber József városi tanácsos kedves leányát Ilonát Sserencae és teljes megelégedett ség kísérje e frigyet — Vizsga* értesítés. A keszthelyi községi elemi iskolában a f. é. zár vizsgálatok a következő sorrendben tartatnak meg: junius hó 21 én d. e. a 3. 4-ik fi 1. 4-ik leányosztá lyokban a hittani vizsgálatok; 23-án d. e. sz 1. 2-ik fiosstályokban a hittani vizsgálztok; 24 ón d. e. párhuzamos l-sőés lein első fiosstályokban, d. a. as l só leány osstály ban; 25 én d. e. a 2-ik fi-, d. a. s 2 ík leányossUlyokban ; 26-án d. e. s 3 ik fi-, d. a. a 3-ik leány osztály okban; 27-én d. e. a 4-ik fi-, d. a. a 4-ik leányosztályokbsn. 29-én sárünnepély leend. —Rövidhírek. A főváros» hírlapírók köszönő iratot intéztek a párisi .Figaro" szer-kesstőségéhes. — A kanyaró dühönégse mistt a főváros több iskolája besáratott. —B. Rothschild Lyonéi hagyatéka 130 miliő frt — Patti Sarolta ferjhes megy. — A fővárosi egyetemi könyvtár jun. 15-től ssept. 9 ig csak as irodalommal foglalkosók számára less nyitvs. — Szegeden romok slatt még mindig találnak hullákat legújabban 121 holttetem fedestetett fel. — Szombathelyen as állandó ssinhás javára 50 kroa sorsjáték rendestetett A szikszói sdópénztár rablói késre kerültek. — Kápli Antal Szombathelyen tudakozó és cselédszerző intésetet nyitott. —Pápán egy izr. tanítónő egy tanaiéra 25, másikra 50 botütést akart veretni, de meggátoltatott — Jókay Ssegsden volt. — Berlinben sikerült egy vasati gősmozdony villámos erő általi hajtáss. — Petőfi-szoborra 24 ezer frt gyültbe, 1881 tavaszán leplesik le a Duna-parton. — Bpesten májas hóban 24 vlióper indíttatott meg hivatalosuton. — Szegeden asz: vattyuk első három nap fél millió akó belviset merítettek ki. — A szegedi öthalmi ásatásoknál magyar pogány korbeli tárgyak is találtattak. — Párisban orániai berezeg meghalt. — A biblia egy angol lap sserint 150 milió példányban van elterjedve. KI nyert ? Bpest jun. 14 én : 24, 20, 69, 6, 56. Trieet „ „ 57, 84, 88, 11, 64. Linoz „ „ 53, 76, 28, 65, 52. Irodalom. (£ rovat alatt megemlített munkák N.-Kaniuán WajdiU J köuyvkereakedáse álul megrendelhetők.) Felhivás\ A nagy közönségnek írni és olyat írni, ami tesaék, nem tréfa dolog. Jól megfontolva ezt, vettem kesembe a tollat, hogy részint a fővárosi ée vidéki sajtóban már nap-, világot látott, részint még kiadatlan bessélye-imet egy kötetté foglalva,arra előfizetést nyissak. Késsűletlenül nem talál semmi eshetőség. Ha nem merem is magara dus anyagi siker reményével kecsegtetni, szabadjon hinnem, hogy aki kesébe vessi füzetemet, nem fogja ast elégedetlenül félre dobni, mert amit igérek, néhány gondűző perczet, azt be is váltom, ha csak annyit mondok, hogy beszélyeim a kor társadalmi viszonyait, a modern ssivvilág életét, az élet rózsáit és töviseit feltüntető tarka kép-gyanánt állanak as olvasó előtt. Ezen tudatból az erkölcsi siker reményét bizton menthetem. ''-Ezért lépek a síkra, s ha as első csatában talán a ssigoru kritika fegyverei keményebben is ropognak, biztatólag int felém acsél, mely nem más érdekből veset, mint abból, hogy amitévek során át a nagy közönség közt szerzett tapasztalataimból gyűjtöttem, visszaadjam a nagy közönségnek. Visszaadom neki, megismertető tem vele azon vonásokat, melyeket önmagán felfedezni senki sem szokott Oly árat bocsátok tehát piacsra, melynek nem szükség nagy dobbal vevőket gyűjteni. Kiki csak ast vessi meg ebben skellemi háztartásához, arait a szorosan vett hásUrtásban tükörnek neves&nk, a társadalom képét mutató nagy tükörből néhány daraböt, s asért adom beszélyeimnek is e csimet: „Tükör darabok.8 A munka f, é. augusztus hó 5-én hagyja el a sajtót, terjedelme 5 — 6 ívnyi leend. Egy példány előfizetni ára 50 kr. kötött díszpéldányé 1.3Ó kr. Az előfizetési pénzeket, nevemre, ss „Uj Budapest" politikai napilap sserkesztőségéhez^Budapest, ujviláguicsa 19ss.) csimesve jul. 20-ig kérem beküldeni, hogy a nyomatandó péklányok száma iráat idejekorán tájékozva legyek. Ssives gyűjtök tíz előfizető után tissteletpéldányt kapnak. Badapest, < 1879. májas hó&an. Ssikssay Józsefi — Brankővics György tehetséges fiatal iró fordításában megjelent „Oriola" regény, irta Meixner. Kiadja Lampel Róbert. Ara a 139 lapra terjedd és csinos kiállítása könyvnek csak 30 kr. — Városy Mihály szerkesztésében meg-JetaltHunyady Kölöfraínjfek- esimű igen csinos könyv, melynek tiszta, correct kiállitása ujabban iámét dicséretére válik Wijdits Jóss. nagy-kanizsai nyomdájának. A'' könyv a Hunyady család dicső tetteit örökitó költetnélek gondos összeállításából áll;242 lapra terjed. Ara 1 frt 50 kr* — Megjelent Maorer Adolf kassai könyvkereskedő kisdásábsn: Magyar nyelvtan. Olvasmányokkal, gyakorlatokkal és ismétlő kérdésekkel. As ellemi népiskolák féltőbb osstálysi, ismétlő ipsriskolák számára irta Mártonty Márton. Ára kemény kötésben 60 kr. melyből példányonkint a kiadó 2 krt ajánlott fel a szegedi árvízkárosultak javára, — Cealádi képe* lapok 17-dik füzete is nagy gonddal sserkesstve megjelent kisdjs Mehner Vilmos. Árs 30 kr. — 8tampfl Károly possonyi kir. akad. könyvkereskedő kiadásában megjelent folytatólagosan Jókai Mór legújabb hírneves „Rab Ráby • regényéből as 5 és 6 füzet ssinte képekkel. Ára 50 - 50 kr. — Dr. Ribdry Ferenc* „Képes világtőr ténetének" 8 9 és 10. füzete megjelent, melyről s „Pesti Napló" 1879- májas 9-iki számában, Hunfalvy János európai hírű tudósunk a következőleg szól: „Az egyetemes történelem egyike azon tudományoknak, melyekkel eddigelé nálank vajmi kevesen foglalkoztak tüzetesen s melyekből irodalmunk alig tad mást felmutatni, mint vázlatos tankönyveket, esek pedig az iskolai kívánalmaknak is alig felelnek meg, annál kevésbé elégíthetik ki a müveit kösönség igényeit Hisstorikasaink leginkább osak a hasai történelemmel foglalkoznak, s ezt nem is gáncsoljak, mert mindenesetre legelső és legfó feladatunk, hogy a hazai történelem minden mozzanatait és időszakait magunk derítsük fel : mások idegenek, ast nem tehetik, s ha még hozzájárulásunk nélkül megtehetnék és tennék, as szégyenünkre válnék. Ámde nemzetünk fejlődése, állami és társadalmi életünk slakulása számtalan látható és láthatatlan szálakkal össze van szőve s környeiŐ nem-ze''ek és államok fejlődésével, s a hazai törte nelem egyes változatait kellően nem lehet meg érteni és méltatni az egyetemes történelem ismerete nélkül. Azért kell, hogy a hazai történelem mellett a világtörténetet is miveljűk, hogy ennek ismeretét is terjeszszük a müveit néposztályok között Igas, a világtörténelem oly sséles körben mozog, oly sok és oly külön-bosó, még virágsó s as események színpadáról már letűnt népek viszontagságait cselekedő teit ée szenvedéseit foglalja magában, hogy azt egész teljességében egyes tudós alig képes felkarolni s különösen nem várható, ho^y a magyar tudós képes legyen teljesen önálló saját bnvárlatai alapján a világ történelem egész épü-lotét fölépíteni. De beérhetjük vele, ha oly hazai iró találkozik, ki az egyes szaktudósok által tett vizsgálatok és tanulmányok eredmé nyeit áttekinteni, kellően rendezni s közönségünkkel közleni képes. Mások buvárlatait csak az lesz képes méltányolni és értékesíteni, ki maga is a nagy tadomány egyik-másik szakaszában önálló kutatásokat tett ki a kútfőket ée segédeszközöl iaraeri. Dr. Rtbáry Ferencz egyes monográfiák által bebizonyította, hogy önálló kutatásokra képes s a kútfőket ismeri és használni tudja, s azért érezhette magában a hivatást, hogy oly nagy munkára vállalkozzék, milyen a világtörténet megiráaa. Az egyetemes történelem tág mezején több, mint huszonöt év óta tett tanulmányainak eredményeit már évek előtt szándékozott a müveit magyar olvasó közönségnek bemutatni, de akkor nem találkozott kiadó. Örömmel fogadta tehát Mehner Vil mos felszólítását, kinek elég bátorsága volt, a nagy költséggel járó munka kiadására vállalkozni. A munka, mint az eddig megjelent fűze tek mutatják, igen díszesen van kiállítva ; mind a papiros, mind a nyomtatás igen szép s a képek is csinosak. Örömmel jeleathetjük, hogy a mun kának nemcsak díszes alakja ós külseje van, hanem hogy tartalma is teljes elismerésünket megérdemli. As emberi nem ama legrégibb társadalmi és állami vÍ8szonyaira oly érdekes világosságot vető kutatások az újkori tudomány legbecsesebb vívmányai közé tartósnak, a a világtörténet eddigi füzeteiből meggyőződhe tünk arról, hogy E>íbáry Ferencz azokban tel jesen jártas és tájékozott. Meg vannak benne a hisz törik us egyéb kellékei is: a tárgyilagosság, az Önálló ítélet, a történelmi és kritikai érzék. Nyelvezete is egyszerű, világos, az elbeszélésnek megfelelő. Méltán remélhetjük tehát, hogy neki sikerülni fog oly munkát megalkotni mely hivatva van irodalmunkban már nagyon is érzett hiányt pótolni. Jó lékekkel ajánlhatják azt a közönség figyelmébe, 4 reméljük is. hogy a mivolt közönség meleg pártolása, mely ly el a megkezdett munka már is találkozott, nem fog csökkeni, hanem inkább fokozódni mind az Írónak, mind a kiadónak méltán megérdemelt buzditáaára." Vegyes hírek. As Aetna kitörése* min%-a folyton érkesó jelentések matatják, egyre tart A kráterek •»porodnak és ugy látszik, mintha a hegy egész JUNIUS 19 én 1879. északkeleti oldalán meghasadt volna. A láva nagy tömegben és peresenként két méternyi gyorsasággal folyik. Minden jel, ami akitörést ki-séri,annak tartósságára mutat Közben nagy tűs-golyók repülnek ki a tölcsérből, melyek éjnk idején vakitósngsrakat lövellnek szét és végűi, mint a rakéták, elpattannak. A láva eddig a csollebasaoi erdő egy részét söpörte msgával és nagyban fenyegeti Lője községet; a legnagyobb volna a vessély skkor, ha a láva beleömlenék az Alczsnstra folyóbs, miáltal visssükség állhatna elő. — A fidibui szóeredete. Mikor s dohánysás még tilos volt, a németorssági egy etem beli deákok estéli sörivásra és titkos dohánysásra egy czédulával hivattak össse, melyen e betűk állottak: "Fidibus" asaz fidelibus fratribus. E czédulát azután pípagyujtásra használták. 8 igy maradt rajta a pipagyujtó papiron a fidibusz név. — A ezegediek javára a párisi nagy opera termeiben rendezett hangverseny fényesen sikerült. A termek zsúfolásig megteltek, a párisi társaságnak színe-java volt ott jelen. Látni lehetett a köztarsassg elnökét, Lepere és Ferry mínisstereket. Metternich hg.-ol, Lesae-t ée Haasmant, a születési és a pénsarísstokrácziát, a képviselőház és szenátus tagjait. Az operaház kívülről fényesen ki xvolt világítva. Aasztria-Magyarorszag ée Szeged színeivel, fellobogozva. A hangverseny zenei részében legjobbau tetszett Massenetnek egy magyar-iuduló átirata, Faure énekes, Gounod, Krausz Block és Verniet nagy tetssésl arattak. A bevétel már a pénstár megnyitása előtt 100,000 frsnk volt. Az ünnepély második réssénél a megnyitott termek gyönyörűen valának földíszítve. Köröskörül csinos árucsarnokokban áruiga! ták a párisi színésznők választékos tárgyaikat. A walesi hercseg s Izabella királynő nagy bevásárlásokat tettek. A terem középen különféle játékok mulattatták a közönséget. — Éjfél után s a ballet ssemélyzete egy táncsot lejtett el. — A rögtönzött árverezés ós tombola gazdagon jövedelmezett. A magyar zene mindenki figyelmét lekötötte s valóságos tapsviharokat idézett elő. Az ünnepélynek reggel öt órakor lett vége. A tiszta jövedelem meghaladja a 200.000 frankot. Bpest. '' — Nihilisták kivégzése. Május26-án dói-előtt végezték ki Kievbeú Aotonoff Brandtner és Oszinszky'' nihilistákat. — Az elítéKeket kozákok álul kiéért sárt Jsocsi vitte a vesztő. helyre, a börtöntől mintegy versztnyire. Két görög s egy lutheránus leikéss is ment vélük, bár a foglyok minden vallási vigaszt durván visszautasították. Az uton az elitéltek aggodalmas pillantásokat vetettek a vesztőhely felé, melyet egy ezred gyalogság, egy tartalék zászlóalj, a egy ezred kásák keritetlpbe. Mikor az eliltéltek a kocsiról leléptek, ruhájukat lehúzták s csuklyával ellátott fehér vaszonöltözetet aduk reájuk. Fölolvasták eióttük az ítéletet. Szó nélkül hallgatUk. Megengedték nekik hogy egymástól elbúcsúzhassanak, mire átkorál -Uk egymást. Fejökre ráhuzUk a csuk ly át, közöket, hátrakötöttek s az akasztófák alá vezették őket Anionod" lassan, ingadozó léptekkel ráeiit a hóhérnak kellett támogatni. Második volt Brandtner, harmadik Oazinszky. A. kivégzés 7 — 8^>erczig tartott. Huláik félóráig függtek a bitón, azután levették és elásUk. — A török megy fa pipaszár hazája. les Magyarországon csak igen kevesen tudják, úgymond az „Esztergom és vidéke" cz. jelesen szerkesztett lap második száma, hogy honnét kerülnek világhírű kereskedésekbe a szebbnél szebb, vasUgabbnál vastagabb ugynevesMt esi-'' bukszárak, vagyis ama szelelő Iák, melyek a török pipák szárául ssolgálnakV Nagy éa háládatos iparüslet ez, mely az egész világon ki tudta vívni az elismerés koszorúját. E megy fa pedig itt Esztergomban terem s innen 1erjp4 szét a föld minden részébe ; feldolgozásának legelső alapitója és mivelóje: Oltóesy Pál, helybeli polgártársunk, ki megérdemli, hogy A&vew mint egy honi jövedelmező iparág alapitójáéi megörökítsük és ebbeli érdemeit hassi közönségünk tudomására hozzuk. --Hány kalocsai bibomok voitf Szakszeriül öt és pedig Várday István, (1457— 1470)« ki Frigyes ciássartól Mutyá királynak a koronát 20 évi tivoliét uián vissaabosu. Draskovich György (1572 — JL5S7), ki mint a győri püspökség administralora egyszersmind kanoseliárjs és királyi haly tartója volt Magyar-oifczágnatr. Koffonich fctpöt--(1691 — 1695) ki a mohácsi véss után első jött Kalocsára, s kitől a Oonvencsió Kollonichiana szármázik, gróf Cháky Imre (1710—1782),ki a kalocsai jelenlegi székeefőegyház alapjait letette, s ki 1730 ban Xll. Kelemen választása alkalmával ép ugy pápajelölt voli, mint előbb Bakács Tamás s a bíbornoki teetület egy része szavazatával ót tisztelte meg, s végre dr. Haynaid Lajos. — Egy megkövesült erd''ó. Éjszak Amerika Yellowstone államnak „National-Parknak neve; zett vidéken egy megkövesült erdőt taláitzk! Ezen* kórétek a Yellowstone-folyó keleti ágáná TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM Z A L A Ii KÖZ Ii Ö N Y JUNIUS 1$ étt im, van ét földön heverő megkövesült fatörzseket \| tartalmaz. Egyes helyeken olyan t&rűo találhatók e törasek, hogy eleinte valamely uj erdő maradványának tartattak. Egyes 50—60 lábnyi hosszúsággal bírnak átmérőjük pedig 5 —6 láb, van egy olyan is, melynek átmérőjű 10 láb. Néhány levélből, melyek itt találtattak, azt követkeehetik, hogy a fák a kihalt Aralia, Maj-nolia, Persemon stb. fajokhoz tartoznak. A törzsek jó karban vannak, s a csalódásig hasonlítanak a levágott fákhoz. A fa olykor opállá vagy agáttá változott, és a bennük volt üregek pompás pnarczkristályokkal vannak betöltve. Piaczi árak. 100 kilo. számitva. Szombathely : Bu=a 8---8.60 Rozs 5 60—G-— Árpa 5 10—6 40. Zab 5 10—550. Kukoricza 4 80— 6 —. Pécs: Buza 7-70--8-10. Rozs 5 20—-5 30. Árpa 6 20—6-40. Zab 6-50—5 70. Kukoricza 5--520. Győr: Busa 9 25.-9 35. Roz* 6 40.—6 60. Árpa 5 40.—5-60 Zab 6-50—5 90. Kukoricza 5 15.—5-25 Ssproi: Buza 8 60—8 70. Rozs 6-50.—7.40 Árpa 5 60— 610 Zab 6-50—6 70 Kukoricza 6--6-30. Székesfehérvár-. Buza 8 70—9 20. Rozs 6 80. Ö-90 Árpa 5-50—6 70. Zab 6-5 20. Kukoricza 4-20- 4 40. Pápa : Buza 8 80-9-60 Rozs 560-6 — Árpa i 5 20-—5-40. Zab 5-10—ő''50. Kakoricza 4-20—4-60. '' Kaposvár: Buza 8-30—8 50. Ko«s 4-60—6-—. Árpa 5 ÍO—6-20. Kukoricza 4 80— Zab 6-20-5t5 Mohács : Buzz 7 60—8''—. Rozs 5 60J>''60, Árpa 4 90 -5-10. Zab 5 10—5"20. Kukoricza 4 80 5 —• Papírszeletek. — Legujab nóta : — „Zsindelyezik a .Korona tetejét, Ott mérik a legjobb sörnek elejét. Ha belőle két pohárral megiBzoa» : Harmadikra, negyedikre szomjazom.* Apa : Hm, hm ... egész nap ugy érzem magamat, mintha valamit elfeledtem volna. Kis 6a : Apám, én tudom, anyuikát ma még el nem verted. A szabadban. Kisasszony: rettenetes hőség, valóban, az ember csaknem megolvad benne I Udvarló : Tegye le kérem, mautílját is kalapját is. — ; Kis .fiu: Oh, Adolf bácsi, Evelin akár a haját is leteheti Énekdarab vásárlásánál. ^ Kisasszony : Néhány csinos é«''«rdarafeot óhajtanék. Lesz oly szíves ajíolani ? Segéd : Talán .Ismeri-e a szerelem vágyait ?" Kisasszony : a«t rég ismerem Segéd: M »els5 csókot-ot szintén f Kisasszony : Köszönöm, azt is ismerem. : -8eged: Talán .Jer velem légy menyasz-szonyoml Kisasszony : azt tartom, az nekem való. — Bos7.u. egy megbukott bőrze&pekuláas az irodalomra .idt.i magát. Élczeskedő barátja a következő megjegyzést t«tte: — Miután megrontották óta papírok, most viszont ő rontja a papirt! Szerkesztői üzenet. 3496. Kaposvárra. Sikerült kapnunk, 8 azonnal megküldőttük. 3497. S. Esztergom. Köszönet, megjött. 3498. .Topliczán" Amint terünk engedi, közöljük. A levél tartalmasitottan, az atolsó 50 frttal postára adatott. 3499. H. 0. Bpest. Magán Borokban irtuk meg, mindent hirlap utján nem azabad közölnünk. 3500. Z. Keszthely. Mind a két költemény jő. 3501. Sz. Győr. Mint látja készséggel fogadtuk. Köszönet 1 3502. B. Sümegb. A jegyzőkönyvet azonnal közöltük. 3b03. Kolozsvárra. Szíveskedjenek a kiadóhoz fordulni. 3504. Z. Debreczen Amit lehet, hazafiúi kész- ! ■éggel megleszünk. I 3505. „Bosaantó helyzet®. Valóiban az ránk nézve ily rósz irást olvasni. Nem kőzfllfietŐ. 3506. .Elhervadt'', .ftreüd galamb" gyengék. 3507. Mah számban kőxölt saent-gróthi r. 1. válaszára viszonváiaezt kaptunk, azonban /a fellett tárgytól eltérvén, nem közöljük 6 az egész ügyet V ''fejezettnek jelentjük ki. Felelős szerkesztő : BátOri Laj08. TT Eladó gőzmalom, s firdóház Sümegben. 