* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 4.66 MB | |
| 2010-01-26 09:07:05 | |
 | |||||||
Nyilvános  1548 | 4285 | Zalai Közlöny 1899. 031-034. szám augusztus | Zalai Közlöny Hetenkint egyszer, szombaton megjelenő vegyes tartalmú hetilap 38. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: NAGYKANIZSA, 1899. augusztus hó 5-én. 31-ik szám. XXXVIII. évfolyam. Előfizetési ár: . 5 frt — kr. . 2 frt f.0 kr. . I írt 25 kr. Egén érre Fél érre -Segypdírre E?rf« **á» 1° kr. H l B D<T ESEK 5 btiálfo* j.ftiui*rli»B i, mfaodwor U í ininiifit loviblii torért 5 kr N Y I LTTÉ RBEK jetii \'soronként 10 kré;t vétetnek rJ. Kiur«»ri illeték minden HtjfS hirdetésért 30 kr. flietendö. ZALAI KÖZLŐIT. A l*p szellemi részét illető minden közlemény a, felelős szerkesztő nevére, s.z anyagi részt illető kfiz-lemények pediR a kiaJ6 m-«ere címzetten Nagy-Kan Izmára bérmentve iutézeadők. ipntetlen letelek nem fogadtatnak el. Kéziratok vissza nem küldetnek. „nagy-kanizsai keresztény jótékony A nagy-kanizsai E Ipar-Testület," „a nagy-kanizsai Takarékpénztár részvény-társaság,¦ a -Kotcri \'íákarékpéoztár részvény-társaság," „nagy-kanizsai és a galamboki önkéntes tüzoitÓJBgylet," a „nagy-kanizsai kisdednevelő egyesület," a „nagy-kanizsai tanítói\' járáskor,\' nőegylet," „n-kanizsai izr. jótékony nőegylet," „szegények tápintézete," a „Ifatonai hadastyán egylet," a „soproni kereskedelmi iparkamara," nagy-kanizsai külválasztmányának hivatalos lapja. HETENKINT EtíYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. A kereskedelem kinövései. .Sapy-k\'aiíirjia, 1S99. ang. 4-én Amaz igen gyakori visszaélések meggátlásának tekintete, melyek a részletfizetési ügyletekkel kapcsolatban úgyszólván napirenden vannak, a modern államok törvényhozásait már majdnem mindenütt arra indították, hogy külön törvényhozási szabályozással rendezzék az ilyen föltételek mellett kötött adás-vevési ügyleteket. Indította erre főleg az egyes törvényhozásokat a napjainkban mind jobban érvényesülő szociálpolitikai szempont is, mely az alsóbb osztályok védelmét, ezek kizsákmányolásának megakadályozását tartja mindig szem előtt Már pedig kétségtelen, hogy az ilyen részletfizetésre kötött ügyletek rendszerint a tőkeszegény-osztály körében foglaluak helyet, ha tehát kinövései vannak a hely zetnek, hátrányai, ezek éppen ezen tőkeszegény-osztályt érik kizárólag. Ha pedig, mint földes taöár .Társadalmi gazdaságtan" c művének ujabb kiadásában mondja, a közgazdasági politika sikere ma attól függ, hogy az alsóbb rétegek igényeinek megfelelő intézményeket létesítsen, ugy közgazdasági szempontból is kívánnunk kell, hogy a részletfizetési ügyletek kérdése nálunk is mennél hamarább megkapja a maga törvényhozási szabályozását, azt a védelmet nyújtva a közönség-nek a lelkiismeretlen kizsákmányolással szemben, mire valóban szüksége van. Már maga az a körülmény, hogy a kereskedői világnak szolidabb, tekintélyesebb része ilyen ügyletekkel nem foglalkozik, s ennélfogva azt kizárólag oly kereskedői elemek kultiválják, melyek minden eszközt megragadni hajtandók, csakhogy a nagy-versenyben valamiképpen érvényesüljenek, hátrányosan befolyásolja az ilyen ügyleteknek nemcsak a gazdasági morál, hanem a közönséges kereskedői tisztesség szempontjából tekintett színvonalát. Már maga az áru se olyan rendszerint, a minőt a kéizpénz-vevó kap; az ár természetesen a részletfizetési kedvezmény, a hitel s rizikó számításba vételével állapittaük meg. egészen ötven percentig menő árfőlemeléssel a készpénz vásárlással szemben. De a kisebb ember, ki egyszerre nagyobb összeggel nem rendelkezik, még Örül, ha ilyen módon is hozzájut valamihez. Természetesen itt nem azokról a „részletes"-ekról beszélünk, kik arany-, ezüstnemüeket, ékszereket adnak el „csekély árfölemelés mellett* részletfizetésre; mert ezek egyszerűen kizsákmányolják a hozzájuk forduló feleket a lehető legszélsőbb határig, hanem szólunk a közönségesebb használati cikkek részletfizetésre árusítóiról. A vételár legtöbb esetben kitöltetlen „födözeti váltó"-val biztosíttatik s egy részlet elmaradása esetén következik aztán a per, s behajtása az egész vételárösszegnek a tetemes perköltségekkel egyetemben. Valóban a legkényelmesebb módja annak, hogy lehet a fölsrófolt árak előnyét is élvezve, mihamarább teljes összegéhez jutni a részletekben fizetendő volt vételárnak. Mindezekben mivel se túloztak a „részletes0 urak szokásos üzelmeit. A fővárosban vannak ilyen részletfizetésekben dolgozó nagyobb kereskedők (nevükkel sűrűn találkozunk a napilapok csábító hirdetései közt), kik annyi pert visznek egy-egy esztendőben részletfizetéses feleik ellen, hogy akad ügyvéd, ki még az esetleg, be nem hajtható követelések perköltségeiről is lemond a kereskedővel szemben. A szoliditás hiánya természetesen mindig megtalálja a\' maga méltó szövetségét. A részletfizetési ügyletek szabályozásának általános közgazdasági szempontból is mihamarább be kell következni tehát nálunk is. Minden jogosulatlan előny szerzése, minden méltánytalan kárral illetés kizárandó ugy az egyik, mint a másik oldalon. A közgazdasági élet morálja nemcsak azt követeli, hogy gazdasági haszon éressék el, hanem hogy az a haszon ne járjon mások gazdasági erejének egyenes megtámadásával. De maga a kereskedelem jól felfogott érdeke is egyenesen azt követeli, hogy oly visszásságok, minők ¦ ma előfordulhatnak, s mik aztán a ; közönség tartózkodását, inkább szük-• ségletének redukálását vonják maguk j után, elő ne forduljanak. A mi vidéki sajtónk. A nagy-kanizsai sajtót a közönség csak akkor részesiti különös figyelem-beu, hogy ha személyeket dicsér, vagy támad. A dicséretet nyugodtan türi mindenki és oly természetes dolognak tekinti mint azt, hogy a nap nyugvóra jár. A támadó irányzat már kevésbbé nagy kedveltségnek örvend, sőt némelyek az erősebb irányú lapokat ócska zuglapoknak nyilvánítják. Az ócsárlók azonban megfeledkeznek arró!, hogy a kis városi szenvtelenségröl és kártyázó geotrikröl nem lehet ugy nyilatkozni mint a londoni Cifyröl vagy mintSrécbenyi Istvánról. A sajtó nem is dolgozik olyanok számára, akik a közügyek kritiká- jától azonnal otdalnyilást kapnak-, hanem igen is az volna a sajtó föladata, hogy a túlbecsült személyek és ügyek mértékét szállítsa le a kellő színvonalra, ellenben vecye oltalmába az eltaposott erényt, a lenézett, becsmérelt, de tehetséges szegénységet, védje azok érdekeit, a kik amugyis nehezen állják meg helyüket önhitt, dölyfös, szédelgő stréberekkel szemben, akikből sokszor kerülnek ki a társadalom oszlopai, kikre azután sziveden fizetne reá a közönség, ha őnállitotta. halványától szabadulni tudna. A mi közönségünk sohasem ragaszkodott helyi lapjaihoz. Hányszor hallhatja az ember: üres egy lap, nem érdemes kézbe venni. Pedig nem, csak jó tükör, mely a városban tátongó ürességet biven vetíti vissza. Nem div csekedhetüok olyan gazdag tartalommáT mint a fővárosi lapok, de lehet Kanizsáról és társadalmáról annyit irni, mint amott a mindent magához ragadó központban? A sajtó annyira rászorult a közönség szeretetére, hogy ancéikül örökön örökké olyan, mint a terméketlen földben .tengődő növényzet De minthogy szeretetre senkit késztetni nem lehet, sem rimán ludassal, sem erőszakkal, a sajtó sem tehet egyebet, mint elfogadni azt a tragikus sorsot, mely a megszokott viszonynak megváltoztatását egy meg nem határozható jövőben várja. Majd csak egyszer pitymallik. Addig azonban a helyi sajtónak továbbra föl kell keresni még búvóhelyeiben is a csendes kontempiációban szontyorgó indolenciát, az alakoskodó kisvárosias patkány királyt, a ryárspolgárias felfogást, melynek a jelszava: mindenki önmagáért, Isten mindenkiért. Ha aztán majd végre megszállja a vidéket is az a szellem, melyről Eötvös Károly emlékezett meg nagyváradi beszédében, ha igazán sikerül pártunknak és eszméinknek, a közügyek szeretetének, meghódítani egy csekély, de annál lelkesebb tábort, akkor majd elkövetkezik az az idő, amikor a mi munkánkat is megfogják becsülni. Mi ezt túlbecsülni aohse fogjak, mert bennünket csak az TJr buzgósága emészt, nem pedig saját javunk. Népiskoláink kiegészítése. Csak uébány hónappal ezelőtt in polg. iskoláink tani tói keaerü rezi»nációval emlegették a hat elemi osztály kötelezővé tételét mint elérhetlen feltételét a polg. iskola egészséges fejlődésének. S ime a lehetetlen már-már lehetségesnek látszik, s hi > kivitel is oly energikus lesz, mint a minő hangú YYIassícs miniszterünknek erre vonatkozó rendelete, akkor az eddigi csonka népiskolák visszaállítandó V. VI osztályaikkal s ismétlő iskolával istnét vissza lesznek adva boldog emlékezetű Eötvösünk által tervezett eredeti s iulajdonképeni rendeltetésűknek; bbay egyrészt megszűnőjének a középiskolák usíálybordozói lenni s azoknak fejlettebb, erősebb anyagot adva vége szakadjon ama sok panasznak, melylyel a középoktatás sikertelenségeért rendesen a népiskolát vádolták, másrészt lehetővé váljék a legalsóbb nép-rétegnek is a tudás, az értelem áldásában a jobbmóduval egyenlően részesülni, s igy a közös műveltség alapján a nemzet társadalmi egybeforradását elősegítem. Örömmel fogadbatja Wlassics miniszternek e merész elhatározását nemcsak a polgári s elemi iskola, de a laikus kőzönBég is, mert ama rég óhajtott kulturális szükséglet, melyet a hat osztályú népiskola s ismétlő iskola 9 évi időtartam alatt hivatva van betölteni, mihamar nem álom, hanem való leend, s az az erős áramlat, mely váriunkban is, különösen a polg. fiu- s leányiskolák felé gravitál, csökkenni fog. S mig igy egyrészt a fejletlen anyag nem fogja továbbra is különösen ezen iskolák alsó osztályait elözönieni, másrészt nem lesznek kénytelenek ezen emiitett osztályokba kényszerült a agyonbuktatott selejtek sok szülő keserűségére, a kabátos proletárok számát szaporítani. Fájdalom bár, de ha Őszinték akarunk lenui, be kell vallanunk, hogy népiskolánk részben jelen szervezete, részben a vele szemben tanúsított közöny folytán, a műveltség gépileges eszközeinek elsajátításánál egyebet alig, vagy egyáltalán nem képes adni. különösen olt, hol, miként városunkban is, az V. VI. Az öreg huszár. — Baj*. — Irta: Pásztor János. Akik itt a fó>árosban naponként já-runk-kelünk, sok figyelemre méltó alakkal találkozunk. Egyiknek fényes életmódja, másiknak megmérhetetlen elhagyatottsága és szerénysége ötlik az ember szeme elé és költi fel méltán a csodálkozást. Ebben a nagy viláüvárosban, (mert Pestet most már ugy hívjuk mi, a kik benne lakunk) elvtgyül a sok ember között mágnás, földesúr, koldus egyaránt. Nem igen ismer rajok seoki. Ha teszem azt, az ember ugy déltájon végigmegy az Andrássy-Őton, hát a járatlan ember el Bem tudja képzelni, hogy hol jár. A kocsiút fával burkolt frondján szebbnél-szebb címeres hintók robognak, a bakon cifrábbnál cifrább libériákba burkolt kocsisokkal; bent a gyalogjárókon urí dámák sütkéreznek a tavaszi napsugárban és vidáman csevegve Bietoek; egyik erre — másik amarra. A mellékutcákból ilyenkor csak ugy tódul s munkáanép keresztül ezen a tarka tömegen utat törve magának. Kőporos kömiveslegények és szurtos mesteremberek igyekeznek hazafelé, hogy a nehéz munka után egy órai időt családjuk körében tölthessenek el. De csak azok, akik a közelben laknak, mig mások megállanak az utcasarkán és ott fogyasztják el ebédjeiket. Ezek aztán meglehetősen élénkké és változatossá teszik azt a különben is tarka képet, melyet ilyenkor Budapestnek ez a legfényesebb utcája mutat Ebbe a tarka képbe nagyon is bele illik ott a Csengén utca sarkán egy őszbe borult nyomorék ember, aki mindkét kezével mankójára támaszkodva, a leg-friasebb újságot kínálgatja a járókelőknek. Egyik ember vesz tőle egyet, a másik pedig szánakozva tekint végig fájdalomtól gyötört arcán, a odaadja neki azt a mindennapi krajcárt, amelyből az öreg a napi kenyerét megszerzi. Láttam sokszor, amint az újságot hóna alatt azorongatva, egy-egy krajcárt még mei is könnyezett a jó öreg. — Istenem, milyen jó is volt még akkor!... Egy fájdalmas sóhaj kíséretében végiggondolja az öreg. azokat a napokat, mikor még neki is meg volt mindakét lába, erőteljes, munkabíró ember volt, dolgozott fárasztóan és terhesen, de azért a családját lenntartotta belőle tisztességesen. Magának is volt tisztességes ruházata, s télen, ha hidegen süvített a szél, s kergette a havat az emberek szemébe, milyen jó volt beülni a jó meleg szobácskába. S milyen öröm volt nézni azt a megelégedést, amely otthonában Ütötte fel tanyáját Milyen boldogság volt átélni ezt a szép fiatal életet... Sokszor, mikor odaadó.r. neki a rendes napiojságom árát, nem állhatom meg, bogy meg ne kérdezzem az Öreget, hogy hogy jutott ilyen sorsba? Nem tudom és miért, de mindennap, valahányszor elmondja ai öreg az ő egyszerű történetét, mindig megtelik a szemünk könynyel. Pedig. Istenem, milyen közönséges, milyen egyszerű és mégis a maga szomorúságában is milyen jói esik hallani az embernek. Nem tudom hányszor mondta már el nekem az öreg, ugy hogy már tudom azt is, mikor van vége, mert akkor mindig megsimogatja vén fejét és szomorúan hozzá teszi, hogy: — Istenem, hova leltek azok az idők, mikoi a hazát ennyire becsüllék j* emberek? 1348 l\'ao volt ez még. Bizony már elmúlt 50 éve. Azóta nagyon megváltoztak az idők, s még jobban az emberek. Akkor még elég volt egy lánglelkü emberitek a végkiáltása, hogy: „mentsük meg a hazái I* s sietett minden épkézláb ember fegyvert fogói s keresni mentei az ellenséget. Ma? — Ej; de nem beszélek én máról semmit; csak azt mondom még, amit az öreg Kovács mondott: — Istenem, hova lettek azok az idők, mikor a hazát ennyire szerették. az emberek ? I Bizony igaz, csakhogy nem igy kell azt kérdezni, hanem, hogy: .hova lettek azok az emberek?!" Heghaltak. Vagy aki meg nem halt az ugy járt, mint az öreg Kovács! Elhagyatva mindenkitől, egyedül, nyomorultul él e hazában. En már sokszor mondtam az öregnek, hogy miért nem folyamodik a miniszterhez és bevennék a bonvénmenházba! — Nem lehet\' az uram. Próbáltam már sokszor, de mindig hiába volt, mert irást követelnek tőlem. Nem hiszik, hogy 48-ban vesztettem el a lábamat Nem hiszik! tör ki a fájdalom hangján a keserűség ilyenkor az öregből\'...-. Pedig Istenem, mikor Segesvárnál/^ harcoltunk, ott voltam én is, engem is letapostak a kozákok, mint Petőfit. De hát mikor már vége volt a harcnak, a kórházban nem találkoztam senkivel, aki rám ismert volna. — Két évig feküdtem halálos betegen b mikor kiszabadultam, nem ismert meg senki. Mind a két lábamat a kórházban hagytam. S a megvénült munkásemberben nem ismerte fel senki a szép, daliás Kovács Ferkót. Pedig hej. Istenem!.. Itt szokta félbeszakítani az öreg, a mindig azzal egészíti ki az abba hagyott mondatot: — Jobb erről uram nem tudói semmit üreg vágyok, vén vagyok már, majd csak elpusztulok. Eltemetnek itt a többiek kőzött s aztán majd találkozok ismerőssé]. Hiszen annyian voltunk, hogy nem is tudtuk hányan vagyunk. De most már csak magam vagyok, aki az utcasarkon élek. — Ugy-e megváltoztak az idők? — Meg ám — de az emberek még jobban. Petőfi utolsó órái. Gracza György müvéből. Segesvár a Nagy-Küküllő begykoszo-ruzott völgyében fekszik. Vele szemközt egy kicsiny oláh-szász község: Fejér-egyháza lapul meg. A falu mögött lankás hegyoldal, előtte iszapos vizű patak. Fejéregyháza felől a székelyudvarhelyi, túlnan pedig a marosvásárhelyi országút ereszkedik a völgybe. A két útvonal itt összeér s aztán ecy irányban kanyarog tovább. Bem 1849. július 31-én virradatkor Héjjasfalván keresztül Segesvár felé tör..Serege maroknyi: ötezer ember, ágyuja csak tizenkettő. Lüders orosz tábornok hada pedig tizenkétezer főnyi. És Bem mégis vakmerően előrenyomul. Petőfi, mint tudjuk, július 25-én Berec-ken csatlakozott njólag kedves tábornokához Bemhez. Nem is hagyja el többé. Vele megy a balvégzetű segesvári csatamezőre is. Székelykereszturon megháltak. Petőfi egy odavaló birtokos, Varga Zsigmond vendégszerető házánál kapott éjjeli Bzálláat Másnap Q\'ulius 31-éo) a reggelinél a család viruló leánya, a bájos-Ró-zsika főikérte Petőfit, szavalná el valamelyik költeményét. Petőfi egy pillanatig elmereng, s aztán csodálatos előérzet hatása alatt épp az „Egy gondolat bánt engemet* cimü költeményének a Bzavalásahoz fogott Megrázó erővel zeng beszédes ajkáról az örökszép rapszódia: Ott essem el én A harc meséjén; Ott folyj oa ax ifjai rér ki StivembaJ. XXXVUL ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1899. AUGUSZTUS 5-én. osztály s az ismétlő iskola eltörlése által az előadás rendes folyamatában megza-vartatvén, a népiskola talajában négy év után már-már viralni, kezdő csemeték ki-szakittatva, a polg. vagy gimnázium talajába kényszeríttetnek, tekintet nélkül arra, vájjon a szegényebb sorsú szülő gyermekének az elemi képzettségnél egyebet óbajtana-e nyújtani. Tudjak, hogy az állam minden egyes tagjának egyformán joga a érdeke a tudás, az értelem áldásában egyenlően részesülni ; s vájjon lehetséges-e ez ott, hol erre az ut a Bzegényebb sorsa néposztály előtt, hogy ugy mondjam el vsn zárva az által, hogy a 9 évig tartó elemi oktatás, miként városunkban is. négy évre zsugorítva, a népiskolát a középoktatás szolgálatába erőszakolta. A népiskolának lehetett egykor célja, a nemesek gyermekeit a középiskolai tanulmányokra előkészíteni, de ma már ennek ideje kell, hogy lejárt légyen. A népiskolának saját kitűzött célja felé kell törekednie, tekintet nélkül arra vájjon a felsőbb iskolákba szándékozók a tudós professzorok igényeinek megfelelnek-e minden tekintetben; mert nevetséges volna ama kisebbség kedvéért, kik a sors kegyelméből majdan felsőbb iskolára kerülnek, nem tekinteni ama zömre, melynek egyedöli s összes műveltsége abban áll, a mit az elemi népiskolában elsajátíthat, megszerezhet. Ismerve jelenlegi iskolaszékünk nemes intencióit, bátran reméljflk, bogy Wlassics miniszterünknek az V. VI. osztályok visszaállítására stb. vonatkozó, a következményeiben a nemzet életébe mélyen bevágó üdvös intézkedése elől városunk sem fog elzárkózni s a szükséghez képest időről-időre a népiskola V. VI. osztályát az ismétlő iskolával visszaállítván, a helybeli középiskolák egy régi nyilt sebét begyógyítva, «z elemi népiskolát tulajdon képen! hivatásának viszszaadni nem idegenkedik. línttrkovich János Kereskedelmi s iparkamara. — Hirdetmény. Az ipari muokának vasárnapi szüneteléséről szóló 1891. évi XIII. t. c. alapján a keresked. m. kir. miniszter ur 27584/VIH sz. a. rendeletet bocsátott ki, a mely szerint ,a munkaszüneti napot követő napon reggeli 3 órakor megkezdhető a fuvarozás e\'őkéazitése és foganatba vétele." Miről az érdekelteket ezen az uton is értesítjük. Sopron, 1899. évi július havában. A kerületi kereskedelmi és iparkamara. — Hirdetmény. A szombathelyi kir. törvényszék\'az 1900. évben, esetleg 1900. évi január 1-től egymásután következő három évben szükséges, évenként körülbelül 800—1000 csomag 6 azálos finom stearin gyertya, továbbá 438 rizama irodai papir. toll, pecsétviasz s más irodai anyagszer szállítására pályázatot hirdet. Az ajánlati tárgyalás f. é. augusztus hÓ 14 ikén fos megtartatni a mely nap d. e. 9 órájáig &?. ajánlatok okvetetlenül A leányka mélázó figyelemmel tekint a költőre. Minő csodálatos vágy, milyen hősi óhaj 1 Hátha beteljesedik. Pető6 szívélyesen elbúcsúzik, aztán megy tovább Segesvár felé: a barcme-zőre. Már dörög az ágyú, mikor odaér. De az Ütközetben nem vészen részt. Hisz még kardja sincs. Csak szemlélő. Itt is megfordul, amott is: majd Bem körül, majd az ágyuk megett, majd Fejéregyházán. Hat óra tájt jön a végzetes Kozák-roham, s rt tomboló förgeteg őt ia magával sodorja. Még látják egyesek, amint menekül hajadonfő, kigombolkozva, nyitott inggallérral. Aztán eltűnik végkép örökre. A borzasztó zűrzavar első napjaiban uem igen keresték. Majd csak előkerül. De bizony nem jött. Aztán beköszöntött a gyász, a siratom, a bujdosás szomorú ideje. Még mindig reménykedtünk. Hátha megzendül az ország, vagy a külföld valamelyik rejtekében bűbájos lanja. — Dehogy zenaült, dehogy! benyújtandók, minthogy a később beérkező ajánlatok figyelembe nem vétetnek. A részletéé föltételek a nevezett törvényszék irodaigazgatójánál tekinthetők meg. Sopron, 1899. évi július havában. A kerületi kereskedelmi és iparkamara. — Hirdetmény. A pénzügyi m. kir. miniszter ur 1899- évi 49174. az. körrendelete értelmében a nehéz vastartá-nyokbao előforduló folyékony szénsav a vámtarifa 323. pz. a. (100 klgkéot 3 frt) osztatott be. A folyékony szénsav behozatalára szolgáló üres vastartácyoknak 1895 ben engedélyezett egyévi visazkivi-teli határideje hat (6) hónapra szállíttatott le. Miről az érdekelt köröket ezen az uton értesitjük. Sopron, 1899. évi július havában. A kerületi kereskedelmi és iparkamara. ; — Hirdetmény. - A m. kir. honvédelmi miniszter ur a honvédség 1900- évi lábbeli szükségletének 60%-át. vagyis 10.000 pár bakancsot és 10.000 pár könnvü cipőt a megállapított föltételek, továbbá a fővállalkozóval kötött szerződés értelmében ezúttal megállapított egység árak mellett, nevezetesen a bakancsokat páronként 4 (négy) forint 93 (kilencvenhárom) krérr, a könnyű cipőket pedig szintén páronként 4 (uégy) forint 22 (huszoDketió) krért a hazat kisiparosok által szándékozik elkészíttetni. A bakancsok s könnyű cipők katonai teheráruként legkésőbb 1900. évi március hó végéig a bonvéd központi ruhatárba Budapestre lesznek beszálli-tandók. Az 50 kros bélyeggel ellátott ajánlatok ott, a hol ipartestület van, ennek utján, különben közvetetlecül, legkésőbb f é. augusztus hó 20 ikáig az alulirt kamarához küldendők be- Miről az érdekelt kisiparosokat oly megjegyzéssel értesitjük, hogy a „Sz-rzödési fettételek" és a bakancsok készítésére vonatkozó .Halározváuyok" kamaránknál bármikor megtekinthetők, esetleg megszerezhetők. Sopron, 1899. évi július havában. A kerületi kereskedelmi és iparkamara. — Hirdetmény. A györ-soproa-eben-furti vasút soproni üzletigazgatósága 12 000 drb. elsőrangú vasutakhoz való első minőségű tölgy talpfa számítására hirdet, pályázatot. Ajánlat részmennyiség szállítására is tehető. Erről ar. érdekei-tettel oly megjegyzéssel értesitjük bogy a részletes föltételek a nevezet: üzletigazgatóságnál tudhatók meg. Sopron, 1899. évi július havában. A kerületi kereskedelmi és iparkamara. — Hirdetmény. A szerb kir. pénzügyminiszter elrendelte, hogy a Szerbiába vitt üres hordók és zsákok, akár ujak, akár használtuk, vámmentesen kezeltessenek, ha arra szánvák, hogy megtöltve ismét kivitessenek. Miről a? érdekelteket ezen az uton értesítjük. Sopron. 1899. évi julias havábau. A kerületi kereskedelmi és iparkamara — Hirdetmény. A zala egerezegi kir. törvényszék elnöksége nagyobb mennyiségű irodai papir, írószer, stearin gyertya és tűzifa szállítására, továbbá többrendbeli könyvkötő-munka biztosítására pályázatot hirdet. Az Írásbeli ajánlatok f. é. augusztus hó 30-áig nyújtandók be. Erről az érdekelt köröket oly megjegyzéssel értesitjük, hogy a részletes föltételek a zala-egerszegi törvényszéki iroda-igazgatónál tekinthetők meg. Sopron, 1899. évi julias havában. A kerületi kereskedelmi és iparkamara. — Hirdetmény- Az északamerikai Egyesült Államok katonai hatalma által megszállt országokban az Egyesűit Államok törvényei szerint adományozott szabadalmi jogok, továbbá a szövettségi szabadalmi hivatalnál lajstromozott védjegyek, árujegyek, mustrák olyan Ótalom-ban részesülnek, mint az Egyesült Ál-lamokbau is, ha a szabadalomnak hiteles másolata, továbbá az árnjegy, védjegy éi minta bejegyzéséről szóló igazolvány az illető sziget kormányzójának bemu-tattatik. A Cubáo, Portorikon és a Phi-lippinákon még a spanyol kormány által adományozott szabadalmak és védjegyek is teljes jogoltalomban részesülnek. Miről az érdekelteket ezúton értesítjük. Sopron, 1899. évi július havában. A kerületi kereskedelmi és iparkamara. hl — Városi töxgyüiés. Nagy-Kanizsa város képviselői folyó hó 3-áo gyűltek össze közgyűlésre Csertán Károly alispán elnöklete alatt A közgyűlésnek a következő egyetlen tárgysorozata volt: 1. A nyugdíjazás folytán Üresedésben lévő városi mérnöki, az elhalálozás folytán megüresedett városi számvevői éa a netáoi előléptetések folytán megüresedő egyéb állásoknak választás utján való betöltése. Szokatlan érdeklődés nyilvánult a közgyűlés lefolyása iránt. A helyben időző városatyák mind eljö\'.tek, hogy leszavazzanak jelöltjük mellett. Dacára, bogy\\ dologidő és hétköznap volt, a VI—VIL ker. képviselői mind megje lentek, számvevő jelöltjüket Pergert diadalra segiteni. A városi hivatalnokok, kik előbbre jutásra számítottak, lázas izgatottsággal váruk és reméltek a idegesen pörgették bajuszkájokat. Végre 10 órakor Csertán Károly alispán bevonult a polgármester kíséretében a gyűlésterembe, mire az erős 7ugás lecsendesült és az elnöklő alispán üdvözölve a megjelent képviselőket, a közgyűlést megnyitotta. Előre bocsátotta, hogy a volt városi mérnök és elhalálozott számvevő, kik hivatásukat mindig nemes igyekezettel és kellő buzgalommal töltötték be, méltó elismerésre találtak már a városi tanács és képviselő-testület részéről és azért elnök fölöslegesne*Ttartja azok emlékének jegyzőkönyvileg való megörökítését újra indítványozni. A megtartandó választási aktus ellenőrzésére bizalmi férüakul Sebestyén, Neasiedler, Rapoch és Faics ügyvédeket kérte fel. Azután megválasztatott a kandidáló bizottság Plihál Ferenc és Lóké Emil képviselők személyében. Elnök az ülést erre felfüggesztette és a kijelölő bizottsággal visszavonult. Majd háromnegyed óra leforgása után ismét megnyílt a gyűlés. A kijelölő bizottság a városi mérnöki állásra (beérkezett négy kér-véDy) elsőnek Szilvássy pesti mérnököt jelölte, mire a közgyűlés nevezettet egyhangúlag megválasztotta. Most következett egy kia meglepetés. Eluök kijelentette, hogy & számvevői állás betöltését illetőleg bőven tárgyalt a kandidáló bizottság és az ügyet fontos megvitatás tárgyává tette, mig arra a megállapodásra jutott, hogy miután a beérkezett kérvények közül csak kettőt vehettek figyelembe, a törvény pedig három kandidátus jelenlétét irja elő, a városi számvevő megválasztását más alkalomra fogja kitűzni. A váratlan meglepetés okozta pillanatnyi csend után hangosan adott kifejezést beleegyezésének a képviselő-testület és iny az érdekeltek tovább reménykedhetnek. Az ülés véget ért. — Személyi hírek. Lapunk felelős szerkesztője három heti szabadságra elutazott Távollétében a szerkesztői ügyeket Fehér Lipót, a ^Zalai Közlöny" helmunkatár^a vezeti. Pollák Miksa helybeli zoneoratanár nyári üdülőhelyéről mult hó végén hazaérkezett és tanítási óráit ismét megkezdte. — Azalt-szent-grőtljáráB főszolgabírója, Botka Ferenc 3 heti szabadság után a hivatal vezetését újból átvette. — Névmagyarosítás. — Goldberger Béla helybeli lakos nevének „Gáspár"-ra való megváltoztatását a belügyminiszter megengedte. — Fizetésbeli előléptetések a helyi posta- és távírda hivatalnál. A helyi posta- és távirdai hivatalnokok közül következők léptettek elő a fizetési fokozatban: "Jaeger Ferenc p. és r, felügyelő a YIIL fizetési oszt 2. fokozatába (1600 frt) Ács Vendel p. és "t főtiszt a IX. fizetési oszt. I fokozatába (1300 frt) Lázár József p. és t főtiszt a IX. fiz. oszt 2. fokozatába (1200 frt), Vukásovics Vince p. és t főtiszt a IX. fiz. oszt 2. fokozatába (1200 frt) Har-say György p. és t tiszt a X. fi/., oszt 1. fokozatába (1000 frt) Kánc Kálmán p. és t. segédellenőr a X. fiz. oszt. 2 fokozatába (900 frt). — Hogyan ünnepeltük Petőfit? — Nincsen egyetlen-egy zuga sem a hazának, ahonnan hír ne érkeznék, hogy az emberek egyenkint és együtt, a nép legszélesebb rétegei, meg ne emlékeztek volna Petőfi Sándorról. Helyi sajtónk megtette a magáét, ünnepelte a szabadság költőjét, a lánglel kü hazafit és csak ámulattal néztük, hogy a mi városunkban éppen a legszélesebb rétegekben épugy, mint egyenkint, nem érzik át a nap jelentőségét, nem lelkesednek a költő önfeláldozó vértanueágáért, hanem kulacsképü közönynyel siklottak át a napon, mintha széles e hazában nem rezgett volna millió magyar ember érzelme. A parasztember csak ugy szítta kupakos pipáját, mint más vasárnapon, az urak a kávébázban vagy a körökben kutyorodtak egy halomra. De egyszerre, négy óra felé hajrái láttunk szaladó suszterinasokat, hallottnak valami dobolást bömbötést mintha medvetáncosok jöttek volna a városba, de ez tévedés volt, mert Tuboly Viktor haladt egy menet élén. kísérve a hadastyánok posta- és távírda igazgatóság kerületé* ben: Székesfehérvárott és Szombathelyen; 8. a temesvári posta- és távírda igazgatóság kerületében: Verseceo és Zomborbao; és végül 9. a zágrábi posta-és távírda igazgatóság kerületében: Eszék felBŐvároaban és Zimony városban; ezen tanfolyamokra hallga tokul felvétetnek: a) első sorban 1873. évi Il.^t. c 5. §-a értelmében kisebb hivatalnoki alkalmaztatásra igényjogosultsággal bíró igazol-ványoa katonai altÍBztek; b) postamesteri vagy kiadói minőségben szolgáló oly férfiak, kik a gimnázium reáliskola vagy polgári iskola negyedik osztályát, avagy ezekkel egyenrangú más iskolák megfelelő osztályait sikerrel elvégezték; c) ugyanezen iskolai előképzettséggel birő 18 életévöket meghaladott máa férfiak; végül ha ily pályázók kellő számmal nem jelentkeznek; d) a fenti zenekarától. Megérkezve a Deák-térra, ^skolai előképzettséggel rendelkező 16-ik neki bátorodott éa szavalt. Mások szavaltuk. Ez volt az a mentési akció, mely nem enged hazafias érzelmeinkre, ideális felfogásunkra árnyékot vetői. Igy ünnepelte meg a város közönsége és a felséges nép nagy Petőfi emlékéti Ez a nap nyújtó padja volt miuden hazafias kegyelettől elteit szívnek. — A segesvári Petőfi ünnep rendezőségéhez Vécsey Zsigmond polgármester a városi tanács nevében m. hó 30-áo a kővetkező meleghangú sürgöny! menesztette: ,Nagy-Kanizsa város tanácsa a halhatatlan költő dicsőséges emlékének kegyelettel és bódo attal adózik, szívvel, lélekkel együtt ünnepel és hazafitj lelkesedéssel üdvözli az ünnepély rendezőit" — Hymen. S t e r n Izidor kereskedelmi utazó, e hó G án. vasárnap délelőtt 11 órakor tar\'ja egybekelési ünnepélyét Fischer Frida kisasszonynyal, Fischer Ferenc helybeli kereskedő leányával Nagy-Kanizsán. — Ovődai be íratások. A nagy-kanizsai Kisdednevélö Egyesület óvodáinál beiratások e hó 1-én megkezdődtek. A fizető növendékek a szülő vagy gondozó kíséretében azou ovóda vezetőjénél tartoznak jelentkezni,^-a hova járni akarnak. Tandíjmentesen olyan kisdedek vétetnek fel. kiknek szegénysége hatóságilag iga zolutik. A. taodijmoutes növendékek be-iratása az egyesületi titkár által a Nádorutcai ovóda helyiségében délutáni 3—4 óra közt történik. A tandij a VI—VII. kerületi ovóda kivételével évnegyednn-kint 1 frt 50 kr., beiratási dij 50 krcár. — KÖnyöradomány-gyüjtés. Szolnok-Doboka vármegyébe kebelezett Székváros községben június 30 án tüz ütvén ki, álig 3 óra lefolyása alatt a 3203 lakóit számláló községnek 102 telkes gazdája lett koldussá. Elégett ezeknek a lakóháza, gazdasági épülete, takar-mányn, élelme, ruhaneműje, szóval mindene. 568 lélek maradt hajléktalanná, ruházat, élelem és vagyon nélkül A nyomor leírhatatlan. — A szenvedett kár. 127 813 frt — Zalavérmecye alispáni hivatala 21921. számú felhívásában kérelmet intéz a megye lakosságához, hogy a szenvedők nyomorának enyhítéséhez hozzájárulni kegyeskedjék. — Estleges adományok a megye alíspínjához küldendők. — Pályásat segéd tiszti tanfolyamra. A pasta- távírda és távbeszélő kezelési szolgálatra alkalmazandó é* XI. fizetési osztályban 500 főriuiiói 700 forintig emelkedő évi fizetéssel, továbbá az 1893. évi IV.-ik t. c által megállapított lakpénzilletményekkel javadalmazott posta-és tárirda segédtisztek kiképzésére folyó évi szeptember hó 15 tői kezdve hat hónapra terjedő gyakorlati tanfolyamokat nyitok, a következő posta- és távírda hivataluknál: 1. a budapesti posta- é< lávirda igazgatóság kerületében. Esztergomban éa Kecskeméten; 2. a Kassai posta- és távírda igazgatóság kerületében: Rozsnyón és Ungvárt; 3. a Kolozsvári posta- és távírda igazgatóság kerületében: Brassóban és Marosvásárhelyen; 4. a nagyváradi posta- és távírda igazgatóság kerületében: Aradon és Debrecenben; 5. a pécsi posta- és távírda igazgatóság kerületében: Mohácson és Nagy-Kani-zaán; 6. 8 pozsonyi posta- és távírda igazgatóság kerületében: Érsekujvárott és Liptó-Szent-Miklóson; 7. a soproni életévöket betöltött ujak is. — Népünnepély, A nagykanizsai felső templom építő-bizottsága, a nagy-kauizsai ipartestület, a nagy-kanizsai szabómuu-kások és szabómunkáanők szakegylete, a kiskanizsai polg. zenekar szíves közreműködésével f. évi augusztus hó 20-án Szeot-Istváu napján, a felső templom újjáépítése céljaira nagy népünnepélyt rendez, melyre a n. é. közönséget tisztelettel meghívja\' a rendező bizottság. Az ünnepély sorrendje: I. Délelőtt s/i 10 órakor a plébánia templomba vonulás. Gyülekezés a Polgári Egylet kertjébe 9 órakor. II. Délután \'/a-i. órakor nagy néptombola a felső templom előtti téren, élőállat nyereményekkel. — Főnyeremény egy borjas tehén. — Csak qnintternó és tombola nyer. — Egy tombolajegy 20 kr. Kedvezőtlen idő esetén következő vasárnap, f. hó 27 éti tartatik meg. III. Délután 5 órakor a Polgári Egyletben: L Tekeverseny. II. Tréfás szerencse-játék. Ezen számok alatt a kia-kanizsai polgári zenekar hangversenyez. IV. Esti 9 Órakor kezdődik a táncestély és viláepósta. A táncrendezést a KzabÓmnnkások szakegyletének vigalomrendező bizottsága vállalta el. A III. és IV. számnál belépő-díj 20 kr.. gyermek-jegy 10 kr. Kedvezőtlen idő esetén a táncmulatság a nagyteremben fog megtartatni. FelülfizeteVek e uemes cél érdekében köszönettel fogadtatnak és hírlapi-lag nyugtáz tatnak. — Mulatság/. A bajcsai önkéntes tűzoltó egyesület 1899. évi augusztus hó 15-én felszerelési céljai javára a községi erdő terüietéu zártkörű mulatságot rendez. Belépti-dij: 30 kr. Családjegy 50 kr. Kezdete délután 3 órakor. FeJülfizetések köszönettel fogadtatnak s hírlapilag nyugtáztatnak. Kedvezőtlen idő esetén vasárnap augusztus hó 20 án tartatik meg. — Kávéház megnyitás. Mult szerdán este nyittatott meg Torma Tóni zenekara nótái mellett az ,Otthon" kávéház a volt Hein-féle kávéház helyén. A közönség zsúfolásig megtöltötte a szépen é* kényelemmel berendezett helyiséget. A kiszolgálás és a kávé teljesen kielégítő. Gerstmann Lipót, a kávéház tulajdonosa minden lehetőt elkövet, hogy az ,Otthon"-t a kávéházlátogatók otthonává tegye. — A fityeházal férjgyllkosok. Említettük annak idején, bogy B o g a t i n GyÖrgyné és Siffer Györgyné fityeházai lakótokat azon gyanú alapján, hogy férjeiket megmérgezték, elfogták. A nagykanizsai kir.-törvéoy9?