* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 4.77 MB | |
| 2010-02-13 21:00:54 | |
 | |||||||
Nyilvános  1870 | 4677 | Zalai Közlöny 1901. 036-039. szám szeptember | Zalai Közlöny Hetenkint egyszer, szombaton megjelenő vegyes tartalmú hetilap 40. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: NAGYKANIZSA, 1901. szeptember hó 7-én. 36-ilc szám. XI . évfolyam. Elöftzcléai árt Egéa* évro . . 10 kor. — fill. Fél évre ... 5 kor. — flll. Negyedévre . . 2 kor. 50 fill. Kgjes szám 20 flll. HIRDETÉSEK 6 hasábos petitaorban 14, másodszor 13, i minden további sorért 10 fill NYILTTÉR 8 E N petit soronként 2U lillfiréit tétet-oek fel. ZALAI I0ZL0IT. A Inp írelkmi résiét illető minden kOili-uiéuy a felelői szcrkciit6 nevére, at aryaji résxt Hletfi köt-leniényfk podig a kiadó nevére cimietten Nagy-Kantza&ra bérmentve iotéxcndők. Béraieu lelten levelek nem fogadtattuk el. Kéziratok rlBSzanemktlldetnek A nagy-kanizsai . Ipar-Tcstűlct, • na nagy-kanizsai Takarékpénztár részvény-társaság,\' a .Kotóri takarékpénztár részvény-társaság,8 .nagy-kanizsai és a gaiamboki öukóntes tűzoltó egylet,- a .nagy-kanizsai kisdedneveló egyesület," a „nagy-kafaizsai tanitói járáskör.- a .nagy-kanizsai keresztény jótékony nőegylet,\' „n.-kanizsai izr. jótékony nőegylet," „szegények tápintézete,* a .katonai hadastyán egylet," a .soproni kereskedelmi iparkamara," nagy-kanizsai külválasztmányának hivatalos lapja. HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP.______ A buza ára. Nagykanizsa, 1001. szopt. C. (M. N.) A nagy problémán mindenki töri a fejét. A buza ára ebben azországban gazdasági és társadalmi tényező, mert az ipar sorsára, a kereskedelem viszonyaira és egyáltalán az egész sociális életre elsőül és főleg az3 dönt, mi lesz a buza ára. Ezt a kérdést adja tora a gazda a kereskedőnek, ezt veti (Öl a kisiparos, ez érdekli a nagyipart, mert összes fogyasztási viszonyaink a biáza árának a magasságától vagy alacsonyságától függnek. Sajnos, ma még nincs olyan iparunk, mely a nemzeti jövedelem hasonló rangú alkatrészét képezné, mint aminőt a mezőgazdaság nyújt. Nálunk tehát egészen más jelentőségű az árkérdés; ha fontos is ez a Nyugat némely államaiban, mégsem oly döntő, mint hazánkban, niert ott nyer az ország más foglalkozásokból is kárpótlást. Sót ott eminens nemzeti érdek, hogy a kenyértermények ára ne terhelje a fogyasztást. Nálunk ma még országos érdek, hogy az ár lehető magas legyen, mert a jövedelemmegoszlás ez idő. szerint alakulásánál fontossabb az, miszeriut búzánkat jól értékesíthessük. És csak azután jő számba a többi termelő osztályok fogyasztási érdeke. Leglóbb bizonyíték pedig az, hogy iparos, kereskedő, lateiner mind magas búzaárakat kiván, kivánja saját fogyasztásának megterhelése mellett is, mert tiszta tudatában van annak, miszerint a nemzeti jövedelem főforrása, melynek bő bugyogása az ő jövedelmeit is szaporítja. Ezért van napirenden mindig, de különösen aratás után, a búzaár problé- mája és van napirenden a módok és eszközök kutatása, melyek segélyével az ár fokozható vagy legalább is bizonyos niveaan tartható, mely megfelel a mezőgazdasági-érdekeknek. Az árakra ható tényező egyik leg-fontosabbja ez országban a malomipar szükséglete. Hova-tovább erőre jut azon a viszonyok kényszere, a tengerentúli verseny nyomása alatt érlelődő helyes nézet, hogy kenyérterményeink in natura való kivitele mindinkább akadályozott. Az még>a vámközös területre nézve is. így hát azokat feldolgozott állapotban kell más .országokban elhelyezni, mert, ezt minden agráriusnak el kell-ismerni, a kész iparcikk inkább képes a védővámokkal s versenynyel küzdeni, mint a nyerstermék. Ezért sok igazság van abban, hogy a haladottabb nemzeteknek nyersterményekkel való ellátása és kiszolgálása — barbárfoglalkozás. A magyar malomiparra tehát fokozottabb feladatok várnak, mert a fejlődés természete szerint az ő utján kell annak n kivitelnek érvényesülni, melyre ennek az országnak oly nagy, szükeégc van. Ám a malomipar helyzete nem kedvező. Kiviteli törekvései akadályozvák, főként az őrlési forgalom megszűnte óta. Nem tudván termelését kellőleg értékesíteni, nem is léphet fel a belpiacon olyjelentékeny vételkedvvel, mely a buza árára előnyösen hathatna. A kivitel eshetőségei mellett nem merhet a malomipar oly árakat adni, mely kívánatos volna. . Logikailag folyik, hogy ott, a hol a malomipar a fóvásárló és fogyasztó, minden törvényhozási és kormányzati actio megteendő, amely az ipar lendületét előmozdíthatja. így jút^aztán a magyar közvélemény is mindinkább és mind szélesebb körben arra a meggyőződésre, hogy nz őrlési forgalom kedvezményének visszaállítása közszükség, ha talán ma még opportunitásai szempontokból talán korai is ezt hangoztatni. Az a javaslat, melyet hírlapjaink is tárgyaltak, t\'i. a bndapest-fiumei vasúti díjtételek nagymérvű redukálásával előmozdítani a vámkülföldre való liszt-kivitelt, sok ideig-óráig tartó palliativ eszköz, mely mihamar hatálytalaníttatnék. Nem mondjuk, hogy bizonyos adott kényszerűség folytán helytelen volna oly nagymérvű kormány beavatkozás, mint a kiviteli díjszabások önköltségen alulra való leszállítás?. De ez ellen súlyos elvi okok szólanak, mert hisz ugyanezt joggal követelhetné, az azonos elbánás igazságos alapelve szerint, más termelési ág Í3 és igy elképzelhető,- hogy állampénzügyi szempontokon kivül, mily, szinte chaotikus állapotot szülne a díjtételek rohamos csökkentésével beállható földrajzi eltolódás é3 a termelésnek nem természetes s fokozatos erószakolása. És végezetül is, a verseny paralizálná a fuvardíj tételek kivételes megszabását. És cem minden ötletesség nélkül való az is, hogy ha a budapest-Gumei vasúti viteldijak leszállítása csakugyan fokozná malmaink kivitelét és ez a búzaárakat emelné, ugy miért nem te3z kísérletet a mezőgazdaság olyképpen, hogy-a négyszázezer koronára rugó hiányt, mely a díjtétel leszállításával a vasutat érné, önmaga fedezze, hisz a jelzett összeg, az ettől várt, illetve kiszámított és az egész országnak milliókat behozó áremelkedéshez képest oly csekély, miképp érdemes volna a viteldijbülömbletet társadalmi uton is fedezni, csak induljon meg 8 lisztkivitel. Ez ötlot is csak azt jelzi, hogy palliativ eszközökkel nem lehet tartós gazdasági hatást, amire szükség van, kifejteni. Ha ezt célozzuk, ugy valóbán nagyszabású és tervszerű eljárás és intézkedések szükségesek. És ezek hazánkban főleg a beljogyasztás fokozásában .állhatnak, mert — említők — idegen piacokra való kivitel eshetőségei mindinkább roszabbodnak s mindig inkább kell előtérbe lépnie azon közgazdasági állapotnak, hogy termésüuk mind jelentékenyebb része togyasztassék el itthon. Ez az igazi buzaárkép/.ö, mely tartós és a mely a mezőgazdaság és a többi termelő osztályok közös érdeke. A rendőrség* Deák Péter rendőrfőkapitány Buda-pesteu járt tanulmányúton. E tanulmányul mindenesetre, a közrendészel körébe vágó volt és az is bizonyosra kövelkez-tatbelő belőle, hogy a kanizsai rendőrség reformok előtt áll. Ezt a következtetést örömmel vonjuk le. Rendőrségünknek szüksége van reformokra, mert a szükségleteknek mai állapotában nem fülelhet meg. A rendórkerdés manapság aktuális. Azzá tölték a .kolozsvári utcai harcok és a mezőtúri leleplezések. Hallatlan tanúságai ezek a hivatalos hatalommal való visszaéléseknek. Annak a rettenetes tyrannizmusnak, mely arra tör, hogy a vagyonnak vagy állásnak hiányában befolyással nem rendelkező népet megfoszsza legemberibb, legegyénibb jogaitól, mely visszaidézi eniléküukbe ama setét idők korát, mikor ez otnberek egy nagy rétege prédául volt odadobva a hatalmas urak és az 6 hajdúik brutális kegyetlenségeinek. Ezek az arcpirító állapotok — Istennek hála — távol vannak Kanizsától. Érdeme van ebben rendőrfőkapitányunknak, aminek legékesebb bizonysága az, hogy ugy a kolozsvári, mint a mezőtúri állapotok közvetett — sőt az utóbbinak közvetlen — okozói maguk a rendőrfőkapitányok voltak, az egyik az ö erélytelenségével, a másik brutális zearnokoakodásával. , Azonban — mint említettük — rendőrségünk nincs hibáktól mentea. Nem a szomélyekbou találjuk a hibát, hanem a szervezetben. Vozefőit dicséret illeti. Elismerjük űgybuzgóságukat és szakértelmüket. A humanitás kiváló tulajdonságuk. A hiba a szervezetben rejlik és ezt kuli megreformálni. Megírtuk egy ízben egy statisztikai kimutatás alapján, hogy például Pécs városa — a népesség egymáshoz való számarányát tekintve 4-szer akkora, Kassa pedig 7-szer akkora rendőrséggel rondelke/.ik, mint Kunizae. Ez az óriási különbség is egyik küldő bizonyítéka rendőri szervezőiünk hátramaradottságá-nak. Do ha szigorúan mérlegeljük — a népességén kivül — a többi viszonyokat is. ugy a mérleg még inkább a ml hátrányunkra dől el. Pécs ia, Kassa ia területileg konzolidáit városok. Nincs Kiskanizaájuk, mig uekünk ezzel íb számolnunk kell; azzal, hogy egy óriáBt városrész távol fekszik a központtól. De nem volna ez fontos, számottevő körülmény, ha ezt a mesazefakvő városrészt pld. aszkéta szerzetesek lakják. Azonban tudjuk, hogy a kiakanizsaiak nem mindig követik a krisztusi elvot: .Aki téged megdob kővel, hajtsd • viasza kenyérrel éa aki megüti a jobb arcodat, tartsd odi neki a bal arcodat is.\' És azért kell nokünk rendőrségünk szervezésénél Bzámot vetnünk Kiskanizaával, evvel az ősi virtusokban annyira. bővelkedő Principális parti városrészszel. De Kanizsa belvárosi részeit is a köznép lakja tulnyomólag. Tehát — bármennyire demokraták vagyunk is, be kell vallanunk — hogy zabolátlanabb, policejvridri-gabb eleni, miut a kiskanizsai alig vau. Ellenben a feotetnlitelt két városban túlnyomó a lateiner, kereskedő, a iparos elem. Rendőrségünk szervezetének nagy hibája tehát a nzemélyzot csekély létszámában keresendő. Ez a létszám jelenleg 28 emberből áll. E 28 ember között körülbelül 10 állandóao irodai Bzolgálatot TÁRCZ A. A Prédilr — A .Zalai KötlUnj" eredeti tárcája. — Nyájasan világított a hold. A /enyves-illat, a hQs esti levegő, a csillagok számtalan csoportja különös hatással van a fogékony lelkű ifjúra. Lelkem Jerica bijos történetében, a Zlalorog csodás regéjébeu gyönyörködött. Mire a csillagok és a hold elpihennok, meglátom azt a tájat, melynek borzalmas szépségei megihletik a költőt s azt a költőt is talán, kinek lelke az ihlettől megszállva létre hozta ezt a szépséges szép költeményt. Milyen is a költő lelke? Olyan, mint az üveghasáb. A köznapi világ, a közüntségCB napsugár beléje Bzürődik. Ott megtisztul minden prózaitól és mint héUzinfl ragyogó szivárvány hagyja el ideiglones lakóhelyét, hogy azt, amit az emberek különben meg nem becsülnek, bámulva nézzék éagyönyörködjenek benne. A várvavárt nap hajnala felvirradt. A vonat prüszkölve, dübörögve, lihegve vitt fel bennünket Tarvisba. Kicsiny városka. Nálunk bizony falunak neveznék. Már a vasúti állomásról olyaa \' kilátás nyílik, mely feledhetlen szépségű. Északra a hatalmas Dobrac veres, szakadékos begylánca. Délre a Mangart félkör-alakú csoportja telisded-teli hóval. Itt-ott látszanak ki a kopasz mész-sziklák, oinlegy a természet rendjében is a dacosságot, türbetotlonaégot jelképezve. Közvetlen szomszédságában emelkednek a Lahncsucaok, melyek mögött a Predil-hágó fekazik, mai utazásunk célja. Messze benn a Scblitza völgyében látszik a Wi8cbberg, a Mangart versenytársa. Alkalmatlan fekvése és csekélyebb magassága miatt, ámbár könnyebben hágható meg. kevésbbé látogatják, mint az előbbit. Látni még a Mootaaiot is, mely e vidéken & legmagasabb hogy. Csudálatranüéltó, hogy mégsem igen látogatják. Ketten győzték még eddig le a csuBzaratős mész-sziklák veszélyeit. Boszuságában, hogy az őt megillető- királyi széket a csekélyebb magasságú Mangart foglalja el, tavaszBzal roppant hógörgetegoket gördít te a völgybe. Végül messze kole-ten idelátszik a .királyi" Trigláv. A Baodcckerek azért nevezik igy, mert a Juli Alpesek legmagasabb csucsá. Itt lakozott hajdanában az aranyBzarvu, fehérszőrű zerge, mely az emberek kincsszomjától felingerelve, dúlta fel azregész vidéket. A Zlatorog-monda többi hősei a szépséges Jerica, egy vadász azive-válaaztolta. A zerge pusztításának okául már akkor a hozománykérdéa szolgált, ezúttal a férő részéről. Elrettenlő például szolgáljon minden vadásznak, már mint hozományvadásznak. A zergére vonatkozólag társaságunk egy rosszakaratú tagja azt jegyezte meg, hogy olyan, mint a fiatal feleség öreg férje. Haja fehér, szarva ia van aranyból. Ezért a rossz élcért menten ki akarluk zárni. Miután azonban megígérte, hogy nem élcelődik többet, megbocaátottuck neki. Természetesen csak az ígéret mellett maradt. Útirányunk a Scblitza völgyében voze-tett R&iblig a Königsberg oldalán. Innen a Lahnhegyou keresztül a raibli tó mentén a Predilre. A hegyoldalon vezetett az ut. Lent a Scblitza tajtékozve. zúgva tört keresztül minden akadályon. Mázsás sziklákat hord le a hegyekről, keresztül-fur hegyoldalakat, iákat döntöget. És mindez miért? Tán, hogy folyamként görditae vizét a tengerbe; büszkén hordva, hajókat hátán, áradáskor rettegésbe hozva országokat? Nam. Csak azért, bogy amije Tan, odaadja másnak. Ho^y kristálytiszta, jéghideg vizét a Dráva lucskos, sáros, langyos habjaiba öntse, mely aztán részben neki köszönheti erejét, hatalmát, da nem tudjak meg soha, hogy ebbe az agyagos vizbe, valamikor a Scblitza tiszta habjai vegyültek. Éppen ugy, mint mi emberek. Hány tixzta, önzetlen törekvés vesz kárba, más kovésbbé tisztától, de erősebbtöl legyőzetve? Hány ember köszönheti erejét, hatalmát másnak, annélkül, hogy azok, akik félnek tőle, tudnának róla? Hány indul folyamként az életnek és mint kis patak fejezi be pályafutását. De hagyjuk ezt a szomorú elmélkedést 1 Minden patak/nem lehet folyammá, ez a természet rendje. Aki nem akar belenyugodni, hát annak bele kell nyugodni. Kaltvrasser falut érintve szűk lelt a völgy. A Schlitza még jobban dühöngött, mintha haragudnék azért, mert nagyra-vágyáesal gyanúsítottam. Szegény kiB pataki Ha tudnák rólad, mily szívesen maradnál itt begyeid közt, a nem kívánnád látni ezt a nagy világot, mely annyi csalódással, annyi tört reménynyel van teli. Végre ciklámmal feli erdőkön keresztül, mig alant a Schlitza zúgott,-elértünk Raiblba. Itt tudtam meg először útitársunktól, Dr. Tréfás FarkaBtól, hogy a cikláranak van magyar neve ie. Bár no tudtam volna meg soha! Szflrnyüségl e jószagu kis virág nere, mennyiro rokon a voreshagyma és fokhagyma nevével. Valamelyik barbár botanikus horribile dictu kuoliagymáuak keresztelte. lUibl község fölött emelkedik a F(laffinger.-»pitz. A kiterjesztett ujjakhoz hasonlít. Raiblban ólombánya van, mely gróf Donner von Donneramarké. (No bizony, es-t az urát sem szeretném valami fiooyás szalónban bemutatni, ugyanis tőrülmetszett sváb káromkodás a neve.) Az ut folytonosan emelkedett. A Baedecker Bzerint itt az ut mentén alpesi rózsák találhatók, de bogy mikor, mely évszakben, arról bölcsen hallgat a krónika. 3 km.-e» gyaloglás utáu végre megpillantottuk a remek fekvésű raibli tavat. Szép, konségea ez a tő, de csak olyan, mint egy hideg, érzéketlen, 8zép leány. Gyönyörű kék a tő vize, do körülötte szörnyű hegyek, (Wischberg, Seekopf, Kaniu) ctupa jég ós hó. Akárcsak síép, üde, csillogó azemek, de érzéketlen, hideg, visszataszító kifejezés az arcon. Az, ilyen szépségek látása inkább megfélemlít, mint gyönyörködtet; hiába, ahol a melegség hiányzik, ott a sziv, a kedély sem hevül fel. A raibli tótól délre nyilik a >Römer-tha1, mely Olaszországba vezet. Lenn a tó partján van egy erődítmény. Tilalomfák fennen hirdetik", hogy azt a fényképészt, ki ezt a Bzép vidéket megörökíteni Igyekszik, menten lecsukják, ugyanis, bogy a vár fekvésének titka el ne árultaasék. Es ez igen üdvös intézkedési Mert uton útfélen ki van téve az ember amateur-féoyké-pészek támadásainak, kiknél ötíejű ember, huszonnégylábu ló nem tartozik a ritkaságok közé. Végre fölértünk a Predilre, melyen át Görzbe vezet az ut. Nagy várépületek fogják el a kilátást észak isié, Itt valamikor régen hÓai halált halt egy vezérkari százados, néhány bakájával. Nagy emlékoszlop hirdeti emléküket. Maga a vár 1162 méter magasságban fekszik a tenger szine fölött, melyre a Mangart tetejéről, melyet a Frédiiről másznak mog, szép kilátás nyilik. Hatalmasan emelkedik a Mangart észak felöl. Erről az oldalról nem oly meredok, miut északi, weisBenfelsi oldaliról. Ut készítik a Mangart-a&jtot, melyben idomított sajtkukacok tanyáinak; a mi Bájtunk ugyanis szemünk láttára elmászolt. A Bzép kilátásban eléggé gyönyörködtünk, a havasi levegővel is jóllaktunk, megindultunk lefelé. Az én indítványomra Dr. Stéess Bendegúz, Szarvací Lekazi, Zsemlye Rudi és én gyalog jöttünk, ellenbau édes apám, dr. Tréfás Farkas és az expedicióbéli fényképész koceiztak. As ut borzasztó meredek és ez intett az óvatosságra. Mi már régen a tóhoz értünk, mig a második kocsi, mely lépésben jött, még nem érkezett meg. Rosözat sejtettünk éa a balsejtelem nem volt igaztalan. Csak- XL. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1901- SZEPTEMBER 21-rfn. teljesít; 2—3 ember mindig a belső szolgálatra van rendelve ugy, hogy Kanizsa közbiztonságára tényleg sohasem vigyáz több ember 14—15-nél. Kanizsa lakossága 23390 lélek; lakott területének nagysága álíag03 számitáa szerint G km"; jut tehái 2000 lélekre éa 7s km* területre 1 rendőr, ami annyi mint a semmi. Csudálatos dolog, hogy e kifejtett véleményünket csupán így. elméletileg igazolhatjuk. Tények) nem állanak rendelkezésünkre, hogy a reudőri létszám elégtelenségét ezek alapján mutathatnák ki. A kanizsai közbiztonsági viszonyok, ha nem is fényesek, de a többi provinciális városokéhoz viszonyítva, kiolégitók. Néha. különösen tél közepe tóján elharapódznak ugyan a kiaebb-reudü betörések egy-egy téndely zair, egy-így liba, cgj piír csizma. néhány oldalaB. avagy meleg ruha erejéig, de bát az efféle csak szépséghiba. Igaztalanok lennénk, ha ezekot az adatokat bizonyítékok gyanánt használnék fel közbiztonságunk gyarló voltának a kimuta-tásáta. Mondtuk, e célra egyáltalában nem rendelkezünk tényekkel és emiatt félünk, hogy az igazságot, melyet állítunk, nem támogattuk meg elég erős oszlopokkal, 8 alapos ellenvetésnek vagyunk kitéve azok részéről, akik azt állítanák, hogy a kanizsai rendőrség elegendő emberrel bir. Pa mi azt hisszük, nem találkozik senki, aki - ilyesmit állithatna, sőt mindenki meg van győződve arról, hogy k«vés a létazám. Az idegen, ha városunkba érkezik, Hokáig kóborolhat, míg rájön, hogy Kanizsán rendőri intézmény is létezik. Fiakkert láthat lépten nyomon, de rendőrt nagyitóüveggel keressen, ha látni akar. A laktanyán láthatna ugyao néhóny pipázó alakot, valamint a városháza kapujában Í6 találhat egyet, ki nagy szorgalommal táruogatja a kétemeletes pilótát, hogy az ö33zedüléstől megóvja, aionban arra való-o a rendőrség, hogy a Baját házát őrizze, avagy pedig a polgárokét ? Éjjel egyenesen ő izellon Kanizsa. Kettősével sétál az őrjárat. Annyian vannak-e, hogy mindenüvé kettő is jut? Igaz, egyedül járkálui unalmasabb, b két ember hatható?abban van képesítve a vak koldmokat bekísérni. Éjjel órákig járkálhat az ember, mig rendőrre akad. Ugy látszik, az isteni gondviselés őrzi Kanizsát, bogy napirenden nincsenek a büntéoyek, mert hogy ez a kedvező állapot annak a néhány, lsnybán vigyázó embernek volna érdeme, azt tagadjuk. A legéuységgol egyáltalában nem vagyunk megelégedve. Nemcsak csekély száma miatt, hanem olyan hibái miatt, melyeknek íelelőaaége őt terheli; melyek benne rejlenek. A legénység erélytelen. Éppen elleotéto a Kolozsváriaknak. Csakhogy ez is baj. Két embert nem mer rendreutasítani egy rendőr;- hk teszi, akkoris először megsimogatja (jket. 11a éjjel uri társaság lármáz az ulcáa, akkor meghunyászkodik, a köszön. Ha az automobil ugy hajt, mint egy gyorsvonat a Pacific vasúton, akkor a policej megelégedetten bólogat, hogy imo mily azépen betartják a rendet Mikor Barnám Kanizsán járt, a mi rendőrségünket értesítette az újvidéki, hogy a cirk.URz nyomában a zsebmetazők egész légiója jár, jó lesz vigyázni .Felesleges volt a telegráf — jegyezte meg egy köz-Aodráa — mert hamar megjött az egyfogatos. A jámbor szürke sántitott, az egyik kocsilátnpa és sárvédő össze volt zúzta. Csakhamar kiszálltak a bennülök. Dr. Tréfás a jobb-lábára, édes apám a balra, öcsém pedig a aymmetria kedvéért mind a két lábára sántitott Útközben felborult a kocsi. Szerencsére a jobb oldalra, mert ha a másik oldalra történik az esés. menthetetlenül le a tóig zuhannak. Ezt a szerencsés megmenekülést meg kellett ünnepelni. Tehát Railban pompás ebédet ottünk, e az obédutáni rózsán hangulat erősen emlékeztetett a Korona kávéház előtti estékre. Visszamenet minden incidens nélkül eljutotlunk a Zlatorog-csár-dáig. Itt lakott hajdaoában Bau\'mbach. De most a természet szépségei helyett, 6 is inkább a meiningeni herceg társaságában tölti Bzabad idejét. A csárdára a „becaalit" Baumbach költötte és lefordította öt nyelvre. A latin fordítás álljon itt: Vinom satiB-quaii gratii Tea lem aacpo Tcritatls. hát Kanizsa nem olyan város, mint a többiek. Itt se sikkasztás, se gyilkosság, Be betörés nem igen adódik elő, zseb-metsző ae gyün. mihozzánk, mert má* noküok olyan a természetünk, hát nem is igen mozgat meg bennünket az a sürgöny.* A legénység erélytelensége mellett nem kevésbbé tudatlan. ,Ha egy asszonyt az ura ütne és az asszony hozzám szaladna, hogy védjem meg, má\' én föl se emelném a kezemet addig, mig a főkapitány ur ki nem adja a parancsot." Ezt az elvet ia a kanizsai rendőrség egy közlegénye hangoztatta. Ugy látszik nincsenek tisztában az ő hivatásukkal, vagy hogy kányelemsseretők. Az erélytelenséget ír, a tudatlanságot is a helyes kiképzés megBzdntelheti. A mi rendőreink nem igen tanulnak, pedig 80k mindenfélét kell tudni egy rendőrnek. Magy. kir. ész és tapintatnak nem szabad hiányozni belőle. Csakhogy azt biszszük, az alapos kiképzésnek is éppen a csekély szám az akadálya, mert kik rendőrködeének, ha a kevésből néhány embert mindig benlartanának tanulni? ^ Mindezekből pedig az tűnik1 ki, hogy végeredményben minden bajnak oka a csekély létszám. Jó lesz gondolkozni afféléit, hogy e baj orvosoltassék, mert-egyezer csak észretérnek azok az urak, akiket e Körülmény érdekel, 8 kifogják használni az alkalmat. Akkor azután nem lesz kellemes, ha való tényekkel fogjuk igazolhatni igazságunkat. A főkapitány tanulmányútja közeli reform jele. Reméljük, ez a reform nem csupán parcialia lesz, hanem gyökeres orvoslása rendőrségünknek. Városi tisztviselők bajai. Az állami tisztviselők országszerte mozognak fizetésemelésért. A lapok telve vannak a gyűlések leírásaival. A hírlapirodalom pártoló hangon tudósítja a közönséget mindenről, ami cz ügybon történt. Országszerte megindult a mozgalom, b mindig nagyobb-nagyobb hullámokat vet, ugy hogy a tisztviselők fizetésemelés és szolgálati bzabályzat alakítása iránti kérelme a közönségben visszhangra talált Emlékiratot iutéztek az illető miniszterekhez, országgyűléshez, főrendiházhoz b azonkívül egyenkint mindeu képviselőhöz és főrendhez, lit intézkedések bizonyilják legjobbaD, hogy az állami tisztviselők . ügyesen csinálják dolgukat b reménytelen kísérletre nem akarnak vállalkozni. Az állami tisztviselők nincsenek sorsukkal megelégedve, a városi tiaztviselők alighanem meg vannak elégedve helyzetükkel. mert ók sem nem gyűléseznek, nem terveznek éa nem is szervezkednek. „Néma gyermekoek- anyja sem érti szavát*. Ki nem tudatja létezését, arról nem ia vesz Judomást n világ. Ha valaki beteg, panaszkodik fájdalmairól, vagy nyög, de ha titkolni akarná is, észrevennék rajta, elárulja a sápadt szin, az arckifejezés a bajt, a piros arc és gyors légzéa a forró, a görcsös borzongás a hideglázt. A városi tisztviselők is titkolják bajaikat. Férfia3 önmegtagadással tűrik sorsukat. Mint egy deszkaazálba kapaszkodó egyén, ki küzd a tenger hullámaival, görcsösen ragaszkodik életéhez, akkíp ami tóiosí uraink is küzdenek sanyarú helyzetükben az élet viharai ellen. Bonum servant hic Pcn&lci, Civcs laodant ct Abbatos. Minthogy azonban, mi bem cívisek, sem papok nem voltunk, nem is tudtuk a csárdásné borát megioni. A kocsisunknak adtuk, mitől az isten-adta németje alaposan bekapott. Időközben föltűntek a csillagok is. Dr. Stioes gyönyörű baritonhangján éne-keloi kezdeti éa mi elragadtatva hallgat tuk a szép népdalt: .Szerelmes a nap a holdba, A hold meg a csillagokba. A csillagok a kék égbe, Éa meg a Te sxép szemedbe ^ Galambom t" Közbe csak a Schlitza zúgott és a hegyek ezerszeresen adták a visszhangot a szép dalra. Miért is kell ismét visszatérni a köznapi világba? Mennyivel tiszr tább. költőibb itt as élet, hol a természet a Muzaa ihletének befolyása alatt működött. n J De hangot nom adnak. A képviselőtestületre bizzák bajaik orvoslását. Et a hallgatás helytelen dolog. Ha ők nem mondják, hogy szegények, mások azt nem tudják, vagy ha tudják is, nom akarják tudni azok, kiknek tudni kellene. IIa a tisztviselők hallgatnak, hallgatásukat nem fogják megjutalmazni azzal, hogy felemeli< fizetésüket azért, mert panasz nélkül viBelték sorsukat és minta bibliai Jób, beletörődtek helyzetükbe. Yagy talán restellik még kimotídani is, bogy nincs sok pénzük, hogy nem rózaáa a helyzetűk, hogy életük egén nem rózsás felhők úszkálnak, hogy az élet útjait nem virággal hintett talajou járják meg. Az olsőo8ztályu irook fizetése a pótlékkal együtt 1200 korona, a másodosztályú irnokó 1000 korona, b meddig kell dijnokoskodui, míg valaki csak másodosztályú irnok íb lehet. A tisztviselők legnagyobb réaze 1300, 1400, 1600, 1700 koroua fizetést kap pótlékkal együtt, csupán a polgármesternek, főjegyzőnek és az árvaszéki ülnöknek (ennek bárom hivatala is van) van még meglehetős fizetése. A vasúti kalauzok, takarékpénztári és baukszolgák, a fogházőrök kapnak 1300, 1600 korona fizetést, annyit mint a képviselőtestület álla! megválasztott városi ,köztisztviselők.* Ebből a fizetésből kell lakást bérelni, adót űzetni, ebből le9z levonva a nyugdíj 1?, mert a városi -\'tisztviselők lakbér-illetményt nem kapunk. Az állami tisztviselők fizetési fokozatokba vannak beosztva, a városi tisztviselők nincsenek. Az emelkedés nehéz. Aki irnok lesz 10—-12 évi dijnokoskodá* (kedvező esetben 4—5 év) utáo, elvárhat ismét 20 évig, mig végre tisztviselő lesz, olyan fizetéssel, mint egy bankszolga. Egy. és ugyanazon fizetést kapja mindenki állásának elfoglalása napjától haláláig, vagy nyugdíjazásáig. Az állami tisztviselő bizonyos időközökben fizetési osztályának magasabb fokozatába, s később alacsonyabb fizetési osztályba lép. Valóban igazságtalanság, hogy aki hosszú évek során"át működik hivatalában,. husz. év multán ia.annyi fizetést élvezzen, mint pályájának kezdetén. JogoBan kívánnák — ha ugyan kívánják — a városi tisztviselők, hogy ugyanannyi fizetésűk legyen, mint hasonló végzettségű és képzettségű s ugyanannyi munkát végző állami tisztviselőknek. Közérdek szempontjából is szükséges, hogy tisztviselőink fizetése emelve legyen, mert különben közigazgatási tanfolyamot végzett éretitaégizott egyének nem fognak a városhoz dijnokoak menni. A szegény tisztviselők kénytelenek a feleknek folyamodványokat iroi, egy kiB pénzért naját határozataikat megfeleb-bezni. Igaz. hogy eddig ilyesmi nagyon ritkán fordult elő, de később az életviszonyok szövevényesebbé válása folytán, meglehet — hogy nagyon if gypkrao elő fog fordulni. Ilyesmi pedig leszállítja a tisztviselők, b a város tekintélyét ie. Kívánatos lenne, ha a képviselőtestület-nem feledkezne meg a szegény szürke emberekről, kik ritka szorgalommal végzik s végezték a város ügyeit, kiknek ajka a nyomorban, a sok gondban, váltó és hitelezők azorongatáaa folytán a sokkal jobb sorsú állami tisztviselők mozgolódásának dacára Bem nyillott panaRzrá, hanem bízva a képviselők\'jóindulatában, emberszeretetében éa igazságérzetébeu, csendesen verejtékezve dolgoztak tovább. Adja Isten, hogy a képviselőtestület jutalmazza meg őket. \' Szezonképek. — KatonaTilljc. — Van sok oly perc az életben, mit feledni nem lehet, viszont van Bok olyan idő életünkben, mely elmúlik anélkül, hogy valami nevezetesség törtéut volne, b igy nem is emlékezünk rá. Ilyen volta-mult hét íb. Nem folt semmi, mit érdemes lenne megírni, azért inkább nézzünk a jövőbe. Közeledik a Borozás. Lehet már látói a legények arcán a félelmet. Három négy héttel előre gondolkodnak ae uj életről. Találgatják milyen loss a freiter, káplár. firer és őrmester ur. Koreáik a katonák barátságát, hogy halljanak valamit a kaszárnya belsejéről. Az öregpapa éa a papa sokat mesélt a katonaságról jaj less, ba ugy ieiz, mint náluk volt Olyik lágyszívű még Bir is. De mikor menői kell, egyszerre megváltoznak, összefogódznak tizen-tízen-ketteo s büszkén éneklik, bogy: ,Hármat rikkantott mir; atb." Van még a tarisznyában e&y kis hazai kenyér és szalonna, ha odatapintanak, eszükbe jut a gondoa édesanya, ki legjobban íog hiányzani a kaszárnyában, nem lesz jó puha kenyér éa kalács, nem pihen eaténkint Rgyik sem tollas párnán, hanem durva szalmazsákon, erre a kitört keserűség obben a dalban nyilvánul: ,Édea anyám ha bejön, édes anyám ha bejön [Egerbe, A kaszárova ablakán, a kaasirnja ablakán [néxien be, Ott lát engem komisz baka ruhába, Göndör bajam rövidre, göndör haj»m röridro (lo«z lerágra." Bizony, ha vigad, sírva vigad a magyar, 8 mosolyog és dalol ha airui kellene, ezt a sajátságunkat minden néprajzi értekozéeuél jobban fosti Petőfinek e négy sora: . v „. .Mikor az Orörn legjolban fcati képem, Mkgai Vedremben airva fikadok, De arcom tig a bánat Idejében, Mert nem akarom, hogy sajnáljatok." ök is majdnem könnyeznek, Bírni szeretnének, ha o dalt énekük, minden szó egy egy tőrdöfés szivükbe, de azért megmutatják, bogy nem félnek, nem anyámasszony katonái, hanem igazi magyar legények, vig arcot vágnak s igy dacolnak a sorssal. Vigasztalják magukat a katonaélot eeépségeivol, mennyire hevül majd értük a leánysziv, ha a király ruháját fölveszik. Jönnek az idyllek. Lesz mulatságunk ebben az alvó városban, a csendet megzavarják egy időre a bevonuló katonák. Azelőtt még zalavári Zurna Károly altábornagy vezérlete alatt jön 3500 katona városunkba. Szegény katonák. Igazán sajnáljuk őket. hogy idejönnek. A Bzabadhegyi, szentgyörgyvári bago-lat 6zöllőhegyek azépen mutatkoznak. A tőkék telvo vannak pompái szőllőfürtök-kel, do akár van jó lerméj, akár nem, mi nem sokat nyerünk vele, mert a mi boraink megérdemlik a .lőre* nevet, nagyon ecetizük van.Nem hiába mondotta a kitüuő nyelvű és jóizléBŰ RafLy István, hogy a kanizsai borok csak affélo keserű kecakerikató borok. Mossák már előre a bordókat, a piacra Bzállitják a már megérett szőllő-fürtöket. A pintéreknek most van a szezonja. Dr Szigethy Károly hirdeti a kitűnő máriatelepi csemegeazőllőt és mustot, a régi sörházban pedig badacsonyi must kapható Ha meggoudoljuk, nekünk nem való más bor csak kanizsai, mert sanyarú az életünk, legyen sanyarú a borunk, és sanyarú a kedvünk is. A kanizsai gyászmagyaroknak gyászbor való- Kapunk uj bunkókat, uj pénzen vebe-tüuk, uj bort. Az uj bankjegyek szebbek és Ízlésesebbek a régieknél, kiállításuk művészies. Az állam nem bocsát ki többé kényszerforgalommal bíró államjegyeket, hanem adóssága lejében az Oiztrák Magyar Bank által bocsáttat ki fedezettel bíró bankjegyeket. Bár mennél többet kapnánk az uj pénzből. Jó lenne uj gymnasiumra, (elsőtemplomra, állandó színházra, aszfaltburkolatra. Falrngaszok hirdették Rechnitz József tánctanfolyamának megnyílását. A tánciskola kisasözonynapkor megnyílik, lázban ég az ifjúság, rózeaszinü ábráudo-kal Bzőnek a kezdők, büszkélkednek az ismétlők, alig várják a pillanatot, mikor bemutathassák tavalyról megmaradt tu-domáoyukaL i Az idén az Egyletben lesz a lánciskola, nagyobb a terem, nem lesz oly nagyon kínos a kisasszonykáknak a petrezselyemárulás, ba fölkérik hosszabb ideig tart egy-egy kőrülmenés, a kezdőknek bátrabban lehet a szabályszerű apró léptek helyett öleseket ugrani vagy métereaeket csoszogni, nem kell félni attól, hogy valakinek letapossák a lehelő legkisebb cipőbe préselt tyúkszemét. Csak as a baj, bogy itt niuca olyan kedves fülke, mint a Szarvaaban. Közelednek a választások. Az ország mindea részéből \'hallunk birt egy-egy kerület mozgalmáról. Nálunk csend vau junius 9 ike óta, csupán Hajdú Gyula szándékozik megmászni az uborkafát, mozgatja erősen a falvakat. Holló Lajos viszi a Báskák pőrét, kik pöriratukban telekkönyv hamisítással vádolják Nagykanizsát, mindez biaonyos ideig & választás napjáig tart, azután majd megtudják, bogy az elszakadás lehetotlonség, a telokkönyvhamiBitáa pedig álom. KI lehet rólunk mondani, hogy: „Kagykaoixaa hirea ráros, Itt a pap ii jó korcamároí." Csak ki kell menni eatofolé az utcára, minden irányból dalok ütik meg dobhártyánkat, melyeket Bacchus nagyszámú • városunkban élő hivei zengenek e régi istenség tiszteletére. A legrégibb dalokat hallhatjuk, pld.: .Jó bort szereti a gége.