132 ó. : . . . azam alatti terül melyen 157. uj- az épület áll, 285 Q nagyságon. Van rajta egy két körejáró ós öt ló eró biró, jó karban levő gőzmalom, — 3 fürdő szoba, — 2 lakszoba, ós egy konyha. — Van hozzá, egy házi gvümöl-csös kert is. — Szabad kézből 5000 forint készpénzért bl adatik. ^ Tudakozódhatni személyesen, vagy ievó-lileg Próbát Antal szatócs mint tulajdonosnál Badapesten Lipót vároa Vadász utcza ^ ^ . szám alatt. • E rovat alatt kS«IOttért fel elftes tf et nem vállal a'' xxxxmxxxxxxxxxxxxxmtxxxxt Wajdits József könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán, egy jól oskolázott ifjú gyakornokul, kedvező feltételek mellett felvétetik. xxxxxmxxtxxxxxxxxxumxxxx OTTO FfiANCZ, czé$. különlegességei Bécs, üariahiíferstrasse Nr. 38. Császár kizárólagosan királyiiag szabadalmazott PDR1TAS haj ifjitó-tej. A Paritás uem hajfesték, hanem tejszerű folyadék, mely majdnem azon csodálatos hatással bir, hogy fehér hajat metrifiitaui, azaz lassankint még pedig legkéséhh tizennégy sap alatt ama szint visszaadja, meiylyel eredetileg bírt! K(ty palaczk „Puntá** ára 2 frt (elküldésnél 20 kr. költség.) "Llóvlráfl. ügyetlen ssépitőbZT sem versenyezhet kitűnőség és jó hatásra -U-a „hóvirággal". Oiajos üditö alkat«észek».ől előállítva, eltáv»lit ez^n szer rövid idó alatt sxepiőt, máj tollúkat, báratkákat, bőrpattanásokat stb. és az arczböruek séuylő lehéroe^ot, üde es finomságot kölcsönöz. Legjobb védszer a őszi és téli törd levegő behatása ellen, azért néi-külOzhetien női szépitőszer különösen a farsangban, ára 1 forint. ~L>éesi pipere rispsr Szent-György virág, feher és rózsa sxinben, a bő-®Jrön tartós és iathatlan, jóságára a legkitűnőbb minőségű. A rizsport leginkább a folyékony szent-györgy-virág használata után ajánlhatjuk, mi az arczszinnek feitQnő gyengéd finomságot kölcsünuz. Kgy doboz ára 60 krajozár. T>rllaatias az egyedüli szer a szakái szépítése és pubáu tartására, min--®-''<íen »«irusság nátranagyása nélkül, ár» egy palacr-knak''dO kr. TTelHias bzarvasmarha-hajkeuőcs orvosi utasítás sr.eniit ké-nzitve, a -®-®-üaj szépítésre és fenntartására, megóv a hajhullás korp.iképzódéstól és erősíti a hajbőrt, ára egy nagy tégelynek 1 frt 50 kr. "T\|W-olaj zöld dióhéjból gondosan készítve, azon kitiiuő tulajdonság--^gal, hogy a fehér, ősz éa vörös hajúak egy természetesnek látszó sötét színt kölcsönöz, ára egy nagy palaczknak 1 frt. T Z Jenae igen jeles szakál-növesztö, meiylyel a szakáit igen szép -"fekete, barna, vagy szőkére lehet festeni. Fekete vagy sötétbarna hajnál a La Jeune igen czélszerüen alkalmazható, ára egy levélkének a hozzá tartozóval 3 frt. TTraala (hajsze) kitűnő hatással a haj és hajbőrre, a kigőzölgést elő-^ segíti, megőria a korpa képződéstől és fakadsaoktól, előmozdítja a hajnövést különösen kiállóit betegségek után, u. m. tyhus, himlő, gyermekágy stb., ára egy nagy palaczknak 1 frt 50 kr. ro&z bzag eltávolítására, rendkívül jól egy palaczknak 1 frt 20 kr. Práger Béla gyégysze- (853 o—26) XIlppskrSM, gy ógyerej ü száj viz ■"•tevő és üdítő hatással, ára e Na^y-Kanizsán valódi minőségben rész iraál. v K»en forrrgi;ak felsősége kitüntetve az aZZZtHai császár, magyar király » feUcg» által A. m. kir. országos skadealától, az orvosi akadémiától Parisban. Úgyszintén az első kül- és belföldi orvosi tekintélytől, mint gvógysvban a legiraz-dagahb és 1« ¡jhatjísosabb mimier. eddig ismert keserüviznél, (57.1 100 részben) mely a legmagasabb elisn-.-réssel k''U kitüntetve. — Meiy semmi más keserflviztől elért lavanytarlalaa, megmutatja továbbá ennek használatát, csézos betegségeknél, köszvény-, rakodvány- és hugy-üavas sóknál (köszvény, bolyagkő) átellenben minden más keserüvixekuél felülmulliatlan- és sikerdusabb. 3 5-5) Miut rendes anyag elégséges egy beriál pohár, átellenben egy nagy pohár más keserű forrásokból. Előlegek minden gyógjBz<nárb;tn és füszerkeres-kedésben. A Budai Rákóczi forrás igazgatósága Budapesten NINCS TÖBBÉ KÚHŰGÉS! Egg''er Codcon mellpastillái a legkellemesebb legbiztosabb gyógyszer köhögés, rekedtég, torokbán talpak elnyálkásodás és mindennemű katárns ellen. Kapható eredeti csomagokban használati utasítással 60 kr és 1 frt-ért, EGGEK A. Budapesten, Erzsébettér 9. sz. a szállítás naponként szakadatlan posta utalványra vagy utánvétellel. — Azonkívül eredeti áron raktáron Hollosy József gyógyszerész urnái Zala-Egerszegen. ¡Sok elismerési irat megtekinthető. 8z. 794. T. cs. fcgger A. urnák 1 Budapesten. Mintául az ön mell pastillaí köhögés ellen kitűnő jó hatással vannak kárek belólök 5 frt árát utáu vét mellett küldeni. Egész tisztelettel KARDOS GERGELY, 857 5- 6) lelkész. Bei''Kcr1* orvwHi KÁTRÁNY-SZAPPAN orrofi lekintrlyrV által »j»nlva. An»»(ria-M»(jj«r<>r«Aslia»i, Frau« rzldoroxíic. Síiiiplon»Ac, H»l Inmllmn •- Nvrllzhsn, RomZ-nliblin Mit. ra:ir t.i >-r "la f.-iivr« «.»-xnalCitik mindennemű börkütegek mint szinte az arezbor mindenféle tls/iátalaaságal ellen küli>a^M>n a rflh. ax idOtt piVkoly >-A»i.''»r «llí-n, a. k.«»r. a wiJJiür tí>p»ilT»ny. • f»i «H hzakit korpa «•ílno, a «Mpl(. majfnU. tu ncyn»>v< t»tt r^zMorr, a fagy.l»®, a láliirinla«, «a (yr<^m«k«"k valaj«iinyi fejbÁt«t^éfel ''otUn. imto- denkm«k mint tt tórt tiiutiU tnon lóíirr ajánltathatik. Ára darabonként használati utasítással együtt 35 kr. A Brrcnr-mr k&trSny-oxRppnn u"''«-ka tiroTny faWtrinj-t Urtal-■ua Witt.-hl> (joi H.vvan Tan k^»zitr«. x l-nyrc-»^» kúloubAnk muxioo ocyobb, a kere«kedmbon plúfonlnU kátrdny-«íapi>»n"Viól. - Csalások kikerülése vésrett 2— a gyógyszertárakban világoj?ao JB^rKep-fele kátrány-HKappan kérendő F.ryedftli hflyrtt s ügyelni keli a 7.old csomagolásra s az ide mellékelt védjegyre. a brl- éa külföld ríssíre: 0. HILL gjigj». TROPPAU, Kapható: Nagy Kanizsái, Práger Béla nr g y ógy szer tár ábaz, és Zala-Egerzzege« Hsllssy zr gyótyszertarában. (822 7—12) xxtmxtxtxxxxxxxxxxxxtxmxx > • . >» . ''■ t r ^ Keskeny Utifíí-mellczukorkák, a tudó és mellbajok, köhögés, fojtőköhögés rekedt-s^g és tödöhurut biztos gyógyszerrel. . ... : 5 • <J A természet által a szenvedő emberiség javára teremtett megbec«ülhetlen kesken; útifű axon már eddig fel nem derített titk foglalja magában, miszerint a gége és légcj rendszer gvuil»dt uyakhártyájára való azon nali gyors és cnyhitő hatás gyakórlásávalj a, illető heteg szervek gyógyulását mindén tekintetben lehetőleg elősegíti Miután gyármányunknál a ezukor és keskeny ntifűböl tiszta _ vegyűlékröt kezezkedünk, különös figyelembe ajánljak hatóságilag védjegyünket, saL dobozou levő aláiráaanka, mert csak ezek igazulják annak valódiságát. (867 4 — 50j Schmidt Victor & fiai cs. kir. teab. gyáratok Béct, Wieden, Aleega»»e 48. Kaphatók: Práger Béla gyógyszertárában Nagy-Kanizsán, ¿alivoda J. Letenyén Kiss Adalb. gyógyszertárában Alsó Lendván, Dorner Kaj. vas- és füszerkeres-kedésében Sümeghdn Werli M. gyógyszertárában Kap-ronczán. éa Idősb. Mozelt F. Vasváron. xxxxtxxxtxxxuxxxxxxxxxxxmxx Umrath és Társa Prágában. Mezőgazdasági gép gyárosok ajánlják a szilárd kivitel, köuyü járás, nagy munkaképesség, es tiszta caéplésrM legelőnyösebben ismert körülménye, ugy rámán álló, mint k<-rek.-ken járó ^ V s f. Dijaztatott 1867. évben Párísban! Fehér mell - Syrup Mayer G. A. W.-től Boroszlóban és Bécsben. Miután különféle felhaarnált szerek és gyógyítások nehézkes köhögésemnek sem enyhülést, sem ssaLadtuást nyújtottak, tehát a Woitsohenaui gyártulajdonos tanácsára az itteni Schir-hakl József raktárából való G. A. W. M a y e r-féle m e 1 1-8 y r u p o t vettem igenybe és ennek köszönhetem a végké-peni megszabadulást rosa köhögésemtől. E szert minden hasonló szenvedőknek legjobban ajánlhatom. Ixuüstein, Tirolban. Dillersberger, sörfőző. A G. A. W. Mayer- féle fehér mell -Syrup valódi minőségüeu Nagy-Kanizsán Práger üéla gyógyszer tárában kapható. ^765 IX. 2—) I kézi és járgány-csép lő kéazü le taike t I tói 8 ló, vagy ifcör srejeig. . Továbbá késsitü nk különféle nagyság és elismert jó minőségű (iMztitó ronlákat, kukoricza morzisolókat és »zeeskavagukat. ^836 20—25) Képe« árjegyzékek hazai nyelven ingyen éa díjmentesen. Itt helyben megszemlélhető egy Claytön és Shuttlewort gyarbéli haszuált S 16 erejű gőzmozdony cse''plőgéppel újonnan felszerelve ugy, hogy azounal használatba veendő, jutányos áron eladandó. Bővebb tudósítást Weiser János vaskereskedésében Clayt.011 és Shuttlewort gépraktára Nagy-Kanizsán. (874 1-3) Nagy-Kanizsán, nyomatott a kiadó laptnlajdonos Wajdits József gyorssajtóján» .1, . v I N46F-K4NI2W.1, 1879. jnntus 26-á fi) é 51-1K szám fflük^----- - - ^jtf 6 ElHzstési ár: \| [ «gén ém • . 8 frt-l íj fél évre . . 4 . " ! negyed érre . . 2 . JS&y g»ám 10 kr Hlrdstétsk 6 hasábos petitsorban 7, másodszor 6 a minden \|\| további sárért 5 kr. }j nyiltt£kbkn •őrönként 10 krért vétetnek fel-Kincstári illeték minden egyes hirdetésért kfll 30 kr fimetendff mucién kfll&nf TizennyolczadlVévíolyam. előbb: -a o m o g A lap Kellemi részét illetC közlemények > Mwkmtft^ anyagi réttét UletS közlemények pedif a kiadóhoz bérmentre mtésendék: NAGY-KANIZSA Wlasslaskáz. 1 r- . . i '' Bérmentetlen levelek.-csak ismert munkatér. •aktól fogaduinak el ^Kéziratok vissza nemf i küldetnek. \| Előfizetési fefttiyás f Zalai közlöny44 heteokint kétszer megjelenő lapra. Előfizetési dij: Jnl.-decz. félévre ... 4 frt. jul.—szept. negyedévre . . 2 frt. Vidéki előfizetőknek legalkalmasabb a postautalvány igénybevételéyel küldeni be az összeget, melynek eszközlését i4ejekorán kérjük, nehogy a lap rendes szétküldésében akadályok támadjanak. '' Hirdetések gyorsan és jutányosán közöltetnek. Kérjük t. közönségünk becses pártfogását s lapunk szives terjesztését. Nagy-Kanizsa, junius 16. 1879. Kiadó hivatal. W4JDITS JÓZSEF könyvkereskedése. Főutcza Wlassicsház. Az országos kiállításról. (Folytatás.) Megelőző közleményem végszavában tett igéretemet beváltandó, szóljunk a a kultusminiszterium gyűjteményes tárlatáról. Találkozhatunk itt oly régiségekkel, melyek becse annál nagyobb, mennél több r kor halad el felettök. Az őskor arany, réz, broncz és kórégiségei, a rómaiak, s népvándorlási korszak, valamint, egyáltalában szólva, a középkor becses régiségei különféle tárgyak, s hazai zománczos ékszerekben mind itt láthatók. A nemzeti mu-zeum régiség tárából a Polgárdiban talált római jósszék szinezüstből, a 16. ÖZL03V Y.1 _ ^ ^^^_____________ ^^^^^ —^ N.-KaiHssaváro* helyhatóságának, „n.-kanizsai onk. tűzoltó-egylet«, a ^.-kanizsai kereskedelmi s Iparbank«, „n.-kanlzsal takarékpénztár«, a „salamegyei általános tanítótestület«, a „n.-kaniisal kisded-nevelő egyesület", a »soproni kereskedelmi s Iparkamara n.-kanixsai küiválaaxtmknya* s több megyei és várofti egyesület hivatalos értesiUje. IIeieiiklnt kétszer, vasárnap- s csütörtökön ine^jeleuo vegyes tartalmú lap. PárízsbŐl hozatja! Pedig ő az, ki légin kább jajgatja, hogy nem pártfogolják a magyar ipart! kell-e ehhez kommentár!? Alig mondhatok én erre mást, minthogy idézem egy a pártos világban termett költeményem két sorát: „Szomorú a magyar világ folyása Ha a magyar maga magát elássa!" Munkácsy Mihály müvei fényképezett másolatokban, Zichy Mihálynak pedig azon képe, melyet a kultusminiszterium rendelt meg, s mely „Erzsébet királynét Deák Ferencz ravatalánál* ábrá-''zolja, több százra menő rézmetszetben van itt képviselve. Eredeti olaj festményeket állítottak ki a kérdésben forgó párizsi egylet részéről Ébner Lajos, Flesch Tivadar és Tölgyessy Arthur. Az olajfestmények tárlatában az életképek mutatnak számra nézve legtöbbet. Weber Ferencz, ki ez idószerint München-, ben szaporítja a magyar festészet dicsőségét, édes kedélyességet árul el azon festményével, melynek „Nehéz feladat* czi-met adott. Kitűnő festményekkel képviseltetik még nevöket e tárlaton Székely Bertalan Széchy Mária történeti képével, \| Orlay Samu,. Margitnak III. Endre magyar király leányának zárdába lépését ábrázoló festményével, továbbá Molnár József, Aggházy Gyula, Mészöly Géza, Te-lepy Károly, Markó András, Grimm Rezsó (volt rajztanárom Kecskeméten) Than Mór, Vastagh György stb. '' A magyar-óvári gazdasági tanintézet, melynek feje még a m. kir. felelős ministerium kormányzatának 12. évében sem beszéli az állam hivatalos nyelvét; az érdiószeghi vinczellérképezde . és sel- század különféle drága edényei nagy meny-nyiségben láthatók itt. A honi műépítészet remek részeinek másolatai s helyreállítási munkálatok a goth ízlésű kassai székesegyház s Mihály-kápolnából, mely utóbbi többek erősítése, de az én tudtommal is még az első koronás magyar király idejében épült, nemkülönben a pozsonyi, brassói, nagyszebeni s jaki templomokból egyes kiválóbb s a kor építészeti irányát nagyban ismertető részletek feltűnő s oly ügyességgel állitvák ki, hogy azokat egy magyar sem tekintheti meg anélkül, hogy lelkében a régi kor iránt ^gy nemes szikra azt ne mondja : Oh mily remek! S vajmi nagy különbség a régi és az újkor kőzött! A kultusminiszterium 7 évről szólló jelentései, az ország összes tanintézeteinek értesítői, térképek, földgömbök, tanszergyüjtemények az ABC-tól kezdve fel egészen a magasabb tudomás nyok müveléséhez megkívántató eszközökig mind elénk tárulnak itt. Ugyancsak e gyűjteményes kiállítás emelésére szolgálnak ama szemléleti képek, melyek a fenyő feldolgozását, a mérges növényeket, ehető gombákat, lenter-melést, továbbá a& élet- és kórboneztani intézetet, egyetemi könyvtárt, s más tanügyi épületeket ábrázolják. Nem csekély érdekkel tekinthetők meg az alapítván)! uradalmak tárlatai, hol különösen az any-nyiféle fanemek természetes és fényezett mintákban állitvák ki. — A bpesti üvegfestészeti intézet mümintái, és Szentpé terynek ezüstbe vert domborműve is itt ékeskednek, ez utóbbi azon harezot ábrázolván, melyet Nagy Sándor liarczolt Pórus király ellen. A párizsi magyar egylet gyűjteményes kiállítása kétszeres érdeklődést kelt lelkünkben, mert oly műmunkákkal találkozunk itt, melyeket magyar kezek álli tottak elő, de nem a hazában, hanem a hazán kívül, s a hazán kivűl is, ott hol immár becsülni tudják a magyart, Fran-cziaországnak fővárosában, a nagy világvárosban, Párizsban! A párizsi magyar egylet életében vörös zsinórként húzódik végig az iparos jelző, amennyiben tagjai legns^yobbrészt iparosokból áll. Ki is tettek magukért Zichy Mihály testész hazánkfia elnöküknek ösztönzésére -ugy, hogy ha azok a magyar hangzású nevek német, vagy franczia nevek által helyet-tesittetnének: külföldi-eskedésben tetszelgő mágnásaink még azt is elhitetnék velünk, hogy oly becses műtárgyakat magyar iparos nem is volna képes előállítani. Pél-dának okáért, ki hinné azt el, hogy azt a hálószoba bútorzatot, mely XVI. Lajos korára emlékeztet, s mely országos tárlatunkon oly nagy feltűnést kelt, magyar ember készítette volna, bárha Párizsban is! — Avagy Bartafy József könyvkötészeti, Nyilas Barna szűcs, Horváth József s Rontó András szabó, Házas Ist-ván, s Ruprich Károly bútor s munkakörüknek megfelelóleg kiállított tárgyai nem olyanok-e, melyek léttára önkényt arra a gondolatra jövünk: Váljon miért távoztak el körünkből e becses közművesek, mikor itthon is pártoltatnának any-nyira, hogy idegen földön nein kellene a honvágy maró kínjait elviselniök ? Hja! de mikor nálunk annyira uralg a külföldi -eskedómámor, hogy még az iparosok között is ismerünk valakit, ki leánya hozományát TÁRCZA. Elmerengek olykor ... Elmerengek olykor a mult tündér képén, Rövid életemnek fényes hajnalán ; Mid8n ottan éltem az alföldi róna — Közepében illó kedves kis tanyán . . . Az alföldi rónán, hol a szabadságnak Gyönyörű ró «»áj* illatozva nő. 8 bol a végtelenben lengó délibáb egy Uj tündér világot varázsol elő. Lelkem Ott bolyong az illatos mezőkön, Hol gyermek korombau annyit futkosám, 8 látom kis tanyánkban munkálkodni szépen Temetőben nyugvó kedves jó anyám. A tanya előtt egy nagy akáczfa bámul A kalásztól lengó rúnaságon át, Beárnyalva ssépen a nyugalmas hajlék Nyugat felé néző kisded ablakát. A kis tanya mellett csikorgó kútágas És azon tnl sürfl tölgyerdó virnl; Gyermek éveimben gyakran jártam ott és Madár fészket szedtem a fák ágiról. Örvendve futottam hasa a fészekkel, 8 -otthon kegyetlennek mondott jó anyám. Nem sajnálod őket? kérdésé gyakorta 8 szavait még most is mintha hallanám. Oh! mint szeretuék én most is ottan élni, Hol vidáman tültém gyermek éveim ; Oh! mikéut vágyódom ott bolyongni újra A nagy rónaságnak szép vidékein. Az alföldi rúnán, hol a szabadságnak Gyönyörű rózsája illatozva nó, 8 hol a végtelenben lengő délibáb rgy Cj tündér világot varázsol elő. ZAEÁfi JÓZSEF. Pünkösdi kirándulás. — Humoreszk — Szomiiier Sándortól. (Vége) Víg társalgás közt múlott az idő, mig figyelmünket zongorán játszott magvar darabok vonták magukra. Mi fiatalok elmentünk azt meghallgatni és as öregeket az asztalnál hagytuk. — Asztalunktól mintegy huss lépésnyire a dombon egy terjedelmes, üvegből épült hásból hatott ki a gyönyörű zongorahang, mely annál is inkább kedve« volt, mert magyar darabok voltakasok. — Bécsben gyakran hallhat az ember magya-ruljátssani, hanem ugy el van korcsósodva, hogy az ember alig ismer reájok ; de most itt, mondhatom Bécsben létem óta ilyen jó magyarul játssani először hallottam. A sene elhangzott és balról tőlünk egy hegytörés, (Steinbruch) — melyrőt e vendéglő „sum Steinbruch" nevet nyerte — vonta magára figyelmünket, — odasiettünk, de egéssen kővel nem ssabadott menni, mert egy a bejáratnál levő következő feliratú tábla: ,Die bier nicht Beschüftigten ist der Eingang strengstens verbothen* a