ék, mint büntető bíróság a méregkevérőket gyilkosság büntette miatt vád alá helyezte. Érdekes az elvetemült asszonyok védekezése. Boga-tin Györgyné azt állítja, bogy az arze niknmot patkányméreg gyanánt vette a légrádi patikában, a annak legnagyobb részét férje az Ő távollétében megette; Sifferné pedig avval védekezik, hogy ö a Bogatinnéiól kapott por mérgező hatását nem ismerte, s azt varázsazeroek tartotta. Azért adta be az urának, hogy az ne féltékenykedjék rá; Bogatinné is avval adta át neki a mérget, hogy etesse meg vele a férjét: ,jó lesz tőle, ő is beadta az övének, az is jó lett tőle." — A cigányok pártfogója. József cs. kir. főherceg sok zaklatásnak van kitéve az ő kedves cigábyjai részéről, mert alig múlik el nap, hogy egy-két Selyem-básztruha 8 frt 05 krfól Igfez 42 frt 75 krig |gy teljfiSÖltffita Ttif BÍWt. Tussors és Shantungs „taúK fekete, fehér é, szines Henneberg-selyem 45 fcrtél 14 frt 65 kiig méterenként - >n. aitot, kcxiaaott, min. taaott ét damasat atb. (mintegy 240 különböiő fajta éa 2000 különböző aain- éa árnyalatban atb) Ruhák s blousokra a gyárhói! Privát fogyasztóknak póstabér-, vámmentesen s házhoz szállítva. Minták postafordultával. Hajjar lereleaéa. arfjcb. kétaierea lerélbélje, ragaaatandé. Henneberg G. ulytungyárai, Zürichi!en (ea. ét kir. odrán aaiffitó). XXXVIII. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖK? 1899. AUGUSZTUS 5-en. kérvényt ne kaidenének hozzá. És csodálatos, hogyan tudják Fáraó ivadékai Ö Fenségének irányukban való jóindulatát. Mihelyt a legcsekélyebb alkalom nyílik rá, nyorobtn folyamodnak hozzá, a honnan ritkáo utasítják őket el. — Legutóbb Kolompár Mári pozvai cigányasszony nyújtott be a titkári hivatalhoz egy kacákaringósao megirt\' instanciát, melyben elkesergi Bzivéoek nagy fájdalmát, a mi abból keletkezett, hogy a csendőrök agyonszúrták az Ő szive magzatát, drága jó gyermekét. A „titkári hivatal janim 27-éről keltezve\' 997. sz. a. kérdést tett a szolgabírói hivatalhoz az esel mibenléte iránt, honnan csakhamar el ii küldetett a válasz. — Jii-uiáo a kérvényben felhozott indok, t. i., hogy Kolompár Mári fiát a. csendőrök tényleg aey szúrták meg, tr euneB következtében halt el, alapos kilátása lehet arra a folyamodónak, hogy a kegyes főherceg nétui ^anyagi segélyben fogja öt részesittetni. — Csapdfct>* került folyó hó 3 áu reggel egy padlástolvsj. A Kö)csey-u;cá-ban lakó Özv. Mascbanzkercé leánya fel-menve a padlásra ott egy leányt látott bujkálni. Leszaladt és az- ajtót bezárva rendőrért küldtek, ez csakhamar megjelent éa a padlásról a bázbeliek közbejötte mellett Kolongya Verona helybeli születésű 2C éves csavargó leányt ve-zette4^,.J(i már akkorra a házbeli cselédleány ruha és fehérneműéből a javát elszállításra szépen összeszedte, melyet persze uem vihetett el. mert a rendőr oevitte a dutyiba. — Járvány. Sala-Apáti községben a lépfene, a gazdáknak ez a réme, járva-uyosari föllépett, minek következtében a hatóság a fertőzött községét szoros zár aiá helyezte. — Lopás. Rosenfeld Salamon salom-ván lakos lakásának padlására ismeretlen tettesek felhatoltak, s az ott elhelyezve volt rozslisztet ugyancsak meg dézsmálták, a mennyiben mintegy 100 Wgnyit elemeltek. A zala-lövöi csendőr-Örs nyomban hozzáfogott a nyomozáshoz, eddig azonban eredménytelenül. — Súlyos testi sértés. Tompos Gábor gelseí lakos, az ottani plébános kocsisa, szóvitába elegyedett Ne u hold Imre gelsei lakossal. A vita hevében Tompos" egy négyágú vasvillát kerítve kezébe, azzal ugy sújtotta Neuhold Imrét, hogy ennek jobb kézszárcsontja eltört és 40 napig gyógyu ó súlyos sérülést okozott. A tettest feljelentették. — Villámcsapás. Godína János kis-kanizsai lakos cserfői hegyen levő pin céjét niu\'.t hó végén egy villámcsapás felgyújtotta. Az épület teljesen leégett A kár mintegy 250 írt. — Tüzeset. Mult hó 23-án éjjel 3 órakor Kosa Ferenc merenyoi lakos lakháza ismeretlen módon kigyúlt és a falánk láogok átharapództak Müller János szomszédos íakházára is. — Nemsokára porrá égett mindkét épület. A kár 438 írtra rug, mely össieg ellenében 360 frtra nrolt biztosítva. — Brutális tett. Hermán Örzse készt hely-hegyi \'akós elmebeteg 30 év körüli koldusnő, mult hó 21 én az or száguton ballagott. Néhá:iy gyermek c u-folódásokkal boszantotta és ingerelte az elmebeteget, mire ennek sikerült az egyik gyermeket megütni. Erre a gyermekek atyja, Borsos István bskónaki lakos, nem hogy a rakoncátlan csemetéjét verte volna el, hanem hetedmagá-vai nekiesett a szegény koldusasszonynak és botokkal annyira elverték hogy jobb karja eltörött. A lelketlen emberek feljelentettek; a szánandó nőt pedig az ujudvari községi elöljáróság utján félholtan beszállították a helybeli közkórházba, ahol most ápolják. — Tolvaj kereskedő-segéd. Reích Samu zala-egerszegi kereskedő Brunuer uevü segédjének rubauemüi közt egy borotvát és rukakefét talált; s mikor Brunnert ezen tárgyak származására oézve megkérdezte, azt válaszolta ez, hogy elődje Holcer Vilmos hagyta nála. Az e3et a büntető bíróságnak jelentetett föl, & hol az igazi tettest • kinyomozzák és feleletre vonják majd. — Tolvaj cseléd. Simon Anna, Fenyvesi Miksa zala egerszegi kereskedőnél alkalmazásban állott \'szobaleány szive szerelemre vágyott. Be mivel nem érzett magában elég képességet arra. hogy a nőtleu férfiak közt választhasson, megkérte a vele ismeretségben levő Hunyadi Anna cigány nőt. segédkezne szándéka kivitelében. Utóbbi készséggel állott a leány kérésére, Ígérvén, hogy olyan szeretöt szerez neki, a minőt szeme, szája, szive, lelke kivan, de kikötötte, hogy ne sajnáljon tőle egy-két kis arany gyűrűt, s más egyebet, a mivel gazdija rendelkezik, lesz gondja rá, hogy a hol- mikon tuladjoD. — Simon Anna ennek következtében gazdájától több darab aranygyűrűt s más ékszereket lopott és barátoéjának átszolgáitatta. — A minap azonban rájöttek a szerelmes leányzó turpisságára, a hűfösre tették. Ott elmerenghet annak\'a dalnak igaz voltán, bogy: »A szerelem sötét verem.\' — Szülői gondatlanság. Majlinger Anna szent-margitai lakos 16 hónapos kis fia felügyelet nélkül játszott az udvaron, s játé^k közben egy vizes kádba esett és beleíuladt. —- A Ilsztharmat elleti teítalált permetező szert Klosovszky Ernő és Gombás István a megyei gazd egyesület keszthelyi közgyűlésén bemutatták s annak vegyelemzésére és a további kísérletezésre dr. Csjnédy Gusztávot, a gazd. tanintézet igazgatóját is megnyerték. A kísérletek eredménye iránt természete seu nagy az érdeklődés. A Zala-Egerszegen végzett kisérietek-mindenütt ered-ménynyel jártak. — A közegészségügyi bizottság működik. A Csengeri utciban a váiosi csatornákat tisztítják. A poshadt bűzös sárt és piszkot kiszórják a kocsiutra. De ez még hagyján Egy-egy olyan fekete sár-csomó ott terpeszkedik egy délutántól kezdve egész éjjelen át és betölti a levegőt rothadt miazmákkal, undorító bűzt terjesztve nem kis épülésére az utcai lakóknak és az arra járó-kelőknek, kik kénytelenek a kiáradó : tüzt belégzeni. És városunk közegészségügyi bizottsága ehhez szemet huny és nagy bölcsen hallgat. Ú .vi. a hihetetlen nagy közöny ! — A párisi magjaróV Petiül ünnepe, A párisi magyar egvl<-t is lerótta kegyeleteitek adóját hazája lángle\'ku kól\'.öjc halálának em-lékünnepén. Az egylet szép nagy helyisége zsufo)á«ig megtelt és ax ünnepély díszét nem rsnpán a magyarok, de szara js francia honpolgár éa előkelő bölzyköröns\'-g emelte. Felolvasások szavalatok és hazafias magyar dalok hangzottak el « Szajna város ezen kis magyar szigetén S az igaz magyar hazafias érzés barátokká avatta az Ünnepélyen jelenvolt franciákat is, kik agy :s rajongnak mindenért ami a szabadság eszméjénez fűződik s a magyarokat már is mim rokon érzelmű nemzetet szeretetük egéaz melegével környezik. A szép uiiue-pélyt tánc követte a mely a reggeli órákban végződő t. — Népesedési mozgalom július hóban, ázületrft összesen 75 gyermek, é. p. törvényes fiu 29. törvényes leány 34; házasságon kivüü fiu 4, házasságon kívüli leány 8. E halálozott összesen 45 etiyén é. p. 26 önemü és 17 nőnemű. Halva BZÜletett 2 leánygyermek. Ikrek egy esetben\'születtek": leányok. Házasságkötés céljából jelenkezett 20 pír: házasságot kötött 12 pár. Több rendbeli házeladások a legelőnyösebb feltételek m lett. Megtudható a kiadóhivatalban. A magyar kir. anyakönyvi hivatal. Születések: (Július 28-tól — augusztus 3-ig.)\' Frischmann Lipót izr. gyümölcs kereskedő : Karolina, Weiss Simon izr zsibaárus: Henrik, Katona Katalin rk. házi cseléd: Anna. Steiner Fülöp izr. cipész mester: Sándor, Lackovics István rk. posta ka\'auz: Lajos, Töiker Mátyás ág. evang. posta- és távírda altiszt: Paula, Piemmer József rk. földmives: Anna, Vince Ferenc rk. napszámos: Mária, Horváth György rk. napszámos: György, Hajnal Imre rk. vasúti hivatalnok : Imre, Wehofsits Aladár rk. városi végrehajtó: Aladár, Kováts Mihály rk. napszámos: János, Hubay Kálmán rk. kalauz: Kálmán, Nagy Imre rk- pincér: József, Godina Antal rk. földmives: Anna, Hanuszinec Mária gör. kath. házvezető: Margit, Horvát litván rk. napszámos: I-ítván, Balaton Béla izr. kereskedő: Ede. Halálozások: Kovács Margit r. k. 14 hónapos: bélhurut, Wimmer Ferencz r. k. 10 éves: aeghártyalob, Jémett Tivadar r. k. 8 hónapos: tüdőhurat. Házasságot kötöttek Cseke Márton r. k. kéményseprő segéd L-tenyéről Vellák Katalinnal. SZERKESZTŐI ÜZEMIEK. — B. J. helybea. Általános érdekű cikkeinek mindenkor szívesen szorítunk helyet es köszönjük a m. hó 30-ia küldött cikkelyt is, melyet íme megjelent Hámunkban kiadtunk. — KönnyeImBség. Köszönjük. Jövő számunkban hozzak. — A. S. Na^y-Kanlzsa. Marakóz ngjét közöl nők, ha nem volna politikai vonatkozása. „Az álom- még nem oti meg a mértéket. Iparkodjék az élet igazi alakjait szerepeltetni és éa ne tévessze szem elöl sóba a valószínűleg és természetesség elveit. Köziéire érdemes-cikkeinek misdig szívesen sdnnk helyet. .MARGIT\' GYÓGYFORRÁS. Mareüforrís-telBj (BERE&-HE6TE). A budapesti m. kir. egyetem vcgyelemzéte szerint kevés szabad szénsavat, ellenben sok szénsavas nátriumot ét lithiamot tartalmas. Ezen tulajdonságai azok, melyek a hasonló összetételű vizek (ölé emelik. Kitanő hatása a légatak s túdő faarntos állapotainál, különösen szívót TáJadék eseten; tüdö-Té*zeseknél, ha vérzésre rali hajlandóság Tan is jelen, a „Marglt-Tlz" megbecsülhetetlen szolgálatokat tesz kevés szabad szénsavánál fogva. KiiMó hatást látni tőle a gyomor és belek aurotos állapotainál, főleg azon esetekbea, hol a fölös mennyiségben képzelődött sav oka a rossz emésztésnek. A bugysavas sók lerakodását akadályozván, becses szolgálatot tesz továbbá a hilyas; hamtos bántalmaioál, a kő- é- homok-kipződea eseteiben, miért is a budapesti es becs: egyetem orvostanára!, mint az orvos vllag egyéb elikeléiégei a legszívesebben húználják, előnyt adnak a , Margit*-forrásnak a hozzá hasonló összetétele gyógy* visek fölött. mr mint i-vóyiz -mm kiváló ovószernek bizonyult járványos be ttassaak Idején, föl ej iypbns ellen. Mint kiiz iliilmi kedreltsegaek örrend. FŐRAKTÁR: édeskuty l. ásmjTiiBagjkereskedés cs. és kir. ndr. szállitÓ BUDAPESTEK". Kapható minden gy ány szer tárban, füszer-kereskedésbsB és vndtfKhts. IRODALOM — A Kert a kertészet összes ágait magába foglaló kertészeti Bzaklap. Fő-sserke.-zíű és laptulajdonos Mauthner Ödön. Felel&,- szerkesztő Igalj Svetozár. Megjelenik miii^en hó 1-én és 15-én. Szerkesztőség: Vl Anarássy-at 23. sz. a., hova a lap szeífe^ft-reVzét képező kö/lemények kéretnek. — Kiadóhivatal: VL Audrássy-nt 23. sz. a., hova a hirdetések, az előfizetési pénzek, a szétküldésre vonatkozó értesítések küiien-dők, a reklamációk és a lakásváltozások jelentendök. E.öfizetési árak: Egész évre 4 frt. Fél évre 2 frL Negyedévre 1 frt. Egyes szám ára 20 kr. "Ki szeret jó regényeket olvasni* Lapjaiuk közt talán egy sincs, amely oly snlyt fektetne rezényei - megválogatására, mint a .Budapest" képes pol. napilap. Folyvást két regényt közöl egysééire, amelyek közül az egyik számozva könyvalakban jelenik meg; ügy, hogy a ki a közléseket félretevén, bekötteti, csakhamar egy egész kis könyvtárt gyűjthet macának. Dicséretreméltó, hogy a „Budapest1 regényei nemcsak magas irodalmi színvonalon állanak, hanem egyúttal rendkívül érdek feszi töek is. A ki tehát szereti a jó és érdekes reeé-nyeket: bátran ajánlhatják neki a BBu-dapesf-et, amely lap tudvalevőleg hireí tekintetében is egyik legjobb újságunk. Előfizetés ára: egy évre 12 írt, félévre 6 frí, negyedévre 3 frt, egy hóra 1 frt. Az előfizetések Budapest, IV. Sarkantyus-u:c* 3. sz. a. küldendők. KÖZGAZDASÁG. A gabonaDzIetröl. Tőbbheti lanyha irányzat után néhány nap óta a hangulat szilárd, árak lassan emelkedők. Hetivá-árjamk eddig feltűnően jelentéktelenek, a kis hozatal is többnyire árpából áll, mely cikk ez idő szerint nem igen képezi kereslet tárgyát. A külföld drágálja árainkat s igy előreláthatólag az árpát rövidesen jóval olcsóbban keileni adnunk. Mai árak: Árpa 5 írttól 7 frt 25 krig, buza 8 frt 60/65 kr., rozs 6 frt 20/25 kr., uj zab 5 frt. SzerheAxtöstg : J>r VUlfinyi Henrik, íelelős szerkesztő. Í>r. Percnyi .lázttef Ki*do . Ifj. it\'ajdUs JÓtxrf. Nyilttér.*) Tese. haerybölyas, hugydara és a köszTény bántál inak ellen, továbbá a jlégzó és emésztési szervek hurntos 1 bántalmainál, orvosi tekintélyek \'által a Llth Ion-forrás SALUATOR sikerrel rendelve lesz. Hogyhajtó hatásn! Kelleccs ízi! I Gim eaéüibclö Kapható ásványvizkereskedésekben és gyógyszertárakban. A Sal?ator-forrás igazgatósága0Eperjesen VEGYESEK. — Fényképező készületek dUetánsok -tárnára. Mindenkinek, kik a fényképezés ezen kellemes é* bárki által kósnyen megtasalbató sport iránt érdeklödnek ajánljak sz 185* év óta fenálló kolooósea féoyképező kétzaiékekkel foglalkozó A. Motl cs, es kir. ndt. szállító Bécs Tnclaocben 9 eéget s eonek ülosztrá t árjegy- , zekének átnézését, mely kiiánstrs ingyen küJde -\' tik meg. — Pontos közlemény. Nehezen emíxztbetó ételek csak mértékletes élvezete is, gyakran különféle gyomorbsjokat vonja maga utas, — melyek — na figyelembe nem vetetnek, köny-nyen nehéz betegségekre elfajnlnak. Oly btjok elhárítására a dr. BÖsa gyomorérti balzsamának kitűnő hatása bebizonyalt és tanácsos, hogy ezen készítmény egy háztartásban sem hiányozzon. Valódi kapható az itteni gyógyszertárakban és Fragcer H főraktárában, Prága 203- 11! Lásd a hirdetményt. egyedüli elárus1tása \\ hírnevesnek ismert OÜRKOPPS DIANA KERÉKPÁROKNAK 9~ (Iiegjobb német gyártmány) ~V csak KOVÁCS FERENCNÉL, SZOMBATHELY. A legjobbnak bifonyolt HÁ/1SZER, — mely az emészté»t szabályozza, rendes vérkerrked«»t eredményezi, a megrom-ott és bíbá« réraikatrészt eleltávolltja a mi az egészség fó felte tele), gyorsan és hiztonan megszünteti a gyomorbajt és p. étvágytalanságot, savanya lelbofögést, bá-nyási ingert, gyomor- és hasbántalmat, -gyomorgorcsöt, a gyomor talterbelését étellel, syálkáaodási, vértolnlást, — bSmorhoidákat, női bántalmakat, bélbajokat, a már 40 év óta jónak bizonyait Dr. ROSA-féle balzsam Joo^xooooonoootxxiooooooonnn Minden gynladá*, xeb éx kelés gyógyítása bittos sikerrel jár, a női mell gynla-dásánál, tejrekedéses kemény édesnél, a gyermek elválaaztáiánál. tályogokv vérkelések, pokolvar és genyedésekoél, továbbá k&róm-genyedés az agyaevezett kórom méregnél a kézen és lábnjakoa, — keményedésekné), — daganatoknál, — mirigy daganatoknál, — holttetem képződéseknél stöbbi 50 év ÓU bevált Prágai házikenőcs FRAGNER B. gyógysz-töl Prágában 203 Ili. hűsítő hatása alatt Ki az emésztése minden muokáját uj életre ] A gyógyulás fájdalom néikfil halad a keoöcs serken és egészséges és tiszta vért azerez, 1 kalönbeu is biztos és messze földön híres bevált hazlszer, 1 BTeg 50 kr., kettős nveg 1 frt- Postái 20 i rral dfág 1 Dobozban 25 és 3á krjára I- Postás 6 trrai Jrigihb F 7IGYEI/M EÜ5TETÉS!«»- \' -~——--¦-----......- -deaki eredeti készitmécyt kérje a prágai ---»— — gyógyEiertárából és figyeljen arra, hogy a Dr. RÜSA balzsam csomagolás minden részén az itt látható kerek védjegy legyen; az ap-ráyl házi kenö;8 csomagolásán pedig a jobbról __ látható háromszógletú védjegy.___ -^= A ki egy Qtánzá3t talál éi nekem bejelenti, dijat kap I ==_ Elismerő lerelek ezrei rendelkezésre állnak. Raktárak Budapesten: Török József fflgraerláráiian, Egg?r A- gyógyszertáriéul, Thalmajcr és Sfits. Koclmipisífr ntóJai lora«k:í*r, D UDArWT7D AP°tbeke .Znm schvrarzen Adler- in Prag. a készltóaél D. rnAaríJjn Kék der SpornergasBc Sr. 203 OOOOQOMOCOOQQQOOÖÖÖa PostakQldés azonnal. *) ái e rorat alatt k&zlóttekért nem vállal felelősséget a tzerk. Hl CSAK FIATAL EMBEREKET g^gi érdekel tudni, hogy a ^--^ l\'AKI.-il Dr. BOITO.V-FÉI/E már néhány nap alatt elmulasztja még a legrégibb és legelhanyagoltabb kifolyást is. Felesleges tehát Santa tt "agy Copaivát hasz-nálni1 mely csak a gyomrot rontja, de a bajt nem gyógyítja. KAPHATÓ E6TEBÍ1 ZOLTÁN BÉLA gyógyszertárában BUDAPEST, V., Nagykorona-utca 23. Ára üvegenként 1 frt 1.20 kr. előleges beküldésével franco. XXXVIII. ÉVFOLY\\M. ALAI KÖZLÖNY 1899. AUGUSZTUS 5 én. 8 » Ajánl™ : a s#*;e a lép" éa az emésztési szervek megbetegedésénél. 8 » S SS Kllenjavalva: sorvada-tnal. 8 !8 <p(i s I 1 * Égy\'nyei sósavas források. Constantio és Emma- I aflAf PllOnhAPír inasok.\' Égrényes só és vassavas források. Johannis-MlV/flvIJClIUt\'l iL brunuen tís?U vaksXvas viz. KlausenquelJe, savó, Uj, __________---------------iBiáraz etetés) kefyr forrás-só inhaiació egyes kabi- Drtkbaii, fí-nvöfagfiz iuhaltció. Lélekzési készülék, pneuina-kamnr\'.íi. édes,ásványvíz és habzó melegíürdÓk, ienyő E i ! , ETudakozódások ós prospektusok ingyen. Latismegre»delineli a fürdő igazgatóságnál GLEICHEXBEBGliEN. ocoocaoocooc GYÜMÖLCS ÉS SZÖLLÖ BOR KÉSZÍTÉSI GÉPEK és acélfűrdök. Enyb. Nagy byaro therapeniikna. intézet tslajknra. meleg [.őr és síélmentes levegő, erdős dombtáj. főzelék | GYÜMÖLCS és SZÖLLÖ SAJTÓK, g folytoDosati ható kettős emeltyű szerkezettel Z3 és nyomerö szabályzóval. 8 A munka képesség 20\'/« nagyobb, mint b* bármely más sajtónál. 1 SZÖLLÖ Ls GYÜMÖLCS ZÜZÓK g es iHfstjo morzsolok. | Teljesen felszerelt szüretelő készülékek 8 Szollá és gyümölcs nriök, aszaló készülékek gyümölcs és H aszalásra, gyümölcs-vágo és hámozó gépek, legújabb szerkezetű szabad. L S únmúkódó .SYPHONIA", gyümölcs és szóllövesszó permetezők, gyár- g % tatnak és szállíttatnak jótállás mellett a legjobb kivitelben MAYFARTH Pfl. ÉS TÁRSA . kir. ki7ár. szabad, eazdasiiei gépgyárak, vasöntöde és pözbámor, BÉCS, II. Taborstrasse 70. KITÜNTETVE 390 ARANY, EZÜST ÉS BRONZ ÉREMMEL. ÁRJEGYZÉKEK INGYEN ÉS BÉRMENTVE. Képviselők és viszontárusitók felvétetnek. *^Ssfj 9 i000008 SUCHARD Mindenült kapható Cacno 8 Mii iíí\'i. » ej e =•¦. aiüiivfíüjiktm^ii L* z u = Idilli *|íf ÜlIplíllllöiA 5? utóiul h mini, - .l-l apaooocooooaoooooocoaoo védjegyét éa MOLL SEIDLITZ POR Csak akkor valódiam, ha mindegyik dobos Moll aláírását tünteti feL A Mai\' A. féle Seldiiíi sorok tartós gyógybatása a legmakacsabb gyesei-- és altestbán tálnak, gyomorgörcs is gyomorhév, rögzött székrekedés, mkjbántalom, vér ttlilás. aranyér es a legkdiftnbözőbb nél betegségek ellen, e jeles háziszernek évtízedak óta miodig nagyibb *it erjedést szonett. — Ára egy lepecsételt are-detl debszaak I írt a. é. Hamisítások törvényileg fenyíttetnek. FMOLL- FÉLE FRANCIÁi BORSZESZ ÉS SÓ S^ÍCsak akkor Valódi, ba mindegyik MOLL A. védjegyét tünteti tel/ EJfe- -A" UM* felirata onozattal van zárva. A Mail-féle * 0--7|-fraaozia barstesz es ss nevezeteseo mint tajdalMcaUlapité bedirzaolesl szer í O\'- akószvfny, cstiz éa a \'megbalés egyéti kr>vetkezraoayeinril legiameretesebb népszer. &|T~ Egy ""czett eredstl üveg ára 90 krajczár. _ MOLL Gyermek 3555/Jk. 899. Árverési hlrdelmény. A n.-kanizsai kir. törvszék tlkvi osztálya részérói közhírré tétetik, hogy a kir. államkincstár végrehaj tatónak, Tóth Ferenc s neje Tóth Magdolna végrehajtást szenvedő pslkonytii lakosok elleni 60 írt G5Va kr. lókf, eonek 1897. évi december 21 tői járó 5% kamatai, 7 frt 80 kr. végrehajtás kérelmi, 7 frt 65 kr. jelenlegi és a mén felmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyébea a lentnevezett kir. törvényszék területéhez tartozó a pal konyái 231 számú tjkvben f 388 hrsz. alatt felveti, s 638 írtra beoült közép-hegyháti ^zöiö és pince 1899. évi augusztus hő 26. napján d. e. 10 órakor Dióskál kSztcég hazánál megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a fentebb kitett becsár Árverezői kívánók tartoznak a becsár 10°]0 át készpénzben, vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez lei enni. Kelt K.-Kanizsán, a kir. tvtzék, mint telekkönyvi haló-ágnál, 1899. évi május hó 26. napján. GÓZONY, kir. törvszéki albiró. 3154/tk. 899. Árverési hirdetmény. A n.-kanizsai kir. torvszék tlkvi osztálya részéről közhírré tétetik, hogy a m. kir. államkincstér végrehaj|atónak — Markó Boldizsárné, szül. Kovács Juli szent-lisziói lakos végrehajtást szenvedő elleni 16 írt 02 kr. töke, ennek 1898. évi március hó 16 ig esedékes 1 frt 85 kr. kamata és u. ezeu időtől járó 5% kamatai, 4 frt 35 kr. végrehijtas kérelmi, 7 írt 05 kr. jelenlegi és a még felmerülendő költségek iránti végrehajtási Ügyében a fantnevezett kir. törvényszék területéhez tartozó a bőrzöncei 134. bz. tjkvbeu f 598 hr.-z. alatt felvett s 312 írtra becsült kápolna-szeri szőlő 1899. évi augusztus hó 22. nap-ján d. e. 10 órakor Börzönce község házánál megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a fentebb kitett becsár. Árverezni kívánók tartoznak a becsár 10"]oát készpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. Kelt N.-Kanizsán, a kir. tvszék mint telekkönyvi hatóságnál, 1899. évi május hó 16. napján. GÓZONY, kir. törvszéki albiró szappanja, Legfinomabb, legnjabb módszer szerint készítek gyermek és bMgy szappan - okszerű ápolására gyermekek és feloéttek részére. . Ara daraiosklit — 20 kr. Öl darab — 9Q kr. Minden darab gyermek-szappan Moll A. védjegyével van ellátva F Ő s i é t k ü 1 d é m : gyógyszerész, cs. és kir. udvari száilitó által, Mali A. Bécs: Tochlauben 9. sz. Vidéki megrendelések naponta posUntánvét mellett teljesíttetnek. A raktárakban tessék határozottan MOLL A. aláírásával védjegyével ellátott készítményeket kérni. Raktár: Nagy.Kanizsán Rfl8enfeÍd Adolf és Fía. LOVAK ÉS SZAR-VASIAEHÁK cr biztosítása, -mm A migj. kölesünk illalbiiloziio Uruúg ^ mint szóvetkezet Budapest, VH., Erzsébet ktrst 27. biztosításokat elfogad lovak és sxarvasmarbák elhullása következtében beállott káresetek megtérítésére Kártérítés Itréaye fennáll, ha közóoséges és járványos betegségekben, vaty baleaet folytán pusztul el ax állat, továbbá ha kéoyazervágás rendeltetik el. Az Intézet élén állanak a L5-Tetkezé raidbirtokojtok : báró Slo-jaaevios Grönzy, elnók. báró Aaibrézy Gynl*, gróf Bethlen Balázs, es. és kir. kamarás, országgy képvi-elö, dr Béldy László, orsz. kép<iselö, Ckeraei tíySrgy, cs és kir. kamarás, orsz. képviselő, báró Jósika Gábor, CS és kir. kamara*, nrsz. kepiiselö, Jg] gróf Kornísi; Károly, főrendiházi Ug, báró Nyáry Béla cs és kir. ksmarás, t«i gróf Rááay Gedt-on, dr. Sbxay Aladár, a Magy. agrár- és járadekbank r. t. gazd. Unáesosa dr. Tetéöesrf Árpád, ügyvéd, Tahy litván, cs. és kir. kamarás, Pestra. gazd egy. alelnóke, Zaleakí Jenő, dr. pajor Ignác vezérigazgató. Felvilágosítással szívesen szolgál az igazgatóság éa a vidéki ügynökségek. 305ÖQ Székesfehéryári m. 3iir. méntelep parancsiiokság. 82 L bzv. azám. 1899^ r Ári ejtési hirdetmény. A székesfehérvári magyar királyi állami méntelep székesfehérvári, bábolnai, nyitraí, aagy-aládi és palíni osztályaiban elhelyezett katonji legénység és nV\'aállcmány részére 1899. november hó 1-tól 1900. október hó végéig szúkséglendő kenyér, takarmány és egyébb cikkek biztosítása iránt a székesfehérvári m. kir. állami méntelep parancsnokság számvivő irodájában 1899. évi augusztus hó 24-én délelőtt 9 órakor zárt ajánlatok tárgyalása fog megtartatni. A közelebbi szállítási feltételek a székesfehérvári m. kir. állami méntelep számvivő irodájában. megtudhatók, a hol a szállítási feltételek füzete is betekinthető, és ahonnan az árlejtési hirdetmény kívánatra megkQldetui fog. Az érdeklődők ennélfogva azon felhívással értesíttetnek, miként, az erre vonatkozó ajánlataikat a kitűzött határidőig annál is inkább nyújtsák be, mivel a később érkezettek figyelmen kivQl hagyatnak. Kelt Székesfehérvár, 1899. jalius hó 15-én. SZ -FEHÉRVÁRI H. KIR. MÉNTELEP PARANCSNOKSÁG. SZEGEDI -MEZŐGAZDASÁGI KIÁLLÍTÁSI SORSJEGYEK. Főnyeremény: 50.000 korona t értékben és több, kisebb nagyobb nyeremény, összesen 1006 NYEREMÉNY 100,000 KORONA ÉRTÉKBEN. Egy sorsjegy ára 20 krajcár. Az összes nyereményeket kívánatra 20°/o levonással azonnal készpénzben beváltja Budapesten: a „Hermes" Magyar Altalános Th! tó üzlet K ész vény-társasai;, V., Dorottya utca 8., vagy Szegeden: a Szegedi Kereskedelmi és Iparbank. Ezeu pénzintézetek a nyerő kívánságára készek az 50.000 korona értékű főnyereményt egy hasonértékfl szegedi miptas/erűen beren-_ de/ett tanyai gazdasággal is becserélni. Húzás Szegeden, a kiállítás utolsó napján, 1899. szeptember IO-én este 6 órakor. Sorsjegyek kaphatók bank- és váltőüztetekben, az összes dohán)tőzsdékben és egyéb elámító helyeken. Vtszontelárusitók forduljanak a kiállítást rendező Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségéhez, Budapest, IX., ÜllSi-ut 25., Köztelek. A feltaláló dr. BEIDINGER lanir nr álul kizárólag jocosilott pjírtminja MEIDINGER KÁLYHA cs. és kir. udv. szállítónál kapható. BUDAPEST: Thonethof. - BÉCS I. Kohlmarkt 7. PRÁG i Hybernergasse 7. IEIH I. sz. a. Minden államban szabadalmazva. — kitüntetve. kiállításon A/, első éremmel minden Legkitűnőbb kormányxo, töltő és szellőző kályhák lakasok, iskolák és irodák síitniia. a legegyszerűbb és legeleginf-abb kiállításban, tetszéssz erioti égési időtartam széopirral való fűtésnél es \'24, óráig terjedő égés kŐazénneli tüzelésnél. 55,000 kályha forgalomba hozva. Egj káljháTal több szoba is futhet». M E I D I N G E R"-kályhák, óva intQnk az utánzatoktól, utalva a kályhaajtókra öniótt követke7Ó védjegyre: MEiűINGER\'QFEN „H ESTI A"-kály hák. FtSTEMESKTÓ HAKDALLÓH. FÜSTEMÉSZTŐ CALORI FÉR E K. _KÖZP0NTI_FŰ rÉ^mi^NJBENDSaER SZERINT._- _----- Szíraz ulkalmazisa ipari és gazdasági célokra.-- . IV Prospektusok és árjegyzékek ingyen és bérmentve. ~SSS Njomatott.If). Wijdits József kOnjTnyomiájihao Nigj-Kiniisín. NAGTKAttlZSA, 1899. augusztus hó 12-én. 32-ik szám. XXXVIII. évfolyam. JSl&fixetési ár: Egész évre . . . 5 frt — kr. Fé. évre ; . . . .2 frt 50 kr. Negyedévre - . . . 1 frt 25 kr. Egyes szám 10 kr. HIRDETÉSEK 5 hasábos petiisorban 7, másodszor 6, i minden további Borért 5 kr HYJ LTTÉ R B E N petit soronként 10 krért vétetnek fe). Kincstári illeték minden egyes hirdetésért 30 kr. fizetendő. ZALAI KÖZLŐIT. A nagy-kanizsai „Ipar-Testület,0 „a nagy-kanizsai Takarékpénztár részvény-társaság,¦ a „Kotori takarékpénztár részvény-társaság," „nagy-kanizsai és a galamboki önkéntes tűzoltó egylet," a .nagy-kanizsai kisdednevelÖ egyesület/ a „nagy-kanizsai tanítói járáskör, nőegylet,* „n -kanizsai izr. jótékony nőegylet," „szegények tápintézete, A lap szellemi, részét illető minden közlemény a felelős szerkesztő nevére, az anyagi részt iüctő közlemények pedig a kíadó nexíre címzetten Xagy-Kanizaára bérmentve intézcudok. Bérmentetlen levelek Bem fogadtatnak el. Kéziratok vissza nem küldetnek. nagy-kanizsai keresztény jótékony katonai hadastyán egylet," a „soproni kereskedelmi iparkamara," nagy-kanizsaí külválasztm anyának hivatalos lapja. HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Iparpártolás. Kagr*Kanizsa, 1899. aag. 11-én. Ha az a töméntelen újságcikk és másféle nyomtatvány, a rengeteg gyűléseknek rendszerint eget veró lelkesedéssel elfogadott határozati javaslata, az egymást fölváltó\' kormányoknak szinte megszámláihatlan ren-. deíete, melyek mind a hazai ipar pártolását hirdetik, kívánják és pa- j raucsolják, magyar ipart tudott volna teremteni, a magyar ipari termelés — melyet most akarnak statisztikailag megfogni — meghaladta volna a világ valamennyi államáét. De ha ez még sem következett be, ha még mindig szükségét érezzük a vezércikkeknek, buzdításnak j és parancsnak, ez bizonyára főként onnan ered, hogy szerfölött naivak és lelkesedŐk vagyunk és egy merőben anyagi szempontok által elbírálandó ügyet úgynevezett hazafias áradattal igyekszünk dűlőre vinni, összetévesztjük az eszmét a kivitel nehéz gyakorlati munkájával, Előbbi az, a mi minden hazafinak, kormány-\' uak, közgazdasági férfiúnak ideálja: a belföldi fogyasztás megnyerése a belföldi termelés számára, a mely ideál egészben sohasem válhat valóra. Ez lehet is és kell is, hogy a lelkesedés tárgva legyen. Azonban a második rész: az eszmének\' úgyszólván aprópénzre való fölváltása rideg gyakorlati dolog, a melyet tehát szép vezércikkekkel és rendeletekkel megvalósítani nem lehet. E tekintetben elég okulásul szolgálhat a negyvenes évek iparpártoló mozgalma, melynek élén egy Kossitth állott, melynek a társadalmi föllendülés is kedvezett és — mégis muló dolognak bizonyult. A tömeg fogyasztása a társadalmi és gazdasági erők hatása alatt áll. Ebben eltolódások — más mint e törvények befolyása alatt — nem fordulhatnak elő. Elég utalnunk néhány gyakorlati példára, mint például a csehek politikai agitációjára a magyar liszt ellen, hogy lássuk, miszerint itt politikai szenvedelmek célt nem érnek. Itt boycott vagy ennek megfordító ttja eredményre nem rezet. A mnesai kaszinó lelkes tag jai elhatározhatják, hogy például német lapot nem járatnak, de ez sem nekik, sem a lapnak meg nem árt. Az egész kérdés magva az ipar versenyképességében van. Ez szükséges legelőbb, mert a fogyasztó megvolna Versenyképes áruval, a miként az ipar fejlődésének története napjainkban is igazolja, fogyasztót szerezni, nevelni lehet. De hát minek idézgessük ezeket a ma már útszéli igazságokat, melyek minden iskolai kézikönyvben olvashatók? Igaz, hogy gyakran elhomályosulnak a legegyszerűbb igazságok is. Ilyen az az eset is, mikor a közönséget vádoljuk olyasmikért a miért nem lehet felelős. Mikor a hazafias föl lángolástól várják azt, hogy esetleg drágábban és rosszabbul éljen. A küzdelem, a fogyasztóért való küzdelem csatatere nem az a felbuzdulás bajnokai jelölnek meg, hanem ott dől el a csata sorsa, a hol belföldi és külföldi ipar állanak egymással szemben. És nevetséges azt állítani ebben az országban, hogy a közönség hazafias, iparpártoló mivol-tán múlnék a magyar ipar sorsa. Nem mondjuk, hogy vannak hazai cikkek, melyek a megszokottság révén küzdenek előítélettel, de végoka ennek mégis csak iparunk versenyképességében található. Az iparpár-tolási mozgalmaknál tehát ezt az alapot elhagyni nem szabad s nincs helye illúzióknak, tévtanok terjesztésének, s nem szabad tápot adni anuak, hogy a közönség hazai ipar-pártoló hajlamának fölélesztésére és intenzivebbé tételére van szükség és főleg nem szabad arra a sikamlós lejtőre lépni, hogy mindezektől függ a magyar ipar sorsa. A mi szerfölött 1 szomorú wtfna és sokkal jobb véleményünk vaa iparunkról, bármily kezdetleges is, semhogy erre az ingatag mezőre kellené ^állítani. Az iparpártolás e fajtáját ki kell küszöbölni az iparfejlesztési tényezők sorából, nem pedig hogy még inkább nagyra neveljük. Elég volt már az üres jelszavakból. Meg kell maradnunk a reális keretek között, a versenyképesség ügyénél. És ha itt sok a teendő, ezt nem a fogyasztó oldaláról kell üstökénél megragadni, hanem a termelés föltételeinek biztosításánál, a mi természetesen egészen más lapra tartozik. Azt az irányt, melyben ipari kérdéseink a fogyasztás szempontjából mozognak, helyesnek nem tarthatjuk. Viszonyaink e ferdesége az, hogy a kiviteli törekvésekre sokkal nagyobb saly fektettetik, mint a belföldi piac megszerzésére és megtartására. Kormány, szaksajtó, hírlapok, rózsás őrömben asznak, ha néhány métermázsa árut sikerül Kamcsatkában elhelyezni. De hogy népünk mit, mily áron és honnan vásárol, erről I csak hébe-korba jajgatunk, mikor az áruforgalmi statisztika számoszlopaiból : látjuk, micsoda rengeteg Összegek vándoroltak ki a külföldi ipar termékeiért Az export kérdéseit nem kicsinyeljük. De^zemben a divó nézetekkel hangsúlyoznunk kell, hogy az export kérdése ott igényel előtérbe tolást, ápolást és áldozatot, a hol, mint a nyugat művelt és haladottabb .iparállamaiban, a termelés oly fokra emelkedett, hogy a termelő népesség ellátása az exportra, tehát más állambeli fogyasztók által való eltartásra van szorítva. De nagy visz-szásság volna, ha saját tűzhelyünk ellátásának rovására messze távolban keresnők boldogulásunkat és homlokegyenest ellenkezik a gazdasági elmélettel s a való viszonyokkal, ha nálunk minden legkisebb u. n. gyár létképességénél, céljai megítélésénél a fokmérő az export .\'y.na. Ez a ferdeség hozza magával, hogy a belkereskedelemre a kellő gond niucs fordítva. Hiszen sajnos, belkereskedelmünkben az idegen áru dominál. Éppen azért a legfontosabb iparpolitikai kötelesség ez országban, hogy a kereskedelemből szoríttassák ki a külföldi származású ám és tétessenek helyébe a magyar ipar termékei. E nagy, mondhatjuk nemzeti feladat sikeres végrehajtása, ez volna a valódi iparpártoiási mozgalom célja És ha ez a gyakorlati küzdelem eredménynyel járna, akkor nem kellene vezércikkekkel s határozati javaslatokkal, miniszteri rendeletekkel iparpártolást művelni, magunkat ezzel a hazafias öntudat jól végzett munkája csalőképzeteinek átengedve. Iparpártoiási mozgalmainkat tehát vissza kell terelni helyes medrükbe, az ősforráshoz: versenyképes magyar ipar teremtéséhez . és fejlesztéséhez, mely nem a fogyasztóktól várassék, hanem éppen megfordítva, ez te- remtse meg és biztosítsa a fogyasztót. Ez elv szükségképpi\' folyománya, hogy a belkereskedés utján saját piacunk meghódítása a kötelesség és csak ezentúl vagy kisegítésképp a kivitel, melyhez elég erőnk nincs, sem emberekben, sem anyagi eszközökben, sem más berendezéseinkben. Az egyedüli egészséges alap csakis ez. Minden más muló és tünékeny, | mint általán a társadalom rövid lé-: legzetü lelkesedése az áByagi alkotás terén. Ettől várni viszonyaink átalakulását nem első, s nem utolsó csalódása a magyar vérmes közéletnek, bár az ily szomorú (csalódások mélyen belevágnak fejlődésre utalt szervezetünkbe, mert a félreismert ; bajokra téves diagnózist és hibás ; gyógykezelést alkalmazunk, a mitől természetesen a legéletképesebb test sem gyógyulhat meg, sőt elcsenevé-szedik. A tizenkilencedik század be-fejeztekor nem térhetünk vissza a negyvenes évek rajongó idealizmusára. A magyar műipar. Az utóbbi időben hazánk társadalmi életében a nemzeti műipar javára örvendetes áramlat mutatkozik Az előkelő polgár nem rendeli bútorait, berendezéseit a nagy külföldi cégeknél, nem mennek idegenbe a kü.