Zalai Közlöny 1889 044-048sz november.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	4.89 MB
Keltezés:	2009-11-25 08:21:26

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	1318
Megtekintések száma:	4073
Leírás:	Zalai Közlöny 1889 044-048. szám november Zalai Közlöny Hetenkint egyszer, szombaton megjelenő vegyes tartalmú hetilap 28. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: NAGY-KANIZSA. 1889. november 2-án. Előfizetési dr e-z erre .5 f-i — _ il vr . 3 fr SÓ\'kr pirye<i«vre .1 ín ?5 kr Egyes szán !0 kr UIBOETC8EK íi.i.iüno> {Htitsonian "¦ ajxaiitisior i- rmn<l>-u további sorért 5 kr. NYlLTTEftBEK I\'viit toronkvnt 10 kari vitetnek fi Kí»cnári illetek minden «K/f-»: bírdtüéwn 3-1 k.-. ticeteudSk. HpszonHyolczadik évfolyam. ZALAI KÖZLÖNY. A lap sielu-mi részét illet© kBzle- lények a a»rkeaztö>éghe.z. anyagi részét illt-tü közlemények ;pediR a kiadíbiTaiiihoi.béroneotTr jydy y-if anizsá n :akrékpén2tári épület Bénteotetleo levele] gsutatuak - Kéziratok viasza nem küldetnek A nagy-kanizsai „ Kereskedelmi Jparbank". a B nagy-kanizsai önkéntes tűzoltó-egylet, a „ nagy-kanizsai kisdednevelö egyesület" ,nagy~kanizsai keresztény jótékony nőegylet" .a „nagy-kanizsai izrr~jótékony nőegylet", a „szegények tápiniézete", a „nagy-kanizsai tiszti-önsegélyzo szövetkezei"„soproni kertskedetv. iparkamara" nagy-kanizsai küiválasztmánydnak..hivatalos lapja. HETENKINT EGYSZER,, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Mementó\'morf! iía halottak napja van. ma azok emlékét ülik meg, kii már csak emlékünkben élnek, kííel a könyörtelen halál .vidám körükből kiragadja kitépve forró, szereié, öleléseinkből, s. hideg sir mélyébe fektetett..... Ezek emlékét megülendő, & halál birodalmába sietett mindenki óriási koszorúkat, tüodérfényü lámpákat vive, hogy velük a kedves elhunytak sír-halmait díszítsék. — Mintha a természet nem díszítené fel eléggé azokat. —, Hisz odaadta fáiról a tarka leveleket, befedve velük hűségesen a dombokat, melyek alatt, egy-egy hú -ziv porladoz .... De a jó emberek ezt nem tartják elégségesnek és sietnek áldozni, a halottaknak fénynyel, virággal és köaynyel. A fény világosságot dérit fajdalmuk éjjelére; a virág befödi a bú vágta sebeket; és a kőny .... a köny elolvasztja a bánatot, mint az éjszaki jégvilágból leszaladt hegyet elolvasztja az Óceánnak melegebb árja.....Azért mondják boldog, a ki sirui tud; azért mélyebb a férfiú fájdalma, mint a nőé, mert mig az magában emésztődik és könyeit . visszafojtja, emez szabad folyást en-gcd nekik\' és hangos jajszavakbau tör ki .... Én sem tudok sírni, pedig valahányszor a temető mellett elmegyek, szívem elszorul és szemeimet égeti áz elfojtott köny . . . s meny nyivel inkább ma, midőn oly sokat látok sírni az elveszett kedvesek hamvvedre felett . . . . De ha miocén sírhalmot meglátogat egy-egy . szerető szív kiben a szeretet ugy lobog, mint a lámpafény; kinek szemeiből oly hidegen,\' mint fájdalma, foly le a köny: akkor mi se legyünk rösszaubak, s ha nem is tadnnk sírni, legalább elmélkedésünkkel rójuk le tartozásunkat kedves halottjaink iránt, mert az elmélkedésre nagyon is alkalmatos a temető, nemcsak ilyenkor, hauem mindenkor. Hiszen minden hant, minden levél, minden rirág, mely most a bus sírokon illatozik, a pompásan diszitett márványemlékek aranybetüs feliratai, az egyszerű fa-keresztre festett fehér betűk, melyek mind csak azt fejezik ,ki: „fiúi", szent áhítattal töltik be a fölemelkedő emberi lelket. Túlemelkedik itt a lélek a földieken, fel az eszmények tündérho-nába. hol a valódi szép, jó s igaz, az összes emberiség haladásának végpontjai Örök harmóniában vannak. Felemelkedik itt a gondolattal terhelt képzelem a beiátbatlan messze ségbeu óriás oszlopaikra támaszkodó mérhetetlen boltozathoz, melyen belül, a temetőben nyugvó halhatatlanok számára uj élet, uj haza s Örök buldogság virul, hol a tiszta, Önzéstelen szeretet forrása fakad,\'hol: ,Steb\':. a rózsa, tisztább .-. patak, Zengőbbek a dalok." Mint az arany a tűzben, ugy tisztul lelkünk a temetőben, s minden ájtatosság és szent ihlettel tölti be -sziveinket, miért is találóan nevezi az Őröktavasz honának fia a temetőt : „campo santo"-nak. „Temető utolsó hazája földi létünknek ! mennyi életrom hever s porladozik bus rögeid alatt! ,mennyi szeovedésdulta kebel enyhet csak itt talál, eltemetve nagyságot, erényt s dicsőséget, érzelmeket, melyek a leomlott keblek romjai között honoltak ; a nagyság helyett töredéket, élet helyett pusztító enyészetet, a dicsőség helyett megalázást, az érzelmeik hamván hideg megsemmisülést tüntetve föl. Temető, oh. csak te, egyedül te vagy az igazi köztársaság, hol az egyenlőség magasztos eszméje, melyért évszázadok hosszú harczaiban a szabadság, — ez égi szent sugárnak apostoli éles karddal s a kardszurás-nál égetőbb szó lángpa^osával harczolának, — igazán megtestesülve van. A szellemek városában minden : az enyészet s pusztulás, minden tárgy egy könyörtelen zsarnokot juttat eszünkbe, ki itt az enyészetet egész valójában szemeink elé állítván, a halhatatlanság eszméjét mintegy gúnyolni láttuk, mert az ember születik, hogy meghaljon, — de csak testiie?! Keserű, de való! — Mert mióta c csábszellem el csábi tá az első hölgyet s ez az első embert; mióta az els& emberpár a szűz szerelem rózsalánczaiu kötötte meg a büncsomót, azóta az emberiség rabja a hatálnak, s minden óra, minden perez minden pillanat közelebb viszi az. embert a végper ezekhez. „Szomorú iróniája végzetünknek : születni, meghalni-! e"" Halál! te kikerülhetlen balvégzeteéletünknek, megsemmisíted az üde bimbót ugy, mint a fonnyadt virágot, mely a nap hevétől bágyadtan hajtja le kelyhét. Hatalmad előtt megtörik minden ellenállás, a királyi s kolduafő egy formán meghajlik semmisíti) karod hatalma előtt. A tudós, ki lángesze égő sug-raival fényt áraszt magára, féayt nemzetére, ki mint világító meteor fénylőén ragyog; a zsarnok, kinek tekintetétől ezrek remegnek; a rongyba burkolt nyomorék, ki esdekelve könyörög: oh, adjatok, oh adjatok kényért, mert meghalok; s a halál intésére megsemmisül. A halál megkívánja adóját, s az cmbermilliók kőzött, a kiket igy elragad, sajgó kebellel nézünk azok után, kiket szivünkről szakaszt le. Nekem is van egy ily kedves halottam — és ennek emlékezete bú- sít el, valahányszor a; örök béke, ezen helye eszembe jut, csakhogy [ ennek sirja messze-messze van tőlem, talán már eddig keresztjét is kitörték, a dombot pedig eltapodták. Tudom, hogy küpresi és rózsa már nem nyílik a sírján, a szende ibolya nem illatozik• a rózsa tövében s a karcsú\' liliom már nem hajtja le mély bá-; nattal, szemérmesen szűztiszta kely-i hét; de talán a szomorúfűz néma búval hajtja le lombos ágait, hogy j engem némileg helyettesítsen. Vigasztal e néma fájdalmamban is, hogy felette áll a kőnél biztosabb szomorúfűz, melynek tövét hajdan annyiszor öntözém könyeim záporával. Hajdan! de most, midőn ideje volna, midőn úgyszólván kötelességem volna emlékének egy pár könynyel áldozni, még csak egy imát sem rebeghetek el sirján, mert a kegyetlen sors még a sírjától is távolvetett. De tudom, hogy elmulasztott kötelességemet helyre fogja pótolni a természet és ugy felékesíti, mint ezt itt; tudom be van az is fedve tarka levéllel és: .Sírja felett enyeleg suttogva az alkonyi szellő." Molnár Samzt Pál. Kivonat a soproni kerületi kereskedelmi- és iparkamara 1889- évi szeptember hó 20-én tartott rendes közös üléséről felvett jegyzőkönyvből.\' (folytatás.) Ezek után már csak a kis ipar mi kép való emelésének kérdése volna tárgyalandó. Ezen kérdés megoldása szoros összefüggésben áll az általános nemzeti jólét és vagyonosodás mikép való emelése kérdésének megoldásával. Mert ha a mezőgazdának pénze van, terményei megfelelő áron kelnek, felesleges marbaállománya kész vevőre talál; ha a mezei s gyári munkások százezreinek biztos keresetet, jövedelmező munkát nyújthatunk: akkor a kézműves is meg tud\' élni s az ö árui is szépen kelnek. De ha a mezőgazdasági termények ára, a tengerentúli verseny s a külföldi védyámok kettős nyomása alatt oly alacsony színvonalra száll, a mint azt a utolsó években megfigyelhettük, ha a munkás csak ritkán talál s akkor !3 keveset jövedelmező foglalkozást: akkor a kézműves osztály szenved meg elsó sorban a nyomasztó viszonyok súlya alatt. S íme, ismét ott -vagyunk, a honnét ezen kérdés tárgyalásánál kiindultunk. Teremtsünk, nagy kiterjedt gyári ipart s benne mezőgazdasági termeinknek biztos vevőt, munkás köreinknek biztos keresetet s kisiparunk léte is biztosítva leená. De ezenkívül is még igen ísokat kellend érdekében tennünk. Mindenekelőtt kívánatos volna, ha az ipartörvény végre" valahára szigorúbb alkalmazást nyerne. Mert daczára a képesítés kimutatásáról szóló törvényes rendelkezéseknek, csak az; nem kontárkodik a kézműves jelleggel biró mesterségekbe, kinek épen kedve nincs. S iparos-tanoncz iskoláink helyzete, mily kétségbeejtő az. A tanórákat épen csak az látogatja, a kinek kénye- \' kedve úgy tartja.-De minek is? Tanonczbizonyitváuyát sevvel együtt, azon jogosultságot, hogy néhány év alatt mesterré legyen, azért mégis megkapja. Igaz ugyan, hogy az ipartörvény S2. g-a azt mondja, hogy a tanoncz mindaddig, mig tacideje tart, köteles a tanoncziskolába járni,, a 78. §, hogy a - tánonezok magatartásáról és előmeneteléről iíL iparhatóság havonkint értesítendő s a_ 67. §, hogy az iskolai bizonyítvány, ada-, tai a tanonezbizonyitványban felemii-; tendŐk; sót a nagyméltóságú vallás- és Tárcsa. Hattyúdal - Óssi <-«ó halkan, i ¦-¦ hullik. Kósza »zellő tl« títigó siralommal, — Az >-(Et--»- tcni.i\'íz-t dísze, éke malik, Bánat születik a hulló sárga lombbal. Lelkem Ti«8ra-vi,si» múlt ködébe, Kóna aieilŐ nirf.fi inesixe el-elkpja, Boldup órák ringató vsráis ölébe. Melyet beragyug mé< a gyermekkor napja. Gyermekévek ! ah, egy szép tündéri alom. Ártatlan boldogság örömteli éje, ¦Melynek folytatását tthol se találom, Zord küzdelmek napja virrada helyéje. Volt ugyan, míg ezy, tan annál is dicióebb ..Ifja ábrándjaim méla holdvilága; U\\h. de mit említem! fel-sakadt im a ieb, Melyet hegeszte már türelem virága. Ifjú ábrándjaim\'/ Ó nem caíba álom; .;.:¦„:;: a bulló lomb I U ég csillagle QJC. Melynek varázsában égő szemaogáron fellobban- taivenj vá^ö erzeménye. . . . Ott cteixiaie ajka siréni danája, Jáuzi aielión ríugó lenge lomb Síében, S suttog* gzerelmct-eakuvS imája Sylpbidi lengéssel borúira fólébem. Ah, akkor ttvuz volt, a beteg sziveknek (iyögyuld tiapja, vtgy ciendea baidokláia Boldog, a kit Birltatlin eltemetnek, Ha a fájó szivén kivtn nLocten mása. - Milyen ízép i» «, h a lenyngvo nappal 6: dobban a sziv IQktetS vére, iznián egy nagy éj, örök alkonyattal Bíróit szenvedd megtSrdtt szemére. — Kn ji igy balok meg! Sxáp alkonyodóban Harmatot virágnak ringató ölén, A kit ngy izerettem . . . lázas risióban Gyandaloa icsagva boruland fölém (iyáizdalom susogja ..... eoli fnvalom Édes, andalító, panaszos sirása, — Szerelmi esküjét viisza sirni ballom .... Ez a já\'.szí isellő tanúvallomása ... S a midőn a távol, ködbe veizü bérczen Megtörik a napnak bíboros sugara, Utolsó lehelletemből is megértsen, Hogy egyj szebb hazában lelkem vár reája . . NEUSIKDLER JÓZSEF. A ktk össze illenek. Elbeszélés. Irta: MÉSZÁROS SÁNDOR. (Folytatás.) Mikor vége van a magyarázatnak, dologra küldi a cselédeket, maga pedig behúzódik a közeli szárnyék aarkába és lehasalva a fűre, gondolatokba mélyed. Kis. időre jön hozzá két magas, vállas fiatal, vellások voitak Dávid uramnál. — Ügetek le, monda nekik Józsi. Mikor leültek, kihúzza a kis gazda zsebéből dohányzacskóját és megkínálja a két cselédet Ezek szó nélkül megtömik belőle pipájokat, elkezdenek csiholni és aztán pöfékelnek. — Tudtok-e már valamit? kérdé a kis gazda a cselédeket — Tudunk 1 volt az egyhangú felelet — No csak rajta, kezd te el a mon-dókádat Pista, majd én irom. És a Pistának szólított elkezdi mondani a következőt, mig a kis gazda írja : Egyszer egy időben, királyi mezőben a szarkák veszekedtek, a verebek káromkodtak. Esküdtetek papjokat, hogy nem-e látta a csinczának subáját, a szarkának nadrágját? . . . Megharagudott a szarka, ugy meghajitotla a papot egy tök- kel, hogy mindjárt megholt Ejnye, ejnye be kár Yoft. nékem is jó komám volt Dixi. — No ez nem sokat ér! Monda a kis gazda. Mondj most te Jancsi valami jobbat Jancsi elkezdi. Szegény legény a trücsök, indul házasodni. Ölelgeti a legyet, elakarja venni. A légy is megcsókolgatta a trücsök-nek száját, a trücsök is simogatta a légynek haját. Ez itt mindjárt megtetszett a a mi vőlegényünknek. Megcsókolgatták egymást, szépen megegyeztek. Sündisznó lett a násznagy, beszélt is ékesen, Ö33?e is adta őket, élnek istenesen. Farkas lett a mészáros, jó borjut le vágott, mellé három malaczot, azt is jót levágott. Kutya mossa a hurkát, az agár meg tölti. Egy nagy hamvas vén varjú, az meg csak ott lesi. Oda száll a vén varjú igazságot tenni, ugy \| megrúgta egy vén tyúk, nem tudott mit tenni. Gólya lett a muzsikás, szürke gém a czimbalmos, gödény meg a kontrás, szúnyog a szekund Dixi. — Ma uen: tudtok semmit Azt hittem, hogy szebbet mondtok el. Monda a kis gazda. Most meg én mondok valamit. Hát az a hir öcséim, hogy Halason áll a verbung, szedik a huszárnak valót Öt nap múlva itt is lesz verbung nálunk. No Öcséim,itt-e, vágyott? . . . A két legény összenéz és hallgat. — No, mi lesz ? — Hát jobb lesz Halason, az utolsó napon. — No, én meg majd ufcánnatok megyek. — JÓ, jó, kis gazdánk, — monda az egyik cseléd, de még nem tudjuk, ¦ hogy mikor lesz az & nap ?! — Mikor lesz no! . . . Holnapután hajnalba indulhattok, kora délutánra oda értek és a többi a ti dolgotok. Én majd apámnál kimentelek benneteket nehogy kerestessen, ha pedig ott vagytok, jó helyen lesztek. Én ugy alkonyat tájban ott leszek. Tartassatok a számomra kétmund-ért készen, mert másodmagammal megyek. — Mész ám menydörgős adtába 1 kiált a szárnyék másik oldaláról egy rettentő hang. Bizony nemzetes föbiró uram hangja volt az, ki az egész beszélgetés fültanuja is volt. Elkotródott onnan a két cseléd, maga maradt az apával a fiu. y — Te! . . . kiáltott felindult hangon a biró, mig erős birói pálfizáját magasra emelte. Ha másodmagaddal volnál itt mindjárt agyoo csapnálak, de — itt le-ereszté botját — csak egy fiam van, kinek élni kell. Menj haza szemem elől, te Istent, apát nem ismerő. Ki az apai szóval semmit sem törődik, ki ősz apád búsítod, ki lábbal tapodsz minden szent köteléket mi hozzámköt ki sárba hajitasz minden szülői tiszteletet, menj, kotródj, takarodj szemem elöl, mert megfeledkezem magamról és itt a cselédhad előtt botozlak meg! Józsi búsan, horgasztott fővel botorkált a város felé vezető úthoz, mig főbíró uram halovány arczczal botorkált a cselédek felé. A hazafelé vezető utón nem gyözé eleget törölgetni szemeit Józsi. Különös.lélekkel volt megáldva. Szenvedélye volt a népszáján lebegő példázatokat, verseket, meséket gyűjteni, mit hallott, mindjárt lefirkantotta. Minden- hez a világon volt kedve, csak arra nem, mire atyja kényszerité, a gazdáikodásra. Minden vágya, óhaja, hogy katona lehessen. Még debreczeni diák volt, néhány év előtt, mikor látta a katonaéletet s annak a legelső mozzanatát, kezdetét, — a ver-buDgot. Megzavarta fiatal vérét a látás s azóta nem tudott lemendani róla. , Mikor kiér az országútra, lát két szép nyalka huszárt. Ugy rne^dobogott a szive, hogy meglátta őket nézte-nézte, maják mikor közel érthozzájok, iehorgasztotta bus fejét, mig . szemeiben két parázsforró könnyet törölt szét Ugy haladt aztán horgasztott fejjel. — Hej, öcsém! Szólitá meg az egyik huszár. Ne hajtsd ugy le a tejed, mert biz Isten az orrodra lépsz, aztán kaptár lesz belőle, ugy megdagad. Pir szállá meg erre a fiu arczát és büszkén hátra veté fejét, mig vállait szét-, mellét meg előre feszité. — Ha rálépnék, sem érezném, monda foghegyen a1 gyerek vissza, de ha kend magáéra lépne, teremtugyse az ispotályba szaladna veje. ¦ A másik huszár nagyot nevetett társa kudarczáo, mi ingerié emezt. — Jól van mondva öcsém, monda a lefőzött huszár, hanem mond meg nekem, mikor van az ember sehol ? — Azt hiszem, mikor a küszöbön áll. Azt hittem, hogy kend huszár létére okosabb kérdést ád. Különben azt hiszem, kend még azt sem tudja, mennyi 12-nek afelé?! ; — Noíöcsém, azt a réztarajos angyalát a templomotok sarkán lustálkodó ka- HXISZONNYOLGZADIK LVFOLYAM ZALAI K Ö\'Z L ö NT NOVEMBER 2-án. . közoktatásügyi m. kir. minisztérium .Kelt Nagy-Kanizsán, 1889. ok-1884. éri 27. 496. szám"\' alatt túber hó 30-án. • kelt rendeletében még azt is^mondja,! • ZRÍNYI JÓZSEF hogy az iparostanniónak a tanítási eeyl. főparancsnok, órákra való pontatlan megjelenése! ——-—- esetén az iskolai bizonyítvány -kiszól-: Tudnivalók, gáltatása felfüggeszthető: de ha akad azntán olyan iparhátóság, melv a: . — A lelyhez kötött (stabil) góz-t-. . . ,... . . , \'gépek keze oi számára a nm. kereskedelem- hmnyzo .skclat bizonyítvány alapján ^ m kir miniaterium atli M „m, k5. a tanonczbizonyitvány kiszolgáltatását zép-ipariskolíban reodezatt esti tanfolyam megtagadja, a \' nagyméltósága keres- f. évi november 2-dik napján fog meg-kedelemügyi ~m. kir. ministerium .nyittatni s decsember;hó végéig tart. Ta mini harmadfokú iparhatóság elren-!\' nolókul felvétetnek a 1$ .életévöket be-... , „ ,- töltött önülú lakatosok, kovácsok s a kii- deli. hogv az illető tanítómester!... , . . . •„,.-..,\' i - - „ wt ) .i lonbozo gepgyárajc íobü munkásai, a kik tanoneza. mulasztásaiért ugyan meg-; lnir a at6k és locomobilkezelök taoWya-birságolandó. de a tanoncának \' a mát jó sikerrel elvégezték. A belépőktől tanonczbizouyitvány iskolai ada- erkölcsi bizonyítvány kívántatik. A be-tok\' nélkül kiszolgáltatandó S ha- iratások az intézet helyiségében (Buda-. sonló módon tétetnek illuzorinsokká ^^U7^SS!^^!^tS^ . ¦. október 30 ac kezdődtek sa bétkoznapo- a többi törvényes rendelkezések Majd minden r-gyes, látszólag az iparosok éttizedes követelményeinek f eleget tevő kacs hatását, lerontja 1 egy következő kacs ellenhatása s majd minden egyes engedményt.\' mely a kézműipar erősítésére; megszilárdítására s fejlesztésére irányul ellensúlyozza az ípartörvény valamely későbbi rendelkezése. Alig találunk olyan elvi újításra vagy engedményre, mely alul magában a törvényben , nem lehetne kibúvót találni s & hol a törvény ih kibuv.ót - nem . nyújt, . nyújtják azt az annak életbelépte óta megszakítás néikül kibocsátott rendeletek és elvi jelentőségű határozatok. Ennek végre valahára határt kell szabd. Mert iparosaink azon fényes paizs helyett, melyet az ipartörvényben kivirní regény - . kedtek, mai nap. egy százszorosan átlyukasztott papiros roncsot tartanak kezükben, s a kontárkodás, - a készületlen elemek egészségtelen s bénító versenye ma is csak úgy uralja a tárt. mint annakelötte. O\'ége köv). \' kon este G órátó) 7.-ig, a vasár- es ünnepnapokon pedig délelőtt 10 órától 12-ig ujabb kimutatás a nagy-kanizsai „Hadastyán. zászlószentelésk\' alkalmával adakozásról. Egylet" történt 1) l\'lihál Ferencz 5 fri 2) Dr. Mangin Z -Eger szeg . . 5 „ 3) H\'ertelendy Béla 5 4) Df. Rothschild Samu 3 •5) Dvorzsák Flórián 3 Físcher J. fökalauz 2 . 50 kr. Lovak Ede 2 8) Er.dődy Lajos 2 o , 9J Loser Károly 1 10) Jalics József 1 11) Hárrer Róbert " 50 kr. 12) Gíbcr Sándor 50 , 13) Hauser Salamon 50.", 14) Komondy Mihály 50-, 15) Foyta Vilmos 50.. 16) Gühr . Károiy so ; 17) Schyanner István 50 . nem a „M. kir. pénzügyigazgatósághoz" czimzéssel intézzék s ezen körrendelet tartalmát a. községeik területén lakó adózóknak Jegkiterjedtebb módon hozzák tudomására. Zala-Kgerszegeu, Í889. szept 30. Gernya m. k. A szőlő-penészről. (Perononpora viticola de By.) POÓR és Dr. SZIGETHY. (Folyt, és vége.) Amint tehát az eddigiekből láttuk, a növényivadékok kiinduló pontja a coni dium. Ha nincsenek meg a fejlődéséhez, megtelepedéséhez kedvező viszonyok; kellő nedvesség, bizonyos hőmérséklet, stb.. mi történik vele ? vagy elpusztul, vagy pedig éietképesséíét megtartva, fennmarad, mig kedvező viszonyok közé jut- így Töcténik az áttelelése is. A hideg időjárás minden növényi\'életet fennakaszt haladásában, amint a költök kifejezik magukat, . . elaltatja a természetet. A Peronosporák tartatnak. A felvételre jelentkező münká- lehullanak az \'elszáradt, a egyébként is sok munkakünyvets — bamunkában van- lehulló, nekik eddig tápot nyújtó levéllel, í>ak — muukabizonyitványt tartoznak elő- a szölö PeronospOrájáról sióivá, ennek miitatni. A tandij 5 frt levelével a conidinraok szerte hullanak s —, Nősülés a. honvédségnél. Mint (megvonulnak a már elöképzett rügy fedő félhivatalosan jelentik, e hó 7-érol kelt I leveleinek bolyhos — szőrös felületén legfelsőbb elhatározás értelmében jövőre\'mint kitűnő hideg ellen védő szerven, az a hovédségnél az eddiginél nagyobb \| elhullott falevéllel együtt eltakartatnak a számú egyénnek engedik\' meg a nősülést, j hó által s mintegy, beburkolva a zord és pedig minden 4 zászlóaljjal szervezett [időjárás ellen álomba raerülnek s együtt gyalog féldandárnál 12 altiszt és 4 puska- j ébrednek a szunnyadó természettel. Ha műves, a 3 zászlóaljjal szervezett minden. nem volnának megvédve a hideg ellen, gyalog féldandárnál pedig 9 altiszt és 3 j elpusztulnának, a mi ternészetesen szám-puskamüves, végül minden huszár-ezred-1 talán conidiummaL. esetleg egy vidék összes nél ti altiszt és G egyenlő állású egyén : Peronospora conidiumával megtörténik, (gyógykovács, puskamüves, szíjgyártó, ] de hiszen ha nem volnának kedvezőtlen vagy más mesterember) lehet nos. j viszonyok, csakis mindig kedvezők, ha — Hirdetéses levelező lapok. A \\ egy conidium sem vesznék el télen, akkor kereskedelmi miniszter a következő ren-, csakhamar minden Perocosporából állana, deleiét bocsátotta ki: BMult évi október Mikor azután elmúlik a tél, a hó eltűnik, a 3-án J32S2. sz. alatt kelt rendeletemmel rügy hajtani kezd, ágat, fürtöt, levelet fej-lehetővé tettem az úgynevezett hírdetmé-; leszt, már rajta van a Perpnospora csirája, nyes levelezőlapok forgalomba hozatalát hiszen menedéket adott neki a rügy, meg-bizonyos feltételek mellett melyek egyike S\'édte annak életét, hogy most majd gyil-azt határozza, hogy egy és ugyanazon szÖ-\| kosa legyen. Az ősszel elhullott levélen egű hirdetményes levelezőlapból legkeve- j levő conidiumok is szabadra kelnek, le-ebb őOOOO példányt kell megrendelni, rázva őket a levelekről a gazda Hogy ezen akereskedelmi forgalom érde- gereblyéje, szárnyra kelnek a széllel s kében rendszeresitett levelezőlapok hasz-1 rákapnak egy uj levélre, hol egy harmat-nálata megkönnyittessék s hozzáférhe- j vagy esőcsepp megindítja tavaly meg-tőbbé tétessék, a m\'cst említett feltételt j szakadt életfolyamatuk sorrendjét Sok oda módosítom, hogy ezentúl egy és 1 gazda még alaposabban felruházza szőlejét usyanazon szövegű levelezőlapokból már Peronosporával, felhasználva a tavalyi óOOo dbnyi mennyiségtől kezdve lehet1 conidiumokkal bővelkedő levelest a tőkék megrendelést tenni, ha a fél ebez előző trágyázására. engedélyemet megkapta. Az engedély í A burgonya Peronosporája a pinczé-egyéb feltétele^ változatlanul megmarad-; ben tovább folytatja életét a gumókon s nak." * I ezekkel jut újólag a szántóföldre. — Yalaniennyi törvényhatóság-! Az igy áttelelt Peronospora conidíu-nak. Az ország területén föllépett ragadós mok még egy részben, sőt teljesen ís elpusz-száj- és körönifájás járványának kiirtására , tulhatuak. A minek nem árthatott a hideg, porának. Mondanom sem kell, hogy a védekezésben első teendőnk mindig a megíáma-dotU&^záradt.s az őszszel elhullott Pero-nosj.\'; $ által fertőzött levelek gondos összegyűjtése és teljes megsemmitése, elégetése kell, hogy legyen. Ez a dolog ter-4-én megejtendő megyebizottsági - tagok meszeiében rejlik és nem szorul magya- /választásánál: Palinban Inkey László rázatra. " ! és Blau Pál. A nagy-kanizsai I. kerületben De hát mely módon ártalmas a Pero- .Tóth Lijos és Hirschl Ede, II. Yágoer oosporaatermésre?Ezt, hogy megértsük, jKároly és Ojvári Illés, ífí. llertelendv lássuk futólag a növényélettant:, a gyökér i Béla és Dr. Tuboly Gyula, a talajból nedvességet s vegyi anyagokat j — Kegyelet. Deák Ferencz sírjánál vesz fel, ez a farostokon s egyéb rostokon f Jakabtalvy Géza, Csányi László sírjánál á levélhez vezettetik, a levél az oxydatiót ¦ pedig Stahlberger Lajps tartott gyász-s egyéb vegyi átalakításokat végezi, feldolgozza a tápot, s innen az illető növénynek fejlődéséhez s gyümölcséhez már alkalmas vegyületbe.jutott táplálék á gyümölcsbe s a többi növényrészekbe jut Ha most valamely módon amaz egyik legfontosabb növényrész, a levél, megsemmisül, hogyan fejlődhessék á gyümölcs ? és még tovább: hogyan fejlődhessék ki a szölö vesszője ? pedig tudjuk azt is, hogy silányan fejlődött vesszőnek silány a rügye, s igy még a következő esztendőre is jelentékenyen hat ki ez által a Peronospora romboló hatása. A Peronospora is, mint sok más rossz, Amerikából jutott hozzánk, ott az otthonos vitis labrusca, aestivalis,cardifotiastb.-keu tenyész. Európában 1878-óta van elterjedve. A gombát először Franczia országban észlelték; azután elterjedt Sveicz-, Olaszország-, Magyarország- s Görögországban. Kémetországban kezdetben a Rajnavidékén észlelték. Igy szakadt nyakunkba szőlőinknek ezen ujabb veszedelme. irányuló intézkedések helyes vezethetése, de kivált indokolatlan forgalmi akadályok elkerülése czéljából feltétlenül szükséges, hogy azonnal tudomásomra hozassanak azoa. községek nevei, melyekben az emiitett betegség megszűntnek nyivánittátott, hozzám haladéktalanul följelentesseuek. mmthpgy több izben tapasztaltam, hogy, a forgalom nagy hátrányára oly községek is vezettettek itt nyilvántartásban, melyekben elpusztíthatják a kedvezőtlen viszonyok. Könyitik, illetve biztosítják a Peronospora csirok megtelepedését az esödús, ködös időjárás, nyirkos talaj, amint már emiitettük is, ha ezek nincsenek, akkor a Peronos-pora terjedése jelentékenyen korlátozott, vagy nem is történhet A száraz levegő képes teljesen megsemmisíteni a gombát. A Peronospora elleni védekezés ezzel kapcsolatban a kedvezőtlen viszonyok előállításában képtelenség, mert szárazságot a jár vány tényleg már jnegszün t! nem produkálhatunk, a köd képződését Felhívom ez okból a közönséget, hogy [meg nem akadályozhatjuk. A mit a termé-postafordultával tegyen.jelentést az iránt, iszet e részben nem adott hatalmunkba, kastoknak, megettem, mint huszár kenyeremnek javát, hanem ily csúf kérdést még nem tettek fel elém. Hát gyereknek nézel engem is ? — Ha annak\' nézném, szóba sem állnék kenddel. Hát mégsem felel? . —. Hát hiszen, ha a lovam fejére ütök, azts rábólint, hogy 12-nek a fele G — Arra. meg már éo mondauám, szamáron ül\'kend, ha az a ló rábillentené a hogy at vármegye vagy -.város területén uralkodik s melydiözségben uralkodik jelenleg száj-, és körömfájás, —• egyúttal pedig szigorúan itézkedjék, hogy- közegei a betegség fellépését és megszűnését haladéktalanul jelentsék és ilyen jelentésejket a közönség mindenkor azonnal terjesz-szen föl hozzám. Budapesten, 1889. október 17. A miniszter helyett Fejér, m. k. — Körrendelet a zalamegyei m. kir. pénzügyigazgatóságtól. Valamennyi bőven szolgáltatta a chemiai szerekben. A gondolkozó emberiség keresett olyan vegyszert, mely a növény levelére nem ártalmas, a levélszövetet összetevő sejtek életére veszélytelen, nrig a Peronospora csirájára s minden izére mérgező. A főszer a rézgálicz. Hogy ezt minő keverékben s minő százalék arányban kell a levelekre permetezni, az nem tartozik hozzánk, any-nyi bizonyos, hogy a Kanizsa-környéki szőlőkben Kaüvoda ur fölötte szép ered- községi és körjegyző urnák és a községi ménynyel fecskendezett s hasonló ered-érdemes elöljáróságnak. A m. kir. pénz-1 menyről tesz jelentest a keszthelyi gazd. ügyigazgatósághoz postai közvetítéssel intézet is a EPesti^ Napló" f. é. okt. 7-iki intézett jelentések, kérvények s egyéb be- (számában is:^"\' jadYányok mikéntLczimzése tárgyában. \\ A levelekre rendkívül finom köd alak-Igen gyakran előfordul, hogy a m. Íjában permetezett oldat beszáradva, a le-kir. pénzügyigazgatóság hatásköréhez tar- j vélen nehezen oMható s lemosható pont- tisztes ábrázatját a hatra. Mert iné" az és- ít0ZÓ ug>"ekben az községi és kör- szerű s különböző nagyságú kék foltokat ben is 7 a 12-nek felé • ; jegyző urak, illetve a községi elöljáróságok,! mutat,.melyek a velők eleve érintkezésben — Lanáital etted te a ¦ tudománvt!de köjÖDÖsea az egyes magán felek által\' yoU< Peronosporákat s ezek conídiumait - - — - - V inostai kozvpfit^ispi int&vatt ia\\antLao.\\r megölték, más részben pedig a levél las- - I postai közvetítéssel intézett jelentések, ocsem. \\ élekének mosolyogva a huszár : kérvé[iyek és eevéb teadvánvok nem a m. ry- Hat fogadjunk abba a kardba. ;kir. ^zögyigaígatósághoz, hanem köz-meg csákóba, tarsolyba, hogy , a tizen-; vetlenöl a m kir I)éHZÜ„vigazgató Qevére, kettőnek fele. , -, az ö személyéhez vannak czimezve. Mint- -bem kérdem m.t adax részedről , ho dj ct[mé81ik föként a m. fogadásom ellenébe, de fogadok. jkir ^czögyi^zgató távollétében, vagy látása esetében különösen akiévé! borítékán nincs jelezve a Urnának hivatalos, vagy magán jellege, tévedésekre szolgáltatnak okot és sürgős ügyekben pedig a pénzügyi szolgálatnak, vagy áz egyes érdekelt feleknek Ezzel Józsi odalépett a buszárho;,.. s parolát adott, de olyant," hogy az\'utóizítö}, ?kad%oz;a^a esetben különösen ak-a szorítástól a huszár majdnemelbóditette , °Vfa $ ^ntékan nincs jelezve a magit, i :eveí tartalmának hivatalos, vagy magán — ílujnye, aki angyala van ! —Mi az no? kérdé a huszár társa. Hanenv.emez szégyelte bevallani\' az ff. .... . ,. igazat elhallgatott :natranyaul is szolgaihatnak; ennek elke- ¦ - No hágjanak meg kgndtek. [ülése czéljából utasíttatnak a községi és . körjegyző urak. illetve a községi előljáro-(Folyt köv.) j 86°lL\' hoZ5 a m- kir- pénzögyigazgatóság hatáskörébe tartozó ügyekben jelentései- \' _ . ; ket és levelezéseiket ne a m. kir. pénz- ügj igazgató nevére és személyéhez, ha- • Itt meLJ?gyemÍ kivÍDoim, h<>gy a k#itt hrlyi gizdisigi intését tx&mitin Herlat i fecikeodezés OMies küluígei, fecskenddrotu-l.ist ii beSKimítTS, holdimkétit 7 írt él — krt te« ki: / ¦. 8«erk. Sscméljes neggyőcödéiiüok és azon fé nyei er«dméD7 atáu, a melyet K&Hvod* Kjúgv szeress iiru ó \'rendszere szerint teljesített citTJieri\'i fecakcadeztetese által, a megyt kttlflnbazö területén, u. m. Söjtör, P.,-Szent Lisxlö, Kis-K o mi rom, Karos Kácse, Oroaztouy é3 a kanizsai szMókben elért, arra h»cj- kS-vetkectetni, bog; bitoayoa 8cakiamerettel ¦ rzaklapok által eddi; évenkint 4-szeri fecskén\' dezés ctkerfllhetS, a mi Utal tetemei megtakarítás érhetfi el, a tekintetben kiTÍaatoi rolna, hogy egyrészt a gazdáküiCnség\' tegye magit ériatkexesbe Ealivoda árral, miaresst pedig síiveicn vennők Kalivoda or e tekintetbeni tájékwtatj1,kSsleaét tudomásul. Lapunk isive-seo tért nvujt ílytkoshanna k&sleményekre. Sserk. sankiat feloldva felszívja, magába absor-beálja. A vegykeveréknek, ezen lassankint & levélbe bekebelezett oldata elegendő eros méreg a levélszövetben levő myceliu-mok tönkretételére, holott a levélszövetsejtjei teljesen közömbősrjekmutatkozuakvele szemben. Ha ezt a dolgot most jól fontolóra vesszük, annak a kérdésnek megoldásához jutunk, hányszor kell permetezni ? mindannyiszor, a hányszor a vegyi keverék reászáradt foltjai a levélről eltűntek, részben az eső lemosása, részben a levelek mintegy felemésztő behatása alatt. Ezt legjobban a tapasztalat mutatja meg, mert ott pl. ismét fölösleges a permetezés. Pálfy Elek pölöskeföi birtokos vendégszerető házánál mult szombaton, mely a-conventiós. bocskai czígányok jó zenéje mellett kivilágos kiviradtig tartott.. Szép jellemvonásként emiitjük fel, hogy Pálfy barátunk mindazon munkásait, Hcik éven át neki dolgoztak, megvendégelte, felköszöntvén őket, hogy a\' szürettel az évi nagy munka befejezést nyert s most ők is magyar szokásként együtt egyenek, igyanak és tánczoljauak! Meg is történt. Éjfél tájban egyik „Robotosa ékes dictióban köszönté fe általok is annyira becsült derék uraságot, Ígérvén, hogy jövőre is becsületesen igyekeznek munká- a hol nincs már nyoma sem a Peronos-(jókat teljesíteni és további kegyességét tetszését kiérdemelni. Jól van! Az anyátok, apátok erre arra ... sat líeud legyen I aszondom^ azt. a_____. . stb. Feleié kettőt, hármat fütyentve — a vidám kedélyüuráság. — Választási elnökök a nov Ki rtt —. Hirdetmény. Az 1889- évi november 4-én választandó megyei bizottsági tagok igazolása és-az ezen választások ellen netán benyújtott felszólamlások^ elintézése czéljából. a megyei igazoló választmány 18S9. évi november 20-án délelőtt 9 \'\'órakor Zala-Egersze-gen az alispáni hivatalos helyiségben ülést tartand, mi, az 1886-ik évi XXI-ik iíörv. czikk 28-ik szakasza értelmében ezennel közhírré tétetik. Zala-Egerszegen, 1889. évi október hó 27 én Szigethy Antal igazoló választmányi elnök. Botfy Lajos igazoló választmányi tag és jegyző. Helyi laptársunk, aBZala" alakot változtatott, áremelés nélkül a „Pesti HiilapH-hoz hasonlóan jelenik meg. Társszerkesztője Seress Imrejelesb íróink egyike, főmunkatársa pedig Szalay Sándorlett. Fópapi^tanácskozások tartattak okt. 24:én a fővárosban a hgprimás elnöklete alatt, melyen megyés püspökünk Báró Hornig Károly ur ő Méltósága — Hivatal vizsgálat.) Svastícs. Benő, Zalamegye hőn szeretett főispánja november^hó 27-én Keszthelyre érkezeti s 28-án az itteni főszolgabírói hivatalban hivatalos vizsgálatot ptartott, melynek eredmémHrint legmélyebb elismerését fejez(?8fei Takách Imre főszolgabíró, mint a hivatal főnöke előtt — Oszi előléptetések a közös hadseregnél és\' a honvédségnél megtörténtek. Pleheisz Gusztáv honvéd főhadnagy II. oszt századossá léptettetett elő. — Nyáry Sándor-fiatal mütörtétfet-irót, a ki Kupeczky Jánosról, a régi hires magyar festőről könyvet irt, a közoktatásügyi miniszter Magyarország felső megyéibe küldte, hogy a Mátyás király korabeli műemlékeket tanulmányozza s -azokról munkát irjon. Nyáry ma utazott el Szepes-váraljára, hol Császka szppesi püspök vendége lesz. Onnan tovább utazik Kassára, hová Bubics püspök hívta meg. Tisztelt munkatársunk e magas kitüntetésén örvendünk s bizonyára hiven megfelel a miniszter bizalmának. — Zala vár megye ben lecalább 5 évig működött irókbio-jés bibliographiáján fáradozik Nóvák Mihály, ki nemrég „Zala-vármegye 184s/9-ben* czimü érdekes müvet bocsátott ki. Eddig már lS9-et gyűjtött 8 nem ragaszkodik amegye szülöjftjei-uek felsorolásához, hanem munkája/kt rétébe veszi azokat is, kik hosszabb ideig itt működtek.- Nézetünk szerint bekellene várni idősb Szinnyey József hasonló czélu országos müvének megjelenését s a netán hiányos, vagy hiányzó adatokat hely«sbitve s kiegészítve készíteni el. Egyébként Nóvák igyekezetét méltányolni és helyeselni tudjuk. — Iskola-utcza Igy nevezik, városunk azon utczáját, melyet egyebütt, hol a czivilizátiÓ még nem emelkedett olyan fokra, mint nálunk, bizonyára hajcsár-utezának neveznének és ha tekintetbe vesszük a körülményeket, ezen utóbbi elnevezés tényleg sokkal helyénvalóbb lenne. Reggel 7—8 óra közt jönnek az iskolás gyermekek kisebb-nagyobb csoportokban és ugyanezen időben vonul végig az i s k o 1 a-u t c z á n a városi gula és akik reggel a gúlával jöttek, estefelé is részt vett s a jegyzőkönyv felvételével: ugyanezen társasággal mennek, a szülők Mzatottmeg. , * :nem csekély aggodalmára. No, de\'ez még A „Pécsi dalárda* — mint bennünket értesítenek — elvben kimondotta azt, hogy a tél folyamán körútra kel, mely alatt több városban, mint pl. Mohácson, Szigetvárott, Barcson, Nagy-Kanizsán, Kaposvárott stb.--hangversenyeket ad. E körút első kirándulását november hó közepetáján rendezik. — Heti biztosok e héten a Kisded-nevelő Egyesület óvodáiban Cseresnyés Sárdorné és Plihál Ferenczné választmányi tag uruök. ¦ — fiéezvéttel vettük a következő gyászhírt: ünger János és neje szül-. Jandó Vilma fájdalomtól -megtört szívvel jelentik drága felejthetetlen szorgalmú leánykájuknak Unger Málviukának az utolsó.kenet felvétele után agyhártya és tüdőgyulladásban 1889. évi október26-án esti 7 órakor élte 10-ík évében történt gyászos elhunytát. A kedves angyalt fájó szívvel kesergik kedves nagyszülei és forrón szerető testvérei sédes anyja testvérei. A drága tetemek f. hó 28 áu d.u.3 órakor lesznek a mulandósás sírjában örök álomra elhelyezve. A szent-mise-áldozat pedig 2Ö-én reggeli 9 órakor fog a Mindenhatónak a helybeli r. k. templomban bemutattatni. F e 1 s Ö-Raj k. 1889. okt. 26, Áldás és béke hamvaira! Jandó Ferencz nagyapa. Csik Erzsébet nagyanya. Kálmán, Muki, Jenő és Margit testvérei. Jandó Gizella és Rezső testvérei. — Vig szüreti mulatság volt sebaj, mertamivel mindennap érintkezésbe jön az ember, azzal csakhamar megbarátkozik és így iskoslás gyermekeink ís már mintegy elmaradhatlan barátnak tekintik a városi gúlát De máskép áll a dolog szerdai és vasárnapokon, mikor is ezen utczán vonul végig a vidék minden marhája, ez által nemcsak gyermekek, hanem még felnőttek rs életveszélynek lévén kitéve. Ha valóban nem vezetne más ut a legelőre, és a marhavásárra, mint az i s k o 1 a-u t c z a, ugy kívánatos lenne, ha a rendőrség felügyelne arra, hogy legalább a gyalogjárda lenne a közönség használatára feníartva. Rendőr helyett azonban esakia^a marhák visszahagyott névtelen jegypl\' látjuk, nem-; csekély boszaokodásáraa járókelőknek. Az iskola-utcza felső részéről (lásd a Hauser-féle háztól a Rácz-házig) nem is szabad szótanunk, olyan állapotban van ez, mintha mindenki megfeledkezett volna róla. Trágyázva naponkint lesz: részben az arra hajtott marhák által, részben pedig a szőlőbe szállítandó trágya hulladékaival, de kavicscsal, ezen drága kővel nem ékeskedhetik ezen uteza soha. — Ez érdemben jogos panasz érkezett hozzánk, ajánljuk az intéző kötök figyelmébe. — Színészet. Sághy Zsigmond színigazgató e napokban városunkban járt, hogy társulata részére az engedélyt kikérje, melynek elnyerésével az előadásokat november 6-án megkezdené. November és deczember hónapok határozottan HUSZONNYOLC Z ADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY NOVEMBER 2-án. 3 legalkalmassabb szini idényt képezik, virosunkban és ha Sághy, mint kilátásban van, jól szervezett társulattal jönhozzánk, -/ámíthat a közönség pártolására, annál is inkább, mert Sághy áldozatkészségének köszönheti városunk közönsége, hogy olyan kiváló vendégek, mint Blaháné, Jászay Mari, Komáromy Mariska, Nagy Ibolyka, Solymossy Elek sab. felleli éseiben gyönyörködhetett. Sághy igazgató iuocfelül Pálmai Ilkának határozott igéretét birja. hogy amerikai vendégszereplése előtt, valósziíiü november20-án lejön hor.zá Kanizsára, régebben tett Ígéretért! beváltandó. — Jótékonyság. A keszthelyi jótékony nőegylet novrmber hó 30-án 7 leány és 5- íiu rézérc te\'jes öltözet ruhát osztott ki, -Jiosy ezen jótékonyság kövef-keztébenía közeUö té\'íí időbeu az iskolába pontosan eljárhassanak. 