\' .Életemnek végóráját töltőm a korcsmába.* „Vörös bort ittam az este." Olykor egy ujat is hallunk: .Részeg vagyok rózsám, mint a csap." „Iszom, iazomj de mindig iszom.* A távolból pedig hozza a lanyha szellő egy agglegény dal töredékét, csak annyit lehet belőle megérteni: .Nem házasodom meg soba.* Okosan teszed polgártárs, nem is neked való. A részegek Biáma szaporodik úgyannyira, hogy néhány év múlva csak a kitfdedek őrizkednek a bortól, s ki )e*z irva az utcasarkokra: ,A viziváa a vároa területén szigorúan tiltatik." A borban igazságot kereső, és a fájdalmakat borr8l csillapító dalosok között talán egy két mészáros is van. — . Nekik igazáa szomoru^az életűk. Drága a vágóhíd és roasz. tófy\' kis számadási hiba volt a vágóhíd eikészitéBe, 34.000 írtba került, 8 a nyakszorító és vályú szűk, az uj helyiség kezd piszkos lenni, ráadásul a Yágatáa sokba kerül, ugy bogy a mé8tároBok visszakívánják a régit. Minden maradt a réffiben. Csupán az .üres buzakalászok\' kezdenek daczára az őszi időoek nagyon egyenesen járni. Hadd tartsák fői az illető urak fejűket, joguk van hozzá, a lök már érni kezd.. F "hírek. — Hadgyakorlatok. A 4l-ik hocvéd hadosztály zalavári Zurna Károly altábornagy vazérlete alatt Nagykanizsán van összepontositva és 9-én Berzencére indul. — Villamos vaaut Nagykanizsán. Schwarz Gusztáv nagykereskedő nagykanizsai labósnak Nagykanizsa r. t. város területén és. pedig: 1. a cs. kir. szab. déli vaspálya társulat indóházától,, esetleg az e mellett levő postai, épülettől a Kazincy-utcán át az Erzsébet-királyné térre. 2. Az Erzsébet királyné térről a Király-utcán át a Danc3ár Cia-tornáig. 3. A Kazinczy-utcai vonattól kiágazólag a Főúton a Ciengery-utcán éa a zákányi utón a maláta- é«j sörgyár telepéig, kiágazá>-8ul a Dáli-vaaut teherpályaudvarán. 4. A íőuti vonalból kiágazólag bz Eötvöa-térro vezetandő vonalokat magában foglaló keskeny nyomtávú villamos közúti vasútvonalra - az előmunkálati engedélyt a kereskedelemügyi miniszter megadta. — Névváltozás. Englánder Ottó volt terménykereskedő, valimint kiskorú gyermekei György. Ibolyka éa Erzsébet nagykanizsai lakójok vezetéknevének .Erdősére kért átváltoztatása megengedtetett. — Laskalnéban nincs móreg.. Az országos fővegyész a mult bét íolyaroáu tudatta a helybeli kir. törvényszék eltiö kével az exhumált Laskaiuéu végzek vegyi vizegálatok eredményét. Laskai-néban a fővegyész nom talált mérget és beigazoltnak látszik, hogy Laskainé természetes halállal hunyt el Igy tehát Laskai apjának exbumáláaa elmarad. ■ — Belratdsok. A belyboli kereskedő tanonciskolában a beírások a jövő tanévre f. hó 8 án délután 3 órakor eszközöltetnek. A megyei köagyüléa tárgyBoro-zata. A megyegyűiés bennünket érdekli tárgyaorozataiuak főbb pontjai: Alispáni jelentés a tőrvényhatóság állapotáról, — ezzel kspcdolatban a számonkérő-szék jegyzőkönyve. A nagyméltóságú m. kir. Belügyminiszter ur 21936/111. 1S0I. száma rendelete a Zalaegerszeg és Nagykanizsa rendezett tanácsú városok ügyvitele megvizsgálása tárgyában. A Dagy- „HeMieberg-selyem" l 5. WíUr, fehér «■ uloi. 66 kr .161 14 frt. 86 kr.-ig niltretkinl, liml, llioioU, kotktwt\', mlnlUot!, dunuitok Itb. (ca \'JIO kOISmbSíö mloOlíglKii él 2000 nioben mj.okb.il "b-Meny»uinny leijéül «S fcr.-Iól U trt. 66 kr-IS.-iouUid nloliiolt 06 kr.-líl » Irt. «S kr Seljea-iunitttok «5 . H . «5 . lálu«1«m 60 . 14 . 65 . B-biutr.mbiakéat6 trt. 66 kr. 12 , 76 . ISeljcn poMdinok BO . 7 . 66 . méterenként porti éi koluéjsemcscn — SlinUk uonnal kíldetnek, kettői leiélporti fr^tlit HENNEBERG G., líljemíiíros, Zürichben c.. <■ ur. ud,.n-..wi\'» XL. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1901. SZEPTEMBER 7-<5n. kanizsai járás íősrolgabirája Nagybakónak. Zalamerenye, éa Zalauj\'ak községek képviselőtestületének a fogyasztási ée italadó után járó kezelési költségek hova-lorditása tárgyában hozott határozatát tőrén)balóaági jóváhagyás végott beterjeszti. A nagykanizsai járáa főssolRabi-rájft Fityeháza, Murakeroaxtur, Bocska is Börzöoce községek képviíelőtealüle-lének,községi pótadó törlése tárgyában ho70tt határozatát törvényhatósági jóváhagyás vécéit beterjeszti. Nagykanizsa rend. tac. város képviselőtestületének a városházi palota és bérház átalakítási és\' javítási muokálslainak biztosítása tárgyában hozott határozata törvh. jóváhagyás végeit bemuiattatik. A n.-kauizüai járás fő-g/olgibirájsLangvií.IIomokkoinároa), Fűzvölgy. Korjiavár—Palin, Nímetailmiklóa, Óbornak köiBégeknek az 1898 éviXXl te. 3 a.) éd b.) pontja drtalmébcn gyakoriondó bözsegéiyezéa módjáról és mérvéről alkotott szabályrendeletét 3596/901. Bt. «. jóváhagyás végett beterjeszti. A nagy-. kAiiiztwi járás lŐszo\'Rabirája Csapi, Kia-récsc. Nagyrécse, Sárszeg, és Szentjakab közieknek az 1898. évi XXI. le. 8. ») és b) pontjai értelmében gyakor-lanJÓ közsegélyezéá módjáról és mérvéről alkotott szabályrendeletét 3728J kig. 901. ez. a. jóváhagyás végett beterjeszti. A nagykanizsai járán (öszolgabirája Qelue község képviselőteítQletének a községi tanító tericéazetbeni járulékai inegváh-lása tárgyábao hozott határozatát jóváhagyás céljából beterjeszti. — liatárrondezcs. Zalavármegyo törvényható\'ági bizottsága a íolyó évi szeptember 2-án tartott rendkívüli közgyűlésében a Zala-Belovár, Kőrös- és Varasil vármegyék között elvonuló ha-lárrendezéa tárgyában a vármegye alispánját, továbbá Ztegler Kálmán és Hajós Mihály bizottsági tagokat és Lányi Kálmán kir. főmérnököt, Kolben3cblag Béla főszolgabírót küldte ki. — ilógl haragosok. M. bó 26-án Letenyén megtartott országos vásáron Polgár Sándor ottani lakós régi haragosát, Peti Józsefet borozás kőzbon üveggel éa botjával fejbe verte, miáltal rajta eulyoj sérülést ejtett. — Szt.-Margita község határában pedig m. hó 24-én Lábecz Zuignoond és Geczi János ottani lakósok munka közben a réten összevesztek birtokjoguk megvitatkozásuk közbea. miért Geczi a nála volt fagereblyével Lábeczet összeverte annyira, hogy 11 napig tarló ?érülént okozott rajta. — Kend a templomban. A nagyka-\\ . nizsai izr. hitközaég elöljárósága veszélyes tolongásoknak elejét veendő köz-bizlouíági bzempontból elhatározta, hogy & f. évi nagy ünnepek alkalmával templomba csakid azok mehetnek be, kik ülésökre ezó.ó beléptijegyeiket előzetesen megváltva, azt a bemenetnél álló meghízottnak előmutatják. Beléptijegy nélkül a templomba a nagy ünnepekkor tehát seoki sem bocsájthaló be. Különösen hangsulyottatók, hogy az alvó karzati női ölésiekhez (székek) csak egy-egy baléptijegy adatik, s ezeu ülésekre ugyanazon időbon csak egy-egy urtiő mehet — Yasull T08zedelem. E bó 3 án pste a Gs/» órakor Szombathely felé menő vegyes vooat mozdonyának a kazáncsöro a buc^uszentlászlói ájlomán elölt megpattant és az abból kiömlő forró gőz súlyosan összeégette Simoo Ltjos Szombathelyen lakó fűtő arcát, kezeit és egyik lábát. A szerencsétlenül járt emberi, kinek kezeiről és füleiről a bőr lehámlott — odaadóan ápolták az állomáson, mig Dr. Goda segítség Kanizsáról megérkezett, fijjiíl 2 órakor vitte el a személyvouat Szombathelyre. — A jaTasamony bQiio. Nagykani-zhán a Mező utcábaD lakik Horváth Jánosul, ki kuruzsláeból él. Egy izbea mdr-már büotetve volt azonban ő titok-bdn tovább ia folytatta mealerségét A napoiban beállított hozzáegy ablakos tótés elpanaszolta Ilorváthnénak, hogy felesége ót egy másik tóttal megcsalja. Kérte a javasasszonyt, hogyha tod segítsen rajta. Horváthné prrszo tudott, hisz a szerelmi diplomáciájában érezte magét csak igazán otthonosno, Adott ia a exegény lótnak pár koronáért valami olyan szert, mitől ki fog oyilaoi az asszony azemo éa ba fogja látni, hogy ae ő ura mégia csak különb lepény a másik janónál. A csoda-szerben pedig az volt csodálatraméltó, hogy azt nem ia az asszonynak,- hanem a k^ergő férjnek kellett bevenni. A tót megköszönte a jó tanácsot és az orvoa-lágol és haladék nélkül húzott ia egy n Rjot a medicinából. Az eredméoy meglepő roll. Hogy az asszonynak kinyilott-e ■ "-eme, azt nem tndjuk, azonban annyi J\'zonyos, hogy az ablakos tót szemei becaukodlak és ő maga eszméletét vesztve terült el b földön. A folyadékban ugyanis árUlmaa azerek voltak, melyek égéiben felrágták belaő réatéL Szerencsére még az nap. magához tért. Tudnak Kanizsán ehhez hasonló több eBetet is, mikor balul ütött ki Horváthné gyógykezelése. Miután azonban a mostani tudomására jutott a rendőrségnek, valÓ3zinQ, hogy Horváthné egy időben ismét abbanhagyja mesterségét. — IIalól az utcán. Letenyei István kocsis f. hó 4-éu Bzemetet hordott ki a katona-rétre, mikor hirtelen rájött régi szívbaja éa a Bzerencdétlon ember eszméletét vesztve oly erősen zuhant a bakról a kocsiút kövezetére, hogy agyrázkódás következtében még aznap meghalt. — Villámcsapás. Böböoyéo, a béruradalom birkaakóljába a múltkori vihar alkalmával beleütött a\' villám, éa ugy az épület, — valamint 1400 drb birka és három jubáiz legény áldozatul esett. — Halálos balesetek. KolmancBi Lukács atridói lakós f. hó 1-én fegyverét, mely meg tolt töltve, .tisztogatta. Nagy megelégedéssel nézegetto a fényes csövet. A tisztogató roogygyal nagy mélyen talált lehatolni, a ravaszt érintette. Erre lövés dördült el, mely a szerencsétlen ember fejét széjjel roncsolta. A lövés hallatára a szomszédok a Bzobá.ba siettek és ott látták Kolmanics Lukácsot holtan a földön. Zaetján Lajos Vll-ik hegjkerületi lakóst egy teherkocsi f. hó 2-án elgázolt. A szerencsétlenül járt ember bordatörést síenvedett és sérülései következtében meghalt. Potecz József gépész Kürtös községben ogy cséplőgépet szállíttatott egyik gazdától a másikhoz. — M*ga a gép oldalánál ment és onnan dirigált a kocsisoknak. Egyik fordulónál azonban rosszul utasította őket és a gép felborult és maga alá temette a gépészt. Mire a a nehéz gépet leemelték róla, már nem élt. A szerencsétlenségért felelősség senkit eem terhel. — Sztrájk. Az uj honvédlaktanyát épitő kőművesek f. hó 2 án beszüntették a munkát és kijelentették, bogy addig nem állnak munkába, mig sérelmeiket nem orvoaoljált. Azt állitják ugyanis, hogy a munkavezetők fizetésükben megrövidítik őkot éa mindenféle igazolatlan jogcímen kisebb-nagyobb összegeket vonnak le napi bérükből. A munkások közt e miatt az elkeseredés a tetőpontra hágott és erőszakkal megakadályozták, hogy egy dolgozni akaró csoport munkába álljon. Hogy a sztrájk békés lefolyású volt és, bogy kedden reggel véget ért, aanak kö-Bzönbető. bogy Deák Péter rendőr főkapitánynak és Harkányi vállalkozónak sikerült a munkások és a csoportvezetők közi (elmerült difereuciákal békés ulon kiegyenlíteni. — öngyilkos lakatos. Hortig Károly zalaegerszegi lakatos már hosszú idő óta gyógyitbatlan betegaégben szenvedett, mi egészpn elvette életkedvét Baja az utóbbi időben aggasztóan növekedett ugy, hogy a szerencsétlen, ember már tovább nem volt képes ezt elviselni és egy elkeseredett percében a Zalába ugróit. Mire kifogták, meg volt halva. — Progrtfmbe8zéd. Zala-Szeot-Mihá-lyon szeptember hói. tartotta programm-beszédjét Hajdú Gyula a függetlenségi párt képviselő jelöltje. A templomtéreo összegyűlt választók örömmel hallgatták a fiatal jelölt beszédét, ki alapos és szépen átgojdolt beszéddel lépett hallgatói elé. — Posla8egédtlszti tanfolyamok. A in. kir. posta-, táviró- éa távbeszélő elnökigazgatója a posta-, táviró- és távbeszélő-kezelési Bzolgálatba alkalmazandó és a XI. fizetési osztályban 1000 koronától 1400 koronáig emelkedő évi fizetéssel, továbbá az 1893. évi IV. törvénycikk állal megállapított lakáspénzzel javad«lma20tt posta- éa táviró-segédtisztek kiképzésére ez évi október 15 élői bat hónapra terjedő gyakorlati taoíolyamoliat nyit a kővetkező poata-és táviróbivatalokoál: 1. a budapesti posta- és táviróigaz-gatóaág kerületébeu: Kecskeméten és Selmecbányán; 2. a kasuai pot,U- és táviróigazgatóaág kerületében: Eperjesen éa 8átoraIja-üjbelyen; 3. a kolozsvári posta- és táviróigazgatóaág kerületében: Braaeóban és Kolozsvárott; 4. a nagyváradi posta- és táviróigazgatóaág kerü-létében: Aradon éa Debrecenben; 5. a pécsi posta- és táviróigazgatőság kerületében: Keszthelyen és Mohácson; 6. a pozsonyi posta- és táviróigazgatóaág kerületében : Nvitráo éa Léván; 7. a soproni posta- éa táviróigazgatóaág kerDletében: Székesfejérvárott és Szombathelyen; 8. a temesvári posta- éa táviróigazgatóaág kerületében: Szabadkán éaVeraeceo: 9. a zágrábi posta- és táviróigazgatóaág kerületében: Euiékeo és Zimonyban: Erre a tanfolyamra hallgatókul-fölvétetnek: a) első Borban az 1873. évi IL törvénycikk ö-ik azakaaza értelmében kiaebb hivatalnoki alkalmaztatásra igényjogo-suttaággal biró igazolványoa katonai al- tisztek; b) postamesteri vagy posta- és távirókiadói minőségben szolgáló oly férfiak, kik a gimnázium, reáliskola, vagy polgári iskola negyedik osztályát, esetleg ezekkel egyenrangú más iskolák megfelelő osztályait sikerrel elvégezték; c) ugyanez iskolai előképzettséggel biró éa 18-ik életévüket meghaladott más férfiak; végül ha ily pályázók kellő számmal nem jelentkeznek, d) a fönti iskolai előképzettséget igazoló, 16 ik életévüket betöltött ifjak is. A fölvételre megkívántatik továbbá annak igazolása, bogy a folyamodó: 1. msgyir állampolgár; 2. 35-ik életévét még nem haladta tul; 3. a magyur, illetve, ha horvát-ntla-vonországi illetőségű, a horvát nyelvet szóban és Írásban tökéletesen birja; 4. feddhetetlen előéletű; 5. a posta- és tá-virószolgálatra testileg is teljesen alkalmas, mely utóbbi körülmény közbatórági orvosi bízonyitványnyal igazolaadó. A tanfolyamok hallgatói tandíj cimén fe-jenkínt 20 (huaz) korosát kötelesek fizetni s e díj lefizetése alól csak az iga-zolvánjos katonai altisztek mentetnek föl. A tanfolyam szabályszerű bevégzése és az előírt szakvizsgálat letétele után a hallgatók pósta- és lávirósegédtiszti állásra képesítést nyernek, illetve a posta- és táviróaegédtis2ljelöltek létszámába fölvétetnek s a segédtiszteknek költségvetésileg megállapított létszámában beálló üresedéshez képest posta és távirósegédtisztekké neveztetoek ki; a d) pont alatt emiitett hallgatók azonban kineveztetéare csak 18 ig életévüknek betöltése utáu számíthatnak. Akik ezekboa tanfolyamokba bolépui óhajtanak saját kezűleg irt folyamodvanyaikat, születési, orvosi, erkölcsi és iskolai bizonyítványokkal fölszerelve ez évi szeptember 30-ig és pedig a már közszolgálatban állók fölöttes hatóságuk utján, a többiek padig az illető főszolgabíró, vagy polgármester közvetítésével, a tanfolyam helyére nézve illetékes posta-éa táviró-igazgatósághoz oyujtcák be. — Nyilatkozat. Dt. Bokor Gyula, gyakorló orvos, a „Budapest* fővárosi jóték. egylet főorvosa, Budapest, VII., Kertész-utca 43: ,A Szt. I^ukácaíürdő forrásvize kellemBs izll üditő ital (ugy tisztáu mint borral vegyítve), tapasztalatom szerint mindazon eaeleköeo, melyeknél Bzénsavdús vizek javalva vannak, a ezerveietre jótékonyan is hat* — Csodás tjnk8zem Irtás kéavágás nélkül és tiotura nélkül, fájdalom teljesen ki van zárva, 24 óra alatt történik. Csekély díjazás utólagosan. Szarvaa szálloda 6. sz. I. emelet d. e. 8 — 1, d. u. 2—6 óráig. KRONFELD NŐVÉRE* folytatják a tanítást az idegen nyelvekben. ANYAKÖNYVI HÍREK. Halálozások: — Augasstui tO-tól szeptember 5-ig. — Kiss Emília rk. 22 hónapos: görréuykor. Muazti József rk. vaauti csoportvezető, 51 éves: tüdógümökór. Berger Gizella i>r. 2 hónapos: csontszu. Szlávec Katalin rk. 2 éve<: agyhártyalob Horváth Boldizsár rk. 13 hónapos: lüdő-hnrul. Letenyei István ág. hit ev. kocái?, 59 érés: agyazélhüdés. Takács G)örgy rk. kőonives, 75 éven: , tüdöhurut. Tamasovics Lsjosné szül. Kila Rozália rk. cipész neje, 34 éves: tüdővérzés. Pőcö József rk. cseléd. 18 éves: lyphusx. Dolonesz lalváo rk. 15 napos: bélhurut. Bagonyai Feroucué szül. Varga Katalin rí. földmivea. nejo 27 éveB: tüdőlob. SierkrAztHa&O : Dr. VillAnyl Henrik, felelői uerkeulS. Kiadö: //;. 1 fájdíts Jőxacf. Nyilttér Ajt e roTtt »1jU köslfittekért aem till.I fd.líiiíret » uerkesitSiéf Vese, bagyhólyap, hrgjd«r« ft » köszTényttiintalniKk- ellen, továbbá & légii és emésittol szeriek hantos bántalmainál,orvosi tekintélyek általa Llthlon-forrss SALUATOR sikerrel rendelvo les*, ilugjhajtő hat AboI Kellemes iii! I Kodütcd emésxtbetö Kaphati i»r4ojTÍ*Vere«kedéaekbeD é« iry<5gyixert4nikban. A 8alv»tor-forria Igajgalöaig* Eperjoien VEGYES. — Tartós gjóyjBlker. Fáldilmil caáinál, a derék-, testréisck éi & forfó kOiirényei bAnU!mainál « .Moll-íéle franci* boriieu éa •ó\'-ral való bcdörxsftléi sikorrel hmoállatik. t\'gy OTfg ára 1 kor. 80 fill. 8iétk0ldé* naponta nUoritclIcl Moll A. gyógTaaeréa* ca. éa kir. ud». axillitó i\'ial Béc». I. Tuchlinban 9. Vidéki íjögjarortArakban éá anyatkereikedéíekben batArozo\'.tao Woll-télé késiitnénv kérendő as e gyári jclréiiyércl é* aláiráaival IIIWIÍEXESEK, Előfizetési felhívás, WAIDMANAMSCHEILRE. Képei Tidáazaü éa baláasal! folyóirat. Foglalkoxik löréaxet éa kutya aportul. WaldBaneiohall a leijobban van elterjed™ a Tadiszatilapok kőit Osztrák Magjtror-azágbaa. Előkelő kiliitéi, Jó oiKkek, pompái iloiztráoitfk. Ara neoyedevre í korona. MutatTány példányt klránatra ingyen éi bénneotTC s:állit Taidmannscbeil kiadóhi-▼aula. TDADAM tápláló ét erőaltff azir, aleg-1 i\\UrUiN jubb éa Irgolctóbb fefaéraje-kéatitraéoy, kapható a böretkezS alakokban • TDHDAKt por-alakban,ahnilegtáplálíbb I nUI Un réixe,tisziafehérnye,ételekhez keterrc táj-lálö *rcjQket »oka»oroaan fokozza. yas-tropon t lehéroye izomcroíno bitái&t A vBrazegéayaég, alppadtiág, ideggyBogtaég legjobb orroiazere. RTOPON-CÁCAO íe^í\'^\'r sicrte tAplilcbf), mict a kOzOoségei cacao, mely-Q\'k legfioomabb fajtájára! kéasdl. TROPON GYERMEKTÁP- í IQ7T á legtarulmaiabb éa leginegbtzha-HOZi 1 t6bb gyormektápiálék. Egjcdtti igaxi pótszere az anyatejoek.\' Nagy Tropon (fehérnje) tartalma köretkeztébon tápláló ereje nagyobb, mint minden m\'fti tápliizté. Kaphatók minden gyógyszertárban. ., Ügyes utazók kerestetnek egy Dagyon kelendő cikk eladására. — Ajánlatok F. U. M. 8Ó9 alatt RUDOLF MOSSE-hoz Frankfurt a/Main intézendök. 18íí)/tk. 901. Árverési hirdetmény. A lotonyci kir. járásbíróság mint tkvi hatónÁg közhirró tészi, hogy Gyórffy Jil-nos ügyvéd nagykanizsai lakósnak, úgyis mittt az elhalt Gouth Ida örököso végrehajtatnak. az elhalt Kutfoy József örököso Kutfey György borsfái lakós elleni 1075 kor. 8G fillér tóke, ennek 187G. évi november hó 1-tól "járó 1570 kamatai 43 kor. 60 fillér perbeli. 10 kor. ezuttali költségek iránti ügyében a nagykanizsai kir. tszék- (a luleoyei kir jbiró-ság) területén fekvő Borsfa községi 113. sz. tjkvbcn A f 217 hrsz. alatt Kulfoy József tulajdonául felvett rállság köteles ingatlan íiift korona kikiállÁsi árban Borsfa községbiró házánál 1901. évi szeptember hó 17. nap- J ján d. e. 10 órakor Gyórffy János nagykauizsai lakós felperesi ügyvéd vagy helyettese közbejöttéről megtartandó nyilvános árverésen eladatni fóg. Kikiáltási ár a fontobb kitett becaár. Árverezni kivánők tartoznak a bocsár I0°l„-át készpénzben vagy óvadékkópes papírban a kiküldőlt kezéhez letenni. Kelt íjctenyén, a kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóságnál, 1901. évi június hó 12. uapján. azéleskörll iameretaéggel magánveTŐk-nél, kerestetuek. Ajánlatok K. E. 4367 alatt RUDOLF MOSSE-hoz Becs intézendök. öorcsövek jótállással keményedéa, lyukacuosodás és törékenység ellen. MÉM & GriMt a. éa kir. udv. azállitók. Bícs Budapent I. Sehottcnring 5. VI. Andrásay ut 20. Minden plncéRzotl eszköz, szivattyúk stb. kellékok. Minták éa árjegyzékek ingyen éa bérnieatve. Ferenc József csaszar-fürdő Töffer helység a déli rasut mellett ^Gyorironat állomáa) 7 óra Bécstől, IV E?óbz éren át nyitTa. LBflmeleflebb forráia StíJirorizÉflaak (S3V C) — Egyenlő h»táiu 6ai-leln ael, PfifTira ael (Sválo) — Legnagyobb kényelem. — Vlllaayoi világítás. — Két Teoaiizezi hely. Jeleatéktay ojitáiok éi jivitátok. — Síéaiavaa fUrdik. — KilQaS fekvé* hoaok ÍDrdSknek. Fürdő orrol: Tulajdonol: Med. Univ. Dr. Beck Rudolf. Gunkel Tivadar. Jelenleg csakis Therm&l-iicet Itxaak a Ferenc Jóxsef ciiazir-fQrdS forrásaiból. — Legjobb éi legolcsóbb bliterinmmenlei üditöitil. — Körrellen síétkoldés. — Rend«l黫ket a Fereop Józief csáizirfdrdö gondookiág&boz. Mtrkl Tűffcr Intéxetendők. "VS Mindaioknak, kik a gyomor meghUtéie, vagy túlterhelése, rotiz, ncheten emí^zthetűv nagyon meleg, vagy billeg itelek ílvetcte Által, vagy rendetlen ílein.úil kövctkeitebca gy«inoibc<cgs(get, mini Qyomorhurut, gyomorgörcs, Gyoir.orfájdalom, nehéz emésztés, vagy nyálkásodást kaptak, ajánlunk egy kitünO bizinert, melynek kiillnS hatAsa mlr évek óta ki van próbilva. Ex s Hubert. Ullricli\' féle növénybor. II Eifln nfivinybor kltOnö. gyógyhatiiunak talüt füvekból. Jó borral van k4izltve i* 1 erősiti, életr* kelti az ember emésztő szervezetét. — A növénybor megakadi- I | lyozza az amésztésl zavarokat és elómozditja az egészséges vér ujjáképzOdését. | A nflvínybort Idejekorán baiznllva, gyomorbetegiegei még a c»irájukl>an elfőj\' tatiuk. Symptomik talnt: röftjii, felbofögt*, gyomorégés, (clfav«lJA». roistulléi biny4»»al, mely«lc chronlkut (idiSt) gyomorbetegié(;elinél oly gyikran előfordulnak elmúlnak néhányszori It4s ut&n. AL-r-^L-z-HAti ts ennek kellemetlen következményei, mint szorulás, kólika, izlv- ÜZCKrCKCUCS jobogii. álmatlanság, valamint vértolulás a májbsn, q.ében és a lugy Z»iger-érben (Arany-ír bántalmak) a aOvénybor által gyunan iiicg»iüiilcu>c\'». A cSvenybor mcgííantetl »« emé»ithe!len«éget é» könnyJ nékelét álul ellávnlllUlaik a gyomorból és belekből alkalmatlan réstek. Sovány, halovány ki nézés, vérszegénység,elerótlened és, legtóbbtxör a roiu eoiáiztés következményei, hiányol vérképződét é< a máj beteges állapotáé, ttvágyhlánynál, ideges bágyadtság és rostz kedílyhanguht, továbbá füfájások, álmitlaa éjjelek következtében ily egyének latson egészen elpusziulnak. t/W NBvénybor 41 elgröugült életerőnek uj lüktetést ad. N\'üvénybar (okoua a: étvágyai, u eméhztést és táplálkozást előmozdítja, elüsegilí az anyageterét, gyotsitja a vérképződést, megnyugtatja a feldúlt Idegeket és életkedvet szerez. SzAmtalsn elismerés és hálanyilvú-nltás Igazoljak ezt. Növénybor kapható 3 ét 4 koronáéit a Sagykaiilúai, Ujudrati, Rls-Kotnliuiaii Csákányi, Nemet-Vidi, Tapsonyi, Böhönyel, Nagy-najoml. Feliö-Segesd; C*urgA(> Benenczei, Gólai, Légrádi, Aisó-Üomboral, Kotorii, Mnra-Csányi, Rátkal, Podturenb Szelniaai, Alsó-Lendvai," Pákai, Bakjai, Novai, Baki, i\'ölöskei, Pacsai, Alsó-Kajkt» Nagy Hadul, Kétbclyi, Mtrcialil, Kaposvári, N»gy-Atá<li, Tirányi, Virjci, Su-Gcorgcni, Kallnovaci, Novigradi, Kaproacai, Perlaki, Ctáktornyal, Varszstii stb. gyógylárakban és füszerlületekben, és ax outrák magyar monarchia legtöbb gyógytárában. A kanizsai gyógytárak 3 és több Üveg nCvénybor rendelésnél eredeti árak mellett kOltllk szét mindenüvé a monarcniibao. Utánzásoktól óvatik. Kérjenek csakit (—Hubert Ullrich\' féle növénybort XL. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1901- SZEPTEMBER 21-rfn. w ÜZLETÜNKET. Különösen figyelmeztetjük t. cz. vevőinket nagy raktárunkra, a legújabb ruhaszövetek, kiváló mosóparget, vásznak és chiffonok ffirl- BS M 15 é?es jí Mimiit ImiMl i letioll) kiszolgálásról. 5§a. MM ; • ; FIITL T1ST Mintákat kívánatra bérmentve küldünk. EBEK. Tanulmányait Budapesten folytató hölgy, esetleg fiatal ur részére, kiiUnö teljes ellátást ad lakással, előkelő csalad, a tanintézetek közelében Bővebbet a kiadóhivatalban Nyavalyatörés. Ki nebézkórbm, görcsökben éa más ideces állapotokban azenved, kérjen ezekről brocburát Ingyen éa bérmentve kap-h>t6 Schwsnen Apolbeke, Franlfur\' alMain állal. A feltaláló dr. Keldlnger tanár ur állal kizárólag jogoiitott (syártmánju meidinger-kályha HEIM E cs és kir. udv. szállítónál kapható. BUDAPEST: Thonethof. — BÉCS: I. Kohlmarkt 7. sz. a. PRAG: Hybernergasse 7. Minden államban jzabadalutajvi. — Az eltő éremmel minden kiállításon kitüaletve. — Legkitűnőbb, nsgjobb égési tartamra berendezett kormányzó és szellőző kályhák lakiuk, Itkolik íródik ulmlra > lcjtn"«íbb é» le|ele«4a«abb kiállításban. teUEéiiaerintl égéBi időtartjai iiíoplml rilöíntéiuél él 24 órAIg terjeJo égés kCIzéaaeli tűidéinél 60.000 kályha forffaloiulm liozvn. Kg; káljháral tfitíti BTOha ts fűthető. M E IDINGER"-kályhák. óva jptOak az ntáuzaloklél, utalva a kályhaajtőkra öotett kavetkező védjegyre; MEIQINCER OFEN (fií H. H E I M ^ iHESTIA"-kályhák. Ilelm nagy égési időtartamra berendezett FÜSTEWIÉSZTÖ KANDALLÓK. föstemésztő caloriférek. Ktizpontl fiités minden rendszer szerint. W Száraz alkalmazása jazdasági ós Ipari célokra. Prospektusok és árjegyzékek ingyen és bérmentve Pe tro I eu m-izzó-f ény korszakot alkotó találmány! a gondolható legegyszerűbb kezelés és teljes veszélytelenség mellett cröibitett fehér az Auer-féle léRgzesz izzÓQak legalibb is egyenrangú fényt ad 80 gyertya világosságát! 307. petróleum megtakarítás <P mellett Minden yetrolenin megfelel égíianyagul. ftgési tartam: 1 liter ca. 12 óráig. Az ógö minden Utező limpár* (elcsavarható, if Megrendelhető az Osztrák Petróleum lizú-fény ISrsaiáí HUBER & Co. raktA.p.A»Al Wien, I. lioliliunrkt fi. Képviselők kerestetnek. Csokoládé Pária 1900. Graot-Prix. SUCHARD Mindenütt kapható. Caeao TELJESEN UJ BORSÓKAT ioí>o-től 6ooo literig szállít 6 korona ár mellett loo titerenkínt mig a készlet tart. BENKÖ M. PÉCS. Alapllta 1888. Első AltpitYL 1888. Pozsonyi Katonai előkészítő Intézet lmmatótíi: HaMajn-iilca 8. sz. ll. EH. F. évi szeptember hó 1-én a 6 bari előkéaiitö tanfolyamba öly egyéves Önkéntes Jelöllek vétetitek fel, kik a képesítő vizsgát jövő ér február bóban ólujtják helyben letenni. FelTÓtelI évkor: 17—20 érés. Előkép és: néhány köiép-iskolai osrtály. (Kereskedelmi tanfolyam vagy Ipariskola.) Mintaszerű internatai, katonailag berendezve, taoulmlnyi ellenőrzéssel. Mok salz TOlt Intézeti hallgató, miut hÍTatásoi, vagy tartalékos tiszt, hadapród, vagy egvéves énkéotes tagja a hidseregn- k éa megállapítják izáltal esen legnagyobb és legtekintélyesebb vidéki iotézet kllOoó hírnevét. Minden további felvilágosítás, prospektusok, értesítők az igazgatóságnál ingyen kaphatók. Drozdfk Vidor, nyug. alezredes, intézeti igazgató. Jegyzet: Szeptember hó l-én oly 13—16 éret ifjak 2-t polgári •tb. iskolával is felvétetnek, kik JOrS évben egy kadét Iskolába óhtjtanak belépői. Elektro-tcchnikus Szakiskola (Laboratórium és tanműhelyekkel) pgybekAtve, Pozsouj, Walloner utca 14. szám f. é azeptember bó 20-in megnyitja az első félévet oly tanulók számára, kik magákat Elektro-fecliiilkusok kii gyakorlatilag és elméletig [három szemeszteren át & 6 hónap) óhajtják kiképezni. Felvétel! életkor: 16-30 év. Eióképrés: néhány közép, vagy polgári iskolai, kereskedelmi vsgy ipariskolai osztály. 20 éves aluli Uuulók itt helyben ac egyóvea Ookéntcsi jogot is elvégezhetik. \'—^ Minta zerü internátus. \\ Ai állandóan növekedő értékesítése a villanyos erőknek hajtó éa égetési célokra, továbbá a vegyi gjárakbao atb. stb igea ajánlható a t c szQlóknek és gyámoknak liaikat, illetve gyámfiaíkat esen izép éi jó kilátásokkal kecsegtető pályára, a fenti intézeti belépéssel, kiképezni. Jelentkezés naponta. A« igazgatóság kívánatra hirdetményeket, prospektusokat szétküld és közelebbi felvilágosításokat azonnal ad. LHt Antal, igazgató IOQC30000nOOOOOaC2000QOOOOQOOOOOOOaOOOOQOOOq Z.K. »/7 901. MOLL SEIDUTZ POR Csak akkor valódiak, ha mlndogylk dobos Moll A. védjegyét éa alAlr^aát tüctotl fal. A Mell A.-félt Seldlltz-porok tartós" gyógybatáaa a legmakacsabb gyaaser- 4a al-teslbánlslmak, gyomorgörcs h ryomorhór, rögzött székrekedés, májbáatalom, vér találás, aranyér és a legkQlónbózŐbb nSI betegségek ellen, e jeles háziszernek évtizedek óta mindig nagyobb tiiierjedést szerzett. — Ars ejy lepeosilslt srs-datl doüezaak 2 kor. Hamisítások törvényileg fenyittetnek. 1WOLL-FELE FRANCIA] BORSZESZ ES SO Csak akkor valódi. ha mindegyik Qveg MOI/L A. védjegyét tOoteü lol „A. Mail" felirata ónoSatul vao a ária. A Mcll-féla franozla barszetz él só nevezetesen mint fá]dslonoslllapltí bedirisSléal szer kóssvtay, csu* ós a mafhnlés e^yéb következraónyeinól legismcretesebb népszer. - — Egy inotolt aredati üveg ára I kor. 90 flll. ,MOLL Gyermek szcappanja. Lejtfioorcilib, legújabb módlier izariot kénitek gyenaek él tu\'lgj nappac a bír gkliirü ipaltiara nrirmkak ét rmitttk rtnéra. Ara diraxiktat — 40 «H. Ot dirtb — I kir. 80 tll. MiDdeo darftb fyermek-iuppia Hall A. vidjégyévil vao ellátta. FószótkQldéa: Moll A. gyógyszerész, cs. se kir. udvari azálllttf által, Bécs: Tucblsaben 9. se. Vidéki megreadel&lek DftpoQU palUatiarjt mellett telj.ilttetoek. A raktárakban ttuék határozottan MOLL A. aláírásával ét védjegyével ellátott készítményeket kérni. Raktár: Nagy-Kamuán Rosenfeld Adolf és Fia. □boaQaoanoaaooaaonoaaanaooaoaosooooaaraoQaflo ^RTESITÉ S, Ezennel ran szerencsém a o. é. kozínsíget értesíteni, hogy üzletemet, amely szeptember 1 én átadandó lett volna, különféle akadályok miatt visszatartottam. Ennek kapcsán bátorkodom felemlíteni, liogy raktáromat nagymennyiséén árokkal ismét felszereltem, amit azon kéréssel felemlítek, hogy ezentúl is b. bizalmával szerencséltetni méltóztassék, megígérem, hogy régi elvem szerint rendes és jutányos kiszolgálás által további becses bizalmát kiérdemelni törekvésem leond. , Teljes tisztelettel scherz s. l. utóda felcö Eísínger, Deák Ferenc-tér. (Qlasur) \' legkitUnöbb mázolé-szer puha padló számára. " 1 nagy palack Ira frt 135 kr. — 1 kis palack ira 68 kr. VIASZ-KÉNÖCS ARANY-FÉNYMÁZ képkeretek atb. beiranjozáeára. 