* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 20.89 MB | |
| 2023-02-22 10:38:53 | |
 | |||||||
Nyilvános  399 | 600 | Zalai Közlöny 1879. 071-078. szám szeptember | Zalai Közlöny Nagy-Kanizsaváros helyhatóságának, „nagy-kanizsai önk. tőzoltó-egylet”, a „nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank”, „nagy-kanizsai takarékpénztár”, a „zalamegyei általános tanítótestület”, a „nagy-kanizsai kisded-nevelő egyesület”, a „soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmánya" s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. 18. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: 5AGF-KANIZ8A, 1879. Szeptember 4-én. Ttaennyolezadlfc évfolyam. ElóUzateii ár: 1 . j,e(te«i ff ! fél ■ negyed ¿vre EffV szám 10 kr _ _ Hirdetések $ h&sábos petiUorban - in»»oá«tor 6 8 min>len ¡1 totibbi sorért 5 kr. SY1LTTÉBREN .orOBkíut 10 krért vé- leluek fel Kiucitdri illeték minden Tegyen hirdetésért külö <k '' 3U kr ó»etend5. IaU] / illető Up (fccLltmi r^nét illeti k5sl*miay«k a •«•rkeMtíbö*. aoyajt rinit illet® ■ kömlAaáajek p*di( * | kiadóhoi bérm«alT«J intémendSk : NAGY-K ANIZ8 A. Wluiltikiz BérmcnteUen levelek. c«ik ismert monkatár-eaktól fogad Útnak el. kalönf ÍKéiiratok tíiiii nem i küldetnek. II i elóbb: ,Z A tj A.-SO MOG YI KÖZLŐN Y.'' K-Kani/.HHtáro« helyhatóságának, ^-kanizsai önk. tűzoltó-egylet«, a „n.-kanizsai kereskedelmi » iparbank«, „n.-kani;tHai takarékpénztár«, a „zalarnegyel általános tanítótestület", a -kanizsai klsded-neveló egyesület", a »soproni kereskedelmi s iparkamara n.-kanizsai küiTálasztmánya* s több megyei ős Tárosi egyesület hivatalos órtesiWje. Ueleuklnt kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmiUap. Deák Ferencz^szobor leleplezési ünnepélye. — Zala-Egerszegen, szept. 1. 1879. — Kegyeletes ünnepélyt tartott Zala-megve közönsége a székhelyen, melyet külső fénv, külső pompa nem igen övezett ugyan, de annál mélyebb volt az érzelem, * melynek őszintesége visszatükrözött a jelenvoltak arczán. Egy Deák Ferencz megérdemelte Tolna a°"külső fényt is, de ezt az intézők előidézni azért nem akarták, nehogy elébe vágni látszassanak a fővárosi országos üunepélynek, mely majd a nemzeté, az országé, a világé lesz. Szorosan véve tehát csupán szűkebb körű megyei ünnepély volt. Mintegy 120—150 megyei bizottsági tag kiséretében jelent meg a főispán 9 órakor a megye házánál, hol a bizottsági ülést rövid, de érzelmes szavakkal nyitotta meg, mondván; szép, nagy és nevezetes napra virradtunk fel, nemcsak megyénknek nagyszülöttje, de a szabad eszmék törhetlen harezosának dicsőítésére irányul kegyeletes érzésünk nyilvánítása. Nem akarom a megállapított módot megtörni, azért röviden üdvözlöm a szép számmal megjelent bizottsági tag urakat s kegyeletes megemlékezésünk a vallásos érzelemmel rokon, felhívom a tisztelt megye bizottsági tag urakat, hogy a plébániai székeseg) házban tartandó isteni tiszteleten megjelenni szíveskedjenek; a gyűlést folytatjuk a leleplezendő szobor mellett, de mielőtt felfüggeszteném az ülést, kedves kötelességet teljesítek, midőn elődöm Gróf Szapáry Géza fiumei kormányzó ur ő excja táviratát felolvastatom. Erre Gózony László megyei főjegyző ur a következő táviratot olvasá fel: »Kedves Zalamegyém és nagy Deákunk emlékének tántoritbatlan hive, mindkettő iránti ragaszkodásom szivem mélyéből harsány éljenbe tör ki a mai napon, üdv önöknek! és dicsőség a dicsőült emlékében s szerelmük és tiszteletük által felállított szobor árnyában! Szapáry Géza. Isteni tisztelet után , a szónoki emelvény mellett levő asztalnál helyet foglalt főispán ur s az Ülést megnyitotta. Megyénk köztiszteletü alispánja Svastics Benó ur a szónoki emelvényre lépett s lelkes hévvel tartotta a kővetkező szép beszédet: Zalamegye közönsége e mai napra a hála és kegyelet ünnepét szentelte Deák Ferencz emlékének s íme a mindnyájunkat egyesítő honfiúi áhítat benső érzete szellem karral övedzi körül az emléket, mely egymagában ünnep, Ünnepe az igazi honszeretet és polgári nagyság Őrök példájának. E példa fölé az erkölcsi jó és igaznak pártatlan mértékével ítélő történelem nyújtja hervadhatatlan babérját, melyet már nem utasíthat vissza az elhamvadott, ki e magasztos példának legdicsőbb szemlyesitóje volt és habár minden hi-valkodástól teljesen ment lelki nagyságával nem érdemei polczán, hanem azoknak kristálytiszta forrásában, ön lelkiismeretében és a kötelesség hű teljesítésének öntudatában kereste és találta is egyedüli jutalmát, mégis reánk örökített szelleme kell, hogy az ő végtelen szivjóságával ragyogja át a kegyelet ez ünnepét, melyet a közhála az ó emlékének szentel Igen, a közhála, mely a történetírást is megelőzve, törvényben sietett megörökiteni Deák Ferencznek közel félszázadon át vezéri szerepben és a legválságosabb körülmények közt szerzett hazafiúi érdemeit. Ezen érzelmeknek, melyek mint a nap fénye és éltető melegt mindenre kiterjednek és a törvénynek, melynek lapjára igtatta, fejedelem és nemzet Deák Ferencz emlékezetét, ugy ezen emlékezetnek is egyetemes joga van minden szívhez, mert abban a haza és nemzet nevében mindenki osztozik. 8 méltán, mert a közhálának Deák Ferencz iránt és az ó emlékezetének teljes helye csak a haza és a nemzet egyetemének kegyelete és ezen kegyeletnek azon oltára lehet, mely-, lyel az igazi honszeretet legtisztább kul-tusának kiolthatlan lángja ég. Ámde feledhetjük-é mi és nem szivünk parancsolta kötelességünk-é megörökített honfiúi szent hagyományként adni át utódainkra annak tudatát, hogy ez egyszerűségében megható életnek századok történeti magaslatán felülhaladott ntja e megyében a söjtöri bölcsőből vette kezdetét. — Zalamegyéhez csatolta őt a földi lét első köteléke, a származás, melynek benső érzetét mindvégig hiven megőrzé, ezen kötelékkel forrasztá egybe évtizedeken át megyéje közéletével szellemi nagyságának kiapadhatatlan tárházát. Itt élt ő hatva, ktLzdve és alkotva létének választott és soha fel nem adott egyedüli szent czéljaért, a haza és nemzete boldogitá-saért; a szent czélért az ő bölcseségé-nek gondjával megválasztott tárgyai szerint hangzottak fel e megye termében és jelen kegyelet helyén is meggyőző szónoklatai s midőn Zala vármegyének 1833 évi april hó 15-én tartott örökre nevezetes közgyűlésében országgyűlési követté megválasztatván a nemzet szóvivőinek vezéri karában foglalt helyet: azon időtől fogva annyi nehéz küzdelmek és súlyos megpróbáltatások közt letűnt korszakoknak minden fokán, mely nemzeti érdekeink válságát és veszélyeit avagy emelését és üdvös érvényesülését jelöli, ott ragyog az ó igazi nagyságának örök tiszta fénye, melyet sem a küzdelmek vihara, sem a megpróbáltatásoknak megrendítő ereje soha el nem homályosíthatott. Mert midőn a nemzet jogainak védelme és az átalakulás ezerszeres nehézségei közepett oly gyakran sötétült cl politikai látkörünk és a kitűzött czélhoz vezető utakat eltalálni oly kétes volt, Zala Deákjának mély államférfiúi böl-csesége és fenkölt lelkének átható világa volt a biztos kalauz, mely a haza veszé-lyezett érdekeit a törvény, jog és örök igazság oltalmának megvivhatlan véd vei közé vezette. S miután ő. kiben a lélek nagyságának a sziv nemességének és a jellem szilárdságának egyensúlya az eszményiségig teljes volt és lelkének, szivének rendületlen sége a tévely lehetőségén is felül meg állt erősen, szilárdan, tántoríthatatlanul a népszerűség és hatolom ellenében egyaránt, TÁRCZA. A harűzok napjaiból. Török Ernőtől. (Folyt, és vége.) Marko hirtelen örömrivalgásba tört ki, Ákos szótlanul pisztolyát és handzsárját ragadta elö, mig^Nezsa kétségbeesetten sikoltott fel. Marko pisztolyai töltetlenek levén, azokat nem használhatta, ezt észrevevé Akop az övét is a földre dobta. ,Most tehát jer — kiáltott rá boszusan Akoa — jer te hiéna, számolj az élővel !* s hirtelen reá veté magát. Nezsa a földön heverő pisztolyt .ragadta fel, és sárkányát felhúzva remegve nézte a bőszült viadalt. Marko derekasan védte magát, habár három könnyű sebből vérzett; fogaikat csikorgatták, alattok dobogott a föld, a handzsárok csattogtak. > Ákos erejét fogyni érezvén egy merész vágást koczkáztatott, a vágás rémitő súlyát Marko tántorogva fogta fel, s ugyanazon pillanatban Ákos kardjának pengéje sivítva repült fel a levegőbe, csak a markolat maradt kezeibe. Marko rémületes ordítást tett, Ákos futott, b az utána, őrületes boszuvágy kétszeresen sar-kalá, egyre futott a kettő közti tér, Nezsa észrevétlenül nyomukban repült. Már már három négy lépésnyi tér válaaztá el őket, mire Marko handzsárját egy halálos vágásra emeli. Ákos egy alkalmas letört vastag fadarabot pillantván meg szerencsés oldalugrást tőn, a tört póznadarabot kesébe ragadván ellenével szemközt fordult... Handzsár és pózna újra összecsaptak, újra megkezdődött a haláltusa, a következő percz-ben Marko handzsárja is kirepült kezéből s fegyvertelenül mardott. Ákos mint nemes ellenfél eldobá magától védőszerét. Ez sem térité becsületes gondolkozásra a rablót tőrét rántva elő, ismét a védtelen Ákosra tört. Megvillant a tőr a magasra emelt kézben, Nezsa fölsikoltott, egy dördülés rázta meg a levegőt, és Marko vérbe borult fővel rogyott össze. „El innen, el ezen helyről, habár a világ végéig is!B sohajtá Nezsa szeretettel karolva át a nehéz küzdelem után megmenek ült Ákost. Két sziv dobogott egymáson két ajak olva-dott össze a legédesebb csókban ... El, el tehát____ * * • Hideg ködös novemberi idő volt, Az északi szél süvöltve száguldott a letarolt mezőn a varjak szomorúan károgva csapkodtak a fák tetején. A feneketlen sáros uton ügy gyei-bajjal vontatott egy kocsit két sötét pej... • M Elől a kocsis, a hátalsó ülésben egy férfi és nő foglaltak helyet az öltözet az uri osztály hoz tartozókra mutatott, % nő arcaa szép és nemes vala; — a férfiú arosa naptól barnított halavány sok szenvedés sötét nyomora mutatkozék azon. Ákos és Nessa voltak ... De hagyjak hátra utasainkat, kik közel valának Bükkfalváhos, és a képzelet sasszárny ain röpüljünk Kápolnaiékhoz. A kandallóban vígan pattog a tüz. Kápolnai uram az újságokba mélyed, a jó Kápolnainé kötöget, .brzsike kézi munkán dolgozik. A család kedélye borongó, ritkán váltanak egy-egy szót, a mióta a tartalékos katonák megérkeztek. Erzsike elkéssité a koszorút mindjárt Ákos eltávozása ntán, csinált még azután is többet, egyik elhervadt a másik után, erre jött a megrendítő hír, hogy Akos csatában volt és eltűnt. Vége lett az egykori kedélyeseégnek, az előbb pajzán eleven Erzsike eltűnt, egy ide s tova mozgó néma árnynyá változék. Most is sóhajt csalt ki lelkéből, a múltnak a feledhetetlen múltnak édes emléke lebegett előtte. Egy kocsi gördült az ad varra, a sajt a bennlevők is meghallották. Ki lehet a késő vendég ? kérdezgették önmagoktól ... Kápolnai letevé keséből a hírlapot s az ajtó felé indult... Kopogtatás hal latszék. „Szabad* — volt az egyhangú válasz« Az ajtó feltárult, Kápolnai fejéhez kapott, vájjon nem álom üzi-e vele játékát egy örömkiáltás tört ki a rég elkomoralt kebelből és Ákos nyakába boralt... Kápolnainé és Erzsike is felugrottak a váratlan jelenetre s a másik pillanatban már mind hárman a vendégen csüngtek, ör^mkönyek köst csókolva azt össze-vissza... És Nessa ott állt szótlanul, észre nem vére a boldogság kitörő pereseiben, neki is örömköny ragyogott szemeiben, s a legédesebb kéj rebegett át idegein. \ Mikor szóhoz jutottak, Ákos kezdé a bemutatást, elmondva, bogy őt halottaiból a vele jött angyali lélek támasstá fel, a mit már ugy is tudunk, bogy két isben a biztos haláltól ennek kese menté meg... A hosssu elbeszélés végén, —mely természetesen a vendég iránti tiszteletből németnyelvűi folyt — mindnyájan mintegy varázsütésre felugrottak, s kelet leányának nyakába borultak, ki önélete koczkáztatásával hozta vissza az eltüntet s adta vissza őt ismerőseinek, hazájának.. i Ünnepélyes csend lőn, Nessa a legboldogabb halandónak találta magát aa átélt viszontagságért ezerszer kárpótolva! meglepte a ssi-vélyesség, meglepte az egyszerű boldogság, mit hazájában soha sem látott... Erzsike emelkedett föl, arczán megható magasztosság, és megnyugvás érzete ragyogott és ssólt: .Ákos én kegyedet, mint holtat megsirattam, meggyászoltam; nézze csak, itt vannak a holtnak koszorúi; ön meghalt reám nézve, életét nem adtam én vissza, hanem e kedves angyali teremtésj enyém a holt emléke, as élőhöz már nincs jogom j... nehéz ssi v vei... de szent kötelesség érzettel... visszaadom Önnek szabadságát ... — s Nessáhos lépett ennek kesét megragadva Ákoséval össsefogá — legyenek boldogok 1 végzé fuldokolva... Összenéztek szótlanul... • Erzsike diadal érzettel emelé fel tekintetét. Nezsa és Erzsike némán borultak egymásra, a honvesstett és hasát nyert leány szólni nem, csak sokogni tudott * . * '' Pár hét múlva Ákos oltárhoz veseté Ne-ssát, Kápolnai volt a nász s neje a násznő, Er- TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM _ _ -— """ & szerencse és dicsőség verőfényes napjain ép oly ingathatlanul, mint a balsors setét éjjelén keresztül, valamint a kőszirt a hullámok tomboló árjában: ezen kőszirten Isten kegyessége, a hosszu és kinos szenvedés után, mely a szabadság felvillant perczcit követé, menedéket adott e nemzet reménysugarának és e remény sugarat Deák Ferencz bölcsesége a jogvesztés karjaiba szorított alkotmányos szabadság visszaszerzésének napfényévé valósitá. Ez volt az ő legfőbb érdeme.a legnagyobb magyarnak legnagyobb műve ! És a történelem felfogja jegyezni, hogy az isteni gondviselés, mely néha a népek sorsát szent hatalma érintésével irányozza, e szent hatalom nyilatkozásával helyezte a honmentés nagy müvének létesítését Deák Ferencz kezeibe, ki azt létesité bölcseségének fegyverével, mely a törvény, jog és igazság volt, létesité onzÉst nem ismerő hazafisága, meggyőződésének és jellemének rendületlensége által, mely bizalommal tartá össze nemzetét, bizalmat gerjesztett fenn és az erőt adott lelkiismeretes munkásságának. Isten áldása, a siker követte azt és a haza alkotmányának birtokába jutott. íme! mindezekben vannak fűzve Zala-"mégye történeti dicsőségének igaz gyöngyei, melyeknek ékessége tőle szá''rmazik és képezik azon alapot, melyen épült e szobor, melynek köveit e megye egyetemének köz-éraüietü azon benső meggyőződéssel hordta össze, hogy Zalamegye hálája lerovásának legközvetlenebb tárgyát képezi Deák Fe-renrz emlékének megörökítése ott, honnét ó eredetét vette, a helyen, melyről az ő bölcsessége és szellemi nagysága elsőben veté fénysugarait a haza körül és melyet az ő dicsősége egy örökre nevezetes korszakon át az országos kegyelet központjává emelt. Ennek emlékét birja Zalamegye e szoborban, Deák Ferencz alkotása, mely az összes müveit világot bá aulattal tölté el, a nemzet tulajdona, — alapjai századokra vannak rakva, századok vannak hivatva azt betölteni, csak az alkotás érdime és tudata maradt az egyszerű polgárnak, kit ma már e dicsősége érzetétől is megosztott a földi lét kimért határa. Egyedül elfogadható jutalmát abban helyezte, hogy elhunyta után a magyar király, mint az alkotmány legfőbb őre mondja el sirján: ZALAI KÖZLÖNY SZEPTEMBER 4 én 1879 zsike az egyik nyoszololány ; — fényes vendégsereg a egédz Bükkfáivá volt az esketésem. Bosniának életmentő leányát mincfcnki vágyott látni, 8 nem volt, ki a legédesebb boldogságot ne kivánta volna a mátkapárnak. Hogy Kápolnái tartotta a lakodalmat, ugy biszszük nem is szüksége« említenünk. Mikor a kölcsönös imádásszerü szeretett gyümölcse megszületett, Nezsa már magyarul odvozié a csecsemőt, magyarul dadogott vele az anyai szeretet icgmylegebb hangjain. * * Egy óv múlva pedig Erzaike lépett az oltár elé lemondásáért a végzet bőven kárpótolá, a vidék egyik legboldogabb és legkedveltebb nője-ként lisztelet és szeretet környezte lépteit. Mik a magyar nők ? Tündér kert Magyarhon, melyben a nök gyünyt>rü virágok: K^yiőJ egyig miad oly ckes. Coiipa (jrüin iiézui rajok. Ocz^án Magy.irhon, melyben A nők hecsen igazgyöngyök : Mas hon exer gyöugyéiiel is Többre nézü-k itt egy gyöngyöt. Arany gytlrQ Magyarország. Melyben a nők brilliáoiok ; 8 őrizzük mint szemünk fényét, Büszkék i» vagyunk reájok. égboltozat Magyarország, Melyben a nok tüzcsillagok : Sot tnenyország Magyarország, Mel)t>eu a nók mind angyalok. Egy test Magyarország, melyben A nök képesik a lelket... E test nezn csoda hogy ól még Uy „Isteni szikra'' mellett. VÁROSY MIHÁLY. „Deák Ferencz beósületes ember volt!* ehez, és hazánk dicső királynéjának az ó hamvai filé ontott könyeihez rebegje el a mi szivünk hálás érzése az Isten áldását, mely Deák Ferencz őrök emlékén e hazára és abban e megyére áradjon! (Szűnni nem akaró éljenzés!) Viharos éljenzés közt lehullt a lepel s a szobor látható volt teljes gyönyörűsége s fenségében. A zala-egcrszegi dalárda ekkor szép öszhangzatban elénekelte a szózat két elsó versszakát. Főispán ur ékes szavakban adott érzelmének kifejezést s azon őszinte kívánással rekeszté he az ülést, hogy a nagy Deák Ferencznek szelleme uralkodjék köztünk s az emelkedett hangulatu alispáni beszéd nemcsak a jegyzőkönyvben örökit-tessék meg, hanem nyomattassék ki s minden bizottsági tagnak,. — Nóvák Ferencz b. t. ur indítványára minden zalamegyei községnek küldessék meg. Erre az ünnepély véget ért. Á szobor fenségesen sikerült, fiatalkori alak. magyar öltözőt, egyik k^zéb^n pergamen, jobb kezét kitárja; arczczal a fóvár06 felé van alkalmazva, a megyeház előtti sétatér közepe* tájának szélén, ugy hogy a meghosszabbított sétatér felől teljesen látható. A »Vasárnapi Újság" rajzolója a hely szinén azonnal felvette. A nagyszerűen sikerült szobort, ifj. Vaj Miklós báró mintázta, Uöhlich József császári tanácsos, a caász. kir. bécsi műérczöntőde főnöke öntötte. A legfinomabb mauthhauseni gránitból készült talapzat Streschnack Róbert akad. szob ráaz műve. Körülbelül a felállítási költséggel együtt 1(3 ez''^r frtba került. Diszmagyarban jelentek meg: Főispán ur, Inkey László (festői «zép öltözetben) Besse-nyey Ernő, Horváth Mór; jelen voltak : Visontai Kovách László országgyűlési házoagy, Kovács Kálmán miniszteri tanácsos, Tolnay Károly, Szabó Imre (Muraközből) Széli Ignácz vasmegyei aiispáu, B Putheiny Géza, Devics József kanonok, Dr. Horváth Karolj apát sat. Díszebéd tartatott d. u. 3 órakor, melyen 130 an jelentek m^g. Főispán ur kezdette meg a tOHSztokat, emelvén poharát őfelsége a király királyné, trónörökös s az uralkodó házra. Gla-vina Lajos, Deák Ferencz emlékére, Dr. Horváth Károly Zdla-Égerszög nevében ,Ave mad gna anima" mottóval emelkedett^szellemü beszédet mondott szinte Deák Feren-z erplékére, Páli János plébános a főispánra, Djvícs József kanonok a veszprémi püspök és káptalan megbízottja Düák emiekére, min» a politikai és erkölcsi függetlenség példányképére, Ciertan Károly a vendégekre, kik rneghivás nélkül is eljöttek, Kovács Kálmán a megye közönségére, hogy Deák Ferenczről ily kegyeletesen megemlékezet Dr, Gúnther a távollevőkre, mire Dr. Berger Ignácz plébános válaszolt, íszéll Ignácz vasmegyei alinpán mint egyszerű polgár 8 nem mint vasmegyei megbízott beszélt. Svastics Benó Széli Ignácz vasmegyei alispánért, Hrabovszky Fló ris a hon fiaiért, Krosetz János Svastics aliapánért, Balaton József a megye ifjúságáért sat. A szép rácsozattal elzárt szobor talapza tálioz szebbuél-szebb koszorút helyeztek : Nagy-Kanizsa város következő felirattal : „Nagy-Kanizsa" város Kegjelet jeleül Deák Ferencznek'' Rosenberg Henri ka elnöknő mesteri »zép koszorút következő felirattal : Zala-egerszegi nőegjlet Deák Ferencznek. Továbbá: „zala-egerszegi dalárda Deák Ferencznek.* S Széli Kálmán gjermekei küldöttek koszorút : Széli Jenő, Emma és Ferenczke Deák Ferencznek felirattal. Á díszes koszorúk és széles szalagok a megjeház termében levő arczképre fognak felfüggesztetni. A kényelmea állványok, melyek a sörcsar-nok épület végén és a kis utczán állíttattak fel s diszes hölgy közönséggel telt meg Sturm főmérnök ur tervezete szerint késsültek. A rendezőség, melynek ólén Árvay István ur állott, elismerést érdemel. Sajtó képviselői a fővárosból .Pesti Napló4 részéről Dr. Günther AntaL „Pester Lloyd« ró szóről Schwarz Ármin. „NeuesPester Journal1 r.Klein Hugo. „Budapester Corresp.* r.Fattakj Gyula. .Ellenőr" r. Török Ernő. .Vasárnapi Újság" részéről Fenta Árpád urak. Vidéki lapok részéről: ,8opron* Kisfalu-dj Árpád. .Vasmegyei Közlöny" Török Ernő. „Zala* Hoffmann Mór. .Keszthely" ttuisz.Sán dor és a „Zalai Közlöny« r. Bátorfi Lajos ur ak voltak jelen. Két bécsi hírlapíró is érkezett, de szók a hirlaptudósitók számára kijelölt helyen nem mutatkoztak. . Este fén jes kivilágítás volt, Zala-Egerszeg városa fénytengerben úszott. A dalárda diszelő adást tartott, mely fényesen sikerült. 1876 f«br. 8 an tartott megyei közgj ü lén által kiküldött »zoborlétesitö bízott-Álig :*évnora. Csutor Imre, Svastics Benó, Simon Zsig mond apát, B. Putheany Géza, Bogyay István, Vadnay Rudolf, Barcza Sándor, Bessenyei Ernő Chernel Oli vér, Eitner Sándor, Csesznák László, Bogyay Máté, Koller István, Reischel Venzel, Gr. Pejacsevich Gábor, Kiss Lajos, Koller Ignácz, Valentiny Márton, Modrovics Gergel apát Novak Ferencz, Tolnay Károly, Rajkj Lajos, Skubiics László, Isoó Ferenc*, Szigethj Antal, Ifloó Alajos, Kaiser Zsigmond, Csillag Gjula, Dr. B-Tgrer Ignácz, Thasuj Miklós, Égervárj Kárólj, Kiss János, Lenk Ödön, Horváth László, Molnár Pál, ifj. Isoó Feréncz, Szabó Imre, Molnár Elek, Deurbányi Elek, Láposj Márton, Tislór József, Szmodics, Elek, Pokomándy Elek, Hirschel Miksa, Szalacsy Farkas, Folly Bernát, Czigánj Bertalan, Tamás Ferencz, Glavina Lajos, Inkej László, Séllej László, Talabér Zsigmond, ifj. Svastics Károly, Belus József, Tóth Lajos, Martinkovics Károly, Eperjesj Sándor, Babochaj János, Gutmann Henrik, Blau Pál és Lövinger Ignácz. Deák Ferencz a körben. Hogj tölté az időt a körben? A Deákkörben? Tél volt. Négj-öt órakor már sötétség, üt és hat óra közt szokott eljönni a körbe. Valaki mindig kisérte. Délutáni látogatói közt mindig volt vagj miniszter, vagy ma-gasrangu tisztviselő, vagy képviselő. Ók tudták már, mikor szokott körbe menni s akkorkalapjukat vették b búcsúztak tőle. Semmiféle fontos kérdés miatt se bocsátotta volna meg önmagának senki is, hogy azt az időt, melyet az „öreg ur* szórakozásra szánt, tőle elrabolja. Leggyakrabban Széli Kálmán, Kvassaj Laczi, Tóth Vi''mos kisérték. De igen gjakran mások is. — Deák Ferencz évek óta beteg volt már. Az asthma nem engedte neki, hogj a lépcsőn gyorsan járjon. Minden negyedik-ötödik lépcsőn meg megállt egy psrezre, hogj egj anekdotát elmondhasson — pihenőre. Ugj ért föl a Llojd-épület első emeletére. A kör komornyikja futott eléje kalapot, felső kabátot tőle elvenni. Botot, esernyőt télen nem hordott magával, mert mindig fedett kocsin járt. - A körben akkor már sokan voltak. Politizálás, bölcselkedés, kritika, emberszólás, komoly viták, törvényjavaslat megbeszélése, bal-középi és vacsorapirti dolgok tárgyalása napirenden vol t ük. Élet volt a körben, mintha a Deák-párt akkor lett volna fiatal, vagj mintha fölötte akkor akartak volna megosztozni élelmes örökösök. Njilik az ajtó. Belép Deák Ferencz. .Itt van az öreg ur* — mondja mindenki. És abban a pillanatban feláll mindenki és elhallgat mindenki az .öreg ur" elé siet mindenki. Feloszlik minden csapat. Vacsorapárt elszéled, határőrvidéki erdőkonzorczium liquidal Wahrmann, Pulszky, Szilagji Dezső kettéharapják az elezet, miniszterek kettős lépésben sietnek előre, Sennjej báró feláll magasra s meghajtja magát móljen, a vasnjaku Paczolaj is lassan előre nyomul Zsedényi, Kármán, kis Pulszkj futnak, hogj ők lehessenek .mellette* az elsők; kezdődik a „cercle.* Igen is a cercle. Ha fejedelem lépne be koronájának dicsősógóvel: az idézné fel csak azt a mozgalmat, meljet felidézni tud Deák Ferencz. Pedig Deák Ferencz egjszerü polgár, még csak nem is doktor, meg csak nemisexcel-lenczias ur. Ruhája nem divatos, de nem is ki* fogástalan. Fekete kabát, végig gombolt fekete mellénj, fekete seljem njakkendő, mint ezelőtt ötven évvel, s bő fekete nadrág. Reszkető kezé ben égő szivar, mellényén szivarhamufollok nyomai. Szemöldöke haragosan áll előre, kát nagy szeme komolyan ét szelíden néz végig a tömegen, egyeseknek fejbólintással int, mindenkinek kezét nyújtja, ajkai alig hallhatólag Jó-eatét* mondanak s lassú, apró, lépéeekkel tő rekszik előre hatolni. Nyiláa támad előtte • az emberek sorfalat képeznek. É r k ö v y Adolfnak még a t á k ó is a kezében van, mert épen billiárdozott Horváth Mihálylyal. A történetíró leteszi atákót. ugy siet előre, de a mezőgazda nem teszi le, aszal szalutál. Az .öreg ur* előbbre megy. Néhánj emberrel vált egy-két szót. Sennyeynek, Szlá-vynak, Kerkapolynak és Futtaky barátunknak egy kissé több figyelmet szentel, csakhogy Futtaky bará''unk akkor még nem létezik, mert akkor még Maszák Hugó barátunknak neveztetik. Ö az a szerencsés ember, a ki néha egy f a tó mosolyra tudta az „Öreg ur* 2 hatalmas bajuszát kényszeríteni. Még mindig áll és figyel mindenki, még mindig csend van a nagy teremben. Csak ha az .öreg ur* valakit beszélgetősre szólít, vagy bemegy a kártyázó terembe: csak akkor válnak szét s alakulnak újra az emberek különböző csapatokká. A nagy terem mellett balról van az olvasó-terem. Itt van az .öreg ur*-nak mellszobra carrarai márványból, életnagyságban, de sürü fehér fátjollal behúzva. Ide as .öreg ur* sohase megy. Csak egyszer tudom, hogy itt adottaudi-encziát egy oláh küldöttségnek. A nagy terem mellett balra: itt van a kártya-terem. Idejön be az .öreg ur.* Ha katona a kardot, gazdasszony a főző-kanalat, kártjázó a kártját leteszi a kezéből: nagj esetnek kell akkor történni. Ha pedig belép az öreg nr: akkor asztalra tétetik a kártja, minden ember sietve fölkel s néma vagj hangos üdvözlettel meghajtja magát a nemzet bölcse előtt. Mert az öreg ur még a kártjában is a nemzet bölcse. ó maga sohase kártyáz, nem is sakkoz és soha semmi szerencsejátékot nem üz. Hanem a jókedvű kártyázókai üres óráiban szívesen elnézi s nincs az a tudós, a ki a játék törvényeit jobban ismerné, mint ő. Egyszer öaszedisputál-tak s Nedecskj Pista azt kérdi as öreg úrtól. - — Mondja meg hát kedves bátyám, nem én mellettem szól e a logika? — Kártyában és asszonyoknál nincs logika, felelte az .öreg ur.* - Ha az öreg ur egyszer leült a kártyázó-kat nézni, akkor aztán holmi apróságos dolgokért ne igen menjenek hozzá tanácsot kérni. Tarnócsy Guszti kisérlette meg egyszer ezelőtt hét évvel megkérni, hogj miután Ló-n y a j gróf visszalépésre kényszeríttetett: .Kedves urambátyám, legyen kegyes megengedni, hogy a párt a visszalépett miniszterelnöknek nyilvános elégtételt adj< n." No hiszen kikapott Tarnóczy az öreg úrtól ugy, hogy el nem felejti, a meddig csak él. És mi akkor szentül hittük, hogy az öreg ur csupán csak nyugalmának megzavarása miatt lobbant olyan nagy haragra, s az ellenkezőt el sem hittük Zsedénjinek és Tóth Vilmosnak semmikép. De hát tudott-e Deák Ferencz haragudni ? Kis dolgokért meg nem haragudott, s haragja nehánj percznél tovább sohase tartott, de az alatt a nehánj perez alatt meglapult körülölte minden, mint mikor a haragvó Jupiter megreszketteti Olympus bérczeit. Ttidna erről beszélni Andrássy gróf. Ló ny aiMenyhért, H o r v á t Boldizsár, Gyulai Pál éa Salamon Ferencz is. Sőt tudna még G h j c z j Kálmán is, a kit, mint a balközép egjik vezérét láttam egjszer, a mint összetett készei, s lehajtott fő vei némán hallgatta régig Deák Ferencz suljos, haragos szemrehányásait. Valami fenséges hatalom volt az, mely az ő arczárói, az ő szemeiből kisugárzott. Léha lelkek olyan erőtlennek érezték magukat ő mellette, mint a bodzafa a százados tölgy ár-njékában. A Hungáriában tartottunk egjkor rövid, Öt perczig tartó értekezletet. Akkor még ott volt a klubb heljiség. Esetleges volt az értekezlet, nem is vol-tunk igen sokan, azért csak a Dunára néző billiardteremben tanácskoztunk. Az .öreg ur* ott állott a billiárd asztal egjik sarkánál, s egjik kezét Caltette az asstalra, ugj beszélt. Mi körül álltuk az asztalt, s haligatuk nagj figyelemmel. Mellettem állott Dediuszky József, csanádmegyei képviselő. Az öreg ur egész beszédje alatt reá nézett véletlenftl. Beszédje közepén Dedinszky elment mellőlem s hátra vonult a tömeg háta mögé. Ez feltűnt nekem s értekezlet után kérdeztem tőle, miért ment el mellőlem. —Barátom, szólt, én gyönge ember vagyok. Az öregúr mindig reám nézett« én nem tudtam kiállani tekintetét. Rettenetes nemei vannak. i ZALAI KÖZLÖNY. SZEPTEMBER 4 é 1879. Szegény Dedinszky igen jó ember volt, de nagy lelki b*jvkinozhatá. Pár év maira agyonlőtte magát, Az „öreg ur* esti tizenegy óráig «okolt maradói a körben, akkor már a nagy arak, excellenciás urak miod eltávoztak régen. Négyen öten szoktuk lekísérni a lépcsőn. Feledhetien órák voltak e késő esti órák. Ilyenkor néha fel nyitá az öreg ur határtalan gazdaságú szellemének kincses házát s beszélt a múltból s a múltnak titkaiból s alkotmáoyunk élet-harcsaiból dopokat, melyek nincsenek megírva s meg nem lesznek irva soha. Ott alusznak vele együtt a sírban — örökké. Egy kis bőrerszénye volt ez öfeg urnák, tégi divatú, melyet már rem hordoztak 50 év óta. Ebből vett elő egy hatost s egy frtos bankjegyet. A hatos a kapusé lett, a frtos a fi-akkerkocsisé lett, kinek kocsijába nagy figyelemmel segítettük beillői. A kocsinak 48 as száma volt egyszer. A flegyvennyolczadik dolgokról beszélt az este. — Nézze kedves urambátyám, a 48-as kocsi viszi haza, mondám neki. — Talán most nem dőlünk fel vele. Feleié- EÖTVÖS KÁROLY. A foldadö kataszter. Miután a napi lapok kevés kivétellel hozzák azon hirt mikép a fold adó cataster tárgyában a pénzügyi minisztérium egy enquette bizottságot fog egybehívni és hogy ezen bizottság ülései nyilvánosak, benne a meghívottak a működéiben levő kerületi catasteri igazgatókon kivül a megyéből erdekeit birtokosok csoportosításával lesz kiegészítve, azon édes reményre jogosit bennüuket, hogy ezen enquette bizolság majd tán mégis meghallgattatik, hogy a megyék küldöitei, ha ez igy Ubz berendezve, mikép a megyék saját kebelükből ezen bizottságba küldöttet fognak küldeni, ugy majd a gazda közönség érdeke megóvása szempontjából eddigelé elköveti hibák felderítve, s azok orvosolva lesznek, annál inkább is mert szeretjük hinni, hogy az ezen vegyes bizottságnak elő terjesztései az ország gyűlés elé kerülve, a ministerium közegei által eddig elkövetett túlkapások a törvényes keretbe soroztatnak, és eleje vétetik annak mikép a föld adó caUster érdekében hozott törvény végrehajtása a neki szánt alapon nyer megoldást. Csak azon érdekeltek nem lesznek kárpótolva, kiknek adó »lapja a cataster behozatala óta mívelés aiatt állományuknál az uj cataster-rel, mely a törvény értelme szeriut csak is a változott mivelési ágak osztályozására lőn utasítva. amazokra is alkalmazva lőn. Kívánatos tehát akár a megyék küldik ki megbízottaikat, hogy azok a járási bízottságok elnökei meghallgatásával küldjék ki illető bizalmi férfiút, akar a miniszter hivja be, hogy ez is megszerezve a megyéket azok járási bizottságainak elnökei ajánlatáru hivassanak be, mert minden ezzel ellenkező eljárás mint félszeg eljárás tekinthető, tőle a fontos czél megoldására sikert remélni nem lehet. , KOVÁTS. BQnttgyl tárgyalások jegyzéke nagy-kanizsai kir. törvényszéktől, 1879. szeptember havában. Szeptember 4 én. 1973/79 Jankulia Lukács biró zártöréssel vádolt elleni ügyben végtárgyalás. 2126, 79. ifj. Tóth István és társa Bulyos testi Bérléssel vádoltak elleni ügyben végtár- gyalás. 2122/79. Csatárics József rablással vádolt elleni ügyben végtárgyalás. lízeptember 5-én. 1971/79. Csóka István ós társa tolvajlással vádolt elleni ügyben végtárgyalás. 2065/79. Zsibrik József birói zártöréssel vádolt elleni ügyben II od bírósági Ítélet hirdetése. 2112/79. Keskeny Kálmán és társai su lyos testi sértéssel vádolták elleni ügyben II od bírósági ítélet hirdetése. 2129/79. Molnár József lolvajlással vá dőlt elleni ügyben Ill-ad bírósági ítélet hir-d«tc»\ — Szeptember 11 én, 1976/79. Özv. Lakits Lőrinczné és társai birói zártöréssel vádoltak elleni ügy ben végtár- gyalás. — 2091/79. Dénes Sándor birói zártöréssel vádolt elleni ügyben végtárgyalás: 2136/79 Tisterits Teréz hamis esküvel .vádojt elleni ügyben Il-od bir^sági ítélet hir * detés''e. — Szeptember 12 én. 2075/79. Ruiss Sándor birói zártöréssel vádolt elleni ügyben végtárgyalás. 2176/79. Gerencsér József csalással vá-doh elleni ügyben III ad biróeági itélét hirdetése, — 2175/79. Horváth Jósaefsulyos és könnyű testi sértéssel vádolt elleni ügyben Ill-ad bír. itétet hirdetése. 2139/79. Klein Ignáezné közhatóság! kö zeg szóbeli bántalmazásával vádolt elleni ügyben Ií-od bírósági ítélet hirdetése. 2219/79 Mráaorits Mónika és társa csalással vádolt elleni ügyben III ad bírósági ítélet hirdetése. 2196/79. Körűnek István és György jövedéki kihágással vádolt elleni ügyben Ítélet hirdetése. Szeptember 18-án. 2011/79. Nyári János és társa közható sági közegek ellsni erőszakkal vádoltak elleni ügyben végtárgyalás. 2277/79. Rádi Gábor betöréses lopással vádolt elleni ügyben végtárgyalás. Szeptember 19-én. 2242/79. Fábián István hazárdjáték vétségével vádolt elleni ügyben végtárgyalás. 2243/79. Pátri Jó*sef és társa biró zár-töréssel vádoltak elleni ügyben végtárgyalás. Szeptember 25-én. 1762/79. Sterbát István és társai birói zártöressel vádoltak elleni ügyben végtárgyalás. 1849/79. Zádrávecz Ignácz és társa jövedéki kihágással vádoltak elleni ügyben ité let hirdetése. Szeptember 26 án. 2283/79. Szabó György birói zát töréssel vádolt elleni ügyben végtárgyalás. 2282/79. Tóth örzse közhalósági közeg szóbeli bántalmazásával vádolt elleni ügyben végtárgvalás. 2276/79. Murzsa v. Matalits Antal lopás kísérletének bűntettével vádolt elleni ügyben vég tárgyalás. Kelt Nagy-Kanizsán, 1879. aug. 28. Kiadta: WLASSiCS EDE, kir. trvstéki iroda igaigató. Büüügyi tárgyalások Jegyzéke. a zala-eger szegi kir. törvényszéktől 1879. évi szeptember 5-én. 1844/B. 1879. Sz.1. Marton Ném«th Vendel és társai tolvajlással vádoltak elleni ügyben 3 ad bír. ítélet hirdetés. 1854/B. 1879, Sz. 1. Pap György és társa tolvajlással vádoltak elleni ügyben. 2 od bír. ítélet hirdetés. 2159/B. 1879. Sz. I. Balogh Gábor súlyos testi sértéssel vádolt elleni ügyben. 2-od bír. ítélet hirdetés. Szeptember 18-án. 2156/B. 1879. Sz. 1. Kovács Zsigmond sikkasztással vádolt elleni ügyben. 2 od bir. itelet hirdetés. 2184/B. 1879. Sz. 1. Szabó Mátyás szülő bántalmazással vádolt elleni ügyben. 2 od bir. ítélet hirdetés. 2185/B. 1879. Sz. 1. Egyed György közhatóság elleni erőszak bűntettével vádolt elleni ügyben. 2-od bir. Ítélet hirdetés. 2424/B. 1879. Sz. 1. Deutsch Ignácz és társai birói végrehajtisnak ellenszegülésével vádoltak elleni ügyben. 3-adbir. Ítélethirdetés. Szeptember 25-én. 2078,2167/B. 1879. Sz. 1. Virág Genovéva tolvajlásssl vádolt elleni ügyben. 3 ad bír. itélel hirdetés. 2205/B. 1879. Sz. 1. Fakó Ferencz lopás sal vádolt elleni ügyben. 2-od bír. ítélet hirdetés. 2260/B. 1879. Sz. 1. Horváth Lizi és társa lopással vádlott elleni ügyben 2 od bir. ítélet hirdetés. Z. Egerszegen 1879. évi Szeptember 1 én. MUZSIK KÁLMÁN iroda igazgató. Helyi hírek. — Iskolai könyvek, valamennyi kanizsai iskolára Wajdits József könyvkereskedésében Kzabott áron kaph»tók. Ugy egyéb tansser jutányos áron adatik. — 4 nagy-kanizsai társaskör évi rendes közgyűlése szeptember 21-én tartatik meg. — Vambéry Ármin előadásáról. Folyó évi augusztus hó 30-án a Szarvas vendéglő nagy termében tartotta meg V. A. budapesti egyetemi tanár nagy érdekű előadását a mozlim kereskedelemről keleten, adva egyszersmind as európai Törökország, további Perzsia s Középázsia kereskedelmi életének rajzát oly élénk szinekben s oly beható tájékozottsággal, minővel bizonyosan senki sem rendekexik rajta kivül Európában. Nem valami nagyszámú közönség jelent meg, különösen hölgyeink közül aránylag igen kevesen voltak láthatók. Vám-béry előadási modorának szere te tremél tósága podíg a többek kóst épen abban is nyilvánult, ki a jelenlevő hölgyek iránt különös tekintettel volt, a mennyiben a legtudomány oeabb magok- ban véve száraz fejtegetéseket oly jellemző, az életből és saját tapasztalataiból merített példákkal sőt szebbnél szebb adomákkal tudta élénkíteni és érdekesekké tenni és nem hiaaszük, hogy egyetlen egy jelen volt csak kösel is juthatott volna az unalomhoz. Valóban érdemet szerzett magának a kereskedelmi ifjak Önképző köre ez előadás létre hozatala által s mi részüokről csak azt óhajtjuk, hogy a külön o csélra felkért gyorsíró jegyzetei alapján az egész, közfigyelemre méltó előadás minél elébb mások gyönyörködtetésére is a lapok utján közrebo-csáttassék. — Egyik fővárosi hirlaptudositó olvasni akart lapokat Zala-Egerssegen hétfőn délután s a pinczértől előkérte az újságokat s ez odavetve feleié: ninosenek lapok, nem hoztuk el már két napja a postáról; kinek volna most kedve újságokat olvasni, mikor annyi sok szép látni való van. — Tárgyhalmaz miatt a megyei tani-tógyülésról s a zala egerszegi tüzoltóüonepély-ről csak jövő számainkban szólhatunk. — Rövid hirek. Rumburg mellett 7 embert sújtott agyon a villám egyszerre. — Eperjesen a város színházat építtet. — Tiflisben 140 éves nó halt meg. — Nikita fejedelem királyunknál látogatást tett Bécsben. — József fhg. Alcsuthon cselédeiből tűzoltó testületet szervezett. — A* orosz-lengyel határsréli várakat erősítik. — Az olasz király súlyos mellbajban szenved. — A bolgár nemzeti bank megslakult — Lehner János birtokos Csákányban meghalt. — Gerőfiné beteg. — Szegeden földrengés észleltetett. — Andráasy gróf Bruckba érkezet». — B. Kaas Ivor Lónyay Ilonát eljegyezte. — Gr. Zichy Jenő a Lipótrend nagy keresztjét kapta. — Kovibazár occupatiója küszöbön van. — ki nyert? Béc«, aug. 30-án: 84, 12, 38, 82, 54. Grácz „ „ G7, 75, 38, 49, 31. Temesvár „ 8, 5, 24, 10, 87. Az 1864-ki államsorsjegyek szept. 1 én történt húzásában következő sorozatok nyertek: 5G, 1037, 1132, 1870, 2078, 2102, 2351, 2434, 2502, 3050, 3223, 3564, 3578 és 3G90. Irodalom. (E rovat alatt roegem''itett mnnVÁk Nagv-Ka-nissáo Wajdiu József könyvkereskedése által megrendelhetők.) — Somogyi Ede szerkesztésében Raut-mann Frigyes kiadásában megjelenő „Magyar Lexikon" 3i és 3o-ik füzete beküldetett hozzánk. A .Boszorkány" szóig terjed. Mellékletei „Hasznos házi állatok,'' és „Kocsialkatrészek." Ára egy-egy füzetnek 30 kr. — Fái Lajos Rimaszombatban előfizetést hirdet „Hulló levelek* czimü költemény füzetére Ara 1 frt. — Mehner Vilmos kiadásában megjelenő „Családi képes Lapok" 23-ik füzete beküldetett hozzáuk, Szép képekkel sgazdag tartalommal biró füzet ára 30 kr. — Ileksch Sándor ur, lapunk külraunka-társának legújabb müvéről *) megjelent az elórajz s az első hat füzet a napokban kerül ki a sajtó alul. E mü tis évi szorgalmas tanulmány és adat gyűjtés gyümölcse s Európa legfontosabb folyamának összes mondáit, regéit, történetét, fejlődését adja elő. A szürkülő homályu ősidőkben játszott már szerepet a Duna, midőn a különféle népek Panonnia síkjain végig vonultak, a teutonok és cymberek, a népvándorlás hunyjai és avarjai, a góthok s majd a magyarok alatt lefolyt történetét érdekesen rajtolja. A dunamelléki népek etnographiai és il-lustrácziókban való bemutatását, az összes városok látképeinek, nevezetességeinek, építkezési emlékeinek, a folyam festői partrészleteinek sí b. leírását és képeit adja mintngy 200 illuslraczió ban. Mig ez egyrészt uti leírás gyanánt szolgálhat, másfelől a Duna-költészetének teljes an-thologiája is lesz, egyes eseményeihez fűződő balladák, románezok és daluk gyűjteménye szon népek ajkairól, melyea a Duna mellett laknak. Figyelmet fordít ezenkívül a kultur-'' történeti és kereskedelmi politikai szempontokra is, mire nézve épen bizonyos alkalomszerűség is fűződik e mü megjelenéséhez. T. i. 1880. nyarán less ép félszázad annak, hogy halhatatlan Sséchenyink az első szerény gőzöskével meg- . kísérté a Dunát a hajózás szamára meghódi tani. Az érdekes mú beosztásáról csak annyit jegyzünk meg, hogy a különböző fejezetek az .országok és a folyó sajátságai szerint oszlanak 11 részre* Szerző forrása gyanánt szizra menő könyvet és néhány kéziratot említ föl előszavá ban. A mü 25 füzeiben jelenik meg, melyeknek ■ ára 30 kr. Kapható lesz e mü minden könyv kereskedésben. ---•) A. P. Hekscb : Díe Donao von ihrein Uriprung bis aa die Mttndunf. A. Hartleben. Pest, I Wien, Leipsif. I Tegye», hirek. ■ • • i - — Kinek mi a guestma. Franciaországban és Németországban megeszik a ló-és szamárhoz t. A kutyahust nemcsak a chinaiak szeretik, hanem as eszkimóknak is kedvecs ételök ; de természeteden a kövér kutyakölyök becsesebb mint a vén kutya. A malabari coolik a póczegeret megeszik. CeyIónban a tővisdisznó kedvenoz csemege, olyan jóizünek tartják mint mi a szopó maiaozot. Siamban a krokodilhust a a piscson árulják. Amerikában, Afrikában és Ausztráliában a benszülöttek az aligatorokat megeszik. Az indusok a golyvás gyikot kigyó-fajnak tartják z kedvencz csemegéjök. As arabsok és görögök a sáskákat megeszik, a hottentották a hangyákat Ceylonban méheket, az angolok a sajtkukaezot. — Kerkápolyi és a horvát bán* Lukács Béla több lapban czikket ir a horvát pénzügyi egyezségről s ebben a következő adomát beszéli el: a hetvenes évek elején Kerkápolyi akkori pénzügyminiszter leiratot intézett b. Rauch horvát bánhoz hogy hajtassa be as adókat. Rauch visszaírt, hogy kevés a pénz, nem igen van kereset, a második évnegyedbea tán jobban fog menni. A második évnegyedben Kerkápolyi ujabb sürgetést küldött ; Rauch azonban ujobb haladékot kért, mert az emberek még nem arattak, a harmadik évnegyeden aztán lesz adó. A harmadik évnegyedben Kerkápoly kérdi: az aratás meg volt, de hói az adó? Rauch feieli : az aratás rosszul ütött ki, alig van vetőmag, de jön a pálinkafőzés és szüret, akkor behajtja az adót. Az utolsó negyed-beu aztán jelentette Rauch, hogy a szüret ugyan meg volt, de a bornak nincsen ara nincsen pénz nincsen adó. Ekkor Kerkápoly a következő átiratot intézte a bánhoz: „Excellencziád négy rendbeli átirataiból értesültem, hogy Horvát-Szlavonországokban mikor nem hajthatók be a közadók. Legyen szíves excellencziád, értesít-sen most már, hogy tehát mikor hajthatók be?4 Erre aztán Rauch nem felelt semmit. — A káromkodásról dr. Schailbe német iró a „Deutsche Stich- und Hiebworte" czim alatt értekezést tett közzé, melyben ismerteti az egyes nemzeteknél divó szitkozódásokat és arra az eredményre jut, hogy Európa sz tkozódó népei közt a magyar nemzetet ilieti meg az elsőbbség kétes értékű dicsőségé, mert a magyar nyelv bírja a legrettenetesebb, jobban mondva, a legutálatosabb káromkodásokat. — Az bízón meg lehet; hanem mi azt hallottuk az öregeinktől, hogy a magyar nép a bőnyelvü káromkodását a —németektől tanulta el. — Egy arany egy aeréptálért. A franczia vendégek Szegeden léte alkalmából egyik uj-szegedi barakban a következő érdekes inter-mezzó történt. Szeged nemes jótevői nagy érdeklődéssel néztek meg mindent, a mi a szegedi nép jelen életmódját s egyéb viszonyait jellemzi: igy figyelemmel szemlélték népünk patriarchális háztartásit a szegényes barakkokban is. A mint az ujszegedi barakkokat körüljárták szegedi kísérőikkel : egyik tiszta és familiáris berendezésű barakkban szemükbe ötlöttek a falakra szép sorjában fölfüggesztett, kisebb nagyobb cirmostarka cserépedények. Á kedélyes Grouziennek annyira megtetszett e magyaros konyhafölszerelés, hogy egy cseréptálat lekapott a szegről s hóna alá csapta, hogy emlőkül magával vigye. A tálára fejében egy Nápoleon-aranyat tett le az asztalra, A barakk „háziasz-szonya*, egy tüzrőlpattaut szegedi menyecske megtudván, hogy a franczia ur a tálat megvette egy aranyért: a lelkesedés bőkezűségével az egéss konyha-fölszerélést oda akarta adni Cou-zien-nek, leszedegette a nagy tálat, vájlingot s egyéb czirmos cserépholmikat, hogy „ha szüksége van rá, lelkömadta: hát jó szivvei odaadom az egészet," — Rejtélye» eset a Vatikánban. Rómából irják, hogy a pápa legközelebb egy névtelen levelet kapott as amerikai egyesült államokban Baltimoreból, a melyben intik, hogy vigyázzon magára, mert megakarják mérgezni. A levelet eleinte nem méltatták figyelemre , de annyi tájékozottságot árult el annak irója a pápa magánviszonyaira, szokásaira, valamint azon egyénekre nézve, a kik rendesen a pápa környezetében szoktak lenni, hogy ez azon gondolatot, keltette fő), vájjon a levelet nem szándékosan küldték-e Amerikában kereaztül, azért, hogy küldőjének nyomát veszitsék. Most azon fáradoznak a Vatikánban, hogy kisüssék a dolog mibenlétét. — Egy tanitónö kalandjai Oroszországban. A Genfben Dragománoff volt kievi egyetem tanár szerkesztése alatt megjelenő „Obs-cseje Gyeló" cz orosz lapban Kafiró Olympiada volt népiskolai tanítónő a következő részleteket beszéli el életéből: A nevezett kisasszony 1877-ben Visnij-Volocsokban (Tver kormányzóság) népiskolát nyitott, n ott a parasztok gyermekeit két éven át ingyen oktatta, Kafirót ju-> nius 16-án hirtelen minden ok nélkül elfogták • börtönbe vetették. A nevezett tanitónö erről , következőket irja: Néhány napig a viznij-volo- TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. SZEPTEMBER 4 6a 1879. csoki börtönben voltam, midőn egyszer SzomofF a tveri kormányzó megjelent czell&mban, á közölte velem bebörtőnöztetéaem okát. Biinötn abban álit, hogy a paraaztgyermeket oktattam, a mi csak tanítónak van megengedve, 8 bogy tizenöt évvel ezelőtt deákokkal csónakáztam. E büntettek miatt most el kell hagynom azorezá got. Volocaokból Petervárra vittek, hol egy egész hetet töltöttem börtönben. — Ezután 50 más rabbal Vilnába vittek. A vasútról későn este szállítottak bennünket a börtönbe, s ott egész éjjel szakadó esőben az udvaron tartottak szabad ég alatt. Másnap egy teljesen sütét folyosóra vittek és ott megmotoztak bennünket. Az asszonyokat a zsandárok szintén megmotozták, minél a legnagyobb gyalázalosságokat en gedték meg magoknak.Ha valaki ez ellen tiltakozott, véresre verték s lábaikkal taposták. — A motozás több óráig tartott, a katonák általános röhögése és gúnyja kőzt. ín elájultam, s midőn ismét magamhoz térte 2 sülyedt nőszemély közt feküdtem, kik vigasztalni próbáltak, s kik lopás miatt voltak bezárva. Ezután kezünkön meglánczoltak és Kovnóba vittek Itt a nők tömlöczében Pavlova porkolábnő fogadott bennünket, ki azzal fenyegetőzött, hogy & fc''gát veri ki annak, a ki a börtönben valamit olvasni vagy irni merészel. Itt csupa gonosztevők, rablók, gyilkosok tolvajok közt 1 hétig ültem. Enui épen semmit sem adtak, s az éhség miatt már rosszul kezdtem magam érezni. A rabasszonyok egyike egy darab kenyeret adott; a porkolábnő ekkor rám rohant és irtóztató szitkokkal halmszott el. 1 hét el teltével meglánczolva gyalog tovább kisértek bennünket Kovnóból. Kijelentém a vezetőnek, hogy''tovább nem birok menni; ez azt felelte „kergetni fogunk kutya". Három napi menés után Marienpolba értünk; lábam tele volt sebbel, czipőim vérrel. Az állomásfónökhöz vittek, kinek elpanaszoltam bajomat; ez azt felelte'': „Ha három napig bírtál menni, negyedik nap is kiállód,,. Negyednapra Volkoviszkibe . értünk , honnét a határon át Poroszországba kellett vol na szállítanunk. Itt férfiakat és nőket köz8e börtönbe záruk bennünket. A börtönben sem pad, sem szék, sőt még szalma sem volt; mindnyájan a piszkos földön feküdtünk. A férgek sokasága ós a bűz kiállhatatlan volt. Éjjel hozzánk rekesztették az utcaikon összefogdosott rósz személyeket, részegeket, tolvajokat, sőt egy őrültet is. A rabok boszantottik ez utóbbit, ki taj-tékó szájjal mindenkire rárohant s ütött ver, mindenfelé. Innét irtam Gurkó tábornoknak, hogy borzasztó helyzetemből szabadítson megt mire a pork oláb rögtön rendeletet kapott, en gem a porosz határon átszállítani . A poros rendőrség szabadon bocsátott, és ón Parisba, on nét Genfbe utaztam. Papírszeletek. A kiállításon, a gépek osztályában. Megérkezik egy fiatal ember s az OBztály elnökétől kérdó: — Pardoo, uram, nem tndna ön nekem egy gépet aj&nlani mely az alkalmatlan hitelezőket tárol tartaná ? Modem mama, — Ab. madame, mily kedves kis leánykája van önnek . . . — Ugyan hova gondol uram, hisz még alig 4 éves! .. . — Oh be soká várakoztattál magadra édes angyalom ! — mondá egy férfi a „légyott''-ra későn érkezett ini?.dottjdhoz. — Bocsáss meg kedvesem! — menté az magát — de férjemtől nem tudtam menekülni ! hanem szereucsére látogatóba jött a n5d s ott hagytam óket hadd mulassanak. X. urno csönget egyszer, kétszer, háromszor. A komorna végre megérkezik. — Julié, miórt várakoztat oly soká magára ? — Oh, nagysád, biztosithatom, hogy csak a harmadik csöngetését hallottam. — Mi a legnagyobb szemtelenség ? — Ellopni egy-reidőr óráját s aztán barátságosan vállára ütve kerdeni tőle : háuy óra ? Egy csinos fiatal hölgy a poatatissti vltsgán a következő kérdést kapta: — Mit fog tenni kisasszony akkor, ha egy ur önnek levelet nyújt át? — Azt nézem meg, váljon azon ur fiatal -e vagy id5s. — Es aztán? — Váljon gazdag-e vagy szegény. Üzlet. Bécs, »ug. 26. A gubnavásár roserváltjelleggel birt. A forgalom csekélyebb volt, mint az előbbi években. A tulajdonosok támaszkodva Kelet-Európa aratási hiányaira, magas árakat kértek, mig a vevők-tekintettel Németország ex idei CSekéiy szükségletére, nem voltak hajlandók a kivánt árakat megadni A forgalom búzában 50—60,000, rozsban 20.000 árpában — nagy kereslet mellett — 111—120.000, tengeriben 10,000, «abban 30,090, malátában 20,000 ós lisztben 25,000 métermázsára rúgott. Az árak átlagosan kevésben külöubözuck a mult heti áraktól, finom liszt 60 kraj-czárral olcsóbb, miut a* elmúlt héten volt. Vasúti menetrend- A buda-pesti időmutató óra szerint, indul kAiiisHÁrói Vonat hova : szára Ora Perc. Idő 205 Eszek. Mohács,Domhovár s Kiuméba i 48 reggtl 215 . , 2 30 délut. 212 Buda-Pestro........ 4 58 reggel 202 ......................2 6 délut. 204 ..........11 30 estve 2l3Bécsbe (Szombathely, Bécs-Ujhely felé)5 8 reggel 301 . ......... 11 48 estre 315 Sopronba ........ 3 38 délut. 303 Triostbe ég Prágerhofon keresztül Grácz é< Bécsbe...... 4 58 reggel 201 Triesibe és Prágerhofon keresztül Grácz és Bécsbe...... 2 47 délut Érkezik Kanizsára honnét : 21G Esz^k, Mohács, Dombóvár s Fiúméból 1 41 délut. 206 „ , 11 11 estve 203 Buda Pestről........ 4 20 reggrfl 201 .......... 2 5 délut. 211 ........... 9 44 estve j 314 Bécsl.ől (Sxombath. Bécs-Ujhely)Mől 10 27 estve 1 302 „ „ , ,45 reggel 163 Bopronyból ........1- 58 délel 214 BécsbSl Gries, Marburg, Pragerhof • felől ..........4 12 reggel 208 Trieszt- és Bécsból Marburg, Prager- hof felől.........1 21 délut. 204 Trieszt- és Villachból Prágerhof felől 11 — estve Marbargba csatlakozás Villach és Fraueeaíeatból . , . FiancesfestbCl Felelős szerkesztő: Bátorfi Lajos. HIRDETÉS. Árverési hirdetés. Vagyonbukott Pollák & Stein csőd-választmányának 1879. évi ang. 30-án tartott ülese alkalmával tett határozata folytán ezennel közhírré tétetik, miszerint az összes Pollák & Stein csődtömegéhez tartozó ingóságok és pedig a bolti, raktári és pincze helyiségben leltározott 7727 frt 85 kr.-ra becsült fűszer és lisztne-müek, nemkülönben a nádor-utczában levő házban leltározott és 564 frt 30 krra becsült bútorok 1879. évi szept. 10-én és következő napjain mindenkor d. e. 9 órakor nyilvános árverésen készpénz fizetés mellett a becsáron alól is eladatnak. Miről a venni szándékozók ezennel értesíttetnek. 919 1—2 Kelt N.-Kanizsán, 1879. évi ang. 31-én. — Kovács Lajos, csód választmányi tag. Rapoch Gyula, tömeggondnok. OTTO FRAXCZ, cxég o n 1 e cr Ö e s s e g e 1 kül Bécs, Mariahilferstrasse Nr. 38. Császár kizárólagosan Iclrályilag szabadalmazott PÜRITAS hajifjitó-tej. A Paritás nem hajfesték, hanem tejszerű folyadék, mely majdnem azon csodálatos hatással bir, bogy fehér hajat mC(;ifjitani, azaz lassankint még pedig legkésőbb. tizennégy nap alatt ama szint visszaadja, melylyel eredetileg birtl Egy palaezk -,Puritás- ára 2 írt (elküldésnél 20 kr. költség.) IJévirág. Efyetlen szépitoszer sem verserfyezhet kitűnőség és jó hatásra -"■a „hóvirággal*. Oiajos üditö alkatiésztíkből előállítva, eltávolít ezen szer rövid idő alatt szeplot, májfoltokat, bőratkákat, bőrpattanásokat stb. és az arezbömek fénylő fehérséget, üde és finomságot kölcsönöz. Legjobb védbzor az ősai és téli zord : leVegŐ behatása ellen, azért nól-kUlözhetlen uői arépitöszer különösen a farsangban, ára 1 forint. T>Í0SÍ pipa-e rispor Szent-György virág, fehér és rózíá színben, a bőrön tartós és látbatUn, jóságára a legkitűnőbb minőségű A rizsport leginkább a folyékony szent-györgy-virág használata ntán ajánlhatjuk, mi az arezsziunek feltüuo gyengéd fiuowságot kölcsönöz. Egy doboz ára 60 krajezár. "Örtíaatiae az egyedüli szer a szakái szépítése és puhán tartására, mín--^den zsirosság hátrahagyása nélkül, ára egy palaczknak 80 kr. TiaiBiae szarvasmarha-hajkenőcs orvosi ntasitás szerint készítve, a -*"*-haj szépítésre éo fenntartására, megóv a haj hull ási korpaképzódéstól és erősiti a hajbőrt, ára egy nagy tégelynek 1 frt 50 kr. TVÓ-oIaj zöld dióhéjból gondosan készítve, azon kitűnő tulajdonéig* -L''gal, hogy a fehér, Ős* és vörös hajúak egy terméazeteanek látszó »ötét?szint kölcsönöz, ára egy nagy palaczknak 1 frt. T a Jeune igen jeles szakái-növesztő, melylyel a szaká''t igen szép -^fekete, barna, vagy szőkére lehet festeni. Fekete vagy a5tétb*rua hajnál a La Jeune igen cxélszerüen alkalmazható, ára egy levélkének a hozzá tartozóval 3 frt. TTraaia .(hajsseas) kitűnő hatással a baj és haj bőrre, a kigőzölgést elő-^ segíti, megőriz a korpa képződéstől és faksdisoktól, előmozdítja a bajnövést különösen kiáltott betegségek ut£u, ti- m. tyhns, himlő, gyermekágy stb., ára egy nagy palaexknak 1 frt 50 kr. rendkívül jól-kr. IJippakrene, gyógy erejű szájvíz ross szag eltávolítására, JJ-tevő és üdítő hatással, ára egy palacsknak 1 frt 20 Prager Béla rész Naxy-Kanizsán valódi minőségben írtál. lyégyaze- (853 17—25 tttnttnntmtttttttttmn 1154 1870 szam. Árlejtési hirdetmény. A zalamegyebeli Pozsony-Varasdi államul Muraszerdahelyi utmes-tersége szakaszán levő 237 a és 239 számú árviz által megrongált fahi-dak helyre állítása a nagyméltósága közmunka és közlekedési mi-nisterium 1879. évi augusztus hó 22-én kelt 13,677 számú magas rendeletével 5436 frt 50 krnyi öszszeggel engedélyeztetett. Ezen munka biztosítása tekintetéből alólirt hivatal irodájában folyó 1879 évi szeptember hó 15-én reggeli 10 órakor, iráebeli ajánlatok elfogadásával párosult nyilvános szóbeli árlejtés fog tartatni, melyre a vállalkozni szándékozók azzal hivatnak meg, hogy as árlejtésbeni réaat-vevés esetére, magukat a fent kitett összeg 5%,-vei .mint bánatpénzzel elláaák, mely vállalkosát esetében azonnal l0°/0 biztosítékra lesz kiegészítendő. Az írásbeli ajánlatok fennt kitett nap reggeli 10 óráig fogadtatnak el, ezekben a* ajánlattevő neve, lakása ás polgári állása pontosan kiteendő; továbbá számmal és szóval kiírandó azon száztóli elengedés melyért ezen munkálatokat elvállalni szándékozik, világosan kifejezendő végre, hogy ajánlkozó elfogadja. a munkálatokat és feltételek tartalmát ismeri és Aa Írásbeli ajánlatokhoz a vállalati vagy magyar állampapírokban csatolandó. A mfissereivények és feltételek as ssokott hivatalos órákban megtekinthetők. öeazeg 10^-je készpénzben alulírott hivatal Irodájában a (915 2—8) Zala-Ege razegen, 1879. évi aogusstus hé 27-én. A zalamegyei nagy. Itír. építészeti hivatal« RAYISSANTE A t. lölffyjlíDiat ejryetlen ártalmatlan lőrszéiiitó szere, du Dr. LEJOSSE. A Parla. és azon jeles tulajdonsággal bir, hogy a bőrszerve pnWtő''ia, felfrlssítőletJ hat snnak működésére fok o zó éltető befolyással bir. A legdicsóbb toilette-szer minden hölgy számára, mely minden bőrbetegséget eltávolít ■ a bőr színét fiatalítja és ssépiti. Mint lágyító-, borfejiesztő-sser minden zsíranyagot és olajfélét fölülmúl, miután a börtrendkivűl bajlókonyúyá, gj őngéddé és fehérré teszi Nagy dveg ára 2 frt. 50 kr. kis üveg I frt. 50 kr. SAVON RAVISSANTE a lefkedveltebb pipereszappan a bőr szia «építésére és javítására Használata ntán a bir bártoayalaa less éa igen kellemes illatot (891 8—•) tart meg. Egy dobossal (3 drb.) I frt 50 kr. darabonkint 50 kr. Valódi minőségben kapható a központi főraktárban, Schwarz Henriknél Budapest, múzeum körút 10. sz. Nagy-Kanizsán : Práger Béla, nr gyógyszertárában. Szegedea: Kovács Albert és Barosay Károly urak gyóíjsaertárában, DEBRECZEN''BEN : Götl Nándor és Dr. Rotachnek V. Emil urak gyógyszertárában. K0LOZ8VÁRTT Valentini A. gyógysz. és nagyobb gyógy tárakban. Sok orvos és mégis egyenlő ítélet. Á fehér meil-Sjrnp G. A. W. Mayertől Boroszlóban sok más között a következő orvosoktól ajánltatott, rendeltetett és legkitűnőbb sikerrel alkalmaztatott Dr. Kalutseh Drezdában. Dr. J. N. Auerbach Bukarestben, Dr. Weber Halleben, Dr, Lebrs, kir. kerületi orvos Birnbaomban, Dr. Finkeostein ; Boroszlóban Dr. Körner Wolgastban, Dr. Koschate Borosaiéban, Dr Hessler Kőnigswartban (Csehország,) Dr. C. Oerstftcker Osahatzban, Dr. Leng Schwarzwasserben stb. Valódi minőségben Nagy-Kaniasán egyedül Práger Béla gyógysaextárában kapható. (755 Vi. 4—*) Wichtig fdr die Herrn Schneidermeister! ! Diejenigen Herren Schneidermeister, welche eine reiche Aaswabl an Hastsri von den neuesten und modernsten Sobafwollstofea für . T - -Z 1 ; ■■ VJ • Herrn und Knabenanzüge wüschen, belieben ihre AtfrtMe bekannt sa geben an die Tiob-hwdbMI von Mann filizfe«f| in ftraz. (Steiernark.) Die Maatersawrioac wird nnantceltlich zofeaobiebt, die nachfol-genden Bestellungen prompt gegen Nachnahme des Betrages ausgeführt. -i''t. Preise : billigst. i Kill«. •18 1-6 ----- r - I - -'' • V "■ t ii 1t i'' i i i -I— Ii ,1111 ||.