4- Választasi mozgalom. A keszthelyi m. kir. gazdasási tanintézet hallgatói között élénk mozgalom indult az intézeti segélyegylet elnökének megválasztása tárgyában. A hallgatóság az idén három pártra szakadt s mindegyik párt igyekszik a maga jelöltjének megválasztását érvényre juttatni. Jelöltek: Szeép László. Pencz és Kukurelli 3-ad éves hallgatók. — Iskola-látogatás. S v astics Iíenó, .megyénkszeretvetisztelt főispánja november hó 29-én, d. e. 9 órakor Dr. üuuszt.Ferencz apátplébános, Dr. Csanády Gusztáv isk. széki elnök, Takách Imre járási főszolgabíró, ids. Reischl Venczel városbíró, Dr. Hanny Ödön járásorvos és Csirke U\'án városi jegyző kíséretében a keszthelyi községi elemi fiúiskola njonan ^épített palűíaszerii épületében tett iáto-Laiást: Ezen, a városnak díszére váló épület.valamintkülsőleg, ugy belső beosztása \'és berendezése_ felett is teljes megelégedésénekadott Ö Méltósága kifejezést. A diszes épületet Schedl János, a m. kir. gazdasági tanintézet épitészettan tanára tervezte s, Laskay Ferencz építőmester -építtette fel. Az építési költség boldogult eJnlékü Tolnai gróf Festetics Tassiló cs. k^í" altábornagy iskolai alapítványából a keszthelyi elemi iskola részére utalványózott összegből fedeztetett. \'— Meghívó. A nagy-kanizsai ker. jótékony nőegylet folyó évi november hó 23.-án, szombaton, saját segély-alapja javára, a szarvas vendéglő nagytermében zártkörű táncimu\'-atságot rendez, melyre t uraságodat családjával együtt teljes tiszteletiéi, .méghívja. Kezdete este 9 órakor, l\'elültizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Személyjegy 1 írt karzatjegy Lfrt.családjegy2frt. A meghívó másra át nem ruházható, a belépésnél előmutatandó, s jegyek csak annak felmutatása niel.lett válthatók; A kik tévedésből meghívót nem kaptak, szíveskedjenek Babosa László egyleti titkár úrhoz, fordulni. Pénztárnyitás d. u..5 órakor. — Választmányi ülést tart a nagykanizsai kisdennevelő egyesület, vasárnap, november 3-án délután fél három órakor a n\'ádor-utczaj óvoda helyiségében. Tárgy a kis-kamzsál óvoda ügy. Az igazgatóság és választmány tagjait ez uton is tisztelettel meghívja az elnökség. —¦- Gyászhír. A nagy-kanizsai izr. hitközség örökemlékü néhai főrabbijának Fassl IL íí.nek özvegye szül. Arnstein Jo-sefin október hó 28-án Varazsdon 72 éves korában elhunyt Hült tetemei átszállt t-tattak Nagy Kanizsára és október 30-án nagyszámú közönség részvéte mellett. Dr. Neumann Ede főrabbi megható gyászbeszéde után a helybeli izr. temetőben helyeztettek örök nyugalomra. A gyászoló családon kívül a helybeli Szent-egylei adott ki gyászjelentést, mely igy hangzik. A nagy-kanizsai Chevra-kadisa-egylet fájdalomtelten jelenti boldogult főrabbink Fassl H. B. ur özvegye Arnstein Josefin úrnőnek folyó hó\' 2S-án Varazsdon tör\' tént gyászos elhunytát. A boldogultnak átszállittatott hült tetemei e hő 30-án d. u. 3 órakor fognak a helybeli izr. temető halottas házából (Ziduk hadinház) Örök nyugalomra tétetni. Béke lengjen hamvai felett! Nagy-Kanizsa, 1889. október hó 30-án; A Chevra-kadisa egylet előjérósága. — Tüzesetek. Felsö-Zsid községhez tartozó Kávölgyí szőlőhegyben november 25-én, éjjeli órákban Kovács József ha-sryatékáboz tartozó zsúppal fedett pincze !3 présház épület,állítólag gyújtogatás következtében leégett A gyujtogatássai az egyik örökös, Kovács Péter gyanusittatott Kovács a megejtett vizsgálat alkalmával alibéjét alaposan beigazolta s igy a tűz keletkezésének okát homály fedi. "—- 28-án esti órákban Hévíz mellett fekvő Eg jegy községben ütött ki tüz, mely —mint hsllottak—- több zsúppal fedett lakóházat Wvasztott el. . — Ismerkedési estély. A keszthe-- \'./! azdászok ismerkedési estélye okt hó 26-án tartatott meg az Amazon szálloda nagytermében. Az estélyen megjelent Dei-ninger Imre, az intézet igazgatója s tanári jara is. Az ezen évi éTeseb közöl Umpertelsü éves hallgató meleghangú savakba foglalt beszéddel mutatta be hallgató társait beszédére Várady Géza 2-od éves hallgató válaszolt: Ezután megeredtek a szónoklatok, s a fiatal gazdászok Bizy Sándor kitűnő zenekara mellett reggeli 4 óráig együtt mulattak. — A halászat a Balatonon, azóta, hogy a kormány a halászati törvény drákói szigorúságú rendeleteit a Balatonra vonatkozólag megváltoztatta! ismét a régi lendületet vette. A partok mentén s igy a mértföld távolnyi viz közepén egyaránt foly a halászat éjjel-nappal ugy, hogy egy-egy. két hajón kievező halásze.;oport 24 óránkint háromszor veti ki s vonja be százöles hálóit. De Így is silány az eredmény. A Balaton halai pusztuíófélben vannak s a halá-szat még a régiét sem hozza be. - A fillokszera pusztításai által előidézett, minden oldalról jövÖ panaszok képviselőház pénzügyi bizottságának yik ülésében is visszhangra találtak Bár-meapj ire sajnálandó is az az Óriási kár, me^ ivet e-rovat hazánkban okozott, mégisrákell mutatnunk, hogy a szőlőbirtokosok\' nagy része nem jár el elegendő körültekintéssel és a fillokszera ellen távolról sem védekez nek oly mértékben, a mint az lehetséges a miről nemcsak Francziaország példája, hanem Magyarországon is néhány eset tanúskodik. Hogy mily biztos sikerrel lehet a fillokszera veszélyét leküzdeni, a következő két példa mutatja: Kerkápoly egyetemi tanár a budai hegyekben levő kiterjedt szőlőit képes volt teljesen inficiált kerrek közepett zölden és dúsan termő állapotban fentartani. Évek óta kizárólag azt a módot követi, hogy valamennyi töt, még ha azok nem is látszanak megtámadva, évenkint szénkéneggel kezeli, minden hold szőlőre egy métermázsa szénkéneg jut és az eredmény tökéletes. — Jókai Mórnak Svábhegyen van — szintén teljesen elpusztult kertek között — nagy szőlőskert- volna a Pesti-Hírlapnak; oly európai főváros pedig egyáltalán nincs, honnét eredeti távirati tudósításokat nem kapna. Rövid napok múlva pedig telefon-ösz-szeköttetés létesülvén Bécs és Budapest között a Pesti Hírlap a legelső bécsi lapok legutolsó, azaz legkésőbbi híreit is három perez alatt élőszóval fogja megkapni, s igy hir-és távirati rovata a leggyorsabb eredeti értesülések leggazdagabb tárházát fogja képezni. Gyors és jó értesültség minden versenyen kivül lesz ez valóban! Mindenki meggyőződés t-szerezhet róla, ha a Pesti Hírlap kiadó hivatalától (Budapest, Nádor-utcza T.sz.J mutatványszámot kér, melyet egy hétig ingyen és bérmentve küldenek. Ugyanott lehet előfizetni is, ne* gyedévre 3 frt 50 kr, egy hóra 1 frt 20 kr. I beküldése mellett; a mit jó lélekkel magunk részéről is ajáuhatunk mindenkinek, — Ponori Török Árpádtól „Internátus" czimen szatíra jelent meg. Szerző körültekintő figyelemmel ostorozza a kasztszellemü nevelést s párhuzamba állítja a német és franczia nevelést s ebből következtetve a magyar intenátusság létesítésével veszélyt jósol a hazára és a nemzetre. Ara 30 kr. — „Olvasó kor" szépirodalmi regény folyóiratban megjelent „Uj párisi titkok" társadalmi regény 18-ik füzete és „Szófia gyöngye" történeti regény 8-dik füzete, magyarítva Tölgyesy Mihály által Szerkeszti Fülöp György, kiadja Kormányos Róza. Ara füzetenkint 25 kr. — Értékes jutalmat, nagybecsű uj könyveket diszkötésü müveket, és kiváló munkákat nyerhet a „MagyarSzemle", e kitűnő szépirodalmi heti folyóirat minden előfizetője, a ki a kedvelt s rendkívül érdekes lapnak „Játék" rovatában közölt Kinyert ? Húzás okt 20. Bécs: Grácz: 68. J 79. 65. 11. 74. 14. Szerk. üzenet. — Aeskulap. SajnAlatunkra nem kö hetjttk. — Sümegb. A dallaicot La a sialago velet «xerdiE poiür;-. adtuk. — N. M. Mlevelet írunk. — 8. Megkaptuk, Eendbeo van — K. Ifiízséggni intézkedtünk. — A „repkényt" köszönettel vettük. Barcs 1 óra 40 „ postavona Budapest 1 Óra 59 , postavonat Este."1 Budapest 10 óra 40 perczkor vegyes vonat Bécsujh. 10 óra 26 „ postavonat Budapest 12 óra 25 B gyorsvonat Pragerhof 11 óra 44 „ postavonat Barcs 11 óra 34 „ postavonat Felelős szerkesztő és kiadó: BÁTOBFI LAJOS. Laptulajdonos: WAJDITS JÓZSEF. komplexuma, melyet virágzó és gazdagon I talányok megfejtését beküldi. Egy-egy ily ter-mő állapotban az által tart fenn. hogy (jutalom néha sokszorosan felülmúlja a lap már évek óta, mihelyt valamely tőt gya- J előfizetési árát. S e gazdag, mulatságos nusnak látott nem yárrá\' be előbb ennek , rovaton felül a „Magyar Szemle" elpusztultát ugy ezt mint a közel eső sző lötöket is teljesen eltávolította és ameri-\| kai szőlővesszökkel — meiyeket később megnemesitett — pótolta. Egész kertje ezen eljárás következtében már teljesen uj tökékkel van ellátva, az évi termés ugyanannyi maradi, a költségek aránylag csekélyek voltak és Jókainak fiUökazeramentes szőlője van. mely bőven terem. Mint ebből látható, van két olyan jó methodus, melyek biztosan czélra vezetnek. — Halottak estéje a nagy-kanizsai kath. temetőben kegyeletesen tartatott meg. Délután a íögymn. ifjúság tanáraik vezetése alatt Grossmann Ignácz egykori kedves tanáruk sírjánál megjelenve, alkal-ázónoklat tartatott. Este a diszes kivilágításoknak az idő kedvezett s hullámzó néptömeg gyönyörködött a koszorú- és virágerdöben. — Megyei r. h. Keszthelyen halá szatí szövetkezet alakul. — Szakonyí Irma okleveles tanítónőt a n.-kanizsai iskola szék segédtanítói állásra meghívta. — Csáktornya városa a bormérési jogot évi 10.60" frt 24 kros bérbe vette. — A tapolcza-sümeghi vasút építése tavasz-szal megkezdetik. — Hazai r. h. — Gulyás Gizella a Jankó féle zongorával hazánkban hangverseny- körutat tesz. — Veszprémben földmives iskola létesíttetik.— A fonyódi hegyen constatálva van a phylloxera. Dr. Perlaky Mihály állami főszámvevő meghalt. — A nemzeti zenede jövő évben üli meg fennállásának félszázadosju bileu-mát. — Báró Sennyey Victor meghalt — Alföldi Dorgoson elhalt körjegyző a Bourbon királyi családból való volt. — A magyar kir. honvédség jelenleg 3430 tiszt és 209. G63 legény. Ló állománya 7399. — Jövő évben Budapesten sziné-szeti kiállítás létesitetik — Külföldi r. h. A bolgár fejedelem .Gróf Murányi" név alatt utazgatott — A világ legnagyobb kastélya a Mont Stu-arti, Lord Buteé, 47 millióba került. — A német császári pár keleten utazgat Augier Emil franczia drámaíró. G9 éves korában meghalt — Az Eiffel-torony eddigi bevétele 5.553.171 frnk. — Királynénk nov. 4-én indul Corfuba. — Montenegróban éhínség uralg. Vasúti menetrend. IMül Kanizsáról. Reggel. Pragerhof 5 óra IS perczkor postavonat Barcs 5 óra 2S „ postavonat Budapest 6 óra 4 Budapest 7 óra 30 Bécsújhely 6 óra 55 gyorsvonat vegyesvon. postavonat Schwarze Seidenstoffe von 60 kr. bis fl. 11.65 p. metcr — glatt und gemoatert (ca. ISO verscl; Qnal.) Farbige Seidenstoffe von 60 kr fl. 7 65 P- Meter — glatt ond gemustert (circa 2500 versch. Farben, nnd Dessins.) Versendet roben- und ttüsekweiso por-to- und zollrrei des Fabriks-Depot G Hennebergi K. K. Hoflicf). Züricb. Muster nmg-ebeud. Briefe kosten 10 kr. porio. Délben. •) E rovat alatt közietekért i Budapest Pragerhof Sopron Barcs Szt.-Iván 2 óra — perczkor postavonat I ,---. ----— 2 ! ís n IR DETESE K. 2 óra 25 5 óra 2G d. postavonat postavonat Este OGOÖCOOOOCOOOO Hirdetmény. — A Pesti Hírlap, mely ma kétség-bevonhatlanul legnagyobb eltérje-désnek örvend a magyarnyelven megjelenő lapok közt (hogy legnagyobb mennyiségben megy szét a postán, arról hivatalos számadatokból lehet meggyőződni a kereskedelmi minisztériumban), eddig is a saját "tudósítóitól nyert eredetiértesülések egész tömegével szokott ugyan raecjelenn\'i napról-napra, mégis most — a politikai és társadalmi élet uj fölpe2sd ülté vei —jónak látta tudósítóinak számát szaporítani Alig van ma már jelentékenyebb város Magyarországon, hol saját külön tudósítója nem mint a legmagasabb irodalmi igényeket is teljesen kielégítő hetilap oly sok élvezetes családi olvasmányt nyújt, hogy a hosszú téli estékre minden müveit családnak a legkellemesebb szórakoztatóul ajánlható. A „Magyar Szemle" kiadó tulajdonosa Kaczvinszky Lajos, a kipróbált újságíró szerkesztője pedig Eidnyánszky Gyula kínok\' neve elég biztosíték arra nézve hogy a „Magyar Szemle" a legjelesebb irók és költök közleményeivel oly dus tartalmú, hogy az élő irodalmat a legteljesebben s "gazán méltóan képviseli Meg is kedvelte a közönség gyorsan és ma már az egész országban ugy elterjedt, hogy törekvése még az eddiginél is pompásabb tartalmával sikereit állandóbbakká tenni. Melegen ajánljuk mindenkinek, hogy kérjen a „Magyar Szemlédből mutatványt, mert akkor bizonyosan előfizet rá A „Magyar Szemle" előfizetési ára félévre 3 frt, negyedévre 1 frt 50. A kiadóhivatal (Budapest VI. ker. uj-uteza 14.) készséggel küld mutatványszámokat. — Üj zenemüvek. Bodo Alajos fiatal zeneköltónktöl ismét egy füzet magyar eredeli népdal diszes kiadásban jelent meg, a füzet Vidor Pálnak van ajánlva és a következő dalokat tartalmazza: 1. Nem volt nekem, szőke kis lány.....2. Vásárhelyi sétatéren Béla czigány muzsikál. 3. S:rok,sirok, nem tagadom, sírok. 4. Nossza czigány ne légy álmos. ö. Nem engedik azt az egek. 6- Széna, széna, széna terem a réten. 7. Erdő szélen kis bokorban énekel a pacsirta. 8. Boldogtalan vagyok, mert nagyon szerettem. 9. De sok rózsa van az én hajlékomban. 10. Almos vagyok, az éjjel nem aludtam. Ajánljnk s zeneked-velöközönség figyelmébe. Kapható és megrendelhető a „Bpesti zenemű kiadóhivatalnál\' (Weinwurm A.) Károly-utcza 3.sz. — Az „Egyetemes Begénytár-ból a Singer és Wolfner budapesti kiadó-czégnek e közkedveltségü vállalatából ismét két kötetet vettünk, a melyek méltóan sorakoznak az eddigelé megjelentekhez úgy a tartalom, mint a csinos és tartós külső által és Hugh Conway „Paulina" czimü regényének Fái Béla által eszközölt gondos fordítását tartalmazzák. — A szerző neve már magában véve elég biztosíték arra nézve, hogy a kiadóhivatal ez esetben is hű maradt elvéhez: csak a legkiválóbb irodalmi termékeket nyújtani olvasóinak. Hugh Conway kifogyhatatlan leleményessége, meséinek érdekfeszítő volta és a mesteri kézre valló ügyes lebonyolítás bizonyára számos olvasót fog e legújabb müvének is szerezni. A csjnos vá-szonkötésü két kötet ára 1 forinOs kapható minden könyvkereskedésben^ úgy-szinte az „Egyetemes Regénytár" kiadóhivatalában is (Andrássy-ut 10), ahol előfizetések is elfogadtatnak 20 kötetre 10 frt 10 kötetre 5 frt vagy 6 kötetre 3 írtjával bérmentes megküldés mellett. — üj zenemű. Fischei Fülöp kiadásában Nagy-Kanizsán megjelent Rosenberg Ádám legújabb zeneszerzeménye „Magyar táncz" czimmel. Ajánlva Wahrnianné, született Megyeri Krauss Izidora úrnőnek. Ára 1 frt Pragerhof 12 óra 35 perczkor postavonat Xeil}ész-l)Íkák eladása. Budapest 11 óra 44 „ postavonat \| Bécsujh. 12 óra 34 , postavonat; Széli Kálmán ur ó Excellentiája j héraházi és rátóti importált S i e-me nt hal i tehenészetéből szárma-Seggel, zott 9 drb tisztavérü, már 4 óra 16 perczkor postavonat \| íguyéSztÉSre altalUlaS l)Üaí 6l2ttöfc. postavonat \| Értekezhetni, ki az eladást is Értezii Kanizsára Bécsujh. Budapest Pragerhof Szombath. 4 Óra 26 5 óra 54 8 óra 9 gyorsvonat vegyesvon t eszközli, PintérMihály kasznár- Délben. nál, Héraházán Vasmegye.) Kis-TJnyom. 3735 Sopron Pri 1 óra 44 perczkor postavonat 1 óra 15 - postavonat oooooooooooooo KXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX X7> X Hirdetmény. V Alulírott ezennel közhírré teszem, hogy Oltay Ernesztin V férj. Dr. Szskáts Manőné úrhölgy tulajdonit képező, Szentje Györgyvár községhez tartozó, (Keszthelytói fél órányira fekvó), )f 762 hold kitűnő minőségű szántó, rét és erdőből álló ugy- V nevezett „Felső-Kandi" puszta, a rajta lévő gazdasági épü-letekkel és felszereléssel együtt, kedvező feltételek--.mellett szabad kézből minden óráu eladó. Szó, vagy írásbeli megkeresésre szives felvilágositassal \\/ szolgálok. X Szombathely, 1889. okt, 22. V Dr. STIBLING EDE ügyvéd X 4738 2 — 2. Szombathelyen. OOCXXXX XXXXXXXXXXXXXXXXXXX) SaS " " " 66 Sii HUSZONOTOLCZADIK ÉVFOLYAM ALAI K ö ö N NOVEMBER 2-án. Hírd&teéay. A palin! uradalom Xagy-Hanlzsátol \'/, órányira fekvő palini g\'azda.ságrában az uirjiiei ezefí ansroikerü Caiskolá.\'tan mintegy 4,000 darab különféle Ilatal ülazfa eUdó, bővebb felvilágosítás nyerhető az uradalmi igazgatóságnál Plliatu. Ház-eladás BeloTárott Egy csinos lakház, 8 lak- és egy előszobával, 2 pincze, 1 éléskamra, 2 nagy istálió, 2 pajtával, kut a házban, nagy kertté! kedvező feltételek mellett szabadkézből eladó. Az épület egy Bzegletház, mely négy utczára nyilik. Vendéglőnek vagy kávéháznak is nagyon alkalmas, ugyszinte tőzsdének bélyegeladásnak is, mert a járásbíróság tőszomszédságában van. A ház tisztán 8% azax 720 frtot jövedelmez. 1 Minden közelebbit a tulajdonosnál TVTIo Haüdián&l Sor .-Körösön tudható meg. 37« 1—2 3538 ASOULAC-I APÁTSÁG { Franczia-Ország) iK.m MAUL\'KLoN.NE, prior Főtisztelendő Benedek rendi atyái FOGVIZE, FOGPORA és FCtPASTAJA !\' ARANY ÉREM : Bruissi 1880. London 1884 A logTHitasanb fcilús. totósok Feltaláltatott f#\| mn lk Lven BCORStUO PÉTER ^2 L prior Altai i A főriazteJendő benedekrendí atyák fogvizének használata, naponkint néhány cseppet vizbe véve, megakadályozza és gyógyítja a fagak odvasságát melyeknek fehérséget és szilárdságot köícsüriőz, a mennyiben a foghust erősíti s teljesen egészségessé változtatja. « Ssolgáíatot teszünk tehát olvasóinknak, midőn őket .ezen régi es practicud készítmények-re figyelmeztetjük, melyek a legjobb gyógy-jjzert és a fogfájás ellem egyedüli óvszert képezik. » i iii awaitajititott 18B7 a>. OtT/MIIU 106 4 ifl!- m (nli-itSwn Vezériteynök OtluUin BORDEAUX a franczia Cognac-nein(leknél, melyek többnyire — a eharen\'ai borvidékek elpusztítása folytán —egészben vagy rétiben szeszből készíttetnek OlnoAViVí valóban borból előállított, de korántsem jobb franczi* V^ILSUUU Cognacnemfleknél is, rrável ezekért üvegenkint 1.60 frtnyi vám és szállítási költség Szetendó. Miután Berger, Volk és t" Bécsben, személyesen jót állanak az iránt, hogy as általak gyártott, Cognac-neműek mát, mint borból desztillált alcüholt nsm tartalmaznak, ez utóbbiak már ezen körlUJnénynél fogra minden egyéb Cognac-fajtáknak akár mint élvezeti szerek, különösen pedig C3- 3T ó -y c é 1 ö le x áz j !úbb vonandók. Ez okból , Berger Volk és t" bécsi czég által gyártott Cogn&c-Semueket S nevetett czélokra hasaoálják és ajánlják: Ángyán tanár, Kétü tanár, Késmárszky tanár, Korányi tanár, .Kovács tanár, Lumnitzer tanár, Múlier tanár, Réczey tanár, Stiller tanár. TaurTertan. Budapesten. Albert, udvari tanácsos tanár, Billrotb, ody. tan, tanár. BrauQ Károiy, udv. tanács, tanár, Braun Gusztáv udv. tanács, tanár. Chrobák tanár, Kabler tanár, Oser egészségügyi tanács, tanár, Schnitrier, kcym. tan. tanár, Winternitz csász. tanács, tanár Bécsbe n.. VahunJBt a beU és kül- föld más kiváló tanárai. Xrak mindenütt egyenlők : 1 egész eredeti üveg (5 minőségben frt 1.90, 2.30, 2.90, 3.90, 4.S0 egy fél „ a , h 1.10, 1.30, f&Q, 2.1Q, 2.55 egy negyed , „ „ =70, 80, 90, 1.20, 1.40 Kapható miiidoii nagyobb csemege- és fűsserarnieroakedósbeii és gyógyszertárban. Raktár: Bécsben. I. Weiébburggasse 2. szám (a Kamíoerstrasae sarkán ) Nagy-EanJzaán: Jlarton és Haber, Preilmeyer és Deutseh uraknál. CZÜKOR : nagy forgalmú áró valahára remén és Í»f](lk«UUaB lc,i irt ért el, miért is a nyerészkedésre nacyon alkalmasnak mutat-ki-zik Tőkepénzesek é más ét-deklSdók, kik ez árut bel- vagy . külföldön óbajtjík Bevásárolni, legm-gbiztutóbb ezégtől kaphatnak felvilágosító sokat. Et iránt való tudakozódások »Z M H 316" felirattal Mosse Radoifboz Beobe intéződök, ki is azokat . toíábbitani fogja- 3747 Az 1889. Párisi világkiállításon arany éremmel kitűntetve. G328. érk. 1S89. október 18.-án. Árverési hirdetmény. A n.-karjizsai kir. törvszék telekkvi osztálya részéről közhírré tétetik, hogy a dél-zalai takarékpénztár végrehaj taténak Tóth Miklós és neje Bülege Katalin végrehajtást szenvedő sormási lakos elleni 300 frt. töke, 1886. évi november hó 16-tól járó 8% kamatai, és ennek 8°/c késedelmi kamatai, 16 frt 50 kr per„ 9 frt 50 kr yégrehajtáskérelmi. 9 ít 50 kr jelenlegi s még felmerülendő költségek iránti végrehajtás/ ügyében a fenntnevezett kir. tszék területéhez tartozó, a sormási 301. sztjkvben A f S7. és 16371. hraz. a. Tóth Miklós tulajdonául felvett 446 frtra becsült ingatlanok, Bilíege János sormási lakos utóajánlata folytán 1889. évi noTern • ber hó 28-án d. e. 10 órakor Sormás község házánál hivatalból megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a fennebb kitett becsár. Árverezni kívánók tartoznak a becs-ár 10%-át készpénzben vagy óvadékképes papirban a kiküldött kezéhez letenni. Vevő köteles avételárt bárom egyenlő részletben, még pedig: az elsőt az árveré.s jogerőre emelkedésétől számítandó 1 hónap alatt, — a másodikat ugyanattól 2 hónap alatt, — a harmadikat ugyanattól 3 hónap alatt. — minden egyes részlet után az árverés napjától számítandó 6°/0 kamatokkal együtt az árverési feltételükben meghatározott helyen és módozatok szerint lefizetni. Kelt Nagy- Kanizsán, a kir. tvszék mint telekköawi hatóságnál 1889. évi okt. hó 22. napján Gr. HUGONNAY 3744 1 — 1 kirendelt kir. tvszéki biró Hiriazelli gyomor cseppek, iijbiztDSMliB ijóemsr mtndea ipmnr bajait i::<ilé.-hi\'ücn hiLLiv^ n.\'-ív^y UUníiB. t,Tu:nor i-:^ -. v: buzöi lehelet, «ivjinyn (elUo-rogés, szel relteties, IKolIka) gyumor hurut. Kj-oini\'T- \'-arv, -----or boinok e» duri képiu- tubÍK\'1* elny::lií.Laoii;ts, -.irKf.\'K- üiiil.ir i\'.- i:.s:iyi::-\'cr :.¦[;.. n.r-:i-ir\'iu:::e:i k, !1.:.>J::f.i - - elrontásától ¦r KürvtóVke-krekwlést, az rvo^t lep, vese, mit é —~ .- ________ .c^tt- ¦\'„:¦:,::.-::i5V:a:.- - Y.fí »coie»;>. Üve* Ara. hasztiilati uta-.i\'i\'.sai eotüt 40 Kr. iLíttfli Qieg 70 Kr. K".í;.\'.at; sn\'-:kúl(L.\'-i rakiAr: Bríd, Itiroly ejojjsiertír Kremsler (M^a 0r^ÓrtÍ! A vslúdi MáriaaelU Kj-omor u^ppeárl^t réltkepen utinoztatnak s hemtsttarnar, " ezért valódiak granantr csak aiok foKadta.^ank el. metvek uve», e» vBrOs, s « fenti vedjegywtí eil.\'ii-tt ;jn;rbi van enomAiíi>lv.i.s melyek rafllekelt iiA.-7.r,:i!i:: u:a-"í\'.:tsJn ai is fc! van tüntetve, hopy xx Krcm-íierben, (iu-ek H. kónyvnyemdajábzn "mwi • " ¦« i * KeménTzzéUéí ii sítkrekedís áAítCbááAáClü ^uaknak bizonyult ]»bdaes<>k _ , . . s,m>kfé]eki-~nli»mwitatnak, Labdacsok. t^t^ss^fS, Károly, Krtraileri ojosjníréai név alá irisíra, melyek minden eredet- (ü>b":i.-:i i.iibut\'ik. K«y doboz Ara 20 Kr.. egy tekercs 6 dobozz.il 1 frt. A i>énz eUIegea bekuld.\'-se alán, 1 tekercs 1 írt. \'Jü Kr, 5 tekercs 2 írt. 20 Kr_ 3 tekercs 3 (Vt 20 Kr. ért, csomagolás é* pustsber mentesen küldetik meg. t A Máriazelli gjomor cseppek s HarizzelH sorolvi. A Háriaitlil ojomorctappek él kUriazsul kaphatok Nany-lUlliZBa: Práger Béla és Reins József gyógyszerész araknál. Babo-Dsa: llías gyógyszerész. Bar«: Kohn Sándor gyógyszerész nrnál. Hirozal) : EóríB Victor gyógyszerész nrnál. OIo-Bftz : Bölcs Béla gyógyszerész urnáL Szeat-Sothárd : Tomcsányi Leopold gyógy szeréi z nrnál. S7S4 \' Legnagyobb kitüntetés: a hamburgi műíparkiálljtáson 1889. elül 120 Csrtiir, nj nagyssemfl kilónkint 4 15 Szalonnáa fóbraeg-nszóhal 12—15 db. •gy r^ke-zben a.I5 \'Lasacz-berii-g. tartós, kürUlbeiü! 30 drb. egy kilóban 2 15 Tok kiiss-hal k«rül. 200 drb. 2J4 kilóökint 1.45 2 rekeizben 205, i rekeszben 3.80 vIkrás heringek, korlllb. 25 drb. egy hordóban 1.70 Kövér heringek körülbelül 30 da-zb egy bordóban J C5 Kövér heringek küiü\'bolül 45 darab egy hordóban 1.50 Kövér heringek, körülbelül 70 darab egy hordóban 1.80 Kövér, beeczetelt heringek, körülbelül 30 darab egy hordóban ISO Hal-rouláde, körülbelül 36 drb. egy dobozban 2 — OroíZ-koronásajókák, kfirü! darab egy dobozban Toki óriási körülbelül 30 darab egy dobozban 2 Tok nagyok kii:ülbe\'U] egy dobo/ban Füstölt iierinx. kicsi kft ii] darab egy dobozban : Gelce-ango na kif. vastag egy dobozban Gi/lée angolna kif. vastag egy dobozban I Oelée-acgolna elsőrendű egy dobozban i Gelée-augolna elsőrendű egy dobozban , Tökebal, szárit, fehér, pDstacsomag szerint darab 2 -!1 140 drb. 2.: darab darab 2.- 2 15 \|y Friss tengreri halak: Gsdócz-balak postacsomag szerint s Tengeri dors-gadóez, Cablian postacsomag széríi Félizeguszó, Teogemyelv \\ „ , Mindezeket bérraep.tesen, utánvét mellett ajánlja Schulz E. H. Altona, Hamburg mellett 3746 Teljes árjegyzéM MraentTB és ingyen WMnl Legnagyobb kitüntetés: a hamburgi műiparkiáliitáson 1889. C;.lr.$2Lí)aia JtészítméaF a száj-és fogai észszerű ápolására r>r. FABBR c. m:. néhai Miksa császár ő Felségének udvart fogorvosától, a becsületrend lovagja jth. BÉCSBEN. :\' , Különleges széjszappan .PURITAS.^ A régen bires és egyedüli már az 1862. Londoni kiAlIitáson az érdem éremmé: kitüntetett, mert leggyöngédebb és legbathatósb készítmény a száj ap<>iasára és a fogak jókarban tartására. — Egy doboz ara I frt EUCALYPTUS-SZ/Ü-ESZENCZIA Parisban 1878-ban kitüntetve. A legésztzerübb, tartalomdus (7S%; hathatós alkatrészek) és elismert bygii-nikus ¦zer a száj ápolására, a kellemetlen szag legyőzésére, a iogak épségben tartására, óvszer minden nyakbaj ellett. Az orosz csász. kormáuytól 1881 január 23-án kelt 6S1. sz\' miniszteri rendelete azeri2t udvari és más koródákban bevezettetett. Egy üveg ára frt. 120 kr o. é- PURITAS-FOGKEFÉK Jótállás mellett. Sajtclt puszpángfából ő* vegyészetileg síirtalanitott ionéból. Egy darab 50 kr Fó szétküldési r.ktár: ¦V Bécs. I. ker. fianernmarkt -í. szám. "VQ Raktárak Nagy-Kanizsán Adolfnál. Ka p o s v á r Prager Z a 1 a-E perli e g : Kaszer A. gyógysx. Keszthely: I.aikay E. OOOOCOOOOOOOOOOCOOOOCQOOOOOO o o e o c 8 2 8 8 o o o o a o c 0 o o o o o o a a o o a o a a a a o o a o o o A feltaláló dr. Meidlnger tanár nr által kizárólag f5thatalmazott gyár Meidinger kályhák készítésére, Helm H. Oöbün^Iien. Bécs mellett. 3693 Bécsben: I. Michaelerplatz 5. Budapesten : Tbonet-ndv&r. Prágában : Pflasterga.sse 5 fiallandbau: o Vitt. Emanuel e\'^3íi Londonban: 41. Hslbom Yiaduct E. C. Cnrs Szabadalom valamennyi államban. kiállításon az ela6 éremmpl jutalmazott legelőnyösebb s/abt!yozó-toiíí- és izelelas kályhák dupla köpenynyel. Eoknzrl való tüzelésnél az égési időtartam tetszés aaerintí, \' kőszénnel való tüzelésnél 2-J órai. Több szobának fűtése csak egy kiilyh.s által. Waggon-kályhák. -,M©i<aj.ners3ir"-i5:ÉLlyta.«^K: Az «tánzások kikerülése végett óva intünk mindenkit, r ¦-. ,r,i mellékelt védjegyünkre, mely a kályhák yL\|QlHBER-OFEri ? ajtainak belső feleiu beöntve vannak. ^^.H. H E 1 M ~^f „Vesla" kályhák. Zajtalaisol tölthető. Pormentes eltavoütást hamn- és salaknak. A köpenyek a pornak ktttsztitásáná! eltávolíthatók a nélkül, hogy a kályhát széjjel kellene izedni ; .jH^ItoS11 kandalió Ta€y kályha, lustemésztö, látható tQzzel. 1- Egy kandalló vagy kályha íöbb helyiségnek fűtésére függetlenül sznlgáj. hat Tetssésazerinti égési tartam koksz., kő- vagy barna gzenneli tüzelé:né Zajulan töltés. A bainn és salak pormentes eltávolítása Rosszul fíilö kandallók átalakíttatnak. Füstemésztő Cal^riferek, kötponti légfűtések- és sxetelőkésxiXlékékhez Szárító készülékek ipar- és gazdasági czélokra. W&~ Prospectuiok és árjegyókek bérmentesen és ingyen. «a ü ü ü. G O 5 S Q O o o p 0 2 Z o o c "2 Q 5 O o 0 o o c G o o 0 0 2 c a o 0 O o O 0 22 OCX30COOGOOOOQOOQOOOOOOOÜOOOG W^jdits József könTTOTomdijaból Sagj-Kanizsán. XAGY-KAMZSA, 1889. november 9-én. Előfizet isi dr egósi é»re . . 5 frt — — fel évre . . . . 2 fr SOir. jegyedérre ¦ ¦ • 1 írt 25 kr Zv; el izíb 10 kr. Et I lí I) KTES K K ü hasábon petiuorb&n 7. jiásodsaor •j h Dimiit-D továhhi sorért :» kr NYILTTEftBEN r>.ft soronként ÍÜ kr^n v«tetuek Kinrttláíi ilisnéz : t 30 kr. ZALAI KOZLQH Y. Á nagy-kanizsai „Kereskedelmi Iparbank, a m nagy-kanizsai Önkéntes tüzolt6-e§ylety a 9nagy-kanizsai kisdednevelö egyesület", Hnszomiyofcjadik évfolyam. —V _l_ r A lap stellerai részét illető krul.- ények a sierkeflitTiséglmz. :auyagi résxé.: illi\'tö közlemények pedig a kiadőhivai&lhos bérmcntvn intézeadök : S a ff y-K anis s dn Uksrúkpéniúri épület. Bé<-n-.en tétlen !evVede»nem fogyhatnak el. Kéziratok vissza nem küldetnek ^nagy-kanizsai keres-Jény jótékony nőegylet\' , a „nagy-kanizsai izr, jótékony nőegylet1\', á .szegények tdpintézeie\'1, a „nagy-kanizsai tiszti-önsegélyző szövetkezet",a „soproni kereskedeln. -{ iparkamara\' nagy-kanizsai külválaéttmányának Hivatalos lapja. ^ HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Kivonat alkalmazása által lehetséges, mintán a soproni kerületi kereskedelmi- és ipar- azonban ezen módozat ez idő szerint kamara 1889. évi szeptember hó 2ó én nem vonható a tárgyalás körébe, tartott rendes közös ütéséről felvett azt indítványozza : méltóztassék jegyzőkönyvből- a2 \|par\| ?3 gyLri termelésnet- 1 . terjesztése, fokozása, egyes iparágak Az ipartestületeket is belterje- meghonosítása s általában ipari és sebb mnnkásságra kellene Ösztönözni, gyártási tevékenységünknek fejlesz-Az örökös panasz, az ipartörvény tése czéljából első sorban a külföldi ujabbi módosítása tárgyában folytatott j tokét megnyerni: a már meglevő végnélküli tanácskozások stb. helyett, ] iparágak további fejlesztésére a fogjanak végre valahára a segély-1 hazai tőkéket reá venni, s a kisipar pénztárak, anyagraktárak, szállító-1 emelése czéljából, az ipartörvény szövetkezetek s árurakfárak létesité-! szigora végrehajtásáról, az iparos sébézr járjanak kezére tagjaiknak kisebb munkagépek beszerzésénél, állítsanak fel inagnk rjagyobbszahasu ilynemű gépeket s bocsássák azokat mérsékelt dijak mellett megbízóik használatira; mert magával a-hatódig i teendők elintézésével, melyre jelenleg fősúlyt fektetnek, az eleibök tűzött czélokaí egy lépéssel sem közelitik meg. j Végezetül, és\' • pedig szükség nemzedék jobb iskolázásáról, ipartestületek belterjesebb munkásságáról s a kisiparnak a katonai kincstár szállításaiban való megfelelő részesítéséről gondoskodni. III. kérdés. Ipari termelésünk fogyasztása saját területünkön miként le ne leginkább biztositható és fokozható ? Ezen kérdésre részben már az esetén a törvényhozás utján, még\'a-előző pont tárgyalása közben felei-kisiparnak a; katonai kincstár; tünk. Mindazonáltal még egész sora szál Utasaiban való megfelelő része-\' van hátra azon különféle rendelke-sitéséról kellene gondoskodni. E zéseknek, melyek ipari termelésünk végből ezen szállítások üecentrali-: fogyasztásának saját területünkön zátioja volna ajánlandó. Mert, hogy való emelésére alkalmasaknak lát-a kisipar mz "összetes kiírásosban, alszanak. mint azok jelenleg divatoznak, nem! Igy első sorban a kereskedelmi igen vehet részt, azt a közelmúlt \\ utazók intézményének- szabályozását tapasztalatai eléggé bizonyítják. \\ tartjuk szükségesnek. E tekintetben Indítványozom ennélfogva, mél-jmég mindig a cs. kir. kereskedelem-toztassék a tekintetes kamarának, ügyi minisztériumnak 1852. évi no-0 nagyméltósága a kereskedelem-\' vember hó 3-dikán kelt rendelete ügyi m. kir. miniszter űr által áll hatályban. 8 ha legalább ezen felvetett második kérdés elintézéséül,; rendelet tartatnék be. De ép ellenkiküldötteit a következő utasítással! kezójét látjuk. Igy például ezen ren-ellátni; Ideiét 10. §-a azt mondja: .hogy a A soproni kerületi kereskedelmi-; kereskedelmi ügyvivőnek nem engedés iparkamara azt tartja, hogy ezen tetik meg, f oly személyekkel ügyvi-kérdés gyökeres és biztos eredmény- \\ vóségi ügyleteket kezdeni, kik -a kényei kecsegtető megoldása egyáltalá- reskedók vagy gyárosok sorába nem ban csak külön önálló vámterület tartoznak. Mire tanit azonban a ta-aiapján. illetve megfelelő védvámok \| pasztalat. A kereskedelmi utazók, kik sáskamódra özönlik el az országot, házról-házra, ajtóról-aj tóra járnak, kimeriíhetlen szóboaéggel elkábítják a meglepett fogyasztót, s minden tiltakozása s ellenkezése daczára nyakába varrnak valamely czikket. S mily gyakran változik át ilyenkor a bemutatott árumustra, eladó áruvá, melyet mindjárt ott is hagynak a meglepett vevő nyakán. Különösen arany- és ezüstműveseink mesélhetnének az ilyetén üzletekről. Hanem \'ha aztár panaszt emelünk, ha azt kívánjuk, hogy az utazó kereske-kedelmi ügyvivőkről szóló rendelet 9. § a értelmében bagyassék meg ezen kereskedelmi utazóknak, hogy csak kereskedőkkel, gyárosokkal s iparüzókkel kezdjenek a mindkét részrőli üzlet tárgyaiban Ügyleteket, ha oda utalunk, hogy az állam túlsó felében ezen rendelkezések betartása szigora ellenőrzés alatt áll: akkor a megtámadott kereskedelmi utazókat felsőbb helyei? vagy az ipartörvény 50. §-ának védpaizsa alá helyezik, mely ezen esetekre nem is vonatkozik, s ha vonatkoznék, módosítandó volna, vagy teljesen figyelmen kivül hagyják eme panaszokat s óhajokat, a hogy az utolsó évtizedben kamaránknak körülbelül fél tnczat e tárgyban magasabb helyre intézett felterjesztése járt. S a hazai kereskedő s iparos, nézheti boltja avagy műhelye ajtajából, mint halássza el a kereskedelmi utazók fáradhatatlan s végnélküli száma egyik vevőjét a másik után, egyik megrendelését a másik után, mellesleg fizetheti adóját, s ha épen kedve tartja, kiszámíthatja, hány millió forint vonatik el ezen uton rendeletellenesen s viszonylagosság nélkül a magyar kereskedelem és ipartól. Valóban égetően szükséges, hogy ez irányban megkísértessék az orvolás, s minden ez irányú kezdeményezés csak iparos és kereskedő körejnk évtizedes óhajainak felelne meg. És sürgős orvosiára szorul a házaló kereskedés ügye is. Ezen üzleti ágat is egy elavult 1852. évi szeptember hó 4 én kelt czászári nyílt parancs rendezi, mely a mai viszonyoknak, igényeknek már régóta nem felel meg. Ezt sok sürgetés és kérelmezésre úgy látszik felsőbb helyen is beláttak, legalább erre vall az, hogy 1886. évi áprii hó 24-én 26.990. szám alatt,\' a házaló kereskedés miként leendő törvényes rendezését illetőleg, egy kérdóiv bocsáttatott a kamarákhoz, melyre kötelességszerüleg kamaránk is vá laszolt. Ezen válaszának bevezető j részében hangsulyozá, hogy a házaló-; kereskedést, túlélt, a jelenkor1 közgazdasági életének keretébe már nem is kellő intézménynek tartja. Mert az utolsó négy évtized során rohamosan fejlődött közlekedési eszközök, melyek immár az egész, monarchiát behálózzák s ezerkam polypként messze elágazó csápjaikkal a legfélre-esöbb hegyzúgokba is behatolnak, megsemisitették a házalókereskedés létjogosultságát, mely a forgalomnak & kereskedelem világfolyama által elébb figyelmen kivül hagyott vidékek a a világkereskedelem lüktető eret között való közvetítésében állott. E helyett a házalókereskedés alkalmatlan, mert számításon kivül eső ellenőrizhet len versenytársává lón a megtelepedett iparosnak és kereskedőnek, mely kivált a vidék kisebb kereskedőinek és kézműipa-rosainak, kik pedig az állandó, solid közvetítő kereskedelemnek mind megannyi előbarczosaiul tekintendők, lételét veszélyezteti, gyarapodását akadályozza. A házalókereskedés létjogosultsága ellen, fentieken.kívül még az is szol, hogy nagy kiterjedésű kamara kerületünkben s valószínűleg Magyarország egész területén alig létezik oly község, a hol a népesség tényleges mindennapi szükségletéről egy vagy^teöbb , kereskedő nem gondoskoárot eléggé s a hol az további szükségletét számtalan országos s búcsú vásárjainkon ne fedezhetué kellőképen. Ezenkívül a házalókereskedés ellen szól annak ellenőrizhetlen és semmiféle verseny által nem szabi- -lyozott volta, meiytannál súlyosabban, esik latba, mivel épen az értelmetlen kiskorú fördmiveíő nép az, mely unszolásának, rábeszélésének áldozatul esis s nagyon is gyakran értéktelen Iim-lomot, vagy felesleges s czélsze-rütlen piperét szerez be jó pénzéért. Kamaránk csak ezen álláspontjának megállapítása után válaszolt a tel- . vetett kérdésedre. Ezen válasz a többi kamaráktól beérkezett válaszok-kai egyetemben, íme harmadik éve ott pihen a magas minisztérium valamelyik irattárában, s a házolú-kereskedők most is épúgy, mint annak előtte, elözönlik füldmivelö népünket a külföldi tömegtermelés olcsó, de selejtes czikkjeivel. Hozzunk rendet e tarthatatlan viszonyokba s a hazai kereskedelem és ipar számára beláthatlan nagy működési teret fogunk biztosítani. És szabályozásra vár teljesen túlélt, rendszertelen vasárügyünk is. Ezen szabályozás erélyes, minden befolyástól ment csak a közjólét \| kívánalmai áltat vezetett kézre vár, a milyen szerencsére épen most ragadta meg a kereskedelemügyi \| minisztérium gyeplőit. Mindenekelőtt \' a vásártartó községek s a megtartatni szokott országos- és búcsavásá-! rok számát kell tetemesen leszállítani: .miután azoknak jelenlegi hallatlan \| nagy száma a közforgalmat teljesen !szétforgácsolja s több kárral, mint \' haszonnal jár kereskedelmi s iparos \' köreinkre nézve. Nézetünk szerint Tár ex &. A vízi tündér. íj >n«alvei Diez bratilUi portngall költi kBl lemenve-) Fordította: B. DONÁSZT FERENCZ Af íj áttét, ilkoog a ttél, A tenger örvénylik. „Erook kérés, én kedvesem, A zajló partokig". } Gaisalvez Disz Brasilia legeim, legnagyobb és . legUmertebb, — valamint legünnepeltebb portngall költője, kinek dal-cyclusa a Primeiro"-, Secnndos-, és Ultimot-Cantos-, a Csncao dV Exilio; éi O* Canto do\' Qu»rreiro és Seos Ol\'hol czimllek egéss Bra-Hiliibao apalotáktó. a kunyhókig közkézen é* kütstijon forognak. ¦ ugj leggazdagabb Donnák és Sennorik, mint & kScfituégei Cbapak \'k>:xt.és paraixtleiDjok) mandalin é« panderokiiéret mell-K daloljak a caílUghnl-lató * boldfényen éjszakákon. Dalain átvonuló rejtelmes s bnsougé hangulat, valami megue-TKbetlen bájt kMcaSnoz kc!temétiyeioek. En dalait ster»te:reméltó hatlgasdánk leányától, a cjudastép HyaeyntbatÓl hallottam. Don Félidő 7 Rlbcrio Kena, Pára tartomány leggaida-gabb ültetvényeié, kinek hdsszn ideig voltunk vendégei, leánya volt a eserenoétlen ¦ meg-4-ázó réget ért, csudaszép Hyacymba, kt e két költeményt „Ajgyiszmadir barexi dala" -.0 Canto do Querreiro) ás {Canto do Nayéd* Agasdo) •Dal a ViaitflodérTÓl, leírva átadta leforditai \'^Htt. Valabányxzore kCltemtnyeket olvasom, mindí\| clűttemjlátom aiokat a csudaszép, te-n-íermljségB szemeket, minót nem teremtett t?b-b et aa alkoió, ¦ hallom megcsesdolni azokat a pananlj bangókat^ mik álmatlanná teszik, ki hallja.. Legyen e két költemény a Uvotból knldött kosioni emlékezet arra & airha-lomia, mit moat is a dél napja aranyoz, a pálmik, cypru.ok és a Ynccák ligetiben ott a tárol TiligrAtsben, Szól kacxagva a hableány, A\'-, kétértelmQen: ,Soh\'se mondám, hogy esküvőnk A partokon leszen t" „ Mondtam neked én egyszer is Templomban eskflazQnk. Pap áHja meg ördk frigyünk 8 földi lakok leizünk ?\' .De csendé* lak é* áldé pap Caak földön van, kedvezem I „Áldást zug rínk a babmoraj, Ha férjem lész nekem." „Hol állna máshol v>fakod, Ha nem a ¦sárazon ?" „Váram mélyen alant épült Selyemtágy bpmokon. SUlyedt hajóknak ronoain, Tarka c-igák felett ; Korallerd<~mben gyorz halak Csikázoak vad helyett. Hab isk nyaldossák váramat Aranyló föveejen, Virág is van, szebb i8, több is, Mint földi réteken. " \' Adok néked földet, erdót, ^Kincieket, koronát, Iiányával ily. nagy hozcmár.yt Még egy király sem ád.a ,A szélnek a habok felett El keli már ülnie; Jer, váramba saállnnk alá Több, mint s«áz ölnyire I" Szörnyet sikolt & szeretS, A tündér felnevet. Áldáo helyett, a tenger =ug Halotti éneket. A kik össze illenek. Elbeszélés. Irta: MÉSZÁROS SÁNDOR. (Folytatás.) A két huszár megállt s kíváncsian várta, mit tesz a fíu. Az meg az utcza porát elsimította és egy kis ággal egy X-et csinált a porba. — Mennyi ez? kérdé a huszárt — Mennyi ? hát tíz. Józsi húzott utána egy vonási. — Hát ez mennyi ? (XI.) — Tizenegy. Megint húzott egy vonást mellé. — Hát ez mennyi ? (XII.) — Tizenkettő. — No most elfelezem. ™ Hát kinek van igaza ? . . . Nem-e hét 12-nek a fele? . . . A huszárnak eláll a szeme-szája majd elhalaványul. — No no. monda Józsi, ne ijedjen meg kend, nem kell nekem a kardja, csákója; lesz nekem, ha akarom különb is. De most mondja meg. miért jönnek, meg honnan ? — Beléd öcsém, szólt a husíár magához jőve, sok asszonyvér van, igen kíváncsi vagy. — Azt hiszem, nekem szabad tudnom. Apám kint van a tanyán, s ha sürgős dolog van, ki kell hozzá izeniú- — Hát ki vagy te fiam ? .