Zalai Közlöny 1900 022-026sz június.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	5.86 MB
Keltezés:	2010-02-13 20:07:49

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	1735
Megtekintések száma:	6287
Leírás:	Rövid leírás \| Teljes leírás (346.45 KB) Zalai Közlöny 1900. 022-026. szám június Zalai Közlöny Hetenkint egyszer, szombaton megjelenő vegyes tartalmú hetilap 39. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: NAGYKANIZSA, 1900. juniua hó 2-án. 22-ik uím. XXXIX. évfolyam. Elönteti,l irt E,Jn éire . . 10 kor. — 611. Fél érte ... 6 kor. — flll. Nejedéire , . X kor. 50 flll. r.fjt Ilim 20 1111. HIRDETÉSEK 0 luiáboi petluorbm 14, tul.o4.tor 12, ■ mlodra torlbbl lorért 10 flll. HYIt.TTÉRB EN petit loronkönt 20 fillérért Tétetnek fel. Kiocitkrl Illeték minden egyei klrdetíiért Go flll. ll«etendö. ZALAI KÖZLÖNY. A lap szellemi réaiét illető minden köxleméoy k felelői tcerketilá nejére, ji MTM\' résxt illető köt-lemények prdlg t kUdó nerére cimxetten Naifj-KanUsArik\' bér-mentre intéxendők. Rónnentetlen le?elek nem fojad-tatn»k el. Kéziratok TlnaxaneinkUldetnek A nagy-kanizsai , Ipar-Testület, ■ „a nagy-kanizsai Takarékpénztár részvény-társaság,■ a .Kotori takarékpénztár részvény-társaság, .nagy-kanizsai ós a galamboki önkéntes tűzoltó egylet,\' a .nagy-kanizsai kisdednevelő egyesület," a .nagy-kanizsai tanítói járáskör,\' a „nagy-kanizsai keresztény jótékony nőegylet,* „n.-kanizeai izr. jótékony nőegylet," „szegények tápintézete,\' a .katonai hadastyán egylet," a .soproni kereskedelmi iparkamara,\' nagy-kanizsai külválasztmányának hivatalos lapja HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Pünkösd. Nafr-Wnlu., 1900. JibIqi 1. Fénysugaras, virágillatos Onnep ez, a nyírnak ünnepe, mely himnuszokat fakaszt a milliók ajkán: a természet pompáinak dicséretét. Mert gyönyörűséggel töltik cl a nyárnak szépségei a szivet és a szemet és fölemelik & lelket az örök szeretet kútfejéhez. Ki mindazt adta, a mi nekünk szép ésjé, a fát, virágokat és gyümölcsöket. £s a napot, mely lombot fakaszt a fán, szivárványszínűre festi a virágokat s a magvakat megérleli. És mindezt értjük: az emberért, kit saját képére alkotott az Ur, hogy legyen méltó teremtmény a világon, ki felfogja müveit és imádni tudja Öt az ö dicsőségében. S az emberek a teremtés e fönséges gondolatát mind megértik e napon és elmennek ünnepelni & természet templomába. Oresen marad tőlük a város és benépesül az erdő; koszorúkkal és bokrétákkal ékesítvén magukat, dalaiktői visszhangzik a mező és a berek. S a milliók, kiknek vajmi ritkán kél állitat a szivükben, e napon mind az Ur dicsőségét hirdetik: a mit cselekesznek, éreznek és gondolnak Pünkösd napján: mind öntudatlan hálaadás az. Hála a földi életért és a földöntúliért, az örök üdvösségért, melyet hirdetni minden népeknek és nemzeteknek e napon indultak világgá az apostolok és az ö tanítványaik, fölöttük lebegvén az Urnák lelke tüzes lángnyelv alakjában. A mit hirdettek, a mit tanítottak, az igazság volt az, útlevél a két világbeli boldogsághoz. Követte volna tanításaikat az ember és ne tért volna le az útról, melyet ők mutattak, nem volna most ádáz testvérharcőíc színhelye a föld s késsel kezükben nem leselkednék egymásra az éhezők és a jóllakottak két nagy tábora. És ha valaha béke lesz a világon: nem a hamis próféták fogják azt megteremteni, hanem a szegények és a gazdagok ezredéves osztályharcát igazságosan eldöntik majd azok a tanítások, melyek 1900. év előtt Pünkösd napján hangzottak föl először ama 72 tanítvány ajkain. Ez Pünkösd ünnepének örök tartalma, ez által vált a nyárnak fényes ünnepe az e világi és a másvilági élet boldogságának szimbólumává. Gutenberg ünnepéhez. Azon alkalomból, hogy - a német könyviparosok egyesülete (Buchge-werbc-Verein) Lipcsében felállította külön iparházát (Buchgewerb-Haus) és leleplezte Gutenbergnek a könyvipar megalapítójának Lehnert mü-iutézetében készült igen jel03 szobrát, a Nagykanizsai Könyvnyomdászok Szakegyesülete megújítja Gutenbergnek kegyeletes emlékét; azon jeles férfiúét, ki félezer esztendő előtt (született 1497. Maiuzban,) korszakos találmányával úgyszólván felszabadította a gondolatot és szárnyat adott az eszméknek, hogy Chateaubriand-nak szavai szerint megtegyék ntjokat a világ körül. \' Kicsike találmány vala eleinte a szögesrekeuz (Winkelhacken,) melybe Gutenberg a gyakrabban előforduló szót beleillesztette; de e kicsike szerszám nélkül meg nem született volna a rotációs géppel dolgozó modern sajtó, mely egész lapok mintáját önti és nyomja egyszerre. Newtont a leesett alma, Galileit\'a templomi öröklámpa lengése vezette a föld vonzásának törvényére, Bradley vitorlás csónak haladásából fejtette meg a fény eltérését (aberrációját); kicsike volt tehát Gutenberg szerszáma is, de nagy gondolatot rejtett magában és ha a könyvnyomtatás teknikáját mások fejtették ki és fejlesztették is tovább, az semmitsem von el ez egyszerű tipográfusnak és kömetszönek érdemeiből, kiről a könyvkereskedők világpiacán, Lipcsében s a mi derék n.-kanizsai könyvnyomdászaink Nagy-Kanizsán jun. 3-án megemlékeznek. Egész modern kulturánk a sajtó általánosításának eredménye. Föltalálása előtt emberöltőkön keresztül irtak egy-egy krónikát és több nemzedék szorgalmatoskodott egy biblia lemásolásában. A középkor klastromaiban folyt e lassú és fárasztó munka századokon keresztül, s valóban hálásan kell tekintenünk ez épületek \'romjaira, hol az emberiség annyi szellemi kincsjeit msgőlúték, megmentették a későbbi nemzedékek számára. Gutenberg óta nem szorulunk többé lemásolt pergamenekre, betüről betüre lerajzolt könyvmásolatokra. Ma csak a könyvnek megírása, a lap megszerkesztése, szóval a szellemi munka kerül több időbe, de annak száz, sőt millió példányokban való sokszorosítsa a könyvipar bámulatos haladása és fejlettsége mellett minden képzeletet meghaladó gyorsasággal történik. A Times és a new-yorki Herald p. o. majdnem könyv vastagságú napilap, mely ugyancsak vaskos hetikiadást és könyvszámba menő ké- pes mellékleteket osztogat olvasóinak. A londoni, de különösen a lipcsei, müncheni és berlini könyvkiadó-társaságok és intézetek p. o. a Biblio-grafischés, Institut, Deutscher Bücher-veréin oly pompás nyomású, rajzolásu és kötésű könyveket adnak ki éven-kint olcsó áron, hogy egy laikus kétkedőleg fogná a fejét rázni, ha azt mondjuk neki, hogy a modern tökéletes sajtótermékeknek Gutenberg incunnabulumai az elődjei, a felviru-lást csináló gondolat pedig: betűire szedni a gondolatot, a szót, a mondatot — Gutenberg termékeny gondolata, szerencsés ötlete, kísérlete, mindegy bárminek mondjuk, de nevéhez fűződik. Két esemény jelentősége különösebben magasra emeli Gutenberg érdemeit az európai emberiség történetében. 1. Az egyik a vallási reformáció, melyet — eltekintve felekezeti színezetétől, hatalmi és politikai kapzsisága mellett és számtalan tévedése, annyiban mindig jelentős esemény marad, hogy visszaadta az embernek szabad kutatásjogát, személyi meggyőződésének erejét és halomra döntötte a szko-lasztikát, mely a hit és tudás körének összezavarásával még a bölcseletet is a theologia szolgájává kívánta deklarálni. Gutenberg sajtója nélkül ez soha sem terjedt volna cl annyira a germán államokban, mint a hogyan elterjedt. 2. A másik a jognak reformációja, mely a francia, örökké emlékezetes forradalomban halomra döntötte a karok és rendek, meg desz-poták századok óta mcgcsökönyösödött uralmát, visszaadta a nemzeteknek önrendelkezési jogát, emberré tette az embert, s ha el sem érte ideális célját, mert hiszen minden eszme eldurvul és elsatnyul emberi kezekben; de tagadhatatlan jóért küzdött, jót akart mindenki számára. Ez sem járta voIm be Európát a sajtó segítsége nélkül. Ezért fontos Gutenberg emlékének ünneplése! Ezért illeti köszönet a helybeli könyvnyomdászok szakegyesületét — hogy ily tisztán ideális célú és szépségű gondolatnak meghozták a kegyeletes tiszteletet, megemlékezést. Lehet, sőt kel! helyi és országos nagy embereket ünnepelnünk, de néha azokról is kell és illik megemlékeznünk, kiknek hatása nem megyékre és országokra, hanem földrészekre terjed. A társadalmi esime, a XX. század megfejlendő problémája szintén csak Gutenberg sajtója révén hatol be a palotákba és kuoyhókba, a gyárakba, mezei munkások zsellér lakába és a magas financia és politika tanácskozó termeibe. Ez a probléma, talán a legnehezebb, mivelhogy sem vallási, sem jogi, hanem gazdasági és társadalmi reformációja Európának. Itt is sok a tévedés, emberi hiúság, irigység, szélsőség, mint minden vajúdó eszménél, itt is visszaélések lehetnek és történhetnek, mint mindenben, melynek nincs helyi, hanem általános emberi érdeke: de Gutenberg sajtója éppen sokoldalúságánál s a vitatkozás szabadságánál fogva ide is be fog világítani, szétoszlatja a félreértéseket, kellő mértékére szállítja majd a heves, vagy túlzott követelményeket és dia- F dalra juttatja az eszmét, a méltányosságnak, emberszeretetnek és az emberi szorgalomnak kiegyenlítő és igazságot szolgáltató gondolatát. CrírVtUM Ge»a ár. TÁRCZ A. Bál után. — A ,Z»Iái Közlönj* eredeti tircáji. — Irta: Vajdai Szabé litváa. A napsugár már végigtáncolta a természetet 8 beszűrődött abba a kis rózsaszínű aleovéba is, a hol hullámzó vánkosok közül ép most emelkedett ki a kis Margit Nagy Belymes pilláit megdörzsöli, b álmosan, félig lehuoyt pillákkal lép a csipkés pongyola fodrai közé, apró lábait beteszi himzett papucsába s miután egyet áait hosszan, álmosao, pillantása a nagy álló tükörre esik. Oda áll elébe és nézi magát benne, mintha ma látná elöstör azt a azös»ke kis fejet, bozontoa hajával, a a nagy szemeket, melyekből oly kedves, szinte uaiv tekintet csillan ki. A hamvas arcot, mely fehérségével annyi fess gavallért bomlaszt utána. Nézi hosszasan a mását, a a szemek alatt kis karikákat fedez fel, emlékét a bálnak, melyért egy teljes éjszakát áldozott fel. És im előtte van az a kápráztató fényesség, a csllláros pompa, a rÓzsáa kedv, tánc, zene..... Érzi azt az édes örömet, mely elfogta akkor, a midőn .vele" táncolt. Ab! az a keringőt... Most is fülébe cseng a bájos melódia szétfoszló, zsongó akkordja: .Boldog, ki szeret.....I* A zene szól, a párok keringnek 8 ó Tivi karján. Bódító érzés száll le rá s önkéntelen ráhajtja fejét a kadet vállára. S ott feledi. És keringenek Bokáig, lázas bágyadsággal, pihegő kebellel, le-lecsukló pillákkal, elfeledve mindent É* a zene Bzétáradó "hangja között édes szót suttog valaki fülébe, édeset, szerelemtől lázasat. Most ráhajol, érzi a lehélletét és érzi ajkán a kadet csókját Felriad hirtelen b tekintetével arra néz, a honnan anyuska figyelmes Szentekkel nézi. Éi ugy látja, hogy anyuska épen feléje néz. Szigorú az arca. Összerezzen és elpirul, de azért tovább kering. A másik szobában anyuska ollója na gyot kattog, a mi aztán felébreszti a kis leányt édes merengéseiből. — Ahl anyuska is fenn? Megsimítja Bzőke haját, 8 aztán csendbon, lábujjhegyen lopódzik át a szobába, a hol a mama valami szalagcaokröt igyekszik Margit ruhájára ráerősíteni. Laasan, óvatosan kúszik oda s lefogja a mama szemét — Anyuska, ki vagyok? Az azonban gyöngéden eltávolítja lánya kezét u csendesen mondja: — Menj," te csúnya I ••.. Margit pedig nagyot bámul, két nagy szemét rátapasztja mamájára b aztán balkan, csakuem pityeregve szól: — Anyuska, te haragszol? — Haragszom. — A miatt a ca/5k miatt — Igen, mert nem axép, hogy egy jó nevelésű leány annyira megtudjon feledkezni magáról. — Pedig — mondja Margit szaggatottan — látod dn nem vagyok oka ennek ......Hát tehetek én arról, hogy megciókolt? .. . Hisz Tivi jó fiu, fess gyerek, aztán .... — Mindegy, katonatiszti S legalább főhadnagy volna, vagy századosi De csak kadét I Megtiltom, hogy csak rá ia gondolj I Az utolsó szavak kemény komolysággal voltak mondva. Margit Bzólni akart, de meggondolta, hogy jobb hallgatni. És elgondolkozott. Istenkém I hát olyan vétek az, ha egy tizenhat éves leányt megcsókol egy kadét. Hiszen épen akkor kapja az ember, mikor nem várjál S aztán milyen-jól esik az a csók I.. . Az arc lángba borul és olyan boldogító érzés, mely végig fut az egész testen b megdermeszti a tagokatI És a mamák mégis tiltják.... pedig hejl egykor, régen .... így szőtte gondolatait Margit s mintha eszébe jutott volna valami, hirtelen megszólalt: ,— AnyuskaI Voltál te tizenhat éves? Anyuska pedig e furcsa kérdésre alig tudott felelni. Majdnem azt mondta, hogy nem, de aztán kitérőleg felel: — A haszontalan kérdések untatnak. — De anyuakáml és bizelgőun simul hozzá. Befúrja fejét a báli ruha szalagjai közé, majd ráTníí-a mama arcára, kérő, esdeklő tekintettel. Lehetetlen, hogy anyuska el ne lágyuljon. Gyöngéden vonja magához Margit fejét éa homlokon csókolja. A kis leány pedig felbátorodik erre és tovább csicsereg: — Anyuska I szerettek téged a katonatisztek ? — Margitkai — kiált rá szigorúan a mama. — No ne haragudj .... — Ne fecsegj, ha mondom. — Tudom, még most is haragszol — mondja Margit szinte szemrehányó hangon. — És ha ugy volna? .. . — Pedig nincs abba semmi — okoskodik a leány. Mást is megcsókolnak!... — Igen, de nem az első bálon. — No az csak dicsőség lehet. — Igen, a mit az egész város pletykázni fog. !— Az egész város? Hiszen nem is hallhatták! — De látták. — Azt a csókot? — Igen, azt az indiskrét, rendesen elcsattanó caókot, — folytatja anyuska lesújtó szemekkel — a melyért lakolni Í0g8Z. Margit megszeppen. — De csak nem komolyan mondod ezt? — Egész komolyan. Bűnhődni fogsz érte!---- — Bűnhődni I .. . susogja Margit kö-nyezve. — Mert egy jó nevelésű ioéoynak ilyet tenni nem szabad .... — Azért a csókérti... susogja tovább. — Menj szobádba, ma nem szabad kijönnöd l Margit ÖBBzeteszi kezét. — Édes anyuskáml..... — Semmi könyörgés ! Ugy. lesz, a mint mondtam I Hogy is nel Az én leányom- nak csókot ad egy semmiházi kadét, egy rendes, csattanós csókot I .... Nem tűröm! Aztán mély CBend lesz, ciak Margitka elfojtott zokogása ballatszik. Tudja, hogy a büntetést ki kell állnia, mert anyuBka komolyan beszél. Borzasztó! Egy napig nem lehet szabadon! óh már egyszer megtörtént ez, azt bitté akkor is, hogy belehal. Pedig akkor három befőttet tört szét, s most meg egy hitvány csók miatt kell raboskodni. Átkozta is már magában a bált, ionét, Tivit, mindenkit és mindent. Lassan indult az ajtó felé. Már majd kilép rajta, mikor hirtelen visszafordul és szinte dacosan szólt: — Pedig a mit a múltkor adott, az még csattanósabb volt .... Éa elpolkázott............i Egy boldogtalan vő naplójából. — SlcJsaka Andor: .Anyósok KOnyre.\') — Nemcsak tetszhalál van. Van tetazélat is. S a legtöbben ezt éljük. Nem tudom . melyik veszedelmesebb ? Tigris kalitkában egy óra hosszat állat-szeliditési mutatványokat produkálni — vagy egy napig egy szobában lenni as anyóssal ? _ . Az anyósom nyelvét kivülem csak az orvosunk a az is ciak fölűletesen ismeri. ) Kiadj a uersS. Lapunk mai. számához negyediv melléklet van csatolva. XXXIX ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1900. JUNIUS 2-án. Az első esküdtszék. Fél esztendeje immár annak, hogy hazánkban az esküdtszékek nagyjelentőségű funkcióikat teljesítenek- Az a feszült érdeklődés, melylyel az ország köztélé-ménje kezdetben működésüket kísérte, intenzivitásban erősen megcsappant ennek a félévnek elteltével. A verdikteket nem tárgyaljuk már anuyira élénken, mint eleinte, mert ugy tekintjük az igazságszolgáltatás gépezetének ezt a fontos alkotó részét, mint a raelyt már régóta végezi dolgát simán, akadály nélkül a jogbiztonságot féltékenyen őrző polgárok jóleső megnyugvására. A véletlen ugy hozta magával, hogy a n.-kaffizsai tőrvényszéknél akkor kerül a sor az első esküdtszéki tárgyalásra, mikor az intézmény már féléve fenuállt és a megszokás éa mognyugvás már csökkentette az első érdeklődés élénkségéi. Igaz ugyan, hogy városunk ennek a pechnek semmiféle kárát sem vallhalja, de mégis él bennünk egy csekélyke hiúság, melynek jó! esett volna, ha az esküdtbíróság első fellépése reáuk fordította volna az egész ország figyelmét ui»y, mint annak idején pld. Kecskemétre. A véletlen azonban ugy akarta, hogy az első eaküdtszéki tárgyalás Nagy-Kanizsán csendben folyjon le annál inkább in, mert a tárgyaláara kerülő bűntett önmagában véve sem oly érdekfeszítő, hogy szélesebb körökben figyelmet ébreszthetne. így teháf semmi esetre sem országra szóló esemény lesz ez. De mi, Nagy-Kanizsa és vidékének lakói, más érzelmekkel várjuk a nagy napot, melyen az esküdtbíróság a mi törvényszékünknél funkcionálni fog, mint az ország nagyközönsége. Nekünk ez a nap ép oly nagy jelentőségű, mint a nemzetre nézve az első esküdtszéki tárgyalás napjH. Érdeklődésünk a mi törvényszékünknél lefolyó ezen alrtus iránt ép oly élénk, mint az ország közvéleményéé akkor, mikor az esküdtszéki intézmény a legelső esküdtbirósági tárgyalással belépet t az élet bei hogy lel -frissítse igazságszolgáltatásunk menőjét. És ez a mi szűkebb, lokalpatriociz-musból folyó érdeklődésünk könnyen _ megmagyarázható. — Ismerős arcokat fogunk látni az itélőszéken. Olyan embereket, kikkel a mindennapi életben gyakorta érintkezünk, ismerjük jóformán lelkivilágukat, intelligenciájuk nívóját és tudjuk, miként gondolkoznak ők uj hivatásukról, kötelességükről. A közeli ismeretség fog toborrani közönséget a tárgyaló terembe, nagyszámú közönséget, mely kíváncsi, minő birák lesznek azokból. kiket eddig egyéb polgári foglalkozás terén látott forgolódni és a kiket a régi bűnvádi rendszer a polgártársak feletti bíráskodásból eddig kizárt. Természetes, hogy a mi osküdteinkről általánosságban nem lehet egyebet mondani, mint a többi magyarországi esküdt-társaikról. Egy állam polgárai, mindnyá-jau majduem ugyanazon társadalmi, politikai és gazdasági légkörbon élve, általánosságban ugyanazon erkölcsi nézetekkel, egy nivóju intelligenciával rendelkeznek. Működésűk szelleme nem lehet különböző sem most, sem a közeli, sem a távoli jövőben. Franciaország kulturális életének tagoltsága nálunk — hál* Isten — hiányzik éa ennek következtében az esküdtszék működése nem fog divergáló lenni. Az igazságszolgáltatásnak ezt a biztosított egységét — nyugodtak •vagyuuk — a kanizsai törvényszéknél működő ojküdtek sem fogják magatartásukkal megbontaui. őket is, mint esküdt-társaikat, a humanizmus és az igazság fogja vezetni működésükben, mint eddig Magyarországban minden esküdtszéket Ez elvégre a kulturális élet közösségéből következik. Azonban nem hallgathatjuk el, hogy azzal a felfogással is találkoztunk, mely ugy vélekedik, hogy az esküdt csak akkor teljesiti igazán esküdíi "hivatását, ha verdiktje mindig ellenkezik azíal a szentenciával, melyet a §-okra támaszkodó biró mondott volna. Ez a felfogás nem lehet örökös. Most is csak kivétel és ez ia meg fog szűnni már az első alkalommal, mikor az esküdtet felvilágosítják az illetéke? forumon. Az első esküdtszéki tárgyalásról, mely juniua hó 12-, 15-én fog megtartatni, részletesen be fogunk azámoloi olvasóinknak. Egy rablási Ogy fog tárgyalásra kerülni, közönséges, mindennapi história, mély a kanizsai esküdtek ítélkezési készségének nBm fog a tűzpróbája lenni, de nagyjelentőségűvé teszi az, hogy első a mi törvényszékünknél, mely felett a polgár-birák fognak Ítéletet mondani. A temető megszentségtelenítő!. Gyarló az ember éa mindenkinek.mog van a maga többé-kevésbé aulyoa hibája. A váltőbamisitót, sikkasztói mindenki kerüli, — mert fél, hogy ő is áldozatául esik a csalónak, hogy őt ia hálójába keríti. De még ezeknél ia sokkal nagyobb megvetést kell éreznie a becsületes embernek a társadalom azon undok kinövései, iránt, a kik nem az élőt, a védekezni tudót szemelik ki áldozatul, bánéin felkeresik a halottak csendes birodalmát, a temetőt és azt fosztják meg ékességüktől, a inolyet kegyeletes emberek, szivük külsőleg megnyilatkozó érzelmei gyanánt, kedveseik sírjára helyez* tek. Romlatlan szivű ember nem léphet bo a temetőbe a nélkül, hogy övéiro — bármily távol nyugodjanak is azok — ne gondolna. És mégis vannak olyan alávaló emberi teremtmények, a kik nem átallják megrabolni a halottakat. Nem lehet szivük az ilyen embereknekI Nemi Mert ha volna, gondolnának arra, midőn ezen — főleg — erkölcsi bűnt elkövetik, hogy: hát ha más is letépi az ő övéiről a virágot?} Valóban jó lelkük volt a régi népeknek 1 Hadakoztak, az életben ezerszer is szembeszálltak egymással — de a halottat szentnek tartották, azt meg-CBonkitani, megrabolni a legnagyobb bűnnek tartották. Sőt milyen pompával temetkeztek I Lovat, fegyvert adtak melléje, a mi életében kedves volt neki. Mily máskép van oz most! Mindennap majdnem hall az ember halottrab-.lásról; a sírok megfosztása virágaiktól pedig pláne mindennapi. Mindenütt vannak rossz emberok a földön, tán mindenütt, vannak "temető-tolvajok ia. De igyekeznek uyakou csipni őket. Csak mult héten olvastuk épen a zalaegerszegi esetet. Mináluok ez azonban nem divat. Itt akár egy éjjel letarolhatnák az egész temetőt, még Hem látná és.tudná senki sem. Már tudniillik a temetőőr és a rendőrség. Sőt akadály nélkül történhetnék mog még azutáo is akárhányszor. Két oka vau ennek: I. hogy a tolvaj a temetőbe könnyű szerrel bejuthat — különösen éjjel; 2. hogy nincs őr, a ki felügyelne — legalább én még nem láttám egyszer eem. Mondhatom, hogy a sétatéren sokkal jobban őrködik az az alacsony, öreg emberke, mint a temető• beli láthatatlan őr az ő birodalmában. Ott ugyan nem mehet Benki a gyepre, — pedig még nincs bekerítve — ugy, hogy az öreg észre ne venné. A temetőben? Járhat-kelhet mindenki, nappal épugy, mint éjjel. Erre akarok figyelmeztetni. A kanizsai keresztény temetőnek nincB rendos kerítése. Az az élő sövény rosszabb a semminél. Csak nézzék meg a temető jobboldali, meg a hátulsó részéti Ott áttörve mindenütt a sövény, a melyet az éjjeli .vendégek — . ne£> a temető-szellemek I — készítettek, mert a kapun nem mehetnek be, hátul meg nem is kell rést törni, mert a ritka ültetésű fák között kényelmesen bejuthat a ki akar. Ezáltal pedig nem .csak azok a airok szenvedhek, a melyeket megprédálnak a tolvajok, hanem mindegyik, a mely a sövény mellett utjukba esik. Legázolják őket kiméletlenűl. A tolvajlások megszűntetésére tehát két önként érthető eszközt kell nemcsak elvileg, határozatban, hanem tényleg alkalmazni. T. i. a temetőt fallal kell körülvenni és rendes őrrel ellátni. Nem hiszem, hogy még akkor is. ha a temető elég magas fallal volna körülvéve, akadna olyan gazember, a ki megrabolná a sírokat. (Nappali) Ha pedig ez mégis megtörténnék, legyen ott őr, a ki lofűleljp az urat. Alkalom szüli a tolvajtl Ezt be felejtsükI Ha nincs akadály, miért ne tenne rosszat az, a kit erre hajt természete! Húznának csak az egész temető körül — tán valamivel magasabb — falat, mint a sírboltoknál van, majd azon aligha másznának keresztül. A temetőt most úgyis nagyobbítják, ép hétfőn eszközölte az uj mérnők a méréseket. Nem cserjével éa fákkal kellene tehát megint kerítést csinálni, hanem fallal. Akkor érdemes lenne a temetőt szépen feldíszíteni, hasonlóvá tenni a Dunántul nagyobb városainak parkszerű temetőihez, mert . nem volna a ki pusztítana. De meg a sétatér is jobban megélénkülne, mert nem lehetne látni a sírokat, meg a siránkozókat. A Kerepesi ut Budapest egyik legélénkebb forgalmú utöája éB még sem érzi magát senki kényelmetlenül, ha végig megy a temető mellett. Azért, mert nem látja maga előtt a szomorúságot, mint-.minálunk. . Félek, hogy még sok női kéztől irt panasz-levelet kell elolvasnunk ós akkor eem lesz változási Ehhez más oldalról a következő kommentárt kaptuk: A uirfosztogatók garázdálkodása Boha sem fog megszűnni addig, míg a. sirásó és temetőőr egy és ugyanazon személy éa mig az a városban lakik, a temetőőr legyen kizárólag temetőőr és kapjon ezért külön fizetést, a mi a sírhelyek megváltási összegéből kikerül. Vagy nem lehetne-e a róm. :kath. temetőben is ugy intézkedbi, mint az izr. temetőben ez be van rendezve? A hol j a temetőőrnek tisztességes lakáaa van. Szóval valamit tenni kell, mert a mi a kath. temetőben történik, az minden jobb érzésű embert undorral tölt el, azaz pardon nem minden embert. Adó. Kereskedelmi s iparkamara. — Pályázni! hirdetmény, A kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur a pesti magyar kereskedelmi bank által 1892-ben létesített és külföldi tanulmányutakra szánt ösztöndíj-alapitványn\'ak a folyó évre esedékes á\'/a\'/o ós kamatait, vagyis összesen 1350 koronát egy felső ipar-iskoiát jó sikerrel végzett ipannnak kívánja kiadni. A pályázati föltételek a következők: Az ösztöndíj elnyerése iránt folyamodhatnak oly iparosok, kik a budapesti, j vagy a kassai állami fehö ipariskolát jó sikerrel végezték, mely körülmény iskolai végbizonyitványnyal igazolandó. A folyamodványban szabatosan megjelölendő azon speciális ismeret, melynek elsajátítása vagy tovább tanulmányozása végett az illető a tanulmányutat megtenni szándékozik. Fölemlítendő folyamodónak eddigi gyakorlati működése, továbbá tölemlitendök folyamodónak esetleges szakmunkálatai az illető ismeretkörben, nemkülönben folyamodó nyelvismeretei, azonfölűl a tervezett tanulmányul • programmja éa időtartama, valamint a20u körülmény íh, hogy folyamodó hány évet töltött Btakba vágó műhelyben, vagy gyárbau s katonai kötelezettségének eleget tett e vagy sem? Végűi megemlítendő, hogy folyamodó miként véli szerzett ismereteit éa tapasztalatait a tanulmányát befejeztével itthon értékesíteni. Oly pályázó, ki jeles iskolai képzettség mellett a tanulmányozandó, vagy elsajátítandó speciális ismeretek körében mír elméleti, vagy" gyakorlati irányú tanulmányokra hivatkozhatik és azt igazolni képes, valamint kellő nyelvismerettel is bir, az ösztöndíj odaítélésénél előnyben fog részesülni. A pályanyertes a tanulmányról a kereskedelemügyi m. kir. miniszter úrhoz jelentést tartozik teoni. A föntiek figyelembe vételével szerkesztendő folyamodványok a kereskedelemügyi m. kir. miniszter űrhöz címezve, kamaránknál f. évi juliua hó 20-áig nyújtandók be. Sopron, 1900. fcvi május hó 25-én. A kerületi, kereskedelmi és iparkamara.,\' HÍREK. — Előléptetés. A király Véber Károly nagykanizsai törvényszéki birót á VH/fizetési rangfokozatba léptette el.ő. — Bérmálás. Báró Hornig Károly veszprémi megyés püspök jelenleg a csurgói járásban van bérma utón, hol is a főpapot mindeu községben nagy lelkesedéssel üdvözlik. — A- belexnai templomszentelés. Id. gróf Zichy Ödön 160,00 koronát meghaladó költséggel diszes templomot építtetett Beleznán, melynek besze\'ntelése május 23-áa volt. Báró Hornig Károly veszprémi püspök szentelte fel a templomot, ki 23-án reggel érkezett Belez-nára JánoBsy Gusztáv püspök éa több fópip kíséretében. A templomszentelés megtörténtével a püspök szép beszédet tartott a hívekhez. — Halálosát. Horváth Károly, nyug. városi tanácsos, mult hó 28-án életének 52. évében elhunyt. Horváth, Kanizsa városának a fellendülés korszakában volt tanácsosa. Társaságban is szerették a délceg, jókedvű..embert, kit ezelőtt 12 évvel az a szerencsétlenség ért, hogy szemevilágát vesztette el. E miatt kénytelen volt állásáróllemondani. Utolsó életéveit a legnagyobb vissza-vonultságbsn töltötte el. A család gyászjelentése igy szól: özv. Horváth Károlyné szül. Sőlétormos Ida a saját, ugy gyermekei Ida, Károly és Anna, valamint azámo* rokonai nevében mélyen szomorodott szivvel jelenti félejthetlen férj, édea atya. vő, sógor és rokonnak Horváth Károly nyug. városi tanácsosnak, f. é. május hó 28-án délelőtti 9 órakor a halotti szentségek ájtatosv felvétele után életének 52 ik, boldog házasságának 9 ik évében történt gyászos elhunytát. A drága halott földi maradványa f. hó 29 én délután 5 órakor fog a helybeli közkórházban a róm. kath. bitvallás szertartásai Bzerint beszenteltetni éa a róm. kath. sírkertben örök nyugalomra helyeztetni. Az eogesztelő szent mise-áldozat f. hó 30 án délelőtt 10 órakor fog a helybeli szent Ferencreudűek plébánia templomában a Mindenhatónak bemutattatni. Kelt Nagy-Kanizsán, 1900. május 28-án. Áldás és béke poraira I Temetése m. hó 29-éo délután 5 órakor csekély számú gyászközönség, kiséretében ment végbe; pedig ez elhuoyt megérdemelte volna, hogy egykori működését a simái méltassák és a halottról megemlékezzenek. — Gulner államtitkár Zalavfcft-megyéliea. Zalavárraegye törvényhatósági bizottsága májusi közgyűléséből Üdvözölte az uj belügyi államtitkárt. Gulner Gyula most a következő táviratban köszönte meg Zalavármogye közönségének figyelmét: „A vármegye törvényhatósági bizottságának határozata folytán Nagyságod által a vármegye közönsége nevében 12970. szám alatt hozzám juttatott üdvözlő iratot örömmel és hálával vettem. Felkérem Nagyságodat, hogy az abban kifejezett nagybecsű megemlékezésért és kitűntető üdvözletért valamint a közigazgatás javítására irányuló törekvésem támogatásának biztosításáért a vármegye közönségének igaz és tiszteletteljes köszöne-\'■temet nyilvánítani szíveskedjék. Legyenek meggyőződve, hogy teljes erőmből és egész meggyőződésem érvényesítésével oda fogok hatni, hogy az adminisztráció érdekeit szolgáló intencióim téoyleg a közjó emelésére mielőbb érvényesíttessenek. Fogadja Nagyságod tiszteletem nyilvánítását, kész szolgája Gulner .Gyula s. k." — Eljegyzés. Weisz Henrik Siófokról eljegyezte Brüller Albert izr. kórházi gondnok leányát, Rika kisasszonyt. — Magánvlzsgák. A helybeli főgim-názipmban a magántanulók Írásbeli vizsgálatai juh. hó 13-án. a szóbeliek pedig 15-én fognak megtartatni. Az igazgatóság.. — VIzHgahangveraeny. Mult hó 27-én Pollák M:ksa zongoratanára .Kaszinó\' disztermébeu vizsgabangversenyt rendezett Az idő inkább egy kirándulásnak kedvezett, mint egy hangversenynek zárt teremben és ez lehet oka annak, hogy az érdeklődés nem volt olyan nagy, mint ahogy a hangverseny azt megr érdemelte volna. Pollák Miksa tanár tanítványai mind megmutatták, hogy mesterüktől sokat tanultak és még sokat tanulhatnak. A legiljabbik tanitvány Révész János figyelemre méltó talentum; de szabatosan játszottak a többiek is névleg: Blau Margit, Kanc Juliska, Molnár Irma, Neumann Elza, Neumann Józsa, Neumann Vera, Sauer Margit, Tripammer Izabella, Fischel Viktor, Gsteltner Géza, Schwarx Gyula és Schvrars Károly, Blau Margit éa Kanc Juliska dalokat is adtak elő. — k zalamegyei orvosszövetaég m. hó 25-én tartotta meg közgyűlését Keszthelyen. Kanizsáról rósztvettek dr. Szekeres Józbbí éa dr. Blau Simon, a többi orvos itthon maradt. Talán nem akarták bete- geiket segély nélkül visszahagyni, vagy előre tudták, hogy amit Kesrthelyeo végeznek, Írott malaszt marad? A kies városban 25-en gyűltek öbszo Hary István dr. főorvos elnöklete alatt, hogy megvitassák a dr. Halász \' Miksa, dr. Rosenthal, Jenő és dr. Thaasy Gábor Bierkosztette orvosi ügyrendet és rendtartást. Sok okos szó hangzott el, sok okos határozatot hoztak, melyeket az orvosok Bzigoruan meg fognak tartani, de a felgyógyult betegek aligha. A gyűlés berekesztésével az orvostársaság kirándult Hévvitre, hol megfűrödtek, megebédeltek. — Névmagyarosítás. Slovák Béla felső keresk. és 81ovák Géza polgári iskolai tanulók vezetéknevüket belügyminiszteri engodélylyel ,S u g á r\'-ra változtatták. — Meghívó. A Nagykanizsai Ker. Jót. Nőegylet folyó évi juniua hó 13 áu, szerdán a .Polgári Egylet\' nagytermében zártkörű, műkedvelői előadással egybekötött jótékooycélu táncestélyt rendez. A műsort az estélyen osztják ki. — TIz évrs találkozó. A helybeli . izr. kereskedelmi iskola azon volt növendékei, kik ezelőtt 10 évvel végezték az intézetet, Pünkösd vasárnapján a aCaaino* dísztermében társasvacsorát rendeznek. Sokan közülük ma már díszes állást foglalnak el a basa különféle városaiban. A helyi bizottságnak Kleinfeld Ignác, Rosenberg Oszkár és Róth Jakab a tagjai. — Elegendői A párisi világkiállítás megtekintésére azt hiszik — sok idő és sok pénz szükséges, pedig nem ugy van. Elegendő, mint a kiállítás igazgatósága sok kérdésre felelte, kilenc, legfeljebb pedig 10 napi párisi tartózkodás, hogy nemcsak a kiállítás minden csodáját megtekintsük, hanem a francia főváros összes gyönyöreit is\' végigélvezhessük. Ezen élvezetek ára nevetségesen olcsói Fuch H. váltóháta Budapest Kecskemétiutca 1. továbbá, melyek kizárólagos eladási helyek, a világhírű Thos Cook £ Son cég utazási jegyeit 360 korona (180 frt) mesés olcsó áron adja el. Ezen jegyek, melyek 30 napig érvényesek, a kiállítás megtekintőjének a következőket nyújtják: legkényelmesebb oda- és visszautazást, az ut tetszés szerinti megszakítását, tiz nap alatt a legfényesebb és legelegánsabb ellátást szabad podgyász, szabad bemenet a kiállítás területére, ingyen kiszolgálás stb. Elegendő, ha az utazáara most jegyeztetjük elő magunkat, hogy azt később megkezdhessük. — Vaaárnapl bevert fejek. A mult hétfői országos vásár nem volt ivalami nagyforgalmu. de azért akadtak áldomás-ivások. Néhány kiskanizsai atyafi a Szt.-györgyvári-téren levő Bayer Gyula léle korcsmában csillapította szomjáL Jámbor József feleségestől volt ott, ezt a jámbor asszonyt összeszólalkozás közben Horvát Juda László arcul ütötte, erre aztán a férj sem volt rest éa neje védelmére kelve, ugy teromtette fejbe Juda Lacit egy literes üveggel, hogy ext rögtön elöntötte a vér. Ez meg hamarjában felkapott egy jókora tégladarabol éa avval ütött léket Jámbor József fején. Véres fejjel vezették le őket a rendőrségre, hol a két városi orvos a kemény-fejeket bevarrta és bepólyázta. Innét aztán Horvát Juda Lászlót be kellett Bzállitaui a kórházba, Jámbor pedig feldagadt képű feleségével hazament. — Ylzbefult kisgyermek. Horváth János kiskanizsai lakós május 28-án at udvarban beszélgetésbe merült, mialatt 27a éven Gyula nevű fia az utcaajtón kiment éa a ház előtti vizzel telt árokba bukott. Mire észrevették, már megfuladf. — Tüioltó nagy-gyakorlat. Mult vasárnap délután az Erzsébet-téren tűzoltó gyakorlat volt, melyen a szoká bos fel- és leszerelést, leereszkedést kötélen és zsákban valamint ugrást at emeletről mutatták be. A nagyszámú közönség ez alkalommal is meggyőződött, hogy tűzoltóink értenek a lángok fékezéséhez és a mentő munkához. — Egy szép mnltu tolvaj. Jó fogást tett a napokban a kanizsai csendőrség. Elfogott egy Hoffmann Albert nevü csavargó tolvajt, ki működésének színterét kiterjesztette két vármegyére, Somogy- éa Zalamegyékre. Pogány Sxt.-Péteren, Zákányban éa más helyekon többrendbeli lopást követett el és legutóbb Kanizsán próbált szerencsét, Bede- „Henneberg-selyem" Csak Akkor valódi, ha közvetlen tőlem rendelik fekete, fehér él ixlnei 4& krtól U frt «5 krig métereoklot — egén ruhkk t blouioknak ml ól — Mindönkinek póiUbér és vimmeD-teien, hixhox nillitva. Minták póitalordalUval küldetnek. HENNEBERG G., leljemriroi, Zürichben (Ól. ti kir. .liul-uilliU.) XXXIX. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1900. JUNIUS 10-án. cek Antaltól lopott lószerszámokat és azokat, félvén, hogy megcsípik, a burában rejtette el. Csakhogy igy is Rajtavesztett, ■mert elfogták és most a rendőrségnél le vau tartóztatva. — Zsebmetszók működtek Csáktor uyán május hó 23-án a hetivásáron. Sk vorec István csáktornyai lakóa zsebé* bői kiloptak körülbelül G0 frt értékű tárgyat, készpénzt és zálogleveleket. A Criüudórök a káros feljelentése folytán ujomozni kezdtek és a nyomozás folyamán mindinkább bizonyosabbá vált, hogy h tettet Iag József és Tregár András orazág-bidnyei illetőségű tíaöbörárulók követték el. Már ép le akarták őket tartóztatni, midőu neazét vették a dolog, nák és elszeleltek. Sietségükben azonban kénytelenek voltak áruikat, a sok csöbröt hátrahagyni és igy igazán .csöbörből vederbe" eatek. Amennyit loptak, annyit vesztettek, de megszökniök mégÍB oi került. — Xnyakönyvl statisztika. Folyó óvi május hóban a helybeli anyakönyvi hivatalnál 85 BzUletéai eset jegyeztetett be, mely közül törvényes házasságból 41 fiu és 29 leány; házasságon kivül 6 fiu és,7 leány esik. A halálozási esetek azáma 66, mely közül 34 finemü és 26 nőnemű, mégis 2 fiu- éa 2 leány-gyermek halva született. Házasság kötés céljából 24 pár jelentkezett, 23 pár pedig házasságot kötött; vegyes házasság egy esetben jött létre ev. ref. férfi és róm. katb. uő között. — Tüz volt Galambokon május 22 én az éjjeli órákban. Vörös József gazdának az Öreghegyen levő pincéje kigyulladt és elégeti. A kár 200 frt, mely azonban a biztosítás folytán megtérül. Emberélét nem esett áldozatul. A tüz oka ismeretlen. — Csokoládé újdonság. Ha egy már több mint 70 ér óta feoilló >i önzés világrésxekben mint hirncTeinck elismert gyár, mint ,Sacha.rd Ph Neucbatel (Svijc) és Bludenaban (Ausstria) egy ujJonifot a .Svijcl alpesi tej csokoládét* forgalomba hm, ugy teljes bixalommal élvezhetjük esen kitQnó gyártmányt, annil ii inkább, tuiutíu ennek kizárólagos alkatrészei birom kiiáló tápixerbfil cacao, cukor és tejből állatiak. Ciak gondoljunk arra, hogy a cacao egyike & legtáplálóbb nóvényekoek éi a cukor éppen a legújabb időben mint ixomképzö é« erőt gyara-piió szer nem eléggé dicsérhető; a tejrBl, mely ai említett Svájci alpesi tej-csokoládéhoz a (Tájci alpok legelső tejgaxdaiágaiból vétetik, ajánló sxarakat mondani (eleilegec, 8achard alpesi tej-csokoládéja kűlOnösea ajánlható nyeri állapotban éi nemciak turisták, utazók éi kerékpárosoknál, hanem egy jó dessert csokoládé összes baráUinál kedveltté és nélkolös-hetienné lesss. Szerkesztői üzenet. ~ H. 8. belyben. A nagykanizsai törvényszék a mult héten megtartott végtárgyalásoo egy boupórben Ítélkezett, melyről minden utcára nyiló ablakon beszéltek. Az itéle? mind a három vádlottra nézve marasstaló volt. A helybeli sajtó az ügyről hallgatott és Ön\' most azzal vádol bennQnket, hogy alattomosan hallgatunk. Mi abból a szempontból itéltQk meg az Ogyet, "hogy a gyQlölet hangjáo nem szólalunk meg, gyötrelmes kíváncsiságnak helyt nem adunk és főleg a zárkózott és Immár szomorú családi szentélyeket, hol most a boldogtalanság titkolódzik, nem bolygatjuk meg Igy tettünk nem csak ebben, hanem más hasonló esetben is. A magyar klr. anyakönyvi hivatal. Születések: — Május 25-től junius l-ig. — Hajgató István vasúti munkás: Jenő, Filc Károly ügynök: Rudolf, Szobolica János földmives: Mari. Horváth Mihály njug. rendőr: József, Forstoerics Simon asztalos: Angéla,Salamon György kocsis: halvaszületett fia, László Boldizsár kőműves: Mári, Roth Mária házvezető: Károly, Dani József földmives: Katalin, Lettter Mór mozdonyvezető: József, Knoiszl .János cipész: Lujza, Löfíncz Sándor lakatossegéd: György, Krenusz Ferenc tűzoltó-szolga: György, Steiner József sütő: Fülöp, Rátz Katalin szakácsné: Karolina, Kobn Zsigmond szabó: Margit, Benkő Ferenc napszámos: József, Jánosa ZsuzBánna. özv. Bakos Istvánné mosónő: Károly, Dr. Bród Tivadar ügyvéd: Andor, Hruska János napszámos: György, Mogyesy Ferenc posta- és táv.