|J_<__ Nagy-Kanizsán, nyomatott » kiadó laptnlajdonos Wajdita József gyorsaytój&n. Keskeny útifű - mellczukorkáfe, a tüdő és mollbniok, köhögés, fojtókohö^s, rokedtség és tUuöhurat biztos gyógyszerei. A trirn^MCt álul S urar«J<í «inti<riUK JarAr« Ifremlrii mc<l>cir«caihr(|en koikony ullfú fjWWBw ■ ion m^tf •«MIk f<>l nem <iprii«u titkot foglalja iHy masdhaii. ml.irrio'' • c''tf« «• lrgr»» ron>l»«cr |R/ricY3® iryulladl nynl.hÁel^yir« való a/unnnll jryor« Bfcy YSfe i* fnyKIló haU% Vr^urtátival ni l||«t. tiolrp Bf-^f y;IUJSg oarvak Kyó»T.> ulálát mln.Un tcklmetlion Iclio- ■BBEZuíJjK. litlfúbSII li»aU vcifyulá- ■ I ___j--------- krül k«jo»ködünk, kUlön&i flfjrí>l»ml»o ajánljuk hal^tácllar híjory»"!« v/.|Jrjr>nnV«t »« .|<»ho*«n Istű aláirátunkal, mrn c<ak oxok Igazuljak annak v«luti.át.''.>i. Schraidt Victor & fiai, cl. k. «zabadal gyárosok ¿¿¿es, Wiedon, Allcgassc 4b. Kaphstók : Prager Béla gyógyszt. N.-Kanizsán Kálivoda J. Letenyén Kia A. gyógyszt. A.-Lendván, Dorner Ksj. vaa- ¿a fll8«erkere»kcdéslien SUmeghen Werli M. gyógyaet. Kaproocsán ¿8 idfiab. Mozelt F. Vasriron Ilollóay József E. gyogyssirtárAban Zala-KgeraaCgou, (867 26—60) NAGY-EAJHZ8A, 1879. szeptembái 7-én. flltxitésl ár: jagéfl* *rre • fél érre ■ • J negyed irre . • * Etry «»Am 10 *»* 8 frt f I Tisennyoleiadlk évfolyam. Hirdatéaek 6 bináboi petiuorban 7, n)AJodii*or 6 l min.len (ovábbi sorért 5 kr. SYILTTÉRBEN aorotakent 10 krért Tétetnek fel Kioeitiri illeték mieden legyes hirdetőért kűiön 30 kr fi«et«nd5. < kßiönf IMM téma ilIetS k&sltéiéByek pedic a kiadóhoz biraeotT« iotiseadfik: NAGY-KANIZSA. WlMi/otház. Bémeatetlen lerelek. euk ismert munkatársaktól fofadtatnak el. előbb: p ¿»iratok tímm nem kdldetnek. oq y i közlőn y.- S.-Kanizsaráro« helyhatóságunk, „n.-kanizsal 5nk. tftioltó^gylet« a wn.-kani**aí kereskedelmi « iparbank«, wn,kanlz*d takarékpénztár", a .«alamegjefáltalános U.ltétes töleta, a .n-kanlznai klHded-neieló egye»ület<% a „soproni kereskedelmi s iparkamara n.-kanizsal külválasztmány»« . több megyei és vánwl egyesület hlraUlos értwltfje _jletciikiHt kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. H i A megyei tanitó-gyülés Tapolczán. Augusztus 26-án 1879. Tanítónak lenni vagy nem lenni, — egyesekre, kik e terhes pályán élik le gondterhes napjaikat, szerintünk nem any-nvira kérdések-kérdése, mint inkább a-társadalom. a nagy= nemzet-család szellemi emelkedése s anyagi jólétének fölvirágzása érdekében. Daczára ezen tapasztalt igazságnak, aránylag vajmi kevesen jelenhettek meg tanítóink (alig 70-en) a községek kötelesség mellózó közönye miatt, mely a tőr«: vényszabta fuvart és 1 frt napi dijat is megvonta népünk legszegényebb erkölcsi munkásaitól. Ipy vagyunk a nagyra tartott 19-ik szazad al fényével. Hadgyakorlatokra nem szabad sajnálnunk százezereket, mig nép-nevelésünk, az emberi boldogság alapjának emelesére csak százakat, mondhatni '' filléreket, alamizsnát juttatunk. — Kü- '' lünben lássa a világ! kit a fegyverek dicsősége már már agyon boldogít... Mi pedig térjünk át a közgyűlés egyes mozzanataira. 26-án esti 6 órakor a városház tanácstermében előértekezlet tartatott, melynek zajosabb vitatárgyát a választmányi adminisztrationak Nagy-Kanizsáról Keszthelyre leendő áttétele képezé, ily forma mottoval: ha dicsőség, örvendjen neki más város tantestülete is. s ha* munka, illó. méltányos megosztani. Ebez ugyancsak nem kell commentar. — Értekezlet után ismerkedés. Ennek módját se tartom szükségesnek körülírni. Tudjuk mindnyájan, kik Magyarországban ismerkedtek. — 27-én d. e. 9 órakor vette kezdetét a tulaj donképem közgyűlés. A szokásos megnyitás ezúttal csak annyiban külön1 bözött a többitől, a mennyiben Tapolcza város vendégszerető, mag) ar közönsége nevében megjelent v. jegyző, birő és egy tanácsos üdvözlete is melegen beleolvadt — nem az elnöklő beszéde, de az Összes jelenvoltak örvendő szivébe. Ezután következett a megállapított programm részletes tárgyalása. Sokkal csendesebben, mint az előértekezlet után remélni lehetett, adta át N.-Kabizsa tanítótestülete az adminisztrátiót Keszthelynek, kapcsában megejtetvén a szokott tisztújítás is. Elnök Csathó Alajos, I. alelnök Belányi, Tivadar 11-ik Kovács Sándor Söjtörről, főjegyző Ertl Károly, aljegyzők Pöltz Pál, Vörös János, ki egyszersmind a könyvtár kezelésével is megbízatott, pénztárnok Reich Miksa. — Ha oly összegről kell ráajd számot adnia, mint N.-Kanizsáról, akkor ugyan nem sok dolga lesz sem neki sem pedig a három tagn vizsgáló-bizottságnak, mely nem tudta: a pénztár silányságán keseregjen-e v. az ünnepélyes formalitás felett nevessen ? 1 — Ki tehet róla, hogy pénzünk nincs ; drága az occupatio 1... A tanítók országos szövetségének kérdését illetőleg Schnfidt Károly volt elnök referált, s indítványára a zalame^yei ált. tanító-testület is kimondá csatlakozását; nem különben azon üdvös indítványhoz, melyet a nyugdíjtörvények revisiója érdemében, a sümeghi jár. kör határozatából Bánfi Alajos terjesztett elő ; — ugyancsak ő szólalt fel a szemléleti képea''kel irkáinkon tapasztalható viszaélésekre nézve is. — Valóban kívánatos volna, hogy irkakészitőink valahára ne vennék holmi kicsiségnek az ily szeml. képek alkalmazását, s hallgatnának a paedagogia nem egyszer felmerült, jogos kívánalmára, mely szerint iskoláinkban a frivolitást plane tanszeren meg engedheti. E mellett — hiszszük — eléggé bizonyit minden józan ész. Et nunc, — legszebb, legmegfelelőbb részét képezé a gyűlésnek azon két pont, melyeket Lob Ignácz és Juhász Péter vittek derekasan keresztül. Első szak-avatottan s emelkedett irálylyal értekezett a családi nevelésről s annak visszonyáról az iskolához, mig utóbbi a mozgatható betűk használati módját mutatá be gyakorlatilag, talpra esett előadással. Mind-ketteu megérdemelték az ismételt, zajos tapsokat. Volt még egy panasz is a gyűlés asztalán : Oberländer kövágó-eörsi izr. tanitónak hitközsége által alaptalanul történt el-mozdittatása tárgyában. E sérelmes ügynél Hoff mann Mór barátunk tett ki magáért, s a tényálladék megvizsgálása és érdemleges elintézésére vonatkozólag a megyei bizottság egy kérvénynyel megkerestetni határoztatott. Ezek voltak gyűlésünk kiválóbb pontjai, mindannyi férfias higgadtság és komoly megfontolással tárgyalva. Méltó dicséretet érdemel e mellett a tapolczai derék tanitó-testület, ritka ügyesség, tapintat- és nem kevesebb buzgalommal bemutatott tanszerkiállitásaért, — A gyűlést szokásos társas ebéd követte, jó bor, zene és lelkes felköszöntések kel fűszerezve, juttatván belőle Mojzer vendég- lős urnák is, ki izleteg étkezéseiért kétszeresen megérdemli a kitüntetést, százszorosan pedig Tapolcza város vendégszerető közönsége, kiknek, hálás köszönetünket ezúttal is tolmácsoljuk ! HAJGATÓ SÁNDOR. Tisztelt szerkesztő ur! Kiki tudja, Zalavármegye mily bájos vidékén volt a „ zalamegyei ált. tanitó-testület"-nek szerencséje évi közgyűlését ez idén megtarthatni. Nem fér szó ahhoz sem, hogy nemes Tapolcza város közönsége, tantestülete és kiválólag annak iskolaszéke oly szívvel és lélekkel tette mindazt, a mit ügyünk előmozdítására tehetett, mely a legszólóbb tanúbizonysága a tanügy, mint hazunk legfontosabb ügye iránti lángoló lelkesülésének, valamint nem kongó de üres frázisokban, hanem tettekben nyilvánuló igazán hazafias áldozatkészségének. A mi külön kiemelést igényel s talán némi indokolásra is rászórni a kevésbé beavatott nagy közönség előtt, az a „za-lam. ált. tan. t. t.c központi választmánya székhelyének Nagy-Kanizsa városa területéről Keszthelyre történt áthelyezése. — A mint az eddigi elnök által adott évi jelentésből ugyancsak elég világosan kitűnt és a Tapolcza városa területén megjelent zalam. tanitók összesége által meg is értetett, az egyes járási tanitó-körök kivéve a ki veendőket ahhoz az áldásos működéshez és működési sikerhez, mely óhajtandó volna, Nagy-Kanizsa városa tanítóságának vezetése mellett nem tudott eljutni. TÁRCZA. Az ifjú Deák Ferenez. A mai nemzedék keveset tud már arról, milyen voh az .öreg ur", mikor még „ifjuur"-nak hivták, amikor még megérdemelte az „ifjú" nevet. Harmincz esztendő óta, a függetlenségi hareznak lezajlása óta az ő neve bizalmas körben sohase volt más, csak a kedélyes .öregur." Országgyűlési és képviselői körökben még most íb állandó divat, hogy törvényhozók, miniszterek, képviselők egymást .pertu" szólítják De vájjon, hogy szólították Deák Ferenczet, kinek tekintélye határtalan volt; ki előtt mindenki meghajolt, kit két császár látogatott meg Bzegényes szobájában, az osstrák császár és a brazíliai császár; kinek nagyobb hatalma volt, mint minden közös és nemközös minissternek összevéve, kihez tanácsért és pártolásért jártak magyar miniszterek és osztrák miniszterek, kihez lélekszakadva jöttek az osztrák államférfiak, Giskra és Demel és mások 1871 ben, hogy mentse meg éket Hoheovrarth tól és a csehektől és a pánszlávoktól; ki koronát adott a királynak és királynénak. Vájjon, hogy szólították őt, as ősz államférfit, ki ifjú korától kezdve minden napját és minden erejét a közügyeknek szentelte? Hogy szólították őt kortársai és képviselőtársai, a kik között akárhány szeleburdi ifjonc«, fiatal mág nás és ifja ssoigabiró volt, a ki az embert a szerint mérte meg, hány forint volt a tárcsájában, hány hold földje van neki otthon,hány kaland» ak hőse fürdón, színházban, kaszinóban, rókahaj nál, lóversenytéren ? sz- Bizony öregek és fiatalok, komoly férfiak és könnyű vérű emberek, saját pártjabeliek és ellenzékek egyforma kegy elettel járultak hozzá. Ót egyedül Őt nem neveztük, nem szólítottuk pertunak. Nem azért, mintha ő azt rosz néven vette volna. Istenértse. Hiszen egyszerűbb, szívesebb, kedélyesebb ember soha se volt, inint 6. Ámbár tagja volt a Batthyány minisztériumnak: mindamellett ő az egyszerű .tekintetes ur" maradt minden rend,rang, czim és czafrang nélkül. Bár a »nagyságos" czimet idegenektói nem utasitá el, hiszen mindennap ssázan mentek hozzá kérvényesók, mint a királyhos a ezekkel a czimezés miatt nem perlekedhetett, mindamellett ó a czimekre nem adott semmit. Gyulai Pál, mikor Vörösmarty életét irta, levélben fordult valamiért Deák Ferenczhes s őt .nagyságos ur" nak szólitá, de egyúttal bo csánatot kérve azt kérdezé tőle, irja meg, mi as igazi czime? Deák axt felelte : esi mezzen a minek tetszik, legjobban szeretem, ha barátjának czimez." Pedig bisony akkor még Gyulai Pál kicsike kis emberke volt A király .Deák ar"-nak, a királyné egy alkalommal a koronázás után szemtül-szembe „Deák bácsi, nak szólította. Ekként szólitá ót a fővárosban és vidékén minden szép asssooy és minden ifja lányka, ki nbk alkalma volt vele bizalmasan beszélni. Néhány idősb képviselő, kikkel sok or-szággyülésen volt már együtt, tegesték őt s .Feri" néven ssólitották. As öreg Justh,Z»*dé nyi, Szentiványi, Kállsy Ödön, Pulssky Ferenez s meg néhányan ekként szóltak hossá még a legutóbbi években is. Mindenki más ez egyszerű névvel közeledett hozzá: .bátyám"..Mintha min donkinek vór szerinti rokona, édes apja lett vol- na. As igaz, hogy olyan jó is volt mindenkihez, mintha édes apja lett volna. * * a Hogy fogadták Deák Ferenczet a legelső országgyűlésen, melyen megjelent? Ez már igen sokszor, igen sok ember által meg lett irva ; noha Deák Antalról, ki Ferenez öcscsét maga atán felküldé követnek s Ferenez első szerepléséről kevés adat látott napvilágot. Deák Antal sokkal idősebb volt mint Ferenez öcscse. Mikor Ferenez még csak tis éves volts tanuló as első gymnssium osztályban: Antal bátyja már akkor szolgabíró s tekintélyes férfiú volt a vármegyében s egyúttal gyámja és gondnoka Ferencznek. Épen huszonkét évvel volt idősebb, mint emez. Az 1832 iki országgyűlésen Deák Antal közkedvességü ember volt. Híre megelóste már őt is. Gróf Amadé Ferenez salamagyei főispán ellenében retten thetlen bátorsággal lépett fel as alkotmányellenes ujoncsosás és adóssedési ügyben s Amadét arra kényszerité, hogy Zala-Egerszeget elhagyja, sőt a főispánságot is letegye. Pedig mikor Deák Antal oly erélyiyel lépett fel: akkor Égerszögen két dragonyos oss-tály volt felállítva a megye táblabiráinak s tisztviselőinek megretten tésére. Deák Antal olyanforma magasságú termettel birt, mint öcscse Ferenez, csakhogy sem oly széles, sem oly erős nem volt Szakállt az sem viselt, tömött bsjussa ugy csüngött lefelé, mint Lsadon generálisé, noha nem volt olyan hosszú. Legjobb barátai voltak: felső bükki Nagy Pál, id. Pázmándy Dénes, Marczibányi, Ócakay, Rohoncsy János és Kocsi Horváth. Utóbbiak Vessprémmegye követei s Deák Antallal már ifjú korból ismerősek. Szerette Köl- csey Ferenczet is, kivel azonban sok tekintetben nem értett egyet Kölosey nemcsak Bécscsel szemközt, hanem a jobbágyok iránt is szabadelvű volt, mig Deák Antal Bécscsel ssemköst engeaztelhetlen, de a jobbágyok felssabaditásá -ról hallani sem akart Voltaképen ez volt egyik oka, a miért lemondott a követségről s öcscsének helyet adott. — Nem vagyok még vén ember, mondá Palóczinak és Kocsi Horváthnak, de közületek már kiöregedtem. Ferkó öcsém jobban illik koz-sátok, ő is olyan hóbortos, mint ti vagytok. A „hóbortos" alatt asokat as ábrándozó* kat értette, a kik a jobbágyokat felszabadítani s ezzel — szerinte —anemességet tönkre tenni akarták. . El is''ment, ott hagyta as országgyűlést Hanem elóbb feldicsérte öcscsét annyira, hogy mindenki a fejét csóválta, vagy mosolygott Id. Pásmándy Dénes sehogy se hitte, hogy a fiatal harmincs éves Deák Ferenez oly kitftnő ember legyen sőt később is sok ideig, mikor már Deák Ferenez hatalmas szerepre vergődött, as öreg Pázmándy csak ugy félvállról beszélt vele á róla — egy darabig. * m a Öreg emberek, kik Deák Ferencset harmincs éves korában ismerték azt állítják, hogy arcsa as időtől kezdve nem változott Valamivel kövérebbé vált de haja, ssemei, bajusza s egész arczjellege ugyanazok maradtak. Az országgyűlésen éleseiről és anekdotáiról elóbb ismerték s előbb megismerték, mint nyilvános beszédjeiről. Akkori anekdotai közül fölemlítem a következőket: Kocsi Horváth Sámuel veesprémi követ nagyon békesség szerető ember lévén a magán TTEZNNYOLCZADIK ÉVFOLYAM A mi tehát már 3 évvel ezelőtt igen sok vidéki tagtársnak annyira kívánsága volt, hogy t. i. a központi választmány székhelye Kanizsáról máshova, névszerint Keszthelvre tétessék át, az az ♦ 1 ez idei tapolczai közgyűlésén aug. 26-án mint legfontosabb napján ez idei ülésezésünknek, Csathó Alajos felsőnépiskolái tanító és érdemekben gazdag tagtársunknak egyhangúlag elnökké és Keszthely városának központtá emelése, vagy választása által teljesedésbe ment. Jelen sorok írója nem hiszi, hogy a távollétük által tündöklő kartársaknak is kedvére nem tettünk volna, midőn a szóban levő dontc, meglehet, hogy messzire kiható határozatot hoztuk és az említett választást megejtettük. Nem hiszi el nevezetesen azt, hogy bárkinek, a ki e határozat és e választás létrehozatalában tényleges részt vett, valaha oka lehetne ebbeli tettét megbánni s az öt is érő felelősség alól, a mint az Magyarországon fájdalom nagyon is szokásos, bujkálni vagy visszaijedni. Hiszen bármily kicsinyek, vagy bármily nagyok lettek légyen a Nagy »Kanizsán székelő központi választmánynak ki-lencz sót közel tiz éven át elkövetett hibái és mulasztásai, mindezek okait netaláni saját hibáiból és mulasztásaiból megismerni s minél szerencsésebben jóvátenni és pótolni leginkább másoknak, eddig jobbára csak elégedetlenkedőknek és ellenzékieskedőknek lesz módjában. Magától értetődik, hogy a magukra vállalt nehéz feladat teljesítésében a megalkotandó nagy-kanizsa — városi tanítókor a keszthelyi kartársaktól a kilátásba helyezett s az alapszabályokban is előirt, támogatást megvonni ném fogja, mert ehhez joga ép oly kevéssé volna, mint más egyes járaskörökről — a két évvel ezelőtt Sümegben tartott közgyűlésen kimutattatott eljárásuk jogtalansága. Csak legyünk méltányosak kissé egymás iránt ugy általában, mint tani tó-egyleti ügyekben is s ez esetben, de csakis ezen esetben nem. kételkedhetünk a „zalamegyei ált. tan. t."-nek évről-évre csak fokozódó felvirágzásában, Hogy az egyetértés és Összetartozás nemes szelleme, valamint a közös nemzeti és tanügyi érdekek minél behatóbb ismerete s minél élénkebb köztudata őrizze meg hazai tanitó-egyleteinket — ugy társalgásban is,mindig mindenkinek igazat adott s mint alispán is minden peres felett kibékített. As orssággyülésre is utána ment az az adoma, hogy egyszer bement hozzá a felperes s baját elpanaaslá, mireó mint alispán azt feleié: „fiam neked teljes igazad van", — de ugyanakkor odamenvén as alperes is s baját az is elpanaszolván, annak is azt feleié: „fiam, neked is tel jesen igazad van— mikor pedig ezt as ott jelen volt Rohonczy János elsó alispán meghallotta s azt mondá: „bolond vagy te Samu, mindkettőnek csak nem lehet igaza", — erre azt feleié: »neked is János teljesen igazad van." Ez a Kocsi Horváth Sámuel az országgyűlésen is ilyenformán viselte magát. Hol az auli-kusokkal szavazott, hol a liberálisokkal, csak hogy meg ne haragudjék rá egyifc se. Egyszer aztán Beöthy Ödön és Balogh János keményen megtámadták Kocsi Korváthot a.pozsonyi ligetben Deák Ferencz jelenlétében. Deák mosolyogva hallgatta Beöthy és Balogh szemrehányásait s mosolyogva nézte Kocsi Horváth kellemetlen helyzetét. Midőn már a vita kissé élessé kezdett válni, Deák közbeszólt: — Olyanformán gondolkodik az én Sámuel barátom, mint az egyszeri szentgróti menyecske. Az is egy kissé hütelsn lett az urához s beleszeretett a szomszédban lakó csizmadia ezéhmester fiába. A menyecske ura nem nézvén jó szem-meladolgotspörlekedésese használván, elment a plébánushoz panaszra, hogy az hivja meg a feleségét magához s térítse istenes útra. A plé-banus meghivatja a menyecskét, lelkére beszél istenesen s megmondja neki, hogy isteni és emberi törvények szerint az asszonynak hűségesnek kell lenni törvényes urához és senkjmásra még osak gondolni sem szabad, hanem meg kell maradni egyetlen egy férfi mellett. „Jaj édes tisztelendő uram, igj felel a menyecske, könnyű a ZALAI K Ö a hivatalosokat mint az önkénteseket a jövőre is az országszerte mindinkább fe-nyegetódzó közönyösségtói s az evvel járó tengódéstől, e kívánattal zárjuk be rövid tudósításunkat az ég áldását és támogatását Í3 kérve az uj tiszti karra és az egész uj választmányára szivük legbensőbb bennsejéből. v Tapolcza, aug. 27-én 1879. Egy a kanizsai képviselők közöl. ♦ A lébenyiős templom felszentelése. Árpádkori műemlékeinknek kétségkívül egyik legszebb disze a lébenyi, román-stylu templom, melynek nagj költséggel eszközlött restaurálása, 18 évi szorgos munka után befejeztet'' vén, mult vasárnap, augusztus 31-én szenteltetett fel fényes ünnepélyességgel. A szent Jakab tiszteletére szentelt ezen épitészeti műremeket, egy monostorral egyetemben, a Héderváriak építették. Az alapítványt II-ik Endre király 1208-ban erősité meg. Habár biztosan nem is lehet meghatároini az építési évet, de annyi bizonyos, hogy -a templom épitészeti modora, a román stylt teljes kifejlettségben állitja elénk, — a 13-ik század elejére utal. — Hazánknak ezen legősibb műemléke, mint tudva van, & pillér-rendszerű bazilikákhoz tartozik; három hosszhajóból áll 8 massiv két tornyával imponáló jelenség; csupa kagylórétegi kövekből van épitve, portáléja gyönyörű kivitelű ; oszlopait nyolezssögü vállkövek födik. Nem levén czélunk a műemlék épitszeti méltatása, csupán ciak egy szakférfiú bírálatát akarjuk még közölni. A nm. vallás és közoktatásügyi mínisc-teriumboz intézett memorandumban Schmidt Frigyes a bécsi császári épitészeti főtanácsos, szt mondja : — A lébenyi templom kétaégkivül Magyarország legnevezetesebb építményeihez sorolható, különösen pedig annak egyházi épületei között a legkiválóbb helyet foglalja el. Nem annyira a nagyság s tömörség az, mi ezen építményen méltó csudálatot érdemel, hanem annak nemes és »ajátszerü épitészeti tökélye Ne vezetesan mü.orténelmi becsét fölöttébb emeli azon körülmény, miszerint egyes részeiben oly épitészeti sajátszerűségekkel bir, minők a hasonló korbeli műemlékeken alig ismétlődnek. Mint valamely tengerentúli növény, távoli éghajlat alól hazánk főidébe ültetve, ugy díszlik e templom antik művészetre emlékeztető alkotásával Nyugot Európa földén. Itt nemcsak egy szép templommal átalá-ban, hanem kiválólag egy műtörténelmi emlékkel van dolgank, mely mint a magyar nemzeti műtörténelem emlékoszlopa, kimondhatlan becscsel bir. Miért is a jelen műemlék teljes helyreállítása joggal nem csupán az egyházi szabályok egybzerü kielégítése, hanem egy nagy gazdagnak, de az olyan szegény asszonynak, mint én vagyok, mindegyik jó nekem nem illik válogatósnak lenni." Ez anekdotára hatalmas kaczugás lett a felelet b ez naptól fogva Kocsi Horváth Sámuel nem válogatott a két párt között, hanem megmaradt — aulikusnak. ♦ * * A pozsonyi 6rszággyülések a pozsonyi országház nagy termében tartattak. Ez a terem egyszerű pajta volt oldalablakokkal, kőboltozattal s minden festés vagy ékesség nélkül egyszerű fehér meszeléssel volt ellátva. A terem belső végén volt egy emelvény deszkából, melyre három lépcsőn kellett felmenni Ez emelvény le volt terítve pokróczczal s ez emelvényen volt egy hosszu asztal keresztben, ez le volt terítve zöld posztóval. Ez asztal közepén ült a királyi személynök,az alsó tábla elnöke. Mellette jobbról a királyi tábla tagjai és a pro tonotáríusok, balról pedig a káptalanok követei, az alsó táblai prelátusok. Ez emelvényhez támasztva három hosszu asztal volt a terem hosszában, zöld posztóval bevonva. E három asztal mellett egymással szemközt ültek a vármegyék követei, párosával egy más mellett. Azok, kik a középső asztal mellett ültek, természetesen a hátuk mögötti sorokra nem is nézhettek. Mint valami nagy vendéglői étterem : ugy volt berendezve az országgyűlés helyisége. Karzat csak egy oldalon volt, a baloldalon. a követek nejei onnan szokták a gyűléseket végig hallgatni. Az országgyűlési ifjúság a juratusok lent a követek mögött álltak kardo-san, kalpagosan fekete magyar ruhában. Deák Ferencz a középső asztalnál, a királyi azemélynőkkel egy vonalban a kilenczedik . széken foglalt helyet. Fekete franczia nadrág, ZLÖNY nemzet hálaadója gyanánt tekintendő a dicső örök hagyománya iránt. A templom keresztül élte az 1241-iki tatárpusztítást s as 1271-ik évi cseh hadjáratokat is, melyek pedig Moeony megyét ugyancsak dúlták, pusztították; legnagyobb veszélyt állott ki 1683-ban, mely alkalommal a Bécs ostromára siető török hadak a monost< rt szétdúlták, a templomot pedig felgyújtották, minek folytán a boltivek bedűltek, saz egész templom oly siralmas állapotba jutott, hogy a győri várparancsnok elrendelte, hogy kövei a győri várfalak erősítésére alkalmaztassanak. De ez nem történt meg s a sérelmet szenvedett részek később téglával kiegészíttettek s a jezsuiták birtokában volt egéss II-ik József koráig, míg végre 1838-ban plébániai tem plommá lett. Ily ősrégi műkincs nem maradhatott figyelem nélkül. Midőn a híres építész, Essen-wein A. a nürnbergi germán muzeum igazgatója 1856-ban megtekinté, el volt ragadtatva 8 az akkori buzgó plébánost, DingrafF Gáspárt egészen fellelkesítette, aki azután élet feladatául tűzte ki a nagy mű restaurálását egész buzgalommal felkarolni. Az első meczenás báró Sina János kegyúr volt, aki egymaga 20 eser forintnyi összeggel járult a költségekhez. Csakhamar hatalmas bőkezűsséggel oda állott Mosonymegye bizottsága is a cselekvés terére; épitkesési választmány küldetett ki, mely Major Pál elnöklete alatt lángbuzgalommal működött. Ily műkincs nagyban magára vonta a nm. vallás és közoktatásügyi minisztérium figyelmét is. Trefort Ágoston egyik legszebb am-bicziójának tekinté az ügyet b a vallásalap az ő közvetítése folytán 25.000 írttal járult a restaurálás költségeihez. A főbb adakozók között ott vannak: király Ó Felsége 1000 frttal, Albrecht főherczeg 500 frttal, Ferencz Károly főherczeg 300 frttal, Mosonmegye 300 frttal, Zalka János győri megyés püspök 1500 frttal Kruesz Krizostom pannonhalmi főapát 200 frttal. Simon Vincze csor nai prépost 100 frttal, Lébeny község 1005 frttal, kézi munkával s mások. Az egész költség''mintegy 90 ezer forintot tett ki azon 18 év alatt, amig a restaurálás müve tartott. A deficit, mert az is van, 12 ezer forintot tesz ki. Tehát ezen ősi templom felszentelése ment végbe augusztus hó 31 ón. A szertartást Zalka János győri megyei püspök ő nagyméltósága teljesité, aki már előző napon érkezett meg Lébenybe, magával hozván a főoltárban elhelyezendő vértanuk ereklyéit. Mosonymegye határánál Simon Gyula mo-sonymegyei alispán fogadta 8 fényes bandérium kíséretében vonult ezután a főpap Lébeny felé, ahol báró Miske Imre moeonymegyei főispán fogadta; a falu főutezájában diadalív emeltetett ezen fölirattal „Áldott, ki az Ur nevében jön* A házakról zásziók, kendők lobogtak s mozsár» fehér mellény, fekete átilla, s oldalon vaskos ősi kard: ebből állott öltönye. Szűz beszéde nem keltett nagy figyelmet. Igaz, hogy a vitakérdés nem is volt valami fontos. Mindössze is a fölött tanácskoztak egy hónapig, hogy az úrbéri kérdésen vagy a kereskedelmi kérdésen kezdjék e a tanácskozást. Atonban következett a lengyel kérdés. Szegény Lengyelországát akkor osztották fe! utolját a s a magyar közvélemény ép ugy lelkesült a lengyelek mellett, mint 45 év múlva a törökök mellett. Ép ugy hiába. Deák Ferencz felállt. Szokott ruhájába volt öltözve. Egyik térdét feltette a székre, melyről fölkelt. Kardját is a székre állitá s balkezében kardjának markolatát fogva, tartá azt a beszédet, mely első beszédje volt valósággal. Azóta közel ötven év telt el s most mára tizenegyedik országgyűlés tartatik, de ennél szebb beszédet nem tartott. E naptól kezdve vezére volt a nemzeti pártnak. * . * Minő magas tekintélye volt Zalavárme-gyében Deák Ferensznek a harminc«három éves ifjúnak: arra csak egy példát. 1836-ik évi junius 22-én és 23-án tartót-ták a megye rendeik azt a gyűlést, melyen követeik Deák és Hertelendy beszámoltak. Deák fogadtatását lelkesültnek nevezi Kossuth Lajos, akkor, a mikor még a hírlapok nem beszéltek superlativushan, mert a világon se voltak. Ugyanakkor főispáni beiktatás is volt 8 a főispánnak le kellett tenni as esküt. Az esküformát ős időktől fogva alkotmányos gyakorlat alapján mindig egyházi férfiú szokta elóolvaani. De a rendek felkiáltottak, hogy Deák Ferencz olvassa fel. .Az tekintetes követ ur szájából akarjuk hallani Istennek igé- SZEPTEMBER 7-én 1879 __íj durrogások hirdették a szép nsp jelentőségé mely alkalomra óriási néptömeg gyűlt egybe a községbe. A szokásos előző ssertartások bevégeztetvén, este a község kivilágíttatott. A "emplom kivilágítása különösen szép látvány volt. Másnap a szertartás már nyolez órakor megkezdődött s tartott délután fél egyig. A néphez ő nagyméltósága a szabad téren mondott egy remek egyházi beszédet; benn a templomban pedig Póda Endre soproni kanonok mondott egy szép, hazafiias szónoklatot. A szertartás befejezése után díszebéd volt a plébániai lakban. Ott voltak láthatók Zalka János ő nméltósága körében Miske Imre főispán báró, Khuen Hédervári Karoly gr. Laezberg Rezső gr. győrmegyei alispán, Simon Gyula mosonymegyei alispán, Winterl Antal prealatus, Nagy Pál győri polgármester, Major Pál, Brinkmann Antal győri törvényszéki elnökhelyettes és mások, számra mintegy 66-an. A fel köszöntések sorát Zalka püspök kezdé még ő felségeikre s ezután egy-mást érték a lelkes beszédek, éltetve a jóltevőket s a főszereplőket a kivitelben. így ment végbe a szép ünnepély, mely egyszersmind diadalma a műépítészeti kegyeletnek is. R. I. Helyi hírek. — Nagy-Kanixsaváros adóhivatala részéről as idei összes adónemek ősszegének az adózó polgárok könyvvecskéibe való tüzetes beírása megkezdetvén, naponta délelőtt a nagy teremben eszközöltetnek, felhivatnak az adózó polgárok, hogy adókönyvecskéiket bevigy ék, vagy beküldjék. — A nagy-kanizsai vídékbeli IV-ík gabona- és borvásár szept. 9 én tartatik. — Wlassics Antal kír. törvényszéki elnök szept. 2 án Keszthelyre utazott, hogy az ottani kir. járásbíróság működését hivatalosszemle alá vegye. — A* iskolaév kezdetét vette. Az utczák élénkebbek lettek, a szülők s tanulók sürögnek-forognak, amazok nemes ambitióval igyekeznek gyermekök jövőjét megalapítani, emezek hálás érzelemmel és egy ezep jövő magasztos reményével fognak a közművelődés terén szerzendő ismeretek gyűjtéséhez. — Stettner I&vánné asssony által Nagy-Kanizsán létesíteni szándékolt nőnövelde intézet ez alkalommal részvéthiány miatt nem nyittatott meg. — Árverések Zalamegyében. Steiner Simon 19.408 frtra b ingatl. P. Váliczkán (zalaegerszegi törvsz.) I. szept. 22. ós II. okt. 22. — Faisztl István 2l60frtrab ingatl. Alsó-Lend-ván I. szept. 24. II. okt. 24. Csöd nyittatott Grünfeld Lipót felső hahóti lakos ellen. — — Vámbéry Ármin felolvasásának anyagi eredménye 90frt volt, mely a kottorii tűz és árvízkárosultaknak adatott. jót*, kiáltott fel egy kővágó-eörsi nemes. Pedig jelen volt két apát is. .Aligha nem ez volt az elsó eset, hogy hivatal nélküli polgári személy esketett fel főispánt magyarul- — írja e jellenetről Kossuth Lajos. CÁROLUS. Osztrák bor. Jámbor osztrák nép honiba«, FürdS helyen, ünnep este ; As alkonyat bibor szine Mind szürkébbre ]eend festve. Vonal fel a csillag-kárpit, . RezgS fénynyel bontakozva; Majd alant a pá«»tor-t tíztől Kürtnek hangját hfis lég hozza. S mintha lassn zsibongáual ▲ pillákra álom szállna; Még egyszerre népdal csendül, S elröppen a szemnek álma. FflrdS vendég, magyar asszony, Hallgat és száll gondolata; Mig nem szárnyát, búcsus népnek Esti kép« megakasztja. Német népség, malat ottan, Majd közeleg zaja egyre ... Beszól a n6: jaj, gazd'' uram, Baj lesz, sörös nép tart érrel Már ha jő sört ittak volna, Baj vőn* bia'' az, gasda mondja; De hát azok csak bort ittak, S a miatt ne nOjjön gondja," Ah l ás még bort? „Igen csak bort: Termékét mi «Hegyaljánknak;* 8 mely bár nedve jó almának: Mire ide ér a víg nép, Hire sem less — mámorának!* RÁKOSI LÁ8ZLÓ. tizennyolczadik évfolyam ZALAI KÖZLÖNY. SZEPTEMBER 7 a 1879. — Ax ovoda IV-dik évfolyama megnyittatván. 8záz»n felül van a beirt növedékek száma B többnyire ujak; szép jele az érdekeltségnek és méltó nyilvánulása azon humánus intézkedés nek, melyet a kisdednevelő egyesület táplál. — Az iparos ifjúság kebelében dalárda alakult. Karmesterül Berecz Imre zenetanár ur kéretett tel. A nemes törekvést helyeseljük és sok sikert kívánunk! — Pénztári kimutatása, Vámbéry Ármin 1879 évi augusztus 30-án a kottorii ín sebesek javára tartott felolvasásának : B ;vétel: belépti jegyek által 117 ft. 10 kr. Mülfizetések által ol tt; összesen 168 ft.10 kr; kiadás 77 fr 79 kr, marad tiszta jövedelem 90 ft 13 kr. Felülfizetések Ebenspánger Leo ur 3 ft 50 kr Somogyi ur Kottoriból 1 f'', Veiss Samu ur Kottori ból 1 ft, G. S. ur 20, Ebenspánger" Lipót ur 1 ft 50 kr, Dr. Pressburger ur 3 ft 50 kr, Mii-hófer Ödön ur 1 fr, Dr. Fischl Pál ur 1 fr,Grün-hut Alfréd ur 1 fr, Rózenberg Rikbárd ur oO kr Giavina Lajos ur 1 fr, egyleti tagok 34 fr 80 kr. A kegyosszivü felülfitetőkuek ugy mint mind-azokuak, kik a felolvasást bármikép nemeslelkü pártfogásuk is támogatásukban részesítették ezúttal legmelegebb köszönetet szavaz. Az I xj . kanizsai kereskedelmi ifjak önképzó egylete. _ Boldogult Oszeszly Antalné elhalálozási évfordulóján, tegnap a Szt.^Ferenczren-düek teplomában gyászisteni tisztelet tartatott; ez alkalommal a bánatos férj, feledhetetlen jó nejének emlékezetére a kisdedneveló egyesületnek 10 forintot ajándékozott, mely egyletnek a boldogult jó nó tevékeny választmányi tagja volt. 1 — Yeni 8ancte\ TVgnap tartotta a helybeli elemi iskolákba járó ifjúság a szentlélek segítségül hivása végetti isteni tiszteletet a bekövetkezett iskolai évre. Az összes tanítói kar kíséretében a legszebb renddel vonult a szülók reményének sokasága a Sz.rFerenczrendtek templomába, s öröm volt nézni a több százra menő csinos gyermekeket, kiknek majd felét leánykák képezték. A legszebb, legmeghatóbb ünnepe ez az iskolába járóknak ; öröm ünnep ez, mely csak reményeket ébreszt, távol minden gyásztól. A lelkesedés ós öröm azonban meglepő ellentétet talált ama fekete koporsó láttára, mely a templom közepén már számos gyász gyertyával körülvéve várta a közönséget ugy, hogy eiső pillanatban már lehangoltfágot keltett föl, s az ifjúság zsenge osztálya méltán azt hihette, hogy ily öröm ünnepélynél fekete koporsó is kell. Kérjük a főt. szerzetes urakat, hogy annyi fi gyelemmel lenni szíveskedjenek, miszerint ha-flonló ünnepélynél a requiem jelvényeit távolitassa el, vagy állitassa föl később az ünnepély végeztével. — Egy jelea volt szülő. — Nem akartunk s Mihálydon elő fordult botrányos esetről szólni, de mivel a „Keszthely'' hozzá szólt,megemlítjük, hogy ott egy kutat látogat a hiszékeny nép s azt hiszi, hogy abban különféle szent látványosság van. Hiába igyekszik valaki az odacsődült népet kapacitálni, örvendhet, ha a hátit szárazon elviheti A plébános és szolgabíró már nem igen segíthet a dolgun, kívánatos volna, ha felsőbb helyről érkeznék a betiltás. Mennyi munkás kéz nyeret-nék meg ez által a szorgalom- és dologuak! — Felsö-Rajkon diszes templom épül a lebontott régi helyén a rom. kath. hivek számára. — Mura-Kereszturban szeptember 0 án posta állomás nyittatott. — JOr. Falk Miksa országgyűlési képviselőnk, jeles publicistánk ma tartja boldog házasságak 25-ik évfordulóját. A Családi jubi-laeumhoz őszinte szerencse kívánattal járulunk. — Balaton-Füreden a 22 ik számú névsor szerint 1246 folyószmban aug. 27 ig 2039 fürdővendég jelenkezett. A kórházra ujabban Dr.Ruzaicska János 10 frtot adományozott. — Dr. Pauler Ti vadőr igazságügyi miniszter ur badacsonyi szőlőjébe érkezett s itt két hetet fog tölteni. — 2>r. Falk Miksa keszthelyi országgyűlési képviselőnk szept. 1 én következő táviratot küldött Zalamegye alispánjához, mely a díszebéd idején érkezett meg: Hosszabb távollét után külföldi utamból csak e perczben érkezvén vissza, legnagyobb sajnálatomra a mai ünnepélyen személyesen meg nem jelenthettem, s csak ezen uton adhatok kifejezést azon benső és rokonszenves részvétnek, melylyel a mai ünnepély iránt viseltetem, és a határtalan tisztelet és kegyeletnek azon nagy férfi iránt, kinek emlékét Zalamegye is e szoborral megörökitette. — Mészöly Géza hírneves festő hazánkfia Surdra jó s e vidék szép tájait vásznára veszi. — A hévizi fürdőt aug 22-ig 697 vendég látogatta. — Azon szőlőszeti pályamunkák, mely lyek a zaJamegyei gazdasági egyesületbe« küldettek be, terjedelmes 7oltuk miatt még nem biráltattak meg a igy az eredmény az igért időre — »zept, 2 ára — kihirdethető nem volt — Rövid hirek. König báró vesioyli a Novibazart elfoglaló sereget. — Szabadka bzept. 1 én ülte meg sz. kir. városi privilégiumát. — Hgprimásunk 10 ezer forintot adományozott a leégett pozsonyi zárdának. — Csepre-ghen egy 96 éves egyén nősült meg negyedszer. — Az orvosok éa ter mécset vizsgálók jövő évi nagygyűlése Szombathelyen lesz. — Mac-Mahon Trencsén Tepliczben van. — Kossuth Lajos nagyhazánafia beteg. — Káposztáz-Megyeren Árpád szirjának feltalálása miatt ujabb ásatások történnek. — A papa fivére meghalt. Sze-rajevo mellett nagy erdőégés volt. — A bagatell bíróságok előtt kötött egyezségeknél ezentúl 1 frtos bélyeg használandó. — Zeneakademiai beiratások szept. 9—15. közt történnek. — Légid. gr. Bethlen János meghalt. — Bpesten uj német heti láp indul meg. — Szeged kára 12 millió frU — Báró Wenckheim László, Béla öcscse meghalt. — Somoskeöy párbaj miatt elfogatott — ,Kincsem" Baden Badenban 51-dsz. győzött — Vilmos császár Alexandrovoban a czárral találkozott. — Szelim basa Fatime leányával orozva meggyilkoltatott. — Bruckban Nikita tiszteletére vadászkirándulást rendeztek. — Bismarck is leköszön állásáról. — KI nyert? Brünn szept. 3-án: 51, 73, 75, 36, 1, Irodalom (E rovat alatt megemlített munkák Nagy-Ka-□izsáu Wajdits József könyvkereskedése által megrendelhetők.) - Elöfiztési felhívás , Mezei Virágok* czimü költemény füzérre. Irta:Kelefi György. Nagy érdemű olvasó közönség ! Súlyos betegsé gem következtében, a még 1878. November havában megindított fenti vállalatom egyelőre függőben maradt; a nagyérdemű olvasó közönségnek akkori figyelmes pártfogását megérdemelni óhajtván, sajtó alá rendezett költeménye-ím kiadáaát a lezajlott hosszú szenvedés után ismét folytatom. Egondosan összeállított mű czélja leend, némileg is meghálálai azt a jótéteményt, melylyel Nagy-Kanizsa kedves közönsége. különösen a , Nagy Kanizsai Társas-kör* és a „Kisdednevelő egyesület, engem mint igénytelen írót elhagyatottságomban, hosszú és súlyos betegségem alatt oly páratlan bőkezűséggel elhalmozott. — Legyen e mQ nemesszivü jótevőim iránt érzett örök tiszteletem, hálám és szeretetem tanúsága. A könyvre, mely csinosan kiállítva november hóban fog megjelenni, 1 frtért előfizethetni Fischl Fülöp könyvkereskedésében Nagy Kanizsán, hová a vidéki megrendelések is intézendők. Teljes tisztelettel. A szerző. — Mehner Vilmos kiadásában megjelenő »Képes Családi Lapok'' 24-dik füzete beküldetett hozzánk. A tartalmas és képes füzet ára 30 kr. Vegyes hirek. — A németalföldi kormány tekintve azt, hogy a hollandiai heringek minősége iránti bíz tositék inkább azon czégnek felelősségében, mely ezen terméket saját neve alatt hozza forgalomba, mint sem a hivatalos vizsgálatban keresendő, mely a kereskedelemnek jelen állása és terjedelménél fogva megfelelő pontossággal már nem is teljesíthető, — 1879. évi junios 1-től kezdve a heringes hordókon mind az utóbbi időben, mind korábban is használt minden hivatalos jelzést beszüntetett és azoknak utánzását birság terhe mellett megtiltotta. Ennélfogva ezentúl csak is azon heringes hordókon előforduló jegyek birandnak értékkel, melyet az illető németalföldi czégektől erednek. Sopron, 1879. évi augusztus havában. A kereskedelmi iparkamara. — Teljes hajldhullás ijedtség következtében. Fredet tr, Lyonban egy 17 évesleányt matatott be közelebb, kinek előbb igen dus 95 cm. hosszú szőke haja volt de egy ssobatetőzet beomlása folytán, hol halálát lelhette volna, nagyon megijedt, anélkül azonban, hogy rajta valami idegen tünetek mutatkoztak volna ezen eset után, legfeljebb, hogy azon éjjel erős főfájást érzett Másnap szokatlan isgatottaágot érzett de ezen tünetek csakhamar elmultak és csupán erős viszketegzég állott be a fejbőrön. Már harmadnapra azt vette észre féaülés közben hogy igen aok haj marad a fésű fogai közt, s midőn egész'' csomó hajat kissé meghúzott feje tetején, az kezében s helyén gyermek tenyérnyi mezítelen bőr maradt Három nap alatt haja egéazeii kihullott, míg az általános állapot egészen jó volt Azóta legkisebb nyoma sem mutatkozik annak, mintha esen hajatlanság meg •süni akarna • minden külső meg belső gyógyítás egészen aikertelen volt — üj magyar találmány- Szelestey Lajos, pápai ügyvéd, egy aj sokszorosító gépet mutatott be a kereskedelmi és honvédelmi minisztériumnál, melynek előnye a hectograpb, polygrapH és orvm ograph fölött abban nyilatkozik, hogy az írás róla hideg viszel lemosható, s anyaga, mint amazoké nem peséssedik meg. Egy ily sokszorosig gép ára, két üveg tintával és szivacscsal; § frt. 50 kr. s a másoló anyagok elfogy tával: 4 frt 50 krért megtolthető. Mint próbát kiállott magyar találmányt melegen ajánljuk olvasó közönségünk becses figyelmébe. — Az asszonyo knak nem szabad vendégbe járni. A verschwáli (Németország) polgármester a mult hét elején a következő rendeletet bocsátotta ki: „A kerületcmbeli korcsmáros,és vendéglős uraktól arról értesülvén, hogy nagyon erkölcstelen dolog a vendéglőkbe asszonyodat is bebocsátani, — ezennel megtiltom, hogy az asszonyok s különösen a fiatal leányok ezentul-vendéglőkbe vagy korcsmákba járjanak. Figyelmeztetem egyszersmind a vendéglősöket és korc8márosokat, hogy az esetben, ha asszonyt, ▼agy leányt találnak közegeim helyiségeikbon , azonnal becsukatom őket* — Kdtonás sirirat. A .Nagy várad" Bősz niából levelet kapott, melyben tudósítják'' hogy Szerajévó közelében nemrég egy utas a mezőn hált meg. A hideg eső ott érte s ugy meghűlt, hogy meg is halt A szerencsétlen embert — ki-letét nem emiitik — eltemették s egy katona egy deszkadarabot tévén fejfául á sirh alomhoz, arra e négy sort irá : Meghált Meghűlt Meghalt a mezőn — Mennyit dolgozik a király. Lajta Bruckban tudvalevőleg most folynak a nagy hadgyakorlatok, melyekben a király is részt vesz. — Ez alkalommal egy bécsi lap följegyzi az uralkodó tevékenységéről a következő adatotokat : A király a mult kedden tizenhárom óráig volt lóháton; szerdán reggel Béosbe ment • 10 órától fél l-ig kihallgatást adott 150 embernek. Fél 1-től kettőig két miniszterrel értekezett 2 órakor Prágába utazott s csütörtökön jelen volt a prágai hadgyakorlaton, hol ismét 5 órát töltött lóháton; délután egy cerclét tartott; este ismét Brnckba utazott, a hol pénteken és szombaton ismét 8—8 óra hosszat ült lovon. — Egy emberi szörnyeteg. Olaszországból rémületes esetet jelentenek. A perugai esküdtszék előtt nem rég egy ember állt,Longári Tamás, arról vádoltatik, hogy fivérét megölte és — megette« A vádlott alacson, zömök ember, s ki-néséee oly vad, a minőre tette után követkes tetni lehet Tavaly nagypénteken fivérét, kivel régóta haragban volt ■ midőn az a bokor mellett elhaladt késsen tartott baltájával hátulról agyonütötte . Erre a meggyilkoltnak fejet élesre kOssörült késsel, melyet ssintén magával ho-sott, lemetszette a testből a beleket, a tüdőt és kivette s a levágott fej mellé helyezte. A testet magát apró darabokra vagdalta s elrejtette a bokorban, a fejét és belső résseket pedig hazavitte. Otthon a fővel lapdázni kezdett, a Bzeme-ket kivájta, az orrt és füleket levágta s egy fogóval a fogakat húzogatta ki. Ezután megfőzte a belső résseket s megette, sőt azokból feleségének és leányának is adott — de csak kostolni valót Egy vadáss tolá^* föl a mezőn a test összevagdalt részeit s azonnal megindított Vizsgálat kiderítette as iszonyú bünt A koponyát megtalálták a tettes hásában, ki azonban az esküdtszék előtt állhatatosan tagadta tettét. Védője őrültnek akarta nyivánitani, de az esküdszék kérlelhetlen volt s halálra Ítélte a szörnyeteget. Papírszeletek. — Egy vidéki lap öngyilkossági hirt kösöl, jelexve, hogy .a« illető négysser lőtt Önmagára, • halála az első lőréi követkestében — mintán as legbiztosabb volt — érkezett el.* Egy másik vidéki lap átvehette e hirt a következő módosítással: „as illető négysser lőtt Önmagára, s halála as első lövés után azonnal bekövetkezett." — Útra való. Egy temetés alkalmával tOrtént hogy midőn a halottat kocsira tették, hogy elkísérjék ax Örök nyugalom helyére, a meghalt leánya nagy jajgatással még egysser ráborulva a koporsóra, igy búcsúzott- el atyjától : .Adjon as Úristen kegyelmednek édes apám jó egéssséget a másvilágon!" — Mit csinálsz kis lányom babáddal ? — Bnháját akarom pirosra festeni, — Kis bohó, borral nem Uhet festeni. — Nem lehet? A mama mégis mindig ast mondja, hogy a papa orra a bortól vOrOs. A külOnös életmentő. Egyik spanyol forradalomban halálra ítéltek egy kapitányt. Egy Oreg ember addig lest« a királynőt mig ez a templomba ment, s ekkor addig és oly ékesen könyörgött, kogy a tisst kegyelmet kapott. Es bísonynyal atyja lehetett, mondák; pedig ntóbb kis Alt, hogy egy Oreg ssidó volt as ember-neretó, ki asért féltette a kapitányt, mert as neki 10,000 reállal tartozott. Üzleti szemle. Ntfy-Kaabtás, 1879. szeptember 6. Időjárásnak ősssles jelleget kezd ölteni; a hőmérséklet dél körfii még magas fokon áll,'' de a reggelek és esték ssár nigyon küröiek. Daczára a gyenge kínálatnak, mely e héten üzletinkbe a uralgott, annak csak lányha folyamata volt, ás vevők nagy tartózkodása mellett a legtöbb czikkek árai ss jelentékenyen nyomódtak — a rövid idő előtt tartatott fővárosi gabona é« magvásárok a helyett, hogy amint Tártok — as flsletaek orvoslást hoztak volna, lanyhatólag hatottak arra. Reményeink egy élénk kiviteli fisletre réssint silány termesftnkOn réssinte pedig csekély verseny képességünkön hajótörést szenvedtek s igy a renyheség fisletfinkben mindig mélyebb gyökeret ver. Bnza gyöngén volt mináluk anélkül hogy figyelemre talált Tolna; árai hanyatlottak. Bo*s iránt némi érdeklődés mutatkozott; Árak állandók voltak. Árpának csak finom minőségekben volt kelendősége, mig másodrendű maláta és takarmány áru végleg el volt hanyagolva. Zabból as ausztriai consnm számár« Tétettek némi mennyiségek piaciunkról. Árak megtarthatták magukat. Kukoricsában is l%nyha hangulat volt öreg-szemü áru úgymint Cinqantin egyformán bágyadtak voltak és csak nehézséggel kelhettek eL Árak jelentékenyen alább szálltak. Minőség szerint: Buza .... 860—11.20--kr .... 6.80 — 7.50 --. Árpa , • . . 8 50 — 10 60--■— . Zab .... 5*90 — 6 20 ---- '' Kukoricsa 6 2o — 6.40--„ Cinquantin . . 7.-- 7 50 __•— K. B." Szerkesztői üzenet. 3621. Perlak. Mi is sajnáljuk, de azért nincs semmi baj. 3622. „SorsüldösötL" .Mikor én még,« .Ha meghalok« kritikán alaliak. 3623. Szeged. Olvasd a mai szám egrik érdekelt hirét ? 3624. H. M. Vásárhely. Ssivesen kösöljttk sorrend előtt, csak hagtna legyen. 3625. Bagónya. Köszönet. Vasúti menetrend. A buda-pesti időmutató óra szerint, Indul Kanizsáról Vonat, hova: Ora Psre. Id6 205 Es&ók, Mohács,Dombovár ■ Kínaiéba 4 48 reggel 215 , . , . • 2 30 délut. 212 Rada-Pestr?........ 4 58 reggel 202 . ''..........2 6 délut. 204 ..........ii 30 «stve 213 Bécsbe (8«omb*thely, Bécs-Ujhely felé)5 8 reggel 301 . .........ii 48 estve 315 Sopronba ........ 3 38 délut. 303 Triestbe és Prágerhofon keresztül Grácz é« Bécsbe ...... 4 58 reggel 201 Triestbe és Prágerhofon keresztül Grács ésJBécab....... 2 47 délut Érkezik Kanizsára honnét: 216 Essék, Mohács, Dombóvár s Fiaméból 1 41 délut. 206 . . . . 11 U «Stve 203 Buda-Pestről....... . 4 20 reggel 201 „ .......... délut. 211 „ ......... 9 44 estve 314 Bécsből (ösombath. Bécs-Ujbely)fe!ől 10 27 estve „ „ . .46 reggel 163 fiopronyból........11 53 délel 214 Bécsből Grács, Marburg, Pragerhof felől ..........4 12 reggel 202 Triesst- és Bécsből Msrburg, Pragerhof felől .........1 21 délot. 204 Triesst- és ViUachból Prágerhof felől 11 — estve Marburgba csatlakosás Villsch és Franeesfestbő[ ■ . . . Pianoesfestből Szegtsaber 7-t« izftpteabsr 13-%. 1879. | Hó- és hsti-nap Kath. és prot. naptár G 0 r 0 g naptár utj 1 36. Senki két urnák nem szolgálhat. Máté VL 7 Vasára*» 8 Hétfő 9 Kedd lOSserds 11 Csütörtök 12 Péntek l3|8sombat E 14 Reg. Kit. ASSZ. Gorgon. ToL Miklós Athanas. Tóbiás G. Enok. 26 G 14 Adr. 27 Pimen 28 Móses 29 Ján. fej. 30 8ándor 31 B. assz. ö. 1 ó 8ep. 9* i m Felelós szerkesztő: Bátorfl Lajos. HIRDETÉS. PILEPSIA « nyavalyatörés irásilsg gyógy itta tik Dr Killisch specialista által Drezdában Neustadt (8zássorsság). Már több mint 11,000 sikerrel gyógyíttatott 838 16—16 V Zalamegyébe Alsó-Páhokon 10 drb. válogatott fejős bival, ugy szinte juhászatba szükséges birka szer, eladandó. (9801-*) TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. SZEPTEMBER 7 éa 1879. 3FL XD B iíd''SM 30 éven Idprébált I Anatherin-szájvlz ca. kir. udvari fogorvos Bécsben, belváros Bognergasse 2. Minden más fogrisnek elibe teend6 mint óvsser fog és ssájbetegségek ellen, a fogaknak romlása ás lukasságs ellen, kellemes ise és ssaga által, erósiti a loghust és felftlmnlbatatlan szerül használható a fogak tisztítására. (787 I. 9-12) kedvelt s nélkülözhetlenné len kíssitmények megszerzésére mindenkinek megkönnyítessék különböző nagyságú üvegek, n. m. 1 nagy flveg 1 frt 40 kr, egy kösépsxerü nagyságú 1 frt és egy kis Qveg 50 krért kaphatók. Anatherin-fogtapasz, a fogaknak tisztítására és épenUrtására, eltávolítja a ross ssago és a fogkövet. Ara egy üveg adagiak i frt 22 kr. A Popp-féle szagos fogtapasz legkitűnőbb SSer a szájüreg és fogak ápolása és featartására. Egy darab Ara 35 kr. Hövény fogpor. Megtiszítja a fogakat, eltávolítja a fogkövet és tiszta fehér ényt ad a fogaknak. Egy doboz ára 63 kr. Popp-féle fogplonbe lukas fogaknak magunk általi megtöltésére. Fűszeres gyógytani növény szapanja vegytanilag vizsgálva s a császári orvosi tadoBáoykar által Béosbsn és még számos gyógytani társulatok és kitűnő orvosi egyéniségek által Európában mint a legfőbb és legtisztább szer ismertetett el a bőr ápolására. Egy darab ára 30 kr. Szíres í&yelmeztetésiil! A hamisítástól való óvakodásra figyelmessé tesszük a tisztelt közönséget, hogy az Aaatherln-szájvíz aladea Qveg ayakáa egy védjegy vaa (a Hjgea és Anatherin készítmény czéggel) valamint ailadsa Qveg egy kiilaó borítékkal van körülvéve, me!y után latható- viznyom*sban a birodalmi sast és .czéget mutatja. « . Kapható: Nagy-Kanizsání Práger Béla gyógyszerész urnái Rosenberg és Fesselhoffer József füszerkereskedésükben. — Pápán : Tshepen J., és Bermiiller J.-nél — Keszthelyen: Pfisste-rer gyógyszerész. — Zala-Egyerszegen: Isóó F. gyógysr.erész. — Kapronczán : Werli gyógyszerész. — Varasdon : Halter gyogyss. — 8ümeghen: Dorner Kajet — Szombathelyen: Pillieh Ferenc* es Rudolf gyógyszer. — Határőrvidéki 8z.-Györgyön : Fíbic E. C. — Veszprémben : Taszkau és Társa, Guthard Tivadar és fiainál, ugy Ferencsi gyógyszerész. — Székesfehérvárott: Brann J., Brosz-mann, és Dieballa gyógyss —Lovas-Berényben: Heisler gyógysz. — Kalocsán : Horváth K. gyógyszerész. — Pakson : Flórián J. gyógyszerész. — Körmenden: Horváth J. Somzenrend gyógyszerész. — Kaposvárott: Kohn J. Schrőder és Dsrás gyógysz. Szeg-szárd : Brahsay gyógysz. — Boiíyádon : Krsmolin J. — Baján: Micbitsch St., Herzfeld fiai, és Bőszek gyógyss. — Pécsett : Zsol-nay W. és E., Zách, Kuns, Kovács, és 8ipócz gyógysz. — Ká-rádon: Zadnbánszky gyógysz. — Marcsaliban: Kiss gyógyss. — Tolna: Fichtl 8 gyógysz. — Donaftjldvárott: Lnkács gyógyss. — 8ient-György ön: Nöthig. — Alsó-Lendván: Kiss gyógyss. — Robonczon : Simon gyógyszerész nraknál. Wichtig fiir die Herrn Schneidermeister! Diejenigen Herren Schneidermeister, welche ein3 reiche Aoswthl an Masten von den neuesten und modernsten SobafwOllst(fe| für Herrn und Knabenanzüge wünschen, belieben ihre Adresse bekannt su geben an die Taeb-handlüsg von Johann 6Qazberg in Graz. (Steiermark.) Die Mustersammlung wird unentgeltlich zugeschickt, die nachfolgenden Bestellungen prompt gegen Nachnahme des Betrages anageführt. Preise billigst. <918 2-6> S^ Majdnem ingyen ^ Azon megbiaást kaptuk a neöi rég tönkre jutott nagy angol británia-ezüst-gyár csődtömeg igazgatóságtól, miszerint valamennyi, a raktárnnkban lévó britana-esüst-árukat a szálitásának csekély térítéséit és a munkabérnek ''|4 részéért oda adjak. Az összeg beküldése mellet vagyis pedig utánvételnél mely 6 frt. 75 krMI áll, ezen öszeg épen csak a szállítási dijt Angol orsaágból Bécsbe és igen csekély részét a munkabérnek teszi ki, a miért minden ember a következő tárgyakat valódi értékenek részén alal tehát aajd fagyén kapja'' (900 7-12) • drb. kitűnő jó asztali-kés Britárna ezüstnyél és valódi angol ezüstaczél pengével. 6 „ britania ezüst kávéskanál legjobb minőség. 6 „ legfinomabb villák Británia ezüuből egy drbban 6 . nehéz Británia ezüst evékuUU. 1 „ erős Británia ezüst téjaifrő • 1 „ nehéz Británia e*Qst levesntrl 6 B Británia ezü&t késtsrtá 6 n angol Viktória tárcza finom vésőzetel. 2 . hatásos Británia ezüst gyertya tartó. S . a 9 2 . a •2-SÍ 5 S 0CN S h • 40 drb. Mind ezen 40 drb. a legfinomabb Británia ezüstből vannak készitve mely egyedüli a világon létezendő érc, mely Örökké fehér marad és a valódi ezfitiől 20 évi t^asználat ntán külömbőshető meg, miért jótéiva lesz. Csim és egyedüli rendelési hely a ca. kir. osztrák magyar városoknak. General-Depot der I. engl, Britania-Silper Fabriken: Blau & Kahn, Wien, I. Elisabethstrasse Nr. 6. Holl seidlitz - pora. Csak akkor valódi, és as én sokszorosított rségem van lenyomva. 30 év ÓU a legjobb sikerek mellett fennáll mindennemű gyeaer-betegségek éa eaéoztésl akadályok, (mint étvágyhiány hasszoralás) vér totoiás és araiyér ellen. Különösen oly egyéneknek ajánlva, kik ülő életmódot folytatnak. Haalsttásek tirvéayileg bflsteteek tta Egy lepecsételt eredeti doboz ára. I frt. o. é. ■ v ^^m ■ ^^ ^^ g p ^^ gm ggp ^^ ^^ ^^ m m m ^mm m - A legmegbízhatóbb Önsegélyző szere a szenvedő emberiségnek ■ minden belső é« külső gyulladásnál, a legtöbb betegség ellen, min. dennemü sebesülések, fej-, fül- és fogfájás, régi »érvek és nyilt sebek-rákrekélyek. üszök, ssemgyulladás, mindennemű bénulás ás sérülés stb, stb. ellen. (¡vegekben használati otasitassal együtt 80 kr. o. á Hal-májoW. , Krohn 1. és társátó Bergenben ____(Norvégiában). Esen halmáj zsirolaj valamennyi, a kereskedelemben előforduló faj között as egyedüli, mely orvosi czélokr* használható. Ara egy üvegnek használati utasítással I frt o ó, Fő aaállitás Moll A. gyógyszerész, cs. kir. udvari szállítónál, Bécs Tuchlauben. Raktár as állam minden hírneves gyógyszertárában vagy fűszer-kereskedésében. Raktár nélküli helységekben magánegyének nagyobb megrendeléseknél megfelelő árleengedésben részesülnek. A t cs. közönség kéretik határozottan lioll-téle készítményt rendelni és csak olyanokat elfogadni, melyek saját óvjegyem és aláírásommal vannak ellátva. Raktárak: Nagy-Kanizsa Práger Béla gyógysz. Rosenberg Ferencz Fesselhofer József Rosenfeld Adolf. — Zala-Egerszeg ,Gyógyszertár a szeiit lélekhez-. — Barcs Dorner 8. Ceáktornya Göncz L. v gyógyszerész Kaposvár Kohn J. 8chróder Sándor gyógy. Th. Kecskéssy gyógy-Ksproncss Werli M. gyógy. Kőszeg Csacsinovics Ist. gyógy. Küttel Ist. gyógy. Keszthely 8chle:fer A. Wünsch F. Körmend Rátz Ján. Szombat hely Pillieh Ferenc* gyógy. Sopron Mezey And. gyógyszerész ¿Bánok szent.György A. C. Fibicz. gyógy. Zagrab MittIbach S. gyógy. Irlmaas-hoz gyógy. Szalónak Sehvarcs Gusztáv gyógy. (765 36—62) Hirdetmény. Legfelsőbb meghagyás folytán esennel megindittatik egy rendkívüli tf&g$*r Királyi lllamsorsjáték, melynek tissta jövedelme 6. cs. és Apostoli Királyi Felségének 1879. évi april hó 21-én kelt ''egfelsibb elbatárszáss folytán a szegedi és tíszavidéki árviz-károsattak Javára fog fordlttatal. E sorsjáték összes, — 5308-baa megállapított ayereaéoyei a a alább következő játéktér szerint 220.000 forintra ragnak, még pedig: az I. fiayoreaéay 50 000 fírt. a II. , 20 000 w a III. , 15.000 „ a IV. „ 10 000 . azután 4 nyerem, egyenkint 5000 frt 20.000 „ . 