* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 5.34 MB | |
| 2010-02-13 20:16:26 | |
 | |||||||
Nyilvános  2174 | 4914 | Zalai Közlöny 1900. 035-039. szám szeptember | Zalai Közlöny Hetenkint egyszer, szombaton megjelenő vegyes tartalmú hetilap 39. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: NAGYKANIZSA, 1900. szeptember hó 29-én. 39-ilc szám. Klóflttté.l ár! Eféia tm . . 10 kor. — fiII. Fél írre ... 5 kor. — íli. NefyedéTTt . . I kor. 50 ill. EfjM ui> 30 flll. HIRDETÉSEK S bilitai prtiuorban 14, rcAjotluor 13, I mioileo toTibbi lortrt 10 flll KVILTTÉRBEH petit lorookeot 21) ailerérl rétet-oek fel. XXXIX. évfolyam. A lip ixellemi réurft illető oin-dfn köiUmény a felelő* uerktiitö nerért, is iny«gi rfixt illető kőt* lecjények jwdig * kiadó oe»ére anuetten Nagy-Kanizsára Wr-mentte intéxendSk. B<rmi»at«Uea lerelek nem fojitd-tatnak el. Kéziratok rliuizanemkBldctnek A pagy-kanizsai .Ipar-Test&let," „a nagy-kanizsai Takarékpénztár résxvény-társaság,\' a .Kotori takarékpénxtár részTéDy-tirsaság," ,nagy-kanizsai és a galamboki önkéntes tűzoltó egylet,* a 9nagy-kanizsai kisdedneve lö egyesület/ a „nagy-kanizsai tanitói járáskőr,\' a .nagy-kanizsai keresztény jótékony nőegylet,• „n.-kanizsai izr. jótékony nőegylet," „szegények tápintézete,- a .katonai hadastyán egylet," a .soproni HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ kereskedelmi iparkamara," nagy-kanizsai kűlválasztmácjának hivatalos lapja. VEGYES TARTALMÚ HETILAP. A tanév elején. Sm-iuliu, 1900. >■(. »i. A pírisi világkiállítás nagy joryje a legelső díjra érdemesítette nép-oktatásűgyűnket, képzőművészetünket, mezőgazdaságunkat, állattenyésztésűn-ket, valamint ezzel a mezőgazdasággal kapcsolatos iparunkat. Össze-vissza azokat a kiállítási tárgyainkat találta a párisi világkiállítási nagybizottság elsőrangúnak, a melyek fold- és nép-kulturánkről tesznek tanaságot. Jóleső őrömmel jegyezzük fel, hogy általában Magyarország ebben a világversenyben is elfoglalta a díszesebb helyek egyikét. Habár minden elbizakodottság nélkül, előre láthattok, hogy ott Páriában, az egész világ azine előtt sem fogunk háttérbe szorulni, mégis ez az előkelő becslés, a melyben kiállítási tárgyaink Fárisban részesültek, csak Önérzetünket, nemzeti Öntudatunkat emelheti. A párisi nagy jnry azonban csak azt látta, a mink van, de nem látta, nem érezte, hogy mi mindenünk nincs; mi mindenben szenvedünk, hiányt. Ezt csak mi tudjak. Mi erezzük. A párisi jnry Ítéletéből csak azt az üdvösséges tanulságot meríthetjük, hogy helyes utakon haladuok. A mi kultúránk reális; biztos alapokon áll. De nagy nemzeti céljainktól még messze vagyunk a kultnra teréo. Azért sohasem szabad szünetet tartanunk ezen célok felé vivő atakon. Az eddig elért siker csak buzdításul szolgáljon, de egyáltalán el ne bízzuk magunkat, hanem minden fontosabb fordulónál számot vessünk erőnkkel és képességeinkkel. Kbben a tekintetben reánk nézve külOnOs fontossággal bír az iskolaév kezdete. Az uj iskolaévnek épen a küszöbén állunk. Megindul az ifjúság, az uj generáció az iskolák felé. A gondos szülő topreng, hogy annyira szeretett gyermeke részére minél szebb jOvőt, minél fényesebb pályát biztosítson. Ennek legelső feltétele persze az, hogy a fiatal ember részére a legjobb, a hajlamainak leginkább megfelelő foglalkozási, kereseti ágat válaszszon. Ámde épen itt van a bökkenő. Nálunk még, sajnos, igen nagy az előítélet; az\'elfogultság egyes életpályák, foglalkozások iránt. Vannak az úgynevezett nri foglalkozások és viszont olyan foglalkozások is, a aelyeket bizonyos családok nem tartanak urí foglalkozásnak. Ezen elfogultság és előítélet szüli aztán azt a nagy furcsaságot, hogy mig az nriasnak elismert pályák zsúfolva vannak; azokon egymás miatt alig élhetnek az emberek, addig a nem urías foglalkozások egészen üresek, holott ezek a tulajdonképeui hasznot hajtó metiers-k, az ipari- és kereskedelmi ■gálják, mélyekkel szemben nálunk még mindig igen nagy- al előítélet | A társadalmi elhelyezkedés tör-i vénye nálunk még mindig nem érvényesülhet számos régi reminiszcencia miatt. Ezt a régi reminiszcenciát pedig továbbra is ébren tartja a mi középiskolai rendszerünk. A mi középiskolánk igen diákos, mintha csak kispapokat akarnának nevelni valamennyi növendékből. Ez a diákosság aztáu még az egyetemek egyes fakultásaira is átmegy. Hisz a jogi karon alapvető tudománynak van elfogadva | a római jog institúciói és a paudekták, \' valamint az egyházjog. Ezek is mind a középkori diákos műveltség ébren tartói. Anakronizmust a ml kultu-ránkban. Az egyetlen műegyetemünk és néhány alsófoku ipar- és kereskedelmi iskolánk, valamint gazdasági tanintézeteink képviselik a modernséget a magyarországi középső iskolai rendszerben, de ezek az iskolák meg tulnyomólag szakképzettséget nyújtanak és nem általános műveltséget. A polgári iskolákat pedig ne is említsük, mert azok minden jelentőségüket elvesztették; teljesen céljukat tévesztették. A helyett, hogy intelligens iparosokat és kereskedőket nevelnének a polgári iskolákban, ahogy akarták és ahogy lenni kellene, ime a legfőbb kishivatalnok és pályatévesztett, tengődő exisztencia épen a polgári iskolákból kerül ki. Ezek helyzete még azzal ia súlyos bitva van, hogy a gimnáziumi osztályokat mégis többre becsülik, mint a megfelelő polgári iskolai osztályokat. Most még ezen kétes exisztenciák szaporítására ujabban behozták azt a félszeg intézkedést is, hogy a középiskolai kvalifikációban holmi bifur-kációt létesítettek. Ugyanis egyre-másra szaporítják azokat u pályákat, a hol nyolc középiskolai osztály elvégzése kívántatik, de érettségi vizsga nem kell. íme ismét egy olyan félszeg rendszerrel állunk szemben, aminő a polgári iskola, hogy tulajdonképen semmire sem kvalifikál. Félben maradt tannlt emberek lépnek ki az életbe. Jövőjük, toTább fejlődésük, törekvésük ntja el van vágva. Ugyanilyen tekiutet alá esik a szeptember 1 én megnyíló községi közigazgatási tanfolyam, a hol ezután a községi és körjegyzők fogják megszerezni kvalifikációjukat. Valaki igen találóan mani-puláns őrmesteri, közigazgatási altiszti bkoMoak nevezte el - ezeket a tanfolyamokat Körülbelül ugyanaz is. Legelső kulturális feladatunk az legyen, hogy középiskoláinkat reformáljuk, modernizáljuk. Ez égető szükség. Minden miniszter megígérte ezt az égetően szükséges reformot, de eddig egyik sem hajtotta végre. Különösen azokat a tárgyakat kell szaporítanunk a középiskolákban, a mélyek a spekuláló hajlam kifejlesztésére alkalmasak. A skolasztikus tanrendszerből visszamaradt grammatikai módszer valóságos gyötrelem a mostani fiatalságnak. Olyan nyelvekkel bíbelődik, a melyeket a tanítási módszer mellett soha el nem sajátíthat; de annak különben sem venné hasznát az életben. A középiskolai iskolázás jóformán kárba vesz. HiáDyos műveltséget ad, melyet később nagy nehezen lehet pótolni. Innét magyarázható, hogy habár ezernyi és ezernyi fiatalember tolong a középiskolákba, mégis igazán kvalifikált, magas értelmű embereknek aránylag hiányával vagyunk. Mert a középiskolai kvalifikáció jóformán homokra van építve, mely az ifjú lelkébeo gyökeret alig ver; hanem az iskola porával együtt lerá-zódik róla. Ez nagy hiba. Egyik oka annak, hogy nálunk a realitás a kultarában nagyon fogyatékos. Az elemi oktatás agyán óriási lendületet vett Az 1868. óta folytatott népoktatási rendszernek meglett az a haszna, hogy az irástudatlanok száma leapadt Ugy, hogy az Írni-olvasni tudás tekintetében a statisztika szerint az európai államok között is a díszesebb helyek egyikét foglaljuk el. Ámde még mindig hiányos elemi oktatásunk. Mivel elemi oktatási rend- szerOnk nem meríti ki azon elemi ismereteket, a melyekre okvetlenül szüksége van az ifjúnak, ki kézműves, vagy foldtnives pályára lép. Helyeselni tudjak különben a közoktatási kormány azon intézkedését, hogy minél több gazdasági, ipari és kereskedői ismereteket akar nyújtani az elemi iskolákban és hogy az elemi iskolák 5 és G ik osztályának elvégzését el nem engedi, hanem kényszeríti a szülőket arra, hogy gyermekeik hat évig járjanak iskolába. Helyes és célirányos kultúrpolitika az, mely az illető állása szükségleteinek minden tekintetben megfelel. Ettől a végcéltól azonban még messze vagyank. Sokat tettüok, az igaz. íme Fárisban is elimerték ezt. De még több van hátra. Ezután necsak a kirakatoknak dolgozzunk. A megfeneklett iparkiállitái. K helyi iparkiállitásra vonatkozó átiratok nyilvánosságra hozattak. Van benoök a dicséretből és a gáncsűlásból is elég. A dicséret az iparkiállitáa kezdeménye-sóioek szól,.a panaszok mélabús hangon a helybeli Ipartestület ellen forda lett A panaszokat csak annyiban tartjuk indokoltaknak. amennyiben az Ipartestület vezetőaéce ellen fordulnak. Mert bogy az iparosok zöme a kiállítást nem óhajtotta már szeptember vagy október havában megtartatni és érzékenykedett amiatt hogy az 6 hatáskörüket egyszerűen anoek-tálta a Mnukisképzó- Egyesület, arról már vitatkozni felesleges. Hogy az Ipartestület vezetősége feladata magaslatin □em áll, az bizonyos Mert minden akciót ellenezni, minden baladásnak utjit állni, a h irlaptndósitókat a közgyűlésekből kitiltani, ezek olyan cselekedetek. melyekre a copfos boierek ia képesek. De ezekért a tarthatatlan állapotokért az iparosok, ba nem is mentbetők fel teljesen, nem is vádolhatók TÁRCZ A. Genf és Chillon. — A .Zalai Kőxlöny* eredeti tireAja. — Irta: TlUáajI Henrik. Rouüseaa műveiben számtalan vonatkozás található szülővárosára, Genfre. Az embergyűlölő bölcselő jó ideig nagyon büszke volt Genfre, mely a XVI1L században köztársaság rala oligarchikus alkotmánynyal. Mikor azonban a genfi városi tanács iratait elégettette, mert véleménye szerint istentelenek, botrányt-okozók és alkotmányfelforgatók voltak, szülővárosának felmondta a barátságot és nevét a genfi polgárok lajstromából kitöröltette. A történelem mindig csak ismétlődik, lényegében ugyanaz marad. \' csak ruhát változtat. Ma ugyan már nem égetik el a városi tanácsnak nem tetsző iratokat, de a klikkrendszerrel leszorítják \' a renitens irókat a nyilvános szereplés teréről. Az életébea sokat üldözött szociolognB a rue Rousseau 27. a*. a. házban azfl-letett. Háromemeletes, minden külső diaxt nélkülöző piszkos ház ez. A kapabejárattól jobbra van valami kávéház féle lebaj, balra van mésxáraxék. A kapu felett ékeskedik Rousseaunak kis mellszobra e felirattal: lei est né L L Roawesn 1712. Olyan miliea ez, mely a természet népségeiért rajongó filozófusnak bizonyára cem tetszenék, ha módjában volna most változtatni rajta. A Rousaeau-azi-geten őt rezgő nyárfa árnyában már jobb helyen van az ő szobra, mely őt Ölve és a Contrat aocial tanain rágódva ábrázolja. Még csak 1834 ben állították fel a genfiek ezt a különben szerény szobrot, mely Pradier müve. Egyébként már kevés kOlső hely emlékeztet lioosseaura, még az egyetem előadásaiban sem szerepei külön. Ugy általában előadják az ő tanait is a XVIIL század nagy irói műveinek elemzésénél. A jó genfiek mind az élet filozófiáját követik; a közgazdaság és a kongó kérdés belejátszik minden műveletükbe. Egy szemmel folyton az idegenekre kancsalítanak: a nyájas utazó zsebére spekulálnak. A Rousseau korszaka a történeté. Ujabban Genf szomorú világhírre vergődött, mint egy szörnyű bűnténynek színhelyé. Kutattam a helyet, hol Nagyasszonyunk as őrjöngő Lnccheni tőrdőfése alatt földre hullott. Egy bérkocsis, aki már több év óta a Quai du Mont Btanc fái alatt állomásozik, mulatta meg a kőlapot, hol az a megdöbbentő gyilkosság történt. Éppen a Hölel de la Paix kapájával szemben van a pad és a fa között Megkérdeztem a Hótel da la Paix vendéglősét, vájjon azon szerencsétlenségnek színhelyét meg fogják 8 jelölni valaha: .Semmit se tettek még eddig," felelt egykedvűen és elszaladt, nehogy tovább faggathassam. A Hotel Beanrivage-ban, hol áldott emlékű királynénk utolsó földi lakása volt, ax idegenek most is sürögtek-forogtak, mint 1898. szeptember havában; a Qoai Mont-Blancon az éjjeli élet sokadalma mozgott a száz meg száz Ívlámpák hal- vány fényében. Egy giiárr színtelen c>n-cogása és a kísérő hegedű hamis nyá vogása hallatszolt a Beaurivage terraaza felőL A távol sötétben, a Genfi-tavat borító homályban pedig megjelent lelki szememnek a Nagyasszony, mint Stella maris, keresve a szerencsétleneket, kik mentésre, vigaszra szorultak, mint Bzorult volna ö akkor, mikor a keréktornyos épület mostaui lakója sebet ütött nemes szivén. De a komor hangulatot-..nem osztja az örökké mozgó tömeg, mely elárasztja a gyönyörű quai-t, mikor a villamos Ívlámpák gömbjei lövélik fénysugaraikat az éj végtelen sötétségébe. A genfi éjjeli és nappali forgalom majdnem rendőri felügyelet nélkül bonyolódik le. A biden. az indóháznál és a hajóállomásnál áll egy-egy csendőr kacér egyenruhában, mely a francia uniformis utánzata. Egyéb ként csak a jól fegyelmezett közönség látja el a rendőri felügyeletet, akár csak mint nálunk, Kanizsán. De azért Genfben lopások és közrendi kihágások ritkán fordulnak elő. Ax első impresszió, melyet a város ax érkoxő idegenre gyakorol, éppen nem mondható kedvezőnek. A házak 3—4 emeletesek, kaszárnya-stilbeo épitvék, nélkülözik a homlokxatdisxt s ennél fogva oly kévéséé változatosak, bogy egyik házat a másikkal fel lehet cserélni Azután a háziurak bomlokzatfeatékre nem igen adnak ki pénzt és a házak megmaradnak a maguk gráoitszQrkeségükben időtlen-időkig. A háztetőkön pedig valóságos madárijesztő féle kémények és kürtök diaxelegnek. Nem igy a középületek. Azok atil-szerüek és a párisi középületek miniatűr-kiadásai. Az utcák hatalmas kőlapokkal olasz mintára vannak kövezve, tiszták és kitűnően vannak világítva- Minden utca éjfélig nappali féoyben úszik. A szállodák azonban nem mérkőzhetnek meg Luzern márványpalofáival, hol egy Van-derbilt is megtalálja a maga komfortját, meg a szerény turista ia. Genfben a Place nenve-en állanak a a város legszebb középületei: az egyetem, a színház, a mosée Rath, a zenede. Az egyetem gyönyörű park közepén van, az utca xaja, az elektromos kocsik csengése nem zavarhatja az előadásokat Három nagy épületből áll, melyek üveg-folyosókkal vannak egymással összekötve. Az épület előtt és az épület veaztibüljé-ben szobrok emlékeztetnek a genfi egyetem bires tudósaira. Az egjetemen a nagy szünidőben is élénk az élet Ekkor tartják a cours de vacances-okat, a szünidei tanfolyamokat a külföld azon tanárai számára, kik a francia nyelvben óhajtják ismereteiket és főleg beazélőképeeségöket gyarapítani. Belépünk az Aulába. Ott már elhelyezkedett vagy 70 nő és 60 javakorabeli íérfiu. Éppen Bouvier tanár tartja előadását Lamartine-rőL A legkisebb xaj sem zavarja az előadót Befejezésül azon óhaját fejezi ki a tanár, hogy tanítványaival szombaton délután Ferneybe, Voltaire, egykori un lakába akar kirándulni. Semmi helyeslés, semmi megjegyzés. A tanár arak és a tanárnők olyan jól viselik magukat, mintha caak attól tar- tanának, hogy növendékeik e pillanatban ébren megfigyelik. Elhagyva az egyetem épületét, a gyönyörű ezinház ötlik szeműnkbe. Szép \' renaissance épület, kisebb kiadása a j párisi grand operának. I A városban lakó sok milliomos jelenlétét mi sem árulja el. ók most valahol falun laknak, bflvöá helyeken. Az a sok órás-bolt és ékszer-üzlet, amely este 10 óráig nyitva van most sz idegenek kedvéért világítja kirakatait A kirakatok változatosságban vetekednek egymással. Csak a nevea Patek, Philippe és társa cég nem tesz órákat a kirakatba, ö hon concours áll, óráival és áraival is. Minden városnál és órásboltnál többet ér a genfi és vaadi kanton klenódja: a Genfi-tó, sötét azurszinü vizével és történelmi nevezetességű kastélyaival. A svájci oldal gyönyörű szőllő-kullurákkal van szegélyezve, a sxavoyai oldal zord hegyekkel. Az idegenek főleg a felső részéi látogatják a tónak, a hol Vevey, Clarens, Montrenx, Territet, Caux helyiségek és Chillon vára terülnek el. Chillon-t lord Byron énekelte meg. Kősziklára Tan a tóba kiépítve; tQrkiexkék hullámok mossák megingathatatlan lalait; észak felől erdő árnyékolja be és kelet felől a Dent du Midi hóboritotta csúcsai köszöntik a szemlélőt Itt volt egykor a szavoyai hercegek székhelye, kik rémuralmat gyakoroltak a genfi népen, mert a szavoyai háztól el akart sxakadni. Bonnivard szomora története nemcsak lord Byront kapta meg annyira, hogy ajka énekre nyilt, hanem a genfi perjelt hit a sxavoyai XXXIX ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1900. SZEPTEMBER 1-én. érte. Mert az iparosok zöme híve a - haladásnak éa ellensége ama maradi hivatalnokoknak. Az iparosok ezeo töredékét munkájukban Begíteni kell. Ébren kell tartani fontos szerepük tudatát, összetartásra kell őket buzditaDi és viasza kell adni a nagy kanizsai iparosoknak azt a szerepkört, melyet ezelőtt 30 évvel a városban betöltöltek. Az iparoaoaztály megerősödését elősegíteni volt a mi török vésünk akkor\'is, mikor elleneztük, hogy az iparosok beolvadjanak a Munkásképző-Egyeaületbe. Ezen törekvésünk ép oly önzetlen motívumokból fakadt, mint a Munkásképző-Egyesület által megindított akció. Célunk ugyanaz volt. mint a Munkásképző Egyesületé: a tfelyi ipar gyá-molitása - éa felvirágoztatása, de nem exkluzív alapon, hanem igenis az önálló iparosokkal. Mert önálló ipar önálló iparosok közreműködése nélkül elképzelhetetlen és elképzelhetetlen akkor is, ha az iparosok ipartestületüket meg nem reformálják főben éa tagokban. A polgárság zömét itt az a 40p önálló iparos képezi, aki ezt a várost lakja. Ez a 40Ö ember olyan tényező, mely érezhető legyen a város minden vállalkozásában, érezhető legyen a közigazgatási hivatal-nokok megválasztásánál is. E/t a 400 embert képeseé kell tenni arra, hogy óhajuknak kifejezést adhassanak minden ■alkalommal, mert ők is a vár09 adózó polgárai, a produktív munkában ők is részt vesznek ép ugy, vagy talán még hathatósabban, mint a lateiner elem. 8zóval minden alkalommal érvényesíteni akarjuk elvünket, amelyet már annyiszor hangoztattunk lapunkban éa.ez az elv: tiszteljétek az iparost. Az utca-pör. \'A legutóbbi városi közgyűlés tárgysorozatának egyik legjelentősebb pontja volt a Szemere-utcának és ^ Kazincy-utcai őrháztól az állomáshoz vezető úttest fentartásának kérdése. A város t. i. ugy óhajtaná, hogy a Déli vasúttársaság vállalná magára az állomáshoz vezető ut feutartását. ő pedig ennek fejében gondozná á Szemere-utcát, ami pedig eddigelé szerződés szerint a Déli vasútnak volt kötelessége. Nem fogjuk most részletesen- ismertetni a tárgyalásokat, melyek ezeo kérdésről a város és a vasúttársaság kö/ött folyuak, csak ki akarjuk fejteni azon elveket, melyeket a városi képviaelbtuek, Kanizsa fejlesztésének helyes politikája irányadókul kiszab. A város érdekeinek természetszerűleg az felelne meg, ba minden utcáját gondozná a moderu higiena alapelvei szeriül, du a város forgalmi erejét éppenséggel kiválasztott gondossággal kellene ápolni. A Szemere-utca gondozása a kúriai ítélet szerint ezentúl a Déli vaspálya-társaságot illeti meg. Roniéljük, hogy nem foguak herceg 1530-bao a chiiloni várban vasra veratott és négy évig fogta tartott, a genbek is nemzeti hőssé avatták és minden iskolás fiu ismeri ma Bonnivardnak, a geufi perjelnek szomorú történetét. Lord Byron óta Ezázával zaráodokolnsk ide az idegenek. ,Sok híres név véste be önkezével nevét a gránitoszlopokba. Lord Byron, V. Ilugo, Lamartine, Eugéne Sue novéro hiyják fel leginkább a látó .-gató .figyelmét. Dreyfus kapitány, aki most CoJognybe, a Genfi-tó partján fekvő falába vonult vissza, a nyár folyamán szintén megnézte Bonnivard borzalmas fogságának színhelyét; de nevét nem véste az oszlopba. Minő gondolatokkal távozhatott innen ő, akinek sorsához képest még a Bonnivardé ia enyhe volt I A; svájci kormány nacy összegeket költ ezen rendkívül érdekes éa azép várkastély fentartására. Minden(látogatótól belépti dijat szednek. Ezen jövedelmet a vár restaurálására fordítják. Müveit és válogatott szépségű hölgyek kalauzolják az áhítatos látogatót a történelem eme templomában. Csoportonkint vezetik ni idegeneket; a künnrekedtek már türelmetlenkednek; de mi, akik éppen a szavoyai hercegné hálószobáját nézzük, sajnáljuk, hogy a nekünk azánt 25 percnek vége van. Szép vezetőnk annyira megkedveltette velünk a történelmet, hogy szívesen maradnánk, ha kérő szempára. távozásra nem szólítana bennünket. oda is petróleum-lámpákat felállítani, mint tették azt a Kaxincy-utcának a sorompótól az indóházig vezető útrészen. Ez a Vaeuti-utca Kanizsának valóban legszebb réaze. A* szabályosan alkotott alléé kellemesen lepi meg az idegent, ki az illomá«ról befelé hajtat, s a város lakói legkedvesebb üdülőhelyül használják a terjedelmes fák árnyékos helyeit. Ez a fasor egyik büszkeségünk. Az utcát eddig a Déli vaspálya-társaság gondozta. Amint tudjuk, az útnak a jövőben való gondozására a város birói Ítélettel kötelezve lett s a legutóbbi közgyűlésen tervbevétetett a per megújítása. Helytelen a cél, amelyért a per megujittatnék és felesleges ujabb kiadást kockáztatni. A vasuti-utca gondozásának átvétele a város részéről ma már elhalaazthatat-lanul szükségessé vált. Mindezideig idegen kézen volt s meglátszik rajta a cem-bánomság. A sorompótól hx állomáaíg terjedő rész azök járdával és petróleum világítással van ellátva. A kocsiút az időjárás változása Bzerint sár, vagy portenger, melynek gidresgődrős felületen este járui nem kellemes. Mindezeken kívül még egy igen fontos körülmény diktálja elénk azt a feladatot, hogy az állomási uttestet, a város vegye gondozása alá. Kanizsa egész jövendő fejlődésének súlypontja ugy terjedelem ben, mint külső szépségben a vasúti állomás felé eső részekre gravitál. Megkezdődött ez a fejlődési folyamat a Csengeri-utcának egész az állomásig tőrtént 8 nemsokára befejezettnek mondható kiépülésével, folytatódott a ma még a jelentéktelen Kerti-utca léteaüléaével és be fog fejeztetni akkor, mikor majd a vasúti állomás és a város közt elterülő, nagy beépítetlen terület vaJamikor az idők folytán szabályos utcákkal, csinos házakkal beépítve lesz. Ez az idő természetesen még nagyon a jövendő méhé-beu rejtőzik, de az bizonyos, hogy Kanizsa fejlődése ebben az irányban szinte predesztinálva van. így gondolkozunk mi a Kazincy-utca állomási réaze fenntartásának kérdéséről., éa azt hisszük, hogy városuok fejlődésének helyes politikája ezeket az elveket szabja mindenki elé iránjadókul. A Táros képviselete helyesen járna el, ha megnyugodik a birói Ítéletben. Kereskedelmi s iparkamara. — Hirdetmény. A ni. kir. államvasutak igazgatósága 1900. évi összesen 110 darabot tevő kocsik, villamos világítására szolgáló accumulator telep szükségletének szállítására éa azoknak 10 éven át való fenntartására illetve a fenntartáshoz szükséges alkatrészeknek esetleges szállítására nyilvános pályázatot hirdet. Az ajánlatok lepecsételve ivenkint egy koronás bélyeggel, valamint .ajánlat a U 6.613/900. számhoz" felírással ellátva legkésőbb f. évi szeptember bó 16 én déli 12 óráig a m. kir. államvasutak gépészeti főosztályánál nyújtandók be. Mire oly megjegyzéssel hívjuk fel az érdekelt körök figyelmét, hogy a .Pályázati hirdetméoy" és .Ajánlati felhívás" egy-egy példányával kívánatra készségesen szolgálunk. — Hirdetmény. A m. kir. államvasutak igazgatósága 1901. január hó 1-től számítandó egy — esetleg bárom évre 20.000,000 drb. vasúti kék szinü rongy kéreg p*p»rból közönségesen kachi-rozott kéregmeuetjegyek és 10 000,000 -drb. közönséges azinű rongy kéreg papir-ból kék azinű péppel kachirozott vasúti kéregmenetjegyek fizállitására hirdet pályázatot. A szállítás a 122,291/96 t>z. a. á talá-dob szállítási feltételek, tOTábbá a bematatott és a.m, kir. államvasutak által elfogadott minták alapján eszköslendó. Az ivenkint egy koronás bélyeggel ellátott ajánlatok lepecsételve ily felírással .Ajánlat a 122 961/900. Bzám-hoz" f. évi szeptember hó 15 én déli 12 óráig a m. kir. államvasutak anyag és leltár beszerzési szakosztályánál nyújtandók be. Miről oly megjegyzéssel értesítjük érdekelt köreinket, hogy a . .Pályázati felhívás" a rendes hivatalos órák alatt kamaránk irodájában bárki által betekinthető. — Hirdetmény. A m. kir. államvasutak igazgatósága 1901. évre esetleg 1903. év végéig általa szűkségelendő bőráruk, nevezeteden 600 klgr. fényes bőr, 800 klgr. fuvóbőr, 2600 klgr. gép-azíjbőr, 3000 klgr. őzbőr. 600 klgr. talp-bőr, 800 klgr. timaós-bőr, 900 klgr. egyszerű gépbBjtó azij, 600 klgr. két szeres géphajtó azij, 15,000 darab varró-szij, 16 000 darab bőrtárca ezállitáBára pályázatot hirdet. Pályázni ki»ánók a kitöltött ajánlati mintát, ivenként egy korona magyar bélyeggel ellátva ezen külcimmel .Ajánlat 123,029/900. számhoz" 1900. évi szeptember bó 28-ki déli 12 óráig a m. kir. államvasutak áoyag és leltár beszerzési szakosztálynál nyújtsák be. Mire oly megjegyzéssel hívjuk fel érdekelt köreink figyelmét bo«y a közelebbi feltételeket tartalmazó „Ajáulali felhívás," a rendes hivatalos órák alatt, kamaránk irodájában bárki által betekinthető. Sopron, 1900 évi augusztus hó 25-én. A kerületi kereskedelmi és iparkamara. HÍREK. -r- Ydroul közgyűlés, Nagy-Kanizsa r. t város képviselő testülete 1900. évi szeptember hó 3 án délután 3 órakor a városház nagytermében közgyűlést tart. Tárgysorozat: 1. Az 1900 évi választás alá nem eső képviselők névjegyzékéuek kiigazítására: egy küldöttség megválasztása. 2 1369. 5691. 75. 43./900. Szalay Lajos, ifj. Hegedűs László, Faica Lajos, Plánder György, id. Hegedűs László, id. Ste8zlin Ferenc, dr. Neusiedler Antal v. képviselőknek az iskolaszéki tagságról történt lemondásuk bejelentése. 3. 14G36J900. A városi képviselő testületnek 1900. évi julius bó 31-én tartott közgyűléséből 31|900. jkv sz. alatti határozata alapján a u.-kanizaai 653. sz. tjkvben f 720. éa 2915|b hrazám alatt foglalt ingatlanok megvétele iránti előterjesztés. — Fiók posta. Lapunk egyik utóbbi számában hírt adtunk Csengeri-utcában Gerttner Nándor tözBdetulajdonosnál létesítendő fiókpostáról. Mo8t halljuk, hogy a szívesen fogadott és a szeptember bó elejére^kilátásba helyezett fiók-posta, a postaigazgatóság ujabb intézkedése folytán, csak még december hó közepén fog megnyílni. — Uj tanárok a katedrán. A nagykanizsai izr. hitközség tanintézeteinél a jövő 1900/1901-ik tanévre jelentékeny változások VBnnak. Kondor József elemi isk. tanító nyugdíjaztatása folytán megürült tanszékre Hoffmaon Józsa oki. tanítónőt, a polgári iskolánál üresedésben levő rajztanári állásra Steiner Dávid-nagyváradi tanárt, a felső kereskedelmi iskolánál pedig Müller Vilmos tanár távozásával megürült mennyiségtani tanszékre Márkovi ts Dávid tauárt választották me«. — Kétszer eltemntro. A mult évbeii Károlyvárosban hirtelen elhunyt orvosnak dr. Maulvrurf Bódojjnak holttestét családja Károlyvárosból Nagy-Kanizsára hozatta és a helybeli izr. temetőben helyeztette örök nyugalomra. Az elbunyt orvos városuok szülöttje volt éa teetvér-öcscse Maulwurf psr.tr.-magyar tiszteletbeli konzulnak 8alooikiben. A család a kővetkező jelentést adta ki: Fájdalomtól megtört szívvel tudatjuk, miszerint a Károlyvárosban elhuuyt drága és örökre felejthetetlen balottuuk néhai dr. Mau\'.wurf Félix, orvostudor ur földi maradványait Nagy-Kanizsára elhozattuk. A drága földi maradványok a déli-vasut indóházából az izr. sírkertbe vitetnek, hol f. hó 29-én délelőtt 11 órájcor örök nyugalomra helyeztetnek. Nyugodjál immár békében az édes szülőföldben, felejthetetlen jó gyermekem, testvérünk és rokonunkl Mau\'.wurf család. — Házasság. Herz Adolf, a „Pester Lloyd" kiadóhivatalának főtisztviselője, Bzeptember 9-én délután 1 órakor turtja esküvőjét Kohn Houa kisasszony nyal\' Kohn Ignác leányával Nagy-Kanizsán. — Uj bankjegyek. Az Osztrák-Magyar Bank minden valószínűség szeriut a jövő hónapban kezdi meg az uj bankjegyek forgalombaboaatalát. Szó van pedig mindenekelőtt az uj buszkoronáa papir-pénzrő1, a mely a mostani tízforintosokat helyettesítené. Ezeknek a bankjegyeknek a nyomásával már teljesen el ia készül- tek éa ezek a központi pénztárban nagy csomagokba rakva várják forgalomba hozatalukat. A baok azt tervezi, bogy az uj papírpénzt csaki* a régi 10 forintos bankjegyek beváltására fogja használni; ezzel szemben kereskedői körökben már rég érzik az elegendő kisebb bankjegy* hiányát, annyival is inkább, minthogy az ötforintos bankjegyek száma is 112 millióra van korlátozva. Kívánatosnak tartják tehát, hogy a forgalomban levő kisebb bankjegyek számát ia lehetőleg emeljék. Az uj bankjegyek kibocaátásá-uak pontos idejét a bank\'a két pénzügyminiszterrel együttesen állapítja meg. — Belratáaok. A nagykanizsai közs.-aleófoku ipariskolánál az 1900/901. tanévre a tanoncok beiratása az egéBz évi tanfolyamra szeptember 1—12-ig, a téli taufolyamra pedig október 15—18-ig történik a központi áll. elemi népÍBkola II. fiúosztályában, hétköznapokon esti 6 —8-ig, vasár éa ünnepnapokon pedig délelőtt 9 —12-ig é.t délután 2-4-ie. Ezen kitűzött időben az 1884. évi XVII. t.-c. 82. §-a értelmében, mindon iparos-mester köteles a tanoncát még azon esetbeu is beíratni, ha tanonca még csak próí>aszolgálaton van, vagy vidéken dolgozik. Az iparostanulók kötelesek a beíratáa alkalmával születési bizonyitvá nyukat éa tanonc-azerződé.-űket bemutatni; évi 4 kor. 30 fill. tandijat lefizetni, vagy ameunyiben ezt szegénységüknél fogva uem volnának képesek lefizetni, a tandijelengedésűk iránt a városi tanácshoz címzett kérvényeiket az igazgatóuak átadni. Az előadások az egész évi tanfolyamban szeptember bó 12-én, a téli tanfolyamban pedig október!hó 18 án kezdődnek. — Az Ipartestület bogarai. A copf nem szereti a nyilvánosságot, s a hol módjában áll, lehetőleg eloyomja. Eklatáns példája ennek a diplomácia s a nagykanizsai Ipartestület. Ez az utóbbi tiszteletreméltó gyülekezete az iparosoknak közgyűlést tartott a mult vasárnap és mivel közérdekű űgy, az iparkiállitás ügye került szőnyegre, kiküldtük tudósítónkat, bogy meghallgassa a gyűlés lefolyását. Varga elnök azonban elővette az ő bölcs politikáját és tudósítónkat a terembe nem engedte bebocsájtani. Ez az eljárás természetesen jogában állt az elcök urnák és választmányának, de az iparosok többségét kötelességünknek tartjuk arra figyelmeztetni, bogy nagyon az ő érdekeik ellen van, hu olyan vezetőséget állitamk élükre, a mely a legjelentősebb ügyet, a hol a közönség érdeklődésére valóban szülcaég vau, a nyilvánosaág elől elzárja. Ez a struccpolitika Varga elnöktől nem csodálható, de a józan goodolkozá-u iparosok ilyen politika vezetése alatt — uem hisszük — hogy szívesen tömörülnének. — A Temetkezési Egylet közgyűlése. Még alig alakult\'meg, máris közgyűlést- tarolt ez az egyesület f. hó 26-án, vasárnap d. u. 3 órakor a városház nagytermében, me\'yet jóformán megtöltöttek az Egylet tagjai — csupa Bzegénysorsu ember. Peifkó alelnök megnyitván az ülést, köszönetet mondott a tagoknak megjelenésűkért.\' Áttért aztán az indítványra, a melyértj tulajdonkép összejöttek. A választmány ugyanis okvetlen szükségesnek találja egy halottas kocsi beszerzését, a mit ugy vél végrehajthatni, hogy a tagok, a jobbára szegény emberek — adakozzanak iéa teremtsék elő a kocsi költségeit. Természetes, hogy ebbe a közgyűlés nem egyezett bele. Mindenekelőtt Raffay rendőrbiztoa szólalt fel. Kijelenti, bogy aj mai lejlődő stádiumában az Egylet még uélkülözheti a halottas kocáit, pláne * uem az az Egyesület célja, hogy a tagoktól anyagi áldozatot követeljen, hőt az,\' hogy gyámo-litsa őket. Hasonló értelemben szólalt fel Szűcs Jáuos egyleti tag, a ki a jegyző urat alaposan letromfolta. A jegyző vállig azt erősítette, bogy az Egylet tőkéjéi nem szabad kocsi és más ilyen dolgok beszerzésére fordítani; ezért kell külön . gyűjtés a kocsira. Valaki még .Sient-Mibály lova" beszerzését ajánlotta, de érdemleges \'határozatra nem került a dolog, mert az első indítványt — leszavazták, mire- elnök az ülést, még egy köazöoetmondáa után bezárta. — Tűink. Augusztua 25-én délelőtt a fogyasztási ellenőrök, Bzv. Bunczora Jáuosné háza mellett elhaladva, ennek ablakain füstöt láttalf kitódulni. Beron- tottak a Bzobába, hol az ágynemű már lobbot vetett.xA tűzet eloltották. A tüzel Bunczomnénak egy csendes őrült nővére élesztette, ax által, bogy egy magára hagyott pillanatban e\'őkutatta a gon-dosan elrejtett gyufát éa meggyújtotta az ablakfüggönyt, a mitől az ágynemű is tűzet fogott. Ugyanazon napon esti 10 órakor pedig a közkórház mögött pirosult meg hirtelen az égboltozat. Itt a tűzoltóság bir néhány hold főidet bérben az urodalom-tói és a gyakorlótér mellett kazalba rakatta a zabszalmát. Innen csapkodtak ég felé a szalmalángjai. A gyujtogatúi már a tűz oltára alatt kézrekeritette a rendőrség Vizeli Józaef helybeli illetőségű kőmives-segéd személyében, ki nyomban bevallotta, bogy ő gjujtotu fel a kazalt éa pedig azért, hogy börtönbe kerüljön és legyen mit ennie, ö már régóta munkaképtelen én uapokon át való éhezés késztette őt a bűncselekmény elkövetésére. A büntető biróiág nem fogja ugyan ezeo érvelést elíORadoi; a dolog azonban eléggé jellemzi szegényügyi állapotainkat. Özv. Skublica Istvánué szül Toluay Irén tulajdonát képező .Bük" pusztán m.. hó 27-én délután 3 órakor cséplés közben, k ezideig kinem derített okból, tűz:.támadt, mely 2000 kereszt búzát és 85Ö mmáz3a takarmányt hamvasztott el. A tűz színhelyen megjelentek a fe!*ő-rajki tűzoltók közül néhányan s a bzoui-szédos .Cser" pusztán lakó i csolédek, kik teljes erejökkel hozzáláttak a tűz lokalizálásához, mely a kéaő éjjeli órák- : ban Bikerült is. A nagy veszély között, ezer szerencsének mondható, bogy a pajtáakertboo levő több ezer kereszt gabona ki nem gyúlt. A kár 15 000 koronára rug. Az összes gabona biztosit^ volt. — Vasárnapi verekedések. Mult vasárnap esti 11 óra felé mikor már a Zöldfa-kerti publikum oszladozni kezdett, Muzikár asztaloeék cselédje is hazafelé tartptL Egy csoport suhanc követte a leányi kit egy huszár vett oltalmába és haza is kísért. Ott bereteazelte r kaput és nem eresztette be a tolakodókat, mire a legénysereg ostrom alá vette a házat Botokkal és tégladarabokkal döngették a kaput, uRy, hogy az egész utca felébredt a zajra. Valaki e közbeu a legközelebbi telefonon értesítette a rendőrséget, mire egy járőr a helyszínére sietett. Az ostromló sereg azonbau neszét vette a dolognak és ugy szétrebbent, hogy már egy «em volt megcsíphető. ! Alig hogy itt békesség lett, jött egy ujabb jeleutés, hogy a régi Simon-kaarárnya-téron egy sebesült ember fekszik; egy másik eebeaQlt meg maga jelentkezelt az őrtanyán. Ennek bekötötték a jelentéktelen sebét, a másikat azonban be kellett szállítani a kórházba, mert szúrt sebei súlyosak voltak. —.A aebesűltek: Pecaics György főldmives és Kálmán József kőmives-segéd, a szurkáló vitézek pedig Vadász Jáuos éa Horváth (juda) György parasztlegéuyek.gkik ellen megindították a vizsgálatot*, — Pénzhamisítók a vidéken. Baum-back Lajos, csáktornyai korcsmáros a napokban feljelentotte Nóvák József paphegyi JakÓBí, hogy egy mulatság után hamis ezűstforinttal akart neki fizetni. A csendőrök Novákot vallatóra fogták,, de az ő ártatlansága kitűnt, mert kider.-tett\'ék, hogy, midőn Nóvák m. hó 19-én. éjjel a Pecaornik-féle csáktornyai vendéglőbon mulatott, az asztalon levő pénztárcájából mulató társa, Poszédi Ihtváo kivelt 2 koronát éa helyébe becsempészte a hamis forintot. A további nyomozás Borán egy mibályfalvi kereskedő azt állította, bogy Poszédi apja 3 drb. bamia 20 filléressel akart neki fizetni éa ezek alapján a csendőrség házmolozáat tartott Poazédinél és apjánál, mert alapos a gyanú, hogy a pénzt ők maguk készítették. A. nyomozás nagyobfyeredméoyre eddig nem vezetett, a esendőik azonban a terhelteket letartóztatták. — FelQlflzetések. A Szt.-lBtvánnapi-ünnepély alkalmával a szerencsejátékhoz készpénzben adakoztak: Uoger Ullmann Elek. Rapoch Gyula 4—4 kor.. Tripammer Gyula, Weiss L. és F. 3—3 kor., Mos-hammer Károly, Wurchanovits József, Hartmann János 2—2 kor., Strasser Antal 1 kor. 20 fill, Wittmann Mátyás, Varga Antal. Nall Jakab, Hlaveg Ferenc, Keberling János, Szittár Autal, Muhon „Henneberg-selyem" C«»k akkor »alódl, ha köiTotlen tólem rendelik íri\'\'.r\' \'í,<r "\'"C" kftó\' u frt «5 krlg mélírenkint - tf.h, rahkk ■ bloQtokoftk ,.141 _ Mimleolrioek p6,ubír f, liaarc Itwn, hfcboi uillitu. Mintifc páltaíordahiul kaldotoik. HENNEBERG G., seijemiiáM,Zürichben. Cl. Ii kir. udnrl-iUlliii. XXXIX. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1900. SZEPTEMBER 15-én. János, Flumbort György, Pusztay János, Péter Lajos, Illés Antal, Sálériuszné, Beierl Ferenc, Marton Ferenc, Hajekné, Huszárué, Jozifovics Milivojod, Vargha Gizella, Szabady, Maximovics György, StárzHinazky Györpy, N. N., Plihálné, tlr. Tubolyné, dr. Fábiánné, Kőhler Antal, Weiszberger Kálmán 1 — 1 kor., Thassy I\'oua 80 fiII.. Megjimoret Antal, Hentz János. Okos Juliska 60—60 611., Buváry Lajos 50 GILi. Varga Dezsőné 40 fill. Összesoa 51 korona 70 fill. FclülGzetéeek: Irmler József, • Fiscbel Lajos, Miltényi . Ignác, Miltényi Gyula 60—60 fill., Mikos Géza \'2 kor., Focht Jakab 40 fill.. L)obrovits Milán 8 kor. 20 fii)., Vinter •10 fill., Köhler Gyula. N. N. 60-60 fill., N. N. 20 fill.; ifj. Samu József, Vidékovica István 1 — 1 kor.. Fleischhacker Ignác 20 fill.. Knortzer György 1 kor. * 60 fill;, dr. Hauser János 3 kor. 60 fill., Eperjesy Gábor 5 kor., N. N. 1 kor. 20 fill.. Horváth György 60 fill., Hajdú Gyula 1 kor. 60 fill., Kollarits István 80 fill. Összesen 31 kor. 40 fill. Élő allatokat adtak: Margenthaler Lajos 1 pár tyúk, Dirk Oszkár 1 bak kecsko, Mikos \'Géza 1 lud. Némeih Imre 2 házinyúl. Eichner Sándor 1 ,j>ár csirko. ifj. lJeutzik Mihály 2 galamb, Linzer Béla 1 csbc.hí, Etek Géza 1 lud. A tekeversenyben dijat nyerlek: l-ször Dezső Aladár, . 2-szor| Erdőai Bálint, 3 azor Klllger Pál, ■t-szer Deák Viktor. A.világpoatáoál dijat nyertek: l-ször Stocker Juliska, 2-870r Lovász Mari. 3-szor Tauselt Ottilia. A azerencsejátékhoz tárgyakat adakoztak: Kövesűi Kálmán 2 zsebkendő, Miltényi Sándor 3 pár cipő, Marton Ignác 1 üveg bor. Kohn és Lichtschein 1 kötény, Weiser J.; C. 1 vasaló, Neu éa Klein 1 Üvejí likőr, Berény József 1 mtílllü, iíosenfeld Adolf és fia szobadísz, Milhofer Ödön 2 melltü, Irmler József zsebkendők,- Uaíphen Mór 1 legyező, Májon testvérek 1 olló. Kaaztl Jakab 2 atnbó, Kis S. Zsigmond zsebkendő, Thur Lipót\' 1 kendő, Schwarz és Tauber 1 üveg cognac, Boronkay Aladár 2 ezobadisz, Moltzer Jakab 1 likőr azervisz, Ledofszky Ernő 2 ambó, Klein Józaef kendő, abrosz, Bettlbeim és Guth 2 gyeriyatartó. ifj. Wajdits\'József 2 doboz levélpapír, Hirschler és Lusztgarten 1 irótnappa, Strém Vilmos 1 üveg pezspő, Weias L. éa F. 1 doboz levélpapír, iioseothal Jakab 10 üveg likőr. Mair József 2 arcképtartó, Lázár Józaefné 1 díszmunka, Waligurszky An-talné 1 cukortarló, Treiber Lujza hamutartó, Keicbenfeld Ignác fiai 3 szakajtó én 1 véka, Iieick Gyula szépítő szer, llalvax Frinyes 1 kalap Köhler testvérek 2 ambó, Weissfeld és Fischer 1 kendő, Dobrovits Milán 4 ambó, Dobrovits Milánné 2 ambó, Kohn L Lajos 1 kosár, Beck Béla 1 ambó, Janda Károly 4 drb. virág, Matatek Andrásné 3 ambó, Blau M. fiai 2 Qveg cognac. Kende Józaef 4 nyakkendő, Löwy Adolfaé 1 virágváza, Iliczejberger Mátyásnó gyümölcs tányér, Gürmer Vilmos I kenyér, Slefánovits Alajos 1 torta, Eperjesy Gábor 3 ambó, Scbless Antal levélpapír. — A dalárda köréből. Az Irodalmi és Művészeti Kör énekkara a nyári szünidő elmultával, folyó évi szeptember hó 3-átóI kezdve újra megkezdi működését. Midőn a dalárda ezt az érdeklődők b. tudomására hozza, egyúttal felkéri mindazokat, kik a dalárda tagjai sorába belépni szándékoznak, hogy ebbeli óhajukat vagy levélileg, vagy egy működő tag által, a szakosztályi elnöknél. S z a l a y Lajos \'ügyvéd urnái jelentsék be. — Anyakönyv] statisztika. Váro-hunkban az elmúlt augusztus hóban t-zületet\'t összesen 65 gyermek éa pedig törvényeH házasságból 29 fiu éa 27 leány; 1 házasságon kívül G fiu és 3 leány. Halálozások Bzáma. 62 és pedig 25 finemű és 36 nőnemű, mégis 1 fiu halva nzületett. Házasságkötés céljából 13 pár jelentkezett, mig ellenben házasságot 17 pár kötött; vegyes házasság 3 esetben jött létre, még .pedig róm. kath. férfi és izr. dő kőzött 2 esetben és ág. ev. férfi és róm. kath. nő között 1 esetben. — A magyar mezőgazdaság dicsőségéről legvilágosabban a grand prix Bzól, melyet a párisi világkiállítás zsűrije a magyar mezőgazdasági osztálynak odaítélt. Mindegyik zsűritag egybehangzó nyilatkozata szerint a magyar mezőgazdaság kiállítása nemcsak mintaszerű és remekmű, h"»nem a praktikus mezőgazda-«ágnak valóságos akadémiája, melyet minden magyar mezőgazdásznak okvetetlenül meg kell néznie. Egy magyar mezőgazdának\'\'sem szabad tehát elmulasztania a kedvező termés-hozatal egy részét ezen tanulmány- és kéjutra fordítani, annál is inkább, mivel egy ily kiállítási utazás költségei a kizárólag Fuchs H. váltó-házánál (Budapest, Kecakeméli-utca 1.) kapható Cook féle utazáBi jegyekkel, el- enyészően csekélyek a nyújtott előnyökkel szemben. Csekély 360 koronába kerül: kényelmes utazás (egyedül — nem társaságban) Párisba éa viaaza IL osztályú gyorsvonattal. 10 Dapi fényes ellátás elsőrangú párisi szállodában, szabad bemenet a kiállításba, EiíTeltorony jegy, balesetbiztosítás, az ut tetszés szerinti megszakítása az oda, vagy visszautazásnál, felmentés a kellemetlen borravaló alól utb. stb. A réaztvételi bejelentések oly Bzámosak, hogy minden kérdezősködésre Ievélbelileg nem válaszolhatok; Fuchs H. válióbáza azonban készséggel küld prospektust (magyar, német, vagy horvát nyelven) melybon a fönt csak jelzett olőnyőknek kimerítő részletezése foglaltatik. — A\'Dráva halottja. Zserdin Jó/.sef. oporoveci lakós, m. hó 24-én este felé Leprád alá itatni vitte lovait. Felült m egyik ló hátára és vigan, dalolva hajtott a Dráva vizébe. Alig halad: egy kissé beljebb, örvénybe került és a-forgatag lovastól együtt a víz alá sodorta. A faluban hiába vártuk vissza a gazdát, ki a vizben halálát lelte. — A szerencsétlen tolvaj. Balaton-, Berényből értesülünk, hogy oit a napokban egy parasztlegény Hunyady Imre gróf kertjébe lopódzott, hogy dinnyét lopjon. ÖsBze is szedett néhányat a jobb lajtából és terhével igyekezett a kerítésen keresztül elmenekülni, de egy kiálló rozsdás pzög oly súlyosan megsebezte, hogy bárom nnp múlva vérmérgezésben meghalt. Anyakönyvi hirek. Születések: Augusztus 24—31 ig. Borovics József földmives: Anna, Marton János földmives: József, Horváth János kőmives: Gyula, Busa Ferenc cipész: Mária, Bolla Mária szakácsné: Rozália, Karlovec Lajos vámi hivatalnok: Juliska, Schweizer József fodrász: László, Tollár Verona szakácsné: Gyula, Rattmann Menyhért kéményseprő: József, Ra^potnik Rezső mozdonyvezető: Mária, Plander György földmives: László, Zsoldos János kádár: Mária, Kúllovics László földmives: László, \' Horváth József földmives: Júlia. Halálozások: Zsábot János \'rk. honvéd, 20 éves: tüdővész, Ötvös László rk. 21 hónapos: tüdőgyulladás, Bogma Anna rk. magánzó. 73 éves: agy- szélhüdés, Kamper Gyula rk. 7a éves: bélhurut, Roth Frigyes ág. ev. vasúti alkalmazott, 66 éves: görcsös légrekedés, Beke János rk. földmives, 75 éves: vizkór, Sneff Ferencué Gudlio Kati rk. 64 éves: végelgyengülés, Ziválitz Jánosáé Krefli Kati rk. 31 éves, \'takács neje: tüdőgümőkór, Tasáner Jenő rk. 8 hónapos: bélhurut, Hegedű? László rk. földmives. 76 éves: végelgyengülés, Gábor Ferenc ifjú rk. 23 hónapos: bélhurut, Bébec Ilona rk, 2 hónapos: bélhurut. Fekete Vendeloé Luif Anna mosóuő rk. 52 éves: azivbaj. Gócán Juliánná rk. 2 éves: önmérgezés, özy. Szép Ferencné Loorencsics Verona rk. városi szegény, 48 éves: gyomorbaj, Kelti Györgyné, Ötvös Anna rk. 21 éves: tüdőgümőkór, Berdő Jáoos rk. cserepes, 80 éves: bélhurut, Zsoldos Mária ág. ev. \'/j órás: ránggörcs, Varga Mária rk. 14 napos: hörghurut, Hauuesz Margit rk. 1 hónapos: gyomor-bélburut, özv. Klein Péterné Bedő Mari rk. magánzó, 70 éves: végelgyengülés, Horváth Juliánná rk. 1 órás: gyengeség, Anderka Helina rk. cseléd, 17 éves: tüdővész. 1 Házasságot kötöttek: Wernér Adolf mészáros — Leitner Saroltával, Horváth István munkás — Kálovica Katalinnal, Pollák Samu magánhivatalnok, Barcsról — Wolbeim Saroltával, 1 Lene Boldizsár kőműves — Klucsarics Annával, ___ Mesterházy Gyula Csehi-Mindszentről — Nagy Angélával, Göllesz Ferenc géplakatos — Buzdinger Antóniával. G . 25 , -6 . 45 . 0 . — . — 7 . — . S . 15 ,• - 5 . 25 , C „ 80 . - 7 . — . közgazdaság. Gabonauzletröl. Az üzlet teljesen lanyha. A, külföld nagyon tartózkodóan viselkedik és ennek következtében áraink napról-napra esnek. Árpában a kérésiét a nagy kínálat következtében megcsappant és igy nagyou valószinü. hogy ezen cikkben\' is jóval olcsóbb árakat fogunk kapni. A rossz., vételkedv következtében a kereskedők áruikat többnyire a tárházakba helyezik el és igy ezek nájunk is már ugy megteltek, hogy egyenlőre nem képesek többet elhelyezni. Tengeri után valamivel élénkebb az érdeklődés, zab változatlan. Bab a rossz termés miatt emelkedik. Áraiuk a kövelkezők: Buza 7 kor. — fill. — 7 kor. 20 fill. Rozs Árpa Zab Nab 50 \'kilngrnmonkint. IRODALOM. — KI akar újévre egy szép nap tiirt I ,\'Aki akar:\' az fizessen elő a .Budapest" képes politikai napilapra, a melynek minden rendes előfizetője újévkor egy diszes kiállítású számos képpel ellátott gazdagtartalmu naptárt kap egészen díjtalanul. A „Budapest" egyébként is érdemes a pártolásra. Egyik legrégibb légelterjedtebb é3 legolcsóbb ; napilapja hírlapirodalmunknak. — Hirei frissek és megbízhatók. Állandóan két érdekfeszítő regéuyt közöl, s az egyik lapszámozva könyvalakban jelenik meg. Egyszóval, a „ Budapest* olyan megbízható, változatos 8 jó magyar napilap amelyet örömmel olvashat bárki. Elő-fizotési ára egy hóra 2 korooa, negyedévre 6 korona, félévre 12 korona, egénz évre 24 korona. Az előfizetések a „Budapest" kiadóhivatalához (Budapest. IV. Sarkantyús utca 3. az. a.) küldendők. Szerkesztőség ■ Dr. Villányi Henrik, felelői íterkesztő! Kiadó : Ifi. íVajdits Jőssef. Ki akar nyerni? Az osztálysorajegyek VI. osztályához kedvező feltótelek mellett résztvevők kerestetnek. Esetleg eredeti sorsjegyek mérsékelt áron eladatnak. Cím a kiadóhivatalban. y IIIMTÍSIl felvétetnek elap kiadóhivatalában Nagy-Kanizsán, VEGYES. — Megbízható gyögykexeléfl Zatartcméax-téssel ellátott egyének Kik étvágjhiányban, & felfúvódásban, gromorgörejökben és rendetlen székeiéiben szenvednek, a „Moll-félo xeldlltr. por*\' használata által rövid idő mulra visszanyerik egészségüket. Egy doboz ára 2 kor. Szétküldés naponla utánvéttel Moll A. gyógyszerész, ci. és kir. udr. szállító által Bécs, I. Tuchlanben 9. Vidéki gyógyszertárakban határozottan Moll féle készítmény kérendő az ő gyári jelvényével és aláírásával. _ NYILTTÉR.O) Az e rovat alatt költöttekért nem vállal felelősséget & szerkesztőség. Vese, húgyhólyag, bngydarn és a köszYénybnntalmak ellen, továbbá a légzó és emésztösl szervek hurntos bántalmaiuál,orvosi tekintélyek általa Lltblon-forrns SALUATOR sikerrel rendel re lear. H n k y h ajtó hatásai Kellemes iful 1 ■•"•KoDojeo\' emészlbelö Kapható ásrányrixkereskedésekben és i gyógyszertárakban. A Sabator-forrás igaigatósága Eperjesen , BERGER.fila BYÚ8YITÓ KÁTRÁNY-SZAPPAN rrosok AjAnliAk. Európ iinyes ilketrol alkalm mindennemű bffrklOtcfl •Ilin. nnmoleien idolt pikkaly-iüroOr, koic ■ *lr.«JI kUtegek, aty»«lnt*n orr-razaM**. / itv»r. U«yd«f. lil.iuftctii, ltj- 4( (stkill j korpa •Ilin. A B*rf*r-(«t* klLrioTiiappio t&r t UrUlm.ií* ■ r» k*tri.nyn«_k 40»/.-Al «t mfn- y ^n.^ d«j tiTth.m koro.k*<lol»mt.«n •löíordoló kit- L "* rln.roappuinktűl Uor*K"aaD különböilk. "SajW 0.»U.ok slk«rQUas TÍaott h»tároioiUn norjt*r-Ul« kltr4s7*x*pyaa m»gr«n.l^l**o « >■ l«m«rt v*di«frr« t«1ó Úry.lmfiicté* kir.lik. ZdUt birb.t.r<4r.kn*) ilk*rr«l •lk&lm»aUllk & kitrlo7-»*»ppan b«lyolt a ■•raop-fél* ayóay-kátrúny.hénazBppap X j7«n JKI,W kitHL«7ssA»yftn >• A HCItÖll TINZTÁTAI, A\\NÁCJ AI 1 •UÍTollU>4r». « fT*rm*k«kD*k vAlum.Dnji • Ilon fal<1 lmiiIhatatlan bOrtlntitö moadi 4* rttriiaaappan «űod«nn»pI huutUtil tioljiJ a Ara mlndan rajnai kajinUaU ataatUMftl irrltt daraboukltil 38 kr., 0 d»rab l frt »0 kr. 1N32Í . caibol aiappan a b4r ilmiláaAra In____ ----- -------.nlnt rartOlltnltn arappaii, \\}»rtwr-fi\\» fanjrfl- fOrdo.-axnppaD é< f«nya pt»ar» ataop«n "«r<»r-lél» m«k >itpi«n a uía[* kor r4as*r« 28 kr.) Borger-félo Potroaulfol-axappon raiot orr, kiUti*. bOrrlltkatcfiéf; lt arovBrttiftf alIan, ■ tapli aaappan n»n hatható!, Berger-féle kénes tejezappan mltMlier íj arctittUtlaniie •Ilon. Tasoln «xappan Ul>-i«iadi» 4< hajkihallis ellen. Beroer-féle fogszappan köcsögben I. sz. rendes togaknak. \'i. it. dnhAnvoaoknak. Ara >0 kr.," • lejiolili f..gtini:itó acer. a többi Barcer-f41a asappaco-kat lllatőipjc utalunk a röpiratokra. Barsar-fAla azappanokat kell\' kórni. roiutAu tzAmUlan haUUUlan altosatok vanoak. <lr*r tf.raktio\' > Q. Hall & Oomj. Troppao. tríiajillJ kilhUlti * uswti(ü ciflmrliilliUm íkií« tUL Kanizsán: PEÁGER BÉLA és BELÜS LAJOS gyómzerMnél. fess* is e Wm. A Keleti-féle cs. és kir. szab. lérv-kötft a legtökéletesebb ezen ccmbon, \' nem csúszik, nem gyakorol kellemetlen nyomást és ellátói itj a az eddigi sérvkÓtSk hiányát. Árak: Gyáramban (alapitlátott 1878.) kéizOlaek ezenkívül: műlábak, mükezek, járó- és nyajtó gépek, eg^oneitartók (Hessing-féle rendszer), orthoplldiai íüiSk, haskötők, görcaérharunyák és mindenféle guimiáruk urak és hölgyek részére. Megrendeléseket pontosan ée dlskrétea eizkfiz3l: I/Í7T I7TI T orTfls sebén/ctl I\\1-jLL1 1 ü. mfl- kítöHzer gyéro*. Budapesten, IV., Koronahcrccg-utca 17. Hagy ktpts árjegyzék ingyen és bérmentve. |j xxxix évfolyam. ZALAI közlöny 1900. SZEPTEMBER 1-én. Keil-lahk (Glaaur) \\ EST" legkitűnőbb mázoló-szer puha padló számára. "VI 1 na^y palack ára Irt 1.35 kr. — 1 kis palack ára G8 kr. VIASZ-KENÖCS | ARANY-FÉNYMÁZ legjobb éa legegyszerűbb beeresztő- s képkeretek stb. bearanyozáyára. sxer. kemény padló számára. 1 kö- » 1 kis palack ára 20 kr. csőg ára 45 kr. í FEHÉR „GLASÜR\'-FÉNYMÁZ Legjobb szer mosdó-asztalok, ajtók, ablakdeszkák atb. ujjottnaql befeatÓBére I kis doboz ára 45 kr. — 1 nagy doboz ira 75 kr. Mindenkor kaphatók: i HEU és KLEIN cégnél N A G Y-K A NIZS A N. Ki biztos akar abban lenni, hogy jó és tiszta caokoládét vesz, az vegyen SUCHARD CSOKOLÁDÉT, Ezen régen jónak bizonyult és hírneves gyártmány, coodosan vao készítve, jótállva, liszia is az egéiz világon kedvelt. Mindenütt kapható. Mr Gyümölcs és szőllő bor készítési gépelt Gyümölcs fa szöllö sajlók, folytonosan haló kettős emeltyű szerkezettel. és nyomorú szabályzóval. A munka képesség 20\'/. nagyobb, mint bármely sajtónál és bogyó morzsolok. Teljesen felszerelt szüretelő készülékek. Széllé éB gyümölcs örlök. aszaló készülékek gy.flmOlcs és főzelék aszalásra, gyümolcs-vágö és hámozó gépek, legújabb síerkezctü szabad. Önműködő „Syplionla" gyümölcs és gzöllövesszo permetezők gyártatnak és szállíttatnak jótállás mellett a legjobb kivitelben MAYFARTH PH. ÉS TÁRSA ca. kir. kizár, szabad, gazdasági gépgyárak, vasöntöde és gózhimor. BÉCS, II. Taborstrasse 71. Kitüntetve 400 arany, ezüst és bronz éremmel. Ax ,,országot mezőgazdasági egylet nagy aranyírme I89». Szegeden." Árjegyzékek Ingyen bérmentve. Képviselők ós viszontárnsitók felvétetnek. ❖ ❖ & OOOOOOOOOOOOOOCXXOOC»CCCOOOOOOOCX3C)OOOC?COCOOOOCOOü qifscanrgTreHiigicgiQiQniCTg tisztességes egyének bármily íogl*lkozássi»l 1866 óta fennálló cégem vénére, eredeti sorsjegyek részletfizetés melletti törvényszerű eladása által, mellékjövedelemképpen ir. könnyeu havi 200—400 koronát kereshetnek Ajánlatok FUCIIS H. valtébára. Budapest, IV, K«o»-keuétl-utca I. »r. intézendók iHnnmnnnDn POOOOODCOl OOPOOOOOOQOOOQCXXaoooan MOLL SEIDLITZ POR Cuk akkor valódiak. h» mindegyik dobol Moll A. vidjagyét ds al&iráiát tüntotl fel. » Moll A.-Nii Sllílllz-f»r«k tartói jjíSJ1"14" « IqtmakiMibb gjriaor- 4i il-lt»tbáil«l»ik,^gromoríilrci i» ttyomorhÓT. rfluiött iiékrskniléi, mljhiaíilora, vér Ulaiti. irinyér él ft legknlloböiBbb nil beleaiáaek elloo, o jeloi báiiuernek éitiiod.k óu taiüdic nagyobb vllerjedélt oxensett. — Ari egy lepioiíllll or#-dltl dobozuk 2 kor Hamisít ások t őr vé n y 11 e g f a n y 111 e t n e k. : MOLL^FÉLE F R A N CI Ál Csak akkor valódi, h» mindegek o^g moll a. vójjegyét tömeti fei ---„a. Mell*- feliratú ^norattal van zárva. a Wo||-fél» tranozla borazetz éa a* nevezetesen .mint fájdalomcsillapító bsdörzsölesl ezer köszvény, csnz éa a meghűlés egyéb következmóuyoinél legiiraeretesebb népner — Egy iaoratt tradatl Qvag Ara i kor 80 flll. MOLL Gyermek szappanja. Legfinomabb, legújabb módszer szerint készítek gyermek és hölgy azappan a bír okszerű ápolásira gyermekek él felnlttek részére. Ara dsrabenkiat — 40 fll\'. öt darab — i kor. 80 flll. Minden darab gyermek-szappan Moll a. védjegyével van ellátva Főszétküldés: Moll A: gyógyszerész, cs. és kir. udvari szállitó által, Bécs: Tachlauben 9. ez. Vidéki megrendelések naponta postautánvét mellett teljesíttetnek. A raktárakban lessék határozottan MOLL A. aláírásával ét védjegyével ellátott készítményeket kérni. Raktár: Nagy-Kanizsán Rosenfeld Adolf 88 Fia. loaooooauoűocx30oaooooood^X3oooaaüc^oooóóOQ a legjobb alpesi tejet tartalmazza. Rég legjobbnak bizonyult táplálék csecsemők és gyomorbetegek részére. Hasmenés ós hányás kizárva. SSjT Egy doboz í korona 80 fillér. JhthIta a iegeiKÓ orvosi kapacitások által. 30 (y óta az összos g>ermekbórhkznkban használatban van. Mintadobozok a gyermektipllsztböl kívánatra ingyen és bérmentve. Központi raktár: Fr BERLYAK, Bécs, I. Naglergasse I. Nestlé sOrQsitett teje cukorral dobozonkiut 1 kor. Cttkír nélkül „viking* (újdonság) dobozonként I kor. _i_^__j_• m & A feltaláló dr. Meldluger tanár ur által kizárólag jogosított gyártmányú MEIDINGER-KÁLYHA MEIM I. N cs és kir. udv szállítónál kapható. BUDAPEST: Thonethof. — BÉCS: I. Kohlmarkt 7. sz. a PRAG: Hybernergasae 7. Minden államban szabadalmazva. — Az első éremmel minden kiálliláKon kitüntetve. — Legkitűnőbb, nagyobb égési tartamra berendezett kormányzó és szellőző kályhák lakások, iskolák és irodák számára a legegyszerűbb és legelrgáqnHli kiállításban, tetszérazerinti égési időtartam szénpirral való Ifltéinél és 24 óráig terjcd5 égés köszénneli tQzelésoél 60.000 káljJui fordulom lm lio/.va, F.gy kályhára! tiibk Kzoba.in fűthető. „MEIDING ER"-kályhák, óva intünk az utánzatoktól utalva a kályhaajtókra öntött következő védjegyre: MRIDINGER OFEN fa M. HEIM^ iHKSTIA"-kályhák. lielm nagy égési időtartamra berendezett fOstemésztő KANDALLÓK. FÜSTÉ MÉSZTŐ CALOR/FÉfíEK. Htizpoutt fül és iiiiiideii rendszer szerint. Szárító készUlékek gazdasági és ipari célokra. Prospektusok és árjegyzékek ingyen és bérmentve. IS. ■ % w lórt vannak még emberek, a kik a Kathrelnor-féle * Kneipp-maláta kávét nom használják, holott ez oly kollemes ízű és egészséges kávéitalV Mert még nem tudja mindenki, hogy Kathreiner-kávé milv nagy elönyökkol bir. A kávénövény egy | kivonata által a babkávé izét ós zamatját nyeri, anélkül, hogy annak az egészségre oly hátrányos alkatrészeit magába venné. Hasznosan egyesíti a honi maláta-készitmény értékes tulajdonságait a babkávé kedvelt ízingeróvel. iiIg<fi ho87 M egészség áldására a Kathreiner-féle Kneipp-maláta kávét milliók, a családok százezrei naponta isszák. Kívánatos volna azonban, hogy minnyájunk érdekében, ez az igazi caaládi-kávó, kitűnő tulajdonságainál fogva, mindenütt i különösen minden családban bevezetést találjon. A Kathreiner Kneipp-maláta kávé többnyire mint pótkávé szolgál a babkávéhoz, a melynek "ízét enyhébbé, és az ínynek kellemosebbó teszi. Megadja a kávéitalnak a legszobb, ótvágygerjesztöbb azínt, ós majdnem teljesen elhárítja a babkávénak az egészségre káros hatását. Ajánlatos a Kathreinor maláta kávé egy harmadával a babkávé kótharmad-részéhez kezdeni, s hova-tovább fele-fele részre átmenni. A Kathreiner maláta kávé összehasonlithatlan olönye abban áll, hogy rövid megszokás után, tolje-aen tisztán élvezve is kitűnően ízlik. Esetekben, a midőn a babkávé élvezete eltiltatik, a legajánlatosabb pótlást nyújtja, gyönge és betog ogyénoknek, mint könnyen emészhetö, vérképző és erősítő szer, ajánlható- Orvosi nyilatkozat szerint a fejlődő iíjuságnak, különösen leányoknak más kávé-ital no is adassék. A Kathreiner-féle Kneipp-malát* kávé bevezetése által, a logkisebb háztartásban is jelentékeny megtakarítás elérhető. Egyszeri kísérlet, gondos elkészítés mellet, mindenütt állandó használatot von maga után. A Kathreiner-féle Kneipp-máláta kávé aoha sem lesz nyitva elámsítva! Csak akkor vátódl az ismert fehér eredeti csomagokban, ha Kneipp páter arcz-kópe mint védjegy ós a »Kathralner« név rajta Ali. ES5I fe^íriil Kyuuiatott Hj. W.jditi József könyvnyomdájában Nagy-Kaoizsán. NAGYKANIZSA, 1900. szeptember hó 29-én. 39-ilc szám. XXXIX. évfolyam. Előfizetési ár: Króbz évre . .10 kor. — fill. Kél ívre . . 5 kor. — fili. Ncgyrdévre . .. 2 kor. .r>0 üli. KlfjpH szám 20 flll. hirdetések & hasálios pctitsorban l4,niásod»7.or 13, s minden további sorért 10 fill. nyilttérben pctii aoroiikeut 20 lillerért vétetnek fel. Hl ZALAI lOZLOIi. A lap szellemi részit illető minden közlemény a felelős szerkesztő nevére, az anyagi részt illető kör.-tömények pedig a kiadó nevére címzetten Xagy-Kanlzuára bérmentve intézendök. Bérmentetlen levelek nem fogadtatnak el. Kéziratok rlnsza nem kllldetnek A nagy-kanizsai „Ipar-Testület," „a nagy-kanizsai Takarékpénztár részvény-társaság,0 a „Kotori takarékpénztár részvény-társaság,"\' „nagy-kanizsai és a galamboki önkéntes tűzoltó egylet," a ,nagy-kanizsai kisdednevelő\' egyesület," a ,nagy-kanizsai tanítói járáskör," a „nagy-kanizsai keresztény jótékony nőegylet,* „n.-kanizsai izr. jótékony nőegylet," „szegények tápintézete,\' a „katonai hadastyán egylet," a. „soproni kereskedelmi iparkamara," nagy-kanizsai külválasztmányának hivatalos lapja. HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. A Nagy-Kanizsa, 1000. szept. Az uj közigazgatási tanfolyamok felállításától, mely előjele a közigazgatás közelgő nagy átalakulásának, sokan a falusi jegyzői kainak mintegy \' teljes átalakulását, társadalmi\' állás és képzettség tekintetében teljes metamorfózisát\' várják. Ntím akarunk az eseményeknek elébe vágni, másrészt pedig nem száudékuuk cső után mutatgátni fel a köpönyeget akkor, midőn néhány, az uj reformmal szembeszálló megjegyzést pertraktálunk a jelen sorokban. Csupán észrevételeinket óhajtjuk röviden előadni, • Mi korántsem osztozkodunk azok nézeteiben, kik az uj tanfolyamoktól ily átalakító hatásokat várnak, kik azt hiszik, hogy a falu jegyzője innen fogva képzettebb és lelkiismeretesebb lesz és ennek következtében a közigazgatás a legalsóbb fokokon is egyszerű,; rövid fog lenni, gyorsabb-lebóuyolóöásu és a polgároknak sokkalta kielégítőbb. Nekünk imponált az eddigi jegyzői kar munkabírása 63 sokoldalú képzettsége. Imponált az a köztisztviselő, ki a szolgabírónak, alispánnak, járásbirónak, pénzügyigazgatónak, anyakönyvi felügyelőitek, statisztikai hivatalnak, s mindezek mellett a körébe tartozó községeknek is mindenben eleget tud tenni, a ki elbírja végezni mindazon teendőket, melyek reá, mint a törvényeknek in ulti ma analysi egyedüli végrehajtó közegére hárulnak. És a mily mértékben\' imponál a mostani jegyzői kar, oly mértékben kétkedünk, hogy őt az uj nemzedék felülmúlná. Mert elvégre is valami lényeges változ- tatás a kiképzésben1 nem történt. Egyedül az egységes tanítás behozatala, a mit megkíván a közigazgatási rendszer jövendő reformja. De egyebekben a leglényegesebbek a régiben maradtak azzal a különbséggel, hogy a mit eddig praxisból kellett megtanulni, arra ezentúl meg fog tanítani az iskola, a mi hogy általában véve szerencsés változás-e, nagyon is kétséges dolog. Vitatkoztak azon eleget, váljon szükséges-e a jegyzőnek " elméletileg is képzettnek lennie. Bizonyos, hogy semmiféle tudás sem lehet alapos, ha csupán a praxison épül. Az elméletre egy bizonyos mértekben mindén foglalkozási ágban szükség van, még a kézműves ember is rendelkezik mesterségének némi teoretikus elemeivel, a mennyiben minden rendszeres ismeret elmélet nélkül lehetetlen és ebben a mértékben a jegyzőnek is nagy szüksége van elméleti képzettségre, hogy rendszerbe tudja foglalni és világosan áttekinteni sokágú közigazgatási ismereteinek halmazát, csakhogy az a véleményünk, hogy minden emberben, a ki írással és olvasással szokott foglalkozni, vau annyi abstrabáló képesség, hogy bizonyos ideig tartó gyakorlat után a szükséges elméletre szert tegyen. Jegyzőink eddigi sikeres működése eklatánsan bizonyítja, hogy a szükséges elméleti ismereteket megtudták szerezni a praxisból is és így világos dolog, hogy a mostani közigazgatási tanfolyamok e tekintetben egy cseppet sem fogják elősegíteni a jegyzői karnak az eddiginél nagyobb kiképzését... Mert világos, hogy a közigazgatási tudományok tudományos művelésére az az egy iskolai esztendő kevés, az éppen .szükséges elmélet megszerzésére pedig fölösleges. Sőt az is bizonyos, hogy 3 évi praxis jobban kiképez, mint- egy évi praxis és egy évi iskola. Mert a jegyzőnek végre is a praktikumban kell jártasnak lennie, ennek pedig legjobb tanítója az élet. Közigazgatási taníolyamok felállításának tervezése alkalmával, arra gondoltak, hogy a tanfolyamokba való felvételt érettségi bizonyítványhoz 1 kötik. E tervet azonban — sajnos | — elejtették. A középiskola hat 1 ! osztálya egy évi gyakorlattal kibővítve | elégséges a tanfolyamba való felvételhez. Láttuk már, hogy ez a jegyzők 1 kiképzésének nem válik előnyére, de van ezen kívül egy másik baj is, melylyel az érettségi vizsga mellőzése és csupán a hat középiskolai osztály-lyal való megelégedés vár. Ez a baj a jegyzői pályának biztosan bekövetkezendő tultömöt:sége. A jegyzői állás ugyanis a közhivatalnoki állások között aránylag sok kellemes oldallal dicsekedhetik. Akinek nem esik nehezére az egyhangú falusi élet, az szívesen lép e pályára, mely mindig jóléttel s igen gyakran meggazdagodással jár. Jövőben a jegyző kevesebb szekatúrának is lesz kitévei mint ma van, nyugdíjügyük rendezve lesz s egyáltalában helyzetük sokban javulni fog. Világos tehát, hogy erre a pályára az az osztály, mely a közép-értelmiséget alkotja seregestül fog tódulni, minthogy a diploma megszerzéséhez hat középiskolai osztály, egy évi gyakorlat és a tanfolyam egy esztendeje elegendő. A gyógyszerészi és állatorvosi pályákhoz nemsokára érettségit fognak megkívánni s a jegyzői pályának igy megnövekedett viszonylagos könnyebbsége még inkább vonzani fogja azokat, kik hamarosan végezni óhajtanak. Szóval nem sok biztató kilátással kecsegtet a jegyzők. jövő pályája egészében." Sok lesz a diploma, erős lesz a verseny, nagy a protekció, b mindehez az se bizonyos, jó lesz-e a közigazgatás. Az uj apró pénz. A pénzforgalom terén aktuálisabb kérdés jelenleg nincs, mint az, hogy: „hát mikor, jönnek meg már valahára azok az uj 20 koronás baukók, hogy vége legyen ennek az apró pénzben való szü-kőlködésnek?* Apró pénz) Oly nagy urak vagyunk, hoKy, ha valaki a bauk pénztáránál 1000 frtos bankót mutat be, a anaak apró pénzre való felváltását kéri, a péuztártiszt tudja, hogy az illető 10, vagy 5 frtos jegyeket kiván. A 10 frtos bankjegy1 és az 5 frtos államjegy volt a közforgalom legkedveltebb mintája és moát elveszítjük miüd a kettőt. Átmenetileg j pótolni fogják ugyau ezeket a 20 és 10 koronás bankjegyek, de a megGemmisitö Ítélet ki vau mondva rájok. A ?! Osztrák-magyar bank uj alapszabályainak 82. §-a értelmében a legkisebb névértékű pénzjegy, melyet a bank kiadni jogosítva van, az 50 koronás bankjegy lesz. j Átmeuetileg ffl van jogosítva, 10 frtos jegyeit 20 koronás jegyekkel beváltani és kötelezve van a függő államadósság 5 frtos jegyei még fenálló részének törlesztését 10 koronás bankjegyekkel eszközölni. Természetea dolog tehát, hogy | ezen két, bizonyos célra szolgáló bankjegyminta forgalomba hozatala korlátlan nem lehet, hanem hogy azok kiadható darabszáma bizonyos határokba van szorítva. A 10 koronás bankjegyekre nézve ezen határ ISO millió koronával lett megállapítva, a legközelebb kiadandó 20 koronás bankjegyek forgalmi kontingensét pedig az alapszabályok 111. §-a értelmében szabták meg. Ezen megszabásnak állítólag a múlt évi december havában forgalomban volt 10 frtosok i __ forgalmi átlaga szolgált alapjául. Minthogy a 20 koronás bankjegyek arra vannak rendelve, hogy a 10 frtosokat pótolják, könnyen megeshetett volna, hogy azok már kezdetben a kikötött határt túllépik, ezt elkerüleudő pedig szükségessé vált, a 10 frtosok. forgalmát, melyek jelenleg a kontingenst már betol-, tötték, csökkenteni. Tehát nem a bankjegyek hiánya általában érezhető, hanem a valutarendezés ezen szükséges rendszabálya. . A kisebb papírpénz hiányának második oka abban a körülményben rejlik, hogy a bank 5\'koronás ezüstérmek ellenében már nagy menuyiségü ötösöket kivont a forgalomból. Ezek hiányoznak, meg azon különbség, mely a 10 frtosok megszabott kontingense és a forgalom szükséglete közt van. Azok, akik azt hiszik, hogy az uj 20 koronás bankjegyek megjelenésével ezen hátrányos helyzet egy csapással véget fog érni, nagyon csalódnak, mert hisz az uj bankók a forgalomban lévő tízesek pótlására vannak szánva, tehát csak oly mértékbeu fognak kiadatni, mint ahogy amazok be lesznek vonva. Csakis 10 frtos bankjegyek beszolgáltatása ellenébea fogunk 20 koronás I jegyeket kapni. Csakis egy dolog segíthet az 8pró pénz-mizöre-en, a kontingens kibővitéae. Különben nem marad más hátra, mint az 5 koronás és 1 frtos ezüstérmekkel megbarátkozni és a megváltozott körülményekhez alkalmazkodni. Alapjában véve ezen tünemény első életjele kisded valutarendezéaünknek, mely eddig csendes kis csecsemő volt és nem zavarta a ház reodjéti .Milyen aranyos kis gyerekünk van," mondja-sok fiatal házaspár, ha a kicsike tisztességgel viselkedik, — „nemsir,alszik éjjel-nappali\'\' Várjatok csak, majd máskéj) lesz az, majd kihoz nyugalmatokból, jönnek majd a fogak, láz. kanyaró ntb.l — Valuta- • rendezésünknél is íme itt van az első gyermekbetegség. Azt mondják, hogy az a gyerek, aki kisded korában átment mindenféle nyavalyán, annál egészségesebb lesz később, ha megnőtt, mert alap jában egészséges és erőa természete kihányja a betegségek csiráit. Adja Isten, hogy a mi csecsemőok Í8 szerencsésen TARCZ A. Huszonöt év után. Emlékezés. A „Zalai Köílöny" crcileli tárcája. — Irta: llalls István. Ugy kellene kezdenem, hogy a hetes esö megszűnt, a nap kisütött és Kanizsa záHzlődÍBzbon állott, mikor összejöttüok. Valószínűség szerint azonban mindez nem a mi kedvünkért törtéül, jobbnak találom tehát az eseményeket egyszerűen elbeszélői. --Ez évi augusztus 18 án volt huszonötéves találkozója azon diákoknak, kiknek osztálya 1875-ben Kanizsán végezte gimnáziumi tanulmányait. Ilitto volna valaki közűlüuk, hogy ily tengernyi idő múlva még huszonheten egybetalálkozunk? ■ Elsőnek érkezeit Szántó Jóska. Isten hozott Jóska I Már külső formád elárulja, hogy Bzelid lelkű tanár lőn belőled, hisz leszakadna az iskola bolthajtása egyetlen mérgea toppántásodra. Utáona Kocsi a Lajos\'jött meg. Alighanem hiperbola lesz, ha azt mondom, hogy ezek voltak az első .fecskék." Micsoda fejedelmi alakoki Gyönyörűséggel ölelgetem a pompás kiállítású gyerekeket, de örilmem közé némi lelki szorongás vegyül: ha ilyen dimenziókban növekedtek a többi diáktársak is, akkor Btük lészen a Szarvas nagyterme. Lassankint azálluak a többiek. H Minden érkező hoz magával valami emlékeztetőt huszonöt év előtti ifjúságunkból. Mire 27-en egybeverődüok, nkkor nem a deresedő, öregek vagyuok már: teljesen visszafiatalodtunk. Rég elfeledett dolgok elevenednek meg előttünk s nyitott szemeink nem a jelent látják. Az én szemeimben Szántó Jóska, igy tömzsi, szőke gyerek, ki diáktársaival ugy verekedik, mint valami Botond-iva-dék, s akinek külsőleg semmi köze sincsen a most megjött nagy Mohamet-emberhez. Másik Szántó Jóska az, aki alatt Látóheg yen a ló megcsikózott, — akármit beszéltek isi. Sőt e pillanatban ő maga is messze kalandoz mostani énjétől. (Láthatjátok révedező szemein l) Olt lutriz az iskolapad alatt egy ragyogó azornü kis pajtással, ki később valahol A Igyő tájékán földmérő lesz éa aki körülbelül harminc év múlva afölött fog búslakodni, hogy nem jöhet közénk megfiatalodni. (Azt tudjátok, hogy Illés-házy tanár pipaszárral jutalmazta meg a buzgó lutrizókat) És vájjon mi köze lehet ennek a gömbölyű, békés nyárspolgárnak, Kocsis Lajos posta-tanácsosnak, ahhoz a vékony-pénzű dacos legénykéhez, akit éjnek éjszakáján csak olymódon lehetett megmenteni a ,Halberdó"-t kiabáló-s i I b a k lelövésétől, hogy megijedt pajtásai bele-teperték a hóba éa magukkal hutcolták? Külsőleg éppen semmi köze sincsen. Csupán a léleknek ismeretlen mélységében rejtőzhetik még valami a rakoncátlan ifjúból. Szervey Dolfi siet megjönoi egy nappal előbb, bogy édesanyja sírjára koszorút vihessen. Megveri az eső fényes cilinderét és Bzalonrubáját; do ő alig érzi a záport, annyira érzéketlenné teszik a külső hatások iránt a gyerekkorbeli emlékek. Nini, Bedő Béla is eljött közénk Zuió-Váraljáróll Ruganyos a.járísa, derült a kedélye. Nyom nélkül euhjant el fölötte a negyedszáz esztendő. , • Béla. meg a hátamögött álló l£ng-lilnder Ottó a:inyira megmaradtak fiataloknak, hogy valóságos botrány. Megvallom, csupán annyit tudtam arról a Znió-Váraljáról, hogy nagyou messze van » talán mandzsu népek lakják, kik alighanem rokonai hun elődeioknek. És Béla elhitette velem, hogy ott is magyar nép lakik, mely csakúgy pöröl, mint a többi. civilizált magyar, sőt a n z i x-kártyákat is küldöz. Sanda gyanú nyomja lelkemet, hogy Béla megtréfált és nagyokat kacag hiszékenységen] fölött. Biztosítlak azonban édes Béla pajtásom mikép ezekben iz ünnepélyes órákban akár azt is elhitethetted volna veiem. hogy római pápát választottak a lateránusok. A régi szeretet könyha borítja aze; meimet, mikor Szmódis Bandi megérkezik. Az emlékek özönét hozza magával, a élesen megvilágítva áll előttem két diák, amint a magas pajta Bralufáio mászkál. Vájjon csakugyan a királyi közjegyzőnek és a városi tanácsosnak, ennek a két szürke bácsinak, a régi énje 8ze-degeti a C3ipogó verébűakat? Persze az is megesik, hogy egyik-másik nem ismeri meg a régi pajtit. Belép közénk például Zpmbory Lajos. — Szervusz Lahos! — Gyere komál — Istenhozott gyerek I üdvözöljük egyszerre buszán. Lahos paroláz velünk és sorba csókolózik/Egy jól táplált ur azonban azt mondja: .Hohó, Lahos l addig nem csókolózunk, mig meg nem mondod ki vagyok én I* Zombory aztán forgatja jobbról-balról, de eehpgyse ismeri föl a nyájaa idegenben KÖ.Igyesayt. Sőt nem ismeri meg SzmodisKaem, pedig mindakettő földije neki. (Somógyországból valók.) — Nem csoda: 25 év óta most látja őket először. Bizony nehéz a múltból visszatalálni a\' jelenre I Ugy-e a ti szemeitek is szőkének látják Váry Jóska fürtjeit? Ugy-e milyen nagy távolságról keresztülveti magát a lovon ez a ruganyosteslÜ csöpp gyerek "a"tornateremben? Valóságos gyönyörűség nézni a visszaemlékezés képében. Hát Gáazne\'r Pali ne volna a régi gyerek? Mindjárt mikor megjött, nem odahuzta-e sxive egykori lakóhelyéhez? A diákpajtások társaságában elsőben ia végigsétált a főutcán. Fej-enc Jóska (any-nyira belejöttem a kedveskedő nevekbe, hogy még a királyt sem tudom Józsefnek mondani.) hetvenéves ünnepére zászlók lobogtak a házakon, 8 a népek nagy csoportokban kijöttek a házak elé meglátni az ideális embereket, kik nem saj-náltjak pénzt és fáradságot csupán azért, hogy|gyerekkorbeliemlékeiketfölfri8sit8ék. Gászner Pali elvezette gárdáját egész a Hertelendy-házig. Ott ráintegetett a vén vadgesztenyefa: „Gyereicsak kisfiú, gyérei" — és Pali visszafordult. Hohó, Palikám I Iliába húztad magadat feszesre és kezdtél peckesebb lépésekkel járni 1 A szemeim gyöngék, do szivemet nem lehet félrevezetni I Tudom, miért fordultál vissza, bár rzó nem esett róla: mert ha tovább mégy éa belépsz a gyerekkor délibábos emlékeitől rajzó udvarba, ha megtalálod apád lábanyomát — akkor ugy airva fakadsz, hogy kész nevetség lesz egy királyi tanácsostól. Miután pedig a Rothschild \'Jakab intésére előállott fogatok a Bőrgyárba röpítettek bennünket, hát nem-e a visszatérő fiatalság következménye volt, hogy a sörgyár nagytermében a legelső halk kezdeményezésre egy szívvel éa lélekkel rákezdettük: .Isten áldd meg a magyart, jó kedvvel, bőséggel 1* Oly kitörő lelkesedéssel énekeltük el a fönséges hymnust, mint valamikor Páros Endre.tanítósága idejében, mikor még tilos volt a hazafias dalok éneklése. Ozsonnázás közben érkezett meg Tör-sánczky Jóska, az álmodozó nagy fiu, ki legolvasottabb közöttünk 8 folyton tökéletesiti magát oly tudomány ágakban, melyeknek mi csupán a neveit ismerjük. Bizony. Jóska te is okosabban tennéd, ha a fővárosba igyekeznél, hol megbecsülnének 8 hol nem nyűgözné le tehetségedet a hivatal nehéz igája 1 Ozaonna után Knortzer Gyuri főparancsnok elkalauzolt a .Tizenhárom-városba," és megmutatta a tűzoltó-tanya XXXIX ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY íygu. ozj&rirvftiniMv o-nu. \' túlélje mindozeket az apró bajokat, hogy ügyetlen orvos kezei alá ne korüljön, és hogy életrevaló nagygyá váljék I Ez a baj még nem nagy baj, csak kellemetlen. Mioden baj azonban arra Bérként bennünket, bogy annak enyhítése, vagy ba lehet, orvoslása után törekedjünk. Itt is fogunk módot (alálni. bogy a terhes ezüstpénz-cipeléfit lehetőleg elkerüljük, . körül foguuk nézni, hogy másutt hasonló viszonyok mellett miként csinálják, eddig tekintetbe alig vett berendezéseket fél lógunk karolni, fejleszteni, meRhonositaiii, a készpénzforgalmat a legszükségesebbre fogjuk korlátozni és a giro- éti klo*ringforgalmat valamint a postatakarékpénztárak már most is oly nagy mérvben beváló institúcióit mindinkább igénybe fogjuk venni. El fog remélhetőleg jönoi u nap, midőn mondjuk N. N. uram checkkönyVvef a kezében fopja megvenni a község módját valami balatonmelléki birótól; aki aztán váltót törleszt azzal a checkkel a keszthelyi takarékpénztárnál, mely utóbbi azt a nagy-kanizsai bankfióknak fogja beküldeni, azzal a megbízással, hogy ellenértékét a Pesti Magyar Kereskedelmi banknak utalja át. Hej, de még messze vagyunk ettől az ideális időponttól és talán még csák az idén íratták bo azt a -bizonyos biró uramat faluja iskolájának első osztályába. £s mire az uj, (arany-) valuta BZÜlemé-nyeinek ily magaa fokú vívmányával foguuk dicsekedhetni, akkorára valószínűleg már uii jelenleg fiataloknak is a tiszta ezüst-vuluta lesz fejeinkeni Jt y ()-o. A Sugár-ut. öntözése. A Sugár-ut tna városunk egyik leg-Bzebb utcája. Valamikor a közös hadseregbeli kaszárnya volt az utca vége éa a mi öntöző-kocsink most is azt hiszi, hogy a kaszárnyán lul vau az Óperenciás tenger, mert a sarkon hirtelen megfordul, mint ha csak a poszton álló kntona halberdót kiabálna neki és onnan menekülni kellene. Pedig ez utca véges-végig ki van építve; az Óperenciás tencer csak a Kákócy-utcai gödörnél kezdődik és a katona nem nézi az öntöző-kocsit, hanem azt, mikor kell gew^hr heraust kinbáltafni. Az öntöző-kocsinak tehát niuCK mit félnie, az bátran lemobetne az ulca végéig. Hógy miért nem megy? Azok # házi gazdák, kik az utca alsó Yégén laknak ép oly adófizető polgárok, mint azok. kik a Deák-téren ( JfeSP\'*) luknak. Ók is tüdővel lélekző. emberek, a házak pedig ép oly díszesek, mint a főutcaiak, ha csak az nem von le a házak értékéből valamit, hogy a tulajdonosok túlnyomó része még nem városi képviselő. (De ami késik nem múlik.) pompán fölszerelését. "Persze itt is ~ a multat látták a gyerekek. A szíves magyarázás? alatt afölött csodálkoztak: hova lett innen a „Ciglenico," melyen csónakáztunk nyáron s csúszkáltunk télen? üiz azt betemették földdel. Furcsa I Hát az a uany épület micsoda? Kórház?