bemenettől visszatartott. Hanem asért gyönyörűen kilehetett venni a hegyszakadást, mely mindmegannyi lapot képes a meredek hegyen, és oly gyönyörű úgynevezett „emailiirozott" szint öltött magára, hogy a szemlélő alig bírt elválni e gyönyörű látványtól, melyen az élvesettói elragadott és telhetetlen szem ide-oda csirkált. — Ettől balra egy meredek hegyen veset fel as ut as úgy- nevezett : „Hímmel" be, melyen szintén látoga tott mulatóhely van. Mi nem mentünk fel, mert azt mondták a bécsiek, hogy a hegyen még egy jó óráig kell menni felfelé, mig az ember felér; az idő pedig már közel hazaindulóra járt. — Másrészről talán nem is lett volna tanácsos a felmenés mert Péter apostol az „im Ilimmel" kapuján be sem bocsátott volna, mert ma haragos volt, egy kis eső esett; tehát hiába való fáradság lett volna felmenni. Pedig sokat beszélnek róla a bécsiek, hogy milyen gyönyörű kilátás nyilik fenn, egész Bécs és környéke sőt még a távolabb körös körül messze, nagyon messze elterülő tár gyakat is láthatni. A zene szólt, mi visszamentünk ast hall gatni; déssaurhjUgyek karöltve sétáltak láb«yü-művész urakkal és ugy állottak fel, mintha francziát akartak volna tánczolni. A táncz megkezdődött. Egy különösen ficzkándozó dézsahölgy, (a bécsiek „Küchendragoner" nek nevezik a dézsahölgyet) vonta magára figyelmünket, ki a többi kösött a legvidorabb volt. — Fehér „moll* vagy „Tilla ruha lehetett rajta, melyen a csipkéket a letiport ruhadarabok és ruhaczafran-gok képezték; az úgynevezett hátsórész elől volt, az eleje hátul; egészen felfordítva. — Borzas frisurája csak ugy dobálta magát minden tánczugrásnál, mely dézsaurhölgy ő nagysága oly méltóságteljes fordulatainál keletkezett; — hordókarcsu derekát egy még a tizenhatodik századból les sárra ásott, hihetőleg dédöregany-jától örökölt (egykor vörös volt) szalag övedzé körül, mig baloldalán kösel a baltérdhez egy hatalmas söld folt disslett a fehér ruhában, ma lyet talán spináttal kent be; ámbár constatáln nem akarom a folt ottlétének okát, hanem talán, midőn fáradtan a fűre heverészett és ... no de nem akarom constatálni még sem, mert biztos eredményre ugy sem vezetne; elégedjünk meg azzal, hogy elneveztük mi „spinátos kisasszonyának. A zene ismeretjen darabot játszott, de a táncz a francziáhos^volt hasonló. Egy arramenő pinczértől kérdém : „Sie was ist das ?" „Eine böhmische Quadrille." .Mi az?" - kérdék útitársaim. „Ez, egy böhmische Quadrille mit spinat." A zene megszűnt, a táneznak vége ssa. kadt és dézsaurhölgy ő nagyságaék egéss kimerülten a táncz fáradalmaitól egy fenyőfából négy lábra készült lócza ... akarom mondani kerevetre dobák magukat, savószinü varázs-szemeikkel magnk elé idézvén a lábtyümüvész udvarlók egéss seregét. — Távoli énekhangokkal vegyült sene hatott füleinkig és a körülöttünk levők figyelmeztettek bennünket, hogy menjünk a kert kerítéshes. — Odasiettünk és alig tudott a szem eleget látni a sok látni való közül. — Épen előttünk, mintegy stikkelt szőnyeg terült el a főváros Bécs és gyönyörű fekvését még növelte a körülötte elterülő hegyek hosszú sora. — Balról tőlünk már emiitett hegysza-kadás (Steinbruch) emelkedik, melynek folytatását a gyönyörű élénk zöld ssőlők képesik, jobbra szinte ssőllőhegyek vonnlnak végig mig a szem csak lát, de azok innenső réssén gyönyörű nyaralók feküssnek árnyas söld ligetek kösött. — ZALAI KÖZLÖNY. TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM meczi bányászati akadémia kiállitásai, melyekből nevezett intézetek haladás iráraya önkéntelen és szembetűnő, kivállanak a tanügyi kiállításban. A hangszerkiállitásban Schunda s Be-rek^zászy mellett a fúvó és vonóhangszeré-szek közül képviselve vannak Barabás Menyhért, Welder Pál, Flikker, Stovaszer csinos kürtökkel, és Fischer Henrik az Ocarina-gyáros Bécsből ; az orgonakészítők közül 11 esse Károly, Daugl Antal (Aradról) s Nagy - József Brassóból a zougorások közül pedig Bpestról Lédeczy, helyből Szalai,- Kolozsvárról Friska Fe-reniz, és Kassáról Kluzsinszky Ágoston, kik mellett a bécsi Berger és Schneider is ott láthatók. Ebből is látható, hogy a hangszer kiállítás gazdagabb lehetne azon igényekhez képest, melyek e tekintetben hazánkban észlelhetők. (Vége következik.) 0 Az orsz. m. kir zeneakadémia. E hét napjai alkalmat fognak nyújtani meggyőződéstszerezhetni amahaladásról, melyet az .Országos tn. k. zeneakadeinia növendékei négy éven keresztül elsajátítottak. Ez intézel az egyedüli hazánkban, melyre bár ki is büszkén tekinthet, mert ugy áll köz-tuuk mint világító torony a tengerben. A művészet mezején, biztos czélt elérni, ma már ez intézet nélkül alig képzelhető, nem is mulasztja el egyike sem azoknak, kik hajlammal viseltetnek a zene iránt, hogy az intézetet meg ne látogassa s ba nem sikerülne-e neki abba mint tanítvány bejutni ? Nem csoda tehát, h<>gy az elmúlt négy fölvéti vizsgálat alkalmavai csak ugy özönlött a sok tanulni vágyó fiatalság a titkári szobából az igazgatóéba, a honnan aztán vagy megnyúlt arczctai távozoti, várva a következő felvéti évre vagy pedig ujjongva tudatni környezőtökkel a sikerült ielvetell. Ezen országos intézet életbeléptetése s 4 évi működése határozott lendületet adott zene-művészi életünknek. Addig az egy .Nemzeti zenedé n8 kívül« specialiter a zene képzésére külön intézet nem volt. Az ilt-ott magánosok által nyitott zene tanintézetek pedig már szervezetük és egész egyéni irányuknál fogva sem felelhettek meg a művészet magasabb igényeinek. A magáu oktatas volt tehát az egyedüli mód a tanulmányozásra — s ez, mondanunk sem kell, hogy sokszor, mennyire káros befolyással volt s van a tehetséges, de szegény sorsú tanulókra. Hány tehetség vész el nyomtalanul V Hányan vonták el az éltük táplálására szükséges eszközöket csakhogy mesterüket űzethessék s legtöbb esetben még sem értek ctélt. Végre életbe lett léptetve az „Oiszágos magyar királyi zeneakadémia.« Az évek hosz-szu során át tartott tárgyalások, tervbenyujtá-sok s egyesek kitartó buzgalmának volt köszön hetö, hogy a magyar országgyűlés ez intézet fontosságát végre fölismerte s megszavazta rá a lehetőleg szük marokkal mért összeget. A Közvetlen előttünk a tőlünk levezető lépcső végén, ahol az alsóház van épitve, a falból eg^ kis fojrás bugyog ki én a két-három legalsó léposőt kristály tiszta véével elborítja éa gyors csörtetve folytatja útját a tőlünk mint-egy husz lépésnyi távolban levő medrében, mi egyszersmind kalauzul szolgálhat a városig annak,aki az utat nem ismeri. Amott nyugatról tarka sereg ereszkedik le a hegyekről az országútra és fuvola, harmo-nica és lant kíséretében gyönyörű alpesi dalt énekelnek. - Ifjak, leányok zöld galyakkal díszítették fel széles karimájú sárga szalmakalapjukat és a régi tősgyökeres alsó-ausztriai szokást követve gyönyörű valóban elragadó énekeket hallattak. - a tájék ét az énekezek regényességét még növelte azon körülmény, hogy»'' lenyugvó nap, mely elóbb . a felhók mögé rejtőzött, most kiérve a tiszta égboltra bágyadt bucsu sugarait hinté a táj éz népre, mely az egésznek olyan kísérteties szint kölcsönző. Ott elnéztem volna óraszám, ha nem ütnek vala a vállamra, mondván : »Sanyi, hazamegyünk !* Belenyúltam zsebembe és ha csak egv k raj cz árral több lett volna nálam, még egy kicsit itt maradum volna ; mert 7 óra elmúlt most már, egy órai gyalogolás éz egy órai lóvo-natoni utaaás van még hátra, tehát 9 óra után érünk haza ; — ha pedig tiz óráig otthon nem ▼Wunk, akkor nagy uratjátszik a ,sperrgeld* es énnekem Őrizkednem kellett attól, minthogy egy krajcárral kevesebb pénzem volt mint közvélemény és a napisajtó egyhangúlag üdvözölte az országgyűlés ez intézkedését. E közben történt, hogy szóba hozatott a »zi-niképezdének összeköttetése es uj intézettel; de beható tárgyalások folytán — legalább egyelőre — lehetetleuuek bizonyult ez eszme köröaztül vihetősége, mely körülmény némi hslssztással volt fz akadémia megnyitasára. Liszt Ferencznek as országos zene akadémia elnökévé lett királyi kinevezése folytán minden más combinátió elmaradt s egyedül az intézet megnyitása íoglalkozUtá az ügyvivőket m»ly 1875. nov. 14-én végbe is ment. Az álul, hogy az intézet elnökévé Liszt Ferenczet sikerült megnyerni, nagy előnybe részesült, meri benne azt az embert nyerte meg, ki Európa minden pontján ismeretes s ki a művé-Bzet terén a legcsodásabb diadalokat aratva emelte a magyar nemzet tekintélyét s nymbu sát is. ót Páris, Berlin,London, Amerika egyaránt Urt karokkal s dúsgazdag kincs fólajánláaával fogadta volna, ha valamely zenei intézet vezér-szerepét átvette volna. Ó azonban mindezekről tudni sem akart s a külföldiek alkudozása Ur-gyáoan csak azt szokta volt mondani: .Én hazámé s sonki masé nem vagyok." Liszt Ferencz elnök mellé, Erkel Ferencz neveztetett ki igazgatónak, Volkmann Róbert, id. Ábrányi Kornél és Nikolits Sándor tanároknak. A hazai sajtó örömmel vette tudomásul e hirt,mert meg volt győződve,miszerint oly erők közreműködése mellett, mint a milyenek as intézet vezetésére kineveztettek, lehetetlen nem uagy lendületet adni az ügynek s ezáltal ki nem hatni egész zenei ügyeinkre is. Eme kinevezések folytán látni lehetett, hogy nem az eredetileg kidolgozott széles keretű tervet fogadta el a cultusmiuiszterium, hanem összevonva csakis a legszükségesebb tantárgyak kezelésére fektette a súlyt, melyet azonban a lehetőleg tökéletos feldolgozásra szorított A fönt elmondottak rövid visszapillantásai akarnak lenni az .országos, avagy kir. sene* akadémiá" nk létrejöttéig. Érdekesnek tartottuk a mosUni alkalommal sorainkba szőni az akadémia létrejöttének fonalát annál inkább, mert most, midőn a negyedik Unév végéhez jutottunk, ismét nagy változás fog beállni az intézet nemcsak belszervezetére vonatkozólag, hanem knlszervezetére nézve is. Az intézet elhagyja eddigi lakhelyét (a haltért) s kiköltö zik a sugáruti saját palotajába, hol a következő tanévet mér ott fogják megkezdeni « igy a föl véti vizsgálatok is már olt fognak megUr tatni. » At uj palotában, — ha nem is az első évben — bizonyára azon eredetileg kidolgozott ■zél^s keretű tervrajzot fogják követni, melyre az akadémia eszméje tulájdonképen fektetve volt. — Ez intézet létrejötte által Magyarország s ezáltal a magyar nemzet tagadbatlanul nagy lépést tett előre a művészetek mezejéu s habár ugy is, a hogy elmúlt három tanév alatt Upasz-taliuk működési körét, túlemelkedett minden várakozáson, mégis szükséges lesz, azt mihamarább szélesbiteni s kiegésziteni nem csak az osztályok szaporításával, hanem a tantár gyak nagyobb számának felvételével is. SÁGIT JÓZSEF. kell; nem is mrem megmondani, hogy csak négy krajezárom volt, mert félek hogy kine vetnek. Hanem félés ide, felés oda, lassan csak bucsut vettünk a kedves helytől éa totyogva ballagtunk az utou tovább. Az öregeket be akartuk egy kocsiba tusz kölni, hogy mi fiatalok — épen egy fertály tu czat — szabad folyvást engedjünk érzelmeink nek; de az öregek mindig makacfkodók, s igy most is azok maradtak. A panaszkodások az ut fáradalmairól az öregek részéről most bár kettős lendületet nyert, de enyhül szolgált az, hogy mi hátulmaradot-Uk igen-igen jól feltaláltuk magttokat a páratlan angyal társaságában, aki .... no de pszti máskor többet róla. __ * ♦ Végre még az nap szerencsésen hazaér keztünk. < Síriratok. i. <i bátran a pályán . . .Megállj* szólt a balál — .Ki lent oly jó haladtál, Rád fönt ssebb pálya vár. II. Ki itt mgálsz a sírnál E holtat ne sirasd ; Jűl ^arcxolt s igy bizonynyal x Nyert 5 égben vigasst. TEREMI TIHAMÉR. Balaton-Füred vidékéről. — junius 18. — Tisztelt szerkesztő ur 1 Először történik, hogy becses lapja — a .Zalai Közlönybe" irok. Már hogy azután látnak-e e sorok napvilágot, vagy pedig elvándorolnak szépen a papirkosárba, boldogítván , mi hamarabb valami — sajtost vagy hentest, as más dolog. Előre is kijelentem, miszerint a t. olvasók ne várjanak holmi érdekfessitó eseményeket, mert en nem akarok ez igénytelen sorokkal »nagy port verni-, csak a balatonvidéki zajtalan életet rajzolom le főbb vonásaiban. Ha talán sokaknak igényeit a stílus nem elégitendi ki, szolgáljon mentségemül: „jobb inkább egy kissé eltévedni as ösvényen, mint egyátalában semmit sem haladni! Tehát miut mondám: Füred vidékéről, és nem a fürdőről van szó; asért ne tessék ám szinházi tudósítást, (hisz még nincsenek is színészek B. Füreden) vagy ehez hasonlót várni. ,-^De Un már elég is less as íntroductión-ból, lássuk a variácziót I (alias: „Lássuk a medvét", fogják önök mondani.) Es évben annyi csapás érte a mi édes hazánkat, hogy évtizedek kellenek, mig azt kiheveri. Szeged veszedelméről boldog, boldog-Ulan eleget hallott, arról köteteket lehetne írni, hogy azonban a szegediekhez hasonló viskárosultak itt Füred ridékén is igen sokan vannak, arról talán önök nem bírnak tudomással? Vagyunk bizony, és — fájdalom, szép számmal vagyunk, kiknek a balsors a szerencsétlenségből bóss haragjában érdemen fölül mért. A Balaton partján levó rétek es idő szerint kevés kivétellel viz alatt vannak. Itt kaszálásról szó sincs. Mi nem dalolhatjuk most .Széna, széna, széna terem a réten". . N<> hisz azért valami keves csak terem a rétek külsején, de mi es a régi terméshez mérten ? Százakra ment azon összeg, mit a Balaton melletti községek lakói évenkint takarmányért kaptak ; s most V — ettől a jövedelem forrástól is elestek. Nem nagyítom a dolgot, midőn ast mondom,hogy kevés oly gazdz ember volt aze vidéki községekben, ki évenkint csak pár szekér takarmányt is ne adott volna el, melynek árából mint szokják mondani: .került egy kis nyári költség;" bezzeg nem ugy van mos. Bizvást elmondhatjuk: gazdátok jelenleg nem tudják értékesíteni terményeiket; mert nevez h^tő-e az értékesítésnek, mikor a hajdan oly híres salai borokat hectóra 6 krért kérik; azelőtt pedig aktijáén is adtak 10—12 forintot. És es nem mese, ez — tény ! S igy azután nem cso dálkozom, ha: „bus arezokat látok én, vala merre t«k intek". A nép arczán meglátszik a jobb lét utáni epedés, mintegy leolvasható róla: .Nem ugy van inost, mint volt régen". — Pedig az égen is ugyan az a nap r;igyog, a virágok is ugy illatoznak, csak az emberek lettek kétsziuüvé. Tömérdek nyavalya van, melyeknek orvoslására kívánatos volna mielőbb valami hasznos recipét kiulálni. A sok közül le gyen elég csak az uzsorát említeni. Igaz, hogy es ellen legjobb szernek bizonyult a — Ukaré-kosság. de hát tessék akkor takarékoskodni, mikor már egyszer valaki az uzsorások körmei közé keveredett. A szá* karú polip előbb ke gyelmez martalékának mint ezek; pedig ezek a szörnyek embereknek nevezik magukat. Megesik egyszer máskor, miszerint törik-szakad, de „pénz kell". Hát hol kapunk? Ki ad 8% ra kölcsönt''? a takarékpénztár, mondják önök! Igen ám ! megköszönöm én ezt a bölcs tanácsot. Jóllehet a puskaport nem én találtam fel, de azért ezt én íb képes lettem volna kisütni. — Csakhogy nekem holnsputánra 50 frt kell. Mire azt a takarékpénztárnál felvehetem, akár megbolonduljak a sok lótás futásban; s akkor is fiskálisra, egyre másra elmegy annyi, hogy marad épenséggel 40 frt. De ha mint mondám, holnapután okvetlen pénz kell, hát a végső szükségben elmegyek valamelyik uzsoráshoz, ahol bizonyosan kapok 50 frlot,'' fizetvén róla 25— 30% et. Ez még csak istenes! Máshol többet is fizetnek. Az a 8%,-es törvény az a papiroson igen szépen veheti ki magát, azonban az életben még nem nagy praxisnak örvend. Adja Isten, hogy mielőbb virágozzék 1 mert ilyen körülmények között a legjobb akarat mellett sem lehet kihatolni a bajból. Miként viszik aa uzsorások jégre a szegény embert, kitetszik abból, hogy öt forintos kölcsönből két év alatt ezer kétszáz forint lett; s a szép szőllőt elvette a zsidó! Megtörtént ám es ! Ne tessék rsjta álmélkodni! Vidékünk vérszopóit ez alkalommal nem nevezzük még meg, de ha soká folytatják, csak annyiban is ártunk nékik, miszerint elzengjük herostratosi tetteiket s nevöket megörökítjük, hadd olvassák a késő utódok is. Nem fog árUni egy kis zuhany, ugy is most van a birkamosás ideje. Vetéseink (leszámítva a sok téli nedvesség álUl okozott károkat) meglehetősek. Ha csak ezután nem éri veszedelem, jó aratásnak nézhetünk elébe. Különösen sokat ért ezekre nézve as urnapi és tegnapelőtti esőzés« As árpa JUNIUS 2 n 1879 szemlátomást nő. - Bortermésünk k kecsegtető, a mint t. L a tfkék muUtják, — ámbátor még as is Isten kezében van. A kspás növények is (kukoricsa, krumpli) szépek. Ha ugy marad, mint ígérkezik a termés, ftán megélünk valahogy l* — Mult évi bortermésünkből még mindig meglehetős s készlet, de nem igen keresik. Ellenkezőleg állunk gabona dolgában; ennek megemelkedett as ára, ebből meg a keszlet kevés már. — Egyik másik községben virágsík a „takarékmagtár. No,ennek áldásdus voltáról hallgatok, a ki bővebben akar arról tudni, kérdezze meg az aazófóieket, mint a kiknek szintén virágzó magtárjok van. Ajánljuk azon községek figyelmébe ahol még nem volna. Ez is hatalmas gát ám az ussora terjeszkedése ellen ! Bátran kiálthatjuk : „Ta • karék-magUr", jöjjön el a te országod 1* Anyagi jobblétünk mielőbbi felvirágzását megérendók, fogjunk összevetett vállal a munkához. Segítsünk első sorban magánkon, s megfogjuk látni, miszerint sz Isten is megsegít I Nem kell mindjárt elcsüggedni, ha néha a balsor* keze nehezedik is válunkra, mert valamint igaz ; .megbűnhődte már e- nép* .... ugy igaz: .