öoféle gépekért, hanem körülnéznek előbb itthon és csak akkor-vásárolnak külföldi iparcikket, ha nálunk azt sehogy sem tudják beszerezni. Mire vall e körülmény? Arra, hogy a magyar műipar egén hajnalodni kezd; a kormányok tudatában vannak azon igazságnak, bogy egy nemzet jólétének és boldogulásának egyik feltétele abban is rejlik, bogy bírjon az ország müveit, számottevő derék iparos ,-esztálylyal, mely iparos osztálynak feladata az idegenből importált iparcikkeket kiszoiitani és a közönség legmesz-szebbmenő igényeit minden tekintetben Rohitschban. KobiWch-Sanerbrunn, 1899. ing. 8. — A „Zalai Közlöny" eredeti tárcája. — A rohitscbi fürdő évad elérte tetőpontját. A nyomasztó meleg, mely már igazi kánikulává fejlődött, mind több fővári embert késztet a zöldbe. A fürdővendégek nyilvántartásában többnyire magyar hangzású neveket olvashatunk. A ki nyugodalomra vágyik, épp u^y föltalálja itt magát, mint az, akt minden este táncolni óhajt. A kurszaiooban igazi gyermekbálok vannak minden este; Dappal pedig a fürdőcsalogányok hangja tölti be a tágas termet. Erre a névre leginkább Dr. Rothschild Samuné szerzett érdemeket kuruez és magyar népdalok eléneklésével, a magyar közönséget mindannyiszor örömmámorba ejtve. Nemcsak a gyógyteremben hallat-Bzik a „H*j I Rákóczy, Bercsényi\' bus dala, hanem rántott csirke mellett fenn a Jaki: vendéglősnél is, hol egy elragadó szép hegykoszoru képezi a hátteret a hosszú asztalnál ülő magyar társasághoz. A pagony visszhangja elviBzi a kuruc dalok hangjait az öreg Stroas-mayer kerevetéig és felriadva kérdi, ez nem szlovén fürj, a mely pattyol; de egyszerre viszonzásul felhangzapak az orosz „ej uchnem" vontatott bus akkordjai és ismét megnyugtatva hajtja nyugalomra fejét a délszlávok modem apostola. Reggelenkiot összetorlódik a közönség a „Styria" kutnát Miir ott várja pácienseit Dr. Hoisel, akit talán alaptalanul vádolnak a „Grazer Tagblatl\'-ban megjelent mneytrellenes cikkek megírásával, mert az öreg, de nagyon fürge ur egyaránt kedveskedik minden páciensének, nemzet - és vallásküIÖmbség néikül, sót még a vehemens konfetti dobásban is ő tünt ki leginkább. Képzeljük csak el a mi orvosainkat, például Dr. S zek ere st, vagy Dr. B lau Simont mint konfetti dobálót? Nem volna ez égy vígjáték szinihatásával felérő látványosság nézni, miként szórják a szines papírsziperkákat a nők hajfürtjeibe Dr. Szekeres és Dr. Blau? De nemcsak Dr. Hoisel ffirdöorvoa nagyon figyelmes a hölgyközöaségeel szemben, hanem az új fürdőigazgató Trolter Győző is Már olt leselkedik korán reggel a forrás mellett, hátratett kezében mindenkor friss rózsacsokrot tartva. És ha megpillantja zsákmányát, azonnal lecsap rá, mint a varjú éa azonnal ott fityeg a kiválasztottja mellén a szép rózsacsokor. — Mikor először találkoztam vele, — ugy beszélgetés közben oly alapossággál kezdett Ausztráliáról, Samoáról, Uj Caledoniáról és Angolországról beszélni, — hogy azt hittem, ez az ember a föl drajz \'tanára valamely felső kereskedelmi iskclában, mig végre kitűnt, hogy dacára fiatalságának világlátott és tapasztalt ember, aki az untató Rohítschi fürdőé.étbe is változatosságot tud belevinni Újságírói reklamkodás volna tőlem a rnhitschi víznek hatására alhari pangásokban kitérni, ezt végezzék el helyettem az ásványvíz árolók. — Ami ellen azonban a rohitschi viz sem hasznai semmit, az ama hihetetlen pipogya kiszolgálás a gyógyvendéglöben, bol pi-rongatás és busás borravaló nélkül a közönséges halandót lenézik. Egyszer már nem segíthettem magamon, hát odaültem a különös gondviselésben részesülő veszprémi főispán Fenyveasy Ferenc helyére. A pincérhad közt hirtelen mozeás támadt, Fenyvessy szemgödréből kiesett a monokli; de nekem fejedelmi ebédem volt azonnal. Milyen jó ótalom-levél egy főispán szomszédsága, pedig tudja Isten. Bánffy már nem miniszterelnök. Dr Villányi iífrnrtk. Rossz versek napja. Szép és ragyogó volt minden. Sirtunk és végtelenül szomorúak voltunk, ölet éreztük, őtet láttuk. Szerelmesek voltunk belé, mint a szeretőnkbe, a hitvesünkbe, a leányunkba. (3 volt minden. A napsugár, a mosoly, a bánat, a sóhajtás: az élet, minden Ö volt, Petőfi Sándor. Ellenben nem voltak ott mindnyájan; sokan hiányoztak, sokan elmaradtak, elbújtak, rettegtek az ő napján, a kiket ott szerettünk volna látni. Hová lettek ? Nem tudom, nem kutatom. Annyi az egész, hogy az én borongós kedvem már régen megérezte, hogy ok nem lesznek az ö ünnepnapján. A császárkabát és rendjelek nem jöttek meg equipázaaíkon. Jól van. Igy is jól van. Annál fényesebben lobogtak lángjai azoknak a kicsiny mécseknek, a melyeket házioltárainkon mi gyújtottunk, szegény álmodozók. Azonban mégis nagy, nemes és ragyogó volt az elmúlt nap. Mert mindenki a szive fenekéig forróságokkal telt meg, a ki a Sándorra emlékezett. És a sötét kis korcsmákból a vad poéták is elóbotorkéltak, fejüket maga-aan lelemeiték és verseiket elszavalták az ő napjain, a kit testvérüknek vallanak. „Szent Kleofás, micsoda karaván..." És főként micsoda rosBz versek lázítják a véremet, a mikor az ünnepi mámor csöndesen elszáll rólam és szürkén gondolkozni meg látni kezdek. Mert nagyon szórnom dolog az kérem alásan, a mikor verset írni nem tudnak a köitö urak, bár nagyon szeretnének. És szavalni is szeretnek e költő urak éá szerepelni jobban. Mert Uram, teremtőm, mit csinálnának a szegény költök, ha még ezen a napon sem szerepelhetnének, a mikor Róla kell énekelni és megengedtetik minden ki nos klapancia az 3 dicsőségére; hisz öt kisebbíteni nem lehet. De mégis fáj a szivem, bogy elmúlott ez a szép, meleg, tüzes nap, hogy két sornyi rimes mondatot sem hallottunk olyant, a mi méltó volna ö hozzá; és csak a porból és sötétségből kissé is megközelítették volna ót, a fényes-Béget és napsugárt — Petőfi Sándort. Bár várni — nem várhatunk mást, mert a mi nemzeti Ünnepeinket ők ölik, a gyilkos mikrobák, a mik az alkalmi versekben rejtőzködnek; és kedvit igy szegik a szegény magyarnak, a ki felemelkedni óhajtana szivével és lelkével a kínos klapanciák porából. A költő uraknak azonban muszáj verseket írni. mert van március 15-ike; van október 6-ika és sérelem volna, ha a költő urak-ilyenkor sem imának verseket. És most, szerencséjükre jött egy nagy, dicső, magasztos évforduló: elő azt a kalamust és téntát, írjunk verseket, vígadjon a nemzet, szomorkodjék a nemzet — és keserves káromkodásokat nyeljen el a nemzeti Tudja a jó ég, mi nehezíti a bögye-met ez Ünnep utáni hangulatban. Hogy semmi sem volt olyan, a milyennek lenni kellett volna ? Hogy minden csak frázis volt éa görögtűz? Hogy rossz komédiások és kopott kócevők nyújtogatták tenyerüket leereszkedőn a mi Sándorunk felé? És hogy egy igaz meleg szó nem szállt el ajakról, felbők közzé lebbenő gondolat szivből — az ö napján. Pedig a Nemzeti Szövetség is felvonult, a Hazafias Szövetség is felvonult és az asztaltársaságok is. Mert e derék intézmények mikor tegyenek valamit, ba most nem tettek volna valamit? Mikor legalább felvonulhattak. Éb az elnök urak beazédet és verseket mondtak, melyeket maguk írtak? És hogy ez ünnep még sem sikerült? XXXVIII. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1899. AUGUSZTUS 12 én. kielégíteni. Azért minden lehetőt elkövetnek a vezérlő államférfiak, hogy a magyar muiparnak szakiskolák révén tanult, értelmes iparos nemzedéket neveljenek. Ez pedig cBak ugy lehetséges, ha a szülök felhagynak már a „három fekete grácia, Törvény, Fizika és Theologia" imádatával és gyermekeiket nem kényszerítik oly életpálya választáséra, melyre természetes tehetségeik nem alkalmasak. A becsvágyó szülők Ügyvédi pályát választanak egy itjunak, kiből kitűnő mérnök válhatott volna, orvosi pályára késztetnek egy másikat, kiben egy kiváló gépész veszett el. Ez elhibázott választás aztán megtermi gyümölcseit az elkeseredett, sorjukkal elégületlen és boldogulni nem tudó egyének elszaporodásában. Vájjon nem-e a legfényesebb reményekre jogosít az iparosi pálya, vájjon van-e tér tágasabb, amelyen egy gondolkozó értelmes fő nagyobb mérvben tudná érvényesíteni tehetségeit, vau-e hivatás amelyen inkább fel lehet dolgozni a teremtő agy bugalta eszméket, mint a műiparosi pálya terén! Igaz, vajmi kevés még Dalunk azon- iparosok 8záma kik művészetet tudnak alkotásaikba öateni, akik hivatásuk magaslatán állanak, de bát szolgáltathat-e erőt ama gőzgép, melyet nem raknak meg előzőleg fűtőanyaggal. Tekintsük csak azon ifjú értelmi világát, kiből mostanság az iparos mester válik. Alig végez három vagy négy elemi osztályt és miután a szülök nincsenek abban a helyzetben, hogy a fiút tovább iskolázzák, mesterségre adják: lesz belőle mestermae. Egy ily ifjú nztán, kit egész nap foglalkoztatnak, ritkán növeszti ismereteit önszorgalom által. Olt van a tanonc iskoIa^De ott is csak a szá/adik érvényesül". \'Hisz nem is csuda. Egész nap zaklattatik szegény, elcsigázva, fáradtan ballag-aztán este 8 óra-, kor a tanonciskolába. Ahelyett, hogy kinyugodhatna magát, most szellemi munkával gyötörje fejét. Ily lelkiállapot mellett vájjon melyik tanonc veszi komolyan a tanulást. Marad tehát kezdetleges ismerettel mig .felszabadul", mester-legény válik belőle. Tud kifogástalanul gyalulni, ragasztani fürészelni ha asztalos\' mesterségre pályázik. Tehát vál-batik ez ifjúból oly iparos, ki munkáját művészi tökélyre tudná emelni.? jDe ha az ifjú iskolákat végzett és szakelőadásokat hallgat, szert tesz annyi ismeretre, bogy goodoikodó észszel eredménynyel tudja tanulmányozni a régi és ujabb kor műipar remekeit, serkentést fog érezni, hasonlót alkotni.^iniközben beleviszi munkájába saját egyéni Ízlését, beleooti ihletségét, lelkét alkotandó müvébe és" így maga is műremeket alkot. l!y mű iparosok sokasága megveti aztiu az alapot azon nemzet iparának hírnevéhez, De igen. Ünnep csak július utolsó két napja é.s a mécsesek lobogtak e földrészen. Ámde nem a banketek tízezreit és koponyáit gondolom éo a mécsesek alatt. Mert ezek a mécsek mindig kigyuladnak. ba szereplé3röl és iroponálásról vau szó- A mély. csöndes pusztákon a magános tanyaházakban és szalmafödeles falusi házikóban égtek azok a mécsesek, a melyek a Sándor nagy-nagy örömére és dicsőségére szo\'gálhatuak. A hol beszédet senki nem mondott róla, saját szerzeményű költeményét senki nem szavalta el, a hová nem vágtatnak az újságok riporterei, ott a c-öndben, közel annak a szívűek a közepéhez, a melyik Ót szülte és forróságával éltette, ott napsütött srcu. kérges kezű emberek j ^D ülnek a fűben és rája gondolnak. A kot mellett pedig, az a kartonviganós, fejkendős vízmerítő leány, a mig a vödröt leereszti, dalra gyújt s ringatózva fújja: „Te vagy, te vagy barna kis lány..." A nóta száll. És messzire száll; egész végig ezen a szép világon, a hol magyarok laknak és lágyan, szerelmesen, szomorúan fonja körül a napsugaras tájat... A mikor is Néki megérezte a közellétét. És bánatos mosolyát Néki. melyhez tartoznak. Ezért ne idegenkedjenek a szülök középiskolákat végzett gyermekeik számára a mí ipari pályát választani, ha azokban e hivatáshoz való hajlamot észlelnek. Ezúttal egy ismert esetet akarok felemlíteni. Városunk társadalmában még élénken éThet egy tisztes iparosnak Fiálovits Lajosnak emléke, kit a tekeasztal mellől ragadott el hírtelen a halál. Fia szintén Lajos kellő iskolai képzettséggel atyja foglalkozását választotta életpályául. Mult években olvashattuk a helyi lapokban is, hogy egy általa alkotott női pipere asztal a párisi kiállításon kitüntetésijén részesült. Vájjon érhette volna öt efféle elismerés, ha az ügyvédi, vagy orvosi pályára kényszeritették volna. Valószínűleg nem. Az életpálya választáskor minden ifjút azon hatáskörbe kell helyezni a melybe őket a természet rendelé, minden ifjúnak azon hivatást kell választania, melyre természetes tehetségei alkalmasak. A nevelésnek ily módszere folytán kétségkívül erősen gyarapodnék a nemzet erkölcsi hatalma. A fölött már rég napirendre tért a haladó kor, hogy valaki szégyelje hivatását. Nem a hivatás emeli fel az embert, hanem az ember teszi fényessé hivatását. Nem-e ér többet é.én állani valamely ipari foglalkozásnak, mint orvosnak lenni, ki miután e pályára kényszeríttetett, tudományosan kezdi gyilkolni az embereket, mig kitűnik e pályához való bivststlansága és aztán nélkülözni kénytelen; nem-e ér többet egy gondatlan életet biztosító ipari foglalkozás, mint olyan „ügyetlen* ügyvédnek lenni, kí „mint a szükség, nem ismer törvényt!" A magyar műipar terén fényes jövő ál! minden ifja előtt, ki hivatást érez bensejében e pályára. A magyar műipar fénykora előtt áll, a magyar műipar egén hajnalodik ; küldjék a szülők fiaikat a műipari pályára, ba ehhez hajlammal bírnak és a hasadó hajnal aranysugaras ragyogó nappallá válik, mely ragyogás széjjel- veti sugarait széles e hazában, tündöklő fénye kiviláglik messze az ország határain és hírnevet, dicsőséget szerez a magyar Dévnek, a magyar muiparnak! FeJtir Lfjpfit. Könnyelműség. Azt mondják, hogy a könnyelműség a realizmus talajában nem ver gyökeret. Ma már ugyancsak belehajszoltak bennünket ebbe a világos megváltó iskolába, a hol mindent igaznak fest a pro-fessor, iró. festő és művész, s ennek dacára mikor találunk a múltban a könnyelműségnek annyi nyilvánulására, mint épen ma.- Most minden megvehető, ninden eladó: csak az ára változik. Szégyen és arcpirulás nélkül vigyorogva Csörgetik araoyaikat a kufárok és veaxnek meggyőződést, lelkiismeretet, becsületet, mindent, a min még nyerni lehet .... Mint a forgószél zug végig a közéleten a vásári lárma; a telhetlen kapzsiság, a hiúság ördöge szemérmetlenül üzi pokoli mesterségét. Az ember elveszti hitéuek erejét, erkölcsiségének tisztaságát s a m ,!;\' a szennyes hullámok közeiébe ér. elmerül anoak áradatába! A társadalmi élet politika, irodalom művészet, produkált- e va\'aha annyi köny-nyelmüséget egy századon át, aiiut a mai korban a letűnt öt év alatt?....." A mikor az idealizmus volt a költő és iró isteu-e, a festő annak áldozata, szobrász az Ő fenséges aUkjá: mintázta, a zenész az szólaltatta meg siió bur-Kevesebb volt a rossz ember! De már az uj irány előtt meg kell bájolni mindenkinek. A realizmus, naturalizmus dorva köpenyegével leszorította a szintérröl a lenge, patyolat fehér ruhában lebbenő tiszta ideálizmust: a bájos, ifjú nőt felcseréltük egy ráncos képű, vén boszorkány nyal. • Kegyetlen reálizmus és materializmus, miért raboltátok ki a szent ideélt, ez égi balzsamot keblünkből?!... Ha a sajtót figyelemmel kisérjük, nap nap után mind megdöbbentőbb jelenségeket észlelünk. Nincs nap, melyen valami szenzációs öngyilkosságra:, sikkasztásról, vagy máa bűntényről ue olvas- nánk. Az okok után kutatva, bizonnyal legfelül találjuk a vallási érzület teljes hanyatlását Helyes e az, hogy a nemzőt ek, népek politikájában, államférfiak, irók, művészek, munkások, napszámosok agyában csak egyes-egyedül a kenyér és az élvezés utáni vágy foglalja el a tért? Van e igazság abban, hogy ma már mindenki csak egyéni elóbaladását igyekszik biztosítani, itt humbuggal, ott hízelkedéssel, fcjnásutt hazugsággal ? Ezek a tanok nevelik a tolvajt a mely mesterséghez. — akármit is mond a realizmus filozófiája — csakugyan kel! egy jó adag — köny-nyelmüség! A férfi ma mát nem a nőt szereti;-, hanem legtöbb esetben a mi u\'ána kő vetkezik. (Nem az uszályt értem.) A nö nem a férfi szív tisztaságáért eped, hanem azért a kézzel fogható boldogságért, a mit egy veszedelmes ízléssel Össze-vissza rendezett szalon, egy falni való gondossággal tele tömött kamara, egy szédítő cifrán rendbe hozott hálószoba (pardon: „boudoir"!), síró rekeszekkel ellátott dajka, pesztra és dada. ágyaktól tultengödésben szenvedő gyermekszoba, fényes ebédlő, vendégszoba, veranda, konyha, a hol elférjen a sza- kácsnő, szobaleán; terem, a hol mind\' billentyűket é; szolgáló; egy zongora %nap örülésig verik ist edző „Bycikli stb. Ezt aztán realizmusnak kereszteli az úrhölgy 1 . .. Hát aztán ez, — a mi a mai korban nem is közönséges — nem nevezhető e könnyelműségnek ">.... Éljünk hivatásunknak, hagyjuk el az ostoba nagyzást Szeressük azokat, a kikhez szivünk, lelkünk oda forr. Ne a várt kényelem, a kecsegtető jólét dobbantsa meg szivünket, hanem a — szerelem. Ne a fényes szobákért mondjuk el az esküt, de a fényes lélekért és szívért Ne ábrándozzunk gondtalan életről, de menjünk mindig a küzdelem, gond, a munka tudatával a jövőnek; ne szeressünk a — kenyérért, erezzünk, küzdjünk, dolgozzunk, sírjunk. Gondterhes életűnknek legyen szívből fakadó vágya és reménye a jövő boldogsága s ezt a reményt ue áldozzuk íel semminemű érdekekért. — aztán készen van az ideálizmus filozófiája, a mely egyáltalán nem uevezhető — könnyelműségnek! ... . VajiUi S=ul><> /*/r.m. Keresk. s iparkamara. — Hirdetmény. Folyó évi augusztus hóban Rustsukban iparkiállitást rendeznek. Figyelmeztetjük ama cégeket, a melyek e kiállításban résztvenni szándékoznak, hogy e kiállítást illető löl-világositásokért Bajit érdekükben kamaránkhoz forduljanak. Sopron. 1899. évi július havában. A kerületi kerebkedelmi és iparkamara. — Hirdetmény. A m. kir. államvasutak igazgatósága a folyó évi második felében Összegyűlő ócska fémanya\'gok eladi-a iránt pályázatot hirdet Az ajánlatok f. é augusztus hó 25-ikéig nyuj-tiodÓk be. Az eredeti pályázati hirdetményt kivánatra az érdeklődőknek iueg küldjük. Sopron, 1899 évi juüus havában. A kerületi kereskedelmi és iparkamara. — Hirdetmény. Bukaresti konzulátusunk dr. Duuea Aureíin de Sajó bukaresti Ügyvédnek a magyar és az osztrák honosságú Ügyfelek jogügyci képviselete céljából a nevezett koozuláius mellé állandó ügyvédként történt kirendelése tárgyában hirdetményt bocsátott ki. E hirdetmény, mely a nevezett ügyvéd szolgálatai igénybevételének föltételei felől behatóan tájékoztat, hivatalos he lyiségünkbeo megtekinthető. Sopron 1899. évi július "havában. A kerületi kereskedelmi és iparkamara. — Hirdetmény. A m. kir. államvasutak igazgatósága a munkás kéköllönyök szállításának biztosítása tárgyában pályázati hirdetményt bocsátott ki. A* ajánlatok benyújtási határideje f. évi szeptember hó 6. Miről az érdekelteket oly megjegyzéssel értesítjük, hogy a pályázati hirdetmény hivatalos helyiségünkben megtekinthető. Sopron, 1859. évi július havában. A kerületi kereskedelmi és iparkamara. Foulárd-selyem HÍREK. — A vármegyeházból. Az állandó választmány a folyó évi szeptember hó 11-éu tartandó törvényhatósági bizottsági rendes közgyűlésre az 1900. évi megyei költségvetés megállapítása tárgyában teendő véleményes jelentés elkészítése végett íolyó évi augusztus hó 21-én, a fent kitett közgyűlésen felveendő egyéb törvényhatósági ügyek közgyűlési tárgyalásának elkészítése végett pedig folyó évi szeptember hó 4-én mindenkor délelőtt 9 órakor Zala-Egerszegen a vármegyeház gyüléstermében üléBt tart. — Községi és körjegyzők évi közgyűlése. Zalavármegye községi és körjegyzők egyesülete f. évi augusztus hó 5-én délelőtt 10 órakor tartotta évi rendes közgyűlését a vármegyeház nagytermében Zala-Egerszegen. A gyűlésen Csertán Károly megyei alispán és Czu-kelter Lajos vármegyei L aljegyző is megjelentek. A-z Ülésen Kovács Gyula légrádi községi jegyző elnökölt. A folyó Ügyek tárgyalása után a tisztujitáshoz foguk. A közgyűlés egyhangúlag ismét Kovács Gyulát emelte az elnöki tisztségre. Első alelnök Molnár István szö-pötkí, másod alelnök ?iranyay Kálmán alsó-lendvai, főjegyzőSf.yrzsinszky György galamboki, első jegyző Koltai László ha-bóti, másod jegyző Dénes Jenő letenyei. pénztáros Scbo\'.tz Károly zala-szt. grÓti jegyző lett — A jövő évi közgyűlés helyéül "Balaton-Füred jelöltetett ki. — A zslarármegyei tűzoltó szövetség közgyűlése. Vármegyénk tűzoltó-szövetsége évi rendes közgyűlését folyó hÓ 6-áo délelőtt tartotta meg a megyeház nagytermében. — Résztveitek ezen Nagy-Kanizsa. Bak, Csáktornya, Galambok, I->tvánd. Keszthely, Lelenye. Periak, Sormás és Zala-Egerszeg községek tűzoltó egyesületeinek képvise-ói. A jövő közgyűlés székhelyéül Légrád és Keszthely meghívására utóbbit, választották. A tisztújítás a következő eredménynyel ejtetett meg: elnök lett Koorcer György, alelnök Schiraing Ferenc, titkár Juk látván, pénztárnok Réti Lajos. — Választmányi tagok: Gutman Lijos Alsó-Lendva, Dénes Jenő Letenye, Grünfeld József Sormás. Lengyel Lajos Nagy-Kanizsa, Borbély György Zala-Egerszee, Nagy Antal Zala-Egerszeg, Szeivert Antal Csáktornya, Jot Sándor Perlak, Star-zsinszky György Galambok. Ügyész lett dr. Ollop Mór Nagy-Kanizsa. A számvizsgálatot jövőre maga a választmány teljes\'ti. — Közgyűlés, A tapolcai betegse-gélyzö pénztár mult vasárnap tartotta meg évi közgyűlését dr. Mányoky Gyula iparhatősági biztos elnöklete alatt a városház nagytermében. Az igazgatóságnak a közgyűlés álul tudomásul vett évi jelentése ezerint a csak harmadfél év óta működő pénztárnak az előző évben 279 köte\'ezett tasja volt; igazgatósági ülés tartatott 9 esetben, azokon elintéztetelt 114 ügy, a választott bíróság elé öt ügy vitetett, felebbezés egy esetben adatott be. Székely Emil t. b. szolgabíró egyszer, az iparhatóság! biztos pectig két ízben tortott hivatalos vizsgálatot, a kezelés rendben találtatott. Az igazgatósági dijak behajtására a közigazgatási hatóság csak két ízben lett | igénybe véve és végül, hogy a pénztár orvosa dr. Varjas Gábor, ügyvivő Ublricb József, a választott bíróság elnöké Lusz-tig József, pénztárosa Barabás Gyula, könyveiöj-i és jegyzője Liszló Dávid, eileuöre ppdig Erbardt József voltak. A számadások szerint ez évi bevétel 1356 frt 66 kr., a kiadás pedig 1331 frt 24 kr. volt; az 1228 frt 38 kr. heti járálékokból befizetetlenül maradt 42 Irt 15 kr. Betegedés 184 esetoeo fordult elő a betegedési napok s»áma 658, a aegély nyújtás összege 759 frt 99 kr. A pénztárnak és az igazgatóságnak a felmentvény mecadatott s azután az igazgatóság, a választott bíróság és a felügyelő bizottságba a kilépő .tagok helyébe a választások ejtettek meg. A pénztár a jövőben működését a tapolcai belső járás 11. körjegyzősége területén levő összes iparosokra ia kiterjeszteni fogja. — Á budapesti m. kir. állami felső (ép! Ló) Ipariskola igazgatóságától kap- juk e tudósítást: A budapesti m. kir. állami felső (építő) ipariskolában (VII. ker. Damjanich-utca 28. sz.) a beírások szeptember bó 1. napjától 5. napjáig lesznek. Az intézet rendes tanfolyamán a tanítás tartama 3 év. Az intézetben nyert végbizonyítvány legalább három évi utólagos gyakorlat igazolása mellett jogot ad a kőmivea, a kőfaragó vagy az ácsmesterség önálló üzéaére, s szintén legalább három évi utólagos gyakorlat igazolása mellett jogot ad az építőmesteri képzettség megvizsgálására szervezett bizottság előtt az építőmesteri vizsgálatra való jelentkezésre A tanulók a végbizonyítvány alapján az illetékes iparhatóság részéről .munkakönyv kiadását igényelhetik. Azok a tanulók, a kik valamely középiskola négy alsó osztályának sikeres elvégzése után lépnek az intézetbe s itt a három évi tanfolyamot sikeresen elvégzik, a katonai szolgalatnál az egyéves önkéntesség kedvezményében részesülnek. A felvétel személyes jelentkezés alapján történik. Az első évfolyamra való jelentkezésnél szükséges iratok: 1. Keresztlevél, vagy születési bizonyítvány a 15. életév betöltésének igazolására. 2. A gimnázium, reál- vagy polgári iskola négy első osztályáról szóló bizonyítványok. 3. Legalább 2 havi épít. gyakorlatról szóló s az elsőfokú iparhatóság által hitelesített bizonyítvány. 4. A testi fejlettséget és a védbimlövel való másodszori beoitást igazoló hatósági orvos által kiállított orvosi bizonyítvány. A beiratás alkalmával 3 frt felvételi vizsgadijat, a felvétel után 2 frt beiratási dijat, 10 frt félévi tandijat s 3 frt szertári biztosítékot kell lefizetui. Az igazgatóság szívesen ad bővebb felt» világosítást — Királyunk születésnapja. Közeledik augusztus 18-íka, dicsőségesen uralkodó fennkölt királyunk születése napja. E napot Öröm ünneppé avatja a szeretet érzete, melylyel uralkodónkat hü népe környékezi s mely szeretet minden évben spontán megnyilatkozást talál azon igaz, őszinte ünneplésben, mélynek folyamán minden felekezet templomának oltára mellől hő imádság száll áz egek urához Äsen legdicsőbb, ősz uralkodó drága életéért, ki népének igazi, gondoskodó atyja, nemzete alkotmányának legéberebb Óre. — Hock János távozik városunkból. A kováazuai állami iskolába rendes tanárnak neveztetett ki. Egy ismert ügyéből kifolyólag már évek Óta visszavonultan élt e zseniális zenész, C3ak a legutóbbi időben sikerült a helybeli általános: munkásképző egyesület kebelébői alakult dalárda karmesteréül megnyerni, mely minőségében igazi erélylyel és buzgalommal íársdozott, hogy a dalárda meg is felelhessen hivatásának. A kik ismerték őt és alkalmuk volt ritka zenei művészetében gyönyörködni azok fájlalni fogják távozását. — Jótékonycólu alapítványok. A helyi izraelita hitközség elöljáróságánál Elek Lipót nagykereskedő boldogult Elek Lipótné s»Ql. Weiss Szidónia úrnő emlékére 1000 frtos alapítványt tett — Boldogult Weiss Manónészül. Blau Mina orno emlékére ennek fia Verő Henrik s unokái Elek Ernő és Etek Géza szintén 1000 frtos alapítványt létesítettek. Mindkét alapítvány kamatai jótékonycélokra rendelvék. — Tüxoltó jubileum. A zala-eger-szegi önkéntes tűzoltó egyesület íolyó hó 6-án ülte meg fönnállásának 25 éves jubileumát. Hetek óta folytak ez irányban a készülődések s az egyesület a budapesti önk. tűzoltó egylethez fordult, küldene ki egy gyakorló mestert, a ki a működő tagokat teendőikre kiképezné. A budapesti önk. tűzoltó egylet Szidaoica Ferenc osztály parancsnok, gyakorló mestert küldte ki, a ki feladatát elismerésre méltó buzgalommal oldotta meg. Az ünnep védnökéül dr. Jankovich László gróf, főispánt sikerült megnyerni, kinek személyes jelenlétében folyt le az ünnepély. Zala-Egerszeg város lakossága rokonszenvének és érdeklődésének fényes tanújelét adta az által, hogy a házakat feliobogózta és rendkívül nagy számban vett részt a jubileumon. — Szent-István napja. A felső templom újjáépítése céljaira a n.-kanizsai felső templom építő bizottsága a nagy- frt 35 krig élt valtaim fekete, fehér t, szines Henneberg-selyem 45 krtól 14 frt 65 krig mélerenkéDt - .im», cúko,, kooiájott, mio-tixott ét dimuxt stb. (míotefj 240 kfllönböiö íijt* éi 2000 különböző aiis- ét ároy&iatbui atb) ít-*\\ l/pjí|f Ruhák e Mocsokra a gyárból! Privát fogyasztóinak U*J ül IUI póstabér-, vámmentesen s házhoz száilitva. Minták postafordultával. Magv»r\' levelezés. Svájcba kétazeres levélbétyeg ragautandó. Henueberg €5. seiyemgyárai, Zürichben (o. és kir. ndTari tlállitó). XXXVIII. ÉVFOLYAM. Z A li .\\ I K n Z L 0 N Y 1899. AUGUSZTUS 12-én. kanizsai ipartestület, a nagy - kanizsai szabómunkáaok és azabÓmunkásnók srak-.egyleie által rendezendő naey népünnepély előreláthatólag nagy sikerrel is fog járni. Bizonyítják az ünnepély iránti élénk érdeklődést a közönség minden rétegéből beérkező ajándéktárgyak, melyek a tombolajátékaál nyerhetők meg. Belépti és tombola jegyek Eperjeasy Gábor urnái éa az elárusitásra vállalkozóknál kaphatók. A tombola játék hoz szükségelt nyeremény tárgyak adományozására ez uton kéri fel a közönséget a jótékony-célú; népünnepély rendezősége. A nagykanizsai Általános Munkásképző Egyesület dalárda-alapja javára 1899. anc 20-án Szent-I-lván napján a jóhirü alsó-doinborui tűzoltó zenekar és et;y cigánybanda közreműködésével a sörgyári parkban és fedett helyiségeiben versenyekkel egybekötött nagy népünnepélyt rendez. A versenyek sorozata: a) Szépség-verseny: I. 1—4 éves babák versenye. II. 5—14 éves leánygyermekek versenye. III. felnőttek versenye: elBŐ díj a legszebb leánynak, 2-ik dij a legszebb fiatal embernek. IV. Menyecskék versenye. V. öregek versenye legifjabb kor 60 év; első dij a legszebb matronának, második dij a legszebb aggastyánnak. Bajusz verseny (hölgyek kizárva) c) Tánc-verseny : 1 Népies csárdás. Csakis a földmives osztályhoz tartozók vehetnek részt II. Általános csárdás. (Résztvebet mindenki rangkülönbség nélkül.) d) Tekeverseny. A verseny-birálóbizottságok a helyszínén alakulnak meg. A nyertesek értékes dijat és emlék díszoklevelet kapnak. A versenyek döntési ideje: a gyermekek versenyénél esti 6 óra, a többi versenyeknél esti 8 óra. A műsor további részei: A kormányozható léghajó felszállása. Ame-riksi licitáció. Fortuna istenasszony megnyilatkozása. A szünórában: A szivek csatája. Nagy némajáték. Confetti dobálás, világposta és tűzijáték. A versenyek alatt sétabangverseny és tánc. Belépti dij 20 krajcár. 10 éven aluli gyermekek] ha kísérettel jönnek, nem fizetnek. Felül-üzetések köszönettel fogadtatnak. Oluő bérkocsi:közlekedés a Deák Ferenc-térról és vissza. Az egyesület tagjai délután 2 órakor az Erzsébet-téren gyülekeznek és a tűzoltó zenekar által kisérve, vonulnak ki a sörgyárba. — Az utadótörvény megváltoztatása. A kormány azzal a tervvel foglalkozik, bogy_. az érvényben lévő útadó* törvéoyuek az útadó kivetésére vonatkozó rendelkezéseit novelláris uton megváltoztatta. A tervezet szerint a következő skála szerint történnék a kivetés: I krajcártól 5 frtig, 5";tői 10-ig, innen 20 frtig forintookiní emelkednék az alap 20-tól 50 frtig 5 foriotookiut, 50-től 450 írtig 50 forintonkint, ezen tui egyforma lenne a kivetés. A szükséges adatokat most gyűjtik a hatóságoktól. — Kitüntetés. Városunk társadal-niáuak egyik legrokonszenvesebb alakját, Sterneck Zsigmond zenetanárt azon megtisztelő kitüntetés érte, hogy általa komponált, Lipót Salvator főhercegnek aján-lutt induló Ő fensége által elfogadtatott, azon engedményével, hogy a sikerült induló Ő fensége nevét és arcképét viselhesse. Az előkelő katonai stílusban tartott .Lipót Saivator főherceg" induló zongorára. íuvó és vonós zenekarra irva a helybeli zeneműkereskedésekben megrendelhet — Tizbe folt gyermekek. Szitár István Rác katiizsa-vőlgyi lakos felesége szül: Polman Ilona e hó 4-én a délelőtti órákban a főzéssel volt elfoglalva, miközben gyermekei a 7 éves Ivén és 5 éves Magdolna, játszás közben a lakástól mintegy 30 méternyire fekvő mély tokába estek és halálokat leltek. A kétségbeesett szülők nagy keresés után ott lelték a gyermekeket a tóka fenekén. — Hasxárok gyakorlata. — A mult héten tartott gyakorlatok alatt a Zala-Egerszegen állomásozó m. kir. 7 ík honvéd huszár ezredet a lovassági felügyelő az egész honvéd hadosztályban külön dicsérettel tüntette ki. Az abaí lóversenyről szintén e huszárok hozták el a legtöbb dijat. Pálffy Imre százados Sar-hitán nevü szolgálali lován akadályversenyben az első dijat nyerte, a melyet, egy ezüst bitlikomot, József főherceg ö Fensége maga adott át a győztesnek; Soós Sándor főhadnagy Gombóen nevü saját lováo második dijat; Förster Géza százados Bzolgálati lován negyedik dijat nyert. A két első legénységi dijat akadályversenyben megkapták Ádám Elek Őrmester és Benkő János huszár. — Napszúrás. — Nagy-Kapornakon Ficher István pókafat korcsmárost napszúrás éne. Ficher az utcán összerogyott s eszméletlen álllapotban szállítót\'ák haza. — Hertésrész. A Zala-Egerszegen ?ralgő sertésvész járványban folyó hó 1—8 közti időben megbetegedett 31, ezek közül elhallott 15 darab. — Kutyaharapás. Felcser Imre zalaegerszegi fuvaros kutyája Simon Ferenc 7 éves fiát hátán, karján a baloldalán megharapta. Mivel a kutya már másokat is megmart és gazdája mit sem tett arra nézve, hogy emberek testi épségére veszélyes ne legyen, a büntető eljárás megindítása mellett a harapós eb kürtá- j sát rendelte el a kapitányi hivatal. — 1 Vertaoovics Vendelné pedig azt pana- : szólta a kapitányságnál, hogy őt meg Hangay Géza erdőfelügyelő kutyája marta meg. Ezen ügyben is folyik a vizsgálat | — Megszokott fogoly.— Grünceng j Márkus 29 éves. róm. kath. nőtlen, gyári munkás összeütközésbe került a törvény- ! nyel, a miért a keszthelyi rendőrség rátette a kezét, bekísérte az ottani szolgabírósághoz s otla közigazgatási börtönbe tették. Grünceng nagyoa unatkozhatott a dutyiban, mert kikívánkozott oonan a kies Balaton Öüs habjaiba, f. hó 8-án estenden kapta magát és bucsut vett a kapufélfától. Lehet, hogy még visszatér, mert kabátját és csizmáját hátrahagyta. Mivel pedig vis-zatérési szándékát eddig be nem váltotta, kiadták elleue a nyomozási levelet. — Eltűnt kis leány. Stréber Ferenc sánci uradalmi C3eléd 7 éves Anna nevü kis leánya folyó hó 2-án eltűnt és azóta nyoma veszett, a kétségbeesett szülök végre a rendörséíjbez fordultak, ez szorgosan nyomozza és a körözést is foganatosította. — Lelketlen férfi. Mait vasárnap egy szerencsétlen flótás, azaz verklié, egy tudományos papagáiyt mutogatott, mely számokat és planétákat húzott csőrével. A Király-utcán Fülöp Cika György kis-kanizsai földesgazda is odavetödött és egy nő ismerősének planétát húzatott, utóbb magának is akart húzatni, de nem fizette le a járó 2 krt .s igy a madár-tulajdonos a huzásc megtagadta. Ezen a cívis vagyis Cika Gyura annyira dühbe jött, hogy felkapott egy jó nagy tégladarabot és azt a verklis fejéhez sújtotta, a tégla emeonek váltán ülő értékes papagáiyt ugy találta fejen, hogy az rögtön holtan a földre bukott A körülálló nép ezen annyira felháborodott, hogy kicsi híjjá, hogy agyon nem verte a durva parasztot, ez azonban megsejtette a veszedelmet és ugyancsak elinalt a kis-kauizsai töltésen. A madár kenyérkereső társa volt a verklisnek, ki elaggott édes anyját u eltartja. Ez bejelentette panaszát a rendőrségnél és a betanított madárért 100 írt kártérítést követel; a rendőrség áttette az Ügyet a büntető biróságboE és bizony a dolognak fele sem tréfa, mert büntető törvénykönyvünk 418. §-a az ily brutális kedvtelést 3 évig terjedhető fogházzal és 50 frtiói ezer forintig terjedhető büntetéssel rendeli fenyíteni. — Súlyos baleset Schlesrnger Béla helybeli születésű, 15 éves, a Hirscbler és Steiner cégnél alkalmazásban levő, kereskedő-tanonc e hó 8-áo délután az üzletben egy létrát volt elfoglalva. Rs-kosgatás közben dl veszté az egyensúlyt és oly szerencsétlenül zuhant a főidre, hogy jobb keze a csuklónál eltörött. A gyorsan elő hívott orvos, Dr. Hajós Soma ideiglenes kötéssel látta el a szerencsétlenül járt fiatat ember kezét és fel-BzáltitoMák a váro;.l közbőrházba. — Hűtlen cseléd. Budai János csák tornyai lakos a csendőrségnél jelentést tett, hogy e hó 3-án reggel zárt pincéjét felnyitva talááa, a pincéből pedig bort és pálinkát íoptak el ismeretlen tettesek. Kiderült erélyes nyomozás folytán, hogy a pincét Vinkóvics Márton margiihegyi illetőségű, a káros szolgálatában levő cseléd dézsmálta . meg és ez üzelmeit már régóta Üzi. A lopott italokat rendszerint Krizsán Imre csáktornyai lakoshoz csempészte, ahol Kolo-manies Viktorral együtt elfogyasztották. A tettes elfogatott, a bűnrészesek, pedig, miután tudták honnét származik az ital, feljelentettek. — Hert az Ipa részeges. Blazseko-vics Jakab periakt lakos rémült arccal jelentette e hó 4-én a csendőrségnek, hogy szobájában levő zárt ruhaláda-ka 1-csának ellopása után ismeretlen tettes a ládából 46 frtnyi készpénzét ellopta. A csendőrség kiderítette, hogy a lopást káros veje követte el, ki előadta, hogy a lopást azért cselekedte, mert ipa Blazsekovics Jakab részeges ember lévén, elinná az összeget. Blazsekovics Jakab ily mérvű szerető gondoskodást tapasztalva veje részéről, nem kívánta a tettes megbüntetését és az eljárást beszüntették. — Orrtámadás. Simon József galamboki lakos ablakán e hó 3 án éjjel 12 óra tájban kétszer belőttek, de szeren- csére egyik lövés sem tett kárt Simon József vejére, Szép Ferencre gyanakodik, ki mióta feleségét hat hónappal ezelőtt elhagyta, folyton fenyegetődzött. Szép Ferencnél a csendőrség nyomban házmotozást tartott, de lőfegyver nem találtatott nála és különben is tagadás ban van. A vizsgálatot folytatják; az esetről pedig a n.