\'Ejnye. hisz olt állott a város pajtája és kertje, belyben „gyimnasztikát" tanított Potz, amíg fölépült a tornaterem. Az esti bankett alatt ki no ismert volna rögtőn a régi Kele Tónira? Tósz-tozás közben ahogyan gesztikulál, nem-e szakasztott ugyanaz a diákgyerek, aki Bőr dolmány os olőtt (kivel legtöbb kellemetlen átférünk volt,) a latin ékes-H\'/ólánlanból két kézzel skandálta/ „Titire, to patule......" ^ Csak annyiban "változtálta mog Tónit későbbi foglalkozása, az ügyvédség, hogy ez késztette kollegájával, Rothschild Jakabbal együtt a jognak.védelmére kelni, ámbár ez\'uttal nem forgott veszedelemben. Pintarits Tamás\'azt gondolod, hogy\' nem látlaki mert olyan hátrahúzódtál? Tamás, te is a régi jó gyerek maradtál I Mivel eljönnöd kellett a huszon^tévea találkozóra, hát eljöttél.;, S mert banket-tezni kellett, hát bankettezel; sőt amikor muszáj, hát iszol is. Nem beszélsz* hanem cselekszel. Miattad mondhatnak amit akarnak. i Igazad van Tamási Hozzád fogható igazi bölca kevéa van a földön. Azt a semmíbe-vesző rövid pillanatot, mit nagyképűsködve emberi életnek hivunk, nem érdemes disputával tölteni! (Vége következik.) Lehet, de nem hisszük, hogy ez£rt nem öntözik ama utcát, de lehet azért Bem, hogy a városnak a tűzoltókkal szerencsétlen utcaseprési és öntözési szerződése van. Mikor a város ezelőtt tiz évvel a tűzoltókkal megkötötte a szerződést, nem gondolt arra. hogy a város a Takarékpénztár- és a Babóchay-utcán tul is fejlődhetnék: nem vette fel a pzerző-désbe, hogy jó lesz a kaszárnya-utcát is öntözni véges-végip, ameddig a kocaiut ki van kövezve. Folyamodtak a háztulajdonosok már ezelőtt két évvel utcaöntö-zésérf, de tudja Iqten hová került ez a beadvány az iktatóból, hová tették véleményes jelentés végett, melyik komissió tárgyalta, hol ütötték valahol agyoo." Hanem hát nom is szükséges, hogy a bürokrácia minden dolgot agyonbizott-ságozzon. A tett emberei egy tanácsülésen is elhatározhatják, hogy az öntöző-kocsinak nem a kaszárnyánál kell kert euch-ot csinálni. Az alispán jelentése. Az alispán a vármegye közigazgatásának és az ezzel összefüggő ücyekuek állapotáról a kövotkező jelentést terjesztette elő: A felnőttek közegészségi állapota az év elaő hónapjaiban rosszabb volt mint a mult év első felében, azonban az utolsó hónapokban nagyon leapadt a megbetegü-lések száma. — A csáktornyai járásban és Nagy-Kanizsa rend. tan. városban a hólyagos himlőnek néhány esete mutatkozott, do e ragályos bántalom tovaterjedésének a gyors intézkedés gálot vetett. A gyermekek közegészségi állapota nem volt kielégítő, mert míg egyrészről a roncsoló toroklob szedte áldozatait nagy számban, addig a vörheny, kanyaró, fültóniirigylob a varmegye területén járványosán uralkodott. A bejelentésre kötelezett fertőző betegségek közül előfordult: Roncsoló toroklobban gyógykezeltetett ösözei«en 1G9, ebből gyógyult 98, meghalt 69.- ápolás alatt maradt 2; vörheny-ben gyógykezelielett összegen 1G4, ebből gyógyult 134, meghalt 22. ápolás alatt maradt 8; kanyaróban gyógykezeltetett összesen 330, ebből gyógyult 313, meR-halt 9, ápolás alatt maradt 3; hólyagos himlőben gyógykezeltetett összesen 4, ebből gyógyult 3, ápolás alatt maradt 1 ; bárány himlőben gyógykezeltetett összesen 23, ebből gyógyult 23; b&si-hagymá/.bau gyógykezeltetett összesen 52, ebből gyógyult 38, meghalt-9. ápolás alatt maradt 5; hökhurutban gyógykezel-tetott összesen 32, . ebből gyógyult 12, meghalt 3, ápolás alatt maradt 17; íültőmirigylobban gyógykezeltetett ösz-szesen 275, ebből gyógyult 275; gyermek-ágyilázban gyógykezeltetett Összesen 6, ebből gyógyult 4 meghalt 2; vérhasban gyógykezeltetett Összesen 3, ebből gyógyult 1, ápolás alatt maradt 2; vörösben gyógykezeltetett összesen 10. ebből gyógyult 7. ápolás alatt maradt 3. A szemcsén köthartyalob, mely á perlaki. Csáktornyái és alsó-lendvai járásokban tájkórosan uralkodik, a többi járá-ok és rend. tan. városokban pedig szórványosan fordul: elő, a félévi kimutatás s?erint 2742 \'számmal szerepel, ebből gyógyult 488, elhalt, vagy távozott 82, gyógykezelés alatt maradt 2172. Rendőri boncolat teljesíttetett 19-s/.er, külső hulla-szemle rendőri tekintetből 91-Hzer, buIvos sértés bejelentetett 31, öngyilkosságot 33 egyén követett el, véletlen szerencsétlenség általi halálnak 55 egyén esett áldozatul, elmokórnak 15 esete képezte a hivatalos beavatko/ás tárgyát, veszett eb által 7 egyén maratott meg, akik védoltás céljából a budapesti .Pasteur" intézetbe szállíttattak, szerencsétlen szülés előfordult 15-ször.-hét éven aluli gyermekek gyógykezeltetése el lett mulasztva 304 esetben. A tavasz éa a nyár lolyamán a vár-megyo főorvosa a perlaki. Csáktornyái és alsó-IendVai járások traebomás betegeit egyeukint, úgyszintén a nagy-kani-zBai éB zala-egerszegi gyógyszertárak kivételével az összes gyógyszertárakat jó eredménynyel. valamint a hévizi és balaton-füredi gyógyfürdőket megvizsgálta. A nagyméltóságú m. kir. Belügyminisztérium a csáktornyai éa alsó-leudvai járásokba.egy-egy trachoma orvost rendelt ki. A népesedési mozgalom az állami anyakönyvvezetők kimutatásai alapján összeállított számadatai a l folyó« évi január hó l étől, juliua hó végéig terjedő időszakra vonatkozólag a mi kerületűnkben a kőTetkező: Nagy-Kanizaáo született 489,\'meghal: 374, szaporodás 115. Kereskedelmi s iparkamara. — Hirdetmény. A cb. és kir- 5-hadtest badbiztosságil a Trencsénben. Nagyszombaton, Bazinban, Somorján. Nez.BÍderben, Szent-Györgyön, Trencséir Teplicen, Pőstyénben, Esztergomban, Győrött és Szabadbegyen, Nagy-Kanizsán, Kőszegen, Kismartonban, elhelyezett cs. és kir. közös hadseregbeli csapatok, intézetek és elezigeltek részére 1901. évi január hó 1-től 1901. évi december hó 21 -éig • szükségelendő kenyér, zab és rozs\'szükségletek biztosítására, kizáróta-I g\'osan iráabeli ajánlatok utján, .nyilvános tárgyalást tart. Az előirt mintának megfelelően azer-kesztett, egy koronás bélyeggel ellátott ajánlatoknak, lepecsételt boríték alatt, az előirt bánatpénzzel együtt, az el>ő nyolc állomásra nézve 1900. évi október bó 3-ának délelőtti 10 órájáig a pozsonyi cs. és kir. élelmezési raktárhoz, Esztergom, Győr és Szabadhegyre nézve 1900. évi október hó 9-ének délelőtti 10 órájáig a komáromi cs. és kir. hadélelmezési raktárhoz, Nagy-Kanizsa, Kőszeg és Kismartonra nézve, 1900. évi október hó 15-ének délelőtti 10 órájáig a soproni cs. és kir. katonai élelmezési raktárhoz, mint tárgyaló bizottsághoz uyujtandók bé. ■2= Miről oly megjegyzéssel értesítjük érdekelt köreinket, bogf a részletesebbMel-tételek Pozsonyban, Komáromban és Sopronban 1900. évi augusztus hó l én keltezett, a szállítási feltételeket tartalmazó füzetben foglaltatnak és pozsonyi, komáromi, valamint a soproni cs. és kir. élelmezési raktáraknál naponta délelőtt 9 órától 12 óráig betekinthetők, a hol azok árkusonkint 8 fillérért bárki állal meg is szerezhetők. — Hirdetmény. Kereskedelemügyi miniszter ur ó nagyméltósága folyó évi augusztus hó 11-én 54 2G9/VI. azám alatt kelt leirata alapján figyelmezteijűk az érdekelt köröket, hogy Görögország a miotiíkért letett, vagy biztositolt vám visszafizetésére engedett 3 havi határidőt, a legnagyobb kedvezményt élvező állaniok és igy Magyarország és Ausztria tekintetében is 1. évre emelte fel. — Hirdetmény. A m.. kir. államvasutak igazgatósága, az általa 1901. évben, esetleg 1903. végéig &zükségelendő különféle anyagok, nevezetesen: lüzálló téglák, különféle festékek, hegyi kréta, hővédők, Cin d\'Afrique, durva éa finom csiszoló, asztalos enyv, börfésű, égetett j fősz, glulinol, grafit, gyanta, kőszén kát- | rány, buza-keményitö, fehér- 8 barna | lakmézga. sűrítési 8 asbest lemez, "deztrin-liszt, arabmézga. csiszoló papir, üveg-papír, rovarütő pad, mérő szalag, lóazőr. természetes lajtkő, csiszoló vászon, üveg vászon, sárga viasz, barnakő, folltisztitó benzin, bovie, borkő, denaturált borszesz, közönséges ecet, borecet, glycerin, hamuzsir, chroiusavas káli, maró nátron, kénfiav, szalicil-sav, kősó. szalraialc, ter-peutinazesz. sziksó, vérlugsó, fertőtlenítő víz, a vizüveg szállítására pályázatot hirdet. A kitöltött ajánlati minták, ivenkiut i\'Éy koronás magyar bélyeggel ellátandók, keltezendők és a lakás pontos megjelölése mellett, aláirandók s a felhívással együtt, mely Bzinte átírandó, lepecsételve, ezen külcimmel .Ajánlat 10G;423/900. számhoz" 1900. évi szeptember hó ll-iki déli 12 óráig a m. kir. államvasutak anyag- és leltárbeszerzési szakosztályánál benyújtandók. Mire oly Megjegyzéssel \'hívjuk fel érdekelt köreink figyelmét, hogy a közelebbi adatok éa feltételek a reudes hivatalos órák alatt, kamaránk irodájában bárki által betekinthetők. — Hirdetmény. A m. kir. földmivelés-ügyi miniszter ur, a m. kir. állami lótenyész intézetek katonai legénysége részére az" 1900-ik évi október hó 1-től kezdve 1904. évi december hó végéig terjedő idő3zakban szükségelendő egyenruházat, lószerolvények és b(mok szállítására árlejtést hirdet. A vonatkozó ajánlatok f. évi 1900. szeptember hó 10-ik napjának délelőtti 10 órájáig Oherolly Károly kir. tanácsos, a m.1 kir. fö\'dmivelésügyi minisztérium Begédbivatali főigazgatóságához (Budapest. Külső-Nádor-utca I. emelet), nyújtandók be, öVí^Mnatpénzzel együtt. Mire\' oly megjegyzéssel bivjuk fel érdekelt köreink figyelmét, hogy a közelebbi adatokat és feltételeket tartalmazó árlejtési hirdetmény,, a rendes hivatalos órák alatt, kamaránk • irodájában bárki által betekinthető. \' Sopron, 1900. évi augusztus havában. A kerületi kereskedelmi éa iparkamara. HÍREK. — Szeptember 10, A világ leggyönyörűbb tájékának képe rajzolódik elénk a napon, mint kerete ama borzasztó jelenetnek, mely elvette tőlünk Erzsébet királynét, koronás asszonyunkat. Gyásznap, de szent ünnep nekünk szeptember 10-ik napja, melyen imádattal fordulunk egy martyr örökéletű szelleméhez és zsolozs--mákat énekelünk nemzeti ragaszkodásunk jeléül. Mert martyrrá lett Erzsébet királyné, martyrja a jóságnak, melynek\' képviselője, azemélyesitője volt e gyászruhás asszony én ezért kellett elvérzenie a gonoszság fegyverétől, ósz felé jár az idő ilyenkor, az elmúlás gondolatával szemben glóriás fényben ragyog előttünk Erzsébet emléke, mely örök és íelejt-hetlen a magyar nemzet előtt. — Gyászistentisztelet. — Boldogult Erzsébet k-rályné ó Felsége gyászoa elhunytának évfordulója folyó évi szeptember 10 ikére esvén, ezeu okból a folyó évi szeptember bó 10-ikére hirdetett törvényhatósági bizottsági közgyűlés folyó évi szeptember hó 10-én délelőtt • 87a órakor fog megnyittatni, hogy a vármegye legmélyebb gyászának ezúttal is kifejezést adandó, a délelőtt 9 órakor tartandó gyászisteni tiszteleten a törvényhatóság testületileg résztvehessen. — Törvényhatósági közgyűlés. Zala-vármegye törvényhalósági bizottsága f. hó 10-én közgyűlést tart, melyen 53 pontot fognak tárgyalni. — Városunkat érdeklő ügyek ezen u közgyűlésen előfordulni nem fognak. — Házasságok. Mérő Arnold, biztosítási titkár, f. hó 9-én vezeti oltárhoz Goldschmidt Teréz kisasszonyt, özv. Goldschuüdt Dávidnó leányát, Nagy-Kanizsán. Révy Gyula járásbirósági hivatalnok Nagy-Kanizsán, ma délután 5 órakor vezeti oltárhoz Neusziedler Irma kisasszonyt, néhai Néuaziedler János főerdész leányát. Rosenberg Salamon kereskedő, f. hó 9 én vezeti oltárhoz 8chreiber Katinka kisasszonyt. Nagy-Kanizsán. — Felső templom. Ujabb adakozások: Schwarczeoberg Ignác 2 kor, Frey Tivadar 1 kor. Köszönetnyilvánítás. A f. évi Szent-I-tvánnapi uépűnnepély tiszta jövedelme 537 kor. 35 fillér; a midőn ezt a o. é. közönségnek szives tudomásául brjelen-tenéuk, kedves kötelességünknek tartjuk, hogy az összes a rendezésben résztvett társas egyesületeknek, illetve az azok. résíérŐl kiküldőit rendezőbizottságoknak önzetlen éa fáradhatatlan közreműködésükért, Franz Lajos és Rudolf uraknak a világítás . ingyenes szolgáltatásáért, Reichenfeld Gyula urnák pedig a tombola állvány deszkáinak díjtalan kikölcsönzéséért ezúton íb hálás köszönetet mondjunk. A n.-kanizsai róm. kath felső templom építő bizottságának elnöksége. — Az Osztrák-magyar bankflók forgalma augusztus havában. Leszámítolt váltók: 1778 drb. 1.384.000 kor. Pénztári-forgalom: 12.815,000 kor. Giro-forgalom: Átutalások más helyekről 1.936.000 kor. Giro-forgalom: Átutaláaok más helyekre 324 000 kor. Giro-forgalom: Átutalások helyben számláról-számlára 29,000 kor. Bevont 5 frtos államjegyek 12 200 drb. 61,000 frt. Forgalomba hozott 5.koronás ezüstérmek 24,400 drb. — Végzetes lövés. Megrendítő szerencsétlenség történt a mult hó 28-án Komártárosbao. Vig vadásztársaság körvadászatot tartott a határban. A hajtók között volt Horváth Imre komárvárosi lakós György nevű 14 éves fia, ki, mikor a legbuzgóbban akarta felverni a vadat, egyszerre irtózatos fájdalmat érzett bzc-meiben. Egy eltévedt lövés érte é8 kivitte miod a két szemét. Lehet, hogy életét is elvesziti a nehéz sebekben. A jelek arra mutatnak, hogy e végzeteB lövéa Erdőai Kálmán kiskomáromi segédlelkész, a vadásztársaság egyik tagjának fegyveréből jött. A lelkész ezzel szemben tagadja, hogy az ő fegyverétől eshetett a szerencsétlenség, s igy a valóságot a további eljárás fogja kideríteni. — Rablótámadás. Mint tudósítónk irja, Berzsenyi Sándor niklai földbirtokos házánál az egyik éjjel bekormozott fegyveres rablók jelentek meg éa pénzt követeltek. Berzsenji, mint hogy egyedül volt, nem mert a fegyveres rablók közé kimenni, hanem az ablakon dobott- ki nekik 80 irtot,\' mire azok eltávoztak. A csendőrség széles kőrü nyomozást indított meg. hogy a vakmerő rablók nyomára juason, eddig azonban még téljesen eredménytelenül. — Tűz gondatlanságból. A muraköti horvát falvakban még azámosjel mutatja a civilizáció hiányát. Az ott még divatban levő szabad tűzhelyek már gyakran váltak szerencsétlenségek okozójává, legutóbb is Kotorban. Zvotec Iguác föld-mives neje nagy tüzet rakott a nyitott/ tűzhelyen, a láng belekapott a padlás-szobába, s csakhan\\ar. az . egész házat és több melléképületet is elhamvasztott. Emberéletben vagy állatbau nem esett semmi kár. — Az életmentő kutya. A kulya<« hűség és értelem meghaló példája az a történet, a mi nemrégen a rigyáci erdőben lejátszódott. A rigyáci szőlőpásztor fát vágni ment az erdőre, munkája közben észreveszi, hogy a közelben egy borz\' egyre lesi őt a lyukából. Odaugrott és fejszéjével agyonütötte. Az állat visszaesett a mélységbe « a szólőpásztor utána akart menüi. A talaj homokos volt és ö egyre csúszott lefelé, a homokon hasra fekve, egyre veszélyesebb helyzetbe kerlllt Már menthetlenül elveszettnek hitte\'magát, mikor oda került kutyája, mely öt kereste. A kutya, mikor gazdája Veszedelmes állapotát felfogta, s hallotta jaj -Hatását, keservesen vouitani kezdett. Percekig vonított az értelmes állat, mialatt gazdája- tovább küzdött életéért, míg végro a nagy hangra odakerült a másik hegy-pásztor, s társát, ki aligha fogja elfelejteni kutyája értelraességét, kimentette — Ko8zorutpótló adomány. F. évi augusztus 31-én elhunyt Spitzer Jakabné született Récsey Rozália iránti kegyelet jeléül adakoztak; Spitzer Jakab 50 kor., Sattler Lajos és neje 4 kor., özv. Neufeld Fáni 2 kor., Neuíeld Lipót és neje G kor., Weisz Sándor és neje 4 kor., Bíumenschein Gyula és neje 4 kor., Weisz Matild 2 kor., Récsey Mariska 2 kor., Neumark József és neje 2 kor., Weiszenstern Zsigmond és neje 2, kor., Récsey Samu és neje 6 kor., Bergstein Lotti 2 kor., Francéi Vilmos 2 kor., Récsey Miksa éa neje 4 kor. özv. Steru Mari 2 kor., Goldberger József és nője 4 kor., Altstiidter Ignác és neje 2 kor., Récsey Simon éa neje 4 kor. összesen 104 korona. -— Belrntás. A helybeli kereskedőtanonc iskolában a beirások a jövő tanévre f. hó 9-én délután 3 órakor a községi polgári iskolábaa eszközöltetnek. — Meghlnsult lemplomrablds. — F i 1 á k László, kiskanizsai születési! bádogos-segéd, a mult vasárnap, míg a templomban az ájtatoskodók sokasága BÜrgött forgott, felsompolygott a templom padlására és ott meghúzta magát, a sekrestyéd pedig, midőn a hivők távoztak, anoak rendje és módja szerint bezárta a templomot. Filákuak tebát vasárnap déltől egész hétfő reggelig bőven lett volna ideje a pörsölyöket feltörni és kifosztani; de a fátum máskép akarta, mert midőn a harangozó delet akart harangozni, felment az órához, hogy azt néhány percre megállítsa. Legnagyobb meglepetésére, ott czy embert látott meghúzódva; rögtön\'leszaladt, bazárla a templomot és értositetto a rendőrséget a különös ájtatoakodóról. A rendőrök Filák uramat nyomban bekísérték. — Vallatóra fogva, csak azt hajtogatja, hogy ő vasárnap reggel mise előtt kissé bepálinkázott a ettől elálmosodva a torony-lépcsőre üle és ott elaludt; mire felébredt, Selyem-Blousok feljebb! — 4 méter — pőitabér ét vámmentesen Bí&llitv*! Mintik kivál«B*táBra, nemkülönben tekete, tehér éí axioes Henueberg-seljcm blouBok é» rah&kra alkalmas, 46 krtól 14 irt 65 krig méterenkiot. — Csak akkor valódi, ha közvetlen tőlem rendelik! 2 frt 40 lírlfíl HENNEBERG G, nmnm,Zürichben. *" tc.. «. kir. uinrl-uUllU.) XXXIX. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY i 1900 SZEPTEMBER 8-án. a templom már lárva volt. Ezt a mesét Iicraze a rendőrség sehogy som akarja elhinni, már csak azért sboi, mert Filák Laci betöréses lopásért már 4 évet ült — Vándorló logiinjeL harca. Folyó hó üJén délfelé azon hirt hozlák a reudör-xíchéz. hogy a M»üyar-utcáo egy embert Hiiyooiltöttek. A rendőrség az orvossal, meniukocsival, teljes apparatussal sietett a megjf-lölt holyre, hol egy német vándorló legényt talált alélt állapotban. A haláihir igen csekély mérvű, könny! teati sértéssé zsugorodott össze. Három együtt utazó uémetsógor kisaé összekülombözött, mire az egyiket fejbekólintották. Hogy a sérült az egyensúlyt elvesztette, inkább az alkoholnak, mint a nyaklevesnek volt *\' tulajdonitható. _ KI akar egyévos önkéntes lenni ? Bizonyára van olvasóink között akárhány fiatal ember ki annak idején tanulmányait félbenhsgyta s igy a 3 évea terhes katonai szolgálatnak néz elébe. Debrecenben már évek óta eikereseu működik az országszerte kitünó hírnévnek örvendó Lichlblau Albert-féle minisz-terileg engedélyezett katonai előkészítő tanfolyam, tanbizotteág: eddei Draugentz Jáuos nv. m. kir. honvédezredes és Mayer Adolf ny. cs. é» kir. őrnagy, melyben azon iljak, kik még eddig aor alatt nem állcfttak, foílalkozásukra és rlőkészültségükre való tekinlet nélkül rövidesen megszerezhetik sz egyéves önkéntesi jogot. Felvilágosítást és prospektust készséggel küld Licbtblau Albert iguzgnló Debrecen. — Baleset. A rajki uraságnál foly látott cséplés alkalmával Ag József, a [tépnél alkalmazott segédmunkás a gőz-ftirésztín hasábfat lürészelt, mely alkalommal » fürész balkeze három ujját lekapta. A fűrész ejtette sebek oly aulye-™k. hogy folyó hó 1-én Ág Józsefet be kellett hozni a helyi kózkórházba ápolás végett. • — Kereskedelmi és polgári Iskolai reformok. A jelen tanévtől kezdődő éfvényuyel a közoktatásügyi miniszter többrendbeli elvi jelentőségű rendeletet bocsátott ki. Nevezetesen: a folyó évi 20211. sz. rendelet egyöntetű elvek alap-jáu rendezte a kormány rendelkezése nlatt álló telaő kereskedelmi iskolák tan-dijaiban niutalko?ó aránytalanságokat. Mindenütt, a bol 50 koronánál kisebb volt a tandij, \\h. öszszegre emeltelett. Itt azt is megjegyezzük, hogy a kereskedelmi iskolai tanárképző hallgatói 8 folyó tanévtől kezdve félévenkint 30 korona leckepénz tiretésére vannak kötelezve, a mi azonban nem zárja ki a szorgalmas és szegény ifjak tandíjmentességét. A felső kereskedelmi iskolák beirási (fölvételi)\' dija minden egyes lanutó után 10 koronában állapíttatott meg. Az iskolákra nézve ez utóbbi díj azért hasznos, mivel az e címen befolyt jövedelem tanári és ifjúsági könyvtár, valamint más szükséges tanítási eszközök gyarapítására fordítható; ellenben a tandij az állampénztárba szállítandó A tandíj fölemelésével, mely a nem állami kereskedelmi iskolákhoz képest igy is igen mérsékelt, a tandíjmentesség %\'a szín tén nagyobbíttatott, ugy, hogy a rondes tanulók, közül egy-egy osztályban 125% részesülhet tandíjkedvezményben; sót « tanítók, tanárok gyermekeit ezen leiül is fölmenthetik. - A rövideh vázolt 20211. bz. rendelet egyúttalL_ai) állatni felső kereskedelmi iskofák^igazgatóinak hatáskörét oagyob- ■ bitjel^a mennyiben a landijmoiiteaaég megadásának, jogát — a főigazgatói ügy-körbÍH._-r--Tájuk ruházta. Ez az újítás az. ügy kezelés kőzvetlenségo érdekében, do pedagógiai szempontból ia csak he-ealyelhető. — Tánc-tanfolyam. Kabai Tany József, oki. tánc- és illemtanár Budapestről, szeptember 10-én a Polgári Egylet nagytermében tanfolyamot nyit az iskolai ifjúság azámárn. Jelentkezni lehet lent-novezett tánctanárnál, Bischitzky-félo lakásban, Ollop-ház. "anyakönyvi hírek. Születések: — Sreptember 1—6-ig. -i Németh Mária cseléd: Rezső. CJzibol Mihály napszámos: Juliska. Szokol István munkás: Rozi. Takács Jáoos kőmives: Rozi. Horváth Látf7,Ió fdldmives: Anna. I)r. Fried Ödön ügyvéd: Erzsébet. Öveges Lajos asztalos: Mária./ lienkó József napszámos: Mária. Nagy János gépész: Mária. Krausz Ignác fürdő bérlő: Klára. Mohol Ferenc kalauz: Gizella. Ertl Jakab üzletvezető: Mária. Pauer Ferenc honvédőrmeater: László Both József-gőzmalmi fütő: Ilona. Kuruc Katalin napszámos: József. Anek József íöldmives: Anna. llaláloz&sok: — Szeptember 1—6-ig. — Spitzer Jakabné Récsei Rozália izr. GG éves: agyguta. Iíálovics György rk. 2 hónapos: bélhurut. Takács Ferencné Zeniek Szidónia rk. 8G éves: végelgyengülés. Pollák JakabnéJUrüterstein Mari izr. 59 éves: szivbaj, Jálics József rk. kalauz, 68 éves: tüdő-gümőkór. Nyul János rk. cipész, GO évea: májzsugorodás. WeiBz Hermann izr. fuvaros, 78 éves: aziVBzélhüdés. KÖZGAZDASÁG. Gabonaüzl etröl. Az üzlet folyton lanyhul, csupán rozs iránt van egy kis érdeklődés. Bab szilárd. Piacuukon rozaban nagy a hozatal. Áraink a következők: Duza 7 kor. 10 fill. — 7 kor. 20 611. Ilozs G , 30 „ — 0 , 60 „ Árpa 5 , 80 . — C „ 90\' , Z\'b ü . 10 , — 5 . 25 „ Bab 7 „ 40 , — " , CO , 50 kilogrammonként. IRODALOM — A Kert a kertészet összes ágait ■magába foglaló kertészeti szaklap. Főszerkesztő és laptulajdonos Mauthner ödőo. Felelős szerkesztő Igali Svetozár. Megjelenik minden hó 1-éu és 15-én. Szerkesztőség: VL Andráasy-ut 23. sz. a., hova a lap szellemi részét képező közlemények kéretnek. Kiadóhivatal: VI. Andrássy-ut 23. bz. a., hova a hirdetések, az előfizetési pénzek, a Bzétküldésre vonatkozó értesítések küldendők, a reklamációk és a lakásváltozások jelentendők. Szerkesttőséff : Dr. Vill/inyi Ilcnrik, felelői nerkesztő. •Kiinló: ///. Wajdlta Józse/. Ki akar nyerni? Az osztálysQrsjegyek VI. osztályához kedvező feltételek mellett résztvevők kerestetnek. Esetleg eredeti sorsjegyek mérsékelt áron eladatnak. Cim a kiadóhivatalban. Nyilttér. rovat alatt költöttekért nem vállal felelősséget a szerkesztőség. Vese, hngyhólyae, hugydara és a köszfénybrintalmau ellen, továbbá a légző és emésztiial BzerveK hurntos bántalmainál,orvosi tekintélyek általa Llthlop-forrás SALUATOR sikerrel rendelve lesz. Hu nyh aj tó bat áau! Kellemes izü! ^ I KÖDOjen emészlíeto Kapható áaványvizkereskedésekben és gyógyszertárakban. j A Sabator-forrás Igazgatósiga Eperjesen .MARGIT" GYÓGYFORRÁS. •telep (BEREfl-MEGYE) A budapesti m. kir. egyetem vegyelemzése szerint kexés azabad szénsavat, ellenben sok szénsavas nátriumot és lithiumot tartalmaz. Ezen tulajdon&ág-ai azok, melyek a hasonló ÖSBzctótt\'lQ vizek főié emelik Kitűnő hatású a légutak h tQdö hurntos állapotainál, kOlönösen xzívóa váladék esetén; tOdó-véKzeseknél, lia vérxésro való hajlandó -sáp van Is Jelen, a „Marglt-vlzu meg-becsnlhetetlen szolgálatokat lesz kevés sta-bad szénsavánál fogva. Kiváld hatást látni lölc a gyomor és belek hurntos állapotainál, főleg azon esetekben, hol a lölös mennyiségben képzelődött sav o\'xa a rossz emésztésnek. A bugyaavas sók lerakodását akadályozván, becBes szolgálatot tesz továbbá a hólyag hnrntoR bántalmainál, a kő- és homok-képződés eseteiben, miért ia a budapesti én béc*l egyetem orvostanárál, mint az orvoavllág egyéb előkelő égel a legszívesebben használjak, előnyt aduak a „Slarglt"-forrásn&k a hozzá hasonló összetételű gyógyvizek fölött. est mint ivóvíz kiváló óvdtzernek bizonyait JárviByol b|. tegiéflek Idején, főleg typhnt ellen. Mint lonii ilUliws kedvellségnak örrenJ. r Ü K A K T A R: ÉDESKUTY L.- isriijtinugjkireitttó ci <•■ kir uilr s/Allilú BUDAPESTEN. Ni Imi Talahér Kálmán hagyatékából 300 mm buza, 100 mm. árpa, 103 drb. mustra-Mikii, 170 ko. gyapjú és mintegy 80 hektoliter bor 1 i folyó évi szeptemb <r ho 13 án délelőtt. 10 drakor a sárazegi körjegyzői irodában tartandó árverés utján a legtöbbet ígérőnek készpénzfizetés mellett el fognak adatni. Írásbeli ajánlatuk f. évi szeptember 13. napjának délelőtt 10 órájáig alulírott zárgondnoknál nyújtandók be. A megvett ingóságok a vótel uHpjától s/ámitandó 5 nap alatt veendők át. t ■ i 1 Sár:.zcg, 1:)0Ü. szeptember 7 én. kállók. elek zárgondnok. . VEGYES. ; — Tartós gyögj\'Blkcr. Fájdalmas csúznál, a derék-, testrészek és a forgó köszvényes bántalmainál a ,Moll-féle francia borszesz és sóu-val való bedörzBölés sikerrel hasznáitkfit. Kgy üveg ára 1 kor. 80 fill. Szétküldés naponta utánvétellel Moll A. gyógytzerész cs. és kir. udv. szállító á\'tal Bécs, I. Tucblanban 9. Vidéki gyógyszertárakban és anyagkereskedésekben határozouan Moll-fél\'e készitménv kérendő az ó gyári jelvényével és aláirásával. HIRDETÉSEK. csokoládé SUCHARD Párizsi világkiállítás 1900.. GRAND\' PRIX Legnagyobb kitüntetés. □ooQOocoocxjaocoQoaoooooscoGOQaooaoooocKjcccxxxyjaQ íieheszgazdak figyelmese. A7. őszi mé/.87.edé8 beköszöntött évadja alkalmából • érteaitjQk nz i. t. méhéazgazdákat, hopy a termelt bármily nagy meninyÍBégben legjobban értékeaithetik r KOTllSCniLD SAMU méznagykereskedőnél, cz^Sfi- Üagy-Kan«*»in, (Magyar-utca) ffig- Yerssnjtá-rgyalási hifi K X A tapolcai m. kir. vincellériskolánál szükséges s költségvetésileg 427G kor. 63 fillérrel előirányzott építkezési és átalakítási munkálatok végrehajtása céljából f. é. szeptember hó 19-ik napján d. 8. 10 drakor Tapolcán, a vincellériskola helyiségében.;jiyilvános zárt ajánlati versenytárgyalás fog tartatni. A versenyezni óhajtók leihivatnak, hogy a fentebbi munkálatok, végrehajtásának elvállalására vonatkozó zárt ajánlataikat, az ajánlati költségvetéssel (kiírási müvelet) együtt a kitűzött nap délelőtt 9 órájáig a vincellériskola igazgatóságához annyival inkább igyekezzenek beadni, mivel a későbben érkezettek figyelembe nem fognak vétetni.. , Az ajánlathoz az általános feltételekben előirt 8 az engedélyezett összeg 5\'/,-ának megfelelő bánatpénz csatolandó. Az ajánlatban kijelentendő, hogy az ajánlattevő a feltételeket és helyi viszonyokat ismeri. Mepjegyeztetik, hogy az ajáulatok felett a föld-miveléstlgyi miniszter dönt, a munka pedig a vállalkozóval kötendő szerződés kelte napjától számított 8 napon belül megkezdendő és elkészítéséig fenakadás nélkül folytatandó. A műszaki művelet, u. m. műleírás, tervek, szerződési minta,i általános és részletes feltételek a tapolcai vincellériskola igazgatóságánál naponkint megtekinthetők, ugyanitt szerezhető meg az ajánlati költségvetés is (ára az összes munkákra 4 korona sokszorosítási költség.) |i X Budapest, 1900. augusztus hó 30. ! I 11 lliTolssii XXXIX. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1900. SZEPTEMBER 15-én. 1 KeiKlakk | "f (Glasur) " í íj 99~ legkitűnőbb mázoló-szer puha padló számára. "VI S \'1 naey palack ára Irt 1.35 kr. — 1 kis palack Sra OS kr. i viasz-kenöcs arany-fénymáz lepjobb én legogyszerflbb beeresztő-\' í képkeretek nlb. bearanjozásárit. 1 kis pulack ára 20 kr., fehér „glasur"-fénymáz 37er kemény padló számára. I köcsög ára 45 kr. Legjobb szer mosdó-asztalok, ajt\'ók, ablakdeszkák stb. ujjonnani bcfesbíi»ére I kis doboz ára -15 kr. — 1 nagy doboz ára 75 kr. Miudenkor kaphatók: NEU i és KLEIN cégnél N A G Y-K A N IZS A N. .1995. szám. k. u. 1900. A nagykanizsai királyi Ü^yrts>:si.yU\'il. \\ ÁRLEJTÉS/ H1RDETES. A felügyeletem alatt álló nagy-kanizsai, csáktornyai, keszthelyi, perlaki és letenyei fogházakban letartóztatottaknak egy esetleg három évi élelmezésének 1901. évi január hó 1-től leendő biztosítására 1900. évi szeptember 15. napjának d e. 9 órájára hivatalos helyiségembe árlejtést hirdetek. i Az árlejtési feltételek a királyi ügyészségnek irodájában bármikor megtekinthetők. Biztosítéki összeg 1200 korona, a mely a tárgyalás előtt készpénzben,\' állami, vagy az állam által kamatbiztositott értékpapírokban leteendő. Zárt ajánlat esetén ezen összeg az 1 korona bélyeggel ellátandó ajánlathoz, melléklendő. Az árlejtési tárgyalás megkezdése után ajánlat el nem fogadtatik. Az írásbeli ajánlatokban külön ajánlat teendő: 1. a rendes étadagra nézve 56 degrm. kenyérrel együtt. 2. a böjti (112 degrm. kenyér) étadagra nézve, 3. a betegek "számára kiszolgáltatandó étkekre nézve, melyekről a számvevóségileg megállapított árakból való százalék-elengedés mennyisége feltüntetendő. i A kikiáltási ár: rendes főtt étadag 5G degrm. fekete kenyérrel együtt 20 fillér, azaz: huszonkilenc fillér. A beteg letartóztatottak részére kiszolgáltatandó 4 fokú étadagok stb. árai a beteg étrendben és piaci árjegyzékben foglaltatnak és a királyi ügyészség irodájában bármikor megtekinthetők. írásbeli ajánlatokban megemlítendő, hogy az ajánlattevő az összes árlejtési feltételeket elfogadja. Nagy-Kanizsa, 1900, évi szeptember 4-én. , A nagykanizsai királyi ügyész szabadságon: / 11 KENDI, királyi alügyész. poooooooáoaoooooa xq □QoooooooooaoooooQoopo MOLL SEIDLITZ POR Crak akkor valódiak, ha mindegyik .\'dobos Moll A.. védjegy óc és 9 aláírását tüntoti fol. A Moll A.-féle Seldlltz-porok tartós gyógybatása & legmakarsnbb gyomor- és^al-tesIbAntalnak.igyouiorgftrcs \'s gyomnrhév, rftgzőtt tzékrakedés, ttújtiánt&Utn. vér tolnlát. aranyár (•» a IcgkQhubözőbb női betegségek cll.\'u, o jelei házitzeruek éviiteiUk óta miixlig nagyobb «M erjedést szerzed. — Ára egy lepso tételt ere-L deli doboznak 2 kor Hamisítások törvényileg fenyíttetnek. \' M Ö L L - FÉLE FRÁNCIÁ] ms^aMM^Esm Csak akkor valódi. a mindegyik flveg MOU. A. té.ljegyét iflnt.-li lel A. Motl* feliratú dnozattal van sirra. A Moll-féle /.elcsen ^miut fájdalomcsillapító bedorziöléiil franozla borszesz és só .............................,,„„ „ouurí,01B,, köszrény, rsuz ós a ihcgliMés egyi\'-li ki}vrtkezraéQycin.U legismeretesobb qén ( — Egy ónozod eredeti üveg ára l kor. 80 flll. MOLL Gyermek szappanja. . Legfinomabb, legújabb módszer szerint készítek gyermek és hölgy pzappan a bfir okszerű ápolására gyermekek és félníttek részére. Ara dirabonkint — 40 flll. őt darab — I kor. 80 flll. j Minden darab gyermek-szappan Moll A. védjegyével van elliua i F i n z é t k D I d é h: cs. és kír. udvari szállító által, tt, 1 Moll,A. Qyógyszeresz, Bécs: Tachlauben 9, Vidéki megrendelések naponta postaut&ovét mellett teljesíttetnek. A raktárakban tessék határozottan MOLL A. aláírásával védjegyével ellátott készítményeket kérni. Iiaktár: fragy-Kanizsán R088nfeld Adolf 08 Fia. SDOOOObOüOúOOQOOOOOOoQQOQOQQOQQJQOOQPObaoac 4271/ik. 900. Árverési hirdetmény. A QaRykanizsai kir. törvezék telekkönyvi osztálya részéről közhírré tétetik, hogy a m. államkincstár végrehajtatnak Kocza Júnosné bzüI. Takács Viktória és társai végrehajtást szenvedő gebei lakótok elleni 198 k. 40 f. tőke. ennek 1898. évi február hó 18 napjától járó 5°/0 kamatai 18 k. 30 f. végrehajtás kérelmi, 16 k. 30 f. jelenlegi éi a még felmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyében a foutoevezett kir. tőrvezék területéhez tartozó a gelaei 771. az. tkben f 111. hrsz. 035 koronára bec<Qlt ház, udvar és szántóföld 1900. évi szeptember hó 29. napján d. e. 10 órakor Gelso község házánál dr. Tuboly Gjula felperesi Qcyvéd vacy helyetese közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen elad&tui fog..