ínég jőni kell, még jőni fog" . . . s adja Isten, hopy ez a kor mielőbb eljőjön ! BALATONMELLÉ KI. Az ékszerek. Az arany, ezüst s a különféle drágakő képezi a szebbnél-szebb s értékesebbnél-értókesebb ékszereket, melyek iránt as emberek világ kezdete óta kisebb nagyobb mértékben szeretettel — néha rajongó imádatul — viseltetnek. De ez nem is csoda, hiszen az égbolt sem egyéb mint egy végtelen számú ékszerek gyűjtemény e hol az arany nap, az ezüst hold, a piros hajnal s alkony, e nagyszerű két rubin, a sokféle ssifcÜ s fényű csillagmiriad, ezen tündöklő mennyei ékkő csoport, és maga a tiszta menny boltozat, e határUlan zafirkő, pompásan szerepelnek. Leginkább megragadó a zafirkő színe, mely talán legelterjedtebb a mindenség ben mivel az nevet reánk a derült magasságból, az csábit a távolság ködében s az mosolyog a nagy vizek sima tükrében. A zafír színe a változatlan s állandó hűség jelképe volt már a régiek előtt is, kik a nevezett drágakövet mint bűvös talizmánt hordozUk magokkal, hogy ez álul a barátság és a szeretet sírig tarUon. Talán ezért kedvelte ast olyan nagyon Konstanczius római császár is, kinek gyűrűjében ötvenhárom karai sulyu óriási zafirkő fénylett, melyre vadászat volt metszve, e mellett Czezarca várost jelképező női alak és még ezen felirat is: „Koostan-czius Augusztus. Legtöbb és legnagyobb zafirköve van a földkerekségén a volt spanyol királynőnek, Izabellának. Ezen becses kőből százötven darab van a magyar koronában is. A pogány hit szerint a mérges kigyó harapásától nem félhet azon egyén, kinél zafirkő van, mivel ez még a csörgő kigyó halálos mérgét is megfosztja veszélyes hatásától. A zsidó thalmud hagyománya szerint pedig, az édenkert közepén, az első emberpár számára az Ur angyalai által drágakövekből épített szent templom tornyai é kupolái zafirkövekból állottak, melyeknek barátságos színe intette Ádámot s Évát a magasság-beli Isten parancsának állandó megUrtására. Némely zafirkő gömbölyűre köszörülve, ha forgatutik, hat sugáru fehér tényt lövel; ennek neve, csillagos zafir. Ilyenhez basonlitta-tik. az égszínű sugárteljes bűvölő szem is. A zatírkőnól előkelőbb a rubin, melynek piros sziue és szemkápráztató ragyogása olyan lángold mint az égő tűz. Ezen ókkő(a babonás: hit szerint megzabolázza a heves szívben szikrázó haragot. Plinius szerint a dúsgazdag római delnóknél rubintükrök szerepeltek, melyekbe hogy ha a felindult uri hölgy beleuézett, akkor a kebléban dühöngő harag lecsillapodott. A szász-weimari nagyherczegnónek legtöbb ru binja van. E fajú drágakőből a magyar koronát ötven darab ékesíti. A rubin, ha tiszU kar-min piros, néha még drágábban is fizettetik, mint maga a gyémánt, mely a becses kövek iegdrágábbja; különben pedig karatja átlagosan harmincz forint. A piros ajak rubin ajaknak mondatik. Mind a kék zaphir, mind a piros rubin az úgynevezett korund fajhoz tartozik, mely néha gyöngyfényű s átlátszó, de ha búzavirág szinü, akkor „indigozaphiru-nak, a viztissU .fehér zaphir"-nak, s a violaszinü «keleti ame-tyst-nek hivatik. A barna korund neve gyé-mántpát. A korún a gyémánt után legkeményebb; a tis keménységi fokban a kilenczedik lépcsőn magasadik. Nem utolsó as ékkövek közt, főképen a nép előtt, a gránát mely ha szép veres szinü s átlátszó, .nemes gránát-nak neveztetik, a barna szinü pedig ós kevéssé fénylő „kösönsé-ges gránát"-nak mondatik, amaz drágakőül szolgál, emez pedig a vasolvasstásoál alkalmas- TIZENNYOLCZADTK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. JUNIUS 26 in 1879. t.tik. Van zöld gránát is, melynek neve „groe-t>ulár." Végre a caeb gránát vagy pyrop. mely vérvörös ftzinü, éksserül hazn ál latík, vagy a gyógytárban, mint tara (mérlegelő szemer) szerepel. A gránát a babonás bit szerint arróí ne vezetes, hogy míg" viselője fris egészségnek örvend : addig szép piros szinü; ámde mihely az embert a betegség szorongatja: legott a gránát is elhalványodik. Ezen becséé kő a nép nyelve szerint kar bunkulusnak hivatik, mely a meseként azon egyént, kinél van, láthatlanná teszi ; a babonés emberek azt olyan világító kőnek tartják, mely még ja selét pinczót is ugy megvilágítja mintha csak a nap sütne. A perzsák azt hiszik a kar-buokuiusról, hugy ez az ékkövek királya, az éj szövétneke, a sárkány és a sas fejében terem, tuzfényü s az éjet vakitó »ugaraival megvilágítja, főképen ha az émber gránát almát vacsorál. — A borsárga üvegfónyü, viztiszta s átlátni zó becse« kő neve : nemes topáz, mely a keménység uyolczadik fokán áll ós karatja busz lorint. Találnak némelykor zöld, kék, veres és szürke topázt is. Ezen utolsó „közönséges-iiek neveztetik. Legbecsesebb^ a kék ós piros; sárgából égetés által piros nyerhető; de ez nem olyan szép mint a természetes pirÓs. Melegítve villanyos, mely apró papirdarabkákat magához vonz s azután eltaszítja. A topáz a régiek meggyőződése szerint biztos gyógyszer volt a melancholia (méla bukór) ellen. A nagy természet zöld színében játszik a smaragd, melynek ragyogása üdítő mint a fü szőnyeges mező, a lombkoronás erdő és a reménység zöld szine. A hitrege szerint a napisten bibor ruháját smaragdkövek vakiták ; He rodotos görög történész pedig azt állítja, hogy Tyrus városban a Herkules templomnak oszlopai smaragdok voltak s éjjel rendvül fényiét tnk. llyeu drágakő a világon legnagyobb van Erzsébet magyar királyné birtokában. E tekintetben dicsekedhetett Eugénia franczia császárnő is, kinek híres smaragd ékszerei valának, melyeket csak nevezetesebb alkalmakkor hor dott és megértek háromszáz ezer forintot. Plí-uius természettudós szerint a mesésen dúsgazdag Néró romai császár tükrei smaragdkövek voltak. Ezen becses kő karatja átlag ötven forint keménysége két és nyolez közt ingadozik. Már az ókorban is nagyra becsülték, mivel a gyémánt s igaz gyöngy után rögtön a smaragdot totték. Porrá törve még mint gyógyszer is alkalmaztatott sokféle lázas betegség ellen. A kékeszöld színű smaragd neve aquamarin. Ez nem igen drága, valamint a „brazíliai smaragd" sem, mely voltaképen közönséges értékű brazíliai zöldxrinü turmaliukó csak. Érdemes ékkövek akadnak a kovag ^k\arcz) csoportban is. Ilyen a „nemes kovag" vagy hogyi j^gecz, mely Marmaros megyében is levén, innen „roármarosi gyémánt"-nak mondatik. A csinos violakék kovag neve „amethyszt* (violakó), melynek ragyogása olyan bánatos, mint az őszi mennybolt; azonban a régiek a részegség ellen használták gyógyszerül, az egyptusiak pedig mint''amulet-tet hordták betegség és megbüvölés ellen: A vi&szfóuyü kovag jaszpisznak hivatik, s ez az óhí pogányok előtt nagy becsben volt, mert reá vésetett a szent turony rovar képe, mely istent, napot, holdat és hőst jelképezett; s egy ilyen ékkő óvszernek tekinteteit a vészé lyek ellen, sőt a babonás hit szerint akárkit, ki azt magánál hordozza, kigyógyít az aszkórból. Ilyen babonás ékkő a kalczedou is, mely több-cy ireszürke.a nehéz vállalatsikerét előmozdítja; a veres karneol kő pedig, mely a néphit szerint a szomorú lelket felvidítja s mint tálizinán.. a bajok ellen valódi őrangyal. A ebryzopráz kö- ! vet, ezen almazöld kvarezot: Nagy Frigyes po roaz király kedvencz ékkő gyanánt becsülte ugy, h(>gy gyűrűit, seelenczéit ób palotáját csak is ezzel ékesítette fel. Az ag á t, e tarkabarka kovag keverék, szinte gyönyörű ékkő s amulet a rosz lelkek ellen. A kvarczfnjok keménysége a hetedik fokon áll. Dicső drágakő az opál, melyből csodaszép példánya volt Noníusz római szenatornak kit A ntonius triumvir száműzött a birodalom-bői, de azt mondá neki, hogyha ékkövét oda adja, a büntetést elengedi ... s az ősz Noniusz a száműzetést választotta. Jozefa franczia Császár-nőnek volt egy tűz opálja, mely égő színjátékáért „Trója égésé* nek neveztetett. Zsír vagy üvegfényü ezen becses kő, mely ha fehér színű, nemes vagy magyar opál nevet visel és találtatik Vörös vágáson (Cservenitcza) Kassa mellett Sáros megyében; szivárványszint ját-Bzik, négy szemernyi tiz forint, a nagyobb darab ezer forint is. A legnagyobb- magyafc opál a bécsi udvari ásványtárban van, 12''/, cm. (5") hosszú és 6y% cm. (21/,") vastag, gulya 586 gramm, (egy font és 2 lat), érteke pedig némelyek szerint 700 ezer forint, mások szerint azonban két millió forint. Ragyogása ezen drágakőnek szende s a hajdan korban amulet gyanánt szerepelt, sőt láthatatlanná tette bitrege szerint az embert, hogyha magánál hordozta. Keménysége 5 és 7 között ingadozik, s már aa ős időben a legbecsesebb ékkövek egyike volt. (Folyt, következik.) Helyi hírek. — Laputik kiadó tulajdonasa hazafias ténykedést tanúsított a szerencsétlen szegediek iránt, midőn tudva, hogy a romboló vizelem az idei naptárakból is sokat megsemmisített, 120 példányt dijnélkül küldött Szeged város polgármesteréhez, kitől következő levél érkezet: 1286 eln. sz. tekintetes Wajdits József urnák N.-Kani-zsán. Midőn szives, jóakaratú küldeményét átvévén nyugtáznám s megemlíteném, miként óhaja szerint 40 darabot Csongrádmegye méltóságos főispánjához a kellő kiosztás fogana-tosithatásaértáttettemegyssersmind mind magam mind Szeged város közönsége nevében, mély köszönetemet nyilvánítom jóakaratú részvétéért Szeged, jun. 11. 1879. Páify Ferencs m. k. polgármester. — jértesítés. A nagy-kanizsai polgári iskola folyó junius hó 29-én reggel fél 10 órakor a polgári iskola rajztermében ének-, zene- és szavalatból álló zárünnepélyt rendez, mire a t szülők és tanügybarátok ezennel tisztelettel meghivatnak. N.-Kanizsán, 1879. junius hó 24 ón. Az igazgatóság. — Árverések Zalamegyében. Szép János 1279 frtra b. ingatl. L.-Ujfalun (a -lend-vai járás) jun. 28. — Kovács Pál 1503 frtra b. ingatl. Újfalun (A.-Lendva) I. jul. 8. II. aug. 8. — Simon János 6787 frtra b. ingatl. Kálócs-fán I. jul. 5 II. augusztus 5. — Bálint József 2221 frtra b. ingatl. A.-Zsiden (keszthelyi jb. I. aug. 6. II. szept. 6. — Cseh György 2427 frtra b.Jíngatl. Cserszeg Tomajon I. aug. 6. II. szeptember 6. — Pollák József 2000 frtra b. ingatl. Adriasiczon (a.-lendvai jbir.) junius 15-én. — A kereskedelmi ifjak juniálisa mult szombaton este megtartatott a „Zöldfa" kertben kevés de díszes közönség jelenlétében. A kivilágítás gyönyörű és költséges volt; a a színes tűzijáték sikerült. A második négyest 42 pár lejtette. Igen kár, hogy tömegesebb látogatásnak nem örvendhetett, pedig megérdemelte volna. Halljuk, hogy a derék egylet a kotiorii árvíz- és tüzkárosultak javára hangversenyt rendez! a nemes szándékot üdvözöljük s fényes sikert óhajtunk. — A fógymnasiumi ifjúság zárünnepélye kitűnően sikerült; a rajzterem zsúfolásig megtelt díszes koröuséggel, s zajos taps és él-jenzéssel jutalmazta a derék ifjúságot, érdemes tanárait, kiválóiag Grossmann Ignácz és Berec* Imre zenetanárokat. A müsorozat következő volt: 1. Isten dicsősége Beethoventől Előadta a főgymn. énekkar. 2. Souvenir de ma patrie, Székelytől, zongorán előadtaKeindl Ármin VII. oszt. tanuló. 3. Részlet „Az ördög a földön" czimü operetteből, Suppétól. Előadta a főgymn. zenekar. 4. Magyar népdalok, átirta Tariczky. Előadta a főgymn. énekkar. 5. Tetemre hivás Arany Jánostól. Szavalja Premus Domonkos, VI. osztály tanuló. 6. Kováts Gábor hattyúdala. Előadta a főgymn. zenekar. 7. Elégia Ernáitól. Fuvolán előadta zongora kiséret mellet Godina Lajos VI. oszt. tanuló. 8. Víg vadászok. Ástholz»ól. Előadja a főgym. énekkar. 9. Panna néni Kék liyacinttól. Szavalta Spítz-kopí Gusztáv III. oszt. tanuló. 10. Hunyady induló. Előadta a főgym. ének és zenekar. Disztornázás. Kiváló elismeréssel adóznnk a becses figyelemért, hogy kitűnő népzenészünk Kovács Gábor hattyúdalát előadta a zenekar. Spitzkopf Gusztáv szavalata pompásan sikerült. A főgym. érdemdús igazgatója szokott humoros beszéddel kössönte meg a közönség érdeklődését és megjelenését. A disztornázás élénk tetszést aratót. — A polgári iskola fáradhatlan tanári kara által „felnőtt leányok" számára nyitotta miniszteríleg engedélyezett tanfolyam próba-téte mult vaiárnap tartatott meg, akiváló siker s gyakorlatias tauszermód alkalmazása ujabb meggyőződést nyújtott arra nézve, hogy e tanfolyam megtartása és pártolása mily előny-nyel jár s fokozatosb mérvbeni igénybe vétele igen kívánatos. — Megtekintettük az elemi oskola leány osztály ainak női munkakíállitását, mely tárgy sokaságra és a kiállított munkák ízlése és csinosságára nézve elismerésünket örömmel nyilvánítjuk. Egyébként e tárgyban Blau Pálné a kisdednevelő egyesület busgó másodelnökének jelentését az iskolaszékhez közölni fogjuk. — Felhívás. Miután ő cs. királyi felsége, legkegyelmesebb védasszony unk aa egylet működéséről szóló jelentéseit tudomásul venni b as elnökség és igazgatóság megválasztását jóváhagyni méltóztatott, kérjük as igen tisztelt ivUrtókat, hogy a fiókegyleteket a 8. §. értelmében, i ott ahol lehetséiges a vidéki válasst-mányokat is (23. §.) megalakítsák, s a történt megalakulást, s as egyleti tagok névlajstromát velünk folyó év sugosstui hó utolsó napjáig tudatni szíveskedjenek. Az egyleti iroda Bpesten II. kerület 1051/ sz. alatt létezik. A magyar országos segélyző nőegylet központi választmánya. Ivánka Imre, gazda. — Assieurasioni Generáli. Ezen bis-tosító intézetnek utolsó közgyűlésében megtartott választásnak eredménye a következő: Igasgatónak Triestben V di 8. Segré ur 566 szavazatul. Aligazgatónak Triestben D. R. Calabi ur 566 szavazattal. Aligazgatónak Ve-lencsében Elia b. Todros ur 586 ssavasattal. Igazgatótanácsnak Korismics László Bpesten 566 szavazattal. Igazgatótanácsnak Canullo b. Trevesdei Bonfili Velenczében 586 szavazattal. Örömmel bizonyíthatjuk, hogy ezen intézet jelentőség tekintetébe vételénél, a belföldi üzletnek Korizmics László urat mint igazgatótanácsnak válasstotta, melyhez báró Wodianer M. ur is, kinek a belföldi viszonyok szintén a legjobban ismeretesek, tartozik. — Beküldetett. Azon .egy jelenvolt-, a ki a .Z, K." 50 ik számában tette tudósítását, hogy ő méltósága a főispán ur megtekinté az árvíz és tűs által sújtott Kottorit sat. ezt el találta, az az hogy jelenlétében jól látta és hallotta; de hogy Hjrschler testvérek 2000 frt ára fát küldöttek Kottoriba, hogy az elöljáróság ki oszsza ! ezt bizon nagyon elhibázta; és nem tekinthető más, mint túlzott jó akaratnak, a mit nem hiszem, hogy Hirschler testvérek köszönettel fogadjanak ; mert hogy a szerencsétleneknek, az árvíz alkalmával ugy a tüzkor élelemmel szolgáltak, aa utóbbinál pedig DoHáborún sajátkezüleg desska s épületfát osztottak ki, az igaz; de mint hallom a jelenlegi üzlet menete s a szenvedett kár; hogy 2000 frt ára fát adjanak, nem engedi! ha pedig talán az illető „egy jelenvolt" buzdításul akarta tudósítását felhasználni; akkor kár volta fáradság, mert erre ezen jó lelkű embereknek nincs szükségük, jó szívből és nemelhireestelésből tesznek a mit tesznek, még is messze igen messze tudja azt mindenki igen jól; hogy pedig az Isten őket igen Boká éltesbe, est azután magam is elmondom, hanem azért a korigálásért ne haragudjék ám kedves egy jelenvolt! — Egy a ki szinte jelen volt. — A csábrendeki m. kir. állami nép iskolában az évi zár vizsgálatok junius hó 30. és julius hó 1-én fognak megtartatni. A tanév {''ulius hó 2 án ünnepélyes hála isteni tisztelettel esz befejezve. — Balaton hüredre -a 4 ik számú kimutatás szerint junius 12 ig 204 folyószám-ban 319 fürdővendég érkezett. Lippikbe pedig jun. 14 ig 164 folyószám alatt 208. — A» alsó-lendvai rom, kath. ellerai tanodánál azévi vizsgálatok julius 10 — 12. napjain a következő sorrendben fognak megejtetni: 10-cu I. oszt. 1 1 én II. oszt. 12-éu III., IV., V. osztálynak, leend vizsgája. Mindezen vizsgákra a t. szülők s minden tanügybarát tisztelettel meghiva''ik. A tantestület nevében: Pozsogár Lájos oki. tanitó. — A szentpéteri uj iskola felépitésé hez Barla Sándor csurgói orvosur, himlőoltás végett a községben jun. 23 án történt megjelen tekor 10 forintot kegyeskedett adomány ózni. Hálás köszönet érte. — JÓ gyalogló. Csák Árpád budapesti joghallgató erős gyaloglást vitt végbe e hó 9 és 10 ón. Csák folyó hó 9-én reggel 5 órakor indult el Budapestről, s 9 mérlföldet gyalogolva, még az nap este 8 órakor Székesfehérvárra érkezett. 10 éa kora reggel útnak indulva, dél után 1 és fél órakor Veszprémbeu, este pedig Tupolczán megpiheuve, mis nap 11-én d. e. 10 órakor Keszthelyre érkezett. Leszámítva a pihenést, rövid 36 óra alatt tette meg e25 mértföldnyi ulat; s igy 1 rafre l''/% óra, — körülbelül 75—80 perez, — eaik. — Egyes közbeeső köz ségekben tanítóktól, jegyzőktől, bíróktól stb. bizonyítványok kérése okozta, mi sok időt vont el a derék fiatal embertől, hogy néhány óraval később érkezett Keszthelyre. — A Székesfehérvárra e hó végéig 75°/o meUetdij elegendés mellett utazhatni. E rendkívüli kedvezményért elismerés illeti a déli vasút társaság főigazgatóságát, óhajtandó, hogy minél tömegesebben vegyék igénybe. — Rövid hirek. 2Í>16 kiállító küldölt tárgyakat Fehérvárra. — Az orssággyülés II. ülésszaka okt. 2-án kezdődik. — Gróf András-syt betegeskedése alatt a királyi pár meglátó gatta — Hadai Loja megszökött, de elfogatott. — Napoleon Lajos (Lulu) a Kapföldön suluk álUl méggyilkolUtott. — Zágrábban 1881 re i parki állítást terveznek. — Török-Szent Miklós határában szökött katonák, miut rablók garázdálkodnak. — Ozmán pasa kincstári sikkasztással van vádolva. — Prágából cseh király koronásási bír hallható. Kinyert? Bécs, jun. 21-én: 16. 81. 14. 9. 1. G ráca „ „ 72. 49. 65, 69. 78. Temesvár , . 53. 68. 42. 