-altiszt: József, Pap Katalin cseléd: Gézi, Sajth Mária cseléd: Mária, Siak Ágnes cseléd: Anna. Halálozások: — Május 25-től janiuB l-ig. — Máté József rk. 2 hónapos; bélhurut, P^azavec Láazló rk. 22 hóoapos: hörghurut, Láazló Mária rk. 1 napos: kora-axfllöttaég, Kálmán Pál ág. ev. uapaiá-moa, 54 éves: tfldőlob, Vöröa Juliánná, Lene Bolditiárné rk. 45 éves: tüdő- gümőkór, Hajdú Gjörgy rk. földmives, 64 éves: tOdőgümőkór, Varga Juliánná, Szabó Józsefné rk. 36 éves: tüdővész, Lendvai Mária rk. féléves: hörghurut, Horváth Gyula rk. 2 éves: vixbefulladás. Zalai Mária rk. 3 éveB: agyhártyagyulladás, Horváth Károly rk. nyug. városi tanácsos, 52 éves: mellhártyalob, Guzs-vinec Mária rk. 20 napos: hörghurut, Kontó Ferenc rk. földmives 63 éves: bárzsingelzáródá8. Pap Géza tk. \'/a órás: veleszületett gyengeség, Kumics József rk. 4 éves: agyhártyagyulladás. Házasságot kötöttek: — Május 25-től junius l-ig. — Büki József kocsis -^"Molnár Borbálával, Pick Jenő könyvelő — Augenfeld Gizellával, Nyerki. Ferenc bognár — Bagonyai Annával. IRODALOM — Elókeló Tilág hetenkint (szerdán) megjelenő szépirodalmi és társadalmi folyóirat a magyar nemes társaság számára. Szerkeszti én kiadja Lengyel Gizella. Előfizetési ára egész évre 16 kor. Egyes, szám 40 fill. Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapest, VII. ker., István-ut 40. szám. — Képes Családi Lapok. A legszebb, legjobb és legolcsóbb illusztrált szépirodalmi hetilap a\\Képes Családi Lapok", melynek előfizetési ára egy évre 12 korona, félévro 6 korona és negyedévre 3 korona. Mutatványszámot ingyen küld a .Képes Családi Lapok* ! kiadóhivatala: Budapest, VI., Szondy- I u. 11. szám. — 1 Kert a kertészet összbb ágait magába foglaló kertészeti szaklap. Főszerkesztő és laptulajdonos Mauthner Ödön. Felelős szerkesztő Igali Svetozár. Megjelenik minden hó 1-én éa 15-én. Szerkesztőség: VI. Andrássy-ut 23. bz. a., hova a lap szellemi részét képező közlemények kéretnek. Kiadóhivatal: VI. Andrássy-ut 23. sz. a., hova a hirdetések, az előfizetési pénzek, a szétküldésre vonatkozó értesítések küldendők, a reklamációk és a lakásváltozások jelenteodők. — A „Magyar Könyvtár" április havi füzetei most kerültek ki a sajtó alól. Az öt füzet "(164—168. szám) méltóan csatlakozik a hazai és külföldi irodalom termékeinek eddig közzétett érdekes sorozatához, a mely a .Magyar Könyvtárat olyan rövid idő alatt közkedveltté tette. Rudyard Kipling gyönyörű .Indiai történeteidnek második sorozatát adja a 164. füzet Marquis Géza dr.^Xorditásában. Hét kis remek-müve~rán )tt egybefoglalva a nagy angol elbeszélőnek, a ki a keletindiai életből vett, sajátságos, csodálatosan szép rajzaival éa novelláival világhírre telt azért. Majthényi Flóra, a spanyol földön élő jeles költőnő, „Spanyolországi kópék" cimén (165. füzet) eleven azipekkel, meleg közvetlenséggel rajzolja ennek az érdekes országnak változatos, tarka képeit. Verseghy Ferencnek, az érdemes, régi magyar poétának válogatott \\lyrai költeményeit foglalja magában a\' 166. füzet, a melyet a költő rövid életrajzával és irói munkásságának méltatásával Madarász Flóris látott el. Plntarchoa ".Coriola-nus\'-ának kiadása Kacskovics Kálmán dr. fordításában, Tóth Rezső bevezetésével (167. füzet) már azért íb kiválóan érdekes, mert Coriolanusnak ez az életrajza volt a forrása Shakespere hatalmas tragédiájának, a melyben a nagy római alakját olyan megrázóan állitja elénk. Itt kapjuk végül (168. ÍQzet) mindnyájunk büszkeségének, Jókai Mórnak egy eddig kiadatlan színdarabját: ,A gazdag szegények\' cimü három felvonásos vígjátékot, a mely a költőnek hasonló cimü regényéből készült Bájos, meghaló idill ez a szegény emberek életéből, a kiknek bujái-örömét, könnyét éa mosolyát olyan megkapóan rajzolja Jókai elénk, a hogy erre ma egyedül ő képes. A .Magyar Könyvtár\' Limpel Róbert (Wodianer F. és fiai) könyvkereskedésének kiadásában jelenik meg a egyes füzet ára 30 fillér. Az e rovatban megemlített művek megrendelhetők és kaphatók IFJ. WA JDITS JÖZSKF könyvkereskedésében, Nagy-Kanizsán. 8xcrketi&aéQ : Dr. Villányi Henrik, felelős s.nrkesstő. Kiadó: Jfí. WajdUt Jósstf. KÖZGAZDASÁ G. Felhívás tejfölözöűóp versenyre! Nyilt levél ax összes tejgazdasági gépgyáro-Bokhoz és azok képviselőihez! Tudomásomra jutott, hogy az újonnan megalakuló falusi tejszövetkezeleknél és egyes tejgazdasággal foglalkozó birtokosoknál különböző rendszerű tejfölöző gépeket arra való hivatkozással ajánlanak és adnak el, hogy az illető fölözőgépek ép olyan tökéletes módon választják a zsirt a tejből,, mint az alfa separatorok. Szükségének vélem a gazdaköioóaég érdekeinek szem előtt tartásával e tekin-\' tetben felvilágosítást nyújtani. ^J Hivatkozhatnék ugyan az IÉ99. évben logutóbban Angolországban megtartott^ versenyre, bol az alfa separator messze felülmúlta az összes használatbao lévő fölöző gépeket. De, hogy a t. gazda-közönségnek alkalma legyen az alfa sepa-rator versenyképességéről /a felűl-mnlhatallansAgdról meggyőződést szerezni, tisztelettel felhívom az összea fölözőgép gyárosokat én azok képviselőit: vegyenek részt egy Budapesten rendezendő fölözőgép versenyben, had lássa a t. gazdaközönség, mely géppel minő eredményeket és minő kihasználást lehet elérni. Hogy pedig a versenytől való tartózkodást semmi kifogással megokolni ne lehessen, kijelentem, hogy a fölözőgép-.. verseny összes hivatalo és rendezési költségeit viselni fogom, a verseny tehát a t. fölözőgép eladóknak költséget nem fog okozni, továbbá, hogy a földmüvelésügyi miniszterhez beadványt intéztem, melyben szakközegének s megbízottjának a versenyre való kiküldetését kértem. Egyúttal kötelezőeu kijelentettem, hogy a kikbldendő közeg intézkedéseinek magamat alávetem. Ennélfogva tisztelettel felkérem a fölözőgép gyárosokat és képviselőit, szíveskedjenek a versenyben való részvételüket velem tudatni, hogy a kellő intézkedéseket megtehessem. Pfanhauser Alfréd mérnök, ax Alfa-Separator R.-társ. igazgatós, tagja. VASÚTI MENETREND. K6sz5netnyilvánitás* Felejthetlen^jó férjem és édes atyánk Horváth Károly nyug. városi tanácsos ur elhalálozása alkalmával az igaz részvét gyengéd kifejezésével találkoztunk rokonaink, jó-barútaink éa ismerőseink részéről. Fogadják, a tek. városi tisztviselői kar és mindazok, kik a drága halottnak a végtisztességet megadták, koszorúk küldésével és részvétük kifejezésével fájdalmunkat enyhítették, ezen az uton is legforróbb köszönetünket. Özv. Horváth Károlynó és családja. VONATOK ÉRKEZÉSE. Bndipllt 3 ón 52 P rogg. fiz. V. . . n 67 a d. e. gy- V. . .■ i 40 B d.u. HZ. V. 8 05 oute tsz. V. 12 07 éjjel ey- V. Bicl (Wl»i 3 42 regg. ez. V. l 36 B ci.-n. az. V. „ 4 08 ■ d. ul gy. V. . 10 05 „ oo te ax. V. Z.-E,ir>z. 8 05 regg. V. V. Priflirhtf 5 32 regg. gy- V. . 12 ■ 09 d. o. 8Z. ^ B 53 d. u. gy- V. . 11 22 éjjel az. V. Ctáktarayt 8 . 10 . regg- Y. V. Úm j,, fiyüté«ya> 14 d. e. gy. Y. 1 É 29 a d. u. gy- V. 11 41 éjjel az. V. VONATOK INDULÁSA. 8adip.it 6 9 2 5 12 Béot {Win) c . 12 2 . Z.-Sit.J»l> 5 Pngtrbif 4 . 12 2 •2 Cllkttrayi c Baro» I 4 Gyikétytll 2 óra 47 p. 30 . 03 15 05, 20 05 45 20 42 10 35 17 67 22 25 regg. \'egg- ll. a. d. o. éjjel "gg. d. u. d. u. éjjel d. a. regg. délb. d. u. este d. u. Mgg. d. o. d. u. RT- T. T. BT. V. gy- Bf. T. 8Z. V. gy. »• SX. Y. Bt. V. ». < SZ. T. ÍJ- 81. f. gr- »• T. r. ez. r. BE. V. SE. T. VEGYES. — MQkedvetfik fényképezéséhez ? Elismert legjobb irtlon é« uttxiai fényképező készülékek uj felOlmulhitatUn pillanatnyi kézi-készülékek, toribbi mindennemű fénTképexökelIé-kelc A. Moll cb. él kir. udvari ssillitón&I, Bécs. I. TuchUuben 9. Fényképező kellék üilet ala • pitutott 1854. — Kiránatra na&y képes Árjegyzék ÍD^yen. Nyilttér.) .MARGIT" GYÓGYFORRÁS. Harniiíwráj-ieiep (BEREB-MEGTE) A budapesti m kir. egyetem regyelemzése szerint kevés szabad szénsavat, ellenben sok szénsavas nátriumot is lithinmot tartalmaz. Ezen tulajdonsipai azok, melyek a hasonló összetételű vizek fölé emelik. KitQnő hatású a légutak a tüdő huruton állapotainál, kfllönönen nzlvés Táladék esetén; tö»15-visxeseknél, lift rénésre való hojlandé-skg: ran Is Jelen, a „Mftrglt-rlxu megbecsülhetetlen szolgálatokat tesz kevés sia-bad Bsénsav&nfcl fogva. Kiváló hatist látni tőle a gyomor és belek hnrutos állapom talnal. töleg azon esetekben, hol a tölös mennyiségben képzelSdött sav oka a rossz emésztésnek. A hugysavas sók lerakodását akadályozván, becset szolgálatot tesz továbbá a hilyag liaroto bántalmaicál, a kí- és homok-képzidéa eseteiben, miért ii a budapesti tt bécsi egyetem orvostanáral, mint az orvoMTllág egyéb eUkell-égel a legssive-sebben hasrnálják, előnyt adnak a „Margit"\' fonásnak a hozzá hasonló Összetételű gyógyvizek fölött. Hr MINT IVÓVÍZ ~w§ klvfcté évdszsraek bizonyait Járványos betegségek Idején, főleg typhas elten Mint boniz ilUlioos kedTeltségnek omnd. FŐRAKTÁR: ÉDESKÜTY L. ás?ánjyiinagjkereskedc» ct. éa kir. udr. szállító BUDAPESTEN. Kaphati nlndsn gyégyizartárbaa, fűszer-kereskedésben éa vendéglfifain. Yese, hagyhólytRí hugydara éa a koszrénybántaimatc ellen, továbbá a lőgeó éa emésztöol szervek hurutoa bántalmainál, orvosi tekintélyek által a Lltbion-forrós SALVATOR sikerrel rendelre leax. Ungyhajtó hatáan! Kellemes iiíl 1 m+ KőniijeD emésxtheto Kapható ásványvixkereskedésekben és gyógyszertárakban. A 8ahator-forrás Igazgatósága Epeijesea kflRDETESEK Í Ki biztos akár abbau leani, hogy jó és tiszta csokoládét vesz, az vegyen SUCHARD CSOKOLÁDÉT. Ezen régen jónak .bizouyult éa hírneves gyártmány,, gondosan van kéazitve, jótállva, tiszta ős az egész világon kedvelt. Mindenütt kapható. •) A* e rorat alatt köslöttekért nem vállal felelősséfet, . a sxerk. BIZTOS KERESET kinálkozik jő\'beazélöképeaaéggtil biró, tisztességes személyeknek, .kik állandó lakhelyükön az 1883. évi XXXI. törv,-cz. értelmében sorsjegyeknek, állampapíroknak részletfizetésre való eladásával foglalkozni kívánnak. íí „M E R C U R A TáltöUztetl részvénytársaság BUDAPEST, Arany János-utca 31. ! Ricbfcr-Iélc -! Horgony PainExpeller » Llnlment Capslci comp. j Ezen hírneves hwiszor ellonfillt az id5 megpróliiilKRÍnnl;, mort már több rraint 30 óv óta incRlMiliató, fájdalom-\'csillapító bedörzsöléskónt alkalmaiUtlk köszvényncl, csiiznál, tagstaggatásnál és meghűléseknél ös ax orvosok iLltal bo-dörxsölósekre is mindig gyakrabban rendeltetik. A val&li Hor^iny-rain-Ex-pellor, gyakorta itorj?ony-Linimont. ol-nevoxés alatt, nem titkos szer, hanem Igazi népuerQ házlszer, melynek egy háxtartá-sban som kellene hiányozni. <0 kr., 70 kr. és 1 frt üvogontvnti irban majdnem minden gj\'ógj-szertárban készletben van; főraktár: TSrök József Eógyszerósznól Budapesten, lleváair-alkalmával i«en óvatosak legyünk, mort több kisobbórtőlü utánzat van forgalomban. KI nem akar megkárosodni, &x minden egyes üveget „Hor-goay" védjegy fe Kicbter cxégjegyxés nélkül mint nem valódit utasítsa vissza. HUTUF.iD.ts rirti.lt<iltii4i «.í« klr. lirarl ..illllrik- S Q □ Ajánlva: a gége a légxö és as emésztési sservek magbetcgedésénól. (3 f3 5 B B Ellcnjavalra: aorradAsaál. □ □ 8 Gyógyeszköxök: Égvényes sósavas források. Constantin és Emma-források. Égvéoyes só és vassavas források. Johannísbrunnen tlsxU tassavas vix. Klansenqnelle, savó, tej, 5 (ixirai etetés) kelyr forrás-só inbalació egyes kabinokban, fenyöfagőx, Inbalació. ? Léleksésl késQlókr pnenmaükus kamarák, édes ásványvíz és babsó melegfflrdök, fenyő B és acélíQrdók. Nagy fi^dro tberapeuükus intéxet tatajkura. Enyhe, ned»es meleg por és » szélmentes levegó, erdős dombtáj. Tengeri magasság 800 mtfter. z Tudakozódások\' ós prospektusok ingyen. —^ 1 Lakáamrgrfndelések a fDrdó lgaxgatósng^ál ULEICI1ENBERGBEN. XXXIX. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1900. JUNIÜ8 2-<«. ®ng9dély»s9tt V33ELABAS 8736, ALKALOM OLCSÚ BEUÁSflRLflSHOZ! 15 év óta fennálló DIVAT-, VÁSZON- és POSZTÓ-ÜZLETÜNKET VÉGLEGESEN FELOSZLATJUK, minek folytán hatóságilag engedélyezett teljes nr VEOELADAST rendezünk. eladás csakis készpénzfizetés mellett. MOLL SEIDLITZ POR VÍdJogjÓt l\'aak akkor ral&dlak. ha mlndogjik dobol Me aláírását tüntotl fel. » Hall A.MH SeldlHi-porak lartía gvíu/htUs. a leítnakaraalih (yaaer- él al- teatbáitataak, ajomorjnrea pomorhér, ripMI aiikrikidai, majliUtal™, var telaiáe aranyér ét a logknl«nbo.5bb a<l keteilíjek ellen, n jrlee tikiieaeruek é.tlied.k 6U mindij nifrt.bb .Iterjedéat aaenett. — Ara e,y lepeoallall eredeti dab.laak 2 kar Hamisítások törvényileg fenyíttetnek. SOLL-FÉLÉ FRANCIA r.oU nlrbnr Valddi h* mindegyik QTeK MOI.L A. védjegyét (Qot«tti lel QMK mm; \' A M#\|\|. (olirátu rfoozatta) »an .árra A Mall-fila fraaoila borizeiz és lé nevezetesen mint fajdalamosillsplU b«d3rti5(éa\| szer köszvény, csuz é« a meghűlés egyéb következményein!. legismereteieMi népszer. — Egy óaozott eredeti űvsg ára I kor 80 AH. / MOLL Gyermek szappanja, Legfinomabb, legújabb mödsaer er.riat kiintek gyermek éa hnlgy Kappan ■ bír lkaiéra ápiláiira gyermekek ta filnéltek riaitra. Ara darabonklnt — 40 (III. Öt darab — I kar. 80 lll. Mimién darab gyermek-szappan Noll A. védjegyével vab elUtva — Kflarét koiaín; Moll A. gyógyszerész, cs. és kir. udvari szállító állal, Bécs: Tuchlaubea 9. hz. Vidéki megrendelőiek naponta pnlt.lilinTÓt mellett teljealttetoek A raktárakban tessék határozottan MOLL A. aláírásával (s védjegyével ellátott készítményeket kérni. Raktár: Nagy-Kanizsán Rosenfeld Adolf és Fia. □ □ döq oo ua □ ddcxxxxxid uocöaaoodoa 2 oo ööcaaljo ab □ i-t j.. 0 Í «1 .......If-\'Lí l --i-.^r«W,- "b5 s ^ ima i tíJí o!s ! ís-jfl - íl\'ll . sffiÜ M ■SS ilIJt TI1IEBKY .4. mell- és gyomor-balzsamát (a melyet az egészstígtlgjl hatóaag megrlzogált) az egész világ kedveli és mindenütt keresik. Csak akkor valódi, ha az oldalt látható zöld, a törvényszéknél bejegyzett ,apáca"-védőjegygyel van ellátva. Főlülmulbatatlan szer minden moll-, tüdő-, máj , gyomorbetegség ellen atb. külsőleg Is kllünóen hat és sebet gyógyít. Egy próbaüveg bérmenteaen 1 korona 40 fillér. Széjjelküldés csak előzetea fizetés esetén. THIERRY A. centifoliakenöcse (csodakenócsnek nevezik,) utolérhetetlen "bzívó erejű és gyógyitóbatáau. Operációkat a legtöbb esetben fölöslegessé teszi. E kenőcscaol egy 14 évos, gyógyíthatatlannak tarlott csontszot, ujabban pedig egy 22 éves rákszerü bajt gyógyítottak meg. Antiszeptikus és gyógyitóbatásu mindenféle seb gyuladáaánál. Próbatógely bérmentve 1 kor. 80 flll. Csak előzetes fizetés esetén küldjük meg- Óvakodjanak utánzatoktól és kerüljék az értéktelen, úgynevezett házi kenőcsöket 8 más efféléket. Cím: a. THIERRY, trtirarlír. és gyár a Védőancyalíioz. Pregrada Pragerliof felé, a Déll-rasut mentén. — Prospektus ingyen és bérmentve. ~ E szerek sohasom romlannk meg éa jó azokat használatra készen a házban tartani. Az össze* müveit államokban bejegyzett védőjegyeimnek után jeatát a törvény Üldözi. 1912/lk. 900. Árverési hirdetmény. A n.-kanizsai kir. törvszék tkvi osztálya résziről közhírré tétetik, hogy özv. Szabó Józsofné szül. Tóth Anna garabouci lakós végrehajUtónak — Szabó János garabouci. Szabó Rozi fj. Varga Jánosné galamboki, Szabó Auna fj. Bajtáa Józsefné kotnárvárosi lakóaok, mint néb. Szabó Jánosné szül. Kovács Katalin örökösei végrehajtást Rzenvedök elleni 120 korona tőke, önnek 1891. évi március hó 5. napjától járó 6% kamatai, 98 korona 38 fillér por, 21 korooa 10 fillér végréhajtáakérelmi, Ifi korona GO fillér jelenlegi és a még felmerülendő költségek iránii végrehajláai ügyében a fent nevezett kir. törvényszék területé-, hez tartozó a garabonci 173. st. tjkvben f 28. hrsz. alatt fele részben Szabó Rozi fj. Szabó Jánosné s folo részben Szabó Rozi fj. Varga JánoBné, Siabó János és Szabó Anna íj. Rajtáa Józsefné tulajdonául felvett b 668 koronára becsült 30. népBorsz. ház, udvar ós kert az 1881. évi LX. t.-cikk 156. § a d) pontja alapján egészben 1900. évi juulua hó 2G. napján d. e. 10 órakor Garabonc községházánál Oroszváry.Gyula felperesi ügyvéd vagy helyettese közbejöttével megtartandó nyilvános árveréueu eladatni fog. Kikiáltási ár a fenntebb kitett becsár. Árverezni kiváuók tartoznak a becsár 10\|a-át készpénzben, vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez Ieteuni. Kelt N.-Kanizsáu, a kir. tv«zék, mint telekkönyvi hatóiáguál, 1900. évi márc. hó 26. napján. GÓZOXY, kir. tOrrényuéki albiró. STEYEIt gyógyintézet TÖBEL-FURDÖ GRÁCZ MELLETT. IDÉNY: május—október. 390 métír a tender ixine felett. 2 vaitutl állomás Qrácból kocilval rfj óra. Poita- éi tárirda állomis. Rég limert Taitartalmu (akrolb^rme) acélfurráa 10 lok C meleg (23 fok R.) Mértékeit klíma 25 fok C. i 20 (R.) eröa tö erdőleregő, kiterjedt leDyreaeidök. Qyógy-jaralalok, idegbintalmak, ideggyengei^g, bátgerioc-betegaór, bytiería, gdrciAk, neuralgia atb. «llen. Kői betcgiéffek: vénzegényiég, bél- éa bélyaghurut .atb. Igen ajinlhiló üdttlőknek éa gyenge gyermekeknek Oyógyeaiköi: kQlön gyógy- éa uixóbaxio, kidíQrdók melegfiaael, feoyőfQrdok, tiKanyoa íürdfik, maaaage. luhanygyógykeseléa aat. Olció Ukiiok él egyea aaobik, rillik, gyógyterem, kitüoő étterem, kitOoJ aenekar. A fUrdülgazgatdHágnál kimerítő prospektus ingjen éa bérmentre. T>r. fíLVMAUKR SÁNDOR, orroa tulajdonol. Caak azzal a tSrvéayiz.ba-jegyzeit védi Jefygyai va-Udl S Szóllőmiireldk és mezógaxdAk számárai ^ A szőllőtelepek befecskendezéséhez,. valamint « KyüiutílcNfáknt károsító rovarok, •topább* a szegecs és tormáncs teljes kiirtására Mayfarth Ph. és társa féle ---. ,■ szabadalmazott ■ - IT A i\\]!I II K ö D Ő -Mi ngy hordozható, mint kocsira szerelt ftoikeadfl a leRjobbaknak bizonyultak, a melyek azlvaltyazia aélkDI a folyadékot flamQködilig a nörényíkre permetezik Ezen íecikendöknek mkr tok ezerre neai példáaya ian alkalmaziibao éa azAnaa «IJon»rí blzaaytlváay Igazolja ezeknek eWitixbatlao kirilóiágát minden mia rendszerrel szemben. A legjobb vetögépek, Mayfartü pl és tsa leznjabb szerkezetű „AGRICOLA" (tolóretökerék-rendszer) vetőgépel. Miodcnoema mag- és különböző magmeoy-nyiség izimira. TÜtókerekek nélkül, dom-bon. avagy, tikon, a legkönnyebb jiria, legnagyobb urtóiiág és mind a mellett a legolcsóbb ár által tflnnek kl. A lehető\' legnagyobb munka-, Id5- és pénamegtakarliást tesaik lehetöré. KQlSaleassiégskst széaa. éa izalasapréuk- kézi bauailatra, kbkarloa ■srzss-lék, osipllgipek járgáaysk, gabsaaraiták, trl.arlk. akik, hragarak és bárt-■ákbai a legújabb rendszer és elismert lejyobb alkotás alkalmazása mellett _ gyártanak éa tiáUÍlanak MAYFARTH PH. éa TSA ca. ésjeir. ki, itabadalmazott mezőgazdasági gépgyárak BECS, II. Tnliorstrasse íl., tfr-^, tObb, mini ion arany-, etüsi t, hronrtrnnmrí kitüntdve. as ontáav tnrtőgatdasAgi egylet nagy aranyérme 1SSO. Sxegeilen. — Kimeríti árjegjriikak ia allaaeri aklritak kUiaatra lagyaa küldetnek -Krprl»elíik ta Umrleiadok alkalmaitatnak. Kiontatott SfJ- Wtjtlits József kr.Djvajomdájiban Nagj-k»uiisÍD. Melléklat » „Zalai Közlöny 1900. évi junlm hó 2-iki 22-ik ézímáhoi. XXXIX ÉVfOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1900. JUNIUS 2-áó. P .(Tyoruiek-tápiiitézet \|ij EJienbogen, Bécs IX., Kollngáue 19. §p Távol éló szülök pyerroekei, kik Bécsben ra epv bizonyos idúru mhRukra vaunak b«Ryva. TT szereletloljea éi gondos ápolásban része-sQluek. Felvilácouilások azÓban vagy frás-^g vilácosicások 8zóbn vagy i bou kré/séggel adntuak. A Keleti-filc cs é« kir fal\'. aénr-VöT6 a Irglökélm-at-lib rzen uemheu, uew caugxiV, cem pvakorol kvllrmcl-leD nyomán éa eltávolítja " ••\'IiÍírí térvkfttök hiányát. Gyartmbm <aJapittatott 1878.) kénülaek ezenkívül : műlábak, mükezck, járt- ét nynjtó gépek, rgycneitartók (Hesiing-féle rendizer). ortbop&diai .\'Ötök. huküiók, górciérharinyák éi mindenféle gummiáruk ur»k és hölgyek réa«ére. Megreadeiétekel ponttian ii dlakrétta «izklz5l: r^T-T rrpi T orroa gebémet! ÍVLLL 11 u. níü- éa kStöaxer gyároa. Budapcatcn, IV., Koronaherceg-utca 17. XaffV kfprs árfevvztk ingyen éa bérmentve. r •\'/rrrrjijpjyt-j --r v-\'vfc.r XXXIX. EVHM.YaM. (Glasur) legkitűnőbb mázoló-szer puha padltf számára. "W 1 tiaey palack ára Irt 1.35 kr. — 1 kis palack ára 63 kr. VIASZ-KENÖCS ARANY-FÉNYMÁZ lepjobb é» legegyszerűbb beereaztő-szer kemény padló számába. 1 köcsög ára 45 kr. FEHÉR ? „GLASUR"-FÉNYMÁZ Legjobb szer mosdó-asztalok, ajtók, ablakdeszkák BID. ujjonoaol befestésére. 1 kis doboz ára 45 kr. — I nagy doboz ára 75 kr. Mindenkor kaphatók: NEU és KLEIN cégnél NAGY-KANIZSÁN. "^képkeretek stb. bearanyozására. 1 kis palack ára 20 kr. \| 1TC . . 53/] il * llc(rl Illriieve.N kenfiirilö Horvátországban. O-- o ÍJ A & Vasúti allomis Varazsd-Toplicza I\'ósta- és tárirda 0 & a Zagoriai vasút mentén (Zágráb-Csáktornya). Vegyelemene l\'rof. I)r. I.udwiir udr. tanácsos altul 1831. 58-fok Celsius meleg forrás. a kén iszapnak felülmúlhatatlan hatása ran izom és ilQlct rheuma, ízület betegségek, gyulladásos és csonttórési összehúzódások, köszvény, neuralgikus bántalmak, mint ischias itb. női bajok, bór es titkos betegségek, idült T^sebajok, hólyagburot, górrélykór, augolkór, ólom és higany mérgezéseknél stb stb.^ . s IVÓKÚRA, torok, gége, mell, mij, gyomor- és bélbajoknál, aranyérnél, stb. -= Villanyosság. — Massage. - (•\'yópylntézet minden kényelemmel. Hegyi Tlzrezeték, hideg ?U gyógymódok zuhanynyal. Kneipp szerint Egész eien át nyitra. Idény tartam mijusltöl október l-ig. — Pompás nagy park. terjedelmes Qltcttá-nyek, szép kirándulisok. — Állandó zenekar, a zágrábi kir. operaház tagjaiból. — Zene- éi tásctstélyek stb. A Turazid-tpplicai állomáson naponta társaskocsi rárja a vendégeket. KQlön fogatok is rendelkezésre állanak, de ezek odaállttása előbb a fQrdö inté-zóségnél megrendelendő. Orvosi tudakozódásokat a ÍQrdőorTos Dr. LON\'GUINO A. ad. WfW Prospektusokat is broscUurükat ingyen bérmentve küld \'C3 A FÜRDŐIGAZGATÓSÁG. OOOOCXXXXDCCCXXXX^ 478/lk. ooo. \' . Arvercsl hirdet inénj. A uagyksniziai kir. törvszék tkvi osztály részéről közhírré tétetik. hogy a \| kir. kincstár végrehajtatónak Varga Samu végrehajtást szenvedő azt. jakabi lakós I elleni 107 kor. 62 fillér tőke, ennek 1877. szeptember 26-tól 1895. juniua 30-ík 6®/,. azontúl 5"/o kamatai. 11 kor. 80 fillér végrehajtás kérelmi, 17 kor. 30 fillér jelenlegi és a még felmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyében a fent nevezett kir. törvényszék területéhez tartozó a szt -jakabi 29. íz. tkvben f 39/a. hrsz. a. Varga Samu tulajdonául felvett és 948 koronára becsült belsőség 1900. évi junlna hó 23. napján d. o. 10 órakor Szeut Jakab községházánál dr. Tuboly Gyula felperesi ügyvéd vsgy helyettese közbejöttével megtartandó nyilvános árve-rcsvu eladatni fog. Kikiáltási ár a fentebb kitett becsár. Árverezni kivánók tartoznak a becsár lÓ°\|0-át készpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. Kelt Nagy-Kanizsán, a kir. tvszék mint telekkönyvi hatóságnál 1900. évi márc. hó 22. napján. liO/OW. kir. tiuéki allu\'ró. RÉMI SZÁLLODÁI (UftSZVÍNY-TARSASAOt BiJjfi\'Sl, VIU- Uf., Jiurf-Kíil í n. a népszínházzal szemben. Elsórangn családi szálló min den kénjelemmel a főváros központján. VilllaDuiláffitas. ijöifilés. Lifl. Fűrd»k. § KáréhAi ésTondógló a házban. Mérsékelt árak. 1 3 Előnyösen ismert, kitiinő gyártmányú illvnt kelméket; fekete é.s kék kelméket tartós mioóaégben, férfi öltönyökre szállít KASTNER ÉS ÖHLER CÉG posztó osztálya G R Á C Z. • Minták bérmentve. Magyar levelezés. — WC T mm fess) ■ BERGEH-fél. GYÓGYÍTÓ KÁTRÁNY-SZAPPAN UkloUJyaa or.oiok AjAoIiák, Kurdpa lr«iftbb Államaiban JAoy.a aikarrat alkatma«Ak mlndeimeintt bGcklűt^a "•v»««t.»aa idolt pikkely. »ilmiir. koa, « 41.. ii küt«K<k. <ny.«inUn orr-r.ií««A,f. I dtvar. Ia«yd», lábiriKtiii, Jaj- él «kAl) í korp» •lln. A Borfar.:AI- kAtrAnya<ai.l\'» tanaim.«»a A UkAtrAuynaJí 40\\.At 4 min o«n »«yb. » k»r»»kni»l. inbtn alülurdalA kit-\' rAn.vacppknnktAl lény<-c»«rn ktlli.nl,Síik. — -. _,„— O«ai4»ok •Ikr4U(* vAg-oU hatAruiollan Barsar-Mla kAtr4ny«i»ppan B>gran.l-Ifl« • ai i.,„.rt TÍJi.gyr. t«]ó iliry.lmMi.tM kir.tik. iaftl, biib.t«r.r.»ai» »>k.rr«l ■IksIoiKiiatlft a kitrinr-oapcao b.ly.ii a Bergcr.f«la gyógy-kAtrány-kénxappa» A (yti.rfúbb kttrin;uv ;Ko «« AHt\'UOK TI.SXTÁTAMVS.Úai \' ............ rl »n rliilm<il\|.atatUn hürti.itiló mo.tíd rHrdi««»ppAa mladaonapl baaxuáUta) «iolgá,l a Boroer-félo glyoariii-kátrÁny^sxappoE »■•/. «l>"rin unalommal ti floom ilUtUl. Ara mlndaa fajnak knuUtU ota«!tá»«ai arrfitt darabouklnl 36 kr , « durak l frl »0 kr .AfcA i"1\'1" U»r««r Jl. ■■i\'paookból kUlSnSaaa kiantlan-dök: B»i»».a<tpp«a a bhr OnomllAaira. bora* asappaji " 1 o»rboI.»«ppM a bOr almllUAra h p:! mm tnak ■ lappan n ubi\|i kor ráM4r« (3& kr.) Barger-föla Potroautfcl-oxappan ceasi orr, kibt4a. bfirriukataciég «* arovSröiaJff allan, axaplé «appaj» i(ao batbatóa, Beroor-fáie kónee tojaiappan mitMiitr « aretiaUUaniá« allan. Taula aMppca liU-t.ra.U. «a bajklbnilAa rllao. Borger-féle fogaxappan kOoaOgben I «<t rrniln l\'.gaknak. V. az. dohAnvoaoknak. Ara ao kr., • l«Il.)bb fofllMtitó »i»r. A lübbl Itic«t-f«U atappaao-ka» illatttUc uial-mk a röpiratokra. U(«k Barc«r-fl« »»«ppanokt kall kérni. miuiAn aiAojtalan batAauUxt atámatok vannak. Ojkx 4 lArakUri O B«U * Oémp. Tropjan. tri™j«üd tiautn a kom ti hí QifjnwUtJliUÉM litám IU1 Mi-Mim: PfiÁÖEB BÉLA és BELÜS LAJOS £?ó2yszer6szeknél. r, .1 NAGYKANIZSA, 1900. junius hó 9-én. 23-ik szám. XXXIX. évfolyam. Előfizetési ár; Egén évre . . 10 kor. — flll Fi\'} évre . . . 5 kor. — fiit. Negyedévre . . 2 kor. f>0 611. Kifjcs szám SO flll. HIRDETÉS EK fi lu sálion petliiorlun l-l, tnáiodixor 13, ■ minden tovibhi torén 10 fill N Y f LTTÉ-n B E-N p«lí» loroukeui 20 tillerért rétéinek Irl. KiucjUri illeték riinden egy-* birJetéiórt 60 üli. lueiendö. ZALAI KÖZLÖNY. A lap szellemi rí ítél illető minden közlemény a felelő* szerke«tő nevére, ar Anyagi rés/l illető közlemények p.-dig a kiidó nevére ciwmteu Napy-Kanlxnira bérmentve intézendök. fléi-mentetlen levelek nem fogadtatnak el. Kéziratok rluszanem küldetnek A nagy-kanizsai „Ipar-Testület,■ „a nagy-kanizsai Takarékpénztár részvény-társasig," a „Kotori takarékpénztár részvény-társaság," „nagy-kanizsai és a galamboki önkéntes tűzoltó egylet," a .nagy-kanizsai kisdednevelő egyesület," a „nagy-kaóizsai tanítói járáskör," a „nagy-kanizsai keresztény jótékony oőfegylet;". „n.-kauizsai izr. jótékony nőegylet," „szegények tápintézete," a „katonai hadastyán egylet," a „soproni kereskedelmi í^atkamara, nagy-kanizsai külválasztmányának hivatalos lapja nETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Klotrovaló nevelés. j nasj.Kanliía, 1M0. JiwIub 8. Nemcsak sovinizmusunk magasztalja, hanem a hidegen itélő külföld is elismeri nemzed géniuszunk sokoldalúságát. A magyar lovagiasságot, hősiességet, hazaszeretetet világszerte emlegetik és nem ritkán —: líomolyan is veszik. A magyar zene, a költészet, a képzőművészetek,, az ékesszólás oly helyet foglalnak el az európai modern művelődéstörténetben, a milyet egy elszigetelt, kicsiny és kezdő nemzet talán még sohasem vívott ki magának. Még tudományosságunk némely ága is. megállja helyét. Csupán egy irányban zárkózott kétségbeejtő módon a nemzeti géniusz: a közgazdasági életkérdések irányában. A társadalom érdeklődése a nemzet anyagi boldogulása iránt és ambíciója gazdasági uagysága tekintetében bámulatosan szerény méreti). Hogy az ökonomiai haladás gyorsítása egyeneseu nemzeti létkérdés, hogy hátramaradottsígunk e téren nemcsak minden irányban bénitólag hat, hanem szükségképpen lehetetlenné [eszi kulturális missziónk teljesítését s ezzel lét jogosult tágunkat teszi kétségessé: mindennek sem átható tudata, sem e tudatnak állandó és intenzív ébrenléte nem tartozik társadalmunk goudolatvilágáuak jellegzetességei közé. Pedig ugy kelleue lenni. A miut a nyugat népei között tagadhatatlanul jellegzetességünk, hogy nemzeti vagyon és nemzeti jövedelem dolgábau legutolsók vagyunk, ugy karakterünk tlsö vonása, az kellene hogy legyen, hogy a nemzeti jólét nélkülözhetetlenségét a társadalom különös mélyen felfogta és minden életnyilvánulásával azt az eszmét szolgálja, hogy Magyarországot gazdaságilag a nyugati szomszédnak legalább méltó vetélytársává tenni a legsürgősebb és legmagasabb hazafias feladat. Hogy ily meggyőződés népünkben gyökeret vert volna, vagy legalább útban lenue a népszerűség elnyerése I- felé, azt önámitás nélkül nem lehet 1 mondani. Pedig a gazdasági haladás I föltételei között ez a tényező nem I sorakozik hátrább, mint- maguk a i materiális kellékek: a terncészet bőkezűsége, a magánosok munkakedve, \| élelmessége, takarékossága stb. Mert j egy erős közszellem, a mint a nem-i zeti védelemben küzdő honvéd rozsdás fegyverét megélesíteni, a katonai kiképzést törhetlen kitartással pótolni képes a harcmezőn, ugy a népek gazdasági harcában a természet ado-1 mányainak intenzivebb kihasználására \| vezet, az egyénben szunnyadó munka-I kedvet és számító takarékosságot feléleszti, még a nembánomságot is agilis- élelmességgé varázsolja. Szükség van a gazdasági közszellem megteremtésére és meg is lehet azt teremteni. Azt a belátást kell köztudattá tenni, hogy a nemzet létjogosultsága egy gazdasági progresz-sziójával. A miut e köztudat megerősödik, a boldogulás eszközei magától adódnak, mert a példákat, a melyeket egyesek, az ország egyes vidékei s a külföld nyújtanak, a közszellem szárnyaira emeli és odahelyezi, a hol azok követése a legtöbb sikert ígéri. Ezt a sokat emlegetett belátást éppen ugy kell megteremteni, miut minden más megismerést: tanítás utján. Három népszerű és hatalmas pedagógusa van a modern társadalomnak: az iskola, az egyház és a sajtó. Az iskola kezében van a jövő, s ha a jelen nemzedek már át nem is volna gyúrható, a gyermekből parancsszóra azt lehet nevelni, a mit jónak látunk. Már nép- és középiskoláink padjaiban természetellenes, ferde benyomást nyer a gyermek az emberiséget mozgató erőkről. A legigazab-ban érzett, de helytelenül érvényesülő hazafiasságból hátrafordítja fogékony tekintetét a tanító: a mult dicsősé-géböl táplálja büszkeségét, aj helyett, hogy a jövő feladatait tolná előtérbe. Ha van oka a magyarnak nemzeti büszkeségre, akkor csak arra a feladatra lehet gondolnia, melyet a modern Európa reá hárít: a mult fényébe csak az a nemzet mélyed, a mely jövőjéről lemondott. Nemcsak , a költők és hadvezérek dicsőségét, \' a közgazdasági haladás úttörőit j isSÜnagaszt03, követendő példaként kell az ifjú kedély elé állítani. A hazaszeretetet le kell szúrni a légből, a melyben alaktalanul úszik és első parancsául a munkakedvet, szorgalmat, kitartást kell tanitani. Az állam sincs tudatában annak a mérhetetlen hatalomnak, a mely népiskoláiban, illetve felügyeleti jogában rejlik. Miért nincs* a vidéki népiskolák ezreiúek mindenikében — a helyi viszonyokhoz képest — mintagyümölcsös, veteményes, szőlős vagy virágos kert, méhes vagy selyemtenyésztés meghonosítva, a hol a jövő nemzedék milliói ismernék meg évről-évre, hogyan nemesítheti az ember keze a természetnek hazánkban annyira gazdag adományait. Ki-számithatlan az a hatás,, a melyet a közvetlen szemléleten és közreműködésen alapuló ismeretek s az ezen ismeretek által felébresztett, most még parlagon heverő hajlamok, képesség, életrevalóság a nemzeti vagyonosságra már rövid tiz év után gyakorolnának, ha meggondoljuk, hogy népességünk 70—757,-a & vidéken, hol tere nyílik — egyéb foglalkozása mellett — az őstermelés valamely ágának üzésére, arra, hogy kiemelni segítse a gazdag anyaföldben rejtőző kincseket. És mind ez nem utópia. Az állam 1 példával saját iskoláiban (kötelezővé tétel) a többi iskolákban említést sem érdemlő költség mellett 10—15 évi successive keresztülvitt munkával az egész népiskola-intézmény képét átvarázsolhatná és épen a legszegényebb néposztály gazdasági erejét és intelligenciáját alapithatná meg, hiszen a községek, a társadalom maga is\' elég erős erre, csak utmutatásra és vezetésre van szükség. Középiskoláink reformja már tengerét a nyomdafestéknek nyelte cl, de igy szó sem- esettárról, hogy a nemzetgazdaságtan kötelező tárgygyá legyen. Legyen végre az „érett* fiatal embereknek legalább sejtelme arról, hogy az emberiség létkérdései nem a distichonok mivoltában kulminálnak, hogy az emberi nagyság nem a költők és hadvezérek kizárólagos privilégiuma, s hogy a világot nem csupán a „lelkesedés a szépért" mozgatja, Hogy a mai oktatás ily ferdén Vat ki, abban & történelem tanítása is hibás: a tankönyvek és tanárok a művelődést ritkán méltatják figyelemre\' s ha igen, a gazdasági viszonyokat nem számítják a művelődés tényezői közé. Második pedagógusunk, az egyház, sem érdeklődik a gazdasági prosperálás iránt. Pedig azokat, kik kinőttek az iskolából, vagy soha sem is ültek benne, csupán a lelkész képes megközelíteni, mert a sajtó csak néhány százezer ember füléig jut el. A takarékosság és józanság" tagadhatatlanul szerepelni szokott a lelkészek ajkain, de többnyire mint üres szólamok, melyek az istentjsztelés más módjai láttára engedékenyen elnémulnak. Pedig ha tudnák az egyházak, mily erő rejlik a tanításban, a mely a gazdasági boldogulást szolgálja, ha meg-;ondo!nák, hogy egyrészt a legriasztóbb bűnöknek a nyomor, ha nem is mindig oka, de melegágya, másrészt a hívek jólétének emelkedése az egyház emelkedését és egyéb céljainak BÍkeres megvalósithatását jelenti, akkor papjaikkal a hívőknek nemcsak, lelki, hanqm a közvetlenebb anyagi boldogulása megvalósításán is munkálhatnának s ott, hol a felnőtteknek a pap a tanítója és a templom az iskolája, nemcsak szóval, hanem példával \'és. segítéssel mozdítanák elő a nép munkájának produktivitását. A legutolsó, de,legsúlyosabb szemrehányás a sajtót terheli, mert az trónol a legmagasabban, s egyházat és iskolát egyaránt befolyásolni, korrigálni képes. A magyar sajtó, a -mely a közszellemet nemcsak befolyásolja, hanem szinte félelmetes hatalmával valósággal teremti és irányozza, szintén nem jutott még a gazdasági létkérdés tudatára. A sajtó, a mely nemcsak egyes cikkeivel, hanem egész, minden szavát átitató szellemével: a hazafias, a nemzeti, a liberális stb. eszmét szolgálja, a Közgazdasági eszmét, azt a meggyőződést, hogy a nemzet anyagi boldogulása a legsürgősebb és a puszta lét kérdésével csaknem azouos probléma, nem érzi, nem érezteti és tárcz a. Móra István. — A .Zalai Köilöoy" eredeti tircija. — Irta: Haller Jenő. Sem a művészek, sem a kritikusok niucRonuk voltaképpen tisztában azzal, hogy milyen álláspontra helyezkedjeuek a Hxecesszióval nzemben. Megvigyázhatjuk, hogy a recenzensek Ítélete végső eredményében oda lyukad ki, hogy bát iszen furcsának elegendő furcsa, gyakran (bogy ne mondjuk mindig) groteszk ia ez a szecessziós stílus, de van benne valami sajátszerű, valami .meglepő, uj, a mi, ha nem is ragad el, de leköti a ügyeimet; a mi. nem rut, de nem is szép; a mi sokszor fanyar, de azért ideig óráig izleletes; és ez az — eredeti, individuális felfogás, a mely annyiféleképpen nyilatkozik mog, a hány raüvészlélekben fogamzik meg a Bteceaazió Mamraonjának való hódoláa gondolata. Hódító útra kelt ez a jövevény. írók, képfaragók, képírók, kritikusok, mindenki és minden zászlaja alá Bzegő-dik. kevés kivétellel. S e között a kevés között találjuk Móra Istvánt is, ezt az igazi éa igazán magyar iró-mestert, a kit most már sokan, nem sok túlzással, „második Arany Jánoa"oak \'kereszteltek el. És bízvást mondhatjuk el, hogy — joggal. Eg£tiieu bátran, tartózkodás nélkül merem mondani éa papírra vetői azt a tényt, bogy Móra produktumai páratlanok ma a magyar irodalomban, abban a keretben b olyan tsáoerban, a melybon mozog és a melyben dolgozik s babérait aratja. Móra népies szellemben irja rajzait, a melyek tárgyát a magyar nép életéből losi el. + Micsoda klasszikus rajzok. Ila egy falusi idillt ábrázoló festményt látunk, a melyben a népies elementumok plasztikusan domborodnak ki; a mely magyar, törzngyökeres magyar motivu mokból van megkonstruálva; a melyen a legköltőibb, legmoaterkéletlenebb harmónia ömlik el; a mely nemes egyszerűségével szivünkig hat, vérünket kellemesen bizseregteti meg — ez Mórának minden prózai költeménye . . Csupa ezjn, báj, erő, fenség, összhang és módlelett való — egyszerűség. Ez a nyitja az ő művészetének. Talán ó az egyetlen, a kiben a fontoskodó arcú „kritikaszterek" csak jót, szépet és igazat találnak. Csodálatos isteni adományi Mint a hogyan a festő egy-egy jelenést olyan varázslatos módon örökít meg vászoáu, mintha csak oda lehelte volna: olyan kecsesek, finomak, Bzubti-lisak az ő képei is. Nincsen azokbackaffekció, batáshajbá-8zat, csak szeplőtelen — természetesség. Nem az a vaskos; Guy de Maupassant-féle, vagy az a drásztikusságig erős Bal-zac-féle naturalizmus ez. Valami más, valami BÍmább, olvadékonyabb; olyan, a mely feltétlen elis-\' meréare és őszinte magasztalásra ápel-lálhat. Diszkréten lágy és csodásan igaz érzések jutnak minden egyes sorában kifejezésre. Nem tudjuk, bogy azt bámuljuk-e benne inkább, hogy milyen bűén tükrözi vissza a botdog- vagy boldogtalanságában vergődő szívnek mindon mozzanatát; vagy azt,\' bogy milyen bájosan feati roeg a faluBi életet a legváltozatosabb frázisaiban ; vagy azt, hogy raihe2 ért jobban : a hangulatkelté3bez-e, avagy • a lélek-állapot megrajzolásához .. . Egy igazán befejezett, kiforrott iró ő, a kinek a zamatos magyar-nyelv 8 a kifejezések választékossága is teljesen birlokában vannak. Nem keresi a Bzót, mert hisz* ez meg-érzenék a mondatokon. Egyszerre pattan az ki agya velejéből. De a rutinhoz méltó, a megfigyelő-tehetaégo is. A mit, a hogyan meglát, azt és ugy reprodukálja. (Ebben taláo^ csak Jakab Ödönt hasonlíthatnám össze vele, a ki „Marosszéki történetek" című novellagyűjteményével elárulta éles és szabatos megfigyelő-tehetségét I) Ha természeti képet fest, nem pedáns-kodik, mint Bársony István, ha lélek-állapotot rajzol, vagy erősebb lelki kon-vulziókat, — nem részletez annyira, mint Pékár Gyula. A műértő a detailirozásban is talál gyönyörűséget, a laikus olvaaó csak az érdekea éa jellemző párosbeszédekbon, ha azok tartalmasak, kifejezők. Valami szerencsés oldala írói kvalitásainak az is, hogy mig leírásai precízek és hűek, addig diálógusai elevenek, meg-kapók. Nagy drámai erő éa lendület található némelyik rajzában. Nem szerkeszt hásá-boa bevezetéseket, hauem egyezerre a dolog mélyére „in mediaa re8" hatol. - Reflexiói nincsenek. A mi megjegyezni valót talál, azt szükazavuan, dióhéjban, paraszt észjárással,,— akár Arany János — nagyon rövidesen teszi meg. Némelyik tárcájában olyan mozgalmas élet vaD, mint egy-egy klassikus színműben. Alakjainak szájába, azok jellomvilága azerint, apró, de tömör mondatokat ad. Nem aokat okoskodnak, bánom magyar gondolkodás szerint cserélnek eszméket. Igazi, magyar lélekről lelkedzett parasztok; olyanok, a milyeneknek a gondviselés teremtette őket; nem emberfelett való, fantasztikus figurák, a kik lehetetlen dolgokra is vállalkoznak, hanem -tőrülmetszett, reális emberek. Szólhatnánk még valamit stílusáról is. De mit? Legfeljebb azt, hogy magyar Bzellem, .magyar temperámentum lüktet minden egyes betűjében. Képei, hasonlatai könnyen érthetők, világosak, vagy legalább is mindig áttetszők. Metáforákat ritkán basznál, de ba szükségét látja, mint helyénvalót alkalmazza. Az idegenszerűséget kerüli. Nem folyamodik soha mái nemzethez, más nép nyelvéhez, ha