4 . . 3000 . 12 000 „ . 4 . . 2600 , 10.000 , nemkülönben 2 nyeremény, egyenkint 1500 1000 , 500 100 60 10 frt 3000 frt 6000 , 7000 . 7000 , 10 000 . 50.000 . 6 h ; 70 2O0 5000 somzeti nyer. W9* A husáa visssavonhatlanul 1879. évi septemberhó 80-án fog __megtartani. (ttl 8—6) ■V A sorsjegyek ára egyenkint 2 frttal van megállapítva. Sorsjegyek kaphatók: a lottoigasgatóságnál Budapesten (Peat fővámház, félemelet); — valamennyi k>ito-, só- és adóhivatalnál; % legtöbb, postahivatalnál, ás minden városban és nevezetesebb, helyiségben feállitott egyéb sorsjegyáruló közegeknéL M. kir. lottoigasgatéaag No(n«i Alajos. Budapesten, 1879. ang. 20. m. kir. osstálytanács áa lottoig. (Utánnyomat nem dijaztatik) Cs. kir. szabad. köszvény és csúz hárító Esen újonnan sservesett kiozvéiy és eaiZ-káHté, mel ynek hatá hysíkai törvényen villanyosságon alapsslk, minek okvetlen következnie kell, miután mindenkinek ki köszvény vagy caúsban ssenved, nélkülöz-hetlen. Hatása már rövid használat után a fájdalmak enyhülésével mutatkozik; hosszabb viaelés után ezen köszvény és csúz tüneményei egészen, elvesznek. Egy ilyen háritónak az ára használati utasítással együtt 4 frt Vidékre pedig a 4 frt 30 kr. beküldhető. (878 12 -16) Egyedül kapható csak a szabadalom tulajdonosánál. Gratz Gyula, Bécs, II. kerllot Praterstasse Nr. 49 ezoKtt VI. kerSlot iaHakilferstrasse Nr. 79. »»TV ■■ti m Párlal világklálUtáa 1878 2 araay és tjy azist-érsawielkltBatatva. ganz es társa" ■ vasöntöde és gépgyár-résiyény-társnlat, Budapesten n. ker. Ajánlják Í808 14—20) kórgöntetű hengerekkei ellátott hengerszókeiket, melyek néhány év óta a bel-és külföldi malmokban eddig használatban leró köveket mindinkább háttérbe szorítják, és a kisebb malmokban is, az órlés kitűnőbb minősítése végett igen előnyösek. Ezenkívül mindennemű gép és öntödei mnn-kálatokat, kérgöntvényü kerekeiket bányászati munkálatokat stb. H A székesfehérvári országos kiállításon a legnagyobb kitüntetés, az aranyéremben részesült. Mayer E. és Fia gazdasági gépgyára Szombathelyen. : Ajánlja kitűnő és szilárd szerkezetű kézi és járgány cséplőgépeit. 1—4 lóerőig, álló vagy 8z*llithatókat, tisztító szerkezettel, vető, tengerimorzsoló 8 más mindennemű gazdasági gépeit. Még különösen ajánljak az eddig ismert Trieorok (konkolytisztitók) között a legjobbakat, szelettyüvel vagy anélkül 95 frtól fölfelé, (895 10^-10) Nagy-Kanizsán, nyomatott a kiadó laptulajdonos Wajdits József gyonaútóján. U í\'' Keskeny Atlftt - mellcztikorbáb, a tüdő és mellbajok, köhögés, fojtóköhögés, rekedtség én tüdöhurut biztos gyógyszerei. A uratfu«! állal s u«n**46 «MtxHUf Jsvára Mnoutl mcgbeficüthoiltn keikeajr uilfű an^Wj uob máf .ddlf fel nem derített titkol forUlJ* ■^V^SiM mafábaa, otiuerlnl » l.gctő readner ^^VaI aHIR fjralUdt nyakbártjrájára való aioaaatl fjora Vai>i ^H éi anyhltó kall« *r«korlá*ával n m«ii bet«( isarrak c,ócjrulá*á(. minden wkinletban lek«- IHIKJHkI! lóU^elótezfl?.^ ^ _ knál a ecukor ét ketkenjr /y^''j^jí), állfaböll tUiia Yecjrolá- ^ Jy-»-----^ krfit keieikedünk. kUl&nöe Sfrelembe aJ»nlJuk batóiáfllaf bttjefjielt ▼¿dJejjrönket «a. doboioa latö alálrámnkat, mert ctak eiek Igaioljak annak valódUágai. Sokmldt Victor & fiai, es. k. issbadal gyárosok Sécs, Wieden, Allegásso 48. Kaphatók : Práger Béla gyógysst. N. KanlssAn KáUvoda J. JLotenyAn Kis A. gyórysst. A.-Leodváu, Dorner Kaj. vas- ós füsserkereskedésben SUmeghen Werli M. gyógysst. Kapronnsán és idősb. Moselt P. Vasváron Hollósy Jósaef E. gyogyssertárában Zsla-Egerssogen. t867 27—60) SAGY-KANIZSA* 1879. szeptember llV6n. % J,egé«z Eléfzttésl érre fél évre . !l neftyeá *Tre • • 3 » JgffV i0 ** ir: f . 8 frt [ • i • I Hirdetések 6 ha»ábo» peíit«orb*n 7, má»n<i»*or 6 8 min.l«n torábbi torért ő kr. KVILTTKRHKN soronként 10 krért tétetnek fel Kincutiri illeték minden fterye» hirdetésért külön éttays*. o KT Á lap fs«Q«ml rfasfc ffletí kftalemfayek a taerkeertSbQs, anyagi Timit illet« kSsUmányek pedig a kiadóhoz M «Beatre intfaeadfik: NAGY-KANIZSA. WlsssJaskáz. Bérmeotetlen lévaiak, csak ismert munkatársaktól fogadtatnak el. [¿siratok vinaa kflldetaek. jKéxiri Zi JPCYes Mra*te*eri RUIUHI _ ____ ______J*^ __ _ 30 kr fizetendő, i , előbb: »25 AL A.-s O M OG Y I KOZ] _ V^KanizaaTároR helybat6«Acáiiak? „n.-kanlzsai 5nk. tÜzoltó-egylet", a „n.-kanizaai kereskedelmi r Iparbank«, »n.-kanlr.sal takarékpénztár«, a »zalamegyei általános Unitótes tulet" » n.-kani*sai kixdí»d-ne?eló f^yeafilet«. a »soproni kereskedelmi * iparkamara n.-kanir.sai külválasztmknya* s több megyei és városi egyesölet hivatalos értesiUje. IIeíeiiUiii 1 kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. A zala-eserszegi tü&olíó egylet zászló felavatási ünnepélye. — Zala-Eger szeg, avg. 30. 31. 1879. — Szép jele az emberbaráti szeretetnek a tűzoltók szervezkedése, tömörülése, s mennyivel fenségesb ez érzelemnek nyilvánulása ! » • *Ezek nem a nyelv hegyén hordozzák a- felebaráti szeretet magasztos eszméjét, hanem édes virágként ápolják a szivben. Ezek nem a jólét virágaiban gyönyörködve tespednek, hanem a vész ádáz töviseit tiporva nyújtanak segédkezet. Ezek nem az álbarátság kígyói szi-szegésével közelednek embertársukhoz, hanem az önfeláldozó szeretet legdrágább érzetével, saját létük koczkázásával, a gyermeki. fiúi, apai szeretet teljes összegének égi hangjával. Igen. nézzétek csak elfogulatlanul egy tűzoltóra, ki apa, siet a vész szinhelyére, pedig kedves otthonában szivvérei, édes gyermekei sírva kiáltanak utána: apánk hová távozol körünkből? Elfojtja a válasz hangját, megfásult szív-érzelme: hisz segélyt mén nyújtani szerencsétlenebb embertársának ! Tekintsetek egy ifjú tűzoltóra, szép neje zokogva nyújt kezet a sietó férjnek, fuldokolva rebegi: ne menj", maradj kebelemen. baj ér! nem, a boldogított férj rohan , elfojtott tompa hangon rebegi bucsucsók helyett: v.eszélyben vannak embertársaink ! Kalapot ily érzelem, ily nyilvánu- lás előtt! TÁRCZA. ! Hol vagyon... Hol vagyon szép ifjusá^unk, Midőn aggkor szélén állunk ? Hol vagyon a szelid tavasz, Midőn a tél fagyaszt havaz? Hová tlinik a szerelem, Ha már a «ziv fonnyadt leszen ? Hová véaz a virágillat, Midőn erdo mező hervad? Itt & kerek nagy világon Minden, mir.den tflnő álom. Mit * fösvény földi lét ad, Minden, minden c**k pillanat! Ifj. VÁRADY FERESCZ. Zala-Egerszeg szép és magasztos ünnepélynek volt aug. hó két utolsó napján szinhelye. Az országos tűzoltó szövetség tartá nagygyűlését és a zala egerszegi önkéntes tűzoltó egylet avatá fel zászlóját. Az ünnepély vasárnap 10 órakor vevé kezdetét, de a megszámlálhatlan kiváncsi néptömeg már a kora reggeli órákban helyet foglalt a zöld ágakkal, nemzeti zászlóval diszitett állvány körül, mely olasz renessainse stylben páratlan ritka csirnal és Ízléssel készült felavatási sátor ezentúl a tribun, mely egy nagy körnek egy szelvényét képezé, két oldalról szoborfülkével, melyben Zalamegye czimere pompázott, közepén kupolyás menyezett emelkedett égszin szövettel, és nemzeti zászlókkal díszítve, ide helyeztetett a zászló-anyja trónja, a tribun falait a tűzoltói jelvények és zászlók födték, maga a fal fenyógalyakbói volt egybeállítva; a pompás mü tervezője és felállitója Hajmásy Gyula stuttgarti építész, a város szülöttje, kit ezért általános elismerés és üdvözlet illet meg. A tűzoltó-egyletek pont 10 órakor zászlóik alatt sorrend ben taraczk-lövések kíséretében kört képezve, sorakoztak az állvány körül melynek mennyezete alatt gyönyörű mille-fleur ruhában, kék selyemmel díszítve mosolygó arczczal foglalt helyet a zászlóanya Tarányi F.-né ő nagysága, körül övedzve 52 kiváló szépségű koszoruleányaitól. A lelkesedés határtalan volt, csak is akkor kezdett szűnni, midón nagys. dr. Horváth Károly apát ur megyénk és városunk czi-mereitól: »zala egerszegi önkéntes tűzoltó-egylet 1879" arany nyal hímzett betűitől ragyogó piros selyemből készült zászló mellé állva, a város nevében üdvözölte a tűzoltókat és az egybegyűlt közönséget; megáldá a zászlót a következő, a szív mélyébe ható szavakkal: »Tisztelt közönség!* Zala-Egerszeg városának tűzoltói e mai napon szép ünnepet ülnek. Mielőtt ez ünnepélyen teljesíteném azt, a mi rám bízatott, először kifejezni óhajtom az általános örömöt, a legbensőbb örömöt, melyet velem együtt az egész város érez, érezünk pedig mi legőszintébb örömöt a fölött, hogy tűzoltóink ünnepélyére oly szép számmal jelentek meg vidéki tűzoltók . .. Honfitársak : üdvözlöm önöket e város nevében tiszteletteljesen és leghőbb rokonszenvvel. Nem nyithatunk mi önöknek büszke palotákat és fényes csarnokot, de sziveinket, azokat megnyitjuk: s ezen hajlékokban becses neveik kedves emlék gyanánt feljegyezve lesznek kitö-rölhetlenül. A szellemi csókot, melyet a város nevében homlokukra nyomok, viszonozzák azzal, hogy majd a távolban ia gondoljanak reánk s legyenek mindenkor Egerszeg baráti! Zala-Egerszegi tisztelt tűzoltók, önökhöz fordulok! Hozzám azon felhívást intézte a város, hogy nyújtanám át önöknek ezen díszes zászlót; ezen zászlót, melyet a késő'' utókor is tiszteletben tartand, melyet örök-becsüvé tesz egy dicső s milliók előtt édes hangzású név , mely rajta ragyogand, a világ legszeretettebb királynéjának, fölséges asszonyunknak, a magyar királynénak neve. A város felhívása előtt meghajoltam szívesen; mert ezen zászló elismerést és buzdítást jelent, elismerést a múltra, buzdítást a jövőre; már pedig azon téren, melyen a tűzoltók működnek az elismerés és buzdítás szavát hangoztatni hivatásomhoz tartozónak ismerem, s a zászló átnyújtása által, ugy tetszik nekem mintha kötelességszerű ténykedést végeznék. — Ezer nehézségek, akadályok s veszélyek környezik az embert. Rövid életben egy van csak, mi hosszú, a folytonos küzdelem. Ez az ember sorsa. Fölötte őrködik csillagok tabora, s szelid jóakaró mosolygással mintegy vigasztalja őtet. S tul a csillagokon a végtelenségben ott hangzik egy szózat, melyet a szellemnek legfinomabb érzéke meghallhat, a gondviselés szava, mely ezt mondja neki. »Küzdj és nemesülj.« Mert semmi sem nemesit annyira, mint a jó czélra törekvő bátor és kitartó küzdelem. Az isteni szikra, mely az ember lelkében világit, képesiti őtet, hogy a természet titkos műhelyébe látván, annak hatalmas erőit alávesse magának s szolgáivá tegye. S a természet erői meghódolnak neki Meghódolnak igen, de el nem ismerik őt legfelsőbb uruknak; sót kihivő dacz-czal megtagadják néha az engedelmességet, 8 felbőszült haragban kitörnek ellene. Minden szolgáink közt leghasznosabb a tüz. Mennyi munkát végez! — Gyárainkban dolgozik; viharsebességei repit a síneken, melyeket készített s kezeinkbe szolgáltatja a legszükségesebbet — az ekét és kardot De ha nem őrködünk fölötte éber figyelemmel, rendező szigorral : fellá- Az örve9-kányák — Vázlatos rajz, a vadászati állattanból. — Mióta a Duna és Tisza szabályozás kezdetét vette, s az .árterek" kiszárítása csólbavétetett, vizi és mocsári vadainkban is fokozatos hiány kezd mutatkozni, Igen, mert a hol mértföldnyi nádasok húzódtak zöld szőnyegeikkel, vagy magasabb vízinövényekkel koszorúzott tavak léteztek: ott most csak száraz talaj, — kopár pusztaaág honol, legfeljebb itt ott meredezik némi száraz nádcseret ég felé, mint egykori tanuja a hajdani ,szebbéletnek", s szomorú bizonyítéka »a mulandóságnak." Ha a vadászt ily kietlen — csontá szá radt pusztaságára vezeti utja, önkénytelen fal BÓhajt, • fájdalmasan repked visssa a képzelet szárnyain a hajdani eltüntetett kedvet emiékek felé, midőn itt még ezernyi ezer visivad tanyázott, nyüzsgött, — zsongott; — midőn a léget a legbájosabb zeneszénái kedvesebb hangverseny töltébe, a sajátságosabbnál sajátságosabb fütyölések, vákogások, — sipitások — szóval a legszeszélyesebb madárzene; s most vége mindennek, el van tüntetve a régi kép, hogy keretében anyagiasabbnak ugyan, de kevesbé költőinek adjon helyet. A természet törvényei szerint ? mindazonáltal néha boszulólag lépnek föl — a természet által évszázadokon keresztül lassankint alakítóit terep elleni merényletért —a bősz elemek; a medrében szorított Duna és Tisza borzasztó földterületeket özönt el haragvó hullámaival, s iparkodik vissza hódítani oktalanul elrabolt tulajdonát, szemétként söpörve el — a megza-bolázására fölállított silány védgátakat; melyre a szegény tönkretett alföldi nép annyiszor elmondta már: .adtál uram esőt, de nincs benne köszönet." Ilyenkor ismét föltűnik egy időre a régi kép, s megtestesülve mutatkozik a hajdani vadparadicsom, de hogy ismét elenyészssék, mint a délibáb. Való ugyan, bogy nagy folyóink áradása alkalmával viziv*daink is nagyobb rajokban mutatkoznak, de átalag véve bizvást elmondhatni azt is, hogy a vadapadás évről évre észrevehetőbb: ennek oka pedig egyenesen a — már emiitett — vizszabályozásban, — illetve gátrendszerben keresendő. Vizi vadaink apasztásáia ezenkívül bizonyos orvmadarak is hathatósan befolynak, és pedig sokkal jelentékenyebben, mintsem est felületes megfigyelés után csak el is tudnánk képzelni. Esek as orvmadarak a réti vagy 8 r- ves-kányák (Circus, Lacép, Mém. de l''Inst. i. i. p 505 (1800) neméhez tartoznak, mely-a Magyarhaza határain — egyszersmind egész Európában 4 faj ismeretes, melyek csőr, — fej, szárny, — fark és lábalkatuk miatt 3 alnemet (Pygargus, Glaucopteríx, Strígiceps) — illetve egy alcsaládot (Circinae) képeznek. Mindnyája kecses alakú, nyúlánk testtörzs il, s finom — sőt gyengéd alkati berendezésű madár; mindamellett ha Darvin tbeoriáját szem előtt tartjuk, sok körülmény utal bennünket a baglyok éa a réti- kányák kösti közel rokonság feltevésére, sőt ugy látszik, hogy a réti-kányák összekötő kapcsot képeznek a nappali (Rapta-tores diurnl) és éji (Raptatores nocturni) orv-madár családok között, mert náluk a tűi szerkezete, majdnem közös látkörük, éppen ugy, mint a szemeiket körülövedző tollasat berendezése is: átmenetet képez s baglyokhoz. Ugyanis fejük mindkét oldaláréi örves tollazat vagy tollkossoru húzódik a nyak felé fél köridomban, mely egészen as állig, vagy az alá is terjed, *) gyengéden övedsvén a szeme-ket ezenkívül a nagy falüregektől kesdve a nyakát is. **) Ezen arcstollasat többé-kevésbé szegényesebb a baglyokénál, némely fajnál asonban közelítőleg hasonlatos, s valami fátyol féle képződményt mutat. Csőrük ssintén a baglyokéhoz köselit, kicsiny és finom, s igen horgas, lekaalása mindjárt a tőből kezdődik; alakja összenyomott, s fölsője nyerges; as alsó káva alól hei- * IHet£lef ss áll alatt ksreeatüL ** A tollkossornk azon réuM mely a faleket ta-, karja, tetsséa «érint esítteijeartik mint a baglyok; I minek k5vetkeatéb«& haaf (dl fogárak igen jeles. giredett s belől simán kivájott; a felső káva. mindkét oldalán egy-egy gyenge és tompa fog-csipke van. Az orrlyukak menetelesen fekssenek, tojásdad, — vagy tökéletlen félhold idomot képesnek, s többnyire tökéletesen el vannak takarva as orrlyukak és a szemek kösött léteső gazdag — hajlított végű — szőröset által. Lábaik — illetve csüdeik — igen magasak és gyengék (a hímeknél különösen), külsejük csupaas, azonban előrészük többé kevésbé szabályos négyszögű, a hátsórészeken főleg 6t-szögü (és hatssögü) lapocskákkal van fedve, ugy szintén a mellső felük ir, de itt gen aprók álul. — A lábujjak a középső kivételéve! — rövidek ; a kösépujj a külsőnél jóval hosszabb, e két ujj kis bőrhártya félével össze ven csatolva. — A karmok igen élesek; a hüvelykarom a mellső ujj ksrmávól körül-belül egyenlő nagyságú ; a középujj karma a mellső felén két mélyedés álul hostsában osztott és élesített szélű. — A lábfej, és as njjak külső és mellső oldalaigen apró — szabálytalan alakú pikkely ók? Szárnyaik hosszúak és keskenyek, de mindig hegyesek; összetett szárnyaik vége elerí farkák végét, vagy csak valamivel rövidebbek As első rendű evedaőtollak (melyek a ssárny-hegyet képesít) 24—25 tollat számlálnak, a kösött a 3.-ik vagy 4-ik a leghosszabb, as 1-ső aránylag legrövidebb. A fark testüknek egy nagy réssé* képesi felette hosssu és vége kissé kerekített. Tollasatok fóleg^élénk színek ákal van jelelve. TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY. zad ellenünk a hütelen szolga, s vív oktalan dühében iszonyatos harczot. — — Hány családi jólét és földi szerencse s néha még élet is bukik el e harczban! — S mennyivel több ily gyászos veszteség érné a társadalmat akkor, ha nem találkoznának oly bátor férfiak, kiket ezen harczba nem a balsors taszit, de saját elhatározásukból önkényt törnek abba, hogy vészsujtott embertársaiknak javáért küzdjenek. — Az ilyen küzdelem azután va lófcan nemesit; mert egy szent kötelesség teljesitésére emeli az embert, s a kik ezt önzetlen odaadással feladatuknak vallják, s ezen feladatnak mindenkor megfelelnek hiven, azok nemes küzdök. * Ezen zászló ilyen küzdelem zászlaja s a kiknek szánva van, azok ilyen küzdők. — • Erre a zászlóra és azokra, a kiket az illet, s azon hivatásra, a melyet az jelez, a mindenható Istennek kegyelmes áldását szivemből óhajtom; szivemből óhajtom s alázatos lélekkel áldva kérem le; s ezen óhajtással, ezen kérés mellett átadom a zászlót." Ezután átnyujtá a tűzoltó-egylet elnökének. Dr. Czinder Istvánnak, a- zászlót, mint Zala-Egerszeg város ajándékát, ki azt ezen szavakkal avatta fel: Dr. Czinder István t. o. elnök: Köszönet neked lelkes város e nagybecsű adományodért! Köszönet a t. o. e. részérói e diszes zászlóért! Fogadd őszinte örömünket, fogadd őszinte köszönetünket a humanismus oltárára hozott áldozatodért! mert amely állam, amely nemzet, amely város a humanisnusnak az emberiség jólétére irányuló eszméi ápolásában és megvalósításában keresi hivatását, az megértette a józan haladás jelszavát, az felfogta a valódi civilisatio üdvözitó igéit, az a haladás utján van, az nem fog elbukni, de felvirágozni! fogadd mondom örömünket, mely amily őszinte ép oly őszintén kívánjuk, légy boldog; szép határod virányairól a jólét mosolyogjon, a törekvő szorgalom és kitartó munkásság ápolják, az emberbaráti szeretet és az egyetértés emeljenek nagyra, s mig a civilisatio emez emeltyűi magasra emelvék, derék polgáraid jólétben boldogságban igen sokáig éljenek. És te diszes zászló, mely a humanismus temploma számára születtél, légy üdvöz általunk, légy üdvöz drága keresztanyád, légy üdvöz szép koszorú hölgyeid, légy üdvöz a keresztelésed ünnepére megjelent e diszes vendégkoszoru által, légy üdvöz mindnyájunk által! örvendj születésednek; mert te nem a setét középkor vad harcziasságának, hanem Színezetükben rendkívüli változások állnak elő, s ezért determinálásuk nem könnyű, melyet még sokszorosan nehezít azon bámulatos variabilitás, melyet a tollazat színezete mutat. — Alaki Dagyság tekintetében is meglehető sen megegyeznek ; hosazaságuk 52 — 53 c. nem haladja meg, 43 c. alól nem marad ; a hímek mindig kisebbek a nősténynél. A négy faj a következő állandó jellegek alapján helyezhető alnemekbe: a) Pygargus csőre hasznos ós erős, tollkoazorui csak álláig terjednek s alig vehetők ki, sőt néha egészen hiányzanak; feje fehér vagy sárgás; 2. és 4. vezértolla egyenlő hosszú, a 3. leghosszabb ; másodreudű evedzői túlérik saárnyhosszának felét; farka csapott hegyű; csőrei erősek ... rufus. Koch, Lyst. Baier. Zool. i. p. 119 [1816]; Circus aeruginosus. Linn. S. N. i. p. 130 [1830] rufus, Gm. S. N. i. p. 206 [1788] ex Buff. b) Glauco pterix csőre valamivel gyengébb az előbbienél; tollkoszorcű nem vehetők ki tisztán, a csak álláig terjednek ; 3 vezértolla határozottan a leghosszabb! másodrendű evedzői nem érik el szárny hosszának felét; caüdei kevésbé erősek mint az előbbié cineraceus. Káp, Ciasa. gang-und. Vög. p. 113[1844] Circus pygargus, Linn, S. N. i. p. 148 [1766]; cineraceua, Temm. Man. L p. 76 [1820]. c)8trigicepa caóre gyenge, tollkoazorui erős körvonalakban tűnnek fel, s illa alá tarpdnek; 3. éa 4 vezértolla egyenlő hoaazu. az újkori civilisatiónak, a jótékony emberiességnek zászlója vagy. — Mert mig a hadi zászlót a megsértett hiúság boszuja, vagy a mindent elnyelni törekvő önzés ragadja kezébe, téged a felebarát vagyona felett féltékenyen őrködő önfeláldozás lobogtat ; mig amazt az embertárs öldöklése és leverése segiti diadalra, te a sors elemi csapásai által megtámadott embertárs vagyonának és jólétének megmentése felett ülsz örömünnepet, amaz a halál sötét lobogója, te az élet tündöklő zászlója vagy. (Zajos éljenzés !) Vedd tehát felavatásod ez ünnepén dicső hivatásod üdv árasztó malasztját! Szálljon meg az emberiség szeretetének* szent ihlete! Fogadd kezeimből magasztos hivatásod malasztjának jelvényeit s mint a hamu-nismus felkentje terjeszd ennek világ boldogító eszméit, hogy azok mindnyájunk kebelét betöltvén, mindnyáján egyet értve azon munkálkodjunk s mindnyájan egy hanggal az kiáltsuk: éljen a testvériség, éljen a czivilisatio, éljen a humanismus! Végül feloivasá szeretett királynőnk* ő Felsége kegyes táviratát, fölhatalmazván Ürmén) i J. főispán ur ő méltóságát a zászlóknál szokásos'' első szeg beveré-sére, mire a közönség háromszoros lelkes éljennel válaszolt. Ezután a zászlóanya általa készített diszes szalagot — melyen e felirat áll: „ Isten dicsőségére, emberek védelmére. Taránvi Ferenczné, szül: Rieffel Mária aug. 31. 18798 felköté, következett a szegbeverés ezen sorrendben : Királyné ő felsége nevében: a főispán, zászlóánya ó nagysága, tűzoltó egylet elnöke, Szabó Imre megyés püspök nevében: Dr. Horváth Károly apát-ple-bános, Zalamegye főispánja, Svastics alispán „az önsegély, polgári erény hatalmára", Rigó Ignácz Egerszeg város bírája, koszoruhölgyek betüsorrendben, a rendezők által fel vezettetve ; z.-egerszegi kir. törvszék, kir. ügyészség, kir. járásbíróság, szolgabiróság, ügyvédi kamara, kir. közjegvzőség, állammérnöki hivatal, adófelügyelóség, tanítói testület, gazdasági egyesület, z.-egerszegi plébánia, iz. hitközség, tanfelügyelőség, nemesi pénztár, takarékpénztár, önsegélyző-egylet, nőegylet, cassinó, társaskör, dalárda, ipartársulatok, földművesek társulata, N.-Kanizsa város, Keszthely város, Csáktornya, Tapolcza, Sümegh, A.-Leadva, Letenye, — vidéki tűzoltó-egylet egy-egy tagja, a helybeli tűzoltó-egylet alelnöke és annak választmánya nevében egy tag, Zalai Közlöny, Vasmegyei Közlöny, Zala és Keszthely vagy csak kevéssel múlja fölül egyik a másikat; másodrendű evedzői túlérik szárny hosszának felét (cyaneus) ; csűdei gyöngék : cyaneus. Bp. Consp. i. p. 35 [1850]; Circus cyaneus Linn. S. N. i. p. 126 [a766 ex. Edv.]; pygargus Naum, Eög. Deutsch. i. p. 391, pl. 38. fig. 2, 39 [1822]... pilladius. Bp. Comp. List. A. Eur. x. N. Am. p. 5 [ 1808]; Circus Svainsonnii, Smith, S. Afr. Q. Journ. i. p. 384 [1830]; pallidu«, Sykes, P. Z. S. 1832, p. 80. Ezen érdekes, vizek közelében élő orv-madarak — hazánk területén nem mindenütt találtatnak, amennyiben az olyan vidékeket mely talaj tekintetében — természetük és szokásaiknak meg nem felel, gondosan elkerülik. Leginkább a Duna, főleg a Tiszavidék nádrengetegjei és ingoványos területei képezik tartózkodási térkörükei, csakhogy egyik-másik faj bizonyos helyeken nagyobb számmal tüuik fel, t. it ahoz képest, amennyiben kedvezőbb befolyással bir a vidék szokásai és speciális viszonyaira. Általában hvzánkban csak az olyan vidékeken fordulnak elö, melyeken védazőnye-ges tavak, — és egyéb — nagykiterjedésű s magas vizinövényzettel diszeskedő mocsáros területek állandóan találhatók. A vizenyős vidékek iránti ragaszkodásuk magyarázatát leli abban, hogy életfeltételük távaaztól kezdve — körül-belül augusztus hó dereka tájáig majdnem egészen a vízhez, főleg pedig a magas vizinövényzethez van kötve, a mennyiben rendeltetésük szerint csak vizek legnagyobb sajnálatunkra a jeligéket nem közölhetjük , mert a zene és zaj miatt nem volt megérthető; továbbá Őt működő tűzoltó, ünnepélyt rendező bizottság és végül a helybeli tűzoltó csapat főparancsnoka „az aradi vértanuk emlékére" jeligével. A megáldott zászlót Czinder István ur a főparancsnoknak a kővetkező szá-vak kíséretében adja át: Kedves főparancsnok! íme itt van zászlótok teljes díszében felékesítve szép hivatása jelvényeivei s felavatva a felebaráti szeretet temploma számára! Vedd azt szívesen tűzoltó csapatod részére. Legyetek annak mindenkor hú vitézei s hogj neki igazán szolgálhassatok, sohase tévesszétek szemetek elöl drága keresztanyja emez arany jelmondatát; „Az Isten dicsőségére és az emberek védelmére." Az igazi haladás és valódi polgár-sodás e jelvénye alatt vezéreljen benneteket a felebaráti szeretet ama sarkalatot erényes melyet ennek fehérszínű diszes szalagja jelez! És mert csak a jó hazafi szeretheti igazán embertársát: ne felejtsétek édes hazátokat sem, hanem midőn azon buzgólkodtak, hogy éljen a humanismus, egyszers-mint arra is törekedjetek hogy virágozzék a szép Magyarország, hogy éljen a haza! Az ünnepélyes szertartás végeztével az egylet hódolat jeléül háromszor haj-litá meg zászlóját a zászlóanya Tarányi Ferenczné ó nagysága előtt, a mely alkalommal Szigethy Elvira, Horváth Ida és Malvin és Vizi Gizella koszoruhölgyek szalaggal díszített koszorúkkal ékesiték a különben is eléggé imposans zászlót. A beszentelési ünnepély véget ért, a jelenvolt tűzoltó egyletek a zászlóanya ő nagysága előtt tisztelegve távozának; magukkal vive azon diszes koszorúkat, melyekkel a koszoruhölgyek által megajándékoztattak. Délután a „Zöldfánál" 250 terítékű banketten találkoztak, hol a zászlóanya az összes koszorú-hölgyekkel megjelent és a jelenlevő nagy számú diszes közönség által harsány éljenzéssel fogadtatott. Toasztot mondott először Dr. Czinder István, tüzolt. egyl. elnöke, mely ekkép hangzott: „Tisztelt uraim, mélyen tisztelt hölgyeim ! Történelmünk sokat és emlékezetes dolgokat beszél Mátyás király úgynevezett feketeseregéról és annak dicső tet- mellékén alapithatják meg családi körüket, s tarthatják fen életúketa „létérti küzdelem"-nél. Itt fészkelnek,s szerzik táplálékukat saját és i va • dékaik számára, mely működésüknél hathatós — a nélkülözhetlen támogatóul szolgál a fedezésre felette alkalmas magas éa sürü vizinövóny-zet, melyek mellől váratlanul törhetnek a mit sem sejtő prédára, s könnyűszerrel ejthetik hatalmukba. Vadászati módjuk sokban a baglyokéra emlékeztet; leginkább hajnalban vagy korán reggel, — és késő délutántól ezt hajnal végéig vadásznak. A prédrf felkutatásánál rendkívüli ügyességet fejtenek ki; buzgóságuk éa kitartásuk bámulatos. — Rendkívüli előnyükre szolgál az esteit és hajnali vadászatnál éles hallásuk, a melyée ugylátszik nagy súlyt fektetnek. A legcsekélyebb neszről vagy zörejről — képesek az illető állat hollétét kilesni, s számtani pontossággal föl ia találják. Főleg kiaebbi a könnyen megkeríthető vizi s mocsári — de mezei madarakkal is táp lálkoznak, azonban a vizi szárnyasok költési ideje alatt kizárólag esek tojásait és ivadékait pusztítják; miáltal nem csekély kárára vannak a vizi vadászatnak, melyet csak némileg ellensúlyoznak azon csekély haszon által, melyet Őszön át folytatott egérvadászatnak okoz nak* — (Vége következik.) teiről. De ha a mnltnak eme jelenségére önérzettel tekinthetünk vissza, — mi, kik az őrök béke imádói vagyunk — nem kevésbé lehetünk büszkék amaz elragadó szépségű fehér seregre, mely a legkedvesebb hadvezér a dicső zászlóanya vezetése alatt mai ünnepélyünk egyik legkiválóbb díszét képezi; — büszkék ama kedves hadseregre, melynek katonái nem támadnak öldöklő fegyverekkel és mégis győznek, mégis viadalmaskodnak; s diadaluk eredménye nem a halál, hanem a legboldogitóbb élet és a legőszintébb béke, melyet a győzőnek ártatlan angyalisága teremt. — JSzért a legkedvesebb hadseregért, a koszoruhölgyek diszseregeért, emelem poharam és azt kívánom: legerősebb fegyverük az angyali ártatlanság, a szen-deség, az erély legyen; diadalvágyuk alacsony hóditásvágygyá el ne törpüljön; bájuk s diadalkoszorujuk soha el ne hervadjon , számukra édeni boldogságot s örömet biztosítson; s mindehez még azt kívánom, hogy a kedves szép hölgyek még igen sokáig éljenek." Gózony László poharat emelt a zászlóanyára, Rabovszky törvszéki bíró a hölgyekre, Varasdy ügyvéd Körmendről Báró Bánfay tüzolt, főparancsnokra ós Kovács Károly a helybeli csapat parancsnokára .— s még többen igen szép, s szóvirágos pohárkö=zöntések mondattak. Némethy Ignácz vasvári kör-Jegyzőnek, mint a vasmegyei községi és körjegyzői egylet kikiUdÖttjének jelentése a központi jegyzői egyletnek Budapesten a vármegyeház nagytermében 1879-ik évi augusztus hó 22-én megtartott évi rendes közgyűlésről. Tisztelt Kartársak! A községi és körjegyzők központi egylete folyó évi augusztus hó 22-én tartá Budapesten a vármegyeház nagytermében évi rendes közgyűlését, körül-belül 100 egyletitag jelenlétében. Kalicza János elnök melegen üdvözlé a közgyűlés tagjait s felolvasta évi jelentését, melyben élénken panaszolja azon közönyösséget, melyet a tagok as egylet iránt tanúsítanak. Az egylet 800 tagja közül csak 219 fizette be as évi 2 frt. tagdijat, minek következtében az egyletnek anyagi tekintetben ia nehézségekkel kell küzdenie s a buzgalom az egylet iránt folyton csökkenni látszik. Az utolsó közgyűlés határozata alapján megkezdetett a községi s körjegyzők országos névtárának egybe állítása, azonban ez is többféle akadályba ütközött, de remény van arra, hogy a névtár még ezen évben elkészül. Az egylet pénztárába mult 1878-iki év végéig befolyt 837 frt. kiadatott 528 frt. 80 kr. s igy a pénztári maradvány 308 frt 20 kr. A hátralék követelések legnagyobb része behajt-hatlan (gyanitólag azon okból, mert midőn az egyletbelépésre aláiratkoztunk, az országos központi jegyző egyletbe véltük magukat aláírni, — fájdalom azonban, hogy az országos czim felvétele a nagyméltóságú m. k. Belügy -minÍ8terium által nem engedélyeztetett) mind a mellett elnök nem javasolta az egylet feloszlatását, szem előtt tartva azt, hogy mily nehéz volt a községi és körjegyzőket a csak kezdetleges egyleti működésre is megindítani, s reményű, hogy a tagok buzgalma folytán az alapszabályok tervezett módosításával as egylet virágzásnak fog indulni s e czélból buzdító szavakat intézett a közgyűléshez. Ezután a napirendre tért át az ülés, s az 1878/9 zárszámadás felügyelő bizottságának a felmentvényt kiadta, és a feun álló alapszabályok módosítását, ugy, mint azt a választmány pártolólag előterjesztette, a közgyűlés nagy többsége elfogadta. A közgyűlés határozata értelmében a választmány felfogja szólítani a már létező megyei s járási egyleteket, • nyilatkozzanak az iránt, mennyiben hajlandók a módosított alapszabályok értelmében az egylethez csatlakozni ? A jelenkesések szerint fogna azután az egylet megalakulni. Egy szakközlöny szerkesztésére Dobozy István maglódi jegyző egyelőre minden dij nélkül vállalkozott, melléje azonban Kalicza János, Kuncze Imre és Vágó Ferencz községi jegyzőkből szerkesztő bizottság állíttatott: alapirányának megállapítása czéljából. A lapkiadásával pedig Rauthmano Frigyes budapesti könyvkiadó bízatott meg. A azakközlönyt az egyleti pénztár évi 300 írttal fogja gyámolítani. A» 1880 ik évi költség előirányzat következőkben állapíttatott TIEZNNYOLCZADIK ÉVFOLYAM ---. --r-- meg. 1 878-ik évi pénztári maradvány 308 frt. 20 kr., ugdijhátralékból 91 frt 80 kr. foljó tagdíjakból 400 frt. üsszes bevétel 800 frt, kiadások szaklap feuntartására 300 frt. 1 sfljegjző tisztelet dija 50 frt. Pénztárnoké oO frt. Pályadíj lüO frt. vegyesekre 250 frt. — összes kiadás 750 frt. pénztári maradvány tehát 50 frt. Ezután Goldstein József kismartoni és Magyar Elek nagy ezonki jegyzők által a jegyzők magán ügyködése tárgyában beadott inditványok mellékletei olvastattak fel u. i. Sopronmegye törvény hatóságának a képviselőházhoz intézett eme felirata. Méiyen tisztelt Képviselőház! Megyénk jegyzői egylete az •/■ alatli kérvényt intézte hozzánk, melyben felkért, miszerint a magas képviselőháznál a községi és körjegyzők magán iigyködési körének törvényhozás utján leendő ezabalyozását kieszközöljük. Tekintettel <arra, miszerint a községi és körjegyzőknek mint a nép legközvetlenebb, de a raaf visbzouyok szerint képzettségüknél Togva is hivatott tanácsadóinak e tekintetben meghatározott ügykörrel birni kell, tekintettel arra, hogy a népérdeke is megkívánja, hogy csekélyebb jogügyleteit lehetőség szerint legnagyobb koitség kíméléssel a községben köthesen, tekintettel arra, hogy a jegyzők áltaUban oly csekélv dijaztatásban résiesittetnek, miszerint hivatalos működésük jutalmából életüke: alig tengethetik, és más kereset torrás nyitása nélkül alig fogunk alkalmas községi és körjegyzőket kapni, — nem zárkózhatunk el a jegyzők ezen méitányoa kívánsága előtt. Igaz ugyan, hogy a jegyzői magán teendők tárgyában több ministeri rendelet jelent meg, de miudezek oly általánosságban szerkeszt-vék, miszerint azokat a zugirászat vádja alól annyival kevésbé képesek menteni, minthogy a bíróságok az ily rendeleteket, az ügyvédi rend tartásról szóló törvény ellenében figyelembe nem veszik, és a községi s körjegyzőket bár mely f-.-ljelentés alapján is a zugiraszat kihágá-feabun elmarasztalják. Az adott viszonyok közt a jegyzők egy-része a magán jogügyletek, mint például bérleti adasvevési, kölcsön s. a. t. szerződések szerkesztéstől tokélyetesen vissza vonul, és igy a laliieí nép félvén a kir. közjegyzői vagy ügy védi közbenjárás költségeitől, ügyleteit irás nélkül köti, és igy psetleg magát kárositja, másrészt pedig a jegyzők kénytelenek szabály rendeletileg és ministeri rendeletekkel megengedett teendőiket oly titokban végezni, hogy ez által magukat alazzák le, a népnek pedig titkolódzásukkal rosz példával szolgálnak. Ezek szerint tehát a községi és körjegyzők magán ügyko-desi körének törvény általi szabályozása ok vet len szükseges lévén, tiszteletteljesen kérjük a ír elven tisztelt képviselőházat. Kegyeskedjék a magas kormánynál oda hatni, ho^y az irányban mielőbb törvény javaslat terjesztessék a mélyeu tisztelt képviselőház elé. Kelt Sopronban 1878-ik. évi májn« hó 11-én tartott közgyűlésében iiju liaunibal Jótsefs. k. főjegyző. Kedves barátaink és atyánkfiai ! A községi és körjegyzők magán ügykö-dési körének törvény utján leendő szabályozása végett a magas képviselőházhoz intézett kérvényünket van szerencsénk azives pártolás végett, hazafiúi üdvözletünk mellett át tenni. Kelt Sopronmegye közönségének Sopronban 1878 ik évi május hó 11 én tartott közgyűlésében itju Hannibál József s. k. főjegyző. Knnek leioi vasasa utan a közgyűlés szűnni nemakaró éljenzés közt Sopronmegye törvény hatóságáuak forró köszönetet szavazott, ast jegy-zókönyvileg megörökíteni, erről a törvényhatóságot értesitetni, az összes törvényhatóságot pedig hasonló eljárás és pártolás végett felkérni határozta. Felolvastatott továbbá a nagyméltósága m. kir. belügyministeriumnak „a közaégijegyzők elleni zugirászkodás miatt emelt panaszok elhárítása czeljabóli felfolyamodások következtében a nagyméltóságú m. k. Igazságügy minis-teriummal folytatott tárgyalások alapján hozott következő tartalmú" leirata. 21454. Magyar kir. Belügymlnister. Sopronmegye közigazgatási bizottságának Sopronban. A folyó évi február 8 áo 51 ss. a kelt jelentésre, mely mellett a megyei községi jegyzői egyletnek az iránti folyamodványa terjeas tetett fel, hogy a községi jegy sók ellen zugirász-kodás miatt emelt alaptalan panaszok elhárítása czéljából a községi jegyzőknek magán ügykö-dési köre a törvényhozás utján vagy rendeletileg határoztassék meg Se tüzetesen körvondoz-tasaék — az igazságügyminister úrral erre vonatkozólag folytatott tárgyalás alapján a következőket válaszolom. — Az 1874 ik évi XXXIV-ik, t. cz. 39-ik § sában a zugirászat fogalma és a büntetés határozottan szabályozta tik; — aa idézett t. cz. 113*ik § sában adott felhatalmazás erejénél fogva 1876 ik évi april 1-én 2963 bz. a. kelt igasságügy ministeri körrendeletben pedig ki- ZALAI KÖZLÖNY SZEPTEMBER 11-4* 1879 mondatott, hogy az üzletszerű zugirászat miatt telt panaszok a kihágásokra fannálló eljárás szerint, és azon királyi járásbíróság által tár gyalandók, a melyek területén a panasslott la kik, vagy a mennyiben es megállapítható sem lenne: a mely járásbíróság területén a zugirászat cselekménye elkövettetett. Ezekből íolyólag nem tartom Bzükséges nek, hogy a zugirászat miatt a községi jegyzők ellen emelt alaptalan panaszok elhárítása czéljából intézkedés történjék; mert egy részt asugi-rászati cselekvény fogalmáé a büntetés a törvény által szabályozva van, másrészről pedig minden egyes concret esetben a biróság van hivatva annak elbírálására, vájjon a kérdésben forgó cselekvények a zugirászat tényét megállapítják e vagy nem? Ugyanezen okok miatt az sem c^élszerü sőt lehetetlen is a községi jegyzők ügykFdósi körét a felektől nyert megbízások elfogadhatá-sát illetőleg rendeletileg meghatározni és tüzetesen körvonalosni. Czélszerületlen a községi jegyzők ügykö-dési körét tüzetesen meghatározni, mert a biró ságnak kötelessége a törvény értelmében eljárni s a mint azon meggyőződésre jő a biró, hogy valaki a nélkül, hogy ügyvéd a feleknek biró-ságok vagy hatóságok előtti képviseletét üzlet szerűen folytatja, a sanctionált büntetést reá fogja róni még az esetre is, ha a kibocsá-tatni kért rendelet meghozatnék is, mivel ac „üzletszerűen* oly fogalom, melyet elvontan meghatározni nem lehet. Ez az eljáró biró által minden egyes concret esetben, megbírálandó és itéletileg eldöntendő. De lehetlen is a községi jegyzők iigyködési körét részletesen körvonalozoi azon oknál fogva mert a mindennapi élet követelményei oly változatosak és oly különfélék, hogy egy rendelet keretébe a nélkül, hogy bizonyos elvek mérv adókul fel ne állitatnáuak, a közaégi jegyzők által teljesíthető munkálatok fel nem vehetőkés fel nem sorolhatók. Arra nézve azonban, hogy általában mit szabadjon a községi jegyzőknek végezni, és hogy ők mely ügyekben járhatnak el a nélkül, hogy zugirászoknak tekintethetnének, utmutatásul a következők szolgáljanak. Zugiráazatnaklákkor tekintetik a felek képviselete ha ez bizonyos egyén által üzlet szerüleg gyakoroltatik, valaki mások nevében és érdekében többször jelenik meg a bíróságuk vagy hatóságok előtt a nélkül hogy különös viszemy, miut például rokonság, gazda tiszti mi nőaég létemnél* köste és megbízottja közt, s ha a képviseletet fizetés mellett teljesítvén, ezt kereset forrásul használja. Ezen működéstől, tiltja el a* 1874-ik évi XXXIV-ik t. cz. 39 ik §-a mindazokat a kik nem ügyvédek, az ily működés tekintendő zugirászatnak. Nem tekintethetik tehát zugirászatnak, és az idézett törvény alapján nem szüntethető meg a magán ügynökök vagy községi jegyzők azon működése, a mely szerint magán teleknek peres és nem peres ügyeikben díj mellett tanács csal szolgálnak s a magán felektől nyert megbízásokat, ha ezek a biróság vagy hatóság eíőtti képviselet tényét magukban nem foglalják díj mellett teljesitik. Az előlidézett jelenté« csatolmányait a közigazgatási bizottságnak oly felhívással küldöm vissza, hogy a rendelet tartalmáról, a megyei községi jegyzői egyletet folyamodványának kés besitése mellett értesítve. Budapesten 1877-ik évi juniua hó 18-án Tisza«, k. Ezen fentebbi leirat egész terjedelmében tudomásul vétetvén, a közgyűlés által kimondatott, hogy az egyea jegyzőkön e tekintetben ejtett sérelmeket magáévá teszi, s ezeknek orvoslásában el jár. A közgyűlés továbbá Vágó Ferencz egyleti jegyzőnek egy feliratit fogadta el, mely az országgyűléshez intéztetik a jegyzői szigorlatok szabályozása (hogy a vizsgáló bizottságok szak férfiakból alakittasanak és a képesítés az egéaz országra kiterjesztessék) a jegyzői fizetésnek népesség szerinti arányosítása, a nyugdíj intézménynek a hol még nincs életbe léptetése a államivá tétele tárgyában, ugyan even feliratban fog egyszersmind a magán ügyködésre vonatkozó kérelem is előadatni. A leköazönés folytán üresed és be jött II od alelnöki állásra közfölkiáltással Mohaupt Mihály oszterni jegyző Torontál megyéből, elhalt Jath N. választmányi tag helyébe pedig Firtl Nándor nagy per kótai jegyző Fehérmegyéből választa-tak meg. — Végül az elnök a névtárügyben terjesztette elő részletes jelentését, melyből kitűnt, hogy az ideig még csak 30 megye részéről gyűjtettek egybe as adatok; a még hiányzó adatok beszerzése tekintetében a közgyűlés ujabbi sürgető intézkedések tételeit határozta. Az egylet a névtárt saját költségén fogja kiadni, és pedig évenként naptárral kapcsolatban. As ülés végén többen, • külöBősen Köröesy János aradi község jegyző az egylet ügyének előmozdítására alk almas lépéseket inditványo-zott. Elhatároztatott, hogy as alispánok megfog- £ nak kerestetni, hogy as egylet czéljátelőmozdítani szíveskedjenek a a jegysőketjerre buzdítsák. Legvégül a közgyűlést Főldváry Mihály Pestmegye alispánjánál a nagyterem átengedését, kiküldöttjei által köesönte meg. Fentebbiek után 3-ad isbeni kiküldetésemért s a bennem helyezett bizalomér köszönetemet nyilvánitvs honfiú üdvözlettel maradtam. Tisztelt Kartársaimnak. Vasvár augusztus hó 25 én 1879. Kész azolgája NÉMETHY IGNÁCZ vasvári körjegyző. Helyi hírek. — A toronyórák rendetlen járása miatt általános a panasz, hogy mily mérvű botrányt idez ez elő, jövő azámnnk bővebben szól. — Öngyilkosság. Áuerbsch Frigyea kia-kanizsai lakatoa, 68 éves, 1848-ban honvéd volt, mult szombaton azobaajtajának sarkva-sára akasztotta fel magát. Iszákosság folytán történt elszegényedés vitte e borzasztó tettre. — Három helyen is volt tüzszept.6 án Horváth Szent-Miklóson egy ház melléképületeivel, Galambokon egy pajta és takarmány, Miháldon pedig as uradalom magtára égett el, 4500 ft kárt okozott, aazomazédoa Rozenberg major is leégett, mely azonban bistosifrva volt. — Megyegyűlésen árvagyámi pénz- tárnokká Máyer József, számvevővé Raj-ky Miklós, Mayer helyébe Horváth Bálint választatott meg 8 szótöbbséggel Kozáry ellenében. Nagy és Kis Kanizsa közt létrejött egye-lési szerződés pártolólag a minisztériumhoz felterjesztetik. A jövő évi költségvetés helyben hagyatott. Dr. Dietríchstein Dávid főispán ur által megyei tiszteletbeli főovossá nevezte tett ki. — — Sajtóhibák. Lapunk mult számának első csikkében legszegényebb erkölcsi munkásaitól legszerényebb, pláne tanszeren meg engedheti helyett „meg nem engedheti,* s értekezéseiért h. étkeiért olvasandó. — örömmel értesülünk, hogy a pesti kath seminarium puszta-kápolnai uradalma, részéről Legény János hazafias érzelmű ispán as uradalmi kormányzóság beleegyezésével Sse-gedváros szépítésére hároméves 500 nyárfa és 500 akáczfa ültetvényt ajánlott fel, mely még az ősz folytán rendeltetése helyére küldetik. El ismerést szavazunk a nemes intézkedésért; örvendünk, hogy Zalamegye ily módon is hozzájárul a kedves alföld kiesbitésére. — 2>r. Horváth Károly zalaegerszegi apát. plébános felköszöntője a Deák-dísz ebéden. Zala Eegerszeg városa ily megható ünnepélynek Bzinhelye még nem volt, s nem is lesz egy könnyen. A város örömének és lelke-sedesének hirdetője vagyok, de bevallom azt is hogy a leghőbb hálaérzet uralma alatt állunk s hogy városunkra egy azivemelő kötelesség hárult Teljesíteni akarom e kötelesség egy pará nyi részét, midőn tek. Zalavármegye bizottságának ezennel forró köszönetet mondok városunk nevében ason az egész megyét megtisztelő s városunkat végtelenül megörvendeztető nemes határozatáért, hogy itt Deák Ferencznek szobor emeltessék. Köszönetet mondok a bizottság mélyen tisstelt, s páratlan érdemű vesérférfiá-nak Glavins Lajosnak, ki fölkelté az eszmét köszönetet mondok ason férfiúnak, ki megérdemli, hogy e megyében tisstelje minden éss, szeresse minden szív, megyénk aliapánjának, a szoborbizottság elnökének, ki bámulandó buz galmának melegével az eazmét odáig érlelte, hogy mai ünnepély bekövetkezhetett, a ki a mai ünnepélyen mint egy máaodik művész még szebbé tette ast, mit a szobrász ügyesen készített, mert szellemének színaranyával bevonta a szobrot. Ezen szobor Zala Egerscegnek szemefénye, büszkesége leend, szent kötelességének ismeri őrködni fölötte, hogy nemzedékröl-nem-sedékre idevesethesse fiát a zalai magyar, s itt mint egy asentély előtt tanitsa meg őtet: hogy miképen legyen hiVe a királynak, tisstelje a törvény méltóságát, miképen szeresse, s szeplőtlen jellemmel, önzetlen odaadással miképen ssolgálja hazáját, Jeles történetírónk Szalai László leírván uralkodáaát ssent Ist7án királynak, a elmerülvén századokra hiható nagy alkotásaiba, a tisztelet érsetétől elragadtatva mintegy égre emelt azemekkel felkiált áhítat-teljesen: ,Ave magna anima." — Zalának fiai, kik összegyülekeztetek, hogy szobrot emeljetek a halhatatlannak, kinek neyét a szoborra véstétek, a dicsőült szellemek örök hazájába küldjetek egy üdvözletet Zalavármegyéből s mondjátok el velém: ,Ave magna anima.* Bégen, igen régen történt, a mit még mondani akarok de följegyezte hiven a történetírás. Syracusa piaczára kilépett egy herold, és hirdeté a népnek : Ti modem osz fia Timoleon meghalt, országos költségen temeté el őtet a háladatos állam, s azt is elhatározta, hogy neki emléket emelead s minden-esztendő ben egy Ünnepet Mentei, mert ő volt ki megszüntetvén aa önkény nralmat, alkotmányunkat és törvényeinket visszaállította .... tartsák tiszteletben nagy nerét pol- gárok örökké.- S e szavak, melyeket23 ssázad roppant távolában kimondott egy görög, rokonszenves visshangot keltenek ma egy magyar lelkében; mert ast mondom én is amit aasa herold: ,ó volt ki megszüntetvén as önkényuralmat, alkotmányukat és törvényeiket vínS* állította; tartsák tiazteletben nagy nevét a polgárok örökké.". Innen-onnan ezer éve annak, hogy honfoglaló őseink államot alkottak e földön. — „Mélyen minden hantot magyar vér SntOzOtt S minden fűszál fölött magyar, szellem virasmt* S most eser év múlva átkiáltanak es országba kaján ajakkal a hamia próféták: életednek máaodik évezredébe nem fogsz behatolni mélyen, elseper as enyészet viharja gőgös fennhéjázó, de elsatnyult magyar. Deák szobra mellől mi visszakiálltnnk: ninos rá emlékezet, hogy elsatnyult faj,mely hanyatlásnak indul, nemzett volna valaha magasztos jellemet, szel- • lemi nagyságot. Nemset, melynek kebeléből egy Deák született, nem beteg nemzet, s nem halni készülő, ereiben annak még tetterő szikrázik. Az erős meggyőződés hatalmat kölcsönős, mely akadályokat dönt, véaseketelhárít. Legyen asért mindnyájunkban rendületlen a hit, hogy e nemzet élend évezred múlva is, s akkor is hirdeti tissts dicsőségét ason férfiúnak, kit mi ma tisstelünk. Mondom a költővel: , Virágoziék örökké Áldásban e hasa Kiirdö erény a igazság Legyen hiv támasza 1* S mondjátok el velem a rövid de tartalom-dus imát, Deáknsk imáját: „As isteni gondviselés őrködjék Magyarorsság fölött. Éljen a nemzet !* - Rövid hirek. A Tiszát vizsgáló 5 külföldi ssekértő 20 ezer frt. dijat kapott. — Junák cs. püspök Balaton füred legidősb vendége meghalt. — A czárt légbe akarták repíteni, tettesek elfogattak. — Szombathely városa as újvárosház épitöjét Hanszmann Alajos disspol-gárrá választotta. — A magyar lótenyésztési bizottságtól Anglia 320 lovat vásárolt. - Jó-zseffy Ráfael Amerikába utazott. — A zulu király meghódolt. — Győri törvényszék elnöknek Martonfalvay Elek kaposvári tőr. aséki elnök lett áthelyezve. — KI nyert? Budapest Szept. 6-án: 1, 41, 10, 62, 15. Lincz „ „ 38, 7, 39, 72, 35, Triest „ , 42, 36, 68, 56, 69. Papírszeletek. — Másod-virágzás. Egy kedvelt s férjétől elvált mfivéssn® uj frigyre akart lépni. Barátai ast kérdezték tőle: hisz-« a második szerelemben? — , Vett-e ön már csokrot? viszonxá as elvált pacsirta. — Vettem. — „Édes volt?« — Igen. — „3 ha elfagyott?" — Újra vettem. — .Ugy-e, e« is édes volt?'' — E> azután a fllosófla. A koliszszik közt. A tincs hölgyei nagy érdeklődéssel bestélik egymásnak kollegájuk, Rrwike nagy szerelmét a fiztál Aladár iránt. — Szereti, mond az egyik, imádja, bolondnl érte, nem hagyja el egy pillanatra sem, szóval valódi paradicsom ez életek. — És mióta tart ez igy? kérdi egy barátné nem minden meglepetés nilkftl. — Mióta ? — Holnapután három napja less! Vasúti menetrend. A buda-pesti időmutató óra szerint, Indul Kanizsáról Vonat hova: szám Orz Perc. Id8 306 Eszék, Mobáei,Dombovár s Fiaméba 4 48 regge 215 , . . , 2 30 délnt. 212 Bnda-Pestro........4 68 regge 202 ......................2 6 délat. 204 ......... . 11 80 estve 213 Bécsbe (Szombathely, ttéci-Ujbely felé)5 8 reggel 301 , .........11 48 estve 315 Sopronba ........ 8 38 '' délut. 803 Triestbe és Prágerhofon keresztül Grácz é« Bécsbe...... 4 58 reggel 201 Triestbe éz Prágerhofon keresztül Grácz és Bécsbe ...... 2 47 déltft. Érkezik Kanizsára honnét x 216 Eszék, Mohács, Dombóvár s Fiúméból 1 41 délnt. 206 , . . .1111 estve 203 Ruda-PestrSl......... 4 20 reggel 201 ......... 2 6 délnt. 211 ii •«•..•••.9 44 estve 314 BécsbSl (Saombatb. Bécs-Ujhely)fel6l 10 27 estve 302 „ „ , .45 reggel 163 Sopronybót........11 53 délet 214 Bécsb51 Grácz, Marbnrg, Pragerhof fel 81 ..........4 12 reggel 20* Trieszt- és Bécsből Marbnrg, Prager- bof felSl.........1 21 délnt 204 Trieszt- és Vülaebbíl Prágerhof fel«l 11 — estve Marbnrgba csatlakozás Villzeh és Praneesfeztb6{ • . t i Pi ancesfestWJl Felelős szerkesztő: Bátorfi Lajos. f v '' TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM. k ZALAI KÖZLÖNY SZEPTEMBER 11 ¿Û 18ÎÔ. Hirdetmény Az osztrák-magyar bank itt újonnan felállított fiókja 1879. szeptember 16-án takarék pénztár-utcza 3. számú (uj) ház első emeletében lévő helyiségekben meg fog nyittatni. Ezen bankfiók bankképes váltók, értékpapírok és különféle szelvények leszámítolásával, továbbá : alkalmas értékpapírokra adandó kölcsönnel, nemkülönben Nagy-Kanizsa és a többi bankhelyek között bankutalványok kial-litása és beváltásával, Nagy-Kanizsa vagy más bankhelyeken fizetendő alkalmas váltók, kölönféle szelvények es értékpapírok bizományképeni behajtásával, valamint bankjegyeknek bankjegyekkel való kicserélésével, s egyelőre? — a rendelkezés alatt álló készlethez képest — ezüst pénznek bankjegyek iránti egyenértékben (al pari) való eladásával is — fog foglalkozni. A bankfiók egyszersmind fel van hatalmazva, az osztrák-magyar bank részvényei, illetőleg zálogleveleinek lejárt, de egy évnél régebben esedékessé nem vált osztalék-, illetőleg kamat-szelvényeit kifizetni, továbbá bank-záloglevelek, állampapírok és egyéb, árfolyammal bíró értékpapírok eladására és megvételére megbízásokat elfogadni, Bővebb felvilágosítások az alólirt bankintézet hivatalos helyiségeiben nyerhetők. '' Kelt Nagy-Kanizsán, 1879. évi szeptember 8-án. (923 1—3) OSZTRÁK-MAGYAR RANK Nagy-Kanizsai fiókintézet. ♦v y OTTO FRANCZ. cxé*. különlegességei Bécs, Nanahilferstrasse Nr. 38. királyilag Császár szabadalmazott kizárólagosan PURITAS haj ifj itó-tej. A Paritás nem hajfesték, hanem tejszerű folyadék, mely majdnem aaon csodálatos hatással bír, hogy fehér hajat raeKÍf|itaui, azaz lassankint még pedig legkétfbb tizennégy nap alatt ama szint visszaadja, melylyel eredetileg birtl Egy palaczk „Puritáa« ára 2 frt felküldésnél 20 kr. költaég.) TJÓvIráfl. Egyetlen stépitőszer Sem versenyezhet kitdnűség és jó hatásra |hóviráífj{altt. Olajos üditő alkati eszekből előállítva, eltávolít ezen B*er rövid idő alatt szeplot, máj foltokat, bőratkákat, b6rpa»tanás<ikat stb. és az arczbőrnek fénylő fehérséget, üde és finomságot kölcsönöz. Legjobb védtser as Őszi és téli zord levegő behatása ellen, azért né!* kttlözhetlen női stépitőszer különösen a farsangban, ára 1 forint. *DéotÍ pipire rispor Szent-György virág, fehér és rózsa színben, a bő--*-*rön tartós ég iáthatlan, jóságára a legkitűnőbb minőségű A riziport leginkább a folyékony szent-györgy-virág haaanilata ntán ajánlhatjuk, mi az arczszinnek feltűnő gyengéd finomságot köleaönöz. Egy doboz ára 60 krajcxár. "Drllanthie az egyedüli szer a szakái szépítse és puhán tartására, miniden wiroaaág hátrahagyása nélkül, ára egy palaczknak 80 kr. TTelelee Bzarvastnariia-hajkrooc« orvosi ntaBitás szerint készítve, a -*-*-haj szépítésre és fenntartására, megóv a hajhullási korpaképzódéstól éa erősíti a hajbőrt, ára egy nagy tégelynek 1 frt 50 kr. Tklé-olaj xöld dióhéjból gondosan készítve, azon kitünó tolajdonaág-J-''gal, hogy a fehér, ősz és vörös hajnak egy természetesnek látszó sötét színt kölcsönöz, ára egy nagy palaczknak 1 frt. T t Jeune igen jeles szakál-növesztő, melylyel a szakált igen szép -fekete, barna, vagy szőkére lehet festeni. Fekete vagy sötétbarna hajnál a La Jeune igen czélszerüen alkalmazható, ára egy levélkének a hoazá tartozóval 3 frt. TTratlt (hajszesz) kitűnő hatással a haj és hajbőm, a kigőzölgést elo-^segiti, megőria a korpa képződéstől és fakadáaoktól, előmozditja a hajnövést különösen kiállott betegségek után, u. m. tyhna, himlő, gyermekágy «tb., ára egy nagy palaczknak 1 frt 50 kr. XTipp«krue, gjrógyerejü szájvíz rosz szag eltávolitánára, rendkivűl jól-•U-terő és üditő hatással, ára egy palacaknak 1 frt 20 kr. Naity-Kaniasán valódi minőségben Práfler Béla |yé«y«ze-rész «mái. (853 18-26 Wajdits József könyvkereskedésében Nagy- Kanizsán, egy jól oskolázott ifjú gyakornokul, kedvező feltételek mellett felvétetik. RATISSANTE A t. Mlmíláoat egyetlen ártalmatlan bórszúpitö szere, di Dr. LEJOSSE à Pari«. és azon jeleB tnlajdonság^al bir, hogy a bőrszerve pabltó''ag, felfrlssltőleg hat unnak működésére foko éltető befolyás«*! bir. A l«-gdicsóbb toilette-szer minden hölgy számára, mely minden bőrbetegséget eltávolít s a kör színét fiatalítja és szépíti. Mint lágyító-, bőrfejlesztő-*zer minden zsíranyagot ós olajfélét fölülmnl, miutáu a börtrendkívűl hajlékonyává, gyöngéddé és fehérré teszi Nagy üveg ára 2 frt. 50 kr. kis üveg I frt. 50 kr. savon ravissante a legkedveltebb pipere-szappan a bőrszín szépítésére és javítására Használata után a bőr bársoaysiaa lesz és igen kellemes illatot (891 9-*) tart meg. Egy dobozzal (3 drb.) | frt 50 kr. darabonkint 50 kr. Valódi minőségben kapható a központi főraktárban, Schwarc Henriknél Budapest, múzeum-körnt 10. sz. Nagy-Kanizsán : Práger Béla, nr gyógyszertárában. Szegedea : Kovács Albert és Baresay Károly urak Ryó*v««rtárában, DEBRECZENBEN : Götl Nándor és Dr. Rotsch.iek V. Emil urak gyógyszertárában. KOLOZSVÁETT Valentini A. gyógyaz. és nagyobb gyógytárakban. Fontos a szabómester uraknak. Azon szabómester urak, kik gazdag minta-választ-tékok a legújabb és legdivatosabb gyapjú szövetekből. gyermek és uri-öltönyöknek. kívánnak, szíveskedjenek czimüket Gűnzberg Ján08 posztó kereskedésébe Grazba (Stájerország) beküldeni. Á minta könyvek bérmentesen küldetik, a reá következő megrendelések gyorsan utánvéttel teljesíttetik. Árak legolcsóbban. (918 3—6) llllllllllllUlltttttt Bérbeadandó korcsma. A reszneki uradalomhoz tartazó korcsmáltatási jog Zalavármegyében fekvő Resznek községében jövő évi január hó 1-től fogva bérbeadandó. Van hozzá elegendő lakás és korcsmai helyiség, Iwros pincze, mészárszék, egy bolt, 8 lóra való istálló, lábaspajta, konyhakert, 3 hold szántóföld és 3 hold szénatermó rét. A közelebbi föltételek megtndathatók. Biöfl József tiszttartónál (1. Resz-neken, u. p. Alsó^Lend?a.) (921 1-3) ■ W''iM. • Prima * Laibachi savanyu káposzta és répa hordóba 25, 50, 100 és 200 kilogramm legolcsóbban kapható Mattersdorfer . H.