— A főbíró fia. — Pedig apádhoz jöttünk ám. — Miért? — A városon jönnek át a huszárok, hát legyen hely nekik. Hát te miért nem vagy katona, öcsém ? vivé másra a beszé det a huszár. — Mert nem akarok. Pedig dehogy nem akarna, csak mehetne. Az uton beszélgetve, megtudta a huszároktól, bogy a verbung feloszlik, nem kell a katona. A ki önként megy. mehet. De nem fogdossák, nem kényszerítik többé senki ti.it. A tiunak leesett az álla. Nincs verbung. Inzurgensek vannak helyettök, a felcsapott katonák helyett. - Megtudta aztán, hogy hol vannak az inzurgensek. A gondolat egymást hányta agyában. Hazaérve, a cselédektől leirt meséket gyűjteményébe helyezé. Aztán kiment kiskertjébe, sorba nézé virágait,; megöntöz-gette, aztán meg lement a gyümölcsös legaljába s ott egy magas fára felmászott, és onnan kandikált át a má^ik kertbe. "Ott lakott Csontos József tanácsbéli s hogy. bogy nem, csakhogy annak legidősebb leányával, Erzsivel annyira egyet tudott érteni, hogy no. Szerették egymást, úgy, hogy ha tudta volna valaki annak a szerelemnek nagyságát, fejet csóvált volna rá. Józsiban volt keverve a gyengédségből, a lágyságból, de határozott, igazi férfi szellem volt azért s az erős akarat, a szi-lárdságTk kalandvágy kirítt belŐlel Mig ErzsLöárnő volt, elárulta férfias szellemét, férfias gomiolatjárását. Megvolt benne a kitartás s ha kellett, a dacz, a férfias, érzetekből a határozottság, a komoly, nyugodt beszéd, észjárás s hozzá a test, mely erős, csontos, mind a mellett gyönyörű alak s arcz, egészen Józsihoz való volt s a sors. mely összehozá, teremte őket, csodát akart mutatni és mutatott is. De türelem. Csontos kertjéből Erzsi jelekkel ma-gyarázá ki magát Józsinak, hogy baj van. apja felindult, tehát nem mehet á kerítéshez. Persze, hogy haragudott, még pedig a bíró azon szaváérj^hogy küldje lányait a sereghez, erősek, p@g csontosak. Ez gorombaságnak untig elég, gúnynak több a soknál. Henem Józsi lejőve a fáról, odalopód-zott a kerítéshez, mire Erzsi is oda ment és sugdostak. Este Józsi felkapott apja hátas lovára, ktnyargalt a tanyára, hogy megmondja a két cselédnek, hogy hiába mennek Halasra, mert megszűnt a verbung. A helyett azonban teremtsenek két lovat s arra felütve menjenek be, az msurgensek seregébe, kun legények — beveszik. Összenézett a két fiatal, mintha azt mondták volna egymásnak : lesz ló. — Hát kis gazdánk jön-e? kérdek. — Ott leszek. Ezzel Józsi visszavágtatott: A két huszár a városházán volt beszállásolva. S mert nagy utat tettek, jól esett az álom. Aludtak is majd másnap féldélig, mikor is útnak indultak megint, hogy szállást parancsoljanak az utánnok jövő haszároknak. Amint mennek az országúton, jön utánnok két gatyás lovas, árvalányhajas kalapban. Hogy közelebb érnek a jövök, az egyik huszár mindjárt megismeré az egyikben a\'bíró fiát. (Folyt, kov.) HUSZONNYOLCZADIK ÉVFOLYAM. ZALAI .KU^L.vni a vásártartása jogot a forgalom telesét mindenre kiterjedő .leírásokban tényleges gyúpontjaira kellene szőri- s megemlítették, csakis megemlítették, tani s a forgalom körén kívül eső mivel tárgyakhoz nem tartozott a nagyszámú községektől elvonni. S védekezést, hivatkozva az én eszkő-erre épen most kínálkozik a legjobb zöítem védóíecskendezések, min: ók alkalom, a midőn az italmérési irták, .felette szép* eredményeire; * jog államosilása következtében, a mivel megírták, bogy nem tárgyuk kiváltságok eiaiuit intézményének a védekezés fejtegetése s mégis hí-egyik legutolsó, kimagasló oszlopa vatkoztak reám és a t. Szerkesztő hanyatlik porba. Mert a vásártart- uraltál is fel barit vaV ezzel felhiva hatási jogosultság legnagyobb részben érzem magamat, mint a ki e téren szinte \'ily elavult Kiváltságokon itt tapasztalattal bírhatok a nagy alapszik s megszüntetése még az kiterjedésben eszközölt védófecsken-esetleges kártalanítás esetén s.em.dezések utján, hogy nevezett urak ütközhetnék az italmérésí jog\'szép értekezését a gazdakőzőnség ré-államositása után nagy nehézségekbe. \|szere saját tapasztalataim Közlésével — Kereskedelmünk, kivált képen j mintegy kiegészítsem. ¦ pedig kisiparunkra nézve beláthatlan < A Peronospora csirok áttelelése haszonnal járna ezen szabályozás. A tehát, a mint most már tudjuk, a helyett, hogv most az-év fele részét lehullt leveleken az ószszel fejlődött a különféle vásárokon töltik, mester \'rügyek bolyhos felületén, a szőlőka-ségük beiterjo^ebt/fejlesztésére fordít-. rokon, szóló törzsön stb. történik, szó hatnának iparosaink gondot, s ha j val mindazon helyeken, a hová azután vásárra indulnak, azon;csak juthatott a gomba csirája s a tudattal kelhetnének ntra, hogy;honnét viszont ismét visszajuthat a árujuk megfelelő kelendőségre is; következőkben az uj levelekre, számithat. Mert manapság a vásáro-! Elméletileg az volna a védekezés zás igen so^stor még a fuvar- sarkpontja, hogy ezsn áttelelt csiro költséget sem hozza be, és sok kat e rejtekeikben megsemmisítsük, iparosuuk nagyon ís gyakran saját Igen helyesen fejtegették Poór és dr. termelési költségén alul kénytelen\'Szigethy urak, hogy az őszi levelest, árúját elpocsékolni, csakhogy valami .mint egyik fófészkét az áttelelt csi-módon előteremtse a kocsi bérét.1 roknak össze kell gyűjteni gondosan Mily roppant befolyással lenne a és elégetni, ezzel megkönyitettük a fekete ünnepnapok ezen hallatlan védekezést, de be neal fejeztük, mert nagy számának lejebb szállítása;a mint ók is irtákfa -rügyön stb főldmíveló népűnk erkölcsi életére, i stb. helyeken át telel Osirok megma munkásságára, nem szükséges bóveb- íradnak, ezt nem égethetjük el ez ben is fejtegetnünk. \' ellen már a fecskendezés az nltimam Hogy e mellett még a jelenleg remedium. oly nagyon felkapott árúraktárakkal, - Igen, tehát égessük el a levelest bazárokkal stb.. melyek mindmeg- és fecskendezzünk! annyi terjesztői a külföld selejtes: L»e hát ád-e a fecskendezés termékeinek, szinte alaposan el kel- biztos menedéket? határozottan igen ! lene bánni, magától értetődik. \'erről meggyőződtünk, ez idén is iát- Indítványozom eanélfogva, méi-,tunk a Peronospora által letarolt tóztassek a tekintetes kamarának\' szőlőkben egyes zöld oázisokat, ha-U nagyméltósága a kereskedelemügyi [ talmasan fejlett levelekkel szép géni, kir. miniszter úr áltat felvetett rezdekkel, fürtökkel, a hol a letar-barmadik kérdés megoldásául\' kül- lőtt, mondjuk: kincsek a Peronos-döttjeinck a következő utasítási porának, a zöld oázisok: a megineu-adni:. ]tett vagyona fecskeudezésnek voltak A soproni kerületi kereskedelmi- eredményei, és iparkamara ipari termelésünknek Hogy a levélre fecskendezett saját területünkön való fokozása anyag mely módon hat, azt Poór és dr. czéljából, a közjólét általános eme- Szigethy urak nagyon szépen angyalosét, a- kereskedelmi utazók, a rázták ki. annyi tény, hogy találtunk házaló kereskedés eV a vásárügy vegyi szereket, melyek alkalmas ke-rendezését s a repülő áruraktárak st vérekben a szőlőléiéire egyáltalán bazárok telhető korlátozását tartja nem veszedelmesek, a penészt pedig égetően szükségesnek. .biztosan kiölik, különösen, ba oda IY. kérdés. í törekszünk, hogy ezen szerek a le- vélre tapadva maradjanak. Külkereskedelmünk tekintetében : ez esetben nem ma- tartja a kongresszus, hogy a munkabért Béke hamvaira! Gizella, Laura, férjezett kutya marakodott is, — — radhat a dolog annyiban, hanem az elöl- ne fizessék ki a munkásoknak szombaton járóság a főszolgabíróhoz jelentést tenni vagy vasárnap, hanem más napon, tartozik, ki is az ilyen kutyákat a megyei ¦ — Hirdetmény, ö nagym. a keres-tisztí állatorvossal megvizsgáltatja. Ha az- kedelemügyi m. kir. miniszter ur f. évi tán a vizsgáló állatorvos az ilyen kutyát október hó 3-án 49-525 sz. a. arról érteveszettnek találja,, ez azonnal kiirtatik ; sité ezen kamarát, hogy több rumén ke -veszettség vagy fertőzés gyanúja esetén reskedelrai kamara tapasztalata szerint a pedig az 1888. Vitt cz. 67. §-ára való külhoni kereskedők, rumén kereskedő és tekintettel a kutya biztos helyen megfigye- iparosezégek fizetésképessége iránti felvi-lés alá helyezendő \| ha itt rajta a veszett- tagosításokért üzletszerűen ily levelezé-ség tünetei kétséget, kizárólag mutatkoz- sekkel foglalkozó egyénekhez fordulnak, nak. kiirtandó; ha pedig a gyanns tünetek kik a külhoni czégeknek csak azon keres-elmulnak róla, a kutya — a megfigyelés-\' kedöket és iparosokat szokták ajánlani, bői eredő költségek a tulajdonos által való kiktől közvetítési dijat nyernek, míg raá-megtéritése után, — ennek visszaadatik. sokról, ha ezek még oly hitelképesek is, Ha valamely kutyán a veszettség kitör, éi kedvezőtlen értesítéssel szolgállak. Mi-az kóborolt, a községi elöljáróság ériről a dón ezen \'körülményre figyel meztetnők főszolgabírónak jelentést tesz, ki is á éidekelt kereskedelmi és iparos körein-. szükséghez képesta községben a kutyákat ket, egyúttal felhívjuk őket, hogy említett \| megvizsgáltatja. Ha a főszolgabíró közhír- \\ irányú felvilágosítások végett a rumén [ ré téteti , hogy valamely községben, vagy kereskedelmi kamarákhoz forduljanak, j annak határában veszett, vagy veszettség\' mert rumén czég"ek fizetésképessége tekin-\|gyanújában álló kutya kóborol: az 1888. tétében egyedül ezek képesek megbízható ; évi VII. t. cz 68, jjJtban előirt eljárás kö- felvilágosításokkal szolgálni. — Sopron vetendő, vagyis ily esetben elrendelendő, hogy a községben valamennyi kutya megkötve tartassék, a szabadon járó kutya pedig kiirtassék. (Bármily szigorúnak láttas-sék is a miniszteri rendeletnek a törvény 68. §-ának megtelelő ezen intézkedése, közérdek szempontjából ezt annyira szükségesnek tartjuk, hogy az bővebb indoklásra sem szorul.) A veszett kutya által J príx, 4 aranyérem, 24 ezüst, 20 bronzérem melyek a kamara- nézetei s kiván- (Folyt. köv.) Tudnivalók. Közgazdaságunk fájdalmasan sajgó: - . része az, melyet Ú nagy méltósága.! — Az állami adminisztráczió előjele, ezen kérdéssel érint ! A m. kir. belügyminisztérium arra vonata Mert tó^da-ági ÍI«H^^^ talán egyik agában sem vak az I & rmlyenek az egyes községekben ezeo utolsó évek során egész Nyugat-1 költségek fedezésének viszonyai ? a közsé- curópában tulysuJyra kapott védvámo áramlat oly végzetesén érezhetővé, mint épen külkereskedelmünk terén Német- s Francziaország, gabonánk, malomtermékeiuk, borunk, szeszünk, szarvasmarháink, juhaink és sertéseink ezen rég megszokott kiviteli pi\'aczai, folytonosan emelkedő védvá-maikkal megnehezítették kivitelünket, Románia, a vámháború következtében elzárá határait kézműves és gyári készítményeink előtt, s mindezen reiideí kezesek visszahatása bénító váltság súlyával nehezedett külkereskedelmünkre. (Vége köv.) A szölopenész elleni védekezésről (KALÍVODA JÁNOS.) A „Zalai Közlöny" múltkori és megelőző szamaiban olvastam Poór és Dr. Szigethy urak közleményét a Peronosporáról, melyben suecessivesor ban boneztanilag és úlettanilsg is mertettek gondos mikroskopi vizsgálataik alapján ezen veszedelmét sző-lóiiiknek, teljesen szakismerettel fejtegették a gomba terjedését és átte- 1889. október 19-én. A kerületi kereskedelmi és iparkamara. Híreit. — A párisi világkiállításon magyarországi kiállítók között 4 grand gek háztartási ügyeinek áttekinthetése végett f. évi deczember l-ig .kimutatásokat rendelt felterjeszteni. — Reform a postautalványokon. Az aradi kereskedelmi- és iparkamara f. hó 7-iki ülésében elhatározta, bogy a Révész Nándor által benyújtott levelezö-lappal kapcsolatos postautalvány forgalomba hozatala érdekében kereskedelmi minisztériumhoz fölterjesztést tesz. Kereskedelmi körökben ezen, fölötte praktikus újítás nagy tetszésnek örvend, mert kisebb kö- eteJések bekérésénél nagy előny, ha az illetőnek a levelező lappal, melyen fölszólítják a fizetés teljesítésére, mindjárt a teljesen kiállított postautalvány kézbe jut s a pénzt csak postára kell adnia- —. Igen alkalmas lesz továbbá oly egyletek< tagsági dijjainak beszedésére, melyeknek vidéken lakó tagjai vannak. — A veszettség meggátlása tárgyában a belügyminiszter legközelebb a következő rendeletet bocsájtotta ki. A veszettség veszélyének elhárítása czéljából az ebtulajdonos, ha a kutyáján feltűnő változást lát, ha a kutya bujkál, vagy egészségi állapota előtte gyanússá lesz: tartozik a kutyát elcsuknv zárt helyen lánczra tenni és ezt a község elöljáróságának bejelenteni. Ha a kutya még nem marakodott kiirtása az elöljáróság értesítése mellett meg van engedve és a kutya a dögtéren elásandó (miatán ily esetben minden további nyomozás és intézkedés indokolatlan lenne.) Ha ellenben a gyanús megmart állatokkal szemben az 1838. VH. L cz. 66. ^-ában. ilfetőleg a végrehajtási rendelet löó. 5 ában szabályozott eljárás követendő. Vagyis- ha a veszett kutya szarvasmarhát, lovat, juhot, kecskét, vagy sertést megmart, vagy ha ily hasznos házi állaton a veszettség kórtünetei észlelhetők, és az állat tulajdonosa annak kiirtásába bele nem egyezik, a hatóság az ilyen állatnak a birtokos költségén elkülönítve, felügyelet alatt tartusáról intézkedik, mely felügyelet lovaknál és szarvasmarháknál 4 hónapig, juhoknál, kecskéknél és/sertések-nél 3 hónapig tart Mi g a felügyelet alatt tartott, fertőzés gyanújában átló állat gyanús kórtüneteket tényleg nem mutat, annak az illető község határán belül való használatát az elsőfokú állategészségügyi hatóság (főszolgabíró, rendezett tanácsa városi polgármester) megengedheti, de ily állatot közös legelőre hajtani tilos. Mihelyt pedig gyanús tünetek mutatkoznak az ilyen állaton, tulajdonosa köteles azt vagy azonnal leöletni, vagy biztos helyen elkülöníteni és a helyi hatóságoknak be jelenteni. — Posta- és távlrö segédtisztek tan folyama. A m. kir. posta- és távirdánál i kezelési szolgálatra alsóbb fokozatban 500-tól 700 frtig emelkedő évi fizetéssel és a\'szabályszerü lakpénzzel a XH-ik díj\' osztályban alkalmazandó posta- és távírda segédtisztek kiképzésére Budapesten de czember 1-sejétöl kezdve hat hóra terjedő tanfolyam nyílik, melyre hallgatókul fel vétetlek: Első sorban az 1873, évi Ii-ik törv.-cz. 5-:k § a értelmében kisebb hivatalnoki alkalmazásra igazolvány nyal bíró kiszolgált katonai altisztek; postamesteri vagy kiadói minőségben kifogástalanul szolgált oly férfiak, kik a gimnáziámy reál iskola, illetve a pftlgári iskola negyedik osztályát, vagy más iskolák megfelelő osz tályát, kaconáknár,<kik az altiszti iskolát végezték; végre a megfelelő minősítéssel biró más jelentkezők. A felvételre még megkívántatik annak igazolása, hogy az illetők legalább 18-ik életévüket betöltötték; magyar állampolgárok; a magyar nyelvet szóban és írásban tökéletesen birják; feddhetlek előéletűek; posta- és távirdaszolgálatra \' testileg alkalmasak, mely körülmény közbatósági orvos bizonyítványával igazolandó. A tanfolyam hallgatói, kiknek száma legfeljebb 50 re rug hat, a kisebb hivatalnoki állásra igazolványnyal biró katonai altisztek kivételével beiratási és taodij gyanánt húsz forintot fizetnek. A sajátkezűkig, magyar nyelven irt és születési, orvosi, erkölcsi és iskolai bizonyítványokkal kellően felszerelt kér vények nov. 15-ig"nyujtandók be a. budapesti posta- és táyirdai igazgatóságnál és és 17 elismerő oklevél adatott ki. Köztük egy nagy-kanizsai is van: Herczeg Sándor sajtolt éie-tztőért elismerő oklevelet nyert. — Heti biztosok e héten a Kisded-nevelő Egyesület óvodáiban Leszner He nrikné és Scherz Szelina választmányi tag úrnők. — Mindenszentek napján délután 2 órakor a reáliskolai tanulók temetőbe vonultak, hol a sümeghi sírkertben nyugvó Kisfaludy Sándor sirhalmánál Dr. Keltemen Károly, Ramassetter portetem helyén Orbán Lajos és Szigeti István tanárnál pedig Földi János tanár mondott gyászbeszédet. — ösztöndíj. A zalamegyei magánalapítványokat kezelő választmánynak ujabb nemes cselekedetéről vettünk tudomást Ugyanis „Ösztöndíj" jelzéssel 100 forintot volt szíves Kováts Etelka m. kir. női testőakadémiai tagnak, néhai Kováts János leányának utalványozni. Burián, Feri, cs. és k. 19. gyal. ezredbeli hadnagy, Géza mint gyermekei. Weingárt-ner Róbert cs. és. kir. nyugalmazott főhadnagy és Burián Lajos cs. és k. 48- gyal. ezredbeli főhadnagy mint vök. Weingíirt-ner Gyula, Burián Róbert és Kúrián Ottó unokák, Nagy Ferencz após. Nagy Anna anyós. A koporsón következő feliratú koszorúk voltak: „Dem unvergesslícheo Vater" dietrauernden Kinder. —„Felejthetlen sze-retettfönökünknek" a személyzet— Vom Offiezierkorps des kais. und königl. In-fanterie Regiment Kr. 48. — A helybeli honvéd tisztikar. — „Tisztelet jeléül" — Bogenrieder család. — „Tisztelet jeléül* — Rosenfetd Adolf. — Hein Mihály, neje és családja. — A nagykanizsai vendéglősök, kávésok, mészárosok és pinczérek egyletétől. — Weiner, Halász, Vorjanek, Varga, Kergula, Feiner, Asbóth, Büller Kapossy. Heoge, Kochés Glalz, — Knort zer Frigyes személyzete. — A fogyasztási adókeze\'.őség tagjaitól. Torma Imre és a családja. És még több szalagijéiküii ím^o. sans természetes virágkoszorúk. — Koszom-lopás a temetőben Még ily sötét bün registráfását is tollúnk hegyére kell venni! Halottak estéjén kegyeletes megemlékezés jeléül egy kedves kis lányka síremlékére müró/.sákkal diszitett fehér papirkoszorú helyeztetett. Távol lakó édes anyja megérkezvén, másnap már pusztán találta a sírt, a koszorú ellopatott. Képzelhetni a metsző fájdalmat, mit e gonosz tett az anyai szívben előidézett! Helytelen szokásnak tartjuk, hogy számosan a koszorúkat este már naia hordják és jövő évre elteszik, vagy eladják. Ugy halljuk, hogy egész üzérkedéssé fajult :i temetöbeli koszorúk és sirvírágok eltolvaj -lása. Egy izben ugyan rajta kaptak egy asszonyt s a hatóság meg is büntette, de ugy látszik folytatása van. 20 v. rendőr voit halottak estéjén a temetőben! rend fentartására alkalmazva, de rendelhetnek ki még annyit, az sem használ, ha\' általános rendszabály nem hozatik be. és a visszaélések meggátlására a legszigorúbb büntetés nem alkalmaztatik. — Gyászhír. Kis Lajos csórna praemontrei kanonok, egykori türjei jószágkormányzó és a-megyei közügyekben akkor élénk részt vett jeles hazafi és emberbarát boss/as szenvedés után élete 79 dik évében e^hÓ lén Csornán ki is a jelzett Összeget már megkapta és meghalt Temetése nagy részvéttel történt, lapunk utján mond hálás köszönetet I Az örök világosság fényeskedjék neki! — Az öszi katonai előléptetések! — Sport. Gróf Festetics Tassílú alkalmával Dr.- YYajdits Alajos orvos főorvossá lépteltetett elő. Nemkülönben e közös hadsereg itteni tisztikarában Skuberszky és Gráf hadnagyok főhad nagyokká — Bánok-Szent-Györgyön nov. l-én volt a körjegyző választás. Szótöbb seggel Dr. Fülöp Kázmér ügyvéd fivére, Fülöp József lett megválasztva. — Gyászhír. Részvéttel vettük a hirt, hogy Hatler István légrádi postamester meghalt. Béke hamvaira! —•Pályásat. A nigy-kanizsai Kisdednevelö Egyesület kis-kanizsai óvodájánál egy róm. kath. óvónői állásra pályázat nyíttatik. Havi dij 20 frt Kellőleg felszerelt kérvények f. évi nov. 24-kéig az elnökséghez küldendők. Az állási f. évi deczember elsőjén elfoglalandó. Okleveles ovonök pályázhatnak. Kelt Nagy-Kanizsán 1889 évi novemb. 3-án tartott választmányi ülésből. — Kinevezés. Dr. Lovassy Sándor polg. isk. tanárt ideiglenes minőségben a keszthelyi m. kir. gazdasági tauintézethez a természettan, számtan és rokon tanszakok tanárává nevezte ki a föld mi velés ügyi miniszter. —- Etl István murakereszturi apát ur Ö Nagysága, egyháznak e lelkes főpapja ujabb buzgó törekvéséről veszünk örvendetes tudomást, ugyanis az ottani templom renoválását eszköz i. Valamint egyházi, ugy népnevelési czélokraegyirdntáldözatr versenyistállójának egyik hírneves s több győzelmet aratott lova Spuraway november hó 31-én kólikában elhullott. — Gyilkosság. Szabat község határában nov. hó 2-án d. u. fél 3 óra tájban Herczeg Béla volt szabari csősz Tapgli Ferencz zalavári lakost egy 6 lövetű forgópisztollyal agyonlőtte. A gyilkosság lefolyásáról a következő értesítést, vettük : Herczeg Béla mező-csősz több oldalú visszaélései miatt Szabar község közSTrlo-kossága által elbocsáttatott Elbocsátás¦* után Keszthelyre ments ott e\'_ry 6 lövetű revolvert vásárolt, melylyel felfegyverkezve, boszut forralt elbocsátói ellen, s hogy a tervét kivihesse szölŐhegygyel határos erdőben a legszebb növendék fákat levagdalta s igyaz erdőben a közbirtokosságnak tetemes kárt okozott. Nov. 2-án Herczeg B. Berta J. szabari bírt ép azon pillanatban lepte meg, a midőn az boszujában a fákat vagdalta le. Mivel Berta kérdőre vonta Herczeget, sőt feljelentéssel fenyegette, ez belekötött A feleselés már végletessé kezdett válni Bertára nézve, midőn a véletlen Tangli Ferencz éj Fehér Gábor zalavári lakosokat oda vezette. Tangli és Fehér védelmükbe vették Bertát de vesz-\' tükre, mert Herczeg némí kis szóváltás után 2—3 lépést hátrált s a zsebében volt revolverből Tanglira és Fehérre felváltva 2—2 lövést tett s Tangly a 2-ik lövésre holtan rogyott-össze. Fehér ellenben teljesen sértetlen maradt Herczeg a gyilkosság elkövetése után elmenekült. A más kész figyelmet tauusit. — Gyászhír. A .Korona" vendéglő védelmére kelt s áldozatul esett Tangli derék bérlője, tevékeny és köztiszteletu 31 éves s 5 hónapom házas volt Á hullaférfiú, egykor horváttartományi követ és vizsgálat 4-én tartatott meg. A gyilkos pedig a már szolgálatban állók rendes1 a történelmi dolgokban ritka olvasottság- állítólag e hó 3 án önként jelentkezett elöljáróságuk utjáh, a szolgálatban nem\' gal biró Szigritz Róbert hirtelen meghalt. Nagy-Kanizsáu. A meggyilkolt Kandallók az illetó főispán vagy polgármester^ Nov. 3-ánestemégjóizüenvacsorált, mnla- b-én nagy részvét mellett temettetett el közvetítésével. j tott, 10 óra tájban rosstul érezte magát, Szabarban. — Vasárnapi munkaszünet A pá- de nem panaszkodott, szobájában lefeküdt — Párbaj. Wirovácz Svetozár és risi \' világkiállítás alatt sok mindenféle s már 11 órakor meghalt Temetése rop- Wimmer Lajos, a keszthelyi gazdasági kongresszust-tartóttak, a többi közt a va- pant nagy részvéttel történt A családi tanintézet 3-ad_éves hallgatói okt. 31-én sárnapi munkaszünet érdekében is. Ekon- gyászjelentés igy szól: A mélyen szomoro- reggel 6 órakór a hévvizi fürdő váróter-gresszuson a vasárnapi munkaszünet dott hátrahagyottak fájdalommal jelentik mében karddal intéztek el holmi becsület-szükségét vallási; egészségügyi és- ipari a felejthetetlen atya-, após-, nagyatyának: beli ügyet, mely YVirovátz könnyű meg-szempontból fejtegették s a következő ha- Szigritz Róbert urnák f. 1889. évi november sebesülésével tégződött tározati javaslatókat fogadta e1^ A v a- hó 3-án éjjeli 11 órakor, életének 53 ik • — Süméghról irja r. 1. Megyei bí-sárnapi munkaszünet, ha-\' évében rövid szenvedés után történt\' zottsági tagokká választattak Sümegben bár különféle fokozatokban, az iparnak elhunytát A drága halott földi maradva- f. évi oov. 4-éá dr. Lukonich .Gábor orvos minden ágában jhemc3ak lehetséges, ha- j nyai kedden, november hó 5-én, délután és Sargóth Miksa ügyvéd. Nem volt érdeknem a munkaerő megújítása vég\'ett kivá- {4 órakor a saját házban, (Sugár-ut 1112.) \' lödés, beadatott összesen 48 szavazat, eb-ünnepélyesen bészeoteltetnek, azután a: bői a megválasztottak 45-öt kaptak, helybeli róm kath. sírkertben levőj — Járáskor! közgyűlés. A nagycsaládi sírboltba helyeztetnek. Az engesz-: kanizsai járás! tanítói köre f- hó 7-én csü-telő szent-mise-áldozat folyó hó 6-án törtökön tartotta meg őszi közgyűlését a délelőtt 10 órakor fos a helybeli szent-1 helybeli és vidéki tagok élénk részvéte Ferenczrendi plébánia templomban a mellett HoffíBann Mór elnök fél tiz óra-kínt teljes 52 pihenő napja legyen, kellően\' Mindenhatónak bemutattatni. Nagy- kor megnyitóén a közgyűlést, felolvasta a felosztva. Végül még azt is kívánatosnaklKanizsa, 1889. évi november hó 4 én. járáskör %ol$6 három évi működéséről natos is; a vasáraap pedig ugy ar egyén, mint a családapa\' szempontjából legalkalmasabb erre. De ha akár technikai, akár más okok miatt a vasárnapot mellőzni kellene, akkor más napot kell a szünetre elfogadni olyképed, hogy a munkásnak éven- HÜSZ ONNYOLCZADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY NOVEMBER 9-én. jióló jelentését, melyet a tagok nagy érdeklődéssel és figyelemmel hallgattak végig. Következett a pénztári jelentés, mely tudomásul vétetett és pénztárnoknak a fel-, mentvérjy megadatott. Hajgató Sándor jeleotést tesz az. egyetemes tanitógyülés íégrehajtóbizottságának augusztus 20-án Budapesten tartott gyűlésének lefolyásáról, mit a közgyűlés tudomásul vett. Az ez után következő tárgy Rózsavölgyi Paula fc ü. gyakorlati előadása volt a nyelvtanból. Előadó tanítónő a 3. leányosztályban a melléknév fokragozását ismertette. Ez előadáshoz érdekes eszmecsere fűződött, mely utáp előadónak jegyzőkönyvi köszönet szavaztatott. Agyakorlati előadás után Sárinser Károly m.-szerdahelyi tanitó szólt ííajgaió Sándor jelentéséhez, \'sajnálatát fejezvén ki a fölött, hogy a fizetésjavitás iránti kérelmek meghallgatásra még min-dik nem találtak. Boronkay Károly a vég rehajtóbizottságnsk gróf CsákyAlbin köz oktat^ügyi ministercéi történt fogadta tóiról .referált, Hoffmann Mór indítványt tesz a járás tanügyi monográfiájának meg Írására, mely indítvány elfogadtatván, i jelenlegi tisztikar újra megválasztatott, mit Yáry József volt pénztárnok el nem fogadván, helyébe Rózsavölgyi Paula k. választatott meg. A közgyűlést közebéd zárta be a „Polgári Egylet" földszinti ét\'.érmében. — Eltűnt. — Dávid János kis-szígeti gazdánalt 20 éves László fiát m. hó 27-ike óta — sehol sem találják. A szülői húz végleges, erőszakos elhagyása avagy öngyilkosság? mindenik esetét kizárja ar. eltűnt környezetének abbeli \' állítása, hogy a fiának egyik tettre sem lehetett oka. Most általánosan körözteti a hatóság. — Jíeghivó. A zala-egerszegi Kereskedelmi Kör könyvtára javára folyó évi noveabei hó 23-án saját, helyiségében (Zöldfavendéglő I. emelet) tombolával egybekötött tánczestélyt rendez. Személy-jegy 1 frt. Családjegy 3 frt. 1 tombola-jegy 20 kr. Kezdete este 8 órakor. Tisztelettel kéretnek mindazok, kik a jótékonyságra . való tekintetből a tombolához nyeremény tárgygyal kívánnak járulni, szíveskedjenek \'Balassa Benő titkár úrhoz küldeni. — Elnökválasztás. A keszthelyi m. Kir. gazdasági tanintézet segélyegyle-léuek elnökévé mult hó 31-én Kukurelly István ellenében Pencí Géza 3-ad éves gazdász választatott még szavazattöbbség\' gel: s ezzel az intézet hallgatói között nagy port fe Ivert korteskedés véget ért Az elnökválasztás megtörténte ntán a segélyegylet bizottsága kövekezöieg alakíttatott :Czupy Bela,Grohman Károly 3-ad. Asztalos Nándor, Dulánszky Nándor, Mo-rávitt Lajos, Nicsman Károly, Yárady Géza 2-od.Laujper Béla, Müller Ignácz és Xyáry Pál 1-sö évesek; póttagokul pedig Coriellti Dezső és Sághy Lipót választat tak. — Halottak estéje Keszthelyen, Halottak estéje mint minden évben, ugy az idén is szokatlan fényt hozott a sírok birodalmába. Boldog, boldogtalan, gazdag is szegény igyekezett leróni családtagjai kedvesei, vagy jóbarátai iránti báláját Ezrekre tehető átemelőben megjelentek száma. Grót Festetics Lajos és neje szül, Kotzebue Lujza, Svastics János, a híres zeneszerző, Décsy József, Halassy Aladár. Dr. Lipp Vilmos Keich Károly, Sövegjártő Lajos, Bogyay LajoB, Unterberger Fe-renezné, Gaál Endre, Göde Lajos, Schil linszkyné, Lakner Ferencz és leánya, Ambrus Mihály. Szabó Kdümér, Kocsis János honvéd huszárszázados. Hévízi Alajos (Govorcsin gyámfia), Cavallár Károlin. Bohner István, Stieder Istváo es neje stb. sirhalmaik egészen fényárban úsztak. Az önk. tűzoltók Pőltz Pál főpar. vezénylete alatt fekete zászlóval este 5 órakor kürtszó mellett vonultak ki a temetőbe, hot az egylet 10 évi fennállása óta elhunyt 8 bajtársuk sírjára koszorút helyeztek, Dr. Lipp Vilmos a volt egyleti elnök sirhal-mánál ugy Reich Károly volt főparancs nok sirhalmánál is este 8 óráig diuzőrség volt felállítva s utóbbi sirhalmát, miután a boldogult családja Keszthelyről végleg Nagy-Kanizsára költözött, mint minden évben, ugy most is fényesen kivilágították. — A gazdasági tanintézet hallgatói gyász lobogó mellett vonultak ki elhunyt társaik éhalmához, hol.az intézett dalkör gyász dalokat énekelt, Scblick Nándor 3-ad éves zazdász pedig gyászbeszédet tartott. A m. kir. honvédhuszárezred tisztikara gyönyörű koszorút helyezett Kocsis János elhunyt tiszttársa sirhalmára. — Felsült zsebtolvaj. Mindenszen tek. napján este, midőn a temetőben nagy volt a tolongás, a zsebtolvajok is kirukkoltak szerencsét próbálni, egy urnő fel «itö kabátja zsebéből egy ilyen ügyes frá .^észrevétlenül kicsempészte a pénztár-"át, mily savanyu pofátvághatott azonban a t0iv»i, midőn ügyessége eredményéről meggyözendő. egy sarokba vonulva, sóvárgó szemekkel tekintett a bugyellárisba «s talált benne 2 igaz osztrák értékű kraj-czart Az illető urnő ugyanis mielőtt ha^ zu rol elment, 23 frt papírpénzt a tárczá-ooi kivette s ezt ctthonhagyta. Ezzel min- denesetre jobban járt volna atolvaj, de hát ó\|fátum, így csak 2 kr volt a jutalék. — Hangverseny. Bignio Lajos cs. és kir. kamaraénekes, Weeber Emil zongoraművész közreműködésével csütörtökön nov. 14-én a .Casino" dísztermében nagy hangversenyt rendez. Müaor: L Wagner. — .Dallam az esti csillaghoz", Tannháu-ser czimü operából énekli: Bignio Lajos. IL Beethhoven — „Sonata appassionata" op. 57. zongorán előadja: Weeber Emil. III. Verdi — „Nagy magán dallam" az álarczos bál operából énekli: Bignio Lajos. IV. a) Chopin — .Berceuse" op. 57. b) Chopin „Fantasie Impromptu4 op. 66. c) Moszkovszky — „Scherzo ValseK op. 40. zongorán előadja: Weeber Emil. V. a) Schumann. — „Du bist wie eine Blume6 b) Meyerbeer.— .Komm sebönes Fi-schermádehen énekli: Bignio L. VL Liszt. — „Polonaise" E dur, zongorán előadja: Weeber Emil. VII J. Faure. — ,Les ra-meauz" Hymne, énekli: Bignio Lajos. Kezdete B\'/a órakor. Helyárak: I-sö sor 2 trt, H-ik és Hl-ik sor 1 frt 50 kr.,atöbb sor 1 frt, karzati ülőhely 1 frt 20 kr., be Lépti jegy¦¦60 kr. Jegyek eiőre válthatók Belus Lajos ur gyógyszertárában és este a pénztárnál. — Esküvő. Nov 4-én vezette oltárhoz Sebőn Adolf nagy-váradi közs. tanitó és középisk. hittanár Nagy-Kanizsán Kani tz Zsófia kisasszonyt. Kisérje boldogság frigyoket. - RegaleQgy. Nagy-Kanizsa város részérő! Budapestre utazott küldöttség a pénzügyminiszterrel személyesen letár gyalta az italmérési adószedési jogügy letet és pedig a 35.600 frt javaslat helyett Nagy-Kanizsaváros területére 33.500 frt évi összegben történt megállapodás 3 évre. A kizárólagos jogot a törvény in-tentiója szerint az állam fentarija magának, minthogy már e három első évben rendezői szándékozván, a városra át nem ruházhatta, de nincs is szándékában azt másnak bérbe adni. — A nagy-kanizsai iparos ifjúság betegsegélyző egyletének október havi kimutatása : Bevétel 352 frt 58 kr, kiadás 210 frt 89 kr, marad 141 frt 69 kr, ebből a takarékpénztárba helyeztetett a már ott elhelyezett 350 írthoz 50 frt, tehát tiszta vagyon jelenleg 491 frt 69 krt tesz. Egyúttal tudatjuk a tagokkal, hogy az egylet november 1-én régi kereszt-ntezai helyiségéoől a Deák-téren lévő Horváth Mihály-féle házba költözött. — Megyeblzotlsági tagokká Nagy Kanizsán az I. kerületben: Knátisz Boldizsár és Varga Lajos. U-dík kerületben: Györffy János és Dr Rothschild Sámuel. HI-dikban Faics Lajos, Palinnan pedig Zathureczky Zsigmond Dr. Fülöp Kázmér, Pandúr Ferencz és Bródy Lajos. Keszthelyen Lénárd Ernő éa Farkas Miklós választattak meg. — Halottak estéjén a szent-györgyvári utczában levő laktanya bakái egy ravatalt készítettek zöld ágakból és arra egy ügyesen maszkírozott halottat ábrázoló alakot tettek, melynek mellén egy csákó és szurony volt helyezve. A ravatalt köröskörül égő gyertyák környezték. Fölötte a következő felirat volt olvasható: „Az elhunyt magyar bakák emlékére!B — A vltéa. November 1-én a .Rózsához" czimzett vendéglőben egy közhonvéd oldalfegyverével súlyosan megsebesített egy /páros segédet A tettes még azon este elfogatott — Panasx panaszt ér némely fu varos ellen, kik szekerükre annyi terhet raknak, hogy a szegény állstok alig bírják és éktelen káromkodás közt ütlegelik. Ugy tudjuk, városi szabályrendelet szól arra nézve, hogy mennyi terhet szabad szállítani, jó lesz, ha a rendőrség feltűnő esetben érvényesítené ez érdembeni szigorúságát s a közbotrányt megszüntetné. — Jótékonyság. A helybeli .Szegények tápintézete" illetve népkonyha a napokban megkezdi működését; az elnökség bizalommal felkéri mindazokat, kik e czélra akár pénzt, akár termesztménye-ket adni hajlandók, szíveskedjenek Vidor Samuné elnök urnőbez küldeni, ahol köszönettel átvétetnek és időközönkint hir-lapilag nyugtáztatnak. Ujabban adományozni kegyeskedtek: Clement Lipótné urnő 354 küó burgonyát és 13 kiló veres-hagymát özv Welisch Vilmosné urnő 20 ftot Back Károly ur 10 ftot és két Öl fát Tagokká jelentkeztek ujabban: Szigethy Károlyné, Wittinger Antalné, Dauscha Ottó né és Vucakics Jánosné úrnők, —\' Hiid S. első nagy-kanizsai temetkezési vállalata rendezte a boldogult Szigritz Róbert temetését példás rendben és a szomorú actushoz illő pietássai. A czég, illetve építő és műköfaragő üzlet minden lehetőt elkövet, hogy a kívánalmaknak és igényeknek megfeleljen s mind a mellett jutányos legyen a lehetőség ha táráig. Figyelmes és pontos szolgálatát adandó alkalomra egész tisztelettel ajánlja. igazg. szám\'iszt eljegyezte Zala-LövÖn Marton Jolán kisasszonyt— A zala-egerszegi tanitói járáskör nov. 21-én tartja őszi közgyűlését — A zala-szentlászlói és kehidai r. kath. templomok renováltattak. — Pályázat nyittatott a csébi r. kath. kántortanító! állásra up. Salomvár. — Já-vory Nándor n.-kanizsai ref. lelkész Csáktornyán nov. 10-én isteni tiszteletet tart. — A pacsai postamesteri állásra pályázat nyittatott — Hazai r. h. Arad-Hegyaljáról Bulgáriába nagy a kivándorlás. — A de-centralizandó királyi táblák 1891. januér 1 én kezdik meg müködésöket. — ö Felsége elismerését nyilvánította Semsey Andor százezer forintos adományaért. — A piskihidi honvédemlék nov. 3-án leplezte-tett le. — Székelyföld vidékén mult hó végén nagy havazás volt — A pozsonyi .Toldy kör\'-ben gróf Zichy József föispánj felolvasást tart — A debreczeni apagyilkos Móricz József 20 évi súlyos börtönre ítéltetett — Pozsony város tanácsa elfogadta a halottégetési ji vaslatot-most. a közgyűlésen van a sor el vagy nem fogadni. — A Bpest kerepesi temetőbe 1849 apr. 1-től 1889. január l-ig 251.062 embert temettek el. — Külföldi r. h. János főherczeg újságíró lett — A német császárné látogatást tett a szultán háremében két törvényes feleségénél. — Londonban még magasabb tornyot építenek az Eiffel toronynál. — A czár is készül Konstantinápolyban látogatást tenni a zultánnál. — A vatican jövő évi költségvetése 7.085.000 frank. — Kálnoky gróf látogatást tett Bis marck hercegnél. jelenni, mert még annyi előfizető sem jelentkezett, hogy a nyomdai kiadásnak csak _ felét is pótolná Nagyon sajnos körülménv ?Trho/ \\] ra 35perczkor postavona biz ez. Vajha akadná egy lelkes maccenas, g?*** 11 °ra 44 " P0Stav0Dat ki a becses mű megjelenését eszközölné ! J60811!0- — Mikszáth Kálmán összegyűjtött -munkáiból az eddig megjelent fűzetek \' már majd teljes hárem kötetet képzenek- ; Révai testvérek, a vállalat kiadói\' mintaszerű pontossággal jelentetik meg az egyes füzeteket és a mit a nagybecsű • gyűjtemény megindításakor Ígértek, azti^aKe^"hot szórói-szóra be is váltják. Már külső kiál- jazombath. litás dolgában is páratlanok e füzetek. { Oly finom, "~ ag papiron vannak nyomatva, mii) ?) ?áz hasonlót a diszkiadások — Hegyei r. h. Nöt. 4-én kezdették meg Mura-Szerdahelynél a vasút építését — Bertalan Pál zalaegerszegi p. ü. Bécsujh. , Budapest postavonat 12 óra 34 , postavonat Erfeezit Kanizsára Reggel. 4 óra 16 perczkor postavonat 4 óra 26 , postavonat 5 óra 54 , gyorsvonat 8 óra 9 , vegyesvont Délben. i Sopron 1 óra 44 perc/kor postavonat terén első helyen álló francziák sem nyuj- jPragerhol 1 óra : 5 . postfvonat Barcs 1 óra 40 , postavonat Budapest 1 óra 59 , postavonat Este. Budapest 10 óra 40 perczkor vegyesvonat Bécsujh. 