1 kis palack ára 20 kr. legjobb éa legegyszerűbb beeretztS-szer kemény padló számira. 1 köcsög ára 46 kr. FEHÉR „GUSUR"-FÉNYMÁZ Logjobb szer mojdó-aaztalolr, ajtóit, ablakdeszkák sto. ujjonnaní befeitéBére. 1 doboz ára 45 kr. — Mindenkor kaphatók: NEU és KLEIN cégnél NAGYKANIZSÁN. Nyomatott\' Ifj. Wtjdits József könyvnyomdájában Nagy-Kaniisán. NAGYKANIZSA, 1901. szeptember hó 14-én. 37-ik szám. XL. évfolyam. Előfizetési Ar: Egí«* étre . . 10 kor. — fiII. Kél évre . >. . 5 kor. — fill. Ncgyodérre . . 2 kor. 50 fill. Kg/e a Rtáin 20 fill. \' HIRDETÉSEK 5 lujilios pt\'titiorlnn 14, rnütKOtür.or 12, ■ ciiDiien torálhi sorért 10 üli NYILTTÉÍIBEN jit-iH .jurónki\'iii 20 liilcré.i vétet- ZALAI KÖZLÖNY. A l«p isellemi ré*zét IlletS minden köilemény & felelős nxerkenxtí nerére, »dybjí réizt Illető költemények p\'-uig a nctére cimrottcn Kagj-KanltR&ra bér-mentre iotézeodik. Bérmenteilen lerelek nem fogadtatnak el. KéiIratokTl88*auem küldetnek A nagy-kanizsai .Tpar-Testölet," na nagy-kanizsai Takarékpénztár Részvény-társaság,• a .Kotori takarékpénztár rcsivéay-társaság," „nagy-kanizsai és a galamboki önkéntes tűzoltó egylet/ a .nagy-kaiiizsai kisdedneveló egyesület/ a .nagy-kanizsai tanítói járáskör,\' a „nagy-kanizsai keresztény jótékony oófgyret,\' „n.-kamzsai izr. jótékony nőegylet," „szegények tápintézete,- a „katonai -.liadastyán egylet," a „soproni kereskedelmi iparkamara,- nagy-kanizsai külválaaztmányának hivatalos lapja.. HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. ■J. Nnsjkaiitxsa, 1901. Fiput. 13. (1.) A térsadulmi proletariátus rohamos terjedése és ezzel kapcsolatosan tz általános nyomor növekedése már régóta foglalkoztatjuk az elméket a tudós és laikus emberek kutatják a baj gyógyszerét a veszedelem elhárítására, vagy legalább csökkentésére alkalmas módozatokat. Innen támadt az a sokféle közgazdasági iskola, amelyek mindenike más és más remediumot állapit meg 8 egymással a legtöbbször homlokegyenest ellenkező eszméket követnek és terjesztenek. így került fölazinre — a többi között — az a kényelmes eljárás, amely & valódi okok kutatása helyett, az erre egyedül alkalmas symptomák mellőzésével, ürügyet, alakot emlegetve,. sokszor logikailag, de legtöbbször közgazdaságilag teljesen alaptalan elmélettel lép föl a tényleg létező bajok orvoslására. Az ily fölOletes diagnózisoknak egymással teljesen közös jellemvonása az, begy üy a\'3\'1 ürügy fejében mindig valamely társadalmilag, vagy közgazdaságilag fölötte fontos, hatalmas • teoyezöt emelnek ki, amely tényező mellőzését, vagy megsemmisítését embernek. vagy emberi társadalomilak, vagy semmiképpen, vagy pedig csak ónási veszteségek árán lehet keresztül-vinnie. így került a társadalom, s így akarják keríteni a közgazdaságot is harcba a tőkével, a gyáriparral, a .gépek használatival és a magántulajdon intézményével. Ez a négy, egymással többé-kevésbbé kapcsolatos, de .külön-külön is fölötte fontos tényező állíttatik oda manapság — vagy egyenkint, vagy együttesen — a társadalmi és közgazdasági bajok okaiként. Hogy a modernnek nevezett ujabb társadalom és közgazdaság megteremtésénél, a régi — talán egyes esetekben a mainál tűrhetőbb — állapotok megszüntetésénél ennek a négy tényezőnek elsőrendű szerep jutott, azt senki sem tagadhatja. De hogy a társadalmi bajoknak, főképp a proletariátus és nyomor ijesztő terjedésének csuoáu a közgazdasági átalakulás óa az erre befolyt töke, gyáripar, géphasználat és a magántulajdon intézménye volnának okai: teljes mértékben túlzott ós kevés alappal bíró állítás. A közgazdasági törvényekkel tisztában levő ember nem is fogadja ezt komolyan, bár azt viszont bn kelt ismerni, hogy az a mód, amely szerint ez a négy fontos tényező ma érvényesül, sem a közgazdaság, sem az általános emberi társadalom szempontjából nem egészen helyes.1 De abból, hogy ezek a lontos. tényezők nem a helyes mértékben, nem a helyes elv szerint érvényesülnek, még nem következik azok megsemmisítése. Ellenkezőleg, ha a tényezőkkel általában nem, csakis azok helytelen érvényesülésével van dolgunk: akkor elégedjünk meg a helytelennek fölismert módszer elejtésével, de cz alapot, a tényezőt magát elejteni nincs okunk. Igaz, hogy kényelmesebb ás radikálisabbnak látszó eljárás, ha a helytelen módszerrel aTinak alapját* is elvetjük i do így csak a pestist szokták (Oroszországban) elfojtani, s maga cz az eljárás nem megoldása, csak megsemmisítése a megoldandó kérdésnek. Minden kérdésnek van kiindulási pontja; így a társadalmi nyomor, a gazdasági züllés kérdésének is. De ez a kiindulási pj.it nem csupán az alapban, hanem a helyes iránytól való eltérésnél keresendő. Sok évezreden dt kipróbált gazdasági és társadalmi tényező a magántulajdon ; midőn tehát az abból támadt hely-telén kinövéseket s csakis kivételesnek tekinthető visszásságokat akarjuk megszűntetni, elégedjünk meg a kitűzött céllal s ne igyekezzünk fölforgatni magát az — eddig célszerűnek bizonyult — alapot is. Éppen igy vagyunk a tőkével s a tőkeszámba menü ipari gépek használatával, s magával a gyáriparral is. Ezeket mind a közgazdaság maga teremtette meg évezredek szakadatlan munkájában, annak természetes eredményeként Ha tehát azok mai érvényesülése helytelenül történik, ha abban visszaélések, káros kinövések támadnak, ugy az alap érintése nélkül, csupán a kinövések eltávolításával s a helytelen módszer elvetésével legyünk előbb próbát a helyzet javításira. Míg ezt a legalább is észszerűnek mondható eljárást meg nem kíséreljük, addig az úgynevezett radikális eljárásnak semmi jogosultsága ninc-en. És vajon tettönk-e eddig lépéseket a meglevő alapon a helyzet sanálá-sára? Iparkodtunk-e a tőkét az 6 általános abszorbeáló törekvéseiben gátolni ? Vetettünk-e korlátot a magántulajdon túlságos terjeszkedésének? Korlátoztnk-e a fölösleges és az emberi munkaerőt kiszorító, vagy a testi épségre veszélyes gépek használatát? EugedLük-e a gyáripart a szabad verseny és a szükségletek természetes alakulása szerint, tehát a közgazdasági szükség alapján ki- fejlődni? .... Nem és nem. A tikét részint indolens közönyösségből, részint pedig a közgazdasági szabadelvűség ürügye alatt hagytuk az egész társadalom nyakára nőni. Azokat a természetes és célszerű- korlátokat, amelyek u tőke veszedelmeit könnyű szerrel elháríthatnák, vagy legalább csökkenthetnék, sehol sem alkalmazzák. A moloch növekszik, fejlődik, áldozatainak száma mindig több, terjeszkedésének veszedelme mindig nagyobb; de a közgazdaság testéből kinőtt s az egész társadalmat meg-fojtással fenyegető polyp-kar ellen nem védekezik eenki. Azt tudjuk, érezzük jól, sót a kommuuisztikus irók maguk is bevallják, hogy a magántulajdon egy bizonyos korláton belül szükséges, nélkülözhetetlen intézmény és veszedelmei csakis a szükség határán tul, a javak fölösleges és improduktív összebnlmozásánál kezdődnek. Mégis, ha egy-egy józan hang emelkedik a szükség határainak a kijelölésére; ha az általános meggyőződés, tapasztalat és tudás alapján bárki sorompóba mer lépni a határokon túlterjeszkedő, fölösleges és káros vagyonlialmazatok ellen; ha birtokmaximumot emlegetünk s epnek egyensúlyi követelményeként létminimumot követelünk: azonnal följajdul, anarchiát, kommunizmust és fölforgatást emleget az a sokféle érdeknek szolgáló közgazdasági szabadosság,. mely karmai között tartja minden intézményünket, minden törekvéseinket 3 minden gondolatunkat. A társadalom nyomorán enyhíteni csak szóval akar mindenki, de a sok évezredes alapon kifejlett helytelen rendszert mog-korrigálni nem akarja, nem meri senki. Nem ösztönzi erre a világot még az Bem, hogy egyes kipróbálatlan és csak a mai helytelen eredményekből kiinduló elméletek az alapot, a tulajdon intézményét teszik felelőssé a helytelen érvényesítési módozatok áital előidézett visszásságokért 8 gyökerestől akarják kidönteni a társadalom föntartására rcndolt sok évezredes fát, ahelyett, hogy az annak lombjai között fölburjánzott élősdit, a fagyöngyöt irtaná. Nagykanizsa forgalmi eszközei. Nagykanizsa város bellorgalmát mindeddig a fuvarosok, a bérkocsik és mágánfogatok tartották fenn, A fuvarosok meglehetős forgalmat csináltak, a bérkocsisok is megéltek valahogy, ha nem is fényesen. A forgalom főleg külföldi áruknak a vasútról a városba való szállítására és nyersterményeknek a vasúthoz való szállításával foglalkozott. A bérkocsisok személyszállítással foglalkoznak. A fuvarosok és bérkocsisok együttvéve képviselték a belforgalom legmodernebb eszközeit. Tegyük hozzá, hogy ebbeli ténykedésükben a konzervatív irányt követték minden tekintetben. Rozoga hintók és drága szállítási dijak voltak a szállítás legszembeötlőbb faktorai mindeddig. Lehet, hogy ezek a rozoga hintók és a drága szállítási dijak megfeleltek a város sajátos forgalmátlak, mert a szállítási üzlet ia csak olyan üzlet, mint más és ebben is a kereslet, és kinálat közti arány érvényesül, ugy, mint más piaci áruban, de hogy ezek a kezdetleges szállítási tényezők megfelelnek-e egy modern váios követelményeinek, azt tagadnunk kelL Csakhogy Kanizsa TÁRCZ A. Hajón Pozsonyba. — A „Zalai Közlöny" eredeti tArcAja. — Egy kis magyarországi levegőt szivni, meg aztán ismerősök látogatására Po-zKonyba rándultam a minap Bécsből. A gjorsvonat ugyan ötnegyed óra alatt oda röpített volna, de én szeretem a mindenuapiságban ifl a változatot és inkább hajón mentem, mely ezebb és kellemesebb ulon visz. Amióta az Adria partjaiiól elszakadtam, úgyse jártam vizén, a moBt megpróbálkoztam a zafirszinü tyiarueTÓ helyett a szóké Dunával. Vasárnap lévén, Bok utatja volta.Fiu-fiö2ö8aek, melynek dicséretére legyéé mondva, hogy magyar vezénylete és legénysége *an. A „II-od osztályú1 fe-délzeteu fölkapaszkodtam egy nagy rakás ponyva tetejére éa onnan kémleltem az u\'-at. Bozieg az oIbő osztályos utaiók rosszabb sorsban voltak, mertfeléjük gomolygott a kürtő füstje én befeketesárgi-totta éket, mig íni ott a hajó előrészén közelebb voltunk Magyarországhoz. Kellemes dunai szellő járt át bennünket, hmi szél, mert keletről jött. Elmentönk egy féltucat híd alatt, a-Bécs melleti Dunaligetek között Egy-egy műkedvelő halász csónakját nagjon meglengette a hajónkverte hullám,« a mellettünk elhaladó kisebb-nagyobb gőzösök — nem tudora mért — fekete kalóz zász-\'ót lobogtattak közeledtünki\'e. Találkoztunk egy hosszú sor vontató hajóval, melleknek testében gabonát ezáUitottak oda fölfelé, Burkusországba. Ezeken n „sleppB-oken sajátságos életet folytatnak a kormányosok családjai. A jármű farán tűzhelyet, ruhamosói, más egyebet rendeznek .be, k nz egyik ssözony egész anyai büszkeséggel fürdette csecsemőjét a fedélzeten, a lurkó meg versenyt si-vitott a gőzösünk üdvözlő fattyével. Egy óra múlva Deutsch AHenbnrg előtt köt öltünk ki. Nagy csomóban állott a. parton a nyári közönség, niislj Bécsből üdülni jár ide. Kendölengetés, \'icsöngetés és mi tovább azáll\'ittódtunk Ileinburgfeié, melynek doháoygyárán kivül két nevezetessége van. Egyik az a romantikus vár rom a (rapézalaku domb tetején, amelyben IV. Béla királyunk talált menekvést a tatárok elől, a másik pedig a Schenk Hugó emlékoszlopa Ez a gentleman olyan hirnek örvend Al3Ó-Au8zlriában, tiaiut mifelénk a Savanyu Józsi. Szenvedélyes cselédleánygyilkos volt ó kelme, éa- itt Heinburgban a Danapart emelkedésén-küldte egyik áldozatát a másvilágra, beledobván őt azután a Dunába, honnan a bűnjelet kihúzták,\'Gebénk Hugót meg felhúzták. Ennek a rémtettnek .emlékére állítottak obellszket arra a helyre ój a gőzőa utasai hát borzongva mutatják egymásnak a kultura ezen vívmányát. Még csak egy forduló és feltűnik a Dévény melleti milleniumi Árpád-azobor. A pariról azakadozott kőszirt nyúlik be a Dunába, körülötte igen terjedolmes várromo tetejében meg egy karcsú oszlop, melyen hadverő Árpád áll, vértesen kar-dosao éa Őrzi a határt. Nem vagyok érzel- gŐ3 ember,, de szinte leemeltem a kalapomat ezen emlék "előtt \'Ájtat03 hangulatomból fölzavart egy kétes kfllsejü pasazsdr odaszólván, hogy anini ennek a szentnek kardja van." Mondom neki, hogy nem szent ez, hanem dicsőséges Árpád emléke. Akkor tért csak észre az ipse, hogy hát Magyarország egyik kapujánál vagyuok.de menten fölülkerekedett benne az önérzet, kicsinylőleg odavetvén hogy: ,init nekem az ilyen határ, láttam éu már az ÁzBia éa Európa közötti határt" Viasza felelem neki, hogy Árpád vezér bizony ő előtte ezer egynéhány esztendővel látta már a két világrész közötti határt, mire a pasazsér magába szállt éa belátta kicsiny voltát Kis vártatva megjelent a láthatáron Pozsony történeti jelvénye, a négytornyu várrom, a maga számtalan ablnknyiláeá-val, melyek bej, szebb időket láttak bizony Mária Terézia korában. Pozsony, te deiék koronázó város, de megizzadtam benned most négy esztendeje, mikor itt feküdt a 48-aa regement, én meg annak borjucipelő önkéntese voltam I A hajóról szemmel tarthattam mindazokat a parti tisztásokat, ahol Bokadma-gammal tanultuk az .ájncelarittet* meg a .av&rmléoiázáat" Itt mondogatta a Kondá-kor káplár ur, hogy „cél az a rohadt fűzfa a másik parton.* Emitt emlegette a firer ur az ég apróbb-nagyobb szentjeit, mikor az .entwickelte Linie" a közepén behorpadt éa a többi meg a többi! Denique elhagytuk a .Zuckermandli* nevével ékeskedő külvároBt. éa kikötöttünk .Salve Poaonial" Dicsőség neked szép- séges nagyasszonyunk, Mária Terézia, ki ott ülsz büszkén a márványparipán, jobb felől a magyar mágnás, bal felől kuruc-képü köznemes őrködik melletted, mint a kővé vált booszerelem. Áldott legyen a kezed Fadrusz mester,v hogy ezt a magasztos szobormüvet megalkottad. — Csupa mélységeB erö, ,vitám et aangni-nem\' életet és vért hirdet. Bár hamarosan elkéaxülne az a másik szobor is, a nemzet 82eretetéoek emléke, Erzsébet királyné furagott képel Da ne ide a né-met8éi? közé, ne Ausztria határába, hanem föl a büszke Budavárba, az ország frissen dobogó szivébe.... Magyarság és Pozsony, — két mostoha-testvér. Azaz nem is testvér, hanem olyan két különfajtu ág, mely egy törzsből fakadt . Sohase szerettem, ha uéinet újság,, németajkú állampolgár egyre azzal dicsekszik, hogy jó magyar 6 bizony, csak a nyelve német. Oaakl Akárcsak a Fiu-moiok. C a a k a nyelvük olasz. Meg is látni, mennyire máz csupán az a migyaraág. Kacagtató ügyetlenséggel terpeszkednek a hénysEermagyaroaitás 8zörny8zülöttoi a cégtáblákon, fölir&aokon. Fülaajditó sváb idiomávaí beszélik a Petőfi nyelvét, akinek itt Pozsonyban „verte tandem balcombját a kard,\' azaz hogy panganét.\'Kezembe kerültegy preaebpurgi élclap, a .Narrenthurm* ünnepi példánya, melyet azon alkalomból nyomattak, hogy Petőfi lakóházának emlékkel való megjelölésére valami mulatságot rendeztek. Az első oldalon német alkalmi költemény emelgeti Petőfit a szentek közé, belül pedig faragatlan viccekkel gunyulják a magyar tempókat. De mit Petófi I Vannak ónekik lokális nagyságaik is, például a .Balugyaer\' vagy .Pálugáj" ahogy a pezsgőboroa Palugyait elpozaonyositják. Hát a Herr von Kraxolhuber. (Isten bocsásd vétkemet hisz ez sértés, PozBony-ban becsülctbovágó dolog ezt a hazafit emlegetni!) Ám azért hagyján! Ha Szilágyi Dezsőnek-jó volt Pozsony, mi ia msgelé-gedhetüuk vele, sót tanulhatnánk tóle. Tiszta, nagyon gondozott város, látszik, hogy Bzeretik a lakói. Vidéke meg gyönyörű és igen termékeny. Híres Bzép .Weinbauer"-lányok vannak a környékén. Egy villamos kocsin meg olyan duzzadt képű, termetea pógáremberLláttam.bogy beleférne egy féltucat zalamegyei gazda a bőrébe. \' ^ Volt ia zalai bakáknak az én időmben jó életük, kivéve ha a ,8lóz"-ba(ScbJos8, vár) kerültek őrségre. Cserepessé fujta-képűket a dunai szellő. Hát azok a bizonyos .Bimbóbázak!11 Hm, hml Még most is a fülemben cseng a pozsonyi bakanóta: .Minden baka tartaon három ucretöt". . Egyike a legszebb pozsonyi nevezetességeknek az .Au\' (liget.) Csak a Margitsziget fogható hozzá Magyarországon. Azokat a remek szálfákat még akkor ültették, mikor ott volt az országgyűlés, vagy talán még azelőtt, mikor Mária Terézia ő szépséges fölaége rezideált Pozsonyban. Vasárnap ezerszámra menő közönség propellerezik át a túlpartról, még Budapesten se különben— Yr- Lapunkmai számához negyediv melléklet van csatolva. XL. ÉVFOLYAM. /t,K L A I KÖZLÖNY 1901. SZEPTEMBER 14-én. még nem egészen modern város. A modern város közlekedését óhajtja megvalósítani helyben Schwarz Gusztáv (\'nagykereskedő. Ö kapott előmunkálati engedélyt egy keskeny •\'nyomtávú villamos vasút létesítésére. A modern városban gyors és olcsó közlekedésre van szükség Üzleti emberek, hivataluokok a városnak egymástól- távol fekvő pontjaira sietnek. A modern város környékén vannak kiránduló helyek, hová a levegőre vágyó lakó3ság üdülni jár. Ahol ezek a szükségletek megvannak, ott helyreáll az élénk személyi forgalom. Kanizsán ez a közszükséglet még \'nincs meg, azért a vállalkozó a keskeny nyomtávú villamos vasutat nem is akarja kizárólag személyszállításra berendezni, hanem főleg teherszállításra. De félő, hogy ezzel a fuvarosok keresetét fogja tönkretenni és Kanizsán annyival több szegény ember lesz, ahány fuvaros van a városban. Vigaszuk lehet a fuvarosoknak az a körülmény, hogy -az előmnnkálat és a munkálat közt nagy ür tátong. Mert egy hosszú villamos vasút üzeméhez és megépítéséhez sok pénz kell, annyi, hogy kanizsai ember magánvagyopát a kivitelre alig áldozná fel. Beillua tehát annak szüksége, hogy az engedményes részvénytársaságot alakítson. ■ De van-e a városban vállalkozási kedv? Ezt kell majd a vállalkozónak kipuhatolni. Erről könnyű lesz meggyőződnie. A rentabilitás az a csalétek, melyet legszívesebben pedz a tőkepénzes. Ha tehát a villamos vasút rentabilitásáról sikerül meggyőzni a közönséget, akkor misem áll útjában a megvalósításnak. A villamos vasút — őszintén-megvallva — közszükségletet még nem-képez, a személyforgalomra legalább még nem, de a teherforgalommal kombinálva jövedelmező lehet. fia létesül, nagy haladást jelent és mint a modern város hívei őszinte örömmel üdvözöljük a villamos vasút eszméjének megpenditését. A zálogházak. Nagykanizsán a zálogházügy válságos • helyzetben vau. A bárom fennállott zálogüzlet között egyik nemrég már föloBzlott, a másik e2 évben még meg fog szűnni, a harmadik, mely fenn akar maradni, csnpa passzióból létezik éfi alig lehet számba venni, oly csekély lökét szándékozik az üzletébe befektetni. Mikor azt mondtuk, hogy a zfclpgügy válsággal küzd, akkor komoly • dologra alkalmaztuk ezt a komoly szót. A zálog-ügyet nem Bzabail kicsinyelni. A szegény-Bég grámolitáBáoak a leghathatósabb eszközé a zálogház, ö a bankárja a szegény embernek. Históriai eredete arra vall, hogy valamikor jótékony intézménynek tekintették. Olaszországban barátok alapították az bIbö zálORhítat én egy magas hegyre emelték az épületét. Ezt \\ hegyet nevezték el Monté Pistának, b azóta az olasz nyelv hasonló elnevezéssel illeti magát a zálogházat. Yalóban a zálogházat sokszor jótevőjének tekinti a szegény ember és valahányszor előre (Rád Rondoltam. Kanizsa, mikor ezt láttam! Neked is van multad, nem volt benne öröm, — hát a jövődben van-e • remény ?) Nem lennék a mai kor embere ba nem •anzikszkórtya-irással végeztem volna be pozsonyi látogatásomat. Magának is küldtem eg/et szerkesztő ur. Az volt ráírva pozöonyineau, hogy .pfüat ihoaGod.Herr von Szergoszte* tehát: „Píűat ihua God, diazdeÚ bubliguml* xarf. nom látott körülmények rázkódást idéznek elő gazdasági életében, a zálogház--hoz folyamodik segítségért. \' A zálogházak ily nagy szociális fontos-j {•ága mellett már több izben -megpendt/ teltük azt az eszmét, hogy Nagykanizsán a zálogügyet vegyék teljesen városi kezelés alá. \' . <\\ A zálogüzletek magánkézben nagyon * sok hátrány nyal járnak. Hátránynyal ugy, a vállalkozókra, mint a közérdekre, t^ a feíekre nézve. A vállalkozó a ^ilog: \' üzlettel ritkán cáioálbet jö--teletel/A sok tőkebefektetés mellett kevés a jutalom. T.öríény szerint 18?/c*ot szabad - venni a kikölcsönzött pénz után Ez á pénz kamatnak_ mindenesetre sok, de tp\'sBék meggondolni, hogy ebben oeiiffwak a kamat, hanem beonfoglaltatik ajnunka-bér 8 a vállalkozói nyereség ií. Már most, ha utánagordolunk, ho&y meuoyit jövedelmez a kereskedő, a egyébb vállalkozó .pénze, ha meggondoljuk, hoay a kereskedők, e földbirtokosok jóval GO°|0-oo fülül dolgoznak, s igy vállalkozásuk, b munkájuk béra fejében annyit kapnak, amennyi ezen 50°jo-ból az átlagos ö°|0-nak levonása után fennmarad, akkor ^belátja mindenki, hogy a záloRÜzIet éppen neui jövedelmező vállalat. Pa mindéhez azt is hozzá kell számitanunk hogy a zálogos, ipar igen nagy adóval van megterhelve,, jóval nagyobbal, miot a többi vállalat, a azonkívül hatósági felügyelet alatt állván nagyobb felelősaéggel vb a egybekapcsolva. Egyik bizonyíték arra, bogy a zálog-üzlet nem jutalma7Ó. éppen a7, hogy igen sokan a zálogosok közfii meg nem engedett eszközökhöz folyamodnak, hopy azt jövedelmezőbbé tegyék. Vagy tisztességes ember marad tehát & zálogos, s akkor — hacsak vagyona nincsen —■• nem élhet meg, vagy pedig tisztességtelen eszközökhöz folyamodik, bogy megélhessen. A közérdek sem kívánja, hogy a zálogházak magánvállalatok legyenek. Sokkal jobb kielégíttetést talál ez is a hatósági küzdés á\'tal. A hatóság kezelésében a zálogház nem volna telet, tehát nem volna szükség nyerészkedésre. A hatóság a kezelésben-csupán az önköltség behozására törekednék és igy össze-basoolitbatlariul olcsóbb kölcsön nyújtására volna képee, mint a magáczálogbáz. Amig most tőrvény saerint 18*|0-ot, törvény ellenére néha 36°|0-ot is fizet a szegény ember olyan kölcsönért, melyet záloggal biztosított is, tehát a kamat* ból ki van 7árva az a kockázati dij, amely a személyi hitelezésnél a kamatban benníoglaltatik, addig a hatósági kezelés mellett 6—7*|„ szedésénél többre nem volna aaükaé\'g, mert az önköltséget ekicora Bzázalék is behozza. De még egy körülmény forog fenn, ami jóval olcsóbbá teheti a kölcsönt. A hatósági kezelésnek ugyanis egy másik megbecsülbetlen előnye a magánvállalkoíás felett az, hogy nagyobb tőke bocsátható a kölcsöovevők rendelkezésére, nagyobb töke fektethető az üzletbe; u nagy tőke elhelyezést ls bizonyosan találhat, mert hatósági kezelés mellett uincaen konkurrencia. s az összes hitelszükséglet a ható.-ági zálogház által elégíttetik ki. Ezen megnövekedett forgalom is elősegíti a kölcsönök olcsóságét. A hatósági zálogháznak tehát két nagy előnye van a magán vállalkozás felett: az olcsóság, b a hitelszükséglet jobb kielégítésére való képesség. E két elsőrendű, a mindenesetre fennforgó előnyök mellett számtalan kisebb előnyökkel íb dicsekedhetik a hatóíági zálogház. A felek mentve YannakaUóI, bogy esetleg meg-z8arolta8sanak. Nincsenek kitéve a zálog-üzlettulajdonos szeszélyeinek, aki eaetleg megvonja & hitelezést cdnpán személyes okokból bíou Qrügy nlatr, hogy nincs pénz. A zálogba adott tárgyak biztosabb helyen vannak, mert az őrző hatóság nagyobb garancia azok biztosságáért, mint a magánember. S végül a hatóság a becslésben is méltányosabban járhat el anélkül, hogy a kellő óvatosságot el kellene mulasztania.- , Mindezek a szempontok célszerűvé teaaik azt, hogy a zálogügy teljesen hatósági kezelésbe menjen át. Erre Kanizsán a jelen körülmények közölt szükség van. Mondhatnók, erro ma kényszerítve is vagyunk. A jelenleg- fönnálló két zálogház közQl nemsokára csupán-egy fog megmaradni. A másik fel-fpft; oszolni azért, mert a vállalkozó . nem kapja meg vállalata után azt, amennyire befektet tőkéje, a végzett munkája ntáp egyébb vállalatok jövedalmezőségé-hez\\i8zonyitva a mai viszonyok között számot tarthatna. Maradna tehát csupán egy zálogház. Nos, azt nem lehet megengedni, hogy Kanizsán egy ember monopolizáljon olyan fontos üzletágat, mint a zálogüzlet. A város vegye kezelése alá a zálog-Üzletet. A özegényOgy éidökében cselekszik, mert a rálogÜKy réaze a szegény-ügynek. Idegen országokban az emberek exwztenciáüa érdekeit nem teázik ki prédául magánemberek üzleti érdekeinek, -hanem azoknak védelmére közbelép az állam, vagy a municipium. Korunk humanisztikus iiányzata megköveteli, hogy a rálogfigy mindenütt hatósági ollalom alá vétessék, Kanizsára nézve pedig a mai, speciális helyzet, a fennálló zálogüzletek válsága, ezt egyenesen kényszerítődé tesr.í. Utcai suhancok. Ki mint vet ngy arat, mondja a közmondás. Hogyan a gyermeket neveljük, ugy fejlődik testben és lélekben, s milyen jellemvonásokat matat kiskorában, olysn ímber válik belőle. Addig kell hajlilaoi a fát mig vessző, mert ha megnő, megerősül, hasztalan kísérlet vele bajlódni, nem hajlik, hanem tqrik. A kanizsai gyermekeket — különösen az alsóbb néposztálybelieket — kell kiváló gondosan nevelni, mivel telve vannak rossz hajlamokkal és indulatokkal. Megkezdődött sz iskolaév, biztosan tudjuk most. hogy mikor van tiz, tizenegy és négy óra, anélkül, bogy az órát megnéznénk, kurjongatás,\' kiabálás, sikolt-gatá*, füttyentés hallatszik, a kövek kopognak & háztetőkön, a kutyák voni-tának, b ebbe a felséges hangzavarba olykor béledörrenlk egy káromkodás. .*. Régen voltak már Kanizsán ilyen vásott elemi iskolai tanulók, mint most. Ezelőtt nyolc évvel irtuki hogy várostrom-hoz hasonló zajt c9»pnalf, do most várostrom, csatazaj, jajvenzéklés,: színházi és cirkuszi kacaj, vásári lárma együttvéve vannak abbau a rettenetes összhangban, melyet nagyreményű csemetéink visznek. A gyermeknek igaz, más a gondol-kozáamódja, grzéke, felfogása, természete, mint az embernek, érzékei pillanatnyi benyomások hatosa alatt állanak, ismeretei , töredékek, a csintalanság jó jel, életrevalóságra mutat, de ennek\' batári kell szabni, mert a caintalanságból-vásottság, a vásottságból durva lélek, rosszaság lesz. Azért a ciintalanságaak határt kell szabni. A tanítóknak igazán nehéz munkájuk van várósunkban, az iskolai nevelés falra hányt borsó, hasztalan törekvés, majdnem hiu kiaérlet a növendékek nagy részénél, kiknek szülői otthon teljesen elhanyagolják s lerombolják azt, mit az iskola felépíteni akart. Az alsóbb néposztály gyermekei a piacot kóborolják, dinnyebéjakkal, magok-^ kai dobálnak, a kofákat rendesen lopják, csupa kedélyességböl bedobnak egy-egy ablakot, az uicán csapatokban . ocsmány dalokot énekelnek, ez utóbbi szokást felvették az elemi iakolíi tanulók is. A Teleky-uton 9, 10, 12 éves fiuk esti kilenc órakor iá csavarognak, a kertek alatt találkoznak b belátogatnak & kertekbe; hol nem a regényes fekvésű fákat szemlélik, hanem-lopnak. Ha egy hasonló ;kóru ismeretlen .nadrágos" (általában jobb ruhá>) gyermek arra felé ^megy, kőrüljdgják, s felemelt botokkal, harcra kéáz- öblökkel ráordi-UuaV, hogy: £afdő aggyá cigarettát, mer ütök", vagy próbáljon csak nyáron egy, tizennégy évea fiu fürödni menni, ba nem fizet vámot yisazakorgetik, ha nem akar hazameoni elpüfölik, a aáska-kölykéknél bicska íb szokott lenni, a kezük közt lévő áldozat zsehjeit kikutatják, nem ritkán a^zsebkendőjét is elveszik. A fecérok egyébiránt szenvedélyes madarászok íb, a miniszteri rendelet és törvény dicsőségére buzgón vadánnak az énekló madarakra, b célozni ablakokon, villanylámpákon tanuloak meg, meunyí-I ben ezek alkalmas célpontok. MÖ vészi hajlamokkal is bírnak. Aszob-•! ráexatot bicskával űzik véső helyett, kő 1 hiányábao az élőfákoo. A festészet is virágzik náluk a falakra rajzolják a lelki szemeik előtt látoU ké- peket, melyeknek másolatát nem lehet a szalonokba vinni. Az elemi iskolai íllemhe-helyek falain ia temérdek képet láthatónk. A cépköltéflxet le nem irott termékei íb itt lesznek leirva. A suhancok az alsó templom udvarán fölverőzni szoktak, hol élénk eszmecsere folyik egy krajcár jogos tulajdonosa fölött, a legválogatottabb kifejezések, a legszebb jelzők b a Jegtalpraesettebb mondások itt hallhatók. Még egy közös elharapódzott szokást említek: a dohányzást. A kisded előbb megtanul cigarettázni, mint járni, az első szó-nem az, hogy .papa, mama,* hanem „cigaretta.* Ilat hét éves gavallérok szájában a cigaretta már vigau füstölög, a kis gyermek ma már a nénitől vagy bácsitól kapott aranykrajcáron nem cukrot banem drámát vesz. A facérokat a szülők figyelmébe ajánlanánk, de a facírok bzüIöí nem olvas-Bák a .Zalai Közlönyt*, azért bátorkodunk felhívni & rendőrség figyelmét a gummi-puskázó, közvagyonrongáló, szemérem elleni kihágást elkövető, fölverözö utca-gyermekekre. \' Kereskedelmi s iparkamara. — Hirdetmény. A ca. és kir. hadügyminisztérium különféle cikkek, mint bunda-bélés, bőr- éa gyapjukeaztyük, zsinór, kardbojt, köteles áruk, bádogos áruk stb. szállítására jhirdet pályázatot A pályázatban csak magyar vagy osztrák állampolgárok vebetuek részt. A kik katonai szállításokban még nem vettek részt, azok tartozeak szállítóképességüket és megbízhatóságukat külön bizonyit-ványnyal igazolni. Ajánlatok részmennyiségre is tehetők. A cikkeknek minta szerint kell készalniők; a minták a budapesti. gráczi, vagy brünni katonai raktárból szerezhetők meg. Az ajánlati öaszeg ö%-a bánatpénzként a legközelebbesö badbiztossági székhelyén levő katonai pénztárnál letétbe helyezendő. Az ajánlatok f. évi október lö-ig nyújtandók be a hadügyminisztérium iktató-hivatalában. A részletes föltételek kamaránknál a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Sopron, 1901. évi augusztus hó 8-án. — Hirdetmény. A zágrábi cs. és kir. 13. hadtest badbizlossága közhirré teszi, hogy a zágrábi, károlyvárosi, eszéki, péterváradi és fiumei cb. éa kir. katonai élelmezési raktárok számára szükséges 20.390 métermázsa rozs, 4175 mm. buza és 13 CIO mm. zab beszerzése czéljából f. évi október bő 29-én árlejtéai tárgj&láit fog tartani. Sopron, 1901. évi augusztud hó 17-éo. — Hirdetmény. A cs. és kir. közös hadügyminisztérium ktt\\öi.féle bőrből készült ruházati és fölszerelés*! czikkek, mini bakancs, könn)ü ctipő, csizma, szíjak, szőrmés borjubör hátibőröndök, tálkák stb. szállítására pályázatot hirdet. Ebben a pályázatban csak magyar kisiparosok vehemek részt, még pedig vagy egyenként, vagy szövetkezve. Erre az érdekelt iparosok figyelmét oly megjegyzéssel hívjuk \' föl, hogy a vonatkozó részletéé hirdetmény a Budaprati Köz-löoy augusztus hó 17-iki és a Magyar Ipar legutóbbi számában jelent meg, a mely utóbbi Rzaklap minden ipartestük letnól megtekinthető. . Ezenkívül részletes fölvilágosítást külön megkereBésre kamaránk is készséggel ad. Az ajánlatok benyújtási határideje legkésőbb f. évi október 31-ike. Az ajánlatok kamaránknál nyújtandók be Sopron, 1901. évi Mugüdztus hó 21-én. — Hirdetmény. A m. kir. államvasutak igaigatósága az 1902. évbeu ösz-szegyülő mintegy 14.