-kanízsai kir. járásbíróságnál jelentés tétetett — Eljegyzés. Nemescsoói Sztrokay György Zala-Csányról, jegyet váltolt a íangvizi körjegyző nővérével Nagy Erzsike kisasízonnyal. * — Nyári színkör Nagy-Kanizsán Tiszay Dezső a pécsi színtársulat jó hí rü igazgatójs mult vasárnap városunkban jár?, hol is.a polgármesterrel és a főkapi.tánynyal értekezett egy nyári sziui aréna telepítése tárgyában. Tiszay Dezső igyekezetén nem múlik ennek létesülése és ha a helyt illetékes hatóság is ugy akarja, akkor jövő év augusztus havában lesz kellemes szórakozása a fürdőzni nem járó kanizsaiaknak is. Mint halljak Tiszay társulata kitűnő erőkből áll, ilyenformán számíthat a közönség pártolására. — Tűi. E bő 5-én Német György karosi lakó-; Öreghegyen levő pajtája délután 2 óra tájban kigyúlt és a paj-távafügy tetőzet alatt álló pinceéptUet-tel együtt leégett A kár 390 írtra rug. A szerencsétlenséget növeli a körülmény, hogy a leégett épület biztosítva nem volt A tűz akként keletkezett, hogy cséplés közben a cséplök pipáztak és egy kingró szikra lángot fogott. — Katonai szállítás. A cs. és kir. pozsonyi 5. hadtest\' élelmező hivatala 1899. évi augusztus hó 25 én vesz kereskedelmi szokás szerint a soproni katonai élelmező raktár részére 4500 métermázsa rozsot, 5500 métermázsa zaőot., a szombathelyi katonai fiók élelmezést raktár részére 2000 métermázsa rozsot, 3000 métermázsa zabot Közelebbi feltételek a cs. és kir. 5 hadtest élelmező hivatalnál Ú3 fenti élelmezési raktáraknál tudhatók meg. — A cs. és kir. 5. hadtest intézősége Pozsonyban kereskedői szokások szerint f. é. augusztus hó 28-án a soproni katonai élelmezési raktár számára 280 mm. rozslisztet szándékozik vásárolni a 3-as számú budapesti gőzmalmok typje szerint Közelebbi feltételek a hadtestparancsnokságoál Pozsonyban és az említett élelmezési raktárnál tudhatók meg. — Fürdói hírek. A Szepes-megyé-ben fekvő kies Igló-fűred klimatikus gyógyhelyet eddig 779 személy kereste fel. Ujtátrafüredet pedig eddig 847-en látogatták meg. mely látogatók közt egy new-yorki egyén is van. — Az emberi halandóság. A világnak 1500 millió lakosa közül évente 50 millió, naponta 137,736, órás kint 5595, percenkiut 90 en halnak meg, vagyis átlag három ember bal meg minden két másodperc alatt — Arénák Parisban 1900-ban. Tudjuk, mily nagy eredményeket . ért el Orange-ban azon a régi arénák módja szerint épült nyitott színház, a melyben szabad ég alatt a déli égbolt tisztaságának fényében, vagy a hold világítása mellett, olaj- és narancsfák erdeitől Övezve adják elő a legnagyobb művészek a válogatott műsort Hogy, ezen antik azinház nagyobb hatásokat képes felmutatni, mint a mi városi, falak közé szorított színházaink, az természetes. De hát nem mindenki mehet Orangeba, hogy ott a természet szépségeit a művészet alkotásaival párosulva élvezhesse. Ép ezért, tekintettel azon számos idegen látogatóra, kik az 1900-iki kiállításra Parisba fognak jönni egy oly antik színházat szándékoznak most Parisban építeni mint a milyen Lutetiában (Az ókori Paris) létezett. Ezen munkálat tervezeteivel Ginisty nr az Odeon színház lett megbízva, ki már is nagy tanulmányokat és gyakorlatokat végez a rendelkezése alatt álló kitűnő társulattal. Az 1900-ban Parisba érkező idegenek tehát egyikét fogják a legnagyobb és legritkább műélvezeteknek látni. Házasságot-kötöttek: Mercigán István re. kocsis — Donna Rozáliával, Stern Izidor izr. kereskedő Eszékről — Fischer Rikive), Lőrinc Sándor rk. házi szolga — Császár Máriával, Vince Kálmán rk. posta- és távírda segédtiszt — Jack Emiliával. A magyar kir. anyakönyvi hivatal. Halálozások: RőzBa György rk. szűcs 63 éves: tüdő-hurut, Gudlin Julianna férj. Godioa Já-nosné rk. 25 éves: tüáöhurut, Meskó Anna özv Kálcsics Jánosoé rk. földmives 76 éves: szívszélhűdés. Fehér József rk. 1 hónapos: ránggörcs^Kovacsits Ferenc rk. magánzó 71 évesr\'- gyomorbélhurut, Kovács Anna rk. 1 hónapos: béihurut Szabó Gizella rk. 22 napos: ránggörc*. Gsaues Lujza özv. Laschaher Jánosné rk. napszámos 59 éves: tüdőhurut, Kot-larits József rk. napszámos^25 éves: veselob. Mőger Margit rk. 5 hónapos: bél burát SZERKESZTŐI ÜZEHETEL — L* D. Tapolca. "\'.Későn érkeztek, az egyiket ma közöljük. Szíves tudósításait köszönettel vesszük, de kérjek azokat mindig csütörtökié; beküldeni. — Xilcf. Kérjük . . . szíveskedjen .... — G esz lenje sütéskor. Köszönjük. Közöljük VEGYESEK. — Fényképezd készületek diletáasok számára. Mindenkinek, kik a fényképezés, ezen kellemes és l-irki által könnyen- megtanulható sport iránt érdeklődnek ajánljuk ax 185* év éta fcnálló külfmű-ea fényképező készülékekkel foglalkozó A. Moll cs. és kir. ndv. siillitó.Bérs Tnclancben 9. eéget s ennek UlasztrLt árjegyzékének átnézését, mely kívánatra ingyen kaidé -tik mez. NYI LTTÉR,«)^ KÖZGAZDASÁG. A gabonaGzletröl. A gabonaüzletbén még mindig hiányzik az é\'énkebb forgalom. Eladók és vevők egyaránt tartózkodók s a szokatlan bizonytalanság folytán pang az üzlet. Búza ára piacunkon 8 frt 50/60 kr., rozs 6 frt 30/40 kr.. zab melynek minősége kiiünő. 5 frt X^pa 5 frttől 7 frtig. Szerkesztőség : Dr. Villányi Henrik, felelős sierkesztö. Dr. Perényi József-Kiadó: ///. Wajdits József. x Yeae, hneynőlya?, hngydara és a köszvénybántalmak ellen, továbbá a légzó és emésztési szervek hurntos bántalmninái, orvosi tekintélyek által a Lítb Ion-forrás SALVATOR üikerrel rendelve lesz. HuicThajtő hatásul Kellemes iii! | *~ Kénjei emészthető Kapható ásványvizkereskedésekUeo és 8?ÍJ"81 e rtárakb an. A Salvator-forrás igazgatósága Eperjesen •) Az e rovat alatt közlött, kért nem vállal felelősséget a szerk h ir nevesnek ismert DURKOPPS Ű&MA KERÉKPÁROKKÁK ¦F" (Legjobb néniét gyártmány) ~W csak KOVÁCS FERENCNÉL, SZOMBATHELY. CSAK FIATAL EMBEREKET e-—& érdekel tudni, hogy a SST PÁKISI Dr. BOITOX-FÉLE ~mt\' IIJ1CTI0 OBIIVTAL már néliány nap alatt elmulasztja még a legrégibb és legelhanyagoltabb kifolyást is. Felesleges tehát Santa lí vagy Copaivát használni, mely csak a gyomrot rontja, de aJ>ajt nem gyógyítja. KIPH1TÓ E tji v i: l> l I. ZOLTÁN BÉLA gyógyszertárában BUDAPEST, V., Nagykorona-utca 23. Ára üvegenként 1 frt 1.20 kr. előleges beküldésével franco. BERGER-féls GYÓGYÍTÓ KÁTRÁNY-SZAPPAN »11.t idoli pik lioauAk ia bfi*-l<I«síés s aukajl L r kálrSoyíiappin t Ub«di kiil«zrk, agraciatfei < iti-«.i-, Itc/dac, !?i. i ti mite. lai. korp* alias. A Bargei taxUlmaua • f*-k4tr?njn*k 4V .-Hi tr (tao »K7*t>. « karaakadalumbau alfifordnla kit- "j ífco.rtrApp.r.nitrt] Unj*e<*aD külonbflíik. * OMllaok elfcarftléae vosatt h»t»roiottan Borror-lAle jatTAnyanipsaB tnBiraadr!*a0 • n j.mart vadjagyra ralo fi«.LmMi.Ua W"<ik. IdOU borbatos-aé^afen41 «ikarral alkalmutatlk a kfctriaj-acappao balyatt a Borger-féle gyóBy-tatrany-kériareppsc- A cransebb k6.trA.ajara--pia aa A K C\'SSO R TlHZTÁTAI.AXSÁeAI ^ *!fAr°,1I^4r^L* STarmakoknak va.Un^.anji I,ib.ta1-<«Eai ellan folliImiilbaUtlaa bCrtia*tit? moméA oc rtLxaaawipejj aUndanaapl b-ksla.tla.tal «so 1(11 tt Ber-o-er-félo glycerin-katriri?-simppac SS\'W\'rconn UjtAlomtaaJ Sa flacrta illativi, a ™,ni#B ««JnaA bt amai.« ataxltaaawl «cr*SS a«Jr»J>oakiat 36 kr., e darai 1 fri SO kr. ... * «bbl Bargar-Mla auppuokbol ktUSaSaaa kiamala». «Ok : BauHtnfpu a. bAr finomit&aa>ft, bcraj;. ars pota Kattaciaok ollen. ti*rM-HS«MZI a bSr «imitaaara tumlS-elT>kn*l Sa mlnt t-rtótieniti tuppan. Bargar.fsla fonyfl-f6rdo-*inpp.ia ?= r.cy5-pÍT>t!r«Biaí.pnr.. Karajar-tala ST«a> mok-a=nppo.c a EMMSf* kor r?aioro {1S kr.) Bar-Qc^-feie Po^rsaHol-srappan rosos orr, kiütés. bSn-isikctc !i-K éu arevBrüíaoe «lian, eiapló axa.ppa= Igam bathmdi. Barga»—tal* kéMM tejsxappan Berger-félo fogstassppan köcsögben 1. az. randaa togakuk. S. ss. dooanvo.okaak. Ára 30 kr., a logjobb fogtlixtttó axar. A tübbi Bsr^er-fota aMppaao-kat illrtal*g utalunk a röpiratokra. Ccak lugarfal* nxappaaokat kall karul, mintia iiimUlin hacAataJaa ntánaatok raanak. Ojáx ia loraktif: S. Holl a Ootap. Troppac. tiaj.Cd Hia\'jin » mjuíÍa nirjis«iiiii\'i.z Ikuk IÍSL Naff-KauizSoi Práter Béla és Belos Lajos LTóLT3zertszei:nél. XXXVIII. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1899. AUGUSZTUS 12-én. Oser József, gépgyár, vaL- *B fetrônleoe 20 KITÜNTETÉS elvállal teljes malom berendezéseket, átalakításokat, terjedelemben gyár: és szállít: Hengerszékfket minden nagyságbs n és minőség -ben, tömöröutés és porcéi án hengerekkel. Francia malomkereket legjobb minőségben és ma lom járatokat, gabo-na-osziályozó bengere-ket és fej koptatókat saját rendszerűekét Konkolyvsliszté. Eure-ka. Tararek. liszlke-verö gépek, dara és gőz-tisztítógépek, elevátorok és szállító csigák, transzmissiók, tengely- b Duna mellett minden rendszer és ágyak, perselyek. Sell"r és gyürílkenés rendszerűekét. Gazdasági Btalaok kézi és járgány hajtásra. Tsrblaák és Tizikere-kek, keret, kör es axal-lagfúrészek, fagjaluló éi caiszeíógépek kőtö-ró^sreT)és znz ó-gépek mindennemű érc Ls kova, bazalt, mészkő, chs-motte és gipsz részére. Hindenfélí «Erke és fém Botéi saját ée idegen modePek ée rajzok szeríit Toiuőrontésü rostélyok stb. Legolcsbbb rirak! / •»»¦ Árjegyzék ingyen, bérmentve! ykV Hengerrovátkolisok leggyorsabÜRi és olcsóbban, szálliiás jótállás mellett *%%%\\ LEGKEDVEZŐBB FIZETÉSI FELTÉTELEK. Hengerrovátkoló és köször ülő-gépek, vili anyós-világítási telepek. Tervezetek, költségvetések és praklikns tanácsok gyorsan és ingyen. SZEGEDI MEZŐGAZDASÁGI KIÁLLÍTÁSI SORSJEGYEK. Főnyeremény: 50.000 korona értékben és több. kisebb nagyobb nyeremény, összesen 1006 NYEREMÉNY 100,000 KORONA ÉRTÉKBEN. Egy sorsjegy ára 20 krajcár. Az összes nyereményeket kívánatra 20°/0 levonással azonnsi készpénzben bevallja líüdapesten: a „Hermes" Magyar Általános YnltőQ:3et Készvény-(ármisáí:, V„ Dorottya ntca 8., vagy Szegeden: a Szegedi Kereskedelmi és Iparbank. Ezen pénzintézetek a nyerő kívánságára készek az -wy 50.000 korona értékű főnyereményt egy hason értékű szegedi mintaszerűen berendezett tanyai gazdasággal is becserélni. Húzás Szegeden, a kiállítás utolsó napján. 1899. szeptember IO-én este G órakor. Sorsjegyek kaphatók bank- és váltóözletekben, az összes dohánytózsdékben és egyéb elárusító helyeken. Viszontelárusitók forduljanak a kiállítást rendező Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségéhez, Budapest, IX.. Ül!ói-ut 25., Köztelek. qgtx^qrogpgpgqooooKxicaoooogopooogoooooooa védjönyét ér- fsak akkor valódiad. Moll ha mindegyik doboz ^ • alairaaát tünteti fel. A Mai\' A.-féle Seldlltz-porok tartós gyógy hatás a a lejrmakaessbb gyossor- és «1-teatbántalnuk, gyomoréra és gyomorhév, rogzött székrekedés, majbáatalom vér t fiolás, aranyér és a legkülönbözőbb nSI betegségek elii-n, e jeles háziszernek évtizedek óta mindig nagyt-bb -üerjedést szerzett. _ Ára egy lepeoaételt eredeti doboznak I frt o. é. Hamisítások t ör vé n y i I e g f e n y i 11 e t n e k. [MOLL-JFgJLE FRANCIA jíCsak akkor Valódi, ba «iode»ryik nve* MOLL A. védje*** tönteti teli l---— „A. Moll- felirata ánozatul van zárra. A Mell-fele] |lraneila borszesz és sc nevezetesen mint fá{daloaosil lapít* bedorzaÖIes* ezer { ^köszvény, csaz és a mp^htllés e^yéti követkesménjeimil 1 egí*méretesebb népsz Egy onczett a redő ti ttvoj ára 90 krafozár. MOLL Gyermek szappanja. Legfinomabb, legújabb módszer szerint készítek gyermek és höigy szappan a bór okszerű ápolására gyermekek és felnlttek részére. Ara daraboakiot — 20 kr. Őt darab — -90 kr. Minden darab gyermek-szappan Hol! A. védjegyévé: van ellátva Föszétküldés: Moll A- gyógyszerész, cs. és kir. udvari szállító ákai. Bécs: Tnchlaaben 9. sz. Vidéki megrendelések naponta posUatánvét mellett teljesíttetnek. A raktárakban tessék határozottan MOLL A. aláírásával és védjegyével ellátott készítményeket kérni. Raktár: Nagy-Kanizsán Rosenfeld Adolf es Fia. Csokoládé í SUCHARD I Cacao I Wm~ FIUMÉBŐL tünetien 1 tengeri hajóról uiWiWt I zsák -4r kgr. Rió kávé jó izQ.......4 60 1 zsák 4 kgr. Portoriko kávé nsgyszemu.....5 60 1 zsák 4 kgr. Kuba kávé aigyszemu.....5 76 1 zsák 4 kgr. Poitoriko győogv- kávé.......6.(2 1 zsák 4 kgr kék Jáva győngy-kávé 680 \' elvámolva, bérmentve és csomagolva minden mán költség nélkül. Árjegyzékkel készséggel szolgálnak. FRATELLI DEISINGER, FIUKÉ, szabad kikötő 35. fiL\\ A magyarországi kávésok bevásárlási L3 Kg íorráse. LI FII fürdő WW SZLAVÓNIÁBAN. *M UnWn jiítartalBi ; lialitus tő-forrás (64° C.) a KoatisensBB. 1898 éta a LonjavÖlgyl vasat álloeiása (Dagnsellon át) Azonkívül Pakrao-Llplk deli vasú! állomás (Zónatarifa.) Kitűntetve: Bpi\'st, Bécs, Londim, Róma, Bruszel. Fényesen berendezett gyógyterem, kávé báz é* vendéglő, nagysxabásu park, fedett sétány, kilQnö gyógyzállodak, pompásan berendezett fürdőépületek. Villanyos világítás Felülmúlhatatlan hatása köszvény és csúzos hajoknál, is chiesa ál oaoatbajok ¦ál, mindennemű hurulos báotaloiaknál, valamint minden mirigy és vér* betegségekaéi. Hivatalos iQrdüorvos Ihr 8ZEMEBEY BERTALAN. Jód bévvlz szétküldése egvenesen a forrástól, továbliá ÉdetktJty L és Kallón, és Wille Cégtől Budapesten. Bővebb ffhílágositással szolgál a FL" li I)ö [ (; AZ(iáTÓSAli LIPIKEX. (g-s srilliiiimi g 9 ti"-------- f Sj n- ft WS "1 fil B s- « iliffil?;*: A feltaláló dr. HEIDISGER tanár nr által kizárólag jogosított pjártmánv, M E IOI H G ER KÁLYHA HEIM M. cs. és kir. udv. szálHtonál ^/¦^é^^k *L*L% -í=w kapható. BUDAPEST: íhonethof. - BÉCS í. Kohlmarkt 7. sz. a. PRÁG i Hybernergasse 7. Minden államban szabadalmazva. — A?, első éremmel iniudeu kiállításon kitüntetve. — Legkitűnőbb kormányzó, töltő és szellőző kályhák lakisok, iskolák.és irodák számára & legegyszerűbb és legelegánsabb kiállításban, tetszésszerinti égési időtartam szénpirral való fűtésűé] és V-J óráig terjedő égés kŐnzénnelt tüzelésűé! 55,000 káljha forgalomba hozva. Egy kályhával több szoba la fűthető. „MEI DIN GER"-kályhák, Óva intdok az utánzatoktól, átalva a kályhaajtókra öniött következő védjegyre: MEIDINGEROFEN „HE8TIA"-kályhák. FtSTEMÉSífTÖ HAiVDALLÓH. FŰST EMÉSZTŐ CALORlFÉR E K. _ KÖZPONH JFŰÍÉS MINDEN RENDSZER SZERINT.___ -— Száraz alkalmazása ipari és gazdasági célokra.---- SSS- Prospektusok ?5 árjegyzékek ingyen és bérmentve "SSS IIIB1TM1II. Nagj-Kanizsa város r. tanácsa ezennel közhírré teszi, hogy a v. hivatalszolgák, erdőőrök Ós rendőrök részére az 1899 ik érben beszerzendő egyenruházati cikkek szállításának biztosítása tárgyában a helybeli szabómesterekkel 1875 frt 15 kr. költségelőirányzat mellett a f. évi augusztus hó 16. napján d. e. 10 órakor a város házán, a kis tanács teremben szóbelj -és zárt Írásbeli ajánlatok mellett nyilvános versenytárgyalás íog a megállapított minták, költségvetés és feltételek alapján tartatni. Az árlejtésen résztvevők tartoznak bánatpénz fejében 94 frtot készpénzben, vagy óvadékképes papírban, esetleg helybeli takarékpénztári betétkönyvben és pedig a szóbeli árlejtök az árlejtést vezető bizottság kezéhez, a zárt Írásbeli ajánlatot tevők pedig ajánlataikhoz mellékelten letenni. A zárt írásbeli ajánlatok az árlejtés megkezdéséig, vagyis legkésőbb augusztus hó 16. napjának 10 Órájáig lesznek a v. iktatóba annál inkább be-adandók, mert a később érkezők ögyelembe nem vétetnek. A mintaszövetek, költségvetés és az árlejtési feltételek a v. levéltárban a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Nagy-Kanizsán, 1899. májns hó 26. , A VÁROSI TAMÁCS. Nyomatott Ifj. "Wajdits József kOujTnyomdijábin Nagy-Kanizsán NAGYKANIZSA, 1899. augusztus hó 19-én. 33-ik szám. XXXVIII. évfolyam. Előfizetési ár: Egész évre ... 5 frt. — \'kr. Fel érre . . . . 2 frt 50 kr. Negyedévre 1 frt 25 kr. Erjes szám 10 kr. H I R 0 E T É SEX 5 íusil>oi petitsorban 7, máaodiwir linden további : 5 kr JiYI LTTE RBEN petit soronként 10 krért rátétnek it-1. Kincstári illeték mindé a egyei hirdetésért 30 kr. fizetendő. A lap szellemi részét illető minden közlemény a felelős szerkesztő nevére, az anyagi részt illető közlemények pedig a kiadó nevére címzetten Nagy-Kanizsára bérmentve intézeadők. Bénnentetlen levelek i tatnak el. Kéziratok vissza nem küldetnek. A nagy-kanizsai „Ipar-Testület," „a nagy-kanizsai Takarékpénztár részvény-társaság,0 a „Kotori takarékpénztár részvény-társaság,*Janagy-kanizsai és a galamboki önkéntes tűzoltó egylet," a „nagy-kanizsai kisd^edneveló egyesület,* a „nagy-kantzsai tanítói járáskör," a „nagy-kanizsai keresztény jótékony nőegylet,* „n-kanizsai izr. jótékony nőegylet," „szegények tápintézete,* a „katonai hadastyán egylet," a „soproni kereskedelmi iparkamara," nagy-kanizsai külválasztmányának hivatalos lapja. HETEN KI NT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Augusztus 18. *VNarr-Kanizxa, 13D9. ang. 18-án Szent áhítattal tekint a magyar nemzet arra az uralkodói és általa-nos emberi erényekben gazdag élet- i pályára, melynek szeretett királyunk augusztus hó* 18-án ismét fordulópontjához ér. "Nem hivatalos hódolat kényszerű ünneplése az, mely a ma gyár földön messze hangot ad, de egy nemzet Őszinte szeretetének, hódoló tiszteletének szívből jövő megnyilatkozása avatja ünneppé bölcs királya születésnapjának évfordulóját. Mint királyt imádja népe ót, mint embert szeretve tiszteli, mert Ö a legemberibb király és a legfejedel-mibb ember! Mindannyiszor, valahányszor zivataros, villámokkal terhes felhők borirák a politikai látóhatárt, midőn a legnagyobbak és legjobbak is aggódva gondoltak a jövőre, s a sejtés csak félve libben-* tette fel a jövendő fátyolát, mindannyiszor az ő nemessége és igazságossága oszi atá el a vészterhes fellegeket, mert minden működésében egy vezércsillag volt útmutatója, tul törő a felhők gomolyán: népe boldogságának vezérlő csillaga. Az életben gyakran nem találnak egymásra azok, kik együvé valók. Irigy, kaján kezek, önző törekvések erőszakos módon egymástól messze eltolják útjaik irányát. * Nagy időbe került, míg a magyar nemzet és felséges királya J. Ferenc JÓ2sef egymással érintkezésbe léphetett. A fiatal uralkodót titkos kezek szövetsége sokáig elzárta szeretett uépétÓl és nem \'engedte,- hogy megértse ennek jogos kivánatait, feléje dobbanó szivét. És ezerig chiuai fal ledöntésében tündökölteté legiukább bölcs királyunk uralkodói erényeinek legmagasztosbbikát. A történelem folyamán a Habsburg uralkodók közül egyre sem találunk, a ki oly szilárd kézzel törte volna át a faiat, melyet ellenséges kezek személye és népei közé vontak, hogy ót a nemzet előtt s a nemzetet ó előtte homályban tarthassák, másrészt pedig az alkotmány sáncait egy lépéssel sem hágta át, s tisztelte a szentesitett törvényeket, mert azokban látta lerakva uralkodásának .és\\ nemzete fennállásának alapjait. \\ II. József. Mária Terézia, III. Károly — tehetséges Ősei — szilárd kézzel ragadták ugyan a kormánypálcát, s akaratuknak ugy otthon,, mint az ország tanácsában s a kormányzásban is érvényt tudtak szerezni és így a nemzettel közvetlen érintkezésbe lépni, de a mi miatt a magyar nemzet ösziute szeretetét maguknak meghódítani képesek nem voltak, többé-kevésbbé nem vették szigorúan a nemzetnek féltve Őrzött alkotmányos jogait. ! Ezen szilárdsággal egyrészt, másrészt ezen önmérséklettel vívta ki magának I. Ferenc József királyunk egy nemzet végtelen szeretetét, oly diadalt, melynél dicsőbbet hadvezér nem nyerhet A nemzetnek ez az imádó szere: tete kiséri ót már annyi év óta uralkodói pályáján, ez a szeretet nyilatkozik meg mindannyiszor, valahányszor erre a politikai élet és magán életének forduló pontjai alkalmat adnak. Az ö élete hasonló nemzete életéhez; kérés Öröm. sok bánat. Ritkán béke, gyakran küzdelem. Egy élni akaró nemzet\'küzdelme az erőszak ellen, egy uralkodói kötelességeit teljesítő király küzdelme a sors csapásai ellen, melyek \' rokoni és atyai sziyét annyiszor sújtották. Azt, a kitől nemzet és király egy szép jövő reményeinek megvalósulását várták, kinek kezébe erős hittel teeudették volna a nagy müvet, egy szebb jövendő biztos zálogát, megőrzés és fejlesztés végett, megdöbbentő kegyetlenséggel szakitóir.a el mindnyájunktól a sors a korona üV\'«-kösét, a királynak gyermekét Még sajgott a seb, midőn a mi földi angyalunk égbe szállt ..fia után, ounan őrködni árva nemzete és egye dül maradt hitvese felett. E két lesújtó csapás közös szenvedése még inkább egyesíté a nemzetet és királyt. Egymást támogatva közös működésben, egymást megértve munkálkodnak a jörö kor javára. Üsz, öreg királyunk boldogítsd soká szerető népedet királyi életeiidei. Vihartól megtépett tölgy, állj szilárdan, s rendületlenül és meg nem törve vezess bennünket az idők jövendő századának küzdelmekkel teljes napjai elé. A vigécek ellen. ibetetlen mérveket oltott náluok a részletfizetéses flzlet és még nagyobb mérveket öltöttek azok a csalások, melyeket az utazó ágensek egy része a tudatlan néppel elkövet Vannak esetek, hogy annak a szegény iparosnak vagy gazdának, a kit befontak, rámegy utolsó ágyneműje, mert előnyösnek gondolta a részletfizetéses adás-vételt Egész exiszten-ciákat tesznek tönkre hitvány és silány árukért, a -melyekről csak később derül ki, hogy a kialkudott vételárnak alig egy j harmadét érik meg. És folyik országszerte | az exekució. te De nemcsak festett képekkel, vászon-• nal, női ruhaszövetekkel, függönyökkel s ; hasonló dolgokkal folyik az Üzérkedés, i Minden gazdaember tudja, hogy a gazdasági gépek is éppen olyan részletfizetéses cikkek lettek, a melyek a jóhiszemű -gazda vagyoni károsítására kínálkoznak. A törvényhozásnak kötelessége meggátolni S tényleg Óriási módon elszaporo- j dott visszaéléseket Olyan törvényre van i szükségük, a mely a siker biztosítékait is magában foglalja, a mely megadja az adósnak tényleg is és ne csak a papíron a védelemnek jogát szemben a részletfizetéses üzletek tömeges csalásaival. Tudjuk jól, hogy nagy számmal vannak tisztességes cégek is, melyek ily részletfizetéses ügyletekkel foglalkoznak. Ezeket nem fogja feszélyezni a törvényes intézkedés szigorúsága. De a hol baj van, ott igyeke-zünk a bajon, ba már segíteni akarunk, komolyan és ahhoz értőleg segíteni. Mellesleg csak meg akarjuk említeni, hogy a biztosítási Ügynökök. is rendszerint azzal a szándékkal mennek Üzletet csinálni, hogy rászedjék az illető biztositandót, s legtöbbször oly alacsony dijakat mondanak be, a melyek tényleg arra bírják az áldozatot hogy aláírjon egy Ügyleti meghatalmazást Ha azután az első dijnyugtája jön, elképedve veszi észre a „szerencsésen\' biztosított egyén, hogy becsapta az ügynök, a ki például negyedévenkin ti 25 irtot mondott s ha a nyugta jön, fizetni kell 45—50 frtot. Hát erre is kellene valami módust találni, hogy annyi csalást el ne követhessenek a szegény néppel, a mely ilyen esetben mindig] a rászedett, a károsított Nagyon egyszerű .volna különben a dolgot ugy intézni el. hogy az illető ügyletet kötő\' ügynök csak akkor kapja ki a társaságától járó jutalékot ha a fél az első fizetést simán, ellenvetés nélkül teljesítette, tehát kiemelve, hogy az üzlet reális volt, a melyet az ügynökkel kötött. E sorainkkal ezúttal nem kívánunk mást, minthogy figyelmeztessünk a modern üzérkedésnek alakjaira, a kik be- járják a vidéken a jó falusiakat s a városokban sorban a házak állandó lakosait kínálván a portékát, melyen tul kell adniok. A magyar parasztnak egészséges humora vigéceknek nevezte el az embereket. Ez a vigéc bekopogtat mindenhová. Bemegy minden házba, akár moudják, akár nem mondják, hogy: szabad. S a mint belépett a család otthonába, az asztalra kiteríti portékáit vagy prospektusait Annyit beszél, hogy végre senki sem tud vagy nem akar ellentmondani. Lefüleli a legokosabbakat kik hüledezve hallgatják azt a rengeteg bőbeszédű embert, a ki meg akarja reformálni mindenkinek a háztartását, lakásának a berendezését, sőt még a gazdaságát is. Csak az a jó, a mit ő árul s csak az a müveit errber és okos gazda, a ki az ő áruiH^ rendezkedik he. Mikor pedig meg van az alku s a jó magyar a maga őszinte hiszékenységével lépre megy és lépre megy ugyanannyira, hogy a vigécnek elhiszi, hogy a mit eddig fehérnek tartott, az tulajdonképen fekete, a mit pedig eddig zöldnek hitt, az voltaképen tnlipiros: akkor megérkeznek a feldicsért áruk s a? én jó magyarom későn veszi észre, hogy bizony rászedték s megcsalták rútul. Mert hiszen meg van írva, hogy mindig a saját kárán tanul. Vajha igazán tanulna és okuloa is. De mert még ez is csak közmondásos ráfogás, azért kérjük és köveleljük ezen dolgokban a legerélyesebb törvényes intézkedést. A közigazgatási bizottság ülése. Zalavármegye közigazgatási bizottsága f. hó 8-án tartotta augusztus havi ölesét, a melynek fontosabb [tárgyairól a következőkben számolunk Jse: * Alispáni jelentés. A hasznos háziállatok egészségi állapota nem volt kedvezőnek mondható, mert július hónap alatt több községben lépfenében való elhullások, veszettség: a lőállományban tenyész- Tengeri-sütéskor. — A „Zalai Közlöny" eredeti tárcája — Irta: jíaller (lenö. I. Alkonyodik. A föld, ez a telhetetlen óriás, istentelenül sok párát szitt macába. Egyet-kettőt fohászkodik és nebéz lélekzete belecsimpaszkodik a levegőbe. — Aztán széjjelterpeszkedik a czik-czako.s Mura mentén. Egyik könyökével a földre, a másikkal meg az arcra támaszkodik. Most egy lenge fuvallat cirógatja meg a gallyakat Egy csomó por-konglomerátum futásnak kerekedik és mintha boszorkány-táncot robua, eszeveszetten karikázik ki a faluvégről, messze,... mesaze az or-Bzágutra. A sírkert mellett egy rakás lurkó dévajkodik. Egy kettő a Bekély vizben lubicskol, képen fricskázva egymást a többi meg, csupa szórakozásból, kegyetlenül pattogat ostorával, melynek a végén ott piroslik a ftudár — a „nyanya" dologtevő napi kötőjéről .. ¦ Hé be-korba meglegyinti egyik a másikat, a „csorvaaz" neki-nekipityeredik, aztán ismét helyre áll az európai bilanc, a kisebb polgárosztály körében ... Amott vágtat, „éjjeli legeltetésre" az Ács Pali Ferkó. Persze csak amúgy sző-rin Üli meg a himpókos Tatárt, a kit az apja — a szt.-biromsagi vásáron — 9 pen^Ő forintélt vásárolt. Ilyenuek a faluban hamarosan híre szalad. A sorjában hazafelé döcögő liba-had éktelenül gágogva rebben szanaszéjjel, a mint közibük ugrat a hires legény. Egynéhány ostorcsattanás, egypár hangos fohászkodás a menny mindenszentjeihez: — követi a már messze robogó lovast a kit már aneyira körülvesz az imbolygó porfelhő, hogy még a körvonalakat se lehet kivenni. A kolompos tehén hevesen rázza meg öblös hangú kolompját Valami pzjkos kölyök „sózott neki oda" bizonyosan .. Aztán még néhányszor kondit egyet,... — utána csend. De nem,.. . még ide szűrődik a tompa hang. de ez már a malom garatjának csöngője ... Lejárt a garat.-- A mint kigyullad a csillag a véghetetlen köriven, megszólamlik az öreg harang is . . . Imádságra harangoznak. A sok csintalan gyerkőc abbanhagyja a „por-esőcsinálást*, inge elejével letörli a port naptól baniitott orcájáról és a szent áhitat03ságtól mintegy átszellemülve, hányja a körösztöt magára. Közben persze nem állhatja meg, hogy ne hapucáljon a garmadába odaszórt porban. Apránkint elül a nesz, a zsivaj és amolyan kellemetes, idyilikus, fülbemászó zsongássá változik által az előbbi lárma ... Már csak elvétve kászolódik elő a mind mélységesebb sötétségből egy-egy-alak. Elet már csupán a révnél van. A drótkötélen nyikorogva gördül a, révet hajtó csiga. Aztán egy erős lánc-\' csörrenés, egy hatalmas koccanás és — — és kikötött utolszor a komp. Ezek, a kik most ballagnak, — a hegyről jönnek. Itt-ott megvülanik a tarsolyban a. pintes-üveg; egyik-másiknak a kezében pedig egy-egy zsíros jószág ficánkol: — márna, vagy harcsa. A révész „jójcakát" kíván és azzal — vége. . .. Ismét egy napot könyveltek el az Elet a Mulandóság diáriumábaa. H. ... Emitt mephp.it az élet, hogy másutt, künn a cserények mellett folytatódjék. A tilinkő szava mértföldekről hirdeti, hogy a pásztornép ébren van. Andalító danája meleg bizsergést támaszt a szívben, a szív körül és az ember felleli az idyllben, a természetben megnyilatkozó felséges költészetet.. Lépten-nyomon egy-egy lomba testű béka szökell tova előttünk. A azt. János-bogár lídércfényes csillogása egy pillanatra változatosságot Önt a nagyszerű, harmonikus egy formaságba, egykedvű mozdulatlanságba. Csak amott a berek mellett, a suhogó náds7álak titokzatos zenéjénél, viltanik meg a maga szeplőtelen magasztosságá-ban az igazi poézis1. A középen pislogó tűz, sunyergató parázsszemekkel___ Egy-egy repülni vágyódó, halavány sziporka belekapaszkodik a libbenő fuvallat finom szőve.-ű Bleppjében és száll, száll... bele a — Nirvánába, a megsemmisülés geheunájára ... A pittegö-pattogó zsarátnokok mellett vegyes publikum. Csupa bojtár-gyerek. Akad közöttük vászoncseléd is. * Boldogan sütkéreznek a (űz mellett Mindeniknek orcájára pozsgás, piros sávokat rajzol a sustorgó tűzből fel-feltápászkodó láng. A csordából előká3zolódik egy bitang tehén és — megállva a gyerek-nép előtt — jámboran kérődzőé bámul szanaszéjjel, mig egy pajkos fickó, a ki sunyi ábrázattal rejteget néhány mezítelen, csupasz kukorica csövet a kék kötőjében, elhessegeti onnan az őgyelgő kétcsülküt... A tüz körül ténfergők eléje szaladnak és kikapkodják kezéből a szép, fehérsárgán vicsorgó tengeri fejeket — Nekem is JÓaka 1.. nekem is,. — hallatszik jobbról-balról. — Eredjetek tik isi van még A-papénI Van nagy zene-bona. Ki erre, ki arra lódul. Osek a Halászi Rák Ferkó nem mozdul. Szomorúan gubbaszkodik a kukorica-földnél, az árokparton... — Hát te galagonyát öttel máma fö-löHtökomre ? ¦— Kérdi évődve a Karikás Jóska. — Olyan savanyu képet vágsz, testvér, mintha még máma sót se nyaltál vóna I Mi a fránya kérezkődött beléd?.. — Ne kérdd, pajtás, nagy annak a sora I — Nagy-e? . Hnil.. Talán bizony a Juci?.. r Nem merte kiegészíteni, csak a nyárson feszegette a csövet, közbe - közbe nagyokat nyelve .. — Hát nem messzi estél tüle . . . Arra: is gondútam ... — No csak nyögd ki, most csak ketten vagyunk. — Elmondom, de___ — De ? ? ? .. — De nö igön feszögesd! Hát most egy esztendeje mult, aarju-kaazáláskor... Ej, de minek is abajgatom ... Ribanc egy jószág vót!.. — Peraze, persze, — erősítgeti a másik.. — Uíív-e az anyja csinálta az egész kalabalát ? .. — Hát ki máa?! .. — Pedig kikapós egy teremtés vót!?. — MeghUzőgetöm! . . Olyan vót a két gömbölyű orcája, mint a hajnal. . — Pedig aztán szeretted is, mi?? . — Hát,... hát,mi tűrés-tagadás I ? Pedig másra vetött szamot 1 . — Szegény, okosabbat is tehetett vóoa, mint hogy neki indult a Murának ? 1 .. — ^izony ... Aztán csak végiggördült fekete képén egy csillámló harmatcseppecske és szaladt, .. szaladt, .. többet is csalva ki maga után .... XXX \\ III. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1899. AUGUSZTUS 19-én. bénaság és hólyagos kiütések esete fordalt elő. A sertésvész még mindig terjed annyira, hogy még június hónapban a vármegye 25 községe, júliusban már 38 községe volt zár alatt A személy- és vagyonbiztonságot apróbb lopási esetektől eltekintve, súlyosabban a már ismert pőlöskei rablás zavarta meg. . „ A vármegye területéről a mult július hónapban 8 tüzesetet jelentettek. A kár 6436 frt 50 kr., ebből biztosítás utján megtérült 5678 forint A közgazdasági állapotot illetőleg je lenti, hogy az aratásnak az időjárás kedvezett, a takarodás nagyobbrészt bevégződött s jelenleg már a cséplés van folyamatban. Az eredmény a vármegye egész területén silány, helyenként igen rossz. Szalmára pézve elég a hozam, de a gabona oly rosszul fizet, hogy a kisbirtokosok megélhetése erős megpróbáltatásnak lesz kitéve. A tavaszt vetemények közül a tengeri és burgonya jól áll s ha valami csapás nem éri. eléü jó termésre van kilátás. A szőlő, hol a fillokszéra még nem pusztít szép; de a fellépett lisztharmat a ^szőlői gazdák reményét nagyban csök-¦\'\' kenti. A pénzügyi adminisztráció terén fennakadás nincsen, minthogy azonban a lakosság csekély kis termését még nem értékesíthette, az adók s egyéb kincstári követelések befolyása csak szeptember és október hónapban várható. Jelenti továbbá, hogy Szentiványi Géza v. aljegyző, a kincstári jogügyek igazgatóságához fogalmazó gyakornokká neveztetvén ki, ennek helyére Gájássy Lajos ideiglenes árvaszéki aljegyzőt, Gájássy helyére pedig Kaufmann Mátyás, pécsi lakost nevezte ki a főispán. A vármegye házi éa árvaszéki pénztárának megvizsgálása is megtörtént A ktr. tanfelügyelő jelenti, hogy Miniszter ur ezen időszakban a keszthelyi állami leányiskola uj épületére a pályázatot kihirdette. A zala-Iövöi államosítás ügyét Miniszter úrhoz oly kéréssel terjesztette föl, hogy az uj iskola szeptember hóban megnyitható kgyen. A molnárii állami elemi iskola melléképületének és egyéb munkálatainak költségvetését Miniszter úrhoz felterjesztette. A tapolcai állami ( polgári fiúiskola épületének tanügyi átvételét a helyszínén eszközölte. Zala-Szt-Gróthon a szeptember hóban megnyitandó állami iskola összes személyi és dologi viszonyait a gondnoksággal megtárgyalta. A sárosdi iskolaépítés agyében a járási, azolgabiróval, egyházi tanfelügyelővel és elöljárósággal a helyazinén tárgyalt A balaton-füredi Erzsébet szeretetházzal kapcsolatos felső népiskola kifejlesztése Ügyében a nagyméltósága földmüvelésügyi miniszter urnák kiküldöttével és az igazgatótanácscsal, nemkülönben az elöljárósággal a helyszínén tárgyalást tartott A balaton-füredí rk. iskolának átalakítására az iskolafentartők „részéről a határidő jövő év tavaszára kitüzetett Miniszter ur a dráva - vásárhely NisJpjia államosítását elrendelte és a szervezéssel kapcsolatos iratok felterjesztését meghagyta. A borzencei államosítás feltételeit kitűzte. Ugyancsak miniszter ur ezen időszakban leküldötte a nagy kámzsái községi iskolák államosításának ügyét oly meghagyással, hogy a telekkönyvi kiigazítások teljesíttessenek éa a szervezéssel kapcsolatos össze3 okmányok felterjesz-teasenek.* A megyei tiszti főorros jelentése. Az időjárás a mult hónapban csapadékos, később száraz és néba felette meleg volt; az időjárás azonban a közegészségi állapotokra hátrányosan nem hatott, mert ugy a gyermekek, mint a felnőttek közegészségi állapota általában igen jő volt s kisebb számban csak a gyomor és belek hevenyhurutos megbetegedései észteltettek jő lefolyással s e mellett a fertőző bántalmak esetei is lehető kis számra apadtak. De — a mint nyáron rendesen történni szokott — a véletlen szerencsétlenség által kimúltak száma, az előbbi hónapokhoz képest, magas számra szökött fel Fertőző bántalmak közül előfordult: roncsoló toroklob 14, vörheny 20. kanyaró 27, hólyagos himlő l, báránybimlő 6, hasihagymáz 16. hörkhnrut 26 éa vérhas 1 esetben. Kendőri hullaboncolás teljesíttetett Ötször, a melyeknél a halál legközelebbi oka volt 2 esetben vizbe fulladás, 3 esetben gombamérgezés. Külső bullaszemle teljesíttetett 13-szor, súlyos sértés bejelentetett öt. öngyilkosságot öt egyéu követett el, ezek közül 2 (Péntek Mibályné gümő-kőros gógánfai és Marton Mihály keszthelyi) nyakukat megvágták; 2 (C-epregí Pál bflmegi és Jedvay Ignác 28 éves Kozlovcsákon) magukat felakasztották; 1 (özv. Nagy Józseíné hetési) a kútba ugrott és belefúlt Véletlen szerencsétlenség általi halálnak 21 egyén esett áldozatává és pedig 1 (Bence Antal Nyirádon) villám által lett agyon Ütve; 6 (Takács Mari 7 éves, egy 5 éves völgyi-falusi gyermek. Lapát Ernő lVa éves Gositolán, Galac Józaef lVi éves azt-margi!ai, Éhen Gyula 16 évea Révfülöpön, Pál Gizella 2 éves z.