8.52. Irodalom. (E rovat alatt megemlített munkák Nagj-Ka-niasán Wajdits József kSnjvkersskedése által meg-roadelhetSk MezBgcudcudgi irodalom. A magyar gaz daközönség figyelmét ismételten felhirjuk a Gonda Béla által szerkesztett „Gszdasági Mérnök, czimü folyóiratra, a mely a mesei gazdaság minden ágára kiterjedő s az pzzel kapcsolatos műszaki ismeretek terjesstését tűzte. feladatául s as ország legjelesebb ssakférfiaitól közöl maradandó becsű dolgosatokat. Ez év első felében mintegy 50 ily nagyobb csikket közölt, össsesen 45 fsmetszetü ábrával. E közérdekű dolgozatok közül elég less csak néhányat fÖlem litenünk, hogy olvasóink meggyőződjenek e folyóirat közhasznúságáról. Ilyenek: Kohitány F. m. óvári gasd. akad. tanártól : A talajjavítás kérdéséhes; JPaUky J-tóí: Indigó-termalés Magyarországon ; Diószeghy S. tói : A talajjavítás egy elhanyagolt neme ; továbbá „Az időjóslat fontossága a mesei gazdaság terén ; Dei-ninger Imre gasd. akad. tanártól „A f&msg termesztése érdekében ; Ropper J.-tól : Asassphalt ipar, különös tekintettel a hasai telepekre ; Duka Márcséltől. Hat heti eső és\|as alácsövesett földek ; Berteltól: A csukorrépa uj müvelésmódja; Túrr tábornoktól : Vizeink felhasználásáról, továbbá : Folyószabályozásainkról, különös tekintetül a Tiszavölgy rendezésére ; Doleosko M.-tól : As istállók ssellőstetése, és Faraktárak biztosítása árvis alkalmával ; Gerster Bélától ; New-York állam csatorna hálósaU, továbbá : A vizek sUtisstikája stb. Figyelmet érdemelnek még a következő ismertető czikkek : Jég vermek; Amerikai létra, Garrett sorbavető gépei, Bertel répamúvelő gépei, vizlecsapoló gép, Samuelson aratógépei, a Klinkerfues féle nedvességmérő ; Egy franczia locomobil : Cormick önműködő arató- és kévekötő gépe stb. — A Gazdasági Mérnök megjelenik minden hó 1-én es 15-én két ivnyiurtalommal, rajsokkal illusztrálva. Előfisetési ára egész évre 6 frt. Előfizetéseket as év elejétől még folyvást elfogad a kiadóhivaUl (Budepest, Üllői ut 24.) — A jelesen szerkesztett „Szegedi Hir-adóu julius 1-től napi lappá alakul. Helyesl Vegyes hírek. — 200 megmérgezett ember. Lille város-sában, Frankhonban 200 munkás ember lett megmérgezve állítólag marhahústól, melyet egy mészárostól vettek, Meg nem halt ugyan egy se közülök, de mind fekvő beteg lett. Az egész onnan származik, mivel a huat. nem vizsgálták meg orvosilag, a marha pedig bisonyosan beteg volt. — Blanqui. A „Lanterne" egy tudósi-tója, ki Blanquint lakásán meglátogatta, ugy irja le őt, mint megtört öreg embert, ki maga azt mondja magáról: „Kekem végem van!" Vén koráról bessélve, Blanqui hozzá tette : „Hugó Victor, bár vénebb, mint én, jobban megtartotta magát; pedig ő lángész. És azonfelül nem rozsdásodott ugy meg, mint én. Hogy frisnek maradjon as ember, nem csak gondolkozni kell, hanem irni is. Börtönben azonban ez nem könnyű. Mindig attól féltem, hogy kéziratomat elveszik. Igy aztán az ember álxnado zásokba merül és megrozsdásodik." A mostani nemzetgyűlésről szólva, azt mondá Blanqui, hogy az tönkre teszi a köztársaságot, s az orle-aniblák kezére játsza azt. — A „Revulution Française" leírja azt a látogatást, melyet a lap nyomda-személyzete Blanquinál tett. A küldöttség feliratot nyújtott az ősz népvezérnek melyre ez a következőleg válaszolt : „Látják kedves barátim, hogy üdvözlésük igen megiudít. Önök sz első munkások, a kikhez szerencsés vagyok szólhatni. Bocsássák meg azért elfogatásomat, legyenek meggyőződve, hogy nyájas szavaik igen jól esnek nekem és hogy éltem utolsó nap jáig védeni fogom az önök ügyét. A lapnak, melyet önök nyomnak, szerkesztősége a forradalom vezérkara." Blanqui ezuUn a lap két főszerkesztőjével beszélgetett. — Egy tzolgdlatkíts ismeretlen. Szombaton történt, hogy egy józsefvárosi szegény* szatócsné regaleadót ment fizetni a régi városházára. Budapesten a pénztárnál sokan levén, a folyosón leült egy padra és várakozott. Már jó darab ideig ült ott, midőn egy előtte ismeret • len uri ember megy hozzá és azt kérdi : mire várakosik? „A regaleadómat jöttem befizetni kérem alássan 1" „Igen, no jöjjön velem — mondá a szolgálatkész ur — mindjárt elintéztetem a dolgát, ne várjon olyan sokáig." A A szegény asszony örömmel követé as ismeretlent a III-ik emeletre, hol azegy ajtón bemenve azt mondá, hogy »maga várakozzék künn.. Pár perez múlva kijön az ur és azt mondja, hogy már minden rendben van csak adja ide a pénzt; as asszony átadja,.melylyel az ismeret- t len ur ismét a szobába tér, honnan rövid idő múlva egy írással jött vissza, » melyen mint mondá — „nyugtázva van a pénz." Ásass-szony ájtatoaan megköszönte a rendkívüli szi-veaségét, mire az nr elsietett. As asssonynak lejövet essébe jut, hogy máskor, midőn TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM ő regale-adót fizetett, as elismer vény re egy kék pecsétet szoktak ütni, es pedig hiányzik. Be is állitott vele Teres végrehajtó hiv, főnökhöz, hol aztán azt a siomorité fel világosi táat nyerte hogy az a szívélyes ur nem volt más, uniót egy csaló. Utána néstek az ipssének, de bizony nem találtak meg sehol. -4- Budapest gyomra. A főváros 1878 ban elfogyasztott 55.890 db. vágóroárhat, 65.369 borjut, 29.325 birkát. 52.133 és fél bárányt és maiaezot, 4419 fél süldőt, 116.005 sertést, éa 8346 métermázsa egyéb húst. De ez sem, meg Vetendő száiu, h ruit a szárnyasokból, vsdakból Btb. ízletes pecsenyének elkészítettek. így behozatott 1878-ban 517.270 db. pulyka, lud 282.421 kácsa, kappan 2,021 208 db. csirke tyúk, galamb; 145 és fél szarvas, dámvad, 161 vaddiszuó, 789 db. vdsüldó, óz zerge, 41.069 nyul, 2995 fáczán, túzok, 1020 csaazármadár, erdei szalonka; 7727 db. vadlúd, vadkácsa, fogoly, 35,989 db. fürj, fenyőmadár, 2469 klg. egyéb vadhús. Most már mit ivott minderre Budapest? — Ivott 225.799 hectoliter bort, 92.745 hectolit. sört, 16 hü. ürmöst, 21.594 hl. bormustot, 180 hl. liquert éa 42.219 hl. bor-Bznszt ; de ez utóbbi név alatt gyakran ürmös is szerepel. A város fwgjasztasi adóbau lh78-bnn 507.474 frt 71 és fél krt szedett be; ez a jövedelem még ma sem érte el az 1872 diki magaslatot, mikor fogyasztási adóból C> 16.195 frt folyt be. — A gonosz viz. Nagyváradon tőrtént, hogy egy höigy, ki magát szépnek akarta mu tatúi, megfürdött a Félixíurdő kénes vizében, atonban meglepetve tapasztalta, hogy a fürdő vize megfestette. Képzelhetni az ijedelmet. — Hivatja rögtön a fürdőst s komolyan kérdőre ZALAI KÖZLÖNY JUNIUS 26-án 1879. veszi, mi oka annsk; hogy s fürdővíz fest ? A fürdős bele merit egy poharst a vizbe, s kris-tály tiszta vizet vesz belőle. — De uram — mondja a hölgy — én meg vagyok festve, nésse arcsomat, kezeimet. — Hja 1 válassolá a fürdős ennek a víznek az a szokása van, hogy meg-megbarnítja a festéket. Papírszeletek. — Rgy fukar rüpők ajtaja fölé ezt irá: — csak becsületes embereknek szabad bemenni — Olvasván ezt egyik ismerőse, ki meg akarta látogat«!, kérdé as ott ácsorgó szolgától : > — Te Jancsi, hát urad hol jár be ? » * — .Meghaltál ?4 — kérdé megijedve Ferkö pajtását, kit véletlenül ugy meg koppintott fokosával, hogy a* azonnal végig nyúlt a gyepen. — Nem — feléle aa — hanem tudok bcssélni mert a mint látod, megnémultam. t — Végakarat. Egy fiatal ember, ki ké&zülübeu volt megházasodni, nemrég jövendőbeli apósának házához mnve, ottarájának jelentlétében igy nyilatkozott : .Én azt akarom, hogy ponthan 11 órakor legyen az esküvB. Akarom hogy a lakomáfái jó zene lgy«u. Akarom, hogy a lakoma a legelőkelőbb vendéglőbe« legyen megrendelve. Akarom hogy a lakodalom után való nap Pariiba utazzunk !* „A t* jövendőbeli férjed ugyancsak sok félét akar," mondja x me. yasgzony auyja. a mi.«t a fiatal ember eltávozott. .Hagyd őt,* jegyeste meg a fiatal leáuy mosolyogva, .végakaratát nyilvánítja." — Tudomásul a szép orr után vágyd omberí-«égnek. Egy délnémetországi lapban a köveikeső hirdetés olvasható: .Csúnya, vastag, pisze orrok a legrövidebb idő alatt átalakíttatnak " A nemes művész neve : Hensler Manchbaeh, Baden-Badeubfcn — A megválasztott képviselő tiszteletére ki világítás», rendesett N. város elöljárósága. A kivilágítás drájlt a városi dobosnak kellett hirdetni, ki •zt igy kiáltotta ki: .Tudtára adatik mindenkinek, mihelyt látják, hogy a városháza ég, azonnal kjki-gyujtsa meg saját házát. Két hajcsár együtt ment, elSttök tömérdek szamár. Volt idő, mikor Nánánpöttyönben minden szamarat fölakasztottak — szól az egyik. No pajtái, akkor nekünk nem lett volna tanácsos olt lenni -• mond sóhajtva a másik. üj bőgőt vett a . . . i . • caigányzenetánulat — a közös jövedelemből-, harmad nap múlva a bőgős bőgőbtfll megszökött, de a szomszéd vármegyében elcsípték. „Hogy mertél megszökni?" vallatja a gzolgabiró. .Kenyergom állásán, in nem s^ektem meg; «ágyon fájt volná szegény szivemnek z búcsúzás, ázirt inkább bncsuzátlán mentem á nágy világnák, hogy keuyeres pájtásáimmal versenyt kelljen sírnom.* Szerkesztői Qzeuet. 3508 Dr. H M Köszönet ''a szíves figyelemért. 3Í>09. Sz. Bécs. Kíváncsiak vagyunk az ílgy k i menetelére. 3ő 11). A távirat vétele előtt már három nappal elköldetett. 3511. K. Bfüred. Folytatólagos küldésre bizalommal kérlek. Pénteken expediáltam. ^ .5612. AlsófŐ. Csak eredetieket közlünk. Nem->-8»k a jelzett, de több helyre is jár lapunk. 3513. Gy Köszönet a helyreigazításért. 2514 Veszprém felette sajnálom, hogj nem v.belek részt, Uten áldását kérem a szent ténykedésre. Szívélyes üdvözletI 3515 A kottorii jeg/zóknDyVt jövő számunk egész teijedelmében hozza. Hálás köszönet. 5515. H. Bécs Rendben vjD minden 3516. B Vén caigány" gyarló munkálat 3417. y. a. Nem avatkozunk a dologba egészen magán jelleg«. " 3618. Csáktornya A könyvjegyzéket mielőbb megküldöttük. Vasúti menetrend. " A buda-pesti időmatató óra szerint, indul KatiisMÁről Vouat hova: ssám Ora Pere. Idő 205 Eszék, MohAos,l»otnbovár s Ki urnába 4 4b reggel 215 . B . , 2 3Ü dólut. 218 Bnda-Pestro........ 4 58 reggel 202 . .........-.26 délnt. 204 „ ..........11- 30 estre 318Bécsbe (Szombathely, Báes-Ujhzly fzlá)6 8 raggal 301 „ ........ . 11 48 estre 315 Sopronba ........ 3 38 dólut. 203 Triestbe és Prágerhofon kérésztől Grácz ó« Bécsbe . . . . . . 4 58 reggel 201 Triestbe és Prágerhofon keresztül Grácz ós Bécsbe...... 2 47 délut Érkezik Kanizsára honnét: 216 Eszék, Mohács, Dombóvár s Fiúméból 1 41 délu . 206 . „ , . 11 11 estve. 203 Buda-PeetrSl........ 4 20 reggel 201 „ ........2 ö délut 211 „ ......... 9 44 estve 314 Bécsből (8ft<>nibath. Bécs Ujhely)Mől 10 27 estve 302 „ „ . .45 reggel 316 Sopronyból . . . •.....11 &3 délel. 214 Bécsből Grácz, Marburg, Przgerhof felől ..........4 12 reggel 202 Trieszt- Ss Bécshói Marburg, Prager- bof felől.........1.21 délut 204 Trifjízt- ás Villachbói Prágerho/ felől 11 — estv. Marburgba csatlakozás VilUch éa Prancesf<-stbG . „ Fiancniifestb.i Felelős szerkesztő: Bátorfl Lajos. OTTO FKAiVCZ, czég. k ü 1 ön 1 e g e s s é g e i Bécs, Mariahilferstrasse Nr. 38. Cnánxár kizárólagosan király iltig szabadalmazott PÜRITAS haj i f j i t 6-t ej. A Paritás nem hajfesték, líRnrm tejszerű folyadék, mely majdnem ax.on csodálato* hatással bír, hogy fehér hajat tnegil''iilatii, azar. lansankint i>- ég p^dig iegkesibb tizennégy sap alatt ama iziut visszaadja, melylyoi ersdewleg bírt! Kgy palarr.k „Puritás" ára 2 írt (elküldésnél 20 kr. költség.) ÍJ óvlrág. Egyetlen ssépitősaer som veraenyecfaet kitűnőség és jó hatásra -"■i „hóvirággal". O.ajus üdjtő alkatiészekhől előállítva, eltáv-lit ez.n s»er rövid idó alatt szeplőt, májfoltokat, bőratkákat, bőrpatUuás»kat stb. és az arcxbórn«k lénylő fehérséget, üde és finomságot kölcsönöz. Legjobb védszer az oszí és téli zor<1 levegő behatása ellen, azért nél-külözhetlen női s/.épitőszer különösen a farsangban, ára 1 forint. 1>SQSÍ plpsre rlspor Szent-György virág, fehér és rózsa színlieu, * bö--"rőu Urtós éa iátliatUn, jóságára a legkitűnőbb minőségű A rizsport leginkább a folyékony saeut-gyürgy-virág használata után ajáulhatjuk, mi az arezssinnek feltQnő gyengéd finomságot kölcsönöz. Egy doboz ára 60 krajezár. IJrilantlne az egyedüli szer a szakái szépítése és puhán tartására, miniden ZMrosaág bátra Hagyása nélkül, ára egy palaczknak 80 kr. TTelSliBe üzarvasniarhx-hajkfih''k.''* orvosi utasítás szerint készítve, z -"•haj átépítésre és fenntHrtására. n.egóv s hajhullási korpaképzódéstól és erCiiti a hajbőrt, ára egy uagy tégelynek 1 frt 50 kr. jjid-olaj xöld dióhéjból gondosan k«zitve, azon kítünó tulajdonság-gal, hogy a fehér, Ő» ¿s vöiös hajúak ogy Usrmészetesuek látszó sötét axint kölrsönöz, ára egy nagy palaczknak 1 frt. JT a leune igen jeles azakál-uövenztő, melylyel a szakáit igen szép fekete, barna, vagy szőkére lehet f.-oin. Fekete vzgy sötétbarna haj nál a La Jeune igen czélszerüen alkalmazható, ára egy levélkének a hozzá tartozóval 3 frt. "JJrssla (hitjgsesz) kítünó hatással a haj és hajbőrre, a kigőzölgést elő-seglü, megőriz a koipa képződéstől é fakadásoktól, elómocditja a hajnovest külonoaeu kíállott betegségek után, u. m. tyhns, himlő, Kyer-mekágy stb., ára egy nagy palaczknak 1 trt 50 kr. Ulppskrsss, gyógyerejü szájvíz roz hsag eltávolítására, rendkivül jói-tevő és dd.tő hatással, ára egy palaceknak 1 frt 20 kr. Ka^y-Kanizsáu valódi minőségben PráQ0r Béla gyógysze rssi srsál l8í)3 7_26) Keskeny ütifü-mellczukorkák, a tüdó és mellbajok, köhögés, fojtóköhögés rekedt-ség és tüdöliurut biztos gyógyszerrel. A természet álul a saenvedó emli utifü ason már eddig fel nem derített foglalja magában, mísserint a gége és rendszer gjulUdt nyakbártyájra való nalí gyora és enyhítő hatAs gyakori a* illető beteg szervek gyógyulását n tekintetben lehetőleg elősegíti. BSrs Wri i E L^M Miután gyármánynnkuál a rzukor és kek"iiy ntifűből tiszta vegyülékrőt kezet,kt>düiik, külünóa figyebrube ajánljuk hatóságilag bejegyzet védjegyünket, sat. dobozon levő aláirá%nnkat, mert csak ezek igazolják annak valódiságát. (867 6 — 50) Schmidt Vletör & fial cs. kir. szab. gyárosok Bécs, Wieden, r Alergaaae 48. Kaphatók: Práger Béla gyógyszertárában Nagy-Kanizsán, Külivoda J. Letenyén Kiss Adalb. gyógyszertárában Alsó Lendváo, Dorner Kaj. vas- és fdszerkeres-kedésében Sümegben Werli M. gyógyszertárában Kap-ronczán. és Idősb. Mozelt F. Vasváron. Itt helyben megszemlélhető egy Clayton és Shuttlewort gyarbéli használt 8 ló erejű gozmozdony cséplőgéppé! ujonuan felszerelve ugy> hogy azonnal használatba veendő, jutányos áron eladandó. Bővebb tudósítást Weiser János vaskereskedésében Clayíon és Shuttlewort gépraktára Nagy-?Kanizsán. (874 2-3) NINCS TÖBBÉ KfiHÚGÉS! Epgr Codcon mellpastíllái a legkellemesebb legbiztosabb gvóv-szer köhögés, rekedtég, torokbánUlmak elnyálkásodás és miudennemfi katarus ellen. Kapható eredeti csomagokban használati utaaitással 50 kr cs 1 frt-ért, EGGER A. Budapesten, Erzsébettér 9. g«. a Szállitás naponként szakadatlan ] poata utalványra vagy utánvétellel. - Aaonkivül eredeti áron raktáron Hollosy Jozaef gyógyázerész nrnál Zala-Egerszegeu. Sok elismerési irat megtekinthető. Sz. 79á. T. c«. Egger A. urnák I Budapesten. Miután az ftn mell pastUlai köhögés ellen kitűnő ió hatással van nak kérek belölök 5 frt árát után vét mellett küldeni (857 S-S) %é5E tUx 6,ettcl KARDOS GERGELY, '' '' lelkész. Pör Existenz- oder lukrative NebenbHgchäffigung- Su chende auf Grnud 23 jähriger Erfahrungen Boobachtungen und eingehender Studien meine glänzend behwährten Isstrskttsses und Beiebrasges g^geu mäMiges Honorar für gebildete llerreu redlichen, ehrenhaften Charakt«rs, — in Wien. Vortrag mündlich und uebenbei schriftlich und aehr gründliche Anleitungen bei vollständiger praktischer Einführung iu Allem, im reellen, achtbaren, soliden, stabilen und ausgiebigen Geldverdienn — in der Provinz, auf dem Lande oder im Auslände do/niüzirend, auch brieflich für jeden Staud und in jedem Orte zur sofortigen Gründuug ein-r selbständigen, aufnehmen, ehrenvollen Kfftirherteu Existenz mit grosser Zukunft auch ohne Kapital und ohne Domilizilver-änderung Sogleich unter Garantie des Erfolges. Einzig in seiner Art ohne Concurrenz in Europa; Alljährlich mit vielen Neuerungen, Verbesserungen und einer ansehnlichen Bereiche-ruugin grossen lukrati von Zweigen. Bei geschickter rationeller Führung, Ausdauer, aufmerksamer Pflege und reeller Handhabung sind pro anno auch 30.000 bis 50.000 fl. als Reingewinn, nach Umständen aber auch mehr als das Doppelte zu verdienen. Eine Menge sprechender Beweise beleuchten Gesagtes durch die herrlichen Lichtstrahlen der glänzenden Erfolge. (8712-36) Adresse: Leo Binder, Wien, Reisnerstrasse 29. Umrath ~ és Társa Prágában. Mezőgazdasági gép gyárosok ajánlják a szilárd kivitel, kőnyfl járá, nagy munkaképesség, és tiszta c»éplésr<<l legelónyö»ebben ismert körülménye, ugy rámán álló, mint kerekeken járó kézi és járgány-csóplőkészületeiket I tői 8 ló, vagy ökör erejéig Továbbá készítünk különféle nagyság és elismert jó minőségű HhiííIó roiitákat, kukoricza uiorznolókat és ozecftkavágókat. (836 22—25) Képes árjegyzékek hazai n jel ven ingyen és díjmentesen. UttVttltXttXtttttttttUHtltXX Egy (özfecskendo, régibb szerkezetű, háritócsővel még tartva igeu olcsó ár mellett eladatik Látható az eladó tulajdonosnál '' (s?? i-i) Strém B. Nagy - Kanizsán. el- xxmxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxtxxxx Nagy-Kanizsán, nyomatott a kiadó laptalajdonos Wajdits József gyorssajtójáni -- '' '' " Mell-Syrup. Háizlszer nem fjyóyyuter, csupán káratlan, de a mell szerveket Uditó ós gyógyító füvekből álló, több mint 20 év óta minden meghütés által előfordult torok- és mell-bajoknál ismeretes. Párisban 1867-ben dijaztatott. Mindenkor kapható : Nngy-Ka-nizsón Práger Béla gyógysiertá-ban. Gyárak Béosben és Boroszlóban G. A. W. Mayernál. Rottmayr Jakab Werfen-ben Salzburg mellett 1876. \| julius 18 ikáról kelt levelében i irja: Küldjön n^kem Bécsből mielőbb(következik arendelés fehér mell-Syrupot. Ez sköh- t hurut szenvedőknél, kikittso- ( kan vannak nagyon jó hatás- ( sal volt. (755X3-) í KAGY-Kimsi, 1879. jahtas 29-én. • •> >'' i. i ■ __ 13ieiutyol6saAfk~<TfolyMi 1 ■'' ! •''■! - ■ I ).U Bétzstislár: \| * «gén évte . - 8 frt.