ÖG0 üres kőolajos hordót eladni szándékozván, erro nyilvános pályázatot hirdet. Ajánlat részmeny-nyiBégére íb tehető. Az ajánlatok benyújtási határideje f. évi Bzeptember hó 20 ika. Miről az érdekelteket oly megjegyzéssel érteaitjük, hogy a részletes pályázati hirdetmény éa ajánlati űrlap kamaránknál megtekinthető 8 mig a készlet tart, meg is szerezhető. Sopron, 1901. évi augusztus hó 24-én, Fouiard-selyem 65 ir.-tói — Hirdetmény. Kereskedelemügyi n>. kir. Miniflíter ur. I. éri augaaztui hó 26-án 57.4G5/VUI izátn alatt telt rendeletével megengedte, bog; Kismarton városban a f. évi. szeptember hó 23-árt eső országos vásár ez évbeo kivételesen f. évi\' szeptember hé 30-án tartassék meg; mire ezennel felhívjuk érdekelt köreink figyelmét. Sopron, 1901. évi szeptember hó 3-án. — Hlrdetmnénf. ÉrtoaitjQkaz érdekelt kOröHet, bogy a magyarországi szőlőtermelők által eladásra bejelentett cjcmegestőlő-késrlütekről szőlő 1901. évi kimutatás kamaránknál megtekinthető is — mig a készlet tart — meg is scerez-hetí. Sopron, 1901. évi szeptember lió 9:én. A keriUsti keresk. és iparkamara. HÍREK. — i. kirnljrváró Kanizsa. A király f. hó 12-án délelőtt 11 óra 4 perckor érkezett külön udvari vonaton Nagykanizsára. A kétes időjárás dacára a főgimnázium, a felső kereskedelmi iskola, a polgári leányiskola tanuló ifjúsága tanáraik vezetése és zászlók alatt 10 órakor kivonult a pályaudvarra. Később érkezett meg Vécsey Zsigmond polgármester diazmagyarban. Lengyel Lajos főjegyzővel éd a városi képviselők egy jelentékeny részével. A rend fentartásíraDeák* Péter főkapitáoy Bay Qjörgy rondőrbiz-IossbI ügyelt fel éd tette meg a szükséges intézkedéseket. 11 óra 4 porckor méltóságteljesen robogott bo az udvari vonat. A mozdonyt Breuer Mór főfelügyelő felügyelete alatt Szaváry és Kutzler gépészek vezették. Az egjbegyült közönség lelkeséljenzésbe tört ki. Ö felsége intett a főkalauznak, bogy kiszállni óhajt, de a vonata közönség uagy ámulatára csak nem állt meg, pedig a városi tanács Szombathelyre uür-gőnyzött az állomás főnöknek és mozdoay-vozetőeégnek, hogy a vároa közönségo lojális fogadtatásra készül. Végre néhány aggodalmas másodperc utáu az ndvari szalon kocsi néhány lé-péanyire a mozgóposta épületétől megállt. Erre a nagy csarnokban összegyűlt ifjúság és közönség a kordont keresztültörte és futásban öklelkezéxek közt sietett a király elé. A\'népáradatnak csak a vágányon álló udvari vonat vont batárt. Ferenc Ferdinánd főherceg ámulva nézte a jeleneteket. Yégre a ciend helyre állván. Vécsey Ziigtnond polgármester hosszabb beszéd-bnn mutatta bo Nagykanizsa város közönségének hódolatát. A király megköszönve a lelkes fogadtatást a polgármesternél az építkezési viszonyok felöl tudakozódott. Lengyel főjegyzőt is megszólítással tűntette ki ő felsége, azt kérdezvén tőle, hogy melyik ezrednél kapta a szolgálati érmet. Mosolygó arccal köszönte meg a király a fogadtatást és katonásan szalutálva beszállt az mdvari kocsiba. A vonat megindult 03 elvitte a koronás főt a hadgyakorlatra. — Zászlóbontás. A nagykanizsai szabadelvű párt f. hó 15-én délután 3 órakor tartja szervezkedő értekezletét a .Szarvas* vendéglő nagytermében éR Kol-ler litván alsórajki földbirtokost lépteti fel szabadelvű programmal. Koller István eddig Ugronpárti volt és 1892-ben Hévízi Jánost segítette győzelemre VVIassicá Gyula ellenében. Kolleraek a vidéken sok hive van és heves mérkőzés lesi közte éa gróf Zichy Aladár közt. "\'7— Csinády Öuszíáv dr. a keBzthelji gazdasági tanintézet igazgatója nyugalomba vonult és helyét ideiglenesen Schavl János tatár foglalta el. Csanády kilenc évig volt igazgatója az intézetnek és önzetlen munkálkodásával érdemeket szerzett a gazdasági tanintézet felvirágzása körül. Diráoyi földmlyeíésögyi miniszter eliamerését fejezte ki ez alkalomból & nyugalombavouuló igazgatónak, kinek tiBzteletéro az intézet taoárai a jövő hónapban üonopélyt fognak rendezői. — Rendkívüli Löngyülés. Az 1901 — 1906-iki országgyűlés egybehivásáról szóló kogyelmes királyi meghívó levél kihirdetésének eszközlése céljából folyó 1901. évi szept hó 13-án d. e. 10 órakor Zalaegerszegen a vármegyeház gyüléster- 8 írt. 65 kr.-lg valamint folytonosan a lcjujabb fekete, fehér é« axiae. nenncberg-ielyembco &5 kr.-tól méterenkict, U írt, 65 kr.-lg alma, aivoxott, kockázott, mintAiott, damaiatok Meojaaaiony-.eljem «5 kr.-tól 14 írt. 65 kr.lS.-íoalard mlniAaott 65 kr.-tól 8 írt «5 kr. 8eljem-damautok 65 , 14 . 65 , Bill-teljem 60 . 14 . 65 , B-báaztr. rubinként 8 írt 65 kr. 42 . 76 , |sel7cm grt>nodinok 00 . 7 . 66 . méterenként portó 6a költaófiaenteBen _ Mlntik axooaal koldctnck, keltőt le»6lport6 8»*jcb». HENNEBERG G., self BlD£faroi, ZÜRICHBEN c..«. kir. »d«ri-.«uiii4 XL. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1901- SZEPTEMBER 21-rfn. niében rendkívüli bizottsági körfjölés fog tartatni. _ Közigazgatási bliottsfigl üló*. Zilaránnegy® köziKazRatási bizottsága gróf Jackovicii László dr. főispán elnöklete alatt f. hó 10-ón tartott* rendes havi ülését. Ali.ipáui jelentés mivel az a tör-réu)\'liató.<ághoz tétetett ecen ülés tárgyát ueni képezte. A vármegyei főorvos jelentése ozerint augusztus hóban a felnőttek kö/egé«7öégi állapota általában véve elég jó volt. A gyermekek közegészség! állapota nem volt kielégítő. A "kir. tanfelügyelő jelenti, hogy a lefolyt .augusztus bébao két izben volt Kotorban. Perlakon az uj tantestülettel ülést tartott az uj tanév előkészítése ügyében, megállapította a miniszter a keszthelyi községi iskolák államositásíjak feltételeit, nemkülönben azon feltételeket, a melyeknek betöltéséről a zalaegerszegi önálló gazdasági iuméilő iskola további fenntartását füpgőté teszi. — Törvényhatósági közgyűlés. — Ztlamegye törvényhatósága gróf Janko-vich László dr. főiípán elnöklete alalt f. hó 9 én ís 10 én tartotta meg évnegyedes nyülését, melyook tárgyal voltak: Főispán megemlékeiett Szilágyi Dezső haláláról mit jegyzőkönyvbe iktat és emlékéi megörökíti. A vármegyo alispánjának indítványa az állalános tisztújítás inivel a hat évre megválasztott tisztviselők megbízatása decemb 31-én lejár, a közgyűlés az általános tiaztujitó közgyűlést f. évi decemb. 16 ik uapjíra kitQ*:, molyro az 1902 évre ínegbizalással biró törvényhatósági bizottsági tagok lesznek meghívandók. Koller István indítványára a kereskedelmi mioisziert feliratilag megkeresi a Pacsai távírda hivatal ügyében. A balalooi bajó/ái érdekébea a vármegye közönsége nevében az alispán és t. iő-ügyéez a szerződéit megköti. Nagykanizsa r. t. városnak a városházi palota és bérház javítási és átalakítását a közgyűlés megengedte. Csalié Imre részére GO kor., Andor Ferenc utkoprók részére padig 39 kor. 12 fillért szavazott meg. — Hadgyakorlatok a vidéken. Mozgalmas élet volt városunkban f. hó 6 tói 10-ig, mikor kereaztQlvonultak Nagyka-zsán a pécsi királygyakorlatokra vezényelt 14 ik tüzérezred, a 8 ik horivéd huszár3zázad és a pécsi 19-ik és a nzékesíehérvári 17. és 18. bonvédgyalug-ezredek Pénteken dél tájban érkeztek meg a tüzérek éi a huszárok, délután 2 óra felé pedig a honvéd gyalogosok, kik a koroua kávéház elölt a katonabanda indulója mellett deffcllirozott Zurna Károly altábornagy olótt éa haladtak tovább S/.epotnek felé. A gyakorlatokra vanuló katonaság vasárnapig maradt Kanizsán é-i a vidékon és ez idő alatta gyalogság Nagy- éa Kiskanizsán. Somogy-Szt.-Mik-lóson, Sormáson és Szepetneken, a lo-vasság és a tüzérség Nagy-és Kiskanizsán voltak elszállásolva. Vasárnap reggel folytatták utjokat Pécs felé. — Öngyilkos katona. A vasárnap reggel elvonult 17 ik székesfehérvári hon-védgyalogezred egyik közkatonája, Mihályi János Kiskanízeín f. hó 7-én fegy-vtíiével mellbe lőtte magát és hosazaB kínlódás után vasárnap este meghalt. Tettének oka isineretleu. — Gyilkosságok Nagy-Páliban Fábián •Józsefet egyik legény társa vasárnap éjjel oly veszélyesen hátba azurta, bogy a szerencséilon legény nyomban meghalt. A tettuat letartóztatták. Polgár I-dván diazali lakőst mostoha fia I. hó 2 án a nyílt utcán megtámadta és az alig védekező embert egy késsel mellbe szúrta. Polgár István még aznap éjjel meghalt. A gyilkos fiút letartóztatták. — Öugyllkosság. Horváth Anna gel-léuházi leány tiltott viszonyt folytatott egy ottani legényurel. A viszonynak csakhamar eredménye is lett és Horváth Anna anyának érezte magát. Azonban félt a "égyontól és az elől a balálba menokü t. Phosíoroldottal megmérgezte magát. — Elgázolás. Vadász Ojörgyné l\'|» éves kit* leánya, VadUt Marinka hétfőn a kocsiút porában játaxott a Teleky ut-cáu, mikor arra hajtatott Danik György, özv. Pauluszné kocsisa. A legény a bakon éppen ozsonnájátfogyasztotia el, nem figyelt a lovakra ós így esett meg, hogy a kocsi keresztül ment a kis leány lábain éa a gyenge csontokat darabokra törte. A kis leánynak az első segítséget Dr. Fodor orvos nyújtotta, eredménytelenül, mert Vadáaz Mariaka még a& n«p este meghalt. A kocsis ellen megindították a vizsgálatot. — Nól kereskedelmi tanfolyam. A nagykanizsai Izr. Hitközség a Felső Kereskedelmi Iskolával kapcsolatosan a nagyméltóságú vallás és közoktatásügyi miüiszterurnak magas engedélye alapján uöi kereskedelmi tanfolyamot létesített. Az előadások szeptember hó 25-én kez- dődnek- és szigorúan a női bereakedelni tanfolyam hivatalos szervezete alapján fognak megtartatni. A* összes előadáso kon állandó női felügyelet van. A tandij 10 hónapra 100 korona belraiási díj 10 korona. Az iskolaév első felének végével (január hó 31- én) a növenlékck értesítőt, a záróvizsgák utin pedig bizonyítványt kapnak. Jelentkezni lebet naponta d. e. 11- 12 ig a Felső Kereskedelmi Iskola igazgatóságnál. A jelentkezők tartoznak a polgári iskolai IV osztályú bizonyitvánjukat felmutatni. Az eddig jelentkezeitek végleges beiratás végett mielőbb jelenjenek meg az igazgatóságnál. — Holló Lajos f. hó 17-én Kanizsára érkezik, mely alkatommal több napig tartó körutat tesz a választó kerületben. — Zászlószentelés. A sümegi róm. kath. legényegyealllet fényca Onnrpetrendezett\' f. évi szopt. hó 4-én megtartott zászló szentelésóre. Németh János plébános fölszentelte az igazán szép zászlót és hazafias egyházi beszédet tartott a zsúfolásig megtelt hallgatóság előtt. A lövölde helyiségben volt banqiietten 250 en vettek részt, ahol lelkes felköszöntökben nem volt hiány. Kste tánc, a víg mulatság a hajnali órákban végződött. — Lopás. Vajda János Iégrádi lakos már hosszabb idő óta károsította meg ismerőseit kisebirnagyobb összeg erejéig. Legutóbb mintegy 7 lógrádi ember jelentette fel lopás miatt V\'aj.la Jánost, kit ezek alapján le iá tartóztattak. A veszedelmes tolvaj beismerte bűneit és megnevezte cinkostársát, Víg Rozáliát, ki elleti, mint orgazda megindították a; eljárást.\' — Vadutí előmunkálati engedély. A „Duuáutuli helyiérdekű vasutrészvénytár-saság" budapesti cégnek a magyar királyi államvasutak „Porpác" állomásától, Ikervár, Rum Káin él Véged Irányába ti .Tűrje" állomásig vezetendő, és esetleg a másodrangú fóvasutak szabránjai szerint létesítendő gózmozdonyu helyiérdekű vasútvonalra az előmiiukálnti engedélyt egy évre a kereskedelemügyi miniszter megadta, ANYAKÖNYVI HÍREK. Születések: — 8zepteraber 6—iS-fg. — Pákai József rk. szabó: Ilona. Varga Jóazef rk. földmives: József. Jochel Katalin rk. szakácanö: Ferenc. Hellínger Sámuel rk. kántor: Józsua. Kuzmanovics Pál rk. szabó: Margit. Bűneik György rk. fö\'dmives: Rozália. Síndelberger József ik. földmives: József. Németh József munkás: Teréz, Sommer Nándor magánhivatalnok: Fiume Lnjos. Podmauickyi látván rk. téglái: Mihály. Magyar Fere. c rk. főldmived: József. • S\'.akony Ferenc rk v. rendőr: Ferenc Hóbor György rk. munkás: György.\' Kálovica György rk. földmives: Ferenc Grünvald S*muel rk. házaló: Ernő. Kállovics György rk. földmives: József. Egyed Imre rk. földmives: Imre, Bindinger Gyula rk. kalauz: Teréz. Rosenberg Salamon rk. kereskedő: halva született leány, Ladiszla Jenő rk. magánhivatalnok: Viktor. Döme I<tván rk. bérkocsis: Gyula. Barlol István rk. fö\'dmives: Anna. Nemes Teréz rk. cseléd: János. Halálozások: — Szeptember 6—13-ig. — Újlaki Iitvánné Kropf Magdolna rk. földmives 35 éves: tüdőrész. Piolér Katalin rk. cseléd 21 éves: has-hírtyalob. Varga Józset ifj. rk. 5 napos: gyengeség. Burkus Juliánná rk. 1 hóuspos: bélburut. Balog Auua rk. 8 honapou: hökhurut-Vndánz Márja rk. 16-hónapos: baleset olgázolás által. Horváth Juliánná rk. 23 hónapos: torok-Bjik. özv. Satler Lipótué Háhn Anna i*r v. szegény, 67 éves: görcsös légrekedés. Tudora István ág. ev. honvéd 23 éves: tQdőlob. Sós Ferenecné Srágli Borbála rk. 48 éves: IQdővész. Nemes János rk. l|, órás: gyengeség. azerheontMfj : j>r. ViUfinyi Ucnrik, felelő* szerkesztő. Kiadó : ///. WajdUs József._ VEGYES. — B latos gyógrhatái. Mindazok, kik rossz eméiztóa ragy székrekedés következtében felfúvódásban, szorulásban, tóftiásban, étrágrhlánv, vagy egyéb bajokban szenvednek, t valódi „Hotl íele BOldiltz porok" lumnáJaU Alul bUto« gjt>-pjuliít érnek el. Egy dobos Ír* 2 kor. Síét-küldés naponta utánvéttel Molli A. gyógyszeréi* ci. éi k. ndv. azAllitótól, Béa, 1. Tncblaubcn í. A vidéki. gyógyuerlirakbia hatAroxottan Moll A. késfitaóny kérendő »x 6 gykii Jelvényére! és alüriiiva). NYILTTÉR. Ax e rovat alatt kóxlOttekért nem villa] felelőiiéget i azerkesrlSség. .MARGIT\' GYÓGYFORRÁS. Mariilforrás-tclej IBEREG-MESTE) A bndkpesü m kir. epelem rcgyeleaxéie szerint keréa izabxd azíníiia:, ellenben tok szénsavas iiatríumot és lilhiumot tartalmas. Kxen tolajdonia^ii azok, melyek a hasonló öísxciótclű TÍxok fólá emolik KifünS hnA.su a légutak s tDdö hnrutos áltapotafnál. különösen ha a köpet nühezeu szakad fal ; tflilítészeseknél mé^ akkor í«, ha vérkö-péaOk T»n, & „Mftrplt-vix" inegbecsOlhe-tetlcn szolgálatokat tesz kcréi stabid szén-sav&nil fogva Kiv&lá hatást látni tőle. & gyomor és belek limutos állapuUlnal t6leg kxon esőtekben, hol a lölös mennyi, ségben képödCtt sar oVa a rossz emésx-téiaek. A hugysBT&í sók lerakod isit akadalvoxtin, becses azolgilatot tesz továbbá & hályag hnrutos bén almainál, a kí- és homok-képttdéa eaelelben, miért ii & bedapesti ói bécsi cyyetciu orroatanáml, mint ax orvonvllág egyéb ellkelixégel a iegnive-sebbm használják, eI3nyt adnak a „Marjlt"-víorrisnak a hozzihasonló összetételtt gyógy-ixek fölótt mint ivóvíz -mm kiváli évdtzeroek blzooynlt iárváayoi be* tegségek Idején, főleg typhns ellen. Mint borTÍz általános bdreKségnil; őrycad. FŐRAKTÁR: ÉDESKürY L. BUDAPESTEN, ct éa kir. ndr. szállító. - áRTányrlz-nagyke-exkedö. - Kipható ralndan gyégyizirtirbaa, fűszer* kersskidéibea C» vendéglőben. 493Ö.|P. 1901. Hirdetmény. A nagykanizsai kir. törvéuyazék közhírré teszi, hogy dr. Plihál Viktor nagykanizsai kir. közjegjzö működését 1901. évi október hó> 12-ik napján megkezdi. A kir. törvényszék. Nagykanizsán, 1901. aagnsztus 31-én. K N 0 R R, előadó. MATTONI ERZSÉ\'BET SÓSFÜBDÖJE gyógybsly Bndap.it (Badio), Id<ny április h« 15-tól október lift ÍB-Ig Kít&Ió Bjágj\'htlitt.l bír nól bajákban és altesti bántalmakban. Rtadsló itlll dr. POLGÁR EMIL Egi.iaégst fikvm Jilnyci lilánk J4 vindég\'a Vlllamu-vllnli DiinV3ll«l»i a riiinml. Budapesti áruház megfelelő összeköttetéssel biró, óvadskképes keres-kedit. T»gj- kereskeddsesédst keres. Ajánlatok „Önálló kereskedj leszek" jeligére Schwarz József hirdetési Irodájába Budapest, Marokkói-álca 4. küldendők. Vfne, liiig;hóly»;, hngjdara és > kÖBzréliybnntalniaK ellen, torábbái lé?ró és emtflitéftl szírrek hurntos báatslmainál,orvosi tekintélyek állal a Llthlon-forrÁs SALVATOR sikerrel rendelve lest. 11 u k yb aj tó hat ás o 1 Keliemes izúl i* I Kőonjei eoiészthelő Kapható isv&nymkereskedésekben éa gy<5gysxertArakban. A Sahator-íorriu igasgalóslLga Eperjesen III1IDETENEH. 4934. 8zám/tb. 1901. Árverési hirdetmény. A nagyksniBBai kir. lörvényazék telek-köDyvi osztálya részéről közhírré tétetik, hogy Geizl Viklor Yégrehajtaiónik, Csordás Józcefné ezQI. Konor Jaliíona végre-hajtápt atenvedö oagykaolzsai lakóa elleni 394 kor. 4 fill. tóke, ennek 1900. évi november hó 22. napjától járó 6*|8 kamatai, 18 kor. jelenlegi és a még felmerülendő költségen iráotl ügyében a íeutneFezett kir. törvényszék terüloté-hex tartozó a nagykanizsai 6870. b*. tjkvben A f 4. sor 12B7|b, 1258|b, 12591b hraz. a. felvett 2178. ■*. há*, udvar, kert és szánlóföldnek Csordás Józsefné bzQI. Konor Jaliánnát illető a 3301 kor. 50 fillérre bee*ült felerésze 1901. évi szeptember hó 20. nap-^ ján d. e. 10 órakor ezen tkvi halóáág hi». helyÍMégéberi Sebeatény Lajos felperesi ügyvéd vagy helyettese közbejöttével megtartaodó nyilvános árverésen eladatni iog. Kikiáltási ár a fentebb kitett becsár. Árverezni faiváoók tartoznak a becsár lO\'/o-át kéa\'zpéozben vagy óvadékképea papírban a kiküldött kezéhez leteuni. Kelt Nagykanizsán, a kir. tvsrék mint telekkönyvi hatóságnál, 1901. évi janius hó 19. napján. 5194/ik. 901. Árverési hirdetmény. A nagykanizsai kir. tszék telekkönyvi osztálya réazéről közhírré tétetik, hogy a Nagykanizsai Takarékpénztár által alapított önaegélyző S7Ővetkezet végre-hnjta(ón&k Mibalecz Rozália özv. Mancsek Jó/.sefüé végrehajtást szenvedő nagykani- zsai lakós elleni 200 kor. töke, ennqk 1899. évi augusztus hó 22. napjától járó 6%•/„ ksmatai, késedelmi kamatai, 25 kor. 50 fill. per, 17 kor. 80 fill. végrehajtás kérelmi, IC kor.\',60 fill. jelenlegi óa a még felmerülendő költségek iránti Ogyébeo a fentnevozett kir. lörvényszék területéhez tartozó/a a nagykanizsai 624. sz. tjkvben A t 683. hrsz. a. felvett ház, udvar és kertnek 1327 koronára becsült s ugyanott 2163. brez. a. felvett beseoyei dűlői szántónak 290 koronára becsült Mibalecz Rozália özv. Mancsek Józaefaé tulajdonát képező felerésze 1901. óvi október hó 7. napján d. e. 10 órakor ezen tkvi ható?,ág hiv. helyiségében megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiált6hí ér a fentebb kilelt becsár. Árverezni kívánók tartoznak a becsár lO°/0-át készpénzben, vagy óvadékképea papírban a kiküldött kezéhez letenni. , Kelt Nagykanizsán, a kir. tvszék miot telekkönyvi halóiágnál, 1901. évi juliuá ,hó 12 napján. Ferenc József császár-fürdő .Töffer helység a dili Tamt mellett (Qyonvonal állomái) 7 óra Bécstől. fi^T" Egész éven át njitva. ^gg Legmeligfbb forrása Stijerorntgaak (3S\'|,\' C) — Egyenlő hatisa Gib-teln nol, PfifTsri •«! iSválo) — Legnagyobb kényelem. — Vlllanyoi vltá- Oitas. — Két Tenniizezf hely. Jalentéheay újítások él javitáaok. — Széniavaa fürdik. — KilQaB fekvés hoaok fürdiknek. FOrdő orroa: Tulajdonol: Med. Univ Dr. Beck Rudolf. Gunkel Tivadar. V Jelenleg csakis Thermal-»iiet isznak a Ferenc Jórsef csásiár-fürdő forrásaiból. — Legjobb és legoles&bb hlsterlummeniei üdítőital. — ^özretlen síétkaldés. — Rendeléseket a Ferenc Jőxsef caisílrfűrdő gondnokilgáhoj. M»rkl Tűffcr Jnté*etendők. -53 ACETYLEN KLEMM ÉS MOWAK KOLOZSVÁRT oly flcplylon kéiéfiléket arAllllinak, mely minden kívánalomnak megfelel. , Ezrei minden hiányt megsiünlettek : BobbanásbIzton8ágy Automatikus éa gazdaaágos gátfejlesztéa, Elcrhotetleu tiszta éa gyorá utántöltés, Solid kivitel és egyszerű kezelés. Saját siabadalm&k Európa és Amerika legnagyobb államaiban. Ajáoljik mag-íkat továbbá Acetylen telepek lótABltéscre minden klrltolbcn és nagyságban. (Froipektusok, elismerö iratok, költségtervezetek ingyen és bérmenive.) Elsőrendű Carbid folytonosan a napi árakért --szállíttatik. Fémnyomdal munkák ,,ArmilrCnt i". Sárgaré*, horgany, nlpncca «t!>. - rajtok vagy mintik azeriut gronan é« olcsón elké- izitteiaek. Az IpaUllatlobbon jártas, tleztesedges képviselők kerestetnek. ■B&5— Gyümölcs és szöllö bor készítési gépek. Gyümölcs gs szöllö salt folytonosan bató kettős emellyS szerkezettel, éi nyomóerő azabályzóral. A Doaka képeslég22\'|, nagyobb mint bárDBlymiB>a]téBál. Hydraulikus sajtók. Szolid- és oimolcs nül és bogytf morxaolók. Teljesen felszerelt szüretelő készülékek. Bzőllő ós gyQmölcs Crlők, Aszaló készülékek gyömölcs és fdxolék ast«.l4.»ra, gyűmölca-vágó éa hámozó gépek, leg- szfillö ebék. ujabb szerkezem szabad.önmfiködő .SYPHONIA" gyümölcs és HzőlíővAasző permetezők. A legjobb vetögépek Mayfarth Pb. és társa legújabb szerkezetQ „A GR ICOLA" (tolóvetőkerék-rendazcr) vetőfrépci.MiodcaaemG magéi kolönbftjő. magmnnyíiég számira, váltókerekek nélkül, dombon avagy likon, a legkönnyebb járás, leg- nagyobb tartósság éi mind a mellett a legolcsóbb ár álul tQnoek ki. A lehető legnagyobb monki, idő- és pénzmegtakaritáit teszik lehelőré. KD\'IalMsaségskst széaa- és szalsnaprésak- kézi használatra, kukorica \' :........... ujabb rendaxcjr Borzsolók, oslpltflipsk.\'járfltByok, gationarosták, trisnrBk, ekék haagirek és borenákban a leg-is elismert legjobb alkotás alkalmacása mellett gyártanak é« szállítanak fllayfarth Pli. és társa ca. éa kir. kis. szabadalmazott gazdasági gépgyárak, vasöntödék és vaahámorművek ai»p- 1872. BÉCS, II/, Taborstrasae 71. 760 muntfa- KitQotctro több mint 450 arany, ezüst és broncéremoael, az összes nagyobb kiállításokon Itéaaletea árjegyzék éa számos elismerő levél ingyen- — Képviselők éi viszont elárusítók kerestetnek. 1: - XL. ÉVFOLYAM Z A I. A I KÖZLÖNY 1901. SZEPTEMBER U én. g szíves fi nrÜZLETVNKET. Különösen figyelmeztetjük t. cz. vevőinket nagy raktárunkra, a legújabb ruhaszövetek, kiváló mosóparget, vásznak és chiffonok férfi- ÁS É fí—"""" 15 eves jö WmüÉ kezeskedit a leöl íiszolplásröL ü Tisztelettel Mintákat kívánatra bérmentve küldünk. aaooooopi aoooaooDOOoDoaoooooooaoooaooogooooo Z.K. •/,, 901. MOLL SEIDUTZ POR Cuk akkor valódiak, ha mindegyik dobos aláírását tüntotl fel. Moll A., vódjogyét é» A Moll A. réls Seldlllz-porok tartós gyógyhatása a lCKmakaesal-l. gyomor- é» al-t<»tbánlalmaV, gjomorgorca <a gyomorhév, rögzött ixékrekadáa, m*jl>ánt»lom, *ér toln\'át. amnyér a Ipg\'íUlAnbörShb nJI bettgsiaelt ellea, o jelei háziszernek értizedek óta miodig nagjabb átterjedést szerzett. — Ara egy tepeosótalL íredet! dobolnak 2 kor Hamisítások törvényileg fenyi 11 e t n e k. [MOLL-FELE FRANCIÁI BORSZESZ ES SO Csak akkor valódi, ha uiindpRyik üveg MOIiL K. véJjegyét tHuteli /el .A. Moll* felirata ánozattftl ran zárva. A Moll-féle fraaozla berizeiz él só neveietesen mint íájdaloraoililapltd bedörriöiesl szer köszvény, raas í« » ms^balcs egyéb körotko*niÖQyeinól Icgiomorotoonbb nép«er. — Egy óno70tt rrídell üveg Ara I kor. 90 1111. MOLL Gyermek szappanja. Legfinomabb, legújabb módszer iierint készítek gyermek és hölgy szappan a bír okszerű ápolására gyeraekek és felniitek rászére. Ara darabonklnt — 40 flU. öt darab — I kor. 80 ftil. Minden darab gyermek-aiappau Moll A. védjegyével van ellátva, Fószétküld Moll A- gyógyszerész, cb. és kír. udvari szállitd által, Bécs: Tachlauben 9. hz. Vidéki megrendelések naponta postaatánvét mellett teljoiiUvtaek. A raktárakban tessék határozottan MOLL A. aláírásával és védjegyével ellátott készítményeket kérni. Raktár: Nagy-Kanizsán R08enfeld Adolf é8 Fia. 3S5Sa35SröaDOJ 55 aoo qqq aooooaaoo □□ ao oí aoaaSo (Glasur) - legkitűnőbb mázold szer puha padló számára. 1 najty palack ára frt 1.35 kr. — 1 kis palack ára B8 kr. ÁRANY-FENYMÁZ képkeretek utb. bearanjozáttáru. 1 kis palack ára 20 kr. VIASZ-KENOCS Jepjobb én legegyszerűbb beeresztG-8?er kemény padló számára. 1 köcsög ára 45 kr. ] . r FEHÉR „GUSUR"-FÉNYMÁZ Legjobb ezer moddó-asztalok, ajtók, ablakdenzkák atb. ujjonaaoi befeatéséro. 1 doboz ára 45 kr. — Mindenkor kaphatók: x NEU és KLEIN cégnél NAGYKANIZSÁN. RTESITÉS, Ezennel van szerencsém a d. é. közönséget értesíteni, hogy üzletemet, amely szeptember. 1 én átadandó lett volna, különféle akadályok miatt visszatartottam. Ennek kapcsán bátorkodom felemlíteni, hogy raktáromat nagymennyiségű árukkal ismét felszereltem, amit ozon kéréssel felemiitek, hogy ezenlnl is b. bizalmával szerencséltetni méltóztassék, megígérem, hogy régi elvem szerint reíídcs és jutányos kiszolgálás által további becses bizalmát kiérdemelni törekvésem leend. Teljes tisztelettel SCHERZ S. L. UTÓDA felső Eisinger, Deák Ferenc-tér. Csokoládé Párta 1000. Graol-Prix. SUCHARD Mindeqfflt kapható. Cncno Uurcsövck jótállással kt-ménjeclád, lyukacsosoddá és tarólípnyaég ellec. étmMlíí] & GíiM. cj. és kir. udv. ^Biállilók. 5 Bécs Budapest \' T. Schotteoring 5. VI. Andrány-ut 20. Hiúdon plucészetl eszköz, szlvaUynV - stb, kellébek. MintákéB árjegyzékek ing jen éa bérmentve. TROPON-SÜTEMÉNYEK a leglzlotesebbok óh a legthpIMóbbak. TROPON-CAKES(Biscuits) igen jóiiQ u-&»ütominy, nagy fehőrnye tartalminál fogva nagyon tAplálő TROPON-KETSZERSÜLT táplálóbb a közönséges kétszersültnél. Tej, káví, bor mellé a legjobb sütemény. egé9zaé-. gesek éa betrgek számára. TROPON-K ARLSBADI- V fÍTCTITD CTTT TP «\'rt*lan éi l\\|110Zill(t\\OULl igea könnyen emétsihetó sütemény gyöBgegyötnniak sxám&ra, TR0P0N-D1ABETIKÜS- i/rTcvPDCi\'ir T <«k«ij t\\L 1 OiiüirVOULl liialtaruloa íi uagj fcheroyctartalma roUtt a cnkörb^Joiok li(jobb !i>llt«kl. Minden yjö^ystertórbiui kaphtlók. Utbiigaiitiit id: Dr. Rídír é> Tám; Dr. Ltlllá Fr gyei, ol;t. magjr. Trnpon- át Rndiipeit, VI. Gyára 7. tiplliit-gyár&i Klolterieabnrg ~ TXyavnlj\'ntörcs. Ki aeházkórbsn, görcíökbea és más ideges állapotokban szenved, kérjen ezekről brochurát Ingyen és bármentve kapható Schwanen Apotbeke, Frankfurt slUain állal. Tanulmányait Biidapetten folytató hölgy, esetleg fiatal ur rétzére, kitűnő tBljes ellátást ad lakással, előkelő család, a tanintézetek közelében. Bővebbet a kiadóhivatalban. A feltaláló dr. Heldlnger tanár ur álul kizárólag jogosított gyártmányú MEIDINGER-KÁLYHA III! I. cs. és kir. udv. szállítónál k a p b a t ó. BUDAPEST: Thorethof. — BÉCS: I. Kohlmarkt 7. sz. a. PHA6: Hybernergasse 7. Minden államban Biabsda!mazva.— At eleö éremmel minden kiállításon kitüntetve. — Legkitűnőbb, nagyobb égési tartamra berendezett kormányzó és szellőző kályhák j lakások, iskolák él irodák nimira a pgf-gyircrQbb <■ Ipgeleglniabli kláliitiiban, tclIaéisaorlQtt égiii időtartam iiínpirral .aló fatálnál él 24 éráig tcrjft.10 égéi kőiiénarli Ideiéinél 60.000 kalylin forgnloniha liozvn. Ríj kályhával lobb szoba Is [Qtbetö. , ,M EIDINGER"-kályhák, óva intünk az utániatoktól, Utalva a káljhaajtókra öntött kővetkező Tédjegyre: ME1DINCER0FEN 0, H. HEIM^ ,HESTIA"-kályhák. Helm cany égéai időtartamra beronderclt FÜSTEMÉSZTÖ KANDALLÓK. FŰ STE M ÉS Z TŐ CALQRIFÉREK. USr.|iontl rütéx minden rcnds/.cr szerint. W Száraz alkalmazása gazdasági és Ipari célokra. *M Prospektusok és árjegyzékek ingyen és bérmentve Alapítva 1888. Elsö- Alapitva 18S8. Pozsonyi Katonai elökeszitö Intézet ltazialisíj: Balísitspn-nlca 8. sz. II. be F. éri Bxcpiembor hó l>én a 6 bavi olSkéasit6 taotolyimba oly egyérea 5nként«a Jelöltek Tétetnek fel, kik a képeaittf rizigit jörö ér febmir hóban óhajtj&k helybea letenni. l\'clTÉtell érkor: 17-20 étes. Előkép és: néhány kozóp-lal OBitlly. (Kereskedelmi tanfolyam *agy Iparialcqla.) Mlntaazerii interiiatní, katonailag berendexie, uinnlminyi ellenőriéssel. Sok í*ár volt intézeti hallgató, mint hiiatiisoa, vagy urta-líkoi tintt, hadapród, vagy egTérea önkéntea tagja * hftdieregntk ét megillapiijik ezilul eten legnagyobb ég legtekintélyesebb rldtfkl intézet kltQnő hlrneTét. Minden további felvilágosítás, prospektuiok, értesítők az igazgatóságnál ingyen kaphatók. J>roxdtk Vidor, nyng. alezrt?déa, intézeti igazgató. Jegyzet; 8xeptember h6 1-én oly 13—16 évei Ifjak 2-5 pólgári stb. iskolával is felvétetnek, kik Jórő évben egy kadét Iskolába óhajtanak belépd. - Elokti\'o-teclinikus Szakiskola (Laboratórium és tanműhelyekkel) pgybekotre, Pozsony, Walloner utca 14. szám f- é ncptcmbcr hé 20-ia megnyitja aa elaS liléiét oly tanulík aaimira, kik mainkat Elektro-tecluilkusokkii gyakorlatilag éa elméletig (bárom aacmeaatoren át k 0 héoap) énajlják klképerd. Felvételi életkor: 1J-S0 év, Elékiptéi: néhány kéaép, vagy polgári likolaí, krreikedelmi vagy ipariaknlal oaatily. SO irta alóli tauuiék itt helybea ai egyéroa öokínlcii jogot fa elrégeahetik. Mlnta-ierü InternatnB. Ai állandóan nSvekedh értékeiitéie a villanyéi erőknek híjtó éa égetéil célokra, lorábbi a reiyl gyárakban itb. itb Igen ajáolhaté a t. e i.Méknek h gyámoknak fiaikat, Illene gyámhalkat esen uép él j6 killtlinkkal kecaegtelí pályára, a fenti inláaetl belépéaul, kiképcml. Jelontk.aéi naponta. Aa Igaagatélág kiiiaalra hirdetményeket, proipektoiok.t aiétkold él kéaelebbl fel.lligoiiláioltat aaonnll ad. TM* Antal, igaagatá . Nyomatott If|. Wíjdita József könyvnyomdájában Nagy-Kanizsán. NAGYKANIZSA, 1901. szeptember hó 2l.én. 38-ik szám. XL. évfolyam. EWrizcttHl ftr: Fűén íire . . 10 kor. — 1111. Fi\'l fvrfl ... fi kor. — 611. Ncpjt\'Jírrű . . 2 kor. 5tl üli. KpjM 8íám 20 Ali. HIRDETÉSEK 5!ifl*&linsp[>lK.nrbAD H, ciáiniluor 12, i m utlon Hiril,li snrrn 10 |ill NYILTTÉHBEN l\'L\'tii atrouküul 20 lillcréft Keletnek fel. ZALAI IQZLQNY. A lap szellemi részét IlletS minden kllzlemény a felelős szerkesxtí nevére, az anvajl részt illetó közlemények p<dig & kiadó nevére címzetten Nagy-Kanizsára bérmentve intézeedök. Bérmentetlen levelek nem fogad-- latnak el. Kéziratok vlsszanem küldetnek A nagy-kanizsai „Ipar-Testölet,• „a Dagy-kanizsai Takarékpénztár részvény-társasig,• a .Kotori takarékpénztár részvény-társaság,B .nagy-kanizsai és a galamboki öukéntes tűzoltó egylet/ a .nagy-kanizsai kisdedneveló egyesület," a .nagy-kanizsai tanitói járáskör," a .nagy-kanizsai keresztény jótékony nőegylet," „n.