10 óra 26 , postavonat Budapest 12 óra 25 , gyorsvonat Pragerhof 11 óra 44 „ postavonat Barcs 11 óra 34 , postavonat — „A magyar közmondások könyve,, czimü munka szerző-kiadója lapunk utján tudatja a t olvasó közönséggel miszerint műve befejezéséhez közeledik. Mintán Szirmay, Dugonics (1. kötet), Ballagj, Erdélyi, Pelkó, Margalics, Lehoczky, Wiegand Czanyuga és Szvorényi szorosan ily tárgyú munkáit e müvébez forrásul már használta, most arra kéri lapunk t olvasóit, hogy az esetleg birtokukban lévő hasonló tartalmú magyar műveket — neve zetesen Dugonics 2-ík kötetét, Kovács Pál és Noszkó Alajos könyvét — ideigle nes használatra, — valamint a vidékükön gyűjtött magyar közmondásokat és példa beszédeket f. évi nov. végéig — hozzá beküldeni szíveskedjenek. Müve 1890. elején hagyja el a sajtót s — előre nem lá\' tott nagy terjedelme (400—450 lap) s az ez által keletkező nagy nyomda-költség miatt — nem mint az előbbi fölhívásban jelezve volt (l frt), hanem i frt 50 krért rendelhető meg. Az előfizetés vagy elő jegyzés pedig legkésőbb f. évi decz. 31-ig eszközlendö, mely időn tul csakis 2 frt bolti áron rendelhető meg á mü. Czim: Si -risaka Andor, Pécsett — Tisztelt gazdaközönség! Mező gazd.gi irodalmunkban a jégkár-biztosítás és becslésről szóló munka eddig nem je lent meg. Hosszas gyakolati tapasztalat s az e tárgyra vonatkozó elméleti ismeretek alapul vételével a hiányt pótolni óhajtván, „A jégkár ellen való biztosítás és a károk becslése" czim alatt 9—10 nyomtatott ivre terjedő munkát irtam; melynek főbb fejezetei a következők: I. A biztosításról általában. IL A jégkárok alakjai a gazda-sági növényeken. HL Alapelv, hogy csak jégverés által okozott kár téríttetik meg. IV. Díjtételek az egyes gazdasági növényekre. V. A jégkárok becslése. VI. A károk kiszámítása. VII. Némely különleges intézkedések, alapszabály és Ügyiratok. YIH. Rendes menetű eljárás a kárbecslés és kártalanitásnáL IX. Választott bírósági eljárás. X. A magyar gazdák jégbiztosítás i szövetsége s másnemű különleges kedvezmények. A munkát sajtó alá már elkészítettem, hogy a kinyomatandó példányok mennyisége iránt tájékozódhassam, előre való megrendelésre kérem fel a tisztelt gazdaközönséget Megrendelőknek 1 frt utasvétellel, azoknak pedig, akik a pénzt előre beküldik, portómeotesen küldőm el a könyvet A munkát jövő évi február hő folytán küldöm szét Gyűjtőknek 20% kedvezményt engedek. Az ivek visszajuttatását már deczember hó elejére kérem. Tisztelettel felhívom azokat, kikhez előfizetési fölhívást küldöttem, hogy azt a birtokos és bérlő urak közt ismertetni kegyeskedjenek. Debreczen, 1889. október hÓ végén. Szüts Mihály, gazdasági tanintézeti tanár. — Uj lap. .Magyar molnárok lapja" czimü kétnyelvű, havankrnt 3-szor megjelenő folyóirat első szama küdetett be hozzánk. Az összes mahmok és malomérdekeltek szaklapja kivan lenni. Ara 6 ft, 3 ft és 1 50 kr. egész, fél és negyedévre, mely összeg Budapestre Dorottya utcza 3. sz. küldendő. — Dervarit8 Kálmán megyénk egyik jeles tortéaetbuvárának hozzánk intézett leveléből szomorúan értesülünk, hogy Atoó-Lendva és vidékének története kéziratban marad; egyelőre nem fog meg- tanak. A mi pedig a belértéket illeti, e tekintetben osztatlanul egyforma a sajtó és nagy közönség véleménye: Mikszáth Kálmán müveinek bírása nélkül a könyv-•tárcsak oly hiányos, mintha abban klasszikusaink munkáit nélkülöznénk. Mert ha áll az a meghatározás, hogy klasszikus az,\' a mi minden időkben és minden körülmények közt egyenlően szép és fenséges, úgy Mikszáth munkái is megérdemlik ezt az elnevezést, már t i. abban a válfajban, melyhez müvei tartoznak. Nem nagy igényekkel fellépő apró elbeszélések, melyeknek minden során a hamisítatlan, eredeti humor csillámlik keresztül közbe-közbe néhány sorbaj szorított, liliputi drámák, melyeknél megrázőbbat ritka írói fantázia teremtett A most előttünk fekvő 12. és 13-ikfüzetekbea a .Nemzetes uráírnék\' gyüjö név alatt megjelent elbeszélések kötik le figyelmünket és szereznek oly gyönyört, melyet az ismételt elolvasás után csak, még jobban érzünk. Mert Mikszáth tolla alól oly müvek kerülnek ki, melyek mellett első izben közönyösen halad el talán az ember, de ha egyszer behatol szépségeibe, valóban nehéz azoktól megválnia. — A legmelegebben ajánljuk e munkáknak füzetekben megszerzését, mi annál könnyebb, mert az egyes fűzetek csak 35 krba kerülnek. Révai testvérek kiadóhivatala (Budapesten, IV. váczi-utcza 1.) különben 10 ás 20 füzetre kiható előfizetéseket is elfogad félévi 3 frt 50 kr. illetve egész évi 7 frt mellett Sabnaárak. Felelős szerkesztő és kiadó: BÁTÖBFÍ LAJOS. Laptulajdonosv WAJDFTS JÓZSEF. jxry-iittjór). Köszönetnyilvánítás. Édes atyánk: Szigritz Róbert ei-halálozása alkalmával tanúsított sokoldalú részvétért ezennel hálás köszönetünket Jejezzük ki rokonaink-, jóbarátaink, s a temetésnél jelenvoltaknak. A gyászoló hfitr a hagyottak. •) E rovat felalög léget Matt kBzKíttekárt tem villát • uerk — Nagy-Kanizsán: Buza 7-40— 60. Rozs 6-50—70. Árpa 7.40—820. Zab 6.40—60. Kukoricza 5-10—60. — Székesfehérvár. Buza 750— 80. Roz3 6.50—60. Árpa 6-30—70. Zab 6-70—80. Kukoricza 390—4. — Szombathely: Buza 7-60— 70. Rozs 6-70-80. Árpa 780—90. — Felső-Eőr: Buza 7-50-80. Rozs 7-20—40. Árpa 6"80—7-60. Zab 6-50—7. Kukoricza 640—80. — Muraszombat: Buza 7—7\'20. Rozs 6-6-10. Zab 5-70—90. Kukoricza 4-40—60. — Csáktornyán: Buza 7-25. Rozs 625. Árpa 6. Zab 675. Kukoricza 5 frt — Pécs: Buza 740. Kétszeres 6-80. Rozs 6-7U. Árpa 660. Kukoricza 620. Zab 6-80. Kinyert.? Húzás : nov. 2-án : Budapest : v5ztet M. P Szerk. üzenet. i. ÖrOmtoel t«ttok Mi 8. SzáHi lm ínyask ilmc .it, Üd • — S. Oy. A txíp mrcsképet örömmel ís köszön ¦:Lel veitOk, — N M. KözöljQk. — K. S. Igen boastu í mi lapunk ixámárt a jCtő év k&zepeig eltartana kOxiése. — Y. K. Megerkeietl Rendbea van. — S. Zi. Atalia«J íiiMOltouk., — B \\ Uvli meyérkeiett, tudtukon ki- VÍÍ! YÍ-MakÜ>Üi-t.rlt. / — Bécs. Igeu nép. Koni\'ioet \' Yasuti menetrend. Iiiul Kaniztórtl. Reggel. Pragerhof 5 óra 18 perczkor postavonat Barcs 5 óra 28 , postavonat Budapest 6 óra 4 . gyorsvonat Bndapest 7 óra 30 « vegyesvon. Bécsújhely 6 óra 55 . postavonat Délben. Budapest 2 óra — perakor pettavonat Pragerhof 2 óra 45 » postavonat Sopron 2 óra 15 , postavonat Barcs 2 óra 25 v postavonat Szt-Ivítt 5 óra 2G á- o. -vegyesvont HIRDETÉSEK. 4988. érk. 1889. július 31. Árverési hirdetmény. A cagy-kanizsai kir. törvényszék telekkönyvi osztálya részéről közhírré tétetik, hogy a murakeresztur-kollatszegi egyesült templom pénztár vhajtatónak Tá-los József, úgy is mint kkoruTálos György t s t gyámja vhsjtást szenvedő murake-reszturi lakos elleni 40 frt tőke, 1387. január 1-től járó 8% kamatai, 33 kr bélyeg-költség, 6 frt 80 kr, végrehsjtáskérelmi 6 forint 80 kr. jelenlegi s még felmerülendő költségek iránti vhajtási ügyében a fentnevezett kir. töivszék területéhez tartozó, a keresztur-kollatszegi 20. sz. tjkben. AL20. és 755/c hrsz. a. Tálos József és kk. Tálos György tulajdonául felvett 517 írtra becsült, a keresztur-kollát-szegi 434. sz. tjkben. A I. 3G7..43L, 883., 1089. és II57. hrsz. a. felvett ingatlannak ugyanazokat illető 283 írtra becsült V8ad része 1889. évi novembi r hó 19. napján d. e. 10 órakor Keresztur-Kollátszeg községházánál nyilvános árverésen eladatni fog, még pedig tekintve, hogy a keresztur-kollátszegi 20. sz. tjkben A. 20. hrsz. a. s a keresztur-kollátazegi 434. sz. tjkben A. I 883. hrsz. a. felvett ingatlanokra b. és özv. Konok MártŐDné sz. Zedrovecz Mari murakeresztari iakos j&Yára holtig tartó haszonélvezeti szolgalmi jog s ezt megelő-zőiegjelzálogilag biztosított követelés van bekebelezve, ennélfogva a fenti ingatlanok az 1881. évi LX. ter. 163. §-a alapján a szolgalmi jog épségben hagyásával bo-csájtatnak ugyan árverés\'alá, de csak úgy, ha a beígért vételár a jelzálogüag biztosított követelés fedezésére szükségesnek mutatkozó s ezenneK300 írtban megállapított összeget m-/jü. ellen esetben az árverés hatálytalanná válik s az ingatlanok a fenti határnapon a szolgalmi jogra való tekintet nélkül ujabb árverés alá bocsáttatnak. Kikiáltási ár a fennebb kitett becsár. Árverezni kivánók tartoznak a becs-ár 10%-át készpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. Vevő köteles a vételárt három egyenlő részletben, még pedig: az elsőt az árverés jogerőre emelkedésétől számitandó 1 hónap alatt — a második^ ugyanattól 2 hónap alatt, — a harmadikat ugyanattól 3 hónap alatt, — minden egyes részlet után az árverés napjától számitandó 6/« kamatokkal együtt az árverési feltételekben meghatározott helyen és módozatok szerint lefizetni. Kelt Nagy-Kanizsán, a kir. törvsxék mint telekkönyvi hatóságnál 1889. évi auguszt bó l-éo. Gr. HUGONNAY 3748. 1 — 1 kirendelt kir. tvszéki biró. HUSZONNTOLCZADIK ÉVFOLYAM ZALAI ?OZLONT NOVEMBER 9-én. 5639. érk.-1889. aug. 27. Árverési hirdetmény. A nagy-kanizsai kir. törvszék telekkönyvi osztálya részéről közhirré tétetik, hogy Zalamegye összesített árvatára vhaj-tatónak Dani István vhajtást szenvedő rí-gyáczi lakos elleni 42 frt töke, 1882. évi január í-től járó 7% kamatai, frt 1 20 kr bélyeg, 6 frt 80 kr vhajtás kérelmi, 9 frt 50 kr áryeréskérelmi, 3 frt 50 kr jelenlegi s még felmerülendő költségek iránti vhajtási Ögyében a fentnevezett kir. ts\'zék területéhez,-tartozó, a rigyéczi 58. sz. tkvben. A f ÜS7. hrsz. a. felvett ingatlannak Dani Istváitfc-illető válíaágköteles 40 frtra becsült \'/,-részeés a rigyáczi 739. ¦eu mgauan , BltJsz. tkvben. A 11—1Ö. ssz. a. felvett ingat-Kuhász Jánost illető, 569 frtra becsült\' ónoknak ugyanazt illető 1086 frtra be-invember hő 15./caölt •/»-«! része 1889. évi november hó ÓC40. érk. 1S89. aug. 27. én Árverési hirdetmény. A n.-kanizsai kir. törvszék telekkvi osztálya részéről közhirré tétetik, hogy Zalamegye összesített árvatárs vhajtató-nak Kubász János mint Német Vendel jogutóda vhajtást szenvedő kerecsenyi lakos elleni 244 frt 94 kr töke, 18S3. évi január 1-töl járó 7% kamatai, IG frt per, 7 frt 45 kr vbajtáskérelmi, 16 frt 30 kr árTeréskérelmi,\'3.frt 50 kr jelenlegi smég felmerülendő költségek iránti vhajtási ügyében a fentnevezett kir. tszék területéhez tartozó, a kerecsenyi 51. sz. tkvben A. I 1 —6 scrsz. a. felvett ingatlanoknak felerésze 18S9. évi november hő 15. napján d, e. 10 órakor Kerecseny község házánál megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a fennsbb kitett becsár. Árverezni kívánók-tartoznak a ber^-ár 10%-át készpénzben vagy óvadékképes papírban s kiküldött kezéhez letenni. Vevő köteles a vételárt három egyenlő részletben, még pedig: az elsőf az árverés Jogerőre emelkedésétől számitandó I hónap alatt, — a másodikat ugyanattól 2 nőnap alatt, — a harmadikat ugyanattól 3 hónap alatt, — minden egyes részlet után az árverés napjától számitandó 6°/o kamatokkal együtt az árverési feltételekben meghatározott helyen és módozatok szerint lefizetni. Kelt Nagy Kanizsán, a kir. tvszék mint telekkönyvi hatóságnál 1889. évi august hó 30 napján Gr. HUGONNAV! 3497. 1 —I kirendelt kir.\'tvszéki biró, 27. napján d. e. 10 órakor Rigyácz község házánál megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a fennebb kitett becsár. Árverezni kívánók tartoznak a becsár 10%-át készpénzben, vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. Vevő köteles a vételárt három egyenlő részletben, még pedig: az elsőt az árverés jogerőre emelkedésétől számítva I hónap alatt, — a másodikat ugyanattól 2 hónap alatt, — a harmadikat agyanattÓl 3 hónap alatt, — minden egyes részlet után az árverés napjától járó 6% kamattal együtt az árverési feltételekben megbatározott helyen és módozatok szerint lefizetni. Kelt Nagy-Kanizsán, a kir. törvényszék mint tkvi. hatóságnál 1889. évi august. hó 30 napján Gr HUGONNAY. 3747. kirendelt kir. tszéki biró. A legbiztosabb és leghatásosabb hashajtó szer a ERENCZJÓZSEF KESERŰVÍZ, mint ezt a következő orvosi bizonyítványok tanúsítják: ,Kii adagban hatáos nem kellemetlen izü." Dr. KOTtJyi tanár Budapesten. J-t. i legkedveltebb hashsjtoviz.\' Dr. Kezairszky tanár, Bndapesten ".......• mist a többi hadai vizek\' Dr. Gebbirdt tanár Budapesten. Szétküldés évben X mii Illó palaozk! {"Szétküldés! igazgatóság 3736 Kitüntetve 10 arany és érdem-éremmel [Kapható Budapesten. lkit^uanUE-linUMuiL:OrTQ KAIlTZ40V,ftouíaHtJ»aU-IE" Legnagyobb kitüntetés: a hamburgi műiparkiállitáson 1889. Orosz-koronásajókák, körülbelül 120 darab egy dobosban 1 75 Toki óriási körülbelül 30 darab egy dobozhat) 8.— Tok. nagyok körülbelül 40 darab ppv dobosban 2.— Füstölt bering, kicsi kS:ülbel51 140 darab egy dobozban 1.85" Gelée-angolna kif. vastag \'j, darab % egy dobozban 3 70 í Gelée angolna kif. vastag \'\|j drb. \\ egy dobozban 2.15 í Gclée-angolna elsSrendü \'/, darab { egy. dobozban 3.40 l Gelée-angolna elsőrendű ;), darab j egy dobozban 2.— j Tökehal, szárit, fehér, postacsomag i szerint 2.45 Caviir, nj ?agyaiemu kilénkint 4.15 Szalonnás féliieg-nsróhal 12—15 db. gy rekeszben -—345 Lftsacz-bering, tartós, Uir-cibcKlI 30 drb. egy kilóban \\ \\ 8.-15 Tok sQit-ha! k<srül. 200 drb., \\&\\t kilónkint 1.45 2 reke.zben 205, 4 rekeszben 3.S0 Ikrái hennák, körülb. 26 drb. egy bordóban 1 rlSver berinzek kSrftlbelal 30 darab eiy hordóban 1.65 .. -.: ,;¦k kStülbdül 45 darab egy hordóban 1.50 KSvér heringek, körülbelül "0 darab egy horrUban 1.80 Kövér, beeczetelt heringek, körülbelül 30 darab egy hordóban 1.80 Hal-rouls.de, körülbelül 3C drb. egy \'. dobozban 2 — Friss tengeri halak: "Ml Gadóez-balak postacsomag szerint 2.— Tengeri dors-eadÓcz, Cablian postacsomag szerint 2.15 Félizeguzzó, Tengernyelv . . 2.15 Mindezeket bérmentesen, utánvét mellett ajánlja Schulz E. H. Altona, Hamburg mellett. 3746 Teljes, árjeiyzélet bementre ti mm kUietMt Legnagyobb kitüntetés: a ttamburgi műiparkiállitáson 1889. MáiSazelli gyomor cseppek, UfibizlstUBti irisTuer minden fítmr kajnit CtAléThrtli": ¦ nstásu aaétvi gr butós lehelet, »yany»_f«í5-gromor bnmt, pymaor ityoroor nomok é» dara .kiP«"- zu, ^ujj (ha » * ir>»mor dronzuaiol öArmasfk) Kjoow K,\'reü-: m«jv axékl««. si^treifl^" ?11 * itallal mrtrrlielt eryr.mrot tiüíi.tilj^ c!u2i * ^Ifeor\'ket, . írvirvil lép. ve*- ¦B>1, " „niiTeres bántalmakat.--Bgr ve ra. hasinilati oUtitisssi . 70 Kr. Központi raellcüldesl mS?KM Sflí05T«ertírs Kremsler (M«rvs 1P«H egjüt -W kr. tellűi ü\'eS 1 Orsi! A vsi«KÍi Miriaii-m R-ö-w^PP\' - «ak. -«* r^t»«-n.k__ melyek üvege, tfj v«ro»,, i eliit.it: i>»plrl>»vsa rsomaBi^ ti.-vs/r. .lati n!4«i!?Vin «* w ™ sz Kremslerbín. liozek njomtstat\' \' vt-\'djeiW.Kyel ek mellékelt van tüntetve, ht kön yvn y omdajá 1 Máriazelli A Kr-edjuéklei és «íkrttedé» - ellen, évek ..la legjobb haui? luakrnk bizonyult Ub<lacso^ ..vikféleképeo banüsllatnak. r rrkr.-\'cs t doboizsl 1 Irt. A pénz előlegei ¦ - \' 1 tekére- 1 W 20 iS, 2 tekercs . ^kercs 3 frt. 20 Kr. ert, eaom»Kolas És puatabér" mentesen küldetik meg. M I A JIAriazelll gyomor cwppek es MariszelH IsodSiisok nem dtkoí .-zerek, a pyoKybaW, »aya«aik-nak össseiitele, minden hsainálati utsilöUbaa feWai. A Minsieü: !Jomorciegpsi ét U kaphatok Nany-Ktnlzsa: Práger Béla és Helas Jóasef gyógyszerész ? raknál. Bab»-oea: Ilias gyógyszeren.. Baros: Kobn Sándor gydgyasaréu ornil. Marczall: KŐröa Víctor gyógyszerész ornil. Olü-a!tz: Böles Béla gyÓgysaerész nrnál. Szent-Gothártí: Tomcsányi Leopold gyófyizerés* nrnál. S7S4 KÖNNYEN OLDHATÓ KAKAÓ Az 1889. Párisi kiállításon arany l\'áar- érem- mel kitüntetve. OOOOOOOOOQOOOO Hirdetmény. Tenyész-bikák eladása. Széli Kálmán or ó Excellentiája héraházi és ritóti importált S i e-m e n t hal i tehenészetéből származott 9 drb tisztavértt, mir !sníesztesrc alkalmas tiltat elaáit. Értekezhetni, ti az eladást eszközli, PintérMihály kasznár-nál, Héraházán n. p. Kis-Unyom. Vasmegj\'e.) 3735 tSgy csinos lakház, 8 lak- és egy előszobával, 2 pincze 1 élé-kamra, 2 nagy istálló, 2 pajtával, knt a házban, nagy kerttel kedvező feltételek mellett szabadkézből eladó. Az épület egy szeglethiz, mely négy ntezira nyilik. Vendéglőnek vagy kávéháznak is nagyon alkalmas, ugyszinte tőzsdének bélyegeladásnak is, mert.a járásbiróság tőszomszédságában van. Á ház tisztán 8% azaz 730 frtot jövedelmez Minden közelebbit a tulajdonosnál Hor.:KörösOn tudható meg. 3742 1—2 3538 ASOULJLC-I APÁTSÁG ( Franczia-Orwriq^ Dom MAGL\'ELÜMSE, prior Főtisztelendő BeBedek rendi atyái FOGVIZE, FOGPORA ES FOGPASTLJA\| 2 ARANY ÉREM : Brüssei 1880, London 1&>4 . A lüBrrnaffauDb aünntotösok Feltaláltatott f f> ik tver.BOURSA.ur ""ÉTER síz IW / O prkor alud. c A íőtJaztelendő bencdekrendj atyák fogri-{ zénck használata, naponkint néhány csöppet j vizbe véve, megakadályozza és gvógyitja a iagak odvaaságit melyeknek fehén>e{;et és szilárdságot kíJk-AŰiiü:. a mennyiben a foghust i erőaiti b teljesen egészségesaé változtatja. « Szolgálatot teszünk tehát olvasóinknak, ÍmidGn Őket ezen régi es practicus készítményekre figyelmeztetjük, melyek a legjobb gyógyszert és a fogfájás ellem egyedüli óvszert V Hamburg-Ainerikai Postahajózási-részvénytársulat Közvetlen gyors- és pőstagózhajók II ti in Ituric li ól-Riewy orltlia, Sonthamptont érintve Oceáit MMi i m Azoakivül rendes posfagőzhajő összeköttetés : Hawre-Newyort Hambnrg-Ny .India Stettin- „ „ Havanna Ham bnrg-Baltl more - Hexico Bővebb fel világosi tást szívesen nyújt: GSCHIRHAKL JÓZSEF Bécs, Wleden Weyrlng-gasse 32. szám. OOOGOOOOOOOOOOOOOOOOC OOOOOOQ A feltaláló dr. Heidlnger tanár nr által kizárólag, fölhatalmaaolt gyár Meidioger kályhák Hőim H. llüliling^foeii, Bécs mellett. Bécsben: L Michaelerplatz 5. Budapesten: Tbonet-ndvar. Londonban: , Helborn Viadnct E. C. Prágában : F&astergasse 5. . Mallandban: Corso Vitt. Emanucle : Szabadalom valamennyi államban. kiallitáton a> els5 éremmel jnUlmasott leoeiínyösebb szibályozó-töití- és szelelÍB kályhák dupÍE köpenynyei. Eokaarl való tÜzeiésDél az égeti ídStartam tattaél taerinti, kússéonel valé tüzelésnél 2i órai. Több ssobának fűtése csak egy kalyba által. Waggon-kalyhik. Az atánzasok kikerülése végett óva intünk mindenkit mellékelt védjegyünkre, mely a kályhák \|\| E. D) N 6 E R~0 FElS "1 ajtainak belső íelein beöntve vannak. ^g^H. HEIM-Jt^\| ,s ^ estasfi kályhák. Zajulanni t&lthetö. Pormentes eliatóliidsa a hama- és salakoak. A - köpenyek a portiak kitissUtásánal eltávolíthatók a nélkül, bogy a kályhát ezéjjel kellene szedni ¦ g4 kandalló vagy kályha, füstémésztö, látható tűzzel. Egy kandalló vagy kályha,tobb helyiségnek fűtésére függetlenül szolgálhat TetuéstzerinU égési tartam kokts-, kS- vagy baroa szénneli tüzelésnél. Zajtalan töltés. A hamn és salak pormentes eltávolítása Rosszul ffllö kandallók átalakíttatnak. Füstémésztö Caloriferek, kőtponti légfűtések- és szelelökésziíléUekhez. Szántó készülékek ipar- és gazdasági czélokra. «ST Proipwüuok é. irj.gjiékek\' Mraratolu é. Wajdits József kőny~n; omdájából Nagy-Kanizsán. a o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o 00 NAGYKANIZSA, 1889. november 16-án. F.löfixetiii ár I rTTP . . . 6 frt — — ;ti> - . . 2 fr M kr omfjudiwre . 1 frt kr Egyei szán fi kr ti 1 R I) K / E SKK 8 hámból pi-iitn>riau 7. máiodixoc 6. > bümcu tuTuf-bi »orert 5 kr. NYILTTÉRB^N l\'irtil toronként lOTcrírt v«l«tu.ok M Kincstári illeték mdulra tyea htcd\|4caert 3U kr. náeieudo\'k. HuszoDiiyolczadik év folyam, ZALál KÖZLÖNY. A lap siellemi rílléí íllfttS kBil»- lények a Me\'k-axtűs«tch«í. anyagi ré-rvt ijttő \'közl-mönytl pedig a kia \'. . . bérmditvl Xagy-Ka n iz n A » takuríkpóriitiri épfllet Béntont«tlen levelek n^m fogadtatnak ni Kéziratok vissza nem küldetnek ?4 nagy-kanizsai „ Kereskedelmi Iparbank ¦. a , nagy-kanizsai Önkéntes tüzokÓ-egylet, a „ nagy-kanizsai kisdednevelö egyesület" a „nagy-kanizsai keresitény jótékony nőegylet" , a „nagy-kanizsai izr. jótékony nőegylet", a „szegények tópintézete", a r nagy-kanizsai tiszti-önsegélyző szövetkezei" fa „soproni kereskedelmi iparkamara\' nagy-kanizsai külválasztmányának hivataL ; Mpja. > HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Kivmat a soproni keriiieti kereskedelmi- és ipar-Kamara 1889. évi szeptember hó 25 én tartott rendes közös üléséről üdveit jegyzőkönyvből- (Folyt, és vége.) FI kell ismernünk, hogy a magas kormány, teljes felismerésével a fenyegető vésznek, minden áron arra törekedett, h\'igy messzemenő szálli- \' tasi kedvezmények által némileg ellensúlyozza a külföld vámemeléseit\' s-j az első sorban fenyegetett erdélyi iparnak részint magában az országban, részint a BalKan félsziget országaiban nj fogyasztási területeket biztosítson, egészen Ő sem hárithatá el s feiíornyosodott veszedelmet. Épen azért nemcsak & kamarák, hanem hazánk össze?, kereskedő körei őszinte örömmel üdvözölték az Olaszországgal 1887. évi deczember hó 7-én kötött s az 1888- évi XV. t.-czikkel beczikkelyezett kereskedelmi s hajózási szerződést, s a hüzzá tartózó tarifákat,. vámkartelt stb.: mintán ebben az első lépést látták külkereskedelmünk rendezéséhe?, t Ez okból valamennyi érdekelt körök óhajának is vélünk .megfelelni, ha mindenekelőtt ezen irány betartása mellett emelünk szót, a hasonló szerződéseknek, tarifáknak és vám-karteléknek a többi nyugatcurópai államokkal való megkötése mellett törütk lándszát. Mert bármily nyomasztók legyenek is ezen szerződősek, tarifák és kartelek egyes rendezései, részükön \' van a világosság s állandóság roppant előnye, melyeknél fogva külkereskedelmünk számításaihoz biztos alapot szolgáltatnak. Egy további óhajunk, mely ezen kérdés megbeszélésénél ¦ önkénytelenül tollúnkba szökik, azon óhaj: vajha . fogyasztási területeink szükségleteiről, kívánalmairól s keresk. viszonyairól bővebb ismeretekkel birnánk. Igaz, hogy e czélból közöltetnek a kamarákkal konzulátnsaink jelentései: csakhogy azok legnagyobbrészt csakis az általuk képviselt piaczok, nem pedig egyúttal a hazai termelési viszonyok és termelőképesség ismeretén alapulnak. E bajon segiteudó, a magas külügyi-minisztérium a múlt év folyamán néhány kunzulátusi gyakornokot osztott be, a kereskedelmi s iparvtszo nyaink tanulmányozása czéljából. az egyes kamarákhoz, ml a minden esetre elismerő lépés arra nézve, hogy a fennti bajok orvosoltassanak; mindazon által óhajtandónak tartjuk, hogy ezen kivül még bizonyos számú tehetsó ges kereskedő és iparos is küldessék ki az idegen piaczok s az ott uralkodó yiszonyok tanulmányozására, mert a saját szemlélet és személyesen gyűjtött tapasztalat többet ér mindennemű jelentésnél s beszerzett értesítésnél. Végül kívánatosnak tartanok, ha ugy a hazai fogyasztók, mint a külföldi vevők tájékoztatása czéljából, végre valahára termelő- és kivitelképes kereskedelmi s gyári vállalataink meghízható jegyzéke állíttatnék össze, sokszorosittat ék s telhető sikeres módon terjesztetnék. A magyarországi kamarák legnagyobb része e tárgyban már ez-eiótt két évvel határozott, megszavazta ezen czimtár nyomtatási költségeit; de az annak összeállítása czéljáb >1 kiküldött bizottság megbízatásának nem felelt meg. E kérdés tehát újból eapirendre volna tűzendő s esetleg a magas minisztérium közbejöttével is megoldandó. Fent elősoroltak alapján azt indítványozom, méltóztassék a tek. Kamarának ó nagyméltósága a kereskedelemügyi m kir. miniszter ur által telve tett negyedik kérdés meg- oldásául, kiküldötteinek a következő utasítást adní : .. \' A soproni kerületi kereskedelmi és iparkamara külkereskedelmünk érdekében végleges kereskedelmi szerződések, tarifák és vámkartelek megkötését ; tehetséges kereskedőknek és iparosoknak fogyasztási piaczaínk tanulmányozása czéljából való kiküldetéséi ; végül termelő- és kivitelképes kereskedelmi s iparvállalataink megbízható erim tárának kiadását tartja kívánatosnak. A kamara az elnökség fenti előterjesztését egész terjedelmében egyhangúlag magáévá teszi, és elhatározza : hogy ő nagyméltósága a kereskedelemügyi m. kir. miniszter urnák, a kamarának előlegezett bizalmáért s hazai kereskedelem s ipar iránt tanúsított meleg érdeklődéséért jegyzőkönyvi köszönet szavaztassák, és hogy az elnökség fennti munkálata jegyzőkönyvi kivonat alakjában sokszorosittassék. valamennyi kamarai tag urnák megküldessék s a kamara kiküldötteinek utasításul miheztartás végett kiadassák. Végül a f. évi október hó 5-ére egybehívott kereskedelmi- s iparkamarai tanáeskozmánybaDörfler György és Grallauner Antal alelnök urukat, és Kirchknopf Frigyes másodtitkár urat választja meg képviselőiül. tának kell lenni, külöuoen könnyen j kénsavval egyesül kénsavas vasáleczet, veszedelmessé válhat, különösen erő- vagy kénsavas horganyt képezve) s sebb százalékban alkalmazva, a levél feloldódik, igy aztán egy szép napra egyszer csak ljukas a szivattyú fala s a fecskendóhásznavehetetlen. A mondottakból látható, hogy Iegczélszerübb volna tiszta rézből készült fecskendező, vagy pedig emailérozott, csiszolt A szölopenész elleni védekezésről (KALIVODA JÁNOS.) (Folytatás és vége.) A fecskéndezésre használt keve-[ rék fóilkatrészét a kénsavas réz-¦ elégből (kékgálicz) készült rézvizeny (Cupferhydrat) képezi, melyből a ke-[ vérekben 3 l/t — 4% van- Ilt meg \\ kell említenem, hogy e czélra fel-; használt rézgálicznak vegyileg tisz- felbámjára, a mikor is már nem csak \| a penészt Öli meg, hanem a levelet \\ is megkezdi. A rézgálícz hydrattá leendő át- j változtatására eddig többnyire meszet, ammóniák, (Salmiakgeist) hasz-1 szivatylyu? náltak, utóbbit nem tartom jónak,! A fecskendezés, beleszámítva a mert az igy készült hydrát laza lé- fecskeze&\|L anyag árát, az eszköz ténél fogva az esőzések által igen! folytonos Rongálását, napszámot 1000 Könnyen lemosatik a levelekről, ajQ Öl átlag 7 frt és néhány kraj-mészszel való kezelését a rézgálicznak \\ czárba jön, esetleg Azurin hozzá-megszintén nem helyeslem, mert a mész1 adássaL 8 Írtig terjed, amint azt a a levegő szénsavával egyesülve, szén-1 keszthelyi gazdasági intézetnél is ta-savas meszet, és a rézgálicz fölös \|:látták, természetesen csak akkor, h: kénsavával kénsavas meszet, (gypsj nagy területet fecskendez az ember, képezve, a vízben oldhatlan csapadé-: mert egy-egy hold kedvéért anyagot kot, jegeczeket és nagyobb szilárd tö-\' keverni, éhez tüzelni, kifuvarozni stb. megecskéket képez, melyek a fecs- jstb. már jóval felül fogna menüi 7 kendőnek finom porlasztóját mihama-; frt. esetleg 8 frton. rabbeltömik, sót tönkre is teszik; e; A fecskendezés körüli első lénye-helyett Iegczélszerübb a szénsavas szi- j ges kérdés az volt, hogy megóvja-e keny (nátrium carbon. eryst. crud.)1 szőlőinket a. Peronospora ellen, kifej -használata. A legsikerültebb a keve-! tettük, hogy határozottan meg; a rék, ha sziksóval hydrattá változta- i második főkérdés az, nem-e megy át tott rézgálicz oldathoz kis mennyi-! a leírt vegyi anyag, mely mérgező ségben még Azurint is adnnk. \'hatású szer, a borba? Tény, hogy A fecskendező készülék egy put-jerre is igennel kell felelnünk; a tonhoz volna hasonlítható, melyet a! 4% hydrátoldattal bóven fecskende-muukás a hátán visz,* balról a légszi jzett szólök termését megvegyeleraez-vatytyu és szelep emeltyűje, jobbról I ték s egy liter, borban 2 milligramm a kivezető gummicsö, a végén fém-! rezet találtak (?) Hogy e számtól is, bői készült hengerrudacskával, ismét! mint parányi csekély mennyiségtói melynek végén egy porlasztó készü-jel ne ijedjünk, lássuk a kovetke-lék van. Egy ily fecskendő ára 27 zóket. frt, vannak olcsóbbak is, de ezek\| Egy hold szőlőre (6000 tóke) aránytalanul hamarább romlanak. \'kell 300 liter 2°/0. illetve 4% ré> A fecskendők jelentékeny rom-; vizegy keverék, igy 20 tökére egy lásnak vannak kitéve, ugyanis a liter, egy literben pedig van 20 fecskendezendő keverékben más fém gramm rézgálicz, tehát egy tökére 1 (réz) van, mint a fecskendő eszköz gramm rézgálicz fog jutni... anyaga (vas v. horgany), itt két! Ebből az egy gramm rézgilicz-fém érintkezik egymással, s a galva- ból valamivel kevesebb, mint fele a oismus folytán cserebomlás áll be az 1 ti sz t a réz, a többi vegj\'sulyrész eszköz kárára, ngyanis réz válik ;a kénsavra esik ; tehát egy egész ki s az eszköz anyaga szabaddá vált: tő kére fél gramm tiszta réz Társsa. De nevetséges . . . De nevetléget állitai, Hojy nulla ¦¦ nő maciba. Értéket csak ogy nyer, ha. lett Füíte férfi oldalira. Na ímíitá magad barátom, Stíineden hályog ran, latom. \\x fliihtttaígének r-ija, Ki a uSt semminek tartja. Figyeld jobban : variaa-öv =L, Mely bekerít tegad . . ..mindent Hég előbb, mint aaeme-ajka, Intene, vallana „igent.0 Aztán srabad akaratod Akár HCgre akaazthatod, S mely gyeDgódségfel parnixott, Sziveién bordód a jármot. S ba kexded lejteni: Szibaü-tjod ipadóban, Sisemed Bnom mOreasettel Szőtt fátyla alAl kikukkan ; S látod: férfi öoérceted iu-ott Csak egy forró cíok, a még at nap, Mind jámborabb JéaaZ, mind vakabb.; Mikor mtg a sorinak véne, Rombolva tar ki fénkedbe, S » vigasz mnnkája előtt, Dermedten ill férfi erőd, Akkor a n» mind erctebb, Imáóandobb, felaégetebb. Üfitto a perig hullva, liaered el, bogy nem nulla. GO\'OTH GYfJLA. á kik össze illenek. Elbeszélés. i Irta: MÉSZÁROS SÁNDOR. (Folyt, és vége.) — Hová öcsém ? ¦ — Majd csak ide megyek a komámmal a másik városba. Isten megáldja. — Isten megáldjon. — Fene egy gyerek, monda a huszár társénak. Ugy ül az a lovon, mint a czö-vek. Kár érte, hogy ugy otthon lebzsel. Katonának való az, nem másnak. — De nézd csak, a társa sem valami pipogya lovas ám. I — Ugy látszik ám. Bizony csak ugy lett az, hogy X város határán az inzurgenseknél találkozott Józsi a két cseléddel, kiknek igazán kitűnő lovuk volt. Ki tudja, hol szedték meg a finom nyerget? . . . — Hát az kicsoda, kérdé az egyik cseléd a kis gazdát. Józsi társára mutatva. — Az Erzsei Kálmán. Monda Józsi. Az inzurgenseknél pedig a jötteket örömmel fogadták. Hogy is ne? Oly gyönyörű négy szál fiatal nem minden bokorban terem. Csak azt kérték ki maguknak, hogy hadd lehessenek egymás mellett a sorban. Kikapták a ruhát, a fegyvert, mely-tyel mentek öltözködui. Egy fejjel magasabb lett mindenik a czifra ruha örömére. Csak Józsi társa feszengett egy kissé a szük raundurban. — Ne feszengj, monda Józsi Kálmánnak Egy hét múlva mint kész katonák ott voltak Győr alatt. A franczia sasok beröpködték Magyarország nyugati széleit. Ezzel nem elégedtek meg, bejöttek beljebb. De ez több volt a soknál. Elébe állították a nemesi felkelőket. Menjenek. S mert megakarák őket szégyenítem, magokra hagyták oldal s hátvéd nélkül. Jöttek a francziák diszeí, a vértesek. De a buzogány, a csákány segített rajtok, mert kit nem Ölt meg a golyó, a kard, azt megölte egy csákáoyvágás, mert a vértoelapult a húson a csont közé s ha élve maradt is, mikor leakarák róla húzni a vértet — abban halt meg. És a buzogány, a csákányütés szétkergető a franczia hadsereg diszét. a vérteseket. Hanem azért meg kellett történni"^ a csúfságnak;meg is történt a legszégyen-letesebb dolog: a győri futás. Feljegyzem: anno 1809. Sok nemzeti keserűségnek szülő éve volt ez az év. • De hagyom e dolgot, visszatérek történetemhez. A kardokat visszadugták a hüvelybe, Magyarország térképét pedig a nyugati határon kiigazították. Mehetett a felkelő sereg haza, répát savanyítani. * 1 , Ment is, ki merre látott Ott megy nagy busán Józsi is Kálmán barátjával. Á hol kezdték, ott végezték a katonásdit, közlegények maradtak. Nem is lehet mindenki sarzsiba. — No hát menjünk kedvesem arra. amerre látunk, itt többé nincs szükség reánk. Monda Józsi társának. Mentek is lovaikhoz és kászolódni kezdtek. Már lovon ültek, mikor jön egy orji-náncz, hogy menjen Dávid, meg Erzsei a nádori Bzállásra. Tudták is Ők, miért hivatják, csak mentek és örömmel, hátha kérhetik továbbra is a katonásdit ? A nádor maga elé hivatta őket — Hivattalak fiaim, kezdé a nádor. — Ti elmentek haza — mert karotokra nincs szükség többé, — a béke helyre állt — Az ütközetkor kelepczébe kerültem, s nem tudom, mi sors ér, ha ti társaitokkal ki nem mentetek. Téged fiam, monda Józsinak, különösen .megjegyeztelek, könnyű volt. mert arezodon vágást kaptál, IáKam. Józsi elpirult. Ha karó-: tokra szükség volna, mondanám, maradja-\'. tok. S lenne gondom reá, hogy méltó elis-meréabea részesüljetek, de hát nincs\' szükség többé kardforgató karra. Utánna-; tok kérdezősködtem s Örömömre szolgált, begy hallottam, kik kimentettek, vagy ha-tan. mind kunok vagytok. Társaitok nem tudom én, hová lettek, nem találni sehol. Itt vagytok ti, kérjetek valamit emlékül, megkapjátok. A két ujoncz összenézett meredő; szemekkel, most tudták, meg,\'kit mentet í tek meg az ütközetkor. Látták akkor! ugyan is, hogy egy magasrangu tisztet j üldözőbe vesznek vagy tizen a vasasok közül. Utánna. El is érték Őket s megmen-tették a nádort hadsegédével együtt — Tudták is ők akkor, hogy ki legyen az ?: — Fenséges ur! Monda Józsi pirulva. A tett szent kötelességünk vala, érte di- j csérét meg nem illet, de ha alázatosan kémünk szabad, esedezünk néhány sor\' Írásért, hogy mégis katonaszámban mentünk. — Nem értelek fiam. — Ugy méltóztassék fenség szavaim érteni, hogy mi ketten ugy illantunk el az apa: háztói, s most igen jó volna egy kis igazolás, nehogy a neheztelésre még gúnyt is kapjunk. — Ha ez a kérésiek, meg lesz. És a nádor külön külön megkérdezte a fiuk atyját, hogy hívják, micsodák? És ugy irt mindkettőnek levelet sajátkezülcg és be is tette borítékba, le is pecsételte — Ezután is lesz gondom rátok fiaim. Ezzel átoyujtá a leveleket s ráadásul egy-egy erszényt utravalónak. Ha kell majd bátor katosa, ti lesztek az elsők mellém meghiva. Isten megáldjon benneteket A két fiatal ualálkodott egy verset és távozott Útra keltek még az nap. Györtól Majsáig jó ut Eleget lehet beszélgetni odáig. Beszéltek is, tervezgettek Ís, hogy miként lesz bevonulásuk a városba. O:thon ez alatt búsult a két apa. Egyik a lányáért, másik a fiáért. Mert Csontos uram lánya még az nap, midőn Józsi eltűnt a városból, eltűnt Cjontos uram Erzsije is, mi annyi mendemondára adbtt alkalmat hogy no. Hiába volt minden kutatás, nyoma veszett-Dávid uram tisztába volt fiával, tudta, hogy hol lehet Dult-fult eleinte, szét szerette volna az egész varost verni dühébe, de a napok, hetek multával lohadt a dühe s erőt vett rajta a bánat Hogy hire szaladt a hazában a győri A HUSZONNYOLCZADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY NOVEMBER 16-án. jut, már most tekintve, hogy közepes termésnél egy tőkére átlag \'A liter bor esik, a vegyi kimutatás szerint pedig a fecskendezett tőkék termésének 1 literjében 2 millígr. réz találtatott, ugy a félgramm rézből egy tóke után a borban egy grammnak csak 6/10,000 része van (0,002: 3—0.0006) igy tehát részben a tóke életfolyamata, részben pedig az erjedés a félgramm rézből 0,49994 rézt teljesen megsemmisi-teít, a mi pedig a borra nézve rendkívüli nagy jelentőségű. Most ezzel a ténynyel szejnben, arra kell megfelelnem, hogy ha valaki naponta egy liter borral ezen 2 milligramm rezet bekebelezi, nem-e fog szenvedni majd chronicus mérgezésben? Erre határozottan nemmert csir megtelepedése utján. UeUtT^^önj^i munkálatokat, az lás- és tanulmányi alapokra felügyelő s Hogy mikor fecskendezzünk, arra éf- 8tatisztiítai adatgyűjtést és a nyugdíj-1 azok kezelését ellenőrző bizottság tagjává a tapasztalás azt mondja, hogy előbb, eljárást a rendelet változatlanul hagyja; a mínr a Ppm nn<mr.ra felütötte feiét. Vfit nróhhi tArtrvh&n később fog intézkedni réznek ezen j bajos mel felelhetek, :dózist 150 szer felülmúló napi ada^[egy-egy hegyhát birtokosainak közős gaí hosszas időn át szedve okoznak megegyezése az általános fecskende csak chronicus mérgezést, étvágyta- zésre, a mikor is mindenkinek szó-lanság, gyakoribb hasmenés, csikarás leje egyenlő gonddal lenne fecsken-alakjában, melyek vajmi enyhe tü- dezve s kétségtelenül jelentékenyen netek. Ez t. i. -2/10000 grm. csakis olcsóbb lenne, ha csoportosan nagy a 2% oldattal sokszor és bóven területet adnának át a vállalkozó f^cskendezettuél van, de nekünk arra nak. a ki bő tapasztalattal járna el, kell törekednüuk, hogy ezt is még máskülönben is minden egyes birto-csekélyebb mennyiségre a mini- kos által ellenőrizhető volna, mumra szállítsuk le, azt elérjük, ha1 Egyébként a mit még esetlegei 1 esetleg y, %-os oldattal fecskén- nem mondtam volna, avagy valaki dezünk s a rezgálicz sisebb mennyi-\' egyes részleteket bővebben kívánna ségét pótoljuk a fecskezendő oldat megismerni, szívesen szolgálok felvilágosítással. mint a Peronospora felütötte fejét, j két ufóbbi tárgyban később fog intézkedi tehát tavaszszal, amint a szőlőlévé-Ja miniszter. Rendelete csak egyes kisebb lek s egyéb részek bizonyos foko fejlettséget elértek; lehet különben elég eredménynyel később !3 fecskendezni. Szárazabb időjárással elegendő esztendőnként egyszer is fecskendezni, de Dedves időjárásban kétszer is kell, hiszen olvastuk Foőr és dr. Szigethy urak czikkében, hogy a Peronoppora csirok megtelepedéséhez s Így ez által terjedéséhez a fő impulzust az eső s harmatcsepp nyújtják. A Peronospora elleni védekezést fecsbendezés utján kőtelezővé tenni dolog, legczélszerübb volna elkészítésével s pontos a fecs-keresz- rationabilis kecdezés tül vitelével. A fecskendezésre vonatkozólag meg kell jegyeznem azon tapasztalatomat, hogy nem minden szőlófaj viselkedik egyformán a fecskendő! anyaggal, valamint a Peronos porával! szeműén és általán véve tapasztal- \' 1 ható, hogy mennél nemesebb fajú a 2 szóló, anuál érzékenyebb a Peronos- j porával szemben, s annál könyéhben árthatnak a levélnek az erŐsebb \' százalékú keverékkel. Ugyanezt tapasztalták mindenütt, a hol csak nagyobb kiterjedésben fecskendeztek. Ama kérdésre, hogyan és mikor fegekendezzünk. röviden annyit mondhatók, hogy a permetével a levél fényes felületét főleg, —-érintve", a szárat, törzset, egész szólótút törzsétől ujabb kimutatás a nagykanizsai .Hadastyán Egylet zászlószentelése alkalmával történt adakozásról. — Hatodik költemény — Sebestyén József (Gelse) 2 frt, Lóvi Adolf 2 , Nagy-Kanizsán, 1889. nov. 15. zrínyi József egyl. főparancsnok. Tudnivalók. — Az állami állatorvosoknak, az állategészségügyi törvény értelmében hatósági állatorvosi teendőket végezni tilos. . Miután azonban az ország számos torrény-azonkivül ¦ hatóságának területén az állategészségügyi szóval az\' szolgálat pontos teljesítésére szükséges az utolsó számú hatósági állatorvos nem áll rendel hajtásáig gondosan behinteni kell, s kezesre: ennélfogva a földmivelési miniszter „rti„„ „a™ „ megengedte, hogy a kerületi állami illaté cidbzeru volna meg mindazon többi ¦ , -H ^-c i i í ¦ ... , , \\ , . orvosok az illető hatóságok megkeresésere helyeket is* befecskendezni, a hol: SZÍEOnian vett hivatásukon kívül eső hatottak egy gombacsir megvonulhat, sági állatorvosi teendőket is\' jégezhesse-kiindulva azon \' tapasztalatból, hogy ; cek, ha az által hivatásszerű teendőik el-akárháuvszor akadtam oly Peronos- 1 !liíááa hátrányt nem szenved. pora telepre, mely a levelet sa zöld1,^J^fS^T^Í^\' , ... , j , , , , . . felügyelői kar kebeléből feihangLOtt ptna- hajtast a karóval érintkezése helyén I szokJarra birták a vallás- és közoktatási támadta meg, nyilván a. karó ama-1 minisztert, hogy a tanfelügyelők irodai esetnek, szentül hitte, fia ott veszett Mert ha nem veszett volna oda, már haza kellett volna neki jönni, kik oda voltak s nem estek el, mindnyájan visszajöttek. Elmentek a fecskék, hulldogáltak a fák ágairól a levelek. A felvég felől jő ugy déltájon két öreg, férfi és nő. Bugyrot visz mindenik hátán. Ki tudja, mi van abban? ! Mennek a vendégfogadóba, kérdezgetnek erről-arról. Beállít délután az öreg a városházára, beszélni kivan a bíróval. — Mit akar ? Kérdi a biró. — Hát csak azt akarom nemzetes főbiró uramtól kérdeni, monda az öreg gyenge hangon, hogy ide van utam a közeli városba, onuaD meg megyek vissza szülőhelyemre GyőrKe. Nemzetes főbiró uram fia, ismertem, az Isten áldja meg, azt Szenté, hogy tiszteli főbiró uramat. Mesmondta, kérdezzem meg, mit Ízen neki vissza nemzetes főbiró uram. A bíró elhalványodott, majd pírba jött arcza. — Ismerte ? . . . Kérdé- — Nagyon. Derék jó fiu. Ugy hallot-tim tőle, vissza szeretne már jönni, nem kell a katona, de fél megjönni. Nem tudom miért. — Hát azt izenem vissza, hogy jöjjön, ha akar, mert megöl már a távollétivel. — írjon inkább neki nemzetes uram, mert én öreg ember vagyok, ha többet talál a tiszteletnél rám bízni, elfeledem. — Majd a [eveiét elviszem. Holnapután visz-szaindulok. — Jól van, Írok. És a bíró irt egy jó hosszú levelet. Az öreg addig oda csempészte az iratok közé azon levelet, mit beléptekor kezében tartott — itt a levél. De tudja mit? .... Estére jöjjön el hozzám, majd egy kis vacsorát adok. — Köszönöm, de a feleségem a vendéglőben van s magát nem hagyhatom. — Hivja el azt is. Az öreg elment, mig a biró felkapta kalapját, botját s ment haza a hírrel. Ez alatt az Öreg asszony Csontosaknál tett hasonló látogatást, mint a bírónál az öreg. Persze ott is a hírnek örültek, hogy az ő lányuk Aradon van és semmi baja. Mert az öreg asszony azt a hirt hozta, hogy egy aradi úrba szerelmes lett, ez meg ó bele s el is vitte, hír nélkül, mig a legközelebbi városba megesküdtek. Ugy élnek azok, hogy Öröm nézni boldogságukat Látogatóba is akartak már jönni, de nem mertek. — Ha ugy van, monda Csontos, bár fájlaljuk a tettét, hogy nekünk egy szót semszólt, csak jöjjenek látogatóba. Hiszen ba ugy szerették egymást, mi sem ellenkeztünk volna. — De most sietek! monda az Öreg asszony, majd megviszem a hirt — De csak nem megy még ?... — Megyek, hanem inkább visszajövök később. — Jól van hát ugy is. Az öreg asszony ment a vendéglőbe, hol már akkor várta az öreg ember. — Egyet-kettőt kacsintottak és mentek a városból azon uton, melyen jöttek. Vagy egy óra múlva megérkeztek Dávid uram veres tanyájára, bementek az teendőkre terjed ki; fölmenti a népnevelési és kir. tanfelügyelőket a ni jelentéstétel, a .Néptanítók Lapja"ban megjelenő rendelt tek köröztetése, a m niszter álul adományozott tanszerek szét küldése, magánfelek kérvényeinek, az is< koiai hatóságok jelentéseinek a miniszterhez való véleményes fölterjesztése a tani-tóképezdei képesítő vizsgák írásbeli tételeinek jóváhagyás végett fölterjesztése s egyéb hasonnemü kisebb teendők alól. — Herendi gyár. A kiváló hírnévnek örvendő herendi porczellángyár kész áruiból — mint értesülünk — legközelebb diszes bazárszerö kiállítás nyilik meg a fővárosban, a mely által alkalom nyilik arra, hogy a főváros közönsége a valódi herendi porczeliánt megismerje. Kiállí tásra és ezzel kapcsolatban elárusitásra kerülnek valóban műremek vázák és fali-díszek, teljes asztalkészletek nagyobb és kisebb összeállításban, kisebb műdarabok zománezszerü festéssel, egész tárháza oly műtárgyaknak, a melyek főleg karácsonyi és újévi ajándékokra alkalmasak. Különös teltünést fognak\'líelténi a herendi kabalt-festészeti tárgyak, - - valamint az uj minták, a melyek megrendelések alapjául szolgálnak". Figyelmeztetjük a közönséget továbbá azon sajnos visszaélésre is, hogy némelyek ^rendi" név alatt oly asztalkészleteket, árusítanak, melyek a herendi gyárat soha sem láttak. A valódi herendi gyártmány e gyár jegyével van ellátva, minélfogva e körülményt vásárlásoknál fi gyelemhe ajánljuk. — A regáieblrtok, melyet atillám-kincstár megvált, összesen 213 millió frtnyi értéket képvisel s ebből 88 millió jut a községeknek és városoknak, 74 millió magánosoknak. 