összehasonlít, jellemez, vagy boncol. Mondatai tömörek és azabatosak. Kifejezései eredetiek, változatosak b majdnem mindig fordulatosak. S ezekbon közeledik annyira a „magyar Sbakus-pere"-hez. Csodálatosan széleskörű a frazeológiája. Minden rajzában egy-egy uj, zamatos - magyar tájszót, példázatot, vagy közmondást találunk. És ez a duskálkodás, hogy ugy mondjam, ez a kincsekben való gazdagság, ez a legnagyobb ereje, dicsősége éa erénye, — ez éppen egyik s talán egyetlen gyöngesége is. Kissé (ugy érezzük), szertelenségig viszi ezeknek a felhasználását, mert. csak ugy homzsegnek kompozícióiban, (mint az én. ösmertetéseimben az.idogeu azavaklll) 8 bár a jóakaró méltató szemet huny is felettük, nem ugy a — . gáncsoskodó, a ki azonban elfogultságánál fogva nom lehet irányadó. Bár kedvesek, odaülök, jellomzotesek és az újság ingerével hatók ezek a nép«» ajkáról ellesett kifejezések, szerintünk, ugy hisszük, csínján kell bánni volök, mert a szükséges jó gyönyörködtet és esztetikai élvezetet nyújt, ellenben a túlhajtott jó — bánt. Ennyit Móra Istvánról? \\ Még csak azt kívánom, bogy mindenki olyan lángoló lelkesedéssel rajongjon műveiért, mint csekélységem éa méltányolja mindenki legalább annyira, művészi talentumát, a mint M. megérdemli. Ez lesz az ő legeazménylbb erkölcsi honoráriumalt XXXIX ÉVFOLYAM. ZALAI K Ö Z L Ö N Y 1900. JUNIUS 9-én.. nem szolgálja. Pedig az igazságot ismeri, tudnia kell, hiszen szemét nyitva tartja és mindennap regisztrálja mint enyésznek a gazdaságilag gyönge és mint hatalmasodnak a gazdaságilag erős nemzetek. A sajtó, a mely látja, hogy egy nagy megye népének rab-szolgamódra kell a nyár tikkasztó hevében robotolni, csak azért, hogy egyetlenegy angolnak vagy németnek milliókkal díjazott találmányi szabadalmát letörleszsze: miért nem küzd teljes erejével a nemzeti aluszékony-ság és nembánomság ellen, miért nem lobogtat legalább annyi lángot infe-riozitásunk fölött való felbőszülésében, mintha egy germanizmust próbál az akadémia meghonosítani?! A sajtó tudja mit kell tennie — csak akarnia kell. Dr. b~<ixekuB\' OaxkAr,- Móg egy szó az orvosokról. A zalamegyei orvosszövetség gyűlést tartott Keszthelyen. Nagy-Kaoitsáról ia kevtís«n jelentek meg ós a gyüléa álta-lébau nagy részvétlenség mellett folyt le. Bemutattak néhány kidolgozott ela-boratumot. bankettet ültek ós azut\'áu azéjjelnientük. Ez a gyllléa is egy CBepp volt hz orvosok nHgyszámu mozgalmki-nak tungerében, h mivel ez a tenger [is kovés eredménjnyel ostromolja hullámaival jit állam hajóját, egy megyo orvosainak s/ükkőrü mozgalma, á keszthelyi gyűlés, ez a kis csepp még kevesebb zavart csinál. Átka már az az orvoii karnak, ho\|<y bármennyit beszél, nem hallgatuak rája. A díjnok, a korcsmárosok, körjegyzők, tanárok gyülésezései valamelyes eredménynyel mógis szoktak járni, csak az orvosok nem érnek el semmit. Nyakukon Ql az indolencia és viselik-a súlyát. Hogy mi lehet ennek oka, nem is Hejthefjük? Hogy a kikre a legnagyobb szüksége van az embereknek anyagi javadalmazással, azokat becsülik meg a legsilányabbul? Avagy tán épen az orvosi hivatás nélkülözhetetlenségére vezethető vissza éz az állapot? A nemzetgazdaság tudományának van egy hibás elmélete, mely szerint rende-íeu azon javak ára a legkisebb, melyek nélkülözhetetlenek. Ez az elmélet azért hibán, mert nem veszi tekintetbe a jószág ritkaságát. Azt, hogy ,rara cosa, cara cosa. De tán az orvosok helyzetének megokoláíára passzol ez a rossz teória. Mert az orvosoknak tényleg nagy okuk vau. hoRy saját érdekükben felemeljék szavukat. Azaz, hogy a legnagyobb részének van rá oka. Mert az orvosok helyzetének megítélésénél disztingválni kell. Különbséget kell tenni a városi és a falusi orvosok között. Volna egy harmadik osztály is, a professzoroké, de rólak ne es-ék szó; Ők urak, palotákban laknak, könnyen szerzik a pénzt, mint a bőrziáaerelc a nélkül, hogy ki volnának téve a venztéa esélyeinek. Csak az első két osztályról akarunk beszélni. A városi orvosok legalább nagyjában nem panaszkodhatnak. Rendszerint van valamelyes fix javadalmazással járó állásuk éa mindnyájan háziörvoBOk. Mint ilyeneket, fizetik őket tisztességesen, pontosan, mert az orvosának senki Bem marad adósa. (!) Alig kellett valakit a orvosi houorárium meg nem fizetéae miatt beperelni. (?) Senki Bem kívánkozik rosBz hirbe keveredni az orvosok előtt, mert "gondol kedves egészségének jövendő változásaival. Az orvosok Bxáma \'pedig általában Bem tulaok. Sőt aggasztóan apad. Ha így íolyUtódik a csökkenés, a sor előbb-utóbb rá fog kerülni a borbélyokra. Ezen csekély azám eloszlása is eléggé egészséges, A városokra íh annyi jut belőle, a mennyire a népesség nagysága s/erint Bzükaég van éa a mennyi megélhet. A mi az anyagi és szellemi lormolé8 annyi ágának aggasztó mizériája> a túltermelés, megkímélte az orvosokat. Hogy ez a körülmény üdvöi dolog-e a közegészségügyre nézve, az más kérdés, de mint az orvosok isebügye, -rájuk nézve mindenesetre kedvező. íme a városi orvosok helyzetét ezen fenat elősorolt körülmények fennforgása, ha általában nem ia fényessé, de leg- alább tarhet^vé teszik. Annyira tűrhetővé, hogy ők nem azornltak rá ez idő azorint Bemmiféle állami támogatásra, mert a maguk erejéből Í8 eléggé boldogulni tudnak. Más a kép, ha a falusi orvosokra vetjük tekintetünket A mellett, hogy mint intelligens emberek, el vannak^ temetve a műveletlenség egy-egy Saharájába, hogy meg vannak fosztva mindazon apróbb életörömöktől, melyeket a városok élénkebb társas éa gazdasági élete nyújthat— sanyaruan állanak a fizetés dolgában is. Nem akarjuk ezt a kérdést ismét és ismét részletezni. Eleget írtak róla mások is, de mi is. Tudjuk, hogy 40 krajcárért zivataros éjjel is ki kell szekerezniök a hetedik puszta falu határába, hogy ez a 40 krajcár sem bizonyos, mert Bzegény a nép éa lekőnyörgi, hogy nevetségesen\' csekély a körorvosi fix fizetéa és ez sem jár ki pontosan, mert ha üres a ládafia, hiába kiáltoz az orvos, e mellett falun laknak gyermekeik taníttatása drága pénzbe kerül atb. alb., szóval, hogy ők diplomájukkal odajutottak, a hova egy szorgalmas suszter-legény eljuthat diploma nélkül. Nos hát ez a kép nem vonz senkit. Ki bolond, hogy beleálljon ebbe a keretbe? A pályát választó ifjúság elkeseredve fordul el tőle és másfelé veszi az útját. Az egyetemeken, évről-évre apad az orvosnövendékek száma. Maholnap kongani fognak az ürességtől a klinikák termei. Mert az orvosi tudomány varázsa még uem elég, hogy egész vagyont, hosszú időt. meg égy darab ifjúi erőt áldozzanak a sivár jövőért. Tanulmányaikban az orvostanhallgatók elé gördül a legtöbb akadály. Természetes tehát, bogy a. Bok vesződségért kárpótlást akarnak a jövőben, 8 ha erre semmit nem számíthatnak, nem vágnak néki a tanulmányi évek rögös utjának. Ez a következménye annak az indolenciának, melyet az intéző körök a falusi orvosok mostoha Borsával izemben tauu-aitanak. És rettenetes az(„a kép. mely ránk veti árnyékát a jövőből;-* "a mely biztosan ki íog alakulni, ha a mostani, állapotok meg nem szűnnek.. A közegészségügy államosításától várható csupán a megváltás. Ez pedig csak akkor kővet-kezhetik be. ha az állam leveti közönyét éa az orvosok még erélyesebb akciókat indítanak a maguk érdekében. Városi zenekar. A zene az S világnyelv, az & volapük, melyet minden világrészben megértenek. Azért is a zenei kiképeztetéasel minden országban, minden nagyobb városban komolyan foglalkoznak. Az ember mindenütt szereti a zenét élvozni, azért a zene egyúttal hatalmas nevelési eszköz. De nemcsak a családnak nevelési tényezője az, hanem az egész társadalomnak, a városoknak is. Ott, hol katonai zenekarok nem léteznek, a városok mindenütt gondoskodtak arról, hogy zenekarok alakuljanak, melyeket vagy a városok segélyeznek, vagy melyeket közvetlen a városok tartanak fenn. Így van ez a közel Horvátországban, Kaproncán, Varasdon ós Sopronban, igy van ez a bányavárosokban Btb. Mi is már több izben fölvetettük a városi zenekar eszméjét. De az ügyről szokás szerint illetékes körökben hallgattak, előkelő közönynyel vállat vontak és az illetéktelen beavatkozás felett napirendre tértek, mert van nekünk elég bajunk at aktákkal éa reprezentáláai ügyekkel. Egyszerre aztán a fővárosi sajtó vetette fel a .rezes banda\' eszméjét és a tárgy hirtelen aktuálissá vált. Mikorárezes banda először hallatta a korybantusi lármával inscenált indulóit, hát bizony rámondhattuk, a mit a kia gyerekek Bzoknak mondani vizsga alkalmával: nagy a pucc, semmit tudaz. Egyenruha, hangBzer csillogott, de a zene----Szebb volt a tollazat, mint a hang — tehát nem is lett a madarak (illetőleg a zenekarok) királya, nem számítva azt, bogy a legrégibb, legelavultab darabokat húzogatták elő. Ezóta folyton „keserítenek" bennünket és játékukkal ellenszegülnek minden jó Ízlésnek, esztétikának. De füstbe ment már az a reményünk is, hogy egyesülve a jobb lüzoltóbandával, jó vezető mellett jó zenekart kapunk; Bőt azóta a tűzoltó zenekar ia tanult a társától. Ha ilyen szépen haladunk ezen a téren ia, hát nemsokára elhagyjuk a szomBzéd falvakat. Pedig most még jobban szükség lenne jó városi zenekarra, mint valaha. Ax Egyletkertet átveszi a város éa talán valamivel jobb karba ia hozza, mint a milyenben most van, kell tehát, hogy egy ilyen sétahelyen időnként — például hetenkint kétszer — megfelelő, kifogástalan zene íb-legyen, a mely nem megkeserítené, hanem felvidítaná kicsit ezeket a zajgó kedélyeket Addig is kívánatos volna, hogy a .rezes banda* ne keserítsen bennünket ízléstelen kürtölésével. A zene olyau valami, a miből .vagy minden vagy semmi." Vagy hallunk rendes zenét, vagy semmit. Nem szabad az Egyletkertet, a melyet még a tanács is egyedüli üdülőhelynek tekint, még jobban elhanyagolni és Ízléstelen zenével, meg hanyag kezeléssel annyira alásülyeazteni, hogy oda intelligens ember be ne mehessen! Vagy talán az Egylelkertból ia Zöldfát akarnak csiuálni?! Közel van hozzál HÍREK. — Koronázási ünnepélyek. A főgimnázium Gyakorló Iskolája június 8-án d. e. \'/jH órakor hazafias ünnepet tartott, záró üléssel egybekötve, a következő műsorral: 1. Megnyitó Mozart TitUB c.- operájából. Előadja a ifjúság zenekara. 2. Ünnepi beszéd. Mondja Ecetes József a Gy. I. elnöke. 3. Éji dal Marschnertól. Előadja a ifjúság énekkara. 4. Himnusz Vörösmartytól. Szavalja Baríha Józaef, G. o. t. 5. II trovatore Verditől. Ábránd. Előadja hegedűn Sauermann József, 5. o. t. cimbalmon kiséri Sauermann Mihály, 3 o. t. G. Beszámoló a Gyakorló • Iskola ez évi működéséről. Felolvassa Vajda Béla a Gy. I. főjegyzője. 7. A walesi bárdok Arauytól. Szavalja Német György, 7. o. t 8. Magyar népdalok Belicay Gyulától. Előadja az ifjúság énekkara. 9. A pályázatok eredményének kihirdetése. 10. Megbuktam Földes Imrétől. Szavalja Plander Boldizsár, 7. o. t. 11. Víg dal támad. Induló. Előadja az ifjúság ének- és zenekara A nagykanizsai felső kereskedelmi iskola ifjúsága junius 8-án az intézet uagytermében délelőtt 9 órakor koronázási emlékünnepséget tartotta következő műsorral: 1. Himuusz. ÍJnekli az ifjúság énekkara. 2. Megnyitó beszéd. Tartja Dukász Miksa. k. o: t. 3. „Király-himnusz* Vörösmartytól. Szavalja Lewiu Samu a. o. t. 4. .Ábránd Proch éa Popp témájáról". Előadja luvolán Ehrenstein Győző k. o. t, zongorán kíséri Sterneck Zsigmond zenetanár ur. 5. .Ünnepi beszéd. Tartja Pollák Manó k. o-t G. .Petőfi a Hortobágyon", melodráma Váradi Antaltól. Szavalja Fein Vilmos, hegedűn és zongorán kisérik Büchler Mór és Schwarz Károly a. o. t. 7. .Könyörgés" Erdélyitől, szavalja Ro-senstein Gyula k. o. t. 8. .Induló". Előadja az ifjúsági. éuek- és a zenekar. Az állami elemi iskolák öaBzes növendékei a városház nagytermébe vonultak. Ott .Szalay Sándor igazgató méltatta a koronázási ünnepély jelentőségét. Az állami polgári fiu- és leányiskola növendékei az intézet rajztermében gyülekeztek a nap megünneplésére. Az izr. elemi- és polgáriskola növendékei az intézet rajztermében tartották meg az ünnepélyt A beszédet Kertész József tanár mondotta. — Plébános Installációja. Juqi\'ua 2-áo tartotta bevouulását Tótszentmárton közaégbe Kádia Imre plébános. Jó hírűévé megelőzte jöttét s igy nem csodálható, hogy fogadtatása igazán nagyszerű volt. Tóiszentmárton, Tótszerdahely éiT-Molnári községek intelligenciája — felekezet különbség nélkül — várta a kotori révnél a fiatal papot, a kit Dombomból a jó barátok és ismerősök egész serege kiaért. A váratlan és impozáns fogadtatás láthatólag meghatotta a fiatal plébánost, kit Márkus 8ápdor molnári áll. iak. igazgató fogadott azép magyar be-Bzéddel, toelyre Kádia Imre szintén magyarul felelt. Azután megindult a menet a népek sokaságától kisérve. Harang-zugás fogadta az ünnepi * menetet Tót-Bxentmártonban, a melynek lakÓBai örömmel üdvözölték Kádia Imrét ama remény.\' ben, hogy megszereti Bzép magyar nyelvünket és magyaros szellemben fogja érvényesíteni tehetségét a népoktatás körül. — A pécsi püspök zsidó templom nak. Hetyey Sámuel pécai püspök a görbői zsidó templom épitéai költségeire kétszáz koronát ajándékozott. — Adakozó főpap. Báró Hornig Károly veszprémi püspök, midőn bérma útjában a mult héten Csurgón ia megfordult, a csurgói tűzoltó-egyletnek 100 koronát, a tanítóképző-intézet ifjúsági segitő-egyesületének 200 koronát ajándékozott A nemeslelkű főpap jótékonysága már annyira ismeretes, bpgy nem szorul dicséretre. — Gutenberg-ünnepély. Városunk nyomdászai dicséretes buzgalommal igyekeztek megülni atyamesterük, Gutenberg János emlékét, amennyiben Pünkösd vasárnap Palinban űnoepélyre gyűltek össze, a körükbe hivták a sajtó barátait, kik azonban nem igen mutatkoztak az ünnepélyen. Hirschel Alajos ünnepi megnyitója után, Kakas Ágoston szavalta el Moróc J. .500 év* cimü költeményét. A nagy feltaláló emlékét Kirchknopf Károly méltatta tartalroaB felolvasásában; majd Stánitz József szavalta el ,A sajtó és a betűk" c. költeményt. Ezt követte Zálesz János felolvasása ,A nyomdászat fejlődéséről hazánkban", külön fejezetben méltatván vároBunk ez irányban való részvételét, s végül Bánekovits György Hzavalta el .A Bűnbak" cimü költeményt. A lelkes nyomdászok ugyan több közönséget érdemeltek volna, de a jelenlévők is parázs mulatsággal pótolták ki azt, ami a részvételben hiányzott A palini vendégfogadó olcíó és nagyon Ízletes étkeivel b italaival hozzájárult a jó hangulathoz. .. — Adakozások a Gutenberg-Ünnepélyen : N. N. 3 kor., Szivos Imre és neje. Reichenfeld, Ofenbeck Károly, Mondschein Imre, Stern Károly, Kasztl Jakab, N. N. huazár-őrmester, Kiss huszár-őrmester 1 — 1 kor., Farkas Jenő, Sörlei 2—2 kor., Weisz LajoB, Weisz Ferenc 10—10 kor, N. N, K. L. 2—2 kor. Weisz Antal, Werháa Gusztáv. N. N.t. N. N.. özv. Halász Elekné, Fűzéri, Ruesz 1 — 1 kor. Az adakozóknak hálás köszönetet mond ezúton a Szakegyesület. — Tlz óvea találkozó. Az ifjúkorban kötött barátságot sem idő, eem távollét nem lazítja meg. Erről tettek tanúságot a helybeli keresk. iskola\' azon tanulói, kik az intézetet 1890 ben végezték el. A közös tanulmányok emléke, az iskolában elszenvedett közös bánat és az ott átélt közös őröm érzete ébren tartotta bennők a barátság érzetét is és megérlelte bennök az eszmét, hogy Pünkösd vasárnapján találkozzanak és újból megpecsételjék a tiz évvel ezelőtt kötött baráti frigyet F. hó 3 án este 8 órakor gyűltek Össze a .Casino" termében táraaB-vacsorára. Jelen voltak: Berger Rezső. Fiume, Barta Rezső Bpest, Balázs Márkusz Bpest, Bíró Arnold Bpest, Bürgner Béla Belorár, Deutsch Aladár Szigetvár. Klein-feld Ignác . N.-Kanizs8, Kertész Bódog Bpest, öszterreicber Ödön Tab, Rosen-berg Ojzkár N.-Kanizsa, Roth Jakab N.-Kanizsa, Schwarz Benő Kapronca, Schwarz Lajos Kőrös, Spitzer Zsigmond Bécs. Távolmaradásukat* kimentették és a megjelenteket levél éa táviratilag üdvözölték: Andor Pál Bpest, Bettlheim Emil Bpest, Bükki Sándor Bpest, Deutsch Izsó Grác. Jutkovici Géza Bécs, Mikó György Letenye, -Münr. Jenő Grác. Radó Róbert Klagenfurt, Rndó Aladár Orsova, Dukász Gyula Bpest, Laufer Mór Csurgó, Lugosi Miklós Orsova. Grünbut Henrik ur az izr. hitközség alelnöke, gyászára való tekintettel, banketten nem jelenhetett meg. E fölötti mély sajnálkozásának a rendezőségnél adott kifejezést Továbbá dr. Rothschild Jakab iskolasréki elnök, dr. Neumann Ede főrabbi, Bun Samu igazgató. Kellert Lajos és neje, Kertész Józaef és neje, Alpár Mór tanárok, dr. Villányi Henrik és Révész Lajos mint a eijtó képviselői. Felköszöntőt mondottak: Kleinfeld Ignác az iskola fentartóra és az iskolaszéki elnökre, Berger Rezső a tanári karra, Bun Samu a tanítványokra, Schwarz Lajos a jelenlevő hölgyekre, dr. VilUnyi Henrik a barátságra és dr. Neumann Ede főrabbira, dr. Neumann Ede a kereskedők ideálizmusára, dr. Rothschild Jakab az iskolák kulturmissziójára. Spitzer Zsigmond a Bajlóra, Schwarz Benő a találkozók rendezőire, Révész Lajos a sajtó nevében köszönetet mondott és Roth Jakab a barátság további fenálláaára ürítette poha- rát. Holnap íamát az élet szabad versenyében fognak kUzdeni azok, kik megnyitották a barátság frigyét, támogHtva azon tudattól, hogy igaz a közmondás: .Segítsetek egymáson és az Isten ín megsegít benneteket" — Az elBÓ esküdt8zéki tárgyalás alkalmával, mely tudvalevőleg folyó hó 15-én fog megtartatni, csak jogygyel lehet a törvényszék tárgyaló termébe \' lépni. A jegyek a tárgyalás napjáu reggel 8 órakor fognak kiosztatni a törvényszéki irodaigazgatő által az elnöki irodában, mintegy 100 drb. Aki tehát jeleu akar lenni a tárgyaláson, ugyancsak friss legyen, hogy bejuthasson. — A soproni tornaverseny. Egészséges testben, egészséges lélek, álliija a tornászók régi közmondása. Ma már Kanizsán még a legszenvedélyesebb ataój-játékosok is belátják, hogy a torna az egészség lentartására mily üdvös. A Pünkösd vasárnapján Sopronban megtartott országos toruaversenyre a helybeli tornaegyesület mintegy 14 tagja Pongrác I Adolf tornatanár vezetése alatt jeleot- I kezett és Sopronba el ia utazott. De az időjárás megmásithatatlsn akaratának ugy tetszett, hogy Pünkösd vasárnap délutánján erős zápor hullott, melynek követkei-tében a giuinászták programmja pocsékká lett A mi tornászaink egy része Ija/.a sietett, néhányan Bécsbe rándultak ki," csak Pongrác Adolf és Weisz Bódog tartották ki. ók mentették meg a helybeli tornaegylet zászlajának koszorúját, melyet legott a versenytéren tűztek a zászlóra. Valanrkor a tornázási kedv Nagy-Kanizsán élénkebb volt, min?jelenleg. Ki nem emlékszik arra a nagy toruu-ünnepségre, melyet a mi városunkban a 70-es évekbeu tartottak meg. Két provi-zóriumbeli posta- és távirdatiazt élesztette akkoriban bennünk a gímnásztikára való kedvet. Most már az ég-so kedvez ennek a sportnak. Tornászaiuk pedig szívleljék meg a közmondást: waturproof nélkül tornaverseuyre un menj! — A soproni kerületi kereskedelmi éa iparkamara csütörtökön. 1900. évi junius hó 7-éu délután \'/^órakor, a kamara »aját üléstermében mides közös ülést tartott. — Halálozás, lfj. B I a u Károly magánzó, a helybeli társadalom ismert alakja, f. hó 4-én 77 éves korában meghalt. Halálát Özvegyéu kívül két gyermeke és számos rokooság gyászolja. A család a következő gyászjelentést adta ki: özv. ifj Blau Károlyné született Ranftl Genovéva a saját, ugy gyermekei Józsa férjezett E !enberger Agostonué és Rezső nevében fájdalomtolt szívvel jelenti szeretett férje, illetve ntya, uagy-atyának ifj. Blau Károly uruak, folyó hó 4-én délután 3/%4 órakor életének 77-ik. boldog házasságának 32-ik évében történt gyászos elhunytát. A boldogult-uak hűlt teteme folyó évi junius G-áu délután. 4 órakor fog saját házából az izraelita sirkertbou örök nyugalomra tétető!. Nagy-Kanizsa, 1900. évi junius 4. Béke hamvaira! Eflenberger Ágoston miut vő Barta Rezsóné mint menye. Perkó Viktória Barta Mariska és Mag- . dolna unokái. Csendes részvét és koszorúk\' mellőzése kéretik. — Szecesszió. A 19. század ezen utolsó \'divata nemcsak a művészetben, hanem a mindennapi életben is megnyilatkozik. Ezt bizonyítja az az érdekes, nem mindennapi látványosság, a melynek mult szombaton délelőtt, midőu lapuuk már ki volt nyomva, tanúi voltak azok, akik épen akkor a piacon tartózkodtak, de a mely a korzónak közönségét is oda vonzotta. A Blau-féle ház tetején ugyanis egy fiatal malac szaladgált és látszólag nagyon jól érezte magát ott a magasban mindaddig, a mig egy ember a közönség élénk tetszése közt le nem hozta onnan. — A malac ugyanis a padláson volt elszállásolva és az ablak mellett álló ládán át jutott ki a szabadbáT — Hát uem szecesszió ez?! — Kérelem Zalavármegye kúntor-tanltólhoi. Elközelgett az az idő, midőn a nyugdíjtörvény revízió alá kerül. Hogy a jelenlegi milyen sérelmes volt reánk, kántortapitókra nézve, azt miudegyiküuk tudja.* Azért tenni is kell valamit! Mu-tasauk^meg, hogy "mi ia vagyunk, mi is oly tényezői vagyunk a társadalomnak, kikkel számot kell vetni! Saját jól felfogott érdekünk kívánja tehát, hogy ügyeinket behatóan megbeszélve, elö- Foulard-selyem -ruha 8 frt 40 krtól feljebb! — 14 öéter — pósUbér é« .rimmenteien Minták kI»iIautAra, nemkülönbenfekete, fehér éi xinei Hennoberg-selyem blousolt éi ruhikraalkalmu 45 krtól 14 írt65 krig métcrenkint. Cank akkor valódi, ha közvetlen tőlem rendelik! HENNEBERG G., it\\wim, s . , (Ci í» Ur. udTiri\'iiillitó.) XXXIX. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1900. JUNIUS 10-án. sdbsaauk panaszainkat, kérve azoknak orvoslását- Ennélfogva teljes tisztelettel arra kérjük igt. kartára Urakat, hogy «zou ü^nek megbeszélése végett f. é. június hó 21-én d. e. 9 órakor Zala-Szt.-Mibályon az iskola-helyiségben tartandó kántortanitói1 értekezletre \'megjelenni szíveskedjenek, hogy határozatunknál már a f. é. juliuj hó15 én tar-tamló megyei tanitógyülésen relerálhas-• .-.tiuk 3 ennek támogatásával felszólíthassuk az ország összes tanitó-egyleteit. összes kántortanitóit hasonló értolembeni lénykedésro, mert ha mi nem testünk érdekünkben valamit, más bizony még ugy sem fog tenni; ,néma gyermeknek pedig édes anyja sem érti R szavát." Zala-Szt.-Balázson. 1900. május hó 30. Hugauff Ede, Selmeczy Imre, Németh Jenő. — Tombola. Pünkösd hétfőjén tartották a harmadik .rendes évi" tombolát s népkonyha és ovódák javára a főtéren, va«y ha ugy tetszik Erzsébet-téren. A huzáa d. u. 4 óra tájban kezdődött Deák Péter főkapitánynak, mint politikai biz- í tonnák jelenlétében és nem volt bijáa vulám jeleneteknek. — At első nyerő mintegy fél óra múlva jelentkezett és azután a többiek jöttek egymás után kettesével, sőt hármasával in. Nyertesek voltak: Hirach Lotti fehérvarróuő (ezüst evókéazlet), Looser József déligyümölcs-kereskedő (varrógép). Fabiánics Blanka k. a. (női arany-óra), Tanclberger Ferenc vasúti .lámpista* (függő-lámpa), Herceg Mihály cipész-inas (desszert-tál) Krauth Margit k. a. (porcellán edény). Milbofer Dezső ker. isk. a. o t. (szecessziósán kifestett „tulipános* láda), Goleuazki János polg. isk. tanuló (ezüst óra), Szabó > Kálmán gimo. tanuló (egy vég vászon), Nagy Lajos rendórlizedes (tea-szervisz). I llelyea lenne, ha a legközelebbi (IV) I tombolán más tárgyakkal örvendeztetné meg a rendező-bizottság a közönséget, mert már 3-szor voltak ugyanezen tárgyak és elvégre mindenbea jó a változatosság. — Kérőiem a kassai m. kir. gazdasági tanlntczot volt hallgatóihoz. A kassai m. kir. gazdasági tanintézet ez év folyumán tölti be negyedszázados fennállását. Ez alkalomra az igazgatóság egy „Emlékkönyv" megszerkesztését is tervbo vette, melynek keretébe a tanintézet eddig végzett hallgatóinak névsorát, jelenlegi állását és tartózkodási helyét is felvenni szándékozik. Ez utón ia felkérjük tehát az illető urakat, a kik uzideig nem jelentkeztek, szíveskedjenek maijukról életjelt adni és a fent jelzett adatokat nevezett intézet igazgatóságához minél hamarább beszolgáltatni. » — A becsületes találó. Minden elveszett tárgyról kibocsátolt rendőri hirdetésben olvastuk, hogy a becsületes találó adja át stb. de ritka eset, hogy a találó erre az elnevezésre rászolgál. ■ De mégis! Pünkösdhétfőn Kálovics Ferenc kiskauizaai földmives elvesztett a „Zöldfa ,kerl"-ben egy százas bankót, bejelentette ez esetet a rendőrségnél és két nap múlva már a rendőrség kézbesíthette .neki a becsületes találó által átadott ropogós százast. Tehát néha mégis akad egy-e«y fehér holló. — Élő-halott. Kovács Sándor alsó-zsidi illetőségű, helyben lakó kocsisnak 22 éves csinos ueje, Rezi Anna, f. hó 5 éu megőrült; rendőrségünk beakarta szállítani a kőzkórház megGgyelő osztályába, de hát ilyen a nagykanizsai köz-kórházban uincs és ott nem vették fel. Mivel pedig az orvosok a azereucsétlen nőt közveszélyesnek minősítették, kéuy-telen őt a hatóság mindaddig, míg a belügyminiszter valamely tébolydába való elszállítását nem engedélyezi, felfogadott emberekkel őriztetni. Itt méltán kérdezhetjük, miért építettek kórházat, ha egy az emberiségre veszélyes személyt ott még csak ideiglenesen _ sum \|lehet el-helyezui ? ^ — Dr. Ruzslcska Kálmán kir. tanfelügyelő kéri .Beszédek a taúügyés társadalom köréből\' cimQ munkára vonatkozó, még künn levő gyüjtö-ivek beküldését, inert a könyv szétküldése már a hét folyamán foc eszközöltetn i. — Vizsgálatok sorrendje. A nagykanizsai izr. bitközség által fentartott etemi, polgári és felső ker. iskola évzáró vizsgálatainak sorrendje az 1899/1900\'iki tanévben: Juniua 11-én d. e. f. ker. isk. 111. oszt. szóbeli érettségi vizsgálatok, d. u. f. ker. isk. III. oszt. szóbeli érettségi vizsgálatok, 12-én d. e. f. ker. isk. III. oszt. azóbeü érettségi vizsgálatok, d- u. f. ker. isk. III. oszt. szóbeli érettség vizsgálatok, 13-án df. ker. isk. III. oszt. szóbeli érettségi vizsgálatok, 15-én d. e. polg. isk. I—IV. oszt 11 órakor testgyakorlat, 19-én d. e. f. ker. isk. I. oszt. hittan, ker. iBme, francia, német, magyar, 19-ón d. e. f. ker. isk. II. oszt. jogi és kőzg. ismeretek, könyvvitel, ker. számtan, mennyiségtan, történet, 20 án d. e. f. ker. isk. I. oszt. történet, földrajz, fizika, mennyiségtan, keresk. azámtao, 20-án d. e. f. ker. isk. II. oszt hittan, francia, német, magyar, földrajz, áruiameret 21-én d. e. el. I. isk. I. oszt. az összeB tantárgyakból, 21-én d. e. el. f. isk. I. oszt az összes tantárgyakból, 2l-én d. é. polg. isk. I. oszt. az összes tantárgyakból, 22-én d. e. el. I. isk. II. oszt. az összes tantárgyakból, 22-én d. e. el. f. isk. II. oszt. az összes tantárgyakból, 22-én d. e. polg. isk. II. oszt. az Ö?szea tantárgyakból és ének I—IV-. 23-án d. e. el. I. isk kézimunka kiállítás, 24-éa\'d. e. el. 1. isk. III. oszt. az összes tantárgyakból, 24-én d. e. el. f. isk. III. oszt. az összes tantárgyakból, 24-éu d. e. polg. isk. III. oszt az összes tantárgyakból, 25-éu d. e. el. I. isk. IV. oszt. az Összes tantárgyakból, 25 én d. e: el. f. isk". IV. oszt az összes tantárgyakból, 25-én d. q. polg. isk. IV. oszt. az öaszes tantárgyakból, 26-án d. e. polg. isk. Írásbeli magánvizsga, 27 én d. e. el. f. isk. ma-gánvizsga, 28. d. u. polg. isk. szóbeli ma-gánvizsga, 29. istentisztelet d. e. 8 órakor. — A Ker. Nőegylet estélye. A .Polgári Egylet"-ben I. hó 13-án tartják meg a Ker. Nőegylet mulaiságát következő műsorral: 1. Munkácsy Mihály: .Milton" élőkép. Milton Kálócy János ur. Éva Sauermanu Julja úrhölgy. Judith Stirling Ella. Ráchel Vilde Annuska. 2. Vieux-temps: hegedű-hangverseny, előadja Iiof-richter Emma úrhölgy, zongorán kiséri Böbm Emil ur. 3. Huber K.: .Olyan a te dalod, énekli az írod. és Műv. Kör férfikara. 4. Bihary Sándor: .Leánykérés" élőkép Személyek: Stirling Sáu-dorné urnő, Glazer N. had. ur, Dr. Szi-gethy Károlyné, Hajdú Gyula, Fiálovics Margit úrhölgy, Lőrincy Géza, \'Horváth Jenni, .Köhler Gyula, Knortzer Aranka, Szalay Lajos, Szalay Jolán, Németh György, gimo. 7. o. t. 5. Taylor: .Barátságból", vígjáték 1 felvonásbao, angolból fordította Ciiky Gergely, lendezi Uoger Ullmann Elek ur. Személyek: Bensőn ügyvéd Radnai Jenő ur.^Carry neje Bartos Szidi úrhölgy. Trotter Bensőn barátja Unger Uilmaun Elek ur. Lucy ueje Farkas Vilma úrhölgy. Meredith Beoson segédje Böhm Emii ur. — Koszorntpólló adományok. F. hó 4-én elhunyt ííj. Blau Károly kegyeletének jeléül adakoztak: Az elhunytnak ueje 50 kor., családja 10 kor.. Seidmann Samu és neje 5 kor.. Keleti Mór és neje C kor., Blau Henrik 20 kor., dr. Blau Henrik 10 kor., dr. Rothschild Jakab éa neje 10 kor. összesen száztizenegy kor. — A legelőkelőbb orvosi kapacitások legmelegebben ajánlják a stájerországi . Robitech Sauerbrunn fürdőt, a gyomor éB belek megbetegedéseinél, úgyszintén a di&beteg (cukorbetegség) és brightkóros vesebajnál. Már évszázadok óta mint a kies Stájerország gyöngye ismeretes a fürdőhely s ékes tüudérlak-hoz hasonlít, melyhez a fenyők és bükkök zamatos zöldje fölséges keretet nyújt. Pompás sétautak, jól gondozott gyógy-park, napjában kétszer hangverseoyző zenekar, tenniszhely, olvasószoba és kávéházak stb. szórakoztatják a íürdővendé-geket. A szobaárak mérsékeltek s országos gyógyintézet vezető Trotter igazgató ur készséggel megad mindennemű fel-világositáit. Legnagyobb a látogatottság julius és augusztus hónapokban\' a igy igen célszerű a gyógyintézetet juniuBban felkeresni. Dr. Lónyay Elemérné legközelebbről tudakozódott az itteni viszonyok felől, azon szándékának adva kifejezést, hogy fürdőnket még ez idén meglátogatja. — öngyilkos cseudór. Nagy János Tamási (Sopronmegye) községi illetőségű, volt m. kir. csendőr f. hő 5-én leszerelt, de az éj fblyamán valahogy bejutott a zalaegerszegi csendőr laktanyába, ahol az u. n. átvonulási szobában egy Kro-patsebek fegyvert szerzett melyet kivitt a félre eső helyre, Ott főbe lőtte magát 6 V%5 órakor reggel meghalt. Öngyilkosságának oka ismeretlen. — Tűzoltó mulatság. A galamboki önkéntes tüzoltó-egyesület f. hó 4-én tartotta meg tavaszi mulatságát nágy számú hölgy és urí közönség jelenlétében. A kedélyes jó kedv kivilágos virradtig tartott. Nagy számban .megjelentek a kanizsai fiatalság tagjai. Jelen voltak: Lévai Endréné Szepetnek. Lévai Ilonka Nova. Buzáti Lásztőné Miháld. Ferenci Jánosné\' Kis-Komárom. Ferenci Lujza Kis-Koraárom. özv. Ágh Jánosné Komárváros. Ágh Mariska Komárváros. Farádi Józsefné Szt Jakab. Knorcer Aranka Kanizsa. Vágner Mariska Kanizsa, özv. Antal Józsefné N.-Récse. Kávecué Palin, özv. Ivaoicsné B.-Szent Györ». Budai Sándorné és lánya K -Récse, Tóth Jusztin Töllős. Laki nővérek Komárváros. Star-zsinszki Györgyné Galambok. Szabó Lajosné Galambok. líörömpölyi\' Gyuláné és lánya Galambok. Joachunttad Lujza Galambok. Felülfizettek: Hauzner János 2 kor.. Klosild szeretetház 6 kor., főt. Csák Béla 2 kor., Polgár Béla 20 fill., Bahonek litváu 5 kor. 20 filU Szigeti Lajos 2 kor. 20 fill.. Eperjesi Gábor 1 kor. 20 fill., Kollarics N , Bekenek N., N. N., N. N., Csolosz Jenő 20—20 fill.. Vidos József 1 kor. 20 611., Stugel József 3 kor. 20 fill., főt. Juk József 3 kor. 20 fill., Starzsinszki György 2 kor. 40 fii\'. Szabó László, Kápolna Ferenc, Bazsó Bódi, Kálóci Mátyás Botháti József, Bízsó József 20 — 20 fill., Buzási László 1 kor. 20 fill, Tóth János 20 fill-, Hőrömpölyi Gyula 40 fill.. Tahin Mihály 1 kor. 20 fill., Ferenci János 80 fill., Laki Antal, Laki Nándor 40—40 fill., Bán Gábor 20 fill., Németh István 4 kor. 80 fill., Farádi József 40 fill., Halász István, Szabó Géza, Réchei Fereoc, Marton Autal, Veiszberger. N. N., 20—20 fiil., N. N. 40 fill.. Tivoli János 20 fill.. Lévai Endre 3 kor. GO fill.. N. N. 40 fill., Rosenfeld és fia 20 fill., N. N: 1 kor. 20 fill.. Radoii N. 5 kor. 20 fill., Her-lelendi Béla 9 kor. 20 fill., dr. Hauser János 9 kor. 20 fill., Bagyari János 20 fill., Horváth Dezső 4 kor. 40 fill., Kálóci Ferenc, Szffcs Ján03 20—20 fill., fíarkán Iatvácné 80 fill., Matyi Józseí, Tormási Ernő 20—20 fill., Agh Jánosné 1 kor, 20 fiil-, Joachimttad Lujza 40 fill., főt.. Szabó József 80 \'fill-. Málik János 40 fill., Garai István, Senkó Mihály, Takács Ferenc 20—fill., Knorcer Gvörgy 1 kor. GO fill, Arauy Istvánoé 20 fill. N. N. 40 fill., Varga István 20 fill., kanizsai társaskör 4 kor. GO fill., Ivánics Józsefné 2 kor. 40 fill, Pál István 20 fill., Maeakovica György 60 fill., Törők János 20 fill., Lövi József 40 fill.. Szentmihályi László,\' Varga Miklós 30—30 fill, Vörös Rozi, Szabó Lajosné, Komáromi Ferencné, Berger,nAntal 20—20 Kápolna József 40 fill.)\'Pásti György 60 fill., Farkas Dávid, Béda István, Pásti István 20-20 fill., Lenkei N. 60 fill., Major Vendel 4 kor. Sveigel Dávid 2 kor. Az egyesület hálás köszönetét nyilvánítja. forrása él kitűnő berendezőiénél fogva rendkívüli gyógyhatásúnak ismert jódíQrdó ai utóbbi években még olyan irányban ii Dagy gyógy-sikereket ért el, melyek eddig egyetlen gyógyfürdőnél lem tapasztaltattak. Iitcer-tes volt ugyan, hogy e forrás gazdag natron-tartalommal blr éi hogy ezen talajdonságánál iogva érvényesítette csodatevő halásit csúzos és köszvényes bántalmaknál A tudományos vizsgálatok, melyek az utóbbi evekben Németbonliau folytak, azt muUtták. bogy minden híres külföldi források. melyek mint a ciuz éa köszvény kiváló gyógyvizei tekintetnek, ezen hatásukat csak épen e natron-tarialomnak köszönik, így történt, hogy a wieisbsfleni, einii. plomtiiersi stb. hason vegybatással bíró fürdők, mint a köszvény gyógyítására való specifikus hírébe jutottak. Magyarországon nincsen több hasonnemű forrás, mely ilyen magas hótoknál Iogva, (64 C.) annyi nátront tartalnmna, \'mint épen Lipik és azért azon tény, miszerint az említett köszvényes és csúzos bajokban szenvedő betegek Li-piken visszanyertek egészségüket, miután másutt hiába kerestek bajuk ellen gyógyulást, csak az utóbbi időben találtáNa tudomány meglejtését. A mi a lipiki fürdenek icyógyjavalatail illeti, t. i. görvélykórnál,\'bSrbánlalmaknál, izzadmá-nyoknál, vérbetegségeknél stb., azokról fölösleges volna még külön megemlékezni, a menynyiben e* köztudomása s igy nem szükséges arra az olvasó figyelmét különösen felbivni -A lipiki fürdó a legmodernebb építkezésekkel, gyógyépüleirkkel, szállodával, kényelmes és célszerű beUő berendezéseivel egy színvonalon áll a külföldi nagy fürdőhelyekkel. A nagy kiterjedésű angol parkban levő gyógyépülutekben nagy és gyönyörű gyógyterem, kávébáz, vendéglő, olvasó- és játszótermek, valamint siiupid van, ugy, hogy a fürdőző közönsíg a kura idejét kellemes sxórakozással töltheti ki. Az ósz-gzes lürdőépuletek és az egész telep villsmos világiiáml van cllátvs. - Nyiltíér.) Yese, húgyhólyag, hngydara és a, köszTénybnntaímak ellen, továbbá a légzó és eméflztftal szervek hurutos bántalmainál,orvosi tekintélyek általa Llthlon-rorrns SALUATOR sikerrel rendelve lesz. Hu<jhaj tó hatása! Ki\'llws izö! -wi \| Koiinyeu eniészllii\'tő Kapbató ásványvizkercskedésekben- és gyógyszertárakban. A Sahator-forrás igazgatósága Eperjesen ) Az e rovat alatt köztöltékért nem villái felelősséget a szerk. HIRDETÉSEK. (Tyeniiek-tápiiitiV^t Ellenbogen, Bécs, IX , Kolingasse 19. Távol élő szülők gyermekei, kik Bécsben egy bizonyos időre magukra vannak hagyva, szeretetteljes és gondos ápolásban részesülnek. Felvilágosítások szóban vágy írásban készséggel adatnak. Előnyösen ismeri, kitűnő gyártmányú V > rtlvnt kclmckel; fekete én kék kelmédet tarlós miDódégben, férő öltönyökre szállít KAST/VER ÉS ÖHLER CÉG POSZTÓ OSZTÁLYA GRÁCZ. Minták bérmentve. Magyar levelezés. A magyar kir. anyakönyvi hivatal. Halálozások: — Junius 1—8-ig. — Dani József rk. 13 hóoapos: tüdőgyulladás, Hokmann Anna. Móger Istvánoé rk. 37 éves, földmives neje: tryomorrák, ifj. Blau Károly izr. magánzó, 77 éves: végelgyengülés, Mészáros Vendel rk. takács, 67 éves: veselob, Gerencsér Mária, Szatai Ádároné rk. 38 éves: brigbtkór, Varga Ferenc rk. 1Ö hónapos: hörg-. gyulladás, Krisztián József ifja, rk. 14 hónapos : gyermek-uszály, Rotbauser Jobanna férj. Bergl Márkuazné, izr. \'63 éves. volt kereskedő neje ; szivhüdéii, Vajda Rozi Török Istvánoé, rk. 40 éves: izivbaj. Szerkesztői üzenet. ■ — Y. V. Míulbogy »a két zenekar jó hangulatot gyakorolt ac emberiségre,* a jó kedvét rossz versekkel ne rontsuk meg. Köszönet a figyelemért. Szerkeatlöt^g : Dr. ruiAnyl IJenrlk; íelelős szerkesztő. Kiadó : JfJ. Wnjdit* Jöxtef. VEGYESEK. — Fényképező készületek dllet&nank azá* mára. Mindeukinek, kik a fényképezés ezen kellemes és bárki álul köonven megtanulható sport iránt érdeklődnek ajánljuk az 1854 év óta fenálló különösen fényképező készülékekkel foglalkozó A. Moll cs. és kir. udr. szállító Bérs Tnclaucben 9. céget s ennek illusztrált árjegyzékének átnézését, mely kívánatra ingyen küldetik meg. — A llpikl ^yógyfUrdö. A jelen fürdőidény alkalmából, ugy mint eddig is, njólag a lipiki gyógyfürdőre hívjuk fel tisztelt olvaaólnk figyel mét, annál inkább, minthogy ezen csudatévő J* f:- Q ajánlva: a gége • légző és az emésztési szervek megbetegedésénél. i? •5 fD 3 Ellenjavalva: aorradásnál. □ ül S Oyógyeszközök: Égvényes sósavas források. ConsUntin és Emma-források. Égvényes só "g- és vassavas források Johannisbrunnen tiszta vassavas viz. Kiausenquelle, savó, tej, (száraz etetés) ketyr forrás-só inhalació egyes kabinokban, fenyőfagőz, inhalació. 1 ? Lélekzési készülék, pneumatikus kamarák, édes ásványvíz és babzó meleglQrdök. fenyő 5. éi acéltűrdök. Nagy bydro therapeutikus intézet tal\'ajkura. Enyhe, nedves meleg por és szélmentes levegő, erdős dombtáj. Tengeri magasság 800 méter. i Tudakozódások ós- prospektusok ingyen. —— I Lakásmegrendelések a fÓrdó Igazgatóságnál (JLEICIIENBE1U1BEN. jrfUj Kéfgl lilmeves kénfürilö Horvátországban. ^ l Tarassd- a Zagoriai vasút menten (Zágráb-Csáktornya). ^Y Yegyeloniezre Prof. Dr. Lndwlg ndr. tanácson által 1834. 58 fok Celsius meleg torrás. a kér£^jzapnak felülmúlhatatlan hatása van izom éa izület rheuma, ízület betegségek, gyulladásos és csonttörési összehúzódások, köszvény, neuralgikus bántalmak, mint isebias stb. női bajok, bőr és titkos betegségek, idült vesebajok, bólyagburot, górvélykór, angolkór, ólom és higany mérgezéseknél stb stb. í IVÓKÚRA, torok, gége, mell, máj, gyomor- és bélbajoknál, aranyérnél, stb. -s== Villanyosság. — Massage. =- tlyrigylnti-zet minden kényelemmel. Hegyi vliTezeték, hideg viz gyógymódok znhanynyal. Kneipp szerint Egész éven át nyitva. Idény tarlsm mijus 1-től október l-ig. — Pompás nagy park, terjedelmes ülletvé-N nyek, szép kiráodnlások. — Állandó zenekar, a zágrábi kir. operaház tagjaiból. — < Zene- és tánccstélyek stb. A vsrazsd-toplicai állomáson ntponu társaskocsi várja a vendégeket. Ivülóo fogatok is rendelkezésre állanak, de ezek odaállitása előbb a fürdő inté-{ zöségnél megrendelendő. Orvosi tudakozódásokat a fürdőorvos Dr. LONOHINO A. ad. ■V Prospektusokat éa broachurákat ingyen ia bérmentve küld 1 A FÜRDÖIGAZGATÓSAG. OOOOOOOOOOOOOC1 H rui «•- 4a kir. «aztrák-m»r7ar klziriUp azab. omlokzat-festék-gyár Kronsteiner Károly Bécs, HL- Hauptstr. 120. ("lát házában). Arauy-érmekkel kitüntetve. Főhercegi éa hercegi uradalmak, ca. éa kir. katonai intéxó-aégek, vaautak, Ipari-bánya éa gyérl téraulatok, épitéal vállalatok, épitÖmeaterek, úgyszintén gyári és ingatlan tulajdonosok szállítója. E homlokzat-festékek, melyek mészben fóloldhatók, száraz állapotban poralakbn éa -10 ktllőnbözö mintában kilónkint 1G .krtól fölfelé szállíttatnak és a mi a festék axintiaataságát illeti, azonos az olajfestékkel. ■tnUkirtya, nqyzzlntén ntisltin kivimtra Ingyen ás bármantva küldetik. XXXIX. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1900. JUNIUS 10-án. ! Hatóságilag engedélyezett V É 61L A D t S 8736/1900. számú végzéssel, I ALKALOM OLCSÓ BEVÁSÁRLÁSHOZ! 15 év óta fennálló i DIVAT-, VÁSZON- és POSZTÓ-ÜZLETÜNKET VÉGLEGESEN FELOSZLATJUK, minek folytán hatóságilag engedélyezett teljes r ^^ r ar VEGELADAST rendezünk. — eladás csakis készpénzfizetés mellett. F.ÜMTE T£STY£B£S\| MJLSTMAMI halhólyag elsőrangu orvniii tekintélyek szpriot a legmegbízhatóbb é< feltétlenül ár talraatlan útxzrr unk é« hölgyek számára ■ Megrendeléseket pontosan és discré-ten eszközöl: KELETI J. ca. éi kir. szab. «r-ifid sebészeti mű él kötóizer gváros BUDAPESTEN. Koronaheroeg u---- Alapíttatott 1878 j Arak luoatoaként eredeti páriái oaomagolásban: Gurumi éa halhólyag elsőreudü gyártmány ..........t — 8 - írtig Capotlci ampricans (rövid) . . 2.— 6— Suapensorium........ 0 60 8.— 1\'áriM nói szitacaka (Safety-Sponges) 2 C.— , Irrigator teljesen lelszerelve . . 1.80 6 — , Kredeti petsarium oclusivum (Peli- porusl Mt\'zioga tanár szerint) / 1 S<> 2 S0 . „Dlana-öv" azab. haviba; elleni köt 3 60 5.— . (minden hölgynek nélkülözhetetlen.) B9T Árjegyzék Ingyen é* lirrinenlr. Ki biztos akar abbau lenni, bogy jó éa tiszta csokoládét vesz,- az • vegyen SUCHARD CSOKOLÁDÉT. Kr.eD régeu jónak bizouyuIL és hírneves cyárlwáoy, pondosan vau készítve, jótállva, tiszta éa ar. egész világon kedvelt. Mindenütt kapható. í=e=í $ -I\' i i1 j É==3 GAZDÁK ® Ü Sí FIGYELMÉBE. Vetési célra alkalmas csiraképes ROMÁN KÖLES, mely a barcsi tárházakban fekszik, mpgreadelbető kisebb tételekben in. NEUMANN TESTVÉREKéS Tsa g.boaa-keraikadd otgoél, BjJUAPEHT Thoneluűvar. KIVANATRA HINTA KOLDETIK. mímmkmmm- SZÁLLÓD A npooooooaoooooaocxaocanDoooooooooooociooooooD MOLL SEIDLITZ POR ekkor valódiak. ha mindegyik dobos /l1. aláírását tünteti fol. Moll A védjegyét és A Hall \'A.-fél Seldlltz-porok tartós gyógyhatása a lpcmakacsabb gyamor- és al-lutbánlalaiak. gyomorgörcs lt gynmorliév, rögzfltt székrakldéi. májbántaloiu, vér talalál. aranyér és a legkflhnbózőbb nSI betegségek ellen, e jp\|p* háziszeruek éitip<l«k óta mindig nagyobb elterjedést szerzett — Ara egv lipioiéliU •<"•-dotl doboznak 2 kor Hamisítások törvényileg fenyíttetnek. [MOLL^ F ÉLEF RÁ N CI Ai BORSZESZ ÉS SÓ Caak akkor valódi, h» mindegyik nveg MOl.l, A. véJjegyét (QmWU tel ---- .A. Hall feliratú dnnzattal van zárva A Holl-féla fraaozla borszesz éa sá nevezetesen mint fáldafomoiillapltd bedSrztSIeal mr köszvény, rauz éa a meghaléi egyéb kövelkezmenyeinel Icgiamcretesabb népszer. — Egy ósozait eredeti Qvag Ara I kor 80 flll. MOLL Gyermek szappan.ja. . Legfinomabb, legújabb módszer aferint ké«zitek gyermek és hölgy azappan a blr okszirü ápolására gyermekek éa falalltek részére. Ara darabookloí — 40 flll. Ol darab — I kor. 80 flll. Minden darab gyermek-ixappan Moll A. védjegyével van ellátva. ~ Főszétküldén: Moll A. gyóayszeréaz, cs. és kir. udvari szállító által, \' Bécs: Tncblauben 9. az. Vidéki megrendelések naponta posUutánvét melleit teljesíttetnek A raktárakban tessék határozottan MOLL A. aláírásával ás védjegyével ellátott készítményeket kérni. . Raktár: Nagy-Kanizsán Ro8Bnfeld Adolf és Fia. OOÖÖÖOQQ OOQQOOQOOOO DSOOÖÓQCXXXÍQ^C^DOdQbQbab □ (ufcs/.Yí:xv-fAsAsAcí> g BiiJiipcsl, VIII. krr., Jiiisef-lörüt í\'sz. a népszinliázzal jszemben. m Elsőrangú család^szdlló min-^ deir kényelemmé » főváros ^ fcnzponf IU \' Yilllaajrilágitás. Gozfut KávéltAx és vendég §5 Mérsékelt Í^T A villamos vasat megá "ftjrf bármely iráJyába « 0 © e o Kichlcr-lélc : Horgony Pain Expeller Llnlmect. Capslcl comp. Kzpij liirnl\'vo.4 UAtiszor ollontiillt az jd5 maKprúbnlúsünak, mert nn\\r tóbb mint 30 év ótn int-gbidiató. fajdalom-csillapító bedorzj Ölésként alkalmazlatlk köszvéoynöl, csúznál, tügszaegotásnal i-a meghűléseknél cs az orvosuk által bodor ssöléMikru w mindig gvakrabban rendeltetik, A valódi Horgony- l\'ain-Ex-pollor, gyakorta HorconyUnirnúüt. ol-nevozós alntt. nom titkoH szer, hanem Igazi sépszerü hkzlazer, melynek eg\\-báztartn>b.ui nem kollcno hinnyozni. <0 kr„ jiiXx. és l írt üvogoíikénti árban majdnem tuicdrn pyőgyüzortárbao készletben van; lőrak,«á"r: Tírök Józsii gyógyszoréisznél Budaprstea. Hvváiár-láa alkalmával i^en óvatosak legyünk, mert több kisobbórtékü utánzat van forgalomban. Ki non akar megkárosodni, az minden ©gyes üveget „Horgony u védjegy és liicbcr ezógjogyzés nélkül rniut nem valódit utasitsa vissza. IICHTE1 F. AB.ii liru.lids!ili<i t«.ít kir. tditrl ■s&llHók. elvállal teljes malom bercndezéipket, átalakításokat, minden rendszer és .terjedelemben gyárt és iiállit: Hengerizékeket pindeo nagyságbanéimtdőcég-beo, tnruöröotéa és-.por/ cel án heugerekkei./ Francia malomk ó/eket legjobb minőségben é« malomjáratokat, icabo-na-osziálynzó heugero-kel és fejkoptatókat saját rendazerQi\'ket. Ksakityválaszté. Eure-ka. Tararek, liicike-verft gépek, dara és gőz-tisztitógé.-ek, elevátorok és szállító csigák, transzmissiók, tengely- ágyak, perselyek. Kell-r v éa gydrUkenéireudsze- ( rOeket. , , Gazdasági malmok kézi ljj> ■ és járgány hajtásra. ffl^ Turbinák és rizikere- ttt kek, keret, kór es szál- lagforészek, ragya<uló ^ é« i-siszológépek kótíV foj rökkél és zu6-gépek mindennemű érc fs ko- yg, va,bazalt, mészkő, cba- aj motte és gips* részére. Mlndinfélo szürke és fémóntés saját ét Ida- ŰP gen midellek és rajtok qr, izerlat. ^W Tömöröiklésü rosléljek nÍI» r.egolcMbtiti <trak! Árjegyzék ingyen bfirméntve! \|W Hengerrovátkolások leggyorsabban éa olcsóbban, szállítás jótállás melled "OK LEGKEDVEZŐBB FIZETÉSI FELTÉTELEK. HrnRPrroTAtkoló fa kOiaöralő-^JIrk, rillt&yua.vilJLtitiai telepek. Terveielak. klllitgvalélek it prtklIkM, Uatoiak gyanan é, lagyc,. A szőllőlelepek befecskeiulezésélitíz, votamini a írjiiiiiülesfáKat kiíro.sMó roviiroli. tuvibbá a szegecs és tormíncs teljes kiirtására May far (li Ph. ós társa féle -- HznbadaliiíRzott 1 - ur ^ \\ u i ii rt i) ö acy hordozható, mint kocaira szerelt feoikrndii a legiobbnknak bizonyultak, a melyek srlvaliyuzái aélkül a folyadékot iomflkSdilig a nóvéuyekrc pprmetczik Ezen fecskendőknek már sok ezerre meaA példánya van alkalmazásban és számai elismeri blzoayllváay igazolja ezeknek elvitázbatlan kiválóságát minden más rendszerrel szemben. A legjobb vefögépek, Mayfarlb Ph. és tsa le^ojabb szertezelö „AGRICOLA" (tolóvetókerék rendszpr) vetőgépel. Miodenuemn mag- és kUlflnbóző magmeny-nyiség sxámára, váltókerekek nélkQl, dombon. avagy sikon, a legkönuyebh járás, legnagyobb tartóiiág él mind a mellett a legolcsóbb ár által tflnnek ki. A lehető legnagyobb muoka-, idő- ós pénzmegtakarítást teszik-lehetővé. KDiSnlogiuégikil izéaa- éi izslmaprétek- kézi haiznilalra, kukorloa msrzis-lék, oséplígépik. lárgáayok. gabooarosták. trUardk. skék, hengsrik él bora-aákbaa a legújabb rendszer és elismert legjobb alkotás alkalmazása mellett gyártanak éa szállítanak MAYFARTH PH. és TSA cs. éljtir. kJ, ••abadalmasott mezőgazdasági gépgyárak c-^b- BECS, II. Tnborstrnssc 71., —. M bh. In hu 400 ormi rríi.í hyoiirtremmrt klliintelve. nz omrtí/01 wrsOffttMlltviAffi rgvlrf ungy nrrlH\'/tnnc J.t\'Jít. Slegetlrtl. Kimeríts arlejjJakak a, ,ilIB,ri okiratok klviaalra lagyaa küld,ti,k. -Kftivlaflök p« lamételadok alkalmaitatnak. Nyomatutt Ifj. Wajdils József könyvnyomdájában Nagy-Kanizsán. NAprítAMZSA, 1900. junius hó 16-án. 24-ik szám. XXXIX. évfolyam. Elöritetlti 4c, Egén érre ... 10 kor. — fill. Kél érre . . S kor. — fill. Negyedévre . . 2 kor. 50 fill. Ksyes mám 20 (111. HIRDETÉSE 6 h.iibni peliticrbln 14,misodior 13, ■ minden torlbbi lorérr 10 fill. NYÍLÍTTR BE N [telit Boronként 20 fillérért Tétetnek (el. Kioc.tlri illeték minden egyre birdeléiért Go fill. fiietendö. zalai mm A lap szellemi részét illetó n\\io-ilcn közlemény a felelői ízorkcfcrtő nevére, a anyagi részt illető közlemények p^dig & kiadó nevére rimzetteo Nagy-Kanixsára liér-menlvc intézendök. Hérmentetlen levelek nem fogadtatnak el. Kéziratok rlKHzanemkUIdetnek A nagy-kanizsai „Ipar-Testület,■ „a nagy-kanizsai Takarékpénztár részvény-társaság," a „Xotori takarékpénztár részvény-társaság," .nagy-kanizsai és a galamboki öokéntes tűzoltó egylet,\'" a .nagy-kanizsai kisdedneveló egyesület," a .nagy-kanizsai tanítói járáskör," a „nagy-kanizsai keresztény jótékony nőegylet," „n.-kanizsai izr. jótékony nőegylet," „szegények tápintézete," a „katonai hadastyán egylet," a .soproni kereskedelmi iparkamara," nagy-kanizsai külválasztmányának hivatalos lapja HETEN,KINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Munka és társadalom. Nagy-Kanizsa, 1H00. Junlua IS. Harmadfélozer évvel ezelőtt ütötte fel a világon fejét a szecesszió, mikor a plebejusok szecedáltak Rómából és ekkor mondotta cl Menenius Agrippa meséjét a gyomorról és a végtagokról, példázván vele a társadalom alkotó elemeinek összetartozóságát. Ennek a mesének több ezer éves tanúsága még ma sem multa idejét. Példa rá a mi nemzetünk, a mi társadalmunk. Név szerint nem plebejusok és patríciusok állnak ugyan egymással szemben, de csak a név\' változott, a küzdelem ugyanaz. Csakhogy akkor régen csak két osztály küzdött, kiki a maga érdekeiért, ma az ellentétek száma megszaporodott. A társadalom bonyolódottjibb formája bonyolódottabb társadalmat teremtett. Mindenik társadalmi osztálynak más a hagyománya, máa a szerepe, mások az érdekei és mások az igényei. Ahol á társadalomnak ez az osztályokra való szakadása fokozatosan, mintegy természetszerűen ment Végbe, — példa erre Anglia, — ott az ellentétek kevésbé élesek, mert a természetes fejlődés eltompította az ellentétek éleit. Mert Aügliában minden modern társadalmi osztály múlttal bír, résztvett a nemzet történetének fejleményeiben, küzdött a küzdőkkel és ünnepelt, ha ünnepnapok virradták a nemzetre. Évszázadokon át egymás mellett élvén, miudeo osztály megtanulta, hogy megbecsülje a másikat: a kereskedő a törvényhozót, ki tör-véuyt hozott, ki törvénybe iktatta a kereskedelem védelmét, de a lord is a kereskedőt, ki neki a gyapjúzsákot szállította, amelyen a lordok házában ült. Mindenik előtt ott lebegett végső célként, az angol társadalom, önzéstől ugyan nem volt ment egyik tár=-sadalmi osztály sem, de Angliában minden társadalmi osztályt külön s az egészet együtt, a britt oroszlán kérlelhetetlen karmai biztosították.\' A mi mai társadalmi osztályainkat nem a történelem, nem a fokozatos fejlődés teremtette meg. Félszázad elölt nálunk társadalomról, társadalmi osztályokról, modern értelemben szó sem lehetett, legkevésbé pedig magyar kereskedelmi és ipari társadalomról. A negyveDes években, mikor Angliában már a modern angol bank szervezetét iktatták törvénybe, mikor Páris-ban tudós elméletek alapján ~ már falansztéreke/-állitottak, nálnnk Széchényinek a lánchídi vám kérdésében veszedelmes összetűzése volt a nemességgel. Magyarországnak csak égy társadalmi osztálya volt, melynek történeti alapja és hagyományai voltak, melyet idefüzött a föld, az önvérével megvédett földbírtok s ez a birtokos nemesség volt, mely ekkor már csak társadalmi osztályként élt, megszűnvén a rendiség állami szerepe. Az a kisszámú kereskedői osztály, ha ugyan épp csekélységénél fogva társadalmi osztálynak mondható — mely itt létezett — nagyrészt betelepített német burgerektőí eredt s ha voltak is hagyományai, nem magyar hagyományok voltak. Kereskedőinknek törekvése, nevelése és érzelmei tökéletes ellentétei voltak a magyar birtokos osztályéinak. E történeti előzményekből erednek a mai Magyar-\| ország társadalmi ellentétei s az a helyzet, hogy az őstermelő és a kereskedő osztály ilyetén kettéválása mellett egységes magyar társadalmi és gazda- sági élet nincs. F.ogy mégis akkorát haladtunk rövid 30 év alatt, kivált gazdasági tekintetben, az inkább egyesek érdeme. Sem egyes kereskedőké, sem egyes földbirtokosoké, hanem egyes államférfiaké. Az őstermelői és köreskedői osztályok közti ellentéteket ki kell már egyenlíteni. Eszméket ez irányban produkáltak többen is ujabban. Iparosaink és kereskedőink is bizonyos megkülönböztető revercnciával néznek föl a földbirtokosra. S ezért számtalan példáját látjuk\'annak, hogy kereskedők, iparosok életük nehéz és becsületes munkájával szerzett vagyonukat nem biztosítják s állandósítják azzal, hogy fiaikat beültetik & régi^ üzletbe, folytatni az apa müvét, hanem éltes korukra feladják üzletüket, földbirtokot vesznek s fiukat gazdának, más szóval urnák nevelik. Közbejátszik\'szerintünk igen lényeges körülmény gyanánt, hogy nálunk a gyáripar és a nagykereskedelem Budapestre koncentrálódik, a hol semmi alkalma nincs az ipari éa kereskedelmi köröknek a birtokos körükkel való összeolvadásra. Budapest nem magyar város, legalább nem speciálisan magyar összeolvadás s itt bármilyen sulylyal birjoo a kereskedő, az a nagy magyar társadalom érzületébe át nem megy. Még természetesebb, hogy a birtokos osztály nem hozzáférhető a fővárosban, mely neki csak második otthona, hová csak időzni jön, legjobb esetben szórakozni. A munka megbecsülése, ez a magyar társadalmi osztályok egybeforrásának \| összetartó anyaga, enyve. fl. míg meg nem becsüljük, bármilyen formában nyilatkozzék is az meg, míg nem megy át a köztudatba, hogy kereskedelem, ipar és földmivelés az egységes nemzeti munkának más-más alakban való megjelenése, addig nem lesz modern társadalmi és gazdasági élet Magyarországon. A közkórház. (N.) Minden közkórháznak első kelléke, hogy a város népességéhez képest ele-geudő legyen a terjedelme és a sikeres gyógykezelésnek conditio sine qua nonja, bogy a betegek betegségük természete szerint el legyenek különítve. A kanizsai közkórbáznak terjedelme sem felel meg a szükségleteknek és a második figyelembe veeudő is igen gyarlón van beane keresztülvive. Mert, a mely köz-kórházban sem külön megfigyelési osztály, Bem pedig járványosztály (ez utóbbi az épületnek egy elenyésző kicsiny terjedelmű mellékszárnyára szorítkozik) nincsen, ott nem beszélhetünk a betegek elkülönítéséről. Az ilyen betegek számára szükség esetén étabHroznak^j3ö_külön lakoaztályl, a mi terfoéazeTésen annyira szük, hogy a szám növekedése .esetén minden a feje tetejére áll. Ennek a visBziís állapotnak már néhány szimptomá-jávai találkoztuok. Nemrégen, pár esztendővel ezelőtt történt éa még élénk emlé-. kezetünkben van az az eset, hogy egyszer tél idején, mikor a kÖzkórbázban elmebetegek voltak őrizet alatt, egyik közülök megszökött és oda kinn megvette az isten hidege: megfagyott. A bolond, kérem azért bolond, mert nem tudja,^.mit csinál. Elkövet olyat is, a mibe belepusztul. A kórházba pedig azért viszik, hogy vigyázzanak rája. Csakhogy a hol az ilyenek számára nem állítanak fel külön osztályt, külön berendezéssel, szakavatott ápolókkal, ott csakbrfífcar megtörténik a baj. Azután ép a napokban adódott elő egy másik eset, mely azt bizonyítja, hogy a közkórház terjedelme kicsiny. Lapuakban is közöltük, hogy Kanizsán megőrült egy fiatal asszony/ egy kocsis felesége és az orvosok közveszélyesnek minősítették. A közveszé- lyes őrültek elhelyezéséről valamely állami tébolydában a belügyminiszter rendelkezik a községek megkeresésére. Természetes azonban, hogy a<jdig is, mig a miniszteri\'intézkedés leérkezik, biztos helyre kell tenni a beteget. Kanizsán és mindenütt a közkórház dolga volna a felvétel és az ideiglenes őrizet, Kanizsán azonban a kórház igazgatósága a rendőrség megkeresésére megiagadta nv. őrült asszony elhelyezését, mert oem volt számára hely. így aztán a rendőrség, hogy mégse járjon szabadlábon bz a ki közveszélyes, állandóan két fogadott emberrel őriztette az asszonyt mig a belügyminiszter intézkedett. — Ez a két, hamarjábaD kiválasztott eset is, molyek közül az utóbbi tetto aktuálissá ,a közkórház ügyét, élénken bizonyítja/hogy a közkórh\'ázat ki kell bőviteui. Vigasztalhat ugyan bennünket . az a körülmény, hogy sok tudású és lelkiismeretes orvos áll az élén, hogy ő valószínűleg szakavatott ápolókról is gondoskodik és minden hygenikus követelménynek eleget tud és akar is tenni munkatársaival együtt, de ha szük a hely, íme sok szenvedő beteg kinnreked és nem részesülbet ebben & jó ápolásban, ba az őrüllek számára nincs állandóan külöo osztály a specialiter, ahboz szükséges berendezéssel éB végül, ha járvány idején a járványosztály hiánya miatt a kórház mnginl nem teljesítheti hivatását, akkor mégis caak sikertelen a jó orvos működése és a kórház, melyet a város tart fenn, azért, hogy a közegészségügyet szolgálja, nem közkórház. Normális egészségügyi viszonyok között jól berendezett kozkórházban nem szabad annak előfordulnia, bogy a betegek számára nincsen hely. Járvány idején, mikor rakásra hullanak az emberek megtörténhetik az ilyen, 8 olyankor nem tűnhetik fel. mert természetes. De ugy tudjuk, hogy Kanizsán jelenleg nein járvány a megőrülés. A megőrülés nem is léphet f«l járvány-szerüen, ámbár van olyan idő is, mikor bolondulnak az emberek. Szóval egy őrült számára mindig kell, hogy hely legyen a közkórbázban. Visszás állapot, ha nincs és azon Begiteni kell. Mauapság, mikor azok, kik az emberiség baladását vezetik, tarcz a. Szivek harca. A , Zalai Közlöny" eredeti tárcája. — Irta: OnaJ. Szerelem 1 Te nagy mindenhatóság, kit belénk lehelt a teremtés rejtelmes bölcaosége. Magadban, lényegedben is megfejthet-len rejtelem. A gyöngék ereje és az eiősek gyöngesége. Mi vagy te tulajdonképen és hol lakozol? Talán milliárdnyi részekre oszolt és mégiH egységes erő a mindenaég-alkotás és míadenség fontartás fönséges gondolatában. — Nagy célodban van az isteni hatalmú egységesség óa eszközeidben a azétoszoltság, a parányok harca, az egyeden egyének kavargó, hullámzó, torlódó küzdelme a szél. az egységes erő felé. Mi csak azt tudjuk, bogy miudenütt vagy, mindenütt lakozol; mi caak cél felé küzdésed bonyodalmait látják az élet nagy, lélekazáritó hullámzásában; csak azt tudjuk, csak azt érezzük, hogy bennünk vagy, beonüok lakozol. Mi tehát csak milliárdoyi részekre oszolva isme-fűnk; egységes erőd fenBéges céljával már a teremtés öröktitku szelleméhez simulsz; ott már nem ér el a mi határolt tekintetünk. De így parányokra oszolva is csodás a te\'erőd, csodás a te megjelenésed. — Ki tudná azt megmondani, hol rejtőt^ egyéniségünkben, mielőtt bűvös érintésedre megrezdülnek idegszálainkl Első bűvös érintésed épen olyan rejtelmes, mint egész valóságod. A poéták azt énekelik felőled, hogy a 8ziv titkos redőibeo élsz, s mikor* érintéseddel ébredésre kelted annak alvó idegszálait, — mindenhatóvá leazesz. — Miért van mégis az, hogy ezeren meg ezeren, akiknél megjelensz: nem ismernek reád? Miért van, hogy nem egy boldogRágra és boldogitásra teremtett szív harcol veled a kétség öngyilkos fegyverével akkor is, midőn már bűvös karjaidba vetted, hogy fölemeld a te csodásan édes, csodásan csendes, zajtalao, néma világodba, hol néma imádsággá magasztosul már minden gondolat és néma átszellemüléssé lesz minden szívverés? Vagy a te,isteni missziód betöltésének utján is kisér bennünket az emberi boldogság romboló ördöge, a tagadás szelleme.?! Talán ez izgatja az ártatlan szívet a teremtés fenséges gondolata ellen. — Talán ez küldi harcba ellened a szivet, mikor isteni rendelés szerint boldogító világodba akarod emelni; talán az ördög, a tagadás szelleme suttogja neki az Iiten ellen küzdelemre lázító igéket: „Ne higyjl Ez nem a szereiemi" fis hány ártatlan aziv tragikuma, hány azerető szívnek a szerelem ellen vívott, tragikus eredményű harca aeól az ördögnek, a tagadás sötét szelleméoek győzelméről I Egy ilyen szegény, rosazszellem-megszállotta aziv harcáról mondok történetet. Ott ülnek az illatos terem egyik ablak-szögletében. A tavaszi csendes fuvalom be-besuban a redőkön át, megcsókdossa a menyasz-szony aranyos, okos fején a fürtöket és tovalebbenti azoknak édes, rideg illatát a vőlegény felé, aki csendes, szelíd boldogsággal mereug menyasszonyának szel^ lemtől sugárzó szemein. Fiatalok még mindaketten. Összeillő, gyönyörű mátkapár. A leány sudártermetű, végtelenül kedves, okos, szellemes teremtés. A szülőknek. a rokonságnak szemefénye. Egyetlen leánygyermek, akisek gyémánttal őrizett szivébe a rajongó szülők belecsókolták szeretetök egész mindenségét Az aranyos teremtés maga elé mereng; majd egyszerre megragadja vőlegénye kezét éa izgatottan kétdi: —■ Ugy-e rossz vagyok? Ugy-e szeszélyes vagyok? Nem untál meg? A férfi galambszelidségü, jólelkű, szerető sziv, elegáns gavallér, nem utolsó legény a faluban, odaadj szolid tekintettel néz menyasszonyára, 8 néma szeretettel lehel csókot annak paráoyi, ala-bastrom febéraégü kezére. — Én ciak szeretni tudlak. Tisztában vagyok lényeddel. Sok küzdelmembe került, hogy menyasszonyom lettél. Hisz te irtóztál a házasság gondolatától. A te szivedét valami sötét szellem szállotta meg bizonyára, mely uiját akarja állni, boldogságodnak. — Te, gyönge nő, talán nem bírnál vele megküzdeni; de itt vagyok melletted én, az erősebb. A leány fájdalmasan nézett vőlegényére. — Lásd, én érzem, hogy nem birom viszonozni a te nagy szerelmedet, amit én érezek, az nem lehet a szerelem. A férfi megsimogatta gyöngéden menyasszonya homlokát. — Szabadítsd meg lelkedet ettől a gondolattól édesem l Hol van az a lélekbúvár, aki ennek kezdetét, nagyságát,, végét meg\'tudná jelölni? Legtöbben ugy vannak vele, hogy amikor legmélyebb, akkor legcsőndesebb. — Félek, rettegek, bogyha most nem érzem szivemben azt a mindent átható, mindent feledtető, gyönyörbe temető hatalmas érzést — a házaséletben majd nem tudlak téged boldogítani. A vőlegény boldogan mosolygott és igaz bensőséggel mondta: — Boldoggá teszesz e nyilatkozatoddal; mert lásd, angyalom, az a valódi szerelem, mely önmagában sem hisz, mely kicsinyli erejét az üdvőzitésre, ne haragudjál életem, egy hasonlattal világítom meg a te lelked állapotát. — Ha egy kis leánykát, aki temérdek mesél olvasott tündérorazágról, gyémánt-palotákról, arany erdőkről, ezüst folyókról, — egyBzer felvisznek Budapestre, s már előre mondják neki, bogy ott aok szép palotát, nagy hidakat, szép folyót fog látni: ez a leányka az ő gyönyörű tündérmeséi alapjánxolyao képet alkot magának a fővárosról, hogy mikor odaér, szomorú csalódással fogja kérdezni, hát hol vannak azok a gyönyörű paloták, a pompás hidak és Bzép folyó? így vagy te is édes angyalom. Olyan sok földöntúlit, a képzelet világába tartozót olvas- tál te íb a szerelemről, hogy a te ártatlan Bzived csak azt akarja elfogadni a szerelem boldogító érzéséül, ami már félig őrült. E mellett megszállta lelkedet a paradicsomronló sötét szellem és igéivel ugy megejtetle, hogy a szerelemnek abban az igaz érzésében, mely két rokon lelket a csendes egymáshoz simulás, a kölcsönös megértés világába emel, már nem is akarsz binni.\\Nem fogadod él, amit a költő olyan szépen\'mond, hogy a szerelem mi volna más: .Két lélek, egy gondolat; Két szít, egy dobbanás.* A leány most elragadtatással nézett vőlegényére; aztán átszellemülten ismételte: —\' Két lélek, egy gondolat Két aziv, egy dobbanás. Igaz. Ugy-e, mi is boldogok leszünk? Ugy-e meg fogjuk érteni egymást? A vőlegény gyengédeu átkarolta a szivével harcoló szegény, ártatlan teremtést, akinek még balváoy sejtelme sem volt arról, hogy milyen szentté, magasztossá avatja a szivében ébredező rejtelmes érzést a bázasBág eszményi köteléke. Forró csókot lehelt annak tiszta, nimbuszon homlokára, s ugy suttogta jövőbe néző boldog álomlátással: "V\' — Majd nagyon, nagyon boldogok leszünk. Te léssz az én világom, egész mindenségem. A nyugvó nap aranysugarai átszűrődtek az ablakredőkőn és glória fénynyol vonták be az egymás mellett pihenő kél főt. A boldogitásra teremtett fönséges Lapunk mai számához negyediv melléklet van csatolva. XXXIX. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1900. JUNIUS 10-án. oly buzgón keresik az eszközöket az emberek testi egészségének megőrzésére, nem szép, bogy a mi városunk annyira hátramarad 4 téren, nem gondozván kórházát. És nagy baj, hogy egyhamar nincs ia kilátásunk a javításra. A megye törvény--hatóságának megkeresésére a\' belügyminiszter dr. Oláb Gusztávot, az Angyalföldi elmegyógyintézet igazgatóját hozzánk kQldte azon megbízással, hogy vizsgálja meg, Zala-Egerszegen, vagy Kanizsán volna-e célszerűbb egy 1G beteg részére szolgáló megfigyelő osztály felállítása. A kiküldött azt jeleutetto a miniszternek, hogy Egerszegen szebb a kórház tájéka és így ott sokkal jobb helyen lesz a megfigyelő osztály, mint Kanizsán. Nem tudjuk biztosan, de laikus értelmünkkel ugy hisszük, hogy euoél a kérdésnél nem csupán a természeti szépségeknél vagyon döntő szerepo. Pld. mi figyelembe vettük volna azt is. bogy a kettő közül, melyik városban van nagyobb szükség erre a megfigyelő osztályra? Zala-Egerszegen • aligha olyan égető ez a szükségesség, mint nálunk, n hol a rendőrség fogadott emberekkel őrizteti az őrülteket, mert a közkórházban nincs számukra hely. Hiszen igaz. hogy Zala-Egerszeg nincs 100 mértföldnyire tőlünk, de mégis, ha már arról van szó.Jbogy hová tegyék azt az uj megfigyelő osztályt, célszerűbb lett volna Kanizsa javára dönteni, mert végre is a hely szűke van olyan fontos körülmény, mint a természeti szépségekben való bővelkedés. Az őrültek e szépségeket ugy is aligha élvezik. Hanem, a mint látható, a miniszteri kiküldött ur nem kapott egészen helyes információkat a mi kórházunkról. így aztán hoppon maradtuuk, s ha csak a város nem segít, az államtól ugyan hiába várjuk a javítást. Pedig erre szükségünk vau, mert itt nem parádéról van szó, hanem egy égető szükséglet kielégítéséről. Természetes, nem csupán a megfigyelő osztály felállítása által, hanem a kórház minden kórjának szanálásával. A diagnózist ima ennyiben ismertettük,\' a terápiáról gondoskodjanak azok, a kik arra hivatva -vannak. Iparos-tanoncok iskoláztatása. Meglátogattam vasárnapon az iparoa-tanoncok munkakiállitását. Ha a hivatalos vendégektől eltekintek, hát alig volt ott kívülem valaki a közöuség köréből — pláne a ki érdeklődésből és nem puszta kíváncsiságból jött el. Igaz, sok nézni való nem volt — sőt nagyon is kevés, de ez is tiszta képét nyújtja városunk iparának, őszintén megvallva, nem igen elragadó kép. — Az első pillanatra már csodálkozni kell az embernek azon, milyen nagy a részvétlenség még itt is, a tanulók részéről. Tudvalevőleg legnagyobb számban vannak nálunk a cipészek, csizmadiák. Hát nem mondhatnám, hogy nincs cipőanyag; van, de nem olyan, a melyet a korzón viselni lehetne. Csups4durva, nyers műnk. A szabók csak kis mértékben voltak képviselve, összosen tán 5 —C darabbal, mely közül egy som volt egész öltöny. (Itt zárjel között még megjegyzem, bogy a kiállítás után kiderült, hogy az egyik darabot — azt hiszem kabát volt — nem i« az csinálta, aki .csinálta".) Kosárfonó munkák egész sort foglalnak el. Olyan muukák ezek, melyek még ke-vésbbé kényesebb izlést ia alig elégítenek ki. Ellenben vau dicsérni való ia. A kovács-lakatos-ipar igen szép számmal volt képviselve, nagyrészt a Weiser-gyár tanulói állal. A kollekció — ha szabad ezt mondanom — nemcsak teljes, hanem változatos és jó munkákból áll. Többek közt legyen szabnd fölemlítenem egy géprészt a „Zala Drill\'-ből, egy rézből ■ való ajtózárt, egy nagy sütőt. Ezek olyan munkák, a melyek dicsére térő válnak aonak, a ki csinálta, (ha nem máB kezével.) A bádogos-ipar egy tárgyat mutat fel: nagy fürdőkádat. Érdemes\' munka. Hátra vannak még a nyomdászok, a szíjgyártók és az asztalosok. Mind szép munkát állított ki. A nyomdászat — a Wajdita- éa Fischél-nyomda — szép dolgokkal szerepelt. A Wajdits-nyomda . Gutenberg-meghívókat adott igen csinos kiállításban. A szíjgyártók lószerszáma ügyes munkásra vall. Az asztalos ipar igen számos. (I) Egy uyers ágy. egy íróasztal és egy-két apróbb tárgy. Ezek közül valóban feltűnést keltő egy íróasztal, a melyet égy tanuló készített Torma műhelyében. Ez olyan munka, a mi valóban dicséretet érdemel. Még egy pár jobb-rosszabb rajz éB ennyi az egész. \| Ugyebár nem valami festői kép. A mi iparunk olyau — nem akarom mondani primitiv — alacsony fokon áll, a menynyire csak lehet. — Voltam Budapesten az asztalosok kiállításán, (azt hiszem a Népszinház-utcában van), olyan dolgokat állítanak ki 14 —15 éven legénykék, hogy élvezet nézni. Nagy két ajtói ó német és rokoko-stilü szekrények, gyönyörű eröuek, a szenvedélytelen, csendes, mély szerelemnek diadalivével. Csak két hét választotta el őket az esküvő uapjától. A vőlegény boldogító, gyönyörűséggel a fészekrakó madár boldogságává reu-dezte bo lakásukat. Mikor már készen volt minden, megállott a családi szentély küszöbén és édes álmodozással merengett el. Majd ba ebben a szentélyben ki fog gyúlni a családi csendes boldogság szent tüzel Majd ha ennek küszöbét át fogja lépni az a szerető, jóságos angyal, akinek jelenléte azt üdvözítő meoyországgá fogja avatni 1 Majd ha lényének varázsával behozza ide a paradicsomi mindenséget 1 Mennyi édes órának, mennyi zajtalan, égbe emelő üdvösségnek leaz-uek néma tanúi ezek a csendes falak! Kopogás zavarta meg édes álmodozását. A levélhordó levelet hozott neki. Átadta és távozott. Izgatottan bontotta fel, olvasta, a levél kihullott kezéből. Agyához kapott. Szédület. fogta el. Egyik székre roskadt le, aztán nézett mereven, a félőrült réveteg tekintetével, némán, lélektelenül; mintha megállott volna agyában minden gondolat. Csak sápadt arcának ideg-reszketéso mutatta, hogy lélekpusztitó vihar dul belsejében. Abban a levélben arról értesítik, hogy nem akarják ót és mindnyájokat boldogtalanná tenni, mondjon le a házasságról, mert a menyasszony sohasem biroá ŐL boldogítani; nem érez szivében e boldogitáshoz elég nagy szerelmet. Egy pillanat alatt összeomlott előtte egy édesen álmodott paradicsom. Valami rettenetesen sötét, észbontó üresség örvénylett lelkében. Imbolygó léptekkol, félig öntudatlanul hagyta el a kegyetlenül megtépett, feldúlt\' fészket, melyet még csak imént a boldogság rejtelmes álmaival aranyozott be. Ment lélek nélkül, megkuszált, oler nyedt idegekkel, maga sem tudta hova, merre, csak ment, ment az után az elvesztett mindenség után, ami nélkül semmi neki az egész világ, arai nélkül nem élhet. Találkozott azután barátaival, akik vigasztalni akarták és biztatták, hogy menjen utazni, el messze. Olaszország kék ege alá. Ott már olyan sokan feledtek, olyan sokan találtak irt a megtépett sziv sebére. Hiába volt minden vigasztalást Csak némán, fájdalmas tekintettel nézett maga elé, mintha valami agybontó rettenetes álom feküdt volna lelkére. ^ És ma, amikor oda kellett volna lépnie menyasszonyával az oltár elé, hogy onnan azután az ő boldogságának álmodott csenden, zajtalan fészkébe vonuljanak be: talán kínosan vonaglik a csalódás karjaiban; vagy talán megy, rohan sápadtan, hogy olérje és megfojtsa azt a paradicaomrontó sötét szellemet, mely az ó feledhetlenjének szivét megejtette pokoli igéivel: ,Ne higyjl Ez nem a szerelem I" Az a hite most is, hogyha ezt az Isten ellen lázító szellemet megfojthatja; menyasszonya szivében diadallal fog kibontakozni a szerelem isteni érzése. Vájjon nem az ördög, nem a tagadás szelleme kerül e ki győztesen a szivek e harcából?! íróasztalok állottak ott, Bőt még falig érő .kredenc"- is találkozott. Az általános pangá3nak — a mely azonban talán máshol is található — melyek az okai? Legyen szabad erre rámutatnom. A szülők irtóznak attól a\'gondoláitól, hogy gyermekükből iparos legyen. Ha a gyermek — már kis korában — rosszul viseli macát, mivel fenyegetik?: ^Oda adlak inasnak." No mar most! Ez az „inas" szó a gyermek lelkében olyan fogalommá válik, a mely -minden, csak nem jó. Hisz azt miadenki, a ki gyermekekkel érintkezik, tudja, hogyan nevezik az iskolás-gyerekek az inast: facérnak. Ha aztán ilyen gyerek á 4. elemiben elbukik és inas lesz belőle — mert iuas csak bukott gyerekből lesz minálunk — nem törődik avval, hogy elfacérkodik. Innen származik iparosaink kevésbé művelt volta, minél (og?a szép iránt nem érdeklődik, magasabb munkákra nem vágyik. A milyen a mester, olyan az inas. Vegyük a másik esetet! Végez egy iíju 4 középosztályt és iparosnak mogy. Ez ritkaság uuyan — minálunk — de tudok esetet. Intelligens családból való gyerek alig mer bemenni a műhelybe. Ha valamit rosszul tesz verik, a helyett, hogy Janitanák. Tanul, ai mit löt, hall. Az nlsófoku ipariskola már uetn elégili ki nz iskolázottabb ifjú lelkét és ideje magántanulásra nem lévén, lassanként elparlagiasodik. 1 Ezért szeretném én közönségüuk, iparunk érdekében megvalósítva látui azt az es/mét. a mely külőmben már nem uj: bogy Kaoizsán felső ipariskola áll itt nssék fel. Közvetlen információból ludom, bogy kanizsai gyerek BpeBten ipariskolába nem ösztöndíjjal, bnuem még akkor is, ha tandíjat fizet, csuk nagy protekcióval juthat be. Hányan állanak minden évbon a Népszínház-utcai palotáuál — hiába: nincs hely. Pedig Kanizsának szüksége van ilyen ipariskolára. Ezt mindenki tudja. De figyelmeztetni egyes dolgokra még idő-előttinek tartanám. Csak azt akarom megjegyezni, hogy lel kellene ezt az ügyet ismét eleveníteni. Mert egyszer már szólt róla a képviselőtestület, do most ismét hallgat a krónika. De mi kérjük érte a nagym. keres kedelomügyi miniszter urat, muri szűk-»én van rá. Kérjük a hazai ipar érdeké b e n I ii. Felhívás előfizetésre. Szabadon, gyakran—<gyedül in fira dva hirdetjük négy év tized óta véleményünket. Védelmére kelünk a közönség és a. város érdekei-nek, kitartással,. jóhiszeműséggel és szeretettel küzdünk a közélet magasabb erkölcsi jel fogásáért. Ez ri mi egész programmunk. j Politikával nem kell törődnünk, a politikát szolgálja a Jönáros számos napilapja; de törődünk szükebbkörü érdekeinkkel, melyeknek a fővárosi sajtó nem lehet szószólója. Törekvéseink sikerét csak a közönség biztosithatja. Kérjük ezt a mi igaz tayiunkat, szövetségesünket: maradjon velünk tovább is. A „ZALAI KÖZLÖNY1\' is marad, ami volt, csak arinyi változás, fog rajta esni, amennyi kell, hogy a haladó korral lépést tarthasson. Hirszolgálata eleven,, városi érdekű cikkei aktuálisak és hogy érdekesek is Ügyen, arról a ,ZALAI KÖZLÖNYJ munkatársainak egész gárdája fog törekedni. a A„ZALAI KÖZLÖNY" előfizetési ára: Egénz évre . . IO kor. Félévre ... 5 . N.-Kanizsa, 1900. június hóban. A „ZALAI izerkeixtóiégc íi kiadóhiraUU HÍREK. — Urnapjn. A katb. egyház legfényesebb ünuepét városunkban is viszonyainkhoz mért nagy pompával ülték meg. A körmenethez kivonult a ca. és kir. 48-ik gyalogezred egy százada és egy kisérő különítménye. A 20-ik honvédgyalogezred egy díszszázada a városháza előtt állt A körmenetben résztveitek Vécsey Zsigmond polgármester a tanács-csal, a kir. törvényszék éa ügyészség, az összes állami bivatslok személyzete, továbbá az állami elemi és polgári iskolák ifjúsága, a főgimnázium ifjúsága. A tűzoltók éa u hadastyánok zenekara fölváltva játszott indulókat. Az idő az ünnepi körmenetnek nagyon kedvezett és bár nem láttunk fulajtárokat és udvari kíséretet, de az óriási közönség vallásos érzülete is emelte a corpus Domini emlékének szentelt ünnep féuyét és áhítatát. ^ — A Ker. Jót. Nőegylet mulatsága. A szegények, kik e főidőn hordják a nyomorúság keresztjét, a f. hó 13-án megtartott estély anyagisikerével uem lesznek megelégedve. A közönség nem tódult tömegesen a látványosságokhoz. melyeket áldozatkész hölgyek és uruk teljes művészi ambícióval mutattak bo. Nyáron nehéz Nagy-Kanizsán zárt ; teremben sikeres mulatságot rendezni, még akkor is. ha a mulatság célja a jótékonyság. Az előadások miudvégig sikerűitek és közönségüuk azon része, mely a terembeo jelen volt, nagy műélvezettel nézte a szebbnél-szebb élő képeket. Egy hires festő . megfeatotte egy szintén halhatatlan költő életének egy gyönyörű momentumát. A festő a mi Munkácsiak, a költő Milton, a kép azon jelenetet ábrázolja, midőn a vak költő tollba moudja leányának örökéletű uiüvét »Av. elveszelt paradicsom" ot. Ezzel a jolenettel vette kezdetét a Nőegylet szerdai1 estélye. Az elrendezés ugy itt, valamiut a másik élőképnél is nagy müértelemre vall. Nem volt senki, a kit meg nem hatott volna e szomorú de mégis msgasztos kép. A másik élőkép a magyar népéletből való és Bihary „Leánykérés" c. festményének a megtestesitése. A mily visszafojtott lélekzettel néztük az elsőt, ép oly derült-néget keltett a szemérmetos menyasszony (Szalay Jolán k. a.), h mint a násznagy (Hajdú Gyula) megkéri ftezét Német György (gimn. 7. o. t.) részére. E két élőkép köpött Hofricbter Emma k. a. remekelt begedüjálékával Böhm Emil0 zongorakiséretében; az írod. és Müv. Kör férfikara pedig .Olyan a te dalod" c. népdalt adla elő a szokott precizitással. Az utolsó pont — egyszersmind a leg-uiulattatóbb „Taylor"-uak Csiky Gergely fordította egy felvonásos vígjátéka volt, cime: „Barátságból". Rsdnsi Bensoo ügyvédje igeu sikerűit alakítás volt. Hasonlóképpen tűntek ki a többi szereplők: Bartos Szidi, Farkas Vilma, Unger Ulltnai.n Elek és Bölim Emil. — Köszönetnyilvánítás. Mindazon hőigyekuek és uruknak, kik f. hó 13-áu a .Keresztény Jótékony Nőegylet" által I rendezett műk. előadáson közreműködtek, ! a nemes cél iránt kifejtett sok fárad- * sággnl járó. időt nem kiméló éa akadá- \| lyokat nem ismerő közreműködésükért — valamiut ama páratlan szivességéft, melyet őzv. Fiálovics Lojosné uruő bútorok kölcsönadásival, több helyboli kereskedő egyéb tárgyak és Lusztig József és fia jelmezek dijtalau átengedése által •.tanúsított — ez uton is hálás köszönetét nyilvánítja az elnökség. — Személyi hír. Sávol Kálmán, a pécsi kir.-tábla főügyésze, f. hó 11. és 12-én Nagy-Kanizsán időzött éa a kir. ügyészség ügyvitelét vizsgálta meg. — Érettségi vizsgálatok. A felső korexked. iskolában az érettségi vizsgák Dr. Kövesligethy Radó, a közoktatásügyi miniszter kiküldöttje és Ueltai József, a kereskedelemügyi miniszter kiküldöttje elnöklete alatt f. hó 11—13 ig tartattak meg. Jól felelt meg 2; megtelelt 20; szeptemberben teendő javító vizsgára utasíttatott 9; javitó osztályvizsgát tesz 3; visszalépett 2. A vizsgák után az iskolaszék tagjai a miniszteri biztosok és dr. Ruzaicska Kálmán, kir. tanfelügyolő tiszteletére a .Szarvas" szállóban társ a a vacsorát rendeztek. — Vizsgálatok sorrendje. A nagykanizsai áll. 8. községi polgári uiskola nyilvános és magán vizsgálatainak sorrendje az 1899—1900. tanév végén: Junius 21-én d. e. 8 — 12. az I. osztály vizsgálata, d. u. 5—7. tornavizsgálat versenynyel, 22-éu d. e. 8 — 12. a II. osztály vizsgálata, d. u. 2—C. magánvizsgálatok az I. oszt. tanulókkal, 23-án d. e. 8—12. a III. osztály vizsgálata. d. u. 2 — 6. magánvizsgálatok a II. és IIL oszt. tanulókkal. 