-kanizsai izr. jótékony nőegylet,- „szegények tápintézete," a .katonai hadastyán egylet," a .soproni kereskedelmi iparkamara," nagy-kanizsai külválasztmányának hivatalos lapja. HETEN KI NT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. A középosztály líítolo. N\'n&yliaiUzsa, 11)01. szept, 20. A liéten napirendre hozták a szövetkezetek ügyét társadalmi szempontból. Panasz esett amiatt, hogy az úgynevezett hilelszövetkezetek._meg-rontanák a középosztályt, drágán nyújtják a hitelt s nem eresztik ki karmaik közül, aki egyszer a kezükbe került. Hát érdemes volt ezt a kérdést napirendre tűzni, mert csakugyan kevés középosztálybeli ember van, aki ne volna összeköttetésben valamely szövetkezettel. A szövetkezetek főkönyvében szinte valamennyi középosztálybeliek neve előfordulhat. Nem is csoda. Mert hisz személyi hitelt más nem ád manapság a kisembernek, mint a szövetkezet. Legfeljebb az uzsoiás, de attól az emberek javarésze mégis csak irtózik. A szövetkezet se a vagyonra ód hitelt, sőt még a jövedelemre sem. Inkább a társadalmi állásra. Tudja a szövetkezet jól, hogy akit perelni, végrehajtani és árverezni kell, az elveszti társadalmi állását. Azt is tudja, hogy ettől a legtöbben félnek. Mert aki társadalmi állását egyszer el vesztette, vissza egy hamar nem szerzi. A mai hitelszövetkezetek tehát valósággal a társadalmi állásra hiteleznek. Ami pedig nagy baj, mert kénytelenek arra alapítani megélhetésüket. hogy ha kell, tönkreteszik az adósnak társadalmi állását is. Do hát Ichct-e, nálunk másképp? Aligha, mert hisz egyébb alapja a hitelnek nincs a középosztálynál. Mert ez osztálybelieknél egyedüli vagyon a házi berendezés — ami szintén a társadalmi álláshoz tartozik — erre nem spekulálhat a hitelező, mert ebből ki nem telhetik a követelése. Ezt tartjuk mi a hitelszövetkezetek legnagyobb bajának: a társadalmi állásra való hitelezést^ Mellékes az, hogy drága hitelt adnak. Már csak azért is"), mert csak annak drága ez a Jiitel, aki nem rendtartó s nem elóreszámitó ember. Kérdezzetek csak meg olyan valakit, aki pontosan\' betartotta a szövetkezeti befizetéseket, hogy drága volt-e a hitel. Bizonyára nemmel felel. A lelkiismeretlen embereknek igen, drága, mert a késedéi-1 meakedésért kamat meg birság járj Ám, aki fizetni nem tud, az ne vegyen igénybe hitelt. Legritkább eset az, hogy valaki véletlenül kerül a fizetni nemtudás helyzetébe. Középosztály- • bélinél ez valóban ritka eset. A: rendes eset az, hogy a középosztály- • beli másfelé adja ki a pénzt, amelyet adósságáuak törlesztésére kellene fordítania s csak akkor jut annak tuda-[ tára, hogy mit cselekedett, mikor már nyakában van a töméntelen\' perköltség. Aki kölcsön vesz, az alaposan1 vessen magával számot,\'-hogy rissza, tudja e fizetni. Csak ha biztosnak| érzi magát számításában, akkor vegyen kölcsön,- de csak ugy, ha szilárd az elhatározása, hogy pontos lesz. Ha ez az öntudata nincs meg, akkor álljon el a kölcsönvevő szándékától. S ami még fontosabb a középosztálybelinél : hiábavalóságokra ne: vegyen fel kölcsönt. A pénz elfogy hamar, az adósság megmarad és gyarapszik. Persze a leghelyesebb elv az volna, hogy: ne végy kölcsönt soha, de ne iá adj. De nem praktikus ez az elv, mert az életnek bizony; vannak igényei, melyek kölcsönvételre és. kölcsönadásra késztetik az embert De se olyanra, ami nem okvetlenül szükséges, se olyanra, ami nem maradandólag haszonhajtó, senki kölcsönt fel ne vegyen. Aki ebből az elvből indul ki, az, ha fölvesz: kölcsönt, jó lélekkel fizeti vissza akár holmi szövetkezetnek, akár másnak. Mert vagy hálás, amiért a szükségben segítségére volt a kölcsönadó, vagy mert telik a haszonból, ■ melyet a kölcsönnel szerez vagy szerzett. Semmi kétség, az elszaporodott szövetkezetek megkönnyítették a hitel igénybevételét s pénzforrást nyitottak a középosztálynak. Ennek számtalan előnyei mellett ez intézmény hátrányai is kétségtelenül mutatkoznak. De e hátrány tulajdonképp csak abban rejlik, hogy lelkileg gyenge egyének előtt még sikamlósabbá válik az ut. lefelé. De elvégre is a hasznos intézményeket nem lehet elintézni azért, mert károkat is okozhatnak vagy tényleg okoznak. Aki ezért a szövetkezetek ellenségévé szegődikk az bizonyára nem ismeri azok működését, hanem csak azokat az elrettentő példákat ismeri, amelyektől épp a szövetkezetek szabadulnának legszívesebben. A társadalomnak s épp a középosztálynak igenis szüksége van hilel-nyitó intézményekre 8 hogy ez intézményeknek áldozatai is vannak, ez csak azt bizonyítja, hogy a társadalomnak is vaunak férges gyümölcsei, amelyről azt szokták mondani: hadd hulljon! Ez kegyetlen beszéd ugyan, dc igazságos és épp a társadalom érdekében lévő. JJitnffarun. A közelgő eskUdtszéki ülésszak. Az ember sajátsága a társas szellem s ez az ő fenlarlója, ez az, mi az állatok sorából oly magBsra emelte, miut ma áll. A társas Hzellemnek alkotója az öaazetarto-záa ösztöne volt, mely ma is akárhányszor nyilvánul abban,. hogy egy-egy tárgyat kiválaszt, vagy pgy megtörtént GBaményt boncolgat az egész társadalom, 8 ha nincs olyan ami a társalgás tárgyát legidőszerűbben képezhetné, bizonyos fásultság nehezedik az emberekre, ilyenkor aztán görcsösen ragaszkodnak a szezonhoz. Télnek, tavasznak, nyárnak, ősznek mindegyiknek megv&D a maga előnye, szépsége, h mindegyikben van egy-egy emberi szokás, ünnep. Városunk lakosBágát nincs tárgy, alkotás, vágy munka ami közös célt teremtve széthúzó elemeit összetartaná, azért van az\', hogy vágyódunk mindig valami után, egy maghatározhatlan érzés, moly bennünket egymás /becsületére késztet, ellenállhatatlanul uralkodik rajtunk, minek kifogása az. hogy négy-öt év óta szőnyegen tartjuk a közérdek kielégítésére Bzolgálő uj alkotásokat. Itt az ősz. Megkezdődik az őszi esküdt-Bzéki ülésszak. Felelevenednek előttünk a bűnök, ballépések, melyeket tavasztól máig olvastunk és el is feledtünk. Mióta az esküdtszéki nálunk életbe lépett, az érdeklődés sokkal nagyobb az igazságszolgáltatás iránt. Aki a társadalom ellen vét, a társadalom megbünteti őt, tehát természetes dolog, hogy érdeklődik azon közeg mű kődése iránt, kit a visszatorláaaal megbízott, a fokozódott mértékben nyilvánul az érdeklődés, ha munkában maga is részt vesz. Az egész világ társadalma megdöbbentő BÜlyedéanek indult., A kéjgyilkosok, ezok & bestiális fenevadak, az emberi-Bég ragadozó állatai, kik anarchistáknak nevezik magukat, szakadatlanul oltják ki a világ legjelesebbjeinek életét, Ravachol, Casserio, Eakunin, Lucheui, Bresci, és Colgosz-féle zsiványok borítják gyászba az egész emberiséget, s oly jelesek mint Carnot, ami dicaő védangyalunk ErzBébet királyné, Umberto és Mac K^njey halnak meg általuk. " A sikkasztás óriási mérveket ölt uinca nap, hogy ne olvasnánk valamit egy-egy nagyobbszabásu lopásról. Lakásnjitogatás, boltfos2togatás különösen a fővárosban mindennapi dolog. Kisebb lopások Bzáma óriási, a zseb-metszők rendesen vannak minden nagyobb városban. Igazi iparággá lett a megbecstelenítő foglalkozás. Egész államot alkot már a nemzetközi tolvajbanda, behatol mindenhova, olyau mint a bacillua, banküzlet, vasuiikocsi, kávéház, mulatóhely, n^pgyUléB, orvosi fogadó Bzoba mind hirdetik az ő bölcs, kezdik remekolt csodáit, valahányszor egy-egy értékes tárgy eltűnik. Az emberölés is nagyon gyakori. Az élet ma olcsó. Egy liter bor, egy goromba B7Ó. kés, bicska, fejsze, revolver jön működésbe. A boszuállás második természetté lett, haragban lefőzik sokan a veszett kutyát. A pénz rugója mindennek, ezért élűnk, halunk, ma sokkal veszedelmesebb pénzzel gyalog megindulni, mint régen, dacára a kitűnően szervezett csendőrségnek, nem biztos, hogy rövid idő. múlva nem fog a tömött erszéuyQ utas az alkotó trónja előtt állni, mert nagyon sok az oraxáguti csirkefogó, n aki eoha eem vétkezett, elvoszti eszét, ha pénzt lát, mindenre képes, hogy megszerezhesse. A azelidobb lolktt gazemberek roeg-eiégesznek & himiaitással. Ez már igazán müvéa/et. A hamis bankók az ujakkal egyidejűleg kerülnek forgalomba. A hamis gépek is oly kitűnően vannak elkészítve, hogy megközelítik előállítás dolgában az állami pénzverő gépeit. A társadalom sokat szenved a rabló-gyilkosságoktól. Akárhányszor történik,\' hogy éjjel betörnek valahova, meggyilkolják a gazdát, elvisznek mindent, ami elvihető. Apa-, testvér-, fiugyilkossáj&apirenden van. Az élet borzalmas képet mutat. A mi törvényszékünk területe is tele van bűnökkel. Minden vasárnap háromnégy helyen is előfordul egy korcsma-veszekedés, hol Bulyou sérülések történi TARCZ A. Schmidt Károly- — A „Zalai Közlöny" eredeti tArcAja. — — Irta: Jt n11n István. — Egy bölcs élt közöttűuk____ Lehetetlen 1 Ilyenről tudrii kellett volna mindannyiunknak ? Ki volt ö, kit,— közöltünk járván, — nem vettünk észre? Hát még léteznek bölcsek a földön? A\' régiek könnyen megismerték a bölcset, mert hordóban lakott éa lárapavi-léRoaaág melleit embert keresett. Manapság azonban ki tölteué idejét annak keresésével, aki nincsen? Ki merne nappal lámpával járni a azzal a rend tiszteletreméltó őreinek haragját magára zúdítani ? A hordóban való lakást meg éppen tiltják a lakbérleti szabályok. Miról ismerhetők tehát a bölcsek? A mágusz megállapítja a körötte történő közönséges eseményekből az ezer év múlva égre jövendő üstököst S ilyen nuíguszi szem, milyen nem adatik a föld göröngyei között élő vakondokuak, uiég ilyen mágnazi szem is nehezen ismeri meg a bölcset a bolondtól. Olyan «zem kell ahhoz, mely keresztül lat a hiábanélő emberek millióinak külső mázán. Vagy talán nem is ezern kell hozzá, hanem sziv, melyet a, mai kor gyermeke letaszított régi trónusáról. Mi, — aranyrögők utáu futkozó népek, — nevetünk a főiött, ki kopott ruházatának szoros egybegombolásával igyekszik eltakarni, hogy egyetlen ingét mosásba adta; mi, kik előtt csupán az a szónok beszél okosan, kinek urodalmak állanak a háta mögött, vagy akinek legalább méltóságos titulusa van; mi sohasem fogjuk felismerni az élö bölcset és sohasem fogjuk megtanulni a bölcsességet. A kö2öUüuk élö bölcsnek rongyos volt a cipője s a kabátja kopottságtól fénylő. Hogyan iauierlük volna (öl, hiszeo rá sem néxtünk, nemhogy foglalkoztunk volna szomélyévol? Pedig bölcsességét megismerhettük volna arról, hogy Bohasera lakott jól és mégifl elégedett volt. Vagy talán arról, hogy bajjal nem törődött. Hogy a járt utaklól félrehúzódott. Hogy járás közben mély gondolatokba merült. Ha látta a mezőben, hogy lába alatt tavaszkor uj élet Berken a fagyból, 8 ha fejét iölemelvén nézte a miadonség megrendítő nagyságát: ujjongott a lelke, mert az örök egyetemnek Ö is paránya. Ilyen ember nem képe3 száját kinyitni, hogy a hizelbcdés azivoa szavait hallassa, ilyen ember nem .lesz tekintély soha. Ilyon ember halt meg Schmidt Károlyban. E hónap lö-ikéu érte el a halál Sopronban, szülővárosában, hova még karácsonykor elszállították rokooBi. Egészséges gypmru egyén létére, mégis tanítóvá tette öt- a végzet Nemde fölösleges hozzátenni, hogy fizetése kevés volt a jóllakásra? Tisztességes ruházatról pedig hallgassunk. Külföldi hires egyetemeken tanulta a tudományokat, a ostoba különcnek tar- tottuk, mert szellős bugyogóhan kényszerült jártai. Ilyen embernek anyaföldbe rejtendő tetemét nem kisérik a társadalom oszlopai. Harangszó sem üdvözli utolsó utazásában, hisz Iuteránu3 volf, amig életben volt. Beethoven indulója sem kesergett a veteránok és tűzoltók kűrtjeiu. Üres hintók sokasága nem emelte a gyászt. Sőt hiányzott a sirató család is. Csöndesen vonult, a fényességes árnyak közé, miként illett egy tisztességtudó alpereshez. Isten veled I A\' viszontlátásig I Utódod lettem a szeniori széken, b téged kellend követnem az ismeretlen, az igazi életbe l --Senkise vette komolyan Schmidt Károlyt. Pedig vala idő, hogy majdnem az ö esze uUín igazodott városunk is. Ez akkoriban történt, mikor Kovács Károly törvényszéki birót megválasztották p szegényügyi bitottaág elnökévé. Az ambiciózus Kovács Károly komolyan vette a tisztséget, s csakugyan rendezni akarta a városi szegények ügyét, miként azt a képviselőtestület elhatározta az ezeréves ünnepen. Kovács Károly aztán tett — vett — irt — beszélt mindenfelé éa mindenkivel, csakhogy valami jó ideára akadhasson a kérdést mogoldhasBa. És németnevü dupla-druszája a tőle megszokott magvas tömörséggel azt mondta Kovácsnak: .Roppant egyszerű az egész dolog; a kanizsai szegények felét tartsa el Batthyány herceg, a másik felét Gutmann Vilma a.\' Mi, kik alkalmazkodunk az arab igazsághoz, 8 ba napféoyes délben azt kérdi a fejedelom: .Éjjel vao ugy-e bár?" mélyen meghajolva válaszoljuk: „Igen is. éppen most kukorikolt éjfélt a kakas 1° mi, persze kinevettük Schmidt Károly furcsa programmját, mert meglátszik, hogy szegény embertől vette eredetét. Fényes bálteremben pedig ne polkázzon olyan ember, ki rongyos pantalont visel. Hanem szegény Kovács Károly komolyan gondolkozott a kijelentés fölött Sőt jónak is találta a eociália-izü megoldást s öröramol újságolta: .Magvan ám az alap, hogyan megoldhatjuk a szegénykérdést: a gazdagok tartsák el a koldusokat I" Ehhez képest tervezetet készített, hogy a koldusok eltartásához szükséges költséget a város vesse ki azokra, kik 100 forintnál több adót fizetQek. Mikor pedig látta, hogy mindenki mosolyog terve fölött, b a szegényebb adófizetőket roppantul megsérti azzal, ha a .közöa teherviselés és jogegyenlőség" elvét elkobozza töltik, akkor leszállította az alapot 50 frtra, s mikor ezzel ia kioevették, hát leszált a 20. forint adót fizetőkig. Kovács Károly bekövetkezett szerencsétlen sorsa miatt azonban az egész Igen beszélt ariól Schmidt Károlylyal ia. I kérdés továbbra is kérdésnek maradott \' — Elhiszi-e valaki, hogy Schmidt Károlynak egykor 1200 frt évi fizetése, a ezenfelül teljes uri ellátás, lakás, fűtéa, világítás, mosás és egy üátaa paripából álló javadalmazása volt? Sőt amollett még inas és lovász állott rondolkozéaére? Bármily furcea Schmidt Károlyt paripa hátára képielni, mégis igy volt P r ó n a y báró fia mellett volt nevelő a felsorolt beoeficiumokkal. És a mikor a kis báró elvégezte tanulmányait 8 a gavallér mágnás azt az ajánlatott telte Schmidt Károlynak, kit esze és ezive miatt nagyon megszeretett, hogy maradjon, nála és minden muuka nélkül haláláig részesiti az addigi javadalmazásban, kitalálja-e valaki, hogy Schmidt Károly mit cselekedett ? Bolondot. Különben a bölcs mindig bolondot szokott csinálni ami józan fölfogásunk szerint. Hát Diogenes nem bolondot cselekedett-e, mikor Nagy Sáodor leereszkedett hozzá s kegyesen tudakolta, mi lenne kívánsága? És a hordóban lakozó bölcs nem kért a világ urától egy tartományt, hanem azt mondta, hogy ne vegye el előle a nap fényét, álljon odább egy lépéssel. Schmidt Károly is ilyenformán cselekedett Folyamodott hozzánk és Kanizsa város megválasztotta az aj polgári iskolához tanítónak 800 forint fizetéssel. Erre 8chmidt Károly otthagyta a főurat és elfoglalta a katedrát. Tavaly szokatlan esemény azakitotta meg hitelezőkről zaklatott életét: örökölt. Lapunk mai számához negyediv melléklet van csatolva. XL ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1901. SZEPTEMBER.3 Un. uelc, gyakran az ilyen csatározás balállal ia végződik. Érdekes lesz ugy társadalmi, valamint helyi szempontból i» ax őszi ülésszak A humanizmus meglátszik a törvényszékek miuden Ítéletén, ugy hogy gyakran csodálkozunk, hogy némoly bűnös ember mily csekély büntetést kap. Beszélni könnyű annak, ki nem ismeri az enyhítő körülményeket, mert a mai szövevényes társadalmi viszonyok, a nehéz megélhetés, nyomor folytán akárhány egyén követhet el bÜDcaelekményt, melyet azlán keservesen megbán, a örül a büntetésnek, melylyel lecsillapíthatja lelkiismeretét. Viszont vannak, nagyon sokan is megátalkodott gouosztevők. Ezeknél .az emberi természetben mélyen gyökerező lelkiismeretnek nevezett alaptörvény" teljesen hiányzik. Az ilyenek, ha elhagyják a böitöut újra kezdik előbbi garázdálkodásaikat. Szóval a társadalom kertje tele van gazzal. Nálunk is tőrténtok gyilkosságok. Egy Horváth Takáea János nevű ember azere-lemíéltésbő! vadászfegyverével agyonlőtte feleségét. Hétfőn reggel Cnombár József 28 éves kádársegéd. Havelka Karolin caengeriuti pálinkamérésébon szekercével ugy vágta fejbe Izsó Bertalant, hogy meghalt. Egy nő egy Bzeot-fereticrendi áldozár ellen gyilkossági kísérletet követett el. Mindez két hónap alatt történt A közelben is fordultak elő sötét bűnök. Botka István földbirtokos ugy rúgta hasba gazdaasszonyát, hogy belebalt. Lagkay Tivadar állítólag megmérgezte gyermekeit, a szálak annyira elnyúlnak, hogy fdesatyját és édesanyját is exhumálták, de az országos vegyvizsgáló intézet nem talált bennük mérget Igazán kíváncsiak vagyunk a vizsgálat eredményére. A polgárok most részt vesznek az igazságszolgáltatásban, nélkülük nem lehet senkit sem elitélni főbenjáró bűnökben, azért jól vigyázzanak az esküdtek a tárgyalás menetére, hogy ártatlan embert, ki ellen a gyanú látszólagos, ne mondjanak bűnödnek, viszont ne száuják meg az elvetemült gazembert, ha könnyeket ejt. Városunk intelligens közönsége bizo-. nyára felfogja az esküdtszéki itélőbirósáí fontosságát és érdeklődni fog az esküdt-széki tárgyalások iránt. Reméljük, hogy a közönség sűrűen megfog jelenni a nyilvános "fárgyalá-sokon, mert kár lenne elmulasztani e fontos ülésszakot a bűnök nagy számánál 8 e gyalázatos korszakban is ritka súlyosságuknál fogva. Itt láthatunk csak bele igazán sz élet kavargó örvényébe, szemlélhetjük a maga fenségében és bor/alrossságában azt az ádáz küzdelmet, melyet az emborek békéa időben ia egymás ellen folytatnak. Azt hiszstük, hogy kedves szolgálatot teszünk a közönségnek. ha a tárgyalásokról részletes tudósításokat hozunk, legalább némileg pótoljuk azoknak veszteségét, kik elfoglaltságuk miatt a tárgyaláson nem jelenhettek meg. Most hát jóllakhatott volna, de a sor0 azzal tette nevetségesen Bzomoruvá a dolgot, hogy Schmidt Károlyt kévéssé\' előbb ágyba döntötte valami betegség éa teljesen elveszett az étvágya. --Kedvea Karcsi, kinek — mint\' írlad hozzánk a betegség hosszú óráiban, — jól esett reáok szeretettel gondolni, kikkel szintén olyan kacagtató módon bánik a sors Karcsi pajtás, te jól tudod, hogy nem igaz az a közmondás, miképp egy élő muzeiknem cserélne száz halott cárr*l I Ezt csakis a haláltól való rettenetes félelem mondatja azokkal, kiknek tekintete a föld sorára tapad éa akik sohasem néznek az égi magasságba. Te tudod, hogy a legnagyobb igazság a halál, a hogy a közmondás megfordítva áll: .nem cserélne egy megholt muzaik azáz élő cárral I" A segédtanító. — A .Zalai KözlOny\' eredeti tárcája. — A gróf két kis fiát a falusi segédtanító tauitotta hegedülni. Egy sápadt, idegbeteg, szőke fiatal ember, kiről le-airt a nyomorunág. Télen-nyáron sárga tornacipőben éa egy vékony, világos nadrágban járt. Esen kivül volt még egy sötétkék, kissé kopott öltözete ia, de azt csak ünnepélyes alkalmakkor vette fel. Magábavonuló, ábrándoa természetű volt ki egész életét a poros iBkolában a paraszt gyerekek között éB udvari, mestergereudás szobájában a költök éa loneszeriók műveinek társaságában azán- Szezonképek. VUuxtiiok — Koller miaodik jelölése előtt. Az ősznek ragyogását melyről a költő éuekel, szeptember el8ő felében sűrű ködlátyol annyira elborította, bogy a házak és fák még nappal is sötét árnyakat vetettek. A tarlós esőzések eláztattak minden jobb érzéat éa busán álmélkodva néztünk a láthatárra, bogy mit hozand nekünk a jövő. Sötét, sötét az ég mondák ar. emberek, még az Ívlámpák is csak néha vétenek egy-egy fényes sugarat. De ha az égbolt még annyira fenyeget, mégis fényre derül minden. Mostanában, mikor a jelölt urak lótnak-futnak a mandátum után, csak nem eshetik időtlen időkig? Alig, hogy a szabadelvű párt kibontotta zászlaját, varázsütésre kiderült az égboltozat és Ilomer napja ránk ia mosolyog, mint mosolygott évuzredokkel ozolött, elűzvén ar. árt, melyet a sok eső okozott. De a. beszédek árja megindult : „Megint beaiélöok a csak beííélCnk, A nyelt mozog n x kéz pihen.* Pedig a választó közö/iBég egy jó része azt várja, hogy mozogjon a kéz és pihenjen a nyelv. A szabadelvű álom ia gyorsan\' széjjel-foazlott, egy éjjelen át tartott csak, mert a jelölt Koller István visszalépett, nem kívánva egy választáiikompagne izgalmait kiállani. Joga vnlt hozzá. De mielőtt jogát gyakorolta kötelességeket vállalt és ő ezek szerint a párté volt. A választók már poharakat üritelték a jelölt egészségére és a távíró megvitte a történteket a központnak. De most már ki kell vakarni a jelölt nevét a lajstromból. De kiét fogjuk oda írni? \' „ A korzó közepes-közepén — tessék megnézni — láthatók a nagyfejűek: vároai ombereli, fiskálisok, birák stb. éa erős hangon fejtegetik erős meggyőződéseiket latolgatván a választás esetleges-aégeit minálunk. A Centrál előtt és benne szenvedélyes beszédek .hallhatók. A kor-tesek BOk évi gyakorlat tapasztalásain tanulva szakértelemmel mondanak bírálatot a jelöltek sanszai fölött, a allölött, bogy vájjon helyes technikával járják e be a falukat, 8 adnak zászlókat. A kormáoypárti ponyva alatt ia hevesen lüktet a politikai élet ere. Az idegen bámulva áll meg és csodálattal hallgatja a hevea kifakadásokat, lelkes szónoklatokat, mérges debattokat és semmitmondó frázisokat E percben a nyugati sarokasztal körül tombol a politikai vihar. A szóvivő egy kopott ruháju, de nagy hangú ur, ki hatslmaB füstfelleget ereget cigarettájából és már a nyolcadik pohár vizet issza. .Igen, uraim, neki kötelességo lett volna megkérdezni mindnyájunktól hol fáj, mi táj, megkérdezni véleményünket az aktuális politikai kérdésekre vonatkozólag. Felvilágosítani beonünket szándékai, céljai felől, bajainkra orvoslást ígérni, kikérni esetleges utasításainkat Da mit telt ő? Számba sem vett ben-nüuket. Pedig tudnia kell, át kell hatva lenni ama tudattól, bogy őt wupán a nép bizalma helyezte mostani polcára. Büszke éa gőgös es az ember. Ily emberre nioca szükségünk éa kijelentem, hogy a döntő ütközetben ia én, igeo, én leszek a legvehemensebb ellensége és útját fogom állni hatalomra jutásának. Hódolattal állunk meg. Ugyan ki lehet ez a kopott ruháju, de bizonyára fontos személyiség? Micsoda hatalmas érdekei lehetnek annak, hogy igy szivvol-lélekkel Cdüng a képviaulőválasztás kérdésén ? .Hé. pincéri\' „Parancsl" „Mondja barátom, ki az a tisztelt ur ottan a sarokasztalnál ? Nézze ez ott ki ugy bánik a karjaival, mintha azokat elakarná magától hajigálni. Moat issza a kilencedik pohár vizet Ugy látszik ez tiszta választásra készül. Mondja kérem, ki ő és hol, merre van hazája? ,Ó? — válaszol a piccér — ő X ur. Hazája éjfél után két óráig a Centrál. Azontúl nem tudom hol tartózkodik. De tessék megtudni a bejelentóhivatalban." .Még egyet Nem tudná még- azt megmondani, hogy miféle érdeke függ ennek az urnák a választások eredményétől? Tán Adria részvényei vannak ? Tán képviselője valamely osztrák iparvállalatnak? Vagy mi a szószt korteskedik ez itt oly dühösen ?" .Hát kérem alásan, tudtommal X^ur szegény, mint a templom egere. Ö ment teljeuen a részvényektől és a képviseletektől. Rendes foglalkozása tulajdonképpen nincs is. Magát is csupán az adózásból tartja fenn." .Hát nincs semmije?" .Semmije eioca uram." „Hát szavazati joga?" „Az pláne nioca. Bocsánat, mennem kell. (Uardányan.) Igenis kéremásson, ogy piccoló kapucinerl" Oh I boldog ez a város, hol az érdektelenek Í9 ily melegen érdeklődnek a közügyek ir\'áut A hála. . .. Félre hk útból emberek I .. . Nem halljátok a gyorsan közeledő kocsi előkelő, finom gördülését a mint jó akarólag figyelmeztet I — Siessetek kísérni ti szürke hétköznapi emberek, most a fény, a hatalom és pompa közeledik ... I Jő a bankigazgató. Mint két megfékezett sárkány táncolnak a lovak, ezüst szerszámaikat szinte gőgösen csillogtatva. Hátul keresztbe font karokkal, kifogástalan merevséggel 01 a borotvált arcú angol kocsis, míg elől az igazgató mellett a szép demimonde tartja a gyeplőt. A lovak vágtatni kezdenek. E pillanatban rosszaié méltatlankodás moraja kél. Mi történt?.. Ah ugy I ... Egy szegény öreg került a kerekek alá. Mért nem vigyáz a vén bohó? Pe\'rize agya rég eltűnt, szétfoszlott álmok tárháza, szüntelenül zug attól a mesétől, amelyet rnár mindnyájan ismerünk, 8 amelyet ó újra, meg újra előhoz, jámbor, megtompult eazével ... .... Jól éltem, boldog voltam. Szép helyet foglaltam el a társadalomban. Tiszteltek, szerettek. Hanem aztán minden elveszett..... Csapások, csalódások mindent megemésztettek, csak egy maradt meg, csupán a — becsületem ... A becsület I... Ez a szentség, amely megaranyozva, nyomorban, megaláztatásban töltötte napjait, kiül ráncos arcára, nyilt homlokára, s midőn fakó kalapját reszkető kezeivel leemel!; ékesebben beszél, mint tenné a könyörgő hangot adni nem tudó vonagló ajak. . .. Letiporva, aléltan, vérben fekszik a kövezeten... Mint egy aliegórikus figyelmeztetés, mely azivrenditő jeleneteivel a kor fiivár valóját tűnteti eléok, midőn magára erőszakolt érzéketlenséggel a nagyrészt telhetetlen közönye mellott — a büa éa könnyelműség keresztül gázol a koldus becsületén. . . . No dehát túlzott dolog érzéketlenséggel vádolni az igazgatót Hisz ugy iamerik \'őt, mint a társadalom egyik támaszát, ki nyitott tárcájával elöljár a jótékonyság terén. A szive jó, csak egy hibája van, a — könnyelműség. A magához térő áldozat már megbízottját látja ágya mellett, ki ellátásáról goodoskodik és ropogós azázast nyom — fájdalom díjként — kezeibe. lígy százasi ... mennyi pénzI—suttogja az öreg, lezárva káprázó ezemeit Édes álomkép ez, nem jó volna elszalasztani 8 gondolkozva leszi hozzá : — Nagyou gazdag lehet az az url .. — No azt éppen nem mondhatnám, felel gunyoa raoaolylyal a megbízott — baoem azért csák fogadja el. Uram uj*y sem fog már ezért ar. egy százasért nagyobb kamatot fizetni, ha elmegy a többi után.. . . .. Ember 1 Hát képes vaitf mosolyogva emlékezni meg a végről, mely uradra vár? Te tudod, hogy az a kamat nem egyéb egy éles vasdarabnál, melyet\' előbb, vagy ,utóbb kénytelen Iobz agyába röpíteni egykori játBZÓ tárBad, ki annak gyermeke, aki téged a porból, a biztos nyomorból jólétbe helyezett. .. "HÍREK. — A választás. A megyei központi választmány ülését a királyi meghívó ügyben f. évi szept. 19-ikéu tartotta b elhatározta, hogy a választások ideje október hó 2-ikáu fognak megyénkben megejtetni. Választási olnftk a nagykanizsai választókerületben: Eperjessy Sándor, dr. Tripammer Rezső Nagykanizsa, jegyző: dr. Bencik Ferenc Nagykanizsa. Szavazatszedő küld. elnökök: Szentmibályi Dezső Pacsa, dr. Fábián Zsigmond Nagykanizsa, jegyző: dr. Rotschild Jakab Nagykanizsa. Helyettes elnökök: Faita Lajos, Tripammer Gyula Nagykanizsa, Gruaer Lajos Pötréte. jegyzői: dr. Fried Ödön Nagykanizsa, Szondy László Szent-Balázs, Gyuk Jáuos Szabur. — Yálaszt&sl mozgalmak. Holló Lajos, az Ugron-párt képviselőjelöltje f. hó 17-én az éjjeli gyorsvonattal Nagykanizsára érkezeit és párthíveivel értekezett. F. hó 18-án meglátogatta a kerületet, f. bó 19-én délután B órakor a Zöldfakertben pártértekezlet volt. Holló Lajos elmondta programmbeszé-dét, de le nem mondott a jelöltségről, dacára annak, hogy a szabadelvű szólt és a párok mind aürübben lebbenlek el az álmodozó tanító előtt. A grófkisasszony egyik kézből a másikba esett és a fiatal mágnások törték magukat, hogy vele c*ak egy tourt járhassanak el. A teremben mindenki hódítani igyekezett ki 8zellömével, ki egy ügyes táncfigurával, egy geniáliBan kötött nyakkendő. Csokorral csupán a tanitd a díszítés mögött igyekezett minél kisebb, minél jelentéktelenebb lenni ebben az elegáns kellemes világban. A comtesse, mikor a tánctól fáradtan helyére ült észrevette az elhanyagolt fiatalembert valami szokatlan érzés, talán szánalom szállta meg szivét és valamit súgott a grófnak, mire az mosolyogva intett éa odasietett a Begédtaoi-tóhoi. .Tud táncolni, tanító ur?" kérdezte tőle kiméletes hangon. .Igenis, tudok, méltóságos uram." .Helyes. Jöjjön velem" éa karjánál fogva vezette a comtesse elé. óh, mily szép néha az élell A segédtanító, a* idegbeteg, poétalelkű segédtanító, ki mindenütt semmi, kit sehol Bem veaznek számba, a pompás terem közepén, a fényár, a káprázat közepette ott áll a Jcomtesae előtt, a ragyogó azép. előkelő gróf leány előtt, kinek hajiból a gyémántok pazarul Biórják csillogó fényüket éa kinek szemeinek fénye elhalványítja a brilliánaok csillogását És érzi, amint a grófleány vállára teazi kezét fejét közel hajtja az övéhez, érti a leány forró leheletét óa nioca araszt-oyira tőle a csillogó fekete asempár. A ■ párt Koller Istvánt felléptette, mert a szabadelvű pártot nem lartja elég orős-\' nek arra, hogy a néppárttal megküzd-hoasen. azért kezébe ragadja a zászlót, b küzdeni fog. Koller István, alsórajki földbirtokos, a szabadelvű párt jelöltje f. bó 18-án jelentette be lemondását, de párthívei buzdítására lemondási szándékától elállt és a jelöltséget ismét elfogadta. . Ezzel lehetővé tette, hogy a azabadelvü párt a nagykanizsai kerületben iámét kibontsa zászlaját. A Zala-Szent-Grólh választó kerületnek két jelöltje lobogtatja zászlóit: Sümegről Eitner Zsigmond 48-as Ugrón párti, Nyír-Lakról Tarányi Ferenc kormánypárti programmbe3zédoket tartanak. Eitner szept. 