-nál Laibachba. (922 1—3 niiiiiiiitninww tmmmmmtmmmmt Zalamegyébe, Alsó-Páhokon 10 drb. válogatott fejős bival ugy szinte juhászatb szükséges birka szer, eladandó. (920 2-*) mmmmmmnmmm Nagy-Kanizsán, nyomatott a kiadó laptnlajdonos Waj dits József gyorssajtóján. NAGI-JLLNW^A, 1879. szeptember 14-én. i< WMnnyoieskaitÍTftiyi*. Ér: | . 8 frt.[ —* — Ellf zstssl ¡egész évre fél évre * • negyed érre <í • JB^y szám 10 kr. Hirdetések 6 hasábos petitsorban T, m»«"d»*or 6 b min-len további «őrért f> kr. nyilttérben soronként 10 krért vé- •.etuek fel Kincitári illeték minden "begyes hirdetésért külö J 3Ü kr fizetendő illeti ■ i különf lap éwíDtaHM f illető MmM a \ •atrkes»t«W«, anyagi rMl <H*8 köaUmények • kixdóhox bérmentve intésend&k: NAGY-KANIZSA Wlatsfasfcáz. Bérn esteti *n (levelek, csak ismert m on kitár- »aktéi fogadtatnak el. "Hl tf előbb: ^Któratok vlmt aeau ^ kUdeteek. . : jj^ OG Y I KÖZLÖN Y/ N.-KRni7.«nTároH hflThatÓRátránab, „n.-kanlzaal önk. tűzoltó-egylet«, a „n.-kanlzaal k«r»akedelmi r Iparbank", „n.-kanl«al takarékpénztár«, a „zaiamegyel általános tanítót «a tület«, a „n.-kanizsai kisded-neVeló egyesület*, a ,soproni kereskedelmi « iparkamara n.-kanlzaal k&l választmánya" s több megyei és táros! egyesület hivatalos értesítője. Hetcukliit kétszer, vasárnap- s csütörtökön tnegjeleuo vegyes tartalmú lap. A na^y-kanizsal vidékbeli IV-ik gabona- és borvásár. Jegyzőkönyv, jelvetetett Nagy-Kámzsán 1879. szept. 9-A zala megyei gazdasági egyesület a -4. 18~y. évi május 5-én tartott közgyűlése G/38 sz. a. hozott végzésével a gabona és borvásár megtartását elhatározván, a rendezéssel megbizott bizottság által annak határnapjául kitűzött s kellőleg kihirdetett mai napon délelőtti 9 órakor G lavina Lajos egyesületi elnök ur, N. Bálás Árpád miniszteri bisztos ur jelenlétében a vásár helyiségében rendező bizottság kíséretével megjelenvén, üdvözötle a megjelenteket s előadváo, hogy ámbár a gabona vásárok czél''szerüsége és hászna iránt a vélemé-'' nyek ehérók, melyeket csak az idő és tapasztalás fog majd igazolni, annyi még is bizonyos, hogy a vidéki termények minősége, mennyisége bemutatása, megismertetése a termelőre és vevőre hasznosan hat, s a mezei gazdászat s kereskedelem előnyére szolgál, ezt igazolja az, hogy mindenütt a hol nemzetközi országos vagy vidéki gabona vásárok kezdettek tartatni, azok meg nem szüntettettek, évenkint megtartatnak, ez inditotta a zala-megyei gazdasági egyesületet isf hogy a nagy-kanizsai IV. gabona-és borvásár rendezését elhatározza, amely a mai nap megtartatott, a melyen a magy. « kir. fuldmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi kir. miniszter is képviseletére N. Bálás Árpád urat megbízni méltóztatott, előadván még hogy a megyei és vidéki termés eredményéről biztos adatokat előterjeszteni, midőn a kedvezőtlen időjárás miatt a termés oly különböző hogy 15-39 kilogramm között váltakozik, nem lehet, még is a beér- kezett tudositáaok és közvetlen tapasztalatok egybevetése folytán a vidéki termésről előadja, hogy egy 1200 □ öles holdon az átlag termés buza 5,22 mm. rozs 3,78 mm. árpa 6,24 mm. zab 6 mm. a bortermés jó középszerűnek, s ha az időjárás a szüretig oly kedvezóleg folyik le, a mult évnél jobbnak remélhető, a tengeri középszerűnek a hajdina és köles jónak, a takarmány mind mennyiség tekintetében bőnek, mind minőségre nézve jónak mondható; ezek előterjesztése után a nagy-kanizsai vidéki IV. gabona- és borvásárt megnyitottnak nyilvánította. A vásár 11 óráig lanyha volt, de miután az adatok magasb követelései által alább szálltak, felélénkült fi,oly hangulatban foíyt le végig, melyen bejegyzett ügylettel eladatott buza 9000 mm. 10 frt. 50 kr. 11 frt 75 kr. 5300 mm. rois 7 frt. -8 frt 50 kr. serfőzésre árpa 7100 mm. 9 frt 25 kr. 10 frt 50 kr. etetésre való árpa 1500 mm. 6 frt 70 kr. kukoricza 800 mm. 6 frt 50 kr. 6 frt. 80 kr. zab 1000 mm. 5 frt 5 frt 80 kr. tarka bab 200 mm. 7 frt. Borban egyátalán semmi üzlet sem történt. A bevétel következd: befolyt jegyek után 124 frt. vásár napján 162 frt, asztalokért géphelylyel együtt 48 frt. elárverezett bor és pala^zkokért 25 frt 41 kr. összesen 359 frt 41 kr. mely Összegről ugy a még be nem számolt 40 drb. belépti jegyről a rendező bizottság részletes számadást az egyesület közgyűléséhez beterjeszteni tartozik. Ezzel a jkönyv felolvastatván bezáratott és aláíratott. Kmf. (¿LAVINA LAJOS elnök. SZIGETHY ANTAL _ titkár. TÁRCZA. Az élet képe. Leány és ifjú lejt a völgyben, Szerelmi dal teng ajkukon ; Arany kehelyben nyújt feiéjök Gyönyört a sxív lépten-nyomon. Ük isznak hosszat, édeset ; — Virágra szédül mámoruk. Múlók az élet érzeményi, De üdvözülhetsz általuk Erdők, Tirácyok mind szerelnek N»p-cBÓk hevében rezg a lég, Csiiligsngár, & hold világa 8zerelmet int, e kéjben ég. Mienk a földi bájözönl — Ujjong tovább az itju pár, — E!8re ! míg a szív doboghat, Óránk vigau, örömre jár. Felettük hegy, kopár tetőjén Egy 6bz alak borongva áíl ? Évek során kutatja mélyen : Mi is tehát a lét s halál ... Hozzá enyelgve »zól a dal: No, d5re bölc«, im itt a j<5k! — Magasra vitted .. . felkacaagnak, 8 le az : no, no, vidor bohók ! — HAJGATÓ SÁNDOR. Az örves-kányák — Vázlaton raja, a vadászati állattanból. — (Folyt, és vég«.) A prédát főleg a légből lecsapva támadják meg, de a földön sétálva is vadásznak. Hossza lábaik különösen alkalmasak a földön való vadászatnál s képesiti őket a paszta földön, — sekélyes tócsákban, — egyáltalán vizenyős talajon, a fű és ritkásabb vizinövé nyek között is működni,, még pedig kiváló ügyességgel. Ezen kivül csak olyan győri futók — mint kitűnő repülők; a leggyoreabb iramlásu röpképtelen madár, vagy egér a legtöbbször el van veszve, ha általuk üldözőbe vétetik; ennek tudatában gyakran leereszkednek a földre, és lassan léptetve — v*gy futkosva vadásznak. — A megszerzett prédát, — sót a kisebb msdártojásokat is — ha csak lehetséges — mindenestől elnyelik. A nsp melegebb részeit leginkább pihenéssel töltik valami göröngyön, határkő vön, vagy zsombék tetején, de a legtöbbször sürü fű, — vagy magasabb vízinövényset között jól elrejtőzve. Általában pihenés vagy éjeli nyugvás alkalmával — a baglyok tempója szerint — ugyancsak jól elteszik magukat. Ugy látszik a rejtősködés iránti elősseretet, valamint a kíváncsiság és fürkészési vágy is — főbb szokásaik közé tartosik. Sajátságos, hogy fára — semmi féle kő-rülmények közt — nem szál egy faj sem. Fésakelési módjuk valamennyi magyarországi ragadó madárétól különbözik; fészküket kizárólag a földön, áthatlan sűrűségű vi- Egyházi beszéd, melyet szent István Magyarország első apostoli királyának ünnepén Bécsben a nt. kapuezinus atyák templomában 1879-ik évi kisasszony hava 24-én mondott Papp Károly, zala-kiskomáromiesperes plébános. .0 Istentől küldetett a nemzet megtérítésére.- 8irák 49, 3. A hazáját szerető magyar örömtől dobogó szivvel számitja most már nemcsak az éveket, hanem a napokat, melyek a honalkotás ezredéves évfordulóját közelebb hozzák. Ki ne borulna le hálaadással Isten előtt, ki hazánkat s nemzetünket annyi baj, veszély, viszontagság közöu fenntartotta? Véres külhá-boruk, bel villongások, párttusák, testvét har-ezok nem egyszer sodorták e sokat szenvedett hazát a veszély örvényének szélére. És volt idő, midőn ellensegei kárörömmel tombolva vélté^ hallani a lélekharangot haldokló nemzetünk felett. És ime! ezer év óta „él magyar, áll Buda még* ! s a magyar nemzet, — megfogyva bár, de törve nem — várja a nagy ünnepet, midőn majd a hála mély érzelmei közé, melyekkel a múltért áldozik Istenének, a jövő felé epedő ohajtások fognak vegyülni, melyek a nemzet közös imájává olvadva szállnak föl az ég urához, ujabb ezer évet kérve a szeretett hazának. Oh igen-uj ezer év ! ez az: mit a magyarnak mindenkor kivánnia, sót nem csak kívánnia, hanem tehetsége szerint arra közremunkálnia is kell. — Én is ezen honfiúi kötelességnek akarok megfelelni ma, midőn szu István első apostoli királyunk emlékünnepén „ki Istentől küldetett a nemzet megtérítésére"*) — és az ur Jézus Krisztus keresztjével kezében vér — s ragadó-mányszomjás világkalandor őseinket megszelídítette, polgárosította, az európai nemzet családba igtatta, és a keresztény hit világa által a dömhetlen sziklára épített a, kath, egyházba bevezette; azon életerőről kívánok szóllani, mely nemzetünket az első ezer év alatt fenntartotta, hogy némi kép utmatatást adják részemről is arra, milyen életerőre less szüksége n''emzet tűnknek, hogy a második ezredéves évforduló-is megérhesse? Nem habozom kimondani: Ez nem mát mint azon erkölcsi erő, melyet a Krisztus ssent vallása által az emberiség keblébe Öntött erkölcsi érzet megszentel. Mig erről röviden szólok* becses figyelműket kérem. ♦) Sirák 49, 3. A ember társas életre van teremtve. Ez miveltaégének, jólétének, boldogságának előmozdítója'', nélküle fensőbb szellemi és erkölcsi tehetségei soha tisztán ki nem fejlődnek, ''sikerea munkálkodásra nem ébrednek, óhajtott tökélyre soha sem emelkednek. Hogy azonban a társas élet ilyen lehessen, hogy a társasult népek s nemzetek életét s fentállását a bukástól, a meg semmisüléstől megóvhassa, szükséges: "hogy alapja, összetartó, tökéletesítő főelve a religio legyen. A religio ép oly szükséges a társadalomnak, mint a léleksés as embernek. As ád a morál szabályainak oly szentesítést, melyet a legjobb törvények sem pótolhattak. Ugyanazért „semmiféle államiszerkeZetsem felelhet meg a szükségnek, ha as állam nélkülözfason erkölcsi biztosítékot, melyet csupán a vallás kölcsönözhet." (Eötvös a XIX. száz. essm. be-foly.) - Mihelyt tehát akár vallástalanaág, akár erkölcstelenség, akár ferde vallási fogalmak a religiot erejétől s tekintélyétől megfosztják, akkor előbb-utóbb a társas élet, és essél együtt a miveltség, jólét, boldogság szétbomlásának is bekell következnie. A vallás megvetése, as erkölcsi érzet fogyatkozása, legbisonyoeb előjele as államok bukásának, a nemzetek pusztulásának. — Bizonyítja a történet. Nagy és dicső volt s hajdani Róma. Hatalmának csaknem a félvilág meghódolt, — mindennel rendelkezett a mi emberi érőtől kitelik arra, hogy az elért nagyságot fenntartsa, s hódításait az enyészettől megóvja, és — még is ledőlt, — még is elpusztult, mert egynek híjával volt, a kereestény erkölcsiérzet által támogatott életerővel nem birt. Elbukott, — és bukásában magával ragadta a fél világot. zi növényeket — vagy a vetés közé építik — — igen szegényesen, csak a P. rufus szokott vizben álló alacson iűzbokorra, vagy sürü és magas nádasban — mintegy oda ékelve - fészket rakni. Mind a 4 faj fészkelő ideje nsgyrészt az időjárás kedvező vagy kedvez ötlenkörülményei-tői függ a vizinövényzet tenyészetére nézve. Illetőleg mennél későbben fejlődik ki tavaszssal a vízinövény élet, annál későbbre esik az Ör-ves-kányák fészkelő ideje, vagy normális viszonyok köst ellenkezőleg; e miatt természetesen — hol korábban, hol későbben láthatnak a fészek építéshez, mert (a P. rufus kivételével) rendesen megvárják azt az időpontot, midőn eléri a vizinövényzet magasságának azon stádiumát, mely a fészek elrejtéséhes alkalmas. FesskÜk sajátszerű, gís-gazból — főleg vízi növényekből galybiiott — meglehetős terjedelmű laza építmény, a mely igen ssegénye-sen van kibélelve. Tojásaik alakja hasonlít a baglyokéhoz, inkább gömbölyded — mint ovális, ssinük zöldesfehér. A tojás testen ritkán fordulnak elő pettyek vagy foltok. Tojásaik száma rendesen4—5, ritkábban 3 vagy 6, abnormis esetben 2. A tojásokat csak a nőstény üli, és pedig oly hűségesen, hogy csak a közvetlen közel leró vadász robajjára hagyja el a fészket. A közeledő örves-kányákat — sajátszerű repülési modorukról — tetemes távolból is köny-nyen felismerhetni. Reptük szép látványt nyújt, azonban a *) finom, s könnyed szövetű tollasatok nagyobb sólymok pompás repüléséhez korán sem hasonlítható, mindamellett talán kitartóbb azokénál. Ezt az is okozza, hogy testűknek tollazata sokkalfinomabb és puhább mhit a solymoké, ezenkívül könnyed; emiatt a légben való mozgásuk illetve repülésük igen könnyed és zajtalan mint a baglyoké, asonban mozdulataik sokkal élénkebbek a hasonlithatlanul ügyesebbek a baglyokénál, reptük pedig any-nyira kitartó, hogy e tekintetben bármely si-rálylyal (Larus) versenyre kelhetnének. Repülés kösben magasan a testűk fölött tartják szárnyaik hegyét, mi ismertető jelül szolgálhat, valamint az is, hogy repülésükből hiányzik minden rohamos jelleg, s nincs határozott iránya. Csavarogva hol előre, — hol ol -dal irányba repkednek, s gyakran vissza kerülnek egy — már elhagyott bizonyos pont fólé. - r A magasba ritkán emelkedik egy faj is* s nincs ssokásukban a légben örvényeim mint pél. a sasoknak és ölüknek (Buteo.) Általában» röptük alanti, s nem sokkal magasabb azon mesei vagy vizi növényzeténél, a mely felett haladnak, osak akkor emelkednek kissé magasabbra, ha nem vadásznak, hanem egyik tótól vagy réttől a másikhoz húznak. ** Élénk össhsngzatban áll tastakaok szint in ily szerű minőségéval, mely a rendesnél nagyobb mérvben bírja * léfáthatási tulajdonságot; e miatt a legcsekélyebb lebbenté* — melyet szárnyaikkal okosnak, alig testüknek azonnali elemei étéhez. < . í* • LAKATOS KÁROLY. I 1 . » »1 » t. tizennyolczadik évfolyam ZALAI KÖZLÖNY. SZEPTEMBER 14 éa 1879. Hogyan is lehetett volna máskép ? As iftentelenség nem hogy kevés vakmerőre s romlottra szorítkozott volna, hanem oly polgárok is üsték, és terjesztették azt, kiket társadalmi helyzetők, s ritka tehetságök mind annak védelmére hitt fel, a mi a társadalomban hasznos, és tiszteletre méltó. — A Caesarok magok építtettek a nyilt kéjelgésnek palotákat, melyeket éjjel kivilágíttattak, hogy a bűnnek egy gyei több ingere, segygyel ívesebb fátyola legyen. Az udvaronczok s föbbrendiiek oly ocsmánysá-gokra vetemedtek, melyeket százszor elolvas az ember, és mindig hihetetleneknek tart. A .legkiválóbb szellemek oly fertelmességeket tanítottak : mintbossat, könyörtelenséget, vaksorsot, nőközösséget, gyermekülést, vérfertőztetést, vad kéjelgést, részegséget, hazugságot, esküsze-gést, öngyilkosságot s. t. b. melyek folyton elképzelhetni, milyen társadalmi erkölcsök divatoztak a nagy tömegnél. „A római nép — ugy mond egy szellemdus író*) — midőn erényes volt, még erényei is természetellenesek valának. Csak szelleme volt, szép, de jelleme utálatos." — Úgyde ha az erkölcstelenség a társadalom szellemi életébe, ha a szivek világába fósakelibe magát, az dul, pusztít, és rombol ott; az erkölcsi romlás pedig menthetetlenül dicstelen bukás felé ragad. Igaz tehát, mi; koszorús költőnk is mond: „Minden ország támaasa, talpköve a tisita erVölcs, mely ha megrósz Róma ledül, s rabigába görbed." Berzsenyi. Hazánkban íb mi okozta a siralmas ,ta-tárfutást'' — s a gyászos emlékű „mohácsi vészt" mely majdnem az enyészet sirjába döntötte a nemzetet ? II. Endre lelkiismeretlen uralkodása, — a Jagyellók minden tekintetben kárhozatos kormánya, a féktelen oligarchák hatalombitorlása, a nemzet nagyjainak erkölcsi hanyatlása, a mi aztán egy általános erkölcsi megromlásnak óe elsülyedésnek lön kútfejévé. Mórt minden körben önzés, érdeklesés emelkedett uralomra, az ősi erény s hazaszeretet kihalt á keblekből. „Mintjeles történetírónk írja'' : „a nemzeti s társas élet minden jogi s erkölcsi kötelékei megszakadoztak , és a nemzet s az ország nagy-léte Mohácsnál sírba szállott; — erő,jólét dicsőség eltűnt, — százados szenvedések, kínos •orvadozás, végkimerültség szomorú korszaka állott be.« (Horváth Mih. Magy. orsz. Tör. 11.) És mit mutat a jelen ? Nézzünk szét és ítéljünk. Minden a mit magunk körül látunk s tapasztalunk csak félelemmel és fájdalommal tölthet el bennünket. A társadalom összes viszonyaiban egy oly idült s iszonyú mérveket öltött forradalom uralkodik, mely előbb-utóbb félelmes megrázkódtatásokra, és társadalmi bomlásra vezet. A családban, az iskolában, a népben, as egész társadalomban észlelhető, s napról napra messzebb terjed az Istentőli elpár lás. Pusztul a keresztény érzelem, fejlődik az uj pogányság, mely Krisztus és egyházát jobban gyűlöli, mint az ó kori üldözte. Iszonyú harcz vivatík a kereszténység ellen. Pedig „minden támadás mely a kereszténység ellen intéztetik, merénylet a társadalom érdeke, a a nép jóléte ellen; mert a hitetlenség s erkölcs telenség mindenkor sírásója volt a népek bol. dogságának.'' Igen természetes ! mert a hit isteni adományának megfogyatkozásával, és a keresztény erkölcs elhanyagolásával, fogy és pusztul a természet feletti élet, — a természet feletti élet pusztulásával fo?y és enyészik maga az értelmi élet, — az értelmi élet megfogyatkozásával pedig a szenvedélyek ragadják magukhoz az uralmat, — a szenvedélyek uralma, bűnök uralmává fajul, — ós a hol egyszer ezek kezdenek uralkodni, ott az emberi nem legszebb B legdrágább javainak pusztulása elmaradhat-lanul bekövetkezik. — Örökké igaz a szentírás •sava: „Az igazság fölemeli, a nemzetet; — a bűn pedig szegényekké teszi — megrontja a népeket.- Póld-XJV. 34. Szeretem hinni, hogy a magyar providen-tialis nép, melyet Isten azért vezérlett, s engedett megtelepedni s izmosodni e hon foidjén, de egyszersmind azért ie vezetett Krisztus egyházába, hogy mint „fegyverre erős nép" — vitézsége, — mint buzgó keresztény vallásos elköl-csisége által szolgáljon védbástyául a mivelt keresztény nyugotnak, a keleti nyers erő s barbárság általi elnyomatás ellen ; de ha Istenétől elpártol, ha a keresztény erkölcsiségből kivetkőzik, — a világtörténet nyomán mondom — a legcsudálatosb vitézséggel sem fogja megóvhatni sem magát, sem másokat a pusztulástói a meg semmisüléstől. Ha az istentőli elpártolás még a választott népet — izraelt is megfosztá nemzeti önállóságától, a magyar nemzeten is előbb-utóbb befog valósulni, amit bus sejtelmében a költö mond: .És bol a nép . . a dicső nép ? Nevében él csak, többé nincs jelen.'' Kölcsey. Oh bár magssivlelnék est ások, kik nálunk is Istsa nélkül akarnak államot alkotni, — kik aa erkölcsöt a hit emlőiről letépni, a vallást as *) Cbateaubriaai Kereszt isell. erkölcstől elválasztani, szóval a kereszténységet akarják kiirtani, és népünket e 1 pogányositani! Bár megértenék as évkönyvek intését, mely szerint azok, kik a keresztény religiot gondosan meg nem őrizték, vagy kik attól egéssen elpártoltak, nem csak vakság — s vadságukba vias-ssadaltenek, hanem polgári vissonyaikat is megsulyositva, nemseti létöket elvesztve, zsarnok önkény alá jutának, vagy végkép is elpuss-tultak. — Még nem késő viiszatérni-„az élóvii kútfejéhez" Istenhez, ki ámbár keményen ostoroz, még végképen tán nem fordult eJ tőlünk. Jó példában, buzdításban, fensőbb segélyben nincs hiány. Ott ül Magyarórszág ősi trónján az apos toli király — » nagy Habsburg dicső fia, — mellette nemzetünk áldott őrangyala — sxt. Erzsébet utóda, a szeretett királyné, mindkét ten mély vallásos érzelmök s erkölcsi fenségükben tündöklő példaképül szolgálnak a hon fiainak s leányainak, melyből megtanulhatják mit kell követniök, hogy elégedett boldogcsalá dot képezzenek, és oly ivadékot neveljenek, mely nem csak szép reménye, hanem szilárd oszlopa is legyen a hazának. Ott ül szt. Péter székÓD „az égi fény'' XIII Leo a dicső pápa — ki az egyház örök-igaz tanai s elvei alapján nyugvó erkölcsi rendet törekszik érvényesíteni, és csalhatatlanul megmutatja az igaz utat, melyen haladnunk a magasztos czélt, melyre törnünk kell. — Mellette a „honszeretö hü papság" mely szóval tettel buzdit, serkent, és mint egykor Mózes égre emelt kezekkel kéri Istent, hogy tartsa és áldja meg a drága hazát. Olt fenn egekben nemzetünk nagy asszonya szűz Mária, kire szt. István bízta orszá gát s népét, hogy védelmezze mint örökségét éa nem hágy senkit gyámolitatlanul, ki oltalmát kéri, pártfogásáért folyamodik, közbenjárásáért esedezik. Ott van „dicsőült szenteink szószóllása, melylyel szüntelen kérik Istent, tekintsen kegyesen nemzetünkre, tartsa meg köztünk a szent hitet, virágoztassa az erkölcsiséget, adjon békességet hazánkra. Egyesítsük mind ezekkel buzgó imánkat, 8 igaz szívű törekvésünket, és mint hajdan első királyunk apostolkodásával téritette meg a nemzetet, ugy gyakoroljuk mi is a keresztény apostolság müvét, nyerjük meg az egyeseket — és akkor lassankint de biztosan a jelen po gány világ ismét kereszténynyé fog válni min deu intézményében, aztán befog teljesed ni az is, mit ihlettségében a legnagyobb Magyar mondott: „Magyarország nem voit, hanem lesz! Te pedig első apostoli királyunk szent István! esedezzél Istennél magyar népedért, hogy tántorithatlanul ragaszkodjék Krisztushoz és egyházához, félje az Istent, tisztelj« a királyt, engedelmeskedjék a törvénynek, kedvelje s gyakorolja az erényt s igazságot, szeresse a hazát, őrizze meg s ápolja gondosan az életadó s fenntartó erkölcsi érzetet, melytől áthatva móg sok ezer éven át elégült szivvól zenghesse : ,Oh magyaroknak áldott Istene! Miénk vagy a miénk ! beszéli a mult 8 az ostor, me''y fölöttünk pattogott Azért tartunk mi minden nemzetek közt Tehozzád legki«ákkép sz«nt jogot — Oh magyarokuak édes Istene ! Amen. P*jer Antal. Használt kútfők: Cantu Caesar világtört. Chateaubriand kereszt szellemi. Horváth Mih Migyarors*. tört. — Katholikns világ. Neue fiion Religio. Sebéében Patriotische Bl&tter, etc. etc. Helyi hirek. — Tarányi Ferenczné urnő ő nagy sága, mint zászlóanya, a zala egerszegi tűzoltó egyletuek 1000 forintot adományozott. A nemes-lelkű szép adomány, a fáradságot nem kimélő személyes jelenlét méltán jelezik a leikés urnő honleányi erényeit és a humánus ügyérti láng-buzgalmát. Nagy a hölgy a családi boldogság tűzhelyénél, nagyobb az anya dadogó kisdedeinek angyali körében, de legnagyobb honleányi erényeinek önzetlen gyakorlatában... e szent háromság puszta szent-lászlói oltárához teszszük a közelismerés hervadhatlan koszorúját, lengjen felette a magyar nemzet geniusának boldogító áldása, örökvidor mosolya! — A hadgyakorlat végett Sopronban, állomásozott 48 ik sz. tartalék ezred mult hét főn visszaérkezett Nagy-Kanizsára; a behívott szabadságolt állomány beli honvédek pedig szept. 15-én bocsáttatnak hasa. — Árverések Zalamegyében. Belovári Jakab 3851 írtra b. ingatl. Alsó Kraljeveczen I. okt. 10. II. nov. 10. — Mar csecs Imréné 1945 frtra b. ingatl. Nedelíczen I. okt. 14 II. Nov. 14. — Tóth József 2Ö55 frtra b. ingatl. Koppány on (z. egerszegi törvsz.) szept. ?9. — Kadovics József 4195 írtra b. ingatl. Pajoré-csen (csáktornyai jbr.) okt» 6. — Popper Jakab sümegi lakós ellen, ugy szinte Kerlinger Mór osáktörnyai lakói ellen a csőd megszüntette tett. — ''Emiitettük, hogy a kanizsai torony órák rendetlen járása közbotrányt idéz elő ; a botrány kellemetlen ugyan, de ennél még többet is okoz, t. i. kárt. Ténj, hogy a helybeli kir. törvényszéki iktatóban 5 órakor az igtató lesá-rátott, ezután jött az ügyvéd s halasztást nem tfirő sáros határidőt jelső beadványát hozza, de mely már nem vétetett fel, hiába hivatkozott, hogy habár as egyik toronyban elütötte as 5 órát, de a másikban még csak három negyed ötre. Ki most már ennek as oka? Bizonyára a magasban levő toronyóra, de mivel est büntetni nem lehet, az órást kell megfenyíteni, de ki büntesse ? — Jó lesz, ha a 22-én tartandó képviselői ülésen,szóba hozatik ez a kérdés. — A tűzoltó szövetség zala egerszegi közgyü ésen elfogadtatott a Pápa város tanácsa részéről érkezett meghivás. E szerint a jövő évi közgyűlés Pápán lesi. Elnök: Dr. Szabó Károly Pápa; Alelnök Hauser György Győr; Titkár Szokoly Ignácz Pápa; Pénztárnok Szvo b>da Venczel Pápa; Választmányi tagok : Baro nyi István Szelestey Lajos, Antal Gábor, pápa iak, Kovács Káról v Z.-Egerszeg, Lankovits József Szombathely, Nagy Aladár Tapolcza, Osir ke István Dnvecser, és Krausz Adolf Jánosháza. — A hazai kézműipar egy jeles müve a zala egerszegi önk. tűzoltó egylet zászlója; a veres „Noblesse" szövet 2Va széles, egyik oldalán aranynyal hímzett koszorúban e felirat Zala-e&eruzcgi tűzoltó-egylet 1^79", másik oldalán Z ilamegye és Zala-Egerszeg 7áros czi-mere a magyar koronával, több színben és aranynyal gyönyörűen himezve, minden egyes része, még lándzsája is remek mű, 300 frtba került. Készité Keller Adolf győri aranyműves. — Ax országos m. kertészeti egyesület I ső vándorgy ülési Deés-.-n október hó 20—25 napjain. A szervezés alatt lévő orsz. m. kertészeti egyesület I ső vándorgyűlését az alapszabályok VII. pontja értelmében folyó 1879 ik évi októ ber hó 20 — 25 ik napjára — a következő napirend és tanácskozási tárgysorozat mellett — Szolnokon Doboka megyek székvárosába Deósre ezenn-1 összehívom, és fölkérem az egyesület t. tagjait, hogy minél nagyobb számban inegjejenni és netáni indítványaikat — illetőleg tárgyalandó kérdéseiket — az egyesületi idegi, igazgatóságnak eleve bejelenti szíveskedjenek. K»*lt Szigli geten, 1879 ik augusztus hó 3-án. Gr. Pute-áni Géza, egyesületi ideigl. elnök. — Ismét egy magyar bukott vállalat. A boglár-révfülöpi g''zhajós társaság, mely a Balatonon egyetlen gőzhajóval a „Balaton"-nal igyfkezet; közlekedni, — mint lapunknak írják — megbukott s amaz egyetlen gőzhajó dobra került. A társaság 32000 írton vette s most 8000 frton kelt el. No de ez is pénz ; hátha egy semmivel kevesebbet adott volna a valaki érte. Igy aztán a „Balaton* a napokban elhagyta a Balatont. — Balaton Híredről veszszük e soro kat: Itt sok az uj vendég. tA legszebb időjárás. A saőlló már teljesen érett, a legostobább divat, hogy a fürdőidénynek B. Füreden már augusztus utolsó napjával vége, holott még az é-zakon fekvő Helgolaodban is octóber 18 án mindig usrtunk. Leguagyobb kára Füreduek, hogy külföldiek nem ismerik. Szinós''ek 11-én hagy tak el bennünket A légmerő árnyékban 25, napou 30 R. fokot mutat. Az igazgatóság mindent elkövet a fürdő emelésére. Az alsósétány c*akn*m egészen helyre van már ál litra. A fiatal Écsy urnák mindenre kiterjed a figyelme. Ő igen jól fogja majd pótolni nagybátyját, h i az visszavonul az igazgatóságtól. A Balaton rendesen tükörsima, 20 R. foknyi. — Siófok és B.-Füred közt közlekedő „Kisfaludy" gőzhajó jelenleg naponta egyszer közlekedik. — Iskolabarát Kissovics József vesz prémi apát kanonok és városi lelkész, a veszprémi r. k. iskolában tartandó ismétlő oktatásért évi 50—50 frtot, továbbá a Szent Lászlóhoz czimzett iskolá építési költségeinek fedezésére 14o0 frtot meghaladó összeget adományozott. A vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszter, ne vezett tanügy-barátnak, elismerését fejezte ki. — Körmenden í hó 7-én a Batthyányvár szép ünnepélynek volt színhelye. Forster Béla herczeg Batthyány Gusztáv teljhatalmú igazgatójának fia: Ottó akkor vezette oltárhoz Vasmegye egyik ősrégi családjának, bold. Rumy Miklósnak a báj ésszellem dus egyetlen leányát: Mariskát. Az ünnepélyre megérkező megyés püspök, a főispán ő méltóságaikat a vaspályái indóháznál a berezeg képviselője W . . . ezredes, a herczegi igazgató, a városi papság és a kerületi szolgabíró fogadták, az egyházi szertartást Szabó Imre megyés püspök ő méltósága végzé a vár kápolnájában. A szertartás befejezéséül ő méltósága, a magas szellemű főpap mint a szónoklat nagymestere, ismét oly szivekhez szóló fönkelt beszédet tartott, hogy a jelenvolt fényes nássvendégeknek lelki buzgalmát egész sz elérsékeny ülésig felkelté. Megragadó yoljt a jelenet, midőn a főpásztor az uj házaspárt eutiékentsté; „Innét as oltártól léptek az élet hullámos tengerére vigyétek magatok* kai e.sz. helyről az Istent, s adjátok meg annak hástartistokban azón helyet, amelyet megérdemel, — az elsőt 1 — A magasztos ssónok-lat elhangzása után, könytelt szemekkel távozott a kösönsóg. A magyar ssokás szerint minden ünnepélyt lakoma szokott követni, mért is a díszes társaság délután egy órakor nagy díszebédre gyttlt össze, mely a vár márvány ebédlőjében herczegi fény nyel rendeztetett mintegy 70 személyre. A fel köszöntések sorát a megyés püspök nyitotta meg, poharat emelve herczeg Batthyány Gusztávra, kinek ma ősi várában az ő Vendégszeretete folytán Vas, Baranya és Zalamegyének legelőbbkelői megjelentek, Azután a megyei főispán üdvözölte az uj házaspárt kívánva nekik boldog jövőt. Az ezt követő számos toasztok közt H. I. ügyvéd élteté a nyo-szóló asszonyokat, majd a megyés püspök ő méltósága az öröm anyát és a bájos koszorús hölgyeket, H. I. pösp. titkár csattanósan az ünnepély tanúit. Mindezek közepette pedig számosan adának kifejezést azon őszinte tisztelőt és hódolatnak, a melylyel Szabó Imre Szonj. bathely megyés püspöke iránt Bzivükben érez. nek. A kiknek jó kivánataihoz az egész fényes vendégkoszoru a lelkesedés kebeli óhajával járult: Bár adjon az Eg hazánknak sok ily szellemdus, ünnepelt főpapot, mint Szombathelynek jelenlegi püspöke, Szabó Imrei!! É>jen soká. A lakoma végével a püspök ő méltósága a többi vendégek által kisérve megtekinté a ritka szépségű várkertet, a honnét rövid, kellemes társalgás után, minden jót kívánva az uj házaspárnak, ki ki távozóit családi tűzhelyé-h62• •»••t»y s«**s — Rövid hirek. Gr. Audrássy szept. 25 én adja át a külügyi tárczát Báró Haymer-lenek. — Kabulban az afghanok legyilkolták az angol őrséget. — Madridban egy világkiállítás rendezésén fáradoznak. — Nikita fejedelem vissza utazott Bécsből. — Kassa mellett a czigányok congressust tartottak. — Nagy Jakab tilinkómüvé8Z Felsőmagyarorazágon hang versenyez. — Erkel Elek „Székely Katalin" cz. operettet irt. — A népszínházban arab akrobatatársulat tartja mutatványait. — A „Ki-keriki" szerkesztője Ferencz JÓ7-sefrendet nyert. — DossewÖy Emánuel prépost Szathmart meghalt. — Bécsben Waldowszky és Noll bankárok elfogadtak. — Az „Arrogante" ünnepély tiszta jövedelme 10975 frt, országos gyűjtés pedig 11.498 frt. — Reményi a télen Kaliforniában hangversenyez. — A museumi Deák-Ferencz-szoba berendezésére szóló 4000 frt kiadását a pénzügy miniszter ez évben megtagadta. — A Novi Bazárba bevonult hadsereget még komoly baj nem érte. — Rajner Pál volt belügy miiiister szíven lőtte magát. — kl nyert ? Prága, szept. 11-én: 37, 62, 25, 27, 88 Limberg. „ 12, Gl, 21, 14, 32 Szeben, „ : 72. 77, 68, 00, ü. Irodalom. (E rovat alatt roegera''itett munkák Nagy-Kanizsán Wajdits József könyvkereskedése által mep-rendeih<>tok.) — Mehner Vilmos kiadásában megjelenő „A főid ós népei" czimü képes füzetek 7. és 8-ik száma beküldetett hozzáok. Ára 30 — 30 kr. A nagyérdekü, diszes kiadványt ajánljuk. — Legújabb zenemüvek. Pirnitzer Frigyes budapesti jóhirü mü és hangjegy kereskedésé ben megjelentek : 31-dik magyar ábrándul. Nincsen annyi tenger csillag az égen. 2. Foga dásom tiltja szeretni. 3. Ha bemegyek. 4. Húzzad csak. 5. Nagy az én rózsám ereje népdalok felett, zongorára szerzé Székely Imre. Ara 1 frt 50 kr, — Gruss aus Bosnien polkamazur L. Pejakovits Ára 50 kr. — 4 eredi népdal 1. Maglai dal. 2 Tele vau az orgouafa. 3 Szeretném itt hagyni. 4. Be sok csillag ragyog. Szerzé Huber Jenő. Ára 1 frt. — Ein Album blatt für Pinno von Henri Gobbi, Ára 1 frt 5 kr. — Két eredeti magyar dal 1. Nincs e földön bubáuat-uál egyebem. 2. Szelíd szellő fu a mezőn. Énekhangra zongora kisérettel szerzé Bei''czay Gyula Ára 80 kr. A Piros Bugyelláris, Csepr^ghy legújabb népszínművének legkedveltebb dalai, énekhangra zongorakísérettel alkalmazta Alt-schul Rezső. Ára Blahánó arczképével ellátva 1 forint. Vegyes hirek. — Sokan kíváncsiak, hogy hány virágzó tavaszt látott már a szép Blaháné asszony ? ., • Ah! be szögletesak azok az újságírók, már nem tudták elhallgatni, hogy csak 29 éves és bódítása már rá megyen százszor annyira; tisztelői tízezerszer annyira, barátainak nincs száma; tapsolja pedig az egész nemzet. — A Pápán megjelenő „Magyar Vidék4 czimü lap kiadó hivatala pályázatot hirdet: 1-ör: egy eredeti kisebb regényre, melynek tárgya a hazai társadalmi életből kell, hogy meritve legyen: jutalomdíj 13 drb. cs. arany ; 2-or egy társadalmi bessélyre; — TIEZNNYOLCZADIK ÉVFOLYAM ^va szintén hazai legyen — jutalom 5 drb arany : 3 or: ''g>* humoriaztikus btszélyre — 2 drb. arany jutalom ; 4 er : egy ismeretterjesz ó czikkre, mely a magyar vidéki journalistika történelmét a külföldi hírlapirodalommal összehasonlítva tárgyalja: — pályadíj 3 drb. cs. kir. aranv. Egy hazafias szellemű költeményre, jutalomdíj 2 drb. arany. — Beküldési határ idő 1879-ik év deczember hó 15-ig. A birá lat bizalmi férfiak részéről fog eszközöltetni e a jutalomdijak , a pályanyertes szerzőknek, az eredmény közzé tétele után fognak kiszolgáltatni. A kéziratok névaláírás nélkül, de egy jeligével ellátva küldendők be. — A magyar-osztrák banknak f. hó 2-án 4ÍJ33. sz. a. kelt cudósitása szarint a nagykanizsai baukfiúk, a részére kijelölt helyiségben, működését megkezdve, mindazon üzletágakkal foglalkozni fog, melyek általán a bankfiókok ügykörébe tartoznak. Ezen uj bankfiók nak összes dota''.iója az osztrák-magyar bank budapesti igazgatósága által további intézkedé sig egy millió forintra lett mftgállapitva, mely bői nyolczszázezer foriut kölcsönökre rendeltetett. Mi ezennel az érdekelt üzletvilág tudomására hozatik. Sopron. IÖ70. szept. 6 án. A kereskedelmi és iparkamara. — Lökisérletek a viz alatt. Ismeretes dolog. hogy a panczélos hajók vértezete csak két-három méternyire tt-rjed a viz alatt, mert azt tartják, hogy e mélységen alól a viz ellenálló k-''p-sség-? mindeiii erejétől megfosztja a legerősebb lövedéket in. Báró Ucbatius tábornak, a róia elnevezett ágyuk hires feltalálója, legutóbb gyakorlati kísérleteket tett a viz alatti lövéssel s hz eredmény teljesen igatolta az eddigi vé leményt. A Werndl puska elsütése a viz alatt minden baj nélkül sikerült, BŐt még az az előnye volt, ho^y a csőbe toluló víz minden lövés után kim<>s;a a csövet. Czéltáblaul egy hüvelyk vas ta^ deszka ez »Igáit; a viz alatt levő puska elsülése hosszabb zsinór segélyével történt. Az eredmény valóban rae^Iepú: másfél méternyi, vagyis négy és fe! lábnj i távolságból a golyó érintésének méi; csak nyoma sem volt a deszkán; egy és egy negyed méteru;. i távolságból három millimeternyire befúródott a deszkába, egy méternyiről végre keresztül fúrta »deszkát Tíihát egy fél méternyi (másfél lábnyi) különbség elegendő arra, hogy a vízben hatástalanná tegye a golyót, mert a levegőben ezen lépésre öl. Kísér Jetet tettek olyformán is, hogy a puskacsővel eldugaszolták, hogy a viz a csőbe ne mehessseu éa a golyónak itt ne álljon ellen; de '' az er-''dméuy semmivel sem változott. Végül a tábornok uj kísérletet tett: a partról lövetett a viz alá meritett deszkára; ekkor kiderült, hogy a szabad levegőről történő lövés hatása még gyöngébb, mert a golyó csak akkor fúrta át a deszkát, mikor csupán egy láb vastag vízrétegen kellett áthatolnia; két lábnyi vizrétegnél már hatástalan maradt. — V''isuti talpfák üvegböL Régóta keresnek oly anyagot, mely erős, tartós, a rotha-dásnak és a férgek bántalmazásának kitéve nincs m«ly egy úttal az idő viszontagságaival is da-czol. Ezt Buckuall J. baysvfateri gyáros (Anglia) az üvegben találta fel és rövid idÖ óta sa-jatsátío-» kompoziczióju üvegből vasúti talpfákat out és e gyártmányaira szabadalomért folyamodott. — A trónörökös és a szabadságos katonák. Rudolf trónörökös, szabadságidőt kapván, Prágából elutazott Becsbe. Elutazás előtt a kaszárnya udvarán oszegyüjtött ezredéhez a következő beszédet intézte: »Holnap szabadságra megyünk haza Bzüleinkhez, testvéreink- ZALAI KÖZLÖNY hez, barátainkhoz. Mi mindnyájan saerettünk titeket, s ha valaki iránt szigorúak voltunk, ezt csak a szolgálat követelte. A tisztarák mindig meg voltak elégedve veletek, mert ti de-rék, pontos katonák voltatok, akikre minden, féle körülmények közt azámithatott az ember, s az ezrednek mindig becsületet szereztetek. Viseljétek magatokat otthon ia ily derékul, s mutassátok meg jövendő állástokban is, hogy a kitűnő Ziemieczki ezredhez tartoztok. Benső emlék fűz össze mindnyájunkat; meglehet, hogy nemsokára viszontlátjuk egymást a talán egy kor egymás mellett harczolunk iatenért király ért és hazáért." A trónörökös erre levette fejé ről a kis tábori sapkát, s kiáltá: .Éljen ő Felsége!" mit a katonák három«zor viszonoztak. A trónörökös által sajátkezüleg aláirt azabad-eáglevelet becses emlék gyanánt viszik magukkal a katonák. — A kötéltánczotok királya. Blondin, a híres kötéltánczoe, jelenleg Bécsben időz, hol legalább is annyit beszélnek róls, mint Nikita fejedelemről. Hanem Blondin meg is érdemli a nagy érdeklődést, melylyel a bécsi közönség iránta viseltetik. Mutatványai a maguk neme ben páratlanok. A világkiállítási rotundában produkálja magát, hol egy a szcditő magasban kifeszített kötélen nagyobb biztonsággal, köny nyedséggel és gráciziával mozog, mint sok em ber a sík földön. — Mindazonáltal a szemlélő ket borzadály lepte meg, midőn Blondin bekö tött szemekkel, zsákba bújva haladt végig, s később pedig egy férfiút vitt át vállain a kötélen. Blondin mutatványait a királv is meg fogja tekinteni, — Nem less érdoktelea megemlíteni, hogy Blondin, ki jelenleg máröóéves nemzetiségére nézve franczia. Már mint négv éves fiu rendkivüli bátorságnak és ügyességnek adta jeleit, a miért atyja a lyoni tornászat! is-kólába küldötte, hol hat hónap multával az igazgatóság álta! arra képesittetett, hogv a kö-zönség elA:t tarthasson mutatvanyokat. Bioudin volt az, ki tudvalevőleg gyakran ment át a Niagara zuhatag fölött kifeszített kötélen. Az angol trónörökös, ki szemtanúja volt e hajmeresztő produkciónak, Blondint később magához kérette, s azt kérdé, vájjon mit érez, midőn a kötélen megy ? „Semmit azon szükségességen kívül, hogy megtartsam az egyensúlyt" -- vi-szonzá Blondin. Miltidas decupiicem hoetim exerdtom diriéit apud Marathone. MiJtiadea az ellensiges lóknpecseket miud ki-▼»c*c*e;te Marathonnál. SZEPTEMBER 14-én 1879 8632. B -FW As illet« helyen kopogtattuk 8633. Béc«. Sok a köslemény s esek «onoc fitt 610 * késedelmet. A«7 ajabbakaT^S Hoste« igne ferroque deletuxi erant urbem Az ellenség as ingeket vassal túrta fel a varosban. Romanis miltibus in pugna ad Trebiam forti-tcr pugnandnm erat. tak vafa r0mÍP kU0OÍk Terob*"n nagyokat buk- — Akis oko-. Lelkesülten beszél a szószékben a pap » gestikulált eróaen. A kis leányka odasue snyjahot: Mama! miért nem eresztik ki abból a ládából azt a bácsit, mikór olyan nagyon haragssik? A) Miben különböztek a Baeh-hnssárok a m kir. hivatalnokoktól ? B) Abban, hogy mig a Bacb-huszárok arany-tsmóraatu valóságos magyar rnhában jelentek meg a hivatalos nagyobb ünnepélyeken, most a magyar SsTatl^ThiTaulnok*i fr"kk'' P"«" C) No, bogy száradna rajtoki János ur éveken át szolgált egy hásnál, hol a J k> «okott térni a n5 barátai elöl, és nejétől rendes havi fizetést buz. ■ xE thixt,0, miaikho*> y egéssen tisztességeshez került. E napokban egy bonvéd tábornok csenget be es bevesPtteti magát a nagyságos asszonyhoz, Ot perczcsel ntóbb a férj is hazsjSn s be szar menni a szalonba. Az inas Uaztelet telj esen útját állja. — Nem lehet kérem, a tábornok ur van benn a nagyságos aaszonynál. Vasat! menetrend. A bodt-pesti időmutató óra sxerint, - indul Kanlsaáról h<>Va '' r,At ™ ...... ^ °r* Pere. Id5 205 Essék, Mohács,Dombóvár s" Fiaméba 4 43 reggel 212 Bod.-Pwtr''o * '' J X délQ\ 202 '' ......í *? "ff*1 5JJ ............. délnt. 218 Bécsbe (Ss''ombatbely, Béca-bjhely felé)5 " r^''.l 315 Sopronba \ \ V. W '' '' £ 803 Triestbe és Prágerhofon keresztül Grács éi Bécsbe 4 201 Triestbe és Prágerhofon keresstül ** Grács és Bécsbe...... 2 47 délut Érkezik Kanizsára honnét: 216 Essék, Mohács, Domborárs Fiúméból 1 41 délut. 208 Buda-Partról . '' ■ " « 201 ........* 20 **fgel 2H " ......... . délut. 3l4Bécsb5Í(8.omb.U,: Béc-ujbeiyKeWI1? £ ££ 163 Sodronyból ".../..." fl 214 BócabSl Grács, Marborg, Pragerhof'' 3 ^ . • a. 10 1 202 Trieszt- é. Béeaból Marbnrg, Práger^ ^ ■m Trieazf VUla^l Priige^hof feisí U - estve Marborgba esaUako-áa Víll.cb éa Francesfestböl " ■ • • Piancesfestból : i 1 I ■ 1 A leghMzno-abb növény. A napokban e*y •geu bires természeUudóauokat kérdezték meg botn sz-r,nte nr.elyik a leghaaxnosabb növény? „A kender — fel. lt 5, — mert ezcel bajókat kötnek ki, harangokat nuznak s a gazembereket félemlítik meg - Piíiczi árak. 100 kilo;, számit**. 6yör: Bnza 12*50 — 12 75Ros* 9 25 —9 50. Árpa 9.75. —10.— Zab 5.65—6 75. Knkoricsa 6 25 —6 80 Mohács : Buz* 10 50—10.80 Rozs 6 80--Árpa 6''—•—Zab 5-^0——. Knkoricza 6 10 - — Pipa: Bu,a ---1180 Rozs 780-8— 4rp* <■80 -.8 40 Zab 570-6— Knkoricaa 6 20 —7 40 Szoabathely: Bnza 11.60-12.80 Rozs 7 80 - 8 40 Árpa < 40—8 60. Zab 6 20 - 6.40. Knkoricsa 6-80—7 20 Bsdapest: Baza: 12 45 - 12-&5 Ruxa 7 ÜO -8- ¡0 Árpa 6.70-7 10 Zab 5 8 >- fi - Knkoricr.» 6 60-6 75 Rapesvár : Bnza 10-5<>—11 20. Rozs 7 60 8 10 Árpa b.40-9-60. Zab 6.20 - 6 30 Kukorirx* 7__7 40 Veszprém : Buzi 11.—11 80— Roz< 7-7GO- Arpa 8.--9 20. Zab 6 20—6 30 Kbkoricza 6 40 - 6 80 6opres : Buz*"T2.—.—12 6u. Rozs 9-__9 r,o Árpa^GO—10.40 Zab 6-60 —6 90. Knkoricsa 6-30-7 5o Pécs Buza 9 60--10 20 R»z. 6 70~7 _ Árn» 6.80-7.-. Zab 6 --6 20 Knkoricza 5 70-6— '' BSOS: Bnza 12 10-13.—. Róza 8.50—9 20 írna 6 50—7.15 Zab 6 80- 850. Knkor.cza 6 10 - 7 30 Székesfehérvár Buza 11 80—12-50 Ro«s 8-50 8-60 Árpa 6 90- 7-70 Zab 6*80-7 _. Knkoricza 6 50—6.75. Chinában az a szokás uralkodik némely helyen hogy a mely fiatal ember 24 éves koráig meg nem'' baza«o.iik auuak a falu lakóssága a nyakára ront 6« keg-etlenüi elveri, a mi sokszor halállal tégződik tzen kellemetlen mulatság elol as illető csak uzr menekülhet, ha ott hamarjában kiválaszt egy leányt («*en sok szokott ily esetben megjelenni.) s aszal megesküszik. Lamartine, mid.ln egykor neje kérte, ho*v eey s««P költeményéi előtte olvasná fel, iry nyilat-kozott: „Asszonyom ! verseket örömest Írok, mert fiae-tik. hanem azokat olvaanom rendkirüli unalmas • Szept—ber 13-tél szeptsaber 20-l|. 1879. H6- éa hetinap Kath. és prot. naptár Görög naptár „Tj 37. A naimi iQuról. Lukács VII H! Vasársa» ''15 HétfS 16 Kedd 17 Szerda 18 Caütörtök 19 Péntek 20J Szombat E 15 Már a Hiídegar. Ludmilla Kántor t Tamás Konzád f Eustach. f I* G 15 Ma. •8 Antit 4 Baby ¿a* 5 Zakáriás 6 Mihály 7 Sosten. 8 Kis Assz. áf M ra » » Gntzï.ow egyik birálatában Elsler Fannit a per.pateticu. tanezók Aristo telesének, Grahm Lncxilt a labgymnaatika költöuójének, Qrui CharloUet pedür rythmuanak nevezte. ^ Kanttól kérdezték egykor: bogy lehet az i^gy a rosz ircS azámtalanssor jó bírálóvá válik ? — .Az ugy történik, mint a bor átváltoztatása- jeevaé meg a bölcséaz, „a gyenge borból sokszor s legjobb eczrt lesz." Papírszeletek. Legibus parendum est. A törvények csak a szülőknek valók. Szerkesztői íizeiiet. / 86^6 F. L. Kolozsvár. A V. R. E. évkönyvét postailag elküldöttem. MegkapUd ? e"onyret , n , 8''27, . R" . .P««70s a tél fu« nem idósserü a közlese. Jobbat, jobbat! 3628 O. P asept 12-én kaptuk meg Bpeströl azonnal intézkedtünk. Magán levelet ia küldünk. 3629. R. L Az érintett lapból viszek. 3630. .Halarány ragy« igaza ran. Kár a munka ily ferczelményre tébe va3|óáL GrÍCX" Nem ^ TÍdékÍ UP "ük kerC" _Felelős szerkesztő: BátOrfi Lajos. H I R D E T É S. Kundmachung. Wegen Sicheratellung der^barendirun«-weuen Abgabe der Erfordernisse an Brot i£d «•fer fttr die k. k. gemeinaamen Truppen und die kön. ungar. Honved-Abtheilungen in den Lh rD sÖ£tnbUJ*'' GÜD9> Gr.-K«Bi„Ä und \eu-iedl am See auf die Zeit vom 1 November 1879 bit Ende Oktober 1880 wird am 24. September 1879 Vormittag 10 Uhr bei dem Militär Verpflegs-Magazine zuÖdeubürg eine öffentliche Verhandlung stattfinden, woau Unternehmungslustige mit dem Beifügen ein-geladen werden, daas die näheren Bedinmiase be. dem k. k. Militär Verpfleg. MagaSie au Ödenburg, dann bei den k. ung?Ho»ved otaUona Commanden in Ödenburg, Göns und Gr.-Kan issa eingesehen werden können. Von der gemeinaamen SichersteJhxnga Comiasion. (927 Ödenburg am 8. September 1879. ;J 1 • f| S S • ''i : ] t M- '' J -iiJ Majdnem ingben - AíOO megbiaáat kaptuk a nom rég tönkre jutóit nagy an. gol británla-exüat-gyjir csődtömeg iga».g*tósAKt<Sl, misr.orint valamennyi a rakt Ariinkban lévó britana-* süst árukat a «AlitAbAnak csekély téritéaé.t éa a munkabérnek ''I« résaeért oda adjuk ttasíeg liek(lldéi.e mellet vagyis pedig utánvételnél mely O Irt 75 krbil áll, eten össeg épen caak a rr.nllitási dijt Angol orwágból Bécsbe éa igen csekély részét a munkabérnek tesai ki, a miért minden ember a követke*8 tárgyakat vaMdi értékenek réssén alul tehAt majd la. yen kapja (900 8—12) 6 drb. kitünß jó asztali kés Británia esübtnyél é* \ já «• i valódi angol ezUstacsél pengével. ** » 6 , británia eaűat kávéskanál legjobb minftaég. / 0 £ S 6 n legfinomabb villák nritánia eaütabíl egy drbbau [ " £ S « . nebés Británia eaUst evóksnsl ) a * °" 1 „ erft« Británia eaUst téjaerf [ S ^ ö to- 1 h neh< a Británia estist levesmeré \ ® S a 6 , Británia esQst késtartó ] "g • 6 p angol Viktoria tároza finom vésSsetel. /i 2« S 2 . hatásos Británia ezdit gyertya tárté. «0 drb. Mind esen 40 drb. a legfinomabb Hritánia osttstbßl vannak kéeaitve mely egye^Qli a világon létesendó érc, mely örökké fehér marad és a valódi eaUstöl 20 évi haasnAlat után külömböahatí; meg, miért Játéivá lesz. Ősim és egyedöli rendelési hely a ca. kir. osatrák magyar városoknak. Geaerál-Depot der I. enni, Brltanla-SJIper Fabriken: Blau & Kann, Wien, I. Elisabethstrasse Nr. 6. Fontos a szabómester uraknak. Azon szabómester urak, kik gazdag rainta-választ-tékot * legújabb és legdivatosabb gyapjú szövetekből gyermek és úri-öltönyöknek kívánnak, szíveskedjenek czimttket Günzberg János posztó kereskedésébe firázba (Stájerország) beküldeni. A minta könyv bérmentesen küldetik, a reá következő megrendelések gyorsan utánvéttel teljesíttetnek. Árak legolcsóbban. (918 4—6) Bérbeadandó korcsmáé A reszneki uradalomhoz tartazó korcsmáitatási jog Zalavármegyében fekvő Retznek községében jövő évi -január hó 1-tól fogva bérbeadandó. Van hozzá elegendő lakás és korcsmai helyiség, boros pincze, mészárszék, egy bolt, ''8 lóra való istálló, lábaspajta, konyhakert, 3 hold szántómid és 3 hold szénatermó rét. A közelebbi föltételek megtudatbatók. Biefl József tiszttartónál (1. Resz-neken, u. p. Alsó-Lendva.) (921 2-3) TIZENNYOLCADIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY SZEPTEMBER 14éa 1879. Hirdetmény. Az osztrák-magyar bank itt újonnan felállított fiókja 18T9. szeptember 16-án takarékpénztár-uteza 3. számú (uj) ház első emeletében lévő helyiségekben meg fog nyittatni. Ezen bankfiók bankképes váltók, értékpapírok és különféle szelvények leszámítolásával, továbbá : alkalmas értékpapírokra adandó kölcsönnel, nemkülönben Nagy-Kanizsa és a többi bankhelyek között bankutalyányok kiállítása és beváltásával, Nagy-Kanizsa vagy más bankhelyeken fizetendő alkalmas váltók, kölönféle szelvények és értékpapírok bizományképeni behajtásával, valamint bankjegyeknek bankjegyekkel való kicserélésével, s egyelőre? — a rendelkezés alatt álló készlethez képest — ezüst pénznek bankjegyek iránti egyenértékben (al pari) való eladásával is — fog foglalkozni. A bankfiók egyszersmind fel van hatalmazva, az osztrák-magyar bank részvényei, illetőleg zálogleveleinek lejárt, de egy évnél régebben esedékessé nem vált osztalék-, illetőleg kamat-szelvényeit kifizetni, továbbá bank-záloglevelek, állampapírok és egyéb, árfolyammal biró értékpapírok eladására és megvételére megbízásokat elfogadni, Bővebb felvilágosítások az alólirt bankintézet hivatalos helyiségeiben nyerhetők. Kelt Nagy-Kanizsán, 1879. évi szeptember 8-án. OSZTRÁK-MAGYAR BANK (923 2—3) Nagy-Kanizsai fiókintézet. ■x SEIDLITZ - PORA. f Oaalr alz-lrrki* valÁrli ha minden doboz czimlapián a sas \_/öcUV ¿lUtlUl VttlUUl, éa ¿n sokszorosított czégem van lenyomva. i - f 80 év óta a legjobb sikerek mellett fennáll mindennemű gyom betag&égek éa emésztési akadályok, (mint étvágyhiány, haa*ro.ai*«),,»ér Btl0(ás és aranyér ellen. Különösen oly egyéneknek ajánlva, kik illó ¿let-.Módot folytatlak. ? ff Hamisítások tSrvéayileg hüateteék ttn f''f Egy lepecsételt eredeti doboz ára. I frt. o.,é. _______ ______,_ SÓVAL."*! , A legmegbízhatóbb önsegélyző srere a sienredű emberiségnek minden belvd é« külső gyulladásnál, a legtóbbl betegség ellen, min. deanemü sebesülések, fej-, fül- és fogfájás, régi sérvek és nyílt sebek-zákrekályek. üszök, saemgynlladás, mindennemű béonláa és sérülés stb, stb. ellen. « Üvegekben használati utasítással együtt 80 kr. o. é. ———— i. ■ i i í Hal-májolaj. Krohn M. és társ átó Bergenben (Norvégiában). Esen haKüájT zsirotaj Valamennyi, a kereskedelemben előforduló faj között as. egyedüli, mely orvosi czélokra használható. íra egy Qvegnelt használati utasítással I frt o. é, Fő ss állítás. Moll A. gyógyszerész, cs. kir. udvari szállítónál, Bécs Tuchlauben. Raktár as állam minden hírneves gyógyssertárában vagy főszer-kereskedésében. Raktár nélküli helységekben magánegyánek nagyobb megrendeléseknél megfelelő ár''eengedésben részesülnek. A t es. közönség kéretik határozottan iloll-féle késcitményt rendelni és eeak olyanokat elfogadni, meiysk saját óvjegyem és aláirá-sommal vannak állatva. Baktárak: Nagy-Kanizsa Práger Béla gyógyss. Rosenberg Ferenc* yPesselhofer József Rosenfeld Adolf. — Zala-Egerszeg »Gyógyszertár a ^tzent lélekhez". — Barcs Dorner 8. Csáktornya Qöncs L. v gyógyszerész Kaposvár Kohn J* 8''chróder 8ándor gyógy, Tb. Kecskéssy gyógy-Kaproncza. Werli M. gyógy. Kőszeg Csaesinovics let. gyógy. Küttel Ist. eógy. Keszthely Schleifer A. Wünsch F. Körmend Ráts Ján. Szombat ly Pillieh 2Fertmc* gyógy. Sopron Mesey And. gyógyszerész gBánok aaent.Oyörgy A. C. Fibica. gyógy. Zagrab Mittlhach S. gyógy. Irlmaas-,o* gyógy. Szalónak Sehvarcz Gusztáv *yógy. < (765 87—25) Hirdetmény. / Legfelsőbb meghagyás folytán ezennel m^gindittatik egy rendkívüli Magyar Királyi llamsorsjáték, melynek tikzt* jörrdelme 5. cs és Apostoli Királyi Felségének 1879. évi april hó 2l-én kelt ''egfelsAh,alhatározása feiytán a szegedi és tiszavidéki árviz-•• y károsultak javára fog fordíttatni. E sorrfAték össtcs, — 5308-ban megállapított nyereményei ac alább következő játéktér szerint 220.000 forintra mgnak, még padig: 7 az I. főnyeremény 50 000 frt. a II. , 20 000 „ a III. „ 15.000 „ a IV. . 10 000 . azután 4 nyerem, egyenkint 50O0 frt 20.000 „ „ 4 . . 3000 , 12 000 „ . 4 , . 2500 „ 10 000 , nemkülönben 2 nyeremény, egyenkint 1500 frt. 1000 m 14 70 2iH) 5000 sorozati nyer. » * 500 100 50 10 3000 frt. 6000 . 7000 „ 7000 „ 10 000 . 50.000 , 00 ¡f rn ■c K S "C — c « ° * • ^ V = öc © < . w B / A búzás visszavonhatlanul 1879 évi septemberhó 30-án fog megtartatni. (9U 4—6) A sorsjegyek ár* egyenkint 2 frttal van megállapítva. Sorsjegyek kaphatók : * lottoigazgatóságnál Budapesten (Pest f5-vámház, félemelet); — valamennyi lotto-, só- és adóhivatalnál*, a legtöbb, postahivatalnál, és minden városban és nevezetesebb, helyiségben feállitott egyéb sorsjegyáruló közegeknél. M. kir. lottotgazfcatóftag Motu«x Alajos. Budapesten, 1879, aug. 20. m. kir. osztálytanács és lottoig. (Utánnyomat nem dijaztatik ) Cs. kir. szabad. ^¡gk köszvény J.CRAET és csuz hárító Esen njonnan szervesett köszvény ós csm-hárlté, melynek hatá hysikai térvényen villanyosságon alapszik, minek okvetlen következnie kell, mintán mindenkinek ki köszvény vagy csúxban szenved, nélkülöz-hetlen. Hatása már rövid használat ntán a fájdalmak enyhülésével mutatkozik; hosszabb viselés után ezen köszvény és czúz tüneményei egészen, elvesznek. Egy ilyen háritónak az ára használati utasitáisal együtt 4 frt. Vidékre pedig a 4 frt 80 kr. bekÜldtetŐ. (878 13—16) Egyedül kapható csak a szabadalom tulajdonosánál. Gratz Gyula, W Bécs, II. ktrfilft Praterraaa« Nr. 49 ezelitt VI. kerület "M » Marlahilferatrasse Nr. 79. tmmmmmmmttmu Zalamegyébe, Alsó-Páhokon 10 drb. válogatott fejős bival ugy szinte juhászatba szükséges birka szer, eladandó. (920 3-*) tmtttttttttttmxtxtmtm PILEPSIA nyavalyatörés iráailag gyógyittatik Dr Killisch specialista által Dresdában Neustadt (Szászország). Már tőbb mint 11,000 sikerrel gyógyíttatott 924 1—3 Malom bérlet. Gróf Festetiss György ur ó exellentiája Ollári uradalmához tartozó Ördög-Henyér három kerekű Zala vizi malom, folyó évi october hó 8-ikán reggeli 10 órakor, Ollári gazdasági irodában tartandó nyilvános árverésen, 1880-dik évi april 24-tól kezdódó 3 évre ki fog bérel-tetni. A bérleni kivánók kellő bánatpénzel ellátva ezennel meghívatnak. (925 i—3) Urodalmi tisztség. L / Nagy-Kanizsán, nyomatott a kúdó laptnlajdonos Wajdits József gyorsítóján. Keskeny Atlífi - mellcznborkák, a tüdő és niellbajok, köhögés, fojtóköhögés, rekedtség és tüdöhurut biztos gyógyszerei. A teruióizet álul ■ iicnve<!5 embirli^c ■■IHIBHHI Jurára teremtett megliejf írüllietlen ke.keoj utifü M^^BKMM •ion m«<g eddlif fel nom ileritelt titkot fofUlja HkOAh macában, mixerlnt a u-''K" ét Ukciö r«n<Wxer H^Ll^^l Syullndt nyakhártyÁJiir* v«ir, »/„nn«ll |fy«.r» é* enyhlló hatiU KynkurlúiárAt az Illet > bet<f H^^J •zerrek (fyóif) uU««t mlnJon tekintetben lebc- IKl '' i l6l«f ulAto(it{. Miután (fyármánjrun- {L J(/ rf* t/lf kn l kezeskedünk, kiitünöi« Utcyelemba ajanljuk hatótárlln^ bejegyzett védJ«f;OnVet >n dobozon Utú aláírásunkat, mer« c*ak «zek Igazoljak annak valódi»»««!. Schmidt Victor & fiai, es. k. szsladal gyárosok Bécs, Wicden, Allegasse 48. Kaphatók: Práger Béla gyógyBüt. N. Kanixaán> Kálivoda J. Letenyén Kis A. gyójjyBzt. A.-Lendván, Dorner Kaj. vas- és füsaerkereskcdésbfin Stlmeghen Werli M. gyógysst. KapionezAn és Idősb. Mozelt F. Vasváron Hollósy Jósgef E. gyogyssirtárában Zala-j Egerszegen.'' (867 28-50/ NAGV-KANIZ8A, 1879. szeptember 18-án. Tüsennyolczadik évfolyam. Előfizetesf ár: egész évre fél érre . negyed • Effy státn 10 kr 8 frt.f 4 o Hirdetések 6 hasábos petitsorban 7, masodstor 6 s min«len toTÍbbi «őrért 5 kr. NYÍLTTÉRIJÉN soronként 10 krért vé- teluek fel Kincstári illeték minden }egyes hirdetésért külön/ 30 kr fizetendő. '' 1 ▲ Up RMÜMBi rMt i f illeti köslemányek a t •serkentőhöz, anyagi részét illető |] közlemények padi« a kiadóhos bérmentve intézendő k : NAGY-KANIZSA Wiasslsskáz. Bérmentetlen lsvelsk. csak ismert munkatársaktól fogadtatnak el. kÜlönT 1 Kéziratok visssa | küldetnek. B^ * elóbb: ,Z A. L A. - S O M O G Y I KOZL.O ]\T Y/ S.-Kani/.«arúroR helyhatóságának, „n.-kanizsai önk. tüzol tó-egylet«, a „n.-knniznai kereskedelmi g iparbank«, „n.-kanlzsai takarékpénztár«, a »zalJ^egyeMMaiános tanitétef tület«, a „n.-kanizsai kisded-nereló earyeaület''. a „soproni kereskedelmi g iparkamara n.