-egerszegi) vízbe fult; (Tóth Károly 6 éves gyürüaí) a cséplőgép által összezúzatott; 1 (Remm Anna tót-szerdahelyi) kocsi áltai elgázol tátott: 1 (Szófogadó János kapolcsi) véletlen agyonlövetett; 2 (Lőrinc János 7 éves gyömöröi, Vági Gyula 7 éves kallosi) fáról leestek: 3 (Nagy-Palinán 3 gyermek 5, 7 és 12 évesek) gomba\'mérgezés folytán; 3 (Gombosi Péter la/» éves z.-támoki, Jalcsek Kati 3 éves tót-szerdahelyi, Soffarica Antal 2 éves györgymajori) leforrázta magát; 3 (Józsa György 55 éves lentii. Kovács Dániel 26 éves, Máté József 55 éves mumorí lakosok) máhomfai homokbányában a ledütő homok által agyonnyomatott Elmekórnak 3 esete képezte a hivatalos beavatkozás tárgyát s ezek, mint közveszélyesek a tébolydába szállíttattak és pedig kettő horvátországiba, miután nálunk felvételre nem találtak. Hét évnél fiatalabb gyermekek orvosi gyógykezeltetése elmulasztatott 103 esetben, megjegyzendő, hogy ebből 82 a perlaki járásra vonatkozik ez év január 1 tői augusztus l-ig terjedő időszakból. Az elsőfokú egészségügyi ható-ág e miatt 26 elmarasztaló, 28 felmentőt végzést hozott a többire nézve pedig a tárgyalás folyamatban van. A balaton-füredi nyilvános és a stridói kézi gyógyszertárakat, továbbá a stridó vidéki trachomás betegeket és a balatonfüredi gyógyfürdőt, jegyzői hivatalt és szeretetházat a főorvos július hó folyamán megvizsgálta; a b.-fflredi gyógyfürdőben a közegészségügyi követelményeknek meg nem lelelő kutkezelés, ügy-színién a csatornázás ellen az ottani illetékes helyen kifogásait már több ízben meg is tette, de sajnos, hogy azok eddig még figyelembe nem vétettek s ezért e körülményt most már a közigazgatási bizottságnak azzal a hozzáadással jelenti be, hogy erre vonatkozó veteményes előterjesztését az alispáni hivatalhoz sürgős intézkedés végett be fogja adni. A kir. pénzügyigazgató jelentése. Július hó folyamán egyes adónemek cimén befizettetett 122.498 frt 98 kr,; a mult év hasooló időszakában 133.274 frt 16 kr.; tehát az ez évi befizetés 10.775 frt 16 krral kedvezőtlenebb. A január 1 é:öl július végéig terjedő időszakban befolyt 953.200 frt 90 kr.; a mult év hasonló időszakában befolyt 1,137.824 frt 301/, kr.; e szerint a f. évi befizetés 184.623 frt 40\'/a krral kedvezőtlenebb. A bálralék folyó évi július bó végével tesz 3 252.418 frt 24 krt Leírásba hozatott egyenes adókból Ösz-atesen 15.078 frt 21 kr.; hadmentességi dijakból 251 frt 43 kr.: fizetési halasztás engedélyeztetett 173. írt 20 kr.; ideiglenes házadómentesség adatott 27 esetben. A földadó nyilvántartás terén július végéig a községi nyilvántartóktól beérkezett jelentések szerint a f. évi július hó folyamán 903 birtok változás jelentetett be; hivatalból felvétetett 390 birtokváltozás. Az előző hónapokban bejelentetteket hozzá adva július végéig 5170 birtokváltozás lett bejelentve. Juüue bó végéig elemi kár bejelentetett: árvízkár 36, jégkár 10, fillokszéra 56, azénkénegezés 5 esetben. Az árvizes jégkárok már helyszínelve lettek; a fillokszérakárok és szénkénegezések szeptember hó folyamán tOg belyszineltetnt. Szőlődézamaváltságtartozások hátralékából folyó évi július hóban 8270 frt 08Va kr.; a f. év előző hónapjaiban 160.132 frt 73\'/i kr„ összesen 168402 frt 82 kr. hozatott törlésbe. ""~BCIREE?) — Királyunk születésnapja. Széles e hazában üuneppé avatja aug. 18-ikát dicsőségesen uralkodó királyunk születésnapját a kegyeletteljes rajongó szeretet, melylyel az immár 69 éves ősz uralkodót hü népe környékezi. Városunk is lobogódiszbe öltözött 17-én este 9 órakor a helyőrség egy csapat katonája disztakarodót fúva járta be a város főbb utcáit. 18-án reggel pedig a közkórház mögötti gyakorló téren tábori mise tartatott, melyen jelen volt a helyi tisztikar és a helyőrség legénysége. 9 órakor a szentferencrendiek plébánia templomában tartatott ünnepi mise. A misét N i t h Norbert provinciális celebrálta díszes segédlettel. A templomban megjelent a v. hatóság élén Vécsey Zsigmond polgármester. A külömbözŐ helyi egyesületek, a pénzügyőrség testületileg voltak képviselve. 11 órakor az izr. imaházban tartatott ünnepélyes bálaadó istenitisztelet, melyen a városi hatóság, a tisztikar és a fenti egyesületek képviselve voltak. Az ünnepi beszédet dr. Neumann Ede főrabbi tartotta, magas szárnyalású szép beszédben Kérve a Mindenhatót, hogy jóságos uralkodónk még nagyon soká boldogíthassa népeit A remek beszédet jövő számunkban egész terjedel- mében közöljük. Kartsmaroff LeÓ főkántor gondoskodott az éuekréazekrőj, melyek igazán ünnepies hangulatba ringatták a jelenlevőket — Erzsébet királyné halálának évfordulója, Erzsébet királyné halálának évfordulója alkalmából szept. 11 én, a. Nyirádon felállított Erzsébet-szoborra koszorút helyez a lakosság. Miként értesülünk ezen üuoepségre a kormányt is meghívta a rendező bizottsága éa hoey azon a kormány is képviselteti magát. —- Rajztanárválasztás, Az izr. hitközség által fenntartott polgáriiakolába rajztanárul LŐrincy Géza polgári- és tani tó képezd ei képesítéssel bíró rajztanár választatott meg Tordáról, — Esküvő. László Zsigmond szőlő-szeti felügyelő Zala-Egerszegen f. hó 17-ikén vezette oltárhoz Beszedíts Gizella úrhölgyet, dr Beszedits Ede járásorvos leányát. — Nagy Idók tanuja. Fogynak, egyre fogynak a legendás kornak hősei. A ha- • lál lassankint rabolja el őket. kik részt vettek a dicső küzdelemben, a nemzet szabadságharcában. E hó 12-én hunyt el Gasztonyi Ferenc nyug. 48|49-iki honvédhadnagy 70 évea korában. Több csatában hallotta dörögni az ágyukat és ő is részt vett az 1849. májú* 21-én Budavár visszavételénél. Béke lengjen a hós hamvai letett — Templom felavatás. A most épült barcsi díszes izr. templomot e hó 21-én avatják fel ünnepélyesen. Először elbúcsúznak a régi templomtól é; aztán tz uj istenházába vonulnak, ahol az ünnepi beszédet dr. Hercog Manó kaposvári főrabbi tartja.Á barcsi izr. hitközség meghívására Kartechmarofí. Leó n.-kanizsai főkántor fog az ének részekről gondoskodni, a helyi zsidó templom karának közreműködésével. A? orgonán szintéu a helybeli orgonista Polták Miksa fog játszani. — Nyereménytárgyak. Az ált. munkásképző egyesület áltai Szent István napján rendezendő népünnepélyen kiosztásra kerülő szebbnél-szebb nyereménytárgyak Kobu L. Lajos Üzletének kirakatában vannak közszemlére kiállítva, a főutcán. — Meghívó. A .Zalamegyei Ált. Tanítótestület" éjSrendes közgyűlését 1899. aug. 24 én d. e. 9 órakor fogja megtartani Tapolcán, a polgári iskola tornatermében a következő tárgysorozattal: 1. Évi jelentés. 2. Hofímann Mór nagykanizsai tagnak .Az uj népiskolai tani-tásterv-javaslat etikai vonatkozásai" című felolvasása. 3. Brunner Lajos hodusáni tagnak 9A tanítói nyugdíjtörvény revi- Éléukeo villódzott a parázs-fénynél az a hosszú, nedves barázda . .. Jöttek a többiek, jól felpakolódva. A csillagszemű Barai Mári nem állhatta meg, hogy rá ne szóljon: — Hat kendet mi lelte. Ferkó? .. — Mi gondod rá? .. Inkább piszkáld a tüzet, mert mögszakad. — Hm 1 Hát biz\', inkább a tűz szakadjon meg, mint a sziv! .. Azzal neki feküdt Mari a parázsnak és fújta, fújta kegyetlenül, mig izzó tekintetével folyton a Halászi Ferkó szép barna arcát cirógatta .... Féltékenységből. — Fürdői pletyka. —. — A .Zalai Közlöny" \'eredeti tárcája. — Szilágy-megyének egyik szerényke für-dőjébeu szoktam néhány hetet tölteni; részben azért, hogy olcsóbb a felkapott fürdőknél, részben pedig azért, mert van pormentes levegője, jó vasas vize s nincs pletykás publikuma. A ki ismeri a nagy Galeotto borzalmait, a kinek része volt ártatlanul belé -keverödni rosszakaratú mendemondákba, az legalább néhány hétre igyekszik távolban maradni az életnek kavargó ember-áradatától, a hol sokszor igen piszkos hullámok vergödoek felszínre s beszeoy-nyezik azt is, ki csak a partról nézi a tömegek őrületes hajszáját élvezet, öröm ragyogás, hatalom után ! Andrássy Gyula gróf szokta volt mondani, hogy néha megcsömörlik az em- berektől, s elmenekül elő.ük a Dobsin úttalan rengetegjébe; körülbelül efléle érzelem bajt engem is évente Magyarország valami elfeledett zugába, magas hegyére, félreeső falvába, hol levethetem én, levethetik mások is a társadalmi maszkot és egyszerű emberek között természetes módon élhetek. Ilyen hely Vasas-Szeiít-Rozál-fürdő is. Vasas, mert kénes vasviz bugyog begyei között, Rozál, mert vendégei között igen gyakori a Rozáli, Száli név. Egyik idegeit erősiti, másik vértelenségét gyógyítja, harmadik gólyakelepelést szeretue hallani hajléka felett, negyedik gyomrát reparálgatja; az ötödik tudja Isten miért jött? . . . Tavaly szintén két Száli volt a fürdőben. Azaz pardon 1 Csak egy. Mert csak Révésznél ¦ nevezte gyöngéden, szenzálsággal foglalkozó ura: kedves Szálikám!. . . Balogné ura ellenbeu egy tagbaszakadt, kurtanyaku, vörös képű uradalmi tiszt, egyszerűen Rózáinak ue- í vezte sápadt bitvesét. Ugyanakkor egy másik sápadt alak, Dr. Csomor Miksa volt a fürdő orvos. i Valami damoni leselkedett villogó szemeiben. Szép termete, gyönyörű fekete körszakálla, fesztelen társakba és az egyetemről reá ragadt, városi sikkje felette imponált az egyszerű asszonykáknak, kikhez soha senki ily szép szavakban, ily finom módon nem szállott-, soha senki oly tüzesen, oly gyöngéden, annyi eleganciával szemeik közé nem nézett. Ugy láttam, mindketten belehabarodtak a fiatal doktorba. Dr. Csomor estende húzatott a cigány nyal, borozott, danolt a két menyecskével, nappal az erdőt bújták együtt, éjjel a csillagos ég tündöklésében gyönyörködtek, csak akkor tértek nyugalomra, ha Balogné fiacskája felriadt álmából, s Révészné 3 éves lánykája mamája után nyöszörgött, mert félt magában a sötét szobában. Akkor aztán kiki szobájába vonult. Nekem társaságuk nem kellett. Alig váltottam velük szót, mert nappal vagy fürödtem, vagy a begyek között botorkáltam, éjjel meg szivesebben aludtam, mivelhogy eléggé ismerem már a csillagos ég százszor látott csillagképeit hát mit nézzem azokat untalan? Egyszer hazamenet, az oláh falusi templom felett domboruló erdőség tisztásáról nézegettem a falu elszórt házait, szilvásait, s a munkáról hazatétő oláh lányok, asszonyok fehér lenge alakjait, midőn megmozdul mögöttem a haraszt, s — Révészné bontakozik ki a lomb sűrűjéből. „Jó estét tanár ur! Egyedül?\' Kérdi Ő. — Amint látja Nagysád, mondám. Nézem a karcsú fatemplomot. „Az ám — felelte hamiskásan — meg a karcsú oláh fátákat. ugy-e, ne tagadja?" — Azokat ís, jói illenek az esti tájkép keretébe — feleltem közömbösen és tovább akartam indulni lakásom felé. „Ne menjen el kérem — kezdé újra, — nincs velem a doktor, összevesztünk." — összevesztek? Hát ugyan miért? — Kérdem. „Képzelje — válaszolta meg- Henneberg-selyem — csak akkor valódi, ha közvetlen gyáraimból rendelik magyarázhatatlan őszintét éggel, mit ta Ián a fájdulom sajtolt ki belőle — képzelje .... a Balognét szereti\' .. . — No és ?---- „Hát becsület ez? ... Jellemes dolog ez." folytatta szaggatottan Révészné kikelve magából? Először kigúnyolta uramat, ^bogy ostoba vipéc, nem hozzám való Üzletember. A mikor aztán elhidegültem uram iránt, ki végtére is gyermekem apja — akkor mézes-mázos Ma-vakkal, édes rimánkodással szerelmemért esengett. Ah oly szépen tudott beszélni kérni, oly azépen dj\'olbi l — Monda ábrándos merengéssel a fiatal asszony. — Mit tudom én, tnit kellett volna teonem, nem vagyok kitanult városi ass70uy, csak amolyan falusi egyszerűség hát" . . . — Meghallgatta ugy-e kérését? — Vágtam szavába, mert láttam, küzködik a szóval, tnelylyel szégyenét palástolni akarta vala. Szemlesütve lehajtá fejét a szegény asszony, azután megfogta kezemet és könnybe borult pillantással kér-dezé tőlem: aUgy-e nem mondja meg senkinek? De nem volt, kinek elpanaszoljam hána-tomat, szerencsétlenségemet . . .. ö Balognét szereti, a ki más valláson vau, s eltaszít megától. ki fajához tartozom... 0 én boldogtalan. Istentől elátkozott teremtés 1" És csöndesen zokogott Hagytam, mig kisírja magát, azután kértem, csillapodjék. Megbotlott és meglakolt érte. Nem tudja senki, csak az Isten. Ö megbocsátja a gyönge asszony rétkét csak ne ismétlődjék az újra, mert akkor lesújt haragjával. Szavaimra látszólag megkönnyebbült. „És most elkísérem Nagysádot egy darabig — folytattam, azután elválunk. Mit szólnának a fürdővendégek, ha Magát velem látnák kijönni az erdőből, velem, ki eddig kerültem társaságukat?" Bsleegyezeít. a fürdőtelep előtt kezet szorítottunk és elváltunk. — De ne mondja el kérem senkinek! — volt utolsó szara hozzám. Azzal belépett a fürdő parkjába, mig én az este még az ebédlőben sem mutatkoztam, nebogy valaki faggason, kivel beszéltem. Másnap — nagy csodálkozásomra, Révészné a lehető legvidámabb hangulatban beszélgetett, tréfálgatolt az orvossal és páratlanul figyelmes volt Balogoéval szemben. Az a bárom megint együtt \'volt mindig, együtt étkeztek, sétálink, játszottak a együttesen keseregtek a cigány muzsika búsongó nótáiu. A doktor hozatta Somlóról a fioom borokat, éjfélig ivott az asszonyokkal, hiába pityergett a Balogné kis Sanyi fiacskája, hiába nyöszörgött Révészné Erzsikéje. A gyermekek kicsi hangját elnyelte a dándozók zaja, a cigány banda s a pohárcsöngés eszeveszett zsivaja. Késő éjjelig, olykor hajnalig hallottam a sztereotyp kurjongat ás t 1 .... Haj, haj sosem halunk meg II.. Ez tavaly történt. Ez idén csöndes a fürdői évad. Néhány vértelen rheumás asszony húzza gémberedett lábát a parkban. Az ebédlő csőn- fekete, fehér «a szines 45 irt$l 14 frt 65 krig méterenként — sima, csíkos, kockázott, mintásott és dtmsart stb. (mintegy 240 különböző fajU és 2000 különböző szín és árnyalatban stb.) Ruhák s blouzolcra a gyárból! — Privát fogyasztóknak póstabér-, vámmentesen s házhoz szállítva. Minták postafordultával. atagrar levelesét. Svájcba kétszeres levélbélyeg ragasztandó. Hemieberg G. S8íyemgyárai, Zürichben (ca. ét kir. udvari szállító.) XXXVIII. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1899. AUGUSZTUS 19-én. zíója a tanítók szolgálati idejének leszállítására való tekintette!" cimü szabad előadása. 4. Kertész József nagykanizsai tag felolvasása a tanítók névmagyarosításáról. 5. Kováca Miklós nagykanizsai tag fölolvasása az évzáró vizagálatok eltörléséről. 6. Selmeci Imre gelsei tagnak „Az iskola kötelezettségi kor és a gazdasági ismétlő iskolák\' cimfl felolvasása. 7. A számvizsgáló és tsn; könyvbiráló bizottság jelentése. 8. A járási körök részéről a központi választmányhoz terjesztett indítványok és központi javaslatok. 9. Esetleges indítványok. 10. A jövő közgyűlés helyének kijelölése. Aug. 23-án d. a. fi órakor előértekezlet lesz a polgári iskola tornatermében. Elszállásolást óhajtó egyesületi tagok, nevük, állásuk éa lakóhelyük feltüntetésével szíveskedjenek jó-eleve Feleki Alajos, tapolcai polg. isk. tanár urnái jelentkezni. — Bacsuxő lelkipásztor. Sümegen augusztus bÓ 6-ika a plébánost széktől megvált Mild Mihály ünneplésének napja volt. E napon vett bucsut az agg lelkipásztor híveitől, akiknek tizennégy éven át lelki gondozója volt és e napon mondott neki Isteohozzádot Sümeg város közönsége. Szivet megható volt e bucsu és mély nyomot hagyott a lelkekben. A volt plébános reggel ,9 órakor Vida János káplán és Varga István Jenő premontrei áldozopap segítségével tartotta bucsumiiéjét Az evaogelium felolvasása utáo a nagyszámú közönséghez szép beszédet intézett, melynek végén a Mindenható Istennek áldását esdette le e városnak népére, a szülőkre éi gyermekekre, a szegényekre éa gazdagokra, az árvákra és özvegyekre egyaránt. A bucsuzásnak a bzív melléből takadó szavai megnyitották a sziveket, a a mély megindulástól sokaknak szemében köny-nyek ragyogtak. Mise után Pozsonyi József városbíró vezetése alatt nagyszámú társaság tisztelkedett a plébánián s a városbíró lelkes szép szavakkal vett bucsut a város nevében Mfld Mihály prépost-plébánostól. Mild válaszolván, kijelentette, hogy működése alatt annyira összeforrott Sümeggel, hogy e város fiának érzi magát, róla soha el nem feledkezik, hanem szivébe zárja örökké. Déli. egy órakor a sümegi kaszinó nagytermében fényes bankett volt a távozó prépost-plébános tiszteletére. — Este a sümegi katholikus legényegyesület fáklyákkal és lampion ok ka! nagy közönség részvétele mellett aplébáoia ház elé vonult és lelkes ovációkban részeltette a távozó agg lelkipásztort, ki meghatva rebegett forró köszönetet a kitüntetésért. — Fürdői hírek. A lipíki jódfür-dőt augusztus hó 9-éig 1730 fürdővendég használta.! A futóvendégek száma 367. U j t k t r a t ü r e il fürdő vendégeinek száma eddig 2023. A horvátországi Warasd-Toplicán e hó 9-ig 2492 vendég fürdőzött. des. Mas orvos van. Fiatal asszony nincs, tehát asszonyi üde kacagás sem ballatszik a parkban, cigány nóta sincs az ebédlőben. A nagy komolyság közepette beállít minap egy somlai hintó. Révész ur száll ki belőle, ki két tanút hozott magával- Tudakozódni jött felesége tavalyi viselt dolgai felől, mert válni akar. Azért kell a két tanu. Sorra hallgatja ki a cselédeket, kifizette a rínom somlai borok hosszú számláját, néhány tízest oda vetett a cigánynak. Aztán mellém telepszik. — A tanár ur — kezdi Révész ur — ismerte feleségemet? Gondolom, itt tetszett tavaly lenni? Képzelje el szomorú sorsomat Válok. Megcsalt ez az asszony, kiben jobban bíztam, mint testvéremben kit oly nagyon végtelenül szerettem 1 Elcsalták tőlem, elrabolták boldogságomat .. szegény Szálikámat .... .Vannak btzonyitékai erre a gyanúra? kérdem tőle." _ — Hogyne? Cselédek vallomásai. Meg azután most született gyermeke, ki nem lehet az enyém ,És ismeri a csáhitőt?" — Ismerem, megmondták a tanúvallomások. Megírta — Balogné, „Balogné?" kérdem eltűnődve. — Igen Ö irta meg féltékenyaégből, amiért őt nem áldotta meg Isten gyermekkel. Mert ő is megcsalta férjét a doktorral 1 Azt irta. Mert ő nem Bzereti az urát. * * Még az nap Összepakoltam és elhagytam Vasas Szt-Rozál-fürdőt hová már szintén behatolt az emberek intn\'kája, féltékenysége, kalandvágya, gyűlölködése s a Bzivek tragédiája- Dr. Cg. G. — Tűrhetetlen állapot Hiába szollal .fel a sajtó újra és újra azon tűrhetetlen és otromba dolog ellen, hogy ne kavarják fel az utcaseprők az utca porát épp akkor mikor a legélénkebb az utcai forgalom, nem basznál az semmit Hétfőn országos vásár volt; détutáo 6 óra tájban nyüzsgött a sok nép a főtéren és éppen ez időben látták jónak az utcát söpörni. Oly porfelbőket vertek fel ott a város közepén, hogy két lépésre sem lehetett látni. Hát ez már igazán felháborító dolog! Számosan gyorsan menekültek el a főtérről éa hangos szavakban adtak megbotránkozásuknak kifejezést. A minisztérium falragaszok utján igyekszik a néppel tudatni, miként védekezzenek az ijesztő mérveket Öltő tüdő-vész ellen, megmondja, bogy leginkább ugy terjednek tüdővész baciilusai. hogy a beteg ember köpete megszáradva por alakjában beszivatik. Őrizkedjünk tehát az utca porától. De hát mikor rendesen az orrunk előtt kavarják fel azt! Nem tudjuk belátni, miért ne volna a város; orvosnak, vagy a közegészségügyi bizottságnak hatalmában e tűrhetetlen állapotnak egyszer már véget vetni, ha mást nem legalább azt ki eszközölhetik, hogy ha már söpörnek öntözzenek alaposan fel. De legjobb ha korán reggel, mikor még néptelenek az utcák végzik a söprést öntözés után. Vagy talán ezt is \'miniszteri rendelet intézze el? — Yásáráthelyezes. Bakas község ben azept bÓ 14-ikére első országos vásárnak szept. hó 15-ikén leendő megtartását a kereskedelmi miniszter megengedte. — Tüz. Kis-Apáti községben leégett Illés Márton, Illés János és Horváth István lakóháza. A tüz keletkezésének oka ismeretlen. — öngyilkosság. Tóth Mari nevű vasvármegye bejei születésű cselédleány, ki Breyer József hentesnél volt szolgálatban, f. hó 15 én hirtelen rosszul lett úgyannyira, hogy a kórházba kellett szállítani, itt másnapra virradóra meghalt a nélkül, bogy ki lehetett volna hallgatni. így aztán elrendelték az orvosrendőri boncolást, mely marólúggal való mérgezési tüneteket állapított meg a halál okául, sőt pbosphor oldalékot is találtak a gyomorban, a miből feltétlenül kiviláglik az öngyilkossági szándék. Hogy mi késztette a leányt e sötét tettre senki sem tudhatta meg. — Kifogott hulla. F. hő 6-án No-vákovec község közelében egy férfi bolttestét fogták ki a Murából. A csendőrség kinyomozta, hogy a vizbefult egyén Szóvár Lukács uováttoveci lakos szolgálatában állott Kupec Károly perlaki illetőségű 20 éves suhanc volt, ki f. bó 3-án fürdés közben fult a Mura vizébe. — Gyilkosság. Szabados Károly vaspöri tauitő Íolyó bó 16-án hazulról eltávozott s midőn utján ballagott ismeretlen tettesek megtámadták, jobb szenié-kiszurták, balkezét botul eltörték, fejét pedig fejszével ketté hasították. A boldogtalan még élt a mjkor a mezőn? ment emberek ráakadtak s hazaszállították. Otthon gondos ápolás alá vették, azonban még azon nap maghalt. A csendőrség a a királyi törvtirék megindította a vizsgálatot — A cnurgől áll. segély, ev. ref. fóglmn;iz!utubán a javitóvizsgálatok aug. 31-én reggel 8 órakor kezdődnek A be-iratások szeptember 1—3-ig tartanak és pedig 1-én az I—III., 2-án a IV— VI. s 3-én a VII—V1H. oszt tanulók irat nak be. Szeptember 4 én d, e. 10 órakor less a tanév Ünnepélyes megnyitásit. Tandij egész évre 24 frt, uj tanulóknak beirásdtj 3 frt, tanári nyugdíjra 3 frt, bebutorzási alapra 1 frt, könyvtáridij 1 frt egészségügyidij 1 frt, értesítőre 60 kr.. bizonyítvány is bélyegdíj 1 frt 15 kr., köztartásdij 10 bóra 62 frt, bentlakás internátus 10 bóra 50 frt, mindezen dijaknak fele a beiratáskor, fele február lén fizetendő. SZERKESZTŐI ÜZENET. — Dr. Cz. 0. örömmel üdvözöljük lapunk munkatársai torában. A bekaldóttet köszönjük, mai számunkban hozzak. Egy tapasztalt tégla-mester és mészégető, ki e két szakmát alaposan érti, mielőbb, mint. művezető, vagy mint tégla mester állást keres. Bővebb felvilágosítást ad a kiadóhivatal, — Cím : Taschier Károly, Haba Pál-féle téglagyárban Czigány - utcza. A sétatér. A sétatér nyári estén Csendes és elhagyatoU, Pedig ottan nem is oly rég Szép társaság mulatott. Vigsn voltak, nevetgéltek És oly szépen daloltak, Hogy a rezgő csillagok íb Fényesebben ragyogtak.. De a kedves csalogányok Édesen csengő dalát Zokon vette, irigyelte Egy csúnya kánya madár 1 He leginkább az hántotta, Ok, bogy oly vígan voltak S hogy a bájos csalogányok Kern 5 neki daloltak. 8 beletarit gunyörömm\'-l: Xi,.. xi.. krá... krá ... nagy durván, K csúnya sértő hangokat Jó hosszura kihúzván I S szétriadt a csalogányban1 Elnémnlt a víg, dana, S azóta a sétatéren Olyan bus az rjazaka. Pedig lelket vidító volt S oly ]ó kedvre hangoló Midőn múzsák énekeltek És dirigált Apollót S mit ért el a mulatságot Megzavaró rut kánya? Hogy azt mondják Göre úrral Üsye mög hát a fránya! S a sétatér nyári estén Csendes és elhagyatott. Pedig ottan nem is oly rég A baute-volée mulatott! Z IDEGBAJ. Az idegbaj különösen asszonyoknál gyakran föllépő és nagyon fájdalmas b-ttegség; olykor csak a fejbe fészkeli be magát, de, néha a test különböző részeire is kiterjed. Néha-néha hirtelen elmúlik, hogy hosszabb-rövidebb idő múlva ismét föllépjen. A roham idején szánalmas állapotban van a beteg, a legcsekélyebb mozgást sem birj*. el és fájdalma gyakran-akkora, hogy még az erkölcsöt is megtámadja. Az idegbaj eredetével rendesen nem törődik az ember, pedig a gyógyításra fontos annak ismerete, hogy az idegbaj gyakran a vérszegénység es idcggyöDgeség egyik következménye. Az idegbaj megszüntetésére használt korák közül azt a gyógyítószert kell ajánlani, a mely hatással van az általános állapotra, mert elsőbben is a vérszegénységet kell legyőzni és az idegeket kell megerősíteni. Ezt legjobban a Piok-pilu-lával lehet elérni, mely legkitűnőbb és legtökéletesebb szer a vér fölfrissité»ére és az idegek erősítésére A Pínk-pilulanak meglepő hatása volt minden ideg-bajnál, valamint mi.deű olyan bajnál, mely a vér gyöngeségéből származott, minő például a vérszegénység, sárgaság stb. VEGYESEK. — Egy népszer. A moll-féle francíabortzes és só álul a betegeknek egy ép oly gr gyba-lásu, mint olcsó szer oyujtatik köszvényes és csúzos bánta Imákban, sebeknél és daganatoknál. Egj üvg ára utasítással együtt 90 kr. Szétküldés naponta utánvétellil Moll. A gyógyszerész cs. és k. udvari tsáltitó álul Bécs I. Tuchlan-neo 9. A vidéki gyógyszertárakban határozottan Moll. A féle készítmény kérendő az ö gyári jelvényével és aláírásán! — Pontos, közlemény. Megsértések a különféle munkáknál minden háztartásban esnek elő és olyan esetekben szükséges a sebeket gyula-dékonyság és tisztát álangiág ellen védelmezni, E célra tanácsos lesz, oly szereket választani, melyek a sebekre hűsítő és fájdalmat enyhítő, ^, léhát a meggyógyulást előmozdító hatással bír- ^ nak. A dicséretesen ösmert és majdnem minden házigyógyszertárba besorozott „Prágai házíkenőcs" Fragner B. gyógyszertárából Prágában épen olyan gyógyszer, mely a nevezett minőségekkel bír és az itteni gyógyszertárakban is kapható. Lásd a hirdetményt. Ny il ítér.*) Kichard Kliz asszony Coffraneban, (Svájc, Neofrhatel-Canlon) fölhatalmazott bennünket, hogy tereiét, melyben a Pink-pilulák előidézte eredméuyrŐ: ir, közzé tegyük. — Minden héten rendesen borzasztó idegbaj gyötört, mely miután irtózatos kint okozott, kétségbeejtő állapotba juttatott. Nem volt erőm, elveszett a bátorságom, semmi sem ízlett és elkert.lt am álom és as étvágy. E txoraoíu helyzetben elhatároltam, hogr a Pínkpilulát fogom használni, a mely nagy és szerencsés változást teremtett meg. Ma a legjobb egést-ségbeo vagyok és ha még egyszer elfog a fájdalom, segítséget ismét a Pinkptlulától várok, a melyet nyugodt lelkiismerettel ajánlható*. A Pink-pilulák kaphatók Magyarországon a legtöbb gyógyszertárban. Egy doboz ára 1 frt 75 kr és hat dobos 9 frt. Magyarországi főraktár: TÖRÖK JÓZSKF gyógyszertárában, Budapest, Király-utca 12. KÖZGAZDASÁG. A gabonauzletröl. A hangulat állandóan lányba, az üzlet pang. Buza ára naponkint csökken s ma már csak 8 frt 40/50 krért értékesíthető. Rozs iránt alig nyilvánul érdeklődés, ára 6 frt 10|20 kr., uj 7ab 5 frt Árpa in fél forintot veszített árából. 5 írttól 6 frt 50 krig veszik. A babot szedik, a termés kedvezőnek ígérkezik. Szerkesrtófieff ; Dr. Villányi Henrik, telelő* nerkesaló, Dr. Perényi József. Kiadó : Ifi. Wajdits József. „MARGIT\' GYÓGYFORRÁS. ¦laralforrás-telBi (BEREG-MEGYE). A budapeiti m. kir. egyetem vcgyelemzése szerint kevés szabad szénsavát, ellenben sok szénsaras nátriumot éi lithiumot tartalmaz. Ezen tulajdonságai ások, melyek a hasonló összetételű vizek (ölé emelik. KitüuÖ hatású a légutak s xűüő burutoa állapotainál, különösen mzItős váladék eseten; tüdö-vésze»eknél, ha vérzésre vali hajlandé-ság van Is jelen, a „Margit-rlz" meg. becsülbetetleo szolgálatokat tesz kevés szabad szénsavánál fogva Kiváló hatást látni tőle a gyomor és belek hurstos állapotainál, főleg azon esetekben, hol a fölös mennyiségben képzelődött sav oka i rossz emésztésnek. A húgysavas sók lerakodását akadályozván, becses szolgálatot teiz továbbá a hólyag hutnto» bántalmainál, a kő- e- homok-képződé* eseteiben, miért is a budapesti é« bécsi egyetem orrottanárai, mint az orrosrllág egyéb elökeltlégei a legszívesebben használják, előnyt adnak a „Xarglt--torrásnak a hozzá huouló összetételű gyógyvizek fölött. MINT IVÓVÍZ fM klvalo ovetzeraek blzsnyalt járváeyos be leesések Idejéa, filef typnat ellen. Nini borvíz általános tedTeltsé^ek Imi FŐRAKTÁR: ÉDESKÜTY L. wújrizugjbKskedá cs. és kir. ndv. szállító BUDAPESTEN. Kaphat* minden gyógyszertárban, fiizer-kereskedétbei és vendéglőben Vese, huny hólyag, hngrdara és a bÖBzvénybnntaimab ellen, továbbá a iégzó éa emésztési szervek bumtos bántalmainál, orvosi tekintélyek által a Lltfalon-forrág SALVATOR Hlkerrel rendelve U-st íi « ii y haj tó hatása! Kellemes hil ts-l k\'üeojen emésztbeio Kapható ásványvizkereskedésekben és I í & gy szertárak!) au. A Sal7ator-forrás igazgatósága Eperjesen HIRDETÉSEK.__ 3551./tk. Árverési hirdetmény. A n.-kanizsai kir. törvszék tlkvi osztálya réazéröl közhírré tétetik, hogy a n.-kanizsai Szent-Ferencz rendű zárda f^grehajtatónak, Kálovícs István végrehajtást szenvedő kiskanizsai lakos elleni 100 frt tőke, ennek 1898. október 9-től járó 7*ikamatai, 17 frt 60 kr. per, 9 frt 25 kr. végrehajtás kérelmi, 7 frt 80 kr. jelenlegi és a még felmerülendő költségek iránti végrehajtási Ügyében a fent nevezett kir. törvényszék területéhez tartozó a n-kanizsai 4933. sz. tj-kvben f 8050|b hrsz. alatifelvett s 631 *) Ai e rovat alatt közlöXekért nem Tállal felfalón éget a.sxerk. frtra becsült 388. népsoraz. ház, ndvar és kert Kis-Kanizsán, 1899. évi augusztus hó 28. napján d. e. 10 órakor ezen tlkvi hatóság hivatalos helyiségében Oroszváry Gyula felperesi ügyvéd vagy helyettese közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a fentebb kitett becsár. Árverezni kívánók tartozóak a becsár 10°|0 át készpénzben, vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. Kelt N\'.-Kanizsán, a kir. tvezék, miut telekköoyvi hatóságnál, 1899. évi május hő 26. napján. GÓZONY, kir. törvszéki albíró. 3639./tk. 99. Árverést hirdetmény* A .n.-kanizy*ai kir. törvszék tlkvi osztálya részéről közhirré tétetik, bogy Oroszváry Gyula ügyvéd nagy-kanizsai lakÓs vég re baj tatónak, Dani (marusa) József végrehajtást szenvedő kiskanizsai lakó? elleni 4 Irt 50 kr.hátralékus,,töke, 8 frt 35 kr. per és végrehajtás kérelmi, 6 frt 45 kr. előző árverés kérelmi, 6 frt C5 kr. jelenlegi és a még felmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyében a fent nevezett kir. törvényszék területéhez tartozó a n.-kanizsai 1247. sz. tj-Jtvben f 8929. hrsz. alatt felvett a 486 frtra becsült jadat ré: és u. azon tjkv-ben f 915l!b hrsz. alatt felvett s 57 forintra l\'icsölt cigány-berki szántóföld 1899. v. szeptember hő 2. napján d. e. 10 órakor ezen tlkvi hatóság hivatalos helyiségében Oroszváry Gyula ügyvéd vaey helyettese körbejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog- Kikiáltási ár a fentebb kitett becsár. Árverezni kívánók tartoznak a becsár 10°]0-át készpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. Kelt N.-Kanizsán, a kir. tvszék mint telekkönyvi hatóságnál, 1899. évi május hó 31. napján. GÓZONY, kir. törvazéki albiró, 355. bz./1899-. Árverési hirdetmény. Alulírott kiküldött végrehajtó ezennel közhirré teszi, hogy a letenyei kir. járásbíróságnak 1899. V. 177/1. sz. végzése által Tanszky J. fiai pozsonyi bej. cég javára 860 fre töke, ennek és pedig 810 frt utáo 1899. május 20-tól 50 frt ntán pedig 1899. május 26-iól járó 6"[0 kamatai és eddig összesen. 57 irt GO kr. perköltség követelés, s hrtenyei kir. járásbíróságnak 1899. V. IJS/I.bz. végzése folytán Kreíner Gyula nagy-kanizsai lakos javára 200 frt tőke. ennek 1899. május 29-től járó 6% kamatai, eddig összesen 30 frt 95 kr. perköltség követelése a letenyei kir. járásbíróságnak 1899. V. 141(1. sz. végzése folytán Fiechl Fülöp nagy-kanizsai lakos javára 90yfrt 12 kr. tőke. ennek 1899. február hó 20-tól járó 5°/o kamatai és eddig ösz-szesen 34 frt 46 kr. perköltség követelése a letenyei kir. járásbíróságnak 1899. V. 195] 1. sz. végzése folytán Rosenfeld Adolf és ti a nagy-kanizsai bej. kereskedő javára 412 frt 74 kr. s járalékai, a letenyei kir. járásbíróságnak 1899. V. 200[1. sz. végzése folytán Marton és Huber nagy-kanizsai cég javára 723 írt 63 kr. s járulékai, vésre a letenyei kir. jbíróságnak 1899. V. 128)3- sz. végzése íolytán Merkly Antal letenyei lakos javára 3357 frt 24 kr. tőke követelés és járulékai erejéig Tamás Sándor borsfai lakos végrehajtást szenvedett ellen elrendelt biztosítási illetve kielégítési végre -. hajtás alkalmával bíróilag le éa felülfoglalt és 1337 frt 30 krra becsült házi bútor ezüstnemüek és egyebekből álló ingóságok nyilvános árverés utján eladatnak. Mely árverésnek a letenyei kir. járásbíróságnak 1899- V. 177J6. bz. kiküldést rendelő végzése folytán a helyszínén, vagyis Borsfán végrehajtást szenvedett lakásánál leendő eszközlésére 1899-ik évi augusztus hö 24-ik és következő napjainak mindénbor délelőtti 10 órája határidőül kitüzetik éa ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ez árverésen az 1881. évi LX. t c. 107. §-a értelmében a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is eladatni fognak. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi IX t c 108, §-ban megállapított feltételek szerint leaz kifizetendő. Kelt Letenyén, 1899. évi augusztus hó 8-án. Schmidt János kir. jbtr. vhajtó. XXXVIII. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1899. AUGUSZTUS 19-ío. CSAK FIATAL EMBEREKET c^S1 érdekel tudni, hogy a \' wtT PÁRISI Dr. BOITO\\-FÉLE ~W INJ1CTI0 0IIIITAL már néhány nap alatt elmulasztja még a legrégibb és legelhanyagoltabb kifolyást is. Felesleges tehát Santaít vagy Copaivát használni, mely csak a gyomrot rontja, de a bajt nem gyógyítja. t H.lPUAlé EGl\'EDÍl ZOLTÁN BÉLA gyógyszertárában BUDAPEST, V., Nagykorona-utca 23. Ára üvegenként 1 frt 1.20 kr. előleges beküldésével franco. Csokoládé SUCHARD 11 Mindenütt kapható Cacao I j^RTESITÉS onoBoooooooooooooooo oaaocoqcpqgjignaapogaaa MOLL SEIDLITZ POR Csak akkor valódiak, ha mindegyik dobos Moll A. védjegyét és aláírását tünteti feL A No!1 A.-fels Seldíitl-porok tartós gyogyhatásfi a legmakacsabb gyomor- ól al-teithantaliiak, gvomorgörcs r! gyomorhcv, rögzött székrekedés, Tnajbántalom, vár talnlás. aranyér "és a legknmcbözöhb oöl betegségek ellen, e jeles báziszernek évtizedek óta mindig nagyt-bb Biterjedést szerzett. — Ára egy IspflOtétett tre-detl dobéinak I frt o. é- Hamisitások törvényileg f en yittetnsk. [MOLL-FELE francia] nlí|C8ak akkor ValOdl, ha mindegyik üveg MOLL A. védjegyét tünteti lelj Off^-- Hall- feliratú .ínozaUal van zárva. A Mell-fó le J OKy^jfranozla borszesz a* só nevezetesen mint fajd al o mos ÍHipitd beúörztöleai szer | ? fi* köszvény, csuz és & meghűlés egyéíi következményeine! legiumcreiesebb népsz" " Q\'& — Egy\'unczclt eredati üveg ára 90 krajczár _ MOLL Gyermek szappanja, Legfinomabb, legojabb módszer izeriot készítek gyermek és hölgy szappan a bőr okszerű ápolására gyeratekek és fefníttek részére. .irt darabonklat — 20 kr. Öt darab — 9Q kr. Minden darab gyermek-szappan Ko!l A. védjegyévei van ellátva F 6 s z é t k J 1 d é s: Moll A. gyógyszerész, cs. és kir. udvari szállító által, Bécs: Tücblauhen 9. sz. Vidéki megrendelések naponta poiUatánvét mellett teljesíttetnek A raktárakban tessék határozottan MOLL A. aláírásával és védjegyével ellátott készítményeket kérni. Raktár: Nagy-Kanizsán Rosenfeid Adolf és Fia. Ezennel másodszor ismétfJten van ( szerencsém az érdekelt felík tudo-I mására hozni, hogy a zálogban levő ; tárgyakat annál is inkább kiváltani i szíveskedjenek, mintán a ki nem váltott tárgyak szeptember hó eíső napjaiban nyilvános árverésen adatnak el. N.-Kaoizsa, 189 9. augnsztus hó. Tisztelettel Özv. STRÉM DEZSŐKÉ. A feltaláló dr. JTCIDINGEK lanár ur által kizárólag jogosított pjártmanya KEID INGER KÁLYHA mm I. cs. és kir. udv. szállítanái kapható. BUDAPEST: Thonethof. - BÉCS I. Kohlmarkt 7. sz. a. PRÁG : Hybernergasse 7. Minden államban szabat! a! mázva. — Az elaö éremmel minden kiállításon kitüntetve. — Legkitűnőbb- kormányzó, töltő és szellőző kályhák lakások, iskolák él irodák számára, a legegyszerűbb és legelegánsabb kiállításban, tetszéiszerintí égési időtartam széupirrsi való fűtésnél és 24 óráig terjedő égés kÖizénneli tüzelésnél. 