22. vasárnap tartja Szt-Gróton délelőtt, délután Sümegen. Tarányié 16-án volt N — Halálozás A helybeli állami polgári fiu iakolának egyik legrégibb tagja, Schmidt Károly f. hó 15-én Sopronbao elhunyt Schmidt Károlyról lapunkban Hali8 litván emlékezik meg. Az állami polgári fiúiskola tantealülele a kövelkezó gyászjelentést adta ki: A nagykanizsai m. kir. állami polgári fiúiskola tantestülete fájdalmas szívvel jelenti szeretett karláncának Schtnidt Károly rendes lauár urnák folyó hó 15-én, életének 65-ik, tanítói működésének 26-ik évében hosszas szenvedés után bekövetkezett gyászoa elhunytát. Nagykanizsán, 1901. szeptember 17-én Béke lengjen hamvai feletti — Eljegyzés. Dr. Havas Hugó, a helybeli ügyvédi kar egyik kiváló tagja eljegyezte Horachetzky Júliaurleányt, Horschetzky Sándor máv. ny. főmérnök leányát — Ellenőrzési szemle. Nagykanizsa város területén tartózkodó magy. kir. hoavéd8égbeli tartalékos és szabadságolt katonák ellenőrzéai azemléje f. évi október 1-én éa 2-án a .Siarvaa" szállodában tartatik meg, reggol 8 órakor kezdődik. Az utószemle 1901. évi november bó 19 én a honvéd laktanya udvarán íog megtartatni. — A király átutazóban. F. bó 16 án este \'Ijí 10 órakor a pécsi hadgyakorlatokról való visszatértében. Ó felsége ismét érintette Nagykanizsát. Ó felsége előtt tiszelegni megjelentek a pályaudvaron Vécsey Zsigmond polgármester, Lengyel János v. főjegyző, Deák Péter rendőrkapitány, Nagy Dezső városi tana-cao3 éa B ay György v. alkapitány. Kívülük még nagy számú közönség jelent meg a pályaudvaron, azonban az idő már későre járt, ö felsége nyugodni tért éa nem szállt ki az állomáson. — Javító vizsgák. A helybeli felső kereskedelmi iskolában a szeptemberi érettségi szóbeli vizsgálatok f. bó 18-án Kirchner Béla főigazgató, vallás- és közoktatásügyi és Heltai József kereskedelemügyi miniszteri biztosok elnöklete alatt tartattak meg. Teljes vizsgát tett j \'5. javító vizsgát 10 növendék. Ezek közül megfeleli 11, míg 4 december hóban teendő javitó vizsgára utaaittalott. — Vásár áthelyezés. Nova község kérelmére a kereskedelemügyi miniszter megengedte, hogy f. hó 23-ára ö esorszá-gos vásár ez érben kivételesen szeptember hó 24-éo tartassák meg. zene azól, a valzer egymásba folyó ütemeire lejtenek a párok. A Begédtanitó elölt minden összefolyik. A csillárok pazar fénye a mámorító illat, mi a teremben terjeng, izgatják, hevítik a vérét. Ciak egy szivárvány színű lényeávot lát, hatalmas csillárok fényét, Yalami zug, zakatol-a fejében, a vére mind a fejébe Bzökött. Halvány arca kigyúl, nagy kék szemei tüzesen mereduek a grófleány arcára éa nem veszi észre, ,hogy minden ettiquette ellenére már másodszor keringett el a comtesse ülőhelye előtt. A valcertempók sima lágyaága, az egyforma ismétlések is zsibbasztják józau-Bágát éa vad erőt érez magában. Karjai közt tartja a leányt, kinek képe a meater-geréndás szoba magányában nem hagyja nyugodni a segédtanító féktelen fantáziáját. Karjai közt tartja és azt hiszi, bogy egyszer csak elvesz lábaik alól a fold és repülni fognak, mint most, a fény, a potnpa, az illat közepette, kisérni fogja őket a valcer elhaló üteme fel magasba, tul a csillagokoo. A leánynak tetszik a vad bajsza. Már harmadszor vágtatnak körül a termen. A grófnő körűi alakult udvarból hallatszik a fiatal urak csodálkozó moraja. A leány azonban nem törődik az illem szabályokkal. Neki tetszik a taniló cxlazisa és csodálkozva látja, hogy remeg a felindulástól ez a csodálatos gentleman. Ez valami uj előtte. Az ő ezemei is kigyúltak az izgalomtól, egyre mosolyog óa fehér fogai iucaelkedve kandikálnak ki félig nyitva ajkai közül. Keble erőseu hullámtik éa forró lehelete még jobban dékozott eltölteni. Nagy kék B2emei voltak, melyek mindig oly szemrehányóan tekintettek a világra, mintha büoül róná fel a nagy mindenaégnek az ő létezését. Alakja, husz éve dacára hajlott éB vézna volt éa néha, ha a pajkoB gyerekek fel izgatták, egész teato remegett, mint a nyárfalevél. A falusiak, kik alig ismerték a segédtanítót, nem győzték csodálni művészetét. Napnyugta után, mikor a félhomály költészete vonja be a tájat, a tanítóinkból felhangzott a hogodü fájdalmas zokogása. A langy esti szellő elvitte a szomorú, | tiszta hangokat a falu másik végére, a vén cigánymuzaikua csendre intette ilyenkor piszkos gyerekeit: .Nyissátok ki a füleiteket rajkók, halljátok, ez finom muzsika." Egy zeneóra után a gróf ur" behivatta dolgozószobájába. Kedves taniló ur ezóli hozzá leeresztő nyájassággal egy Bzivességre kérem. Leányomnak, a grófuőnek a jövő szombatou lesz a születésnapja. Akkor tölti be tizennyolcadik évét Mint minden évben, ugy az idén ia ezt a napot nagy éa fényes ünnepséggel szándékozzuk megülni és ehhez kérjük az ön közreműködését. Egy kis operarészletet, vagy máa könnyű dolgot legyen szíves majd az estélyen hegedűjén előadni. Nem kétkedem benue, hogy az öa játéka a prbgramm fénypontja lesz." A méltóságos ur kérése parancs. A segédtanító elővette oltbon sötétkék ruháját, amelynek kabátja jacette alakú volt és kezdte belőle a foltokat kitiazti- tani. A hegedűjére uj húrokat telt és erősen törte a fejét azon, hogy mit adjon elő. Éjjel, mikor elfújta a gyertyát, függöny nélküli ablakán besütött a hold és halvány sárgás fényt vetett a kopott, faragatlan bútorokra. A segédtanító sokáig elábrán. dozott a holdvilágon. Szeretett volna felkelni és hegedüjéu valami édes,\' ábrándoa melódiát eljátszani, amit majd annak a büszke, előkelő grófkisasszouynak fog játszani az elogáns közönség előtt. De a lakás első részében a rektor lakik, az már alszik s megharagudna ba a hegedűszóval ilyenkor háborgatná. Ábrándozott tovább, félálmában feléje ragyogtak a gróflány fekete szemei és hallott maga-körül valami .adagio-moll" ütemü zenét amely mindig távolabbról, messzebbről hangxott, mig az utolsó hang ia elenyészett éa ö elaludt Melanie comtesse képével. Az előadás természetes sikerült, megéljeneztek, megtapsoltak mindenkit, sőt a segédtanító művészi játéka után még a büíike Pirti báró is útnak indított ogy leereszkedő .bravó\' kiáltást Aztán következett a lánc. A segédtanító és játéka felett mindenki napireudre tért és ő maga szerényen, félénken meg-vonult a terem egyik diazitése mögött A grófné és Melanie comtesse körül a fiatal aristokratákból udvar képződött, az öreg méllóaágos és nagyméllóságu urak pedig a Bzomszédterembe vonultak kártyázni. A fényes, pompáa teremben élénk élet kezdődött A zene folyton 8W Melléklet a „Zalai Közlöny 1901. évi szept. hó 21-iki 38-ik számához. XI. ÉVFOLYAM. /. A 1,11 K Ö ZUN V miut a vörös tisztító kenőcs SOKKAL JOBB Glóbus fémtísztito kivonat Legújabb kitüntetés ® ™™ SCHULZ )un AKTGES,# ARANYÉRÉI! Leipzig und Eger cégtől „. „.,!.„? M? Mindenütt kaphatóig Párisi világkiállítás 1900 ___. r Csoport kiáll. kém. iparnak. Itorcsövck jótáiUpaal keményedéa, lyukacnoaodán éa lörtíkenyaíe ellen. mű & Grilit cí. és kir. udv. szállítók. Budapest VI. Andrássy-uE 20- Minden piiic.-szetl eszköz, szivattyúk slb. kellékek. Minták és árjegyzékekingyen éá bérmentve BéC8 I. Schottcnring 5 Csokoládé Parin 1900. 1 --- 0 Grant-Prix. 11 31 31 a u ii «.W.OA wve, nvv\\t*<í\\v,«a<Asa\'ffKSi < rcsvtftMU&AssssrvssY c.- ACETYLEN KLEMM ÉS NOWÁK KOLOZSVÁRT oiy acctylco készüléket szállítanak, mely minden kiváyalomnnk megleld. Ezzel miuden hiányt megszüntettek : Robbanást) Iztonság, Automatikus íh gazdaságos gázfej leaztós, Elérhetetlen tiszta fin gyors utántöltés, Solid kivitel és egyszerR kezelés. Saját szabadalmak Európa ós Amerika legnagyobb államaiban. Ajánlják ma\'g\'ikat továbbá Acetylcu telepek letöltésére minden kivitelben én nagyágban (Prospektusok, elismerŐ-iratok, költségtervezetek ingyen és bérmentve.) Elsőrendű Carbid folytonosan a napi árakért _____szállíttatik. Fémnyomdai munkák szittetuek. Az installatlokbiin jártas, tisztességes képviselők kercHtetnck. A) ytrj A viW. RÍSSŰ.4 U.ÍS * asa*n$a» IttVfl » raSBTO s ti, "■■■.*)■ rfgfer ^1 •w WJ LW ^\'"Vi Jó és olcsó órak. 3 _ é»i jóttálliasil privát vevőkuek KONRÁD JÁNOS óragyára arany, ezüst és ékszer árok szállító háza BRÜX (Csehország) Jó nickel-rem ór* Irt 8.75. Valódi ezQst-rem.-óra írt. 5.1 Valódi ezüst lánc frt. 1. 20 Nickel ébresztő óra frt Cégem a cs és k. birodalmi címerrel van kitüntetve, s*ámt«lan arany, ezüst kiállítási érem valamint ezernyi eltsme-ró-levél van birtokomba. Nagy képes árjegyzéket ingyen ésbérm. 901. SZBPTEMBKR 21-én "ás® A feltaláló dr. Meldlnger tanár ur által kizárólag jogosított gyártmányú s MEIDINGER-KÁLYHA cs és kir. udv. szállítónál k a p b a t ó. BUDAPEST: Thonethof. — BÉCS: I. Kohimarkt 7. sz. a. PfiAG: Hybernergasse 7 Minden államban szabadalmazva. — Az e)6Ő éremmel minden kiállításon kitüntetve. — Legkitűnőbb, nauyobh égési tartamra berendezett kormányzó és szellőző kályhák lakások, iskolád és irodák számára h legegyszerűbb {•& legelegánsabb kiállításban tetszésszerinti ígéci időtartam szénpirral »aló lütéanól és 24 óráig terjedő égés köszénneJi tüzelő nél 60.000 luílvli:* forgalomba hozva. Egy kályhával több s*.ol»a Is rüthetö. iMEIDINGER"-kályhák. óva intünk nz utánzatoktól, utalva a kályhasjtókra öntött következő védjegyre: MEIDINGEROFEN £ H. H E I NI ^ iiHESTIA"-kályhák. lleim nagy éijéai időtartamra berendezett FŰSTEMÉSZTŐ KANDALLÓK. FÜSTEMÉSZTŐ CALQRl FÉREK. Hü/pouti fütéN miiulcii rcndnxer szerint. ■T Száraz alkalmazása gazdasági és Ipari célokra. Prospektusok és árjegyzékek ingyen és bórmentve XL. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1901- SZEPTEMBER 21-rfn. A kenyér és zabszükséglet biztosítására 1902. évi január hó 1 tói 1902. december hó 31. időtartamra a cs. ésfkir. hadsereg Nagykanizsán, Kőszegen és Nagy-Martoaban állomásozó csapatai ós intézetei részére f. é. október hó 3-án délelőtt 10 orakor a soproni csász. és kir. katonai élelmezési raktárnál (uj épület Flandorfer-ut 26. sz.) Írásbeli ajánlattárgyalás tartatik és erre vonatkozólag a Budapesten megjelenő Budapesti Közlöny, Pesti Napló, Magyar Nemzet, Magyar Géniusz, Egyetértés, Köztelek, Képes Néplap, Vasárnapi Újság és Pester Lloyd lapokban egész terjedelemben megjelent- hirdetésekre utaltatik. Közelebbi feltételek az Élelmezési raktárnál Sopronban, Sopron és Kőszeg szab. kir. városok, Nagykanizsa, Szombathely városok tanácsánál, Valamint Sopron, Szombathely, Magyar-Ovár és ^abegerszeg megyei hivatalában kitett feltételi füzetekből tudhatók meg. (Glasur) legkiliinobb mázoló szer puha padló számára. "Ml 1 nagy palack ára Irt 1.35 kr. — 1 kis palack ára 68 kr. VIASZ-KENÖCS ARANY-FÉNYMÁZ legjobb éa legegyszerűbb beeresztő- i képkeretek Btb. bearauyozására. szer kemény padló számára. 1 kö- j 1 kis palack ára 20 kr. CHŐg ára 45 kr. FEHÉR „GLASUR"-FÉNYMÁZ Legjobb szer mosdó-aaztulok, ajtók, ablakdeszkák Btb. ujjonnaui befestésére 1 doboz ára 45 kr. — Mindenkor kaphatók: NEU és KLEIIi cégnél NAGYKANIZSÁN. Nyavalyatörés. ■ Ki aebézkórbsn, görcsökben és máa j ideges állapotokban szenved, kérjen ezek-: ról brocburát. Iagyen és bérmentve kap-: ható Schwanen Apolheke, Frankfurt alMnin által. _. rp-r\\ AnrvfT a legjobb tápláló és erö- 1 KUrUIN Hltü wser. TDADAM ötszörte táplálóbb, mint a ht»F, 1 AÜI UIN melynek legfontosabb részét: I fehérnyéjet tartalmazza.. i TDADAW nö*eli az egészségesek testi ! lr\\UrUIN erejét, megakadályozza a betegek elgyöngQlését, sitttei az üdttlök megerősödései. ■. ! TDADAM megbecsQlhetetlenmindamabe; 1 rxUr U1N tegséRekbeo, melyekben köny-nye» emészthető és bőséges táplálékra van szüksége a betegnek. TDADAM nélkülözhetetlen tápláléka 1 AUrUIN azért mindszoknak, kiknek rossz a gyomruk, betegek a beleik, gyöngék az Idegeik, akik vérszegények, kösz. vényesek, tüdöbajosok, czukoibetegek és más olyan hajókban szenvednek, melyek a rendes ételekkel való táplálkozást lehetetlenné teszik TDADAM 1 cmcí&k 11 legjobb, hanem a 1 rxUrUlN legolcsóbb Itíhérnyekéazit-roéuy is. Ára: 100 grrn. 1 kor. 20 flll. / kapható minden gyógyszer- TROPON tárhan. Arany éremmel kiillntetvc Párisi vIliipUIillllliiB 1900. Kapható.myiden falrocaszoltról felismerhető llzlethen. Doboza 10, 16\\é« 80 6llér. GYÜMÖLCS-, FŐZELÉK- ÉS HUSCOHSERtfÁKAT, aszalt fózeleket ajánl a legjobb minőségben az „ELSŐ KECSKEMÉTI CONSERVGYÁR" KECSKEMÉTEN;.: ÁRJEGYZÉK INGYEN ÉS BÉRMENTVE. Ferenc József fc\'sá^szar-fürdö Tűffer helység hatasu Gas- íj\\\\ anyós vlla- /(fi)\'• t déli vasút mellett ^Gyorsvonat Állomás) 7 óra Bécstől. CZT Egész éven At nyitva. Legmelegebb forrása Stájerországnak (39 V C) - Egyen 19 hatat gjjígL lein nel, Pfáffers sel tSválo) — Legnagyobb kényelem, f U|h gitas — Két Tennitzezi hely. rZui/jg Jelentékeny újítások és Javítások. — Szénaavas fflrdök. — Kitűnő\' fekvés homok ^fa fürdőknek. BffcuftJg Fürdő orvos: Tulnjdonos: PppJ Med Univ. Dr. Beck Rudolf. Gunkel Tivadar W Jelenleg csakis Thermal-vizct isznak a Ferenc József csás-tár-fűrdó • forrásaiból. — Legjobb é« legolcsóbb histeriummentes Qditőital. — >• özvetlen szétküldés — Rendeléseket a Ferenc József csáizárfllrdő gondnokságához, Marki Tűffer iniéxittendök A letenyei járás főszolgabirája által 1897. évi junius hó 20. Korona Pálrátkai volt erdőór részére kiállított eskübizonyitványt az illető erdőőr elvesztette. A bizonyítványnak megtalálója folkéretik, hogy a bizonyítványt a tekintetes letenyei főszolgabirájának, vagy a raszinjai jószág-ígazgatóságának megküldeni szíveskedjék. XL. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1901- SZEPTEMBER 21-rfn. — Anyagyilkosság. F. hó 15. este 10 óra tájban özv. Kuztna Gjörgyné letenyei lakós saját udvarában meggyilkolva találtatott. A vizsgálat kiderítette, hogy a meggyilkolt có viszonyt folytatott falikú Józaüí" oltani lakóssal, mit a nő Ca Kuzma Ádám rossz üzemmel nézett. Jelzett estén meglepte mindkettőt a pajtában és vallomása szerint a férfiro mért Ütés anyját találta, ki rögtön meghalt. Bekísérték a helyi ÜRjéízaégnek. — Alnpszabfily jóváhagyás. Azalaó-lendvai iparos olvasókör alapszabályait a belügyminiszter a bemutatási záradékkal ellátta. — Anyakönyvi Unemés. A m. kir. belügyminiszter a felsőmibályfalvai akvi kerületbo Vajda Mihály okleveles jegyzőt, a azentgyörgyvölgyi anyakönyvi kerületbe Bartoaievitz Lajoa h. körjegyzői anya-könyvvezetőkké, továbbá u solomárí anyakönyvi korületba Kiss Márton tanítót, a H7.t.-gróthi anyakönyvi kerületbe Nagy Kálmán aranyod! körjegyzőt s végül a nemes-apáti anyakönyvi kerületbe Pongrác Zoltán oklevélén jegyzőt anyakönyvvezető helyettesekké kinevezte és őket a házasságkötésnél vámközreműködéssel megbíztaFongrác Zoltán kivételével. — Zalavármegye törvén)hatósági bizottsága folyó évi azept. bú 18-ikáu rendkívüli közgyűlést tartott, melynek egyedüli tárgya volt n jövő országgyűlés ö*nzehivására vonatkozó legfelsőbb királyi meghívd levél kihirdetése. A szükséges -intézkedések megtételére a központi választmány (elhivatott. — Gyilkos kádárlegóny. Borzasztó gyilkoBtóg hire járta bo kedden reggel a várost. Csombár József kádárlegény a O-iengery-utca egyik pálinkamérésében szekercével oly eulyosan fejbe vágta Izió BertHlant, hogy a szerencsétlen ember eszméletét vesztve bukott a földre. A véres esel előzményei a kővetkezők: Csombár Jó-z«cf reggel betért a pálinkamérésbe és hitelbe pálinkát kért, miután azonban nem ukartak neki hitelezni, veszekedni kezdutta korcamárossal. Ezt látta a jelen volt Izsó Bertalan, ki közbelépett és C ombárt kidobta a korcsmából. Ciombár hirtelen haragjában hazaszalad^, a műhelyből elhozott egy Bzekercét és azzal hatalmai* mérést mért a csendesen iddogáló Izsó fejére. A gyilkost Kiskanizsan letartóztatták — Közveszélyes órült. Egy közveszélyes őrültet szállítottak bo a napokbau a nagykanizsai közkórház megfigyelő osztályába. A szerencsétlen ember Szerdahelyi (Jyörgy, lí) éves kiskanizáai földmives legény, kiec már légebben is mutatkoztak az őrültség jelei. E hét elején azörült8égazeddiginél erő.-ebb mértékben tört ki rajta, annyira, hogy csak a reudörök beavatkozásával lehetett megfékezni a dühöngő embert. — Működik a blcsUa. A vasárnapi munkaszünet örömeit élvezték a mult vasárnap Wessely Odöa festő és Filák György és József mészárossegédek a Magyar-utca egyik vigadójában. Sok bort ittak, amint az vasárnapi délutánokon szokás éa keresztülhaladtak a boros állapot összes fázisain EIÖbb csókolóztak, azután pofoszkolódtak, végül pedig a mészároslegéDyek oly alaposan megforgatták zsebkéseiket a festő bordái között, hogy Wessely Ödön 3 hétig kénytelen\' lesz az ágyat nyomni. — Gyilkosság, F. hó 8-án Kardos Ferenc pakodi lakóst szomszédjának fiai Fodor litván és János agyonütötték, azután a gyilkosok önként jelentkeztek az ügyészségnél. Tettük okául azt mondják, hogy apjuk éa a meggyilkolt Kardoa Ferenc folytonos ollenségeekedésben éltek egymíssal és Kardos \'Ferenc, ahol csak tehette, ártalmukra volt. Ezért kellett neki meghalni. KRONFELD NŐVÉREK folytatják a tanítást az idegen nyelvekben. ANYAKÖNYVI HÍREK. SzDIetéaok: — Sxeptembor 13—20-ig. — Néhai Auer József földmives: József. Skerfák János szabó: János, llttchel Anna varróleány: Lajos. Horváth László földmives: Mária. Imrei György földmives: Ferenc. Mucárt László földmives: György. Máté Ferenc földmives: Ferenc. Ács/BoldizBár napszámos: József. Farkas Rozália házvezető: József. Dolmányos György földmives: Anna. Wágner István földmives: Teréz. Metz József földmives: Ferenc. Halálozások: — Sxeptember 18—20 if. — Özvegy Regorics Boldizsárné Benedek Apollónő rk. 89 éves: végelgyengülés. Barica István rk. napszánoa 68 érea: tüdővéaz. Dolmányos László ifj. rk. 2 éves: roncsoló toroklob. Tóth Károlynó Konor Johanna rk. 35 éves: haBkártyalob. Rac Auna rk. cseléd 12 éves: szervi Bzivbaj. Naubauer Magdolna rk. 27 napos: bélhurut. Farkas Lászíóoé Bakonyi Rozália rk. koldus 50 éves: elmezavar. llázanságot kötottdk. Sxeptember 18 -20-ig. Móger György kőmives — Bencekovics Herminával. Weisz Henrik cipész Kaufmann Borbála özv. Majer Lászlónéval. SzcrkesKtOatfff : Dr. ViUAnyi Henrik, telelöa iccrkesslS. Kiadó: Jff. Wajdits József. elbódítja a ziháló, elkábult fiaialembert. A 2ene ugyro ezói éa egy fordulatnál kibomlik a grófnő haja és odavágóduak a segédtanító arcába éa .. . „Ahl Jézusom!" sikoltott a grófleáuy és ellökte magától a sápadt fiatalembert. Aztáu kis szüuet után felnevetett gúnyosan, élesen. aAh, ha ha ba . . a tanitó ur a segédtanító ur ha ha ..." A zene elhallgatott, a teremben felhangzott a megbotránkozás moraja. „MegCiókolta . .. botrány . .. megcsókolta ... gyalázat... de ugy kell. A segédtanító még mindig nem tujlolt magáról. A fénysáv még mindig a szeme előtt lebegett éa a muzsika helyett valami lassú folytonos zsongást hallott, amelyből élesen kirítt a comtesse gúnyos, élea nevetése. Ah ha ha ha . a . . . tanitó ur a segédtanító ur ah&haha. . . . £s hallotta, mintha távolról jönne a Pirii báró haragos hangját éa érezte hogy valaki karon fogja, vezeti viszi éa 1 ő verejtéktől gyöngyöző homlokkal, tehe-/ totlenül megy utáua, raig egyszerre megüti a hideg éa ő magához tér. A gróf áll mellette, kinyitja előtte a kastély kapuját, ő kimegy rajta s a gróf azt mondja neki ,Jó éjszakát" és becsapja megette a kaput. A csipŐB hideg átjárja izzadt testét a vékony ruhában és lehűti felhevült agyát. A azél zug, sivit a fák közölt, a kastélyból lehallátszik a mcouette fuvola futama, hallatszik a jókedv, a vidámság zaja, de a segédtanító nem hall egyebet, csak u gúnyos, élés nevetést. „A ha ha ha . . a tanitó ur a segédtanító ur . . . haha .... Hafft/ 8- VEGYES. — Egy aépaztr. A Moll-íélo francit borueu éi ló iltal a bítegeknek egy őp oly gyAgjha-tásn, mint olcsó szer ujujlatik kOBxrényca é« csúzoi bántalmakbiu, Rebeknál f-n dagiofttoknál. Egy Öreg ára nUaitiUftl cgTOtt 1 kor. 80 fill. Szétküldés naponta utánvétellel Moll A. gyójmxerésx ca. i» k. udiari ■■illiló Almi Décs I. Tacblau-hen 9. A vidéki gyógy »xertár*kb»n haliroxotiau Moll A. féle kéaxitmény kérendő u 6 gyári jelvényével éa aláirtaival. Nyilttór Ax e rovat alatt boilóttekért nem vállal y íelelSeiéfCt a iierkcaxtSiég Voso, huKyhólyag, bugydara éa a köazvénj-bnataímnk ellen, topábbá a légzó és emrazt&al szervek burutoa bántál mainál, orvosi tekintélyek általa Llth Ion-forrás SALVATOR sikerrel rendelte lem. Hugyhajtó hatása! Kelleme ml.+m \\ Könnjen enésitheio Kapbaló áiTányvizkercRkedéiekbca él gyKgysxertáraVban. A Sal7ator-forrín igazgatósága Eperjeien Zalamegyei Gazdasági Takarékpénztár r.-társ. \\ \' Nagykanizsán. Alapíttatott 1897. évben, ty Elnökök: Kollcr István és Hcrtelendy Béla. Teljeson befizetett részvénytőke 500,000 korona. tv — Tartalékalap 60,000 korona. — A legelőnyösebb feltételek mellett leazámitol váltókat, előleget ad értékpapírokra és nyílt hitelt nyújt biztosíték mellett. Jelzálog-kőlcsönöket engedélyez ház-és földbirtokra. Elfogad betéteket betétkönyvre 4 Tfaoj0ra és folyószámlára megállapodás szerint. HIRDETÉSEK. 4683/lk. 901. Árverési hirdetmény. A i>B£yktuiÍ£Hai kir. tar ék telekkvi oaztályfl részéről k&rhirré tétetik, bogy n n. kir. kincstár végrcbojlatóaok Sralay Jóizsef éa Szalay Imre végrehajtást azon-Tedök zelanjfalui lakósok uileui G1 kor. 4f> fili. tőke. finnek 1900. évi azeptember Ló 6. napjától jíró 5°|„ kamatai, 24 fill. adóbehajtási illeték, 10 kor. 20 fill. tégrehajiás kérelmi, 14 kor. 30 fill. jelenlegi éa » még felmerülendő költségek iránti ügyében & feutnovezett kir. törvéaysíék területéhez tartozó a patkonyai 204. bz. tjkvben A | 386. braz. a. felrett 1106 koronára becsült kőzépbegyhát azőlő éa pince 1901. évi október hó 16. napján d. e. 10 órakor vPaltonya községházánál megtartandó nyil-ránűa árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a fentebb kilett becsár. Árverezni kivánék tartozmk a becsár lO\'/.-át készpénzben, vagy ővadékképea papírban a kiküldött kezéhez letenni. Kelt Nagykanizsán, a kir. tvazék mint telekkönyvi balóságnál, 1901. évi juliui hó 12. napján. Í404/Ik. 901. Árverési hirdetmény. A nagykanizsai kir. tazék telekkvi osztálya részéről közhírré tétetik, hngv a kir. kincstár végrehajlatónak Szép Pál és neje Horváth Aona végrehajtást szen- vedők elleni 32 kor. Í6 fill. hátralékba töke, ennek 1900. évi julitis hó 3. napjától járó 5°/0 kamatai, 12 kor. lejárt kamat, 5 kor. behajtási Illeték, 17 kor. 90 fill. végrehajlia kérelmi, 13 kor. 30 fill. jelenlegi és a még felmerülendő költségek iránti ügyében & fentuevezett kir. törvéoyszék területéhez tartozó az oroaztonyi 209. ar, tjkvben A f G42. brea. alatt Szép Pál és neje Horváth Anna tulajdonaként felveit 3112 koronára becsült örömhegyi azőlő éa pince 1901, évi október hó 14. napján d. b. 10 órakor Orosztooy községházánál megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a fentebb kitett becsár. Árverezői kívánók tartoznak a becsár 10°/o-át készpénzben vagy óvadékképea papírban a kiküldött kezéhez letenni. Kelt Nagykanizsán, a kir. tvszék mint telekkönyvi hatóságnál, 1901. évi julius hó 11. napján. 6185/tk. 901. Árverési hirdetmény. A nagykanizsai kir.\' tszék telekkvi osztálya részéről közhírré tétetik, hogy a Veszprémi káptalan alapítványi pénz. tára végrehajlatónak Simon György végrehajtást Bzenvedö baksaházi lakós elleni 900 kor. tőke, ennek 1893. évi májua bó 18. napjától járó 6% kamatai, a lejárt kamaiok £\'j0 késedelmi kamatai, 19 kor. 80 fill. végrehajtás kérelmi. 24 kor. 30 611. jelenlegi ée a még felmerülendő költségBk iránti üzyében a fent. nevezett kir. törvényszék területéhez tartozó s a baksabázi 28. ez. tjkvben felvett 1752 koronára becsült A L 1 — 14. sorsz. Úrbéri telek 1901. évi október hó 18. napján d. e. 10 órakor Baks&háza községházánál Dr. Jánosi Sándor felperesi ügyvéd vagy helyettese közbejöttével megtartandó nyilvános árve-résen eladatni fog. Kikiáltási\'ár a fentebb kitett becsár. Árverezni kívánók tartoznak a beciár 10°|,-ál készpénzben, vagy óvadékképea papirban a kiküldött kezéhez lelenni. Kelt Nagykanizsán, a kir. tvszék mint telekkönyvi hatóságnál, 1901. évi julius bó 12. napján. TELJESEN UJ iooo-től Gooo literig szállít 6 korona ár mellett ioo literenkint mig a készlet tart. BEMKÖ IH. PÉCS. Keszthelyen a főutca $ (J* <fc $ <{> fis legélénkebb részén egy emeleti 4 szoba, konyhából álla lakáé minden érában bérbe adandó. Közelebbi értesítést ad Lizír Ignác Sándor Keszthelyen, főutca 97. szim. Kiskanizaán a Templomtéri ker. fogy. ezöv. egy jé házliél valé flut , TAIMIiÓNAH felvesz. Információt az Üzletvezető ad. Tanulmányait Budapetten folytató hölgy, esetleg fatal ur részére, kitűnő teljes ellátást ad lakással, előkelő család, a tanintézetek közelében. Bővebbet a kiadóhivatalban. Sclinlek Ilenrlk HIRDETÉSI IRODÁJA Bécs, l.t wollzeíiB 11, fölflszlnt bs L emelet AUpitUtott 1873. » Telephon 809. A cs k. póiUUkarékpéutir Clearing-ixám-liji 804. 816. ! ajinlja, migát hirdetési megbiiisok gy«r» ; is oloii dint&xéiérfl bel-és kllílUi aliigtk riszért- i Szaktanácsok, hirdetési Isrvozetsk, irtzt- bások diJaenteiBo. | Lega]sbb nsgy birlip-irjegyiik hirdetőknek íegyea és béraeetve. | Saját gyUjteménye8-hirdetÖ rovat a ; „Kcie Frcie Presse" és „Keues Wr- Tagblatl" \\ Lirl.pokban mindeacemö hirdeti, tí.iérp, í mint: Adtt-viteli kiilínk mlidla Dzlat Igáik, Tirt, kip.litlatl. OgyaSkl, illiit-k!r«i5, ajUlall Urdetéalk Itt. dSöíid£S3í£SiíaSSISSi3f3S3. Í5S5 Előfizetési felhívás, WAIDMAMAMSCHEILRE. Képei ndíiiaü éi hilimti foljilrat. Foglal ltoiik löréa.et éa kutya iporttal. Wildm.nEiohell a legjobban van oltírjed.o a ladiasatilapok kOat Outrák Maitjaror-laigbaa. Előkelő klllitáijó cikkek, pompái ilűi\'itrioldk. ÁRA NJSGYEDKVRE ! KOHONA. Uutat.knT példányt klrioatra ingjén 6| hdrnent.e itkllit Vaidmanracteil kiadóhJ-ratala. Ügyes utazók kerestetnek egy nagyon kelendő cikk eladíaára. — Ajánlatok F. U. M. 889 alatt RUDOLF MOSSE-hoz Frankfurt a/Main intézenddk. 03 w Sí" 1 ü APRÓ HIRDETÉSEK. Két egész uj HabltS-féle pedúl- CIHBALOM olcsó irért eladó, vagy havi 4 forintért bérbe Tehetó. Bórebbet • ifj. Wajdits Józsefnél, Nagy-Kanizsán. PedAl nélküli cimbalmok ira CB frt. Havibér Összeg 2 frt 50 kr. % A PALLAS láif 113 kész! Megjelent 16 díszes félbőrkötésü kötetben; n teljes mú ára 96 Trt. — Díszes Tnll állvány hozzá csomagolással együtt 91 Trt. ,—A magyar lélek mindennapi kenyere a PALLAS NAGY LEXIKONA; el nem lehet nélküle senki. Kell: a gazdagnak, szegénynek, tudósnak, tudatlannak. Kapható: Ifj. Wajdits József könyvkereskedésébe!! Nagy-Kanizsán, esetleg havi 8 koronás részletfizetésre is! XL. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1901- SZEPTEMBER 21-rfn. ■m fi r# rr »j Jl II J! r ■q in r s téli la.enyre ajánljuk & i es. holgyjsozonseg szíves újonnan berendezett ÜZLETÜNKET Különösön figyelmeztetjük t. cz. vevőinket nagy raktárunkra, a legújabb ruhaszövetek, kiváló mosóparget, vás/nak és ciiiőonok férfi- és ni 15 éves jl IíiihÍü ImMil a lep! kiszolgálásról. Tisztelettel Mintákat kivánatra bérmentve küldünk. FANTL TISTIIIII, Mindazoknak, kik a gyomor megliiltésc, vagy tulterhelíse, rossz, nehezen emészthető, njgyon meleg, v.if;y h5ilc>; ételek élvezete A Ital, vagy rendetlen elelinöJ következtében gyomorbetegséget, mini Gyomorhurut, gyomorgörcs, Gyomorfájdalom, nehéz emésztés, vagy nyálkásodást kaptak ajánlunk egy kit.iiQÜ hámzert, melynek kililnö hatása már évek óin ki v.tn piöbálva, 1>. a lluberl üllricli\' f<;le növénybur. 11 Ezen növdnybor kitűnő, gyógyhatásúnak talált fülekből, jó borral van készítve éa I i eréaiti, életre kelti az ember ernósztö szervezetét. — A növénybor mep.akadA-lyocxa az emésztéíl zavarokat éa előmozdítja az egészséges vór ujjAképzCdését. | A növénylMJH Idejekorán használva, gyomorbetegségek még a obijukban elfőj tatnak. Syroptomák mint: Főfájás, felltűfögfe, gyomorét; é*. jel fmYmá-.. nissciltél hányással, melyek chronikut (idős) gyomorbetegségeknél oly gyakran előfordulnak elmúlnak néhányszori ivik után. " v ** c,mek kellemetlen következményéi,- miül szorulá*, kólika, sziv-ozejcrekeaes Mmatlanság, valamim vwtolulá. a májban, epében ti ilnt étnek. A ivi»yl>or ihat Byn, kónuyU székelés által cluvolitlatnak a nagy Zsiger-érhen (Arany-ér Mntaltmk) ndvénybur megszünteti az cmcszlhetleuséget gyomorból és belekből alkalmatlan icsxck. Sovány, halovány kinézés, vérszegcnység.elerőtlenedés, legtöbbször a rossz emésztés következményei, hiányos vérkép/üJés és j máj beteges állapotáé. r.tv&gyhiánynál, ideges liágyaillsng es nissz keilélyhangulat, továbbá főfájásuk, álmatlan éjjelek következtében ily egyének Uwan egí«cii clpiiwr.iln.-.k. N\'Övényfcor ár elgyöngült életerőnek uj lüktetést a«l, 12T Xövénybor fokozta az étvágyat, at emésztést é> táplálkozást eli}moz<lilja, clüsegiti az anyagcserét, gyurtilja a véikc|>jödé>t, megnyugtatja feldúlt idegeket és életkedvet szerez. Számtalan elismerés c» liálanyilv\'á-IlJtAí igazolják ezl. " Növénybor kapható 3 és. koronáért a Nagykanizsai, Uj i.lvari, Ki*-Kornin>mi« (Mkinyi, Nemei-Vidi, Ta|.sonyi, Böhönyei, Xtigy-llajoint, Felsö-Segcsdi, Csurgói, llerzenc/ei, Gélai, i.égrádi, Alsó-Domborui, Kotorii, Mu.-a-C-anyi, lsniliai, I\'odiuieub Srelniczai, Ahó-I.endva!, I\'ákai, llaksai, Novai, Uaki, rölwskei, TiumI, Al»i>-Rajkli Nagy Radai, Kétholyí. MaiczalH, Kaposvári, Nagy-Aládi, Talányi, Virjei. St.-Georgcnli Kalinovaci, Nuvigradi, Kaproncai, l\'crlakl,. Csáktornyái Vnraz.sdi stb. gyójjytárakban é« füszerüzletckben, és az osztrák magyar monarchia legtöbb gyógytárában. A kanizsai gyúgytárak 3 és több Üveg, nCvénybor rendelésiiél crc.lcli Arak mellett küldik szét mindenüvé a monarchiában. Utánzásoktól óv.áTik. Kérjenek csakis ^—fo Hubert Ullrich\' féle nvényboct. elvállal telji I coalom berendozóaeket, átalakításokat, terjedelemben gyárt es szállit: Hrnoarizákrket miadoa nagyságba és m-nfiséR-bee, tömöröutós és porcéi án hengerekkel. Francia malomköveket legjobb minőségben és maiomjiratokat, g»bo-oa-oaztályozó hengereket én fej kőplatókat saját rendízerüeket. Kcnkolyválasiti, Eure-k* Tarzrek. liizikeverő gépek, darn és göz-tisztitógé;>ek, elevátorok éi szállité csigák, tranizmiaiiók, tengely- íioilon rendszer és ájr jak, perselyek. Selb r és gyOrükenés rendszo-rfteket Gazdasági malmok kéii éa járgácy hajtásra. Torblnik és Tizikere-kek, keret, kör es tz&l-lagfOrÍBxck, fagyaluló és csiszológépek kőtO-rökkel és zozó-gépek mindennemű érc Cs ko-▼a,bazalt, mészkő, cba-motte és gipsz részére. Mindenféle szürke éa fémiJntés aaját éa lds-gén modellek és rajzok szerint. \'Föiiiöröiitcaürostélyok stl*. Lcfjol&tbhh drak! ^a Árjegyzék ingyen bérmentve IV* nengerrorátkolások leggyorsabban éa olcsóbban, azálliiáa jótállás mellett. ^ LEGKEDVEZŐBB FIZETÉSI FELTÉTELEK. Ileogorrovátkoló éa köszörülő-gépek, villanyi>a-világitási telepek. Tervezetek, k5ltsiivsté«ek éa praktlkaa tanáoiok gyorsan és ingyen. Vczérképvjclóség é 1 raktár a magyar korona országai részérő Dénes B.-nél Budapest, VI. Váci könit 81. van annyi utánzat? MERT i valódi EISEISTáDTER-fala LIHOLEüM padló-zománc a tütv bej, ..Vatlorag" rédjojjBr\'! a lagjobb és tigtartosalb puha ptdioknak es konyhabútoroknak bístázolKiár*. Az íiíi\'Díiídlrr-frhí L lloku fljJlóiOIDiilli ogy óra alatl k<msny-ri srárad. bámnlata-san szép fsaynjrslbir ét startósság Iskln-tiliben addig fölil-mnlbatatlan Nagy elterjedtségén el fogva kblöuliözM bs.xon-;«n.-.-xtj nevek alatl ertéktclci! utánzatokat l.ozuak forgaltim-j2r\\f/ ,in\' «• karján ^JM^f raincitki kizárólag csak Eiíinstadtsr-Vcdjejy Ult .Vss lovag; tiLlllOLEOI padló-zománcot", a itfrv. bej. „tasloiaj" védjégyjjycl. Eissnsládter Teslvórek lakk- ei faaíéksyára. KAPHATÓ : Nagykanizsán: Ncu és Klein, Strem és Klein cégeknél. Legjobb Wring-gép^eket □ oDDDaopi ^oooaooDoaoooaaaaaoooooo cxaoocaooooao Z. K. •/„ 901. MOLUSOplífPQR Task akkor valódiak, ha mlndogyik dobos Moll A., vódjofcyót én aláírását tünteti fol. A Moll A.-féle Seldlltx-porek tartós gyógyhatása a legmakacsabb gyanor- éa «l-teatbántalmak, gyomorgnrcH éa gyomnrhév, rftgzött azékrekadéa, inájbintalom, vér tslalás, aranyér és & legkftlSuböxöbb nól betegségek ellen, e jeles básiizernek éititcd«k éta mindig nagytbb ulterjcdést szerzett. — Ara egy lepeoaélelt eredeti doboznak 2 kor Hamis i tá sok törvényileg fény i 11 e t n e k. fMOLl-FELE FRANCIA] EH Csak akkor valódi, ha mindegyik ftveg MOIJi A. védjegyét taotutl U\\ A. liallJ feliratit dnozattal van zárva A Moll-féla fiín ..... fraaczla bors/eiz is aó nevezetesen frrín: fájdalomcsillapító bedörzaSléai szer köszvény, csuz4 éi a mogbQlés egyéb krtvctkozmóuyeinol legiainureteeebb núpszer. — Egy énozott eredeti Oveg ara I kor 90 üli.- MOLL Gyermek szappanja. Legfioumabb, legajabb módszer szerint kosaitok gyermek éa hölgy szappan a bőr okszerű ápolására gyermekek éa felnőttek ráazére. Ara darabonklat — 40 flll. Öt darab — I kor. 80 üli. Minden darab gyermek-Bzappan Moll A. véd|egyével van ellá-.va FössétkOldéa: Moll A. gyógyszerész, cs. és kir. udvari szállító által, Bécs: Tuchlauben D. mz. Vidéki megrendelések naponta poslaulánvót mellett teljesíttetnek. A raktárakban tessék határozottan MOLL A. aláírásival és védjegyével ellátott készítményeket kérni. Raktár: Nagy-Kanizsán Roscnfold Adolf ŐS Fia. M^aaan^aoaoaoaajooaaaaaaooaaaoaaaaaaoaaöa Mosnsi-gípgvár KRAÜSS & OOr^P., Bécs, | XVIII., Wáhringer Gürtal 53.- I^^nn^yi.lili el IcjjtiliUcMi jjyÁr C/ea sznkaiáb.tit .\\iis/tria-MjgyarotNzág!>an elvállal teljes mosóin-tézetok barendezését és .szállít jólállra kitűnő krvi!cll>cn (ruha kicsavaró gépeket) len tiagyságlían ) l frtiól felfelé. Ruha forgatókai legjobbnak bizonyult szerkezetűt i>4 rfitó Ifelfelé. Vasaló gépeket S5 frtlöl felfelé. Kimerilü képen árjegyzékek ar összei mosást gépekről kívánat rji ingycnévbénneiUve. Gyümölcs ós szöllö bor készítési gépek. . Gjiilcs és szűllő sajtói folytoaoían h&tó keltös emeltyű szerkezettel, éa nyomóerő szabályzóval. A munka képesség 22°|0 nagyobb m\'nt bármely más sajtónál. Hydraulikus sajtók. Szolid és gyümölcs iml . és boflyd morzsolék. Teljesen felszerelt szüretelő kószlllókek. 