-kanizsai külTálaaztmknya« 8 több megyei és fárosi egyesület hivatalos értesitőie llclciikinl kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú 1 ap. A földadó Ciitaszterlieü. / Midőn az olvasó az 1875. évi Vilik törvényt figyelmesen elolvassa és ezen törvény végrehajtásával megbízott kir. becslő biztosok működésére tekint, önkénytelenül felmerül azon kérdés, urára Isten hol vagyunk, minő országnak polgáraivá váltunk, mert a kir. becslő biztosok egész eljárása csak részben felel meg a törvény szellemének, de legnagyobb részben ettől eltérő megoldásban részesül. Miután- pedig a hivatkozott törvény utalva van egy részt az 1851-ki catas-ter után a mivelési ágokban történt változását az adó alapjául felvenni, másrészt pedig a változott viszonynál fogva egy uj föld adó alapot elő állítva, a birtok állomány igazságos megadóztatását lehetővé tenni. Hogy pedig ezen a föld birtoknak megadóztatása ez országos földadó sorozat által a kellő megoldásban részesülhessen és a kívánt czél elérhető legyen, mint a birtokosok ép ugv a községi elöljárók és községi bizottságok kölcsönös közreműködése mulhatlan szükséges, mert mig egyfelől az alaposabb munkálat eredményre jut, addig hova hamarább az ügy befejeztetvén, annak országos megoldása elérhető lesz. A pénzügyi minisztérium most a hivatkozott 1875. évi Vll-ik törvény 39-ik ij-ának végrehajtását rendelte el fogana-tositandónak az által 31.015/79. szám alatt kiadott és f. évi jul. 10 én aláirt körrendelete szerint, mely körrendelet alapján a kir. béésló biztosok a választott járási becslő biztos v. helyettesével közös működésre utalva van, kik együttesen tartoznak a föld részleteknek osztályba sorozását foganat ősit ni. Miután pedig ezen intézkedés folytán kell, hogy az érdemelt birtokosság belássa mikép a cataszteri munkálatnak egyik legsarkalatosabb alapja van most megoi dás alatt, mert a földek osztályba sorozásától függ azok adó alapjának megállapítása, világos tehát, ha a birtokosság a községi képviselettel kar öltve a majdan községeikben megjelenő becslő biztosokat támogatja, nekik a ¿ellő és alapos felvilágosítást megadja, eléretik azon várva várt eredmény, melyek alapján az adónak igazságos alapra leendő fektetésével a törvény szellemének elégség tétetik, és a törvény végrehajtására utalt közegek ügyködése egy biztos alapra fektetve lesz. Miután pedig a mivelés alatt álló j birtok állománynak sorozata 8 osztályba van sorozhatónak kilátásba helyezve, annál inkább indokolt az általam jelzett együttes közreműködés, mert mig egy felől a tiszta jövedelemnek fokozatos megállapítása a járási bizottságok által még csak ezentúl lesz megállapítva, addig a mivelés alatt való birtoknak osztályba történt sorozásával többé ezen alapon változtatni vajmi fáradságos és idő mulasztással lehet csak segitni, mely eljárás azonban az adónak behajtását legkevésbé sem gátolván, így a netán helytelenül kivetett és ennek alapján beszedett adónak megtérítés sére az adót fizető igényt sem formálhat. Midőn tehát az osztályba sorozást vezető kir. becslő biztos az általam hi-latkozott körrendelet 6-ik pontja értelmében az érdekelt közigazgatási hatóság közvetítésével .a községi catasteri "bi- zottságot értesiti az azon községi birtok állománynak osztályba sorozásának napjáról, tartsa elodázhatatlan kötelességének ezen helyi bizottság, hogy a becslók rendelkezésére kebeléből felosztva naponta magát az azok ügyködése körül képviseltesse, mert erre azokat az 1875. évi Vll-ik törvény kötelezi, de mint fentebb is érintém a birtokosság köz érdeke is erre őket parancsolólag utalja. — A községi elöljárók pedig tartsák kötelességüknek az illető becslók netáni helyiségükről a község határában levő birtok állomány alakjához igényel — kocsi — v. hátas ló és esetleg ladikok rendelkezésükre bocsájtására, még pedig mindezeket a község összeségének költségére kiállítani és azoknak rendelkezésére bocsájtani, mert higyjék el a lélekesmeretes pontossággal mint maguknak ép ugy az államnak használnak, mert mig egy felől a becslők munkálatát megKönnyitik, addig az ügynek már amúgy is hosszadalmas lebonyolításával a vég megoldást segítvén eló, az államra nehezedő s költséges to-további folyásának befejeztét segítik eló. Végül még egyszer a tisztelt ~ olvasót arra figyelmeztetjük és kérjük, hogy lehetőleg odahatni szíveskedjék, mikép ezen a fóldbirtokosságot oly közelről érdeklő osztályozásnál az érdekelteket jóakaró tanácsával a közreműködésre serkenteni szíveskedjék. KOVÁTS JÁNOS. Nézzünk körül! — Sümegh — Qa valaki eteu fölirt csim utan azt kérdezi, de hol? az esetben válaszul kell adnom : kies városban, e kies város — legyen ez egy- szer Sümegh. Ha ily és ehhez hason terjedelmű helyeken körül tekintüuk, számtalanszor az iskolás gyermekkel lehet felelni: „látjuk az eget, földet ós mindent, a mi van." Azonban az a baj, hogy csak van — semmi változás nem történik ! Miután gyermekről szólottunk mondjuk ki: be szeretnők látni, miként váltosott minden, — mennyire siet a szülő tanköteles gyermekét beiratni, ellátván tanszerrel iskolába küldeni, — mert hiszen kiirták, kihirdették, kidobolták stb. — tehát biztatás elég — s mégis oly csiga léptekkel indulnak a múzsa caar-nok felé, mtnt réges régen, tehát ez is csak van 1 Magyar népünk ugy látszik itt is exekutiót vár, valamint az adónál ; pedig tudhatná, hogy a királynak is az adhatja meg konyebben, ki éez-szel és erővet szolgál hazájának 1 Késés helyett sietve kellene vinni minden szülőnek magzatját, hogy minél inkább felhasználtathatnék az idő, mely munkára van rendelve! — . Mi körül akarunk tekinteni, hagyjuk a tanügyet — tán jövőben e téren is változást constatáltunk ! Az egyhangúságot puska ropogás szakítja félbe, de csak néha, néha, mert helyben a lövésztársulat tagjai ugy látszik nem igen nagy barátai a czél lövészetnek; f. évi szept. 7-én megtartott lő és tekeverseny alkalmakor sokkal többen vettek részt a teke, mint a lóversenyen. Sok is a verseny — ugyan ez nap Keszthelyről Bizi Gyúr esi tartott lövölde helyiségben conczertet — sőt a fiatalságot X. végre táncsra is lelkesité. 8-án ugyan e helyen az esti órákban di-szes hölgy társaság is jelen van Mezey János humoristikus előadását meghallgatandó. Mezey ugylátszott elégedetten távozott Sümeghről, már előre bocsájtott programmja megtoldása is igazolja állitásunkat. £1 mondott és dalolt darabjai nagyon ismeretesek lehettek bárki előtt, még is „egy fej s több kalap"'' czi-mü előadása által, melyben mimicai ügyességét teljesen igazolta, köstetszést aratott. Ezután fokozódott jó kedv mutatkozván ismét táncz $ helybeli han^ássok akartak ki tenni Bizi Gyurcsin! TÁRCZA. A vén pásztor regéje. (Mesés portai koszéi}-. Irta: Ifj. Várady Ferencz.) I. A vén pásztor sokat, nagyon «okát tud 6 Azok kuzut, miket Ukar a múlt idu ; Sötétlő szárnyakon, midőn leszáll az est, Lobogó tüz mellett regét regére kezd: Hajdanában míg a t.\tárjkrá» elótt, Mikor Imre király tirta kormány gyeplőt, Élt egy öreg ember csendes lukessógben A njecíoki erdó bűvös rfjtekébeu. Magasan Pécs lelett, kit begy s két völgyön tui, Hol az a meredek sziklavár domborul, Melyet csodálatos módon épitének — A hagyomány szerint alrilági rémek. Hol a kristály vizű kanyargó kis patak Sziklaról-iziklára bukdácsolva sr.alad Ks a lombos erdők sürü sö ét ári ya Borul az amúgy is vadregényes tájra. Egyűs egyedül volt a szegény jó Öreg, Mint a pusztákban az utmutató czövek, Felesége meghalt, elfedik a mohák. S egyetlen egy fiát, — azt meg elrabolák. * Szerte-szét bolyongva * zöld hegyek felett'', Hasznos gyökeret, gyógyfüveket szedett; A gyökeret, füvet ismerte melyik jó Tudta mikor, hogyan, melyik mire való. Ha ugy héba-hóba elvetődtek hozzá Bénák, vakok, kórok, őket kigyógyitá Es a gyógyításért a mit adának bert. Köizünettel vette, többet soha se kért. Mint a lángoló tüz, hire hamarjában Elterjedett széles, nagy Magyarországban A jó Isten tudj\ honnan és honnan nem — Zarándokolt hozxá beteg mindenünnen. És a mint. hogy illik kitől hogyan tellett Megajándékozták a jámbor öreget, Egyik enni valót, másik ruházatot. Némelyik pénzt, de volt ki semmit se adott Édes jó Istenem ! de ki ¡8 kivánna Kinek a kabléból nincs a szít kivágva, 8zegény betegtől, ki alig birja magát, A gyógykezelésért díjul alamizsnát. Az öregnek helyén s rendjén volt a «¿ive, N»*m is volt hibája ast tartom semmibe'', Föl is vitte az ég igen szépen sorsát, Annyi kincse lett, hogy megtelt véle egy kád. 8ok ajándékkal, és kő érez edényekkel, Drága italokkal, finom ételekkel Teliudes-teli volt rakva a sziklavár, Hogy több kényelmeseu bő sem fért volna már. Egykor szegény vala és dúsgazdag leve Egykor tehetetlen, s nagy lett az ereje; 8 a mi szerencséje tévé az nem volt más; Mint a jámborság s az Úrban való bízás. II. Itt a bűnös földöu minden ember gyarló Igen könnyen gyakran botlik, mint a v&kló; Se jóban se roszban nem ismer mértéket A biztos ösvényről, a ross Útra téred. • , • . • . A mi öregünk is feledé a szépet, Az igazat, a jót ■ gonosz emberré lett, A mi csak üdvös volt elfeledett mindent — El feledé magát a jóságos Istent. Az agyában bűnös, gondolatok, tervek És pokoli gonosz vágyak azülemlettek; Az ördögök raktak a szivébe fészket, Testéitél-lelkestól aa ördögök-é lett. A telhetetlenség s elbizakodottság A bűnök bűnének medrébe sodorták. Gondolta magában: „Ha fosztogat, zsarol Gazdag vár ux lészen az orzott vagyonból. 8 mint jólétbeu élő, kincsben gazdag vár ur Szép ifjú leányzót kap majd hites társul, S leendenek sok .. . sok hódoló cselédi S gyönyöröknek élve gyöngy világát éli. A beteget, kik hozzá vándoriának, Mélyére vezeti le a sziklavárnak, Hol korom sötéten folyosó vezeté Borzadalmas fényű kicsike üregbe. Az üregben mécsként a rémes tanyának 8zörnyei: csúf kigyók. békák pislogáuak, S itt-ott sunyi baglyok, körmös denevérek Csapongva rémilö játékot üzének. Szegény betegeket e förtelmes helyen Usssi-kötözgetve kinzá a kegyetlen, Orrokat levágta, kibökte szemüket, Összeazurkálgatva folyatá véröket. Ebben telett kedve a vén pióczáuak. 8 a szerencsét enek, midőn meghalának, Ruháj októl 8 minden kincsöktől megfosztva Testöket zsákmányul a férgeknek dobta. Mindez nem enyhité hiéna éhségét Gyönyörrel folytatá őrült srenvcdélyét; Így multak a napok, igy multak az évek a büzhödő hullák halmot képezének Messsc síva-ríva férj, nő, rokon, gyerek Várva-várta, hogy majd visszatér a beteg; De hiába várta, vissza nem tért többé Szegény szerencsétlen, kedvesei kösé. Vérét a bümbarlang szívta le magába Teste por lett, lelke fölzzállt szebb hasába, 8 néma éjjeleken tündéries fényben Csillag alakjában ott ragyog az égen. III. Egy szép nyári estén, két serdülő gyerek S anyjuk, —kinek férje, mint nyomorult beteg Gyógjitatás végett messze útra ment el — Sátor elótt ülve az égre néztek feL A mint elmerengtek a szép csiüagokon, A kisebb fiúnak megtetszett egy nagyon: „Nézd csak édes anyám, né«d csak kedves bátyám Mily gyönyörű csillag ragyog az ég boltján. Gát ha édes apánk meg is halt valahol 8 ő az a szép csillag, mely ot fenn világol.* Erre a szép csillag megmozdult és szépen, Igen-igen lassan tova Szállt az égen. Elbámniva nézték a csudatüneményt, Ment a csillag három király csillagaként; Jó bosszú darabig szemelik, szemelik, — t Egyszer csak megszólal imigy a kisebbik: „Tadod-e mit anyám? Gondoltam valamit: Mi ketten elmegyünk, te pedig maradj itt; Megyünk arra felé, merre a csillag megy, Vagy élünk, vagy halunk, nekünk már az mindegy. Mintha az a csillag, ugy érzem magamban Oda vezérelne a hol jó apánk van." „Éd is olyat érzek — ugy mond a nagyobbik Érzésében, lehet, együnk se csalódik." Hárman összenéztek és egyet gondoltak, 4 Szólt az anya: „Jól van! Induljatok útnak, Mindegyötöknek öt pompost adok Útra Áldásomat vive menjetek az Urba l" Ugy is lett a dolog, öt-öt pompost kaptak, Ekkor elbúcsúztak, ajkat ért az ajak, Megcsókolták egymást és aztán elválva, Mentek a merre a fényes csillag szállá. (Folyt, következik.) TIZEIJNYOLCZADIK ÉVFOLYAM > - i 10 én kora reggel kocsik robognak a városon keresztül, különösen a püspöki laktól indulva el — azt hinné az ember általános moz-gositás — annyi dupla fegyver tátong a nézók felé. Mozgósítás a vaduk ellen „Deáki* ba. A megnépesült erdő kényelem helylyé változott; esínos, Ízléssel készült nyirfa kapu, nyír« fából készült hajlékok fogadják a távolból, ösz-szesereglett vendégeket. „Restauratio a sebzett szarvashoz" feliratú ebédlő előre jelzi: itt ma vérontás lesz! Nem is késik mintegy ötvenkét uri vadász űzőbe venni a megrettent állatokat, melyek közül csak ha mar két szarvas borjú és egy bika elejtve — diadallal hozatik a nyugvó helyre. Ezen idő alatt készül az ebéd. Székelyné (Vörös Carina) pór menyecske ; körül véve Kecskeméthy Mathild és Irén, Meszely Julcsa és Czopf Mariska kisasszonyok, — akarám mrndani pór leánykák által, oly természeti csínnal egybe állított toilettel, hogy a vadászat kedvelók — nem győztek a kellemes meglepetésnek kifejezést adni. Ezen szívélyes hölgyek gondozása általános elismeréssel elégítette ki a fáradt vadászuk várakozását, a restauratióba heiyet foglalnak még Kovács Kálmán — ministeri tanácsosné, Tóth Kálmán — foldbirtokosné, Veszprém; Szily Dezsóné, Döme Teréz k. a. Hátzky Gizella k. a. Czopf Tivadarné urnók. A férfi társaságban Talián Ede kanonok Zágrábból; Ráth Károly főpolgármester Budapest; kinek pohár köszöntése és indítványa után, Sümeghi Kálmán köszönő iratot szerkesztett ú excellentiája Kováts Zsigmond veszprémi püspökhöz mint főházi gazdához, mi az összes vendégek aláirá-sával erősítve ő nméltóságához fog juttatni. 11 én ismét folytatása a vadászatnak; ekkor azonban galambok vitettek ki és estek a jótékony czél áldozátául. Ráth Iván püspöki kormányzó, kinek tapintatos rendezése tette ily varázshatalmuvá ugyan az egészet, azon jó lelkületből származott indítványával, hogy a ki.a körülbelül harmincz kibocsájtott galambra lőni ákar egy forintot tartozzék a sümeghi kórház javára letenni és 1 frt büntetést lefizetni nem találás esetőben: ím-lékezetessebbé, sőt nagy becsüvé tette ezen különben csupán élvezetre rendezett vadászatot. A helyei indítvány t nsg. Talián kanonok 10 frt letété követte, ki nem lőtt, deezenösszej get a korház javára azon nal letelte; azután megkezdődvén a lövöldözés, melynek eredményeül a következő urak letéteményéből folyt be a nem megvetendő rögtönzött összeg. Ráth Károly fő polgármester Budapest 8 frt. Tóth Kálmán birtokos 2 frt. Haulich Károly m. osztály tanácsos Budapest 2 frt. Késmárky József törvényszéki elnök Veszprém 2 frt. Szabó Ágost. kir. tábla biró 3 frt. Kcváts István 1 frt. Skublics Jenő 1 frt. Dr. Lukonich Gábor 2 frt. Szabó Imre ügyvéd 1 frt. Szűcs Dezső 1 frt. Bessenyei Ernő 2^ frt. Königmayer N. 1 frt. Szily Dazső 1 frt. Kovács Kálmán Budapest 3 frt. összesen 40 frt. Ezen összeget Dr. Lukonich Gábor hely színén át vévén, mint biztos forrásból tudjuk, már a kórház javára rendeltetési helyre bocsájiott. Bár mily csengőn hangzott vadász tanyán a zene, bár mennyire arattak elismerést az uri pór höl- ZALAI KÖZLÖNY SZEPTEMBER 18-án 1879 Montenegro gyöngye, — Beszély. — Szommer Sándortól. Montenegro vadregényes tájára vezetem a a szíves olvasót, hol az eget nyaldosó óriááí bér-ezekkel, majd a gyönyörű virágtelt pázsitokkal találkozunk, melyet ezüst szalagként szeldel át egy kristály, csergedező patak. — Csettinyetől mintegy hat mértföldnyire éjszakra, jobban Montenegrónak Szerbia felőli határához, közel egy meredek sziklaorom tövé ben néhány elszórt kunyhó közelében találjuk magunkat. — Amint azt kitudnunk sikerült, ugy a néhány elszórt kunyhóból álló falucskát „Kom* községnek, mig a tőle keletnek hosszan elnyuic heg^szorost a „Komi hegyszoros-unak hívják. A he gyszorosjobboldali párkányán, mintegy 2000 lábnyi magas bérezeken egy kis fegyveres csapat táborozott. Siessünk fel a bérczeken a hegy csúcsára és lessük el ittlétük okát. — 1877. évnek egyike a legforróbb nyári napja volt, ée a kis csapat is a hegy csúcsán levő fák sűrűjében rejtőzött el a forró nap égető sugarai elől. — A csapat éber figyelemmel Iát-szottny ugalomra menni mert ugy tetszik, mintha még ma csatára készülnének; — csak egy része a csapatnak felváltva rakhatta le fegyvereit a a közellevő fákhoz, mig a másik része mindig caatakéazen állott. — A katonaság egy része épen most pihenni megy a közellevő sátrakba, melyekbe Őket követni nem mulasztjuk el. — A fennálló mintegy ötven sátor közül egy díszes a satrak közölt pompázó nagyobb sátor vonja magára figyelműnket, melybe a pihenni induló montenegrói fegyveresek közül egyik belépett. gyek, bár mi csínnal rendeztetett be s tanya, minden élvek fölé emelkedik a szegény betegekért támadt üdvös gondolat és ez Ráth kormányzó érdeme; éljen ! Körül tekintésünk kezdetekor azt hittük nem változott semmi, vizsgálódásunk végén azt tudjuk ég és föld ugyan nenr; de a napi események gyakran nagyon ir változók, lám alig öt nap, már mennyi föl jegyzésre való adta magát elő. Befejezésül: bár vigalom ós egyéb alkalmi helyeken használnék fel a körülményt oly kö rül tekintésre, mely tanintézetek, kórházak stb. alap javára hasznos, e szerint az egy ütt levőkre kettős emléket hagyna hátra, — jól mulattunk, jót is tettünk ! _ BÁNFY. 1870 előtt és után- Egy kis ipar statisztika. Az utóbbi időkben, midőn nekünk is jutott i&mét egy kis „iparmozgalom" — valószínűleg több mint egy kőesés által okozott vizhullámzás — nem egyszer emlékezünk visz-sza hazánk azon első ipar-mozgalmára, melylyel a legtekintélyesebb nevek vannak egybekapcsolva, melyeket hazánk ujabb történelme, de talán egyáltalában a magyar történelem feljegyez.^— Kar volna azon nagy mozgalom sikertelenségéből a jeien törekvéseink sikerére nézve következtetést vonni. » * Bizonyára a sikerhez szükséges föltételek ma inkább megvannak mint hajdanában, habár viszonyaink most sem mondhatók épen kedvezőknek. Ne felejtsük el, hogy az Ausztriával kötött egyezség folytán nemcsak kifelé, hanem befelé is a vám- és adótörvénvhozás terén kö-tött kézzel állunk ; ne felejtsük el, hogy a tartós krízis legfontosabb következménye az árak tetemes csökkenése, mi a külföld versenyét annál hatályosabbá teszi. Es végre ma sem sokkal olcsóbb sem a tőke, sem a munka mint ezelőtt, a vállalkozási kedv ezáltal és más okok folytán teljesen meg van benuiva, a fogyasztás gyenge és képtelen a mai alacsony árakat is fizetni. Azonban ezen körülmények csak megnehezítik azon feladatot, melynek megoldásánál bizonyára mindenki, aki érez és lelkesül ezen orszig további fejlődéseért, közremunkálkodni fog, de nem teszik a megoldást lehetetlenné — annál nagyobb munkálkodást, annál szívósabb kitartást, annál erőseb'') hitet a czél elérésének lehetőségében kell tanúsítanunk, Ehhez azonban okvetlenül szükséges a nagy kérdés különböző oldalaihoz közelebb lépni, ezeket megvilágítani; szükséges, hogy egyenként jelöljük ki a megoldandó feladatokat, hogy kijelöljük azon pontot,mely en ft-jlődésünk alapja megvetendő. Minél inkább megragadjuk a részleteket, annál könnyebben fogjuk a szükséges feladatokat felismerni, annál tisztábban leszünk az egész tekintetében, Ezen részletek egyike, felfogásunk szerint annak kipuhatolása, hogy iparos osztályunk utóbbi időben mennyiben gyarapodott vagy csökkent, esetleg mi az oka a konstatált fejlő- — A sátor belsejét drága perzsa szőnyegek ta-karák török divat szerint, mely ugy valaösszeil lesztve, hogy a sátor közepén lelógó függöny kétféle oszlá azt, és így két külön szobát képezett. Az első szobának teljes közepén kerekded alakú de alacsony kereveten egy öszbehajló haj-fiiriü magas morezférfiu ül. — Fejét a szokásos turbán fődé, melyen a félholddal díszített toll helyét egy kis zöld galy-lyal díszített virágcsokor képezé;jól táplált testét hosszú földig érő kaftán fődé, melyet hasáig tisztes fehér szakálla borított el; égszin kék nadrág takará tagjait, mely alól az általa rögtönzött bocskor alakú sarakban tünt el.— Oldal-fegyverét drágakövekkel díszített görbe kard képezé, melyet a tőle átellenben ülő férfiutói — Nikita, Montenegro f<-jedeltré.ól — kapott, míg övében egy gyönyörű pisztoly rejtőzött el. Ezen ősz férfiú Gir Ali. Nikita egyik csapatának főnöke. Nikita, mint látszik, m-glepte Gir Alit, mert ez azt miudeu előkészület nélkül fogadta ; — Nikita nem is voll fej-delmí öltönyében, hanem álruhában egy szolga kíséretében kereste fel szolgáit; hah! szolgáit?..... Dehogy is szolgáit; ő „MunteD gró gyöngyét* kereste fel. 1 — Még két szeméiy vonja magára figyelmünket a sátorban. Gir Ali lábainál egy kis bíborvörös zsámolyon egy alig 16 éves leányka foglalt helyet és rózsás ujjacskái atyja kaftánja segélyével játszottak. — Holló fürtéi keleti szokás szerint valának felkötve, melyet egy inkább kalpag mint turbánhoz hasonló főveg díszített, melyen magasan felnyúló strucztoll ékeskedett; — karcsú testét rövid vörös ujjas takará, mig a láb- desnek ? Észlelhető e az iparos osztály szaporodása, vagy apadt-e az? Ha ez utóbbi állana, akkor mindazon kérdések, melyek iparunk erősbödését, emelését és továbbfejlesztését czélozzák, nyernének fontosságban. Igaz, hogy oly teljes anyaggal, milyent ipar- vagy népszámlálás nyújthatna — nem rendelkezünk, habár eléggé használható adatokat nyerünk az iparosok száma fölött az adólajstromokban, melyekből csak nagy ritkáu hiányzik valamely teljesen önálló iparos. Mindenekelőtt constatálai ki vánjuk, hogy 1857-től 1870-ig terjedő időszakban ^mindkét évben népszámlálás eszközöltetett) az iparosok száma hazánkban nemcsak hogy nem apadt, hanem ellenkezőleg gyarapodott, sőt nagyobb mértékben gyarapodott mint Ausztriában. Mig t. i. Ausztriában (az olasz tartományok nélkül, melyek 1857 ben még Ausztriához tartoztak) az önálló iparosok száma (ideszámítva a bányatulajdonosukat 1857-ik évben 395,025, 1870 ik évben 31*9.001 volt, azt talaljuk, h«>gy a Magyarországban (határőr-vidékkel együtt) 1857-ben 230.826, 187Uik évben 892.309 iparos volt. — Az önálló iparosok Bzáma tehát Ausztriában 1857-től 1870-ig csak csekélylyel, Magyar országban sukkal gyarapodott, még kedvezőbben mutatkozik az arány az iparnál alkalmazott segédszemélyekre nézve. Az iparnál és bánya-iparnál alkalmazott összes aegédmuukások szama v*olt: '' Ausztriában 1857-ben 839 648. 1*70 ben 1,799.197. Magvarorazágban 1857-ben 183 718, 1870-ben 399.499. A szaporodás tehát Magyarországban 119% — Ausztriában csak l!49/0. Azért e korban az iparosok számának csökkenéserői, szó sem volt. — Mint áll a dolog 1870 óta? Sajnos, ez időközre nem állanak kimerítő adatok rendelkeiesüukre; de a soproni ipar kamara terjedelmes munkájában, mely a kamara kerülethez tartozó helyiségekben lakó iparüzőkről értesít, mégis találtunk pár érdekes adatot, mely kivált azért becses, mert e kamara kerület épen ipar tekintetében szorgal mas megyéket foglal magában. Ha hasunió kimuta ¡.aaaiuk volnának az országos más részei ról «s, p. o. északról s Erdélyről a megfigyeléseink élesebbek, biztosabbak volnának. Meg kell jegyeznünk, hogy midőn a népszámlálás adatait 187(J ról a jövedelmiadó lisztáinak adataival egybevetjük, két különböző forrást használunk, melyek noha sem válnak azonosokká. D-? tapasztalásból tudjuk, hogy sok esetben az adólisziát inkábü több emb^r jelenti be, mert az adó kivetésnél mindenkor nagyobb a szigor, mint népszámlálásnál, azért mi 1870-re inkább Kevés, mint sok iparost bírunk felmn-tatni. HasonlitsuuK. össze némely a soproni kamara-kerülethez tartozó megyét, következőkép találju k : 1870. 1870. Barauya 7424 5946 (a kereskedőket egybe-Zala 6724 5915 foglalva) Veszprém 6264 4703 , Tolna 5929 4703 szárain végig nyúló bő kék nadrág a piskóta lábakat takaró papucs alakú és kissé felhajtott orrú svukban végződött. — Karcsú derekát széles zöld selyem öv diszité, melyen egy rövid de aunal értékesebb kard függött és melyb -n egy gazdagon kirakott pisztoly és tőr volt elhelyezve. Szép, magas homloka alatt a két szemgödörben két bogár szem foglalt helyet, melyek oly édesen tudtak mosolyogni, — de villámokat is képesek szórni; ezek között tündökölt a görög metszésű orr, mely alatt csókra termett eper ajkai gyöngysor fogat takartak el. — Ott ül az atyja lábánál, kardja jobb lábán hevert yalódi Vénus, milyent még senki sem látott. — Hisz ő „Montenegró gyöngye,! — Gir AÜ támlájának baloldalán egy alig 20 éves — deli ferfiu áll, ki jobb közévei a kerevet támláját fogá, mig bálija kardja markolatán pihen. Ezen férfiú Gir Ali legkedvenczebb embere, legbátrabb harezosa és ha Alliih ugy akarja — Sephira jegyese — Reggeli 9 óra van. — az általunk fenn érintett katona belépett. „Uram! a fegyveres csapat egy része pi henni ment!J — mondá. „Jól van! — mondá Gir Ali — c^ak vigyázzatok és készen várjátok a jelszót, mert a mint futáraink értesítenek még ma ütközetünk lesz. A törökök egy órányira vannak és hír szerint felénk tartanak." — „A mim paraucsolva" — mondá a katona mélyen meghajtva magát és távozott. — „Ma itt csata lesz?'' — kérdé Nikita. — „Igen, fenség! — mondá Gir Ali — a törökök megsemmisíteni igyekeznek bennünket; hiszik, hogy győzelmük itt Is oly fényes lesz, mint a milyent a »serbek felett arattak!* Sopron 5586 6424 „ Győr 2929 2609 Vas 6557 7728 Mosony 1847 1921 Somogy 6560 5360 Az iparosok száma tehát a megyék nagyobb részénei fogyott. így áll a városokban is. Feltűnőbb még az összehasonlítás azon adatokkal, melyeket Fényes a hatvanas é7ek elején közöl: 1868. 1876. Fényes után. Baranya 5743 5946 (ások kereskedőt be-Zala 8483 5915 leszámítva) Veszprém 6858 4703 Tolna 6412 4703 Sopron 7819 6424 Vas 9358 7728 „ Városokban ugyanezt találjuk. Míg Fényes után Pécsett 1169 kereskedelmi az iparkamarai tag volt, a kamara értesítés szerint rpost 1050; Pápán, a posztókészitők főhelyén, a kamara-értesítés után egy sincs; Könesben Fényes egy posztógyáron kívül 90 posztó készítőt említ, a kamara értesítés 15-öt. Sopronban Fé-nves szerint volt 1189 iparüző, 1870''ben 786, 1870 ban valami 500. Ezen mindenesetre hiányos adatokból csak az iparosok számainak csökkenésére lehet következtetést vonni. Hasonlót állit Dr. Szabóky a magyar ipartársulatokról legújabban megjelent statiaztiká jában is, hol kimutatja, hogy mig Magyaror-szeg népessége 1869-től IS77 ig 340KXX) el gyarapodott, az iparüzők száma 57;874-el csökkent. — H^lyi hlr^k. — JEőldy Ferenc» szabómester, a nagykanizsai általános iparegyesület ügybuzgó alelnöke átvette özv Máttosh Józsafné szabóüzletét s ugyanazon helyiségben (Wlaasicsház) folytatja azt, berendezvén uj s dívatszerü kelmékkel. Az önáliólag működő derék iparost ajiul-juk a t. közönség méltó pártfogásába. — Az osztrák-magyar bank nagykanizsai fiók intézete megkezdette _ működését, mint hirdetési rovatunkból is olvasható./Y bank tudvalevőleg egj'' millió f..riut dolatiéval mű ködik, és pedig 800.000 váltóüzlettel ós 200.000 forint értekpapirbeli kézi zálogokkal. — Egy élelmen szédelgő. Egy német a hírlapokban csalhatatlau szert hirdetett, melylyel a kopasz fejen tömött haj növeszthető, éa hogy 10 márk beküldése mellett küld utasítást. — A lépre R. zala-egersz»gi kereskedő ráment beküldte a 10 márkot, s várt csendesen ; a szédelgő kezei* dörzsölte a jó fogásnak, és küldött is utasítást a patiestnek, mely annyiból állott, hogy vegyen mielőbb fejére — parókát. — Kinevezés. Dala Lajos győri m. klr. fővámhivatali gyakornokot a soproni pénzügyi igazgatóság Zala - Egerszegre adótis/.tté nevezte ki. — A csáktornyai állami fértitanitó-képezde szept. 20-án reggeli 9 órakor aképezde helyisógébeu Csáktornyán (Zrinyivár) fog ünnepélyesen megnyittatni. „Helyzetünk aggasztó '' — reád bízom a C3apat vezetését, benned mindig biztos vezérre találtam, valóban érdemes vagy bizalmamra !" „az'' elismerés, fenség, nem engem ilJet; mert én csak a fejedelmi bizalom sarkuláaának vagyok tárgya. Csak az sarkal folyton előre, hogy bízol bennem. Öreg csontjaimból már kiszáradt az ifjú erő, mely téged, fenség, védni tudna, csak a bátorság, mely katonáimat megszállja lelkesítő szavaimra, oka a folytonos győzelemnek. — Éa jönne e lelkesítő szó ajkúimra, ha azt nem tudnám, hogy bírom fejedelmi kegyedet és bizalmadat?* „Ez mind meg fog szűnni a csaták zaja után, és te ismét békés hajlékodba fogsz vissza menni, és akkor— fejedelmi szavamra fogadom — nem fogok többé terhedre esni, jó Gir Alim. de a veszély közepette az országnak szüksége van egy ilyen védfalra mint te vagy; mert ha régi harezos ts vagy sokkal többet érsz, mint mások a legújabbak közül 1* „Nem neheztelek én fenség, semmi miatt, örvendve engedek fejedelmi parancsodnak!* „Tudom, hogy mindig hü emberem voltál — De a csata ideje közéig és mi törtéuik Montenegro gyöngyével, Sephirával? ő itt nem mara dhat !* „Engedje meg, fenség, — esdeklett Se -phira — hogy atyámat a csatába követhessem •* A fejedelem ezen váratlan kérelemre nem volt elkészülve, meglepetett. „Balgaság leányom kívánságod — vála szolá a fejedelem — még fiatal vagy a csaták nehézségeit leküzdhetni, nem mehetsz el, szigorúan megtiltom !* „Fenség?!* — esdeklé Sephira. — (Folyt, következik.)1 TIZÉNNYOLCZADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY. — Alibánfán bucsu alkalmival több részeg paraszilegény vasvillával agyonszurt- c<rv ló éves paraszitiut s azuian egy házat föl-gyújtott. Azon nap a szoraszédfaluban Hetéscn 13 nugv tüz volt. Színié nagy tüzvéaz volt Szent-péterur községben szept 9-én déltájban, mintegy 100 ház égett el. Az nap este p^dig Köszvényes község hamvadt el, az egész faluból csak. három ház maradt épen. — Kis-Komárom vidékén élne egy 112 éves asszony, olvassuk több lapban, — ki korán kel, gyalog jár ki a szülőbe, fát hordogat, e^ész nap dolgozik, este ismét haza megy gyalog s évek óta beteg nem volt. Ottani munka tarsunkat kérjük a nő nevének közlésére s Családi viszonyainak megírására. — AttilUl korabeli műemlékek. Tóttö sv Béla kir. jarásbiró Letenyén mint már la-punkban régen közöltük, igeu érdekes régiségekre bukkant, melyek ugyanott & községi papiak elüti viz^osás alkalmából ásatás utján talál tattak, ít több csontváz, mellettök ezüst fülbevalók,'' bróncz ékességek és gyűrűk jöttek nap. fényre. Pulazky Ferencz véleménye szerint e régiségek hun ékszerek s igy Altilla korabeli műemlékekkel van dolgunk. Tóltüssy ur^ e na gyobb mennyiségben talált ékszerekből 5 ezüst fülbevalót, 2 bruncz függőt, egy broncz gyürüt vitt magával a muzeumnak, és inegigérte, hogy legközelebb a csontvázak koponyáiból 5 —ü darabot. melyek mind hosszudad fejűek, szinte a muzeumnak fel fog küldeni. — Hivatalos értesítés az idei aratásról: Zaiamegye tapolcza járás: őszi buzakötép. őszi rozs k»zép, rt-peze közép, árpa közép, zab jó, tengeri jó, burgonya jó; keszthelyi járás : őszi buza rosz. tavaszi buza rósz, őszi rozs rosz, árpa rósz. znb közép, tengeri jó, burgonya jó; keszt-h-lvi járás: ószi buza rosz, tavaszi buza kozep, űazi rozs rosz, repeze közép, árpa közép, zab jó, t-.''Uireri közép, burgonya jó; kanizsai járás : őszi buza köz., lav. buza köz., ószi rozs rosz. repeze köz., árpa köz., zab jó, tengeri köz., burgonya jó: pacsai járás: őszi buza köz., tav. buza köz., I ószi rozs rosz, repeze köz., arpa rosz, zab közép, | leugeri rosz, burgonya roez ; zala egerszegi járás ószi buza köz., ószi rozs rosz, árpa közép, zab jó, tengeri jó, burgonya közép; novai járás; ószi buza kr7.<íp. tavaszi buza közép, őszi rozs ross, r-peze j^, árpa közép, zab jó, tengeri jó, burgonya közép: a. lendvai járás: őszi buza közép, tavaszi buza közép, öszi rozs rosz, repeze jó, árpa rosz, zab közép, tengeri közép, burgonya közép; perlaki járás: ószi buza közép, őszi rozs közép, árpa közép, zab jó. tengeri közép, burgonya jó; csáktornyai járás: ószi buza közép, tavaszi buza rosz, ószi rozs közép, árpa közép, zab közép, t.rrigeri kuzép, burgonya közép; letenyei járás: óí2ji* buta rosz, tavaszi ^uza»ros^, ő»zi rozs rosa, repeze közép, árpa rosz, zab rosz, tengeri rosz, burgonya rosz. — Zala-Szent-Grótliról irják nekünk lolyó lió 13-én ünnepelte a z.-szt. gróthi izr. tantor. Waguer Bernát hivataluskodáaának 54 ik és boldog házasságának 50 ik évfordulóját. E ritka ünnepélyen az izr. hitközség elöljárósága és a h-ilyb. izr. nőegylet igen tisztelt tagjai in corpufe tisztelegtek az őszb-íborult tisztes öregeknél Wagner Bernát aszt. gróthi izr. község nel e laruűalmas sok nélkülözésekkel járó és testi le.ki erőt igénybe vevő hivatalát 45 évig közmegelégedéssel viseli. A jubilált pár, mely örömében mint a gyermek sírt, szívélyes ová-tiokban és ajándékukban részesült elöljárósága részéről, ki ezzel megmutatta hogy méltányolni tudja „bű szolgájának" elvitázhatlan érdemeit Az isten még igen sokáig éltease e két öreget számos családja és községe örömére, melyben még most is lankadatlan erővel működik. — Deák JBerencz és Fehérváry kapitány. Az alábbi kis történetet mint igaz és megtörtént eseményt közli velünk zalaegarasegi levelezőnk : Az öreg ur, az 1865. év elején egy napon igen el volt foglalva és senkit sem akart az n»p lásni. Meghagyta tehát inasának, hogy senkit se bocsásson be hozzá. Csakhamar azonban az előszobába egy katona rohant be igen izgatottan s kérdesto Palkót, lehet e urával szól-lani. Az inas tagadó feleletére a katona okvetlenül és mindenáron beszélni akart az öregurral-8 frre az inas kénytelen volt urához bemenni és jelenteni neki, mily látogatója érkezett- Azöreg ur belátva, hogy az egyszerű embernek okvetlenül valami sürgős mondani valója van, végre kissé kíváncsivá lett és igy mosolyogva mondá : —Isten neki Palkó, bocsásd be. A követelő vendég egyenesen Deákhoz járulván, minden himezés nélkül igy szólott hozzá : —Nagyságos uram. az egész világ beszél jószívűségéről.kérem legyen irgalmas irányomban hallgassa meg panaszomat és segítsen rajtam. Én ötödmagammal vagyok s most egész családomat nyomor fenyegeti, mert elég könnyelmű voltam 200 forintot eljátszani, mit pedig az ezredesemnek kel lett volna átvinnem. Ha ezt az összeget hamar meg nem tudom téríteni, végünk van, nekem is és családomnak. Nagyságos uram, térdemen esdekelem, adjon nekem kölcsön kétszáz forintot, bigyje meg, boltig megszolgálom. Deák szigorúan megnézte a férfit, de annak becsületes ar-cza csakhamar bizalmat költött benne. — Fiam — szóit aztán szelídebben — azt neked is kell tudnod, hogy magam is szegény ember vagyok. Vissza tudod-e majd valaha azt a pénzt fizetni? — Nagyságos uram — szólt erre a katona, — én magyar ember vagyok s a magyar ember megtartja szavát. — Deák már tán rég el is felejtette azóta adósát, midőn 1867 ben Fehérváry nevű kapitányt jelent be nála inasa. Az öreg ur nagy meglepetésére az egykori katonát ösmerte föl benne, ki hozzájarulra igy szólt: — Uram a magyar ember meg szokta a szavát tartani, s ugyan elég későn, de meghoztam a két száz forintot. Mindnyájunk életét mentette meg ezzel Nagyságod, az Isten áldása ne is hagyja el érte soha. A két év tör.éneiét szóval el is mondotta. Az 1866 ki harezokban igen kitüntetvén magát, hadnagygyá letts cskhamar kapitánynyá. Az öreg urat szemmel láthatólag meghatotta a kapitány becsületessége, s az elbeszélés végén hozzá fordulva, kérdé: — Meg van még a családja, egészen ? Egészségesek a gyermekei? Nos, akkor sízt a barátságot kérem én öntöl, tartsa azt a pénzt magának, több szüksége van rá, mifit nekem. A* kapitány végre hosszas szabaakozás után kénytelen volt a kétszáz forintot elfogadni. R. H. — Rövid hirek. A Császárfürdő kezelését a tulajdonos „Irgalmasrend* átvette. — Mehadia kornyékén a kincstári erdők égnek.— Aczél Péter aradmegyei 3,200,000 frtra becsült birtoka dobra került. — Lauka Gusztáv irói működésének 40 éves jubeliumát nov. 8 in üli meg. — Agyóri okt. ö-iki honvédünnepély iránt minden oldalról kegyeletes érdeklődés mutatkozik. — Taaffe osztrák miniszterelnök az uzsora elleni intézkedések behozatalát programjába vette. — Szombathely visszautasitá a magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének ott tarthatását. — Bpesten hébernyelvü jogi lapot akarnak kiadni. — A királyné Gödöllőn van. — Az afghán papok az angolok elleni szent háborút hirdetik. — Kasaán nem lesz többé lóverseny. — Haynald bibornok-érsek Hómaba utazott. — Heine düsseldorfi születési házát 7ü rzer markáért egy hentes vette meg. — (Jjhácy László hamvai Amerikából hasa ssá-littattak. — Az „Esztergom" éa „Esztergomi Népújság* egybeolvadt s „Uj Esztergom- caim alatt jelenend meg. — ki nyert? Bécs. szept. 14 én: 65, 39, 64, 21, 85. Gracz , , 16, 50, 45, 84, 40. Temesvár , 23, 13, 54, 33, 37. Irodalom. (E rovat alatt megemlített mnnkák Nagy-Kanizsán Wajdits Joxsef könyvkereskedése által megrendelhetők.) — Vargyat Endre jeles tollú irónk által nép számara irt .Magyar szábadság harcz története 1848— 1849." czimü füzetes vállalatból Mehner Vilmos kiadásában megjelent a 6. 7. 8. 9. 10. füzet Ára csak 20 kr. Vegyes hirek. — A déli vasút mint a .Neue fr. Presse" irja, memorandumot terjesztett a magyar kormány elé, melyben a zágráb-károly városi vasút átengedésének ára számtalanilag ki van tüntetve. Ez ár az építési és beszerzési költségek tekintetében Összesen mintegy 5''/*millió forinttá megy s ezenfelül a hálózat vesztesége e részvonal elszakasztása folytán évi 500,000 forintra v«n kiszámítva. Az utóbbi összeg koropenzáci-ójaképen a társaság az adómentesség meghossza-bitásat kéri. Az 1878-iki ev jövedelmezőségéhez képest Magyarország a déli vasúttal az adómentesség megszün''.ével évi 400,000 frt jövedelmi adót fogna húzni. — A macskák ellensége. Bécs egyik házában a lakók el nem tudták képzelni, hogy miért van ő náluk folyvást olyan kiállhatlan büz. Kutattak, s rá akadlak egy lakónál a nagy illat valódi okára. A lakó ur tudniillik halálos ellensége volt minden macskának, azért elfogdosta őket, s — megette. Azzal táplálkozott már évek óta. Szobájában sok macskafőt találtak, s néhány csontvázat, melyen a fölbomlásnak indult hus terjesztő a kiállhatlan bűzt. A környék házmes''.erei is csak akkor tudták fölfogni, hog/ hová tünedezett az a sok patkány fogó csirmos házi doromb. — A czár közeledik a lengyelekhez. A muszka czár, hir szerint, megbízta Valujev minisztert, hogy menjen Tarsóba és bocsátkozzék alkudozásokba az előkelő lengyelekkel s nyerje meg őket azon reformok részére, a melyeket a kongreszszuai Lengyelországnak akar adni az : orosz kormány. Péterváron remelik, hogy Valu-) jevnek sikerülni fog a közeledés létrehozása. — Lontó helyisége már Rajner életében is hirre verdődött a Következő történet folytán. Budapestről egy levelet adtak fel Rajner Pál nevére ,Lontón.a A fővárosi postahivatal i magyar tisztviselői el is küldték a levelet sze-| rencsésen L o n d o n b a. Itt azonban, szerencsére jobban ismerték Magyarország geographiáját, I mint Budapesten, s ráírták a levélre kifogástalan pontossággal: Lontó Magyarországban van Hon''.megyében. — — Válópörök — en masse. A házasságok az égben köttetnek, de ugylátsaik nem igen SZEPTEMBER 18 án 1879. jól, mert a földön igen sokat felbontanak közft lök. A legfőbb itélósséknél a jövő héten 15 nagyobb szabású válópört fognak tárgyalni Előadójuk Ferenczy Ferencz less. Ezek között less a Dőry Emil báró válópöre is. V a n u t 1 menetrend. A buda-pesti időmutató óra szerint, indul Kanisaáról Vonat hova: ssám Ora Pere. Id5 205 Kssók, Mobic*, Dombóvár s Fiaméba 4 48 reggel 215 . . . , 2 80 délut. 212 Bnda-Pestro........4 68 reggel 202 . 2 6 délut. 204 .......... 11 30 estve 213 Bécsbe (8*ombat!iely, Bécs-Ujhely felé)5 8 reggel 301 . ......... 11 48 estve 315 Sopronba ........ 3 38 délut. 303 Triestbe és Prágerhofon keresztül Grácz é« Bécsbe...... 4 58 reggel 201 Triestbe és Prágerhofon keresstOl Grácz és Bécsb....... 2 47 délut. Érkezik Kanizsára honnét: 216 Eszék, Mohács, Domhovár s Fi nméból 1 41 délat. 206 „- . .11 11 eatve 203 Buda-Pestről........ 4 20 reggel 201 „ ........2 5 délnt. 211 ........... 9 44 estve 314 Bécsb5l i8aombath. Bécs Ujhely)fel61 10 27 estve 302 „ „ „ »45 reggel 163 Sopronyból........11 53 délel. 214 Bécsből Grács, Marborg, Pragerhof felSl ..........4 12 reggel 2;>* Triesat- és Bécaból láarburg, Pragerhof felől.........1 21 délnt. Trit''eat- éa Villachból Prágerhof felSl 11 — estve Marbargba csatlakoaáa Villach és Francesfestből . , , . Fianceafestböl Felelős szerkesztő: Bátörfl LajOS. HIRDETÉS. I Kundmachung. Wegen Sicherstellung der subarendirungs-weisen Abgabe der Erfordernisse an Brot und Hafer für die k. k. gemeinsamen Trappen und die kön. ungar. Honved-Abtheilungen in den Stationen ödenburg, Güqb, Gr.-Kanixsa und Keu«iedl am See auf die Zeit vom 1. November 1879 bis Ende Oktober 1880 wird am 24. September 1879 Vormittag 10 Uhr bei dem Militär Verpflegs-Magazine zu ödenburg eine öffentliche Verhandlung stattfinden, wozu Unternehmungslustige mit de*kn Beifügen eingeladen werden, daas die näheren Bedingnisse bei dem k. k. Militär Verpflege Magazine zu öd> nburg, dann bei den k. ung. Ilonved Stations Commanden in ödenburg, Güqs und Gr.-Kanizaa eingesehen werden können. Von der gemeinsamen Sicherstellungs Comission. (927 2-2) ödenburg am 8. September 1879. Prima Laibachi savanyu káposzta és répa. hordóba 25, 50, 100 és 200 kilogramm legolcsóbban kapható Mattersdorfer H.-náI Lei- bachban. (922 3-3) ö: Fontos a szabómester uraknak. Azon szabómester urak, kik gazdag minta-választ-tékot a legújabb ós legdivatosabb gyapjú szövetekből gyermek és uri-öltönyöknek kívánnak, szíveskedjenek czimüket Günzberg János posztó kereskedésébe Grazba (Stájerország) beküldeqi. A minta könyv bórmeutesen küldetik, a reá következő megrendelések gyorsan utánvéttel teljesíttetnek. Árak legolcsóbban« (918 5—6) Bérbeadandó korcsma. A reszneki uradalomhoz tartazó korcsmáltatási jog Zalavármegyében fekvő Resznek községében jövő évi január hó 1-tól fogva bérbeadandó. Van hozzá elegendő lakás és korcsmai helyiség, boros pincze, mészárszék, egy bolt, 8 lóra való istálló, lábaspajta, konyhakert, 3 hold szántóföld és 3 hold szénatermó rét. A közelebbi föltételek megtudathatók. Bieg József tiszttartónál (1. llesz-neken, u. p. Alsó-Lendva.) (921 3-3) Nincs több buzaüszög! A Dupuy N.-féle vstőmagpácz használata mellett. Ezen rézgálicz (kékkó) s más maró sókból álló pácz teljesen elpusztítja — ha a minden csomagon olvasható egyszerű kivitelű kasználati utasítás pontosan követettik, — a buza, árpa, zab, köles, tengeri, stb.-nél a vetőmagon találtató üszög csirákat, mint ezt számos bizonyítvány erősiti. — A magas magy. kir. minisztérium gazdasági közleményéi a Dupuy N.-féle páCZOt mint egyiket a legsikeresebb szereknek ajánlják a buzaüszög elhárítására. Áttekintések bizonyítványokkal kívánatra ingyen éa bérmentve. 928 1 — 8 B^* Ára egy 2 hectollter (200 liter) magra való csomagnak 30 kr. Kapható: Nagy-Kanizsa, Rosenfeld Adolf. Alsó-Lendva, Tomka, Lenti Tauss. — Muraszerdahely Gra-howecz. — Zala-Egerszeg Gráner L. és fiánál. Sérv-szenvedőknek bérmentes megkeresés után mindenki késaséggel és ingyen kaphatja as alulirt őség által, a használati módját, as. Hirsaui, a Svaioai Sturzenegger féle ártatlan Altesti-Kenócsnok. E használati módhoz van temérdek bizonyítvány valamint köseönö irat csatolva a kigyógyultak állal a szétküldés egy edényben történik, a melynek ára 3 frt 20 kr. (926 1 Kapható: r FORMÁG YI FERENCZ, a Sslls Máriához csimsett gyógyszertárában Budapesten. TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. SZEPTEMBER 18 io 1879. Hirdetmény. Az osztrák-magyar bank itt újonnan felállított fiókja 1879. szeptember 16-án takarékpénztár-utcza 3. számú (uj) ház első emeletében lévő helyiségekben meg fog nyittatni. Ezen bankfiók bankképes váltók, értékpapírok és különféle szelvények leszámítolásával, továbbá : alkalmas értékpapírokra adandó kölesönnel, nemkülönben Nagy-Kanizsa és a többi bankhelyek között bankutalványok kiállítása és beváltásával, Nagy-Kanizsa vagy más bankhelyeken fizetendő alkalmas váltók, különféle szelvények és ér, tékpapirok bizományképeni behajtásával, Valamint bankjegyeknek bankjegyekkel való kicserélésével, s egyelőre? — a rendelkezés alatt álló készlethez képest — ezüst pénznek bankjegyek iránti egyenértékben (al pari) való elada-savai is — fog foglalkozni. A bankfiók egyszersmind fel van hatalmazva, az osztrák-magyar bank részvényei, illetőleg zálogleveleinek lejárt, de egy évnél régebben esedékessé nem vált osztalék-, illetőleg kamat-szelvényeit kifi-zetni, továbbá bank-záloglevelek, állampapírok és egyéb, árfolyammal biró értékpapírok eladására és megvételérc megbízásokat elfogadni, Bővebb felvilágosítások az alólirt bankintézet hivatalos helyiségeiben nyerhetők. Kelt Nagy-Kanizsán, 1879. évi szeptember 8-án. (923 3—3) OSZTRAK-MAGYAR RANK Nagy-Kanizsai fiókintézet. iOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO mmmmmmmmm OTTO FRAKCZ, ezé*. különlegességei Bécs, Mariahilferstrasse Nr. 38. Császár íí&Sktóc^ királyilag kizárólagosan szabadalmazott P.ÜRITAS haj i fj i tó-tej. A Paritás nem hajfesték, hanem tejszerű folyadék, mely majdnem azon csodálatot hatással bir, bogy fehér hajat megifiitani, azaz lassankint még pedig legkéslbb tizennégy nap alatt ama szint visszaadja, melylyel eredetileg birt I Egy palaezk „Puritás" ára 2 írt (elküldésnél 20 kr. költség.) TJÓvirág. Egyetlen szépitőszer sem ver*enyezbet kitűnőség és jó hatásra -LL& „hóviráffgal". Olajos üdítő alkatiéssekből előállítva, eltávolít ea«n szer rövid idó alatt szeplőt, májfoltokat, bőratkákat, bőrpattanásokat stb. és az arczbőmek fénylő fehérséget, üde és finomságot kölcsönöz. Legjobb védszer az őszi és téli zord levegő behatása ellen, azért nél-külözhetlen női s/épitőszer különösen a farsangban, ára 1 forint. T)écti pipere rttpor* Szent-György virág, fehér éa rózsa színben, a bő--*-''rön tartós és láthatlan, jóságára a legkitűnőbb minőségű A rizsport j leginkább a folyékony szent-györgy-virág használata utáu ajánlhatjuk, mi az arczszinnek feltűnő gyengéd fiuomságot kölcsönös. Egy doboz ára 60 krajczár. ^ "Drllaatlne az egjodtili szer a szaká^zépitése és puháu tartására, miniden »»irosság Latrahagyása nélkül, ára egy palaczknak 80 kr. TTelmfae szarvasmarha-hajkenőca orvosi utasítás szerint készítve, a -■-■•haj szépitésre és fenntartására, megór a hajhullási korpaképzódéstól és erősiti a hajbőrt, ára egy nagy tégelynek 1 frt 50 kr. T\ló oIaj zBld dióhéjból gondosan kéazitve, azon kitünó tulajdonság--®-^gal, hogy a fehér, Ősa és vörös hajúak egy természetesnek látszó sötét szint kölcsönöz, ára egy nagy palaczknak 1 frt. T a Jetlie igen jeles szakál-növesztő, melylyel a szakált igen §zép J-''fekete, barna, vagy szőkére lehet festeni. Fekete vagy sötétbarna haj- I nál a La Jenné igen czólszerüea alkalmazható, ára egy levélkének a hozzá tartozóval 3 frt. 1222 . . —.— szam. 1ÖJ79 '' Árlejtési hirdetmény. A zalamegyebeli Pozsony-Varasdi á''.lamut Muraszerdahelyi utmes-tcrség szakaszáu levő 2-10 és 2l2. szám az árvíz ált»l megrongált fahi-dak jhelyre állítása a nagyméltóságú közmunka és közlekedési mi • nisterium 1879. évi szeptem. hó 11-éu kelt 13,676 szánni magas reude letével 3572 frt 32 krnyi őszszeggel engedélyeztetett. Ezen mni:ka biztosítása tekintetéből alólirt hivatal irodájában folyó 1879 évi szeptember hó 3()-án reggeli 10 órakor, írásbeli ajánlatok elfogadásával párosult nyilvános sz• .bolt árlejtés fog tartatni, melyre a vállalkozni szándékozók azzal hivatnak meg, hogy az árlejtésbeni résztvevős cserért1, magukat a fent kitett összeg 5°|rt.vel mint bánatpeuzzel ellásák, mely vállalkozás esetében azouu.il 10°,''u biztosítékra lesz kiegészítendő. Az írásbeli ajánlatok fennt kitett nap reggeli 10 óráig fogadtatnak el, ez»kbeu az ajánlattevő neve, lakása és polgári állása pontosan kiteendo; továbbá számmal és szóval kiírandó azon száztóli elengedés, melyért ezen munkálatokat elvállalni szándékozik, világosan kifejezendő végre, hogy ajáuikozó a munkálatokat és feltételek tartalmát ismeri és elfogadja. Az Írásbeli ajánlatokhoz a vállalati 8«szeg l0°|o-je készpénzben vagy magyar áll-impapirokbau csatolandó. A mfisa..>rclvények és feltételek az alulírott hivatal irodájában a szokott hivatalos órákban megtekinthetek (929 1-2) I Zala-Egerszegen, 1879. évi szeptember hó l3-án. A zalamegyW magy. kir. építészeti hivatal. tttmtttmtmtntttttmtt TTraaia (bejíí««) kitűnő hatással a haj és hajbőrre, a kigőzfllgést elő-^segkf, megőriz a korpa képződéstől és fakadáaoktól, elómosditja a hajnövést különösen kiállott betegségek után, u. m. tyhos, himlő, gyermekágy stb., ára egy nagy palacaknak 1 frt 50 kr. TJIppakreae, gyógyerejű szájviz rosz szag eltávolítására, rendkívül jól--U-tevő és üditő hatással, ára egy palacaknak 1 frt 20 kr. .* Nagy-Kaniasán valódi minőségben rétx iraáL Práger Béla fytiytz« (.858 20—25 RAVISSANTE V ! do Dr. LEJOSSE á Paria. A t. Mlpyilipai egyetlen ártalmatlan bómépitó szere, éa azon jtl«s tulajdonsággal .bír, hogv a bőrszerv® puhító ag, felfrlsaitöleg hat anuak mükadésér''e fokozó éltotn befolyással bir. A l«j»dicsóbb toilette-*zer miri''Un ho gy számára, mely minden bőrbetegséget eltávolít s a bőr szinét fiatalitja éa szépíti. Mint lágyító-, bőrfejlesztő-szer minden zsirauyagot és olajfélét fölülmúl, miután a börtret:dkivül hajlékonynyá, gyoDgéddé és fehérré teszi Nagy iiveg ára 2 frt. 50 kr. kis üveg | frt. 50 kr. SAVON RAVISSANTE. a legkedveltebb pipere-szappan a bőrszín szépítésére és javítására Használata után a bór birionysina lesz és igen kellemes illatot (891 10-tart meg. Egy dobozzal (3 drb.) I frt 50 kr. darabonkiut 50 kr. Valódi minőségben kapható a közpouti főraktárban, Schwarz Henriknél Bndapcst, múzeum-körút 10. sz. Nagy-Kanizsán : Práger Béla. nr gyógyszertárában. Szegeden: Kovács Albert és Barosay Károly urak gyóíx szertárában, DEBRECZENBEN: Götl Nándor és Dr. Rotschnek V. Emil urak gyógyszertárában. KOLOZSVÁRIT Valentini A. gyógysz. és nagyobb gyógy tárakban. Anatlierin-sziuviz. Dr. Popp J. G. cs. kir. udv. fogorvostól Bécsben Stadt. Bognergasse Nr. 2. Vérző fughus, csúzos fogfájás és fogképződés ellen. Sokféle gyógyszer nem volt képes vérző foghusomat, cauzos fogfájásomat s a folytonos fogkóképződés megszüntetni mig a hires ANATHEll 1N-SZÁJVIZET megkísértettem, A mely mmosak a fennebbi bajoktól mentett meg hanem fogaimat megélékitette s a dobánybűzt elűzte. Érdemlegesen mondok ezennel e víznek dicséretet éa cs. k. udv. fogorvos Popp J. G. urnák legmelegebb köszönetedet. (7d7 II. 3-3) Bécs. Báró Blumen, s. k. Kapható : Nagy-Kanizsán : Práger Béla gyógy szerész urnái Rosenberg és Feaselhoffer József fűsserkereskedésükben. — Pápán : Toiiepen-J-, és BermQller J.-nél — Keszthelyen: Pfiszte-rer gyógyszerész. — Zala-Egyerszegen : Isóó F. gyógyszerész — Kapronczáu : Werli gyógyszerész. — Varasdon : Halter gyógysz. — Sümegben Horner Kajet. — Szombathelyen: Pillich Ferencz es Rudolf gyógyszer. — Határőrvidéki Sz.-Györgj Hn : Fibic E. C. — VuSíprémbeu : Tuszkan éa Társa, Gutbard Tivadar és fiainál, ugy Ferencai gyógyszerész. — Székesfehérvárott: Braun J., Brosz-mann, és Uieballa pyógjaz—Lovas-Berényben : Heialer gyógy«. — Kalocsán : Horváth K. gyógyszerész. — Pakson : Flórián J. gyógyszerész. — Körmenden: Horváth J. Somzenreud gyógyszerész. — Kaposvárott: Kohn J. Schröder és Darás gyógysz. Szeg-szárd : Brahsxy gyógysz. — Bonyádon : Kramolin J. — Baiáu: Michitach 8t, Herzfeld fiai, és Bőszek gyógysz. — Pécsett : Zsol-nay W. és E., Zách, Kunz, Kovács, és 8ipócz gyógysz. — Ká-rádon: Zadubánsaky gyógysz. — Marcaaliban : Kisa gyógysz. — Tolna : Fichtl S gyógysz — Dunaföldvárott: Lnkács gyógysz. — Saant Györgyön: Nöthig. — Alsó-Lendván : Kias gyógysz. — Rohonczou : Simon gyógyszerész uraknál. Nagy-Kanizsán, nyomatott a kiadó laptulajdonos Wajdits József gyoraajtójin. .. Keskeny Atlfft - mellczubor feák, a i\\U én mellbajok, kohö^s, fojtóköhögés, rekedtoég és tüdöhurnt biztos gyógyszerei. • A l«rtB<»*et által • «irniredA «mbirUd* BHHHM Jarira tervmttlt ««(rhtf»cüthetlm k«tkrn)r Sllfd QI^O ajtón mig edJl(f fel n«ra >l«r<t«tt litkot foflalja ÉMrwXÜlH napában, S>lts«r1nt • cjo ¿t Uffcaő nudtter ^VtitvV fjrulladt nyakhártjráJAra való amonnall cyora ^V.l*'' ^fiH 2« eajrhltó hali* s/akorUaávat a* illeti bptef ^^iii^H tiarrak ^¿ryaliUt minden Uklatetben lebe- ¡^■LMm tólaf elA«»«lt(. Miután f jírmánjrun- ^. ~ . y knál a e.Bkor i* ke.keny ^ / /''/'' dtlfúbi.ll tlasta feexolé- L"----—=»• krót kexetkeilünk, KuImm»« (JfX*''<"l>t>* ajaaljuk hnlúniiflUf btjesf/rtl »i''-iljoc»ftnt »1 ■>/» •li.t>oxun Utó aláiriltankat, mert caak exek lya«uljak anoitk \*lo>li.«(.•''»• Schmidt Victor & Hai, es. k. saabadal gyárosok Bécs, Wieden, Alb-gasso l>i Kaphatók : Prager Béla gyógyszt. N.-Kanizsán, Kálivoda J. Letenyén Kis A. gyópyszt. A.-Lendván, Dorner Ksj. vas- és fllsaerkeroakedéshn« BHmeghen Werli M. gyógyszt Kapronczáu és idősb. Mozelt F. Vasváron Hollósy József K. gyógysz« rtárábnu Znla Kgerazegen. (807 20-60) 3AG1 KANlZftA, 1879. szeptember 21-én. Elifizttéil ár: . égést érre . . 8 Ért.( fél érre . negyed érre . Egy 8%ám íq kr^i HlréttM«k 6 basábos petitsorban 7 mModsior 6 a mio.len ''további lorért 5 kr. kyilttébbes sorüukóut 10 krért vé- tetuek fel Kincstári illeték minden íefyes hirdetésért kftlö i 30 kr fizetendő. Tisennyolcz&dik évfolyam. A lap tseOami rMtjf I illeti köalemények a 1 HirktnttbÖs, aayagi résaét illet« közleméoyek pedig a kiadókos bémentre intésondók: NAGY-KAN IZ8 A. WlasslMkál- Bérmentetlen levelek, csak ismert munkatársaktól fogadtatnak alj Kéziratok viaaaa namf i_ küldetnek. fc el óbb: ,Z A L A-S O MOGYI KÖZLÖN Y.1 S^KanlysatárOR helyhatóságának, „n.-kanizsai önk. tűzoltó-egylet", a „n.-kanii*ai kereskedelmi s iparbank6, „n.-kanizsai takarékpénztár'', a „zalamegyei általános Unitét«« tület* a ,ti.-kanizsai kisded-neveió egyesület", a „soproni kereskedelmi s iparkamara n.-kanizsai k&lválasztmánya* s több megyei és városi egyesület hivatalos értesittje. Heienkint kétszer, vasarnap- s csütörtökön megjeleuö vegyes tartalmú lap. Előfizetési felhívás , Zalai Közlöny" hetenkint kétszer megjelenő lap f. évi IV-dik évnegyedére. Az utolsó ez évi évnegyed közeledvén, tisztelettel felkérjük mindazokat, kiknek elófizetésök e hó végével lejár, hogy azt megújítani idejekorán szíveskedjenek, nehogy a''1ap rendes szétküldésében akadályok támadjanak. Vidéki előfizetőknek legalkalmasabb a postautalvány igénybe vételével küldeni az összeget. Hirdetések gyorsan és jutányosán közöltetnek. Kérjük t. közönségünk becses pártfogását s lapunk szíves terjesztését. Előfizetési ár: okt. —decz. negyedévre . . 2 frt. okt. —mart. 1880 félévre . 4 „ okt.— jus. '' „ 3 négy. évre 6 „ okt, —szept. , egész évre 8 9 okt. —decz. „ öt negy.évre 10 , WAJDITS JÓZSEF könyvkereskedése Főutcza Wlassicsház. A liadapródképző intézet.