55,OO© kályha Ibrffalomba hozva. Egy kályhával több szoba is flthető. „M E I D I N G E R"-kályhák, Óva intünk az utánzatoktól, átalva kályhaajtókra öntött következő védjegyre : MEIDINGER iá H. H E I OFEN „HE S TI A"-kályhák. FUSTEME835TO KANDALLÓK. FÜSTEMÉSZTŐ CALORIFERE K. -~J^S$5SJS^§J!™5M_^5™5 szerint._ —Száraz nlkalmazása ipari éa gazdasági célokra. z=-- Prospektusok és árjegyzékek ingyen és bérmentve. ~M LIPIK fii rdö or- Szlavóniában. ~mm EíEíeílBii jéitartalBD ;ltalittu Hőforrás (64° C.) a Kontinenseii. 1898 óla a Loojavülgyl vasat állomása (Dugosellon át) AzonkivQt Pakrac-llpik déli vasat állomás (Zónatarifa.) Kitüntetve: Bpettt, Bécs, London, Rúma^B^Sszel. Kényesen berendezett gyógyterem, kávé ház é» vendéglő, nagyszabású park, fedett sétány, kitűnő gyógy* zállodak, pompásan bereudezett iürdöépületek. Villanyos világítás FelQlmalbatatlaa hatása köszvéay és caúias bajoknál, iachiáeail. oaeatb-ajok ¦ál. mindennemű bantas báatalaakiál, valamint minden mirifly és vér* betegtégekaét. Hivatalos lürdÖorvos Dr. SZEMEREY BERTA LA -V-Jód hóvvlz szétküldése egyenesen a forrástól, továbbá Édeskaty L és Haltool ós Wide cégtől Budapesten. Bőrebb fel világosi tasaal szolgál a rCBDöie.AZviiTósie upikex. I A dijak readklvBI aér tó keitek, jj LOVAKÉS SZAR7ASMARBÁS mr biztosítása, ts A raagj. íÖIcsŐdús állalbizlozitó lámság mint szövetkezet Bndipeit, VH , Erzsébet-karai 27. biztosításokat elfogad lovak éti szarvasmarhák elhullása következtében beállott káresetek megtérítésére Kártéri tea Igenje fennáll, ha közönséges és járványos betegségekben, vagy baleset folytán pusztul el az állat, továbbá ha kényszervágás rendeltetik el. Az intézet élén állanak a kS-vetkezí feldbirtokoíiok: báró Ste-Jasavlo* György, elnök, báró Ambrézy Gyula, gróf Bethles Balázs, cr. és kir. kamarás, orsziggy. képviselő, dr Béldy László, orsz. képviselő, Chernél György, es és kir. kamarás, orsz. képviselő, báró Jósika Gábor, cs és kir. kamarás, orsz. képriseló, gróf Komi is Károly, főrendiházi tap, báró Nyiry Béla cs és kir. kamarái, gróf Ráday Gedeon, dr. Sisaay Aladár, a Magy. agrár- és járadékbank r. t. gazd. tanácsosa dr. Tetetleal Árpád, ügyvéd, Tahy István, cs. éi kir. kamarás, Pestm. gszd. egy. alelnöke, ZaJtaki Jenő, dr. Pajor Ignác vezérigazgató. Felvilágosítással szívesen szolgál az igazgatóság és a vidéki ügynökségek. jj A dijak rendkívül mérsékeltek, j egyedüli elárusitása A hírnevesnek Ismert OÜRKQPPS DIANA KERÉKPÁROKNAK J.V (Isegjobh német gyártmány) csak KOVÁCS FERENCNÉL, SZOMBATHELY. 3rXXXXXX030CXXXXXXOCXXXXX300t .\'- legjobbnak biionjult HÁZISZER, — ely az emésztést szabályozza, rendes Térkerekedést eredményezi, a niegrom-ott és hibás véralkatrészt eleltávolilja a ml az egészség föfeltetele), gyorsan és bizto*an megszünteti a gyomorbsjt és p. étvágytalanságot, savanya lelböfögést, há-nyáai ingert, gj-omor- és hasbántalmat, -gyomorgörcsőt, a gjomor túlterhelését étellel, nyálkásodást, vértolnlást, — bEmorhojdákat, női bántalmakat, t élbajokat, a már 40 év ót» jónak bizonyult Minden gynladás, seb és kelés gyógy! tása birtos jja>erre! jár, a nőt mell gyula-dásánál, tejrekedéses keményedésnél, a gyermek el válasz tálán ál, tályogok, vérkelések, pokolvar és genyedéseknél, továbbá körőm-genyedés az úgynevezett körömméregnél a kézen és lábnjakon, — keményedéseknél, — daganatoknál, — mirigy-daganatoknál, — bolttetem képződéseknél stöbbi 50 év du Dr. ROSA - féle balzsam Prágai házikenőcs FRAGNER B. gyOgysz.-töl Prágában 203 III. Ki ht. emésztése minden munkáját uj életre , A gyógyulás fájdalom nélkül halad a kenőcs serken és egészséges éa tiszta vért szerez, ; httsitő hatása alatt, különben is biztos és messze földön híres | bevált háziszer. lurpg5Ökr-.kettős5Tcg1 frt-Postáa20 krral drág i [lobozbap 25^s 3S krjával- Posün 6 Ural drágább F IG Y E l, ITI EZTETES !: denkt csak az eredeti készitmér.yi kérje a prágai Fragner B. gyógyszertárából és figyeljen arra, bogy a Dr. ROSA balzsam csomagolás minden részén az itt látható kerek védjegy legyen; az ap-raji bázl ke&Őcs csomagolásán pedig a jobbról _________ látható háromszögletű védjegy. ____._____ - ¦ A ki egy utánzást talál éí nekem bejelenti, dijat kap! j - Elismerő levelek ezrei rendelkezésre állnak. Raktárak Budapesten: Túrok József gjógyaertóribaii. Egger A- gjó^sierlarákn, Thalmayer és Seits, Kocfagieister ntiijii. S : OOOOOQOO Főraktár n T?ry á PtVTTD Apotheke „Znm schivarzen Adler" In Prag késiítónél D. J* laAuINIjK Kck der Spomergansc Jir. 203 Postaküldés azonnal. CKKXXXJOOiXJOOOOiXiOÖES ^xyxxxxxxxx^cocxioooociQO ocooooocoocraocxxooocoocooo 0 mr gyümölcs és S2ÖLLÖ bor készítési gépek g gyümölcs és szöllö sajtók, g folytonosan-ható kettöa emeltyQ szerkezettel és oyomerö szabályzóval. A munka képesség 20% nagyobb, mint bármely más sajtónál. szöllö ÉS gyümölcs zűzók és bogyó morzsolok. Szollá és gyümölcs őrlők, aszaló készülékek gyümölcs és főzelék S aszalásra, gyümölcs-vágó és hámozó gépek, legújabb szerkezetű szabad, g Önműködő .SYPHONIA", gj-ümölcs és szóllövesízö permetezők, gyár- § tatnak és szállíttatnak jótállás mellett a legjobb kivitelben MAYFARTH Pfí. ÉS TÁRSA ca. kir. kizár, szabad, gazdasági gépgyárak, vasöntöde és gőzbámor. BÉCS, II. Taborstrasae 71- KITÜNTETVE 390 ARANY, EZÜST ÉS BRONZ ÉREMMEL. ÁRJEGYZÉKEK INGYEN ÉS BÉRMENTVE Képviselők és viszontárusitók felvétetuek. 330000QDOCX)00 Nyomatott Ifj. Wajdits József könyvnyomdájában Nagy-Kanizsán. NAGYKANIZSA, 1899. augusztus hó 26-án. 34-ik szára. XXXVIII. évfolyam. Előfizetési ár: Egész érre . . . 5 frt — kr. Fél érre . . . . 2 frt 50 kr. Negyedévre ¦ . ¦ 1 frt 25 kr. Erryes «4m 10 kr. H I R D E T ÉSEK 3 hssábo* petiuorb&n 7, másodtzor 6, ¦ minden további torért 5 kr HYILTTÉRBEN petit soronként 10 krért Tétetnek fel. Kincstári illeték minden egyei . hirdetésért 30 kr. ftsetendö. ZALAI KÖZLŐIT. A nagy-kanizsai „Ipar-Testület,* „a nagy-kanizsai Takarékpénztár részvény-társaság,* a „Kotori takarékpénztár^ részvény-társaság,* „nagy-kanizsai és a galamboki önkéntes tűzoltó egylet," a „nagy-kanizsai kisdedneveló egyesület,* a „nagy-kanizsai tanítói járáskör,* „n -kanizsai izr. jótékony nőegylet," „szegények tápintézete,* a „katonai badastyán egylet, A Is p izellemi részét illető minden közlemény a felelöl izerkesztŐ nevére, az anyagi részt illetfi közlemények pedig a kiadó nevére címzetten Nagy-Kanizsára bérmentve intéseadok. Bérmentetlen lerelek nem fogadtatnak el. Kézlratokvlssza nem küldetnek. nagy-kanizsai keresztény jótékony soproni kereskedelmi iparkamara," nagy-kanizsai külválasztmányának hivatalos lapja. HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP A kenyérkereső nő. Nagy-Kanizsa, 1899. ans;. 25-én. A magas minisztérium rendeletet bocsátott ki, hogy a női kereskedelmi tanfolyamok szamát lehetőleg korlátozni kell. Elég, ha minden második-harmadik évben lesz egyes vidéki városban. A m. kir. államvasutak igazgatósága pedig hírlapok utján ismételten figyelmezteti a t. c. közönséget, hogy a kezelőnői állásra annyian vannak följegyezve, miszerint reájuk évek multán sem kerülhet sor s igy az nj kérvényezőket nem lehet figyelembe venni. Van-e e két jellemző intézkedés között összefüggés? Ki tudná? Forrásuk azonban, ugy látszik, közös: a kenyeret kereső nő hazánkban nem kaphat elég kenyeret Ebpól a hivatalos nézet szerint az következik, hogy ne adassék mód a kiképzésre sem, a mi a gyarló észjárás szerint átapföltétele volna a versenyképességnek, a létküzdelem könnyebbitésének. A numerus clausus lehet igen szép elv és intézmény. De hát akkor miért nem korlátozzák a versenyt az ügyvédi, orvosi, tanárt pályán, az asztalosok, cipészek között s igy tovább? Mert hát minden téren sok az eszkimó és kevés a fóka. Miért alkalmazzák a barbarizmust éppen a kenyérkereső nővel szemben? Furcsa észjárás, hogy ^.zért nem kell iskolát tartani, mert főbben végeznek, mint a hányan helyet nyerhetnek. A mult századok penészes lomtárának dohos szaga áramlik ki ebből a j őakaratn atyai gondoskodásból. Az életküzdelemnek igy aztán elejét veszszük. Nem kell iskola, mert sokan tanulnak, sok a falatot kereső ember. Lebunkózni Őket fizi- kailag nem lehet, tehát bnakózzuk le szellemüket Kitűnő megoldása a társadalmi kérdésnek s legfőképpen a nő-kérdésnek ! Ugy látszik ez utóbbi, a hivatalos szemüvegen át tekintve a világ folyását, nem létezik. De föltéve, hogy létezik is, ha becsukjuk az iskolát, bizonyára nem fog létezni. Igy vonja le a tanulságot a hivatalos ész a szociáldemokrácia tanaiból, mely az iskolák nevelő hatásától várja eszméi megvalósultát S\' : ebben az országban vajmi számtalanok ! azok, kik az iskolát, a betűt teszik felelőssé minden társadalmi bajért; pedig milyen jó volt az a bizonyos régi jó világ, mikor a tömeget a szent, az áhítatos butaságban lehetett tartani Hogy a női kereskedelmi tanfolyamok korlátozására vonatkozó rendelkezés még rikítóbb színben tűnjék föl, el kell azt is mondani, hogy annak költségeihez sem állam, sem hatóság egyetlen egy fillérrel sem járni, hanem merőben a társadalom. tartja fönn. Ezért magasak is — eléggé helytelenül — a tandijak. Hiszen ha az állami anyagi áldozatot viselne ez iskolák cimén, legalább a rideg fiskalitással indokolható volna a magas intézkedés, ha nem is menthető. Csodálatos, hegy az emberek mily nehezen szokják meg azt a gondolatot, hogy társadalmi kérdéseket törvényekkel és rendeletekkel megoldani nem lehet. Nálunk még mindig az a nézet látszik uralkodni, hogy egy-egy szépen papírra vetett iutézkedéssel nyomban meg lehet javítani egy társadalmi réteg helyzetét és ki lehet ölni a társadalmi kérdéseket. Milyen tévedés! A magyar társadalom nem akarja létezőnek elismerni a nö-kérdést. Nem akarja ismerni a dolgozó nöt, mely nem is az újkor szülötte, hauem megvolt az emberiség bölcsejénél. A modern kor csak abban különbözik a régitől, hogy a kenyérkereső nő sHmára számos életpályát kelíe bővíteni, icert a statisztikának szinte kétségbevou-liatlan törvénye, hogy minél inkább húzódunk Nyugat felé, annál nagyobb a nők számbeli túlsúlya a férfiak fölött. A lét sivár mezején lehet, sót talán kell is a költészet rózsás látásával végig pillantani, hogy bearanyozza azt, de a reális való jelenségeit a puezis segélyével meg nem oldhatjuk. A dolgozó, a kenyérkereső nő jelensége a létviszonyok szükség-képi folyománya. Ezen változtatni, ezt kiküszöbölni azzal & jelszóval, hogy a nő helye a családi életen belül van, nem lehet Sőt még akkor sem, ha mind betiltják a női kereskedelmi tanfolyamokat. \\ Kétségtelen, az volna az ideális állapot, ha minden nő természetes hivatásának: a családi életnek szentelhetné magát. De az emiitett statisztikai valóság, a városi élet okozta nehézségek a házasság létrejötte körül kapcsolatban a. városi viszonyok adta egyéb akadályokkal, a családfő korai elpusztulása stb. mint megannyi ok, hogy a társadalom a kenyérkereső nő fogalmával ne csak megbarátkozzék, hanem egyenesen igyekezzék számára mind tágabb mezőket nyitói. Mekkora ellenmondás is van abban, hogy ez igazságok elismeréseképp alig nyitották meg az egyetemi tanulmányokat a nők számára, s ime most más oldalon a leggya-korlatibb életpályákra való kiképzést akarják korlátozni velők szemben ! Nem kevésbé eredeti, hogy egészen természetesnek találják, hogy a uö, a népbeli nő téglát hordjon, vagy gyárakban szivja a fojtó levegőt, avagy a gazdaságban versenyt törje magát a férfival, de már azt nem, hogy az úgynevezett jobb osztálybeli nők járjanak kenyér után; mintha éppen ezekre nézve nem volna társadalmi tekintetekből is sujtőbb e nehéz lielyzet. Hiszen a modern nőkérdés lényegileg a felsőbb rétegek szociális ügye. A nép asszonyai évezredek óta együtt küzdenek, sorvadnak és vesznek el a férfiakkal. Ha ez helyes, miféle jogon korlátozzuk a többi rétegek njit a megélhetés nehéz küzdelmeiben? Mily botor politika éppen az „uralkodó* osztály részéről, ha saját elemei élői vágj*a el a haladás útjait s elvágja, mikor mégha akarna sem tudna leányairól ugy gondoskodni, a mint mindenesetre a legegyszerűbb, legtermészetesebb volna: a házassággal. Pedig még ekkor is, még ebben a kedvező esetben is nyilt kérdés maradna, hogy mi történjék, ha a kenyérkereső férfi kidől ? Az államvasutak saját adminisztrációját beoszthatja ugy, mint azt érdeke követeli-. A vasút megszabhatja, hol, mire, s hány nőt kíván alkalmazni. De hogy a nő kiképzése, különösen kenyérkeresetre való kiképzése megnehezít tessék, lehetetlenné tétessék, azt sem ethikai, sem anyagi, általán szociálpolitikai indokokból nem szabad s ily rendelkezés teljesen el-tarthatlan is. De a konkrét viszonyok okából is az, mert e pályákon a tolongás csak a fővárosban elevenebb, a [ vidéken ellenben a jelentkezők Erna éppen nem\' mondható nagynak, ott éppen ez utou volna előidéz-ó, hogy a vidéki társadalom is megbarátkoznék a nők alkalmazásával, kenyérkeresetével. _ff _ A türJövész. (F.) Az emberiségnek ez öldöklő réme ismét kiragadta áldozatát Mult vasárnap temettek egy élte virágában levő ifjat, ki már nagy anyagi áldozatok árán elérte az élete elé tü/ött célt, kiben a ttzerető szülők reménysége élt és aki most már künu nyugszik a hantok alatt oly ifjan átadva az örök enyészetnek. Gyász költözik a sújtott családi körbe, a kétségbeesés megrendíti ilyenkor az istenbe, való bitet is. Miért is kell egy ily Írj? reményteli életnek, oty korán a sirba szálai 1 Es halljuk e fájdalmán r-óhajt, halljuk a kétségbeesés jajszavát, folyton sérti fülünket a panasz; de elnémítani nem tudjak azt mert biztosan ható gyógyszerünk a tüdővéss elleti nincs. Mi a tuberkulosis ? „Koch tanár kimutatta, bogy bacillus által okozott bántalom. Ezen apró láthatatlan lények a levegőn át a tüdőbe rakódnak, hol alkalmas talajra és meleg helyre találván szaporodnak, gümőket képeznek, usy hogy lassankint az egész tüdő elmeszesedik, a levegőtől átjárhat-lan lesz és hosszas kínlódás után az egyént végképp kimeríti\'. Es épp e hosBzu kínlódás borzalmasabbá teszi ez átkos kórt a gyorsan ölő fertőző bajoknál. A környezetnek, a szülőknek lát-niok kell, mint sorvad szemlátomást a beteg, hallani kell a száraz, mély köhögést mely tőrként járja át a hozzátartozók szivét. Es ha a beteg a középosztályhoz tartozik, ki nem rendelkezik nagy tőkével, ugy kiölt a paládból az örömnek, az életkedvnek legparányibb,érzetét is, a szomorúság, a kétségbeesés Üti fel tanyáját, melyhez még a betegség hosszadalmassága folytán anyagi gondok is sorakoznak. Háuyazor halljuk, hogy ez vagy az vért köpött mely körülmény rémülettel tölti el a beteget és környezetet és habár nem is mindenkor veszélyes, de méltán ad e jelenség aggodalomra okot> mert a tüdőből jövő vérzés fontos kórjel. És a bajt tetézi a körülmény, hogy a tuberknlosis örökölhető. Hány ifja, egészséges no örökölte férjétől e bajt, mely apáról gyermekre száll mint valami örökség. Augusztus 18-án Dr. Neumann Ede főrabbi által királyunk születésnapja alkalmából az izr. imaházban elmondott Ünnepi beszéd: Tisztelt gyülekezet! A kimagasló jellemek és nagy lelkek ereje abban nyilvánul, hogy megtagadva egyéni érzelmeiket, legyőzve a szívben viharzó indulatokat, az élet magasabb céljait & hivatás feladatait, az önalkotta eszményeket tartják szem előtt akkor i.j, midőn gyengébbek a szenvedések és fájdalmak sntya alatt összeroskadva, megtörve, kedvetlenül leteszik a munka szerszámát, bátortalanságukban, kétségbeesésükben eldobják maguktól a fegyvert, mert azt hiszik, bogy fogytáo van ere-jök és nem képesek megvívni többé az élet küzdelmeit Vajmi kevesen vannak, a kiket a Gondviselés ily nagy lelki erővel ajándékozott meg, a kik meg tudnak feledkezni indulatjaikról és hajlamaikról, midőn a kötelesség szent földjén állanak, a kik el tudják némítani a szívnek íel-fel hangzó szavát, megzabolázni tomboló hullámait a kik, akkor is, midin a sziv gyötrő kínjaiban fájdalmasan felzokog, midőn vérző, senyvedő, sajgó sebei a gyógyulás, a hegedés reményét is kizárni látszanak, tántoríthatatlanul megmaradnak zászlajuk mellett, azt fennen lobogtatva, hűségre és kitartásra buzdítva a gyeagébbek nagy sere- gét. Helyesen láttak a régi bölcsek az egyéni érzelmek ezen megtagadásában, öuönniagának ezeu legyőzésében a hősnek ismertető jelét és tisztelettel és hódolattal borulunk le azok előtt, a kik ilyen diadal állal vivták ki maguknak a hősnek babérját, a győzőnek pálmáját Ilyen diadal, ilyen fényes, noha végtelenül szomorú diadal fokózta újból azt a bámuló hódolatot és rajongó szeretetet amely Magyarország dicsősége-tea uralkodó, alkotmányos királyát környékezi. A teogeruyi fájdalom, melyet a Gondviselés ama gyászos napon reá mért, a melyen átkos kéz hazánk nagyasszonyának, védőangyalának mennyei tisztaságú szivébe mártotta a gyilkos tőrt, nem volt képes megtörni a bősnek nagy lelkét lelohasztani azt a lángoló lelkesedést, a melylyel egy félszázad óta népeinek javán, milliók boldogságán munkálkodik éa fárad, csorbát ejteni az emberiség legszentebb ideáljaihoz való szeretetén és hűségén. A mérhetetlen veszteségnek és végtelen fájdalomnak közössége pedig még gazdagabbá tette azt a nagy szeretetet, a mely a király és nemzet szivét egygyé forrasztotta, még szorosabbra fűzte azt a köteléket, mely hazánkat e sokat szenvedett, sokat vérzett hont azon fejedelemhez köti, a kiért ma milliók szivéből bő ima azált fel a királyok királyához. És ez a nagy szeretet, milliók szivének ezen részvevő dobbanása, a hűségnek és odaadásnak azon drága kincsei, a melyekkel a nemzet nap-nap után elhalmozza dicső királyát egyszersmind a vigasznak, az\' épségnek és erőnek kiapadhatatlan kútforrása, a melyből a királyt mártír mindig újból meg újból merít Elmondhatjuk az irás szavát: „szeretet és hűség óvják a királyt és szeretettel szilárdítja meg trónusát" Szilárdan áll e királyi trón, nem képesek megingatni vészek és válságok. Végig száguldozhatnak ismét a legádázabb viharok népeken és országokon, megrázkódhatnak a leghatalmasabb és legműveltebb nemzetek, ez a királyi trón nem fog meginogni soha. mert rendületlenül áll a népek szeretetének és hűségének erős és szilárd alapján, mert e szsretet és hűség őrző angyalként kíséri azt a kiráiyt, a kiben a nemzet jogainak psizsát, alkotmányának vértjét, baladásának, emelkedésének, boldogulásának, felvirulásának biztositékát látja. S a mig a dicső király jóságos szeme őrködik felettünk, ez alkotmányt e jogainkat féltenünk nem kell. Meddő minden kísérlet, hiábavaló minden törekvés, kudarcot vall minden merénylet mely ez alkotmány megsértését, e szent és elidegeníthetetlen jogok csorbítását célozza. Ezért üljük meg évről-évre bálás szívvel ezen ünnepnapot, ezért gyarapodik évről-évre az a bensőség, buzgalom és áhítat, a melylyel alkotmányos királynőkért imádkoznak, ezért könyörgünk és esedezünk mindig fokozódó hévvel, hogy a Mindenható áldja, óvja és oltalmazza királyunkat, hosszabbítsa meg napjait tartson távol lelkétől bánatot és fájdalmat hegeszsze be a sebeket me-. lyek nagy szivében sajognak. Ezen imához pedig azon komoly szándék, azon őszinte feltevés és akarat, azon bnzgó törekvés és iparkodás fűződjék, hogy a nagy fejedelemnek magasztos alakja, nemes példája szünes-szüntelenül szemünk előtt lebegjen, tanítson és oktasson, vezéreljen és útba igazítson, buzdítson és lelkesítsen bennünket Tanuljunk sz Ő nemes példáján őnmegtaga-dást és áldozatkészséget, kötelességtudást a szó legmagasabb értelmében, hűséget, odaadást és lelkesedést hiva-[, tásankért és az azzal járó minden komoly feladatért. Tanuljuk meg legyőzni önmagunkat, megtagadni saját szivünk érzelmeit és indulatjait tanuljuk meg, hogy a hazához való igaz szeretet, az emberiség nagy és szent ideáljaiért való lelkesedés nem hangzatos Bzavakban, hanem a haza javáoak, az emberiség szent céljainak szentelt komoly és buzgó munkásságban nyilvánul. Véssük be lelkünkbe a haza halhatatlan dalnokának szavát: Áldozat i tett, ez a két tnkör, mely A valódi honfint mutatja. Áldozni a haza oltárán, mindig kész-ségeseo és #5>mest, lelkesedéssel szolgálni nagy érdekeit hozzájárulni ahhoz, hogy haladjon, hogy gyarapodjék, hogy tekintélye növekedjék, hogy előkelő helyet foglaljon el a kulturnemzetek sorában, hogy a haza minden polgára a nemzethez való tartozásában lássa boldogságának kútfejét dicsőségéi és büszkeségét, „áldozat s tett* lejyen jelszavunk, ezen jelszó követésével bizonyíthatjuk be legjobban, legnemesebben, legigazab- ban, azon dicső királyhoz való nagy szeretetünket és ragaszkodásunkat, kinek áldott neve ma milliók ajkán lebeg, a kiért ma bemutatjuk szivünk áldozatát Neked, Istenünk, mennyei édes atyánk, királyok királya, kinek nevét magasztaljuk most és mindenha. Amen. Ámor diadalar — A „Zalai Közlöny" eredeti tárcája. — ^RTA: f^EHÉR X^IPÓT. Lesújtva sötét arccal támolygott szobájába Torday Andor. Becsapta maga után az ajtót és elszántan dobta le kalapját. Végig borzolta kezével sürü fényes fekete haját és ledőlt a pamlagra, miközben fájdalmas sóhaj hagyta el ajkait. Aztán csak bámult bele a levegőbe, mintha minden gondolat kihalt, kiégett volna agyából és 5 csak valaminek a nehézségét érezné, mely megfojtani, összenyomni akarná. BelsÓ zsebébe nyúlt és elővett onnét egy női arcképet. Nézte, csak nézte azt a gyönyörűséges baba arcot, mely édesen mosolygott le reá, majd odavonta ajkaihoz és megcsókolta azt. „Mégis szeretem" .... sóhajtá. Aztán fájdalmas lemondással rejté el újra a fényképet; szemeiben a reménytelen szerelem okozta kktos érzés által sajtolt könnyek rezegtek. Sírt. zokogott a szive. Megtudta, hogy mást szeret az a leány, kiért az igazi nagy szerelem minden hevével rajong, kiért feláldozná földi üdvét, kinek egy csókjáért életét adta volna. Behunyta szemeit, hogy annál inkább Lapunk mai számihoz fóliv melléklet van csatolva. XXXVili. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1899. AUGUSZTUS 26-án. És a tÜdővéaz, mely hatalmas háborúknál több életet öl meg, eddig még gyógyíthatatlan. Az ntóbbi időkben ngy iátszik megrettent a társadalom a tüdő-vész pusztításainak láttára és mindeot elkövet a mi hatalmában áll e vész meg-gátlása céljából. Hivatalos kimutatás szerint, mnlt évben körülbelül 60.000 ember esett a tüdővésznek áldozatni. Roppant nagy szám ez s méltán kétségbeejtő. Mintán biztosan ható gyogyitó-szer nem létezik, c tapasztalás vezette az orvosvilágot arra a feltevésre, bogy a célszerű kifogástalan egészségi viszonyok, a pormentes, egészséges levegő, a testi erö gyarapítása jó táplálkozás által, azon tényezők, melyek által, a bánialom elrejtett csirája, mely mindnyájunkban megléttel, nem fejlődhetik ki a melyek fokozzák az elleotállási képességet Természetes első sorban tőlünk függ, bogy átengendjük-e testünket, egészségünket ez eddig alig gyógyítható bajnak. A tüdőre kártékonyán hatnak a por és füst belélegzése és vigyázónak kell & hirtelen beálló hómérséki változásokra. A bel ügy mí aisz ter falragaszok utján ismerteti a néppel is a betegség lényegét, s rámutat a védekezési módra. A tüdőbeteg köpete leginkább terjeszti a bajt, ezért rendeletileg intézkedés történt, hygieoikus köpőcsészék felállítására mindenütt, hol nagyobb számban gyűlnek össze az emberek. Legutóbb olvashattuk, hogy a tüdővész már a hadseregbe is befészkelte magát, onnan is szedi áldozatait, aminek oka ».z, bogy a legénység folyton együtt van, Bok katona alszik egy teremben és egyetlen beteg megfertőztetheti azokat, kikben hajlandóság van a tüdővészre. Különösen a felvidéki ezredekben pusztít a tüdő-vész éa ezért a hadügyminiszter rendeletileg meghagyta, hogy a legénység azobáiban a lehető legnagyobb tisztaságnak kell lenni, azok a katonák pedig, a kiken a tüdővéaz jelei mutatkoznak, menten elkülőnitendők. Szakácsnak csakis orvosilag megvizsgált embereket alkalmazhatnak. Szóval még számos olyan intézkedés van a rendeletben, a mely nagy aksdálya lesz a tüdővész terjedésének a katonák közt Városunkban elég erősen graszazál a tüdő vész; pedig elégszer hangoztatjuk a város egészséges, kedvező fekvését Mi tehát az oka a tüdővész eltér-jedettségéaek? A lakosság, különösen a szegényebb, osztály nem ismeri még eléggé a betegség elleni védekezés módját, amikor még csirájában ellehetne fojtani a bajt, ha az nem a szülőktől Örökölt Másrészt pedig erős terjesztője a tüdővésznek a poros levegő. Ha jól megfigyeljük, tapasztalhatjuk, hogy leginkább a nagyon poros utcák, mint Sopron-utca, legtöbb tüdőbeteget szolgáltatnak. Tehát egyrészt csak a célszerű egészségi YHzonyok megszilárdítása,szanatóriumok felállítása, a tüdőbetegnek etkülö nitése, portalan egészséges levegő élvezbetése, másrészt a tüdővész kór-jeleinek, a betegség lényegének s a vele szemben követendő védekezési mód- nak népszerű ismertetései, felolvasások által az orvosok részéről s cikkek által a sajtó részéről a módszer, mely az emberiség rémének t tüdővésznek terjedését meggátolhatja és elfojtja. k Droyfus-pör tárgyalásiról. Kgy kis bretagnei város. Eennes felé fordul most az egész művelt világ érdeklődése. Itt tárgyalják Dreyfus kapitány pőrének revízióját, mely már több mint oégy esztend^ óta tartja izgatottságban Franciaország egész társadalmát 8 melyet rendkívül figyelemmel kísér a külföld is Eennes város, a hol a nevezetes tárgyalás folyik, a Bretagneban az Ille-et-Vilaine départeraentban fekszik. Mintegy 70,000 lakósu, csöndes, nyugalmas vidéki város, melynek nolgárai békés iparűzéssel, kereskedéssel foglalkoznak, keveset törődve a pagy világ küzdelmeivel, zajos eseményeivel. Legfeljebb, ha az ottaui egyetem ifjúságának hangos jó kedve bozott egy kis változatosságot egyhangú életükbe. Most azonban ugyancsak megváltozott a város képe. Egyszer csak legemlegetettebb helye lett egész Európának ; százával tódultak oda az idegenek, külföldiek, foglalkozásukban szorgoskodó hírlapírók, sokat emlegetett, híres emberek, — és elfoglaltak míndeu talpalatnyi helyet nemcsak a vendégfogadókban, hanem a magánházakban is A derék reunesi polgárok, mint a hírlapok jelentik, nem valami túlságos érdeklődést tanúsítanak az idegenek iránt, sót még bizonyos méltatlankodással nézték őket, hogy oly kíméletlenül fölverik városuk kellemes csöndjét, nyugalmát. Nagy nehézségeket támasztott a tárgyalás elébe az alkalmas helyiség megválasztása. Eleinte] a fogházépületben akarták a tárgyalást megtartani de az épület nagyterme e célra teljesen alkalmatlannak mutatkozott Így hát a lyceum-ban — Így bírják Franciaországban a gimnáziumainknak megfelelő középiskolákat — kerestek helyet, — melynek díszterme sokkal alkalmasabb e célra. E terem világítása kitűnő és könnyen szellőzhető is, a mi tekintve az augusz tusi hőséget, igen fontos körülmény. Négy részre van osztva a terem. A bírói emelvényt arra a pódiumra tették, a melyen az iskolai ünnepek alkalmával az ifjúság szokta a szokásos szavalatokat, színi- és zenei, előadásodat tartani. Az emelvény mindkét oldaláról egy-egy ajtó rezet a mellékhelyiségekbe. A baloldali ajtó a vádlott örségének, a jobboldali pedig a tanuknak a szobájába vezet. A birói emelréuy két oldalán hasonló emelrények vaunak: a baloldali az államügyészség száraára raló; ítt foglal helyet Carfiére őrnagy közvádló, helyettese, Mayeuse őrnagy, Coupois a jegyző és helyettese, Védrines. A jobboldali emelvényen a redők: Demange és Labor i ügyvédek ülnek segédeikkel. A védők előtt a vádlott széke van, a ki mögött mindig ott ül az őrzésére rendelt kapitány. A középen, az elnökkel szemben van a korlét, mely elé a tanuk illának, mikor kihallgatják őket Az emelvény lábánál és előtte tizenöt pad van a "hírlapírók számára. A többi hely, a mi még a teremben fennmarad a közönség befogadására való. Természetesen csak az juthat be a kinek jegyet sikerűit szereznie. A tárgyalást Jouaust mérnök r kari ezredes vezeti, a bíróság tisztekből áll, kapitánytól az ezredesig. Dreyfus kapitányi egyenruhába resz részt a tárgyaláson A vádlotton kivűl a közönség érdeklődését főképp a tanok kötik le, akiknek rendkívüli nagy számát hívták be, \'hogy annál világosabban legyen kideríthető a nagy pörben az igazság. A tanuk egyik legnevezetesebbike Casimir Périer, a meggyilkolt Caraot utódja a köztársasági elnöki székben, ó volt a köztársaság elnöke akkor, a mikor Dreyfnst pörbe fogták, azt rárta tehát a közönság, hogy fontos eddig nem ismert rószleif-ket fognak tőle hallani az ügyről. Nem sokkal Dreyfus elitélése és deportálása előtt hirtelen, az egész világ meglepetésére lemondott áz elnöki méltóságról, amit annak idején senki sem tudott megokolni. A kíváncsiak azt remélték, hogy e lemondás okairól is kaphatnak fölvilágosítást Casimir Périer vallomásában. A szenzáció hajhászok vérmes remé-| nyeit azonban csak részben elégítette ki a volt elnök vallomása, mert annak, a mít tőle hallhattak, legnagyobb része csak ismétlése volt azoknak az adatoknak, melyeket már a revíziót elrendelő semrai-tószék előtt is elmondott. A mozgalmas jelenetek kedvelőinek azonban nem mindennapi izgalmat szerzett Casimir PéYTer ós Mercíer tábornok szembe-sitése. Mercier volt a had Ügy miniszter Dreyfus elitélése idejében s vallomása lényeges pontokban elütvén a volt elnökétől, szükségessé vált a szembesítés. Mint tanukat kihallgatták még Cha-n o i n e tábornokot, a Brisson kormány volt hadügyminiszterét, a ki midőn kormánya a pör revíziójára megtette a kezdő lépéseket, hirtelen lemondásával a kormány bukását okozta — és Boisdeffre tábornokot, a francia vezérkar volt fő nőkét, akik szintén nem mondtak ujat vallomásokban. Dreyfus két védő ügyvéde közül Demange már akkor is védte, a mikor először elitélték > nagy része volt neki annak a mozgalomnak az előkészitésében és kezdeményezésében, a melynek eredménye a mostani tárgyalás. Labori ügyvéd, a másik védő, csak akkor kezdett a Dreyfus-ügygyel kapcsolatban szerepelni, mikor Zola Emilnek volt az ügyvéde abban a nevezetes pörben, melyet Faure köztársasági elnökhöz intézett nyilt levele miatt indítottak ellene. Zolát ugyan akkor elitélték, de Labori a tárgyalás alatt általános, nagy feltűnést keltett ügyvédi szakképzettségével, szónoki tehetségével és ügyes védői modorával. Ezóta, bár még aránylag fiatal ember. Paris leghíresebb ügyvédei sorába emelkedett s mikor a Dreyfüs-pör revízióját elrendelték, ismét Őt kérték meg, bogy Demange mellett védje a vádlottat A nagy pörben tanúsított magatartása miatt Dreyfus ellenségei részéről sok támadásban volt része s ennek a gyülölségnek tulajdonítható a legutóbb ellene intézett orgyilkos merénylet is. Hogy a merénylő valami rajongástól elvakult ember volt e, a ki a maga jószántából cselekedett, vagy mások bérel ték-b föl, azt ma még nem tudhatni De Labori megsebesülése részvétet és megbotránkozást keltett azokban is, a kiktől a legélesebb ellentétek választották el. Sebéből különben már felgyógyult és\' ismét elfoglalhatta, Dreyfus örömére helyét a védők asztala mellett HziintilMk ii uiáititztfiHlí. A mult hó végén nyújtotta be az osztrák kormány a magántisztviselők védelméről szóló törvényjavasiatot. Egy évvel a köztisztviselők fizetési viszonyainak rendezése után az osztrák államférfiak figyelme kiterjedt azokra is. kik habár hivatalos jelleggel nem is ruházva fel. de ép oly hasznosan szolgálják a közérdekeket. Egy előkelő budapesti lap rámutat ebből az alkalomból a magyar magántisztviselők nehéz helyzetére s utal amaz általánosan elterjedt téres nézetre, amely szerint a magánalkalmazottak helyzete a közhivatalnokokénál jóval elóoyösebb. S tagadhatatlan, hogy közhivatalnokaink kevés kivétellel azt tartják, hogy sokkal kedvezőbb a sorsa azoknak, akik valamely ipari vagy kereskedelmi vállalat szolgálatába szegődve, raunkájnk ellenértékéül csakis anyagi jutalomra és haladásra tartanak igényt. A köztisztviselő s a magán tisztviselő állásának elfogulatlan vizsgálatára s mindegyikük kívánalmai elbírálására a retrospektív visszapillantás nyújthat legbiztosabb útmutatást A történelem folyamata azt mutatja," hogy a közhivatalnok s a magántisztviselő állása és helyzete mindinkább azonossá válik. Legjellemzőbb erre nézve, hogy a közhivatal is inkább életpályává lesz. A legújabb kort, a polgáriasulás korát a középkori mívelődés egyetemes törekvéseivel szemben a szakszerűség jellemzi : minden foglalkozás egy egész élet munkáját kívánja. Főiismerték a kontinentális államokban azt hogy a hivatalnok kinevezés és előléptetés által nyeri állását A választott hivatalnok rendesen csak bizonyos ideig gyakorolja fuokcióít Igy Franciaország közigazgatásában a község I élén álló mai re az egyetlen választott ; tisztviselő s ehhez képest hivatala csupán \' 4 évre is szól Hazánkban a törvényha-: tósági hivatalnokok közül azokat akik : állandók — mint az orvos és mérnök ;— a törvényhatóság feje nevezi ki. Nem szabad azonhau következtetést ! vonni a sajátos fejlódé>D Angliáról: ott a | választás épen nem zárja ki &z élelhosszig-J lani működést; a vizsgálóbíró és törvény-| széki orvos szerepót vivó coroner ólet-| hossziglan választott tisztviselő A hivatalnak életpályává való válása két nevezetes mozzanatra gyakorol befolyást Elsősorban a javadalmazási viszonyok megváltozására. A tisztviselő polgár munkájáért megfelelő jntalmat kíván- A munka becsének elismerését követi az érte járó anyagi ellenérték jogosultságának elismerése. Észak-Amerikában senki sem ütközik meg azon, hogy tekintélyes államférfiak, ha pártjuk ügyében utaznak, költségeik megtérítésén felöl külön jutalomdíj ra is tartanak igényt A fizetés kérdése előtérbe tolul a közhivatalnok életében is. Kifejezést ad ennek az 189\'-. IV. t.