25-én d. e. 8 — 12. a IV. osztály vizsgálata, d. u. 2 — 6. magánvizsgálatok a IV., V. és VI. oszt. magántanulókkal, 26-án d. e. 8 — 12. ■az V. osztály vizsgálata, 27-én d. e. 8 —11V-. a VI. osztály vizsgálata, 11 »/,— 12. a 1^., V. és VI. osztály énekvizsgálata, 29 én d. e. 8-10. .Te Deum" "\' 8 a tanév bezárása. A uagykanizsai áll. s. községi polgári leányiskola nyilvános és magánvizsgálatainak sorrondje az 1899— 1900. tanév végén: Junius 15 én d. e. 8— ll\'/i- az I. a) osztály vizsgálata. 117,-12. az I. a) és I. b) osztály éuek-vizsgálat^ d. u. 5 — 6. az I. a) és I. b) osztály tornavizsgálata, 16-áu d. e. 8—12. az I. b) osztály vizsgálata. 18-áo d. e. 8 — 12. a II. osztály vizsgálata, d. u. 5—6. a II. osztály tornavizsgálata, 19-én d. e. 8—12. a III. osztály vizsgálata, d. u. 5- 6. a III. és IV. osztály tornavizsgálata. 20-án d. e. 8—12. a IV. osztály vizsgálata, d. u. 2—6. magánvizsgálatok 17- 20. d e. 8—12. rajzkiállitás a rajzteremben, 23 — 24. kézimunka-kiállitá-í a rajzterembeo, 29-én d. e. 8—10. .Te Deum" utáu a tanév bezárása. A nyilvános vizsgálatokra a t. szülőket és az érdekelt közönséget tiszV telettol meghívja az igazgatóság. — Halálozások. Városunk egy derék iparosa, Ki lik Béla mészáros f. hó 9-én elhunyt. A család a következő gyászjelentést adta ki: Özv. Kilik Béláné. született Kozma Mari a saját, ugy édes leáuya Margit, valamint számos rokonai nevében mélyen szomorodott szivvel jelenti, felejthellen jó térj, illetve édes atya, fivér,\' sógor, és rokonnak, Kilik Béla urnák, folyó évi junius hó 9-éu délelőtti \'/i9 órakor a halotti szentségek ájtatos felvétele után, életének 43-ik, boldog házasságának 15-ik évében törtéül gyászos elhuuytát. A drága halolt földi maradványa f. hó 10-éu délután 5 órakor fog Toleky-utca 505. számú ház-bau a róm. kath. hitvallás szertartásai^ szerint beszenteltetni és a, róm. kath. sirkertben levő családi sírboltban örök nyugatomra helyeztetni. Az engesztelő s?ent mise-áldozat f. hó 11-én délelőtt 10 órakor fog a helybeli szent Ferenc-rendüek plébánia templomában a Mindenhatónak bemutattatni. Kelt Nagy-Kanizsán, 1900. junius hó 9-én. Áldás éa béke poraira 1 A ravatalt a következő koszorúk diszitellék: Szerelett Bélánknak. • Szavári Család. A jó Barátoak, Neu Albert és Családja. Szeretett Ko máokoak, Rathmann Menyhért és neje. Felejthellen férjemnek és jó Atyámnak, Isten veled. Szeretett Sógornak, Pauer Család. Szeretett Sógoruuknak, Kozma és Csikós. \'Varga Ferenc, városi kültanácsos, f. hó 14. hosszaa betegség után elhunyt. Eity áldott lelkű úrnő, R a p o c h Gyuláné, született Grünhut Szelina, Rapoch Gyula helybeli ügyvéd neje, f. hó 15-én délután 2 órakor önkezével Eltolta ki életét. Szivjósága besugározta családi otthonát; férje és gyermekei szeretettel csüngtek a jó hitvesen éa anyán. Néhány év óta Bulyos idegbaj gyötörte a boldogtalan asszonyt és biáha keresett gyógyulást az orvos-proíeBszo-roknál éa fürdőhelyeken idegbaja ellen. Levertség és bátortalanság veitek erőt a művelt lelkű urnóu és megrendítették benne az önbizalmat. Lelke ebben a kűzdelembeu elvesztette egyensúlyát és egy ilyen pillanatban követte el végzetes tettét, mely a családját mély gyászba döntötte. A közönség fájó részvéte méltán ölelkezik a család gyászával az elhunyt ravatalánál. — A „Zalamegyel kit. Tanltó-Testület" 1900. évi rendes közgyűlését julius 5-én d. e. 9 órakor tartja Sümegen, a „Kaszinó" nagytermében következő tárgysorozatul: 1. Elnöki megnyitó. 2. Az 1899. évi közgyűlés jegyzőkönyvének felolvasása. 3. Elnöki\'jelentés. 4. Nagy Margit k. a. keszthelyi tag, ,A gyermekszív világa" citnű felolvasása. 5. Mencsey Károly, Csáktornyái t8g, .Az önálló hat- Selyem-damaszt -ruha 0 frttbl feljebb 1 — 12 méter — póiUbér éi rámmenteien axil-litvat Minták kÍTáJaiztAsra, nemkalönbcn fekete, fehér éa acioea „Heaneberg lelycm" blouiok ét rahikr* alkalmit 45 krtól U frt 65 krig métereokiot. — Csak akkor valódi, ha közvetlen tőlem rendelik. ZÜRICHBEN. HENNEBERG G., C>. 4a kir. udvari-ixlllitó. XXXIX. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1900. JUNIUS 10-án. osztályú népiskola kötelező befejezésének haszna* cimll felolvasása. 6. Major Károly, hodosáni tag, ,A tanítói állás reputációjának két fontos érdeke" cimü felolvasása. 7. Ilugnuff Ede,- zala-azent-balázsi tag, „A nevelés köréből" cimü felolvasása. S. Szűcs Imre, zala-szeot-gróti tag felolvasása ,A uyugdijrevizióról." 9. Indit-\' ványok: «) A gondnoksági és iskolaszéki intézmény eltörlése tárgyában. Előadó: Nóvák Mihály, zala-egerszegi tag. b) A porfomonteaség tárgyában. Előadó: Brau-, uer Lajos, csáktornyai tag. c) A gyűlési napidíj emelése tárgyában. Előadó: Grau tíó/.a, csáktornyai tag. d) A névmagyarosítás tárgyában. Előadó: Éles Károly, sümegi tag. e) A tanítók életbiztosítása tárgyában. Előadó: Alpár Mór, nagy kanizsai tag. 10. A .Muraközi Tanítói Kör" részérói ajánlott két tiszteleti tag megválasztása. 11. A jövő évi közgyűlés helyé-uek kijelölése. 12. Tisztújítás. Szalay Sándor s. k. tnegyei tauitótestületi eluök, — Eljegyzések. Simou Géza kereskedő, Balaton-Bogláron eljegyezte Krausz Józsa kisasszonyt,- Krausz SJárkua kereskedő leányát Nagy-Kanizsán. IIerez Adolf a „Pester Leoyd" tiszt-vidöfőjo Budapesten eljegyezte K o h n lloná^kisasszouyt, Kobn Samu magánzó leányát \\Nagy-Kanizsán. — (üOmbamérgezés Nagy-Atádon. Geiiethbin. Ferenc Nagy-Atádon lakó ácsmester junius 1-én délelőtt rgombát szedett a, nagy-atádi erdőben és ezt délben a fel\'eségé.vel megfőzette Ebédköz-beu botért ^hozzájuk a velük egy udvarban lakó Benedikti Jenőné. tanítónőnek a kis tia. a kit megkínáltak a pompásan késVült gombával. Csakhogy a gomba mérges volt, mert Genethein és neje másnap délelőtt betegek lettek, a kis tiu nemkülönben. Az aiazony junius 3-án meghalt, a kis fiu 4-én. A férfiú erő^ebb természete ez ideig uiég győzött a gomba-uiéreg fölött. — Záró ünnepély hangversenynyel. Sterneck Zsigmond zenetanár számos tanítványaival 1. hó -14-éu délután 4 órakor a .Polgári Egylet" nagytermében, évzáró ünnepélyt tartott. Már több ízben utaltunk arra, hogy a zene a mi városunk-bau a nevelésben lényeges tényező, azért sürgettük a zenede léteaitését. A hangverseny csak újra megorősitettebennűnk h megKyózódéBt az eszme keresztülvihetö-ségében. Ha Sterneck tanár egymaga képes a zenepedagógia terén oly nagy sikereket felmutatni f mennyivel inkább egyebült etővel. A közöuség zajOB tapsokkal jutalmazta a tanítványok és mesterük produkcióit, különösen tetszett a .concert paraphrase", melyet a teljes zenekar adott elő. A hangversenyen a következők működtek közre: Austerlitz Erzsike, KraUáz Gizella, Mauthner Ella éa Paula, Morandipi Stefánia és Anus. Mergenthaler Margit, Neumann Elza, Szalay Gizella, Tóth Mariska. Blankenberg Nándor, Bücbler Mór. Ehrenstein Győző, Ejury Jenő, Fleiscbmann Frigyes, Fleischacker Jenő, Gürtler István, Kövesdi Iváu, Koudor Dezső, Ledofsky Dezső, Mark-breiter József, Mauthner József, Morgen-atern Dezső, Neumann Frigyes, Pollák Miksa, Szitár Béla. Schwarz Gyula, Vucaotics Vladimír, Weisz Géza, Weisz Aladár, Tellemann Fülöp. — Ituzaicska Kálmán dr. beszédei. Egy szépen kiállított b érdemes pzerzője, a zalavármegyei kir. tanfelügyelő arcképével díszített kötetben jelenlek meg ezek a beszédek. Nem orátori mü/ek, hauem alkalmi szózatai egy férfiúnak, a ki épp oly hévvel és szeretettel csügg nemes hivatásán, mint magyarságán. De ha nem is mondjuk követelő szónoklatnak e beszédeket, mégis egy sincsen benne, a melyet a szónok lelkesedése át ne hatna a melyben termékenyítő gondolat és érzés ne találtatnék- A vető ember jut eszünkbe e könyvet lapozván, a ki bejárja földjét a a bányát lép, tele marékkal szórja a fogékony talajba a magot, a melyből az áldás lészen. — ltuzaic»ka Kálmán dr. 15 év óta járja uagy hivatás^mezejét s ime, lépésről-lépésre látjuk, mint hinti termékenyítő, buzdító, intő és lelket adó gondolatait a uépnevelés talajába, honnan üdvös aratása lészen a nemzetnek. — Pénzhamisítás. Csurgón rövid idő alatt már másodszor adták magukat pénzhamisításra a földmivelők. Elég elszomorító jelenség, bogy egyszerű józan népünk ily megvetendő bűnbe eBÍk, melyért aztán erősen kell bűnhődnie. Cserti György a legújabb pénzverő neve, bük-kösdi lakód, 54 éves föjdmives. Junius 5-én fogták el s vitték a csurgói járás-bíróság fogházába, a honnan Pécsre a törvényszékhez szállítják. Cserti ügyes ember, csak egyben hibázta el, hogy 6 az egésienjtj pénzre, az 5 koronás gyártására adta fejét. A hamisítványból 3 darabon szerencsésen túladott, de végre is rajta vesatett éa elcsípték. 4 darab hamisítvány mint corpu\'s delidi kézre került a géppel együtt, melyet maga készített. A pénz anyaga savanyúvizes üvegekről leszedett ónlemezekből van. Ezeket megolvasztotta a az 5 koronásról viasz mintákat vett fel s igy készültek a hamisítványok. A bűnös bevallotta tettét a midőn a vizsgálóbíró figyelmeztette, hogy 5 évi börtönbüntetést kaphat, jókedvűen válaszolta: ,Majd csak valahogy leülöm uram." — TÍilcrrj gyógynzerésr balzsama é« centi-folia kenőcse biztos segiuéjgel nyújtanak mio-deu szenvedőnek és legjobban ajánlhatjuk Láid mai számunk hirdetését. — A lipiki jódfűrdóben megfordult vendégek azáma az utolsó kimutatás szerint 444. — Kegyét árasztja arra az Isten, hit a nagy vllngba küld, mondja a köllő. Ezer és ezer ifjúnak hő kívánsága, bogy egyszer életében nagy és szép utazáson résztvegyen. Lehet e ezen derék ifjakat, kik e meleg napokban vizsgáikat, kollégium és szigorlataikat letelték. íéuye-sebben megjutalmazni, mint ha lehetővé tesTHzük nekik a párisi világkiállítás megtekintését? A Thos Cook & Son-féle utazási jegyek használata. (Kizárólagos elárusító httlyek) Fuchs H. válióháza, Budapest IV. Kecskeméti-utca 1.. továbbá ezen célt kötiuyen. kényelmesen és nevetséges* olcsón teszi elérhetővé! Az egész harminc napi utazás \\>da és vissza II-ik osztályú gyorsvonattal indulás tetszés-szerinti időben, párisi elsőrangú szállodában tiz napi kitüuö ellátás, a kiállításba szabad bemeuet, EilTeltorony, balesetbiztosítás, atb. atb. csupán 300 koronáért. (Részletekben is fizethető). Kívánatra Fuchs II. válióháza készséggel küld prospekiu-st. T 0 R V EN Y S Z E K. Az első eskUdtszéki tárgyalás. Tegnap, junius 15 én tartották Nagy-Kanizsán az első esküdtszéki tárgyalást. Ezen okból nagyszámú közönség sereglett össze a tárgyaló terembe, hogy meghallhassák azon bűneset fázisait, melyet Jung (Erhaticj) Mátyás követett el Kolmann Autalné szül. Tkalcsics Borbála ellen, s a melyet olvasóközönségünk lapunk révén már úgyis ismer a maga részletességében. Kilenc órakor pontban /megjelent a kir. törvényszék élén Tóth László elnökkel. Szavazóbirák voltak: dr. Kisa István és Eőry Szabó Endre. A közvádat dr. Orosdy Lajos kir. ügyész, a védelmet Oroszváry Gyula ügyvéd képviselto. A behívott 30 esküdt pon-- tosan megjelenvén, sorsolás és visszavetés után a következők lettek az es-küdlBzék tagjai: Ebouspanger Leó, Barna György, Zelenák Antal, J a □ d a Károly, Lengyel Lajoa, G r é a z Alajos, Ki88 József, Varga Lajos, Foíater Ferenc, Sallér Lajos, Schwarz Gusztáv, Csesz nák József; póttagok Szogő GyulaésThomka ! Eodre. Majd Tóth László, mint az i esküdtbíróság eluöke szólt a már meg-hitelt esküdtekhez, figyelmeztetvén őket hivatásuk fontosságára, mely abban áll, hogy minden esetben, valahányszor a jogrend igazán megsértetik, az ő tisztük eldönteni, bogy a jogreud megsértésével vádolt valóban bünös-e, vagy nem. Hangsúlyozza, hogy ebben a tiszlükben függetlenül, saját lelkii\'smerelükre hallgatva kell eljárniok. Ezután áttér \'á bűnvádi intézmény ismertetésére, nagy jelentőségűnek mondja a törvény azoo intézkedését, hogy az esküdteknek magyarul kell tudniok, mert ebben a nemzeti állameszme megtestesülését látja Az elnök\'tartalmas és mélyen elgondolt szavait dr. Orosdy kir. ügyész beszéde követte, mely a következőképpen hangzott: Tisztelt Esküdtbíróság! .Az esküdtbirósági intézmény gyakorlati érvényesülésének jelen stádiumában és azok uján, a miket az esküdt-\' bíróság tisztelt elnöke elmondott, más feladatom nem lehet mint .egyedül az, hogy Önöket t. esküdt uraim erről a helyről szívélyesen üdvözöljem éB megkérjem, hogy az állam vádközegének előterjesztéseit azzal a bizalommal fogadják, a mely bizalommal én az" esküdt-birák iránt viseltetem. Jól tudják Önök azt, hogy az állam által felállított vádló, a kujemcsak ügyfél, de hatóság íb. mindig törvényes alapon áll; jól tudják azt, hogy a kir. ügyészség csak akkor lép Önök elé, a mikor meggyőződése szerint a megsértett jogrend az Önök közbelépését követeli. A jogrend védelmében kifejtett tevékenységemben bizton azámitok az Önök támogatására nemcsak azért, mert esküjük kötelezi arrra, hogy a törvényt kövessék, hanem azért is, mert az önök azemélyes érdeke azonos a polgári társadalom érdekével. A ki a jogrendet támadja, az Önöket támadja, h Önöknek kötelességük, hogy a támadást visszautasítsák és a bekövetkező megtorlás által a jog uralmát biztosítsák. Az igazság eszméjének megvalósításáért való ezen küzdelemben üdvözlöm Önöket esküdt uraim I Vezérelje Önöket lelkiismeretük és a törvény állandó tiszteletei" Oroszváry Gyula védő az esküdtek funktiója és a Buverén megkegyelmezéai joga kőzött von nagyérdekü párhuzamot Figyelmezteti az esküdteket, hogy az igazság és lelkiismeret szab törvéoyt működésüknél, s a végén az ügyvédi kar uevében üdvözölte az esküdteket. Megkezdik a tulajdonképpeni kihallgatást. Elővezetik a még 22 éves bűnöst Jug (Erhatics) Mátyást, ki horvát ajkú lévén, kihallgatása a már meghitelttolmács utján történik. Vádlott részletesen elmondja bűntettének lefolyását, hangsúlyozván. hogy a bün eszméjét Jug József keltette fel benne, töredelmes vallomást tesz s könnyek, között jelenti ki, hogy büntetését megérdemli. Ezután a már 78 éves összetöpörödött sértett anyókát, majd Jung Józsefet mint tanút hallgatják ki. A bizonyító eljárás befejezése után az ügyész esetlen főkérdésl terjesztett elő. a bíróság azonban ezt két részre osztva az esküdteknek a következő kérdéseket adta fel: I. (főkérdés.) .Bünős-e Jug Mátyás abban, hogy 1900. évi április hó 1-én Ráckanizsa-hegyen őzv. Kofylmann An-talné szül. Tkalcaics Borbála ellen alkalmazott erőszakkal Tkalcsics\' Borbála birtokából több drb, mintegy 740 írtról kiállított adóslevelet egy csomag okmányt és 20, fill. éftékü fehér cukrot azzal a célzattal vett el, hogy ezeket a dolgo.-\'kat jogtalanul eltulajdonitsa." Igen vagy nem ? IL (mellékk érdéi.) Követett-e el vádlott súlyos testi sértést vagy nem? Miután Tóth László elnök a szükséges jogi kitanitást megadta délután fél három órakor az esküdtek visszavonultak és hosszabb tanácskozás után mindkét kérdésre hétnél több szavazattal igen-nel feleltek, — melyet Varga Lajos az esküdtek elnöke, hirdetett ki. — A törvényszék a verdikt alapjáo Jug Mátyást\'4M, évi fegyházra. 5 évi hivatalvesztésre és politikai jogainak felfüggesztésére ítélte; a vizsgálati fogaágból 2 hónapot kitöltöttnek vett. Az itélet jogerős. IRODALOM — Déryné naplója. Két füzet jelent meg Déryné hires naplójából, Singer és Wolfnerék kiadásában. A hires magyar művésznő lebilincselő közvetlenséggel, himezés-bámozás nélkül írja le beune regényes életét és egyúttal érdekfeszítő képet ad az akkori Magyarország társas-életéről. Déryné naplója tehát nemcsak valóságos átélt regény, hanem becses ereklye és kortörténet is. A napló füzetekben jelenik meg, egy-egy füzet ára 50 fillér. Megrendelhető minden könyvkereskedésben, valamint a kiadónál: Singer és Wolfner Budapest.^ — A klríilynó könyve.\'Érdekes bírt közölnek velünk Budapestről, ami minden olvasónk érdeklődésére számíthat. Az a gyönyörű könyv, mely annak a megboldogult E-r-z a é be t királyasszony omlékének Yan szentelve, már teljesen elfogyott és most ^második éa ragyogóbb köntösbe lép a közönBég elé. Azt hisz-szük, hogy mindnyájan emlékezünk azokra a megható sorokra, a- melyet a király Ö Felsége, az album szerkesztőjéhez, Lengye) Gizellához juttatott, ö Felsége igaz elismerését és köszönetét fejezte ki e kiváló úrnőnek, aki pénzt és fáradságot nem kímélve, maga járta be az országot, hogy emléksorokat gyűjtsön a magyar urmsszonyoktól. Az album gyönyörű volt és immár a Burg levéltárában pihen, miután a magyar nők érdeklődése, amelylyel e páratlan diszmü iránt viseltettek, határtalan volt. Az albumról készült másodlatok rövid időn belül elfogytak. A kiadók tehát elhatározták, hogy másodszor is kiadják az albumot, még pedig díszesebb, gazdagabb kiadá-ban. Lehetőleg tökéletes emlékmüvet óhajtanak készíteni a tragikus nagy királynőről. A pazar fénynyel kiállított emlékműben pompás képekben leaznek megörökítve azok a helyek, hol szegény királynőnk megfordult. "A gyászpompa leírása é3 a magyar nők emléksorai gazdagítják e gyönyörű köoyvet, amelyik egyebekben tökéletes másodlata annak az ezüstboritéku példánynak, amelyet ö Felségének, a királynak nyújtottak át. A felséges királyi hercegnők és a mágnás asszonyok érdeklődése mellett az album május végén jelent meg és előfizetési ára 6 korona, ami Budapestre (VII., István-ut 40.) az „Előkelő Világ-szerkesztőségébe küldendő. — „Gépírók Lapja". Ilyen cimmél indult meg junius 10-én az első e nembeli heti szaklap, mely a magyarországi gépírók, különösen pedig a gépirónők anyagi helyzetének változtatását tűzi ki célul, — kapcsolatban a gépírók országos egyesületének megalakításával, — Ha tekintetbe veaöUlk a gépírók és a gépírónők, illetve a kereskedelmi női alkalmazottak napról-napra gyarapodó számát és öehogysem irigyelhető anyagi helyzetét, ugy bizton átláthatjuk, hogy az uj lapnak van létjoga, nőt úgyszólván fontos érdek-a lap megjelenése és fennmaradása. Az egész lap gépírással van írva, kiállítása csinos, tetazeiős, tartalma fordulatos, változatos, előfizetési ára pedig hallatlanul csekély, egész évre 8 korona. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VI., Andrássy-ut 51. Az e rovatban megemlített müvek megrendelhetők és kaphatók IFJ. WAJDITS JÖZSEF könyvkereskedésében, Nagy-Kanizsán. Szerkcsxtöaeg : l)r. VilUinyt Henrik, íelelős szerkesztő. Kiadó : JfJ. Uaidita Józae/. VEGYESEK. — Műkedvelők fényképezéséhez ? Elismert legjobb szalon és utazási fényképező készülékek uj felQlmulhatatUa pillanatnyi kézi-ke-^ Bzítfékrk, tovább mindennemű fényképezökellé-kek A. Moll c». és kir. udvari szállítón ál, Mera, I. Tuchlauben !». Fényképező kellék nzlet ala piltato.tt 1654 — Kívánatra napy képéi árjegyzék ingyen. — „VizHgálJ iue;r mUident és örtzd me.fr a legjobbat.\' -Kzt a közmondást mindenki ismeri, dc mily ritkán követik! linlóiulica lehetetlen volna, boRy létezzenek még rsnládok. a melyek előtt a babkávénak Katbreiuer Kunipp-maláta kávéval való keverednek eiönyi\'liameri\'t-lenek legyenek. A tapasztalat, 8 számtalan éven át tett kísérletek igazolják, hogy Ízre és p»é»-, aéges hatásra nézve a legkitűnőbb kivé C\'nki ezeo az ulon állítható elő Egyetlen eay háziasszony sc késsen, a ki ezt nz egyu tal ü!i>ó és a c»alAdok százezreinél eliíniert kávékeve-réket meg nem próbálta volna, azzal kísérlet t tenni, még pedig háztartási pénztárának e\'fiuyére éB övéi jólétinek javára. Nyílt tél\') Köszönetnyilvánítás. Felejlhetlen jó féljem és édes Atyám K1LIK BÉLA elhalálozása alkalmával az igaz részvét gyengéd kifejezésével találkoztunk, roko-naiuk. jó barátaink és ismerőseink részéről, fogadja a tok. Délzalai Takarékpénztár tisztviselő kara és mindazok, kik a drága halottnak a végtisztességet megadták koszorúk küldésével én részvétük kifejezésével fájdalmunkat enyhítették, ezen az uton is legforróbb köszönetünket. [ \' Özv. Kilik Bóláné ós családja. IVASUTI MENETREND. VONATOK ÉRKEZÉSE. Budaptst „MARGIT" GYÓGYFORRÁS. HariitíorrJs-lolep (BEREG-MEGYE)\' a budapesti m kir egyetem vczyele\'mzése szerint kevés szabad szénsavat, ellenben sok szénsavas nátriumot és lithiumot tartalmaz. Ezen tulajdonsáijai azok, melyek a hasonló összetételű vizek fülé emelik. kijonö hatásii a légutak s tüdő huruton állapotainál, kQlünöxen kzívóh váladék éneién; tOdö-vészcHeknél, ha vérzésre való hajlandó-K&y van Is Jelen, a „Mai«ll-vlzw mee becslllhetetlen szolgálatokat tesz"kevés sri-bad szénsavánál fogva. Kiváló hatást látni tőle a gyomor és belek hurulos állapotainál, főleg azon esetekben, hol a lölös mcnnyíaégbeu képzclüdúlt sav oVu a rossz emésztósuek. A hugyaavas sók lerakodását akadályozván, becses szolgálatot tesz továbbá u íiólyuv huruton bánialmaiuál, u kö- én homok-képződén eseteiben, miért i* a budapesti é< bécnl egyetem or\\osfanáral, mint az orvexTllág- egyéb elSkelő«ét:ei a legszívesebben használják, előnyt adnak a „Murfrit"-forrásnak a hozzá hasonló összetételit gyógyvizek fölött. w mint ivóvíz klv kló ivószernek bizonyait Járványos be tegséQek Idejéig főleg typhus ellen - Mini Imniz ilfalms Mh\'ll$t:gii>\'li lirveiiil. F Ö H A K T A It: ÉDESKÜTY L. ásíánjíiíDagjkfrfskdtís cs és kir. udv. szállító BUDAPESTEÍ. Kapható minden oyöoyszertá\'ban, fiiszer-kereakedéaben es vendéglőben. Vese, húgyhólyag, Jingydara én köszvénybnntalmali ellen, továbbá n légző és emésztési szervek huruton bántalmainál, orvosi tekintélyek által a Llthlon-forróB SAL1ÍAT0R •) Az o rovat alatt köröttekért nem vállal felelöíséget a sxrrk JUXIX. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1900. JUNIUS IC áo. VÉGELADÁS 8736/1900, számú végzéssel, ALKALOM OLCSÓ BEI/ÁSÁRLÁSHOZI 15 év óta fennálló DIVAT-, VÁSZON- és POSZTÓ-ÜZLETÜNKET VÉGLEGESEN FELOSZLATJUK, minek folytán hatóságilag engedélyezett teljes rendezünk. eladás csakis készpénzfizetés mellett. FJLHT.it 2621/tk. 900. Árverési hirdetmény. A naRykanizsai kir. törvényitzék tkvi osztálya részéről közhírré tétetik, hogy Németh József és táraai magasdi pusztai lakós felpereseknek, Németh Jénoa éá társai alperesek ellőni perében a n.-kani-zeai kir. törvényszék 1678/p. 900. az. ^jogerős ítéletével elrendelt vagyon közösség megszüntetése céljából a fent neve-j zett kir. tvazék területéhez tartozó a □.-kanizsai 3029. tkben \| 4224/7. hrsz. b a n.-kanizsai 3192. ftz. tjkvben t 4223/10. hrsz. alatt Németh latvén* . János, Kálmán, József. Károly, Györtf és Boldizsár tulajdonául feltett a együttesen 1646 koronára becaült 997. nép-sorsz. báz. udvar, kert és nzáotóföld özv. Németh Mártonné szül. Kucsebár Éva javára bekeblezve lévő boltigtartó haszonélvezeti szolgalmijog fenntartása nélkül^ 1900. évi angnsatni hó 8. napján d. e. 10 órakor ezen tkvi hatóságnál Szalay Lajos felperesi ügyvéd vagy helyettese közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a fe\'nntebb kitett becsár. Árverezői kiváoók tartoznak a becsár 10\'1,-át készpéozben, vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. Kelt N.-Kanizsán, a kir. tvezék, min1 telekkönyvi hatóságnál, 1900. évi májn* hó 22. napján. GÓZO.\\ Y, kir. törvényszéki elbíró. 62O/19Ö07vég\'ch. azám. Árverési hirdetmény. Alulirt bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-c. 102. § a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a nagykanizsai kir. járásbíróságnak 1900. évi Vt 277. 379. 396/1. számú végzése következtében dr. Rothschild Samu é8 dr. Fried Ödön ügyvéd által képviselt Keszlor Teréz, jUnion K.-gyár, Beimel & Basch jnvára \'Vermes Dávid én Vermes Dávidné nagykanizsai elleti 800. 250, 250 írt a jár. erejéig 1900 évi március hó 20 án foganatosított kielégítési végrehajtás utján le- és felülfoglalt és 628 koronára becsült különféle Bzobabutorokból álló ingóságok nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a nagykanizsai kir. járásbíróság 1900. évi V. 277/2. számú végzése folytán Nagy-Kanizsán a hely-\'színén leendő eszközlésére 1900. övi junlns hó 25. napjának délutáni 4 órflja határidőül kitQzetik é» ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg. bogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-c. 107. és 108. § a értelmébco készpénzfizetés mellett, n leutöbbet igérő nek bec.-áron alul ia el fognak adutni. Kelt Nagy-Kanizsán, 1900. évi junins hó 11. napján. . Maxim ovi ts György, kir. birósagi rt-grebajto, XXKXXXXXXXXXXX BV Gyümölcs és Szöllö bor készítési gépek Gyümölcs es szöllö sajtók, folytonosan ható kettős emeltyű szerkezettel, és nyomerő szabályzóval. A munka képesség 20% nagyobb, mint bármely sajtónál Szöllö és gyümölcs ZÚZÓk és bogyó morxsolók. Teljesen felszerelt szüretelő készülékek. Szöllö éi gyümölcs SrISk, aszaló készülékek gyümölcs és iózclék aszalásra, gyilmölcs-vágo ós hámozó gépek, legújabb szerkezetű szabad, önműködő „Syphonla" gyümölcs és szöllövesszó permetezik gyártatnak és szállíttatnak jótállás mellett a legjobb kivitelben MAYFARTH PH. ÉS TÁRSA ca. kir. kizár, szabad, gazdasági gépgyárak, vasöntöde éa gözbámor. BÉCS, II. Taborstrasse 71. KltQntetve 400 araoj, eaöst én bronz éremmel. A\'. wor.UffOl m.ilrazduAKl .CJ1®* aranjdrioa 1SM. HxrK.ilen.\'1 irjegytékek ingyen n bérmentre. Képviselők és viszontArnsiték felvétetnek. xxxxxxxxxxxxx a legjobb"alpesi tejet tartalmasa. 1Q, Rég legjóíbnak bizonyult táplilék O csecsemők és gyoftorhetegek részére. Hasmenés és hányás kizárva. Egy doboz I korona 80 fillér. Jaralva a legelső orvosi kapacitálok által. 30 ív óta az ősazos gyermekkórházakban használatban van. Mintadoliozok a gyermektápliszlből kívánatra ingyen és bérmentve. gy Központi raktár: F, BERLYAK, Bécs, I, Naglergasse I. Kcitlé sOrüsitett tt\'je cukorral ^obor.onkint I kor. Cuk< r nélktll .wiking" (újdonság) dobozonként 1 kor. Eladó ogy 90 holdas BIRTOK, «oy tagban gazdasági épületekkel együtt. Kaposiárboz 10 percnyire. Értekezni lehet : c^Zfr CZIFFfíAr K Á R 0 LY-N Á L Nagy-Kanizsa, Eötvös-tér. 87. □ GJ Ajánlva: a gége a légzö és a* emésztési szerrek megbetegedésnél. 0 C B Q Ellenjavalva: KOtTadásnal. Q dl Gyógyeizkflzök: Égvénycs sósavas források. Constantin és Emma-források. fcgvéoyes só és vassavas források ■\'obannisbrunnen tiszta T&ssatas viz. Klansenquelle, savó. tej, (száraz etetés) kotyr forrás-só iuhalació egyes kabinokban, fenyöíagöz, inha\'ació. (Heichenberg fürdőhely Léb-kzeai Urazniuk, jiurumatikus kamarák, édes ásrinyriz és hab(6 melegfürüök, íenyó és acélftírdók. Nagy liydro iherapeutiktis intézet uflajkura Enyhe, nedves meleg por ét szélmentes leregő, erdős dombtáj. Tengeri magasság 300 méter. Tudakozódások és prospektusok ingyen. —— Lakáamegrendelések a fürdő Igazgatóságnál GLEIC1IKNBERGUEN. MOLL SEIDLITZ POR Cwtk akkor valódiak, ha mindegeik dobos Moll A. vódjogyót és aláírását tüntotl föl. A\'Mell A.-félt Seldlltx-porek tartós gyógybatása a legmakacsabb gyaasr- él at-trstbáatalaak, gyomorgörcs As gyomorhóv, rógzótt székrekedés, majbántalntn, vér talnlát. aranyér és a legkahitbOzőbb nii betegségek ellen, c jeles bázisxernek étlfxi\'tUk óta mindig nagyrbb elterjedést sserzett. — Ara egy lepeosételt art-datl dsboznak 2 kor. \\ Hamisítások törvényileg fenyíttetnek. möll-fMle francia! Csak akkor valódi, ha mindegyik Öreg MOLL a. »é.ijegyét tnnt-ti \|«J »A. Hall\' fellraíu ánozattal ran zárra, a Uoll-féle Nyomatott Ifj. Wajdits József kniiytuyom<lájiban Nagy-Kaniwán. frsnorla btrazesz és sé norezetcsen mint rájdalonosillapittf bedürzsöleil lzer köszvény, csuz és a meghűlés egyéb következményeinél It-giarnnretesebb nétií.^r — Egy áaoiotl eredeti Ovsg ára l kor. 80 fltf. 1 \' MOLL Gyermek szappanja. ára darab.akiit — 40 «ll. öt darab —I k.r. 80 llll. _MlnJrn darab t;triliek...«pp.a 11,11 A. »ta[.g)év.l ,,„ pllit,,. F ö a z\'.é t k 0 1 d é a: Moll A. flyégyszerész, cs. és kir. udvari szállitd által, Béca: Tachlauboo 0. sz. Vidéki raegreodtléiek naponta poit.uUn.ét mellett Icljeiittetnek. A raktárakban teiiék határozottan MOLL A. aláírásával és védjegyével ellátott készítményeket kérni. Raktár: Nagy-Kanizsán Ro8enfeld Adolf és Fia. g jxxjögoóoöö^ .himOIHWHM*\' L:.. •. M. IV- Melléklet a .Zalai Közlöny 1900. evi jumn hó 16-iki 24-ik Há XXXIX. ÉVFOLYAM. Keil-lakk (Glasur) E^T legkitűnőbb mázoló-szer puha padld számára. 1 tiírjt palack ára Irt 1.35 kr. — 1 ki« palack ára 68 kr. VIASZ-KENÖCS ARANY-FÉNYMÁZ lesjobb é« leceis.raierObb beeresilő- képkeretek mb. bearanyozására. sier kemény pailló siámára.- 1 kö- 1 kis palack ára 20 kr. chör ára 45 kr. FEHÉR „GUSUR\'!-FÉNYMÁZ Jjü\|Jjobb\'szer uio.Hdó-aHztalok, ejtók, ablakdeszkák att>. ujjonnani befestésére. 1 kis doboz ára 45 kr. — 1 nagy doboz ára 75 kr. Mindenkor kaphatók: NEU és KLEIN cégnél NAGY-KANIZSÁN. —rvr-wr= v-3 fe w A a Fürdőidény i május—október, ffi—^ ÁSVÁNY ES# ISZAPFÜRDŐ,\' D A RU V Á R SLAVO HIÁBA, a cs. és kir. szab. Déli-vaspálya állomása. ~ Vastartalmú forrás, hőfok 42—509 C ~ Porcellán-, kő-, tükör-, iszap- és moór fürdők. SikereB gyógybatissal bir az összes női bajoknál. Már a római idők óta réghirQ jóhatínu fürdő a alavoniai középhegyek gyönyörű völgyében, erdős magaslatoktól körülvéve. A gyógyholyiségek egy remek árnyékos sétány közepén fekszenek. A íMpart, fírdóiszalloila es az összes latbelMrt acety 1 eit-l^szeszszel Tiláíiltatojt. - Kiraló elözélcenr kiszolgálás. • % Az elő- és utóidény alkalmával tetemes árengedmény. §> Proipektaiakkal éa felvilágosításul izivetao lagyaa ét bénnaotve »z«lgá! a FÜRDŐIG MG A TÓSÁG. iinBtii 1900. JUNIUS 16-én. : Ricbler-íéle ! Horgony PainExpeller Llnlment Capsícl comp. Ezen hirnevos hAziszor ollenlállt a idő megpróbilÁsinak, mert már tőbb mint 30 év óta megbízható, fájdalomcsillapító bedórzaölésként alkalmaztaUk köazvénynél, caúznál, tagazaggatásnál és meghűléseknél az orvosok által bo-dönsölósokru is mindig gyakrabban rendeltetik. A valódi Horgony-Pain-Ex-peller, gyakorta llorgonv-Linimont. elnevezés alatt, nem titkos aier, hanem Igazi népszerű házlizer, melynek ngy hirtAná.-.b;m sem kellene hiányozni. 40 kr., 70 kr. é,s 1 írt. üvrtjjonké\'nti árban majdnom minden gyógy»rnrtiírban készletben van; főraktár: Török József gyógyszerésznél Budapeitea. Bevásárlás alkalmival ijjen óvatosak legyünk, mert tóbh kisvbb^Ttékü utánzat van forgalomban. Ki nem akar megkárosodni, az minden egyes üveget „Horgony" vcyjjogv és Hichter ezéjgegyzes nélkül mint nem valódit "utasítsa viasza. IICBTU F.AI.it liru.Hid.lmíl <4.t* klr. .dr.rt tiilllUl. Ittlgea. Dordogna Kopeahaga. fabriken \'far-ma. Mlláai, A. Rertoloni Stvrjge. THIEKIIT A. mell- és gyomor-balzsamát (a melyet az egenzségDgyl hatóság megvizsgált) az egéaz világ kedveli éd mindenütt keresik. Csak akkor Talódi, ba az oldalt látható zöld, a törvényszéknél bejegyzett ,apáca-védójegygyel van ellátva. Ajmt Lejooet. Fölülmulbatatlan szer minden mell-, tüdó-, tná}-_, Nant«i gyomorbetegség ellen stb. külsóleg 1b kitűnően phv.íi\'ci> hat ég sebet gyógyít. \' j/ \' r tl Egy próbaQveg bérmeotesen 1 korona 40 fillér. Széjjelküldés csak .előzetes fizetés esetén. THIERRY A. centifoliakenöcse Napo\'y. Palermi Pária l\'harmacie frányájáé. ], 4. 3. I\'lace de laRepuliliqűe. l\'harmacie Daprey. II, Ruedes franci Bourgeoi. Prága Róna, Corso. .Agen- (csodakenőcsnek nevezik,) utolérhetetlen szivó erejű éa gyógyitóhatásu. Opo-rációkat a legtöbb esetben fölöslegessé teszi. E kenőcscsol egy 14 éves, gyógyíthatatlannak tartott \' csootszut ujabban pedig egy 22 éves rákszerü bajt gyógyítottak meg. Antiszeptikus éa eyógyitóbatásu zia dol Poli-mindenféle aeb gyuladásáoái. clínico- Próbatógely bérmentve 1 kor. 80 üli. Csak előzetes fizetés esetén küldjük meg. Óvakodjanak utánzatoktól es kerüljek az értéktelen, úgynevezett házi kenőcsöket s mas effaleket. C. I 1 Cini: A. THIERRY, irószeriar és gyar a Vedöaniiyallioz. l\'regrada Pragerhof feli, a "HéH-vSaut mentén. zz Prospektus ingyen és bérmentve. — E-szerek sohasem romlanak meg és jó azokat C»ak ezzel a használatra készen a házban tartani.. Az Összes törvéayaz.bejegyzett vidó legygyei va-Udi. müveit államokban bejegyzett védőjegyeimnek utánzatát a tőrvény üldözi. XXXIX. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1900. JUNIUS 16.(0. , 1 I s \'3 Előnyösen ismert, kitűnő gyártmányú jSTÍEIM EÓBEMT, \'divat kelméket ; fekete és kék kelméket tartós minőségben, férfi öltönyökre szállít \' KASTMER ÉS ÖHLER ckg fosztó osztálya grácz. Minták bérmentve. Magyar levelezés. fess -i 1 fegal Síi\' ím BERdCR-féla GYÚGYITÓ KÁTRÁNY-SZAPPAN Uk!0U)/M or>ui»k 4;átilf4k,~Kur6pa lrtobb Államaiban ln»u» tikárral alkalmatok mludenueuiü bGrlxIflt^a "......................- Dor. kor takáll\' i 4t»ar, l»ryJ«. l4Maad4«, korpa •11(0. A B«rx«f.tl» kitrinynapp.i. Urt,!^..,, » U káUAn7oak 40V.-A« is roln-<10 •yéb, » k.r..k-l»l.rab.n alflfordulA kit-,okt4\| i4oy,,,,,n kUlőnböwk, \'PvSüai!-: ______________ iio;Mfirn _ ___ Oaa)4.ok .Ik.rfiM. rig» tt bat4rosotUo H»Ttr-liU Ut-\'U/tujDU <B««rnd\'téM . i, Ucnwt »4<lj.>r. vali flcr-iin.il.tia kr»tlk. Hftll WíibaUraif .lk«r«l alkalmutaüt a. klf4o7-»»sp\|«uj bal/alt ■ B«rger-fó!o gyógy-kátrAny-kdmoxmppec A (7nK<bb ktlriijHf.yiB a* AH(BŐK TISXHT1Í,\\\\SÁ(JAI \' \'®J\'ífr- «7<fflk»ka.k otatr.muyt \|.Jbat.\|f ««ml allrn rrlIllmolliftUlUa bartlsatit6 BOad ti mUd.anagt ka.utl.ttl «Ml(4l • B«rgcr-féU alyo«rin>kAlrAnywap^ ».i.clyrefin irt«locnroal t< finom illatúi. Ara utad.a fajaak ktiuUtU »t*JUUwil HTlU daraboakiot Jl kr . • <u>k ifntOb. A tóMit llércrr lili Mappáitokból kUlSotus kiamalao-00 B.axo. axappaa a bftr finom(U4ra. ktrtl UiMU patt.nAank állon. carbalaiappao a bör iltuitkUrs i.tmlft rí a* mini l-HAtlollA ..app.n, lUrjar-rtl. fanj. rQrí4-.«»on-o • fmoyü r<»r« lUtlOK "»(«r-\|ili fr» ca.k axappan * u(ri(« kar r4aara (26 kr.) Barger-féla Potroaulfol-axappan r.«»l orr. kitMi. b&rtli«k.t#f»rc 4a ateröríaaít allaa, ataplá .zappaja )£«□ balbalóf, Bargar-féla kénaa tejexappan mitaaaaar 4a arctiMUttaoai* allao. Tuiin asappu lik-iiMdáa 4a bajklballu ell.o. I Bergerfélő fogaxappan kOoa&gben 1 a». rrodra t9fakcak. V. >1. dohányotoknak. Art 10 kr., a lafiobt. fogtiiatító mt, ÍA lübbl H.rfaíftla atappano-kal ill«.l."l. utalunk a röpiratokra. Caak n.[C«.f(l« auppasokat kall ktrnl. miutáo iiimulan ... ... aiAnuktok vasnak, Oytr 4a 10rakt4x ■ O Hal] A Oamp Tr«\|\|u. trfajtm liltattn 1 hsmuoi (j\'anmükilümm uakm ita Kaiiisát: PRÍGEH BÉLA és BELDS LAJOS ETötysierésielnc!. 1 \' K.\'.-\'A Gyermek-tápintézet \|J Ellenbogen, Bécs IX , Kolingasse 19. Távol élő szülök gyermekei, kik Bécsben egy bironyos időre magukra vannak hagyva, szeretetteljes é* gondos ápolásban részesülnek. FelviláKositások szóban vagy írásban készséggel adatnak. BIZTOS KERESET kínálkozik jó beszélőképességgtíHj bíró. tisztességes személyeknek, kik állandó lakhelyükön az 1883. évi XXXI. tőrv.-cz. értelmében sorsjegyeknek, állampapíroknak részletfizetésre való eladásával foglalkozni kívánnak. „M E R C U R" mltúOzIptl rpnvfnytar.iasa« BUIIU\'Ol, Arany János-atca 31 =las . . . . . • ^ AAAA\\ Ki biztos akar abbau fenni, bogy jó és tiszta csokoládét vesz, az vegyen SUCHARD CSOKOLÁDÉT. Ezen régen jónak bizonyult éa hírneves gyártmány, gondosan tan készítve, jótállva, tiszta és az egész világon kedvelt. Mindenütt Inpható. SZABADALMAZOTT DROTUVEG 8 világos tctőxeinek, padlóíttoKiuk, gyári abUkoknak. lejjobb aojaR különféle tutir. -lágokbtn égési 1-75 négj«. mit tt ttrjídelemlg. Kolondt előuyei: tebntö legntgyobb törési birtonsáfi átQtiaek és loréiek el/eo drótrici nem sxükségeí, tűzbittos igeo uagy fokig, esetlegei repedí.i.rl situtlano.\' miután a drótbetét a* Qveget sr.orosn tartja, nagyon áttetsző, előbb nem iimert ftor butái. Több állami és niBgin épitker.ésntíl oagy meunyiségben a legjobb rríJméujojel hatioiltátott Stámialau biroDyit»ány, jirosjiektus és minu stolgAJatra. Öntött ilvegpidlózat lemezek járható tetőzetnek ^^ földalatti utjárók é« alagutak megvilágítására rnutaknál kindntt nagyiájoklun, nm, r»gy különfélíkép iuÍDtá«ott lelalctekkel, fehér, féKebér (c. S0/o-kal olcsóbb i kötön-séges nyers öntött ütegnél) é» stinei drótfouattal él anélkül. Üveg tetözsindely és üvegrovátkás téglák a legkOtönMébh alakok és nagyságokban. Aktién-Gesellschaft fiir Glasindustrie vorm. Friedr. Siemens. 2 Keusatll bei Klbcgen (nöbmtn). g Törábbi kéaxitmények: niindcnnemU ÜTejfpk, llveg/arók, tabla Üvegek bvlgiií H és német mód szerint, llvegSntt\'s i\'-s llvegdomborltas. (stáb. doinborltvegbetűki. Q aDOaaOOOOOOOOaaOaOOOaaOaaOOaOOOOaOOOOOQOoS Iléffl lllnieve.H kéiiliirdo Horvátországban. ^Vj 0 PÚIU fí J tá.inla j M "l \'1 \'l fi g 5 Yarazsd-Toplicza a Zagoriai vasút mentén (Zágráb-Csáktornya). ,Vegyelrtnpy.ve l\'rof. l»r. I.udwlg udr. tanacwoH által 1K!I4. 5B íok Celsius meleg lorrás a kén iszapnak felnlmulbatatlau halasa tan itora és ixQlet rhenms, ixtlíet bflcKség. k, gyulladásos és csoutlörési összehúzódások, kösrri\'oy, t euralgikun báutalioak, mint isebias stb. uöi bajok, bör <a titkos betegségek, idült vesebsjok, hólyagburui, gónélykor, "aogolkór, ólom és higany tuerge-téteknél stb , stb. J IVÓKÚRA, torok, gégch mell, máj, gyomot- és bélbajukna), aranyérnél, stb. -= Villanyosság. — Massage. =- «yóg7lnléet mindeu kényelemmel. Hegyi Tlzreretek, lildejc rlx jryögjnnidi.k luhanynjal- Kuclpp nzrrlut Egea ereti át nyitva. Idény tarum mijui 1-től október l-ig. — Pompái nagy park, terjedelmes ültelté-nyek, szép kirándulások. — Allaudó zenekar, a zágrábi kir. operaház tagjaiból. — Zene- éi tánceitélyek stb. A Tsraasd-toplicai állomáson naponta társaakocsi virja a rendégeket. Külön togatok is rendelkezésre állanak, de czk odaállitása előbb a fürdn inté-zöaégnél megrendelpndő. v Orrosi tudakozódásokat a fürdőorroi Dr. LONOHINO A. ad. rronptktnxoknt ht brQrhnrknt ingyen bérmentve küld • A FÜRDŐIGAZGATÓSAG ^xaxoxx x xxxxxxxxx>qZ< I 0 o NAGYKANIZSA, 1900. junius hó 23-án. 25-ik szám. XXXIX. évfolyam. Előfizetési ft r: Kgéss t-vre . .10 kor. — till Kel évre . . . k«r. — Hli. N.Ky. iKvro . 2 k-w. .r»:i fill, ; Kirye «rúm \'20 llll. HIRDET.CSEK h isálMm \|iotitnrli:in 1 j,jiiii»n<l»x»r 12. • niindvu MivÁlilii sorén 10 till NYILTTEKfifN ]t«lít .i.iriuikriii -.\'0 lillffíMt viHPtm\'W fi-1. Kin\'cstAri illőek minden rgyes hirdetésért G0 hll. fizetendő. ZALÁI IOZLORY. a p szellemi részét illető min •len közliMnény a fel fiús szerkesztő nővéri-, nz anyagi résrt illi-iö kör-lrniény«lc \|»-dig a kiadó nevére c.nizctu\'u Nniíy-KaiiIzHara l»<>rr _ mentve intézendftk. Itórnnritctlen levelek ur.nv foqad- Kéziratok vlnnxaiicni kllldetiiek A nagy-kanizsai „Ipar-Testület," „a nagy-kanizsai Takarékpénztár részvény-társaság,n a „Kotori takarékpénztár részvény-társaság," „nagy-kanizsai és a galamboki önkéntes tűzoltó egylet," a „nagy-kanizsai kisdedneveló egyesület,\' a ,nagy-kanizsai tanitói járáskör," a „nagy-kanizsai keresztény jótékony nőegylet," „n.-kanizsai izr. jótékony nőegylet," „szegények tápintézete,* a „katonai hadastyán, egylet," aj „soproni kereskedelmi iparkamara,* nagy-kanizsai külválasztmányának hivatalos lapja HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. A honi ipar <\\s a vidék. Nagy-Kanizsa, 1000. Junlnn 2-2. Budapest a szive Magyarországnak. Legalább- annak kellene lennie. A vidéki vArosokbnn építettünk kaszárnyákat és (liftünk artézi kutakat, ha jól viselték magokat, n vasúti állomást is kibővítettük és egy vagy több patikát engedélyeztünk nekik. Valójában ( azonban a vidéki városok anyagi jóié- \| lének emeléseért nem történt semmi, j mialatt a főváros virágzott és fejlő- I dött, valósággal amerikai arányokban. S mi okozta a főváros meseszerű fejlődését? Talán a lakosság nagy hangyaszorgalma, talán azok a bizo- i nyos polgári erények: a mértékletes- ; ség, munka .