31 millió á hitbizomá-nyoknak, 14 millió az állami jószágoknak és 13 millió a püspököknek és káptalanoknak. — Italmérés. Községeket és érdé kelt korcsmárosokat, kik azon hiszem ben voltak, hogy főkép kisebb községekben az italmérési jogot kénytelen lesz a kincstár olcsóbb áron is oda adni, ha a megfelelő áron vállalkozó nem akad, — kellemet-leuül fogja érinteni a pénzügyminiszter azon legnjabb rendelete, hogy ily községekben korcsma egyáltalában nem lesz és ezen község lakói azon legközelebbi községben elégíthetik kí szükségleteik, melyben az italmérési jövedék biztosítva van. Azt hisszük azonban, hogy minden község bérbe lesz adva. A községek pedig heíyesen járnak el, ha kibérlik ezen jogot, mert a vállalkozó raagánbérlö nem nemcsak a kincstárnak járó bérletet;"de ennek 2—3 szorosát ugy is beveszi tőlük vagy rajtuk. Sir e .ti \' — Svastits Benő megyei főispán ur ö méltósága a járási főszolgabírói hivatalok vizsgálásában fáradozva utazik, egyik járás székhelyéről a másikra, utóbb Alsó Leadván időzött istállóba, kivezettek két nyerges lovat s mi az Isten csodája lehet ez? ... A két Öregből két fiatal lett; Józsi; meg Kálmán. — Hanem ki az a Kálmán? Józsit ismerjük nagyon jól, mindjárt rá kerül a másikra is a sor. Felültek a lóra s bevágtattak a városba, ott is pedig a városház udvarára. — Hol a főbiró ? kérdé Józsi az ott ácsorgó kisbirót — Nincs itt, lakásán van. — No hát hamar menjen kend érte, meg hivassa el Csontos uramat is, fontos leveleket hoztunk a palatínustól. A kisbíró lélekszakadva ment a két tanácsbéliért, kik mindjárt is jöttek. Józsit felismerhették volna az ott levők, de a seb arczán megmásitá az előbbi ki nézést. Hanem az apa mindjárt ráismert I Elfeledett az mindent, csakhogy, egyetlen fiát láthatta, ölelhette, meg cső-! kolhatta. \| — De mit is keresek én itt ? k^-dé Csontos. 1 — Tessék besétálni a terembe, — monda neki Józsi. — Kedves apám, kezdé Józsi; kivan-\' ságomat, hogy katona lehessek, teljesítet-1 tem, habár akarata ellenére is. Tul va-j gyok ezen is, megpróbáltam. Hóbortomért\' raegbocsájtott atyám, köszönöm. S hogy! nem vallék a hareztéren sem szégyent,\' majd mindjárt megmutatom. Csontos uram\' öntől nagyot kérek, leányát ! A két apa megdöbbent, mit akar ez az eltűnt leánynyal. — Ha igéri, aekem adja, visszaadom. leányát, ha kell mindjárt ?evezte ki. — Szoborleleplezéa. Bischitz Dá-vidné közjótékonyságáról általánosan ismert fővárosi urnő márvány mellszobra a szegénygyermekkert akáczfa-utezai hálánakkertjében Budapesten mult vasárnap leplöztetett le megható szép ünnepélyességgel. Beszédet tartottak Radocza János zala-egerszegkeriileti országgyűlési képviselő,, mint a szoborbizotság elnöke, Szász Károly ref. superintendens, az ün-nepelírnő érdemeit méltatta. Jelen volt a cuitusminiszter is nejével. Este a vigadóban 150 terítékű banquette tartatott, melyen a többi közt Vidor Samuné sz. Gel-sei Gutmann Hedvigjeién volt nagy-kanizsai izr. jótékony nöegyleti elnöknőre is zajos tetszés közt pohárköszöntés mondatott. — Kinevezés. Zalavármegye közigazgatási bizottságba \'közgazdasági előadóvá Árvay István elhalálozása folytán Orosz Pált, a zs la vármegyei gazdasági egyesület titkárát nevezte ki a fö\'dmive-lésügyi miniszter. — Esküvő. Szűcs Zsigmond derge-csei bérlő novem. 12-és vezette oltárhoz Raile Irénke kisasszonyt, Raile József aü-meghi bornagykereskedő bájos leányát — Esküvő. Vacbott Sándor koszorús költőnk fia, Vachott Károly az „ Alsó-Lendvai Híradó" társszerkesztője nov. 9 én vezette oltárhoz a müveltlelkü Mihom Olga kisasszonyt Mura Szombatban, A boldog uj párt üdvözöljük és sírig tartó boldogságot, teljes megelégedést és Isten minden áldását kívánjuk a szent frigyhez. Gyászhír. Zalai Lajos segéd telek könyvvezető Moőrott ki a hetvenes években több csinos költeményt irt s szép-irodalmilag is foglalkozott, élete 40-dik évében elhunyt A tevékeny tisztviselőt, jóbarátot nején és rokonain kívül számos tisztelője gyászolja. Részvéttel közöljük a családi gyászjelentést: özv. Zalai Lajosné szüL Paulusz Magdolna maga és az alulírottak nevében szomorodot szi weí jelenti forrón szeretett és felejthetetlen férje Zalai Lajos kir. segéd telekkönyv vezetőnek f. 1889. évi nov. 10-én reggel 3 órakor, rövid szenvedés után életének 40. és boldog\' házasságának 11-ik évében történt halálát A megboldogultnak tetemei f. hó 12-én d. V»i 1 órakor tétetnek Moőrott a kálvária temetőben örök nyugalomra, s lelke Üdvéén a szent-mise-áldozat ugyancsak l hó 12-én reggel 9 órakor fog a kapocxiousok templomában az Urnák bemutattatni. Keit Moórott 1889. nov. 10-én. Zalai Ferenez és Gobra Karolin szülők. Zalai Karoly, Szidónia, Gizella testv., Paulusz György és Steiner Kunigunda ipa és napa Paulusz György, Mariska férj. Valesi Károlyné, Paulusz Kunigunda és P. sógor és sógor-, nők. Áldás és bek e lengjen porai felett 1 Vadászat volt rendezve nov. 10-én a városi felső erdőben, melynek eredménye 1 vadmacska, 1 róka, 2 őz, 10 nyul és 5 erdei szalonka. Résztvett 18 puska\' 36 hajtóval. Opris Péter pécsi kerületi kir. posta- és távirdaigazgató e héten Nagy-Kanizsán időzött hivatalos minőségben. — Br. Hornig Károly veszprémi megyés püspök ur elrendelte sz iskolai épi- — De hiszen azt a hirt hozták, hogy férjnél vani monda Csontos hüledezve. — De hát ba nincs? Nekem adja ? — De uramfia, éu nem értek ebből a komédiából semmit Lányom . eltűnt több félévnél. Azt sem tudom, hol van s fiatal barátom meg kéri. Hiszen az előbb azt a hirt . . . . Kálmán e szóra oda veti magát Csontos elé, átöleli térdeit felveti" nagy sötét szemeit, mikből két könycsepp gördült alá s azt monda: atyám. E hang megreedité Csontost s azt monda: \\ — E hang lányomé, de ez arcz nem az. Kálmán letépé orra alól az álbsjuszt —¦ Én vagyok atyám, a te leányod Erzsi. Oh, bocsáss meg. Bocsáss meg. Oh. ismerd be, hogy lányodnak nem lehetett másként tenni. Megragadt a mondhatlan érzet, a vágy, a harczi vágy. Miért ? . . . Tudom is én ? . - . Nem voltam én lány, nem voltam én egy gyenge bő — de férfi, kit visz, ragadnak ösztöne. Óh, és e férfi, e lelketlen háromnegyed része útra készült a csaták zajába, hol halál halált éri. Mentem s ha pokolba menne, mennék : de mint elment lányod, ugy meg is jött Itt vagyok, bocsáss meg. Ki írhatja le e beszéd hatását ? S ki hiheti, hogy ez történt? Egy nő, ki elmegy a csatába, elmegy a halál torkába, hogy forgassa azt a vasdarabot, mit kardnak neveznek?! S miért? mert vágya, ösztöne ragadta s mert ideálja is ment . Hihetetlen, meseszerű. S ha maga volna\' a történelembe felemlítve, nevetsé- tések, javítások tárgyában, hogy a kántor-tanítói lakok és tantermek újbóli építését, megnagyobbitását, átalakítását vagy na-gyobbszerü javítását valamint az iskolák újbóli berendezését vagy felszerelését is az alesperesek esetről-esetre bejelentsék, és tüzetesen kitüntessék, kik járultak azok teljesítéséhez: jelezve mindenkor azt is, mivel járultak ahhoz, akár készpénzben, akár épitési anyagokban. Végre arra is felkéri a püspök kerületek alespereseit, hogy mindent, a mi a nevelés és tanügy érdekében egyes jótevők részéről történik, azonnal tudomására hozni szíveskedjenek hogy a nagylelkű adózóknak éu jótevőknek nemes áldozatkészségökért mások buzdítása czéljából is, az egyház nevében hálás köszönetét kifejezhesse. Ugyancsak elrendelte ő méltósága, hogy minden njotiaa kinevezett illetőleg megerősített kántor-tanító, osztály- és segédtanító, mielőtt hivatalos állását elfoglalná, az Ur oltára előtt az apostoli bitvallást ünnepélyesen letegye és előzőleg szent gyónást és áldozást is végezze, elrendelte egyúttal, hogy valahányszor a gyermekek évközben szent gyóüásukat és áldozásukat végezik, éiokön a kántor-tanitók, osztály- és segédtanítók is végezzék szent gyónási ájtatosságukat és példás szer.t áldozásukat Meghagyta azt is, hogy ez az évenként beterjesztendő iskolai jelentésekben is feltüntetve legyea. - — Nyári Sándor jeles műtörténészt a cultus miniszter tudvalevőleg megbízta, hogy FelaÖmagyarorazágon a Mátyás király alatt létesített műemlékek történetének megírását helyszíni kutatás és tanulmány nyomán írja meg. A kutatási munkálat a gácsországi határig és Erdélyig terjed, hat hétig tart Ennyit a tóvárosi lapok is közöltek, azonban a miniszter in-teotióját nem emliték, mint a fiatal író t. munkatársunk hozzánk intézett tevelébói tudjuk, igen szép és figyelmes szándékkal -kötötte össze a oemeskeblü s fenkölt gondolkozású miniszter. Ugyanis meghagyta Nyári Sándornak, hogy enemü munkája val 1890. évi áprilisig kész legyen, mert ekkor lesz a nagy király elhalálozásának 400 dos évfordulója. — Heti biztosok e héten a nagykanizsai Kisdednevelő Egyesület óvodáiban Odzeszry Antalné és Scherz Ricbárdné választmányi tag umők. — Évzáró nagy gyakorlatot tartott a nagy-kanizsai Önk. tttzolló egyiet aovem-bgr 10-én a Magyar utczában, egy zsup-pos házon, Kardos Sándor parancsnok vezénylete alatt A gyakorlat kitűnően sikerűit. Utána alakulási 19 dik évforduló emléke tartatott meg Bajor Laczinál, jó borától csakhamar megeredt a pohárkő-szöntések árja. Éltetve lett az elnök, a főparancsnok, az összes tűzoltóság, az Összetartó egyetértés sat. — Járvány. Nem akarjuk t. közönségünket elrémíteni, de óvatos intézkedésekre figyelmeztetni, hogy a nagymáz a N.-Kanizsán létező cs. és kir. köz. hadsereg legénysége közt erősen uralg. Számos megbetegedés történt A városi hatóság egészségügyi bizottságát minden óvintézkedések" megtételére sürgősen felhívjuk. Egyébbiránt mult csütörtökön a városi közegészségügyi bizottság Dr. Schreyer Lajos elnöklete alatt ez érdemben már ülésezett, s városi hatóság, sőt az alispáni hivatal issürgösen intézkedett Valamely-nyi orvos felhívatott hogy amely házban gig hihetetlen volna; de ott van a Zrínyi Ilona név, ott az egri hős nő. Felemelé Csontos leányát öleié, csó- kolá. — Nézze atyám! Monda Józsi egy levelet az asztaltól felvéve. Az önnek szól. Az a levél volt, az mit néhány órával oda csempészett, miat öreg ember. Dávid végig olvasva a levetet, — összevissza ölelte, csókolta fiát —Ez meg édes atyám nak szól, monda Erzsi, kebléből a nádor levelét elővonva. Az öreg Csontos sirt — Ha tizenöt fiam volna, mind a tizenötöt katonának adnám, dete" lányom tul tcszesz a fiókon. Isten áldjon meg fényt hoztál álruhába ősz fejemre. És a két apa áldást mondott a jövendő , párra j Híre tutott nagy hamar az esetnek, s i hihetetlen koholmánynak tűnne fel e tör-I ténetke, ha nem tanúskodna róla néhány archívumbeli okmány. — Kiváltságot élvezett a kun, de megérdemelte, mert sok bős került onnan abból a népből ki. ísae egy nő, ki megtette, mit még hasonlóul más nó soha eddigelé. És azután beszélhetett akárki Józsiról valamit, mindjárt letorkolta Csontos, még Dávid biró uramat is, hogy megmondtam én. nem két lat, de égy kunfontnál is több esze van annak. És Józsi ezután is gyüjtögeté a nép száján lebegő meséket; de a katonáskodásról lemondott? le mondata a családi élet b apró gyermeíei, kik sűrűn követték e gymást - \\ HüSZONKYOLCZADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY NOVEMBER 16-án. ily betegség előlordul, a városi kapitányi hintálta! egyetértöleg az óvintézkedés iegaagyobb szigorúsággal eszközöltessék. — Időjárás, E kéten megjött éjszaki széllei a h;őeg. Keddre viradóra fagy rolt, azerda és csütörtök reggelre már dér uralgott. Erdélyből havazást jelentenek. — Véglegesítés. A keszthelyi gazd. miiiatézetael iúeigl. minőségben kinevezeti Ctakú Béla gazdasági intéző, ezen ál .asában a fölümivelésügyi miniszter által veglegesittetett — KegiÜTŐ. A nagy-kanizsai ker. jótékony nőegylet folyó év; novtmber hó 23-án, szombaton, saját segély-alapja javára a szarvas vendéglő diszunnében tánczczal egybekötött zártkörű Katalinmulatságot residez. Kezdete este 9 órakor. F.etülfizetésfcií\'köszöueuel fogadtatnak és nirlapilagnyugtáztatnak. Személyjegy 1 ft. karzatjegy l írt, családjegy 2 frt. A meg hivó másra át nem rubáznató, a belépés Esi előmutatandó, s jegyek csak ennek felmutatása mellett válthatók. A kik tévedés-búi msghirót nem ^at^i László ^jy let;.titkár úrhoz fordulni t\'énztániTitas,\'ae;utáo 5 Órakor. Érdekes bűnügyi végtárgy a- A koldusügy ben kővetkező figyelemreméltó sorokat vettük: A hidegebb idő beálltával nemcsak a félig mezítelen koldusok, hanem a könyöradományt •.íyujtó közönség is, egyaránt szánandó teremtések. A legzordonabb időben házról-házra kell járkálni a koldusoknak, hogy heti szükségleteiket beszerezzék, a legzordonabb időben szüntelen nyitódik az ajtó a jószívű adakozók nem csekély boszau-kodására. Nem lenne-e helyesebb, nem-e sokk-d emberségesebb, ha legalább a téli idényen át az adakozók a koldusoknak munkáért a megye. A szerződős határideje j folyó év november hó 30-ig nevem alatt lejárt régen, és éppen ezért szeretnők tudni: lesz-e a munkának folytatása is? jogerejü-e még a szerződés? vagy mikor fog megjelenni csak egy második kötet is? És ha megjelenik, okos dolog iesz az okmányokat — ha esetleg ezek kinyomatá-sából fog állni „Zalavármegye története"(?) — nem latin, hanem magyarnyelven és hü fordításban közölni, mert a latin nyelven irott munkát ma már csak a tőrténetbuvár használhatja, v-s..nagy közönség előtt any-nyi mintha nem is léteznék- Azt pedig Alberti-Irsára (Pestm ) küldendő. Ugyancsak a fentebb jelzett napig fogadtatnak el a műre megrendelési előjegyzések- A mü f. év deczember végén jelenik meg, s azok, kik az előfizetési pénzt előre beküldik, a könyvet bérmentve kapják meg. Bajtársaim, barátaim és ismerőseimnek külön megkeresésükre készséggel szolgálok gyűjtő ívvel. Budait \'eu, 18S9. október hóban. Balassa Gyt. t cs. éi k. huszárkapitány. _j szánt filléreiket egy bizonyos helyre, i hisszük, hogy a megye elsősorban megyei talán aK er. jótékony n öegy 1 e t pénztárába egyszerre befizetnék, hol is hetenként vagy havanként egy bizonyos napon, az engedélyezett koldusok átvehetnék a nekik szánt kö^yöradományt Ezen indítvány keresztülvitele igen egyszerű. Bocsásson ki a hat. a város közönsége közt gyüjtöives körlevelet és meg vagyok győződve, bogy mindenki a legnagyobb készséggel és örömmel megfizetné váitságdi- ka7ar\'stiv^dJeUn7k\'iát\'Í10^ f 1?nn.e ™ síínalom™ ™ÍUÓ teremtések részéről üzletében, lakásában folyton és folyton háborgatásnak és zaklatásnak kitéve. — Szomorú mindenszentek ün- közönségünkre lesz tekintettel. Zalavármegye főembereihez intéztük a szót; a vá\' laszt akár tettben, akár pedig szóban, de — várjuk. lát. Nem közönséges gonosztevőkkel fog oepe érte z&{&. Veszprém- és Somogy a jövő héten a nagy-kanizsai kir. törvény szék büntető osztálya foglalkozni — 01 vásóink emiékezni fognak azon vakmerő megye községi iskoláknak tanítóit; e napon szokták ugyaoÍ3 kézhez kapni a veszprémi ,Fereocz-József" alapból nekik, mint .etoreses lopásra, a.mely mul,1888. év káotortailitók:iak ár0 seBaTpéMaket. deczember 29-30. közti éjje ifjú feemits me, az0űban B ^ J SBáEíi .0 karolj órás és ékszerész boltjában Nagy- méitÓ3a „ fa - ¦ K^zsantorteDtésamelyéjjel két mas közÖ3 iskolai bitótól megvonta a Fe-kereakedfl boltját is a tolvajok bár siker- reDCZ.Jliaef al t« TÍI^ és egyszers teienü feitorm igyekeztek, Lz ügyben a mÍDdeokorra ^ ^ tmk Tgintve v „giUt befejezése utan a W;k»i»« b , közoktatási minisztériumban ép kir. törrénysrék jogerős vádbatározatot wt doi k h f )fc g hozott a melynek alapján a vegtárgyalás-^^ Jletve iskolák is áHamsegélyezve joro, péntekre vagyis f. év november 32- , k nem ^ apportőrére túltett xi. - Avégtárgyalás érdekét ^ezeD reúdel & «° 1 ™ ava céggel elévetett topári eseten nevével disziteU alapítván? keletkezése° kivül leginkább ama körülmény emeli, bogy vádlottak m.adnyájaa Budapest ieg veszélyesí\'jb betörő tolvajéi közé tartóz- nak Vádlottak egyike: Diamaut Jó- ^ xytíú teljesesére engedélyt n"ekik 2Hcf, (gúnynéven: Gyémánt Jóska) né kt B„énvfillk értBlmAen aJm™ története is kizár ily megszorítást és mert ,közös" iskolák tanítói — tudomásunk szerint e segélyt mint kántorok kapják, cyiiramegyei vicsápi születésű, 29 éves, legulei» ajpesti korcsmáros, ki 1879. áv-i lopásokért két izben 6—S heti fog- népokt törvényünk értelmében a megyei kőzigaxg. bizottság ad: csakis a hitfelekezet kára lenne az, ha például a községi tanító — elvonatváa tőle a kántori fizeté házzal, IS80. évben lopás büntette miatt Béaek leg bb rfazét tev6 Fereocz.Jo 2\'/, év. fegyházzal; l^érbe^tapfa 2se{ akp Js\'e hivaUlárol lem„ndaoa és nem lévén ily helyen" külön kántori sértés miatt 8 büntette miatt 8 havi börtönnel 1888. évben hatóság elleni erőszak éskönnyü testi ^ &\'keUöIzetéa Tküiön l^Q-to-tásra tetemes hitközségi adót kellene ki- .11. LUKCUJUCAUCI a ^Lóvasúti gyilkosság alatt ismert eseteiLámplná meggyilkobásával gyanúsít-.; e2(Ja ügyre nézVe, záradékul is azon nézet- IMylittér) Schwarze Seidenstoffe von 60 kr. bii U. 11.65 p. roeier — platt und gemustert (ca. 180 verseli Qol ) Farbige Seidenstoffe von 6G (CT fi. 7 65 P- Mater — glatt und gemoitert (circa. 2500 versch Karbeu, Versendet roben- nnd stüsckweise porto- ned rollfrei des Fabrik,-Depot 6 HenneberRi K. K. Hoflief). Zürich. Mns-».er umbelle cd. Briefe kosten 10 kr. porto. Megyei r. h. Pályázat nyittatott a csáktornyai Ill-ad oszt. telekköayvvezetői állásra. — A letenyeiek ezentúl nem Kral jeveezröl, hanem Mura-Kereszturból kap ják postájukat. — A nagy-kanizsai tauitói járáskor tavaszi közgyűlése Kis-Kanizsán fog megtartatni. — A zalavári segédtanító szótalan ott hagyta állását- — A sándorházi r. kath. uj iskola nov. 3-án szentel tetett fel. — Hazai r. h. Keletről jövet gr. Bismarck félnapig időzött Bpesten — Hannáid bíboros érsek Meranba utazik. — Erkel Ferencz.elérte 80-dik születésnapját. — A zona első negyedévében 2 millióval több utazó volt, miat elűző évben. — A 4 krajezáros rézpénz kivétetik a forga-lamból. — Veszprémmegye gyülésterraé-ben decz. 1-én leplezik le gróf Széchenyi István és Deák Ferencz arczképeit. — A pápai honvédszoborra eddig 2123 frt folyt be. — A fiumei telefonhálózat munkálatait 7 megkezdették. — A ezukor ára 2 krajezár-! ral kilónkint olcsóbb le:t — A hazai első takarékpénztár 250 ezer frt03 alapítványt j tett tápintézet létesítésére. — Szegeden népgyűlés volt Kossuth polgárjoga ügyében. — Holub Emil decz. 19 én Kaposvárott felolvasást tart. — ó Felsége Andrássy Gyula grófnál látogatást tett. — Edison fonográfjának meghallgatására Bpesten a belépti dij 5 frt. — Reviczky Gyula síremlékére gyűjtést indított a Petőfi társu-\' szó lat — A póttartalékosok két hó helyett egy évre hivattak be. — Külföldi r. h. Gíffard franczia süritett levegővei töltendő lőfegyvert talált ben feL — Munkácsy Mihály a franczia becsületrend középkeresztjét kapta. — Egy ve HIB.D E TESE li. —¦ A gyógyszerekkel való visszaélés oly általánosan elismert tény, mely az <___ ember természetéből s életföntartási törek- [ E rovat alatt köziütteki;rt , veséiből könnyen kimagyarázható. Csakis ; eUtö3«éKet az e téren való túlkapások ellen irányul-; __j_______ ,______ nak jogosan az orvosok támadásai. Mindig meg kell különböztetni, hogy mely gyógyszerről van szó,. A már évek óta felmerült szerek közt bizonyára még megközelítőleg sem dicsekedhetik bármelyik oly sikerekkel s ajánlatokkal mint a Braodt Rich. gyógy.-féle svájezi labdacsok. Elsőrangú orvosi tekintélyek, magas állású személyek, gazdag és szegény egyaránt kiállították azt a bizonyítványt, hogy a valódi. Brandt Rich.-féle svájezi labdacsok kellemes, biztos, ártalmatlan és olcsó házi 3zer, a mely jogosan megérdemli a legjobb ajánlást. Egyes irigykedők által tehát ne engedjük magunkat visszatartatni attól, hogy kísérletet tegyünk velők. Brandt Rich. gyógyserész svájezi labdacsai dobozonkint 70. kr. kap-h&tők a gyógyszertárakban.- mindig figye-1 lembe veendő a „Rich." (Brandt) kereszt- éi vallisi Kinyert ?. Huzá: Bécs : Grácz: nov. 9-én. 59. 44. 5. 71. ÍAz 1889 Párl§i 1 kiállifáson aruitj vilaV érem- niel Ullfíntetve. Szerk. üzenet. — N. I. Sajnáljuk, bogy ; ig biitos ntinjövője ninca. , " m Saivwen fldvoeiflnic. a többit nonűbergi es rdvidaruuzletben a. Bevile ! ffvakoroltak, a magyar, ndmet iL — B. oüleg. és a megy kongazg. bizottság: figyelmét _sew.Yorkban a világkiállítás \'- — N. M. Gilt! Többet mondiüi a aor« tilt. — G. Sajtóhibákért a nyemdít c«&k rési-¦ ileti a dorg&Ua. — G. K. Bpest. Kős«5cettel vettttk. — S. W Jövő ssinjunkbsc hozbatjuk. A szikitbattnk meg. tatvío, TiaBgálati fogaágban io volt. Máso- \' T 355° TtJ- ÍTT • Tk 1891-ben li dikvádiAotz SE/.. \'to^irÄÄTt - Stanley és i: 1891-ben lesz, alapköltség 5 millió dollár. ¦züietésü 29 már nem a tanítók fizetésének vagy .........»fHg»3t, S?e™: lékkereseteinek kevesbitése, hanem anyagi .índeczkt József, Mellári János ) leg- helyzetük javítása a jelszó, utóbb újpest, lakos, h lopásokért 1874 _ He, borok >n\| a Szent.Groth évben 6 uap. fogházzal, 18 évben 8 viiéki egyekben, jelesüJ: a csáfordi. ara-Lavi bortSnnel, 18,5. éyben egy havi fog- di koppányi hegyekben 8-9 és 10 házzal; 1876. évben IV, én b^^jJi,, ^ 18,8 évben súlyos t«t, aértésmiatt 1 év, szerJDL aegem\|itéare mélt6 h a yéte6)t bortóone , ,879. érten lopásért 6 hava; m. ^ ¦ t börtönnel, 1380. éjben 6 hav börtönre, béli kerakedök eszközlik és pedig nagy sezen kivi! betorfaes lopások m.att Bécs- Ta3. ^ s0 m ¦ korcsmárosok fel-ben, Budapesten és a vidéken többször1 - - király uj expeditiót küldött. — Oroszor szagban a farkasok által okozott kár éven-kint 30 mii. rubelra tehető. — A glasg owi szöoyeggyárt a vihar összedöntötte. Eredalaia. Felelős szerkesztő és kiadó : BATOBFI LAJOS. Laptuiajdonos: WAJDITS JÓZSEF. tín .ibag7ja,-l^t ^gyes segéd, kik a füszer-¦norirjbergi éf \| gyakoroltak, a magyar, és szlávnyelvet bírják, Ascber B. és fia czégnél Muraszombatban felvétetnek. A belépés azonnal történhetik. Az ajánlatokhoz egyszersmind az arcz-kép is csatolandó. Helyes ós szépírás feltétel. — A „Te ndéglósök Lapja", mely j a hazai szállodások, kávésok és pinczérek i 16 szakbeli intézeteinek hivatalos köz-} q ., tünően távol tartják -nagukat. holott más\'lönye, a közelgő uj évvel már fennállása- <5í ult vizsgalati fogságban. Harmadik vad-1 években ilyenkor már valósággal elözönlőt-! nak hetedik évfolyaméba lép. E lap az, \| lőtt: Kagy István somogymegyei Zi-(^ hegyeinket_ ^ körülménynek okajt esi születésű 41 éves. 1871. évben_ uton . Q^ju^uak r03s2aaága, mondhatnók járha- ! ismeretkörűk kiterjesztését eiömozditja, állási gyilkosság büntette miatt _a kapoa- uUansága Qjellett, leginkább a még le nem \' addig másrrészt a hazafiúi érzetet ápolja s van kir. törvényszék és két felső birosag ^^0^ regále-ügyben található, kevés terjeszti a magyar nyelvet és műveltséget, által kötél általi halaira volt elítélve, e, korc8m4roa lévío még ez ideig jövendő Czélja a vendéglői ipar fejlesztésének elő-büntetés azonban 0 Felsége kegyeimé\' folytán 15 évi súlyos börtönre változtatta- oooooooooooooooooooooooooc oo Q s Q o A széröí Felsége .feegJeime aorsa felöl bizonyosságban igy a nagyban tótt át, melyet Nagy István Illavan kí töltött, nevezett ezenkívül lopás és csalás miatt a budapesti kir. törvényszéknél vizsgálat alatt is állott Mindhárom egyén áz- jfja Csemits Károly kárára elkövetett lopás büntette és ugy Fléischacker József mint Nentvich Gyula n.-kanixsai czégek kárára elkövetett két rendbeli lopás bűn-tettének kísérlete miatt lettek rád alá helyezve. Díamant és Kosz védőjükül Dr Scbvartz Adolf ügyvédet, Nagy látván pe dig Oroazváry Gyula ügyvédet kértek feL — Faültetés. Szép é> dicséretes dolog, mikor az adott ígéret megtartatik Városi -Főkapitányunk harmadéve megígérte, hogy az Arany János utcza másik oldalát is alkalmas fákkal beültetteti. Es ez november 12-én ténynyé vált Méltó elismeréssel említjük fel. — A cserszeg-tomaji gyilkosok iünperének végtárgyalási leírását tárgy hlmaz miatt jövő számra kellé halaszta-Dunk. Csak annyit jegyzünk meg, hogy ketten életfogytiglan, 1 tizenöt évre és ket\'.en Uz évre Ítéltettek. — Thea-estélyek. Ilyen ezim alatt a nagy-kanizsai aCasino* - a mult téli idényben igen sikerült mulattató eatélye ket reydezett, melyeken a mindenkor nagy Búmban jelenvoltak kiváló szellemi élve-z^ben is részesültek. Nem mulasztottuk el anaak. idején eíért a tevékeny rendező-8ágnek elismerésünket nyüvánitani Ós most az idény kezdetén a társas élet fejlesztése érdekében azon reményünknek adunk kifejezést hogy a .Casinó\' élvezetdus w»ea-estélyejt az uj idényben ismét rend-"eresitendi. vásárlástól ki-ki tartózkodik. — Hegyebizottsági tagok választása a nagy- kapornaki kerületben szokatlan élénkség és érdeklődés közt ment végbe, hatan voltak jelöltek, névszerint: Erdős Ignácz csányi plébános, Cziklin Ferencz kapornaki és Lujzer Lajos vöczköndi iparosok, Nóvák Domonkos koppányi plébános, Békefi Elek (lapnnk munkatársa) koppányi közs. igazg. tanító, Gaál Miklós pacsai főszolgabíró, Szabó Benő koppányi kereskedő. A délután 4 óráig betartott szavazásban legtöbb szavazatot nyertek s igy megyebizotts tagok lettek Gaal Miklós, Cziklin Ferencz és Lujzer Lajos. — üj Tasut A kereskedelem ügyi miniszter Lindheim Ernő, mint a Lindheim és társa czég képviselőjének, az építés alatt levő barcs-szobbi helyi érdekű vasút Nagyatád-Szobb állomásától Iharos-Berény, Nagy-Kanizsa, Bánok-Szent-György, Csesztreg és Nagy-Dölincz érintésével Szent-Getthardig, esetleg Nagyatád Szobb állomástól Iharos-Berény, Kanizsa, Bánok-Szent-György és Zala-Lövő érintésével Csákányig vezetendő helyi érdekű vasútvonalra az előmunkálati engedélyt egy évre megadta. — „Zaisvármegye története, (oklevéltár)" czim alatt egy vastag kötet árpádkori oklevél jelent meg még 1886-ban, ezt a kötetet Nagy Imre, Véghelyi Dezső és Nagy Gyula tőrténettudósok szerkesztették. A kötet után eddig azonban még több nincs. A megyei levéltárban van letéve egy szerződés, mely Bzerint Zalavármegye monographiájának már rég el kellett volna készíttetnie a vállalkozók által, és nem is megvetendő összeget kötött le e mozdítása s magyarosítása. E jól szerkesztett lapot mi is őszintén ajánljuk a műveltebb vendéglősök és kávésok, valamint azok alkalmazottjainak szíves figyel méhe és pártfogásába. Előfizetési ára egész évre 6 frt, fél évre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr. Az előfizetési pénzek Ihász György szerkesztő és kiadó nevére Budapest, VIII. Zerge-utcza 5. sz- a. küldendők. Mutatványszámokat \\ kívánatra bárkinek is megküld a kiadóhivatal. — Előfizetési felhívás. Több oldalról hozzám intézett kérelem folytán elhatároztam, hogy néhai édes atyám Balassa Konstantin cs. kir. huszár Őrnagy ,a ló körüli bánásmód" cz. terjedelmes s kiváló szakmüvét, mely évekkel ezelőtt több európai nyelven megjelent, s általános elismeréssel fogadtatott, magyar nyelven is kiadom. Általánosságban felemlítem, hogy a mü gyakorlati útmutatást ad a ló megismeréséré; alapos tájékozást nyújt arra nézve, hogy a kiképezés ideje alatt mi módon kell a hibákat elkerülhetővé tenni, s a lovat minden tekintetben használhatóvá, hasznossá idomítani. Alapos tájékozást ad egyszersmind a makacs és rossz szokású (elrontott) lovak körüli bánásmódról, ugy az ez irányban, szükséges kezelési és javitási módozatokról. A mü belbecsére nézve szolgáljon a magyar lótenyésztőknek és a gazdaközönségnek irányadóul az, hogy atyám szakmüvének megjelenése után majdnem az Összes európai uralkodóktól érdemrendekkel s nagy értékű ajándékokkal lett kitüntetve. Azt hiszem, hasznos szolgálatot teszek az országnak, a midőn e 16 ívre terjedő jeles szakmunka megismerését lehetővé teszem. Előfizetési ára: 1 frt 50 kr., mely összeg szombathelyi püspökség novai uradalma ré-közhirré tétetik, miszerint a fentnevezett uradalomhoz tartozó erdőből a gazdasági üzemterv szerint megállapított 30 kat. hold évi vágás kondori erdő részben lévő tölgy- és bükkfa nagyobbrészt műfa 800 frt óvadék mellett nyilvános árverés, avagy Írásbeli zárt ajánlatok utján elfog adatni, az árverés, ugy az Írásbeli ajánlatok beterjesztésének batáridejéül folyó évi decz. 30-ának délelőtti 10 órája Szombathelyre a püspöki gazdaság; irodában — hol a feltételek mindenkor megtekinthetők — tűzetik ki. 3755 ö ? z o o O o s 5 I ü oooooooooooooooooooooooooos 2 2> A szombathelyi püspökség novai uradalma ré- 1 széröí közhirre tétetik, miszerint a fentoevezett ura- " ^ dalomhoz tartozó s legfelsőbb helyen engedélyezett I ¦ 472 kat. hold irtandó erdőből a farkaslyuki major i ¦ mellett a most kiépülő Ukk-csáktornyai vasút- ^ ¦ vonal közelében fekvő területen 80.8 kat. holdon + \' levő tölgyfenyő, bükk- és gyertyánfából álló + a faállomány 2600 frt óvadék csatolása mellett nyil- J , váno8 árverés, avagy Írásbeli zárt ajánlatok utján J ¦ elfog adatni, az árverés, ugy az Írásbeli ajánlatok ^ ¦ beterjesztésének határidejéül folyó évi decz. hó 30- i ¦ ának délelőtti 10 órája Szombathelyre a püspöki + ¦ gazdasági irodában, hol a feltételek mindenkor J J megtekinthetők, tűzetik ki. 3754 T \'•** M *M I\'I ** 1 »»"M"» HUSZONNYOLCZADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖK? NOVEMBER 16-án. i fr«b«i. Cagnab-Jiemllelroél, rn.ljr.li Ibbbnjir. - . k°"}- lékek .Ipiujlüíu. foljtin -.gé..ben vagj ré..ben »en.ollton.jil r\\l ÁI.U » .alóUr, korba! elballitot\'., de lorinU.m Jobb jraaezi. UiCSODD Copuausitdxil b, mirel enkért ü.ec«okiiit 1.60 frmjri tíb íl BÜJitfii korWr\'.ÉMluiiö- M""1\' Berger, Volk és t" Bécsben, ¦>emíl5...o iót.ülia.k a irtai, bogy ilttlok gjtett Cogra-nraú.i mái, min: ÍDgr n.iotf«n egy" C^gn.c-Í.itir.n.k .kir mint élruet. Berek, WIJ.Me. pedig (3- 3T 6gT3T e é 1 o^sav nacdäk. Er okbál 1 Berger Volk és t" bécsi czég áiiaJ gyártott Cognac-neziueket a oernett ciciokra haztniljik ét ajánlják : Ángyán tanár, Kétli tanár. Kfemárszkv tápár. Korányi tanár, Kováca tanár, Lumnitzer tanár, Müller tanár, Réczey : anár, Stiiler tanár. T&tiner tac Budapesten. Albert, udvari tanácsos tanár, Billroth, udv. tan. tanár, Braun Károly, udv.- tanács, tanár. Braun Gusztáv udv. tanács, tanár. Cbrobák snár, Kahler tanár, Oser egészségügyi tanács, tanár. Schnitzler, korm. tan. tanár. Wintemitz csász. tanács, tanár Bécsben, Valamint a bel- és külföld más kiváló tanárai. Irak mindenütt egyenlők : 1 egész eredeti üveg (5 minőségben frt I 90, 2.30, egy fél , „ , B egy negyed „ „ , Kapható minden nagyobb csemege- ea füsEeránikeroskedósben ós gyógyszertárban. Raktár: Bécsben. I. Weichburggasse 2, szám (a Karntner.tra.ap .arkin.) x .N\'asj.Kanizsán: Marton és Hnber, Frezlmever és Dentích uraknál. 1.10, 70, 1.30, 80, 2.90, 3.90, 4.80 1.60, 2.10, 2.55 90, 1.20, 1.40 Máriazelli gyomor cseppek, ItlkiTtnukt IffW» B"" l"t DtAtórbet!enbttásn«.c.. föstó, «?1 reked.. (K°U*I SSir burnt, sjomor «JJ Kotr,., borsok 6 au» 3... tolúBot eb.-. y. freiere. bi^mi^L _t^ oro-«„„ —. ..\'^r^\'AisE melyek úvp;r. ellát u ti papüw hasxnUati ot»it"»? az Kmnri«bfi" Labdacsok. t^sH.«. Karolj. KrXBsItrl gjoojun-tíi ni-v »11 lrxair, m:lje)c minden eredeti dotuiion láthatok. J-jry dobói ára, 20 Kr_ egy lekére G dobon nJ 1 frt. A pénz eZMegeji twku.dc«r bUd. I tekercs 1 írt 20 Kr., 1 tekére* 1 frt. 20 Ur- S trkercí S frt. 10 Kr. ért, csomafrolaa é* potubér menteaen küldetik meg. * A MiriixeUi gyomor cteppek ei MAriizelr! laMacaok nem tltko* i\'wk, a gyo(ryh»tű, jmyajjjxlk-d«.k ftasittrlele. mindé.-, frwriklili utiiltátbtn fel vas orolx«. •» A UirUielll sjorr.crcicpjti. ét UirlUem kjqXi»tok Kauy-Kánizu: Prager béli ét Bélai Jótief gjífysseriij uraknál Btbo-Oia: Illái pyój[y»eré«e. Barot: Ifohn Sindcr gyógj-neréic rjro&i. Harczali: KÖrOs Viclor győgyuerin urnaJ. "i"c-¦Iti: Bölc Bíía, fjémtéwx cmal SzBat-G«thiril: Tútacaaayi Leopolá gyógjiaerójt urnll," 3734 Speck geialten aed geräuchert, jedoch nur prima geiunde Waare, wird in grösiem und kleinem QuantitKten regelmäaiig ron einer ersten Tirm« gegen Cassa zu kaafen gesucht. Offertec mit Preiahrdening und Angabe dea ungefähren wöchentlichen Quantum» befördert •ab 7. A. SG71. Rudolf Mosse Wien. 3752 H Letgnagyrtb kitüntetés: a hamburgi rnüiparkiäftitassn 1889. C»tíít, uj nagyaiemO kilánkint 4.15 Szalonna* félaireg-nticóbxl 12—15 db. rekeszben 2.16 Lszacz-beriiig. tarlói, körülhelü! 30 drb egy kilóban 2 15 Tok kün-bal kirfll. 200 drb, 21," kilóukint ].í5 2 Mka>zb«i 205, 4 rekesxbm :í 80 -Ikrá» henuKek, kürü!b. 25 drb (gy bordóban \\ - 1 70 Kö»ér h»ricgek kírülbeltll 50 d« »b eey Lordóban 1 6ő Kövér beringt-k kS ülblül 45 darab •EJ\' bordóban l.f>U Köyér heringek, körülbelül 70 dr»b jpgy bordóban I.SO tfiVrél, beeaetelt herinnek, körűibe- lül 30 darab egy hurdÓbas 1 S0 Hal-roulade, körülbelül 36 drb cjy dobozban Orosi-lcoroniz ajókik, körtUbflül IfcO darab egy rlobozban 1 ; Toki óriási körülbelül 30 darab egy dobozban 2. Tok ..tgy\'.k körülült] 40 darab ,-py dobozban 2.- Füiiolt li\'rioí, kic«i kr, aibelr.l Hf) durab e^y dobóiban 1 l Gelco-ango na kif. va»t g \\t daiab eey dobó.ban 3 • G,-We angolna kif Taaiajr J)? drb. egy dobozi)an 2. Gfée-anEolna elsőrea\'lü \'/, d-rab egy dobo/ban 3^ Gelée-aiigolo\'a eluGrejtdű -\'i, 1 darab egy dobozban Tökehal, szárit, f^hér, poitaczomag zzerint it ti Friss teu^eri halak: 2- 2.15 G.djcr-balak posI.com.K szerint Tengeri dor.-gadócz, C.bliao poaucao Fél.iegQ.ró, T^ogernyel. . . \'2\\h HIndezeket bérmentesen, utánvét mellett Bjiinlja Schulz E. H. Altona, Hamburg mellett 3746 Teljes arje«yzéiet bermestTD és ingyen ktlietter. Legnagyobb kitüntetés: a hamburgi műparkiálliiáson 1839. 3538 A.SODLAC-I APATSÁO (Franc): í ...ni UAuirEUixsfc;, i.rj„r -Ország) főtisztelendő Benedek rendi atyái F06VIZE, FOEPORAésFÖGPASTÁJA 2 ARANY ÉREM :. Brüssel 1SS0! London 18S4 A lognnaffasab d kdlöntetósck Feiuüaltatott i « A ftítiszteleiidü benedekreiidi atyák fogvizének hasznalata, naponkint néhány cseppet vízbe yéve, megakadályozza és gyógyíts s fLgak odvaaságát melyelmek fehersc^et és szÚiirdságot kölcsönöz, a naennyibon a ibghust cröüiíi s teljesen egeezségesaé v:Utoztatja.t a \'Szolgálatot teszünk tehát olvasi>baknak, midiin őket ezcii rtigi es praciietw ktiszitm én vökre figyelmeztetjük, melyek a "legjobb gyiigy-.-<zert és a fogfájás ellem egyedüli\' óvszert i 9 I WAJDITS JÓZSEF "1 köTjyvkiadó hivatalában 1890-dik évre kilencz különféle naptár jelent meg s az egész ország minden könyvárusánál kapható; u. m.: Wajdits József Wajdits József kiadványa - ¦ . . i , í Szűz Mária, édes hazánk védasszonya nagy képes nagy képes nepnaptara J MéP„«Ptára, J vallásos bő tartalommal, temérdek képpel. Szerkesztette R. Angelicii bó tartilommai és temérdek képpel. Ára kötve űrlapokkal 50 kr., fűzve 40 kr., olcsó kiadás 30. Wajdits József kis képes népnaptára Ára fűzve 25 kr., olcsó kiadás 20 kr. Wajdits József lOí, azaz száz és egy évre szóló naptára Ara keménykötésben 90 kr. X X Ára kötve űrlapokkal ellátva 50 kr , fűzve 40 kr., olcsó kiadás 30 kr. Wajdits József kiadványa Szűz Mária kis képes népnaptára Ára fllzve 25 kr., olcsó kiadás \'8© kr. Wajdits József I 1884-től kezdve 1890-ik évre \' szóló naptára 14Utr. Fentebbieken kivül minden másutt megjelent naptár a könyvkereskedésben fellelhető. Rév-komáromi K. kalandárium. Ara fűzve 20 kr. Postai megrendelések gyorsan és pontosan eszktzoltetnek Wajdits József könyvkereskedése által Nagy-Kanizsan I Wajdita József kSnyvnyomdijából Nagf-KtniiKán. NAGY-KANIZSA, 1889. november 23-án. Rtöfitcteéí ár egéss érre . . . 6 írt — — r* . . . . S fr AO kr i«Trp . . 