-mé« pedig tekintve, hogy Takács Verona özv. Kocza Jánosné javára C. 15 alatt a fenti ingatlaook 3/» részére özvegyi haszonélvezeti jog ezt megelőzőleg pedig jelzálogos követelés van bekebelezve, a fenti határnapon az ingatlan ezen szolgalmijoggal együtt akkor adatik el, ha a megelőző jebálogos követelés fedezésére szükségesnek mutatkozó 250 írt boigértelik, ellenkező esetben az árverés hatálytalanná válik a az ingatlan a szolgalmi jogra való tekintet nélkül a fenti határnapon iijőlag elárvereztetik. Kikiáltási ár a fenntebb kitett becsárk Árverezni kívánók tartoznuí a becsár 10°|o át készpénzben, vagy óvadékképea papírban a kiküldött kezéhez letenni. Kelt N -Kanizsán, a kir. tVfzék", miut telekkönyvi hatóságnál, 1900. éíi julius hó 13. napján. . CiÓZOSl, , kir. tórvéDyszéki albiró. QI»IililQI}IöieiH*;íliIOTJ3P3I}IOIQ tisztesseges egyenek bármily • fogUlkorAssal 1866 óla íennilló cégem réstérc, eredeti torsjegyek réizlet-fizetés melletti törvényezerO elad&sa által, raellékjöredelemképpen i«, könnyen havi 200—400 koronát kereshetnek Ajáulatok KITI1S II. váltéháza, Budapest, IV., Keos-keoéll-utca I. sz. iutézendök 8 a.% \\ * 5 00 A i eháilal teljes maliom berendezéseket, átalakításokat, minden reudszer és terjedelemben gyárt él szállít: Hengerszékeket minden nagyságban ésmtnSség ben, tflmőröntés és porcéi án hengerekkel. Francia malomkövüket legjobb minőségben cs malomjáratokat, gabo-na-osztályozó hengereket ésfejkoptatókat saját rendszerQéket. Konkolyválaiztó. Kure-ka. Tararek, Jiszike-terő gépek, dara és guz-tisztii6gé|iek, elevátorok és szállító csigák, transzniíssiók, tengely- ágyak, perselyek. Pell r és gyflrükenés rendszerieket Gazdasági malmok kézi és járgány hajláBra. Turbinák és vizíkere-kek, keret, kör es szal-lagfúrészek, fagyahiló és csiszológépek kótfl-rökkel ée zuzó-gépek míndennemO érc és kova, bazalt, mészkő. cha-motte é» gipsz részére Mindenféle szürke és fém ön t éa táját és Idegen modellek ét rajzok szerint. Tönitfrtfiiicsü roMtclyok stb. LeffolcxMib drak! a** Arjegi/ztk ingyen hdrmentet- J3T HengerrordtkoUsnk leggyorsabban és olcsóbban, szállítás jótállás mellett 1 LEGKEDVEZŐBB FIZETÉSI FELTÉTELEK. Hengerrorátkoló és köszörülő-gépek, villanyos-világítási telepek. I Tervezetek, költségvetéaek és praktikai ttqiosok gyorsan ét Ingyen. BUKK-MAKKOLTATAS. A vocdini urudttlom enlőiRa/Raló^ágánál 1900 évi szeptember hó 15 én az iíí. ívi iuint8sy 30 000 kataszlrüiü hold területre tcrjudft bérlie adatik. Az erdürdszek, illetvo az ez évben jól sikerült bQkk-mskk\'mestekiatcse szeptember hó 15 ig mmd\'-n\'tor m tBtiirtíSuhetik, mire nézve a jeleotkeiókuek, alólirott erdő-isazgatóiái niizírül, nesfelolő "Oüédkezíia nyujtatik. Ajáotatok a7. egáizre. va^y egjoa részekre 1900. szeptember 15 ig alólirott erdöitía/^RLÓHágnál nyújtandók be, ahol a közelebbi ialtótelek is hetckiiithütők. ■ A vocsini uradalom erdöigazgatósága. Vocaln, (Slavoaiában.) ^ \'Áty^tfí^. m\\ A feltaláló dr. Heldlnger tanár ur által kizárólaj jocoaitott üyártniányu MEIDINGER-KÁLYHA cs és kir. udv szállítónál £ -w kapható. BUOAPEST: Thonethof. — BÉCS: I. Kohlmarkt 7. síz. a PRAG: Hybarnergasse 7. Minden államban fzabadalmazva. — Az eljó éremmel minden kiállításon kitüntetve; — Legkitűnőbb, nagyobb égési tartamra berendo\'zett kormányzó és szellőző kályhák I lakiiok, iikolák fi íródik számára a IrgrgyizrrOlib és IpgelrgánBá.h í kjállitáíban, Ktlréílierinti fgíli iitöurtam srénpirral való IfllósnM tt 24 óráig terjcdS égfa kószéuocli tatclésofl i flO.OOO liálj liu rorgnlomlin liozva. Kg; kályhával <dbb aiobu I. fúthetü. | „M-EIDINGER"-kályhák, I óva intaok az utánzatoktól. utalva a kálybaBjtókra öotött" kővetkező védjegyre: MRIDINGER-OFEN ^ H. H E I M ^ „HESTI A"-kályhák. —1 "fl,n ""W időtartamra berenderett FÖS.TEMÉSZTÖ KANDALLÓK. FÜSTiE MÉSZTŐ CALORIFÉREK. Központi rüt\'és inliuleii reudozer szerint. ■W Szíritó készülékek gazdasági és Ipari célokra. "»■ ProspíktUBok és árjegyzékek ingyen és bérmentve. Nyomatott Ifj. Wajdits József könyvnyomdájában Nagy-K»niisán. NAGYKANIZSA, 1900. szeptember hó 29-én. 39-ilc szám. XXXIX. évfolyam. Előfizetési fi r; Ejféw érre . . 10 kor — fill. Fél évre ... 6 kor. — fill. Negyedévre . . •« 2 kor. !>« fill. KKyes szám 20 fill. HIRDETÉSEK1 b hisAbus pptitsnrban l l,raásoil»7.or 12, i mindeo további sorért 10 fill. s NYILTTÉ R B E(N petit aoroukéüt 20 fillérért vétetnek fel. ZALAI KÖZLÖNY. A lap szellemi részét illető minden közlemény a felelős sxerkesitő nevére, as anyagi résit illető kö*« lemények podig a kiadó nevére címzetten Najry-KantzRára bérmentve intézendők. Bérmentetlen levelek nem fogadtatnak el. Kéziratok vlsszancm kUldctnek A nagy-kanizsai n Ipar-Testület, • na nagy-kaniz9ai Takarékpénztár részvény-társaság," a .Kotori takarékpénztár részvény-társaság," .nagy-kanizsai és a galamboki önkéntes tűzoltó egylet," a .nagy-kanizsai kisdednevelő egyesület,* a .nagy-kanizsai tanitói járáskör,* a „nagy-kanizsai keresztény jótékony nőegylet,* „n.-könizsai izr. jótékony nőegylet," „szegények tápintézete," a .katonai hadastyán egylet," a .soproni kereskedelmi iparkamara,* nagy-kanizaai külválasztmányának hivatalos lapja. HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. IparoDk és társaflalmanlc. Nagy-Kanizsa, 1900. szept. 14. Tetszeleg magának mioden toll abban, hogy lángoló betűkkel váljék tolmácsolójává nemzeti iparunk, kereskedelmünk fellendülésének, megerősítésének. Szép, nemes cselekedet, talán hasznos is, mely egyben kötelessége minden magyar embernek. Garmadákban ontják a sok betűt betű mellé, ezernyi bomb"ksztiku9, nagyhangzásu fráz.Í9 durrog el, de miuden cáak irott szó marad; jó, ha egyáltalán elolvassák. Szegény magyar iparunk ezalatt elcsenevészedik a hatalmas szomszéd erős ipara mellett. Azok megankétez-uek, ha egy magyar iparos nagyobb vállalatba kezd, vagy ha egy magyar miniszter\' megengedi magának azt a hallatlan merészséget, hogy hazai iparvállalatok létesítésénél ajánlja\', hogy a gyár szükségleteit, berendezéseit lehetőleg hazai forrásból szerezze be. Lajtántuli szomszédaink, hogy látták meginduló üveggyáraink működését, azzal feleltek, hogy leszállították üveggyártmányaik árát olyan olcsóra, hogy egy fillérnyi hasznuk sem maradt mellette, céljukat azonban, az üveggyárak tönkretételét el is érték; mert ezek nem voltak képesek, a kezdet nehézségei mellett, uiég az anyagiakkal sem megküzdeni, beadták a de/ekukat. Alig pusztult el a sok becsületes tőke, melyet vállalkozó iparosaink üveggyárakba fektettek, az osztrákok tetemes áremeléssel feleltek. Papírgyárunk nincsen. Az .újságok nagyobbrésze osztrák papiroson nyomatja iparpártoló cikkeit. Volt óragyárunk is; ez is a mult. históriájába tartozik. így vagyunk sok egyébbel, sajna, szégyenszemre mondva. Iparunk fejlődésének egyik legnagyobb gátja azonban az arisztokrácia, a nagytőke, a nemesség, a vagyon visszavonulásában keresendő. Nem mondom, hogy a katonáskodás, az ügyvédi, az orvosi, mérnöki, papi, vagy hivatalnoki pálya nem szép, nem hasznos, nem szükséges, de utóvégre is nem lehet mindenki katona, ügyvéd, orvos, mérnök, pap, | vagy hivatalnok. Az úgynevezett uri osztály fiai a minisztériumokba tódulnak; ha minden piotegének kellő állást, pozi-ciót akarnánk teremteni, ugy nem elég az a néhány minisztérium, mely amúgy is rogyásig van tele, de minden megyében elkelne néhány belőlük, igy van ez a többi felsorolt pályákkal is. Intelligenciáok, a vagyonosabb osztály volna hivatott, hogy vaskezekkei hazánk zsenge iparának, kereskedelmének kaijai alá nyúlva az anyagiak mellett, — kaszinó és lóversenyek helyett — minden tudásukat latba -vesse, országos iparnak, kereskedelmünk erősbödését előmozdítsa. Mindaddig, mig hazánk létele az időtől — mely az aratást befolyásolja — van függővé téve egységes, öcltuda-tós, hatalmas lépésekről még csak álmodozni is merészség, de a mely pillanatban önállók leszünk ipar és kereskedelem tekintetében, nemzeti erőnk egy csapásra óriássá nő, hatalmassá, akcióképessé lesz, mert ma már azé az országé a hatalom, mely önálló, életképes iparral, hatalmas nagykereskedelemmel bir. Nézzük a németeket; lépésről-lépésre szorítják ki az angolokat, a"^ franciákat a világkereskedelem piacairól, igen ám, csakhogy a feudális fundusok birtokosai ott nem a kardbojtban, a hivatalnoki, vagy "kártyaasztal mögül lesik üdvösségüket, hanem a praktikus brittek mintájára, ipari vállalatok létesítésébe fektetik anyagi, morális és personális tehetségüket, és abba fognak, a mi legalkalmasabbnak kínálkozik. Ma egy ország kereskedelme, ipara fontosabb akármi másnál, és épen a tehetősebb, az intelligensebb elemeknek kellene belevegyülni, hogy felviruljon. Ma még jobban imponál, ha névjegyére a legkisebb napidíjas odaírhatja: „városi hivatalnok." mintha akármilyen kereskedelmi, vagy ipari foglalkozást kellene ráirnla; de hiszem és reményiem, nincsen már messze az az idő, a mikor, miként az angol meg a német kereskedő büszke kereskedő, iparos voltára, nem lesz szégyen, szép magyar hazánkban kereskedőnek, iparosnak lenni, s a mikor szégyenkedve fogunk a múltba visszatekinteni ; milyen kicsinyes gondolkozású volt ez az intelligens, a civilizáció legmagasabb foka felé törő nemzet a múltban. I Varrónők városa. Ez egyszer nem hímet varrunk rólatok, csengő rimmekben lantos köl-teraéuyt szorgalmas varrókisasszonyok, állandó hősei a gyümölcshozó szerelem tragédiáinak, eáppadt arcú napszámosai a zakatoló gépnek, kik szemetek sugarát, arcotok üdeségét. testetek plaazticitáaát ölitek bele a gazdagok fényűző pompázá-sába, az ő szépségükért, az ő hiuságukért. Ez egyszer megbocsássatok, rút próza éa közönséges mindennapiság adja tollúnkra a ti alakjaitokat és életeteknek nem megható és poétikus részleteit fogjuk barázdákba vonni a papir030n, de sőt annak közgazdasági jelentőségét és tartalmát, melyet az itt, Nagy-Kanizsán a kanizsai standard ol life befolyása alatt nyert. Mert az a-fenntirt alliterációa cim Kanizsát illeti meg, ezt a mi sokat ócsárolt városunkat, melyet nem támogat az állam, veszni hagy a saját társadalma, hol küzködik a hivataluok, a kereskedő, teng a kisiparos, színtelenül él a diplomás ember és csak kettő tudja benne megtalálni a paradicsomot: az ügyvéd éa a varrónő A fiakalitá? Bzelleme ;lengeti szárnyait a hivatalos éa társadalmi életben éa a kanizsai varróipar virágzását hirdeti fennen a déli éa estéli korzó. Minden szerencsétlenségben van szerencse is. Bármily csekély, bármily kevés vigaszt nyújtó, de valami mindig mindenütt ott van a szerencséből is. Nincs a társadalmi életben és az egyének életmódjában oly divatba jövő kinövéö, mely az emberek és foglalkozási águk némelyikének — természetesen a ,többiek rovására — ne kedvezne. Róma sybarita romlottságában fejlett ötvös-iparral,\'pipere-kereakedéssel, a azakácamüvé8zet és illatos olajok készítésének sokoldalú ismeretével dicsekedhetett éa Nagy-Kanizáa ruháktól fényea korzója kenyeret ád száz és száz munkáskéznek, melyek exiBztenciájukat alapítják a ruhaluxus ferdeségeire. Selyem és bársony, hímzéa éa csipke, . Lyon, meg Brüssel tarkasága hullámzik az aszfalton tova, mikor a kanizsai nők felrakják magukra garde des robea-jaik ékességeit. A ruhakultu8z túlságba vitt bajháazása a nők részéről jellemzi a mi utcáinkat és összejöveteleinket. Elismerjük, ízlés és finomság uralkodik ezen a fényűzésen, tetszetős a szemnek á Ezinek és alakok harmonikus összeilleazkedése, de ezúttal a közgazda szól belőlünk, kinek háta-mögött minden élvezeténél ott leselkedik az atra kura, ki á budapeBti országház . szemléleténél a rátöltött husz millióra gondol és a világkiállítások\' csodái nem feledtetik vele a népek e nyomorát. A pénzkérdés a kanizsai ruhaluxus szemléleténél annál is inkább felmerül, mert e luxua a szűkebb anyagi körülmények közt élö középosztálynál ia, nemcsak relatíve, de abszolúte ia ép oly mértékben van elterjedve, mint a legvagyonoaabbaknál. Sőt a kanizaai női varróiparnak, mely az öaazes iparágak közt nálunk a legnagyobb virágzásnak örvend, fentartója majdnem kizárólag ez • a középosztály, mert, — elég sajnos bár, —. de a haute volée asszonyai ruhatárukat bécsi cikkekkel töltik meg. Kanizsán a közgazdasági viazouyok pangása napról-napra érezhetőbbé válik. Ezzel szemben élés ellentétként áll a nők fényűző ruházkodása, mely az anyagi gondok súlyát még nyomasztóbbá teBzi, mely a caaládtól a jólétet másban, a lakásban, jó táplálkozásban, gyerekek nevelésében rabolja el. Hogy mily ferde gondolkodás és hiúság játszik itt szerepet, azt nem fejtegetjük ez alkalommal. A külső csillogás kedvelése b ennok fölé-helyezése minden egyéb életszükségletnek igazi, fejlett intelligenciára semmi esetre sem mutat és ennek . dominálása meghibbant Irányú társadalmi élet jele. A felsőbb osztályok fényűzése a lég-azégényebbeket is magával ragadja, s a kanizsai hölgyeknél a\'ruháról nem lehet megismerni a különbséget tulajdonosaik vagyoni helyzete között. A szegény iparos neje és leánya ugj öltözködnek, mint a gyáros családja éa egykép tartanak jogot arra, hogy a korzó-elegánB alakjai közé BzámittasBanak. A varróipar virágzása legeklatánaabb jele az oktalan fényűzésnek, mely városunkban divatját járja a női ruházkodás terén. Ez az iparág az, a minek Kanizsán fényea jelene van éa 1 valószínű, hogy jövője hasonló virágzó leend, b mig egyrészt örvendetes jelenség az, bogy annyi munkáskéz találhat magának munkát és megélhetést, másrészt közgazdaságilag inproduktiv az a kiadás, mely felesleges cikkekért történik és nem igazi szükségletet elégit ki, hanem a hiúságot becézgoti. Természetes, hogy mi e téren nem akarunk reformálni. Ha /érjek és apák erélyes tiltakozása sem használ, furfang éa cselfogáaok hóditauak tért, olt okta- TARCZ A._ Huszonöt év után. ; Emlékezés. — A „Zalai Közlöny" eredeti tárcája. — — Irta: llalls István. — (Folyt, és vége.) Rothschild Samu annyit sug-bug, hogy feltűnő leaz a .pestiek* előtt, és kérdés tárgyává teszik.: .Ez a Samu nem szereti a haszontalan boszédet, mért sugdos tehát?* ÉgyBzerŰ a dolog. Samunak kemény a koponyája éa furfangoB az esze, de a szive puha. Huszonötéves találkozónk emlékére (milyen ösazejövetel eddig nem történt Kaniz8án,) Samu a BzegényBorsu diákoknak Í8 örömet akar csinálni — alapitványnyal. Ezért aláírási ív jár körül s 270 koronát hoz. Talán kevéa, de a Bzándék nagy. Valaki indítványára ezt a pénzt letesz-Bzük alapítványként a gimnáziumban .barátság" cim alatt. Ha Isten éltet bennünket, akkor a következő összejövetelünkön kiegészítjük többre. Fakult arcképek a régi .klaszifikációk* kerülnek elő. Meghatottsággal beszélgetünk elhalt osztályos társainkról. Az akkori gimnáziumban a mi osztályunkban volt legerősebb az egymásiránt való baráti Bzerotet, s ennek egyik látható jele Bze-géby PetrekovitB Ferkó sírja fölé emelt kőkereszt a kiakanizaai temetőben. Az ezerféle visszaemlékezés közben hamar megjön az éjfél. Vigyázzunk, mert Blumenachein Vili oly nesztelenül intézi a pezsgőzést, hogy észre se veaz-szük, már megárt. Pedig még holnap nagy napunk leaz. Célszerű tehát, ha (.mozgás kedvéért*) kávézni megyünk, s aztán lefekazünk. Alig lépünk az utcára, hát nem a Neumark Béla érkezik fiakkeron? —. Persze rögtön galléron csípjük, leszállítjuk és jól összeszidjuk, hogy még a huazonötéveB találkozásunk alkalmával sem enged nyugtot a .keszthelyi betegeknek. Noumark Béla sem változott a negyedszáz év alatt egy csöppet se. Ugyanaz, aki tanuláa között elfelejtkezett a mulatságról diákkorában, s most éjfél után érkezik a délre kitűzött összejövetelhez. Azt azonban meg kell adni, hogy pontos embír. A világért el nem mulasztja levélben uegirni, hogy .okvetlenül megjövök ekkor éB ekkor,* — de a levelet magával hozza kabátzsebében1 — éa személyesen kézbesiti. Édes fiam, Spur Pista, hát te mit késlekedői? örül a lelkem ahogy rád tekintek. Baráti szeretet sugárzik arcodról, a a szemeid éppen ugy nevetnek, mint amikor még igazi gyerekek voltunk. A kezedbe törött ceruza-csucsot megmutatod nekem, kinek szerénysége tiltja elárulni a ceruza irányitóját, -ipert annak személye igen közel áll hozzám. Milyen szerencsés fiu vRgy te druszám 1 Kívüled csupán Bedő Béla dicsekedhetik ily örökösen megmaradó baráti emlékkel, akinek Csoknyay Gyula ajándékozta valamelyik nevezetes ütközet alkalmával. Olyan fölségea kedved vagyon- PiBta, szinte látom, hogy kevés biztatás mellett kollegáddal, Eperjessy Dezsővel együtt szívesen keresztül mulatnátok az éjszakát jó bor mellett, cigány mellett, sőt\' talán még akkor is fületekbe muzaikáltatnátok, mikor már a nap felköltötte- nyugalmaB ágyaikból a megbotránkozó filisztereket. A kávéház előtt kiülünk az utcára b dévajkodunk. Éveink összege több mint 1200, — b ha egymásután éltünk volna, akkor közülünk az elsők jóval Árpád előtt itták volna az erjedt kancatejet valahol Ázsiában." " Másnap reggel hamarjában egybeverő-dünk \'éa teljeB számban bevonulunk a felső-templomba, melynek újraépítésén fáradoznak napjainkban. Reánk nézve igazi szerencse, hogy nem építettek uj templomot, legalább abban a formájában találtuk, minő régen volt: mikor, mint diákok reggelenkint pároaával jártunk bele. A gyerekek nem győzték bámulni: az egyszerű templom külsője milyen szép, tornya pedig egyike a legpompásabb alkotásoknak! Belseje azonban ko-pottabb, mint negyedszáz év előtt, de mi gyönyörűségesnek láttuk. Az ablakokon beragyogott fi nyári napsugár s aranynyal vonta be gyerekkorbeli emlékeinket, melyek csapatostul rohantak meg bennünket a hűvös bolthajtások alatt. Amely helyen álldogáltunk, mint diákok, oda sorakozunk: a templom bajójába. Meghatva, komolyan huzódtunk egymás mellé: zaidók, luteránusok, pápisták. Valami édpB áram szállt , a _ ,w>_ Éreztük, hogy mindannyian egy atyának vagyunk gyermekei, s hogy az Örökkévaló nem fog ritU3 Bzerintí különbséget tenni a jó emberek között Vasárnap Ibvén, a templom megtelt néppel, kik bámulva nézték a szokatlan ceoportozatot. Horváth György miBézett, a piariata-ház uj igazgatója. Kölgyessy és Pulay minisztráltak neki. Repesett a szivünk örömében Kölgyessy Kálmán, hogy oly biztosan végezted teendőidetl- Pedig a minisztrá-\' láa nem olyan konnyü dolog, mint a királyi járásbíróság vezetései Hanem Pulay Kari minden mozdulatára szorongás fogott el bennünket. Mert ugy van az Kari pajtás, hogy nehéz természeted dacára mi szeretünk téged, éa nagyon féltettünk, mikép belesülsz a minisztrálásba. Ezt pedig nem lehet kiigazítani, mint a hibás telekkönyvvezést. Lám a rettenetes bajsza Zombory Lajos, ki pedig már ifjúkorában legyőzött egy megvadult borjustehenet, (emlékeztek rá, hogy csupán zsinóros nadrágja szenvedett némi folytono88ághiányt!) az érted való drukk miatt lön oly rosszul, hogy mise közben kivonulni, Neuaiedler Tóni házába bemenni éa ott annyi konyakot meginni kényszerült, mennyi képessé tette aggódó kebelét a félelem elviselésére. Kari, ez a te lelkeden Bzáradl Mise után a fényképészhez megyünk, bogy emlékképet csináltassunk. Váry, Bzervey és többi kicsinyek álljatok az első sorba; Kölgyessy, Gászner, Spur, Ats hátra I Cáak ugy, mint valamikor álltunk annál a fotográfusnál, kinek egymás mellett bárom g vo(t a nevében. (Lingg Gyula.) Az akkori és mostani kép között ugy se leaz más különbség, mint hogy akkor valamivel dúsabb bajunk volt. Hanem te szöszke Schuch Lájos, ki annyira örültél e napnak, jól teszed, ha kissé msgasabbra állsz, mert máskép könnyen el fogsz tűnni a képről, az előtted levő imponáló terjedelme miatt. Mikor a kép megvao, elmegyünk a gimnáziumba. „Gyermek-reméoyink s bánátink tanyája* előtt meglepetés ér bennünket: gazdag lombozatú, nagy parkot találunk ott, hol egyetlen bokor sem vala -25 év előtt Hanem a gimnázium szakasztott a mi régi kedves épületünk. Hála Isten nem csináltak ujat helyettel A Bzives direktor maga vezet végig a házban, b előzékenységgel mutat meg minden szobát. A rajzteremben megtaláljuk a régi vasállványt, melybe .Kőjösbácsi* (Szász Károly) beléhelyezte a mértani ábrákat Ezek a suazter-ezékek még azokból valók, melyeket feldöntőgettünk azon órák alatt, mikor Bőrdolmányoa György tanított a rajzterem alatti két osztály valamelyikében. A Bzékek által okozott döngésre t i. mindig mérges leve BőrdolmányoB, éa az egész tanítási órán keresztül szidta „a mostani stupiduaz, trunkusz kölyköket,* éa — nem kérdezett a leckéből. XXXIX. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1900. SZEPTEMBER 15-én. lanság volna a sajtód sikerre Bzámitani. — A sajtó buktatott már kormányokat, \\nagygyá tett egyéneket, do divatot még nem változtatott meg. — Ez kivül áll hatalma körén néki is, meg a másik hat uagyhatalomnak is. Kanizsát ezután is méltán illeti majd a jelző, ,a varrónők városa" és a korzó eleganciája e/ulán is eddigi fényben fog ragyogni, b legfeljebb egyes alakok fognak áldozatai lenni az oktalan étstmód túlzásainak. A korzó sohase jut csődbe, csak egyesek. Egy kisiparos feljajdulása. Mint a Rinylődő sorsban levő kisiparosok; nagy. tömegének hangulatára, felfogására jellemző megszólalást, közöljük a lapunk szerkesztőjéhez, intézett alábbi lovelet: Nagyságos Bzerkesztő url Engedje meg, hogy pár soraimmal felkeressem, mert annyit hallottam már az iparpárlolásról, hogy fele is sok -volna, ha igaz volna. Először\'is ne tessék azon csodálkozni, hogy\' nálunk a kisiparos hátra marad, mert kinek dolgoznék és minek? mert rajiunk, iparosokon nem segit senki, sem az állam, Bem a társadalom. Én is figyelemmel kisértem az ipar fejlődését az utóbbi 30 év alatt és még 1872-ben megmondottam, mikor a barátaim azzal az örömhírrel jöttek, hogy most lesz jó világ, mert 4 írtért mesterek lehetünk én még remekelni bo kell; arra aat mondottam: — Vigyázzatok, nehogy 4 frtoa mesterek is legyetek I Engem ugyan meggratuláltak, de fáj dalom, nekem volt igazam, mert alig maradt belőlük hírmondónak is. És most bomutatok egy iparágat, — a melyre nem mondhatja senki, hogy. nincs divatban, sem azt, hogy mi nem tudjuk iparcikkeinket előállítani mert nem értünk hozzá, ez a szűcs-mei lerség. Iparosaink mindenütt jók, csak idehaza nem. A lefolyt 30 év alatt nálunk nem gazdagodott meg egy Bem, de tönkremont . legkevesebb 500 bzücs; Magyarországon pedig mégeeyszer annyi megélhetne, ha nem\' szaladnának mindenért Bécsbe. És ez nem is fog megváltozni, mig ez a korlátlan bzahadipar és kereskedelem lesz. Es igy va:i több iparág uálunk. a mely tönkrement és nem azért, hogy nincs divatban, vagy nincs rá szükség, hanem a iiBgyzás hóbortja, a könnyelműség éa kereskedőink hazafiatlansága — tisztelet a kivételnek, a mi igen kevés vau — az oka, mert inkább külföldön vásárolják az olcsót és nem nézik, hogy mit. A szűcs-mesterséget. a mit tanultam, bátran mondhatom, hogy értem, mert nincs az a Bzücsmunka, a mi a szak-_ mámba váe, hogy nem vagyok képes elkészíteni, — a mit már többször be is bizonyítottam — tehát nemcsak az iparosnál van a baj. hanem inkább ott, hogy\' a magyar urnák Bzületett és ebből <— a jogából nem is enged, inkább tönkremegy. Mindig azt hangoztatták a magyar gazdák, hogy Ausztria veszi meg a nyers terményeinket. Ez igen helyes, de ha Az iskola-padokban még megtaláljuk vásottriágainknak faragott emlékeit. Minden-a (régiben van. Csupán a természetrajzi és fi/.ikai fölszerelés változott azóta: gazdagabb, mint a mi időokben. J Mindent megnézünk. Benyitogatunk a tantermekbe, beülünk régi helyeinkbe. Fáradljatlan kalauzunk végre a földszinti hosszuj folyosón keresztül (hol néha reggeli rjiisét hallgattunk, ha a téli idő zordonsága miatt nem mehettünk templomba,) az ebédlőterembe vezet bennünket, tajott magyar szívességgel megvendégeli! az öreg diákokat. Isten éltesse a derék jicazgatól sokáigI Ötvenéves összejövetelünk alkalmával ismét hozzon össze vele a! szerencse, ha nem is direktori, de legalább rendfőnőki minőségben I Az iskolai számos emlék teljesen visz-szavítl bennünket a diákévekbe. Másról már alig béBzélünk. Halasi Károly nyilvánosan sajnálkozik, miért nincsen a közelben \'— dinnye, melyet hirtelen elsajátítson, miként megcselekedte gyerekkorában. Eközben dél felé jár az idő, elmegyünk tehát egy közös ebédre a Szarvasba. szabad kérdeznem, miért ment akkor annyi magyar gazda tőnkre ez alatt a 30 év alatt. Itt íb az a hiba, hogy a mezőgazdaság mellett az ipart mellőzték; de nemcsak az ipart, hanem magát az iparost is. Pedig a mely országnak ipara nincs, annak az országnak bukni kell, mert az ipar az országnak annyi, mint a testnek a gerinc, ha egyszer az meg van támadva, akkor hiába a láb, kapálózhat a kas, az mind hasztalan, a testnek el kell* pusztulnia. A tanoncoktatás Bem helyea: mert jó, ha tanítják 1—2 évben, de már a tőblji éveket hagyják a meBternek, hogy a többi években visszapótol a munkája által a mesternek és hogy ha felszabadult, tudjon is valamit dolgozni, nemcsak a bért követelni; mert ma már nálunk a viszonyokhoz képest mind az élelem, mind a házbér, mind a munkabér sokkal drágább, mint akármelyik világvárosban és azért, mert nincs keresetünk, mi csak a legnagyobb erőmegfeBzitéBael vagyunk képesek magunkat fentartani, pedig nem moud-hatjuk, hogy népüuk nem ruházkodik. A legnagyobb kár nekünk, hogy a kereskedők (— tisztelet a kivételnek — sohasem keresték, hogy mit tudsz, hanem hogy mily olcsón készíted, azért lett rooggyá az ipar nálunk. A magyar mesterember, ha nem ia volt tudós, de kötelességtudó és jó munkás volt, a ki nem igyekezett a vevőit megcsalni, de igenis jó munkával szolgálni. Nem áll az, hogy a mi iparosaink nem tudnak dolgozni, hanem hdgy ninc3 kinek, pedig ha az ipart tőnkre nem teszik, akkor a kivándorlás ia szűkebb terekre azornlt volna. De nem akarok tovább szerkesztő urnák alkalmatlankodni, ba talál Boraimban valami felhasználni valót, kérem becses lapjában felhasználni. Hazafias üdvözlettel l\'etrin János. Kereskedelmi s iparkamara. — Hirdetmény. A m. kir. állam-vasutak igazgatósága az 1901. évben, i esetleg 1903. év végéig azállitandó kővét-| kező aoyagokrá: Chiffon, Viktória klotte, I cérna, különféle selyemszövet és fonál, \' gyapjú éa vászonszallag, csapágy takaró, különféle vásznak, vatta, vöröa zászló-azövet, különféle szinü zászló-szövet, kender fonadék, heveder, istráng, kenderkőtél és zsineg, ajánlati felhívást bocsátott ki. A szállítások a 122,291/96. ez. a. általános szállítási feltételek{ alapján tel-jesitendók. A kitöltött ajánlati mioták ivenkint egy korona magyar bélyeggel ellátandók, keltezendők és a lakás pontos megjelölése mellett átirandók h a felhívással együtt, mely szintén átírandó, lepecsételve éa ezen külczimmel: .Ajánlat 109,651|Q00. számhoz" 1900. évi szeptember hó 27-ik déli 12 óráig a m. kir. államvasutak anyag- és leltár beszerzési\' szakosztályánál nyújtandók be. Mire oly megjegyzéssel hívjuk* fel érdekelt köreink figyelmét, hogy az ajánlati folhiváa 8 az ajánlati minták a rendes hivatalos órák alatt kamaránk irodájában bárki által betekinthetők. Vidáman folyik az ebédelés és örömmel beszélgetünk 40—50 éves találkozónkról. De éo tépelődöm: vájjon a következő összejövetelünkig, (anogy Haller János mondja,) hánynak engedi a bolond testet mulatni a más városnak tisz-tartója, a halál? És szomorú érzés vesz erőt rajtath. Alig látom a két öreg katonának egymással való évődését: Saly Guszti .hapták" vezényszavára mini ugrik föl az aBztal mellől Pulay, éa vágja magát szabályos állásba. Mindez nagyon mulat-aágOB lehet, de én nem birom élvezni. Érzem a váláa közeledését e valami fojtogat Tollam nehézzé vált. Csak még az ünnepélyen jelenvoltak neveit próbálom összeróni. Köszönöm bogy eljöttetek, gyerekek 1 íme a részvevők: Ats József v. jegyző: Kanizsa. Bedő Béla kir. albiró: Znió-Váralja. Blumenschein Vilmos kereskedő: Kanizsa. Eperjesy Dezső főmérnök: Szombathely. Englánder Ottó kereskedő: Kanizsa. Gáazner Pál pénzügyigazgató: Budapest. Halasi Károly magánzó: Mura-Vid. — Hirdetmény. A soproni kir. orat. fegyintézet igazgatósiga, az ezen fegy-intéretbeu 1901. január 1-től ugyanazon év december hó 31-éig azükaéglendő, körülbelül 300 q. 9-es éa 750 q. 7-ea számú búzaliszt s 1100 q. 3-as számú rozsliszt biztosítása végett f. évi szeptember hó 27-én <L e. 10 órakor saját hivatalában nyilvános árverést tart. Arlejtezni kívánók 1 koronás b a rozslisztre 1600 k., a búzalisztre szintén 1600 k.. vagyis mindkét fajtája- lisztre 3200 k. bánatpénzzel ellátott ajánlataikat az árlejtés napjának délelőtti 10 órájáig az egyes lisztnemekre vonatkozó mintákkal együtt nevezett igazgatóságnál kötelesek benyújtani. Mire oly megjegyzéssel hívjuk fel érdekelt köreink, figyelmét, hogy a részletes árlejtési kiirás a rendes hivatalos órák alatt kamaránk irodájában bárki állal megtekinthető. Sopron, 1900. évi szeptember hó 2-án. — Hirdetmény. A m. kir. államvasutak igazgatósága az 1901. január hó 1-től december bó 31-éig. összegyűlő és feleslegkint rendelkezésre álló, mintegy 13,200 drb. üres petroleum-hordó eladá-Bára nyilvános pályázatot hirdet. Az ajánlat részmennyiségre íb tehető. Az ajánlatok kizárólag e célra rendelt éa a m. kir. államvasutak anyag- éa leltár-berendBzési szakosztályában kapható űrlapokon állitaudók ki éa f. évi október hó 6 ának déli 12 órájáig ugyanezen szakosztálynál nyújtandók be. Bánatpénz az ajánlott összeg 5V»*®»* mely az ajánlat benyújtását megelőző napon déli 12 óráig a m. kir. államvasutak főpénztáránál leteendő. A mire oly megjegyzéssel hívjuk fel érdekelt" köreink figyelmét, hogy a\'vonat-kozó pályázati hirdetmény, a meddig kéazletünk tart, ezen kamara irodájában bárki által megszerezhet^. — Hirdetmény. A m. kir. államvasutak igazgatósága műhelyeinek \'gépé-Bzeti berendezésére szükséges vas, fém é8 fa megmunkáló szerszámgépek, készü-lékek, tűzhelyek és kemencék, tolópadok, forditó korongok, hídmérlegek, légvezetéki- és közlő műalkatrészek, villamos erőátviteli . és világítási berendezések, gőzgépek és gőzkazánok szállítása iránt nyilvános pályázatot hirdet. Az ajánlatok lepecsételve, ivenkint 1 koronás bélyeggel, valamint .Ajánlat a 116,429/900. számhoz" felírással ellátva, legkésőbben f. évi október hó 2-án déli 12 óráig a m. kir. államvasutak gépészeti főosztályánál benyújtandók. Mire oly megjegyzéssel bivjuk fel érdekelt köreink figyelmét, hogy az ajánlattételre szükséges műszaki Ieirá3öt és különleges szállítási feltételek, az ajánlatok benyújtására kitűzött napig, naponta a hivatalos órák alatt (délelőtt 8 órától .2 óráig) a m. kir. államvasutak E. II. gépszerkesztési szakosztályánál (And-rás8y-ut 75. szám, III. emelet) betekinthetők, illetve a m. kir. államvasutak nyomtatványtáránál, az értök járó 4 kor. előzetes dij beküldése mellett pósta utján megszerezhetők. Sopron, 1900. évi szeptember hó 5-én. A kerületi kereskedelmi és iparkamara. IlalÍB István v. tanácsoa: Kanizsa. Kele Antal ügyvéd: Zala-Egerazeg. Kocaia Lajos posta-taoácsos: Budapest. KölgyesBy Kálmán kir. jbiró- Lengyeltóti. Knortzer György vezértitkár: Kanizsa. Neumark Béla v. orvos: Keszthely. Neusiedlor Antal tazéki bíró: Kanizsa. Pintarits Tamás bir. irnok: Perlak. Pulay Károly 3. terekkönyvvezető: KanizBa. Rothschild Jakab ügyvéd: Kanizsa. Rothschild Samu ügyvéd: Kanizsa. 8aly Ágost vasúti ellenőr: Budapest Schuch Lajos posta-főtiszt: Kanizsa. 8pur István urod. főmérnök: Budapest Szántó József főgimn- tanár: Rozsnyó. Szervey Adolf postatanácsos: Budapest. Szmodil Endre kir. közjegyző: Igei. Tersánczky József postatiszt: Kanizsa. Váry József tanító: Kanizsa. Zombory Lajos tsz. irnok: Budapest. Elmaradásukat levélben kimentették: Beck Lajos plébános: Bicsérd. Berger Ignác főmérnök: Algyő, Götz Sándor plebánoa: Lancaűk. Koncz Adolf ügyvéd: Moháca. A vármegye közgyűléséről. A mi megyegyüléseink képe meglehetősen egyforma. A székváros a vármegye legnépesebb vidékeitől távol esik, egy nap alatt nem lehet megjárni az utat. Ezért aztán reudeaen a közelebb lakó bizottsági tagok uralják a gyűlést, ezek pedig már úgyszólván előre elhatározták a felmerülő kérdések sorsát a bizottságokban, a melyeknek leggyakrabban szintén azok a tagjai, akik legközelebb érik a vármegyeházát ^ Rég idő óta nem volt zavarosabb közgyűlése Zalavármegyének, mint a mely a mult hétfőn zajlott le. A tisztviselők fizetésének rendezése volt a tárgysorozatnakK az a pontja,\' amely messze vidékről ia összegyűjtötte a bizottsági tagokat Ki az őcscseért, ki a bátyáért, ki a sógoráért igyekezett megszavaztatni az i\'6°|t pótadót; ki meg azért sietett jogát gyakorolni, nehogy még ujabb teherrel tetézze a nemes vármegye a súlyos köztartozásokat. Hevesebb, érdekesebb vitáknak ritkán szinhelye a vármegye terme, A mult hétfőn azonban a szokottól eltérő képe volt a gyűlésnek. Mikor a szónokokat zajos éljenzés, vagy a • nem tetszés hangjai kisérték, szinte Visszagondolt 1824-re, mikor az „adózónak" .nem adózunk" rivallgása hangott a legliberálisabb vármegye nagygyűlésén. MoBt is arról volt bzó, hogy ki akar a tisztviselőkért adózni, ki nem. De 66 esztendő alatt nagyot fordult a világ. Azok ellenezték leghevesebben az adó megszavazását, akikért 66 esztendő előtt Zalavármegye közönsége előtt kijelen tette, hogy a közterheket mindenikre egyenlően akarja felosztani. Azt az ősi elvet tehát, hogy e vármegye minden fiának egyenlő mértékkel mérjen a közönsqj, Bok szívből kitörölték iz élet rideg harczai; de másrészről ahhoz az ősi felfogáshoz,"hogy a vármegye CBak Kzoké, akik földbirtokokból élnek, vagy legalább is fóldmiveléssel foglalkoznak, sokan szívósan ragaszkodnak ma is éa meg vannak róla győződve, hogy a vármegye és a közigazgatás, a melynek leiadata az érdekellentétek kiegyenlítve a a zavartalan munkának éa fejlődésnek minden téren való biztoaitása, csak azért van teremtve, hogy az egyoldalú agrá-rizmuat szolgálja. A közigazgatási bizottság ülése. Zalavármegye közigazgatási bizottsága o hó 11-én dr. Jankovich László gróf főispán elnöklete alatt ülést tartott \' A megyei főorvos jelentése. Az időjárás augJ\'hó 1-én ós végén száraz és meleg volt, a hónap közepén azonban nagy volt a csapadék 8 gyakoriak a hűvös éjszakák. A felnőttek közegészségi állapota — mult havihoz viszonyítva — elég kedvezőnek mondható, habár a hasibagymáz esetek Bzáma majdnem megháromszorozódott, de azok lefolyása jó b igy aggodalomra nem szolgáltattak: okot. A gyermekek közegészségügyi állapota nem volt teljesen kielégítő, mert mig a heveny gyomor éa bélhurut, úgyszintén roncsoló toroklob nagyobb, számban észleltetett b ehhez arányos volt a halálozások száma is, addig a bökhurut és a vörös N.-Kanizsán járványoaan lépett fel. HÍREK. — A* uj 20 koronás bankjegyek a helybeli bankfiók pénz-szekrényében már várják a napot, melyen a forgalomba fognak bocsáttatni. Külsejűk .után Ítélve, nem olyanok, a melyekért az emberek küzdeni, birkózni, csalni, ölni fognak, eleven színűkkel,. (rózBászinü papiroson zöld és piros nyomat) és finom kivitelükkel inkább valami műjészies jellegű .anzixkártyára" emlékeztetnek. Az uj bankók egyik oldalán német a másikou magyar szöveg van. Balfelül minden egyik oldalon tojásdad alakú keretben ideális nőfejek láthatók. A német oldalon Bzőke .Ausztriát* látunk, mélabús, merengő tekintettel, mint hogy ha a 14. §-ra gondolna. A magyarj oldalon fekete szemű és hajú .Hungária* mosolyog miut valami csintalan cigány-menyecske. A jegyek valamivel kisebbek mint a 10 frtosok, vékonyabb papírra is vannak nyomtatva. A kiadás napja Bzeptember 20-ika. Tekintettel az apró pénzre való Bzükségre a bank fel van jogosítva, hogy szükség esetén ezen jegyeit nem kizárólag 10 frtosok ellenében adhassa ki, hanem 1Ö0 éB 1000 frtos bankjegyek-ellen is, ba a kéazlet megengedi. Mindenesetre felebaráti kötelességnek tartjuk, a t. | közönséget óva inteni, hogy estefelé vigyázni kell, nehogy rossz világitásnál uj 20 koronás bankó helyett az .