-cikk, amely a rangosztályok mellőzésével fizetési osztályokba sorolta a tisztviselőket S még Angliában is — ahol pedig a nobile offictum mind máig s igazi tiszta alakjában megmaradt — a városokban s a sűrűbb népességű gyár-vídékeken fizetett békebírikat. — stipen-diary magistrates, kellett alkalmazni, mert a birtokos iparososztály vouakodott a tiszteletbeli állásoktól. A munka emberei átvitték elveiket a közhiratali életbe. E fejlődés teljesen kialakult Amerikában, Francia és Németországban s Auszt riában. Hazánk ép most áll a fejlődés folyamában. Hozzánk az abszolút korszak hozta a polgári hivatalnokot, kinek életpályája s kenyere a hivatalszoba és aktái. S a régi magyar nemes mégsem egészen barátkozott meg vele. Gőgös megvetéssel nézne a szolgabiróra. ha hivatali ületmé-| nyeiből akarna megélni. De nyilvánvaló, hogy a fejlődés útját j követre, az Összes hivatalok az életpálya í jellegét fogják letölteni és a javádalraa-\\ zásoknak a hivatalnokélet összes szűkség-! léteit kell, hogy kielégítse. Ne vegyünk s nem is vehetünk példát Augliáról. Az angol elvektől rég eltér-; tünk, mert a régi magyar autonómia c*ő-i döt mondott, amin az abszolutkorszak | erőszakosan kívánt segíteni, elpusztitváu : az önkormányzat életgyökereit. S külöuö- ¦ sen nagyot tévednénk akkor, ha a választásban látjuk az önkormányzat éltető elemét, holott AngliáíRa a legfőbb grófsági ¦ hivatalnokok, még a békebirák is ktnete-I zettekl s az állami fenségjogok gyakorlói. Másik fontos mozzanat, melyet figyelembe kell vennünk, a hivatali állás füg-; getlensége. A középkorban a hivatalvásárlás biztosította a hivatal állandóságát, l\'tóbb a polgárok jogainak biztosítása tette szükségessé, hogy felettűk csak olya-nok gyakoroljanak hatóságot, akik minden : befolyástól mentek és érintetlenek. Ezt : az állandó és független létet előbb érte el, ép a most emiitett közjogi mozzana -< tok folytán, a közhivatalnok. A magán-i tisztviselőt főnöke felfogad a és elbocsát-: hatja, amikor neki tetszik; az ujabb törvények azonban feltételekhez kötik a hi-: vatalí viszony felbontását, igy a kereske-! delmi és ipartörvény, a nagyobb iutéce-I tek és vállalatok pedig hivatalnokaik al-f kalmazásí viszonyaiban mindinkább követik ! az állam rendszerét Fordítva volt Ame-| rikában, a hol a közhivatalnokokat ugy ! ineuesztették, mint a béreseket: Washiug-\\ ton és Monroe még csak 9 hivatalnokot ! bocsátott el, Jackson már \'230 magasabb I hivatalnokot. A polgári világ hazájában & ! magánalkalmazottak mód iára bántak a közhivatalnokokkal. Magyarázatul csak az I szolgálhat, hogy ott egyik pályáról a : másikra átmenni sokkal könnyebb, mint | egyebütt. lássa szive i in adottjának bájoló alakját: nem is vette észre, amint nesztelenül nyilt meg a lakásba vezető ajtók egyike és azon egy lenge, sugár termetű, igéző szépségű leány lépett be. Fehérbe voltak gyengéd idomai burkolva. Arca rózsáit még inkább kiemelte a sötét hajzat, mely kőrité, egyes hajfürtök arcába lógtak, mintha a sötét éj nyalna bele valami rózsás birodalomba. Es szemei kékek rátának, két darab a kéklón ragyogó égboltozatról. Pici orr, remek ajk, gömbölyű áll egészítek ki bűvölő, üde {szép arcát. A leány megállott, s kíváncsian szemlélte bátyját. Majd odalibbent hozzá: — Andor .... - a férfi feltété szemeit — bátyám, mire gondolsz, vagy ... kire, ha szabad kérdenem ? Andor felült a pamlagon. Könnyes szemeit felveté nórére arcára; megfogta annak kezét és gyengéden maga mellé vonta: — Ülj ide mellém, szép kis Diduskám. Te szereted ugy-e, szereted és mindig fogod szeretni a te bátyádat? A leány bátyjához simult: — Hisz te olyan kimondhatatlanul jó vagy; mindenki szeret s én ne szeretnélek? — Miért vagy oly szomorú — s megsimogatta arcát— miért nem mosolyogsz? . Jó Diduskám, hogyan mosolyogjak, midőn sajog a szívem, zokog a lelkem, s kedélyem oly nyomott. . . Nem, nem tudok mosolyogni. . . Szeretem, hogy cbejöttél. a te jelenléted, a te mosolygó, üdítő ártatlanságod megnyugtat kissé és megzavarja gyöt rési munkájában a bensőmben dűlő fájdalmat. — Fájdalmat?! .... ugy-e csat tréfálsz? — Nem, jó kis nővérem, nem tréfálok ... , — Tudod mi az, midón a szív bő Bze-relemre gyullad, midőn szilaj sebességgel rohan a vér a lüktető erekben, midőn minden jó és rossz gondolatot míndeu időben csak egy lény foglalkoztat, mely lény magasan kiemelkedik a többi közül, bájolón, hóditón, uralkodva mint a mesebeli tündérkirálynő? Tudod mi az, midón-valaki igazán, szerelemmel szeret? . . . Nem felelsz,... nem tudhatod ... persze nem tudhatod ... de tudom én! — Szerelmes vagy? . . . Hét a szerelem fájdalmat okoz? . . Nem értem. — Ne is értsd meg soha Diduskám ! A szerelem a menyország üdvét képes levarázsolni a földre és a szerelem megtudja nyitani a pokol kínszenvedéseit az igazán érző szívnek . . . — Hány éves vagy te most? — Tizenkilenc, miért kérded? — Voltál már szerelmes? . . Elpirulsz s uem felelsz ... — De bátyám . . . — No jól van, bocsásd meg kérdésemet. De hisz minden élő lény életegén egyszer okvetlen leragyog a szerelem napja, eljön az idő, midőn te sem tudod majd eléggé vértezni szírecskédet Ámor nyilai ellen és akkor ja] neked, ha azt szereted, ki téged nem szeret! — Az borzasztó lehet, felelt a leány elhalványodva. — Borzasztó igen,... nagyon borzasztó. Mikor arra gondolok, bogy ő mást szeret. akkor minden perc, melyet átélek, kínpadra feszítés számomra, akkor borala-dozni kezd bennem a józan ész és attól félek, hogy megőrülök! — ü mért van ez igy! — Nyugodj Andor,... kiről beszélsz? Andor elővette a fényképet és oda- nyujtá: \\ ¦ — Itt van, ... a barátnőd . . . — Áh Ella!? — ó igen ... ót szeretem, imádom ót bálványozom ! — És ő téged . . .? Kérdé mohón a leány. — Ó nem szeret . . mást szeret . . . mást. — De biztosan tudod ezt? — Tudom, ma tudtam meg ... E-láéknál voltam a parkban egyedül. A lombok által elrejtett helyen ültem, mi dón hátam mégett léptek neszét és beszélgetést hallottam Akaratlanul fűltannja voltam beszédjüknek, mert ketten voltak, Ella és Szalmay Feri. •— Szalmay Feri!?... kiáltott fel akaratlanul a leány, miközben reszketés futotta át tagjait Azon név említése szivébe nyilallott, szivét Őrületes dobogásra készlé. Bátyja észrevett valamit, csodálkozva nézett nővérére : — Mi lelt?... miért sápadtál el?... — En? . . . dehogy .... válaszolt a leány zavarát palástolni akarván csodálkozom, bogy Szalmay Feri .. . bi<z kebel barátod ... de bit mit beszélgettek? — BacsQztak épp ; Klla azt mondta Ferinek; „Nagyon örvendek, hogy ki- tárta előttem keblét, szívét s csak any-nyít mondhatok, hogy bizhatik bennem." Feri erre meg így felelt: „De még inkább boldoggá tett nagysád engem őszinte vallomása által, igyekezni fogok, bogy bizalmát kiérdemeljem és hiszem, hogy kölcsönös vallomásunk az oltárhoz vezetend engem\'is, kegyedet is." Diduska mialatt fivéré beszélt, egész testében remegett, s bogy Andor ezt ne vegye észre, lassan kivonta kezeit fivére kezéből De hirtelen szédülés fogta el, nagyon elhalványult szép arca, annyira, hogy midőn fivére reá tekintett, megrémülve hallgatott el és ijedten kérdezte: — Diduskám, mi bajod, ... te rosszul vagy 1 . . . — Jaj\'... sóhajtott fel a leány, itt... oly nehéz... a szivére nyomta kezét. Andort egész valójában megrázta egy gondolat, mely hirtelen agyába villant és valami balsejtelem által késztetve rémülten kiáltott fel: — Leány!. . te. . . te szereted..... Ferit?! A leány nem tudott szóhoz jutni, összeszoritá valami a torkát, s egyszerre fuldokló zokogással borult oda fivére vállára. Szerette Szalmay Ferit az első szerelem legtüzesebb szenvedélyével. Bátyja elbeszélése lerántotta szerelmi egéből és szerető szivének oly határtalan fájdalmat okozott, hogy nem bírta azt fivére előtt elnémítani. A csalódás fáj, a reménytelen szerelmi érzet tudata nagy kínokat okoz Ott sírta a gyönyörű ifja lány e kínos fájdalom könnyeit bátyja kebelén. A bátyja meg vele sírt és összefő ytak az egyazon fájdalom sajtolta könnyek. — Hát igy vagyunk . . . sóhajtott Andor, én jó kis szegény Diduskám, hát nagyon szereted t A leány leküzdötte némileg a bensőjében forrongó vihart, letörölte könnyét, s fáradtan hajtotta keblére fejét. — Szerettem, mondta tompa hangon .... de már vége .... Kiszakítom emlékét szivemből, ha összeszakad is bele, .... de Ő ne tudjon meg soha semmit — — Ugy édea légy csak erős. erösebb mint én, mert én nem tudlak vigasztalni sem. Hát mivel érdemeltük mi e bánatot, kétszeresen fáj a tudat, bogy te is szenvedsz. A leány mélyen sóhajtott, s elmerülten hallgatott Csendesség lett a szobában. A délutáni napsugarak fénylő sávokat búztak a szoba falaira és bevonták aranyos színnel a két ifjú, csalódott szerelmes bánatos vonásait Egyszerre gyors léptek zaja és erős kopogás riasztotta fel őket; s a második pillanatban Szalmay Feri lépett a szobába. A leány hidegen köszönt és szobájába sietett. Ottbeun ledőlt egy női arckép előtt, s megteltek szemei ismét köny-nyekkel: — ö drága, jó anyára, te látod szenvedésemet, ismered e fájdalom nagyságát, hozzád könyörgöm őrködj onnan felülről felettem, légy védő angyalom, mert nagy szükségem van egy vezérlőre, ne hogy a kétségbeesésbe rohanjak. 0 ha élnél, ha szerető anyai kebleden panaszkodbat-uám el bánatomat.... Szegény jó fivérem . . . Ő is . . . ¦eliéMet a „Zalai KfaHtey 1899. évi tarogtot hó 26-iki 34-ik számához. XXXV1I1. LV!\'OLT\\M. ZALAI KÖZLŐ N Y 1899. AUGUSZTUS 26 án. Különöset) nyilvánul a fejlődés a nyugdij-intézrnériy kifejlésében. Az állam ínég elbocsátása után is gondoskodik hivatalnokairól. Kzt ma a magán intézetek is hovatovább elfogadják. Kiterjesztését célozza -az említett osztrák javaslat. Nálunk még folyamatban van az asz-szimilálódás. Nyilván ez az oka a két .osztály ellenséges indulatának is. A közhivatalnok irisyli a magántisztviselő küny-nyebb életmódját, emez meg amannak biztos állását. Mindkettő téves és elhamarkodott ué;et. A fejlődés odairányul. s csak akkor leend Magyarország jól igazgatott állam, ha a közhivatalnok Óp oly szerényen s kötelességtudóan végzi munkáját, mint a magánt sztviselő: a magán-alkalmazottat pedig áthatja a tudat, hogy ó is a közjaváért dolgozik. IMI.\'KÁRMÁN ELEMÉR Kereskedelmi s iparkamara. — Hirdetmény. A m. kir. államvasutak igazgatósága mintegy 7100 tonna külöufé:e ócska acél- és vassín eladására hirdet pályázatot Ajánlat részmennyiségre is tehető. A zárt írásbeli ajánlatok legkésőbb f. é. szeptember hó 13 án déli 12 óráig a m. kir. államvasutak anyag- és leltárbeszerzési szakosztályánál, Budapest, Andrássy ut 73 sz. II. em., nyújtandók be. Erről az érdekeit köröket oly megjegyzéssel értesítjük, bogy a részletes pályázati hirdetményt aziránt kifejezett kérelemre készséggel megküldjük. Sopron, 1899. évi augusztus havában. A kerületi kereskedelmi és iparkamara. .. — Hirdetmény. Az alsÓ-lendvai kir. [ járásbíróság 1900., 1901. és 1902. évi íülőanyag szükségletének biztosítása vé- j gett 88.7 cm. jő minőségű bükbasábfa ! szállítására f. é. szeptember bő 16-án j d e. 10 órakor szóbeli és írásbeli aján-latok alapján nyilvános árlejtést, tart. Mire oly megjegyzéssel hívjak fel érdekelt köreink figyelmét, hogy az 50 kros bélyeggel ellátott írásbeli ajánlatok az árlejtés megkezdéséig nyújtandók be, a bánatpénz 20 írtban állapíttatott meg, s a szerződési feltételek a rendes hivatalos órák alatt nevezett járásbíróságnál | tekinthetők meg. Sopron, 1899. évi augusztus havában. A kerületi\' kereskedelmi és iparkamara. — Hirdetmény. A m. kir. államvasutak igazgatósága 40.000 különféle nsgyaágu sásgyékény az 1900-, esetleg az 1901. és 1902. években leendő szállítására pályázatot hirdet/ A sásgyékények szállítása csak oly vállalkozónak adatik ki, a ki szerződésileg kötelezi magát, hogy a gyékényeket báziiparo-sokkal készítteti el és a háziiparosoknak a szerződésileg biztosított egységárakból 8oc/c ot mindenkor a háziiparosoknak a községekben a bevallás idején levonás-mentesen kifizet. Az egyévre megrendelt mennyiség az illető év szeptember, október és november hónapjaiban egyenlő házi részletekben szállítandó. A nzálli-táaok minták szerint teljesitendök. A szállítási föltételek valamennyi üzletve-zetöaégnél megtekinthetők, vagy a m. Kir. államvasutak bndap«ti nyomtatvány-táránál a megállapított áron megszerezhetők. A bekiváot anyagminta .Minta 110.412/99. sz.-hoz" fölirattal aa anyag-és lelt ár beszerzési szakosztályba (Budapest, Andrássy-ot 73. sz. IL em. 43. ajtó) bérmentve küldendő. A különféle nagyságú sárgyékények szállítására külön-külön is lehet ajánlatot tenni, még pedig vagy-egy, vagy három évre. Az ajánlatok t. é. szeptember hó 12-éig az anyag- és leltárbeszerzési szakosztálynál nyújtandók be. Sopron, 1S99. évi augusztus bávában. A kerületi kereskedelmi és iparkamara. HÍREK." — A magyarosodás érdekében. A kormány, igen helyesen, messze kiható intézkedéseket szándékozik tenni a magyarosodás érdekében. Elhatározta, hogy az 1900 évtől kezdve a kereskedői és iparosi, egyszóval bármiféle cimtábla-fel-irat csak magyar lehet, csak magyar szövegű Űrlapok bocsáttatnak forgalomba és csaku azon kereskedők könyve; fognak hitelességgel bírni, me\'yek az állam nyelvén vezettetnek. Ez az intézkedés ki fog terjedni ugy a fővárosra, mint az ország egyéb városaira és községeire is. — Eljegyzés. Egy derék- öreg urnák az emléke szállt felénk, ki már jó néhány év előtt hunyta le örök álomra jóságos szemeit, mikor a következő eljegyzési tudóiitást olvastuk: Filipovics József és neje B át o r fi E mi 1 i a, öiöm mel tudatják Irénke leányuknak, — Gulyás Ferenc úrral Somogyvár-meeyo kir. tanfelügyelőjével történt eljegyzését, Budapesten 1899. augusztusi havában. Filipovics Irénke unokája lapunk egykori felelős szerkesztőjének, boldogult Bátorfi Lajosnak, Isten rendeltetéseként nem érhette meg a tisztelt öreg ur, bogy szeretett unokáját, kinek egy egész kötet verset szentelt, az oltár előtt láthassa, de fenntről bizonyára örömtől nedves szemekkel szemléli övéi boldogságát és B7Ószólója lesz a leghatalmasabb Ur előtt azoknak érdekében. Mi is őszintén, azivből gratulálunk a boldog jegyes párnak. — Miniszteri megbízatás. A főld-mivelésügyi m. kir. miniszter Gynlay Károlyt, a csáktornyai állami tanitó-képzőintéietbez beosztott gazdasági tanárt, a gazdasági ismereteknek minél \\ szélesebb körben való terjesztése érdé-! kében f. évi szeptember bó 1-től kezdve Zalavármegye területére a gazdasági vándortanári teendők ellátásával, továbbá a Zala- és Vasvármegyében folyamatban ; levő. a gazdák által eszközölt és a kor-: mány által támogatott növénytermelési | és trágyázásí kisérietek felülvizsgálásá-< val és szakszerű ellenőrzésével megbízta. — Körjegyző választás. A megüre-I sedett nagylengyelt körjegyzői állás betöltésére a no7ai járás főszolgabirája : pályázatot hirdet Választás határidejéül 1899. augusztus 28. napjának d. e- 9 órája tűzetett ki Nagy Lengyelbe, az iskolaheljiségbe. A körjegyző javada\'ma-zása: év fizetés 400 írt, lakbér 200 frt vagy természetbeni lakás, iroda és fűtési átalány 114 frt 68 kr. adószedési fuvar-átaány 75 frt 60 kr., hivatalos utazásokkor a körben 1 frt azonkívül 2 frt nap- és fuviirdij, végül 80 frt anyakönyvi tiszteletdíj. Pályázati kérvények a választást megelőzőleg 48 órával a novai járáa foszolna bírájához adandók be. — A katonai ellenőrzési szemlék a miniszter által jóváhagyott utazási tervezet szerint a következő napokon lesznek: Keszthelyen oktöiwr 5, 6 és 7-én; Pacsán október 9. 10 és~: I-én; Z.-Szt-Gróton október 13 és 14 én,; Sümegen október 16 17 és 18 án; Tapolcán október 20. 21 és 23-án B.-Füreden oktat ber 25, 26 é* 27-én: N.-Kanizsán október 9 10 (járásiak) 11 és 12-én (városiak); Leteüyén október 5 és 6-án i Perlakon október 9 és 10 én; Csáktornyán október 12. 13 és 14-én; Alsó-Lendván október 15, 17 és 18-án; Nórán október 20-án; Z. Egerszegen október 23 és 24-én. Utószemle lesz a n.-kanizsai cs. és kir. 48-ik számú hadkiegészítő parancsnokságnál nov. 21-én a tapolcai, sümegi, keszthelyi, n.-kanizsai, novai, z.-eger-tzegt és z.-szt.-gróti járások részére és nov. 22-én a perlaki, letenyei, alsó-lendvaí és csák tornyai járások részére. — Tani tó választás. /Fiiszár Miklós vizi-szent-györgyi kántortanítót a raura-szent-mártoni, nyugdíjazás folytán megüresedett kántortanitói állásra megválasztották. — Petófl és az iskolák. A Petőfi emlékének országos ünnepléséből az iskolák a nyári szünet miatt nem vehet- Felállt Magában kérdezte, vájjon miért jött Szalmay; de nem gondolkodhatott tovább, mert nagy zajjal tárult fel az ö szobájának ajtaja és azon Ella repült be nagy vígan. De megdöbbent látva Oldanak komoly, a szokottnál halványabb arcát. — JÓ napot Dida, ini bajod . . . talán rosszkor jöttein \'i — Nem. tessék, ülj 1«. — Nem nem ülök, nem akarlak zavarni, pedig nagyon fontos megbeszélni valóm volna. . . . léged is nagyon érdekelne ... De hát mond meg — szólt most közelebb lépve Ella — miért vagy oly szomorú, oly kedrtelen? Nem mondhatom meg .... mi közölni valód van V — No jól van elmondom, mert azt hiszem fel fog vidilaui. Tulajdonképpen én must a Galeotlo szerepét játszom. Szalmay Feri ma nálam volt Dida nagyon tígyelni kezdett. —¦ Nagy bevezetés után végre kibökte, bogy ó halálig szerelmes te beléd . .. D.da iHszísszent: — Ella! kegyetlen játékot üzesz velem szakitá félbe barátnőjét, -miközben vad haraggal villogtak szemei. Ella színű* megijedt Szivére tette kezét és az ősziuteség csalhatatlan liangjáu mondta : — Dida. esküszöm neked, uogv a teljes igazságot mondom ... . — Ej! kiáltott haraggal Dida — te szereted Szalmayt! — Ééén? ... De hát kérlek hallgass meg! Bevallotta, bogy szerelmes beléd, nélküled nem bír éjni és megkért, hogy miután ö nem mer közeledni, legyek szószóiója és kérdezzelek meg ha nem idegenkedsz-e tőle, hogy ha vehet e magának bátorságot kezedet megkérni. . . Dida arcát biborszínüre. festé az indulat. Leste a szavakat barátnője ajkairól, minden kiejtett szava gyógyító balzsamként hatolt szivére. Erezte mint oszladozik, mint foszlik & fájdalom, mely előbb hatalmába kerité és a két ég és öröm megzavarlak fejét: — Várj kissé — szólt Ellához — és homlokára szorítá kezét Össze akarui szedni gondolatait. Majd hirtelen kérdé: — De lo nem mondtad neki, hogy szereted, . . hogy te szereted Őt? — De hát hogyan mondtam volna, mikor nem szeretem 1 — Dehogynem — vágott közbe Dida türelmetlenül és még mindig kételkedve — mondtál neki valamit. .-szerelemről valamit mondtál neki . . — De kérlek, ba nem engedsz szóhoz jutni . . . Megmondtam neki, hogy én is szeretek valakit, még pedig a jó barátját és megkértem, hogy viszont szolgálat fejében beszéljen ő az én érdekemben . . . — És ki az, kit te szeretsz, mond meg nekem kérlek, nagyon kérlek? . . . Ella lesütötte szemeit és elpirnlt: — Nem mondhatom tiifg azt, különösen neked nem . . . — Hát mégis szereted Szalmayt . . . őt, ne tagadd! szólt indulattal Dida. — Esküszöm, bogy nem ót! — Könyörgöm, kérlek hát valld meg nékem, ki az. kit te szeretsz;.. tudod, kinek a boldogsága függ szerelmedtől? — a fivéremé! — Andor .. . ? de hogyan gondolod ezt, szólt Ella örömteljesen meglepetve. — Andor szeret téged, imád. bálványoz! Az éti szivem meg csak ú érte dobog! rebegte Ella örömittasan és Dida nyakába borult . . Dida most már mindent megértett Öröm-sikojial zárta, keblére Ellát, csókolta arcát, máját, ugy, hogy ennek védekeznie kellelt barátnője végtelen örömének nyilvánulása] elleti: — Te bohó. hagyj már el, hisz any-njira lefoglalsz, bogy nem is érek rá ürülni, gondolkodni ama boldogság felett, mely szemeim elé tárult. — De nemcsak te vagy boldog, én is. én is. rivallt ujjongva Dida mert szeretem Ferit, szeretem azt az édes embert! — Igazán?! kiáltott fel Ella, ó mily határtalan öröm ez! Aztán össze fogód ztak, s körültáncolták a szobát sírtak, _ nevettek, ugráltak; kis gyermekekké avatta Ófcet-azon mindenekfelett édes boldogító tudat, bogy szeretnek és viszont szerettetnek.. . . Egyszerre Andor szobájából belépnek. Szalmay Feri és Andor, mindketten örömtől s botdogságtól sugárzó arccal. Meglátták a két leány gyermekes pajkosságát, kik röstelték kicsit, hogy meglepettek. De aztán négy tündöklő szempár tekintete mélyedt egymásba. A szemek mindent elbeszéltek és a másik pillanatban nem volt földi hatalom, mely a szerelmes párokat visszatarthatta volna, hogy egymás kehlére ne rohanjanak Torday Andor és Szántó Ella Szalmay Feri és Torday Ida nemsokára egy napon esküdtek örök hűséget pgymásnak. ték ki részüket Ez azonban nem mentheti fel őket attól, bogy később ők is ne ünnepeljenek, örömmel jelentjük, bogy a nagyváradi tanárok és tanítók ebben elöljárnak és tervezik, bogy az iskolai év kezdetén Petőfi ünnepet rendeznek. A nagyváradiak tehát megkezdték, s hisszük, bogy követi őket nz egész magyar tanár- és tanitó világ- Petőfi szellemének a magyar iskolából kiveszni nem szabad s e/.t megőrizni, ápolni, kultusszá emelői a tanárok és tanítók magasztos feladata. — Halálozás. Mult vasárnap délután kiaérték a temetőbe Horváth Lajos posta és távirdatisztet — kit élte tavaszán 25 éves korában ragadott ki a halál övéi köréből. — Nagy részvét mellett ment végbe a temetés, szem nem maradt könny nélkül, látva a gyászolók fájdalmát. A halál oka: tüdőgümökőr. Égy uemeslelkü, a legszebb lelki tulajdonokkal megáldott jótékony nőnek elhalálozásáról értesültünk, özv. Scheyné szül. Horfchetzky Mária ur^jő áldásdns életének 78 ík évében Lcblheu hunyta le Örök álomra szemeit. Az elhunyt leánya volt a nagy tiszteletben és becsülésben áliott. Dr. Horschetzky orvosnak, ki annak idején helyben működött. A megboldogult, kinek hűlt tetemei e hó 25-én déie.ött 10 órakor helyeztettek Bécsbeu örök nyugalomra, a jótékonyságot nem hivalkodásbói. hanem nemes szivének sugallatából űzte s miutáD földi javakból bőven kijutott része, számtalan szegényt gyámolított és nagyon sok köny-nyet szárított fel. Rokonairól soha sem feledkezett meg, mintaképe volt ő az áldozatkész, szerető testvérnek. Kilenc testvér és számos (rokon gyászolja -a nagyeszű, tenkölt lelkű nő halálát. — Az nj plébános székfoglalása. Németh .János Sümeg város uj ple_h/ ¦ nosa Szem István napján reggel 9 Ór^ r tartotta mint sümegi plébános elsószt.-miséjét és prédikációját. — Az alsó-leudval plébániai templom\' szakértőleg megvizsgáltatván, oly állapotban találtatott, bogy bedőlése minden percben várható, miért is az hatóságilag bezáratott. A templomot le fogják bontani s helyére egy ujat és nagyobbat tognak építeni. — Haszárszázadosok párbaja. Keszthelyét) két huszárszázados vasárnap súlyos feltételüpisztolypárbajt vívott Príchradny Elek és Baur József boovédhuszárazáza-dosok voltak az ellenfelek. A kaszárnya lovagló iskolájában folyt le a párbaj. A feltételek igen szigornak voltak: háromszori golyóv^áltás, husz lépés távolságról öt-öt lépéa előlépéssel. Sebesülés azonban szerencsére nem történt. — Százados Iskolai ünnepség. A csurgói államilag segélyezett ev. reform, fógimuázium szeptember 14-én tartja fennállásának százados ünnepségét Az intézetet reformátusok részére gróf Festetics György róm. katb. föur 1792-ik évben alapította, melynek fejlődéséhez kisebb nagyobb alapítványokkal hozzájárultak Somssich Pál s a Somssich család grófi ága, ugysziutén az Iukeyek is. Festetics Tasailo gróf, követve ősei szép példáját, 1883. óta évenkint 300 írttal jáiul a gimnázium fentartásához. Az uj főgimnázium mely 80000 frtba került, ez alkalommal leend ünnepélyesen felavatva és Soltra Alajos mellszobra leleplezve. Soltra az utóbbi években 30000 frtot hagyományozott, melynek kamatait több Rzegénysorsu tanuló élvezi. A dunántúli reform, egyházkerületi gyűlés ís az ünnepség emelése céljából ez időben Csurgón tartja üléseit Tisza Kálmán, Darányi Ignác földmivelési miniszter és Anlal Gábor püspök részvételével. A kis Csurgó egy néhány napra megélénkül és sok idegent lát falai között Az ünnepség lefolyásáról annak idején majd bővebben. — A királyi palota függó kertje. Az épülő királyi palotának egyik legszebb dísze lesz a király függő kertjp. A függő kertet vasoszlopokra a palotának a Gellértbegy és a Duna felé néző oldalán helyezik el s ott fenn a magasban Budapest palotái fölött fog pompázni a délszaki növényekkel és más diszvirá-gokkal beültetett kert. A függő kert déli sarkában remek lugast készítenek, ahonnan az uralkodó kényelmesen ülve él- vezheti a nagyszabású kilátást A virágágyak között apró szökőkutakat helyeznek el, amelyek kristályos vizet fognak a magasbs szórni. — Magyar nemzeti eskető szertartás. Magyarországon nemsokára gyökeresen megváltozik az esketésnéi szokásos ceremónia. Vaszary Kolos hercegprímás feliratot intézett a római szentszékhez, eogedje meg, bogy Magyarország egyházaiban ne a jelenlegi római szokások alapján történjék az esketési Bzer-tartás, hanem legyen az hagyományos nemzeti jellegű. — A római szentszék pásztorlevele megadta erre a beleegyezést és Így tárgyalás alá vették a dolgot. Esztergomban pár oap óta nj katholikus eskető szertartáson dolgozik egy országos bizottság, mely az összes egyházmegyék kiküldötteiből alakult Az eskető szertartást Pázmándy Péter magyaros alkotása szerint dolgozzák át az ezzel megbízott egj házférfiak, visszaszállítván a régi eredeti formát — Levelezés a csomagokban. — A kereskedelmi miniszter megbízásából Szalay Péter posta- és távirda főigazgató folyó évi juliu3 hó 24-én az alábbi figyelmeztetést bocsátotta ki: .Utóbbi időben mind gyakrabban előfordul, hogy vasúti (gyorsam és közönséges) szállítmányokban levelek és személyes levelezés jellegével bíró közlemények helyeztetnek el. Minthogy a .Postai Tarifák és Postaüzleti Szabályzat* L rész 1. §-a értelmében a levél, azaz tényleges és személyes levelezés jellegével bíró közlemény szállítása a posta kizárólagos jogát képezi, ebből folyólag a vasúton és gőzhajózási vagy más magáoszállitási vállalatok által szállított csomagokban elhelyezett minden személyes és tényleges levelezés jellegével biró legcsekélyebb közlemény — legyen az akár nyitva, akár zárt borítékban elhelyezve — postajövedéki áthágást képez s az elvont postailleték tizenkétszeres összegéig terjedő, de legalább egy forint pénzbírsággal büntettetik. Erről a közönséget tájékozás és alkalmazkodás végett értesítem. Megjegyzem egyszersmind, hogy a Magyarország területén feladott és itt kézbesítendő, vagyis a szorosan vett belföldi forgalomban postán szállított csomagokba levelek elhelyezése meg van engedve. Az osztrák posta területén kézbesítendő s a postán szállított csomagokba is szabad a csomag címzettjéhez intézett egy levelet elhelyezni. A többi külföldi forgalmi viszonylatban szállított postai csomagokban levelek elheiyezhetése tekintetében a közönség feladata tájékozást szerezni, s az erre vonatkozó szabályokhoz saját érdekében alkalmazkodni." — A villamos világítás e hó 21-én este felmondta a szolgálatot. Az áramfejlesztő gépen hiba esett, mely hibát azonnal helyre hozni nem volt lehetséges. Előszedték tehát a mi régi pei-roleumos lámpáinkat és ezeknek kellett volna pólolnK a világítást. Szerencsére épp az este\' holdtöldte volt éa igy a hold födte be ezüst palástjával a homályt. — Két utca-sarki lámpa e hó 21. este. — Á kedves kolléga, még csak most vesztek észre, hát téged is kihoztak? — Nini te vagy az? hja nagyon homályosak a szemeink. — Bizony jó néhány éve már, hogy nem láttunk világosságot, hol vannak azok a szép idők, midőn még fényesen ragyogtunk. — Kolléga! (nagyokat pislogva) a levegő elálmositl — Én meg nem tudom elviselni a holdvilág fényét (még nagyobbakat pislogva.) — Nem vagyunk mi már e világra valók ! — 0 sötét kamara, de áhítozom utánad 1 — Roppant bágyadt vagyok, (nagyokat hunyorgatva). — Én is, (még nagyobbakat kunyor- gatva.) — Kolléga jó éjszakát, (elalBzik.) — Jó éjsz .... (szintén elalszik.) Sötét éj; csak a hold világit — A barcsi isr. templom felavatása e hó 21-én ment végbe, a barcsi lakosság nagy részvétele mellett Előbb bucsut vettek a régi templomtól, itt dr. Selyem damasztok 75 krtól 14 frt 65 krig - saiat lyaraiD valamint fekete, fehér é, szines Henneberg-selyem 45 krtól 14 frt 65 krig méterenkéDt - sims, csikós, kockázott, mia. fáiolt és damaszt »tb. Imiotecrr 2*0 k&lönbőiö fajta és 2000 különböző szín- i-\' árnyalatban stb) Ruhák s blousokra a gyárból! Privát fogyasztóknak póstabér-, vámmentesen s házhoz száŰlítva. Mmták postafordultával. Magyar levelezés. Svájcba kétszeres levélbélyetz ragasztandó. Henneberg G. selyemgyárai, Zürichben (cs. és kir. odrari szallitó). XXXVIII. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1899. AUGUSZTUS 26-án. Löwy Ferenc nagyatádi rabbi szónokolt meghatón. Azután az ottani hitközség négy legidősebb tagja a baldachin alatt vitték a főkántor és ~a többi hitközségi tag kísérete mellett a négy tórát az uj tem-ptómba, ahol zugó orgonahang mellett helyezték el\'azokat A mintegy 15—20 percnyi ideig tartó uton a lakosság képezett Borfalat. Az uj, rendkívül díszes templom, mely 33.000 fit, költségen épült, zsúfolásig megtelt közönséggel, valláskülömbség nélkül. Az örök mécset Dr. Hercog Manó kaposvári főrabbi gyújtotta meg, aki a nagyhatású szép ünnepi szónoklatot is. tartotta az uj templomban. Kartschmaroff Leó helybeli főkántor gyönyörű éneke, mely. majd fülbemászón, finom árnyalattal hangzott, majd hatalmas erővel szárnyalta tul az orgona és énekkar fortéját, hullámzó harsogással töltve be a templom legkisebb zugát, mindvégig üanepi hangulatot teremtett, a az áhítatot még inkább ÍGj kozta a helyi izr. imaház énekkarának kifogástalan, preciz éneke. A művészi orgonajátékot Poüák Miksa, az itteni izr. templom orgonistája szolgáltatta. Este nagy társas vacsora rendeztetett, a melyen Barcs város társadalmának előkelősége vett részt és amelyen Psik Lajos, a város országgyűlési képviselője is feiköszöutöl mondott. — Iskolai beiratások 1899/1900-ikI tanévre a róm. kath. főgimnáziumban. I. A jövő tanévre a beírások — az uj .Középiskolai Rendtartás" értelmében — szeptember bó három első napján történnek, d. e. 9—12 ig és d. u, 3—a-ji^ 3-án vasárnap lévén csak d. e. 9—12-ig. Ezeket megelőzik aug. bó 30 és 31-én a felvétel:, javitó és pótló vizsgálatok. A felvétel szabályai a következők: I. A növendék szülői vagy ezek megbízottjai kiséretében jelentkezik az igazgatóságnál, s itt telmutatja az előbbi tanévről szóló iskolai bizonyítványát, továbbá keresztelő levelét, illetőleg születétn bizonyítványát végre orvosi bizonyítványt arról, hogy mikor volt utoljára beoltva s milyen eredménynyel.. Az I. osztályba csak olyan növendékek vétetnek fel, kik életök 9 évét már betöltötték és vagy a népiskola IV. osztályáról érvényes bizonyítványt mu-\' tatnak föl, vagy felvételt vizsgálaton igazolják, hogy az emiitett osztály tananyagához mért képzettséggel bírnak. 2. Felsőbb osztályba csák azon tanuló ; léphet ki a megelőző osztályban minden rendes tantárgyból — nem számitva ide"^ a szépírást és tornázást — legalább is elégséges osztályzatot nyert II. Javitó vizsgálatra bocsáttatnak - 1. Olyan egy tantárgyból bukott és legalább szabály-Bzerü erkölcsi jegygyei bíró tanulók, kiket erre a tanári kar ítélete feljogosít, mely körülmény az iskolai bizonyítványban jelezve van. 2. A két tantárgyból bukottak közül azok, kik erre a tankerületi kir. főigazgatóságtól engedélyt nyernek. III. Pótló vizsgálatra igényt tarthatnak azok, kik a betegség vagy L egyéb fontos ok miatt le nem tehették az évzáró vizsgálatokat. A betegség igazolására hatósági, vagy hatóságilag megerősített orvosi bizonyítványt kell a kérvényhez mellékelni. A pótló vizsgáfat csak teljes vizsgálat lehet, melyért, valamint a javitóvizsgálatért sem kell dijat fizetni. IV. A gimnázium V. osztályába lépő tanuló szülője, vagy gyámja a be-iratás alkalmával köteles az osztályfőnök előtt kijelenteni, vájjon fia, illetőleg gyámoltja az 1890. évi X\\\'Y t-t értelmében a görög nyelvet avagy az ezt pótló tantárgyakat fogja-e tanulni. V. Tandíj fejében egész évre 16 frt és a rajztanár nyugdijára 20 kr. fizetendő. Ezen kívül azok a tanulók kik elós/ör iépnek az intézetbe, 2 frt 10 kr. fölvételi dijat. — az ének zenetanár tiszteletdijának fedezésére minden beirt tanuló — szegények kivételéve! — 1 frtot, végre az évi Értesítő és ilj. könyvtár cimén szintén 1 frtot fizet Az igazgatónak jogában áll megkövetelni, hogy olyan szállásadóktól, kiknél a felügyeletet elégtelennek tartja, az ifjak megbízhatóbb helyre vitessenek. VIL A tanulók óvakodjanak elrongyotlott, piszkos és a régibb kiadású iskolai könyvek be-szerzéséiöl. Kelt Nagy-Kanizsán, 1899. aug. 24-én. Az igazgatóság.- Nagy-kanizsai felső keresk. iskola. A nagy-kanizsai izr. hitközség áftai fentartott elemi, polgári és felső keresked. iskolában a beírások a jövő tanévre szept. 1. 3. és 4. napján délelőtt 9—12-ig, délután 3—5 óráig eszközöltetnek. A javitó és pótló vizsgálatok aug. 31-én é. p. délelőtt 9—12 Óráig az elemi és polgári, délután 3—5 a felső kereskedelmi iskolában tartatnak. A nagykanizsai ál), s. községi polg. fin- és leányiskolában az 1899/1900. tanén beiratások szeptember hó 1., 2. és 4. napjain tartatnak meg és pedig d. & 8 órától 12-ig a fin-, d. n. 2 órától 6-ig a leányiskolái tanulókkal. A beiratások első napján ugy a fin-mint a leányiakolában előnynyel bírnak a helybeli szülök I. osztályba menendő gyermekei. A javitó és felvételi vizagálatok a beiratásokat megelőzőleg augusztus hő 30-án tartatnak a fiu-, és 31-én a leányiskolái tanulókkal, mindig d. e. 8—12-ig. A tanulónak személyesen, szülei vagy ezek-\'helyettesei kíséretében kell jelentkeznie az igazgatónál s előmutatni: a) keresztlevelét vagy bzÜ-letésí bizonytlványát; b) mult tanévi iskolai bizonyítványát; c) helybeli lakása cimét (utca, házszám stb.) d) himlőoltási bizonyítványát. Uj tanulók keresztlevél vagy születési bizonyítvány nélkül egyáltalában nem vehetők fel. Az I. osztályba felvétetnek azon 9 évet betöltött fiuk és 10 évet betöltött, leányok, kik az elemi iskola 4. osztálját legalább jó eredménynyel végezték, vagy ennek hiányában kellő előképzettséggel bírnak, s ezt felvételi vizsgálattal igazolják. Minden tanuló köteles -a beiratáskör 1 frt beiratási dijat és 15 krt az orsz. nyugdijalapra fizetni. Egész évi tandíj a fiúiskolái helybeli rendes tanulóknak 5 frt, vidéki és magántanulóknak 8 frt; a leányiskolában: helybelieknek 10 frt, vidékieknek 15 frt Tandíjmentességért (L félévi) a kérvények kellően felszerelve és Nagy-Kauizsa város tanácsához címezve a beiratáskör nyújtandók be az igazgatónál. Az igazgatóság. A városi alsófoku ipariskola. — Az ipariskolai felügyélőbizottságnak ez évi május hónapban hozott határozata szerint, a nagykanizsai városi alsófoku ipariskolánál a tanoncok beírása szeptember hő 1-től 11-ig, a köznapokon esti 7—9-ig, ünnep- és vasárnapokon d. e. 9 tői 12-ig és á\\ xi. 2-től 4 Óráig a városi központi népiskola 2-ik fiosztályu helyiségében lesz. Az előadások szeptember hó 112 én (kedden) este kezdődnek és a^fek. városi tanács mint elsőfokú iparhatóságnak 1899-ik évi július hó T-én kelt 9811-ik számú végzése szerint 6-tól 8 óráig tartatnak. A kőmives és ács tanulók 5 bő-napos téli tanfolyamába a beiratás f. é. október hó 15, 16 és 17-én esti 6-tól 8 Óráig a már fentebb jelzett helyiségben történik. Ezen tanfolyamhoz tartoznak még a cserepes, kéményseprő, kőfaragó, mázoló, szobafestő, fazekas és kályhás inasok. Ezeknek számára az előadások október hó 18-án (csütörtökön) esti 6-tól 8 óráig tartatnak. Ezen kitűzött időben köteles minden iparo= alkalmazásban levő tanoncát még azon esetben is beíratni, ha az a próbaidőben van, vagy vidéken dolgozik. A később felfogadott tanoncok, a felfogadás után nyomban beiratandők. A tanonc köteles a beiratásnál keresztelő levelét, illetőleg születési bizonyítványát előmutatni. A beiratásokról elkésett tanonc a szabályzat 21-ik szakaszának rendelkezése szerint köteles mulasztása okát mesterétől hozott bizonyitványnyal igazolni. Az elsőfokú iparhatóságnak mult évi november hó 12-én kelt végzése szerint minden iparostanonc már beiratáskör köteles előre lefizetni az egész tanévre járó 2 forintnyi tandíjat, ellenkező esetben köteles a tandij elengedése iránti kérvényét magával hozni 8 azt az igazgatónak bemutatni. Egyebekben az ipar-törvény 62, 82 és 159. §§-aít ajánljuk az inastartó iparosmester urak komoly figyelmébe. Az igazgatóság. — Tízbe folt. Kovács István kottori lakos mult napokban ötödmagával a Kottor., község határában fekvő úgynevezett Tüskei malomhoz ment fürödni a Murába. Vígan úszkált a vízben, midőn egyszerre egy helyen, hot mintegy hat méter mély volt a viz, valószínűleg görcsöket kapott mert társai szerint — hirtelen alámerült és csak egyszer bukott ismét felszínre. Azután eltűnt a habokban. Társai azounal kereséséhez láttak, csónakokkal és pórnak segélyével, de csak két órai keresés után akadtak Kovács István holttestére. — Vakmerő tolvaj. Mocsnik Ferenc korpéci lakÓ3 az e hó 19-én megtartott országos vásár alkalmával tehenet akart vásárolni. Ki is szemelte a kedvére való jószágot meg is alkudott annak tulajdonosával és elővette a .bugyelárist," hogy abból foglalóul egy ötös bankjegyet nyújtson át Ekkor hirtelen Oláh János nevezetű dobronaki illetőségű polgárember kikapta kezéből a bankjegyet és menekülni akart. De Mocsnik idejekorán megragadta a szemtelen tolvajt és hiába Öklelödzőtt is az, nem engedte ki keféből, csak az előhívót: esendő rfiranek. A csendőrség aztán val- latóra fogta a jó madarat, ki azonban tagadta tettét és az ötforintost nem is találták meg nála. Siemtanuk állítása Bierint a tettesnek két cinkos társa is volt, kik a lopás pillanatában csődületet idéztek elő és.ezek egyikének kezébe került a bankjegy. Oláh tagadolt és nem is akarta megnevezni társait, azért a csendőrök pártfogásuk alá vették. — A dalárda bemutatkozója. Holnap vasárnap este 8 \'/a órakor mutat-kőzik be az Általános Munkásképzö Egye- | sülét kebeléből alakult s Hock János vezetése alatt álló dalárda, a Polgári Egylet emeleti dísztermében. Műsor az estélyen fog kiosztatni. A hangversenyt ¦¦ tánc követi. Belépti dij 50 kr; család- j jegy 1 frt 20., páholy 3 frt, karzati álló- ; hely 20 kr. Jegyek előre válthatók Kohó , L. Lajos, Alt és Böhru és ABZtalos Béla üzleteiben. Ez estély iránt nagy érdek lódés mutatkozik és bizonyára kellemes ; élvezetet fog szerezni a hallgatóságnak a nagy gonddal betanított dalárda- Az estély egyúttal a városunkból távozó I Hock János bucsuestélye lesz. — Hofrfchter Emma k. a., az ismert nevű henedüniüvészoó, e hó 30 án étke- i zik városunkba, bogy újból megkezdje ; begedüleckéít Tanítványok jelentkezhet-sek a T ó t h-H e r m s-féle házban le-endő lakásán. * — Elgázolt gyermekek. Folyó hó 24-én délutáni 6 óra körül egy üres teherszállító kocsi a Csengeriutca sar-kán keresztülment Szekeres Juli 3\'/i ! éves leánykáján. Szemtanuk állítása szerint a kocsi lassú lépésben haladott és mintán a kocsis a lovak mellett ment. nem láthatta midőn a háta mögött a kis leányka a kocsi alá került A gondatlanság inkább az anyát terheli. Mint értesülünk, a rendőrség rögtön megvizsgáltatta a gyermek sérüléseit éa az orvos nem találta ezeket veszélyeseknek, de a gyermek mielőbbi felépülését kilátásba helyezte. — Hét óra felé pedig a Csen-gery-ntcában egy kerékpáros gázolt el egy 7—8 éves leánykát De hát mit is keresnek a kis gyermekek a kocsi uton; csak a szülőket terheli e szerencsétlenségekért a felelősség. Utóvégre nem falu ez a város, hogy a kocsiút játszóhelyét képezze a hancúrozó gyermekeknek. — Furfangos tolvaj. A b.