8zöllő és gyümölcs őrlők, Aszaló készülékek gyómölcs éa fózolék aszalásra, gyOmélci-rágó és hámozó gépek, leg- axüllű uliék. ujabb szerkezetű szabad, önmfilíödő .SYPHONIA" gyflmölca és izőllővo\'ajző permetezők. A legjobb vetögépek Mayfarth Pb. éa társa legújabb szerkezeid „A G R I C O L A" (tolóvetfikerék-rendszer) retőgépei. Miudennoműmig-és kQlOaböiö magmenyiség számára, Táltókerekek nél-kai, dombon avagy likon, & legkönnyebb járás, legnagyobb tartóaság és mind a melleit a legoleaóbh ár által IQnnek ki. A lehető legnagyobb manks, id5- és pénzmegtakarítást teszik lehetöfó. Küibnleaeiaégeket széna- és szalmapréaek- kézi batználatra, kukorica morzioiók, oaéplőgepak, |ár«áayok, gabonaroaták, trieurBk, ekék heogjrek és boranákban a legújabb rondaxcf és elismert legjobb alkotás alkalmazása mellett gyártanak éa szállitacak Mnyfnrth Pli, és társn c«. él kir. .kii. mbidilmiiott guduigi gípgjink, luOolOclék luhlmoraűick *\'«p BÉCS, II/, Taborstrasse 71. 750 mi»ii.<... KHQnletio líbb mini <50 Irunj, eiDit él broncíreaimel, 11 Iliin nigjobb kmiitiiokon Réa.letdi árjcgyiélí éi\' iiLnoi elum.rS lo.él iogjoo- — Uépriiolők ci vUs.ot elirniitéic ictreitetaek. Nyoraatatt Ifj. Wtjdiu Józieí köuyvDyuaidájábaQ Nagy-Knaizsin, NAGYKANIZSA, 1901. szeptember hó 28.án. 39-ilc szám. XI.. évfolyam. Et&fizettnl (ír; Egfaz érre . . 10 kor. — öli. Kél étre ... & kor. — fili. Nfgjfd.:rre . . 2 kor. 50 fill. Ksjf" "ám ™ HIRDETÉSEK & h.Bihospolitiorbtn H,m*»oiii«or 13, ■ mimlpn lo.ibbi loríri 10 fill NYILTTÉI1BEN nclit lornnkóul 21\' ÜJIerórt .öletnek fel. ZALAI KOZLOHY. A Inp szellemi réixét illető min-ilcn kOxlcméay a fclolSi iscrkc«*tÖ ne»íri»t ax anysji régit illető köx-leoiénjrk podig a kiadó nevére cimaeUen Nagy-Kantiaira bérmentve iniízcndők. Bénucntetlcn terelek nem fogadtatnak el. Kéziratok il»S7.anrm küldetnek l A nagy-kanizsai .Ipar-Testület," „a nagy-kaoizsai Takarékpénztár részvény-társaság,■ a .Kotori takarékpénztár részréDy-társaság," .nagy-kanizsai és a galaraboki önkéntes tűzoltó egylet," i .nagy-kanizsai kisdedneve!6 egyesület," a .nagy-kahizsai tanitói járáskör," a .nagy-kanizsai keresztény jétékony póegylet," „n.-kanizsai izr. jótékony nőegylet," „legények tápintézete," a .katonai hadastyán egylet," a .soproni kereskedelmi iparkamara," nagy-kanizsai kUWálasztmányának hivatalos lapja. HETENKINT EGYS||ft, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. A föi Nagjkanixia, 1901. eaept. 27. Néhány? év óta halluak beszélői a földbirtok tehermentesitéséról, sajnos, sokkal kevesebbet, mint azt e kérdés megérdemelné. Általában elismerik, hogy gazdasági helyzetünk válságosunk mondható; a földbirtok el van adósodva, a birtokos alatt megmozdul a föld, a kisbirtokos már is depossedálva van s ha az ujabban miod erőteljesebben jelentkező gazdasági akció hatása, a gazda jogi helyzetét\' tisztázza is 8 igy boldogulását e tekintetben meg is könnyíti, az általános gazdasági viszonyok sivársága folytán alig tudja a legszükségesebbel megszerezni. A mult sem volt valami rózsás, de a jolen nehézségei válságos helyzetet teremtenek. A birtokos mindjobban eladósodik ugy, hogy már a nemzet teherviselési képessége van megtámadva, mert hisz hazánkban a föld mi velőnép helyzete tükrözi vissza az egész népesség helyzetét. Ezért volna szükség a földbirtok tehermentesítésére, ezért kellene a földbirtok terhein könnyíteni. Egy tanulmányban, melyitöbb mint három éve e kérdésben megjelent, kifejtettem, hogy mit érthetnék aföld-birtok tehermentesítése alatt, hogyan kellene azt végrehajtani. Rámutattam, hogy a földbirtok tehermentesítése nem lehet más, mint a földbirtokot terhelő adósságnak konvertálása, egy aránylag alacsony százalékú kölcsönnel, amely bizonyos előre meghatározott idő alatt törlesztéses kölcsön alakjában Yolna visszafizetendő. Kon-verzionális műveletnek képzelhetjük tehát az egészet, amely mellett a magas kamatozása adósság egy oly kölcsönnel pótoltatnék, mely az előbbi visszafizetésére rolna fordítandó. Ha például valakinek a birtokára 8%-al visszafizetendő teher van bekebelezve, az ezt egy alacsony, például 5\'/4°/t-al kamatozó kölcsönnel visszafizethetné, ezen uj adósságot pedig, mondjuk például hozzávetőleg 40 év alatt az 5\'/*% évenkénti pontos megfizetése mellett teljesen törlesztené. Nem tartanánk helyesnek a 4% os kölcsönnél való konvertálást a tőko visszafizetése mellett. A birtokot terhelő adósságnak leghelyesebb alakja a záloglevélkölcsön, mely mellett a tőke s kamit lassankint visszafizető-dik. Ha már segélyről van ez6, ugy mindenesetre meg kellene azt adni a maga egészében. Szerintünk az ily tehermentési kölcsönre igényt tarthatna minden oly gazda, kinek földjére 5y« százalóknál nagyobb százalékkal törlesztendő kölcsön van bekebelezve, birtoka becsértékének legfölebb l/« részéig. E* volna a radikalis segítség, amely mailett a segélyt nyújtó nem kockáztatna Bemroit, a gazda pedig megnyerhetne mindent. Hangsúlyozzuk, hogy a kölcsönt mindenki, vagyis minden gazda igénybe vehetné; tehát nemcsak a kisgazda. Sajnos a gazdákra általában áll az, hogy az eladósodás rémével küzdenek, segítségére tehát azok egésze rászorul. Azt hiszszük, hogy a tehermentesítés valamely alakja elóbh-utóbb a gazda segélyére fog sietni. Oly fontos érvek szólnak e mellett, hogy az intéző körök annak szükségét mennél előbb be fugják látni. A földbirtok-tehermentesítést ugyanis okvetlen ál- lami segítséggel kell végrehajtani, vagy helyesebben/az alakulandó, vagy alakítandó intézet jelzálogleveleinek kamatozását okvetlen az államnak kellene garantálui; ugyanis a nagyobb összegű kölcsön (a becsérték */4 része). e záloglevelek biztonságát tehetné kockára, ha nem volna abba az államnak beleszólása. Ez a garancia az államnak fölérne azzal a nagy közgazdasági haszonnal, mely az ily ügyletek lebonyolítása után jelentkeznék. önként értetődik, hogy mind, ez föltételezué az államnak a becsléseknél való ellenőrzési jogát. K művelet alaposan megjavítaná a hitelviszonyokat. A visszafizetésre kerülő magas kamatozású tőke kénytelen volna kisebb kamattal megelégedui, mert ellenkezőleg elhelyezésre nem találna. Igy egy csapásra javíttatnék a dologi és Bzemélyi hitel helyzete, amelyek annyi gondot okoznak a hitelkeresönek, megerősíttetnék a gazda helyzete, melynek alapja már nagyon is ingadozik. \' Emiitettük már, hogy a gazda-.osztály egésze rászorul a hitel eme ujabb forrására: de talán a legsürgősebb segítségre mégis , a kisebb gazda szorul rá. Ezeknél kellene kezdeni &y földbirtok tehermentesítését s a nagyobb gazdánál folytatni. A kisember a tehetetlenebb, ezen kellene legelső sorban segíteni. Mint Eoránszky szepsíí beszámolójában mondta pár héttel ezelőtt: a kisiparos proletarizálva van, a középbirtokoa részben önhibájából is depossedálva lett, most már a kisbirtokosokon van a éor, mely ha konzolidáit helyzetéből kimozdul, nincs többé egy szilárd pont sem, amelyen a társa- dalom rendje, nyugalma, állandósága, biztonsága és szilárdsága nyugodnék. Ez az osztály, az, mely ha tűrhető helyzetben van, konzervatív hajlamainál fogva semmiféle felforgatásnak meg nem nyerhető, de ha nyomorog, akkor a legelső izgatónak legbiztosabb zsákmánya,\' Pedig; ez az osztály beteg és betegségének alapját a nagy eladósodás képezi, amelyet bármely forrásból és bármely alapokon kombinálunk is, csak a klasszikus ama kijelenté-Bével fogunk feljajdulni: „qusesivit lucem ingemuitque reperta." MUhoffcr Sándor. Paraszterkölcsök. A képviselőválasztások a magyar paraszt harcias hajlamainak eklatans megnyilatkozásaival Bzoktak lezajlani. Annyi század békés földmivelő foglalkozása sem volt képBS kiirtani a magyar parasztból az ,ösi virtus"-t, azt az élénk vágyat, mely nagy mohósággal tör elő éa vért kiváu. Az 1514»i pór-lázadás, a mai vasárnap délutánok, bucsuk és vásáros napok, de különösen a képviselőválasztások, nagyszerű alkalmak arra, hogy a parasztvér a 100°-ig hevüljön és rendszerint a börtön dohoB levegőjében hűljön le. Egy liter karcos, esetleg egy pakli dohány igen jó BSíközök a parasztvér fellázitására. Néha még ennyi sem kelL Fellázad az magától is, különösen, ha a gazdájának véleménye van. És melyik tudatlan embernek ne lenne véleménye, megrögzött véleménye, melynek, ha nem is a kerek világon, de legalább a választókerületben érvényt akar szerezni. Ez a jó tulajdonság, határtalan bizalom a Haját józaneszében, ainit gyakran oly sajuosan nélkülöznek a nagyok, a kiválók, a legnagyobb mértékben megvan a parasztokban és a legeslegnagyobb mértékben a kiskanizaai parasztokban. Egy kiváló tudós azt mondta: .Semmit sem tudok, szamár vagyok. De oly nagy szamár mégsem vagyok, hogy be ne látnám. mily nagy szamár vagyok.\' Éa ezt a tudóst az ő korában a legokosabb embernek tartják. A parasztember eo\'aem a legokosabb ember a korában, de azért óvakodik attól, hogy ily paradoxont mondjon. A nép fia megvakarja a füle tövit éi kivágja az igazság legnagyobb bizonyítékát: „Éa mondom l" És ha ledől a menyország és bedől a felső-templom, az ő állítása mégia iqaz marad, mert ba nem. akkor Sáaka Péter, vagy Szöcske látván, vagy akárki más, de valaki meghal, vagy legkevesebb aulyosan megsérülve lepedőben viszik baza. Ily végletekig kéaz megvédeni a maga igazát a parasztember. Hosszas vitatkozás, eíjzmeesere ritka a parasztoknál, mert mindjárt előhozakodnak a legsúlyosabb argumentummal, a bicskával és ezzel torkolják le a szó legszorosabb értelmében az ellenfélt. A bicskával, ezzel a legjellegzete&ebb hazai szerszámmal. Idegen, nyugati országokban talán ismeretlen is a zsebkésnek ez & neme. Ismerhetik tán a tollkést, a pedellust, esetleg a kuszlorát, a.vakarókéat is, de a bicekát aligha. Mórt a bicskának nem az a karakterisztikonjá, hogy nyelő és pengéje vau éa bogy a zsebben hordják. A különbBég a ké9nemeknél a célban rejlik. A tollkésRel faragnak, a penici-lussal ozsonnáznak, a kusztorával piszkos munkát végeznek: A bugylibicskával ? Avval hasbaszurnak. A parasztok ezt ugy fejezik ki, hogy a bicskát megforgatni i valakinek a beleiben. Ha az efféle beszédet valami idegen országbeli meghallaná, rémültében jogosan rebegné: „Uram bocsá\', ami hóhérunk maga az Assisi Szt. Ferenc ezekhez képost* Éa az . idegen nem igen távozna el az igazaágtól. Mert at ő hóhéruk akaszt, Dyakaz, avagy agyonvillanyozza a dalinquenat mert ő az igazságot szolgálja éa mert fizetuek érte. De a sáskának vnem fizetnek érte, sót tudja, hogy ba megteszi, 1 a „Nagybáz" lesz pár hónapra az ö .cserepes tanyája* és mégis megforgatja a bicskát némely belekben, vagy megszámlálja vele felebarátjának oldalbordáit. Megteszi egy liter borért, egy pakli TÁRCZ A. Az óra megálltr — A kZalal Köxlöoy" tárcája. — Irta: Hntkoviky Jan. L Az öreg Pavel meggörnyedt vállait már nyolcvanév torhe nyomta. Kezei reszkettek és haja ősz volt, mint a frissen hult hó. Hanem azéit egészséges volt, mint a makk és nem mulasztotta el sohasem, valahányszor a lépcsőn lejövet találkozott a a szoni8zédnő vézna, sápadt leányával, keméuyeD kípödrött bajuszát megigazítva megkérdezi? — No hány hét a világ? Mikor táncolunk már a lakzidon? Az öreg különben is nagyoo kedélyes természetű volt, a jövő már nem igen bántotta, a jelennel nem törődött, legszívesebben a múlttal foglalkozott. Minden csütörtökön kitippegetl a temetőbe és ott két airt látogatott meg, hogy a szél által odahajtott levelektől megtisztogassa. Az egyikben a felesége pihent, a másikban pedig egyetlea fia, aki csak néhány év előtt költözött el a jobb hazába. A temetőben töltött órák voltak az öreg Pavel legkedvesebb órái, ez volt az ő szórakozása. Az öreg egészen magára volt hagyatva, nyugdija kicsiny volt, caak éppen annyi, bogy bolőle ő maga szűken, megélheasen. Régi ismerősei, jó barátjai, ki tudja merre voltak éa ha az ember már nyolcvan éves, nem könnyen és nom szívesen köt ismeretséget. IL Pavel mind ritkábban távozott kis szobijából és logazivoasobben kis karosszékében ült, mely ott állt az ablak mellett. A szellő oly Bzeliden himbálgatta az olcsó mousselin (üggönyőket és ide a városi zaj nem halott el. Csend volt. Teljeseo csend, ugy, hogy a zsebében az óra ketyegéaét ia meghatotta. Tik... tak.. .tik... lak... Nagyon szerette ezt az idomtalan nagy órát. Tokja arauy volt, lapja ezÜBt és ba a rugót megnyomta, ünnepélyesen ütötte el az órákat. Gyakran, ha nem tudott aludni, tapogatózva megkereste a falon függő órát éa megnyomta a rugót Legott hal-latBzotf, tiBzta, ozüat csengésű szava. Egy ... kettő... három... Öt... olvasta az öreg gyönyörrel. Ha nom ütött volna az óra, még elhagyatottnak érzi magát bizonyára. Egy idő óla úgyis aggodalommal tapasztalta, hogy az órásművésret e remeke nem jól viseli magát. Igen... igen az öreg ugy vette észre, hogy órája siet. Hl. Még néhány hónap előtt Is az öreg Pavel minden reggel már öt órakor felébredt, de azért pompásan érezte magát, miutba az üditő álom lilatt megifjudott volna. Vidáman kelt fel, megetette a kis kanári madarat, egy kévését játszott, évelődött vele, azután elment egy kisBé sétálni. De körülbelül négy hét óta nem igy volt Felébredt ugyan most is korán-reggel, de nem érezte magát pihentnek és nem szívesen hagyta el fekhelyét Feje nehéz volt, éa öreg csontjai ugy sajogtak... Fekve maradt tehát és pihent. Mikor aztán mégis rászánta magát, bogy felkeljen, az óra már nyolcat, később pedig JO-et matatott. Semmi kétség, az óra siet. Azelőtt lakásáról elért a templomba egy óra alatt, pedig a kirakatok előtt ia megállt, sőt még a szinlapokat ia elolvasta. Most ha rendes útjára indul, erősen rá kell botjára támaszkodnia éa csak nagy nehezen vánHzorog tovább. Egynéhány lépés után mindig pihenőt kell tartania. Éi olyan rosszkedvű mindig. Az utcai élet nyüzsgése nem érdekli. Köhögve, roskadozó léptekkel megy tovább és ha elérkezik a temetőbe, meg--nézi óráját, bárom óra alatt tette meg\' az utat Oh a bolond óra, bogy siet IV. De egyebekben is azt tapasztalja az öreg Pavel, hopy az idő rohan, nagyon rohan. Délutánonként leül a karosszékbe, odahajlja ezflst fejét a szék tamlájára és elmélyed gondolataiban, mikre gondol? Talán arra a két eirra a temetőben, talán a rég letűnt Időkre és ki tudja, meddig ülne még ott, ha a Bzürkülst lassanként ba nom lopná magát a kis szobába éa Dem figyelmeztetné, hogy egy ndp iámét elmeit— egy aap, mely többé viasza nem jő. — Hány napja van még?.. Egy napon, midőn lecsoszogott a lépcsőkön, az öreg Mártha került vele szembe. Ejnye, ejnye, mi baja van Pavel ur, olyan sápadt Nem felelt semmit, neheztelve folytatta ntját Az öreg ugyancsak rossz bőrben van már, nem soká viszi, düny-nyögőtt as asszony. Pavel pedig elment az óráshoz és az orvoshoz. Az órás nézegette, forgatta az órát, megnézte, belefujt, még a nagyító üveggel ia vizsgálta, de nem talált a szerkezetben semmi hibát. Az órának semmi baja nincs, nyugodt lehet — mondá végre. Az öreg Pavelnek nem volt egészen Ínyére a dolog. Mect az orvoshoz. Az megtapogatta a mellét, hallgatta lélegzetvételét, meglapogatta üterét, de betegségnek nyomát Bem találta. — Nincs önnek Bemmi baja, nyugodt lehet, — mondá megnyugtatóiig az öregnek. V. Pedig az öreg érezte, hogy van valami baja. ÁJma nem nyugodt már, hanem lázas, izgatott. Egyszer már úgyis érezte magát, miutba hordó volna, melyből lassan, de szüntelen szivárog ki a bor, mig belül rettentő üresBég lesz. — Csak jó idő múlva tért magához és bosszú mély lélegzetvétellel könnyített magán, most aztán elmúlt az üresség érzete. Majd meg ugy tűnik fel előtte, mintha sötét tömegek keringenének, gomolyognának előtte és ezek mindig nagyobbodnak ... és ellenállhatatlanul vonzzák, csalogatják őt egy feneketlen mélység felé. Hangosan felsikolt és cvak nagy-sokára csendesül le zakatoló szive, csak jó idő múlva oszlik el halálos rémülete, mely homlokát ia veritékesaé tette. Néha pedig ha lecsukja Bzemeir, látja megnyílni az eget, látja felhőtrónusán mindennek urát: mellette egyetlen fiát, ki az emberiséget bűneitől megváltotta és az angyalok soroge oly gyönyörűen éne- kel, ő pedig ott áll az ur előtt leborulva a földre, mellét verdesi 8 Igy imádkozik \' az élőkért és holtakért Végre nem ia tudott várni. Naphosszat ott terül a kis karos székben szótlanul, mozdulatlanul. Mártha asszony résztvevőén kérdezte már egynéhányszor, nem menne e a kórházba? Da az öreg erről | mit aem akar tudni. S mire szüksége van, az futja nyugdijából é8 Mártha asszony be-benézett hozzá néha. Ha már meg kell balni, itt a négy fal között akarja kilehelni lelkét. VI. Milyen szomorú borongós nap. Az eBte már közeleg. Pavel szobájában ég a lámpa. Mártba asszony éppen most volt- nála, hátha van szüksége valamire. Da az öregnek nem kell semmi, nom érez semmi fájdalmat. Lázas álmai elmúllak rémképek nem zavarják, derült, nyugodt, mint azelőtt, a földiekkel már nem törődik, l nem is tudja, mi történik körülötte. Nem is eejti, hogy a halál, ez a kérhetetien csontlcv8g már olt ólálkodik körülötte. A világ sorsa folyik tovább. -A szellő csintalankodva forog körülötte, az égen fi csillagok milliárdja ragyog. C. Pavel, az Öreg Pavel mindezt nem tudja. Nyugodtan, csendesen alszik, az egész világgal nem törődik. De mégiB, valamit mégis hall ... Az órája ott kotyeg az BBttalon... tik... tak... tik... lak... Csakhogy mindig gyengébben, mindig vontatottabban. Lapunk mai számához negyediv melléklet van csatolva. 10987597 Vtr Melléklet a „Zalai Közlöny\' 1901. évi szept. hó 28-iki 39-ik számához. XI. ÉVFOLYAM. ZALAI K KVjiev vadászati és halászati folyóirat. Koxlalkozik lövf-szet és kutya sportul. Wsldmsniischell & legjobban Tan elterjed** vadászatitok kött Osztrák Magyarországban. Előkelő kiáll fis,Jó o>kkek,pompái iUoMtráeiök- ÁRA NEGYEDÉVRE 2 KORONA. Mutatvány példán*t kívánatra ingyen és bi-rnieútvv s?Aliit & Waidmannschcil kiadóhivatala. GLÓBUS TISZTÍTÓ KIVONAT A LEGJOBB FÉMTISZTITÓ SZER. Doljozonkint 10, IB, !M) fillérért minden l&lragasztól felismerhető üzletben kapható. Minden kísérlet tsrlishasználaEol eredméniEz Feltaláló és egyedüil gyáros: Fritz Seholz joc.AklieDgeselIschfl, Leidig nőd Eger. HÁZI-ASSZONYOK FIGYELMÉBE BUDAPEST stearingyertyá- és szappangyár ajánlják kilQoő minőségű I-só rendű LINA" ^earingyertya II-od rendű „GLÓRIA" ^ w Vfl ] fi II) i I! t y Szinszappan-, Lina-, Elaln-, Eschweger- és mázolószap-pangyártmányaikat JOBB ÉS OLCSÓBB, MINT AZ OSZTRÁK GYÁRTMÁNY ipoi. SZEPTEMBER 26 án gyOwölcs-, főzelék- és huscöhserwAkaT, aszalt fizeleknl ajánl a legjobb minőségben az „ELSŐ KECSKEMÉTI CONSERVGYÁR" KECSKEMÉTEN., tJP^ ÁRJEGYZÉK INGYEN ÉS BÉRMENTVE K u\'k o r i c a - m o r z s o i ó k kéz- és crőhajtáera, egyszerű és kettős szerkezettel, szelelővel és szelelő nélkül. Gabona-rosták, Konkolyozók (_trieurök~); kézi kezelésre való Széna- és szalmasajtók fekvőén vagy kocsira szerelve, Szecskavágók, Bzabadalmazott kenőgjürü* görgő csapágyakkal, igen könnjQ járnBHal, körülbelül 40 B/.ázalék erőmegtakarilás mellett. Répa- és burgonyavágók, Darálók, Takarmány-ftllIesztŐk. Szállítható takarék-fözö-Ustök takarmány stb. részére zoaánOOZOtt vagy zománc nélküli betétnstőkkel. nyugvó helyzetű vagy nálliiható, marha-takarmány és bnrgooya főzésére és ÍÜMesztésére, számos mező- és házigazdáiig! úilokra etc. továbbá Cséplőgépek, járgányok, acélekékj hengerek, boronák. „AGRICOLA" sor-vetógépek (tolókerék szerkezettel) mindennemű vetemény számára, vállókerekek nélkül dombon avagy sikon alkalmazható Önműködő, szabadalmazott permetező készülékek, a tormáncs és szegecs kiirtására és a gyümölcsfát megkárositó rovarok pusztítására, és a peronospora kiirtására 1 legújabb szerkezetben készítenek éa szálliianak MAYFARTH PH. és Társa 08. és kir. kiz. szab. gazdasági gépgyárak, vasöntödék és vashámorművek. Alap. 1872 Bécs II/,, Taborstrasse 71. 830 >»u»ká* Kitüntetve több mint 460 arany, ezüst és bronz éremmel, az Összes nagyobb kiállításokon. Részletes árjegyzék és számos elösmerő levél ingyen — Képviselők és viszont elárusítók kerestetnek. XL. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1901- SZEPTEMBER 21-rfn. dohányért, meg, ha véleménye van, ha elcnábitották a ezeretfijét éa megteszi ogyéb ok hiján, ha jó kedve van, néha akkor is, ha rossz kedve van. Más nép fiainak más a szokása, nekik meg ez a uzokásuk, különösen pedig a somogyiaknak éa zalaiaknak. Az alföldi csikósok fokoat forgatnak. A hazai svábok szóval piszkolódnak. A szerbek fejszével ütnek agyon. A románok lődöznek egymásra. Azonban mindez nem praktikus eljárás. A fokost a fej felett megkell előbb forgatni, hogy lesújtson. A ezószályárság nem visz eredményre. A lövöldözés drága mulatság éa a legtöbb esetben halálos kimeuetelö. A zalai ée somogyi parasztok a bicskázásai rövidítik a kezelést. Ez ugyan nem oly romantikus eljárás, mint valakit fokossal agyonütni éa nem oly elegáns, mint lelőni, de mindenesetre praktikus éa könnyen keresztülvihető művelet. Három krajcárja egy bicskára mindenkinek van. Mellényznebje is van minden parnszllegénynek. ahol azt tartsa és ellensége is van, akit megoperáljon vele. Csupán a jó Isten éa a járásorvos a megmondhatója, hogy egy-egy vasárnap délután hány ilyen, a büntetőtörvénybe ütköző opeiációt hajtanak végre a parasztok egy-egy zalamegyei faluban, a hétköznapi fejbeveréát nem is számítva. Nagyon nebéz tudomány a néppszicboló-gia. Ki tudná megmondani honnan örökölte a zalai parnnztság ezt a kegyetlenkedő bátorságot? Az etoografia «2t tanítja, hogy vidékünk JakóssAga szláv eredeiü, bevándorlóit népség és pedig a török hódoltság idejéből lehet ezármaztatni ezt a bevándorlást. A Dráva és S/.áva költi szláv népesség a folyton ésrak felé nyomuló török elöl menekülni lévén kénytelen, erre hozzánk észskra nyomult e látván, bogy feljebb hiába megy, ott is csak a törők az ur, de meg külöubou is e kipusztult vidékekou elég földro tevén szórt, itt megtelepedett. Ez a homályos története ennek a dunántuli bevándorlásnak in. Mindenesetre igen jő dolog volna, ba minden bevándorlás igy vég7Ődött volna hazánkbao. mint ez, bogy t. i. általa nem az idegeo elem, hanem a jó magyar elem oyert. Ebben a tekintetben emeljünk kalapot a mi zalai parasztjaink előtt, de mindenesetre még nagyobb tiszteletre tarthatnának számot, ha fentebb kifejtett barbár szokásaikat is hazájukban hagyták volna az Ő őseik. Múzsa a brettlín. Háromszáz magyar sziuész kenyér nélkül van b n breltli magyar színészt kér a német komédiás helyett. Hogy találkozik ez a kél körülmény 1 Mintha azért volna anuyi magyar színész kenyér nélkül, mert a brettlire, amely eddig szemenszedett uémet volt, rá nem mehetnének a magyar ezinészek. Rámebeitek ugyan eddig is, de akkor elvesztették az aggkorra való kenjeret. Senkit se tartoltak vissza vasvillával az orfeumtól, de aki azincaz azt a .ballépést" elkövette, bogy rálépett a nikamlósnbb deszkákra, az elvesztette a jogot, bogy öreg korában nyugdijat kapjon, amiért pedig esztendőkön át dolgozott és fizetett Ekkorát ki mert volna kockáztatni. Nem is volt tehát a brettli-nek magyar Bzinész tagja, csak igen elvétve. \' Most az orazág legelső orfeuma kér magyar azinészt a felveti az elvi kérdést, hogy miért ne lépjen az orfeumi színpadra az a magyar Bzinész, akinek hajlandósága vau rá. Hát erre az elvi kérdésra megkell felelnie most a szinészegycsületnek b megkell felelnie erre n közönségnek is, aki Bzinpadon látta eddig a magyar ezinészt: hogy vájjon akarja-e az orfeumban látni. Érdemea erről szólani. Mert hisz elvégre bármennyire szidjuk is az ilyen tingli-laoglifélét. mégis kérünk belőle, ba könnyelműbb órákban is. Keressük legelőbb a kákán a csomót: miért ne menjen a magyar színész a brettlire. Hát erről keveset tudunk azólaui. Mást, mint erkölcsi motívumot nem tudunk. Ám a szioház sem erkőlcsőri intézmény. Brettlin ia láttunk szolidabb holmit, miot teátrumban; hát az erkölcsi- ■ motívumot hagyjuk ki a játékból. Hiaxen tudnánk mi egy alapos okot, hogy miért no menjen a hrettlire a magyar színész. Ha ugyanis az halála lenne a brettlinek, ha magyar színész nem megy rája, akkor ne íb menjen. Csakhogy a brettlinek, — legyünk őszintén — ma még nem előnye a magyar színész, hanem teher neki. Ma még szeretjük a brettlit idegennel, a magyar szó rajta szinte rosszul éa félszegen hangzik. Aztán meg ami kevés nemzetközi-társaság nálunk összeverődik, az mégis csak keresi a brettlit és a magyar szót nem igen élvezné ott, mert nem érti. Miért sem volna hálásabb a brettli gazdája, mint ha a magyar szótól eltiltanák. De minthogy nem tiltják el tőlo, aőt megkövetelik, hát senki se haragudjék meg, ha moBt már a brettli magyar azinészt kér. Honnan is rekrufálja a magyar erőket, amelyeknek működését megkövetelik tőle. Ma a magyar tagokat Is valósággal lefordítja németből, akár a kuplékat. De az ilyen helyzet nem tarthat soká. Mert ft felemás — se magyar, se német — beszéd lehet kuriózum egy darabig, de állandóan élvezhetetlen valami. Mit tegyen hát a breltli? Kér magyar szinészt, mert magyarrá kell lennie. S ne adjuk meg? Akkor sohase lehet magyarrá a brettli, pedig népszerű, szórakoztató eszköz s igazán terjeszthetné a magyar nyelvet az eddig renlleca körökben is. Adjunk hát a brettlinek magyar színészt, már csak azért ia. éa mondjuk ki jóelőre, hogy 80 le nem nézzük, se meg nem vetjük azt a magyar színészt, aki akár a kenyér miatt, akár ambícióból brettlire megy. Ma még kevésbbé, mint azelőtt.\' Mert ma a brettli is fejlődik; hogy ugy mond jam kezd irodalmi nivóra emelkedni, tanuságául annak, hogy minden, de minden halad a fejlődik ezen a világon. Igen a brettli irodalmi nivóra kezd emelkedni. A. németeknél kezdi, ahol az irodalmi brettlit überbretílinek keresztelték el, a varietébrettlítől megkülöoböz-telendő. Igazi írók — a legjobb navek — 8 igazi művészek lépnek fel a brettlin s a régi komiszbrettli formájára, de nemesebb, Bőt egyenest nemes tartalmú produktumaikat mutatják be a finom ízlésű közönség gyönjörűaégére, tért engedve az erősebb humornak, az oloven-busba metsző ezatirának. Efaven példája igy ez a német kezdeményezés, bogy a brettli íb lehet nemes, anélkül, hogy unalmassá válnék és untatna. Tegyük fal, hogy oz a fejlődés ami brettlijünknél is beköszönteni készülne. Vájjon honnan vegye akkor az n. n. magyar irodalmi brettli azokat az előadó erőket, amelyek a nemesítés és irodalmi nivóra emelés munkájában ré3zt vesznek? Ezt veBsék latba azok, akik dönteni fognak a magyar nzincszek brettlidolgo tárgyában. Frázisoktól no vakittoBsák el magukat. Lássák tisztáo, bogy nyk lehetnek a következmények, hit a magyar színész brettlire jut. Hát ha épp a magyar ezinészek bevonulása lehet olyan hatÍ88al, hogy a brettli nálunk is megnemesedjék a irodalmi ízt nyerjen, amint azt nyert az überbrettlinél Németországban az irodalom hasznára 8 a német színészek becsületének kára nélkül, jóllehet sok jó színészből lett überbreuler. Hungaru9. Szezonképek. A. záizlók. — Tehenészet és lótenyésztés. — A pap, miot békebiró. — Magvaszakaüás ragy csalid 7 — A tiizu rilaiztások. Lassankint már kitűzik a háztetőkön a nemzeti nzinü zászlókat. Egyformák mind szinro nézve, csak az irás rajluk különböző a különböző pártállások szerint. Kiskanizsán egyforma az irás: ez Zichy Aladárt élteti. Lelkesülve zsnge nok róla dalokat a sáskák és gyűlölik a kormánypártot. Egyben ogyotért a fnlu választópolgáröága: meginnák az ország borát, ba volna jelölt, aki megfizetné. De jobb, ba nem iszik bort a nép, mert az ittas káromkodásra ragadtatja magát és káromkodui nem szabad. Megmondta ezt nekik a plébános ur is, a káplán ia körülbelül Ilyenformán: „Ne káromkodjatok atyafiak, mert, aki káromkodik, egye meg a\'fene, az nem jut a meynyországba.* . Némely Bzűrös polgárnak volna is kedve egy kicsit Koller Istvánra is szavazni. Löwyhez ugyan nem megy vásárolni, de Kollerre, aki regenerálni fogja a falu lótenyésztését, (hisz Koller bires bippologus és ezt megia Ígérte) — miért nem szavazhatna magyar ember, hisz magyar ember szereti a lovat? összeveszett már o miatt egy házaspár ami szomszéd külvárosunkban. Az asBzony a tehenet szereti. A tehenészetet és a fajgazdagságot elősegíti gróf Zichy; a lótenyésztést Koller Pista. Nem tudnak megegyezni; elmennek hát a paphoz. A pap az asszonynak fogja a pártját és imigy akarjaa dolgot elsimítani. Hja, alyafi engedékenynek kell lenni az 88*zonynyal szembeni Mire az ember azt mondja: .Tisztelendő uram, én mindig engedek, de mikor az asszony olyan átalko-dottszamár, hogy nem akar engedni sohase, liát én olyan dühbe jövök, hoRy nem tudok engodni." No, no omber, mérsékeljo magát. — Hát nem bánom engedek, do.legalább a plébános,tir trágyájából szeretnék egy pár fuvart n földjeimre. — — Nem takarodik innen szemtelen, zsörtölődik a pap. Az asszony most már igazán megharagudott, streikolt a férjével és nyolcadnapra ami atyánkfia bárány-szelíd Zichy párti lett. Egy oovea kiskanizsai pirtférfiu nemrég nősült másodszor. A korkülönbség a bázaafelek közt egy kissá nagy. A férj aggódott és megkérdezte az egyik városi orvostól: .Mondja csak orvos ur, bázas-sággomból remélhetek-e még gyermekeket? — Remélni nem remélhet ugyan, de tarthat tőle, feleli szárazan az orvos és sarkon fordulva, olt hagyja őt a faképnél. Kávéházakban, korcsmákban mindenütt folyik a beszéd a választás esélyeiről. Az egyik fiatal jelöltet egy ágens nagyon biztatta a zászlajának győzelmével. Bab, felelt a jelölt, nem mondaná azt meg inkább a szabómnak. Csakugyan jól járna a szabó, mert a szabó nem idealista; ideálisták csak a pékek, kik nemcsak a tiszta választásnak, hanem a tiszta műhelynek is hívei, amint ezt az a eajtópör bizonyítja, melyet a pékek Révész Lajos hírlapíró társam által a N. K. F. U. ellen indíttattak. A tiszta választás érdekében a szava-zatBzedő bizottságok: néhány Bzáz lábtörlőt is rendeltek a vidéki választók számára. Ezt megtenni szabad. Ez nem vesztegetés. Csak az etetés, itatás tilop. Hogy a jelöltek is igy gondolkodnak, mutatja a következő eset. Kerületünk egyik jelöltje meglátogatta Pacsát A vendéglős bemutatja a számlát. A jelölt haragra lobban. A korcsmáros előveszi a ceruzáját és ezekkel a szavakkal: .Lássa a képviselő ur, bogy milyen ember vagyok" kihúzza a Humma felét. — ön se különb ember nálarauál, vágja vissza dühösen a képviselőjelölt és kihúzza a számla másik felét is. Ilyen legyen a tiszta választás! Ha ilyen lesz miodenütt, akkor senkise Jog győzni. r .