és takarókosság? Vájjon 1 ezek varázsolták elénk-e az Audrássv-uti palotákat és körúti bérházakat? Nos, ha a modern Budapest megalkotásában a munkának és a takarékosságnak is volt némi része, a föllendülés igazi okait mégis a centralizáló irányzatban és még inkább a vidék kizsákmányolásában és a külföldi pénzpiac kipumpolásábán kelli keresnünk. Mialatt\' Budapest\'láthátó-"lag föllendült és egy nagy világváros külső formáit öltötte mígára, azalatt a vidék elszegényedett, a középosztály buestit \'vett az ősi portától, a hivatalnoki\' kar küzd a mindenuapi megélhet ós érti;., a földmivesek rajai pedig vándurbottal kezükben jobb hazát mennek keresni Amerikába. Ismétel-jOk-c azt, arait már annyiszor ós annyian elmondottak, hogy azok a hosszú palotasorok, melyeknek láttán hangosabban feldobog magyar szivünk, " tulajdonképpen nem is a mi palotáink, mert a jelzálog-hitel révén több jogot formálhatnak azokhoz a külföldi töke- ] pénzesek, niint uévbeli tulajdonosaik. A hatalmasnak látszó Budapest tehát valójában nem egyéb, mint amolyan agyaglábu óriás, kit egy váratlan lökés könnyen földre teríthet. S a külföldi pénzpiac rosszabbodása okozta vihartól erősen izeg-niozog is ez a kolosszus. A politikai erőművészek, a gazdasági csodadoktorok most komor gondolatokba elmerülve azon tanakodnak, miként lehetne elejét venni a íenye-gető -veszedelemnek és mi módon menthetnék meg Budapestet és a fővárosi piacot a formaszerü csőd-bejutástól. Mindenkinek van egy mentő-gondolata s ha a gondolatokat pénzzé lehetne változtatni, csakhamar meg is javulna a helyzet. Érdekes, hogy a mentési munkálatokat érintő eszme-kör nem terjed tul a főváros határain s még most is, s jóllehet a vidék nyomora semmivel sem kisebb a fővárosénál, mindenki csak a fővárosra gondol. Nem kisebbítjük azzal a metropolis jelentőségét, ha nyiltau kijelentjük, hogy az orvoslásnak ezt a módját uem tartjuk célravezetőnek. Az orvos is, hogy a siker reményével vezethesse betege gyógykezelését, mindenekelőtt a beteg diagnózisát állapítja meg. Azt hiszszUk, hogy azoknak, akik a budapesti viszonyok szanálásán fára- j doznak. előbb a baj igaz okaival kellene tisztába jönni. A baj valódid oka pedig az, hogy a Jövárosi pol- ; gárság nem ért a pénzszerzésihez s még kevésbé ért a pénz megtartásához. S nincs a világnak olyan nagyvárosa, a hol oly kevesen és aránylag oly keveset dolgoznak, mint Budapesten. És viszont sehol sem annyi az úgynevezett »ur", aki könnyen és lehetőleg munka nélkül akar megélni, mint nálunk. Éa hányan vannak, akik ugy rendezik be életmódjukat, hogy akár könnyű, akár keserves szerzeményeikből valamit félro is le- I gyének. Hol van az a muukás, mérték- I letes ós takarékos polgárság, melyuek I Paris, Bécs és Berlin köszöni anyagi prosperálását. A franciákat mi rendszerint könnyelmű népnek mondjuk, de merem állítani, hogy ^udapest j társadalmában több a here, mint \' Párishan. Arra a fővárosi társadalomra pedig, mely ily silány mértékben tölti be. azt a nagy hivatást, mely osztályrészül jutott neki a \' gazdasági élet nj alapra való fek- \| teleiében, nem lehet többé rábizni a vezérszerepet az átalakítási munkálatok irányításában. E/.t különösen most kell ^ hangsúlyoznunk különös 1 nyomatékkal; amidőn fönt is, lent is egyaránt erős mozgalom indult meg az ipar, a honi ipar megteremtése és felkarolása tárgyában. Amidőn örömmel üdvözöljük a mérvadó körök abbeli készségét, hogy a honi ipar érdekében a legnagyobb áldozatokra is hajlandó, abbeli véleményünknek adunk kifejezést, hogy a hozandét áldozatok túlnyomó részét ezentúl nc á JÓvárosnak^ hanem a vidéknek juttassuk. A vidéket már csak^-azért is sokkal hálásabb talajnak tartjuk az ipari tevékenység előmozdítására, mivel a fővárosi ipartelepek rendszerint részvénytársasági alapon • szerveztetnek, már pedig a részvénytársaságokkal együtt járó költséges apparátus (vezérigazgató, vezér-titkár stb.) már eleve ólomsulylyal nehezedik a kezdet nehézségeivel küzdő vállalatra. A vidéken meglevő iparosokat és ipari vállalatokat kel- lene leginkább támogatni, mert ezeket legtöbb esetben munkakedv, egyéni ambíció vezeti és a mellett hazafias felfogás is. Az elszegényedett és kizsákmányolt vidéket minél előbb talpra kell állítani és ezérfoz iparfejlesztési akciót, de az egész gazdasági életet decentralizálni kell. A vidéki városoké legyen az ipar, Budapesté a kereskedelem. A főváros lakossága, mely úgyszólván irtózik a ttrmelö munkásságtól,\' nevelésénél és tehetségénél fogva sokkal alkalmatosabb a közvetítő kereskedelem lebonyolítására, mint az iparfejlesztéssel kapcsolatos feladatok teljesítésére. Igaz, hogy a főváros kereskedőinek nem volna szabad a közvetítő kereskedelemre szorítkozni, hanem\'egész energiával a külkereskedelem és a kivitel előmozdítására kellene irányi-taniok a figyelmet. Csakhogy erre előbb nevelni kellene kereskedőinket, ami azonban nem óppeu lehetetlen feladat. Ha sikerült belevinni a gazdaságba az intenzivebb gazdálkodás módszerét, talán kereskedőink is szakítani fognak idővel a megszokott szatócspolitikával. A mezőgazdaság intenzivitásának emelése, a vidéki városoknak ipari empóriumokká való átalakítása, és a székes főváros kereskedelmi életének modernebb alapokra fektetése: ez az, amitől1 függ az ország anyagi és kulturális fejlődése. Ezen irányelvek szeninieltartása ismét gazdaggá és életképessé teendi a vidéket és közvetve a főváros is visszanyeri függetlenségét külföldi hitelezőitől. De ha iparfejlesztési politikánkban továbbra is csak a fővárosra fektetjük a fősúlyt, Budapest és a vidék egyformán és teljesen el fog szegényedni. yr,-it<ts. Szégyen-szemre. (V.) Egy h^t választja el a tanuló i/juBágot á tanév berekesztésétől. IVter-Pál napjáu kezébe nyomják majd a/ j érfesitöl, melyben mindeu tanuló s/zá; mokban találja kifejezve érdemeinek elismerését. Az egyik tanuló osz.tenláeió-val mutogatja iSrdemsnrOzatát, a másik, akinek osztályzata szégyen szouire vau kitéve, elrejfözik, hogy n« kelljen a,nyilvánosság elölt pirulnia. Régi irány az, , hogy a jó tanulót nyilvánoson megíli^sé^ \' rik. Már Commenius sem tartotta helY-^ \| telennek, hogy a jó eredményt kis aján-\' dákokkal megjutalmazzák. Locke a becsvágy felgerjesztését jó eszköznek tnrloltii j az ifjúság ösztökélésére. Basedow a nagy. I nyilvánosságot ajánlotta a taqulásra vnló \| buzdítás eszközeül. Ezt ma már ekmI-szeresitették minden iskolában az úgynevezett osztályozással és az. éntaui-sorozat közzétételével. Uh az oaztáfyo/iÍH. csak a szülők és a családok okulására, vagy a felsőbb tanhatóság iránti tekintetből történnék, ellene kifogást emelni nem lehet, de ha az érdemsoroyatot felveszik az értesítőbe és a gyengébb tanulót kiteszik szégyeu-Hzemre, akkor nz [ ilyen rendszerrel egyszerűen megrontjuk-] a tanuló-ifjuság kedélyét. A jelesre cen-\| zurált tanulókat a nyilvános osztályozás ■ önhittekké teszi, a gyengéket pedig 1p-I uujtja és bennük irigységet, boszuvágyut \| és féltékenységet kelt íel. , Képzeljünk egy bukott leánytanulót, i akit az osztályzat nyilvánosságra Koza-( talával kipelengéreziiuk I Milyen kedélyállapotba bozuuk egy ilyen gyenge tiyr-; mekétl Felélesztjük benno a taitulótiírsa j iránti ellentét érzetét. Pedig nem egy-; mással kellene a tanulókat \'összehason-1 litani, hanem az.2al a mértékkel kell \| minden tanulót mérni, mely az ö tohjit-j .ségének és akaratának kifejezője. Nem csoda, ha az osztályzat nyilváuosságra \' való hozatalával a tanár elidegeníti ma-\| gától növendékeinek jó részét; ott n\'om i ébredhet fel u tanulóban a hála érzote, \| hol az iskolát nyilvános pelengcmek j használják fel, hol a tanulót megaláznák. I Ha neveléiüukre bizott tanulóinkra a tebetségtelenség bélyegét rányomjuk, TARCZ A. „Ha a padlás lezuhan, Az élet is elsuhan____" — a „zalai KÖZLÖNY" eredeti tirc&j^. — Irta: Hall* István. A cim gyanánt használt sorok Tuboly Viktoy, kedves irótársam költeményeiből valók Ki hitte volna, hogy e vidám verssorban a polgárí^egylet szomorú sorsát irja meg a jövőbelátó költő? Azonban a dolog megértése végett vissza kell mennünk néhány esztendővel. A polgári egylet nagy lendületet vett a nyolcvanan évek elején. Az intelligencia azt mondta: „Én is polgár vagyok 1* és seregestül iratkozott az egylotbe, melynek holyiségeit csakhamar Bzüknek találta a nagyszámú tag. Sok huzavona után uj házat épített tehát 1880-beu. Termei szépek, világosak és kényelmesek voltak, — kertjében pedig a fák Bzépen inegnövekedének és pompás árnyékot adának. És az uj palotában 1880-bao megünnepeltük az egylet félszázados fennállását. Bátorfi Lajos rímes ódát zengett a ritka eseményről .páros érzettel és páros diadallal." Mi pedig riadó éljenzéssel fogadtuk az alispán ur kijelentését, hogy Nagy Kanizsa társadalma gyönyörű egyetértésben vao. .Axtán örömünkben alapítványt tettunk és ittunk. Ekkor előállolt Kilik Péter mészáros-mesterember, és tízezer forintokat kinalt a régi házért. Pár ezer forintokkal többet is adott volua érte-szívesen. Persze visszautasítottuk Kilik Péter ajánlatát egyhangúlag. A fiatalok és a feleséges tagok -azért szavazlak az eladás ellen, mert célszerű, hogy nemcsak a Sugár-utró 1, hanem a Fő utcáról is lehet besurranni az egyletbe, — sőt amikor szorul a kapca, meglépüi lebet u Z a b i-u t c á n keresztül is. (Lévén az egyletnek apránkint összevásárolt fundusa hürom utcára terjedő.) Az öregek . pedig a miatt az ósdi felfogás miatt szavazták le az. eladást, mert azt hitték, hogy a keservesen meg-\' szerzett földnek az utódok részére való megtartása kötelesség. Nemhogy eladtuk volna régi fészkünket, hanem a következő években .még épitettünk nagy tánc-házat is, vagy negyvenezer forintért. Kilik Péter uram pedig, miután látta, hogy a házat meg nem kapja, gyereke pedig nem volt, — elbusultában Kapró ucára költözött a horvátok közé és ott meg is balt. Összegyűjtött szép vagyonából nem láttak egyetlen fillért sem a magyarországi rokonok. Hanem ezalatt nagyot fordult a világ sora. A polgári egylet kiment a divatból. A vég ugy kezdődőit, hogy az egylet uj terme leszakadt és téglatömegűk atá-épitésével kellett megmenteni. Valami számítási biba csúszott be a kalkulusba. Ettől fogva ugy történt, ahogyan „bortól büszke Zalának" költője megírta. Az egylet padlása lezuhant, a azóta az élete buhati . . suhan. A tagok mugfogytak. Termeit alig látogatta valaki. Parkja olyanná vált, mint valami elátkozott tündérkert. — Benne a balzsamos juniuai estéken villamos lámpák égtek, melyeknek csillag-fényhez hasonló világánál százféle zöld-színbe játszott a susogó lomb. A fák alatt pedig Ilorvátb Laci búzta a búbánatos magyar nótákat. Hegedűjének minden húrja reszketett az érzéstől. . Olyan volt az egész, mint a Munkácsy Mihály által festett \'jiarkrésziet (mely kép kiállítva volt a milleuiumi ünnepségen,): tele bűvös fénynyel. rejtelmes homálylyal, mély érzéssel és elragadó miszticizmussal. Csak ember nem volt sebol: se Munkácsy képén, se az egyleti kertben. De hát kinek kell manapság csönd, nyugalom és hűvös árnyék ? Mi a szecesszió hivei vagyunk. Idegeinknek szakadatlan izgatás szerez1 csupán ingert. » Gyönyörüségünkhez olyan hely kívántatik, hol hordókba tett leánderek sóhajtoznak melegebb égalj után, s ponyvát feszítenek a nap sugarai ellenében. Kedves oekünk a rikító szín; életünk a zaj és kiabálás. Mi tudjuk, bogy a régi nemzedék sze-rénységo tulajdonképen hülyeség, azives-Bége pedig ostobaság. Trombitás bandák .harsognak mindenünnen. A csárdá&ok frissét oly pompásan fújják, hogy a mócok által muto-gatóba idehozott medvék is táncra kerekednek "hallatára. A hstalmas muzsikától megremeg a föld. Kinek kellene ilyen körülmények között a Biró hegedű? Nem illik már á mai korban az ódon érzelgősség. Hadd vesz-szpn ki a hegedű is, miként kiveszett a nemzeti keservekről búgó tárogatói A lombok árnyát pedig csak nézegesse olyan Munkácsy-félo ember, ki előbb-utóbb ugy is megbolondul. Aztán ki akar manapság ^polgár" lenni? Azt hiszik, hogy most íb 48 előtti időkben élünk, mikor annyi szépet ráfogtak a polgári állásra, hogy a főurak nem a mágnási mivoltukkal büszkélkedtek, hanem azzal, hogy polgárok? ígyen tett Széchenyi István gróf is, ki hogy polgár lehessen, (meg, bogy Zalamegye gyűlésén is szava legyen,) városunkban azerzett magának egyjdarab emeletes házat. E háznak feleréaze a CseDgery-utcának a Fő-utcára ki-hozásakor beleesett a Takarékpénztár-utcába (értse aki tudja,) b lebontatott; másik fele pedig máig is áll régi formájában és a Roaenberg-csálád tulajdona. Ez dival lehetett akkoriban, de most kit címezhetünk polgárnak anélkül, hogy ezért ne küldene nyakunkra kartell-vivő-ket? Ki ne óvakodnék tagja lenni olyan egyletnek, melynek a neve „polgári"? És „itt van eltemetve a kutyái" Tegyük a „polgári" helyébe az ,uri" aravat, (Vagy még jobb ha a „mágnás kaszinó" nevet adjuk neki,) h akkor egyszeriben visszahelyezzük régi fényébe az egyletet. Az uj kaszinónak lesz annyi tagja, bogy nemcsak a régi egylet összes fundusát megtarthatják, hanem harnaro-sau kiűzethetik adósságát, sőt rövid időn az egész kertet üvegtető alá vehetik. E hónap 10 ik napján a polgári egylet kimondta, hogy a szükség kényszerűsége mialt megeugedi a kertnek eladását, sőt a régi bázfa is vevőt keres. x S ugyanazon napon temeltük Kilik Béla mészáros-mestert, Péternek testvér-öcacsét. A negyedik dimenzióban elmondhatta bátyja Bzellemének az idők változásait, — ha ugyan elhiszi a szellem azokat a furcsa dolgokat. Temetése különben méltó volt a sze-ceszszióban leledző századvéghez. A funkciót teljesítő egyházi személyek utolsó tagjai voltak a szent Lászlóról elnevezett Ferencrendnok: Ni th Norbert, & Lászlóaok utolsó provinciálisa; Wéber Jáno3 Viuce, az utolsó quardián; rés Szabó Kálmán István, az utolsó sec--retárius. Már nem járnak fekete csuhában, hanem petrinusi reverendábau. Mert /mind a három világi pap már: a két elsőt a veszprémi^ Szabót pedig a szombathelyi püspök velle be papjai közé. Kilik Bélát egy nem létező rend tagjai temették el. "A polgári egyletet pedig a polgárok, akik nincsenek. XXXIX ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1900. JUNIUS 23-án. ehhez a bajhoz rövid idő multán hozzá fog járulni az irigység érzete; mert ha az egyiket felemeljük, a másiknak érdemeit szállítjuk le. És ha még teljea tárgyilagossággal történheinék az ilyen dologi De melyik ember képes teljea tárgyilagosságra? A müveit nyugaton .\'már régen felhagytak azzal, hogy az osztályzatokat az értesítőkben közzéteszik. Ott meg-elégesznek az2al. hogy miuden tanulónak bizonyítványt adnak és a szülőkkel érintkezésbe lépnek. A megszégyenítő osztályzatokat nyil-vánosságra-ním hozzák, hanem közzéteszik az értesítőben a tanulmányi statisztikát. Legfeljebb csillaggal jelölik meg a jeles tanulók neveit. A gyenge tanulókat pedig meg kell szánui. A megszégyenítéssel ,csak megbántjuk, de nem javítjuk. Az év vége felé, a konferenciákon már melegítik a vasat, nagy titkolódzással osztogatják a fegyvert, melylyel a tanaló-ifjuság majdnem 30 percentjét etigmatizálják a nyilvánosság előtt Ezen \' özégyenleles procedúra előérzetében már -előre is Bzomoru az áldozat és inkább juhokat Őrizne, uiiutéem iskolába járna, ba töle és nem szüleitől fügene. Fél a tanuló szüleitől, fél tanáraitól, fél tár-Bainak gunyjálól éa ez a sok félelem nem egynek nyomja kezébe a fegyvert, melyet aztáu maga ellen fordít. Éa abból az esetlegps elénteleuböl néni is nyomja az egész n bukott deák, vagy leánytanuló lelkiismeretét. Tehet ü arról, hogy korlátolt tehetséggel 6újiotta a sors? Nem ritka az eset, hogy a veszély előérzetében vagy a tanuló, vagy a szülő a tanár megkérlelésére adja magát. Ap-pellálnak a tanár jó szivére. Előszámlálják bajaikat és ne legyen szivo annak u tanférűunak, aki ilyenkor azt feleli: Nem tehetek semmit. Azért félre a régi copffal. Ne njo-mássuk ki az érdemsorozatot I Ne hozzuk nyilvánosságra a kalkulusokat, mert ez csak elbizakodott, önhitt tagokat és elkeseredett ellenségeket nevel az életnek. AsBuk el mélyen a földbe azt a pelengért, melynek neve; érdem- Csaforna és viz. (N.) Szent-Medardus napjának bosszantó kísérete, a sok pára és esőzés, azután egy-némely, a közel múltban előforduló eset, melyeknek nagy részét lapunk hasábjain mi ia közöltük, közegészségügyi viszonyainkra (ordítják tekintetünket. Szemlélődésünk során számos rossz állapotban levő és ismét számos szükséges, de hiányzó intézkedésre foguuk bukkanni és óhajtanúk, hogy a bajok konatatálása o hasábokon segítene valamelyest, hogy ezek t mihamarabb megszüunéuek. Szent-Medardus ez idén — a mint látszik — következetes és hü marad önmagához, mert azzal fenyeget, hogy némi bibliai színezetű kellemetlenségben, 40 nap\'rg tartó esőzésben fog beunünket részesíteni. Az emberek egy része egykedvűen néz eléje a jövendő vizes időnek, má3Ík része azonban aggodalommal telve. Kanizsa lakói hasonló módon két osztályba aöroz-hatók e tekintetben. Az egyik osztály azoké, a kiknek llekuba Szent-Medardus az ő vizeivel együtt, a másik azoké, a kiknek ugyanaz a Szent-Medardus hétfejű Bárkáay, vizet okádó rém. Ezen osztályozás alapja Kanizsán a házak fekvése. Az elaő osztálybeliek dombos, magas helyen fekvő házakban laknak, & másod-oaztálybeliek lenn a lapban, mélyen a felső város alatt. S ha ezt a körülményt figyelembe vesszük, nagyon természetesnek fogjuk találni, hogy a kanizsai emberek. két különböző érzéssel fogadják a juniuB 8-iki Bzentet és az ő kíséretét. Éa azoknak,, a kik rettegéssel várják közeledtét, alapoa okuk vau erre nz aggodalomra. Hogy micsoda rombolásokat vihet végbe a nagy esőzések idején az ala-csouyabb fekvésű helyeken ÖBszepyülem-lett viz, arról csak annak lehet fogalma, a ki megazemlélte vagy egyszer azokat a tavaknak nevezhető tócsákat, melyek leürít, a völgyekben (a Magyar-, Kinizsy-, Kereszt- és egyébb utcák végén) képződni Bzoktak. Az alacsony fekvésű házakra nézve valóságos vizáradás nemcsak a záporeaözéB, hanem minden legcsekélyebb lecsapódás íb, mert hiszen a magasabb fekvésű helyek mind odaeresztik vizeiket Ezért indokolt az a félelem, melylyel a völgyek lakosai az esős időjárást fogadják. Más városban bizonyára nekik sincsen okuk a félelemre, mert védelmet nyertek az ilyen olemi veszedelmek ellen. Jó csatorna-hálózat Begit a bsjon éa megvédi a polgárokat attól, hogy jó értékeik ki legyenek téve az összegyülemlott esővíz folytonos rombolásainak. Nálunk, Kanizsán íb eleget beszéltek már a csatorna-hálózat kiépítéséről, de még most is csak ott vagyunk, hogy a főutcák kivételével sehol aincaen teljesen és jól keresztülvive a kanalizáció. A melyik mellékutcában van ia nyoma ilyesminek, az is csupán szemfényvesztés, mert minden piazok éa viz ott gyül összo a csatornák levezető nyílásainál. Olyan csatorna-hálózattal sem rendelkezünk, a mely a piszkos vizet eltávoli-taná tőlünk, pedig szükségünk volna olyanra is, a mely hozzánk vezetné a tiszta vizet. Szükségünk volna vízvezetékre is"; Szükségünk volna pedig kettős célból: először, hogy tiszta ivóvizet élvezhesBŰuk, másodszor, hogy tüzesetek alkalmával ne kelljen vízhiányban szenvednünk. Kizárólag ez utóbbi célra készítettek vízvezetéket Csáktornyán is, Kanizsa tehát miut jóval nagyobb vároa a tűzrendészet és polgárainak egészsége szempontjából ceak kötelességét teljesítené, ha vízvezetéket készíttetne. Nem szükséges fejtegtitnünk, mily rendkívüli befolyása van az ivó-vizuek az egészségre. Pécs városa híres arról, hogy fészke a tifuszbetegaégnek, mert nincs jó ivóvize. Miuden vároa, mely felismeri kötelességeit polgárai irányában, elsőrendű feladatának tekinti ezeknek egészséges ivóvízzel való ellátását. Kanizsán az ivóvíz \'.néhol rossz, néhol jó. Semmi esetre sem mondhatjuk, hogy az utolsó helyet foglalja el a városok között az ivóviz szempontjából. De bizonyos. hogy nem is az első. helyet. A polgárok egyrésze jó, másrésze rossz ivóvizet élvez, illetvo nem élvez. Csakhogy hiszen ezt minden faluról elmondhatjuk. A vároa. mint nagyszámú ember telephelye, társadalmi éa gazdasági tekintetekben magasabb nívón álló kulturális közöBség, kell, hogy kötelességének ismerje, hogy ennek a magasabb nívónak megfeleljen, hogy polgárait a fejlettebb közigazgatás áldásaiban részesítse. Kanizsa városának ia erre kellene törekednie Nemcsak egy-két dologban, hanem minden téren.\'Ennyit a vízvezetékről. S ha már annyit foglalkoztunk a vizzel, mint az egészségügy egyik foutoa ténya7Ő-jéyel, szólunk egy keveset az öntözésről is. Eleget beszéltünk róla elég alkalommal. Most ia csak azt haogsulyozzuk, hogy az öntözés ne történjék este, hanem reggel. Mi szükség eső után köpönyeg. Azután ne öntözés előtt, hanem az után seperjék az utcákat,.mert különben tűrhetetlen lesz. Végül ne csak á főutcákat hűsítsék, hanem goudoslrodjanak a mellékutcákról is, hiszen elvégre privilegiumos, kiváltságos utcákat nem kell statuálni. A közegészségügy szempontjából igen fontoa intézmény a piaci vizsgálat. Örömmel konstatáljuk, hogy Kanizsán ezen téren szakértelem és óvatosság működik és míg máshol egymásután jönnek a hirek az élelmiszerek romlottságáról és főkép a gombamérgezésről, addig Kanizsán már van vagy két esztendeje, hogy a piaci vizsgálat utoljára kihágásra bukkant. És ez a körülmény nagy vigasztalás lehet mindnyájunkra. Csak a mult számunkban közöltünk egy gombamérgezési esetet, mely valóban csak a leg-felháboritóbb gondatlauság és bűnös közöny következtében történhetett meg. Egy paraszt ember gombát szedett az erdóben és az őr bár figyelmeztette ót, hogy azok, a melyeket összeszedett, mérgesek, a paraszt kicainylése dacára Bem vette el töle a gombákat, nem jelentette a hatóságnál, hanem engedte őket hazavinni és engedte, hogy elpusztuljon bele egy család. 8zerencse, hogy Kanizsán nem történhetik meg ilyen, mert nagyobb az ellenőrzés és kiterjedtebb a vizsgálat. Enóyit egyelőre Kanizsa közegészségügyi állapotairó1. Van még sok kívánni való, de van helyes és jól funkcionáló intézmépy is. Első feladata a városnak, hogy a közegészségügy terén minél.\'több, minél jobb intézményeket létesítsen, hiszen régi igsfzság, hogy az. egészség jólét, a betegség nyomor. Névváltozás akadályokkal. A milyen .hazafias lelkesedéssel" fog valaki neve megmagyarositásá-hoz, épp oly hazafias .megbánással0 mondja: .bár csak el se kezdtem volna." Először is felmegyek a tanácsterembe, itt mindjárt az ajtónál megmondom, hogy illetőségi ügyben járok. .TesBék oda menni I" Oda megyek. .Kérem illetőségi bizonyitványta van szükségem névmagyarosítás ügyében." .Hja kérem, ezt nem én állítom ki, hanem a másik teremben ,N. N." ur." Elmegyek ide kérelmem előterjesztésével és ,N. N." ur rögtön kijelenti, hogy most el van foglalva, nem ér rá, jöjjek két nap múlva. Felmegyek két nap mulvs. .Ma tárgyalásom van (jöjjön holnapi" Most már azt hittem, hogy talán még holnap és holüaputáu is tárgyalása lesz, inkább mentem három nap múlva. Ekkor bejegyez egy köoyvbe. .Majd három nap múlva meglesz 1" A- hivatalnok uram újból lerázott magáról bárom napra, majd ismét felmegyek. Csak még ekkor kérdezi: „Hol született?* ,X faluban." Felelem. „On nem született KanizHán, tehát nem bir nagykanizsai illetőségcel," mondja hivatalos komolysággal a hivatalnok uram. .De bocsácati nem a születéc, Wnem a7. adófizetés időtartama szabja meg az illetőséget 1" válaszolom. Erre felugrik a hivatalnok uram. .Ne feleseljen I mert külömben el-mérgesiti a dolgát I bizonyítványt itt kívülem senki sem állit kii" Ejuyei itt már igazán hallgatni kell, .......de sebaj. Elmegyek a közigazgatási előadó tanácsoshoz, kinek elmondom az eddigi eredménytelen futkosást/utasít, hogy menjek vissza, s kérelmemet vétessem fel jegyzőkönyvileg. Ez íb megtörténik. „Mire kapbaiok kérem végzést?" kérdezem mély megilletődéssel. „Két hét múlva." volt a válasz.-Megyek én .két", .három", .uégy", de még .öt" hétig is, de végzés még mindig nincsI Ekkor elmegyek az előadó tanácsoshoz, ki mindjárt megígéri, hogy a jövő ülésre\' tárgyalás alá fogja venni. Meg is történt. Hat heti futkosás és s?aladgálás után végre kaptam egy végzést, högy nem vagyok nagykanizsai honos, forduljak születésem helyére. • No végre! Tanácsot már mégis kaptam, do illetőségit még nem! Elmegyek tehát .X* faluba, itt a jegyző felolvassa a törvéuy ama rendelkezését, mely szerint valaki elköltözés után négy évre elveszti illetőségét Ez is furcsa! Hát én nem tartozom Reiioyá? Végre mikor előtárom helyzetemet, «kkor barátságosan mondja a jegyző, pgy.\'emajd meglátom, mit lehet az ügy ben csinálni...... Két hét múlva kaptam illetőséget. Hála Istennek! Ez belekerült körülbelül tiz hétbe, még hat hét és meg lesz a névmagyarosítás! Beadom kérvényemet augusztus hónap közepén. Többszöri sürgetés után végre vagy négy hét múlva elküldték az alispáni hivatalnak véleményezés végett. Ott bizony igen hosszú véleményt adtak, róla. Mindaddig véleméuyezték, niig végre a következő óv februárjában eny barátságos levélben megkerestem a — különben uagyon is hazafias éa derék — megyei kiadót kérvényem elintézésére. Végre néhány nap múlva megjelent a hivatalos lapban, hogy nevemet .Fáradságos i"-ra változtattam. Közben kapok a magy. kir. adóhivataltól ia egy végzést, hogy hiányos felbélyegzésért 3 frt és 20 krra megleleteztek. M Nó, de legalábl) nem hivnak többé Bergernek éa ez is valami I Sx—ó. Kereskedelmi s iparkamara. — Hirdetmény. A zaltmegyei m- kir. építészeti hivatal a pozsony—varasdi állami közút 129—222 km, szakaszán levő 50. s 51. számú fahidak javítására, mely javítási munkálatokra Összesen 2340 korona 18 fillér van engedélyezve, f. 1900. évi junius hó ^5-ike napjának délelőtti 10\'/s órájára Baját hivatalos helyiségében zárt ajánlati versenytárgyalást tart. A versenyezni óhajtók ezen munkálatok elvállalására vonatkozó zárt ajánlataikat a kitűzött nap délelőtti 10 órájáig kötelesek nevezett hivatalnál Zala-Egerazegen benyújtani. \' Az ajánlathoz az engedélyezett költség-ősszeg megfelelő bánatpénz cdatolnndó. A szóban forgó munkálatra vonatkozó müsaaki müvelet és részletes feltételek ugyanezen hivatalnál a rendes hivatalos órák alatt naponkint megtekinthetők. Mire ezennel felhívjuk..érdekelt köro-ink figyelmét. Sopron, 1900. évi junius hó 13-án. A kerületi kereskedelmi és iparkamara nevében: Az elnök: A titkár: üllein József. . Kirchknopf. — Hirdetmény. A ra. kir. honvédelmi miniszter ur, a honvédség 1901. évi lábbeli szükségletének 5070 át ™gyis 12 000 pár bakancsot és. 11000 pár" könnyű cipőt, a megállapított feltételek, továbbá a fővállalkozóval kötött szerződés érlel mében ezúttal megállapított egységárak mellett, nevezetesen a bakancsokat páronként 9 korona 70 fillérért, a könnyű cipókét pedig páronként 8 korona 32 fillérért a hazai kisiparosok által szándékozik elkészittetui. E bakancsok éa könnyű cipók, katonai teherárukként," legkésőbb 1901. március hó végéig a honvéd központi ruhatárba Budapestre lösznek beszállitandók. Az egy korouáa bélyeggel ellátott ajánlatok. ott. a hol ipartestület van ennek utján, különben közvetlenül, legkésőbb folyó évi julius hó l-ig az alulirt kamarához küldendők be. Miről az érdekelt kisiparosokat oly megjegyzéssol értesítjük, hogy a .Szerződési feltételek" éa a bakancsok készítésére vonatkoxó .Ilatározványok" kamaránknál tármikor megtekinthetők. Sopron. 1900. évi jituiua hó 13-án. A kerületi kereskedelmi éa iparkamara. Fölhívás cloiizetósre. Szabadon, gyakran egyedül maradva, hirdetjük négy évtized óla véleményünket. Védelmére kelünk a közönség és a várps érdekeinek, kitartással, jóhiszeműséggel és szeretettel küzdünk a közélet magasabb erkölcsi\' jel fogásáért. Ez a mi egész programmunk. Politikával nem kell törődnünk, a politikát szolgálja a Jöváros számos napilapja; de törődünk szükébbkörü érdekeinkkel, melyeknek a fővárosi sajtó nem lehet szószólója. Törekvéscink sikerét csak a közönség biztosithatja. Kérjük ezt a mi igaz tanunkat, szövetségesünket: v\\a-radjon \'velünk tovább is. A „ZALAI KÖZLÖNY" is marad, ami volt, csak annyi változás fog rajta^ esni, amennyi kell, hogy a haladó korral lépést tarthasson. Hírszolgálata eleven, városi érdekű cikkei aktuálisak és hogy érdekesek is legyenek, arra a ,ZALAI KÖZLÖNYmunkatársainak egész gárdája fog törekedni. A „ZALAI KÖZLÖNY" előfizetési ára: Egrész évre . . IO kor. Félévre ... 5 N.-Kanizsa, 1900. junius hóban. A „ZALAI KŰZLÖNT" ixerkentóiége és kiadóhiratala. HIREK. —- 25 évvel ezelőtt. Azon férfiak, kik ezelőtt 2ö évvel a nagykanizsai főgimnáziumban érettségi Vizsgát tettek, ifjúkori emlékeiket és az ifjúkorban kötött/barátságukat megújítandó, f. évii augusztus 18-án találkoznak városunk-;\' ban. A helyi bizottság ez ügyben a következő felhívást bocsátotta ki: Kedves Régi -Barátunk I Negyedszázada, hogy elhagytuk a gimnáziumot. Ez a huszonöt esztendő egy egész ember-élet. E hosszú idő alatt az örök piheués hazájába költöztek osztályos társaink torából: Csizmádig Mátyás, Csoknyny Gyula.vGaiil György, Havlicsók Ambrus, Petrekovics Ferenc. Scholz Győző, Tárnok Alajoj és Vizer István. Az életben maradottak pedig férfiakká lettek a sorssal való küzdelemben. Szivünk óhajtása, hogy a letűnő század utólján, 25 év előtti tanuló-táreainkkal az életben még egyszer kezet szorítsunk. Negyedszázad munkája után szenteljünk néhány órát az emlékezésnek ós barátságnak! Régi, változatlan szeretettel fölkérünk tebát kedves barátuok, hogy diákkorbeli emlékeink helyén, Nagy-Kanizsán, szíveskedjél rz érintett-célból megjelenni 1900. évi augusztus 18-ik napján. Találkozás délután 3 órakor a Szarvas vendéglőben. Röviden megemlítjük, hogy augusztus 18-án este a Szarvasbaji társasvacaora, — másnap délelőtt pedig a cimnáziumbati látogatás és emlék fénykép készítés leszen; do gondoskodtunk több napi szórakozásról in. Szíves értesítésedet (Halia litvánnak Nagy-Kanizsán a városházáu) kérik Nagy-Kanizsán, 1900. évi pünkösd napjáu, az egykori iskolatársak uevében: llalis István v. tanácsos, Neusiedler Antal dr. kir. törvényszéki bíró, Rothschild Jakab dr. ügyvéd, Rothschild Samu dr. IJgyvétl, Schuch Lajos posta-főtiszt. — Temetés. F. hó 17-én délután 4 órakor helyezték örök nyugalomra Ra-poch Gyuláné. szül. Grünhut Szeliii bült tetemeit. Óriási közönség tolongott a Takarékpénztár-utcában éa a gyászháznál, hol a tragédia utolsó aktusa folyt le. A gyászszertartást Dr. Neumaun Ede főrabbi és Goldmann Samu végezték a szokásos segédlettel. Fájdalmas zokogással kisérték a családtaguk a koporsót nz udvarra, hol Dr. Neumann Ede főrabbi megindító gyászbeszédet mondott az elhunytról. A gyászháznál megjelentek: Az izr. hitközség elöljárósága, az izr. tuniutézetek tantestületei, az Izr. Nőegylet választmánya, az ügyvédi kar, a törvéuyazék tagjai, a városi tanács, a Keresk. a Iparbank igazgatósága stb. Az énekkar gyászdalai mellett emelték a halotti kocsira a koszorúktól borított koporsót és a hosszú gyászmenet elkísérte az elhunytat örök nyughelyére. Koszorúkat helyeztek a ravátaíra: Kedves Hzeretett nagyanyámnak, Ancika. A Kereskedő Ifjak Önképző köre. Szeretett háziasszonyunknak, a lakók. — Koszomtpótló adományok. F. hó 15-én elhunyt Rapoch Gyulánó szül. Grünhut Szelin urnő kegyeletének jeléül-adakoztak: Rapoch-család 200 koronát, Grünhut család 150 koronát, Zerkovitz-család 100 koronát, Rosenfeld-család, Dobrín Benő csaladja 30—30 kor., dr.fc Rapoch Frigyes 20 kor., Lichtonsteín J., dr. Rothschild Jakab és neje, dr. Rothschild Samu és neje, Wiener Henrik, Manovil M., Weiaztuayer. Ottilie uruó, dr. Baloglr Iguác éa neje, dr. Zerkovitz Imre és neje, Vidor Samu éa neje, Schwarz Gusztáv és neje 10—10 kor., Uimchler Sándor, dr. Éried Ödön és neje 5—5 kor., Markbreiter Lipót 4 kor., Berk Miksa 2 kor. — Hymeu. Tallián Gyula főispán szép leányával, Virginiával f. hó 16-án tartotta esküvőjét Huszár Aladár marcali kir. járá8biró. A polgári eskelést Maár Gyula alispán végezte Kaposvárott. — Honvédzenekar Nagy-Kanizsán. Vasárnap délután 3 óra felő a cintányérok zaja, a trombiták harsogása rezegteti meg a levegőt. A pokoli lármába belevegyül a nagy dob bömbölése és a bombardon zúgása. Jönnek » rezes bandák, melyek a munkaszünetben szórakoztatják a közönséget A mi korybantU3ainkat nemsokára lefülelik. Eljön hozzánk az V. kerületi parancsnokság honvédzeuekara Fehérvárról; első sorban ugyan a nap hevében lankadó honvédeinknek (ognak játszani, életkedvet fognak önteni fáradt katonáinkba; de azért mi ia fogunk élvezni. Menyasszonyi-selyem-ruha 10 frt 50 krtól feljebb! — M méter — pósUbór és vámmentesen szillitT&l Mimik kivál&ixt&ara, nemkülönben fekete, fehér és szinci .Henneberg-ielyem" blousok éa ruhákra alkalmas, 45 krtól 14 frt 65 krig méterenkint Csak akkor valódi, ha közvetlen tőlem rendelik! HENNEBERG G., selyemuTüros, Zürichben. (Ci. éi kir. udwi-ixMIitó.) XXXIX. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1900. JUNIUS 10-án. A zenekar julius 9-én érkezik Nagy-Kanizsára és három hétig marad nálunk. Az I. kerületi paranc-mokság zenekara Budapesten mint h legjobb zenekar ismeretes. — ila n fehérvári zenekar épp oly jó, no akkor legalább a mieink tanulhatnak valamit és felejthetnek sokat. Már o szempontból is üdvözöljük h honvédzenekart, eltekintve a várandó műélvezettől. De a rezesbaoda csemlháboritánai már igazán ellenkeznek I h jóizlési-el. — Polgiirmentor jelölés. A zala-~\| egerszegi poIgármeBtpri állásra hirdetett pályázat folyó hó 27 én jár le. Első \| helyen .Mayer István sümegi szolgabírót, azutáu Keie Antal dr., Kereszlury József -<k: zala-egerszegi üpyvédekel és Várbidy Lajos megyei árvaszéki,jegyzőt jelölték. Ugy látszik, bug) Mayer István mellett legtöbb hivő Ke!e Antal dr. ügyvédnek \' vau, duciira, hogy a kereskedők a lapuuk-han is ismertetett szövetkezeti mozgalom megteremtése miatt nem igen szimpatizálnak vele. — Kitüntetett gazdntlazt. Mint a „Balatonvidék" írja, S/eutbároms^g vasárnapján adla át Jankovicb László gróf fdispáu Kieger Józsefuek, a zalavári Hpálsági urod. számtarlójának a koronás arany érdemkeresztet melylyel (3 Felsége Kieger Józsefet a gazdaság terén szet-zijtt. érdemei jutalmául kitüntette. A szép ünnepély az apátság kastélyában folyt lo és fényét nagyban emelte az, hogy Fehér Ipoly, pannonhalmi főapát, ki ugyanekkor végezte évönkint szokásos látogatásai, titkárja kíséretében szintén jelen volf. ■ — Villámcsapás. Folyó hó 16-án délután nagy vih\'ur dühöngött Keszthely vidékén. Hévizén a zsemlyeáruló bódéba a villáin becsapott és az ott áruló zsein-lyés-nss/.onyt, Ribics Gáspárnét agyon-, ütötte. A vihar elöl a bódéba menekültek Varga Jiuos keszthelyi járásbirósági végrehajtó neje és leánya, az előbbi karján és lábaiu szintén súlyos égési sérüléseket szenvedeti, — Elég llattilon kozdl- Cseri József Korona szállodai bérszolga f. hó 9-én azon jelentést lette a rondőrségnél hogy arany zsebórája eliünt. A nyomozást megindították és végre kipattant, bogy ar. órát Kolier Koza porog-sz.-lász!ói születésű 1(1 éves cselédleány emelte el, kinek büiitárna is volna egy bahóti nzony személyében. Az óra megkerült és n tolvajpalánta és tanítómestere ellen megindították a vizsgálatot. — Párisi utazási ösztöndíjak. A .soproni kereskedelmi és ipurkamara legutóbbi gyültében hozott határozatához képest u párisi utazási ösztöndíjukban megyénkből Kondor Lajos sümegi lakatosmester, Klosova/.ky Krnö zalaegerszegi diszltístö és Sohwiíiger Leo keszthelyi szűcs részesiti etuek. — Tiiz. Hác-Kauizsán folyó hó 14-én it villám belecsapott Esterházy Móric herceg urodalmátiak egyik lakóházába. A keletkezelt tüz a házat és 5 melléképületet hamvasztott el, mintegy GOOO kotous értékben, emberéletben azoubun szerencsére nem esett kár. A leégett épületek is biztosítva voltak. — Uj furdóíonat. Junius 15-ével a kaposvár-fonyódt vonalon megindultak a fürdövonatok. Ez ideig még kevesen veszik igéuyhe, de most még a szezon elején vagyudk, Fonyódon azonban máris mozgalmas az élet. A vasúti szállodában már az összes szobák előre le vannak foglalva, a faluban sem igen lehet már lakást kapni. A villák is megnépesednek és két hét múlva az üdülők százai fogják ellepni a magyar tenger e kies pontját. Egyúttal megemlítjük, hogy a balatootavi gőzhajózási társaság igazgatóságának értesítése szerint f. hó 1 ö-ától kezdve naponként délben ím tart fenn gőzhajó-járatot Siófokról B.-Füred ériutésével Almádiba. Ezen járatokon kívül szombat-, ünnep- éa vasárnapon és ezeket közvetlen megelőző hétköznapon este is közlekedik a hajó Siófokról Almádiba, úgyszintén minden ünnep- és vasárnap és ezeket következő első hétköznapon kora reggel indul a gőzhajó Almádiból Siófokra. Ezen járatokon kivül a junius havi menetrendben foglalt összes járatok változatlanul fentsrtatnak. Julius hó l-től .\' kezdve a jelenleg érvényben lévő menet-\' rend megváltozik és a gőzhajók ezen naptól kezdve nagyobb mérvben fogoak közlekedni az összes állomások között. A juoiuB hó 20-iki és 27-iki szerdai napokon az összes állomások érintésével fog a gőzhajó Siófokról Keszthelyre és még az nap vissza Keszthelyről Siófokra közlekedni. — Lujza napja Rígyácon. Folyó hó 21-én lélekemelő üonepély volt a rigyáci kastélyban. Özv. pallidi Inkey Kál-máuué, szUI. Szemző Lujza urnő névuapja alkalmával, a kastély díszes parkjában az általa épitett „Szűz Máriá\'-ról címzett kápolna is felszenteltetett. A kápolna szentelést Berkovics József azepet-neki plébános végezte nagyszámú közönség jelenlétében. A plébános ez alkalomból szép egyházi beszéddel fejezte be a szertartást. — Délben az ünnepelt • urnő vendégeinek napy díszebédet adott, melyen dr. gróf Jankovich László, Zalamegre főispánja is jelen volt. Az első tósztot T ii b o 1 y Viktor ügyvéd mondotta és rögtönzött versekben a ház bájos uroőjénj emelte poharát, utána a lőispán lelkes szavakban Inkey Lászlóra, Tuboly Viktor a főispánra, Berkovics József szepetneki plébánosa kisBatthyáuyi Lujza grófnőre — kinek szintén ma vo!t a névnapja — mondottak lelkes áldomást. A menü alatt Torina. kitűnően szervezett cigány zenekara játszotta a szebbnél-szebb darabokat. Az ünnepély legkitűnőbb hangulatban a késő esti órákig tartott. -- Feli\'ilUzetésck a Ker. Jót. Nőegylet estélyén: Nagy Valérné. Piihál Ferencné, Unger U. Elek, EbenspanRer Leo; özv. Zadubánszky Lnjoané 10 — 10 kor., Friviz Káról) né, özv. Fiálovics Líjostié C—6 kor., ifj. W.ijdits József 5 kor. 50 üli., Yécsey Zsigmondné, Bőbtn Emil, Szalay Lajos, lUdnai J., Eperjesy Gábor, Tóth László, Janda Károly 5—5 kor., dr. llauser Jáuos 4 kor. 40 öli., özv. Csima Jánosné, dr. Fábiánné, N. N., Bogenrieder József. Csigahájy Anlalné, Oszterhuber László, Stirüng Sándor, Stirliog Sáodorué, Tinagl Lajosné. özv. Segerc Rezsöné4-4 kor., B. H. 3 kor. 20 fill.. Tripammer Gyula, 2 kor. 40 fill., S/igeti Soma, Milhulfer Ödőuné, X Y. Oltvány Gáspár (Segesd), Weiser Józselné.Mathea Károlyné, Marton Ignác 2—2 kor. N. N. 1 kor.