*) Ha jól tudjuk, Magyarország négy kiválóbb helyén, Budapesten, Pozsonyban, Tcinesvárott és Kassán van hadapródképzó « *)0>y közelról érdekel e helyes felszóll*lás édes mindnyájunkat, hogy valamennyi magyarországi Up-nak át ktllcn« vtMini üdvözöljük a .Veszprém* lrlkes szerkesztőjét a bátor fellépésért; hazafias készséggel LarcrolUuk mollette. Szerk intézet, melyeknek, mivel Magyarországban vannak, egyik - fófeladatuk, hogy a közös hadseregben a magyar ezredek számára magyar fiukból tiszteket neveljenek. Évről évre mind sürübb lesz a panasz, hogy ezen intézetekben a magyar fiuk mellőztetnek; miért ? mert a német nyelvet nemr értik ugy, mint egy született német, és a tisztán német nyel veji tartott vizsgálatokon nem képesek ugy megfelelni, mint azok, akiknek a bölcsódaiát is németül dúdolta a dajka. Ezen eljárás nem helyes. A hadapródképzó intézetek felvét-vizsgálata tárgyainak sem mi,- sem meny-nyiségét nem akarjuk kifogásolni; minden vizsgálatnak megvan a maga mértéke, amely szerint követel és pedig joggal bizonyos fokú ismeretet ebből vagy abból a tárgyból. Aki ennek meg nem felel, aki ennyi előismerettel nem bir, ám vettessék vissza, legyen az magyar vagy német szü-letésü, mindegy, nem bánjuk. De oly nyelven követelni egy nemzet fiaitól a vizsgálatot, amely annak nem anyanyelve, amely a^ban az országban, annál a nemzetnél nem hivatalos nyelv, az nem jelent egyebet, mint azt, hogy tisztán magyar fiu oda ne mehessen, a közös hadseregben a magyar ezredek oly tiszteket kapjanak, akik'' sem nem magyarok, sem nem magyar érzelműek. Tisztán magyar ajkú fiúnak hol lehet ma annyi alkalma, hogy németül ugy tudjon; mint egy született német. Az iskola mindenütt és pedig joggal magyar, az előadási nyelv magyar, a társalgási nyelv magyar. Tanul ugyan az a magyar fiu a gymnasiumban németül is, de nem tolja-e phoeníx-szerű tantervünk a TÁRCZA. A vén pásztor regéje. (Mesés poetai beszély. Irta: Ifj. Váradv Ferencz.) IV. (Folyt, és vége.) Krdó, mező sárgult, caipős szellő lengett A rétek hervadó virágai felett, £g-füld között feun az áramló légen át Hangos darvak szálltak keresve szíbb basát. A két gyermek mégis szilárd kitartással Nyár óta barangolt hegy.n, völgyön által. Nappal megpihentek, s hogy feljött a csillag Egész éjeu által mentek, vándoroltak. Végre sGrü, sötét rengetegbe jutván. Megállott a csillag a magas é* boltján; A hold is elérte a legfelső helyet, A tias is fenn volt, úgy éjfél lehetett Megállott a csillag, 5k is megállottak Gondolatba estek, ■ azon tanakodtak : Térjenek-e vissza, menjenek-e tova És hogy ha mennek is hogyan, merre, hova ? Élelmök elfogyott, elvásott ruhájuk, Nem volt a ki ujat adott volna rájok ; A mint igy tűnődtek, — ,fák közt átszűrődve Valami nesz féle ötódött fülökbe. A mi a neszt csapta: állat volt-e vagy mi? Tudja a manó azt bizony nem tudhatni; Kiég az hoszá, hogy a nyomán a hangnak Menve, mendegélve egy lyukra akadtak. E lynk vezetett a aaiktevár an^yébe A gonosz »érazopé-''kárhozott helyére, Hol sok ártaU*flh*k kiontatott vére Átokként nehezült a gyilkos fejére. Kevés várkt után, lassan, csendességben Leereszkedének a lyakon, jó mélyen 8 nagy üregében a rémes sziklavárnak Kémlelő szemekkel lábnjhegyeu jártak. A mint vizsgálódtak, a nagyobbik látott Egy hasadékon át halvány mécsvilágot És a falon lógva szebbnél szebb ruhákat, Mindegyik sarokban aranyuyal telt kádat, A kisebbik is lelt egy más hasadékot 8 a mint átnézett rajt'' háta ia borsózott, Látott itt ott vérben heverő hullákat Itt egy kezet, törzset, ott egy féjet lábat. Oda inté bátyját s szörnyűködve nézték, Hogy mi mindent mfiv^lt a vad kegyetlenség, S a mint nÓBflődtek borzadva szerteszét Fölismerek atyjok megkínozott testét. Ott feküdt a szegény szép piros vérében, Mint hogy ha caak akkor halt volna meg épen Két keze, két lába le volt róla vágva. Es egy hosaau gyilok fénylett a nyakába''. Mintha éles kéasel döfték volna szíven, Olyan érzés futott által mindegyiken; Pillanatra még a vér is megállt bennök A szeuiök káprázott s majd elment aa eszök. Zokogva sírtak vón, de nem mertek sirni . . . Szörnyű fajdalmokat nem lehet leírni. Mégis nagy nehezen magokhoz jövének 8 a bőnbarlang torkán kimentek szegények Künn szép világos volt meg is viradott már, A fák ágai köat fénylett a napsugár fcs fölitta szépen a harmat könyeket ; De nem melyeket a két fin könyeaett. Ugy hullott a könyflk, mint a zápor e*ó, A merre caak jártak nedves lett aa erdó; Keserves sirással mentek, mendegéltek, Egyszer caak egy szörnyű nagy árokhoz értek. német nyelv megkezdését mindig felebb és felebb, mig végre az is vagy a legfelsőbb osztályokra vagy majd az egyetemre szorul, ahol azután magyar ifjaink-nak kisebb gondjuk is nagyobb lesz, mint hogy a német grammatikát az abc-nél kezdjék. De meg nyújthat e egy még oly tökéletes tanítása a német nyelvnek annyi és akkora képességet, hogy azon egy tősgyökeres magyar fiu viszgálatot tehessen? Még kívánni is bün volna! És elkerül-hetlenül szükséges-e, hogy azon a felvéti vizsgálaton csakis kizárólag németek is németül examináljanak ? Szükséges-e, hogy a magyar fiuk kivetkőzzenek magyar bőrükből, és németet huzzának magukra, hogy a vizsgálók előtt megjelenhessenek ? Szükséges e elkerülhetlenül annak a német nyelvnek oly mérvű bírása, mely magyar fiukra majdnem lehetetlen? Mi nem látjuk be, miért kellene ennek igy lenni és nem máskép. Iia határainkon kivül ily német mértéket alkalmaznak, nincs szavunk ellene; °tt joggal tehetik és aki azok elé megy vizsgálatra, az alkalmazkodjék azoknak nyelvéhez is. De itt benn, a határon belül, köztünk magyarok közt, hogy létezhessék egy vagy több intézet, melybe magyar fiuk majdnem nemzetségük áldozata árán vétethessenek fel, azt sehogy sem tartjuk sem a józan észszel, sem a méltányossággal összeférhetőnek; kimagyarázni, kimagyarázhatjuk a magyarnak azon sajátságos nem-bánom-természetéből, mely szerint mindent eltűr, mindenbe belenyugszik, amit nemzetisége és nyelve ellen a német vét. Nemzet volnánk-e vagy mi ? Magyarok volnánk-e vagy mi? Önrendelkezési jogunk volna-e vagy mi? Mind oly kérdések, melyekre jobban szeretnők, ha a feleletet tettek adhatnák meg, mint szavak. Már a nemzeti önfentartási ösztön is azt parancsolja, hogy nyelvünket pusztulni ne engedjük, mert abban mi is elpusztulunk. Más meg, nincs-e jogunk a magyar elem jogosultságát meg a közös hadseregben is megvédeni és fenntartani? Többet mondunk, nemcsak jogunk van, de kötelességünk is odahatni, hogy a magyar végkép el ne enyészszék, hanem számítson ott is, nyomjon is a latban. Nem olyan-e a magyar katona, aki a világ bármely fia mellé oda állhat, ha arról van szó, hogy harczolni, vért ontani és meghalni kell? Megérdemli-e tehát, hogy vele saját országában ugy bánjanak idegenek, németek, mint az utczán felszedett koldussal, akinek ajkai hálát rebegnek, ha az asztalról lehulló morzsát megkaphatja? — De félre a keserűségekkel ! Ne okoljuk a németeket, hisz azok a maguk szempontjából helyesen járnak el, hisz azok százszorta jobban felfogják és megtudják védeni érdeküket, mint mi magyarok, hanem okoljuk inkább minmagunkat és főbbjeinket, akik oly kevéssé hordják szivükön nemzetiségünk életérdekeit, hogy az idegen befolyás minden arczpimlás nélkül megnyirbálhatja azt, ott és akkor, ahol és amikor neki tetszik. Tudjuk, hogy gyenge szavunk el fog viszhang nélkül hangzani, de legalább megnyugtat azon tudat, hogy nemzeti kötelességünket megtettük és ezen sértő eljárás ellen felemeltük tiltakozó szavunkat. Árok oldalán a tömött avar felett Tizenöt fegyveres zsivány sütkérezett ; 8 hogy a gyerekedet fenn az árok partján Észrevevék, igy szólt a zsivány kapitány : .Honnan a pokolból! Mi a manó űzött! Eltévedtetek tán az erdóség között T Mi hát a bajotok, szóljatok, hadd hallom, Aztán, hogy ha lehet, segítünk a bajon. ^ kisebbik fiu megtöröli« szemét S megeredt ax ajkán a panaszos beszéd: .Ezelőtt egy évvel gyógyittatás végett Útra indult apánk és eihagyott minket. Mi pedig a nyáron fölkeresni ótet Elindulánk s jártunk sok hegyet sok völgyet, Végre valahára, tőletek uem messze Megleltük, de halva egy szörnyű üregbe''. Két keze, két lába le van róla vágva És egy hosszú gyilok vagyon a nyakába'' . . llogy ezeket mondá, elboritá könye 8 többel uem mondhatott, ezt is caak ugy nyögte. „Ne sírjatok fiuk, hasztalan már a bú. Apátok véreért nagy léazeu a boszú, Akár ki lesz ottan abban az üregben — Szólott a kapitány — én rúdra feszítem !" Erre a zsiványok fölháborodának Neki mentek vóu a százfejfi sárkánynak ; Felkerekedének, mint a vad zivatar, Mely csak pusztítani és csak ölni akar. V. Sfitét, barna felbök tolongtak az égen Irtóztató vihar támadt a környéken, Cvöltve szállt a saél a rengetegen át Tépve a vén tölgy ek aaáraz koazornját. Viharnál «mörnyebben, aziklavár elébe, Tizenöt maivány jött fegyverrel kezébe'', Boazuló villámkéut csillogott a sxemök, Halálos döfésre eo»elŐdött kezök. A fiuk vezették a bősz asivány bandát Az üreg aaájáhoa árkon és bokron át Ottan megállának, kivül hagytak négyet A többi tizenegy az üregbe lépett Az üregben alig léptek kettőt-hármat, Egyszerre a mélyben zakatolás támadt, Azért a zsiványok fölajzott nyilakkal Mentek, egy csöpöt te félve laaaan, halkal. A mit beUebb értek, — hát kit látnak ottan: A v^n gonosztévő lapul egy sarokban; Megszöppent a gonosz, de nem is hiába Pár perez alatt kötve vala keae, Iába. Ugyan zaíványoaan el ia bántak véle Orrán, szemén, száján csak úgy dűlt a vére. »Irgalom ! Kegyelem! — Kiabált remegve — Irgalom! Kegyelem a magas Egekre!'' Dörgött a kapitány: .Ugass kutya, ugass! Késed alatt nem hal meg több beteg utas! Zsineget legények a vén dög nyakára Hadd húzzam föl ott künn egy száraz cserfára!" A zsiványok nyomba megragadták négyen És kiezepelték a kivezető résen S aztán egytől egyig, kapitányt kivéve Zsákmányolni mentek a vár fenekére. Künn a világoson ismertek egymásra: A fiu atyjára, az atya fiira, az atya fiát jegyes homlokáról, A fiu az atyját arcza állásáról. .Fiam — szólt az öreg — apád vagyok néked, Az éu ereimből való a te véred, Igen. .. igen te vagy egyetlen gyermekem, Sok évvel ez d5tt elraboltak tőlem ...» Többet mondott volna még a mondottaknál, De hörögni kezdett l megfogá a halát A zsivány kapitány ráborult atyjára 8 zokogott mivel 8 küldte májvilágra. tizennyolczadik évfolyam Jegyzőkönyv, a .zalamegyei általános tanítótestületnek 1879. aug. hó 26-án Tapolczán tartott közgyűléséről. Jelen volt 80 tagtárs s néhány vendég. 1. Elnök, Schmidt Károly megnyitván a gyűlést, bemutatja s melegen üdvözli Tspolcza város küldöttségét, melynek szónoka Árvay Lajos v. jegyző meleg szavakban adott kifejezést a város a feletti örömének, hogy a megye néptanítóit fala: közt üdvözölheti. — a ssivböl jött szavak az összes jelenlevők által lelkesült örömmel fogadtattak s Tapolcza város n. é. vendégszerető közönségének jegyzőkönyvileg köszönet szavaztatott. 2. Mult közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésére a közgyűlés beleegyezésével elnök Bánfi Alajos és Lob Ignácz kartársakat kóró fel, — kik a szóban levő jegyzőkönyvöt észrevétel nélkül hitelesiték. 3. Elnök szóbeli jelentés» tett a tanitói-teatület évi működéséről; jelentésében különö sen kiemeli a n.-kanizsai, keszthelyi és z.-szt.-gródn járási köröket, — mely tudomásul vé tetetL — / 4. Pénztárnok, Venczel Rezső ugy hiszi, hogy nem tartozik itt jelentés tétellel, mert egyetlen jkör sem küldülte be a testület pénztárába az alapszabály ilag megállapított tagsági dijakat. Ha azonban — jegyzé meg tovább — a közgyűlés kivánja, a pénztárkönyvet bemutatja. — A közgvülés. Hoffmann Mór, Ferk Miklós, Hock Páí és Hajgató Sándor tagtársakat kéré fel a pénztár megvizsgálására; mit azonnal meg is tettfek és kifogástalannak találtak. —. 5. Hoflmann Mór az elóértekezlet által kiküldött 8 as bizottság nevében az alapszabályok revideálását illetőleg ajánlja, hogy a 11. §., mely igy szól: „A testület pénztárába minden rendes tag 2 frt tagsági dijt tartozik éven-kínt félévi előleges részletekben (márczius és szeptember 15-ig) befizetni s tőle e tagdij tör vény utján is behajtható" — mócíosittassék a következőleg: „11$. Minden rendes tag 1 frt. tagsági dijt tartozik évenkint félévi elól<-<;es részletekben (márczius és szept. 15-ig) a járási körök pénztárába beszolgáltatni, 8 tőlük a tagdij törvény utján is behajtható." — A 23. §, mely igy szól: A központi választmány székhelye „Nagy Kanizsa" — igy inódo sitassék : ¡,23. A központi választmány szék helye időről-időre a közgytilé* által állapitta''ik meg." A 39. mely így szól: „Minden járási-kör egy évre valaszt egy elnököt, egy alelnököt.«és egy jegyzőt" — ekkép módosittassél* :• „23. Minden járási-kör egy évre választ egy elnököt, egy alelnököt, egy jegyzőt éa egy pénztárnokot." — 11. továbbá ajánlja hogy a 40. ij.-hoz egy ujabb pont, mely igy szóljon : .0 A pénztári számadásokat átvizsgálja" — fű-zessék. — Ezen alapszabályi módosítások a közgyűlés által egyhangúlag elfogadtatlak s megbízatott a központi választmány, hogy az alapszabályok módosítására vonatkozó ezen közgyűlési határozatokat a módosítást indokoló kérvény kapcsán a nagyméltóságú vallás és ZALAI K ö közoktatásügyi m. kir. minissteriumhos ter- jeBzsze fel. 6. Elnök maga, tiszttársai s az egész választmány nevében beadja lemondását s minthogy N.-Kanizsa tanitó-teatülete — úgymond elnök — a „zalamegyei ált. tanítói testület« administratióját más város tanitó karának óhajtja átadni, ő is, ugy szintén H»ffmann Mór alelnök, mint az előértekezlet által kiküldött bizottaág előadója, inditványosza: hogy a központi választmány szók helye — » módosítások helyben hagyásáig is — Keszthelyre tétessék át és el nökül Csat hó Alajost ajánlja. - Erre Csathó Alajos különböző okokat hoz fel, melyek alap jáo kéri a közgyűlést, hogy a központot ne tegye át Keszthelyre, hanem hagyja azt meg Nagy Kanizsán és elnököt is onnan jelöljön ki. Ekker Beláoyí Tivadar emel szót és odanyilatkozik. hogy a központ inkább Zala Egerszegre ő is elfogadja Keszthelyt központnak, ha ultihelyeztessék, vagy ha a közgyűlés épen Keszthely mellet óhajt maradni; ugy a keszthelyi tantestületek nevében a közgyűlés bizalmából matumkép kimondhatja, miszerint ezen esetben sz elnökséggel Csathó Alajos ruháztassák fel. Felszólaló óhaját a közgyűlés egyhangúlag örömmel osztja; mirt Csathó Alajos megköszönve a közgyűlésnek benne összpontosult bizalmát, üdvözli a közgyűlést és elfoglalja sz elnöki széket. Mielőtt azonban a további választás megejtetett volna Löb Ignácz tagtárs ind itványára a közgyűlés a lelépett tisztikarnak s as egész választmánynak jkönyvi köszönet szavaztatott. Az uj tisztikar ezután a következőleg alakult meg : elnök: Csathó Alajos, I. alelnök Be lányi Tivadar, 11. alelnök Kovács Sándor (Soj-tőrről), főjegyző Ertl Károly, aljegyzők Pölti Pál és Vörös János, utó: bi a könyvtár kez-dé lésével is megbízatott, pénztárnok Reich Miksa. „A központi választmányt a keszthelyi tantestületek képezik." 7. A magyarországi tanitó-cgy letek szövetségének kérdését illetőleg Schmidt Károly, mint a most lelépett közp. választmány megbízottja referált s indítványozá a szövetséghez való csatlakozást. A közgyűlés Löb 1. és Bánfy A. hozzá szólása után határozatilag kiiuondá a csatlakozást s megbizá a közp. választmányt ennek a szövetségnél való bejelentésére. 8. Löb Ignácz tagtárs „A családi nevelésről és annak viszonyáról a családhoz" czimü értekezést olvasott fel, mely tetszéssel fogadtatván, felolvasónak jkönyvileg köszönet szavaztatott. 9. Bánty Alajos Sümegh járási tanítói kör elnök, annak nevében (az utolsó p. kivételével a''czegléd vidéki tanító egylet kidolgozása után) előterjesztést tett a nyugdíjtörvény revízióját illetőleg; ugy moud előadó: 1. A nyugdíj törvény 7. szerint 40 évi beszámitható működése után is csak akkor ígér a törvény teljes nyugdijt, ha az illető 05 évét betöltötte. Erre nézve indítványozza, hogy a közgyűlés mondja ki: miszerint tekintve a tanítói hivatal fáradságos voltát, másrészt azt, hogy a törv. 2. § ban külüuben is a tanítói oklevél megszerzésetói teszi függővé 21, illetőleg a nőkre nézve 20 éves korukban a nyugdijkópességit, Majd nu-g felugoivj, torkát áthasít á Éí a vadon rúgó vihart túl «>r.Iitá : „Én rám a te véred, te rád mások vére . •. 1 Oh! jaj! együtt szállunk pok>l fenekére 1" VI. Mig ezek történtek ott benn az üregben A kapzsi zsiványság osztozott a kincsen De nem li-tt egyezség csuful összekaptak, Mint a hulladékon a károgó varjak. A két gyerek pedig megrakódva szépen Ezüsttel, aranynyal, kiillant a résen. Alig;, hogy kiértek, jöttek a zsiványok''; De biz benn mai adtak, szikla szakadt rá^ok. Ök megmenten, tömve ezüsttel, aranynyal Mentek kilencz hétig, folyvást éjjel nappal - Végre mire lehullott a fagyos tél hava, Szépen, szerencsésen eljutottak haza. Otthon aztán mindent sorra elbeszéltek • Hányszor néztek szembe száz meg száz veszélynek, S mi történt atyjokkal és mi történt azzal A ki ót megölte, azzal a gonos»sza!. Aztáu sírtak oflyet keserveset, hosszút, De a sok kincs hamar feledtet* a but; Gazdagok s boldogak lettek a szegények És ha meguem haltak, hat még ma is élnek ! Montenegro gyöngyié, — Bessély. — Szoimiier Sándortól. (Folytatás.) „Sephira! — kiáltáGir Ali — hogy mersz ő fensége szavának ellenszegülni ? '' .Bocsánat, fenség; ha megsértettem, akaratom ellenére történt, mondá Sephira, de ugy szeretnék atyám oldalánál küzdeni ¿s a hszá-nak egy szolgálatot tenni 1" „Kedves leányom, — mondá a fejedelem — a hazáuak vannak íértiai, akik hivatva vannak azt veszély esetén védeni, s szégyent hozhatnál a férfi-ikra letted által; a mi pedig a sértést illeti, megsértettél, de nem veszem sértésnek ; és mégiB e sértést jóvá teheted, azaz e sértést elnézem, ha Mont-negro gyöngyétől egy csókot-nyerek." — „Es kicsoda Montenegro gyöngye?" rKis hamis! hát téged hívnak as egész országban „ Montenegró gyöngyének", szépségedért!" „.cz igaz, a minap magam hallottam utánam kiáitani egy mellettem ellovagló katonától: de nem hiszem, hjgy nálam ne legyenek szebb nők Montenegróban !?" — „Akkor nem tégedet hívnának Montenegró gyöngyének?" „Hjah! Mindenkinek meg van a maga Montenegro g)öngye!" „Lám a hamis megint, hogy ki akar fogni rajtam; de megyek. Allah vezéreljen, jó öregem — mondá Qir Alinak kezét nyújtva — vigyázz csak, és ha győztél siess hozzám Caettinjébe, ott bevárlak!" — „Allah legyen veled !" — viszonzá Qir Ali. - .Most Sephirának nyújts kezét a fejedelem és mosolyogva kérdé: „Megváltod haragomat egy csókkal, leányom ?" — „Ha fenséged parancsolja; nem szegülhetek parancsa ellen!" — „Nem parancsról, hanem akaratról van most szó!• „Ha kivánja ?« . .. „Kívánom!" ZLÖNY a mely oklevélnek megaserzése pedig a napról-napra fokozandó igényekkel szemben, évről-évre több nehézséggel jár, testületünk kéri a 40 szolgálati évnek 30 ra leendő leszállítását, tekintet nélkül az életkotra. 2. A nyugdíj évenkinti összegét illetőleg a törv. 9. § a intézkedik. Erre né<sve indítványozza, hogy mondja ki a közgyűlés: miszerint 30 évi beszámitható szolgálat után óvó- és segédtanítók számára 300 írtban, elemi rendes tanítók számára kis községekben 350 frtban, nagy községekben, illetőleg városokban legalább 400 frt. — felső nép és polgári isk. tanítóknak és szeretetházak igazgatóinak 500 frtban kéri a nyugdijt meg-állapi''auí. 3. A 33. §. szerint az országos tanitói nyugdij alap kiadására forditandó azon összeg is, mely as 1868. évi 38. t. cz. 145. §-ának rendeletéből a községi tanítók fizetésének 2% erejéig eddig befizettetett. Erre nézve kéri a közgyűlési, mondja ki: miszerint a községi vagy állami tanodákban működő tanítók által az 186*. évi 38. t. cz. 145. s^-a értelmében befizetett 2®/0 nyugdij, illetőségükbe beszámittassék. 4. A 41. §. 2. pontja szerint a nyugdíjtörvény hatályba léptekor már alkalmazásban levő bárminemű nevelők vagy tanítók 40 beszámitható szolgálati év után is csak 250 frt évi nyugdíjban részesülnek. Erre nézve ajánlja elfogadás végett, hogy mondja ki a közgyűlés, miaz-rint 30 évi működés után teljes nyugdijt nyerjenek azon tanítók is, kiket a nyugdíjtörvény már állomás ban talált. Végre a testület kérje, hogy a nyugdíjtörvény minden korbeli tanítóra kiterjesztessék. — - 5. A 20. szerint „Ha az anya él és özvegyi segélypénzt hu«, akkor egy gyermekre nem számíttatik külön segélypénz, hanem egy gyermeken felül mindegyik számára25 frtot kap. Ezen pont módosítására B. A. a következőt indítványozza : „Tekintve a csekély összeget, a segélypénzt élvező özvegy minden gyermeke után külön 25 frtnyi évi dijat ksp." Ezen pontokban Bánfy Alajos tagtárs által kifejtett nézeteket a „Zalam. ált. tanítói testület" magáévá teszi, központi választmánya által pedig a Budapesten alakult országos tanitói szövetséghez beküldeni határozza, hogy a szövetség utján a ministeriura, s ha szükségeltetni fog, érvényre emelés végett as országgyűlés elé terjesztessék ! Ennek kapcsán Bánfy Alajos felemlité, miszerint több tanítótól a nyugdíj jái ulék vég rehajtás utján is be lón hajtva — ennek daczára erről hivatalos nyugta nem szolgáltatott ki. E végből megkeresi a „Zalum. ált. tanitói testület" elnöksége a megyei tanfelügyelöséget, hogy legyen kegyes a mltgu vallss és közök la táeügyi m. kir. ministeriura által az 1875. éví 32. t. cz. értelme szerint kiállítandó befizetési ivek kibocsájtását az illető helyen ssorgolni s e jogos követelménynek kézhez jutását kieszközölni. 10. Ugyancsak Bánfy Alajos meggyőzően szólt az irk:ik boríték lapjainak a szemléleti A fejedelem ajakát nyujtá a gyönyörű leány eper ajaka felé és már biztosnak vélte a csókot, midőn a két ajak között vákszfalkért egy teher kendő lobogott alá. — Az eddig hallgatag és mozdulatlan ifjú, feh^r kendőjét közbe tette, bátran a fejedelem elé lépett és szilárd elhatározottsággal mondá: „ Harcéban testtel és lélekkel fenségedé vagyok es megadom jogait, — de ily esetben fenséget nem ismerek és saját jogaim védelmére kell kelnem!" a fejedelem egy lépést tett hátra felé. Mosolygó arczii rögtön, komoly szint öltött és fekete szemei a harag és boezu jeleiként villámokat szórtak. — Villám gyorsan tekintett végig, as előtte álló ifjún, és ugy látszott, mintha szemeivel igyekezett volna őt keresztül szúrni. — A fejedelem, zavarából kibontakozva, gúnyosan szólt: „Vakmerő ifjú! ki fejedelmed, urad és parancsolod ellenében lépsz fel, jogaid megvédésére szállsz? — Hát nem tudod, hogy az or-szágbau a fejedelemnek van mindenben a főjaga? — vagy nem tudod, hogy én Montenegro feje delme vagyok?" — „Tudom fenség!" „Tudod? — folytatá gunynyal a fejede lem — ugy, vakmerő ifjú, bűnhődj vakmerőségedért. — Tedd le, gyalázatos, as oldalfegyvert, és ne mocskitsd meg Montenegro czimerét!* Hallgatag oldá le as ifjú kardját és azt a fejedelem lábai elé tevé ; a fejedelem folytatá : „Halál, rut halál legyen jutalmad, vakmerő ifjú, kit csak ifjú pezsgő vére vihetett e tettre; a bitó, melyen 24 óra elteltével lógni fogsz, készítessék el számodra!" .Pezsgő, ífju vérem!, — sohajtá as ifjú. ; „Nos, ugy van?" — 8ZEPTEMBER 21-én 1879 oktatás ssgéd-tanesskfiséül leendő felhasználás tárgyában. A aam. ált. tanitói testület közgyűlése czélszerűnek látja az irkák boríték lapjait a szemléleti oktatás segédtaneszközének fölhasználására 8 B. A. indítványa alapján következő tétel kidolgozására kén a járás köröket: „ÁUittassék okadatolással egybe azon áb rák jegyzéke, melyek a népiskola (I—VI.) egyes osztályában a szemléltető oktatáshoz szükségesek." 11. Juhász Péter tagtárs a mozgatható betűk használatiról tartott sikerült gyakorlati előadást, mely hosszú eszmecserére nyújtott alkalmat, mely ben resztvettek: Belányi T.Tóth L. Keezler Gy. Záukay Z9. Czeizler Anna, Nagy, Stier stb. A közgyűlés előadónak jkönyvileg köszönetet nyilvánít, 12. Indítványok. a) A jövő évi közgyűlés helyének és idejének megállapítására nézve kéri elnök a tagok nyilatkozatát s a közgyűlés határozatát. A közgyűlés egyhangúlag Keszthely városát tüzé ki helyéül; a gyűlés megtartásának idejéül pedig augusztus vége határoztatik. b) Venczel Rezső tagtárs indítványoz*, hogy mondja ki a közgyűlés, miszerint a járási körök a közgyűlést megelőzőleg egy hónappal • tartoznak pénztáruk állásáról a közp. választmánynak jelentést tenni s bevételeiknek egv harmad részét a közp. pénztárba beszállítani. Helyesléssel elfogadtatott. c) Friedmann A. Löb I. és Hajgató s. tagtársak Oberliioder Samu kővágó eőrsi izr. tanitó érdekében, kit az ottani izr. hitközség elöljárósága minden ok nélkül állomásától elmozdítani akar, indítványt adnak be, mely szerint kérik a közgyűlést, hogy a szerencsétlen üldözött kartárs ügyében a megyei közigazgatási bizottságnál ez önkényes eljárás tneggátlása végett kérvényezzen. Az indítvány élénk eszmecserét keltett, inelyben résrtvettek: Schmidt KM Löb I., Stier, Fnedman; különösen pedig Hofimann Mór kelt ki s hévvel szólt a szívtelen hitközségi elöljáróságok indokolatlan eljárásai ellen. Az indítványt ő is olfogadá azon pótlással, hogy a megyei közig. bizottaág arra keressék fel, hogy ez az illető szolgabíró utján a hitköz ség és tanitó közt felmerült kellemetlen ügvet békés uton intézze el. • • A beadott indítvány ily értelemben elfogadtatván, a köxgyü''és a további lépéseket a közp. választmányra bízza. d) Elnök a jelen jköny v hitelesítésére két tagot kér a közgyűlés által megválasztani. Erre Bánfy Alajos és Magyar József tag.-társak kérettek fel. Több tárgy nem lévén, elnök a jelenlevők ügy buzgóságát megköszöné ed. u. 1 órakor ezzel a közgyűlést berekesztő. CSaTHÓ alajos, m. k. elnök. Jegyzette : ERTL KÁROLY, m. k. főjegyző. „Igen, és dobogó szivem!" — „Dobogó szived „Igen, fenség, mert a pezsgő vér és dobogó sziv te«tvér!* „Tehát már megbántad tettedet ?" „Soha, fenség 1" '' »Átok reád, gaz fiu; el fogod érni méltó jutalmad, hogy engem jogaimban meggátoltál; nem fogod elkerülni a halált, a bitót!" — .Fenség !" — esdeklének Gir Ali és Se phira egyszerre. — As ífju cseppet sem változott, hanem szilárd elhatározottsággal válaszolá: „Nem, fenség! nem gátoltalak jogúidban, hanem gátoltalak ott, hol jogod nincs és nem is volt, mert... .* f „Vakmerő! szakitá félbe Nikita — Lám, hogy kikel ellenem ; hát mint fejedelemat nem engem illetnek a tőjogok?" — „Igen, feneég! a főjogok téged illetnek, de itt e helyüttengóm illetnek, mert Montenegró gyöugye — jegyesem !" „Jegyesed ?• — mormogá a fejedelem fogai között, mig mólyen ajkába harapott. — .Igen, fenség 1 — mondá Sephira — Ali Achmed jegyesem !• „S hogyan került a vőlegény hozzád, öregem?" - kérdé Nikita Gir Alitól. ,A fiu már gyermek korától szolgálatom ban van — mondá Gir Ali — és valamennyi csatában, melyekben részt vett, kitüntette magát; jó fiu volt, hazáját mindig szerette, mit elszánt bátorságával bizonyitá be, szolgálatai rendesek voltak és szigorú volt mindig arra, hogy feladatát pontosan teljesítse. — A minap a hogy Csettinyetől keletre a törökök álul megtámad tattank, az ő Ügyes harcsi vezérletének kössönhetém, hogy csapatom nemcsak, tlzennyolczadik évfolyam ZALAI KÖZLÖNY. Helyi hírek. ^ „ . . — A mint jól értesülünk városunk bzü lőttje Brága(Práger) Hermina k. a. a bécsi cs. k. operaszínház 1 só rangú énekesnője, ésQrün- féld Alfréd hírneves zongora művész, e hó 28 án a „Szarvas" vendéglő nagy termében hangversenyt rendeznek, mely éWezetea estélyre már előre is figyelmeztetjük a n. é. közönséget, mindéi) többit.lapunk jövő számai hozzák. — Keller Ignác* n. kanizsai czipéez mester urat ujabban fényes kitüntetés érte; ugyanis Felső Ausztriában a linczi országos ipar kiállításon a legnagyobb érdemérmet nyerte el kiállított czípői- é» csizmáival. A székes-fehér-vari kiállításon, mint emlékeznek t. olvasóink, aranyérmet nyert. Örvendünk a szorgalmas ipa ros újabb kitüntetésén, annyival is inkább mert nemcsak a hazában, de a haza. határán kivül is versenyképesen dicséretes ösztönnel, meg-mérkőzik a külföldiekkel. Éljen! — Ma van a „Társaskör" közgyűlése, figyelmeztetjük az illetőket a szíves megjelenésre. — Képviselőink u''áznak kerületeik ben. Tjiy Bessenyei Ernő, Gsertán Károly és Szabó Imre kerületeikben tölték a szünidőt. Yeszter Imre mostanában utazott Alsó-Lend-vára. Dr. Apáthy István a mult hó végén tett körutat a leteny»-i választókerületben. — Lapunk előbbi számában emiitett „Deáki* erdőségben tartott nagy hajtó vadászat vendégei Badacsonyba is atrándultak, hol Hngvav István földbirtok''»» fogadta őket szíves vendégsz«retettel csinos uj villájában. Iuneu a sarvalyi erdőségbe mentek s ott fejezték be a vadászatot. — Azon pályamunkák jeligéi, me-1 vek a zaUmegyei gazd. egylethez bttküldet-tek : 1. „Többrt éezszel, mint erővel.* 2. „Noe" 3. „Vannak Kézműveseid aranyra, ezüstre, rézre, vasra, kelj fel azért és építs, az ur veled Jeszeu.* -í. „Viuum subtile facit in sene eor iuveníle, «ed vínum vile reddít íuveníle seuíle." f>. „Cs»k előre! — Aki megállapodik, az elmarad.'' t>. „Ne hagyd el magadat és megsegít az itst''.iu." 7. „Halmaidat koszorúzza borág." Bírálók : M«''drovics Gergely elnöklete alatt Gla-vina Lajos. Grt. D«ym Nándor. B. Putheáni Géza, Nedeczky J^nő, Dervarics Ákos és Baán Kálmán urak. — Öngyilkos. Komlóssy László 50 éves beregszászi születésű magyar szerdahelyi volt kádármester folyó szeptember hó 9-én lakásából ismeretJen helyre távozott, — és csakis e hú 13 án délután találtatott fel az urodalmi ju husz altal a német-szent miklósi nyireBben egy iára {elakasztva; orvos» vizsgálatból kiderült, hogy már 4 napig lógott ; — az öngyilkosság n tk oka részben szorult anyagi helyzete részben pedig betegsége — volt, mert agy velő-gyula-dánbau szeövedett. — Gyászhír. Concha Károly ér gyer mekei: Margit és Laura; dr. Concha Győző ós neje : Forster Emília, s gyermekeik: Erzsi és Hedvig, a maguk s az öspzes rokonság nevében ^<-ly bánattal jelenlik forrón szeretett édes anyjuk, illetőleg napa és nagyanyjuk özv. Concha Júuosné, született Járányi Fáni asszonynak hosszas szenvedés és a haldoklók szentségének ájtatos felvétele után f. hó 17 én délután 5 órakor életének G(J ik évében történt gyászos elhunytát. A szeretett halott földi maradványai , • i 1 hogy meg nem semmisült hanem mégatörökö- ket futatta meg; egyedüli klváusága mindig a fejedelmi kegy volt, mit csatározásokban vélt eiuyerni „Jeles bizonyítványai vannak e fiúnak ; amint mogorva fellépéséből gyanítottam, jó hadtiu lehet!" — mondá halkan, hogy Achmed nem hallá. — „Igen jó hadfiu, fenség! — és én — minthogy fiutódom nincs — megigértem, hogy a csaták után leányomat nőül adom neki, és — minthogy a csapat által megszerettette magát — vénségemre átveheti tőlem a. csapatfönöki tisztet; de minthogy az fenséged ellenére van — nem tehetem !• A fejedelem habozott; szeretett volna már megkegyelmezni az ifjúnak, de ezt fejedelmi gőgje ét,elhirtelenkedett balálitéletenem engedé. Sokáig ott némán állottak; a fejedelem szemei egy előtte álló ponton merengtek, mig az .ifjú folyton fesztelen, mindamellett szilárd és határozott állásban tartotta magát. — • Sephira ájuláshoz volt közel mindig az ifjúra tekintett, kinek tekintetével gyakran találkozott ; mig az öreg Gir Ali máskor tiszta homlokát, most mélyen szántott . barázdák boriták el. — Némaságukból; a távolból hallatszó kürt harsány szava által keltettek fel. A fejedelem gyorsan kibontakozott gondolatiból : egy szolga belépett. — „Uram! — mondá —► az előőrsök meg lámadtattak és az ellenség előre nyomul !■ — »Csaukészen van a csapat ?u — kérdé Gir Ali. - f. hó 19-én pénteken délután 3 órakor alól jegyzett lakásban szenteltettek be s a Veszprémmegy e-marc&altói sírkertben — az elhunyt óhajtása szerint — boldogult férje hamvai mellé tétettek örök nyugalomra. — Az engesztelő szent mise-áldozat ugyanott a marczaltői templomban fog az Urnák bemutattatni. Budapest, 1879. ssept. 18-án. Áldás és béke a legjobb anyák egyikének hamvaira ! A jó honleány, nemeaszivü jótevő s áldott lelkületű asszony elhunyta felett fogadja a sújtott család őszinte részvétünket! — Balaton Füreden a* idén szept. 15-ig 1273 folyó számban 2079 fürdővendég jelent meg. — A zákányi és barcsi felügyelő orvosi állomások beszüntettek ea állomásnak hat hét előtt azért szerv ez tettek, hogy a vasúton alul ró! Nagy-Kanizaára érkező utasok kütegeshagy-mázmentes állapotát megvizsgálják. A hévvizi fürdővendégek száma szept. 1 l-ig 706. — Rövid hirek. — A láaczhidat javítás alá veszik. — A temeai románok Dobrud sába vándorolnak. — Dingi János Kolozsvár -ról nősül. — Bécsben egy vasúti szolga 60 ezer frtot sikkasztott el. — Margitszigetet az idén 99.525 egyén látogatta. — Bismarck f. hó 20 án Bécsbe érkezett. — A brucki táborban egy dobos a napszurásban megőrült. — A Renz Circus Bpestről nov. 15 én megy Berlinbe. — A kisbirtokosok hitelegyesűleta okt. 19 én tartja uj alakuld közgyűlését. — Serajevo felépítésére 8 milliós sorsjegy kölcsönt terveznek. — Szombathely még hivatalosan nem utasította vissza a vándorgyűlést. — Garibaldi Kómába hivatott. — A czár haldoklik. — A mehadiai erdőégés megszűnt. — Csepreghy Ferencz uj népszínművet irt: „A szép asszony kocsisa" cziraen — Borostyánkőn leégett az ev. és kath. paplak b 75 ház. — Puskás Ferencz telephonhálózatot akar a fővárosban létesíteni. — A hg. prímás Rómába utazott. — „Jó barát" cz. lap megszűnt. — Soraoskeöy Géza nincs elfogva. — A zulu király elfogatott. — Horváth Gyula „Uj Zuhany" cz. élczlapjának mutatványszáma megjelent. Novibazár egyrészének occupatiója vérontás nélkül be van fejezve az idénre. — Cotta Bernát geologus meghalt. — Somogy megyei Gyarmaton csak a bíró tud írni. — Bécsben az esti és ünnepi tőzsde tartása újra be-bozatik. . — Somogyi Ede szerkesztésében megjelenő „Magyar Lexikon* 36 és 37 fiiiete .beküldetett hozzánk. Terjed Bravais szóig. Mellék -lete: „Hnaznos házi állatok* és „Magyar ipar 1« rajsai Ara 30- 30 kr. ki nyert? Brünn, szept. 17 ón : 36, 45, 75, 46, SS, Irodalom. (E rovat alatt megemlített munkák Nagy-Kanizsán Wajdita József könyvkereskedése által megrendelhetők.) — Abafi-Aigner Lajos szerkesztése ós kiadásában megjelent a „Figyelő* irodalmi közlöny szeptemberi füzete következő tartalommal; Petrarca és Kisfaludy Sándor, Rényi Rezsőtől. Szenczi Molnár Albert nyelvtudománya, Dr. Jancsó Benedektől. Révai Szegeden, Csaplár Benedektől* Dávid Ferencz, Abati Lajostól, A kis tomáji puszta vendégei 1849 ben (Vörösmarty és Bajza) Besze Jánostól. Beasenyei György ágens korából, Szinyei Gerzsontól. Irodalom történeti repertórium, Szinnyey Jó zseftöl. Ara 1 frt. „Igen!* „Azonnal künn leszek!" A szolga mélyen meghajtva magát távozott. — '' „Allah veled, fenség! mondá Gir Ali — a csapat előre nyomul és már egyes fegyverropo-gások hallatszanak; a csapatnak főnökre van sfüksége ós minthogy Ali Achmed m^ már nem harezos, mennem kell, hogy kormányozhassad !* Mélyen meghajtá magát az ösz főnök a fejedelem előtt és gyorsan kisietett a szabadba. „Megállj !" — kiáltá a fejedelem utána, de az öreg már messze volt, nem hallá és vissza sem jött. — A csapat már nyugtalanul várakozott az öreg főnök megérkeztére, ki ezt azonnal csatakészen egyea osztályokba osztA fel. — Feltűnő volt, hogy ma Ali Achmed nélkül jött és egy néhány tiszt kérdezte is az öreget Ali Achmed holléte felől. — Az öreg különböző kifogásokkal utasitáel magától a tiszteket, ¿csak a valót nem riondá meg; nehogy a csapat lel késül tsógót elrabolja. Mindazonáltal a csapat nem látszott a rendes kerékvágásban lenni; ''mert szeretett harezoaa Ali Achmed hiányzott. Nem volt sok idő a vesztegetésre; a törökök az előőrsöket megtámadták, azokat lever ték és már sortüzet adtak a csapatra. — A harcs megkezdődött — (Vége következik.) Vegyes hirek. — Svjátságos beteg. A londoni Sz. Thomas kórház betegei között egy szép fiatal nő is jelentkezett, ki azonban külön tanácskozási kért az orvostól, minthogy betegsége nagyon kényes természetű. Az orvos terméazeteseo nagyon kíváncsi lett: mi baja lehet a szép, csattanó piros fiatal nőnek, a hölgy aztán előadta — — hogy baja van ugyan neki,,de betegsége nincsen. A ba]a az, hogy egyik nagynénjétől tetemes összeget örökölt, de azon föltétel alatt, hogy még ez év befejezte előtt férjhez kell mennie. O pedig fölötte járatlan, s attól remeg hogy elveszti a vagyont, ha asszonynyá lennie nem sikerül. Kéri tehát az orvost, engedné meg, hogy valamelyik haldokló betegének hadd legyen néhány óráig boldog neje. A férj lehet fiatal vagy öreg, sót ha gyermekes, özvegy, hát még árváinak gondozását is magára vállalandja. Az orvoa azonban a kérést nem teljesítette, s ninc* tudva, vájjon sikerült-e a hölgynek főkötő által menteni meg örökségét. — Megmérgezett herczeg. Már a távíró jelentette, hogy Muley Abbas herczeget, a marokkói szultán nagybátyját megmérgezték, mely hírt a „R.ad Et-Tunini" czimú tunisi lap is meg-e ró siti. A megmérgezett herczeg 55 éves volt. Hazájában becaiilctességeért és jótékonyságáért igen szerették. A herczeg e mellett igen gazdag is volt; évi jövedelmét lOnaillió frankra becsül-ták. Fez székvárosban két palotával bírt, mert egy palotában nem fértek el feleségei, gyermekei és szolgái. Minthogy a jelenlegi marokkói szultán igen beteges, Muley Abbas azt remélte, hogy nemsokára ő lép a trónra. Augusztus elején néhány hívével Tlelaba rándult, hazatárt egy pohár serbetet hozatott magának, melyet mohón ivott ki. Éjjel azután igen rosszul lett s pár óra múlva meghalt. Azt hiszik, hogy ez italba egy szolga kevert mérget, kit Fezben megvesztegettek. A h- rezeg javait azonual konfiskálták. — Szegény hitelező K. T. kölcsön adott egy házra, mely 20000 frtra volt becsülve. — első bekebelezésre — 10000 frtot s miután az adós nem fizetett, azt beperelte. A per öt évig folyt, raignum az elrendelt árverésen ő kényszerült a házát megvenni 13.500 frtért. A vételár felosztás alkalmával azután kitűnt, hogy mig a per folyamatban volt, a ház 11 kézen ment keresztül telekkonyvileg ós hogy egyik vevő sem fizette ki az illetéket, mely a sok vétel után 15.400 frtra rúgott. így a szegény hitelező — miutáu az illeték előnyös tétel — nemcsak a 10000 frtját veszté el, de még a 2000 frt bánat pénzt is, mert a vételárt nem tudván fizetni, ellene visszárverés foganatosíttatott. Bizony egy» kicsit furcsa állapot az ilyen. — Az ügyvédi munkadíjra vonatkozólag a legfőbb ítélőszék legújabb döntvény© igy hangzik: Az ügyvédi muukadij nem az ügyvéd hatalmában nem álló eredmény, hanem az általa kezelt ügynek fontossága s abbani pontos s törvényszerű eljárás s fáradozása szerint mérlege-zendő, tehát tekintettel különösen az ügyvéd által kezelt jogügylet s eljárásának jelentéke nyebb minőségű tárgyaira. Az ügyvéd ugyana zon fél részéről reá bízott többrendbeli ügyben járván el, abból, hogy az minden egyes ügyben eljárási dijait felszámítani, és bíróilag megálla-pittatni elmulasztotta korántsem következtethető hogy azokat utólagosan többé nem is követelheti. — — Tudvalevőleg az ola»z hazafiaknak többek közt Trieszt és Isztriára is nagyon fáj a foguk, no még Fiúméra is és egész Dalmátiára, mert ha módjukban áll a magyar barátság kedveért Fiúméval sem tennének kivételt. — Szerencsére nagyobb az aspiratiőjuk, mint hatalmuk és bátorságuk, lesik az alkalmat mikor lehetne megint egy pár vereség árán holmi foszlányokat elcsípni a korhadt Ausztria államtea-téből. — Bismarck azonban gondoskodik arról hogy Trieszt és Istria meg ne terhelje a macska delikateszhez szokott olasz gyomrot, mert arra Németországnak is nagy szüksége van. — Egyelőre ezeket Íratja a „Berl. Börzén Courir* altal: „Nem kétkedünk abban, hogy Olaszország fog arra alkalmat és időt találni, hogy szövetségesek segélyével Ausztria Magyarország ellen háborút kesdjen- De reméljük is, hogy osztrák: testvér-államunk akkor teljesen elég erős lesz arra, hogy jogait megvédje s Németországban is fog segítsége akadni, hol talán Trident sorsával ugyan igen kevéssé törődnek, de azt soha el nem tűrik, hogy az istriai félsziget Trieszttel együtt, mely az adriai- és általa a közép-teager parthosszán egyedül német hatalom alatt álló terület, olasz kezekre jusson.u — Nem rotz, ha igaz. Párisban egy kofa megnyerte a nagy sorsjátékot és ebbeli örömében megnémult. A kofa férje pedig e kettős öröm folytán — megbolondult. — A magyarság ügye a szomszédságban. A „3ukarésti Híradó" figyelemre méltó fölszólalást közöl a romániai magyar katholikosók érdekében Vándory Lajostól. Vándory kimutatja, hogy Rómániában legtömegesebben Buka-t estben, Ploestben,Piteatben,Krájován ésTurn Sse verinben laknak magyar katholikusok s Bukarestben mégis csak egy katholikus pap van, az ősz páter Feliczián plébános, annak daczára, hogy ott 10.009 magyar katholikus lakik. Katholikus iskola van elég Bukarestben; de magyar tanitó csak egyetlen egy: Vizi Dénes, Vándory egy ixben a magyar nyelv és történelem ingyenes tanítására ajánlkozott, de ajánlatát visszautasították. A többi fönnebb emiitett helyeken pedig sem magyar pap, annál kevésbé magyar iskola sincs, itf kizárólagosan német az uralgó elem. Ruszcsukban (Bulgária) szintén 1000 — 1200 magyar katholikus lakik, de azoknak sincs sem magyar papjuk, sem iskolájuk. Mindennek legnagyobbrészt Paoli Ignáez püspök az oka, azon püspök, kit a sz.-LászIó társulat éven-kint tekintélyes összeggel segélyez. Belgrádban van 5ÍHJ0 katholikus, kiknek 3/s része magyar s itt három nyelven is hirdetik az isten igéjét, csak magyarul nem Dr. Kiss hazánkfia ez ellen már föl is szólalt, de eredménytelenül. így áll a magyarság iskolaügye Rómániában és Szerbiában ! Papírszeletek. — 8zinhely falun. Egy falusi ur először menvén «agy városba, kérdé tőle valaki, hogy: — Megyén ön, színházba ? — Nem én, — felele a kérdett, — mert a mint a aziulapon olvasom, az egész dolog falun történik, — akkora utat meg már nem tebetek ma, lovaim igen fáradtak. — Vasút. Valaki a vasúti helyeket következőkép osztályozta: ,Az első helyen az utasok gorombák a vezetnek iránt: a harmadik" helyen a conducteur az utasok iránt; a második helyen pedig az utasok gorombák egymás iránt. Szerkesztői Hzenet. 3G34. „F. E. hez* Névtelen közleményt nem fogadhatunk el. Különben is a költemény gyenge. 3635. F. G. Paris. A lap szept. 1-től kezdve megiudittatott. Üdvözlet ! 3636. L. S. Válaszoltunk. 3637. 8z. H. Bécs. Igen jó. 31)33. K. S. Zala-Egerszeg. Az ünnepély előtt megemlítettük ugyan, mindamellett ujolag megtogunk emlékezni. 3639. Nagy-Récse. Ax évdijat megkaptuk. 3640. Z. K. Csáktornya. Sajnáljak, hogy nem vehettünk részt s becses meghivánások ez úttal nem tehettünk eleget. V a s ii t 1 menetrend. A buda-pesti időmutató óra szériát, Indul Kanimsáről Touat hova: szám OraPerc. Id5 205 Kaxók, Mohács,Dombovár s Fiúméba 4 48 regg«l 215 „ „ „ „ 2 30 dálut. 212 Buda-Peatra........4 58 reggel 202 . . . . 2 6 dálut 204 ..........11 30 estve 21.3 Bécsbe (Szombathely, Béc«-Ujhely felá)5 8 reggel 301 . ......... 11 48 estve 315 Sopronba ........3 38 délut. 303 Triestbe és Prágerhofon keresztül Grácz ós Bécsbe......4 58 reggel 201 Triestbe és Prágerhofon keresztül Grácz és Bécsbe...... 2 47 délut Érkezik Kanizsára i • honnét: 216 Eszék, Mohács, Dombovár a Fiuméből 1 41 délnt. 206 „ „ , «11 11 ««tve 203 »..da-PestrőI........4 20 reggel 201 „ ........ 2 6 délut. 211 „ .........9 44 estve 314 Hécsbol iSsombath. Bécs-Ujbely)fel61 10 27 estve 302 „ ,„ . .45 reggsl 163 Sopronyből........H 53 déleh 214 Bécsből Gr ács, Marburg, Pragerhof felől . . . *......4. 12 reggel 202 Trieszt- és Bécsből Marburg, Pragar- bof felől.........1 21 dttöt. 204 Trieszt- és Villachból Prágerhof felől II — estve Marburgba csatlakozás Villach és Francesfestből „ , „ Kianeeafeatből Felelős szerkesztő: BátOfÜ Lajos. HIRDETÉS. PILEPSIA nyavalyatörés iráaüag gyógy itta tik Dr Killisch specialista által Drezdában Neustadt (Szászország). Már tŐbb mint 11,000 sikerrel gyógyíttatott «24 1—3 TIZENNYÖLCZADIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. SZEPTEMBER 21 i* 1879. tmutttmmntmututn \ 1222 1879 szám. \ Árlejtési hirdetmény. A salamegyebeli Pozsony-Varasdi államot Maraszerdahelyi utmes-terség szakaszán levő 240 és 242. szám frs árvíz által megrongált fabi-dak helyre állítása a nagyméltóságú közmunka és közlekedési mi* nigterium 1879. évi szeptem. hó 11-én kelt 13,676 száma taagas reude letével 3572 frt 32 krnyi öszszeggel engedélyeztetett. Ezen munka bixtositáaa tekintetéből alólirt hivatal irodájában folyó 1879 éri szeptember hó 30-án reggeli 10 órakor, Írásbeli ajánlatok elfogadásával párosait nyilvános szóbeli árlejtés fog tartatni, melyre a vállalkozni szándékozók azzal hivatnak meg, hogy az árlejtésbeni részt-▼evés esetére, magukat a fent kitett öaszeg 5%,-vel mint bánatpénzzel elláaák, mely vállalkozás eletében azonnal l0°/P biztosítékra lesz kiegészítendő. » Az Írásbeli ajánlatok fennt kitett nap reggeli 10 óráig fogadtatnak el, ezekben^ az ajáálátteVő neve, lakása és polgári állása pontosan kiteendő; továbbá számmal éa szóval kiírandó azon száztólí elengedés, melyért ezen munkálatokat elvállalni szándékozik, világosan kifejezendő végre, hogy ajánlkozó a munkálatokat és feltételek tartalmát ismeri.éa elfogadja. Az Írásbeli ajánlatokhoz a vállalati öíszeg 10°|„-je készpénzben vagy magyar állampapírokban csatolandó. A mfiszerelvények és feltételek az alulírott hivatal irodájában a szokott hivatalos órákban megtekinthetők. (929 2—2) Zala-Egerszegen, 1879. évi szeptember hó 13-án. A zalamegyei magy. kir. építészeti hivatal. mmmnwmmmm Fontos a szabómester uraknak. Azon szabómester urak, kik gazdag minta-választ-tékot a legújabb és legdivatosabb gyapjú szövetekből gyermek és uri-öltönyöknek kívánnak, szíveskedjenek czimüket Günzberg János posztó kereskedésébe Grazba (Stájerország) beküldeni. . A minta könyv bérmentesen küldetik, a reá következő megrendelések gyorsan utánvéttel teljesíttetnek. Árak legolcsóbban. (918 6—6) '' Nincs több buzaüszög! A Dupuy N.-féle vetőmagpácz használata mellett. i Ezen rézgálicz (kékkő) s más maró sókból álló pácz teljesen elpusztítja — ha a minden csomagon olvasható egyszerű kivitelű kasználati utasítás pontosan kővetettik, — a buza, árpa, zab, köles, tengeri, stb.-nél a vetőmagon találtató üszög csirákat, mint ezt számos bizonyítvány erősíti. — A magas mag}-, kir. minisztérium gazdasági közle-menyei a Dupuy N.-féle páczot mint egyiket a legsikeresebb szereknek ajánlják a buzaüszög elhárítására. Áttekintések bizonyítványokkal kívánatra ingven és bérmentve. 928 2 — 8 Ára egy 2 hectollter (200 liter) magra való csomagnak 30 kr. Kapható: Nagy-Kanizsa, Rosenfeld Adolf. Alsó-Lendva, Tomka, Lenti Tauss. — Muraszerdahely Gra-howecz. — Zala-Egerszeg Gráner L. és fiánál. Párisi világkiállítás 18*8.2 araay- és egy ezüst-éremmelkitüntetve. GANZ és TÁRSA~ vasöntöde és gépgykr-részvény-társulat, Budapesten IL ker. Ajánlják í808 15 —20) kérgöntetű hengerekkel ellátott hengerszékeiket, melyek néhány év óta a bel-és külföldi malmokban eddig használatban levő köveket mindinkább háttérbe szorítják, és a kisebb malmokban is, az órlés kitűnőbb minősítése végett igen előnyösek. Ezenkívül mindennemű gép és öntödei mun-, kálatokat, kérgöntvényfi kerekeiket bányászati - % munkalatokat *4lb. Hirdetmény. Legfelsőbb meghagyás folytán ezennel megindittatik egy rendkívüli Magyar Királyi Álamsorsjáték, melynek tinta jövedelme ő. cs. és Apoatoll Királyi Felségének 1879. évi april hó 21-én kelt ''•fftUtbb elhatározása falytáa a szegedi éa tíazavitféki árviz-károsáttak Javára f«f fordíttatni. E sorsjáték össze», — 5308-ban megállapított ayereményei as alább következő játéktér szeriut 220.000 forintra rúgnak, mégpedig: az I. fenyeremény 50 000 frt. a II. . 20 000 . a III. „ 15.000 „ a IV. . 10 000 , azután 4 nyerem, egyenkint 5000 frt20.000 „ „ 4 . , 3000 , 12 000 „ . 4 w . 2*00 , 10 000 . nemkülönben 2 nyeremény, egyenkint 1500 frt. 3000 frt 6 . „ 1000 „ 6000 14 . . • , • . 500 . , 7000 „ 70 „ - . 100 . 7000 „ '' 200 „ 50 , 10 000 . , 5000 somzeti nyer. . 10 ,, 50.000 . •V* A liuzás visazavonhatlanul 18?9 évi scptember hó 30-án fog _ megtartatni. (911 5—6) A sorsjegyek ára egyenkint 2 frttxl van megállapítva. "VB Sorajegyek kaphatók: a loitoigazgatóaágnál Budapesten (Pest fővámház, félemelet); — valámennyi lotto-, só- és adóhivatalnál; a legtöbb, postahivatalnál, és minden városban és nevezetesebb, helyiségben feállitott egyéb sorsjegyáruló közegeknél. M. kir. lotto''ftasgatóftag Mo<u*i Alajos. Budapesten. 1879. ang 20. m. kir. osztályunáca és lottoig. (Utánnyomat nem dijaztatik )" C >> ces »© « -« •a «» > « I © ® E M OLL S KID LITZ - PORA. síi f. PcqIt alrlrnr VíllíWIÍ h& minden dobox c,i,,,laP"''á,, * V&drH íllVIVUl vaiuui) ¿a „ ¿n sokszorosított ezégem van lenyomva. 80 év óta a legiobb sikerek mellett fennáll mindennemű gyomor-betegségek és emésztési akadályok, (mint étvágyhiány, haaazomiás). vér atlO|áa és aranyér ellen. Különösen oly egyéneknek ajánlva, kik Qlő élet módot folytatnak. Hamisítások törvényileg bűnteteek tta Egy lepecsételt eredeti doboz ára. I frt. o. é. SÓVAL, A legmegbízhatóbb önsegélyző szere a szenvedő emberiségnek _ minden belső é< külső gyulladásnál, a legtöbb betegség ellen, min. dennemü sebesülések, fej-, fül- és fogfájás, régi sérvek és nyílt sebek-rákrekélyek. üszök, szemgyolladás, mindennemű bénulás és sérülés stb, stb. ellen. Üvegekben használati utasítással együtt 80 kr. o. é. Hal-májolaj. Krohn X. és társátó Bergenben (Norvégiában). Ezeu halmáj zsirolaj valamennyi, a kereskedelemben előforduló faj között aa egyedüli, mely orvosi czélokra használható. Ara egy üvegnek használati utasítással I frt o é, Fő qzóllitás Moll A. gyógyszerész, cs. kir. udvari szállítónál, Bécs Tuchlauben. Raktár az állam minden hírneves gyógyszertárában vagy fűszer-kereskedésében. Eaktár nélküli helységekben magánegyéuek nagyobb megrendeléseknél megfelelő árleengedéshen részesülnek. A t. ez. közönség kéretik határozottan Moll-téle készítményt rendelni és csak olyanokat elfogadni, m<*lyek saját óvj egyem éa aláírásommal vannak ellátva. Raktárak: Nagy-Kanizsa Práger Béla gyógysz. Rosenberg Ferenea Feaaelhofer József Rosenfeld Adolf. — Zala-Egerszeg .Gyógyszercár a tzeut lélekhez-.".— Barcs Dorner 8. Caáktornya Qüucz L. v gyógyszerész Kaposvár Kohn J. Schróder Sándor gy<«gy. Th. Kecskéaay gy^gy. Kaproneza Werli M. gyógy. Kőszeg Csacainovica Ist. gyógy. Küttel Ist-gyógy. Keszthely Scbleifer A. Wünach F. Körmend Rátz Ján. Szombat hely Pillieh Kerencz gyógy. Sopron Mezey And. gyógyszeré*» gBánok szent-György A. C Fibicz gyógy. Zagrab Mittlbach S. gyógy. Irlmaaa -hoz gyógy. Szólónak Sehvarcz Gusztáv gyógy. (765 38—62) Cs. kir. szabad. köszvény és csúz hárító Esen Újonnan szarvesett kiazvény és etlZ-báríté, melynek hatá hysikai törvényen villanyosságon alapssik, minek okvetlen következnie kell, miután mindenkinek ki köszvény vagy csúsban szenved, nélkülöz betlen. Hatása már rövid használat ntán a fájdalmak enyhülésével mutatkozik; hosszabb viselés után ezen köszvény és csús tüneményei egészen, elvesznek. Egy ilyen bántónak as ára hassnálati utasítással egy Ut 4 frt. Vidékre pedig a 4 frt 30 kr. beküldhető. (878 14-16 Egyedül kapható csak a szabadalom tulajdonosánál.-. Grátz Gyula, 6ecs, II. kerület Prfterstaaae Nr. 49 eze!8tt VI. kerBlei '' Mariáhilferstrasse Nr. 79. Majdnem ingyen Azon megbizáat kaptuk a nem rég tönkre jutott nagy an-gol británia-ezüst-gyár csődtömeg igazgatóságtól, miszerint valamennyi a rakrárnnkban lévó britana-fzüst-árukat a ssálitásának caekély téritésé t és a munkabérnek réiseért oda adjuk. Az összeg beküldése mellet vagyis pedig utánvételnél mely 6 frt. 75 krkél áll, ezen öszeg épen csak a szállítási dijr Angol országból Bécsbe éa igen csekély részét a munkabérnek teszi ki, a miért minden embor a következő tárgyakat valódi értékenek részén alul tehát majd In.yen kapja. (900 9-12) 6 drb. kitünŐ jó asztali-kés Británia ezüstnyél óa. valódi angol ezQstaczél pengével. 6 „ británia ezüst kávéskanál legjobb minőség. 6 „ legfinomabb villák Británia esütsből egy drb! an 6 . nehéz Briiánia ezüst evikanál. 1 „ erős Británia esüst téjmeró 1 „ nehéz Británia esüst levesmeró 6 „ Británia ezüst késtarté 6 „ angol Viktoria tároza finom vésőzetel. 2 . hatásos Británia ezflat gyertya tartd. y <m o . CO C tN. C « « N V ® "Ï T3 -E « S E a « M !» S 40 drb. '' Mind ezen 40 drb. a legßnomabb Británia ezüstből vannak készilve mely egyedüli a világon létezendő érc, mely örökké fehér marad és a valódi ezüstől 20 évi használat után külömbözhető meg, miért Jétélva lesz. Csim és egyedüli rendelési hely a cs. kir. osztrák magyar városoknak. Gcnerál-Depot der I. engl. BriUuia-SIlper Fabriken: Blau & Kann, Wien, I. Elisabethstrasse Kr. 6. r Malom bérlet Gróf Festetiss György ur ő ex''ellentiája Ollári uradalmához tartozó Ördög-Henyér három kerekű Zala vízi malom, folyó évi october hó 8-ikán reggeli 10 órakor, Ollári gazdasági irodában tartandó nyilvános árverésen, 1880-dik évi april 24-től kezdődő 3 évre ki fog bérel-tetni. A bérleni kívánók kellő bánatpénzel ellátva ezennel meghivatnak. (925 2-»3) Urodalmi tisztség. Nagy-Kanizsán, nyomatott a kiadó laptulajdonos Wajdits József gyorssajtóján. Keskeny útifű - mellcznfeorkáfe, a tUdő ós mollbnjok, köhögés, fojtóköhögós, rekedtsóg ós tüuöhurut biztos gyógyszerei. A l«rmé«xel által a larnvciJű rmbi rh<( J»r.Ar» (rr«mt><li mM(t>oir*ciiihrll«n k«»kony utlfú •ion im;K «<iatr fel »e»'' /terített titkol ToeUIJa ■ÉRry^tí*»^ magAbsn, nii««»rlnt * pn i''« le^ciü ren''Utrr HvcLruH rrulla.lt njfrtkhút IjráJnra taIÓ n«>nnall Z)or< ptri wn «• «nvhlt/» hatJU Kr«k»rUtivut at Iliit • l»in icorvck (fjrów-yulii«it minJcti tcklatvlbcn leho- nSSBK-JHHBBB tViteg vl0.otf(i(. Miután cyÁrtnányun- ,, ^^ , ,/''/ knál a ciukor ko»k«n]r ¿H^.JÜrr/fA \ A/''"^ witraböti i''iiu Teayutí- . r S. kr.'' t kezrtka^lúok, külünői fl^jretemt-e aJanljak hMó«&fila|r brj«fjrxeit TBdj«p>Or.ke: ia. <tcl>otun I«tő aUirásunkal, mtrt ciak ejck íjamljak aonak vAlő«H»i^at. Schmidt Vidor & fiai, cs. k. szabadal gyárosok Bécs, Wieden, Allegaese 48. Kaphatók u Prager Béla gyógyszt. M.-Kanissán, Kálivoda J. Letenyén Kis A. gyógyszt. A.-Lendván, Dorner Ksj. vas- ás füszerkereskedésben 8ümeghen Werli M. gyógysst. Kaproncaán és idősb. Mozelt F. Vasváron Hollósy József E. gyogysstrtárában Zala Egerszegen, (867 80-60) SA QY , 1879. szeptember 26-én. TUeinyeleKdlk «vMyot ElltxstMl ár: egén érre fél érre . • 4 negyei érre . . 3 je^y «Kim 10 l 1 8 frt [ Hírittétek 6 basiboi petiUőrben , * 7, múoduor 6 l minden ''további sorért 5 kr. KYILTTÉRBE8 «őrönként 10 krért Té- letnek fel Kincitári illeték minden egyei birdetéeért kllö 30 kr ftsetendS. •• i TTTíkTTTJ A lap nalWsi H . illeti kSftleaéayek a nerkMtSkOs, uymgi Timii 111*8 kiadóhoz bérmentre intéMBdfk: BA9V«CAHIX8A WlmltilÉI BéraaatetJen levelek-icuk iiaut »unkitár* •aktéi fogedutoak 4. kftlOnf el óbb: .ZALA-BO M OGYI KÖZLÖNY.'' N^KanizsftTáros helyhatóságának, „n.-kanizsai őnk. tűzoltó-egylet", a *n.-kanizaai kereskedelmi i iparbank«, „n.-kanizgai takarékpénztár«, a »xalamegyel ÜUMmm Unitét«« tület" a ,n.-kanlzsai kiided-neveló egyesölet«, a „soproni kereskedelmi s iparkamara n.-kanizsai k&lválaaztmknya« s több megyei és Táros! egyesület hivatalos értesítője. Hetenkiüt kétszer, vasárnap- s csutortökou megjelenő vegyes tartalma lap, Előfizetési felhívás „Zalai Közlöny" hetenkint kétszer megjelenő lap f. évi IV-dik évnegyedére. Az utolsó ez évi évnegyed közeledvén, tisztelettel felkérjük mindazokat, kiknek elófizetésők e hó végével lejár, hogy azt megújítani idejekorán szíveskedjenek, nehogy a lap rendes szétküldésében akadályok támadjanak. Vidéki előfizetőknek legalkalmasabb a postautalvány igénybe vételével küldeni az összeget. Hirdetések gyorsan és jutányosán közöltetnek. Kérjük t. közönségünk becses pártfogását s lapunk szives terjesztését. Előfizetési ár: okt. —decz. negyedévre . . 2 frt. okt.—mart. 1880 félévre . 4 „ okt.—jun. , 3 negy. évre 6 „ okt.—szept. » egész évre 8 „ okt. — decz. , öt negy.