Ágnes-forrás*, vagy .Gieeshübli" üvegvigoet-táit nyomják az ember markába. — Szigetvár lelkes közönsége 6-án ünnepelte Zrioyi Miklós hősi halálának évfordulóját. Este a fáklyák lobogása mellett ezernyi nép gyűlt a régi korhadt szobor köré, a Bzónoklatot Végh Lajos tartotta. Barvart Gyula a .Ledőlt azo-bor"-t szavalta nagy hatással. A polgári kaszinóban pedig taraaa-estély volt. — Vidéki színházak. Egerből írják: Az egri arénában néhány hét óta Deák Péter jónevü társulata játszik. Deák társulata válogatott erőkkel rendelkezik és az teszi érthetővé, hogy a városban, mely az utóbbi idők gyakori csapásainak hatása alatt meglehetős nyomott hangulatban van, ez a társulat szép aiké-reket ér el. A társulat belyea szervezése megengedhetővé teszi, hogy a hét folyamán minden műfaj előadathassák. A jó előadásokban az igazgatón kívül még nagy része van Leövey titkárnak. Nekünk is volt szerencsénk a társulathoz és tudjuk, hogy férfi tagjai harákoltak éa hápogtak a színpadon, de nem játszottak. Olyan hanyatló színművészet, mint a minőt Deák táraulata bemutatott, nekünk többé nem kell. Mi ia szenvedünk az utóbbi idők csapása alatt. Kereakedelmünk inaszakadt, jövedelmi forrásaink elapadtak, társadalmi életünkre a fatalizmus ólom-súlya nehezedik, a tél nyomora közeleg, de mentül nagyobb a bajunk, annál inkább van szükségünk ínycsiklandó, kedélyt és szivet nemesitő élvezetekre. Nem elég nekünk egy pár iratos \'függöny, kétértelmű vicc és egy néhány locskaazinész makrapipával. Nekünk művészet \'Jkell, melynek hiján inkább lemondunk mindenféle kuÜBszaélvezetről. Éa mindezek dacára Baghi Gyula színigazgató társulatával a jövő hó elején városunkba érkezik I <. — Tultömött osztályok. A polgári leányiskola második és harmadik osztálya, a mint a Bzülők panaszából tudjuk, tul van tömve növendékekkel. A második osztályban 60 serdüJő leány szívja a szénsav és ammóniával telitett.Jevegöt a harmadikban 52 leány. Végre^a vÍtos nem azért emeltetett 23 ezer forintos házat a polgári leányiskola számára, hogy ott a fogházakhoz hasonló levegőben szorosan üljenek serdülő leányaink. Mint tudjuk, a város már régóta tervezi a második párhuzamos osztály felállítását. Miért késik a terv oly soká? Htez a levegő ott, hol 60 leány lélekzik egy középnagyságú teremben minden nap romlik éB ilyen szorosságban minden tanítás kárba vész. A fertőző betegségek tábláa ;kimutatása télen csak meggyőzi a felsőbb tauhatóságot is, hogy égbekiáltó mulasztás nem segíteni a bajon. Nyomott és bűzhödt levegőben nem lehet tanítani, ez minden pedagógiának abc-éjo. — Aptgyllkos flu. Bürüsöu ifj. Fülöp István, bürüai lakós a kertben lesbe állott, hogy édes atyját, id. Fülöp Istvánt agyonlőhesse. —. Terve sikerült is; mert id. Fülöp István csakugyan kiment szétnézni kertjébe. Midőn azután a les-beD álló fiút elkerülte, az őt a nála levő fegyverrel hátba lőtte, mire elmenekült; azonban a csendőrségnek Bikerült csakhamar kézrekeriteni, és most a kaposvári kir. törvényszék börtönében várja büntetését. A meglőtt atya a szigetvári köz-kórházban küzd a halállal. — Rablók Somogymegyében. Azt hittük, hogy a rabló-romantika csillaga az állami rendőrség felállításával teljesen megszűnt; azonban csalódtunk, . mert Somogyvármegye területén mégis csak alaknlt egy rablóbanda, mely már el is kezdette működését. Több helyen megjelentek éa kisebb-nagyobb szerencsével folytatták gyalázatos mesterségüket. — Betörtek Berzsenyi Sáudor niklai földbirtokoshoz. Majd Vasdényei Béla kadarkuli birtokoshoz, hol azonbau a gazda puska lövésekkel fogadta őket, mire ók is pár lövé8ael feleltek vissza és elmenekültek. Próbáltak még szerencsét Szakáll Mihály földbirtokosnál, Viniss Fülöp oaz-topáni plébánosnál, gróf Forgách Antal-nél atb. A csendőrség azonban megtette kötelességét és közűlök egyet, Fülöp József nevü iháros-berényi illetőségűt L "\'M J n m V I 10 frt 50 krtól feljebb! — 14 méter — pósUbér 6» f |\\ Pl f SMfe nn Afl rrntt r-l r—v^ 1_.nri __ __ V __ _ __V ! Mállitvat Minták kiválasztásra, nemkülönben fekete, I menyassionyi-selyem-ruha \' Stf I I HENNEBERG G., scim/iros, zü: , . _____[ (Cl. él kir. udmi-uilUlí.) XXXIX. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1900. SZEPTEMBER 15-én. már elfogott, a többit pedig üldözi, ugy, hogy minden pillanatban várhatják ai elfogatáít, — Szurkáló szerető. Hétfőn f. hó 1\'0-én reggelMJ órákor bement Balog Gusztáv asztálossegéd ittas állapotban Bergl Vilmos ügynök lakásába éa ennek cselédjét, ki neki szeretője, felBzólitotta, . hogy pakoljon és kövesse őt. A gazda, Bergl Vilmos ez ellen tiltakozott és az erőszakoskodó előtt be akarta csapni az ajtót. Erre Balog kést rántott elő ós összeszurkálta Bergl kezeit. A dolognak elég nézője volt, de Benki sem mert közbelépni, mig végre a rendőrség megjelent éa Balogot a dutyiba kisérte. Bergl sebeit az orvos ősszevarta. — Segély Irknti pályázat. A magyar izraelita kézmű- és földmivelési egyesületnél boldogult Pollák Márk és Babetta alapítványából kizárólag budapesti, vagy nBgy-banizsai illetőségű zsidó vallású iparosok és gazdák számára, műhelyük, illetve gazdaságuk első berendezéséhez több rendbeli 200—1000 koronáig terjedhető segélyek kerülnek kiosztásra, Hmelyeknek elnyerése végett október 15-ig lehet ar. egyesület elnökségéhez ^ (VII. Damjanich-utca 48. sz. tanonc- . menhely) folyamodni. A folyamodványhoz Bzületéai, illetőségi és szegénységi bizonyítványt, valamint a kifogástalan előéletet és szakképzettséget igazoló okmányokat kell csatolui. — Nagy múltig tolvajt sikerült kézre-keriteni a csáktornyai csendőröknek a napokban. Klobucsár Antal stajerórszági illetőségű csavargó személyében, kinek lelkét 17 betöréses lopás, 4 betörés kisérlele és egy lopás terheli. Állandóan Magyar-, Horváth éa Stájerországban operált és megállapították, hogy ily kalandos módon összesen 2000 korona értéket szedett össze. Letartóztatva bekisérték Csáktornyára. — Lopás. Verbti Mihálynak, kinek foglalkozása a kőmivesmesteraég, határozott pechje van a tolvajlás terén. Nemrég körútra indult és Csombardon bemászott Szakály Mihály földbirtokos szobájába éa felpakolva, néhány értéktelen holmit — odábbállott. Majd éjféltájban belopózkodott Botka \'Antal hodroki Ura- • sághoz, de a kocsis elhajBzoIta; utoljára Felsfi-bü-pusztán próbált szerencsét éa botort Pongrác Klára bárónőhöz és a megijedt úrnőtől 200 koronát követelt. Mikor hiába íeovegetődzött, késznek nyilatkozott megelegedni egy nagy darab kenyérrel is és ezt megkapván, távozott A csendöröknek még nem Bikerült őt elfogni, de a milyen pecbjo van, nemsokára óz is megtörténik vele. — Kortészetl kiállítás. A Magyar Mükertészek és Kertgazdák Orsz. Képző-é3 Segélyző Egyesülete segély-alap javára Nagy-Kanizsa-város közönsége támogatásával 1900. évi szeptember hó 29-étől októbei hó 2-áig tartja meg VI. vándor , kertészéti kiállítását a .Polgári Egylet" helyiségeiben. A kiállítás hét csoportból áll, éa szeptember hó 29-én d. e. 10 órakor fog megnyittatni. — Pályázat. A cs. kir. azab. dél-vaspálya-táraaság magy. vonalainak üzleti igazgatósága az 1901.. 1902. és 1903. években szükségelt évi 4000 darab feldolgozatlan ker>té8Í tölgyfa-oszlop Bzál-litására ezennel pályázatot hirdet. Az 1 koronás bélyeggel ellátott ajánlatok legkésőbb 1900. évi október hó 14-éig a cs. kir. szab. déli vaspálya-társaság üzletigazgatóságához, (Budapest, I. kerület, Mészáros-utca 17. szám, II. em., pálya-fentartási paztály) nyújtandók be, a hol a szálkásra vonatkozó különleges feltételek Jdijtalaqul megkaphatók. — Ad notam! Régi jó szokás, még otthon, mielőtt felrándulnánk a fővárosba, összejegyezgetni: hová megyünk, mi mindent nézzünk meg a csodaszép Budapesten? Ezen jegyzékbe ne felejtsük el ezt a szót .Gambrinus 8őrc8arnok\' első helyre irni; —így hívják ugyanis Magyarország legnagyobb sörcsarnokát az Er-zsébet-körut és Wesselényi-utca sarkán, a hol minden este katonazene játszik. Ott mérik a világhírű Szent-István-sört, a mely a párisi világkiállításon a legnagyobb dijjal a Grand-Prix-vel lett kitüntetve; ugyanezon sör nyerte el az 189^5. évi Milleniumi kiállításon is a legnagyobb dijat, a Díszoklevelet. Rómában lenni éa a pápát nem látni, az még csak megjárja, de Budapestről hazatérni anélkül, hogy a .öambrinuB\'-ban megfordultunk volna, no de ez igazán nem járja. — Kézimunka iskola. B e r é n y i Mariska, özv. Berényi Józsefné unokája, kitűnően minősített okleveles kézimunka-tanitónő, kézimunkát éd gépvarrást tanít, egyenkint és csoportonkint. Jelentkezni lehet özv. Beréoyi Józaofné házában Batthyány-utca. — Magyar pezögó a párisi kiállításon. A párisPkiállitás zsűrije már kihirdette a bírálatok eredményét. A magyar pezsgők előkelő helyet foglalnak el a jutalmak rangsorozatában, a mi annál is feltűnőbb, minthogy a túlnyomj francziákból összeállított zsűri éppen nem volt azon, hogy pezsgő-borainkat elnéző, vagy enyhe megitéléa\' által könnyű diadalhoz juttassa. A legnagyobb kitüntetést, melylyel magyar pezsgő dijjazva lett, Belatini Braun Ártur veloncei (Fejérm.) pezsgőgyáros kapta ,Domino sec" pezsgőjéért, mely az aranyéremmel lett jutalmazva. Ez az eredmény egyrészt a — saját iparában érdekelt — francia zsűrinek tárgyilagossága és Bzigoru TéBzrehajlatlansága mellett bizonyít, másrészt épp oly fényesen igazolja hazai iparunk fejlődésében azt, hogy a pezsgőgyártás terén is még-álijuk a próbát 8 nincs szükségünk arra, hogy a külföld előtt is kitűnőnek elismert pez8gőboraink helyett drága francia pezsgőt fogyaazszunk. ; ANYAKÖNYVI HÍREK. Születések: — Szeptember 6—18-ig. — Lányi Pál magánzó: Etelka. Jankovics István főldmives: Ferenc. Imrei György főldmives: József. Krisztián József főldmives: György. Roaenfeld Miksa cipész: József. Kele Jáuos főldmives: Kati. Maxi János vendéglős: Rozália. Barbarics Lajoa kalauz: József é8 László. Horváth Alajos háziszolga: Mária. Wratschkó Mári házvezető: Károly. Jámbor Ahoa munkásnÖ: Mária. SölétormoB Géza nőiszabó: Mária. Viola Kálmán cipész: Sándor. Ualáloz&sok: Monyhárt Károly rk. szolga, 44 éveij; tüdővész. Hubner Alajos ifj. rk. 2 hónapoB: bélhurut. özv. Dervalics JánoBné Szmodics Kati rk. 78 éves: végelgyengülés. Özv. Gudlin Györgyné God.na Katalin rk. 73 éves: tüdőhurut. Hoffer Antal rk. napszámos, 64 éves: bélburut. Gráf Béla rk. főmolnár, 54 éves: tályog. Barbarits József rk. \'/2 órás: gyengeség. Barbarits László rk. V* órás: gyengeség. Hegedűs István rk. 21 napos: bélhurut. Grünfeld László izr. V* éveB: bélhurut. Bartol Ferenc ifj. rk. 3 hónapos: bélhurut. Házasságot kötöttek: Skerlák János szabó — Gerócs Máriával. Révy Gyula törvényszéki hivatalnok — Neusiedler Máriával. Mérő Aroold bizt. titkár — Goídschmidt Teréziával. Herr Adolf magánhivatalnok Budapestről — Kohn Ilonával. Rosenberg Salamon kereskedő -- Schreiber Katalinnal. Putzer Antal pénzügyőri biztos. Mező-Kövesdről — Boronkay Franciskával. Komerszka Fridrik kalauz — Mihálykó Borbálával. IDEGENEK NÉVSORA. Szept 9-13-ig. — „Korona" Szálló. — Puhcr Lajos borkerezk.: Pécs, Wallenstein Endre gazdatiszt: Kis-Kun-Dorosma, Horvlth \'Jinos kéu: Szombathely, Ferber J. kereskedő: Barcs, Blitz J. utazó: Bécs. Kohn tr.ldor kereskedü: Bécs, I.khtecker J. kereskedő: Grátx, Gouler Wilhelm utazó: Asch C\'sehorsz,, Mcllcly Jinos utazó: Bpest, Paulin József maginxó: Pákrácz, Fleiner Ödön lökereikedü: Zifciny, dr. Ulman N. .Bécs, Camllló La u dele utazó: Bécs, Klose Frigyes kereskedü: Nlmherg Bayern, lleller József uiazó: Bécs, Petii, Giovinni útiíó: Bpest, Kolbin Zsigmond utazó: Bpest, Tóth Péier utazó: Z.-Egerszcg, Dunst László utazó: Bpest, Schneider M. utazó: Bécs, Schnitza Máz utazó: Cilii, Steiner J. utazó: Szombathely, Koréin Márton vendég!5.s: Renkócz, Kohn Ágoston bérlő: Nagy-Bajom, Frank Albert biztosítási hivatalnok : Bpest. — „Szarvas" Szálló. — Schreiber Mór utazó: Veszprém, Szentmiklósi Gyula főszolgabíró: Tapolca, Vastagh János tanári Tapolca, Kaíser Albert borászati: Z.-Egerszeg, Wortmann Benő kereskedő: Alsó-Lendva, Berger Gyula utazó: Bécs, Fried Károly utazó: Prága, Bretina Rezső automobil vezető: Bécs, Rosenberg Adolf ut^zó: Bécs, br. MIrbách Thódor hadnagy: Szerajevó, Killay v. Frigyet hadnagy: Szerajevó, Olhmir Muhr szirados: Szerajevó, Kiéin llenrích kereskedő: Bpest. Grotz Gyula nagykereskedő: Oravitza-B&nya, Wesseley Uezsö utazó: Bpest, KreUtzer J. kereskedő: Belovár, Loske Lipót utaió: Bécs, Schwartz. Gyula utazó: Bécs, Straiser Vilmos utazó: Bécs, Pogoroitz János hivatal szolga: BrUnn, Goldberger Mór kereskedő: Bécz, Smilovits Leó utazó: Bécs, Kohn Mór utazó: Bécs, tnglhofer Frigyes utazó: Gritz, Wolf József utazó\'- Prága, Dlemir brnő kir. mérnök: Pécz, Raskovszky Gyula kir. főmérnök: Bpest, Relchhírt Emil k. utazó: Bpest, Lellner Bertalan raktárnok: Körmend, Baktay Albert banktitkir: Kecskemét, Bariss Gyula titkár: Somogyvir. KŐ ZGAZDASÁG. Gabonaüzletről. Az üzletben még mindig.csak a folytonos lanyhaság uralkodik. Áraink a múlt hetihez képest csekély eltérést mutatnak, csupán babban élénk a kereslet. Piaci áratok a kővetkezők: Buza 7 kor. 10 flll. - 7 kor. 20 £11. Rozs 6 , 35 , — 6 . 56 . Árpa 5 . 80 . — 6 . 80 . Zab 5 , 10 . — 6 . 30 . Bab 7 . 4,0 . — 7 „ 70 . 50 kilogrammonkint. IRODALOM — Ember János, Budapest fő- és székváros kir. 8. tanfelügyelője, a BNéptanítók Zsebnaptára" szerkesztésével, melyben évről-évre a legszükségesebb éa leghasznosabb tudnivalókat adja közre a tanítóság számára, , nagy szolgálatot tesz a tanítói karnak. Most jelent meg az 1901-ik évre ez u szaknaptár, mt-ly már nélkülözhetetlen zsebkőflyve lett a tanitóságnak, a melyet évről-évre az iakolaidény kezdetén vár. A .Néptanítók Zsebnaptára" az 1901-ik é*re már megjelent és valóban bámulatos, hogy a kiadó 1 koronányi csekély összegért, milyen ügyesen, csinosan tudja előállítani ezt a kőnyvetí Elterjedtsége különben óriási és alig Yan tanító és tanitónő, ki meg ne szerezné e zsebnaptárt. Megjelent Lévai Mór kiadóhivatalában Ungvárt, a honnan mindig ügyes dolgok kerülnek a könyvpiacra. Az e rovatban megemlített mű megrendelhető és kapható IFJ. WAJDITS JÓZSEF könyvkereskedésében, Nagy-Kanizsán. Szerkesztősig : :Dr. VlU&nyl Ilenrik, felelős aaerkesztő. Kiadó : Jff. I fájdíts József. hasznait, jó állapotban _ iipftiln ImMll Cim a kiadóhivatalban. VEGYES. — Biztos gyógvltat&s. Mindazok, kik rossi emésztés vagy székrekedés következtében felfúvódásban, szorulásban, főfájásban, étvágyhiány, T»gy egyéb bajokban szenvednek, a valódi „Moll féle soldlltz porok" használata által biztol gyógyulást érnek el. Egy doboz ára 2 kor. Szétküldés naponta utánvéttel Moll A. gyógyszerész c«. és k. udv. szállítótól, Bécs, I. Tuchlaaben 9. A vidéki gyógyszertárakban határozottan Moll A. készítmény kérendő az 5 gyári jelvé. nyével és aláírásával. Nyilttér. Az e rovat alatt köxlöttekért nem vállal felelősséget a szerkesztőség. . Vese, hngyhólya\'g, hngydara éB a köszvénybóntalmak ellen, továbbá a iégzó és emésztési szervek humtos bántalmainál,orvosi tekintélyek általa Lithion-forráB SALVATOR sikerrel rendelve lesz. H nky h aj tó h at 6s n 1 Kellemes izol | m+ Kőnnjen emészlhelö Kapható ásványvixkereskedésekben és gyógyszertárakban. A Salvator-forrás igazgatósága Eperjesen HIRDETÉSEK. CSOKOLÁDÉ SUCHARD Párisi világkiállítás 1900 GRAND PRIX Legnagyobb kitüntetés. J «>-i M W M W M W M !-5 M w >-J8 x A Kislód-városlódi í | MÉSZTELEP l £ tulajdonomat képező fele részét £ Y egészségem megrongálása folytán » i eladni óhajtom kedvező fizetési fel- ^ ^ tételek mellett. A telep gyönyörű X fekvésű modern Bzakszerű beren- X X dezésael, 1200 waggon mész elő- X X állítási képességgel és nagy állandó £ Y vevőkörrel. » Bővebb felvilágosítást nyújt ^ l SCHWARZ LIPÓT? Y tulajdonos 1 X KISI.ÓDOW i ^ n. p. Városlód Yeszprémmegye. ^ 8HHHHHH HHHH MM :>-ÍC3 mierT™!. van annyi utánzat? | . MERT valódi ElBen8füdter-félo k a tórv bej. „vailovafl* védjegygyei a h legjobb és legtartófftbb féoypáz puha ~ £ padlóknak és konyhabuto\'raknak ^ bem&zalására. y Az EiBonstádter- féle Linóleum ^ padló zománc [j * egy óra alatt keményre ^ szárad.— bámulatosan £ szép fénynyel blr és c tartósság tekintetében Ú eddig rdlűimulhatatlan. \'H A következő változatok- p ban kapható; 1. sz. M sárgásbarna,\' \'1. sz. Bö- C • tétbaroa é* 8 sz » mahagoDibarna. k Nagy elterjedtségénél |j fogva különböző hason* í Va s lován" hangzású nevek alatt B\' * lo"B,H, értéktelen utánzatokat | boznak forgalomba, miért ii kérjen g mindenki kizárólag csak ElseaelSdter- fele Linóleum pidló-zonáaoet, a törv. U bejegyzett .vaelovaB, védjegygyei 8\' a Eisenstadter Testvérek j m» lakk- és festékgyára, Bécs. " > fi Kapható: Streni éa Klein, Nen S | és Klein cégeknél, Nagy-Kanizsán. | Kiáss S 53 rosSKcsuatfiK Védjegy ooooooooooooooootxxxíoooooooa ooooocxxxjo : jijíékés£gazüák figyelmébe, Az őszi mézszedés beköszöntött évadja alkalmából értesítjük az i. t. méhészgazdákat, hogy a termelt IT bármily nagy mennyiségben legjobban értékesíthetik r 11 O T II s c n I Ii D \' 8 A M u méznaKykeresketiőnél, Nagy-Kanizsán, (Magyar-utca) oooooocxjooocxxxxxdooooocjoaoootxxjooocxxloooi RECHNITZ JÓZSEF oki. tánctanár, táncintézete Nagy-Kanizsán, a -Szarvas\'-szálló dísztermében ENGEDÉLYEZETT akadémiai képzóintézet, aesthetikai testgyakorlat tánc- és illemtan tanítására. —(Elsőrangú intézet.) ------- Van szerencsém a mélyen tisztelt és érdekolt közönségnek b. tudomására hozni, bogy a főgimnázium tek. igazgatóságának engedélyét is a tanuló-ifjuság tánctanilására megnyertri voltam szerencsés oly feltétel alatt, ba annak oktatása egészen elkdlönitve történik. Ezen feltétel teljesitésére tehát szeptember hó 15-én kizárólag a mindkét nembeli taouló-iljuság részére nyitok a Szarvas Szállónak ulcára nyiló földszinti termében, mely a vendégló helyiségeiből teljesen elkülönítve áll. Tanítási órák esti 6 órától fél 8 óráig tartatnak, a hol őzen osztálybeli tanulókon kivdl csak azoknak felügyeletére hivatott hozzátartozói, a tanintézetek igazgatói és tanárai lehetnek jelen. A felnőttek oktatása ugyanott esti 8—10 óráig történik. Beiratkozni naponként d. e. 9—12. délután 3—6 óráig lehet lakásomon, volt .Oroszlán Szálloda" 2. emelet, 20. ajtószám (a postaépület átellenében) s tisztelettel kérem a beiratkozásnak lehetőleg az oktatás megkezdése előtt való eszközlését, bogy a késedelmes beiratkozás miatt az oktatás egyöntetűsége csorbát ne szenvedjen. / Egyúttal felkérem azon m. t. szülóket, kik arra igényt tartanak, bogy náluk személyesen tiszteletemet tegyem, szíveskedjenek ebbeli óhajukat velem közölni. Azon körülmény, hogy 21 évi ittmüködésem alatta m. tisztelt közönség bizalmát kiérdemelni szoreocsés voltam, remélnem engedi, hogy Nagy-Kanizsa város müveit közönsége a most megnyitandó tanfolyamban is nagyrabecsült pártfogásában részesíteni sziveskedeod, a mely reméoyb\'s\'n maradok Nagy-Kanizsa, 1900. szeptember hó, kiváló tisztelettel HECIINITZ JÓZSEF Oki, tánctanár, több nyjlv. tauintézetn ek áll. tánctanára. Bővebbet a tanitási progra mmbaii. XXXIX. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1900. SZEPTEMBER 15-én. «Í»£»<rt£»SJtM£SS3S*BiS3m casb SJSb tr^&gynai&sifaaXiirKSBSss Keil-iakk (Glasur) legkilUnöbb mázoló-szer puha padló számára. \' l na«y palack ára frt 1.35 kr. — 1 kiH palack ára G8 kr. ViASZ-KENÖCS ARANY-FÉNYMÁZ legjobb és legegyszerűbb beeresztő- 1 képkeretek stb. bearanvozására. szer kemény padló számára. 1 kö- ■ 1 kis palack ára 20 kr. csög ára .45 kr. FEHÉR „GLASUR\'-FÉNYMÁZ L.ifjo\'.b ezer inosdó-aaztalok, ajtók, ablakdeszkák ttlb. ujjonnuDi befestéséro. 1 kis doboz ára 45 kr. — 1 nagy doboz ára 75 kr. Mindenkor kaphatók: NEU és KLEIN cégnél NAGY-KANIZSÁN. qooooooooooocooooooooooooooocooooocooooocoooqcooco ^iti ifi di íp ip & <p BV Gyümölcs és szőllő bor készítési Gyümölcs és szöllö m folytonosan ható kettős emeltyű szerkezettel. és nyomerű szabályzóval. A munka képesség 207. nagyobb, mint bármely sajtónál Szöllö « és bogyó morzsolok. Teljesen felszerelt sziirctelö készülékek.^ Szolid és gyllmölcs i.-lok, aszaló készülékek gyümölcs és főzelék aszalásra, gyiimölcs-vagó cs hámozd gepek, legújabb szerkezetű szabad. Önműködő „Syphonia" gyümölcs és szdllövéssíji) permetezők gyártatnak és szállíttatnak jót--s, - \' állás mellett a legjobb kivitelben MAÍYFARTH PH. ÉS TÁRSA ci. kir. kizár, szabad, gazdasági gépgyáruk, vanöutőde éa gőzbámor. BÉCS, II Taborstrasse 71. Kitüntetve 400 arany, ezüst ós bronz éremmel. A\' „urr-jBRO* m[\'zj|;azd&.«ágl egylet nagy aranyérme 1S99 .Szegeden.í\' Árjegyzékek Ingyen és bérmentve. Képviselők ós viszoatárusitók felvétetnek. OaaooooaODOooooooooaooooooocXMSccoooo fi &; A feltaláló dr. Meldinger tanár ur által kizárólag jogosított gyártmányú MEIDINGER-KÁLYHA BEIM I. cs ós kir. udv. sza Ili tónál kapható. BUDAPEST: Thonethof. —BÉCS: I. Kohlmarkt 7. sz. a. PRA6: Hybernergasse 7. Minden államban szabadalmazva. — Az oIbö éremmel minden kiállitáaoo kitüntetve. — Legkitűnőbb, nagyobb égési tartamra berendezett kormányzó és szellőző" kályhák lakinak, iskolák és irodák számára a legegyszerűbb és legelegánsabb kiállításban, tetszéMzcrinti égési időtartam szénpirral való (ütésnél £s 24 óráig tcrjedS égis kőszéoueli IQzeléioét OO.OOO liiíljliti lorgriiloiulm liozva. Egy kályhával több »zoba h fiitliető. ;M EI Dl NG E R"-kály hájg, óva intünk az utánzatoktól -utalva a I kályhsajtókra Öntőit MFID\'INGER OFEN következő védjegyre: H\'ESTI A"-kályhák. Helm nttgy ég&i időtartamra berendezett fOsteihésztö KANDALLÓK. -VB FÜSTEMÉSZTÖ CALOR/FÉREK. Központi füles minden rendszer szerint. ■W . Szárító készülékek gazdasági és ipari célokra. ~M Prospektusok és áijegyzékek ingyen és bérmentve. mmMMfflmmímmmz 2584./ik. 900. ; ♦ Árverési Iilrfletiueny. A letenyei kir. járásbíróság mint tlkvj balóság közhírré teszi, bogy a letenyei takarékpénztár végrehajtatónak Bereovecz Idiván és Pongrácz Istváu mura-csányi lakósok elleni 294 kor. tőke, ennek 1899-évi december hó gtöfjáró 6% kamatai. 9 kor. ÍÍ0 fill. óvási? Vs\'/o váttóűij, 29 kor. 90 \'fill. előbbi, 28 kor. 6? fiU. utóbbi végrehajtás kérelmi, .42 kor.- 75 fill. végrehajtás fogano.\'itási, 24 kor. 10 fill. ezuttali költségek iránti végrehajtási ögyében a nagy-kanizsai kir. törvényszék (letenyei kir. járásbíróság) texületén fekvő Letenye község 729. sz. tjkvhen A f 356. hrsz. a. felvett váltság köteles öreghegyi szőlőnek Bergovecz Istvánt illető felerésze 400 kor. kikiáltási árban, — a letenyei 224. az. tjkvben- A f 319. hrsz. váltság köteles ingatlannak Pongrácz Istvánt illető felerésze 457 kor. kikiáltási árban,"az ugyanazon tjkvben A f 340. hrsz. váltság kö\'eles ingatlannak u. azt illető felerésze 296. bz. kikiáltási árban, az ugyanazon tjkvben A f 34G. hrsz. váltság köteles ingatlannak u. azt illető lelerésze 276 korona kikiáltási árban, a letenyei 423. bz. tjkvhen A f 715. hrsz. váltság köteles ingatlannak Pongrácz Istvánt illető része 210. sz. kikiáltási árban a letenyei kir. járásbiró^íg telek-könyvtárában 1900. ótI október hó 31. napján d. e. 10 órakor dr. -Csempész Kálmán letenyei lakós, felperesi ügyvéd, vagy helyettese közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatqi fog. Kikiáltási ár a fenntebb kitett becsár. Árverezni kivátiók tartoznak a becsár 10°|0 át készpénrben, vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. Kelt Letenyén, a k;r. járásbíróság mint tlkvi hatóíágnál, 1900- évi jul. hó 22. n. NUNKOVITS, kir. ajjbiró. EcraiccEEcnEEniayaTrccGEiiQaB T SZTESSEGES EGYÉN EK bármily foglilkoxáasal 18G6 óta fennálló cégem réBíére, eredeti sorsjegyek ró*zlet-fizeiés melletti törvényszerű eladása által, mellékjövedelemképpen i», könnyen bavi \'200—400 korenát kereshetnek. Ajánlatok FUGIIS II. váltóházá, Budipoit, IV, Keos-kenétl-atca I. az. intézendök. _______ .... keretik! jegyre u €\\ ttuuOy Brády-féle S- MÁRIA-CELLI S GYOMOR-CSEPPEK nagyszerűen hatnak gyomor bajok nál. nélkülözhetetlen és általánosan ismeretes házf és népszer. — A "gyomorbetegség tünetei: étvágytalanság. gyomorbetegség, bűzös lehelet, felfujtaág, savanyu felböflögés, hasmenés, gyomorégés, felesleges nyálkaki választás, BárgaBág undor és hányás, gyomorgörcs, szüküléB. — Hathatós gyógyezernek bizonyult fejfájásnál, a mennyiben ez a gyomortól származott, gyomortulierhelé-nnél ételekkel és italokkal, giliszták májbajok és bamorrhoidáknál. Emiitett-bajoknál a Brády-féle márlacelll gyomorcseppek évek óta kitűnőknek bizonyultak, a mit száz meg száz bi?onyitvány tanusit. A bevásárlásnál kérjünk határozottan Brády-fele márlacelll gyo-morcseppet és ügyeljünk a fenti védjegy- és aláirásra és arra, hogy i ! e rég birneveB valódi Brády-féle I | márlacelll gyomorcseppek üve- ; genkint 40 krba, nagy Qvegje 70 i krba kerül, holott a nem valódi. ! hamisított és értéktelenek olcaób- J ban, leginkább 35 ktért árusíttatnak. 1 Központi szétküldés Brády Károly I által Bécs, gyógyszertár a .Magyar J Királyihoz, I. Fleischmarkt 7. i Nagy-Kanizsán: Práger Béla és Belus Lajos gyógyszerészeknél. — Barcson: Kohut Sándor gyógyszerésznél. m II) Z. £ oa <t ■ Jí — 00 ts ->S o U « o Sí r 5 ^ \'"lEai 5. .a-S « a 6-j-Ü í \' Ir í halhólyag elsőrangú orvosi tekintélyek szerint a legmegbízhatóbb és fi-ltétlenQl ártalmatlan ítvszer urak és hölgyek számára. Megrendeléseket poDtosan és discré-teó eszközi:: KELETI J. Cl. í* kir. izih. t* tos sebészeti mü és kölöízcr HT&rox BUDAPESTEN. IV. Keroniherceg-a. 17. Alapíttatott 1876. 1 Arak tucatonként eredeti párisi otooagolátban: qumral éahalhólyag elsőrendű gyártmány J...... • . .. 1 — 8.— frtig Capottes americans (rövid) . . . 2.— ö— . | Snspensorium........ 0.60 3.— „ 1 Pámi női szivacska(Sa\'ety-Spooges) 2—6.— I Irrigator! teljeson felszerelve . . 1.80 5.— . Eredeti penBarium oclusivum (Peli-1 pórus) Mezinga tanár szerint) . 1 80 2 50 „ sDI«n«-3vu szab. havibaj elleni köt. 3 &0-5.— „ (minden hölgynek nélkülözhetetlen.) jgST Árjegyzék Ingyen és bérmentve. ooooooooooooaoaooooc a ao oooooooooooooooooeano MOLL SEIDLITZ POR (\'■ak akkor valódiak, ha mindegyik dobos Moll A. vódjogyet és J aláírását tüntotl fot. K Moll A.-féls Seldlltz-porok tartós gyógyhatása a legmakacsabb gyomor- él al-tfBtbáatalmik, gyomorgnres ^s ttyomorltév, rögzött sxékrekedés, luajbántalom, vér tolatás, aranyér és a legkülönbözőbb nfll betegségek ellen, e jeles háziszernek évtizednk óta mindig nagyt.bb elterjedést szerzett. — Ara egy lopoosétslt are-dall debazaak 2 kor H amis i tások törvényileg fenyíttetnek. MOLL-F ÉLEFRAN CÍAi , aESE^BgEEEEM Csak akkor valódi. ha mindegyik ttwg MOI.L A. véJjegyét lünt^tl ie| .A. Moll- feliratú dnoxattal vau zárva. A Moll-féle (raiozla borszesz ét tó nevezetesen mint ri|daloraosltlapltd bedörzaötest »lPr köszvény, csuz cs a mei{hülís egyób következtnéuyoiu-H legismeroiesebb Ufiusior — Egy ónozott eredeti Oveg ára I kor. 80 fill. v MOLL Gvermek Nyomatott Ifj. Wajdita József kOnyvnyomdájiban Nagy-Kanizsín. szappanja. Legfiűumitib, tegiyabb mftlszer iirriot kélzilek nyerőik íi hölgy suppon t bír .k.zerD ipoltiir. gyeraekek él telni ttek rénére. Ara dinbonktnt — 40 fltl. öt dirab — I kar. 80 fill. Minden darab uyermek-saappan Moll A. védjegyével van ellAtra. F f\'l t ( t k 0 I il é\'»: _ ~ Moll A. gyógyszerész, cs. és kir. udvari szállító által, jllécir. Tucblaubcn 0. ht.. Vidéki megrendelések naponta poslant4n.él mellett teljesíttetnek. A raktárakban Imiék határozottan MOLL A. aláírásával ét védjegyével ellátott készítményeket kérni. Ráktár: Nagy-Kanizsán Rosenfeld Adolf és Fia. oooo«^oaooooooooocioodMtxxxx3aooáoááaöoi5őo NAGYKANIZSA, 1900. szeptember hó 29-én. 39-ilc szám. XXXIX. évfolyam. Előfizetési Ar: Krí-sz évre . .10 kor. — fill. Kél évre ... Ti k»r — iili. Negyedévre . 2 kur. f»." 1111. v.zyr* dxiviii 20 11)1. hirdetések 5 hnRiUi(i(i poiitjurliau Í4, infao(Ur.ur IJ, o uiiuilcn liivAlilii sorén !0 fill NYItTTÉ\'R B E N petit suroukéui 20 tilltrért vétet-\' nck fel. A lop nzellemi részét illető minden köfclemény & felelöl izerkesitő nevére, az anyagi részt illető közlemények p-\'dig a kiadfi nevére címzetten Nagj-Kaiilzsára bérmentve intézendök. ZALAI lOZLOIT. A nagy-kanizsai „ Ipar-Testül et," „a nagy-kanizsai Takarékpénztár részvény-társaság," a „Kotori takarékpénztár részvény-társaság," .nagy-kanizsai és a galamboki önkéntes tilzoltó egylet," a .nagy-kanizsai kisdednevelö egyesület," a .nagy-kanizsai tanítói járáskor," a , nagy-kanizsai keresztény jótékony nőegylet," „n.-kanizsai izr. jótékony uüegylet," „szegények tápintézete," a „katonai hadaslyán egylet," a .soproni kereskedelmi iparkamara," nagy-kanizsai külválasztmányának hivatalos lapja. IIETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Bérmentctlcii levelek i tálnak el. Kéziratok vlxHzanem küldetnek A fatalizmus. Xrkj-Kanizsa, 1DOO. szept. 21. A fatalizmus ólomsulylyal nehezedik társadalmi életünkre. Tekintve a nép-pszikhologiát, Vámbéryiiak igaza lőhet, hogy a magyar nép a törökkel sokkalta szorosabb rokonságban van mint a finn-ugor néppel, mert a török is fatalista és a magyarok ezt a vérmérsékletet Ázsiából hozták magukkal, a hol fajbeli rokonaik és későbbi ellenségeik, a törökök is laktak* Minden időben voltak efnberek, sőt nemzetek, kik a. fenálló viszonyokkal liatnar megbarátkoztak;" mert azt hitték, hogy ugy az egyesek, valamint az összeség sorsát valami megmásíthatatlan akarat intézi, mely ollen hiába keres az ember menedéket \'saját akaratában. Ergo, nem kell akarni és minden történjók, a hogy történik. IIa valamit csinálni kell, csinálja meg az állam. Az egyesek pedig végezzék a reájok rótt köte \' lességeket kérlelhetetlen szükségből. Egyebekben pedig nincs közünk egymáshoz. fíz az a társadalmi fatalizmus, mely különösen a mi megyénk társadalmára nehezedik ólomsulylyal és egy megmeredt civilizációt eredményezett,, melyből nem vagyunk képesek kibontakozni. Haladás e, hogy a milleninm évében nagy villámlás és mennydörgés közt megbuktattunk egy olyan városi rendszert, mely \'állítólag pangást idézett elő a társadalmi haladás és városi életünk minden megnyilatkozásában, de kaptunk cserébe olyan reformokat, melyek főleg abban nyilatkoznak meg, hogy az egész városi adminisztrációt megpántozzák olyan hatalmas bürokratizmussal, hogy a szegény adminisztráció nem ér iá a | végrehajtásra és mindenki csák ir és kemény próbára teszi a papir-gyárak termelő képességét? A közöny után a papiroskorszakot kaptuk cse- p rébe! Mindenki csak a papirossal \' törődik, senki sem kezdeményez, mert [ hát csináljon mindent az állam, ha. | akar. Ha nem, várjuk be a természet fölötti erő megnyilatkozását, mert í csak az segíthet még rajtunk. i A kereskedelemben nagy visszaesés észlelhető. A boltosok régóta nem panaszkodtak oly élesen, mint az idén. A közönség nem fedezi szükségleteit helyben, vagy ha vásárol, nem vesz készpénzben. Készpénzért csak Bécsben vesz, honnan utánvétellel küldik az árut. Ezzel a közgazdasági "tekintetben káros uzussal szemben a kereskedők mit sem tesznek. A sok munkanap, mind nyugalomnappá válik és mindenki a boltajtónál várja a jobb szerencsét — fatalizmussal. A város már 20 évvel ezelőtt, érkezett égy nyugponthoz. Most me-I reugö tekintettel nézhetünk vissza multunkra, hogy mit mindent szalasz-< j tottunk el akkor, mikor még volt tér a fejlődésre. A feledékenység | molia bevonta agyaink kérgét. De azért csak próbáljunk-visszaemlékezni.: | Hol van a\' sátortábor? hol a kir. 1 tábla? hol a vasúti javítóműhely? I dohánygyár ? uj honvédkaszárnya ? főgimnáziumi épület? városi muzeum? szegényház? bábaképezde? elmebete-| gek osztálya? Régi tervek ezek, oly régiek, hogy már a tervet is moly ette. Mi azonban türtük, szokásos j\' fatalizmussal, hogy bennünket mellőzzenek. Sátortábor? nem kell -j- megdrágul a csirke. Királyi táblát? nem adtak, megmondták Hertelendy Bélának, hogy miért nem? Yasuti ■ javítóműhelyét nem kaptunk, mert akadékoskodott a város. Bővített kórház nem kell, mcit Zala-Égerszögen és Szombnthclyen jobb a levegő. Igy informálják a közegeket, kik hivatva voltak azt Kanizsának megszerezni, amit ma más város élvez. jl)e mi a fatalizmus mell páncéljával felvértezve odanyujtjuk keblünket a haladó kornak, melyuek intő szózata • visszapattan róla. Elhagyatva minden számottevő tényezőtől, magunkra uralva, megadással várjuk a csodát, melv megváltson bennünket, mely kihúzzon bennünket a tespedés mocsarából. Türtüpk, nyögtük a hódoltság igáját, melyből felmentett egy külföldi zsoldos sereg, miért ne türnők a mostani pangást, melyből majd felment egy túlvilági csoda? Hajónk homokzátonyra jutbtt, melyből majd kivonszol áz állam hajója. Addig indulat-lan érzelmekkel nézzük az idők folyását, még nem is iustánciázunk felfelé, mert tudjuk, hogy mindenféle kegyből kiestünk. Kedvtelenül végezzük mindennapi1 munkánkat az élet fentartásáért és hordjuk a fatalizmus koloncát nyakunkon. < Tekintetes Szerkesztő ur! Becses lapjának mult szamában .Vidéki színészet" cim alatt egy hir jolent meg és e rövid pár sorra óhajtok most hosz-ezabban reflektálni, ha óhajom t. Szerkesztő ur engedelmével találkozik. A ^enizsai Bziiiészet gyarló állapot-jának minden oka — szerintem —• egyet- i len egyben gyökeredzik a közönség maga-! tartásában. Ez a mi közönségünk ügyanis olyan mint a kis gyerek, ki bőg, rug és kapálódzik a vonatos-ját ékért,.8 ha megkapja. reánéz, kipróbálja-, végül tisztelteti és otthagyja. a kanizsai közönség egy jó társaság, képzett azinészefe, jeles színmüvük után sóbajtoz mostanában és elfeledkezik arról, hosy volt idő, mikor mindezeket élvezhette volna és [ilyenkor ugy viselkedett, mint egy igazij enfant-terrible, mint a rossz gyerek az ö vonatos-játékával. A vidék biraeves színtársulatai a dicséreten és panef yriseken kívül, melyekkel a közönség részéről elbalrnoztattak, káptak-e tőlünk egyebet ie? Itt tartózkodásuk kezdetén néha napján láttak tele házat is, de az előadások nagy többsége kongó ház előtt folyt le mindig ujjy, bogy a jsziniga7-gatókra nézve a kanizsai tartózkodás volt az a bizonyos ősz, mely az előző évszakok összegyűjtött kincseit nagy könnyelműen elfecséreli, Kanizsa volt az n város, honnan megkönnyebbült zsebbel távoztak ezen ambicióius színigazgatók is, miután a mi közönségünk • szeszélyeire reáköltötték azt,a keveset, a mit más városok szinpártoló J közönsé-• gének látogatásaiból összegyüitögettek. Mikor azután ezek az intelligens társulatok lassacskán kezdtek tőlünk elmaradozni, mert végre is nehéznekj találták, azt \' az áldozatot, a mit a nyelv és kultura fejlesztése végétt Kanizsán hoz-niok kellett -és ma már messie tőlünk, más tájakon, hálásabb közönség előtt ü/ik művészetüket, most mikoií helyüket elfoglalni látogatásaikkal szerencséltetnek bennünket. Tbáliának azok a pdpjai, kiknek müvészkedéíük, miut t.. Szerkesztő ur találóan jellemezte, locska szájból és e szájban művészi pózzal\' elhelyezett makrapipából, ihletetten és: helyes felfogással alakított diszkrét alsóspartikból és az énekművészetxszempontjáb\'ól néhány bájzeugzétü rikácsolásból áll. altkor ismét sértett - önérzettel botránkozik meg e merényleten és boszaukodik 4 rosszon, ámbár előbb nem becsülte LjnBg b jót. Pedig — a mint szt a helybeli sajtó már több izben elismerte —í- a kanizsai közönségnek van jó ízlése. A hatásvadászó színész, a rossz darab soha se hat az ő intelligens kedélyére éa a diáztolen díszlet tudja sérteni szemeit. Csupán az a baj, hogy e jó ízlés noha sem pozitive, mindig negatíve nyilatkozik meg; nem a jó pártolásábau, hanem egyedül a gyarlónak megvetésében áll, a mikor tüntető távolléttel utasítja vissza a támadásokat, melyeket raakrapipás szinésztruppok intelligenciájának nívója ellen intéznek. Meggyőződhettünk eiről már több izben is és örülnünk kell. bogy e negatív energia megóv bennünket attól, hogy Kanizsát efféle társulatok .fészeknek tekinthessék, hol egyedül financiális célok szolgálatában kényök-kedvök szeriut játszhassák kis játékaikat. Igy állunk már most a levegőben lógva, jó társulat elkerül bennünket, mert nem bolond, hogy sokat áldozzon^ a roBsz meg ha jön is. nem számit, mivel — nagyon helyesen — nem látogatjuk. Ily körülmények\' között a közönséget kell meggyógyítanunk, hu a kanizsai Hzinüpyet renoválni akarjuk. A szinpártoló közönség a kanizsai intelligenciának alig -egy hatod réBze. Ha azükség volna bővebb bizonyitásrav akár ujjaimon tudnám elő- ■ számlálni aiokat a családokat, kiknek pártolására a. letelepedő társulat azámit-bat. A latéiner osztály ép oly közönyt tanusit e tekintetben, mint a kereskedő éa iparososztály,.sőt ez utóbbiak körében még nagyobb lelkesedésre találunk. — Alkalmas reradiumot nehéz találni e baj ^orvoslására. Színházlátogatásra kényszeríteni az embereket nem lehet, de azt hiszem, erre Bzoktatni Őket nem lehetetlenség, csak sok áldozatba kérül. Ila akadna oly vállalkozó direktor, ki néhány éven inkább áldozatot bozna, csakhogy Kanizsa ne lehessen piacává vándor-truppoknak és fenn lenne tartva a jó j társulat számára, aki igy lassankint jó 1 birét az egész közönség körében meg tudná alapitaui azzal, hogy