^40 fii., Schless Antal 1 kor.. Reichenfeld Gyula, Sterneck Zsigmond, Weiszberger Kálmán 40—40 fill., összesen >70 kor. 10 fill. A tiszta jövedelem 171 kor. 10 fill. — Köszönetnyilvánítás. Folyó hó 18-án Rapocb Gyula-ügyvéd által uzegé-uyeiuk részére beküldölt 50 korona kegyes adoományért, melyet rendeltetése helyére juttatunk, ez utou is hálás köszönetét nyilvánítja a „Ker. Jótékony Nőegylet" elnöksége. — Kluematograf előadások, Angelo Bianchi, olasz s/.ármazásu kineinatograf* mesier; ki Nugy-Kanizsán már tavaly is tartolt előadásokat, ismét városunkban időzik és tegnapelőtt a Polgári Egylet nagytermében próbaelőadást rendezett. Ez alkalommal löleg u. n. átalakuló képeit mutalta be, melyek technikailag annyiban müvtisziebbeknek mondhatók az eddigieknél, a mennyiben az alakok a képen ruhát és jelmezeket cserélnek é3 egyéb átváltozásokon meonek át. a igy nem maradnak meg a jelenet végéig nbbnn az alakban, melyben elénk állauak, mint az eddig szokásos • képeken. Ez alkalommal bemutatott mintegy 10 kép nagyon megnyerte a közönség tetszéséi; világosak és tiszták, de mindamellett világításuk nem annyira intenzív, hogy a szemet sértené. A nyilváoos előadások, melyeket a közönség figyelmébe ajánlunk, ma esje kendődnek. évi számaiban 3 koronáért tényleg 3 regényt. 100 novellát, 100 verset, 100 képet, 50 divat mintát Htb. stb. kap — beismerte, hoRy a fogadást elveszítette és midőn a 100 síivart átadta enuek, igy szólt: „Tulajdonképen én nyertem, mert bár te kaptad a 100 szivart, encem és családomat egy kitűnő laphoz juttattál." SzcrkesxtGac\'o : l)r. Vili/ínyt Henrik, felelős szerkesztő. Kiad6: Iff. H\'ajdlts Jözne/. VASÚTI MENETREND. Budapsst VONiTOK ÉRKEZÉSE. 3 úr> 52 p. 12 Bécs iWitn. 3 1 „ 4 . \' 1U Z..Egaraz. P PragarhaT 5 . 12 •1 11 Caákterny. 8 Baroa Gyakéqyaat „ 1 40 05 07 42 35 08 105 32 03 53 , 22 , 10 , 14 20 , 41 , recs. il. <-. (1. u. o.i te íjjel KB!!. J. u. <1. u. e«ti- rectf. rw d. u. d. u. íjj«l-ress. <1. e. tl. II. Ojjul S7. KZ. r. MZ. V. ey. v. S7.. V. H. V. cy- v. hz. V. V. 9. cy. ». az. v. ey. v. HZ. V. V. V. (■y. v. py. v. VONATOK IMDULASA. Budapest TÖRVÉNYSZÉK. Fötárgyalások. Junius bó 25-én. Ifjú Ágoston József éa társa ellen sikkasztásnak tekintendő vétség. Zadravec Iván és társa oUon lopás vétsége. Tiboly Ferencné szül. Szabó Anna ellen lopás vétsége. Junius hó 27-én. Dominics József ellen súlyos testi sértés büntette. Hegedűs Anna és társa ellen lopás és orgazdaság büntette. Taródi János ellen lopás büntette. IRODALOM — Irodalmi fogadás. Egy orvos fogadott e héten egyik barátjával, bogy 3 koronáért beszerez részére következő irodalmi termékeket: 3 kitűnő iró tollából eredő regényt; 100 szebbnél szebb eredeti novellát; 100 verset csupa elismert költőktől; 100 pompás kivitelű képel; egy halom kacagtató adomát; 50 uj eredeti divat képet megfelelő szakleírással. A kétkedő barát 100 szivarba fogadott. Erro az orvos Budapest, VI. ker., ó-utca 12. szám alá vezette barátját és ott előfizetett egy negyed évre 3 koronát a .Képes Családi Lapok" képes heti lapra. Miután a fogadó fél meggyőződött, hogy a „Képes Családi Lapok\' egy negyed Z.-Szt.-lván Praflerhaf Csáktornya Barcs ( r» óra 47 I\'- }regg. py- V. 9 „ 30 regg. v. V. 2 — d. u. 8Z. V. r, 03 „ d. u. ny- V. 2 Lr) éjjel h V. G or» rfiíg. sz- v. 2 „ 20 „ d. u. cy- v. 2 05 d. u. 81. V. 2 45 éjjel S7. V. 5 20 n d. u. V. V. 4 42 \' H regg. sz. V. 2 10 délb. py- V. 2 35 d. u. BZ. V1 2 17 este KY- V. G n — d. u. V. V. 4 „ 57 regg. : SZ. V. 2 „ 22 „ d. u. sz. V. 4 » 25 d u. sz. V. Jí lRDETÉSEK í 983/1900. végrb. szám. . Árverési liirilctmciiy. Alulirt bírósági végrehajtó az 1881. évi-LX. t.-c. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a nagykanizsai kir. járásbíróságnak 1900. évi V. 355/1., 3G5/1., Sp. I. 284/3., V. 52C/1. számú végzése következtében Itosenberger Márton. M. I. Mandl, Zerkovitz Albert, Kohn és Lindenbaum jsvára^Berger Ignácz. elleu 1200 kor., 473 kor., 316 kor., 448 kor. 30 filL, s jár. erejéig foganatosított kielégítési végrehajtás utján le és feiülfoglalt és 835 kor. 20 fillérre becsült szobabútorok, hordók, -szeszes italok Rtb. böl álló ingó"ágok nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a nagykanizsai kir. járásbíróság 1900. évi V. \'430/2. "számú végzéie folytán Nagy-Kanizsán, a helyszínén leetidő eszközlésére 1900. évi junius hó 27. napjának délutáni 3 órája batáridőül kitüzetik és abhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel^hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok\'az 1881. évi LX. t.-c.\' 107. és 108. §-a értelmében készpénzfizetés melletl, a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is el fognak adatni. Kelt Nagy-Kanizsán, 1900. évi juniu* hó 13. napján. Maximovits György, kir. bírósági végrehajtó. ! Richlcr-féle ! Horgony PainExpeller * Liniment. Capslci comp. > Ezen birnevi-i linzisr.er ellontíilt az \' idö meqirúbálisinak^jiiert ^inár több mint 30 év óin m-^liizbnt". fájdalomcsillapító bedomölésként alkalmaztatik köszvénynél, csuzn.il, tagMaogatásnál üs meflhiJIéseknél cs nz orv«s<ik idt&l be-dörz<ólúsekru is miinlii: pyakrabban rendeltetik. A vnli\'vli ll\'ii\'sony-l\'ain-Kx-. peller, gyakorta llfir^nny-Liniment. elnevezés nla{t. neifrtitkos sz\'.-r, lianetn igazi népszerű báriszer. melynek epy báztartiuiban M-m ki\'llene liiúnyozni. •10 kr„ 70 kr. é.s 1 írt. nvi^enkíntfürban majdnem mindén ^vő^y.v-/• -rtkr.-z-. Iotbon van; f órai. t.i r: Tlirok József fyógyKzerészuél BudaprMen. Huvfi,;lr-iít. nlfcalmaval óv;;r..%ak legyünk, riÜo több kivlili\'-tii lu u\'ánziit vivii f..r-caloniban. KI nem .••kar mfgkárosodnl, az minden Oüves iivrp-? „Horgony" Vi\'ilj\'^V <\'.- 111. Ilt-T czé^jegyz\'-s n<;ltiil mint valódit uiasiv; RICBTER F.lD.ft üca. f!-\'ía!:::dl cl. éa kir. mtinrl •/ülllniW. Egy kitiinö TEKEPÁLYA a város középén jó golyókkal, kitűnő világítással, zárt társaságok részére, hetenként néhány estén át bérbe adatik. Bővebb felvilágosítást ad FRANCSICS ANTAL, IpartestQleti vendéglős. VEGYES. — Fényképező kéazülrtek dlletánnok számára. Mindeukinck, kik a fényképezés ezeo kellemes és bárki Mtal köonyen megtanulható sport iránt érdeklődnek ajánljuk aa 1854 ér óta lenálló kfllönüii\'u fényképező készülékükkel foglalkozó A. Moll cs. és kir. ndv. szállító Bécs Tuclaucben 9. céget s ennek illusztrá l árjegyzékének átnézését, mely kiváualra ingyen küldetik meg. Nyilttér.) Vese, húgyhólyag, hngydara és a köszvényhnntalmali ellen, továbbá a lőgző és emésztési szervek humtos bántalmainál,orvosi tekintélyek állal a L!th!on-forrn8 SALUATOR sikerrel rendelve lesx. llunyhaj tó hatágol Kellemes izúl I •^.K\'íenjen emészibelö Kapható ásTányTukereskcdésvklicu és gyégyazertárakban. A Bahator-forrás Igazgatósága Eperjesen > At s rovat alatt\' közlóttckért nem Tállal felelősséget __ a azerk. f? Ili Ajánlva: a 11 \'éfiző és at emésztési szervek niesbctcgedÖBénél. t~\' ll\' if • Gl ÍD Ellenjavalva: xorvadásnal. □ Cl "x. Gyógyeazközök: Kgvényea sósavas források. Constautin és Emma-források. Egvényvs só ^ és vassavag források- Jobannisbrunucn tiBzta vassavas viz. KlaiiBenquclle, savó. tej, S (száraz etetés) ketyr forrás-aó iubalació egyes kabinokban, fenyöfagöz, inbalació. , • Léíekzési készQléV, pneumatikus kamarák..éd^es ásványvíz és habzó melcgíOrdök. /cnyó 5 és aréllilrdök. Nagy hydro therapeutikus intézet talajkura Enyhe, nedves meleg pnr éj r Bzélmentcs levegő, erdős dombtij. Tengeri magasság 300 méter. [ ~ Tudakozódások ós prospektusok ingyen. — ; Lakiianiegreiulelések a fűrdó Igazgatóságnál GLEICHENBEKGBEN. . Sopron, Szombathely. Nagy-Kanizsa és Kőszeg állomásokban elhelyezett C9. és k. hadsereg és intézetek-számára 1900. évi szeptember hó 1 -tol 1901. évi augusztus hó 31:ig szükséglcndö széna, szalma, fa és kőszén biztosítása iránt folyó évi julius hó IO-én.d. e. 10 órakor a soproni cs. és k. katonai ólelmezési raktárnál egy Írásbeli ajánlati tárgyalás fog megtartatni. ^ Egyuttaf utaltatik a ,Pesti Napló", „Budapesti Közlöny", .Pester Lloyd, .Magyar Nemzet0, „Köz-t^lek", „Magyar Genius", „Egyetértés1, „Képes Néplap" és „Vasárnapi Újság" cimtl lapokban teljes szövegben megjelent hirdetményre. A közelebbi adatok a soproni cs. és k. élelmezési raktárnál, Sopron, Kőszeg szab. kir., N.-Kanizsa rend. tanácsú város tanácsánál, továbbá a Sopronban, Szombathelyen, Zala-Egerszegen a megyei hatóságoknál, fekvő szállítási feltételekből kivehetők. XXXIX. ÉVFOLYAM. Z A LA 1 KÖZLÖNY 1900. JUNIUS 23-án. (lyorinok-lápiiitéxol Ellenbogen. Bécs IX , Kolingasse (9. Távol élő özölők pyermekeí, kik Bécsben egy bizonyos időm magukra vannak hagyva, uzeretettoljej én gondos ápolásban részesülnek. Felvilágosítások szóban vagy Írásban készséggel adatnak. 1 El»5 os. éa kir. esxtrik-uanr&r kUiröU* »««»• omlokzat-festék-gyár Kronsteiner Károly Bécs, lll.v Haüptsfr. 120.. Arany-vrmekkcl kitüntet.ve. Fóh.rc.gl hercegi ur.d.lm.k, C. é. hlr. k.ton.l taté.«-.éntk, vasutak, lpuri-hin,. é. (4r.ul.lok, épllé.l «á - lalatok, építőm e.torelí, u0,.«lnté„ g,irl ia Ingatlan tutaj, donoaok axállltója. E homlokrat-ÍÖUkek, roeljek mfcuben ÍSIoldb«t«, mttea. ill.polb.ii poi«l«kb.» és 40 UltnWri mintlb.ii kilónkint 16 krtíl 1311.14 nUUtUtaak <a « mi . futlk aítolii.Uaigát ill«U, .ionos .. olajfaatékkel. ■liUkártT., mjiilüUn glulUi klráailr. UlTW !* bármint™ tHHlttt- Előnyösen ismert, kitünö gyártmányú 5YZBZJLX\' \'L.ŐBEMT, illvat kelniékcl; fekete c» kék kelméket tartós minőségben, férfi öltönyökre szállít KAST/VER ÉS ÖHLER cég fosztó osztálya grácz. Minták bérmentve. Magyar levelem. FWfl1 iW iM\' rtrt -Hfwr-mi A\'I mi \' "TO- Fürdőidény s május—október. ~ ásvány és iszapfürdő, D A R U V Á fí SLAVONIÁBA, a cs. és kir. szub. Déli-vaspálya állomása. ~ Vnsfiirfnliiiii forr un, hőfok 42—50° C_ Porcellán-, kö-, tükör-, iszap- és moór fürdők. Sikeres gyógyliatással bír az összes női bajoknál. Már a római idők óla réghiiü jóhatát>u fürdő n slavoiiiai középhegyek gyönyörű völgyében, erdős magaslatoktól körülvéve. A gyóuyhelyiségek egy remek árnyékos sétány közepén fekszenek. A fflrdoiiart, ílrflöiszálloiiais az összes lakMriscíiik Acetyien légszeszszcl TilUittatoat. - Kirall elözélceny kiszolgálás. - <£ Az élö- és utóidény alkalmával tetemes árengedmány. §» ProipTkluaokktl éi felvllágoaltáaaal azlveaen logyen éa bérmentve. szolgál a FÜRDŐIGAZGATÓSÁG. „ KeiWakk (Glasur) legkitűnőbb mázoló-szer puha padló számára. " 1 itayy jialack ára frt" 1.35 kr. — 1 kis pnlitck ím CH kr. viasz-kenocs Ifpjobb Iegeg.vszerut>b beeresziö-8/er-kemény pstlló számára. 1 köcsög ára 45 kr. arany-fenymaz képkeretek stb. bearanyo/á?árn. 1 kis palack áru 20 kr. feher „glasur"-fenymáz Legjobb szer mosdó-asztalok, ajtók, ablakdeszkák slb. ujjonnani befestésére. I kis doboz ára 45 kr. — 1 nagy doboz ára 75 kr. Mindenkor kaphatók: NEU és KLEIN cégnél NAGY-KANIZSÁN. r József, * jrMWr, las- h fiiiiíniliiile. "20 KITfNTtTES. a Duna < mellett j elvállal telj e s malom beren lezéaeket. átalakításokat, minden rpudazer és terjedelemben gyárt és szállil : igyak, perselyek. Srll-r Heogerazikeket minden □Bgysághtn CBtnuiHt^g -ben, tAniAróntés és por. cel án hengerekkel Francia tnilomköreket legjobb minőségben és roalomjáratokat, gabo-na-osziályozó hengereket éa fej kőplatókat saját reudszerüeket. Konkolyválaartó. Eure-ka. Tararek. litzike-verő gépek, dara és gőz ■ tiíztitógéjiek, elevátorok éa nx&Uító caigálc, tranazmiaalók, tengely- éa gyflrUkenéa rendaze- j rüekvi / Gazdaaigl malmok kézi I és járgány hajtásra. ^ Turbinák é« vi sikereket, keret, kór oa azal- ] lagíürészek, íagyaluló C éa csiszológépek kötő- / rőkkel és znzó-gépek \' mindennemfl érc(a ko- ^ a,bazalt, mészkő, cha- j motte éa gipsz ríazére. Mindenféle azQrke éa \\ fémönléa saját éa Ida- \\ gen modellek éa rajzok < azerinl. TöiuöröiitéHÍI rosíéljok stli. Lri/nlr.-bhtt /ím/. \'W . (rjt(/yz/-k iiujr/rn />irmeiifrr pST Hcngcrroritkolások leggyorsabban éa olcaóbban, szállítás jótállás mellett -\\ LEGKEDVEZŐBB FIZETÉSI FELTÉTELEK. HengerroTátkoló és kAszörnlő-gépek, villanyt!- tilá\|(ltáai telepek. Tervezetek, köllaéjyetéafk éa prakllkoa \'\'[jÉyjL^ 4foraan ás ingyen. a legjobb alpcn! tejel tartalmazza. Itég legjobbnak bizonyult táplálék csecsemők és gyomorbetegek részére. Hasmenés és hányás kizárva. g^T Egy doboz I korona 80 fillér. Jaralva a legelső orvosi kapacitások által. 30 ít óla ar. összos gj ermekkórhkzakban baynálatban van. Mintadobozok a gyermrktáplisztból kiíánatra ingyen és bérmentve. Központi raktár: Fr BfERLYAK, Bécs, I. Naglergasse f. "XX) j Nestlé sDrUaitett teje cukorral doboxoukint 1 kor. Cukur.nélkQl ,wikinga (újdonság) dobozonként 1 kor. Ki biztos akar abbau lenni, hogy jó és tiszta csokoládét vesz, az vegyen SUCHARD CSOKOLÁDÉT. Ezen régen jónak bizonyult és hírneves gyártmány, gondosan van készítve, jótállva, tiszta és az ogész • világon kedvelt. Mindenütt kapható. lléjcl hírneves kénlurdö Horvátországban. Varazsd-Toplicza. Pósta- éa távirda EKWXXKX iT& X&C Enormer Nutzen bla zu 2000 Kr. rasoh u. lelcht errelohbar iu I\'rümien-Abíchlüss\' D zn je M0 Kr. Leichtfftsslirbc Proapecte gratis (Special-abtheilung). Bankhaus dfiS „Ungar. Börsen-Journal\', Budapest. tar Auf Grund unserer genauen Kennt-niss <les europ. Fioanzgi\'triebei.c. twaerer reichen 40 jKhriuen Krfahruog eriheilen wir uneigrnnützigeu ltalh bei Kffecten-transactioneo, aowie Belhllfe zur>»anl-rang verlustbringender Kogagemeuls. .UNGAR. BÖRSEN JOURNAL" XXI. Julirgatit;. Klnzlger nnabhuug. S • fluanz. HalligrUtfr.. Iiitcre<tseiirertr«- \| tnng di\'.H rrlratcapItatcH. fi a\'Zagoriai vasút mentén (Zágráb-Csáktornya). k /VT Yegyflenxezre Prof. l»r. Ludwlg udr. tanácsos által 1894. Xlk. Q 63 fok Ce\|sius meleg torrás, n kén iszapnak felOlmulbatatlan hatása vau O izom éa ízület rheutna, izQlet betegség.k, gyulladásos éa csouttöréai {Vaaaehuxódáaok, X kCazvény, iieuralxikus bántalmak, mint iacbias stb. női bajok, bör és titkos beteg- V aégek, idillt vraebsjok, hólyaghurut, g.Srvélykór, angolkór, ólom és higany mérge ( J zéaekciél atb atb. A ivókúra, torok, gége, mell, máj, gyomor- éa bél baj oknál, aranyérnél, atb. V -= Villanyosság. — Massage, =- <Jy«igylnli\'zel minden kényelemmel. Hegyi Tlzrozetek, hideg rk gyógymódok r> zuliauynyal. Kuclpp szerint Kgest ercn át nyitva. V\' Idény tarUm május 1 tői október l-ig. — Pompás nagy park, terjedelmes ülietvé- W nyek, azép\' kirándulások. — AlUndó zenekar, a zágrábi kir. operaház tagjaiból. — v-í Zene- éa tánceatélyek atb. r^ A rar&xsd-toplicai állomáaou naponta társaBkocai várja a vendégüket. O KOlflu togatok is rendelkezésre állanak, de etek octnillilása előbb a írtnlő inlé- vf zöaéguél megrendelendő. Orvosi tudakozódásokat a fűrdőortos Dr. l.ONOJIINO A. ad. Q Vrosprktunokát és brosrhuráliul iuyycu étt bérmentve Líthl r^J í ^ A FÜRDŐIGAZGATÓSÁG. ^ ^ BIZTOS KERESET kínálkozik jó beszéíőképesséKuel bíró. tiszteHséi;e< személyeknek, kik állaniló lakhplyükön az 1883. évi XXXI. törv.-cz. értelmében sorsjeK^knckváJJnmpapirokiiak részletfizotésro való eladásával foglalkozni kívánnak. \' „M E R C U R v&lt»Uzlrli ivaiveuytaisasag BflOAPpT, Arany Júnos-atca 31 íj AAIIM STEVIÍIt gyógyintézet TÖBEL-FÜRDÖ GRÁCZ MELLETT. IDÉNY: május—október. 330 méter a tenger szioe Wett. 2 Vtisuíi állomás Grácból kocsival egy óra. Posta- és távirda állomás. • 11 ég ismert taatarialmu (akrolberme) acélforrás 10 tok \| C meleg \|23 fok It.) Mérsékelt klima 2ö fok C éa 20 I (U.) erős tö erdőlevegö, kiterjedt leoytrserdök. Gyógy- \| javalatok, ídegbáatíilmak, ideggyeuges^g. hftigerinc-" \| betegség, hyiteria, górcaók, neuralgia atb. ellen. Női betegségek vérazegényíég, bel- éa hólyaghurut atb. Igeii ejiinllutó üdülőknek éa gyenge gyermrkekuek Oyógyeazkflz : külön gyógy- és uazóbazin, kái\'.fUrdük nielegvizzel, feuyöfürdők, villanyoa fürdíik, tnasaage. zuh&uyg) óxykezcléa sat. Olcaó lukások és egyes szobák, villák, gyógyterem, kitűnő étterem, kitűnő zenekar. A nirdii\'gazgatöságnál kimerítő prospektus ingyen ön bermentre. Dr. HLVMAVKJl SÁXJiOlt. • orvos tulajdonos. ooooooqooonooooooooo o i\'-\'-Pí -s ___; 5 2 "SÓ ; o.\|J f.C Ja-JÍ S ^ 1 .......\'Iti4% a ".fi? S síi? i\|.:!5 - í\|S\|\|. MOLL SEIDLITZ POR (\'■ak akkor valódiak, ha mlndogylk dobo Moll A. védjegyöt és aláírását töntoti fol. A Moll A.-féta Saldtltz porok tartóa gyógyhatisa a legmakacsabb gyomor- éa «l-teatbáalatmak, gyomorgnres ás gyomorliév, rögzött azékrekedéa, inajháutaloin. vér tatuláa. arauyér és a legkillhubftzőbb nfll betegségek ellen, e jeles háxiszeruek evtized.k óta mindig nagy..bb wlterjedéat szerzett. — Ára egy lepeoaétalt «re-d«ll doboznak 2\\or Hamisítások törvényileg fenyíttetnek. j MOLL-FÉLE"FRÁNClAj BORSZESZ ES SO Csak. akkor valódi. ha mindegyik tlveg MOI.L A. vódjVgyét rnut«t\| .a. Moll* feliratú ánozattal vau zárva. A Moll-féle tranozla borsreaz éa aé nevezetesen miut fájdatomoailiapilo bédörzaöleal azer kóazveuy, caux és a ineghüléa egyéit kovetkezméuyeiu.\'i legisiuoreteaebb néii».^r - Egy 6aozotl eredeti üveg ara I kor. 80 flll. 1 MOLL Gyermek a. I.pgfiaora.bb, lp\|[nj"hl> m6J««pr .jcrinl biitilrk gTCrmrkl él hnl.v si.dd.d , bír .kiz.rD ápol,tára gy.r.ektk «. fílníluk r>»ér" ÍJ Pl " ír> (t.rib.nklnt — 40 flll. Ól dirit — I k.r. 80 flll. _Mlmlru dárftli «;rrnii\'k.»nppta Moll A. védj.gycv.l »«n diái,. Fí > l í I k 1 U é i: Moll A. gydgyizerész, cs. és kir. udvari szállító által, Bécs: Tucblauben 9. 87.. Vidéki megrendelíielt otponu poiuuláorét melleit tcljeiitlelnek A raktárakban íeník határozottan MOLL A. aláírásával és védjegyével ellátott készítményeket kérni. Raktár: Nagy-Kanizsán Rosenfeld Adolf é8 Fia. a 8 í □ Nyomatott Ifi. Wajdita J6ssef könyvnyomdijában Nagj-K»aiiiin. NAGYKANIZSA, 1900. junius hó 30-án. 26-ik szám. XXXIX. évfolyam. EWnscténl Sir: Kgtfax évre . . 10\'kor. — fill Kél i\'vrn ....\'» k<ir. — fill. N\'gy«il.Vvr« . 2 kor. .r».i üli. V.Hycs szám \'20 1111, HIRDETÉSEK ."> luxáhos i>«>ti(5orli»n 11, nwiíOiUr.or 13, ■ miuilrn további soréri 1(1 tilI NYILTTÉRBEN petit soriúikt\'iii 20 lilli-rt-rt vétetnek l»l. Kiucuari illeték niindiu ••uy.\' hirdeti\'»i\'C< 00 üli. fizeteudő. KÖZLÖNY. A lp szellemi részét illető minden közlemény a felelős szerkesztő rievére, az anyagi részt illető köt-leoiények p«\'dig a kiadó nevére címzetten .Na^y-Knnlr.Núra bérmentve intézendök. Rérmrntrllrn levelek nem fogadtatnak el. Kéziratok TlHKz&nem küldetnek I ~~ A nagy-kanizsai „Ipar-Testület," „a nagy-kanizsai Takarékpénztár részvény-társaság," >a „Kotori takarékpénztár részvény-társaság," .nagy-kanizsai és a galamboki önkéntes tűzoltó egylet," a .nagy-kanizsai kisdedneveló egyesület," a .nagy-kanizsai tanitói járáskör," a „nagy-kanizsai keresztény jótékony nőegylet," „n.-kauizsai izr. jótékony nőegylet," „szegények tápintézete," a „katonai hadastyán egylet,- a „soproni kereskedelmi iparkamara, nagy-kanizsai külválasztmányának hivatalos lapja HETENjvINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ YIÍUYES TARTALMÚ HETILAP. Helyi iparkiállitílsok. j Xajry-KanlíBB, 1SKM). Jontus 2Í». Egyik hazai vidéki városban rendezett helyi iparkiállitás szinte szokatlanul országos viszhangot kelt. Lehet, hogy ha talán egy-két miniszter személyes jelenléte súlyt neki nem kölcsönöz, lokális kereteken tul még liire sem terjed, mert hát a központ sajtója a vidéki eseményeknek nem szentel és nem szentelhet annyi teret, mint egy külvárosi korcsmában előfordult duliajkodásnak. Ezúttal azou-ban kivételes eset volt s a bajai helyi iparkiállitást némiképp országos példaképp állították mindnyájunk szeme elé. Nagy-Kanizsán már utánozzák e példát. A Munkásképző Egyesület helyben iparkiállitást szándékozik rendezni. Midőn kiállítást hangoztatnak, igaz, a közönség úgyszólván visszariad. A siirün ismétlődő nemzetközi és országos kiállítások ünnepségei, külsőségei és egyáltalán a kiállítások sokasága mintegy diskreditálta a kiállítások célját és jelentőségét s a zajos mulatságok háttérbe is szorították az egykori szándékot, mely eltörpül a többi célok : mellett. Már ez okból, de a kisipari politika jól felfogott feladata miatt is a figyelemnek szűkebb területi avagy ipari kiállítások felé kell fordulnia. Egy-egy városnak, vidéknek vagy iparágnak kiállítása még bir azou hatással, a mi a kiállításokhoz ftizvék. Itt még tényleg nemes verseny a7. azokban való részvét s még mellékes a külsőség, az ünneplés. A helyi kiállításon résztvenni kiváuó Iparos tudja, hogy külső sikerekre kevésbé számithat, valamiképp a .nagyvállalkozó és gyáros sem nyomja \| cl hatalmas fényűzéssel kiállított tár-\| gyaival az ö szerény termékeit. De I! igen fontos a helyi kiállítás azért, mert az iparost saját fogyasztóival közvetetlenebb kapcsolatba hozza, a meglevőket fokozza, képességeit és cikkeit velők megismerteti. És hisíiiv nyára ez az igazi iparpártolás, mely a maga egyszerű gyakorlatiasságában jobban, maradandóbban hat, mint a szépen megirott vezércikkek garmadája. Az egyszerű, nem nagy költséggel rendezhető ily kiállítások ügyét hazánkban is rendszeresen és programrn-szerücn kell fejleszteni, azok jelentőségét fokozni és a résztvevők serkentésére s elismerésére dijakkal és jutalmakkal ellátni. Elsődleges hatása és ez kisiparuuk jeleu foka mellett a legfontosabb,. az vclna, hogy a kisipart szakképzettség — mely, sajnos, versenyképességének egyik legnagyobb akadálya — emeltetnék. A kiállítás a fogyasztókkal remélhető anyagi kapcsolat miatt is szükségképp terelné a mestert a részvételre s-a mi ezzel egyértelmű, a haladásra. Nagy erkölcsi hatása az volna, hogy a kisiparod-osztály, fájdalom, tulnagy mértékben és indokolatlanul mélyen "elhanyatlott önbizalma mely minden akció sikerességének szükségképpi előfeltétele, lassan lassan visszatérne. Az e hatással versenyző másik föjelen-ség az volna, hogy a fogyasztó közön-séguck a kisipar iránt való érdeklődése fülelevenülne, emelkedne. A\' közönség körében a jelzett önbizalom hiánynak mcgfelelÓleg oly fokú kicsiny-lés kapott lábra, melyet még kisiparunk mai állapota sem indokol. És ez állapot súlyos kihatással van a nehéz helyzetben sinlődő kézműves-osztály anyagi helyzetére, mert a megrendelések elmaradásainak egyik forrása a kicsinylő, a bizalmatlanság. A helyi kiállítás legjobb^s legmegbízhatóbb alkalom arra, hogy a helyi ipar termékeinek igénybevételére , területileg utalt közönség meggyöző-,1 dést szerezhessen a teljesitésképesség minőségéről és mennyiségéről, a miről való tájékozódás más uton nehezebben lehetséges. A kisiparos-osztálynak ehhez való szoktatása föltételezi a tanonc- és segédmunkakiállitások az eddiginél nagyobb mérvű felkarolását, hogy a .leendő iparos nemzedék már tanonc- és segédkorában, a mikor a tanulásra való hajlani é--igyekezet erőteljesebb és szükségképi. idomuljon a kiállításokhoz, a haladáshoz, a\'szakszerű versenyhez. A kisiparos-osztály számbeli ereje mellett, mely közgazdasági és társadalmi szempontból nagyon is figyelembe veendő, erős béltartalommal is bir, de érvényesülni nem képes, hiányozván a kiképzés, a nemes verseny s ezek folytán a szükséges megrendelés. Ha utóbbi a megélhetést és fejlődést biztosítaná, ugy a .modern kor egyik legnagyobb, de legnehezebb problémájának — a kisipari kérdésnek — megoldása felé jelentŐ3 lépést tennénk. • A helyi iparkiállitás eszméjét ennél-j fogva a kisipar e magasabb nézőpontjából kell vizsgálat tárgyává 1 tenni. Nem szabad olybá venni, mint i egy-egy vidéki város iparosainak cél- és okúélküli való erőlködését. \' A maga szüle földrajzi körzetében I mélyebb és maradandóbb hatást kelt, \' mint a nagy nemzetközi avagy helyi I kiállítás, melyekben a kisipar szükségképpen háttérbe szorul, a hol a nagyipar a maga hatalmas erejével jelen meg, hódit, - győz, eltörpülvén vele szembén a kézművesség. Nagyon helyes tehát,, hogy a helyi ipar-kiállítások fontos missziója iránt Jelűiről is megvan a kellő figyelembs-vétel és reméljük, hogy az akció, melyet a Nnnkásképzö Egyesület j vállvetve a város számottevő tényezői-! vei megindít, Nagy-Kanizsán is sikerre \| fog vezetni. sngár rr/nfir. I -i--= j.; Munka nélkül. A városháza kapualjában nagy a birdü-I tések :«7áma. Sok közülük a bázasságok-\| ról szöl, vannak ott miniszteri, megyei I stb. rendeletek, de a legtöbbnek tárgya \| a szegénység. Kilenctized részük ugyanis ! árverési hirdetmény, melyeknek megvan ; n maguk \'szorgalmas olvasó közönségük. , Nekünk e«y kimutatás tünt fel, mely szintén a szegénységről beszél s az ö beszédes számaival akarunk jelen cikkben \| foglalkozni. A budapesti munkaközvetítő intézet közleménye ez a hirdetmény, mely a muukakeresletnek és inuukakinálatnak o hónap közepén fenuálló viszonyát mutatja ki részletes számadatokkal. A munkanélküli-jég nagyságáról sok frázis elbang-\| zott már, du olyan ékesen nem beszél róla egy s-em, mint azok a kimutatások, j \'melyeket a budapesti munkaközvetítő intézet havonkint közzétesz. Világos ez a beszéd és ezért megdöbbentő, mert igen szomorú állapotokat tér elénk. Csak uéhány adatot sorolunk fel, a legjellemzőbbeket. Az asztalos iparban a kínálat 26, a keretiül 638; földmunkást keresnek vagy ötvenet és ajánlkozik 1280; a lakatosiparban 1700 a kereslet és ezzel szemben u kinálat alig 29. És igy van ez véges-végig, ily óriási aránytalanság mindegyik munkaágban. Azokban sem kedvezőbb az ttráuy, melyekben igazi szakismeret, a mesterség tudásán felül némi művészi ismeret is szükséges és igy biztos ekzhjztenciát nem találnak azok a munkások sem, a kik sokat tanultak és fáradtak, bogy tudhassanak és megélhessenek. A műasztaloaok, fémipari muükások, bőr-diszmunkakészitők szakmája íb hasonló aránytalanságokat tüntet fel. Egyedüli, kivétel a kimutatásban foglalt 100 munkaág között a bánya-és kohómunkások szakmája, melyben a kinálat jóval meghaladj.** a keresletet. Amit a többi iparág nyújt, az mind elazomoritó kép, mely számokkal pingálja elénk a munkanélküli emberek rongyos, éhező, kétségbeesett alakjait és kirívó színekkel festi meg azt a társadalmi kórt, mely a munkanélküliség nagy mérvé-beu rejlik. A munkaközvetítő intézetnek ép az a célja, hogy a munkapiac helyes szabályozása mellett csökkentse a munkanélküliek számát. Az által, bogy az egész országban mutatkozó kinálat \'és kereslet nagyságát országszerte havookint közzéteszi. lehetővé teszi, hogy odamenjen a munkás, a hol talál munkaadót éa ott j keressen a muukaadó, a hol talál munkáit Igy valaraiképen kiegyenlítődnék az az aránytalanság, mely előállana akkor, ha ugy a munkaadók, mint a munkások előtt ismeretlen \'volna az egész országban fennálló szükséglet terjedelme. De természetes, hogy a munkanélküliséget ez az okos intézmény Bem szüntetheti meg teljesen, csupán helyesebb arányt létesíthet. A felesleget nem helyezheti el ő sem. Ez a plus örökké ott fog állani, várva a munkát, hogy kenyérhez juthasson. A munkanélküliek elhelyezéséről, a mindig meglevő feleslegnek munkával való ellátásáról\'Magyarországon még nem gondoskodtak. Német , Francia- és Angol-országbau vannak ily célú intézmények és pedig már régi idők óta. Németországban már vagy félszáz év óta állanak fenn a vándorló legények számára utszélén, vagy bennt a helységekben vendégfogadók, a hol egy-két nap munkát végez a vándor, nem épen szakba-vágót, htnem olyat, a melyhez érthet mindenki é* a végzett munkáért — erre az időre kap teljes ellátást. Westfaliá-bau és Pomerániában telepek vannak a munkanélküliek számára és ők ott — addig a meddig szakmájukban alkalmazást nem nyernek — (és erről a telepek intézősége maga gondoskodik) — földmiveléssel és terméketlen földek megművelésével foglalkoznak napi bérért. tarcz a. Akácvirág. — írta: Kocsin (ílzella. — Apró, fehér, selymes pihék félve húzódtak meg az árok szélén, tapadtak rá a harmattól nedves lűre, mint megannyi Hzerelmes njkak, édes, tulboldog némaságban. A zöld, bársonyos szőnyegbe mintha fehér virágokat hímzett volna egy láthatatlan kéz és a levegőt nehéz, kábító illat telitette. Az utcát végig beárnyaló fákról fehér, hosszú virágfüzérek búslakodtak le-lehajló hófehér fejecskéikkel és olykor odaszállotl egy-egy könnyű pihe Tabody Lila aranyszőke fürtjei közé, fedetlen, sima, szép nyakára, rózsás, gyönyörű arcára. Halas Pista szótlau irigységgel nézte azokat, a lánynak meg ott ragadt a tekintete az égbolt tiszta kékjén, mely keresztül tört a lombos fák alól, hogy utat nyisson a halvány csillagoknak: fényben versenyzők Lila csillogó fekete Bzemeivel. Olykor lehunyta szemeit, mintha^belefáradt volna a nézésükbe, a hallgatásba, de nem akarta szóval megtörni azt a végzetes csendet, mikor régen titkolt érzések bangosabban dobogtatják a szivet, meg-megakasztják a lélegzetet éa valami kimondhatatlanul édes gyötrelem remegteti meg a lelkünket. Egy édes gyötrelem, mely belefullad egyetlen egy parányi szócskába, hogy felgyújtsa Bzivüokbea a mennynek tÍBZta sugarát, vagy izzó tüzet éleszszon a pokolnak feltörő lángjaiból. — Édesl Az estharang kondult meg, a gyöngéd, illatos szellő feléjők kergette a méla hangokat és fehér pihék hullottak a fákról, hogy betakarják a lányt habos, lehér fátylukkal. A csillagok egyeuként bújtak elő a ringó levelek mögül és a lány ugy nézto őket összekulcsolt kezekkel, mintha tőlük várt volna valamit, mintha vélük akarta volna megosztani Bzivének 3ejtett menny-" országát. — Lila, szeret, édes? Lila nem Hzólt, csak ránézett a férfira sötét, szomorú szemeivol, melyek köuy-töl nedvesen csillogtak, aztán halkan, fájdalommal mondta: — Ha újra nyílnak az akácok, kérdezze meg tőlem. „ Fölállt, két kezébe fogta a férfi kezét és egy hosszú bucsutekintettel befordult a házba. És azokból a szemekből, melyekért egy ember az imént odaadta volna a lelkiüdvősségét, talán lassan peregtek a kőnyek, ajkai megmozdultak és félig panaszosan s félig kétaégbeosve sóhajtotta: — Szeretlek, imádlak, édes! Nem hallotta senki. Az akácvirágok fáradtan bólintottak és a csillagok egykedvűen pislogtak a sötét égboltról, csak Lila ugy érezte, vissza kellene futni és odaborulni Bírva arra a szívre, mely érette dobog boldogan, Boba nem múló, mélységes, nagy szerelemmel. 1 nem tudott visszamenni, nem tudta ; kimondani a szót, mely ott motoszkált j. hónapok óta a szivében, betöltötte álmait, egész lelkét. Halas Pista összecsomagolt másnap és elutazott. Nem igen tudott volna beszámolni utazása okáról, hiszen érezte a lány hangjának, kezéuek reszketéséből, látta kőnyes, könyörgő tekintetéből, hogy szereli, tudta, ez a sziv az övé teljesen és mégis leverten, szomorún hagyta ott a helyet, hová boldogsága bölcsőjét lette le a sors. Visszament abba a szürke világba, hol ábrándok nem festenek rózsás fellegeket az élet borús egére, hol álmokkal élni nem enged a köznapok lázas, egyformán őrületes kényszerűsége. Néha eszébe jutott az a szép, illatos tsvaszi este, de csak ugy, mint egy édes, szép színekkel, hangulattal teli festmény: gyönyört keltőn, mulékonyau. Csak ugy, mint eszünkbe jut sokszor gyermekkorunk egy napsugaras órája, a letűnt évek visszAhozhatlan bájával, hitével, örömével. Eszébe jutott Tabody Lila gyönyörű, szőke haja, sötét, nagy, fekete szemei, kezének lázas remegése, hangjának éde3 lágysága, a tekintet, a mit utólszor reá vetett, a hulló, fehér szirmok misztikus, sóhajtáaszerü lehelete, illatos, édes akácvirágok; de eszébe jutott az is, hogy ama végzetes percben nem igért semmit. Szótlanul viselte el azt a kétségbeesett tekintetet, mitől úgy érezte akkor, kínjában föl tudna kiáltani éa azt mondani a lánynak ellenszegülést nem tűrő határozottsággal: — Most mondja, szeret, vagy nem? Fazekas korongról, varga kaptafáról Eszébe jut minden, de érzi azt hogy lelke azóta üresebb, szive keményebb, esze számítóbb lett. Az életifek nem hazug ábrándok: reális igazságok kellenek. Emlékek a múltban, álmok a jelenben, veszedelmes útvesztők, a melyekbe megbotlik a karriér. És mikor ujr«i nyíltak az akácok, tavaszi, csöndes estéken Tabody Lila kint ült a ház előtt fehérre festett padou, tekintete odatapadt a kék égboltra. Arcáról eltűntek* a rózsák és szemeinek fényét valami bágyadt szomorúság homályosította. Régi emlékek, szétfoszlott remények, lettLnt álinok kísérgették. Bódító illattal teli levegőbe fulladtak a sóhajok és az arcán lefolyó könnyeket felesókolták puha, selymes pihék. Illatos, gyönge szellő megrázta az akácfüzéreket, fehér, bársony szirmok hulltak alá és betakartak mindent, mindent .. . Közmondások. Bölcs embernek bajos alsózóknak kibicelni. Drága konyha a patika, do tiz percentet kapsz. * Égre követ no vess, mert fejedre fordul; de felebarátodat bátran megdobálhatod. éa ügyvéd közügyekről beszól? Gazdag leánynak böjtben is eshetik lakodalma. Hallgatás és talpnyalás senkinek sem töri be a fejét. Igaz embernek mioden ut még a klienshez vezető ut is. Jó barát drágább az aranynál, de apró pénzro nem lehet felváltani. Ötletek. Az okoskodáí, mely nem alapul tényeken, olyan, mint a világosság, melyet semmiféle test nem reflektál. \' Földes. A köhögést és a szegénységet nem lehet eltitkolni. Mikszáth. Szegény embertől kölcsönt, vén aBz-szonytól csókot ne kérj, mert eldicsekszik vole. Mikszáth. Ami a leguagyobb világosságot terjeszti, fekete: a nyomdafesték. . Laveleye. Mai számunkhoz a „Pesti Hirlap" hirdetése van mellékelve. XXXIX ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1900. JUNIUS 30-án. A német mintára munkásgyarmatokat alakított Angliában Botb tábornok, az .üdv hadseregének" vezére és igen szép eredményeket ér el. A legsikeresebben működik azonban a párisi munkásszálloda (Maison hospitaliere pour , les ouvriers saus asyle et nana travail.) Ezt az intézetet Robin plébános alapította 1880-ban páris egyik legszegényebb városnegyedében. Könyöradományokból egy óriási munkásbázat épített, a milyet azóta Franciaországban vagy 50-et alapítottak és abba felvesz mindenkit, kinek nincs munkája, de dolgozni akar. Robin a jómódú emberek között utalványokat osztott szét és a nem nyomorék kéregetők egy ilyen utalványt kapnak az adakozótól, ezzel aztán jelentkezniük kell intézetben és természetesen a rendesnél alacsonyabb munkabér mellett itt munkával láttatnak el. Ezeket az intézményeket részletesen ismerteti Gelléri Mór az ,Uj Magyar Szemle" egyik legutóbbi számában. Magyarországon dirokt a munkanélküliek foglalkoztatására még eddig semmiféle intézményt sem alakítottak. A hiba a mi társadalmunk apathikus mozdulatlanságában rejlik. A nyugaton fennálló intézményeket valamennyit a társadalom létesítette önfeláldozó, nemes 8zivü és erélyes férfiak vezetése mellett. Nálunk itt is az államtól várják a támogatást és társadalmunk itt is ugy viselkedik, mint egy parasita lény, mely másnak létezéséből akar fennmaradni. A társadalmat fenyegeti a munkanélküliség nagyságában rejlő veszély és önérzetes, a maga érdekeit ismerő társadalom maga fog arról gondoskodni, hogy ezt a veszélyt elhárítsa. A hogy nyugaton történt, megtörténhetik nálunk is. A budspesti munkáBközvetitő intézet kimutatásai nem hagynak homályban bennünket, élénken, világosan beszélnek és azt hisszük, ha a társadalom egyszer feléjük fordítja figyelmét, meg fog mozdulni és törekedni fog arra, hogy munkával lássa el azokat, a kik dolgozoi akarnak. A római császárság korának caőcBeléke, mely kenyeret és cirkuszi játékokat kiáltott, Bzemtelen követelésével nem volt akkora veszély az akkori társadalomra, mint a mi társadalmunkra nézve a mostani munkanélküli emberek tömege, mely dolgozni akar azért a kenyérért, meljot kér o társadalomtól. A hivatás védelme. A kőzfölfogás ez idő szórtat az iskolának, ~de külöuösen a magasabb tanulmányoknak valami csodaszerü befolyást tulajdonit az egyéni -boldogulásra. De az iskoláztatásnak csak anuyiban van befolyása, amennyihen az egyéot képesiti, hogy tehetségeit fokozza és értékesítse. Egy az iskolában kitűnő tanulónak minősített növendék, aki Zalemegyének térképét még álmában is megtudta volna rajzolni, a Balaton partjához érve: azt - kérdezte: .Mi az a fehér, ami ott a földön fekszik * Nem tudta elképzelni azt a nagyterjedelmü vizet. fis ha felnőtt középiskolai növendékekkel beszélünk. azt fogjuk találni, hogy hasonló gyakorlati ismeretkörük vau, mint annak az említett leánynak. Ezek sem ismernek rá a régi római epitafiumon a latin nyelvre, Badacsony táján a bazaltra, a Magas Tátrában a dolomitra és a górcső -alatt a multipoláris idegsejtre, pedig mindezt tanulták. Mindez azért < van, mert nem minden növendéknek természetadta tehetsége fejlődik az iskola mindent nivelláló tanítási módszerével. Sok tanulatlan ember helyesebben és okosabban gondolkozik, mint az abitu-riens, vagy egyéb tanult lateiner. A tanulatlan ember nem nézi a betűt, de figyel és a figyelésből következtetéseket von le. Amit megfigyel, az életrevaló megfigyelés és következtetéseit életfentartási ösztönből Yonja le, a maga javára értékesiti. Csak az üti meg figyelmét, ami saját érzéseivel szoros összeköttetésben van, csak az érdekli, ami szerzési hajlamait elősegíti. Nem csoda tehát, hogy a szabad versenyben sokszor a tanulatlan ember természetes, józan esze jobban érvényesül az ideges iskolázott ember eszénél és csak ott, hol a diplomakényszer épiti fel korlátait, csak ott egyenlőtlen a verseny, csak ott billen ki a mérleg a lateioerek javára. A protegált, a védvámos hivatásokat keresik tehát manapság a gyenge elméjűek is, mert hát itt a szabad versenynek mégis némi korlátja van. Védve vannak legalább azok ellen, kiknek nincsen diplomájuk. Ha megszerezték az ismeretek minimumát, molyet az állam követel, kapnak szabadalmi levolet diploma alakjában és a sorompón belül, mely megvédi őket illetéktelen beözönléstől, szabadon mozoghatnak és versenyezhetnok inter pares. Minthogy azonban az iskolára mégis minden gyermek rászorult, mert az ismeretek bizonyos mennyiségét nem sajátíthatja el az élet praxisában, mioden gyermeknek tanulnia kell. De az ismeretek, melyek oly közelfekvók, részben tévisme-retek, részben feleslegesek és sokszor csak arra valók, hogy bizonyos emberekben az önhittséget növeljék nagyra. Végre az írást és olvasást, a hazai történelmet, a számvetést, az irodalmat, a műtörténelmet, a klasszika filológiát alig tanulja meg valaki a gyakorlatban, hozzávesszük még a filozófia elemeit és ezzel kimerítettük azt, a mi az egységes iskola feladata; a többi disciplinák már szakismeretek és szakiskolába tartoznak. Az annyira protegált hivatásokat pedig hozzáférhetőbbé kell tenni. Csak a napokban volt a Német birodalom fővárosában konferencia, mely a klasszikái nyelvek megszorítása tárgyában tanácskozott és majdnem egyhangúlag oda nyilatkoztak, hogy a reálgimnáziumban érettségizett tanulók előtt ia meg kell nyitni az egyetem minden fakultását. Ha már protekcióban részesítjük a négy fakultást, akkor ozt a védrendszert a társudalom lehető legnagyobb számú tagjaira kell kiterjesztenünk. Különvélemény. (Dr. Cz. G.) Hal is István szépen meg-irt, finom szatírával papiikázott közle-! ményét nagy gyönyörűséggel olvastam. : Másrészt elkeserített \'az az igaz meg-j jegyzése: tegyük a megbukott polgári egyletet uri egyesületté, ,nz uj kaszinónak lesz annyi tagja, hogy nemcsak a régi egylet összes fundusát megtarthatják, hanem hamarosan kifizethetik adósságát, Hőt rövid időn az egész kertel üvegtető alá tohetik." Hát bizony elkeserítő tudat, hogy polgároktól alapitolt félszázados egyesületet eszerint az urak buktatták el. Fölsrófolták annyira a tagsági dijjakat, hogy iparos és közepes vagyonnal biró kereskedő, szóval polgárember nem győzte fizetni a rengeteg tagsági adót, — elmaradt, hiszen ugy is kinézték volna abból az előkelő körből, hol az egyszerű mivolt-, ségü polgárember nem érezhette magát többé otthonosnak. Dehogy nincs Kanizsán polgári — miként azt a közlemény utolsó sora mondja. — Az hihetetlennek hangzik, habár Halig István ur jobban ismeri nálam a kanizsai viszonyokat, neki tudnia kell, vao-e, vagy nincs? Talán a polgár szót demokrata értelemben veszi? És igy csupa ur;elő-kelősdit játszó pénzes ember, csupa diplomás ember laknék csak Kaoizsáu? Lehetetlen, mert a polgáregyletből kituszkolt iparosság ugy látom az Ipartestület helyiségébe vonta meg magát, ott csinált módjához képest és szükségletei szerint való kaszinót. Tehát van polgárság, van egyesülete is, csakhogy más címen. Azt is látom, hogy a polgárság, iparosság legszegényebbikje kisebb sőr-bormérésekben koresi a társas érintkezést, tehát meg van a vágy benne a társas összetartozásra, do nincs omber, ki magáévá tenné a leszorult polgárság ügyét, megvédelmezné birtokjogát b megmentené félszázados egyesületét ujabb szervezéssel, a tagsági dijak leszállításával, a széjjelzüllött polgárság egyesítésével s megmentené Kanizsán a demokrata eszmét, melyet mindig ajkunkon hordunk, de az életben máguásos allűrjeinkkel és nagyzási bolondságunkkal folyton arcul csapunk. * Ne hagyja magát és jogát a polgárság b az Isten sem hagyja el. A diplomás emberek, tisztviselők, a rosszul u. n. értelmiség, helyesebben iskolázott osztály alapítson magának külön kört vagy köröket s ne foglalja el kakuk módjára a más fészkét. Tessék a koreskedelmi kaszinót és társaB kört még inkább felvirágoztatni, do engedjék meg, hogy a polgáregylet megtartsa egyesületét, jellegét, házát, kertjét s hogy az a szónak eredeti, igaz és egyedül jogosult értelmében polgárok, vagyis iparoBok és kisebb kereskedők kaszinója legyen, a minő volt alapításakor. Ila nincsenek ily polgáremberek itt Kanizsán többé, hát kik vannak? Hová leltek? Az a 22.000 ember mind ur, tisztviselő, meg paraszt nálunk? Polgárságunk, iparosságunk nincsen? Már csak ezért is érdemes lenne városunk monográfiáját megíratni, hogy áttekinthessük a múltnak és jelennek állapotait, erőt nyerjünk a múltból és irányító elveket a jövőre nézvo a jelen viszonyokból, fonák, visszás, avagy hát kikerülhetetlen b elháríthatatlan állapotainkból. Mégis azt tartom, nem halt még ki a polgári elem Kanizsán, csak félre tolatott:\' ,A leányzó nem balt meg, csak alszik." De nincs, ki föíébreszsze, lettekre, magabizakodásra bírja, ösztönözze. Vezérre van szükségűnk. Pályázat* a HUir. posla, táriria és láteélöoél betöltendő 135 zyatomotjelólti állásra. Ezen állásokra az 1883. évi I. t.