1 frt 25 kr Ínyt* sia» 10 r B í R I> E T É 8 E K o hamboa pt-siisorbaa 7. másodszor en további sorért ü kr. NYllTTÉRBErí petit soronként lü kr?rt Teletnek iiirii-ti otiri illeti xt 30 kr. leteudők. Hoszonnyolczadlk évfolyam. ZALAI KÖZLÖNY i j A nagy-kanizsai -nagy-kanizsai keresztény jótékony nőegylet A lap siellemi részét illető kozle- léuyeV a szerkesztőséghez, janyagi részét illfto közlemények pedig a kiadóhivatalhoz bérmentve intéteodök : Xa g y-K. anixaán. txkr?kpóii»lár! épület. tétlen levelek nom fogadtatnak el. Kszirsiok vissza nem küldetnek Kereskedelmi Iparbank\', a ,nagy-kanizsai önkéntes tűzoltó-egylet, a ^nagy-.kanizsai kisdednevelÖ egyesület" a v nagy-kanizsai izr. jótékony nőegylet", a „szegények tápintézete", a „nagy-kanizsai tiszti-Önsegélyző szövetkezet" ,a „soproni kereskedelmi iparkamara" nagy-kanizsai külváiasztmányának hivatalos lapja. HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Maíeriaiismus és humanismus. ÁltaUnosao ismeretes s a dolog uiíTöiiAOOf eredő természetesség, hogy pénzintézeteknél és rész vény vállalatoknál mindenkor az aoyagi szempontok dominálnak. Még akkor is, ha a/, illető intézmény szoros kapcsolatban áll a közügygyei, s ha tevékenysége a nagy közönség bizonyos jogos szükségletének kielégítésére szolgál s így annak bizalmával, szolgálata fokozó\'tabb mértékben való igénybevételével létalapja szerves összefüggés bea van is, intézkedéseiben, terveiben, újításaiban, mindig ama tényezők bírnak döntő hatással, melye* iráayt mutatnak annak megítélésére, várható;e azoktól és mily mértékben a társulati jövedelmek emelkedése, ily módon va^-e kilátás nagyobb haszonra, a részvényeseknek magasabb osztalékra ? Ei korunknak ama szigorú, .ideg materialisrousa, mely Önzése minit a bumanismusról tudni nem akar, ezzel összekötő kapcsot keresni 3 találni nem tud. Jól eső öröm dobogtatja meg szivünket, ba néha-néha fehér holló gyaniqt akadunk oly intézetre, pláne j részvénytársaságra, mely hazafias érzéstől áthatva szakit ez anyagias, önző rendszerrel s a pénzügyi szempontok figyelembe \' vétele mellett czéljául tűzi ki a közügy szolgálatát, sót ezenkívül még a humanismus oltárán is áldozni kész. E kevesek egyike — talán egyetlené — a „budapesti közúti vas-páíya részvénytársaság, melynek a napokban megtartott rendkívüli közgyűlése oly gazdag volt a lelkesült, hazafias és humánus szellemtől áthatott mozzanatokban, hogy ahhoz hasonlót részvénytársaság közgyűlésén eddig még sehol és soha nem hallottunk. Arról volt szó, hogy a társaság a közügy, a közforgalom érdekében az oly nagy fontosságú helyiérdekű soroksári, szeut-endrei stb. vasutak vonatait a főváros belsejébe vezesse s igy a környéket a fővárossá! szorosabb kapcsolatba, élénkebb és közvetlenebb forgalma összeköttetésbe hozza, arról volt szó, hogy a társasást a közforgalom érdekében rég kívánatos s a Közönség által óhajtott uj vonalakat (köztük az Andrássy-utit és király ntezait) nj egyvágányú rendszer szerint kiépítsen; arról volt szó, hogy a társaság czéljainak és tekintélyének megfelelő központi helyiséget emeljen s végül arról volt szó, hogy a társaság alkalmazottjai számára jó, egészséges s mindenek felett\'olcsó bérházakat építsen. Jellinek Henrik vezérigazgató, a ki e javaslatokat részletes, világos és meggyózó indokolással a Közgyűlés elé terjesztette, különösen az utolsó pontnál vette igénybe ritka szónoki tehetségének erejét, mélységét, sót, mint maga monda, nem átalja az érzelmek húrjait is megrezegtetni, mert az ő szive is hevesebben dobog, midőn azon közegek érdekében szót emel, a kik a közügyet oly buzga lommal szolgálják s akikre Ó büszke hogy főnökük lehet. Mindenkit meg-, lepett az a nemes háv s ily helyről szokatlan őszinte, igaz, humánus érzés és gondolkodás, melylyel különösen az alsóbbrangu s szegényebb sorsú alkalmazottak helyzetét szemben a fővárosi magas házbérekkel, ecsetelte. S bár, mint monda, ez intézkedéstől egyenes anyagi eredmény alig várható, a közügy, melynek hathatósabb szolgálása konsolidáltabb közegektől biztosabban várható, joggal várja és reméli ezt az áldozatot, mely azonban a társaság összíntéz-ménye konsolidáiására is kell, hogy a legkedvezőbb hatást gyakorolja. A lelkes hévnél, melyiyel a derék nemesszivfl vezérigazgató e javaslatot elfogadásra ajánlotta, csak az a hazafiai kitörése s jogos haragja volt nagyobb és hevesebb, melyet egy nyilvánosan szerepelni vágyó, osztalék hajhászó agynevezett „nagy részvényes" önző, oktalan és tapintatlan német nye 1 vü felszólalásával felidézett. Az illető ugyanis szemére vetette az igazgatóságnak, hogy javaslatai olyanok, melyekből Ő a haszon, vagyis a dividendák emelkedését előre kiszámítani nem tudja, s különösen rósz néven vette a vezérigazgatótól, hogy mert emberiesen érezni és gondolkodni, hogy volt bátorsága a humanismus : evében felszólaln;, holott — szerinte — az igazgatóságnak fő- és egyedüli kötelessége a részvényesek anyagi érdekeinek fokozása és megóvása. E pénzpenész-szagu beszédet több ízben megszak;tott és követett ellen-mondások lezajlása után párját ritkító jelenet következett. Az élénk szemű, egészséges piros arczo, alacsony termetű vezérigazgató izgatottan kelt fel székéről s hevesen, a haragtól szinte metsző élésségüvé vált hangon a leghatározottabban visszautasította a jog- és alaptalan vádakat. Hangsúlyozta s ismételve kiemelte, hogy a „budapesti közúti vaspálya részvénytársaság nem vonható az egyszerű pénzintézeti részvénytársaságok kategóriájába. E társaságnak sokkal fontosabb czélja és hivatása vau, mint az osztaléknak minden áron való fokozása; e társaság letéteményese a főváros forgalmi érdekeinek s ha e szempontot figyelmen kívül hagyná, elárulná azt a bizalmat, melylyel iránta a közönség viseltetik. Midőn az igazgatóság a közegek helyzetének javítását czélozza, akkor is a közszolgálat emelése áll elótte, őket talán üzleti szempontok vezérelni soha nem fogják, mert a mellett, hogy részvényesei, illetve igazgatói a társaságnak, nem szűnnek meg hű fiai lenni a hazának. A frenetikus éljenzés, melyiyel e hazafias és közérdekű irányzat helyességét az egész közgyűlés Bzank-czioaálta, kétszeresen megujalt, midőn a felszólaló ama védekezésére, hogy a magyarul előterjesztett indítványokat nem értette meg, Jellinek v. igazgató sajnálatát fejezte ki, de kategorikusan és erélyesen kijelentette, hogy „hivatalos nyelvünk a magyar s ettől senki kedvéért nem térünk el." A materialismus és humanismus ez érdekes és tanulságos mérkőzése — a megejtett szavazás alkalmával — az utóbbiuak fényes győzelmével végződött. Részünkről is örömmel üdvözöljük azokat a hazafias és humánus intézkedéseket, melyekkel a társaság közhasznú működésének körét) ujabban gazdagította s tisztelettel hajlunk meg a közérdek és a magyarság oly lelkes férfia előtt, mint Jellinek Henrik vezérigazgató, a ki materialis korunkban egy részvénytársaság közgyűlésén elég bátor volt nyíltan kimondani, hogy: a haza minden előtt, meg — a zseb előtt is. Adjon Isten sok ily társaságot hazánknak s ily férfiakat azok élére. K. bA 13 Vértami Albuma," 1890. október hó 6-án leplezik le Aradon a 13 vértanú szobrát Teljes félszázad telt el ama nap óta, melyet a magyar nemzet leggyászosabbjai közé számit véres betűkkel irt történelmének lapjain. Har-mincz éve műit, hogy az eszme — a 13 vértanú emlékének szobrot emelni— a hazafias hirlapok utján megfogamzott Az ige testté lön... Az eszme megvalósult... Magyarországnak a vértanuk_etnlékéhez és magához méltóan kell a leleplezés napját megünnepelnie! A „Kölcsey-Egyesület^nint a régibb Magyarország délkeleti remiiben a magyar áliameszmének és magyarosodásnak terjesztésére a nemzeti művelődés megerősítésére alakult egyesület, csak kötelességét vélte teljesíteni, midőn elhatározta, hogy a leleplezésnek, e nemzeti ünnep jelentőségének emelésére oly albumszerü képes könyvet ad ki, melynek feladata volna a szabadságharcz utolsó jeleneteire, valamint az elnyomatás na^ja-ra vonatkozó események— és nevezetesebb epizódoknak nemcsak közkézen forgó adatait elsorolni, hanem a nagy napok hőseinek és szemtanúinak élő szóval adott elbeszéléseit, vagy még fris emlékezetben levő szóhagyományait is Összegyűjteni és megőrizni s igy a magyar szabadságharcz tra-goediájának utolsó megrendítő felvonását az Összes adatok lehetőleg kimerítő fölsorolása- és chronologicus sorrendben való csoportosításával feltüntetni. De BA 13 Vértanú Albuma" nem pusztán ama nagy idők nagy eseményeinek fölsorolása és a 13 vértanú kivégez-tetésére vonatkozó hiteles adatok lehetőleg teljes gyűjteménye, hanem a még élő hősök részéről a holtak sirján felgyújtott emlékáldozat, valamint a jelenkornak honszeretetre buzdító irói- és eszmékért lelkesülni tudó fiai által a vértanuk emlékének szentelt apotheosis kivan lenni, glori-ficatiója a vesztőhelyen a hazáért szenvedett vértanú halálnak. Ennélfogva van szerencsénk értesíteni, hogy „A 13 Vértanú Albumáa-nak szerkesztő bizottsága Czimednek, mint irodalmi férfiaink egyikének számára „A 13 Vértanú Albumá\'-ban helyet tart főn, kérve, hogy azt becses dolgozatával betölteni szíveskedjék. Minthogy a mű 1890. október 6-án jelenik meg és így a kéziratoknak nyomtatás alá adása legkésőbben márcsiosban történik, alázattal kérjük, hogy becses dolgozatának czimét, rövid tartalmát és a redactio tekintetéből annak megközelítő terjedelmét e hó végéig velünk tudatni, magát a kéziratot pedig 1890. február hó vegéig nekünk megküldeni kegyeskedjék. Becses válaszát kérjük a „Kölcsey-Egye?ület" alelnökének czimezni. Aradon, 1889. november hó 12-én. Tárcsa. A iamrach-Hagenbeck gyűjtő expe-rlitió utiélményei KSzep Afrika keleti és déli benső aeqmtonális rcíielo. a Nyabiaaaaia* tó vidékén.\' fi. Donászy Ferencztől. L í - Táborunk & Nyahigamaaaa-tö vidéken. Lappangó éi óvatos haladásunk a Fan., Spór-, Nyesegő-, Apingí-, Bongó-, Kaunibal-töresek, éi az AJkka-, Dinga-, Baraka , toriét k területén it. Készülő táborunk A* óriások Óriása. Az első halott. Atrópiem éjszakák. Liszt, Vieaxtemps ihapsodiii és ábrándjai. As öserdSk élete, áa ékszerei. A Yoccák. Kirándulások a vidékre s a megkezdett bnvárlatok. As orkán és versenyfutás a halállal. Éji lesek. A Xyahigamassa tó állatvilága. Az erósebb joga a létérti kQsdelemben. Zebrák, ctuggák, sntüopok A gíraffok és a boa A Szövómada-r&k és majmok. A vérei sir és keselyük. — Az én első oroszlánom. 48 órai ájnlia. rettenetes méreg! A méxmaUtÓ madár. Keték as egyéniig körül. Egy rettentő vendég. Hosszabb kiriclclárok. A félelem és gyávaság elmélete. Egy rettentő czifolat. A tibor • Ezen élmények egy nagy S kötetei mua-kínsk a töredékei, melyet most rendesek alá, magyarul, ét a dresdai Kanfe-kiadó "égnél né.uet nyelven. Épp esért a t. olvasó " itt-ott feltanó hézagosságot annak tolajdo-f": h°sr "* egyet részletek ntí naplóm kC-i6söxő részeiből vannak kiszakítva, —bár iparkodtál) iebetS egyöntetűséget adni e közleménynek is Megjelenő müvem I. kötete Af-ííí1".\'; }\\ 68 «i«t-Tilága, respective a?!, &l:il "ó!, 6 Qldik pedig BrasiUa d«U ndéaéiről. macerőiitése. Egy halálsikoltás ax éjszakában. Csaukiáltás, ¦ a fanok támadása. A fan nép-IBrsa. A koponyafala. Egy rettentő jelvény. A kígyók temploma. A megmérgezett lakoma Keztyük és csizmák. A cobra, a cobra 1 .Engem talált, engem tsjáli A kafférbiralyok támadása. Az emberiség lappangó árnyai. Nappali és éjjeli Tsdáazatok. Tető a szükségben. Visstatérés a fő táborba. Élet az egyenlítő körül- As első aratás; a Musquitók. Betegségek. Kirándalások tervexése as iiméretlen vidékekre. Eredményeink. A Keítloa ét Kobaoba. As elefántok. Gigasok hareza a tóban Életveszélyben a-Komba folyón. A visilovak. A Rehemoth. A párdaex. A byenakatyik hajtó-Tadásxata. A sakálok és byénák vakmerősége. As eltárt ot Kísérletek > táborban. A Borele 6« HatachoBcbo. Farkasisetn a halállal. Egy rettentő Lakoma. Hegehető rendjelek. A vérivó király. A megcsonkított minisztérium. Az éjjeli mészárlás. Gróf Tork Wartemburg. Tíz napi lassú, huszonöt napi sebes, fáradtságos menet után végre a Nyabiga-massa tó vidékére értünk, mely vidék a mellett, hogy csudaszép, egyike a legdu-! sabb vegetatióju vidékeknek, melyen az aequatoriálts Afrika minden növénye megtalálható a legbujább természet s a legváltozatosabb fajokban és pompában. E tó vidék a legszebb panorámák összesége ; végtelen teijedelmü őserdők, sziklás fen-sikok, füves lapályok, mocsaras patak, tó, folyó, delták, völgyek, szakadékok követik egymást, a legváltozatosabb, legszebb tájakban, melyen hallatlan dusság és változatban élnek az állatvilág ismert és ismeretlen fajtái. Ilyen lehetett az édenkert, mint e tájék egyes részletei, mert nem győzték szemeink eléggé élvezni e tájék csudasz épségeit. Vigyázva haladt karavánunk, — 3 H e v e 1 1 a legszigorúbb összetartást és rendet parancsolta, s úgyszólván megkettőztette magát az elővigyázatban, mert utunk folytában hol itt, hol ott hol elöl, hol hátul tünt fel a karaván körűí szünet nélkül, hogy a haladást serkentse. Bámulnunk kellett ez ember aczélidegze- i tét s vasszervezetét, mert egyik nap ugy,\' mint a másikon egész nap nyeregben fel alá vágtatott a karavén körül. E nagy elö-vigyázatot szükségessé tette az, hogy olyan vidéken jártunk, hol a legvadabb, legharcziasabb és a legkegyetlenebb törzsek laknak, kiknek egyrésze, a mellett, hogy emberevő, gyanakodó, alattomos, és fehér embert jó részük nem is látva soha, ellene mégis a legnagyobb rosszakarattal s gyűlölködéssel viseltetik; azért iparkodtunk, a hogy csak lehetett kitérni a törzsek lakhelyei elől, s észrevétlenül húzódni tovább, mi, tekintve karavánunk nagyságát, a legnehezebb munkák egyike volt Daczára, hogy karavánunk 570 emberből állt, erősen felfegyverkezve, mégis kerülnünk kellett minden találkozást, miután az erdők és bozótok rejtekéből egy maréknyi csapat is nagy kárt tehetett volna bennünk megmérgezett nyilaival. E nyilak oly veszedelmes növényi méregbe vannak mártva, hogy a legkisebb sebzés is menthetetlenül halált okozó. Már pedig az e vidéken lakó Fan-, Spór-, Apingi-^ Baraka-, Bongó-, Nyesego-törzsek valameny-nyie ilyen nyilakkal lövöldöz, s nem egyszer kellett az éj beálltát az erdők árnyában lappangva bevárni, hogy észrevétetés nélkül vonulhassunk egy-egy falu, ültetvény, vagy telep mellett Bár egymás kö-\' zött is, különöseo a Fan-, Spór- és Nye-sego kannibálok örökös harezban élnek, de olyan közös ellenség ellen, minő a fehér ember, valamennyi szövetkezik egymással. És ezek nem azok a gyáva, pár puskalö- vésre eszeveszetten megfutamodó törzsek, mint a tengerparti vidékek törzsei, hanem erős, harczias, bátor, hat láb magas óriások, kiknek rohama és támadása, combi-nált, kiszámított s meglepő ravaszsággal teljes harezmodor, ugy, hogy a győzelem mindig kétséges velük. Vérszomjuk oly pokoli kegyetlenség és kínzásokkal párosul ; hogy egy tigris vérszomja enyhe hozzájuk képest; hadi foglyaikat, ellenségeiket megeszik, vagy válogatott kínzásokkal «elevenen szedik azét tagokként. Daczára, hogy e törzsek Afrika aequatonális vidékeit lakják, mégis ugy házaik, Ültetvényeik rendezettebbek, formásabbak a többi négertömekénéXiparkés^ítményeik, fegyvereik és csecsebecséik pedig muaka, csín és kiíliitás tekintetében még a müveit ízlésű európait is bámulatra indítják, annyira ügyesen, formásán vannak készítve. Házaik alakra hasonlítanak az európai házakhoz; nagyok, tágasak, csúcsos tetővel, magas bejárattal, s a falvak rendezett terek s utczákkal bírnak, s erős, védelemre képes kerítésekkel körülvettek. Minden\'falu körül tengeri, durran, dohány, banán, Yaru- és Maníok s egyéb pálmaligetek és ültetvények vannak, gondosan művelve, sőt egyes törzsek kávét, vadgyapotot, gurot is termesztenek, sőt még 4_10 éves fiatal kenyérfákat is láttunk egyes falvak körül ültetve és gondorva. Ezeken kívül majd minden falu és székhely körül láttánk magas karámokat a barmoknak; —/Oaémely helyeken e, karámok juhok, kecskéit, s borjak számára magas lábakon álltak, hogy a vadak és egyes rablőtörzsek egy könnyen hozzájuk ne férhessenek és el ne hajtsák, és igen csinos készítésű tágas gabona ós élelmiszer hambárokat, leszedhető födelekkel, vagy elmésen eltolható oldalakkal. Az Akkák- és Dinga-törzseknéi ellenben a kunyhók igen csinos méhkas alakúak voltak, csúcsos, gömbölyű, lépcsőzetesen futó tetővel ;fminden kunyhó elé egy kisebb, ezután még kisebb ily alakú rész volt forrasztva, mely a bejáratot és e!ó-részt képezte, mig a legbenső rész kálószobául és a .hideg szeles napokon! tartózkodási helyül szolgált A 1-öybók anyaga fü, agyag, vesszófonás—éV;ia, A tető vagy pálmalevelek, vagy az erős fed-fü, vagy bambus szálakkal van fedve, s a legtöbbnél belsejük oszlopsorokkal látszik bírni, ezek azonban a tetőt tartófák, melyekre a fegyverek, edények, ruhák, s egyéb házi szerek aggattatnak.* E törzsek isokfsai, vslláai, áldozatai, babonái, ipara, életmódja, családi élete stbi a nem. hossza idő malva megjelenő : .Élményeim és atirajaafm Afrika-, Ázsia- és Dél-Ameriki-bn osimü, három testes kötetre terjedő művemben leaznek kimeritdleg és bőven ismertetve, mintán e lapok hasábjai csupán igy dióhéjba sxoritva engedik meg a közlést. Mü>em 1-kötete Afrikával, a II-dÍk Ázsia és szigetvilága, a ni-dik D -Amerikával fog foglalkeaai, mig a madarakról írt másik mfivem tgy nagy testes kötetben őauael fog megjelenni. De addig is as érdeklődő kimeríts közlést fog találni tollamból a német: Geopraphischs Revűe über Entdecknngen, Beisen and ElnographUche Erfahrangen eto." cs. folyóiratban a fentiekről, mintán egy hoaszabb közlemény ép most folyik benne. (Folyt, kőv.) HUSZON\'KTOLCZADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY NOVEMBER 23-án. Midőn e felhívást hazafias közzé tesszük, felhívjuk lapunk t munka társait és olvasóit, hogy akikuek adataik, vagy e tárgyú munkáíataik vannak, szíveskedjenek direkte a felhívás érteimé-béri a szerkesztőséghez Aradra beküldeni. Szerk. ANTOLIK KÁROLY. - „\'. a .Kölcsey-Egyesület" alelnöke. A I* MIK AC H .) Már már azt hittök, hogy az Almanachok kora Örökre lejárt minálunk. A sajtó rohamos fejlődése általában egyre kisebb területre kezdé szorítani a szépirodalmi könyveket, s az utolsó tiz évben még gondolni • is alig mertek kiadók arra, hogy a kedves emlékezetű Almanachokat fölkeltsék mohlepte sírjaikból. Körülbelül így okoskodtak: minek almanach, mikor a napi sajtó elárasztja a közönséget regénynyel, novellával, tárczával? Vájjon van-e nálunk még pnblíkumj mély kedvelt iróit, a kikkel külön külön, mindegyre találkozik, együtt is szeresse látni. Ez a-kérdés . sok fejtörést okozott kiadóknak és Íróknak egyaránt, mígnem a Singer és Wolfoer kiadórczég, szövetkezve Mikszáth Kálmánnal, „mert és nyeri. A közönség hamar megadta .a választ. Igenis, szereti együtt rátni kedvelt iróit. A Mikszáth-féle Almanach váratlanul fényes sikert aratott első föllépésével s ma már . az Almanach a legnépszerűbb szépiro dalmi köuyv Magyarországon. A magyarázat igen egyszerű: az Almanach a régibb és ujabb írói nemzedék legjobbjainak a találkozója. 3 mert valamennyi nem találhat helyet egyszerre, minden esztendővel ujabb, meg ujabb, a közönség elótt azonban nem ismeretlen név vegyül a a régibbek közé. Minden esztendőben 14—15 elbeszélő találkozik az Almanachban s mesél egy nálunk szokatlan nagy számú közönségnek. A magyar Írók általában — fájdalom — még mindig szenvednek az ősrégi magyar betegségben, de csodák csodája, mihelyt arról van szó, hogy" az Almanach közönségének keli írni, levetkőzik e betegséget s igazi becsület kérdésévé teszik, hogy az Almanachba a legszebb dolgukat irják meg a legszebben, a legtöbb gonddal. Mert egy napi lapban a sok mindenféle közlemény közt elvész a gyenge, hirtelenében Összehányt- vetett dolgozat is, ám az Almanachban valamennyi igyekszik kitenni magáért, tudván, hogy nem olyan közönség elé lép, a mely csak olvas, de a mely bírál is. Valóságos nemes verseny az, melyre kelnek iróink, — öregekés ifjak — minden esztendőben egyszer. Énnek természetesen a közönség Örül a legjobban. Innen van aztán, hogy az Almanach évről-évre emelkedik, nemcsak érdekességében, de irodalmi érték éhei. is. Előttem fekszik az 1890 re szóló Almanach, a harmadik évfolyam e nagybecsű vállalatból. S mindjárt kellemesen lep meg, hogy Mikszáth szellemes előszava után, Jókai, a magyar költök fejedelme nyitja meg a sort. Jókai mindig érdekes, most különösen az, mert csakugyao beváltja fenyegetését az aradi hölgyekkel szemben : vázát adja ama színmüvének, melynek aradi nők lesznek a hősei. Az aradi nők voltak t. i. a kik fölfogadták, hogy Jókaitól, a 25. §. megszavazása után, nem olvasnak többet. De egy regényírón bajos kifogni, főként ha az a regényíró Jókai. Mindjárt megfenyegette (?) az aradi nóket, hogy csak azért is drámát ir, melynek ők lesznek a ) Atmarjach az 1890. «5rre. Szerkeszti Mik»iith Kálmán. Egyetemei Rejénjtár V. í»r0iyim V. é« VI. kötete. Singer is Wolfner kiaáa««. Ára díizköt étben I forint. hősnői s mint az Almanachban jelezi, kedves fenyegetését tényleg be is váltotta. Hogy tapsolnak majd e drámának az aradi hölgyek, csapa őröm lesz látni. Jókai után mindjárt egy fiatal leány : Tutsek Anna. A szerkesztőtói mindenesetre azép figyelem volt, hogy a nagyobb közönség előtt most először fellépő fiatal leany^ kezét a Jókai kezébe teszi. Ám hogy magára is biztosan menne, azt mindenki el fogja ismerni, a ki elolvassa a Reggeltől estig\' czimű költői szép tíovellát. Uj név e helyen a Murai Káro!yé is, de pompásan beillik az előkelő társaságba. Egy kis vígjáték játszódik le előttünk egészséges humortól pezsgő novellájában. Csak jelenetezoi kellene s kész a vígjáték, méltó társa a „ Virágíakadás-nak, mely ma is repertoire-darabja a nemzeti színháznak. Megint egy uj név : Justh Zsigmond. Egy pár éve, hogy feltűnt e fiatal iró, ki nemcsak, az éleiben, de az író-világban is méltó helyet foglal el az előkelőségek közt. A ki „A két Ernesztiná"-(r elolvassa, annak kedvenczévé lesz Justh Zsigmond, ki nemcsak éleslátású meg figyelő, de ügyes elbeszélő is. Nem csak színez, de mesél is s alakjai valósággal el vannak lesve az életből. Több uj alak nincs az Alma nachb&n. Á többivel találkozott a: olvasó az Almanachnak vagy első, vagy második évfolyamában. Újra találkoznak a régi gárda egy vei: Vadnai Károlylyal, kinek Bolla Neüa, sajátságos czimü novellája a szabadságharcz és az azt követő sötét korszakból \'veszi érdekes tárgyát. Bolla Nella vén leány s megindító történet mondja el: hogyan lett azzá. A hölgyvilágot Tutsek Annán kivül, Beniczkyné-Bajza Lenke és Gyarmathy Zsigáné képviselik, Be-uiczkyoé idegen földön játszat le egy romantikus, érdekes meséjü történetet, mig a G-yarmathr Zsigáné története f\\ Házasság, hadverés Isten dolga) az ő kedves Kalotaszegjén játszódik le s egyike az Almanach legszebb darabjainak. Most\' jön a fiatal gárda. Petelei István, a rajzok kitüoŐ mestere (Az Öreg legény), Tóth Béla az ó Gü\',-babájával, aztán Bársony István, a Szabad ég alatt irója, ki nemcsak a leírásokban, de a mesélésben is nagyhirtelen elsórendó íróvá lett, Rákosi Viktor, kit sokkal többen ismernek Sípulusz néven, Hevesi József, ki ezúttal egy jóizü humoros történettel mutatja .be magát — s legeslegvégül a szerkesztő Mikszáth: ,Jas gladii* cz. pompás történetével. Természetesen ugy illett, hogy a szerkesztő maradjon utolsónak. — Könnyű neki, úgyis tudják róla, hogy nem utolsó. De elég ennyi az .ismertetésből. Most hadd beszéljen a szerkesztő s hadd lássuk, mit ir a könyve elé előszónak. Egy pár Tele ky-tragédia hevert az asztalomon az Almanachba szánt rajzok és novellák mellett. Egy este, ki hitte volna, beszélgetni kezdtek a kéziratok egymás közt, vagy hogy csak álmodtam éu azt. — Hol vagyunk ? egy sárga théka. — A bírálónál ¦ másik tragédia. — Uj biró, rossz biró. De hogy jutott be ez az ember az Akadémiába ? A kéziratok elkezdtek kaczagni. S olyan bántó ízetlen az, mikor a komor, méltóságteljes tragédiák röhögnek. — Hogyan jutott be? ha, ha, ha! Nehéz beteg volt, azt hitték az akadémikusok: »No, ez ugyan nem fog már többet irni, tehát bevá lasztották. Sértődve izegtem-mozogtam ágyam- ban, midőn közbevág szerény hangon Már-már magok is belenyugodtak egy novella: volna alárendelt szerepükbe, ha vé- — Jó estét színdarab arak, jó letlenül meg nem szólal egy kopott estét! táblája tragédia, ezzel a jeligével: — Servas fráter! — szólt oda .Addig jár a korsó a kütra, mig el fumigative egy zöld vaaxonkötetü nem törik." Teleky-darab. — Mit kerestek itt, . . — Ositt gyerekek: Ne bolon jámbo\'r teremtmények? dozzatok. Legyen közöttünk béke és Mi az idei Almanach növel- egyetértés. Tény, hogy testvérek Iái vagyunk. vagyunk, mi a kedvenczek, ti pedig — Ugy? — dünnyögte gőgösen a hamupipőkék. De ez csak a kor az előbbi — Almanach ! — Papír- léha divatja. Ami előkelőbb rangunk, kcsár az, vagy könyv? Ami különben\'a sajtó indolentiáján, igazságtalansá egyre megy. gájtf alapszik, mely mig udvarol a: — Ne olyan hetykén színdarab egyik irodaimi ágnak, közömbösen urak! Mi mind a legjobb családokból veszi a másikat. A sajtó emberei származunk, köztünk van Jókai is. ekképen szólanék: .Sokat írunk — Kár dicsekednetek Jókaival, darabról, mert a közönséget érdekli amice, mert Jókai ugy vaa éppen-\'A közönség igy szól: .Érdekes darab seggel, mint az én első felvonásom- J lehet, mert a sajtó sokat ir róla.\' ban szereplő király, kinek azt jósolta Ha veletek is így bánna a sajtó, bi az egyik bölcs: »Rossz sors vár reád,! zonynyal virágoznátok, oh király, \'minden rokonod szemed! Nagy zúgás támadt erre a azin-láttára pusztai el.* Mire a király\'művek közt, de annál zajosabban ki dühbe jött, leüttette a bölcs fejét,Iállottak „helyest" az Atmanachbeli mondván: .Egy okosabb bölcseiké- kéziratok. rek." Az^ okosabb bölcs - ugyanazt — Lc vele! Nem hallgatjuk jövendölte, ,okosabb formában: Eláll! Hoch ! .Szerencse vár ieád, oh király, min-/ —- De csak hadd beszéljen, den rokonod taléle&* Ez már bez-(Halljak, halljak, halljuk! - szólalt meg felelte egy zeg tetszett a királynak, de mi azért még sem tudjak, azért élte-e túl a rokonait, mert ő volt nagyon erős vagy azok voltak nag/on gyengék, — Kuthy, Jósika rég a feledésbe merültek s ő negyven év óta uralkodik a sziveken. — Kiég egészségtelen állapot. Ná latok azt is mondhatná Jókai: .Az idén semmit sem írok, az idén tehát nem lesznek uj könyvek. — Eddig valóban igy volt, de] most nj aera jön. Eddig egy fenyő magaslott ki, de most többen vannak. Kisebb fák, de egy egész erdő. — Mi az mind Jókaihoz képest! — Együttvéve mégis legalább egy másik Jókai. Az öreget nem birtuk legyőzni — tehát felosztottuk. — Tóth Bélában meg van szingazdag rag-ogó nyelve, Benicz-kynében leleményes meseszövése, Maráiban vidámsága, Peteleiben gyöngédsége, Bársonyban leiró ereje. Rikácsoló, epés hangon förmedt most fel egy barna kötésű tragédia, mely e jeligét viseli homlokán: Győzni és meghalni. (A mi a Teleky-pályaműveken gyakran épen ilyen sorrendben esik meg.) Ugyan ugyan, hogy nem restelsz fecsegni, csacsogni, mint valami szalon-vígjáték s pláoe ilyen alacsony lényekkel. Nagy csapkodás, suhogás támadt erre; vagy egy ablak van kinyitva valahol és a széláramlat pajkoskodik a kéziratokkal, vagy pedig Összeverekedtek. Piff, paff! — hangzik élénkén. Ragd meg ! rúgd meg! — Vigyázz ! — sikolt vékonyka hangon egy rajzocska. Hátha egy apának vagyunk a gyermekei. Zűrzavaros kiáltások keletkeznek: — Ne hagyjak magunkat! Ti, szemtelenek! Hát illik hozzátok ilyen neveletlenség? Hozzátok, a kik jambnsokban bes/.éltek ? Az egyik színmű elkezdett spi-cselni nagy pathoszszal. — Mi előkelő personák vagyunk, ránk pályadíjakat tűznek ki Mi velünk, születésünktől kezdve halálunkig, érdeklődéssel foglalkoznak, a sajtó megírja minden életmozzanatunkat ; a közönség riadó tapssal üdvözöl, ba győztünk, s ha elesünk, még ez a bukás is sokkal fényesebb, mint a ti diadalaitok; száz" fut^y — Nem állok el — folytatá az ócska tragédia dühösen. Sok évi ta pasztalás van a hátam mögött, ti mind csak tacskók vagytok hozzam képest. Husz éve járok, már a Teleky-pá-lyázatokra különféle czimek alatt, mig végre felvirradhat az a nap, hogy én leszek aránylag a legjobb társaim közt. Pedig rossz darab vagyok, még egy bíráló sem olvasott végig soha. Mindössze egyszer részesültem némi figyelemben, mikor a gazdám vígjáték gyanánt nyújtott be. Sok embernél megfordultam, de mind azt dünnyögte rólam néhány lap elol vasasa után: .Ejnye de nagy szamárság! (Általános derültség). Pedig uraim, fiatal koromban spanyol novella voltam, szép.kerek, klasszikus munka, tele üdeséggel és költészettel. A ki olvasta, mind el volt ragadtatva : .Milyen kedves, milyen bájos." Hogy kevélykedjem hát éu most a színdarab voltommal ? — Ugy van! Igaza van. — Azért ne egyenetlenkedjünk, atyafi? k. Mert valamint a novellákból lehetnek még egykor színdarabok, azonképen mi belölünk is lehetnek még valamikor novellák. A jövőbe bele nem láthat az ember. Bátor leszek tehát, tisztelt urak, egy indítványt benyújtani. Halljuk! halljuk ! Egy, a m agyar sa j tó hoz együttesen intézendő kérelemre vonatkozólag: részesítsen minket ezentúl egyenlő pártfogásban. Mikszáth Kálmán. Jelentés. Zalamegye területén 1889. október hónap ban észlelt kőzegészségi állapotról s egyéb a közegészségügyet érdeklőkről. A kőzegészségi állapot ugyj* felnőttek — mint gyermekek közt a megye egész területén kedvező volt, megbetegedés egyátalén kevés fordalt elő; feljegyzésre méltó számban csak a légzőszervi bántalmak kerültek gyógykezelés alá, a hasi hagy máznak szórványos esetei több helyen észleltettek, a nagy-kanizsai cs. és kir.- kat. kórházban szinte több hagymáz-beteg kezeltetik; a kanizsai k. fogházban pedig tracho mának 3 esete fedeztetett fel, a fertőtlenítés és a szabályszerű többi óvóintézkedések mindenütt azonnal foganatba vétettek. Heveny fertőző kóroktól a megye járványmentes. Bünvizsgálat összesen 10 esetben teljesíttetett, ötször törvényszéki meghivás folytán ötször rendőri tekintetből öngyilkosságot 6 egyén követett el; hangzik, vérfagyasztó hidegség ül az Téletien szerencsétlenség általi halálnak 5 arezokon s másnap hasábokon, írják egyén esett áldozatává, meg a lapok a temetésünkét, de ti Elmekórnak iét esete lett hivatalos születtek és meghaltok anélkül, hogy. beavatkozás tárgya. éltetek volna. Létezésteket egyetlen - szó jelezi a sajtóban, amit a* ,Iro-j dalomrovat* vezetője kedvetlenül oda- H I V 6 &• firkant, hogy megjelent. \| _ Kir41riiénk neveuap- A novellák és rajzok szerényen iáDi mult keaSn « sxent-Ferenczrendöek meglapultak e beszédre, mintha mon- plébánia templomában isteni tisztelet tardanák: .a mi igaz, igaz. tátott, melyen a polgári s katonai hatóság képviselői, a tanuló ifjúság és ájtatos hívek számoBac megjelentek. — A családfő gyikosaf. A nagy-kanizsai kir. törvényszék háromnapi végtárgyalás után egy megrendítő bűnesetben hozott Ítéletet Egy egész család összes tagjai állottak bíróság elöttsbünükaz, hogy szövetkeztek a család fejének meggyilkolására és szörnyű tervüket — egymást a kivitelben is támogatva, — végre is hajtották. Balázs János Cserszeg-Tomájon — Keszthely mellett egy hegyi falubau —-Ja-kott földmives volt az áldozat, s ennek családtagjai a tettesek. Balázs örökös viszályban élt a feleségével és egész családjával, s felesége folyton bujtogatta leányait és vejeit, hegy tegyék el láb alól a házsártos öreget, mert különben ő és apró gyermekei pusztulnak el. 1S89. évi január 6 án Szabö József házánál lakodalomban jöttek össze a családtagok s itt közöttük határozot-tan tárgyalásra került a régi eszme. Arészle-tes tervet Balázsné és két veje Pintér ?é ter és Szabó József, ez utóbbi házánál állapította meg január 20-án és ekkor a fa-vitel módozatait ia róezletöaen fa korai-menyesen megbeszélték, hogy rni&aip este, midőn Balázs János szokott módon lesre megy, hazajövet agyonlövik. Másnap este Pintér Péter, ennek öcscse Balázsné és ennek Mari leánya, Szabó József pajtájába mentek, hova Pintér puskáját és pisztolyát is magával vitte. Kevés vártatva odajött Balázs Anna, Balázsné második leánya — a ki a tervbe szintéo be volt avatva — és tudtukra a<lta, hogy atyja Balázs József már csakugyan elment a lesre; ekkor Pintér Péter fegyverét rendbe hozva, átadta azt öcscséoek, ő pedig sógora Szabó József fegyverét vette magához; nemsokára visszajött a körültakintésre kiküldött Balázs Anna és zörgetett az ablakon, nogy siessenek, mert elkésnek. Ekkor Pintér Péter és Pintér József az- áldozat szomszédos telkén lévő disznóól mellé rejtőzködtek, tudván, hogy erre jön vissza Balázs János a lesből; egy negyed óráig voltak itt, mire Balázs János közeledtét hallották, s midőn közelükbe jött ez, egyszerre rásütötték mindketten fegyverüket, de mivel Balázs János nem esett el, hanem védekezni akart és már puskájának kalapácsát is felhúzta, Pintér Péter és József neki mentek, a földre teperték, majd Pintér P. a nála levő forgópisztolylyal kupába lőtte Balázs J.-t, mire ez szörnyet halt A lövés után rögtön oda jött Szabó József és Balázsné, és midőn az áldozat haláláról meggyőződtek első szavak az volt, hogy „már régen igy kellett volna neki tenni." A dologban a legborzasztóbb az, hogy a meg-öltnek feleségén és Anna nevű leányán kivül — kik a cselekmény elkövetéséhez segédkezésükkel közvetlen hozzájárultak, annak másik két — Mari és Kati nevű — gyermekei is tudtak a tervezett bűncselekményről. A vizsgálat során — melyet Csesznék Miklós keszthelyi kir. áija-rásbiró vezetett — az összes vádlottak töredelmesen bevallották tettüket A vég. tárgyalás november 11-én regéli 9 órakor vette kezdetét. A tárgyalást Cseresnyés Sándor kir. töryényszéki elnök vezette ; jegyző: Wiener Sándor; szavazó-bírák voltak: Veber Károly és Érdődy Lajos; a vádhatóságot dr. Kiss István kir. alügyész képviselte; Pintér Péter védelmét Remei* Géza, Pintér Józsefét dr. Schwarz Adolf, Balázs Jánosnéét Varga Lajos, Balázs Annáét Oroszvéry Gyula, Szabó Józsefét Tuboly Viktor, Balázs Mari és Ba lázs Kati védelmét dr. Neusiedler Antal ügyvédek látták eL Vádlottak az egész végtárgyalás során makacsul tagadtak mindent, a kihallgatott tanuk pedig közvetlen bizonyítékot nem szolgáltattak. A tárgyalási termet egészen megtöltő közönség borzalommal hallgatta a drámai momentumokban gazdag végtágyalást. A tárgyalás második napján fél 12-kor kezdte meg a közvédló két órai vádbeszédét, s a téoyállás ismertetése után Pintér Péter és Pintér Józsefet a gyilkosság bűntettében mint tetteseket, Balázs Jánosoét a gyilkosság bűntettében mint felbujtót, Szabó Józsefet és Balázs Annát mint bűnsegédeket kérte megbüntetni. Balázs Mari és Balázs Katival szemben a vádat elejti. A tárgyalás folytatását ekkor elnök délután bárom órára halasztotta, a mikor aztán megkezdődtek a védbeszédek. A védbeszé-dek meghallgatása után, esti 8 órakor elnök az Ítélet kihirdetését kővetkező nap délelöttjére halasztotta. U-én délelőtt 10 órakor aztán kihirdette az elnök az Ítéletet, mely szerint Pintér Péter a gyilkosság bűntettében mint tettes életfogytiglan tartó fegyházra, Pintér József ugyancsak a gyilkosság bűntettében mint tettes 10 évi fegyházra, Balázs Jánosné a gyilkosság bűntettében mint felbujtó életfogytiglani fegyházra, Szabó József mint bűnsegéd 10 évi fegyházra. Balázs Anna mint bűnsegéd 10 évi fegyházra ítéltetnek; Balázs Mari és Balázs Kati fölmentettek. Ugy a kőzvádló, mint az elitélt vádlottak feleb-bezést jelentettek be. — Mezei vadászat tartatott mult vasárnap a Janizsai határban, részt vett 17 puskás 30 hajtőval és zsákmányai esett 38 nyúl. HüSZONNYOLCZÁDIK 2VFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY NOVEMBER 23-án. — S tette uh e ím Gyula (Wippcben) a satirikus élez nagymestere folyó hó 27-?2 a „Casino" nagy termeten igen érdekes műsorral humoriszükus felolvasást fog tar .tani. mely iránt városunkban és vidékén tíagy érdeklődés mutatkozik. Jegyek előre válthatók Prager Béla ur gyógyszertárában. — Utazás Olaszországba. A m. á. \\. városi menetjegyirodája tudvalevőleg deczember hó folyamán utazást rendez Olaszországba, melynek résztvevői csudán ^uméig^Nilletve Abbáziáig utaznak együtt^hogy imren a menetjegyiroda jegyéivel, melyéi ellátásra is szólhatnak, ;/Ítszoljá15ák több "irányba: a Riveriára Yok akilínek egé=zségök a téli zord idő k. Isét teszi\' kivánatossá, Veienczébe, (iénuaba, Florenczbe, Romiba vagy Nápolyba azok, akik mint touristák óhajtják Olaszorszlge"pontjait meglátogatni. A !11 enetjegy iroda külön vonalával a szükséghez képest egy vagy két „Waggon Lits\' ;s indul líndapeströl, azok számára, akik beteges állapotuknál fogva útközben a le-hefö legnagyobb kényelmet tartják macira nézve nélkülözhetetlennek. Az utasok Budapesten nemcsak az összes nevezetesebb olaszországi pontokra válthatják meg uti jegyeiket, s egyes városokba igé- Kc félj, ne félj én bánatos galambom, Tied azért az én kedvei leányom. Nézd csak, nézd csak ide látszik ablakja,\' Ott nyílik majd a violánk, nézheti is az anyja. Nem enyhíti ez aa én nagy bánatom. Meses-miis-3 csókját ha nem Tárhatom Nekem nyílott eddig e zzép virágszál, Hej dc ez a viza bimbó nem anyjának nyílik [mar 1] Dédelgettem, ápolgattam szüntelen, ú Tolt az én drága kincsem én nekem; Mint » madár ho keblembe volt zárva, Ú kélkale, távol tőle, édes anyja oly árva ! A násznépe esküvőre elindult A megválát fájó künye bSven hallt, Kés kezet fog összekötve örökre, Holtig tartó áldást adott a pap az C ssívíkre. Ne aírj, ne sírj búslakodó gerliczém, Nfcsd m;!y boldog az én drága Irénkém ; Csókjainkat, miket hintónk reája, Százszor is, mtg ezerszer Ís meaiarnét i Zsijája,. — Egyházi. Dolmányos Döme szír. áldozár homokkomáromi plébánia helyettesi állomásáról Mária- Gyüdbe helyeztetett át s helyébe Gudlin Gellért szfr. áldozár és vikárius neveztetett ki helyettes-plébánossá. Gratulálunk! — Nagygyűlés. A magyarországi gazdasági egyesületek 8-dik nagygyűlésén nyeikbez mért ellátási jegyeket bizonyos [a zalamegyei gazdasági egyesületet Svas-fogadókba, tetszés szerinti időre, de vált- tics Benő és Báró Putheán Géza képvi-hátnak jegyet a Lloyd hajóra, s azzal utaz- sellék. hatnak Corfaba,Egyptomba,Alexandriába,) — Hangversenyek. Barbi Alice k. esetleg Máltába. Ez azért látszik -szüksé- ¦ a modern énekmüvészetnek egyik Seggesnek, mivel sokan vannak, akik San Re- \'kiválóbb és zseniálisabb képviselője, kinek mőbaa vagy Nizzában csak a tél elejét, ri-. rendkívüli sikereiről a fővárosi sajtó egy-degebb részét pedig még melegebb éghaj- . hangulag a lehető leghizelgőbb módon lat alatt óhajtják tölteni. Az egész utazás-! nyilatkozott, f. é. deczember 2-án Nagy-" ról részletesebb felvilágosítást fognak a Kanizsán fog hangversenyezni, fíelyárak nemsokára.megjelenő programmok adni. I-sor 2 frt 2. és 3. sor 1 frt 50,atöbbi sor Olaszországba, különösen akik Rómába 1 foriut. Karzati ülőhely 1 frt 20. Jegyek utaznak, igen előnyösen használhatják Bá- ( Belus Lajos ur gyógyszertárában kaphatók, torfi Lajosnak „Rómáig és vissza" czimü — Hirschel Julcsa k. a. énekesnő — Megyei r. h. Gyermekjátékból Nován töz támadt, kiadedovoda! jöjjön el a te országod. — Vizmathy Ferencz lete-nyei tanítónak 120 frt évi nyugáijt utalványozott a - cultusminiszter, — Kapdebo csopaki jegyző a felső-Őrsi orgonára 10 ftot adományozott. — Keszthelyen uj kórházat szándékoznak épiteni. — Szepezden a partszakadás egy ifjút agyonütött. — A muraközi petróleum-telep fúrásához uj gépekkel újra hozzá fogtak. — Hazai r. h. A bpesti Rókuskőr-házban jövő. tavasztól kezdve apáczaápo- 1 lóoök alkalmaztatnak. — Az eddig léte-\|zett 15 kereskedelmi és iparkamara 20-ra emeltetik fel. — Szegeden mintegy 28 millió sáska pusztíttatott eL— Gönczi Pál cyugalmaztatása alkalmából a Szent-Ist-vánrend kiskeresztjét kapta. — Lovag Freistádtler Antal milliomos családjával áttér a r. kath. hitre. — Külföldi r. h. Mac Mahon emlékiratain dolgozik, de csak halála után adatik ki.— Milán volt szerb király" parisban telepedett le. — Brazíliában kikiáltatott a köztársaság, a császári család Európába jött — A párisi világkiállítás 8 millió frank tiszta jövedelmet nyújtott — Boszniában katonáinkat orvlövésekkel illetik. — ő Felsége, királyunk a német császárral Salzburgban találkoztak. — Az elbingi hajógyárban államunk egy jelző\' hajót rendelt meg. — Az „Olvaső-kör szépirodalmi regény folyóirat rendkívüli folyamában megjelent „Szófia gyöngye" történeti regény 9-dik füzete, — rendes folyamban pedig „Uj párisi titkok" társadalmi regén} 19-dik füzete. Ára 25 kr. Előfizetők ked útirajzát Ára fűzve ! frt, diszkötésben 2 városunk szülöttje, báró Rokitanszky tanár j vezményben részesülnek.\' Megrendelhetők — Kolossvár. Hint látja, az iveién nyitottunk tért Nagysád felhívásának. Legszebb sí-kert óhaj i jak. — M Bpeit. A csikket köszönettel vet-tflk. A kérdéses naptár még nem jelent meg. — M. V. Lapkiadónk nem reflectál az ajánlatra. EtIBDETESEK. Kölcsön pénz. Fővárosi nagy tőkepénzesekkel való összekötettésem folytán betáblázásra nagyobb kölcsönöket 5 — 7 százalékra gyorsan eszközölhetek. N.-Kanizsa, 1889. nov. nó 20-án. Dr. FÁRN/K L.4SZLÓ 3757 ügyvéd. Felelős szerkesztő és kiadó: BÁTOBFI LAJOS. Laptulajdonos: WAJDITS JÓZSEF. Köszönstnyilvániíás. \' Tisztelettel alulirtak, jó barátainknak, ismerőseinknek, és mindazoknak, kik szeretett és felejthetlen testvérünknek PfaíF Ferencznek temetésén megjelenni és mély fájdalmunkban résztvenni szívesek voltak, ez uton mondunk őszinte, s hálás köszönetet Nagy-Kanizsán, 1889. novb. 18-án.-3756 1—1. Pfaff testvérek. 3743 m Schwarze Seidenstoffe von 60 kP. bis a. 11.65 p. meter — glatt und gemustert (es. 180 versch Qnal) Farbige Seidenstoffe von 60 i kr fl. 765 P- Meter — glatt nnd gemnstert (circa, 2500 versch. Farben, i and Dessins.) Versendet rabén- and itasckveise por-1 to- nnd zollfrei des Fabriks-Depot G Henneberg) K. K. Hoflief)- Zürich. Master, umgehend. Briefe kosten 10 kr. porto. Az 1889. Párisi világkiállításon arany éremmel kitüntetve. - ) L rovat alatt közlőitekért nem vállal feletősséget a szerk. " frt, kapható a szerionéi N.