[ fél évre . 4 „ \| negyed évre . . 2 « Kgy sáTQ 10 kr Hlrdstéssk 6 hasábos petitsorban 7, má»odsor 6 ■ minden további »őrért 5 kr nyilttérben .őrönként 10 krért féléinek fel'' '' II Kincstári illeték minden ¿''egyet hirdetésért kfllö- U A I 30 kr fisetendS kölBnf előbb: anyagi tMt üle»8 kfialamények pedig a kiadóhoz bérmentre inténadik t • NAQY-KAHLZSA Wlftsatetbáz. Bérmentetlan letelek. ! csak ismert'' mankaiár- jaaktól fogadtatnak el. \| j tKésirmtok Timi nemi i küldetnek. \| OQ YI KÖZLŐN TST.'' . _ _ tftlUplz-aváro* helyhatóságának, „n.-kanizsai önk. tűzoltó-egylet«, a „n.-k«iilftal kereskedelmi s iparbank«, wn.-kanl«uü takarékpénztár«, a „zalaraegyel általános Unitét««-tület", a „n.-kanizsai kisded-neveló egyesület«, a »soproni kereskedelmi s iparkamara n.-kanizaai kfiiválaaztaUnja« a több megyei és rárosi egyesület hivatalos értpsiUje. .. .. -. _ . tt . . m <m IIelcnkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. ^■■ > 1 Előfizetési felhívás „Zalai Közlöny« hetenkint kétezer megjelenő lapra. Előfizetési dij: Jul.-decz. félévre ... 4 frt. jul.- -szept. negyedévre . . 2 frt. Vidéki előfizetőknek legalkalmasabb & postautalvány igénybevételével küldeni be az összeget, melynek eszközlését idejekorán kérjük, nehogy a lap rendes szétküldésében akadályok támadjanak. Hirdetések gyorsan és jutányosán közöltetnek. Kérjük t. közönségünk becses pártfogását s lapunk szives terjesztését. Nagy Kanizsa, junius 16. 1879. Kiadó hivatal. WAJDITS JÓZSEF könyvkereskedés.. Főutcza Wlassicsház. az országos kiállításról. (Vége.) Nem tehetjük, hogy megtekintés nélkül hagyjuk ama rajzokat, s építészeti terveket, melyek részben a magyar mérnök- és épitészegylet, részben pedig más vidéki mérnökök s épitészektől vannak e tárlaton kiállítva, s melyek közül a csín, az izlés és a díszítések egész csoporto-zata főkép azon tervezetekben tárul elénk legnagyobb mértékben, melyekben az állami épületekre isftierünk. Ilyenek a többi között a vámpalota, budai lánczhid épület, továbbá a lipót városi bazilika, ope- raház, ferencz-városi templom, budai várkerti vízvezeték s több oly főúri paloták rajzai, melyek mind a hírneves Ybl Miklós nevével kapcsolatosak. Hozzá sorakoznak Gerster Kálmán, ki Deák F. mauzóleumának hyertes térvrajzát, Pártos Gyula, ki a kecskeméti városház távlati képét állította ki. Nem kevésbé keltenek figyelmet azon tervrajzok s távlati ¡képek stb. melyek Kallina Mór, Lukse-Fábry Béla, Weber Antal, Ney^Béla, Pfaff Ferencz, Lederer Ede, Makay Endre, Feszty Adolf s Petschacher stb. tervező irónjai alól kerültek ki. Egyáltalában azt mondhatjuk az országos tárlat e szakba vágólap kiállított tárgyairól, hogy nálunk nemcsak a központi, de a vidéki építészet is hatalmas lépést tart a kor izlés irányával s épen nincs okunk e tekintetben szégyenkeznünk. S hogy sorról-sorra nem elemezhetjük valamennyi kiállítónak tárgyait, s hogy a legnagyobb résznek még neveit sem említhetjük a kiállítók közül, mentsen fel bennünket az a szük tér, melyet e tekintetben lapunkban különben is szokottnál nagyobb mértékben foglaltunk el. — s Az óragyártás tárlatához érvén, minthogy e részben hazánk kiállítói nem any-nyira bel-, mint inkább külföldi müvekkel állottak a versenytérre, elegendőnek vélem, ha csupán azt mondom, hogy figyelemre méltó alkatrészeket állított ki Berkovits Antal, s érdekes mechanicai órát Kaposvárról Borovitz Manó, az egyszerű fali órákban nevezetes Laufer András, luxus-czikkekben* pedig a fővárosból Lechner József! Nálunk az órások nem annyira óragyártással, mint inkább répa- TlRCZA. - __v • —— ———" Egy kis lánynak ... Egv kis lánynak szántam egéss életem; Feleségül csak 5 kéne énnekem •, De mivel szegény leány a Mentem, Megtiltották, nem ssabad 5t szeretnem. Igai, hogy nincs létje, földje, nagy telke, De helyette van jó szive, jó lelke, S amely lánynak szive, lelke ¡jó vagyon Nem szegény az, nem kell annak más vagyon. Olyan a sziv és a lélek amely jó, Mint a tenger fenekén a gyöngykagyló, Egyikben a legragyogóbb gyöngy térem, A másikban a legforróbb szerelem. Ki is játszom ezt a kemény tilalmat, '' Ha ax Isten hozzá való módot ad ; 8 ha a babám ast as időt megvárja : itt a fejem, hogy én leszek a párja I l(j. VÁRADY FERENCZ. Deák Ferencz álma. (Horváth Mihály hátrahagyott kézirata hói.) 1875. egy napjának esti óráiban meglátogatván a súlyosan beteg nagy hazafit, élénk örömömre ót a szokottnál derültebb hangulatban találtam. Jó napja volt, betegsége néhány ncp óta enyhülni látssék, már néhány ójet csöndes, üdítő álomban tölte, mi kedélyének is visszaadta raganyosságát. Beszélgetés közben még jóizü adomáiból is közle egyet-mást. Esek egyikét elmondván, rögtön elhallgata s egy peresig mély gondolatban iátszék elmerülve lenni. Midőn ismét szólni kezde. rám függesztett szemeiből, melyek betegsége alatt többnyire bádgyat kifejezésüek valának, most a régi tüz élénk sngara lángolt felém, mi azt bizonyitá, hogy nem mindennapi gondolat ébredt föl lelkében. — „Én — mondá — nem vagyok babonás, mitsem tartok az álmokra, de néhány nap előtt oly különös élénk és mystikus jelentésű állnom volt, hogy azóta többször eszembe jutott. El-el tünódom rajta; s mi meglepő, oly szoros logiksi összefüggés van a gondolstmenetben, hogy éb renlétemben sem tehetek ellene kifogást.* Látván, hogy beszélő kedvében 7an, kérém öt, beszélné el álmát, mely iránt oly nagy kíváncsiságot ébresztett beonem. Mire ő ekként kezdéSzéll Kálmán, s ha jól emlékszem, Vörösmarty Mihály né jelenlétében elbeszélését; »Egy szép nagy kertben, egy domb tetején levó terebély fa árnyékában olvasgatám Horatiusnak Barna Igüácz által a nap folyamában küldött fordítását. Neszt hallván magam körül föltekinték, e kosárral kezében egy közönséges ruházatu, de igen tisztes külsejű öreg embert láttam felém közeledni. Finom metszésűssép, te-lided piros arcza fiatalabb korra mutatott, mint aminőt hófehér haja és szakálla áruitel. Szemeiben jóságot és értelmességet tanúsító szelíd tüz sugára lobogott, s egész vslóján rokonszenvet s tiszteletet ébresztő kifejezés ömlött el. Pár lépésnyíre előttem megállván s köszöntvén, igy kezde szóllani: „Én kertész vagyok, s tudván, hogy ön, uram, szereti az ízletes gyümölcsöt, saját ültetésü fáimról kedveskedni kívánok önnek néhány példánynyal ? kérem Önt fogadja el azt tőlem szívesen; eleve is meg vagyok győződve, hogy e fajoknál jobbat még oatiókkal, s idegen készítmények nyeres-ség melletti eladásával foglalkozván, ez országos tárlatból is azt a tanulságot hoztuk magunkkal, hogy az óragyártás mestersége nálunk csak pang! Tekintsünk be a műkedvelők tárlatába, hol a régiségek érdekes tárgyaival 8 az egyházi művészet productumaival találkozhatni. Első pontra nézve Kuliffay Adolf érdekes régiséggyüjteménye az, melyben sok oly mükincscsel találkozunk, melyek a régi idők mesterségére vetnek világot. Ilyenek a kapcsok, vagy ha ugy tetszik, fibulák, történelmi időt megelőző edények, nyilvesszóhegyek, a baracskai Herkulesszobor-lelet, egy hamweder a római korból, függő, gyürü, s egy elefántcsontból faragott kép az üdvözítő feltámadását ábrázolva, a különféle korszakokból származó érmek arany-, ezüst-, és rézből; szóval aki szenvedélyes numisma-tikus, az el nem mulaszthatja, hogy Kuliffay e szép gyűjteményét ez országos tárlaton tekinteten kívül hagyja. Épen oly érdeklődéssel szemlélhető meg a bankjegyek, s magyar királyok aláírásainak gyűjteménye is, melyek elsejét Madaras László és Siebenroth, utóbbiját pedig Reisz Gyula állította ki. Említésre méltathatjuk még ez osztályban B. Miske Imre, Sztáray Antal gróf, Duka Kálmán, Ambrózi-Flatt Malvin, Zichy János gróf és Zichy Mary grófné, valamint Modro-vich Ignácz kiállításait ez utolsó Hnnyady Mátyás bülikomot, több régi üvegfest ményt s más tárgyakat állítván ki. Az egyházi művészetből a bpesti Óberbauer Alajos képviselteti magát oly tárgyakkal, melyek tisztán a templomi - felszereléshez tartoznak, minők a papi ruhák, kelyhek, szentségtartók, gyertyatartók stb. Szólnunk kell még az üveg- és por-czellán, illetőleg az agyagipar tárlatáról. Az üvegipar tárlatán azt a tudomást szereztük, hogy Magyarország közéi: ötven üveghutával bir, melyek közül kiválóan képviseltetik magukat Budapestről a «Magyar üveggyár részvénytársaság", és Kos * such János, ki tréfás feliratú vadász poharait a szegediek javára árusítja 20 kijával, magam is elhozván egy „Sok lud disznót győz* feliratút belőlük. Kos-such gyára, ki mellesleg mondva Bpesten a Zöldfa-ucza végén bir nagy raktárral, még 1838-ban alapított gyárából állította ki ízlésteljes tárgyait, s meggyőződtünk róla, hogy tud ám ő versenyezni is, ha akar, ugy csín, mint jutányósság dolgában. Utána Károlyi Gyula gróf parádi Üveggyára, s a fekete erdei, valamint ToHay Gusztáv kalocsai üvegmetszései s köszörülései, úgyszintén Roth Zs. üvegfesté seí, nemkülönben Bécsből Pelerka János találékony készítményei azok , melyeik'' azt bizonyítják, hogy az üveggyártás nálunk nem rosz lábon áll az avval kapcsolatos művészettel egyetemben. Végül az agyagipar az, mely az én figyelmemet leghoszabb időig lekötötte, látván itt oly müizléses dolgokat, mélyekről meggyőződés nélkül még magam is elhittem'' volna, hogy a mi iparosaink oly becses tárgyakat nem képesek előteremteni. És itt különösen a parezellán festés azon feltftnó haladást igazoló részét értem, mely már arra is képes, hogy példának okáért bármely család egész csoportozatának arczképeit minden egyes «1 nem eveit ön," — s ezzel a kosár gyümölcsöt az előttem álló asztalra helyezte. Én p^r perczig bámulva gyönyörködtem a szép alma, körtve és baraczkfujokon, melyeknél szebbeket aoha sem láttam, s megköszönve szívességét, magam mellé ültetém s nevéről, lakhelyéről kérdezős-ködém: — mire ő ismét igy szóla: Köszönöm a szives fogadást, s jutalmul e kosár gyümölcsért engedje meg elbeszélnem életem történetét; érdekelni fogja az önt, mert én nem közönséges ember vagyok." S intésemre, hogy szívesen meghallgatom, igy kezdé elbeszélését : „Én egyike vagyok azon angyaloknak, kiket az Isten, mivel ellene fellásadtak, még as ember teremtése előtt megbüntetett. Én a lázadásban íulajdonképen nem vettem részt, hsnem társaim merényletéről értesülvén, csak asért mentem hozzájok, hogy őket szándékukról lebeszéljem. Engem az ékesszólás geniu-sává alkotott a Mindenható, s bisva erőmben, a siker teljes reményével kívántam velők találkozni anélkül, hogy Istentől arra engedelmet kérnék. De el bizakodásomat nyomban büntetés követte : lázadó társaimat nem sikerült megté résre birnom. As álszégyen e kudarcz miatt s a szánalom indulata, hogy épen legkedvezőbb társaimat találtam a lázadók között, ssálta meg lelkemet. Habozni kasdék: váljon visszatérjek-e az Örökkévalóhoz vagy társaim sorsában osztozzam ? Végre is a barátság érzelmei vettek erőt rajtam a ón bűnös társaimnál maradtam. — De nemsokára fölhangzott az Isten meny-dörgő szava, mely bennünket ítélőszéke elébe idézett. Ott megjelenvén, az Örökkévaló engem a többiektől különválassta, s mintán esek fö- lött itélt s mindegyikre igazságosan kiszabta ! a büntetést, távoztok után hozzám fordniván, ekképen szóla: »Tudom hogy te nem vettél részt társaid lázadásában; sőt csak azért mentél hozzájok, hogy őket észre térítsd s hozzám visszavezesd. De minthogy társaidat jobban szeretted, mint engemet, s teremtödet elhagytad a teremtmény miatt, te is vétkestél és bűnhődnöd kell, ha gyöngébben is, mint bűnös társaidnak. Tudod, hogy én a világot nem teljes tökélyben teremtettem meg ; hanem képességet öntöttem a szellembe s anyagba egyaránt, hogy mindenik a maga faja és terméssete szerint fejlődjék, tö< kélesedjék. A te lakhelyed a nap harmadik nagyobb bolygója, a föld leend, a mely ott lent világlik. Oda költözöl azonnal a ott ason bolygó legértelmesebb lényének, as embernek, kit még csak ezután fogok teremteni, alakjában fogsz élni. Föladatod leend a kertészkedés, a növényvilág tökéletesbitése. Mindenekelőtt, ason helyen, hol a tőidre szállaaz, készíts egy szép kertet lakhelyül az embernek, kit alkotni fogok. Midőn e kert berendezve, fiája, gyümölcse megnemesitve leend, más-más vidékre fogsz költözni, s ugyanazon munkát végezni mindaddig, míg egy hírnököm által jöveadö sorsodról nem értesitlek. Meri nem maradsz örökké e föld Iskója, hanem midőn majd vezek-lésed napjai beteltek, emberi alakodból kivetkőzve, ismét mennyei dicsőségemben foglalod el a neked szánt helyet. Emberi életed addig tartand, mig egy almafaj, melyet kezeid fognak nemesíteni s mely kedveocsed leend, az első emberpár életében pedig nagy szerepet fog játszani végkép ki nem vess az egész földön. Ezen időről további teendőidről hírnököm majd tudósítandó '' ''..YV TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM edény darabjaiba beetetheti egész oly élethűséggel, mint amily élethúséggel veszi le a fényképész. És e tekintétben az elsőség, ki hinné, hogy a kedves Székely testvéreket illeti; hol ugyanis a kolozsvári pórczellán festőgyár, név szerint Vörös és Fischer Vilmos azok, kiktől lehetetlen, hogy legalább egy Blaháné arczképével diszitett virágtartó edényt, vagy ha hölgy, vagy egy Hajnald bibomok finom metszésű arczké^ét magán hordozó kávés csészét ne végy magadnak az országos tárlat emlékeül! £ kiállítás ott van az i t é\|s z e k paVillonjának melléktermében Bánffy Adám báró azon érdekes, és mondhatom, általános íaltfinést keltő faragvá-nyával együtt, mely a bibliai bölcs fejedelem amaz Ítéletét ábrázolja, midőn a két anya a gyermek tulajdona fölötti vita eldöntéséül hozzá folyamodott. Az agyagáru-iparról — ezen tárlat után ítélve — őszintén elmondhatjuk, hogy az Magyarország egyik legvirágzóbb iparát teszi, mert oly tárgyakkal találkozhatunk itt, melyek a palotáktól le egész a ^unyhóig közhasználatnak örvendenek. Avagy hát bővebb bizonyíték okáért, nem díszíthetnek- e azon csínos kályhák bármely grófi pálotát, melyeket egy Szórády, Galambos, Bognár István (N.-Kanizsán,) Dachaner Ferencz stb. oly Ízlésesen tudnak a föld , porából előteremteni? '' Pipás ember lévég, nem tehetem, hogy utoljára ki ne emeljem Mihalik Ist ván selmeczi pipáit, melyek mellett á körmöczi Stiasny E. a debreczeni fazekas ipartársulat, no meg a pápaiak is azt bizonyítják, hogy sok pipás embere van ennek a szegény Magyarországnak, azért hát csak ki kelle mutatniok, hogy a pipaipar haladás tekintetében ugy megy előre, a pipaíüst az égre, akár jó, akár rosz legyen benne a dohány. Ez volt az én szemle utam az országos tárlaton, s reménylem, hogy a budapesti országos tárlaton pótolva lesz a magyar ipar azokban, amikben itt némi hiányra bukkantunk, s amit megjegyezni imitt-amott kötelességünknek tartottunk. SZERÉN YI ENDRE. Z ALAI KÖZLÖNY. JÚNIUS 29 én 1879. A kottorii tűzvész. Zalamegye fáradhatlan alispánja Svas tioa Benó ur a véss sainhelyén axemólyesen megjelenvén, bölcs intézkedéséről jegyzőköny v vétetett fel, melyet közérdekűségénél fogvajónak látjuk közölni, kiválólag irányadásul netáni hasonló szerencsétlenségek, (mitől Isten óvjon !) körüli intézkedés végeit. Junius 13 án köztiszteletü alispánunk jelenlétében tortoU teljes ssámu közgyűlésében Kottori község egyhangúlag elhatározta a jegyzőkönyvben alispán ur által ajánlott intézkedést oly képen, hogy a szegény sorsa tüzkárosul- Ez mondván, Isten elhallgata, a intésére én szellemi szárnyakon a földre röpülvén, itt a testet öltöttem magamra, hasonlót az ember testéhez; de annál mégis tökéletesebbet. A test gyarlóságaitól, fáradságtól, éhségtől stb. én sem voltam ugyan ment, s szemberekkel egyenlően éreztem az étel, ital s álom szükségét, de bár azóta évezredek röpültek el lejem fölött, én se beteg soba nem voltam, se korom növekedté vei erőm nem csökkent, alakom, mint az em bereknél történni szokott, nem változott, hanem as utolsó hetekig folyton egy középkorú férfiú alakjában maradtam. Én azontúl a nyarak és telek hosszú során át azon helyen éltem, melyet sz emberek utóbb paradicsomnak neveztek. Évszázadok telhettek el azon időpontig, midőn az Örökkévaló Ádámot és Évat teremtette. Tanuja voltam fiatal és ártatlan életöknek s mond hatatlanul gyönyörködtem ezen elaő értelmes földlakókban. Velők társalkodnom a Végtelen parancsa szerint tilos vala. De számtalanszor meglestem őket az esthajnal azürküietén z a holdvilágos éjek óráiban, midőn gondolataikat s érzelmeiket egymással kicserélve as életnek tirveiídé-nek s boldogságukban imákat rebegének az élet urábos. Mit kényelmük s örömeik gyarapítására teheték, láthatatlanul megtévén : mert szerettem őket s atyai érzelemmel vonzódtam hozzájok. Az éj osöndében, midőn mély álomban nyugvánafc, legízletesebb gyümölcseimet rak- taknak elégett házaik lelépitéséhős szükséges fa s egyéb anyagokat több évi törlesztés és visszafizetés mellett segélyképen kiszolgálni megszavazta. Ugyancsak slispán ur nemes intentioból keletkezett felterjesztésére a magas belügymi-nisterium 800 frtnyi országos segély t kegyeske dett a kottorii tüzkárosultak részére utalványozni; a megyeszerte alispán ur által megindított könyöradomány gyűjtés folytán már gróf Festetich György ur ő nmga caáktornyai uradalmából 100 hectoliter kukoricza