-c. 14-ik § a alapján mindazok pályázhatnak, a kik középiskolát, vagy ezzel egyenrangú más tanintézotet, érettségi vizsgával sikeresen végeztek, 18 ik életévüket betöltötték és magyar állampolgárok. Ezen feltételeken kivül a pályázók községi erkölcsi bizonyitványnyal feddhetetlen előéletüket, közhatóíági orvosi bizonyitványnyal pedig ép és egészsége;\', a posta- és távírda szolgálatra testileg alkalmas voltukat tartoznak igavolni. A pályázat alá bocsátott állásokat a kerületi posta- és távirda igazgató-ágok fogják betölteni, szám szerint minden igazgatóság tizenötöt, (15.) A sajátkezüleg irt éa születési, orvosi, erkölcsi és ipkolai bizonyítványokkal föl-Bzerelt kérvények, a már közszolgálatban állók által felettes hatóságuk — n köz-Bzolgálatbau nem levők által pedig az illető főszolgabíró, vagy polgármester utján — folyó évi juliua hó 3t-ig aszerint, a hol a pályázók alkalmaztatást óhajtanak nyerni — a budapesti, kassai, kolozsvári, nagyváradi, pécsi, pozsonyi, soproni, temesvári, vagy zágrábi posta- és távirda igazgatósághoz nyújtandók be b amennyiben az említett határidőig pályázók kellő számmal nem jelentkeznéuek, később érkező folyamodványok is elfogadtatnak. A pályázók közül kiválasztottak az illető posta- éa távírda igazgatóság felhívására az igazgatóság vezetőjénél személyesen jelentkezni tartoznak, aki azután félfogadásuk iránt végleg határoz. A felfogadott posta-,és távírda gyakornokjelöltek eskü helyett ezt pótló fogadalmat tesznek, két (2) korona napidíjban részesülőinek b a következő fellélelek mellett lépnek szolgálatba: 1. Állásukat az illetékes posta- és távirda igazgatóság felhívására folyó évi szeptember hó 1-én, vagy ha az igazgatóság máskép rendelkeznek, ehhez képest elfoglalni tartoznak. 2. Kötelesek a posta- és távirda igazgatóság által\'kjjölölendő hivatalnál, mely-uek fegyelmi hatósága alatt állanak, a posta- és távirda kezelést gyakorlatilag elsajátítani a ott rendes azolgalatot tolje-tiiteni. 3. 1901. évi szeptember hó l -re saját költségükön Budapestre, illetőleg Zágrábba fognak áthelyeztetui, a posta- és távirda tisztképző tanfolyam szabályszerű hallgatására. 4. A posta- éa távirda tisztképző tan-lolyam tartama alatt, mint annak rendes hallgatói a tanfolyami szabályzatnak minden tekintetben alávetik magukat, tehát a beiktatási és tandijakat is, ha ezek alól a szabályzat alapján föl nem mentetnek, fizetni kötelesek. 5. Napidijaik élvezetében a tanfolyamnak 10 hóra terjedő ideje alatt is megmaradnak, de ennek fejében a tanfolyam székhelyén lévő posta- és távirda igazgatóság rendelkezése szerint, szabadidejükben gyakorlati szolgálatot tenni tartoznak. G. A kik ezen feltételeknek eleget nem tesznek ói a kiknek maguktartása, vagy megbízhatósága kifogás alá esik, valamint azok íb, a kik a posta, távírda és távbeszélő szolgálatra raáa okok miatt alkalmatlanoknak találtatnak: a szolgálat, illetve - ezen próbaképeni alkalmaztatás ^fö\'liígyszerüon fölmentetnek. 7. Azok viszont, a kik gyakorlati alkalmaztatásuk alatt toljosen beválnak, a posta- és távirda tisztképző tanfolyam szabályszerű elvégzése és a poBta- és távirdatiszti alapvizsga BÍkerea letétele után, és pedig, ha a vizsgán minden tantárgyból jeles eredményt tudnak felmutatni, posta- óh távirda tisztekké — különben pedig posta- és távirda gyakornokokká neveztetnek ki, az 1893. évi IV-ik t. c. 11. § ában megállapított segélydijjal, azaz ha felsőbb tanintézetet vécéztek, évi 1000 korona, különben évi 800- korona segélydijjal"; a posta- és távirda tisztképző tanfolyam szabályzata állal előirt szakvizsga kikeres letételével a gyakornokok igényt szereznek a X ik fizetési osztályba sorozott s az 1893. évi IV-ik t. c.-ben meghatározott illetményekkel járó posta- és távirdatiszti állásokra. * Budapesten, 1900. junius 11. A m. kir. posta, távirda és távbeszélő elnökigazgatója. Felhívás előfizetésre. Szabadon, gyakran egyedül maradva, hirdetjük négy évtized óta véleményünket. Védelmére kelünk a közönség és a város érdekeinek, kitartással, jóhiszeműséggel és szeretettel küzdünk a közélet magasabb erkölcsi Jelfogásáért. Ez a mi egész programmunk. Politikával nem kell törődnünk, a politikát szolgálja a Jöváros számos napilapja; de törödünk szükebbkörü érdekeinkkel, melyeknek a fővárosi sajtó nem lehet szószólója. Törekvéseink sikerét csak a közönség biztosithatja. Kérjük ezt a mi igaz tanunkat, szövetségesünket: maradjon velünk tovább is. A „ZALAI KÖZLÖnY* is marad, ami volt, csak annyi változás fog rajta esni, amennyi kell, hogy a haladó korral lépést tarthasson. Hírszolgálata eleven, városi érdekű cikkei aktuálisak és hogy érdekesek isiegyenek, arra a .ZALAI KOZ-LÜNYJ munkatársainak egész gárdája fog törekedni. A „ZALAI KÖZLÖNY" előfizetési ára: Efcé.sz évre . . ÍO kor. Félévre ... 5 N.-Kanizsa, 1900. junius hóban. A „ZALAI KÖZLÖNY" ■zrrkeiztóiége és kiadóhivatala HÍREK. . — Érettségi vizsgálat. A nagykanizsai rám. kath. főgimnáziumban az érettségi vizsgálatokat f. hó 23., 24. és 25-éu tartolták meg Spittkó Lajos kir. tanácsos, tankerületi főigazgató elnöklete alatt. Érettségire jelentkezeit összesen 20 tanuló kik közül kettő Kertész Pál és Schwarz Üyula jeles, négy tanuló jól, tíz egyszerűen érett, ketten két hóra, ketten egy évre vettettek vissza. — Kinevezés. A Jtiráiy Mik ara Iván dr. nagykanizsai aljárásbirót a pécai kir. törvényszékhez bíróvá nevezte\'ki. Dr. Makara a járásbíróság bűnügyi osztályát vezeile. Erre kitűnő jogi kvalifikációja és higgadt modora totték alkalmassá- A társadalmi érintkezésben pedig megszerette mindenki a szerény és szeretetreméltó bírót. Távozását nagyon sokan sajnálattal veszik tudomásul. — Városok rondórsége. K a s a a lakosainak száma 28.884. A rendőrség fogalmazói személyzetének száma 7, három rendőrbiztosa és 70 rendőre van. Pécs lakosainak száma 34,067. A reodőrség fogalmazói személyzete 5, bárom rendőrbiztos, 51 rendőre van. Nagy-Kanizsa lakosainak száma 22.000, a rendőrség fogalmazói. személy- zetének száma, 4, három rendőrbiztosa és 28 rendőre^van, kik közül azonban legalább 6 belső szolgálatot, nem pedig rAdőrit teljesít. Ha Kanizsa rendőreinek szamát Kassához viszonyítjuk, akkor legalább 52 rendőrt, ha Pécs lakosságához viszonyítjuk, legalább 30 tényleges szolgálatban levő rendőrt kelloue alkalmaznunk. Ha azonban tekiutelbe vesz-szük, bogy Nagy-Kanizsa város területe nagyobb mi^t Pécs város területe, akkor 30 rendőrrel se érjük bo Ezok a számok világosan beszélnek, téuyekeu alapulnak, melyek előtt a pénzügyi bizottság sem zárkózbatik el, hacsak nem vállalja el a felelősséget a város közrendéazeti és közbiztonsági állapotáért. — Eljegyzés. Mérő Arnold, a Nemzeti baleset-biztositó-társaság nagykanizsai vezérügynökségének titkára, folyó hó 24-én eljegyezte tíoldschmiedt D. a Kereskedelmi és Iparbank titkárának leányát, Terézt. — Esküvő. Szabó Oszkár Veszprémből. julius hó 8-án esküszik meg Baum Málvin kisasszonnyal, Baum Samu kerea-kedő leányával Nagy-Kanizsán. — Névváltozás. KiBkoru NVaniber-ger Eruő, Melanie, Pál éa Adél nagykanizsai lakósok, nevüket belügyminiszteri engedélylyel Vám bér i-re magyarosították. x . — Athölyezes. Kovács Ferónc posta- és távírda főtiszt, 10 évi távollét után saját kérelmére az itteni pályaudvari m0zgóp-08táli0z helyeztetett át. — Közgyűlés. A zalamegyei községi éa körjegyzők egylete julius hó 10-én Balatónv-Füreden a fürdői gyógytorombeu tartja é\\i közgyűlését, melyet julius hó 9-én tartandó vál8szlmáuyi ülés előz meg^A-közgyűlés tárgyai közül kiemeljük a [következőket: 1. Elnöki előterjesztés. 2.\' Az 1899. évi számadások megvizsgálása és az 1901. évi költségvetés megállapítása. 3. A körjegyzők országos központi egyletének megkeresése az .Erzsébet árvaház" segélyozése iránt 4. A kőzpouti egylet tagsági dijának kiutal-ványozása. 5. Tanácskozás Fehér Kálmán kőveskállai körjegyzőnek az egyesület»\' ellen iutézett méltatlan támadásának tárgyában. 6. Számadó bizottság megválasztása. Az ^elnökség azon megjegyzéssel hivja meg az egyleti tagokat a közgyűlésre, hogy a közigazgatás küszöbön álló rendezése azükségessé teszi a minél nagyobb számban való tömörülést. — Meghívó. A Nagykanizsai Alt. Munkásképzö-Egyesület 1900. évi julius hó 1-én, vasárnap saját szakkönyvtár-alapja javára a .Polgári Egylet" kerthelyiségében két részből álló zártkörű vigalmat reudez. Műsor: 1. Délután: a) Nagy sétahaugversuny. b) Különféle szórakoztató mutatványok. Kezdete d. u 3 órakor. II. Rózsa estély: a) Virágcsala fényes felvonuláasal. b) Tánc. c) Tűzijáték. Kezdete 8 órakor. .Minden felül- j fizetőnek a rendezőség\'a Uirágcsatához \| szükségelt virágot tiszteletből adja. A-1 vigalom kedvezőtleu idö esetén julius j hó 8-án tartatik meg. j" — Az Ált. Mnnltáskepző-Kgyesület I f. év szeptember havában megtartandó \| zászlófelavatási ünnepélyével kapcsolat-; bau iparkiállitást rendez. Az egyesület j küldöttsége mult vasárnap felkérte Vécsey I Zsigmond polgármesteri a kiállítás elnöki 1 tisztének elfogadására. A polgármester I eleget tett a küldöttség kérelméuek, mert j a mint annak boszédében kifejezést adott, nagy őrömmel áll a nagykanizsai munkások élére akkor, midőn ök ily komoly és haszuoa irányú működés kifejtésére használják fel erőiket. — Kisdedek vizsgái. E hó 24-én, vasárnap délután tartották meg a varos területéu fennálló kisdedovódák növendékeinek vizsgáit a Nádor-utcai ovoda árnyas udvarában. A vizsgák Vidor Samuoé elnök, Wubz 11 Lajosué alelnök, több választmányi tag ós majdnem kizárólagosan csak a szülők részvétele mellett folytak~ le. A nagyközönség — sajnos — teljesen távol tartotta magát. Délután 2 óra után erősön fellobogózott szekerekeu érkeztek meg a VI—VII. ker. növendékei Szabó Istvánné vezetése alatt, kik aztán nemsokára bemutatták tudásukat és elismerést szereztek ovónőjükuek. Három óra után a Petőfi-utcai ovóda növendékei vooultak fel Hajgató Janka kisasszony felügyelete mellett. Ezek szintén meglepték a megjelent közönséget Bzép magyar ki- „Henneberg-seiyem" Csak akkor valódi, ha közvetlen tólom rendelik fekete, fehér éi sziaei 4 krtól 14 frt «5 krlg méterenkin^ — egé«« ruh&k a bloutokoak valói — Mindenkinek póalabér éa vknatnt-n-Uacn, háxhox aaállitva. Mintik póitalordultával küldetnek. HENNEBERG G., leiiemnáros, Zürichben. C. éa kir. udvari-axállitó. XXXIX. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1900. JUNIUS 10-án. ejtésükkel éa értelmes előadásukkal. — Majd az Arany János-utcai ovóda növendékei vonultak fel szám szerint hetve-non. A legnépesebb ovoda pici látogatói megmutatták, hogy Lenkei Malvin teljes odaadással teljesiti szép hivatását. Különösen feltűnt értelmes, bátor beszédjük. Végül a Nádor-utcai ovóda kisdedei mutatkoztak be és alkalmat adtak a wzülöknek meggyőződhetni,hogy mennyi igyekezettel működik dr. Bereczky Vletörné azon, hogy a szülők minél nagyobb örömet találjanak kis gyermekükben. Összeseu 195 gyermek jelent meg a vizsgákon é. p. a VI—VII. kerületből 35, a Petőfi-utcai ovó lából 40. az Arany János-utcai ovódából 70, a Nádor-utcai ■ ovódából 50. — LáHzló napja Nagy-Récsén. Fényes vasárnapi Ünnep volt f. hó 27-én Nagy Récsén Inkey László nagybirtokos kastélyában. A díszes vendégko-üzorubau olt1 láttuk Bittó Istvánt Magyarország volt miniszterelnökét in. A tósztok sorát V i o s z Fe re u c főszolgabíró nyitotta meg ékes szavakkal éltetvén a házi gazdát. Utána Tuboly Victor ügyvéd talpraesett lelkes vermekben köszöntötte fel Inkeyt. A sikeres vurses íőlküszöntő után Molnár István mihádi esperes, majd a helybeli plébános a ház Ünnepelt úrnőjére és Bittó Istvánra, Tuboly Victor ismét ö/v. Palini Inkey Kálmánnéra, mint a leglelkesebb honleányok egyikért, utóbb gróf Jankovich László főiepitira emellek poharat. A gazdagon feltálalt menü, s n kitűnő borok és pezsgő élvezése mellett Torina nagykanizsai jóuevü cigány zenekara játszolt a dísznövények, exoti-kus virágok kőzött pompázó lépcsőházban. — Katonni szállítás. Folyó évi julius hő 10 én délelőtt 10 órakor -a soproni cs. és kir. katonai élelmezési raktárnál (az uj épületben, FlaudorfTi-ut 2G. szám) Sopron, Szombathely, Nagy-Kanizsa, éa Kőszeg- állomásokban a cs. és kir. hadsereg számára 11)00. évi szeptember hó 1-től 10-01- évi augusztus hó 31-ig szük-ségleiidő széna, szalma, fa éa kőszén biztosítása iránt egy nyilvános ajánlati tárgyalás fog megtartatni. — Jaj a mulatóknak. Gjjlsén, f. bó 24 én e^te néhány legény dauolással mulatta magát, később azonban minthogy nem volt jó az összhang, összevesztek. A nagy lárma, mely éppen Nagy Kálmán talpig becsületei cipész mester abluka alBtt történt, annyira felizgatta a uyuga-Jomra térő iparost, hogy kiugrott a a nála levő suhánggal, ugy fejbe találta vágni Simkovics Sándort, hogy az mindjárt meghalt. Folytatása a bíróságnál leend. — Agyonnyomta a föld. Haba Pál téglagyáránál dolgozó földmunkások, úgynevezett sárcsinálók, f. hó 27-én löld-leásással voltak elfoglalva. A meredekf falként .leásott földtömeg lezuhant és l\'rat Pál földmunkást teljesen betemette, ugy, hogy olt nyomban szörnyet halt. Arra nézve, hogy kit terhel a föld megtámasztásának elmulasztása, a vizsgálat fogja kideríteni. — Megbízhatatlan cégek. Megbiz-v haló értesülésünk tfzerint Róbert Smith et Comp; General Marchand, 12 Canning. l\'lace; Marton Stoop, Agent, Harrovrby Street No. 19C. és S. M. Vanhinden et Comp; (elektromos áruüzlet). Newington Str. olí. Bold Street, liverpooli cégek, megbízhatatlanok, a mennyiben már ismételve vettek át külföldi cégektől árukat és azokat el is adták, a nélkül, hogy az értök adott váltókat beváltották volna. Mire ezennel saját jól felfogott érdekükben ezennel felhívjuk kamarakerületünk érdekelt köreinek ügyelmét. A kerületi kereskedelmi éa iparkamara. — ÁIIatklvIteMuk korlátozása. A m. kir. földmivelésügyi miniszter rende letben közölte az ösuzes muuicipiumok-kal, hogy a cs. éa kir. osztrák főldmivelési kormány a sertésnek Fehér-megyének Hzékea-fehérvári, Somogy-megyének csurgói,\' Vasmegyének vaBvári és Zalamegyének zala-egerazegi, nagykanizsai, pacsai és novai járásából, továbbá Nagy-Kauizsa és Zala-Kgerazeg városokból Ausztriába való bevjtelét a Magyarországban dühöngő nertéavész miatt megtiltotta. — Hol tölti a nyarat ? Itt az ideje, hogy határozzunk, az iskolaévnek vége, a Bzinházák zárva, a forró nyári napok pedig küszöbén vannak, a városi élet tehát nemsokára tűrhetetlen lesz. Ila fenti kérdésre dijat tűznénk ki, jobb választ nem kaphatnánk, miut: Én Párisba utazom és pedig kizárólag Fuchs II. váltóházánál, Budapest, IV. Kecskemétiutca 1 Kapható a világhírű Thos Cook <!t Sohn cég jegyével. E jegygyei tetszés szerinti időben II OBztályu gyorsvonattal lehet Páriaba éa viaazautazni, 10 napi kitűnő ellátás párisi elnőrangu szállodában szabad bemenet a kiállítás Anyakönyvi hírek. — Junius 22 -30-ig. — Születések: Csányi- Károly vasúti munkái: I.ászló Kálovics István földmives: György. Auer János napszámos: Julianna. Knortzer György vezértitkár: György. Kondákor Erzsébet házvezető; Mária. Itadosics\' János kovács: Mária. SafTer Lipót asztaloB: Katalin. Lakatos Mária szakácsnő: Mária. L?onhardt Jenő banktisztviselő : József. Vékáii Tál napszámos; János. Szollár György füldmivet: Rozália. Uunczom István fóldmives: József. Ualáloz&sok: Körmendi Mária rk. 1 hónapos, bélburtit. Rálz Karolina rk. 26 napos, Irgciögórcs. Horvát József rk. 3 hónapos, bélhurut. CJerócs László rk. 7 hónapos, hörghurut. Hedenek György rk. 2 hónapos, bélhurut. Lakatos Katalin rk 3 hónapos, hélhurut. Varga József rk. 19 hónapos, hörghurut. Prat I\'ál rk. téglavető, 41 éves, juzódás, Házasságot kötöttek: Horvát Pál napizámos — Gersli Annával. Dcutsch Károly cipést — Hredó Katalinnal. Szerkesztői üzenetek. -- Y. Sz. I. Köszönet Mindkettő jön a legközelebbi számban. — ü. I. Alkalom adtán. KÖZGAZDASÁG. Aratás előtt. Magyarországon rendszerint a Pétor és Pál napjával kezdődik Az aratás a mivel ez a terminus már bekövetkezett, azt lehetne moiidani, hogy közvetetlenül az aratás előtt állunk. Azonban ezidén némi rondellenesség lesz a magyar aratásban, amennyiben a kedvezőtlen májusi időjárás következtében a vetések fejlődése országszerte megkésott vagy 8 nappal s igy a gazdák kényazeritve vannak arra, hogy a termés betakarításával ia ugyanennyit várakozzanak. Ekként tehát nem junius végén, hanem julius 5., 6-án leaz az aratás, ami ha nem is mondható nagy bajnak, mégis meglehetősen kellemetlen dolog, mert csorbítja a magyar területére, folBzállás az Eiffaltoronyba, balesetbiztosítás 10,000 korona stb. stb., három heti tartózkodás Svájc vagy Tirol egyik legszebb pontján. A világkiállítás megtekintésének és a kitűnő nya- I ralásnak ily szerencsés egyesítése csupán ! 360 koronába kerül, mely ösBzeg rész- \' leiekben is lefizethető. Bővebb felvilágosítást a prospektust nyújt, melyet Fuchs II. váltóbáza bárkinek készséggel bérmentve mogküldi. Lapunk mai számához a Pesti Hírlapnak az apró hirdetésekre vonatkozó tnjékozfatója van mellékelve. Ajánljuk azt t. olvasóink figyelmébe. — Házlflzer. Azon megérdemlett világhír következtében, melyre Thierry A. gyógyszertára l\'regradában balisam és centi-tolia kenöca készítményeivel kivívott, nem tudjuk tisztelt olvaióinknak Thlerry baltiam hirdetését eléggé tigyelmdkbe ajánlani. — L&pkópiődés az " Eötvös-téren. (Beküldetett.) Magyarország hireB tavairól, alföldi mocsarairól és terjedelmes lápjairól. De hogy a városok is szeretik a lápokat, még pedig sétahelyek közepén, azt itt Kanizsán láttam legelőször. Az Eötvös-tér kicsi kertjében a Szt.-Háromság Bzobra előtt záporok után aunyi lefolyástalan víz gyülemlik össze, bogy szinte öröm nézni, mikép fürdenok és lubickolnak a kerti láp sárga iszapos vizében anyaszüz mezítelenre levetkőzött gyerekek miként esik el hasmánt egyik má-«ik közülök a többiek nagy őrömére a mily kecsesen föcscsentik a gyalogjárókra a felkavart és néha hétszámra veszteglő lápi vizet. Igen azeretem a kisdedeket a szívesen elnézem mulatozásukat, de talán mégis kissé sok az a inezitelen kedélyeskedéa vároá közepéii ? Hiszeu uem oly uehéz a lápot levezetni. Nem kell a" Kraaznát belőle elterelni, mint az Ecsedi lápról. Egyszerűen 2 méter hosnzu kis folyókát kell ásni a legközelebbi c«atornanyilásba a a viz abba fog lecsurogni, a sétahely tiszta marad a b Szt.-Iláromíág körül álldogáló kőszentek nem fognak szörnyűködni és szégyenkezni a miatt, a mi a hátuk mögött történik. Nem tudom egy véleményen vagyok-e az ut-biztossal, de azt hiszem a tek. szerk. sem tartja megtartandónák az Eötvös-téri lápot, ha csak fürdő kabinokat nem állíttat a váron a hancúrozó kis pyere-kek, délceg bakák éa azemérmeteskedő dadák 6zámára. De akkor meg kell adóztatni a lápi közúti fürdőt. mezőgazdaságnak azt az előnyét, mely abban rejlik, hogy a magyar buza szokott rendszerint legelsőként jelentkezni az összes európai búzák közül a világpiacon. Egyébként ez az előny, melynek akkor van nagy értéke, ha kedvező árkonjunk-turával alaposan ki lehet használni, ez idén amúgy sem érne Bokát, mivel a gabonaárak tudvalevően nem igen akar-uak emelkedni s \'igy a korábban való megjelenéssel aligha lehet a világpiacou kedvezőbb árakat elérni. Azonban mégis, hogy egy héttel megkésik a termés 8 ennyivel hátrányban marad minden gazdasági munka az országban, valamint-hogy természetszerűleg ugyanennyivel későbben kapjuk meg a termés ellenértékének pénzösszegeit: ez kétségkívül kellemetlon az országra nézve. Egyébként az a körülmény, hogy késünk-e vagy sem, egészen eltörpül annak a kérdésnek jelentősége mellett, hogy milyen lesz a termés. Á földmivelésügyi minisztérium hivatalos becslése szerint a kenyérmngV8k közül a búzából másfélmillió métermázsával. a rozsból pedig két millió métermázsával csekélyebb eredményt várbaluuk a tavalyinál 8 általában véve szerény középtermést ad a föld a termelés egész vonalán. Bizony nem. örvendetes ez az eredmény, ha igy bekövetkezik, mert hiszen a buza és rozs emiitett hiánya egymagában is vagy 28—30 millió forintnyi bovétel elmaradását jelenti, mivelhogy e kedvezőtlen kilátások dacára a gabopa ára éppenséggel nem emelkedik 8 igy uincsen kilátás arra, bogy ezen a réven pótolhatnék a termés mennyiségében támadó hiányt. Általában véve pedig már régen nom lett volna olyan alkalomszerű és valóban szükséges a termés nagy és bőséges eredménye, a mikor" baj és nehézség mutatkozik az ország közgazdaságának minden pontján. Közgazdaságunk valamennyi ága petyhüdten működik s csupán valami erős külső impulzus tudná ismét lendületbe hozni. Bő termés és jó gabouaárak: ez lehetett volna az az impulzus, mert ennek hatása az egész vonalon erősen érezhető lett volna s nem csupán a mezőgazdaságot, hanem az ipart, kereskedelmet éa forgalmat ogyaránt pezsgésbe hozta volna. Erre ezidén — sajnos — nem lehet számítanunk s igy el kell készülve lennünk arra, hogy tovább is folytatódik közeazdaságunk vegetáló, alig-alig lélekző életfolyása. VASÚTI MENETREND. VONATOK Budapiat 3 óra 52 p. regg. BZ. V. n 57 . d. e. gy- V. i 40 a d. u. sz. r. 8 -05 , este bz. v. . 12 07 a éjjel SJ- v. Síel (Wien) 3 £ 42 , regg. sz. v. 1 „ 35 . d. u. bz. y. „ 4 08 , d. u. gy- v. 10 05 „ este hz. v. Z..£geriz. 8 05 , regg. v. v. Pr.gorhof ö a 32 . regg. gy- v. 12 , 09, , d. a. sz. v: B 53 a d. u. gy- v. 11 a 22 . éjjel 8z. v. Csáktornya 8 „ 10 a regg. ?. v. B.rc. (,, Gyeké.yeit - 14 .. d. e." gy- v. l 29 . d. u. gy- v. . 11 n - 41 , éjjel bz. v. VONATOK. INDULÁSA. Budapiat 5 óra 47 P- regg. gy- 9 „ 30 a regg. V. V. 2 — . d. u. az. V. • — 5 03 B d. u. gy- V. 12 15 éjjel 8z. V. Béoi (Wien) C 05 regg. bz. V. • 12 „ 20 d. u. ey- V. 2 05" d. u. HZ. V. . 12 45 a éjjel bz. V. Z.-Sxt.-lván ö p 20 d. u. V. y. Pragerhof 4 42 n regg. bz. ▼. \' . 12 110 délb. py- v. 2 35 d. u. bz. v. . 12 17 „ este gy- v. CeikUrnya G n — > d. u. v. ?. Baros \| 4 m 57 B regg. bz. v. Gyékényei{ 2 a 22 d. u. az. v. , 4 X 25 • d. u. bz v. IRODALOM — A Kert a kertészet összes ágait magába foglaló kertészeti szaklap. Főszerkesztő és laptulajdonos Mautbnor Ödön. Felelő< szerkesztő Igali Svetozár-Megjelenik minden hó 1-én és 15-én. Szerkesztőség: VI. Andrássy-ut 23. bz. a.( hova a lap szellemi részét képező közlemények kéretnek. Kiadóhivatal: -VI. AudráBsy-ut 23. sz. a., hova a hirdetések, az előfizetési pénzek, a szétküldésre vonatkozó értesítések küldendők, a reklamációk és a lakásváltozások jelenten dők. Szer készt tlHt:o< Dr. Villányi Henrik, felelős serkesxt5. Kiadó: 1f). H\'ajdíts József. Köszönetnyilvánítás. Felejthetlen drága nőm, édea anyánk, illetve testvérünk elhalálozása alkalmával a részvét oly számos jelével találkoztunk, hogy szivünk parancsának vélünk eleget tenni, midőn ezért mindazoknak, kik részvétükkel bánatunkat enyhíteni törekedtek, ez uton is őszinte köszönetet mondunk. Rapoch Gyula ügyvéd ós családja. VEGYES. — Műkedvelők; fényCépezéiéhez ? Elismert legjobb szalon éa\'utazási fényképező készülékek nj felűlmulhatatl.n pillanatnyi kéri-ké-szllléksk. további mindennemű fényképtiökHlé-kek A. Moll ca. és kir. udvari stáílitónál, Uécs, I Tuchlauben 9 Fényképező kellék lltlet ala -pittatott 1854 — Kivánatra nagy képes árjegyzék injyen. Nyilttér. rovat alatt közlöttekért nem vállal felelősséget a szerkesztőség ..MARGIT" ) GYÓGYFORRÁS. ManilíorrJs-telep (BEREG-MEGYE) A budapesti m kir, egyelem vegyelemrése, szerint kevés szabad szénsavat, ellenben sok szénsavas uatriumot és lithiumot tartalmaz. Ezen tulajdonságai azok, melyek a hasonló összetételű vizek fölé emelik. Kiriluő hatású a légutak h tOdó huruton állapotainál, különösen mzIvóh váladék esetén; tüdő-vészeseknél, ha vérzésre való hajlandé-b4\|f vau ts jelen, a „Marglt-viz" megbecsülhetetlen szolgálatokat tesz kevés sa-bad széusaváuál fogva. Kiváló hatást látni tőle ja (jyomor és belek huruton állapo-talnal. lőleg azon^ esetekben, hol a lólós mennyiségben képzelődött sar olta a rossz emésztésnek. A hugysavas sók lerakodását akadályozván, becses szolgálatot tesz továbbá a hólyag hnruto* báu\'almainál, a kő- és homok-képződés eseteiben, miért ii a budapesti é< bécsi egyetem orvostanára!, mint az orvoMvIlág egyéb elókelfi-épel a legszívesebben ha»znál\|Ak, előnyt adnak a „Margit"-forrásnak a hozzá hasonló összetételt! gyógyvizek fölött. W MINT IVÓVÍZ klvfcii övósxernek bizonyult Járványai betegségek Idején, fíleg typhut ellen. Mint borvíz általános kedyeltségnck örvend. Vese, hugyhólyae, hngydara é« a köménybiintalmaii ellen, továbbá a légző és emésztési szervek hurutoa bántiilmainál,orvosi tekintélyek általa Lllhlbn-forrnR SALUATOR sikerrel rendelve lesz. II u ic y h aj tó h at áB u ! Kellemes hú! \| KőoojeD emészthető Kapható asványvukt-ruskedósekhen és gyógyszertárakban. A Salvator lorrái igazgatósága Eperjesen j F ti it i K T A It: ÉDESKÜTY L. ásíáDjTUflagjkereslieiliis cs. éi kir. udv szállító BUDAPESTEN. Kapható minden gyógyszertárban, ftiizer-kereikedéiben e« vendéglőben. C^oT Gyümölcs ós szőilö bor készítési Gyümölcs ós szöllií sajíók, roljtooosan ható kettős emeltyű szerkezettel.. és nyomerö szabályzóval. munka képesség 207. nagyobb, mint bármely sajtónál és bogyó morzsolok. Teljesen felszerelt mr.iiretclö készülékek. Szollá és gyümölcs Srlők, aszaló készülékek gyümölcs -4s/-lózelók aszalásra, gyümölcs-vágó és hámozó gapek, legA. ujabb szerkezetű szabad, önműködő „Syphonia\'" gyümölcs é3 SZÖIIÖVBS8ZÖ permatezök gyártatnak és szállíttatnak jót-állás mellett a legjobb kivitelhen MAYFARTH PH. ÉS TÁRSA cs. kir. kizár, szabad. gaziiSíági gépsyár.k, vasöntöde ín gözhámor. BÉCS, II. TabDrstrassB 71. Kitüntetve 400 arany, eiüst és bronz éremmel. í\'. „or»xáü»« mfiíí»iaa»ácl víyl\'t "»SI arünjérmp I80». Sírg^dpn." Xrjesyzékek Ingyen bérmentve. \' \' Képviselők és yiszontárusitók felvétetnek. n n n x & n n x x x x x XXXIX. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1900 JUNIUS 30 áo. ! Rlcblcr-féle ! HorgonyPain Expeller - Llnlment Capslcl comp") Ezen hírnoves házíszor ollontáilt az ldó megpróbálásinat. mórt már több mint 30 év óta megbízható, fájdalom-csillapító bedórxsiJIésként alkalmazta tik köménynél, ctúznál, taguaggatásnál i* meghűléseknél es az orvosok által bo-dörzsöléaekre is mindig gyakrabban rendelte tik. A valódi Üorgony-Pain-Ex-pollor, gyakorta Horgony.IJninieut.el-novozés alatt, nem titkos szer, bánom Igazi népszerű házlaxer, melynek egy háztartásban sem kellőn© hiányozni. 40 kr., 70 kr. ós 1 frt. üvegenként! árban majdnem minden gyógyszertárban kfaz-letbon Tan; ff. rak tár: T3rök József gyógyszerésznél Budaprsten. Hovásir-láa alialmával igen óvatosak legyünk, mort tóbb kísobbertóltü utánzat van forgalomban. KI nem akar megkárosodni, az minden egyes üvcgot„Hor-gony" vödjegy és Ri^u-r czégjogyzéfl nélkül mint nem vatódlt uta.sit.sa vinKza. HlCflTER F. ID.ii Uru. Rirfiltliál n.t, kir. .dt.rl •lállllok. H [ E1.5 o». . Ur. oaitrók-matyar kJxr«iaC a»ao. omlokzat-festék-gyár Kronsteiner Károly Bécs, lll„ Hauptstr. 120, Arany-érmekkel kitüntetve Főhercegi í. h.rceot ur„dalm.k, e.. t. klr. k»ton»l ln<«6-.ÍOtk, »»•"•»». Ip^ri-binri. é. grirl lir.ul.tok, ip.tí.l -lalatok, épitöme.torek, u„,..inlén InQ.tl." tul.J- dono.ok .lillltój.. E homloVut-fralíkek, molyok méíít.on Wloldh.tók, ül„-otb.n por.UkUn és 40 külöi.bóxSminUb,uv kiWnkint 10 krtól Kileli aiillitlatnk és . mi > festék aiintintuigU illőd, azonos n olalfe.Hkkol. Ki biztos akar abban lonni, bopy jó és tiszta csokoládét vesz, az vegyen SUCHARD CSOKOLÁDÉT. Ezen régen jónak bizonyult és hírneves gyártmány, gondosan van készítve, jócállva, tiszta éa az egész világon kedveli. Mindenütt kapható. ^ lléyl hírneves kénfiirdó Horvátországban, Varazsd-Toplicza, rósta- és távírda a Zagoriai vasút mentén (Zágráb-Csáktornya). jfíT Vegyelemezve Prof. Dr. I.udnlg udT. tanácson által 1894. \\\\ 58 fok Celsius meleg forrás, & kén iszapnak felülmúlhatatlan hatása van és íxtllet rheuma, Ízület betegség, k, gyulladásos és csonttörési Összehúzódások, koszvény, neuralgikus bántalmak, mint ischias stb. női bajok, bör n titkos betegségek, idolt vesebajok, hólyaghurut, górvélykór, angolkór, ólom és higany mérgezéseknél stb stb. IVÓKÚRA, torok, gége, mell, máj, gyomoi- és bélbajoknál, aranyérnél, stb. -^ Villanyosság. — Massage. ^- Uyogylntézet minden kényelemmel. Hegyi vízvezeték, hideg vlr. gyógjmndok - zulianynyal. Knelpp azerliit Kge»z even át nyitva. Idény tartam mAjus 1 tói október l-ig. — Pompás nagy park, teijedelmes nltetvé-nyek, szép kirándulások. — Állandó zenekar, a zágrábi kir. operaház tagjaiból. — Zene- és táncestélyek stb. A varazsd-toplicai állomásou naponta társaskocsi várja a vendégeket. h\'nlöo fogatok is rendelkezésre állanak, de ezek odaállitása előbb a. fllrdn inté-zőségnél megrendelendő. Orvosi tudakozódásokat a fürüöorvns I)r. I.ONOH1NO A. ad. RV Prospektusokat fis hrusrlmráknt ingyen és bérmentve k/l/il -55a 3 A FÜROÖIGAZGATÓSÁG. \'S 8 S V 5 x 0 ö 0 8 ö •S Ct ö 8 HTEVEIt gyógyintézet TÖBEL-FÜRDÖ GRÁCZ MELLETT. IDÉNY: május—október. 330 méter Ji tenger színe felett. 2 itasuti állomás.\' Grácbót kocsival egy ór^. Posta- és távirda állomáB. Hég ismprt vasUrtalmu (akrotherme) acélfurrá : 0 fok C meleg (23 fok U.j Mérsékelt klitna 25 fok C és 20 (U.) erős tő erdölevegő, kiterjedt li-uyveserdük. Qyógy-javalatok, idegbáutatmak. ideggyeuges^g. háigerinc-betegség, hyiteria, 0rcsök, neuralgia stb. rllen. Női betegségek vérszegénység, bel- és hólyaghurut stb. Igen fijáulhitö Udnlóknek és gyenge gyermekeknek Oyógyeizkóz: külün gyógy- éa uszóhazin, kádfürdők melegvízzel, fenyöfürdók, villanyos fürdők, massagr. zuhanygyóíjkezelés sst. Olcsó lakások és egyes szobák, villák, Kyógyterem, kitQnő étterem, kitűnő zenekar. A fUrdő.gazgatónáguál kimerítő prospektus Ingyen íjt bérmentve. i>r. iil.um.t i\'int sás non, orvos tulajdonos. IfJS =» , OEflOER-f.l. OYOOVITÓ KÁTRÁNY-SZAPPAN Uhl.Ut,.. „,h ájánliik. Karóp. I.riobb lll.m.ibMl \|\|g5 k^v^j \' Üny.»"írk«f7.l\' aTkaímaisál . BilHdennessssi bfirkltttéa •H.o, t..TM.t.f.B IJnlI pikk.\|/-«Bm(.r. kon ^ • ítö.JI kUt.gík, acr««lQl4n orr-r.iM.ér, A a. A 4lvr, Lcyd.r. iabJ»««.U», tj- ia (i.kill Bfí U\\ korpa ll«o, A Berr.r-l4U ktriu,-.,^fet/J Urt.lm.ua . fft katrlnynak 40/,-át ti min- F d.n • k.rMkMl.Umti.n .lOfurJuló kit. T. L,. F rAny«..pp.noktAI lny.r..on Hl I il ni II ilk flij^^ OsaláJAk olkor&Ui. rigt» S.UroiotUo B.rr«r-Ul. KAIr4>yaiapyaa m.\|«.nd.Ua. ■ .< itm.rl »i4j..»r. voi* W> V", ""lik. XdtlU bórbslraé\|rkail iikerr.1 alkaJmaaUÜk a kitrinj-.uapp.a blr.lt a Dorgor-(ót« OVÓgy-kAtrAnykéssaBappB* A cy.oiibb kilriiyiutfu u AKl-OŐlI TINZTÁTAI.AVNÁÍJAI • •í. T0Jl.Ufir\' » CT.rmk.ko.k ral.m^onrl l..ib.t.<firW •II.o1 f.lulmulhaullan börti««Uli atoadA 4a ftiiliuiDU nLad.nn.pl kaaaaálatal asolfi] a Bargar-féla gtyoorU-kálrAny.BaaBBaa »%.«lr«.rin tartalommal 4. finom lllatUL - Ara mlnd.a fojaok k..«aAl.U ato.lU.aal arrtM t . áaraboaklal 35 kr , « darab 1 M tO kr. \' . KÍCM^I A Wbbl B.rt.r-T4l. w.pp.nokből kQlön6..n kl.m.l.n-<lak: B.aao^aiappaa a bír «nomlUira. barax-aaappaa p.tt.ná.ok atlao. oarbol oi.ppaa a bör .Imlld.ira httnlO-fc.lr.kn4l ii rnlnl l.rcnit.nllA Kappan. Iliritr-W. f.nyfl-fVrd5-aappna 4\' r.ayOx1».r« .ia«pan ".rar-lil. !>» ta.k aaappan a u6af« kor r4as4r« (96 kr.) ( Berger-félo Potroaulfol-BKappan mii orr, kiatis, bírrlukot.JIÍg éi arerOrBlstg alUn, ax.pl. ai.ppon ig.n hatliatáa, Bargar-féla kénaa taiaxappan mltMta.r ét arotlsctátlacaác «ll«n. TtinU axappon lib-U.O.U. ia hajklbuUi. .11.d. Bargar-féla fogaxappan kSoafigban 1 az. r.Dd.a focaknak, 51. as. dohányoaokoak. Ara 30 kr., a l.finbb fo^tiutltA aaar. A tilbbl B.rc.r fii. .r.ppano kai tll.tf.líf Utalunk a röpiratokra. Ca.k B.rKr-f41« ■-■ ■ , aaappanokat k.ll kiről, tnlutin aiitnUlan baOjUlas ntimatok vannak. Gjir 4a ICr.ktir . a. Hall A 0«mp. Tropp.u. tr/aijilM kiU«UI»i s MouUiji (ji((nMkiíHitÍMi Kuba Uü. Nao-Kanizsön: PRÁGER BÉLA és BELUS LAJOS £?(toszerMüéL I1STL1 gyermektápUKtje a legjobb alpe»l tejet lartalniarzu. Rég legjobbnak bizonyult táplálék csecsemők és gyom»rbetegek részére. Hasmenes ea hányás kizárva. C&T Egy doboz I korona 80 fillér. t legelső orvosi kapacItiUok alttal. 30 ér óta nz ősstes gyemiokkórhíizBkliRn^liastiiálatban van. Mintadobozok a gyermektájilisztból kívánatra ingyen éa bérmentve. - Központi raktár: Fr BERLYAK, Bécs, I. Naglergasse I. ^ Nestlé sOrüsitctt teje cukorral dobozonkint 1 kor. Cuk. ^ nélkül .wikiug" (újdonság) dobozonként 1 kor ÉRTESÍTÉS. ftrtesitjük a t. hirdető közönséget, hogy f. évi julius hó l ével a falragasz- és hirdetési bélyegilleték megS2Unlk. Hirdetések legjutányosabban ■ felvétetnek a „Zalai Közlöny\' kiadóhivatalában. 1 Enormer Nutzen" bls xu 2000 Kr. ratoh a. leloht errelobbtr in PrKmien-Abschlüsiin zu je 140 Kr. IiCiohlfaíilirhe Prospecte gratis (Spt clsl-abtheilung). Bankhaus Ű3S »Ungar. Börsen-Journal". Budapest. EST Auf Gr un ti unserer geniiion Kenut utas des europ. Kinanzgetriebes u. unserer reicheu 40 jkhriuen Krfahrung eriheileu wir nneigenalltzicen UttUi bei KfTecten- j trausactionen, sowie llelhllfe ur Sanl-rnug verlustbringcuder Kugagemeuts. j .UNGAR! BÖRSEN JOURNAL\' XXI. Julirgang. F.ln/lger unahliltii?. 0 flnaii/.. Itathgeher. Iiiterei«senvorlre- \| tunif de l\'rlvatcapltalei>. ö Lifi} >Gss<XE>»<5®ö«Ka nngamQqonoonQaooaD^acoooooooQOOODOooooopnp MOLL SEIDLITZ POR (\'■ak akkor valódiak, ha mindegyik doboa Moll A. védjegyét én aláírását tünteti fel. A Mell A.-féli Saldlltz-parak tartós gyógyhatása a legmakacsabb nyomor- é» «l-leslbiatalasak, gyomorgörcs <>s gyomorhév, rflgzAtt izékrakadét, inajbántalnm, vér toliilia. arauyér és a legknhnbözőhb a dl bflegségek ellen, e jeles háziszernek évtized.k óta mimlig nagyobb «Uerjedést szerveit. — Art eay lepsoiítelt «re-dltl dohaznaK 2 kor H»misitá80k törvényileg fenyíttetnek: MOL L-F ÉLE FRANCIA C8ak akkor valódi, ba "ilmlegyik Hveg MOí.Ii A. vóJjegyét tQtttMtf lel ----- .a. Moll- feliratú rfuozattal van zárva. A Moll-rélo fraaozla borszesz él só nevezetesen mint fájdaloraoiillapltó bcdorzsülesl szer köszvény, rsuz és a meghtllés egyéb kOvetke-zinényeíoél legiaincretesohb népiier — Egy őrorotl eredeti üveg ára I kor. 80 (III. MOLL Gyermek szappanja. Legfinomabb, lognjabb módszer szerint készítek gyermek és hftlgy szappan a bór okaaerQ ápolására gyernekek éa fflniltsk részére. Ara dsrabonkint — 40 flft/Őt darab — I kor. 80 flll. Minden darab gyermek-szappan Moll A. védjegyével vau ellátva F ó 8 z é t k ü I d é h : Moll A. gyógyszerész, cs. és kir. udvari szállító által, Béca: Tuchlaubeo 9. bz. Vidéki megreudelések naponta postautánvét mellett teljesíttetnek A raktárakban tessék határozottan MOLL A. aláírásával és védjegyével ellátott készítményeket kérni. Raktár: Nagy-Kanizsán Rosenfeld Adolf és Fia. ül__ ooQDODaouoooQQOooooooaoaooaacxxjjQaooooaoaDao llfllllCKV A. moll- ós gyomor-balzsaiiiát. (n molyel iu etfesEst\'pll^jl lautüHÁK mpgviz.Kátt) a/, t\'péa/. világ kedveli Ininiiüüütt ktredib. C.ak likkor valódi, hs ar. oldalt láljialó zöld, a törvény-1 .H7éknél lipjegy^ftt .ap.tca\'-védöjegyityel van ellátva: - Főlfíhnuib&tatlan azer minden mell-, tüdő, máj-, gjomorlictegfiég ellen »ll>. kUlnóleg Ix kltönóon hat é» setiet gjósjlt. " lisy p-óbaűveg tírmenlosou 1 korosa 40 fillér. Siéjjolkllldéa csati előzetes fizetés eseté,!!. THIERRY A. centifoliakenöcse (csodakunóc-nek novu/ik,) ujúlérhetetlen azivó erejii és gyógyitóh&tásu. Opo-rációkat a legtübb esetben fölöslegessé teszi. K kenöcHCso! egy 14 éves, gyógyithalatlanoak tarlott " csoulszut. ujabban peilig egy 22 éves rákszerü bajt ( gyégyitottak mpg. Antiszeptikus és gyógjitóllalásu i * mindenlélo seb gyulndásáuál. Próbatégely bérmentve 1 kor. 80 flll. Csak előzetes fizetés esetén küldjük meg. Óvakodjanak utánzatoktól és kerüljék az értéktelen, úgynevezett házi kenScsöket 8 máé efféléket. \' Cím: a. THIERRV. üfii/szcriar cs irár a VÉiójuoalloz. I\'rr;iad> l\'i nKrrtn>( Hí, a llrít-vasut nirntín. — Prospektus ingyen ós bérmentve. =: E s/erek sohasem romlanak meg és jó azokat 1 használatra készen a házban tartani. Az összes 1 müveit államokban bfcjegjzett védőjegycimnok utáu- ^ zalát a törvény üldözi. \' .Nypm.tnlt Ifj. Wajdits József könyvnynmdájihsn Nagy-Kani^án.