-Kanizsán vagy szép tehetségű tanítványa, kit városunk a magyar városi menetjegy irodájában műértő közönsége eddigi fellépéseinél Budapest, Hungária szálló. topt méltán kedvecezévé fogadott, de- — A krumpli-árulás ellen sokan czember 8-áu fog városunkban Uangver-p:iuasz?LOdoak, piaezuokon zsákszámra ad- senyt adni. cakefi igy a verő nem tudja mennyit vesz. — Thea estély. A nagy-kanizsai á piaczi rendszabály ugyan megmérettetni casino f hó 30-án saját termében thea es-reudeli, de a gyakorlatban nem alkalmaz- télyt tart. tátik a fogyasztó szegény Itözöiiség káró-1 — Eljegyiés-EgyházasfalviTöttössy sodasira. Jó lenne intézkedni ez érdem- Béla kir. törvényszéki biró november 17-öen is. én eljegyezte öavegy felső bükki Najiy Ist- — Esküvő. Jövő szombaton nov. 23- vánné sz. Lakat Mariska úrhölgyet Berhi-án tartja esküvőjét Zala-Sz&barban Geleji dán, Veszprémmegyében. Tisztelt_ bará-és makói Dr MakajBéJa cultuszminiszteri tunknai midőn gratulálunk, a kötendő segédfogahriazó NemeflSSn Margit kis-1 szent frigyhez a legtisztább boldogságot asszonynyal, Nemes Baán Kálmán ottani kívánjukI \'/öldliirtokos és neje törökszentmiklósi De-1 — KinevezéB. A pénzügyminiszter uietzky Hona bájos leányával. Fellegtelen Dnlovics Szilárd központi díj- és illetékboldogság kísérje írigvöket 1 I kiszabási dijnokot a nagy kanizsai kir. adó- — Pályazatok nyittattak a szentpé-, "vauihoz WeigL minőségű VI oszt. adó-teruri ségédtanitóí, nemkülönben a ^ hivauh tisztté nevezte ki. vári és.nyirádi segédtanítói állásra, Tur- ~ NW\' a °0\'e,mb.er^0\'í° csiscsén pedig önálló unitot állásra, a i megnytlt népkonyhában: Nov. 20 an Ftschl kérvények a tüskeszentgyörgyi plébániára küldendők. — Heti biztosok e héten a kisded-nevelő Egyesület óvodáiban Dauscha Ot-tóué és Stemmer, Kálmán né választmányi tag urnök. — Hjinen. Szüc3 Zsigmond derge-csi bérlő e hó 12-dikéii vezette oltárhoz Kai le Irénkét Raile József sümegi nagy boriizletculajdooos és .földbirtokos kedves leányát. Ezen frigygyei megyénk két régi és derék családjának sarja olvadt egybe, s kívánjuk hogy isten áldása kisérje az uj házaspárt. Az esküvő szorosan családi kűrben folyt le, melyet lakoma követett A gazdagon teritett asztalok és a jó zalai borok körül nem volt hiány a felköszön-tőkben sem. Ez alkalomra irt felköszöntők közül kettőt mi is adunk, melyeket 3ek-sits Ignácz kaposvári fögymn. tanár irt Irénke huga esküvőjére: Hymnus. Irénke húgom esküvőjére. Isten! ki vagj ateretet istenei K.-Ó-. és siót adj kérlek éonekem, Hogy jót méppel áldással is tele, Kívánjon bSven ajkam S énekem ; Hogy a frigy, a melyet e pár imént kötött, Legyen áldott, kedvei te szent isined elótt. Isten! te, ki világok atyja Tagj 1 6b vedd e párt hC gondjaid alá! Adjad\'bőven: mt tsent, mi >zép, mt nagy, Mindazt : mit Fölséged jónak talál. Szép lelkét él szivét: kincsét Irénkánek, Imádja hSn a férj; — ürüljön kincsének! Lten! ki vagy hatalmak istenei Tartsd meg soká és boldogan e párt, Irénke kis gyengéd szelíd keze, Adjon mindent: — többet, mint férje várt. Méressék boa egymást, szeressék a lirig. egymásnak s egymásért, hogy éljenek mindig Mindenható ég és fúld istene! Ki állsz a mnlt és a jöv8 fölött, Mnltjúk legyen örömökkel tele, JövójQk megteljék remény.közöttI S mit ifjn lélekkel fogadtait egymásnak, "rtUjeuck sírig e sient fog&dáan&k. Irénke szüleihez. y bnt, a; bint édes kedTes I\'onátn? öxeiid areaod miért olyan halovány ? a édes férjen angyalom, - J " !nyüm, kedves lányom, aem lesz többé - [már itthon !] B Pálné, Weisz Karoliu, 21-én Maschanzker Mórné, Reichenfeld Leopoldin, 22-én Dr. Neumann Edéné, Samuely Olga, 23-án Scherz Richardné, Wohlheim Fanni, 24-én Dr. Rothschild Samuné Blau Ernestina, 25 én Klein Illésné, Strem Leopoldin, 26-án Bettiheim Samuné, Fischl Jozefin, 27-én Szigethy Károlyné, Darás Malvin, 28-án Ledofszky Árminná, Weisz Zigmondné, 29-én Vucskics Jánosné, Schreyer Nelli, 30-án Samueiy hénrikné és Kartschma-rofí Olga. — Tüzlárma okozott riadalmai nov. 21-én este a közkórház városrészben, mintha a hagymázbeteg katonák kórházában tüz ütött volna ki, mire a tűzoltók a felső templomhoz értek, már a katonaság visszafuvassal haza tért, ügyetlen tréfa volt az egész. — Választmányi ülést tart a nagy-kauizsai Kisdednevelő Egyesület november 25-én hétfőn délután négy és fél órakor nádor-utezai kisdedovoda helyiségében, melyre a választmány tagjai1 ez uton is tisztelettel meghívja az elnökség. Országos vásár. Deczember 2 án tartatik Nagy Kanizsán az úgynevezett Miklósnapi országos vásár, mely ez évben az utolsó és a legélénkebbek egyike szokott lenni Figyelmeztetjük rá előre is az érdekelteket — Vonatelgázol/is. Noy- 22-én délben a Kazinczy-utczai vasúti átjárónál a Bécs felöl jövő vonat égy Bendekovícs nevü helybeli disznó kereskedőt lesújtott A kórházba szállítás alatt meghalt Bővebb adataink lapunk zártáig nincsenek. — Diamant és társai hires betörök ügyének végtárgyalása nov. 22-én tartatott meg. Elitéltettek 5. 4 és 3 évre. Bővebben jövő számunkban. — A zalaegerszegi üg)?édi ka-kamara részéről közhírré tétetik, hogy dr. Bárdió György Csáktornya, Diskay Sándor Tapolcza, Gáspár Lajos Kaposvár és dr. Fyied Ödön N.-Kanizsa székhelyivel a kamara lajstromába folytatólag fölvétettek; továbbá dr. Matisz Dezső kapoivári üllői nt 21 — Uj naptárak. Lapunk kiadótulajdonosa Wajdits József kiadásában évek so-, rán át megjelenni szokott naptárak közül 1890-re már a következők kaphatók. 1.) Szűz Mária édes hazánk Védasszonya nagy képes naptár, 10-dik évfolyam. Szerkeszti Páter Angelíkusz. Gazdag, tömött tartalommal. Ára 40 kr. kötve 50 kr. 2.) ugyanaz kevesebb tartalommal 25 kr. 3.) Kis képes magyar népnaptár 19-dik évfolyam ára 25 kr. Kaphatók a kiadó könyvkereskedésében, ngyszinte minden hazai könyvárusnál. Szintén megjelent a Wajdits József Nagy-Képes magyar riépnaptára 1890-re 19-dik évfolyam, gazdag tartalommal bir, nagy előnye, hogy apróbb közleményeket vett fel a következő szerzőktől : Varosy Mihály, Mártonffy Imre, Bálintffy Bálint, Nagyné Szűcs Rebeka, Farkas Károly, Strauh Pál, Tuboly Viktor, Neuszid-ler József, sat Mulattató része is gazdagabb, közhasznú rovata teljes figyelmet érdemel. Szóval méltán ajánlható. Ára 40 kr. Kötve 50 kr. ooooooooooooooooooooocoooooo § Hirdetmény, — Az egészséges vér, hogy mily hatással van az emberi testre, azzal a nagy közönség még igen keveset törődik. Nem tudják, hogy igen sok bajnak a rossz, a nem kellőleg képződött vér a szülő oka. Azoknak, a kik vérszegénység, vértolulás, sápkór, bőrkiütések, aranyeres bajok miatt panaszkodnak, arról kellene gondoskodtok, hogy rendes emésztés s táplálkozás által verőket erösbitsék. Ily esetekben, köztudomás szerint, Brandt Rich. gyógyszerész svájezi labdacsai, melyek a gyógyszertárakban dobozonkint 70 kr. kaphatók, nagybecsű szolgálatot tesznek s különösen a nők is kellemes hatásuk miatt minden egyéb 3>.eruél többre becsülik. De mindig különösen a keresztnévre ügyelve, kell kérni a Brandt Richárd gyógyszerész-féle svájezi labdacsokat mert a csalódásig hiven utánzott s hasonló névvel ellátott, labdacsokat is árulnak. Szorosan ahhoz tartsuk magunkat: hogy, védöjegyül minden valódi doboz czimlap-ján egy fehér kereszt vörös mezőben s ez elnevezés: Brandt Rich. gyógyszerész svájezi labdacsai, található. Minden más fajta dobozt vissza kell utasítani. q A szombathelyi püspökség oovai uradalma ré- o széről közhírré tétetik, miszerint a fentnevezett ura- o dalomhoz tartozó erdőből a gazdasági üzemterv sze- s rint megállapított 30 kat. hold évi vágás kondori X erdő részben lévő tölgy- és bükkfa nagyobbrészt x műfa 800 frt óvadék mellett nyilvános árverés, o avagy Írásbeli zárt ajánlatok utján elfog adatni, az o árverés, ugy az írásbeli ajánlatok beterjesztésének q határidejéül folyó évi decz. 30-ának délelőtti 10 jjj c5hja Szombathelyre a püspöki\' gazdasági irodában — hol a feltételek mindenkor megtekinthetők — tü- Q zetik ki. 3755 a o o o o ? o c o o o o o ? a: a o a ooooöoooooooaooooooooooooooo Hirdetmény. A szombathelyi püspökség novai uradalma részérői közhírré tétetik, miszerint a fentnevezett uradalomhoz tartozó s legfelsőbb helyen engedélyezett 472 kat. hold irtandó erdőből a farkaslyr.ki major mellett a most kiépülő Ukk-csáktornys: vasútvonal közelében fekvő területen 80.8 kat. holdon levő tölgyfenyő, bükk- és gyertyánfából álló faállomány 2600 frt óvadík csatolása mellett nyilvános árverés, avagy Írásbeli zárt ajánlatok utján el fog adatni, az árverés, ugy az Írásbeli ajánlatok beterjesztésének határidejéül folyó évi decz. hó 30-ának délelőtti 10 órája Szombathelyre a r-üspöki gazdasági irodában, hol a feltételek mi.Uenkor ¦megtekinthetők, tűzetik ki. 3754 hl I I I H"M"M-th + + + + + + + % l + + + Ki nyert? Húzás nov. 13 án. Brünn: 6. 3. 27. 70. 90. Házas nov. lS-án. Budapesten: 7. 72. 22. 24. 2\' Hnzás nov. 20-án. Prága: 42. 2. 46. 55. 58. Szerk. üzenet. - Kü-Komlrom 1 Bos. ven miod x nirom és Szentes István toponári ügyvédek, ön- \\ Különben u névtelen Kertóa küldeményeit kéntes lemondásuk folytán a kamara lajs* nem fogadjak el koiléere. rromiból kitöröltettek — A. K. Sdve. kéfiiésgel rilaiioltonk. tromaool Kitöröltettek. \| HlIlLu ^,5^,, fa uteniidi. „sp makíd.- --— \\fUkön. 1 — P, E. Bir megkelve, de nenv mnhux.-tottnk el u aunUmat. Hamburg-Amerikai Postahajózási-részvénytársulat KözYetlen gyors- és póstagözhajók II aiu »li r g íj ó\\-% e« jorklin. sonthamptont érintve Oceait Mii 1 m Azoükivül rendes postagözhajó összeköttetés : Hawre-Newyork Hamburg-Xy. India Stettln- _ _ Havanna Hamburg-Bal tlmore „ Mexlco Bővebb felvilágosítást szívesen nyújt: GSCH1RHAKL JÓZSEF Bécs, Wleden Weyrlng-gasse 32. szám. 3G62 HUSZONNYOLCZADK ÉVFOLYAM ALAI KÖZLÖNY NOVEMBER 23-án. A legbiztosabb és leghatásosabb hashajtó szer a ERENCZJÓZSEF KESERŰVÍZ, mint ezt a következő orvosi hlzonyif Tiínyok tanúsítják : hiiííG nem kellemetlen legle ed véltebb hajhajtÓTiz , u Dr. Korányi tanár Endaoesten. Dr. Kezmárszky tanár, Budapesten izek-\' Dr. Bebhtldt tmir Budapesten ,Kis adagb; « Koródámon .Hatásosabb, mint a többi budi SzCkÜldéa 1889-Üc évben x millió palaozlEÍ 3736 Kltitateive 10 arany és érdem éremmel. * ¦ i •,, i SzfcffcEIdésJ Igazottóság : • --1 Budapesten BIZTOS FIZETÉST : és provislót adok hatóságilag engedé lyezett részletfizetés mellett való darusításáért. Ajánlatok ,FÍXt\'Mü alatt e lap kiadóhivatalához iűtézendők. 3758 +++++44 llll 1+4- Máriazelli gyomor csepp.. # lt\|IÍ!ittUM IJÍITUir aMil ITOOiT hjlít. A LEGJOBB azivarka Papir LE HOUBLON maori ayirtminy CAWLET L HEKRT ófS, .\\ ftruu:t:HTlil-WIil Huni.: OTTO KA1ITZ40yJtMIf (Kollka) „—«r iffis, oomor homok e» dir» kepio-3«. tulsigos elayilfcuodw. wnraBiC. undor es nioTinlter fh» xi b gyomor eirontmitii) jniraazik) tryomnr ni reaöt, kemény »ekJcit, sxékrekedeat, aa Itallal rorterbdt^y- •luxi bántalmakat. — E»jy ; JífcT- é»ftg ára, hasmil« uUtltáiaaf ¦ •gvOt « Kr. kattOs mefl 70 Kr. X Sípon ti métkúldrs: raktár: Bri&j Karolj giOflTjiartÉr. Krssasler (Mojva Ortí! A xalúdi VurUirW gyomor jptrtnt féleképen ntán oltatnak i\' hamisi tatnak, .¦ ezért valódiak gyuiíní cink azok fogadtassanak eL melyek ürege, egy vörös, * a fenti véd jtsry gyal ellátott papírba van csomagolva, ¦ melyek mellékelt húznál íj.\' nlrll\'"" a» íi fel van tüntetve, hogy u Kremaierben, Cinek H. küay-vnyom Jajában nyomtatatott. ... , , - , A Ktmtnjtíttlít is tiékrjliedíi Wj ha\| \|> ellen, évek ÚU legjobb hata-•ftlW iCWivAAl «uakn»k hízóárait labdacsok « ¦ ¦_ ,-í.sokféle keye.-i hamis! tarnak. Labdacsok. ísív^ts^rís; Karolj. Kramslsrf gvoyvutrvtE ttiv Írásira, melyek minden eredeti dobüzoii tál hátuk. Egy dobox in. 20 Kr., egy tekercs 6 dobónál 1 frt- A pém elölcgo bekúldáso otin. 1 tekarcs 1 frt. 30 Kr, I tekére* S frt. In Kr_ 3 tekercs I frt. 10 Kr. éri. csom<utoli« ét poatabér mentesen küidetflr mejc. A UirlaxeUI gyomor cnappek és Marlaielrf Imrxlavsok r.em titkos szerek, a gyógy hat/., anyásaiknak összetételt, minden használati utasításban fei rax A Uáriueill erosiorceepMz ts Hárítani tiphatok Ntgy-KaaiZSi : Práger Béla és Pa-Ina József gyógyíréról uraknál Blbo-fttt: Illa* gyÓg-yczerlis. Birct: Kobc Sándor gyígyizeréai urnái. Karozall ¦ KŐrös Vietor gyágyneréai uroáJ. 01b-¦jtz: Bölei Bél* gyógTMeréK mail SzeBt-eothird: Tomdinyi Leopold gyógyszeréir urnái. 373^ ij Legnagyobb kitüntetés: a Cariá/, uj EtjTjiiemü kilonkint 4 siaioohíj féUsegmtóhal 12—15 db. •8T rekeazben 2 La tacz-bering. trtós, kürülbeiüi S0 drb. egy kilóban S Tok MUa-fcal kürül. 200 drb., 2\'jt kUÓBkint 1 2/rekeszb«n 205, 4 r. - 3 Ikrái henogok, körülb. 26 drb. egy hordóban 1 EBvér heringek körülbelül 30 darab egy bordóban J Kúvór heringek kCiülboIUl 45 darab egy hordóban 1, KSvór heringek, körSlbelül 70 darab egy bordóban 1 KOvér, beeczetelt heringek, körűibe. lül 30 dantb egy hordóban 1 Hal-roulade, köfülbelfll 36 drb. hamburgi műiparkiálfitáson 1889. ,15 . Oroig-lcoronii-ajókik, körülbelül 120 \' darab egy dobozban 1 75 15 i Toki óríaai körülbelül 30 darab egy í dobosban 2 — 15 í Tok nagyok köiülbelal 40 darab í p(rv dobosban g__ 45 í Füitölt bering, kicsi kS ülbelöl HO 80 ; darab egy dobóiban 1 65 . Gelée-ango\'oa kif. va»t .g \'\\I darab 70 \\ e(TJ dobo.ban 3 ¦ ( Gelée angolna kif vastag >ii drb. 65 í egy dobozban \' j Ge!ée-angoloa elsőrendű 50 ( -\' ei7 dobozban J Gelée-angolna eliőreodü 80 í eaT dobozban 2.- ? TGkehal, tzárU. f.-hér, poaUeiomag 80 \| azerint 2.45 darab 340 dobozban 2— ,^ , Friss tengeri halak: GidíJcz-balak postacsomag szerint 2)V- Tengeri dors-gadócz, Cablian postacsomag szerint 2.15 V Félazegnazó./TeDgernyelv . . 2.15^, Mindezeket bérmentesen, utántét mellett ajácijk Schulz E. H. Altona, Hamburg mellett. 3746 Teljes árOTfM íierüeiiíre es iögyea illtetni. Legnagyobb kitüntetés: a hamburgi műiparkiállitáson 1830. 3538 ASODLAC-I APÁTSÁG ( Franczia-Ország) Uum IIAGL\'ELONNK, priwr Főtisztelendő Benedek rsndl atyái F06VIZE, FOGPORA és F0GPASTÁ1A 2 ARANY ÉREM : Britté) 1830, London reltalAltatott \| ai c A futisztelendő benedekrendi atyák fogvi-zúnek lummálttta, ^napíinkiut néhány cseppet vicbe véve, megakadályozza és gyógyítja a fagak odvasságát melyeknek fehérséget és szilárdságot küTcsőnüx. a mennyiben a foghuat erősíti s teljesen egészségeimé változtatja. a Szolgálatot teszünk tehát olvasóinknak, midőn őket ezen régi ea practicus készítményekre figyelmeztetjük, melyek a legjobb gyógyszert éa a fogfájás ellem egyedüli óvszert képezik. - á MiMftMfUWI Itt; isi CETPIIilÜ ici k rnCnt-ít Uc VexérügTüiök. oluuin BOKDZaVX ¦j.ilísIoBiiítfe/i ruljatib inititsrttzr.tí, UHjWlriirbin és i/it/fj ¦¦ WAJDITS JÓZSEF könyvkiadó hivatalában 1890-dik évre kilencz különféle naptár jelent meg, s az egész ország minden könyvárusánál kapható; u. m.: Wajdits József nagy képes népnaptára bő tartalommal és temérdek képpel. Ara kötve űrlapokkal 50 kr., fűzve 40 kr., olcsó kiadás 30. Wajdits József kis képes népnaptára Ara fűzve 25 kr., olcsó kiadás 20 kr. Wajdits József kiadványa + Szűz Mária, édes hazánk védasszonya nagy képes népnaptára, ¦ vallásos bő tartalommal, temérdek képpel. Szerkesztette P. Angelicus. Ára kötve űrlapokkal ellátva 50 kr., fűzve 40 kr., olcsó kiadás 30 kr. Wajdits József kiadványa Szűz Mária kis képes népnaptára Ara fűzve- 25 kr., olcsó kiadás kr. Wajdits József ÍOI, azaz száz és egy évre szóló naptára Ára keroéDykötésben 90 kr. Rév-komáromi K. kalandárium. Ara fűzve 20 kr. J ii. Wajdits József í 1884-től« kezd ve 1890-ik évre + # szóló naptára 14 kr. Fentebbieken kivül minden másutt megjelent naptár a könyvkereskedésben fellelhető. Postai Megrendelések gyorsan és pontosan eszközöltetnek Wajdits József könyvkereskedése által Nagy-Eaiiizsán J ¦ Wajdits József könyvnyomdájából Nsgy-Ksniisan. NAGY-KANIZSA, 1889. november 30-án. Elöfitetési ár ii érre . . . 5 írt-- rrre . . . S fr SO kr, n^eyedívre ... 1 írt \'25 kr, Egyes szán 10 br HIRDETÉS EK S hasáboi pt-íitnorban 7. másodszori Ö. s mimi-ii további sorért b MYIIVTEH8ES petit sbronkém M Kincstári;:; Hoszonnyolczadik évfolyam. I A lap szellemi réjiét illeti közlemények a szerkesztőséghez, anyagi részét illf-tS közlemények, [pedig a kiadóhivatalból br mentve intézendSk : Jtagy-K a niz $<1 n takarékpénztári épület. Bérrr.en tétlen levelek i gxdtatnak el . fo- Xézlraiok viasza aera küldetnek A nagy-kanizsai „Kereskedelmi Iparbank, a „nagy-kanizsai önkéntes tűzoltó-egylet, a „nagy-kanizsai kisdednevelÖ egyesület" -nagy-kanizsai keresztény jótékony nőegylet" , a „nagy-kanizsai izr. jótékony nőegylet", a „szegények tápintézete", a ^nagy-kanizsai tiszti-önsegélyző szövetkezet1\',a „soproni kereskedelmi iparkamara" nagy-kanizsai külváiasztmányának hivatalos lapja, j . HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Magyar kisdednevelés. A „Mária Dorottya-Egyesület, rncíy magát ujry litssik a magyar fúherczegnó iránti loyalitásból .Mária Doroiheának* nevezi, közelebb megnyitotta^ az elaggott és munkaképtelenné vált tanítónők számára emelt menedékházát. K humánus tényével az egyesület, örök hálára kötelezte a hazai tanítói kart s nemes czélját a társadalom is kellően méltányolta, raidón a inenedéxbáz felépítésénél tetemes adományokkal járult. Azonban az egyesületnek rövid fennállása óta kifejtett sikeres működé.ében ennél sukkal .ielentékesebbnek, az egész társadalomra fontosabbnak és eredményében üdvösebboek tartom égy másik nagyszabású intézményét: az országos kisded nevelési kiállítást, melyet ez év őszén a fővárosban rendezett. A kiállítás anyaga,, különösen pedig rendezése nem felelt ugyan meg annak a várakozásnak, melyet egy évi készülődés .után ahhoz szakértők és laikusok egyiránt fűztek; minüazáltal a kiállítás igy is nagyon sok és hasznos, viszonyaink közt mondhatni, kincset-érő tanulsággal szolgált szülőknek, nevelőknek, orvosoknak és emberbarátoknak, ha meg volt bennük a jó szándék és akaraté tanulságokat levonni és lesz akaratuk és kitartásuk azokat a gyakorlati életben alkalmazni, érvényesíteni. — Vagyis e kiállítás csak eredményében csakis ugy válik ránk nézve hasznossá és sikerének az képezi kritériumát, hogy a benne felmutatott jó ós hasznos dolgok mennyiben fognak jövőre alkalmaztatni s a rosszak, károsak kerültetui kisdedeink ápolása és nevelése körül s igy mennyiben fog az kihatni a hazai gyermekhalandóságnak oly nagyon óhajtott csökkentésére. A kisdedek ápolására, táplálására és testi nevelésére vonatkozó különféle kiállitási tárgyak e tekintetben sok fontos és hasznos, eddig nem ismert , elhanyagolt vagy mellőzött teendőt tártak az anyák elé, a kiállításnak az a része, mely a gyermekbetegségeket, azok meggátlásáoak és gyógyításának módjait tüntette fel, az orvosoknak szolgált a hasznos tanulságokkal ; a nagy gyermekhalandóságot és azok okait feltüntető statisztikai kimutatások a kormány, a hatóságok és a társadalom figyelmét felkelteni voltak hívatva a létező bajok orvoslására; mig a kisdedek szellemi nevelésésével foglalkozók, az óvodák kiállításaiban, de még inkább ama gyakorlati működésekben nyertek gazdag tanulmányi anyagot, melyeket az elnökség felkérésére Halász Sarolta fővárosi gyermeknevelóuó a kiállítás helyiségében apró növendé keivel több izben rendezett. Nekem különösen e gyermekkerti foglalkozások nyerték meg leginkább érdeklődésemet és kötötték le figyelmemet. Nem lelkesedem a száraz és pedáns német nevelési rendszer iráut, határozott ellensége vagyok annak, hogy ezek nálunk alkalmaztassanak, valamint Fröbel sokat dicsért kisdednevelési reuds zerét, mint ilyet sem tartom kifogástalanoak ; de örömmel láttam, hogy lelkes, hazafias és hozzáértő nevelő kezében mint alakni át a rendszer merő formává s mint foglalja el benne a lényeg helyét kiküszöbölve az idegent — a nemzeti, a magyar. — Örömmel láttam — és látták velem együtt igen sokan — hogy Halász k. a. a Frőbel-féle keretben egy egészen uj magyar kisdednevelési rendszert alkotott magának s e szerint igyekszik a gyermekek értelmi fejlettségéhez simuló apró magyaros versecskék, dalok s tanulságos testes lélekvidámitó játékok által már e parányi kisdedekuen a nemzeti \' ér- zést és felfogást, gondolkozásban és cselekvésben felébreszteni és fokozatosan fejleszteni. Es ha\'mégis mindenáron valamit gáncsolni akarnék, az csupán azon óhajtásomban nyilvánulhat, vajba a kedves kicsikék ke-vésbbé döczögó versekben mondták volna el azt a sok szépet és hasznosat, miket a jó nénike velők nagy ügyszeretettel és sok fáradsággal meg-tanultatott. Sok kisdedovó intézetet és gyermekkertet láttam már, de mindenütt sajnosán nélkülöztem azt, ami itt annyira meglepett és örömre indított: A magyar irányt és magyar szellemet. E tekintetben kisdednevelőink bátran vehetik példaképül Halász k. a. működését és ha a kiállításon bemutatott gyakorlataiból ez irányt megismerniük, elsajátítaniuk sikerült s ha azt a gondjaikra bizott kisdedek betelésénél alkalmazni fogják, akkor a kiállítás e téren is meghozza áldásos gyümölcsét, mert ha a kisdednevelés — mint a közoktatás alapja — nemzeti iráayt nyer, könnyű lesz erÖs azt az iskolákban tovább fejleszteni s akkor mihamar elérjük, hogy lesz magyar társadalmunk, melyet minden hazáját szerető szív annyira óhajt s oly lelkesülten vár. PHEDRUS. Njilt kérelem.} a „Zalavármegyei ált. tanító-testület" járásköreinek igen tisztelt választmányaihoz, illetve elnökeihez. Eltökélt szándékom az vala. hogy az alábbi ügyben egy konkrét indítványt ter jesztek elő a zaía-egerszegi t. járáskor nov. hó 21-én tartott közgyűlésén, melyen — mint rendem tagnak — magamnak U ott kellett volna lennem, de legnagyobb sajnálatomra azon meg nem jelenhettem. •)Mefrjei lapjaink kéretnek e közlemény ¦xiv-s átvételére. G. G. E. Hogy azonban ez, előttem igen fontos eszmének győzelemre juttatását a magam részéről — a dolog sürgős természetéhez képest — mégis előmozdítsam, megragadom az egyetlen alkalmat, a nyilvánosság utján való cselekvésnek módját Velem együtt bizonyára minden ta-nitó-társam, sőt minden igaz barátja az iskolaügynek, örömmel fogadta a ural. vallás és közokt minister urnák a 300 frtos minimum, illetve a népoktatási törvény ide vágó rendelkezésének pontos végrehajtására vonatkozó legnjabbi magas rendeletét. S am.int tudjuk, a megyei tek. kir. tanfelügyelő ur immár fel is terjesztette „a törvényes 300 frt minimumot el nem érő tanitói, illetve kántortanitói állomásokról szóló kimutatásokat." Miután a törvény csakis t a n i t ó t ismer s előtte kántortanító nem létezik, a „kántortanító" elnevezés csupán csak a kötelességekre nézve és csakis mint c z i m állhat meg; de mint hivatal, a tanitói hivatallal nem azonosítható, mert hisz a kántortanitóság tulajdonképpen k é t hivatal ! Azaz, mikor arról van szó, hogy a tanítónak meg van-e a 300 frt fizetése, akkor ez tisztán a tanítóra vonatkozik, melyhez a kántornak semmi köze 1 EbbÓl pedig mi következik? Az, hogy a hol a tanítónak csak a kántori illetményekkel együtt me^y fel a fizetése 300 frtra, ott a tanítói fizetés nem éri el a törvényes minimumot, valamint ottan se, a hol a kántori javadalom levonásával nincsen meg a 300 frt, habár azzal együtt többre rúgna is fel. A fent említett ministeriális rendelkezésnek tehát ki kellene terjeszkednie az ilyen tanitói állomásokra is, mint olyanokra, melyek szintén nincsenek a törvénynek megfelelő állapotban. Ezt az igazság és méltányosság maga is igy diktálja-! iíert ilyen állomás nagyon sok van ám . .. Mindezekkel azonban korántsem azt akarom mondani, mintha tehát a tek. kir. tanfelügyelő ur inkorrekt járt volna el az összeírást illetőleg, nem! mert hiszen Ő neki a rendelkezésére állott adatok (a jelenlegi dijtevelek) alapján kellett azt eszközölnie. Felszólalásom máshová czéloz. Miután az alkalom most — tekin tettel a fenti min. rendelet alapján következtető jóindulatú igyekezetre — legkedvezőbb arra, hogy a törvényes kor- látokon belüflehetséges javításokat számos szegény kartársuukra nézve jóakaró mozgalmunkul sikerre segíthessük s miután a na^föíélf. kultnsminister ur nyilatkozatai szerint anyagi helyzetünkön gyökeres reformokkal alaposan segítve mostanában nem leeod, tehát mintegy morális kötelességünk is az, hogy legalább a meglevő törvény végrehajtása iránt tegyük meg a raegtehetöt: kartársi bizalomteljes szeretettel kérem az igen tisztelt járásközi választmányokat, illetve elnök urakat; miszerint szíveskedjenek az eszme magúkévá tételével megyei tantestületünk központi választmányát felkérni, hogy nyújtson be mentül előbb\'egy kérvényt a nm. vall. és közokt ministerium-hoz oly intézkedés iránt: mikép a törvényes 300 frt minimális fizetés ott is pótol-tassék, a hof a tanítónak ma még csak a kántori illetményekkel együtt van meg — illetőleg azok levonásával nincsen meg a 300 frt javadalma. A mi azt illeti: a káu-tori illetmények elválasztása, illetve leszámítása a ká ntortanitói fizetésből éppen semmi nehézséggel sem járna, mivel hogy azt mindenik dijlevélböl meglehet állapítani, hogy mely fizetésnemek vonatkoznak a tanitói s melyek a kántori dolgokra. Pl. a stóla, lélekpénz. párbér, kollektabor, harangozókéve, stb. és mindama fizetségek, melyeket az isko!aítag nem, de fárabelileg oda tartozó községek teljesítenek : világos, hogy mind nem tanitói illetmények! A kartársak s általában az iskolaügy iránti szeretetet sérteném meg, ha szükségét akarnám fejtegetni önök előtt annak, hogy mily nagyon is reá fér állapotainkra ez a szerény javítás, mert hiszen mindnyájan igen jól ismerjük — mert érezzük — a „bajokat"; azért minden további buzdítás nélkül ismételten csak fenti kérelmemet ajánlom a szíves figyelembe; s ezzel a legforróbb kartársi üdvözlettel agyok; Náprádfán, 1889. évi nov. hó 2ű én. Alázatos szolgájok : GÖNTÉR G. ENDRE néptanító. Tudnivalók. Hirdetmény. Az alulirt kereskedelmi és iparkamara részéről ezennel közhírré tétetik, hogy a pozsonyi.C3. és kir. V. hadtest inté- zi Tárcsa. A Jamrach-Hagenbeck gyűjtő expe-ditió uti élményei Közép-Afrika keleti és déli berni aeqaatorla-lis részein, a Nyahlgantssa tó vidéken. B. Oonászy Ferencztöl. Táborunk a Nyasbig&maaa-td vidékén. (Folytatás.) E vidék a legalkalmasabbnak látszott, -hogy táborunkat felüssük, miután a szárnyasok és vadakbani gazdagsága annyira bámu\'atos volt, hogy leírni szinte lehetetlen azt a változatosságot, és mennyiséget, mely lépten-nyomon előttünk feltárult. Elhatároztuk, hogy megerősített táborunkét itt ütjük fel, s inneu teszünk kirándulásokat minden irányban a fogás és gyűjtésre. Még a természet is segítségünkre volt, mert a vadonban oly helyet találtunk, mely . készítve sem.lett volna oly alkalmas, mint ez. Távol volt minden falu és lakott helytől, körülvéve a" legsűrűbb öserdők\'ől, vizben, éltilembeu bő. Délután négy óra tájban értünk e helyre. Embereink ujjongtak, még Őket is meglepte e hely szépsége és alkalmatossága, [leveli, e komoly ember és mi ís ujjongtunk örömünkben. Elkészítve egy kezdetleges falat a tábor körül, a mai nap megnyugvásra volt szentelve s csak másnap készültünk egy rendszeres, erős főtábor készítéséhez fogni, miután e helyen hosszabb időig szándékoztunk időzni. Másnap kezdődött a tábor készítése. Az egész tér egy magaslaton feküdt, mely fű s fával dúsan benőtt sziklatömbhöz támaszkodott, s lejtője oly szelíd volt, hogy az óriási szekereket ökreink könnyű szerrel felvontatták. E magaslat közepén egy vén, óriási terjedelmű kenyérfa állott, éppen telve gyümölcsökkel. E kenyérfa j oly óriási volt, hogy védő ernyőt képezett az egész tábor felett sürü koronájával. Itt is a szekerek képezték . részben a védfal egy részét, a még a hiányzót kipótoltuk másfél öl magas, 3/s öl széles tüskés galyak, ágakból készült erős, levert faderekak közé helyezett fallal, mely elkészülte után annyira erős, szilárd volt s keresztül törni, vagy megmászni lehetetlen volt. A kapu I két szekér közt lett beállítva, erös fadere-i kakból, mig a szekerek alja szintén levert i czövekek közt tömött tüskés akácz galyak -j kai lett kitömve. A tüské3-ákácz (Acacía j horrida) tüskéi 5—26—30 cmt hosszúak ;s oly kemények, vastagok, hegyesek, hogy \' egy puha fenyőfa deszkán, mint a szöget ; keresztül lebetverni, és egy erősebb, hosz-; szabb tüskével, akár mint a tőrrel gyii-: kölni lehet E rettenetes növény bőven te-; nyészett, igy védfalunk kiálló borzasztó, s I kifelé meredő tüskéivel megközelíthetetlen volt. A kapu elé Hévetl egy széles. 2 \| Öl mély árkot húzatott, melyre egy felvonó hid-féle volt fektetve,1 mely egy egyszerű csigaszerkezettel két ember által gyorsan és könnyedén leereszthető és felvonható volt. A szekerek teteje szintén magasan meg lett hordva a tüskés akáczczal, ép ugy ezek köré is ebből készült védfal lett vonva. Három és fél napalatt ezzel készen voltunk s igy, táborunk a legteljesebb biz-j tonságot nyujtá ugy az emberek, mint a I vadak ellen, miután a falakat meg sem i lehetett közelíteni. Megelégedetten fogadá Hevell gratulatiónkat e sikeres építésért, I és mióta Heudrick hozzánk annyira ra-gaszkodott s velünk lakott, nem volt kivá- j fiatunk, mit azonnal, minden munkát félbe hagyatva, ne teljesíttetett volna. GrófYorkoak egy pompás Ötlete tá-1 madt. Ugyanis szekerünket a kenyérfa mellett állittatá fel, s ebből az ácsokkal és asztalosokkal egy csapóajtó-félét csináltatott a szekér hátrészén, melyből egy hágCíó vezetett a kenyérfára feL A kenyérfa középrészén pedig fent az ágak közt pár deszka és faderék segélyével padlót készíttetett korláttal s erre pár.durván ácsolt ülőkét és asztalt állíttatott. „A legpompásabb és legszelIÖsebb nyári lakás" — monda — és csakugyan kimondhatatlan jól éreztük magunkat a sürü lombok között Ez az eszme Hevellnek adott megint egy más eszmét.Ugyanis óterrasunk-tól kezdve egy toronyforma felhágót készíttetett, mely tulnyulott még a kenyérfa tetején, honnan az egész vidéket messze be lehetett látni s melynek hasznosságát kétségbe vonni sem lehetett s el is neveztük „őrtoronynak" s ezentúl minden nap kétszer-háromszor vizsgáltuk a környéket e vigyázó helyről. A tábor belseje pedig még rendezettebben lett beosztva, mint már leírtuk. Kí lettek jelölve a tüzek és kemenczék helyei, a gyülekezőhely, fel tettek a kalitok s az apróbb rekeszek a fogandó állatok részére állítva; a tábor végén az állatok színje, az oldalakon a raktárak, a gyűjtemény kocsik, s a végeken pedig az emberek számára, a néger-kiinyhók mintájára, fű, agyag és ágakból készült lakások csoportonként a törzsek szerint Hevell lakszekere a tábor közepén állott, körülötte az európaiak kunyhói; a kapuhoz közel egy nyitott ör-kunyhó, valamint a tábor négy sarkán egy-egy Őrtorony, melyekből a tábor környékét lehetett szemmel tartani. Az ács-, asztalos- kovácsmühelyek a raktárhoz közei állíttattak fel. A falakhoz közel pedig a kutyák rekeszei állottak. Miután mindenkinek ki volt osztva a teendője, egész rendszeres élet kezdődött a tábor elkészülte után. Nappal a bíd le volt bocsájtva. s a kapu nyitva, de őr állott mellette. A setétség beálltával pedig mindkettő csukva. Az emiitett sziklatömbből egy tiszta vizű s szerfelett bő vizű patak csörgedezett, igy vízért sem kellett fáradni, mert e patak keresztül folyt az egész táboron. Hevell az egész medret kiraélyittette és tisztíttatta és a hol szükséges volt, meg is bővíttette, a tábor földjét leverette, minden füvet, gazt ugy a patak, partjai, mint a tábor területén, mint a csuszÓ-mászó és mérges rovarok tanyáját, kiirtatott s az állatok részére, közel ezekhez, külön itatót csináltatott A forrás vize különösen a bugyogónál hideg,- tiszta és jóízű volt, de mi, mint a forró égöv alatt szokásos, kevés rhum, vagy cognaccal keverve ittuk. Szóljunk most egy keveset az óriások óriásáról, a kenyérfáról. A raajomkenyérfa (Adansonia disitata) maga egy egész rengeteg erdÖ. Nagysága minden fogalmat meghalad. Setét zöld koronája messziről kuppla\\ formán terjedt, levelei ujjaltak. mint a vadgesztenye fáé, virágai pedig hosszú száron nyúlnak lefelé iefiér szin-ben, a málnáéhoz basoniő alakbcu, a mint hogy a fa a málua-féték rendjébe tartozik. A táborunkban levő kenyérfa lehetett pár ezer éves, mert törzse két ölnél magasabb volt s átmérője is lehetett jó két öl, mert különben nem öirta volna ama rengeteg koronát, melyet viselt A középső ág függélyesen jó 9—10 öl magasra njult, mellékágai vizsz. pedig szintén 12 —13 ölre nyúltak szét minden irányban ugy, hogy gömbölyű koronájának átmérőjét 14—16 ölre becsültük. Elképzelhetni, micsoda rengeteg lombtömeg vol/ez; középen ülve, nem láttuk be végéf,"<zt hittük, egy nagyerdő közepén üiüík. Bőven volt gyümölcscsel rakva, éppen abban a félérett állapotban, melyben élvezhető volt. Hevell leszedette a hosszas tökalaku s nagyságú gyümölcsöket s egy-két napot aria szánt, hogy megerjesztesse; igy sokáig eláll s megtüzesített kövek között, héjjátói megfosztva, megsütve, ize hasonlít a jó frissen sült kenyérhez s igen jóízű, tápláló eledel. A gyümölcs egészen megérve élvezhetetlen. A gyümölcs dinnyefonnán ripacsos, setétolajzöldes sziuü és hosszú Bzáron lóg; ferdés dülényded czikkekből van összerakva, melyek elválaszthatók egymástól, mint a narancs szeletei. Á gróf egyik embere, bár az európaiaknak értésére volt adva és megtiltva, hogy kevéssel nap3zál\'at elótt ugy a tó, mint a folyó partokoni tartózkodás életveszélyes á felszálló gőzök és talajkipá-rolgás miatt e vidéken — mégis, senkinek sem szólva, egy horoggal és kisebb hálóval, a tábortól egy fél mérdföltnyira fekvő, a Nyahigamassa tóból eredő Kangogo folyóra ment halászni. E folyó halbösége a csudával határos; csak ugy nyüzsög a ponty- és csuka-féle halaktól. Napszállat után érkezett a táborba, annyira megrakódva hallal, hogy alig birta. Néhány szép darab a mi asztalunkra is került, a szerfelett jó HL\'SZONNYOLCZADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY NOVEMBER 30-án. ző.-ége a f. 1889. éri deczember 10-kén aiW szomszédja pedig Német tartandó biztosítási tárgyalás alkalmára, * T~\'¦ 0,400 darab téli pokrócz,\' 10,Títí0 „ nyári ttkaró, 7,300 „ lovassági lótakaró beszerzése czéljából a feltételfüzetet be-küldötte, mely ezen kamara hivatalos helyiségéhen a hivatalos órákban, azaz reg geli 0— 12 óráig és d. u. 2—5 óráig betekinthető. Sopron, 1889. november 22 én. A kerületi kereskedelmi és iparit amara. Hirdetmény. A spanyol vámhivatalok egy folyó évi szeptember hó 25-én kelt spanyol királyi rendelettel utasítva lettek, hogy a szerződéses államokból a spanyol kikötőkbe érkező lisztet 1S89. deczember 1-töl kezdve csakis származási bizonylatok elömuratésa mellett kezeljék a szerződéses vámtarifa tétele szerint A származási bizonylatok kiállítására /nézve Spanyolországban akövetkezu ha\'á* rozatok vannak érvényben: I. A származási bizonylatnak a termelő vagy gyáros, vagy az általok meghatalma zoit személy részéről a termelés vagy raktározás helyén .székelő hatóság előtt tett a/on határozatot és hivatalos nyilatkozatot keli magában foglalnia, hogy az áru, melyre a" bizonylat vonatkozik, saját gyártmánya, vagy sajííf termeivénye. Ily hatósá-íok az egyes országok viszonyai szerint lehetnek a polgármester, a kereskedelmi és iparkamarák, a rendőri fiátóságok és a közjegyzők. Az emiitett hatóságok.. aláirásai a budapesti vagy tj&uiei. spanyol kondulok által hitelesiten- Uók, kik ezer. eljárást díjtalanul eszközlik. : . II A bizonylatban kiteendő a csomagok mennyisége, jegye, száma és elegy- su\'ya, továbbá az áru minősége és neme. ¦ III. A bizonylatok spanyol, vagy fran c/ia nyelven állíthatók ki. A más nyelven ki;ilIi:ott bizonylatokhoz.aspanyol fordítás melléklendő. A forditás hiteles tolmács, vágj « spanyol konsu!. által eszközlendő. Sopron, 1889. évi nov. hó 15 én. A kerületi keresk\'és iparkamara. Gróf Széchenyi István nagy-kanizsai háza ügyében Kelt záloglevél. Mi alulírottak tudtára adják mindegyiknek, akit ezen dolog most vagy jövendőben illethetne, hogy én! Sárvári Eelső-Vidéki Gróf Széchenyi István fontolóra vévén Kanizsáig házamnak a többi jószágimtól való távollétét, —- a hová is, mint lefeÜ fekvőre gabona nem szállíttathatna, egyébiránt pedig csekély bázibért hozna, melynek is évenkint. nem kis része az épületek jó karban való fen tartására megkívántatna, azért ezen^okokból indítva,1 említett Kani zsai házamat melynek felső szomszédja Nemes Szépné asszonyság, J példányban elkészítve tulajdon alá- János szűcsmester, nemkülönben az azon házhoz tartozó^ertet, Földeket és réteket ugyanazon házban lakó La-ckenbacher Henrik és veje Schey Fülöp Kőszegi kereskedő uraknak és mind a két %gou levő maradékiknak vagy cessionariussaiknak e mai naptól számítandó harminczkét esztendőre tizenhét ezer pengő forintokban, minden forintot három és egy kolóniai márka finom ezüstét, hatvan darab cs. kir. buszasokban számítván, zálogba bocsájtotíam, hogy szinte azon jussai; a melylyel én azokat ekkoráig birtam és utóbb is bírhattam volna, ők ís bírják és használ ják. A fizetéseket pedig igy fogják tenni: most ezen záloglevél aláírása alkalmával letesznek két ezer pengő forintokat, folyó esztendő július I5-én négy ezer pengő forintokat, szept. 35-én ismét négy ezer pengő frttal, továbbá decz. 25-én négy ezer pengő frtokat, a még hátralevő bárom ezer pengő frtokat jövő évi febr. 25-én ugy mindazonáltal, hogy minden fizetéssel a f. esztendei apr. 24-tól számítandó hat száztoli kamatot is lelenni tartoznak. Be szabad legyen nevezett Laekenbacher Henrik és Schey Fülöp uraknak, maradékiknak és cessionariussaiknak azon házban akármiféle szükséges, hasznos vagy luxusbeli változásokat és uj építményeket tetszésük szerint tenni. Mi-dón pedig általok, maradékik vagy cessionariussaik által a rendes be -vallatásra felszól!itatnak, köteles leszek azt ötven cs. kir. teljes mér tékü aranyok letétele után vagy magam megtenni, vagy teljes hatalmú biztosom által megtétetni, a törvényes evictiót vagy szavatosságot is magamra és successorimra felvállalom. Másrészről mi Laekenbacher Henrik és Schey Fülöp kereskedők, mint zálogos vevő felek elismerjük, hogy a fennemlitett házat a fentérintett summa pénzért a fentérdekelt feltétellel zálogba vettük és magunkat, maradékinkat és cessionarinssainkat fennkitettek szoros megtartására lekötelezzük. - Mindkét felek pedig arra lekötjük magunkat, hogyha valamelyik közülünk a fentebbi feltételeket egy vagy másrészről meg nem tartaná, az köteles légyen a másik félnek bánat bér gyanánt egy ezer ezüst cs. kir. teljes mértékű aranyokat lefizetni. Melynek szorosabb megtartására ezen levelünket két egyenlő eredeti írásainkkal és pecsétünkéi megérő- csakis kath. felekezeti iskolákban mükö-sitettük. Költ Ozenken apr. 20. óö Unitok kapuk eddig is; 2-szor, mert 1835. Gróf Széchenyi István mpr.\' ™* J«R ^SS^JS t> j a v -nti - • * egy-két kozos iskolai tanító ily segélyben PH. Schey Fülöp úgyis mint az réazesittetett, ezen gyakorlaiot, mint az ipámnak meghatalmazottja m. k. alap természetével, ősjellegévelellenkezót PH. Heinrich Laekenbacher nip. PH. már csak azért is be kellett szüntetni, Ezen szerződésnek értelme sze-1 minthogy a közös iskolai taaitők az allam-rint minden fizetésnek elég tétetvén,!* 3™.°-, f ajmmumot mindenütt • . ... .