• HÍREK, — Választási mozgalmak. Koller István, a szabadelvOpárt képviselőjelöltje a f. hó 22-én tartott pártértekezleten kijelentette, hogy egész erővel fog küzdeni a párt győzelmeért. E lüzdelemben appellál a párthívek támogatására. A felhívásra az értekezlet zsjor tapsokkal válaszolt. Ha ezeklő/ függ a győzelem,\' akkor az biztos. A pártértekezlet Remete Géza ügyvédet és v. ország, képviselőt választolta mog elnöknek és egy szűkebb-körü végrehajtó bizottságot küldölt ki aszükségeH leendők végrehajtására. Azután Koller litván egy hosBzu kocsisor kíséretében Kiskanizsára meni, hol a szabadelvOpárt híveit uémi tartózkodással fogadták. Zala Szeut-Mihályou e bó 24-én tartotta programmbOBzédjél Koller Ietváa. Azután néhány szóval Bakó Gyula ajánlotta a jelöltet a választók szeretetébe éa kérte pártfogásukat. — Eljegyzések. Qerő Károly, 8 M. Á. V. ellenőre és jeles hírlapíró Budapesten eljegyezte H a I p h e n Teréz orleányt, Halphen Mór kereskedő leányát. Dr. Poór Ernő ügyvédjelölt, a Csurgó óh Vidéke társszerkeóztője eljegyezte Somogyi Margit kisasszonyt Csurgón. — Felavatás. Dr. Deutsch Izidor. Deutsch Mór és neje "Weiszmayer T*réz fia, f. hó í5-én avattatott fel az ősazea gyó^ytudományok tudorává a budapesti tudomány egyetemen. — Névváltoztatás. Pollák Vilmos galamboki lakós vezetéknevének „Polgár* -ra kért átváltoztatását\'a belügyminiszter megengedte. — Anyakönyvi kinevezés. Kugler Béla laskofalvi anyakönyvvezetőt a keszthelyi helyettes \' anyaköoyvvezetővé a belügyminiszter kinevezte. — Yásár áthelyezés. A folyó évi október hó 2-ára eső heti vásárnak október hó 1-én való tartását a kereskedelemügyi miniszter inegengedto. — Öngyilkosság. Németh Lajoa tapolcai cserepeslegény több táisával vígan töltötte a 20 ikára virradó éjjelt Raggellelé nagyon megéheitek és belopóztak egy tapolcai pék műhelyébe, honnan nagy mennyiségű friöa süteményt elemeltek. Németh társai nyugodtan fogyasztották el a lopott zsemlyéket, azonban a lelkiismeretes cserepeslegényt *nem hagyta nyugodtan bűnének tudata a büntetéstől való félelem és még éhes gyomorral felakasztotta magát. — Ylzbe fnlí. Golog Orbán domborul lakós e hó 19-éo kocsiján a mezőre-hajtott. Mikor a Dráva kiöntése mellé ért, az időközben felkerekedett szél sny-nyira felkorbácsolta a vizet, hogy egy hatalmas áradat Gologot, kocsistól és lovastól a mély vízbe sodorta. Minden erőfeszítése hiába volt, hogy veszedelmes helyzetéből kiszabaduljon, örvénybe került, mely lesodorta, a viz fenekére. Hulláját csak másnap fogták ki a légrádi révnél. — Tüzérek Kanizsán. A pécsi hadgyakorlatokról 1 visszatérő rsdkersburgi 37-ik tüzérezred a mult szombaton városunkba érkezett éa csak hétfőn reggel vonult tovább. Itt tartózkodása alatt az ágyuk a sörház udvarán feküdtek, hol Bok bámulőjuk akadt. — Uráula. Aa Uránia, magyar tudományos színház f. bó 26-én kozdto meg elődásait a főgimnázium tornatermében. Alkalmasabb helyiség hiján ugyanis ide-fordalt a színház és e különben B*ük és előadásokra alkalmatlan helyiségben bi-zouy sokat vesztett az előadás érdekességéből. A képek bár most is elég tiszták és világosak, jóval kisebbek, mint tavaly a Polgári Egylet termében voltak. Szerdán este Pékár Gyula XIX. Bzázad cimü müve került Borra, szép számú közönség jelenlétében. A darab élénk színekkel tárja elénk az elmúlt század emberirió azaka-datlau háborúit, éa forradalmait és mű részi képekben feltünteti azt a nagy haladást, melyet az \'emberiség e században a tudomány és mű?áazelek terén elért A felolvasás és a képok vetítése dic9ér«trű-méitóan összevágtak. » — Telekkönyvi Klntatár. A Telek-könyvi Tisztviselők Országos Egyesülete fölhívást hocsájt ki, hogy az egyesület választmányai- illetve BzakbizottBági tag-jii, az ismert telekkönyvi irók: Sági János és Vajda Adolf által irt: .Telekkönyvi Mintatár* cimü munkát rendeljék meg. A Bzakkörökben rég óhajtott munka, \' a telekkönyvi bejegyzések egyöntetűségét célozza. E munkából laikus ia magismeri a telekkönyvet. A munka mellé 18 telekkönyvet csatolaak, a melyekben összepon-tositják az ösezes előfordulható bejegyzéseket A munkában végzés-, kérvény- és okirat mintákat csatoltak. Az egyeHÜlet szakbizottsága megvizsgálta a művet. Azl a birósági tisztviselőknek, községi jegyzőknek, pénzügyi - és pénzintézeti tisztviselőknek, szóval mindazoknak, mint nélkülöz-betlen könyvet ajánlja, a kinek a telekkönyvvel dolguk van. Az irók, tekintettel voltak a polgári törvénykönyv tervezetére. A terjedelmes munka 7 korona, a mit részletekben is kifizethetnek. A megrendeléseket az egyesülethez (Budapest, V., Alkotmány-utca, törvénykezési palota) kell intézni. — Akik a színi pályára készülnek, rendkívül előnyös és teljes kiképeztetést nyernek az összes tzinpadi szakmára (még az oporette és operára íb) a hatóságilag ia támogatott tpme&vári „Színművészeti Képezdében", mely intézet 1896-ban alapíttatott 8 főcéljainak egyike, hogy a budapesti drágasággal 6zemben, Temea-várott a képzelhető legolcsóbb életmódot nyújthassa. M:g tehát eddig csak óriási költséggel juthatott valaki teljes képzett séggel a színi pályához, a Temesvárott már C év előtt létesített iutézetbeu a legkisebb áldozattal ia teljes képzettség nyerhető (épp oly képesítés, mint a budapesti színművészeti iskolákban) és pedig oly fényes eredménynyel; bizonyítja ézt ama körülmény is, hogy mindazok, akik ez intézetben végeztek a legnagyobb városok színházaihoz nyertek előnyős szerződést. Nemes intenciója az intézetnek az is, hogr a szegény, de előnyös képességűek teljes tandíjmentességgel tanulhatnak, Bőt ellátások iránt is intézkedik. Az intézetben a leánynövendékek számára internátus is van, ahol a leggondosabb fel5gyelet alatt vannak. Föltétel: megfelelő külaŐ éa tehetség, 4 elemi (nem Bzükséges polgári) osztály p férfiaknál 16-28, tőknél 14—26 éves életkor. Válaszbélyeggel ellátott levelekre bővebb felvilágosítást ís ad a „Színművészeti Ké-pezde" igazgatósága Temesvárott. — Választópolgárok. Egyik munkatársunk küldte be hozzánk a körotkexő érdekes apróságot, moly élénk világot vet választópolgáraink becsületes gondolkozásmódjára : Megkérdeztem 12 azavazó paraszt embert, kik közül 4 kiakanizsai volt. .Kend borá szavaz?* .Aki többet ád* — válaszolt az egyik. „De tudja-e bácsi, hogy megbüotetik, ha pénzt fogad el!" .Má\' pedig, én nem küldök senkit ingyen az,országházba." .Hát kend hová ezavaz?" .Én nem szavalok kérem Behová, kimegyek aznap & szőlőbe, az nekem többet ér.\' „Hát nem törődik vele, hogy ki fogja magát az országgrülésen képviselni." .Eb, kéremátoaaan, nem azért van a képviselő, hogy mi megéljünk, hanem mi vagyunk azért, hogy a képviselő megéljen.* .Hát öreg, maga milyeu párti?" .Én 48. előtti párti vagyok." .Hát az miféle párt és miért arra szavaz?" .Azért kérem, mert azt moodják, hogy 48 előtt a zsidó nem lőhetett fiakálie." — Katonai szállítás. F. évi október 8-án délelőtt 10 órakor Sopronban a katonai élelmezési raktárnál (Dj épület, Flandorfi-utca 26. Bzám) a kenyér és zab-szOkeéglet biztosítására a cs. és kir. hadsereg Nagykanizsán, Kőszegen és Nagy-Martonbao állomásozó csapatai részére, nyilvános ajánlati tárgyalás tartatik. - ANYAKÖNYVI HÍREK. SzQletéoek: — Sioptember 20—27-ig. — Tólh János téglás: György. Apáti Lajos p. éa t. Bzolga: Árpád. Foyta Vilmos főkalauz: Paula. Kovács Sándor csizmadia: Teréz. Balog Ferenc iőldmivés: György. Viola István p. t. altiszt: Mihály. Szabó Jáoos kovács: Anna. Heidinger Rozália szakácsné: Rozália. Vajda János kömives: Lajo3. Kniy Mihály muokáB: Károly. Baksa József munkás : János. Hordós Vince főpincér: Gyula Halálozások: — Brcptcmber 20-27-ig. — Bauer Ferencué, Dukai Erzsébet rk. 42 éyea: ideggyengeség. Anek Józseíné, Bolf Anna rk. 47 éves: süly. özv. Kolarlcs Jánosué, Schmidt Erzsébet rk. 67 éves: idü\'t gyomorbántalom. Lájh Margit rk. 4 hónapos: hökhurut. Güneei Sándor izr. asztalos, 60 éves: hasihagymáz. Klement Károly rk. 9 hónapos: tüdőhurut. Kállai.Ferenc rk. 2 éves: tüdőgümőkór. Anda Borbála rk. 14 hóoapoB: bélhurut. Házasságot kötöttek. Szeptember 20-27-ig. Ilegedüs László fódmive8 — Kis Juliánná özv. Varga Mihályné. Kuzic János caizmadáa — Ritz Reminával. Barbély József vaauti munkás — Gödinek Juliáncával Ivancsics Béla napszámos — Takács Borbálával. IRODALOM — Egy Bzobalohny uaplója. A legdivatosabb francia regényiióuak: Oclave Mirbeau-nak — kinek vakmerően azép. férfias fpjét Rhodin mester is méltónak találta a megmintázásra — minden eddigi munkája között legszenzációsabb müvét adta ki Sacbs és Pollák budapesti könyv-kiadóhivatala magyar nyelven Egy .Szoba-leáoy naplója\' cim alatt. Hatalmasabb ajánló-levéllel még alig lépett ki könyv a piacra, mint Mirbeau-nak ez a regénye. A legnagyobb élő moralista, az evangéliumi tanokat hirdető Tolsztoj állította ki róla a bizonyítványt, hogy: „Az uj francia litteratura összehasonlíthatatlanul lüguagnagyobb éa legbecsesebb alkotása ez a könyvi Már ez maga is\' kezesség arra. hogy r művelt magyar közönség is méltányolni fogja a „Szobaleány naplója" külöuöa, majdnem exotikus levegőjét, annál is inkább, mert báró Podmanicky Horác kitűnő fordítása híven adja vissza az eredeti és telje* szöveget A díszesen kiállított 20 ivea kötet bolti ára 3 korona. — Irodalmi euemóny van készülőben, i Arról van ugyanis pzó, hogy nemzeti irodalmunk összes elhunyt nagyjainak munkái egyöntetű, díszes kiadásban kerüljenek a magyar nemzet kezébe; egyöntetűen, díszesen és olcsón, 56 csinosait kötött, könnyen kezelhető kötetben. Bala88ától és Zrínyitől Arany Jánosig mindent magába foglal ez a kiadás, a mit költői irodalmunk maradandó becsüt fölmutathat. De nemcsak költőink munkáit: Széchenyi István, Deák Kerouc, Kossuth Lajoa, Kemény Zsigmond munkáinak legjavát is. A .Magyar Remekírók* tehát nagy költőink éa iróiok olyan kiadása lesz, a milyenre évtizedek óla vár a magyar nemzet és arra való, hogy olvassák, mert elhagyja ait, a mi másod-vagy harmadrangú, avagy a mi csapán] a tudós kutatót érdekli. A régibb irók műveit irodalmi értékeikhez éa irodalomtörténeti jelentőségükhöz mért meg válogatásban, az újkori irók (nevezeteiwn Arany, Vörösmarty, Pető5\' XL. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY SZABADALMAZOTT DRÓTÜVEG. Legjobb és legmodernebb üvegezi! anyag világos tetőzetnek és oldal-oblakoknak vasúti iiulúhazíiknil^ világos udvaroknak, gépházaknak, raktárházaknak, verandáknak, mindenféle tűz Kúto* és emellett világosságot átereszlö, zártKcIyiségnck, jelző-tábláknak slb. stb. Készíttetik *—::<! mméter vastagságban, egész a\'S méter terjedelemben. Elonyil: Legnagyobb" törési biztonság, el nem ért ellenálló képesség, tűzbiztos igen nagy fokig, kitűnő világosiig! álcrekZtcs, könnyű tisztithatás, vasszerkezet megtakarítás stb. stb. Legjobb eretiménynyel és nagy terjedelemben a legtöbb állatni és magán épületeknél használva van. Sok vasútnál bel- és külföldön kölelezöteg használtatik. ÓVO TOKOK DRÓTÜVEGBŐL viz.iüuniánytartüknál, loeomoiivoknál és gőzkazánoknál.. « Üvegkernónyöntós-padlózat-lemezek járható tetőzetnek hicghatározoll nagyjogokban, sima vagy mintázott felületiéi, fél és egész fehérben, dalbetéttel és nélkül. Ürífl telöziindaly és üisgrarítkít téglák fél vagy egész fehérben, drótbelér.cl vagy nélkül, legkülönfélébb alakok és nagyságokban. Aktién-Gesellschafi fűr Glaslndustríe vorm. Friedr. Siemens. Neu5atll bii Elbogen (Böhmin.) További gyártmányok: Mimtennuinü üvegek, üvegzárók, öntött, disz- és doinhor-dveg, (szabadalmazott üvegbeiiik) stb. A.CETYLEN KLEMM ÉS NOWÁK KOLOZSVÁRT oly acetylcn készűlíket szállítanak, mely minden kívánalomnak tnegfelcL. Ezzel minden hiányt megszűntettek : s Itoblianásbiztonság, Automatikus és gazdaságos gáz fejleszt és, Elérhetetlen tiszta és gyors utántöltés, Solid kivitel és egyszerű kezelés. Saját szabadalmak Európa (a Amerika Ipgnagyobb államaiban. . Ajánlják magukat továbbá Acetylen telepek lótftbltésere minden klTltelben f\'H nagynagban. (Prospektusok, elismerő-iratok, költaégtervezetek ingyen cs bérmentve.) El8ÖrendÜ Carbid folytonosan a napi árakért --szállíttatik. Fémnyomdai munkák "> VÖ«"ÖB Bárgaréz, liorgany, alpacca stb. - rajzok vagy minták szerint gyorsan és olcsón elkészíttetnek. Az InBtallatlokban jártas, tisztességes képviselők kerestetnek\' 54.05/tk. 901. Árverési hirdetmény. A*nagykanizsai kir. tazék telekkönyvi osztálya részéről közhírré tétetik, bogy Imre Antal végrehajtatóuak Simon József Végrehajtást szenvedő galamboki lakós elleni 40 kor. tőke^ 1 kor. 44 fii!, fizetési meghagyási. 6 kor. 60 fill. végrb. kérelmi, 3 kor. végrb. íoganatositási, 14 kor. 60 fill. per, 14 kor. 20 fill. jelenlegi e a még felmerülendő költségek iránti ügyében a fentnevezett kir. tszék területéhez tartozó a galamboki 70. hz. tjkvben A I. 81. brsz. a. felvett 320 koronára becsült 45. sz. ház (az udvar közös a 44. az, a. házzal), ugyanott A II. 80. hrsz. a. felvett 800 koronára becsült 44. bz. ház (az udvar közös a 45. ez. a. házzal), továbbá ugyanott A f 1751. hraz. a. felvett 1714 koronára u 1753 hrsz. a. felvett- 1714 koronára becsült Bzőlö éa kaszáló pincévé! az öreghegyen 1901. évi október hó 28. napján d. o. 10 órakor Galambok községházánál Oroszváry Gyula felperesi ügyvéd vagy helyettese közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen I eladatni fog, mégis az A II. 80. hrsz. I ingatlan az arra C 21. norsz. a. Özv, Simon Jánosné javára bekeblezett szolgalmijog épségben lartásával csak az eBetben adatik el, ba ezen szolgalmijogot megelőzőleg a Nagykanizsai takarékpénztár jelzálogos hitelező javára bekeblezett követelés kielégítésére szükségesnek mutatkozó 460 korona beigértetik, elleneseiben a jelzett ingatlan ezen szolgalmijog feutartása nélkül ugyanazon határnapon újból árverés alá bocsájtatik. Kikiáltási ár a fentebb kitett becsár., Árverezni kívánók tartoznak a becsár 10%-át-készpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. Kelt Nagykanizsán, a kir. tvBzék mint telekkönyvi hatóságnál, 1901. évi julius hó 18. napján. 1901- SZEPTEMBER 21-rfn. yr^ A (eltaláló dr. Meldlnger tnoár ur állal kizárólag jogosított gjírtmánjn , MEl DlNGER\'KÁ LY H A iiiim cs es kir udv. szállítónál kapható. BUDAPEST: Thonethof- —BÉCS: I- Kohlmarkt 7. sz. a. PRA6: Hybornergasse 7 Minden államban szabadalmazva.— Az ebő éremmel minden kiállításon * kitüntetve. — Legkitűnőbb, nagyobb égési tartamra berendezett kormányzó és szellőző kályhák lakások, iskolád és irodák számára a legegyszerűbb és legelegánsabb kiállításban tetszésszerinti égési időtartam szénpirral vnló iűtésnél és 24 óráig terjedő égés kőszénneli tüzelésnél 60.000 knjj liti íbr^iiloniha hozva. Egy kály hárul több szoba Is fűthető. M E IDINGER"-kályMk. óva intünk az utánzatoktól, u\'alva a kályhaajtókra öntött következő védjegyre: MEIÜINGER OFEN „HESTIA"-kályhák.. Helm nagy égési időtartamra berendezett FÜSTEMÉSZTÖ KANDALLÓK. FÜSTEMÉSZTŐ CALORI FÉREK. Központi rütéN inindcik rendszer szerint. W Száraz alkalmazása gazdasági és ipari célokra. Prospektusok és árjegyzékek ingyen és bérmentve é XL. fiVFOLY.M ZALAI KÖZLÖNY 1901. 8ZEPTEMBER 28-án. Tompa, Garay. Bajza, .Czuczor, VajdR, Arany László. Szigligeti, Madách, Revicky, Csiky) müveit lehetőleg teljességükben, mindenesetre föraűveikkel fogja felölelni. A Franklin-Társulat mint e korszakos irodalmi vállalat kiadója, ezzel a vállalatával nagy meglepetést szerez a nemzet-uek. Évek óta készül rá; egymás uiáo Bzerezle meg terve kiviteléhez jeles iróiuk munkáinak kiadói jogát, s rnont, hogy Arany János müvei\' ia tulajdonává lattek, uiet annak meRvulósitápával h 55 tekintélyes szép kötetben, egyesíti nemzetünk szellemi munkássága legjaváoak summáját, azr.al a nagy- gondossággal, melyet ar. ilyan tekintélyes vállalat meg-kövotel. Ezért az egyes irók munkáit leghivalottabbjaink rendBzik sajtó alá a látják el életrajzzal. Élükön Gyulai Pál, Beöthy Zsolt. Burzevicy Albert, Kossuth Ferenc, Eötvös Károly, Rákosi Jenő, Li?vay Józat-f, Vadnny Károly, Heioricb Gudztiiv, Riedl Frigyes. Badice Ferenc, stb. Az es2me, mely a kiadó társulatot e uHiiyjelentőségü vállalat közrebocsátásánál vezérli, uz, hogy lehetővé tegye minden családnak a magyar nemzet jeles éi* remek Íróinak megszerzését, épp ugy, a hogy a müveit külföldön is a legszegényebb jövedelmű család is legelső Horbau a nemzeti klasszikusok birtokába jut. A kiadó Franklin-Társulat o nagy vállalat részietea programmját őszszel fogja közzétenni és ugyanakkor a kiadást megindítani; Kötelosségének tartja azonban már most, \'— a közönség saját érdekében, —1 a figyelmet e korszakos vállalatra lelhivni, hogy megtévesztések ellen megóvja. A hírlapokban ugyanis néhány nap óta .Képes remekírók könyv-Iára" cím alatt egy vállalat hirdettetik, melynek cime félreértésekre adhat alkalmat. Hy félreértések vagy megtévesztések kikerülése végett hangsúlyozni szükséges, hogy a magyar remekírók gyűjteménye kizárólag és csakis a Franklin-Társulat kiadásában jelenhetik meg, mivel er. a társulat ez idő szerint a nagy magyar irók kiadási jogainak kizárólagos tulajdonosa. SxcrfccatlOat\'ff : J>r. VUlAnyi IlcnrUc, ieleloa a«erkcs*t5. Kiadó: ///. IVajdits József, VEGYES. — Sok évi megfigyelés. Emésstésgycngiaé-Kiknél ítvágyhiánynál általában minden K)omorbajDál, & valódi „Moll-íéle seidlitz porok\' luzooyuttak n legsilterebbeknek a többi szerek fúl Ott, mint gyomor erősiiSk óa rértisalitck. Egy dohot ára 2 kor. Szétküldés naponta utánvétellel Moll A. gyógyszerész cs. és kir. udr. szállító által Hécí, 1 Tiichlauben ». A ridéki gyógy mv tárakbau határcoitan Moll A. k^saitméuyc kérendő az ő gyári jelvényével és aláírásával Nyilttér Az e rovat alatt közlötti\'kért nem vállal felelősséget a szerkesztőség „MARGIT" GYÓGYFORRÁS. Maríilíorrás-tslcj (BEBEB-IESTB-) A budapesti m kir egyetem vegyelemztbe szeriül kevés szabad szénsavat, ellenben sok szénsavas nátriumot és lithiumot tartalmaz. Kisen tulajdotiBáeai azok, melyek a hatonló ÖBBzetéU-lQ vizek fdlé emelik Kitflnö hatású a légutak h tödö liurutoa Mlapotalnál, ktllonosen ha a köpet nehezen szakad fel; tQdjvéHxcBoknél még akkor is, ha vérkfl. pésük van, a „Margit-vk" megbecsülhetetlen szolgálatokat tesz kevés ssabsd széu-sai ánál fogva Kiváló batiat látni tölc a gyomor és belek linrntos állnpotalnál löleg azon esetekbeo, hol a fölös mennyiségben képődött sav oka a rossz emész-lésnek. A liiigysavas sók lerakodását akadályozván, becses szolgálatot tesz továbbá a hólyag huruton bknialmainil, a k6- és homok-képzódé» cseleiben, miért ia a budapesti a-. liér.Hl egyetem orvostanáral, mint az orTonrlIág egyéb elfikeléségel a legssive-sebbin használják, előnyt adnak a „Marglt"-vforrásnak a hozzáhasonló összetételű gyógy-izek fölött. w MINT IVÓVÍZ kiválé árdazanek bizonyait Jirvkayoi he-tegaágak Idejta, illeg lyptiui ellen. Nini borviz ilUlimu ktiveltségntk (Trend. FŐRAKTÁR: ÉDESKÜTY L. BUDAPESTEN, ci. éa kir. udr. szállító. — Ásványvíz-nagykereskedő.- Ksphstó minden gyigyszartárbsa, fűszer-kereskedésben es vendéglőben. Yeae, hngyhőlytf, hngjdara éB a köszvény bántalmak ellen, továbbá a légzö és emésztési szervek hurutoB bántalmainál,orvosi tekintélyek által a Lltblon-forráa SALUATOR -sikerrel rendelve íss*. Hu k y h aj tő hatása! Kellemes ital 1 ^ Kónojen emésztbeló Kapható ásványvizkereskedésekbuu és gyógyszertárakban. A SaWator-forrás igazgatósága Eperjeson Tisztelet a tiszteletreméltónak! Wllhalm Fareno gyógyszerész nr»ak Nsusklrchm, Bécs mellett. Alulirt már 70 éves vagyok és tiz év óta izUlet.cauxés aranyeres görcsökben szenvedtem és nem tudtam gyógyulást találni. — Csakis az Ön Wlhilmíéle anlkrthrltlkui antirhinmatlkai theája gyógyított meg szenvedéseimtől teljesen. — A legforróbb köszönetemet nyilvánítom Önnek, iigj-scintén a grófnőnek, kinek nyilatkozatát az újságokban olvastam. Kitűnő lisitelettol A okormann Ker e«zt, járadék élveső Altonában Himbnrg mellett Reichenitrasse 6. Minden gyógytárban kaphitó HIRDETÉSEK. JVjnvaljnförés. Ki nehézkórban, görcsökben éa más idefiea állapntokban szenved, kérjen ezekről brocfaurát Ingyen és bérmentve kaphat Schwanco Apotheke, -Fraokfurt a|Main által. Keszthelyen a főutca $ 4*Í (♦> <p legélénkebb részén egy emeleti 4 szoba, kony-hábol állo lakás minden órában bérbe adandó. Közelebbi értesítést ad Lázár Jgn^c Sándor Keszthelyen, fűutca 97. eíání. 1887/1901./végrtl. szám. Árverési Iiirdetiuény. Alulírott biró.ági víprehij!Ó az 1891. évi LX t.-c. 102. § a értelmében ezennel közhírré teszi, hopy a nagykanizsai kir. járásbíróságnak 1901. évi V 8S5|t. számú véqzéao kövelkeztében Dr. R4ba Mihály bpeaii ögyvéd által képviselt Neulünder K. és testvérei bpesti cég javára Dr. ilaj6s Samu orvos nagykanizsai lakóé ellen 1000 kor. » jár. erejéig 1901. évi julius hó 27-én foganatosított kielégiléai végrehajtás uljáo lefoglalt éa 6S0 koro-nára bee-ült külöaféle szobabútorokból álló inRót-ácok nyilvánoa Árverésen eladatnak. Mely árverésnek a nagykanizsai kir. járásbíróság 1901. évi V S96|l. számú végzéso folytán 1000 kor. tőkekövetelés, ennek 1901. évi február hó 18. napjától járó 6°J0 kamatai, V[„ váltó díj éa eddig összesen 75 kor. 10 fillérben bíróilag már megállapított költségek erejéig Nagy-kantján a belfszinen leendő eszközlésére 1901. évi október hó 2. napjinak délatini 2 órája határidőül kildzetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hívatnak meg, hogy ez érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-c. 107. és 108 §*a értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet Ígértnek becsárou alul ia el fognak adatni. Kelt Nagykanizsán, 1901. évi szeptember bó 17. napjáu. Maximovita György, kir. bír. .hajtó. Nagyjövedelem, magas Jutalék kínálkozik mindenkinek, aki egj elsőrangú budapesti n sivénytáraaiág képviseletét, a törvény értelmében megengedett Borsjegyek részletfizetésre való eladásira elvállalja. Levelek: .Nagy jövedelem1 cimrc, Eckstcln JBeroát hirdetési Iroda Budapest, V., Fürdó-nlca4. sz. <19 ..is^coo <« = = í Í2 5 S ^ g-ii!M Ul 3 J !T|J Sí " ; £ |lta i ; Mosási-gépgyár KRAUSS & COMP., Bécs, XVIII., Wahrlngsr Eürtel E3. Legnagyóhli ti -legidősebb f.yhr eicn wiakinAliin Ausztiia-Vlagyaiországban elvállal leljcs mosóln-tézetek berendezését <s szilltl jótillva kitQnü kivitelben Góz-mosé gépeket elismert i\'egjol)li rendnzcrüe-ket, kélt- es erü hajtásra IS írtul 2000 frtlg. Központ futókat (Centrifugen) egi»z zajtalanul működöket lié* vaijy eröhajti.ra llll frltOl felfelí. Legjobb Wrlnfl-gépeket (rulta Vic-iivarA g»\'[»cket) minden nagyságban 11 frtiol felfele. Ruha forgatókat legjobbnak bizonyult sxcrkezetill 24 rfttó I (elfelé. ■ Vasaló gópekst 85 frlli>l fútreíé. Kimeritő képes árjegyzékek az összes tnoiási gépekről kivinatra ingyen és bérmentve. Sclialek Henrik | HIRDETÉSI IRODÁJA1 Bécs, LJollzeíle U, iüliuint és I. emelet I Alapíttatott 1873 Bl Telephon 803. j A cs k. póstatakarékpénztár Clearíng-szám- \\ Iája 804. 816. ^ ajánlja magit hirdstial mcgbisáiok gyors éi tloii ílintéiéiéra bel-é» kOiflIdí ajaigok ( részérő. s SzftkUoáoaok,.hirdetési tervezetik, árszs- \\ bások dijsoenlaien. Legújabb nagy hlrlap-árfegyck hirdetiknok : ingyen óa bérmentve | Saját gyüjtemónyös hirdetó í rovit x - ^ I ,,H(Dfi Freie Presse" és „Neues Wr. Tíghlall" j hirlspokbin miadca\'namtt kirdetéa réaiére, 1 mint: Adáa-vélell káliéul mindea Iktat- ; agaak, Tára, képviialtll. IIoynDtl, illáat- ; keresi, •Jáatláli Urdelftaek atb ; ^J felvitetnek e lap ([ | ($■ kiadóhivatalában. ! j APRÓ HIRDETÉSEK. Két egész uj Hablts-féle pedál- CIMBALOM olcsó árért eladó, vagy havi 4 forintért bérbe vehető. Rövehbft ifj. Wajdits Józsefnél, Nagy-Kan iztón. Pedál célküli cimbalmok ára 65 írt Havibér összeg 3 frt 50 kr. ■torcs&vek jótállással keményedéi, lyukacojodás éa törékenység ellen. UúMi & Granhüt cs. éa kir. udv. szállítók. Bécs Budapest I. SchotUariDK 5. VI. Aodrieey-nt 20 Hladen plncészotl eszköz, Bzlvattjnk stb. kellékek. Minták éB árjegy zékek ingyen é. bérnje atvo TELJESEM UJ looo-től 6000 literig szállít 6 korona ár mellett zoo literenkint mig a készlet tart. BENKŐ M. PÉCS. (Glasur) IV legkitűnőbb mázold-szer puha padló szántára. 1 nagy palack ára frt 1.35 kr. — 1 kis palack ára 68 kr. VIASZ-KENÖCS j ARANY-FÉNYMÁZ legjobb éa legegmerQbb beereBztő- képkeretek utb. bearaoyotására. ezer kemény padló Bzámára. 1 kö- | 1 kis palack ára 20 kr. caög ára;45 kr. J ] FEHÉR „GLASUR--FÉNYMÁZ ■ Logjobb szer moadó-aaztalok, ajtók, ablakdoBzkák stb. ujjonnaai befeatéaére. 1 doboz ára 40 kr. — Mindenkor kaphatók: HEU és KLEIN cégnél NAGYKANIZSÁM. Ferenc József császar-fürdö Tuffer helység\' & déli Tisut mellett (Gyorsronat állomás) 7 ór» Béeetöl. OZT\' Egész éren át nyitva. T^D Legmelegrbb forráia Stájerországnak (SS\'I,* C) — Egyenló hatisn 6as-felnnel, Pffiffcra sel Sválo) — Legnagyobb kényelem. — Villanyéi világítás. - Két Teeniizezf bely. Jelentékeny ajitáiok ét javítások. — Szénaavai nirdfik. — KitOnS fekvéi hőnek fürdőknek. Fürdő orros: Tulajdonos: j^g Med. Univ. Dr. Beck Rudolf. Gunkel Tivadar. (V Jelenleg csakis Thermal-vizet isznak a Ferenc József csássár-fOrdd forrásaiból. — Legjobb éa legolcsóbb hlst«rinmznontei Qditöitat. — KOzrctlen szétknldés. — Reodcléisket a Ferenc Jóxsaf caáiiárfflrdS goodnokiágához. Marki Tűffer Intéxetendók. SOKKAL JOBB tiaztitó kenőcs Glóbus fémtisztitó kivonat Legújabb kitüntetés ❖ ™TZ SCHULZ jun. AKT,GES„<£ ARANYÉREM ^^ Lsl|IZ\'\'\'und E°9r c°gtfil ^^ Párisi világkiállítás 1900. ^MindenUtt kaphatót^ Csoport kiáll. kém. iparnak. Gyümölcs és szöllö bor készítési gépek. Gyümölcs és szollö sait folytonoian bató kettős emeltyíí uerkexettel, és nyomóerő szabályzóval. A mnnka képesség 22*|, tagyibb nlnt bármely mái sajtónál. Hydraulikus sajtók* Szöllö n gyümölcs unt éa bogyí morzietik. Teljesen falszerelt szilretalö készülékek. 8x5115 és gyQmólcs örlök, Aszaló készQlékek gyOmOlca <s fózelók aszalásra, gyCmőlcí-Tágó és hámozó gépek, leg- srölló ehók. njabb szerkezetű szabad.önmBkódő .SYPHONIA" gyQmótcs él azőllőrPSuS ponnetezők. A legjobb vetögépok Mayíarth Pb. és társa legújabb sserkezeta „ACRICOLA" (tolóvetfikerék-rendizcr) ▼etőgépei. Mindennemű mag-és kalOnbOz/! magineojiség számira,ráltókcrekek nőikül, dombon avagy aikon, a legkönnyebb járás, legnagyobb tartósság és mind a mellett a legolcsóbb ár &1UI tQnock ki A lehető legnagyobb munks, idő- és pénzmegtakaritásl teszik lehetővé. KfliBnlr-------------- *........."------- ilegaiaégiket azéaa- 6l izalnapréiek- kézi használatra, knkorioa m oaipKgépsk, |árgáiyek, gaboaarosták. trisarSk, ekék hssgsrek és beroaákbaa a leje- arzaalók, . s .raáiyek, gaboBarosták, trisurilc, ekék hssgsrek ói beraaákbaa a ujabb rendiser éa ellimsrt legjobb alkotás alkalmazása mellett gyártanak éa szállítanak Mayförüt Pli. és társa cs, éa kir. kix. azabadalmuott gazdasági gépgyárak, vasöntödék éi vuhámorafivek Alap. 1B72. BÉCS, II/, TabaratraBBe 71. 750 munkái. Eítaotetve több mint 450 arany, ezüst és broncéromtnel, az önzés nagyobb kiállításokon Eéaaletei árjegyzék éa számos eliimerő lovél ingyen. — Képviielök éa viiaont elárniitók kerestetnek xl. évfolyam. zalai k ö z 1. ö n y 1901. szeptember 28-í n aai u r gySOBOSStég A tóatlgéí ®szi és ír ÜZLETÜNKET. Különösen figyelrneztetjiikt.cz. vevőinket nagy raktárunkra, a legújabb ruhaszövetek, kiváló mosópargot, vásznak és cMffonok férfi- és i6i fÉmiMei. 5= 15 btbs jö limriit linMl a leijoll kiszolgálásról. 3 Tisztelettel FAITL TESTVEREK. Mintákat kívánatra bérmentve küldünk. 1 z.k. */„ aoi. m* MOLL SEIDLITZ POR (Jaak akkor valódiak. ha mindegyik dobó* Moll A., vódjogyót éa aláírásit tünteti fel. A Uol! A fél. Seldlltr-porak úrtól győgybatiia a legmakjic*.b>i gyonor- í. at-Idtbáalalülk, gyomorgörcs ís gyomorh.f, rORzön izékr.k.d.., inajliirHalnin. vér t.laláa, aranyír 6a a legknlfinbOaőbb ni batagaigak allén, o jele. hiíinaernek ÓTtirod.k í\'ta míadii nagrobb alterjedéat aierjott. — Ara my lepeaiélalt are-dtll í.halaak 2 kor H amit i tá sok törvényileg fenyíttetnek. [MOLL-FELE FRANCIAl 3 § BORSZESZ ES SO Csak akkor valódi. ha mindegyik nrpg MOM, A. véJjegyét tAnt^ll lel ,A. Moll* felirata ánozattal van xárva. A Moll-réle franoila borszesz éa ai nevezetesen mint fájdaloaotlllapild bedSrzsöiesi izer köszvény, esus éi a ineghtlléi egyéb kOvetkezrnéaycitjMl legÍBiniirulcaebb népszer — Egy éaozalf aradéi! fiveg ára I kor 90 <111. MOLL Gyermek szappanja. Legfinomabb, legnjahb módszer aierint készítek gyermek él hölgy szappas a bflr okiiorü ápoláaára gyermekek ia folnlttek réajére. Ara daraboiklit - 40 fl!U Öl darab — I kar. 80 flll. Minden darab gyermek-szappan lloll A. védjegyével van ellátva Főszétküldétt: Moll A. gydgyszerész, cs. és kir. udvari szállitd által, Béca: Tuchlaubeu 9. az. Vidéki megrendelések naponta postautánvét mellett teljesíttetnek. A raktárakban tessék határozottan MOLL A. aláírásával és védjegyével ellátott készítményeket kérni. Raktár: Nagy-Kanizsán R086nfeld Adolf é8 Fia. TDADflM tápláló éa eröslU o:er, a leg-1 IxUrUll jobb és lfgolet£bh íehércye-készítmény. kapható a következő alakokban: TD ADHM por-alakban,ahu»Iegtápl4lóbb l I\\UJl UiN ríaze,tisttafebéruy etételekhex keverve tápláló erejüket sokszoroian fokozza. VAS-TR0P0N AZT",\' 1 íebérnye itoracrÖMtő hatását A vérszegénység, aippadlaág, ideooyönaeséo legjobb orvosszer?. TR0P0N-CACA0!£flSESÍ szerte táplálóbb, mist * kő/öosége» cacao, mely-nt\'k legfinomabb fajtájával készül. TR0P0N GYERMEKTÁP- r TQ7rP 1 legtartalmasabb (■b lepmeghixha-LIoZj 1 tóbb gyermektáplálék. Egyedü i igazi pótszere az. anyatejnek. Mgy Tropon tfehérnye) tartalma követkoztében tápláló croje nagyobb, mint n>inden mis tápliszté. Kaphatok minden gyógyszertárban. Jó és olcsó írak. 3 éri jóttálUssal privát vevőknek KONRÁD JÁNOS óragyára arany, ezüst ia ikszsr áruk azállltí-háza BRÜX (Csehorszáj) Jó nlckel-rcm-óra irt 8 75. Validi exflst-rem.-óra frt. fi.80. Valódi ezüst lánc frt. I. 20. Nickel ébresztő óra frt l 95. Cégem a ca és k. birodalmi címerrel van kitűntetve, siámtalan arany, ezüst kiállítási érem valamint ezernyi elisme-rö-levél tíu birtokomba. Nagy képes árjegyzéket ingyen ésbéim. elvállal telje* mali Hengersxikek8| miodon nagyságban és ra „Siég-, bén, tömőröntés^s porcéi áo hengerekkel Francit malomkóVcket legjobb minőségben és malomjántolfat, gaba-na-osztályozó hengore-Jcet és íejlioptatókat saját rendnerQekct. Kookolyvklasitó. Earc-ka. Tararek, !i»*«ke-»er5 gépek, dara ésgőz-tisztitógépek, elevátorok éi s<állitó-cs|gák, transzmiasiók, tengcly- q bercn leeíaekct, átalakításokat, reinöen rendszer éi -terjedelembea gyárt éa szállit: igyak, perselyek. Helbr és gyürdkenés rendste-rDeket Gazdasági malmok kézi és járgány hajtásra. Turbinák és vizikere-kek, keret, kór ea szal-lagforéazek, fagyaluló és csitfn\'ógíppk kíStfl.-rökkel él zuzó-gépek mindennemn érc és kova, bazalt, mészkő, cba-moite és gipix részére. Mindenféle szOrke ia fimSntia aaját él Idegen modellek ia rajzok oaariat. löüiöröiilcsörostclyok stb. Legolcsóbb árak! ^ Árjegyzék ingyen bérmentve! ftF* Ilengcrrorátkoláiok leggyorsabban éa olcsóbban, azálliiáa jótállás mellett. LEGKEDVEZŐBB FIZETÉSI FELTÉTELEK. Ileogcrrováikoló és köszörülö-gépek, »illany is-vili>;itÁsi telepek. Tervezetek, kitiaiavatiaek éa prakUkaa tanáosok gyoriaa ii Ingyan. Vrzérképr\'sclóség és raktár a magyar korona orazágai részére Dénea B.-nél Bodipett, VL Váci körnt 81. HIRDETMENY. -^VJ-í^.\'-V.\'1*- Az alább felsorolt pénzintézetek igazgatóságai részéről ezennelk özhirre tetetik, miként a vezetésük alatt álló intézeteknél elhelyezve levő összes^betétek után, 1901. évi november hó 1-tól a kamatláb egy fél százalékkal leszállittatik és igy, a jelzett időponttól kezdve 4/rnál magasabb kamatozás mellett betétek el néni fogadtatnak. Nagykanizsán, 1901. szeptember hó 28-án. Nagykanizsai takarékpénztár részvénytársaság. Délzalai takarékpénztár részvénytársaság. Nagykanizsai bankegyesület Nagykanizsai kereskedelmi részvénytársaság. 1 és iparbank részvénytársulat. Zalamegyei gazdasági takarékpénztár ______részvénytársaság. __, Nyomitott Ifj. WajditA Jómcí kOnyínyomdijiban Nw-Kaniisin. |