minden évben lefoglalja a kanizsai szezont a maga jó tár-| sulata számára, akkor bizonyosra veszem, I hogy az egész intelligens kanizsai közön-I Bég résztvevően fogja átélni a színi sze- 1 zonokat. TARCZA. A nemzeti stílus. Ha a népéletben igazolva van a közmondás, hogy barátairól lehet az embert megismerni, ugy a festészetről is állithatjuk, hogy egész nemzetek ízlését lehet vele jellemezni. Minden önállóságra verődött nemzet megteremtette az ízléséhez és érzéséhez legközelebb álló díszítést én igy keletkeztek a különféle Btílijsok, irányok és alakiatok. Sőt még a festékek és Bzinek ia hozzásimultok a célbavett díszítési tárgyhoz és segítették az ízlést és a tudást azon mindjobban kidomborítani. Így megtaláljuk a görög stílusban a legkülönfélébb tulajdonságokkal felruházott isteneket hivő görögöknek egész költészetét és a nép lelki jellemzését. Ugyanígy van ez a keleti Btilusoknál is. Az egyptomi lényegesen különbözik az asyyrtól, az arabtól, vagy bizáncitól, de mindegyik bír a jellemzés teljes tökéle-- tességével és épugy kifejezi és bizonyuja az\'on^ nemzet vagy nép fajkulturájának előhaladottságát, mint a nyelv, sőt még jobban, mert belevezeti a szemlélőt a Btilua tulajdonosának egész lolki világába, aőt némelykor otthonának szentélyébe és megmutatja a mivelónek művészi Ízlését, a nemzeti felfogásnak és a lélek teremtő képzeletének irányát. Igy válik a festészet egész nemzetek esztétikai kifejezőjévé; Ugyanezen viszony áll fenn az európai nemzetek eszmei világában is és a nyelvnél kifejezőbben demonstrálja a fajok megkülönböztetését, de összetartozandó-ságát is. Így találjuk a bárok Ízlésnek kul ti válóit nemzeti és faji rokonságban, nemkülönben a góth Ízlést művelőket is és utilusuk csak annyira különbözik ogy-mástól, amennyire nemzeti egyéniségük kifejezője, bár a lényegben ugyanuz. Ezen alaprendszer áll fenn a legdélibb és legéjszakibb nemzeteknél íb. Mindegyiknél, bár egy anyaes/.raéböl indul ki, mégis saját lelki világának kiíejezöje. Ezért vau a?, hogy az ornamentális festészetben megismerjük ugy a közép-európai kulturát, mint az éjszaki és déli népekét is. Igaz ugyan, hogy ez a festészet i?, mint , minden más művészet, forradalmaknak*" volt al.ivetve és egész nemzetek, bőt évszázadok k\'üzdötték alakító harcait; de azért itt is a nemzeti karakter maradt a győztes és ha közben hűtlen lett is önmagához, vagy vazallusa lett az erősebb áramlatnak, idővel elvetette az uj dogmát és visszatért a nemzeti sajátosság parancsolta irányhoz, ,ezóval a jellemző stitushoz. Ilyen foriadalmakból keletkezett a rokokó, a francia Lajosok stílusa, az£ empire, a különféle renaissanceok stb., részint már letűnt korszakoknak kifejezői. És nem mondhatni, bogy ezen korszakok ízlésének térfoglalása nem lett volna a nemzeti jelletnzésnek hasznára, Bőt nagyon ia, mert ha (örtént is eltévelyedés, az csak a kornak megismertetésére volt kihatással és magába foglalta a haladás ismérvét. De a népjellem, a karakter mindig visszatért a tiszta lelki sajátsághoz. Csak a magyar nem talált kifejezést nemzeti egyéniségében, ha csak a zsinórzas és páva fark nem az, ámbár még nem láttam magyart pávafarkos ruhában, sem pedig házat, mely ezen"\' díszítést viselte volna homlokzatán. Marad \' még a szivornamentika. de ez már a görögök stílusában is található, sőt a-, római duskálkodik is benne és igy mi1 csak a kölcsönnel éltünk és segítettünk, gyarapítani másoknak kulturáját. Mi tebát! ebben éppenséggel nem teremtettüukj önál\'ó motívumot, főt annyira nem törőd-! tüuk nemzeti sajátosságunk kifejezésével,! hogy nem csudu, ka a többi európai nemzetek nem tartottuk bennünket maguk közé tartozandónak, hisz mi is \\ történet mellett a Btilusokból ismertük meg a körülöttünk lakó nemzeteket. Elabár egy bölcseleti .elmélet szerint, a háborúk közelebb hozzák az embereket egymáshoz, mint a béke, akkor az: esztétika és ennek édes gyermekei, a különféle művészetek azok, mélyek csendes, az alkotásnak, és a nemesbülésnek .Bzánt időben a faji egyéniséget és annak produktumait közvetítik a különféle széthúzó elemekkel és bizonyítják a békének teremtő értékét, megalkotva az ösaze-tartozaodóságot és az egymástól való \'tanulásban gyökerező éa abból kiinduló megbecsülést. £a mi lenne ennek legjobb közege más, minta utilua? Csak a magyar vált ki ebből, vagy igazabban mondva, nem tudott ebbe beletalálni. Igy hát nem csuda, ha műveltségünk mai tokán állva, kezdjük a tapogatódzást és igyekszüuk nemzeti egyéniségünk alkotó tehetségét kifejezésre hozni és saját tükrünkben mBgunkat észrevenni. Kapufélfából és járomból egy nemzet se jutott még stílushoz, bármennyire is iparkodik egy bizonyos irányzat ebből azt kiteremteni. Minket tebát Inem érintett bo a rokokó, se a renaissance éa> igy a más nemzotek Ízlését olyannyira befolyásolt művészeti forradalom aem. De rövid pár év óta megint\' egy nj forradalom mozgatja a tespedésnek indult stílusokat, nielyek minden .eréjüket kimerítve. megszűntek a kor izléaének megfelelő uj eszméket £a felszínre hozni és uj alakzatokat teremteni! Egy uj művészi irány ke*dett lábrákapni, mely a régi isteneket balomra hányva, mint egy uj főnix kelt ki az .eltemetettek hamvaiból : a „szecesszió." És bi, magyarok látva ezt, mégse iparkodunk magunknak ebből hasznot hajtani, va^y kivenni részünket ebből a mozgalomból, mely eRykor a magyal1 stílus anyjává lehetne. Csak tapogatózunk és \' várjtik a sült galambokat. Az angolok, á (randák, a németek egész kincseket meritejnek belőle és beleillesztik saját művészi | egyéniségükbe, sőt abból indulnak ki éa hódítják meg a világot. Csak mi magyarok nézzük ezt tétovázva és állunk tehetetlenül, nem tudva, bogy merre menjünk, bint Herkules a váluton és azon törjük fejünket, hogy. mi lesz ezután. Pedig &>en most volna az ideje és még sohasem volt jobb alkalom egy hazái, egy magyar stílust létrehozni, mint most. Ali pedig ez ugy-az építkezésre, mint a festészetrd egyaránt. Ki kellene ragadnunk egy. eazmeirányt, azt a mi pávafarkunkba, sftvdnkbe. jármunkba, zsinórzatunkba és kajjufélfáukba beleilleszteni, vagy pedig mjegforditva, ezeket abba beleilleszteni, saját Ízlésünkkel kibővíteni, itt-ott egy ujabb képletet beleszőni, mindebből állandót, maradandót alkotni és igy létrehozni azt, mi egyéni éa faji Ízlésünknek megfelelve, a nemzeti irányban btthont létesítene magának. Hisz a szecesszió ép ugy, mint a rokokó, idővel ugy is eltűnik az ezt most kultiváló nemzetek izlésköréből, mint a már megállapodott stílusok eléggé igazolják. A régi, irányelvek ismét fölül fognak kerekedni. De mi nálunk megmaradhatna,, mint állandó felfogás, mint eredeti szerzemény. lóvén a magyarnak ugy ia elég kozmopolitikus hajlama. Majd a németre, majd a franciáru támaszkodik és azoknak kincseiből merit, a mi bizony nem nagy önállóságra és egyéoi kialakulásra mulat. Nézzük a párisi világkiállítást és csodáljuk a még ki nBm lorrott szecessziónak, vagy a mint a francia mondja, a ,modern,\'-nek alkotásait. Ott minden ebben az irányban van építve ós festve. A francia nemes Ízlésének megállapodott stílusait mind sutba dobta, hogy a világnak egy ujat bemutasson és dokumentálja az uj kornak teremtő képességét, a mi nekünk magyaroknak ugy látszik . épen nem akar sikerülni. Miért van ez? Adja meg miudenki magának a foleletet. Ujjá-azületnünk kell ezen -a téren íb. Jellemezzük ,ne csak \' nyelvünkben, hanem építészetünkben és lakáBfestészetünkben ia nemzeti érzésüoket, sajátságunkat és érettségünket, ha baladásunkat ki akarjuk mutatni. És meglesz a magyar Btilua. ha máskép nem, hát, amint jeleztem, & szecesszió nyomán. Ez pedig érdemes reáí Hisz mi még eléggé gazdagok vagyunk természetes ősi vonásokban; ez is ép olyan, lévén a természet a kiinduló forrása. Kajyosl llUu XXXIX. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY Ezeket óhajtottam elmondani a mi szinügyi viszonyainkról és néhány szóban akarok megemlékezni a hozzánk készülődő színtársulatról. Bsghi Gyula társulatáról. A szinügyi bizottság ugylátBzik teljesen tudatában van annak, hogy Kanizsa színészetét csak állandóan képzett társulat emelheti magasabb nívóra, mert Baghi Gyulának csak arrajaz esetre adta meg áz engedélyt, ha társulatát\' jobb erőkkel újra szervezi. Baghi Gyula társulata eddig uem tartozott a jobb vidéki társulatok közé és a szinügyi bizottságot dicséret illeti, hogy ily primitív állapotban nem engedte meg. hogy közénk jöjjön. S a bizottság ily helyes eljárása, melyet uz esetben tanúsított, elég szilárd biztositéka annak, hogy a mi színészetünk egykor még felvirágozhatik, közönségÜDk átnevelődik ugy, hogy egykor majd méltó közönség fogja környezni az állandó színházat, mely hivatva lesz Kaüizsa színészetét még tovább is fejleszteni. Addig óvakodnunk kell, s nem engedni közénk Thália papjai közül a kolduló derviseket. Hazafias üdvözlettel /•.\'f/V azinhági törXMi\'aidég. Őszi hangulat. ősz van ... A napsugár — mintha a nyár hagyta volna itt — tüzesen éri még a hár.sk fedelét, még elkéí a oyári öltöny, s.még láthatsz izzadó homlokot, tiszta kék eget, poros ptcákat, de tanúm rá a sárguló lomb, az i.-kolás fiuk vidám kacaja, a két táncmester 8 az érett szőlő, hogy itt van már az ősz....... A kedves, színekben pompázó, Bzomoru ősz, mely azért áll hozzánk emberekhez olyan köVel, mert hnHonlit az élotbez. Mi\'udakettő a tél közeledését hirdeti, ezért kedvesebb, uieghatóbb, mint a4 többi évszak. Költök — igazi alanyi költők, blennyi édes bus melódiát nem zengtek róla. Szent ligetek, berkek, szőlővel telt kertek visszhangozták daláikat. Iit ugrándoznak kíváncsi kentaurok a füvek kőzött felbukkanó fejeiket az ég azúrja felé fordítva, itt tűnnek felénk nimfák kíváncsi termetükkel, a távolból sípoló faunok duhajkodnak,sőtnéha-néba Pán is, a lólábu Pán, belevegyül hangjával ebbe a hangos zűrzavarba...... Bachua ts feltűnik kíséretével, s nézd, nézd, m\'ár elmaradozik a tántorgó vén S í i opus. Kulacsából — még a múlt évi termés — előleget hzív uiagába. 8 közbe kurjongatásával, bohókás.\'tréfáival mulattatja a mellette álló legényeket, h leányokat.....Lassankint elvonul a csapat, a látomáuy megszűnik, csak őszi hangulatom mamd meg, melyet el nem űr. semmi bü-báj, nem a pengetett citera hangja, a a nimfák éueke sem csábítja el tőlem .... ősz van, a hol nem elég jó a termés, bizony szomorú őbz ... . A gazda reg-geleukint kinéz harmatos szőlejébe, nézi a behordott termést, számítgatja hány ukót hoz a lugas, meRérett-e a máslás, lesz-e gyümölcs a fán, melynek .volt virága. Közbeo Bzomszéd urammal eltere-; ferélget. Elmondják egymáB baját, hogy bíz az aratás jobban üthetett volna be, — de tán ez a pár holdacska megtermi a magáét. Majd a falu gondjára, bajára térnek át aztán Józbí bátya disznajára. — ^Ilát látta-e Bzomszéd uram az uraság idegen fajta teheneit." — .Láttam, szomszéd, olyan fajta jószág meg is érdemli, hogy megnézzék. Csak azt bánom, hogy a mult vásáron vettem egy riska borjút, jobb szerettem volna az uraságéból. így folyik a beszéd, de csakhamar munkához látnak, b az édes, erőaitő munkában\'elfeledik bajukat, el bánatukat, de még azt is, hogy a béres nép már szeretne reggelihez látni. A nap már régen felkelt, de mér közel van s. föld pereméhez, a iák hosszú árnyékot vetnek, a gyep között pedig számtalan kis csillagocskaként ragyog az őszi harmat, melyet nemsokára a nap vékony sugaraival magába sziv. A nagyváros házai kőzött már az őszi szél fújdogál. A városi ember felöltő nélkül az utcára menni nem merészel. A gyermekek apró csoportokban iskolába mennek útközben a faluról folyik a szó, a bol nyáron tartózkodtak. A csinos kia -ábrázatok élénkülnek, a szemek csillog- nak, a mikor a patakról emlékeznek, a melyre malmot építettek, a diófáról, bol a hinta lógott, a csatangolásról az erdőben, a kis gyíkokról, a kondásról, s a juhászkutyákról..... Most pedig ősz van, a afél már ojyan kellemetlenül fújdogál, a tanitó bácsi arca pedig szigorú. A járókelők sietve dolgaik után látnak; iígékonj alakok, száguldó villamos kocsik, lovagló katonák, hirlapelárueitóasBzonyok, hintóban ülő fiatal leánykák----Teljes sürgés-forgás az őszi délelőttön. Amott az iskolás fiukkal szembeo jön Jancsi gyerek;az apjával, alig pár éves és apja karjába csimpaszkodva már Í3 büszkén tekint maga köré. A mint az iskolába járó fiukat meglátja, kérdi tőle az apja: — „Mond csak Jancsi fiam, szeretnél-e iskolába menni? Ott fogsz tanulni. írni, olvasni, meg a éibliát is hallhatod?" „Apám, édes apám, tudod hova szeretnék én menni?" .Hová?" .A menyországba, ott nagyon jó lehet ?" Ej te kia bolond. Mért épen a menyor-szágba ? — .Mert onnau még senki sem jött VÍ8BZB ?" ósz van, kedves, Bzínekben pompázó, szomorkás ősz, a mely az élethez olyan hasonló .... Mindenütt Ősz van, tavasz csak a Bzivekben él. z Zt. Az ideálizmus alkonyata. (hj.) Bármelyik végénél fogjuk meg a botot, bármílyeo oldalárul forgasBuk, az végre íb nem lesz egyéb\', mint botj így állunk az ideálizmussal, ezzel a ! kihalófélben levő hatalmas, nagy tettekre sarkaló tényezővel, a melynek végel^yen-güléai processzusa felett — objektív szempontból — szemet hunyni nem lehet. Pedig szerepelt hajdanában mint eszköz is, miuf cél is. Mindkétféleképpen megszívlelendő, komoly faktornak bizonyult, a mely ténynek puszta tagadása vagy művoletlenségre, vagy naivaágra, vagy boruirt\' éa nevetséges nagyképüsködésre vezetne viasza. Sokat, szépet és érdekeset lehetne és lehet erről irni„mert ugy rémlik, mintha csupán csak erre vonatkoztatta légyen a nagy kritikus, Ilorálius azon szávait: 0 óm no túlit punctum, qui miscuit utile dulci." Mint a modern írók mondogatai szeretik, erre is rá lehet olvasni azt a bizonyos frázist, hogy: a lavina megindult, b nem áll módunkban, hogy útjában feltartóztassuk. Nos, hát való iga^. a bomlás procesz-szma megkezdődött." A mai blazírt, boteg felfogású, elzsibbadt tudatu társadalmunk nem tartja szükségesnek. Nem Iáijr benne azt az életerős táplálékot nyújtó elemauturaot, a mely nélkül művészi szépet teremteni nem lehet; a mely nélkül a pőrére vetkőztetett eszmei tartalom is vézija, tehetetlen vázzá süljed; a mely nélkül ízlést fejleszteni nem lehetett sohaoemj éa nem lehet ma sem, a jövőben sem. 1 De ne vegyük ugy, mint a művészet elmaradhatatlan alkotórészét. | Nézzük ethikai, vagy művelődéstörténeti, vagy Bzocíális, — bármilyen szempontból, — mindenképpen azt fogjuk, azt koll konstatálnunk, hogy ai ideálizmus pl. erkölcsiség szempontjából, nem mint járulékos, nem mint szuflixum szerepel, hanem mint egy olyan nélkülözhetetlen lényeg, a mely általánosan és különösen is, átalakító feladatot tölt be, a a mely harmonikus jellegzetességével teszi azzá az illető kört, a melybe szorítva van, a mii És mi öli ki társadalmunkból az ideálizmust? Csakis egy félszeg felfogás. \'Az, hogy nem érdemes fenkölt célokért, szép, nemes eszközökkel küzdeni, mert most nem olyan a világ, mint régente volt. Vakok lennénk és dőrék, ha be nem látnók, hogy az élet-viszonyok gyökeres változáson estek keresztül. De olt még — hál\' Istennek — nem tartunk, a hol a .nem-érdemes" uralkodása kezdi éreztetni abszolutisztikus hajlandóságait. « | \' Nemi Addig még nen jutottunk ell A filozófusok kimutatták, hogy a pesz-szimizmus a XIX. század elkorcsosult gyetkőc éje. Dej átnyúlik a XX-ikba is. Érezzük, észleljük határát. A pesszimizmus jogosultságának ideje még nem következett el. Ha teremtője, Schopenhauer azt hajtogatta, hogy élni, szenvedni nem érdemes, mert ,Az élet örökös kin. — a halál pedig gyönyörű és édeB megsemmisülés" — és ezt belátva, még bo volt hajlandó erőszakos halállal vetni véget .sorsüldözött" életének: miért tennék ezt a gyenge epigonok? A theóriák «zépek, de csak a praxis szentesíti őket. És Schopenhauer csak theóriákban gyűlölte az életét . . . — Vajha az-ideálizmus hajdoklása is csak tbeória lenne 11 - "Ne higyjük, hogy az ideálizmus csak a Petőfik, Szécbenyik, Aranyok stb. számára született. Az ideálizmus halála: az erkölcsi nihilizmus élete. — És ettől rettegnünk kell. Hogyan . is mondta Richelieu? .Aki okos, az szerencsés is, és aki szerencsétlen, ai nem okos." — Biztató, de nem miudig igazi . \' HÍREK. — Halálozás. Dr. Noumann Ede nngykánizsai főrabbit súlyos csapás érte. Édes anyja. özv. Neumann Józsefoé 74 évos korában f. hó 16 án elhuuyf. A tisztes matróna férje halála után Nagy-Kanizsára jött lakni,, hogy egyetlen fis közelében lehessen. Teljes visszavooult-ságban töltötte özvegységét, vigaszt találva szük háztájában és fia szeretetében; f. hó 18-án temették nagy részvét mellett. A gyászmenetet az Izr. uőegylet választmánya Vidor 8amuné vézetése alatt kisérte. A halotti beszédet dr. Bűchler Sándor keszthelyi rabbi mondotta. A gyászjelentés így szól: Mély bánattal jelentem a magam, valatpint a többi alulírottak nevében áldott jó anyám, özv. Neumann Józsefné szül. Ransburg Erzsébetnek, folyó hó 16-áo délután 4 órakor, jámbor életének 74-ik évében, uéhány órai szenvedés után bekövetkezett gyászos, elhunytát. A drága halott végtisztessége f. hó 18-án délután 4 órakor fog megtörténni. Nagy Kanizsán, 1900., szeptember 17-én. Dr. Neumann Ede fia. Dr. Neumann Edéné szül. Kayserliug Emma menye. Wscbsmanu Miksáné szül. Ransburg Katalin, özv. Oppenheimer Zsigmondné szül. Ransburg Johanna testvérei. Neumann Lipót, Wachsmann Miksa sógorai, özv. dr. Noumann Simonué, Neumanu Lipótné BÓgornői. Neumann Ernő, Vera és Lajos uaokái. — Koszorntpótló adomány. F. hó IG-án elhunyt Neumanu Józsefné szül. Rausburg Erzsébet a helybeli főliszte-leudő dr- Neumann Ede főrabbinak édes anyja iráuti kegyeletének jeléül adakoztak: dr. Neumann Ede 50 kor., Vágó Zsigmond 10 kor., dr. Rothschild Samu éa neje 10 kor.. Barta Lajos és neje 4 kor., Vágó Henrik íi kor., Vitteuberg Ignác és családja 10 kor., az Izr. Jót. Nőegylet 50 kor., Slrem Vilmos és neje 6 kor. é3 ecj magát megnevezni nem akaró 50 kor. összesen 195 kor. — Érettségi vlzsg&k. A pót- és javító érettségi vizaeákat f. hó 18 án tartották meg a-felső kereskedelmi iskolában. — Jelentkezett v14 jelölt, kik közül 10 mentelek. 4 egy\'- év múlva teendő javitó vizsgára utasíttatott. A közoktatásügyi miniszter által kiküldött biztos ez alkalommal is Dr. Kövesligety Radó egyet, tanár, a kereskedelmi minisiiertől kiküldött biztos Holtai József volt. — Né magyarosit ás. Adler Lipót, helybeli fogyasztási" adó-kezelő, kiskorú gyermekei, névszerint Antal, Ede, Lipót, József, Lenke. Jenő éa Ida vezetéknevüket belügyminiszteri engedélylyel .Adél"-ra változtatták. Sztrájk. A Nagykanizsai Tárházak r.-t. munkásai f. hó 17-én sztrájkolni kezdtek. Sztrájkoltak azért, mert az igazgatóság eddigi 2 korona 40 fillérnyi bérűket 2 koronára redukálta. A munkások nem tágítottak és rövid egy órai aztrájk után megkezdték a munkát 2 korona 20 fillérért. Ez alkalommal azonban valóban bebizonyult, hogy .hallgatni arany, beszélni ezüst," mert a vezetőség azokat a munkásokat, kik társaik megbízásából ezen eljárás ellen tiltakozni mertek, munkára többé nem vette fel. 1900. SZEPTEMBER 15-én. — Balatonparti betörés. Balaton-Földváron a napokban egy nagyobb-szabá>u betörést követtek el, az egyik tettest a marcalii cseudőrség elcsípte, a másik jómadár Pongrácz Jóiaef, 21 éves géplakatos Nagy Kanizsára] vette útját s mikor érezte, hogy nagyon a .sarkában vannak, az elrablott holmit, mely egy nagyobb batyuba volt kötve, f. hó 15-én kora reggel bedobta a helyi gőzfürdő kertjébe és kereket oldott. A batyut beszállították a r.-kapitányság-hoz, mely ugyancsak meg van rakva jabroszok, asztalkendők, női kiabálok és gallérok, gyertyatartók é3 hasoiió tárgyakkal. A lopott tárgyak egy rés :e tehát megvolna, most már csak a izakértő betörő kézrekeritése van bátrt. Nyomozzák. — TeraplomrabIá8 történt szent-kéreszti major kápolnájában e hó 4 éo. Glavák István csavargó alkonyai felé feltörte a kápolna ajtaját éa a lennlevő perselyeket kifosztotta. Az elrabolt pénz szerencsére nem nagy összegű, de ez nem íb került meg, mert a tolvajnak sikerült elmenekülnie. Glavák rovott mult í ember," a ki állandóan körözés alatt áll, azonban még eddig nem sikerült elfogni. — Rölcsey-uical csendélet Vaaár-napl Egész krónikát lehetne összeállítani abból ami egy-egy .vasárnap örtént." A Kölcsey utcában pld. (azt hisszük mindenki tudja, hogy .merre vai?") — vasárnap éjjel-teljes félórá g olyan óriási csetepatét csinált egy (itom társaság, hogy az egész kornyéket „fel-verle szaYávaí" — csak a rendőrséget nem, bár a Kölcsey-utcánák a Döák-térre nyíló elején volt. Itt egysziírsm nt jónak látjuk megemlíteni, hogy a Köldsey-utca ugy tele van dögletes levegővjd, hogy az a járókelőket valósággal elkábítja. És ezt mind szegény Kölcseyjiek kell Bzenvednie I Szegény, ha látná.\' ezt az utcát. — mint egyik külőnbc munkatársunk kissé elég dra mondja — a másik \'\'szemére vakul Da! Pedig azt hisszük, ink lenne rendezni ezt az első mo — Az nj Tizmotor. Folytat néhány ostromot — tollal és a várat. A faburkolattal körülvett villanyos masinának ott \'az Erzsflbet-téren sok bámulója ,van. A mi az eredményt illeti, nem moudauák igazat, ha a/.t állitanók, hogy vége a pornak. Azt tapasztaljuk u. i., hogy csak kora délelőtt és este felé öntöznek és bár i korzón este leié eléggé pormentes leveeő uralkodik is. már az első mellékutcákat, sőt az Er/.sébettér kocsiutja alig harmatos, Hiába I A gép rövidjük peTC alatt megtölti ugyan a tujtot, de hát egy kocsival még sem mer.nek tokra. [ — Zászló felavatási ünnepély. Nagy napja lösz október hó 7-éu u nagykanizsai .Általános Munkásképző-Egyesulef-nek. Ezen napon fogja nagy ünnepáégek közt felavatni újonnan boszerzett zászlaját, melynek védnökségét dr. J a n k o v i c h László gróf, megyénk főispánja fogadta el.i Mint záözlóanya, özv. paliili Inkey Kálmánné. szül. Kamjonkai Szemző Lujza,\'á jótékonyságáról éa mjmes érzületéről általánosan ismert Rigyác birtokosa fog szerepelni Mór kir. tanácsos, az Országúi elmés ztikusan is meg-ább jobb lékutcát. unk érte bevettük úrasszony. Gelléri Iparegye- sület nagytevékenységü igazgttója, hazai iparunk egyik kiváló úttörője, az egyesület meghívása folytán ez ilkalomból ugyancsak városunkba jő.és így felolvasással fogja az ünnepély tartalmasságát emelni. Az ünnepi mise ;a vkrosi felső templomban lesí és a mise mondására főt. Horvá\'th György, n nagykanizsai főgimnázium igazgatója készséggel vállalkozott. Az üonepély sorrendj\'ét, molyén ugy a védnök, mint a zászlóanya, személyesen résztvesznek, most állítja össze a rendezőség. Ismerve ezen egyesület vezetőségének agilitását, október 7-ike bizonyára oeincsak a Munkásk\'épző-Egye- sületnek, hanem városunknál napja lesz. — Nagy (ázvész pusztított augusztus hó 31-én este a berzeocbi b íruradalom-ban. Elégett az egész évi ga jonatertnéa, az összes takarmány, négy darab cséplőgép Btb. Nagy szerencséje i bérlőnek, hogy minden biztosítva- vo t az Első Magyar Általános Biztosító -társulatoál 30 000 korona erejéig; így ká a megtérül. — Veszélyes utonállót fogott el a Csáktornyái csendőrség Kirblisz Mártou stájerországi csavargó személyében, a ki is ünuep- Selyemdamaszt -ruha állandó réme volt a csáktornyai járásban fekvő Cseresnyés község erdőinek. E hónap\' 13 án este két kerekhegyi asszonjt támadott meg, kik az erdőn át.hazafelé tartottak, q erőszakos merényletet kísérelt meg ellenük. Az asszonyok erélyes védekezésére azonban odább állott. Kilóra múlva azonban ismét folytatta működését éa újból két arra haladó asszonyra vetette magát. Mindkettőt" véresre verte, szájukat betömte és éppen a dézsmáláshoz látott, mikor az erdőőr közeledése elzavarta. Most letartóztatva várja büntetését. I — Égő bolt. Csáktornyán a napokban tűzet okozott a villanyvilágítás. Heinrich Mikua üzlete belülről kigyulladt és a berendezés nagy része odaégett. A tüzet állítólag a villany okozta volna, mely az egyik polcon levő végvásznat meggyújtotta. A kár mintegy 2000 korona. — Kárvallott részegembor. Mar-tyetko István, draskoveci gazdaember a perlaki csendőrőrsnél keserves panaszremeit. hogy e bóuap 3 án este tárcájából, melyben 1G5 frt volt, egy százas kiveszett. Együtt mulatott ugyaois KozaricB Tamással és 8chrcrUtlehuer Ferenccel a szentkereszti korcsmában és bizván cimbö-ráinak becsületéhen, minden Bzorongás nélkül be mert rúgni. De szörnyen kellett csalódnia, mert midóu már annyit ivott, hogy nem tudott lábán állani, tártai elvitték őt Kozarics lakására. Ott aludt jó ideig, mikorra pedig felébredt, eltűnt a száz forintos. A csendőrség a feljelentés alapjáo vallatóra fogta a káros cimboráit és bár tettüket tagadták, alapos gyanuokok alapján a büntető halóságnak őket feljelentette. — Pályásat. A cs: kir. szab. déli vaspálya-társáig magyar vonalainak üzletigazgatósága az 1902. évben szükséges a) 130000 drb. I. rangu 2.40 vagy 2 70 méter bosszú, 15 ctm. széles^felső és 26 ctm. széles alsó lappal és IG ctm. magas, b) 10000 drb. II. rangu 2 20 méter hosszú, 15 ctm. széles felső és 20 ctm. széles alsó lappal és 14 ctm. magas vasutlelépilményi tölgytalpfa szállításra ezennel pályázatot hirdet és megjegyzi, hogy kedvező árak mellett u«yan-i>3 ea mennyiségre az 1903. és 1904. évekre is elfogad ajánlatokat. A szállításra vonatkozó részletes módozatokat magában foglaló .szállítási és különleges feltételek" valamennyi hazai kereskedelmi és iparkamaránál, áz országos iparegye-8ületnél, a kereskedelmi inuzeum igazgató- • 8ágúnál, valamint a déli vasúti igazgatóság pályafentartáfiosztályáuálés annak magyar és horvát vonalain levő összes mérnök-osztályánál díjmentesen kaphatók. A szabályszerűen kiállított, ivenkiut 1 korona m. kir, okmánybélyeggel ellátott ajánlatok lepecsételve és a borítékon ezen felirattal: „Ajánlat talpfasr.állitásra 301 l/P. számhoz" legkésőbb f. é. szeptember 30 ának déli 12 órájáig ,a cs. kir. szab. déli vaspálya-társaxág magyar vonalainak üzletigazgatóságához Budapesten 1 Mészá-ros-u. 17.- sz. (iktató hivatal) küldendők. Budapea.f, 1900. évi augusztus hó 30-án. Az üzletigazgatóság. N — Ellenőrzési szemle. Nagy-Kanizsa város területén tartózkodó cs. és kir. közöi hadseregbeli tartalékos és szabadságolt katouák Elleuőr/.ési 8zemléje f. évi október hó II- 6* 12 én az .Arany Szarvas" szállodában tarratik meg. reggel 8 órakor kezdődik. Az utószemlo 1900.- évi november hó 22-én a cs. és; kir. 48. hadkiegészítő parancsnokságnál Nagy-Kanizsán tartatik meg. Nagy-Kar nizsán, 1900. évi szeptember hó IG án.\' Vécsey Zsigmond h. k., polgármester. — KI akar egyéves oukéntos lennlí Bizonyára van olvasóink között akár háoy fiatal ember, ki annak • idején tanulmányait félbenhagyta s így a 3 éves terhes katonai szolgálatnak néz elébe. Debrecenben már évek óta sikeresen működik az országszerte kitűnő hírnévnek örvendő Lichtblau Albert-féle minisz-terileg engedélyezett katonai előkészítő tanfolyam, tanbizotlság: eddei Draugentz János ny. m. kir. honvédezredes éa Mayer Adolf ny. cs. \' és kir. óroagv, melyben azon ifjak, kik még eddig sótalan nem állottak, foglalkozásukra és előkészültségükre való tekintei nélkül rövidesen megszerethetik az egyéves önkéntesi jogot. Felvilágosítást és prospektust készséggel küld Lichtblau Albert igazgató Debrecen. 9 írttöl feljebb 1 — 12 méter — póstabér és vámmentesen szállíttat Minták kiválasztásra, nemkülönben fekete, fehér és sziur* „Henneberg selyem* blousok éa rubikra alkalmas 45 krtól 14 Iri 65 krig méterenkint. — Csak akkor valódi, ha közvetlen tőlem rendelik. HENNEBERG G., selmyáros, Zürichben. C«. éa kir. udvari-íiállitó. XXXIX. ÉVFOLYAM.\' ZALAI KÖZLÖNY 1900: SZEPTEMBER 22-én. — Közgjiilni. A Magyarországi Mun-k.isok rokkant és nyugdíjegylete helybeli tiókjn f. hó 23-án délután tartja a városház nngyiermében közgyűlését. Vagyona 300 ozer korona.és tagot pedig 13 ezeret számlál. — Uj fóuykúplrodfl. Vértes A., a Sincer-léle fényképiroda volt vezetője. » Takarékpénztár épületben újonnan rendezte bo a volt Singer-íéle műtermet. anyakönyvi hírek. Születések: Szeptember 14 —21-ig. Koséi) berg Oszkár könyvelő: Árpád. Dávidovícs Ferenc íöldmives: Katalin. Gáspár István napszámos: Mária. Kuzsner László vasúti fékező: László. Juttovszky Anna nyomdai munkás: Sándor. Kovács József vasúti fűtő: JÓZsef. Halálozások: Szeptember 14—21-ig. Roseuberg Árpád 1 uapos izr.: gyengeség. Untalics Ferenc ifj. r. k. 7a éves: bélhurut, l.\'rüdiiiek Katalin r. k. 17 éves: tüdő- __\'gümőkór. Krausz Klára iz. 19 napos: bélhurut. Ozv. Neumann Józselné Ransburg Erzsébet izr. 74 éves: végkimerülés. Uolf Lászlóné Varga Anna földműves 5G évee: köszvény. Rosenfeld József izr. 13 napos: bélhuiut iiominek Anna iv k. \'ji éves ;vJhélhiiruf. Dukász Árpád Izr. 4 hónapos: bélhurut. Kolongya Jánosr-k-10 hónapos f bélhurut. Budai Sándor r. k. kántortanító,30 éves;* tüíiogűmőkÓr. •" ... • Muchárt Juli r. k. 10 hónapoa: bélhurut. * Házasságot kötöttek: Szeptember 14—21-ig. \' Mujütlszky Géza kereskedő .— Armuth Olgával . Iváutó László íöldmives — Aur Rozáliával, l\'olezuy Bágyoni Szabó Ödön kereskedő r. k. -T- Hirechl Fridával izr. IDEGENEK NÉVSORA. Szcpfc 13—19-ig. — MSr.\':\\rv:as? Szálló.\'— l iVcbei\' Aiil.it .uta.\'o: ll\'éo. Ilíljjl • /..i-moiul1 - tiécs Kínul KiűaiiucI utazó: iSées Keiicr ••.mii: iitai..: llccs. -lii aiichk-ir I termán- utazó: !><(.% lt|\'...M. IjjiMH\'c hiiiiiiU tart. tiszthelyettes: Suijja, Ma.^lit Alíft-a IVirtoki.is: TúWM\'.iivzta. Oech U. Illa/..: J\'ios.-shiz, i-\'.liiíjjt lóísef Utazó: Ité\'cs, Franki i:.|« ula/..: lt&s,- tli.l.incr Henrik utazó: llécs. I .lif! Mn« ui;ín): Itéc*. Frank SzedtWa kercskctlö: Hurvivar. Jirrr.-Ccl«l N. Jiirlokos: Kaposvár, Kol.l-iiuiycr Kátnty gyáros: llcimUcJt, l\'ray Jeni! s. •i|M«fcl4g.VBl.\'.: t\'ozsuiiy, Fúrstcr (Jéna «á-zaJ..>: /..-t;>,\'eíszei\', Feje* iíétie.-i ni. kir. főhadnagy: l\'ei-v, iii.tiich frigyes hadnagy: Zágráb, Knulf-lA.tuti /.sigiu>»inl után1!:, ltpcst, Allmaun Kát>\'ly tiaz..: ilpest. Anmuli i\'.ajnf ke\'m-kcdü: Székeí-l-i.-j.civ-.ir, M.i-ycr Míkíos víw«l fi-koii^z: Swgcd, Iteuisdi Vilmái kereskedő: Hics,-Saml ,l<lzse(" • ■!:.limlweU, Neuluuíi-r Ui-U.t ut.iíd: \'Mco. •»iiix<er Iliire. utazd: llécs, Fridi Ous/Wv utazó: l:v.>, .Meiuci Józsiéi hlvalalu.4tí Kewihcl-y, M\'autuer Miii iiVOiiir: .■Soinvíjíy-SSiivson, UulTinann Z.signuMit \'..•ir>ke.lol t\'.ipa, Militil Károly utaló: Kassa, I.•Av.ingcr Jakali.utnzú : Ilpest, Keinitz Izidor utazú: Ilpest, llöhttl Ig\'nic\'utaiú: l.ípest, dr Köve-Oigcti Uú.Im .-gyet. tan.tr\': Itj.est, (JcigerZsigmoml utazó:" , ló-.s, l\'.iienUeí Antal utazó: Hécs, Stern Mór-utazó: \' lio.-s, Ürcjftr Vikt-.r utazó: Tric«t. Wolf Ottón ntiíii; llciss, Kein iSemhard utazó: llécs. llerczcg J..:.suí \' uta.-ó: liécs, llechl Manó utazó: Bécs, l.j.kenliacli. Uszkár atazól- llécs, Kluger- Jótscf iiii\'-szatoí: ISac*ó->zt-.-t"As*ló.. dr. Ilikhler SiVnUor l.\'.i-aliU: Ku>ilhcly, Mautuer Ferenc utazó: Ilpest, I\' r .iíiIk\'Ií Cyulu utazó: Hpeit, Klüiu IJvra utazó í Kr-r:hely. Milttcr l.ij.ut yy.\\ti kcpviscKí: Vaiasd, Muller (/•■urad utazó: ZUricb, l.«»wr^f%iuil utaíó: (i.ál/. WeisÁ Uttó utazó: llícs, -\\Vcl»s Kde utazó: líire-, KiolovynVz Alfrfctl utazó: l\'.ícs J\'.)lfítr An.lt ÍK utazó: l\'áris. Sicyel Aliiért kercike.l.j: l.au.in, Felbinger -vljjos kereskedii: Klinenfurt, ltjck Km<". mrriiük : Ilpest, Vigó Ueitalon memök : szunil.atliély, — „Korona1\' Szálló. —• Alt maii N. utazó: l\'ící, Sitl»eiiticrg József útaró X IWe>, Hihur Samu utazó: llécs, I\'aukcr Kczsíi titazó: Kteu, Fuu József iitazó: r.uUájiest, Iter-btnger W. »■\'.rmester: J\'écs, líochner A. kereskeili\'.: . lii.es, Filrst József kereskedii: Kegede, Splcgl Károly uta.-ó : llécs,\' Schleütnger Thódor köliyvvetü: /.Agráli, Stei.hberjjer Arinln utazó: Ilpest, Sielner Annin kónyvvclö: Jászberény, l-akeubaclier S". utazó: llécs, Küsner J. utazó: llécs, Heiler Hugó utazó: llécs, llólcskey- <#yula kereskeilp: Jlpeit; Fuch tzió Utazó: Ilpest, Dornino József vasúti ör: Clórz, l-aug Thódor Stuttgart, Stcfán J. utazó: :semics, Deulsch J. gazdálkodó: Háuok-Szt.-Gyúrgy, Fi-vilier J. utazt: Gyűr, Jlenhard Héla utazó: lt|>cit, Heiner Frigyes utazó: t-!lpest, Ritscher Salamon utazó :• Bpest, Kupfcr Ignác utazó." Hpest, Vertes Emil utazó; ilpest, Landcsár Adárn föld-mives; Fcrdinámíovc^e, Schwartz Manó utazó: lípcst, Nachelich József szabó: llécs, Philipp Albert kereskedő: llécs, Reich Alajos utazó: llécs, l.«wi Hermán János utazó: llécs, Amheltn Ji u:.uó: llécs, Lxsznig Hermán utazó: Grátz. Tróján Richárd kereskedő: llécs, HolT Albert kereskedő: lUcs Karolyi Antal m\'agáúhivatalnok: Sopron, UjjU- Gyula titkár: Somogyvár, Adámovits György kejc-ked..; Ijvidék, Mayer Mihály kereskedő: KÖZGAZDASÁG. Gabonaüzleiröl. Áz üzletben e héten kedvezőbh fordulat állott be. Az irányzat valamivel élénkebb, mindazonáltal a külföldi még mindig tartózkodóan viselkedik. Rozb után élénkebb az érdeklődés, míg a babban a kerealet raegcaHppant. Árpa és zab változatlan; buza a mult héthez képest valamivel szilárdabb. Piacunkon csekély a hozatal, áraink a következők: Buza 7 kor. 15 fill. - 7 kor. 25 fill. Rozs 6 » 45 . — G , 65 „ Árpa 5 , 80 , — G , 70 . Zab 6 , 20 , - D , 35 , Bab 7 \' „ -10 „ — 7 „ -65 , 50 kilogrammonkint. IRODALOM — ElóüzetéHl felhívás a „Pillangó" társadalmi éa művészeti éiclapra.. Előfizetési ára: egész évre 12 korona, felévre 6 koroua, negyedévre 3 koron*. Legcélszerűbb postautalváuynyal előfizetni. A „Pillangó" kiadóhivatala: Budapest,! VIII. ker., Kerepesi-ut 69. hz. IngyenI küld mutatványszámot mindenkinek, a ka\'erre felszólítja egy levelezőlap\'utján. — Az angol-búr háború,. a khinai bonyodalom, az olasz király meggyilkolása, miud-olyan világesemeüyek\'voltak, a melyekről teljesen kimerítő, részletes tudósítást csak olyan negyterjedelmü napilap, tudott olvasóközönségének adni, aminő hazánkban egyedül az „Egyetértés." — Az immár 34-ik esztendeje fenuálló „Egyetértés," a külföldi világlapok nagyságában jelenvén meg, uemcsak aj bel--földi, hanem a külföldi foutoeabbb éa érdekesebb eseméuyekról ia á le^kitü-Lőbb, bő tudósításokat adja. Az jegész magyar olvasóközönség tapasztalhatja azt évek hosszú sora óta, hogj az „Egyetértés" ezen a téren valóban versenyen kívül, egysdül áll a napi aajtóban. Párját ritkítja az „Egyetértés" abban is, \'hogy az országgyűlési tudósításaiban jpárt-különbség nélkül nagy részleteifjéggel közli a szónokok beszédeit. Poiitikai értesülések dolgában is m:ndenkorj elöl-járt az „Egyetértés." S a ki az „Ejgyet-értés\'-ro fizet elő, az a legkiválóbb szépirodalmi élvezetet biztosítja magának éa\' családjának. Az „Egyetértés" regény-v csarnokában vagy a legkitűnőbb idegen irók fordított regényei jelennek meg, vagy magyar íróink jeleseinek gárdájából ir valamelyik regényt a lap számára. Tárca-rovatát ismert nevü; irók Játjik el, s Eötvös Károly, a legmagyarabb] iró, a kinek eddig közölt tárcái hihetetlen sikert értek el, egyedül az „Egyetértésibe irja tárcáit. A lap vezére Eötvös Károly, főmunkatársa Kossuth Ferenc, felelős szerkesztője Dienes Márton;. Az uj évnegyed küazöbéu az „Egyetértés" kiadóhivatala (Budapest, INT., PapuÖvielde-utca 8. bz.) Bzivesen kü\'d mutatványszámot annak, a ki címét egy levejlezŐ-lupon beküldi. Az „Egyetértés" előfizetési áru Vi évre 10 kor., 1 hópapra 3 kor. 60 fillér. — A Kert a kertészei összes ágait • magába foglaló kertészeti szaklap.j Főszerkesztő és laptulajdonos Mauthner Ödön. Felelős szerkesztő Igali Svetozár. Megjelenik\' minden hó 1-én és lj5-én. Szerkesztőség: VI. Andrássy-ut 23. a*, a-, hova a lap szellemi részét képező\'közlemények kéretnek. Kiadóhivatalt VI. Audrássy-ut 23. sz. a., hova a hirdetések, az előfizetési péuzek, u szétküldésre vonatkozó értesítések küldendők, a! reklamációk és a lakásváltozások jelentendők. — Mikor lesznek a képviselőválasztások? Ez a kérdés egyre jobban izigatja a kedélyeket. Némelyek azt mondják; hogy még a tél folyamán, mások, a beava-tottabbak szerint: tavaszkor. De oszlat-\'; taB8ék fel a képviselőház bármikor, annyi: máris kétségtelen, hogy ily nagyarányú,\' izgalmas képviselőválasztásunk rég nem volt, aminőnek ez mutatkozik. De az is bizonyos, hogy a „Budapest" pol. napilap, mint a múltban, ezuittal íb ki fogja venni bő részét a választási háborúból.