- i hiány nélkül megkapják, mig e fe ekezeti úgymint I zálogosító summa tizenhét \| ttJSk &ztíéi^im piroson meg is\\ZZ ezer frt. kifizettetvén, és a kamatok is j 300 frt, e gyakorlatban a nép rohamos négyszáz ötvenöt frttal, mind pengő\'elszegényedése miatt ezen mjnimamoo ¦\'- pénzben kipótoltatváa a zálogba vevő urak ezzel az egészről megnyugtattalak. Czenk febr. 25 1836. Lnn-kányi János m>. meghatalm. Jőszág-igazgitó. PH. Az eredetivel megegyeztette Farkas Antal v. h. főjegyző. Nagy-Kanizsaváros levéltárában levő hiteles másolat után közli BÁTOBFL Kirak. hü s bő liusu halak voltak. A gróf ked-, érezni vélem azIxiák erős illatát, mely ko-venczinasa beszélte el nekünk, hogy József \'szórajából szétáradt sa meleg equatoriális — ez.volt ahalászó neve—beszélte, hogy szellőt mely tán most is épp ugy lengi borgát alig vetette bele, már rögtön rán- körül magános sírját, mint akkor. A halott catták a halak, s utóbb néhány kétszer- elkékült, beesett arcza, de sokszor feltűnt sült morzsát hullatva a vizbe, nem is hor-\'előttem ottlétem alatt, s mindenkor me- gászott többé, hanem csakúgy merte ki mentő mórit képezé számomra. Hát én I SJÜJ/^n^miközben kirabolták és meg- Katalin-balt tartott múlt szombaton a Keresztény Jótékony Nőegylet az „Arany Szarvas" disztt-mébeo. A jóté-konyezéíu tánczvigalomban kevesen vettek részt, de akik jelen voltak, jói mulatuk — Az első négyest 24 pár tánczolta. — Rablóbanda Dunántúl. Savanyu Józsi, Oroszlán Pali, Renkó és Szántó rablógyilkosok garázdálkodásai után most egy tizenhét tagu fegyveres rablóbanda (kezdte meg működését s ha a csendőrségünknek nem sikerül őket csakhamar megfékezni, a Dunántúl ismét hírhedt be tyárokiiak lesz tanyája. — Vezére az uj1 rablóbandának, mely hir szerint igen jól van szervezve, Kopecskó László, aki csak mult év jun. 25 én került ki az illavai fegyházból, ahol busz esztendőt töltött el, Kopecskó most 50 esztendős ,erÖtsljes ember, a kit cseppet sem viselt meg a su lyos rabság. Zalamegyében született s ezt a vidéket senkisem ismeri jobban nálánál. Éppen azért ezt választotta működésének ujabb helyéüL A minap UrUtott meg Keszthelyen és Sümegen az országos vásár, melyre messze vidékről szoktak megjelenni az iparosok. A tizenhétUgu rablóbanda ezeket szemelte ki áldozatul s több csapatra oszolva, megtámadták a vásárból hazatérő iparosokat s azoktól halálfenyegetések között elrabolták a két vásárbao szerzett összegeket. Az eset híre szinti rettegésben tartja Keszthely és Sümeg vidékét s erős a gyanú, hogy utjokat a Bakony felé veszik s ekkor a már minden Örsről összpontosított csendörségnek meggyül velük a baja. Ma még elég jókor van a rablóbanda további garázdálkodásait meggátolni. Kopecskó ezelőtt három hét tel megfordult Veszprémben, ahol .ügyvédi tanácsot kért Janossy ügyvédtől, akihez kiszabadulásakor egy kanári madarat hozott Hoszter Fülöp ajándékaként Szomorúan állított be Kopecskó Janossy ügyvédhez, elpaoaszolva neki, hogy elfogyott neki a fegyintézeti keresménye és Esterházy Ferencz gróf uradalmából is kiadták neki az utat, ahol juhász volt s csak könyörületből fogadták szolgálatba. Itt egy alkalommal bemuUtták József föherczeg-nek a ritka alakot, a ki husz esztendőt töltött a fegyintézetben. Kopecskó ugja volt annak a hirhedt rablóbandának, melynek Holraár Ferencz és Holics József is Ugjai voluk. 1801-ben kirabolták az esperest Csében (Zalamegye.) a kitől 30 ezer forintot raboluk el. A sUtárium elöl Göcsejbe menekültek, ezt a vidéket tartva hálójával a halakat Egy nagy üstben hal-, visszafogok-e térni valaha e helyről, mert -j^j^ a görbői papoL j8G3-ban kéri levest készítettek maguknak, s most azt táborunktól kelet-, nyugat-, délkelet- ^ í^tte gket kézre a csendőrség. Kopecskó, eszikjó étvággyal. „No, és Józsefnek nincs, északkeletnek — bár nagy messzeségben j , mé m voIt katonaidejében, két semmi baja?" kérdé a gróf. Nincs, viszonzá — a legkegyetlenebb emberevő fajok1 az inas, a legjobb étvágygyal eszik, s csak laknak, apró borzongásokról panaszkodik. . 1 (Folyt köv.) Az estebéd után a gróffal a tűzhöz f - mentünk; József pokróezba burkolva fe- - ... küdtett és didergett, de jó kedve volt Aj C8a* titokban ¦ . . gróf még egyszermegtiltotU a naplemente; _ Népdal. _\' előtti és utáni halászást s ö sem hitte,! hogy nagyobb baj legven belőle, de Hevell c«k titckb«n hoilaaik * könnyeim, nagyon komolyan rázta a fejét, s az uti %g fi^^^^g^SÍ .eaki - gyogytarból gyógyszert is adott be az [kogai; inasnak, — mit ez csak a gróf erős pa-\' Hím, e vili* agy ki tndjm a fijdiimrt kixaagnü rancsára veit be, állítva, hogy ilyen köov- „. L, ,. . , .__-_ »«a uía i 1/ u ... - ií it \' Mit kérditek, miért oly hervadt » arexom, nyü „hideglelése" otthon is volt elégszer. Tlrwxtrtt boidog-ijo «í"tom. Másnap reggél nem bírt már felkelni; Hideg 6«x«ei & róus i» íebuliitja levelit, délfelé elkékült, magánkívül félrebeszélt s Búbánatb»m * bn mit i* elTe«ti a reményit! izmai górcsőién összehuzÓdUk, s daczára , .... , ¦ * u ¦ ,i T„ .i , ÍÁ. , f u At mondják, hogy minden eebre Tan gyógyír, a gyógyszereknek, délután két óra felé Bogy „ (á5 \'minJm ^et begyógyít. meghdh. Pedig a itiv, hejb! c»k egyner tad ígsxin Ez volt az expeditió első halottja ! [ixeretoi. Táborunktól keletnek, egy kis dombtetőn Al1 " «?Tet \'ok- w^ eI B,m tndjaf«l«dnii tettük örök nyugalomra, ájutos és meg-1 _ Fri»e:— haló imák közt: mindnyájan elvoliunk fo- Enoek % kii lányuk volt egy nép rfarfjs, CÓdva, mert itt láttuk, hogy minő vékony De még ennti is «xebb, kedvesebb babája, s/áihoz vauazemberi életevidéken kötve! de * w gonoix ««éi Az asztalos _ szép, erös .keresztet állított ^^2° sírja fölé, embereink pedig egy óriási koszorút helyeztek Ericák,Chryantemomok,; Ixiák és Pelargoniumokból sirjára, s most\' is, mikor e sorokat naplómból kiírom,\' • kedvei babijit, babijitl ROMLYÓTÖVI* évi vizsgálati fogság után 20 esztendei fegyházra lett Ítélve, két társa pedig kik katonakötelesek volUk, 75—75 botütéssel menekültek meg. Kopecskón, aki magát „szegény koczagyereknek" nevezi, ugylát-szik nem fogott a hosszú rabság s most újra hozzálátott a régi mesterséghez, csakhogy nagyobb erővel, mint hajdanában, hogy rászolgáljon az akasztófára, f — A Ferencz József-alap ügye. A „Veszprémi Független Hírlap" legújabb számában olvassuk: A .Zalái Közlöny" alul marad.. Azt pedig csak józanul nem kivánhatjaj^enki, hogy egy tisztán kath. jellegű alap fizessen a jobban stolált és a fizetésüket minden körülmény közptt biz. tosan megkapó közép iskolai tanítóknak kegydijat vagy segélypénzt, akkor, mikor a sokkal rosszabb helyzetben sinlődő kath. Umtók nyomorán sem képes elegendő képen segíteni. A kérdéses közlemény többi állítása, mint teljesen, légből kapott, nem indokolja bővebb czáfolatookat közlemény tendentiája s kommentára magamagának. . — A esaktornya-nbkl vasút égés: vonalán szorgalmasan folyik a munka. Vi dékünkön a munkások legnagyobb része muraközi, Kottoriból és más távolabbi muraközi községből is folyton jelentkeznek munkások. Van köztük több, nem legajánlatosabb kinézésű krajnai és olasz napszámos is. — A minisztérium már intézkedett \' Csáktornyának az uj állomást illető kérvénye ügyében; még pedig tagadólag, mi; vei a kért uj állomást nem engedélyezte, hanem a déli vasúti állomás leeod egyut-Ul az uj vasút végállomása. Csakhogy itt a társaság nagymérvű átalakításokat és nagyobbitásokat eszközöl. Ugyanis az ed j^digí állomási épület le lesz rombolva, mert helyét és a mostani kocsi megállóhelyet három uj sínpár foglalja el. Az állomás főépülete a mostani emeletes tisztilak s vendéglóépület lesz; itt leszneka várótermek s a pénztár. Ide a közönség az épület déli oldalán a varazsdi otról juthat. A fő épület mellé jobbról és balról uj épületek emeltetnek. A vasúthoz s Varazsdra vezető ut a mostani „Szarvas" (Mílde) vendéglőnél fog bekanyarodni a síneken ét, ahová uj őrház építtetik, a mosUni helyét sínek foglalják el. Biztos forrásból értesülünk, hogy egyelőre napónként nem egy vonat fog irdulni és megérkezni az uj vasúton, hanem kettő, később több is, mivel a pozsony-fiumei egyenes összeköttetéstől nagy forgalom várható e vasútvonalon. — Óvoda ügy, A nagy-kanizsai „Kisdednevelő Egyesület" 4-dik óvodáját Atilla-utcza 310. sz. a. házban deczember 2-án nyitja meg. A kis-ka:iiisai óvodába óvónőül Kozó Anna okleveles óvónő válasz Utott meg A--Lendváról hol Lenek Ödön J-esaládjáuál, mint nevelő működött Uj állását K.-Kanizsán deczember 2-án foglalja el. Óhajtjuk, hogy mindkét helyen kívánt siker koronázza a törekvő egyesület nemes intentióit — Stettenhelm (Wippchen) november 27-én Urtott mulattató felolvasása a nagyszámban megjelent közönség csak azon részét volt képes tényleg mulattatni, mely a német nyelv tökéletes tudásán kívül, ájtatosan figyelni is tudott, mert Stet-tenheim szellemsziporkái, szatirikus él-tzei és meglepő szójátékai oly gyors egy^ másutánban következtek, hogy csakis a fenti módon kvalifikált jelenyolUk követhették kellőleg gazdag es\'memenetében a hírneves felolvasór. A közönség mindamellett álulános érdekkel hallgatta a felolvasást és többszőrönként zajosan tapsolU az előadót. .— Szép eszme. Fenyvessy Ferencz dr. orsz. képviselő, egy szép eszme kivitelére hivU fel a pápai kőzmivelődési egylet figyelmét Először, hogy azon a házon,, ahol Petőfi lakott — a márványtáblán levő felirat megujittassék, másodsorban, pedig annak emlékére, hogy Deák Ferencz az 1812—13 iki Unévet Pápán töltötte, mint 10 éves deák, a bencz. gymnz. külső falára egy márványtábla illesztessék a következő feliratul: ,Itt Unult Deák Ferencz" Az eszme nemes, a magunk részéről is ajánljuk pártfogásra. Eszmelénczolatnál fogva megemlítjük hogy Nagy-Kanizsaváros képviselőtestülete is elhatározU a kegyesrendiek fögyron. épületén márványtáblával való följegyzését annak, hogy Deák Ferencz két évig az itteni gymnasium U- laptársunk közelebbi számában heves.\' nulója is volt hangú czikkben feljajdul a miatt, hogy ez] — Heti biztosok e héten a nagyalap segélyét megyés püspökünk a közös \| kanizsai „KisdednevelÖ Egyesület" mind iskolai Unitóktól megvonta. A .Zalai Kőz-; a négy óvodájában „Juhász Györgyné és löny"-ben megjelent e támadó közlemény\' Mantuano Józsefné választmányi tag annyiban valóságot tartalmaz, hogy ő mél-\' úrnők. tósága a megyés püspök ur az idén a kö- j — A központi orsz. jegyzői egye-zös iskolai Unitoktól a Ferencz József- sülét közgyűlésén Zalamegyéből Ciirke alapból nekik csak kivételesen és Iván keszthelyi, Scholtz Károly szentidei g I e n e s e n utalványozott kegydijat grőthi és Kállay Lajos batonyai jegyzők megvonta. Tette pedig ezt Ö méltósága a vettek részt legfontosabb okokból: 1-ször, mert a Fe- —Hangverseny. Barbi Aíice rencz-JÓzsef-alap, mint a veszprémi püs- kisasszooy hangversenye csütörtököa, de-pökség törzstőkéjéből létesített alap nem- czember 5-én fog megtartatni a „Casinó* csak első sorban, de kizárólag kath. knl dísztermében. turai czélokra lett alapítva s belőle az ala- — Dlamant és táraaT bünperében pito-levél érteimében kegydijat, vagy mint nov. 22-kén tartott végtárgyaiáa élénk ér-a czikkiró mondja ssgélypéitzt rendszerint dekeltség mellett tartatott meg a nagy- kanizsai kir. törvényszéknél. Mindhárma elitéltettek és pedig Kosz József 5. Dia-mant József 4 és Nagy István 3 évi börtönbüntetésre. — Párbaj. Két helybeli hoovédtiszt a napokban karddal vivott párbajt, egyiknek karján és mellén erős, de nem életveszélyes vágás esvén, megszűnt a további küzdelem. Közelebbit nem tudunk, mendemondára pedig mit^em adunk. — A n.-kanlzaai iparos ifj. vigalom-rendezö bizottsága által november hó 24-én a .Polgári Egylet" helyiségeiben rendezett KaUlin tánczmulatság 12 frt 55 kr felüifizetéssel együtt 31 frt 95 krt jövedelmezett. Ez alkalommá felüi fi nettek: Bubik N. kávéí 3, Székely és Kaufauvan N. urak 2 frtot, Szépe Bódi vendéglős üt 1 frt 20 krt. Deutscb Karolin úrhölgy, Merkl János és Pintér Sándor vendéglős urak egy-egy frtot Gertner Vilmos 5q, Oroszváry Gyula, Ko\'larits István és S. X 40—40 krt, Pásti Lajos és Tóth Lajos 3o krt. Csizmadia István, RathmaDn Menyhért, Kovács Gyula, Kluger József & Munkácsi Nándor.20 — 20ésN.K. urak l krt, mely ezives adományaikértfogadjíkez uton a vigalomrendező bizottságnak leghálásabb köszönetét. — A disznólopások időszaka megkezdődött s adiszuótolvaj urak működésüket egy szegény vasúti őrnél kezdték meg Ugyanis a bécsi vonalon a gőzmalom közelében levő vonalöruek két szép disznóját f. hó 19 ére virradóra ismeretlen gazok elhajlottak. A rendőrség, mint halljuk megkettőztetett számban fogja ezentúl teljesíteni az éjjeli Őrszolgálatot; nem győzzük azonban eléggé a sertés és egyéb barmok tulajdonosait éber figyelemre és vigyázatra serkenteni, mert utóvégre is nem állhat minden kert kerítésénél egy egv rendőr, mert ennyire nem telik ám a budgetből. — Hyraen. Rosenberg Ricbardt előnyösen ismert fiatal kereskedő decz. 8-án Unja esküvőjét Triesztbeu Reiner Emília kisasszonynyal. Gratulálunk ! és boldogságot kívánunk a szép frigyhez ! — Napi-biztosok e héten a népkonyhánál : deczember 1-én Danneberg Jakabné, SVeiss ltiza: 2-án Blumenschein Vilmosné.\'Löwinger Kamilla; 3-ánScherz Albertné, Wajdits Irma; 4 én Schmidt Frigyesné, Rosenfeld Vilma; 5 én Eisler MiKsáné, Weiss Karolin ; C-.in dr. Fárnek Lászlóné, Juhász Emma; 7-én Szegő Gyuláné, Pollák Szabina. — Adományozás. A népkonyhára adományozni szíveskedtek : Knáusz Bol-dizsárné urnö 7 liter fehér babot 5 kiló vereshagymát és 3(i kiló burgonyát Blau Pálné urnö 138 kiló burgonyát, a Gizella gözm ilom 85 kilő lisztet, a fehérmegyei Velenczei gőzmalom ugyanannyit, a Pannónia gőzmalom 42 kiló lisztet A szegények táp intézetének elnöksége lapunk utján mond,hálás köszönetet. Értesítés. Eddig a népkonybabe-lyiségében megjelenteknek oszUttak ki az étadagok, ujabban azon nemesczélu intézkedés történt, hogy betegség által gyötört szegény családok el is vitethetik lakásukra, ha egy választmányi Ug Unuíitása mellett a szegények tápintézetének ügybuzgó elnöke, Vidor Samuné úrnőnél a bejelentés eszközöltetik. E körülményre felhívjuk városi lakosságunk figyelmét - Panasit vettünk, hogy a honvéd legénység a laktanya háU mögött levő kertekbe éjnek idején kirándulásokat tesz egy kis tüzelőfát szerezui, a kerti szőllő-tökék mellől a karók, léczek eltűnnek és a deszkakerítésen át a laktanyaudvarra vándorolnak, reggelre aztán már hamuja sincs Ha éz megfékezve nem lesz, akkor maholnap a keritésdeszkákra, kerül a sor, pedig nem hisszük, hogy a hpnvédség hivatásával összeférne a vagyon pusztítás és reméljük, hogy az illető körök, illetve a t. parancsnokság gáUt fog vetni az ilyen für-geségeknek — Tlsitujitásl elöértekezlet tartatik N.-Kanizsán avárosháza termében decz. I-éo délután, melyre a meghívót Dervancs Imre, Glavina Károly, Vizlendvay József. Eperjesy Sándor és Babochay György megyebizottsági tagok bocsájtották ki. — Heim H. Meidingi kályhák gyára az utóbbi években olynevez es újításokat és javításokat tett legjobb hirnek örvendő kályháin, hogy az eddig velük járt apró kellemetlenségek, mint:, a megtöltés által előidézett zaj, a haniuszedésnél beálló porzás í&ost már teljesen elkerülhetők. E kályhák egyéb előnyeit felsorolni valósággal fölösleges lenne, mert eltekintve a szakkörök előnyös Ítéletétől, e gyártmánynak a vasutak, a katonaság, az iskolák, laktanyák, kórhazak stt. épületeiben általánosan elterjedt használaU legjobb bizonyíték kitűnő hasznavéhetösége mellett. E kályhák külföldön csak ugy kedveltek, mint belföldön; nemossk Olasz , Török-és Görögországban, ^hanem Franczia- és Angolországban is jjíegérdemelt elismeréssel viseltetnek Heim K. kályhái és füsté-mésztö kéményei iránt. Pár évvel ezelőtt még lehetetlennek Urtottátc a vaskályhák elegáns lakásban váló elhelyezését de most már világszerte alkalmazzák a Heim H. HÜSZONNYOLCZADEK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY NOVEMBER 30-án. által gyártott s a leghíresebb művészek\' tervrajzai szerint díszített zománczozott küvhákat a legelőkelőbb magánlakásokban is. — Lopási kisérlet. A mait héten néhány ismeretlen tettes megkísértette Kovács N. Teleky-utczai háztulajdonos disznaját ellopni. De kudarczot vallottak, u&rfa gazda felébredvén. Na tettesek kereket oldottak- / — Gyanús haláfl. Döme Miklós Atilla-utczaí lakos czipeszmestor felesége f. hó -28-án este ,\'iirtelen rosszal tett és 29-re virradóra meghalt. — A naláleset igen gyanús körülmények közt történt és igy valószínű, hogy a dologból tő vény széki vizsgálat iesz. papunk zártáig azonban bővebb, adaiokluvz nem juthattunk. — Somogyi Zsigmond-nak nagyszerű; kiadványa: „A főispánok albuma" megjelent. K ritka szorgalommai és roppant költséggel kiállított diszraüről bővebben fogunk megemlékezni ¦— Az eltűnt kis-szigeti legény, Dá-\'ii-t Lis/lónak holttestét e bó lG-án megtalállak. Álló helyzetben volt.egy a falutól nem messu* lévő. vízzel telt mély gödörben. Minden ,va ószii.üség szerint mégis csak öngyilkos volt a szerencsétien. Tettét bízöityódan elmezavarban követte el. — Két menyegző egy nap Vasárnap, nov. 24-én délelőtt vezette oltárhoz Nagy-Kanizsán .i szír. plébánia templomában ííárándy István fehérmegyei földbirtokos SaárdiSoiu.isich Katinkakisasszonyt, Saánii Somssicti Löríacz ur bájos leányát; ugyanaz nap délután pedig Kanizsa egyik szépsége Hosenberg Adél kisasszonynak esküdött örök húséget a helybeli izr. imaházban Justus Miksa Pécsről. — Kómh ¦> Imre ismert jeles co-inikus daltársulatával ez ído szerint Sümegben van és írajnos, hogy nem a kívánt és méltányos pártolásban részesül. Karácsony tájban Nagy-Kanizsára érkezik. A ¦talpig\' derék;; s magyarságáról előnyösen feínert, mulattató rialtársulatra előre is kihívjuk t. közönségünk figyelmét —\'Jótékonyság. A nagy-kanizsai ,Kisdednevelö Egyesület" választmánya legutóbbi ülésében 10 frtot szavazott meg a népkonyha 100 db jegyeért, melylyei óvodai szegény gyermekek nyernek étkezést és pedig 2 adag ételt\| öt gyermekre számitya, mert a tápintézet jókora portiót ad miudegyiknek — Esküvő. Makay Béla vallás és közoktatásügyi miniszteri fogalmazó Zabo-ron nov. 23-án vezette, oltárhoz Baán Margitot, Baán Kálmán földbirtokos leányét. A szép családi ünnepen BaánUonka, üaán Attala és Makay Irma kisasszonyok mint nyoszolyó lányok, ifjabb Makay Gyula, Makay Iván, és Szentmihályi Dezső miorvöfények, Kollár Jánosné és Gózony Lászlóné mint nászasszonyok, Makay l/o: cs. es kir. huszár főhadnagy, Kollár Jáno: miit násznagyok s az örömszülék nagy számban vettek részt. — Zaía-Egerszegeu epedig Gombás Litván oltani kereskedő nov. 25-én vezette oltárhoz Szalad; Rózsát, Szaláily Antal fővárosi kereskedő és gyáros széplelkü leányát A boldog apa, Sza lady barátunk, ki az irodalomnak is lelkes bajnoka, fogadja őszinte jókivánatunkat a szép, családi esethez. gyorsyevics-szőtte összeesküvést fedeztek czányi és Vitéz könyvkereskedésében. Ir-j ff T 1) t) ü t ti r. ti fel. — Az aegei tengeren egy gőzös elsü- ják Kovácsy Béla és\' Monostori Károly je-\' lajoaj lyedt és 500 mohamedán-zarándok fuladt les szaktanárok. Ára füzet. 50 kr. Nagy a yizbe. — Hamburgban egy zongoragyár szolgálatot tesz leégett. — Királynénk a carthagói muzeu- mü a sertéstenyész tök, hizlalók, mezőgazdák és állatorvosok-mot meglátogatta. — Blackfooti nagy té-i nak, mely számos ábrával és fénynyomatu bolyda leégett, 8 egyén meghalt. — Az angolok elárulták a füst nélküli lőpor ké szitésének titkát. — Megjelent a „Fatenyésztési La-pokL a íaiskolaügy, fátenyésztés, gyümöl-csészet és kertészet saakközlönyének 4. száma következő igen érdekes tartalommal: A magyar kir. államvasutak igazgatósága és a vasúti vonalak befásitása. Az eperfácskák átültetése a magiskolábói a faiskolába. Őszi munkálatok a gyümölcsösben. A téli nemesítésről (ábrával). A melegágyakról (ábrával). Vegyesek. Irodalom. Szerkesztői üzenetek. Hirdetések. Tárcza: A baromfitenyésztők országos egyesülete (2 arczképpel). A kassai gazdasági tanintézet. A lap megjelen havonként kétszer és előfizetési ára egy évre 3 frt, félévre 1 frt 50 kr., mely összeg a kiadóhivatalba Újpestre küldendő. Ujonán belépő előfizetők, kik egy egész évi előfueiédi dijat egy- zerre beküídenek, az újévig megjelenő zámokat díjtalanul kapják. — EIóflzeté3l felhívás Carmen Sylva a szenvedés földi vándorlása czimü müvére. Magyarra fordította: Kacsóh La-josné. szül. Lukács Róza. Carmen Sylva neve nem ismeretlen a magyar olvasóközönség előtt s e fényes költői elmének már több alkotását birjuk nyelvünkön is Müveinek egyik legértékesebbje, a tárgyánál fogva bár elvont és mély bölcseleti eszméktől áthatott, de egy elmében és ziybeu egyaránt kimagasló nöszellemének egész gazdagságát éreztető, az olvasóval megosztó müve: „A Szenvedés földi váo dorlása. "Olvasva ezen minden müveltnö és anya lelkéhez annyira rokoneszméket a mii főié emelt királynét környező fénynél na gyobbnak láttam a glóriát, melyet feje kö mellékletekkel is illustrálva van. Ugyancsak a f-mti kiadóczégnél megjelent a magyar gazdasági szakirodalom jelesebb termékeinek jegyzéke ISGO — 1889, mely kívánatra díjtalanul és bérmentve megküldetik. s Bécs: Grácz : Ede Ki nyert? Húzás nov. 23-án. 85. 8G. 77. 4. 2. 82. íluzás nov. 27-én. GS. 5G. 25. 84. 3. vám! ugyan mennyi lehet egy csóknak a kamatja? —kérdi ártatlanul anyját a kis Vilma — Béla egyet kölcsönzött tőlem s azt mondta, hogy kamatostól adja vissza. Bölcs igazság. Angyalt, ördögöt megismerni könnyű; férfit, asszonyt már nehéz, de fiatal leányt lehetetlen. \'A katonák gyakorlatot tartottakikét vidéki ember nézegeti. „Ejnye komám, nézze csak, miért állanak egy lábon, a mi fiaink, a katonák." „Lássa tisztelt komám uram; azért tanitják arra meg őket, hogy ha a háborúban az ágyugolyó-bics elviszi az egyik lábukat akkor a másikon megállhasanak." Miért nem megy ön haza? kérdé az éjjeli őr egy férfitől, ki saját háza előtt való kőpadon ült. — Tudja barátom, ma már egyszer kidobtak a korcsmából; mikor hazamentem, kidobott a feleségem másodszor, annyi becsület érzésem pedig rül a geníe övez s úgy érezem, hogy az élő van, hogy harmadszor nem engedem ma-asszonyok közöl csodálatosan ö reá ille-1 gamat kidobatni; hanem megvárom, raig — Megyei r. ii. Alsó Kraljeveczen tűzoltó-egylet alakult. — Baki-Tüttösön széngőzben 3 gyermek éjjel megfuladt. — A nagy kanizsai casino első thea-estélyt nov. 30 án lesz. — Gyermekjátékból Le tényén egy ház leégett. — Deczember vé gén \'20 kincstári ló adatik bérbe Keszthelyen. — Szent-Liszlóu községi tanítói állásra pályázat nyittatott. — Koller Fe renezné Keszthelyről Bpesten hirtelen meghalt. — Hazai r. h. A lovas katonaság szaporítása elhatároztatott. — Pesty Fri gyes jeles történészünk meghalt — A magyar tol.- Akaderma egyik könyvtári szolgája nem tnd magyarul. — Győrött uj kereskedelmi és iparkamara létesíttetik. — Hanny Elek atügyész pécsi törvény széki bíróvá neveztetett ki. — Komlós József szingazgató meghalt — Abauj-me-gyében nagy az ínség. — A bpesti lottó hivatalban nagy sikkasztás nyomára jöttek. — A bpesti lánczhid nov. 20-án mult 40 éve adatott át a kö/.forgalomnak. — A kisdednevelészetí kiállítás 1445 frtot jövedelmezett — Ő Felsége Bpesten nov. 25-én a képtárlatot megnézte. — A hg. Esz terházy hitbizományi birtokokat 14 miliő frt.adósság terheli. — Székesfehérvárott Kossuth Lajos egyhangúlag díszpolgárrá választatott. — Sz\'áz Károly fef. püspök lása czéljából, a pályázni óhajtó a kerin nyerte meg a Kóczánféle-100 aranyos pá- göt megszerzi, mely fentnevezett zenemű lyázatót-BIstván vezér" drámájával. — Az kiadóhivatalban 80 kr. csekély összegért wanv árkeletpótlék deczember hóra kapható ; a jó és alkalmasnak talált keringő czimét, a megvásárolt példányra írva, azt nek tompa gyönyörű szavai: „Fejedelmi dő 1 ... az 2 Világ szerint, lélek sserént. Több <iiszt uc31 oyertbibor-De "> binte ezjkre féavt!-- Ez érzelmek keltették bennem a gondolatot, hogy e müvet édes anyanyelvünkre átültessem s midőn azt a felséges szerző engedélyével a müveit magyar olvasóközönség elé bocsátom, bő óhajom, hogy t. olvasóim is teljes mértékben élvezzék a gyönyört, melyet nekem e munka szerzett. A mü deczember hó 5 én pontosan megjelenik. A diszes kiállításról és pontos kézbesítésről a kiadó czégnek: „Iforatsik Já nos könyvkereskedése Kolozsvárit" jó hir-neve kezeskedik. Előfizetési ár egy fűzött példányért: 1 frt Gyűjtök 6 példány utón egy tiszteletpéldányt nyernek. Megrendelések és az előfizetési pénzek lehetőleg e hó folyamán alulírotthoz: Kolozsvárit, bel-királyutcza 23 sz., vagy Horatsik János könyvkereskedéséhez Kolozsvárit, főtér küldendők. Kolozsvárit, 1S89. nov. hó. Kacsóh Lajosné, szül. Lukács Róza. — Imrlftt a csak nemrég elhunyt legkiválóbb német írónő összes regényei jelennek meg 25 kros illusztrált füzetekben a Singer és Wolfner czég kiadásában. Marlitt regényei ugyan már le vannak for ditva nyelvünkre, ma azonban egy-kettő kivételével mind végleg elfogyott s e körülmény egyszersmind a legjobb bizonyíték arra nézve, hogy Marlitt regényei, me lyek a modern regényirodalom legkiválóbb-] termékeihez tartoznak, mennyire kedveltek, a magyar közönség előtt is. A gyüjte mény Marlitt talán legérdekesebb regé nyével, „A vén kisasszony titka" czimü vei kezdődik, ezt fogják követni: „A pusztai berezegné, „Második feleség", „Aranyos Erzsike" stb. czimü müvei- Az uj gondos forditás, valamint az igen diszes képekké ellátott kiadás bizonyára méglöbb olvasót fog szerezni Marlitt regényeinek. Minden 2 hétben egy 25-kros gazdagon illusztrált füzet jelenik meg. Előfizethetni a kiadók uál Budapest. Andrássy-ut 10. szám. — Pályázati hirdetmény. A ze nemü-kiadóhivatal (Weinwnnn A.) Budapest, Károly-utcza 3. sz. 5 drb cs. és kir. aranyból álló dijat tüz ki egy keringő legjobb és legalkalmasabb cziraére. A díjért való pályázat akkép történik, hogy a kellő czimnek, a keringő jellege szerinti kitalá- ld >»\'/¦ — A temesvári lottóperben decz. \'-éb, bozatik meg a vádhaíározat — A komáromi rendőrség 28 horvátot tartóz tátott le kik Amerikába akartakvándorolni. — Wenczel Gusztáv jogtanár főrendiházi taggá neveztetik ki. —: Külföldi r. h. Jenában újra megalakult á magyar egvlet. — Brinkenanban ttjába özet lőttek. - Belgrádban Kara- név és lakhely tüzetes megjelölése mellett fenti zenemű-kiadóhivatalnak 1890. évi jannáf 1 éig beküldeni. A díj kinek való kiadása 1890. évi január 15-én fog eldön tetni és hírlapokban közzététetni. — „A sertés", annak tenyésztóse és hizlalása czimü gazdaságos szakmunka indíttatott meg füzetekben Kassán Ko elalszik a feleségem, akkor pedig szép csendesen bemászom az ablakon. Szerk. üzenet. ziltit. Szíves köizínet Na- — El gyon jó. — D. K. Válaszoltunk. — K. Sümegh. Hasonlag. — M D. Halával vettük; o küldünk, noha könyváros nton ne ható. — Ny. S. T olhaladott dolog, adatokat n>ir bírjak. iadenesetre i less kap- Vasúti menetrend. Inául Kanizsáról. Reggel. Pragerhof 5 óra IS perczkor postavonat Barcs 5 óra 28 , postavonat Budapest fi óra 4 „ gyorsvonat Budapest 7 óra 30 , vegyesvon. Bécsújhely G óra 55 „ postavonat Budapest Pragerhof Sopron Barcs Szt.-Iván Délben. perczkor postavonat postavonat postavonat postavonat vegyesYont. 2 ora 2 Óra 45 „ 2 óra 15 „ 2 óra 25 „ 5 óra 2G d. u. Este ++++++++++++++ Máriazelli gyomor cseppek, .t\|iiztosttib BjÍBTUp- ~ "den gyamor bajaid. Cl ,.i\'"-$.etleahati>a az étvágy UUnüc. gyomor gyenge.\'.-;:, búzüs lehelet, uvujn felbe ntea, szel rekedra, {Kolika.. gyomor tanít, gyomor toés, gyomor homok t-s Oar« képzu-2es, miiig"" cluyilk iBodus, »irg«úg, und-r h^iyimwr cp:c:b.-r.,:neg«UDteti»ítifjiiJ»t (ii ii x gyomor e!roat:\'isáií>: -tirmvíikl gyomor görcsöl, ke m.-nv r./.k:.-\'l. jz. kreXcdost, n étel V ii.ill»J :ur..-rlit-l: p\'.mr >: kil.^zt::j.i. •¦ üx: ;í fi,-lf.:rg.;k\'!!. aranyerei bántsJmakan — Egy cuiegy. ,in [llKni\|t\|i uUtillltal eojQt « Kr. kettőt U>tJ 70 Kr. Ki\'i;.<>nti -i.\'-!kúlil« ráktir: Brídj Kirolj gjooysierUrj Kremliét [M«va 0,át! A vnIJOi MiriazeUi gj-omor . -^ppeirt^t ftlekepén ntánozraöiak s najnísiUtnaJt, ¦ ezen VSlodlak iryanknt euk aiok ri>g»:!U«xnk el. in-ivfk úvr\'ge. egj- v.-ri.s, " a fenti i ,-il.:-kTg> eJUtutt piplrl>» van rsomejf>1vs. ¦ melyek mellékel: baaanUatl uUJiitiU.in ai is ícl \'in tüntetve, hogj az Kremilerben. üuiek II,. ksnyvnjomdijibaa n)omtai»t..tt. ^ Ken.én\|wéklt tt uíkrekeflíi Manaselli s&Sst&jaf!S^ m a ¦ ¦ i, >ok:.-!i- It.-;>-;: himisilltmk. UaUUAwüUb. ta.-i; ^ vr-\'.j^-vrt aríd. ---.melyek boi »r» ¦¦ doboziul i frt. A pénz előlege beküldése\' otán, 1 tekére* 1 frt. 2u Kr.. "i tekercs 3 frt. 3" Kr.. 3 tekére* 3 frt. 2u Kr. ért. esomagoljj pottabér menteién küldetik meg. • A MarlaseUI gj-omor caeppeC -« MriaielM laMat.nok nem titkos merek, a cyogyhati., anyagaik-nxk flaszetétele, minden használati utaillásttm fel vaz, A Mariatelli sioaiorcsep^ek ét Hárlaixut kaphatok Nagy-Kial28i: Práger Béla és Kein* Józief gyigyszeréiz uraknál Babo-03«: Hias gyógyít érés r. S-.rcs Kohn Sándor gyógyszerész nrnál. Marczall: Kóros Victor gyógyszerész urnái. Olo-D;tí: Bolc* Béla gyógyszerész nrnál. Szent-Gothárd: Tomeiáoyi Leopold gyógyszerési urnái. 3734 OOOOOOOOOOQOÜO oooooooooooooo Ai4verési hirdetmény. Alulírott ezenael közhírré teszi, hogy a bessenyóí 55-ik számú tjk-ben. A f 1. 2. 3 sor. 70. 152. 200. h. r. sz. alatt felvett ingatlanok, n: m: a Bessenyó-Bakiotvo-nalban Bessenyő fala alatt levő úgynevezett „közbirtokosság korcsmája" mely egy cseréppel födött 3 szoba-, konyha-, pincze-, vágószék-,és kamarából álló föidsziates téglaépületből ; nemkülönben téglából épült 2 istálló, szezfózde s téglából épült zsúppal födött szekérszinböl áll, a mely épülethez járul még a belsó telek, kert, 2 b. 839 négyszög öl szántóföld s az úgynevezett ,sziget dombján* 1 h. 1447^%ysz. öl szántófold és 1200 négyS öl rét 1889. évi decz. hó 15-én délelőtt 10 órakor a feni megjelelt korcsmahelyiségben a legtöbbet ígérőnek nyilvános árverés utján szabad kézből eladatni fog. Értesíttetnek az árverelni óhajtók, hogy az igen előnyös föltételeket alulírott birtokosnál Bessenyóben mindenkor megtudhatják. Kelt Bessenyóben u. p. Zala-Egerszeg, 1889. novem. 26-án. 7097. nov. 1-én 1S89. Árverési hirdetmény. A nagy-kanizsai kir. törvényszék telekkönyvi osztálya részéről közhírré tétetik, hogy Dömötör József, mint kisk. Dömötör József t. és I. gyámja orosztonyi lakos végrehajtatónak Kis Anna és Kis Juliánná végrehajtást szenvedő kerecsenyi lakosok elleni 108 frt 29 kr töke, 18S3. évi ang. hó 8-tól járó 6% kamatai, 44 frt eddigi. 9 frt 50 kr jelenlegi s még felme rülendó költségek iránti végrehajtási ügyé ben a fentnevezett kir. törvszék területéhez tartozó, a kerecsenyi 221 sztkvben f 66G. hrsz. a. Kis Anna és Kis Juliánná tulajdonául felvett 478 frtra becsült váltságköteles, és ugyanazon tkvbe f 781. hrsz. a. ugyanazok tulajdonául felvett 412 frtra becsült váliságköteles ingatlan Varga József alsó rajkí lakos utóajánlata folytán 1890. jan. i ik napján d. e. 10 órakor Kerec^eny községházánál hivatalból megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a fennebb kitett becsár. Árverezni kívánók tartoznak a becs-ár 10%-át készpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhezletenni. Vevő köteles a vételárt három egyenlő részletben, még pedig: az elsőt az árverés jogerőre emelkedésétől számítandó 1 hónait alatt, —¦ a másodikat ugyanattól 2 hónap alatt, — a harmadikat ugyanattól 3 hónap alatt, — minden egyes részlet után az árverés napjától számítandó 6% kamatokkal együtt az árverési feltételekben meghatározott helyen és módozatok szerint lefizetni. Keit Nagy-Kanizsán, a kir. törvszék mint telekkönyvi hatosainál 1889. évi novemb. hó 3-án. Gr.HUGONNAY 37G0. 1 — 1 kirendelt kir. tYSzéki biró. 3765 Skublits István s. k. földbirtokos. OOOOOOOOOOOOOQ oooooooooooooo Kölcsön pénz. Fővárosi nagy tőkepénzesekkel való összekütettésem folytán betáblázásra nagyobb kölcsönöket 5—7 százalékra gyorsan eszközölhetek. —\' N.-Kanizsa, 1880. nov. hó 20-án. Dr. FÁRN.ÍK LÁSZLÓ 37Ü7 ügyvéd. Az 1888 Párisi világkiállításon arany éremmel kMfinletke. Pragerhof 12 óra 35 perczkor postavonat Budapest Bécsujh. Bécsujh. Budapest Pragerhof Szombath. 11 óra 44 , postavonat 12 óra 34 , postavonat Érteni- Kanizsára Reggel. 4 óra 16 perczkor postavonat 4 óra 26 „ postavonat 5 óra 54 „ gyorsvonat 8 óra 9 „ vegyesvont Délben. Sopron 1 óra 44 perczkor postavonat Pragerhof 1 Óra 15 „ postavonat Barcs 1 óra 40 — postavonat Budapest 1 óra 59 „ postavonat Este. Budapest 10 óra 40 perczkor vegyesvonat Bécsujh. 10 óra 26 B postavonat Budapest 12 óra 25 , gyorsvonat Pragerhof 11 óra 44 „ postavonat Barcs 11 óra 34 , postavonat Felelős szerkesztő és kiadó: BÁTOBFI LAJOS. Lapt-Jlajdonos: WAJDITS JÓZSEF. A szombathelyi püspökség novai uradalma részéről közhírré tétetik, miszerint a fenlnevezett uradalomhoz tartozó s legfelsőbb helyen engedélyezett 472 kat. hold irtandó erdőből a farkaslyuki major melletf a most kiépülő Ukk-csáktornyai vasútvonal közelében fekvő területen 80.8 kat. holdon levő tölgyfenyő, bükk- és gyertyánfából álló faállomány 2(300 frt óvadék csatolása mellett nyilvános árverés, avagy irásbili zárt ajánlatok utján el fog adatni, az árverés, ugy az Írásbeli ajánlatok beterjesztésének határidejéül folyó évi decz. hó 30-ának délelőtti 10 órája Szombathelyre a püspöki gazdasigiy irodában, hol a feltételek mindenkor megtekinthetők, tűzetik ki. + 1 t + # + 3754 HUSZONKTOLCZADIK ÉVFOLYAM ZALAI K ö Z L ÖT Y NOVEMBER 30-ín. O o o o o o o o o o o o o o o o o o Á szombathelyi püspökség novai aradalma részéről közhírré tétetik, miszerint a fentnevezett uradalomhoz tartozó erdőből a gazdasági üzemterv szerint megállapított 30 kat. hold évi vágás kondori erdő részben lévő tölgy- és bükkfa nagyobbrészt műfa 800 frt óvadék mellett nyilvános árverés, avagy írásbeli zárt ajánlatok utján ei fog adatni, az árverés, ugy az írásbeli ajánlatok beterjesztésének határidejéül folyó évi decz. 30-ának délelőtti 10 órája Szombathelyre a püspöki gazdasági irodában — hói a feltételek mindenkor megtekinthetők — tűzetik kí. 3755 üarqaHV-EpHökB-SzBfcTényelí a lejjebb ís legolcsóbb ajándékok maradnak, három éven felali grermckek számára. Legolcsóbbak azért, mert azoknak színes kövei majdnem elpasz-tithaüanok, úgr hogv a gyermekek évekifl játszhatnak velőLWinctü valódi ÉpitSíS-Szekrény pompás míttafiizete-ket tartalmaz és késóbben kiegészitS-azekrény által rendszeresen megnagyobbítható. Ára: 40 kr., 70 kr., 85 kr.. 1 írt. 10 kr. és feljebb. Óvakodjanak értéktelen utánzatoktól ís csakis ,,Hor-gpnv gyári jegygyei ellátott-szekrény fogadtassét el- A ki Épitőkö-Szcl;rór.yt szándékozik venni, az olvassa el előbb ,A gyermek legkedveltebb játéka" C. tt míitüújús^üii IHiitmiij s száj- ís íml tumrü ápolására- Dr. FABBR C M. nébai Miksa csiszár ő Feliégének udvari fogorrOsátöl, a becsületrend lovagja itb. BÉCSBEN. Különleges szajszappan ..PURITAS." A régen b.íres és egyedüli már az 1862. Londoni kiállításon az érdea-éresMei kiiünteteit, mert leggyöngédebb és ieghithttóib :¦:eszivaeny :: száj apslására és a fogak jókarban tartására. — Egy doboz ara I frt. EUCALYPTUS-SZA.J-ESZENCZIÁ Pár : : - • I878 ban kltuttetve. A logéazszerübb, tartalomdus (78% hathatós alkatrészek) és elismert bygionikai szer a siáj ápolására, a kellemetlen szag legyőzésére, a fogak épségben tartására, óvszer siiodea nyakbaj ellei. Az orosz csász. korra ánvtól 1S81 januir 25-án kelt 631. it miniszteri rendelete szerint ndvari és máa koródákban bevezettetett. Egy üveg ára frt 120 kr. s. a. PÜRITAS-FOGKEFÉK jótállás mellett. Üaji.oli pttszpángfából és !zetileg zsírtalanított ionéból. Egy darab 50 kr . _ szétküldésí raktár : Bécs. I. ker. Baoernniarkí 3. szám. "HSf Raktárak Nagy-Kanizsán Rosenfeld Adolfnál. Kaposvár Prager a-E g f rsz tg: Kasier A. gyögysz. Keszthely: Laskay E. ií52$ BIZTOS FIZETÉST és provlsiót adok hatóságilag engedélye zelt ( sorsjegyek: részletfizetés mellett való elárusitásáért. Fuchs II. váltóháza Budapest Deák-Ferencz-utcza 12. szám. 3758 hamburgi műíparkiállitáson 1889. ?* Oroia-ltoronás ajókák, körülbelül 120 darab egy dobozban 1 ¦ Toki Óriási körülbelül 30 darab egy doboshan \'2 ; Tok nagyok kö.Ülbe\'.ül 40 darab cpy dobosban 2. Füstölt bering, kicsi kC oibelíil HO darab egy dobozban j ( Gelée-anjoina kif. vaat..g darab egy dpbo-ban 3 ¦ ; G lée angolna kif vastag \'\|. drb. egy dobozban 2 i Ge\'ée-angolna eísören-iü \'/( dirar. 1 egy dobozban 3, : Geléc-angolna elsőrendű \'j, darsl> egy dobozban 2 Tőkehal, szárit, f-hér, post»cioa^s szerint 2j Legnag\'yobb kitüntetés: a Caviár, nj nagyssemü kilónkiat 4 Szalonnás félszeg-oscóhal 12—15 db. egy rekeszben * Lazacz-hering, tartás, kürülbeJül 30 drb. egy kilóban 2 „Tok kflss-bal knrtll. 200 drb., 2\'\|t kilónkint 1 2 rekeszben 205, 4 rekeszben 3. Ikrás heringek, körülb. 25, drb egy hordóban 1 Kövér heringek körülbeiül 30 da-ab e?y bordóban 1 Kövér heringek kö ttlbelül 45 darab egy bordóban 1, Kövér heringek, körülbelül 70 darab egy hordóban 1. KöTér, beeczetelt heringek, körülbelül 30 darab egy hordóban 1 Hal-roulade, körülbelül 36 drb. egy doboztan 2 — MT Friss tengeri halak: ~WI CC Gadícz-halak postacsomag szerint 2,— Jjj^ Tengeri dort-gaddez, Cablian postacsomag szerint 2.15 Félszegnszó, Tengernyelv , , 2.15 KIndezeket bérmentesen, ntánvét mellett ajánlja Sctjulz E. H. Altona, Hamburg melleit Teljes árjenzéiei* bementre és iseyea tilietaet. Legnagyobb kitüntetés: a hamburgi mfrparkiállitáson löo.9 3538 nem tudja, hogy a sok hirdetett gyógyszer^ :ül melyik felelne meg leginkább! ^ rctegségének, az térje azonnal levelező-\' pon Richter kiadó intezetétől Lipcsében,! kepékkel ellátott „A Betegbarit" czimúl inyvocsket Á hozzá nyomtatott halaira-1 l tek bizonyltját, hogy a művecskében foglalt j ^jó tanácsok követése által, n -ezren eltörültet a haszont-tlan j ^pénzkiadást, hanem még a Úfíll-^ t tí;;:j.iát! h hamar meg^ találták. I Utyr íijjtl . Ultaalk 1 ASOTJLAC-I APAT3AG ( Francria-Or Doni MAGC\'ELONNE, prior Főtisztelendő Benedek rendi atyái FOGVIZE, FOGPORA és FOGPASTAJA 2 ARANY ÉREM : Brútssl 1880, London ; r el találtatott « A fb\'Hsztelendb\' benedekrendi atyák fogvi- (zánek használata, naponkint néhány cseppet vizbe véve, megakadályozza és gyógyitja a fagak odvaasigát melyeknek fehérséget és szilárdságot kölcsönöz, a mennyiben a foghust i erösiti s teljesen egészségessé változtatja. ¦ Szolgálatot teszünk tehát olvasóinknak. Imidó\'n b\'ket ezen régi es practicus készítményekre figyelmeztetjük, melyek a legjobb gyógyszert és a fogfájás ellem egyedüli óvszert .képezi Kipttttő mi den míjobb íl WAJDITS JÓZSEF könyvkiadó hivatalában 1890-dik évre kilencz különféle naptár jelent meg, s az egész ország minden könyvárusánál kapható; u. m.: Wajdits József nagy képes népnaptára bő tartalommal és temérdek képpel. + + Ara kötve űrlapokkal 50 kr., fűzve 40 kr., olcsó kiadás 30. Wajdits József kis képes népnaptára Ára fűzve 25 kr., olcsó kiadás 20 kr. Wajdits József kiadványa Szűz Mária, édes \'hazánk védasszonya nagy képes uépnaptára, ifi vallásos bö tartalommal, temérdek képpel. Szerkesztette P. Angeli t Ára kötve űrlapokkal ellátva 50 kr , fűzve 40 kr., olcsó kiadás 30 kr. Wajdits József kiadványa Szűz Mária kis képes népnapíára Árs fűzve 35 kr., olcsó kiadás Sí> kr. Wajdits József lOl, azaz szúk és egy évre szóló naptára Ara keménykölésben 90 kr. Rév-komáromi K. kalandárium. Ara fűzve 20 kr. Wajdits József í 1884-től kezdve 1890-ik évre szóló naptára t-i- kr. Fentebbieken kivül minden másutt megjelent naptár a könyvkereskedésben fellelhető. Postai megrendelések gyorsan és pontosan eszközödéinek Wajdits József könyvkereskedése által Nagy-Kanizsán. Wajdits Jóisef könyvnyomdájából Nsgy-Kanissin.