évre 10 „ W&JDITS JÓZSEF könyvkereskedése. Főutcza Wlassicsház. A polgári iskolák érdekében a vallás s közoktatási miniszter valameny-nyi tanfelügyelőhöz, és szintén valamennyi egyházi főhatósághoz, szept 5-én a következő rendeletet bocsátotta ki: Midőn a népoktatási 1868-ik évi XXXVIlf. t. cz. 67-78. §§-aiban a polgári iskolák felállítása elrendeltetett, a nem- zet törvényhozó testülete ez által azt a 1 czélt tűzte ki, hogy a nép azon nagy osz- '' tálya, melynek szellemi szükségét az elemi oktatás távolról sem elégíti ki, azonban fensóbb oktatásra előkészülni sem kedve, sem czélja: találja fel a polgári iskolában azon intézetet, melyben mivelődésc alapjához szükséges ismereteket rövidebb idő alatt megszerezhesse annyira, hogy ezen ismeretekkel közgazdasági és politikai általános miveltsége mellett a mindennapi élet foglalatosságaihoz szükséges tudnivalók birtokába juthasson s vagy ügyes mezei gazda, vagy mint iparos, vagy mint kereskedő, már az igy szerzett alapon megindulhasson, vagy ha e tekintetekből még több ismeretre kívánna szert tenni, az arra rendelt tanintézetekben tovább tanulhasson. Ily czéllal nyittatott meg az országban már eddig is számos polgári iskola, de vagy azért, mert nem helyesen fogták fel magánosok és községek a törvényhozásnak a polgári iskolák felállításához kötött üdvös czéljait, vagy azért, mert sokan még most sem tudtak kibontakozni a rég múltban meghonosodott iskolák azon tévesen egybekevert állapotából, hogy minden oly iskolának, mely az elemi iskolák fölibe következik, fensóbb oktatásra vezérlőnek kell lenni: a polg. iskolákból is egy kis gymnaziumfélét akartak csinálni, mi által a polgári iskolák iránt a nagy közönséget zavarba hozták. A polgári iskolákról alkotott e téves fölfogást ki kell tisztázni, s a törvényhozás által ez irányban kitűzött helyes czélt kell ngy a magánosokkal, a szülőkkel, mint a községekkel föl fogatni; megértetni minden irányban, mi a polg. iskolában a nevelésnek és a tanításnak közelebbi, mi az életnek ama tanítás által elérhető végczélja. A polgári iskolák számára most ujabr ban kiadott s rendeletemet kisérő tantervből világosan kitűnik, hogy a polg. iskolában a közéletre tartozó azon általános műveltség adatik meg, a melyre tudományos pályára nem törekvő minden jobbmódu magyar állampolgárnak szüksége van. Ezen általános miveltség megszerzése idején alaposan elkészül a tanuló egy részben arra, hogy mezei gazdaságát — ha ilyennek birtokában van —■ észszerűen vezethesse, más részben arra, hogy ha iparos vagy kereskedő akar lenni, az ezen foglalatosságokhoz szükséges alapismeretek birtokába jut; sőt alkalmassá válik arra is, hogy némely köztisztviselői pályára léphet. A törvény nem tiltja ugyan, hogy a polg. iskola négy osztályát bevégzett tanuló a középtanódákba, vagy a tanitóképezdékbe átléphessen; de sokkal helyesebb azon fölfogás, hogy azok, kik a polgári iskolába lépnek, megtartják a kezdetben maguk elé tűzött czélt s bevégezik azt teljesen s lesznek vagy értelmes mezei gazdák, vagy tanult iparosok, kivévén azokat, kik kereskedőkké akarnak lenni, kiknek a polg. iskola 4-ik osztálya bevégeztével át kell lépni a közép kereskedelmi iskolákba. Azokra nézve, kik a polg. iskola hat osztályát bevégzik, intézkedtem, hogy ha még ekkor sem kívánnak a magán polgári életbe mint már is általános miveltséggel bíró polgárok kilépni, hanem mint gazdák, erdészek, vagy állatorvosok magukat teljesen ki akarják képezni, a földmivelése miniszter ur f. évi 628/eln. sz. a. kiadott rendeleténél fogva, a magyar-óvári gazdasági akadémia kivételével, a gazdasági középintézetekbe, avagy az állatorvosi intézetbe fölvétethessenek; valamint a pénzügyminiszter ur f. évi 34,505. sz. a. kiadott rendeletéből, beléphetnek a selmeczi erdészeti akadémiába. Más részről azok irányában, kik magukat az ipari pályára szentelik, s különösen valamely íontosabb iparág megtanulására hajlandók, már is megtettem itt-ott az intézkedéseket, hogy a polgári iskolák mellett egy bizonyos iparág folytatásra ipar-tanműhely állittassék, melybe a ¡pqlg. iskola 4-ik osztályába lépő -- mint l&éyes korba jutott növendék iQu — ugy vétetik fel, hogy a polg. iskola részére kiszabptt közismeretre tartozó tanniní valók mellett ezeK tanulásától üres óráiban három év elforgása alatt, az ott fölvett iparágat megtanulhatja s midőn a polg. iskola $-ik osztályát bevégezte, onnan egyszersmind mint elkészült s mivelt iparos tanoncz, avagy mint kezdő iparos-segéd léphet kL Intézkedtem végre, hogy a polg, iskola hat osztályát jó sikerrel bevégzett mindazon tanulók, kik sem a magán-életbe nem léphetnek mint mivelt polgárok azért, mert nincsenek anyagilag oly jó nédban, sem gazdasági, erdészeti, avagy állatorvosi intézetbe nem szándékoznak, sem végre iparosságra nem hajlandók s arra nem készültek, azonban tisztességes kenyérkeresetre vannak utalva, megtalálhtfflák a pályát, melyen szerencséjüket keressék. £ czélból fölkértem a közlekedési, belügyi ipar- és kereskedelemügyi és'' a pénzügyminiszter urakat, hogy a polg, iskola mind hat osztályát jó sikerrel bevégzett TÁRCZA. Montenegro gyöngye. — Beaiély. — Szommer Sándortól. (Folyt, és vége.) A törökök fegyverei jobb horderejűek lehettek és biztosabbak; mert minden sortűz kegyetlen vérontást okozott a montenegróiak soraiban. — A montenegróiak vitézül tartják magukat, mindamellett sünien hallanak a török fegyverek alatt. Az öreg Gir Ali mindenütt legelői harczol, bátorságot igyekszik a csapatba önteni, Ali Achmedet is képviselni látszik túlfeszített ereje által, — de hasztalan 1 már három sebből patakzik piros vére, mely tisztes fehér szakállát befesté; igyekszik győzni, hogy fejedelmét megmenthesse a már biztosnak hitt fogságtól, mert csapata a túlnyomó erő elő) hátrált. Már közel sátrakhoz szoríttatott a csapat, hol a fejedelem volt; a törökök keményen tüzeltek és már néhány sátor lángba borulf, — midőn egyszerre mindkét részről a tüzelés beállott; mindkét fél kifogyott a lőporból három órai tüzelés után. A törökök hatalmas „Allah* kiáltások közt rohantak a maroknyi montenegrói csapatra és következett a kar, — kéz és handzsár forgatás. Hagyjuk őket tovább küzdeni ée tekintsünk a főnök sátorába. A fejedelem a sátor ajtajánál állott és nézte a csata menetét: néha könybe lábadtak •zemei, midőn látta a hadfiai elestét, midőn látta csapata lankadtságát és őzz vezére sebesültsé-gét. — Önkénytelenül kapkodott oldalához, szeretett volna a küzdőknek segítségére sietni, de — álruhában oldal fegyver nélkül volt és igy nem harczolhatott. Sephira az ájuláshoz közel volt; minden perczben hitte, hogy könyörtelen karok fogják a gyengéd apai kebelből és jegyesétől elragadni rabságba viendik egy kőszivü basa háremjébe. Folyton sirt szegény ; majd a fejedelem lábai hoz borult megkérni, hogy engedje meg Ali Achmednek a harczclást és biztosítja a fejedelmet a fényes győzelemről. De a fejedelem konokul megmaradt határozatánál ; — szeretett volna már kegyelmet is adni a halálra itéltnek, de nem tette, nem tehette ; mert azt nem engedé a gőg. A szegény Sephira ilyenkor olyan szép volt! — Ah! valóban megérdemlette a nevet: „Montenegro gyöngye*, hisz oly bájos teremtése volt az Istennek ; és most, midőn kisirt szemei rózsa ssegélylyel látták el a barna arczot, midőn a gyémánt köoycsepek gyöngyöztek kerekded arczán alá, akkor — ah! akkor valódi földi nagyalt mutatott. Az ifjú mélyen meg volt indulva és vigasztalta Sephirát, hogy ez „Allah'' akarata és nyugodjon bele. Öt percznyi időköz után Gir Alit vérében nozták be a sátorba. Sephira eszeveszetten rohant a félholt testre, azt csókjaival halmozá el, majd a fejedelem lábaihoz vétd magát, attól kegyelmet kérendő Achmed számára. A fejedelem mélyen megindulva, köny nyes szemekkel térdelt Gir Ali mellé, annak kezét megfogá és barátságosan megszoritá. Az öreg felnyitá szemeit, barátságos mosolyt vetett környezőire és halkan, bátyadt hangon mondá: „Fenség 1 igazán szereted hazádat?" „Ali! és te ezt még kérded?« „Qa igazán szereted hazádat, fenség, és be akarod irántami kegyességed legparányibb jelét is mutatni, akkor engedj egy kéréssel fellépnem. u „Kívánj bármit, Nikita neked mindent megad!" „A peresek aggasztók s nagyon közel állunk ahhoz, hogy hazátlanok legyünk; ezt még előidézi fenséged azon tette is, hogy legjobb harezosainknak megtiltod működésűket. Ha tehát csak egy kis szeretettel viseltetel irányqjn-ban, ugy engedd meg, hogy Ali Achmed kardot foghasson és nem fogod megbánni!" A fejedelem ránezba szedé homlokát, mély gondolatokba látszott elmerülve lenni. „Kegyelem az ártatlannak, fenség!" — rebegé Sephira, miközben a fejedelem lábaihoz veté magát és összekulcsolt kezeit a fejedelem felé tartá. Nikita megindulva fogá meg a leány kezét és a földről fölemeld. Ezalatt a törökök mindinkább előre nyomultak^ montenegroiak visszaverettek ée kénytelenek voltak a főnök sátrát ostromállapotra készen körülvenni és emberfeletti kitartással igyekeztek azt védeni. De a túlnyomó erő elől még » hátrálniok kellett de már egy helyütt a sorok megtörettek és egy ugrással a török a sátorban termett. A bennlevők felriazztattak ez által ingázásukból és Sephira pisztolyt vont elő övéből, czélzott és lőtt. Egy másodperei múlva a füstgomoly eloszlott és egy hulla feküdt a földön. , < „En vagy ő — mondá nemes tartást öltvén magára és Ali Achmedre matatott — kettőnk közül egyikünknek védelemre kell szállni-, és nem az elébb mondtad, fenség, hogy a férfiak vannak hivatva e pályára? nem, és ismét nem! hol a férfiaknak megtiltatik a haissso retet, hol nem lehet támsszz a fejedelemnek, ahol az ártatlanoknak bűnhődniük keü, ott — habár a férfiak szégyenére válik is — a nők vannak hivatva arra, amit a férfiaknak cselekedni kellene. Én szabad vagyok, fenség egy szavadba kerül és jegyesem harcaolni fog; de ha ellenkezőn cselekszel, ugy dn fogom öt képviselni és harcaolni addig mig vagy elesem, vagy pedig oly győzelmet vívok, amely által a fejedelem kegyét annyira m^nyerem, hogy kérésemre jegyesemet szabadon booaájtja !" „Bár birod kegyemet, de jegyesednek har-czolni nem szabad 1" „Hát bocsásd szabadon és add visasaéletét; majd találunk mi más hasát, ahol talán jobban felfognak bennünket venni mint itthon, és ahol csendeeen hajthatjuk pihenésre fejünket!* A fejedelem kiesd gondolkodott ds mondá: És eltudnád-e hagyni Montenegrót, hazádat ée annyira szeretett atyádati?" Ilyen körülmények között, fenség, -választanom kell a haza áz apai nsrztrt de a szerelem rózsái között, e hiszem, atyám eem fogja roez néven ve—i, ha faszámat is öt T1ZENNY0LCZADIK ÉVFOLYAM tanulóknak a vezetésök alatt álló~ alsóbb foka hivatalokban nyissanak utat, életpályát. E fölkérésemre a közlekedésügyi miniszter ur még 1877-ben 20,372. sz. a. kelt rendeletével megengedte, hogy az ily végzett polg. iskolai tanalók vasati gyakornokokai fölvétethessenek. A belügyminiszter ur f. évi 28vll5 sz. a. kelt rendeletében kiadta, hogy a végzett polg. iskolai tanulók, a belügyminisztérium segéd- és számtiszti hivatalok betöltésénél, valamint a megyei, segéd- és kezelói állomásoknál fölvételért folyamodhassanak és folyamodványaik .ügyelembe vétessenek. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter ur f. évi 628/eln. számú rendeletében kiadta, hogy a polg. iskola 6-ik osztályát jó sikerrel végzett tanulók a nem kincstárilag kezelt postahivataloknál kiadói minőségben, továbbá a távirdai kezelói szolgálatra fölvétessenek, valamint fölvétetnek a távirdai kezelói tanfolyamokra is. A pénzügyminiszter ur f. évi 34.505. : számú rendeletében kiadta, hogy a polg, iskola 6 osztályát jó sikerrel bevégzett tanulók ugy a számvevőségi és pénztári, mint az adó-, vám-, fogyasztási adóhivatali, pénz- és adó-őrségi és a segéd (kezelési) hivatali, továbbá a dohány- bevál-. tási, gyártási s eladási, lotto-hivatali, bélyegző és sóhivatali szolgálathoz bocsá-tassanak. Midőn a fennebiekben lehető részletesen vázoltam a polg. iskolák czélját, kimutattam mindazon életpályákat, melyekre a polgári iskolában a tanuló ifjú nemzedék eljutha£és fölkérem, hogy oda hatni törekedjék, hogy megértetvén a polg. iskolák elé tűzött feladatokat és azoknak az ország közmivelódésére czélzó fontos szerepét, igyekezzék a közvéleményt e helyes irányba téríteni s kiválólag arra inditani az illetőket, hogy^mindazok, kik az elemi oktatás által elérhető miveltséggel nem elégedhetnek meg s fensőbb intézetekben elérhető tudományos miveltségre akár hajlamaik, akár anyagi tehetségeik miatt nem törekedhetnek, keressék és találják fel a miveltség közép útját a polgári iskolákban, mely rendeltetve van a hazai népség nagy tömegét alkotó osztályát a középmlveltség megszerezhetésére, különösen a : mivelt mezei gazda és a tanult iparos osztály kimivelésére vezérelni. A polgári iskolák ujabb tantervee napokban utólag fog meg küldetni, « ZALAI KÖZLÖNY í fif r v Jí SZEMSMBEB 25-fa 1879 UOK.U nkk< hogy örökké tartó boldogságomat megalapítsam. .És boldog tudnál-e lenni egy ssámüzött fenségsértő vei ?" „Boldog! mert tudom hogy ártatlanul űzetett el hazájából; vigasztalnám, és osztanám ross és jó napjait," .Csudálatos leány!" — mormogá fogai köst Nikita. Néhány török már a sátor lejáratánál küzd; — néhány pillanatnyi idő és mind a sátorban teremhettek volna, ha az eddig hallgatag ifjú Ali Achmed, nem térdel a fejedelem elé és szól .Fenség! a hasa szentségére kérlek engedd a végveszélyben e kardot utoljára forgatnom, hadd tegyek basámnak meg egy utolsó szolgálatot; a te élted is veszélyben forog, és inkább elesem én, mint le: — engedd oh! engedd á kardforgatást! nem kívánok kegyelmet számomra; végeztess ki csata után és örömmel halok meg ha tudom, hogy fejedelmem és hasim boldog." Esdő tekintetet vetett az ifja a fejedelemre és bogár ssemeiból egy pár könycsepp gördült ▼égig arczán. A fejedelem mélyen meg volt indulva, és majd Gir Alira, majd Sephirára tekintett, kik egyszerre fordultak * fejedelemhez és kiálták : .Kegyelem az ártatlannak, fenség!" .Vedd e kardot, ifjú, és küzdj — mondá végre Nikita — mutasd meg hogy a hazáért el tndss esni ha kell, hogy csak á bitó'' elól menekülhess!" .Nem ugy, fenség! mert viszsjövök, és jattkor nem fogok rimánkodni nálad. éltemért; f «nk Heg akarom mutatni, hogy Montenegro Zalamegyei gazdasági egyesület ¿879-tfc évi szeptember hó 2~ánZola-Ege-szegen tartott közgyűlési jegyzökönyvéből : 51(98-879. A szőlészeti és borássati pályamunka bírálatára kiküldött bizottság jelentése be nem sdhatásáról. Olvastatott a salamegyei gazdasági egyesület által az 1878 évi szeptember 2-án tartott közgyűlés 50i90 számú végzéssel 50 drb. arany dijjal kihirdettetett pályázatra beérkezett szőlészeti és borászati szakmunkák bírálatára ugyanazon számú, végzéssel kiküldött bizottság eljárásáról Zala Apátiban 1879 évi augusztus hó 5-én felvett jkv. mely szerint a kiküldött bizottság tagjai N- Modrovics Gergely elnök, Glavina Lajos, gr. Deym Nándor, B. Pntheány Géza, Dervariea Ákos. Baán Kálmán összeülvén, felolvastatott a gazdasági egyesület 50j879 számú pályázatot hirdető végzése ezután az egyesületi titkárnak ügyvezfető elnök urhos jul. 1-ról intézett jelentése a hátirattal, mely-lyel titkár » beérkezett pályamunkáknak, bizottsági elnök úrhoz azonnali átküldésére utsh sittatott, mely utasítás folytán átküldött müveket és küldeményt bisottsági elnök ur a bizottságnak elóterjesstvén megállapittatott, hogy a hirdetményes határidő lejártáig 1879 junius 30 ig következő pályamunkák érkeztek be u. m. — 1 ör 1879. Május hó 27-én 58 iktató szám alatt: „A szőlőmivelés és borkeselés kési könyve tekintettel Zalamegye speciális vissonyaira" czimü mü: .Többet éssszel, mint erővel" — jeligével és ugyan e jeligével ellátott bepecsételt levéllel a mü füzetlen és nyitva érkezett. 2-or 1879. Május 31-én 61 ikt. sz. a .Noe" jelű név alatt Öeszefüzetlen és nyitva érkezett, — jelige és jeligés levél — nélkül. — 3-or 1879. Junius 11-én 66. ikt sz. a. a titkárhoz érkezett láda a 67 sz. a. a titkárhoz érkezett utasitás folytán bizottságilag felnyittatott, s abban találtatott as ád. 3 mellékelt küld. levél, melyben az illető pályásé által bejelentetik a lepecséte Ive küldött mü s javasolt következő czime: Szülészeti és borászati pályamű a szólótermelő közönség hasznalatára; — s jelige mely következő: .vannak kézműveseid aranyra, ezüstre, rézre, vasra, kelj fel azért és épits, as Ur veled lessen." —A ládában lepecsételt boríték alatt mely felny itatott a jeligés lepecsételt levél, s a jeligével ellátott 150 lspszámot tartalmazó füzetlen mü; — s még következő tárgyak találtattak. '' a, cserép csésze erjesztésre, b, cserép pipa erjesztésre, c, bádog cső erjesztésre, d, cserép pipa kénezésre, e, légszürü hordó dugasz, f, hordo dugass hosszabb g, bordó dugó mosó kefe, mely fegyver kefe név alatt megvásárolható h, három doboz „szőlő magvak" — „szőlő mag liszt" és „Caolin" felirattal ésiepecsétel- ten. — i, kilencz csomag különféle bortderitó szer. 4-er 1879. junius 23-án 70. sz. a. .Szőlőművelés és bor kezelés mint pályázati munka Zalamegye gazdasági egyesülete által kihirdo- fia vagyok, és Montenegro gyöngyére érdemes!" — E szavaknál kirohant a sátorból. .Fel a végcsatára, fiuk ! — dörgé a csapat közé ali Achmed. A lankadt és kimerült csapatot Ali Achmed, a szeretett harcsfi megpillantásakor egészen uj lélek szállta meg; a derék Achmed uj rendbe hozta csekély csapatát és ennek egy ügyes kanyarulata áltai sikerült a törököket a sáliak közül kiszorítani. A szabad tér mindinkább kedvezett a montenegróiaknak és Jig egy két órai küzdés alatt a törökök kénytelenek voltak hátrálni mely alkalmat a mootenegróiak felhasználva a törökökét üldözőbe voilik ugy annyira, hogy ezek kénytelenek voltak a begyek túlsó oldalára visszavonulni. , A győzelmes csapat <>zalatt örömrivalgás között kisérte Ali Achmedít a főnök sátráig, melyben ez eltűnt. A belépő hős a kardot leoldván oldaláról, azt a fejedelem lábai elé tevén, mondá: „Utolsó kívánságom, fenség, teljesült, most rendelkezzél felettem s örömmel halok meg, ha tudom, hogy „&llah" téged népednek megtartott és hazámat megmentette!? „Nem bitó, fiam! hanem a diszkard legyen jutalmad — mondá Nikita — * valóban méltó vagy menyasszonyodhoz; élj''vele boldogul, mert azzá teszed!" .Nem én fenség; ó boldogít engem I" ,Ő téged, és te ót, és es így rendén van; reményiem rövid napok múlva találkozunk Csettinyébea.« j • tett ssőlőszeti szakmunkára" csimü következő jeligés mü: Vinum subtile facit in sene eor iuvenile sed vinum vile reddit iuvenile senile jeligés levél nélkül. ö őr 1879. junius 23-án 71 ikt. m. a.Sio-fokról küldve érkesett bepecsételt küldemény, felnyittatván abban találtatott a követkesó csimü összefűzött mü : Gyakorlati szőlőművelés és borkezelés" — következő jeligével: „Csakelőre — a ki megállapodik as elmarad;" — mellékelve a hasonló jeligével ellátott lepecsételt jeligés levélke is. — _ 6 or 1879. junius 26-án bekűldve 75 iktató szám alatt beiktatott lepecsételve érkesett n>ü következő csimmel és jeligével: .Okszerű és hasznos bortermelés kézikönyve különös figyelemmel Zalamegye helyi vissonyaira: .Ne hagyd el magadat és megsegít as Isten" — jeligével ellátott lepecsételt levélkével, és négy lapon 13 rajz alakkal. 7-er 1879. junius 30-án 76. ss. s. érkezett „Szőlőművelési és borászati pályamű" — czimü .Halmadaít koszorúzza borág" jeligével ellátott mü, — ugyan e jeligével ellátott lepecsételt levélkével. — Az iktatói szám 58, 66,71, 75, 76, vagyis a fenti 1. 3. 5. 6. 7. sz. a. müvekkel küldött jeligés levelek, még is ugyan a 3. ss. a. műhöz tartosó fent jegyzékeit tárgyak bizottsági elnök urnák megőrsés végett átadattak. — Minthogy a beérkezett 7 pályamunka nagyobb terjedelme az átolvasásra hosszabb időt igényelvén a bizottság nem látta csélsserünek, hogy a pályamunkák a bizottság testületi ülésében olvastassanak fel, elhatározta - hogy a müvek mindegyik bizottsági tagnak átolvasás és tanulmányozás végett a következő sorrestd-ben kiadássanak oly kép, hogy átolvasás után ast a ssám rendszerinti következőjének a bízott* sági elnök urnák pedig az utolsó sorszámú tag átküldje, és pedig es alkalommal átadattak. 1. N. Modrovics Gergely elnök nrnsk a fenti 1. s. ikt. 58 ss. a. 2. Glsvina Lajos urnák a 2, ikt. 61 ; 3. Grf.Deym Nándor urnák a 3. ikt. 66; 4. B. Putheany Géza urnák a 4. ikt. 70; 5. Nedeczky Jenő urnák az 5. ikt. 71; 6. Dervarics Ákos urnák a 6. ikt. 86; 7. Baán Kálmán urnák a 7. ikt. 76; sz. a: müvek minthogy pedig a bizottság bírálatával a t. e. Szept. 2 ki közgyűlésig el nem készülhetett, ezt a közgyűlésnek bejelenteni határozta. — Tudomásul vétetett. Helyi hírek. — Kovács Zsigmond veszprémi püspök ur ő excellentiája külföldi útjáról szerencsésen haza érkezett. — A „Tártuis-kör* évi rendes közgyűlése mult vasárnap megtartatott. Az évi tagsági dij 20 frtról 16 frtra és a kültagoké 10 frtról 8 frtra szállíttatott le. Az uj tisztikar következőleg választatott meg: Elaök: Dr. Laky Kristóf. Alelnök: Dr. Horváih Ferencz. Tit kár:Varga Lajos. Ügyész: Lengyel Lajos. Pénztárnok: Erdődy Lajos. Hásnagy : Gróf Hugonay Kálmán. Könyv tárnok: Góson Sándor. Választmányi tagok: Hauser János. Dr, Szukics Nándor. Wachtel Zsigmond. Dr. Schreyer Lajos. Gutmann Vilmos. Vágner Ká Ezzel anélkül, hogy csak válaszra várt is volna, hirtelen eltávozott. .Kedves Achmedem!" mondáSephira, miközben jegyese nyakába borult — majdnem el vess tettelek." -Es mit gondolsz, mi vehette a fejedelmet e tettre ?" „Éq nem tudom!" .Azt hitted, hogy tán harezosait akarta megnézui? vagy talán ezüst fürtű atyádat akarta meglátogatni? oh nem! őt fontisabb ügy vezette ide, ő szerelmes .Montenegró gyöngyébe " és te hossád jött !* .Hozzám?" .Igen, hozzád; nem vetted éssre, midőn kérdé tőled, ha igasán szeretsz e; nem vetted észre ahogy most hirtelen eltávozott, hogy felháborodott kedélyét előttünk palástolja?" „Csakhogy élsz!" .És ha nem élnék, hajoltál-e volns akaratára?" ^ „És te azt kérdezed V" .Bocsáss meg kedvesem, hogy egy peresig is kételkedtem igaz szerelmedben." .Hiss mondtam, hogy tnl nem élném ha-lálodst; de — hát itt mit látok ? te vérzel!" .Egy kis sebet kaptam, semmi egyéb; néhány nap múlva begyógyul * .Ülj ide mellém, majd bekötözöm.* Szótlanul engedett as ifjú a felhívásnak és engedett magával mindent tenni. Néhány percsnyi idő után a ssnnnyadó Gir Ali felébredvén körül tekintett .Élss még, fism ?• —: mondá Ach-medhes. — „Élek, én tovább » élni fogok 1'' roly. Lövik Ede. Tomasich Bál. Péttagok 1. Hanny Elek. 2. itju Fesselhofer József. Vigslom rendező bízottság 1879—80.évre. Wóber Károly, Ebenspanger Leon, ifj. Fesselhofer József, Gozon Sándor, Gutmann .Lásir, Hanny Elek, Grf. Hugonsy Kálmán, Kelcz Géza, Lövik Ede, Muraközi Ferencz, Osster-huber László, Dr. Weiss Zsigmond. — Hangverseny. Braga Hermina k. a., a bécsi cs. kir. opera ssinhis első rangú énekesnője . és Grünfeld Alfréd ur, songora művész hangversenye. 1879. f. hó 28-án as „arany ssar-vas" vendéglő dísztermében Nagy-Kanizsán. Jegyek előre válthatók Práger Béla ur gyógyszertárában és este a pénztárnál * Műsorosat: 1. a) „Rondo" A. moll Mozart b) .Mennetto" Mozskovszky c) .Rigeaudon" Raff Grünfeld ur. 2. .Három dal" Lassen tói Braga kisamsony. g. a) „Impromptu, As-dur b) .Nocturno", Des-dur Chopin c) „Novelette" Schuman d) .Erikönig" Schubert-Liszt Grünfeld ur. 4. a) „Figaro lakadalmá*-ból dallam b) „Dun Jüan.-ból dallam Braga k. a. 5. a) „Vaise len te és Pizzicato", .Sylviaból„ LeoDelibesb)„Perzsiai induló" Straus Grünfeld Grünfeld ur. 6. a) „Magyar dalok" b) „Dalok. Grünfeld Alfréd, tói Braga k. a. 7. .Ábrándok", (fantasie Wagner Richárd Grünfeld nr. Helyárak: Körszék 1-sór 2 frt. 50 kr., 2. és 3-ik sor 2 frt., Zártszék 1-só sor 1 frt 50 kr. 2. és 3-ik sor 1 frt. Karzati ülőhely 1 frt, 20 kr. Földszint 70 kr. A songora Bősendorfer mü tárából ssillittatik. Kezdete pontban V/% órakor. Felbivjuk a műpártoló közönség figyelmét a jegyek jó előre való váltására, mert a ritka müélvre bizonyára tömegesen jelennek meg. — Chinorány Géza m. kir. postafőtisztet a földmivelés-, ipar-és kereskedelemügy i minister a soproni postaigazgatósági kerületbe ideiglenes minőségű postafelügyelővé neveste ki. — A szőlészeti congressus bevégezte a Budapesten tartott nagygyűlést. A congressus tagjai elragadtatva beszélnek a magyarországi vendéglátásról és jó hírűnket viszik szét a világba. Csakhogy van nekünk már e tekintetben oly hirünk, hogy jobbat nem kívánhatunk, a sok gyülekezésnek asonban''egyéb eredményét sem igen látjuk. Bárcsak már es is máskép volna. Addig azonban erről hiába remény -kedük, míg — épen as érdekeltek a legnagyobb közönyt tanusitják as ily gyűlések iránt. Me gyénk például igen nagy ssóUőtermő vidékkel bír, megyénkben orsságos,sót világhírű borok teremnek, airól azonban nem értesülünk, hogy még csak részt is igyekeznek volna venni oly gyűlésen, mely végre is a meglevő állapotok javítását tüz''e ki czélul. — Jőtékonyczélu államsorsjáték. A szegedi árvízkárosultak javára rendezett magyar államsorsjáték húzása f. évi szeptember hó 30 ikán fog essközöltetni. E sorsjáték 5308 nyereménynyel, összesen 220.000 frt nyereményösszeggel fog kisoroltatni. A főnyeremény 50 ezer frt, mely magyar aranyjáradékokban fog kifizettetni. Éltekintve attól, hogy e sorsjáték, kedvező előnyökkel bir, mellette jótékonysági czéllal is egybe van kötve, miért is felhívjuk reá a nemes emberbarátok figyelmét. Ily sorsjegyek darbonkint 2 írtjával szerkesztőségi irodánkban is kaphatók. Erre elmondott mindent, a mi közte és Nikita köst történt • * ♦ Napok és hetek multak el már az események óta a fegyveres katonákból békés polgárok lettek. A csaták saja megszűnt és vele együtt as örökös viszálykodás. Hőseinket Csettinyében ismét feltaláltuk és nem mulasztjuk el lépteiket követni* Egy gyönyörű augusztusi nap volt; a tiszta kék égboltot parányi felhő sem takará és így sssbad folyást engedett a termés se t a nap égető sugarainak. Hőseinket egy palota alakú épület tágas termében találjuk fel, hol egy hosz-szu felteritett asztalnál foglaltak helyet as asztal felső részét Nikita, Montenegro fejedelme, foglalá el, mellette Gir Ali ült, míg Nikitától átellenben a túlsó oldalon egy jegyes pár vonta magára figyelmünket. Az asstal többi résset előkelő vendégek foglslták el. Mindenki ercsából öröm sugárzott, míg szöreg Gir Ali bágyadt szemeiből egy pár könycsepp gördült végig arczán, melyek sz öröm könnyei valinak. A pópa maössseadtaa jegyeseket sörökké egymásé lettek. As öröm végre szavakban talált kifaka-dást és az ünnepély végeztével Nikita fejedelem megszólalt ,Te, Gir Ali, ma valóban őrömapa vagy, mert Montenegro gyöngye hozzá méltó ifjút kapott férjéül. E férjnek egyssersmind hivatása less téged eddigi festődben felváltani és el »merésem nyilvánításával ezennel nyugalomba teszlek, mttdul Ali Aokmodet nevesem ki Te tizennyolczadik évfolyam ZALAI KÖZLÖNY. SZEPTEMBER 25 é 1879. — Xagy-Kanizsa város kép?íseiő tea. tületének kedden tartott ülése ozokatlanul élénk volt, melyről kimerítőbben fogunk megemlé kezni, most csak azt jegyezzük meg, hogy a délzalai takarékpénztár kebelében szervezett vüitő- és önsegélyző szövetkezetnek 4029 frt községi pótlék elengedése iránti kérvénye sza-vazatUibbségg-1 elvettetett, liay György Csen-rv ateza végén levő oirtokán keresztül uj utc''za nyittatik. Taródy alkapitány urnák 60 ír: segély utalvány''uztatott sut. _'' ¿rcerezé* Zalamegyében. Svetics József és nej, 2U5u írtra b. ingatl. Keszthelyen okt. 10• éd• - Kagács Istvau ¿413 frtra b. in-g,tl. Zala-Tárnokon szept. 27 - Tóth István 2508 ínra b. ingatl. szept 29. farban - bzakonyi József 600 írtra b. n''kt 30 — Tóth István 2o08 írtra b. ingatl. N. kanizsán okt. 20. - Kovát- János ÓUU írtra b. ingatl. Tapolczán okt. i-en. — Mult számunkban kozult jkonyv pontjain: Ekker BelsnyjT.vadsr emel szót B''.b. helyett: Ekkor Belányi Tivadar emel szót és oda DViiatkozik, hogy a központ inkább Za la-Etjars''zegre helyeztessék, vagy ha közgyűlés épen" Keszthely mellett óhajt ^tnaradm, ugy a keszthelyi tantestületek nevében a közgyűlés bizalmából ő is elfogadja Keszthelyt központnak ha ultimátumkép kimondhatja, miszerint ezen esetben az elnökséggel Csathó Alajos ruháztassák fel - olvasandó. \ alamint a 11. es pontjában Stier helyett kell olv. Micz. — Meghivá*- A „Zalamegy el általános tanítói testület- központi választmánya Keszt-hciven folvó hó 27 en d. u. 2 órakor az elemi li-iskola helyiségében tartja havi rendes uleset, melyre az érdekeltek szive* megjelenhet ken a tan. testület elnöksége. — Színészet Szeut-Gróthon. Balog Alajos színtársulatával városunkba érkezett s e hó L''U áu kezdte meg előadásait „Egy katona története- ciimü jeles francziaszinmü szinre hozatalával. Jövőre majd bővebben! s most csak usjy általánosságban jegyezzük meg, hogy e társulat a támogatás: megerdemli: a fentebb említett, valaaiiuta tegnap adott „Piros bugyelláris- előadása szabatos, díszlete kielégítő, az egves szereplők ereje méltán dicsérhető. Felhívjuk Gróth a vidéütí bziupártoló lcözön- séf''ét e társulat felkarolására s hazafias támo-° t> v gátasára. — Iharos Berény szept. 15-én 1879; 31a tartották Ih. Berény hatarához tartózó alsó mezőn a verseny-szántást, melyen a csurgó vi déki gazdasági kör közön„égéből jelentékeny számmal voltak jelen mind a mivelt osztályból, mind pedig a köznépből. A verseny-szántók csak közrendű foldmivesek lehetted, kik is voltak 22-ten. A legelső jutalmat egy rasyer íéle konkoly választó úgynevezett „Trieör rostit, melyet nagys. Inkey József ur volt ke-''yes a legjobb szántónak mint sajátját jutalmal-kitüzni, iháros-berényi közrendű föld-mives, Tóth József nyerte el, a második jutalmat szinte herényi latos Boncz Mihály kapta. Mu iáttuk most is a jutalmazott szántók között pedig, Ali Achmed, légy a fejedelem és házának oly támasza mint elüdód volt és gyakran Ingsz fej-ídelmi kegyelemmel találkozni. Fogadd e diszkardot — moudá , miközben egy drágakövekkel kirakott kardot nyújtott neki át — örök emiékül és hősiességed elismeréséül: Te ma kétszeresen boldog vagy és az is fogsz őrükké lenni, mert egy csapat íúnöke és egy derék nő tulajdonosa vagy." v Köszönöm, íenség, kegyességedet — vi-szonzá Ali Achmed — az idő is megfogja mutatni, hogy harezos vagyok; boldogít fenséged ke^ve és legújabb tisztem, de különösen azon körülmény, hogy tulajduuomat képezi: — „Montenegro gyöngye!! !u Takaros a.... Takaros a kis lány inidóii Angyal s>x*lid orczáján, Köuy rcz-g mint harmat cseppek Árvácskának bimbóján. Oly sxóp akkor s olyan szende Mintha égbGl szállna le, Megcsókolnám bíbor ajkát Ilajh! de tiltja kCnyüje. r Kedves babátn ! szép galambom ! Tedd félre keaervedet. Boldogult szeretőd belyeu Találsz bennem hö szivet!" Nem szól semmit, csak sírdogál Majd megreped a szive, Végre sóhajt nehéz szívvel: ,Mit ér élűi nélküle." Tavaszt hirdető pacsirta Verőfénynek ugy ürül, Bánatos kia leanykának Sírján a fi kizöldül. BU1S2 &ÁNDOR. Horváth Józae f ihárosi köz polgárt és elöljárót is, kit nem a nyer-, vagy dicsvágy sarkalt, hanem azon komoly jó azándék vezérelt, hogy községe lakoaaiban a jó ügy iránti érdekeltséget minél jobban felébressze. Sok ily derék erélyes és józan elöljárót kivánnék én ismerni. Ott voltak. még a szántók között Löczi, Posics ós töb-bek Biráló bizottsági tagok között ott láttam T. Török Ambrus tiszt. Andorka János, tek. Andurka Gyula urakat, jelen voltak megBauss tiszttartó ur. Gallobics Lajos kasznár ur, ki egyszersmind a verseny szántátínak rendezője is volt. A bíráló bizottság a legszigorúbb igazsággal Ítélte oda a jutalmakat az illetőknek. S a jutalmakat nagyságos lukey József ur gazdasági egyletünkelnöke tettre, munkás szorgalomra és tanulásra buzdító nyájas szavak kíséretében osztotta ki. 1 5 jutalmazott között 100 forin tot. A rosta maga 120 forint értékű volt. Meglepő volt a versen yzőknekilledelmes magavise-letök, midőn ő nagysága leereszkedő nyájassággal velők szót váltott. Mennyire hat a nép mi-velődésére ily összejövet, az a jelen volt foldmivesek okos magatartásokból, e.''telmes társalgásokból is tapasztalható volt. A hasafias érzelmű és pánfogo urakat a magyarok i stene áldja meg s kísérje tetteiket áldás és jó^ét emelkedése. A jutalom rostának működését magatn is láttam Konkolos és borsos búzából ugy ki válosztotta a tiszta búzát, hogy a galamb sem válogothatta volna ki tisztábban. Tóth Józsefnek ki azt nyerte és mindnyájunknak azt kívánom, hogy adjon Isten jövőre jobb aratást, hogy legyen dolga a juta lom rostának. Az idén tudom piarczon eladni való ga''boua rostálásában nem sokat fog szakadni. Elfeledtem megnézui mi féle gyárban készült a rosta. Ha jól emlékszem Nicholson gyáraban. Végül nem hiányoztak lelkes éa talpra esett toaaztok sem mer. ügyes vendéglősünk Nyiirai ur tudta a magyaros szokást, hogy a munka után jár az áldomás is — nem maradt ám el jó sörével és borával. Pataki Géza. Z.-Szt. Gróth ssrpt. 18-án 1879. Tekintetes szerkesztő ur! Engedje meg becses lapját igény be vennem, hogy egy a Kocsin utazókra nézve fontos körülményre tigyelmöket felhívassam; nehogy ugy járjanak mikéntalul-irott, és néhány polgártársam megjártuk* Ugyanis én és meg két iparos közelebb bucsurul, mint árulók kocsinkkal este felé betértünk a Kehida és Hosszufalu közölt lévő alsó-csányi csárdába etetni s még ez megtörtént elloptak kocsinkról 3 ponyvát és egy köpenyt s a tarisznyából egy szalvétát, kerestük másnap is, de se hire, se hamva ! Ugyancsak ez időben a kastyáni kereskedő lováról a pokróezot lopták el; egy más utazónak, ki itt meg állapodott a szűre tűnt el; legközelebbi pacsai vásárkor egy hordót loptak le egy pintér kocsijárói. Ennyi lopás történvén ily hamarosan e helyen s egyik esetben sem kerülvén vissza az elveszett tárgy: méltán gyauu kel az emberben a hely stb. felől ; de akármi legjeu a dologban, jónak láttam a vásározó iparosság és az egyéb erre utazó közönség figyelmét e csárdára felhivni. Lohonyai László, szt.-gróthi iparos. — Ta nitó választás. A csákt. közs. iskolaszék a kép-.-zdei tanárrá kinevezett Mar gitai ur helyére, az eiemi iskolához osztáluni tóul Zrínyi Károly urat a bpesti képezde-vég-zett növendékét és Csáktornya szülöttjét választotta meg. — Csáktornyán szept. 20-án állami tanítóképezde meguyitása kitűnően sikerült. — Délelőtt 9 órakor nyitotta meg Krób Pál tan-tanfelügyelő ur azép beszéddel az ünnepélyt. Utána Ziegler Kálmán ur a város neveben, Schwarz rabbi ur az izr. hitkötség nevében és végül Bárány [gnácz ur a képezde nevében mondottak hatásos beszédet. A képezdei ifjú ság, a tanári kar, a nagy számmal összejött vendégek wSeni sancte"-n is részt vettek.— Délben ,Seifert*-féle kertben közebéd rendez tetett mintegy 80 személyre, volt felköszöutő elég, és jó. — Konyáry a királyi párra, Ziegler K. Trefort miniszterre, Konyáry a tanfelügyelőre, Ziegler K. a képezde igazgatójára és tanári karára, Krób Csáktornya városára, Cso-bóth képezde tanári karára, Bárány az urad. tisztségre és a nőkre, Udvarhelyi a Unitókra, Ziegler L. a polg. és elemi iskola tantestületére s mások emeltek poharat. A képezde minta-sre-rüen, csínnal van berendezve. A növendékek száma az 1. évfolyamban 26. — Ezek közül 20 a bent lakó. A többi, részben állam segélyt élvez. — A tanári kar teljes és működését meg kezdette. A képezdéhex a mennyiség és term. tudományok rendes tanárává a vall. éa közokt. miniszter ur ő nagyméltósága Praschek József tanár urat nevezte ki. — Rövid hirek. Blaháné hangját Gyöngy ösön phonographban mutatják be egy hangversenyen. — Finnországban a tavastelmi főiskolában tanítják a magyar nyelvet, és Bécsben? — A spanyol király menyegzője Mária-Kristina osztrák fóherczegnővel nov. 29 én lesz Madridban — Okt. 6-án less 50 éve a vaapá-lyai iocomoiiv feltalálásának — Bécsben a lányok szamára gymnaaium nyittatott. — Ge- rőfi szintársulata foloszlik. — A sopron-eben-furthi vasút elkészült. — Cavagnari Őrnagy ül. Napuleon természetes fia volt. — Turf tbnok Zigrábban van a Száva szabályozása ügyében. — Winkler mérgezőt Bécsben halálra Ítélték. — Panler miniszter nővére Janka meghalt. — A magyar aranyjáradék nagymérvű keresletnek Örvend. — A czár jobban van. — Biharba 90 adóvégrehajtót küldött ki a kormány. — A tüdővész gyógyithatására uj találmánynyal lépuek f«l. — Madarász János a legfőbb ítélőszék által is halálra Ítéltetett. — Csaplár Benedek a piaristarend magyarországi történétén dolgozik. — A sultán elleni merénylő elfogatott és sebeiben meghalt, — Bécsben a birodalmi tanács okt. 7-én nyittatik meg. 0 felsége tél órai látogatást tett Bismarknál. Bpest, azept Lincz n Trieszt, „ kl nyert? 20 án: 12. 11. 1. 28. 75. „ 1. 51. 7. 60. 52. 27. 50. 59. Öó, 90. Irodalom. 1 (E rovat alatt megemlített munkák i»agy-Kíf- niisáu Wajdita József könyvkereskedése által meg- rendelhotök.) — „ Apollo* zenemű folyóirat szeptemberi füzete következő tartalommal jelent meg: 1. Arabeszk II. sz. AVachtel Auréltól. 2 Irma, sa-lonpolka Mülier Józseftől. 3 Ábránd, Mendelssohn Barthoidy Bódogtól. 4 Elfojtott könnyek, dal Petőfi Sándortól, énekhangra zongorakisé rettel alkalmazta Kapi Gyula. 5 Hát aztán, aztán, népdalcsárdáa, szerzé Vágvölgyi M. Béla. Szerkeszti és kiadja Fellegi Viktor. Ára 1 frt. — Aigner Abaß Lajos szerkesztése és kiadásában megjelenő .Nemzeti könyvtár- 34, 35 és 36 füzete beküldetett hozzánk. Tartalma: Zrinyi Miklós: Szigeti veszedelem III. Vitkovics Mihály művei 8 ós Kazinczy Ferencz költemé nyei 8. Ara e nagy érdekű kiadvány egy-egy füzetének csak 30 kr. — 9C*aládi ktpes lapok" 25-ik szama Mehner Vilmos kiadásában megjelent. Ára 30 kr. Frankel Mór, a kis csodaszámoló hu arcz-képét is közli. — A soproni kereskedelmi és iparkama rának a ministeriumhoz intézett 1878 évi fóje-lentése terjedelmes kiadványban megjelent- A nagyérdekü s bennünket közelebbről érdeklő mü tüzetesb ismertetését közölni fogjuk. — Kontó Sándor népzenész által szeretett s kitűnően sikerült rZala Egerszegi tűzoltók indulója", mely a zászlóanya Tarányiné ó nagyságának van dedicalva, még folyton kapható. Ára egy forint. Ajánljuk a zenekedvelők méltó pártfogásába. — tUzsorU''irtó.u Ily czim alatt hetilap fog megindulni okt. 1 jével a fővárosban. A lap Buschman Ferencz nyomdájában nagy nyol-szadrétben, csinosan kiállítva fog megjelenni. Érdekes a lap czimlapja Nyolcz ezüst forint koszorú alakban foglalja magában a czimet: Uzsora-irtó. A nyolcz ezüst forint a mostani kamat maximumara c/.éioz. A koszorú felső részén Themis, az igazság istennője van mérlegével, a melynek egyik serpenyőjében 8°// s közvetlenül alatta: Bírói tekintély áll, minthogy az ujabbi uzsora-törvény a bírói tekintély megóvását tartotta szem előtt. A lap czime alatt levő rajz pedig a társadalomnak az uzsoi rasok által előidézett helyzetét pókhálózatkén tükrözi vissza, a melybe egyesek belekeverednek. A pókhálózaton dolgozik az uzsorás, pók alakjában. Vegyes hirek. — Angol reklám. London egyik hírlapja hirdetést közöl, melyben tarkoponyáju férfiaknak kínálta tik tisztességes kereset. Nos, e tisztességes kereset, valóban az. Csak abban áll ugyanis, hogy a kopasz főkre a kereskedő rá akarja rajzoltatni hitdetését,B szt kívánja, hogy e férfiak egész nap hajadonfóvel mászkáljanak Londonban. Az eszme uj, s mindenek fölött eredeti. £ — Pikáni jeUnet egy amerikai vasúti hálókocsiban. As Indianapolis st.-lonisi vasút egyik vonatának hálótermében festői ecsélre méltó jelenet folyt le múltkor. Éjfél ntán két órakor az utasokat egy nő segély kiáltása ébresztette föl. A kocsi közepén, ágyának szélén e^y fiatal nő ült, s könyezve beszélte el, hogy egy férfi akart as ő ágyába mássni. Azt hiszi, mon-dá, hogy ugyanaz, ki előtte való est mindenté-lekép magára akarta vonni figyelmét. Á férfi ugy adta elő a dolgot hogy felkelt vizet inni s s kocsi zökkenése a nő ágyába dobta. E mentséget a közönség természetesen nem fogadta el. a fiatal nő e közben vánkosa alá nyúlt, onnan egy revolvert húzott elfi, s a férfit kényszeríté, hogy térden állva, hálóingben kérjen tőle bocsánatot szintén a hállóingben körülálló közönség nagy mulatságára. — As el$6 outrák-magyar birodslmi kan czellár, mint as „Augsburger Alig. Ztg* Buda pestről értesül, Andrássy gróf lesz. — £ lap szerint külön állást fognak szervezni a birodalmi kan czellár részére, a kinek nem lesz ktUfotár-czája, hanem a közös kormány feje léte f a bárom közös miniszterrel és a két kormányelnökkel a legfőbb tanácsot fogja képezni, a melyben különös a birodslmi kanczelláxnak lösz az a föladata, hogy minden kérdésben megóvja a birodalom egy Bégét és as egész állam érdekeit. A legutóbbi évek tapasztalai azt bizonyítják, hogy az eddigi intézményeknél fogva senki sincs a korona tanácsában, a ki képviseli a birodalom egységét és külön a birodalom érdekei fölött őrködik. — A két kormányelnök saját országuk, érdekeire ügyel föl, a három közős miniszter pedig csak a saját tárczájával törődik. Eddig a külügyminiszter vette oltalmába a «birodalmat* De ezt is csak bizonyos határok közt. Az első birodalmi kancsellár tehát, mint )ó forrásból értesülünk, Andrássy gróf less, és mint ilyen — az uralkodó után a birodalomban első ember — fog ismét á nyilvános pályán megjelenni, nem mint miniszter hanem valamenyi politikai ügyek igazgatója, a ki az inpulzusokat sdja s a kinek kezében minden tény találkozik. , . , — A gyöngyösi kávénak nagy hire keit az utóbbi időben. Kovách László orsz. képviselő tett vele kísérletet s azt sikeresnek találta B. Kemény miniszter is, a ki közelebb Gyöngyösön Kovách vendége volt, megízlelte e kávét s kitűnőnek mondja. A gyöngyösi kávéról Kovách László a gyöngyösi lapban ezeket írja: A kérdéses növény nem kávénövény, mert akávénö-vény tudvalevőleg fa vagy cserje módjára évelő s számos éven át élő fa species, mig s gyöngyösi kávé babfajta, külseje igen hasonlít a gyöngy , kávéhoz, a mely Perl-Kaífee név alatt árultatik a boltokban Vetése tavaszkor történik s épen ugy, mint a közönséges bab, a ssőlőkben a sorok közt magasló földbe ültettetik s a fagyásnak kevésbé van alávetve, mint a közönséges bab, mert volt rá példa, hogy mig a kösönséges bab kifagyott s újra kellett vetni, a „gyöngyösi ká-vébab" nem fagyott ki, — hanem szépen diszlett és termett. Müvelése a szőlő között egyenlő a bab mivelésével, ugy minden eljárás a szedésre és hüvelyéből való kiválasztásra nézve is. Pörkölése, mint a közönséges rendes kávénak pörkölése, ép ugy történik; némelyek izlese szerint erősebb, másoknál silánysbb pörkölés jó; egyik a méreg-fekete kávét, másik a könnyebb pörkölésseljáró barnát szereti. Mindkét pörkölésben az iznek különbözetét, mint a rendes kávé izénél a pörkölés minősége szerinti változtstás eredményezi. A pörkölt gyöngyösi kávénak illata egészen a csalódásig hasonló a rendes kávé illatához. Ize a kávéhoz hasonlít, erős vagy gyönge a mint főzetik, keserűs és mindenesetre kevesebb zamat és illat tartama van, mint a valódi kávénak. De nem is akar ez s gyöngyösi kávé valódi rondes kávénövény lenni, sem annak színében szerepelni, de igenis hivatva van arra, hogy azon számtalan kávéhelyettesitő egészséges szurogs-tumok között, melyeknek száma légió, az elsős alkalmasint legfontossbb helyet foglalja el a . hazában s kívül a hazán. Hivatva van — vagy mondjuk tán szerényebben ugy, hogy azt hiss-Bzük, hogy hivstvs lesz, mert hiszen a chemiai vegyelmezés fogja kideríteni, hogy ugy van-e? — hivatva lehet, mondjunk, arra, hogy az első helyet foglalja el a valódi kávénak keveréséné(, miut a kávét pótló szurrogátum. Már is agylátszik, hogy van benne caőein és pedig oly mérvben, a melylyel sem a makk, sem a rozs, sem az árpa vagy fügekávé nem bírnak; van benne továbbá minden kétségen kívül igen sok tápláló anyag s igy az egészségre és táplálkozásra szükséges anyagoknak oly faktorai, melyek azon föltevésre jogosítanak, hogy hivstvs less nagy szerepre, kivált szegényebb házaknál, hol már is egy negyedrész a föntemlitett kávéknak egyikéből szerepel — nem emlitre azokat, a kik kizárólag gyöngyösi kávét használnak. — Az elhunyt Napoleon herczeg szolgáját Uhlmacn^ ki vele Afrikában is volt, sz ex-csá-szárné Arenenbergbe küldé, hogy ott a herczeg tulajdonához tartozott apróbb tárgyakat összeszedje, s Chislehurstba vigye. E tárgyaka^ Eugénia ex császárné az elhunyt herczeg barát" jai köst fogja szétosztani* Uhlmann nagyon kedvetlenül, fukar szavakkal beszél a herczeget ért catastropháról, nagyon panaszkodik a herczeg kíséretében lévő katonák gyávasága miatt, a bátor, hü, fegyelmezett s be csületes zulukat azonban dicséri, esek szerinte derekabb, megbishatóbb emberek mint a fokon letelepedett európaiak. — Történeti ünnepély Bécsben. Bécsben 1883. szept. 12-ére nagyszerű történeti ünnepélyre készülnek. Ama nZpon lesz ugyanis kétszázados évfordulója azon emlékezetes ménynek, hogy Sobieski János leogyel kirfiy Bécset a török ostrom alól felszabadította. Az ünnepély művészi részének rendezésével ismét Makartot bízták meg. Makart agyában es alkalomra merész és fantasztikus terv fogamzott meg. A Bécs körül kétszáz évvel ezelőtt íoylt TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. SZEPTEMBBR 254a 1879 nagy küzdelmet ¿ló előadásban akarja a mai nemsedék szemei elé idézni. Egéea katonai ma-noevret akar rendezni, mely ama harca minden fásisát feltüntetné. A nagyszerű képet, melynek nainhelye a Leopold- és Kaalenberg lenne, sok aaázezer főnyi néző közönség szegélyezné be. A győzelem után nagy menet fogna a harcztérről az uj városházához indulni. A menet foglyokból törökökből és török nőkből s a kótaziz évvel ezelőtt zsákmányul esett ágyukbál, zászlókból . s fegyverekből fog állani. E trófeák eddig a fegyvertárban roltak elhelyezve, de akkor majd az uj városházába vitetnek át Az ünnepélyben részt vennének ős pedig ódon katonai egyenruhában mindazon ezredek, melyek olő-dei egykor a nagyharczban tényleg részt vettek Makart már nagy ^buzgalommal dolgozik a részletes tervek kidolgozásán, melyek elfogadása iránt azonban az illetékes tényezők csak később fognak batározni. — Leugrott a Niagara hídjáról. A „New-York Herald" sserint egy Peer nevü amerikai, fogadásból, a Niagara függő hídjáról, a habokba ugrott alá, 192 lábnyi magasból. A Niagara mindkét partján ezer meg ezer ember szemlélte ez iszonyú ugráat. Peer ez ugráshoz kaucsukkészülékbe öltözött, s fülét, orrát azivacscsal zárta el. Az ugrás négy másodpereiig tartott csupán. A már ott yárakozott csónakosok azonnal kiemelték a vizbil a vakmerő ugrót, kinek legkisebb baja sem lett. Badapett: Bnsa: 13 35 -13-—. Ross 7 80—8-10 Árpa 6.70—710 Zab 6 10 - 6 65 Knkoricsa 6.80—« 85 Kaposvár: Busa 10*20—11 10. Ross 6 50 7 — Árpa 6!®6-7-20. Zab 6 60-6.10 Knkoricsa 6-6 20 Veazprém : Busa 11.40-12 — Boss 7.407 60— Árpa 8.50—9 80 Zab 6.10—6 80. Knkoricsa 6 50-6 80 Seprős Bnza 11.90.—12 50. Rom 10-—.— 1050 Árpa 9*30—10.20 Zab 6-30.-6 60. Knkoricza 7--7.50 Péea Busa 9 60—10 20 Rost 6.80—710. Árpa. 6.30-7.-. Zab 6 — —6 10 Knkoricsa 5 60.—6 — Béoa:Bnzal2 10-13.—.Boss 8 50—9 20.Árpa 6.50—7.15 Zab 6 80-850. Knkoricza 6 10-7 30. Székesfehérvár: Bnza 10.60—11 80 Boss 7 50 8*— Árpa 6-30—-7-10 Zab 5 80—6 —. Knkoricsa 5.90—6.10. Papírszeletek. — A fukar pinczejében. Egy roppant gasdag de fukar borkereskedő egy b orr ¿sár lójával az ötven akósok hossza során kóstolgatják a jobbnál jobb borokat. Mikor a legnemesebb, legdrágább bort tartalmazó bordóhoz értek, fölsóhajt nagy szomorúan a gazdag fukar : — Istenem, mily boldog lehet az as ember a ki ilyent ihatik. A korcsmából haza jövő kántort, ki szeretett néha a palaczk fenekére nézni, ekkép szólitá meg a falusi lelkész: — Ugyan kártor uram, miért jár annyit a korcsmába, hisz ha sokáig igy folytatja, kénytelenek lesztlnk más kántort fogadni. — Megkövetem, tisztelendő uram, de ón nem ázoktam a korcsmában járni, hanem az asztal mellett ülni. Piaczi árak. 100 kilóg. számítva. Győr: Buza 11-60.—12— Rozs820.—850. Árpa 9.75.-10.— Zab 5.65—5.75. Knkoricza 6.25.—6-80. Mobáes: Buza 980—10.80 Rozs 7-40—750 Árpa 6-80.-7.— Zab 5-40—6-10. Knkoricza 6.-- Pápa: Buza 11-60—12 — Rozs 8 —8 20— Árpa 7.60.—.8 40 Zab 5-80—6 20. Knkoricza 7-40.—8-— Szombathely: Bnza 11.40—11.80 Rozs 7.60-8.40 Árpa 7--ő 20. Zab 5 80—6.—.Knkoricza 6-S0—7 — Egy vendéglő kertbea a pincsér vigyásatian-ságból meglökött egy vendéget. — Vigyázz te saamár, mormoga a bossns vendég. — Engedjen meg tess ur, aieUégben gyakran megesik, hogy egyik a másikat meglöki. — As iparos napi jó keresményét átadván nejének ez örömében felkiált: bár as Isten sok oly jó férjet adn* nekem mint te vagy ! < Kis fin. Mama, mért olyan veres papának az orra? Anya. Hát a borivástól kis fiam. Kis fiu Hissen a papa nem veres bort iszik ! Sándor fürdés közben azt mondá K.-nak, hogy nem tudja miért, de az o feje nem merül alá a viabe. — Hát nem tudod, — felel K. — hogy az üros hordó is fenn marad?! A hő cseléd. — Adtál a lovaknak abrakot, Miska ? — Hogy ne adtam volna! — Eleget adtál nekik? — Persze, hogy eleget adtam. — Nem kellett volna ám nekik adnod. — Nem is adtam sokat — Kár is volt nekik éjszakára adnod. — Iss úgysem adtam. — A hivatalos stylus hatalma. Orosaorsxágbsn minden hivatalos jelentés e szokott formulával kezdődik: „Wso blage polncseno,'' a mi annyit jelent, hogy ,minden a legjobb rendben van. Midón közelebb Irkutzk leégett, est igy jelenté as ottani kormányzó Szt.-Pétervárra : .Jelentem tisztelettel, hogy minden s legjobb rendben van. A város harmadnegyed része lángban áll. Sok ezer ember fedél nélkül maradt. A kár sok millió." Erre a szent-pétervári hivatalnok nem állhatta meg, bogy ki ne szalasziza a száján: .Dárák'', — a mi megint annyit jelent, hogy „szamár". Egy öreg ur fiatal hölgygyei beszélget.'' — Mai nap több ék«zerc viselnek a áatal nők mint az én időmben — mondá — hanem egyet nagyon ritkán látok mégis rajtok — Milyen ékszer az? — A gyüszö! — Valaki fogadott egy barátjával, nagy összegben, bogy az illető 24 óra alatt fájdalmas eseményt fog megélni, és hogy a fogadást megnyerje, az ntolsó pillanatban jól — pofonütötte őt. V a 8 a t 1 m « n e-t r e n d A buda-pesti időmutató óra szerint, Indul Kaniisáról Vonat hova t szám Ora Pere. Idő 205 Essék, Hohica,Dombóvár s Fiúméba 4 48 regge 215 . . . . 2 30 déhit. * 212 Buda-Pestro........ 4 58 rsggeN 202 . . .......>.26 délnt. 204 ......... . 11 30 estve 213 Bécsbe (Ssombathety, Béta-Ujhely felé)5 8 reggel 301 . .........U 48 estve S15 Sopronba ''........3 38 délut. 303 Triestbe és Prágerhofon keresatttl Grácz és Béesbe...... 4 58 reggel 201 Triestbe és Prágerhofon keresst&l Grács és Bécsbe...... 2 47 délnt Érkezik Kanizsára honnét: 216 Essék, Mohács, Dombóvár s Fiúméból 1 41 délut 206 . . , , 11 11 estve 203 Buds-Psstről........ 4 20 reggel 201 „ ........2 6 délut. 211 ......... 9 44 estve 314 Bécsből (8*ombath. Béc«-Ujhely)felőllO 27 estve >t n a ,45 reggel 163 Sopronyból ........11 53 délel. 214 Bécsből Grács, Marbnrg, Pragerhof felől ..........4 12 reggel 20a Trieszt- és Bécsből Marburg, Pragerhof felől.........1 21 délut. 204 Tricsst- és Villaehból Prágerhof felől 11 — estve Marbnrgba csatlakozás Villacb és Franceafestból • • > • Fiancesfestből Felelős szerkesztő: BátOrfi Lajos. » OTTO FRANCZ, czég. különlegességei Bécs, Mariahiifer8trasse Nr. 38. Császár kizárólagosan királyUag szabadalmazott PURITAS hajifjitó-tej. A Paritás nem hajfesték, hanem tejszerű folyadék, mely majdnem azon csodálatos hatással bir, hogy fehér hajat megifjitani, azaz lassankint még pedig legkétébb tizennégy nap alatt ama szint visszaadja, melylyel eredetileg bírt! Egy palaczk „Puritás- ára 2 frt (elküldésnél 20 kr. költség.) TJÓVÍrág. Egyetlen szépitőszer sem versenyezhet kitűnőség és jó hatásra •D-a „hóvirággal". Olajos üditő alkat»észekből előállítva, eltávolít ezen szer rövid idó alatt szeplőt, májfoltokat, bőratkákat, bőrpattanásokat stb. és az arcsbŐrnek fénylő fehérséget, üde és finomságot kölcsönöz. Legjobb védszer az őszi éa téli zord levegő behatása ellen, azért nél-kíllözhetlen női szépitőszer különösen a farsangban, ára 1 forint. T>éosi pipere rispor- Szent-György virág, fehér és rózsa azinben, a bő-•*^rÖn tartós és láthatlan, jóságára a legkitűnőbb minőségű A rizsport leginkább a folyékony szent-györgy-virág használata után ajánlhatjuk, mi az arezszinnek feltünf) gyengéd finomságot kölcsönöz. Egy doboz ára 60 krajezár. "Drilaatine az egyedüli szer a szakái szépítése és puhán tartására, miniden zsírosság hátrahagyása nélkül, ára egy palaczknak 80 kr. TTtlmine szarvasmarha-hajkenocs orvosi utasítás szerint készítve, a -"■haj szépítésre éa fenntartására, megóv a bajhullási korpaképzódéstől és etősiti a hajbőrt, éra egy nagy tégelynek 1 frt 50 kr. Dtó-olaj zöld dióhéjból gondosan készítve, azon kitűnő tulajdonsággal. hogy a fehér, ősz és vörös hajnak egy természetesnek látssó sötét szint kölcsönös, ára egy nagy palaczknak 1 frt. • T a Jeuae igen jeles szakál-növesztő, melylyel a szakált igen szép -■^fekete, barna, vagy szőkére lehet festeni. Fekete vagy sötétbarna hajnál a La Jenné igen czélszerüen alkalmaáatót ára egy levélkének a hoasá tartozóval 2 frt. TTraala (hajszesz) kitűnő hatással a haj és hajbőrre, a kigőzölgést elő-^ segíti, megőriz a korpa képződéstől és fakadiaoktól, elÓmosditja a hajnövést különösen kiállott betegségek után, u. m. tyhus, himlő, gyer-znekágy stb., ára egy nagy palaczknak 1 frt 50 kr. TTippokreae, gyógyerejü szájvix rosz ssag eltávolítására, rendkiv&l jól--U-tevo éc üditő hatással, ára egy palaczknak 1 frt 20 kr. Nagy-Kanizsán valódi minőségben Práfl0r BÓla fyégyize-rétz árnál. (853 21-25 RAVISSANTE A t. lölOTiläjniat ßfiTßtlen ártalmatlan borszésitó um, da Dr. LEJOSSE á Paris- és ason jeles tulsjdonsággal bir, hogy a bőrszerv« pnhltéiag, feifriasitőlef hat annak működésére foko-só éltetó befolyással bir. A lagdicsóbb toilette-azer minden hölgy ssámára, mely minden bőrbetegséget eltávolít s a bőr szinét fiaulitja és ssépíti. Mint lágyító-, bőrfejlesztő-azer minden zsíranyagot és olajfélét fölülmai, miután a börtrendkivül hajlékonynyá, gyöngéddé és fehérré teszi Nagy üreg ára 2 frt. 50 kr. kis üveg | frt. 50 kr. SAVON RAVISSANTE a legkedveltebb pipere-szappan a bőrszín szépítésére és javltáaára Használata után a bir bir»«ny SÍ ma lesz ós igen kellemes illatot (891 11 —♦) tart meg. Egy dobozzal (3 drb.) I frt 50 kr. darabonkint 50 kr. Valódi minőségben kapható a központi főraktárban, Schwarz Henriknél Budapest, muzeum-körút 10. sz. Nagy-Kanizsán : Práger Béla, ur gyógjssertárában. Szegeden: Kováoa Albert éa Baretay Károly urak gyógyszertárában, DEBRECZENBEN : Götl Nándor és Dr. Rotschnek V. Emil urak gyógyszertárában. KOLOZ8VÁBTT Valentini A. gyógysz. és nagyobb gyógy tárakban. _ Keskeny Atllti - mellczukorfeák, a tüdő és mellbiriok, köhögés, fojtóköhögés, rekedtség és tüdohurut blitos gyógyszerel. X t»ra<i«»l álul a nenredö erab»rli«C Jarára t«remt«tt mefbersellthetlen keiken, útira g^PH ( ") a*on n^r »•« dérit»» titkot foflalja mafában, mlsseriot a gége é* legeit rendeier ■7.I.W Sjrulladt njrakhártyfjára t.IÓ asonnall ryor» w él enjrhltö hmtá* (fy«korlá»ÍT«t u Illet«''« betef KJHlJ, ixervek rjrófrulását minden tekintetben leho- ■ • ( '') '' | krfil keirikedQnk, kUtOnö* - flíjreleabe ajaaljuk balótáflUr hejerriett T<i<lJerxQnkel u luboion Utú aláírásunk«*, mert etak etek Ifaxoljak annak valúUlaMKat. Scbnidt Viotor & fiai, os. k, stabadal gyárosok Béos, Wieden, Allegasse 4a Kaphatók: Prager Béla gyógysst. N.-Kanizaán, Kálivoda J. Letenyén Kis A. gyógysst. A.-Lendván, Dorner Kaj. vas- és füsserkereskedésben Sttmeghen Werli M. gyógysst. Kapronczán és Idősb. Mozelt F. Vasváron Hollósy Jóssef K. gyogysstrUrában Z-la Egerssegen. (867 81—60) Wajdits József könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán, egy jól oskolázott ifjú gyakornokul, kedvező feltételek mellett felvétetik. Príma Laibachi savanyu káposzta és répa, hordóba 25, 50, 100 és 200 kilogramm legolcsóbban kapható Mattersdorfer H,-nil Leibachban, (922 3-3) Nagy-Kanioin, nyomatott a kiadó laptolajdonos WajdiU József gyonsajtóján. Nincs több buzaüszög! A Dupuy N.-féle vetőmagpácz használata mellett. Ezen rézgiúcz (kékkő) s más maró sókból álló pácz teljesen elpusztítja — ha a minden csomagon olvasható egyszerit kivitelű kasználati ntasitás pontosan követettik, — a buza, árpa, zab, köles, tengeri, stb.-nél a vetőmagon találtató üszög csirákat, mint ezt számos bizonyítvány erősiti. — A magas magy. kir. minisztérium gazdasági közleményéi a Dupuy N.-féle páC20t mint egyiket a legsikeresebb szereknek ajánlják a buzaüszög elhárítására. Áttekintések bizonyítványokkal kívánatra ingyen és bérmentve. 928 3 — 8 V Ára egy 2 hectollter (200 liter) magra való csomagnak 30 kr. Kapható: Nagy-Kanizsa, Rosenfeld Adolf. Alsó Lendva, Tomka, Lenti Tauss. — Muraszerdahely Gra howecz. — Zala-Egerszeg Gráner L. és fiánál. Birtok eladás. Somogy megye Megyer község határában mintegy 1300 magyar hold és Túr község határában (Puszta Ráknyi-Babod) körülbelül 600 magyar hold kiterjedésű birtok gazdasági épületekkel ellátva eladó. — Bővebb értesítést Vámossy Károly h. ügyvéd ád, Budapesten József tér 15 szám. (930 1-3) i N Kanizsaváros helyhatóságának, „n.-kanizsai önk. tűzoltó-egylet®, a ^.-kanizsai kereskedelmi s iparbank«, „n.-kanizsai takarékpénztár*, a „zalamegyei általános tanltétes tület" a n.-kanixsai kisded-neveló egyesület«, a »soproni kereskedelmi a iparkamara n.