és a caáktornyai járási gyűjtésből 20 hectoliter gabona és liszt neműek kottoriba szállitattak. Mélyen tisztelt alispánunk azivea buzgó ságaért, ugy a kegyes adomán} ozók fogadják ny i I ván os elismerésünk és hazafias kössönetün ket Jegyzőkönyv. A Kottori nagyközségben f. é. junius 9. töriént nagy tűzvész által károsult szegénysorsu lakósok segélyezése tárgyában f. 1879. évijun. hó 12-én tek. Svastits Benó megyei alispán ur elnöklete alatt tartott tanács kozmányról. Megyei alispán ur, a Kottori mező városát ért uagy tűzvész által okozott szerencsétlenség lehető enyhítésére ssükséges intézkedések végett mai napon vagyia f. 189. évi junius hó 12 én Kottoriban megjelenvén, a tüz helyszínén teljesített részletes szemle vizsgálat után az általa meghívott Rajher Antal községi biró, Kollay Rókus kösségi jegyző, Rajher István esküdt, Rózaay Mór községi orvos és képviselő, Matos Mátyás községi képviselő és Csesznák József járásbeli szolgabíró ur közben jö»lével, s ugyan azokkal együttesen megkeresett nagyon tisztelendő Kollay Geigely helybeli plébauos úrral a tűzvész által okozott nagy szerencsét lenség mérve — annak lehető enyhítése — a rögtöni segélynyújtás szükségessége és annak legczélsserűbb módja ugy egyéb ez ügybeni teendők iránt beható tanácskozással tartott értekezletben a következők állapitattak meg, u. is : — A tüz keletkezte s az okozott kár mérve: A tűz a már teljesített vizsgálat és hivatalos felvétel szerint folyó junins hó 9-én délutáni 5—6 óra közt egy pajta épület kigyullá-sával támadt, az által hogy három 5, 6 és 8 éves gyermekek a pajta épületben játazáa közben tojás sütés végett gyufával szalmát gyújtottak meg; — a tűz szél által élesztve, a sűrűn épített és nagyobb részben szalma és náddal fedett házak közt rendkívül gyorsan terjedve esti 8 óráig tartott, — a lángok rohamos összecsapása miatt a kigyúlt házak megkóze lithetlenek lévén a holmik mentése sikeresen nem eszközöltethetett, az oltáa a közaégi tűri fecskendőkkel is minden lehelő móddal teljesítetett, segélyt nyújtott a Csáktornyái tűzoltó csapat. Két emberélet esett áldozatul, egy 80 éves asszony és a tüzet keltett gyermekek egyike, kik nem voltak megmenthetők. Elégett összesen 91 lakház 121 gazdasági és melléképület, melyek közül csak egy lakház volt 170 frtig biztosítva, hasznos háziái la tok közül elégett 4 darab szarvasmarha és 19 darab sertvés. A kár a hivatalos felvétel szerint 60 eZer forintra rug, és aunái sujtóbb, mert a károsultak nagy részének földig leégeti hajlékukkal együtt összes holmijuk — élelmi czikkeik éa gazdasági eszközeik a lángok martalékául es''ek. — tam le melléjök, hogy fölébredve készen találják táplálékukat. Fiuom puha mohát, illatos virágú gyönge füveket egész nyalábokkal gyűjtöttem számukra, melyeket fekhelyőkre terítsenek. Miudenféle apró kellemes meglepetéseket készített számokra gyöngédségem, s örvendtem, midőn mindezért Istennek mond tak hálaimát. De boldogságuk nem tartott sokáig. En-gedetlenségok, a kíváncsiság gyöngesége miatt, ők U magukra vonták Isten büntetését s távoz-niok kellett a paradicsomból. Ezóta nekem Aem vala ott többé nyugtom. Meglestem, merre vándorolnak s én is azon vidékre mentem lakni, hol ők megtelepedőnek, mert szántam őket s eltökélem magamat, hogy a mennyire láthatatlanul tehetem, ott is gy ámoiuk leendek. (Folyt, következik.) A gyöngy! Tenger fenékre grill 1« gyöugyért Eer » eszélylyel a bnvár ; Kit, hogy ne menjen nSje üün kért De G e vágynak rabja már. Nekem nem kell leszállni mélyre Evezvén fenn a sik vizén .... Refm a sor« but, könnyet mére Ennél nincs szebb gyöngy ngybiszem ! GYÚROM. A segélyezés szükségessége: A károsultak összes lélek száma közel 600-ra megy ; ezeknek egyharmad része oly családfőkhöz tartozik, kik mind birtokos gazdák, aajat vagyonukból, fiabár nem káraik pótlását, hanem legalább caaládjaik fentartáaát és hajlékuk felépítését közsegély nélkül eszkö «ölni képesek; — továbbá egy harmadrésze oly családokat képez, kiknek leégett házhelyeiken kivüli birtoka fél — egy — z legfeljebb l1/, hold xöldet tévén ki, a tüz "által élelmi czikkeiktől megfosztva, jelenben ellátást igénylő sorsra jutottak, de a jövőre fenntartásukat eddigi foglalkozásuk szerint kézi munkájuk ke resetével eszközölhetik, mire kösel jövőben módot nyujtaod a kukoricza kapálás és egyéb mesei munka, melyet a határban de a szomszéd vidéken is ksphatnak, s ezek szorgalmuk által némi sdgélylyel házi tűzhelyeiket is felépíthetik ; — s végre szinte l/3 réssre tehető a tűz által teljesen tönkre telt, különben is szegény sorsú ínséges családok száma, esek minden nélkül lévén, élelmezendők és segélyezendők, előbbi életfenntartásukat a rokonok es szomszédoknál teljesített * háfeszolgálat és kisebb munka által nyerték, most Hajlékuktól és mindenüktől megfosztva koldusok; — végre meg-jegyestetik, hogy a tűskárosultak mindeddig a köziégbeli lakosok által élelmeztettek, de ma már ezeknek is az árvíz által szinte apasztott készlete kimerült, s igy a közsegélyezésnek szükségessége tényleg előállott; — egyúttal köszönettel elismertetvén az, hogy a vidékről eddig Hirschler testvérek alsó-domborui lakósok küldöttek a lüzkárosultak részére kenyér s egyéb élelmi szállítmányt, mi a károsultak ellátására nagy segélyül szolgált. A segélyezés módja: A fentebbiekben vázolt helyzet a segé lyezés szükségességét indokolván, arra nézve alispán ur előadja, miszerint a segélyezés a létező szükség mérvéhez képest két irányban ezzköziendő, — az első mindenesett e a rögtöni segély nyújtás azon károsullak részére, kik a tüz által Ínségbe jutván, jelenben magukat közsegély nélkül élelmezni nem képesek, s mi után ez ir.mt a község részéről eddig intéske dés nem • toriéul, e végből alispán ur, nagyon tisztelendő Kollay Gergely plébános urnák elnöklet«? alatt Rajher István községi biró Kollay Rókus községi jegyző, Rajher István esküdt és Matos Mihály képviselőből álló községi segé lyező bizottságot alakított, melynek kiváló feladatát képezendi a gondoskodás a felett, hogy az iuséges lüzkárosultak a szükséghez képest élelemmel ellálassauak; e czélra lehetőleg a községben is könyöradományokat gyűjt, azokat valamint a más helyekről érkező konyörado mányokat kiosztja, és egyáltalán eszközli a valóban segélyre szorult károsultak segélyesé sét akkép, hogy azok mindegyike minden ked-vezés avagy mellőzés nélkül helyzetűkhez képest egysránt a szükséges segélyben részesi tetnek. — Továbbá tekintettel az akkép segélyezendő károsultaknak 200-at meghaladó nagy számára, a különösen figyelembe véve azou körülményt, hogy az eddigi élelmezés kö vetkeztében inár a községijén segélyül adható élelmi czikkek fogyatékán vannak, de a vi dékről is az árvíz alkalmávali hosszasabb segélyezés folytán ez idő szerint könyöradomá-nyok küldéae illetőleg élelem szállítása legalább oly gyorsan, mint a szükség kívánja — nem remélhető: ugyanazért alispán ur a nagy. méltóságú belügy m iniszter úrtól nyert kegyes felhatalmazás alapján a rögtöni segély nyuj. tásra az elkerülhetlen szükségesség mérvéig segélyt ajáulván, miután a jelen voltak egy han gulag a legszükségesebb és legczélszerübb segélyesés módját abban találták, hogy a főleg hiányzó kenyér, továbbá kukoricza a bab szemben és bó osztassék ki, és erre néhány napi mulhatlan szükséglet fedezetéül 200 darab kenyér 25 mázsa kukoricza, 3 hectoliter bab, M 50 kiló só kívántatnék, ugyanezért alispán ur azonnal intézkedett, hogy 200 darab kenyér nagy-kanizsai pékeknél elkészítve, a vaspálya vonaton Kottoriba küldessék, a többi fentebb kitett mennyiségű élelmi czikkeknek a jelenlegi árak szerint leendő beszerzésére pedig 120 frtot azaz százhúsz forint készpéuzt mint a nagyméltóságú belügyminiszter ur állal adott országos segélyt a községi segélyező bizottság elnökének uagyon tisztelendő Kollay Gergely kottorii plébános urnák kezeihez oly megbízással adott át, hogy azt kellő elszámolás mellett a segélyező bízottság a fentebb körülirt módon a segélyre szorult tüz károsultak ellátá sára fordítván, arróli részletes számadását ugy an alispán úrhoz beterjeszsze. A segélyezésnek másik — nem kevésbbé fontos és mellőzhetlen irányára nézve alispán ur előadja, hogy mint erkölcsi testület jelenté keny értéket képviselő ingatlan vagyonnal b»r, habár maga is a lüz által sújtatott, még is mellőzhetlen érdekében áll az, hogy községi segélyével a 200 lélek számon felüli legszegényebb sorsú véginségre jutott tüzkárosul t családoknak lehetővé tegye, miszerint házi tűzhelyeiket felépítve családjaikat eltarthassák, gyermekeiket nevelhessék, és ismét munkaképes kereső polgárok lehessenek, mert enélküi azok magukon nem segíthetvén, gyermekeikkel együtt folyton ínséggel küzdő és koldulásból tengődő létükkel — mint a községkötelékébe tartozók — a mától holnapra való eltartás által még súlyosabban és illetőleg oly annyira a kösség terhére esnek, hogy aat a 2800 lakóst számláld község meg sem bírhatja. E czélra tehát alispán ur el -kerüJhetlenüi szükségesnek látja és melegen ajánlja, hogy a község saját vagyonából aze rezze be az építéshez megkívántató épületfa és egyéb anyagokat, s azokat a tüz által tönkre tett legszegényebb sorsú oly családoknak, kik önsegélyre nem képessek — a beszerzési áron több évi törlesztéses visszafizetés mellett, leégett hajlékuk felépitésére segély képen osstassa ki, és felhívja alispán ur a jelenvolt kösségi tagokat, hogy az említett segélyezési mód ssükséges-ségét a községi képviselők körében mégms terjesztvén, az iránt, a községi biró által tör- , vény értelmében holnapra egybehivandó képviselő testületi közgyűlésben határosatot hozzanak, kijelentvén egyúttal alispán ur, hogy ha a község maga ily nemes módon tanusitandja a tüz által károsult szerencsétlen polgárai sorsa feletti köteles gondoskodását, es leghathatósb indokul szolgáland arra, hogy az általa hátósá gilag megyeszerte eszköslendő könyöradomány gyűjtés sikere sőt a magas kormánytól is re mélhető kegyes segély kinyerése biztosabbá legyen. Kelt mint fent SVASTITS BENÓ alispán. CsESZNÁK JÓZSEF SEOlgsbiró. A fentebbiek szerint tekintetes alispán ur által kezeimhez lefizetett 120 frt szóval száz huMZ forint o. é. készpénz átvételét ezennel elismerem. KOLLAY GERGELY kottorii plébános és kösségi segélyező bizottsági elnök. RAJHER ANTAL Kottori község birája. KOLLAY RÓKUS jegyző. RAJHER ISTVÁN községi esküdt. MATTOS MÁTYÁS községi képviselő. Egy óra Kalocsán. Ha valaki azért uUzik ciak, hogy tájékot lássou, s a természet csoda szépségeit, al-kai ma legyen szemlélni, kétségtelenül azon világrészeket fogy a felkeresni, melyek hegyekben gazdagok. Ez természetes dolog, mert a hegyek változatos alakjai magokban vévj? már kellemes látványt nyújtanak, a az ezen változatosságban. jelentkező csoportozatok csak emelik ós fokozzák az utas szenvedélyét. Éu nem ilyen czélból tettem kirándulást, s n«m is látogattam a természet alkotta begyes vidékeket, hanem utaztam s hivatalos czélom a Dunáuak Bpestről Úszódig terjedő vidékein vezetett el, s mégis felejthetetlenné vált ezen utazás reám nézve két okból, melyeknek egyike s a kisebbik az, hogy a nem épen regényessé-get nélkülöző Duuapart gőzhajóról szemlélve helyenkint felséges tájképet nyújtott sasokban lehetett gyönyörködnöm. Másik s a fŐ tulaj-donképeni ok pedig az, mert utam Kaiocsára vezetvéu, ott hazánk egyik legnagyobb kitűnőségével, az ott székelő bibornok-érsek urő msga-ságával hozott kedvező sorsom össze. — Hogy ezeu férfiú mily nagy, tudománya a birodalom határait mennyire túlszárnyalja, s hogy le kötelező, mindenkit megnyerni tudó főúri modora, vendégszeretete minő, ezekről szeretnék szólani, de a két elsőről beszél a közvélemény, mutatják tettei, bizonyítják azon számos jótékony s tudományos intézetek, melyek nevét halhatatlanná tették, s Kalocsa városa büszke lehet azon intézetek bírása által, melyek egyen kint is százezreket vesznek igénybe, s mindezek egyetlen embernek a nagynevű s még nagyobb érdemű Dr. Hayoald Lajos ur bibor nok érsek ő magasságának áldozatkészségéből hirdetik alapitójuk nevét, s ki ezeket látta, annak lelke szomjassá válik a szép és nemesnek birása iránt, s csak ilyen kor lehet valakinek meggyőződve gondolni arra, hogy vajha minden főpapunk őtet csak mégis közelíthetné. — Nemes tetteinek ezrei homályban elzárva élnek, azokat szerénysége tiltja tudomásra juttatni. Vendégszeretetéről azonban közvetlen tapasztalásom után tudok igénytelen soraimban szólani én, is ki elég szerencsésnek éreztem magamat az által, hogy ezen főúr vendége lehettem, s az óra melyet nála s vele ebédnél töltöttem, előttem felejthetetlen lőn mert azon mély tudomány u társalgás, melyet ő megszokottan folytatott; azon ékesszólás, mely a legegyszerűbb tárgynál ajkait méskéot éde- TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. JUNIUS 29 éa 1879. I ! hiti; a varázs, mit az által hallgatóira gyakorolni tud, leírhatatlan, arról csak tudni lehet, beszélni nem; s tudni csak z képes, ki ő t hallatta. Talán soknak látszik némelyek előtt s tulhajtottnak fentebbi állításom? azon kétkedők számára iglatom ide hozsám ejtett bucsu szavait: „Scptember hóban Kanizsán. fogok átutazni, legyen Ön meggyőződve, hogy lelkemben gondolni fogok önre." A kinek alkalma volt Dr. Haynald La-jón úrtól, a bibornok-érsektől ily kellemes nyilatkozatot hallani, az bizonyára kezet fog ve hin a örömmel gondol mindenkor a vele töltött időre, s az óra előtte felejthetetlenné lesz. Dr. FÁKNEK LÁSZLÓ, ügyvéd. Helyi Iiirek. _Az I mtgy-kanizsai kereskedelmi ifjak önképző egylete által e hó 21-én tartott kerti ünnepélynél összesen 121 frt 20 kr. folyt be a tiszta jöv.-.delem 25 frt 90 krt tesz. Következő szíves felülfizetőknek ezúttal is köszö-netet szavazunk : tek. Lengyel Iguácz ur 2 frt, Szigritz Róbert urnő 2 frt 10 kr. N. N. 50 kr. N. N. 40 kr. tek. Ebenspanger Leo ur 1 frt, tek. Ebenspanger Lipót ar 80 kr. tek. Mitzky 11. ur 00 kr. tek. Kapoch Gyula ur 80 kr. tek. Zok Nándor ur 80 kr. tek. Grünhut Alfréd ur 1 írt, tek. Lőbl Miksa ur 1 frt, tek. Rosenthal ur 40 kr. N, N. 40 kr. tek. Weisz József ur GO kr. N. N. 1 frt, tek. Engel Adolf ur 60 kr. Reichenfeld Ede 1 írty Grünhut Henrik 2 frt. Az egyleti választmány. — Tanügy- Van szerencsém a nagykanizsai felső és alsó közs. népiskolába járó Ifány-növendékeknek az 1878/9 tanévi vizsgálat alkalmával kimutatott kézi munkáik létszámot osztályon kint áttenni, ugyanis: a felső leányiskolából 38 kiállított 214 darabot, a 4. osztályból ŐCO darabot, 3-ikból 3()5 darabot, 2 ikból 280 darabot, párhuzamos 2-íkból 175 darabot, összesen 1534 darabot. Nagy-Kani-zsán, juniu hó 2G án 1879. Horváth Pál, igazgató-tanító. — Gumi puskák, még az oskolák egészen be sem zárattak, már is nagyobb számmal láthatjuk az utczákon a kisebb tanulók kezeiben az úgynevezett gumi puskákat, melyek veszélyesek, ajánljuk a hatóság figyelmébe. — Tanügy• A nagy-kanizsai izr. 0 osz-tftlvu nép — és az avval kapcsolatban álló kereskedelmi iskolánál a zárvizKgák f. évi julius hó G án '' veszik kezdetüket és » rá következő n>tpókon tol) tatattnak ; mire a t. cz. szülők és úgy barátok tisztelettel meghívatnak. Nagy Ka mzsa, 1S7Í). junius hó 15 én. Az igazgatóság.v — Assicurazioni Gíueráli. ezen biztosító intézetnek utolsó közgyűlésében megtar V>tt választásnak eredménye a következő: Igazgatónak Triestbeu V di ¡5. Segré ur 5G6 szavazattal. Aligazgatónak Triestbeu D. R. (Jalabi ur 56G szavazattal. Aligazgatónak Ve lenczében Elia báró Todros ur 58G szavazattal. Igazgatótanácsnak Korizmics László ur Buda pesten 566 szavazattal. Igazgatótanácsnak Ca-milló báró Trevesdei Bontih Velenczébeu 586 szavazattal. Örömmel bizonyíthatjuk. hogy ezen intéáet jelentőség tekintetébe vételénél, a belföldi üzletnek Konzmica László urat mint igazgatótanácsnak valasztotta, melyhez báró Wodiáner M. ur is, kinek a belföldi viszonyok szintén a legjobban ismeretesek, tartozik. — HaUllozáti. Cavallai Antal ca. kir. kapiiány a 48-ik ezredben a hadi érem és a tiszti szolgálati kereszt tulajdonosa életének 46 ik évében Sopronban meghalt, — Zalamegye főispánja Úrményi Jó zseí ur ő méltóság a Nagy-Kanizsa v^ros tanácsához a kó^eikezó leiratot intézte : Tekintetes városi tanácsnak Nagy-Kanizsán. A nagyméltóságú m. kir. belügyminisztériumnak f. é. jun! 18 án keit 4051 szamu leirata szerint a Horváth Irma által az ezüst menyegző alkalmából készitett, s Tuboly Victor nagy kanizsai ügyvéd által telterjesztett papirmetazvények — kivételképen legkegyelmesebb megtekintés vé gett Ó felségének, bemutattattak. Miről a tekintetes városi tanácsot uevezett ügyvédnek azonnal történendő tudósítása végett ezennel értesítem. — Zala-Egerszeg, 187«. juuiua 21. Örményi s. k. 2063/879 Végzés. Jelen főispáni kegyes leirat eredetben megtartatni, hivatalos másolatban pedig Tuboly Victor ügyvéd urnák helyben, érteeitésül kiadatni rendeltetik. Kelt Nagy Kanizsán, a v. tanácsnál 187ü. jun. 24. Babochay s. k. polgármester. Szalay Lajos s. k. főjegyző. — Halálozás. Weidinger Károly pécsi könyvkereskedő életének 43 <k évében jobb létre szen derült. Vegyes hírek. n»» — A szabadkőművesek ststistikájs. A mult év végével következő számban létestek a szabadkőműves páholyok a földkerekségén. Volt pedig Németorsságbsn 342, Svájcban 33, Magyarországban 44, Romániában 11, Szerbiában 1, Írországban 330, Gibraltárban 5, Mai-tában 4, Svédországban és Norvégiában 18, Francziaországban 287, Spanyolországban 330, Portugáliában 22, Olaszországbsn 110, Görögországban 11, Törökországban 26, Egyptom-ban 28, Afrikában 25, a Fokföldön 61, Aden-ben 1, Indiában 118, az indiai szigeteken 16, Khinában 13, Japánban 5, Ausztráliában 226, as ausztráliai ssigeten 4, Ujseelandbsn 84, mm egyesült államokban 9894, Canadában 525, Kuba szigetén 30, Haiti szigetén 32, Mexikó ban 13, Brazíliában 255, a délamerikai államokban 179, Összesen körülbelül 15000 páholy, A szabadkőműveseknek száma 1878. dec. 31-én öt milliónál többre rúgott. — A szultán salamoni ítélete. A következő pikáns sserály történet képezi most Kön-stsntinápolyban a közbeszéd tárgyáU a szép Hafíze, Mahmud effendinek, a kaffedsi pasának neje, egy szép napon a Theraphia és Bujuk-d«re közt fekvő kefilkői faluban légyottot adott Raif bejnek, a szultán segédtisztjének. A szerelmes pár gondátlsnul enyelgett a platánok hü árnya alatt, még csak nem is sejtve, hogy a megcsalt férj mindennek nyomára jővén, rendőrséget küldött a légyott színhelyére. A szultán értesülvén a történtekről, magához hivstá a férjet és a szeretőt és a következő Ítéletet mondotta ki rájok; „Mindkettőtöket elbocsátlak hivatalotokból; téged Raif, mert elloptad Mahmud nejét, a téged Mahmud, mert nődet elhagytad lopni. A ki egy idegennek nejét ellopta, ellophatja az az én nőmet is,, és a ki nem tudja nejét megőrizni, nem képes vigyázni az én kávémra sem.