-Máris gyűjti az arcképeket, bogy a választóközönséget ne csak a jelölt urak viselt dolgaival, hanem hü arcképmásával is megismertesse. Ám a „Budapest" más tekintetben íb folyton-folyváat azon igyek-Bzik, hogy a magyar olvasóközönség páratlanul álló nagy rokonszenvét, amely negyedszázados pályafutásán állandóan kiséri, továbbra is megtartsa s öregbítse. Tagadbatlanul megbízható, élénk, | jól szerkesztett 48-as újság. Vezércikkeit legtöbbuyire orsz. képviselők írják, köztük Koásuth Ferenc a fűggetleoségi párt elnöke. Hirei frissek, tárcarovata válto- zatos; folyvást két érdekfeszítő regényt közöl egyBzerro. Vasárnaponkint pedig „Uj-Budapest" cim alatt humoriBztikus mellékletet csatol a főlaphoz s e vicclap talánymegfejtői közt, a jutalom-könyveken felöl, még egy-egy Jóaziv-sors-jegyet sorsol ki. íja még tudjuk, hogy a „Budapest" minden rendes előfizetője újévkor egy 1901 re szóló díszes naptárt kap egészen ingyen, — ugy nem csodálkozunk rajta, hogy a „Budapest" a legolvasottabb és a legelterjedtebb napilapja hazánknak. — Előfizetési árak: Egész .évre 24 korona, félévre 12 korona, negyedévre 6 korona, egy hónapra 2 korona. Mutatváuyazámokat kívánatra bárki ingyen kaphat. A megrendelések, előfizetések a „Budapest" kiadóhivatalához, Budapest, IV., Sarkantyus-utca 3. sz. a. intézendők. Szer/i\'ésilöscg : I)r. l\'iliánt/l Henrik> felelős sterkesitö. Kiadö : Jfj. M\'njdUs Józsi/. VEGYES. — Egy népszer- A.Mn.llrfile francia tiomcsz cb bó állal a bBjefjekDek w ^p oly gjtigjhu-tásu, mint olcsp\' szer nyujlatik kőszrényt\'b és csúzos bántálmnkbau, sebeknél és dagauatoknál. \'Egy tlv.-g ara utasítással együtt 1 kor. 80 fill. Szétküldés naponta utánvétellel Moll A. gyógyszerész ca. és k. udvari txállitó, állal Bécs I. Tucblau-beo 9. A vidéki jryógyszertárakbau határozottan Moll A. íéle készítmény kérendő az ő gyári jelvényével és aláírásával. Nyilt tér. Az c rovat alatt köslőttekért nem vállal felelősséget á BzerkesztSíég. „MARGIT" GYÓGYFORRÁS. A budapesti m kir egyetem vegyelemzése szerint kevés szabad szénsavat, ellenben sok szénsavas nátriumot és litbiumot tartalmaz. Ezen tulajdonságai azok, melyek a hasonlá összetételű vizek Mié emelik. Kitűnt} hatású a légutak s IQdö hurulos állapotainál, különösen xzlrós váladék esetén: tüilő-vé^zcKckiiél, Ua vérzésre való htvjlandá-síitf van la Jelen, a „Margit-vlz*4\'^megbecsülhetetlen szolgálatokat tesz kevén szabad szénsavánál fogva. Kiváló hatást látni töle a gyomor és belek liurutos állapotainál. töleg í-zon esetekben, hol & lölős mennyiségben képzelűdőtt sav ol<p. a roBSz emésztésnek. A hugysavas sók lerakodását akadályozván, becses szolgálatot tesz továbbá a hólyag liurutos bániE-lmaioál, n kd- és homok-képzódés eceteiben, miért is a.buriapcsti és bécsi egyetem orvostanúral, mint az orvosvilág egyéb előkelő égel a legsxive-st-bben használjAk, előnyt adnak a „Margll"-forrásnak a hozzá hasonló ósszeiételü gyógyvizek fölött. w mint ivóvíz -ma kiváló óvószernek bizonyult Járványos betegségek Idejen- főleg typh\'us ellen. Mint borvíz általános kcJiellsógoíJ; örvend. FÖItAKTAR: EDESKUTY L. ásvánjvizna^ykercskedJs ,.cs és kir. udv. szállító BUDAPESTEN\' Kapható minden gyógyszertárán, faizer-kereskedésben es vendéglőben. YeRe, húgyhólyag, hugydara és a kÖBzvénybnntaliuak ellen, továbbá a légzó és emésztési szervek hurutos bántalmainál,orvosi tekintélyek általa Iilthlon-forrás j- SALVATOR sikerrel rendelve Ieaz. Huityíi aj tó hatású! Kt\'llüirps izű! ^m | KöonjíB einé^illielő Kapható ásványvizkereskedéaekben és gyógyszertárakban. A Sahator-forrás igazgatósága Eperjesen es likőr-gyár és vidéke részére KÉPVISELŐT keres. Ajinlalok „X. K. 7942.\' jelige alatt HAASENSTEIN és VOGLER, (Jaulns Tária) cégbea BUDAPEST Intézendők. HIRDETESEK. 254G/tk. 900. Árverési lilrdctiuéiiy. A letenyeí kir. jbiróság i mint tlkvi hatóíág kő/hírré teszi, hogy a kir. államkincstár végrehnj"tftfónak Vas József szent-péterföldi lakóa elleni 219 kor. 92 fii\', töke, ennek 1899. évi október 10-tól járó 6°/o kamatai, 19 kor. 90 fill. végrehajtási, 18 kor. 50 fillwpzuttáli költségek erejéig a nagy-kaniznai kir. törvényszék (letenyei kir. járátibiróság) terlületén fekvő Szent-Péteríöld községi 28. jsz. tjkvbeti A. I. 1 — 3 5. sor, 30, 78., 106., 250. hr.iz. iDpatlatiokuak és a 30 hm. ingatlanon épült 23 népsorszámu háznHk Vas Józsefet illető 7, réö/.ére 778 korona kikiá:tá<i árban Szeot Pélerföld közeég-biró házánál 1900. évi október hó 17. napján d. e. 9 órabor dr. Tuboly Gyula nagy-kanizsai lakód, felperesi ügyvéd, vagy helyettem közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ér a fenntebb kitett becsár. Árverezni kívánók tartoznak a becsár 10°]„ át, készpénzben, vagy óvadékkép\'es papírban a kiküldött kezéhez letenni. Kelt Letenyén, a kir járásbiróíág mint telekkönyvi ható ágnál, 1900. évi julius hó 18. napján. H " NUNKOVITS, kir. aljbiró. 2547/tk. 900. Árverési liirdetméiiy. A. leíenyei kir. járásbíróság mint tlkvi ható-ág közhírré teszi, hogy a kir. kincstár végrehnjtntónak Vas László azent-péterföidi lakós elleni 339 kor. 12 fill. tőke. ennek 1899. évi október 10-tól járó 5% kamatai, 19 kpr. 90 fill. végrehajtási, 18 kor. 50 fill. er.uttali költségek erejéig a uagy-kanizsai kir. törvényszék (letenyei kir. járásbíróság) területén fekvó Szent-Péterföld községi 28. sz.\' tjkvben A. I 1—3. 5. porsz., 30.. 78., 106., 250. hrsz. ingatlanok valamint a 30. hrsz. ingatlanon épült 23. népsorszámu háznak Vaa Lászlót illető a/» rész 1557 korona kikiáltási árban B/.ent-PéterfBId község-biró házánál 1900. évi október hó 17. napján d. o. 11 órakor! dr. Tuboly Gyula- nagy-kanizsai lakós, felperesi ügyvéd, vagy heíyeíieso közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a fentebb kitett becsár. Árverezni kívánók tartoznak a becaár 10°/»-át készpénzben vagy óvadékképes papírban n kiküldött kezéhez letenni. Kelt Letenyén, a kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóságnál, 1900. évi julius hó 18. napján. NUNKOVITS, kir. aljbiró. 4358/tk. 900. Árverési hirdetmény. A nagykanizsai kir. törvényszéli tkvi osztálya részéről közhírré tétetik, hopy Zalavárm. képviseletébpu, Thasay Kristóf . ni. t. főügyész végrehajtatóuak, Zsebök Ferenc végrehajtást szenvedő, volt szentbalázsi lakós elleni 3G kor. 60 fillér gyógy díj, 7 kor. 80 6llér végrehajtás kérelmi, 10 kor. 20 fill. jelenlegi és a még felmerülendő költségek\'iránti végrehajtási ügyében u fentnevezett kir. törvényszék területéhez tartozó a ezent-balázMÍ 13. sz. tkben f 13/b. hrsz. alatt -Zsebők Viktória, Ferenc, József, Anna és Mári tulajdonául felvett » 838 koronára becsült ház és kerf. az 1881. évi LX. t.-c. 156. §. a) pontja értelmében egészben Kovács Turéz özv. Z-^ebók Uőzsefpé javára 2713/91. iktaz. alatt bekeblezetc özvegyi haszonélvezeti szolgalmijog épségben hagyásával 1900. évi október hó 13. napján d. e. 10 órakor Szent-Balázg&özség házánál Thas3y Kristóf m. t. főügyész, vagy helyettese közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a fentebb kitett becsár."\' Árverezni kiváuók tartoznak a becsár 10°|0-át készpéuzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. Kelt N.-Kanizsán, a kir. \'tvszék mint telekkönyvi hatóságnál, 1900. évi julius hó 23. napján. CÓZOXI, kir. tszéki albiró. tlSZTESSEGES GYÉNEK bármily fogUlkocássnl 1866 óta fennálló cégem iés*érc, eredeti sorsjegyek részletfizetés melletti .törvényszerű eladása által, mi-llékjóvcdclemképpeu i», könnyen havi 200—400 koronát kereshetnek. Ajánlatok FU Cl IS 11. valtóháza, Budapest, IV.; Keos-keméll-utca I: sz. intézendők <imt i ■ i X->K tn x-x t-< Öltönyöknek Felöltők - R A D H P 7 Havelockoknak í Télikabátoknak SSr RUHASZÖVETEK URI RUHÁKNAK Legnagyobb raktir iiövetekben fekete és kék kammgarnok Chevlottok í- koronától felfelé. E^" MINTAK INGYEN. Tosztó-osztályn KASTNER & ÖHLEIt, OrkcJil cégnek. Keil-lakk (Glasur) SV legkitűnőbb mázoló-szer puha padló számára. "WS 1 nagy\' pslack ára frt 1.35 kr. — 1 kis pnluck ára G8 kr. VIASZ-KENÖCS | ARANY-FÉNYMÁZ legjobb és legegyszerűbb beeresztő- j képkeretek stb. bearanyozására. szer kemény padló számára. 1 kö- 1 kis palack ára 20 kr. c.«ög ára 45 kr. \\ FEHÉR „GLASUR"-FÉNYMAZ L\'^jobb szer mosdó-asztalok, ajtók, ablakdeszkák «tb. ujjonuani befestósére. \' j l kis doboz |ára 45 kr. — 1 nagy doboz ára 75 kr. • | Mindenkor kaphatók: NEU és KLEIN cégnél NAGY-KANIZSÁN.\' xxxix. Évfolyam. ZALAI KÖZLÖNY 1900. SZEPTEMBER 22-fn. lí/í E G H IV Ó. A Nagykanizsai VI—VII. te. főtéri Kérésziény fogy. szövetkezet folyó évi szept. hó 30 án, azaz vasárnap, tl. u. 4 órakor Rendkivfi 1 i k32gjülést (ar(. a melyre a t. c. részvényesek tiszteletid meghivatnak. TÁRGYSOROZAT: 1. Igazgatósági tag megválasztása.- 2. Felügyelő bizottsági tíg\' választása. 3. l\'éuztárnok választása. 4. A rendetlenül-megjelenő tagok helyetti napibiztosnalt választása. Nagy-Kanizsán,. 1900.- évi szeptember hó lS-án. , . SZMODICS LÁSZLÓ fogy. bzö?. elnöíte. A MlaliUóilr. Holdlnger tanár ur lillul kizárólag jogosított gyártmányú . M E / 0 f fí G E R \' K Á L Y H A cs és kir. udv szállítónál k a ]» h n t 6. BUDAPEST: Thonethof. — BÉCS: I. Kohlnjarkt 7. sz. a. PRAG: Hybarriergasse 7. Minden államban szabadalmazva. — Az el.-ö éremmel min<li*n kiállításon kitüntetve. — Legkitűnőbb, nagyobb ^géai tartamra berendezett kormányzó és szellőző kályhák lakások, iskolák ós irodák számára a legegyszerűbb ós legelegánsabb kiállításban, tetszénszerínti égési időtartam szénpirral való intésnél ós 24 óráig terjedC ógós köszónneli tüzelésnél (iO.OOO kúljltu forgalomba liozva. Kgy kályhával tobb.szobn l« fúlhPtí. „M EI Dl N G E R"-kályhák, Óva intünk az utánzatoktól utalva a kályhnajtókra öntött következő védjegyre: MF.1DINGER0FEN fe, H. HEIM^ ■ „HESTIA"-kályhák. Helm nagy égési időtartamra berendezett1\' FÜST EMÉSZTŐ KANDALLÓK. FÜST EMÉSZTŐ CALOfí/FÉREK Központi fftlcs miiiilcn rcutls/.cr szerint. ■V" Szárító készülékek gazdasági és ipari célokra. Prospektusok és árjegyzékek ingyen ós bérmentve. IS a MOLL SEIDLITZ POR l\'eak akkor valódlak. ha mindegyik dobos Moll A védjegyét én aláírását tüntotl fol. A Moll A.-féle Seldlltz-porok tartós gyógyhatása a legmakacsabb gyomor- és al-testbántalmak, gyomorgörcs ^a gyomorhév, ríigzAtt székrekedés, májbintaloin, vér tolalás. aranyér é» a legkrtKiiliAzőhb nál betegségek ellen, c jeles házisxeraek évtizedek óta mindig nagyi bb elterjedést szorzott. — Ara egv tepeosételt eredeti do\'joznak 2 kor Hamisítások törvényileg fenyíttetnek MOLL-FÉLE FRANCIA! Csak akkor valódi, ba u.iodegvik n*** moi.f, a. ,*.ijrryít i0i.«.ti (ei ----.A. Moll\' feliratú éaozattal vau xárra. a Moll-féle tranozla borszesz és »6 nevezetesen mint fájdalomcsillapító bedőrzadlosi szer köszvény, csűr ós a meghűlés egyóli kflvetkezinrt»yein.>l IegiBioereiMel.lt\' m-pszer — Egy ónozott eredeti üveg ára I kor 80 UH. MOLL Gyermek .szappanja. Legfinomabb, legújabb módszer szerint készítek gyermek .és hrtl^y szappan a bőr -okszerű ápolására gyermekek és felni ttek részére. Ara darabonklnt — 40 fill. Öt darab — I kor. 80 1111. , Minden darab gyermek-szappau Moll A. védjegyével vau ellátva F ő 8 7. é t k ü I d é s: Moll A. gyógyszerész, cs. és kir. udvari szállító által, | Bécs: Tuchlauben 9. sz. Vidóki megrendelések naponta postautánvét mellett teljesíttetnek A raktárakban tessék határozottan MOLL A. aláírásával és védjegyével ellátott készítményeket kérni. Raktár: Nagy-Kanizsán Rosenfeld Adolf és Fia. Íiöc iaöttáö a ooa oaa oo ooa aaaa aaooa jaaoooaooőoo □ opoDPDooaoooaooooooc a ao ooaoonaooaooaooopopo . CSOKOLÁDÉ SUCHARD Párisi világkiállítás 1900. GRAND PRIX Legnagyobb kitüntetés. Bérleti hirdetmény. A Slavoniában, Verőcemegyében fekvő vocsini uradalom bérbe adja n tulajdonát képoző moly a következőkből áll és pedif 303 kat. hold 1277 □ ő. szántóföld, 8 kar. hold 1307 □ ö. rét, 76 kaat. hold 101 •□ ö. logeló. 4 kut. hold 649 P ö. gyümölcsös és konyhakert. 4 k*t. hold 1251 □ ö. öző\'Ió 3 kat. ho d 59c. □ ő. udvar éa egyéb U-rmékelleu területből. Összegen 401 kat. hold 441 □ ö. 1901. jan. hó 1-től kezdódóleg 10 éTre. — A fötforólt területeken kivfll még Hzántólöídntk 284 kát. bold 435 □ ö. 1 erdőterület kerül letárolásra és igy a bérlet ezen területtel mén fog nagyobbodni. — A azükeégos gazdasági épületek és a bérlő számára szolgáló \' lakás Drmtovac nagyközségben fuküsznek, mely nagyközség Mikleus vasúti állomástól körülbelül 16 kilométernyi "távolságban, van és ezzal jó karban levő országúttal van egybekötve. A közelebbi bérleti feltételek az uradalmi erűólgazgatfősdg-nál VocHln-bnn (Slavonia) betekinthotők. HHHHÍ^HHHHHS j A Kislód-városlódi ^ 1 MÉSZTELEP 1 £ tulajdonomat képező fele részit «£ egészségem niegrongálása folytán eladni óhajtom kedvező fizetési feltételek njellett. A telep gyönyörű X fekvésű mndpru szakszerű béren- jC X dezé8sel, 1200 waggon mész elő- X ^ állítási képességgel és nagy állandó £ r vevőkörrel. y, Bőyebb felvilágosítást nyújt * SCHWARZ LIPÓT y tulajdonos T DilMLOllOV J.u. p. Vdroslód Yeszprémmegj e. £ MIÉRT | i! van annyi utánzat? | MERT g valódi EJsonstadtor-féle S a törv bej. nvaalov«B\' védjegygyrl • a legjobb és Iegtnrtó«abb fénymáz puha" . padlóknak és konybabotortkoak bemázotására. Az Elsensliidler-fele Linóleum padló-zomáuc egy óra alatt keményre ezarad, - bánulatosaa szép fénynyel blr és tartósság tekíntatébea eddig rdlűlmulhstatlan. A köretkező váltoiatok-l>an kapható sz. sárgásbaiua, t. sz sör tétbarna é* 3 sz mahagonibarna. Nagy elteijedtségónéi fogva kQlönbftző bason-cCan* ,iaPgIÍB" nevek alatt értéktelen utánzatokat hoznak forgalomba, miért is kérjen r mindenki kizárólag csak Eisenstadter-§ fele Linóleum padló-zománoot, a brr. •S bejegycett .vaelovag\' védjegygyei. f Eisenstádter Testvérek 5 Inkk- éa íeelékgyáro, Bdcs." J Knplm\'tó: Strem éa Klein, Nen g (is Klein cígeknél, NaBj-Kíiiitsín. H vtti wiinw* HJ A áss g Ksa^. ww . f " B.rj.t-Ul. , DEBBER-fil* orflBYITÚ KÁTRÁNY-SZAPPAN rrotokV ij*nl|4k. KarApa linyet alkarr*! alkatrani lulttdennemil 1»6t*klfitéa •IUd. u«Talt>U(«a idolt plkk«ly-i5mflr. koo S 41ti.ll kiit«g»*. ncjnlat4D orr-r«iM«lr. é étrar, i»«7\'-l»f. Jit-l«»a<tA«, t«j- 4* i«»k4ll ( korpa allan. A Bair«o»-f4li> kitriaytiappan I UrUlmnia a fa-kátrány na* 40*/,-4t 4i min-1 dm «cjr4ba a karstkadalkmban alflíordalé kit-1 rinr««»pp»noktiM l4o/«c»ton kOlűnbSalk. * OaalÍLaok •lk«rfil4»» réfstl " kAtrABi\'aiaoaaa m»ur« \' afiuúm aatatlk a kátráay.tiappan balyatt a QorQor-fóJo gyÓQy-hátránjr-kénasappoi? A c/*nr4bb kátr4oyixa>-pan u r AnruŐR TIMTÁTAUKMÖAI 1 UollUaAra. * rrarmakaknak » tn faluimul hatatlan bfirtlnUtA n nlndanoapl kaMUiAIatal aiolftl a Borgor-félo gtyoerin^kátránir\'UappM 86V»,«Iyoarín UrUloromal 4« flnom IIIaVtoL Ara aalndaa rajnak haasniaaU ata»lt4a#al affr*** darabonklnt SS kr., 0 darab 1 frl BO kr. A töbW I)rric«r.<41» »ianpanokb«l kOldnSnn ktamalan-d8k : Banioa aiappan a bör flnomlUaira, borai-aiappaa Ealtao4iok alIan. oarbol-asapyaa a b8r ilraltAitra bimlO-rlyrkn4l 4« mint rartAtlanltl itappan, Uargar-ftla fanyS-nirdí-atappAB 4» fanyQ-pIpara-iianpan. H»rtar-I41a rya#-taak sxapsan n za&njo kor tims4re (9t kr.) \' Bőraar-féla Potrasulfol-szappan raaaa orr, kiüt4*, bOrrliikatacfAg 4a *rov5rtiia4( allan, axaplá axappan íjan hatUatöa, Bergar-féla kinee tejaxappan mltaaiaer 4a aretlattAtlani&g: allan. Tanala csappan Uh-iaaaJia iá hajkikallii allan. Borocr-féle foQszoppon köcsögben 1 •«. rrndi>« fogaknak. 3. n. doliánvoioknak. Ara SO kr.. a logjut b fuKtlsxtitá i«ar. A többi Barcer-f41a axappano kat illrtr.lat; nialuDk a röpiratokra. Caak Bariu-ftl* aaappanokat kell k4rnl, tnlu(4n nimUlan haUutalao utAnaatok rannak. Ciyir 4a lOraktAr. O. Hall A Oomp. Troppau. tea t-jaj^U kilbUin i MniUiD (jiru.LiJtlliMi Nair-Zanizsaii: PpifiER BÉLA és BELUS LAJOS £?Di?szerÉii2CinÉl. ÉRTES/TES. A kenyér és zabszükséglet biztositáaira 1901. január—december utólja időtartamra a cs. és kir. hadsereg Nagy-Kinizsin, Kőszegen és Kis-Marlonl>an állomásozó csapatai 6s intézetei részére október hó 15-én d. e. 10 órakor a cs. és k. katonai élelmezési raktárnál Sopronban (uj-inlézet Plandorfcr-utca 20. sz) Írásbeli ajánlat tartalik és erre vonatkozólag a budapesti lapokban .Budapesti Közlöny„Pesti Napié", „Magyar Nemzet", .Magyar Géniusz", „Egyetértés", .Köztelek", „Képes Néplap-, .Vasárnapi Újság", .Pcster Lloyd\'-ban egész terjedelmében közzétett hirdetésekre utaltatnak. Közelebbi feltételek az élelmezési raktárnál Sopronban és Sopron, Kőszeg. Szabadkirályi és Nagy Kanizsa városok tanácsáuik, és Sopron, Szombathely és Zala-Egerszeg i megyei hatóságainál kitett . feltételi füzetekből tudhatók meg. <;, \'l,6^\'"",?,*? ."Wi"\'"" iMS) ki.,ai„k ■»•. ktuDI: mnlábtk nukerek, jirí- éi oj.ijtd (épek, rpjpnciUrtók (Hening-íóle ríudiier). OTtboiildiai (ütik, h.ikoHk, görciérhari.Dyik él mindeoííle Rummiinjk ur.k él Mtfjek ríitírc. HqrndiltiikBt poitniD fi ankrtüü mkliit: WFT 17T1 1 "r"" MbíMftl 1\\1-iLiLi 11 U, mO- én kitöicor (tjáro.. Budapemen. IV., Koronaherceg-utca 17. Xíipi/ kfpet Arjevi/zék inui/en U bérmentve. Nyomatott Ilj. Wajdita József könyvnyomdájában Nagj-Kaöizsin. NAGYKANIZSA, 1900. szeptember hó 29-én. 39-ilc szám. XXXIX. évfolyam. Előfizetési ár: Kgcsr. évre . . 10 kor. — fill. Kel írre . . . í> k»r — (11). Ni\'Cytd.\'-vro . . 2 kor fi« \'fill. Kkjps MXH.UI 20 fill. HIRDETÉSEK 5 liiHftliun ix\'titsurU.iii I4,má«nd&xnr 12. s indiilcii tnváM\'i sorért 10 fill N Y I L T J É .t 3 E H p\'Mh Kdroiiki\'iu líti lill.-ré t vétet- ZALAI KÖZLÖNY a Inp szellemi révé\' illető min I ilen közlemény a frlelős nzerJceii\'ln } nevére, nt ai:y.iiri résv.t Mleiü Ifi-- j lemények |f\'di» ki&ilő nevén- » riiuzetten 7ia|rf-K~nnlrynrn l>ér- j mentve intrzi^rdök ! Bérracntetlen-Jcvdek ucm locnd- Kéziratuk visszanőni killdcluok A nagy-kanizsai „Ipar-Testület," Ba nagy-kanizsai Takarékpénztár részvény-társaság," a .Kotori takarékpénztár j~ részvény-társaság," .nagy-kanizsai és a galamboki önkéntes tűzoltó egylet," ,a .nagy-kanizsai kisdedneveló egyesület,* a .nagy-kanizsai. tanítói járáskör," a „nagy-kanizsai keresztény jótékony nőegylet,* „n.-kanizsai izr. jótékony nőegylet," „szegények tápintézete," a „katonai hadastyán egylet," .soproni kereskedelmi iparkamara," nagy-kanizsai külválasztmányának hivatalos lapja. . HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Vidéki közraktárak. Nagy-Kanizsa, 1900. szepl. 2S. Nálunk egyelőre csak azt sürgetik, hogy legyenek vidéki közraktárak. Azt senki sem kutatja, hogy olyanok-e nálunk a termelési viszonyok és a koreskedelem föltételei, hogy a közraktárakra szükség van. Vegyük csak sorra azokat a gazdasági előnyöket, a melyekkel a közraktárak, kapcsolatosak. Az első az, Rogy a közös beraktárolás által igen sók területet takarít meg a gazda és a kereskedő. Ezt a hasznot bizonyára mi is élveznénk, ámbátor nem teljesen, mivelhogy nálunk inkább visszamenőben van a gabonatermelés, és a kellő beraktárolásra alkalmas helyiségekről már régebben gondoskodtak, már akKor, a mikor a gabona elVermelése kikerült a divatból. De a már felépült és használt raktárak felől könnyen intézkedhetnék a gazda más irányban és ha a területben való megtakarítás nem is lenne túlságosan nagy, legalább is olyan előny, a melyet számba vehetünk. Másodsorban abban van a közraktárak gazdasági nagy haszna, hogy közös a. manipuláció, és az átvétellel, megőrzéssel. átrakással járó munkák köz-pontositvá"}elentékeny munkamegtakarítást bizto\'sitápak. Ezt az elsőséget is élveznénk. És bizonyára teljesen kiaknázhatnánk mi ia azokat az előnyöket, a melyeket a vasutak és egyéb közlekedési vállalatok nyuj-tauak a közraktáraknak. Nagy előnye a közraktáraknak, hogy a bennök íelhálmozott készletekről, rendszerint a kötelezővé tett közreadás által, tudomást szerezhet mindenki és ennek hatása alatt nem olyan önkénytes az ármegállapítás, mint ott, a hol a készletek nagysága ismeretlen. Ebből az előnyből nem sok jutna nekünk. Egyrészt azért, mert nálunk ugy is iparkodik a kormány lehetőleg pontos és megbízható összeállításban közreadni a várható és számbavehető készleteket. A mennyiben pedig a kormány közreadta készletmegállapitások korrigálan-dók, azt időről-időre elvégzi a Magyar Termény-Statisztika, a mely hetenként háromszor közli a budapesti közraktárban, majd a vidéki közraktárakban elhelyezett, végezetül az uszó készletet, sót fölveszi a bécsvárosi és a bécsi nyilvános raktárakban elhelyezett készleteket is. Az árképzésre tehát nagyon is problematikus volna, ha <a már meglevő közraktárakat még vagy egy tucattal meg-Í szaporítanák. I A közraktáraknak egyik legnagyobb \' jelentősége abban van, hogy szabá-I lyozza a termelés és a fogyasztás/. ] ellentétes értékeit, a mennyiben a J termelésre nézve lehetővé teszi, hogy ez bevárja a kedvező konjunktúrákat, a fogyasztásra pedig, hogy szűkebb termés esetén a kellő készletek kerül-hesseoek piacra. Ezt az előnyt is élvezhetnénk teljesen. Csak az a (élő, hogy az ellenséges, mondhatnám elkeseredett viszony közepette,. a mely nálunk a termelő és a fogyasztó ( érdekeit szolgáló közvetitő keres-, kedelem között van, nem fajulna-e el ezen előny, és nem vinné-e a termelőt eredménytelen üzérkedésbe. Nagy kérdés azonban, hogy a mi termelési viszonyaink hozzásimulnának-e a közraktári kezelés első föltételéhez, a lehetőleg kevés typushoz. Nálunk, a lehető legszeszélye3cbb. hogy ne mondjam rakoncátlanabb a magok megválasztása. Csak a középbirtokos és a nagytermelő törődik véle, hogy terménye egyöntetű legyen és hozzásimuljon ahhoz a typushoz, a mely a kereskedelmi forgalomban otthonos. A kisgazda, a kikről szintén szó van, nőt talán hangsúlyozottan van szó, a mikor a vidéki közraktárakról beszélünk, ezzel nem törődik. Legfölebb akkor vet egyforma magot, ha valamelyik állami telepről kapja, rossz termés után. Kérdés, hogy fogna-e rá hatni, ha a közraktárak ezt.sürgetnék, avagy a közraktárak kezelösége visszautasítaná azt a gabonát, a melyet, a" typus megőrzése mellett, bekeverni nem tudna. Eddig a fenálló vidéki közraktárak nem igen.\' gyakoroltak c tekintetben befogást. Tapasztalják ezt azok, a kik végigjárják egyik-másik látogatottabb heci vásárunkat, és a kik tudják, uiilyen kétségbeesett erőlködést végeznek vidéki gabonakereskedőink, hogy a használhatatlanságig tarka árut ne kínáljanak a budapesti vagy a bécsi piacon. Pedig azzal sem vádolhatná senki a magyar gazdasági közéiecet, hogy a kisgazda érdekében elhanyagolt mindent\' és hogy eddig is fukarkodott volna a közraktárak fölállításával. Magyarországon ez idő szerint huszonhat vidéki közraktár működik. Mind a 26 olyan helyen vau^a mely egy-egy jelentékeny gabonatermő piacnak a középpontja. Mind a 2G raktárban átlag félannyi a készlet, mint a budapesti közraktárban; igy őszszel eléri, néha valami kevéssel meg is haladja a 300,000 métermázsát, de általán rendszerint azon alul marad. Valóban ellenállhatatlanul tolakodik megoldásra az a kérdés, hogy mcg-~ történhetnék-e ez, ha a . közraktári intézmény jelentőségét a mi gazdáink kellőképpen méltányolnák és felhasz nálnák a maguk érdekében azt, a. mi kínálkozik. Hiszen a mi készleteink sokkal nagyobb mennyiségben vannak! Békés-Csaba vidékén a legrosszabb esztendőben is megterem 400,000 mm. buza; mégis szeptember hó 6-iki kimutatás szerint mindössze csak 35,155 mrik. volt benne elhelyezve és Barcson ugyanakkor a közraktárban csak 34,Gl3 mm., Debrecenben csak 1G/50G mm., Győrött csak 1213 mm., Mezőturott csak 20,839 mm., Nagy-Kanizsán csak 15,824 mm. volt a közraktárban. Hát a többi hol hevert? Régi igazság az, hogy a közgazdaság terén nem kell, de Dem is lehet az észszerüséget erőltetni. Ha Magyarországon nagy szükségét éreznék a vidéki közraktáraknak, legalább is hatszor apnyi volna, \'mint a hány van; és" ha szükségét érezüék, legalább iá igy ősz. évadján telis-tele volnának. Hogy milyen problematikus szükségletek szólították eddig is életre a legtöbb vidéki közraktárat, arra. legkönnyebb utalnom üzleti eredményeikre, meg arra, hogy gazdaságilag előrehaladott, szellemileg és anyagilag egyaránt kiváló helyeken még nem tudtak közraktárak épülni; az egész Kis-Alföldön, Sopron- és Moson-megyékben niocsen közraktár. A ki Magyarországon vidéki közraktárakat akár létesiteni, annak a körülményekkel alaposan számot kell vetnie. Valóban hódító körútra kell meonie és a gazdasági viszonyokat kell arra érlelnie, hogy vállalata sikert arasson. Eddig a magyar gazda nagyon közönyös mindén iránt, a mi a közraktári kezeléssel kapcsolatos; termelését nem igazítja annak szükségletei iránt és még sokat-sokat kell felednie, hogy megszokja azt a közös kezelést, a melyben a gabona a közraktárban részesül. l)r. herényi Pál. Idegenforgalmunk. Lapuok legujabbi rovata, mely a heten-kint Kanizsára érkező idegenek névaorát I közli, nagyon érdekes világot vet váro-Euuk idegenforgalmára. Az a végtelen I névsor, mely előttünk áll, tele van keres-I kedelmi utazók neveivel, ezeknek i? nagy többsége Bécsből kerül hozzánk éa csak elvétve találunk közöttük ixiás foglalkozású idegeneket is. És ennél a jelenségnél álljunk meg . egy kiBsé, mert valóban nagyfontosságú közgazdasági megfigyeléseket tehetünk, ha alaposabban megs7einléljük. Az a körülmény, hogy városunkat csupán kereskedelmi utazók látogatják, az idegenforgalom gazdasági értékére vet világot. \'Általánosságban az a hit, hogy az idegenforgalom minden városnak hasznot hajt. a fogyasztó közönséget azaporitva, a város kereseti ágainak fejlődését a különösen a szállóipar virágzását teszi lehetővé. Ez a megfigyelés igen egyoldalú. Tekintetbe kell veqnünk mindenekfelett azt is, kik azok az idegenek, kik hozzánk jönnek, honnan jönnítk mivel foglalkoznak és mi célból jöttek? Ha gazdag ánglius jön világot látni, megismerni bennünket szokáaaihkkal. megvenni föld-\'mivelésünk és iparunk terményeit és esetlog, ha nálunk használhatót lát, azért hozzánk fordul akkor is. ha már távol van tőlünk, ha környékünk lakója látogat hozzánk, - hogy náluuk, mint centrumvárosban, melyben állami hivatalok sokasága, megyei élet, \'virágzó ipar kiterjedt a külfölddel ia — szükség szerint érintkező — kereskedelem honol, hogy nálunk elvégezze dolgait, mint állampolgár,, mint megyebeli és mint gazdasági alany — vagy bárkinek nevét olvassuk n vendégek TÁ RCZ A. Van-e plátói szerelem ? A .Zalai Közttny" számira irta: Haller Jenő. Csak ketten ültek a virágos-kert lugasában. Kinn már alkonyodott, de benn még küzdött a remény aranyoBan csillogó fényeaikja a sötét, more kétségeskedéssel. Hátha* 1. É* fennek a ,káthá"-nak nyomasztó hangulata szülte az alább következő diálógust. Aranka büszke magateltaéggel vetette hátra fejét egy öreg zööllyéhez hasonló. tám\'ás padra. Kimérten, kissé cinikusan beszélt, sokszor foghegyről, hogy éreztesse szellemi felaőségét, a melyet objektíve ítélő ember meg nem tagadhatott tőle. CsipoBaág, okosság, tanultaág, vegyiive egy kis negédességgel — ezek a tulajdonságok alkották belső éa külső értékfet. Erős fegyverzet, de raffinement nélkül mégis édes kevés sikerhez nyújt chauce-ókat, főképpen vérmeseket. . . — Minthogy ön a naturalizmus nivé-nek vallja magát, tehát meg fogja engedni, hogy egy kissé fonák kérdéssel, — a mely azonban nem indiszkrét természetű, — - forduljak önhöz. — Teazem feli — Az ön nézeteivel nem jó-e összeütközésbe a plátói szerelem? vagyis el- fogadja-é ön azt, hogy a naturalizmus és ideális szerelem közölt levő kapcsot --- — Pardon, hogy félbeszakítom, de szerintem a naturalizmus éa ideális szerelem közötti oki és okozati összefüggés vajmi kevés van .. — Ne ítéljen meg azért, hogy ilyen! kérdést merek megkockáztatni, de rendkívül érdekes, . . bár tagadhatatlanul pikána izü, de bizom tapintatosságában, 8 remélem, hogy a sikamlósságokat kerülni igyekszik majd. — Köszönöm. Meg Icbz relem, azt hiszem, elégedve. — Eufin 11. A fiatalember szórakozottan pepecselt zsebjeiben, aztán, mikor rágyújtott egy cigarettára, igy kezdte magyarázgatását[ — Mielőtt a tárgy érdemleges interf . pretációjához fognék, sietek kijelenteni; hogy a célzásokat lefogom nyelni, azt a pesszimizmust pedig, a melyet maga mindig szememre lobbant, száműzöm — egyelőre ...--- — Gyakorta kérdezték már tőlem, ■ hogy a mai világban, a melyet az uj\' korszellem reformált meg, lehetséges-e az ideális Bzerelem az uri és paraszti osztálynál .. Az utóbbiakkal se lehelt ám olyan könyedén, hogy ne mondjam: köonyelmü hányi-vetiséggel végezni. A parasztban is van ideálizmus, az úrban ia; de — sajnos — a modern viszonyok -chamaeleonszerü, gyors változatosságánál és átváltozásánál fogva kezd a Btatusquq átalakulni, — magyarul: a két állapotban bizonyos tekintetben éa bizonyos fokig l reciprocitás állolt be. Eddig ugy voltak meggyőződve az irók és más lélekbúvárok, bogy csak az intelligens elementu-mokbau van "meg — bár csak relétive is — a plátói szerelem, ellenben a pórnak, hogy ugy fejezzem ki magam: nem volt meg az érzéke hozíá; b azok a parasztok, a kik Tóth, Szigethi, Csep-regby, Géry és egyéb nép3zinmü-irók müveiben pitvarolnak, — csak eszményitelt, vagy éppen perverzu3 helyzetükből kifolyólag tudnak önzéstelenül, igazán, sőt esztétikailag szépen is —szeretni.. | De most, a mai félszeg társadalmi neve- ! lés következtében odáig jutottunk el, hogy az ur-léle sem ösmeri már ezt a Bzerelmet. A mondottak motiválására nem akarok éppen Scbopenhauerra hivatkozni, a ki kéiségbe.vouja a plátói szeielem létezését, mert pesszimizmusa, a mely neki iskolát, állást teremtett és nevet biztosított, elfogult volt, vngy legalább is lehetett\' \'(Da miért mondja Bourget, hogy: .nem is igazi ezerelem az, a moly nem izgat bűnre. I." Miért mondja Boileáu azt: .Semmi aem szép, mint az igaz" stb.? , \' Mert van, lehet lélektani alapja. j — De hát az irók, a kik olyan gyönyörűen rajzolták meg a plátói szerelem minden egyes fázisát ?! . — Bocsánat, de költővel ilyen szempontból, argumentálni nem lehet. — Miért? Azért, mert a költő, a milyen célt szolgál, olyan jellemeket fest, önkén- tesen, sőt önkényesen >szedi össze az egyéni vonásokat sok másból és travesz-tálja egyedekre. Tehát a költő nem mértékadó. — De annál inkább az, — a pszikhológia! — Hogyan? — Hogyan? — Nem tagadhatjuk, hogy van ideális szerelem, de abban a korban, a helyben az érzékiséget legyűri még az illendőség, a fegyelmezettség, vagy talán már akkor semI Csak akkor, a midőn még teljesen ártatlanok vagyunk, a mikor a testiség háttérbe szorul, az ösztön még Bzunnyad — szóval a mikor még uem fejlődtünk ki ... ... Mert, tessék meghinni, hogy a naturalizmus a reálizmus ellenlábasai az ideálizmusnak..— De bizonyítja állításaimat a házasság fogalma is. Vagy azért udvarol az ember, hogy elvegye azt a nőt, a kivel foglalkozik, vagy szórakozásból. Ha az első eeet áll,-akkor felesleges a bizonyítás, mert azt quasi ex cathedr.* jelenti ki maga a fogalom. Ha a második eset forog - fent, akkor,--— noa akkor ia csak két rossz következés állhat be; vagy az, hogy flirtőlnek, a mi az érzékiséget csigázza fel; vagy a^, hogy nem Cfirtölnek, de akkor meg csak pusztán udvariasságból származott ildomos ténykedéasel állunk ^zemben. De afcért ne méltóztasaék ezt általánosságban venni és ezeket az eseteket mindenkire alkalmazni. Bár ez se lenne bűn. Mert, ha házasságról van szó, vagy ennek a lehetőségéről, akkor ipso facto nem szabad a dolog felett pálcát törni, ba pedig a szórakozás a messzebb kiható kővetkezésü flirthöz vezet, akkor nem ludas a — férfi. — No hallja, maga hát gorombán itélt a nők felett, csak az a jó, hogy nincs — (ne vegye zokon I) — súlya a szavának . . j — Köszönöm I — Igaz, hogy számnak súlya nincsen, de igenis van annak az igazuágnak. a mely a szavaknak értéket ad. --Én nem mondom, hogy a szerelem faji-szemponlok alárendeltje; nem mondom azt, amit Schopenhauer, hogy már két heterogén lény szemének öBsze-villanáaa is a faj erőszakos fellépésének megnyilatkozása ... Csak a mai kor viszonyaira utalok.--Tesznek-e valamit érdek nélkül? Közeledik-e férfi nőhöz (és viszont; becsület a kivételnek!) csupán azért, hogy egymást szórakoztassa? Ritkán 1 . És én ebben az átalakulásban egy ezebb jövő derengő hajnalát látom, amely visszave\'zet bennünket a — természethez .. Ez lesz az isteni nalurá-lizmus; ebben lesz erő; ez leBt a megváltó, ... ó jövelll jöjjl .. — Hiszen maga erkölcsi nihilizmust hirdet I Maga pogány I .. — Dehogy I csak az igazi emancipációt! Amikor olyanoknak fogjuk magunkat mutatni, a minők vagyunk és nem olyanoknak, a minők: szeretnénk lenniI — Tehát\'nincs plátói szerelem?.. — Inkább nincs, mint van, mert a. majoritás szánutl ... XXXIX. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY ,1900. SZEPTEMBER 29-én. Borában, ki hozzánk jött, mert szüksége van ránk és nálunk hagyja pénzét a vi9t tőlünk javakat, megfizetvén munkánk árát — akkor ez az idegenforgalom örvendetes és hasznos és nemcsak arra való, hogy a rendőrségnek dolgot adjon a bejelentések klaktázásával. — Sajnos azonbau, Nagy-Kanizsa idegenfotgalma uem ily tényezőkből áll. Ki jönne hoz-záuk látni és élvezni? Tanulmányozni tán az utcarendezést ós példát venni rólunk? Avagy élvezni az öntözés kellemetességeit és teli tüdővel azivni a port? Vagy megcsodálui talán a\'világítás és a motorral való öntözés technikai tökéletességeit és esztétikai . gyönyörűséget találni az évtizedek ótá tervezett, de még fel nem épült monumentális palotákban? Kinek keli a mi iparunk, mely 1 keveset és semmi nevezeteset nem termel ; ki szorul a mi pangó kereskedelmünkre; s végül vonzanak-e sok idegent a mi kevés számú hivatalaink? Nem, a mi kedvűukért senki se jön, senki «e látogat bennünket, azért, mert reánk Hzorul. Kanizsát csak a kereskedelmi utazók keresik fel, lepik el, mert belőlünk élni akarnak. Jönnek, nem hogy itt hagyjanak, hanem, hogy vigyenek tőlünk. Jönnek, nem hogy nekünk adjanak keresetet. hanem, hogy maguknak szerezzenek. Jönnek — uekünk ugyan nem kárunkra — de csak a maguk hasznára. A mi idegenforgalmunk gazdasági érté-, két ime ennyire teszi a mérték, ha alaposabban megnézzük, megvizsgáljuk ennek a forgalomnak mibenlétét. De ki kell1 terjeszkednünk még egy körülményre. A nálunk megforduló utazók, .kik kereskedőinket felkeresik, háromnegyed részben bécsiek. Kereskedelmünk Bécs felé gravitál. A mi társadalmi életünkben domináló elem: a fatalizmuB, kereske-. dalműnket is uralja. Az országban mindenütt érezhető iparpártolási mo/galom c*ak Kaniz>ára uéz^a nem létező 3 egyetlen egy kereskedésben akaduük nyomaira. Ennek a szűkkeblű hazafiatlanságnak, a mi azonban nemcsak hazafiatlanság, hanem jó részben ostobaság is, legjobb bizonyítéka a bécsi utazók nagy száma, kik hozzánk jönnek ói ügyesen megdolgozzák a magyar piacot az os« ák ipar számára, b miut látjuk, legjobb piacnak Kanizsát találják. Ugy vagyunk a mi idegenforgalmunkkal, mint az egyszeri bajdukatoua a törökkel. Ütközet volt a magyarság és a törökök között. Futott, a kontyos, utána a magyarság. Elől egy hajdukatona üldözi a futó ellenséget és sikerül ia utolérnie egy hátul szaladó igazhitűt. Itáveli magát a magyar, fenn akarja tartóztatni. do a török vele együtt tovább Hzalad. .Fogtam törököt, de viszi* kiabálja a legény társainak, kik a báta-mőRött közeledtek már, s együtt legyűrték a menekülőt. Hát a mi idegenlor-galmunk is ilyen haszontalan dicsőség látszata. Foguuk idegeneket elegendő Hzámmal, de nem tudjuk nálunk tartani az övéket, ők vjszik el a mienket. Mutatós a mi idegenforgalmunk és i nem az, a mi egykor volt a régi időben, mikor négy virágzó hotel is kevés volt vendégeinek befogadására,.a mikor természetesen nemcsak az idegenforgalom, hanem az pgész kanizsai élet tartalmasabb és szebb volt, mint a mi időnkben. Tempi passati a melyek Isten tudja, mikor jönnek vissza 1 Szezonképelr. A nyárutó legszebb hónapja, a szeptember, vége leié közeledik. A gesztenyefák és a platánok levelüket hullatják. A gyep színe barnás-sárgába csavarodik. Az iskolafalak közé behatolt iámét az ifjúság kedves mosolygása. Az őszi táj ragyog, esek reggel és este szuszog a város lakossága párás, ködös levegőben. Együtt van ismét az egész város.