-k^itsai külválaaztmánya« % több megyei városi egyesület hivatalos értesitéje. Hetenklot kétszer, vasárnap- s csutörtökoo megjelenő vegyes tartalmú lap. Előfizetési felhívás a „Zalai Közlöny" hetenkint kétszer megjelenő lap f. évi IV-dik évnegyedére. Az utolsó ez évi évnegyed közeledvén, tisztelettel felkérjük mindazokat, kiknek elófizetésök e hó végével lejár^ hogy azt megújítani idejekorán szíveskedjenek, nehogy a lap rendes szétküldésében akadályok támadjanak. Vidéki előfizetőknek legalkalmasabb a postautalvány igénybe vételével küldeni az összeget. Hirdetések gyorsan és jutányosán közöltetnek. Kérjük t. közönségünk becses pártfogását s lapunk szíves terjesztését. Előfizetési ár : okt. — decz. negyedévre . . 2 frt. okt.-mart. 1880 félévre . 4 „ okt. —jun. „ 3 negy. évre 6 „ okt. - szept. „ egész évre 8 * okt.— decz. „ öt negy.évre 10 „ WAJDITS JÓZSEF könyvkereskedése. Fúutcza Wlassicsház. A kereskedelmi világ a moszlim keleten, • azaz: Törökország, Perzsia és Közép-Ázsia életének rajza. Előadta: VÁMBÉRY ÁRMIN N -KanÍMí''in 1879. ang 30-án. Vámbéry, esti 8 óra 5 perczkor a „Szarvas" vendéglő diszíermébe lépvén, a közönség har ány éljenzéssel üdvözölte ünnepelt orienffiistánkat, mely után előadását ekképen kezdé: Mélyen tisztelt hölgyek és urak! Mindenek előtt kegyes elnézésükért kell esedezem, hogy e tisztelt kör meghívását útközben kapván, fellépésemmel a társadalmi illem szabályait némikép sérteni kell, hogy egészen saloniasan nem tudtam megjelenni. Ezen mentségemmel kapcsolatban állhat némikép azon körülmény, hogy felolvasásom tárgyává a moszlim kereskedelmi életet választottam. A nagy-kanizsai kereskedelmi ifjak önképző egyletétől felhivatva levén a legjobb akarattal sem választhattam, volna más tárgyat, mint olyant, mely az ifjakat éltök napjaiban legjobban érdekli. — fi tárgyról eddig elé részletesen azon terjedelemben, melyben én szólni fogok, még kevés Íratott; remélem, hogy előadásom, mely több ujat tartalmaz, érdekelni fogja a t. közönséget. (Éljenzés.) "Mielőtt a kelet kereskedelmi életéről általában szólnék, legyen szabad annak főbb mozzanatait előtüntetnem. — Mi a kereskedelmet, jobban mondva Istenét szárnyakkal lábán szoktuk képzelni, a keleten magától értetik, hogy ott éppen ennek ellenkezője van. — Midőn keleti utazásomból visszatértem, legelőször Londonba, Chc apside Mombard Street utczákba érkeztem; midőn a világkereskedelmet láttam, midőn azt a sietést észleltem, akkor jutott még eszembe, hogy bizony keleten az. mit kereskedelemnek neveznek nem az, mert a keleti ember mozzanataiban lassú, észjárásában azonban gyorsabb mintáz európai; de testmozdulataiban nem, ó nála a test mozdulatai illemsértés. Az angol azt mondja: i Time is monny azaz, az idő pénz; a keletinél épen megfordítva van. — A Korán azt mondja:'' A1 adseletun min es sej tan, ve ct teeni min al rahman: „a sietség az ördögé a lassúság az Istené.* — Már most pedig lassúsággal nem lehet tőkéket forgatni és kereskedést iizni, s ezért a keleti kereskedelem nem volt koránsem olyan mint milyen az európai most. — Erre nézve hibázott az eszköz, hibázott az ember is, hibázott a kereskedelmi szellem. — És látjuk tisztelt hölgyek és urak, mégis volt kereskedelme, mégpedig jelentékeny. Miután feladatunk a moslim kereskedelem, kezdem a kereskedelmi élet azon mozzanatát, mely Mohamed után keletkezett Ázsiában. - Itt a kereskedésnek fótényezői voltak az arabok; ők voltak a cul turánakszóvivői, ő tőlük tanultuk annak nemcsak sokféle ágait, hanem a kereskedelmet is. — Hogy csak egy példát mondjak: az angol ciphre a német Ziffer (algebra) innen származik. — Akkor az arabok nemcsak a kereskedelemben, hanem a mi vei t-ség mas szakában is voltak irányadók. — Akkor volt hires város Siraf és Kufa továbbá, Bagdad, Damaskus és Aleppo; ezek voltak a főpontok, melyekből a kereskedés kiindult és hatolt egészen Chináig. És mesés dolgokat hallottunk ezen kereskedésről. — Lehatoltak* a nagy falhoz; egész Chinát lepték el az egyszerű kereskedők. — Hoztak haza selymet; azon az uton voltak, melyen a rómaiak és görögök voltak. — Siraf után Kufa nagy kereskedelmi város yolt; elhatoltak egészen a Volgáig és Volgától egészen a fekete tengeren át hazánkba jöttek. — Az arab hittek, kik minálunk a 12. és 13. században még irányadók voltak a kereskedésben; t kereskedést terjesztették, de lassankint ismét napról-napra fogyott azok száma és velők együtt eltörpült hazánk kereskedése. Az arabok nagy kereskedést űztek egész Ázsiában, de meg Spanyolországban is; méltóztatnak tudni, hogy ott ők voltak az urak, agy, hogy Spanyolország olyat nem látott; most mi csak tündérszerü romjait találjuk annak, milyen volt Alhamhra, Akkori időben a Spanyol kikötők tele voltak a nevezetesebb czikkekkel és árukkal, ezen keresztül jutottak Európába, innen van, hogy majdnem minden indiai áruezikknek arab neve van, hogy csak egy példát hozzak fel pld. a magyar gyömbér az arab dzsid-zsiber és más ily szó van, mely indiából származott s mégis maradtak ezek nevei. Az arabokkal versenyeztek a régi perzsák, ezek nem oly messze hatoltak, csak is Chinának nyugoti részét járták be; Tamarin, Thamahin, Sasarida, Jaksartes és ahol az Oxus az Araltóba szakadott, ezen pontok képviselték a kereskedés főbb helyeit. Ha politikailag valamely nemzet hanyatlani kezd, nem csak kereskedelme, ipara, hanem mindene hanyatlik. Midőn a Kalifák kezdtek nagy urak lenni, egyik provincia a másik után elszakadt, a kereskedés is aláhanyatlott és átment ez oly népre, melyet az arabok előtt megvetettek, átment Olaszország egyes városaira, milyenek voltak, Velencze, Piza, Genua, Bari s Nápoly. Ezek lassankint az arabokkai kereskedtek, ugy hogy midőn a keresztes háborúk keletkeztek, ezen kis köztársa TÁRCZA. Alboiii. .Kelj fel lelke m Rosamunda !" így szól ittas Alboiu ; — S*ól — b karjait im kitírja Tántorogva lábain. — t .Édes férjem, hagyj békében ! Hisz a hajnal már itt van, — És a hoBifcu, kormos új ei> Egy cseppet »o'' aludtam ! * ... .Nem aludtál?... Itt van egy szer : Igyál s alázol eleget" — .Nem, nem! — menj el!" Nocsak egyszer, S áldod majd a serleget *) Nem hajol kérésre a vad: — .Igyál, igyál 1 nézzd e bárd — Ha nem iszol átjár rajtad!" . ,. Rivall a vad longobárd. Rosamunda serlegért nyul Hófehér kexe remeg .... Kiissza mind, arcza vadul... Szikrát szórrak a szemek!.. . 1 .Kiittam mind. — szólj: jól van-e?.. Muttassad meg : mily'' a bárd ? Éles-e ? . . Megkisértsem-e ? ... — És a férjet sxurja ált''. . . „Parancsolj most: .Igyál, — igyált!" * £ serleget Albgiu, a longobárd kir. Rosamunda atyjának koponyájából kes^itteté, — kivel harciban volt. IGÜÁNDY MIHÁLY. Erdő, erdő sürü erdő... Menekülve a nagy világ lélekölő lármájától, a természet vidám ölébe, egy pompás erdő, sötétzöld csarnokába siettem — csak gondolatomtól kisérve. Gyönyörű, dicső reggel volt, a frissítő szellők gyöngéden lengettek és elvi vék gondolataimat távol hegyeken és kék bér-ezeken át. Az egész természet mosolyogni látszott. Hatalmas érzet töllé be keblemet. Ha valahol ugy bizonyára e bizalmas erdei magányban, megható csend, mély nyagalom közepette, érezzük a teremtő nagyságát. Valóban romlott kedély, fásait sziv az, mely érintetlenül marad, a terméezet szépsége és ma-gasztosságával szemközt. Szép vagy, természet országa, szép és hatalmas 1 Moeolyod felvidítja és édes örömeidnek emlékezete vigasztalja a szivet bánatában. Ha emberek keeerittettek, ha az élet mozgalmaiban fájó csapások megrendi-ték boldogságodat és ha e keserveidben vigaszt, lelki fáj dalmaidban enyhülést keressz, — menj ki a zöld erdőbe és ha képes vagy megérteni annak gyógyító zöldjét, varázahatalmi, édes suttogását és tündéri ¿államait; akkor megleled sebeidre az óhajtott irt. Ki néked szentelé, dicső természet, énjének egy részét, az nem érti ama bat s gondot, mely szegény földünket lakja. — A természet — miként a szó mindennapi értelmében vett barát — csak akkor szól hozzánk, csak akkor áraszt el gyönyöreivel, mig tartozunk néki valamivel vagy mig várhat tőlünk valamit éa kihalt arra nézve, ki várakozásának már megfelelt. — Megénekeltek, dicső térmészet már ezezen, dicsérve imád. téged agg épugy mint fiatal, de ki ecsetelhetne eléggé méltóan mennybeli pompádban, ki ma- gaszt&lhatnán eléggé hűen varásshatalmadat ? Gondos, szerető anyához hasonlítasz, ki gyermekeit forró szeretettel keblére szorítja és kinek mosolya által jobbaknak, boldogabbaknak hiszszűk magunkat. Áldásaiddal elárasztasz egyaránt szegény t, gazdagot 8 midőn ébredésekor édenné varázslód e földet, minden kebelt égi kéj lakja, minden szívbe kimondhatatlan öröm vonul be és nincs földi fájdalom oly nagy, mely el nem némulna öledben. Ki benned, nem telálja meg azon erőt, mely a mindenséget betölti és kinek elébe — véled foglalkozva — nem sugárzanak egy magasabb megfoghatatlan lény jelenségei, az ne állítsa soha, hogy öameri Istent. Mig eddig minden hallgatott, virág, fa nem rengedezett, az enyelgő csermely is csak lopódzva ballagott tova és a tiszta ég szelid angyalként mosolygott, most az erdő tágas csarnokán végig gyönyörű dalok édes-bus zenéje hallszik. — A csalogány dalától dobog az erdő szive. — Erdő csalogánya, lelkesült énekes ! Kedves dalaid mélabús hangjai már kora reggel árasztják el üdvvel az emberi szivet, bos éneked panasza mellett alszik el az erdő és ébred fel ismét, dalod — mint egy édes álom — bejár hegyet völgyet. — Ha a zord éjszak csúcsait hó lepi még, ha a nap éltető sugarai boros köddel küzdenek a te égi szózatod az, mely a tavasz közeledtét hirdeti, te hivod ébredésre a mult idők alvó viszhangját. — A csalogány örömnyilatkozataira, megjő mindenünnen a felelet — élénkül as egész tájék, csattog, énekel most már minden. Pintyőke és vörösbegy, ken-dericze és billegtető s sok más erdei lakóé, bár ezek kevesebb müvéssiességgel, de ép oly méltánylandó igyekezettel. Eme sokhangu tavasai hangverseny egyik közreműködője, a pintyőke a reclame — csináló szerepét vállalta el. Ezüst harangját csörgetteti folytonosan, mintha fennen akarná hirdetni: Jöjjetek, oh jöjjetek ifjak vének, örvendjetek a szép természetnek; örvendjetek a gyöngyéletnek. Oh sziv, ha a föld nem teljeaité igéretét, ha szerelem és hűség galádul cserben hagyának, akkor jövel ide as erdő magasztos csöndjébe, hol a megifjuló természet oly hűen, oly vigasztalólag tekint reád, mint anya szeretett gyermekére, hol a dicső szabadság tissta levegőjét szivod: menekülj ide, hol a rósaa arczu hajnal biborpirjában büszkén áll az erős tölgy, hol enyhülést sseres a kőrisfia, hol busán mondja el panaszát a fenyő, hol vígan suttog a kedvfes nyárfa és hol as igénytelen rózsa elvonnltan virul és egyedül vagy Isten jóságával. Esteledik. Néma csend borul a sötét erdőre, a nap lementével elnémul a dalnokok szeretet- és orömconczertje, csak a sok alakú bogársereg egyöntetű ssibongása vegyül a ssél gyengéd lengésébe. Hazamenőben valánk, gondolatainkba merülve, midőn mélázó, bus dal zendült meg, édesen — tisztán .. . Siró furulyának bűvös hangja es. „Erdő, erdő sürü erdő árnyában ... E dalra fölragyognak lángjukban szivünk érzelmei, e dal megteremti a szerelem gyöngyeit — az öröm s bu könnyeit és sok dicső képet, ezernyi bájt sző a lélek álmaiba. —, És újra tölti be szivünket a dal: »Ott lakik as én csillagom As én bujdosó csillagom« ... ¡,. Fájjad, pásztor, fájjad el keserveid e siri > nyugalomban, hadd hasaljunk veled együtt, TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY. SZEPTEMBER 28-án 1879. ságok ellepték egész Ázsiát, agy, hogy midőn Bouilon G-ottfried keresztes háborúra indult, Velencze képes volt egész ármádiát de nem közönséges, hanem kereskedelmi ármádiát kiállitani, és nem csak Palesztinában, hanem a Knnokboz is, sót az Olaszok lassankint a Volgán és a Balkánon át Mongolországba s Chinába is kezdtek benyomulni. Marko-Polo volt az, ki azt a roppant utazást tette, s leirta élményeit egy könyv-4 be. Ezen férfiú sokaktói eleintén szédelgőnek tartatott és csak a jelen századókban derült ki, hogy nem volt szédelgő, hanem olyan ember, kinek minden szava szentírás. — Beszélnek egy mesét is róla melyet ha megengedik elmondok. (Halljuk!) Marko-Polo Kubila Khan haza eresz-tetett, akkor nem lehetett Ázsiában a kincseket mutogatni s ezért ő is, habár nagyon gazdag ember volt, koldus ruhában járt, s ugy is jött haza mint koldus; itthon a rokonokat meglátogatván daczára annak, hogy koldus ruhában volt, ráismertek, koldus ruháit levetették, s más ruhába öltöztették; a viszontlátás öröme annyira hatott rá, hogy egészen megfelejtkezett magáról. Elment egy más rokonához is, s ott jutott eszébe, mit cselekedett, azonnal vissza jött, s kérdezte, hova tették elóbbi ruháját, azt mondák neki, hogy odaadták egy Koldusnak; ekkor borzadt el, mert minden kincse e ruhában volt, gyorsan utánna Siettek, s utói is értékaz illetőt, és zért az olaszok elnevezték Marko-Polo Marko Millioninak. Az olaszok után következtek a hollandusok ezek már nagyobb mérvben űzték a kereskedelmet, amennyiben Hor-muzt magam bámultam, itt volt a nagy emporium, mely bámulatos nagy, innen Indiába, Kelet-Indiába és innen Japánba hatoltak. A hollandusok után jöttek az angolok ; ezek oly mérvben meghódították Ázsiát, ugy hogy ázsiai kereskedés és angol kereskedés egy és ugyanaz. Ezen vázlatból ugy hiszem igen tisztelt hallgatóim észrevehetik, hogy a keleti kereskedelem nem állhatta meg a versenyt az európaival. Ennek okai voltak 1.) A keleti Tungasek restsége és határtalan bizalma, s türelme. Ezen határtalan bizalomról hiába beszélnek, ezt csak érteni kell. Utazásom közben három-négy helyen is vártam, hogy elvisznek, eltelt hat hét hiaz magyar és bánat — rég időtől fogva — elválaszthatatlan két fogalom. — Fújjad ! Dalod forróbb mint a földet ölelő napsugár, dalodban égi költészet ihlete rejlik, engedd, hogy véled éljük egyetemben ábrándjaid szép világát. Ös-merjük mi is a szerelem varázs hatalmát, van azivünkben érzelem — lelkünkben láng. És a pásztor fújja és beleheli játékába lelkének egész belvilágát. Keserves életének minden szenvedéseit viszhangozá dala. Váljon mily fájdalom emészheti szegényt? .... va ki tőlem elbujdosott s világát mással éli most" ... Busnl hűtlen szeretője csalfaságán. És mégis mily édesen szenved az, ki egész gyönyörűségét csak a kies természetből szidja. Ily szenvedésben egygyé oWsdnak a menny gyönyörűségei a ssiv gyötrelmeivel. Még egyszer figyelek a fák suttogására, a pihenésre készülő madárkák csevegésére, elmémen ker< sstül vonulnak a természet ölében átélt nap benyomásai. Szeretem a szép és bizalmas *rdőt; kedves az nékem midőn, a nap ragyogó fényben úszik a kék égbolton és sugarai bearanyozzák a fák sudarait, — a tollas dalnokok szivgyógyitó dalai és pajkos kukuk víg lármájának hallatánál — ép ugy, mint as alkonyat csendes óráibsn, a füstfarku billegény édes énekénél. Jól érzem magam csarnokában sötét éi közepette is, midőn szél bug és a bagoly »huhu* ját világgá bocsátja. Mielőtt azonban távoznánk, hallgassuk meg A bizalmas vörösbegyet, mely ama szerény és bizonyára jo-gosnlt kérelmet intézi hozzánk: szeressük az erdőt és oltalmazzuk mindazt, mi benne él és virul — STEINITZ HENRIK. s akkor is mindig ugy biztattak, hogy csak Tárjak türelemmel, ha az Isten is ugy akarja, ugy is elmegyünk. Emlékezem vissza az én basámra, kinél titkár voltam, ö ott ült a pamlagon 4 óra folyásáig szótlanul s mozdulatlanul s midőn én nem bírtam kiállni tovább e helyzetet, azt mondta, uram! ti európaiak! még négy óráig sem birtok egy helyben csendesen megülni. (Tetszés.) Ehez járult még nálunk Európában a tudományok előre haladása. — Igaz, Ázsiában igen szép áru czikkek voltak pl. a brokát, oly brokát-nemüt láttam a gazdag házakban, hogy megállt szemem, szám. Láttam kézipart is, ja de ez oly lassú folyású, hogy egész évek hosszant tart egy-egy ily tárgynak megkészitése. Az asszonyok ott szokás szerint sorban ülnek, s egyik parancsol, s azt a mibe bele kaptak gondosan de igen lassan csinálják. Hogy birna tehát ily ipar versenyezni a mi iparunkkal ?! 2) A jármüvek roszasága mellett nem lehet kereskedést űzni. Mi vasutakon, gőzhajókon kezdettünk járni kelni s áruezi-keinket szállítani, az ázsia hosszú karavánon hordozza áruezikkeit. Én éveken át karavánon utaztam, az igaz ábrándos poeticus és szép, midőn olyan hosszú sorban egymás után mennek; de kereskedelemre kérem alásan nem való. Tehát sem az ipar sem a jármú nem birja a versenyt az európaival. Tehát kezdődött a pangás harmadik oka, hogy t. i. politikailag is hanyatlott s ennek következtében az utak bizonytalanok lettek. Eszembe jut, hogy minden untalan megkellett állnunk, körültekingetnünk s vizsgálódnunk váljon nem taiálnak-e meg bennünket a rablók, a karavánnak többször le s folrakcdnia kell s áruezikkeit eldugni, hogy a rablók meg ne találják. Ily viszonyok közt nem lehet kereskedést űzni. Ezekhez járul azon kivül még a létező kormánynak zsarnoksága. Ahol az embert adó fejében annyira húzzák, hogy majdnem meztelenül marad s elveszik mindenét ott virágzó anyagi állapot s kereskedés nem létezhetik. Én egy szamarat 22 frankon (krán) vettem meg, mire a határhoz értem nettó 40 frankot kellett fizetnem adó fejében érte. A mi kereskedés tehát ma Ázsiában létezik, az nagyon gyenge kisérlet, de mégis, ha türelmükkel vissza nem élek le akarom önöknek ezt röviden festeni. (Halljuk. Éljenzés.) Kezdem először is festeni a mi jó, derék, fájdalom most már nem török szom Poharamat. a magyarra emelem. (Toa«zt) Poharamat a magyarr» Emelem : Égjen benne hónáért a Szerelem. Hon szerelme legyen tiszta S oly örök, Mint az égő aranynap a Föjd fölött. Poharamat a magyarra Emelem : No bántsa ót a pártvésznek Szele sem. Fogja át az egyetértés Angyala: Hatalmai less s virágzó ugy A haza. Poharamat a magyarra Emelem: Boldogsága legyen nagy és Végtelen. Hire neve terjedjen mint A virág S ámulja meg azt ar. egész Nagy világ. Poharamat a magyarra Emelem : Ne zuduljon rá egy testvér Népe sem. Minden testvér-népe szivbGl 8*eresse: Ugy az áldás malasztja leng Felette. Poharamat a magyarra Emelem : ölelje ót a dicsőség < S győzelem. Antheus legyen, a lo nem Győzhető, 8 Herkulesre — pártvészre — ne Leljen 5. VÁROSY Ml BAL Y. szédainkat. — Hogy kellőleg lefesthessem, kegyeskedjenek Stambulba menni a bázárba. Bázár ez persa szó s annyit tesz: vásár. Az igazi bázár igen érdekes mozzanat a keleti népeknél. Ez egy gyűjteménye a boltoknak, ugy hogy 2-20 utcza össze megy, egymásba foly s ez képezi a bázárt. A valódi keleti bázár az nagyon gyönyörű, ott örökös sürgés-forgás létezik, a mi a latinoknál a fórum volt s mi nálunk a kávéház, az a keleti népeknél a bázár. Stambulba a, bázárba menjünk.-Bemenni a boltba nem szükséges s nem is szokás, mive! az áruezikkek ki vannak téve s előttük guggolva ül a kereskedő. Nézzük kissé végig s ott látunk egy embert, a ki kezével gesticulál, s hivot-gatja be az embereket, ez görög; látunk egy másik embert, ki szemeivel hivja az embereket s ez örmény, menjünk egy harmadikhoz, kinek kezében a miatyánk vagy rózsa füzér van, s ki buzgón imádkozik, nem tekintve senkire sem, ez török kereskedő. Megállunk a boltjában s kérdezzük tőle, hogy hát ez vagy amaz hogy? Egy szót sem szól és tovább folytatja buzgón imádságát, megszólítjuk másodszor s akkor sem szól egy szót sem, s ha harmadszor megszólítja valaki, akkor kérdezi »fiam mit akarsz a boltomban?" Hogy olyan ember nem való kereskedőnek, ezt a tisz telt kereskedelmi ifjak legjobban tudják (Tetszés.) (Vége következik.) Őskori temető Keszthelyen. A BVnsmegyei-régésieti egylet* jelenté seinek ez évi folyamában érdekes közi ruényt olvasunk, m^ly a Keszthelyen nemrég fölfede zett őskori temetőről szól. Ezen temető Heischl V. városbiró sörház-kertjében van, illetőleg annak fölásatás alá került részlete; mert, hogy meddig terjed min den irány ban, azt eddig conbtatálni nem lehetett. Hogy éjszakra benyúlt egész a sorház udvarába, azt a birtokostól, egy teljesen szavahihető férfiútól tudjuk, ki elbeszélé nekünk, hogy midőn néhány év előtt az udvarán pinczét ásatott, a munkások tizenötnél több régi sírt bontottak fel, a melyekben csontvázak és bronztárgyak voltak. E sirok közül azonban csak egyetlen egy volt durván faragott kőlapokkal befoglalva, a többiben a csontvázak minden koporsó nélkül találtattak. Miután ez teljesen összevág saját tapasztalatainkkal, következtetjük, hogy a temető a sörház udvaráig ért, vagy talán ott kezdődik. A kert legdélibb végében van a felkutatott részlet, azonfül vannak-e még sirok, nem tudjuk. És itt mindjárt egy tévedést kell kiigazítanunk, mely — mint ez évkönyv írja — a tavaly közölt értekezésbe került bele. A lelettel együtt küldött kis bronzérmek által tévútra vezettetve, ez«n temetkezési hely korát Kr. utáni IV. századba tettük. Meggyőződtünk azonban most arról, hogy ezen érmek nem sírokban vagy sirok körül, hanem a kert hamurétegében kapálás közben találtattak elszórva, s így a másfél méternyi mélységben levő sírokkal semmi összefüggésben nincsenek. Ró nai kis rézérmeket mindennütt, a hol csak rómaiak megfordultak, bőven lehet találni és rendesen a legfelsőbb földrétegben — Kutatásaink kétségtelenné tették, hogy valódi őskori temetővel van dolgunk vagyis, hogy azon nép történetéről, melynek tagjai itt nyugszanak, történelmileg mitaem tudunk. Az őskori temetkesén módoknak eddig elé valami negyven fajtáját ismerjük. Rövid ittlétünk alatt csak Keszthelyen és vidékén négy különböző fajtára bukkantunk. A Tátika alatt megalith — sirkamara guggoló csontváz, kő,- bronz- és vas tárgy gyal; a m. k. gazdasági intézet kertjében egyszerűen a földbe rakott csücskös öblönyök hamuval és csontmaradványokkal;— a hévízi rét szélén levő kavicsgödrökben beágyazott sirok vaseszkösökkel és kis fekete edényekkel és szóban levő temetőnk koporsó nélküli csontvázak, bronz-, vasüveg-és agyagtárgyakkal. Nézetem szerint a különböző temetkezési mód, itt legalább különböző népekre utal, melyek inkább egymás után, mint egymásmelleit telepedtek le a Balaton kies partján. Tekintve az őelakósság ama számos nyomait, melyekkel itt találkosnnk, azon követ-keztetóst kellene vonnunk, hogy hajdanta as egész vidéknek nagyon is népesnek kellett len -nie. Ez azonban a legtöbb esetben s igy talán itt is, igen téves felfogának bizonyula be. Az őtkori temetők, általános tapasztalás szerint, rendesen folyók, tavak, vizjáráaok vagy ma már kiszáradt avagy eliszaposodott vizmeden-czék körül fordulnak elő, távolabb ezektől csak nagy ritkán. Ha a dolgok mai folyásáról a régmúltba következtetni szabad, ugy azt mondanók, hogy as ember teremtése óta, mindig a viz közelségét kereste; — először azért, mert abból csekély fcradsággal és minden nagyobb küzdelem nélkül szerezhette táplálékát, holott arra távol a vistől, csak nehéz munka vagy életveszélyes küzdelmek árán tehete szert, de másodszor a nélkülözhetlen viz kedveért is, mert a kutak ásása csakis a civilisatioban már jól előrehaladt népeknél volt szokásban. Ugyan-•ezt tapasztalj tik még ma is Szibériában, hol a folyamok mentében elég lakósság van, általában véve pedig minden négyszögmértföldre alig jut tizenhárom ember. De térjünk most át temetőnkre. Reischl városbiró komlóültetés czéliából kertjének, mint már emiitők, déli végében egy circa 100 □ méternyi területet forgattatott fel 1878. tavaszán, mi pedig 1879. april havának első napjaiban a komlóültetvény mentében nyugotra még 10 Q méternyi darabot áaattunk fel. Ösz-szevetve saját tapasztalatinkat a birtokos részletes informatiójával, a következőket állapíthattunk meg egéss hitelességgel: a) A talaj minemüsége a következő : 23 — 30 centimeter vastagságú hamusréteg , alatta egy 120—122 centimeter vastag sárga agyagréteg, ezalatt pedig kavicscsal kevert homok. b) A sirok az agyagrétegbe vannak beágyazva és megismerhetők az őket kitöltő fekete zairos hányt földről, a sírok alját mindenütt a homokréteg képezi. c) A hullák nem egeszén rendes sorokban egy-egy méternyi távolságra egymástól, hihetőleg ruhástól, mert erre látszik a sírokat kitöltő föld különös minemüsége utalni, kinyújtott helyzetben, fejjel többnyire keletnek temettettek el, férfiak, nők, gyermekek vegyest. d) A tavali földforgatásnál nyolczvannál több csontváz került elő, mi a feiásatott rész létben hetet találtunk. E temető láttára önkénytelenül is azt kérdezzük magunktól: — mely legvalószínűbb korszakba teendő annak keletkezése: — miféle emberek, mely népcsalád gyermekei lehettek azok, kiknek földi maradványai itt nyugodtak; — lehet e a sírokban lelt tárgyakból azok egykori használóinak életére, szokásaira valamit következtetni; — a művelődés mily fokára utalnak a le (etek és miért ? Meg fogjuk kísérteni minden fellengzős combinátiók mellőzésével e kérdéseket, a menyire lehet, megoldani. Előre is kijelentjük azonban, hogy kétségtelen biztosságra véleményünk, mint bárki másé sem ily, problematikus természetű feladatnál, nem tarthat igényt. A mi a kort illeti, mi ezen temető kelet kezesét a Kr. utáni első századokba helyezzük. Nem támaszkodunk e nézetünkben azon csaknem áltolánosan elfogadott érvre, hogy a hullaégetés a római uralmat megelőző a tetemek egészben való eltakarítása pedig már a történelmi korra való átmeneteire utal. A lengyel és oroszországi őskori sírok eléggé bizonyítják, > hogy ezen érv korántsem mindenütt mérvadó. Mi kézzelfogható tárgyakból, a sirleletekből akarjuk állításunkat igazolni. És pedig előssör a római érmek tökéletes hiánya bizonyítja, hogy az ide teraetkezettek rómaiak nem lehettek. Az edények esetlen, kezdetleges volta barbárokra utal. Da a bronzékszerek, valamint a vaskések előfordulása, kivált az előbbiek bevégzett technikai kivitele azon meggyőződést kelti bennünk, hogy hasznalóik egy civilisalt néppel élénk, vaiászinüleg cserekereskedési összeköttetésbén voltak és ezen civilisalt nép « tájakon caakis a római lehetett és pedig a Kr. utáni első századokban. Tekintsük most az embert magát. Igen természetes dolog, hogy mi ozak azon csontvázakról szólhatunk, melyeket magunk találtunk, de az ezekből levont következtettes a tavali ásatás ssemtanuinak közmegegyezése szerint a többi talált csontvázakra is ráillik. A férfi csontvázak szálas, izmos emberfajra mutatnak. Az általunk talált két ilyen csont váz hosszúságú 183 és 186 centimeter kossu volt, a rendkívüli erős koponyák, melyek áll-kapezáiban a mai nemzedéket még irigységre is késztethető ép fogsorok rendesen mindig meg vannak, határozattan az árja népcsaládhos tartozó embert árulnak eL (Folyt következik.) Helyi hírek. — A fÖtér városunk díszére valahára kilett klinkerezve, igaz, hogy a szépítés, javítás és befasitás tekintetében az elöljáróságnak még sok tenni valója van, de reméljük, hogy «««» teendők néhány év alatt teljesíttetni fognak« TIZENNYOLCZADIK évfolyam k városatyái az előbbi korszakban bármi csekély ssépitésieti haladást tettek volna,''ma Nagy-Kanizsa az első rendű városok sorában állana, de fájdalom ezelőtt mindenki ugy épitett » hogyan akart, Felügyeled rendőrség nem volt, tehát rendezetlen állapotban multak az évek és napok : pedig valljuk meg őszintén, hogy kevés városban lehet annyit tenniy mint ; éppen itt e □ álunk mert itt a polgárság az előhalaaást szel-lemiíeg ós anyagilag úainden alkalommal pártolja és kész áldozatot hozni a közügynek. A tér a városnak nagy és tetemes költségébe került; nem volna- e czélirányon, ha az összes kiskereskedő sátorok, iparosok és mások áru-czikkei olt ószpontositva lecnének, a gabna, fa «is szécapiacz pedig ott maradna a hol jelenleg van, mert ha az előbbi szokás szerint az etetés a főtéren megengedtetik, akkor azon krlinkere-zés, mely ezerekbe került, néhány év múlva megsemmisül. Ezen piaczi rendezés által a főtéren levő kereskedők, boltosuk, vendéglősök és korcsmárosok anyagilag mitsem vesztenének, mert az idegen ugy szinte az ide való vevők kéayszerilve volnának a főtéren a kellő és összes szükségleteiket bevásárolni; a város pedig aion előnyben részesülne, hogy néhány év múlva ismét egy másik teret klinkereztethetne ki. Ezen nézetünketa városi eőljárósság figyelmébe ajánljuk. — a nagy ''kanizsai rom. kat. fő-gymnasium segély só egy lete f. hó 16 án tartotta meg Ft. Pap János főgymn. igazgató ur vezetése mellett megalakuló gyűlését. Miután Ft. igazgató ur az egylet alapszabályait felolvasta ¿8 arról bővebb felvilágosítást adott a tisztviselő kar szervezése vétetett foganatba. Éa pedig uloük lett: Bosnyák Géza, titoknok : Caurda Andor, pénztárnok : Tóttösy Imre VIII. oszt. tanulók. Választmányi tagoknak megvákecUt-tak: a VIII. osztályból: Baleutics Imre, Só-lyomy István, Szabljics Zsigmond, Arvay Lajos, Stingly Zsigmond. — VII. osztályból: Kiss Gyula, Bogyay Emil. Éhn Kálmán, Topolits György, Díetriestein Árpád ; — VI- osztályból Csák Máté. Sehönfeld Ferencz. — V; osztályból: Rosenbeig Mór, Veisz Adolf. Kelt Nagy-Kanizsán, 1879. évi szept. 10 án. Csurda Andor. egyleti titoknok. — Oriliési rohamokban szenved R. A. izr. polgár. — E borzasztó betegség tehát ismét egy áldozatot szakit ki társadalmi életünk kebeléből. Valóban szomorú! — Deáktéren, a kegyesrendiek temploma átellenében á*ott medenczés kut a napok ban elkészül, s díszében átadatik a kö- '' zönségnek. Kétszeres elismerést érdemel a t. városi hatóság ezen czélszerü intézkedéseért, minthogy városunk egyik legélénkebb terét csinosságban ez uj alkotmány ugyancsak emelni fo^ja. — Öhzí évadunk beköszöutött, „szebb hazába ment vigadni a madár," s gyönyörködtető édes bús danáik helyett ez ideig sincsenek színészeink. Pedig egyetlen jó társulat sem pa-naszkodhatik, hogy kárvallva távozott volna városunkból. Reméljük: a mi halad, el nem marad. — — Ez sem mindennapi. A közel 80 éves, mindamellett mozgékonyságáról ismeretes, a nap minden szakában látható „Práger bácsit" neje a napokban egy egészséges figyermekkel ajándékozta meg. Gratulálunk ! — Többen kérdezősködtek nálunk, hogy az osztrák-magyar bank nagy kanizsai fiók intézetében mily módon kapható kölcsön ? Erre nézve azt jegyezzük meg, hogy ott a kellő felvilágosítást készséggel megadják. Birtokra nem adatik kölcsön, csak váitóra 4°/0-tel, és értékpapír kézi zálogra bxf2 °/0-re és mindig egész 100-as tétellel. Legkisebb kölcsön 100 frt. A váltónál 3 aláirás kell s egynek okvetlen bejegyzett kereskedői czégnek. Az értékpapírok államiak legyenek s leginkább 70% erejéig kapható rá kölcsön. — Talált tárgyak. Szeptember 20-án este a szentgyörgyvari szőllő uton egy dohánydobozka és tajték szivarszívó találtatván, szerkesztőségi irodánkban az igazoló tulajdonos átveheti. — Ma van a lapunk előbbi számaiban jelzett érdekes hangverseny. A genialis zongoraművész és városunk szülöttje a kitűnő művésznő által nyújtandó ritka müélvre ujolag felhívjuk a műpártoló közönség figyelmét. — A mulatókertek évBzaka lejártnak tekintendő, mindannak dacaára, hogy kedvező időjárásunk van. Az idei nyáriivadban a »Zöldfa"-kert leglátogatottabb volt, mert megkell vallani, hogy az ottani üzletvezető Torma Imre előzékeny és udvarias bánásmódja ugyszinte szorgalmas magaviselete által a nagy közönség megelégedését méltán kiérdemelte. Jelen időszakban feltűnő, hogy a Szakonyi kertben most készítenek két termet, mintha egy régi vármegye restauratio volna kilátásban. — Szüretünknek hátrányára szolgált I az ntóbbi esőzés, amennyiben a szőllőszemek folreped?én, több helyütt rothadásinak indultak. I ZALAI KÖZLÖNY 8ZEPTBMBKB 384* 1879. Mindamellett, ha még szép időnk lesz, jobbat .várhatunk a tavalyinál< / — Kérelem. E lapok kiadó hivatala kéri az olvasó közönséget, ha valakinek egy példány Dr. Ágay ur álul szerkesztett Püf néki naptár lenne birtokában, azt caak rövid időre is bemutatni szíveskedjék. — Pötrétéröl a következő sorokat vettük. A szántogató reflexiókat ezentúl nyilt alakban küldöm, hogy lássák és olvassák végre azok is, kiket ügyeink illetőleg bajaink, ha nem is egészben, de legalább ugy félválról is érdekelnek. Valóban a gondviselés szeszélyeitől üldözött nép vagyunk mi mezei gazdák, — alig hogy köztudomásul vették jelen évi rosz termésünket, — már küszöbön a másik baj, mely megrendítve a közönséget, a gazdát végpusztulással fenyegeti! — Vidékünkön as állatvilágban betegség ütöttt ki és eddig oly mérvben, mely határunkban és a körülfekvő majorokban folyó hó 19-ke virradóra több darab azámos marhát sodort áldozatul! nézetűnk szerint a betegség lép daganat alkalmasínt. — Nagy számban hullottak és hullanak e nyár folytán sertéseink, melyek asáma több százat halad meg. A vicsori majorban is kiütött a rög és motozik a birka nyakra főre, vagy talán ez is lépfenében hull ? — Ügybuzgó és fáradhat!an szotgabiránk R Zs. ur a rémhír hallatára folyó hó 19 én beutazta vi-dőkünket, megvizsgálta valamint gazdasági épületeinket ugy a iegelőket, de a hajt consia-tálni képessége körén kívül esvén, azt hisszük, hogy a bajt egyelőre ugy akadályozhatjuk meg, ha az alispáni hivatal gyors intézkedés folytán a megyei járás állatorvosokat utasítja s a veszedelem fékezését "lrendeli és pedig oly fotmán ; hogy valamint érvágó eszközökkel, szükség esetében bizonyos gyógyszerekkel ellátva jelenjenek meg a helyszínén. — Régi közmondás „ne fújd a mi nem éget" de szó, a mi szó utaink jobban mondva hidaink oly rozoga állapotban vannak, hogy azok láttára felborzad az emhnr haja szála; újság talán az olvasó elő*t, bogy múltkoriban Bucaunál roskadt össze egy közlekedési hid épen akkor, midőn Praiz asszonyság azon keresztül hatolni szándékozván, a hat láb mélységű hid árkában lelte halálát. Kaczorlak-nál a falu éjszaki végén egy völgy mélyében rejtódző hidacska, mely különféle fűz és nyárfa darabokból van össze tákolva, szintén beomlott akkot, midőn igénytelen magam azon keresztül hajtattam; kívánatos volna, ha tevékeny alispán ur vagy legalább is a kanizsai közigazgatás valamelyik közege ezen rozoga hid meg»remié-Bére excursiót tenne, azon reményben, hogy ezen szerény felszólalásunk nem fog a pusztában elhangzani, jövőben a cselédrendszerről és cselédeink hatalmaakodásáról azok véghetetlen puhaságáról többet. N. — Értesítő a keszthelyi m. kir, gazda sági tanintézet felöl. A tanév oktober hó 1-én kezdődik, és julius 31-ig tart; az első tanév pedig aug. hó végéig terjesatetik ki. A beiralás október hó elsején kezdődik és ugyan e hó 8 áig tart. Félév közben felvétel nem történik. A tanintézet tanulói. A tanintézet tanulói rendesek, rendkívüliek vagy vendégek lehetnek. Rendes tanuló az, ki a fölvételi föltételek követelményeinek teljesen megfelelve , magát minden előirt tantárgy hallgatására s a gyakorlatokban való részvételre minden kivétel nél kül kötelezi; szabály szerint végbizonyítványt csak ezek nyernek. Rendkívüli tanulóknak azok tekintetnek, kik hiányos iskolai előképzettségűk folytán a tanintézetre való érettségüket sikeres fölvételi vizsgával igazolni tartoznak, egyébbként pedig ugyanazon kötelezettségekkel bírnak, mint a rendes tanulók ; végbizonyítványt a rendkívüli tanulók atanfolyan teljes befejezése után kifogástalan magavisele-tök és kiváló szorgalmuk alapján, csak a tanári ssék különös határozata folytán kaphatnak. Vendéghallgatók azok, kik valamely okból sem rendes, sem rendkívüli tanulók nem lehetnek vagy pedig csak egyes tantárgyak vagy szakmacsoportok hallgatására kötelezik magokat Fölvételi föltételek. Ki a tanintézetbe rendes tanulóképen fölvétetni óhajt, tartozik kimutatni: a) 1. jó aikerrel végzett legalább hat gymnaaiumi, hat reáliskolai vagy hat polgári iskolai osztályt. 2. jó erkölcsi magaviseletét; 3. hogy életkorának 16 évét betöltötte és egészséges testalkattal bir, 4. a fölvételre jelentkező a szülék vagy gyám ason Írásbeli nyilatkozatát is tartozik előmutatni, hegy ezek neki az intézet látogatását megengedik és ittléte alatt a szükségesekkel ellátják. Vizsgák és bi zonyitványok. Minden félév végén vizsgák tartatnak, melyek eredményéről as intézet tanulója félévenkint bizonyítványt nyer. Az egész tanfolyam sikeres bevégzése után a rendes tanulónak minden további akadály nélkül, a rendkívülinek pedig a fent emiitett módosatok alatt végbizonyítvány adatik ki az Összes a a tanintézeten végzett tanulmányokról. Tan-ée ösztöndíjak. A tanintézet minden tanulója évenkint 40 frt. Undijt fizet. Ezen ősszegből 20 frt legott a beiratásnál, 20 frt pedig legkésőbb sz első féléri vizsgák előtt fizetendő. Ezenki vül aa első és második tanévben évenkint 6 frt laboratóriumi dij, minden félévben pedig 2 frt, olvasótermi járulók fizetendő. Szegényebb sorsú tanulóknak jó előmenetel, kitűnő szorgalom és példás magaviselet alapján a tanári karnak a nm. foldmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisCeriumnál tett ajánlatara az emiitett tandij egészben, vagy részleg elengedtetik. Országos alapból 6 ösztöndíj van egyenkint 150 frtjával rendszeresítve. Magán alapítványok utján szintén több száz forint adatik ki; ezek közt a „Vitéz" féle ösztöndíj az alapító meghagyása folytán csupán erre érdemesnek nyilvánított helvét hitvallású tanuló által nyerhető el. Ezenkívül az összes m. kir. gazdasági tanintézetek haljgató) az évenkint 300 forintnyi Csáky Petronella grófnő által alapított ösztöndíjra folyamodhatnak, melyről a pályázat üresedések esetén időről időre közhírré tétetik. Tanulmányi kirándulások. Minden tanévben szűk ség szerint tartandó nagyobb tanulmányi kirándulásokban a tanulók kivétel nélkül részt venni kötelezve levén, az eszel járó költségeket, melyek esetről . esetre előre megállapittatnak, as illetők viselik, Fegyelmi rendszabályok. Ezek as intézetbe felvett tanulónak beiratás alkalmával készbeeittetnek, miáltal az e rendszabályok szigorú megtartására kötelesi magát. Szállás és élelmezés. Az intézeti tanulók szállás és élelmezésről önmaguk gondoskodnak; a teljes ellátásnak az illető igényeihez képest havi költsége mintegy 25 — 30 frt. szokott lenni. — Az elhelyezésre nézve a szülék vagy gyámok személyes megjelenése s intézkedése fölötte kívánatos. A keszthelyi m. kir. gazd. tanintézet igazgatósága. — Tűzvész. Köszvényesen f. hó 9 én 25 ház és számos melléképület, Szentpéterur-ban pedig 126 ház nagymennyiségű terménynyel lett a lángok martaléka. — Rövid hirek. O felsége a belgák királya az idén is meghívta asztalához az Osten-dében idéző Tisza Kálmánt. — A szolyvai (Munkács mellett) izr. templom karzata leszakadt és 17 asszony lelte ott halálát, 8 pedig megsérült. — Phlippovics József báró nov. 1-én ünnepli 50 öves szolgálati jubileumát. — A „svéd női négyes" feloszlott. — Tirr tábornok Zágráb, Károly város, Sziszek, Bród ée Dályán át hosszabb körutat tesz. — Winkler Lipót (mérgező) halálbüntetése, ha a bécsi törvényszéknek ez iránti javaslata elfogadtatik, 20 évi nehéz börtönre iog kegyelmi uton átváltoztatni. — A győri honvédegylet oktG-án tartja gyászra ¡«éjét az elesett bajtársakért. — Gr. Batthyányi Kázmér özvegye meghalt Budapesten. — Har-mincz tanuló gyermek sebesült még Chrudim-ban (Csehország) az iskolában kiütött tűz miatt. — Erzsébet királyné Fóthon Károlyi István grófot magas látogatásával szerencséltette. — A budapesti közvágó hidon egy 1<?20 kilogram súlyú ritka ökör vágatott le. — Munkácsy Mihálynak a müncheni jury a nagy arany érmet ítélte oda. Hochatadter tanár ur a híres utazó s a bécsi muzeumok igazgatója Budapesten időz. — Ám. kir. államvasutak igazgatósága aszliácsi állomást a téli idényre megszüntette. — Majláth gróf csődbe került. — Orczy Béla báró 6 Felsége körüli minÍBterré fog kineveztetni. — Uj emléket emelnek Tompa Mihálynak Igricsi helységben (Borsodm.) — 1.400,000 utazó fordult meg ez idén is Svajczban. — Békésmegye törvényhatósága elhatározta, hogy Wenckheim Bélának ssobor áilittassék. — A ratóti templomot kirabolták. — A .Magyar Lapok" czimü politikai napilap megszűnik. — A pénzpiaezon és gabna-tőzsdéken az utóbbi napokban igen élénk volt az üzlet. — Pápának színháza less. És Kanizsának ?! — Cotta Bernát a híres geolog meghalt. — Berlinben jövőre egy vendéglő nyílik meg, melynek pálma kertje és saját színháza van. — A glogováczi határban egy világossárga szinű, vörös szemű, hófehér fülű és farkú különös nyulat lőttek. — Andrásai gróf családjával együtt Budapestre utazik. — Madridban egy állatszeliditőt az óriási kígyó megfojtott. A délvidéki százados ünnepélyek véget értek. — Nagy Jakab, az ismeretes tilinkómüvés, a fővárosi rendőrségi biztosok közé vétetett fel. — A Széchenyi ssobor leleplezésre Széchenyi Ödön gróf is hasa érkezik Törökországból. — Jáafénysza-run az izr ünnepek alkalmával caak belépti dij mellett lehetett az izr. templomba lépni. Vegyes hírek. — ÁM „arany kakas.* R. Júliánál, egy a városligetben lakó ügynök nejénél, ki szenvedélyes barátnője a kiválóbb tyukfajoknak, szombaton este egy nspbarnitotta ember jelent meg, a ki azt állította, hogy Amerikából jó s most kényszerítve van legkedvesebb jószágát, egy pompás amerikai «arany kakast", melyért Bécsben száz forintot kínáltak neki, áruba bo-caátanL S csakugyan egy zelyemkendóből pompás kakast vett elő, melynek feje, melle a tark i'' tollai ugy csillogtak, ak^r aa arany, hát» 4 I szárnyai pedig indigókékek voltak arany aá* l vekkal. — R.-nének megtetszett a ritka állal, 1 25 forintot kin ált érte s as alku meg is köttetett Másnap reggel azonban már annyit veszteit „arany" ée «indigó* színéből, hogy egyéb gya-nuokok miatt is, egy kis langy melegvíz moss-dás alá vetették, a mi által kitftnt, hogy aa állat festve volt, s nem egyéb, mint egy kbefin-séges kakas. — Ezen csalás fölötti boezujában a rászedett asszony a szegény kakasnak még tegnap kitekerte a nyakát s--megfőzte. — Nigyuere» gyükouág Tatán. Bor-z asz tó eseményről sürgönyöznek ma a nM. H.-nak Tatáról. A sürgöny így hangzik: Tegnap este 8 óra tájban Tata legélénkebb utczája borzasztó vérfürdőnek volt színhelye, mely a város lakosait egész éjjel a legnagyobb izgatótt-ságban s nyugtalanságban tortotta, Egész Tata talpon volt Az emiitett időtájban ugyanié Szőnyi Mihály tatai illetőségű csavargó, ki már több izben volt büntetve betörés és rablás miatt a szülővárosából száműzetve élt, megjelent a fő-utczában levő Langheim bőrgyáros üzletében, ki csupán segédjével volt a boltban, a rosszat sem sejtő Langneimnak hirtelen neki ugrott, e egy éles fejssecsapás által fejét kétfelé hasította, ugy, nogy a köztiszteletben állott bőrke* reskedő rögtön szörnyet halt. A rabié gonosz tettét hihetőleg a segéden folytatta volna, de az ijedtségében az utcaára azökÖttí és ott a csapott lármára a köszégi segédjegyző sietett segítségére. A gyilkossal abban a pillanatban találkozott, midőn az a boltból kiugrott Az. utcza már ki volt hal vas ez felbátorítottaa gyilkost Bevárta, míg a jegyző közelébe jött, a a midőn őt megfogni késsült, egy feíszevágás — s a szerencsétlen jegyző halva feküdt az utcza közepén. Ekkor Szőnyi vad futáanak eredt, mi közben Langheim segédje fellármázta a lakosságot. Bauer ügyvéd kocsisa már utolérte volt as üldözőbe vett megfutott gyilkost, de ekkor a rabló hirtelen megfordult, megállt s egy pisztolylövés által a kocsist is agyonlőtte. A néptömeg most már növekedett, a lárma s üldözés általános lön, valóságos versenyzés volt as istentelen elfogaU-sáért,mi végre nagy nehezen sikerült azáltal,hogy katonák segítségével a menekülőt elfogták.Ekkor azonban midőn már mindenki azt hitte, hogy a gyilkos kézre van kerítve, ez kétségbeesésében egy második pisztolyt rántott ki s egy lövés álul fejét szétrepesztette. Rögtön meghalt A gyilkos jól föl volt fegyverkezve késekkel és egyéb gyilkoló essközökkel. Rablási szándékból történt-e a gyilkosság s voltak-e bűntársak, eddig nem tudni. As isgatottaág s résavét aa áldozatok iránt kimondhautlan nagy. Üzleti szemle. Nagy-Kazizsás, 1879. szeptember 27. A időját ás áll&ndólsg "ép, • napközben még meglehetős meleg; a vetési munkákra nézve egy ki« eső hasznossá válhatna. Ozletünk e héten eltért végre a renyhe irányzattól, melyet hotszu ideig folytatott vala, s megint egyszer sailárdabb jelleget öltölt. A főszerepet a kenyérmagvak viselték, melyek közt kOlSnö&en busában jelentékeny transactio folytattatott £ kedvezőbb hangulat onnét ered, mivel ntolsó időben jobban mint ezelőtt kiderült, bogy földrészünk ugy termel8 mint fogyasztó országainak határozottan kielégítetlen termésük volt kenyérgabonában, • hogy a hiány pótlására Amerikára utalva vagyunk. Itt ugyanis a ritnátio csakhamar felfogatott, és a gabona árak je-jentékenyen felébb hajtattak, mi saját continensÜnkre sem hibás ha tá el befolyását Buza a bét elején csekély figyelemre talált; utolsó napokban e hangulatot azonban egy sokkal szilárdabb váltá fel, ezóta e csikk nagyon keresetté vált és árban sebesen emelkedett Rozsban is kellemesebb hangulat jutott érvényre, melynek azonban eddig nem sikerülhetett nagyobb árváltozást elSidésnL Árpa a kedvezd lendülettel érintetlen maradt 8&t még lanyhább irányzatot követett mint eddig. A nagy készletek, melyek piacsunkon felhalmozva vannak, minden kelendőséget nélkttlösék, és kereakedtt inket kényszerítik vásárlatalkat e csikkben majdnem egészen beszÖntetni. Nem csuda, ka eeaek folytán árak naponta alább szállnak. Zab csekély üzletet fejlesztett; árak áOaa-dóak voltak. Tengeri valamivel ssüárdabb volt Cinquaatia iránt Olaszország részér51 némi kereslet merült M, kötések azonban, az qj termés közelievése miatt hesen létesülhetnek. Bab e héten már uj áruban volt kéjpvisstve pisezunkou, melyért magas árak engedélyeztettek. B vetemény as idén minSségileg kielégitS és ainSségl-leg közép termést eredményes. MinSség szerint: Buza . . Rozs . . Árpa Zab . . Kukoricsa Cinquantin Bab (fehér) Bab (tarka) 10-60 —12.- 7.80 — 7.00 6*50 — 6 80 — 8- , ___• _ — A 6.-- 6.40 m — — —m 7.-- 7b0 ■ w —^ —— ^ 9-80 — 6-__ 10*30 _• _ • . » ___ _•__ ----• K. B. iizRin^ótíéöZábiSr %V£OLYAM. ------- . . . - — ■ ''■ ■ ■ -- ------- ••• ír - V A g n t 1 menetrend. i * A t>hda-pesti időmutató óra szerint,. indul KaninÁról Vonat hova : ssára . Ora Pere. Idő 906 Essék, tfoháca.Domhovár a Fiaméi»« 4 48 reggel 215 , . . . 2 30 délut. ■319 Bnda-Peatro........ 4 58 reggé 808 ........... 2 6 délut. 204 .......... 11 30 estre 21$ Bécsbe (Rzombatliely, Béra-Ujfcely fe1é)5 8 reggel 301 . . . .*«..-.. 11 48 estve S15 Sopronba ........ 3 38 délnt. 303 Triestbe és Prágerhofon keresztül Grácz és Bécsbe...... 4 58 reggel 201 Triestbe és Prágerhofon keresztül Grács és Bécsbe.....1 . 2 47 délut. Z^AlL'' A''l^ÉÖ Z t ö k*. | Érkezik Kanizsára Tűmnél: 216 Essék, Mohács, Dombóvár s Fiuméből 141 délnt 206 . , . . 11 11 estre 208 Buda-Peatről........ 4 20 raggel 201 „ ...........2 5 délut 211 ...........9(4 estre 314 BéesbSl (8zombatb. Bécs Ujhely)relől10 27 estre 802 „ „ . .45 reggel 163 Bopronyból........11 53 dilel. |2t4 BéesbSl Grács, Marburg, Pragerhof fel5l ..........4 12 reggel 203 Trieazt- és Bécsből Marburg, Prager- bof felől .......... 1 21 délot. 204 Trifcsst-és Villachból Prágerhof felől 11 — estre Marburgba csatlakozás VilUch éa Franceafestből , . . Fi anc esfeatből Felelős szerkesztő: BátOlH LajtS. Értesítés, Ezennel vagyok bátor nagy érdemű közönségnek tudtára adni, hogy üzletemet át vál tosuttunéeaffMagyar király" fog«. dót vettem át, azért vagyok bátor a n. érdemű közönséget figyelmeztetni és becses pártfogásokért esdekelsi, hogy minél nagyobb pirtfo gásokbai részesítsenek. As omnibus- és hintóm as üzletemből minden vonathoz ki és be as indóházhoz forgalomban áll éa azonkívül mindennemű külön fnvarok jutányos árért elfogadtat- SZEPttBI^BR 284ii 18T9. nak, végül még bátorkodom an. é. közönség e csinosan berendezett szálló szobáimat legjntá-nyosabb ár mellett a t. cs. utazóknak figyelmébe ajánlani. alázatos tisztelettel Tarnay József, * j;'' Nagykanizsai rendégi ős. * E rovat alatt köslöttért felelősséget nem vállal a '' ftserk. I I- SEIDLITZ - PORA, Pcolr fllrlrnr VíllArli h& minden doho* csimlapján a sas I^SdJi dKKUl VftlUUl, és az én sokszorosított ezégem ran lenyomva. 30 év óta a leeiobb sikerek mellett fennáll mindennemű fysBOT-betays+ffc és esiésztésl akadályok, (mint étrágyhiány, hasazorulás), vér stlsfás és araayér ellen. Különösen oly egyéneknek ajánlva, kik 015 élet-módot folytatnak. Haalsttássk törvényileg büsteteek.tta Egy lepecsételt eredeti doboz ára. I frt. o. é. SÚYAL. A legmegbízhatóbb önsegélyző szere a szenvedő emberiségnek minden belső és ktllsS gyulladásnál, a legtöbb betegség ellen, min. dennemü sebesülések, fej-, fül- és fogfájás, régi sérvek és nyilt sebek-rákrekélyek. üszök, szemgyulladás, mindennemű bénulás és sérülés stb, Stb. ellen. Üvegekben használati utasítással együtt 80 kr. o. é. Hal-májolty. Krohn M. és társátó Bergenben (Norvégiában). Esen halmáj zsirol^j valamennyi, a kereskedelemben elöfordulő faj között as egyedüli, mely orvosi csélokra használható. Ara egy üvegnek használati utasítással I frt o. ó, íiíík; Fő szállítós * Moll A. gyógyszerész, cs. kir. udvari szállítónál, Tucblauben. Raktár as állam minden hírneves gyógyszertárában vagy füsser-kereskedésében. Baktár nélküli helységekben magánegyének nagyobb megrendeléseknél megfelelő árleongedésben részesülnek. A t cz. közönség kéretik határozottan Moll-féle készítményt rendelni és csak olvanokat elfogadni, melyek saját óvj egyem és aláírásommal vannak ellátva. Raktárak: Nagy-Kanizsa Práger Béla gyógysz. Rosenberg Ferencz Fesselhofer Jóssef Rosenfeld Adolf. — Zala-Egerszeg »Gyógyszertár a azeot lélekhez". — Barcs Dorner 8. Csáktornya Göncz L. v, gyógysze-réss Kaposvár Kohn J. Schróder Sándor gyógy. Th. Kecakéssy gyógy. Kaproncsa Werli M. gyógy. Kőszeg Csacsinovi cs lat. gyógy. Küttel Ist-yógy. Keszthely Schleifer A. Wünsch F. Körmend Ráta Ján. Szombat OÍy Pillieh Ferencz gyógy. Sopron Meze/ And. gyógyszerész »Bánok förgy A. C. Fibicz. gyógy. Zagrab Mittlbach S. gy óg^ Irlaaaa- os itGyörg tT^fy- Baal ónak Sekrarcs Gusstár gyógy. (755 S9—62) Majdnem ingyen Azon aegbisást kaptuk a nem rég tönkre jutott nagy angol brítánia-esüst-gyár csődtömeg igazgatóságtői, miszerint valamennyi a raktárunkban lévő britana-".sflst-irukat a ssálitásának csekély térítésért és a munkabérnek ''(4 részéért oda adjuk. Az Ossseg beküldése mellet vagyis pedig utánvételnél mely 6 frt 75 krbál áll, esen össeg épen caak a szállítási dijf Angol orazágból Bécsbe és igen csekély részét a munkabérnek teszi ki, a miért minden ember a következő tárgyakat valódi értékenek ^ részén alul tehát mjd lagyes kapja (900 10—12) 6 drb. kitűnő jó asztall-kés Británia ezüstnyél éa valódi angol ezüstaczél pengével. 6 . británia esúst kávéskanál legjobb minőaég. 6 a legfinomabb viliik Británia esütaből egy ¿rbban 6 . nehéz Británia esüst SVikaaál 1 , erős Británia esüst téjanré 1 , nehés Británia esüst levesSMri 6 „ Británi* esüst késtarté 6 . angol Viktória tireza finom vésőzetel. 2 . hatásos Británia ezüst gyertya tárté. A .o u , 1B S © H -a a ffl w J-I« 2 - a s 40 drb. Mind ezen 40 drb. a legfinomabb Británia ezüstből vannak készítve mely egyedüli a rilágon létezendő érc, mely örökké fehér marad és s valódi esüstől 20 évi használat után külömböshető meg, miért Jétélva lesz. Czim és egyedüli rendelési hely a cs. kir. osztrák magyar városoknak. Generál-Depót der I. engl, BriCania-Silper Fabriken2 Blail & Kam, Wien, I. Elisabethstrasse Nr. 6. Birtok eladás. Somogy megye Megyer község határában mintegy 1300 magyar hold és Túr község határában (Puszta Ráknyi-Babod) körülbelül 600 magyar hold kiterjedésű birtok gazdasági épületekkel ellátva eladó. — Bővebb értesítést Vámossy Károly h. ügyvéd ád, Budapesten József tér 15 szám. (930 2-3) Hirdetmény. Legfelsőbb meghagyás folytán ezennel megindittatík egy rendkívüli Magyar Királyi Álamsorsjáték, melynek tinta jövedelme ő. cs. és Apostoli Királyi Felségének 1S79. éri apríl hó 24-én kelt ls|fetsébb ethatárezása folytán a szegedi és tíszavidékl árviz-károsaltak javára fog fordlttatsl. E sorsjáték »ssses, — 5308-bas megállapított ayereaéayei as alább köretkeső játéktér szerint 220.000 forintra rúgnak, mégpedig: az U Wayrssibsy 60.000 flrt a it . 20.000 . a lit „ 19.000 . a IV. . 10 000 . azután 4 nyerem, egyenkint 5000frt20.000 „ ■ 4 . , 3000 „ 12 000 . „ nemkülönben 4 nyeremény, egyenkint 2600 2 . , . 1500 6 » 1000 14 .500 70 .100 200 . 50 5000 sorozeti nyer. . 10 eV A busás vÍ8asavonhatlantil 1879. évi September hó 30-án fog __megtartatni. (911 6—6) Q^» A sorsjegyek ára egyenkint 2 frttal van megállapítva. 8oraj egyek kaphatók: * lottoigasgatóaágiiál Bndapeaten (Pest fő -vámház, fél omelet) \ — valamennyi loito-, só- és adóhivatalnál; a legtöbb, postahivatalnál, és minden várohban és nevezetesebb, helyiségben feállitott egyéb sorsjcgyárnló közegeknél. M. bir. lotioigtsgatósag Motom Alajos. Budapesten, 1879, ang. 20. m. kir. osztálytanács és lottoig. (Utánnyomat nem díj az tátik ) frt 10.000 frt. 3000 . 6000 , 7000 . 7000 . 10 000 „ 50 000 , <o ■ fc «o I a o. « Nincs több buzaüszög! A Dupuy N.-féle vetfmagpácz használata mellett - » - Ezen rézgáli cz (kékkő) s más maró sókból álló pácz teljesen elpusztítja — ha a minden csomagon olvasható egyszerű kivitelű használati utasítás pontosan követettik, — a buza, árpa, zab, köles, tengeri, stb.-nél a vetőmagon találtató üszög csirákat, mint ezt számos bizonyítvány erősiti. — A magas mag}7, kir. minisztérium gazdasági közleményéi a Dupuy N.-féle páCZOt mint egyiket a legsikeresebb szereknek ajánlják a buzaüszög elhárítására. Áttekintések bizonyítványokkal kívánatra ingyen és bérmentve. 928 4—S Ára egy 2 hectollter (200 liter) magra való csomagnak 30 kr. Kapható : Nagy Kanizsa, Rosenfeld Adolf. Alsó-Lendva, Tomka, Lenti Tauss. — Muraszerdahely Gra-howecz. — Zala-Egerszeg Gráner L. és fiánál. aa acc <5Jraetí ^Jfi^l . Cs. kir. szabad. * köszvény és csúz háritó 9 E«en újonnan szervezett kSszvéay és esaz-bártté, melynek hatá hysikai törvényen villanyoaságon alapssik, minek okvetlen követkesnie kell, miután mindenkinek ki köszvény vagy csúzban szenved, nélkülöz-hétlen. Hatása már rövid használat után a fájdalmak enyhülésével mutatkozik; hosszabb viselés után ezen köszvény és csús tüneményei egészen, elvesznek. Egy ilyen hárítónak as ára használati utasitásssl együtt 4 frt. Vidékre pedig a 4 frt 30 kr. beküldhető. (878 15-16) Egyedül kaphatő csak a szabadalom tulajdonosánál. Grätz Gyula, Bées, II. kerilet Pratersiasse Mr. 49 azelőtt VI. kerllet Mariahllférstrasaa Nr. 79. r PILEPSIA nyavalyatörés iráailag gyógyittatik Dr ÍKillisch specialista által Dresdában Neustadt (8sássoraság). Már tőbb mint 11,000 sikorrel gyógyíttatott 924 2-3 » H Malom bérlet Gróf Pestetiss György ur ó exellentiája Ollári uradalmához tartozó Ördög-Henyér három kerekű Zala vízi malom, folyó évi october hó 8-ikán reggeli 10 órakor, Ollári gazdasági irodában tartandó nyilvános árverésen, 1880-dik évi april 24-től kezdődő 3 évre ki fog bérel-tetni. A bérleni kívánók kellő bánatpénzel ellátva ezennel meghivatnak. (925 3—3) ürodalmi tisztség. • r ■VTT.r Nagy-Kanizsán, nyomatott a kiadó laptulajdonos Wajdits József gyonugtóján. _ Keskeny útlffi - mellcznkorbák, a tüdő és mellbajok, köhögés, fojtóköhögés, rekedtség és tüdöhurut biztos gyógyszerei. A «onaínrt Utal a »«enredfl «nbtriiíf m^^hb Javára ter«mt«U B*gb«ffMSU>«lUa keikon, útifű rVUl uon mtg addig fel nem derített titkot foflaüa avJMM matribaa, mUaerint a gigt *t UrciS rendiier T.I jW gyulladt DTakhirtyájára való azonnali rjon ■Tlt.^fl éi enyhítő hatás ryakorláaival a* 111*14 bateg ^UÜ^B iierrek gyórralátát minden tekintetben lehe- HHjHl ^«SlIiL áa ^^^^^^^^ krít keteikedOnk, kttlöni»» ~ Ozraleabe aJaaUnk batótáflla« b«Jejy«eu rádJar/Snket ia. doboioa Utó alálráaaakai, mert otak etek igazoljak aaaak TálidUágal. Sohmldt Vlctor & fial, es. k. ssabadal gyárosok Béos, Wieden, Allegasse 4& Kaphatók t Prager Béla gyógysst. N^iUnissáo, Kálivoda J. Letenyén Kis A. gyógysst. A.-Lendván, Dorner Kaj. vas- és fllsserkereskedésben Sümegben Werli M. syóay sst. Kapronesán és idősb. Mozelt F. Vasváron Hollósy Jóssef E. gyógyszertárában Zala Egersaogen. (867 8SK-60) |