* Az uttóbi szavak a kaffed-sihez voltak intézve, kinek hivatala abban áll, hogy a szultánnak a kávét fölazolgálja — Egy megszökött apácza. 26 évvel ez előtt egy vakitó szépségű leány jelentkezett CambraimbAn az ottani Klarissinák zárdafőnök-nőjénél felvétel végett. A müveit osztályhoz tartozván, azonnal fel is vették és felöltöztették apáczának. Egy év múlva a fiatal lány nagyon rosszul lett, már le is mondtak az életéről. — As orvosok véleménye szerint csak a friss levegő segíthetett már rajta, s ezért a leány tér denállva könyörgött főnöknőjének, hogy egy rövid időre bocsássa őt haza szülei hes, — de hiába, — a zárda törvényei szerint aki már egyszer átlépte annak küszöbét, az onnan ki nem mozdulhat ez életben. Azóta a leány folyton betegen feküdt, tengődve egyik napról a másikra, anélkül, hogy akár a halál, akár a főnöknő szive könyödilt volna meg rajta. — Néhány héttel ezelőtt a szerzet megvette a szomszédságát képező házat, s azonnal intéske dett, hogy e két épület egymással összekapcsol-tsssék. Kőmiveseket hitlak, ajtók csináltattak amit észrevett a 25 év óta beteg leány s egy mentő gondolatra vetemedett. Meg fog szökni! S meg is tette. — Mult hétfőn ebéd után, mikor a szerzetesnők délutáni álmukat aludták, oda sompolygott az épülő félben levő ajtóhoz, s azon keresztül észrevétlenül megszökött, s kocsira ülve hazahajtott szüleihez, akiket legnagyobb örömére oly egészséges állatpotban talált, mint a hogy elhagyta őtet 26 évvel ez-előtt. — Csak az furcsa, hogy a 19 ik ssásad végén ily sárdatörvények létezhetnek. iránt utolsó napokban valamivel jobb hangulat ju tott érvényre, anélkül azonban hogy as árakra hatást gyakorolt volna. — Minőség szerint: \ Busa .... 7--- 8.50 Rozs .... 5--- 650 Árpa . . 5--- 620 Zab .... 5-60 — 580 Kukoricáz 5.-- 5.10 Cinquantin . . 5-50 — 560 K. B. Üzleti szemle. Nagy-Kasizsás, 1879. junius 28. Időjárás: E hetet többnyire meleg, verőte-fényes napúk tölték be, melyek gabnavetézeink érését nagyon elosegiték Üzletünk e héten valóságos csendéletet fejtett ki. Vevők, a főpiaczokról érkező lanyha hirek folytán naponta tartózkodóbbak lettek, ugy hogy vásáriatok, árutulajdonosok nagy engedékenységének daczára, gyéren és nehezen létesülhettek. Az ár csókkenézek nagyobb terjedelmet vettek, s az azoktól t mindeddig mentve maradt czikkelyeknél is érvényre jutottak. B»za kevésen volt kedvelve, Csak els őr ndü minőségekben történtek nagyon reducált árak mellett némi kötések. Rozs végképen ol volt hanyagolva és árban sokat vesztett Eladások e czikkben roppant nehez-ségekkel voltak egybekötve. Árpa iránt hosszú szünet után héten némi kérdezősködés uralgott Nagyobb vételek nem jegyezhetők. Árak a mult hétiek Zab bul fogyasztásra változatlan ¿rákon vetetett. Tengeri hanyatló iránylátot követett«; árak jelentékeny csökkenést szenvedtek, öregszemü áru Vasúti menetrend. A buda-pesti időmutató óra szerint, lo4«l Kanissáról f Vonat hova r szám Ora Pere. Idő 206 Eszék, Moháea,Dombovár s Fiaméba 4 48 reggel 215 . . . . 2 30 délnt. 212 Badz-Paetro . _____ . . .. v. 4 58 reggel 202 .........<.26 délnt. 204 ........... 11 30 estre 318 Béesbe (Aaombatfcely, Bées-Ujhely felé)5 8 raggal 801 m ..»...-..»• 11 48 ntía. ^ 315 Sopronba ........ 3 38 dél ut. 203 Triestbe és Prágerhofon keresztül örács óz Béesbe...... 4 58 reggel 201 Triestbe és Prágerhofon keresztül Grácz és Bécsbe i. ., 2 47 délu t Érkezik Kanizsára honnét: 216 Eszék, Mohács, Dombovár s Fiuméből 1 41 délu t 206 „ . \ . , 11 11 ©stve 203 Buda-Peztről........ 4 20 reggel '' 201 .......... 2 5 délu. 211 „ ......... 9 44 estre 314 BéesbSl (Saumbath. Béc«-Ujbely)felŐl10 27 estve • 30* * ,, . .45 reggel 316 Sopronjból ........U 53 déíel. 214 Bécsből Grácz, láarburg, Pragerhof felől ..........4 12 reggel 201 Trieszt- éi Bécsből Marburg, Pragerhof felől.........1 21 délnt. 204 Trieszt- és Villachból Prágerhof felől 11 — estve Marbnrgba esatlakozáa VHIaeh és Francesfestből , . , , Kianoesf estből i i'' i '' i i <;}li •. • Felelős szerkesztő: BátOrfl Lajos. Különösen figyelemre méltó a hírnevén Dr. Forti-féle SEB-TAPASZ, mely reudkivülí gyógy ereje, etválasztó, érlelő a fájdalom csillapitó hatása által leggyorsabb, legbiztosabb s egyszersmind gyökeres gyógyulási eszközöl különnemii bajokban. — Ily bajok a torokgyulladás, légcsőhurut, b ő r k ó s-barnaság, hártyásgyik (Croup, angina) min-deun-emü megsértések, harapás, szúrás, vágás vagy égés által támadható sebek, megíorrázások, darázs vagy méhszurasok, konok fekélyek, zúzatok (coutusiók) meg-lepő gyors fájdalomcsillapítással — rögzö''t daganatok, gUmök, tályogok, pokolvar, (carbunculus pustula ma-ligua), megkemény kedések, genyedések, vérkelések, mindeu mirigy betegségek, görvélyes fekélyek, fagyda-gauat, ujjféreg, körömméreg, vadhús, tagszivacs, csont-szu, kitiozamitás és megrándulások, helyi csuz; továbbá a szülés folytáni lábfelfakadasok és sebek, fájós, fekély-zett vagy már genyes női mell. — Sok nő már csirában volt emlőráktól, — a különben elkerülhetlen életveszélyes sebészi mütétuek mellőzésével — egyedül ezen jeles sebtapasz használata által menekült meg. Végre h testbe teljesen bemélyedt bárminemű szálkA, vsgy darázs és.méh fullánkja csupán ezen tapasznak rövid idei használata folytán annyira előtűnik, hogy azután a testből közönségesen szabad kézzel, sebészi műtét és fájdalom nélkül könnyen Wíhuzható, mire a seb gyógyulása nem sokára bekövetkezik. Ezen megbecsülhetlen gyógyszer, melynekjelessége leghitelesebb egyének számos s különös kívánatra bármikor felmutatható bizonyítványai által már régen a legfényesebben elismertetett — rendkívüli s legkülönne. mübb esetekben megpróbált hatásánál és feltünü sikeres eredményénél fogva, melyek használata áftal még elavult bajokban is eléretnek, jól megalapított hírét kétségbe-vonhatlanul igazolja. Egy csomag ára 50 fcr, nagyobb csomagé 1 frt használati utasitással együtt, postán küldve 20 krrsl több. Egy forintnyi csomagnál kÍBsebb szállítmány nemteljesittetik. Központi küldeményező raktár: Peaten TÖKÖK JÓZSEF gyógyszerész urnái, kírály-utcza 7-ik ez. a. N a g y-K anizsán: Práger Béla gyógyszertárában, Belus József gyógyszer* tárában, Alsó-Lendván: Kis Béla gyógyszertárában. Sümegen : Stamborszky L. Szombathelyen Pillich P. gyógyszertárban. A t. cs. gyógyszerész urak, kik raktárt elvállalni hajlandók lennének, felsxóllittatnak, miszerint e részbeni ajánlataikat ezen gyógyszer készítőjéhez FORTI LÁSZLÓHOZ czimezve: Budapest (Ráczváros, Bocskay• tér, 719, szám) beküldeni szíveskedjenek, ki megrendeléseket is pontosan teljesít. Vidéki bérmentes levelek általi megrendelések az árnak készpénzbeni beküldése, vagy postai utalvány, vagy utánvét mellett tüstént és legpontosabban teljesíttetnek, : (658 49-50). flflíilr íilxlrnr valrWIi h* minden dobo,! » »»» V>ÖUJV »A.1V.UI VUrlUUlf ¿„ „ éll (okssorositott ceégem van lenyomva. 30 év óta a legjobb sikerek mellett fennáll mindennemű gyomorbetegségek és emésztési sksdályok, (mint étvágybiánv. haaszorulás). vér tslilál és srssyér ellen. Különösen oly egyéneknek ajánlva, kik Ul6 életmódot folyutnak Hamisítások törvésylle« büntettetnek Egy lepecsételt eredeti doboz ára I frt. o. ó. CRANCZIA BORSZESZ SÓVAL.-« J A legmegbízhatóbb Oiisegélyxf) eere a szenvedó emberiségnek P minden bein« és kttls5 gyulladásnál, a legtöbb betegség ellen, min. dennemü sebesülések, fej, .fül- és fogfájás, régi sérvek és nyílt sebek, rákfekélyek, Usr.<tk, stemgy ülladás, mindennemű bénulás és Sérülés Sth, stb. ellen. Üvegekben használati utasitással együtt 80 kr. o. ó. Esen halmáj-asirolaj valamennyi, a kereskodelomben előforduló faj köaött az egyedüli, mely orvosi ctélokra használható.'' Ara egy üvegnek használati utasítással I frt o é. Fő ssálljtás Moll A. gyógyszerész, cs. kir. üdvari szállítónál, Bécs, Tncblauben. • . _ Raktár as állam miuden hírneves gyógyszertárában vagy fösser-kereskedésében. Raktár nélküli helységekben magánegyének nagyobb megrendeléseknél megfelelő árleeugedéiben róssesUlnek. ▲ t. 01. közönség kéretik határozottan Moll-léle késsltményt rendelői és csak olysnokat elfogadni, melyek saját óvj egyem ás aláírásommal vannak ellátva. ! Raktárak: N.-Kanizsa Práger Béla gyógy. Rosenherg Ferenes Fesaelhofer Jóssef. Rosenfeld Adolf. -— Z al a-E g e r S a e g «Gyógyszertár a Sst. lélekhez. — Barcs Do»ner- 8. Csák i o z-n y a Göncz L. v. gyógysseröss. Kaposvár Kohn J Sobrödex Sándor gyógy. Th. Kecskégsy gyógy. Kaproncza Werli M. gyógy. K ö • z e g Csacsinovics Ist. gyógy. Ktlttel Ist. gyógy. Keszthely 8ebleífer A. Wünsch F. Kö nm e n d Rátz Ján. 8sombatbely Plllieh Ferenc« gyógy. Soprou Mezey And. gyógy Bán ok-S t-fi y ö r f y A. C. Fibic gyógy. ..Zágráb Mittlbach 8. gyógy. Ifgalmasho» gyóry. 01 siónak 8chT«TS Guistáv fyógy. (760 2Ö-Ő&) AJ »-» w» ^ r- TIZB^YQWSAÍ** I ÉVFOLYAM Z A Í- A 1 AZ L Ö N t Párisi világMáHltás 1870 2 araiy ei egy wg»t-ér— GANZ é» TÁRSÁT TBgöntöde és gépgyár-rész vény-társulat, Budapesten II. ker. Ajánlják Í808 9-20) kerflöntetü hengerekkel ellátott hengerszókeiket, ®elyek néhány év óta a bel-és külföldi malmokban eddig használatban levő köveket mindinkább háttérbe szorítják" és a kisebb malmokban is, az órlés kitűnőbb minősítése végett igen előnyösek. Ezenkívül mindennemű gfrp és öntödei munkálatokat, kérgőntvényfi kerekeiket bányászati munkálatokat stb. x xx x -x rxr X X x x x x ♦ Hoff Jáaos etátzári királyi advarl ■^-kJy»aat-fl^\|éaak és Mitta-kéultaém-fyirÉBak Béasbea, Grtim, Briaaerstraaae 8. t Selp, 1878. MÍ&U aa őn kitűnő «naláta-csoköládéját is«o»n, tüdő bán talmaim eltűntek, moit állandóan att inom kává helyett. Seeger, lovas csendőr. w Grünbagen, 1878. Ax ön kitflnó késaitm Ínyeinek maláta- + kivonat egészségi sör és maláta-egészség és okoládéjának gyógyhatása + számos betegségeknél köaelismert tény, s nálam as ön maláta- A mellczukorkáinak kitünö hatása JLs valónak bizonyult. Köhögésben, + ross emésztés- és étvágytalanságban szenvedtem, s a Hofféle ma látamelJczukorkák ezen bajokat meggyógyították. Grunewald földbirtokos :A fegslsé. gyégykatasaal bíró nyákosdó Hoff János fele Maláta-■eÜ-QCTkarkák kék paplrasfcaa vsaaak._ HOFF-féle lalátakivonaf. -M Keskeny Utifíí-mellczukorkák, a tödé és mellb^k, köhögés, fojtőköhögés rekedt-ség és tüdöhurut biztos gyógyszerrel. lOgl&ljn Uin^unu, WI5I.I I lui. " ft"» »> rendszer gyu.Ldtnyak hártyájára való zon liait JJJViö V.« VMJM->V —í> J----- a» illetß bsteg szervek gyógyulását tekintetben lehetőleg elősegíti. mii Kts Wm .tum Bfjl » Miután gyármányunkuál a cinkor és keskeny útifűből tiszta vegyölékrőt kezeskedünk, különös figyelembe ajánljuk hatóságilag bqjegyzet védjegyünket, sat. dobozon levő aláírásunkat, mert csak ezok igazolják annak vslódiságát. (867 7—50) Schmidt Yictor & fiai cs. kir. »idb. gyárotolc Biet, Wieden, Aleegasse 48. Ksphatók: Práger Béla gyógyszertárában Nagy-Kanizsán, Kalivoda J. Letenyén Kiss Adalb. gyógy-ezertarában Alsó Lendván, Dorner Kaj. vas- és füszerkeres-kedéaében Sümegh^n Werli M. gyógyszertárában Kap-ronczán és Idősb. Mozelt F. Vasváron, HollÓBy József E. gyógyszertárában Zala-Egerszegen. legale« valédl ayákaMé gyógyhatású Mré Hoff J. félé aalátá- klvoaat csekoláds a 30 évi Bzlatfaaáliáa éta 44 sier latt kttüatetys. * t EGESZSEGI CSOKOLÁDÉ, X Nagy -Étauiaaán csak Stréai L Kiaia. Roseaberg 4 WaSttfc £ j (869 S—12) uraknál kapható. 7 mmtümmxxxxxxxxxxxxxxx ♦ Budapesti bazár Z Zeitung fű Wajdits József könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán, egy jól oskolázott ifjú gyakornokul, kedvező feltételek mellett felvétetik. Josef Wajdits Buchhandlung übernimmt Praenamerationen auf nachstehende Modenzeitungen pro Juli—Sept.—Dezember Modenwelt pro y4 Jahr — 75 fl. pr. Post 1 — fl. Fraaenzeitung , , 1-50 fl. 1-60 fl. tung für die elegante Welt l 80 fl. La mode illustree Berliner ModenMatt 1-80 fl. •60 fl. 1-80 fl. 2 - fl. 2-50 fl. 210 fl. 2-10 fl. .72 fl. Umrath és Társa Prágában. Mezőgazdasági gép gyárosok ajánlják a szilárd kivitel, könyü járás, nagy munkaképesség, és tiszta cséplésről legelőnyösebben ismert körülménye, ugy rámán álló, mint kerekeken járó kézi ós járgány-csóplőkészűleteiket I tél 8 lé, vagy ökör erejéig Továbbá kéuzitüuk különféle nagyság és elismert jó minőségű ÜMtiló rnntákat, kukorirza morisolékat és szecska vágókat. (836 23—25) Képea árjegyzékek hazai nyelven ingyen és díjmentesen. Cséplőgépeket legújabban javított szögecs rend-szér 1—4 Vonó marhára alkai-. - — mazva, szalmahányóval, rosta és tisztító, fa és egész vas állványon legújabb szerkezetű, iartós, és felette olcsó árakon szállítunk a rendes kivitelnek Bécs- és Pestről jótállás mellett. • Jóravaló ügynökök kerestetnek. Mayfahrt Ph. és társa gépgyáruk Frankfurtban a Majna mellett. (852 7—14) PILEPSIA S nyavalyatörés irásilag gyógyittatik Dr ♦♦ Killiscb specialista által Dresdában ♦♦ Neustadt (Szászország). , 44 Már tőbb mint 11,000 «ikerrel gyó- ++ gyitutott 838 8—15 422. 1879. szám. Árverési hirdetmény A veszprémi püspökségi javak urodalmi kormányzósága részéről j. 1879. évi jidius hó 21-én délelőtti 9 órakor Sümegben az ottani tiszti iroda helyiségeiben a következő bérleményi tárgyak és javak fognak zárt ajánlati versenynyel egybekötött nyilvános árverés utján a legtöbbet igérő vállalkozóknak bérbe adatni: 1. Balaton-udvari község határában a püspökséget megillető balaton tavi halászati jog; 1879. évi szeptember hó 30-ától — 1882. évi deczember hó 31-ig — Bánatpénz 25 frt. 2. Tapolcza városban levő „alsó'' kétkerekű örlö-malom és ''lakház; 1880. évi január hó 1-tól — 1882. évi deczember hó 31-ig. — Bánatpénz 250 frt 3. Tapolcza város határában levó Jelsö-hatosi« malom és lakház, a hozzá tartozó réttel; 1880. évi január hó 1 tői — 1882 évi deczember hó 31 i* - Bánatpénz 200 frt. '' * 4. Ugyan Tapolcza város haárában fekvő „alsó hatosi* malom és lakház, az ehez tartozó réttel; 1880. évi január hó 1-tól — 1882. évi deczember hó 31-ig. — Bánatpénz 150 frt. . " 5. a) Kövágó-Eörs község határbeli 7 ítold szántójóid és 16 hold erdei legelő, — mégis b) Rendes község határában fekvő 6 hold szántó-fóü és 4 hold erdei legelő; - 1880. évi január hó 1-től — 1882. évi szeptember hó 30-ig. - Bánatpénz együttesen 25 frt. 6. Tagyon község határbeli 68 hold .szántóföld és 22 hold erdei legelő; 1880 évi január hó 1-től - 1882 évi szeptember hó 30-ái* — Bánatpénz 100 frt. * 7- Borszörcsök község határában fekvő 106 hold szántóföld,, - 57 hold rét, és az u. n. „sárerdei« legelő: 1880. évi január hó 1-től - 1882 évi szpn tember hó 30 áig. - Bánatpénz 250 frt. '' P 8. Ugyan Bor szőreik községben a püspökséget megillető üalmérési jog, korcsmaház, mészárszék és melléképületei; 1880. évi jenuár hó 1-tól — 1882 év" decsember hó 31 éig. — Bánatpénz 75 frt, — s végül: Nyirád község határbeli örlö-malom és lakház 1880. évi január hó 1-tól — 1882. évi deczember hó 31-ig. — Bánatpénz 40 frt. Árverezni óhajtók az egyés árverésék megkezdése előtt illető bérlet után kikötött bánatpénzt készpénzben letenni tartoznak. A zárt ajánlatokban beígérendő évi bér határozott összegben, mások ajánlatára való hivatkozás nélkül, számmal és betűvel kiírandó valamint kiteendó az is hogy ajánlattevő a részletes bérleti feltételeket ismeri, s hogy azoknak minden pontját kötelezőleg elfogadja. - Az ekként kiállított és az illető bánatpénzzel ellátott ajánlatok, kellőleg lepecsételve az árverés megkezdéseig vagyis jövő július 21-ig t. Székely Gusztáv urad. számtartó urnái Sümeghen nyújtandók be - Minden tétel alatti bérletre, külön ajánlat leszen beadandó, miért is több rendbeli bérletre vonatkozó ajánlat egy offertbe össze nem foglalható — Az aiánW ♦arf.i - T^® ték kül lapján a bérlet, melyre az illető ajánlat tétetett, pontosan feljegyzendó. '' J rartaimazo bori- A felsorolt bérletekre vonatkozó közelebbi adatok, - valamint az urodalomban megállapított részletes bérleti feltételek Veszprémben az alulirt kormánv7fk4* nál, - úgyszintén Sümeghen a fentnevezett urad. számtartóságnál megdudhatók. kormányzóság. Kelt Veszprémben, 1879. évi junis hó 1-én (872 3> RATH IVÁN, s. k. __________________________/ a veszprémi püspökségi javak kormányzója. Nagy-Kanizsán, nyatott a kidó laptulajdonos Wajdits József gyorssajtóján.