\' A nők hóditó útra iudulnak ruháikkal, a mi rajtuk van. az mind grófnékra és báró-nékra emlékeztet. Az a sok ostoba portéka, amit ma toilettnek nevezünk, megvadította hz egész társadalmat; kárho-zatos pazarlás az, mely elnyeli a családfő szerzeményét Hogy n gyönyörűnél gyönyörűbb tói-letteket u\'cára is kell vinni, meg templomba is. ebben minden felekezetnek hölgyvilága megegyez. Már "agy ünnepek előtt Gellériué várja, várja. Mit vár? Amit a bécsi posta meg- szokott hozni. Hogy értsük? A ruha-caomagot. Nem is ám egy fazék lekvárt l Ha az a ruhacaomag megérkezik, nagy dolgok szoktak* történni a családban. -— Ilyenkor ragyog fel az asszony teljes fényében, mikor megérkezik a pakk! Ilyenkor az asszony még férjét is képes megcsókolni I j Ti hóditó nők. kik lyoni selymekbe öltözködtök, .gránátvirágot szórtok kalapjaitokra, aranyzsinort varrtok bluzgallér-jaitokra, ti külsőleg nem akartok egymáshoz hasonlítani^ Emelt fővel vonultok be a sófár ünnepen a templom kapuján, de szürke kedélylyelj szövetkeztek a nappal, hogy hozzá hasonlóan szórjátok a tényt, de szivetekre szürke fátyolt borittok és nem tudjátok megtalálni az igazi ösvényt, csak mindenki halad a maga ösvényén I Ha, ba, hal Hisz ez a prédikátor hangjai Pedig köztudomásu dolog, hogy inkább beszélhet ő a sötét falaknak, talán ledöntheti őket; inkább szóval lehet tartani az éhező gyermekeket, talán az ige csillapítja éböket, de a prédikátor szava? az nem bántja meg a sziveket, az nem fáj senkinek és Isten nagyon irgalmas. Oly irgalmas, hogy még a sok zaurokért se fog megharagudni, melyek csak ezután következnek be. Az aztán mindegy, akár Donátné, akár Donátfiné adja a zsurt. Ha az asszony csak valaminek látszik, az előkelő világ oda járo-gat. Előkelő világ manapság az, mely lenéz; a néphoz az tartozik, aki a lenézőkre- felnéz. Ebből a le- és fölnézésből keletkezik aztán a mi társadalmi életünk, mely olyan mulatságos, hogy csupa öröm és vigasság ma z»urokra menni. Éa mi a beszéd tárgya? Hallotta, Schnapperné hirtelen kidobta a Bzakácsnéját? Most vendéglőből étkeznek. Látta ma Gálic-kövinét, mennyire sminkeli magát? Azt hiszem, kár a helyzetet oly sötétnek festeni. Mert ha igaz ia, hogy az ánglius társadalom a gyarmataiból, a francia szorgalmából, a német tudomány és takarékosságból él meg, mi megélünk abból a társadalmi hitelből, melyhez egy fényes zsúr révén jutunk. Vagy talán jobb egy igazgatósági tagság valamely jó pénzintézetben. Kereskedelmi s iparkamara. — Hirdetmény. A nagykanizsai kir. törvényszék elnöksége az 1901—3. évekre fűtési célokra szolgáló a évenkéut körülbelül 480 köbmétert tevő L oszt. bükfa szállítására hirdet pályázatot, 1900. évi október bó IC iki lejárattal. Erről az -.érdekelteket oly megjegyzéssel értesítjük, hogy a közelebbi (Öltételeket a nevezett kir. törvényszék irodaigazgatójánál tudhatják meg. Sopron, 1900. évi 82eptember hó 14. — Uirdelmény. A m. kir. V. honvéd-« kerületi parancsnokság Székesfehérváron, Sopronban, Pécsett, Nagy-Kanizsáu és Pápán a m. kir. honvédcsapatok 1901. évi kenyér- és zab-szükségletének biztosítása céljából f. évi október [hó 2., 4., 12. és 15. napján ajánlati tárgyalást fog tartatni. Az írásbeli ajánlatok legkésőbb a tárgyalás napján d. e. 10 óráig nyújtandók1 be a tárgyaló-bizottsághoz. Miről az érdekelteket oly megjegyzéa-Bel értesítjük, bogy a • részletes hirdetmény hivataloB helyiségünkben a hivatalos órák alatt megtekinthető. Sopron, 1900. évi szeptember hó 17. — Hirdetmény. A gyümölcsöt, zöld-Mégnemür, leölt szárnyam, rákot, hust, élövirágot stbt tartalmazó kosárkülde-ményekről a felragasztott vagy hozzákötött cimirat postai kezelés közben, kivált az őszi rendkívüli forgalom idején a legoagyobb elővigyázat mellett is gyakran leválik. Az ily cimlelenné vált küldemények szállítása tetemes késedelmet szenved, 8 miután rendesen romlandó árut képez-.nek, értékük sokszor teljesen veszendőbe megy. Az ily károsodásoknak elejét veendő, a budapesti m. kir. posta- és távirda-igazgatÓ9ág oly gyűmölcaszállttó kosarakat- konstruáltatok, a melyek fődeléke .deszkalappal van befonva. A cimirat éa postai ragszám e deszkalapra ragasztva, nem szakadhat le kezelés közben a ezért á gyümölcBBzállitással foglalkozó cégek, i \' sőt maga a nagyközönség érdekében ia áll, hogy gyümölcsküldeményeit ily kosa-| rákba csomagolja. \' Az uj szerkezetű kosárfödél kamaránk; hivatalos helyiségében ia megtekinthető. Száz darab fedeleR kosár (5 klgros postacsomagokhoz való) 48 koronába kerül. Sopron, 1900. évi szeptember bó 22. A kereak. és iparkamara, HÍREK. — KertéBzetl és gyüraölcsklhlllt&s. Ma délelőtt nyillolt meg az Orez. Kertész-Egyesület által reudezett kertészeti kiállítás a Polgári Egylet nagytermében. A nagyterem valóságos pálmaligetté van átalakítva. A mellékhelyiségekben vaunak kiállítva a gyümölcsfélék. A főbb csoport kiállítói: Mautbner Ödön (vetemények én magvak). Gróf Festetich Tassziló (gyümölcs), Csurgói tanitó képezde (gyümölcs;, Elek Lipót (virágok), Szalacsi\' Farkaané (virágok), pallini Inkey László (virágok és gyümölcs), Polednák, Janda é.« Fabick kertészek (virágokat és gyümölcsöt.) A kiállítás megnyitására a Kertész-Egyesület elnöke Mayer Mihály, Lengyel Lajos főjegyzőt kérte fel, de eddig még a főjegyző határozott ígéretet nem tett és \'ugy látszik a viharágyu dördülése fog jelt adni a kiállítás megnyitására. — Névmagyarosítás. Wassermann Antal vereeci illetőségű, nagykanizsai lakos, fényképéaz, vezetéknevét belügyminiszteri engedélylyel .VérteH"-re változtatta. — Kinevezések. A király, Ilalvax Mátyás pénzügyi tanácsost és zala-eger-szegi pénzügyi igazgató helyettest Zala-Egemeg székhelylyel péuzügyi igazgatónak nevezte ki. A király Leipczig Antalt! pécsi kir. Ítélőtáblai tanácsjegyzőt a nagykanizsai kir. járásbírósághoz Makara Iván albiró távozása folytán megürült állásra albiróvá nevezte ki. Preineszberger Jenő, mármaros-szigeti lakós, jogszigorló, a letenyei kir. járásbírósághoz aljegyzővé — Schlezinger-Lipót, z.-egerszc-gi adóhivatali gyakornok az esztergomi kir. adóhivatalhoz ideiglenes minőségi adótisztté neveztetett ki. — Személyi hírek. Gról Batthyányi István, a herceg Batthyányi Strattmann-féle hitbizományi birtokok felügyelője f. hó 25 én Nagy-Kanizsára érkezett. Grünfeld Alfréd ca. éa kir. porosz kamaraművész, rokonai látogatására Nagy-Kanizsára érkezett. — Ualálozás. Ruaz József cs. és kir. dzsidás hadnagy beosztva a palini méntelepbez, Bécsben egy gége operáció következtében elhunyt. Egy hirtelen támadt betegség vitte a délceg, erőtelje* 03 fiatal katonát a pírba. • — Szolgálati jubileum. Szurovy Géza, a déli vaspálya-társaság uagy-kanizsai állomásának forgalmi ellenőre, f. hó 26-án Ülte meg hivatali szolgálatának harmincadik évfordulóját. Tiszttársai a jubilánst ez alkalomból szívélyesen üdvözölték és tiszteletére ban kettet rendeztek. — Eljegyzés. Bocsári Svastic3 El«k Somogymegye árvaszéki jegyzője és kir. .tartalékos hadaagy eljegyezte szentmar-gitaiFolly Irénke kisasszonyt Kaposvárott. -- Október C. A nsgykauizsai róm. katb. főgimnázium ifjúsága 1900. évi október bó 6 án a nemzeti gyász Ötvenegyedik évfordulóján a főgimnázium nagytermében hazafias ünnepet lart. Kezdete d. e. 10 éa fél órakor. A hazafias ünnepet d. e. 8" ós fél órakor gyászistentisztelet előzi meg a felső templomban. A műsor-a kővetkező: I. Isten áldd meg a magyart. Énekli az ifjúság énekkara. 2. Kik voltak a honvédek. Tóth.Kálmántól. Szavalja Gózony Ferenc 4. oszt. tanuló. 3. Rákóczy imája. Kuruc-dal. Énekli az ifjúság énekkara. 4. Ünnepi beszéd. Mondja Macsek Gyula 8. oszt. tanuló. 5. Gyászdal. Énekli az iíjuBág énekkara. C. Mikor az akasztófákat faragták. Tóth Kálmántól. Szavalja Németh György 8. oszt. tauuló. 7. Hazádnak rendületlenül. Énekli az ifjúság énekkara. — Kitüntetett orvos. Dr. Lóránd A. karlsbádi fűrdőorvosnak a perzsa sah a IV. osztályú nap éa oroazlány rendet adományozta. Dr. Lórándot dr. Schaffer, karlsbadi polgármester mutatta be azon-alkalommal, mikor a aah a karlabadi Kaiserbad cimü fürdőt látogatta meg. — Előléptetések. A magyar kir. igazüágügvminiazter Katzenbach József n.-kanizsai kir. járásbirót a VIII. fizetési osztály l-ső fokozatába, dr. Kobilicz Elek perlaki kir. aljárásbirót a IX fizetési osztály 2. fokozatába éa Fehér József nagy-kanizsai kir. törvényszéki aljegyzőt a XI. fizetési osztály első fokozatába léptelte elő. — Nól kereskedelmi tanfolyam. A helybeli izr. hitközség,, egy rég érzett hiányt fog pótolni a közel jővöbon. Engedve a közóhajnak a felső keres-kedolmi iskolával kapcaolatban n ó i keres k. tanfolyamot szervez. Ilyen tanfolyamok Szombathelyen, Veszprémben már régebben állanak fenn. Kanizsán is sok a polgári iskolát végzett leány, kik aziveseu folytatnák tanulmányaikat, ha erre alkalom éa mód volna, de még többen óhajtanának olyan tanfolyamra járni, melynek elvégzése valamely önálló kenyérkeresetre képesít. Ilyeu tanfolyam a női kereskedelmi iskola. Ez most van a szerveV.éa stádiumában. Tantestülete ugyanaz, mely a felső kereak. I iskoláé, az intézmény állami felügyelet alatt áll, és remélhető, hogy magáuosok részéről történt sokféle kísérletezés után ez a női kereskedelmi tanfolyam nagy szükséget fog pótolni Nagy-Kanizsán. — Néppárti beszámoló. Kálmán Károly országgyűlési képviselő f. hó 23-án tartotta \' beszámolóját Sümegen. Kíséretében Farkas József és dr. Major Ferenc országgyűlési képviselők voltak. A beszéd főleg a szabad ipar gyakorlata ellen irányult. — Hetivásár. A folyó évi október hó 3-ikára eső izraelita ünnep miatt városunkban a hetivásár október 2-án fog megtartatni. — Esküdtbíróság. A kir. törvény, székünknél f évi november hó 5. napján kezdődő harmadik esküdtbirósági ülésszakra érvényes szolgálati lajstrom f. évi október hó IC. napján d. e. 9 órakor fog az igazságügyi palota kia tanácstermében Tóth László kir. törvényszéki elnök elnöklete mellett sorshúzás utján megalakittatni. A harmadik ülésszak lesz Dűlünk próbaköve az esküdtek türelmes-Bégo b kitartásának, mert a sorshúzás által a szolgálati lajstromba kerülő esküdtek az üléasza^ 15 napja kövül legalább is minden második napon itél- . kezni lesznek hivatva bűnbe került embertársaik felett. — Bizalmi férflak. Az esküdtek 1901. évi évi-lajstromának őiüzeállitására hivatott bizottsághoz, mely a törvényszék elnöke, egy törvényszéki bíró s három bizalmi férfiúból áll, a zklamegyei törvényhatóság bizottsága f. é. szeptember hó 10-éc tartott közgyűlésében egy évi időtartamra dr. Lőke Emil, dr Fábián Zsigmond, Thassy Miklós, Knortzer György, Remete Géza, Ebecspanger (Elek) Ernő, dr. Rotschild 8amu, Sallér Lajos, Faics Lajos, Tripammer Gyula, dr. Tripsmmer Rezsó és dr. Fried Ödönt választotta meg. A bizottságnál közreműködő 3 bizalmi férfiút a most felsoroltak közül a kir. tezéki elnök hívja meg. — Bagl nem jön! A ,M. H." írja: ,Bagi Gyula, aki öt évig volt a miskolci Bziúlráz főrendezője, egy év előtt színtársulatot szervezett és nagy ambícióval, s áldozatkészséggel kezdte meg működését. Törekvését azonban nem koronázta siker, b most hogy vagyonától és illúzióitól megszabadult, ismét elszerződött, még pedig Kisa Pál társulatához Nagybecskerekre.* E Bzerint tehát mégse lesz szerencsénk Bagi úrhoz?1 — Hamis pénz. Hamis pénz forog kézen vidékünkön is, és pedig 20 filléresek, 1 forintosok é3 5 koronás ércpénz hamisítványok. Figyelmeztetjük a kőzön-Béget erre azzal, hogy egy kis vigyázattal a hamisítványok köonyen felismerhetők, mert feltűnően szürkék és a nagyobb pénznemeken hiányzik a .bizalmam az ősi erényben* azövegü körirat. — Kanizsa-Budapest. A helybeli kereskedő-világ egy régi óhaja megy teljesedésbe: elkészül a Kanizsá: Budapesttel összekötő telefon. A vezeték — mely a budapesti vonalon a táviró sodronyokkal egy irányban \' halad — már elkészült és most már a vároaban készítik a vezetéket. A posta-távirda igazgató-ság ugyan még nem intézkedett a meg- nyitás ideje iránt amint illetékes helyről érteaülünk — az egész csak napok kérdése. A telefon tehát meg lesz, csak legyenek elegendő számmal olyanok, a kik igénybe ia veszik. — A szüret. A szüret közeledtére vármegyénk alispánja kővetkező alkalomszerű és közérdekű hirdetményt bocsá totta ki valamennyi közuégben való kihirdetés végett: A bekövetkező szüret alkalmából figyelmeztetnek az érdekeitek, bogy a bortörvény (1893. évi XXIII t.-c.) és az ennek végrehajtása tárgyáéban kiadott rendelet értelmébeu a mustba, vagy a borba, ugysziutén a már kész, kierjedt tőrkölyborba vizet keverni, bármily csekély meunyiaégben ia feltétlenül tilon, még akkor is, ha ezt maga a vevő kívánná; továbbá tilos a természetes . bornak a törkölyborral, vagy gyümölcsborral való összekeverése (összeházasítása) is. A viz használata c<ak a törköly bor készítésénél van i megengedve, de ott ia csak az idézett végrehajtási rendelet-bon körülirt megszorítással. EgyBzersmiml figyelmeztetnek az érdekeltek arra is, hogy aki a fenti tiltott módon készített, vagy kezelt bort forgalomba hozaa,\' vagy eladja, az az 1893. évi XXIII. t.-c. értelmében 600 koronáig terjedhető pénz-büntetéssel büntettetik, aki pedig a bort maga vizezi, vagy más tiltott\'auyagokkal kezeli, vagy a természetes bort lörköly-borral, vagy gyümölcsborral összekeveri, az mint mesterbe* bor készítője! 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel és ezen. felül még 2 hónapig terjedhető . elzárással büntettetik, s ezen kívül az illetőktől a triiolt módon ke/.olt borok még el ia kobzandók. Z.-Egerazeg. 1900. 8zept. 17-én. Csertáp Károly Bk., Zalavármegye alispánja.\' — A perzsa «ah\'utazása. Tudvalevő, hogy a perzsa sah Budapestről Konstanti-cápolyba indult. Oda jelenleg két ut vezet, a Budapest—Zimony—Zaribrodi vonal éa Nagy Kanizsán ál Triesztbe. Ha a perzsa sah véletlenül Nagy-Kanizsán kiszállt volna, itt-tartózkodásának idejére a következő programmol lehetett volua összeállítani. Vasárnap délelőtt: Népgyűlés a városház előtt, délután hangverseny a Zöldla- és Egjlet-kertben. Este: Alsós a Koronában. Hélfőn: A szombatkai uj bonvédkaszárnya, az uj főgimnázium, a szegényház és a váro«i muzeum megtekintése. Délután: Nagy-gyakorlat utcaseprőkkel locsolás nélkül. A rendőrség leljes díszben vonul ki. Kedden délelőtt: A nagy-kanizsai azpgé-nyek monstre küldöttségének fogadása. Este tűzijáték a pályaudvar előtti téren \' éa elutazás petróleum világítás mellett. — A perzsa sah Budapesten.,Mint jó hivő muzulmánok a perzsák szeszes italokat nem isznak s igy az udvari ebéden a perzsa sah és kísérete csak „Kristály" Szent Lukács-fürdői hegyiforráB ásványvizet ittak. Ez azonban igen jói ízlett nékik ói a diszea Hungária szállóban, a hol budapesti tartózkodásuk alatt laktak, sem kívántak más vizet, mint a melyet az udvari ebéden megismertek.. A Hungária szálloda igazgatóját Burger ur«t, Emine Sullaöe Sadrazam nacyvezér megbízta, hogy a Szent Lukács-fürdő \'kut-vállalatnál egy nagyobb küldemény Kria1 tály ásványvizet megrendeljen. . — Közgyűlés. A Magyarországi Munkások Rokkant- és Nyugdíj Egyesülete Nagykauizsai Fiókja f. hó;23.-án, vasárnap d. u. tartotta óvi roodes közgyűlését a % városház nagytermében. Steiner Fülöp * elnök, megnyitván az ülést örömének ad kifejezést a fölött, hogy a tagok (!) oly szép számmal jelentek meg és jóleső őrömmel látja, hogy a tisztikar fáradozása nem volt hiábavaló, a mennyiben a tagok száma 56 ról 106-ra emelkedett. Kéri továbbra is a pártolást. Deut8Ch Salamon titkár felolvasta a jelentést éa felkérte a közgyűlést, vizsgálja át a mérleg 2. példányát. A tisztviselők választása került eorra; a rendes tisztikar ugyanaz maradt, választottak még vagy 16 választmányi tagot, de az elnök éa jegyző, kijelentették, hogy csak ozon esetre tartják meg tisztségüket, ba különösen a választmány jobban törődik az Egylet dolgaival. Végül Német egyleti tag indítványára elhatározta a közgyűlés, hogy Vécsey Zsigmond polgármestert felkéri küldöttség által a Fiók felett való védnökség elvállalására és uébány előkelőbb ipari vállalkozót tiszteletbeli tagul fog választani. > Foulard-selyem -ruha 8 írt 40 krlól feljebb I — 14 míter — póilsbér él rlmmemeitc Minták kÍTil.ntiírs, nemkülönben lekete, (enér íi izlne. Henncbcrg-leljemblouíok él ruhikr. alkalmas 45 krtöl Uírtfókrig míterenkiui. . Csak akkor valódi, ha közvetlen tólem rendelik! HENNEBERG G., selroárns, Zürichben. ég kir. ud*ftri-»xalli:6. xxxix. i-.vi\'oly\\m. ZALAI KÖZLÖNY 1900. SZEPTEMBER 22-én. Uj lap Zalában. Mint a legmegbízhatóbb íornbból értesülünk, f. évi október hó elejéu Zala-Egerszegcn Borbély György főgimnáziumi tanár Bzor-kcsztésében „Magyar Paizs* cimrael egy uj lap fog megindulni, mely az ipar-védelem s általában a magyarság érdekeinek iniudéu téren való előmozdítását tűzte ki célul. — Lopások, hmét záratlnn lakás ttdta meg könnyű szerrel az alkalmat a tolvajoknak;!, hó 23 ára virradóra Mau-tuanó Józsefnél elszállásolt három diákunk hálószobájából, a nélkül, hogy a bennt alvók észrevették volna, az összes öttö/ö ruha eltűnt. Másnap égy a mezőn dolgo/ó íoldmives egy telt zsákot talált n kukoricaszárak közé rejtve s ezt bevitte ft rendőrségre. Itt aztán a meghívott károgok az eltűnt ruhákra ismertek, a íuellényzsebekböl azonban — a mi igen természetes — a zsebórák hiányoztak. Másnap. 2-í-ről 25-ére átmenő éjjel , pedig Arvai Lijos helybeli posta- és távirdatiszt lakásának azon részéből, melyben senki sem hált, egy rakás szennyes fehérnemű és csolédöliözot tüut el. Ezt is megtaláltak a reggeli órákban ti katonai gyakorlótéren. A rendőrség ki is nyomozta a tetteseket Filák László és Takács Géza notórius tolvajok személyiben. I\'ilák László ugypuaz, kit a rendőrség csak nemrég a .templomhau talált bezárva és a büntető biróságnuk feljelentett — Ellenőrzési szemle. Nagy-Kanizsa város területén tartózkodó magy. kir. honvédségbeli tnrtalékos éa s/.abiidaágoit katonák clleriőrr.ési szendéje f. é. október 1. és 2-án u „S/arvas" .szállodában tartalik meg; reggel 8 órakor kezdődik. Az \' mó.szernfe 1900. évi november hó 19 én a honvúdlaktaiiya udvarán fog megtartatni. Nagy-Kanizsán, 1900. szeptember 10-éii. Vécsey Záigtnond s. k., polgármester. — FlgyelmezlotéB. Az osztrák értékű régi frankójegyek és a folyó év január hú 1-vel forgalmon kivül nem helyezeti egyéb régi értékcikkek érvényeasége folyó évi Hzeptember hó 30-ával végleg megszűnik A közönségnél kinnlevő osztrák értékű régi frankójegyeket és egyéb regi, értékcikkeket, ha azok valódiak, épek és használatlanok, a posta- és távirda hivatalok folyó évi október hó 1-től bezáró!ag december hó 3 l-ig terjedő három havi határidő folyama alatt a bemutató kiv\'ánsága szerint, uj kibocsátású (tillér értékjelzésü) frankójegyekre és egyéb" értékcikkekre becserélik. Folyó évi december hó 3l-én tul az osztrák értékű régi frankójegyek és egyéb régi értékcikkek becserélésre többé el nem fogadtatnak. lillO\\FEIil> Kövérek folytatják a tanítást az idegen nyelvekben. — Lakás: Vasúti utca hitközség-ház. Schneider Mibályné Kele Katalin rk. földmives, ,37 éves: méblob. Domiukó Márton rk. kocsis, 32 éves: tüdőlob. 1 Lőwinger Gizella izr. 3 uopo3: gyengeség. Flesch A.rminné Bruchler Ilona izr. 31 éves: bélhurut. Házasságot kötöttek: Varga Ferenc munkás — Imrei Rozáliával. \' ANYAKÖNYVI HÍREK. Születések: — Szeptember 21—2»-ig. — Tóth Károly munkás: Ferenc. Csizmadia Mária szobalány: Gizella. I\'arkus Rozi guzdansszony: Ede. Feix Alajos lakatos: Margit. Horviíth Károly kőmives: Károly. Radics József n.-ipszámos: József. ■ Bencék Fereuc földmives: Rosi. \'Kuzsner József o«P^zámos: Katalin. Möutner Albert birtokos: László. Lőwinger Jozefa szakácsné: Erzsébet és Gizella. Szilágyi István asztalos: Mária. Gráf Károly fókalauz: Kálmán. Hnláloz&sok Farkas Ede rk. 12 órás: gyengeség. Tamedler Mihály ág. ev. koidui, 82 évos: végelgyengülés. Farkas Jánosné Marics Auna rk. 50 éves: gyomorrák. Horváth György rk. cipész, 25 évea: lüdóvész. Loboda ,János ifj. rk. 1 hónapos: bél-hurul. Major István ifj. rk. 5 hóuapos: bélhuruL Lőwinger Erzsébet izr. l\'/a órás: gyengeség. Német Károly rk. 13 hónapos: bélhurut. Foyta Béla rk. 4 éves: vörheny. Jámbor Margit rk. 3 éves: vörheny. Jámbor Juliánná rk. 2 éves: vörheny. Kováin Ferenc rk. 2 hónapos: ránggőrcs. Jdiikovics György rk 2 éves: bélburut. KolorigvH Verona rk. napszámos, 27 éves: _v, tüdőgüniő* őr. Wdihhűrgflr Jakab izr. rézműves, G7 éves : Bright-kór. IDEGENEK NÉVSORA. „Korona" Szálló. Ilrcucr S.imu utazíi, Hpe»t, .Scbllk l.ajovluuto* &*>h ^Ktil-, lltxiilij I.ávíli iiin^Aiuo, iKcxiibciy. Weísz • Jakab ut:uí>, ltéj:s, Koíiicr Ödön uUu-.V ltcc-, Goncrman K. kcrcske.lü, t!écs, Üdrucr pandúr ut.wú, Itccs, MoliiAi Lajos molnár, N.nlgrid, lícijjcr ZMgltívml utazA. Héc«, Ilcrc/.it^ X. ui.u»\'., Hécs, Scisc Hermán uta*ö, Nürnberg, Wiener M. ul.-u«i, l\'.éc*, lircucr llcnrich u\'.ar.ó, ficcs, jycller Gyula ulati\'i, FücbAincui, l>r. 1 lochstSUlcr Sándor ügyved, Kozibcly, XnsrMyi Júx»ef mérnök, Kaposvár, Rotliatucr Vilnius niató, Siófok, \\Vcilcr Izidor kereskcUÍV, Hpest, Scéchy Imre ut aii, J!pe>r, I)r. Gergely Samu ügyvád, Györ, Toch Adolf utazó, Hpest, Liiwínger l.aj.x uta;ó, Ilpett, Dr. MibMyfy X. Ügyvéd. Knyiug, Iicndekovits A.l.df pleb.W, Knying, K.uilcr Joz-cf m. kir. fCiiiérnök, /..-K-crs/cc, lV.|1os Zsigmond kercsked!\',, Itpe>t, Péter lliigó privatc, 1,\'nnt, Klgcr Scbc<|Jén ult»/ü, Linz, W\'cillei S. utazó, I5ecs\', Garopcr llen-rich hfljo-iiicm.-.k, Trie^, Dr Ti.bUíh Icicne ügyvéd, Szoinlwtbelj-. Iluky Kmil kere^c.Ki, Üecs. Le.lcicr J. uiacú, Jíecí. I)r. Scbwartt X. iljjyvc.l, I\'rága. l\'Aj.ai Mór ma/,;,. liarcslelcj", I-iiclis J.S/scf inarliakercskeilü, Kapronca, Xeufcl.l l.ipót u.aiiia-kcreskcJ.i, Kapraiica, X. u\'.a.-ü, Ssékcs- fehórvár, Klein X. usafco, S/éke«fel.érvár, lUntcr Alajos kr.nyvnyoin.lás/, MUnclicn, Tca<chlen.ler V. uiaía, Híc-c, KkIimiícs Ferenc usai<>, Üccs. [<ci:/cr Kmil utaz... Upe<(. Márku« l.ajox hivatáliuík, ltj,c<l, Dr. I\'éek J. tlgyvcd, Hpesl, Mcllis 1- utaiü, S/.oni- bathclv. „Szaryas" Szálló. Pelruvics ZoliAn uiazó. Hcc<. Moüiu Ferenc uuuO. Itéc*. Schiller Samu Ula/ó, |!éc«, l\'olatiel. Kámly iilaz.\'., IJécs, Vosetler líexxö irtató, Mann-beim, CerhAtd Krisilián ula/A, Keiiifcbciil, lindrUz Adolf litntó, r.rünn, Hühm JAnos magánzó. Zala-Kgersxcg, Cicrnyei K.lc utazó, lipest, üngir Atí>erl utazó, llpest, Freifeld Ucnrich tak. pénzt, ifiarg., I-égrá.l, Misner Gyula Uercakc.!", l.égrád, Itar.inyai Ö>t«"m birtokos, Pacsa, GnlmvMit Kde utaiö, llrUnti, 1-riedl Gusitáv uiató, «4c», IlorváiW^uiazö, Ucc?,\' Kutiin Marton hivatalnok. Hatvan, (Tdcíiner Zsig-iitóud kereskedő, liajn, Wcidncr Dicset Ernő 111. kjr. liunv. síftzados. Körmenti, Tilkovtzky Géza c«. k. 4S. főhadnagy, Sopron, V.w Salamon utaiO, Györ, llnr> l.ajos Sámson, Xaxtálvi Jói<ef mérr.ók, Kaposvár, l\'ollák Zsigmond utazó, i!ée». Ka:iii»fner Samu ulntó, Temesvár, l\'olilicr Zsigmottd kereskedő, llpest, Takác* (Jsíkir és neje gyáron, llpest, ,1\'ckeie István tlgyvé<l, Kaposvár, Kaspauek Frigyes hivatalnok, Kccs, SlUck. Sándor bankhivataluok, Uécs, llolf János fiiillatorvos, Pápa, Furtingcr Károly sjá.-ados, Zala-Kgetsicj;, Gytuics lieltíir alezredes, J\'ápa, Schwarlz Máxmüián utazód Linz, l\'aukl Alajos utiiz.\'., Hccs, Komlósy Adolf ulató, Hécs, S^ltó Kálmán ügyvéd, Kaposvár, Kis Ferenc kereskedő, llpes!, Kclch Albert utazó, Hpe>t, Strauii Igniu utazó, Zágráb, liöhtn Gusítáv lierlii, X.-llajom, Kdef János utazó, Hécs. Deutsch Samu uiazó, líecs, líerger Fiilúp utuzó, Hécs. . K.Ö ZGAZDA3AG. Gabonaüzletröl. Az üzlet a hét elején szünetelt; majd , pedig kissé kedvezőbb hangulat uralkodott, mig tegnap ismét valamivel lanyhább volt. Rozs keresett éa folyton emelkedik, mennyiben az usance-áru nem felel meg a kivánt minőségnek. Buza valamivel szilárdabb, árpa lanyha, bab és jzab valamivel élénkebb. Piacunkon a hozatal gyenge, áraink a következők: Buza 7 kor. 20 fill. - 7 kor. 30 fill. Rozs G , 65 . .—: G 0 80 „j Árpa G . — , — 0 , GO Zab 5 . 20 . — 5 , 40 , Bab 7„ö0„ — 7„70, 50 kilogrimmonkint. IRODALOM — Nyilatkozat. Sokazor intézik hozzánk azl a kérést, ajánljunk a .központi napilapok közül olyant, mely teljesen kíelégiti az olvasók igényét. É kérdésro nehéz válaszolni, miután a fővárosi hírlapirodalom nagyon fejlett fokon áll é-i sok jó napilapunk van. Mégis, ha választanuuk kell, azt választjuk, amely a mi közönségünk igényeinek és viszonyainak; teljesen meglelel és ez a „Magyar Hiriap," melyet Fenyő Sándor szerkeszt. A mi vidéki közönségünknek első sorban azért ajáulhatjuk a legmelegebben a Magyar Hirlap" járatását, mert míg a többi központi lap csak a szenzáció szempontjából, a törvényszék és rendőrség körébe vágó események alkalmával szórványosan foglalkozik vidékünkkel, a .Magyar Hírlap* figyelemmel kiséri kulturális, társadalmi, gazdasági és kereskedelmi helyzetünket is. A szabadelvű és demokrata irányban való haladást s/olgálja a .Magyar Hirlap," mely tízéves fennállása óta óriási szolgálatokat is tett a magyartág ügyének. Ismételten a legmelegebben ajánlhatjuk a .Magyar Ilir-Iap*-ot, melynek kiadóhivatalába, (Budapest, Ilonvéd utca 10.) október 5-ig küldhetők az előfizetési összegek: évnegyedre 3 frt 50 kr., c«y hónapra 1 írt 20 kr. Szerkesttösco : Z>r. Villányi Henrik, lelelös s*erkeBztő. Kiadó : Jf}. Il\'ajdits .József, VEGYES. — Sok évi megfigyelés. Ivmésztésgyengesé-geknél tia étvágybiauyual általában minden Rj-omorbJijnál, a valódi ^.Moll-felc seidlitz porok" bizonyultak a lcRSikirebbekuok a többi szerek lölött, mint gyomor erösitók és vérüszlitók. Egy doboz ára 2 kor. Szétküldés napooto utánvétellel Moll A. gyógyszerész cs.. és kir. udv. szállító által, Bécs," I. Tuchlanben 9. A vidéki gyógyszertárakban határozctlan Moll A. készítménye kérendő az ö gyári jelvényével és aláírásával. . Nyilttér. Az e rovat alatt közlóttekért nem vállal felelősséget a szerkesztőség Vese, huiryhólyag, hugydara és a kÖ8ZYéuyb«ntaImaU ellen, továbbá a légző és emésztfesl szervek lmrutos bántalmainál,orvosi tekintélyek általa Llth Ion-forrás SALUATOR sikerrel rendelve lesz. II u k y h aj tó li a t ás n ! Kelta ízű! Kőnnjen pmIMö Kapható Asványvizkrreskedésekben éa gyógyszertárakban. A Sahator-forrás igazgatósága Kperjosen HIRDETÉSEK. 5189/tk. 900. ArvcrcNi Iiinletiiiénj\'. A n.-kanizsai kir. törvényszék telekkönyvi osztálya részéről közhírré tétetik, hogy Ladila.József ibáros-berényi lakós. végrehajtatónak, Pécsek Katalin férj. Ladila Józsefné végrehajtást Bzenvedő virághegyi lakós elleni 1G7 kor. tőke, 12 kor. 80 nllér ingó végrehajtás kérelmi, 17 kor. 10 fillér végrehajtás megkisér-lési, 17 kor. ingatlan végrehajtás kérelmi, 18 kor\'; 30 fillér elfoö árverés kérelmi, 6 kor. jelenlegi, s a még felmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyében a fentuevjezett kir. törvényszék területéhez tartozó, a nagy-récsei 120. sz. tjkvben f (4236—4238) hrsz. alatt felvett s 828 koronára becaült virághegyi szőlő, prés-.ház.és rét 1900. .évi október hó ÉL napján d. e. 10 órakorjf Nagy-Récse községbiró házánál, Győrffy János felperesi ügyvéd, vagy helyettese közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a\'fenntobb kitett becsár. Árverezni kivánók tartoznak a becsár 10%,-itt készpénzben, vagy óvadékképes papírban a kiküldöli kezéhez letenni. Kelt N.-Kanizsáp, a kir. tvszék, mint telekkönyvi hatóságnál, 1900. évi aug. hó 23. napján. Dr. Neusiedler Antal,\' kir. tszéki bíró. 4758/tft. 900. Árverési hirdetmény. A nJ-kanizsai kir. törvényszék telekkvi osztálya részéről közhírré tétetik, hogy a m. kir. államkincstár végrehajtatónak Sipos Lajos végrehajtást szenvedő bahóti lakós elleni 420 kor. tőke, ennek 1899. évi feb(ruár hó 2-ikától járó 5% kamatai, 5 kor.- 70 fill. lejárt kamat, 19 kor. 30 fill. végrehajtás kérelmi. 21 kor. 70 fill. jelenlegi és a még felmerülendő költségek iráulti végrehajtási ügyében a fentneve-zett kir. tvszék területéhez tartozó a hahóti 653. sz. tjkvben 1. f 4. és G. eorajz. alatt felvolt s 2130 koronára becsült 7j telek, továbbá u. azon tjkvben f 591/a hrsz. alatt felvett s 12 koronára becsült berek, u. azon tjkvben f 1135/b hrszj. a. felvett 1472 koronára becsült belső hegyi szőlő és , présház, ■ u. azon tkbén t 1215/c hrsz. alatt felvett 99G koronára becsült nagy gesztenyési szőlő és présház, u. azon tjkvben f 1126. hrsz. alatt felvett s 540 koronára becsült 1900. évi október hó 22. napján I d. e. 10 órakor Hahót községházánál dr. Tuboly Gyula felperes ügyvéd, vagy helyettese közbe--jöttével- megtartandó nyilvános árverésen elad\'alDi fog. Kikiáltási ár a fentebb kitett becsár. Árverezni kiváuók tartoznak a becsár lOVát készpénzben vagy ^óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. \'Kelt N.-Kanizsán, a kir. tvszék mint telekkönyvi hatóságnál, 1900. évi augusztus ihó 3. napján. Gózony tszéki albiró szabads. Dr. Neusiedler Antal. j kir. tyzéki biró. NAGY^ MELLEKKERESET! -— - • sar sok pé\\zt -w kereshetnek bármely foglalkozású személyek minden költség és rizikó nélkül, ha hajilaLdók tóiéra epy ügynökséget átvenni. Ajánlatok a következő címre intézendök: Hermann Sachse, Leipzig-Lindenau. MIÉRT | van annyi uiánzat? p MERT valódi Elaenstadtor-féle ft a törv. bej. „vaslovao* védjegvgyel a legjobb és legtartósabb fénymáz puha padlóknak és konyhabútoroknak bemázolasára. Az EiBensliidtor-félö Linóleum padló-zománc egy óra alalt keményre szárad, — bámulatosan szép fénynyél blr és tartósság tekintetében eddig rdlillmulhitatlan. A következő változatokban kapható: 1. sz. sárgásbarna, 2 sz. sötétbarna és 3. sz mahagonibsrea. Nagy elterjedtségénél fogva knlőnbözö hason-f^jcHy bangzáim nevek alalt fj tfV0 5l0va^ utánzatokat 1 hoznak lorgalomba, miért is kérjen mindenki kizárólag csak Elaenstadter- <> fele Linóleum padló-zománcot, a törv. bejegyzett .vaslovag* védjegygyet I Ü Eisenstadter Testvérek | « , lakk- és festékgyára, Bécs. í Kapható: Strem és Klein, Neu | ^ és Klein cégeknél, Nagy-Kanizsán. |p HIRDETMENY. Néhai Talabér Kálmilii hagyatékiból a folyó évi gyümölcstermés (alma és körte) Sárszogen a helyszínén 1900. évi, október hó 4-én délelőtt 9 érakor tartandó: nyilvános, \'árverésen a legtöbbet ígérőnek készpénzfizetés mellett cl fog adatni. Sárszeg. I!f00. szept. 27. KÁLLÓK ELEK. zárgondnok. aOCOOOCXXDOaOCOOOOCKXJDOOCCOOCCCOOOOOOOCOCOOCXÍCIOOOCCCOCJOCOOO o(fi tte <fi tp ip tp (p ip tp <p Gyümölcs és szöllö bor készítési gépek Gyümölcs ^ szöllö s folytonosan hdtó kettős emeltyű szerkezettel. és nyomerő szabályzóval. A munka képesség 20% nagyobb, mint bármely sajtónál * Szöllö •w <p j« p p ] tp tp (p <p tp ip <p <P <p <P (p OC0002DOOÍX)ODDOOOOQCOOOOOOOOCXI3CCOOOC>C)OOOaOCXDOOOOOOCOOSOOa és bogyó morzsolok. TcIJcncii felszerelt Nziirefclö kcN/.iilékck. Szöllö és gyümölcs iirldk. aszaló készülékek gyümölcs és\' tú/elék astalisra, gyümölcs-vago és hámozd gepek, legújabb szerkezetű szabid, önműködő ,,Syphonia" gyümölcs és szöllövesszo permetezők gyártatnák és szállíttatnak jótállás mellett a legjobb kivitelben MAYFARTH PH. ÉS TÁRSA a. kir. kizár, gzttbud. igtuildaúgi gépgyáruk, vanöntéda és gőzbám\'úr. BÉCS, II. TaborstrassB 71. I Kitüntetve 400 arany, eJiiat én bronz éremmel. / Xt „orciAffos mcz£gazt!o*ágl eKjtct naifj- arajíjvrmc IS01). SKPffCilon.\'\' Árjegyzékek Ingyen ra bérmentve. Képviselők ós viszontárusitók felvétetnek. § f 8 n i 8 ■pQ. 8 D 4>§ 1900. SZEPTEMBER 29-áq. gr VEGELADA S. ym 15 év éta fennálló. ám% y&m® én poszté iiktiaM VÉGLEGESEN FELOSZLATJUK, S alkalmai nyujlunk f. vevőinknek az őszi és téli idényre szükségeit olcsó áron fedezni annál is inkább, minthogy a végeladás csak y ii m ii ni II0 s a még vissza maradt áruk olcsó áron adatnak el. Visszamaradt nyári cikkeket bámulatos olcsóért TISff]" ■m — t/i t.- $ P « S S E te te n /-r p — O ü. ü (- CŰ o 5 = « o « N >\\n ■<E|ÍS V}\\ N r . JS c Qű <z X-ca Jn u J« O * O ul :0 r o N ÍJE " >« s SUCHARD Párisi világkiállítás 1900. GRAND PRÍX 16- : \' 1 SP\' A feltaláló dr. Moidlnger tanár ur által kizárólag jogosított gyártmányú MEtDfNGER-KÁLYHA HEIM H. cs ós kir. udv. szállítónál kapható. BUDAPEST: Thonethof. — PÉCS: I. Kohlmarkt 7. sz. a. PRA6: Hybernergas8e 7. Minden államban 87;fibtidnlmazv8. — Az első éremmel minden kiállitánon kitüntetve. —\' Legkitűnőbb, nagyobb égési tartamra bpreiulezeit kormányzó és szellőző kályhák lakások, iskol&k fi* irodák BK&tnára b Icjjogyszcrübb ég lpgt*lf>glitisab)> fai&llitásban, tfct*7.é««r.eriiiti égési Mőlarlnm tclnpírral va!6 Illésnél és 24 ór&ig terjedő égén köszémirli tQzclé.iaéi j <10.000, kiílj liu íorpruloiiilia Iiokvu. Egy Jiiiljhával több nzoba I« fűthető. „M EI Dl N G E R"-kál y hák, óva intünk az. utánzatoktól utalva a kólyhsajtókra öntőit kővetkező védjegyre: MF.IDINCER OFEN jk H. H E I ^HE STI A"-kályhák. Helm nacy égési időtartamra berendezett FÜSTEMÉSZTŐ KANDALLÓK. ~n FO ST E M ÉSZTŐ CALORf FÉREK. Központi fiités luimlen rentlN/.cr szerint. Szárító készülékek gazdasági és Ipari célokra. ~M Prospektusok és árjegyzékek ingyen és bérmentve. kéretik! Brády-féle MÁRIA-CELLI 5 GYOMOR-CSEPPEK nagyszerűen hatnak pyutnor bajoknál. nélkülözhetetlen éa általánosan ismeretes házi és népszer. — A gyomorbetegség tünetei: étvágytalanság, gyomorbetegség, bü*ős lehelet, fe.Ifujthág, savanyu felböííogés, hasmenés, gyomorégés, /elesleges §— nyálkaki választás, sárgaság undor és hányás, gyomorgörcs, szükülés. — a Hathatós gyógyszernek bizonyult fej- t § fájásnál, a meonyiben ez a gyomor- £ ~ tói származott, gyoraortulterhelésnél. $ ételekkel és jitalokkal, giliszták májbajok és hiitaorrhoidMnál. Emiitett hajoknál a Brádjr-féle márlacelli gyomorcseppek évek óta kitűnőknek bizonyultak, a mit száz meg Bzáz bizonyítvány tauu-sit, A bovápárláanál kérjünk határozottan Brddyíele márlacelli gyo-morcseppet és ügyéljünk a fenti védjegy- és aláírásra és arra, hogy e rég hírneves valódi Brádj-főle márlacelli igyomorcseppek üve-genkint 40 kr^a, nagy üvegje 70\'í krba kerül, holott a nem valódi, j hamisított, éa értéktelenek olcsób- 1 bao, leginkább 35 krért árusittatnak. ! Központi szétküldés Brády Károly | által Bécs; gyógyszertár a .Magyar ! Király" höz., I. FleÍRchmarkt 7. Nagy-Kaoizsán: Práger Béla és j Belus Lijos gyógyszerészeknél. — J Barcson: Kobut Sándor gyógysfce- i résznél, \' Vau szerencsém a nagyérdemű közöuségnek tudomására adni, hogy a BAJOR LÁSZL Ó-fele jó hirnevU jr rr átvettem, s midőn annak vasárnap, szeptember 30-án tartandó megnyitására becses látogatásit tisztelettel kérném, egyszersmind igérem, hogy tiszta, hamisítatlan borok és ízletes ételek kiszolgálása által igyekezni fogom mélyen tisztelt vendégeim megelégedését kiérdemelni. Tisztelettel Orthoíer Gusztáv vendéglős. nppooQooroooaoaoooocaoaoooooqoooooooooooopq MOLL SEIDLITZ POR l\'aak akkot valódiak. ha mlndogylk dobol Moll L. védjegját ért alatiieit tünteti fal. A Hall A.-fél* Seldllli-parek úrtól fjógyhaUia a leftmakaciebb gyemr- ál el-teitbáatalMak, gymnnrgarci .1 íjomorliét, rOjrzölt lltkrikldii, mijbinuloui, vér talalál. arau«£r ól t legknltntiőtőhb nil btltgiégek cllao, e jelei háiiiacraok éitiipd.k 6u mlajiit aatyubb elterjedőit iteriett. — Ara egy lipioiitltt ara-dall datalaak 2 kar Hamisítások tarvény Heg fenyíttetnek. [ MOLL-f ÉLÉ FRANCIA SiVBORSZESZ ES SO Csak akkor valödl 7t. ^Nyomatott Ifj. Wajdits Jézsef könyvnyomdájában Nagy-Kaniiaán. b. »ladc,rlk nva, M01.I. A. .édjefyfl ,„„,„,, .A. Hall- feliratú óuoiattal viq Üm A llall lila traaaila baraieli aa a* uaieaetaion mint H|dalaaoilllapll« badtrniltil ,„J kOu.íay, fiu> éi a neghnlí! es,ib kírrlke.raínjeinil laniamerneiabh oéu..er — E|y imitt eredeti Qrag ára I kor. 80 flll. \' MOLL Gyermek szappanja. . wr iís^^íáir.\'^rk\'irárí^ttU\'viíárV.""^ho\'" Ara darabanklat — 40 011. öt darab - I kar. 80 tll. Minden -darab tjemek-atappaa Hall a. védjegyével ran alUtva Fii i étkl I ti é~: Moll A. gyógyszerész, ct. és kir. udvari szállitd által, Béca: Tocblauben 9. az. Vidéki megrendelőiek naponta poitaotlavét mellett teljeiittatnek. A raktárakban tették határozottan MOLL A. aláírásával éi védjegyével ellátott készítményeket kérni. Raktár: Nagy-Kanizsán Rosenfeld Adolf él Fia. fcoogggoreooooooa^ |