-füredi vásáron egy atyafi tehenet nézegetett. Alkudozás közben melléje szegődött egy ismeretlen alak s ajánlkozott, bogy ő majd kommetidál neki egy olcsó riskát A mint a tömkelegben előre bandukolnak, egy ember furakodott el mellettük, a ki egy pénztárcát ejtett el. A paraszt kísérője felvette a tárcát a nj ismerősét a városból kifelé hívta, hogy a talált kincsen megosztozkodjanak. Még nem tőrtént azonban meg a becsületes osztály, midőn a káros rátalált az osztályos társakra s erélyes haogon követelte a pénzét A paraszt nyugodtan veszi elő pénztárcáját hogy íme abban csak az ő saját pénze vagyon, a káros pedig Űgye-seu kilopta belőle az 55 pengőket s az Ores tárcát visszaadta. Azután a parasztot megmotoszta, végül a csizmáját is lehúzta. Eközben a péuztaiáló megugrott; a káros pedig utána iramodott bősz csatakiáltással: .Utána. Annál van a pénzem". Szegény paraszt a lehúzott csizmával vesződött b mire észre vette, hogy rászedték, a két csalónak bire-pora sem maradt — Hadgyakorlatok. A nagy lovassági hadgyakorlatok alkalmával a dél-magyarországi lovas hadosztályt Pápán és vidékén összpontosítják. A hadgyakorlatok József kir. herceg főfelügyelete alatt ő felsége személyes jelenlétében folynak le. Ó felsége szept 13-án érkezik Pápára, ahonnét Csótbra megy a hadgyakorlatok megszemlélésére a még az nap visszautazik Bécsbe. József főherceg u Fensége két hétig tartózkodik Pápán, a hol Fenyveasy Ferenc dr. Veszprém vármegye főispánjának vendége lesz. A hadgyakorlatokra porosz tisztek is érkeznek Pápára a a hadsereg tisztjei oly nagy számmal lesznek, hogy az Eszterbázy kastélynak még üvegházát ia lakásokká alakították át - — Gyilkossági kísérlet. A máhom-fai búcsúról hazatérő lentti plébánost Magyar Ádám máhomfai lakos fuvarozta ba?a. A mint éjszakának idején hazafelé hajtott, a falu végén egy lövés dördült el a a golyó Magyart fejben találta. A golyó azonban a jó erőa koponyán ellapult a Magyar lovai közé csördítve további baj nélkül haza ia ért A csendőrség elfogta Horváth János máhomfai lakost, a ki Molnárt már régóta fenyegette s akinél egy forgópisztolyt találtak. — Gyógyszertár átruházás. A belügyminiszter megengedte, hogy a pacaai .Szent Háromság*-hox címzett gyógyszertár személyes üzleti joga Atringer Jóisef rőt Bichler Gyula oki. gyógyszerészre roháztaasék át — Szent látván napi ünnepségek. Augusztus 20-át mint a magyar állam nemzeti ünnepet most is megülik országosan, persze legnagyobb diszszel a fővárosban. Szent István napja különben is annyiban bír jelentőséggel, hogy ettől fogva számítják az u. u. „bolt idény" végét és azt tartják, hogy Szent István napjával együtt az a roppant hőség is elmnl, mely oly sok városi lakost ösztönöz a nyári üdülőhelyek felkeresésére Szent István nap után már kezdenek * hazatérni a fürdőhelyekről, a színházak is megnyitnak a (óvárosban és kezdenek szállingózni már a tanuló ifjak is, miután egy-kót nap múlva kezdetét veszik az iskolai beiratások. A város ismét megélénkül a .holt idény" meghalt Városunkban szintén megünnepelték az első magyar király emlékét A város külsőleg is ünnepi mezbe öltözött. A tűzoltók, hadastyánok. aggliarczosok. az ipartestület s a szabómunkások szakegyletének tagjai zenekarok élén reggel a Polgári Egylet kertheljíiségéböl impozáns menetben a szent fereuezrendiek pisfcápia templomába vopultak, hol az ünnepi <:iisét Níth Norbert provinciális pontifikálta. Kivonult egy díszszázad is. mely a mise közben diszlövé>eket adott. DéluUíu a feutí egyesületek a felső templom építő bizottsággal egyetemben a Deák-téreu nagy néptombolát rendeztek élÓ állat nyereményekkel. Onnét a Polgári Egylet kerlhelyisé-gébe vonultak, hol kezdetét vette a tréfás szerencsejáték és a versenytekézés miközben a VI—VII. kerüleíbeli polgári zenekar hangversenyezett nagy buzgósággal. Este a díszteremben kedélyes tánczmulatság volt világpósta rendezésé vei. A fenti testületek. Mtkos Géza kir. táblai biró és Eperjessy Gábor dicséretreméltó buzgalommal fáradoztak a jóté-konyczélu ünnepély rendezése kürü . A felső templom javára rendezett népünnepélyhez szíves adományaikkal hozzájárultak a következők: Kohn L. Lajos diszmű, Lang Miksa l kendőt Weisz és Ledbfszky 2 Csibuk, frmler József, Berény József nyakék, Halpheu Mór legyező, Hamburg Miksa inggomb. Alt és Bőhm több dísztárgy, Fantl Testvérek kötény, Gürtlcr Ágoston keztyük, Krausz és Farkas levélpapír. Pollák Ignácz kendő, Scbwarz Ignácz 1 I kalap. Frank Vilmos 1 kalap, Melcer Jakab liqeur service. Rosenfeld Adolf és , fia. több szobadísz, Kaufmann Mór 1 üveg coguac, Weiser J. C. egy vasaló, | Tóth István 2 üreg bor, Bogenrieder Józsefné kávé service. KastI Testvérek szobadísz, Klein József zsebkendők, Scbwarz és Tauber 1 üveg líqeur. Scherz Lujza ntóda I kép. Rusznyák Jánosné l kenyér kosár, Wittinger Antslué cukrász, I diszmű. Marton és Huber 1 üveg liqueur, Fischel Lajos levélpapír, Janda Károly ű cserép virág, Fesselbofer J. 1 üveg liqueur, Lányi Pál 5 üveg bor, dr. Ro-; senberg Mór 3 drb. doboz, dr. Pollák ¦ Ernő l vajtartó, dr. Ollop Mór 1 legyező, i Reik Gyula 1 doboz púder. N. N 2 ; virágváza, Belus Lajos parfüm, fogpor, ) Práger Béla szappan, N.. N. 1 szivar { szipka, Rosenfeld I. különféle, Bőbtn Emil különféle, Gotb E. 2 gyertyatartó, J ifj. Wajdits József 2 doboz levélpapír, : Asztalos Béla 1 virágdísz, Kohn és ! Lichtschein I fejkendő. Klein lllésné ke-í nyértartó, Rothschild Samuné cukortartó, i Demeterné cukortartó, Kovátsné 2 virág-; váza, Sehávcl Jánosné hajkenöcs, Blau \' M. fiai 2 Üveg cognac, Knortzer Györgyné - 2 fagylaltos tányér, Blumenschein Vil-| mosóé különféle, Grüobnt Henrikoé 2 i drb. váza, Reicbenfeld Gyuláné névjegy-I tartó, N. N. 1 kendő, Morandininé 1 ; virágváza, Borossné virágváza Viola j Adolf tészta koszorú. Darázs Malvin 3 | drb. tárgy. Darázs Vilma 1 doboz kézelő. Vörös Endréné 2 drb Lázár Józsefné 2 drb, Neu Albertné világtartó, Steinitz Károlyué szivarszipka. Sterbecky l service, Graff Istvánná virágtartó, Bayer éjjeli lámpa, özv. Buehgraber Károly né 5 drb. dísztárgy, özv. Matatek Andrásáé fi drb. dísztárgy. Szabady 4 drb. dísztárgy, özv. Wagner Míklósné 2 szobrocska. Krompatics Teréz 4 drb. tárgy, Dezső Béláné 3 nyakkendő, Wilde Fe-renené több dísztárgy, tíártner Károlyné 2 drb dísztárgy, Kaltaner Edéné 2 tárgv. Kovács Károlyné 4 drb, Palkó Zsig. mondóé I tintatartó, Csizmadia Vilma 4 drb. dísztárgy, Dobrovits Milán 1 legyező, Mautuer Józsefné 1 drb. kézimunka. Rothmann Lajos t kas méh, özv. Somogyi Gyuláné (Palin) 2 pár kakas, Hirch Oszkár (Szt-Miklós) 1 kecske. Linzer Béla 1 szamár, Krausz Ignác 1 kakas és tyúk. Takács József 1 pár gerlice, Reinits Lajos 2 pár gerlice, ifi. Bentzik Mihály 1 pár galamb, Névtelen 1 pár galamb, Lahuusák Gáspár 1 vadréce. Nóvák Frigyes 1 pár nyul. Ugor Antal l pár nyúl. Készpénzben adakoztak: Hajek Józsefné, Treiber Lujza. Huszár Sándorné, N. N. !>U—r»0 krt Horváth Antal ,1 frt, N. N. 1 frt 50 kr., Mantuano Janka, Eperjesy Gábor 2 2 frt. összesen 8 frt 50 kr. Felülfizetések: c_ Trípammer Gyula 1 irt 80 kr , Deák Péter 1 frt 50 kr„ Simon Gábor, N. N.. Eperjessy Gábor 1—1 frt, 10- Wajdits József, dr. Franz Rudolf 80—80 kr., Virányi József 50 kr., Ilabics Lajos 40 kr., Franz Lajos, Köhler Gyula, Gott-liöb Vilmos, Foehl Jakab 30—30 kr., Szűcs József 10 kr. Összesen 8 Irt 60 kr. Ez adományokért szíves köszönetét fejezi a rendező-bizottság. A néptombolánál nyertesek: l.Vass Anna (1 borjas tehén.) Simoncsics István (a szamarat.1) 3 István Károly (kecskét.) 4 Péntek Zsiga 11 kas méhét) 5. Koger Tóbiás (i etainai íyu-kot és kakast.) Ü. Vidos Ilonka (1 pár febér kakast.) 7 Skarlák János (l pár fehér kakas.) 8. Kovács Hódi (hat drb. gerlicét.) !>. Kalmár Sáudor*(l pár galambot.) 10. Kuti István (I pár galambot) 11. Skerlák János (l vadrécét) Früle Manó (l pár házi nyulat.) 13. Kozma Nándor (1 pár házi nyulat.) A tekeversenyu él nyertek: 1, Erdösi Bálint 2. Kuti Károly. 3. Viola József. 4 Nóvák Frigyes. 5. He-rendies Ferenc. Dedováe Béla. 7. Franz^ Lajos. A világp óstán ál dijat nyertek: Fischl Anna Kullancs Rozika. Az Általános Munkásképző Egyesület \' a sörgyár szépen díszített parkjában Dune-i pelt, hová zászló alatt az al&ódomboru ¦ tűzoltó zenekar kiséretében vonultak ki I az egyesület tagjai. A nem éppen kedvezőnek nevezhető idő dacára a délutáni órákban nagy közönség forgolódott a sjugyári parkban és mindenki kellemesen folt meglepve az alsódomboruí tűzoltó zenekar igazán jó és szabatos játéka által. A zenekar ugy a sétahang verseny, mint a tánc alkalmával derekasan megállta a helyét, általános tetszést és rokonszenvet aratva. Az alsódomboruiak büszkék lehetnek zenekarukra. Az ünnepélyen többféle versenyek voltak. A versenybíráló bizottságok a következőket díjazták: Frank Ollo 3 éves fiúcskát: a leánykák versenyénél Ötvös Gabriellát és Heisler Melai.it, felnőtt lányok versenyénél Reiowald Terézt és Scherz Faunyt, a menyecskék versenyénél Dobes Józsefnét. az elóre haladt korúak versenyénél Frivisz Károlyt és nejét, a fiatal emberek versenyénél Fischel Laiost, a bajusz versenynél Guth Emilt, a népies csárdás versenynél Kovács Katit és Szolár Jánost. A nyerteseket kik szép emléktárgyat és díszoklevelet kaptak, a közönség lelkesen megéljenezte. A teke versenynél a következők voltak nyertesek: Ofenbeck Vilmos, Filipovits Bálint és Pápai Ferenc. Mig a versenyek eldőltek, a ifjúság confetti és szerpentin dobálással szórakozott. Esti 8 ÓTafcor igen sikerült tűzijátékban gyönyörködött a közönség, melynek egy része tánezra perdűlt és csak reggel 5 órakor hagyta el a mulatság színhelyét. A mulatság összes bevétele 187 frt 99 kr. Összes kiadások 85 frt 27 kr. Tiszta nyereség 102 frt 72 kr. — Szent-István napja Z.-Egeraze-gen. Az elafi magyar király ünnepén a Zala-Egerszegen levő összes hivatalok személyzete részt vett a hálaadó isteni tiszteleten a róm. kath. templomban. Mise után dr. Jackovich László gróf főispán az iparostanoncok kiállítását tekintette meg. — Bársonygyár Szombathelyen. Az amiensi bársonygyár Szombathelyen, mint ottani levelezőnk írja, bársony gyárat szándékozik felállítani. A telek ingyenes átadása végett most folynak az alkudozások a szombathelyi városi hatósággal. . — Lépfene járvány. Szabar községben a lépfene járványosán föllépett, minek következtében a hatóság az előirt zárlatot a községre nézve elrendelte. — Kossuth ünnepély. Kossuth Lajos névnapjának előestéjén a nagy-kanizsai első magy. asztaltársaság f. bó 24-én saját helyiségében szép éa megható ünnepélyt rendezett Horváth István, a rendező bizottság elnöke,\'lelkes megnyitó beszédet tartott, titánná Huckstedt Jenő egyesületi tag szavalt, mely után Rothmann Gynla iparos, egyesületi tag, ismertette felolvasásában a nagy hazafi XXXViri. ÉVFOLYAM. - ZALAI KÖZLÖN 1899. AUGUSZTUS 26-án, életrajxát Ezek után sikerült bankett volt Tnboly Viktor ügyied indítványára Kossuth Ferenchez üdvözlő távirat me-besstetett. — Magyar emlék külföldön, örömmel kell tudomásul vennünk mindazt, mi küllöidön a magysn-ág erényeit hirdeti, örömmel legkivált, ba idegenben elismerést vívhat kí valamely művészi alkotásunk, mely egyúttal a magyar népnek története, nagy idői és nagy férhai iránt való kegyeletét ábrázolja Előkelő magyar mederek megfestették a szabadságharc egy győzelmes csatáját óriási vauznon panorámának, de annyi ambícióval, olyan lelkesedéssel, botry művük elüt minden más panorámának nevezett körképtől. A kép főalakjai Petőfi éa Bem. Ältalok van megtestesítve a világszabadság eszméjének keretébeo, melynek mindketten oly hősi hívei voltak: a magyar szabadságharc eszméje. E kép most, melyet a főváros minden lakosa, a fővárosban megfordult minden idegen és vidéki sietett megnézni, külföldre megy — Varíóba. Az oroszokhoz az a kép. mely a magyar szabadságharc honvédéinek győzelmét hirdeti az osztrákorosz szövetségesek fölött.\' Hirdetui fogja ott is, hogy erősen él bennünk a íéi-Bzázadja mult hősi küzdelem emléke, a kegyelet annak harcosai iránt, de hirdetni fogja egyben a magyar művészetet is, mely ily roppant vásznon iü, bár rendeltetésénél fogva elsőbben is a panorámás effektusra kellett ügyelnie, ilyen művészit alkotott. Örömmel vesszük tudomásul, hogy e kép épen Oroszországba megy, de dicsérettel kell megemlékeznünk a körképtáreaság ama elhatározásáról is, hogy mielőtt a képet kivinne, mindenkinek, a ki még nem látta — s ez főkép a vidékieknek szól, kik ez idő-tájt járnak a leglömegesebben a (óvárosban — a legkönnyebben hozzáférhetővé tetté, a képet azzal, hogy belépődiját a bizony drága 50 krról leszállította — 20 krra. — Az „Allíance Française". Az sAlliance Française" tánasága Parisban évente egy szünidei tanfolyamot tart fenn, a melynek az a célja, hogy az idegen nemzetiségű ifjak, kik Paris látogatására jönnek a külföldről, ezen tanfolyam előadásait hallgatva francia nyelvismeretüket gyarapítsák. A tanfolyam előadásai ingyenesek. A tanfolyam megnyitásának alkalmából egy igen díszes bankett lett tartva, a melyen az idén Leyques György franczia közoktatási miniszter elnökölt a., azon 460 iiju a világ minden nemzetét képviselve vett részt Az ünnepély egyike volt a legdíszesebbeknek. A pohárköszöntők sorát a miniszter uyitá meg s a jelen volt ifjak által képviselt nemzetekre ürité poharát és azzal fejezé be- szavait, hogy: Vigyék el hazájukba art, amit itt tapasztaltak és tannltak. L- ba azt fogják önöknek mondani, bogy a francia nép könnyelmű, felületes, válaszolják nekik, hogy a francia nép egy a művészetet szerető nép, a melynek ideálja az ieaz-ság és a szabadság. A initmztqr ezuláu kiosztott nebái.y kitüntetést az ifjak között, az úgynevezett ,Ladbe académiques\'-et, hogy a franciaorjzágban töltött időre emlékezzenek vissza. A magyar kir. anyakönyvi hivatal. Halálozások : augusztus 18 — 25-éie. Ehrlich Erzsébet izr. 12 napos: bél-burut, Maticsek Katalin rk napszámos 74 éves: belhnrut, Gärtner Klára rk. 6 hónapos: tüdőhurut, Meszarícs Franciska rk. cseléd 18 éves: elmezavar, Fülöp György rk. kalauz 59 éves : agyszélhü-dés, Horváth Lajos rk. posta- és távírda tiszt 25 éves : tüdőgümőkőr. Esze Anna özv. Tomasics Jánosné rk. fötdmive* 79 évea: aggkori végkimerülés, Szabó Gyula rk. 1 hónapos: bélburut Kutrovátz I-*t-ván rk. főkalauz 53 éves : bzervi szívbaj. Biba Janka rk. 1 hónapos: bélhurut, Knausz Katalin férj. Fürst Lászlőné 21 éves: tüdőrész. Weiss Henrik izr. ügynök 52 éves: agyszélhüdés. Születések: Sinkovics Károly rk. vasúti napszámos : Károly. Dominics Mihály rk. magántisztviselő: Ernő, Bettlbeim Richard izr. kereskedő: Károly, Krizsán Miklós görög keleti posta- és távírda segédtiszt: Ilona, Polgár János ifj. rk. csizmadia mester: Vilma, Trinkl János rk. kalauz: Lajos, Szancsek Géza rk. kalauz: Ásna, Fér-hezli Károly rk. malom munkás : József, Farkas József rk. földmives: Rozália, Jáoger Ferenc rk. napszámos: Margit, Goricaán Simon rk. : E?a, Dómján Anna rk. cseléd: István Wagner Ferenc rk. pincér közvetítő: István. Házasságot-kötöttek: Kalmár Béla rk. városi rendőr — Németh Annával, Hell György rk. kŐ-mives Begéd — Nagy Ilonával, Mayer Károly rk. ács — Hetyei Teréziával. Sopronban egy uri családnál tanulok jó kosz: és gondos ellátásra felvétenek. Lakás közel az iskolákhoz- Tudakozódhatni Sopronban Szent-György utca 18. szám I. eme let az irodában. Ki akar egészségben megöregedni? A metei mnnka áltatában egészséges az asz-siocycak is. a íé:Siak is es a földmives Hetében meg-van minden jó egészségügyi követelés. De ezzel a munkával sem szabad visszaélni és nem szabad tz embernek magát túl-erőltetnie, mert k ni önösen az asszony, ha bizonyos kort elén, gyorsan elveteti életerejét. A vér szegényes les«, ereje evyre kev. sebb, és ennek gyakran kDlöaMe betegség a következménye. Az előrehaladottabb korban való tnlsigoa megerőltetésnek r> amatikas fájdalom étTágyhiáay és álmatlanság, főtájáx, lélegzési zavar, oldálszsrái stb. a következménye. Bru-nel Cézár földbirtokos Gínasselvisben, (Rians-EastoD, Var-Franciaország) ennek bizonyságául hatvannégy éves öreganyjáról ir oekűok, aainek egész** ge a nagy fáradalom következtében VL-iitdelmeieo megrongálódott, ugy, bogy napi munkáját sem folytathatta — A legkisebb mnnka ezt írja léteiében, kimerítette, a járás nehezére esett és csak nagy nehezen tndta a ház lépcsőit megmászni. Mjodm kii tehertől elfulladt és oldalaz m-ást kapott. Mindig hideg borzongatta, nem volt étvágya, nem tudott aludni és állapota égésien kétségbe ej tette. Egy napon, a mikor ismét meglátogattam, azt a kívánságát fejezte ki, hogy Pink-pilulát szeretne bevenni. Azt hiaiem, mondotta, hogy es a sser, melyről annyit beszélnek a javamra letz. Azonnal megszereztem neki a Piák pilulát nemsokára lényeges javulás állott be és aránylag rörid idő alatt tökéletesen helyreállott az egészsége. Étvágya visszatért, arca visszakapta egészséges színét, álma jó és nincs fájdalma. Ez idő óta kifakadás nélkül ismét dolgozik. Ezt a levelemet bátian közzéteheti A T::.\'a ; uj erőt ad a vérU\'k, melyet képessé tesz arra, hogy sok, a vér gyöngesége előidézte betegséggel sikeresen megküzdjön. Használata megszünteti a sárgaságot, vérszegénységet, idegbajt, reumatizmust sto A Pink-pilula kapható Magyarországon a !¦¦-¦;.::¦ gyógyszertárban Egy doboz ár* 1 frt T5 kr. és 6 doboz 9 irt Magyarországi főraktár: Tírik Jizief gyógyszertárában Boest, Király-utca 12. szerkesztői üzenet. — S-Szl-BikUi. Szívélyes üdvözletét örömmel visiouozzuk. Beküldöttet köszflnjQk, jövő számban sorát ejtjük — Efy szetstau. Ni-m kö*ölhe\'jük. — Kovai* Miklós. Kószónetb-1 vettük Jövő számban jön. VEGYES, — Sok évi megfigyeiéi. Emésxlésgyeageté-geknél él étvágy hiánynál általában minden " gyomorhajnál, a valódi .Moll-féle seidlits porok* bizonyultak a legsikerebbeknek a többi szerek ¦ fölött mint gyomor erősítők és rértiastitók. Egy doboz ára 1 frt. Szétküldés naponta utánvétellel ! Moll A. gyógyszerész ca.es kir. szállító, Bécs, I. Tuchlauben 9. A vidéki gyógyszertárakban ( határozottan Moll A. készítménye kérendő az ; ő gyáxi jelvényével és aláirásával. KÖZGAZDASÁG. A gabonauzletrol. A mai állapot nem annyira lanyha, mint inkább öz lette lennek nevezhető. Ezen stádium még csak l—2 hétig tarthat és azután talán a rendes kerékvágásba jutnnk. Sürgős kínálat és korlátolt vételkedv mellett a bu^a lanyha irányzatú volt; ára helyben 8 frt 20/30 kr. Rozsban az irányzat szintén lányba é-i az ára íütcét 5 krral sülyedt; ára 6 frt 20/30 kr.. zab 5 frt 10 kr. Árpáért minőség szerint 5*90 — 7 frtot fizetnek. Szerkesztőség : Dr. Villányi Henrik, felelős szerkesztő. Dr. Perenyi József Kiadó: Ifj. WayOits József. Nyilttór.*) Véne, hncyhólyaí, hagy dara és a köszvíny bántalmak ellen, továbbá a légió és emésztési szervek hurntos bántalmaínál, orvosi tekintélyek általa LIthicn-forrás SALVATOR sikerrel rendéivé lesz. Hna:yhajtó hatása! Kellemes iiil -m \\ Kénjei esésilbető Kapható áa^yrizlteretkedésekbeo és gyógyszertárakban. A Sal?ator-forris igazgatósága Eperjesen *) Ax e rovat alatt köxlbttekért nem villái felelősséget a szert kik Ovegbetük (cégtáblákra reclam fel-Írásokra stb. alkalmasak) el árusításával, i mint mellékcikk akarnak foglalkozni s már más cikkekben utaznak, magas pro- j vixiŐ mellett. Ajánlatok V. P. 4087. alatt Rudolf Mosse Wien I. Seüerstádte 2 inte-zendők. Árverési hirdet menj. A n.-kanizsai kir. törvazék tkvi osztálya részéről közhírré tétetik, bogy az Első magyar gazdasági gépgyár budapesti bej. cég vécrehajtatónak Bluruen-scheio Lajos végrehajtást szenvedő ma-eyarszerdahelyi ir.kós elleni 45 frt tőke, ennek 1896 évi "december hó 1 napjától járó 6°/0 kamata\'. S frt .10 kr. per, 3 frt 60 kr. végrehajtás kérelmi és a még felmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyében a fentnevezett kir. törvényszék területéhez tartozó a magyar szerdahelyi 484. sz. tjkvben f 616. brszám alatt Blumenscbein Lajos és neje Keszler Fáni tulajdonául felvett a 6 frtra becsült temetői legelő az 1881. évi LX. t. c. 156. § a) pontja értelmében egészben — továbbá az u. azon tjkvben f 694. hrszám alatt felvett ház (korcsma) udvar s kertnek B lumen sebei o Lajost illető és 535 frtra becsült Vs része — mégis az u. azon tjkvben f 695 brszám alatt felvett kerekarasztói szántóföldnek ugyan őt illető és 234 frtra becsült fele része 1899. évi november hó 3. napján d. e. 10 órakor Magyar Szerdahely községházánál dr. Szilasi Adolf felperesi Ügyvéd vagy helyettese közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a fentebb kitett becsár. Árverezni kívánók tartoznak a becsár 10°j0 át készpénzben, vagy óvadékképes papírban a kiküldött keiéhez letenni. Kelt N.-Kanizsán, a kir tvtzék, mint telekkönyvi hatóságnál, 1899- évi augusztus hó 10 napján. Dr. Neusziedler, kir. törvényszéki bíró. véd- - vigyázni kéretik ! S= MÁRIA-CELLI =S j GYOMOR-CSEPPEK 8 nagyszerűen hatnak gyomor bajok- q nál, nélkülözhetetlen és általánosan g ismeretes házi és népszer. — ,A O gyomorbetegeég tünetei: étvágyta- 8 lanság gyomorbetegség, bűzös le- g helet, felfnjtsást savanyu felboffögéa, D hasmenés, gyomorégés, felesleges 8 nyálkakíválaszlás.sárgaság.undorés g hányás, gyomorgörcs, szűkülés. - a Hathatós gyógyszernek bizonyult fej- 8 tájásnál, a mennyiben ez a gyomor- g tói származott, gyomortulterheléssél u ételekkel és iulokkal, giliszták máj- 3 bajok és bámorrhoidákoál. iá Említett bajoknál a MárlaeelII g gyomorcseppe k évekóta kitűnők- g nek bizonyultak, a mit száz meg u száz bizonyítvány tanúsít. Egy kis § üvegárahaaználatiatasitá3salegyfitt g 40 kr., nagy Qveg ára 70 kr. .—ö Központi szétküldés Brady Károly q által Bécs, gyógyszertára .Magyar H Király" hoz, L Fleischmarkt 7. g Nagy-Kanizsán: Príger Béla és o Belus Lajos gyógyszerészeknél. — g Barcson: Kohnt Sándor gyógysze- _ résznél. — BÁRÓ IHKEY JÓZSEF ÜR iharos-herényi uradalmánál 400 hektoliterre becsült gubács eladó. ZENEISKOLA MEGNYITÁS. Van szerencsém a tisztelt közönség tudomására adni. hogy ZENEISKOLÁMAT iSög. szeptember hó n-én megnyitom, melyben a következő Uutárgyakból adok alapos oktatáit és kiképzést a legjobb methodus ne\'riat 1. .Zongora éa cimbalc^n. \\ 6. Ellenpont (Kontrapunkt1, 2. Hegedű (és az összes vonós hang- 7. Zenei műformák tana, szerekből). { 8. Zeneszerzés. 3. Fuvola (és az összes fa és réz- ; 9. Hangszerelés, fuvó hangszerekből), , j 10. Énekkarok, Dalárdák kiképezése, 4. Ének iSopran. Alt, Tenor, Bariton, 11. Zenekarok s iskolai karok kiképezése, Bass), 12. Felnőttek is korkülömbség nélkül 5. Összhangzattan), legrövidebb idő alatt kiképeztetnek. A tanfolyamra elójegyeztetni lehet IFJ. WAJDITS JÓZSEF könyvkereskedésében szept. 4-ig.- és kéretik a tisztelt közönség, Bzimkedjcn az előjegvzést minél előbb eszközöltetni, miután tanalók csak kotlátolt számban vétetnek fel s a beiratáscál csak az előjegyzettek fognak figyelembe vétfctni. Hölgyek külön órákban nyernek oktatást. A beiratás és zeneiskai tanfolyam kezdetét ujabb falragaszok fogják a tisztelt közönségnek tudomására hozni. Tandíj egy hóra & frt. A tisztelt közönség pártfogását kéri KISS KÁLMÁN a budapesti nemzeti Zeaedének az összes osztályait kitaaőea végzett oki. karnagy és zenetanár. CSAK FIATAL EMBEREKET ^¦ft érdekel tudni, hogy a PA HISI Dr. ISOITOV-FKI.E már néhány nap alatt elmulasztja még a legrégibb és legelhanyagoltabb kifolyást is. Felesleges tehát Santalt vagy Copaivát hasz- nálni, mely csak a gyomrot rontja, de a bajt nem gyógyítja. KAPHATÓ EG VE II l I. ZOLTÁN BÉLA gyógyszertárában BUDAPEST, V., Magykorona-utca 23. Ára üvegenként 1 frt. 1.20 kr. előleges beküldésével franco. 8 sr GYÜMÖLCS ÉS SZÖLLÖ BOR KÉSZÍTÉSI GÉPEK. folytonosan ható ketlős^emeltyü szerkezettel és ayomeró AZsbályzÓTal. >r gyógysze- ç xxxxxxxxxx § gyümölcs és sz0ll0 sajtok, S 8 b A munka képesség 20\'/. nagyobb, mint 0 bármely más sajtónál. § szöllö és gyümölcs zűzók | és bogyó morzsolok. 8 Szöllo és gyümölcs őrlik, aszaló készülékek gyümölcs és főzelék c aszalásra, gyűmölcs-vágo és hámozó aépek, legújabb szerkezetű szabad. 8 önműködő .SYPHONIA\', gyüT,ű!cs és szöllövessző permetezők, gyár-8 tatnak és szállíttatnak jótállás mellett a legjobb kivitelben 1 MAYFARTH PH. ÉS TÁRSA § ca. kir. kizár, szabad., gazdasági gépgyárak, vasöntöde és gőzbámor. S BÉCS, II. Taborstrasse 71. ° KITÜNTETVE 390 ARANY, EZÜST ÉS BRONZ ÉREMMEL. g ÁRJEGYZÉKEK INGYEN ÉS BÉRMENTVE. | §s/> Képviselők és viszontárnsiték felvétetnek. "^H 3JO3O0O3003C>3O3O3O0003O0O0333OaO30O0O00rj0O0g XXXVIII. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY EGYSZERŰ ÖSSZEADÁS. Jó anyag, Jó pneumatic. Jó acél, Jó keréktalpak, Jó küllők, Jó golyók, Jó csapágyak, Jó hajtókák, Jó munka, Jó szerkezei. ísro^l-varí^cierenenncr tmd^Weisferfa TTRIA>KERÍKPÍR*Ú?EK PUCH iÍNOS ÉS TÁRSA, GRAZ. RAKTÁR és KÉPVISELET ZALA és SOMOGV-MEG YÉK RÉSZÉRE IFJ. WAJDITS JÓZSEFNÉL NAGY-KANIZSÁN. JUTÁNYOS ARAK, KEDVEZŐ FIZETÉSI FELTÉTELEK. A feluláló dr. BKIMSGER lai\'ár ur által kizárólag jocosilott ejártminyu Y E IDI M G E R KÁLYHA cs. és kir. udv. szállítónál kapható. IEI11. • BUDAPEST: Thonethof. - BÉCS I., Kohlmarkt 7. sz. a. PRÁG : Hybernergasse 7. Minden államban szabadalmazva. — Az első éremmel minden kiállitáson kitűntetve. — Legkitűnőbb kormányzó, tolta és szellőző kályhák wlák számáia. a legegyszerűbb ét leg> lcgán*al>b •rittti tgéfí időtartam >iéii]iirral való füléinél ét ; terjt-dö égés koizénneli tüzelésnél 55,000 knlvJiu forgalomba hozva. Ecy kályhával több szoba ín fDthetti. „M E I\'D I N 6 E R"-kályhák, lakás-V, iskolák és i kiállításban, tcisifus; •M ór* óva intünk az utánzatoktól, utalva a káiyhaajtókra ömött kövt-tke^ó védjegyre : MF.101NGER-0FEN |ft H. ¦ H E I M „HE ST I A"-kályhák. Srf^&rf FtSTElWESKTÓ HAXDAIiLÓH. FÜSTEMÉSZTŐ CALORIFERE K. KÖZPONTI FŰTÉS MINDEN RENDSZER SZERINT.__ _ Száraz alkalmazása ipari és gazdasági célokra. --- 9QT~ Prospektusok és árjegyzékei; inr;ycn ér. bérmcr.tve. ooooaocxxxaoocaooooooo naaooooooooDOOOOtxaqqag gl MOLL SEIDLITZ POR Csak akkor validia1* védjegyét ha mindogyík dobos Moll aláírását tünteti fol. A Mol\' A.-fett Seldlitz-poroi: tartós gyógyhatísa a legmakacsabb gyansar- és al-testbántatssak, gyomorgörcs ít gyomorhév, rftgzott székrekedés, raajbantalnm, vér találás, aranyér éi a legkiV^iibozöhb aii betegségek elten, e jeles faáziszeroek évtizedek óla mindig nafycbb elterjedést szerzett. — Ara egy IspecEsteit ¦réti tfetl daaaznak I frt «. é. Hamisítások törvényileg fenyíttetnek. pmoll-fele francia! BORSZESZ ES SO JCsak akkor valódi, b* ¦wempa n»-g moi.l a. T*jjcfy*t tn.it.-ti t«il f —— -:- .A- -UH\' felirata ónozattal van sárra. A sUH-féll ] l\'traaaila ísrszesr. is so nevezetesen mint fájdalsssosíllaptté bedörzsölni szer ] Lküsa»»-uy, csuz es a meghűlés agyén knvrtkeztnéuyeiti.;i !egj«mereteKebb népszer. [ \' - Egy >«ez*tt eredat! üveg »rs 90 krajczár MOLL Gyermek szappanja. Legfinomabb, legnjabb módszer szerint kéizitvk gyermek és hölgy szappan a b=r okszerű Épciására gyermekek «1 felnőttek re síére. Ara dirabaakiat — 20 kr. Öt darab — 90. kr. Minden darab gyermek-szappan Ugll A. védjegyével vau ellátva Főszetküldé*: Moll A. gyógyszerész, cs. és kir. udvari szállító által, Bécs: Tuchlauben 9. nz. Vidéki megrendelések naponta pnsUntáovét mellett teljesíttetnek A raktárakban tessék határozottan MOLL A. aláírásával és védjegyével ellátott készítményeket kérni. Raktár: Nagy-Kanizsán Rosenfelrj Adolf 6S Fia. SUCHARD Mindenütt kapható Cacao egyedüli elárusitása lilruevesnek ismert DÖRKOPPS DIANA KERÉKPÁROKNAK \\W (.Legjobb német gyártniáuy) TP csak KOVÁCS FERENCNÉL, SZOMBATHELY. mW FIÚMÉBÓL tőzretleD a tori bajóról széUilihe 1 xaik 4 kgr. Kió kávé jó iafl.......4 60 1 ZBak 4 kgr. Portoriko kávé nagyszemű .... 5 60 1 zsik A kgr. Kuba kávé nagyszomQ . . 5 76 1 zsák 4 kgr. Poitoriko gyöngy- kávé ....... 6.12 t zsák 4 kgr kék Jáva gyöngv- kávé........6 80 elvámolva, bérmentve r* csoma gol va minden mán költség nélkül. Árjegyzékkel készséggel szolgaiunk. FRATELLI DEISINGER, FIUME, szabad kikötő 35. A magyarorízigi kávésok bevásárlási Corrala. elvállal teljes malom béren J eséseket, átalakításokat, minden rendszer és terjedelembea gyárt szállít : agyak, perselyek. Sell- r HeiBsrazékeket minden nagy ságb* o és min őség ben, töm Ötöd tés éa porcéi án beugerekkel. Fraacla malomköveket legjobb minőségben és malomjáratokat, gabo-na-osztályozó hengereket és fej koptatókat saját rendszerűekét. Kaakalyvilaszté. Eure-ka. Tarsrek. lisztkeverő gépek, dara és gőz-tiszti tógépek, elevátorok és szállító csigák, transzroissiók, tengely- éi gyflrükenés rendszerűekét Gazdasági malssak kézi és járgány hajtásra. Tarblnák és vizikere-kek, keret, köres axal-lagfürészek, fagyaiuló és csistológépek kötő-rőkkel éa znzó-gépek ^ mindennemű érc cs ko- fgí va,baxalt,mészkc cha- » motte és gipsz részére. ^ Miadeaféle szurka éc fflj fémöBtés saját ét Ide- L bni modellek éi rajzok H» szariat ffi LIP11 fürdő BftT- SZLAVÓNIÁBAN. EpetlGH jödtartalmn oitalilas forrás (64° C.) a Kaatinensen. 1898 ó!e a Laajavfilgyt vasat álloMisa (Dngosellon át) Azonkívül Pakrao-Llpik déli vastst itlccás. (Zónatarifa.) Kitűntetve: Bpfst, Becs, London, Róma, BrQszel. Fényesen berendezett gyógyterem, kivé ház és vendéglő, nagy szabás a park, fedett sétány, kitűnő gyógyazállodák, pompásan berendezett fOrdSépűletek. Villanyos világi tas. Felalmolnatatlan hatása kSazvéay és osűzM bajoknál, taokiáaaái. esoatbajok ttál, mindennemű bpratat biataifiiakiiii, valamint minden HÍflgy és vér* jjeteEíégekcéi" Hivatalos fOrdőorros J>r SZBMEBEY BERTALAN. Jéd hévviz szétkildéu egyenesen a forrástól, továbbá Édasluity L és Sationl éa Wille cégtől Bodapesten. Bővebb felvilágosi táassl asolgal a FCRDÖIliAZliATÓS.tli L1PIEEK. Tőiiiöronté.sü rosféljok stb Legolcsóbb arak! +m Árjegyzék ingyen bérmentve! Hepgerrovaikolások leggyorsabban és olcsóbban, szállítás jótállás mellett ~W LEGKEDVEZŐBB FIZETÉSI FELTÉTELEK. Hengerrovátkoló és köszörfllö-gépek, villanyos-világítási telepek. Tervezetek, kflttéjvilések éa praktikai tanácsok gyorsas és lagyei. ÍvM@|^«Í®áSí^M@Í , BERQER-féla BTÓBTITá KÁTRÁNY-SZAPPAN Uilnttl-M oivoíoí ijinliak, EarAp* l-jríObb illaroalbaB linytt íite.-ro! tJkíJmucil: mí-adeuneauü l>4Sa*Kiiatl«Sa «l]u. r.uTEíoicio- időit pikk*l7\'SSmör, kon ¦ ilosdi iuîtroi. UEjüiictíc orr.rcít-tír. í itTur, t«-jdac lihitiAdij. Jcj- il Sittül. I torpa ollcn. A B*rro--lll* kltriíijtiappm ¦ Un*lnuu a fs.fc&trüji-aeJr. 40s,-,-it 4« mio. I don tfjib, a k*raik*d>UBib«o •lofurdalu kit- j lin*iupjuuioktol l*njr*«aao klllJabCsit. « _____ OftilAaok elkorfLliao véa-att hataro-otUo atargar (ala katrasjaupfiaB ==-conci ri dio ¦ aa limart radjacjr* raJo aar*lm*(t«t*a k«r«tik. ZAfllt &örbaloLj=iffai=á: sikerrel sii a! at; ta tic a kátrioj-asappan h*l7att a ¦sH-oat^MI* oyágy-kátrány-faéBSHappaP A rj7e=ctbh iat-4ay3=a»ipac aa ABCBŐB TISZTATALAXSAGAI 7 aMATolita-ics, a, crac-nakakMk vaUa*oo-I lcjb*taci4(at " a faltUaulkataZU» bOrti-ititó ntoatid «a «riI(»*Bp«t .....1 asol«*l » ¦irtjivr féla* mfyo9rin-káMmw*mxmpfjmm 86*jb jrlToaria tartalommal «a Unom illattal. Am attaáUa fkjaak JtaatsmJOaJJ ata atti ml «cytH iaiaiaaklil ss Sx^ ( 4awaJi * írt oo kr. a többi Bargar-tlla szappanokból kftldtiBaati ki na ai «n-dSk: Scant©o-szappaa a bor finomítására, borni EJ^pjaji MktasAaok elite. o*rWI-BsapYaa a bfir ita^Uaara bimle-hely-biiil 4a mint fartoU-sito ttappan, Bart«-.f4U fastjrl-nrlA-aupTMa «a raay«-»lpara-eia»Da». n-rcat>Ula KT«*-¦aak-azappu a ssoase* kar risiere (it kr.) Sargsti—fél» PotroBulfol-sucsspsisui rasa*) on, kifltaa, borritxkiUn4g 4s nrcTÍ5rö;:ic elic=, EEoplö ciijpii fián kathatúa, Ssargsit—féls> fcéw tsjssBppBn taitas>s«r és arotlsiUtlansi« ollón. Taanta «s*rpaji lib-isxadas 4- bajkibulláa elles. ¦wgar.téu TOgskxatppan kSoss>glw>* 1. sx. randas logaknak, L. se. dohLnvo:okait. Ara SO fcr., a l*(iobb fortiüti to -aar. A tob ei Bart^r-fal* asuttorca«-kaU LUatSlaa- utalunk a röpiratokra. Caak *arsr««T-»la ---akai kaU kirai. mintán rcamtalan hatástalan ntáaaatok y-aaak. Orar, is 15mktax : C-. Kall It Oerasjt. Troppa*. CfisqsBM tatstón s tsasOkí rjifptsiiiMaa KaVsi 88. -Kstíuai Prusr Bela es Beins Lajos tftjgggtottö Nyomatott Ifj. Wajdit-t József köuyvnyomdijibaii Nagj\'-Kanüsin. |
